news_id
int64 1
63.3k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 216
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
48,767 | A szomszédban börtönbe küldték az ország leggazdagabb emberét | Adócsalás miatt két és fél évre ítélték a leggazdagabb szerbet. | Adócsalás miatt két és fél év letöltendő börtönbüntetésre és nyolcmillió dináros (mintegy 21,44 millió forint) pénzbüntetésre ítélték Miroszlav Miskovicsot, Szerbia leggazdagabb és egyik legbefolyásosabb emberét.
A férfit és fiát 2012 decemberében vették őrizetbe, nyolc másik emberrel együtt. 2013-ban rekordösszegű, 12 millió eurós (3,79 milliárd forint) óvadék fejében helyezték szabadlábra.
Az adócsalási ügy mellett sikkasztással is vádolták, ez utóbbi alól azonban felmentették. A vádak szerint ő és társai 2005 és 2010 között mintegy 153 millió euró (48,3 milliárd forint) veszteséget okoztak a szerb államnak útépítő cégek privatizálása során. Azért ítélték el, mert segített fiának, Markónak mintegy 320 millió dinár (857 millió forint) értékű adó eltitkolásában. Fiát pénteken egy év házi őrizetre és szintén nyolcmillió dinár pénzbüntetésre ítélték, emellett cégének be kell fizetnie az elmaradt adótartozást.
Az ügyészség azért kért súlyosabb büntetést, mert állításuk szerint ő adott tanácsot a fiának, hogyan kerülje ki az adófizetést.
A 73 éves Miskovics vagyonát körülbelül 2 milliárd euróra (több mint 630 milliárd forint) becsülik. A kiskereskedelem, a mezőgazdaság, az ingatlanpiac és a biztosítás területén vannak érdekeltségei az egész Balkánon. | https://hvg.hu/gazdasag/20190308_A_szomszedban_bortonbe_kuldtek_az_orszag_leggazdagabb_emberet | https://web.archive.org/web/20231222005816/https://hvg.hu/gazdasag/20190308_A_szomszedban_bortonbe_kuldtek_az_orszag_leggazdagabb_emberet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/a-szomszedban-bortonbe-kuldtek-az-orszag-leggazdagabb-emberet | HVG | world-news | 2019-03-08 15:53:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Szerbia"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"útépítés"
] | [] |
48,768 | 1,8 milliárd forintért kap fociakadémiát Pécs | Benik Balázs tereprali-bajnok cége, a B Build & Trade Kft. nettó 1,8 milliárd (bruttó 2,3 milliárd) forintért végezheti el a Pécsi Labdarúgó Utánpótlás Akadémia generálkivitelezési munkáit – erről kötöttek szerződést a Pécsi Nonprofit Zrt.-vel, amelyet a Közbeszerzési Hatóság honlapján hoztak nyilvánosságra. | Benik Balázs tereprali-bajnok cége, a B Build & Trade Kft. nettó 1,8 milliárd (bruttó 2,3 milliárd) forintért végezheti el a Pécsi Labdarúgó Utánpótlás Akadémia generálkivitelezési munkáit – erről kötöttek szerződést a Pécsi Nonprofit Zrt.-vel, amelyet a Közbeszerzési Hatóság honlapján hoztak nyilvánosságra (pdf-ben itt találja).
A Benik-cég akkor került a figyelem középpontjába, amikor az Átlátszó megírta, hogy Bánki Erik fideszes képviselő családja uniós pénzből szépíti lovardáját. A B Build & Trade Kft. összesen három közbeszerzést nyert el Bánkiék lovas projektjében.
A Pécs Ma cikke szerint tavaly márciusban rakták le a pécsi legendáról elnevezett, id. Dárdai Pál Labdarúgó Akadémia alapkövét, és az ünnepségen Őri László alpolgármester arról beszélt, hogy az akadémiát a gyerekeknek építik. Hozzátette:
Külön kiemelem a magyar kormány támogatását, mely biztosította a fejlesztéshez szükséges 1,5 milliárd forintos forrást. Hálásak vagyunk azoknak a pécsieknek, edzőknek és szülőknek is, külön Bánki Erik képviselő úrnak, akik az elmúlt években nem csak hittek a pécsi utánpótlásnevelés megerősítésében, de sokat is tettek érte.
A Közbeszerzési Hatóság honlapja szerint a B Build & Trade Kft. számára nem idegen a pécsi terep, az utóbbi három évben összesen több mint 2,4 milliárd forint értékben dolgoztak egyénileg vagy konzorciumi tagként pécsi beruházásokon:
2018 márciusában 328,9 millió forintért vállalták el a pécsi Testvérvárosok téri óvoda és bölcsőde teljes felújítását.
Tavaly 181,8 millió forintért nyerték el a tíz elektromos autóbusz befogadására alkalmas, 600 négyzetméteres, könnyűszerkezetes fedett csarnok kivitelezését.
Még ebben a hónapban elvitték a pécsi Déli Ipari Park fejlesztésére kiírt tendert 639 millió forintért.
2017-ben a PTE Gyógyszerésztudományi Kar Rókus utcai épületeinek kivitelezésére kiírt közbeszerzést vitték el, 244,3 millió forintot számlázhattak. Az egyetem Damjanich utcai főépületén a Scorpio-Trans Kft.-vel dolgoztak 529,6 millió forintért.
2015-ben Pécs önkormányzata kétrészes közbeszerzésben keresett vállalkozást a Mecseki ökoturisztikai élménypark kialakítása a pécsi állatkert funkcióbővítő fejlesztésével és kerékpár turisztikai infrastruktúra fejlesztésével tárgyú projekt megvalósítására. Mindkét részt a B Build & Trade Kft. vitte el, összesen 268,6 millió forintért.
Budapesten is több közbeszerzésen befutottak, például a Digi-X Építő Kft.-vel közösen 3,8 milliárd forintért, a becsült összegnél 1,6 milliárd forinttal drágábban tervezik meg és építik fel a X. kerület új orvosi rendelőjét.
Kiemelt kép: iStockphoto | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/03/12/pecsi-fociakademia/ | https://web.archive.org/web/20220811140958/https://24.hu/fn/gazdasag/2019/03/12/pecsi-fociakademia/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/18-milliard-forintert-kap-fociakademiat-pecs | 24.hu | hungarian-news | 2019-03-12 16:20:00 | [
"Benik Balázs"
] | [
"B Build&Trade Kft.",
"Pécsi Nonprofit Zrt"
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"közbeszerzés",
"sport",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
48,769 | A Budapest Airport lehet Mészáros Lőrinc következő célpontja | A repteret üzemeltető céget érő sorozatos politikai bírálatok miatt erősödnek a találgatások azzal kapcsolatban, hogy Mészáro Lőrinc szemet vetett Ferihegyre. De az azért elég nagy falat lenne, több százmilliárdot ér. | Nagyjából fél évvel ezelőtt hallottunk először arról, hogy valamelyik érdekeltségén keresztül Mészáros Lőrinc a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. megszerzésére készül. A valószínűsíthető nagyságrend miatt kétségesnek tűnt, hogy ez megvalósítható-e, de elkezdtem körbejárni a témát, megkérdezve olyan üzletembereket, akiknek nem csak utasként van közük a repülőtérhez.
Tavaly ezt a felvetést még szinte teljesen egyhangú csodálkozás fogadta. „Nem hallottam róla, de nagyon tanulságos lenne, ha megtörténne” – mondta például egy nagyobb építőipari csoport vezetője. Volt olyan is, aki ugyan egy lehetséges tulajdonosváltáson nem csodálkozott volna – hiszen a reptereket üzemeltető cégeket időnként adják-veszik a szakmai vagy pénzügyi befektetők –, de Mészáros Lőrinc tulajdonszerzését nem tartotta valószínűnek, mert szerinte ez meghaladná az üzleti birodalmának a lehetőségeit.
Az idei hírek alapján azonban mintha kigyúltak volna a fények a fejekben. A repülőgépek zajára évek óta panaszkodnak a budapestiek, de most fordult elő először, hogy a főpolgármester nyilvánosan arról ötletelt, hogy hosszabb távon a fapados gépeket és a légi teherforgalmat egy új, a fővárostól távolabbi repülőtérre irányítsák.
Schneller Domonkos, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára nyílt levélben ekézte a reptéri állapotokat. A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán pedig a lényegében a kormány hivatalos lapjának számító Magyar Nemzetben osztotta ki a Budapest Airportot annak kapcsán, hogy
„a kormány felszólította a ferihegyi repteret tulajdonló és üzemeltető multicéget a barátságosabb együttműködésre”.
2010 óta láthattunk már számos ehhez többé-kevésbé hasonló hangulati előkészítést a rezsicsökkentést megelőzően, vagy a CEU és az akadémiai szféra elleni fellépés előtt, ami sosem volt jó előjel az érintett cégek, illetve szervezetek számára. Most az is más fényben tűnik fel, hogy megakadtak a repteret érintő infrastrukturális fejlesztések, a vasút kapcsán jelenleg pont ugyanott tartunk, mint 20 éve, és egyelőre még a ferihegyi gyorsforgalmi út sokszor megígért felújítása sem kezdődött el.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk20 évet sikerült visszalépni a ferihegyi vasút ügyébenA 2020-as foci-Eb is kevés ahhoz, hogy végre vonattal juthassunk ki a repülőtérre, erre legjobb esetben is még 4-5 évet kell várni.
Ráadásul a Fidesz régebben kiemelten fontosnak tartotta a repteret. Az első Orbán-kormány idején kiszorította a 2B terminál felépítéséért cserébe a Horn-kormány idején házon belülre került, a terminálokat üzemeltető kanadai céget, ami miatt 2006-ban mintegy 16 milliárd forintos kártérítést kellett fizetnie a magyar államnak. Miután pedig 2005-ben Gyurcsányék eladták a repteret, Orbán Viktor ezt nagy hibának nevezte, és a Heti Válasznak azt mondta, hogy „ha egyszázaléknyi esély kínálkozik a reptér visszaszerzésére, kezdeményezni fogjuk a visszavételt”.
Ez a jelek szerint megváltozott 2010 után, és 2011-ben már Orbánék adták el a Budapest Airport 25 százalékos részvénycsomagját, amelyet 2005-ben még megtartott az állam. Igaz, akkor az ország válságban volt, és a kormányban valószínűleg már minimum sejtették, hogy meg vannak számlálva a reptér akkori legfontosabb ügyfele, a Malév napjai. A légitársaság 2012 február elején be is dőlt.
Az utóbbi pár évben egyébként is azt látni, hogy az állam cégvásárlási kedve alábbhagyott, annál inkább nőtt a Mészáros Lőrinc-féle gömböc étvágya. A volt felcsúti polgármester agrárcsoportja ma már az ország legnagyobbja a kezelésében lévő földterületek alapján, és az ország egyik legnagyobb bankja, az MKB is részben Mészáros érdekeltsége. A szintén az ő többségi tulajdonába tartozó, éppen egyesülés előtt álló Opus és Konzum Nyrt. tevékenységi területeit felsorolni is hosszú*turizmus, ingatlan, pénz- és tőkepiac, építőipar, fémipar, energetika, informatika, élelmiszeripar, és a menedzsment kifejtette, hogy a jövőben kevés, de nagyméretű felvásárlásra törekszik; elsősorban a bank- és pénzügyi szektor, az informatika, az ingatlanszektor, valamint a telekommunikációs ágazat érdekli.
A Budapest Airport ezek közül ugyan legfeljebb az ingatlanszektorba fér bele (maga a terület egyébként állami tulajdonban maradt a privatizáció után is), de ennél nagyobb probléma lehet Mészárosék számára az ár. Az utóbbi években Európában a reptér-üzemeltető cégek alsó hangon az éves EBITDA (adózás, hiteltörlesztés és értékcsökkenés előtti eredmény) 15-szörösén keltek el. A Budapest Airport tavalyi számai még nem ismertek, 2017-ben az EBITDA 55,5 milliárd forint volt, amiből
833 milliárdos vételár adódna.
De voltak ennél jóval drágább tranzakciók is*A London City Airportnál 44-szeres volt a szorzó 2016-ban, a Budapest Airport esetében 2006-ban 29-szeres., és a Budapest Airport helyzetének, növekedési lehetőségeinek ismeretében nem lenne meglepő a 15-szörösnél magasabb árazás. Ez azonban csak semleges környezetben igaz, szabályozói eszközökkel ugyanis csökkenteni lehet cégek, egész ágazatok értékét, ahogy láttuk azt a bankszektorban vagy a közműszolgáltatóknál.
Ha az eddigiekkel ellentétben keményen betartatják az éjszakai repülési korlátozást – esetleg teljesen betiltják az ilyen repüléseket -, költséges zajvédelmi beruházásokat írnak elő, vagy versenyt támasztanak Ferihegynek egy környékbeli repülőtérrel,*A Budapest Airport privatizációs szerződésében mindössze hároméves versenykorlátozási időszak szerepelt, amely már rég lejárt. az mind csökkentheti valamelyest a Budapest Airport nyereségét, így értékét.
Ebben a logikai rendszerben a Budapest Airport részéről az – új terminál 2024-re tervezett megnyitásában kicsúcsosodó – 225 milliárd forintos fejlesztési sorozatot előremenekülésnek is tartják a fejleményeket figyelők: ezzel egyrészt elvehetik az élét a bírálatok egy részének, másrészt még értékesebbé, így drágábbá válna a cég.
Az esetleges tulajdonosváltáshoz persze az is kellene, hogy legyen eladási szándék, de mivel a tulajdonosok végső soron pénzügyi befektetők, így megfelelő összeg fejében valószínűleg hajlandók lennének megválni a részesedésüktől. Jelenleg egy reptér-üzemeltető cégen keresztül a kanadai közszolgálati nyugdíjalap vagyonkezelője, a PSP Investments a többségi tulajdonos*Részesedése 55,44 százalék. Egy szingapúri állami alapnak 23,33 százaléka van, egy québec-i befektetési alapkezelőnek pedig 21,23 százaléka., amelynek a 2018-ról szóló 268 oldalas éves jelentésében egyetlen mondat szól a reptéri portfólióról, miszerint profitálni tudott a forgalom növekedéséből.
Megkérdeztem a PSP-t, hogy hallottak-e a Budapest Airportot érintő vételi szándékról, kaptak-e esetleg konkrét vételi ajánlatot, és elméletileg hajlandók lennének-e külön eladni a Budapest Airportot vagy csak a négy másik repteret tartalmazó csomagot egyben. Bámulatosan gyorsan, mindössze két perc alatt megérkezett az (ilyen esetekre nyilván előre bekészített) válasz Kanadából, miszerint sosem kommentálnak piaci pletykákat és spekulációkat. A Budapest Airport szintén nem kívánta kommentálni az értesüléseinket. Az Opus és a Konzum nem válaszolt, és szintén nem érkezett válasz az egyik közvetlenül Mészáros által tulajdonolt cégen keresztül az üzletembernek elküldött kérdésekre sem.
Akárhogy is, a Budapest Airport megszerzése szintlépés lenne Mészáros Lőrinc csoportja számára, hiszen az Opus és a Konzum idén együtt tervez 20-30 milliárd forintos EBITDA-t. Innen hasonlóan nehéz lenne megugrani a Budapest Airport nagyságrendjét, mint a Telenor Magyarországét – ám ez utóbbiról bevallottan nem tett le a menedzsment, ha a vállalat eladósorba kerül. Ahogy a már idézett építőipari üzletember fogalmazott, nagyon tanulságos lenne, ha bekövetkezne bármelyik is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden utason 3 ezer forintot keres tisztán a budapesti reptér, és ezzel a bécsit is előziBelátható időn belül nem lesz a budapesti reptér régiós vezető, Bukarest is beérte a Liszt Ferencet. De legalább a külföldi tulajdonosok elképesztő pénzt keresnek rajta. | https://g7.hu/vallalat/20190311/a-budapest-airport-lehet-meszaros-lorinc-kovetkezo-celpontja/ | https://web.archive.org/web/20230328164133/https://g7.hu/vallalat/20190311/a-budapest-airport-lehet-meszaros-lorinc-kovetkezo-celpontja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-budapest-airport-lehet-meszaros-lorinc-kovetkezo-celpontja | G7 | hungarian-news | 2019-03-11 11:46:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.",
"Opus Global Nyrt."
] | [] | [
"idegenforgalom",
"klientúra"
] | [] |
48,770 | SZDSZ–Fidesz-koalíció 2019-ben: az állam minden akadályt eltakarított Habony barátai elől | Immár az állami Magyar Fejlesztési Bank közel 1,3 milliárd forintos hitele is segíti Habony Árpád grúz-izraeli barátait, hogy „plázairodaházat” emeljenek a Puskás Ferenc Stadion metróállomás fölé – szúrta ki a Válasz. Az SZDSZ holdudvarából indult Gagel család az elmúlt két évben összesen 3,72 milliárdnyi kölcsönt tudott kibrusztolni magának hatalomközeli pénzintézetekből. Ciklusokon átívelő gigamutyi 7+1 pontban. | Ha már belefáradt az elmúlt tíz-húsz évben feltárt, vörös, kék vagy narancsárnyalatú korrupciós ügyek monoton egymásutánjába, az ország következménynélküliségébe, valószínűleg nem önben van a hiba. Most mégis számítunk figyelmére, hiszen „végre” olyan témát tárhatunk a nyilvánosság elé, amelynek nemcsak a felszínét kapargatjuk és habosítjuk, hanem látjuk, ismerjük a nagy egészet, a teljes vagyonkijátszási folyamatot. Az eseménysor ráadásul bőven az MSZP–SZDSZ-érában kezdődött, s bár a Fidesznek lett volna lehetősége elszámoltatni az elkövetőket, valamiért inkább a cinkosukká vált. Mi több, a történet központi alakja egy grúz-izraeli indíttatású és identitású üzletember, aki tehát külföldiként (és nem mellékesen: a szabad demokraták egykori kegyeltjeként) lett az új magyar burzsoázia tagja, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik tartóoszlopa.
Írtunk már korábban egy idegenlégiós NER-lovagról, a török Adnan Polatról; ám ő, azaz a naperőműkirály legalább tereli is a tőkét a Kárpát-medencébe, nemcsak mozdítani próbálja a mozdíthatót. Mostani cikkünk „hőse”, Michael Gagel nyilvánvalóan kispályás Polathoz képest, ám – miként látni fogjuk – olyan Fidesz-stratégákkal hozható kapcsolatba, mint Habony Árpád kormányfői tanácsadó és Rogán Antal kabinetminiszter. Ami pedig a bizniszt illeti, Gagel egyebek mellett arról híres, hogy ő vezeti a budapesti metróállomásokra a régi fővárosi politikuselit által bebetonozott Princess pékségláncot – koalícióban az ugyancsak Tbilisziből elszármazott, majd Tel-Avivon át a magyar fővárosba érkezett Shabtai Michaelivel. Utóbbi azzal is „virított” a piacon, hogy orosz állampolgárok magyarországi bevándoroltatásához biztosított infrastruktúrát a Rogán által kiötlött leletelepedésikötvény-rendszerben. Szintén a Fidesz-időkben történt már, hogy a Gagel família – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő különös liciteljárásán – megszerezte a budapesti Four Seasons szálló mögötti irodaépületet (Zrínyi utca 3.), továbbá a Habonyt hitelező Tombor András stábjával karöltve betette a lábát az erőmű-üzemeltetéssel, villamosenergia-kereskedéssel foglalkozó VPP Magyarország Zrt.-be.
A grúz-izraeli érdekkör iránti közbizalomnak aligha tesz jót, hogy a felsorolt ügyleteket egytől egyig offshore-jellegű cégeken keresztül bonyolították le – és a sajtó elől ugyancsak elbujkáltak.
Michael Gagelt csakis onnan ismerheti a nagyérdemű, hogy az elmúlt években rendre Habony Árpád társaságában tűnt fel ilyen-olyan kiszivárgott partifotókon. Illetve ahogy – „keresd a nőt!” jeligére – anno a Heti Válasznál kiderítettük, a nagy üzletelés kísérőjelenségeként Gagel közvetlen családtagjai olyan befolyásos asszonyokkal kerültek aktív Facebook-kapcsolatba, mint Rogán Cecília, Vajna Tímea, Kökény-Szalai Vivien (a TV2 hírfőnöke), az Orbán Viktor internetes megjelenéseit koordináló Kaminski Fanny (Habony Árpád gyermekének édesanyja) és Nagy Boglárka festőművész (Habony korabeli barátnője). Most újra ránéztünk a közösségi médiára, és bár az érintett hölgyek már kevésbé teszik közszemlére aktuális személyi hálójukat, Rogán Antal hitvese például így sem tud anélkül profilképet cserélni, hogy a Gagel-rokonság ne siessen azonnal lájkot vagy szívet dobni az új outfitjére.
A társasági kitérő után vissza a cikkünk elején emlegetett régi-új történetre, amely az MSZP–SZDSZ-országlás idején kezdődött, de ma már Fidesz-botrányként is értelmezhető. A Puskás Ferenc Stadion metróállomás fölötti irodaingatlan bekebelezéséről van szó, melynek helyén hamarosan ultramodern, plázával kombinált „office building” magasodhat. Noha Tarlós István nemrég úgy nyilatkozott a Válasznak a Princess pékséges csapat nyomulásáról, hogy „rajtam azt kérjék számon, ami rajtam múlik, Habony Árpád haverjait nem ismerem”, ettől még tény: az úgynevezett Stadionok-projekt sehol sem lenne, ha az elmúlt 11 évben az éppen regnáló kormányzat és fővárosi vezetés ne takarított volna el szinte minden bürokratikus akadályt Michael Gagelék elől.
Friss információnk szerint például az állami Magyar Fejlesztési Bank közel 1,3 milliárd forintos óriáshitellel segítette ki a beruházót; a kölcsön részleteiről és a tervezett irodamonstrumról írásban érdeklődtünk mind a pénzintézetnél, mind Gagelnél, de a szereplők nem méltatták válaszra lapunkat. Úgyhogy nélkülük, de hiteles dokumentumokra támaszkodva szerkesztettük össze az alábbi 7+1 pontos eseménysort – bizonyítandó, hogy vannak, akiknek legfeljebb megszületni volt nehéz.
1. Az SZDSZ városházi potentátjai 2008-ban aprópénzért „odaajándékozták” Gageléknek a fejlesztési helyszínt. A még ellenzéki Fidesz hevesen ellenezte az akkor Stadionok néven futó metróállomás feletti terület magánosítását – a fidesz.hu oldalon máig elérhető egy Demszky-kritikus cikk a témában. De mi történt pontosan 11 esztendeje, hogyan indult a Hungária körút 46. szám alatt felhúzandó iroda- és plázakomplexum sztorija? Egy rendőri jelentés ugyan 2006-ra teszi a privatizációs folyamat kezdeteit, ám csak annyit állíthatunk biztosan, hogy a BKV két szabad demokrata igazgatósági tagja, Tóthfalusi György elnök és Forró Zoltán (Demszky Gábor főpolgármester korábbi kabinetfőnöke, tanácsadója) két évvel később
egy nagyobb polgári lakás árán, 48 millió forintért értékesítette a közel 8000 négyzetméteres terület 17,2 százalékát,
vagyis a rohadófélben lévő Stadionok irodaházhoz csatolt parkolót a Welt-Stadt Immobilien (WSI) Kft.-nek. A vevő társaságnak már akkor a grúz-izraeli Michael Gagel (a cégbíróságon iktatott dokumentumokban: Gag El Mikhael) volt az ügyvezetője, tulajdonosa pedig a ciprusi illetőségű és mindenestül offshore-jellegű Top Imobile Limited. 2008-ban persze még nem volt Fidesz-kormányzás és nem volt új Alaptörvény sem, amely rögzítette volna, hogy „nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható”. Azóta viszont lett Fidesz-kormányzás meg szigorú Alaptörvény; és bár a WSI-t továbbra is az átláthatatlan ciprusi rejtekből birtokolják, a hatalom ugyanúgy a tenyerén hordozza a Gageléket, mint az időközben letűnt SZDSZ idejében. A következő pontok már erről a pálfordulásról szólnak.
2. Az SZDSZ-es szálakat egyszerűen kioperálták a BKV-bűnügy vádiratából. A WSI tehát 2008-ban az osztatlan Stadionok-telek egészének résztulajdonosává vált, azaz Michael Gagel egy parkoló áráért betette lábait a teljes fejlesztési zónába. A „ciprusiak” és a BKV együttműködési megállapodást is kötöttek, mely már azzal számolt, hogy hatvan napon belül az elővásárlásijog-birtokossá avanzsált WSI-é lesz az ingatlan 100 százaléka – nyilván erre ment ki az SZDSZ-es játék az elejétől fogva. E forgatókönyv ellen 2008 novemberében hangosan tiltakoztak a metrós szakszervezetek, hiszen – miként az itt elérhető levél igazolja – a közlekedési vállalat korábban írásba adta az érdekképviseleteknek, hogy nem adja el a cég központi telephelyeit. Az ingatlanpanama mégis megtörtént, több büntetőfeljelentés született ügyben, így a Demszky-féle fővárosi vezetés – kerülendő a nagyobb botrányt – jegelte a történetet. A 2010-es kormányváltás után minden bennfentes arra számított, hogy a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai elleni BKV-s büntetőeljárás vádiratában az SZDSZ-es cselekmények is előkelő helyen szerepelnek majd. Ám miként annak idején a Heti Válaszban megírtuk: a liberális vonulat szinte teljesen kimaradt az ügyészségi dokumentumból. A rendőrség a Stadionok-témában arra hivatkozva szüntette meg a nyomozást, hogy a BKV teljes telekhányadát végül nem értékesítették.
Az egyszeri Fidesz-szavazó az elszámoltatás hiányát talán még feldolgozta valahogy, de azzal biztosan nem kalkulált, hogy lényegét tekintve a néhai SZDSZ tervei szerint folytatódhat a Hungária körúti történet.
3. A Fidesz megadta magát a Gagel-lobbinak. A Heti Válaszban 2016-ban szóltunk először: a fővárosban olyan közgyűlési előterjesztés-tervezet született, mely szerint a BKV 1,0085 milliárd forint plusz áfáért eladná a Gagel-féle WSI-nek a metrótelek nagyobbik részét is. Mindez a Demszky-korszak árképzéséhez képest jelentős előrelépésnek tűnt, ám a versenyeztetés hiánya miatt így sem beszélhettünk piaci jellegű megoldásról. Egyértelművé vált, hogy úgy fog idegen tulajdonba kerülni a kétkijáratos, föld alatti megálló teteje (illetve a metró füstelvezető-szellőző berendezésének kivezetése), ahogy a néhai SZDSZ-ben eltervezték. E hátrányokkal szemben egyetlen előny kínálkozott: Michael Gagelék legalább fizetnek valamit az időközben Puskás Ferenc Stadion állomássá átkeresztelt terület felszínéért, nem pedig kártérítési igényekkel bombázgatják a BKV-t. 2017 áprilisában aztán – a Fővárosi Közgyűlés felhatalmazása alapján – megszületett a „vételi jogot alapító szerződés” a közlekedési vállalat és a WSI között a „32538/1 helyrajzi számú, kivett irodaház és metró megnevezésű, természetben az 1143 Budapest, Hungária körút 46. szám alatt található, 7970 négyzetméter alapterületű ingatlan” nagyobb részére vonatkozóan.
4. A kormány is beszállt a grúz-izraeli buli támogatói közé. Miután bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba a WSI vételi jogát, Demeter Márta LMP-képviselő levélben figyelmeztette a belügyminisztert: a közvetlenül a metrómegálló felett található terület értékesítése biztonsági kockázat lenne, hiszen létfontosságú közlekedési infrastruktúrát érint, ráadásul az állomás óvóhelyként is szolgál. Pintér Sándor szerint viszont a tervezett létesítménnyel összefüggésben nincs olyan információ, amely alapján a metró rendeltetésszerű működése veszélyben lenne. A tárcavezetői választ megfejelendő 2017 végén az Orbán-kabinet úgy döntött, lebontja a Gagel-féle óriásirodaház előtt tornyosuló bürokratikus gátakat. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy – bár a WSI grúz-izraeli ügyvezetője még nem is nyilatkozott arról, gyakorolni kívánja-e vételi jogát – a kormány rendeletben nyilvánította „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé az ingatlan-nyilvántartás szerint a Budapest belterület 32538/1, 32474 és 32475/1 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanokon, illetve az ezen ingatlanokból telekalakítási eljárásban hozott döntés véglegessé válását követően kialakított ingatlanokon megvalósuló ingatlan- és infrastrukturális fejlesztések megvalósítására irányuló beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket”. Ahogy írtuk, a BKV a 32538/1 helyrajzi számú parcella eladásáról döntött, a rendeletben említett másik két kisebb telekszelvény a fővárosé és a MÁV-é; ezeket a Puskás Ferenc Stadion megálló feletti modern szolgáltatási csomópont felépítése érdekében kellett hozzácsapni a projekthelyszínhez (hiszen az új „irodapláza” alapja nem támaszkodhat a közvetlenül metrószerkezetre). Öt nappal az idézett kormányrendelet megszületése után aztán Michael Gagel felbátorodott, és levélben tájékoztatta a BKV vezérét: természetesen gyakorolni kívánja a Hungária körút 46. számú terület maradék 82,8 százalékára vonatkozó vételi jogát.
5. A főváros és Zugló újra lépett Gagelék érdekében. A Fővárosi Közgyűlés még a kormányrendelet publikálása előtt döntött arról, hogy az új WSI-ház alapozásához szükséges területnövelés földhivatali bejegyzésekor további 64 millió forintot utaltat Gagelékkel – cserébe pedig átadja nekik a bővülésben érintett (két méter keskeny, összesen közel 450 négyzetméteres) teleksávot. Ám az igazi ajándék nem ez volt. Hanem, hogy a fővárosi politikusok mindezzel párhuzamosan hozzájárultak a zuglói kerületi szabályozás majdani életbeléptetéséhez; a jelenleg is előkészítés alatt álló XIV. kerületi terv szerint az eddigi 18 méteres magasság helyett a jövőben 30 méteres épületet lehetne emelni – tehát a Kerepesi út déli oldalát ékesítő irodaházakhoz hasonló sokszintes tömb „nőhetne ki” a földből a metróállomás fölött. Nem nehéz belátni: ha az érintett önkormányzatok még a privatizáció előtt megnövelik a telek beépíthetőségi értékeit, jóval több pénzt lehetett volna elkérni a WSI-től a terület egészéért. Csakhogy így a köz érdeke esetleg megelőzte volna a fejlesztők kívánságait, ami ennél a projektnél valahogy sosem volt fontos. A szigorúbb helyhatóságok a hasonló látványberuházásoknál legalább azt igyekeznek elérni, hogy érdemi tartalommal bíró településrendezési szerződést kössenek a kedvezményezett féllel, melyben sok-sok közcélú kiegészítő feladatot lőcsölnek rá az építtetőre. Hogy a Karácsony Gergely fémjelezte zuglói vezetés nagyot virított-e ilyen téren, inkább az olvasó értékítéletére bízzuk (az alkufolyamat végeredménye itt olvasható). Na jó, annyit elárulunk, hogy Michael Gagel csapata csak afféle tessék-lássék kötelezettségeket vállalt: például díszburkolattal fogja csinosítani a metróállomás környékét, az új épület földszintjén szívességi használatba ad egy 50 négyzetméteres helyiséget az önkormányzatnak, illetve meghatározott időközönként átenged egy területet „ökopiac tartása céljára”.
6. A BKV még fizetési haladékkal is kedveskedett a WSI-nek. Miután Gagel 2017 végén jelezte, hogy gyakorolni kívánja a metróállomás feletti telekre vonatkozó vásárlási jogát, egy hónapon belül le kellett volna szurkolnia a BKV-nak a bő egymilliárd forintos vételárat. Ám a pénz csak nem akaródzott elutalódni. A Magyar Narancs a minap szóvá tette: a közlekedési vállalat a késedelem miatt akár el is állhatott volna az ügylettől, ehelyett azonban először 2018 végére, majd 2019-re kegyeskedett kitolni a fizetési határidőt. Bár a kormány által rendeletben biztosított kiemelt státusz kifejezetten a közigazgatási eljárások felpörgetésére szolgál, a WSI mindig a telekalakítási, -bővítési folyamat elhúzódásával indokolta a pénz visszatartását – és ezt negatív következmények nélkül tehette. Sőt: a következő pontból kiderül, hogy Gagel extra figyelmességként koktélcseresznyét is kapott a kormányzattól a tortájára, éppen a hab tetejére.
7. MFB-kölcsönből rúgják be a projektet. A Hungária körúti terület tulajdoni lapjáról és a hitelbiztosítéki nyilvántartásból egyaránt kiderül, hogy 2019. február 8-án az állami Magyar Fejlesztési Bank jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzése iránti kérelmet nyújtott be a földhivatalhoz – miután 1,282 milliárd forintos kölcsönnel segítette ki a WSI-t. A dokumentációból az is kiolvasható, hogy a Gagel-cég öt nappal később már a tulajdonjoga bejegyzését és az ingatlan határrendezését kérte a hatóságtól.
A plázafejlesztők tehát mára megszerezték álmaik metróállomását, pontosabban a megálló tetejét. És miért a piacról vettek volna fel hitelt, ha egyszer ott a hatalom mankója, amelyre újra és újra rátámaszkodhattak?
+1. Eddig mindösszesen 3,72 milliárd forintnyi állami, félállami, hatalomközeli hitellel „jutalmazták” meg a Gagel családot. Miként cikkünk elején jeleztük, a grúz-izraeli famíliának a WSI mellett más futó ingatlanügyletei is vannak. A Four Seasons mögötti irodaház felvásárlására 2017-ben az akkor még állami résztulajdonú Gránit Bank biztosított 2,2 milliárd forintos kölcsönt. A Gagelék budai lakásait birtokló Onland Kft. pedig a Mészáros Lőrinc környéki Takarékbank 240 milliós hitelével gazdálkodhat. Tehát az elmúlt két évben a hatalom közeléből mindösszesen 3,72 milliárd forintnyi hitellel finanszírozták meg a Gagel család magyarországi boldogulását.
Nyitókép: MTI
Ha tetszett a cikk, kérjük,támogassa a Válasz Online munkáját, éskövessen minket Facebookon!
#Habony Árpád#Michael Gagel | https://www.valaszonline.hu/2019/03/05/habony-gagel-puskas-stadion-irodahaz/ | https://web.archive.org/web/20230325075644/https://www.valaszonline.hu/2019/03/05/habony-gagel-puskas-stadion-irodahaz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szdszafidesz-koalicio-2019-ben-az-allam-minden-akadalyt-eltakaritott-habony-baratai-elol | valaszonline.hu | hungarian-news | 2019-03-05 00:00:00 | [
"Michael Gagel"
] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Budapest Főváros XIV. kerület Önkormányzata (Zugló)",
"Fidesz",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"SZDSZ",
"Welt-Stadt Immobilien Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"offshore",
"privatizáció",
"hitelezés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
48,771 | Orbán és az orosz kémek – lopakodó megszállás? | Sz. Bíró Zoltán szerint a Putyin bankjaként emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank egyszerre szolgálhat hírszerző- és pénzügyi központként. Ez utóbbi funkciója legalább annyira kockázatos, mint a kémkedés, hiszen az orosz bankrendszer áttekinthetetlen és a Moszkvából kiinduló nemzetközi pénzmosási ügyekben az orosz hatóságok nem hajlandók vizsgálatot folytatni. Káncz Csaba jegyzete. | Mindent lát? Vlagyimir Putyin idén márciusban egy krasznojarszki síversenyen. EPA/ALEXEI DRUZHININ / SPUTNIK /
Egyet kell értenünk Ungváry Krisztián történésszel, aki a Privátbankár.hu által múlt héten kirobbantott KGB-s botrány kapcsán tegnap azt nyilatkozta a Népszavának, hogy a magyar kormány egészen bizonyosan tisztában volt Nyikolaj Koszov és a Putyin bankjaként emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) hátterével, amikor engedélyezte budapesti letelepedésüket. Valóban, az a tény, hogy az IIB gyakorlatilag minden magyar ellenőrzés és szabályozás nélkül működhet, Magyarország és euró-atlanti szövetségesei nemzetbiztonságát súlyosan veszélyeztető ügy.
Kettős funkció, áttekinthetetlen működés
Kérdésünkre Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő kifejtette, hogy az IIB minden bizonnyal egyszerre fog szolgálni hírszerző- és pénzügyi központként. Ez utóbbi funkciója legalább annyira kockázatos, mint a kémkedés, hiszen az orosz bankrendszer áttekinthetetlen és a Moszkvából kiinduló nemzetközi pénzmosási ügyekben az orosz hatóságok nem hajlandók vizsgálatot folytatni.
Sz. Bíró itt utalt a Laundromat-ügyre, amelynek keretében 2011 és 2014 között mintegy 22 milliárd dollárnyi – többnyire illegális eredetű – pénzt menekítettek ki Oroszországból. A közvetítő bankok nélkülözhetetlen szerepét egy moldáv és egy lett pénzintézet töltötte be.
A történész szerint bizony lehetséges, hogy ezek az összegek az orosz kormány homályos nemzetközi céljait szolgálták és olyan politikai csoportoknál landoltak szerte a világban, amelyek finanszírozása más, ellenőrizhető csatornákon át még a Kremlnek is kínos lett volna. A Laundromat-ügy egyben rávilágít arra, hogy milyen felelőtlen lépés a magyar kormány részéről az IIB felruházása a legszélesebb körű jogosítványokkal és immunitással. A banknak átengedett épületekben megtörténhet bármi – és a magyar hatóságok nem csak ellenőrizni nem tudják majd, de arra sem számíthatnak, hogy ha bármi gyanú merülne fel, az orosz szervek együttműködnek majd velük.
Egy szó sincs az EU-ról
Azt már Rácz András, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának szakértője írta meg a napokban, hogy az IIB szerepel az Oroszországi Föderáció hivatalos kormányzati és igazgatási szerveinek hivatalos regiszterében (71014-es számmal, Международный инвестиционный банк ), azaz a bank az orosz államigazgatás szerves része. Ebből adódóan legalábbis tévesek azok a kormányközeli sajtóban megjelent értelmezések, hogy a magyar részesedés miatt ez valamiféle részben magyar bank lenne.
Szintén kevéssé ismert tény, hogy a március 5-én az Országgyűlés által elfogadott egyezményben egy szó sincs az Európai Unióról. Márpedig az EU területén tevékenykedő pénzintézetek felett nemcsak csak az adott ország, hanem az unió intézményei is ellenőrzési jogot gyakorolnak.
Káncz Csaba
Az IIB működése felett tehát a magyar hatóságoknak semmilyen felügyelete sem lesz, ehhez képest a Fidesz hat európai parlamenti képviselője (Bocskor Andrea, Deli Andor, Erdős Norbert, Hölvényi György, Kósa Ádám és Tőkés László) az EP-ben a héten megszavazta az Oroszországot elítélő jelentést. A dokumentum többek között elítéli "az orosz illegális pénzügyi műveleteket és pénzmosást is, amelynek keretében az európai biztonságot és stabilitást veszélyeztetve évente több milliárd eurót mosnak át az EU-n keresztül".
Mindenesetre a Pénzügyminisztérium a vihar nyomán tegnap egy közleményben emelte ki, hogy az IIB „tovább erősíti Magyarország pénzügyi központ szerepét” és a „részére biztosított kedvezmények megfelelnek a bank alapokmányában és az 1961-es, diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményben lefektetett elveknek, és összhangban vannak a többi, Magyarországon jelen lévő nemzetközi jogállású intézménynek biztosított kedvezménnyel.”
A Magyar Nemzeti Bank, amely 2013-ban átvette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogköreit, még nem szólalt meg az ügyben.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.) | https://privatbankar.hu/makro/orban-es-az-orosz-kemek-lopakodo-megszallas-325074 | https://web.archive.org/web/20211222175745/https://privatbankar.hu/makro/orban-es-az-orosz-kemek-lopakodo-megszallas-325074 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-es-az-orosz-kemek-a-lopakodo-megszallas | Privátbankár | hungarian-news | 2019-03-14 11:13:03 | [] | [
"Nemzetközi Beruházási Bank"
] | [
"Európa",
"Oroszország"
] | [
"titkosszolgálat",
"bankok - pénzintézetek",
"jogalkotás"
] | [] |
48,772 | A Nemzetközi Beruházási Bank tovább erősíti Magyarország pénzügyi központ szerepét | A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) székhelyének Magyarországra költözéséről a pénzintézet tagállami vezetőkből álló – a kilenc tagországot képviselő – kormányzótanácsa döntött múlt év decemberében. A sajtóban megjelent valótlan és félrevezető állításokkal szemben a magyar gazdaság érdekeit szem előtt tartva született döntés a Bank budapesti székhelyének megnyitásáról, az ugyanis számos lehetőséget teremt a magyar gazdaság szereplőinek, elősegíti a hazai vállalatok nemzetközi piacra jutását, és tovább erősíti Magyarország pénzügyi központ szerepét – olvasható a Pénzügyminisztérium közleményében. | A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) székhelyének Magyarországra költözéséről a pénzintézet tagállami vezetőkből álló – a kilenc tagországot képviselő – kormányzótanácsa döntött múlt év decemberében. A sajtóban megjelent valótlan és félrevezető állításokkal szemben a magyar gazdaság érdekeit szem előtt tartva született döntés a Bank budapesti székhelyének megnyitásáról, az ugyanis számos lehetőséget teremt a magyar gazdaság szereplőinek, elősegíti a hazai vállalatok nemzetközi piacra jutását, és tovább erősíti Magyarország pénzügyi központ szerepét – olvasható a Pénzügyminisztérium közleményében.
