news_id
int64 1
63.3k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 216
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
48,554 | Majd' 100 milliós vesztesége volt a Bp2017-nek | Több mint féléves csúszással végre közzétette tavalyi éves beszámolóját a vizes vb-t szervező cég | A 2017-es év kiemelkedő eseménye volt a vizes világbajnokság, mely a sporteredmények mellett az elképesztő költségeivel került be a hazai sajtóba. Az infrastrukturális fejlesztésekkel és szervezői költségekkel együtt a kiadások elérték a 130 milliárd forintot. Az esemény hozadéka számszerűsítve azonban ennek a töredéke.
A május végi határidő helyett a szervezőcég, a Bp2017 Kft. csak most, december elején nyújtotta be éves beszámolóját, ami szerint értékesítésből mindössze 4,6 milliárd forintnyi árbevétele keletkezett. Ebben a jogdíjak, a továbbszámlázott szolgáltatások is benne vannak. Ezen belül a legtöbb bevétel
a szponzorációs díjaknak köszönhetően érkezett, kicsivel több mint 1 milliárd forint.
a második legnagyobb tétel a jegyértékesítés bevétele volt, 806,5 millió forint,
amit az egyéb szolgáltatásokból származó 609,5 millió forint követett.
Az értékesítésből származó bevételek mellett 49,7 milliárdnyi egyéb bevétel is befolyt a céghez, ám ez szinte teljes egészében a beérkező támogatás volt, 49,5 milliárd forint.
A számok alapján úgy tűnik, a vártnál kicsit mintha rosszabbul teljesített volna a vizes világbajnokság. Tavaly májusban Seszták Miklós, a szervezőbizottság elnöke azt nyilatkozta, hogy körülbelül 7-10 milliárd forintos bevétellel kalkulálnak. Ha az értékesítési és egyéb bevételeket összeadjuk és levonjuk belőle a támogatást, akkor mindössze 4,8 milliárd forintnyi olyan bevételt kapunk, mely szigorúan a vizes vb-nek köszönhetően érkezhetett be a kasszába.
A bevételekkel szemben nagyságrendileg ugyanannyi ráfordítás merült fel. Anyagjellegűként számolta el a legnagyobb összeget a Bp2017, valamivel több mint 51 milliárd forintot, amiből 47,9 milliárd forint az igénybe vett szolgáltatásokra ment el. Ez a kategória bérleti díjakat, karbantartási, marketing költségeket egyaránt magába foglal, a legnagyobb tételt azonban a kiegészítő melléklet sem részletezi. 35,99 milliárd forintot költöttek el ugyanis "egyéb igénybe vett szolgáltatásokra". Szabály szerint itt számolhatók el biztosítási, hatósági szolgáltatások költségei.
Az viszont biztos, hogy marketing és PR költségek címén 10,2 milliárd forintot számoltak el. (Csak emlékeztetőül: hiába ez a sokmilliárdos kiadás, jegyekből mindössze 806 millió forint bevétel érkezett).
Személyi jellegű ráfordításként 2,12 milliárd forintot számolt el a szervezőcég. A közzétett dokumentumok szerint a 2016-os 35 ember után tavaly már 90-en dolgoztak átlagosan a cégnél. Átlagos fizetésük a bérköltségből kiindulva havi bruttó 780 078 forint volt.
A ráfordítások közül érdemes még egy tételt kiemelni. Az egyéb ráfordítások között ugyanis feltüntettek egy 619 millió forintos tételt, mint bánatpénz. Ez véleményünk szerint összefüggésben lehet azzal, hogy a szervezők durván túlbecsülték a szállodai igényeket, ami miatt bánatpénzt volt kénytelen fizetni a cég. A G7 korábbi cikke szerint több tucat szállodában közel 5000 szobát kötött le, a rendező cég az esetek nagy részében 18 napra, gyakran erősen felülárazva. A 85 ezer vendégéjszaka jelentős részét azonban nem használták ki azok a sportolók, szövetségi meghívottak és újságírók. Összesen nagyjából 6 milliárd forint értékben foglaltak le szállásokat, amiből 3 milliárd kifizetését vállalták. Az üresen maradó szobák miatt azonban a másik 3 milliárdból is százmilliókat kellett kifizetniük. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/majd-100-millios-vesztesege-volt-a-bp2017-nek.html | https://web.archive.org/web/20230131110039/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/majd-100-millios-vesztesege-volt-a-bp2017-nek.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/majd-100-millios-vesztesege-volt-a-bp2017-nek | mfor.hu | hungarian-news | 2019-02-10 08:09:00 | [] | [
"Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"háttér",
"vesztegetés",
"átláthatóság",
"sport",
"gazdálkodás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő",
"infografika"
] | [
"Vizes VB 2017"
] |
48,555 | Elios-haverok cserélik a közvilágítást Szombathelyen, a lakosok sötétségre panaszkodnak | 1,4 milliárdos lízinggel oldja meg a város a LED-ek beszerelését, ám a helyi Fidesz-frakció szerint ez nem adósság. A lakosok közben arra panaszkodnak, hogy a korábban világos útszakaszok a lámpacserét követően félhomályba vagy sötétségbe borultak. | Különösebb hírverés nélkül indult meg a közvilágítás cseréje Szombathelyen. Sem sajtótájékoztató, sem projektindulási bejelentés nem volt az amúgy más esetben a beruházásokra igen büszke városvezetéstől. A lámpacserét az ellenzéki politikusok jelentették be, méghozzá azért, mert a szombathelyiek nekik jelezték, hogy a korábban világos útszakaszok a cserét követően félhomályba vagy sötétségbe borultak.
1,4 milliárd forintnyi lízing, ismerős cégek
Horváth Attila (Éljen Szombathely-MSZP-Együtt-DK) az oladi városrész önkormányzati képviselője Facebook-videójában egyenesen azt üzente Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP) polgármesternek, hogyha 1,4 milliárd forintból ez lesz az új, szép, gyönyörű Szombathely, akkor ő ebből nem kér.
Szombathely 2018 októberében lízingszerződést kötött a K&H Bankkal 1,4 milliárd forintról. A koncepció ugyanis az, hogy a LED-es technikával felszerelt lámpákkal az önkormányzat annyit spórol majd a közvilágításon, ami hosszú távon, egész pontosan 12 év alatt megtéríti a beruházást.
Érdekesség, hogy korábban sokkal többre taksálták a beruházás összköltségét. Balassa Péter (Jobbik) önkormányzati képviselő egy novemberi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a mostanra 1,4 milliárdra csökkent költségek korábban 2 milliárdot tettek ki. Korábbi sajtóhírekben ugyanis az szerepelt, hogy a pénzintézeteknek kiírt szombathelyi közbeszerzésekben megjelenik majd a korábban Tiborcz Istvánhoz, a miniszterelnök vejéhez köthető Elios, mivel az egyik nagy esélyesnek tartott K&H Bank őket vonná be konzorciumi partnernek. Ez végül nem így lett.
De az Elios üzleti köréhez köthető Roneko Kft. megjelent, mint egyik konzorciumi partner, a másik pedig a TUNGSRAM-Schréder Zrt lett.
A Roneko hátteréről és az Elioshoz fűződő viszonyáról tavaly tavasszal írtunk részletesen: a Roneko az Elios-szal közösen végezte a tatabányai , az ajkai, a dunaújvárosi, valamint a budapesti Szusza Ferenc stadion világításának cseréjét is. De Székesfehérváron is dolgozott már a Roneko, ők telepítették a helyi stadionban a világítást. Azt a munkát egyébként eredetileg nettó nettó 62,8 millió forintra becsülte a kiíró, ám ennél 12,4 millió forinttal drágábban, nettó 75,2 millióért végezte el a cég.
A TUNGSRAM-Schréder Zrt. sem kezdő a közvilágítási területen. Tavaly februárban a 24.hu-nak elismerte a cég, hogy 64 millió forinttal adta olcsóbban a lámpatesteket az Eliosnak, mint azt a versenytársaknak tette volna a jászberényi közvilágítás modernizációjánál. A Tungsram neve az Elios-ügyben indított OLAF-vizsgálatban többször is felbukkant: benne volt a cég a kalocsai, a mórahalmi, a váci, valamint a gyáli és a siklósi közvilágítás-projektben is.
Kiterjedt céghálózat segítette az Elios diadalmenetét a közvilágítás-korszerűsítési piacon
Öt év börtön – ennyit kockáztat, aki összebeszéléssel megbundáz egy közbeszerzést. Ha bűnszervezetben teszi, akkor még ennél is többet. Mi kevés híján száz olyan közbeszerzés adatait néztük át, ami az Elios Zrt. győzelmével végződött, és jónéhány olyan céget találtunk ezekben, amelyek konzorciumi partnerként, versenytársként és alvállalkozóként is megjelentek az Elios által megnyert tendereken.
A lakosok sötétségre panaszkodnak
A munka tehát most folyik Szombathelyen, a lakosság pedig elégedetlenkedik. Ahogy fentebb írtuk, Horváth Attila ellenzéki képviselő videó-posztot készített a helyszínen.
Nem tudni, hogy a szombaton készült videó hatására vagy sem, de hétfő estére pont ott, ahol Horváth forgatott, állítottak a lámpák fényerején, és világosabb lett.
A képviselő újabb posztjából kiderül, hogy egyetlen másik utcában sem változtattak, csak ott, ahonnan ő bejelentkezett. Néhány komment ezt meg is erősíti:
“Kodály 7-9-11. mögött az egyik új lámpatest nem működik, a parkoló háromnegyed részén pedig – ettől függetlenül – a csere óta töksötét van. A töksötét alatt konkrétan feketeséget, éjszakai sötét erdőt, beomlott bányát, stb. értek, nem irodalmi kifejezésként használtam. A nyomorult kukát nem találtam meg az előbb, nem viccelek. (Hogy a csudába lehet amúgy, hogy októberben aláírták a szerződést, fent volt a közbeszerzések között, és most mégis néz ki mindenki okosan a fejéből, hogy mi történik?)”
“Nem tudok képet posztolni, de a Nagy László 10-12 előtt rettentő sötét van, és a 24-26-28 előtt az egyik villanyoszlopot ki is iktatták, mert a csere óta nem világít, lehet hogy az egy kicsit javítana itt a helyzeten.”
“A Gazdag Erzsi háta mögött már cseréltek, hát ma reggel nagy nulla volt a fényhatás, vmint a Penny, Tesco közötti úton is cseréltek, gyenge! Hát én sem értek hozzá, de furcsa a fénye! Gyenge, maradjunk annyiban.”
Úgy tűnik tehát, hogy a lakók konfortérzete vs. LED-lámpák meccsen egyelőre nem az utóbbi áll nyerésre.
A Fidesz szerint a városnak nincs adóssága
Az elmúlt hetekben igencsak pezsgett a szombathelyi közélet. Előbb egy rabszolgatörvényt ellehetetlenítő közgyűlési rendelet, majd Molnár Miklós (Pro-Savaria) alpolgármester partvonalra állítása adott okot a politikai adok-kapokra. Ebben a nyilatkozat-cunamiban lengetett be a szombathelyi Fidesz-frakció egy közleményt, amiben sikerült ezt leírni:
“Emlékeztetnénk a kedves szocialista politikusokat: dr. Puskás Tivadar úgy vezeti kilencedik éve hitelfelvétel nélkül és biztonságban Szombathelyt, hogy ezt megelőzően soha ennyi beruházás nem történt még a városban.”
Erre egyébként a baloldal egy sokak által félreértett, politikai szatírával bőven megszórt közleménnyel válaszolt. “Meglepődve, de örömmel vesszük tudomásul, hogy a városvezetés mégsem veszi fel a Tiborcz-féle közvilágítás-csere érdekében tervezett 1,4 milliárd Ft hitelt.” – írták.
A valóság azonban az, hogy a szerződést tavaly aláírták, a munka elkezdődött, így bizony most Szombathely 1,4 milliárd forint fizetnivalót vállalt fel a közvilágítás cseréjére, ha nem is kölcsön, hanem lízing címszóval.
Ráadásul az sem mindegy, hogy a lámpák mekkora teljesítménnyel mennek. Ugyanis ha túl nagy teljesítményre állítják azokat, akkor még az is előfordulhat, hogy a város nem tud megspórolni annyit, hogy a lízinget ütemezetten fizetni tudja.
A baloldali képviselők éppen ezért most azt szeretnék elérni, hogy a polgármester állíttassa le a cserét, és független szakértőkkel vizsgáltassa meg a kármentés lehetőségeit.
Puskás egy sajtótájékoztatón feltett újságírói kérdésre azt mondta, hogy felkeresték a Horváth Attila képviselő által videóüzenetben megjelölt helyet, és a szakemberek állítottak a lámpákon, szerinte most jól működnek. Arra kérte a lakosságot, hogy a városi kátyúvonalon jelezzék, ha valahol szerintük nem megfelelően működnek az új LED-es lámpák.
Címlapfotó: Bonyhádi Zoltán | https://atlatszo.hu/2019/02/06/elios-haverok-cserelik-a-kozvilagitast-szombathelyen-a-lakosok-sotetsegre-panaszkodnak/ | https://web.archive.org/web/20220110071414/https://orszagszerte.atlatszo.hu/elios-haverok-cserelik-a-kozvilagitast-szombathelyen-a-lakosok-sotetsegre-panaszkodnak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elios-haverok-cserelik-a-kozvilagitast-szombathelyen-a-lakosok-sotetsegre-panaszkodnak | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-02-10 14:49:00 | [] | [
"Elios Innovatív Zrt.",
"Roneko Kft.",
"Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Tungsram-Schréder Zrt."
] | [
"Szombathely",
"Vas megye"
] | [
"közbeszerzés",
"önkormányzat",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"közvilágítás"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
48,556 | Mészáros Lőrinc felavatta kamionparkolóját | A több mint 1 milliárd forintos beruházás saját forrásból, hitel és támogatások nélkül valósult meg - mondta Mészáros Lőrinc. | Pénteken Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Mészáros Lőrinc, az Autohof Óbarok kamionos pihenőhely tulajdonosa és Tessely Zoltán miniszterelnöki biztos jelenlétében átadták az M1-es autópálya óbaroki lehajtója közelében a 124 kamionnak és 11 lakókocsinak helyet adó pihenőt. Az ünnepségen az MTI is ott volt:
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Mészáros Lőrinc és Tessely Zoltán miniszterelnöki biztos (j-b) (MTI/Bodnár Boglárka)
Mészáros Lőrinc az átadón hiánypótló beruházásnak nevezte a pihenőhelyet, amely "egyedülálló hazánkban és valószínűleg Európában sincs hasonló". A parkoló 1,1 milliárd forintból épült meg, teljesen saját forrásból, hitel és támogatások nélkül - mondta Mészáros.
A parkolóban ezen kívül 11 hűtőkamionnak és 4 túlméretes szerelvény is elfér.
A kamionparkoló valóban méltó a modern és innovatív jelzőre. Ahogyan az Mfor.hu írt róla - egy korábbi, a parkoló Facebook oldalán talált bejegyzés nyomán - a kamionosok
pihenni a Szekér Csárdában tudnak majd,
emellett használhatják a parkoló ingyenes Wi-Fi-jét,
a vizesblokkban mosó- és szárítógépek is rendelkezésre állnak,
lesz a parkolóban shop, bankautomata, tankolási lehetőség, étterem,
és igazi kuriózumnak tűnik az ingyenes szabadtéri edzőpark, aminek segítségével a kamionosok "fenntarthatják fittségüket és megőrizhetik egészségüket".
A területen külső kondipark, vandálbiztos fürdők és mosoda létesültek, de külön fürdési lehetőséget biztosítanak a női sofőröknek. A kamionvezetők kényelmét bolt, étterem, 19 szobás panzió, bankautomata, útdíj fizetési lehetőség és üzemanyagkút is biztosítja. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszaros-lorinc-felavatta-kamionparkolojat-.html | https://web.archive.org/web/20231221043910/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszaros-lorinc-felavatta-kamionparkolojat-.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-felavatta-kamionparkolojat | mfor.hu | hungarian-news | 2018-12-07 17:02:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Szekér Csárda Fogadó Kft."
] | [
"Fejér megye",
"Óbarok"
] | [
"ingatlan",
"autópálya",
"üzemeltetés",
"építőipar",
"vendéglátás",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [] |
48,557 | 116 százalékkal nőtt az állami vezetőink fizetése egy év alatt | Noha Magyarországon az idén kiemelkedő mértékben nőnek a fizetések, az államtitkárok juttatása minden képzeletet felülmúló módon emelkedett egy év alatt. | Augusztustól megemelték a parlamenti képviselők fizetését, ma pedig már az államtitkárok és miniszterek is a korábbinál magasabb juttatásban részesülhetnek. Ennek eredménye, hogy egy év alatt átlagosan 116 százalékos béremelkedés történt az állami vezetőink körében - vezettük le a K-Monitor által rendszerezett adatokból.
A legboldogabb a két tárca nélküli miniszter lehet, hiszen Bártfai-Mager Andrea és Süli János havi bruttó 5 millió forintos fizetése 354 százalékkal haladja meg az előző évit. Nem lehet azonban panaszra oka Vízkelety Mariannak és Völner Pálnak sem, jelenlegi juttatásuk 273 százalékkal több az előző évinél, 1,3 millió forint.
6 állami vezetőnek 187,5 százalékkal emelkedett a juttatása, Tállai András és Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium államtitkárai kevésbé voltak szerencsések, hiszen "csak" 162 százalékkal vihetnek haza több pénzt a tavalyinál. Juttatásuk 1,296 millió forint a tavalyi 494 244 után.
A többiek 30 százalékos béremelkedést könyvelhettek el, többek között Tuzson Bence, Soltész Miklós, Banai Péter Benő juttatása is 997 200 forintról 1 296 300-ra emelkedett.
Az eltérő béremelkedések hátterében nem a jelenlegi eltérő fizetési szint áll, hanem a tavalyi évi bázis. Most az államtitkárok juttatása közel 1,3 millió forint, a minisztereké pedig egységesen 1,78 millió. Vagyis nem a teljesítményekben meglévő különbségeket ismerik el a különböző mértékű béremelésekkel, hanem mindenkinek a besorolásának megfelelő szintre hozzák a fizetését.
Azok, akik országgyűlési képviselői posztot is betöltenek, még számolhatnak a bruttó 891 ezer forintos juttatással, vagyis
Süli János például havi bruttó 5,8 millióért látja el feladatait. Ebből majdnem nettó minimum 4 millió forintot vihet haza - bármiféle adókedvezmény érvényesítése nélkül. A miniszterek minimum 1,77 milliót, az államtitkárok pedig nettó 1,4 milliót tehetnek zsebre havonta.
A két térca nélküli miniszter 22-szer, a miniszterek 19-szer, az államtitkárok pedig 6-szor többet kapnak kézhez munkájukért, mint az országos átlag.
A kettős bérezés megszüntetésére nemrég egyébként két párbeszédes képviselő, Kocsis-Cake Olivio és Szabó Tímea tett kísérletet, ám törvénymódosító javaslatuk elutasítását szinte biztosra lehet venni. | https://mfor.hu/cikkek/makro/116-szazalekkal-nott-az-allami-vezetoink-fizetese-egy-ev-alatt.html | https://web.archive.org/web/20201108094909/https://mfor.hu/cikkek/makro/116-szazalekkal-nott-az-allami-vezetoink-fizetese-egy-ev-alatt.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/116-szazalekkal-nott-az-allami-vezetoink-fizetese-egy-ev-alatt | mfor.hu | hungarian-news | 2018-12-07 17:09:00 | [] | [
"Országgyűlés Hivatala",
"Parlament"
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"juttatás",
"klientúra"
] | [
"Állami-önkormányzati fizetések"
] |
48,558 | Nemzetstratégiai jelentőségű lett a kormány médiabirodalma | Sem a Médiatanács, sem pedig a Versenyhivatal így nem vizsgálhatja az összeborulását. | Nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette a kormány azt az ügyletet, amellyel a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány megszerezte az Echo TV, a Magyar Idők és az Origo kiadóját, illetve az Opus Presst. Az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlöny szerdai számában jelent meg - írja a hvg.hu.
Az Orbán Viktor által aláírt jogszabály egy szóval indokolja a döntést: közérdek.
Vagyis a stratégiai jelentőségűvé minősítés azt jelenti, hogy a kormánypárti sajtó sajátos összefonódását nem kell vizsgálnia sem a Médiatanácsnak, sem a Gazdasági Versenyhivatalnak.
Múlt héten jelentették be, hogy Mészáros Lőrinc Talentis Groupja megszerzett minden vidéki lapot, hogy az egyesített médiaérdekeltségeit a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak adományozza. A jobboldal új médiabirodalmához már 10 kormányközeli kiadóvállalat is csatlakozott. A médiavállalkozás vezetője Liszkay Gábor lett.
Az alapítványnál egy másik csomag is landolt, benne egyebek mellett a Figyelő kiadójával vagy a Habony Árpádhoz köthető médiavállalkozásokkal. Ezekre nem terjed ki a versenyhivatali vizsgálat kezdeményezése, vélhetően azért, mert az alapítvány állítása szerint a portfolió piaci részesedése 20 százalék alatti. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/nemzetstrategiai-jelentosegu-lett-a-kormany-mediabirodalma.html | https://web.archive.org/web/20220813034720/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/nemzetstrategiai-jelentosegu-lett-a-kormany-mediabirodalma.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nemzetstrategiai-jelentosegu-lett-a-kormany-mediabirodalma | mfor.hu | hungarian-news | 2018-12-05 17:29:00 | [
"Liszkay Gábor"
] | [
"EchoTV",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Magyar Idők (újság)",
"Opus Press Zrt.",
"Origo Zrt.",
"Talentis Group Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"versenykorlátozás - kartell",
"jogalkotás",
"hatalomkoncentráció",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
48,559 | Nyilvánosságra kell hozni Paks II. szerződéseit | Ki kell adnia a magyar kormánynak a paksi bővítésre az orosz Roszatommal kötött megállapodást – jelentette be a közösségi oldalán Jávor Benedek, a Párbeszéd Európa parlamenti képviselője. A Paks II.-re vonatkozó szerződéseket 2014-ben kötötte meg a kormány az orosz állami atomipari vállalattal, azokat azonban titkosították.
Jávor felidézte: ő ugyan kapott betekintést a szerződésekbe, ám azt szerette volna, ha az abban foglaltak mindenki számára megismerhetőek legyenek. Ezért fordult az adatvédelmi hatósághoz azzal a kéréssel, hogy vizsgálják felül, indokolt-e a titkosítás. Ennek hatására a kormány ugyan ezt feloldotta, de mégsem adták ki a szerződéseket. Így jutott el bíróságig az ügy.
Ma másodfokon hirdettek jogerős határozatot, és Jávor Benedek tájékoztatása szerint a bíróság megerősítette az első fokon hozott ítéletet. A döntés lényege, hogy nem lehet általánosan titkosnak minősíteni a szerződést. A bíróság által megjelölt, üzleti titkok kivételével nyilvánosságra kell hozni az egyezség részleteit. Ezzel elvileg megtudhatjuk, hogy mit tartalmaz a szerződés, de kiderülhet az is, hogy milyen ára van a szerződés felmondásának, és ezért milyen kompenzáció illetheti az orosz felet. Jávor azonban arra számít, hogy kormány a Kúriához fordul felülvizsgálati kérelemmel.
Az EP-képviselővel lapunk pénteken megjelent számában olvashatnak interjút. | https://magyarhang.org/belfold/2019/02/08/nyilvanossagra-kell-hozni-paks-ii-szerzodeseit/ | https://web.archive.org/web/20231111184814/https://hang.hu/belfold/nyilvanossagra-kell-hozni-paks-ii-szerzodeseit-104737 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyilvanossagra-kell-hozni-paks-ii-szerzodeseit | Magyar Hang | hungarian-news | 2019-02-08 18:24:00 | [] | [
"Roszatom"
] | [
"Európa",
"Oroszország"
] | [
"közbeszerzés",
"energia",
"ítélet/döntés",
"átláthatóság",
"atom",
"üzleti titok",
"állami/önkormányzati szerződések",
"erőmű"
] | [
"Paks II"
] |
|
48,560 | Szemétbotrány: tovább bűzlik a Zöld Híd-ügy, a fideszesek is hiába kilincselnek | Egyelőre a 113 hazai település hulladékszállítójának kormánypártira hangolt vezetősége is eredmény nélkül lobbizik a kukaholdingnál többletforrásokért. | hulladékszállítás;
2019-02-06 07:00:00
Szemétbotrány: tovább bűzlik a Zöld Híd-ügy, a fideszesek is hiába kilincselnek
Egyelőre a 113 hazai település hulladékszállítójának kormánypártira hangolt vezetősége is eredmény nélkül lobbizik a kukaholdingnál többletforrásokért.
Január elejétől Hajnal Zsolt, a szemétdíjak beszedését végző, állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgató-helyettese látja el az Észak-Kelet-Pest és Nógrád megye 113 települése lakossági hulladékbeszedését végző Zöld Híd B.I.G.G. Nkft. ügyvezetését – derül ki a hivatalos adatokból. Igaz, egyelőre megbízottként, mert a kinevezésre még nem bólintott rá a tulajdonos Észak-Kelet Pest és Nógrád megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás tanácsülése. Október végén ez a cég függesztette fel az általa ellátott térségben a háztartási hulladék elszállítását, miután az anyagi forrásainak biztosítására hivatott NHKV a Zöld Híd akkori vezetősége szerint nem utalta nekik még az elromlott kukásautóik javításához szükséges összeget sem. A lapunknak nem nyilatkozó NHKV ezt – legalábbis fideszes politikusok tolmácsolásában – vitatja. A kormánypárt – arra hivatkozva, hogy a tulajdonosi társulást addig a korábban LMP-szövetséges Gémesi György gödöllői polgármester irányította – a krízist egyszerű ellenzéki szabotázsakcióként állította be. A néhány napos válságot követően a Zöld Híd eszközeinek működtetését és így a begyűjtés irányítását az anyagi szükségletek biztosításával együtt a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (OKF) vette át. Ebben a helyzetben, december elején Gémesi György távozott a társulás éléről. A tag-önkormányzatok a helyére Fördős Attilát, Vác fideszes polgármesterét választották meg. Azóta a Zöld Híd belső életéről hivatalosan keveset tudni. Megkeresésünkre lapunkat Hajnal Zsolt Fördős Attilához irányította, aki tudakozódásunkat szintén elhárította.
Mindazonáltal a Zöld Híd háza tájáról számos, egybevágó hír kering. Eszerint például a – lapunknak szintén nem nyilatkozó - katasztrófavédelem üzemeltetési költsége jóval magasabb, mint amennyit a cég az NHKV-tól hiába kért. Már csak azért is, mert az OKF "udvari" beszállítói akár drágábbak is lehetnek. Annak ellenére, hogy az NHKV tavaly november elején megvonta a cégtől úgynevezett „megfelelőségi véleményét”, szerződést mindeddig egyetlen helyhatóság sem bontott. A hulladékot így mindenütt elszállítják, bár a még az előző vezetőség által bemutatott kilenc új kukásautóból elszámolási problémák miatt állítólag csak négy járja a településeket. A Zöld Hídba továbbra se folynak be a hosszú távú üzemeltetéshez, beruházásokhoz szükséges források: a társulás immáron fideszes vezetője állítólag többször is sikertelen tárgyalásokat folytatott ez ügyben az NHKV-val. Habár Hajnal Zsolt tavaly a kukaholding korábbi elnök-vezérigazgatójával, Weingartner Balázzsal nagyjából egy időben távozott a vezérigazgató-helyettesi posztról, értesülésünk szerint ehhez éppenséggel a kettejük között kialakult szakmai ellentétek is hozzájárultak. A – 2017-es könyvvizsgálói jelentés szerint igen kusza belső elszámolású – NHKV éléről felfelé bukó Weingartner Balázs az új Orbán-kabinetben az innovációs és technológiai tárca NHKV-ért is felelős fenntarthatósági államtitkára lett. Fördős Attila eredetileg állítólag egy hozzá személyesen közelebb álló személyt képzelt el a Zöld Híd élére, vagyis Hajnal Zsoltot kívülről "kapta". Miután Gémesi György utolsó heteiben még megrendelt egy átvilágítást, az elnökváltó ülésen Fördős Attila szintén beígért egy hasonlót. Míg az első valóban elkészült (erről lásd keretes írásunkat), addig utóbbiról nincs hír. A cég pénzügyei továbbra zavarosak: az általa használt eszközök jó része a tulajdonosi társulás birtokában áll, de ellentmondásosak az alvállalkozókkal – például a váci közszolgáltatóval – fennálló elszámolási viták is.
A vezetőségváltás óta feltűnően zárkózottá vált társaságnál állítólag bizakodnak abban, hogy a jogszabály szerinti hat hónapon belül az NHKV-tól munkaerőproblémáik ellenére is visszakapják a megfelelőségi véleményt, a kukaholdintól befolyik az általuk igényelt – a fideszes bírálatok ellenére a korábbiaknál legalábbis nem kevesebb – forrás és megszűnik az OKF fennhatósága. Ellenkező esetben a határidő lejártával a 113 érintett önkormányzatnak azonnal másik ellátó után kéne néznie. Ez pedig az országos hulladékágazat mai csődhelyzetében a lehetetlennel határos kihívás. | https://nepszava.hu/3024415_szemetbotrany-tovabb-buzlik-a-zold-hid-ugy-a-fideszesek-is-hiaba-kilincselnek | https://web.archive.org/web/20220930004910/https://nepszava.hu/3024415_szemetbotrany-tovabb-buzlik-a-zold-hid-ugy-a-fideszesek-is-hiaba-kilincselnek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szemetbotrany-tovabb-buzlik-a-zold-hid-ugy-a-fideszesek-is-hiaba-kilincselnek | Népszava | hungarian-news | 2019-02-06 07:00:00 | [
"Fördős Attila",
"Hajnal Zsolt",
"Weingartner Balázs József"
] | [
"Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (OKF)",
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.",
"Zöld Híd B.I.G.G Nonprofit Kft."
] | [
"Nógrád megye",
"Pest megye"
] | [
"könyvvizsgálás",
"átláthatóság",
"hulladéküzlet",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"nyomásgyakorlás",
"hatalomkoncentráció",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,561 | 30 milliós bírsággal sújtott az MNB két céget részvényekkel kavarásért | Az MNB összesen 30 millió forint bírságot szabott ki két cégre, amelyek az általuk alapított GAUDIUM Invest Zrt. zárt körben kibocsátott részvényeit jogsértő módon ajánlották fel nyilvános értékesítésre – derül ki a jegybank pénteki közleményéből. | Az MNB összesen 30 millió forint bírságot szabott ki két cégre, amelyek az általuk alapított GAUDIUM Invest Zrt. zárt körben kibocsátott részvényeit jogsértő módon ajánlották fel nyilvános értékesítésre – derül ki a jegybank pénteki közleményéből.
A Magyar Nemzeti Bank hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás keretében vizsgálta, hogy a kecskeméti székhelyű GAUDIUM Invest Zrt., valamint az eljárás közben felszámolás alá került CROWN TRADE Kft. és a DPD Trade Kft. társaságok végeztek-e engedély nélküli pénzügyi vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet. Azt is megnézte a jegybank, hogy a GAUDIUM részvények felajánlása nyilvános értékesítésre megfelelt-e a tőkepiaci törvény vonatkozó rendelkezéseinek.
Az MNB már a vizsgálat megindításakor megállapította, hogy a CROWN TRADE Kft. „f. a.” és a DPD Trade Kft. társaságok – a cégformájukra tekintettel – nem minősülhetnek nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátójának, így nem is voltak jogosultak az értékpapírok nyilvános értékesítésre történő felajánlására.
A jegybanki eljárás feltárta, hogy a két társaság a GAUDIUM Invest Zrt. zárt körben kibocsátott törzsrészvényeire vonatkozóan nyilvános értékesítési ajánlatokat tett közzé, és ennek eredményeként több személy szerzett meg a GAUDIUM Invest Zrt. által korábban zárt körben kibocsátott részvényeket. A részvényvásárlások során a befektetők – a valós névérték töredékének megfelelő – előleg megfizetését követően tulajdonosként rendelkezhettek a GAUDIUM részvényekkel, így többek között azokat névértéken tudták felhasználni önerő igazolásaként vagy fedezetként különböző ügyletekhez, pályázatokhoz.
A társaságok a fentieken túl az alapvető befektetővédelmi előírásokat is figyelmen kívül hagyták, a nyilvános értékesítési felajánlási folyamat kezdetén nem készítettek kibocsátási tájékoztatót és hirdetményt, továbbá befektetési szolgáltatót sem vettek igénybe a forgalmazáshoz.
Mindezek nyomán az MNB pénteki határozataiban a CROWN TRADE Kft. „f. a.”-t 19 millió forint, a DPD Trade Kft.-t pedig 11 millió forint felügyeleti bírsággal sújtotta. Az MNB súlyosító körülményként vette figyelembe többek között, hogy a jogsértő tevékenység több éven keresztül, huzamosabb ideig állt fent. A jegybank engedély nélküli pénzügyi vagy befektetési szolgáltatási tevékenység végzését a társaságok vonatkozásában nem tárt fel.
A GAUDIUM Invest Zrt. esetében a jegybank a piacfelügyeleti eljárást intézkedés alkalmazása nélkül megszüntette, de a társaság törvénysértő működése miatt az illetékes cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett. Az MNB eljárása során beszerzett adatok alapján a jegybank költségvetési csalás bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. | https://index.hu/gazdasag/2019/02/08/30_millios_birsaggal_sujtott_az_mnb_ket_ceget_reszvenyekkel_kavarasert/ | https://web.archive.org/web/20201123195721/https://index.hu/gazdasag/2019/02/08/30_millios_birsaggal_sujtott_az_mnb_ket_ceget_reszvenyekkel_kavarasert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/30-millios-birsaggal-sujtott-az-mnb-ket-ceget-reszvenyekkel-kavarasert | Index | hungarian-news | 2019-02-08 14:56:00 | [] | [
"GAUDIUM Invest Zrt."
] | [] | [
"piacfelügyeleti eljárás (MNB)",
"bírság"
] | [] |
48,562 | KGBéla nem lesz itt a perén | A Jobbik egykori EP-képviselője, az unió intézményei elleni kémkedéssel és uniós költségvetési csalással vádolt Kovács Béla ma sem vesz részt saját perében. Amúgy továbbra is tagadja a vádakat, azt mondta lapunknak, annak idején maximum lobbizásról volt szó és nem kémkedésről, egyébként sem tudta, hogy az orosz katonai hírszerzés embereivel tárgyal. | A Jobbik egykori EP-képviselője, az unió intézményei elleni kémkedéssel és uniós költségvetési csalással vádolt Kovács Béla ma sem vesz részt saját perében. Amúgy továbbra is tagadja a vádakat, azt mondta lapunknak, annak idején maximum lobbizásról volt szó és nem kémkedésről, egyébként sem tudta, hogy az orosz katonai hírszerzés embereivel tárgyal.
Felpörgette az Európai Parlamentben (EP) hátralevő időszakát Kovács Béla, a Jobbik egykori EP-képviselője, aki ma már függetlenként vesz részt a munkában. Az uniós költségvetés kárára elkövetett csalással és az unió intézményei elleni kémkedéssel vádolt politikus olyan szinten táblázta be a mandátumából hátralévő időszakot, hogy saját büntetőperén sem tud részt venni.
A Budapest Környéki Törvényszéken mára kitűzött tárgyalási napján sem lesz ott, amikor újabb tanúkat hallgatnak meg, várhatóan folytatva a költségvetési csalás vádjának a bizonyítási eljárását. Ez utóbbi lényege, hogy Kovács három gyakornokot foglalkoztatott úgy, hogy azok meg sem fordultak Brüsszelben.
Kovács a Magyar Nemzetnek hangsúlyozta: korábban a bírónak jelezte, hogy lehetőleg olyan napokra tűzzön ki tárgyalást, amikor nincs az EP-ben hivatalos elfoglaltsága.
Ez azonban ezúttal sem sikerül, hiszen részt kell vennie az EP franciaországi központjában, Strasbourgban hétfőn kezdődött plenáris ülésen, ahol több voksolást is terveznek.
Így például szavaznak az EP 2020-as ülésrendjéről, ami már nem érinti majd Kovács Bélát, mivel nem indul az idei EP-választáson, az üzleti életben folytatja, és elsősorban Üzbegisztánra fókuszál. Múlt keddtől péntekig az unió külügyi szolgálatának tárgyalódelegációjával Üzbegisztán fővárosában, Taskentben az EU és Üzbegisztán közötti együttműködési megállapodás tervezetét vitatták meg.
A politikus a Magyar Nemzet kérdésére, hogy valóban személyes kapcsolatban állt-e évekkel ezelőtt a bőnyi rendőrgyilkosság vádlottjával, idősebb Győrkös Istvánnal, mint ahogy azt több portál is tényként felvetette, határozott nemmel válaszolt. – Soha nem találkoztam sem vele, sem egykori szervezetének, a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) bármelyik tagjával – fogalmazott.
Az MNA-ról jelent meg a sajtóban korábban, hogy a félkatonai szervezet kiképzőtáboraiban rendszeresen felbukkantak az orosz katonai hírszerzés, a GRU fedésben diplomataként hazánkban dolgozó tisztjei.
Kovács tagadta azt is, hogy a Lengyelországban 2016-ban Oroszországnak való kémkedés gyanúja miatt letartóztatott Mateusz Piskorskival, az oroszbarát lengyel Változás nevű párt vezetőjével bármilyen szinten kapcsolata volt.
– Egyszer találkoztam az úrral, a krími választásokon ő is tagja volt a választásokat felügyelő nemzetközi csapatnak, ám semmilyen más dolgunk nem volt egymással sem előtte, sem utána – szögezte le a politikus.
A kémkedés vádja szerint Kovács az orosz katonai hírszerzés, a GRU Budapesten vélhetően diplomáciai fedésben dolgozó tisztjével tartott kapcsolatot és informálta őt 2012 és 2014 februárja között az unióról, valamint egyebek mellett a Paks II atomberuházás magyarországi híreiről.
A hírszerzőtisztet elvezényelték Magyarországról, ám utódját bemutatta az akkor még jobbikos politikusnak, aki még 2014. február 14-én is információkat adott át az utódnak. (A magyar jogrendbe 2014. január 1-jével került be az unió elleni kémkedés.)
A vádirat szerint Kovács operatív feladata volt az is, hogy olyan politikai csoportosulást hozzon létre az EU-ban, amelynek célja az unió politikájának gyengítése Oroszország hatalmi érdekeinek megfelelően.
A vádhatóságnak azt kell bizonyítani, hogy a politikus úgynevezett szenzitív – az EU számára érzékeny, bizalmas – információkat adott át kapcsolatának, cserében pedig előnyökben részesült.
Kovács tagadja a vádakat, azt mondta lapunknak, maximum lobbizásról volt szó és nem kémkedésről, egyébként sem tudta, hogy a GRU embereivel tárgyal. | https://magyarnemzet.hu/belfold/kgbela-nem-lesz-itt-a-peren-4350266/ | https://web.archive.org/web/20201020233248/https://magyarnemzet.hu/belfold/kgbela-nem-lesz-itt-a-peren-4350266/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kgbela-nem-lesz-itt-a-peren | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2019-02-12 14:58:58 | [
"Kovács Béla (Jobbik)"
] | [
"Európai Parlament",
"Jobbik"
] | [
"Európa",
"Oroszország"
] | [
"titkosszolgálat"
] | [] |
48,563 | Nőtt a korrupciós kockázat a hadügyi közbeszerzéseknél | A Honvédelmi Minisztérium, a minisztérium háttérintézményei és cégei által lebonyolított szerződések korrupciós kockázatai jelentősen nőttek a 2012 utáni években - derül ki a Korrupciókutató Központ (Corruption Research Center Budapest - CRCB) tanulmányának néhány előzetes eredményéből. | A Honvédelmi Minisztérium, a minisztérium háttérintézményei és cégei által lebonyolított szerződések korrupciós kockázatai jelentősen nőttek a 2012 utáni években - derül ki a Korrupciókutató Központ (Corruption Research Center Budapest - CRCB) tanulmányának néhány előzetes eredményéből.
Korrupciós kockázatok
A korrupciós kockázatokat két mutatóval mérte a kutatóközpont: egyrészt a verseny nélkül megkötött szerződések arányával; másrészt a CR2 mutatóval, amely emellett azt a szempontot is tartalmazza, hogy közbeszerzési eljárás ajánlati felhívással indult-e vagy sem. A CR2 0 értéket vesz fel, ha a korrupciós kockázatok minimálisak, és 1-es értéket akkor, ha ezek a kockázatok maximálisak. A két komponens, amelyet a CR2 kiszámításánál figyelembe vesznek, az a) volt-e verseny a szerződés megkötését megelőzően; b) a közbeszerzési eljárás ajánlati felhívás közzétételével indult, vagy sem. Ha nem volt ajánlati felhívás, akkor csak azok a cégek tudhattak az eljárásról, amelyeket az ajánlatkérő erről külön értesített. Ha nem volt verseny és nem volt ajánlati felhívás sem, akkor a CR2 értéke 1 lesz, ha volt verseny és volt ajánlati felhívás, akkor pedig 0. A másik két lehetőségnél a CR2 0,5-ös értéket vesz fel. A versenyerősséget az ICI mutatóval mérték, ami nem más, mint az ajánlatok számának logaritmusa, ha legalább két ajánlat volt. Ekkor, két versenyző estén az ICI értéke minimális, 0,301, míg 10 ajánlatnál már 1. Úgy tekintették, hogy 10-nél több ajánlat esetén már a versenyerősség nem nő számottevően, és ennek megfelelően 10-nél több ajánlat esetén az ICI 1-es értéket kapott.
A dolog azért is érdekes, mert sajtóértesülések szerint több jelentős magyar-amerikai katonai megállapodás megkötése is a küszöbön áll, többek között Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfői budapesti látogatása kapcsán is.
Az intézet a 2005-2018 közötti közbeszerzési szerződéseket vizsgált, szám szerint 193661 darab szerződést. Az adatokból az is kiderült, hogy 2012 és 2018 között a honvédelmi beszerzések esetén a versenyerősség is csökkent, ráadásul sokkal nagyobb mértékben, mint más közbeszerzési tendereknél.
A központ elemzésében rámutat, egyelőre nem tudni, hogy milyen tényezők állnak e tendenciák mögött: nem kizárt, hogy az intézményrendszer integritásától független hatások (pl. az egyébként magasabb korrupciós kockázatok mellett beszerezhető termékek súlyának növekedése az összes beszerzésen belül, stb.), de lehetséges, hogy a korrupciós kockázatok növekedése és a versenyerősség csökkenése a beszerzéseket lebonyolító intézményrendszer csökkenő integritásával van összefüggésben. | https://index.hu/gazdasag/2019/02/11/nott_a_korrupcios_kockazat_a_hadugyi_kozbeszerzeseknel/ | https://web.archive.org/web/20231114165757/https://index.hu/gazdasag/2019/02/11/nott_a_korrupcios_kockazat_a_hadugyi_kozbeszerzeseknel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nott-a-korrupcios-kockazat-a-hadugyi-kozbeszerzeseknel | Index | hungarian-news | 2019-02-11 15:01:00 | [] | [
"Honvédelmi Minisztérium (HM)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"honvédelem"
] | [] |
48,564 | Továbbra is titkolja az Elios-ügyről szóló OLAF-jelentést a kormány és az ügyészség | Jávor Benedek EP-képviselő közadatigénylésben kérte ki az Elios-ügyről készült OLAF-jelentést, de nem kapta meg sem a Legfőbb Ügyészségtől, sem az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. Utóbbi arra hivatkozik, hogy nem fűződik nyomós közérdek a dokumentum publikálásához, Jávor viszont nem érti, hogy milyen közérdek játszott szerepet a 4-es metróról szóló OLAF-jelentés közzétételénél, ami az Elios-ügy esetében nem áll fenn. | Fizess elő az Átlátszóra: atlatszo.hu/tamogatom
Jávor Benedek az elejétől kezdve nyomon követi az Elios-ügy alakulását, és erről rendszeresen be is számol. Február 10-én közzétett bejegyzésében először is emlékeztetett arra, hogy miként járt el a magyar ügyészség és a rendőrség az Elios-ügyben. Miközben Jávor bejelentése alapján az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) vizsgálódni kezdett a gyanús közvilágítás-rekonstrukciós közbeszerzések kapcsán, addig a rendőrség a 2015 novemberében elrendelt nyomozást bűncselekmény hiányára hivatkozva lezárta.
Az OLAF a megállapításait tartalmazó jelentést 2018 januárjában megküldte a kormánynak, valamint igazságügyi megkeresésben a Legfőbb Ügyészséghez fordult. Emiatt a magyar hatóságok kénytelenek voltak újra nekifutni az ügynek, de az újabb nyomozást 2018 végén ismét lezárták. Akkor beszámoltunk róla, hogy az ügy Magyarországnak több milliárd forintba kerülhet, ha az EU ragaszkodni fog a több mint 40 millió eurós támogatás visszafizetéséhez.
A rendőrség nem talált felelőst, Tiborczék helyett a magyar adófizetők bűnhődnek az Elios-ügyben
Hiába állapította meg az EU csalás elleni hivatala (OLAF), hogy Orbán Viktor miniszterelnök vejének volt cége, az Elios Zrt. súlyos szabálytalanságokat követett el több tucat uniós finanszírozású projektben, a magyar nyomozó hatóságok megszüntették a nyomozást az ügyben.
Jávor Benedek azt akarta elérni, hogy a kormány a 4-es metró ügyében született OLAF-jelentéshez hasonlóan hozza nyilvánosságra az Elios-jelentést is, ezért levelet küldött 2018 januárjában Lázár János miniszternek, de sem Lázár, sem az utóda, Gulyás Gergely nem méltatta válaszra.
Jávor nem hagyta annyiban a dolgot, már csak azért sem, mert tavaly nyáron az EP Költségvetés ellenőrzési bizottságának tagjaként betekinthetett az OLAF-jelentésbe, és „az abban olvasottak alapján egyértelművé vált, hogy súlyos, rendszerszintű csalás folyt az Elios szinte valamennyi projektjénél”.
Emiatt az EP-képviselő számára nem volt kérdés, hogy „a jelentés nyilvánosságra hozatalához fűződő közérdek legalább olyan jelentőségű, mint a 4-es metró esetében volt”. Jávor ezt követően állásfoglalást kért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökétől, Péterfi Attilától arról, hogy milyen feltételekkel hozhatja nyilvánosságra a kormány az OLAF-jelentést. Természetesen mivel a nyomozás akkor még folyamatban volt, nem volt rá lehetőség.
Ám mivel november 6-án lezárták a büntetőeljárást, Jávor Benedek ismét nekifutott a jelentés nyilvánosságra hozatalának eléréséhez. Közérdekű adatigénylést nyújtott be a dokumentum kiadásáért Polt Péter legfőbb ügyészhez és Palkovics László innovációs és technológiai miniszterhez.
A Legfőbb Ügyészség az igénylés elutasítását azzal indokolta, hogy az OLAF-jelentésbe csak az tekinthet be, akinek az eljárás lefolytatásához vagy annak eredményéhez jogi érdeke fűződik.
„Tehát véleményük szerint európai parlamenti képviselőként Magyarországon nem ismerhetem meg az európai pénzek elsíbolását vizsgáló OLAF jelentést – Brüsszelben ezzel szemben lehetőségem volt a betekintésre, az ügyészség tehát olyasmitől tilt el, amire egyébként jogom van az EU-ban, csak épp Magyarországon nem. A magyar ellenzéki EP-képviselőket kevesebb jog illeti meg hazájukban, mint az EU-ban.” – írta erről Jávor.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) arra hivatkozva nem teljesítette Jávor igénylését, hogy ők nem adatkezelők. Jávor megjegyezte, hogy a minisztérium a levélben nem tért ki arra, hogy miért volt adatkezelő a kormány a 4-es metró jelentése esetén, és az Eliosnál miért nem az.
Az ITM válaszában még az is szerepel, hogy szerintük az európai intézmények sem hozhatják nyilvánosságra az Elios-ügyi OLAF-jelentést, „kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik”. A minisztérium leveléből azonban nem derült ki, hogy a 4-es metróról szóló jelentés nyilvánosságra hozatalához miért fűződött nyomós közérdek, az Elios-jelentés publikálásához pedig miért nem.
Ezek alapján Jávor Benedek szerint „egyértelmű, hogy a kormány és az ügyészség elkeseredetten harcol az ellen, hogy a miniszterelnök közvetlen családját kínosan érintő csalással kapcsolatban bármilyen érdemi vizsgálat lefolyjon, a megfelelő szankciókat kiszabják, vagy akár csak hogy a tények nyilvánosságra kerüljenek.” | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/12/tovabbra-is-titkolja-az-elios-ugyrol-szolo-olaf-jelentest-a-kormany-es-az-ugyeszseg/ | https://web.archive.org/web/20221126120716/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/12/tovabbra-is-titkolja-az-elios-ugyrol-szolo-olaf-jelentest-a-kormany-es-az-ugyeszseg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabbra-is-titkolja-az-elios-ugyrol-szolo-olaf-jelentest-a-kormany-es-az-ugyeszseg | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-02-12 15:32:00 | [] | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Legfőbb Ügyészség"
] | [] | [
"átláthatóság",
"OLAF-vizsgálat",
"adatigénylés"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
48,565 | A város peremén: indul a lelketlen kastélymutyi? | Szociális intézményként működő kastélyok, kúriák szabadulhatnak fel a közeljövőben a fogyatékkal élőket gondozó intézmények kiürítése nyomán. A gondozottak érdekeinél a jelek szerint fontosabbak az anyagi szempontok. | A város peremén: indul a lelketlen kastélymutyi?
Szociális intézményként működő kastélyok, kúriák szabadulhatnak fel a közeljövőben a fogyatékkal élőket gondozó intézmények kiürítése nyomán. A gondozottak érdekeinél a jelek szerint fontosabbak az anyagi szempontok.
A nagy – esetenként ötven-száz gondozott ellátására szakosodott – intézményekben élők kisebb lakóotthonokba költöztetését célzó program szükségességét szakmai körökben kevesen vitatják. Módszereit viszont korábban több szakmai tömörülés is kritizálta. Az egyik ilyen szervezet, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) a program leállítását szorgalmazta. Ezért is volt meglepő, hogy a szövetség – több más szakmai szervezettel közösen – a múlt év végén együttműködési megállapodást írt alá a programot irányító Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi). Ennek értelmében az ÉFOÉSZ – amely korábban még azért perelte a tárcát, mert a tervvel kapcsolatos szakmai anyagokhoz sem jutott hozzá – 850 millió forintot kapott az úgynevezett önálló életviteli centrum kialakítására.
Bár a kritikák elhalkultak, a program átláthatósága cseppet sem javult – állítja Környei Kristóf, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa. Ő úgy látja, annál is indokoltabb lenne a független civil kontroll, mert az elképzelés menet közben jelentősen módosult. Több tervezett intézménykiváltási helyszín is megváltozott, ám ezekkel kapcsolatban hiába próbáltak – közérdekű adatigénylés útján is – információkat kicsikarni az Emmitől, falakba ütköztek. A téma kormányzati felelőse, Szekeres Pál is elérhetetlennek bizonyult számukra.
A programot övező titkolózás tápot ad azoknak a vélekedéseknek, hogy a nagy létszámú intézmények felszámolásának nemes szándéka kicsinyes „kastélymutyival” párosul. Számos, ma még a fogyatékosok ellátására szakosodott intézmény ugyanis egykor államosítással elkobzott kastélyban, kúriában működik. Márpedig ezek – főként, ha a kiürítésük a közeljövőben befejeződik – potenciális befektetői célpontjává válhatnak (vagy már váltak is) azoknak a kormányközeli üzleti köröknek, amelyek már eddig is nagy fantáziát láttak abban, hogy luxusszállodaként hasznosítsák az efféle történelmi díszleteket.
A félelmek indokoltságát jól illusztrálja a belecskai Mechwart-kastély átalakítása. Itt múlt év végéig kaptak haladékot az otthon lakói a költözésre. A helybeliek hiába követelték a lakossági fórumokon, hogy tudni szeretnék, mi a cél az értékes ingatlannal, érdemi tájékoztatást nem kaptak. Viszont többek elmondása szerint feltűnt már a település kastélya iránt érdeklődők között a kormányfői vő, Tiborcz István.
Hasonló helyzetben van a korábban szintén szociális otthonként használt Somogy megyei Berzencei-kastély, amelynek kiváltására már közbeszerzési pályázatot is kiírtak. A nyertes pályázó a sajtóban Mészáros-közeliként is emlegetett – a felcsúti stadion építésében is részt vett – ZÁÉV Zrt. lett. Két éve tervben volt a nyírlakpusztai Tarányi-kastély kiürítése is, ám miután az otthon jól működik, és a helybeliek nem kaptak megnyugtató választ arra a lakossági fórumokon, miként kívánják hasznosítani a kastélyt, a téma lekerült a napirendről. Egyelőre. Merthogy, helyi forrásaink szerint, az utóbbi időben több befektetői megkeresés érkezett a város vezetőihez. A kastély adottságai mellett azt firtatták az érdeklődők, milyen turisztikailag hasznosítható funkció képzelhető el az épületben annak kiürítése után – meséli a neve elhallgatását kérő egyik helyi képviselő.
Nem csak a kastélyok, kúriák jövőjével kapcsolatban merülnek fel aggályok a sokszor átgondolatlannak, erőltetettnek tűnő kiköltöztetésekkel kapcsolatban. A TASZ úgy tudja, a „kitagolásra” szánt intézmények lakóinak több mint 70 százaléka olyan, jellemzően városok, falvak peremére száműzött lakásotthonban kaphat helyet, ahol gyakran még a mainál is mostohább körülményekkel kell számolniuk. Az élelmiszerbolt, a gyógyszertár, az iskola például messze van. A fizikai értelemben is a perifériára szoruló ellátottak esetében így még kevésbé valósítható meg az, ami a program eredeti célja lenne: könnyebb legyen az érintettek integrálódása a helyi társadalomba.
A befogadó közeg amúgy sem barátságos. Több városban már arra a hírre, hogy kik érkeznének a településre, komoly lakossági ellenállás szerveződött. A potenciális befogadó közeg „érzékenyítése” pedig – ami szintén a program része lenne – finoman szólva is akadozik. Az üggyel foglalkozó lakossági fórumokat gyakran lehetetlen időpontokra (kora délutánra) teszik. Így történt például Tapolcán, ahol Rig Lajos jobbikos országgyűlési képviselő szólalt fel a módszer ellen, majd a parlament elé vitte az ügyet. Szerinte sok helyütt alapvető félreértés (vagy félretájékoztatás) is tapasztalható. A környékbeliek azt hiszik, pszichiátriai betegeket költöztetnének a szomszédságukba, holott nem erről van szó. Az előítéletek leküzdésére szolgáló tájékoztatás helyett egymás hergelése folyik, például különböző Facebook-csoportokban, de hevesebb tiltakozásokra is akadt már példa (Püspökladányban és Tapolcán). Az átláthatóság hiánya miatt alakulhatott ki az a vélekedés is, hogy egy-egy település csak azért vállalja a befogadói szerepet, hogy az építkezéssel, az otthon működtetésével bevételhez juttasson, „jutalmazzon” egyes, politikaközeli helyi vállalkozói köröket.
Bár létezik a folyamat ellenőrzésére hivatott állami szervezet, a Fogyatékkal Élők Esélyegyenlőségéért (FSZK) közhasznú Kft. – ennek működését is sokan fenntartásokkal szemlélik. Az intézmény élére nemrég új vezető került, annak a Tóth Tibornak a személyében, aki az azóta megszüntetett minisztériumi háttérintézményt, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetet (NCSSI) vezette. A végzettségére nézve történész és szociálpolitikus Tóth amúgy a könyvkiadásban is érdekelt. Nemrég A hungarista mozgalom emigrációtörténete címmel publikált kötetet. Ismerői szerint precíz vezető, aki politikailag a KDNP-hez kötődik. Nagy sajtóvisszhangja volt, amikor az egykori tévébemondó Pálffy István KDNP-s politikus feleségét pályázat nélkül tette meg az NCSSI kommunikációs főigazgatójává.
Miután Tóthot kinevezték az FSZK élére, több, korábban kulcsfontosságú ember is távozni kényszerült az intézménytől. Szentkatolnay Miklós, a „kitagolásért” felelős TÁRS-projekt szakmai vezetője például papíron közmegegyezéssel távozott, ám a HVG-nek világossá tette az átalakítással kapcsolatos aggályait. Forrásaink szerint a gyökeres változtatások célja a központosítás, amelynek hátterében az áll, hogy jelentős pénzek fölött rendelkezhet az a szervezet, amelyik a program végrehajtásáért felel: 2020-ig 22 milliárd forint, a következő uniós költségvetési ciklusban pedig további 53,5 milliárd forint forrás áll rendelkezésre a nagy létszámú otthonok kiváltására. | https://hvg.hu/itthon/201903__fogyatekkal_elok__kastelylenyulasok__koltoztetes__a_varos_peremen | https://web.archive.org/web/20190123214253/https://hvg.hu/itthon/201903__fogyatekkal_elok__kastelylenyulasok__koltoztetes__a_varos_peremen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-varos-peremen-indul-a-lelketlen-kastelymutyi | HVG | hungarian-news | 2019-01-20 16:36:00 | [] | [
"Fogyatékkal Élők Esélyegyenlőségéért (FSZK) Közhasznú Kft.",
"Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet"
] | [] | [
"háttér",
"átláthatóság",
"szociál",
"kastély"
] | [] |
48,566 | Foci, templom, iskola: 84 milliárd forint állami támogatás ment tavaly a határon túlra | Tavaly rátett egy lapáttal a Bethlen Gábor Alap a 2017-es rekordévre: összesítésünk szerint 84 milliárd forint támogatást ítélt meg, nagyrészt határon túli szervezetek számára. A legnagyobb pénzeket a határon túli egyetemek, egyházak, és persze a fociklubok kapták. | Tavaly rátett egy lapáttal a Bethlen Gábor Alap a 2017-es rekordévre: összesítésünk szerint 84 milliárd forint támogatást ítélt meg, nagyrészt határon túli szervezetek számára. A legnagyobb pénzeket a határon túli egyetemek, egyházak, és persze a fociklubok kapták.
Számításunk szerint valahol 80 milliárd forint fölött járhat az az összeg, amit határon túli szervezetek számára ítélt meg és a Bethlen Gábor Alapon keresztül folyósított a magyar kormány 2018-ban. Nem véletlenül fogalmaztunk óvatosan: nincsen pontos számadatunk arra, hogy tavaly összesen mennyi támogatást kaptak a határon túli szervezetek magyarországi közpénzekből, és ez nem rajtunk múlik.
A határon túli támogatási rendszer ugyanis szétaprózott, a legfontosabb Bethlen Gábor Alap (BGA) mellett a kormány több szereplője, és az állami tulajdonban levő vállalatok is rendelkeznek olyan keretekkel, amelyeket határon túli szervezetek megpályázhatnak.
Az erdélyi sajtótröszt számára 2017 decemberében megítélt 1,45 milliárd forintot például az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) biztosította, de találunk határon túli szervezeteket a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatási listáin, a Szász Jenő-féle Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSK) programjaiban, vagy akár az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. szponzorációs listáin is.
A határon túli fociklubokat nagyrészt a Magyar Labdarúgó Szövetségen (MLSZ) keresztül támogatják, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak egyike pedig a Kárpát-medencei gazdasági oktatást szponzorálta. A tusványosi nyári szabadegyetemet egy sor fideszes önkormányzat támogatja, és a felsorolást még tudnánk folytatni.
A kormánynak sincs központi kimutatása
Tovább bonyolítja a határon túli támogatások összesítését az, hogy több olyan magyarországi szervezetről tudunk, melyek legalábbis részben határon túli projekteket valósítanak meg (ilyen például a Minority SafePack aláírásgyűjtésbe tavaly bekapcsolódó Rákóczi Szövetség) – ezek a szervezetek szintén kaptak nagy összegű támogatásokat.
Nem csak mi, újságírók vagyunk bajban, ha teljes és pontos képet szeretnénk kapni a határon túli támogatásokról: tudomásunk szerint az államapparátusban dolgozók sem rendelkeznek egy központi, minden pénzforrást és kifizetést tartalmazó adatbázissal, mely naprakész információkat tartalmaz a kedvezményezett határon túli szervezetekről és pályázataikról.
Elvileg ez lenne a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer (NIR), itt azonban csak a Bethlen Gábor Alap adatai vannak fenn. Ráadásul úgy tűnik, hogy itt csak a pályázatok érhetők el, de a BGA által bonyolított programok, például a “Szülőföldön magyarul" program nincsenek feltöltve ide.
A központ adatbázis hiánya azért is probléma, mert így lehetetlen koherens, átgondolt módon fejleszteni a határon túli közösségeket. A Bethlen Gábor Alap ugyan minden évben elfogad egy listát a nemzeti jelentőségű intézményekkel illetve programokkal, melyek évente normatív támogatásban részesülnek, ezen felül pedig vannak ún. "tematikus évek", melyek egy-egy területre fókuszálnak. Ezek az összegek viszont sokszor eltörpülnek a más projektek – főleg ingatlanberuházások, illetve az utóbbi években fociakadémiák – számára látszólag ötletszerűen megítélt támogatásokhoz képest.
Kereshetővé tettük a döntéseket
Azonban nem vitás, hogy a határon túlra szánt legnagyobb források fölött a Miniszterelnökség, illetve az általa felügyelt Bethlen Gábor Alap rendelkezik, így a BGA által megítélt támogatások összesítése elég pontos képet nyújt arról, hogy mit támogat a magyar állam a határon túl.
Nehogy azt higgyük, hogy ez egy egyszerű feladat: a Bethlen Gábor Alap honlapján közzétett, támogatásokról szóló bizottsági határozatok ugyanis nem kereshetőek, ezeket a listákat a BGA akkor sem küldte el valamilyen táblázatkezelő programmal megnyitható formátumban, amikor ezt adatigényléssel kértük tőlük.
Így a honlapon közzétett szkennelt, majd elforgatott és pdf-formátumban feltöltött támogatási listákat részben szövegfelismerő program (OCR) segítségével, részben kézi munkával írtuk át táblázatba (aki kíváncsi arra hogy hogyan dolgoztunk, itt talál erről egy részletes leírást).
Az Átlátszó dataviz-csapata, az Atlo ugyanezen a témán más módszerrel dolgozott: ők a NIR adatbázisába feltöltött BGA-pályázatokat scrapelték le 2011 áprilisa és 2018 augusztusa között, majd ennek az adatbázisnak az alapján készítettek egy sor vizualizációt arról, hogy területileg hova kerültek a támogatások.
A magyar állam terjeszkedése grafikonokon és térképeken Magyarország kormánya az utóbbi években rendre visszautasította, hogy az Európai Unió beleszóljon a magyar belpolitikába, a különféle uniós szándékokat pedig gyarmatosítási kísérletként bélyegezte meg. Ezzel szemben a magyar állam a rendszerváltás óta támogatja anyagilag és – a helyi nacionalista erők szerint – így befolyásolja a szomszédos országokban (a történelmi Magyarország területén) élő magyar közösségeket, valamint a diaszpórát, egyfajta virtuális, csak a fejekben létező Nagy-Magyarországot próbálva létrehozni.
A két adatsor között a legfontosabb különbség az, hogy a NIR-adatok csak a BGA által megítélt pályázatokat tartalmazzák, a programokat (melyek közül a legnagyobb az évi mintegy 5 milliárdos “Szülőföldön magyarul" program) nem. Ez lehet a magyarázata annak, hogy míg a NIR adatai szerint 190 milliárd forint értékben támogatott pályázatokat a BGA 2011 óta, addig a Bizottság döntéseit összesítve jóval nagyobb összeget, 300 milliárd forintot kapunk.
További eltérést eredményez az, hogy miközben az Atlo 2018 augusztusáig az adatbázisba feltöltött adatokkal dolgozott, addig mi a BGA Bizottságának döntései alapján 2018 december végéig rendelkezünk adatokkal.
A nagy pénzekre nincs nyilvános pályázat
A Bethlen Gábor Alap döntéseit végignézve szembeszökő, hogy a nyilvánosan meghirdetett, minden civil szervezet számára pályázható keretek (ilyen például a 2018-ban 1,1 milliárd forintos "Magyar kultúráért és oktatásért központi és regionális pályázat" keret) rendszerint kis, néhány száz, esetleg pár millió forint támogatást nyújtanak, azonban itt az elutasított pályázat is gyakori.
Határon túli támogatások 2.: Az állandó tételek és a legjobb barátok A 2016-ban 60 milliárd forintot szétosztó Bethlen Gábor Alap a határon túli szervezetek legfontosabb támogatási forrása. Erdélyi szervezetek közül a Sapientia Alapítvány és az Erdélyi Refomátus Egyházkerület a legnagyobb kedvezményezettek, de milliárdos nagyságrendű összegek mennek a csíkszeredai fociklubra, és a székelyföldi hokiakadémiára is.
A megpályázható pénzek nagyobb része nincs meghirdetve, “lobbiznia" kell annak, aki ide be akar kerülni. A legnagyobb, milliárdos nagyságrendű támogatásokról a Miniszterelnökség dönt – tudomásunk szerint az egyösszegben megítélt támogatások abszolút rekordja eddig az Erdélyi Református Egyházkerületnek 2017 decemberében megítélt 26 milliárd forint volt.
Minden évben növekszik a támogatások összege
Az adatok összesítése során kiderült, hogy 2018-ban a Bethlen Gábor Alap 84,3 milliárd forint támogatást ítélt meg – ez az összeg mintegy 13 százalékkal magasabb, mint a 2017-es 74,4 milliárd.
Mint az az éves összegeket összesítő grafikonból is kiderül, a második Fidesz-kormány hatalomra kerülése óta folyamatosan növekednek a határon túli szervezetek számára megítélt támogatások. 2016-ban volt egy látványos ugrás: ekkor 21 milliárd forintról 60 milliárdra nőtt a BGA által megítélt támogatások összege, és ez a későbbi években tovább nőtt.
Mérföldkőnek számított 2017. december 27-e, amikor a kormány összesen 33 milliárd forint, határon túli szervezeteknek folyósítandó támogatásról fogadott el kormányhatározatot: ismereteink szerint egyszerre ekkora összegű támogatásról korábban sosem döntött a magyar kormány. Összehasonlításképp: 2015-ben a BGA összesen 21,6 milliárd forintot ítélt meg határon túli szervezeteknek.
A költségvetési többletet "szórják ki"? Nem igazán
A döntésnek nagy sajtóvisszhangja volt: a védelmezői akkoriban azzal érveltek, hogy hát "van pénz", a kormány a költségvetési többletből "szór ki" határon túli szervezeteknek. Erre a magyarázatra rácáfolt az, hogy 2018-ban a rekordösszegű deficit ellenére a kormány megismételte a karácsonyi akciót, és 32 milliárd forint kifizetéséről hozott döntést.
Ha végignézzük az országos bontásokat 2011 óta, azt láthatjuk, hogy a támogatások összértéke évente látványosan változhat. Pusztán az összegek alapján nehéz valamilyen koherens, akár a közösség lélekszámán, akár hosszú távú fejlesztéseken alapuló elképzelést felfedezni a megítélt összegek mögött.
Például az utolsó népszámlálás szerint 300 ezres, ám gyorsan fogyatkozó vajdasági magyar közösség 2015-ben 1,8 milliárd forintot kapott. Ez az összeg 2016-ban 5,4 milliárdra ugrott, aztán 2017-ben 3,2 milliárdra csökkent, és 2018-ban ismét 6 milliárdra növekedett a támogatás végösszege.
Látható, hogy az 1,2 milliós erdélyi magyar közösség számára megítélt támogatások folyamatosan növekednek: a 2015-ös 10 milliárd forint 2018-ra 47 milliárdra nőtt. Erdélyben él a legnagyobb határon túli magyar közösség, így itt talán van értelme a hosszú távú intézményépítésnek, nagy költségvetésű beruházásoknak, azonban vannak olyan szakértői hangok, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a nagy összegű támogatások hosszú távon súlyos következményekkel járhatnak.
Ukrajnában az állam feladatait kell átvenni
Kárpátalja a másik olyan terület, ahol a támogatások ugrásszerűen növekedtek az utóbbi években – érthető módon: Ukrajnában évek óta káosz van, a kelet-ukrajnai konfliktus okozta gazdasági nehézségek miatt az állam sokszor az alapvető funkcióit sem képes ellátni. A 150 ezres magyar közösség megsegítésére egy sor szociális jellegű program indult, így a támogatások összege a 2015-ös 2,4 milliárdról 13,7 milliárdra nőtt.
De konkrétan mire lettek megítélve a legnagyobb összegű támogatások országonként? A BGA döntéseiben feltüntetett rövid leírásból sokszor ez nem teljesen egyértelmű, mégis érdemes ezeken végigmenni.