Magyarország 2014-ben – a nemzetközi normákhoz igazított reformok, valamint az irányítási és döntési rendszer átalakítása után – újította meg tagságát a nemzetközi pénzintézetben, majd 2016-ban 12,78 százalékos részesedés szerzett, így az oroszok és a bolgárok után a harmadik legnagyobb részvényes hazánk. Fontos kiemelni, hogy
a pénzintézetnek öt uniós és egyben NATO-ország a tagja – Magyarországon kívül Bulgária, Csehország, Szlovákia és Románia –, amelyeknek több mint 50 százalékos, míg Oroszországnak kevesebb, mint 47 százalékos részesedése van.
– tette hozzá a közlemény.
Az NBB által a magyar vállalatok javára nyújtott források összértéke megközelíti a 100 millió eurót, egyebek mellett a pénzintézet nyújtott garanciát a Hunent Zrt. 12,6 milliárd forintból Mélykúton létrehozott víziszárnyas feldolgozó üzeméhez is.
Jelenleg öt nagy nemzetközi fejlesztési bank székhelye található az Európai Unió területén, de egyik sem a közép-európai régióban, így az NBB Budapestre költözése jelentős előrelépés és elismerés a magyar gazdaságpolitika számára.
A banknak nemcsak a működése vált teljes mértékben nemzetközivé, hanem a csatlakozásunkkal részvényesi szerkezete is megváltozott. Mostanra a pénzintézet mérlegfőösszege a másfélszeresére, a fejlesztési hitelportfólió pedig több mint a duplájára nőtt. Működése megfelel a legmagasabb szintű nemzetközi szintű előírásoknak, amelyet a nemzetközi hitelminősítők is rendre elismernek.
2017. óta már számos alkalommal hoztak felminősítő döntést a pénzintézetre vonatkozóan, ami így a hitelminősítői konszenzus szerint az A3/A- fokozatban van, ez kettővel magasabb, mint Magyarországé. A pénzintézet részére biztosított kedvezmények megfelelnek a bank alapokmányában és az 1961-es, diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményben lefektetett elveknek, és összhangban vannak a többi, Magyarországon jelen lévő nemzetközi jogállású intézménynek biztosított kedvezménnyel. | https://www.vg.hu/penzugy/penzugyi-hirek/a-nemzetkozi-beruhazasi-bank-tovabb-erositi-magyarorszag-penzugyi-kozpont-szerepet-1405792/ | https://web.archive.org/web/20201126075518/https://www.vg.hu/penzugy/penzugyi-hirek/a-nemzetkozi-beruhazasi-bank-tovabb-erositi-magyarorszag-penzugyi-kozpont-szerepet-1405792/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nemzetkozi-beruhazasi-bank-tovabb-erositi-magyarorszag-penzugyi-kozpont-szerepet | Világgazdaság | hungarian-news | 2019-03-13 11:17:00 | [] | [
"Nemzetközi Beruházási Bank"
] | [] | [
"háttér",
"bankok - pénzintézetek"
] | [] |
48,773 | Egy éve még Orbán lopott, ma már Soros szervezkedik Simicska egykori plakátjain | Három hónap alatt több állami hirdetéshez jutott Simicska Lajos korábbi plakátcége, mint a G-nap óta összesen. A csodához csak Mészáros Lőrinc érkezése kellett. | Bár hivatalosan még nem Mészáros Lőrincé a korábban Simicska Lajos tulajdonában álló Publimont – a versenyhivatal is csak néhány hete bólintott rá az üzletre -, a társaság hirdetési helyein máris feltűntek a Soros György és Jean-Claude Juncker fejével díszített kormányreklámok. Az elmúlt négy évben ilyenre nem igazán volt példa: az egykori Fidesz-pénztárnok és Orbán Viktor emlékezetes összeveszése után a kormány egyáltalán nem hirdetett Simicskánál, inkább a legnagyobb konkurenshez tolták a milliárdokat.
Méghozzá nem is keveset, hiszen az elmúlt alig több mint két évben összesen 56,6 milliárd forint ment el csak az ilyen kék plakátokkal fémjelzett kampányokra, és akkor a többi állami hirdetésről még nem is beszéltünk. Márpedig az állami szervezetek, és különösen Rogán Antal kormánypropagandát is kezelő minisztériuma kifejezetten szeret köztéren kommunikálni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy szerződés, aminek minden oldala 700 millió adóforintba kerülAlig több mint két év alatt 56 milliárd forint ment el a kék plakátokkal és mostanában Soros György arcképével fémjelzett kampányokra.
Lezúzták az internetet
A kormányzati kommunikáció pedig már a teljes piac teljesítményén is meglátszik: a köztéri reklámcégek bevétele eszméletlen tempóban kezdett el bővülni 2016-ban. A hazai reklámpiacon nagyjából másfél évtizede nem fordult elő, hogy bármelyik szegmens nagyobb növekedést tudott volna produkálni egyik évről a másikra, mint az internet*A rádió egy kétéves időszakban képes volt erre, de ennek főleg módszertani okai voltak., tavaly azonban az outdoor felülmúlta a világhálót.
A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) február végén közzétett adatai szerint 2018-ban 21,7 milliárd forintot reklámoztak el köztéren Magyarországon, ami hatodával több az egy esztendővel korábbinál. Három év alatt pedig közel másfélszeresére nőtt az a piac, ami az ezt megelőző tíz évben stagnált, sőt a válság előtti időszakhoz képest láthatóan szűkült.
A növekedést pedig egyértelműen az állami megrendelések megugrása hajtotta. Miközben ugyanis 2013-2014 környékén a Kantar Media adatai szerint csak évi 7-7,5 milliárd forintot költött el az állami szféra ilyen hirdetésekre listaáron, 2017-ben már több mint tízet. Ez pedig tavaly a választások miatt szinte biztosan még tovább emelkedett, méghozzá ágazati szakértők szerint a piaci átlagot is meghaladó mértékben.
2018-ban 12-13 milliárd körüli összeget reklámozhatott el az állam az utcákon.
A listaáras költések ráadásul most már – legalábbis az állami szereplőknél – pontosan meg is mutatják a valódi költéseket. A költségvetési támogatásból működtetett szervezetek ugyanis a fidesz plakáttörvénye miatt csak listaáron hirdethetnek, tehát a korábbi valós árnál jóval drágábban. A törvény elfogadása előtt ez egyáltalán nem volt evidencia, sőt a listaár elvileg csak kiindulási alap volt, amiből aztán mindenki alkudhatott. Ráadásul rengeteget. A Kantar Media például 2016-ban a plakáttörvény bevezetése előtti utolsó teljes évben listaáron 48 milliárdosra becsülte a piacot, az MRSZ szerint azonban ténylegesen csak 16,4 milliárdot költöttek el a hirdetők.
Törvényi árrobbanás
Bár az állam sosem tartozott az árérzékenyebb ügyfelek közé, azaz a piaci szereplőknél szinte biztosan mindig drágábban vásárolt, a listaár kötelezővé tétele ebben a körben is drágulást hozott.
Ám pont az árérzékenység hiánya miatt ez nem járt együtt a kereslet csökkenésével. Hiába írták elő törvényileg, hogy többet kell fizetni, a kormány és a központi tulajdonban lévő cégek ugyanúgy elfoglalták a plakáthelyek jelentős részét, mint korábban. Sőt, valószínűleg még nőtt is az igényük, legalábbis erősen erre utal a listaáras költés már említett rohamos növekedése. Utóbbi és a két éve még lehetséges alkudozás kizárása egyébként azt jelenti, hogy
Az állami szervek jó eséllyel legalább kétszer annyit szántak köztéri reklámokra tavaly, mint 2016-ban.
Ezzel a hihetetlen költéssel pedig természetesen az egész piacot megbolygatták. Mivel a plakátcégek az állami hirdetőktől megkapták a listaárat, ezért nyilván minden lehetséges felületet nekik adtak el (már ha volt megrendelés), a piaci szereplők pedig osztozhattak a maradékon. Utóbbi kör kereslete azonban nem csökkent – sőt, a kedvező gazdasági környezet miatt inkább nőhetett – így a kormányzati kampányok miatt erősen beszűkült kínálat (kevesebb plakáthely) a piaci hirdetők számára is felhajtotta az árakat.
Ez még azokra a cégekre is igaz, ahol nem voltak állami hirdetések. A korábban Simicska Lajoshoz kötődő Mahir, amelynek hirdetőoszlopait három éve még megpróbálták ledönteni a főváros emberei, most átlagosan kétszer annyit kér a reklámokért, mint 2016-ban.
Hasonló mértékben nőttek két legnagyobb óriásplakátcég listaárai is: a korábban szintén az egykori Fidesz-pénztárnok érdekeltségébe tartozó Publimont és a háborús években preferált JCDecaux (JCD) is nagyjából duplázott ebben az időszakban.
Akit a kormány kedvel, sokat kereshet
Más kérdés, hogy ebből nem mindenki ugyanannyit tudott érvényesíteni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ugyanis egyértelműen az látszik, hogy
azoknak a plakátcégeknek megy igazán jól, amelyek éppen jóban vannak a kormánnyal,
és így az egyáltalán nem árérzékeny – sőt, most már fixen listaáron vásároló – állami hirdetőket be tudják húzni.
Márpedig a kormány által preferált cégek köre egyik pillanatról a másikra változhat attól függően, hogy ki a tulajdonosuk. A G-nap például nagyon látványos fordulatot hozott. Addig a Publimont listaáras bevételének harmada-fele jött állami hirdetőktől, és hasonló volt a helyzet a szintén Simicska Lajos üzleti köréhez köthető Euro AWK-nál. Ezzel szemben a nagy konkurens JCD ennek csak a töredékét kapta.
A nagy szakítás után azonban egy pillanat alatt eltűntek a Simicska-cégek állami megrendelései. Mivel a Publimontot korábban hatalmasra hizlalták – a cégnek több mint 11 ezer reklámtáblája van országszerte –, túl sok lehetőség nem volt a pótlására, csak a JCD rendelkezett hasonló mennyiségű hirdetési hellyel. Ám a kegyvesztett Simicska elszigetelése annyira fontos volt, hogy még az sem jelentett problémát, ha az állami milliárdok egy ideig az elvileg semmilyen kormányzati kötődéssel nem rendelkező francia hátterű társasághoz vándorolnak.
A Publimont, amely 2013-ban listaáron még több mint 5,5 milliárd forint állami megrendelést kapott, 2017-ben már csak 260 milliónyit. Ezzel párhuzamosan a JCDecaux-nál 1,1 milliárdról 7 milliárd fölé hízott ugyanez a szám.
Már tavaly év végén jött a fordulat
És ez az, amiben újabb változást hozott Simicska tavalyi választások utáni kapitulációja, illetve az, hogy a plakátcégei Mészáros Lőrinchez kerülnek. Bár az igazán látványos kormány-plakátok csak most tűntek fel ezeken a hirdetési felületeken, az állami hirdetők valójában már a tavalyi utolsó negyedévben visszatértek a Publimonthoz. Ekkor már tudni lehetett, hogy Simicska Lajos érdekeltségei a miniszterelnök szülőfalujának volt polgármestérénél. Bár Mészáros Lőrinc még nem volt házon belül, egyik bizalmasa a felcsúti futballakadémia jogi képviselettét is ellátó Vörös József már igen.
Ennek eredményeként pedig több állami szervezet is költött már a Publimontnál. Piaci szakértők szerint a Szerencsejáték Zrt-nek és a Magyar Villamos Műveknek is voltak reklámjai Simicska korábbi plakáthelyein. A cég így becslések szerint csak a tavalyi utolsó negyedévben több állami bevételhez jutott, mint a G-nap óta összesen.
Ez pedig vélhetően a nyereségszámokban is meglátszik majd. A Publimont profitja a nagy összeveszés után beszakadt: míg 2014-ben még a 3 milliárdot is meghaladta, 2017-ben már csak 490 millió forint volt. A társaság számára kedvező kormányzati irányváltás most valószínűleg ismét a korábbi milliárd feletti sávba tolja majd az eredményt.
Ezzel párhuzamosan a JCD-nál viszont vélhetően esni fog a nyereség. Náluk eddig logikusan a Publimonthoz képest fordított irányba mozogtak a számok: 2013-ban 660 millió négy évvel később viszont ennél 1 milliárddal több volt a nyereség. Most a drágán vásárló állami vevők elpárolgásával nagy eséllyel ismét csökkenni fog a profit.
Itt tényleg cégekre szabják a törvényeket
Más kérdés, hogy hosszabb távon a JCDecaux van kedvező helyzetben. A kormány ugyanis még két éve úgy döntött, hogy lényegében betiltja az óriásplakátokat, legalábbis abban a formában, amit megszoktunk. Ilyenből újat kihelyezni már azóta nem lehet, 2020 végére pedig jelen állás szerint el is kell bontani őket, és csak kisebb reklámfelületek maradhatnak.
Éppen ezért a szektorban már jó ideje arra készülnek, hogy az óriásplakátok helyét az úgynevezett utcabútorok veszik majd át. Ezek azok a dobozok, amelyekben plexi mögött vannak a hirdetések. Ebben a szegmensben pedig a JCD jóval erősebb, mint a Publimont. Utóbbi 11 ezer hirdetési felületéből csak háromezer utcabútor, a franciáknak viszont több mint háromszor ennyi van.
Az újabb tulajdonosváltás fényében azonban nem lenne meglepő, ha a kormány belátható időn belül ismét módosítana a szabályozáson, hogy a számára kedves céget hozza helyzetbe. A köztéri hirdetési piacon az elmúlt 5-6 évben ez rengetegszer megtörtént már. Konkrétan arra is volt példa, hogy egy hirdetési formát*A villanyoszlopokra elhelyezett táblákat. betiltottak, aztán amikor kormányközeli tulajdonba került az erre specializálódott cég, akkor újra engedélyezték. | https://g7.hu/vallalat/20190314/egy-eve-meg-orban-lopott-ma-mar-soros-szervezkedik-simicska-egykori-plakatjain/ | https://web.archive.org/web/20230610033448/https://g7.hu/vallalat/20190314/egy-eve-meg-orban-lopott-ma-mar-soros-szervezkedik-simicska-egykori-plakatjain/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-eve-meg-orban-lopott-ma-mar-soros-szervezkedik-simicska-egykori-plakatjain | G7 | hungarian-news | 2019-03-14 11:25:01 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Rogán Antal",
"Simicska Lajos",
"Vörös József"
] | [
"Euro AWK Kft.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Mahir Cityposter Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Publimont Kft.",
"Szerencsejáték Zrt."
] | [] | [
"hirdetés",
"klientúra",
"jogalkotás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"Orbán-Simicska háború"
] |
48,774 | Négymilliárdot fizethetett legújabb palotájáért Orbán vejének cége, de rejtély, hogy miből | Az Adria-palota teljes területének körülbelül 85 százaléka került a Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST Zrt-hez – árulta el lapunk kérdésére a társaság. A cég hétfőn jelentette be, hogy megvásárolta az 1900 és 1902 között az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság megbízásából épített ingatlan jelentős részét, amit hamarosan rekonstruálni is fognak. | Az Adria-palota teljes területének körülbelül 85 százaléka került a Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST Zrt-hez – árulta el lapunk kérdésére a társaság. A cég hétfőn jelentette be, hogy megvásárolta az 1900 és 1902 között az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság megbízásából épített ingatlan jelentős részét, amit hamarosan rekonstruálni is fognak.
Akkor azonban az arányokról még nem beszéltek, így nem lehetett tudni, hogy a palota mekkora része maradt más tulajdonában, és ez hogyan érintheti a fejlesztési terveket. Most azt írták: „az épület felső emeletein vannak lakások, amelyek magántulajdonban vannak, ez ugyanakkor nem befolyásolja az épület felújítását”.
A tranzakcióról több részletet ugyanakkor üzleti titokra hivatkozva nem kívántak elárulni, így nem válaszoltak a vételárra, az eladók kilétére és a tervezett beruházást méretére vonatkozó kérdéseinkre sem. A projektről mindössze annyit írtak, hogy üzlethelyiségeket, lakásokat és irodákat hoznak létre az épületben, amit állításuk szerint
piaci áron vásároltak.
Utóbbiból azonban már lehet következtetéseket levonni. Jelenleg ugyanis a budapesti Szabadság téren, ahol az Tiborczék által megvett Adria-palota is található, négyzetméterenként 1-1,5 millió forintért cserélnek gazdát az ingatlanok, így a palota méreteit ismerve viszonylag könnyen meg lehet becsülni annak értékét.
A gond csak az, hogy bár az épület történetét több honlap is feldolgozta, konkrétan a méreteiről senki nem írt. A legtöbb helyen annyit árulnak el, hogy a ház négyemeletes, és a félemeleten is vannak helyiségek, méghozzá nem is kicsik, hiszen egy időben a dán konzul ezen a szinten egy 4 szobás, hallos lakásban székelt.
Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület egy 2016-os kiadványából (pdf) ugyanakkor kiderül, hogy a palota egy 484,5 négyszögölös, azaz közel 1750 négyzetméteres telken épült fel*A telekért eredetileg 581400 koronát fizetett az Adria Tengerhajózási Rt. a 19 század legvégén. Ezzel ez volt az egyik legdrágább az egész Szabadság téren, az ára ugyanis négyszögölönként 1200 koronára rúgott. A Közmunkatanács által eladásra kijelölt 27 telekből ennél csak kettő kelt el fajlagosan drágábban, azok azonban jóval kisebbek voltak.. Ez azonban nem a teljes beépített terület, a háznak ugyanis van egy*A Google térképalkalmazásával végzett becslésünk alapján. nagyjából 550-600 négyzetméteres belső udvara. Mindez azt jelenti, hogy szintenként 1000-1200 négyzetméter lehet beépítve, így a BDPST*Figyelembe véve, hogy a házban lépcsőház is van, illetve a félemeleten is találhatóak szobák, valamint, hogy a társaság csak a palota 85 százalékát szerezte meg. durván 3000-4000 négyzetméternyi helyiséget vásárolhatott meg.
A már említett árak mellett ez legalább 4 milliárdos tranzakciót sejtet.
A pénz egyébként egy német házaspárhoz kerülhetett, legalábbis az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alig több mint két éve arról írt, hogy 2015-től egy ide költözött német házaspár vásárolta fel a lakásokat. Állítólag ők is azt tervezték, hogy felújítják az ingatlant, de ez nem történt meg, a palotát inkább filmforgatásokhoz engedték át: szerepelt az HBO Társasjáték című sorozatában, de a Kémek című amerikai filmben és a Die Hard 5-ben is.
Az nem egyértelmű, hogy a BDPST miből finanszírozta a tranzakciót. A legutóbbi beszámolója szerint ugyanis a cégnek ennyi pénze messze nem volt, és konkrétan ez a társaság a hitelnyilvántartó adatbázis szerint kölcsönt sem vett fel a közelmúltban. Bár a csoportnak voltak olyan vállalatai, amelyek tavaly nagyobb összegű hitelhez jutottak,*A Downtown Development Kft. például júliusban kapott 400 millió, a TRA Real Estates pedig szeptemberben 1,4 milliárdnyi hitelt, de októberben a Viona Projekthez is beesett 827 millió. ezúttal a BDPST Zrt. volt a vevő. (A BDPST legnagyobb hitele az elérhető nyilvántartás szerint az alvázszámból következtethetően egy X3-as BMW, amelyre 22,5 millió forint lízingtartozás jut tavaly augusztus óta.)
Más kérdés, hogy nem ez az első olyan nagyobb Tiborcz-ügylet, ahol nem lehet egyértelműen beazonosítani a tranzakció fedezetét. Az sem volt egyértelmű, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető tőzsdei cég, az Appeninn Nyrt. 20 százalékát miből vette meg a BDPST.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElőször került Mészáros-vagyon nyíltan az Orbán-családhoz, rögtön hatmilliárd forintnyiAzt viszont nem látni tisztán, hogy mi fedezhetné a vételárat.
A csoportnak egyébként már elég szép számú ingatlantulajdona van. A cég először a turai kastély megvásárlásával keltett feltűnést, amikor üzleti kapcsolatba került Adnan Polat török üzletemberrel. Később az egykori Postabank-székház csak megfordult a BDPST tulajdonában, ezt ugyanis eladták Gaith Pharaon azóta elhunyt szaúdi üzletembernek. Ugyancsak túladtak a bodajki kastélyon, ám ezt a Tiborcz Istvánnal korábban is üzletelő Paár Attila vette meg. A BDPST a továbbiakban még több ingatlant szerzett, többek között a Visegrád melletti lepencei strand fölötti hoteltorzót birtokló Hotel VSGRD Kft-t és pesti Mahart-házat (ezt a kettőt Szivek Norbert távozó MNV-vezérigazgatóval közös ügyletekben), de került a portfólióba badacsonyi villa, orbánhegyi villa és Andrássy úti palota is. | https://g7.hu/vallalat/20190313/negymilliardot-fizethetett-legujabb-palotajaert-orban-vejenek-cege-de-rejtely-hogy-mibol/ | https://web.archive.org/web/20231002065713/https://g7.hu/vallalat/20190313/negymilliardot-fizethetett-legujabb-palotajaert-orban-vejenek-cege-de-rejtely-hogy-mibol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/negymilliardot-fizethetett-legujabb-palotajaert-orban-vejenek-cege-de-rejtely-hogy-mibol | G7 | hungarian-news | 2019-03-13 11:38:00 | [
"Adnan Polat",
"Ghaith Pharaon",
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila",
"Szivek Norbert",
"Tiborcz István"
] | [
"Appeninn Holding Nyrt.",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Hotel VSGRD Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"klientúra"
] | [] |
48,775 | A versenyhivatal elárulta, vizsgálja-e a Fidesz-média központosításának végső lépését | Csupán vállalatcsoporton belüli átrendeződésnek minősül, hogy a Fidesz-közeli alapítványban található médiacégek a Mediaworks központi irányítása alá kerülnek, ezért a GVH nem vizsgálja az ügyet. | „Versenyjogi szempontból nem minősül összefonódásnak, hanem egy vállalatcsoporton belüli átrendeződésnek tekinthető”, hogy a KESMA (Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány) nevű, Fidesz-közeli alapítvány tulajdonában álló médiacégek központi irányítású vállalatcsoporttá alakulnak – közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a hvg.hu-val. A GVH ezért nem vizsgálja a változást.
„A cégek eddig is egy vállalatcsoportba tartoztak, így az átrendeződés nem független vállalkozáscsoportokat érint” – magyarázza a versenyhivatal. „Fúziós szempontból tehát az uralmi szerződés megkötése nem jelent változást. Versenyjogi értékelés szerint ez nincs hatással a piaci viszonyokra, mivel az összefonódások vizsgálatakor a hatásokat éppen abból a megközelítésből vizsgáljuk, hogy a fúzió során létrejövő entitás egy vállalkozásként fog-e megjelenni a piacon.”
Ahogy a hvg.hu elsőként megírta, Mészáros Lőrinc volt érdekeltsége, a Mediaworks és a KESMA-ba tartozó többi médiacég uralmi szerződést kötött, a szerződéssel elismert vállalatcsoport jön létre, aminek uralkodó tagja a Mediaworks, a többi cég pedig ellenőrzött tag. A megállapodás még nem lépett életbe, kihirdetése után viszont a Mediaworks tulajdonosi jogokat gyakorolhat majd a többi cég fölött, ezzel megvalósul a fideszes média gyakorlati és teljes központosítása. | https://hvg.hu/kkv/20190308_A_versenyhivatal_elarulta_vizsgaljae_a_Fideszmedia_kozpontositasanak_vegso_lepeset | https://web.archive.org/web/20210623221236/https://hvg.hu/kkv/20190308_A_versenyhivatal_elarulta_vizsgaljae_a_Fideszmedia_kozpontositasanak_vegso_lepeset | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-versenyhivatal-elarulta-vizsgalja-e-a-fidesz-media-kozpontositasanak-vegso-lepeset | HVG | hungarian-news | 2019-03-08 16:48:00 | [] | [
"Fidesz",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Mediaworks Hungary Zrt."
] | [] | [
"média",
"klientúra",
"jogalkotás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"hatalomkoncentráció",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
48,776 | Az Alkotmánybíróság maga szegi meg az Alaptörvényt | Az Alkotmánybíróságnál évekig hevernek a beadványok úgy, hogy rájuk se néznek. Ahol maga az Alaptörvény szab határidőt, azt nem tartják be. Magyarázatot adni, kérdésekre válaszolni nem hajlandó az Ab. | Ha egy tárgyalást vezető bíró úgy gondolja, hogy a tárgyalt ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmánysértő, akkor a tárgyalást felfüggesztve az Alkotmánybírósághoz fordulhat azért, hogy az vizsgálja felül az adott jogszabályt. Az ilyen esetekben a testületnek az Alaptörvény szerint [24. cikk (2) bekezdés b) pont] legkésőbb kilencven napon belül meg kellene ezt tennie.
Tavaly ősszel négy bíró gondolta úgy, hogy a hajléktalanság üldözése, szabálysértéssé nyilvánítása alkotmányellenes, ezért az Alkotmánybírósághoz fordultak. A négyből háromnál már bőven lejárt a 90 nap, a negyediknél március 18-án fog, de az Ab-honlapon nincs nyoma annak, hogy egyáltalán foglalkoztak volna az üggyel, pedig általában feltüntetik, mit mikor tárgyaltak.
A késlekedés azért is érthetetlen, mert az Alaptörvénybe tavaly nyáron beleírta az országgyűlés kormánypárti többsége: „Tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás.” Igaz, a beadványokat író bírók arra hivatkoznak, hogy ez ellentétes az Alaptörvény más pontjaival: a jogállamisággal, az emberi méltóság tiszteletével, a Nemzeti Hitvallásnak a szegények megsegítésének kötelezettségét kinyilvánító részével. Ám
az Alaptörvényen belüli esetleges ellentmondást az Alkotmánybíróságnak nincs joga vizsgálni,
tehát könnyedén lerázhatná magáról a terhet. Valamiért mégis vonakodik a bírói kezdeményezések elbírálásától.
Mellesleg van egy 2018. júniusi bírói kezdeményezés is egy másik, a hajléktalanságtól teljesen független ügyben. Ezt a 90 napos határidőt messze túllépve hét hónap után tárgyalták először, aztán még kétszer, de döntés még nincs. Március 12-ére ismét napirendre tűzték.
Észszerű határidőn belül
Alkotmányjogi panaszt egy személy vagy szervezet nyújthat be, ha úgy véli, hogy egy őt érintő jogszabály vagy bírói ítélet alkotmánysértő. A panaszt az Ab előbb megnézi, hogy lát-e benne a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést. Ha nem, akkor érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. Ha igen, akkor befogadja, és jön az érdemi vizsgálat, amelynek a végén vagy helyt ad a panasznak, vagy elutasítja. Az Ab-törvény szerint a döntést „észszerű határidőn belül” kell meghozni.
2019. március 8-án a honlap keresője szerint 250 panasz várt befogadásra. A legrégibbet 2013 végén adta be egy meg nem nevezett felekezet az akkor új egyházügyi törvény ellen. 2015-ben egyszer tárgyaltak a befogadásáról, de nem döntöttek, és azóta nem nyúltak hozzá. Pedig nehéz olyan érvet elképzelni, hogy a vallásszabadságot érintő ügy ne lenne alapvető alkotmányjogi kérdés. Közben a panasz nyilván értelmét vesztette, mert ez év elejétől lényegesen megváltozott az egyházi törvény.
Összesen 19 olyan panasz van, amely 2016 óta vagy még régebben hever ott, és még azt sem döntötték el az alkotmánybírák, hogy egyáltalán foglalkozzanak-e vele. Például nem tárgyalták a tiszaújvárosi önkormányzat 2017. márciusi beadványát a „szolidaritási hozzájárulásnak” nevezett állami pénzelvonás ellen – igaz, Budaörs hasonló panaszát elutasították. Fél tucat panaszt adtak be bírák az Országos Bírósági Hivatal működését, az igazságszolgáltatás szervezetét érintő témákról. Ha ezeket az Ab befogadva és érdemben elbírálva útmutatást adott volna, hogy mi alkotmányos és mi nem, talán el lehetett volna kerülni a mostanra válságossá fajult ellenétet az OBH és a bírói kar egy része között.
A még be nem fogadott panaszok közé tartozik az is, amely a „külföldről támogatott szervezetekről”, illetve a CEU-ról szóló törvény ellen érkezett, de ezeknek az eljárását az Ab felfüggesztette, arra hivatkozva, hogy megvárja az Európai Unió Bíróságán folyó eljárás végét. 43 olyan alkotmányjogi panasz található, amelyet befogadtak, de még nem határoztak róla. Ezek közül 23 darab 2016-ban vagy korábban érkezett. A legrégibb itt is 2013-as: az Átlátszó tett panaszt egy ítélet ellen, amely elutasította az oknyomozó újságírók közérdekű adatigénylését a Magyar Fejlesztési Banktól.
Ezt két és fél év múlva (!) befogadták, tárgyaltak is róla 2016 áprilisában, 2017 júliusában, aztán 2018 áprilisában kétszer is, de döntés nincs. Az adatok bizonyára rég nem érdekesek már. Nehéz megérteni, min múlik az, hogy egy témát miért évente egyszer-kétszer, közben hosszú szüneteket tartva szednek elő, és azt is, hogy egy ilyen viszonylag egyszerű dologról miért nem képes a testület pro vagy kontra dönteni. Páratlan számú tag mellett amúgy sem lehetséges patthelyzet, volt már több 8:7 arányban elfogadott határozat.
2015 óta vár a döntésre Szél Bernadett – akkor még LMP-képviselő – panasza a paksi atomerőművel kapcsolatos adatok ki nem adásáról, 2014 óta a termőföld-elővásárlásra vonatkozó panasz. És van olyan is, amely közvetlenül a HVG-t érinti. A hetilap 2014. év végi számának címlapja – „A nagy Harácsony” – ellen Ékes Ilona egykori Fidesz-képviselő mint hívő katolikus indított pert, mert a harácsoló politikusokat kigúnyoló kép szerinte sértette az ő emberi méltóságát és vallásszabadsághoz való jogát. Miután minden szinten veszített, 2017 elején alkotmányjogi panaszt nyújtott be az ítéletek ellen. Nem tesz jót a jogbiztonságnak, ha ennyi idő után még mindig bizonytalanság van, mert még előfordulhat, hogy a kiadó és a szerkesztőség által természetesen helyesnek és igazságosnak tartott ítéleteket az Ab megsemmisíti.
Képviselői beadványok jogszabályok ellen
A képviselők legalább egynegyede kérheti a kihirdetett törvények és más jogszabályok alkotmánybírósági felülvizsgálatát. Ezeknél nincs külön befogadás, mindenképp tárgyalni kell őket, de itt még olyan homályos határidőt sem tartalmaz a törvény, mint az alkotmányjogi panaszoknál. Pedig indokolt lenne, ha 50 törvényhozó előnyt élvezne a gyakran teljesen egyedi panaszokkal szemben. Ennek hiányában fordulhat elő, hogy arról a fontos alkotmányossági kérdésről döntött már az Alkotmánybíróság, hogy Puzsér Róbert nevezhette-e büntetlenül szarkupacnak Hajdu Pétert, de arról például még nem, hogy szabad-e titkosítani az atomerőmű-bővítés számos dokumentumát (70 képviselő beadványa négy éve érkezett, a 2015. decemberi első tárgyalás után több mint három évig nem foglalkoztak vele, 2019. február elején vették elő újra, de még nincs döntés) vagy hogy alkotmányos-e a „Földet a gazdáknak!” című kormányhatározat, amely nem jogszabály, mégis lényeges ügyről rendelkezett, és közben végre is hajtották. Ez a képviselői beadvány 2016. júniusi. Összesen 16 hasonló normakontroll-javaslat vár döntésre, köztük olyan viszonylag frissek is, mint a lakástakarékok állami támogatásának megszüntetése, a közigazgatási bíróságok új rendszere vagy a túlóratörvény elleni.
Természetesen szerettem volna megtudni, hogyan válogat az Alkotmánybíróság a beérkezett kérések között, min múlik, hogy mit mikor tárgyal és miért nem nyúlnak hozzá fontos témákhoz éveken át. A sajtófőnök azt rögtön közölte, hogy interjút senki nem ad a hvg.hu-nak, de írásban kérte a kérdéseket. Az elküldött 18 kérdés a honlap keresőjében talált adatokon alapult. Iktatószámokkal és pontos dátumokkal jelöltem meg, hogy melyik beadványok sorsa érdekel. Hozzátettem: szerintem a nyilvánosságra tartozik, hogy sokakat érintő kérdésekről miért húzódik el a döntés. | https://hvg.hu/itthon/20190308_Az_Alkotmanybirosag_maga_szegi_meg_az_Alaptorvenyt | https://web.archive.org/web/20210228192751/https://hvg.hu/itthon/20190308_Az_Alkotmanybirosag_maga_szegi_meg_az_Alaptorvenyt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-alkotmanybirosag-maga-szegi-meg-az-alaptorvenyt | HVG | hungarian-news | 2019-03-08 17:06:00 | [] | [
"Alkotmánybíróság"
] | [] | [
"háttér",
"ítélet/döntés",
"bíróság",
"jogalkotás",
"adatigénylés"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés",
"Paks II"
] |
48,777 | Egymilliárd forintot kapott Orbán Ráhel barátnőjének divatcége a kormánytól | Az új kormányhatározat szerint egymilliárdot ad Rogán Antal hivatala Orbán Ráhel barátnője cégének szíves felhasználására. | Egymilliárd forintot utalt ki a kormány a miniszterelnöki kabinetirodának a magyar divat- és designipart átfogó, megújító fejlesztési feladatok hosszú távú koncepciójának megvalósítása érdekében, derül ki a legújabb közlönyből. E feladatokat a Magyar Turisztikai Ügynökség az általa alapított Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt.-n keresztül látja el.
Vagyis Rogán Antal kabinetfőnök feladata a tárcájához érkező pénzből ennek az állami cégnek a támogatása, amelyről a hvg.hu megírta, hogy a miniszterelnök lányának barátnője vezeti. A Magyar Divat és Design Ügynökség egyébként nemrég költözött be új budai villájába. | https://hvg.hu/gazdasag/20190308_Egymilliard_forintot_kapott_Orban_Rachel_baratnojenek_divatcege | https://web.archive.org/web/20201218070206/https://hvg.hu/gazdasag/20190308_Egymilliard_forintot_kapott_Orban_Rachel_baratnojenek_divatcege | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egymilliard-forintot-kapott-orban-rahel-baratnojenek-divatcege-a-kormanytol | HVG | hungarian-news | 2019-03-08 20:01:00 | [
"Orbán Ráhel",
"Rogán Antal"
] | [
"Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [] | [
"rokonok",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
48,778 | Többmilliárdnyi EU-pénzt kell visszafizetnie Magyarországnak | A cukoriparnak nyújtott támogatás miatti pénzügyi korrekcióról az EU Bíróság Törvényszéke döntött. | Csaknem 12 millió eurót, jelenlegi árfolyamon 3,7 milliárd forintot kell kifizetnie Magyarországnak az EU felé, miután az Európai Bíróság Törvényszéke megerősítette: szabálytalanságok történtek a cukoriparnak juttatott szerkezetátalakítási támogatásoknál. Emiatt az Európai Bizottság 11 709 400 euró összegű pénzügyi korrekciót rendelt el, ezt támadta meg Magyarország.
A cukoripar szerkezetátalakítására vonatkozó uniós szabályok alapján szerkezetátalakítási támogatásra voltak jogosultak azok a cukoripari vállalkozások, amelyek egyebek mellett vállalták a termelőberendezéseik teljes vagy részleges leszerelését. A részleges leszerelésre nyújtott támogatás összege a teljes leszerelésre nyújtott támogatás összegénél 25 százalékkal alacsonyabb volt.
A bizottság szerint e szabálytalanságok abban álltak, hogy az Eastern Sugar kabai és a Magyar Cukor petőházi telephelyén található silókat nem szerelték le, ami miatt e vállalkozásoknál csak a termelőberendezéseik részleges leszerelése valósult meg. A Bizottság az uniós finanszírozásból kizárt összeget az érintett vállalkozások tekintetében a teljes leszerelés esetén nyújtandó támogatás és a részleges leszerelés esetén járó támogatás összege közötti különbség alapján számolta ki.
A mai napon meghozott ítéletében a Törvényszék elutasította Magyarország keresetét. És azt is megállapította, hogy mivel Magyarország nem tett azonnali intézkedéseket a bizottság által feltárt szabálytalanságok orvoslására, így a testület annak ellenére nem volt köteles alacsonyabb mértékű pénzügyi korrekció alkalmazására, vagy a korrekció mellőzésére, hogy ténylegesen olyan bizonytalanság állt fenn a silók leszerelésével kapcsolatban. | https://hvg.hu/gazdasag/20190312_Tobb_milliardnyi_EUpenzt_kell_visszafizetnie_Magyarorszagnak | https://web.archive.org/web/20231221180310/https://hvg.hu/gazdasag/20190312_Tobb_milliardnyi_EUpenzt_kell_visszafizetnie_Magyarorszagnak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobbmilliardnyi-eu-penzt-kell-visszafizetnie-magyarorszagnak | HVG | hungarian-news | 2019-03-12 12:32:00 | [] | [
"Eastern Sugar Cukoripari Zrt.",
"Magyar Cukor Rt."
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"EU",
"cukoripar"
] | [] |
48,779 | Kitört a totális lakásháború Hódmezővásárhelyen | Márki-Zay Pétert támadja a Fidesz lakásmutyival, most sokszorosan hullik vissza a fejére. Úgy tűnik, hogy visszaéléseket éppen a korábbi, fideszes városvezetés követett el: a korábbi aljegyző fia szinte ingyen vett egy lakást, valamint évekig nem kellett bérleti díjat és iparűzési adót fizetnie a trafikjáért. A Fidesz kinyitotta a szekrényt, erre kidőltek a csontvázak. | Kitört a totális lakásháború Hódmezővásárhelyen
Márki-Zay Pétert támadja a Fidesz lakásmutyival, most sokszorosan hullik vissza a fejére. Úgy tűnik, hogy visszaéléseket éppen a korábbi, fideszes városvezetés követett el: a korábbi aljegyző fia szinte ingyen vett egy lakást, valamint évekig nem kellett bérleti díjat és iparűzési adót fizetnie a trafikjáért. A Fidesz kinyitotta a szekrényt, erre kidőltek a csontvázak.
Húsz évre kapott a hódmezővásárhelyi önkormányzattól egy trafiknak használt ingatlant a korábbi, fideszes városvezetés aljegyzőjének fia, aki a felújítási költségei elszámolásával 378 ezer forintért vehette meg a belvárosi lakását is. A módszer mindkét esetben ugyanaz: beszámították a trafik bérleti díjába, a lakásnak pedig a vételárába a felújításokat, holott számlát, amely a munkát igazolta volna, senki nem talált.
Márki-Zay Péter és Hódmezővásárhely alpolgármestere azok után nézte át az elmúlt évek önkormányzati lakásainak bérbeadásával és értékesítésével kapcsolatos dokumentumok egy részét, miután már hetek óta lakásháború zajlik a városban. A helyi Fidesz kiderítette, hogy a közgyűlés Lakásügyi Tanácsának szocialista elnökének lánya jutott lakáshoz, szerintük szabálytalanul és áron alul, ezért feljelentést is tettek az ügyben.
Hétfőn a lakásügyi elnök bejelentette, hogy szerinte ugyan jogszerűen járt el lánya lakásának ügyében, de mégis hibázhatott. Bejelentette, hogy lánya visszalépett a lakás megvásárlásától. A Fidesz is tartott egy sajtótájékoztatót még hétfőn, ők továbbra is a város legnagyobb korrupciós botrányának tekintik a lakásügyet, a szabálytalanságot pedig szerintük a lakásügyi elnök elismerte.
Márki-Zay Péter most azt mondta egy újabb sajtótájékoztatón (alább a videó erről), hogy az ügyben előfordulhattak kisebb szabálytalanságok, ám ők komoly visszaélést nem találtak. Márki-Zay szerint a lakások eladásának koncepcióját és módszertanát az előző városvezetés dolgozta ki és a fideszes közgyűlés szavazta meg, ők a folyamatban lévő ügyekben a hatályos rendeleteket betartották, a további lakások értékesítését viszont leállították. Tehát amennyiben korrupció történt, az a Fidesz sara. A lakásügyek vizsgálatakor viszont érdekes dolgokra akadtak, erről már Kis Andrea beszélt. Az alpolgármester elmondta, arra voltak kíváncsiak, hogy a város korábbi aljegyzőjének általuk már korábban is kifogásolt lakásvásárlási szerződésében miért nem szerepel a visszavásárlási jog, ugyanis önkormányzati lakások értékesítésekor ezt rögzíteni kell a szerződésben. Miközben ezt vizsgálták, egy sor döbbenetes ingatlanügy potyogott ki a fiókokból.
Ekkor derült ki az aljegyző fiának esete a trafikkal és a szinte ingyen megvásárolt lakással. A dohányárudával kapcsolatban az is különös volt, hogy míg az előző, zöldséges üzletet működtető vállalkozónak 64 ezer forintért adt bérbe az önkormányzat, addig a jegyző fiával ennek feléért kötöttek szerződést, és ahogy írtuk, még azt sem kellett végül fizetnie. Ráadásul, az iparűzési adót, és a közterület használati díjat is jóváírták a trafikosnak.
A helyi rendelet szerint amúgy is olcsóbban vehette volna meg a fiú a lakást, így még jobban járt. Márki-Zay Péter már megválasztása után hatályon kívül szeretett volna helyezni, a rendeletet de a fideszes többségű közgyűlés ezt nem szavazta meg.
Az előbbieken kívül számos szabálytalanságra bukkantak a város jelenlegi vezetői és munkatársaik, amikor éppen annak az ügynek szerettek volna utána járni, ami miatt a helyi Fidesz támadja őket. A lakásügyi elnök lányának lakásügye helyett azonban találtak számos szabálytalanságot az előbbieken túl is. Például egy és ugyanaz a lakás a szerződésekben egyszer 70 négyzetméteresként, máskor 140 négyzetméteresként szerepel. A legutóbbi közgyűlésen azt javasolták a közgyűlésnek, hogy független auditot szavazzanak meg, hogy az elmúlt évek lakásügyeit vizsgálják meg, de ezt a fideszes képviselők leszavazták.
Márki-Zay Péterék feljelentést tesznek az ügyekben.
2019. március. 03. 17:06 hvg.hu Gazdaság
Márki-Zay Péter meghekkelte a Fidesz sajtótájékoztatóját Hódmezővásárhelyen - videó
Sípoltak, bekiabáltak Márki-Zay Péter támogatói, miközben a helyi Fidesz éppen egy újabb feljelentésről tartott sajtótájékoztatót. A héten azért jelentették fel a város vezetőit, mert szabálytalanul és áron alul juttatták bérlakáshoz a lakásügyi tanács rokonát, most ebben az ügyben találtak újabb bizonyítékokat.
2019. március. 11. 17:25 hvg.hu Gazdaság
Hódmezővásárhelyi lakásügy: Márki-Zay Pétert támadták, a Lakásügyi Tanács elnöke elismerte, hogy hibázott
A hódmezővásárhelyi Lakásügyi Tanács szocialista elnökének lakásügyével támadta Márki-Zay Pétert a helyi Fidesz. Most az elnök közölte, hogy törvényes úton jutott a lánya lakáshoz. Ráadásul ebben őt fideszes képviselők is támogatták, akik most elővették a korábbi ügyet, hogy ellenfelüket eláztassák. Azt azért elismerte, hogy hibázott. | https://hvg.hu/gazdasag/20190312_MarkiZay_Peter_Hodmezovasarhely_lakasugy | https://web.archive.org/web/20191102103211/https://hvg.hu/gazdasag/20190312_MarkiZay_Peter_Hodmezovasarhely_lakasugy | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kitort-a-totalis-lakashaboru-hodmezovasarhelyen | HVG | hungarian-news | 2019-03-12 17:30:00 | [] | [] | [
"Csongrád megye",
"Hódmezővásárhely"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
48,780 | Több százmilliót sikkasztott a takarékszövetkezet egyik ügyvezetője | Szerencsejáték miatt eladósodott a takarékszövetkezeti vezető, ezért sikkaszthatta el a több százmillió forintot. A kondorosi fiókvezető húsz éven át vezette a helyi fiókot, de a harmadát takarékosság miatt megszüntető hálózatnál még az összevonások után is vezető pozíciót töltött be. Most vádat emeltek ellene. | Közel félmilliárd forintot sikkaszthatott a pénzintézet vezetője. Huszonegy rendbeli csalás, és 31 rendbeli magánokirat-hamisítás miatt emelt vádat a kondorosi pénzintézeti vezető ellen a Békéscsabai Járási Ügyészség – áll az ugyeszseg.hu közleményében.
A kondorosi férfi húsz éven át vezette a helyi takarékszövetkezet fiókját, majd annak a 2017-es beolvadása után is ügyvezetői posztra helyezték. A közlemény azt is részletezi, hogy a férfi az interneten fogadásokat kötött, naponta több millió forint értékben, de a megromlott anyagi helyzetén ez sem segített.
2017-től kezdődően magáncélra „előleget” vett fel a szövetkezet pénztáraiból, ily módon 106 millió forintot tulajdonított el jogtalanul. A férfi magánszemélyektől is csalt ki pénzt, ezen az úton pedig 330 millió forinthoz jutott. Az összegekből korábbi sikkasztásának nyomait is próbálta eltüntetni, illetve újabb fogadásokat is kötött a pénzből.
Az ügyészség a vádiratban börtönbüntetést indítványozott, és azt is, hogy mintegy százmillió forintot adjon vissza a sértetteknek, és a vagyonát is foglalják le. | https://hvg.hu/kkv/20190313_Tbb_szzmilliot_sikkasztott_a_takarkszvetkezet_egyik_ugyvezetoje | https://web.archive.org/web/20231223051910/https://hvg.hu/kkv/20190313_Tbb_szzmilliot_sikkasztott_a_takarkszvetkezet_egyik_ugyvezetoje | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-szazmilliot-sikkasztott-a-takarekszovetkezet-egyik-ugyvezetoje | HVG | hungarian-news | 2019-03-13 13:10:00 | [] | [
"Magyar Takarékszövetkezeti Bank"
] | [] | [
"sikkasztás",
"magánokirat-hamisítás",
"csalás",
"ügyészség"
] | [] |
48,781 | Eltotózta a téeszelnök a szövetkezet pénzét | Vádat emelt különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás és csalás bűntette miatt a Békéscsabai Járási Ügyészség egy volt takarékszövetkezeti vezető ellen, aki játékszenvedélye miatt többször készpénzt vett ki a szövetkezet pénztáraiból, majd a hiány pótlására pénzt csalt ki magánszemélyektől - közölte a Békés Megyei Főügyészség szerdán az MTI-vel.Vádat emelt különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás és csalás bűntette miatt a Békéscsabai Járási Ügyészség egy volt takarékszövetkezeti vezető ellen, aki játékszenvedélye miatt többször készpénzt vett ki a szövetkezet pénztáraiból, majd a hiány pótlására pénzt csalt ki magánszemélyektől - közölte a Békés Megyei Főügyészség szerdán az MTI-vel. | Vádat emelt különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás és csalás bűntette miatt a Békéscsabai Járási Ügyészség egy volt takarékszövetkezeti vezető ellen, aki játékszenvedélye miatt többször készpénzt vett ki a szövetkezet pénztáraiból, majd a hiány pótlására pénzt csalt ki magánszemélyektől - közölte a Békés Megyei Főügyészség szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint a büntetlen előéletű kondorosi férfi 1998 óta egy helyi takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője volt, majd amikor több Békés megyei takarékszövetkezet 2017 végén egyesült, az új takarékszövetkezet egyik ügyvezető igazgatójává választották; ekkor már szerencsejáték-függő volt.
Az igazgató 2015-től egy internetes oldalon sporteseményekre fogadott és lottózókban sportfogadásban vett részt, naponta akár több millió forint értékben. Ez kezdetben nyereséget hozott, de a férfi 2017 elejére kialakult játékszenvedélye miatt eladósodott. Ekkor úgy döntött, hogy ügyvezetői pozíciójával visszaélve, magáncélra "előleg" címén készpénzt vesz fel a szövetkezet pénztáraiból, ezt fogadásokra költi és a majdani nyereményekből stabilizálja anyagi helyzetét.
Ön nem nyert
Nem tudott azonban oly mértékű nyereséget produkálni, hogy ezt megvalósíthassa, ezért 2017 májusában elhatározta, hogy magánszemélyektől pénzt csal ki, ebből fizeti vissza a takarékszövetkezeti pénztárból kivett "előlegeket", illetve nyereség reményében ezeknek az összegeknek egy részét is fogadásokra költi.
A vádlott 2017 januárja és 2018 májusa között több mint 106 millió forintot tulajdonított el jogtalanul a pénzintézettől, továbbá kölcsönkérés ürügyén 2017 májusa és 2018 áprilisa között több mint 330 millió forintot csalt ki magánszemélyektől.
A 45 éves férfi ellen a Békéscsabai Járási Ügyészség különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás és 21 rendbeli, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, valamint 31 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat.
Az ügyészség végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozta, kezdeményezve, hogy a bíróság tiltsa el a vádlottat a pénzügyi tevékenységtől, illetve gazdasági társaság vezetésétől. A vádhatóság arra is indítványt tett, hogy a bíróság adjon helyt a sértettek több mint 100 millió forint értékű polgári jogi igényének, illetőleg vagyonelkobzást is rendeljen el a férfival szemben.
Az eljárás a Békéscsabai Járásbíróság előtt folytatódik. | https://hvg.hu/gazdasag/20190313_Eltotozta_a_teeszelnok_a_szovetkezet_penzet | https://web.archive.org/web/20240103051010/https://hvg.hu/gazdasag/20190313_Eltotozta_a_teeszelnok_a_szovetkezet_penzet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eltotozta-a-teeszelnok-a-szovetkezet-penzet | HVG | hungarian-news | 2019-03-13 13:15:00 | [] | [] | [] | [
"sikkasztás",
"csalás",
"szerencsejáték"
] | [] |
48,782 | Engednie kell a kormánynak a civilek külföldi támogatását a Velencei Bizottság szerint | A civil szervezetek működésének korlátozása csak akkor indokolt, ha valós veszélyt kívánnak ezzel elhárítani. | Velencei Bizottság;civil szervezetek;civiltörvény;"Stop Soros";
2019-03-15 20:10:44
Engednie kell a kormánynak a civilek külföldi támogatását a Velencei Bizottság szerint
A civil szervezetek működésének korlátozása csak akkor indokolt, ha valós veszélyt kívánnak ezzel elhárítani.
Az Európa Tanács tagállamainak lehetővé kell tenniük, hogy a szövetségek és civil szervezetek függetlenül működhessenek és külföldi finanszírozáshoz férjenek hozzá - jelentette ki az Európa Tanács (ET) égisze alatt működő Velencei Bizottság pénteken.
Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete jelentésében kiemelte, a szövetségek és a civil szervezetek (NGO) független működésével és külföldi finanszírozásukkal kapcsolatban különösen Ukrajnában, Magyarországon és Oroszországban jelentkeztek kihívások a közelmúltban. A szakértők elismerték, hogy a terrorizmus finanszírozásának és a pénzmosás megakadályozása érdekében szükséges a civil szervezetek átláthatósága, ugyanakkor mind a hazai,
A civil szervezetek működésének korlátozása csak akkor indokolt, ha valós veszélyt kívánnak elhárítani. A külföldi finanszírozás korlátozására irányuló intézkedésnek mindig esetinek és bizonyítékokon alapulónak kell lennie - húzták alá.
A jelentés szerint különbséget kell tenni a civil szerveztek finanszírozására vonatkozó jelentéstételi kötelezettség és a nyilvános közzétételi kötelezettség között. Míg az előbbi igen, utóbbi nem tekinthető a terrorizmus finanszírozása és a pénzmosás elleni küzdelem legitim céljának kielégítésére szolgáló intézkedésnek - mondták. A szakértők véleménye szerint azonban a nyilvánosságra hozatali kötelezettség kiszabható lobbitevékenységet folytató szervezetek pénzügyi forrásaira vonatkozóan, mindazonáltal a lobbitevékenységet egyértelműen meg kell határozni a jogszabályokban, és meg kell különböztetni a civil szervezetek rendes érdekképviseleti tevékenységétől.
Kiemelték, a külföldi finanszírozást érintő jogszabályokból eredő kötelezettségek megsértése esetén a kiszabott szankcióknak arányosnak kell lenniük. A jelentéstételi vagy közzétételi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos szabálytalanságok nem minősülhetnek súlyos szabálysértésnek, amely indokolhatná az érintett civil szervezet feloszlatását vagy működésének korlátozását.
A civil szervezetek hátrányos megkülönböztetésének megakadályozása, külföldi, valamint hazai finanszírozásuk biztosítása, valamint független tevékenységükhöz való joguk megőrzése érdekében a Velencei Bizottság jelentésében egyebek mellett azt ajánlotta az Európa Tanács tagállamainak, hogy teremtsenek a civilek hatékony működését lehetővé tevő jogi környezetet. Elő kell segíteniük a finanszírozáshoz való szabad hozzáférésüket, beleértve a külföldről érkező finanszírozást is. Az anyagi forrásokra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségeknek a terrorizmus finanszírozásának és a pénzmosás megakadályozásának céljait kell szolgálniuk, de az anyagi helyzetük nyilvánosságra hozatali kötelezettsége erre nem alkalmas.
A civil szervezetek finanszírozására vonatkozó jogi rendelkezéseknek és az azokban foglalt korlátozásoknak világosnak és pontosnak kell lenniük, azokat úgy kell értelmezni és alkalmazni, hogy tevékenységüket hatékonyan gyakorolhassák - tették hozzá a jelentéstevők. | https://nepszava.hu/3029136_engednie-kell-a-kormanynak-a-civilek-kulfoldi-tamogatasat-a-velencei-bizottsag-szerint | https://web.archive.org/web/20211213234234/https://nepszava.hu/3029136_engednie-kell-a-kormanynak-a-civilek-kulfoldi-tamogatasat-a-velencei-bizottsag-szerint | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/engednie-kell-a-kormanynak-a-civilek-kulfoldi-tamogatasat-a-velencei-bizottsag-szerint | Népszava | hungarian-news | 2019-03-15 20:10:00 | [] | [] | [] | [
"civilek",
"EU",
"jogalkotás"
] | [] |
48,783 | Fideszes képviselő ellen indult végrehajtási eljárás | A Vonát alaptalanul terrorista kapcsolatokkal gyanúsító Vinnai Győző nem fizette ki a sérelmi díjat - már a végrehajtó kijelölése is megtörtént az ügyben. | Fidesz;Jobbik-Konzervatívok;Vona Gábor;végrehajtás;
2019-03-13 13:13:21
Fideszes képviselő ellen indult végrehajtási eljárás
A Vonát alaptalanul terrorista kapcsolatokkal gyanúsító Vinnai Győző nem fizette ki a sérelmi díjat - már a végrehajtó kijelölése is megtörtént az ügyben.
Vinnai Győző, a Fidesz országgyűlési képviselője 2016-ban Vona Gábor terrorista kapcsolatairól beszélt az Országgyűlésben, ami - mint azt a Jobbik közleményében írja - "több okból is hibás döntésnek bizonyult".
Kijelentései miatt Vinnait egy jogerős bírói ítélet több mint félmillió forintos sérelemdíj és a perköltség megfizetésére kötelezte. Ám, mint a közlemény fogalmaz,
Utóbbi miatt Vona Gábor végrehajtási eljárást kezdeményezett a hazugságon ért kormánypárti politikussal szemben, amit a bíróság el is rendelt, és már a végrehajtó kijelölése is megtörtént az ügyben, írják. | https://nepszava.hu/3028858_fideszes-kepviselo-ellen-indult-vegrehajtasi-eljaras | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fideszes-kepviselo-ellen-indult-vegrehajtasi-eljaras | Népszava | hungarian-news | 2019-03-13 13:13:00 | [
"Vinnai Győző"
] | [] | [] | [
"ítélet/döntés",
"végrehajtás"
] | [] |
48,784 | Két évet kapott felfüggesztve az amerikai kitiltási botrány főszereplője | Egy kétmilliárdos étolaj-korrupcióval kezdődött az egész történet. | korrupció;Bunge Zrt.;
2019-03-13 11:14:00
Két évet kapott felfüggesztve az amerikai kitiltási botrány főszereplője
Egy kétmilliárdos étolaj-korrupcióval kezdődött az egész történet.
Két év börtönbüntetésre ítélte három évre felfüggesztve a Fővárosi Törvényszék Tábor Viktort, aki az ügyészség szerint a saját szakállára ám egy Fidesz-közeli cég nevével próbálta rávenni egy közvetítőn keresztül az amerikai tulajdonú Bunge Zrt.-t, hogy kétmilliárd forint kenőpénzt fizessen.
Tábor akciója nyomán alakult ki 2014 októberére az a helyzet, hogy az Amerikai Egyesült Államok kitiltott több magyar vezető beosztású magyar hivatalnokot.
Bár Tábor az amerikai cégnek azt állította, hogy a vesztegetési ajánlat a Fidesz-közeli Századvég egyik vezetőjétől érkezett, ám a Polt Péter vezette ügyészség végül arra jutott, hogy az akkor az ANT (Advanced Network Technologies) Kft.-t vezető Tábor Viktor egyedül, saját hasznára tevékenykedett.
A Fővárosi Főügyészség esetleírása szerint az amerikai Bunge 2012 óta alkalmazott egy lobbistát Magyarországon, mivel a magas áfaszint miatt terebélyesedő feketekereskedelem komoly károkat okozott a cégnek.
A lobbista feladata az lett volna, hogy győzze meg a magyar döntéshozókat arról, miszerint a magas áfa tarthatatlan - és folyamatos visszaélésekhez vezet. Ez a lobbista került kapcsolatba Tábor Viktorral, akit arra kért, hogy "egy ismert gazdaságkutató cég" bevonásával segítsen, hogy a Bunge és a kormány stratégiai megállapodást köthessen.
Az ügyészség szerint Tábor azzal tért vissza a lobbistához, hogy kétmilliárd forinttért el tudja intézni, hogy az étolaj áfája 27 százalékról 5 százalékra szelídüljön, illetve a céggel stratégiai partnerségi megállapodást is kötne a kormány. Tábor ezt Heim Péter (a Századvég egyik akkori vezetője) üzeneteként adta elő. A Bunge ezt követően megszakította a kapcsolatot Táborral, majd a cég lobbistája jelezte a "korrupciós igény" az amerikai követségnek és a NAV-nak. Ezután az ajánlatot közvetítő férfit kitiltották az Egyesül Államokból.
Később más, adócsaláshoz is kötődő ügyek miatt 2014 októberében hat meg nem nevezett köztisztviselőt tiltottak ki az Egyesült Államokból, közülük csak Vida Ildikó NAV-elnök neve vált ismertté.
Az ügyben 2014 októberében kezdett vizsgálódni a Nemzeti Nyomozó Iroda, végül az ügyészség 2016-ban Táborral szemben vádat emelt "vesztegetés tárgyában bekövetkezett, vesztegetéssel való üzérkedés miatt. "
Az ügyészség ugyanakkor úgy látta: a Bunge-nak továbbított kétmilliárdos ajánlat valótlan volt, Tábor Viktor teljesen a saját szakállára cselekedett, közte és a századvég vezetéséből időközben távozott Heim között nem volt sem közvetett sem közvetlen kapcsolat. | https://nepszava.hu/3028835_ket-evet-kapott-felfuggesztve-az-amerikai-kitiltasi-botrany-foszereploje | https://web.archive.org/web/20220528112643/https://nepszava.hu/3028835_ket-evet-kapott-felfuggesztve-az-amerikai-kitiltasi-botrany-foszereploje | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-evet-kapott-felfuggesztve-az-amerikai-kitiltasi-botrany-foszereploje | Népszava | hungarian-news | 2019-03-13 11:14:00 | [
"Heim Péter",
"Polt Péter",
"Tábor Viktor"
] | [
"Bunge",
"Századvég Gazdaságkutató Zrt."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés",
"ítélet/döntés",
"lobbi",
"élelmiszeripar"
] | [
"Magyar vezetők az USA tiltólistáján"
] |
48,785 | Garancsi cége nyert, kezdődhet a BMW-beruházás Debrecenben | A Market Építő Zrt. kapta a 22,29 milliárd forintos munkát, amelynek célja a leendő BMW-gyárnak is helyt adó gazdasági övezet infrastruktúrájának kialakítása. | Népszava-MTI információ;
Debrecen;BMW;Garancsi István;milliárdok;
2019-03-12 16:37:20
Garancsi cége nyert, kezdődhet a BMW-beruházás Debrecenben
A Market Építő Zrt. kapta a 22,29 milliárd forintos munkát, amelynek célja a leendő BMW-gyárnak is helyt adó gazdasági övezet infrastruktúrájának kialakítása.
Elkezdődhet a BMW-gyárnak is helyet adó debreceni észak-nyugati gazdasági övezet infrastruktúrájának kialakítása, miután eredményes volt az erre kiírt közbeszerzési eljárás - közölte az önkormányzat sajtóirodája kedden az MTI-vel.
Közleményük szerint a nyertes kivitelező Market Építő Zrt.-nek 2019 őszéig kell végeznie a beruházás első, majd 2020 áprilisáig a második ütemével.
Debrecen eddigi legnagyobb iparterületén két ütemben csaknem 400 ezer köbméter nyílt medrű árkot és 145 ezer méter hosszú zárt vízelvezető rendszert kell megépíteni. A 400 hektáros területről több mint 1 millió köbméter humuszt termelnek le és terítenek el, majd csaknem 600 ezer köbméter talajstabilizáló anyaggal kell tömöríteni területet.
A kivitelezőnek el kell végeznie a 400 hektáros terület megfelelő szintezését is - olvasható a közleményben. Összesen kétmillió négyzetméteren stabilizálják a talajt, valamint 1,6 millió köbméter töltést építenek. A beavatkozásokhoz szükséges tervdokumentációt a vállalkozónak kell elkészítenie, és a szükséges engedélyeket ő szerzi be.
A nyílt közbeszerzési eljárás keretében megjelent felhívásra négyen adtak be ajánlatot, közülük a legkedvezőbbet a Market Építő Zrt. tette.
A kivitelezővel 2019. március 19-én köt szerződést a debreceni önkormányzat, utána kezdődhet el a tervezés, majd a kivitelezés. Az észak-nyugati gazdasági övezetben építi fel új európai gyárát a BMW Group.
A beruházás eredményeként évente 150 ezer járművet gyártanak majd Debrecenben és ezer munkahelyet hoznak létre. Az ipari terület kialakítására fordított, a közbeszerzési eljárás alapján kialakult költség részét képezi az eladási árnak - áll az önkormányzat közleményében. | https://nepszava.hu/3028733_garancsi-cege-nyert-kezdodhet-a-bmw-beruhazas-debrecenben | https://web.archive.org/web/20210604053546/https://nepszava.hu/3028733_garancsi-cege-nyert-kezdodhet-a-bmw-beruhazas-debrecenben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/garancsi-cege-nyert-kezdodhet-a-bmw-beruhazas-debrecenben | Népszava | hungarian-news | 2019-03-12 16:37:00 | [
"Garancsi István"
] | [
"Market Építő Zrt."
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
48,786 | Eltűntek a Quaestor-pénzek | 2015 óta érdemi előrehaladás nem történt a csődbe jutott értékpapírcégek ügyfeleinek kártalanításában. A vagyon jó részének időközben "nyoma veszett". | Szakács László;Buda-Cash;Tarsoly Csaba;Quaestor;Hungária Értékpapír Zrt.;brókerügy;
2019-03-13 10:30:00
Eltűntek a Quaestor-pénzek
2015 óta érdemi előrehaladás nem történt a csődbe jutott értékpapírcégek ügyfeleinek kártalanításában. A vagyon jó részének időközben "nyoma veszett".
Négy esztendeje, 2015 márciusának elején szinte dominószerűen bedőlt három értékpapír-kereskedőcég: a Quaestor, a Buda-Cash és a Hungária. A brókerbotrány során - egyedi törvények révén - a pórul jártak egy részét, állami segítséggel minimális összeggel kárpótolták ugyan, de azt hogy lesz-e ennek folytatása, s ha igen, akkor mikor, erre ma még nem lehet egyértelmű választ adni. Úgyis mondhatnánk, hogy minden azon múlik, talál-e a felszámoló olyan vagyonelemet, amelyből a befektetők részesülhetnek. Ebből a szempontból talán még a Hungáriánál a legkedvezőbb a helyzet, igaz hogy az ügyfelek igénye itt a legcsekélyebb, "mindössze" ötmilliárd forint. A fellelt vagyon szerencsés esetben az ügyfelek igényeit kielégítheti, viszont a hitelezőkére már valószínűleg nem lesz elég.
A károsultak viszont lassacskán beletörődve veszik tudomásul, hogy a Fővárosi Főügyészség még egy újabb csalás gyanújával egészítette ki a Tarsoly Csaba Quaestor tulajdonos-cégvezető és társai elleni a vádat. Tarsolyék 2007-től 2015-ig egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a mintegy 47 társaságból álló Quaestor-cégcsoport befektetőinek a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített, ezzel mintegy 77 milliárd forintos kárt okoztak harmincezer sértettnek. Most egy 9,2 milliárd forintos sikkasztással bővült a lista. A brókercég tulajdonos-vezérigazgatója ugyanis a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet egyes vezetőivel összejátszva úgy segítette a takarékszövetkezet vagyonának hűtlen kezelését, hogy a pénzkiáramlást fiktív értékpapírügyletekkel leplezte - közölte nemrég Ibolya Tibor fővárosi főügyész. Tarsolyék perének jogi minősítése ezzel nem módosult: az továbbra is bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás.
Ezzel kapcsolatban Szakács László, a szocialisták frakcióvezető-helyettese elmondta, hogy az ügyészség célja, hogy minden, az üggyel összekapcsolható egyéb felelősségről, a megfelelő ellenőrzés hiányáról elterelje a figyelmet, és Tarsoly Csabát valamint közvetlen munkatársait kiáltsák ki bűnösnek. Ugyanakkor Tarsoly Csaba személyi titkára, akit akkor, mint Polt Péter legfőbb ügyész nagyobbik lányának élettársát ismertek, nem ül a vádlottak padján. Mind a mai napig ismeretlen, hogy kik szerepelnek a 333 nevet tartalmazó questoros VIP-listán, és milyen kiemelt bánásmódban részesültek? De ennél is aggasztóbb - tette hozzá az ellenzéki politikus -, hogy továbbra se lehet tudni, mi lett azzal a 195 milliárd forinttal, amellyel a Quaestor-ügyfeleit megkárosították.
A felszámoló nem vette bűnügyi zár alatt alá az ugyancsak Tarsolyhoz köthető DunaCity Budapest Ingatlan Kft. ingatlanát, amely a Csepel-sziget északi végével szemben a Duna ferencvárosi partján fekszik. Ez ma már az állam tulajdona. Eredetileg olimpiai falu céljaira nézték ki. A 100 milliárd forintot érő ingatlan árából - Tarsoly Csaba véleménye szerint - kárpótolni lehetett volna a befektetőket. A Buda-Cashnél sem található kézzel fogható vagyon. A Napi.hu értesülései szerint a felszámoló a Buda-Cash tulajdonából gyakorlatilag csak a céges autókat tudta eladni nem egészen 39,5 millió forintért, ami aprópénzt a 105 milliárdos tartozáshoz képest. | https://nepszava.hu/3028762_eltuntek-a-quaestor-penzek | https://web.archive.org/web/20220701163640/https://nepszava.hu/3028762_eltuntek-a-quaestor-penzek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eltuntek-a-quaestor-penzek | Népszava | hungarian-news | 2019-03-13 10:30:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Polt Péter",
"Tarsoly Csaba"
] | [
"Buda-Cash Brókerház Zrt.",
"Dunacity Budapest Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Hungária Értékpapír Zrt.",
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.",
"Opus Global Nyrt.",
"Quaestor Bank",
"Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet"
] | [] | [
"sikkasztás",
"csalás",
"kártalanítás",
"tőzsde",
"felszámolás - végelszámolás",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Quaestor botrány"
] |
48,787 | Bezár a Matolcsy-rokon bankja | Lehúzza a rolót Matolcsy György unokatestvérének NHB nevű bankja: a felemelkedés és a bukás mögött is a jegybankelnök állhat. | végelszámolás;NHB;bankcsőd;
2019-03-15 17:55:48
Bezár a Matolcsy-rokon bankja
Lehúzza a rolót Matolcsy György unokatestvérének NHB nevű bankja: a felemelkedés és a bukás mögött is a jegybankelnök állhat.
Csütörtökön visszavonta az NHB Bank Zrt. engedélyét a Magyar Nemzeti Bank (MNB), elrendelve a Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás közvetett érdekeltségébe tartozó társaság végelszámolását. A lépéssel a felügyelet megelőzte március 18-át, amikor lejárt volna a fizetőképesség helyreállítására adott, többször meghosszabbított határidő. A hitelintézet ügyfélköre csekély, piaci súlya minimális - közölte a jegybank.
Az MNB december közepén rendelt felügyeleti biztosokat az NHB Bankhoz, hétmillió forintban megszabva a kifizetések felső határát és megtiltva a további kötelezettségvállalásokat. Az Mfor.hu korábban mintegy 30 milliárd forintra becsülte a kifizetési korlát feletti, befagyott betétállományt, amiből 10-12 milliárd eshet az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kártalanítási szabályai alá. Az MNB szerint az OBA ennek az összegnek csak a töredékét kártalanítja. Az OBA-kártalanítás 31 milliós felső határát meghaladó betét 9 magánszemélyhez és 49 vállalathoz kötődik. Ők csak a végelszámolás kedvező alakultában reménykedhetnek.
A jegybank az eljárás levezénylésére a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft.-t jelölte ki.
Az NHB Bank befektetési üzletágánál fellelhető értékpapírok, ügyfélpénzek nem a végelszámolási vagyon részei: azok várhatóan teljes egészében kiadhatók. Így az OBA és a PSFN elkövetkező tájékoztatásáig a betéteseknek, befektetőknek nincs teendőjük.
Az Evobankból átkeresztelt NHB Bankot - ami a működését Magyarországon beszüntető dél-koreai Hanwha Bank hazai leányvállalatából jött létre - a piac Matolcsy György és családja házi bankjaként tartotta számon. A mindössze egy fiókkal és 60 munkatárssal megalakuló hitelintézet öt éve nevet is azért váltott, mert működésüket a jegybank által indított Növekedési Hitelprogramra (Nhp) alapozták. Ennek teljesítésére viszont méretük miatt nem bizonyultak alkalmasnak - vélte lapunk érdeklődésére Bodnár Zoltán egykori MNB-alelnök. Az Nhp révén mindazonáltal az NHB mérlegfőösszege egy év alatt 16 milliárdról 41 milliárdra, a betétállomány pedig 8,5 milliárdról 33,2 milliárdra bővült. A jegybank és más állami intézmények is tolták NHB Bank szekerét. Rájuk bízták az MNB-alapítványok - mára gyakorlatilag megszűnt - pénzkezelését és a Buda-Cash-károsultak értékpapírszámláit. Az ügyfélkör szintén páratlan mértékben megnőtt.
Az MNB tavaly nyáron hozott először elmarasztaló határozatot a mindaddig kegyeltjének számító NHB Bank ellen. Ahhoz képest, hogy már akkor a hitelintézet szinte minden szegletében hiányosságokat találtak, Bodnár Zoltán szerint ez nem számított érdeminek. Az MNB már 2016-ban észlelte a bajok gyökereit, így felvethetőnek tartja a felügyelet késedelmességét és felelősségét is.
Most nem csak a betétesek károsultak, hanem azok a vállalkozások is, amelyek hiteleit az NHB Bank utalta: e folyamat a végelszámolással leáll. Az építőipari cégek által a bankban tartott megbízói pénzek szintén befagytak. Az NHB-csőd így tovagyűrűzik az egész gazdaságban - figyelmeztetett az egykori jegybankár.
A hivatalos magyarázat szerint a bedőlést az idézte elő, hogy az NHB Bank a nagybetétesekre és az nhp-ra építő üzletpolitika helyett nem alkotott új stratégiát. A pénzpiac szerint ugyanakkor, amiképp a felemelkedéshez, úgy a bukáshoz is lehet köze Matolcsy Györgynek. Így a mostani vég mögött a Matolcsy-klánon belüli személyes ellentéteket sejtik. Szemerey Tamás cége januárban állítólag emiatt vált meg az MKB Bank harmadát birtokló érdekeltségétől is. Az NHB Bank ugyanekkor már mind a kilenc vidéki fiókját bezárta. Hírek szerint a hitelintézetnél tartotta cégei pénzeit Matolcsy Ádám, a jegybankelnök fia is, aki viszont a decemberi korlátozások előtt már a Gránit Bankkal szerződött. De a jegybanki alapítványok érdekeltségei is menekülőre fogták, kivonva 4 milliárdnyi betétjüket is. A bedőlés ezután már csak idő kérdése volt. | https://nepszava.hu/3029121_bezar-a-matolcsy-rokon-bankja | https://web.archive.org/web/20221011100607/https://nepszava.hu/3029121_bezar-a-matolcsy-rokon-bankja | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bezar-a-matolcsy-rokon-bankja | Népszava | hungarian-news | 2019-03-15 17:55:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy Gyöngyi",
"Szemerey Tamás"
] | [
"Buda-Cash Brókerház Zrt.",
"Gránit Bank",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.",
"Pallas Athéné Alapítványok",
"Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN)"
] | [] | [
"rokonok",
"piacfelügyeleti eljárás (MNB)",
"kártalanítás",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"felszámolás - végelszámolás"
] | [] |
48,788 | NHB: nincs tovább, és ez mindannyiunknak fájni fog | Bedőlt az NHB, Szemerey Tamás bankja. Jöhet az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), amely 100 ezer euróig, 31,4 millió forintig kártalanítja a betéteseket. A banknak kicsi volt a piaci súlya, nincs veszélyben a hazai bankrendszer. De ezért a furcsa kalandért fizethet a többi bank, az MNB, és sajnos fizethetnek az adófizetők is. Kivéve, ha a bank eszközeinek eladása fedezi a kötelezettségeket. | A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – tekintettel az ügyfelek érdekeinek védelmére – visszavonta az NHB Bank tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. Rövid és nem meglepő hír, nem sikerült megmenteni a három hónapja súlyos likviditási válságba került kisbankot.
Azt a bankot, amely a valódi piaci szereplők számára soha nem tűnt életképesnek, részben rendkívüli kicsi mérete miatt, részben zavaros növekedési elképzelései, baráti hitelezései miatt. Azt a bankot, amelyről még a sok-sok államközeli és így-úgy támogatott magyar bank is rendre fintorogva beszélt, „mi azért nem az NHB bank vagyunk” – mondogatták.
A legtöbb oligarcha kockázat nélkül gazdagodik
Ha a magyar állam politikai bizalom mentén szeretne üzleteket rábízni a csókos oligarchákra, azt sokszor komolyabb rendszerszintű kockázat nélkül is megtehet. Valljuk be, annak nincs túl nagy társadalmi kockázata, hogy éppen melyik médiafoglaló cég osztogatja az állami hirdetéseket. Amíg az egyik van benne a pikszisben, addig felvesz pár tucat embert, amikor jön a másik, oda vándorol egy kis munkaerő, a tulajdonosok meg lefölözik a nyereséget.
Az természetesen már nagyobb kockázat, hogy kire bízzuk az autópályák építését, de aki ismeri a rendszert, tudja, hogy végső soron majd ugyanazok építenek, legfeljebb a nyereség nagy részét megkaparintó fővállalkozó személye cserélődik. Más adja ki a tényleges munkát a beszállítóknak.
Nyilván nem teljesen mindegy, hogy ki szállítja az ásványvizet a nagy állami vevőknek, de ha egészségügyi kockázata nincsen a dolognak, akkor csak az igazságérzetünk lázad, hogy miért ennyire bántó a verseny hiánya, miért mindig a bizalmi emberek kapnak üzleteket.
A banküzem nagy felelősség
A banküzem azonban nagyon más, mint a fentiek, az egy komplex, rendkívüli tapasztalatokat és szakértelmet igényelő összetett biznisz.
Olyan üzem, ahol nagyon fontos a méretgazdaságosság és ahol a megfelelő üzemméret elérését még akkor is pótlólagos tőkebefizetésekkel kell finanszírozni, ha minden hasít, ha jönnek az ügyfelek, és ha teljes mellszélességgel támogat az állam.
Olyan a bank, mint az egészséges kisgyerek, szépen növekszik, de enni kér. Tőke kell a gyarapodáshoz, sokszor kell betolni pénzt. Akinek pedig nincsen, vagy legalábbis nem szeretne betenni, az trükközhet, de nem véletlen, hogy a bankok szabályozása élesen tiltja azt, hogy a banktulajdonosok pusztán kölcsönből, vagy a saját bank hiteleiből emeljenek alaptőkét.
Van olyan vagyon, ami felelősséggel is jár. Nem valószínű, hogy az NHB történetét ilyen szemüvegen keresztül kivizsgálnák, de biztosan érdekes munka lenne.
A Magyar Állam
A Magyar Állam felelőssége is nagy, mert amikor felkarol kicsi és bántóan nem hozzáértő bankokat, brókercégeket – legyen az konkrét tőkeemelés, mint a Széchenyi Kereskedelmi Bank esetében, vagy mindenféle üzleti kapcsolat, betételhelyezés, vagyonkezelési megbízás, mint a Quaestor-csoport, vagy most az NHB esetében –,
Külön vicces, de szomorú adalék, hogy az NHB kifejezetten épített a korábban megbukott cégekből érkező tapasztalatokra. A Széchenyi Kereskedelmi Bankból érkezett bankár volt pénzügyekben Szemerey Tamás egyik legfontosabb tanácsadója, az NHB befektetési szolgáltatása pedig a Buda-Cash szakembereivel épült ki. Hozzá kell tenni, hogy közülük többen is valóban a bank legértékesebb, szakmai tudásuk alapján felfelé kilógó munkatársai voltak.
Kérdések
Az OBA most majd gyorsan kártalanít, jön a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft., mert az MNB őt jelölte ki végelszámolónak. A PSFN természetesen várható volt, mert Magyarországon leválthatatlanul mindig ő a pénzügyi szféra végelszámolója, felszámolója.
Már most megfogalmazható pár kérdés. | https://index.hu/gazdasag/2019/03/16/nhb_nincs_tovabb_es_ez_mindannyiunknak_fajni_fog/ | https://web.archive.org/web/20230124153743/https://index.hu/gazdasag/2019/03/16/nhb_nincs_tovabb_es_ez_mindannyiunknak_fajni_fog/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nhb-nincs-tovabb-es-ez-mindannyiunknak-fajni-fog | Index | hungarian-news | 2019-03-16 16:06:47 | [
"Szemerey Tamás"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"NHB Növekedési Hitel Bank Zrt."
] | [] | [
"rokonok",
"bankok - pénzintézetek",
"hitelezés"
] | [] |
48,789 | Velencei Bizottság: Túl sok fontos hatáskör koncentrálódik a közigazgatási bíróságokon | Nélkülözik a hatékony fékeket és ellensúlyokat a közigazgatási bíróságokról szóló magyar törvények - mondta ki pénteken elfogadott állásfoglalásában a Velencei Bizottság. | Nélkülözik a hatékony fékeket és ellensúlyokat a közigazgatási bíróságokról szóló magyar törvények - mondta ki pénteken elfogadott állásfoglalásában a Velencei Bizottság.
Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete mindenekelőtt elismerte, hogy az államoknak szuverén joguk a terület szabályozása, az ilyen különálló bírósági rendszer kialakítása - írta az MTI.
Előremutató és biztosítja a hatékonyságot, ha a testület tagjai szélesebb szakmai háttérből érkeznek, ha a közigazgatási ügyekkel foglalkozó és erre vállalkozó bírák mindegyikét átveszik az új rendszerbe, amelyet emellett megnyitnak a közigazgatásban jelentősebb tapasztalattal rendelkező jogászok előtt is - írták.
Az állásfoglalást ismertető közleményben ugyanakkor kiemelték, hogy
A közigazgatási felsőbíróság elnöke széles jogkörökkel rendelkezik nemcsak ezen testület, hanem más közigazgatási bíróságok és azok alkalmazottai felett is. Ezen jogkörök többsége önmagában nem lenne káros hatással az igazságszolgáltatás függetlenségére, de együttesen, és az igazságügyi miniszter széles jogköreit, illetve azt számításba véve, hogy az elnököt a parlament választja meg, már "kérdéseket vetnek fel" a szakértők szerint.
A bizottság szerint az igazságügyi miniszternek a bírák kinevezésére, előléptetésére és egyebekre vonatkozó széles jogkörei "kérdéseket vetnek fel a valódi jogorvoslati eljárások hiányával kapcsolatban"
"Ebben a tekintetben hiányoznak a miniszter hatalmát korlátozó fékek és ellensúlyok" - vélekedtek.
A Velencei Bizottság ajánlásokat is megfogalmazott:
határozzák meg, a miniszter milyen kritériumok mentén változtathat a bírójelöltek rangsorán, és ehhez a személyi tanács egyetértésére is szükség legyen, valamint adjanak lehetőséget jogorvoslatra;
legyen szigorúbb és precízebb azon feltételeknek a jogi ellenőrzése, amelyek alapján a tárcavezető sikertelennek nyilváníthatja a felvételi eljárásokat;
fontos, hogy a közigazgatási törvényszékek elnökeinek kinevezésébe a személyi tanácsnak is legyen valódi beleszólása, és biztosítsanak jogorvoslati lehetőséget az érintettek számára;
állapítsák meg annak módjait, hogy miként ellensúlyozhatók a felsőbírósági elnök előjogai azáltal, hogy az ügyekbe nagyobb beleszólást biztosítanak a bíráknak, a közigazgatási bírói tanácsoknak és/vagy az Országos Közigazgatási Bírói Tanácsnak, illetve legyen lehetőség jogorvoslatra bizonyos elnöki döntések esetén.
Az MTI szemléjéből egyébként érdemes módon kimaradt a bizottság egyik ajánlása, amely szerint a közigazgatási bíróság elnöke rendelkezzen ötéves bírói gyakorlattal. Ennek a követelménynek a pozícióra kiszemelt Patyi András jelenleg nem felel meg, neki 2021. áprilistól lesz meg az öt éve.
A részletes tájékoztatást és a többi ajánlást hétfőn fogják közzétenni.