Ausztriában a legnagyobb összegű támogatást, 17,5 millió forintot az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete kapta a szervezet működésének, programjainak és eszközfejlesztésének támogatására. 10 millió forintot kapott az Innsbrucki Magyar Diákotthon és Kultúrcentrum az innsbrucki épületük felújítására, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége pedig három pályázatot is megnyert összesen 29,3 millió forint értékben: ebből a Bécsi Magyar Iskola működését, és a Bécsi Napló kiadását biztosítják, emellett tanárokat képeznek, valamint egy konferenciát szerveznek.
Magyarországon a Rákóczi Szövetség a legnagyobb nyertes
A magyarországi Rákóczi Szövetség 8 pályázatot is megnyert: egyéb tevékenységek mellett 762 millió forintból a szervezet ingatlant vásárolna, 323 millióból a Diaszpóra-programot bonyolítaná, további 1,5 milliárd pedig működésre és eszközbeszerzésre lett nekik megítélve két pályázatban. A Minority SafePack program támogatására emellett további 450 millió forint támogatásban részesültek.
A Sapientia Hungariae Alapítvány a Collegium Talentum program számára kapott 160 millió forintot, a Bicskei Torna Klub Egyesület pedig 120 millió forintos támogatásban részesült határon túli ingatlanfejlesztésre. A Kisebbségi Jogvédő Alapítvány összesen 160 millió forint támogatást kapott az alapítvány programjaira és működésére, a Jót s Jól a Szatmári Kistérségben Egyesület pedig kárpátaljai önkormányzati dolgozók szakmai fejlődésének támogatására nyert 71,5 millió forintot.
Tavaly is elárasztották Erdélyt a magyarországi közpénzek. Mutatjuk a legnagyobb nyerteseket Átlátszó Erdély Kövess minket vagy írj nekünk! A 2017-es rekordot túlszárnyalva 47 milliárd forintot ítélt meg erdélyi szervezetek számára 2018-ban a Bethlen Gábor Alap. A Sapientia-EMTE, az Iskola Alapítvány, az egyházak és a fociklubok kaptak milliárdos nagyságrendű támogatásokat. A 2017-es 46,6 milliárdnál (146 millió euró) valamivel többet, 47 milliárd forintot ítélt meg tavaly a Bethlen Gábor Alap erdélyi szervezeteknek.
Erdélyben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) működtetője, a Sapienta Alapítvány a legnagyobb kedvezményezett: pályázataik összesen 13,7 milliárd forintot nyertek. 5 milliárd forintot kapott összesen a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nagyrészt az óvodafejlesztési programja számára, az RMDSZ alapítványa, az Iskola Alapítvány pedig 2,4 milliárd forintot kapott kulturális központokra. A székelyföldi fociakadémiát működtető Futball Club Csíkszereda Egyesület számára 2,1 milliárd forintot ítéltek meg ingatlanfejlesztésre és működésre, a Sepsi OSK további 2,1 milliárd forintot kapott.
A Vajdaságban, Felvidéken és Muravidéken f oci és óvodaprogram kapott nagy összegeket
Szerbiában a legnagyobb kedvezményezett a topolyai “TSC" Labdarúgó Klub: ők 2018 decemberében 1,4 milliárd forintot kaptak működésre és fejlesztésre. A Magyar Nemzeti Tanács a felsőoktatási ösztöndíjprogramja, óvodaprogramja, valamint a szervezet működése számára három pályázattal összesen 1,3 milliárd forintot kapott.
Felvidéken a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház óvodaprogramja kapott három pályázattal összesen 2,1 milliárd forintot, a dunaszerdahelyi DAC Akadémia számára 1,3 milliárd forintot ítéltek meg. 300 millió forint támogatást kapott a komáromi KFC Komarno, és a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Kulturális Szövetség (Csemadok) számára 145 millió forintot ítéltek meg.
Szlovéniában szintén a foci vezet: a lendvai fociklub (FK Nafta 1903) 300 millió forintot kapott működésre és fejlesztésre, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség óvodaprogramjára pedig 150 millió forintot ítéltek meg.
Ukrajnában a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola számára ítéltek meg három pályázattal összesen 4,6 milliárd forintot a főiskola működésére és fejlesztésére. Munkácsi (foci)fejlesztésre kapott 1,3 milliárd forintot a kisvárdai Várda Sport Egyesület, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség pedig óvodafejlesztésre kapott valamivel több, mint 2 milliárd forintot. A Kárpátaljai Református Egyház, illetve annak az alapítványa 900 millió forint támogatásban részesült – ezt a pénzt líceumok működtetésére fordítják.
Sipos Zoltán
Címlapkép: Grezsa István, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programért felelős miniszteri biztos (j2), mellette Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke (j), Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének titkára (k), Czibula Ádám, a Bethlen Gábor Alapkezelő révkomáromi irodájának ügyvezető igazgatója (b2) és Rácz László, Gellér polgármestere (b) átvágja a nemzeti színű szalagot a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében felújított óvoda átadási ünnepségén a felvidéki Gelléren 2018. szeptember 18-án. (fotó: Krizsán Csaba/MTI) | https://atlatszo.hu/2019/02/08/foci-templom-iskola-84-milliard-forint-allami-tamogatas-ment-tavaly-a-hataron-tulra/ | https://web.archive.org/web/20230413121401/https://atlatszo.hu/2019/02/08/foci-templom-iskola-84-milliard-forint-allami-tamogatas-ment-tavaly-a-hataron-tulra/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/foci-templom-iskola-84-milliard-forint-allami-tamogatas-ment-tavaly-a-hataron-tulra | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-02-08 16:39:00 | [] | [
"Asociatia Futball Klub Csíkszereda Miercurea-Ciuc Egyesület",
"Bethlen Gábor Alap",
"Csíkszereda Sport Akadémia",
"Dunaszerdahely Sport Akadémia",
"FK Lendva",
"KFC Komárno",
"Miniszterelnökség",
"Rákóczi Szövetség",
"Topolya TSC",
"Várda Sport Egyesület"
] | [
"Európa",
"Románia"
] | [
"egyház",
"sport",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"infografika"
] | [] |
48,567 | A magyar állam terjeszkedése grafikonokon és térképeken | Magyarország kormánya az utóbbi években rendre visszautasította, hogy az Európai Unió beleszóljon a magyar belpolitikába, a különféle uniós szándékokat pedig gyarmatosítási kísérletként bélyegezte meg. Ezzel szemben a magyar állam a rendszerváltás óta támogatja anyagilag és – a helyi nacionalista erők szerint – így befolyásolja a szomszédos országokban (a történelmi Magyarország területén) élő magyar közösségeket, valamint a diaszpórát, egyfajta virtuális, csak a fejekben létező Nagy-Magyarországot próbálva létrehozni. A külföldi magyar nemzetpolitika jelenlegi legnagyobb támogatási forrása a 2010-ben életre hívott Bethlen Gábor Alap. Ebben az adatvizualizációs anyagunkban azt mutatjuk meg, hogy az Alap 2011 áprilisa óta pályázati úton elköltött közel 190 milliárd forintját mikor, kik és mire nyerték el. | A magyar állam terjeszkedése grafikonokon és térképeken
Bátorfy Attila és Sipos Zoltán
Magyarország kormánya az utóbbi években rendre visszautasította, hogy az Európai Unió beleszóljon a magyar belpolitikába, a különféle uniós szándékokat pedig gyarmatosítási kísérletként bélyegezte meg. Ezzel szemben a magyar állam a rendszerváltás óta támogatja anyagilag és – a helyi nacionalista erők szerint – így befolyásolja a szomszédos országokban (a történelmi Magyarország területén) élő magyar közösségeket, valamint a diaszpórát, egyfajta virtuális, csak a fejekben létező Nagy-Magyarországot próbálva létrehozni. A külföldi magyar nemzetpolitika jelenlegi legnagyobb támogatási forrása a 2010-ben életre hívott Bethlen Gábor Alap. Ebben az adatvizualizációs anyagunkban azt mutatjuk meg, hogy az Alap 2011 áprilisa óta pályázati úton elköltött közel 190 milliárd forintját mikor, kik és mire nyerték el.
A cikket az adatvizualizációk miatt asztali számítógépről érdemes olvasni.
A Bethlen Gábor Alap
A Bethlen Gábor Alapot (BGA) a magyar kormány a 2010. CLXXXII. törvénnyel hozta létre, tevékenységét 2011. áprilisában kezdte meg. A BGA törvényben meghatározott célja „a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, magyar nemzeti azonosságtudata megerősítése”. A BGA rendelkezésére álló összeget a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. kezeli.
A BGA adatbázisa szerint 2011. áprilisa és 2018. augusztusa között összesen 22315 pályázatot támogatott több mint 187 milliárd forint összértékben. Fontos tudni, hogy ezek csak a pályázatok – a BGA több egyéb programot is bonyolít (például az oktatási, nevelési és taneszköz-támogatást, mely 2018-ban 5,1 milliárdos kiadást jelentett), amelyek a NIR rendszerében nem találhatóak meg. Az Átlátszó Erdély számítása szerint az összes kifizetés 2011 és 2018 között mintegy 300 milliárd forintra rúg.
Az Alap támogatáspolitikájával, visszásságaival legbehatóbban az Átlátszó Erdély foglalkozott, ők évek óta nyomon követik a BGA ügyeit, továbbá a támogatások átláthatóságát, elszámoltathatóságát és kérdéses eredményeit.
Az ország határain túl élő közösségek anyagi támogatása nem az utóbbi években kezdődött, Magyarországon a kilencvenes évektől úgy a bal-, mind a jobboldali kormányok különítettek el erre költségvetési forrásokat.
Az ok egyszerű: ezek a magyarlakta területek gyakran az országos átlagnál kevesebb költségvetési forrást kapnak azon országok kormányaitól, ahol adót fizetnek, ezért sokszor alulfejlettek. A krónikus forráshiány miatt nem képesek önerőből fenntartani intézményrendszerük oktatástól a kulturális szféráig vagy akár egyházakig, az intézményrendszerek összeomlása egyben a közösségek eltűnését jelentené.
A támogatás nem ablakon kidobott pénz: az utóbbi évtizedekben határon túli magyarok egész generációi döntöttek úgy, hogy miután iskoláikat születési helyükön végezték el, tudásukat Magyarországon kamatoztatják – ez esetben a magyar adófizetők minimális befektetéssel jutnak hozzá nyelvet jól beszélő, képzett munkaerőhöz.
Nem az a probléma tehát, hogy a magyar állam támogatja ezeket a közösségeket, hanem az, hogy ezek a támogatási programok sokszor pillanatnyi ötlettől vezérelve, hatástanulmányok nélkül jelennek meg, hatékonyságukat nem ellenőrzi egy független szerv, a pályázatokon pedig távolról sem egyenlő esélyekkel indul minden szervezet.
Míg a határon túli civil szervezetek zöme egyik napról a másikra él és hosszú távú fejlesztésre alkalmatlan, néhány százezer forintos, esetleg milliós pályázatokat nyerhet meg egy túlbürokratizált rendszerben, addig jó kapcsolatokkal rendelkező, világnézetileg is “megfelelő” hátterű pályázók kétoldalas szándéknyilatkozatokra és első pillantásra is elnagyolt költségvetésekkel rendelkező, gazdasági rációt teljességgel nélkülöző, közösségépítésre nem alkalmas pályázatokra milliárd forintokat kaphatnak.
A BGA támogatásai a pályázók címe alapján 2011-2018
Utóbbiak esetében az elszámolás is formaság: nem tudunk arról, hogy az utóbbi években a BGA kifogást emelt volna olyan projektek megvalósítása kapcsán, melyekről messziről látszik, hogy a magyarországi adófizetők pénzét nem megfelelően költötték el. Erdélyben számos történet kering arról, hogy egy-egy ilyen milliárdos támogatást kinél, milyen vadászkirándulás alkalmával “lobbiztak ki”.
Így nyerhetett 150 millió forintot egy Németh Zsolthoz közel álló kör a valóban rossz állapotú tusványosi kemping felújítására, és mely azóta is csak részben készült el. Ugyanígy felmerülhet az, hogy mi értelme van milliárdokat elkölteni egy olyan székelyföldi fociakadémiára, melynek felnőttcsapata jelenleg a román bajnokság harmadik ligájában játszik?
Lesz-e vajon elég magyar gyermek a jelenleg épülő óvodákban? Vagy valóban 200 református templom felújítása valamint egy sor látványos (és méregdrága) ingatlanberuházás az erdélyi magyarság legsürgetőbb problémája, melyre Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke, Orbán Viktor erdélyi bizalmasa összesen 43 milliárd forintot kapott?
Az utóbbi időkben megnyíló budapesti pénzcsapok, vagy ahogy bizonyos erdélyi értelmiségi körökben nevezik: az “ingyenpénz” közép-és hosszú távon súlyos következményekkel jár a határon túli magyar közösségekre nézve. Ezt a kérdéskört egy kerekasztal-beszélgetésen járta körbe az Átlátszó Erdély (első rész, második rész).
Ezekre a kérdésekre ebben az anyagban nem tudunk válaszokat adni, viszont segítünk kicsit átláthatóbbá tenni, hogy mire adott eddig pénzt a magyar állam a BGA-n keresztül.
Top5
A Top 5-ökből alapvetően a támogatáspolitika prioritásait lehet leolvasni, amelyet a következő három szóval lehet összefoglalni: egyházak, oktatás, ingatlan.
Ez a három – a BGA célkitűzésével összhangban – szorosan összefügg. Az ingatlanvásárlás- és -fejlesztés és -beruházás többnyire egyházi intézményeket érint, az oktatással kapcsolatos támogatások jelentős részét is egyházi iskolák, felsőoktatási intézmények és líceumok kapták.
A grafikonok felosztásából jól látszik az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) termete a támogatásokon belül. A grafikonra kattintva könnyedén kiszűrhetjük (exclude), és akkor látjuk meg igazán a valós arányokat. Az EREK a támogatásból egy sor ingatlanberuházást eszközöl az egyházkerületen belül, ezek közül fontos tételnek számítanak a több erdélyi városban megtalálható református líceumok, melyek felújítása a közelmúltban lezárult, vagy jelenleg folyamatban van.
Az összevont kategóriákból ugyan nem látszik, de az egyes pályázati címeknél, leírásoknál további – nem meglepő – alkategóriákat is meg lehet állapítani. Hangsúlyos szerepet kap a magyar nemzeti összetartozás segítése, a családtámogatás, a magyarság történelmének és kultúrájának megőrzése, továbbörökítése.
Nyertesek
A keresőfelületen országra, településre és pályázóra szabadszavasan rá tud keresni. Ha például csak a Romániában kiosztott támogatásokra kíváncsi, egyszerűen beüti az országnál, hogy Románia, és csak azokat fogja kilistázni. A pályázóknál nem csupán a konkrét pályázókra, hanem külön szavakra is rá tud keresni. Így ha az összes olyan találat érdekli, amely az „egyház” szót tartalmazza, akkor elég csak az egyházat beírnia. A kezdőfelületen mind a 187 milliárd forint nyerteseit lehet látni egyenként, a pályázók által elnyert összes támogatás értékével, továbbá a teljesen belüli részesedéssel. A részesedés természetesen keresésenként változik.
Az eredményekből az látszik, hogy a BGA megalapítása óta az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) több mint 44 milliárd forint támogatást kapott különféle célokra, ez pedig a teljes összeg 23,66 százaléka, vagyis közel negyede. A másik nagy nyertes a Sapientia Alapítvány volt 17,8 milliárd forinttal, amely a teljes összeg 9,55 százaléka. Ha csak Románián belül érdekel bennünk a két pályázó részesedése, elég az országhoz beírni, hogy Románia, így megkapjuk, hogy az EREK részesedése 41 százalék, a Sapientiáé pedig 16,53 százalék.
Térképek
Az első térkép egy általános áttekintés az Alap által kifizetett összegekről pályázatkonként. A térképről kiszűrtük az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) számára kifizetett összegeket, mert több mint 40 milliárd forintos nagyságrendje jelentősen eltorzította volna a térkép arányait. A nyitótérképen rá lehet keresni az egyes pályázók nevére, továbbá a csúszka jobbra-balra huzogatásával a különféle összegeket is ki lehet szűrni. A színmagyarázatnál az egyes színekre kattintva csak az adott nagyságrendű támogatások maradnak a térképen.
A térképek abban is segítenek, hogy az egyes támogatott témák hol érvényesülnek igazán. Így például a határon túli média (p. lapkiadás, hírmédia-szolgáltatás) támogatásról szóló térképen látszik, hogy a szlovákiai Dunaszerdahely és a vajdasági Szabadka a két legnagyobb nyertes. Dunaszerdahelyen a Pro Media Alapítvány egy újonnan indított magyar nyelvű hírportálra (Ma7.sk), hetilapra (Magyar7) és audiovizuális tartalmak gyártására kapott közel 475 millió forintot. Szabadkán pedig a Magyar Nemzeti Tanács és a Pannon Alapítvány is kapott magyar nyelvű médiára támogatást.
Egyházak, oktatás, némi kultúra, de mindenekelőtt ingatlanberuházások: röviden így lehet összefoglalni az utóbbi években kialakult támogatási gyakorlatot. Bár tudomásunk van arról, hogy a határon túli magyarság vezetőivel esetenként zajlanak informális konzultációk a fő támogatási irányokról, ezekbe az egyeztetésekbe sem a társadalomtudósok, sem pedig a nagyközönség nincsen bevonva.
A formális, nyilvános adatokon és világosan megfogalmazott célokon alapuló konzultációk helyett a különféle határon túli szereplők egyéni kapcsolatrendszerük és hatalmi pozíciójuk függvényében próbálnak támogatást szerezni egy-egy ötletre a magyar kormánytól, melyet aztán vagy támogatnak, vagy nem.
Talán semmi nem jellemzi jobban ezt a “párbeszédet”, mint az a komáromi sztori, amikor 2014-ban Czíria Attila, az MKP és a Híd akkori közös polgármesterjelöltje nem hivatalos találkozón vett részt Orbán Viktorral. Czíria elmesélte, hogy a miniszterelnök megkérdezte, a magyar állam miben segíthetne Komáromnak? A jelölt elmondta, jó lenne egy erős magyar mezőgazdasági szakközépiskola, vagy jó ötlet lenne egy kikötő, esetleg poliklinika. Orbán Viktor erre felvetette, mi lenne, ha épülne egy új stadion?
Mondanunk sem kell, miközben a komáromi stadion-projekt már körvonalazódik, gazdasági szakközépiskolának se híre, se hamva.
Úgy költ el tehát a magyar kormány súlyos milliárdokat a határon túli közösségekre, hogy a beruházások a közösség valós igényeire és a térség gazdasági realitásaira nem mindig vannak tekintettel, a közpolitikai döntésekről közvita nincsen, azok hatását senki nem méri.
És bár nem kétséges, sok hasznos projekt is megvalósul ezekből a támogatásokból, egy sor beruházás közösségi értelme megkérdőjelezhető. | https://atlo.team/a-magyar-allam-terjeszkedese-grafikonokon-es-terkepeken/ | https://web.archive.org/web/20230607230708/https://atlo.team/a-magyar-allam-terjeszkedese-grafikonokon-es-terkepeken/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-magyar-allam-terjeszkedese-grafikonokon-es-terkepeken | atlo.team | hungarian-news | 2019-02-12 16:49:47 | [] | [] | [
"Európa",
"Horvátország",
"Románia",
"Szerbia",
"Szlovákia",
"Szlovénia",
"Ukrajna"
] | [
"infografika"
] | [] |
48,568 | 109 helyreigazítási pert vesztett 2018-ban a kormányközeli média | A Fővárosi Törvényszéktől kikért adatok szerint 2018-ban összesen 109 sajtó-helyreigazítási pert vesztett a 888, a közmédia, a Lokál, a Magyar Idők, az Origo, a Pesti Srácok, a Ripost és a TV2. | A Fővárosi Törvényszéktől kikért adatok szerint 2018-ban összesen 109 sajtó-helyreigazítási pert vesztett a 888, a közmédia, a Lokál, a Magyar Idők, az Origo, a Pesti Srácok, a Ripost és a TV2.
Tavaly az országgyűlési választás előtt és miatt minden korábbinál nagyobb fokozatra kapcsolt a kormánypropaganda a közmédiában és az állami hirdetésekkel kitömött lakájmédiában is. Szinte nem volt olyan nap, amikor két sorosos-migránsos hír között ne jelent volna meg egy lejárató anyag valamelyik ellenzéki politikusról, amit aztán a Fidesz-barát médiabirodalom minden tagja átvett.
Ezek a lejárató “cikkek" többször nyilvánvaló hülyeségeket tartalmaztak, máskor konkrét hazugságokat. Az érintett ellenzékiek jelezték is, hogy jogi lépéseket tesznek emiatt, és később közülük többen is beszámoltak róla a Facebook-oldalukon, hogy megnyerték a helyreigazítási per(eke)t.
Kíváncsiak voltunk a pontos számokra, ezért közadatigénylésben kértük ki a Fővárosi Törvényszéktől, hogy 2018-ban a 888, a közmédia, a Lokál, a Magyar Idők, az Origo, a Pesti Srácok, a Ripost és a TV2 ellen hány darab sajtó-helyreigazítási kereset érkezett, és hány ilyen pert vesztettek el részben vagy egészben ezek a szerkesztőségek.
A Fővárosi Törvényszéktől kapott adatok szerint 2018-ban összesen 109 alkalommal marasztalta el a bíróság ezt a nyolc szerkesztőséget.
Összehasonlításképpen kikértük a kormánypárti politikusok által folyamatosan támadott, és “sorosista, ellenzéki, balliberális, hazug" jelzőkkel illetett néhány szerkesztőség 2018-as helyreigazítási statisztikáit is.
A bíróságtól kapott adatok szerint a 444, az Index, a (választás után bezárt) Magyar Nemzet, az RTL Klub és az Átlátszó összesen 14 helyreigazítási pert vesztett el tavaly részben vagy egészben.
Az atlatszo.hu három, részlegesen elveszített helyreigazítási pere közül kettő még nem fejeződött be jogerősen. Közös ezekben a perekben, hogy a helyreigazítani kért, sok pontból álló kérelmeknek csak kis részben, tipikusan nem a cikkek érdemi állításaival kapcsolatban adott helyt a bíróság.
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly tanulta el Donald Trump amerikai elnöktől, hogy a nem-kormányszócső médiatermékekre rámondja, hogy “fake news". A Fővárosi Törvényszéktől kapott adatok szerint azonban a közpénzekkel kitömött lakájmédia majdnem nyolcszor annyi helyreigazítási pert vesztett 2018-ban, mint a kormány által támadott szerkesztőségek.
Elvesztett helyreigazítási perek száma 2018-ban:
– kormánysajtó 109
– független sajtó 14
Különösen érdekes ez most, amikor a Fidesz belső köreiben sincs egyetértés abban, hogy a lakájmédia milyen minőségű munkát végez.
2018. november végén az összes kormányközeli sajtóterméknek a frissen létrehozott Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) lett a tulajdonosa, és ezzel egy 476 tagból álló, hatalmas kormánybarát médiagömböc alakult meg.
A KESMA kuratóriumi elnöke, Varga István azonban 2019. február elsején egy interjúban nagyon erős kritikát fogalmazott meg a közmédiával és a KESMA irányítása alatt álló kormánysajtóval szemben. Varga azt mondta, hogy “igényes, jó tollú újságírókat, és nem kell megsértődni, nyugodtan mondhatom, inkább a másik oldalon látok", és hozzátette, ő maga is inkább az Indexet, az Élet és Irodalmat, a Magyar Narancsot és a Népszavát olvassa, mint az Origót. A nyilatkozat híre február 4-én bejárta az országos sajtót, és a következmény borítékolható volt: Varga még aznap lemondott.
Másnap Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője igyekezett jobb kedvre deríteni a Varga által leszidott kormánypárti médiamunkásokat. Kocsis levelet írt nekik, amiben azt fejtegette, hogy nyugodjanak meg, igenis igényesebbek és okosabbak, mint “posztkommunista és liberális kollégáik".
A helyreigazítási perek adatai szerint azonban úgy tűnik, hogy Vargának volt igaza. A kormánysajtó elvesztett pereinek száma önmagában is magas, de ráadásul rettentően romló tendeciát is mutat.
Ugyanis tavaly szintén kikértük az adatokat a Fővárosi Törvényszéktől az előző évre vonatkozóan, és abból a statisztikából kiderült, hogy 2017-ben összesen 53 helyreigazítási pert vesztett a kormányközeli média. 2018-ban ennek bő dupláját, 109-et. | https://atlatszo.hu/2019/02/07/109-helyreigazitasi-pert-vesztett-2018-ban-a-kormanykozeli-media/ | https://web.archive.org/web/20221223122551/https://atlatszo.hu/2019/02/07/109-helyreigazitasi-pert-vesztett-2018-ban-a-kormanykozeli-media/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/109-helyreigazitasi-pert-vesztett-2018-ban-a-kormanykozeli-media | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-02-07 16:52:00 | [] | [
"888",
"Figyelő (újság)",
"GerillaPress Kft.",
"Lokál (újság)",
"Magyar Idők (újság)",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)",
"Origo Zrt.",
"TV2 (televízió)"
] | [] | [
"média",
"nyomásgyakorlás",
"adatigénylés"
] | [] |
48,569 | Jávor Benedek Paks 2 csúszásáról: “A kormány az első kanyarban elhasalt” | Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője évek óta harcos ellenzője a paksi atomerőmű-bővítésnek. Ő a téma egyik legfelkészültebb ellenzéki politikusa, 2014 óta folyamatosan monitorozza a történteket. Korábban számtalan érvet sorakoztatott fel a projekt ellen, de az illetékesek közül senki nem figyelt oda rá. A kormány viszont most láthatóan bajban van: elment többszáz milliárd forint, miközben eddig egy kapavágás sem történt, ráadásul még az engedélyeztetés sem indult meg, ugyanakkor lecserélték a bővítésért felelős egyik államtitkárt, a szakembert a csapatban. Jávor Benedek szerint a problémák gyökere éppen azokra az okokra vezethető vissza, amelyekről korábban beszélt. Interjúnk a képviselővel. | Jávor Benedek (1972) 2008-ban az LMP egyik alapítója, majd 2010-től a párt országgyűlési képviselője volt. 2013-ban kilépett az LMP-ből, és részt vett a Párbeszéd Magyarország (PM) megalapításában, melynek társelnöke, 2014-ben pedig az Együtt-PM európai parlamenti képviselője lett. Az EP-ben a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport tagja, az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának alelnöke, továbbá az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, valamint a Költségvetési Ellenőrző Bizottság póttagja.
Elég sok most a gond a paksi atomerőmű-beruházás körül. Mit tud a háttérben húzódó okokról?
Most jutottunk el oda, hogy a kommunikáció már nem elég, a vetítésen túl a gyakorlatban is produkálni kellene valamit – és a kormány az első kanyarban el is hasalt, gyakorlatilag azokkal a dolgokkal mind jelentős lemaradásban van, amelyekkel most készen kéne lenni, amelyekben most érdemi eredményeket kellene felmutatni. Teljesen bizonytalan egy csomó mindennek a megvalósítása, kivitelezhetősége, ráadásul olyan okok miatt, amelyeket már a szerződés aláírásakor, 2014-ben lehetett látni, és amelyekről többek között én is elég sokat beszéltem már akkor is.
Melyek ezek a problémák?
A technológia, amit vásároltunk az oroszoktól, kísérleti technológia volt: még Oroszországban sem működött egyetlen olyan reaktor sem, amelyet Magyarország rendelt, alig lehetett tudni valamit a megbízhatóságáról. Egyáltalán nem volt tapasztalat arról, hogy európai uniós jogszabályi környezetben hogyan engedélyezhetők, ezzel kapcsolatban nagyon komoly problémák vannak nemcsak Magyarországon, hanem például Finnországban is. Bár azóta Oroszországban elindultak az első ilyen reaktorok, de gondok mutatkoztak, megbízhatóságuk gyenge és technológiai problémák is adódtak velük.
Korábban beszélt környezeti problémákról is, de nemcsak ön: az Átlátszó is írt arról, hogy a hűtéssel problémák lehetnek.
Gyakorlatilag bebizonyosodott, hogy azok a feltételezések, amelyeket a Duna hőmérsékletével kapcsolatosan tettek, már 2018-ban sem állták meg a helyüket. Korábban rámutattunk arra, hogy a hűtővíz az egyik kritikus pontja ennek az erőműnek, és azok a feltételezések, melyeken a környezeti engedély alapult, egész egyszerűen nem valósak már ma sem, a klímaváltozás előrehaladásával pedig még inkább nem lesznek azok.
Mindezek miatt ott tartunk, hogy még mindig nem nyújtották be a terveket, és határidőt sem mernek mondani azzal kapcsolatban, hogy mikor lesz kész az erőmű. A kormány viszont ahelyett, hogy leállítaná a projektet, néhány gyalogáldozattal próbál kikecmeregni abból a mocsárból, amibe saját magát lavírozta bele.
A nemrégiben menesztett Aszódi Attilára gondol?
Igen, de az ő távozása sem fogja megoldani ezeket a rendszerszintű problémákat. Öt év alatt három év késést sikerült felhalmozni, ezen egy államtitkár menesztése nem segít. Az ellenben elég aggasztó, hogy az Aszódi helyére kinevezett Kovács Pál – aki amúgy egy nagyon kedves ember – sokkal alkalmazkodóbb, simulékonyabb stílust képvisel, mint elődje.
Aszódiról feltételezhető, hogy ha például a nukleáris biztonság szempontjából komoly gondokat lát, azt szóvá teszi, ennek valószínűségét most csökkenni látom. A kérdés, hogy utolsó védvonalként az Országos Atomenergia Hivatal meddig tud ellenállni a politikai nyomásnak, ami a kormány és az oroszok részéről nehezedik rájuk. Ezen a területen az Európai Bizottságnak is rajta kell tartania a szemét a fejleményeken.
Azt mondja, le kéne fújni a projektet, de ennek valószínűleg súlyos költségei lennének, nem?
Kezdjük onnan, hogy szerintem ez a magyar kormány nem tud már autonóm módon cselekedni, minden döntés Moszkvában születik, az oroszok döntik el, hogy mikor jön Putyin Magyarországra, és mi történjen a bővítéssel. Ebben szerintem nincs szabadsága az Orbán-kormánynak, a mozgástér minimális, mert a politikai ár nagyon magas lenne, az oroszokkal való konfliktusra pedig nincs meg bennük az akarat.
Az anyagi vonzatról: amit én láttam a szerződésekben, az az, hogy döntően az orosz fél érdekeit védik, és számos olyan kiskapu van benne, amelyeknek az alkalmazásával tulajdonképpen akármi is történik, ők jól jöjjenek ki belőle. De az, hogy milyen kártérítési igénnyel léphet fel az orosz fél, függ attól, hogy milyen hamar mondjuk föl a szerződést. Ha a jelenlegi fázisban szállna ki a magyar kormány, akkor relatíve csekély veszteséggel lehetne megúszni a történetet.
Ez pontosan mit jelent?
Ezt egy nemzetközi bíróság döntené el, de Bulgáriában például egy ennél valamivel előrehaladottabb projektből való kiszálláskor nem egészen 1 milliárd euró költséget jelentett a lépés, beleértve az addig elköltött pénzt. De minél tovább húzzuk, annál drágább és nehezebb lesz. De még mindig kevesebbet buknánk, mintha 60 évig egy veszteséges atomerőművet kellene üzemeltetni.
Az Európai Unióban mi az álláspont a projektről?
Az EU ezt magyar ügynek tekinti. Tudomásul vették, hogy ebben a tagállamoknak saját álláspontja van. Nagyjából az a hozzáállás, hogy értelmetlennek és károsnak tartják, de a magyar kormány autonómiáját ebben nem kérdőjelezik meg. Annyit kötött ki a bizottság, hogy a közbeszerzési szabályoknak meg kell felelni, és hogyan lehet Paks 2 áramát értékesíteni. Az volt a politikai deal, hogy a magyar kormány engedjen be európai cégeket a beruházásba, ők is járjanak jól.
A jóváhagyás szerintem egyébként része volt annak az általános „megbékítési” politikának is, amivel az Európai Bizottság hosszú évekig Orbánt kezelte: adjuk meg neki, amit annyira akar, és hátha akkor nem fog annyira ugrálni. Csakhogy ez a politika minden fronton, és ebben az ügyben is csődöt mondott. Orbán örömmel zsebre vág minden engedményt, amit ki tud sajtolni, és aztán pontosan ott folytatja, mint előtte. Ideje lenne ezt belátni, és ennek megfelelő lépésekkel előállni.
Kérdezett: Oroszi Babett
A témában megkerestük a kormányt is: interjút kértünk Süli Jánostól, a paksi bővítésért felelős minisztertől, hogy ő is elmondhassa az álláspontját az üggyel kapcsolatban. Megkeresésünkre egyelőre nem kaptunk választ, de ha a későbbiekben hozzájárul a miniszter az interjúhoz, azt egy következő anyagban közöljük. | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/08/javor-benedek-paks-2-csuszasarol-a-kormany-az-elso-kanyarban-elhasalt/ | https://web.archive.org/web/20230330042303/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/08/javor-benedek-paks-2-csuszasarol-a-kormany-az-elso-kanyarban-elhasalt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/javor-benedek-paks-2-csuszasarol-aa-kormany-az-elso-kanyarban-elhasalta | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-02-08 16:56:00 | [] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"atom",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés"
] | [
"Paks II"
] |
48,570 | Hadházy: évi tízmillókért schmittel az MTVA kiadványa | Újév óta végelszámolás alatt áll az MTVA botránycége, az ÁSZ által is elmeszelt Új Média és Teletext Kft. – szúrta ki Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő plagizáló közmédia-kiadványra is bukkant, ezért Korrupcióinfóját ismét a Kunigunda utcában tartotta. | „Ki ne érezte volna már úgy magát, mintha ringlispílen ülne, vagy épp liftezne vele a világ? Hogy a szédülés kinél milyen tünetekkel vagy érzettel jár, és mi okozhatja? – a helyes válasz szinte mindenkinél más és más.”
Mennyi az esélye, hogy 17 évvel (!) az első megjelenés után ugyanezzel a felütéssel kezdje a médiamunkás a cikkét? Majd szóról szóra ugyanúgy, bár kicsit „meghúzva” folytassa? Kevés.
Pedig ez történt az Informed egészségügyi szakhonlap 2002-es írásával, amit a Ridikül portál reciklált idén január végi keltezéssel. A cikk aláíratlan, az eredetire nem tartalmaz hivatkozást (a szerda délután megtekintett – és el is mentett – változat szerint).
A Ridikülnél nem ez az egyetlen plágiumgyanús közlés történt, Hadházy Ákos (független) országgyűlési képviselő például talált két másikat is – egyszer a Blikk Rúzs kiadványát, másszor a Szinhaz.org cikkét nyúlták -, illetve egy alkalommal saját korábbi írást hasznosítottak újra.
Mindez azért kínos, mert a Ridikül az MTVA-fennhatóságú Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. kiadványa az impresszum szerint. Ez azonban nem ilyen egyszerű: a kiadást évente 27-60 millió forintért közbeszerzésen szervezi ki a közmédia a 42 Digitális Kommunikációs Ügynökség Kft.-nek. A cég két magánszemélyé, az egyik Kirády Attila producer.
A közbeszerzéseket hol az MTVA írta ki, hol pedig – tavaly és 2017-ben – az MTVA cége, az Új Média és Teletext Kft.
Az Új Média és Teletext akkor került a hírekbe először, amikor a Direkt36 kiderítette: a társaság 120 millió forintért vett meg 110 olyan domain-nevet és weboldalt, amelyek között sem technikailag, sem tartalmilag nincs nagy különbség, viszont az eladó Várhegyi Attilához kötődött. A rendőrség egy ideig nyomozott, majd megszüntette az eljárást bűncselekmény hiányában. Később a 24 írta, hogy cégjegyzéstől eltiltott személyt is foglalkoztatnak a felügyelőbizottságban.
A botránytörténet december elején tetőzött, amikor kiderült: az Állami Számvevőszék elmeszelte a céget 2013-2016-os szabályozási és elszámolási hiányosságok miatt.
Az Új Média és Teletext Kft. január 1-je óta végelszámolás alatt áll – ez is szemet szúrt Hadházynak. Illetve az is, hogy 2016 októberétől nem sokkal az ÁSZ-jelentés nyilvánossá válását megelőző időpontig, tavaly szeptember végéig felügyelőbizottsági tag volt a cégben az MTVA jelenlegi vezérigazgatója, Papp Dániel. A képviselő éppen ezért ismét megkísérelt „verbális kontaktusba lépni a hírhamisítóval”, akitől egyebek mellett arra várt választ, hogy mi az oka a cég megszüntetésének, és mi volt az oka a létezésének.
Hadházyt azonban a közmédia biztonsági őrei ezúttal sem engedték a recepciónál tovább, ezért a képviselő ott tartotta meg a Korrupcióinfót.
Címlapkép: Szakál Szebáld/Átlátszó | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/07/hadhazy-evi-tizmillokert-schmittel-az-mtva-kiadvanya/ | https://web.archive.org/web/20230626104024/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/07/hadhazy-evi-tizmillokert-schmittel-az-mtva-kiadvanya/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-evi-tizmillokert-schmittel-az-mtva-kiadvanya | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-02-07 16:58:00 | [] | [
"Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)",
"Ridikül Magazin Kft.",
"Új Média és Teletext Kft."
] | [] | [
"média",
"gazdálkodás",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [] |
48,571 | Az új ÁSZ-törvény korlátlan hatalmat adna az elnök kezébe, a dolgozók aggódnak | Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) dolgozói nem tartoznak a rendvédelmisek közé, ám nincsenek sokkal jobb helyzetben, mert például nem mindenki vihet be közülük a munkahelyére mobiltelefont – jelezte szerkesztőségünknek egy olvasó. Megemlítette többek között azt is, hogy a számvevőszék több tucat munkavállalóját tavaly olyan választás elé állították, ami révén közös megegyezéssel távoztak. Az ÁSZ-törvény módosításával még kiszolgáltatottabbá váltak volna a dolgozók, de a köztársasági elnök a törvényt megfontolásra visszaküldte az országgyűlésnek. | „Mintegy hatvan tapasztalt, jó munkakultúrájú gazdasági szakembert – munkavállalót – ajánl fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a munkaerőpiacon jelentkező hiány csökkentése érdekében, főleg Budapesten az üzleti szféra számára. Ennek érdekében technológiai és módszertani megújulás eredményeképpen az ÁSZ munkavállalói állományának mintegy tíz százaléka részére tesz együttműködési és elhelyezkedést támogató ajánlatot.”
Ezt – mint a sajtóban már megjelent – Domokos László ÁSZ-elnök mondta 2018 júliusában az országgyűlésben. Domokos közlése azonnal kiváltotta a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezet (MKKSZ) aggodalmát arra vonatkozóan, hogy dolgozókat akarnak elküldeni a szervezettől. Az érdekképviselet ezért levélben tudakozódott az elnöknél többek között arról, hogy az Állami Számvevőszéknél csoportos létszámleépítést terveznek-e vagy munkavállaló-cserét hajtanak végre, illetve mit tartalmaz az ÁSZ ajánlata, és mi alapján választják ki az érintetteket.
Amilyen fura megfogalmazású volt Domokos László parlamentbeli beszéde, ahhoz hasonló választ kapott a szakszervezet is.
Az ÁSZ részéről azt közölték, hogy technológiai és módszertani megújulás zajlik a számvevőszéknél.
Ennek keretében a munkavállalók 10 százalékának tesznek „együttműködési és támogatói ajánlatot”, amely egyedi és személyre szabott, valamint „az egyes munkavállalók egyéni igényeit, érdekeit is messzemenően figyelembe veszi.” És éppen emiatt általános tájékoztatást az ajánlat tartalmáról nem tudnak adni – tették hozzá. A szakszervezet tudomása szerint egy tucatnyi dolgozó élt az ajánlattal, és hagyta ott a számvevőszéket.
Az új ÁSZ-törvény korlátlan hatalmat adna az elnök kezébe
Az MKKSZ nem sokkal később ismét megkongatta a vészharangot. Megjelent ugyanis az ÁSZ-ról szóló törvénymódosító javaslat, és az érdekképviselet úgy látta, hogy ha azt az országgyűlés elfogadja, és 2019. január 1-jével hatályba lép, akkor a dolgozók teljesen ki lesznek szolgáltatva a szervezet elnökének.
Mint az MKKSZ honlapján olvasható, az új törvény korlátlan jogot adna az ÁSZ vezetőjének a számvevőszék átalakítására, a létszám vonatkozásában is. Nem lenne lehetőség szakszervezet szervezésére, és az elnök mindenféle kontroll nélkül dönthetne a számvevők elküldéséről.
Az MKKSZ attól tartott, hogy a módosított ÁSZ-törvény lehetővé teszi majd, hogy a dolgozók kinevezését a munkáltatói jogkör gyakorlója egyoldalú nyilatkozatával módosítsa indoklás és gyakorisági korlát nélkül. Az sem tetszett a szakszervezetnek, hogy a dolgozók illetménye akár 40 százalékkal is csökkenhet egyik hónapról a másikra.
Mindezek mellett az ÁSZ-nál szakszervezet sem működhetne. Ez többek között sérti az Alaptörvény VIII. cikkének (5) bekezdését, amely kimondja, hogy szakszervezetek és más érdekképviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján, szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek – írta Boros Péterné a törvényjavaslatot a kormány nevében benyújtó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek. Hogy ez a számvevőszéknél is így maradjon, a szakszervezeti vezető azt kérte Semjén Zsolttól, hogy a törvényjavaslatot egészítsék ki a garanciát biztosító megfelelő jogszabály-helyekkel.
A törvénymódosítás azonban a kidolgozott változatban került az országgyűlés elé, amely 2018. december 12-én el is fogadta azt. Az ÁSZ honlapján megjelentek szerint „az elfogadott törvénymódosítás további biztosítékokat ad az ÁSZ szervezeti függetlenségéhez, valamint tovább növeli a közpénzügyi ellenőrzés hatékonyságát és eredményességét is.”
Karácsonyi üdvözlet helyett ultimátum
Pár nappal később a számvevőszék munkavállalói megtapasztalhatták, hogy mit jelent számukra az új törvény. Domokos László az ünnep alkalmából üdvözletet küldött a dolgozóknak és megköszönte a munkájukat. Igen ám, de nem mindenkinek. A munkavállalók 20 százaléka, mintegy száz ember ugyanis a karácsonyi üdvözlet helyett arról kapott értesítést, hogy miután az országgyűlés elfogadta a törvénymódosítást, felajánlják számukra jogviszonyuk közös megegyezéssel történő megszüntetését. Ráadásul csak néhány napig gondolkodhatnak azon, hogy mit lépnek, mert az ajánlat ennyi ideig áll fenn.
A történtek kiverték a biztosítékot a szakszervezetnél, amelynek elnöke, Boros Péterné újabb levelet írt Domokos Lászlónak. Abban hangot adott nemtetszésének amiatt, hogy Domokos László nem kérte ki az MKKSZ alapszervezetének, a Számvevői Érdekképviseletnek a véleményét döntése meghozatala előtt. Amely egyébként az MKKSZ elnöke szerint megalapozott indokok és munkaértékelések nélkül történt. Boros Péterné kitért a nyári létszámleépítésre is: szerinte stratégiailag érthetetlen, hogy valaki miért ajánlgatja másnak a jó munkaerőt, és miért nem igyekszik azt megtartani, illetve miért üldözi el.
Áder visszaküldte a törvényt
Mintegy hatvan emberrel tették ezt. Rajtuk már az sem segített, hogy Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az országgyűlésnek az Állami Számvevőszékről, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló jogszabályokat módosító törvényt, mert szerinte azzal az ÁSZ dolgozói kiszolgáltatottabbá, hátrányosabb helyzetűvé válnának. Emellettt a törvény az átlagosnál szigorúbb erkölcsi követelményeket és magatartási szabályokat fogalmaz meg a számvevőkkel szemben.
Az MKKSZ elnöke, Boros Péterné az Átlátszónak azt mondta, nagyon örülnek annak, hogy Áder János visszaküldte a törvénymódosítást, mert egy nyílt levélben az MKKSZ is kifogásolta annak jogellenességét. „Az ÁSZ elnöke éppen ennek a szakszervezeti nyílt levélnek tulajdonítja a köztársasági elnök vétóját, és nem bízik a törvénymódosítás másodszori elfogadásában” – tette hozzá.
Az MKKSZ elnöke hangsúlyozta, arra törekednek, hogy a jog keretei között, a jog eszközeivel élve valamilyen garanciát érjenek el a dolgozók számára. „Domokos László regnálása óta egyébként a számvevőszéknél régebben ott lévők voltak a célkeresztben” – jegyezte meg Boros Péterné.
Az ÁSZ azt közölte, hogy az intézkedéseket a hatékonyság érdekében hozta meg
Az Állami Számvevőszék Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztályának vezetője, Horváth Bálint az Átlátszó megkeresésére azzal vezette fel válaszát, hogy mivel minden állami szervezet felé elvárás a közpénzek célszerű és hatékony felhasználása, ennek megfelelve jár el az Állami Számvevőszék.
Az ellenőrzési és szervezeti hatékonyság növelése érdekében az elmúlt években számos intézkedést hajtottak végre, amelyek „az ÁSZ erőforrás-tervezésébe beépültek, a humánpolitika részévé váltak és a munkakörök tartalmi átalakulását hozták magukkal”. Emellett „a szervezetfejlesztési és hatékonyságnövelő intézkedések alkalmazkodnak a digitalizáció fejlődése által kiváltott változásokhoz is”.
Kérdésünk alapján Horváth Bálint kitért a Domokos László elnök tavaly nyári, a 2019-es költségvetésről szóló parlamenti vitában tett bejelentésére is, amely során, mint fentebb írtuk, az ÁSZ-elnök több tucat dolgozót ajánlott fel az üzleti szférának. „Az ÁSZ 2018 nyarától, több ütemben kölcsönös megállapodásra alapozott együttműködési és elhelyezkedési ajánlatot tett több munkavállalójának, amelyet az érintettek nagy többsége elfogadott” – írta az osztályvezető.
Horváth Bálint hangsúlyozta, hogy „a korábban megfogalmazott állításokkal ellentétben ezek nem csoportos létszámleépítések voltak, hanem teljes mértékben figyelembe vette az érintett munkatársak mentális és szakmai érdekeit, hozzájárult például a munkahelyi kiégés elkerüléséhez, valamint az új karrierlehetőségek megtalálásához”.
Horváth Bálint leszögezte azt is, hogy „az ÁSZ mindenben a vonatkozó és hatályos törvényi előírások szerint, a munkavállalói érdekeit is szem előtt tartva, az érintett munkatársaival folyamatosan egyeztetve járt el. Az intézkedésekről, annak megalapozásáról az ÁSZ folyamatosan tájékoztatta a közvéleményt”.
A mobiltelefonok munkahelyi használatára vonatkozó tiltással kapcsolatban pedig azt a tájékoztatást adta a kommunikációs vezető, hogy a szigorított adatvédelmi és adatbiztonsági előírások miatt egyes kiemelt adatbiztonságot igénylő munkahelyeken az ÁSZ korlátozhatja az adatrögzítésre is alkalmas készülékek használatát. „Ilyen esetben az ÁSZ természetesen folyamatosan biztosítja az érintett munkatársak elérhetőségének lehetőségét, amellyel kapcsolatban probléma nem merült fel” – tette hozzá.
Címlapkép: Domokos László, az ÁSZ elnöke beszédet mond a 2019 januárjában megtartott Ecoventio konferencián (fotó:Állami Számvevőszék) | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/07/az-uj-asz-torveny-korlatlan-hatalmat-adna-az-elnok-kezebe-a-dolgozok-aggodnak/ | https://web.archive.org/web/20230128011946/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/07/az-uj-asz-torveny-korlatlan-hatalmat-adna-az-elnok-kezebe-a-dolgozok-aggodnak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-uj-asz-torveny-korlatlan-hatalmat-adna-az-elnok-kezebe-a-dolgozok-aggodnak | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-02-07 17:01:00 | [] | [
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)"
] | [] | [
"háttér",
"jogalkotás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,572 | Egy amerikai cég és NER-közeli partnere 60 ezer dollárért csábít befektetőket Magyarországra | A novemberben felfogadott három washingtoni lobbicég mellett december óta egy negyediket is fizet a magyar kormány, így már közel 59 millió forintra emelkedett az az összeg, amelyet csupán néhány hónap alatt arra költenek az adófizetők pénzéből, hogy szorosabbra fűzzék az amerikai-magyar kapcsolatokat. A legutóbb felfogadott lobbicégnek az a feladata, hogy amerikai befektetőket hozzon Magyarországra, az alvállalkozók körül pedig NER-közeli magyar figurák is feltűnnek. | Az Átlátszó által korábban ismertetett három szerződés, amelyet novemberben kötött a kormány három lobbicéggel, nagyon hasonlít egymásra: mindhárom cég 50-50 000 dollárt kap körülbelül két és fél hónap munkáért. Az egyiknek a Fehér Házban, a másiknak a Szenátusban, a harmadiknak pedig az amerikai külügyben, a State Departmentben kell javítania a magyar kormány megítélését. A három szerződés értéke együttesen 42 millió forint.
Három washingtoni lobbicég 42 millió forintból végez kármentést az Orbán-kormánynak
Három washingtoni lobbicég összesen 42 millió forintból igyekszik az Orbán-kormány megítélését javítani az amerikai fővárosban november óta. A szerződések január végéig szólnak, a magyarázat pedig abban keresendő, hogy a demokraták átvették a hatalmat a képviselőházban a novemberi választásokon, így a magyar kormánynak január végétől sokkal nehezebb lesz fenntartani a Trump-kormánnyal fenntartott jó kétoldalú kapcsolatokat.
Az újabb lobbicéggel tavaly december 21-én kötött szerződést a washingtoni magyar nagykövetség, ám a dokumentum csak a minap került fel az amerikai igazságügy-minisztérium honlapjára: az amerikai kormányzat leállása miatt másfél hónapig a lobbistákat számon tartó internetes oldal sem frissült.
A szerződés, amelyre most bukkant az Átlátszó, különbözik az előzőektől. Ez a megállapodás három hónapra szól, 2018. december 21-től 2019. március 31-ig, értéke pedig 60 000 dollár, azaz mai árfolyamon számolva körülbelül 16,7 millió forint. A szerződő fél a Capitol Financial Partners, amely nyilvánosan az Interlink Capital Strategies nevet használja.
A szerződés alapján a cég feladata az lesz, hogy amerikai vállalatokat győzzön meg arról, hogy fektessenek be Magyarországon. A cég feladata megtalálni a potenciális befektetőket, feltérképezni a hátterüket és találkozót, kerekasztalt szervezni velük. A szerződés kiemeli, hogy nem csak a „hagyományos” térségekben, azaz az amerikai keleti- és nyugati part központi nagyvárosaiban keresnek majd befektetőket, hanem a „középső” államokban is. A szerződés Utah, Florida és Texas államokat, illetve New Orleans városát említi.
Az iparágak, ahol a magyar követség befektetőket keres, a következők: „innováció, tech, IT, szoftver, elektronika, kiberbiztonság, határvédelem, kommunikáció, mesterséges intelligencia, közlekedés, gyógyszeripar, orvostechnológia, funkcionális/egészségmegőrző élelmiszerek”.
A cég emellett esetleg delegációk magyarországi utazását is szervezheti, hogy ismerkedjenek hazánkkal, továbbá említik PR-cikkek írását is az amerikai sajtóban, illetve igyekeznek majd esetleges Exim-bankos vagy más hitelkonstrukciókat intézni az amerikai cégek magyarországi befektetéseihez.
A szerződés azt is megemlíti, hogy a lobbicég alvállalkozói magyar cégekkel is felveszik a kapcsolatot, akik érdeklődnek aziránt, hogy amerikai cégekkel lépjenek üzleti kapcsolatba.
Magyar partner: a Berényi & Társai Ügyvédi Iroda
A dokumentumok szerint a lobbicég magyarországi partnere a Berényi & Társai Ügyvédi Iroda. Az iroda vezetője, Dr. Berényi András megjelent már a sajtóban úgy is, mint Hajdú Péter ügyvédje, de a TV2-nek arról is részletesen beszámolt, milyen élmény volt részt venni Donald Trump amerikai elnök beiktatásán, ahol elmondása szerint beszélgetett George Pataki egykori New York-i kormányzóval.
A Berényi & Társai honlapján az „együttműködő ügyvéd kollégák” között feltűnik Ifj. Lomnici Zoltán neve is, aki az Orbán-kormány kedvenc civilszervezetének, a CÖF-nek a szóvivője.
Berényi az említett a TV2-interjúban elmondta, hogy ügyvédi irodájának van egy amerikai szerződött partnere, egy „erős republikánus lobbicég”, és ők hívták meg Trump beiktatására. Az ügyvédi iroda honlapja szerint ez az amerikai partner a Policy Impact Strategic Communications – ez pedig az egyik lobbicég a fent említett három közül, amelyet a magyar kormány novemberben fogadott fel 50 000 dollárért. A Policy Impact feladata az amerikai szenátus felé képviselni a washingtoni magyar követséget.
A Policy Impact feltűnt már a sajtóban korábban is magyar ügyekben. Amikor 2015-ben egy újonnan alakult civil szervezet magyar képviselőket, köztük egy jobbikost akart Amerikába utaztatni, hogy találkozzanak amerikai törvényhozókkal, az utat a Policy Impact szervezte a BuzzFeed beszámolója szerint. Az utazás részleteiről Benjamin May nyilatkozott az amerikai weblapnak. Ma már May is a magyar kormány hivatalos lobbistája, az ő feladata a Policy Impact embereként a washingtoni követség képviselete az amerikai szenátusban.
Lelkes amatőrből szerződéses lobbista
Az említett, botrányt kavart 2015-ös utat az akkor alakult Hungarian American Institute (HAI) megbízásából szervezték. A HAI-t a pénzügyi területen dolgozó, Washingtonban élő Szamosfalvi József alapította, aki akkor a Buzzfeednek úgy nyilatkozott: a magyar kormánytól nem kapnak pénzt, adományokból működnek non-profit alapon. A szervezet létrehozását pedig azzal indokolta, hogy nem tetszett neki, hogy nem működik a kommunikáció a magyar és az amerikai kormány között, és ezen akart javítani.
Az Obama-kormány valóban gyakran kritizálta a magyar kormányt, a két ország vezetésének a viszonya abban az időben hűvös volt. Az Indexnek akkor Szamosfalviról és a szervezetéről washingtoni források úgy nyilatkoztak: „jószándékú kezdők”, akiknek sem a magyar, sem az amerikai kormányhoz nincs köze.
Nos, ez mára megváltozott: Szamosfalvi immár hivatalosan a magyar kormány lobbistája. Az amerikai igazságügy-minisztérium honlapján fellelhető dokumentumok szerint az üzleti kapcsolatok erősítésére felfogadott cég, a Capitol Financial Partners két vezetője dolgozik majd a magyaroknak: Alan J. Beard és Szamosfalvi József. A dokumentumokból az is kiderül, hogy a cég egyik tulajdonosa Szamosfalvi felesége.
A Berényi & Társai honlapját megnézve nem meglepő, hogy Szamosfalviék épp ezt az ügyvédi irodát szemelték ki magyar alvállalkozónak. Az ügyvédi iroda weblapja szerint a Szamosfalvi által alapított Hungarian American Institute üzleti tanácsadási szolgáltatást nyújt az iroda ügyfelei számára.
Egymilliárd forint ment el tavaly az amerikai kapcsolatokra
Az Átlátszó tavaly év végi összesítéséből kiderült: 2018-ben közel egymilliárd forintot költött a magyar kormány az adófizetők pénzéből arra, hogy jobb véleménnyel legyen róla az amerikai kormány.
Közel egymilliárdot költött idén a kormány arra, hogy jobb véleménnyel legyen róla Washington
Éles fordulatot vettek idén az amerikai-magyar kapcsolatok, Washington és Budapest viszonya évek óta nem volt ilyen jó. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tavasszal találkozott amerikai kollégájával, Mike Pompeóval. A CEU-t is sikerült úgy kitennie az Orbán-kormánynak Budapestről, hogy a várakozásokkal ellentétben ezt nem sínylették meg a diplomáciai kapcsolatok.
Ennek azonban nem sok kézzel fogható haszna volt. A Trump-kormányzat emberei 2017 végén fordulatot hajtottak végre Washington Budapesthez való viszonyában, és felhagytak az Orbán-kormány heves és nyílt kritikájával. Még azt is hallgatólagosan elnézték a miniszterelnöknek, hogy a CEU-nak mennie kellett.
Ám mint az Átlátszó és a Wall Street Journal múlt heti cikkéből kiderült: az amerikai külügyi vezetés egyre frusztráltabb amiatt, hogy az Orbán-kormány a gesztusokat nem viszonozza. Amerikai külügyi diplomaták kritizálták, hogy Orbán nem hajlandó keményebben ellenállni az orosz és a kínai nyomulásnak, továbbá akadályozza a NATO és Ukrajna miniszteri szintű tárgyalásait, illetve azt, hogy lassan másfél éve húzódnak a tárgyalások az új védelmi együttműködési megállapodásról a két ország között.
A magyar kormány nem hajlandó aláírni a védelmi együttműködési megállapodást az amerikaiakkal
Az amerikai kormány magas rangú diplomatái egyre jobban aggódnak amiatt, hogy Orbán Viktor egyre határozottabban Oroszország felé irányítja Magyarországot, és hogy próbálja hazánkat fokozatosan függetleníteni az amerikai szövetségesi kapcsolatoktól. | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/06/egy-amerikai-ceg-es-ner-kozeli-partnere-60-ezer-dollarert-csabit-befektetoket-magyarorszagra/ | https://web.archive.org/web/20221129221605/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/06/egy-amerikai-ceg-es-ner-kozeli-partnere-60-ezer-dollarert-csabit-befektetoket-magyarorszagra/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-amerikai-ceg-es-ner-kozeli-partnere-60-ezer-dollarert-csabit-befektetoket-magyarorszagra | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-02-06 17:03:00 | [] | [
"Berényi & Társai Ügyvédi Iroda"
] | [
"Amerikai Egyesült Államok",
"Észak- és Közép-Amerika"
] | [
"lobbi",
"ügyvédek"
] | [] |
48,573 | 453 milliót kér a balmazi futballcsapat: ők mennek csődbe, vagy a város | Nem mondható éppen váratlan eseménynek, hogy a helyi profi futballcsapatot működtető Balmazújváros Sport Kft. a legoptimistább megfogalmazás szerint is a bedőlés szélére került. A balmazi foci problémáival és a helyi politikához való sajátos kötődésével nem rég foglalkoztunk részletesen a profi labdarúgóknak szociális áron kiadott önkormányzati bérlakások kapcsán. | Nem mondható éppen váratlan eseménynek, hogy a helyi profi futballcsapatot működtető Balmazújváros Sport Kft. a legoptimistább megfogalmazás szerint is a bedőlés szélére került. A balmazi foci problémáival és a helyi politikához való sajátos kötődésével nem rég foglalkoztunk részletesen a profi labdarúgóknak szociális áron kiadott önkormányzati bérlakások kapcsán.
A korábbi polgármester, a jelenlegi helyi fideszes országgyűlési képviselő, Tiba István nevével futó futballprojekt az után siklott ki végzetesen, hogy az őt követő kormánypárti városvezetőt, Veres Margitot 5 év jogerős börtönbüntetésre ítélték egy vesztegetési ügyben.
A város anyagi segítségére és a különböző címszóval érkező központi támogatásokra mindaddig bizton számítható sportvállalkozás felelőtlen gazdálkodása már a nyáron hatalmas mínuszba rántotta az addig is szerényen veszteséges céget - a szerdai önkormányzati ülésre benyújtott 2019-es költségvetési terv alapján pedig már kevés esély látszik a csőd elkerülésére.
A másodosztályú csapat 377,3 millió forint kötetlenül felhasználható önkormányzati támogatást írt be a költségvetésébe, ami 2018-as városi költségvetésben szereplő,
És itt még nem áll meg a számla, ugyanis a különböző támogatási időszakokból származó taós fejlesztésekhez további bő 76 millió forintot írt be tervezett városi támogatásként a Balmazújváros Sport. Kft., ami másfélszer haladja meg az egy évvel korábban kért 50 milliót.
A futballklub által betervezett önkormányzati össztámogatás összege, azaz
és majd másfélszerese az "önkormányzatok működésének általános támogatása" címen kapott 330 milliós központi költségvetési forrásnak.
A csapat reménytelenül lesújtó anyagi helyzetét mutatja, hogy a bevételi oldalon érdemi forrásként csak az MLSZ-től várt mintegy 161 millió forint szerepel (a fejlesztésekre fordítandó taós pénzeket leszámítva), míg a kiadások rögvest egy 288 milliós bérköltséggel kezdődnek, majd 170 milliónyi dologi kiadással folytatódnak.
Azaz a Balmazújváros Sport Kft. költségvetésén csak a működési költségek terén egy nagyjából 300 milliós lyuk tátong, ami mellett még az első osztályú szezonra megítélt támogatás összege is eltörpül.
Hogy a reklámbevételekről már ne is szóljunk, ebből 5 millió forinttal kalkulálnak, jegyértékesítésből pedig 3,3 millióval. A legnagyobb piaci alapú bevétel a
Ugyanakkor gyanús, hogy ez a pénzmozgás is a sporton belül jöhet létre. (Hacsak nem nyitottak egy patyolatot a stadionban.)
Hogy a taós pénzekkel mi a helyzet, azt tényleg csak a jóisten tudja, rálátása ugyanis csak a sportvállalkozás ügyvezetőjének és Tiba bizalmasainak van a számokra. Azaz egyelőre csak a kincstári optimizmus alapján bízhatunk abban, hogy a cég költségvetésében jelzett 311 milliónyi taós forrás tényleg rendelkezésre áll a beruházások befejezéséhez. | https://index.hu/sport/futball/2019/02/12/balmazujvaros_labdarugas_csod_onkormanyzat_tamogatas/ | https://web.archive.org/web/20220525042313/https://index.hu/sport/futball/2019/02/12/balmazujvaros_labdarugas_csod_onkormanyzat_tamogatas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/453-milliot-ker-a-balmazi-futballcsapat-ok-mennek-csodbe-vagy-a-varos | Index | hungarian-news | 2019-02-12 17:15:46 | [] | [
"Balmazújváros Város Önkormányzata",
"Balmazújvárosi Sport Kft."
] | [
"Balmazújváros",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"háttér",
"sport",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] | [] |
48,574 | Mészáros Lőrincék informatikai cége 900 milliós megbízást kapott a MÁV-tól | A tőzsdei 4iG Nyrt. nyerte a MÁV nagy informatikai tenderét. Korábban Homolya Róbert, a MÁV elnöke azzal került be a hírekbe, hogy ő is látható volt azon az adriai luxusjachton, ahol sok időt töltött idén nyáron a NER-elit. Ebben akkor nem látott a felügyelő miniszter semmi kivetnivalót. Borítékolhatjuk: most sem fog. | A tőzsdén jegyzett 4iG Nyrt. 900 milliós megbízáshoz jutott a MÁV egyik projektjében – írja az MTI. A 4iG nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződést a DXC Technology Magyarország Kft.-vel, a projekt fővállalkozójával a MÁV INKA2 projektjének megvalósítására.
Az informatikai vállalat közleménye szerint a projekt célja a MÁV hatékonyabb működésének biztosítása, informatikai alkalmazásainak konszolidációja. A szerződés értéke 900 millió forint plusz áfa. A projekt európai uniós forrásból valósul meg.
Homolya Róbert MÁV-elnök, aki korábban közlekedéspolitikáért felelős államtitkár volt, a nyáron az Átlátszó.hu emlékezetes cikke alapján együtt hajókázott egy hatalmas luxusjachton kormányközeli üzletemberekkel.
A szabadságát mindenki úgy tölti, ahogy akarja
– ezt a választ kapta az RTL Klub Híradója a MÁV-ot felügyelő miniszter sajtóosztályától, amikor rákérdezett arra, hogy nincs-e ebben az utazásban valami különös. | https://index.hu/gazdasag/2019/02/12/meszaros_lorincek_informatikai_cege_900_millios_megbizast_kapott_a_mav-tol/ | https://web.archive.org/web/20230924204356/https://index.hu/gazdasag/2019/02/12/meszaros_lorincek_informatikai_cege_900_millios_megbizast_kapott_a_mav-tol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorincek-informatikai-cege-900-millios-megbizast-kapott-a-mav-tol | Index | hungarian-news | 2019-02-12 18:39:34 | [
"Homolya Róbert"
] | [
"4iG Nyrt.",
"DXC Technology Magyarország Kft. MÁV"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"EU",
"klientúra"
] | [] |
48,575 | Így mentik Tiborczot: inkább nem kérjük az EU-támogatást | Miután az OLAF szabálytalannak ítélte az Elios-lámpacseréket, a kormány visszavonta a támogatási igényt. Így az adófizetők finanszírozzák a korrupt beruházásokat. | Tiborcz István;OLAF-vizsgálat;Elios-ügy;
2019-02-12 17:35:25
Így mentik Tiborczot: inkább nem kérjük az EU-támogatást
Miután az OLAF szabálytalannak ítélte az Elios-lámpacseréket, a kormány visszavonta a támogatási igényt. Így az adófizetők finanszírozzák a korrupt beruházásokat.
A magyar adófizetőknek 13 milliárd forintjukba kerül, hogy a kormány kimentse Orbán Viktor vejét a szabálytalan Elios-beruházások miatt indult uniós eljárásból: visszavonják az OLAF (az EU csalás elleni hivatala) által korruptnak talált közvilágítási projektek támogatási kérelmét, hogy megszűnjön a brüsszeli vizsgálódás jogalapja. Ez már a második mentőöv, amit egy fél éven belül kap a volt Tiborcz-cég: novemberben a rendőrség „bűncselekmény hiányában” megszüntette az OLAF ajánlása alapján indított nyomozást (az eljárás mélységére jellemző, hogy az érintett városok többségétől a beruházások papírjait sem kérte el a rendőrség).
Az Elios-ügyben annak idején az OLAF-hoz forduló Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője hozta nyilvánosságra a blogján, hogy több, egymástól független hazai és uniós forrás szerint
– magyarán a projektek idején Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor vejéhez kötődő vállalkozás visszaélései miatt a hazai adófizetők kénytelenek finanszírozni az eredetileg uniós támogatással elindított fejlesztéseket.
Mint emlékezetes, az OLAF évekig tartó vizsgálat után 2017 végén az Elios összesen 35 hazai beruházásánál talált súlyos szabálytalanságokat és összeférhetetlenségeket. Tiborcz üzlettársának cége részese volt az érintett pályázatok kiírásának, a tendereken egyoldalúan az Elios számára kedvező feltételeket határoztak meg (az első alkalommal, Hódmezővásárhelyen Lázár János polgármestersége idején nem kértek referenciát az energiatakarékos led-lámpákkal pályázó Eiostól, a későbbi esetekben pedig olyan referencia bemutatását írták elő, amellyel csak az Elios rendelkezett), érthetetlen módon lerövidítették a kötelező karbantartás határidejét, maguk a beruházások pedig indokolatlanul drágák voltak. Utóbb az is kiderült, hogy az Elios-lámpákkal rengeteg a műszaki probléma: nem teljesültek az alacsonyabb energiafogyasztásra és kisebb karbantartásigényre vonatkozó vállalások, ráadásul, ahogyan a HVG a napokban megírta, a fényteljesítményük sem megfelelő, sötétbe borultak miattuk a megújult világítású városrészek, emiatt Hódmezővásárhely, Vác és Szombathely is a világítótestek újbóli lecserélése mellett döntött (de Dunaújvárosban, Szekszárdon, Kecskeméten is sok a panasz a sötétségre).
Az OLAF vizsgálati jelentéséből, amely rendszerszintű, az államigazgatás és az önkormányzatok közreműködésével végrehajtott, ugyanazt a mintát követő csalásokat állapított meg, a 24.hu közölt részleteket tavaly, néhány város esetében pedig a Népszava is hozzájutott vizsgálati anyagokhoz. A kormány viszont mondvacsinált indokokkal igyekszik titokban tartani az anyagot (Jávor, aki képviselőként belenézhetett a jelentésbe, megpróbálta kikérni a papírokat a Palkovics László vezette minisztériumtól, de a tárca elutasította a kérést arra hivatkozva, hogy a közzétételhez nem fűződik jelentős közérdek; érdekesség, hogy a 4-es metró beruházásának inkább az ellenzék számára kényelmetlen OLAF-jelentést gondolkodás nélkül nyilvánosságra hozta a kormány).