A sajtóközleményben arról számoltak be, hogy a Velencei Bizottság véleményét Trócsányi László igazságügyi miniszter kérte ki, aki részt vett a testület pénteki ülésén. Mint írták, a független alkotmányjogászokból álló szervezet méltányolja, hogy a magyar hatóságok néhány napja a jogszabályok módosítását javasolták, tekintettel a megküldött ajánlásokra és bírálatokra.
Trócsányi megváltozott sajtóközleményről beszél
Szombaton az igazságügyi miniszter azt mondta az MTI-nek, hogy a Velencei Bizottság megváltoztatta korábbi közleményét. Az új állásfoglalás szerint amennyiben az Országgyűlés elfogadja az érintett jogszabályok módosító javaslatait, az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete tárgytalannak tekint egyes közigazgatási bíróságokról szóló magyar törvényekhez fűzött bírálatait.
A miniszter szerint a közigazgatási bíróságokról szóló magyar törvényekhez Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Völner Pál igazságügyi államtitkár és Hende Csaba (Fidesz) országgyűlési képviselő által jegyzett módosító indítványt terjesztenek be, amelynek értelmében az igazságügyi miniszter döntési jogosítványait pontosítják, a bírósági önigazgatási szerv, az Országos Közigazgatási Bírói Tanács pedig további két bírói pozícióval egészül ki. Trócsányi László hangsúlyozta, hogy így összességében jogegyensúly alakulhat ki a bírósági külső igazgatásra vonatkozóan az igazságügyi tárcavezető, illetve a bírósági önigazgatási szerv között.
Mint mondta, a Velencei Bizottság üdvözölte ezeket a javaslatokat, és a miniszter kérésére módosította a csak kritikákat tartalmazó korábbi sajtókommünikéjét, jelezve, hogy amennyiben az Országgyűlésnek benyújtandó törvénymódosítót elfogadják, bírálatai tárgytalanokká válnak. | https://index.hu/belfold/2019/03/16/velencei_bizottsag_tul_sok_fontos_hataskor_koncentralodik_a_kozigazgatasi_birosagokon/ | https://web.archive.org/web/20220525002635/https://index.hu/belfold/2019/03/16/velencei_bizottsag_tul_sok_fontos_hataskor_koncentralodik_a_kozigazgatasi_birosagokon/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/velencei-bizottsag-tul-sok-fontos-hataskor-koncentralodik-a-kozigazgatasi-birosagokon | Index | hungarian-news | 2019-03-16 16:11:11 | [] | [] | [] | [
"jogalkotás",
"közigazgatási bíróság"
] | [] |
48,790 | Szél Bernadett: A kampány jogtalan előnyszerzésre való alkalmassága tekintetében kérdésre előadom | A kampány jogtalan előnyszerzésre való alkalmassága tekintetében kérdésre előadom, hogy a kampány a kormánypártok politikai narratíváját reklámozza, ezáltal folyamatában is befolyásolja a választópolgárok politikai véleményét, sérti a pártok esélyegyenlőségét, és az európai parlamenti választások kapcsán a kormánypártok számára jogtalan előnyt biztosít. Ez egy egyszerű, érzelmekre ható, hazugságra építő politikai propaganda a kormánypártok részéről, szavazatszerzési céllal. | Szerdán írtuk meg, hogy beidézték a rendőrségre Szél Bernadettet, miután hűtlen kezelés miatt feljelentést tett az „Önnek is joga van tudni...” kormányzati kampány miatt. A független képviselő akkor elmondta, hogy meglepte, hogy beidézték meghallgatásra, mivel a kampányról az azt megrendelő Miniszterelnöki Kabinetiroda tudhat többet, hiszen ez a tárca rendelte meg. Ez az a kampány, amit óriásplakátokon lehetett látni, Juncker mögött Sorossal, és amiket gondosan leszedtek a néppárti csúcsjelölt, Weber látogatására azon az útvonalon, ahol várható volt, hogy haladni fog.
Szél most járta meg a rendőrséget, a Gyorskocsi utcában hallgatták meg másfél órán át. Rövid videóban számolt be az élményeiről.
Azt mondta, miután kikapcsoltatták vele a telefont egy asztalhoz ültették, ahol másfél órán át kérdezgették arról a kormánykampányról, amelyről szerinte minden bizonnyal többet tudna mondani Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője.
Megkérdezték például tőle, hogy mennyibe került ez a kampány, amire azt mondta, amennyiben a költségeket szeretnék tudni, azt a Miniszterelnöki Kabinetirodától kellene megkérdezni. Hozzátette, nagyon reméli is, hogy meg fogják hallgatni ugyanitt a Gyorskocsi utcában Rogán Antalt is. De azért hozzátette, hogy ő 5-10 milliárd forintra lövi be a kampány költségeit.
Aztán érvelt amellett, hogy ez a kampány miért nem volt kormányzati tájékoztató kampány, hanem pártpropaganda, azt pedig külön elmondta, hogy mennyire távol állt a plakátkampány az informatív jelzőtől.
Majd azt mondta, megkérdezték tőle a rendőrök, hogy okozott-e valakinek jogtalan előnyt ez a kampány, majd miután elmondta, hogy szerinte ezt a nyomozásban a rendőröknek kellene kideríteniük, de válaszolt, felolvasott a válaszából egy részletet:
A kampány jogtalan előnyszerzésre való alkalmassága tekintetében kérdésre előadom, hogy a kampány a kormánypártok politikai narratíváját reklámozza, ezáltal folyamatában is befolyásolja a választópolgárok politikai véleményét, sérti a pártok esélyegyenlőségét, és az európai parlamenti választások kapcsán a kormánypártok számára jogtalan előnyt biztosít. Ez egy egyszerű, érzelmekre ható, hazugságra építő politikai propaganda a kormánypártok részéről, szavazatszerzési céllal.
A videóban Szél elmondta, azt kéri Polt Pétertől, és mindenkitől, akinek szava volt ebben a történetben, ha most őt behívták, mint feljelentőt, országgyűlési képviselőt a rendőrsére, akkor hívják be Rogán Antalt is, tőle is kérdezzék meg ezeket, mert neki kellene választ adnia a kérdésre. "Mert nem én költöm el propagandára és hazugságra az adófizetők pénzét, hanem ő" - mondta.
Majd hozzátette, ő most megtette, amit megköveteltek tőle, ő itt volt, de szeretne még néhány politikust a Gyorskocsi utcában látni.
Most olyan időket élünk, amikor az ellenzéki képviselőknek kell bejárni a Gyorskocsi utcába
- mondta.
Szél a feljelentésében arról írt, hogy a kampány a Fidesz–KDNP érdekeit szolgálja, és az európai parlamenti választás része. A hűtlen kezelés azért valósulhatott meg, mert a kormány a kormánypártok érdekei mentén költött el a kampányra állami pénzt. Szél szerint hivatali visszaélés is megvalósult, mert a kampány mögött állók visszaéltek hatalmukkal, amikor az EP-kampányban jogtalan előnyhöz segítették a kormánypártokat. | https://index.hu/belfold/2019/03/14/szel_bernadett_a_kampany_jogtalan_elonyszerzesre_valo_alkalmassaga_tekinteteben_kerdesre_eloadom/ | https://web.archive.org/web/20201108002958/https://index.hu/belfold/2019/03/14/szel_bernadett_a_kampany_jogtalan_elonyszerzesre_valo_alkalmassaga_tekinteteben_kerdesre_eloadom/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szel-bernadett-a-kampany-jogtalan-elonyszerzesre-valo-alkalmassaga-tekinteteben-kerdesre-eloadom | Index | hungarian-news | 2019-03-14 16:12:00 | [] | [] | [] | [
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Kormányzati tájékoztató kampányok (2012-)"
] |
48,791 | A Jobbik szerint nem választási csalás pénzt ajánlani a visszalépésért | A hamis vádak ellenére a Jobbik megszavazza majd Farkas Gergely mentelmi jogának felfüggesztését, - ahogy korábban is így tettünk minden esetben -, és maga Farkas Gergely is lemond mentelmi jogáról. A Jobbik sosem bújt a mentelmi jog mögé, nekünk és Farkas Gergelynek ugyanis nincsen takargatnivalónk, bátran állunk az igazságszolgáltatás, de még a Fidesz irányítása alatt álló ügyészség eljárása elé is. (...) Farkas Gergely tavaly a választási kampányban egy kötetlen beszélgetés folyamán az LMP-s jelölt felvetésére kérdezett vissza a visszalépésről. Senki nem fizetett senkinek, bűncselekmény nem történt. | - mondta Jakab Péter a Jobbik szóvivője az Indexnek. Ahogy arról beszámoltunk, Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte Kövér Lászlónál a jobbikos Farkas Gergely képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Az ügyészség szerint "megalapozott gyanú" szerint Farkas a 2018 tavaszi országgyűlési választás jobbikos jelöltjeként 600 ezer forintot ajánlott az LMP jelöltjének, ha visszalép a választási küzdelemtől. A beszélgetésről a kampány idején hangfelvétel is kikerült, Farkas akkor úgy nyilatkozott, csak viccelt.
Telefonon kerestük az ügyben érintett LMP-s jelöltet, Midi Melánia Mirabellát, aki a hangfelvétel szerint ezt az ajánlatot visszautasította, de nem akart nekünk nyilatkozni, miután elmondtuk, miért kerestük, letette a telefont. A Jobbiknál az érintett Farkas Gergelyt nem sikerült elérnünk, de Jakab Péter, a Jobbik szóvivője nyilatkozott az ügyben.
Jakab elmondta, hogy képviselőtársának ez a visszalépésért cserébe 600 ezer forintnyi költség kifizetése megjegyzés komolytalan volt, "ezért Polt Péter a viccet vizsgálja".
Hozzáteszem, hogy ha komolyan is gondolta volna Farkas Gergely azt, amit mondott, még az sem minősülne választási csalásnak, hiszen ma Magyarországon egyelőre még bárki visszaléphet a választástól. Jogi abszurditás
- mondta Jakab.
A kérdésre, hogy függetlenül attól, hogy komolyan, vagy komolytalanul mondta-e a mondatot (ez a hangfelvételből nem derül ki), a felajánlás, hogy visszalépésért cserébe 600 ezer forintnyi költségét fizetik ki az LMP-s jelöltnek, az nem veti-e fel mégis a választási csalás gyanúját, Jakab azt mondta
Mi is jogászokkal néztük meg, és azt mondják, hogy nem. Az, hogy valaki ingyen, vagy megtérítik a költségét, de szabad elhatározásból lép vissza... ha valakit kényszerítenek, az nyilván egy más történet. De ilyen itt nincs. Magyarországon bárki visszaléphet, azt hogy ezt ingyen tenné, vagy pénzért, az az ő saját belátásán múlik.
Jakab szerint ez egyáltalán nem jogi kérdés, hanem politikai: ez egy politikai leszámolás, aminek az áll a hátterében, hogy a Fidesz aggódik az ellenzéki együttműködés miatt. A jobbikos politikus szerint ez ennek a része, Polt Péter segítségével most az együttműködők közé megpróbálnak éket verni.
Ha Polt Pétert igazán a választási csalás érdekelné, akkor ajánljuk figyelmébe a kamupártoknak a vizsgálatát, meg ajánljuk választások napján beutaztatott ukránoknak az ügyét. Ott lehet választási csalást keresni
- mondta Jakab.
Frissítés: A Jobbik közleményen reagált, és azt írják:
A hamis vádak ellenére a Jobbik megszavazza majd Farkas Gergely mentelmi jogának felfüggesztését, - ahogy korábban is így tettünk minden esetben -, és maga Farkas Gergely is lemond mentelmi jogáról. A Jobbik sosem bújt a mentelmi jog mögé, nekünk és Farkas Gergelynek ugyanis nincsen takargatnivalónk, bátran állunk az igazságszolgáltatás, de még a Fidesz irányítása alatt álló ügyészség eljárása elé is. (...) Farkas Gergely tavaly a választási kampányban egy kötetlen beszélgetés folyamán az LMP-s jelölt felvetésére kérdezett vissza a visszalépésről. Senki nem fizetett senkinek, bűncselekmény nem történt.
Az egyezkedésről, az ajánlattételről és a visszautasításról hangfelvétel is készült. Ezen Farkas azt fejtegeti, hogy minden szavazatra szüksége van, ezért szeretné elérni az LMP-s visszalépését. Midi Melániának ugyanis szerinte még annyi esélye sincs legyőzni a fideszes képviselőt (a későbbi győztes Bányai Gábort), mint a jobbikos indulónak. Midi Melánia viszont azzal hárítja el a kérést, hogy "végigcsinálta mínusz tízben az ajánlásgyűjtést", ráadásul megrendelte a plakátokat, szórólapokat, ami legalább 600 ezer forintos kiadás. Ezt egy jelölt tudja finanszírozni az államtól kapott 1 millió forintból, ám visszalépés esetén értelemszerűen nem jár ez a pénz. Farkas ennél a pontnál veti fel, hogy
ha kifizetjük, akkor visszalépsz?
Midi erre zavartan nevetve megjegyzi, hogy "ez kicsit azért erős volt". Farkas a felvétel nyilvánosságra kerülése után azt állította, hogy a hangsúlyából is érződik, hogy csak "vicces felvetés volt", de ennek ellenére elismerte, hogy hibázott. | https://index.hu/belfold/2019/03/13/a_jobbik_szerint_nem_valasztasi_csalas_penzt_ajanlani_a_visszalepesert/ | https://web.archive.org/web/20201107230049/https://index.hu/belfold/2019/03/13/a_jobbik_szerint_nem_valasztasi_csalas_penzt_ajanlani_a_visszalepesert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-jobbik-szerint-nem-valasztasi-csalas-penzt-ajanlani-a-visszalepesert | Index | hungarian-news | 2019-03-13 16:15:00 | [
"Farkas Gergely"
] | [
"Jobbik"
] | [] | [
"választások - népszavazás"
] | [] |
48,792 | Óriási iparág rendeződhet át egy csendben áttolt törvénnyel | Salátatörvénybe rejtve fogadták el év végén azt az aprónak tűnő módosítást, amely alapjaiban határozhatja meg a magyarországi bányák működését. Van, aki szerint csak átgondolatlanul hoztak egy józannak tűnő változtatást, mások szerint viszont a trafikmutyi mintájára szándékosan átrajzolhatják a bányák tulajdonosi körét a kőbányáktól a szénhidrogén-kitermelésig, csak sokkal szűkebb kör számára, és sokkal nagyobb tétben. | December 28-án nagy csendben fogadták el a március 15-én már életbe is lépő módosítást a bányák működéséről. A nem túl beszédes változtatás csupán ennyi:
A kitermelési műszaki üzemi terv csak akkor hagyható jóvá, ha a bányászati tevékenységgel igénybe venni tervezett területet a településrendezési eszköz nyersanyag-kitermelés (bánya) vagy nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló különleges beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt terület települési területfelhasználási egységbe sorolta.”
(2018. évi CXXXIX. törvény Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről, 18. §, (2))
Lefordítva emberi nyelvre ez azt jelenti, hogy a bányáknak a kitermeléshez szükséges műszaki üzemi tervét a szakhatóságok mostantól csak akkor hagyhatják jóvá, ha az érintett település önkormányzata a kérdéses területet belefoglalja a településrendezési tervbe és azt a közgyűlés megszavazza.
Kormánykonform befektető
Kezdjük a gyanakvó értelmezéssel: eszerint az eddigi szakhatósági eljárásba indokolatlanul bekerült egy politikai szereplő, az önkormányzat, amelynek kormánypárti befolyásolása nem tűnik elképzelhetetlennek. Az érintett település önkormányzatának közgyűlése aszerint lehet konstruktív vagy passzív, hogy milyen informális, feljebbről érkező "tanácsok" jutnak el hozzá. Ez pedig attól függhet, hogy az adott bánya, szénhidrogén-kitermelő vállalkozás kinek az érdekkörébe tartozik.
Ha az önkormányzat akarja, akkor az érintett terület a megfelelő módon bekerül a településrendezési tervbe, ha nem, akkor a jelenleg érvényes műszaki üzemi terv lejártával a kitermelés kényszerűen leáll. Ekkor - a gyanakvók elképzelése szerint -jelentkezik egy vállalkozó, aki megérteti a tulajdonossal, hogy jobb, ha eladja a területet, hiszen úgysem tud rajta kezdeni semmit. A tulajdonos belemegy, az új vállalkozó nyomott áron átveszi, majd a települési önkormányzat megszavazza a településrendezési terv módosítását, és a kitermelés újraindulhat.
A tét nem kicsi: csak a közeljövőben több tucatnyi bányának jár le a műszaki üzemi terve, ahol a módosítás miatt hamarosan kényszerűen leállhat a termelés. És ha az önkormányzat igyekszik mindent szabályosan végigvinni akkor sem oldódik meg könnyen a helyzet: a településrendezési terv módosítását hosszas előkészítés, felmérés előzi meg, ez az önkormányzatnak több millió forintjába és akár 1,5-2 évébe is telhet.
"Agyrém, baromság, átgondolatlan terv"
A szakmabeliek informálisan az előbbi, diplomatikusan az utóbbi jelzőkkel illetik a módosítást. Még azok is, akik nem tulajdonosi viszonyok átrendezésének szándékos tervét sejtik az ügy mögött.
Jöjjön a jóindulatú értelmezés:
„Amióta létezik OTÉK (országos településrendezési és építési követelmények) elő van írva, hogy a településeknek rendelkezniük kell településrendezési tervvel. Ebben a kialakult viszonyokat folyamatosan rögzíteni kéne. Az teljesen normális dolog, hogy ha van egy külterület, amelyen kitermelés folyik, az legyen összhangban a településrendezési tervvel” – mondta egy bányászati szakember. A gyakorlatban azonban
a 3200-ból az ezret is lehet azon települések száma, amelyeknek nincs az aktuális helyzethez igazított települési terve
és olyan is akad, ahol egyáltalán nincs is településrendezési terv.
Így az önkormányzat, ha akarja sem tudja időben beilleszteni az adott bányát a településrendezési tervbe különleges besorolású területként.
A szakember szerint a normális ügymenet az lenne, ha a bánya alapítása előtt egyeztethetne az önkormányzattal a vállalkozó, és az önkormányzat ekkor beilleszti a vállalkozásban érintett területet a településrendezési tervbe.
Az viszont nem sportszerű dolog, hogy a már szabályosan működő, szakhatóságok által jóváhagyottan, az előírásoknak megfelelően beszerzett műszaki engedéllyel rendelkező bányák azért álljanak le, mert az önkormányzat nem tudta létrehozni vagy frissíteni a településrendezési tervét.
A névtelenséget kérő szakember szerint az újonnan létrejött bányákat ez kevésbé érinti, mert volt, hogy inkább állták a településrendezési terv létrehozásának költségeit – kistelepüléseken 1-3 millió forintról van szó –, és gond nélkül kivárták a tapasztalat szerint egy évnél hosszabb ideig elhúzódó folyamatot. Eddig ugyanis az önkormányzattól elég volt egy hozzájárulási szándéknyilatkozat ahhoz, hogy a környezetvédelmi, katasztrófavédelmi szakhatóságok szakmai szempontjaik szerint elbírálják és jóváhagyják a vállalkozás műszaki üzemi tervét.
Most nem világos, március 15. után hogyan kell eljárnia a műszaki üzemi tervet jóváhagyó kormányhivatalnak abban az esetben, ha nincs is a településnek településrendezési terve: elfogadja a szándéknyilatkozatot és működhet tovább a bánya, vagy széttárja kezét, mondván, hogy amíg nincs településrendezési terv, nem folytatódhat a kitermelés sem, és jön az akár egy évnél hosszabb kényszerszünet. Az értelmezés régiónként eltérhet a hatóságoknál – vélik szakmabeliek.
Hiába kértek türelmi időt
A szakma képviselőit nem érte teljesen váratlanul a módosítás, a salátatörvény tervezetét, amelyben a bányászati törvény érintett módosítása is benne volt, novemberben megkapta a Magyar Bányászati Szövetség.
„Lehetőséget kaptunk, hogy véleményezzük és kiegészítsük a tervezetet. Több módosítást küldtünk is, egy részük bele is került a végül elfogadott törvénybe. A hosszabb átmeneti időre vonatkozó kérésünk azonban nem” – idézte fel a módosítás törvénybe iktatása előtti folyamatot a szövetség ügyvezető főtitkára. Zoltay Ákos szerint legitim igény, hogy a fennálló helyzettel összhangban legyenek a települési rendezési tervek, de nem elfogadható, hogy lényegében felkészülési idő nélkül lépjen életbe egy olyan szabály, amelyhez hasonló eddig nem volt a törvényben.
Ha a bányatelek lehatárolása nincs rögzítve a településrendezési tervben „úgy a településrendezési eszközök módosítását kell kezdeményezni, ami több éves, kétes kimenetelű procedúrát eredményez, tekintve, hogy az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezet még a megyei területrendezési tervekben sem került minden esetben megfelelően feltüntetésre” – írta Zoltay.
Értelmezése szerint ez a helyzet, mivel nem csak a most megalakuló, de a már működő bányákra is vonatkozik, a gyakorlatban visszaható hatályúnak tekinthető. Ráadásul felkészülniük valójában nem is a bányáknak, hanem az önkormányzatoknak kell, miközben a tét a bánya működése.
„De a bányászat sok mindent kibírt, igyekszünk alkalmazkodni” – mondta. Zoltay nem tartotta megalapozottnak azt a gyanút, hogy itt a tulajdonosi körök átrendezésének szándéka húzódna meg: „Az iparűzési adó az önkormányzatok fontos bevétele, kizárt, hogy erről önként és dalolva lemondanának” – mondott a feltételezés ellen egy érvet a főtitkár, de szakmai szervezet képviselőjeként hangsúlyozottan távol is kívánta tartani magát minden politikai értelmezéstől.
Ha akarják, a földgázmezők is bajba kerülhetnek
Optimista szakmabeliek szerint a szénhidrogén-kitermeléssel foglalkozó, nem a Mol érdekeltségében lévő vállalkozások kiszorítása – kikényszerített tulajdonosváltása azért nem mehetne ennyire egyszerűen, mert azokat az érintettek koncessziós szerződések alapján szerezték meg. Működésük nagy szerepet játszik az energiabiztonság megerősítésében, ezért – vélik a kevésbé gyanakvók – nem a kiszorítósdi a cél, csak meggondolatlan döntésről van szó.
Az is vita tárgya, hogy a szénhidrogén-bányászatot érinti-e a változtatás: a cikk elején idézett 18. §. (1) valóban külfejtéses bányatelkekről szól, ám a (2) bekezdésben már nincs ott a „külfejtéses” kitétel, ez pedig azt jelenti, hogy a műszaki üzemi tervre vonatkozó szabálymódosítás rájuk is vonatkozik. Beszéltünk olyan, az ágazatot ismerő szakemberrel, aki ezzel egyetértett, de olyannal is, aki szerint ezt nem lehet a szénhidrogén-bányászatra ráhúzni, elismerve, hogy a helyzet nem egyértelmű.
A határidő ugyanakkor vészesen közelít. Ha a szénhidrogén esetében kérdéses is, a külfejtéses bányák esetében a helyzet papíron egyértelmű, és sok vállalkozás most szembesült azzal, hogy a működése fenntartásához szükséges engedély beszerzésének folyamata megváltozott, sőt, ellehetetlenülni látszik.
„Az utak, épületek, a beton, a cserép, az üveg, ez mind bányászati termék. Nagy baj lenne, ha a kitermelés fennakadna” – figyelmeztetett egy szakember arra, hogy nem csupán természetromboló vállalkozások dübörgő teherautóinak leállásáról van szó. Van, aki szerint azért sem indokolt a módosítás, és felesleges a bányákat a településrendezési tervbe foglalni, mert a bányák általában csak néhány évig működnek, utána a rekultivációval vagy halastó, újra szántőföld, vagy akár erdő lesz a területből.
Zoltay szerint a fennakadás elkerüléséhez most a törvény módosítása látszik lehetséges megoldásnak: a törvényhozás ezt „egy nap alatt is végig tudja vinni, ha sikerül megszerezni a megfelelő bólintást.” Egyelőre azonban, úgy tűnik, hogy a bólintás megszerzéséhez még nincsen meg a megfelelő egyeztetési folyamat a kormány és a szakma között.
Kérdéseinkkel a törvénymódosítást előadó Gulyás Gergely vezette Miniszterelnöki Hivatalhoz fordultunk, de nem reagáltak megkeresésünkre. A novemberi törvénytervezet benyújtásához írt indoklás szerint a módosításokra „az ország kiegyensúlyozottabb területi fejlődése, a terület- és gazdaságfejlesztés hatékony területi irányítása, az okszerű és takarékos területhasználat, valamint a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság megőrzése” érdekében van szükség.
(Borítókép: A mátrai erőmű külszíni bányája Visonta közelében 2017. április 6-án. Fotó: Komka Péter / MTI) | https://index.hu/belfold/2019/03/13/banya_torvenymodositas_onkormanyzat/ | https://web.archive.org/web/20201108002437/https://index.hu/belfold/2019/03/13/banya_torvenymodositas_onkormanyzat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/oriasi-iparag-rendezodhet-at-egy-csendben-attolt-torvennyel | Index | hungarian-news | 2019-03-13 16:19:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"bányászat",
"jogalkotás"
] | [] |
48,793 | Márki-Zay szerint semmi nem utal korrupcióra a lakásvásárlás-botrányban | Semmi jel nem utal korrupcióra Nagy Ernő hódmezővásárhelyi szocialista képviselő lányának lakásügyében - közölte Márki-Zay Péter polgármester az MTI híre szerint.
A politikus sajtótájékoztatóján azt mondta, az értékesítés szabályait 2017-ben az előző városvezetés alatt a fideszes többségű közgyűlés állapította meg, és szintén a testület döntött arról hogy más önkormányzati lakáshoz hasonlóan felkínálja az ingatlant a bérlőnek megvételre. | Semmi jel nem utal korrupcióra Nagy Ernő hódmezővásárhelyi szocialista képviselő lányának lakásügyében - közölte Márki-Zay Péter polgármester az MTI híre szerint.
A politikus sajtótájékoztatóján azt mondta, az értékesítés szabályait 2017-ben az előző városvezetés alatt a fideszes többségű közgyűlés állapította meg, és szintén a testület döntött arról hogy más önkormányzati lakáshoz hasonlóan felkínálja az ingatlant a bérlőnek megvételre.
A polgármester elismerte, hogy "kisebb szabálytalanságok előfordulhattak" az ügyben. Nagy Ernő a Lakásadó Tanácsadó Testület elnökeként anélkül hagyta jóvá lánya bérleti szerződésének meghosszabbítását, hogy az ehhez szükséges közműszolgáltatói igazolások rendelkezésre álltak volna. Az egyik dokumentumot pedig egy ügyintéző írta alá a politikus lánya nevében, de az érintett szándékával egyezően.
Egy kérdésre válaszolva a politikus elmondta azt is, az adás-vételi szerződés aláírásakor nem tudta, hogy a képviselő lánya az érintett, és arról sem volt tudomása, hogy korábban másfél évig nem lakott az ingatlanban.
Márki-Zay Péter pozitív lépésként értékeli Nagy Ernő lánya visszalépését a lakás megvásárlásától. A polgármester ezt a döntés az erkölcsi aggályokra adott reakciónak tekinti, álláspontja szerint drasztikusabb lépést a képviselőnek nem kell tennie.
A polgármester kitért arra is, az előző városvezetés köztisztviselőknek, hivatali dolgozók, azok rokonainak, önkormányzati cégek dolgozóinak rendkívül gyanús körülmények között, minimum erkölcsileg kifogásolható módon adott bérbe, illetve értékesített lakásokat.
Az elmúlt 15 évben rendszerszintű problémák voltak ezen a területen. Ezért valamennyi szerződés áttekintésére lenne szükség, ezt a feladatot elvégző külső auditor megbízását a közgyűlés azonban nem támogatta. Ezért az eddig feltárt kétes esetekben feljelentést tesznek - mondta a politikus.
Cseri Tamás (Fidesz-KDNP) önkormányzati képviselő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, Nagy Ernő azzal, hogy visszalépett elismerte, hogy szabálytalanságok történtek. A szocialista politikus azért tett így, hogy a jogi következményeket csökkentse. A polgármester maga is elismerte, hogy a képviselő erkölcsileg kifogásolhatóan járt el, és míg korábban teljes egészében tagadta a történteket, ma már bevallotta, történtek szabálytalanságok, tette hozzá. | https://index.hu/belfold/2019/03/12/marki-zay_szerint_semmi_nem_utal_korrupciora_a_lakasvasarlas-botranyban/ | https://web.archive.org/web/20230922104703/https://index.hu/belfold/2019/03/12/marki-zay_szerint_semmi_nem_utal_korrupciora_a_lakasvasarlas-botranyban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/marki-zay-szerint-semmi-nem-utal-korrupciora-a-lakasvasarlas-botranyban | Index | hungarian-news | 2019-03-12 16:25:00 | [
"Márki-Zay Péter",
"Nagy Ernő (Hódmezővásárhely)"
] | [
"Hódmezővásárhely Város Önkormányzata"
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
48,794 | Lakás a Várban: Nem mind nyomott ár, ami annak látszik | Nyomott bérleti árakról szóló hírektől hangos az I. kerület. Meghallva a 30-80 ezer forintos bérleti díjakat, valóban felszaladhat az egyszeri bérleménykereső szemöldöke, de a helyzet a budai Várban nem ilyen egyszerű. | Nem kell kormányközeli VIP-nek lenni ahhoz, hogy valaki a Vár lakója legyen egy olyan lakásban, amelynek – kissé félrevezetően bérleti díjnak nevezett – havi díja 600 forint négyzetméterenként. „A saját történetemen keresztül magyaráznám el, mert úgy érzem, ez kissé félrement a sajtóban, mintha ezért magyarázkodnom kellene, pedig ezt nem ajándékba kaptuk” – mondta egy várbeli lakó.
Tamási Miklós családjával 2010-ben költözött a Várba, teljesen legális cserével: az Országház utcai lakás előző lakója lett a tulajdonosa Tamásiék budai lakásának, ők pedig a mehettek a várbeli lakásba – bérlőként.
Magántulajdonú lakásunkért cserébe egy 43 négyzetméteres, 1960 óta felújítatlan lakáshoz jutottunk, örökölhető bérleti joggal. Nem panaszként mondom, ezt vállaltuk,
ahogy azt is, hogy a felújítás rengeteg megkötéssel jár, nagyon helyesen, mert így lehet megőrizni a Várnegyed eredeti képét” – mondta Tamási, azzal is egyetértve, hogy a lakások nem privatizálhatók, máskülönben hamar egy szűk kör szerezné meg, és félő, hogy elveszne a kontroll az átalakítások felett.
Magától értetődő, hogy
egy ilyen lakásba nem tehető be műanyag ablak;
nem kerülhet rá napelem;
nem szerelhető be légkondicionáló.
a falak nem szigetelhetők.
„Nehéz komfortossá tenni egy 1720-ban épült házat a mai igények szerint, de ez rendjén is van.”
Önkormányzati lakás ≠ önkormányzati lakás
Ellentétben a legtöbb tanácsi lakással, a várbeli, műemlékvédelem alatt álló ingatlanokat nem lehetett privatizálni 1990 után sem. Így ezek önkormányzati tulajdonba kerültek, ez azonban nem jelenti, hogy minden önkormányzati lakás helyzete azonos a Várban. A gyakorlatban két kategória létezik:
Élethossziglan tartó, örökölhető bérleti joggal lakott lakások,
és meghatározott, ötéves idejű szerződéssel bérelt lakások.
Az utóbbi kategória az egyszerűbb: az önkormányzat megpályáztatja a lakó nélküli ingatlant, majd a nyertessel szerződést köt. Itt a piaci árnak kell lennie a meghatározónak, tehát annyinak, amely összevethető a városban megszokott áraknak. Lakás méretőtől függően ez lehet 150-350 ezer, vagy akár 900 ezer forint is, ennyiért is van lakás a Várban. Ha a bérleti díj egy ilyen lakás esetben látványosan kevesebb – néhány éve ez felmerült a I. kerületi polgármester bérleménye kapcsán is –, az legalábbis kérdéseket vet fel, mint ahogy az is, ha egy ilyen módon bérelt lakást a kedvezményezett nem lakásként hasznosít. Ezekhez a lakásokhoz piaci alapon meghatározott összegért kell, kellene a bérlőknek jutniuk, vagy valóban szociális alapon.
De hogyan keletkeztek a lakók nélküli önkormányzati lakások? A másik kategóriából, élethossziglan tartó, örökölhető bérleti jog alapján lakott lakásokból.
amiért az önkormányzat fizet egy kialkudott – a magántulajdonú ingatlanok áránál jóval alacsonyabb – összeget.
Saját pénzért bérlemény
Itt térünk rá a második kategóriára, amelyeknél szintén bérlőkről és önkormányzati lakásokról beszélünk, bár másról van szó.
Az örökölhető bérleti joggal lakott ingatlanokban akár évtizedek óta is ugyanazok lakhatnak – esetenként akár az 1945 előtt még magántulajdonban lévő lakások tulajdonosainak utódai –, akik tehát nem vehették meg a lakásukat 1990 után, ami a műemlékvédelem érdekében érthető is. Viszont a lakókat nem lehetett abba a helyzetbe hozni, hogy eddigi otthonukért egyszer csak rohamosan növekvő piaci bérleti díjat kelljen fizetniük. Mivel ellentétben más kerületek lakásaival, ők nem vehették meg otthonukat az önkormányzattól sem kedvezményes, sem piaci áron, a megoldás az lett, hogy alacsonynak tűnő bérleti díjat fizetnek, lakásukért. Valójában megtévesztő bérleti díjról beszélni, itt igazából közös költségről van szó, amelyet az önkormányzat határoz meg: ez jelenleg 600 forint négyzetméterenként, nagyjából annyi, amennyit máshol is fizetni kell a szemétszállításért, a lépcsőház fenntartásáért.
Van piaci útja is annak, hogy valakiből ilyen lakás bérlője legyen, ilyen a fent idézett Tamásiék útja is: ez mindenki számára elérhető, ingatlankeresőbe ütve bármikor lehet ilyen ajánlatot találni, amely teljesen legális. Az eladó nem tulajdonos, hanem bérlő. Az örökletes jogot készpénzért nem is adhatja el, de lakáscserével átadhatja a vevőnek. (Aztán azt a lakást természetesen már értékesítheti, így két lépésben tehető pénzzé egy várbeli lakás.)
Ilyen, cserével beköltözött lakók is bőven vannak a Várban. Ők nem azért fizetnek alacsony bérleti díjat – valójában tehát közös költséget –, mert Semjén Zsolt barátai, hanem, mert
Az alacsony bérleti díjak nem ezek esetében vitathatók – mert ezeknél valójában közös költségről van szó –, hanem azoknak a lakásoknak az esetében, amelyeket meghirdetett az önkormányzat és amelyek ötévenként megújítandó szerződésben biztosítanak bérleti jogot. Ehhez a lakónak nem kellett saját ingatlant adnia cserébe – csupán fizetni a bérleti díjat. Ha a bérleti díjak ott meg sem közelítik a piaciakat, vagy ha a szociális bérleti díjat arra látványosan rá nem szorulókra szabják ki, az valóban gyanús lehet.
Az is érthető, hogy az örökölhető bérleti joggal lakott lakásoknál az önkormányzat a csereügylet után sem vizsgálja felül a bérleti díjat. A lakással ugyanis az önkormányzat valójában nem rendelkezett előtte sem, az új lakó magántulajdonát adta a bérleményért, teljesen mellékes, hogy a bérlő neve megváltozott. Amit az önkormányzat ellenőrizhet – és a lakók elmondása szerint teszi is –, hogy a lakó valóban életvitelszerűen az ingatlanban lakik-e, hiszen az nem adható tovább albérletbe.
A csereügyletekben az önkormányzatnak nincsen szerepe, semmiféle beleszólási joga, bárki juthat így ingatlanhoz, és ugyanezek a szabályok érvényesek rá is – legyen az Semjén barátja vagy Habsburg főherceg. A 24.hu híre szerint a Várban ugyanígy cserével jutott hozzá az önkormányzati lakáshoz Palkovics László is.
(Borítókép: az Országház utca részlete a budai Várban. Fotó: Kollányi Péter / MTI) | https://index.hu/belfold/2019/03/12/var_onkormanyzati_lakas_berleti_dij/ | https://web.archive.org/web/20231015162648/https://index.hu/belfold/2019/03/12/var_onkormanyzati_lakas_berleti_dij/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lakas-a-varban-nem-mind-nyomott-ar-ami-annak-latszik | Index | hungarian-news | 2019-03-12 16:29:00 | [] | [
"Budapest Főváros I. kerület Önkormányzata (Budavár)"
] | [] | [
"ingatlan",
"háttér",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] | [
"Budavári lakásügyek és kedvezmények"
] |
48,795 | Varga-Damm Andrea: A tárgyalóteremben én vagyok a király, a riporterek szűkölni fognak | Meglepő fordulatot vett a parlamentben az azonnali kérdések órája, amelyben a Fidesz kiemelt figyelmet szentelt a jobbikos Varga-Damm Andreának.
A fideszes Böröcz László ugyanis azt a kérdést tette fel, hogy
milyen kapcsolat lehet az ügyvédi kamarából kizárt jobbikos képviselő és a lakásmaffia között?
Böröcz Varga-Damm Andreára célzott, aki ellen az Echo TV fogalmazott meg súlyos vádakat pénteken.
A tévé Informátor című műsora ugyanis lényegében azzal vádolta meg Varga-Dammot, hogy ügyvédként idős emberek kisemmizésében vállalt szerepet, és kapcsolatba hozta a képviselőt a lakásmaffiával. | Meglepő fordulatot vett a parlamentben az azonnali kérdések órája, amelyben a Fidesz kiemelt figyelmet szentelt a jobbikos Varga-Damm Andreának.
A fideszes Böröcz László ugyanis azt a kérdést tette fel, hogy
milyen kapcsolat lehet az ügyvédi kamarából kizárt jobbikos képviselő és a lakásmaffia között?
Böröcz Varga-Damm Andreára célzott, aki ellen az Echo TV fogalmazott meg súlyos vádakat pénteken.
A tévé Informátor című műsora ugyanis lényegében azzal vádolta meg Varga-Dammot, hogy ügyvédként idős emberek kisemmizésében vállalt szerepet, és kapcsolatba hozta a képviselőt a lakásmaffiával. A tévé bemutatott egy problémás adásvételi szerződést is, amelyen állítólag Varga-Damm Andrea aláírása szerepelt ügyvédként, és megszólaltatott egy idős nőt is, aki azt állította, hogy Varga-Damm miatt kellett elhagynia a házát. Az Echo TV szerint Varga-Dammot emiatt ki is zárták a Budapesti Ügyvédi Kamarából. Az adásban Varga-Damm nem szólal meg, álíltólag keresték, de nem érték el a politikust.
Ezt a történetet elevenítette fel az azonnali kérdések órájában Böröcz László, majd hozzátette, hogy "szégyenletes, hogy idős embereket kiraknak az ingatlanukból, és "aki ebben segédkezett, ugyanolyan bűnös". A kormány részéről Völner Pál igazságügyi államtitkár következett, aki Varga-Dammot az ellenzék vezető alakjának nevezte. És megjegyezte, hogy az a minimum, hogy távoznia kell a parlamentből, ha ilyen ügyekben részt vett.
Varga-Damm és több ellenzéki képviselő folyamatosan bekiabált a felszólalások alatt - Latorcai János levezető elnök többször is csitította őket -, ám a szabályok szerint Varga-Damm akkor nem kaphatott szót. Latorcai személyes érintettség miatt az azonnali kérdések órájának lejárta után adott megszólalási lehetőséget a jobbikos politikusnak.
Varga-Damm azzal kezdte, hogy rendkívüli örömmel tölti el, hogy "két fasiszta televízóban" is sokat szerepelt a képernyőn a hétvégén (az Echo TV-re és a Hír TV-re célzott), mert ez azt jelenti, hogy a Fidesz erős ellenzéki képviselőnek tartja.
A vádakról azt mondta: ez egy 2000-res jogügylet, amelyben "senki senkit nem lakoltatott ki". Arról nem mondott semmit, hogy valóban kizárták-e a Budapesti Ügyvédi Kamarából, és milyen indokkal. De azt kijelentte: a műsorban szereplő állítások miatt pert fog indítani, és a fideszesek felé fordulva kijelentette: láthatják majd a "riportereket szűkölni",
a tárgyalóterem az én placcom, ott én vagyok a király, sok-sok millió forintot fogok az önök tévéitől kapni!
Völner Pál államtitkárhoz fordulva pedig váratlanul azt mondta, hogy tud egy valódi esetről, ami felvet kérdéseket: "az ön ügyvédi irodájában fiktív ajándékozási szerződést kötöttek", és állítása szerint a Jobbiknak sikerült megakadályoznia, hogy ennek az ügynek a kárvallotját kilakoltassák.
Ezután Völner Pál kért és kapott szót személyes érintettség miatt. Völner annyit mondott, hogy Varga-Damm 2007-es dátumot említett, de ő 2006 óta szünetelteti az ügyvédi tevékenységét.