Az Orbán-kabinet Jávor Benedek információi szerint megpróbálta meggyőzni az ügyben jelenleg is eljárást folytató Európai Bizottságot, hogy az OLAF-vizsgálat nem volt megalapozott, de nem járt sikerrel, ezért döntött a számlák visszatartása mellet. A képviselő arra hívta föl a figyelmet: az EU-támogatás híján minden magyar állampolgár 1300 forinttal járul(t) hozzá a Tiborcz-Orbán házaspár saját lábra állásához. | https://nepszava.hu/3025244_igy-mentik-tiborczot-inkabb-nem-kerjuk-az-eu-tamogatast | https://web.archive.org/web/20221205150502/https://nepszava.hu/3025244_igy-mentik-tiborczot-inkabb-nem-kerjuk-az-eu-tamogatast | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-mentik-tiborczot-inkabb-nem-kerjuk-az-eu-tamogatast | Népszava | hungarian-news | 2019-02-12 17:35:00 | [
"Lázár János",
"Orbán Viktor",
"Palkovics László",
"Tiborcz István"
] | [
"Elios Innovatív Zrt."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Csongrád megye",
"Dunaújváros",
"Fejér megye",
"Hódmezővásárhely",
"Kecskemét",
"Pest megye",
"Szekszárd",
"Szombathely",
"Tolna megye",
"Vác",
"Vas megye"
] | [
"összeférhetetlenség",
"pályázat",
"támogatás",
"átláthatóság",
"csalás",
"EU",
"OLAF-vizsgálat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"közvilágítás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
48,576 | Nekiment Handó a bírói egyesületnek is | Tovább harcol a bírói társadalommal Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. |
Tovább harcol a bírói társadalommal Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.
Hétfőn a Magyar Bírói Egyesületnek (MABIE) küldött selyemzsinórt az OBH: a hivatal egyik főosztályvezetője levélben mondta fel az egyesület Magyar Igazságügyi Akadémiára érvényes helyiséghasználati szerződését. Mindez azután történt, hogy – mint arról lapunkban beszámoltunk – az Országos Bírói Tanács (OBT) szerdai ülése után Handó a bírósági intraneten kétségbe volna az őt – többek között pályázatelbírálási gyakorlata miatt - kritizáló OBT tagjainak pártatlan bíráskodását is, hiszen tanácstagként régóta semmibe veszi őket.
Az Oltai Juditnak, a MABIE elnökének címzett levélben az OBH arra hivatkozik, hogy az igazságügyi akadémia budai, XII. kerületi Tóth Lőrinc utca 6. szám alatti székházában megsokszorozódott a képzések és a konferenciák száma, emiatt jelentősen nőtt a munkatársak létszáma, akiknek helyet kell biztosítani, így február 26-tól a MABIE-nek nem tudnak helyet adni.
Noha a MABIE hivatalosan nem szólalt meg az ügyben, információink szerint a bírói egyesületnél úgy gondolják, hogy nem logisztikai okokból bontották fel egyoldalúan a 2009 óta érvényes, határozatlan
időre szóló kontraktust, sokkal inkább az OBH-elnök bosszújáról van szó. A MABIE nevében ugyanis Ujkéry Csaba, a Kaposvári Törvényszék korábbi elnöke tavaly nyáron feljegyzést készített a Bírák Nemzetközi Egyesülete számára, melyben beszámolt az OBT és az OBH közötti vitáról, illetve Handó kinevezési gyakorlatáról. Emellett a szervezet őszi, marrákesi ülésén a magyar delegáltak elmondták, hogy Handó kétséges eszközökkel bénítja meg az OBT működését, mellyel akadályozza a bírói függetlenséghez tartozó önigazgatás érvényesülését és nem mellesleg az OBH bírói tanács általi ellenőrzését. Ezek alapján az Európai Bírói Egyesület (EAJ) elnöke felkért egy munkacsoportot a helyzet vizsgálatára.
Erre lehetett válaszlépés a helyiséghasználati szerződés felmondása, mellyel Handó ellehetetlenítené a mintegy 1400 fős egyesületet. A lépés nem egyedi, korábban az OBT-nek egy szerverszobát biztosítottak az OBH-ban, így a bírói tanács a Kúrián tartja üléseit, vélhetően nem függetlenül attól, hogy Darák Péter, a Kúria elnöke is OBT-tag (titkárnőt is a Kúria biztosít az OBH helyett az OBT-nek). Az egyesület képviselője amúgy tanácskozási joggal részt vesz az OBT ülésein, s eddig nem kifogásolta a tanács működését. A MABIE-nek Ujkéry Csaba nyújtott gyors, átmeneti segítséget: felajánlotta az egyesületnek kaposvári irodáját. A hazai bíróságok ugyanis – tartva az OBH elnökétől – nem merik befogadni az egyesületet. | https://nepszava.hu/3025227_nekiment-hando-a-biroi-egyesuletnek-is | https://web.archive.org/web/20230203202713/https://nepszava.hu/3025227_nekiment-hando-a-biroi-egyesuletnek-is | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nekiment-hando-a-biroi-egyesuletnek-is | Népszava | hungarian-news | 2019-02-12 16:45:00 | [
"Handó Tünde"
] | [
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [] | [
"ingatlan",
"hatalommal való visszaélés",
"bíróság",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
48,577 | Közel kétmilliárdos kamarai költségvetésről döntött a BKIK | Nagy Elek általános alelnök lett. | Küldöttgyűlésen döntött a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a 2019. évi költségvetéséről. A BKIK tájékoztatása szerint a bevételi terv összesen 1,985 milliárd forintot irányoz elő. A költségek és ráfordítások valamint a beruházási kiadások jövő évre tervezett együttes összege 1,984 milliárd forint.
A bevételek és a kiadások különbözeteként 1,035 millió forintos pénzforgalmi szemléletű eredménnyel, vagyis nyereséggel számolnak. Ezt a pénzt a BKIK a közel 300 ezer fővárosi vállalkozás érdekében használja fel – írja a kamara.
A külföttgyűlés az új alapszabállyal összhangban aktualizálta a legmagasabb fórum, a küldött közgyűlés ügyrendjét. “Ezzel és a kamarát korábban ért támadásokra az Ellenőrző Bizottság javaslatára adott válaszokkal a BKIK Küldöttgyűlése ígéretéhez híven lezárta a múltat” - közölték.
Mindezekkel összhangban, az alapszabály adta lehetőségek keretében a Küldöttgyűlés feltöltötte a harmadik általános alelnöki posztot is, amelyre Nagy Eleket (akinek a neve az első Orbán-kormány idején az autópálya-építéseken favorizált egykori Vegyépszerrel fort egybe – a szerk.) választotta, Koji László és Csonka Tibor mellé. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/kozel-ketmilliardos-kamarai-koltsegvetesrol-dontott-a-bkik.html | https://web.archive.org/web/20230128095547/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/kozel-ketmilliardos-kamarai-koltsegvetesrol-dontott-a-bkik.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-ketmilliardos-kamarai-koltsegvetesrol-dontott-a-bkik | mfor.hu | hungarian-news | 2018-12-04 06:20:00 | [
"Nagy Elek"
] | [
"Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK)",
"Vegyépszer Zrt."
] | [] | [
"klientúra",
"kamara"
] | [
"A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) botránya"
] |
48,578 | Mészáros Lőrinc magánemberként megvette bizalmasától Simicska cégét | A Mezort Általános Befektetési Zrt.-t magánemberként vásárolja meg a felcsúti mágnás. Az Opus és a Konzum egyesülését pedig jóváhagyták a társaságok közgyűlései. | Mészáros Lőrinc megvásárolja a Mezort Általános Befektetési Zrt.-t - közölte az üzletember által megbízott kommunikációs cég hétfőn az MTI-vel. A közlemény szerint az üzletember magánszemélyként veszi meg a több cégből álló, sárvári központú, a Mezort Zrt. vezetésével működő mezőgazdasági vállalatcsoportot. Az adásvétel a szükséges versenyjogi engedélyek megszerzése után zárulhat.
Mfor szerk.:
A Mezort Zrt.-t Simicska Lajos először üzlettársának, Nyerges Zsoltnak adta el, akitől nemrég Mészáros Lőrinc bizalmazásához, Vörös Józsefhez került (több más egykori Simicska-érdekeltséggel együtt). Most Mészáros magánemberként bizalmasától veszi meg a Zrt.-t. Már amikor Nyergeshez kerültek a korábbi Simicska-cégek, már akkor is rebesgették, hogy a végállomás Mészáros Lőrinc lesz. Ez beigazolódni látszik.
A 2004-ben a Lajta-Hanság Zrt., a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. együttműködésével létrehozott Mezort Zrt. és cégei Magyarország egyik legmodernebb, számos agrárágazatban sikeresen tevékenykedő, környezettudatos vállalatcsoportja, amelyek együttesen éves szinten tízmilliárd forint fölötti árbevételt realizálnak. Profiljukba tartozik a szántóföldi növénytermesztés és vetőmagelőállítás, a tejelő és húsmarhatartás, a sertéstenyésztés, és az ahhoz szükséges takarmánygyártás - olvasható a közleményben.
A tájékoztatás szerint Mészáros Lőrinc cégcsoportjában eddig is voltak agrárérdekeltségek, a meglévő szakemberek és a tőkeerős vállalkozások garanciák arra, hogy stabil működésüket - továbbra is magyar kézben - folytathassák ezek a gazdaságok, amelyek Mosonmagyaróvár-Szombathely-Sárvár vidékén 600 állandó és majdnem ugyanennyi idénymunkásnak és családjuknak adnak megélhetést a mezőgazdasági szektorban.
A nap másik Mészáros-híre, hogy jóváhagyták az Opus Nyrt. és a Konzum Nyrt. egyesülését a társaságok hétfőn tartott közgyűlései, a döntés értelmében a Konzum beolvad az Opusba, teljes vagyona a jogutód társaságként fellépő Opusra száll át. Mindkét gigász Mészáros Lőrinc érdekeltsége.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett közgyűlési határozatok szerint a beolvadást követően az Opus változatlan társasági formában, nyilvánosan működő részvénytársaságként működik tovább. A beolvadás során az egyes vagyonmérleg-tervezetek fordulónapja 2018. december 31. A vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetek ellenőrzésére az Interauditor Neuner, Henzl, Honti Tanácsadó Kft.-t jelölték ki a társaságok.
Az Opus és a Konzum idén októberben jelentette be a két társaság fúzióját, amelynek tervezett zárása 2019. március 31. A megalakuló utódvállalat a tőzsde negyedik legnagyobb társaságává válhat, amelynek kapitalizációja elérheti a 350-400 milliárd forintot, az IFRS (nemzetközi pénzügyi szabvány) szerinti konszolidált saját tőkéje meghaladja a 320 milliárd, a 2019. évre tervezett EBITDA-ja (kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredmény) pedig a 30 milliárd forintot. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszaros-lorinc-mezogazdasagi-cegcsoportot-vesz-aztan-osszegyurja-a-ket-gigavallalatat.html | https://web.archive.org/web/20230323180515/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszaros-lorinc-mezogazdasagi-cegcsoportot-vesz-aztan-osszegyurja-a-ket-gigavallalatat.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-maganemberkent-megvette-bizalmasatol-simicska-ceget | mfor.hu | hungarian-news | 2018-12-04 06:30:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Nyerges Zsolt",
"Simicska Lajos",
"Vörös József"
] | [
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.",
"Mezort Zrt.",
"Opus Global Nyrt."
] | [
"Sárvár",
"Vas megye"
] | [
"háttér",
"mezőgazdaság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"tőzsde",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"Orbán-Simicska háború"
] |
48,579 | Félmilliárdért vennének Matolcsyék egy Munkácsy-képet | Újabb értékekkel bővülhet a Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja. | Félmilliárdért vennének Matolcsyék egy Munkácsy-képet
A Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja az Elektronikus közbeszerzési rendszerben elindított közbeszerzési eljárás keretében meg kívánja szerezni
Sébastien Bourdon (1616-1671): Nagy Szent család mosónővel című festményének tulajdonjogát 250 ezer euróért (szerk.: közel 80 millió forintért),
című festményének tulajdonjogát 500 millió forintért, Munkácsy Mihály (1844-1900) Poros út I.
valamint Ismeretlen festő (1700 körül): Magyar történelmi személyiségeket ábrázoló nyolc alkotásból álló sorozatát 400 ezer euró (szerk.: 128 millió forint) értékben.
Összesen tehát 708 millió forintot költenének el 3 festményre.
Munkácsy Mihály: Poros út I. (Forrás: artmagazin.hu) Munkácsy Mihály: Poros út I. (Forrás: artmagazin.hu)
A jegybank közleménye szerint ugyanakkor lezárult Vajda Lajos festő és grafikus 14 darab festményének 181,5 millió forintos vételáron történő megvásárlása is. A kollekció a Magyar Nemzeti Galériába került letétbe.
A jelenleg folyamatban lévő adásvételek teljes adminisztrációs lezárása után, - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - részletesen tájékoztatni fogjuk a közvéleményt. A jegybank minden esetben közgyűjteményekbe, múzeumokba, a jogszabályok által meghatározott módon öt év – meghosszabbítható – időtartamra letétbe helyezi a program keretében megvásárolt műkincseket. | https://mfor.hu/cikkek/makro/felmilliardert-vennenek-matolcsyek-egy-munkacsy-kepet.html | https://web.archive.org/web/20220517053405/https://mfor.hu/cikkek/makro/felmilliardert-vennenek-matolcsyek-egy-munkacsy-kepet.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felmilliardert-vennenek-matolcsyek-egy-munkacsy-kepet | mfor.hu | hungarian-news | 2018-12-04 06:37:00 | [] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Magyar Nemzeti Galéria"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"gazdálkodás",
"kultúra - művészet",
"bankok - pénzintézetek",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
48,581 | A GVH előtt az új kormányzati sajtóbirodalom ügye | A versenyhivatal nyolc napon belül eldönti, indít-e vizsgálatot amiatt, hogy a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány megszerezte az Opus Press, az Echo TV, a New Wave Media Group és a Magyar Idők Kiadó feletti irányítást. | A tranzakcióról szóló bejelentés 2018. november 28-án érkezett a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH). A tranzakció eredményeként a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány közvetlen egyedüli irányítást szerez az Opus Press Zrt., az Echo Hungária TV Televíziózási, Kommunikációs és Szolgáltató Zrt., a New Wave Media Group Kommunikációs és Szolgáltató Kft. és a Magyar Idők Kiadó Kft. felett.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) rendelkezései értelmében a hatóság a bejelentés beérkezését követően 8 napon belül dönt arról, hogy indokolt-e a bejelentés alapján eljárást indítani. Vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény hiányában a GVH hatósági bizonyítványt ad ki a bejelentőnek arról, hogy nem indít versenyfelügyeleti eljárást.
Amennyiben a GVH az összefonódás vizsgálatát rendeli el, az ügyintézési határidő 30 nap vagy 4 hónap lehet attól függően, hogy milyen okból került sor az összefonódás vizsgálatának elrendelésére. A versenyfelügyeleti eljárásokra irányadó jogszabályok értelmében bizonyos eljárási cselekmények időtartama nem számít bele az ügyintézési határidőbe. A bejelentés vizsgálata folyamatban van.
Szerdán jelentették be, hogy Mészáros Lőrinc Talentis Groupja megszerzett minden vidéki lapot, hogy az egyesített médiaérdekeltségeit a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak adományozza. Az is szerdán derült ki, hogy a jobboldal új média-halálcsillagához már 10 kormányközeli kiadóvállalat is csatlakozott.
Az alapítványnál egy másik csomag is landolt, benne egyebek mellett a Figyelő kiadójával vagy a Habony Árpádhoz köthető médiavállalkozásokkal. Ezekre nem terjed ki a versenyhivatali vizsgálat kezdeményezése, vélhetően azért, mert az alapítvány állítása szerint a portfolió piaci részesedése 20 százalék alatti. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/a-gvh-elott-az-uj-kormanyzati-sajtobirodalom-ugye.html | https://web.archive.org/web/20220812081311/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/a-gvh-elott-az-uj-kormanyzati-sajtobirodalom-ugye.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-gvh-elott-az-uj-kormanyzati-sajtobirodalom-ugye | mfor.hu | hungarian-news | 2018-11-29 06:54:00 | [
"Habony Árpád",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"EchoTV",
"Figyelő (újság)",
"Gazdasági Versenyhivatal (GVH)",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Magyar Idők Kft.",
"New Wave Media Kft.",
"Opus Press Zrt.",
"Talentis Group Zrt."
] | [] | [
"média",
"versenykorlátozás - kartell",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,582 | Megtörtént: minden vidéki lap Mészároshoz és az új jobboldali médiacéghez került | A Lapcom a Talentis Group közvetett tulajdona lett. A Magyar Idők kiadója viszont közvetlenül került a felcsúti nagytőkés cégéhez. | További jelentős akvizíciókat hajtott végre a médiapiacon a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group Zrt., miután a társaság megvásárolta a Magyar Idők kiadóját, és közvetett tulajdonába került a Lapcom, az Inform Média, valamint a Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó vállalat - közölte a cég szerdán.
Hogy megtörténhet a Lapcom tulajdonosváltása, arról nemrég írtunk - akkor még csak annyi tűnt biztosnak, hogy december végéig nyélbe üthetik az üzletet.
Ismertetésük szerint az újabb médiafelvásárlásokkal Mészáros Lőrinc célja, hogy a Talentis Group alatt egyesített médiaérdekeltségeit a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak adományozza. A tulajdonosváltással összefüggésben az érintettek a Gazdasági Versenyhivatal eljárását kezdeményezik.
A közlemény szerint az Echo Tv, a MediaWorks és a médiafelület-értékesítő Printimus megszerzését követően további befektetésekkel bővült a Talentis Group Zrt. médiaportfoliója. A társaság megvásárolta a Magyar Idők és a Karc FM kiadóját, a Magyar Idők Lapkiadó Kft.-t. Leányvállalata, a Mediaworks, pedig tovább bővítette regionális lappiaci érdekeltségeit: a Kisalföld, a Délmagyarország, a Bors, az Észak- Magyarország, a Kelet- Magyarország, a Hajdú Bihari Napló kiadóvállalatai mellett, megvásárolta a Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó Kft.-t. Ez utóbbi gondozásában jelenik meg a Szabadföld, valamint a Vidék Íze, és a Diéta & Fitnesz magazin.
Az Inform Media és a Lapcom kiadványainak megvásárlásával gyakorlatilag minden vidéki lap Mészároshoz került. Igaz, átmenetileg, de a lapok ezt követően is maradnak majd a jobboldali érdekeltségben.
A harmadik negyedévben a MATESZ adatai szerint az Inform Media és a Lapcom által kiadott lapokkal közel 220 ezer vásárlót érnek el.
Mészáros Lőrinc, a Talentis Group Zrt. tulajdonosa a társaságban egyesített médiaérdekeltségeit adomány formájában a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak ajánlotta fel - írták. Az adományozó célja, hogy hosszú távon biztosítsa a nemzeti értékek és hagyományok megőrzését, tovább erősítse a konzervatív értékszemléleten alapuló írott és elektronikus sajtó véleményformáló szerepét, valamint felajánlásával támogassa a helyi közösségek minél szélesebb körű tájékoztatását.
A tulajdonosváltás a szükséges hatósági eljárások lefolytatását követően zárul - olvasható a közleményben.
A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt idén szeptemberben jegyezték be. A kuratórium tagjai:
dr. Varga István, volt MDF-es képviselő,
dr. Szánthó Miklós Géza, az Alapjogokért Központ elnöke,
és dr. Bajkai István, aki jelenleg fideszes parlamenti képviselő, ugyanakkor az Orbán-család ügyvédjeként vált főként ismertté.
Az alapítvány célja, hogy "a magyar tömegtájékoztatás részét képező nyomtatott sajtó, rádió, tv, online felületeinek értékteremtő, valamint a magyar nemzeti öntudat erősödését szolgáló tevékenységét elősegítse. Mindehhez kapcsolódóan elsődleges cél az Alaptörvény IX. és XI. cikkeiben foglalt alapvető értékek biztosítása. Így különösen a magyar helyi (megyei, városi, lokális) sajtó támogatása, a helyi közösségek minél teljesebb értékű tájékoztatása érdekében végzett terjesztésük és közösségépítő munkájuk fenntartása". | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/megtortent-vajnatol-meszaroshoz-kerult-a-bors-a-delmagyar-es-a-kisafold-kiadoja.html | https://web.archive.org/web/20201129193200/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/megtortent-vajnatol-meszaroshoz-kerult-a-bors-a-delmagyar-es-a-kisafold-kiadoja.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megtortent-minden-videki-lap-meszaroshoz-es-az-uj-jobboldali-mediaceghez-kerult | mfor.hu | hungarian-news | 2018-11-28 07:06:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"EchoTV",
"Inform Média Kft.",
"KarcFM (rádió)",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Lapcom Kiadó Zrt.",
"Magyar Idők (újság)",
"Magyar Idők Kft.",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó Kft.",
"Printimus Kft.",
"Szabad Föld",
"Talentis Group Zrt."
] | [] | [
"média",
"versenykorlátozás - kartell",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,583 | Harmadával drágábban vállalta Garancsi a fehérvári sportcsarnok építését | A munkát a becsültnél 30 százalékkal drágábban vállalta el. | Évek óta csúszó projekt indulhat el hamarosan Székesfehérváron miután a 6000 fősre tervezett Alba Aréna kivitelezőjét már sikerült megtalálni. Az önkormányzat egy zárt testületi ülésen választotta ki Garancsi István cégét, a Market Zrt.-t, mely nettó 25,75 milliárd forintért végzi el a munkát.
A közbeszerzési eljárásról most jelentek meg a dokumentumok, ami szerint a vállalási ár 30 százalékkal magasabb a becsült költségeknél. Az eljárás kezdetén az ajánlatkérő, a fehérvári önkormányzat 19,7 milliárdos nettó költséget becsült. Az 5 milliárdos differencia azonban nem probléma, hiszen mint legkedvezőbb ajánlatot elfogadta ezt az önkormányzat.
A másik ajánlattevő, a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. még ennél is többért, 26,5 milliárból hozta volna ki a csarnokot.
Az összefoglaló dokumentum szerint a Marketnek alvállalkozókra is szüksége lesz az útépítési, forgalomtechnikai, közműépítési, épületgépészeti és -villamossági munkáknál. Ezekre három alvállalkozót nevesített a Zrt., melyek közül 2 szintén Garancsi István cége.
Egyes feladatokat így
a HE-DO Útépítő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.,
az OK BAU Kft.,
és LEAN TECH Mérnökiroda Kft.
végezhet el, utóbbi két cég az, amelyik szintén Garancsi cége. Vagyis a sportcsarnok 75 százalékban a kormánybarát vállalkozó munkája lesz. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/harmadaval-dragabban-vallalta-garacsi-a-fehervari-sportcsarnok-epiteset.html | https://web.archive.org/web/20190902225857/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/harmadaval-dragabban-vallalta-garacsi-a-fehervari-sportcsarnok-epiteset.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/harmadaval-dragabban-vallalta-garancsi-a-fehervari-sportcsarnok-epiteset | mfor.hu | hungarian-news | 2018-11-28 07:13:00 | [
"Garancsi István"
] | [
"LEAN TECH Mérnökiroda Kft.",
"Market Építő Zrt.",
"OK Bau Kft.",
"Székesfehérvár Város Önkormányzata"
] | [
"Fejér megye",
"Székesfehérvár"
] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"sport",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"stadion",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,584 | 17 milliárdért kapott megbízásokat 3 hónap alatt a kormány kedvenc PR-osa | Balásy Gyula cégeinek nem volt nehéz dolga a harmadik negyedévben. | A Nemzeti Kommunikációs Hivatal hirdetmény formájában közzétette a harmadik negyedévben lefolytatott közbeszerzésekről szóló összesítést az uniós közbeszerzési oldalon. Eszerint 3 hónap leforgása alatt összesen nettó 16,8 milliárd forint értékű megbízást zsebelt be a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó New Land Media és Lounge Design. A két cégnek nem volt ezúttal túl nehéz dolga, hiszen az NKH által korábban kötött keretszerződésből kiestek Balásy versenytársai. Nyár elején ugyanis a Nemzeti Kommunikációs Hivatal szerződést bontott Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeivel, miután rádöbbentek, hogy a Közbeszerzési Hatóság kizárta az cégeiket a közbeszerzésekből a vonatkozó törvény súlyos megsértése miatt.
Ebből fakadóan egyedül Balásy Gyula cégei maradtak az NKH-nak potenciális partnerként.
A harmadik negyedévben a teljes megbízási összeg közel harmadáért, nettó 5,9 milliárdért szerződtek le a "Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátására". A bonyolultnak tűnő megfogalmazás lényegében a kormányzati kék hátterrel futó kampányokat takarja. A szerződés időpontjából kiindulva ez volt a legutóbbi kampány (sorban a kilencedik), mely a Sargentini-jelentés miatt került megrendelésre, melynek fő üzenete a "Ne engedjünk a zsarolásnak! Végjük meg Magyarországot!" volt.
Nem ez volt az egyetlen ilyen kampány, amire megbízást kaptak Balásyék. Ugyanilyen témában még 2,3 milliárdot kaszálhattak. A két plakátkampány között azonban akad még néhány jelentősebb értékű megbízás.
2,5 milliárdot a Magyar Turisztikai Ügynökség 2018. második félévi belföldi és külföldi kommunikációjához kapcsolódó reklámügynökségi, média- és online ügynökségi, valamint kutatási feladatok ellátásáért kaptak, 1,1 milliárd forintot pedig az MVM Csoporthoz tartozó egyes társaságok kommunikációs és reklámügynökségi feladatainak elvégzéséért. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/17-milliardert-kapott-megbizasokat-3-honap-alatt-a-kormany-kedvenc-pr-osa.html | https://web.archive.org/web/20230131101823/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/17-milliardert-kapott-megbizasokat-3-honap-alatt-a-kormany-kedvenc-pr-osa.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/17-milliardert-kapott-megbizasokat-3-honap-alatt-a-kormany-kedvenc-pr-osa | mfor.hu | hungarian-news | 2018-11-27 07:31:00 | [
"Balásy Gyula"
] | [
"Diákhitel Központ Zrt.",
"Károli Gáspár Református Egyetem",
"Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség",
"Lounge Design Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"MÁV Start Zrt.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"New Land Media Kft.",
"Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"média",
"versenykorlátozás - kartell",
"hirdetés",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Kormányzati tájékoztató kampányok (2012-)"
] |
48,585 | Szórja a pénzt az egymilliárd dollárt meglovasító volt kormányfő fia | Közel félmillió fontot (nagyjából 180 millió forint) koboztak el brit hatóságok a volt moldovai miniszterelnök Londonban tanuló fiától. A nyomozók szerint a 22 éves Vlad Luca Filat pénze abból az egymilliárd dollárból származik, amelyet az apa, Vladimir Filat közreműködésével tüntettek el három moldovai bankból. | Közel félmillió fontot (nagyjából 180 millió forint) koboztak el brit hatóságok a volt moldovai miniszterelnök Londonban tanuló fiától. A nyomozók szerint a 22 éves Vlad Luca Filat pénze abból az egymilliárd dollárból származik, amelyet az apa, Vladimir Filat közreműködésével tüntettek el három moldovai bankból.
Ez a 2014-es bűncselekmény még kelet-európai mércével is egészen hihetetlen volt, és Vladimir Filat – aki 2009 és 2013 között kormányzott – nem is úszta meg. Szerepéért 2016 júniusában kilenc év börtönbüntetésre ítélték, így jelenleg is rács mögött van. Az egymilliárd dollár Moldova hazai össztermékének nyolcada.
A jelenlegi hazai viszonyok között ez az arány azt jelentené, hogy 5 ezer milliárd forintot lopnak el a magyar bankokból.
Ennyi pénzből közel másfél évig lehetne fizetni a magyarországi nyugdíjakat.
A jelek szerint Vlad Luca Filatba sem szorult több óvatosság, mint az apjába. Miután 2016 júliusában megkezdte londoni tanulmányait, vagyonokat költött luxustermékekre és szolgáltatásokra, vett például 200 ezer fontért egy Bentley Bentayga luxusautót. Egy másik időszak során pedig mindössze három nap alatt szórt el közel 100 ezer fontot.
Mindeközben semmilyen hivatalos jövedelme nincs Nagy-Britanniában, kiadásait főként törökországi és kajmán-szigeteki vállalatok fizették. Ennek fényében a brit nyomozók nem voltak valami gyorsak, 2018 májusában fagyasztották be a diák három bankszámláját, arra hivatkozva, hogy a források az apja említett tevékenységéből származnak. Ezekről kobozzák most el az említett közel félmillió fontot. A Bloomberg cikkéből az is kiderül, hogy a mostani bírósági határozatot megelőzően Filat 390 ezer fontot csengetett ki egy londoni luxuslakás bérleti díjának foglalójaként, így vélhetően továbbra sem lesznek anyagi problémái.
Moldovával kapcsolatos magyar vonatkozású hír, hogy szerdán az OTP bejelentette: megvette a negyedik legnagyobb moldáv bank, a Mobiasbanca közel 88 százalékos részesedését a francia Societe Generale-tól. A pénzintézet az ország negyedik legnagyobb bankja, és nem volt érintett a 2014-es csalásban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz OTP akkor ment nagyot külföldön, amikor a helyi OTP-t vette megErősen hullámzó szerencsével terjeszkedik az OTP a környező országokban. Most belépnek az egzotikus Albániába, de a fő cél a bolgár piac uralása lehetett. | https://g7.hu/vilag/20190208/szorja-a-penzt-az-egymilliard-dollart-meglovasito-volt-kormanyfo-fia/ | https://web.archive.org/web/20220120205629/https://g7.hu/vilag/20190208/szorja-a-penzt-az-egymilliard-dollart-meglovasito-volt-kormanyfo-fia/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/szorja-a-penzt-az-egymilliard-dollart-meglovasito-volt-kormanyfo-fia | G7 | world-news | 2019-02-08 14:17:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Moldova"
] | [] | [] |
48,586 | 107 milliárd dollárt gyűjtöttek be a bebörtönzött gazdagoktól | Győzelmet hirdetett a szaúdi koronaherceg a korrupció elleni háborúban. Mohamed bin Szalmán nagyjából 15 hónapja húzott egy még a saját mércéjével mérve is merészet, és bebörtönöztette az ország gazdasági elitjének tekintélyes részét a rijádi Ritz-Carlton luxushotelbe. Az ajánlat nagyjából úgy szólt, hogy mondjanak le az állam javára a vagyonuk egy részéről, különben mindenféle további kellemetlenséggel kell számolniuk. | Győzelmet hirdetett a szaúdi koronaherceg a korrupció elleni háborúban. Mohamed bin Szalmán nagyjából 15 hónapja húzott egy még a saját mércéjével mérve is merészet, és bebörtönöztette az ország gazdasági elitjének tekintélyes részét a rijádi Ritz-Carlton luxushotelbe. Az ajánlat nagyjából úgy szólt, hogy mondjanak le az állam javára a vagyonuk egy részéről, különben mindenféle további kellemetlenséggel kell számolniuk.
Hivatalosan a korrupció elleni fellépéssel indokolták az akciót, aminek biztosan volt némi alapja, de ember legyen a talpán, aki ezen a téren igazságot tesz abban az országban, ahol eléggé összefolynak az állam és az igen kiterjedt család bevételei.
Mindenesetre a napokban a koronaherceg vezette korrupcióellenes bizottság azt tette közzé, hogy 87 embertől 107 milliárd dollárnak megfelelő összeget gyűjtött be készpénzben, értékpapírokban, vállalati részesedésekben és ingatlanokban. Ez a jelenleg körülbelül 30 ezer milliárd forintnak megfelelő összeg a magyar GDP háromnegyede.
Akkora összeg tehát, amennyit Magyarország 9 hónap alatt megtermel.
A részleteket nem hozták nyilvánosságra, azt leszámítva, hogy egymilliárd dollár a nemzeti gárda korábbi parancsnokától származik. Az adatok ellenőrzése a Bloomberg cikke szerint az ingatlanok és tőzsdén kívüli cégek nyilvánosan hozzáférhető adatbázisa híján lényegében lehetetlen.
A hírügynökség néhány gazdag szaúdi sorsát is összefoglalta. A leggazdagabbnak számító Al-Valíd bin Talál herceg – akit Orbán Viktor 2014-ben kitüntetett a Magyar Érdemrend középkeresztjével – már egy éve, 83 napi fogság után elhagyhatta a Ritz-Carltont.
A történtekről annyit árult el, hogy egy bizalmas megállapodást írt alá a kormánnyal, de az üzleti birodalma rendben működik. Erről azonban a befektetők nincsenek teljesen meggyőződve, az érdekeltségeinek nagy részét összefogó Kingdom Holding részvényei 22 százalékot estek az őrizetbe vétele óta. Jelentős részben ennek tudható be, hogy vagyona 4 milliárd dollárral 15 milliárdra csökkent.
A korábban rengeteget utazó üzletember a hírek szerint nem hagyhatja el Szaúd-Arábiát. Ez több más üzletemberre is vonatkozik, az országon belül pedig megfigyelés alatt tartják őket.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKínzással szedtek ki dollármilliárdokat a trónörökös luxusfoglyaibólBin Szalmán nagy reformernek állítja be magát, de a módszerei finoman szólva nem egészen tiszták.
Az ország második leggazdagabb embere, Mohamed al Amúdi sokkal hosszabb időre tűnt el, és végül január 27-én engedték szabadon a szaúdi hatóságok. Korábban azt közölték, hogy korrupció és megvesztegetés miatt bíróság elé állítják. A Bloombergnek egy ismerőse most azt mondta, hogy az üzletember egészsége rendben van.
Al Amúdi a kettővel korábbi király, az 1982 és 2005 között uralkodó Fahd idején alapozta meg a vagyonát egy kormányzati szerződéssel. Ma már azonban érdekeltségeinek csak a töredéke található az országban, ezek tulajdonjoga jelenleg bizonytalan. Vagyonának nagy részét a Svédország legnagyobb olajipari vállalatának számító Preem teszi ki, amelynek egyetlen részvényese. Az etiópiai származású üzletember szülőhazájában a legnagyobb magánbefektetőnek számít, ahol termőföldeket, kávéültetvényeket, aranybányákat, szállodákat és olajcéget is birtokol.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy éve eltűnt egy dollármilliárdos, és azóta még gazdagabb lettMohamed al Amúdi szaúdi üzletembert tavaly novemberben vették őrizetbe, vagyona azóta 6 százalékkal, 8,3 milliárd dollárra nőtt. | https://g7.hu/vilag/20190205/107-milliard-dollart-gyujtottek-be-a-bebortonzott-gazdagoktol/ | https://web.archive.org/web/20201021042704/https://g7.hu/vilag/20190205/107-milliard-dollart-gyujtottek-be-a-bebortonzott-gazdagoktol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/107-milliard-dollart-gyujtottek-be-a-bebortonzott-gazdagoktol | G7 | world-news | 2019-02-05 14:20:00 | [] | [] | [
"Ázsia",
"Szaúd-Arábia"
] | [] | [] |
48,587 | Blöff volt, hogy kevesebb közpénzt emésztenek majd fel a csapatsportok | Bár korábban szakmai körökben is biztosra vették, hogy jelentősen megvágja a tao-támogatási programot a kormány, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter mai bejelentése szerint erről szó sincs. Egyszerűen annyi változik, hogy a létesítményfejlesztési beruházások helyett a működési költségekre kaphatnak több pénzt a sportszervezetek. Némileg leegyszerűsítve az eddigi stadion- és csarnoképítések helyett azok fenntartására mehetnek el az adóforintok. | Bár korábban szakmai körökben is biztosra vették, hogy jelentősen megvágja a tao-támogatási programot a kormány, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter mai bejelentése szerint erről szó sincs. Egyszerűen annyi változik, hogy a létesítményfejlesztési beruházások helyett a működési költségekre kaphatnak több pénzt a sportszervezetek. Némileg leegyszerűsítve az eddigi stadion- és csarnoképítések helyett azok fenntartására mehetnek el az adóforintok.
A kormány tavaly év végén döntött arról, hogy a kulturtaót megszünteti, a sportszervezetek ilyen jellegű bevételét pedig 50 milliárd forintban maximálja. A szabályozást tulajdonképpen mindenki úgy értelmezte, hogy 2019-től legfeljebb 50 milliárd forintot próbálhatnak magukhoz irányítani a sportszervezetek a nyereséges vállalatok profitja után fizetendő adóból. A tao-rendszernek ugyanis ez a lényege: a nyereséget termelő cégek dönthetnek úgy, hogy társasági adójukat nem az államkasszába fizetik, hanem sportkluboknak, egyesületeknek, szövetségeknek utalják.
A december végi bejelentés okozott is némi riadalmat, mert az 50 milliárd ugyan nem kis összeg, de a csúcsévben ennek több mint másfélszereséhez jutott ilyen forrásból a sport, a futó szezonban pedig közel 115 milliárd forint összértékben hagytak jóvá fejlesztési programokat az illetékes hatóságok. A támogatás visszafogását abszolút indokolta volna egyébként, hogy Magyarországon rendkívül alacsony a vállalati szektor hozzájárulása a központi költségvetéshez, nem utolsósorban az ilyen jellegű adókedvezmények miatt.
Az érintett sportágakban*labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, röplabda és jégkorong az elmúlt hetekben mindenki február 15-ét várta, ekkora ígérték ugyanis az 50 milliárd elosztásának bejelentését. Gulyás Gergely azonban a mai kormányinfón megrövidítette a feszült várakozást. A miniszter ugyanis közölte: valójában nem 50 milliárd lesz a keret, ez az összeg ugyanis nem tartalmazza a működési kiadásokat. Márpedig ha azokat is figyelembe vesszük, akkor 125 milliárd forinthoz juthatnak ilyen támogatás formájában a sportszervezetek.
A bejelentés még a szakmabelieket is meglepte. Az említett összegnél ugyanis még a csúcsévben, 2016-ban is csak 10 milliárd forinttal vettek igénybe több adókedvezményt különböző vállalatok a látványcsapatsportok támogatására hivatkozva. Magyarul összegszerűen egyáltalán nem szűkül a tao-támogatási rendszer, sőt a korábbi átlagot figyelembe véve még bővül is, amire még az optimistábbak sem nagyon számítottak.
A miniszter szavaiból arra lehet következtetni, hogy csak a felhasználás célja változik. A sportszervezetek eredetileg három dologra költhették a támogatást: beruházásokra*ez lehetett valamilyen berendezés vásárlása vagy építkezés is, utánpótlás-nevelésre és fizetésekre. Ez most kiegészül egyéb működési kiadásokkal is, így a jövőben rezsire, illetve a megépült, de piaci alapon nem fenntartható létesítmények működtetésére is kaphatnak dotációt.
Az elmúlt években a tárgyieszköz-beruházásokra ment el a legtöbb pénz. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) egyik, témában kiadott jelentésében külön ki is emeli, hogy a „2014/2015-ös évtől kezdve az utánpótlás-nevelési támogatások szinten maradása mellett a tárgyieszköz-beruházások fokozatosan növekedésnek indultak, 2017/2018-ban a jóváhagyott támogatásokon belül a tárgyi eszközök részaránya már elérte a 66 százalékot, míg az utánpótlás-nevelés részesedése ezáltal 31 százalékra csökkent”.
Ha a tao-rendszer teljes történetét nézzük, akkor a fociban eddig az összes pénz 58 százaléka ment el tárgyi eszközökre, 38 százaléka utánpótlás-nevelésre és a maradék egyéb célra. Bár nem minden sportág szövetsége közöl olyan részletes adatokat, mint az MLSZ, ahol mégis kideríthető a részletes bontás a felhasználási cél szerint, ott hasonló tendenciák látszanak: az elmúlt időszakban a jégkorongban és a kézilabdában is a beruházások domináltak. Persze mindez nem annyira meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy mennyit ugrottak az árak az építőiparban, illetve, hogy a csapatok programjait jóváhagyó sportszövetségek és az érintett minisztérium is egyre gyakrabban bólintott rá jelentősebb összegű, jellemzően vidéki beruházásokra.
Ez az, amiben változás lehet a jövőben. A tao-rendszerrel évek óta foglalkozó, lapunknak nyilatkozó szakemberek ugyanis úgy értelmezték Gulyás Gergely szavait, hogy mostantól a 125 milliárdból csak 50 milliárd, azaz a teljes büdzsé 40 százaléka mehet el infrastrukturális fejlesztésekre, a többit egyéb célra kell szánni.
Ez első ránézésre lehetőséget teremthet arra, hogy visszatereljék a taót az utánpótlás-nevelés irányába, ami eredetileg is a legfontosabb célterület volt. Valójában azonban jó esély mutatkozik rá, hogy az eddig beruházásokra szánt összeget nem ide csoportosítják majd át az érintettek, hanem
a korábban szintén taóból megépített létesítmények fenntartására költik majd el.
A fejlesztéseknél ugyanis viszonylag ritkán vettek figyelembe piaci szempontokat, így az építés után a működtetést a legtöbb egyesület már nem bírta anyagilag. Ezt a problémát eddig úgy kezelték, hogy az építés után a sportpályát, esetleg csarnokot vagy átvette az önkormányzat és az üzemeltette, vagy megtartotta ugyan a csapat, de önkormányzati támogatást kapott, hogy ne lakja le teljesen két év alatt.
Az önkormányzatok jelentős részének azonban szintén nincs forrása ilyen dolgokra, ezért is terjesztették ki a tao-rendszert a fenntartásra. Azt egyelőre nehéz lenne megbecsülni, hogy mindez mennyi pénzt vihet el egy évben, de nem lenne meglepő, ha a beruházások visszafogásából felszabaduló keret jelentős részét felemésztené. | https://g7.hu/penz/20190208/bloff-volt-hogy-kevesebb-kozpenzt-emesztenek-majd-fel-a-csapatsportok/ | https://web.archive.org/web/20230128231650/https://g7.hu/penz/20190208/bloff-volt-hogy-kevesebb-kozpenzt-emesztenek-majd-fel-a-csapatsportok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bloff-volt-hogy-kevesebb-kozpenzt-emesztenek-majd-fel-a-csapatsportok | G7 | hungarian-news | 2019-02-08 14:21:00 | [] | [] | [] | [
"támogatás",
"sport",
"gazdálkodás",
"üzemeltetés",
"jogalkotás",
"stadion"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
48,589 | Lemondott a Magyar Szinkronúszó Szövetség elnöke | Lemondott posztjáról Balogh Sándor, a Magyar Szinkronúszó Szövetség elnöke, a szervezet tájékoztatása szerint a jelölő bizottságnak harminc napja van, hogy jelöltet vagy jelölteket állítson. | https://hvg.hu/sport/20190211_Lemondott_a_Magyar_Szinkronuszo_Szovetseg_elnoke | https://web.archive.org/web/20190212195436/https://hvg.hu/sport/20190211_Lemondott_a_Magyar_Szinkronuszo_Szovetseg_elnoke | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lemondott-a-magyar-szinkronuszo-szovetseg-elnoke | HVG | hungarian-news | 2019-02-11 18:40:00 | [
"Balogh Sándor"
] | [] | [] | [
"sport",
"klientúra"
] | [] |
|
48,590 | A tram-train miatt kell kicserélni az Elios lámpákat Hódmezővásárhelyen | Több városban is le kell cserélni a korábban Tiborcz István érdekeltségébe tartozó cég által uniós pénzből kihelyezett lámpatesteket, mert túl sötét van, a csongrádi városban pont Lázár János kedvenc fejlesztése miatt. | "Nem megfelelő a közvilágítás a fényerősség és az egyenletesség szempontjából, ezért új lámpákat kell felszerelni a tram-train útvonalán" – erről tájékoztatták múlt csütörtökön Márki-Zay Pétert, Hódmezővásárhely polgármesterét, amikor a Városfejlesztési Iroda munkatársával a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. képviselőjével tárgyaltak a Modern Városok program és a tram-train beruházásairól. A polgármester ezt Facebook-oldalán közölte, és azt is hozzátette, már fontolgatják, hogy a forgalmasabb városi csomópontokon a beékező lakossági jelzések miatt szintén kicserélik majd a lámpatesteket, a város költségére.
Hódmezővásárhely volt az első város, ahol a miniszterelnök vejének volt cége előtűnt a semmiből és közbeszerzésen nyert, majd szerződést kötött a közvilágítás korszerűsítésére. Ezt követően több önkormányzat is az Elios Zrt. közreműködésével szereltetett LED-lámpákat az utcákra. Tavaly kiderült, hogy számos esetben az OLAF is vizsgálódott és számos javaslatot tett a magyar nyomozó hatóságoknak azzal, hogy vizsgálják ki a szerződéskötéseket. A nyomozóhatóság lezárta az ügyet.
Már több városban is nekifogtak az Elios Zrt. projektjeiben felújított közvilágítás javítgatásába, tavaly februárban Vácott, nemrég pedig az derült ki, hogy a kudarcok és a gyanúsítások ellenére Szombathelyen is kicserélik a lámpatesteket. A feltételezések szerint Tiborcz István köreiből kerül ki az új vállalkozó is. Arról pedig már jóval korábban panaszkodtak Dunaújvárosban, és Szekszárdon is, hogy naplemente után az orrukig látnak. Lázár János közben Hódmezővásárhelyen azt bizonygatta, sötétedés után nem állna meg könnyíteni magán az utcán, mert annyira világos van az utcai világítás miatt. Egyébként pont Hódmezővásárhelyen már kiszámolták, hogy a beígért 35 százalékos költségcsökkenés helyett csupán 20 százalékkal lett olcsóbb a közvilágítás a városban. | https://hvg.hu/kkv/20190211_A_miniszterelnok_vejenek_lampaival_Hodmezovasarhelyen_is_baj_van_itt_pont_a_tramtrain_miatt_kell_kicserelni_azokat | https://web.archive.org/web/20211221210131/https://hvg.hu/kkv/20190211_A_miniszterelnok_vejenek_lampaival_Hodmezovasarhelyen_is_baj_van_itt_pont_a_tramtrain_miatt_kell_kicserelni_azokat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-tram-train-miatt-kell-kicserelni-az-elios-lampakat-hodmezovasarhelyen | HVG | hungarian-news | 2019-02-11 09:02:00 | [
"Lázár János",
"Tiborcz István"
] | [
"Elios Innovatív Zrt."
] | [
"Csongrád megye",
"Hódmezővásárhely"
] | [
"energia",
"pályázat",
"rokonok",
"közmű",
"önkormányzat",
"klientúra",
"OLAF-vizsgálat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"közvilágítás"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
48,591 | Egyre jobban belezavarodik a miskolci Fidesz a félmilliós irodabérlési ügybe | Több mint öt hónapja üresen áll Miskolcon az a belvároshoz közeli iroda, amelyet havi majdnem félmillió forintért bérel a városban a fideszes Hubay György. Az eddig két és fél milliós cechet persze nem ő – hanem az Országgyűlés Hivatala állja, vagyis – közpénz lévén – végső soron a választók. Az összeg Hubay korábbi munkahelyét, a fideszes vezetésű város vagyonkezelő cégét gyarapítja, a Fidesz pedig – véletlen? – a saját irodájaként tünteti fel a helyiséget. Hubay környezetében és a Fidesznél felújítással magyarázzák a furcsaságokat – akár el is hinnénk, ha nem jártunk volna a helyszínen. | Egyre jobban belezavarodik a miskolci Fidesz a félmilliós irodabérlési ügybe
Több mint öt hónapja üresen áll Miskolcon az a belvároshoz közeli iroda, amelyet havi majdnem félmillió forintért bérel a városban a fideszes Hubay György. Az eddig két és fél milliós cechet persze nem ő – hanem az Országgyűlés Hivatala állja, vagyis – közpénz lévén – végső soron a választók. Az összeg Hubay korábbi munkahelyét, a fideszes vezetésű város vagyonkezelő cégét gyarapítja, a Fidesz pedig – véletlen? – a saját irodájaként tünteti fel a helyiséget. Hubay környezetében és a Fidesznél felújítással magyarázzák a furcsaságokat – akár el is hinnénk, ha nem jártunk volna a helyszínen.
Ismerik az érzést, amikor feltesznek valakinek egy értelmesnek gondolt kérdést, de az illető olyan hangsúllyal válaszol, mintha a világ legnagyobb képtelenségét kérdezte volna tőle? Így jártunk Miskolcon, amikor felkerestük a címet, amelyen – papíron legalábbis – négyezer forint híján havi félmillió forintért bérel irodát a Fidesz parlamenti képviselője, Hubay György.
„A Gyurit? Itt? Még sosem láttam itt, pedig ismerem”
– mondta nevetgélve egy a házban lakó hölgy a Széchenyi utcai lépcsőházban, ahol eleve azután kezdtünk kérdezősködni, hogy semmi nyomát nem találtuk a politikus által bérelt helyiségnek. Sem a bejárat mellett, sem az utcafront egyéb részein, sem a kaputelefonnál nincs erre utaló tábla vagy felirat. Egy működő bankfiókon és az ugyancsak üzemelő dohánybolton kívül a 94.-es szám alatt még két üresen álló helyiség árválkodik, egymásra nyíló bejárattal, de az üvegen bekukkantva csak csupasz falak látszanak, sehol egy bútor, vagy egyéb, működésre utaló berendezés. A bejárat előtt eldobált szemét, illetve csikkek mennyisége is arról árulkodik, hogy mostanában nemigen nyitogatta senki.
Pedig – ahogy november közepén megírtuk – a fideszes politikus szerződése elvileg szeptember elseje óta él a bérbeadóval, amely ráadásul nem más, mint a képviselő korábbi munkahelye: a fideszes vezetésű város vagyonkezelő cége, a Miskolc Holding Zrt.
A havi 496 ezer forintos bérleti díjjal messze Hubay György a rekorder a 199 parlamenti képviselő közül. A díj pedig nemcsak országos viszonyításban tűnik rendkívül magasnak – még fővárosi, sőt Budapest frekventált pontjait választó képviselőtársai is találtak ennél olcsóbbat –, de a megyeszékhely többi politikusáéval összehasonlítva egyenesen megmagyarázhatatlan: a Miskolc másik, I.-es választókörzetéből bejutott szintén fideszes Csöbör Katalin 165 100 forintért bérel egy 76 négyzetméteres Kossuth utcai – a városi Fidesz-irodával azonos címen lévő – helyiséget (ezt Hubay György novemberi közleményéből tudjuk, mert a parlament honlapján található szerződéslistában és a lapunk által kikért kimutatásban nem szerepel), a jobbikos Jakab Péter pedig a félmilliós bérleti díj feléért, 223 ezer forintért talált magának egy Hubayé Györgyénél nem sokkal kisebb irodát a megyeszékhelyen.
A Hubay-féle irodának mégsem a bérleti díja, még csak nem is 160 négyzetméter nagysága a legfurcsább (bár a politikus ezzel is a rekorderek között van), hanem az, hogy mintha a szerződésen kívül semmilyen kapcsolatban nem lenne a képviselővel.
A miskolci városházán – miután sem a város honlapján, sem a politikus parlamenti adatlapján, sem személyes Facebook-oldalán nincs nyoma, hogy hol és mikor tart fogadóórát vagy egyáltalán milyen címen lehet elérni – korábbi érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy a képviselőnek nincs irodája Miskolcon, a helyi Fidesznél pedig azt, hogy
„majd lesz egyszer, de még nincs aktualitása a dolognak”.
Mindez október végén történt, február elején végül azután döntöttünk úgy, hogy személyesen is elmegyünk a helyszínre, hogy ismét hasonlót tapasztaltunk.
Bár múlt héten, miután a jobbikos Jakab Péter leleplezte, hogy Hubay György december óta immár egy másik irodát is bérel Miskolcon (szintén a helyi Fidesz szervezetével egyező címen), a fideszes politikus egy közleményben azzal védekezett, hogy a Kossuth utcai ingatlan „az állandó munkatársak napi munkavégzésének helyszíne”, a Széchenyi utcaiban pedig a fogadóóráit tartja – ez utóbbinak egyértelműen ellentmondanak a helyszínen tapasztaltak. (A talányról nem beszélve, hogy a műfajából eredően négyszemközti fogadóórákhoz miért kell vajon 160 négyzetméter.)
Amikor az ellentmondásról szerettük volna megkérdezni Hubay Györgyöt, csak az asszisztenséig jutottunk, és nemhogy eloszlott volna, inkább nőtt az értetlenségünk:
hvg.hu: Mi az oka, hogy még mindig nincs nyitva a Széchenyi utcai iroda, noha szeptember óta bérli már a képviselő úr?
képviselői titkár: Az iroda az felújítás alatt áll, de egyébként már készülőben van..
hvg.hu. Szeptember óta?
képviselői titkár: Hát folyamatosan érkeznek az irodaszerek, de a képviselő úr közleményén túl mást nem tudok mondani.
hvg.hu: De hogyan tart fogadóórát, hogyha még nincsen kész a felújítás?
képviselői titkár Hát…, hogy mondjam önnek, folyamatos felújítás alatt van az iroda. A funkcióját egyébként el tudja látni, ennél többet nem tudok mondani. A közleményt tudom ajánlani még egyszer.
hvg.hu: De a szomszédban azt mondták, hogy még sosem látták ott a képviselő urat.
képviselői titkár: Nem, ne haragudjon, nem tudok önnek ezzel kapcsolatban felvilágosítást adni.
Az asszisztens felújításra hivatkozó magyarázata amúgy annak fényében különösen érdekes, hogy a lapunk birtokába jutott bérleti szerződés IV., a bérlő és a képviselő kötelezettségeit rögzítő pontjában egyértelműen benne áll, hogy „a Bérlő, illetve a Képviselő a bérleményben átalakításokat, felújítást és korszerűsítési munkálatokat nem végezhet".
A képviselő titkára kérdésünkre egyébként azt sem tudta megmondani, hogy mikor volt legutóbb és mikor lesz legközelebb fogadóórája Hubay Györgynek, csak annyit mondott, hogy „ez változó”, és hogy az önkormányzat lapjában, a Miskolci Naplóban szokták az időpontokat közzétenni. Kíváncsiságból végignéztük a Miskolci Napló összes számát, több mint két hónapra visszamenően, de Hubay György fogadóórájáról csak egyetlen számban tettek említést: a november 17-iben, amely két nappal azután jelent meg, hogy a politikusról megírtuk, hogy nem tart fogadóórákat. A 2018. november 19-ére meghirdetett esemény helyszínéül pedig nem is a Széchenyi utcai helyiséget adták meg, hanem egy általános iskolát.
Képviselői iroda=pártiroda?
További furcsaság, hogy amikor a Fidesz honlapjának szervezeti keresőjében próbáltuk leellenőrizni, hogy hol lehet megtalálni Hubay Györgyöt, meglepetésre az alábbi információkat találtuk:
A Széchenyi utcai címen eszerint tehát a Fidesz Borsod megye 2-es választókerületi irodája működik, amely ráadásul nem is Hubay Györgyhöz, hanem – logikusan – a választókerületi elnökhöz, Kriza Ákos fideszes miskolci polgármesterhez van rendelve. Lefordítva: Hubay György képviselői keretének terhére – közpénzből – egy párt, a Fidesz helyi irodája működik/ működne/ fog működni.
Pedig a bérleti szerződésben már idézett, átalakítási tilalmat rögzítő passzus mellett az is szerepel, hogy a bérlő a bérleményt nem adhatja tovább, és a képviselő munkáját segítő személyzet kivételével oda más személyeket befogadni nem jogosult. Ezt azonban aligha fogja épp a fideszes önkormányzat cége ellenőrizni, másrészt eldönteni is csaknem lehetetlen, hogy a képviselőknek járó alkalmazotti keretből foglalkoztatott munkatárs(ak) Hubay György, vagy a Fidesz munkáját segítik-e. (A Fidesz képviselőinek papíron – ahogy korábbi cikkünkben is írtuk – egyetlen munkatársuk sincs, mert egységesen lemondtak erről a frakcióvezető javára. Kocsis Máté neve alatt papíron így összesen 494 alkalmazottat tart nyilván a rendszer, a félezrednyi asszisztens a gyakorlatban azonban nyilván nem az ő munkáját segíti, hanem visszaosztották őket a képviselők között. Az viszont, hogy ott milyen – a képviselőihez tartozó, vagy pártmunkát – végeznek-e, gyakorlailag kimutathatatlan.)
Amikor egyébként az említett választókerületi iroda telefonszámon választóként „reklamáltunk”, hogy a Széchenyi utcai címen semmilyen működésre utaló jelet nem találtunk, a hallhatóan zavarban lévő munkatárs is azzal magyarázta a helyzetet, hogy „folyamatban volt egy kisebb átalakítás”.
Jut is, marad is?
De az „iroda” körüli érdekességek ezzel még mindig nem értek véget: novemberi cikkünk megjelenése után részben ugyanis arra hivatkozva kért helyreigazítást a képviselő, hogy az általunk említett 496 ezer forintos díjban a rezsi költsége is benne van, a „csupasz” bérleti díj valójában „csak” 398 ezer forint. Arra viszont már nem szolgált magyarázattal, hogy hogyan lehet 100 ezer forintos rezsije egy olyan helyiségnek, amelyben nincs ott – így nem használ például sem áramot, sem vizet – senki, és még csak nem is távfűtéses, vagyis fixen magas fűtési költsége sincs.
A kihasználatlan hónapokat figyelembe véve viszont megállapítható, hogy az Országgyűlés Hivatala szeptember óta közel két és fél millió forintot fizetett ki a semmire, a bérbeadó Miskolc Holdingnak viszont már csak a megspórolt rezsiköltségből tisztes bevétele keletkezhetett.
A 2014–18 között a miskolci önkormányzati képviselőként is dolgozó Hubay György egyébként még tavaly májusi parlamenti nyitó vagyonbevallásában is a Miskolc Holdingot jelölte meg munkahelyként, korábbi, városi képviselőként tett bevallásából pedig az is kiderült, hogy a cégtől havi 300 ezer forintot kapott a „munkavállaló” leírással definiált munkakörben. A vállalat működésére rálátó forrásaink szerint a politikus "önkormányzati referens" beosztásban szerepelt a nyilvántartásban, de a fideszes polgármester, Kriza Ákos emberének tartott politikust nem sokszor látták a vagyonkezelő épületében.
2018. november. 15. 11:25 Joó Hajnalka Itthon
A választóival nem áll szóba, de irodát közel félmillióért bérel Miskolcon a fideszes Hubay György
Vajon mi szüksége van egy havi félmillióért bérelt irodára egy olyan képviselőnek, aki a választóinak még fogadóórát sem tart? A fideszes Hubay György ennyiért ráadásul nem is Budapest valamely frekventált pontján vett ki egy ingatlant, hanem Miskolcon – különös módon épp attól az önkormányzati cégtől, amelynek a mai napig munkavállalója. A félmilliós bérleti díj nemcsak ingatlanosok szerint irreális: a bérbeadó cég saját honlapján is százezer forinttal olcsóbban kínál kétszer akkorákat. | https://hvg.hu/itthon/20190212_Tovabbi_furcsasagok_a_felmillioert_irodat_berlo_fideszes_Hubay_Gyorgy_korul | https://web.archive.org/web/20201108000745/https://hvg.hu/itthon/20190212_Tovabbi_furcsasagok_a_felmillioert_irodat_berlo_fideszes_Hubay_Gyorgy_korul | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyre-jobban-belezavarodik-a-miskolci-fidesz-a-felmillios-irodaberlesi-ugybe | HVG | hungarian-news | 2019-02-12 14:15:00 | [
"Hubay György"
] | [
"Fidesz",
"Miskolc Holding Zrt.",
"Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Országgyűlés Hivatala"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Miskolc"
] | [
"ingatlan",
"háttér",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"közigazgatás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,592 | Tiborcz-botrány: eltűnt egy feljelentés | Az Elios-beruházásokat érintő tételeket is visszavontak a brüsszeli elszámolásból – ismerte el lapunknak a technológiai minisztérium. Az ügyészség közben elvesztett egy irat. | Batka Zoltán;Hargitai Miklós;Halmai Katalin (Brüsszel);
Tiborcz;Elios;
2019-02-14 06:45:00
Tiborcz-botrány: eltűnt egy feljelentés
Az Elios-beruházásokat érintő tételeket is visszavontak a brüsszeli elszámolásból – ismerte el lapunknak a technológiai minisztérium. Az ügyészség közben elvesztett egy irat.
„Bölcs döntés, amely megoldja az Európai Unió problémáját, de a magyar adófizetőkét nem.” Ezt nyilatkozta Ingeborg Gräßle, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke a Népszavának, amikor arról kérdeztük, mi a véleménye arról, hogy – miként azt tegnap megírtuk –, az Orbán-kormány visszavonja a Brüsszelnek kifizetésre kiküldött számlák közül a Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor vejéhez köthető, botrányos körülmények között odaítélt Elios-beruházások tételeit. Nyilatkozatával Gräßle arra utalt, hogy az uniós intézményrendszernek már nem kell hivatalból foglalkoznia a visszaélés-sorozattal, ettől azonban a magyar államot ért 13 milliárdos kár még nem lesz kisebb.
Lapunk információi szerint a kormányzat további lépéseket is tehetett azért, hogy kimentse Tiborczot az eljárások alól. Ebbe a körbe sorolható, hogy az ügyészség „nem találja” azt a feljelentést, amelyet Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője tett tavaly az Elios-ügyben a hatóságok bűnpártolásnak tűnő magtartása miatt ismeretlen tettes ellen, hivatali visszaélés gyanújával. Úgy tudjuk, az ORFK a följelentést 2018. augusztusában a Központi Nyomozó Főügyészséghez továbbította, ott viszont úgymond nyoma veszett. Jávor érdeklődése nyomán az elmúlt napokban sem az ügyszám, sem a feljelentő neve, sem az Elios név alapján nem tudtak ráakadni. Mint emlékezetes, egy másik, az Elios és a pályázatok kiírója közötti összeférhetetlenség és összejátszás ügyében az LMP által tett följelentés már eredménytelennek bizonyult, azt a nyomozást bűncselekmény hiányára hivatkozva zárták le. A Jávor által indított másik eljárásban viszont azt kellene vizsgálni – szintén az OLAF, vagyis az EU által részletesen dokumentál esetekben –, hogy megvalósult-e a bűnpártolás vagy más hivatali visszaélés a kedvezményezett önkormányzatok, illetve a megbundázott pályázatokról a Tiborcz-cég számára kedvezően döntő Miniszterelnökség részéről.
Közben egyre érdekesebb az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) kommunikációja. Kedden a tárca még csak azt ismerte el, hogy voltak olyan tételek, amelyek kikerültek az elszámolásból. Tegnap viszont arra a kérdésünkre, hogy csak Elios-os számlákat nem küldenek ki Brüsszelbe, vagy más tételeket sem, a minisztérium azt közölte: „Magyarország számos egyéb tételt sem fog elszámolni az Európai Bizottsággal.” Vagyis a tárca közvetve elismerte, valóban visszatartanak Elios-számlákat. Arra viszont már nem válaszoltak, hogy ha a magyar rendőrség mindent rendben talált a Elios közbeszerzései körül, miért kellett mégis kivenni utólag az uniós finanszírozás köréből ezeket. | https://nepszava.hu/3025411_tiborcz-botrany-eltunt-egy-feljelentes | https://web.archive.org/web/20230130005234/https://nepszava.hu/3025411_tiborcz-botrany-eltunt-egy-feljelentes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborcz-botrany-eltunt-egy-feljelentes | Népszava | hungarian-news | 2019-02-14 06:45:00 | [
"Tiborcz István"
] | [
"Elios Innovatív Zrt.",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Miniszterelnökség",
"Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK)"
] | [] | [
"pályázat",
"hivatali visszaélés",
"önkormányzat",
"bűnpártolás"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
48,593 | Évi másfél milliárdot kap Áder alapítványa | A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány egy bérelt irodában működik, összesen öt főt foglalkoztatnak. | alapítvány;Áder János;
2019-02-14 08:37:55
Évi másfél milliárdot kap Áder alapítványa
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány egy bérelt irodában működik, összesen öt főt foglalkoztatnak.
Évi másfél milliárd forintból gazdálkodhat az az alapítvány, amelyet Áder János köztársasági elnök alapított és a volt államtitkár, Csepreghy Nándor igazgat – tudta meg az RTL Híradó.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány egy bérelt irodában működik és öt főt foglalkoztat. A szervezet tájékoztatása szerint – ha szükséges – neves kutatókat is bevonnak a munkába. Hozzátették, hogy például nemzetközi szaktekintélyek műveinek publikálását tervezik, a témában konferenciákat is szerveznek majd. Emellett többek között támogatják a budapesti Víz Világkonferencia szervezésének szakmai előkészületeit.
Az alapítvány 2018-ban először csaknem fél milliárdos, majd újabb másfél milliárdos támogatást kapott a kormánytól.
A kormány az RTL Híradó megkeresésére közölte: azért támogatják az alapítványt, mert kiemelten fontosnak tartják a környezetvédelemmel és a klímaváltozással kapcsolatos ismeretek oktatását és a társadalom környezettudatosságának fejlesztését. | https://nepszava.hu/3025440_evi-masfel-milliardot-kap-ader-alapitvanya | https://web.archive.org/web/20190215133559/https://nepszava.hu/3025440_evi-masfel-milliardot-kap-ader-alapitvanya | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/evi-masfel-milliardot-kap-ader-alapitvanya | Népszava | hungarian-news | 2019-02-14 08:37:00 | [
"Áder János",
"Csepreghy Nándor"
] | [
"Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány"
] | [] | [
"támogatás",
"környezetvédelem"
] | [] |
48,594 | A ZÁÉV Mészáros kezében is milliárdos állami munkát kapott | Nettó 3,39 milliárd (bruttó 4,4 milliárd) forintért újítja fel és építi át az egykori Raoul Wallenberg Szakközépiskola épületét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára (NKE) a januárban Mészáros Lőrinc tulajdonába került ZÁÉV Zrt. – derül ki a 24.hu. birtokába került, február 12-én aláírt szerződésből. A ZÁÉV a megbízást nyílt eljárásban nyerte meg. | Nettó 3,39 milliárd (bruttó 4,4 milliárd) forintért újítja fel és építi át az egykori Raoul Wallenberg Szakközépiskola épületét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára (NKE) a januárban Mészáros Lőrinc tulajdonába került ZÁÉV Zrt. – derül ki a 24.hu. birtokába került, február 12-én aláírt szerződésből. A ZÁÉV a megbízást nyílt eljárásban nyerte meg.
A milliárdos állami megrendelésekkel bőságesen ellátott cég az épület belső felújításának keretében az oktatási funkciót átalakítja, a fűtést és az informatikai rendszereket teljesen kicseréli. (A szerződés itt található .pdf-ben).
A ZÁÉV már azelőtt sok milliárd forintért vett részt a Ludovika Campus, illetve az Orczy tér felújításában, hogy a miniszterelnök barátja megszerezte volna: ők építették a komplexum lovardáját és ehhez kapcsolódóan elvégezték az Orczy park átépítését 2,99 milliárd forintért.
A mostani projekt azért különleges, mert ez az első olyan milliárdos közbeszerzés, amit a ZÁÉV már Mészáros-cégként nyer el. Nagyságrendileg viszont a közelében sincsen az Új Nemzeti Múzeum kivitelezésének, amit a ZÁÉV a Magyar Építők Zrt.-vel szerzett meg tavaly év végén: a 25,6 milliárdos üzletet a cég még Peresztegi Imre érdekeltségeként húzta be, de a Mészáros-birodalom darabjaként végzi el.
Csak a tanulók és a zöldek háborogtak
A kormány 2012-ben úgy döntött, hogy az azévben alakuló Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) karait egyetlen területre kell rendezni. Egy kormányhatározattal az NKE-nek juttatták az Orczy-kertet, amit szép lassan körbeépítenek a Ludovika Campus épületeivel Magyarország eddigi legnagyobb campusfejlesztési programjaként.
A központosítás egészen addig simán ment, míg 2015-ben be nem jelentették, hogy az NKE-nek szüksége lesz a Raoul Wallenberg Szakközépiskola épületére is, ahonnan csaknem ezer tanulónak és több száz tanárnak kellett költöznie. Budapest egyetlen egészségügyi, szociális és pedagógiai képzést biztosító szakközépiskolájának az volt a pechje, hogy műemléki védettségű székhelye a Ludovika téren állt, azt pedig az akkor még az NKE Ménesi úton székelő Közigazgatás-tudományi Karának nézték ki. Bár az épület megtartásáért demonstrációt tartottak, a költözést nem tudták elkerülni, a Raoul Wallenberg Szaközépiskolát pedig a VI. kerületi Rippl-Rónai utcába helyezték át.
Nemcsak ők vesztettek, hanem a környék fái is. A hvg.hu korábbi cikke szerint a Ludovika Campus Projekt munkálatainak kezdetén, 2013 októberében 131 fát vágtak ki, 2016 júniusában pedig újabb 146-ot távolítottak el, összesen pedig a négyszázat közelíti az építkezések miatt kivágott fák száma. A lapnak Jakabfy Tamás józsefvárosi LMP-s képviselő azt mondta, több kisebb fakivágási hullám is volt, amik nem kaptak nyilvánosságot. A projekt keretében ugyan nőtt a zöldfelület nagysága, mert korábban nem használt területeket is bevontak a fejlesztésbe, azonban a park 2000-3000 egyedesre becsült faállománya jelentősen lecsökkent. A park és a környék állapotát, illetve a zöldterület csökkenését jól mutatja, ha a Google Earth 2011-es és 2018-as képeit összehasonlítjuk:
Bár az ígéret szerint a campusfejlesztésből a lakók is profitálni fognak, egyre inkább úgy tűnik, hogy a Ludovika Campus egy olyan gigaberuházás, amivel csak a NER kedvenc államigazgatási intézményének akarnak kedvezni. A környék lakosságát egyre inkább elszigetelik az Orczy-kerttől, nemcsak az egyre szaporodó épületekkel, hanem hebehurgya döntésekkel is. Tavaly februárban egyik napról a másikra zárták le a park szinte egészét a lakosság elől, egy rossz állapotú, 300 méteres futószakasz meghagyásával. Ez még az egyébként fideszes vezetésű józsefvárosi önkormányzatnál is kihúzta a gyufát és a 444.hu cikke szerint a kéviselő-testület felkérte az NKE-t, hogy az Orczy park rekonstrukcióját úgy ütemezzék, hogy ne legyen olyan időszak, amikor a park rekreációs területének egésze a közönség előtt zárva tart.