(Borítókép: Parlament plenáris ülése 2019. március 11-én. Fotó: Ajpek Orsi / Index) | https://index.hu/belfold/2019/03/11/megvadoltak_a_jobbikos_varga-damm_andreat_erre_o_megvadolta_a_fideszes_allamtitkart/ | https://web.archive.org/web/20230206161538/https://index.hu/belfold/2019/03/11/megvadoltak_a_jobbikos_varga-damm_andreat_erre_o_megvadolta_a_fideszes_allamtitkart/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varga-damm-andrea-a-targyaloteremben-en-vagyok-a-kiraly-a-riporterek-szukolni-fognak | Index | hungarian-news | 2019-03-11 16:31:00 | [
"Varga-Damm Andrea",
"Völner Pál"
] | [] | [] | [
"ügyvédek",
"ajándék",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
48,796 | Még mindig nem történt gyanúsítotti kihallgatás a Híd a munka világába projekt ügyében | Hadházy Ákos, volt LMP-s, jelenleg független országgyűlési képviselő tett fel írásbeli kérdést Polt Péter legfőbb ügyésznek "Hogyan áll az Öveges- és a Híd a munka világába program nyomozása?" - címmel. Polt válaszából, ha több nem is, de annyi kiderült, felderítésből még nem jutottak el egyik ügyben sem a vizsgálati részhez, gyanúsítotti kihallgatás egyik ügyben sem történt még. | Hadházy Ákos, volt LMP-s, jelenleg független országgyűlési képviselő tett fel írásbeli kérdést Polt Péter legfőbb ügyésznek "Hogyan áll az Öveges- és a Híd a munka világába program nyomozása?" - címmel. Polt válaszából, ha több nem is, de annyi kiderült, felderítésből még nem jutottak el egyik ügyben sem a vizsgálati részhez, gyanúsítotti kihallgatás egyik ügyben sem történt még.
Előzmény röviden:
Az elmúlt évek egyik leglátványosabb és legelszomorítóbb pénzeltüntetése mindenképp a Farkas Flórián vezette ORÖ-ben elkezdett Híd a munka világába foglalkoztatási program volt. A roma önkormányzat és a milliárdos uniós programot vezető néhány projektmenedzser úgy költött/tüntetett el több milliárd forintot, hogy gyakorlatilag egyetlen hátrányos helyzetű romát sem juttatott munkához. Ha csak nem vesszük ide azokat a kamu megyei irodákat kamuvezető roma önkormányzati képviselőket, akik több százezres havi fizetéseket vettek fel a semmiért.
Az 1,6 milliárdos programmal kapcsolatos visszaélések miatt az EU csalás elleni hivatala és a NAV is vizsgálódik. A programról 2016-ban az Emmi is elismerte, hogy a céljaiból jórészt semmi nem valósult meg, ezért a támogatás visszafizetésére kötelezte az ORÖ-t. A kormány karácsony előtt azonban egy 1,3 milliárdos támogatással kisegítette a csődközelbe jutott szervezetet, vagyis kevés híján kvázi elengedte az ORÖ adósságát.
A kérdés másik részében szereplő Öveges-programról többek között itt írtunk: a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya 2014 nyarán kezdett nyomozni az iskolai tanterem-felújítások címén eltüntetett pénzek után. A 2016 március közepén meghozott határozat szerint a pályázatokra beadott vállalkozói ajánlatokban jelentős túlárazások szerepeltek, amelyek az ellenőrzés hiányosságai miatt alkalmasak voltak a „pénzeszközök megszerzésére”.
Semmiféle gyanúsítotti kihallgatás nem volt még
Az ügyben évek óta folyik a nyomozás:
különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága Tolna Megyei Vizsgálati osztályán, az Öveges-program vonatkozásában van folyamatban büntetőügy,
és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt a NAV Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályán, a Híd a munka világába-program vonatkozásában van folyamatban büntetőügy,
és most, mint Polt Péter legfőbb ügyész válaszából kiderült
Polt azt írja, az új büntetőeljárásról szóló törvény a nyomozást két részre osztotta, "felderítésre" és "vizsgálatra", a kettő közötti határvonalat pedig a gyanúsítotti kihallgatás jelenti. Az ügyészségnek pedig csak onnantól van irányítási joga, ami a válasz szerint tehát még nem jött el egyik ügyben sem, ezért nem is adhat tájékoztatást ennél bővebben, azt csak a nyomozó hatóság tehetné.
Tehát, nem jutottak túl a 'felderítésből' a 'vizsgálatba' abban a két ügyben, amiben 2014-ben és 2015-ben kezdték meg a nyomozást a hatóságok, és amely ügyekben az OLAF is vizsgálódott már, meghallgatást tartott és meg is küldte azt a kormánynak. Mellesleg, miközben a 4-es metrós OLAF-jelentést közkinccsé tették, ezeket valamiért nem.
(Borítókép: Farkas Flóián. Fotó: Mészáros János / MTI) | https://index.hu/belfold/2019/03/11/meg_mindig_nem_tortent_gyanusitotti_kihallgatas_a_hid_a_munka_vilagaban_projekt_ugyeben/ | https://web.archive.org/web/20220517043204/https://index.hu/belfold/2019/03/11/meg_mindig_nem_tortent_gyanusitotti_kihallgatas_a_hid_a_munka_vilagaban_projekt_ugyeben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-mindig-nem-tortent-gyanusitotti-kihallgatas-a-hid-a-munka-vilagaba-projekt-ugyeben | Index | hungarian-news | 2019-03-11 16:33:00 | [
"Farkas Flórián"
] | [
"Országos Roma Önkormányzat (ORÖ)"
] | [] | [
"oktatás",
"támogatás",
"EU",
"szociál",
"OLAF-vizsgálat",
"ügyészség"
] | [
"Felzárkóztatási pénzek elherdálása (ORÖ)",
"Öveges-program (akta)"
] |
48,797 | Kövér fizetése fél év alatt több mint egymillióval nőtt | A parlament fideszes javaslatra tavaly fogadta el azt a törvényt, amely alapján a képviselők fizetését a nemzetgazdasági átlagkeresethez igazították. Egy átlagos országgyűlési képviselő ennek a háromszorosát kapja meg alapilletményként, és mivel idén 30 ezer forinttal nőtt a nemzetgazdasági átlagkereset, így külön nem is kellett szavazni az emelésről, hiszen automatikusan nőttek a képviselői tiszteletdíjak is. | A parlament fideszes javaslatra tavaly fogadta el azt a törvényt, amely alapján a képviselők fizetését a nemzetgazdasági átlagkeresethez igazították. Egy átlagos országgyűlési képviselő ennek a háromszorosát kapja meg alapilletményként, és mivel idén 30 ezer forinttal nőtt a nemzetgazdasági átlagkereset, így külön nem is kellett szavazni az emelésről, hiszen automatikusan nőttek a képviselői tiszteletdíjak is.
Egy mezei képviselőnek így 90 ezerrel nő a fizetése. A tavaly augusztusra már 891 ezret elérő tiszteletdíjból kis híján egymillió lesz, számolt be az újabb automatikus ugrásról az RTL.
A Fidesz-frakció a törvényjavaslatra tavaly úgy reagált, hogy szerintük 2010 óta a közszolgálat számos területén volt béremelés, a képviselők az utolsók a sorban voltak. „Az Országgyűlés tisztségviselőinek tiszteletdíja az általuk vállalt munkával arányosan alakul; ez megfelel a korábbi és nemzetközi gyakorlatnak" – írták akkor.
A csatorna most kiszámolgatta, hogy kinek mennyivel emelkedik a fizetése. A mezei képviselők 90 ezres emelkedése mellett azok a képviselők, akik bizottsági tagságot is viselnek, azoknak a már tavaly augusztusban 1.069.261-ra nőtt fizetésük március 1-től 1 millió 187 ezer forint lesz, míg a frakcióvezetők 1,78 millió helyett 1,98 milliót kapnak majd.
A legnagyobb mértékben pedig Kövér László, fideszes házelnök fizetése nő.
A tavalyi fideszes javaslatot az ellenzékiek egy része is megszavazta, azzal védekezve, hogy ha nem teszik, akkor a frakciók támogatását csökkentették volna, ami ellehetetlenítette volna a munkájukat. Ám azt ígérték akkor többen is, hogy nem költik el az emelést, hanem jótékony célra fordítják.
A szocialista Bangóné egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy már 11 millió forint értékben költöttek jótékonysági célokra, és az RTL kérdésére a DK, az LMP és Jobbik is azt mondta most, hogy jótékonykodnak a többletből. | https://index.hu/belfold/2019/03/11/kover_fizetese_fel_ev_alatt_tobb_mint_egymillioval_nott/ | https://web.archive.org/web/20230128080441/https://index.hu/belfold/2019/03/11/kover_fizetese_fel_ev_alatt_tobb_mint_egymillioval_nott/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kover-fizetese-fel-ev-alatt-tobb-mint-egymillioval-nott | Index | hungarian-news | 2019-03-11 16:41:00 | [
"Kövér László"
] | [
"Parlament"
] | [] | [] | [
"Állami-önkormányzati fizetések"
] |
48,798 | Kitiltási ügy: másodszor már elhitte a bíróság az ügyészség sztoriját | Másodszor is bűnösnek találta a bíróság Tábor Viktort, a kitiltási botrányhoz vezető vesztegetési ügy vádlottját. A Fővárosi Törvényszék az újonnan elindított perben első fokon két rendbeli befolyással való üzérkedés vádjában bűnösnek találta és két év börtönre ítélte, három évre felfüggesztve. A bíró szerint Tábor Viktor vesztegetési ajánlata, vagyis hogy a Századvég és Heim Péter el tudja intézni, hogy csökkenjen az étolaj áfája, a nyomozás alatt nem nyert kétséget kizáróan bizonyítást, vagyis
A BÍRÓSÁG MÁSODSZORRA, ÚGY TŰNIK, ELHITTE AZ ÜGYÉSZSÉG ÁLLÍTÁSÁT, TÁBOR VIKTOR NEM VALAKINEK A KORRUPCIÓS ÜZENETÉT KÖZVETÍTETTE, CSAK HAZUDOTT ERRŐL. | Másodszor is bűnösnek találta a bíróság Tábor Viktort, a kitiltási botrányhoz vezető vesztegetési ügy vádlottját. A Fővárosi Törvényszék az újonnan elindított perben első fokon két rendbeli befolyással való üzérkedés vádjában bűnösnek találta és két év börtönre ítélte, három évre felfüggesztve. A bíró szerint Tábor Viktor vesztegetési ajánlata, vagyis hogy a Századvég és Heim Péter el tudja intézni, hogy csökkenjen az étolaj áfája, a nyomozás alatt nem nyert kétséget kizáróan bizonyítást, vagyis
Mint emlékezetes, a kitiltási botrányt kirobbantó vesztegetés miatt egyszer már indult nyomozás és bírósági eljárás, amelynek végén a bíró nem teljesen adott igazat az ügyészségnek, a bírói tanács pedig úgy közel két évvel ezelőtt úgy döntött, hogy újra kell kezdeni az egész eljárást. Ez zárult most le első fokon. De hogy mindent értsünk, emlékezzünk vissza röviden, hogy mi is történt eddig a Bunge ügyében:
A Bunge, a Floriol és Vénusz étolajak amerikai gyártója és forgalmazója éveken keresztül lobbizott azért, hogy a magyar kormány csökkentse az étolaj áfáját, ami Magyarországon a legmagasabb Európában, és tegyen valamit az ellen, hogy a Bunge versenytársai nagyüzemben csalják el az áfát. Aztán állítólag jelzést kaptak arra, hogy ehhez meg kellene vesztegetni pár embert. A cég lobbistáját, Torba Tamást állítólag 2014-ben megkereste egy Tábor Viktor nevű vállalkozó – a vádlott – azzal, hogy el tudja intézni az étolaj áfájának csökkentését, mert ismeri Heim Pétert, a kormány fő agytrösztjének számító Századvég Gazdaságkutató elnökét.
ami részben vezető beosztású hivatalos személyek megvesztegetésére kellett volna. Torba erről tájékoztatta a Bungét, amely rögtön az amerikai nagykövetséghez fordult, amely pedig végül kitiltott az Egyesült Államokból hat, az ügyhöz köthető embert, köztük Vida Ildikót, a NAV akkori elnökét.
Az ügyészség mindebből egy nagyon érdekes vádiratot írt: azzal érveltek, hogy Tábor Viktor valóban megkereshette a Bunge lobbistáját, viszont hazudott neki arról, hogy ismeri Heim Pétert és a Századvéget, vagyis vesztegetést színlelt. A perben tanúként megszólalt maga Heim is, aki természetesen mindent tagadott, azt is, hogy ismeri Tábor Viktort. Az első fokon döntő bíróság viszont azt mondta ki:
A történet legalább részben igaz volt, valaki csakugyan állt Tábor Viktor mögött.
Éppen ezért akkor a bíróság nem is tettesként, hanem bűnsegédként találta bűnösnek Tábort. Az ismételt eljárásnak tehát az volt a tétje, hogy az ügyészség talál-e valakit a vesztegető mögött, illetve hogy egy újabb bíróság már elhiszi-e az ügyészség eredeti sztoriját.
Dr. Fehér Szabolcs bíró a megismételt elsőfokú ügy ítélethirdetésénél elismételte, hogy a nyomozás során nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani, hogy Tábor Viktor ajánlatának volt-e igazságalapja, így a döntésben csak ezt tudták megállapítani. A rendőrség azt nem tudta bizonyítani, hogy Tábor Viktor ismerte volna Heim Pétert, aki tagadta, hogy ismerné a vádlottat. Ennél több szó a korábbi bíró kételyeiről a második döntésnek ismertetésénél nem esett.
Rab Ferenc ügyész szerint a bíróság szóbeli indoklásából nem volt egyértelmű, hogy az első perben döntő bírósággal szemben a második bíróság egyetért-e az ügyészség megállapításával, vagyis hogy Tábor Viktor üzenete hamis volt, erre az ügyész szerint az írásos indokolásból lehet majd következtetni.
Tábor Viktor egy informatikai cég vezetője volt, amely többek között állami szervek informatikai beszerzéseiben is részt vett. Az ügy nagyrészt az ő állításain és Torba Tamás állításain múlott. A vádlott az eljárás során azt állította, hogy valóban beszélt Torba Tamással Heim Péterről és a Századvégről, de teljesen más kontextusban, szerinte csak brainstormingoltak arról, hogy kit kell keresni akkor, ha egy cég stratégiai partnerséget akar kötni a kormánnyal, azt sosem állította, hogy ismerné Heim Pétert, vagy hogy valamilyen üzenetet közvetítene.
Ezt viszont a nyomozó hatóság és a bíróság sem hitte el, azt bizonyítottnak látta, hogy Tábor legalábbis úgy adta elő a történetét, ahogy azt Torba Tamás elmondta. A bíró elmondta, hogy bár a koronatanú, Torba Tamás tanúvallomásaiban voltak ellentmondások, úgy állapították meg, hogy ezek nem annak tudhatók be, hogy Torba nem mond igazat arról, miről beszélt Tábor Viktorral, hanem csak nem emlékszik pontosan, a kognitív lyukakat pedig találgatással és következtetésekkel próbálta kitölteni, részben a megfelelési kényszer, részben természetes emberi reakciók miatt.
Az ügyész a büntetés súlyosbítását, a felfüggesztés mellőzését és a börtönbüntetés súlyosbítását kérte. A vádlott, akinek az ügyvédje nem volt jelen, szintén fellebbezni fog, felmentését kéri, mert nem tartja magát bűnösnek. Az ügy másodfokon folytatódik majd.
(Borítókép: Ajpek Orsi / Index) | https://index.hu/gazdasag/2019/03/13/bunge_kitiltasi_botrany_itelethirdetes/ | https://web.archive.org/web/20220523113735/https://index.hu/gazdasag/2019/03/13/bunge_kitiltasi_botrany_itelethirdetes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kitiltasi-ugy-masodszor-mar-elhitte-a-birosag-az-ugyeszseg-sztorijat | Index | hungarian-news | 2019-03-13 16:45:00 | [
"Heim Péter",
"Tábor Viktor"
] | [
"Bunge",
"Századvég Gazdaságkutató Zrt."
] | [] | [
"vesztegetés",
"ítélet/döntés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"lobbi",
"adó"
] | [] |
48,799 | Nehéz ügy lesz visszafizettetni Kocsisékkal az MVM milliárdos „alkotmányos költségét” | Február végén másodfokon, nem jogerősen öt év börtönre ítélte, és társaival együtt mintegy kétmilliárd forint visszafizetésére kötelezte a Pécsi Ítélőtábla Kocsis Istvánt, az MVM Magyar Villamos Művek 2005-2008 közötti vezérigazgatóját az állami vállalattól obskúrus offshore cégek közbeiktatásával meglovasított euró-tízmilliók hűtlen kezeléséért. Feleségét, Kocsis Istvánnét a bírói tanács orgazdaságban és pénzmosásban találta bűnösnek, felfüggesztettet kapott, egykori tanácsadóját, Szász Andrást pedig bűnsegédként ítélték letöltendő börtönre a tíz éve húzódó ügyben. Az Átlátszó kutatása szerint a Kocsis házaspár egy milliárdos értékű leányfalusi birtokon él, ahová egy ibizai ingatlanvállalkozás magyarországi képviselete is be van jegyezve, de a végrehajtó dolgát nehezítheti, hogy a birtokot eleve az akkor tizenéves gyerekei nevére vásárolta az állami cégvezér egy szakszervezettől. | Február végén másodfokon, nem jogerősen öt év börtönre ítélte, és társaival együtt mintegy kétmilliárd forint visszafizetésére kötelezte a Pécsi Ítélőtábla Kocsis Istvánt, az MVM Magyar Villamos Művek 2005-2008 közötti vezérigazgatóját az állami vállalattól obskúrus offshore cégek közbeiktatásával meglovasított euró-tízmilliók hűtlen kezeléséért. Feleségét, Kocsis Istvánnét a bírói tanács orgazdaságban és pénzmosásban találta bűnösnek, felfüggesztettet kapott, egykori tanácsadóját, Szász Andrást pedig bűnsegédként ítélték letöltendő börtönre a tíz éve húzódó ügyben. Az Átlátszó kutatása szerint a Kocsis házaspár egy milliárdos értékű leányfalusi birtokon él, ahová egy ibizai ingatlanvállalkozás magyarországi képviselete is be van jegyezve, de a végrehajtó dolgát nehezítheti, hogy a birtokot eleve az akkor tizenéves gyerekei nevére vásárolta az állami cégvezér egy szakszervezettől.
„Mrs. Istvan Kocsis egymilliárddal tartozik” – adta hírül az Index 2009-ben, miután e sorok szerzője egy olyan dokumentumra bukkant a brit cégnyilvántartásban, melynek tanúsága szerint egy ilyen nevű személy a valódi tulajdonosa annak a Jadran Investments Limited nevű brit bejegyzésű, offshore hátterű cégnek, amelyhez 3,5 millió euró került 2008-ban „az MVM Csoport munkavállalói színvonalas üdültetésének finanszírozásával” megbízott horvátországi MVM-leányvállalattól.
Hamarosan kiderült, hogy a fiktív szállodaügylet csak a jéghegy csúcsa azoknak a gyanús tranzakcióknak a hosszú sorában, amelyek során eurómilliók, összességében több mint tízmilliárd forint vándorolt az állami vállalattól obskúrus – többek között Cipruson, Ibizán, Luxemburgban, sőt Panamában bejegyzett – offshore cégekhez Kocsis István MVM-vezérsége idején.
Kocsis István a BME Gépészmérnöki Karán szerzett diplomát 1976-ban, a rendszerváltás után, ezt követően oktatóként és kollégiumigazgatóként is tevékenykedett az egyetemen. 1991-ben a Fegyver- és Gázkészülékgyár (FÉG), Célgépgyár igazgatója, majd az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, az iparért felelős helyettes államtitkára 1993-ig. 1993–1997 között az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁV Rt.), illetve az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) vezérigazgató helyettese, majd vezérigazgatója, éppen a Tocsik-ügy idején. 1998-ban egy évig az RWE Energie AG, főosztályvezetője, 2000-ben az ÉMÁSZ igazgatója, 2001-ben az RWE-EnBW Magyarország Kft igazgatójává nevezik ki. 2002–2005 között a Paksi atomerőmű Rt. vezérigazgatója, majd 2005-től 2008-ig a Magyar Villamosművek Rt. vezérigazgatója, 2008-tól 2011-ig a Budapesti Közlekedési Zrt. vezérigazgatója volt.
Az érintettek magabiztosságáról tanúskodik, hogy az állami nagyvállalattól kisíbolt milliárdokból sok minden más mellett jutott pénz például egy 300 négyzetméteres paksi borospincére is, amelyet az MVM akkor menedzsmentjének tulajdonában álló cégtől vásárolt meg egy az MVM-től 32,5 millió eurós kölcsönt kapott luxemburgi cég, amelyet egy olyan, a Kajmán-szigetekre bejegyzett offshore cég alapított, amelyet Szász András, Kocsis fizetett MVM-es befektetési tanácsadója képviselt.
A kalandos múltú Szász egyébként nem csak Kocsisnak, hanem a tízmilliárdos sikkasztásban hazai és külföldi bejegyzésű cégei révén szintén érintett néhai Kapolyi Lászlónak is adott befektetési tanácsokat, és az Index tényfeltáró cikksorozata szerint a minden lében kanál üzletember Andrássy úti irodájában futottak össze egy kézbe az MVM-offshore-ügyek szerteágazó szálai.
Az MVM ügyben most Kocsishoz hasonlóan letöltendő börtönbüntetésre ítélt Szász András a cégnyivántartásban jelenleg barcelonai lakcímmel szerepel, budapesti tanácsadócége 2012-ben végelszámolás alá került. Az üzletember a rendszerváltás után részt vett az orosz államadósság lebontásában, a Horn-kormány alatt titkosszolgálati eszközöket importált (ennek kapcsán 2002-ben nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene), de szerepelt a neve Postabank- és a Kulcsár-ügyekben is, és az FTC-nek is közvetített skót befektetőt.
Kocsis István és Szász András szoros kapcsolatáról árulkodik, hogy amikor a néhai Kiss Ernő rendőr dandártábornok vesztegetési pénzt kért a volt MVM-vezértől büntetőügye pozitív befolyásolását ígérve, megintcsak Szász volt az aki Kocsist képviselve átadott neki a lakásán készpénzben 120 ezer eurót.
Az MVM titkolta a belső vizsgálat eredményét
Az MVM-től offshore cégeken keresztül kisíbolt milliárdok ügyére egy Kocsis 2008-as menesztését követő belső vizsgálat derített fényt, aminek az eredményét megpróbálták eltitkolni. Először az LMP indított közérdekű adatigényléses pert 2009-ben a dokumentumokért, ám miután ezt 2011-ben másodfokon, jogerősen is megnyerte, az MVM az üzleti titokra való hivatkozással a kiadott iratok tartalmát jelentős részben kitakarással olvashatatlanná tette.
Az Átlátszó ezután 2011-ben még egy pert indított a kitakart részek nyilvánosságáért, és részleteket közöltünk a birtokunkba került cenzúrázatlan változatból is. 2012-ben aztán a bíróságon is jogerősen megnyertük az adatigényléses pert, és közzétettük a Kocsis-ügyről az MVM-nek készült jelentéseket. Az Energiaklub a Paksi Atomerőművet perelte egy Szász Andráshoz köthető cég által készített, 50 millió forintos tanulmány nyilvánosságáért, amiről aztán kiderült hogy jelentős részben copy-paste módszerrel készült.
Az Átlátszó derítette ki azt is, hogy az MVM által szerződtetett ibizai cégén keresztül Szász András Baji Csabát, az MVM 2010-ben, a kormányváltás után kinevezett vezérigazgatóját is pénzelte 2007-2010 között. Baji emellett fizetett tanácsadója volt közvetlenül az MVM-nek is a kérdéses időszakban, és az ügy egyik tárgyalásán elhangzottak szerint ismerte és támogatta a Kocsis-féle offshore-üzleteket. Miután adatigényléses pert nyertünk az ügyben, az MVM-nek nyilvánosságra kellett hoznia a Baji Csaba cége által 43 millió forintért készített tanulmányokat is.
A feleséget elítélték, a férjet kétszer felmentették
Az MVM Kocsist követő vezetősége végül csak az Index cikksorozata után, 2009-ben tett büntető feljelentést a szerteágazó ügyekben a Nemzeti Nyomozó Irodánál. A nyomozás 2012-ben vádemelési javaslattal zárult bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős, 15 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt.
A 2013-ban kezdődött, többször újraindult büntetőper bővelkedett az abszurd fordulatokban: az ügy tárgyalására Handó Tünde OBH-elnök által kijelölt Kaposvári Törvényszék Kocsis Istvánt kétszer is felmentette úgy, hogy közben az MVM-ben soha semmilyen tisztséget nem betöltő feleségét bűnösnek találták, ráadásul az eljárás során a vádlottak közül ketten: Kapolyi László nagyvállalkozó, egykori miniszter és Molnár László, Kocsis István egykori MVM-es helyettese is elhunytak. Ez utóbbira aztán Kocsis meg is próbálta rátolni a balhét azzal, hogy egy tanúvallomásában kijelentette: ő nem emlékszik semmire, mert mindent a néhai helyettese intézett.
A még életben lévő vádlottak egyébként is következetesen tagadták a terhükre rótt cselekmények elkövetését, a volt cégvezér egy korábbi magyarázata szerint az offshore cégekre azért volt szükség, mert meg akarta valósítani az MVM nemzetközi terjeszkedésről szóló stratégiáját, Szerbiában és Boszniában készült befektetésekre. Kocsis 2009-ben azt mondta az Indexnek, hogy ebben a régióban „alkotmányos költségei” vannak az üzletszerzésnek, ezért vonta be az offshore cégeket, ez a mondása aztóta elhíresült.
Ilyen előzmények után meglepetésként érte a közvéleményt, hogy idén február végén a Pécsi Ítélőtábla a másodszorra megismételt bírósági eljárás másodfokaként mégis bűnösnek találta, sőt öt év letöltendő börtönre ítélte Kocsis Istvánt az ügyben. A Népszava tudósítása szerint Szász András bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés és társtettesként, folytatólagosan elkövetett pénzmosás miatt 3 év börtönt kapott. Varga-Sabján László (a tengerparti szálloda ügyében érintett horvátországi MVM-leányvállalat akkori ügyvezetője) bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett sikkasztás és pénzmosás bűntette miatt 2 év börtönt kapott, 3 évre felfüggesztve. Kocsis Istvánnét a tanács orgazdaságban és pénzmosásban találta érintettnek, esetében fenntartották az első fokon kiszabott, két év felfüggesztett börtönt.
Kétmilliárd forintot akar a bíróság behajtani rajtuk
A mostani ítélet legérdekesebb passzusa az, hogy Kocsis Istvánnak és Szász Andrásnak különböző jogcímeken mindemellett „15 napon belül” mintegy kétmilliárd forintot be kellene fizetniük az MVM számára. Bár a döntés még nem jogerős, a végső szót a Kúria mondja majd ki, az Átlátszó utánanézett, hogyan lehetne Kocsiséktól 2 milliárd forintot beszedni, ha esetleg nem fizetnének határidőre.
A magyar cégnyilvántartás adatai szerint Kocsis István ma már csak egyetlen cégben tölt be vezető pozíciót, a Csányi Pincészet Zrt. igazgatósági tagja, céges tulajdonrésze nincsen. Felesége, Kocsis Istvánné azonban több vállalkozásban tulajdonosként is érintett: 1%-os tulajdonrésze van a Csányi Pincészet Zrt.-ben és 10,86%-os tulajdonrésze a tiszapüspöki Aranykorona Mezőgazdasági Zrt.-ben, továbbá ügyvezetője a vele azonos lakcímen élő Kocsis Gergely András által tulajdonolt Kalornet Kft.-nek.
A Kocsis család leányfalusi címére van bejegyezve a Kalornet Kft.-n kívül egy spanyol cég, a Calesta Ibiza S. L. Magyarországi Közvetlen Kereskedelmi Képviselete, amelyet szintén Kocsis Istvánné képvisel. A 2007-ben bejegyzett Calesta Ibiza S. L. nevű ibizai cégről a spanyol cégnyilvántartásból annyit sikerült kiderítenünk, hogy hotel-üzemeltetéssel foglalkozik, és igazgatója megintcsak Kocsis Gergely András. Azt egyelőre nem sikerült megtudnunk, hogy spanyolországi ingatlanokkal rendelkezik-e ez a cég, de ha végrehajtók lennénk, ennek biztosan alaposan utánajárnánk Ibizán, különös tekintettel Szász András spanyolországi kötődésére.
A gyerekei nevére vásárolt leányfalusi birtokot
A helyi ingatlanárak figyelembevételével ma már egészen biztosan milliárdos érték a Budapesttől húsz kilométerre, Leányfalu közepén elterülő, közel 3 hektáros Kocsis-birtok és az azon álló felújított villa és magánuszoda. A Blikk 2003-ban adta hírül, hogy a korábban szakszervezeti tulajdonban álló gyereküdülőt megvásárolta az akkor éppen a Paksi Atomerőművet vezérigazgató Kocsis.
Az eladó a vételárat nem volt hajlandó elárulni a lapnak, azt viszont elmondta, hogy 1993 óta már nem használták az üdülőt, és 100 millió forintba került volna a felújítása. Az ügyletre rálátó, neve elhallgatását kérő forrásunk szerint a vételár nagyjából 200 millió forint lehetett, és a szakszervezet négy éven keresztül hirdette az ingatlant, mielőtt sikerült olyan vevőt találni, aki le tudta tenni az általuk kért összeget.
Ezen a leányfalusi birtokon él Kocsis István egykori MVM-vezér from atlatszo.hu on Vimeo.
A tulajdoni lap tanúsága szerint a Leányfalu központjában lévő telek 27683 négyzetméteres, és 2001-ben vásárolták meg a szakszervezetektől – Kocsis István akkor tizenéves, az 1980-as és 1990-es években született gyerekei. Az MVM-ügyből kifolyólag most kétmilliárd forintos vagyonvesztéssel fenyegetett Kocsis és neje soha nem is voltak tulajdonosai a helyben már róluk elnevezett birtoknak, amelyhez 2010-ben telekhatár-rendezés keretében közel ezer négyzetmétert hozzácsaptak a szomszédos műemlék római őrtornyot övező közparkból is.
Kétes ügyei a privatizációig nyúlnak vissza
Az Energiaklub sokat bírálta Kocsis István szakmai tevékenységét az elmúlt évtizedekben. Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai igazgatója az Átlátszó megkeresésére azt mondta, hogy Kocsis maradandó nyomot hagyott a magyar energetikai szektoron: kétes ügyei egészen a privatizációig nyúlnak vissza, az Állami Privatizációs Vállalat vezérigazgató-helyetteseként ugyanis hozzá tartozott az energiaszektor privatizálása. Ennek során, 1995-ben például úgy adták el a Mátrai Erőművet a német RWE-nek, hogy azzal a magyar állam egy sokáig titkolt szerződéskiegészítés miatt jelentősen rosszul járt. Az ügylet után nem sokkal Kocsis egy elegáns húzással átült az RWE-be – tehát abba a cégbe, akiknek javára korábban a magyar állam tulajdonát privatizálta.
De nem ez volt az egyetlen összeférhetetlenség Kocsis pályafutása során, hiszen egyszerre volt a Paksi Atomerőmű igazgatósági tagja és az atomerőmű tulajdonosának, az MVM-nek a vezérigazgatója. Az MVM a teljes magyar villamosenergia-hálózat működésében szerepet játszik, tehát a teljes rendszer érdekeit kell néznie, és nem lehet részrehajló a rendszer egyik szereplője iránt sem. A Paksi Atomerőmű a legnagyobb magyar erőmű, politikai és lobbiereje önmagában is erős, de ezt még tovább fokozzák az ilyen személyi összefonódások. Egyesek szerint Kocsis Istvánnak kulcsszerepe volt a paksi bővítésről szóló orosz-magyar paktum tető alá hozásában is, erre utal hogy Süli János eskütételén két éve a Parlamentben is felbukkant.
„Kocsis egyszerre játszott több térfélen, folyamatosan lavírozott a politika és a gazdasági érdekek között, több kormányt is kiszolgált és ügyesen keverte a kártyákat ott, ahol a legnagyobb pénzek mozogtak. Egyvalami valahogy nem sikerült neki soha: a közjó és az állampolgárok érdekében tevékenykedni.” – mondta Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai igazgatója az Átlátszónak. | https://atlatszo.hu/2019/03/13/nehez-ugy-lesz-visszafizettetni-kocsisekkal-az-mvm-milliardos-alkotmanyos-koltseget/ | https://web.archive.org/web/20211018052121/https://atlatszo.hu/2019/03/13/nehez-ugy-lesz-visszafizettetni-kocsisekkal-az-mvm-milliardos-alkotmanyos-koltseget/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nehez-ugy-lesz-visszafizettetni-kocsisekkal-az-mvm-milliardos-aalkotmanyos-koltsegeta | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-03-13 16:49:00 | [
"Kapolyi László",
"Kiss Ernő",
"Kocsis Gergely András",
"Kocsis István",
"Szász András"
] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Aranykorona Zrt.",
"Calesta Ibiza S. L.",
"Csányi Pincészet Zrt.",
"Jadran Investments Limited",
"Kalornet Kft.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"offshore",
"privatizáció",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"tanulmányírás"
] | [
"MVM-ügyek 2005-2008"
] |
48,800 | Ma már fafaragók, operaénekesek, és balett-táncosok kapnak Kossuth-díjat | Pár nappal a nemzeti ünnep és az ehhez kapcsolódó Kossuth-díj átadás előtt az ÁTLÓ megvizsgálta az elmúlt évtizedek díjazottjait. A több mint másfél ezer kitüntetett adataiból kiindulva, interaktív ábrákon láthatóvá tettük a tevékenységek sokszínűségét, a díjazottak életkori sajátosságait, a nemek aránytalanságát. | A művészeti élet legrangosabb, állami kitüntetését a forradalom 100. évfordulóján, 1948-ban adták át először. Kezdetben nagy gyűjtődíjként elismerték vele a művészek mellett a tudósok és a kétkezi munkások teljesítményét is. Így beszélhetünk Kossuth-díjas kőművesekről (10 mester érte el a csúcsot), vagy vájárokról (25 díjazott), tanárokról (15), esztergályosokról (13) és megannyi szakmunkásról, akik kitűntek Magyarország újjáépítésében.
1963-ban megreformálták a díjat. Az elismerések számát radikálisan csökkentették – az első évben még 110 díjazottat jegyeztek fel. A tevékenységi körökből megmaradt a kultúra és változás volt az is, hogy nem minden évben járt elismerés. A rendszerváltás óta a köztársasági elnök évente adja át a díjakat a miniszterelnök javaslata alapján. Kezdetben négy fokozata is volt. Mára ebből kettő maradt – a rendes- és a nagydíj. A díjjal pénzjutalom is jár, az aktuális nettó éves átlagkereset ötszöröse.
Az adatvizualizációban név szerint megtaláljuk az elmúlt hét évtized összes díjazottját.
A teljes interaktív anyag az alábbi linkre kattintva érhető el:
Másfél ezer Kossuth-díj
Három évvel a második világégést követően rangos állami díjat alapítottak a magyar tudomány és kultúra művelőinek, valamint az ország újjáépítésében kiemelkedő munkásoknak. A Kossuth-díj ma a művészvilág legmagasabb állami kitüntetése ezért az első évek díjazottjait nézve furcsának tűnik az elismerések száma és a sokszínű tevékenység, amiért odaítélték.
Az ATLO korábbi munkáit elérheted a honlapunkon, illetve ha szeretnél minket követni, akkor itt teheted meg a Facebookon és a Twitteren. | https://atlatszo.hu/adat/2019/03/14/komuvesek-parttitkarok-es-szovonok-helyett-ma-mar-fafaragok-operaenekesek-es-balett-tancosok-kapnak-kossuth-dijat/ | https://web.archive.org/web/20230205151757/https://atlatszo.hu/adat/2019/03/14/komuvesek-parttitkarok-es-szovonok-helyett-ma-mar-fafaragok-operaenekesek-es-balett-tancosok-kapnak-kossuth-dijat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ma-mar-fafaragok-operaenekesek-es-balett-tancosok-kapnak-kossuth-dijat | atlo.team | hungarian-news | 2019-03-14 17:03:00 | [] | [] | [] | [
"infografika"
] | [] |
48,801 | Ez a „magyar divat”: Mire költik az egymilliárd forintot? Hogyan kerültek az Istenhegyi úti villába? | Pénteken hozta a Magyar Közlöny, hogy „a magyar kormány a turisztikai ügynökség alatt működő Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt.-be fektet egymilliárd forintot a magyar divat- és designipart átfogó, megújító fejlesztési feladatok hosszú távú koncepciójának megvalósítása érdekében”. | Pénteken hozta a Magyar Közlöny, hogy „a magyar kormány a turisztikai ügynökség alatt működő Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt.-be fektet egymilliárd forintot a magyar divat- és designipart átfogó, megújító fejlesztési feladatok hosszú távú koncepciójának megvalósítása érdekében”.
Első nekifutásra olyasmit lehet ebből a szövegből kihámozni, hogy létezik egy cég, amely a magyar divatért és designért (bármit is jelentsen ez) felelős, és mivel nevében ott áll, hogy ügynökség, vélhetően e két termékkel (a magyar divattal és designnal) üzletel. És most adnak nekik 1 milliárd forintot azért, hogy találjanak ki egy ún. hosszú távú koncepciót.
De mi is ez a Magyar Divat & Design Ügynökség?
Nos, úgy tűnik, nem efféle ügynökség. Valójában egy állami vállalat, amit kormányrendelet nyomán hoztak létre. Méghozzá úgy, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség feladatkörét kibővítették „divat- és designipari stratégiaalkotással”, aztán előírták, hogy 150 millió forintból – amit a kormány azonnal ki is fizetett költségvetési támogatásként – alapítsanak egy ilyen profilú céget.
Mindez talán fel sem tűnt volna, ha a leendő cégre első perctől kezdve nem vetül Orbán Ráhel árnyéka. A HVG tavaly nyáron írta meg, hogy „a szervezet élére Orbán Ráhelnek és családjának személyes jó ismerőse, Bata-Jakab Zsófia került, de az egész szakértő csapatban alig lehet olyat találni, aki valamilyen formában ne kötődne a Tiborcz–Orbán házaspárhoz”, a 24.hu pedig januárban már arról számolt be, hogy novemberben
a Magyar Turisztikai Ügynökséget is utolérte a központi közigazgatáson korábban végigsöprő leépítési hullám,
a szervezetnél és a hozzá tartozó vállalkozásoknál több száz alkalmazottnak mondtak fel, a Magyar Divat & Design Ügynökség működését ez azonban nem érintette, sőt ugyanekkor költözhettek egy százéves villából kialakított irodaházba az Istenhegyi útra.
Noha a mostani Közlöny-hírrel kapcsolatban elsősorban olyan címen jelentek meg posztok, mint „Egymilliárdot kap az Orbán Ráhel-féle állami divatcég”, „Egymilliárd forintot kapott Orbán Ráhel barátnőjének divatcége a kormánytól”, vagy éppen „1 milliárdot ad a kormány az Orbán Ráhel barátnője vezette cégnek”, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ugyanekkor barátnő-vezérigazgató, Bata-Jakab Zsófiával a Magyar Hírlap készített interjút, amelyből kiderül, hogy az ügynökség
három éves stratégiai megállapodást kötött az olasz nemzeti divatintézettel,
a Camera Nazionale della Moda Italianával; hogy céljaik között szerepel az iparág korszerűsítése, a gyártásfejlesztés, az oktatás; hogy kiemelt figyelmet kívánnak fordítani a fiatal tehetségek támogatására. Még azt is megtudhatjuk, hogy jön ide a turizmus – azon vannak, hogy „többen megismerjék a magyar tervezők munkáit, itthon és külföldön is, illetve hogy az idelátogató turisták tudatosan keressék ezeket a termékeket”.
Ennek alapján talán még meg is előlegezhetnénk a bizalmat a Magyar Divat & Design Ügynökségnek, csakhogy előtte lenne még némi tennivaló. Bata-Jakab Zsófiának azokra a kérdésekre is válaszolni kellene, amiket a Magyar Hírlap újságírója nem tett fel neki: Mire költik az egymilliárd forintot? Hogyan kerültek az Istenhegyi úti villába?
És legfőképpen: mi köze van ennek az egésznek Orbán Ráhelhez?
Mert amíg ezek nincsenek tisztázva, addig a Magyar Divat & Design Ügynökséget nem tekinthetjük egyébnek, mint bizonyos körök szórakozási lehetőségének, nettó rongyrázásnak, illetve ahogy azt Herczeg Zoltán divattervező nyilatkozta lapunknak: „A divatcirkusz csupán újabb kifizetőhely, hogy az uniós pénzeket egy újabb zseben át csorgassák magukhoz.” | https://magyarnarancs.hu/narancsblog/ez-a-magyar-divat-mire-koltik-az-egymilliard-forintot-hogyan-kerultek-az-istenhegyi-uti-villaba-117968 | https://web.archive.org/web/20220817050425/https://magyarnarancs.hu/narancsblog/ez-a-magyar-divat-mire-koltik-az-egymilliard-forintot-hogyan-kerultek-az-istenhegyi-uti-villaba-117968 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ez-a-amagyar-divata-mire-koltik-az-egymilliard-forintot-hogyan-kerultek-az-istenhegyi-uti-villaba | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-03-10 09:06:00 | [
"Bata-Jakab Zsófia",
"Orbán Ráhel"
] | [
"Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [] | [
"háttér",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
48,802 | Sarka Kata élettársa akkora luxusfészket épít Svábhegyen, hogy abban még Rogánék is meghúzhatják magukat | Hónapok óta nagy a jövés-menés a Svábhegy egyik apró utcájában. A Fogaskerekű svábhegyi megállójától pár perce lévő, szűkös Felhő utcában konténerek és kisebb-nagyobb teherautók érkeznek naponta többször, miután az egyik telken nagy erőkkel épül egy új, pazar ingatlan. A tulajdonos - róla mindjárt bővebben - pedig egy olyan férfi, aki fel-feltűnik a Rogán-házaspár körül, hol helikopter-, hol üzleti ügyben. | Hónapok óta nagy a jövés-menés a Svábhegy egyik apró utcájában. A Fogaskerekű svábhegyi megállójától pár perce lévő, szűkös Felhő utcában konténerek és kisebb-nagyobb teherautók érkeznek naponta többször, miután az egyik telken nagy erőkkel épül egy új, pazar ingatlan. A tulajdonos - róla mindjárt bővebben - pedig egy olyan férfi, aki fel-feltűnik a Rogán-házaspár körül, hol helikopter-, hol üzleti ügyben.