Kiemelt kép: Mohai Balázs / MTI | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/02/14/meszaros-zaev-ludovika/ | https://web.archive.org/web/20230322065307/https://24.hu/fn/gazdasag/2019/02/14/meszaros-zaev-ludovika/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-zaev-meszaros-kezeben-is-milliardos-allami-munkat-kapott | 24.hu | hungarian-news | 2019-02-14 14:55:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
48,595 | 30 milliós múzeumi festmény lóg a fideszes képviselő pécsi irodájában | A műalkotások biztosítási értéke összesen 43,7 millió forint, a legértékesebb festmény, Keserü Ilona 30 millió forintos biztosítási értékű munkája Hoppál Péter irodájába került. | A Magyar Kultúra Napjáról Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselő is megemlékezett: Facebook-oldalán képpel illusztrálta, hogy képviselői irodájának falát a pécsi Janus Pannonius Múzeum festményei díszítik. Az intézmény letétbe helyezte Hoppálnál Keserü Ilona és Lantos Ferenc festményeit, amiért a politikus háláját fejezte ki.
Közérdekű adatigénylésben kikértük a múzeumtól azoknak a műalkotásoknak a listáját, amelyeket az intézmény nem kiállítási célra, nem muzeális feladatokat ellátó intézményeknek adott kölcsön. Válaszuk szerint öt évre összesen 13 műtárgyat helyeztek el Pécs polgármesteri hivatalában haszonbérleti szerződés keretében (pdf-ben itt találja).
A műalkotások biztosítási értéke összesen 43,7 millió forint, a legértékesebb festmény, Keserü Ilona 30 millió forintos biztosítási értékű munkája Hoppál Péter irodájába került.
A múzeum ezeket az alkotásokat adta kölcsön a pécsi polgármesteri hivatalnak:
Bors István: Terror (biztosítási érték: 1 millió forint)
Gyarmathy Tihamér: Ritkulás és sűrűsödés, 1979 (biztosítási érték: 5 millió forint)
Herczeg Först: A tettyei romok északról (biztosítási érték: 200 ezer forint)
Irinyi Sándor: Pécs látképe, 1885 (biztosítási érték: 1 millió forint)
Kaldewey Kelemen: Széchenyi tér, 1889 (biztosítási érték: 600 ezer forint)
Kellé Sándor: Havihegyi motívum, 1986 (biztosítási érték: 500 ezer forint)
Kígyós Sándor: Gömb és hasáb, 1970 (biztosítási érték: 1 millió forint)
Miertl Gyula: Havihegyi kápolna (biztosítási érték: 200 ezer forint)
Rétfalvi Sándor: Tájritmus (biztosítási érték: 1 millió forint)
Soltra Elemér: Kő és víz, 1966 (biztosítási érték: 200 ezer forint)
Székely Péter: Kassák-MA, 1986 (biztosítási érték: 1,5 millió forint)
Lantos Ferenc: Viszonylatok, 1990 (biztosítási érték: 1,5 millió forint)
Keserü Ilona: Közelítés I., 1969 (biztosítási érték: 30 millió forint)
Kiemelt kép: Balogh Zoltán / MTI | https://24.hu/kozelet/2019/02/08/hoppal-peter-festmeny/ | https://web.archive.org/web/20220407165907/https://24.hu/kozelet/2019/02/08/hoppal-peter-festmeny/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/30-millios-muzeumi-festmeny-log-a-fideszes-kepviselo-pecsi-irodajaban | 24.hu | hungarian-news | 2019-02-08 11:25:00 | [
"Hoppál Péter"
] | [
"Janus Pannonius Múzeum"
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"kultúra - művészet",
"adatigénylés"
] | [] |
48,596 | 382 milliós állami támogatást kapott az önkormányzat szállodája, nyereséges, mégis eladják | Hat éve nyereséget termel a hévízi Aquamarin szálloda az önkormányzatnak, a helyi képviselő-testület február elején mégis úgy döntött, hogy értékesíti a háromcsillagos hotelt. A Papp Gábor (Fidesz-KDNP) polgármester vezette testület döntése azért is meglepő, mert a hotelt üzemeltető, 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló Aquamarin Szállodaipari Kft. | Hat éve nyereséget termel a hévízi Aquamarin szálloda az önkormányzatnak, a helyi képviselő-testület február elején mégis úgy döntött, hogy értékesíti a háromcsillagos hotelt. A Papp Gábor (Fidesz-KDNP) polgármester vezette testület döntése azért is meglepő, mert a hotelt üzemeltető, 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló Aquamarin Szállodaipari Kft.
382 millió forint állami támogatást nyert el a Kisfaludy-program keretében a szálló felújítására a múlt év végén.
Decemberben még szó sem volt eladásról
Hévízre 640 millió forint jutott a Magyar Turisztikai Ügynökség szállásfejlesztési programjából, az összegből nyolc szálló újulhat meg. Az Aquamarin Hotelnek jutó 382 millió a 12. legnagyobb összeg a 625 nyertest felvonultató pályázaton.
A polgármester egy 2018. decemberi közmeghallgatáson arról is beszámolt, hogy az önkormányzat 169 millió forint önrésszel maga is beszáll a szálloda fejlesztésébe. Ekkor még szó sem volt a hotel értékesítéséről, csupán arról, hogy a támogatásból a 80 éves épület egy részében szobákat újítanak fel, illetve a wellness és gyógyászati részleget kicsinosítják. Papp Gábor elmondta, hogy a munka 2019 novemberében kezdődik és 2020 tavaszára fejeződik be.
Egy hónappal később viszont az Aquamarin Szállodaipari Kft. jövőjét már zárt ülésen tárgyalta a hévízi képviselő-testület, a képviselők pedig úgy döntöttek, értékesítik az önkormányzati tulajdont.
Az Opten céginformációs adatai szerint a hotel bevételei valóban évről évre nőnek: 2017-ben már 575 millió forint árbevételt termelt, a vállalkozás adózott eredménye pedig 55 millió forint volt, kétszer annyi, mint az előző évben, és valamivel kevesebb, mint 2014-ben és 2015-ben.
Megkérdeztük Papp Gábort, miért válik meg az önkormányzat egy hat éve nyereségesen működő szállodától. A polgármester válaszában azt írta:
Az utóbbi években valóban sikerült nyereséges évet zárnia a Hotel Aquamarinnak, a korábbi negatív gazdasági évek után, amikor még adósságot is halmozott fel az előző városvezetések idején. 2011 után a nyereséget szinte minden évben az égetően fontos állagmegóvások és károk kijavítására, valamint adósságok rendezésére kellett fordítani. Ahhoz, hogy fejlesztés, előrelépés valósulhasson meg a hotel szolgáltatásainak minőségében, évről évre folyamatos önkormányzati beruházásokat kellene végrehajtani, hogy a hotel versenyképes maradhasson a város szállodapiacán. A képviselő-testület ezt a folyamatot ismerte fel 2013-ban, és józan belátással az értékesítés mellett döntött, ami akkor nem volt eredményes. Amíg az önkormányzathoz nem érkezik komoly vételi szándék, addig fejlesztési, pénz-visszaforgatási kényszerben van, ami a jövőben már nem működhet másként, csak az egyéb városi fejlesztések kárára.
Azt még nem tudni, kinek és mennyiért értékesítik a szállodát.
Ez egy hosszú folyamat (cég- és vagyonbecslés, testületi döntések, kormányengedély) végén derülhet ki, mivel nyilvános versenytárgyaláson történik az értékesítés
– közölte a polgármester, hangsúlyozva, hogy a testület egyelőre csak arról döntött, hogy értékesíteni akarja az önkormányzat tulajdonát.
Az viszont biztos, hogy az önkormányzati cég által megszerzett 382 milliós támogatással az új tulajdonos is számolhat, mint a polgármester jelezte, az összeget az Aquamarin Szállodaipari Kft. nyerte el, egy esetleg tulajdonosváltásnál pedig nem veszik el a pénzt.
Rákérdeztünk arra is, mi lesz a felújításhoz decemberben beígért 169 millió forintos önkormányzati önrésszel. Papp Gábor így válaszolt:
Az elnyert pályázatnak nagyon örülünk, hiszen a hotel állapota elengedhetetlenné teszi a felújítást. Ugyanakkor pont az elnyert támogatás és a szükséges önerő biztosítása is ismét felvetette a képviselő-testületben az eladás szükségességét, hiszen a város gazdasági stratégiája más jellegű fejlesztéseknek szán prioritást.
A hévízi önkormányzat tulajdonában álló cég azon a Kisfaludy-pályázaton szerepelt igen sikeresen, amelyről nemrégiben megírtuk, hogy kormányközeli vállalkozók zsebelték be a kiosztott – az első körben 43 milliárd forintos – szállásfejlesztési támogatások nagy részét. Erről itt olvashat:
A programban a pályázók egy százaléka – hét vállalkozás – vitte el a pénz több mint harmadát, de nem sokkal maradt le tőlük a hévízi Aquamarin sem, ám hogy az annak jutó 382 milliós vissza nem térítendő támogatásnak ki örülhet végül, egyelőre nem tudni. | https://24.hu/belfold/2019/02/14/heviz-aquamarin-szalloda-kisfaludy-program/ | https://web.archive.org/web/20231209174031/https://24.hu/belfold/2019/02/14/heviz-aquamarin-szalloda-kisfaludy-program/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/382-millios-allami-tamogatast-kapott-az-onkormanyzat-szallodaja-nyereseges-megis-eladjak | 24.hu | hungarian-news | 2019-02-14 05:58:00 | [
"Papp Gábor"
] | [
"Aquamarin Szállodaipari Kft.",
"Hévíz Város Önkormányzata",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [
"Hévíz",
"Zala megye"
] | [
"idegenforgalom"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
48,597 | Öt évet kapott a 90 milliót sikkasztó magyar televíziós | Sátoraljaújhelyi Járásbíróság sikkasztás, csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt 6 év börtönbüntetésre ítélte tavaly májusban azt a tévést, aki 90 millióval húzta le a Zemplén Televíziót. A másodfokon eljáró Miskolci Törvényszék enyhített a férfi büntetésén.
A gazdasági előadóként, később pénztárosként is foglalkoztatott férfi könnyen hozzáfért a társaság pénzforgalmi számlájához. 2013-tól többször utalt a televízió számlájáról saját célra, illetve magánbankszámlájára is. De olyan is előfordult, hogy a társaság bankkártyájával bonyolította le a magánvásárlásait, illetve a televízió nevében felvett összegeket nem fizette be pénztárba.
Hogy mindezeket leplezze, eltitkolta, majd meghamisította a pénzintézet által küldött számlakivonatokat. Az elsőfokú bíróság a kiszabott büntetésen túl arról is rendelkezett, hogy a férfi kamatokkal együtt fizesse vissza a pénzt.
Az ítélet ellen a tévés és védője a büntetés enyhítése, míg az ügyész annak súlyosítása érdekében nyújtott be fellebbezést.
A másodfokú bíróság szóbeli indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás helyes, lényegi részében helyben is hagyta az elsőfokú bíróság döntését. Ugyanakkor a büntetés mértékének felülbírálata során figyelembe vette, hogy a férfi 10 millió forintot már visszafizetett az elsikkasztott pénzből. A Miskolci Törvényszék enyhítő körülményként értékelte a férfi magatartását és 5 év börtönre mérsékelte a büntetését. A törvényszék ítélete jogerős. | https://24.hu/belfold/2019/02/12/ot-evet-kapott-a-90-milliot-sikkaszto-magyar-televizios/ | https://web.archive.org/web/20211019203222/https://24.hu/belfold/2019/02/12/ot-evet-kapott-a-90-milliot-sikkaszto-magyar-televizios/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ot-evet-kapott-a-90-milliot-sikkaszto-magyar-televizios | 24.hu | hungarian-news | 2019-02-12 18:52:00 | [] | [
"Miskolci Törvényszék",
"Zemplén Televízió"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Sátoraljaújhely"
] | [
"sikkasztás",
"csalás",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
|
48,598 | A NAV szerint nincs köze Botkának a Szeviép-ügyhöz | Még tavaly novemberben járta körbe azzal a propagandamédiát Szabó Bálint, hogy szerinte Botka László és az MSZP hagyta a Szeviépet bedőlni, a pénzt pedig kampánycélokra vonják ki a társaságból. Szabó feljelentését most, három hónap után a NAV elutasította. | Fizess elő az Átlátszóra: atlatszo.hu/tamogatom
“Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere és Ujhelyi István, a párt politikusa a Szeviép vezetőivel közösen 2008-ban úgy döntöttek, hogy a jelentős önkormányzati bevételekkel rendelkező céget hagyják bedőlni, a pénzt pedig kampánycélokra vonják ki a társaságból” – írta a kormánypárti origo.hu Szabó Bálint alapján még tavaly decemberben a Szeviép-ügyben született elsőfokú ítélet után.
Szabó azzal haknizta végig a kormánypárti sajtót, hogy feljelentette ezért a szocialista polgármestert. Szabó Bálint bűnszervezetben elkövetett csődbűntett, pénzmosás, tiltott pártfinanszírozás, hivatali visszaélés, vesztegetés és más bűncselekmények gyanújával fordult a Legfőbb Ügyészséghez.
Az ügyet két részre bontották Budapesten: az egyiket – a rendőrségi vezető, illetve más személyek általi, jogtalan előnyért történő befolyásolására vonatkozó állításokat – a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség nyomozás keretében még vizsgálja. A másikat, a tényleges vagyon különösen jelentős mértékű csökkenésével járó csődbűntettet a NAV-hoz delegálták.
Az Átlátszó megkeresésére a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága röviden annyit írt: “Igazgatóságunk a kérdésében szereplő feljelentés elutasításáról határozott.”
Hétfőn interjúban idéztük fel, hogy Szabó Botkát támadó kijelentései sokszor nem igazolhatóak, és a szegedi Fidesz „megtámadása” miatt a kormánypárti média pénteken Szabó ellen fordult.
Fotó: Szabó Bálint, a szerző felvétele | https://atlatszo.hu/2019/02/13/a-nav-szerint-nincs-koze-botkanak-a-szeviep-ugyhoz/ | https://web.archive.org/web/20211017132830/https://orszagszerte.atlatszo.hu/a-nav-szerint-nincs-koze-botkanak-a-szeviep-ugyhoz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nav-szerint-nincs-koze-botkanak-a-szeviep-ugyhoz | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-02-15 17:11:00 | [
"Botka László",
"Ujhelyi István"
] | [
"MSZP"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"építőipar",
"nav-vizsgálat"
] | [
"Szeviép-ügy"
] |
48,599 | Titokzatos szoftver dönt a gyanús napelemes pályázatok nyerteseiről az állami tulajdonú MFB Banknál | A bank szerint ezzel a rendszerrel nem lehet visszaélni, mert a szoftver nem korrupt. De a furfangos jogi magyarázat szerint ellenőrizni sem lehet a programot. Így még gyanúsabb lett a tavalyi egynapos naperőmű-pályázat. | Tavaly írtunk egy nagyon furcsa uniós pályázatról, amelynek során a kis- és közepes vállalatok versenyeztek kis teljesítményű naperőművek építésére. Ez lényegében ingyen hitel volt, az Európai Unió biztosította a forrást, és az állami tulajdonban lévő MFB Bank volt a közvetítő, rajta keresztül lehetett pályázni.
A KKV energiahitel elnevezésű pályázatot a gazdaságfejlesztési uniós fejlesztési program (GINOP) keretében, 2016 év végén hirdették meg. Bő fél év múlva, 2017 júliusában ideiglenesen be is zárták a programot, mert a beérkezett hitelkérelmek forrásigénye meghaladta a rendelkezésre álló 55,13 milliárd forintos keretösszeget. A naperőmű pályázatot a következő évben, 2018. március 9-én nyitották meg ismét, a hivatalos tájékoztatás szerint 12 milliárd forintos keretösszeg erejéig. Furcsa módon a tendert már másnap felfüggesztették, és azóta sem nyitották újra.
Azért volt gyanús ez az egynapos határidő, mert még az uniós pályázatokra specializált pályáztató cégek sem tudtak arról, hogy ismét megnyitják tendert. Nagyon nehéz elképzelni, hogy akik végül beadták a pályázatokat, azok aznap értesültek volna róla.
Közérdekű adatigénylésben kértem ki a nyertesek névsorát. Ennek csak részben tett eleget az MFB, de ebből is kiderült, hogy többek között Pócs János fideszes országgyűlési képviselő gyermekei és Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Zrt. volt vezérigazgatója, Sájer Gábor cégei is nyertek a pályázaton.
Az MFB nem válaszolt arra, hogy mi alapján bírálták el a pályázatokat, csak annyit, hogy 108 cég nyert a tenderen. A Transparency International Magyarország segítségével júniusban bepereltük az állami pénzintézetet, hogy bővebb tájékoztatást kapjunk.
Az első tárgyalásra január végén volt. Kiderült, hogy decemberben módosította a Parlament az MFB-ről szóló törvényt, és ez éppen az első tárgyalás előtt lépett hatályba. E szerint hiába van szó uniós pályázatról, csak a nyertes neve és az elnyert összeg számít nyilvános adatnak.
Az új jogszabály szerint minden más adat a banktitokkal egyenértékű védelem alatt áll. A törvénybe az is belekerült, hogy visszamenőlegesen is érvényes, vagyis az általunk indított per esetében sem tudhatunk meg semmit a bírálati szempontokról.
A tárgyaláson a legérdekesebb mozzanat az volt, amikor az MFB jogi képviselője azt mondta, hogy
a 300 millió forint alatti hitelkérelmek tekintetében automatikusan végzi el egy szoftver a hitelbírálatot, ilyen értelemben nincsenek is rögzített adatok, amelyeket ki lehetne adni.
A bírálat úgy történik, hogy beérkeznek a kérelmek, és egy szoftver különböző szempontok alapján végzi el a hitelbírálatot és a végén igen-nem döntés hozható és automatikusan kerül sor ezt követően már a szerződéskötésre.
Az MFB ügyvédje szerint „gyakorlatilag a rendszer kidobja az eredményt, a pályázati anyagok, illetve az automatikus hitelbírálat alapján kategóriákba sorolja a pályázatokat, és aki 8-as kategóriába kerül, az nem kaphat támogatást”. Azt viszont nem részletezte, hogy mit jelentenek a különböző kategóriák, csak azt hangsúlyozta, hogy nem történik emberi beavatkozás.
A Transparency International végül úgy látta, hogy mivel januártól módosult a törvény, nincs jogi eszköze arra, megismerje a hitelbírálati szempontokat, ezért elállt a per folytatásától. “Megint egy példa arra, hogy a hatalom, amikor érzékeli, hogy nem tud érvényt szerezni a titkosítási törekvéseinek, akkor kész a szabályokat menet közben módosítani” – kommentálta az eljárást Ligeti Miklós, a Transparency jogi igazgatója.
A legtöbben egyébként 150 millió forintos összegre pályáztak, ami bőven a 300 millió forintos összeghatár alatt van, vagyis a legtöbb jelentkező esetében a titokzatos szoftver döntött a pályázatáról.
A tenderen megújulóenergia-termelő egységek létesítésére lehetett pályázni, gyakorlatilag naperőművekre. A pályázatban részt vevő bankok lényegében ingyen hitelt ajánlottak a beruházás 90 százalékára.
A tenderen indulóknak csupán a tíz százalékos önrészt kellett előteremteni.
A hitelszerződést 15 évre kötötték, de úgy, hogy az első két üzleti évben nem kell törlesztőrészletet fizetni. Az állam vállalta, hogy kilowattóránként 32 forintért veszi át az áramot.
Ha egymilliárd forintos beruházással számolunk, akkor a tenderen 900 millió forintos hitelhez juthatott a jól értesült vállalkozó. Mivel az első két évben nem kell a hiteltörlesztéssel vacakolni, szakértők legóvatosabb számításai szerint éves szinten 10-20 százalékos tiszta profit realizálható.
A jelenlegi alacsony kamatkörnyezet mellett nem tűnik rossz üzletnek ez a több oldalról bebiztosított befektetés. A beruházáshoz szükség van még egy hektáros telekre, lehet akár szántóföld is, amely viszonylag közel fekszik egy olyan vezetékhez, amelyre rácsatlakozhatnak a naperőművel.
A kormány a szívén viseli ennek a pályázatnak a sorsát. Ez abból is látszik, hogy pont három héttel a tender ismételt megnyitása előtt módosult a villamos energiáról szóló törvény. Addig csak egy kilométernyi szabadvezeték létesítésére volt kötelezett a hálózati cég, amely a vezetékeken eljuttatja az áramot a fogyasztókhoz.
Az új szabályok viszont már 3 kilométer hosszúságig tették ingyenesé a nem engedélyköteles kiserőmű esetében rendszerhasználóként mind szabadvezeték, mind földkábel esetén, a termelői elosztó hálózathoz tartozó vezeték létesítését. Díjmentes lett több olyan drága eszköz, mint a csatlakozási pont biztosításához szükséges, az elosztó hálózathoz tartozó átalakító- és kapcsolóberendezés létesítése vagy fejlesztése.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak a magyarok álltak rá az uniós padlássöprésre a régióbanKét év alatt eldöntötte a kormány, hogy melyik cégek kapják meg az összes uniós támogatást. | https://g7.hu/kozelet/20190214/titokzatos-szoftver-dont-a-gyanus-napelemes-palyazatok-nyerteseirol-az-allami-tulajdonu-mfb-banknal/ | https://web.archive.org/web/20230328163843/https://g7.hu/kozelet/20190214/titokzatos-szoftver-dont-a-gyanus-napelemes-palyazatok-nyerteseirol-az-allami-tulajdonu-mfb-banknal/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titokzatos-szoftver-dont-a-gyanus-napelemes-palyazatok-nyerteseirol-az-allami-tulajdonu-mfb-banknal | G7 | hungarian-news | 2019-02-14 17:13:00 | [
"Pócs János",
"Sájer Gábor",
"Tiborcz István"
] | [
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)"
] | [] | [
"energia",
"pályázat",
"rokonok",
"támogatás",
"átláthatóság",
"EU",
"klientúra",
"adatgyűjtés",
"jogalkotás",
"napelem / megújulók"
] | [
"Felfüggesztett naperőműtender"
] |
48,600 | Fővárosi korrupcióellenes rendőrökhöz került Mészárosék 8 milliárdos érdi vasútépítési ügye | 1,3 kilométer vágány 8,7 milliárd forintért: aranyárban épül a vasúti vonalszakasz Érden – legalábbis helyi ellenzéki politikusok szerint. A Legfőbb Ügyészség a budapesti rendőrség korrupcióellenes egységéhez helyezte át az ügyben tett feljelentést, a BRFK viszont hallgat az irat sorsáról. | 1,3 kilométer vágány 8,7 milliárd forintért: aranyárban épül a vasúti vonalszakasz Érden – legalábbis helyi ellenzéki politikusok szerint. A Legfőbb Ügyészség a budapesti rendőrség korrupcióellenes egységéhez helyezte át az ügyben tett feljelentést, a BRFK viszont hallgat az irat sorsáról.
Fizess elő az Átlátszóra: atlatszo.hu/tamogatom
A becsült beruházási értékhez képest a 125 százalékkal magasabb, a 8,7 milliárd forintos ajánlatot tevő konzorcium nyerte meg a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) által az Érd – Érd Alsó közötti 1,3 kilométeres vágányra és kapcsolódó létesítményekre kiírt közbeszerzést.
A példátlanul magas felárral a VR 3040 konzorcium kapta meg a beruházást tavaly októberben a NIF-től. A konzorcium tagjai a V-Híd Zrt. és az R-Kord Kft., de a pénz egy helyre menne, mert az R-Kord Mészáros Lőrinc közismert vasútépítő cége, szeptember vége óta pedig már a V-Híd is Mészáros érdekeltsége.
A becsült értékhez képest ötmilliárd forintot kitevő felár és a tender körülményei miatt Vágó Gábor, az LMP politikusa feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen ismeretlen tettes ellen.
Az 1,35 kilométeres vágány a 30a számú (Budapest-Székesfehérvár) és a 40a számú (Budapest-Pusztaszabolcs) országos vasúti pályát köti össze. Az építkezésre beépített területen kerül sor. Egy 2016-os cikk szerint a pályaszakasz építése közel 20 ingatlant érint – magyarán azokat ki kell sajátítani. Az érdi önkormányzati közgyűlés legutóbbi, február eleji ülésén döntött a kisajátítások egy részéről.
Az LMP politikusai egy videóban úgy vélekedtek a beruházásról, hogy az annyira megdrágult, mintha aranyból lennének a készülő vágányok.
Az LMP érdi szervezetének vezetőségi tagja azt mondta az Átlátszónak, hogy nem az infrastrukturális fejlesztésekkel van gondjuk.
„Az a problémánk a NIF-fel, hogy ha kiír bármilyen körbeszerzést, annak az értéke hogyan emelkedhet 125 százalékkal az eljárás befejezésekor?”– kérdezte Tetlák Örs. – „Hogyan lehetséges ekkora tévedés a kezdeti, becsült árhoz képest?”
„Itt valami egészen bizonyosan nem stimmel” – mondta az érdi politikus utalva arra, hogy a pályázók mindegyike nagyjából ugyanakkora, egymáséhoz közeli ajánlatot tett. – „Vagy a NIF nem tudja, hogyan kell közbeszerzést kiírni, mert nagyságrenddel nem tudta belőni a beruházás becsült értékét, vagy pedig egészen másról lehet szó, amikor azt látjuk, hogy a pályázók árajánlata nagyon közel áll egymáshoz, de mind ugyanúgy többszöröse a becsült összegnek.”
„A kérdéses feljelentést a Legfőbb Ügyészség a mai napon a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályának küldte meg” – közölte a vádhatóság kirendelt sajtószóvivője még január végén az Átlátszó érdeklődésére. Havrán Ákos szóvivő hozzátette, hogy a feljelentéssel kapcsolatban a rendőrség hozza meg az érdemi döntést.
A rendőrséget több napja írásban kértük nyilatkozattételre, de sem ők, sem a hasonlóképp megkeresett Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nem válaszolt a kérdéseinkre.
Az Átlátszó 2016-ban számolt be az érdi multifunkcionális sportközpontról szóló kormánydöntésről: 3,3 milliárd forintot szántak a beruházásra. A G7 gazdasági portál 2018 őszén arról írt, hogy a közbeszerzési eljárás során a Mészáros Lőrinc gyermekei által tulajdonolt Fejér-B.Á.L. Zrt. és a szintén kormányközeli Épkar Zrt. alkotta konzorcium kapta a legjobb értékelési pontszámokat – úgy, hogy az ajánlati végösszeg 5,3 milliárd forintra emelkedett.
A közbeszerzési beruházási összegek szédítő emelkedése egyre gyakoribb jelenség, és már nemcsak a kormány politikáját bírálókban kelt megütközést.
Nemrég az Országszerte számolt be arról, hogy az egekbe szökő költségek miatt Székesfehérváron elkaszáltak egy nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű kórházfejlesztést. A pályázat nyertese azonos az érdiével: az a konzorcium, amelynek tagja a Mészáros-gyermekek által tulajdonolt Fejér-B.Á.L. Zrt.
A 444.hu megkérdezte a miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a kormány Székesfehérvárhoz hasonlóan más városokban is leállított-e beruházásokat.Gulyás Gergely azt válaszolta, hogy a kormány döntései Székesfehérvárt érintik, de „hasonló döntések érinthetnek más városokat is”.
Fotó: Pixabay.com | https://atlatszo.hu/2019/02/14/fovarosi-korrupcioellenes-rendorokhoz-kerult-meszarosek-8-milliardos-erdi-vasutepitesi-ugye/ | https://web.archive.org/web/20211020225226/https://orszagszerte.atlatszo.hu/fovarosi-korrupcioellenes-rendorokhoz-kerult-meszarosek-8-milliardos-erdi-vasutepitesi-ugye/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fovarosi-korrupcioellenes-rendorokhoz-kerult-meszarosek-8-milliardos-erdi-vasutepitesi-ugye | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-02-15 17:24:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.",
"R-Kord Kft.",
"V-Híd Zrt."
] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"vasút",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,601 | MOST ÉPP A ROMÁN FŐÜGYÉSZ KINEVEZÉSE MIATT LÁZAD A NÉPPÁRTBAN A FIDESZ | Pedig nekik mindegy lehetne, hiszen Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek. Az RMDSZ-ből, amelynek politikusai hangosan tiltakoztak az erdélyi magyar politikusok elleni DNA-eljárások ellen, nem tudtuk kiszedni, mit szólnak hozzá, hogy a Néppárt Laura Codruţa Kövesit támogatja az Európai Ügyészség élére. A Fideszből Deutsch Tamás mondta meg, hogy alkalmatlannak tartják Kövesit. | A hír a spanyol Esteban Gonzalez Pons, a Néppárt EP-képviselőcsoportja alelnökének szavain alapul, és
már csak azért is érdekes, mert az Európai Néppártban ülnek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői is,
a szövetség pedig az elmúlt években többször is kritikákat fogalmazott meg azzal szemben, ahogyan a Kövesi által vezetett korrupcióellenes ügyészség (DNA) magyar politikusok ellen indított – szerintük – megalapozatlanul eljárást.
Amikor az RMDSZ hangosan tiltakozott a Kövesi vezette DNA ellen
Igaz ez olyan esetekre, mint a Horváth Annáé, a volt kolozsvári alpolgármestert ugyanis titkosszolgálati lehallgatási anyag alapján vádolták meg, ami az RMDSZ szerint egyrészt egyáltalán nem elfogadható, másrészt a vádirat nem volt annyira erős, hogy elítéljék Horváthot (fesztiválbérleteket fogadott el egy üzletembertől, amiket kiosztott az önkéntesei között). Ennek ellenére Horváthot első fokon börtönbüntetésre ítélték, a fellebbezést követően pere még mindig tart.
Hasonlóan megkérdőjelezhető módon bántak el Nagy Zsolttal és Markó Attilával is.
Nagy Zsolt távközlési miniszter volt, a vádhatóság szerint stratégiai privatizációs ügyekben adott ki bizalmas információkat külföldieknek magánosításra váró állami vállalatokról. Az ügyészség hazaárulással is vádolta a minisztert, ezt a vádat azonban ejtette a bíróság. Az RMDSZ volt politikusa ártatlannak vallotta magát, és azt hangoztatta, hogy nincs közvetlen bizonyíték ellene, az ügyészség csak mások lehallgatott telefonbeszélgetései alapján következtetett bűnösségére. Végül négy év letöltendőre ítélte a bíróságá bűnszövetkezethez való csatlakozás miatt.
Markó Attila egy olyan bizottság tagja volt, melynek feladata a kommunizmus alatt elkobott ingatlanokra vonatkozó kártérítési és visszaigénylési kérelmek elbírálása volt. A bíróság a testület tagjainak kollektív felelősségét állapította meg, és elítélte őket, mert állítólag túlárazott ingatlanokra ítéltek meg kártérítést. Markó azzal érvelt, hogy neki a törvény nem rögzítette azt a kötelességét, hogy ismernie kell a visszaszolgáltatandó ingatlanok árát, azt nem is a restitúciós bizottság mérte fel, hanem külön szakemberek.
A rá kiszabott öt éves börtönbüntetést nem ülte le, hanem inkább Magyarországra szökött, ahol a nemzetközi elfogatóparancs ellenére gyakran találkozik magyar kormányzati figurákkal, például Potápi Árpáddal tavaly júniusban ült egy asztalnál a Székely Fesztiválon, és ez elég nagy vihart kavart a román sajtóban.
Mellettük az RMDSZ mindig is kiállt, de nem csak ők, hanem általában a Fidesz is szolidaritást vállalt ezekkel a politikusokkal.
Tekintve, hogy az RMDSZ mellett a Fidesz képviselői is a Néppártban ülnek, némi feszültséget azért csak okozhat a pártcsaládon belül egy olyan nyilatkozat, mint Ponsé.
Néppárti vezető: „Mi” egyértelműen támogatjuk Kövesit
Esteban Gonzalez Pons, a Néppárt EP-frakciójának egyik alelnöke a Hotnews nevű román portál kérdésére, miszerint támogatja-e a Néppárt Laura Codruţa Kövesi kinevezését az európai főügyészi posztra, azt mondta:
„Mi egyértelműen támogatjuk. Úgy hisszük, a politikai megközelítéseknek távol kell maradniuk az európai főügyész kiválasztásánál. Szóval technikailag támogatjuk.”
Igen ám, csakhogy nem tudni, hogy ez a Néppárt hivatalos álláspontja-e. Megkeresésünkre Pons sajtósa azzal rázott le, hogy az alelnök ezen a sajtótájékoztatón kifejtette a véleményét a témával kapcsolatban. Azon felvetésünkre, hogy a fent idézett mondat alapján nem világos, hogy a „mi” kire vonatkozik, és ez egészében ez a Néppárt válasza-e, nem volt hajlandó válaszolni.
Mint ahogyan szinte senki sem: kíváncsiak voltunk ugyanis arra is, hogy az álláspont kialakításába bevonták-e a magyar pártokat, ezért hozzájuk fordultunk.
Az RMDSZ nem hajlandó elárulni, mit szólnak Kövesihez
Elsősorban az RMDSZ-t próbáltuk szóra bírni, hogy megtudjuk: ők egyáltalán szükségesnek tartják-e az Európai Ügyészséget, tekintve, hogy bár a román kormány döntése nyomán Románia részt vesz az Európai Ügyészségről szóló megerősített együttműködésben, de az RMDSZ az elmúlt években gyakorlatilag a Fidesz fiókpártjaként működik, a Fidesz pedig elzárkózik az Európai Ügyészségtől.
Kérdéseinket kiküldtük az RMDSZ két EP-parlamenti képviselőjének, Sógor Csabának és Winkler Gyulának. Sógor Csaba sajtóasszisztensétől jött válasz, miszerint
„a kérdés erdélyi magyar szempontból való fontossága miatt az RMDSZ képviselői csakis egy közös szövetségi álláspont kialakítása nyomán fognak szavazni az EP-ben”.
Az RMDSZ központi vezetése pedig nem kívánt válaszolni a kérdésre, megindokolni sem voltak hajlandóak, hogy miért kerülik a választ.
A Fidesz EP-képviselői közül egyedült Deutsch Tamás válaszolt a kérdéseinkre: „az Európai Néppárt még nem alakította ki hivatalos álláspontját azzal kapcsolatban, hogy kit támogat az Európai Ügyészség vezetői pozíciójára”.
Mindenesetre úgy tűnik, hogy a fideszesek nem Kövesi mellett tennék le a voksukat, Deutsch ugyanis azt mondja, hogy az
„Európai Néppárt magyar delegációja szakmailag nem tartja alkalmasnak Laura-Codruța Kövesit a poszt betöltésére”.
Hogy miért nem, azt viszont nem részletezte.
Kövesit és a másik két jelöltet február 26-án fogja meghallgatni az EP illetékes szakbizottsága (már ha véletlenül őrizetbe nem veszik addig otthon: arról, hogy ez miért lehetséges, itt írtunk). Ezután valamikor márciusban fognak az EP plenáris ülésén szavazni a jelöltekről, de a döntésbe beleszól a tagállamok illetékes minisztereiből álló Európai Unió Tanácsa is. Egyelőre állítólag Kövesi a legesélyesebb a pozíció betöltésére, erre még a francia Jean-Francois Bohnertnek és a német Andres Ritternek van esélye. | http://azonnali.hu/cikk/20190215_most-epp-a-roman-fougyesz-kinevezese-miatt-lazad-a-neppartban-a-fidesz | https://web.archive.org/web/20220627014212/http://azonnali.hu/cikk/20190215_most-epp-a-roman-fougyesz-kinevezese-miatt-lazad-a-neppartban-a-fidesz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/most-epp-a-roman-fougyesz-kinevezese-miatt-lazad-a-neppartban-a-fidesz | Azonnali | eu-news | 2019-02-15 17:30:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Románia"
] | [] | [] |
48,602 | Ma is a Demszky-korszak cápái köröznek a zsíros parkolási biznisz körül | A ferencvárosi önkormányzat parkolási szerződését ért „hazug” támadásokból például az derült ki, hogy a Fer-Park 2010 egyik alapítója és tulajdonosa, Borsi Imre előkelő helyen szerepel minden idők legnagyobb, jelenleg is folyamatban lévő parkolási büntető ügyének vádlotti listáján, Borsit milliárdos károkozással vádolják.
A 2016-ban kezdődött eljárásban a Demszky-éra csodacége, a Centrum Parkoló Kft. 23 egykori vezetőjét és alkalmazottját vádolják nagy vagyoni hátrányt okozó folytatólagos hűtlen kezeléssel és sikkasztással. Az érintetteknek 3 milliárd forintos túlköltésről kellene elszámolni. | A sajtó „hazug támadásait” okolta a ferencvárosi önkormányzat és a helyi parkolási cég, amikor közel egyéves balhésorozat után decemberben bejelentették, hogy „hajlandóak” közös megegyezéssel felbontani a közöttük lévő, évente 500-700 milliós bevételt termelő szerződésüket.
A Fer-Park 2010 Kft. ügyvezetője szerint
heti rendszerességgel jöttek a hamis, hazug állításoktól hemzsegő támadások, amiket részben politikai, részben gazdasági érdekek mozgattak,
és mivel egy parkolási cég mégsem politikai szervezet, nem tudtak mit kezdeni a munkatársakat rossz színben feltüntető sajtóanyagokkal.
A ferencvárosi önkormányzat parkolási szerződését ért „hazug” támadásokból például az derült ki, hogy a Fer-Park 2010 egyik alapítója és tulajdonosa, Borsi Imre előkelő helyen szerepel minden idők legnagyobb, jelenleg is folyamatban lévő parkolási büntető ügyének vádlotti listáján, Borsit milliárdos károkozással vádolják.
A 2016-ban kezdődött eljárásban a Demszky-éra csodacége, a Centrum Parkoló Kft. 23 egykori vezetőjét és alkalmazottját vádolják nagy vagyoni hátrányt okozó folytatólagos hűtlen kezeléssel és sikkasztással. Az érintetteknek 3 milliárd forintos túlköltésről kellene elszámolni.
A Centrum Parkoló Kft. fénykorában, az MSZP-SZDSZ időszakban akkora birodalmat épített ki, hogy egyszerre hét fővárosi kerületben szedte a parkolási pénzeket. A terjeszkedésnek egy 2010-es törvénymódosítás vetett véget. A parkolás törvényi hátterének változása miatt onnantól kizárólag önkormányzati tulajdonú társaságok végezhettek parkoltatással kapcsolatos feladatokat, a Centrum viszont erősen profitorientált magáncég volt.
A hirtelen megroppantott vállalkozás vezetői ezután csupán két kerületet tudtak megtartani maguknak, Ferencváros és Erzsébetváros azonban a Fidesz-korszak elmúlt nyolc évében is a fennhatóságuk alatt maradt.
2010-ben Borsi Imrét még személyes bizalmi viszony kötötte Kupper Andráshoz, a Centrum többségi tulajdonosához. Egymással szinte párhuzamosan hozták létre a két kerületben a nevükben is teljesen hasonló utódcégeket. Erzsébetvárosban az Er-Park Kft., Ferencvárosban pedig a Fer-Park 2010 Kft. vette át az üzletet.
Bár már akkoriban is botrányok voltak a cég körül a benyelt parkolási díjak miatt, a VII. kerületben mégsem rejtették véka alá a jogfolytonosságot, lényegében csak átfazonírozták a nagy Centrum maradványait. Az Er-Park alapításakor a Centrum maradt a többségi tulajdonos a négy tagú konzorciumban, sőt az ügyvezető igazgató is a Centrumból érkezett. Az egész mögött pedig ismét Kupper András állt végső tulajdonosként.
Kupper azonban a ferencvárosi Fer-Park alapításában is benne volt. 2010-ben még a VII. kerületi konzorciumban is használt E-Kontroll nevű cége volt a tulajdonos Borsi Imre Loux Kft.-je mellett.
A közösködés egészen 2015-ig folytatódott, amikor Kupper hirtelen kiszorult a ferencvárosi cégből és azzal együtt a kerület parkolási bizniszéből.
A hírek szerint a két egykori üzlettárs a szakítás óta nem áll szóba egymással, de mivel mindkét kerületben előbb-utóbb újra kell osztani a lapokat, hamarosan egymás konkurenciái is lehetnek.
A 24.hu információi szerint Kupper már üzleti tárgyalásokat is kezdett a három éve elvesztett Ferencváros visszaszerzése érdekében, pedig az önkormányzat még nem is véglegesítette a szakítást Borsiékkal.
A fideszes Bácskai János vezette kerület körömszakadtáig védte a jelenlegi felállást, és egyetlen, a sajtóban felvetetett állítást sem volt hajlandó érdemlegesen kivizsgálni. A jelenlegi forgatókönyv az, hogy a január 25-i testületi ülésen kimondják, új közbeszerzést kell kiírni, az eredményre azonban még hosszú ideig, akár fél-háromnegyed évig is várni kell, ráadásul az sem kizárt, hogy Borsiék is újra elindulnak a tenderen.
A másik fideszes vezetésű önkormányzatban, a VII. kerületben két hónapja, decemberben jöttek rá, hogy az Er-Park Kft. már 5 éve törvénytelenül viszi a parkolást. A szerződést az eredetileg kialakított formájában a korábban említett törvénymódosítás miatt 2012 óta nem lehetett volna fenntartani, de Vattamány Zsolt polgármester csapatának valamiért nem tűnt fel jogi összeférhetetlenség, háborítatlanul folyhatott be évi 1-1,1 milliárd az Er-Parkhoz. Végül Bajkai István alpolgármester saját vizsgálata alapján jutott arra a megállapításra, hogy az Er-Park az elmúlt öt évben „jogalap nélkül gazdagodott”, így hamarosan itt is kell valamilyen megoldást találni a helyzet rendezésére.
Az Er-Park Kft.-t egy négytagú konzorcium hozta létre. A kerülettel kötött szerződés aláírói közül négyen Borsi Imre mellett ülnek a vádlottak padján a Centrum Kft. ügyében Fürst György és társai ellen indult büntetőügyben. Kupper András, a volt többségi tulajdonos azonban csak tanú a saját cégét érintő gigaperben.
A Kupper család erős MSZP-s és fideszes kötődésekkel rendelkezett. A család egyik tagja 1990 márciusáig Horn Gyula kabinetfőnöke volt a külügyminisztériumban, 1995 és 1998 között pedig a BÁV Rt. elnöki tisztét is betöltötte. Kupper András azonos nevű unokaöccse pedig a Fidesz képviselője volt. Kupperék a VII. kerület teljes parkolása mellett az I., XI. és a XIV. kerület parkolóautomatáinak karbantartását, pénzürítését is végzik. | https://24.hu/belfold/2018/01/25/ma-is-a-demszky-korszak-capai-koroznek-a-zsiros-parkolasi-biznisz-korul/ | https://web.archive.org/web/20230907092233/https://24.hu/belfold/2018/01/25/ma-is-a-demszky-korszak-capai-koroznek-a-zsiros-parkolasi-biznisz-korul/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ma-is-a-demszky-korszak-capai-koroznek-a-zsiros-parkolasi-biznisz-korul | 24.hu | hungarian-news | 2019-01-25 18:55:00 | [
"Borsi Imre",
"Fürst György",
"Kupper András (parkolás)"
] | [
"Budapest Főváros IX. kerület Önkormányzata (Ferencváros)",
"Centrum Parkoló Rendszer Kft.",
"E-Kontroll kft.",
"ER-Park Kft.",
"Fer-Park 2010 Kft.",
"Fidesz",
"Loux Kft.",
"MSZP",
"SZDSZ"
] | [
"Bp. IX. kerület",
"Budapest"
] | [
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"parkolás"
] | [] |
48,603 | 6 Simicska-cég landolt Mészáros közelében egyetlen nap alatt | Így már 8 céget birtokol Mészáros Lőrinc embere. | Szerdán derült ki, hogy Simicska egykori közterületi reklámcégét, az Euro Publicity Kft.-t november 8-án vette át Vörös József ügyvéd - írta a 24.hu. Ezzel azonban nem ért véget az átvételek sora, hiszen emellett még másik 6 társaság is a Mészáros Lőrinchez több szálon köthető ügyvéd tulajdonába került Nyerges Zsolt, üzletembertől - vettük észre a cégnyilvántartásban.
Az Opten adatai szerint egyaránt az Euro Publicity-hez hasonlóan november 8-án került Vörös tulajdonába
az óriásplakátok és járművek felületeit értékesítő Publimont Kft.
a médiareklámmal foglalkozó A Plakat Kft.,
PRO A Kft. és a PRO B Kft., melyekkel a B-Reklám Kft. is Vöröshöz került,
a Mundus Invest Zrt.,
valamint a Megapolis Media Zrt., mely többek között a Lánchíd Rádió Kft., és a Nemzet Kft. tulajdonosa is 3 másik társaság mellett.
Ezekkel együtt már 8 egykori Simicska-céget vett át Mészáros Lőrinc bizalmasa. Október végén ugyanis még a Mezort Zrt. is a tulajdonába került. Vörös József ügyvéd korábban Mészárost képviselte egy földvásárlási árverésen, valamint jogi képviselője a miniszterelnök által alapított, és Mészáros által vezetett A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak, ami a felcsúti Puskás Akadémiát üzemelteti.
Vörös Józsefnek a tranzakciók előtt mindössze egyetlen cége volt, a VRS Gold Kft. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/6-simicska-ceg-landolt-meszaros-kozeleben-egyetlen-nap-alatt.html | https://web.archive.org/web/20230207114955/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/6-simicska-ceg-landolt-meszaros-kozeleben-egyetlen-nap-alatt.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/6-simicska-ceg-landolt-meszaros-kozeleben-egyetlen-nap-alatt | mfor.hu | hungarian-news | 2018-11-22 07:50:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Nyerges Zsolt",
"Simicska Lajos",
"Vörös József"
] | [
"A-Plakat Kft.",
"B-Reklám Kft.",
"Euro Publicity Kft.",
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Lánchíd Rádió",
"Megapolis Media Zrt.",
"Mezort Zrt.",
"Mundus Invest Zrt.",
"Pro A Kft.",
"Pro B Kft.",
"Publimont Kft."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"versenykorlátozás - kartell",
"hirdetés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"Orbán-Simicska háború"
] |
48,604 | Évi félmilliárdot is kereshet nálunk egy focista majd | Varga Mihály pénzügyminiszter az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (ekho) szóló törvényen változtatna. | Varga Mihály pénzügyminiszter kedden kora este nyújtott be egy salátatörvényt, melynek egyik paragrafusa a valamivel több mint egy évvel ezelőtt módosított egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (ekho) szóló törvényen változtatna.
Ha az országgyűlés elfogadja a javaslatot, akkor 2019. január elsejétől duplázódna, vagyis évi 250 millió forintról évi 500 millióra emelkedne az a bevételi határ, melynek eléréséig az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója választhatja az ekho-t.
Vagyis az eddigi havi 21 millió forint helyett akár 42 milliót is kereshet egy hivatásos sportoló Magyarországon.
Az ekho bevételi határát a sportolók és edzők esetében egyébként idén emelték meg 125 millióról 250 millió forintra. A 2017-es állapothoz képest két év alatt a négyszeresére emelte a kormány a bevételi határt, miközben esetükben már így is kiemelt volt annak mértéke. Az ekho-t írók, filmesek, zenészek, művészek esetében a bevételi határ mindössze 60 millió forint.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás mértéke egyébként 15 százalék, ezen felül a kifizetőnek is van adófizetési kötelezettsége az ekhós alkalmazott után - de nem a sportvállalkozásoknál. Tavaly Tiba István, balmazújvárosi fideszes képviselő javaslatára ugyanis megszüntették a sportolók bére után a sportvállalkozásokat terhelő százalékos mértékű ekho fizetési kötelezettséget.
Összességében tehát két év leforgása alatt különböző módokon hatalmas kedvezményt adott és adhat még a sportkluboknak a kormány.
A mostani, újabb emelés minden bizonnyal a látványsportágak, főként az átlagnál jóval többet kereső focisták miatt lehet szükség. Az NBI-es topcsapatoknál akár 7-8 milliós havi fizetésekről is lehet hallani, ugyanakkor már a kézilabdában is lehetett elszállt fizetésekről hallani. | https://mfor.hu/cikkek/makro/evi-felmilliardot-is-kereshet-nalunk-egy-focista-majd.html | https://web.archive.org/web/20210228062857/https://mfor.hu/cikkek/makro/evi-felmilliardot-is-kereshet-nalunk-egy-focista-majd.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/evi-felmilliardot-is-kereshet-nalunk-egy-focista-majd | mfor.hu | hungarian-news | 2018-11-20 08:09:00 | [
"Tiba István"
] | [] | [] | [
"háttér",
"támogatás",
"sport",
"gazdálkodás",
"adó",
"klientúra"
] | [] |
48,605 | Czeglédy Csaba cége javára döntött az Európai Bíróság | Ellentétes az uniós joggal az a magyar szabály, amely a munkaközvetítésnél és a munkaerő-kölcsönzésnél a fordított áfafizetésre vonatkozó előírást visszamenőleges is alkalmazza – állapította meg az Európai Bíróság. Az ügy a Czeglédy Csaba vezette Human Operator és a NAV közötti jogvita nyomán került a luxembourgi testület elé. | Ellentétes az uniós joggal az a magyar szabály, amely a munkaközvetítésnél és a munkaerő-kölcsönzésnél a fordított áfafizetésre vonatkozó előírást visszamenőleges is alkalmazza – állapította meg az Európai Bíróság. Az ügy a Czeglédy Csaba vezette Human Operator és a NAV közötti jogvita nyomán került a luxembourgi testület elé. A cég más vállalkozások szolgáltatásait vette igénybe, amelyek a munkavállalóikat a Human Operator rendelkezésére bocsátották. A szóban forgó vállalkozásoktól a Human Operator áfás számlákat fogadott be, az adót a Human Operator a saját szolgáltatásaiért számlázott áfa elszámolásakor levonta. A NAV később az áfát érintő vizsgálatot végzett a Human Operatornál, amelynek keretében megállapította, hogy az áfa törvény 2015. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerint a munkaközvetítési és munkaerő-kölcsönzési tevékenység tekintetében a fordított adózás szabályai alkalmazandók, és így az adót a szolgáltatás igénybevevője fizeti meg. Mivel a Human Operator az egyenes adózás szerinti számlákat fogadott be, és a fordított adózás szerinti adófizetési kötelezettségét elmulasztotta teljesíteni, ezért a NAV vele szemben adókülönbözetet állapított meg, és különböző pénzügyi szankciókat alkalmazott.
A vita alapja az volt, hogy Magyarországon 2015. január elsejétől érvényes-e a fordított adózás, vagyis attól az időponttól, amelyiktől a kormány az alkalmazásra felhatalmazást kért az ügyben döntő Európai Bizottságtól, vagy csak 2015. december 11-e után. Brüsszel ezen a napon fogadta el a magyar kérést. A bíróság az utóbbit fogadta el, amit azzal indokolt, hogy a NAV végrehajtási határozata nem említette meg az intézkedés hatályba lépésének az időpontját, és arról sem rendelkezett, hogy visszamenő hatállyal alkalmaznák a fordított adózást. Ez pedig azt jelenti, hogy a Human Operator jogszerűen járt el, amikor egyenes adózás szerint számolt el.
Czeglédy Csaba Facebook-oldalán írt a hírről, így: "Ilyen, amikor nem pribékek, hanem bírák járnak el". A politikus emlékeztet: az intézkedés 2015-re 825 millió forint áfát érintett. | https://hvg.hu/kkv/20190213_Czegledy_Csaba_cege_javara_dontott_az_Europai_Birosag | https://web.archive.org/web/20200918204453/https://hvg.hu/kkv/20190213_Czegledy_Csaba_cege_javara_dontott_az_Europai_Birosag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/czegledy-csaba-cege-javara-dontott-az-europai-birosag | HVG | hungarian-news | 2019-02-13 13:19:00 | [] | [] | [] | [
"ítélet/döntés",
"jogalkotás",
"nav-vizsgálat",
"munkaerő-kölcsönzés"
] | [
"Czeglédy-ügy"
] |
48,606 | "Ahol Rogán Antal megjelenik, nem árt óvatosnak lenni" – a NER viheti a Balaton maradékát | Villámgyorsan lenyomta a kormány a 21 Balaton-környéki önkormányzat torkán a balatoni hajózás visszaállamosítását. A települések lényegében maguknak köszönhetik, hogy hamarosan úgy táncolnak majd, ahogyan a kormány fütyül. | "Ahol Rogán Antal megjelenik, nem árt óvatosnak lenni" – a NER viheti a Balaton maradékát
Villámgyorsan lenyomta a kormány a 21 Balaton-környéki önkormányzat torkán a balatoni hajózás visszaállamosítását. A települések lényegében maguknak köszönhetik, hogy hamarosan úgy táncolnak majd, ahogyan a kormány fütyül.
Siófokon senkit sem lepett meg a hír, hogy visszaállamosították a balatoni hajózást. A városban azt mondják, „ez már egy ideje benne volt a levegőben”. Legfeljebb azon csodálkoztak el az emberek, hogy milyen gyorsan történt mindez. A Magyar Közlöny egyik január végi számából derült ki, hogy a kormány ingyenesen venné vissza a 21 Balaton környéki önkormányzattól – köztük Siófoktól – a Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) 2008-ban nekik adott, 1,4 milliárd forint értékű, nagyjából 35 százalényi részvénycsomagját, egyúttal elengedné az általuk akkor vállalt, de nem teljesített és többször elhalasztott tőkejuttatási kötelezettséget. Ezzel a korábbi 100 százalékos önkormányzati tulajdon 65 százalékra csökkenne az állami pedig 35 százalékra nőne. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea mindössze négy munkanapot kapott, hogy az üzletet nyélbe üsse a településekkel.
Kifogása egyedül Siófok független polgármesterének, Lengyel Róbertnek volt az állam színre lépésével szemben. Az aggasztotta, hogy nyílttá szerették volna tenni a BAHART-részvények forgalmazását. Szerinte ha ez az akarat érvényesül, bárki bevásárolhatná magát a cégbe. „Na, még csak az kéne” – fakadt ki a Facebookon, azt is kifogásolva, hogy mindössze másfél órát kapott áttanulmányozni és véleményezni a dokumentumot. A polgármester végül csak másnap reggelre készítette el a város „ellenvéleményét”, amelyet aztán továbbított a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek (MNV).
Damoklész kardja Az önkormányzatok 2008-ban azt vállalták, hogy előbb 576 millió forinttal emelik a balatoni hajóstársaság alaptőkéjét, majd négy éven belül, tulajdonuk arányában további 1,4 milliárd forintos tőkejuttatást biztosítanak a cégnek. Ezért cserébe ingyenesen megkapták a 48,99 százalék szavazati arányt megtestesítő állami részvénycsomagot. Az akkori kormányhatározat azt is kimondta, hogy ha az önkormányzatok nem fizetnek, akkor egy összegben kell előteremteniük az ingyenesen kapott részvénypakett átadáskori piaci forgalmi értékét. Azóta eltelt tíz év, és egyetlen önkormányzat sem akadt, amelyik fizetett volna, rendre haladékot kértek és kaptak.
Horváth Gyula volt a BAHART vezérigazgatója, amikor 2008-ban ez az egyezség született a Gyurcsány-kormánnyal. Úgy emlékszik, a szándék az volt, hogy a BAHART kizárólag önkormányzati tulajdonban legyen, és sajnálja, hogy mára ebből nem lett semmi. „Nem láttam a törekvést az önkormányzatok részéről, hogy fizetnének. Ha gyűjtötték volna a pénzt, és akár részletekben is, de fizettek volna, most nem lenne miről beszélni” – hangsúlyozza a hvg.hu-nak.
Siófokot például az 1,4 milliárd forintból 776 millió terhelte volna. A polgármester elismeri, az önkormányzatok nem voltak jó gazdái a BAHART-nak, „a részvények után járó osztalékot mindig felvették, de vissza soha egyetlen fillért sem forgattak”. A települések háromszor kaptak fizetési halasztást, ehhez képest mindössze egyszer, 2018-ban tervezték be az ezzel járó kiadást a költségvetésükbe.
A pénz azonban végül az önkormányzatok kasszájában maradt, miután viharos gyorsasággal kiegyeztek az állammal. A megállapodást már alá is írták, az állam képviseletében a MNV vezérigazgatója, Rózsa Zsolt, illetve a 21 Balaton környéki polgármester. Hajszálpontosan négy napra rá csaptak egymás tenyerébe, hogy a településvezetők először értesültek az állami elképzelésekről. Ez azt is jelenti, hogy 2019. január 29-től az állami részesedés tulajdoni jogait a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség gyakorolja.
Ha az állam akar valamit, úgyis megszerzi
– érvel most Lengyel Róbert, miért adta be olyan gyorsan a derekát, és írta alá ő is a dokumentumot. Azt mondja, az egyik szeme sír, a másik nevet, „alapvetően nincs baj az állammal, a kérdés az, mennyire lesz tisztességes a szándék”.
Ki nyer ma: az állam vagy a magántőke?
A hvg.hu megszerezte a megállapodást, amely alapján megtörtént a visszaállamosítás. Mind névértékben, mind mennyiségben, mind a részvények által képviselt szavazati arányban a siófoki önkormányzat adta át a legtöbb részvényt az államnak, míg Balatonmáriafürdő a legkevesebbet. A dokumentumból kiderül, hogy a települések
részvényeiket ingyenesen ruházzák át az államra,
30 nappal azután, hogy a részvények a magyar állam tulajdonába kerültek, közgyűlést hívnak össze, ahol módosítják az alapszabályt.
Nem is akárhogyan: azt is a megállapodásba foglalták, hogy „az Alapszabályban a Társaság részvényesei (vagyis az Önkormányzatok és a magyar állam) egymás részére elővásárlási jogot biztosítanak arra az esetre, ha valamelyik részvényes a tulajdonában lévő részvényeket harmadik személy részére át kívánja ruházni”. Csakhogy a siófoki polgármester szerint hiába dönt esetleg úgy egy falu, hogy szabadulna a részvényeitől, az elővásárlási jog mit sem ér, ha a többi településnek nincs pénze,
„jöhet a magánbefektető”.
Mire vállalkozott Széchenyi?
A Balatoni Hajózási Zrt. fő tevékenysége, a menetrendi hajózás önmagában veszteséges volna, ha nem lennének a vitorláskikötők, ezek üzemeltetése, illetve a vitorláshelyek bérbeadása ugyanis szépen hoz a konyhára. A BAHART úgy hirdeti magát, hogy övé a legnagyobb vitorláskikötő-lánc a Balatonnál: 11 kikötőben lehet helyet bérelni a vitorlásoknak. Az éves díj 60 ezer forinttól 1,1 millió forintig terjed. Értékesek a kikötők melletti területek is, Horváth Gyula szerint beépítetlenül is milliárdokat érnek, luxusingatlanokkal pedig még többet.
A kikötő stratégiai pont, ott csúcsosodik ki minden
– hívja fel a figyelmet a nyugalmazott vezérigazgató arra, hogy itt lehet hozzáférni a vízhez, itt lehet horgászni, enni-inni, üzletelni, „egy vitorláskikötő értéke ma a déli parton több milliárd forint”. Azt mondja, kikötőt építeni környezetvédelmi okokból már nem nagyon lehet, „ebből is látszik, hogy a már meglévő kikötői vagyonnal próbálnak gazdálkodni”.
Szájhagyomány útján terjed
A helyiek már most sejteni vélik, melyik kikötőt melyik nagyvállalkozó nézte ki magának a Balatonnál. Nevet senki sem említ, csak annyit mondanak, nézzük meg, kik jelentek meg az utóbbi években a balatoni ingatlanpiacon és turisztikában. Példaként a balatonvilágosi Club Aligát hozzák, szerintük „aki megvette az Aligát, azé lesz a kikötő is”. Az üdülőcentrumot tavaly nyáron Mészáros Lőrinc vette meg, pontosabban az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. leányvállalata, az Appeninn BLT Kft. a tulajdonos. A cég a korábbi felcsúti polgármester, a gázszerelőből lett milliárdos vagyonkezelője. Mészáros Lőrincnek nem ez az egyetlen balatoni érdekeltsége, szerzett kempingeket és borászatot is szállodái mellé.
Egy másik példa a keszthelyi vitorláskikötő trükkös bekebelezése, amiről az Átlátszó írt: 2012 elején a kikötőt üzemeltető BAHART a működtetési jogot átadta a helyi önkormányzatnak. Az opciós szerződés szerint az önkormányzat cége, a Keszthelyi Yachkikötő Kft. vállalta, hogy 2014 végéig 330 millió forintért megveszi a kikötőt, ellenkező esetben 50 milliót fizet a BAHART-nak. Az önkormányzati cég a határidő lejárta előtt élt az opciós jogával, majd a Keszthelyi Yachkikötőt másnap eladta egy, a miniszterelnök veje, Tiborcz István résztulajdonában álló társaságnak. Nem sokkal azután, hogy az ügylet nyilvánosságra került, Tiborcz István névleg kiszállt a keszthelyi kikötőből, ahol azóta komoly beruházásokat jelentettek be, és ezek a szomszédos ingatlanokat is érintik.
Ahová az állam beteszi a lábát
Néhány kilométerrel arrébb, Siófokon is attól tartanak, hogy a keszthelyiek „sorsára jutnak”: a BAHART-ot feldarabolják, az értékesebb részek pedig, mint például a kikötő vagy a kompok, gazdag vállalkozók egyébként is kövér balatoni portfólióját hizlalják majd. A polgármester attól sem feltétlenül boldog, hogy az állam részéről a tulajdonosi jogokat a Magyar Turisztikai Ügynökség gyakorolja, Lengyel Róbert szerint „ahol Rogán Antal megjelenik, ott nem árt óvatosnak lenni”.
12,6 milliárd forinton múlik minden
– véli Horváth Gyula, a nyugalmazott BAHART-vezérigazgató. A Balaton fejlesztésére összeállított Balatoni Fejlesztési Terv 365 milliárd forintos, zömmel uniós támogatásából ennyi pénz jutna a balatoni hajózásra a következő években. Egészen pontosan
kikötőfejlesztésre,
hajópark-fejlesztésre,
a balatoni közlekedési rendszer összehangolására,
és egy újabb kompra.
Horváth Gyula szerint azért ezen áll vagy bukik minden, mert ha ezt a pénzt vagy akár csak egy részét tőkejuttatás formájában adná az állam a BAHART-nak, máris meghatározó tulajdonrészt szerezne a társaságban. Az önkormányzatok befolyása ellenben csökkenne, így előbb-utóbb lehetővé válna, hogy az értékes kikötők magánkézbe kerüljenek, például úgy, hogy eladogatják őket. A hajózási társaság jegyzett tőkéje most 4 milliárd forint.
Szerettük volna megtudni, mi a kormány szándéka a támogatással, nem kaptunk rá választ. Mindössze a birtokunkba került megállapodásra és a balatonfüredi polgármester, Bóka István korábbi nyilatkozatára tudunk támaszkodni. A fideszes városvezető egy helyütt nem rejtette véka alá az állami szándékot, amely szerint „a fejlesztési pénzek egy része tőkeemelésként érkezne, amellyel az állam tulajdoni hányadot szerezne a társaságban”. Erre utal a nemrégiben született megegyezés is, a magyar állam és a 21 Balaton környéki önkormányzat ugyanis vállalta, hogy
amennyiben a magyar állam a Társaság részvényeseként tőkét kíván emelni a Társaságban, úgy e tőkeemelést – a magyar állam kezdeményezése szerinti tartalommal és összegben – szavazatukkal támogatják.
Innen már csak egy „ugrás”, hogy az állam a saját részét befektetőnek adja el. A legrosszabb forgatókönyv, hogy a vitorláskikötőket és az értékes, partmenti telkeket kormánypárti vállalkozói körök viszik, míg a veszteséges hajózást eltartja az állam, az adófizetők pénzéből.
A megállapodás napokon belül, február 19-én életbe lép. Horváth Gyula szerint a mostani még egy boldog, átmeneti idő, a következő hónapok az önkormányzati választásról szólnak a Balatonnál is, „utána minden eldől”. | https://hvg.hu/kkv/20190214_balatoni_hajozas_meszaros_oligarcha_ner_kikoto_allamositas_lenyulas_bahart | https://web.archive.org/web/20211016072329/https://hvg.hu/kkv/20190214_balatoni_hajozas_meszaros_oligarcha_ner_kikoto_allamositas_lenyulas_bahart | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ahol-rogan-antal-megjelenik-nem-art-ovatosnak-lenni-a-a-ner-viheti-a-balaton-maradekat | HVG | hungarian-news | 2019-02-14 11:15:00 | [
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Rogán Antal",
"Tiborcz István"
] | [
"Appeninn BLT Kft.",
"Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART)",
"Club Aliga",
"Keszthely Város Önkormányzata",
"Keszthelyi Yachtkikötő Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [
"Balaton",
"Balatonvilágos",
"Heves megye",
"Keszthely",
"Siófok",
"Somogy megye",
"Veszprém megye",
"Zala megye"
] | [
"privatizáció",
"átláthatóság",
"hajózás",
"gazdálkodás",
"üzemeltetés",
"idegenforgalom",
"közlekedés",
"önkormányzat",
"vendéglátás",
"klientúra",
"államosítás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"hatalomkoncentráció",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
48,607 | Őrült pénzosztás Matolcsy eldugott birodalmában | Jegybankosok sorát találni a pécsi földtudományi doktori iskola hallgatói között. Meg azoknak az alapítványoknak a vezetőit, amelyek biztosítják a bőkezű ösztöndíjprogram fedezetét. | Csak úgy hemzsegnek Matolcsy György jegybankjának dolgozói, illetve az MNB-s alapítványokhoz köthető emberek abban a doktori iskolában, amelyben szép summára tehetnek szert a képzésben részt vevők – épp a jegybanki alapítványoknak köszönhetően. Találtunk olyan doktorandusz hallgatókat is, akik az egy éve privatizált, és Matolcsy közelébe került MKB Bankban dolgoznak.
Még tavaly ősszel tudódott ki, hogy Matolcsy barátnője, Vajda Zita a Pécsi Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. A napokban pedig azért irányult figyelem az intézményre, mert a Magyar Nemzet kiderítette, hogy a Fidesz kommunikációs vezetője, Hidvéghi Balázs (aki volt a Matolcsy-féle nemzeti bankban elnöki tanácsadó, szóvivő is) és a felesége is oda jár, és részesül a fejenkénti havi 300 ezer forintos ösztöndíjban. Az apanázs a félévek időszakára jár, így egy évben tízszer 300 ezer forintot zsebel be Hidvéghi és a felesége is.
Havi ötmillió forint mellé még egy kis plusz?
Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, a 24.hu-nak ugyanis nagyjából másfél tucat MNB-s alkalmazottat sikerült azonosítania a szóban forgó doktori iskola hallgatói között. Lehetnek akár többen is, de hiába kérdeztük a jegybankot, egy hete nem válaszol arra, hogy hány MNB-dolgozó jár a doktori iskolába, és név szerint kik. (Cikkünkben csak a magasabb, vezetői pozíciókat betöltőket vesszük sorra.)
A lapunk által azonosítottak között van a jegybank – holtversenyben – második legjobban fizetett tisztségviselője, Palotai Dániel is.
Palotai az MNB-ben havi bruttó 4,95 millió forintot keres, alig elmaradva Matolcsy 5 milliós fizetésétől. Ő a jegybank egyik ügyvezető igazgatója, így a szervezeti hierarchiában is előkelő helyet foglal el, az elnök és az alelnökök utáni szinten. Sőt, az egyik jegybanki alapítvány, a PADOC felügyelőbizottságában is bent ül.
Palotai tehát a csaknem 5 millió forintos bruttó fizetését fejelheti meg azzal a havi 300 ezer forinttal, amelyet végső soron a jegybanki alapítványok biztosítanak a doktori iskola ösztöndíjprogramjának finanszírozásával.
Hogy megkapja-e az ösztöndíjat, nem tudjuk biztosan, mert a jegybank nem válaszolt kérdésünkre, de nagy esély van rá – a cikk későbbi részében leírjuk, miért.