Felvételeinken jól látszik, hogy nem apróságról van szó, hanem komoly tételről. Az utca felőli kép szerénynek is mondható a másik oldalról látszik igazán, hogy lefelé és hátrafelé terjeszkedik az épület, amint látjuk nem is akárhogy.
Ha jobbról balra haladunk, az első épület bizonyosan egy több autónak is megfelelő garázs lesz, míg a második, (egyelőre) lapos tetős épület már a lakórészt jelentheti, amely aztán a harmadik egység, a több emeletes házzal végződik. Látható az is, hogy szökőkutat, vagy ahhoz legalább is nagyon hasonlót terveznek az ingatlanra.
A kis svábhegyi utca elég komoly terhelésnek van kitéve az építkezés miatt, ahol helyszíni tapasztalataink szerint tucatnyian biztos dolgoznak egyszerre. Ha a tempót tartják, jövőre már beköltözés is lehet a dologból.
Részlet az ingatlan tulajdoni lapjából
A korábbi televíziós producerről nemrég derült ki hivatalosan is, hogy Sarka Kata élettársa lett, de van neki még ezen kívül is érdekes oldala is, ő a Valton kisebbségi tulajdonosa. Ez az a biztonsági cég, amely elképesztő mennyiségben nyeri az állami tendereket:
MÜPA
Úszó-világbajnokság
Liget-projekt
Szépművészeti Múzeum
Honvédelmi Minisztérium
a sor még folytatható…
(A Valtonnak folyamatosan növekvő bevételei vannak: 2015-ben 1,77 milliiárdot, 2016-ben már 2,7 milliárdot, míg 2017-ben már 6,4 milliárd forintot könyvelhettek le, ez tavaly már közel 1,5 milliárdos üzemi eredményt fialt.)
Azaz Bessenyeivel érnek össze a Rogán-család és a milliárdos állami beruházásokat kapó Valton, lévén a propagandaminiszter feleségének, Rogán Ceciliának az üzlettársa Sarka Kata. Két közös cégük is van, a Nakama & Partners, valamint a tavaly decemberben alapított Top News Hungary Kft. Erről a cégről először a 24.hu emlékezett meg, megjegyezve, hogy a cég ügyvezetője egyben a a Femcafé ügyvezetője, utóbbi portált működtető kft.-nek a tulajdonosa azonban már szintén Bessenyei István.
Rogánék és Bessenyei közt a legendássá vált helikopterezés is közös pont. Az Index írta meg két éve, hogy Rogán Cecília a Valton-Master Carral és a helikopterezést intéző Fly-Coop-al barterezett, a Nakama tulajdonosaként. A Valtonról tudjuk, hogy annak Bessenyei az egyik tulajdonosa, és - írta a hírportál - "nem mellesleg pedig képzett pilóta, aki a Fly-Cooptól is szokott helikoptereket bérelni."
Rogán Cecília és Sarka Kata
Az Átlatszó azt is kiderítette, hogy Sarka Kata vezeti azt a Smart Development Ingatlanfejlesztő és Vagyonkezelő Kft.-t, amely a Seychelles-szigeteki adóparadicsomba bejegyzett SMT DEV Ltd. tulajdona. „Az offshore technika alkalmazása miatt nem tudhatjuk, hogy Sarka tulajdonosként is ott áll-e az indiai-óceáni anyavállalat mögött, az viszont elképzelhető, hogy valakinek így segít adót optimalizálni, illetve vagyont rejtegetni.”
Az építkezéssel kapcsolatban megkerestük a Valtont, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak kérdéseinkre. | https://magyarnarancs.hu/belpol/sarka-kata-elettarsa-akkora-luxusfeszket-epit-svabhegyen-hogy-abban-meg-roganek-is-meghuzhatjak-magukat-117864 | https://web.archive.org/web/20230530073406/https://magyarnarancs.hu/belpol/sarka-kata-elettarsa-akkora-luxusfeszket-epit-svabhegyen-hogy-abban-meg-roganek-is-meghuzhatjak-magukat-117864 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sarka-kata-elettarsa-akkora-luxusfeszket-epit-svabhegyen-hogy-abban-meg-roganek-is-meghuzhatjak-magukat | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-03-11 09:14:00 | [
"Bessenyei István (Valton)",
"Rogán-Gaál Cecília",
"Sarka Kata"
] | [
"Fly-Coop Kft.",
"Nakama & Partners Kft. (N&P)",
"Smart Development Ingatlanfejlesztő és Vagyonkezelő Kft.",
"SMT DEV Ltd.",
"Top News Hungary Kft.",
"Valton-Master Car Kft.",
"Valton-Sec Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"offshore",
"háttér",
"klientúra"
] | [] |
48,803 | Tényleg becsődölt Matolcsy unokatestvérének bankja | A Magyar Nemzeti Bank visszavonta az NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. tevékenységi engedélyét, és elrendelte végelszámolását az ügyfelek érdekeinek védelmében. Az NHB tulajdonosa Szemerey Tamás, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére. | Ahogy azt szerdán már sejteni lehetett, csütörtökre beigazolódott.
A Magyar Nemzeti Bank visszavonta az NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. tevékenységi engedélyét, és elrendelte végelszámolását az ügyfelek érdekeinek védelmében. Az NHB tulajdonosa Szemerey Tamás, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére.
A jegybank szerint a hitelintézetnek az MNB által elrendelt közel 90 napos betétkifizetési és kötelezettségvállalási korlátozás időszakában sem sikerült megfelelően, tartósan orvosolnia likviditási válsághelyzetét. Sem az üzleti modell gyökeres átalakítására, sem a mindenkori fizetőképesség fenntartására nem tett olyan érdemi lépéseket, amelyek a hosszútávú életképességet biztosítanák.
Az NHB Bank részesedése a magyar hitelintézeti szektor összesített mérlegfőösszegének csupán 0,2 százalékát tette ki, likviditási és tőkehelyzete semmilyen módon nem fenyegette a magyar pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását - áll a közleményben.
A jegybank szerint a betéteseket az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) a jogszabály által előírt 15 munkanapon belül kártalanítja, követelésüknek megfelelően ügyfelenként és betétenként akár 100 ezer euróig, több mint 31 millió forintig. Az OBA kártalanítás összegét is meghaladó betéttel összesen 9 magánszemély és 49 vállalati betétes rendelkezett a hitelintézetnél - tették hozzá.
A közleményben emlékeztetnek, hogy a jegybank egy átfogó vizsgálat után tavaly augusztusban számos kötelezést írt elő és bírságot is kirótt az NHB Bankra. A hitelintézetnél tavaly decemberre rövid idő alatt kialakult likviditási problémák miatt 2018. december 18-án rendelte el az MNB a betétek kifizetésének ideiglenes korlátozását, 7 millió forintban maximálva a betétesek által felvehető összeget, egyúttal megtiltotta a banknak újabb kötelezettségek vállalását, s ezen előírások betartásának ellenőrzésére felügyeleti biztost is kirendelt. Ideiglenes intézkedéseit az MNB 2019. január 17-i, illetve 2019. február 15-i végzéseiben további 30-30 nappal (végső soron a törvény által meghatározott lehetséges maximális időtartamig) meghosszabbította. | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/tenyleg-becsodolt-matolcsy-unokatestverenek-bankja-118103 | https://web.archive.org/web/20240127053416/https://magyarnarancs.hu/gazdasag/tenyleg-becsodolt-matolcsy-unokatestverenek-bankja-118103 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tenyleg-becsodolt-matolcsy-unokatestverenek-bankja | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-03-14 09:23:00 | [
"Matolcsy György",
"Szemerey Tamás"
] | [
"NHB Növekedési Hitel Bank Zrt."
] | [] | [
"rokonok",
"piacfelügyeleti eljárás (MNB)",
"bírság",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"felszámolás - végelszámolás"
] | [] |
48,804 | Évekig titkolták, de a Fidesz most már foggal-körömmel védi az új ingatlanmutyit a Belvárosban | Egészen különös gyakorlat alakult ki az V. kerületi önkormányzat ingatlanértékesítési gyakorlatában az elmúlt években – ezt még hetekkel ezelőtt tárta fel lapunk. A dolog lényege, hogy 2015 nyarától adott a lehetőség a Belvárosban, hogy egy önkormányzati ingatlan bérlője a neki jogszerűen járó elővásárlási jogot (és nem mellékesen a 30 százaléknyi kedvezményre való jogosultságot) csak úgy átruházza valakire, mondjuk egy ingatlanos cégre, vagy másra, akár magánszemélyre is. Azaz úgy kaphat valaki ma is kedvezményt az amúgy sem magasra vert árakból az V. kerületben, hogy egy percig nem bérelte az adott ingatlant. | Egészen különös gyakorlat alakult ki az V. kerületi önkormányzat ingatlanértékesítési gyakorlatában az elmúlt években – ezt még hetekkel ezelőtt tárta fel lapunk. A dolog lényege, hogy 2015 nyarától adott a lehetőség a Belvárosban, hogy egy önkormányzati ingatlan bérlője a neki jogszerűen járó elővásárlási jogot (és nem mellékesen a 30 százaléknyi kedvezményre való jogosultságot) csak úgy átruházza valakire, mondjuk egy ingatlanos cégre, vagy másra, akár magánszemélyre is. Azaz úgy kaphat valaki ma is kedvezményt az amúgy sem magasra vert árakból az V. kerületben, hogy egy percig nem bérelte az adott ingatlant.
Persze nem nehéz ebben a procedúrában olyan kiskaput látni, amely arra szolgál, hogy különböző cégeken, ne adj’ isten strómanokon át aprópénzért (200 ezer forint körüli négyzetméteráron) kicsepegtessék a „beavatottak” a belvárosi ingatlanvagyon értékes darabjait. Hiszen elég egy bérlővel megállapodni „okosba”, és hopp, a jog máris átruházódik – ezt nem ellenőrzi az égvilágon senki. Korábbi cikkünkben részletesen bemutattunk néhány ilyen esetet (pl.: Egyetem téri egykori Sberbank-irodáét), ahol pontosan ez történt.
Azaz: A piaci ár töredékért értékes belvárosi ingatlan átjátszása a korábbi bérlőn keresztül új szereplőkre, főleg ingatlanosokra.
Lapunk tudomása szerint legalább fél tucat esetben biztosan működött ez a módszer. Ám nem kizárható, hogy ennél akár többször.
Elődöm, utódom (Rogán Antal és Szentgyörgyvölgyi Péter)
Ugyanakkor ha nem azonnal strómanoknak nézzük ezeket a hirtelen feltűnő, és a nyilatkozattól rendre elzárkózó (néha fenyegetőző) szereplőket, hanem annak kezeljük őket, amik, tehát ingatlanosoknak, még ez esetben is azt tudjuk mondani: épp ők tudják legjobban felhasználni a töredék áron megszerzett ingatlanokat azok továbbértékesítésével, kiadásával stb. Egytől-egyig jó üzletet kötöttetek. Valaki közel 200 ezerért, más 250 ezerért szerzett négyzetmétereket olyan részeken, ahol ma az ingatlanárak verik a másfél millió forintot négyzetméterenként.
Miért titkolták?
Mindez már eddig is elég meredeknek tűnik, a legsúlyosabb mégis az volt az egészben, hogy miközben ezt a korábban nem ismert technikát feltérképeztük, viszonylag gyorsan kiderült, hogy az V. kerület ellenzéki képviselőinek fogalma sem volt arról, hogy az önkormányzat ilyen gyakorlatot folytat évek óta. És ez nem az ő hibájuk volt, ugyanis az önkormányzat egy árva szót nem szólt erről nekik. Amit az ellenzékiek érthetően úgy élték meg, hogy a fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter vezette testület egyszerűen eltitkolta ezt előlük.
Épp ezért a csütörtök délelőtti rendes testületi ülésen a Magyar Narancs által feltárt gyakorlatot kérte számon az V. kerületi ellenzéki, képviselők, legaktívabban Csonka Krisztián (LMP) és Steiner Pál (MSZP).
Csonka például arról beszélt, hogy az elmúlt években több százmilliós kár érte az önkormányzatot az ingatlanértékesítési módszerük miatt, de arról is érdeklődött, hogy miért ingyenesen az átruházás vásárlás eseten, ha – mint fogalmazott – bérlésnél nem az.
Erre a kerület jegyzője, Selley Zoltán lényegében azt válaszolta:
Minden a jogszabályok szerint történt. Egy korábbi PTK. módosítás lehetővé teszi az ilyen típusú átruházásokat.
És ez volt az a passzus, amit ilyen-olyan formában ismételgettek jó félórán keresztül az önkormányzat képviselői (Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester nem volt jelen az ülésen).
Csakhogy Steiner Pál szerint ez egész egyszerűen nincs így, ez az érv sántít.
Az, hogy jogszerű lett volna minden.
Ő szerinte ugyanis az a helyzet, hogy az önkormányzat valahogy értelmez egy jogszabályt, de azt lehet másképp is értelmezni, hiszen ezekről az esetekről (már a kedvezmény átruházhatóságáról), nem ír konkrétan a Ptk.-módosítás.
Ami egyébként így is van. Ezért Steiner feltette a kérdést:
- Miért titkolta el az önkormányzat, hogy így értékesít ingatlanokat, miért nem tárta a testület elé, miért nem született róla döntés?
És erre már nem is érkezett válasz.
Helyette a jegyző elővette, hogy egy korábbi vizsgálat során kiderült: minden a jogszabályok betartása szerint történt a kerületben.
„Ez nem így van. Maga most csúsztat! Ez hazugság!” – a reakciót szintén Steinertől kapta Selley Zoltán, mert a szocialista képviselő arra mutatott rá, hogy amire a jegyző céloz, az egy korábbi vizsgálat volt, és az a többszázmilliós tétel, ami pár hete kiderült, nem szerepelt benne.
Beleálltak, megszavazták
Meglepődtem, amikor a testületi ülésen kiderült az, hogy még szerdán, ezt megelőzően még a jogi bizottságban is csaknem másfél órán vitatkoztak az átruházhatóság jogszerűségéről. Ami azért mulatságos, mert ezt a vitát minimum akkor kellett volna lefolytatniuk, mielőtt elkezdték így eladogatni az önkormányzati ingatlanokat olyanoknak, akikről fogalmuk sem volt azoknak a képviselőknek, akik megszavazták az ingatlanok eladását. (Az önkormányzati ülésen Csonka Krisztián részéről felmerült az is, hogy miért egy olyan céget bíznak meg az ingatlanok értékének felbecsülésével, amely rendszeresen a piaci ár alá lövi ezeket be. Az ülést levezető Balla Valéria alpolgármester (Fidesz) erre egyszerűen mondta azt: „nem vagyok ingatlanértékesítő. Az ő munkáját laikusként nem is kívánom értékelni.”)
Az önkormányzat és a jegyző válaszait, amellyel az eddigi értékesítési rendszert védték - beleértve a titkolózást - a tízfős fideszes többség rendre megszavazta, tartózkodás vagy ellenvetés nélkül. | https://magyarnarancs.hu/belpol/evekig-titkoltak-most-mar-foggal-korommel-vedi-a-belvaros-fidesz-tobbsege-hogy-bagoert-adnak-el-ingatlant-barkinek-118105 | https://web.archive.org/web/20220820053901/https://magyarnarancs.hu/belpol/evekig-titkoltak-most-mar-foggal-korommel-vedi-a-belvaros-fidesz-tobbsege-hogy-bagoert-adnak-el-ingatlant-barkinek-118105 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/evekig-titkoltak-de-a-fidesz-most-mar-foggal-korommel-vedi-az-uj-ingatlanmutyit-a-belvarosban | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-03-15 09:36:00 | [
"Szentgyörgyvölgyi Péter"
] | [
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata"
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"strómanok",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"V. kerületi ingatlanügyek"
] |
48,805 | Rejtélyes aláírásgyűjtés, röpködő milliók Simonka hátországában - Hadházy is beszállt a csetepatéba | Ez az ügy talán soha nem derül ki, ha ez év január 13-án nem rendeznek Tótkomlóson szlovák nemzeti színházi estet, amely előtt több nő aláírásokat gyűjtött egy olyan ívre, amelynek tetejére az Európai Unió által teljes egészében finanszírozott projekt nevét írták. | Ez az ügy talán soha nem derül ki, ha ez év január 13-án nem rendeznek Tótkomlóson szlovák nemzeti színházi estet, amely előtt több nő aláírásokat gyűjtött egy olyan ívre, amelynek tetejére az Európai Unió által teljes egészében finanszírozott projekt nevét írták.
Nem másról, mint a „Humán szolgáltatások fejlesztése a társadalmi felzárkóztatás érdekében” című közel 500 millió forintból megvalósuló programról van szó, amely az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében valósul meg. Többen gyanút fogtak, hogy milyen biankó aláírásokat gyűjtenek a színházi est előtt, ezért elvitték az aláíróívek Zsura Zoltán tótkomlósi ellenzéki önkormányzati képviselőnek.
Homály és rejtély
Zsura a január végi testületi ülésen meglepve a fideszes többséget, előállt ezzel a történettel, s azt firtatta, kinek a megbízásából és miért gyűjtötték ezeket az aláírásokat? Hozzátette, az aláírásgyűjtők elárulták neki, az ív fejlécét ők nem tölthetik ki, az a főnökük feladata, de nem egyedi esetről van szó, máskor is volt már ehhez hasonló aláírásgyűjtés. Zsura a januári ülésen javaslatot tett egy vizsgálóbizottság felállítására, hogy megtudják, mi zajlik itt.
Nem meglepő módon felvetését a jobboldali többség leszavazta őt, de annyit mégiscsak elért, hogy a február 28-i tótkomlósi képviselő-testületi ülésre tájékoztatóként behozták a kérdéses projektet. A csütörtöki ülésre eljött az öt dél-békési településen megvalósuló program szakmai koordinátora, Krisztován Anna.
Őt a Viharsarokban az utóbbi években arról ismernek, hogy annak a Simonka Györgynek a legközelebbi munkatársainak egyike, akit súlyos bűncselekményekkel gyanúsít az ügyészség és mentelmi jogát az országgyűlés már ősszel felfüggesztette. De eljött az ülésre a korrupciós ügyekben rendszeresen fellépő Hadházy Ákos is.
Zsura Zoltán és Hadházy Ákos a tótkomlósi testületi ülés előtt
Másfél órás tájékoztató dicséretekkel
A fideszes többség láthatóan zokon vette Hadházy megjelenését a testületi ülésen, egyúttal azt is, hogy most a szokásosnál nagyobb volt a sajtóérdeklődés. A parlamenti képviselőről a polgármester és frakciója tudomást sem vett, csak a már említett napirend tárgyalásánál tette ezt meg – városvezető helyett – Zsura Zoltán. Aki üdvözölte és bemutatta a Hadházyt.
Majd a vendégjoggal visszaélve Krisztován Anna jó másfél óráig ecsetelte az EFOP-pályázat szükségességét és erélyeit, nem riadva vissza projektben résztvevők egekig magasztalásától sem. Holott a felvetés annyi volt, miért és kinek gyűjtötték az aláírásokat? Ennek ellenére a szakmai koordinátortól megtudhattuk, hogy a projekt révén hátrányos helyzetű térségben emberek ezreit érik el Tótkomlóson, Orosházán, Kardoskúton, Kaszaperen és Nagybánhegyesen. Szó volt több generációs társadalmi felzárkóztatásról, egészségfejlesztésről, helyi közösségfejlesztésről, családi és sportnapokról, valamint a munka világába visszavezető segítő programokról.
A vitatott aláírások
Indulatok, rágalmak, politika
Az indulatok azt követően szabadultak el, hogy Zsura Zoltán kérdések sorát tette fel a projekttel kapcsolatban. Csupa olyasmire volt kíváncsi, ami a jó másfél órás tájékoztatóba nem fért bele. Így arra, hogy került be a projektbe a Simonka szülőfalujában alapított Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Egyesület (DBMTKA)?
Miért nem tud erről a gesztori feladatokat ellátó tótkomlósi önkormányzat? Hogyan magyarázható, hogy a közel 500 millió forintos projektösszeg nagyobb részét elvitte a pusztaottlakai alapítvány, amelynek már az elnevezése sem illeszkedik a programhoz? Ráadásul a közbeszerzések mindegyikét a DBMTKA bonyolította le, ahol Zsura állítása szerint mindig ugyanaz a konzorcium, az INTURBIDUS nyert.
Bár a célkitűzésekkel egyetértett, de aránytalannak tartotta a projekt pénzeinek elosztását Libor Zsuzsanna független képviselő is, emellett értetlenségének adott hangot, amiért a valódi célszemélyek segítése helyett reprezentációra és rendezvényszervezésre sok tízmillió forintot költenek el.
Krisztován visszautasította az „alaptalan és politikai célzatú rágalmakat és vádakat”, akihez csatlakozott Garay Rita polgármester is. Ülésvezetésére jellemző, hogy Krisztovánt hagyta több mint másfél óráig beszélni, de Zsurába öt perc után belefojtotta a szót.
A „baj”: Hadházy Ákos
A mélypontot mégis Varga András társadalmi megbízatású polgármester ténykedése jelentette, aki Orbán Viktort idézve azt mondta, hogy „helybe a segítséget kell vinni, nem a bajt.”
A „baj” ebben az esetben Hadházy Ákos volt. Akire utalva Varga azt mondta, hogy sokkal inkább a korlátokon kellene mászkálnia és ugrálnia, mint Tótkomlósra eljönnie. Ezzel az MTVA székházában január elején történtekre utalt az alpolgármester.
De itt már mindenki elvesztette a fonalat, egymás szavába vágtak a képviselők, a polgármester nem volt ura a helyzetnek, miközben a fideszes képviselők sokszorosan lehazugozták Zsurát. Aki azt kérdezte a fideszes Garay Rita polgármestertől, hogy a projekttel kapcsolatban minden törvényesnek és szabályosnak talált-e? A városvezető határozott igennel válaszolt.
Zsura Zoltán átadja az aláírásgyűjtő íveket Krisztován Annának
Amikor nagy sokára szót kapott Hadházy Ákos, akkor arra figyelmeztette a polgármestert, hogy ebben azért teljesen biztos ne legyen. Majd azt kérte Krisztován Annától, hogy beszéljen a projekt keretében megtartott sportnapokról. Ez utóbbiról kevés konkrétummal szolgált Krisztován, másrészt azt válaszolta, belső vizsgálatot rendeltek el az ügyben. Ugyanakkor hangsúlyozta, a projekt elszámolásába azok az aláírások nem kerülhetnek be, mert szigorú minőségbiztosítás szerint dolgoznak.
A fideszes többség a hosszas vita után elfogadta a tájékoztatót, egyben Zsura és Hadházy kérésére engedélyezték, hogy az összes projektdokumentációba belenézzenek. Hadházy Ákos a Narancs.hu-nak azt mondta okirat-hamisítás és költségvetési csalás miatt feljelentést tesz. A közel három órás vita ellenére az alapkérdés nem tisztázódott: január 13-án miért és kinek gyűjtöttek aláírásokat egy EFOP-projekthez a Tótkomlóson, a szlovák színházi előadás előtt? | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/totkomlosi-csetepate-hadhazy-akos-okirat-hamisitas-es-koltsegvetesi-csalas-gyanuja-miatt-feljelentest-tesz-117715 | https://web.archive.org/web/20190301144553/https://m.magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/totkomlosi-csetepate-hadhazy-akos-okirat-hamisitas-es-koltsegvetesi-csalas-gyanuja-miatt-feljelentest-tesz-117715 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rejtelyes-alairasgyujtes-ropkodo-milliok-simonka-hatorszagaban-hadhazy-is-beszallt-a-csetepateba | Magyar Narancs | hungarian-news | 2018-02-28 09:50:00 | [
"Garay Rita",
"Krisztován Anna",
"Simonka György"
] | [
"Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány",
"Inturbidus konzorcium",
"Tótkomlós Város Önkormányzata"
] | [
"Békés megye",
"Tótkomlós"
] | [
"közokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"EU",
"klientúra",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
48,806 | Okirat-hamisításért elítélt magyar vállalkozó családi cége kapott 6 milliárdos munkát Moszkvában | Költözik a moszkvai nagykövet, de előtte nettó hatmilliárd forintért átépítik az új rezidenciájának kiszemelt épületet, a Moszkvai Magyar Kulturális Intézetet. A Balassi Intézet fiókintézményeként működő kulturális központ Moszkva történelmi belvárosában, a híres Povarszkaja utcában található, ez az épület ad otthont a Petőfi Sándor Könyvtárnak és 2001 júliusa óta a Moszkvai Magyar Levéltári Intézetnek is. | Költözik a moszkvai nagykövet, de előtte nettó hatmilliárd forintért átépítik az új rezidenciájának kiszemelt épületet, a Moszkvai Magyar Kulturális Intézetet. A Balassi Intézet fiókintézményeként működő kulturális központ Moszkva történelmi belvárosában, a híres Povarszkaja utcában található, ez az épület ad otthont a Petőfi Sándor Könyvtárnak és 2001 júliusa óta a Moszkvai Magyar Levéltári Intézetnek is.
Az átépítés után a nagyköveti rezidenciát ide helyezik át úgy, hogy a Petőfi Sándor Könyvtár és a levéltár is az épületben marad – tudtuk meg a külügyi tárcától. A Moszkvai Magyar Kulturális Intézet épületének átépítését a Mega-Logistic Zrt. végezheti el, derül ki a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött szerződésből (.pdf-ben itt található). A megbízásról korábban a napi.hu is beszámolt.
A 24.hu kérdésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium közölte: a tárca két ingatlannal rendelkezik az orosz fővárosban, a Moszkva külső negyedében található nagykövetséggel, amely jelenleg a rezidenciának is helyt ad, illetve a Kulturális Intézet említett, belvárosi épületével.
A Moszkvai Magyar Kulturális Intézet:
A Külügyminisztérium szándéka mindkét épületegyüttes felújítása, tekintettel arra, hogy a nagykövetség épülete az 1960-as évek óta nem ment keresztül átfogó felújításon. A nagyköveti rezidencia ezzel egy időben új helyre, a Magyar Kulturális Intézet épületébe költözik, ahol jobban el tudja látni munkahelyi funkcióit és megfelelőbb helyszíne lehet magas szintű tárgyalásoknak, protokolláris eseményeknek az orosz politikai, gazdasági, kulturális élet szereplőivel
– fogalmazott a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Hozzátették: az átalakítás ideje alatt a könyvtár, a levéltár és a Moszkvai Magyar Kulturális Intézet a nagykövetség épületében működik, a felújítás után pedig minden visszaköltözik a jelenlegi épületbe.
A moszkvai magyar nagykövetség épülete, innen költöztetik el a rezidenciát:
A Moszkvai Magyar Kulturális Intézet átalakításának megtervezésére és a munkálatok kivitelezésére 2018 júliusában írtak ki közbeszerzést, a tárgyalásos eljárásban ajánlattételre csak a külüggyel korábban is üzleti kapcsolatban álló Mega-Logistic Zrt.-t kérték fel.
Az Átlátszó 2013-ban arról írt, hogy a Mega-Logistic annak az eredetileg terménykereskedelemmel foglalkozó Galla Invest Kft.-nek az átalakulásával jött létre, amely felbukkant a volt kisgazda államtitkár, Szabadi Béla büntetőügyében is. A Galla Invest Kft. az első Orbán-kormány idején Szabadi utasítására áron alul vásárolhatott a földművelési minisztérium tulajdonában lévő Tartalékgazdálkodási Kht. stratégiai élelmiszerkészletéből több tízezer tonna lisztet és cukrot. Az akkori tulajdonos-ügyvezetőt, Lóki Gézát a perben a bíróság okirat-hamisításért elítélte.
Az azóta Mega-Logistic Zrt.-vé alakult vállalkozás jelenleg is Lóki Géza családtagjainak tulajdonában áll, és a közpénzes megbízások sem kerülik el:
2011 decemberében a külügyi tárca öt céggel szerződött a külképviseletek felújítására 1,2 milliárd forint értékben, köztük a Mega-Logistic Zrt.-vel: az összesen 1 milliárd forintos megbízásból 725 millió a Mega-Logisticnál landolt az Átlátszó cikke szerint.
Tavaly a hvg.hu írta meg, hogy 3,8 milliárd forintért ők újíthatják fel az új washingtoni magyar nagykövetség épületét.
A Lóki család által alapított és azóta a Mega-Logistic Zrt.-be olvasztott Gastro Finomságok Zrt. a Junior Vendéglátó Zrt.-vel közösen 2014-ben elnyerte a MH Egészségügyi Központ közétkeztetési tenderét. Az akkor mindössze másfél éves cég ezzel egy 1,2 milliárdos megbízással gyarapodott. | https://24.hu/kulfold/2019/03/12/mega-logistic-zrt-moszkva/ | https://web.archive.org/web/20231114051933/https://24.hu/kulfold/2019/03/12/mega-logistic-zrt-moszkva/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/okirat-hamisitasert-elitelt-magyar-vallalkozo-csaladi-cege-kapott-6-milliardos-munkat-moszkvaban | 24.hu | hungarian-news | 2019-03-12 07:54:00 | [
"Lóki Géza"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Mega-Logistic Rt."
] | [
"Európa",
"Oroszország"
] | [
"közbeszerzés",
"magánokirat-hamisítás",
"építőipar",
"diplomácia",
"klientúra"
] | [] |
48,807 | HVG vs. kormány Paks-per: Nyertünk, de a lényeget tovább titkolhatják | Úgy nyerte meg az adatigénylési perét a hvg.hu szerkesztősége, hogy a Paks II. atomerőmű kulcsrakész építéséről szóló magyar-orosz fővállalkozói szerződés megannyi lényeges – talán épp a legfontosabb – pontját kitakarhatja a közérdekű adatot birtokló Süli János tárca nélküli miniszter. A Fővárosi Törvényszék minap meghozott, 28 oldalas első fokú, nem jogerős ítélete nehezen követhető logikával mazsolázott a dokumentumban. | Úgy nyerte meg az adatigénylési perét a hvg.hu szerkesztősége, hogy a Paks II. atomerőmű kulcsrakész építéséről szóló magyar-orosz fővállalkozói szerződés megannyi lényeges – talán épp a legfontosabb – pontját kitakarhatja a közérdekű adatot birtokló Süli János tárca nélküli miniszter. A Fővárosi Törvényszék minap meghozott, 28 oldalas első fokú, nem jogerős ítélete nehezen követhető logikával mazsolázott a dokumentumban.
Az ítéletet teljes egészében itt olvashatja el:
Meglehet, a Fővárosi Törvényszék részben a hatása alá került az ugyanennek a bíróságnak a másodfokon eljáró tanácsa által hozott, nem fellebbezhető, február 8-ai részítéletnek, amely egyetlen kivétellel ugyanezeket a pontokat tartotta titokban tartandónak a Jávor Benedek európai parlamenti képviselő által indított perben.
Hiába rendelkezik a közérdekű adatok nyilvánossá tételi kötelezettségéről a 2011-es infotörvény, ha egyes paragrafusai széles mérlegelési jogkört adnak az adatkezelő hatóságoknak, amire csak ráerősítenek más jogszabályok. Ráadásul ezúttal nemzetközi szerződés nyilvánosságáról kellett dönteni, és egyáltalán nem egyértelmű, mi a helyzet olyankor, ha maga a szerződés hivatkozik ugyan a hazai és az uniós jogszabályokra, ám széles körű biztosítékot nyújt a partnerország cégei üzleti titkainak megőrzésére. Erősen leegyszerűsítve, a bíróság úgy hozta meg a döntést, hogy „arányossági teszt” keretében mérlegelte, mit méltányoljon inkább: az üzleti érdek sérelmét vagy az állampolgárok életfeltételeit, befizetett adójuk sorsát befolyásoló adatok nyilvánosságához fűződő közérdeket. Az ítéletet elolvasva bizton állítható: ennek a mérlegelésnek nincs objektív mércéje, tesztnek nevezni erős túlzás.
A közel két éve, 2017. április 28-án beadott, majd menet közben egy alkalommal módosított keresetlevelünkben az említett – az állami Paks II. Zrt. és a Roszatom egyik leányvállalata közötti – fővállalkozói szerződés tartalmát kívántuk megismerni. Az ítélet meglehetősen sok információt engedne a nyilvánosság elé. Ha jogerőre emelkedne – de feltehetően mind a perbe beavatkozó Roszatom, mind az alperes tárca nélküli miniszter fellebbezni fog – megtudhatnánk például számos lényeges körülményt. Például azt, hogyan rendelkeztek a felek a garanciák, a szavatosság, az esetleges nukleáris károkért való felelősség kérdésében; mik a biztosítási szabályok; hogyan ütemezik a beruházást; mi a módja az alvállalkozók bevonásának; mi az irányadónak tartott jog, a vitarendezés módja.
Kiderülne, hogyan képzelik el a vis major esetére vonatkozó felelősség meghatározását (ami akár a szerződés megszűnését is maga után vonhatja), fény derülne a pótmunkák, az esetleges határidő-hosszabbítás, a beruházás felfüggesztésének illetve módosításának lehetséges menetére.
Illúzióink persze nem lehetnek, még ha teljesülne is – elvileg 15 napon belül – az ítélet, a bírói indoklásból kiderül, hogy a részletekre igencsak módjával tér ki a dokumentum, amihez számos függelék tartozik. Csak egyetlen jellemző rész az ítéletből: méltányolva a Roszatom üzleti érdekének nagyfokú sérelmét, a bíróság kitakartatta a szerződéses árra, a fizetési feltételekre vonatkozó passzusokat, miközben megjegyezte, hogy maga az ár ebből a szövegből nem is derül ki, mivel az csak utal a szerződés mellékletére. Amit persze végképp nem ismerhetünk meg. A szerkesztőségünk, majd Jávor által indított, nem egészen ugyanazokra a közérdekű adatok kiadására indított perek tehát jogerőre emelkedés után sem fognak minden kormányzati titokra fényt deríteni.
Más kérdés, hogy eleve nem kellemes olyan alperesi beavatkozó – azaz roszatomos – érvelést olvasni, amely szerint a paksi beruházásról szóló magyar-orosz „Kormányközi Egyezmény rendelkezései speciális szabályok az Infotörvényhez képest, és így a Kormányközi Egyezmény alkalmazandó a törvénnyel szemben” a nyilvánosságra hozatal kérdésében. Bizonyítékként csatolta dr. Király Miklós szakvéleményét , amelyet az orosz fél számára egy másik – feltehetően a Jávor-féle – perhez készített. Összefoglaló megállapítása szerint a nemzetközi szerződést kihirdető törvény elsőbbséggel bír a többi törvénnyel szemben, amely rangviszony érvényre juttatása valamennyi állami szerv feladata. Jogtudományi szempontból ez nyilván így van, ami viszont éles megvilágításba helyezi a magyar-orosz nukleáris szerződések elfogadásának antidemokratikus körülményeit. A két kormány megegyezett, hogy amit lehet, el fog titkolni a közvélemény előtt üzleti érdekre, meg nukleáris biztonsági szempontokra hivatkozva – olvasható ki, szinte szó szerint a mostani, nem jogerős ítéletből:
Az alperes tárca nélküli miniszter, illetve képviselője a peres eljárásban
Előadta, hogy a Kormányközi Egyezmény 13. cikk (3) es (4) bekezdése alapján a felek minimálisra korlátozták azon személyek körét, akiknek hozzáférésük van a szerződéses információkhoz és biztosítoták, hogy azokat csak az egyezményben rögzített célok érdekében használják fel. Előadta, hogy egyik fél sem tagadhatja meg a kötelező erejű jogszabályban meghatározott vagy hatáskörrel rendelkező bíróság által elrendelt információ átadását. Az információt átadó fél illetékes hatósága, vagy meghatalmazott szervezete az ilyen esetekben jóhiszeműen együttműködik a másik féllel illetékes hatósággal vagy meghatalmazott szervezettel annak érdekében, hogy az átadás olyan formában történjék, amelynek révén az átadott információ mennyisége a vonatkozó törvény vagy illetékes bírósági határozat által megkövetelt minimális, valamint a másik fél illetékes hatósága vagy meghatározott szervezete számára elfogadható mértékű legyen. | https://hvg.hu/gazdasag/20190314_Hvghu_vs_kormany_Reszben_nyilvanos_a_paksi_fovallalkozoi_szerzodes | https://web.archive.org/web/20211222175746/https://hvg.hu/gazdasag/20190314_Hvghu_vs_kormany_Reszben_nyilvanos_a_paksi_fovallalkozoi_szerzodes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hvg-vs-kormany-paks-per-nyertunk-de-a-lenyeget-tovabb-titkolhatjak | HVG | hungarian-news | 2019-03-14 17:01:00 | [
"Süli János"
] | [
"MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.",
"Roszatom"
] | [] | [
"energia",
"ítélet/döntés",
"atom",
"antikorrupció",
"üzleti titok",
"hitelezés",
"jogalkotás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"erőmű",
"adatigénylés"
] | [
"Paks II"
] |
48,808 | Napokon belül kiadhatják Portugáliának a Football Leaks kiszivárogtatóját | Tíz napon belül kiadják Portugáliának a Football Leaks mögött álló hackert, G. Pintót – nyilatkozta a férfi ügyvédje az AFP hírügynökségnek. Deák Dávid erről azután beszélt, hogy a Fővárosi Törvényszék jogerősen is elrendelte a hacker letartóztatását és kiadatását. | Tíz napon belül kiadják Portugáliának a Football Leaks mögött álló hackert, G. Pintót – nyilatkozta a férfi ügyvédje az AFP hírügynökségnek. Deák Dávid erről azután beszélt, hogy a Fővárosi Törvényszék jogerősen is elrendelte a hacker letartóztatását és kiadatását.
Az ügyvéd meglátogatta védencét a börtönben, aki nagyon „elkeseredett” a hír hallatán.
A január 18-án, Budapesten elfogott, majd házi őrizetben tartott Pintót a többi közt azzal gyanúsítják, hogy üzleti leveleket, jegyzőkönyveket, megállapodásokat és egyéb iratokat hozott nyilvánosságra több felületen is az interneten, főként a Football Leaks oldalon.
Az információkat a Sporting CP levelezőrendszerének feltörésével, illetve a Doyen Sport számítógépes rendszerébe behatolva szerezte. Emellett a vád szerint a Doyen Sport ellen zsarolási kísérletre is sor került, a cég egy tisztviselőjével találkozott egy autópálya melletti benzinkútnál Lisszabon környékén, 500 ezer és 1 millió euró összeget nevezve meg, amennyiért nem hozná nyilvánosságra a megszerzett adatokat. | https://hvg.hu/sport/20190314_Napokon_belul_kiadhatjak_Portugalianak_a_Football_Leaks_kiszivarogtatojat | https://web.archive.org/web/20200926212924/https://hvg.hu/sport/20190314_Napokon_belul_kiadhatjak_Portugalianak_a_Football_Leaks_kiszivarogtatojat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/napokon-belul-kiadhatjak-portugalianak-a-football-leaks-kiszivarogtatojat | HVG | eu-news | 2019-03-14 19:14:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Portugália"
] | [
"ítélet/döntés",
"antikorrupció"
] | [] |
48,809 | Botrányosan foglalták el a szemétszállító céget, hogy aztán minden ugyanúgy maradjon | Bár az egyik legnagyobb önkormányzati hulladékgazdálkodási társulás éléről sikeresen kiszorították az ellenzékben politizáló Gémesi Györgyöt, a szakmai képtelenségek sora folytatódik. | https://hvg.hu/gazdasag/201911__zold_hid__hulladekgyujtes__veszteseges_szolgaltatok__penz_aszemetben | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/botranyosan-foglaltak-el-a-szemetszallito-ceget-hogy-aztan-minden-ugyanugy-maradjon | HVG | hungarian-news | 2019-03-16 16:00:00 | [
"Fördős Attila",
"Rétvári Bence",
"Vécsey László"
] | [
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Nógrád megye",
"Pest megye"
] | [
"energia",
"támogatás",
"hulladéküzlet",
"gazdálkodás",
"lobbi",
"EU",
"üzemeltetés",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"nyomásgyakorlás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
|
48,810 | Mostantól nem ehetsz úgy Big Mac-et, hogy abból ne részesüljön a NER | Teljes modellváltást hajt végre Magyarországon a McDonald’s azzal, hogy helyi leányát eladja egy kormányközeli üzletembernek. Míg eddig a gyorsétteremlánc több tucat egységet üzemeltetett hazánkban és több mint húsz cégtől szedett tízmilliós díjat azért, hogy azok Mekiket működtethessenek, a jövőben – némileg leegyszerűsítve – már csak a logót adja az itteni éttermekhez. | Teljes modellváltást hajt végre Magyarországon a McDonald’s azzal, hogy helyi leányát eladja egy kormányközeli üzletembernek. Míg eddig a gyorsétteremlánc több tucat egységet üzemeltetett hazánkban és több mint húsz cégtől szedett tízmilliós díjat azért, hogy azok Mekiket működtethessenek, a jövőben – némileg leegyszerűsítve – már csak a logót adja az itteni éttermekhez.