Azért is érdekes Palotai részvétele a doktori iskolában, mert karrierjének eddigi szakterületei nem esnek közel a geopolitikai iskola profiljához.
Az ügyvezető igazgató nyugdíjkérdésekben merült el, a kamatdöntések előkészítésében vett részt, a monetáris stratégiához járult hozzá, a makrogazdasági területért volt felelős a Matolcsy-vezette Nemzetgazdasági Minisztériumban, most pedig a gazdaságtudományi ügyekért felelős ügyvezető az MNB-ben. Külön érdekesség, hogy a doktori iskolában olyan ember Palotai témavezetője, aki a jegybanki ranglétrán nem jutott el az ő szintjére: Lehmann Kristóf a monetáris stratégia főosztályvezetője most.
Volt rendőrkapitány is földtudományi doktor lenne
Megtaláljuk a doktori iskola hallgatói között Matolcsy elnöki kabinetjének korábbi vezetőjét: Horváth Marcell most a nemzetközi kapcsolatok igazgatóságot irányítja az MNB-ben. Emellett az egyik jegybanki alapítvány, a PADI felügyelőbizottságának tagja.
Ott van a geopolitikával foglalkozó doktori iskola hallgatói között, így nagy eséllyel ösztöndíjat is kap egy volt rendőrkapitány, Kohári Péter is.
Kohári 2013 júliusáig Budapest XI. kerületének rendőrkapitánya volt, aztán csaknem három és fél évet töltött a Matolcsy-féle jegybankban a bankbiztonsági területen vezetőként.
Geopolitikai alapítványt vezet, geopolitikai doktori iskolába jár
Külön történet Csizmadia Norberté. Őt is a minisztériumból hozta magával az MNB-be Matolcsy, gazdaságstratégiáért felelős ügyvezető volt a jegybankban a tavalyi év közepéig, hozzá tartoztak a jegybanki alapítványok. Most a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (Pageo) kuratóriumának az elnöke, és további két jegybanki alapítvány (a PADOC és a PADMA) kuratóriumában is tag. A kuratórium az alapítvány legfőbb döntéshozó, ügyvezető szerve.
E három posztjáért több mint havi bruttó 2,1 millió forint illeti meg, ehhez jöhet a doktori iskolából még havi 300 ezer forint (adómentes) ösztöndíj.
Vagyis a geopolitika, tehát a doktori iskola profiljába vágó terület kutatására létrehozott jegybanki alapítvány vezetője, Csizmadia most a geopolitikai doktori iskola hallgatója.
Igazán érdekessé mégis az teszi a történetet, hogy épp a Pageo volt a motorja annak, hogy a jegybanki alapítványok összefogtak a Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskolájával, és meghirdették a 2015-ben alapított Geopolitikai Doktori Programot. Ennek keretében a jegybanki alapítványok biztosítják a tekintélyes összegű ösztöndíj fedezetét.
Bár az alapítványok utalják át a Pécsi Tudományegyetemnek az ösztöndíjakra fordítható összeget, a pénzt az egyetem, illetve a doktori iskola fizeti ki az ösztöndíjasoknak. A pályázatokat a Pécsi Tudományegyetemhez, illetve a doktori iskolához nyújtják be az aspiránsok (korábban az alapítványokhoz kellett pályázni), és a doktori iskola tanácsa hozza meg a döntést arról, ki kap ösztöndíjat, ám van egy, ösztöndíjműhelynek nevezett előkészítő testület, amelybe négy tagot az alapítványok delegálnak, négyet a doktori iskola.
Mivel az alapítványok pénze bizonyítottan közpénz, így elmondható: adófizetői pénzeket biztosítanak a jegybanki alapítványok olyanoknak, akik hozzájuk vagy épp a jegybankhoz köthetők.
Sajnos azt sem tudjuk, hogy az alapítványoknál vagy azok cégeinél dolgozók közül pontosan hányan járnak a pécsi doktori iskolába, és kik ők, mert az alapítványok sem válaszoltak kérdéseinkre.
Visszatetszést kelthet Anton Bendarzsevszkij esete is. Ő a Pageo igazgatója, másrészt az alapítvány kutatóintézetének, a Geopolitikai Kutatóintézetnek a vezetője. Aktívan publikál a Pageo honlapján és a kutatóintézet kiadványában is, és az ő nevét láthatjuk a Hidvéghi-affér után kiadott Pageo-közleményben is. Szintén ennél az alapítványnál, illetve a kutatóintézeténél dolgozik Gere László, aki ugyancsak hallgatója a doktori iskolának.
Bizalmi ember lánya, MKB-s és alapítványi fejesek
Szintén hallgató az a Kante Awa, aki Nagy Róza lánya, és egy 100 százalékban az MNB tulajdonában levő cég, a GIRO Zrt. cégjegyzésre jogosult munkavállalója, humánpolitikai vezetője. Nagy Róza hosszú évekig volt Matolcsy bizalmasa a gazdasági minisztériumban és a jegybanknál is, ahonnan nem egészen két éve távozott. De most is benne van három jegybanki alapítvány kuratóriumában.
A Matolcsyhoz közeli körhöz szokás sorolni Patakiné Gramantik Ildikót is, aki szintén feltűnik a doktori iskola hallgatói között. Patakiné már az NGM-ben is együtt dolgozott Matolcsyval. Tavaly őszig az egyik jegybanki alapítvány, a PADS igazgatója volt, és benne volt a hat jegybanki alapítvány által tulajdonolt Optima Befektetési Zrt. igazgatóságában, valamint a jegybanki alapítványok által létrehozott cégek, a Ferida Zrt. és a Kasselik-Ház Zrt. igazgatóságában, továbbá az MKB-Pannónia Egészség- és Önsegélyező Pénztár ügyvezetője volt. Ezeket ugyan leadta, de így is maradt két posztja: az MKB Üzemeltetési Kft. ügyvezetője és az MKB Bank cégjegyzésre jogosult munkavállalói között is megtalálni.
A doktori iskola hallgatói között tűnik fel Halápi Dóra is. Ő bő egy éve került be a hírekbe, amikor az Alkotmánybíróság döntése után a jegybanki alapítványok kénytelenek voltak felfedni szerteágazó szerződéses kapcsolataikat. Halápi a PADMA kuratóriumának tagja mind a mai napig, ezért pedig havi bő bruttó 630 ezer forint illeti meg, és ügyvédi munkákért több jegybanki alapítványtól – köztük volt a Pageo is – havi félmillió forintot kapott sokáig. Bent ült az MKB-Pannónia Egészség- és Önsegélyező Pénztár igazgatóságában is.
Feltűnően sokan vannak
Nem tudjuk pontosan, hogy a fent említettek kapnak-e ösztöndíjat, aminek a fedezetét az alapítványok biztosítják, de gyaníthatóan igen, még ha nem is mindegyikük.
Erre a következtetésre juthatunk abból, amit érdeklődésünkre a doktori iskola vezetője mondott. Dövényi Zoltán arról tájékoztatta a 24.hu-t, hogy körülbelül 60-an vannak azok, akik most fejezték be a második évüket a Földtudományi Doktori Iskolában, közülük hárman kapnak állami – havi durván 100 ezer forintos – ösztöndíjat, míg 8-9 ember nem kap sem állami, sem Pallas Athéné-féle ösztöndíjat. (Előfordulhat, hogy kétféle ösztöndíjat is kap, de a kettő összege sem lépheti át a havi 300 ezer forintot.)
Vagyis a hatvanból 48-49 lehet azoknak száma, akiknek az ösztöndíja a jegybanki alapítványok által biztosított kasszából származik. A most első évüket elvégzettek feleennyien vannak, de ha hasonló aránnyal számolhatunk az ösztöndíjak ügyében, akkor további körülbelül hússzal nőhet a végső soron a jegybanki alapítványok által dotált hallgatók száma. Dövényi személyiségi jogokra hivatkozva nem árulhatta el, hogy pontosan kik azok a doktori iskola hallgatói közül, akik a jegybankban dolgoznak vagy a jegybanki alapítványokhoz köthetők.
Nem állítjuk, hogy a szóban forgó doktori iskolába csupa bennfentes jár (124 aktív hallgatót jelez a hivatalos honlap), és azt sem, hogy ne lennének a doktori iskola hallgatói – akár a fent említettek – között olyanok, akik valóban szakmai érdeklődésük miatt választották ezt az intézményt, és nem más szempont miatt. Beszéltünk olyan hallgatóval is, akinek passzol a doktori iskola fókusza az eddigi tanulmányaihoz, tudásához, és barátságosnak, a meglevő munkahelyével összeegyeztethetőnek nevezte azt, hogy pénteken-szombaton kell Pécsre utaznia, hogy meghallgassa az órákat.
A jegybankhoz, az MNB-s alapítványokhoz, illetve a Matolcsy-közelbe sodródott MKB Bankhoz köthető személyek nagy száma azonban legalábbis furcsává teszi az ügyet, a végső soron az alapítványok által finanszírozott ösztöndíjak pedig az összeférhetetlenség kérdését is felvetik. | https://24.hu/fn/gazdasag/2017/07/18/orult-penzosztas-matolcsy-eldugott-birodalmaban/ | https://web.archive.org/web/20220815065257/https://24.hu/fn/gazdasag/2017/07/18/orult-penzosztas-matolcsy-eldugott-birodalmaban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orult-penzosztas-matolcsy-eldugott-birodalmaban | 24.hu | hungarian-news | 2018-07-18 23:47:00 | [
"Anton Bendarzsevszkij",
"Csizmadia Norbert",
"Halápi Dóra",
"Hidvéghi Balázs",
"Horváth Marcell",
"Kante Awa",
"Kohári Péter",
"Lehmann Kristóf",
"Matolcsy (Vajda) Zita",
"Nagy Róza",
"Palotai Dániel",
"Patakiné Gramantik Ildikó"
] | [
"Giro Zrt.",
"Kasselik-Ház Ingatlanfejlesztő Zrt.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"OPTIMA Befektetési- Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.",
"Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány (PADOC)",
"Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány (PADI)",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)",
"Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány (PADS)",
"Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO)",
"Pécsi Tudományegyetem (PTE)"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"oktatás",
"protekció",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
48,608 | Meglepő fordulat: elállt Mészáros volt embere a 10 milliárdos parkolási bulitól | A volt fideszes képviselő és elszámoltatási kormánybiztos Papcsák Ferenc ügyvédi irodája által menedzselt IX. kerületi parkolási tender végképp lezárult.
A tíz évre szóló 10 milliárd forint értékű megbízást bukó 4 Green Parking Zrt. (4GP) – amelynek tulajdonosa korábban Mészáros Lőrinc agrárcégét igazgatta –, visszavonta a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz beadott panaszát. | A volt fideszes képviselő és elszámoltatási kormánybiztos Papcsák Ferenc ügyvédi irodája által menedzselt IX. kerületi parkolási tender végképp lezárult.
A tíz évre szóló 10 milliárd forint értékű megbízást bukó 4 Green Parking Zrt. (4GP) – amelynek tulajdonosa korábban Mészáros Lőrinc agrárcégét igazgatta –, visszavonta a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz beadott panaszát.
Furcsa körülmények
A volt fideszes agrárállamtitkár, Poprdády Géza cége decemberben sajátos körülmények között nyerte el a IX. kerületi önkormányzat parkoló automatáinak felújítási és üzemeltetési pályázatát.
Mészáros Lőrinc volt embere milliárdokat kaszálhat a parkoláson Ferencvárosban
10 milliárd forintos buliról van szó. Poprády Géza és az önkormányzati cég parkolási közbeszerzését intéző ügyvéd, Papcsák Ferenc idén januárban még cégtársak voltak. Poprády Géza cége, a 4 Green Parking Zrt. lett a befutó a IX. kerületi önkormányzat parkoló automatáinak felújítási és üzemeltetési pályázatán.
Mint megírtuk, a tendert az önkormányzat vagyonkezelő cége, a FEV IX Zrt. írta ki, a 4GP győzelméről szóló hirdetmény azonban egy nappal azt követően jelent meg, hogy a ferencvárosi önkormányzat képviselő-testület ülésén Baranyi Krisztina független képviselő kezdeményezésére (papíron a javaslatot egy fideszes képviselő nyújtotta be) forráshiányra hivatkozva érvénytelennek nyilvánították a közbeszerzést.
Poprdády Fazekas Sándor idején a Födművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára volt, ahonnan 2014-ben távozott.
2016-ban Mészáros Lőrinc frissiben vásárolt herceghalmi cége, az Agrosystem Zrt. vezérigazgatója lett fél évre.
A FEV IX-et azonban ez nem zavarta, kihirdette az eredménnyel zárult eljárás győztesének nevét. Erről szóló cikkünk megjelenését követően a FEV IX. korrigált, publikálta az eredménytelen eljárás hirdetményét, a 4GP pedig a Közbeszerzési Döntőbizottságnál jogsértésre hivatkozva támadta meg a képviselő-testület döntését.
A jogorvoslati kérelmet azonban hiányosan adták be, a hiánypótlásnak nem tettek eleget, sőt a beadványt visszavonták, így január 22-én a közbeszerzés jogerősen eredménytelenül zárult.
Mégse vihette el a 10 milliárdos parkolási bulit Mészáros Lőrinc volt embere
Cikkünk után visszalépett a jogszerűtlen közbeszerzés nyertesének megbízásától a ferencvárosi önkormányzat vagyonkezelő cége. December 16-án írtuk meg, hogy a volt agrárállamtitkár, Poprády Géza cége, a 4 Green Parking Zrt. (4GP) futott be a IX. kerületi önkormányzat parkoló automatáinak felújítási és üzemeltetési pályázatán. Poprády 2014-ben távozott a Földművelésügyi Minisztériumból, 2016-ban Mészáros Lőrinc frissiben vásárolt herceghalmi cége, az Agrosystem Zrt.
A tendert a FEV IX. megbízásából a Papcsák Ferenc ügyvédi iroda egyengette, ami azért érdekes, mert Poprády Wolgupo Agroconsulting Termelő Kft.-jében 2017. október és 2018. január között éppen Papcsák volt a társa.
Ferencvárosi látkép
Fotó: MTVA/Váli Miklós
Az eljárás további érdekessége volt, hogy a 4 Green Parking három vetélytársának pályázatát a FEV IX. bírálóbizottsága érvénytelennek minősítette, ezután sikerült sikerült kiválasztani Poprády tavaly áprilisban alapított, referenciákkal nem rendelkező parkolási cégét. Ha megbízást kapott volna, akkor 8450 kerületi és 325 fővárosi ferencvárosi parkolóhelyet kezelhetett volna havonta bruttó 90 millióért.
A végösszeg a teljesítés végén meghaladta volna a 10 milliárd forintot.
Újra leszavazták
Baranyi Krisztina szerdán a ferencvárosi képviselő-testület ülésén szerette volna elérni, hogy az új parkolóhely üzemeltetési tendert a kormányzat által támogatott intelligens városfejlesztési programhoz igazítva írják ki, erről szóló határozati javaslatát azonban nem vették napirendre.
A ferencvárosi Ráday utca
Fotó: MTVA/Váli Miklós
Új üzemeltetőre mindenképpen szükség lesz, mivel a képviselő-testület 2017 decemberében döntött arról, hogy megszünteti a Fer-Park 2010 Kft.-vel kötött előnytelen szerződést, (ez a cég szintén a megbízás évében alakult, csakúgy, mint a 4GP) 2018 júliustól másra bízza a parkolóhelyek és automaták működtetését.
Az már csak hab a tortán, hogy a parkolóhelyek ellenőrzését szolgáló szoftver használatát tulajdonosa decemberben visszavonta. | https://magyarnarancs.hu/belpol/elallt-meszaros-volt-embere-a-10-milliardos-parkolasi-bulitol-117164 | https://web.archive.org/web/20190212223318/https://m.magyarnarancs.hu/belpol/elallt-meszaros-volt-embere-a-10-milliardos-parkolasi-bulitol-117164 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meglepo-fordulat-elallt-meszaros-volt-embere-a-10-milliardos-parkolasi-bulitol | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-02-08 08:14:00 | [
"Papcsák Ferenc",
"Poprády Géza"
] | [
"4 Green Parking Zrt.",
"Budapest Főváros IX. kerület Önkormányzata (Ferencváros)",
"Fer-Park 2010 Kft.",
"FEV IX Zrt."
] | [
"Bp. IX. kerület",
"Budapest"
] | [
"pályázat",
"parkolás",
"ügyvédek",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
48,609 | Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó informatikai cég viszi a MÁV gigatenderét | Mészáros Lőrinc tavaly vásárolta meg a 4iG szoftverfejlesztő céget, a kormány célja pedig, hogy egy helyre terelje az informatikai beruházásokat is. Ezen beruházások felelőse a Digitális Kormányzati Ügynökség, a társaságot Rogán Antal felügyeli. Az informatikai beruházások nagy várományosa pedig épp a fent érintett 4iG Nyrt. | A 4iG Nyrt. nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként 900 milliós megbízáshoz jutott a MÁV INKA2 projektjében - tette közzé a társaság kedden, a BÉT honlapján.
Az IT-vállalat közleménye szerint a projekt célja a MÁV hatékonyabb működésének biztosítása, informatikai alkalmazásainak konszolidációja, melynek keretében gördülő állomány-, és humán erőforrás tervezési és vezénylési rendszer, továbbá adattárház és riporting rendszer megvalósítására. szerződtek.
Az uniós támogatásból megvalósuló projekt szerződés szerinti értéke 900 millió forint plusz áfa.
Mészáros Lőrinc tavaly vásárolta meg a 4iG szoftverfejlesztő céget, a kormány célja pedig, hogy egy helyre terelje az informatikai beruházásokat is. Ezen beruházások felelőse a Digitális Kormányzati Ügynökség, a társaságot Rogán Antal felügyeli. Az informatikai beruházások nagy várományosa pedig épp a fent érintett 4iG Nyrt.
Homolya Róbert MÁV-elnök kifejezetten jó kapcsolatot ápol Mészáros Lőrinccel, az Átlátszó.hu kora ősszel közzétett cikke szerint például együtt hajókáztak az Adrián. | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/meszaros-lorinc-erdekeltsegebe-tartozo-informatikai-ceg-viszi-a-mav-gigatenderet-117257 | https://web.archive.org/web/20190213123550/https://m.magyarnarancs.hu/gazdasag/meszaros-lorinc-erdekeltsegebe-tartozo-informatikai-ceg-viszi-a-mav-gigatenderet-117257 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-erdekeltsegebe-tartozo-informatikai-ceg-viszi-a-mav-gigatenderet | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-02-12 08:24:00 | [
"Homolya Róbert",
"Mészáros Lőrinc",
"Rogán Antal"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Digitális Kormányzati Ügynökség",
"MÁV"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"EU",
"klientúra",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
48,610 | Polt Péter nem mondta meg, pontosan milyen törvényi feltételek hiányoznak a Simonka elleni kényszerintézkedéshez | A narancs.hu hétfőn adta hírül, hogy Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult azzal az írásbeli kérdéssel, miért nem vették őrizetbe és kezdeményezték Simonka György fideszes parlamenti képviselő előzetes letartóztatását? Gyorsan megjött a válasz, de okosabbak aligha lehetünk ettől. A legfőbb ügyész egy több száz oldalas törvényre hivatkozott, minden konkrétum nélkül. | A narancs.hu hétfőn adta hírül, hogy Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult azzal az írásbeli kérdéssel, miért nem vették őrizetbe és kezdeményezték Simonka György fideszes parlamenti képviselő előzetes letartóztatását? Gyorsan megjött a válasz, de okosabbak aligha lehetünk ettől.
Mint arról lapunk korábban többször beszámolt, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt tavaly októberben Polt Péter kezdeményezte a fideszes képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, amit akkor egyhangúan megszavazott a törvényhozás. 2018 novemberében a Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a kormánypárti képviselőt.
Ahogy hétfői cikkünkben jeleztük, írásbeli kérdésében Szabó Szabolcs megalapozottnak gondolta a kényszerintézkedés elrendelését Simonkával szemben. Vélekedése szerint ennek hiányában a Simonka, vagy a családtagjai érdekeltségébe tartozó és felügyelt céghálózati tevékenység, valamint korrupciógyanús ügyletek nem szüntethetőek meg egy pillanat alatt, másrészt kényszerintézkedés nélkül mindez magában rejti a bűnismétlés lehetőségét is. Ráadásul mindez módot adhat a fideszes képviselőnek, hogy akár tanúkat befolyásoljon vagy bizonyítékokat tüntessen el.
„Nem tart attól, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat gyengíti az, hogy még mindig nem került sor Simonka György kormánypárti képviselővel szemben kényszerintézkedésre?” – szólt Szabó Szabolcs kérdése a legfőbb ügyészhez. „Kényszerintézkedés indítványozására azért nem került sor, mert a büntetőeljárásról szóló 2017-es törvényben meghatározott feltételek nem álltak fent” – válaszolta a legfőbb ügyész. Polt Péter meg sem kísérelte, hogy ezekről a feltételekről bármilyen módon akár egyetlen szót is szóljon. Vagyis a legfőbb ügyészi válaszból nem tudjuk meg, hogy a súlyos gyanúsítások ellenére miért nem került eddig őrizetbe Simonka, miért nem kezdeményezték előzetes letartóztatásának indítványozását, vagy házi őrizetbe vételét? Pedig az országgyűlési képviselő kérdése konkrétan ez volt.
Egyre nagyobb a homály Simonka-ügyben - az ügyészség feltűnően hallgat
A Narancs.hu azt tudakolta a főügyészségtől, hogy Simonka környékén kik kerültek még látótérbe. Az egyik ellenzéki képviselő pedig azt nem érti, miért nem kattant még bilincs a fideszes politikus csuklóján.
Polt hozzátette: ha előállnának az egyébként általa nem említett körülmények, akkor a Központi Nyomozó Főügyészség azonnal lépne, mivel „a büntetőeljárási jogintézmények alkalmazása során kizárólag a törvényben meghatározott szempontok bírnak jelentőséggel”. Ám egy szót sem szól arról, hogy ezek melyek lennének. Ehhez képest kéri, hogy a választ Szabó Szabolcs fogadja el, ami aligha elképzelhető.
A tisztánlátás végett megnéztük, hogy milyen feltételek esetén állhat fent a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések elrendelése. Többek között a bizonyítás megnehezítésének/meghiúsításának megakadályozása érdekében, vagy ha a terhelt az eljárásban résztvevő személyt korábban már megfélemlítették, befolyásolták, vagy ennek veszélye megalapozottan feltehető. És akkor is, ha a bűnismétlés megakadályozása ezzel megakadályozhatóvá válik. Nehéz elhinni, hogy e körülmények Simonka György esetében szóba sem jöhetnek. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/polt-peter-nem-mondta-meg-pontosan-milyen-torvenyi-feltetelek-hianyoznak-a-simonka-elleni-kenyszerintezkedeshez-117261 | https://web.archive.org/web/20190214150153/https://m.magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/polt-peter-nem-mondta-meg-pontosan-milyen-torvenyi-feltetelek-hianyoznak-a-simonka-elleni-kenyszerintezkedeshez-117261 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/polt-peter-nem-mondta-meg-pontosan-milyen-torvenyi-feltetelek-hianyoznak-a-simonka-elleni-kenyszerintezkedeshez | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-02-13 08:35:00 | [
"Polt Péter",
"Simonka György"
] | [
"Legfőbb Ügyészség"
] | [] | [
"háttér",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"mentelmi jog",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
48,611 | Egyre nagyobb a homály Simonka-ügyben - az ügyészség feltűnően hallgat | Mind a jogász szakma, mind a politikai szereplők és a közvélemény is meglepődött, hogy a Simonka György fideszes országgyűlési képviselővel szemben megfogalmazódott súlyos gyanúsítás ellenére – bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények – egyetlen percre sem vették őrizetbe. | Mind a jogász szakma, mind a politikai szereplők és a közvélemény is meglepődött, hogy a Simonka György fideszes országgyűlési képviselővel szemben megfogalmazódott súlyos gyanúsítás ellenére – bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények – egyetlen percre sem vették őrizetbe.
Egyelőre nem kezdeményezték előzetes letartóztatásba helyezését, vagy házi őrizetbe vételét. Holott az 1,4 milliárd forint károkozással is összefüggésbe hozza a vádhatóság Simonkát. Történt mindez annak ellenére, hogy még tavaly októberben a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményei alapján Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta a kormánypárti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, amelynek a törvényhozás eleget tett, majd meg is gyanúsította a politikust a vádhatóság
Az ügyben felmerült megalapozott gyanú lényege szerint Simonka György tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult.
Az ügyészség korábbi közlése szerint Simonka György tisztában volt azzal, hogy jelentős összegű pályázati források nyílnak meg. Ezért 2009 követően egy olyan személyi kört épített fel, amelynek az volt a célja, hogy a beruházások megvalósítása során, a döntéshozókat megtévesztve, egymással összehangoltan, európai uniós, illetve a hazai költségvetésből származó, vissza nem térítendő támogatás igénybevételével jogtalan vagyoni haszonhoz jussanak.
Nem tart attól…?
Alighanem ez áll annak a napokban az országgyűlés elnökéhez, Kövér Lászlóhoz beadott, de Polt Péternek címzett beadott írásbeli kérdésnek a hátterében, amelyet Szabó Szabolcs független országgyűlés képviselő jegyez. Benyújtott kérdésnek címe: „Nem tart attól, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat gyengíti az, hogy még mindig nem került sor Simonka György kormánypárti képviselővel szemben kényszerintézkedésre?”
Simonka fideszes képviselőtársai között
A többoldalas írásbeli kérdés hosszan taglalja az előzményeket, így a legfőbb ügyésznek a mentelmi jog felfüggesztésére tett indítványakor, valamint a gyanúsításkor kiadott sajtóközleményeit.
Szabó Szabolcs a büntetőeljárási törvény passzusait elemezve arra a következtetése jutott, hogy ennek alapján a nyomozást végző ügyésznek kényszerintézkedést kellene alkalmania. E nélkül ugyanis a gyanúsított a bizonyítás meghiúsítása érdekében megfélemlíthet más személyt, jogellenesen befolyásolhatja vallomásukat, bizonyítékokat semmisíthet meg és más egyéb módokon befolyásolhatja a nyomozást és a bizonyítási eljárást.
Szabó Szabolcs megjegyzi: „egy olyan országgyűlési képviselőről van szó, akinek kormánypárti politikai szerepvállalása, országgyűlési képviselői státuszára kiépített befolyása Békés megyében egyedülálló. Aki kicsit tájékozott a helyi viszonyokat illetően, az tudja, hogy a megye gazdasági szereplői, vállalkozói, vagy polgármesterei, egyéb önkormányzati vagy akár hatósági szereplői nem egyszerűen tudomásul vették, hogy Simonka György befolyásos személyiség, hanem alkalmazkodtak hozzá, mert úgy tapasztalták, vagy remélték, hogy rajta keresztül tudnak érvényesülni, különböző forrásokhoz, vagy előnyökhöz jutni.”
Szabó szerint a Simonka vagy családtagjai érdekeltségébe tartozó és felügyelt céghálózati tevékenység és korrupciógyanús ügyletek nem szüntethetőek meg egy pillanat alatt, másrészt kényszerintézkedés nélkül mindez magában rejti a bűnismétlődés lehetőségét is.
Simonka most is politikai súlyát fitogtatja
Végül Szabó Szabolcs azt is feszegeti, nem tart-e attól a legfőbb ügyész, hogy a kényszerintézkedés elmaradása azt a látszatot kelti, az ügyészség vezetésének nincs ellenére, ha Simonka, ahogy eddig is, politikai súlyát, befolyást fitogtassa. Ez ugyanis önmagában is alkalmas, hogy az eljárásban megszólalók hallgassanak, megváltoztassák, vagy felpuhítsák vallomásukat.
A napokban a Válasz Online-on jelent meg Keviczki István, posztjáról lemondott bíró interjúja arról, hogy a Polt Péter-féle ügyészség gazdasági ügyekben politikai alapon szelektál, hogy miből lesz büntetőeljárás és miből nem.
Polt ügyészsége politikai alapon szelektál, mit vizsgálnak és mit nem
Legyen csend itt is. Keviczki István december 15-én drámai üzenetben jelentette be lemondását a Fővárosi Törvényszéken betöltött bírói posztjáról. A Válasznak adott interjúban nem kevesebbet állít, minthogy gazdasági ügyekben azok kerülnek a vádlottak padjára, akik nem élveznek politikai védettséget, a bírósági kinevezések módja törvénysértő, az azok ellen felszólalókat lehazaárulózzák és új törvényekkel jelentéktelenítik el a bírósági rendszert.
Még tavaly december elején, akkor másfél hónappal a legfőbb ügyész Simonkáról szóló, vádirattal felérő sajtóközleménye után a Narancs.hu arról érdeklődött a Központi Nyomozó Főügyészségen, hogy a felmerült több irányú és igen súlyos gyanúsítás ellenére „konkrétan és pontosan miért nem merült fel, hogy őrizetbe vegyék Simonka Györgyöt és kezdeményezzék előzetes letartóztatását a bíróságnál?” Miért nem merült fel a házi őrizetbe vétele sem? Erre akkor nem kaptunk semmilyen választ.
Szűkszavú az ügyészség, rejtély, miért nincs előzetesben Simonka
Nincs válasza a vádhatóságnak arra, hogy a súlyos bűncselekményekkel gyanúsított és mentelmi jogától megfosztott Simonka Györgyöt miért nem vették még őrizetbe és miért nem kezdeményezték előzetes letartóztatásba helyezését. Pedig a Narancs.hu ezt kérdezte. Egyelőre csak egyetlen közszereplőt hallgatott meg az ügyészség, minden valószínűség szerint csak Simonka Györgyöt - ez derül ki abból a rövid válaszból, amit a Narancs.hu által összeállított hosszú kérdéssora válaszolt a nyomozó hatóság.
Aki hivatalos személyt befolyásol
Az utóbbi napokban két kérdéssorral fordult a Narancs.hu Simonka-ügyben az ügyészséghez. Az elsőben azt kérdeztük, hogy a fideszes országgyűlési képviselővel szemben a többirányú gyanúsítás ellenére miért nem merült fel a befolyással üzérkedés?
Ezt arra való hivatkozással lehet elkövetni, hogy valaki hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért. A főügyészség válasza tételesen felsorolta, hogy Simonka gyanúsítotti kihallgatása során milyen bűncselekmények megalapozott gyanúját közölték vele.
Két rendbeli, felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettét.
Két rendbeli, bűnszervezetben, gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntettét.
Két rendbeli vesztegetés elfogadása bűntettét.
Két rendbeli, társtettesként bűnszervezetben elkövetett, kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettét.
Két rendbeli folytatólagosan, és felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségét.
Ehhez hozzátették, hogy „az ügyészség csak az elvégzett nyomozati cselekményekről adhat tájékoztatást”, így a Narancs.hu-nak „a bizonyítékok értékelését célzó kérdésére válaszadásra nincs mód”.
Másodjára azt tudakoltuk a főügyészségtől, hogy a gyanú szerint bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények nyomozása során, ahol Simonkán kívül 34 másik személyt is kihallgattak, mely, az országgyűlési képviselőhöz közvetlenül vagy közvetve, vagy családtagjain, hozzátartozóin és barátain keresztül kötődő cég, alapítvány vagy szervezet, illetve mely családtagja, rokona vagy barátja került látókörbe?
A Központi Nyomozó Főügyészség lakonikus válasza úgy szólt, hogy „folyamatban lévő nyomozással kapcsolatos ezen kérdéseinkre válasz nem adható.” | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-ugyeszseg-bilincs-117218 | https://web.archive.org/web/20221127233848/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-ugyeszseg-bilincs-117218 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyre-nagyobb-a-homaly-simonka-ugyben-az-ugyeszseg-feltunoen-hallgat | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-02-11 08:54:00 | [
"Simonka György"
] | [
"Legfőbb Ügyészség"
] | [
"Békés megye"
] | [
"pályázat",
"háttér",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"rokonok",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"EU",
"mentelmi jog",
"klientúra",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
48,612 | A város, amely valamiért a fideszes polgármester földjein fejlődik | Szigetszentmiklóson, ha nagyobb ingatlanfejlesztés kezdődik, abból ritkán marad ki a fideszes városvezetés. Így van ez idén is, amikor az M0 lehajtója övezte földeken mintegy 35 hektáron ipari park létesül. A mezőgazdasági területek szerencsés eladói közé a város polgármestere, Szabó József is bekerült. | Szigetszentmiklóson, ha nagyobb ingatlanfejlesztés kezdődik, abból ritkán marad ki a fideszes városvezetés.
Így van ez idén is, amikor az M0 lehajtója övezte földeken mintegy 35 hektáron ipari park létesül. A mezőgazdasági területek szerencsés eladói közé a város polgármestere, Szabó József is bekerült.
Szerencsés, mivel a föld megművelve harmadannyi hasznot hoz, mint ha építenek rá: míg szántóként Szigetszentmiklóson négyzetmétere 2-3 ezer forintot ér, ám ha gazdasági területről van szó – például úgy, hogy átminősítik a telket –, akár 8-20 ezer forintot is ér fekvéstől függően. A szigetszentmiklósi képviselő-testület meg is lépte ezt átminősítve a maradék szántókat is a fent említett szektorban – köztük a polgármester területeit is.
Belecsaptak a lecsóba
A mezőgazdasági gépészmérnök végzettségű Szabó erős szálakkal kötődik a városhoz. Családja a város egyik legnagyobb földbirtokosa, nagyapja már a Horthy-rendszerben is a település vezetője volt, egészen 1944-ig.
Íme az aranyat érő telkek Szigetszentmiklós határában
Édesapja a Kádár-rendszerben a helyi TSZ népszerű elnöke volt. Helyi forrásaink szerint komoly szerepe lehetett abban, hogy a rendszerváltozás után a földprivatizációban Szigetszentmiklóson és környékén kinek hol, mennyi föld jusson. Fia, szinte dinasztikusan folytatja Szigetszentmiklós irányítását, 2006 óta a Fidesz polgármesterként. Szabó József a 1990-es években Szigetszentmiklósra költöző Kövér Lászlóval is baráti kapcsolatba került.
A Szabó-családnak már 2002-ben sikerült belecsapni az ingatlanos lecsóba, amikor különféle helyi beruházásokhoz adtak el telkeket. A cikkünk elején említett, közel 35 hektáros ipari park fejlesztése a Sáméhegyen 2017 májusában startolt. A kezdő lökést maga a polgármester adta meg azzal, hogy beterjesztette a Csepeli út – közigazgatási határ – Csepel-sziget gerincút – Halásztelki ág – M0 autóút által határolt területre vonatkozó szabályozási terv elkészítéséről szóló javaslatát felhatalmazva magát arra is, hogy az ezzel kapcsolatos településrendezési szerződést előkészítése.
A Narancs.hu megkérdezte Szabót, összesen hány négyzetméternyi szántót adtak el ő, illetve családtagjai a sáméhegyi projektcégnek, de kitérő választ adott, meg nem nevezett közhiteles nyilvántartásokhoz irányítva. Rákérdeztünk az eladott földek értékére is, de erre sem válaszolt. Helyi földtulajdonviszonyokat ismerő forrásaink ugyanakkor 200-800 millió forintra becsülték azt. Természetesen megkérdeztük a vevőt is ugyanerről, akitől semmilyen reakció nem érkezett.
Ködszurkálás
Az ipari park beruházást a projekt indulásának évében, 2017-ben alakította és nulla forint bevételt produkáló Sziget Industrial Kft. végzi. A baloldali pártokból és civilekből álló Összefogás-frakció tagjai meg is kérdezték novemberben, honnan futja majd a cégnek az 1,3 milliárd forintos ingatlanfejlesztésre.
Szabó József és Kövér László a városi sportcsarnok 2012-es átadásakor
A település megbízott főépítésze azt hangoztatta, nem a tőke, hanem szakemberek jelentik a referenciát, akik egy másik ipari parkot fejlesztették ott korábban. Pongrácz Gábor kiállására azért érdemes egy mondatot szentelni, mert elvi szinten legalább is felveti az összeférhetetlenség kérdését. Pongrácz ugyanabban a budapesti Rómer Flóris utcai házban ipari parkok létrehozásával foglalkozó állami cégekben dolgozik, ahol a sáméhegyi projektcég 2017-18-ban működött, amely számára szigetszentmiklósi főépítészként végzett hatósági, engedélyeztetési munkát.
A Sziget Industrial Kft. első székhelye megegyezik a Nemzeti Ipari Parkokat Fejlesztő és Üzemeltető Zrt. (NIPÜF) és projektcégei székhelyével, ezekből kettőben Pongrácz is érdekelt.
Aggódó lakosok
Mivel a fejlesztők kiléte és pénzügyi helyzete ismeretlen, az ellenzéki képviselők több alkalommal kérdezték a polgármestert, aki érdemben nem válaszolt.„Pillanatnyilag nagyon keveset tudunk az ügy hátteréről. Jó lenne, ha erről korrekt tájékoztatást nyújtana a polgármester. Nagyon komolyan aggódik a város lakossága amiatt, hogy még tovább fog romlani a kamionforgalom miatt Szigetszentmiklós elérhetősége” – mondta a Narancs.hu-nak Nagy János képviselő az Összefogás-frakcióból.
A beruáházás hátteréről eddig egyetlen alkalommal a Sziget Industrial ügyvezetője, Ladvenszky Levente csepegtetett információkat, amelyeket azonban a valós tények nem igazoltak vissza. A baloldali képviselők kérdésére a novemberi testületi azt állította, a beruházást az Euro Property holding végzi, az előszerződéseket és megállapodásokat a tulajdonosokkal a több százmilliós árbevételű Euro Property Invest Kft. intézte, amely 2018-ban milliárd felett fog teljesíteni.
Ugyanazok a földek más szemszögből
Ennek az állításnak viszont nyoma sincs a cégnyilvántartásban. Az elmúlt négy évben az Euro Property Invest árbevétele az 5 millió forintot alig haladta meg, 2017-ben félmillió forint veszteséggel zárt. Ladvenszky biztosítékként a Sziget Alapkezelő bejegyzését ígérte a képviselőknek, amely garanciát jelent majd arra, hogy lesz pénz a beruházásra.
A képviselők erről azóta se kaptak tájékoztatást, tehát továbbra sem tudható, ki áll hátterében, az viszont igen, hogy a Ladvenszky által hivatkozott holding megtestesítője, a 2017-ben szintén nulla árbevételű Euro Property Holding Kft. által alapított Euro Property Üzemeltető Zrt.-ben (EPÜ) Ladvenszky mellett feltűnik egy Varga Mihály pénzügyminiszterig futó szál.
Összeérnek a szálak?
Az EPÜ igazgatósági tagja Offenbecher László, aki 2013-2015 között vezette az International Construction Company Zrt.-t. Ez a társaság nem más, mint a néhai Bazalt-Kő Kft. utódja, amelyet a pénztárgép bizniszben hoztak helyzetbe.
Az L. A. Pénztárgép nevű Kft.-jével 2014-ben foglalkozott a Népszabadság, amikor úgy ütötte ki a nyeregből az addig online kasszákat szállító céget, hogy a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal váratlanul visszavonta forgalmazási engedélyét. A zöld utat kapó L. A. Pénztárgép Kft.-t Varga Mihály egyik közeli ismerőseként számon tartott Horváth László L. A. C. nevű holdingja alapította. További érdekesség, hogy a Bazalt-Kő másik érdekeltsége éppen a Varga szülővárosban Karcagon működő Karcagi Gépösszeszerelő Kft. volt, amelyet 2016-ban Horváth holdingja vett meg. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-varos-amely-valahogy-mindig-afideszes-polgarmesterfoldjein-fejlodik-117355 | https://web.archive.org/web/20200802160327/https://m.magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-varos-amely-valahogy-mindig-afideszes-polgarmesterfoldjein-fejlodik-117355 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-varos-amely-valamiert-a-fideszes-polgarmester-foldjein-fejlodik | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-02-15 09:05:00 | [
"Horváth László",
"Ladvenszky Levente",
"Offenbecher László",
"Pongrácz Gábor",
"Szabó József (Szigetszentmiklós)",
"Varga Mihály"
] | [
"Bazalt-Kő Kft.",
"Euro Property holding",
"Euro Property Invest Kft.",
"Euro Property Üzemeltető Zrt. (EPÜ)",
"International Construction Company Zrt.",
"Karcagi Gépösszeszerelő Kft.",
"LA Pénztárgép Kft.",
"LAC Holding",
"Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH)",
"Nemzeti Ipari Park Fejlesztő Zrt.",
"Sziget Alapkezelő",
"Sziget Industrial Kft."
] | [
"Pest megye",
"Szigetszentmiklós"
] | [
"ingatlan",
"összeférhetetlenség",
"háttér",
"átláthatóság",
"klientúra",
"ipari park"
] | [] |
48,613 | Korrupció gyanúja miatt lemondott egy kanadai miniszter | Állítólag a kanadai kormányfő hivatalából nyomást gyakoroltak rá, hogy egy cégnek segítsen elkerülni egy bírósági eljárást. | Lemondott kedden Jody Wilson-Raybould kanadai veteránügyi miniszter. Egyes elemzők szerint az ügy kapcsán belpolitikai válság robbanhat ki Kanadában – írja az MTI.
Az erről szóló bejelentést olyan sajtójelentések előzték meg, amelyek szerint korábbi igazságügyi miniszteri tisztsége idején Justin Trudeau kormányfő hivatalából nyomást gyakoroltak rá, hogy elnéző legyen egy korrupciós ügybe keveredett építkezési céggel.
Wilson-Raybould nem indokolta lemondását, Trudeau-nak címzett levelében csak azt írta, hogy nehéz szívvel távozik. Hozzátette: tudatában van annak, hogy nyilatkoznia kell majd az utóbbi hetek sajtójelentéseivel kapcsolatban.
A The Globe and Mail kanadai napilap korábbi jelentése szerint a kanadai kormányfő hivatalából nyomást gyakoroltak az igazságügyi tárcát 2015. november és 2019. január közepéig vezető Wilson-Raybouldra, hogy segítsen a SNC-Lavalin Group Inc építkezési cégnek elkerülni egy bírósági eljárást korrupció miatt. Trudeau egy nappal korábban még azt mondta: a volt igazságügyi miniszter teljes bizalmát élvezi, erről árulkodik az is, hogy kormányának tagja.
A Reuters brit hírügynökség meglátása szerint az ügy még bonyolultabbá válhat, mivel Wilson-Raybould felkereste a kanadai legfelsőbb bíróság egyik tagját, hogy adjon neki tanácsot: mennyit mondhat el az SNC-Lavalin ügyéről. | https://hvg.hu/vilag/20190213_Korrupcio_gyanuja_miatt_lemondott_egy_kanadai_miniszter | https://web.archive.org/web/20190214163009/https://hvg.hu/vilag/20190213_Korrupcio_gyanuja_miatt_lemondott_egy_kanadai_miniszter | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/korrupcio-gyanuja-miatt-lemondott-egy-kanadai-miniszter | HVG | world-news | 2019-02-13 05:00:00 | [] | [] | [
"Észak- és Közép-Amerika",
"Kanada"
] | [] | [] |
48,614 | Sikercéggel vitázik az állami társaság - csúszik a Bibó Szakkollégium átadása | Igazságügyi szakértőig jutott az ELTE Bibó Szakkollégium felújítása, pedig az eredeti terv szerint a vizes vébére kész kellett volna lennie. | Még mindig nem vette át az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) a Budapest XI. kerületében lévő Bibó István Szakkollégiumot - tudta meg a Napi.hu.
Az ügy még évekkel ezelőtt indult: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) ugyanis 2016. szeptember 26-án kötött szerződést az ELTE Bibó István Szakkollégium felújítására és az épület bővítésére a Penta Industry Kft.-vel, nettó 405 millió forintért - írta meg lapunk két és fél évvel ezelőtt.
A vizes vébé sem jött össze
Akkor sürgősséggel választotta ki a Pentát az MNV, mégpedig "előre nem látható események által kiváltott rendkívüli sürgősségre" hivatkozva.
A sürgősséget a 2017-es budapesti vizes világbajnokság indokolta, az épületet ugyanis szálláshelyként használták volna. A világbajnokságra nem lett kész az épület és bár a rendezvény már másfél évvel ezelőtt véget ért, az ELTE még mindig nem használhatja az állami kézben - azaz a MNV tulajdonában - lévő ingatlant, amely arról is nevezetes, hogy 1988-ban itt alapították meg a Fideszt.
Igazsgágügyi szakértőnél tart az ügy
A beruházás azóta sem lépett előrébb, legalábbis az ELTE még "nem költözött" be, ezért megkerestük az egyetemet, hogy hol tart az épületfelújítás, mikortól és mire fogják használni az ingatlant.
A beruházás befejezését követően az MNV Zrt. birtokba vette az ingatlant, azonban garanciális hibajavítások, valamint a használatbavételi engedély megszerzéséhez szükséges dokumentáció kapcsán az MNV Zrt. vitában áll a kivitelezővel. Ezen hibákat az MNV Zrt. igazságügyi szakértő bevonásával vizsgáltatja
- közölte az ELTE. Az egyetem tájékoztatása szerint, ha sikerül átadni az épületet, akkor az egyetem hallgatói lakhatnak ott. Az egyetem továbbá azt is közölte kérdésünkre, hogy a beruházás és az átadás csúszása nem jelentett többletkiadást.
Nem csak a Bibót bízták a Pentára
A Penta a szakkollégium felújítása mellett más vizes vébé munkákban is részt vett: a szinkronúszás és felkészülési létesítmények tervezésére, valamint kivitelezésére kiírt tendert a Penta Industry Kft. nyerte, 4 milliárd 899 millió forintos ajánlatával.
Az Opten adatai szerint egyébként a 2011-ben alapított Penta Industry igen jól szerepel: 2017-ben közel 11,5 milliárd forintos nettó bevételt ért el, ami több mint a duplája volt a 2016-os 5,5 milliárd forintnak. Az adózott eredmények 2017-ben meghaladta a 476 millió forintot, szemben az egy évvel korábbi 272 millió forinttal. | https://www.napi.hu/ingatlan/bibo-beruhazas-csuszas-elte.678722.html | https://web.archive.org/web/20220820045631/https://www.napi.hu/ingatlan/bibo-beruhazas-csuszas-elte.678722.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sikerceggel-vitazik-az-allami-tarsasag-csuszik-a-bibo-szakkollegium-atadasa | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2019-02-17 10:04:00 | [] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Penta Industry Ipari Erőműtechnikai Fővállalkozó és Szolgáltató Kft."
] | [
"Bp. XI. kerület",
"Budapest"
] | [
"oktatás",
"építőipar",
"klientúra"
] | [
"Vizes VB 2017"
] |
48,615 | Családvédelmi terv a Balatonnál is, állami milliárdokból | Gőzerővel folyik az építkezés a Balaton déli partján, ahol a Magyar Turisztikai Ügynökség által adott 2,9 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatásból kormányközeli vállalkozók húzzák fel a luxus ingatlanokból álló BalaLand lakóparkot. A kivitelező is sikeres szereplője a közbeszerzéseknek. | Bár minden építkezés olyan jól haladna az országban, mint amilyen tempóban épül a Balaton déli partjának egyik legértékesebb telkén a BalaLand fantázia nevű gigaberuházás Szántódon. Somogy megye legfiatalabb önálló Balaton-parti települése így február közepén még meglehetősen kihalt, ellenben a 5,5 hektáros ősfás parkkal és 330 méter saját balatoni partszakasszal büszkélkedő fejlesztési területen nagy a sürgés-forgás: ottjártunkkor 4 toronydaru és legalább 20-40 munkás dolgozott azért, hogy 2020-ra elkészüljön az ide szánt luxusszálloda és lakóingatlan 115 különböző méretű, tihanyi panorámás exkluzív apartmannal.
A magát családbarátként hirdető BalaLand luxus lakópark még félkész állapotban sincs, de a beruházás weboldala szerint a lakások 60 százalékát már el is adták. Január végén ez az adat még csak 55 százalék volt. Értékesítők már mutatják is a gyönyörű panorámás területet a potenciális vevőknek. Nem olcsó mulatság itt lakást venni, hiszen az árak Budapest belvárosával vetekednek: minimum 950 ezer forintba kerül egy négyzetméter. A komplexum része lesz továbbá egy egész évben nyitva tartó családi élménypark, illetve az ötcsillagos családi hotel. Az építkezést jelenleg az időjárás is segíti, így ha nem jön közbe semmi, akkor hamarosan jöhetnek az első lakók is.
Van miből fejleszteni, a Napi.hu írta meg, hogy a szántódi, ötcsillagos BalaLand hotel építésére 2,9 milliárd forintot vissza nem térítendő állami támogatást kapott a 2017-ben alapított Szántód BalaLand Family (SZBFamily) Ingatlanfejlesztő Kft. a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programjából. Cégadatbázisok alapján pedig kiderült, hogy az SZBFamily tulajdonosa a 2017-ben alapított DLHG Invest Zrt., amely a budapesti Reáltanoda utca 5. szám alatt székkel. Ebben igazgatósági tag Szepesi Richárd, a felesége Kante Awa és Bonnyai Péter. A többségi részesedés Kante Awa nevén van. Sorra alapítja a szálloda- és ingatlancégeket a hotelbiznisz új sztárja, Szepesi Richárd, aki akkor lett szélesebb körben ismert, amikor eladta a hegyaljai Andrássy hotelt Mészáros Lőrinc cégének - írta meg korábban a hvg.hu. Feleségéről, Kante Awáról pedig a 24.hu írta meg, hogy édesanyja Nagy Róza, akit régóta Matolcsy György jegybankelnök legszűkebb bizalmi köréhez sorolnak. Már 2000-ben közigazgatási államtitkár lett a Nemzetgazdasági Minisztériumban, ahol akkor Matolcsy volt a miniszter.
Régi jó üzleti kapcsolatok
A szántódi építkezésnél nincs nyoma az SZBFamily-nak, a kihelyezett tábla szerint az építtető cég az SP Residence Ingatlanfejlesztő Kft., míg a generálkivitelező a Grabarics Épíítőipari Kft., mindkét cég székhelye a belvárosi Reáltanoda utca 5. Az SP Residence Szepesi Richárdhoz köthető, a céget tulajdonló társaságnak ő az ügyvezetője. Az viszont csak véletlen lehet, hogy a kivitelező Grabarics Kft.-nek is ugyanott van a székhelye, hiszen cégadatbázisok alapján a társasághoz semmi köze nincs Szepesinek, hiszen a dunaújvárosi Grabarics család tulajdonában van. Látványosan jól megy mostanában a családi vállalkozásnak, hiszen míg 2013-ban csak 5,4 milliárd forintos forgalmuk volt, 2017-ben már 14,8 milliárd forintot könyvelhettek el.
A cég a közbeszerzéseken is jól szerepel mostanában: a Budai Irgalmasrendi Kórház felújítására és bővítésére kiírt 17,7 milliárdos beruházás kivitelezési jogát nyílt közbeszerzési eljárás során nyerte el. A csaknem 21 milliárd forintos beruházáshoz a kormány 12,9 milliárd forinttal járult hozzá.
"Ma nagyon sok munkát kénytelenek vagyunk visszautasítani már azért, mert nem bírjuk. Persze most is vannak visszatérő vevők, akiket nem utasítunk vissza a régi jó üzleti kapcsolatok miatt. Egészen máshogy jutunk ma munkához, mint akár a válság előtt vagy alatt. Rengeteg a megkeresés, azt gondolom, hogy túlterhelt állapotban vagyunk" - mondta a dunaújvárosi hírportálnak Grabarics Gábor, a cég egyik tulajdonosa és vezetője. Szerinte a kormányzat által preferált családmegtartó intézkedések a népességfogyás megállítására nagyon fontosak, és nagyon jót tenne minden szempontból, ha ezek továbbra is fennmaradnának.
Partner a bank
Az építkezéshez kihelyezett tábla szerint a BalaLand partnere az OTP bank is. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által szervezett Kisfaludy szálláshely fejlesztési program nyertes pályázói a vissza nem térítendő állami támogatás mellé kedvezményes kamatozású állami hitelt is kérhetnek a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által kidolgozott 50 milliárd forintos hitelprogramból. Az átlagosan 50 százalékos vissza nem térítendő állami támogatás mellé a beruházás 30 százalékára igényelhettek kedvezményes hitelt a szerencsés pályázók, vagyis a vállalkozásoknak legfeljebb 20 százalék önrészt kell csak biztosítaniuk egy szálloda felépítéséhez vagy fejlesztéséhez.
"A kereskedelmi bankokkal együttműködésben majd minden magyarországi bank értékesítheti a kedvezményes hitelt, ami a támogatási elem nélkül, önmagában is elérhető lesz" - fogalmazott Bernáth Tamás, az MFB elnök-vezérigazgatója. Az OTP is értékesíti a kedvezményes hitelt, ami a pénzintézet oldalán elérhető információk szerint állami támogatásnak, formáját tekintve kedvezményes kamatozású kölcsönnek minősül. A hitel összege: ügyletenként minimum 10 millió forint, maximum 5 milliárd forint. Az OTP amúgy maga is részesedett az állami forrásból. Csányi Sándor bankja a balatonszemesi Hotel OTP átalakítására és fejlesztésére kapott 536 millió forintot a turisztikai ágazat kormányzati szervezetétől.
Az MTÜ nem lazsál, hiszen folytatódik a Kisfaludy program: január közepétől február végéig lehet pályázni - az első ütemben szállodák létesítésre - a Dunakanyar kiemelt turisztikai fejlesztési térségben.
Műemléki környezet? | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/csaladvedelmi_terv_a_balatonnal_is_allami_milliardokbol.678797.html | https://web.archive.org/web/20191008005356/https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/csaladvedelmi_terv_a_balatonnal_is_allami_milliardokbol.678797.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csaladvedelmi-terv-a-balatonnal-is-allami-milliardokbol | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2019-02-16 10:15:00 | [
"Kante Awa",
"Nagy Róza",
"Szepesi Richárd"
] | [
"Szántód BalaLand Family Kft."
] | [
"Somogy megye",
"Szántód"
] | [
"rokonok",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [] |
48,616 | Átvizsgálják a fideszes médiabirodalmat, a TV2 sorsa még kérdéses | Összevonásokra, átalakításokra készül a Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány, a KESMA az általa birtokolt több száz médiaterméket működtető céghálón belül. Az még kérdéses, hogy a TV2 bekerül-e az alapítványhoz. | Megérkeztek az auditorok a kesmás médiacégekhez, vagyis azokhoz a vállalatokhoz, amelyeket a korábbi tulajdonosaik varázsszóra felajánlottak a Közép Európai Sajtó és Média Alapítványnak, derül ki a Népszavából.
A napilap szombati híre szerint a héten már több, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) tartozó médiumnál megjelentek az alapítvány munkatársai, hogy megkezdjék a szerkesztőségek működésének felülvizsgálatát. A lapnak nyilatkozott egy kesmás országos médium munkatársa, aki azt mondta, hogy az átvilágítók egyelőre a marketinget, a hirdetési osztályt és a pénzügyet nézik meg, de az illető szerint biztosan sorra kerül majd a többi részleg is.
A Népszava úgy tudja, hasonló átvilágítás kezdődött más szerkesztőségeknél is, ami a lap szerint arra utal, hogy megkezdődött a gyakorlatban a Fidesz-közeli médiahátország újraszervezése.
Hatékonyságnövelés
A lap felidézte: az már a KESMA megalakulása előtt felmerült, hogy a kormánymédia átalakításának egyik célja a működés hatékonyságának növelése. Ennek következtében várhatóan felszámolják a párhuzamosságokat: miután egy ernyőszervezet alá tartozik majd minden kormánypárti médium, nem lesz szükség külön pénzügyi-, hirdetési osztályokra, üzemeltetésre. Ez elbocsátásokkal is járhat majd az érintett részlegeken.
– Az egy dolog, hogy egy mozdulattal mindenkit betereltek a KESMA-ba, de ettől függetlenül az egyes szerkesztőségek vezetői továbbra is a sajátjuknak érzik az adott lapot, tévét, rádiócsatornát, így most mindenki lobbizik, hogy lehetőleg jól jöjjön ki az átalakításból. Az erőviszonyok pedig még egyelőre nem világosak – monda az egyik érintett a napilapnak.
A tartalmat is jobban összehangolná a KESMA
Szó van ugyanakkor a tartalomközlés összehangolásáról is, a KESMA több tagjának újragondolhatják a profilját. Nem dőlt el még például, hogy a Figyelő tisztán gazdasági hetilap legyen, vagy megtartsa jelenlegi politikai-, kulturális profilját is. A Népszava arról is ír, hogy az Origónál attól tartanak, hogy Gábor László főszerkesztő mellé még egy „tartalomfelelőst” is kineveznek majd. Arról pedig egy korábban, a Magyar Hangon és a 24.hu-n már kiszivárgott levél alapján lehet tudni, hogy az Echo TV és a HírTV műsorait a két tévé közösen készíti.
A TV2 sorsa még kérdéses
A lapnak névtelenül nyilatkozott egy tévés vezető is, aki azt mondta, hogy a TV2 sorsa még kérdéses, hiába volt rendkívüli közgyűlés, ahol Mészáros Lőrinc emberei vették át az irányítást. Úgy gondolja, logikus lenne, hogy ez a cég is a KESMA részévé váljon.
Másrészt a Népszava forrása szerint egy profitorientált bulvárcsatorna tényleg annyira idegen lenne az alapítvány hivatalosan nonprofit jellegétől, hogy már csak azért sem született döntés a TV2 jövőjét illetően.
Nyomda, sales house, lapterjesztő, tévék, rádiók, portálok
A fideszes médiaalapítványhoz 476 médiatermék került tavaly, de van nyomdájuk, sales house-uk és lapterjesztőcégük is.
A KESMA alá tartozik az Echo TV-n kívül például a Magyar Idők, a Karc FM, az Origót, az Ozone és a Life Network tévécsatornát működtető New Wave Media Group, az Evomedia reklámértékesítő ház, a Mediaworks kiadót is működtető Opus Press, a Lapcom Zrt., a Juhász Kft., az Inform Média, a Szuperinfó, a MediaLOG Zrt, a Maraton Lapcsoport-Multivízió Kft., a Printimus Kft., a Mezőgazda kiadó, de például a Part FM médiaszolglátatója, az Echo Penisola Kft., a Gong Rádió Kft, .a Gong FM médiaszolgáltatója (81.7%), a HírTV Zrt., a Retro rádiót működtető Hold Reklám Kft., a HUNG-ISTER Zrt.film-, video-, televízióműsor-gyártó, a Figyelőt kiadó K4A Lapkiadó Kft., a Mandiner Press, a mandiner.hu kiadója, a Modern Media Group Zrt.,a Lokál, a Lokál extra lapok, a lokal.hu, a 888.hu kiadója, a NAPFÉNYMÉDIA és MARKETING Kft., a Déli Szó továbbá a szegedma.hu internetes hírportál kiadója, a Ripost Média Kft., a Ripost napilap, a Hello! magazin, valamint a ripost.hu és a faktor.hu internetes hírportálok kiadója is.
A fideszes médiaalapítványnál egyébként a napokban több személyi változás is volt, többek között lemondott a kuratóriumi elnök, Varga István, aki keményen bírálta a lapok minőségét, de néhány egyéb botrány más személyi áldozatokkal is járt.
A Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány létrejötte ellen egyébként néhány hete a Szabad Pécs és a TASZ pert indított. Szerintük jogilag aggályos a több száz médiatermék megszerzése.
Kiemelt kép: Ladányi András, Media1 | https://media1.hu/2019/02/16/kozep-europai-sajto-es-media-alapitvany-atvizsgalas/ | https://web.archive.org/web/20221201103704/https://media1.hu/2019/02/16/kozep-europai-sajto-es-media-alapitvany-atvizsgalas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/atvizsgaljak-a-fideszes-mediabirodalmat-a-tv2-sorsa-meg-kerdeses | Media1 | hungarian-news | 2019-02-16 10:28:00 | [] | [
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"TV2 (televízió)"
] | [] | [
"háttér",
"média",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,617 | Bajba kerülhet a Rádió 1 és a Médiatanács tagjai is búcsúzhatnak, ha a Fidesz nem segít | A csütörtökön kirótt bírság következményeként, ha nem változik a médiatörvény, nem hosszabbíthatja meg a Rádió 1 médiaszolgáltatási engedélyét a Médiatanács 2023-ban. Erről azonban már egy másik Médiatanácsnak kell döntenie, a mandátumuk ugyanis hamarosan lejár és az nem hosszabbítható meg. A Fidesz még segíthet. | Ahogy arról ma beszámoltunk, súlyos jogsértés – serdülőkorúak fejlődésének veszélyeztetése miatt – 350 ezer forint bírságot kapott a budapesti Rádió 1-et működtető Radio Plus Kft. A Balázsék című, a Sebestyén Balázs, Rákóczi Feri és Vadon Jani vezette műsorban ugyanis olyan szexuális utalások hangzottak el halmozottan, amelyek csak 16-os korhatári besorolással és kizárólag este 9 óra után kerülhettek volna adásba a Médiatanács szerint. A Balázsék című műsor azonban a bírságot érintő napon, 2018. szeptember 11-én szokás szerint a reggeli órákban volt hallható és a jóval enyhébb, 12 évnél fiatalabbak számára nem ajánlott kategóriában sugározták.
Súlyosabb lehet a következmény 350 ezer forintnál
A Media1 által megkérdezett szakértők szerint a Médiatanács e heti döntéséből az következik, hogy a budapesti Rádió 1 médiaszolgáltatója, a Radio Plus Kft. már nem kaphat 5 éves hosszabbításra lehetőséget a frekvenciajogosultsága majdani lejáratakor. A médiahatóság néhány nappal ezelőtt, a Music FM elnémítása kapcsán a Media1-nek írt alábbi válaszából is ez következik:
„A médiatörvény egyértelműen kimondja, hogy – egyebek mellett – nem lehet megújítani a jogosultságot, ha a médiaszolgáltató a szerződést vagy a médiatörvényben foglalt rendelkezéseket ismételten vagy súlyosan megszegte, vagy a megújítás iránti kérelem benyújtásakor, illetve a kérelem elbírálásakor a médiaszolgáltató díjtartozással rendelkezik. Ilyen esetekben tehát a Médiatanácsnak nincs mérlegelési jogköre”
– írta az NMHH alig pár napja. Amikor a Rádió 1 tihanyi frekvenciáját működtető Life Essence Kft. szeretett volna hosszabbítást kérni, a bíróság is azt állapította meg tavaly, hogy ez nem lehetséges, mert a jogszabály alapján két bírság (vagyis megismételt jogsértés) vagy egy súlyos bírság esetén nincs mód az automatikus hosszabbításra. Dudás Dóra Virág bíró ítélete azt mondta ki, hogy
a Médiatörvény alapján egy korábbi súlyos jogsértés kizáró feltételnek tekinthető a médiaszolgáltatási jogosultság meghosszabbítására irányuló eljárásban.
Balázsékat már büntették ilyenért máskor is
Ráadásul Balázsék műsora nem először sértette meg a médiatörvényt, tavaly novemberben például azért kapott a Rádió 1 félmilliós büntetést a Médiatanácstól, mert nem megfelelő korhatári besorolással olyan deviáns témákról beszélgettek Balázsék mint az állatokkal való szexuális viszony.
Még lehetnek kiutak a Rádió 1 számára
Ha a Médiatanács következetes, vagyis ugyanazon jogszabályi hivatkozás alapján jár el, ahogy a Music FM esetében tette, akkor a Rádió 1-nek vagy újra kell majd pályáznia a frekvenciáért, vagy fel kell majd vásárolnia egy már működő másik rádiót működtető céget. A Music FM-nek egyik lehetőséggel sem volt szerencséje: nem tudtak megállapodni egyik rádióval sem felvásárlásról (pedig voltak erre irányuló tárgyalásaik), másrészt a Médiatanács még pályázatot sem írt ki a frekvenciájuk, a 89,5 MHz hasznosítására, így nem tudtak pályázati úton sem hullámsávot szerezni. Egyébként ha lett volna pályázat, akkor az eljárás végéig még ideiglenes jogosultságot igényelve fennmaradhatott volna a Music FM, a Médiatanács mégis inkább lemondott a frekvencia hasznosításából fakadó állami bevételekről, így jelenleg a 89,5 MHz kihasználatlan, csakúgy mint a 103,9 megahertz, ahol február elejéig az azóta a Rock frekvenciájára átköltöző Sláger FM volt.
2023-ig még szólhat a Rádió 1
A budapesti Rádió 1-et működtető Radio Plus Kft. az NMHH oldalán lévő nyilvántartás szerint 2016. március 19-én szerzett hét éves frekvenciahasználati jogosultságot. Vagyis a Rádió 1 mostani, 7 évre szóló frekvenciajogosultsága 2023 tavaszán jár le. A Radio Plus Kft.-nek van még tehát ideje megoldani a helyzetet, addig esetleg még felvásárolhat egy másik rádiót, illetve az is megoldást jelenthet, ha a Fidesz addigra megváltoztatja a médiatörvényt. Ha azonban ez nem történik meg, legfeljebb pályázati úton juthatnak majd frekvenciához, ha az akkori piaci helyzetben szándékukban áll majd folytatni a működést.
Mindenesetre az látszik, hogy az állampolgári bejelentésre lefolytatott eljárás okozhat még kellemetlenségeket a Rádió 1 vezetésének, és biztosan foglalkozniuk kell majd a kérdéssel.
A vidéki Rádió 1-ek is adásba adták a jogsértő részeket, mégse kaptak büntetést
Bár a Rádió 1 által sugárzott Balázsék című műsor jogsértőnek talált része több vidéki, a Rádió 1 hálózatba becsatlakozó, a Rádió 1 műsorait továbbító helyi rádióban is adásba került, ezen médiaszolgáltatókat mégsem marasztalta el a jogsértő tartalmak adásba helyezéséért a Médiatanács.
A Médiatanács egyébként épp a napokban adott lehetőséget 5 éves hosszabbításra a fehérvári 94.5 Rádió 1-nek, de a rádiós cég kérelmét még a mostani, a budapesti Rádió 1-re vonatkozó bírság előtt bírálták el, ráadásul a fehérvári Rádió 1-et nem a Radio Plus Kft., hanem a Rádió 1 műszaki igazgatója, Paál Ákos cége, a Puredigital Kft. által felvásárolt Fehérvár Rádió Kft. működteti.
Frissítés (2019.02.15. 08:41): Küldtünk kérdést még cikkünk előtt, csütörtök délelőtt a hatóságnak, hogy a vidéki cégeket miért nem bírságolta meg. Erre az NMHH végül pénteken az alábbiakat reagálta:
„A médiaszolgáltatókkal kötött hatósági szerződések egyértelműen rögzítik, hogy a hálózatos médiaszolgáltatásért a hálózatos médiaszolgáltató tartozik felelősséggel.”
Hamarosan eldőlhet, mi lesz a Médiatanács tagjaival
A Médiatanács tagjainak 9 éves mandátuma egyébként hamarosan lejár, kivéve az elnökét, Karas Monikát, hiszen őt nem 2010-ben, a 2. Fidesz-kormány megalakulását követően választotta meg az Országgyűlés, hanem Szalai Annamária volt elnök 2013-as halálakor. A tagok megbízatása a jelenlegi jogszabályi szöveg alapján nem hosszabbítható meg, de az elképzelhető lehet, hogy a Fidesz a hónuk alá nyúl és a kedvükért megváltoztatja a Médiatörvényt, hiszen ehhez megvan a szükséges kétharmaduk. Épp ezért a tagok sorsa jelenleg bizonytalan.
A médiatanács egyébként kizárólag olyan tagokból áll, akiket a Fidesz szeretett volna. Ők azok:
Karas Monika (elnök) (megbízatása csak később jár le.)
Auer János
Kollarik Tamás
Koltay András
Vass Ágnes
A Médiatanács tagjait 2010. októberében választotta meg az Országgyűlés, vagyis bő fél év múlva legkésőbb kiderül, élvezik-e még Felcsút, azaz a miniszterelnök és a Fidesz támogatását. | https://media1.hu/2019/02/14/radio-1-jogosultsag-mediatanacs-mandatum/ | https://web.archive.org/web/20201128113607/https://media1.hu/2019/02/14/radio-1-jogosultsag-mediatanacs-mandatum/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bajba-kerulhet-a-radio-1-es-a-mediatanacs-tagjai-is-bucsuzhatnak-ha-a-fidesz-nem-segit | Media1 | hungarian-news | 2019-02-14 10:40:00 | [] | [
"Médiatanács",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)",
"Radio Plus Kft."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"ítélet/döntés",
"bírság"
] | [] |
48,618 | Csendben egy kft.-hez került az államtól a speciális és trópusi betegségekre szakosodott oltásközpont | Egy kft. üzemelteti a jövőben az egykori ÁNTSZ nemzetközi oltócentrumát, amelyet a decemberi kormányzati nagy létszámleépítéssel átmenetileg bezártak. | egészségügy;oltóanyag;kötelező védőoltások;
2019-02-16 06:00:00
Csendben egy kft.-hez került az államtól a speciális és trópusi betegségekre szakosodott oltásközpont
Egy kft. üzemelteti a jövőben az egykori ÁNTSZ nemzetközi oltócentrumát, amelyet a decemberi kormányzati nagy létszámleépítéssel átmenetileg bezártak.