A multinacionális csoport magyarországi helytartója pedig Scheer Sándor, a Fradi stadiont és a vizes vb úszóarénáját is építő Market csoport tulajdonosa, Orbán Viktor túraszervezőjének üzlettársa lesz. Mostantól a magyarországi McDonald’s-okban elköltött pénz nagy része rajta folyik majd keresztül.
Az amerikai csoport, és Scheer február közepén jelentették be, hogy a magyar vállalkozó megveszi a McDonald’s magyar leányvállalatát, és ezzel a multicég „DL partnerként fejleszti és üzemelteti a piacon működő éttermeket”. Az azonban, hogy – amint egy forrásunk fogalmazott –
ezzel Scheer lett a magyar McDonald’s,
még azoknak sem volt teljesen egyértelmű, akik egyébként nagy vonalakban ismerik a gyorsétteremlánc működési modelljét.
Egy üzleti modell brutális nyereségrátával
Éppen ezért érdemes egy kicsit elmélyedni abban, hogyan is épül fel a McDonald’s hálózata. A lánc ha nem is a kezdetektől, de hosszú évtizedek óta, nagyjából a 60-as évek elejétől részben úgynevezett franchise rendszerben működik. Ez azt jelenti, hogy nem maguk üzemeltetik az éttermeket, hanem más cégekre, külső szerződéses partnerekre bízzák ezt a feladatot. Az ilyen vállalkozásoknak a McDonald’s előír bizonyos dolgokat, például hogy mit árulhatnak, kitől vehetik, hogyan kell berendezni az éttermet, mennyiért adhatják a Big Macet – de ha ezeket betartják, akkor gyűjthetik a pénzt a hamburgerek eladásából.
Persze azért cserébe, hogy használhatják a logót és árulhatják a McDonald’s termékeit, fizetniük kell, mint a katonatisztnek. Már az egyébként is költséges étteremnyitásnál is csengetni kell az amerikai multinak, utána pedig különböző jogcímeken a bevétel bizonyos – nem is jelentéktelen – részét folyamatosan továbbutalják az anyacégnek.
A lánc igazából egy vegyes rendszerben működik, az ilyen franchise partnerek mellett a McDonlad’s-nak saját éttermei is vannak, de folyamatosan egyre nagyobb a súlya az előbbi modellnek. Már néhány éve is azt írták a hálózatról, hogy az éttermek 85 százaléka franchise rendszerben működik, a legutóbbi, 2017-es éves jelentésében azonban a csoport már 90 százalékos arányt emlegetett. Öt év alatt a saját üzleteik számát lefelezték globálisan – szám szerint több mint 3 ezerrel csökkentették -, miközben hatezer új partnerek által üzemeltetett egységet nyitottak.
Az eltolódás nem véletlen, a franchise-ban ugyanis sokkal több pénz van, és kevesebb kockázat, mint a saját éttermekben. Kevesebbet kell nyűglődni az éttermekkel, ezért sokkal több nyereséget lehet elérni ebben a működési struktúrában.
A háromezer saját vendéglő bezárásával párhuzamosan nem meglepő módon csökkent a cég bevétele, hiszen így nem a Big Mac teljes ára kerül hozzájuk, csak annak egy része, amit a franchise partner szerződés alapján tovább utal. A nyereségük viszont nőtt, mivel a költségek a bevétel csökkenésénél is jobban estek. A magyarázat, hogy míg a saját éttermeknél a bevételnek csak 18 százaléka marad meg nyereségként (a többi elmegy fizetésekre, villanyszámlára, alapanyagokra, stb.), addig a franchise-nál 82 százalék. Előbbi sem rossz arány, utóbbi azonban egészen elképesztően magas.
Az ingatlanokon kaszálnak
Persze ehhez az is kell, hogy jól megkérjék a McDonald’s aranyló íves logója használatának az árát a partnerektől, akik több dologért is fizetnek a csoportnak. Már a nyitásnál is le kell tenni az asztalra franchise díjként egy elég jelentős összeget. Az Egyesült Államokban ez 45 ezer dollár, azaz jelenlegi árfolyamon nagyjából 12 millió forint, itthon vélhetően valamivel kevesebb. Ez azonban csak töredéke a tőkeigények. Magyarországon nagyjából 200 millió forint, az USA-ban 1-2 millió dollár elindítani egy üzletet.
Aki ezt kifizeti, elvileg 20 évig árulhatja a Big Macet, ám a költségek nem érnek ezzel véget, hiszen – ahogy erről már volt szó – a bevétel egy részét is tovább kell utalni. Az úgynevezett royalty a külföldi cikkek szerint 4 százalék, a McDonald’s magyar leányának beszámolója alapján azonban itthon például 1 százalékponttal magasabb. Azaz
aki Magyarországon McDonald's éttermet üzemeltet, minden huszadik vevőtől beszedett forintot adja tovább a csoportnak azért, hogy a lánc része lehet.
A legnagyobb költség azonban nem ez, hanem a bérleti díj. A McDonald’s ugyanis előre megszabja, hogy hol lehet éttermet nyitni, és ezek szinte kivétel nélkül saját ingatlanok, amiket aztán a partner az amerikai cégtől bérel. Méghozzá elég borsos áron: a bevételük átlagosan több mint tizede megy el erre, de akad állítólag olyan üzlet, ahol a 15 százalékot közelíti az arány. Az átlagos aránnyal számolva itthon például 45 és 90 millió forint között lehet egy étterem éves bérleti díja.
Mára tulajdonképpen ez lett az egyik legfontosabb bevételei forrása a McDonald’s-nak: 2017-ben 6,5 milliárd dollárt szedtek össze bérleti díjakból, ami majdnem duplája a royalty – tehát a logóhasználatért kért – bevételnek. Nem csoda, hogy a Quartz már két éve is úgy fogalmazott, hogy
a McDonald’s nem csak egy gyorsétteremlánc, hanem egy ingatlancég is.
Az anyavállalatnak (az elszámolt amortizáció nélkül) 2017 végén 36,6 milliárd dollárja, azaz több mint 10 ezer milliárd forintja volt ingatlanokban és berendezésekben. Ez nem kevés pénz, a magyar államadósság harmada.
A 6 milliárdot is meghaladó bevétel pedig azt jelenti, hogy majdnem 20 százalékos hozamot hoztak az ingatlanok. Mintha egy 50 négyzetméteres józsefvárosi lakást havi 400 ezerért adnánk ki. A Quartz szerint egyébként ennek a működési modellnek adózási okai is lehetnek, az ingatlanokból származó bevételekre ugyanis az Egyesült Államokban némileg eltérő szabályok vonatkoznak.
Amikor már csak a logót adják
Szóval némileg leegyszerűsítve a McDonald’s úgy működött, hogy volt néhány saját étterme, egyébként pedig helyi kisvállalkozásokkal szerződött le világszerte, akik így használhatták a logóját árulhatták a termékeit, cserébe pedig bevételük egy jelentős hányadát ilyen olyan formában továbbutalták.
Egy idő után azonban a csoportnak még ez az ingatlankezelés is kissé terhes lett, és elkezdtek átállni arra, hogy úgynevezett Developmental Licensee (DL) megállapodásokat kötnek egyes országokra. Ilyenkor a partner intéz mindent: működteti a korábban saját tulajdonban lévő éttermeket, szedi a royalty-t, illetve a bérleti díjat, és ő felel a beruházásokért, azaz a fejlesztésekért is. Ahogy a McDonald’s-nál a lapunk kérdéseire küldött válaszokban külön felhívták a figyelmet: a DL sajátossága, hogy a hagyományos franchise-partneri rendszerrel szemben az anyavállalat részéről nem igényel tőkebefektetést. Ennek megfelelően viszont a bevétel is kevesebb: a partner csak a márka használatáért fizet.
Ez a modell elsősorban Latin-Amerikában terjedt el, de a cégnél kérdésünkre elmondták, hogy világszinten több mint 80 piacukon*Köztük például Dániában, Finnországban, Norvégiában és Svédországban működik olyan struktúra, ahol helyi tulajdonos felel a piac működéséért. A tapasztalatok pedig vélhetően jók, hiszen folyamatosan növelik az így fenntartott egységek számát: tavaly már közel hétezer éttermüket üzemeltette DL partner, ami csak az egy évvel korábbinál bő 10 százalékkal több.
A kilencmilliárdos magyar leány
Mostantól pedig így fog üzemelni a 89 magyarországi (49 budapesti és 40 vidéki) étterem is. A magyar érdekeltséget eddig meglepően közel tartotta magához az amerikai cég, nálunk ugyanis még franchise partnerből sem volt kiugróan sok. Miközben globális szinten már csak minden tizedik étterem van a lánc saját tulajdonában, itthon az üzletek közel felét ők tartották fenn. Emellett pedig szedték a franchise díjat közel két tucat partnerüktől, akik összesen 46 egységet működtetnek.
Mindez 2017-ben például 27,6 milliárdos árbevételt és közel 3 milliárdos adózott eredményt hozott a magyar leánynak. A forgalom nagy részét a saját üzletek adták, a nemzetközi trendek alapján azonban valószínűsíthető, hogy a profitból már jóval nagyobb részt hasított ki magának franchise hálózat.
A McDonald’s Kft. egyébként egy ideje már nem bontja meg a franchise bevételek bérleti díjra és royalityre, néhány éve azonban még ezt is megtették. Akkor a partnerek által fizetett összeg kétharmada jött bérleti díj formában, a maradék pedig a márkanévhasználat.
A jövőben pedig ezt az egészet Scheer Sándor felügyeli.
Ő működteti a korábban McDonald’s tulajdonban lévő éttermeket, szedi a különböző díjakat a franchise partnerektől, fejleszti hálózatot, intézi a kiszállítás bevezetését, azaz lényegében mindent. A márka használatáért pedig jutalékot fizet az amerikai anyacégnek.
Azt nem tudni, hogy pontosan mennyit, hiszen ezt a felek üzleti titokként kezelik, de a McDonald’s üzleti gyakorlata alapján forintban vélhetően százmilliós, de inkább milliárdos tételről lehet szó (nyilván a forgalomtól függően).
Scheer Sándornak egyébként már a vásárláshoz is valószínűleg mélyen a zsebébe kellett nyúlnia, épp azért, mert a McDonald’s itthon is komoly ingatlanvagyonnal rendelkezik. A legutóbbi beszámoló szerint több mint 8 milliárd forintjuk volt ingatlanokban, és további 2 milliárd egyéb eszközökben. Ehhez pedig túl sok hitel nem társult, így a nettó eszközérték is elérhette a 9 milliárd forintot. | https://g7.hu/vallalat/20190318/mostantol-nem-ehetsz-ugy-big-mac-et-hogy-abbol-ne-reszesuljon-a-ner/ | https://web.archive.org/web/20230610052812/https://g7.hu/vallalat/20190318/mostantol-nem-ehetsz-ugy-big-mac-et-hogy-abbol-ne-reszesuljon-a-ner/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mostantol-nem-ehetsz-ugy-big-mac-et-hogy-abbol-ne-reszesuljon-a-ner | G7 | hungarian-news | 2019-03-18 15:47:06 | [
"Orbán Viktor",
"Scheer Sándor"
] | [
"Market Építő Zrt.",
"McDonald's Corporation"
] | [] | [
"vendéglátás",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,811 | VISSZAÉLHETTEK A KÉPZÉSI PÉNZEKKEL | Évek óta húzódik az a jogvita, amely egy 2010 előtti, 150 millió forintos állami támogatásból megvalósuló továbbképzési program elszámolása miatt indult. A zánkai Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft. pereskedik a Független Pedagógiai Intézettel, amely Horn Gábor volt SZDSZ-es politikus, 2002 és 2008 között koordinációs államtitkár testvéréhez köthető. Információnk szerint a képzésekben összeférhetetlenség, kettős számlázás és egyéb szabálytalanságok is felmerültek. | Évek óta húzódik az a jogvita, amely egy 2010 előtti, 150 millió forintos állami támogatásból megvalósuló továbbképzési program elszámolása miatt indult. A zánkai Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft. pereskedik a Független Pedagógiai Intézettel, amely Horn Gábor volt SZDSZ-es politikus, 2002 és 2008 között koordinációs államtitkár testvéréhez köthető. Információnk szerint a képzésekben összeférhetetlenség, kettős számlázás és egyéb szabálytalanságok is felmerültek.
A Gyurcsány-kormány idejére nyúlik vissza annak a peres ügynek az előzménye, amely egy 150 milliós kormányzati támogatás felhasználása miatt indult a Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft. és a Független Pedagógiai Intézet (Füpi) között. Utóbbi szervezet szakmai vezetője Horn György, Horn Gábor volt SZDSZ-es politikus, egykori államtitkár testvére, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium igazgatója.
A gyanús pénzmozgás, kettős számlázás, többrendbeli jogszabálysértés és összeférhetetlenség miatt már a jogelőd zánkai intézmény vizsgálódni kezdett, és leállította a kifizetéseket. A pénzt 2008-ban, az akkor még Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrum (GYIC) néven működő szervezet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettől kapta pedagógus-továbbképzésekre és oktatási modulok kidolgozására, 2009 végéig kellett volna elkölteni. A szakmai megvalósítást a Füpire bízták – tudta meg lapunk. A GYIC-en belül létrehoztak egy önálló szervezeti egységet, a Szakképzési Szolgáltató Centrumot, amelynek koordinálnia kellett ezt a programot. Vezetője Kajos László lett, aki nem alkalmazottként, hanem megbízási szerződéssel vezette a centrumot, ennek ellenére a beérkezett számlák teljesítésének igazolása az ő feladata volt. A centrum képzések megszervezésével bízta meg a Füpit, amelynek igazgatója, Juhász Ildikó akkor Kajos László élettársa volt, és egyben a projektben is vezető szerepet vitt személyes megbízás alapján – közölte a Magyar Időkkel egy helyi forrásunk. Vagyis a Füpi által kiállított számlák jogosságát az intézet igazgatójának élettársa, Kajos Lajos centrumvezető igazolta. A korábbi menedzsmentnek feltűnt 2009 végén, hogy túl sok számla érkezett a Füpitől, amelynek az összértéke meghaladta az erre a célra szolgáló támogatás összegét, ezért leállította a további kifizetéseket. Mint megtudtuk, az ügy a bíróság elé került, a GYIC, illetve a jogutód Új Nemzedék Központ vissza akarja kapni a szerinte jogtalanul kifizetett pénzt, a pedagógiai intézet viszont ellenkeresettel élt, mert nem jutott hozzá a teljes összeghez.
Lapunk birtokába került dokumentumok szerint több esetben kétszer számlázott ki a Füpi egy-egy képzést, amelyeket két külön továbbképzésnek tüntettek fel, de minden dokumentum teljesen megegyezik, még az is, hogy hol és kik vettek ezeken részt. A jogszabályban meghatározott képzési dokumentációk hiányosak, sok esetben nincsenek meg a haladási naplók, jelenléti ívek, amelyekkel igazolható lenne, mi is történt. Olyan is előfordult, hogy ugyanaz a személy tartott egyszerre két helyen, de egy időben továbbképzést az aláírása alapján. Érdekes egybeesés, hogy a továbbképzéseken részt vevő intézmények 90 százalékával egy napon írták alá a szerződéseket. | https://www.magyaridok.hu/belfold/360934-360934/ | https://web.archive.org/web/20190611072422/https://www.magyaridok.hu/belfold/360934-360934/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszaelhettek-a-kepzesi-penzekkel | Magyar Idők | hungarian-news | 2016-02-08 22:11:00 | [] | [
"Független Pedagógiai Intézet"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"oktatás"
] | [] |
48,812 | Dél-alföldi milliárdos vágóhídját tolták meg Putyin bankjai | A legnagyobb orosz kereskedelmi bank adott hitelt és az orosz „kémbankként” emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank nyújtott garanciát a Mélykúton megépült víziszárnyas-feldolgozóhoz. Orbán Viktor a magyar modellt méltatta az üzem átadásakor, és azt mondta, valahogy így képzeljük a jövőt. Vajon mitől ilyen izgalmas Oroszországnak a magyar pecsenyekacsa? | Orbán Viktor miniszterelnök fontosnak ítélte a Mélykúton megvalósított víziszárnyas-feldolgozó üzemet, annyira, hogy leutazott a gyár átadására a tompai határ közelébe január végén. Sőt Európa egyik legkorszerűbb üzemét méltató beszédében mintául állította az elmondása szerint 40 millió eurós (durván 12,6 milliárd forintos) beruházást, amely 350 új munkahelyet teremt és amelyet egy magyar családi vállalat hozott tető alá.
Valahogy így képzeljük el a jövőt. Magyar vállalkozók belevágnak, magyar tervezők megtervezik, magyar építőipari cégek megépítik, utána magyar emberek dolgoznak a gyárban, magyar emberek vezetik a gyárat, és utána a profit is a magyarokhoz kerül
– vázolta a miniszterelnök a modellt. A 18 ezer négyzetméteres Hunent-gyárat tényleg két kiskunhalasi székhelyű cég, a Merkbau Kft. és a Modinvest Kft. építette fel, de azért nem teljesen erre a srófra készült projekt – derült ki, miközben kérdezgettünk a részletek után.
A Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt. ugyanis olyan családi vállalkozás, amelyben a kormány bankja, a Magyar Fejlesztési Bank is résztulajdonos.
Noha a beruházás munkahelyeket teremtett, a csoport régi üzemének bezárásával más állások megszűntek.
A gyárat átadták, de nincs minden készen, a beruházás pedig összességében a 20 milliárd forinthoz lesz közelebb.
A projektet nagyobb részben orosz állami bank hitelezi.
Arról, hogy pontosan mekkora és milyen üzem készül, a szűk baromfis szakmában sem tudtak közelebbit. Pedig kiemelt beruházásról van szó, a magyar kormány 4,4 milliárd forint támogatást nyújtott hozzá. Ez több, mint amennyit a legnagyobb magyar csirkegyárnak, a kisvárdai Master Good Kft.-nek juttattak tavaly, amikor a Bárány család 15 milliárd forintos kapacitásbővítéséhez 3,4 milliárdot adtak a közösből. Ezzel a csoport a hat legnagyobb kapacitású európai baromfifeldolgozó közé kerül, és azt vetítették előre, hogy a fejlesztések nyomán 50 százalékkal nőhet az árbevételük, vagyis 100 milliárd forint fölé érnek, hiszen 2017-ben már 69 milliárdos forgalomnál tartottak.
Csányi Sándorral is meg kell mérkőzni
A mélykúti Hunent ennél kisebb versenyző. A magyar piacon a harmadik legnagyobb víziszárnyas (pecsenyekacsa és húsliba) feldolgozója az övé, és az új vágóhídon naponta 50 ezer kacsát vagy 25 ezer libát tudnak levágni. Az éllovas ebben a szegmensben a Tranzitker, amelynek a többségi részét tavaly vette meg a francia LDC, a második pedig a nemrég Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségébe került Hungerit, amelyik a csirkeágazatban is nagyágyú. Ez a három cég fedi le a piac 80-90 százalékát, közülük tolta meg tehát az egyiket 4,4 milliárd ingyenpénzzel a kormány.
Kiss István, a Hunent igazgatóságának elnöke úgy kalkulált kérdésünkre, hogy az új beruházás révén a cég piaci része 30-35 százalék lesz, évi közel 20 milliárd forint árbevételt várnak, a beruházás megtérülési idejét pedig 7-8 évre teszik. A korszerűsítéssel tengerentúli országokba való beszállításra, illetve a meglévő piacaik jobb minőségű áruval való ellátására nyílik lehetőség – írta.
Mivel érdemelte ki a Hunent a megkülönböztetett figyelmet? Orbán Viktor beszéde kínált egy magyarázatot:
Tudom, hogy önök mindig támogatták a nemzeti alapon álló kormányokat. Azt is tudom és köszönöm, hogy én is mindig számíthattam önökre. És láthatják: önök is számíthatnak ránk.
De nemcsak kormányzati, hanem erős orosz hátszelet is kapott a beruházás. Orbán Viktor úgy fogalmazott, a költségek felét is meghaladó összeget, a nemzetközi tulajdonban, orosz részvétellel működő Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) tette bele a kalapba. Ez az egykori KGST napjainkban reinkarnálódott fejlesztési bankja, amelyben a többség az orosz államé, székhelyét pedig Budapestre tette. A Vlagyimir Putyin bankjaként emlegetett pénzintézetnek a magyar Országgyűlés példátlan módon teljes diplomáciai és pénzfelügyeleti mentességet szavazott meg, vagyis mindenféle magyar szabályozás, ellenőrzés nélkül működhet – a Népszava azt is pedzegette, hogy az orosz kémhálózat részeként.
Putyin egyik bankja adta a hitelt, a másik a garanciát
Az IIB már 2017-ben felbukkant a Hunenttel kapcsolatban, akkor Nyikolaj Koszov, a bank igazgatósági elnöke 40 millió eurós hosszúlejáratú hitelről beszélt, megemlítve, hogy a projektben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is segédkezett. A 40 millió eurós hitel önmagában akkora, mint a mélykúti beruházás bejelentett költsége, ezért megkértük a Hunentet, vágjon rendet a milliárdok között, magyarázza el mit építettek, hogyan állt össze a finanszírozás, mihez kellett az állami támogatás és mennyi saját erőt tettek a projektbe.
A válaszokból egy a 20 milliárd forintot közelítő beruházás képe és 2020-ig folytatódó építkezés sejlik fel. A cikk elején említett 12,6 milliárd a beruházás első fázisának tervezett költsége volt. A január végi átadásra az elsődleges feldolgozó üzem, az automata vezérlésű hűtőház, a szennyvíztisztító, az ivóvízellátás, ivóvíztisztító és 3 mélyfúrt kút készült el. A végszámlák kifizetése folyamatban van, előreláthatólag 13,8 milliárd forint körül alakul a beruházás összköltsége – becsülte Kiss István. A projekt második fázisában továbbfeldolgozó épül, ennek költsége várhatóan 3,5 milliárd forint lesz.
Kiss István a finanszírozás megoszlásáról konkrét számokat bank- és üzleti titokra hivatkozva nem közölt, de annyit elárult, hogy az önerő mértéke megközelíti a 4,4 milliárd forintos támogatás összegét. Ami a hitelt illeti, az alapkőletételkor 7 milliárd forintos kölcsönről volt szó, ami jóval kevesebb, mint a Koszov által említett 40 millió euró. A Hunent elnöke úgy pontosította az információkat, hogy a hitelt nem az IIB nyújtotta, hanem az bankgaranciát adott a támogatás, illetve a beruházási hitel biztosítékaként.
A hitelt egy másik, ugyancsak az orosz állam többségi tulajdonában álló pénzintézet, a Sberbank adta.
Ez Oroszország legnagyobb pénzintézete, főrészvényese az orosz jegybank, első embere pedig a gazdasági ügyekben Putyin elnök jobbkezeként emlegetett German Gref egykori orosz gazdasági miniszter.
A Hunent a 4,4 milliárd forint állami támogatáshoz azért nem teljesen ingyen jutott, a kötelezettségeket feszegető kérdésre azt válaszolta, hogy cserébe 350 új munkavállaló alkalmazását, illetve meghatározott szintű árbevétel- és bérköltség-növekedést kellett vállalniuk 7 éven keresztül.
Mezőkovácsházán másfél-két év múlva lehet újra vágóhíd
A 24.hu informátora úgy tudja, az állami támogatás döntés-előkészítési fázisában még arról volt szó, hogy a Hunent vállalja a Mezőkovácsházán bezárt egység felújítását két-három éven belül. A támogatásról 2017-ben döntöttek, tehát mostanára lassan el is készülhettek volna a felújítással. Most viszont már ott tartanak, hogy a felújítás különböző feltételekhez kötve valósulna meg, ha meglesz az új hűtőház, illetve ha megfelelő lesz a világpiaci helyzet, akkor lehet szó a régi gyár kipofozásáról. Kiss István válasza szerint a felújítás tervezése folyamatban van, a beruházás finanszírozási lehetőségeinek függvényében leghamarabb másfél-két év múlva indulhat újra a gyár. A hvg.hu korábban egy kommentelőt idézett, aki szerint az üzem bezárásával négyszázan kerültek utcára. Ez azt jelentené, hogy a 4,4 milliárdos állami támogatás szaldója mínusz 50 munkahely. Kiss István viszont más számot írt nekünk, szerinte 66 dolgozót kényszerültek a gyár bezárása kapcsán elbocsátani. A helyi munkaügyi központban azt közölték kérdésünkre, hogy csak a kormányhivatal vezetője nyilatkozhat, hány embert bocsátottak el a Pannon Lúd üzemének bezárásával. Békéscsabáról azonban néhány nap gondolkodás után azt válaszolták, hogy nem kívánnak válaszolni a kérdéseinkre. Így nem tudtuk tisztázni, nettóban mennyi munkahelyet teremtett a Hunent 4,4 milliárd forintból.
Kiemelt képünkön: Gyártósor a Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt. gyárában az üzemavatás napján, 2019. január 28-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd | https://24.hu/belfold/2019/03/18/hunent-orosz-hitel-orban-putyin/ | https://web.archive.org/web/20220817065520/https://24.hu/belfold/2019/03/18/hunent-orosz-hitel-orban-putyin/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/del-alfoldi-milliardos-vagohidjat-toltak-meg-putyin-bankjai | 24.hu | hungarian-news | 2019-03-18 06:00:00 | [
"Kiss István (Hunent)"
] | [
"Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt.",
"Merkbau Kft.",
"Modinvest Kft.",
"Nemzetközi Beruházási Bank",
"Sberbank"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Mélykút"
] | [
"támogatás",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hitelezés"
] | [] |
48,813 | Kereshető adatbázist készítettünk a TI által kiperelt, 2011-2016 közötti TAO-támogatásokról | A Transparency International Magyarország (TI) 2017-ben pert nyert az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen, amelynek a jogerős ítélet értelmében ki kellett adnia az arra vonatkozó adatokat, hogy mely cégek melyik sportegyesületnek mennyi TAO-pénzt juttattak 2011 és 2016 között. A TI-nak az EMMI hosszas időhúzás után több ezer oldalnyi kereshetetlen formátumú dokumentumot adott ki, amelyekből az Átlátszó kereshető adatbázist készített, így végre nyilvánossá és bárki által hozzáférhető vált több évadnyi TAO-adat. | 2017 márciusában a Transparency International Magyarország (TI) jogerősen pert nyert az Emberi Erőforrások Minisztériumával (EMMI) és a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) szemben. A korrupcióellenes szervezet a TAO-adatok nyilvánosságáért perelte a tárcákat, melyeknek a jogerős ítélet értelmében ki kellett adniuk, hogy mely sportszervezetek melyik cégektől mekkora összegű támogatást kaptak.
Az EMMI felülvizsgálatot kért az ítélet ellen, de 2017 októberében a Kúria is a TI javára ítélt, és kimondta, hogy a TAO-támogatás közpénz. Ezzel hosszú ideje tartó vita végére került pont, mert a kormány a TAO-rendszer 2011-es bevezetése óta azt állította, hogy a TAO nem közpénz, és titkolták a kapcsolódó adatokat.
Az Orbán-kormány 2011-ben vezette be a TAO-rendszert, amelynek lényege, hogy a cégek az adójuk egy részét látványcsapatsport-egyesületeknek (foci, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) ajánlhatják fel, és ennyivel kevesebbet fizetnek be az államkasszába. A programra 2011-ben még Brüsszel is rábólintott, mert az Európai Uniónak a kormány úgy érvelt, hogy a TAO közpénz (itthon ezt évekig tagadták), minden kapcsolódó adat nyilvános lesz (nem lett), és az utánpótlást támogatják vele (közben stadionok, teakonyha, külföldi igazolások, és profi játékosok fizetései lettek belőle). Végül 2017-ben az ítélőtábla és a Kúria is kimondta, hogy a TAO közvetett állami támogatás, mert az ország adóbevételeit csökkenti. Vagyis közpénz, és ezért a nyilvánosságra tartoznak az adatok.
A Kúria ítélete után hónapokkal, 2018 elején az EMMI apránként és kereshetetlen formátumban adta át a TI-nak a kért TAO-határozatokat, amelyek tartalmazzák, hogy mely cégek melyik sportegyesületnek mennyi pénzt adtak 2011 és 2016 között.
A korábbi feldolgozási kísérletek során kiderült, hogy a kiperelt több tízezer oldalnyi adat manuális feldolgozása mennyiségi korlátokba ütközik, ezért 2018 őszén a TI az Átlátszó rendelkezésére bocsátotta az EMMI-től kapott dokumentumokat, amelyekből Szedlák Ádám szakértő kereshető adatbázist készített egy szövegfelismerő program segítségével.
A TI által kiperelt, és az Átlátszó által feldolgozott TAO-adatok a taokereso.hu honlapon elérhetők.
Szűrhetünk közöttük cég, település, sportág vagy egyesület szerint, és készítettünk néhány keresőgombot is a – majd vélhetően legnépszerűbb – lekérdezéseknek: Felcsút, Puskás Akadémia, FTC, Veszprém, Videoton, OTP, Telekom.
Tao-kereső
Egy helyen a látványcsapatsportokba (foci, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) öntött közpénzek több évnyi dokumentációja.
A keresett szó beírása, vagy a fix keresőgombok megnyomása után megjelenik az oldalon, hogy hány találat van a megadott szóra a dokumentumokban. Láthatóvá válnak a keresett szót tartalmazó TAO-papírok releváns részei is, egy-egy irat nevére kattintva pedig megnyílik és átböngészhető az egész dokumentum.
Kereshető adatbázist készítettünk a 2011-2016 közötti TAO-támogatásokról from atlatszo.hu on Vimeo.
Hatalmas munka volt az adatbázis elkészítése
Az EMMI-től kapott dokumentumok feldolgozásáról, és az így létrejött keresőről Szedlák Ádám a következőképpen számolt be: „Az adatbázis létrehozásához rengeteg munkát végeztünk, amire egy használható formátumban megkapott adatbázis esetében szükség sem lett volna.
A PDF-formátumban elérhetővé tett dokumentumok visszadigitalizálása mindig jár némi veszteséggel. A karakterfelismerő szoftver (Abbyy Finereader) helyükre tudja forgatni a ferde sorokat, újra tudja alkotni a táblázatokat, de egy felismerhetetlenné fénymásolt szövegrészlettel, hivatalos pecséttel felülütött, iktatószámmal felülírt dokumentummal, amit esetenként a lefűzőmappa füleivel és a nemzetiszín szalaggal együtt szkenneltek be, csak a mágia bír(na) el.
A feladatot nehezítette az adatbázis mérete. Az EMMI-től durván 8 gigabájtnyi adatot kaptunk, ez a szövegfelismerés és munka közben 38 gigabájtosra hízott – optimalizálni lehetett volna a fájlok méretén, de fontosabb volt a gyors munka -, ami szöveggé konvertálva 509 megabájtot foglal el.
Azt, hogy hány oldalnyi szövegünk van, megbecsülni is felesleges. A nagyságrendet segít meghatározni, hogy tudjuk, 510 fájlt kaptunk, amelyek átlagosan 150-200 oldalasok. Akad pár 4-10 oldalas dokumentum is, de százas nagyságrendben találtunk 400 oldalnál is hosszabb anyagokat. És ebből mennyi az értékes? Kétoldalanként két sor, amiből kiderül, hogy melyik évben milyen cég mennyi TAO-pénzt adott melyik sportegyesületnek.
A szövegfelismerés nem százszázalékos pontossága miatt ezt érdemes két helyen is ellenőrizni. Ha egy érdekes adatot találunk a szöveges formátumú adatbázisban, akkor a részleteket a PDF-ből kell hozzáolvasni. Így biztosak lehetünk abban, hogy nem idézünk pontatlan adatokat.”
Felcsútnak többszáz milliót adtak állami cégek
Az évek során a legtöbb TAO-támogatás a focicsapatokhoz került, közülük pedig a legtöbb pénzt Orbán Viktor miniszterelnök szülőfalujának csapata, a felcsúti klub kapta.
A most publikált adatbázis elkészülte után kigyűjtöttük belőle, hogy kik és mennyi TAO-pénzt adtak Felcsútnak 2011 és 2016 között. Nincs nagy meglepetés: állami vállalatok és kormányközeli vállalkozók közbeszerzésekkel kitömött cégei öntötték a pénzt a Puskás Akadémiába.
A 2011/12-es idényben az állami tulajdonú MMBF Földgáztároló Zrt. volt a legbőkezűbb szponzor közel 255 millió forinttal, de adott 250-et Simicska Lajos Közgépje, egy ahhoz köthető környezetvédelmi cég 240-et, valamint 161 és 92 milliót a részben állami tulajdonú MOL Nyrt. két leányvállalata.
A 2012/13-as szezonban Felcsútra került TAO-pénzek valamiért nincsenek benne az EMMI-től kapott dokumentumokban, s ezáltal az adatbázisban sem szerepelnek.
A 2013/14-es idényben azonban a MOL 693 millió forintot, két leányvállalata 297 és 198 milliót, a közbeszerzésbajnok Duna Aszfalt 99 milliót, az Erzsébet-utalványokat forgalmazó állami cég 92 milliót, az OTP egyik leánycége közel 68 milliót, a Mészáros Lőrinc nevét viselő, szintén többszörös tendergyőztes Mészáros és Mészáros Kft. közel 40 milliót, Orbán Viktor édesapjának cége pedig 34,5 millió forint közpénzt adott a felcsúti focira.
A 2014/15-ös szezonban a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt 671 millió forintot, a Szíjj résztulajdonában lévő Hódút Freeway Kft. 238 milliót, és az akkor még csak Szíjjhez köthető, de ma már birtokában lévő Tief Terra Kft. 67 millió forint TAO-támogatást adott Felcsútnak. Emellett a MOL leányvállalata 605 millió forintot, az osztrák tulajdonú Swietelsky Vasúttechnika Kft. 278 milliót, Mészáros Lőrinc építőcége 183 milliót, a miniszterelnök édesapjának Dolomit Kft.-je pedig közel 109 millió forint közpénzt irányított a Puskás Akadémiához.
A 2015/16-os idényben a Mészáros és Mészáros Kft.-n keresztül érkezett Felcsútra 544,5 millió forint, Mészáros vasútépítő cége, az R-Kord Kft. pedig 39,6 milliót küldött. Emellett Szíjj László barátjának és üzlettársának, Varga Károlynak egyik cége, a szintén sok közbeszerzést nyerő Hódút adott 445,5 milliót, a szintén Varga érdekeltségébe tartozó Vakond Kft. és Magyar Vakond Kft. pedig 191 és 29,7 milliót. A Dolomit Kft.-től ebben az idényben 99 millió forint érkezett.
Arról már 2018 nyarán, az MLSZ-től kiperelt TAO-papírok alapján beszámoltunk, hogy ez a tendencia folytatódott a 2016/17-es és a 2017/18-as idényben is: akkor is állami és kormányközeli cégek tolták a pénzt Felcsútra és a többi NER-kedvenc focicsapatnak is.
Fidesz-közeli, állami, és multinacionális cégek öntik a TAO-pénzt a kormány kedvenc futballklubjaiba – itt vannak a nevek és a számok
Fél év alatt sikerült kiszednünk a Magyar Labdarúgó-szövetségből (MLSZ), hogy az elmúlt három évben melyik cégek nyújtottak TAO-támogatást egyes kormánykedvenc futballkluboknak. Most először kerül nyilvánosságra, mely cégeken keresztül dől a közpénz a Felcsút, a Fradi, a Kisvárda, a Mezőkövesd, és a Videoton kasszájába.
Mire jó a most publikált adatbázis?
TAO-támogatást nem csak futballklubok, hanem más látványcsapatsport-egyesületek is kaphatnak. A TI által az EMMI-től kiperelt, és az Átlátszó által kereshetővé tett dokumentumok sem kizárólag a focira vonatkoznak: megtalálhatóak köztük a különböző jégkorong, kézilabda, kosárlabda és vízilabda csapatoknak juttatott TAO-pénzek adatai is.
Az adatbázisban lehet keresni sportág, egyesület, település és cégnév alapján is.
Pár gombnyomás után kiderül, hogy adott falu/város kézi-, kosár-, hoki-, póló- vagy focicsapatának melyik cégek mennyi pénzt adtak; vagy egy bizonyos cég milyen kluboknak mekkora összegű TAO-t juttatott.
Bízunk benne, hogy újságírók és a sport vagy közügyek iránt érdeklődő civilek, helyi lakosok is aktívan keresgélni fognak a közzétett dokumentumokban, és sok érdekes információt találnak az adatbázis segítségével.
Tao-kereső
Egy helyen a látványcsapatsportokba (foci, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) öntött közpénzek több évnyi dokumentációja.
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond Felcsúton, a Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpontjának átadó ünnepségén 2018. október 13-án (fotó: kormany.hu) | https://atlatszo.hu/2019/03/19/keresheto-adatbazist-keszitettunk-a-ti-altal-kiperelt-2011-2016-kozotti-tao-tamogatasokrol/ | https://web.archive.org/web/20210918015314/https://atlatszo.hu/2019/03/19/keresheto-adatbazist-keszitettunk-a-ti-altal-kiperelt-2011-2016-kozotti-tao-tamogatasokrol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/keresheto-adatbazist-keszitettunk-a-ti-altal-kiperelt-2011-2016-kozotti-tao-tamogatasokrol | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-03-19 10:31:00 | [] | [
"Dolomit Kft.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Hódút Freeway Kft.",
"Hódút Hódmezővásáhelyi Útépítő Kft.",
"Közgép Zrt.",
"Magyar Vakond Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"MMBF Földgáztároló Zrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"R-Kord Kft.",
"Swietelsky Vasúttechnika Kft.",
"Tief Terra Építőipari Kft.",
"Vakond Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"sport",
"antikorrupció",
"adatigénylés"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
48,814 | OLAF-jelzések: A magyar hatóságok a Budapest Szíve Programban sem vontak felelősségre senkit | Mivel bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható és a büntethetőség is elévült, nem történt felelősségre vonás a Budapest Szíve Programmal kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által jelzett visszásságok miatt a magyar hatóságok részéről. Ez volt a nyomozás megszüntetésének indoka, a sajtóban megjelent hírek szerint azonban a kormány mégis fizetett az Európai Uniónak azért, hogy az ügy lekerüljön a napirendről. A büntetés pontos összegéről hiába érdeklődtünk a Miniszterelnökségen, megkeresésünkre nem reagáltak. | Mivel bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható és a büntethetőség is elévült, nem történt felelősségre vonás a Budapest Szíve Programmal kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által jelzett visszásságok miatt a magyar hatóságok részéről. Ez volt a nyomozás megszüntetésének indoka, a sajtóban megjelent hírek szerint azonban a kormány mégis fizetett az Európai Uniónak azért, hogy az ügy lekerüljön a napirendről. A büntetés pontos összegéről hiába érdeklődtünk a Miniszterelnökségen, megkeresésünkre nem reagáltak.
A Népszava tavaly őszi értesülése szerint 142 millió forintba került a magyar adófizetőknek az, hogy az ország megússza az uniós pénzbüntetést a Budapest Szíve Programmal kapcsolatos visszaélések miatt. A főváros V. kerületében, a Kálvin tér és a Szabadság tér közötti utcák megújítására szolgáló, és a belváros forgalomcsökkentését célzó beruházás 15 milliárd forintos költségéből 9,9 milliárd volt az uniós támogatás.
A városfejlesztés megvalósítására kiírt közbeszerzést a Reneszánsz Kőfaragó Zrt.-ből és a Bau Holding 2000 Zrt.-ből álló Budapest Szíve Konzorcium nyerte. Versenytárs nem volt, ezért az ajánlatkérők belementek a becsült költségeknél 10-15 százalékkal magasabb ajánlati árba is.
A program 2007-ben indult: két projektet, a Március 15. tér és környékének megújítását, valamint a Károly körút felújítását a fővárosi önkormányzat indította el. Az előbbi összköltsége 2,24 milliárd forint volt – benne 1,6 milliárdos EU-s pénzzel. Az utóbbi 3,14 milliárd forintból valósult meg, az összegből 2,7 milliárd forintot adott az unió. A beruházások 2011-ben a Budapesti Közlekedési Központhoz (BKK) kerültek.
A Budapest Szíve Program harmadik projektje a Belváros Új Főutcája volt. Ennek első ütemeként a Kálvin tér és a Szabadság tér között, a Petőfi Sándor utcát és a Károlyi Mihály utcát építették át. Erre 5,5 milliárd forintot költöttek, és az összegből 2 milliárd forint volt az uniós támogatás. A városfejlesztés következő ütemében a Ferenciek tere újult meg 4,3 milliárd forintért, amiből 3,6 milliárdot tett ki az EU-s pénz.
A projekt idején a fideszes Rogán Antal volt az V. kerület polgármestere, aki 2006–2014 között vezette a belvárosi önkormányzatot. A Budapest Szíve Program elindulásakor a főpolgármester az SZDSZ-es Demszky Gábor volt, aki 1990–2010 között irányította Budapestet. Demszky utóda 2010-ben a fideszes kötődésű Tarlós István lett.
Az EU irányított közbeszerzésre gyanakodott az egyetlen ajánlattevő miatt
Az Index írt arról 2012-ben, hogy az EU elég korán, már a második ütem elindulása előtt felfigyelt a projektre, és jelezte az aggályait. Az Európai Bizottság ugyanis irányítottnak találta a Budapest Szíve Program 2009-es közbeszerzési eljárását. A bizottság azt kifogásolta, hogy a tenderen kiválasztási kritérium volt a műemléki környezetben végzett milliárdos értékű referencia, amelyet aránytalan előírásnak tartott azzal együtt, hogy nem is kapcsolódik a tender tárgyához.