A jelek szerint csendben egy kft. kezébe került a az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontja, amit decemberben észszerűsítés címén zártak be. Ez volt az a hely, ahol az utazási betegségek ellen nemcsak az állampolgárokat, de diplomatákat is rendszeresen oltották. Hatvan évnyi oltási adatot halmoztak fel az intézményben, így innen lehet hatósági igazolást is kérni, hogy meg van-e a szükséges oltása valakinek az aktuális utazásához. Például a sárgaláz elleni oltások, amelyek egy életre szóló védelmet jelentenek, azok is itt vannak nyilvántartva.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ, egykori ÁNTSZ hónapokig csak terelgette az érdeklődő polgárokat és újságírókat. Sőt január közepén Müller Cecília országos tisztifőorvos a Medicalonline szakportálnak még arról beszélt, hogy „az oltóközpont átszervezés alatt áll, és vizsgálja annak lehetőségét, hogy a szervezet keretein belül a továbbiakban milyen módon biztosíthatják a nevezett szolgáltatást az utazóknak.” Hihető volt, hogy az országos tiszti főorvos komolyan gondolja az újranyitást, mert közvetlenül a decemberi bezárás előtti hetekben állami tenderrel szokatlanul nagy mennyiségben, mintegy 61 millió forint értékben vásároltak oltóanyagot a központ számára.
A minap megjelent egy link az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) honlapjának az oltóközpontjukat propagáló oldalán, amely egy másik honlapra tereli az ügyfeleket, hogy ott jelentkezhetnek be a szolgáltatásra. Ez a link azonban kivisz az OEK honlapjáról az Oltócentrum.hu oldalra.
Azt, hogy ki a webcím valódi tulajdonosa, nem lehet tudni, mert a domaint egy olyan szolgáltatónál regisztrálták, amely kifejezetten azzal hirdeti magát, hogy elrejti a tulajdonosokat a nyilvánosság elől. Az új honlapon cégnévként egyedül - különösebb funkció meghatározása nélkül - az Oltóközpont Kft. szerepel, amely egyébiránt tart fenn ezen területen más helyen is magánszolgáltatást a fővárosban.
Az Opten céginformációs adatbázis szerint a cég tulajdonosa Kámány Zoltán Roland és Benkő Gábor.
Megkérdeztük a humán tárcát, hogy mikor, milyen nyilvános pályázattal és milyen feltételekkel privatizálták a központi utazási egészségügyi szolgáltatást, amire az alábbi választ kaptuk.
„A Nemzetközi Oltóközpont a Nemzeti Népegészségügyi Központ fenntartásában és működtetésében áll, a hatályos alapító okiratban és a működési engedélyében foglaltak szerint. Privatizációra nem került sor. Az Oltóközpont működtetését a Nemzeti Népegészségügyi Központ működési engedélyében foglalt feltételekkel, közreműködő, mint egészségügyi szolgáltató látja el. Az oltóanyag készlet fölött a Nemzeti Népegészségügyi Központ rendelkezik. Az Oltóközpont nem önálló szervezeti egység, korábban az Országos Közegészségügyi Intézet, ma a Nemzeti Népegészségügyi Központ részeként működik, a Járványügyi Főosztályon belül.”
Ha jól értjük a hivatal körülményes válaszát, akkor sikerült egy olyan céget megbízni a feladat ellátásával, amely a piacon üzleti konkurense az állami szolgáltatónak. | https://nepszava.hu/3025730_csendben-egy-kft-hez-kerult-az-allamtol-a-specialis-es-tropusi-betegsegekre-szakosodott-oltaskozpont | https://web.archive.org/web/20231001085049/https://nepszava.hu/3025730_csendben-egy-kft-hez-kerult-az-allamtol-a-specialis-es-tropusi-betegsegekre-szakosodott-oltaskozpont | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csendben-egy-kft-hez-kerult-az-allamtol-a-specialis-es-tropusi-betegsegekre-szakosodott-oltaskozpont | Népszava | hungarian-news | 2019-02-16 06:00:00 | [
"Benkő Gábor",
"Kámány Zoltán Roland",
"Müller Cecília"
] | [
"Nemzeti Népegészségügyi Központ",
"Oltóközpont Kft.",
"Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpont"
] | [] | [
"privatizáció",
"egészségügy",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
48,619 | Mészáros Lőrincé az ország legnagyobb naperőműve | Mindössze öt hónappal az alapkő-letétel után az országos hálózatra kapcsolták a Mátrai Erőmű 5,16 milliárd forintból felépített, 20 megawattos (MW), bükkábrányi naperőművét – közölte az Orbán Viktor strómanjaként számon tartott Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó energetikai társaság. | Mátrai erőmű;
2019-02-18 19:32:27
Mészáros Lőrincé az ország legnagyobb naperőműve
Mindössze öt hónappal az alapkő-letétel után az országos hálózatra kapcsolták a Mátrai Erőmű 5,16 milliárd forintból felépített, 20 megawattos (MW), bükkábrányi naperőművét – közölte az Orbán Viktor strómanjaként számon tartott Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó energetikai társaság.
A mintegy 4 ezer háztartás ellátására alkalmas, 64 ezer napelemet egy 33 hektáros, mára helyreállított bányaterületen húzták fel. A beruházás 75 százalékát bankhitelből fedezték, a kivitelezést a Spie Hungária-Bejulo-konzorcium végezte. A költségeket a cég négy éve átadott, 16 MW-s, tavaly az állami MVM-nek értékesített visontai naperőművéhez képest 16 százalékkal mérsékelték. A mostani beruházással a társaság célja, hogy az itthon fogyasztott áram 15 százalékát változatlanul a Mátrai Erőmű állítsa elő. Ez azért komoly kihívás, mert a társaság mai, közel ezer MW-s blokkjai szinte kizárólag széntüzelésűek, amelyek működtetése az uniós tiltások nyomán egyre inkább ellehetetlenül. Mészáros Lőrinc most üzembe állított naperőműve az országban a legnagyobbnak számít, holtversenyben az MVM tavaly novemberben átadott felsőzsolcai telepével. | https://nepszava.hu/3026020_meszaros-lorince-az-orszag-legnagyobb-naperomuve | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorince-az-orszag-legnagyobb-naperomuve | Népszava | hungarian-news | 2019-02-18 19:32:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Mátrai Erőmű Zrt."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Bükkábrány"
] | [
"energia",
"napelem / megújulók"
] | [] |
48,620 | Garancsi üzlettársa vette meg a McDonald's minden magyar érdekeltségét | A McDonald's Scheer Sándor vállalkozóra ruházza magyarországi tulajdoni érdekeltségét. Scheer az Orbánt reptető Garancsi építőcégének vezérigazgatója is. | McDonald's;Market Építő Zrt;Scheer Sándor;
2019-02-15 17:28:46
Garancsi üzlettársa vette meg a McDonald's minden magyar érdekeltségét
A McDonald's Scheer Sándor vállalkozóra ruházza magyarországi tulajdoni érdekeltségét. Scheer az Orbánt reptető Garancsi építőcégének vezérigazgatója is.
Üzletrész-adásvételi szerződést írt alá Scheer Sándor vállalkozóval a McDonald's Corporation, a megállapodás értelmében a McDonald's a magyarországi vállalatban meglévő tulajdoni érdekeltségét teljes körűen Scheer Sándorra ruházza át, aki Developmental Licensee (DL) partnerként fejleszti és üzemelteti a piacon működő McDonald's éttermeket.
Scheer Sándor a Market Építő Zrt. alapítója, részvényese és vezérigazgatója, emellett a Unione Group ingatlanfejlesztő cég, valamint a Hotel Clark tulajdonosa. A Marketről még azt érdemes tudni: a cég mostanság nem kevés stadiont és sportlétesítményt épít, és a kormányfőt magángépen reptető Garancsi István többségi tulajdonában áll. A Fidesz-közeli Figyelő az év vállalatának választotta tavaly,
A magyarországi üzlet további működtetéséhez és növekedéséhez szükséges tőkét Scheer Sándor fogja biztosítani. A tranzakció várhatóan 2019 első negyedévében zárul majd le, pénzügyi feltételei nem publikusak. | https://nepszava.hu/3025688_garancsi-uzlettarsa-vette-meg-a-mcdonalds-minden-magyar-erdekeltseget | https://web.archive.org/web/20230524024037/https://nepszava.hu/3025688_garancsi-uzlettarsa-vette-meg-a-mcdonalds-minden-magyar-erdekeltseget | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/garancsi-uzlettarsa-vette-meg-a-mcdonalds-minden-magyar-erdekeltseget | Népszava | hungarian-news | 2019-02-15 17:46:00 | [
"Garancsi István",
"Scheer Sándor"
] | [
"Market Építő Zrt.",
"McDonald's Corporation",
"Unione Clark Ingatlanhasznosító Kft.",
"Unione-L Ingatlanforgalmazó Kft."
] | [
"Magyarország"
] | [] | [] |
48,621 | Elhunytakra kenik a felelősséget Kocsis Istvánék | Akár több évtizedes fegyházzal is fenyegető ítéletet kért az ügyész a megismételt másodfokú tárgyalás során az MVM-et korábban irányító Kocsis Istvánra és társaira, akik a közpénz-síbolás gyanúját elhunyt kollégájukra terelik. | bűncselekmény;MVM;Kocsis István;
2019-02-14 19:15:12
Elhunytakra kenik a felelősséget Kocsis Istvánék
Akár több évtizedes fegyházzal is fenyegető ítéletet kért az ügyész a megismételt másodfokú tárgyalás során az MVM-et korábban irányító Kocsis Istvánra és társaira, akik a közpénz-síbolás gyanúját elhunyt kollégájukra terelik.
Fegyházbüntetést kért Kocsis Istvánra és három vádlott-társára a Pécsi Ítélőtáblán hűtlen kezelés ügyében lezajlott másodfokú tárgyaláson a Pécsi Fellebbviteli főügyészség. A vád szerint az állami MVM Magyar Villamos Művek 2005 és 2008 közötti vezérigazgatója, felesége, extanácsadója, Szász András, valamint Varga-Sabján László egykori MVM-menedzser közreműködésével kamuszerződésekkel 15 milliárd forintos kárt okozott az MVM-nek. (Igaz, ebből mára 12 milliárd megtérült.)
Az eljárás egyszer már lezajlott: a Kaposvári Törvényszék négy éve felmentette Kocsis Istvánt és több társát, bár feleségét – akinek számos terhelő dokumentumon szerepel az aláírása –, illetve Szász Andrást 2-2 év börtönre ítélték, 4 évre felfüggesztve. Egy évre rá azonban a pécsi másodfok a vizsgálat hiányosságai miatt új eljárást rendelt el. Tavaly a kaposvári tanács a korábbiakhoz hasonló következtetésre jutott. Szerintük ugyanis nem bizonyítható, hogy az MVM-nek kétségkívül veszteséget okozó, csalárd ügyletekről Kocsis István tudott. Az ügyész szerint az első fok ismételten elmulasztotta a dokumentumok együttes vizsgálatát. Ebből a számukra nem csak az rajzolódik ki, hogy Kocsis István nem hogy tudott az ügyletekről, de azokban irányító szerepet játszott, hanem hogy mindezt a vádlottak bűnszervezetben követték el. Szakértők szerint, ha a bíróság helyt adna az ügyészségnek, az érintettekre akár 20 év szigorított fegyházbüntetés is várhat.
A védők alapvetően saját ügyfeleik bűntelensége mellett érveltek, illetve Kocsis Istvánt és feleségét egyazon ügyvéd képviseli. A felelősséget kis mértékben a többiekre, a leginkább viszont a már elhunyt egykori gazdasági igazgatóra, Molnár Lászlóra igyekeztek hárítani. E változatnak alapvetően helyt adott az első fok is.
A szövevényes ügyletsorozatokban, aminek során úgymond az MVM terjeszkedése ürügyén sok esetben offshore-hátterű vállalkozásoknak utaltak ki állami milliárdokat, szóba kerül egy vásárosnaményi gázerőmű-terv, egy bátonyterenyei energianádüzem, egy horvátországi szálloda – amit papíron Kocsis Istvánné vett meg -, valamint az osztrák Meinl Bank. A tanúk között felbukkan az akkori stratégiai vezérhelyettes, a Horn-kormány olajmaffia-ügyekben is érintett egykori energetikai kormánybiztosa, Karl Imre is.
A tárgyaláson a vádlottak közül csak - az első fokon szintén felmentett - Varga-Sabján László jelent meg. Bírósági határozathozatal három hét múlva várható.
Egy, a több mint tíz éves ügy bonyolult hatalmi erővonalait ismerő forrásunk egyáltalán nem zárta ki, hogy a bíróság, immáron helyt adva az ügyészség érvelésének, letöltendő büntetésre ítéli Kocsis Istvánt és társait. Ebben az esetben viszont felülvizsgálat keretében a Kúria hozhatja meg a végső döntést. | https://nepszava.hu/3025561_elhunytakra-kenik-a-felelosseget-kocsis-istvanek | https://web.archive.org/web/20190215143838/https://nepszava.hu/3025561_elhunytakra-kenik-a-felelosseget-kocsis-istvanek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elhunytakra-kenik-a-felelosseget-kocsis-istvanek | Népszava | hungarian-news | 2019-02-14 19:15:00 | [
"Karl Imre",
"Kocsis István",
"Kocsis Istvánné",
"Szász András",
"Varga-Sabján László"
] | [
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt."
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"offshore",
"energia",
"ítélet/döntés",
"pénzmosás",
"bányászat",
"állami / önkormányzati vállalat",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"ügyészség"
] | [] |
48,622 | Törvényt sérthet Palkovics az akadémiai intézetek támogatásának visszatartásával | Felmerül a költségvetési csalás gyanúja is. | MTA;támogatások;Palkovics;
2019-02-15 15:45:04
Törvényt sérthet Palkovics az akadémiai intézetek támogatásának visszatartásával
Felmerül a költségvetési csalás gyanúja is.
Törvénysértést követ el az innovációs és technológiai miniszter, ha – a hatályos központi költségvetési törvény előírása ellenére – visszatartja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteinek és kutatóhelyeinek a támogatását (2018. évi L. törvény 1. melléklet XVII. fejezet), és nem biztosítja az intézetek folyamatos működéséhez nélkülözhetetlen, költségvetési finanszírozást - állítja közleményében négy volt igazságügyi miniszter.
Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint emellett felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Különösen, ha e pénzeszközökből nem állami szervezeteknek is juttatnak, vagyoni hátrányt okozva a költségvetésnek.
A jóváhagyott céltól eltérő felhasználásra irányuló törekvések előkészületnek minősülnek, amelyek nem büntetendők. Ezzel szemben a pénzeszközök eltérő felhasználásának megkezdésével a cselekmény kísérleti szakba lép, a támogatás felhasználásával pedig befejezetté válik. A kísérletet pedig a törvény a befejezett bűncselekménnyel azonos büntetési tétellel fenyegeti - tette hozzá a négy volt miniszter. Mint írták, tekintettel arra, hogy a támogatásoknak a jóváhagyott céltól eltérő felhasználása csak több személy szoros együttműködése révén valósulhat meg, a társas bűnelkövetés – ilyen például a bűnszövetségi alakzat – miatt e cselekmény már igen jelentős mértékű szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. azonos súlyú büntetés alkalmazását rendeli a tettesek segítőire, a bűnsegédekre is - olvasható a négy volt miniszter közleményében. | https://nepszava.hu/3025683_torvenyt-serthet-palkovics-az-akademiai-intezetek-tamogatasanak-visszatartasaval | https://web.archive.org/web/20190516180337/https://nepszava.hu/3025683_torvenyt-serthet-palkovics-az-akademiai-intezetek-tamogatasanak-visszatartasaval | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/torvenyt-serthet-palkovics-az-akademiai-intezetek-tamogatasanak-visszatartasaval | Népszava | hungarian-news | 2019-02-15 15:45:00 | [
"Palkovics László"
] | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"tudomány"
] | [] |
48,623 | Az internetről ollózták össze a 21 milliós szakmai tervet | Egyre kínosabb helyzetben van a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) és hajdú-bihari kirendeltsége a megyében futó uniós programjuk miatt. Mint két hete megírtuk, a mulasztások miatt a lakókon kívül már a fideszes többségű önkormányzat sem akarja azokat a lakásotthonokat Püspökladányban látni, ahová jelenleg a Bárándon ellátott betegeket költöztetnék. Ez azonban nem minden: miközben a lakók érzékenyítésére egyetlen fillért sem szántak, több mint 21 millió forintot tapsoltak el a projekt alapját jelentő szakmai iratra úgy, hogy az alig tartalmaz új, érdemi információt. Számításaink szerint a 234 oldalnak mintegy kétharmadát internetes oldalakról, más pályázatokból és intézményi programokból ollózták össze – forrásmegjelölés nélkül.
Érdemes felidézni: a Bárándi Humán Szolgáltató Otthon Hajdú-Bihar megye egyik legnagyobb ellátója, ahol szenvedély- és pszichiátriai betegek, értelmi fogyatékossággal élők laknak. A bárándi intézet is egyike azoknak a településektől távoli tömegellátóknak a megyében, amelyeket egy uniós program részeként felszámolnak. A kitagolásnak hívott folyamatnak a részeként a betegek kisebb, emberközelibb otthonokba költözhetnek. Bárándról összesen 108 ellátottat „szórnak szét” a püspökladányihoz hasonló lakásotthonokban. A 14 ezer lakosú városban készülő két épületbe 23 mentális betegségekkel küzdő ellátott kerülhet. A probléma gyökere, hogy mindezt a helyiek háta mögött próbálták megszervezni.
A hajdú-bihari projekt 2,2 milliárd forintot költségét teljes egészében az Európai Unió finanszírozza. A beruházás alapja a szóban forgó, összeollózott szakmai terv, amelyet a Társadalmi Infrastruktúra Fejlesztő Nonprofit Kft. (TIF) készített. A már több éve állami tulajdonban működő cég első ügyvezetője egyébként Verdó György volt, aki jelenleg az SZGYF Hajdú-Bihar megyei kirendeltségének vezetője. A TIF mostani vezetője tavaly november óta Sánta Áron – ő korábban osztályvezető volt az SZGYF-nél –, mellesleg jelenleg is Fidesz-képviselő a budaörsi önkormányzati testületben.
A szakmai tervet elemezve jutottunk arra, hogy túlnyomó többségében az internetről összelopkodott cikkekből, más nyilvános anyagokból rakták össze. Az irat jelentős része megegyezik a Vas megyei Iváncán található otthon kiváltására írt szakmai anyaggal, pusztán a helyi sajátosságok különbözőek. A terv többi részének elkészítése során sem erőltették meg magukat a készítők: a kiváltandó három hajdú-bihari – a bárándi, szerepi és derecskei – intézet közül utóbbi esetében egy az egyben másolták le a szakmai programot. Az anyag az ellátottak betegségeit is oldalakon át tárgyalja: szó szerint másoltak át cikkeket szakportálokról (például: a Webbeteg.hu-ról, illetve a Búra Alapítvány honlapjáról). A települések bemutatását sem bízták a véletlenre, itt a Wikipédia „lexikonhoz” fordultak segítségért. Mindezeken kívül a terv több részét is megtaláltuk más intézetek pályázataiban – még a református szeretetszolgálat egyik programjából is emeltek át szöveget.
A 234 oldalas dokumentum „szerzői” még arra sem vették a fáradságot, hogy legalább a pénzügyi-gazdasági kockázatok ne ugyanolyanok legyenek, mint a már említett, egymilliárdos költségű Vas megyei projektnél. Hogy melyik szakmai terv létezett hamarabb, lehetetlen eldönteni. Mindenesetre a fentiek nemcsak a TIF-ben folyó munka minőségét kérdőjelezik meg, a terv hitelességét is. Már csak azért is, mert a dokumentum magát szakmai és pénzügyi szempontból iránymutatást adó iratként határozza meg
Az anyagot oldalanként 91 ezer forintért (összesen bruttó 21,2 millió forint) állították össze. Közérdekűadat-igénylésünkben az erre vonatkozó kérdésünkre azt írták, az ár megítélése nem közadat. Pedig viszonyítási alap házon belül is lenne: a Nógrád megyei nevelőszülői hálózat 50 millió forintos fejlesztésére készült 87 oldalas szakmai terv „csak” 610 ezer forintba került.
Akad furcsaság a költségvetésben is. A kommunikációra és a nyilvánosság tájékoztatására szintén szórják a pénzt: erre összesen több mint 13 millió forintot szántak. Kötelező rendezvényeinek szervezésére (mint az alapkőletételre) két helyen is elszámolnak költségeket – például létesítmény helyén felállított tájékoztató táblák költségeinél is. Adatigénylésünkből derült ki, hogy az uniós táblákat az a Debrecenben jól ismert Kaméleon Dizájn Kft. készítette, amely körül hemzsegnek a fideszes politikusok. A társaság egyik alapító tulajdonosa Rácz Róbert megyei kormánymegbízott (korábbi fideszes országgyűlési képviselő is) volt. A cég Kósa Lajos polgármestersége idején több önkormányzati megbízást is kapott. Furcsa módon azonban – szúrta ki az Mfor.hu – tavaly decemberben éppen a Kósa 83 éves édesanyja nevén lévő sertéstenyésztéssel foglalkozó cég, a Méker Kft. falta fel a nyomdaipari vállalkozást.
A szakmai tervre kidobott pénz azért különösen feltűnő, mert eközben egyetlen fillért sem szántak érzékenyítésre. Az SZGYF válaszában arra hivatkozik, hogy saját forrásból költöttek az elfogadást segítő programokra. A főigazgatóság azonban még azt a fórumot is érzékenyítő rendezvénynek igyekszik bemutatni, amelyet a lakossági ellenállás hatására sebtiben hoztak össze egy augusztusi napon – munkaidőben. Különben ezen a fórumon Verdó György megyei főigazgató két másik rendezvényt is érzékenyítő programként próbált „eladni”. Még ott kiderült, hogy az egyiken néhányan vettek részt – és csak a helyi képviselők szűk köre tudott róla –, a másikon pedig még a képviselők sem mentek el, ugyanis testületi ülést tartottak.
A beruházás körül elkövetett hibák beismerésével ér fel, hogy látszólag már az SZGYF is elvinné a projektet Püspökladányból (és a telekszomszéd, Papp Anikó elmondása szerint Benedek István Zsolt főigazgató jelenlétében elnézést kértek tőlük). Ám olyan áron kínálták az önkormányzatnak megvételre (cseretelekkel 134 millió forintért; anélkül 178 millióért) a még el sem készült épületeket, amit a város nem tud kifizetni. Telek nélkül legfeljebb 80 millió forintot adnának érte. A testületi határozat alapján – amennyiben az SZGYF ezt nem fogadja el – az önkormányzat kész bíróságra vinni az ügyet. Kérdés azonban az is, meddig húzható a vita, mert az SZGYF-et is kötik a vállalások: nemcsak át kell adni az épületeket (a püspökladányiakat április 25-éig), hanem a projektet is le kell zárni. Azaz a felek a lakosokkal, a betegekkel és az adófizetők pénzével egyaránt játszanak.
A mulasztások miatt mind az Emberi Erőforrások Minisztériuma fennhatósága alatt működő SZGYF főigazgatójától, mind Verdó Györgytől megkérdeztük: fontolóra vették-e a lemondásukat. Ám kérdésünket azzal utasították el, hogy a szándékaik nem közérdekű adatok.
Politikai kapcsolat
A kivitelező sem áll távol a politikától. A lakásotthonokat ugyanis a TÖMB 2002 Kft. építi, s ez a vállalat feltűnően gyakran nyert korábban különböző megbízási pályázatokat a Rácz Róbert vezette megyei önkormányzatnál. Az állami intézmények, önkormányzatok tenderein máig jelentős sikereket mondhat magáénak.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/7. számában jelent meg, 2019. február 15-én. | https://magyarhang.org/belfold/2019/02/15/az-internetrol-olloztak-ossze-a-21-millios-szakmai-tervet/ | https://web.archive.org/web/20200812001411/https://magyarhang.org/belfold/2019/02/15/az-internetrol-olloztak-ossze-a-21-millios-szakmai-tervet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-internetrol-olloztak-ossze-a-21-millios-szakmai-tervet | Magyar Hang | hungarian-news | 2019-02-15 10:51:00 | [
"Benedek István Zsolt",
"Kósa Lajos",
"Rácz Róbert",
"Sánta Áron",
"Verdó György"
] | [
"Kaméleon Dizájn Kft.",
"Méker Kft.",
"Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság",
"Társadalmi Infrastruktúra Fejlesztő Nonprofit Kft.",
"Tömb 2002 Kft."
] | [
"Báránd",
"Hajdú-Bihar megye",
"Püspökladány"
] | [
"ingatlan",
"csalás",
"EU",
"építőipar",
"szociál"
] | [] |
|
48,624 | Hogy került egy informatikatanár az ország leglátogatottabb múzeuma élére? | Hiába kértük, Eger önkormányzata megtagadta Ringert Csaba pályázatának kiadását, aki informatika tanári végzettséggel nyerte el a Dobó István Vármúzeum igazgatói tisztségét. Még december elején fordultunk közérdekűadat-igényléssel a város jegyzőjéhez. Ám miután kérésünket nem teljesítették, a Magyar Hang a Társaság a Szabadságjogokért jogászai segítségével a bíróságon igyekszik kikényszeríteni az azóta hivatalba lépett igazgató szakmai pályázatát.
Érdemes felidézni: Ringertet tavaly november végén nevezte ki a város közgyűlése az ország leglátogatottabb múzeumának élére, miután elődje, Berecz Mátyás szeptemberben – négy hónappal a megbízatásának lejárta előtt – politikai nyomásra lemondott. A kiírásban egyetlen szakmabeli sem látott fantáziát, aminek alighanem oka az is, hogy – mint feltáró cikkekben bemutattuk – a helyi Fidesz befolyása alá vonta az intézményt. Mindenesetre a pályázatra csak Ringert Csaba jelentkezett, akit tavaly nyáron az önkormányzaton keresztül tanácsadóként erőltettek a volt igazgató mellé.
Muzeológiai körökben nemcsak Ringert bátorsága keltett feltűnést, hanem az is, hogy a szakmai előéletének hiánya a közgyűlés fideszes többségét nem zavarta. Ringertnek ugyanis a tanácsadói megbízatása előtt vajmi kevés köze volt a várhoz vagy a muzeológiához. Jelenleg a helyi egyetem neveléstudományi doktori iskolájának hallgatója, a városgazdálkodási bizottság külsős tagja. Egyébként informatika szakos tanár, az egyetem gyakorlóiskolájának volt igazgatóhelyettese és egy darabig irányította a helyi szakképző központot is.
Csak kádernek kell az egri vár | Magyar Hang
Csupán egyetlen jelentkező pályázott az egri Dobó István Vármúzeum igazgatói posztjára: az a Ringert Csaba, akit az önkormányzaton keresztül tanácsadóként tavaly nyáron erőltettek az akkori igazgató, Berecz Mátyás nyakára - derült ki a november végi közgyűlésén. A fideszes többség így természetesen az ő kinevezését javasolta az erről döntő Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI).
Az interneten fellelt életútjában viszont a nyomait sem fedeztük fel a törvényben előírt szakirányú végzettségnek és az ötéves szakmai gyakorlatnak. Előbbi feltétel esetében ugyan elfogadható a jogász vagy közgazdász szakképzettség is, ám nem rendelkezik rendelkezik egyikkel sem. És bár van mérlegképes könyvelői képesítése, az azonban mostani tudásunk szerint nem tekinthető közgazdászi végzettségnek. Ezek alapján pedig kétséges (volt), hogy egyáltalán megfelel-e pályázati kiírásban szereplő és a törvényben rögzített feltételeknek. Ezért fűződik jelentős közérdek Ringert Csaba pályázatának megismeréséhez.
A jegyző az adatigénylésünket a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényre hivatkozva nem teljesítette. Ringert ugyanis a pályázatában kikötötte: nem járul hozzá, hogy a szakmai anyagát a megbízó közgyűlésen és a szakmai bizottságon kívül más megismerje.
Az újdonsült igazgató személye egyébként az Emberi Erőforrások Minisztériumán (EMMI) is átcsúszott. Bár a tárca szerepe a kinevezésekben formális – tehát a közgyűlés döntését jóvá kell hagynia –, azért nem elhanyagolható. Kétely esetén ugyanis vétózhat. Ám nem különösebben érdekelte őket az egri vár vezetésének ügye. Legalábbis erről árulkodik, hogy ugyan a törvény előírja az EMMI meghívását a pályázók szakmai anyagait vizsgáló szakmai bizottságba, az ülésre nem érkezett meg a minisztériumi delegált. Így nem meglepő, hogy az EMMI végül jóváhagyta Ringert kinevezését. A birtokunkba jutott, erről szóló irat szerint a pályázatát megalapozottnak tartják, de leszögezik: a vár magas színvonalú működtetése megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező igazgató-helyettes kinevezésével biztosítható. Erre a jóváhagyó nyilatkozatra utal az a kormányhivatali állásfoglalás is, amelyet az LMP-s Komlósi Csaba kért a törvényességi osztálytól. A képviselőnek az EMMI-re hivatkozva azt írták, hogy a tárcának bemutatták a Ringert Csaba végzettségét és szakmai gyakorlatát igazoló papírokat.
Különben időközben kiírták a szakmai igazgatóhelyettesi munkakörre is a pályázatot. Egri forrásaink szerint inkább politikai, mintsem szakmai tapasztalattal rendelkező személy esélyese a kiírásnak. Ezért lehet fontos az, hogy a pályázaton – az Emmi iránymutatásával szemben – a (múzeum)vezetői gyakorlat nem elvárás. Pusztán előnyt jelent.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/6. számában jelent meg, 2018. február 8-án. | https://hang.hu/belfold/hogy-kerult-egy-informatikatanar-az-orszag-leglatogatottabb-muzeuma-elere-104806 | https://web.archive.org/web/20240103090514/https://hang.hu/belfold/hogy-kerult-egy-informatikatanar-az-orszag-leglatogatottabb-muzeuma-elere-104806 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hogy-kerult-egy-informatikatanar-az-orszag-leglatogatottabb-muzeuma-elere | Magyar Hang | hungarian-news | 2019-02-16 15:20:00 | [
"Berecz Mátyás",
"Ringert Csaba"
] | [
"Dobó István Vármúzeum",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Fidesz"
] | [
"Eger",
"Heves megye"
] | [
"pályázat",
"tanácsadás",
"önkormányzat",
"klientúra",
"nyomásgyakorlás",
"adatigénylés"
] | [] |
|
48,625 | Korrupcióval gyanúsítják a volt korrupcióellenes főügyészt | Laura Codruţa-Kövesit az EU testülete a Magyarországot tagjai között nem tudó Európai Ügyészség élére választaná, de éppen akkora hívták be gyanúsítottként, mikor az európai parlamenti meghallgatása lenne. | Gyanúsítottként idézték be péntekre Laura Codruţa Kövesi volt korrupcióellenes főügyészt az ügyészségre. Az ellenzéki pártok ezt a Szociáldemokrata Párt (PSD) bosszújaként értékelik – írta a Maszol.ro.
Kövesit egy olyan ügyben hallgatja ki az igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészség (SIIJ), amelyben hivatali visszaéléssel, megvesztegetés elfogadásával és hamis tanúzással gyanúsítják.
Az ellenzéki pártok képviselői szerint az igazságszolgáltatás vitatott átszervezése során frissen létrehozott SIIJ Liviu Dragnea pártelnök utasítására, koholt vádak alapján igyekszik besározni Kövesit, hogy megakadályozzák európai főügyészi kinevezését.
A román korrupcióellenes ügyészség (DNA) tavaly nyáron felmentett volt vezetője ugyanis a legesélyesebb az európai főügyészi posztra. Kövesit azért menesztették hivatalából Romániában, mert az ország leghatalmasabb emberét, De Liviu Dragneát, a kormánypárt vezetőjét akarta volna levadászni.
A portál szerint a péntekre szóló idézést néhány órával azt követően kapta meg, hogy aznapra megvette a repülőjegyét Brüsszelbe, ahova a jövő hétfői európai parlamenti meghallgatása miatt utazna.
„Az a tény, hogy Laura Codruţa-Kövesit éppen arra a napra idézték be egy ellene indított korrupciós ügyben, amikor Brüsszelben kellene meghallgatáson lennie az európai főügyészi tisztségbe való kinevezés ügyében, egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozók bűncselekményeit kivizsgáló ügyészség nem más, mint politikai fegyver, amelyet a PSD és az ALDE a romániai igazságszolgáltatás ellen használ” – jelentette ki Ionel Dancă, a Nemzeti Liberális Párt PNL szóvivője.
Az európai főügyész kiválasztásával foglalkozó, 12 tagú tanácsadó testület 24 pályázat áttanulmányozása és 11 jelölt meghallgatása után január 31-én készítette el három nevet tartalmazó javaslatát, melyen a 44 éves Kövesi a listavezető.
Kövesi 2013 óta áll a DNA élén, második, meg nem hosszabbítható mandátuma jövő tavasszal mindenképpen lejárt volna. Vezetésével a nagy korrupciós ügyekben illetékes DNA évről évre megdöntötte saját rekordjait, ami a bíróság elé állított, illetve elítélt polgármesterek, törvényhozók, kormánytagok, rendőrök és bírák számát illeti. Kövesi több mint száz embert juttatott rács mögé. | https://hvg.hu/gazdasag/20190214_Korrupcioval_gyanitjak_a_volt_korrupcioellenes_fougyeszt | https://web.archive.org/web/20190215151633/https://hvg.hu/gazdasag/20190214_Korrupcioval_gyanitjak_a_volt_korrupcioellenes_fougyeszt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/korrupcioval-gyanusitjak-a-volt-korrupcioellenes-fougyeszt | HVG | eu-news | 2019-02-14 14:33:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Románia"
] | [
"EU",
"antikorrupció"
] | [] |
48,626 | A semmiből vált sürgőssé és kiemelt beruházássá a győri vízi élménypark | Külön kormányhatározatot kapott az újonnan építendő élményfürdő, amelynek azt is megengedik, hogy 25 különböző ingatlanon terpeszkedjen el, a hatóságoknak pedig extra rövid időt hagytak az engedélyezésre. | A kormány időnként olyan aprólékos részletességgel foglalkozik egy-egy helyi üggyel, amiről a kívülálló nem is gondolná, hogy ez egy kormány feladata. Most például a győri „vízi élménypark létrehozására, valamint az érintett terület árvízi védelmének biztosítására irányuló” beruházásról hoztak külön határozatot.
Ez azt mondja ki, hogy a helyrajzi számmal felsorolt 25 ingatlanra az építési engedély akkor is megadható, ha a létesítendő építmények több ingatlanon helyezkednek el, építési teleknek nem minősülő területen kerülnek elhelyezésre, továbbá ezeket az ingatlanokat az építési engedélyezési eljárás során rendezettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha az ingatlant érintő telekalakítás még nem történt meg.
Ez a beruházás eddig nem is szerepelt a Modern Városok Programba tartozó, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított turisztikai és városfejlesztési célok között, csak a csütörtökön közzétett határozat illesztette be, az azonnali kiemeltté nyilvánítás után pedig arra következtethet az elmúlt években megedződött állampolgár, hogy valami bonyodalom lehet a telekkialakítással, vagy éppen nem akarják betartani az általános törvényi szabályokat.
Ráadásul a közigazgatási hatóságoknak alapesetben 15, a szakhatóságoknak 8 napot szabtak meg az ügyintézéshez. Igaz, a központi építészeti-műszaki tervtanács véleményét be kell szerezni, de sok idő erre se marad.
Az ilyen különleges szabályok megfogalmazására az uniós vagy hazai költségvetésből megvalósuló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény hatalmazza fel a kormányt. Ez eredetileg 2006-ban, a Gyurcsány-kormány idején született, de akkor csak néhány kiemelt nagyberuházásra vonatkozott, amelyek költsége legalább 5 milliárd forint volt vagy legalább 1000 új munkahelyet hoztak létre.
A most alkalmazott paragrafusokat mind 2010 után illesztették bele, kiterjesztve az egyedi bánásmód lehetőségét a mindössze 90 millió forint teljes költségigényű és 15 új munkahelyet teremtő, valamint az egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatásból megvalósítandó invesztíciókra is.
Az nem derül ki a kormányhatározatból, hogy a felsorolt telkek kinek a tulajdonában vannak. | https://hvg.hu/gazdasag/20190214_A_semmibol_valt_surgosse_es_kiemelt_beruhazassa_a_gyori_vizi_elmenypark | https://web.archive.org/web/20190215151147/https://hvg.hu/gazdasag/20190214_A_semmibol_valt_surgosse_es_kiemelt_beruhazassa_a_gyori_vizi_elmenypark | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-semmibol-valt-surgosse-es-kiemelt-beruhazassa-a-gyori-vizi-elmenypark | HVG | hungarian-news | 2019-02-14 20:18:00 | [] | [] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"ingatlan",
"fürdő",
"engedély",
"építőipar",
"egészségturizmus",
"vízügy",
"állami/önkormányzati szerződések",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
48,627 | Sehol nem gazdagszik olyan ütemben a foci, mint Magyarországon | Beverekedte magát Európa 20 leggazdagabb ligája közé az nb1, de a régióban mindenhol egészségesebb a focicsapatok bevételi struktúrája. | Az elmúlt évek hihetetlen ütemű növekedésének köszönhetően beverekedte magát Európa 20 leggazdagabb ligája közé a magyar élvonalbeli labdarúgó-bajnokság. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) januárban publikált jelentése szerint az NB1-es csapatok összesített bevétele 89 millió euró volt 2017-ben, ami egy csapatra vetítve átlagosan 7,4 millió eurót jelent. Ez pedig épp a huszadik legtöbb az UEFA által vizsgált 55 ország közül.
Ennél is többet mond azonban a trendekről, hogy 2008 és 2017 között messze a magyar liga bevételei nőttek a legnagyobb mértékben egész Európában. Ebből a szempontból a második helyen Kazahsztán áll, ahol bő háromszorosára ugrott az elmúlt kilenc évben a csapatok átlagos büdzséje, itthon azonban még ennél is közel kétszer gyorsabban, 450 százalékkal emelkedtek a bevételek.
Mindezt ráadásul euróban, úgy, hogy a közös európai deviza közben jelentősen erősödött a magyarhoz képest. Azaz forintban még ennél is sokkal nagyobb mértékű volt a gyarapodás. Éves átlagárfolyammal számolva közel hétszer annyi pénzből gazdálkodhatott tavalyelőtt egy élvonalbeli magyar futballklub, mint 2008-ban.
A növekedés természetesen 2010-ben gyorsult fel. Korábban mi is írtunk róla, hogy 2017-ben átlagosan négyszer nagyobb költségvetése volt egy NB1-es labdarúgócsapatnak, mint a Fidesz 2010-es hatalomra kerülésekor. Akkor az élvonal teljes költségvetése mindössze 8 milliárd forint volt, hét évvel később viszont már úgy is közel 25 milliárdra, hogy időközben 16-ról 12 csapatosra szűkítették a ligát.
Bár a nyugati országok bajnokságától még ezzel a hatalmas ugrással is messze elmarad a magyar élvonal, régiós összevetésben azonban már kifejezetten jól állunk. A magyar focinál a térségben csak a gazdaságilag sokkal előttünk járó osztrák, illetve a négyszer nagyobb piaccal rendelkező lengyel gazdagabb. A szintén 10 milliós, de gazdaságilag sok szempontból jobban álló Csehországban egy élvonalbeli labdarúgó-csapat átlagosan 40 százalékkal gazdálkodhat kevesebből, mint itthon, az európai topligákat utánpótlással ellátó szerb klubok büdzséje pedig alig több mint negyede a magyar együttesekének.
Az UEFA adataiból ugyanakkor az is látszik, hogy ezekben az országokban sokkal egészségesebb a focicsapatok bevételi struktúrája, mint Magyarországon. Itthon a jegyek értékesítéséből, illetve a nemzetközi szövetségektől kapott díjakból a teljes büdzsének mindössze 5 százaléka jön össze, ugyanez Romániában a bevétel negyede, Csehországban, Lengyelországban és Bulgáriában nagyjából a harmada, Szerbiában és Horvátországban pedig durván a fele.
Itthon a legfontosabb forrás az UEFA szerint a szponzoroktól érkező pénz, ami a teljes bevétel közel felét adja. Ez jóval több annál, amit korábban mi becsültünk: a G7 tavalyi számításai szerint a szponzoroktól durván a bevételnek csak a negyede jöhetett. A különbség magyarázata az lehet, hogy itthon nagyon nagy az úgynevezett egyéb bevételek aránya a csapatok büdzséjében, és mások mellett ebben a kategóriában szerepelnek az önkormányzati és a tao-támogatások is. Könnyen elképzelhető, hogy ezeket legalább részben a szponzori pénzekhez sorolta az európai szövetség.
Mindenesetre ez az a szegmense a futballgazdaságnak, ahol abszolút kiemelkedőt tud nyújtani Magyarország. A hazai csapatok még a lengyeleknél is több pénzt szednek össze szponzoraiktól, ami nemcsak a teljesítmény, de a piac mérete alapján is teljesen irracionális.
Persze – ahogy erre egy korábbi cikkünkben már felhívtuk a figyelmet – itthon semmilyen üzleti racionalitás nincs a futball támogatása mögött.
A szponzoroktól kapott pénz mennyisége véletlenül sem az eredményességtől, sokkal inkább a politikai kapcsolatoktól függ.
A piaci anomáliákat elég jól mutatja, hogy 2017-ben a Felcsút úgy kaphatott hatvanszor annyi pénzt a szponzoroktól, mint a Paks, hogy miközben a Puskás FC 2017-ben egy fél idényt a másodosztályban töltött, és később sem szerepelt jól az élvonalban, addig a tolnaiak a 2016/2017-es szezonban épphogy lemaradtak a nemzetközi kupaszereplést érő negyedik helyről.
Érdekesség, hogy az UEFA elemzése szerint a magyar csapatoknak nincsenek tévés bevételei. Valójában természetesen vannak, sőt az állami média által túlárazott szerződéseknek köszönhetően nem is jelentéktelen, évi közel 7 milliárd forint az az összeg, amihez ilyen formában juthat a magyar élvonal. A nemzetközi szövetség számaiban ezek a milliárdok valószínűleg azért jelennek meg más soron, mert a csapatok – amelyekhez transzferként a Magyar Labdarúgó Szövetségen keresztül érkezik a tévés pénz – nagyon furcsa néven*jellemzően “MLSZ központi bevételek – vagyoni értékű jogok hasznosítása” vagy valamilyen hasonló megnevezéssel
szerepeltetik ezt a tételt a beszámolójukban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárd forint folyik át az MLSZ-en a futballcsapatokhozMég annál is sokkal több pénz kapnak a magyar focicsapatok a közvetítésekért, mint amennyiről eddig hallani lehetett. | https://g7.hu/adat/20190215/sehol-nem-gazdagszik-olyan-utemben-a-foci-mint-magyarorszagon/ | https://web.archive.org/web/20230128001848/https://g7.hu/adat/20190215/sehol-nem-gazdagszik-olyan-utemben-a-foci-mint-magyarorszagon/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sehol-nem-gazdagszik-olyan-utemben-a-foci-mint-magyarorszagon | G7 | hungarian-news | 2019-02-15 11:31:00 | [] | [
"Puskás Futball Club Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"sport",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
48,628 | Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket | Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezése kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne. | Az első elképzelések tavaly arról szóltak, hogy a jövőben a vizes vb-t is szervező Bp2017 Kft. felelhet majd a hasonló rendezvényekért. A cég azonban épp a világbajnokság korrupciós botrányai miatt teljesen hiteltelenné vált, ráadásul a vállalatot a kabinet részéről ellenőrző Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter is visszaszorult a választások után, ami a Bp2017 Kft. sorsát is megpecsételte.
Az már tavaly nyáron eldőlt, hogy a társaságot megszüntetik. Úgy tudjuk, hogy ez csak azért húzódott, mert nem lehetett tudni, hogy van-e elég vagyon a cégben a kötelezettségek fedezésére. Ha ugyanis menet közben kiderül, hogy nincs, akkor a vállalatot felszámolják, ami nagyon kellemetlen lett volna azok után, hogy az állam sok tízmilliárdos támogatással segítette a működését. A likviditási gondokat erősíti, hogy a cég féléves késéssel tette csak közzé éves beszámolóját, amiben voltak kifejezetten furcsa tételek, ráadásul a számok valódiságát sem ellenőrizte könyvvizsgáló, pedig a törvény szerint ez kötelező lett volna.
Mindenesetre információink szerint mostanra nagyjából sikerült rendezni a sorokat, és készen áll a megszűnésre a Bp2017 Kft. Úgy tudjuk, hogy a közel száz munkatárs többségétől a közeljövőben megválnak, és ezután vélhetően a végelszámolás is megindulhat.
Az azonban már korábban egyértelművé vált, hogy lesz, aki átvegye az eredetileg a Bp2017 Kft-nek szánt szerepet. Még decemberben írtunk róla, hogy a kormány egy direkt ilyen célra alapított vállalkozás felállításáról döntött, januárban pedig be is jegyezték a céget. A Sportesemények Szervezéséért, Lebonyolításáért és Sportszolgáltatásért Felelős Nonprofit Kft. ötlete állítólag a sportszakállamtitkár, Szabó Tünde fejéből pattant ki, és ő is felel a projektért. Igaz, a társaságot a korábbi sportriporter, Mezei Dániel vezeti.
Az eredeti elképzelés az volt, hogy központosítják a rendezvényszervezést, és az ehhez szükséges szaktudást egy cégbe gyűjtik össze. Így az egyes események szervezésénél nem kell mindent a nulláról kezdeni, hiszen az ott dolgozóknak már lesz tapasztalata, hogy hova nyúljanak, kit keressenek, adott szituációkat hogyan kezeljenek.
Az ötlet kifejezetten logikus, már-már piaci szemléletű volt. Különösen, hogy az elmúlt időszakban tényleg megugrott a hazai rendezésű sportesemények száma. Miközben 2006-ban 6, és még 2010-ben is csak 34 nemzetközi sporteseményt támogatott a kormány, addig 2017-ben már 113-at, ezek több mint háromnegyede felnőtt verseny volt. Érdemi visszaesés ebben tavaly sem volt, az idén pedig négy nagy világbajnokság is lesz Magyarországon, és Budapesten rendezik a köznyelvben csak zsidó olimpiaként futó Maccabi Európa Játékokat is.
Ezeket kellett volna egy cégben összefogni úgy, hogy a párhuzamosságok kezelésével spórolnak az események költségvetésén. Na, ez az, ami nem valósul meg.
A hosszúnevű kft. ugyanis hiába állt fel, nem ez a cég fog szervezni mindent, sőt jelenleg úgy tűnik, hogy amit ők szerveznek, azt sem házon belül oldják meg. Jelen állás szerint még a korábbiaknál is széttagoltabb, három szintű lesz a hazai eseményszervezés felelősségi rendszere.
A radar alatti kisebb eseményeket továbbra is az illetékes szakszövetségek szervezhetik, illetve ahol erre megvan a tudás, mint például a mintaként emlegetett kajak-kenu sportban, ott akár a nagyobb eseményeket is megtarthatja a sportág felügyelő szervezete
A fontosabb, de nem kiemelkedő rendezvények lesznek az új vállalat terepe
Az igazán nagy, komoly nemzetközi érdeklődésre számot tartó versenyeket pedig (a vizes vb-hez hasonlóan) a jövőben is külön erre a célra létrehozott projektcégek fogják össze.
Még a politikai felelősök is elválnak: a Sportesemények Szervezéséért, Lebonyolításáért és Sportszolgáltatásért Felelős Nonprofit Kft-t Szabó Tünde felügyeli, a nagyobb eseményeket viszont a kormány részéről a nagyprojektek hosszú sorában feltűnt Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára ellenőrzi majd.
A kissé kaotikus helyzetet jól szemlélteti, hogy az idei világbajnokságok közül a vívó és a kajak-kenu vb-t az illetékes szövetség, az asztalitenisz és az öttusa versenyt viszont az új cég szervezi. A 2023-as atlétikai világbajnokságra szinte biztosan külön vállalatot hoznak majd létre.
A Sportesemények Szervezéséért, Lebonyolításáért és Sportszolgáltatásért Felelős Nonprofit Kft. ráadásul egyelőre nem is építkezik túl aktívan, legalábbis ami az alkalmazottakat illeti. A vállalatnak a NAV adatai szerint február elején mindössze egy ember dolgozott. Bár több forrásból is úgy hallottuk, hogy most már ketten-hárman állnak alkalmazásban a cégnél, a társasághoz nem rendezvényszervezéshez értő szakembereket, hanem adminisztrációs munkatársakat vettek fel. A tapasztaltabb szakemberek külsősként, szerződéssel dolgoznak be, és nagyon valószínű, hogy ebben nem lesz változás.
Azaz a tényleges munkát tulajdonképpen kiszervezi a sportrendezvény szervező állami vállalat,
ami ugye pont az eredeti koncepciónak, a tudásközpont megteremtésének mond ellent, és megkérdőjelezi a megtakarítási lehetőséget is.
Pedig ésszerű lenne néhány embert átvenni a Bp2017-től, ott ugyanis valamennyi tapasztalat biztos összegyűlt a vb szervezése során, a munkatársak többsége pedig hamarosan szabadon igazolható lesz. Erre azonban nem csak azért nincs túl sok esély, mert jelen állás szerint nem is vesznek fel embereket az új társasághoz, hanem azért sem, mert – ahogy egy forrásunk fogalmazott –
a vizes vb vállalata mindenkinek büdös.
Ez alól pedig nem kivétel Szabó Tünde sem, aki nagyon nem szeretne a Seszták-hagyatékkal közösséget vállalni.
Kerestük kérdéseinkkel a Sportesemények Szervezéséért, Lebonyolításáért és Sportszolgáltatásért Felelős Nonprofit Kft-t, de sok mindent nem tudtunk meg tőlük. Mezei Dániel annyit árult el, hogy jelenleg három verseny szervezésén dolgoznak, egyéb kérdéseinkkel azonban a Szabó Tünde által vezetett államtitkársághoz irányított. Ahol viszont nem reagáltak a megkeresésünkre, még azt sem árulták el, mely események tartozhatnak hozzájuk.
Más kérdés, hogy utóbbit jó eséllyel még ők sem tudják, mivel minden eseményről külön kormánydöntés kell. Ilyenből pedig túl sok még nem született: egyelőre kizárólag az asztalitenisz vb-t és a Női Vízilabda Világliga Szuperdöntőjét bízták hivatalosan rájuk. Ez egyébként nem könnyíti meg a cég vezetőinek dolgát, hiszen már akkor késésben vannak, ha most kézbe kapnak egy kormányhatározatot egy idei vb-ről. Erre a legjobb példa az idén augusztusi junior úszó világbajnokság, amire ezer sportolót várnak, egyelőre azonban nem született róla határozat, hogy ki felel a szervezésért. | https://g7.hu/kozelet/20190218/kaoszba-sullyedt-a-kormany-terve-hogy-jobban-szervezzek-a-nagy-sportrendezvenyeket/ | https://web.archive.org/web/20231124082556/https://g7.hu/kozelet/20190218/kaoszba-sullyedt-a-kormany-terve-hogy-jobban-szervezzek-a-nagy-sportrendezvenyeket/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kaoszba-sullyedt-a-kormany-terve-hogy-jobban-szervezzek-a-nagy-sportrendezvenyeket | G7 | hungarian-news | 2019-02-18 11:41:00 | [
"Seszták Miklós"
] | [
"Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft."
] | [] | [
"átláthatóság",
"sport",
"gazdálkodás"
] | [
"Vizes VB 2017"
] |
48,629 | Nyomozás indult a Momentum ellen | Költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozás indult a Momentum és a Párbeszéd Magyarországért ellen — értesült a Magyar Nemzet. Információink szerint az eljárással a Legfőbb Ügyészség az adóhivatal Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságát bízta meg. A feljelentést az Állami Számvevőszék tette, miután egyik párt sem tudott elszámolni a tavalyi választási kampányban elköltött pénzekkel. | Gabay Dorka
2019.02.16. 06:52
Költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozás indult a Momentum és a Párbeszéd Magyarországért ellen — értesült a Magyar Nemzet. Információink szerint az eljárással a Legfőbb Ügyészség az adóhivatal Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságát bízta meg. A feljelentést az Állami Számvevőszék tette, miután egyik párt sem tudott elszámolni a tavalyi választási kampányban elköltött pénzekkel.
Lapunk információi szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) költségvetési csalás gyanúja miatt rendelt el nyomozást a két párttal szemben, mégpedig az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feljelentése alapján, amelyet a szervezet a Legfőbb Ügyészségen tett meg. Az ÁSZ azért fordult a hatósághoz, mert a két párt kampányelszámolása szabálytalan volt, a közpénzek és egyéb források felhasználása nem volt átlátható és elszámoltatható. A számvevőszék jelentésében arra is rámutatott, hogy a Momentum és a Párbeszéd egyike sem igazolta a kampányban felhasznált pénzek szabályos elköltését.
Ismert, míg a Párbeszéd közel hatmillió, a Momentum több mint félmilliárd forintból kampányolhatott. Az ÁSZ szerint gyakorlatilag nem lehet tudni, mire fordították a támogatást, miként azt sem, hogy a felhasználható összeget valóban elköltötték-e. Az sem tisztázott, hogy a két párt valamelyike kapott-e máshonnan, például külföldről tiltott támogatást a kampányához, illetve nem derült ki, hogy betartották-e a jelöltenként felhasználható ötmillió forintos korlátot. Mindezek pedig felvetették a költségvetési csalás gyanúját.
A Momentum több alkalommal kísérletet tett arra, hogy megmagyarázza: ők tulajdonképpen elszámoltak a kampányban felhasznált félmilliárd forinttal. Pedig nem tették közzé határidőre a beszámolójukat, aztán nem vették át a számvevőszék adatbekérő leveleit.
Hosszas ígérgetés után a párt végül közzétett a honlapján egy elszámolást arról, hogy mire költöttek el 500 millió forintot, de számlákat nem csatoltak a kimutatáshoz. Ezt csak azután pótolták, hogy január végén az ÁSZ költségvetési csalás gyanújával feljelentést tett a Momentummal szemben. Ezzel a lépéssel azonban a párt saját magát leplezte le, hiszen a számlák között számosat a hatályos jogszabályokat semmibe véve a választás, azaz április 8-a után állítottak ki, s olyan megbízási számlát is megosztottak, amelynek kifizetési határideje idén májusban jár le, ugyanakkor hiányoztak a több tíz millió forintra tehető üzemanyag-elszámolások.
Értesüléseink szerint a Legfőbb Ügyészség a NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságát jelölte ki a nyomozás lefolytatására. Információinkat a NAV megerősítette, azonban a folyamatban lévő ügyre való tekintettel további tájékoztatást nem adtak.
Az ÁSZ egyébként a két párt állami támogatásának felfüggesztését is kezdeményezte korábban, mégpedig azzal az indoklással, hogy sem a Momentum, sem a Párbeszéd gazdálkodása nem törvényes és nem átlátható.
költségvetési csalás
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
párbeszéd
kampánypénzek
pártok
elszámolás
nyomozás
momentum
Állami Számvevőszék
Feljelentés
vizsgálat | https://magyarnemzet.hu/belfold/nyomozas-indult-a-momentum-ellen-4567076/ | https://web.archive.org/web/20201202184106/https://magyarnemzet.hu/belfold/nyomozas-indult-a-momentum-ellen-4567076/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomozas-indult-a-momentum-ellen | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2019-02-16 12:56:00 | [] | [
"Momentum",
"Párbeszéd (párt)"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [] |
48,630 | A ZÁÉV az UTE új jégcsarnokát dupla áron, 2 helyett 4,6 milliárdért húzza fel | Egyszerűen nem lehet megállítani Mészáros Lőrinc cégeit a közbeszerzések elnyerésében. A milliárdos üzletember egyik új érdekeltsége, a ZÁÉV Építőipari Zrt. most az Újpesti Torna Egylet számára épít jég- és curling csarnokot. | Fizess elő az Átlátszóra: atlatszo.hu/tamogatom
A sportegylet tavaly év végén számolt be arról, hogy új jégcsarnokot építtetnek, mivel az UTE Jégkorong Szakosztálya kinőtte a Megyeri úti létesítményt. „Az ország egyik legeredményesebb jégkorongszakosztályánál annyira sok a gyerek, hogy nem lehet már megfelelő mennyiségű edzésidőt biztosítani egy jégpályán. Elengedhetetlen, hogy legyen egy második jégpályánk, mert egyszerűen nem tudunk fejlődni, a csapatoknak nincsen elég jégidejük.”
A hamarosan startoló építkezésről beszámolva a jégkorong-szakosztály elnöke hangsúlyozta, hogy „az új pálya a XXI. századnak megfelelő edzőpálya lesz, komoly infrastruktúrával, öltözőkkel, modern helyiségekkel. Ami azonban újdonság, hogy a jégkorong mellett lesz egy curling pálya is, hiszen Magyarországon ezt a sportágat is egyre többen űzik.”
Az uniós közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számában most megjelent az UTE jégcsarnokának kivitelezésére kiírt közbeszerzés eredménye: a tájékoztató alapján 5 ajánlat érkezett a munkára, és a nyertes a ZÁÉV Zrt. lett.
A Szilágyi utcai atlétikai sporttelepen épülő új Jégcsarnok alapterülete 3962 m2 lesz, amely magában foglal egy megközelítőleg 2000 m2 nagyságú jégpályát.
A ZÁÉV az eredetileg tervezettnél kétszer drágábban, nettó 2,1 milliárd forint helyett 4,6 milliárdért húzza fel a létesítményt.
Idén januárban jelentették be, hogy a ZÁÉV Zrt. és építőipari tevékenységet folytató leányvállalatai Mészáros érdekeltségébe kerültek. A cégnek mostanában nem az UTE-jégcsarnok az egyetlen drága munkája: nemrég megírtuk, hogy Zalaegerszeg új fedett uszodáját a becsült 5,6 milliárd forint helyett 8,8 milliárdért húzza fel a ZÁÉV, és mintegy 26 milliárd forintért építi fel az új Néprajzi Múzeumot a Városligetben a Magyar Építő Zrt.-vel közösen.
A közbeszerzések alakulását nyomon követve korábban cikkeztünk arról, hogy számításaink alapján 2017-ben a ZÁÉV 430 milliárd forint értékű tendert nyert el, 2018-ban pedig 42,4 milliárd forint értékű közpénzes megbízást kapott. | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/18/a-zaev-az-ute-uj-jegcsarnokat-dupla-aron-2-helyett-46-milliardert-huzza-fel/ | https://web.archive.org/web/20230205150457/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/18/a-zaev-az-ute-uj-jegcsarnokat-dupla-aron-2-helyett-46-milliardert-huzza-fel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-zaev-az-ute-uj-jegcsarnokat-dupla-aron-2-helyett-46-milliardert-huzza-fel | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-02-18 13:00:00 | [] | [
"UTE",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"sport",
"építőipar",
"klientúra",
"stadion",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,631 | A Market-vezér beszáll a magyar Mekibe | A McDonald's Corporation pénteken üzletrész-adásvételi szerződést írt alá Scheer Sándorral, a Market Zrt. elnök-vezérigazgatójával, aki így a cég Developmental Licensee (DL) partnere lesz a magyar piacon – derül ki a McDonald's közleményéből. | A McDonald's Corporation pénteken üzletrész-adásvételi szerződést írt alá Scheer Sándorral, a Market Zrt. elnök-vezérigazgatójával, aki így a cég Developmental Licensee (DL) partnere lesz a magyar piacon – derül ki a McDonald's közleményéből.
A Developmental Licenseek rendszere egy olyan franchise-modell, amit a McDonald's több mint 30 éve alkalmaz és több mint 80 piacán működtet világszerte. Ez azt jelenti, hogy az egyéni tulajdonos-üzemeltetők, illetve a hagyományos vagy Developmental Licenseek a saját tőkéjüket fektetik a McDonald's márkába.
A megállapodás értelmében a McDonald's a magyarországi vállalatban meglévő tulajdoni érdekeltségét teljes körűen Scheer Sándorra ruházza át, hogy DL partnerként fejlessze és üzemeltesse a piacon működő McDonald's éttermeket. A magyarországi üzlet további működtetéséhez és növekedéséhez szükséges tőkét Scheer Sándor fogja biztosítani.
Az üzletvitel napi szintű irányítását a továbbiakban is Horváth Ágnes, a McDonald's Magyarország ügyvezető igazgatója végzi majd. A változásról Horváth Ágnes azt mondta, hogy a DL-struktúrára való áttérés a legjobb pillanatban történik ahhoz, hogy a McDonald's magyarországi növekedésének újabb fázisába lépjenek.
2015 májusában a McDonald's hosszú távú céljaként tűzte ki, hogy globálisan 95 százalékos franchise-arányt valósít meg rendszerében. A McDonald's azóta több mint 4000 éttermet adott franchise-üzemeltetésbe világszerte. A McDonald's magyarországi hálózata 89 étteremből áll, melyek több, mint 50 százalékát jelenleg helyi vállalkozások franchise-átvevőként üzemeltetik. A tranzakció pénzügyi feltételei nem publikusak. | https://index.hu/gazdasag/2019/02/15/a_market-vezer_beszall_a_magyar_mekibe/ | https://web.archive.org/web/20230527223925/https://index.hu/gazdasag/2019/02/15/a_market-vezer_beszall_a_magyar_mekibe/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-market-vezer-beszall-a-magyar-mekibe | Index | hungarian-news | 2019-02-15 13:02:00 | [
"Scheer Sándor"
] | [
"McDonald's Corporation"
] | [] | [
"vendéglátás",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [] |
48,632 | Ügyészség: Nem is veszett el Jávor Benedek Elios-ügyben tett feljelentése | Tagadja a Központi Nyomozó Főügyészség, hogy elveszett volna Jávor Benedek Elios-ügyben tett feljelentése. A csütörtök délután kiadott közleményben az áll, eljutott az ügyészségre a feljelentés, viszont mivel Szigetvári Viktor már tett egy feljelentést "ugyanezen bűncselekmény miatt" - amelyet a Központi Nyomozó Főügyészség 2018. február 19-án kelt határozatával elutasított - Jávor feljelentése pedig új adatot vagy bizonyítékot nem tartalmazott, ezért annak érdemi elbírálására nem kerülhetett sor. | Tagadja a Központi Nyomozó Főügyészség, hogy elveszett volna Jávor Benedek Elios-ügyben tett feljelentése. A csütörtök délután kiadott közleményben az áll, eljutott az ügyészségre a feljelentés, viszont mivel Szigetvári Viktor már tett egy feljelentést "ugyanezen bűncselekmény miatt" - amelyet a Központi Nyomozó Főügyészség 2018. február 19-án kelt határozatával elutasított - Jávor feljelentése pedig új adatot vagy bizonyítékot nem tartalmazott, ezért annak érdemi elbírálására nem kerülhetett sor.
Ezt meg is írták Jávor budapesti irodájának a címére, de "az ügyészség küldeménye a kétszeri – 2018. augusztus 21-én és 2018. augusztus 28-án történő – kézbesítés megkísérlését követően, 2018. szeptember 05-én 'nem kereste' jelzéssel érkezett vissza a Központi Nyomozó Főügyészségre." Ezután "2019. február 01-én Jávor Benedek telefaxon küldött beadványában érdeklődött feljelentésének elbírálásáról", február 6-án pedig az ügyészség újra küldött egy tájékoztatást, ezúttal a képviselő brüsszeli címére.
Csütörtök délelőtt a Népszava információira hivatkozva írtuk, hogy nem találja az ügyészség Jávor Benedek feljelentését, amelyet még tavaly tett az Elios Zrt. uniós pályázatainak ügyében bűnpártolás és hivatali visszaélés gyanúja miatt.
A Párbeszéd EP-képviselője ismeretlen tettes ellen tett följelentést, mert szerinte gyanús, hogy a közvilágítási pályázatokat kiíró önkormányzatok és az uniós pályázatokat menedzselő Miniszterelnökség részéről bűnpártolás vagy hivatali visszaélés történt, vagyis segítettek a Tiborcz Istvánhoz köthető cégnek megnyerni a pályázatokat.
A lap azt írta, az ORFK ezt 2018 augusztusában továbbította a Központi Nyomozó Főügyészségnek, itt viszont, úgy tűnik, eltűnt. Jávor az elmúlt napokban érdeklődött a hatóságnál, hogy mi ezzel a helyzet, de
Jávor Benedek a héten nyilvánosságra hozta, hogy a magyar kormány nem adja le az Európai Bizottságnak az Elios Zrt. 13 milliárd forintnyi beruházásainak számláit, amelyeket az EU csalás elleni hivatala, az OLAF korábban jelentésében erősen problémásnak talált. A képviselő szerint "ez lényegében beismerése annak, hogy a Tiborcz István, foglalkozására nézve vő, érdekeltségébe tartozó cég törvénytelen, korrupt módon nyúlta le az uniós pénzt."
Később a kormány megerősítette, hogy tényleg kiveszi az unió felé leadandó számlacsomagból az Elios által megvalósított projektek számláit, de az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint ez teljesen bevett szokás, ebben semmi meglepő nincs. | https://index.hu/gazdasag/2019/02/14/elios_javor_benedek_tiborcz_istvan_feljelentes_kozponti_fougyeszseg/ | https://web.archive.org/web/20230207173458/https://index.hu/gazdasag/2019/02/14/elios_javor_benedek_tiborcz_istvan_feljelentes_kozponti_fougyeszseg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ugyeszseg-nem-is-veszett-el-javor-benedek-elios-ugyben-tett-feljelentese | Index | hungarian-news | 2019-02-14 13:04:00 | [] | [
"Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK)"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"EU"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
48,633 | Bitay Márton: Az ügyészséghez fordul a Nemzeti Földalapkezelő Hadházy ügyében | Bitay Márton Örs államtitkár közölte: a Nemzeti Földalapkezelő az ügyészséghez fordul Hadházy Ákossal kapcsolatban felmerült aggályok miatt. Az állami földekért felelős államtitkár kiemelte, az a gyanú merült fel, hogy az ellenzéki politikus rokona egy strómanhálózat része, amelynek köszönhetően körülbelül 800 millió forintnál valamivel több összeget próbáltak meg földvásárlásokra fordítani. | Ráadásul minden szál egy bankszámlához vezet vissza, ahonnan a különféle vevők próbáltak előlegeket, illetve a végleges vételárat utalni. Jelen információk alapján mindez a Hadházy családhoz köthető, ennek megfelelően megteszik a szükséges ügyészségi feljelentést, és reményei szerint nyomozás is indul ezzel kapcsolatosan – húzta alá.
Bitay Márton Örs hangsúlyozta: „fontosnak érzem, hogy egy olyan ember, aki rengeteget ócsárolta és taposta a Földet a gazdáknak programot, az kifejezetten érdekel majd engem is, hogy milyen eredményre fog jutni az ügyészség ezzel kapcsolatosan, hogy az ő családja mennyiben érintett egy strómanhálózat vonatkozásában. Ez nem lenne újdonság az LMP-nél, hiszen az a Sallai Róbert Benedek, aki egyébként a földhaszonélvezeti pályázatok szerencsés nyertese, ő is délelőtt még megművelte ezeket a földeket, azután délután bejött a parlamentbe és elmondta, hogy csak fideszesek nyernek az állami termőföld programon” – tette hozzá.
A Bors kedden írt arról, hogy az ügyészséghez fordul a Nemzeti Földalapkezelő Hadházy Ákos édesanyjának ügyében, mivel a szervezet is megalapozottnak tartja a gyanút, hogy az LMP-s képviselő családja egy strómanhálózat tagjaként kijátszotta a földtörvényt.
Lapunk információi szerint a vizsgálat során a földalapkezelő megvizsgálta a számlaszámokat, és a rendelkezésre álló dokumentumok alátámasztották a korábbi cikkünkben leírtakat, miszerint az érintett árverésekre a befizetett biztosítékok szinte mindegyike ugyanarról a helyről, az Erste Bank egyik budapesti fiókjának alszámlaszámláról érkezett be. A megalapozott gyanú szerint Hadházy Ákos édesanyja egy strómanhálózat tagjaként kijátszotta a földtörvényt. A lap értesülései szerint az érintett számlaszámokról 420 millió forint letét érkezett be a szervezethez – a strómanok végül 860 millió forint értékben vettek földet. | https://www.borsonline.hu/aktualis/bitay-marton-az-ugyeszseghez-fordul-a-nemzeti-foldalapkezelo-hadhazy-ugyeben/150730 | https://web.archive.org/web/20180407103832/https://www.borsonline.hu/aktualis/bitay-marton-az-ugyeszseghez-fordul-a-nemzeti-foldalapkezelo-hadhazy-ugyeben/150730 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bitay-marton-az-ugyeszseghez-fordul-a-nemzeti-foldalapkezelo-hadhazy-ugyeben | Bors | hungarian-news | 2018-04-04 14:30:00 | [
"Hadházy Ákos"
] | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [] | [
"privatizáció",
"rokonok",
"strómanok",
"nyomásgyakorlás"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés"
] |
48,634 | A Párbeszéd feljelenést tesz Palkovics László ügyében, költségvetési csalás és hűtlen kezelés a gyanú | A Párbeszéd költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz, mert kétségbe vonja, hogy Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter jogosan vett fel éveken keresztül havi 800 ezer forintos fizetést a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik kutatóintézetétől. | A politikus az MTA tervezett átalakításáról azt mondta, hogy éppen folyamatban van az MTA „elfoglalása, bezúzása”, az Orbán-kormány olyan akciókat indított el, amilyeneket legutoljára az ötvenes években lehetett megfigyelni. A kabinet megkérdőjelezi a tudományos kutatásokat és durván próbálja korlátozni és megszüntetni az MTA függetlenségét és autonómiáját – jelentette ki. Az átalakítás lehetséges okát találgatva Mellár Tamás azt mondta, hogy az MTA intézeti vagyona pontosan nem ismert, de legalább 500 milliárd forintra rúg. A legújabb elképzelés szerint az intézeteket egy alapítványba szeretnék átvinni, majd később több lépcsőben privatizálni - mondta.Szerinte a következő EU-s ciklusban egyre több forrás nyílik meg a tudományos kutatás számára és az Orbán-kormány ezt nyilván egy olyan intézményhálózat számára szeretné megszerezni, amelyikre nagyobb rálátása van. | https://168ora.hu/itthon/a-parbeszed-feljelenest-tesz-palkovics-laszlo-ugyeben-koltsegvetesi-csalas-es-hutlen-kezeles-a-gyanu-163885 | https://web.archive.org/web/20201126014812/https://168ora.hu/itthon/a-parbeszed-feljelenest-tesz-palkovics-laszlo-ugyeben-koltsegvetesi-csalas-es-hutlen-kezeles-a-gyanu-163885 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-parbeszed-feljelenest-tesz-palkovics-laszlo-ugyeben-koltsegvetesi-csalas-es-hutlen-kezeles-a-gyanu | 168 óra | hungarian-news | 2019-02-19 09:57:00 | [
"Palkovics László"
] | [
"Magyar Tudományos Akadémia (MTA)"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
48,637 | Putyinék bankja a világ összes kedvezményét megkapja Orbántól | Adó- és járulékmentesség, védett – de ellenőrizhetetlen – székház és elnöki rezidencia, korlátlan beutazási, azaz bevándorlási lehetőség, sőt diplomáciai mentesség is jár majd az Orbán-kormány és az oroszok által kötött nemzetközi megállapodás alapján a projektek finanszírozására létrehozott Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) budapesti székhelyalapításával. Nemzetközi bankként a parlament előtt lévő jogszabálytervezettel teljes mentességet adnak majd a Magyarországon működő, nem lakossági banknak a magyar pénzügyi felügyeleti szervek és egyéb hatóságok ellenőrzései alól. | Nem gyakran nevez izgalmas olvasmánynak az ember nemzetközi szerződéseket, ám az Orbán-kormány a magyar jogrendbe ültetéshez kénytelen volt a parlamentnek is benyújtani „A Nemzetközi Beruházási Bank és Magyarország Kormánya között a Nemzetközi Beruházási Bank Magyarországi Székhelyéről szóló Megállapodás kihirdetéséről” szóló javaslatát.
A dokumentum alapján Magyarország biztosítja az NBB-nek
a bank igényeinek megfelelő irodaépületeket („föld, épületek, épületrészek, ideértve a megközelítést szolgáló létesítményeket"),
a bankelnök hivatalos rezidenciáját,
és ezeknek az ingatlanoknak a "biztonságát és nyugalmát".
Ha a kinézett épületek nem az államéi, azokat az állam bérelné a banknak, ha pedig nem megfelelő állapotúak, a magyar adófizetők pénzén újítanák fel őket. Az épületek biztonsága és nyugalma eközben olyannyira teljes körű lenne, hogy oda még a magyar állam sem tehetné be a lábát, mert a diplomáciai képviseletekre vonatkozó védelem illetné meg.
Mentesség, diplomaták nélkül
Az épületek sérthetetlensége, biztosítása és védelme messze nem minden. A bank
"bármilyen szabályt kialakíthat", ami ahhoz szükséges, hogy az irodaépületben a tevékenységét gyakorolja, és a nagykövetségekhez hasonlóan a rendőrök is csak akkor mehetnének be, ha a bank hívná őket,
a bank ingóságait nem foglalhatja le, kobozhatja el, sajátíthatja ki sem végrehajtó, sem bíróság, sem törvényi úton bárki más.
A bank minden tulajdona és eszközei mentesülnek mindenféle korlátozás, szabályozás, ellenőrzés és moratórium alól.
Az orosz vezetésű nemzetközi bank tervezett kedvezményei - a hasonló nemzetközi intézményekkel azonosan - ezen is túlmutatnak. Az NBB
nem lenne alávetve pénzügyi vagy szabályozói felügyeletnek vagy ellenőrzésnek (ideértve a közzétételi vagy beszámolási kötelezettséget, tőkeszabályozási vagy tőkemegfelelőségi követelményeket vagy egyebeket),
nem lenne kötelezve a számviteli szabványok bármely formában történő bevezetésére,
sem arra, hogy megfeleljen az engedélyeztetési vagy regisztrációs kötelezettség bármely formájának.
Ha pedig kiderülne, hogy az ügyleteihez mégis szüksége van valamilyen speciális jogosítványra, engedélyre vagy jogszabályi jogállásra, a tervezet szerint úgy kell tekinteni, mintha már rendelkezne azokkal,
végül a bank valamennyi tulajdona és bárminemű tevékenysége, művelete mentességet kap „mindenféle jogi eljárás, közigazgatási vagy bírósági eljárás alól, kivéve, ha a bank lemondott mentességéről”.
Ki mondta, hogy ezzel vége lenne a bank kedvezményeinek? Az NBB-ek ezen felül se lesz sok gondja, mivel
Magyarországon található minden eszköze, jövedelme és tulajdona mentességet élvez minden adó- és egyéb közteher megfizetésétől, akár országos, akár helyi szinten, kivéve a szolgáltatási díjakat;
mentes minden adófizetési, adóvisszatartási vagy adóbeszedési kötelezettségtől;
mentességet élvez minden vám, adó vagy egyéb közteher megfizetésétől, vagy – a hivatali használatra szánt áruk tekintetében – bármely import- és exportkorlátozástól.
Kiváltságosok és személyi igazolványok
Na de mi lesz a bank dolgozóival?
A bank dolgozói és elsősorban vezetősége – elnöke, igazgatói és kormányzói, valamint az ő családtagjaik – diplomáciai mentességben részesülnek.
Korlátozás nélkül, állampolgárságtól függetlenül jöhetnek Magyarországra „azon szakértők és tanácsadók is, "akik a Bank érdekében helyszíni látogatásokon vesznek részt".
És jöhet még mindenki más, akiket az NBB meghív.
Megnyugtató módon ez a sok mentesség nem mindenkinek jár, a szöveg legalábbis úgy szól: a banknak dolgozó magyar állampolgárok a törvény idevágó szakaszai szerinti mentességeket nem élvezhetik, ezeket kizárólag külföldiek esetében kell érteni.
Hogy a bank külföldi dolgozói más téren se szenvedjenek hátrányt, a személyi kedvezmények sora nem ér véget a fent felsoroltakkal.
A bank elnökének és családjának még a háztartási célú bevásárlásait is érdemes lesz Magyarországon intézni, miután megkapják a mentességet a személyes vagy családi használatra szánt importált árukkal kapcsolatban fizetendő vámok, adók, vagy egyéb közterhek alól.
Jár nekik a „mentesség a Bank által számukra kifizetett illetmény vagy egyéb díjazás után fizetendő adók valamint társadalombiztosítási hozzájárulások alól”.
Mindezért cserébe a kormány mindössze az érintettek nevét kéri, és már bocsátják is ki az illetékes hatóságok a szükséges személyi igazolványokat, amelyek biztosítják, hogy minden „kiváltságot és mentességet” élvezhessenek az érintettek.
Putyin trójai falolva?
Hogy minderre mi vette rá a magyar kormányt, az az indoklásból sem derül ki. Egy biztos, január végén egy MTI-hírből derült ki, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) központjának Budapestre költözése volt a fő téma Orbán Viktor miniszterelnök és Nyikolaj Koszov, az NBB elnökének megbeszélésén Budapesten, a Karmelita kolostorban. A tárgyaláson a pénzintézet vezetője bemutatta Orbán Viktornak a bank tevékenységét és jövőbeli terveit, ismertetve a döntést: a bank tavaly decemberi kormányzótanácsi ülésén a tagállamok egyhangúlag támogatták a székhely Magyarországra költöztetését, és felhatalmazták a bankot a szerződés aláírására.
De hogy mitől, arra nincs kiforrott válasz, csupán annyi: jelenleg öt szupranacionális fejlesztési bank székhelye található az Európai Unió területén, de egyik sem a közép-európai régióban. A költözésről ugyanakkor már december óta tudni lehetett. Akkor Varga Mihály pénzügyminiszter számolt be a pénzintézet kormányzótanácsának december 4-i ülésén meghozott döntéséről, amely egyúttal felhatalmazást adott a bank elnökének az erről szóló megállapodás aláírására. A pénzügyminiszter akkori beszámolója szerint
Varga azt is állította: a bank székhelyének áthelyezéséről szóló döntés számos előnnyel jár mind a nemzetközi pénzintézet, mind Magyarország számára, kedvező a bank részvényeseinek, ezzel párhuzamosan új lehetőségeket teremt a magyar pénzügyi és gazdasági élet szereplőinek is.
Nagy kérdés azonban, hogy kinek, hiszen Gurmai Zita parlamenti vezérszónokként arról beszélt szerdán a javaslat általános vitájában, hogy ennek a banknak mindössze 380 milliárd forint a mérlegfőösszege, ami 2,5 százaléka az OTP Bankénak. Ezzel az NBB mindössze a tizenhetedik lenne a magyarországi bankok rangsorában, miközben egyetlen másik „versenytárs” sem élvez hasonló mentességeket és kiváltságokat. Ráadásul ez az összeg sem Magyarországon fog hasznosulni, állította az MSZP politikusa, emlékeztetve arra: noha Magyarországnak 12 százalék tulajdonrésze van, a bank által kihelyezett hiteleknek mégis mindössze a 8 százaléka érkezett ide.
Gurmai szerint „nevetséges, hogy Orbán Viktor állandóan a magyar érdekekről szónokol és a nemzeti függetlenséget félti, miközben szélesre tárja Magyarország kapuját az orosz érdekek előtt”. Az ellenzéki képviselő egyenesen „Putyin trójai falovának” nevezte az NBB-t, és többször figyelmeztetett arra,
a parlament előtt lévő javaslat példátlan lehetőséget adna az Európai Unió területére bejutni kívánó, akár biztonsági kockázatot is jelentő személyek számára – érdemi vizsgálat nélkül juthatnának be, az ország határain belül pedig semmiféle vizsgálat alá nem eshetnének a mentességüknek köszönhetően.
Gurmai garanciákat követelt arra, hogy nem a letelepedési kötvénnyel Magyarországra jutott, vitatott kockázatú személyekhez hasonló emberek kapnak majd beutazási engedélyt, sőt teljes, kiemelkedő mozgásteret Magyarországon. A képviselő szerint a javaslat alapján semmiféle garancia nem létezik erre, az egész szövegből csakis az derül ki: a Fidesz lefeküdt az orosz akaratnak, most pedig vörös szőnyeget gurítanak Putyin emberei elé.
Kinek az érdeke?
Varga Mihály nevében Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár vett részt a vitán, magabiztosan ismertetve a hivatalos álláspontot: a Nemzetközi Beruházási Bank az ENSZ-nél multilaterális kormányközi fejlesztési bankként bejegyzett intézmény (azaz nem lakossági bankként kell elképzelni), amelynek célja a társadalmi és gazdasági fejlesztés, a jólét és a gazdasági együttműködés elősegítése a tagállamokban.
A bank pontosan olyan jogokat kap ebben az egyezményben, mint amilyeneket az öt másik bank is megkap az EU-ban.
Elmondta, az öt uniós tagállam, Bulgária, Csehország, Szlovákia, Románia és Magyarország együttes többségi részesedése 50,16 százalék, az orosz tulajdonrész 40,03 százalék.
A ma még moszkvai székhelyű, multilaterális NBB fejlesztési projektekre, beruházásokra nyújt közép- és hosszú távú hiteleket, amelyből Gion szerint a jövőben Magyarország még inkább részesül majd, hiszen a székhelyalapításra érdemes úgy tekinteni, mint egy bérleti szerződésre. Az államtitkár cáfolta, hogy a magyar állam fogja biztosítani és őrizni a bankelnök rezidenciáját, szerinte csupán a székházról lehet szó, Gion ugyanakkor az ideérkezők diplomáciai mentessége kapcsán nem állt elő értékelhető érvvel. A Pénzügyminisztérium szerint mindenesetre Magyarország csakis hasznot húzhat abból, hogy e bank révén nemzetközi pénzügyi központtá válik.
Valójában azonban ennek a pénzintézetnek az elődjét 1970-ben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) tagjai közül a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alapította. Mint arról a Direkt 36 még 2018-ban írt: 2012-ben Vlagyimir Putyin orosz elnök élesztette újjá az egykori kommunista blokk intézményét, a KGST-banknak is nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot. Ez a lépés jól illeszkedett Oroszország azon nagypolitikai törekvéseihez, hogy újra kiterjessze nemzetközi befolyását, különösen a korábban általa uralt kelet-közép európai térségben. Ekkor nevezték ki a bank elnökévé Nyikolaj Koszovot, aki korábban az orosz kormányzat számára politikailag fontos projekteket finanszírozó és ezáltal Putyin egyik fontos eszközének tartott állami Vnyesekonombank vezetőségének volt a tagja.
Az intézményből még az első Orbán-kormány lépett ki 2000-ben, a bank akkoriban „nem kellően átlátható tevékenysége” miatt. Ezzel szemben a harmadik Orbán-kormány, már a paksi bővítési megállapodást követően, 2014-ben döntött arról, hogy újracsatlakozunk az addigra egyértelműen orosz dominanciájú multibankhoz, akkor is azzal az indoklással:
A csatlakozással jóváírták az ország számára azt a 20 millió eurót (6,4 milliárd forintot) amely a korábbi tagságnak köszönhetően a banknál maradt – és amelyet az bő egy évtizeden át nem fizetett ki. A magyar állam ezen felül további 20 millió euróval járult hozzá a bank alaptőkéjéhez, így az ország 2015-ös csatlakozását követően hamarosan a harmadik legnagyobb részvényese lett.
A NBB kelet-közép-európai terjeszkedése egyértelműen orosz érdek. A távlati cél az, hogy az oroszok kiépítsenek egy olyan pénzügyi rendszert, amely alternatívája lehet az Egyesült Államok által dominált nyugati banki infrastruktúrának. Ez ma még talán szürreális, de a bank addig is több szempontból is segítheti az orosz érdekeket, hozzájárulhat például az orosz állam külföldi információszerzési tevékenységéhez is. A bank 9 tagállama közül ugyanis 5 (Bulgária, Csehország, Magyarország, Románia, Szlovákia) az EU és a NATO tagja, így az ezen területeken nyújtott hitelek, a finanszírozott projektek révén az oroszok alapos rálátást szerezhetnek, nem utolsó sorban pedig kapcsolatrendszert építhetnek ki jelentősebb infrastrukturális projektekben.
Van itt kit támogatni, hitelezni
Az Orbán-kormánynak persze más miatt lehet fontos ennyi engedményt tenni. A bank hiteleinek segítségével olyan projektek juthatnak ugyanis pénzügyi támogatásokhoz, amelyekre az EU-tól nem lehet forrást szerezni. Márpedig az NBB multilaterális intézményként hivatalosan egyik ország fennhatósága alá sem tartozik, így nem vonatkoznak rá azok a gazdasági szankciók sem, amelyeket a Krím-félsziget megszállása miatt az Egyesült Államok és az EU vetett ki Oroszországra. Putyin állama ellen 62 országban 159 féle kereskedelmi korlátozás van érvényben, amelyek 2018-ban 6,3 milliárd dollárnyi veszteséget okoztak az orosz kivitelnek. Ezt rendszeresen kritizálja is Orbán Viktor, a kormányfő ugyanakkor a többségében orosz banktól fájdalommentesen juthat orosz pénzhez – akár a paksi beruházás, akár más projektek hitelezéséről van szó.
Gurmai felszólalásának egyik legpikánsabb részlete éppen ezen a ponton lehet érdekes. Az MSZP-s képviselő szerint ugyanis a költözéssel járó megannyi „kiváltság” okát firtató kérdésekre a választ meglepő módon a bank honlapján találhatjuk. „Itt a projektek közül egyetlen magyart emelnek ki: a MET csoportot finanszírozzák, hogy megvehesse a Tigáz-t” – állította, hozzátéve: az látszik, hogy ez a bank azt finanszírozza majd a fideszes oligarcháknak, amit nem tudnak uniós pénzből megoldani. A hitelekért és teljesen tisztázatlan, a magyar felügyeleti szervek által vizsgálni is tiltott banki ügyletekért cserébe pedig „vörös szőnyeget adnak Putyin embereinek” az Európai Unió területén – kifogásolta.
A bank azonban nemcsak a MET-tel szerződött, hanem több esetben valóban olyan vállalatokkal kötött szerződéseket Magyarországon, amelyek a kormányhoz kötődnek, vagy pedig magyar kormányzati támogatásaikkal élve jelen vannak az orosz piacon. Még 2014-ben 15 millió eurós (4,8 milliárd forint) hitelszerződést kötöttek a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó, a magyar vállalkozások exporttevékenységét segítő Eximbankkal. Az OTP-vel 2016 júniusában stratégiai együttműködési megállapodást, a Mollal 2017 júliusban pedig egy speciális finanszírozási szerződést írtak alá, sőt: ugyanezen év augusztusában hitelszerződést kötöttek a Takarékbankkal, amely azóta alig titkoltan Mészáros Lőrinc bűvkörébe került.
(Borítókép: A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) központjának Budapestre költözése volt a fő téma Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és Nyikolaj Koszov az NBB elnökének (b2) megbeszélésén Budapesten a Karmelita kolostorban 2019. január 28-án. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs) | https://index.hu/belfold/2019/02/20/nbb_orosz_kgst_bank_budapest_kozpont_kedvezmenyek/ | https://web.archive.org/web/20190220232609/https://index.hu/belfold/2019/02/20/nbb_orosz_kgst_bank_budapest_kozpont_kedvezmenyek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/putyinek-bankja-a-vilag-osszes-kedvezmenyet-megkapja-orbantol | Index | hungarian-news | 2019-02-20 19:03:12 | [] | [
"Nemzetközi Beruházási Bank"
] | [
"Európa",
"Oroszország"
] | [
"támogatás",
"diplomácia",
"adó",
"bankok - pénzintézetek",
"hitelezés",
"jogalkotás",
"vízum-állampolgárság"
] | [] |
48,638 | Milliárdokat fizethetünk az Orbán családnak dolgozó ügyvédi iroda miatt, Rogán mégsem tud megválni tőlük | Nem tud akkorát hibázni az Orbán család ügyvédjeként ismertté vált, azóta immáron parlamenti képviselő Bajkai István-féle SBGK Ügyvédi Iroda, hogy állami megbízás nélkül maradjon. Erről tanúskodik az a birtokunkba jutott, január 16-án aláírt szerződés, amely szerint az ügyvédi iroda 3,5 millió forint + áfa összegért kapott munkát a Miniszterelnöki Kabinetirodától. | Nem tud akkorát hibázni az Orbán család ügyvédjeként ismertté vált, azóta immáron parlamenti képviselő Bajkai István-féle SBGK Ügyvédi Iroda, hogy állami megbízás nélkül maradjon. Erről tanúskodik az a birtokunkba jutott, január 16-án aláírt szerződés, amely szerint az ügyvédi iroda 3,5 millió forint + áfa összegért kapott munkát a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Rogán Antal tárcája annak ellenére szavazott bizalmat az ügyvédi irodának, hogy a Miniszterelnökségnek végzett munkájuk minőségével szemben komoly aggályok merültek fel, hibáik miatt ráadásul az állampolgároknak kell fizetniük.
Persze a 3,5 milliós ügyvédi díj aprócska morzsa ahhoz képest, hogy 2016 áprilisában az SBGK Ügyvédi Iroda a Lázár János holdudvarához sorolt Ész-Ker Kft.-vel és a Nagy és Kiss Ügyvédi Irodával közösen kapott meg egy 4,8 milliárd forintos, négy évre szóló megbízást.
A szakembereknek az lett volna a dolguk, hogy a Miniszterelnökség külső tanácsadóiként segítsék az uniós támogatással megvalósuló projektekre kiírt közbeszerzések szabályos lebonyolítását. Munkájukról azonban az Európai Bizottság auditorai elégtelen bizonyítványt állítottak ki: a 29 projektből álló mintában 24 súlyos hibát találtak. A szabálytalanságok miatt Brüsszel alsó hangon 103 milliárd forintos büntetést helyezett kilátásba, de a támogatásmegvonás végső számlája akár 500 milliárd forint is lehet. Bár a józan ész azt diktálná, hogy a gigantikus összeg visszafizetése a közbeszerzések szabályosságát ellenőrző cégek és ügyvédek felelőssége, de néhány napja írtuk meg, hogy a magyar adófizetőkre terhelik a számlát.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a 103 milliárdos büntetés híre után, tavaly augusztusban jelentette be, hogy átszervezik a közbeszerzések ellenőrzését, a külső tanácsadók helyett belső apparátusra bízták a feladatokat. Ezt azzal együtt is olcsóbb megoldásként tálalták, hogy az apparátus elhelyezésére közel 3 milliárd forintért vettek ingatlant a NER főutcájában, az Andrássy úton.
A Miniszterelnökség akkoriban nem válaszolt a 24.hu-nak arra, hogy a 4,8 milliárd forintos keretösszegből végül mennyit fizettek ki a tanácsadóknak, de a Portfolio.hu gyűjtése alapján 3,5 milliárd forintnál, azaz háromnegyedénél tarthattak a kifizetések, amikor elhalt a megállapodás.
Kiemelt kép: Jenei Boldizsár | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/02/20/sbgk-rogan-bajkai/ | https://web.archive.org/web/20201120032423/https://24.hu/fn/gazdasag/2019/02/20/sbgk-rogan-bajkai/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardokat-fizethetunk-az-orban-csaladnak-dolgozo-ugyvedi-iroda-miatt-rogan-megsem-tud-megvalni-toluk | 24.hu | hungarian-news | 2019-02-20 14:52:00 | [
"Bajkai István (dr.)"
] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"SBGK Ügyvédi Iroda"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"tanácsadás",
"klientúra"
] | [] |
48,639 | Három évre ítélték a fideszes Mengyi Rolandot költségvetési csalás és befolyással üzérkedés miatt | Három év szabadságvesztésre ítélte első fokon a Fővárosi Törvényszék a Voldemort becenévben ismert fideszes országgyűlési képviselőt, Mengyi Rolandot. Az egykori politikust – akinek a mentelmi jogát 2016 szeptemberében felfüggesztették –költségvetési csalással és befolyással üzérkedéssel vádolják. az ítélet nem jogerős. | Mengyi Roland egyelőre az egyedüli olyan fideszes politikus az elmúlt nyolc évben, akinek az igazságszolgáltatás elé kellett állnia.
Mengyi Roland volt az ügy hatodrendű vádlottja, de társait is mind elítélte a bíróság. A 444 helyszíni közlése szerint a börtönbüntetésen kívül hat évre eltiltották a közügyektől, és 4 millió forint pénzbüntetést is kapott. A vádak szerint 2015-ben pénzért vállalta, hogy eléri, hogy egy 500 millió forintos európai uniós pályázaton az őt lefizető vállalkozók nyerjenek. Ezért 5+5 millió forint kenőpénzt kért, amit alkotmányos költségnek nevezett. Az is felmerült később, hogy az elnyert összeg felét várja.
A vállalkozók viszont nem nyertek a pályázaton, az adónyomozók pedig mindenkit lehallgattak. Végül a vállalkozók visszakövetelték a már kifizetett 5 millió forintot. A közvetítő K. Péter Mengyi Rolandhoz fordult emiatt, aki át is adta neki a pénzt, ekkor csaptak le az adóhivatal nyomozói.
Az eljárás alatt Mengyi Roland és társai az alábbiakkal védekeztek:
A politikus semmiről nem tudott, nem kért pénzt, a végén pedig baráti kölcsönt adott K. Péternek, de nem a pályázattal összefüggésben.
A közvetítő a saját szakállára dolgozott, ő kért pénzt közvetítői munkájáért a vállalkozóktól.
A vállalkozók és a hatóságok félreértették a pályázati összeg visszafolyatását, ők ugyanis csak azt akarták elmagyarázni, hogy a pályázóknak az elnyert összegből alvállalkozókat kell felvenniük.
Az országgyűlési képviselő azért lobbizott, hogy helyi cégeket vonjanak be a pályázat megvalósításába.
A pályázatíró pedig csak kitalálta az egész történetet, mert nagyon szégyellte, hogy elrontották a pályázatot.
A bíróság nem fogadta el a védekezést. A bíró az ítélethirdetésen a vállalkozók vallomásai alapján azt mondta, hogy a vállalkozók úgy tudták, rájuk van kiírva a pályázat, és azzal számoltak, hogy az elnyert összegnek csak 10 százalékát kapják meg, mivel 90 százalékát vissza kellett volna adniuk Mengyi Rolandnak és körének. A pályázati célokat nem valósították volna meg, csak a pénzszerzés volt a céljuk. Tisztában voltak azzal, hogy bűncselekményt követnek el.
A gyakorlatban úgy oldották volna meg ezt, hogy alvállalkozókat vonnak be a projektbe, érdemi munkavégzés nélkül, akik cserébe számlákat állítanak ki. Ezeket a cégeket Mengyi Roland és a pályázatíró B. Szilvia jelölték volna ki. A bíró szerint a vállalkozók azért mentek bele a 90/10 százalékos alkuba, mert hosszú távon 5-8 milliárd forintot reméltek, amihez a belépő lett volna az első pályázat.
A tárgyalás szünetében Mengyi Roland a 444-nek azt mondta, hogy óriási félreértés az egész ügy, és abszurdnak tartja, hogy neki kell bizonyítania ártatlanságát. | https://168ora.hu/itthon/harom-evre-iteltek-a-fideszes-mengyi-rolandot-koltsegvetesi-csalas-es-befolyassal-uzerkedes-miatt-163940 | https://web.archive.org/web/20190222133334/https://168ora.hu/itthon/harom-evre-iteltek-a-fideszes-mengyi-rolandot-koltsegvetesi-csalas-es-befolyassal-uzerkedes-miatt-163940 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/harom-evre-iteltek-a-fideszes-mengyi-rolandot-koltsegvetesi-csalas-es-befolyassal-uzerkedes-miatt | 168 óra | hungarian-news | 2019-02-21 10:00:00 | [
"Mengyi Roland"
] | [] | [] | [
"pályázat",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"EU"
] | [
"Mengyi Voldemort Roland"
] |
48,640 | Akár 15 év börtönt is kaphat a csaló közjegyző és testvére | Egy közjegyzőként tevékenykedő férfi és bűntársai hamis váltóval próbáltak több százmilliós csalást elkövetni, valamint csalárd engedményezéssel 70 milliós vagyoni hátrányt okoztak; ellenük csalás kísérlete és hűtlen kezelés miatt emelt vádat a Fővárosi Nyomozó Ügyészség. | Egy közjegyzőként tevékenykedő férfi és bűntársai hamis váltóval próbáltak több százmilliós csalást elkövetni, valamint csalárd engedményezéssel 70 milliós vagyoni hátrányt okoztak; ellenük csalás kísérlete és hűtlen kezelés miatt emelt vádat a Fővárosi Nyomozó Ügyészség.
A vádirat szerint az a bűncselekmény elkövetésében kezdeményező szerepet játszó 44 éves férfi vádlott 2015. elejétől tényleges tulajdonosa és vezetője volt egy villamosenergia-termelő cégnek. A gazdasági társaság egymást váltó vezetői – az ügy további két vádlottja – kizárólag a közjegyző, valamint annak testvére, az ügyben szintén terhelt 46 éves nő utasításai alapján jártak el.
A 44 éves férfi elhatározta, hogy a romló anyagi helyzetű cég vagyonát kivonja a társaságból, ezért egy 680 millió forint értékű hamis váltót állíttatott ki a gazdasági társaság nevében. A hamis, visszadátumozott váltó mögött nem volt valós gazdasági esemény, és azzal a cég feltétel nélküli, egyoldalú, visszavonhatatlan kötelezettséget vállalt a kifizetésre egy másik – az elkövetésbe szintén bevont – cég javára.
A váltót az újabb – szintén az egyik vádlott által vezetett – cég a közjegyző által meghatározott és az eljárásban szintén vádlottként szereplő magánszemélyre forgatmányozta, aki megkísérelte azt az első cég bankszámlájának terhére beváltani. A terv szerint a megszerzendő pénzből minden vádlott részesedett volna, a bank azonban elutasította a kért tranzakciót.
A vádirat részét képező másik cselekmény szerint az energiatermeléssel foglalkozó cég vezetője – úgyszintén a közjegyző és annak testvére utasítására – 2015 áprilisában úgy engedményezett egy mintegy 70 millió forintos követelést egy másik cégnek, hogy az engedményezés mögött valós gazdasági esemény nem volt. Ezeket a szerződéseket maga a közjegyző készítette el, és így a cég mintegy 70 millió forintos kárt szenvedett.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség a leírtak alapján öt személlyel szemben emelt vádat a Fővárosi Törvényszék előtt. A nyomozó ügyészség a közjegyzőt és testvérét felbujtóként elkövetett, különösen jelentős kárt okozó csalás, valamint különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja, amiért a törvény akár 15 év szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi. | https://hvg.hu/kkv/20190215_Akar_15_ev_bortont_is_kaphat_a_csalo_kozjegyzo_es_testvere | https://web.archive.org/web/20190216143037/https://hvg.hu/kkv/20190215_Akar_15_ev_bortont_is_kaphat_a_csalo_kozjegyzo_es_testvere | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/akar-15-ev-bortont-is-kaphat-a-csalo-kozjegyzo-es-testvere | HVG | hungarian-news | 2019-02-15 11:28:00 | [] | [] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"energia",
"csalás",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
48,641 | A NAV elnökére hivatkozva akart 300 milliót bezsebelni egy vállalkozó | A NAV elnökére hivatkozva kísérelt meg százmilliókat szerezni egy vállalkozó, ezért ellene befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség – írta portálunknak küldött közleményében Ibolya Tibor. | A NAV elnökére hivatkozva kísérelt meg százmilliókat szerezni egy vállalkozó, ezért ellene befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség – írta portálunknak küldött közleményében Ibolya Tibor.
A vádirat szerint egy felszámolás alatt álló céget képviselő felszámoló adó-visszaigénylés iránti kérelmet nyújtott be az adóhatósághoz. A kérelem teljesítése előtt a NAV ellenőrzést folytatott le a felszámolás alatt álló cégnél, és jelentős fizetési kötelezettséget állapított meg, adóhiány, bírság és pótlék jogcímén. A vádlott, egy 46 éves férfi felvette a kapcsolatot a felszámolást folytató cég egyik tulajdonosával, akivel 2016. március 1-jén találkozott a XII. kerületben. A férfi a találkozón valótlanul azt állította magáról, hogy az adóhatóság elnökének “jobbkeze”, és el tudja intézni, hogy a felszámolás alatt álló cég fizetési kötelezettséget töröljék, és az adó-visszaigénylést jóváhagyják.
A színlelt befolyás érvényesítéséért cserébe a vádlott mintegy 300 millió forintot kért – áll a főügyész közleményében, amely szerint a felszámolást végző cég tulajdonosa az ajánlatot nem fogadta el. Az eljárás során végül bebizonyosodott, hogy a vádlott az adóhatóság elnökét nem ismerte, vele semmilyen kapcsolatban nem állt, a 46 éves férfi célja kizárólag a megtévesztő, jogtalan haszonszerzés volt. A Fővárosi Főügyészség a férfival szemben befolyással üzérkedés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre, amely bűncselekményt a törvény öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni.
Megjegyzendő, hogy nem ez az első ügy, amikor befolyásos személyekre hivatkozva akarnak pénzhez jutni a bűnözők. Korábban megírtuk, hogy egy bűnbanda sikeresen szedett össze százmilliókat Pintér Sándor belügyminiszterre és egy megyei főügyészre hivatkozva.
Fotó: sikerado.hu | https://pestisracok.hu/a-nav-elnokere-hivatkozva-akart-300-milliot-bezsebelni-egy-vallalkozo/ | https://web.archive.org/web/20231110221511/https://pestisracok.hu/a-nav-elnokere-hivatkozva-akart-300-milliot-bezsebelni-egy-vallalkozo/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nav-elnokere-hivatkozva-akart-300-milliot-bezsebelni-egy-vallalkozo | pestisracok.hu | hungarian-news | 2019-02-21 12:45:50 | [] | [] | [] | [
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"adó"
] | [] |
48,642 | Három év börtönre ítélték Mengyi Roland volt fideszes képviselőt | Mengyi Roland hatodrendű vádlottat első fokon bűnösnek mondta ki csütörtökön a bíróság bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás kísérlete és befolyással üzérkedés miatt, ezért 3 év börtönre ítélte, illetve 4 milliós pénzbírsággal sújtotta, illetve hat évre eltiltották a közügyektől. | Mengyi Roland hatodrendű vádlottat első fokon bűnösnek mondta ki csütörtökön a bíróság bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás kísérlete és befolyással üzérkedés miatt, ezért 3 év börtönre ítélte, illetve 4 milliós pénzbírsággal sújtotta, illetve hat évre eltiltották a közügyektől .
A hétvádlottas ügyben az összes többi vádlottat is elítélték. Az elsőfokú bíróság dr. Mengyi Roland volt országgyűlési képviselőt, és egy társát végrehajtandó szabadságvesztésre, 3 vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre, és 2 vádlottat pénzbüntetésre ítélt, míg egy vádlottnál 5 millió forintra vagyonelkobzást rendelt el.
Indokolásában a bíróság elmondta, hogy a beismerő és egyben terhelő vallomások, valamint az egyéb bizonyítékok – úgymint a lehallgatások anyagai – alapján állapította meg a vádlottak bűnösségét. Enyhítő körülményként vette figyelembe azt, hogy a cselekmény részben kísérleti szakban maradt, valamint három vádlott esetében az eljárás során tett beismerő vallomásaikat.
A vád röviden: 2015-ben Mengyi Roland, fideszes országgyűlési képviselő segített egy több százmilliós uniós pályázatot lenyúlni, a pályázatot alapvetően szociális szövetkezetek részére írták ki. Mengyi 5 plusz 5 milliót kért azért, hogy a nekik fizető vállalkozók nyerjék a pályázatot. Majd az elnyert összeg 50, illetve 90 százalékának visszajuttatása is felmerült igényként. Az arányok végül, mint kiderült nem volt egyértelműen világos mindenki számára, ebből a szempontból egymásnak ellentmondó nyilatkozatok voltak.
A távlati cél azonban jóval nagyobb összegű pályázat elnyerése volt a pályázó vádlottaknak, egymás között folyamatosan arról egyeztettek, azért éri meg ilyen előnytelen feltételekkel belemenni a visszaosztásokba, mert ez csak egy belépő, ha megcsinálják, akkor a következőnél nagyobb összeget is kaphatnak, egy nagyobb, 5-8 milliárdos pályázathoz is hozzáférhetnek majd.
A bíró szerint a beismerő vallomások közös pontjai a következők:
a vádlottak tudták, hogy rájuk volt kiírva a pályázat;
a pályázatról tudták, hogy megvalósíthatatlan;
tudták, hogy a szövetkezetek a teljes összegnek csak a töredékét kapták volna meg, az összeg nagyobb részét vissza kellett volna juttatni;
a pályázatok érdemben nem lettek volna megvalósítva;
már a pályázatokban is valótlanságok szerepeltek;
a szövetkezeti vezetők még az elnyerhető összegeket sem ismerték;
a vádlottak maguk akartak keresni a pályázaton, a cél a pénz megszerzése volt;
maguk is bűncselekménynek tekintették, amit csináltak.
A vallomások alapján megállapítható: Mengyiék határozták volna meg, hogy milyen cégeken keresztül kellett volna elkölteni a pénzt, kikkel kellett volna szerződést kötni. A cégek csak papíron teljesítették volna a feladatukat, illetve több szövetkezetnél ugyanazok a papírok lettek volna leadva. A varázsszó, ami a lehallgatott telefonbeszélgetésekben nagyon sokszor elhangzott: lepapírozzák.
A bíró egyrészt idézett a vallomást tevő vádlottaktól, amik alátámasztják a pénzvisszaosztást, illetve elmondta, akik tagadták, azok is tettek olyan elszólásokat, amikből kiderült, hogy a visszaosztás cél volt, sőt, annak részleteiről egyeztettek többször. A pályázatíró például telefonbeszélgetésekben arról beszélt, hogy bizonyos összegeket milyen „tanulmányokkal lehet megfogni".
Egy 2017-es tárgyaláson Mengyi egyébként azt mondta a 90%-os visszaosztásról, hogy „nem életszerű", amire a bíró azt válaszolta, ő nem tudja, mennyi az életszerű ilyen esetekben. Mengyi rávágta, hogy ő sem.
Mengyi Roland végig tagadta a bűncselekmény elkövetését, a rá terhelő vallomásokra azt mondta, azok félreértések, a tárgyalás alatt több vádlott is változtatta a védekezését.
A tagadó vádlottak – köztük Mengyi Roland – két okot soroltak arra, hogy mi miatt tehetett rájuk terhelő vallomást a vádlottak egy része: szakmai félreértés, illetve hatósági befolyásolás.
A pályázatíró szerint a vallomást tevő vádlottak félreértették a visszaosztás-dolgot, a számukra értelmetlen, haszontalannak tűnő szolgáltatások megrendeléséről csak azt hitték, hogy az a visszaosztás. Mengyi szerint is félreértés volt, ráadásul csak az előzetesből akartak minél hamarabb szabadulni vádlott-társai. A bíró szerint azonban a vallomások minden utolsó részletben egybecsengtek, a vádlottak egymással nem kommunikálhattak közben, és az abban elmondottak egybecsengenek egyéb bizonyítékokkal, illetve a lehallgatott telefonbeszélgetések tartalmával is. Az pedig szerinte kizárható, hogy valamilyen kényszer hatására tették volna ezeket a vallomásokat. A félreértés lehetőségét is kizárta a bíró.
A bíró szerint a pénzvisszaosztás szándéka egyértelmű volt, annak pontos mértékét viszont nem lehet pontosan feltárni, hiszen az erről szóló nyilatkozatok ellentmondásosak voltak.
A bíró az indokolásban elmondta, hogy mind az első, mind a másodrendű vádlott azt vallotta, hogy Mengyi Roland személyesen kérte tőlük az 5 + 5 milliót, amit K. Péteren keresztül juttattak volna el hozzá. Mengyi tagadta, hogy kért volna ilyet, sőt azt mondta, arról sem volt tudomása, hogy K. Péternek adtak volna 5 milliót. Arról, hogy ne lett volna tudomása erről, éppen K. Péter vallomása cáfolta. Majd végül azt mondta a bíró, hogy lehet, hogy végül ez az 5 millió forint konkrétan nem jutott el Mengyihez, de a korrupcióban ugyanúgy érintett, amit több vallomás és telefonbeszélgetés alátámaszt. Ő kérte el a pénzt a vallomások alapján, tettesként követte el a befolyással üzérkedést.
Az ügyészség valamennyi vádlott esetében fellebbezett, Mengyi Rolandnál súlyosbításért. Az első fokú ítéletben elítéltek közül volt, aki három nap gondolkodást kért a fellebbezés eldöntésére, bejelentésére, Mengyi Roland minden vádpont tekintetében fellebbezést jelentett be, és megjegyezte, a lefoglalt 5 millió forintjára is igényt tart, amit kölcsön adott K. Péter harmadrendű vádlottnak.
Voldemort a tiszaújvárosi Mamma Rosában
A 168 Óra számolt be arról elsőként – rendőrségi iratokra és lehallgatási jegyzőkönyvekre hivatkozva –, hogy a magát valamilyen okból állítólag Voldemortnak hívató Mengyi Roland fideszes képviselő egy százmilliós uniós támogatás lenyúlásának kitervelésében vett részt. Egy szociális szövetkezet szeretett volna uniós pénzre pályázni, Mengyi pedig állításuk szerint a megnyert pénz végül már a 90 százalékának fejében segített volna nekik, hogy kimondottan rájuk írjanak ki egy 500 milliós pályázatot.
Szerintem ezt a 90-10 százalék, vagy 50 százalék, ezeket teljes mértékben félreértették. Szerintem az egész erről szól
– mondta ezzel kapcsolatban Mengyi egy későbbi tárgyaláson.
Az egész bizniszbe végül a NAV kavart be, amely megneszelte, hogy mire készül a szövetkezet, nyomozás indult, 2015 nyarán pedig elő is készítették a rajtaütést, ahol tetten érhették volna Mengyit és társait, a lap szerint azonban az akciót valamiért nem engedélyezték.
Frissítés: A cikk ezen részében szerepelt egy bekezdés, amely tévesen számolt be az ügy egy részéről, miszerint Mengyi Rolandnak adták volna át az 5 milliót, a tárgyaláson elhangzott vallomások arról szóltak, az étteremben valóban találkoztak Mengyi Rolanddal, ahol az elsőrendű vádlott szerint Mengyi azt mondta, előtte és utána is fizessenek 5-5 milliót, de a pénzt K. Péternek adják oda, ő lesz a közvetítő.
Miután a pályázatot elutasították, végül korábbi vallomások szerint K. Pétertől visszakérték az első 5 milliót. K. Péter vallomása szerint Mengyi Roland segítette ki végül. „Azonban az átadásnál a NAV nyomozói letartóztatták őket, az összeget pedig lefoglalták. Pénteken a bíróság előtt Mengyi Roland azt állította, hogy amikor a barátja 2015 decemberében kölcsönkért tőle 5 millió forintot, fogalma sem volt abból akarja visszafizetni a kizsarolt pénzt E. Zsoltéknak" – írta a 444.hu.
Az ügyet végül teljesen nem sikerült elsikálni, a nyomozati anyagok kiszivárogtak, Mengyiből gyanúsított lett, mostanra pedig már az ítéletnél járunk, ahol Mengyi Roland is vádlott ként szerepel.
A volt fideszes képviselőt azzal vádolják, hogy bűnsegéd volt egy „különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás" kísérletében, illetve befolyással üzérkedett. Hogy végül csak a „bűntett kísérletével” és nem magával a csalással vádolják őket, elsősorban annak köszönhető, hogy még idő előtt lebuktak. Erről pedig értesítette is őket valaki. Telefonbeszélgetéseikben óvatosabbá váltak, mert mint az a vallomásokból és a lehallgatási jegyzőkönyvekből kiderül, figyelmeztették őket, hogy a NAV „rárepült” a pályázatra, a telefonnal pedig csak óvatosan, mert
többen vannak a vonalban.
De annak ellenére, hogy a gyanúsítottak maguk állítják, „magas helyről” tudomást szereztek arról, hogy a NAV vizsgálódik az ügyben, és lehallgatják őket, a főügyészség korábban arra jutott: nincs rá bizonyíték, hogy bárki is súgott nekik a lehallgatásról, vagyis visszaélt a minősített adattal.
A történet szerint E. Zsoltnak, az ügy egyik gyanúsítottjának volt egy szociális szövetkezete, amellyel uniós pályázatokon szeretett volna indulni, de 2014-ben első próbálkozásra nem nyert pénzt a brüsszeli LIFE-programból. Hogy a jövőben jobb esélyekkel induljon, E. Zsolt egy ismerősén, B. Tiboron keresztül K. Péterhez fordult, aki korábban azt állította: jó kapcsolatai vannak uniós pályázatokon bennfentes emberekkel, köztük Mengyi Rolanddal, a térség fideszes országgyűlési képviselőjével. K. Péter ígéretet tett E. Zsoltnak és B. Tibornak, hogy közbenjár az ügyükben.
A beajánlás után a baráti páros 2015-ben találkozhatott Mengyivel egy budapesti kávézóban, az ötletre Mengyinek
felcsillant a szeme.
Alkotmányos költségnek csúfolt kenőpénz
Mengyi ezután nem sokkal már össze is hozta a szövetkezeteseket az azóta szintén gyanúsított B. Szilvia pályázatíróval, aki a tudomásukra hozta: miután megnyerték a pénzt, 50 százalékot vissza kell csorgatniuk. Ennek módját is megosztotta velük, az összeget oktatás, e-learning, konferencia- és workshopszervezés címén célszerű kiszámlázni, a pénz fele pedig náluk maradhat a valós üzemeltetési költségek fedezésére.
Az eredeti terveken az idő szorítása miatt végül változtatni kellett: az aktuális uniós költési időszak a végéhez közeledett, a pénzt 2015. december 31-ig fel kellett használni, így egyszerűsítettek a pályázaton, és kétszáz szövetkezet helyett végül húszra kértek foglalkoztatási helyett hálózatépítési támogatást. Így az összeg is módosult, első körben öt-hétszázmillió forint lett volna, és az eredeti ötven helyett csupán tíz százalék maradt volna a szövetkezeteknél, kilencven százalékot pedig különböző jogcímeken vissza kellett volna utalni.
Mengyi, aki egy korábbi találkozón egy bizonyos „L.”-re, később pedig egy „nagy emberre” is utalt, ezek után – szintén a vallomások szerin – azzal nyugtatta az aránytalanságon felháborodott szövetkezeteseket, hogy hosszú távon terveznek velük, a következő költségvetési ciklusban akár kétmilliárd forintra is pályázhatnak, és annak már tényleg csak a felét kell visszautalniuk.
A vallomások és a lehallgatott telefonbeszélgetések alapján Mengyi nem sokkal később személyes találkozót kért B. Tibortól, ahol a bizalom fontosságáról beszélt, és B.-nek
E. Zsolt, akit meglepett a kérés, ezek után szintén találkozott Mengyivel, aki a vallomások szerint neki már plusz öt, tehát összesen tízmillió forintos alkotmányos költségről beszélt, aminek a felét előre, a másik felét utólag kellett volna letenni. B. és E. ezek után hosszan dilemmáztak, átadják-e a pénzt, de végül belementek az ajánlatba, bár ehhez kölcsön kellett kérniük. A vallomások szerint Mengyi nem sokat kertelt, a pénzről szóló utolsó egyeztetésen kerek perec kijelentette:
Az üzletnek végül a 168 Óra értesülései szerint az időközben megkezdődött nyomozás tett be. A főszereplőket eredetileg adócsalás miatt megfigyelő NAV tájékoztatta Balog Zoltán minisztert, ezért a szóban forgó pályázat végső kiírását végül úgy módosították, hogy az ne feleljen meg az ügyben szereplő szövetkezeteknek.
A támogatási kérelmeket, majd a fellebbezéseket is elutasították. E. Zsolt és B. Tibor ettől kezdve már csak az előre letett ötmilliós kenőpénzt szerették volna visszakapni K. Pétertől, aki közvetítőként járt el. Az összeget hosszas huzavona után meg is szerezték, az átadáskor tartóztatták le őket a NAV nyomozói. | https://index.hu/belfold/2019/02/21/mengyi_roland_fidesz_palyazat_targyalas_itelet_birosag_voldemort/ | https://web.archive.org/web/20221006084058/https://index.hu/belfold/2019/02/21/mengyi_roland_fidesz_palyazat_targyalas_itelet_birosag_voldemort/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/harom-ev-bortonre-iteltek-mengyi-roland-volt-fideszes-kepviselot | Index | hungarian-news | 2019-02-21 12:51:40 | [
"Mengyi Ramóna"
] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"pályázat",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"EU",
"szociál",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Mengyi Voldemort Roland"
] |
48,643 | Megszavazta a horvát parlament az INA-ról szóló törvényt | Jóváhagyta a horvát parlament szerdán az INA horvát olajipari vállalatról szóló privatizációs törvény módosítását, amely szerint a horvát állam eláll kivételes jogaitól az olajvállalatban - írja az MTI. | Jóváhagyta a horvát parlament szerdán az INA horvát olajipari vállalatról szóló privatizációs törvény módosítását, amely szerint a horvát állam eláll kivételes jogaitól az olajvállalatban - írja az MTI.
A Horvátországban 2002-től érvénybe lévő törvény miatt 2017-ben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Zágráb ellen az Európai Bíróságon, mert a jogszabály egyes tételei a brüsszeli testület szerint sértik a szabad tőkeáramláshoz és szabad letelepedéshez való uniós jogot.
A horvát kormány azzal indokolta a törvénymódosításról szóló döntését, hogy annak egyes cikkelyeit összhangba kell hozni az európai uniós vívmányokkal.
Úgy vélték, hogy a kormány nem akarja visszavásárolni a Mol részesedését az INA-ból, amiről még 2016 decemberében tett bejelentést Andrej Plenkovic horvát államfő, ehelyett teljesen privatizálná a horvát olajvállalatot. Az INA 49,08 százaléka a Mol tulajdona, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is az INA-ban, 44,84 százaléka pedig a horvát államé.
Az INA-ról szóló privatizációs törvény lehetővé tette a horvát állam számára, hogy lelassítsa az olajvállalat döntéseit, a tiltakozását pedig nem volt köteles megindokolni. Az államot kivételes hatáskörrel ruházta fel: többek között vétójoga volt az olajvállalat részvényeinek és tulajdonának eladását illetően, ha annak értéke túllépett egy meghatározott küszöbértéket. A jogszabály azt is lehetővé tette, hogy az állam megvétózza az INA igazgatóságának fontos döntéseit is, mint például a cég tevékenységének változtatása, a koncessziók vagy engedélyek odaítélése, valamint a székhely megváltoztatása.
A most elfogadott törvény szerint annak a befektetőnek, amely az INA részvényeinek felvásárlásával eléri a konszernben a 25 vagy ötven százalékos tulajdonrészt, értesítenie kell az illetékes minisztériumot az ügyletről, valamint hosszú távú üzleti tervet kell benyújtania az INA irányítására vonatkozóan. A tárcának ezt követően 30 napja van, hogy döntést hozzon, ami lehet pozitív és negatív is, attól függően a kormány nem látja-e veszélyeztetettnek az ország energetikai biztonságát, valamint az ahhoz tartozó infrastruktúra biztonságát. Beleegyezés visszavonása esetén a részvényeket először az államnak kell felajánlani visszavásárlásra piaci áron, amennyiben ez nem történik meg, Zágráb bírósági úton követelheti azokat. A jogszabály továbbá kiköti, hogy amíg az államnak akár egy részvénye is van a vállalatban, két, szavazatra nem jogosult küldöttet delegálhat az igazgatóságba megfigyelőként. A törvénymódosítás különböző szankciókat is tartalmaz arra az esetre, ha valamilyen döntés következtében energetika szempontból komoly veszélybe kerülne az ország. | https://index.hu/gazdasag/energia/2019/02/20/ina_horvatorszag/ | https://web.archive.org/web/20220520120830/https://index.hu/gazdasag/energia/2019/02/20/ina_horvatorszag/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszavazta-a-horvat-parlament-az-ina-rol-szolo-torvenyt | Index | hungarian-news | 2019-02-20 12:56:00 | [] | [
"INA (Horvátország)",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [
"Európa",
"Horvátország"
] | [
"energia"
] | [
"Vesztegetés az INA privatizációjánál"
] |
48,644 | Már 18 milliárdnál tart a Pénzügyminisztérium újjáépítése a Várban, de még nincs vége | Az uniós közbeszerzési értesítő legújabb számában megjelent tájékoztató szerint a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. és a West Hungária Bau Építőipari (WHB) Kft. a Pénzügyminisztérium műemléki épületrekonstrukciójának második ütemét 7,2 milliárd forintért végzi el. Ebből többek között 160 négyzetméter ólmozott üvegablak, 275 négyzetméter falikárpit, és 93 csillár készül el. | Januárban írtunk arról, hogy további 1,5 milliárd forintért dolgozik a Várban a WHB és a Garage Kft. a Pénzügyminisztérium épületén, amelynek összköltsége már 18 milliárd forintnál jár. Ismert, a kivitelezést több részletben végzi el a beruházásra létrehozott, állami tulajdonú projektcég, a PM-TÉR6 Beruházás-szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft.
Az első ütemre vonatkozó közbeszerzés keretösszege nettó 9,8 milliárd forint volt, amelyből a WHB-nak és a Garage Kft.-nak többek között a homlokzatot és a tetőt kellett rendbe tennie. A kivitelezés második ütemében további 7 milliárd forintot költenek az egykori királyi pénzügyminisztérium műemléki rekonstrukciójára.
Az EU-s közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számából kiderül, hogy a második ütem munkáit is a WHB-Garage páros kapta meg.
A tájékoztató szerint a nettó 7,2 milliárd forintos II. ütem során többek között 160 négyzetméter ólmozott üvegablak táblát gyártanak le, 275 négyzetméter falikárpitot készítenek el, 93 csillárt gyártanak újra fotók alapján, továbbá fa és kovácsoltvas kapukat restaurálnak és gyártanak újra.
Az eredményhirdetésben szerepel az is, hogy a nyertes cégek alvállalkozókat vesznek majd igénybe például vagyonvédelemre, állványozásra, bontásra, restaurátori szakfelügyeletre, asztalos, farestaurátori és kerámia-munkákra, illetve díszítőfestésre és tapétázásra. Az alvállalkozók a következők a WHB-Garage ajánlata szerint: Laki Üvegművészet Kft., Decolux Kft., Consall Team Kft., Herling Kft., Ancien Bt., Artárium Stúdió Kft., Páhi Attila, Belvárosi Építő Kft.
A Pénzügyminisztérium újjáépítését 2018-ban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a kormány. Az építkezés költsége eddig 18 milliárd forint, de ez még nem a vége, ugyanis a II. ütem most megjelent eredményhirdetésében az áll, hogy
„Az épület komplett befejezéséhez szükséges további munkák egy következő ütem részét képezik.”
A közbeszerzéseket végigkövetve korábban beszámoltunk arról, hogy a WHB a Várban más munkákat is elnyert: a Laki Épületszobrász Zrt.-vel közösen nettó 3,479 milliárd forintért építi újjá a királyi lovardát a Budai Várnegyed területén található Csikós udvarban, valamint további 3,5 milliárdért rekonstruálja a Főőrség épületét és a Stöckl-lépcsőt.
A kormányzati szervek Várba való átköltöztetése legalább 200 milliárd forintba fog kerülni, de szakértők szerint akár 1 000 milliárd is lehet a végösszeg. Ennek részeként alakították ki az egykori Karmelita-kolostorban az új miniszterelnöki irodát, ahova az Iparművészeti Múzeumból kölcsönöztek szőnyegeket, dekorációnak pedig a Szépművészeti Múzeumból festményeket és szobrokat. Múlt héten pedig megjelent a Magyar Közlönyben, hogy a kormány további 36 milliárd forintot költ a Vár átépítésére.
Historizáló populizmus 200 vagy 1000 milliárdért – a budai várnegyed átépítésének költségei from atlatszo.hu on Vimeo.
Címlapkép: Az újjáépített Pénzügyminisztérium látványterve (forrás: Tervlap.hu) | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/19/mar-18-milliardnal-tart-a-penzugyminiszterium-ujjepitese-a-varban-de-meg-nincs-vege/ | https://web.archive.org/web/20230208064751/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/19/mar-18-milliardnal-tart-a-penzugyminiszterium-ujjepitese-a-varban-de-meg-nincs-vege/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-18-milliardnal-tart-a-penzugyminiszterium-ujjaepitese-a-varban-de-meg-nincs-vege | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-02-19 13:01:00 | [] | [
"Garage Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Pénzügyminisztérium",
"PM-TÉR6 Nonprofit Kft",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [] | [
"műemlékvédelem",
"építőipar",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Hauszmann Program és a minisztériumok Várba költözése"
] |
48,645 | Vádemelés strómanokkal és társaikkal szemben – 20 évet is kaphatnak | Egy bátonyterenyei, adóelkerülést segítő céghálót lepleztek le, akár 20 évet is kaphatnak. | Vádemelés strómanokkal és társaikkal szemben – 20 évet is kaphatnak
Egy bátonyterenyei, adóelkerülést segítő céghálót lepleztek le, akár 20 évet is kaphatnak.
A Fővárosi Főügyészség egy bátonyterenyei ügyben emelt vádat, a betonacél kereskedelemben alakított ki egy 43 éves férfi egy láncolatot, és egy másik férfi cégének adott lehetőséget adóelkerülésre. A kiépült bűnszervezet az adót oly módon csalta el, hogy az Európai Közösségen belüli vagy fiktív cégekkel Közösségen belüliként feltüntetett beszerzés után a cégláncolatba úgynevezett „eltűnő kereskedőket” épített be, akik adóminimalizáló, valótlan tartalmú adóbevallásokkal eltüntették a betonacél áfáját.
2015. január 1. napjától a betonacél-kereskedés a fordított adózás szabályai alá került, ezért a vádlottak felhagytak a betonacél vonatkozásában végzett adócsaló tevékenységükkel, eddig azonban mintegy 410 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a magyar költségvetésnek. A Fővárosi Főügyészség tizenhat személlyel szemben nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre, többükkel szemben bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége, egyes stróman ügyvezetők ellen közokirat-hamisítás bűntette miatt.
A költségvetést – bűnszervezetben és üzletszerűen – 50 millió forintot meghaladóan megkárosító cselekmény büntetési tétele húsz évig terjedő szabadságvesztés.
2018. szeptember. 21. 11:22 hvg.hu Élet+Stílus
Stróman-szuperhős Mészáros és Bajszos János a plakátokon – csak azért is megnyílt az ARC
Új helyszínen, a zuglói Örs Vezér útján nyílt meg az idei, kritikus hangvételéről elhíresült óriásplakát-kiállítás. A győztes, Demagógia című plakáton egy billentyűzet, amin az s, o, r betűk nagyon lekoptak. Ugye megfejti az üzenetet?
2018. október. 18. 07:23 Crystal Group BrandChannel
Stróman rokon helyett elegáns, angol módszerrel is megoldható a vagyonvédelem
A hazai vállalkozói kultúra zöme akkor sem veszi komolyan a kockázatokat, ha már komoly vagyont halmozott fel. Pedig egy élet munkája is kárba veszhet, ha az örökös éretlen, rosszindulatú vagy alkalmatlan rá, hogy átvegyen egy cégbirodalmat.
2019. február. 04. 17:20 Gécs Dániel Tech
Kipróbáltuk a legmagyarabb mai társasjátékot, amelyben strómanként kell legyőzni a másikat
Valószínűleg egy olyan táblás játék sem készült még, amely annyira szórakoztatóan mutatta volna be a magyar politikai élet nem mindig szórakoztató valóságát, mint a Legyél te is Nerlovag! Egy órányi tesztet terveztünk vele, végül két órán át ültünk fölötte. Majd még egy délutánt. | https://hvg.hu/gazdasag/20190218_Vademeles_stromanokkal_es_tarsaikkal_szemben__20_evet_is_kaphatnak | https://web.archive.org/web/20190218132047/https://hvg.hu/gazdasag/20190218_Vademeles_stromanokkal_es_tarsaikkal_szemben__20_evet_is_kaphatnak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vademeles-stromanokkal-es-tarsaikkal-szemben-a-20-evet-is-kaphatnak | HVG | hungarian-news | 2019-02-18 09:49:00 | [] | [] | [
"Bátonyterenye",
"Nógrád megye"
] | [
"közokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"építőipar",
"strómanok",
"adó",
"kereskedelem",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
48,646 | A ScienNet tündöklése és bukása - Dehogy piramisjáték! | A vámparancsnokság tavaly ősszel csapott le a ScienNet nevű cégre, amely "törzsvásárlói klubot" működtetett. Felettébb aggasztó, hogy bár korábban a PSZÁF is vizsgálódott ott, nem tűnt neki gyanúsnak a "Gazdagodjon meg költekezéseiből!" szlogennel kampányoló társaság szisztémája, amely számos elemében igen hasonlít a piramisjátékra. A magyar ScienNet-hálózatnak novemberben 420 ezer magyar tagja volt. | A vámparancsnokság tavaly ősszel csapott le a ScienNet nevű cégre, amely "törzsvásárlói klubot" működtetett. Felettébb aggasztó, hogy bár korábban a PSZÁF is vizsgálódott ott, nem tűnt neki gyanúsnak a "Gazdagodjon meg költekezéseiből!" szlogennel kampányoló társaság szisztémája, amely számos elemében igen hasonlít a piramisjátékra. A magyar ScienNet-hálózatnak novemberben 420 ezer magyar tagja volt.
A magyarországi pilótajátékok eredete a rendszerváltás előtti idők homályába vész: a nyolcvanas évek közepe táján vált népszerűvé a klasszikus, mondhatni 1.0-ás változat: 15 000 forinttal lehetett beszállni "utasként" a "repülőbe". A piramis legalján a nyolc utas, fölöttük a négy steward, aztán két másodpilóta és legfelül a pilóta állt. Mikor teljessé vált a létszám (belépett a nyolcadik utas is), a pilóta "elszállt" a 120 000 forinttal. Mindenki eggyel feljebb lépett, és így létrejött két új "repülő", jöhettek az új utasok, most már 16-an. A jogi szabályozatlanság meg a korlátozott sajtónyilvánosság miatt e hálózatok addig működtek, míg volt elég beszálló, aztán különösebb hírverés nélkül megszűntek.
A szakág legnagyobb spílere kétségkívül a komlói Tribuszerné és az ő Tribu Bt.-je volt: 1994-es bukásakor 14 000 ügyfélnek tartozott mintegy 3,5 milliárd forinttal. A Tribu Bt.-vel lejárt a nyílt piramisjátékok aranykora Magyarországon: még feltűnt néhány kisebb kaliberű vállalkozó, mint például a hódmezővásárhelyi Mikroker Kft.: Magad Uram nevű játékának "befektetői" közel egymilliárdot buktak. Nota bene: a büntető törvénykönyv (Btk.) csak 1994 óta fenyegeti szankcióval a piramisjátékok szervezőit.
A módszerek azóta finomodtak, a piac és a szolgáltatások differenciálódtak. Az óvatosabb játékosoknak maradt a hálózatépítés valamelyik nagy MLM-cég (elsőként az AmWay) disztribútoraként, a merészebbek később a Globex-, Baumag- vagy épp a DT Diamond-ügy károsultjaiként tűntek föl a híradásokban. (Az MLM és a pilótajáték közötti különbségről lásd keretes írásunkat.)
Ez utóbbi cég történetében játszott fontos szerepet a ScienNet nemrég őrizetbe vett vezetője, a kettes számú törzsvásárlói igazolvány tulajdonosa, Leinemann Zsolt.
Üzletből üzletbe
A DT Diamond ügyében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2004-ben indult vizsgálata alapján kezdett nyomozni a BRFK. A DT Diamond csökkent értékű (szennyezett, hibás) gyémántokat "adott el" teljes értékűként azzal az ígérettel, hogy egy év után huszonegy százalékos felárral visszavásárolja azokat. A garancia a vevő számára maga a gyémánt volt, amit fizetés után a "certifikátokkal" együtt haza is lehetett vinni. A vádirat alapján minimum 600 ember hitte el Leinemannéknak, hogy az általa vásárolt drágakő a dél-afrikai De Beers által finanszírozott "értékfelzárkóztató program" keretében produkálja e csinos profitot. A krach másfél év múlva ütött be: a DT nem tudott fizetni, mire néhányan megpróbálták maguk értékesíteni a náluk lévő köveket. Ekkor derült ki, hogy a "fedezet" a befizetett összeg mindössze 20-30 százalékát éri. (A gyémántügyről lásd: Szakíts, De Beers!, Magyar Narancs, 2003. április 3.) A DT Diamond tulajdonosai a kihelyezett gyémántokat értékbecslési revízióra "visszahívták", felajánlva a tulajdonosoknak, hogy értékesítik azokat - a "befektetők" nagy része vissza is juttatta a még nála lévő briliánsokat a cég rózsadombi irodájába. Ezután azonban nem csak az rt. tulajdonosai tűntek el, hanem a gyémántok is. A nyomozást 2009 szeptemberében vádemelési javaslattal zárta le a BRFK, a cég két meggyanúsított vezetője szabadlábon védekezik. Leinemann ellen nem emeltek vádat.
Leinemann Zsolt 2006 őszén bukkant föl a ScienNet Hungary Kft. ügyvezetőjeként, mint a hasonló nevű törzsvásárlói rendszer gründolója. A cégadatok szerint a kft. franchise-jogosultként használhatta a ScienNet nevet - a "know how" és a magyar kft. tulajdonosa a ScienNet Holding LTD ciprusi bejegyzésű cég. Ahogyan a cégismertető sajátosan fogalmaz: "A franchise-jog tulajdonosa a ScienNet Holding LTD. Cipruson bejegyzett, Úniós cég, hiszen Ciprus Úniós ország, mely mára már nem offshore cég helyszín." (Sic!) A magyar cég a jogokat nem közvetlenül, hanem a ScienNet International LLC. nevű, Washington, D.C.-ben (postafiók székhellyel) bejegyzett, de szintén a ciprusi cég tulajdonában lévő vállalkozáson keresztül birtokolja. A franchise tárgya maga a módszer, a zseniális új szisztéma: minél többet költünk, annál gazdagabbak leszünk. Ahogyan az óriásplakátokon látott szlogen is hirdette: "Gazdagodjon meg költekezéseiből!"
A cég eredetmítosza szerint a szisztémát egy rejtélyes tulajdonosi kör és néhány zseniális szakelem (matematikus, statisztikus és közgazdász) építette föl. Az agytröszt a nyugodt munka érdekében kerüli a nyilvánosságot. A cél a világkereskedelem forradalmasítása a "járjon mindenki jobban" elv jegyében - és a mi szerencsés hazánk a nagy nemzetközi expanzió előkészületeiben a "tesztország" szerepét tölti be, illetve innen indul majd a világ törzsvásárlóit egyesítő "nemzetközi mátrix".
A bonyolult tulajdonosi szerkezetnek van (volt) azonban egy lényeges gyakorlati következménye: mivel a magyar kft. csak adminisztratív feladatokat lát el, minden felmerülő jogvitában a washingtoni céget kell perbe hívni. (Így járt a Lyonnes nevű konkurens törzsvásárlói klub is, mely azt állította, hogy az egész "forradalmian új rendszer" plágium, mégpedig - kisebb módosításokkal - épp az ő ötletének a koppintása. Amikor kiderült, hogy egy ciprusi offshore tulajdonú washingtoni céget kellene perelni, a Lyonnes inkább elállt a pertől.) A PSZÁF november 25-i közleménye is e jogi helyzetre hívja föl a törzsvásárlók figyelmét: "(...) a ScienNet International LLC-vel állnak szerződéses jogviszonyban, minden esetleges jogvitájukat ezzel a társasággal szemben kell megindítani (...)." Igaz, a figyelmeztetés ekkor már kissé elkésettnek tűnhetett: Leinemannt két nappal később őrizetbe vették, és a ScienNet minden fronton - könnyen lehet, hogy végleg - beszüntette működését.
Nem segítette az eligazodást az sem, hogy a cég a közleményeit ugyan a ScienNet nevében hozta nyilvánosságra, de az sosem volt világos, hogy valójában ki beszél: a magyar kft., az LLC vagy maga a ciprusi anyacég. Mindenesetre feltűnő e közlemények sajátságos nyelvezete, melyet az üzleti-jogi nyelv imitációja mellett a nyelvi normák oly mértékű ignorálása jellemez, hogy az egyszeri olvasónak a Török Szultán örökbecsű levelei jutnak az eszébe. Például a ScienNet 2008. október 22-i "hivatalos" közleményében ez áll: "A ScienNet határozottan visszautasítja a piramisjáték szervezésére utaló megjegyzéseket, feltételezéseket, hiszen az egy illegális tevékenység és távol tartja magát bármilyen gyémántkereskedelemtől, továbbá maximálisan távol tartja magát a nevében hasonló szervezetektől (pl.: Szcientológia)."
"Jog"-uralom
A törzsvásárlói klubtagság alapesetben szimpla árkedvezményt jelent: visszatérítést a megvásárolt termék árából, esetleg valamilyen bónusszal megfejelve. A ScienNet ennek egy nagyon bonyolult változatát ötvözte a hagyományos MLM-es hálózatépítéssel, vásárlásaik után átlagosan 10 százalék kedvezményt ígérve a tagoknak. Adott tehát egyrészt a klasszikus visszatérítés - a vásárlás értékének 1 százaléka -, a beszervezőnek járó bónusz (ez további 0,5-1,5 százalék, mint a normál MLM-szisztémákban), szerény 1 százalék a cég működési költségeire, valamint 6,5 százalék további kedvezmény, amit jóváírnak a tag "árkedvezmény-számláján". Amikor a 6,5 százalékok összege a "számlán" eléri a 10 000 forintot, a tag kap egy bónuszt - amit a sajátos ScienNet-nyelv így nevez: "Jog".
A megszerzett "Jog"-okat a rendszer egy ún. bináris mátrixban gyűjti: minden egyes "Jog"-hoz két másik csatlakozhat, azokhoz megint kettő-kettő, és így tovább. A tag személyre szóló nyilvántartása a "Jogfa" (az egyszerűség kedvéért elég egy klasszikus piramisjáték sémáját elképzelni). Amikor a nyilvántartásban az első "Jog" és a hozzá kapcsolódó többi "Jog"-ok száma eléri a hatvanat, a ScienNet "beváltja" az első "Jogot": kifizet 131 600 forintot. Ennek a nagyobb része (92 000) csak vásárlásra költhető utalvány, a többi készpénz. Kevés számolással kideríthető, hogy e nagyszerű pillanat 9 millió forint, a ScienNet szerződött partnereinél eszközölt vásárlás eredményeként jöhet el. (Hagyományos törzsvásárlói klubtól sokkal többet ne is várjunk.)
A ScienNetnél ezt a folyamatot azonban föl lehet gyorsítani. A legegyszerűbben úgy, hogy 10 000 forint befizetésével egyből vásárolunk egy "Jog"-ot (a sajátos belső nyelv szerint "foglalózunk"; hiszen nem pilótajátékba fektetünk, hanem pro forma egy majdan megvásárlandó árucikkbe), vagy ha nagyon türelmetlenek vagyunk, 600 000 forintért mindjárt hatvanat. És persze annál jobb, minél több embert igyekszünk beszervezni magunk alá, őket is minél nagyobb összegű "foglalózásra" ösztönözve, mivel a rendszer a mi mátrixunkban, a mi "Jog"-unkhoz csatlakoztatva helyezi el az általuk megszerzett "Jog"-okat is - vagyis az alattunk állók mintegy "tolnak" bennünket maguk előtt az áhított végcél, a kifizetés felé. A belépő előtt tehát két út áll: vagy gyűjtögeti a számláján a 6,5 százalékos visszatérítéseket, és így próbál meggazdagodni a költekezéseiből, vagy befektet és nekiáll hálózatot építeni. A többség, úgy tűnik, a kettő kombinációját választotta: néhány tíz- vagy százezer forintot invesztált, aztán elővette a noteszét, és elkezdte hívogatni a rokonait, ismerőseit, hogy a tréningen megtanult módszerek szerint beavassa őket a vásárlások révén való meggazdagodás titkába. Az egyszerű halandó számára elmagyarázhatatlanul bonyolult szabályok mögött megbújó lényeg az, hogy a 10 000 forintért megszerzett "Jog"-od alá kerüljön még 59 másik, és akkor kapsz 131 600 forintot. De ezzel még nincs vége. Az így kifutott "Jog", ahogyan terebélyesedik a hálózat alatta, folytatja karrierjét az ún. "második Scien osztályban" újabb készpénzt és utalványt termelve, és így tovább, egészen a "hatodik Scien osztályig". Mire itt végleg célba ér, összesen több mint 9 millió forint jövedelmet hozott számunkra a 10 000 forintért megszerzett "Jog"-unk. Ez nyilván nem holnap lesz, de ahogy a ScienNetnél mondják, nem gyorsan kell meggazdagodni, hanem nagyon.
A PSZÁF engedély nélküli betétgyűjtés gyanújával indított vizsgálata megállapította: a ScienNet nem folytat illegális pénzügyi tevékenységet, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a foglaló összege semmilyen körülmények között nem igényelhető vissza, azt a teljes vételárra kiegészítve csak levásárolni lehet. A foglaló érvényességi ideje három év, annak letelte után azt "minden külön jogcselekmény nélkül" elveszíti a delikvens. Valóban, ez a játék egyik lehetséges kimenetele: elköltöttünk kicsit több mint 9 millió forintot a ScienNet szerződött termékpartnereinél - ezek között véletlenül sincs multi, mivel a ScienNet a magyar vásárlókon keresztül a magyar vállalkozásokat támogatja -, esetleg összeszedtük a pénzt a 60 "Jog"-ra, és most itt állunk a célba ért "Jog"-gal - megkapjuk a 39 600 forint készpénzt, csakhogy még vennünk is kell valamit minimum 100 000 forintért, ha el akarjuk használni a megkapott "utalványt". Kellemetlen helyzet - sokan akkor jöttek erre rá, amikor már a nagymama pénze is bent volt azon a bizonyos "árkedvezményszámlán". Aki viszont jól használta a rendszer adta lehetőségeket, annak csak két dolgot kellett immár eldöntenie: mit kezdjen a vásárlási utalvánnyal, illetve, hogy a kifizetett 39 600 forintot befekteti-e újra.
Úgy tűnik, elég nagy volt a kísértés a további gazdagodásra: a többség nemcsak az eredetileg befektetett tőkéjét, hanem a keletkezett jövedelmét is visszaforgatta a rendszerbe. Hogy pontosan menynyi pénzről van szó, azt talán még a VPOP sem tudja; mindenesetre a ScienNet hivatalos rangsora szerinti egyes számú törzsvásárló, Lukács Zsolt ("owner director") legutóbbi, a hívekhez intézett levelében azt írja, hogy a lefagyás pillanatában 18-19 milliárd forint volt a rendszerben. Lukács állítását alátámasztani látszik a rangsorban a 4. helyen álló Latinovits Beatrix, aki szerint az alá belép(tet)ett mintegy 80 000 törzsvásárló 2009 júliusáig 4 milliárd forint értékben "forgalmazott" a ScienNetnél - ez vélhetőleg leginkább "foglalózást" jelent.
A ScienNet vezetői mindent megtettek, hogy a rendszert ne érje utol idejekorán a végzete: hivatalos megnyilatkozásaikban rendre cáfolták, hogy a ScienNet piramisjáték volna ("hiszen az egy illegá-lis tevékenység"), és mintegy a PSZÁF-ra kacsintva deklarálták, hogy a ScienNet nem befektetés, amely kalkulálható hozamot biztosít etc. De persze minden "meetingen" a foglalózásra ösztökélték a jelenlévőket. Máig fellelhető az interneten egy felvétel, amelyen a cég két prominense tolmács segítségével győzködi Belgrádban a szájtátva hallgató szerbeket, hogy foglalózzanak, mert aki elöl lesz a hamarosan induló "nemzeti mátrix"-ban, az gyorsan fog nagyon sokat keresni.
A ScienNet szerint az esedékes kifizetéseket bőven fedezte a szerződött partnerektől (a boltokból) befolyó jutalék, akik az árengedmény összegét a ScienNet számlájára utalták át). Az adócsalás gyanúja miatt nyomozást indító VPOP ezt másképp látja: szerintük a ScienNet bevételeinek túlnyomó része a piramis aljára belépő új tagok közvetlen befizetéseiből (vagyis a "Jog"-ok vásárlásából) származott. A témával foglalkozó szakirodalom szerint egyébként éppen ez az egyik ismérve az ún. termék alapú piramisjátéknak (product-based pyramid scheme): ha a cég a magasabb jövedelem lehetőségével inkább az új tagok beléptetését ösztönzi, mintsem a forgalom bővítését, akkor nyilvánvaló, hogy az új belépők induló befizetéseiből számít nagyobb profitra, és a növekedést - mint minden Ponzi-sémánál - csak ezek az "új pénzek" képesek fenntartani. (A Ponzi-trükkről lásd keretes anyagunkat.)
Az ilyen hálózatokban a pénz szükségszerűen felfelé, a rendszer élén állók felé áramlik - legfeljebb nem elég gyorsan: a ScienNet irányítói a VPOP szerint a befolyt pénzből több százmillió forintot "tisztázatlan jogcímeken" az LLC-hez közvetlenül köthető személyi kör offshore cégeinek bankszámláira utaltak át. Ennek fényében kínosan mulatságos, hogy a mezei "törzsvásárlók" között még nyáron is indulatos vita folyt arról, hogy a júliusban megváltoztatott szabályok alapján még piramisjáték-e a ScienNet, vagy más idők járnak, és most már tényleg csak egy a törzsvásárlói klubok közül.
Pontosan ma sem tudható, hogy végül is miért lendült mozgásba az államgépezet. Mindenesetre tavaly november 25-én egy 200 vámnyomozót megmozgató nagyszabású akció részeként őrizetbe vették Leinemannt, aki azóta is előzetes letartóztatásban ül, a ScienNet működése pedig szünetel.
Visszatekintve
Három éven keresztül működött itt egy több tízmilliárd forintnyi pénzt kezelő cégszerű valami ("törzsvásárlói klub"), amelynek budapesti irodája Bíró Ica (a "Metal Lady") magánlakása volt, székhelye pedig egy washingtoni postafiók. A rendszerről folyó diskurzusban megjelent az az erős vélelem, hogy a cég piramisjáték jelleggel (is) működik: az ismerősök nemcsak személyes "prezentációkon", de sokszor internetes fórumokon is ezzel, mintegy "befektetésként" ajánlották egymásnak a dolgot. Erről egyébként bárki meggyőződhetett, ha vette a fáradságot, hogy alaposabban tanulmányozza a zseniális törzsvásárlói rendszert. De talán nem is kellett volna okvetlenül napokat görnyedni táblázatok, ábrák és grafikonok fölött annak, aki meg akarta tudni, hogyan gazdagodhatunk meg pénzköltésből: a Google a "ScienNet piramisjáték" szókapcsolatra 12 000 találatot ad ki.
A Narancs megkeresésére az ORFK mindenesetre cáfolta azt az információt, miszerint a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) már 2008-ban vizsgálódott volna a ScienNet ügyében. Az NNI-hez 2009 márciusában érkezett több bejelentés, de ezek egyike sem vonatkozott konkrét bűncselekményre, így a rendőrök a rendelkezésükre álló információk alapján a PSZÁF-hoz fordultak. Mondhatnánk, a legjobb helyre, hiszen a PSZÁF ekkor már majdnem egy éve folytatott felügyeleti eljárást a ScienNetnél. E hoszszas vizsgálódás eredménye lett végül az idézett tavaly novemberi halk szavú közlemény, melyben a felügyelet megállapította, hogy a ScienNet semmilyen formában nem folytat a PSZÁF illetékességi körébe tartozó, azaz pénzügyi szolgáltatási tevékenységet. Ezt közölte az NNI-vel is, és az ügy e fronton végleg nyugvópontra jutott. Hogy piramisjátékról a kommüniké nem ejt szót, annak nyilván az a magyarázata, hogy a vizsgálat nem erre irányult. Ezzel együtt is szerfölött nyugtalanító, hogy a PSZÁF-vizsgálat egy éve alatt - mondhatni, a felügyelet orra előtt - háborítatlanul és minden következmény nélkül működött a ScienNet "törzsvásárlói klubja": százmilliós nagyságrendű reklámkampánnyal zajlott a tagtoborzás, a belépő új tagok "foglalóztak", a szerencsés kevesek pedig a "prezentációkon" esetenként több ezer fős hallgatóság előtt büszkélkedhettek el havi sokmilliós jövedelmükkel.
Egyébiránt pedig a fenti eredménnyel zárult vizsgálat hosszadalmasságának a felügyelet szerint az a magyarázata, hogy a PSZÁF nem rendelkezik nyomozati jogkörrel, így sokkal nehezebben jut információkhoz, mint bármelyik nyomozó hatóság. Ez nyilván így van - arra viszont nincs magyarázat, miért nem merült föl az az egyszerű kérdés, hogy ugyan miből fedezi a ScienNet az üzemszerű működésből adódó bevételek sokszorosát meghaladó juttatásokat - vagyis honnan kerül a rendszerbe pénz.
Nyilván a körülmények szerencsétlen összjátéka okozta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal is csak 2009 novemberében látta elérkezettnek az időt néhány kérdés tisztázására a ScienNetnél - például azt, megalapozott-e a "Gazdagodjon meg költekezéseiből!" szlogen. Némileg csökkenti a vizsgálat eredményével kapcsolatos várakozás izgalmát, hogy közben az állam ökle a VPOP formájában lesújtott az immár 420 000 taggal büszkélkedő ScienNetre. Az eljárás alapvetően adózással kapcsolatos bűncselekmények gyanúja miatt indult. A ScienNet, úgy tűnik, elkerülhette volna a végzetét, ha a tulajdonosok nem követnek el ormótlan hibákat: a szervezet magyar kft.-je egy forint adót nem fizetett, miközben anyacégeinek még adószáma sincs, ráadásul nyakló nélkül utalgatták a pénzt az "azonos tulajdonosi körhöz tartozó" offshore cégek bankszámláira. Bár a VPOP a nyomozás érdekeire hivatkozva nem nyilatkozik, közleménye azt sejteti, hogy ez a tény, és nem a más társhatóságoktól származó információ volt a nyomozást megelőző adatgyűjtés kiindulópontja; a lista csak később bővült a csalás, sikkasztás és piramisjáték-szervezés tételekkel.
Tanulság nincs
A "törzsvásárlók" egy része vadul vívja harcait a szkeptikusokkal a kibertérben, születnek az új összeesküvés-elméletek (a multik nyírják Leinemannt, mert megijedtek a ScienNet sikerétől, elvesztették ugyanis a forgalmuk 30 százalékát etc.), az ijedősebbek pedig azon morfondíroznak, hogy mit mondjanak a nagyinak; és akadnak, akik csak most kezdenek számolni.
A bukás pillanata erősen hasonlít az összes korábbi hasonló szituációra: a cégvezetés előzetesben, némi pénz a lefoglalt bankszámlákon, egy-két értékesíthető ingatlan, egy piros Ferrari valahol egy rendőrségi garázsban - és mindeközben növekvő számú kétségbeesett ember keres valami biztatást a többi szerencsétlennél. Jogerős ítélet az évtized közepére várható - már ha egyáltalán lesz vádemelés. Kérdés ugyanis, hogy ki lesz vádlott, és ki lesz károsult, a jogi megítélés ugyanis nem egyértelmű - hiszen ha az ügyészség piramisjáték-szervezés miatt emel vádat, könnyen vádlott lehet a károsultak többsége is.
Tanulság helyett a hazai pilótajátékok emlékére álljon itt egy örökbecsű vallomás a Tribu Bt. egyik "befektetőjétől": "Megérdemeltem a sorsom, mert éreztem, hogy valami nem stimmel az egészben, de a lépcsőházban már mindenki a Tribu Bt. ügyfele volt, a feleségem meg az anyósom is azt szajkózta, hogy tegyünk be valamennyi pénzt. Hát betettem százezret. Egy hét múlva Tribuszerné lebukott."
A névadó
Charles Ponzi (1882-1949) volt a kiötlője az egyik első, nagy tömegeket behálózó piramisjátéknak 1918-20-ban; nevét a hasonló jellegű befektetési csalások névadójaként őrizte meg a hálás utókor ("Ponzi scheme"). Ponzi a korban népszerű postai válaszkuponokkal (IRC) trükközött. A postai válaszkuponnal a címzett ingyen válaszolhatott a levélre, a kupon azonban bárhol visszaváltható is volt pénzért. Ponzi az első világháborúban összeomlott nemzetközi értékpapírpiac zavarait használta ki ügyesen: egy Olaszországban vásárolt kupont (Ponzi ott született) ugyanis csaknem 400 százalékos hozammal váltották vissza az Egyesült Államokban (az ilyen jellegű tranzakciót nevezik arbitrázsügyletnek). Ponzi először közvetlen ismerőseinek ígérte megduplázni befektetett pénzüket, s miután állta a szavát, a mesés biznisz lehetősége és Ponzi neve futótűzként terjedt; a "befektetési láz" tetőpontján a napi forgalom elérte a 250 ezer dollárt. Néhány hónap alatt az ötletgazda szédületes magasságba jutott: bankok igazgatóságába választották be, a "befektetők" hosszú, tömött sorokban várakoztak irodái előtt. A befektetési csalásra a US Post Office közleménye mérte az első csapást, amikor közölte, összesen nincs annyi IRC-kuponja, mint amennyit Ponzi állítólag forgat, majd jöttek azok a cikkek, amelyek rámutattak: a kifizetések fedezete az új tagok befizetéseiből származik. Az 1920 végén bekövetkezett szükségszerű összeomlásban "befektetők" ezrei veszítették el minden vagyonukat. Ponzi kései tehetséges utóda, Bernard Madoff harminc éven keresztül kupon nélkül űzte háborítatlanul ugyanezt a játékot, csaknem 60 milliárd dollárral könnyítve kuncsaftjain.
MLM, piramisjáték, pilóta
Az MLM (multi level marketing) vagy hálózatos értékesítés a modern kereskedelem legvitatottabb formája nemcsak morális, de sokszor jogi szempontból is. A szisztéma lényege, hogy az értékesítő az eladáson kívül új értékesítők toborzásában is érdekelt. Minden MLM egyfajta direkt marketing is, amelyben az értékesítő a szociális tőkéjével vesz részt: a network általa üzemeltetett része nyilván az ő személyes kapcsolati hálójából épül föl. (Lassan nincs olyan nagycsalád, ahol ne kellene időnként legalább egy revitalizáló tusfürdőt venni valamelyik másodfokú rokontól.) A hálózat felsőbb szintjein állók jövedelmének túlnyomó része a közvetlen értékesítéshez már nem kötődő passzív jövedelem, amely a hálózat épít(tet)éséből és működtetéséből származik.
Egészen hasonló vonások jellemzik a piramisjáték nevű büntetőjogi alakzatot is, melyet a Btk. 299/C § három évig terjedő börtönnel fenyeget. Mivel nincs definitív jogi elhatárolás a kettő között, "ökölszabályként" a termék jelenlétét szokták felhozni: ha a rendszerben nincs konkrét termék, csak belépési díj és a beléptetésért járó valamiféle juttatás, akkor egyértelmű, hogy piramisjátékról van szó. Probléma akkor van, ha a termék például maga a network marketing. Erre hivatkoztak a HírTv-s Szentpéteri Eszter vádlott-társai is a Győri Ítélőtábla előtt a Humán Club Egyesület büntető ügyében, mondván, ők nem piramisjátékot szerveztek, hanem személyiségfejlesztő tréninget értékesítettek MLM-rendszerben. A bíróság nem fogadta el ezt az érvelést, de a több tízmilliós jövedelemre szert tett vádlottak lényegében pénzbüntetéssel megúszták. Hasonlóan enyhe ítéletek születtek az országos piramisjátékot szervező Hungaro Energen Rt. ügyében is. Egy német MLM-cég teljes vezérkarát a magyarországi bemutatkozó rendezvényén vette őrizetbe a rendőrség, majd az eljárást néhány hónap múlva különösebb indoklás nélkül megszüntették. Mindenesetre egy ScienNet-méretű hálózatnál az is nehezíti a hatóság dolgát, hogy amennyiben piramisjátékról van szó, eljárást kell indítani minden egyes tag ellen, aki akár csak egyetlen új tagot is beléptetett - márpedig ez minimum 20-30 ezer gyanúsítottat jelentene. | https://magyarnarancs.hu/belpol/a_sciennet_tundoklese_es_bukasa_-_dehogy_piramisjatek-72890 | https://web.archive.org/web/20220925050724/https://magyarnarancs.hu/belpol/a_sciennet_tundoklese_es_bukasa_-_dehogy_piramisjatek-72890 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-sciennet-tundoklese-es-bukasa-dehogy-piramisjatek | Magyar Narancs | hungarian-news | 2010-01-07 18:36:00 | [
"Leinemann Zsolt"
] | [
"ScienNet"
] | [] | [
"offshore",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"kereskedelem"
] | [] |
48,648 | Frissítés: | Leinemann Zsolt az ügyvédjén keresztül arról tájékoztott minket, hogy a Fővárosi Főügyészség a 2017. december 22-én kelt határozatával Leinemann Zsolttal szemben a büntetőeljárást megszüntette, mivel a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem volt eredmény várható. | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/frissites | https://web.archive.org/web/20240227132753/https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/frissites | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/frissites | K-Monitor | hungarian-news | 2019-02-21 18:49:00 | [
"Leinemann Zsolt"
] | [
"ScienNet"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés"
] | [] |
|
48,649 | Tízmilliárdok a kukaholdingba | Az állam a kukaholding saját, százmilliárdos bevételein túl csak tavaly 30-50 milliárdot öntött az állami cégbe, ám mintha csak kidobták volna a tetemes summát. | Fónagy János;hulladékszállítás;Bártfai-Mager Andrea;kukaholding;
2019-02-20 17:49:46
Tízmilliárdok a kukaholdingba
Az állam a kukaholding saját, százmilliárdos bevételein túl csak tavaly 30-50 milliárdot öntött az állami cégbe, ám mintha csak kidobták volna a tetemes summát.
Az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-nek március 31-ig kell visszafizetnie az állami tulajdonosától kapott tízmilliárdos hitelét – derül ki a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea helyettese, Fónagy János Oláh Lajos írásbeli kérdésére adott válaszból.
Az NHKV-nak a költségvetési törvények, illetve két tavaly év végi kormányhatározat juttatott forrásokat – közli a DK-s képviselő felvetésére a miniszterhelyettes. Mint arról korábban beszámoltunk, a tavaly októberi intézkedés 26,4, a decemberi pedig tovább 5 milliárd állami forrást csoportosított át hulladékgazdálkodásra. Habár eme tízmilliárdok pontos címzettjét sem a határozatok, sem Fónagy János nem jelölik meg, a hírek és válasza alapján a legesélyesebb az NHKV. A miniszterhelyettes által hivatkozott költségvetési törvényekben, mint arról korábban beszámoltunk, kifejezetten az NHKV támogatására 2017-re 4,2 milliárdot, tavalyra pedig négymilliárdot különítettek el. Ugyanakkor pontos címzett nélküli, de hasonló, például hulladékgazdálkodási, átmeneti, tervmegvalósítási és ideiglenes kiadásokra további 16 milliárdot, illetve 17 milliárdot juttattak.
Fónagy János felhívja a figyelmet, hogy a pénzeket nem csak a cég működtetésére, hanem kapcsolódó hasznosítási feladatokra is fordították. Afelől is biztosít, hogy a társaság rendezi mára törvénytelenné vált tőkehelyzetét. A kormányfő strómanjakmént számon tartott Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó MKB által nyújtott 20 milliárdos hitel részleteiről banktitokra hivatkozva Fónagy János nem közölt részleteket.
Emlékeztetes, a három éve a kukaszámlák beszedésére alapított, lapunknak nem nyilatkozó NHKV az elmúlt évek során nem bizonyult alkalmasnak sem a csekkek pontos kiküldésére, sem - százmilliárdos díjbevételei, évente több tízmilliárdos állami támogatása és hasonló nagyságrendű, "baráti" hitelei ellenére - a begyűjtést változatlanul végző önkormányzati társaságok költségeinek fedezésére, sem átlátható gazdálkodásra, sem mérlege időbeni leadására. Sőt, számos jel szerint a nem Fidesz-hű helyhatóságok irányította hulladékcégek számára a működéshez szükséges legalapvetőbb anyagi eszközöket sem biztosítja, veszélyeztetve ezzel háztartások százezreinek egészségét.
A miniszterhelyettes Oláh Lajos által is hivatkozott, ezt megelőző, januári válasza hatékonyabb NHKV-t, pontos számlákat, sőt új cégvezetést is kilátásba helyezett. Ilyetén fordulatoknak ugyanakkor mindmáig semmi jele. | https://nepszava.hu/3026313_tizmilliardok-a-kukaholdingba | https://web.archive.org/web/20201021045558/https://nepszava.hu/3026313_tizmilliardok-a-kukaholdingba | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizmilliardok-a-kukaholdingba | Népszava | hungarian-news | 2019-02-20 17:49:00 | [
"Fónagy János",
"Mager Andrea",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt."
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"hulladéküzlet",
"gazdálkodás",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hitelezés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"hatalomkoncentráció",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,650 | Titkolja Pintér Sándor, hány nyomozás indult a választások kapcsán | Hiába kérdezték a belügyminisztert, nem felelt - államtitkára pedig háromszor hárította a kérdést. Visszapattant Pintérről a fiktív lakcímmel szavazó ukránokról szóló felvetés is. | Pintér Sándor;Kontrát Károly;választási csalás gyanúja;
2019-02-21 10:00:00
Titkolja Pintér Sándor, hány nyomozás indult a választások kapcsán
Hiába kérdezték a belügyminisztert, nem felelt - államtitkára pedig háromszor hárította a kérdést. Visszapattant Pintérről a fiktív lakcímmel szavazó ukránokról szóló felvetés is.
A Belügyminisztérium egyértelműen nem akarja, hogy kiderüljön, hány ügyben nyomoz vagy nyomozott a rendőrség az országgyűlési választásokkal összefüggésben – ez derül Kontrát Károly parlamenti államtitkár Oláh Lajos DK-képviselővel folytatott, meglehetősen egyhangú levelezéséből.
Mint a parlament.hu oldalán követhető, Oláh egy hónap alatt ( 2018. december 20-2019 február 15.) háromszor írt Pintér Sándor belügyminiszternek (itt, itt és itt), ezekben pedig pontos, félre nem érthető kérdéseket tett fel neki:
A befogott fül technikája
Pintér Sándor helyett minden alkalommal Kontrát Károly felelt: röviden összefoglalva annyit írt, hogy „a Rendőrség mindenkivel szemben fellép, aki megsértette a törvényt” - és általában véve is szabályosan, körültekintően végzi a dolgát.
Ez a frappáns, bár a feltett kérdéseket nem is érintő válasz annyira megtetszett neki, hogy később is ragaszkodott hozzá. „Korábbi, e tárgyban adott válaszomat fenntartom” - írta még kétszer Oláhnak, aki hiába méltatlankodott a semmitmondó feleleten, hiába jelezte, hogy a belügyminiszternek, mint az eredeti címzettnek kötelessége kiadnia a kért információkat.
Nem a mi dolgunk, vagy nem mondjuk meg
Nem járt sokkal jobban Kontráttal Mesterházy Attila (MSZP) sem, aki február elején küldte el kérdéseit: összesen négy levélben szintén a választási visszaélésekről és azok elkövetőiről próbált adatokat szerezni.
A szocialista politikus első két levelében arra volt kíváncsi, milyen vádemelési javaslatok és ítéletek születtek azon hivatalnokok és szállásadók ügyében, akik közrejátszottak állampolgári visszaélésekben – például úgy, hogy hamis lakcímbejelentő lapokat állítottak ki az Ukrajnából csak a választásokra érkező kettős állampolgároknak.
Kontrát Károly mindkét felvetésre ugyanazt írta:
Mit ad Isten, az sem a rendőrségre tartozik, hogy hány fiktív lakcímes ukrán állampolgár lépte át a magyar határt 2018 április 8-án. Hiszen – derül ki Kontrát Mesterházynak küldött harmadik leveléből – a határforgalmat felügyelő rendőrök a lakcímmel összefüggő adatokat nem rögzíthetik, a lakcím ellenőrzése pedig nem tartozik a feladatkörükbe.
Szabolcs megye, a lakcímkártya-nagyhatalom
Mesterházy utolsó felvetését – havi lebontásban hány új lakcímkártyát állítottak ki 2017. április 7-től 2018. április 7-ig Budapesten és a megyékben – az államtitkár azzal pattintotta vissza, hogy a kérdést Pintér Sándor korábban már megválaszolta neki. Ez valóban így történt; bár a belügyi összesítés csak a kért havi bontás helyett egy évre vonatkozik, már ebből is érdekes részletek bonthatóak ki. | https://nepszava.hu/3026342_titkolja-pinter-sandor-hany-nyomozas-indult-a-valasztasok-kapcsan | https://web.archive.org/web/20190903093557/https://nepszava.hu/3026342_titkolja-pinter-sandor-hany-nyomozas-indult-a-valasztasok-kapcsan | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titkolja-pinter-sandor-hany-nyomozas-indult-a-valasztasok-kapcsan | Népszava | hungarian-news | 2019-02-21 10:21:00 | [
"Kontrát Károly",
"Pintér Sándor"
] | [
"Belügyminisztérium (BM)"
] | [
"Európa",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye",
"Ukrajna"
] | [
"választások - népszavazás",
"adatigénylés",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
48,651 | Horvátországban terjeszkedik a Fidesz-média | Orbán médiapolipja megszerzi a Z1-et – ezzel a címmel tudósít a horvát Nacional cikke arról, hogy egy helyi zágrábi televíziócsatorna tulajdonosai igen nagylelkű vételi szándéknyilatkozatot kaptak egy magyar médiakonzorciumtól.
A lap szerint szemmel látható a szándék, hogy a szlovén modell szerint a Z1 televízión keresztül gyakoroljanak hatást a horvát parlamenti- és elnökválasztásra.
Habonyizmus balkáni körúton, kevesebb sikerrel | Magyar Hang
Bár próbálkoznak, se a migrációt, se Soros Györgyöt nem tudják annyira a közbeszéd tárgyává tenni, mint itthon. | https://hang.hu/gazdasag/horvatorszagban-terjeszkedik-a-fidesz-media-104862 | https://web.archive.org/web/20240322113024/https://hang.hu/gazdasag/horvatorszagban-terjeszkedik-a-fidesz-media-104862 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/horvatorszagban-terjeszkedik-a-fidesz-media | Magyar Hang | hungarian-news | 2019-02-20 06:51:00 | [
"Schatz Péter"
] | [] | [
"Európa",
"Horvátország"
] | [
"háttér",
"média"
] | [] |
|
48,652 | 89 hektárnyi erdőt vágnak ki, hogy helyére napelemparkot építsenek | A polgármester az Indexnek is megerősítette, hogy valóban bővülni fog Inárcs napelemkészlete. A Virgin Solar Kft. és az EZRT-Solar Finance Kft. két újabb, egyenként 49,9 MW-os naperőművet készül kiépíteni a település ipari külterületén.
A két naperőmű összes területigénye 156,26 hektár. A beruházással érintett összesen 89 hektár erdő, rendeltetését tekintve ipari faanyag kitermelés célú, nem őshonos akác erdő. A csereerdősítés során 91,57 hektár méretű új, nem invazív fajokból álló erdőt telepít a fejlesztő
– mondja a polgármester. Eszerint tehát
A NAPELEMPARK MIATT VALÓBAN KIVÁGNAK 89 HEKTÁRNYI ERDŐS TERÜLETET, DE AZT ELEVE KIVÁGÁSRA HOZTÁK LÉTRE, ÉS HELYETTE ÚJ FACSEMETÉKET ÜLTETNEK MAJD. | Inárcs településen tervezik létrehozni Magyarország Giga Napelemparkját. Ehhez a zöld beruházáshoz – ami 100 hektáron fog elterülni – több hektár erdőt (80 hektárról beszélnek) fognak kivágni
– írta egy olvasónk, aki bár nem Inárcson lakik, ismerős a településen.
Inárcson az utóbbi időben valóban fellendült a napelembiznisz. Nem egészen egy éve, 2018 márciusában készült el a településen két darab naperőmű, név szerint Inárcsi Naperőmű 1. és Inárcsi Naperőmű 2. Ezeket akkor ünnepélyes szalagvágással adtak át, erről pedig Pánczél Károly fideszes országgyűlési képviselő posztolt a Facebookra.
Az erről is szóló közmeghallgatáson, még 2016-ban mondták el, hogy ezek a naperőművek egy gazdasági ipari besorolású területen, az Ócsai út mellett épülnek meg, erre létesítési engedélyt pedig az országos villamos energia engedélyezési hatóság adja ki.
Az inárcsi polgármester, Gál Imre az átadáskor egy interjúban azt mondta, ennek a vállalkozásnak két előnye is van:
iparűzési adó formájában valami „csurran-cseppen az önkormányzatnak”,
másrészt „környezetbarát energiaforráshoz jutunk, és nem pusztítjuk tovább környezetünket”.
Már ekkor szó volt arról, hogy ez a terület a jövőben bővülni fog. Nos, most ez valóban megtörténik:
A polgármester az Indexnek is megerősítette, hogy valóban bővülni fog Inárcs napelemkészlete. A Virgin Solar Kft. és az EZRT-Solar Finance Kft. két újabb, egyenként 49,9 MW-os naperőművet készül kiépíteni a település ipari külterületén.
A két naperőmű összes területigénye 156,26 hektár. A beruházással érintett összesen 89 hektár erdő, rendeltetését tekintve ipari faanyag kitermelés célú, nem őshonos akác erdő. A csereerdősítés során 91,57 hektár méretű új, nem invazív fajokból álló erdőt telepít a fejlesztő
– mondja a polgármester. Eszerint tehát
A cégek mögött álló vállalkozó, Zsiros Róbert az Indexnek azt mondta, az új naperőművek helyének kiválasztásánál több szempontot is figyelembe kellett venniük. Egész pontosan így fogalmazott: „A rendkívül szűk keresztmetszetet jelentő hálózati csatlakozási lehetőség, a földvédelemmel kapcsolatos jogszabályi előírások, a sokszor bonyolult tulajdonosi viszonyok mellett kiemelt prioritást élvezett, hogy a beruházás védett természeti értékeket ne érintsen. Mindezen szempontok figyelembevételével került sor a beruházási helyszín lehatárolására."
A kiválasztott fás terület tehát a polgármester és a vállalkozó szerint sem esik természetvédelmi oltalom alá. Utóbbi azt mondja, szakértői vizsgálatok szerint
Néhány inárcsi lakos azért eléggé kétkedve fogadta az ötletet, főleg, mert olvasónk szerint az egész megegyezés teljesen titokban történt, és nem kérdezték meg róla előtte a település lakóit. Egy zárt kibeszélős Facebook-csoportban is hosszasan ment erről a helyiek beszélgetése, akik arra is panaszkodnak, hogy a kivágásra ítélt erdő fogja fel a port, de valaki gombászni szokott ott. Egyikük egyenesen azt írja: „Teljesen mindegy, mit írogatunk ide, valószínűleg ez már le van zsírozva!" Nem véletlen a szóhasználat, Zsiros Róbertre utal ugyanis.
Elmentünk mi is Inárcsra, és körbekérdezgettünk a lakosok között, de legtöbbjüknek fogalma sem volt arról, hogy miről beszélünk. Bár a már meglévő napelemparkról hallottak, a bővítésről és a fakivágásról egyáltalán nem. Úgy tűnik tehát, hogy a Facebookon véleményének hangot adó pár emberen kívül nem sok helyit foglalkoztat a téma.
A helyi híresztelések szerint
Olvasónk szerint „egyértelmű", hogy ez hazugság, mert vajon „kinek van ennyi birkája". Zsiros erről azt mondja, „a környezetvédelem és a fenntarthatóság" miatt ők nem gyomirtózni fognak, hanem valóban legeltetni. A már meglévő panelek alatt is ezt a módszert használják, és a továbbiakban is erre törekednek majd. Az erőmű a tervek szerint 2020 végén kezdi meg a működését.
Bár az önkormányzat tartott közmeghallgatást a napelemparkról, ahol főleg annak környezeti hatásairól volt szó,
Erről olvasónk így írt:
A lakóknak volt egy meghallgatás kiírva, aminek az időpontja az önkormányzati faliújságra lett kitűzve, és a helytelen időpont a helyi újságban lett hirdetve, ami a település összes háztartásába eljut. De persze az, aki akkor ment volna, az azzal szembesült, hogy a meghallgatás már két napja meg volt tartva, sajna nincs már mit tenni!
A helyi újságban ugyanis január 31-e volt a meghirdetett dátum, a másik viszont egy két nappal korábbi, január 29-i időpont. Utóbbi volt a jó, csak hát olvasónk szerint erről jóval kevesebben értesültek. A polgármester szerint viszont így is „számos helyi lakos részt vett" rajta.
Gál viszont nem önkormányzati faliújságról, hanem Inárcs weboldaláról beszél. „A közmeghallgatás kihirdetése a többihez hasonlóan az évek óta bevált gyakorlatnak megfelelően, a község honlapján keresztül zajlott. A hatósági eljárás előírásait figyelembe véve a közmeghallgatás meghirdetése szabályos volt. Az Inárcsi Hírmondóban – havonta egyszer megjelenő helyi újságban – azért nem jelent meg a felhívás, mert a lapzárta időpontjában még nem volt biztos annak időpontja."
Arra a kérdésre, hogy mi változott a tavalyi nyilatkozata óta, miszerint fontos, hogy ne pusztítsuk továbbra környezeteinket, a polgármester ezt írta: „A település fejlődéséhez elengedhetetlenül szükségesek a beruházások, jelen projekt megvalósulása esetén 82 millió forintnyi iparűzésiadó-növekedéssel számolhatunk az elkövetkezendő két évtizedben. A környezetterhelés, környezetkárosítás szempontjából nem sok ipari tevékenységet tudnék felsorolni, amely kevesebb terhelést okozna."
A beruházással kapcsolatban kérdéseket küldtünk Pánczél Károly fideszes országgyűlési képviselőnek, aki cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
(Borítókép: Bődey János / Index) | https://index.hu/belfold/2019/02/22/inarcs_napelempark_erdoirtas_fakivagas/ | https://web.archive.org/web/20211223210600/https://index.hu/belfold/2019/02/22/inarcs_napelempark_erdoirtas_fakivagas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/89-hektarnyi-erdot-vagnak-ki-hogy-helyere-napelemparkot-epitsenek | Index | hungarian-news | 2019-02-22 13:14:00 | [
"Zsiros Róbert"
] | [
"EZRT-Solar Finance Kft.",
"Virgin Solar Kft."
] | [
"Inárcs",
"Pest megye"
] | [
"környezetkárosítás",
"napelem / megújulók"
] | [] |
48,653 | A Közszolgálati Egyetem műemlék épületét 3,5 milliárd forintért építi át a ZÁÉV | Mészáros Lőrinc nemrég megszerzett érdekeltsége, a ZÁÉV Építőipari Zrt. 3,5 milliárd forintért építi át a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Szárnyépületét – áll az EU-s közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számában. | Mészáros Lőrinc nemrég megszerzett érdekeltsége, a ZÁÉV Építőipari Zrt. 3,5 milliárd forintért építi át a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Szárnyépületét – áll az EU-s közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számában.
A tender eredményhirdetésről szóló tájékoztatóból nem derül ki, hogy az NKE mennyire becsülte előzetesen a munkálatok árát, csak az biztos, hogy a ZÁÉV nettó 3,5 milliárdért vállalta a kivitelezést.
Mint írják, a műemléki védelem alatt álló épületben az egyetem számára szükséges további oktatási, továbbképzési és egyéb, a hallgatók számára szükséges funkciók kiszolgálására alkalmas termeket, irodákat alakítanak ki. A nettó alapterület 8 386 négyzetméter, az oktatótermek összes befogadóképessége 774 fős lesz, az irodák nettó területe pedig 1 878 négyzetméter.
Az NKE nemrég, a szerződés aláírásakor adott hírt a beruházásról a honlapján. „A korábban a Vendéglátó-ipari és Humán Szakképzési Centrum által használt, középiskolai tantermeket tartalmazó épületben az egyetem oktatási és irodai funkciókat alakít ki. A kivitelezés során megtörténik a műemlék épület teljes belső átalakítása, az elavult gépészeti rendszerek teljeskörű korszerűsítése, valamint az informatikai hálózat kialakítása.”
A közleményben szerint a felújított épületbe költözhetnek be, várhatóan az év végéig „az intézmény Ménesi úti campusán dolgozó egyetemi polgárok, akik a 2019/2020-as tanév második szemeszterére teljes egészében birtokba vehetik a szárnyépületet”. Hozzátették, hogy a ZÁÉV Zrt. korábban dolgozott a Ludovika Campus projektben: a cég végezte el az Orczy-park rekonstrukcióját a hozzá tartozó lovas létesítményekkel együtt.
Ezekről a beruházásokról beszámoltunk már 2016-ban: a Ludovika Campust a Market Zrt. bővítette 6 milliárd forintért, az Orczy-parkot pedig 3 milliárdért építette át a ZÁÉV.
Mostanában többször is írtunk az idén januárban Mészáros-érdekeltséggé lett ZÁÉV tendergyőzelmeiről: a cég az Újpesti Torna Egylet számára épít jég- és curling csarnokot 4,6 milliárdért, és a zalaegerszegi új fedett uszodát 8,8 milliárdért húzza fel. Mindkét projekt jelentősen megdrágult az eljárás során, a jégcsarnok ára megduplázódott, az uszoda költsége pedig 3,2 milliárd forinttal ugrott meg.
Szintén nemrég derült ki az is, hogy a ZÁÉV mintegy 26 milliárd forintért építi fel az új Néprajzi Múzeumot a Városligetben a Magyar Építő Zrt.-vel közösen. | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/22/a-kozszolgalati-egyetem-muemlek-epuletet-35-milliard-forintert-epiti-at-a-zaev/#:~:text=k%C3%B6zbeszerz%C3%A9s-,A%20K%C3%B6zszolg%C3%A1lati%20Egyetem%20m%C5%B1eml | https://web.archive.org/web/20230603055230/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/22/a-kozszolgalati-egyetem-muemlek-epuletet-35-milliard-forintert-epiti-at-a-zaev/#:~:text=k%C3%B6zbeszerz%C3%A9s-,A%20K%C3%B6zszolg%C3%A1lati%20Egyetem%20m%C5%B1eml | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kozszolgalati-egyetem-muemlek-epuletet-35-milliard-forintert-epiti-at-a-zaev | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-02-22 13:41:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
48,654 | Sarka Kata papíron Luxemburgba költözött – és egy offshore cégnek is dolgozik | Immár bizonyíték is van arra, hogy összeér a miniszterelnök kabinetfőnökének családja és a Fidesz kedvenc biztonsági cége, a Valton Security. Ugyanez másképpen: az állam őrzésvédelemre szánt milliárdjai részben a Rogánékkal társult Sarka Kata párjánál landolnak. A celebhölgyről mindeddig csak feltételezte a sajtó, hogy egybekelt a Valton kisebbségi tulajdonosával, ám az Átlátszó kiszúrta: mostanra a cégbíróságon nyilvántartott – luxemburgi – lakcímük is közös lett. | Nem kenyerünk a bulvár itt az Átlátszónál, de kénytelenek vagyunk kikacsintani a „társasági” iparba, hiszen Rogán Antal kabinetminiszter neje és Sarka Kata üzleti kapcsolatából komolyabb összefüggések kezdenek kirajzolódni. A 24.hu nemrég közölte, hogy a két barátnő tavaly decemberben Top News Hungary Kft. néven új céget alapított. Régebbről is van reklámügynöki tevékenységre szakosodott közös vállalkozásuk (a Mikulásgyár szervezésében közreműködő Nakama & Partners Kft.), friss érdekeltségükkel azonban már a szélesebb nyilvánosságot célozzák: világhálóportál-szolgáltatást kívánnak nyújtani. És nem mellékesen: a Top News ügyvezetője ugyanaz a Sudár-Horváth Lívia, aki a Femcafé nevű bulvároldal kiadóját is jegyzi.
A topnews.hu domaint (amely mögött jelenleg még nincs tartalom) egyébként egy luxemburgi regisztrátortársaság birtokolja. A Top News-alapító Sarka Kata szintén luxemburgi lakóhelyet jelentett le a cégbíróságon – és ugyanezt a külföldi címet használja a Femcafét működtető kft. tulajdonosa, Bessenyei István is.
Sarka és Bessenyei tehát bizonyíthatóan egy párt alkot; a sajtó ugyan korábban már összeboronálta őket, sőt feltételezett házastársként is írtak róluk, de az életközösségre utaló hivatalos adatoknak mindeddig híján voltunk. Ennek most vége. Mivel pedig az egykor a baloldalon tájékozódó Bessenyei István az állami és fideszes megbízásokban dúskáló Valton Security kisebbségi tulajdonosa (illetve titokzatos médiakalandor), immár kockázatmentesen leírhatjuk: az állam őrzésvédelemre szánt milliárdjai részben a Rogánékkal társult Sarka Kata párjánál landolnak.
A Hajdú Péter médiaszemélyiség exnejeként ismert üzletasszony ugyanakkor egy Luxemburgnál egzotikusabb országgal is kapcsolatban áll. Eddig nem dokumentálta a sajtó, viszont tény: ő ügyvezeti azt a Smart Development Ingatlanfejlesztő és Vagyonkezelő Kft.-t, amely a Seychelles-szigeteki adóparadicsomba bejegyzett SMT DEV Ltd. tulajdona. Az offshore technika alkalmazása miatt nem tudhatjuk, hogy Sarka tulajdonosként is ott áll-e az indiai-óceáni anyavállalat mögött, az viszont elképzelhető, hogy „valakinek” így segít adót optimalizálni, illetve vagyont rejtegetni.
Címlapkép: Rogán Cecília és Sarka Kata licenctulajdonosok, a zsűri tagjai a Magyarország Szépe – Miss World Hungary döntőjén a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kunigunda utcai gyártóbázisán 2018. július 8-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/22/sarka-kata-papiron-luxemburgba-koltozott-es-egy-offshore-cegnek-is-dolgozik/ | https://web.archive.org/web/20221202065419/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/22/sarka-kata-papiron-luxemburgba-koltozott-es-egy-offshore-cegnek-is-dolgozik/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sarka-kata-papiron-luxemburgba-koltozott-a-es-egy-offshore-cegnek-is-dolgozik | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-02-22 13:42:00 | [
"Bessenyei István (Valton)",
"Rogán Antal",
"Sarka Kata",
"Sudár-Horváth Lívia"
] | [
"Nakama & Partners Kft. (N&P)",
"SMT DEV Ltd.",
"Valton-Sec Zrt."
] | [] | [
"offshore",
"rokonok",
"klientúra"
] | [] |
48,655 | Gyanús áremelések: összesen 1,6 milliárddal nőtt két kaposvári projekt költsége | Furcsa okokra hivatkozva emelték közel egymilliárddal a színház felújításának költségét, majd nemrég az derült ki, hogy az intermodális közlekedési központ is drágul 640 millióval. | Egy országnak tűnt fel, amikor nemrég a Facebookon kesergett Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere azon, hogy egyfolytában nőnek az amúgy is drága beruházások költségei. Ez nehéz helyzetbe hozza az önkormányzatokat, amelyeknek így a folytonosan tolódó határidőkkel kell megküzdeniük. De a közvagyon szempontjából sem mindegy, hogy a kormány ezeket a drágulásokat nagyvonalúan kezeli – ahogy ezt Kaposváron is tette.
Nemrég a helyi színház felújításának amúgy is tetemes, kilenc milliárdos költsége ugrott közel egymilliárdot: először öt-, majd négyszáz milliós plusz tételről döntött a kormány tavaly év végén. Kérdés, hogy a januárban hivatalosan is Mészáros Lőrinc érdekkörébe került ZÁÉV szakemberei vajon miért most, az építkezés utolsó fázisában hivatkoznak a „betonszerkezetek állapotára”.
Néhány hete pedig a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) tolta meg egy jelentősebb összeggel „a kaposvári intermodális személyszállítási központ és kapcsolódó létesítményeik tervezése és kivitelezése” tárgyú projektet: a nettó 12,5 milliárdos eredeti árhoz hozzácsapott még 640 millió forintot arra hivatkozva, hogy a Táncsics laktanya területén egy tartály megsérült, és emiatt a talaj jelentős mértékben szennyeződött.
A hír nyomán a kaposváriakon úrrá lett az értetlenség: nem világos, hogyan kerül szóba az intermodálishoz képest a város másik végén lévő Táncsics laktanya.
Igaz, a tervezett vasúti felüljáró helyszíne korábban honvédségi terület volt – itt volt a nőtlen tiszti szálló -, és hivatalosan a Táncsics laktanyához tartozott, de attól légvonalban három kilométerre fekszik – miképp érintheti ez a mostani projektet?
De a pluszmunka tartalmával kapcsolatban is van néhány kérdés. Megsérült egy tartály? Ha a honvédségi ingatlanokon gyakori, földbe süllyesztett pl. fűtőolajtartályról van szó, akkor az egyik lehetőség, hogy a földmunkák során egy gép megsértette. Mennyi folyhatott ki belőle? Ötszáz liter? Ezer?
Egyáltalán: miféle átadás-átvétel lehetett ott egy éve, ahol az üzemanyag csak úgy, észrevétlenül pihent a föld alatt? Továbbá: milyen kártérítési felelőssége van az adott kivitelezőnek vagy alvállalkozónak az ügyben? Nem neki kellene állnia a pluszköltséget, esetleg a honvédségnek, a terület korábbi gazdájának?
És főleg: a pár száz, legfeljebb néhány ezer liternyi üzemanyag által szennyezett talaj mentesítése 640 millió forintba kerülne?
Vegyük a másik lehetséges esetet: az a szennyező anyag (?) nem most folyt ki, hanem az idők során szivárgott a talajba, szép lassan, esetleg nagyobb területet érintve. Ez is felveti a honvédség felelősségét: ha nem kerül sor az átadásra, meddig szivárgott volna az olaj (?) a talajba és az élővízbe, alig száz méterre a Kapos folyótól?
Sem előzetes környezetvédelmi állapotfelmérésnek, sem az esetleges szennyezésről szóló hivatalos eljárásnak nem találtuk nyomát – holott a Közbeszerzési Értesítőben olvasható módosító közlemény szerint tavaly február 6-án született egy kormányhivatali határozat a mentesítésről, ám ez a hivatalosan közzétett környezetvédelmi határozatok közt nem szerepel, ezért az ügyben közérdekű adatigénylést nyújtottunk be.
Ám az összeg mindenképpen eltúlzottnak tűnik: 2013-ban a Védelemgazdasági Hivatal kezdeményezésére zajlott a Heves megyei Tarnaszentmárián lévő volt honvédségi üzemanyagbázis kármentesítése. A munka százötezer négyzetméteren folyt – ez nagyjából tizenöt futballpályányi terület – és 210 ezer köbméternyi szennyezett földet, valamint 180 ezer köbméter talajvizet érintett. A munkát a mostani kaposvári kármentesítéshez hasonló összegből, 850 millió forintból végezték el.
Viszont a nagyságrendek finoman szólva sem ugyanazok: Kaposváron legfeljebb néhány száz köbméternyi szennyezett talajról lehet szó. A sérült tartály ugyanis csupán jelentéktelen honvédségi kiszolgáló létesítmények ellátására szolgált: egy 60-70 fős nőtlen tiszti szálló állt ezen a helyen, néhány raktár, valamint a toborzó irodák. Az egész építési terület a Google Maps alapján 9300 négyzetméter, de ennek is csupán kis részét érintheti a szennyezés. Kérdés, miért kell akkor 640 millió forint többletforrás?
A tisztánlátás érdekében múlt szerdán megkeresést küldtünk a NIF-nek a kaposvári porojekttel kapcsolatban, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ az állami cégtől.
Huszka Imre (Kaposvár) | https://atlatszo.hu/2019/02/19/gyanus-aremelesek-osszesen-16-milliarddal-nott-ket-kaposvari-projekt-koltsege/ | https://web.archive.org/web/20211023145430/https://orszagszerte.atlatszo.hu/gyanus-aremelesek-osszesen-16-milliarddal-nott-ket-kaposvari-projekt-koltsege/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyanus-aremelesek-osszesen-16-milliarddal-nott-ket-kaposvari-projekt-koltsege | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-02-19 10:12:00 | [] | [
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Kaposvár",
"Somogy megye"
] | [
"környezetkárosítás",
"építőipar"
] | [] |
48,656 | Négyszeres áron, 16 milliárd forintért építi meg Szeged új uszodáját a WHB | Az eredeti árhoz képest jóval drágábban, 4 milliárd forint helyett 16 milliárdért építi meg Csongrád megye székhelyének új sportuszodáját Tiborcz István üzlettársának a cége, a West Hungária Bau Kft. (WHB) a Dél-Konstrukt Zrt.-vel közösen. A négyszeres áremelkedést azzal magyarázzák, hogy a tervezés, az engedélyeztetés, majd a közbeszerzés lebonyolítása alatt eltelt időben megnövekedtek a költségek. | A szegediek régi álma válik valóra az új létesítmény felépítésével, hiszen az Újszegedi Sportuszoda az egyetlen olyan hely, ahol kifejezetten sport céljából tudnak úszni a szegediek. Bár alkalmas erre a szintén Újszegeden található Napfényfürdő is, de annak elsődleges funkciója nem ez.
A helyzet tarthatatlanságát mutatja az is, hogy a jelenleg másodosztályú, de szebb napokat is látott helyi férfi vízilabda-csapatnak a sportág európai szövetsége még 2012-ben nem engedélyezte, hogy az Újszegedi Sportuszodában rendezze meg Bajnokok Ligája mérkőzéseit, így Hódmezővásárhelyre kellett átmennie a csapatnak.
Vízilabda Bajnokok Ligája már nincs Szegeden, uszoda azonban minden bizonnyal lesz. Bármi áron.
Az uszoda 2016-ban az eredeti tervek alapján 3,5-4 milliárd forintba került volna. Miután Orbán Viktor miniszterelnök és Szeged polgármestere, Botka László 2017. január 30-án megállapodott az új komplexum felépítéséről, a költségek 7 milliárd forintra nőttek.
A 2018 nyarán megjelent hírek pedig már arról szóltak, hogy a kormány az azévi költségvetésből 4 milliárdot, a 2019-esből pedig 12 milliárd forintot irányoz elő a városnak a munkálatok elvégzésére. Az erről szóló szerződést 2018. július 31-én írták alá.
Az uszoda 13 ezer négyzetméter alapterületű lesz, és mindenben megfelel a nemzetközi szabványoknak. A komplexumban lesz egy 50×25 méteres, 10 pályás versenymedence. Ehhez társul egy 1 169 fős lelátó, egy bemelegítő- és egy melegvizes tanmedence, valamint egy külső-belső lazító, ülőmedence és edzőterem is.
A beruházás határideje eddig is többször csúszott, a költségek pedig folyamatosan növekedtek. A drágulást persze meg lehet magyarázni, a nagy különbségre viszont kevesebb az objektív érv. A város vezetői is tudják ezt.
Információink alapján a város előzetesen egyeztetett a Szegeden működő vizes sportágakat képviselő sportszervezetekkel az igényeikről, figyelembe véve a szakszövetségek verseny-előírásait és a nemzetközi versenyekre vonatkozó elvárásokat.
Ezek ismeretében készült el a műszaki leírás arról, hogy mekkora medencékre és kiszolgáló helyiségekre van szükség. Továbbá felmérték azt is, hogy mi kell ahhoz, hogy a kijelölt helyszínen, a Felső-Tiszaparti Etelka sori sporttelep egy részén megépüljön egy olyan vizes létesítmény, amely ki tudja szolgálni a lakossági igények mellett az iskolai, az utánpótlás-nevelési, és az élsport/versenyeztetési igényeket is.
A 2016 májusában beérkezett pályázatokban a becsült költségvetés 3-4 milliárd forint körül mozgott.
A nyertes tervező irodával 2016 októberében kötött szerződést a város, a pályamunka tervekké történő kidolgozására, illetve a szükséges építési és hatósági engedélyek beszerzésére. Mindez 2017 novemberében fejeződött be.
A tervezéssel eltelt idő, és a munka közben felmerült műszaki problémák miatt, illetve azért, mert változások voltak a vízgépészeti technológiában, a város a tervezőkkel a közbeszerzés kiírása előtt új költségvetési tervet készíttetett. Ez 2017 decemberében készült el, és ebben magát a kivitelezést már nettó 8 milliárd forintra becsülték.
Úgy tudjuk, hogy a kivitelezés műszaki tartalma nem csak magára a fedett uszoda kialakítására vonatkozott, hanem az épület környezetének átépítésére, és az épület közműkapcsolatainak kialakítására is.
A beruházás ezt követően a Modern Városok Program keretében már kormányzati hatáskörben folytatódott. Az Átlátszó megkeresésére az önkormányzat sajtóosztálya közölte: a kiviteli közbeszerzési eljárását a száz százalékban állami cég, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési (BMSK) Zrt. bonyolította, és ők látják el a műszaki ellenőri feladatot. Hozzátették, hogy a város közel egymilliárd forintot költött az új uszoda terveinek elkészítésére és a terület előkészítésére.
A közbeszerzést 2017 végén írták ki. Két pályázat érkezett be: az egyik a kormányzati körökkel korábban szoros kapcsolatot ápoló Penta Industry Kft-től érkezett, amelynek a kisvárdai labdarúgó-stadion építésével kapcsolatos dolgairól az Átlátszó is írt korábban. Több munkájuk volt a 2017-es vizes világbajnoksággal összefüggésben is, de a cég a szegedi uszodával kapcsolatban később visszalépett.
A nyertes ajánlattevő a W-D 2018 Konzorcium lett, melynek tagjai a West Hungária Bau Kft. és a Dél-Konstrukt Zrt. Az önkormányzat szerint mindkét ajánlattevő kis eltéréssel és megközelítőleg nettó 12 milliárd forintos árajánlatot tett.
A közbeszerzés lebonyolítása után a BMSK Zrt igazságügyi mérnök szakértőt kért fel annak vizsgálatára, hogy az ajánlati ár, illetve annak egyes költség elemei tükrözik-e a mai piaci viszonyokat, az építőiparban kialakult kapacitás- és szakemberhiányt, továbbá az elmúlt két évben történt munkabér- és építőanyag-költség emelkedését. Az elkészült szakértői anyag birtokában hirdettek eredményt – jegyezte meg az önkormányzat.
Ugyanakkor az Átlátszó úgy értesült, hogy a város – látva a beérkezett túlárazott ajánlatokat – nem is szeretett volna eredményt hirdetni a fedezet hiánya miatt. Azonban a kormány a BMSK Zrt. piacelemzését elfogadta és kifizette a többletköltséget is.
A győztes konzorcium egyik tagja, a West Hungária Bau Kft. (WHB) vezetője, Paár Attila szoros üzleti kapcsolatban állt Tiborcz Istvánnal.
A WHB által eddig elnyert tenderekről az Átlátszó szintén folyamatosan beszámolt.
A szegedi új vizes komplexum eredeti nettó 4 milliárd forintos ára így ugrott fel 16 milliárd forintra. Ennek – a szerkesztőségünknek elmondott vélemények szerint – csak részben lehet az oka a munkaerőhiány vagy a megugró anyagköltség.
A szegedi önkormányzat arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a lakosok a műszaki átadás-átvétel és a próbaüzem után a tervek szerint jövő tavasszal vehetik birtokba az új fedett uszodát.
B. Kovács Tamás
Fotó: Átlátszó Országszerte | https://atlatszo.hu/2019/02/19/negyszeres-aron-16-milliard-forintert-epiti-meg-szeged-uj-uszodajat-a-whb/ | https://web.archive.org/web/20220131214333/https://orszagszerte.atlatszo.hu/negyszeres-aron-16-milliard-forintert-epiti-meg-szeged-uj-uszodajat-a-whb/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/negyszeres-aron-16-milliard-forintert-epiti-meg-szeged-uj-uszodajat-a-whb | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-02-24 10:22:00 | [] | [
"Dél-Konstrukt Zrt.",
"Szeged Város Önkormányzata",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"közbeszerzés",
"sport",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,657 | Hadházy: vidéki kamusportnapok uniós pénzből | Megvan, hogy falusi budi előtt focizik három roma? Nem rasszista vicc, hanem a rögvalóság: darabonként egymilliós unióspénz-finanszírozású sportrendezvényeket szedett csokorba Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szokásos Korrupcióinfóján. | „A különbség a között, amit megteszünk és amire képesek lennénk, megváltoztathatná a világot.”
– ez a Mahatma Gandi idézet és egy uniós táblácska mindösszesen ami található a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány freewebes honlapján.
A birosag.hu adatbázisa szerint a Hajdú-Bihar megyei Kismarjára bejegyzett alapítványt Glückné Márton Gyöngyi képviseli és „szociális tevékenységgel” foglalkozik.
Az alapítvány 2017 decemberében nyert 500 millió forint uniós pénzt Sportolj a Harmadik Évezredben nevű projektjére, voltaképpen 469 falusi sportnapra.
Facebook-oldaluk beszédesebb, itt fotókat, vidókat is közölnek a félmilliárdos projekt végrehajtásáról. Ebből szemezgetett Hadházy Ákos a héten.
Felsőgagy, ahol két marmonkanna között szlalomoznak a bringákkal rettenetes minőségű felvételen, Fáj, ahol budi mellett rúgják a bőrt, a gagyvendégi „sportnapon” cigarettázva bringázik az egyik spori, itt téglák között kellett szlalomozni az egymilláért – felnőtteknek gyerekbiciklin. A homrogdi „sportnap” kétszemélyesnek tűnik: az egyik résztvevő ugrik egy szaltót, a másik drukkol.
Eperjeskén pár asszony végez karkörzésnek tűnő mozdulatokat utcai ruhában, az egyikük kezében az uniós támogatást igazoló táblácska – mintha Milos Forman rendezte volna, tényleg.
Hadházy szerint a Komádi Sportnapon egy amúgy is megtartott falunapot használtak ki táncos sportnapnak (a színpad elején fent a felirat buktatja le őket).
„Azt, hogy az alapítványt melyik politikus futtatja, még nem sikerült kiderítenem. Viszont nem remélem, hogy lesznek a közeljövőben ilyen erős képek, annak igazolására, hogy szükség van az európai ügyészségre” – hangsúlyozta Hadházy.
Fotó: benki sportnap, forrás: Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány/Facebook | https://atlatszo.hu/2019/02/20/hadhazy-videki-kamusportnapok-unios-penzbol/ | https://web.archive.org/web/20210918103338/https://orszagszerte.atlatszo.hu/hadhazy-videki-kamusportnapok-unios-penzbol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-videki-kamusportnapok-unios-penzbol | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-02-24 10:30:00 | [] | [
"Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Eperjeske",
"Fáj",
"Felsőgagy",
"Hajdú-Bihar megye",
"Homrogd",
"Komádi",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"támogatás",
"civilek",
"sport",
"EU",
"rendezvényszervezés"
] | [] |
48,658 | Egy régi debreceni ismerős cége nyert a stadionprojekthez kapcsolódó közbeszerzési eljáráson | Debrecen – Három jelentkező közül a legkevesebb pénzt kérő cég kapta meg a lehetőséget a nagyerdei stadionrekonstrukció külső műszaki projektmenedzsmentjének ellátására. Egy régi ismerős jegyzi a győztes kft.-t. | A hírt a debreceni közpénzből finanszírozott örömhírportál tette közzé. A lényege pedig az, hogy a Nagyerdőn (újra)építendő stadion projektjében folytatódtak a közbeszerezési eljárások, kiosztották a nagy munka újabb feladatát. A dehir.hu azt írja: a nyertesnek „lesz dolga bőven”. Mint olvasható, a tervezéshez különböző közbeszerzési eljárások kapcsolódnak, ezek egyike a június 11-ei Közbeszerzési Értesítőben megjelent eredmény is. Ez arról értesítette a nyilvánosságot, hogy három pályázó közül a debreceni közcégeket összefogó holding egykori beruházási igazgatójának, a polgármesteri hivatal korábbi osztályvezetőjének kft.-je lett a befutó.
Komoly feladatok
Pacza József cége, az Első Mérnöki Iroda Beruházó Kft. Debrecenben a Zelemér utca 14. szám alatt van bejegyezve, az árajánlat pedig, amit tett, 23,4 millió forint. Ezért a pénzért a projekt lezárultáig, de legfeljebb 2014. december 31-éig az alábbi feladatokat kell a társaságnak elvégeznie:
1. a projekt műszaki megvalósításának koordinálása, szervezése,
2. monitoring, nyomon követés, eltéréselemzés, szükséges beavatkozások meghatározása és megtétele,
3. a projekt adminisztratív irányítása,
4. kapcsolattartás, koordináció, kommunikáció a projekt részvevőivel, érintettjeivel.
Szóval csupa komoly dolog. Az iroda két másik céggel versenyzett a feladatokért: az egyik a szegedi Csomiber Kft. volt, a másik pedig a debreceni Kember Kft. A legmagasabb ár 24,9 millió forint volt, aminél másfél millióval ígért kevesebbet a Pacza-féle társaság.
Helyi érdekű
A közbeszerzési eljárásról a debreceni önkormányzat hírportálja tehát beszámolt, azt azonban „elfelejtették” megemlíteni, hogy ez a debreceni kft. valójában a korábban Debrecenben befolyásos beosztásokban dolgozó, ma már viszont Szegeden (is) ténykedő Pacza Józsefé, aki egykori ismeretségei révén akár információkat is megtudhatott a jelentkezőkről. Persze ha nem így volt, akkor is tény: az ajánlatot a Nagyerdei Stadion Rekonstrukciós (NSR) Kft. kérte, melynek – a város által delegált – ügyvezetője Ábri Balázs, a felügyelőbizottságának egyik tagja pedig Sásdi András.
Ábri kolléga
Előbbi évekkel ezelőtt a városházán volt kollégája Pacza Józsefnek, aki 1989. és 2003. között Debrecenben városfejlesztési főosztályvezető-helyettes, illetve városépítési osztályvezető volt a polgármesteri hivatalban, miközben Ábri szintén középvezetői pozícióban dolgozott ugyanott. Aztán Pacza, a dzsolidzsóker, a város cégeiért, vagyonáért felelős, azt kezelő holdinghoz került.
2003-tól 2008-ig a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. beruházási igazgatójaként dolgozott – ahol pedig munkatársa volt a holding akkori igazgatósági tagjának, később (2006-tól 2011-ig) elnökének, Sásdi Andrásnak. Aki amúgy – és nagyon nem mellékesen – korábban a városi közgyűlés Fidesz-frakciójának tagja, majd később vezetője volt. (És aki a Népszabadságnak a kérdésére, mely nemrégiben azt feszegette, miért nem kérte elnöki megbízásának meghosszabbítását a városi holdingnál, azt válaszolta: elsősorban magánembernek és magánvállalkozónak tekinti magát, s már nem fért bele az idejébe a vagyonkezelő vezetése. „Egyszerűen mást akarok csinálni, millió más dolgom van a saját vállalkozásaimmal” – mondta. Ezek szerint az NSR Kft-t vagy a saját vállalkozásának tekinti, vagy az azzal járó munka még simán belefér a millió saját dologba.)
Szegedig meg se állt
A holdingtól Pacza 2010 decemberében ment el Szegedre, ahol a szintén önkormányzati tulajdonú Szeged Pólus Kft. élére került. Kapcsolata azonban nem szakadt meg a debreceni vagyonkezelővel, mivel a cégcsoport a szakértői munkásságára „továbbra is igényt tartott”. Erre utal az is, hogy a stadionrekonstrukciós pályázatra küldött közbeszerzési jelentkezésben a kft-je adataként Pacza vagyonkezelős mailcíme szerepel: [email protected]. Ugyanakkor – szintén az elérhetőségek közt – egy szegedi faxszámot adott meg: (+36)62 553 601, ami a pólusbeli irodájába fut be.
Jól működ(tet)ik
Az „első mérnöki iroda” egyébként egy 3 és fél millió forintos alaptőkéjű cégecske, amely viszont az eredményeit tekintve igencsak jól működik. 2009-ben 58,72 százalék, 2010-ben pedig 52,51 százalékos volt az árbevétel arányos eredménye. Bár nem nagy pénzek forogtak a cégben, 2009-ben 25,5 millió forint, 2010-ben pedig 16,4 millió forint volt az egész éves nettó árbevétele, most pedig az elnyert stadionrekonstrukciós munka egyedül 23,4 millió forint. (A cég 2011-es gazdálkodási adatait még nem tették közzé, pedig már 2012 júniusát írjuk!) Pacza univerzalitását illusztrálja még az is, hogy 2009-ben a békéscsabai városi közgyűlés az ottani Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságába választotta be, s azóta is betölti ezt a tisztséget. Ismeretségi köre tehát szerteágazó, kapcsolatai jelentősek: jelenleg a Tiszántúl 3 nagyvárosának vagyonkezelési-fejlesztési projektjeiben van jelen.
Kapcsolódó anyagok:
Negyedik generációs stadion épül
Latinovits Stadion
Se gőz, se erő – stadionbontás
Kósa: gőzerővel folyik a stadion-projekt
Tizenkettő (egy tucat)
Épüljön fel stadionunk, lehetőleg máma még!
A debreceni Nougye Stadion | https://www.vagy.hu/tartalom/cikk/2438_pacza_jozsef_a_dzsolidzsoker | https://web.archive.org/web/20120617040545/https://www.vagy.hu/tartalom/cikk/2438_pacza_jozsef_a_dzsolidzsoker | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-regi-debreceni-ismeros-cege-nyert-a-stadionprojekthez-kapcsolodo-kozbeszerzesi-eljarason | vagy.hu | hungarian-news | 2012-06-13 10:41:00 | [
"Pacza József"
] | [
"Debrecen Város Önkormányzata",
"Első Mérnöki Iroda Beruházó Kft.",
"Nagyerdei Stadion Rekonstrukciós Kft.",
"Szeged Pólus Fejlesztési Nkft."
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"közbeszerzés",
"önkormányzat",
"klientúra",
"stadion"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.