"A munkák nem kifejezetten történelmi épületek felújítására, hanem járda és közút burkolati felújítására irányultak. Bár az érintett utcák Budapest történelmi belvárosában találhatók, a kiírt kivitelezési tevékenységek nem voltak szignifikáns mértékben eltérőek a nem történelmi helyszíneken végzett munkáktól" – idézte a lap az Európai Bizottság jelentéstervezetét.
Mindezek miatt kilátásba helyezték azt, hogy összesen 1,8 milliárd forint uniós bírságot szabnak ki a fővárosra és az V. kerületi önkormányzatra. Az összeg egyik fele a fővárosi, a másik fele az V. kerületi önkormányzat költségvetését terhelte volna.
Az Index egy, az uniós ellenőrök munkáját ismerő forrásra hivatkozva számolt be arról, hogy miként terelődött a figyelem Budapest városfejlesztési programjaira. A leírtak alapján külön figyelemmel kísérik azokat a közbeszerzéseket, ahol csak egy pályázó indult. Így kerültek a figyelem központjába a Belváros Új Főutcája, a Budapest Szíve Program és a Margit híd pályázatai. A beruházások a kelleténél drágábbnak tűntek, ezért az uniós ellenőrök alaposabb vizsgálódásba kezdtek.
A fővárosi önkormányzat Demszky Gáborra mutogatott
Az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF 2014 végén lezárta a nyomozást, és 2015 januárjában attól volt hangos a magyar sajtó, hogy a szervezet a magyar ügyészséghez fordult a Budapest Szíve Programnál talált szabálytalanságok miatt.
Az OLAF továbbá pénzügyi javaslatot tett az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága felé. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője ezzel kapcsolatban a blogján írta meg, hogy a csalás elleni hivatal főigazgatója, Giovanni Kessler azt közölte vele levélben, hogy az OLAF az uniós támogatás visszafizettetését javasolta a projektet finanszírozó regionális politikai főigazgatóságnak.
Belváros-Lipótváros önkormányzata azzal védekezett, hogy az EU által jóváhagyott tartalomhoz képest a kivitelező az első ütemben 300, a második ütemben 600 millió forinttal kevesebbért teljesített. A megmaradt 900 millió forintot pedig jól használták fel: az Olimpia Park felújítására fordították.
Aztán – ahogy az Origo megírta – az V. kerületi önkormányzat közleményében elismerte, hogy az OLAF vizsgálódott a projekt ügyében, és kértek tőlük dokumentumokat. Ezzel együtt hangsúlyozták, hogy az EU által nyújtott támogatásokat is a közölt célra használták fel. A fővárosi önkormányzat részéről pedig arra hivatkoztak, hogy a Budapest Szíve Program második ütemének a közbeszerzési eljárása 2009-ben volt, amikor még Demszky Gábor volt a főváros polgármestere.
Két évig nyomozott a BRFK, de nem hallgattak ki senkit
Az OLAF ajánlása alapján a Fővárosi Főügyészség 2015 márciusában elrendelte a nyomozást, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt – írta a Népszava. A nyomozás lefolytatásával a főügyészség a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályát bízta meg.
Hogy kiket hallgattak meg az eljárás során, nem tudni, de izgulnia senkinek nem kellett, mert két év múlva, 2017 májusában megszüntették a vizsgálódást, részben mert bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható, részben elévülés miatt. Ez Polt Péter legfőbb ügyésznek Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője írásbeli kérdésére adott válaszából derült ki.
A nyomozás megszüntetésével kapcsolatban a Legfőbb Ügyészség szóvivője, Fazekas Géza az Átlátszó megkeresésére azt közölte, hogy az OLAF ajánlása szerint a Belváros-Lipótváros Önkormányzata által megvalósított, európai közösségi forrásokat is felhasználó, ,,Budapest Szíve" projekthez kapcsolódó tervezési szerződésekkel kapcsolatban bűncselekmény gyanúja merült fel.
Mégpedig azért, mert az engedélyes és tendertervek elkészítésére egy három cégből álló konzorciummal 2007 novemberében aláírt szerződést 2008 májusában – látszólag indokolatlanul – úgy módosították, hogy az önkormányzat a tervdokumentáción fennálló szerzői jogokról ellenérték nélkül lemondott a konzorcium javára – áll Fazekas Géza tájékoztatásában.
"Ezt követően az önkormányzat 2008. júliusában – közbeszerzési eljárás mellőzésével – szerződést kötött a konzorciummal a projekt teljes körű kiviteli tervdokumentáció elkészítésére 102 millió forint ellenérték fejében" – írta a szóvivő, hozzátéve, hogy a rendőrségi nyomozás során gyanúsítotti kihallgatás nem történt.
A BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya a nyomozást 2017. május 23-án megszüntette.
Fazekas Géza tájékoztatása szerint ennek indoka az volt, hogy szakértői vélemény szerint a szerződés önkormányzat számára hátrányos módosítása körülbelül 20-30 millió forintos vagyoni hátrányt okozhatott, amivel kapcsolatban a személyi felelősség a büntethetőség elévülése miatt nem vizsgálható. Az elévülés pedig – jegyezte meg a szóvivő – az OLAF ajánlásának megtétele előtt egy évvel bekövetkezett.
Ez a válasz nagyjából megegyezik azzal, amelyet 2017 júniusában Polt Péter adott az Országgyűlésben Szabó Tímea érdeklődésére.
Az ügy azonban ezzel még nem ért véget. 2017 szeptemberében ugyanis hazánkban járt az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának küldöttsége, és mint a Hír TV beszámolt róla, a felcsúti kisvasút és a négyes metró mellett a Budapest Szíve Programot is ellenőrizték, s szabálytalanságokat találtak. Az utóbbi projekt esetében többek között azt, hogy a kiírók eleve olyan feltételeket szabtak, amelyeknek csak a későbbi győztes konzorcium tudott megfelelni.
A Budapest Szíve Programmal kapcsolatos vitás helyzet sajtóértesülések szerint végül úgy rendeződött, hogy a magyar kormány 142 millió forint (440 ezer euró) pénzbüntetést fizetett. Az Átlátszó megkérdezte a Miniszterelnökségtől, hogy valóban ekkora összeget fizetettek-e ki, illetve, hogy miért mentek bele a pénzügyi ellentételezésbe, de válasz nem érkezett a megkeresésünkre. Ha mégis reagálnak, közzétesszük a választ.
Egy másik ügyben elmarasztalta a bíróság az egyik érintett cégvezetőt
Az Átlátszó 2012-ben írta meg, hogy a Bau Holding 2000 Zrt. nagyon jól feküdt az V. kerületi önkormányzatnál, mivel 2006 óta több mint 700 millió forint értékben kapott megrendeléseket Belváros-Lipótvárostól. A cégnek pár év múlva leáldozott a csillaga, ugyanis 2011-ben felszámolás alá került, és 2014-es megszűnéséig szerepelt az adóhatóságnál nyilvántartott, 180 napon túli, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező – nem magánszemély – adózók listáján.
A Bau Holding vezérigazgatója és tulajdonosa a cég alapításától 2010. július elejéig Borzován János volt. A férfi egyik ingatlanügyletével, az Auróra utcai józsefvárosi rendelő felújításával kapcsolatos visszásságokat a Direkt36 tárta fel. Az Átlátszó pedig azzal tudta folytatni a sztorit, hogy az ügy szálai a kalandos életű néhai Welsz Tamásig érnek.
Borzován János akkor került a nyilvánosság kereszttüzébe, amikor befolyással való üzérkedésért és felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettéért a vádlottak padjára került. A vád szerint Borzován, aki az ügy elsőrendű vádlottja volt, 2012-2013 között pénzt kért, hogy egy hatósági ügyet kijárjon a kerületi önkormányzatnál.
Ebben Rónaszéki László, a kerület volt jegyzője volt a segítségére – állította a vádhatóság. Az eljárásban a harmadik terhelt az a vállalkozó volt, aki pénzt adott Borzován Jánosnak, hogy engedélyt kapjon a helyi hatóságtól a Zizi Bár éjszakai nyitva tartására. A vádiratban megemlítettek egy beszélgetést is, amelynek során Borzován azt mondta, hogy "500 ezer forint lesz a fagyi".
A történtekért Borzován Jánost befolyással való üzérkedés és felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt elsőfokon két év szabadságvesztésre ítélték, amit a bíróság három évre felfüggesztett. Emellett ötmillió forint pénzbüntetést kell fizetnie.
Ezen a büntetésen súlyosbított 2018-ban a másodfokú bírósági döntés, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla megküldött az Átlátszónak. Igaz, az irat anonimizált, de a szereplők ismerete miatt egyértelmű, hogy kire mi vonatkozik.
Borzován János esetében négy évre emelték a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidejét, továbbá a vele szemben kiszabott pénzbüntetést, vagy annak meg nem fizetett részét a bíróság szabadságvesztésre változtatta át.
A másodrendű vádlottat jogerősen hivatali visszaélés bűntette miatt 1 év 6 hónap, börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Ennek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztették.
A Budapest Szíve Programot kivitelező konzorcium másik tagjával, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt.-vel kapcsolatban a Napi.hu adta hírül 2016-ban, hogy veszteségessé vált a tevékenysége, illetve, hogy tartozásai 2015-ben ötmilliárd forint körüli összegre rúgtak. Emiatt elindítottak egy reorganizációs programot, és a Reneszánsz Kőfaragót a korábbinál kisebb forgalmú, bányászati, kőfeldogozó céggé szervezték át. Az Opten adatai szerint a vállalkozás 2017-ben nettó 1,6 milliárd forintos árbevételt ért el, adózás előtti eredménye pedig 82,1 millió forint volt.
Címlapkép: a Belváros Új Főutcája egyik projekttáblája (forrás: V. kerület / belvarosujfoutcaja.hu). A céginformációt az OPTEN Kft. szolgáltatta. | https://atlatszo.hu/2019/03/18/olaf-jelzesek-a-magyar-hatosagok-a-budapest-szive-programban-sem-vontak-felelossegre-senkit/ | https://web.archive.org/web/20210928200337/https://atlatszo.hu/2019/03/18/olaf-jelzesek-a-magyar-hatosagok-a-budapest-szive-programban-sem-vontak-felelossegre-senkit/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/olaf-jelzesek-a-magyar-hatosagok-a-budapest-szive-programban-sem-vontak-felelossegre-senkit | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-03-18 10:37:00 | [] | [
"BAU Holding 2000 Zrt.",
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata",
"Miniszterelnökség",
"Reneszánsz Kőfaragó Zrt."
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"támogatás",
"EU",
"építőipar",
"önkormányzat",
"OLAF-vizsgálat",
"ügyészség"
] | [
"Budapest Szíve program"
] |
48,815 | Baranyi: A Szeviép finanszírozta Ujhelyi házfelújítását, Botka visszatartott félmilliárd forintot a villamosprojektnél | Szeged - A Szeviép finanszírozta Ujhelyi István szőregi házának felújítását, több tízmillió forint értékben - állítja lapunknak adott interjúja második részében Baranyi Sándor, a csődbe ment cég egyik tulajdonosa. Az egykori vezérigazgató mesélt a Szeviép bedőléséhez vezető útról is.
Helyreigazítás:
,,A 2019. március 19. napján megjelent cikkben: ,,Baranyi: A Szeviép finanszírozta Ujhelyi házfelújítását, Botka visszatartott fél milliárd forintot a villamosprojekteknél" című cikkünkben Baranyi Sándor alapján valótlanul híreszteltük, hogy a Szeviép azzal hálálta meg dr. Ujhelyi István segítségét, hogy finanszírozta háza felújítását, ami kb. 30- 40 millió forintba kerülhetett."
,,A 2019. március 20. napján megjelent cikkben: ,,Kormánypártok: Ujhelyi István válaszoljon - a Szeviép pénzén újította fel a házát?" című cikkünkben Nacsa Lőrinc KDNP frakció szóvivő alapján valótlanul híreszteltük, hogy a Szeviép 30-40 millió forint értékben újította fel dr. Ujhelyi István házát."
,,A 2019. március 20. napján megjelent cikkben: ,,Eljött az elszámolás ideje! - Ujhelyi valljon színt a házfelújításának pénzügyéről, de Botkának is tisztázni kell magát" című cikkünkben a szegedi Fidesz közleménye alapján valótlanul híreszteltük, hogy dr.Újhelyi István házának felújítását a Szeviép finanszírozta egy közbeiktatott cégen keresztül." | Hírportálunkat a Szegedi Törvényszék P.20.615/2019/12. sz. ítéletével a következők közlésére kötelezte Helyreigazítás: ,,A 2019. március 19. napján megjelent cikkben: ,,Baranyi: A Szeviép finanszírozta Ujhelyi házfelújítását, Botka visszatartott fél milliárd forintot a villamosprojekteknél" című cikkünkben Baranyi Sándor alapján valótlanul híreszteltük, hogy a Szeviép azzal hálálta meg dr. Ujhelyi István segítségét, hogy finanszírozta háza felújítását, ami kb. 30- 40 millió forintba kerülhetett." ,,A 2019. március 20. napján megjelent cikkben: ,,Kormánypártok: Ujhelyi István válaszoljon - a Szeviép pénzén újította fel a házát?" című cikkünkben Nacsa Lőrinc KDNP frakció szóvivő alapján valótlanul híreszteltük, hogy a Szeviép 30-40 millió forint értékben újította fel dr. Ujhelyi István házát." ,,A 2019. március 20. napján megjelent cikkben: ,,Eljött az elszámolás ideje! - Ujhelyi valljon színt a házfelújításának pénzügyéről, de Botkának is tisztázni kell magát" című cikkünkben a szegedi Fidesz közleménye alapján valótlanul híreszteltük, hogy dr.Újhelyi István házának felújítását a Szeviép finanszírozta egy közbeiktatott cégen keresztül."
Szeged - A Szeviép finanszírozta Ujhelyi István szőregi házának felújítását, több tízmillió forint értékben - állítja lapunknak adott interjúja második részében Baranyi Sándor, a csődbe ment cég egyik tulajdonosa. Az egykori vezérigazgató mesélt a Szeviép bedőléséhez vezető útról is.
– A Szeviép a megalakulása után nem sokkal vízépítésben piacvezető lett Magyarországon, az volt a fő profilunk. Azonban ez a piac szűk volt, csak vízépítési munkákból nem lehetett megélni, ezért úgy döntöttünk, hogy nyitunk, és más feladatokat is vállalunk – mondta Baranyi Sándor. A Szeviép volt vezérigazgatója szerint a hasonló méretű és profilú vállalkozások szinte csak az államtól vagy az önkormányzatoktól kapnak megrendeléseket. Emiatt szerinte a Szeviép élete ciklikus volt: akkoriban a választásokat követő két évben nem történt semmi, majd a másik két évben vadul dolgozott mindenki, hogy a következő választások előtt át lehessen adni az elkészült fejlesztéseket. – Ezeket az időszakokat is túl kellett élni, ezért vállaltunk Romániában is hasonló munkákat, hogy ezeket a ciklikusságokat kiegyenlítsük – tette hozzá.
A 2008-as válságig minden problémát megoldottak
Baranyi Sándor elmondása alapján a 2008-as válságig, ha akadtak is nehézségek, áthidalták azokat. Ráadásul a világválság úgy érte el a céget, hogy volt megrendelésük. – A térségbe épp akkor ért ide az M43-as építése, és Romániában is sok munkánk volt. Ezért úgy gondoltuk, hogy a válság majd nem okoz komolyabb nehézséget a Szeviépnek, pedig előttünk sok cég tönkrement – közölte. Végül azonban az egyik nagy építőipari cég csődje érintette a Szeviépet is: a társaság 450 millió forinttal maradt a szegedi cég adósa. Nem az volt azonban az egyetlen vállalkozás, amelyik nem fizetett a vállalatnak. Baranyi szerint egy budapesti szállodaépítésnél is bent ragadt 250 millió forintjuk. Összességében közel egymilliárd forintnyi kintlévőségük keletkezett a felszámolt cégeknél.
– A 2006-os választások után az akkori megszorítások miatt 2008-ig a szocialista kormány nem indított jelentősebb beruházásokat, így munka sem volt. Ezért kellett nyitnunk Románia felé. Oda akkor éppen özönlött az uniós pénz. Nyertünk is néhány tendert, de 2009-ben ott is megtörtént a baj – mondta a Szeviép korábbi vezetője.
Romániában ráfáztak az állami megrendelésekkel
Baranyi Sándor azt állítja, hogy 2009-re a szomszédos országban akkora lett a korrupció mértéke, hogy leállították az uniós források folyósítását. Mivel Romániában is az állammal, illetve az önkormányzatokkal szerződtek, így az EU-s támogatások folyósításának megszűnése miatt 850 millió forinttal maradt adósa a Szeviépnek a román közigazgatás. Emellett a bankrendszer is hozzátette a magáét. – 2009–2010-ben körülbelül tíz olyan vagy nagyobb, hazai tulajdonú építőipari cég volt Magyarországon, mint a Szeviép, azaz az árbevételük elérte vagy meghaladta a 10 milliárd forintot. Ezekből öt 2010-ig tönkrement. Egy közös pont volt az összesben: a bankrendszer – közölte Baranyi Sándor. Emlékeztetett, hogy az akkor Magyarországon működő pénzintézetek csaknem mindegyike külföldi tulajdonban volt. Baranyi azt mondta, hogy csak akkor kaptak hitelt, ha fel tudtak mutatni egy komolyabb megrendelésállományt, azaz volt munkájuk, márpedig a Szeviépnek volt. Mindezek ellenére két bank összesen 1,7 milliárd forinttal csökkentette a Szeviép hitelkeretét. Ez a pénz pedig hiányzott a vállalat finanszírozásából, hiszen a magyar állam ugyan még fizetett, de ekkor már csak jelentős késésekkel – mondta Baranyi.
Itthon a megszorítások miatt nem fizetett a kormány
– 2009-ben már mindenki tudta, hogy a 2010-es választások után az akkori kormány nem folytathatja a munkát. Bajnai Gordon és pénzügyminisztere, Oszkó Péter azzal a feladattal és céllal vették át a kormányzást, hogy a 6 százalékos államháztartási hiányt 3 százalékosra csökkentik, hogy ne induljon az ország ellen uniós kötelezettségszegési eljárás – emlékeztetett Baranyi. Ezt döntően úgy érték el, hogy 2009-ben a vállalkozások követeléseit az állam nem rendezte, hanem áttolta az új évre és az új kormányra. Ezzel azonban jelentősen megnehezítette az érintett vállalkozások működését. – Tehát itt is bekövetkezett az, ami Romániában: nem fizetett az állam, amivel viszont elképesztő méretű körbetartozásokat generált. Ezzel összességében körülbelül akkora kárt okoztak, mint a bankrendszer a hitelkeret csökkentésével, ráadásul szinte egy időben történt a kettő – tette hozzá.
Baranyi Sándor: Szegeden nem nyertünk közbeszerzést, legalábbis önállóan nem, csak konzorciumban, de így is ráfáztunk. Fotó: Karnok Csaba
Fővállalkozás: csak politikai kapcsolattal
– Szegeden nem nyertünk közbeszerzést, legalábbis önállóan nem, csak konzorciumban, de így is ráfáztunk. Összesen három ilyen volt a Botka-korszakban, az egyik az M43-as – folytatta Baranyi Sándor. Itt szálltak be az 1-es villamos felújításába, egy magyar cég alvállalkozójaként, amely szerinte komoly politikai kapcsolatokkal rendelkezett. Azonban a beruházás a város hibájából késett, és a szegedi városvezetés önös érdekektől vezérelve visszatartott csaknem félmilliárd forintot, ami – Baranyi szerint – szintén hozzájárult a fizetésképtelenséghez. Az M43-assal kapcsolatban Baranyi úgy fogalmazott: a semmiből előkerült, Botka László és Ujhelyi István által preferált spanyol cég politikai faló volt. A volt Szeviép-vezér kijelentette: abban az időben egy ekkora beruházásnál csak az lehetett fővállalkozó, akinek voltak politikai kapcsolatai, ahova pénzt csorgatott vissza. A spanyolokat Ujhelyi István és Botka László hozta az országba – mondta.
A spanyol cégnek nem volt forgótőkéje, nem voltak eszközei, emberei, így csak akkor fizetett a Szeviépnek, ha megkapta a pénzt a megrendelő állami NIF Zrt.-től, a pótmunkák árát viszont áttolták a következő évre vagy akár tovább is. Végül ez lett az igazi oka a Szeviép csődjének – állítja Baranyi. – 2009-re Magyarország pénzügyi értelemben kiszáradt, és az akkori baloldali kormányzat a hiánycél teljesítése érdekében akadályozta a teljesítési igazolások befogadását, az uniós pénzek kifizetését. Továbbá az akkori jogszabályok miatt visszatartotta azt az áfát, amit egyébként mi már az alvállalkozók felé kifizettünk. A teljesítési igazolások be nem fogadásának tökéletes példája, hogy a közúti forgalom már régen használta az M43-as vásárhelyi körforgalmát, azonban az állam még ekkor sem igazolta le az itt elvégzett pótmunkákat, de közben a mi alvállalkozóink már ellenünk tüntettek – hangsúlyozta avolt vezérigazgató. Hozzátette azt is: sajnál mindenkit, aki az ő csődjük miatt ment tönkre.
Ujhelyi több tízmillióba került
– 2008-ban Ujhelyi István segítségét azzal háláltuk meg, hogy finanszíroztuk a házának a felújítását, ami körülbelül 30-40 millió forintba kerülhetett – jelentette ki Baranyi Sándor. Elmondta, hogy a szocialista képviselő több pályázaton is segített nekik, másrészt az ő segítségével kerültek be a Tisza M43-konzorciumba a spanyol multi alá. Részleteket azonban nem árult el arról, pontosan hogyan történt ez az ügylet, így nem sikerült megtudnunk, hogy Ujhelyi István kérte-e a házfelújítást, vagy ők ajánlották fel neki. Annyi azonban kiderült, volt erre egy kapcsolattartó, aki tárgyalt a képviselővel, és megbízta a felújítást végző vállalkozást.
A baloldal döntötte be a Szeviépet
Az interjú első részében Baranyi Sándor elsősorban a baloldal politikusainak befolyásáról beszélt azokban a konzorciumokban, amelyekben a Szeviép is alvállalkozóként szerepelt. Elmondta, hogy szerinte pártfinanszírozásra is felhasználták az infrastrukturális fejlesztési forrásokat a politikusok, akik rendszerint külföldi multikat juttattak megbízásokhoz, így csak az ő vezetésük alatt lehetett munkához jutniuk a magyar vállalkozásoknak. A cég volt vezetője kitért arra is, hogy szerinte a baloldal döntötte be a Szeviépet, a legtöbb pénzük az M43-as autópálya építésekor, a szegedi villamosprojektben, egy csongrádi holtágtisztítási munkálatban, illetve romániai közbeszerzésekben ragadt benn. | https://www.delmagyar.hu/szeged-es-kornyeke/2019/03/baranyi-a-szeviep-finanszirozta-ujhelyi-hazfelujitasat-botka-visszatartott-felmilliard-forintot-a-villamosprojektnel | https://web.archive.org/web/20190520003306/https://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/baranyi_a_szeviep_finanszirozta_ujhelyi_hazfelujitasat_botka_visszatartott_felmilliard_forintot_a_villamosprojektnel/2591511/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/baranyi-a-szeviep-finanszirozta-ujhelyi-hazfelujitasat-botka-visszatartott-felmilliard-forintot-a-villamosprojektnel | délmagyar | hungarian-news | 2019-03-19 13:58:00 | [
"Baranyi Sándor",
"Botka László",
"Ujhelyi István"
] | [
"MSZP",
"Szeviép"
] | [] | [
"visszajuttatás"
] | [
"Szeviép-ügy"
] |
48,817 | Két stadion építése is drágult, de már a szemünk sem rebben az összeg láttán | A közbeszerzési értesítő szerint a Market Zrt. és a KÉSZ által épített Illovszky stadion 175 millió, a Pharos '95 által kivitelezett paksi stadion 100 millió forinttal fog többe kerülni. | A közbeszerzési értesítőben most megjelent adatok szerint a Vasas stadionjánának esetében az 5,851 milliárdos tétel 6,026 milliárd forintra nőtt, ez 175 millió forintos drágulás. Ez nem a teljes beruházás ára, azt eddig 8,1 milliárd forintra becsülték. A stadiont a Market és a KÉSZ építi, a komplexum a tervek nyárra készül el, és nemcsak stadion, hanem múzeum és szórakoztató komplexum is lesz egyben. A stadionról készült videót itt nézheti meg.
A paksi stadiont a Pharos 95 Kft. építi, mely januárban nyerte el az egri stadion kivitelezésének közbeszerzését is. A Pharos Paksra 1,997 milliárd forintot kért és kapott, méghozzá azzal az indoklással, hogy a szükséges pénzügyi fedezetet az „ajánlatkérő megemelte az érvényes ajánlat szerinti nettó vállalkozói díj mértékére” - vagyis úgy tűnhetett, hogy a kormány éppen azért csoportosított át plusz fedezetet, hogy a még ki sem írt tenderen érvényes legyen a cég ajánlata.
Most a költségek 2,096 milliárd forintra nőttek, mert a tervezés során alapul vett állapot - mely szerint a szomszédos magántulajdonú zártkeri ingatlanok önkormányzati tulajdonszerzés útján az ingatlan részét fogják képezni - jelenleg nem biztosított, így az egyik lelátóhoz támfalat kell építeni. | https://hvg.hu/ingatlan/20190318_ket_stadion_epitese_is_dragult_de_mar_a_szemunk_sem_rebben | https://web.archive.org/web/20190903111047/https://hvg.hu/ingatlan/20190318_ket_stadion_epitese_is_dragult_de_mar_a_szemunk_sem_rebben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-stadion-epitese-is-dragult-de-mar-a-szemunk-sem-rebben-az-osszeg-lattan-1 | HVG | hungarian-news | 2019-03-18 15:33:00 | [] | [
"KÉSZ Zrt.",
"Market Építő Zrt.",
"Pharos ’95 Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"stadion"
] | [] |
48,818 | Korrupcióval gyanúsítják, lemond a japán olimpiai bizottság vezetője | Takeda Cunekazu otthagyja a Japán Olimpiai Bizottság elnöki posztját és a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot. | A Kyodo hírügynökség már hétfőn megírta, hogy Takeda a nemzeti ötkarikás testület végrehajtó bizottságának keddi ülésén bejelenti majd távozását, és kedden délelőtt adta hírül, hogy a NOB-ban viselt tisztségeiről is lemond.
A sportvezető ellen tavaly decemberben emelt vádat a francia gazdasági ügyészség, mivel a gyanú szerint Takeda 2013-ban megvesztegetés szándékával utalt több mint kétmillió dollárt a Black Tidings szingapúri tanácsadó irodának azért, hogy bebiztosítsa a tokiói pályázat sikerét. A korábbi díjugrató ellen a NOB-ban etikai vizsgálat indult.
Japánban még 2016-ban vizsgálatot indítottak ennek kapcsán, majd a hivatalos szervek közölték, a kifizetés legális tanácsadói díj volt, és a Japán Olimpiai Bizottság is jelezte, hogy vizsgálóbizottsága szerint jogszerű volt az utalás. A 71 éves sportvezetőt a francia hatóságok kérésére japán ügyészek 2017-ben kihallgatták, tavaly decemberben pedig egy francia bíró előtt tett vallomást.
Takeda, aki versenyzett az 1972-es és 1976-os olimpián, 2001 óta vezeti a Japán Olimpiai Bizottságot, és 2012 óta tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, amelynek a marketingbizottságát vezette eddig. | https://hvg.hu/sport/20190319_korrupcioval_gyanusitjak_lemond_a_japan_olimpiai_bizottsag_vezetoje | https://web.archive.org/web/20210226120511/https://hvg.hu/sport/20190319_korrupcioval_gyanusitjak_lemond_a_japan_olimpiai_bizottsag_vezetoje | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/korrupcioval-gyanusitjak-lemond-a-japan-olimpiai-bizottsag-vezetoje | HVG | world-news | 2019-03-19 10:04:58 | [] | [] | [
"Ázsia",
"Japán"
] | [
"vesztegetés",
"sport"
] | [] |
48,819 | Beindulnak a milliárdosok munkagépei Tihanyban | Üdülőövezetből vegyes felhasználású területté soroltatná át a Garancsi-Hernádi-Csányi trió cége a tihanyi kastélyszálló környékét annak érdekében, hogy beépítési korlátozások ne akadályozhassák a 4,2 milliárd forintos beruházásukat. | Bőven lesz dolga a közeljövőben az építőiparnak, ugyanis hatalmas szállodaépítési láz indulhat be az országban áprilistól. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (Szállodaszövetség) dokumentumai között fellelhető projektlista szerint 2019. második negyedévétől legalább tíz nagyobb szállodai beruházás kivitelezése kezdődhet meg mintegy 22-23 milliárd forint értékben. Az építkezésekhez szükséges források előteremtésében kiemelkedő szerepet játszott a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, 300 milliárd forint keretösszegű Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program, amely vissza nem térítendő állami támogatást osztott ki a szállodatulajdonosoknak.
Mind közül talán a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésé ígérkezik a leglátványosabbnak: a hat hektáros Balaton-parti parkban található például Habsburg József főherceg nyári rezidenciája, a rendszerváltásig a terület az MSZMP nyaralóhelyeként funkcionált. A beruházásra 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a CDHT Hotel Projekt Kft., amely az A8 Palace Hotel Zrt.-n keresztül Garancsi István (a Mol Vidi FC tulajdonosa), Hernádi Zsolt (a Mol elnök-vezérigazgatója) és Csányi Sándor (az OTP Bank elnök-vezérigazgatója) közös érdekeltsége. Hármójuk összes becsült vagyona csaknem 400 milliárd forint. A Szállodaszövetség projektlistájának adatai szerint a tihanyi kastélyszálló felújítása, bővítése összesen 4,2 milliárd forintot emészthet fel.
Jót tenne a félszigetnek egy kis építkezés
A tulajdonosok már évek óta tervezik a panorámás terület hasznosítását - derül ki egy vízpart-rehabilitációs terv módosítását megalapozó tanulmányból, amit 2018. áprilisában készített el a Völgyzugoly Műhely Kft. a CD Service Kft. (a cégben Garancsi István az ügyvezető) megbízásából. A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy üdülőterületből vegyes területi övezetbe soroltatnák át az ingatlant. Üdülőházas területen ugyanis csak korlátozva lehetne építkezni. "Pályázati források és támogatások nélkül a területen gazdaságos módon szállodai projekt, amire a hatályos építésügyi jogszabályok lehetőséget biztosítanak üdülőterületen, nem valósítható meg a Balaton szezonalitásából, a környékbeli árakból és versenyhelyzetből adódóan. Ugyanakkor a közel 5,6 hektáros terület évek óta hasznosítatlan, és mind a községnek, mind az egész félszigetnek jót tenne, ha itt egy fejlesztés megvalósulhatna és a terület élettel telne meg" - indokolja a tanulmány, hogy miért kellene törölni az üdülőövezeti besorolást.
Tihany egész területe amúgy világörökség várományos terület övezetébe tartozik. Az Európa Tanács pedig a védett természeti területek Európa diplomáját adományozta a félszigetnek 2003-ban. A tervezett módosítások ennek ellenére már megjárták a kormány és a közigazgatás szinte valamennyi szintjét. Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára például 2017. áprilisában támogatta a területfelhasználás módosítását a tanulmány szerint, de a Földművelésügyi Minisztérium, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, a Fejér megyei kormányhivatal és természetesen a tihanyi önkormányzat is figyelemmel kísérte a beruházást. Mivel a Miniszterelnökség alá tartozó MTÜ végül 2,9 milliárd forint közpénzzel támogatta a nagyszabású építkezést, így már nincs akadálya, hogy meginduljanak a munkagépek Tihanyban is.
Ennek örül Tósoki Imre polgármester is, aki egy tavaly decemberi közmeghallgatáson beszélt arról, hogy a Tihanyi kastélyszálló pályázati forrást nyert el szállodafejlesztésre. "Így Tihanyban 2021-re egy újabb, 150 szobás szálloda nyithatja meg kapuit. A tervezési munka már elindult és várhatóan 2019. elején elindul a szálloda beruházás" - fogalmazott a közmeghallgatáson a polgármester a jegyzőkönyvek szerint. Tihanyban a nyári főszezonban telt házzal működnek a szálláshelyek, ezért Tósoki Imre szerint addig nem is várható a vendégéjszaka szám kiugró növekedése, amíg új szálláshely nem épül a községben. Bujdosó Judit, tihanyi főépítész viszont azt közölte a Napi.hu kérdésére, hogy a terület jelenlegi besorolása üdülőházas üdülőterület övezete, nem is tervezik a módosítást, és nem is látott semmilyen szálloda építésére vonatkozó tervet. A vízpart-rehabilitációs terv módosításáról szóló tanulmányban mindenesetre konkrét látványtervek is szerepelnek a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotelről, amiket a Geon Építészstúdió Kft. készített még 2017-ben.
Szeretnek golfozni
Tihanytól nem messze, Balatonudvariban is kezdődhet a munka 2019. második negyedévében, ahol egy ötcsillagos szálloda (Royal Golf Hotel) kialakítására kapott 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást az MTÜ-től az X Center Irodaház Kft., amely Vagács András tulajdonában áll. A beruházás teljes értéke mintegy 2,4 milliárd forint körül lehet. A 24.hu írta meg, hogy Vagács András cége, a Vaperty Investment Zrt. 2017-ben vásárolta meg harmadáron, 390 millió forintért a balatonudvari golfpályát, amely a Balaton első, nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas golfpályája.
"Örömünkre szolgál azonban, hogy egy több éve felszámolási eljárás alatt lévő magyar golfpálya megtalálta új tulajdonosát, így annak fennmaradása igen pozitív hatással lesz a magyar golfsport fejlődésére" - üdvözölte az adásvételt a Magyar Golf Szövetség, amelynek elnöke Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója. Azt pedig tavaly novemberben írta meg a Napi.hu, hogy Széles Gábor gigantikus golfközpontot hoz létre Zalacsányban. A gyáriparosként ismert milliárdos 2012-ben vette meg az egykori Batthyány kastélyszállót a zalai községben, amelynek fejlesztése is áprilistól indulhat. | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/vilagorokseg-balaton-turizmus-szalloda.679516.html | https://web.archive.org/web/20210301072625/https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/vilagorokseg-balaton-turizmus-szalloda.679516.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/beindulnak-a-milliardosok-munkagepei-tihanyban | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2019-02-28 20:58:00 | [
"Csányi Sándor",
"Garancsi István",
"Hernádi Zsolt"
] | [
"CDHT Hotel Projekt Kft.",
"Földművelésügyi Minisztérium"
] | [
"Tihany",
"Veszprém megye"
] | [
"támogatás",
"engedély",
"idegenforgalom",
"NER HOTEL"
] | [] |
48,820 | Mégis újraépítik a botrányos magyar pavilont | Lendületet vett a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjának újraépítése Karcagon. A beruházást az állam több mint egymilliárd forinttal támogatja. Az önkormányzat 378 milliót költ az épületnek kiszemelt terület rendezésére és közművesítésére. | A karcagi önkormányzat január végén a Maxicargó Kft.-vel szerződött a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjának újjáépítése elnevezésű projekt keretében a területrendezési, út, parkoló és alapközmű előkészítő munkáinak elvégzésére, nettó 298 millió forintért (bruttó 378 millió forint) - derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A nyertes cégnek az építménynek kiszemelt karcagi, Fürdő utcai területen június 30-ig kell befejezni a munkát.
A jelenleg budapesti székhelyű (korábban kiskunfélegyházi) Maxicargó fő tevékenysége - a Céginfo.hu szerint - a közúti szállítás, de a bejegyzett tevékenységei között van például az építési terület előkészítése, a napilapnyomás és a vegyes termékkörű nagykereskedelem is. (A karcagi önkormányzat közbeszerzési dokumentuma szerint a nyertes cég mellett az építőipari tevékenységeket végző, budapesti székhelyű Szonita Hungary Kft. tett még ajánlatot.)
Mi legyen az épülettel?
A magyar kormány először 2015. december végén döntött arról, hogy - a több milliárd forint állami támogatással megvalósult - milánói világkiállítás pavilonját újjáépítik Karcagon, az olaszországi projekt lezárását, a terület rekultivációját és a pavilon hazaszállítását pedig az állami tulajdonú Carpathia Kft.-re bízták, és ehhez 500 millió forint támogatást is jóváhagytak. Szőcs Géza, az expó magyar részvételért felelős kormánybiztosa 2015 decemberében azt is bejelentette, hogy a pavilon a kormány döntése értelmében Karcagra kerül, és a magyar történelem sztyeppei, lovas hagyományait mutatja be.
Majd 2016 januárjában az olasz szervezők felkérték Magyarországot, hogy a magyar pavilon maradjon az expó területén, az része lenne az ott létrejövő Olasz Technológiai Intézet épületegyüttesének, fél évvel később a magyar kormánybiztos viszont már arról írt, hogy az olasz fél meggondolta magát, a pavilon hazatér. (A pavilonnal kapcsolatos kiadásokra 2016-ban 650 millió forintot fordítottak.)
Az állam támogatja az újjáépítést is
A kormány 2017 márciusában hozott határozatot arról, hogy Karcag számára az expópavilon elhelyezésére és újjáépítésére, ott kulturális és hagyományőrző tevékenységek befogadására 2017-ben 329 millió forint, míg 2018-ban 1 milliárd 108 millió forint költségvetési támogatást biztosít.
A Carpathia Kft. jogutódja később a Kárpátok-Alpok Zrt. lett, amely jelenleg Valor Hungariae Zrt. néven működik, a társaság igazgatóságának tagja Szőcs Géza egykori kormánybiztos is. A zrt. 2013 és 2017 között mintegy hárommilliárdos veszteséget termelt a 24.hu korábbi cikke szerint (az elérhető 2017-es cégbeszámoló szerint az évben 1,324 milliárdos mínusszal zárt a társaság).
A Kárpátok-Alpok Kft. 2017 áprilisában szerződést kötött nettó 307 millió forintért a KÉSZ Zrt.-vel a milánói pavilon bontására, a terület rekultivációjára és a pavilon Karcagra szállítására, míg a kapcsolódó műszaki ellenőri és tervellenőri feladatok ellátására 29,6 millió forintért a közbeszerzésen közösen induló Kömi Kft.-vel és Főber Zrt.-vel.
Mennyit költöttek az expóra?
Szőcs Géza korábbi nyilatkozatában 5-6 milliárd forintra becsülte a világkiállítás magyar részvételi költségét, amit a pavilon felépítésére, működtetésére, reklámozására és a fellépők díjazására költöttek. Sajtóinformációk ennél magasabb kiadást becsültek, a Magyar Narancs 8 milliárdra tette a részvétel költségét, az Index pedig olyan szerződésekről írt, amelyeket kifizettek, de nem teljesültek. | https://www.napi.hu/ingatlan/samandob-karcag-milanoi-vilagkiallitas-pavilon.679698.html?fbclid=IwAR3DUgD1YLEH1iv_7VArKo4NBisBWhYS-OCJ5lgcsraPB60pwM7BqOLBWz0 | https://web.archive.org/web/20220818043446/https://www.napi.hu/ingatlan/samandob-karcag-milanoi-vilagkiallitas-pavilon.679698.html?fbclid=IwAR3DUgD1YLEH1iv_7VArKo4NBisBWhYS-OCJ5lgcsraPB60pwM7BqOLBWz0 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megis-ujraepitik-a-botranyos-magyar-pavilont | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2019-03-03 21:14:00 | [
"Szőcs Géza"
] | [
"Valor Hungariae Zrt."
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Karcag"
] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Magyar pavilon a milánói világkiállításon"
] |
48,821 | Itt a legújabb fejlemény a Quaestor-botrányban | Az úgynevezett Quaestor-ügyben a Fővárosi Főügyészség kiterjesztette a vádat egy közel 1,3 milliárd forintos sikkasztási cselekményre is. A soltvadkerti ügyrészben emellett megtörtént a korábbi ügyészi indítvány szerinti egyesítés - adta hírül a Fővárosi Főügyészség. | A Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában, a Fővárosi Törvényszékre benyújtott vádiratának lényege szerint T. Csaba és társai a 2007-2015 között egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a mintegy 47 társaságból álló Quaestor-cégcsoporton befektetőinek - többek között - a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített. A vádnak része egy 9,2 milliárd forintos sikkasztás is.
A Fővárosi Főügyészség által 2019 januárjában a Kecskeméti Törvényszékre benyújtott vádirat lényege szerint T. Csaba 2004-től kezdve a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet egyes vezetőivel összejátszva oly módon segítette a takarék vagyonának hűtlen kezelését, hogy a pénzkiáramlást fiktív értékpapírügyletekkel leplezte.
A két eljárás összefüggései alapján a Fővárosi Főügyészség a napokban vádkiterjesztést nyújtott be a Fővárosi Törvényszékre. Ennek lényege szerint T. Csaba 2011-ben már tartott attól, hogy a takarékszövetkezettel kötött értékpapírügyletek fiktív voltára fény derül, ezért további bűncselekményre bírta rá társát, aki a fővárosi ügynek eddig is vádlottja volt. T. Csaba felbujtására társa a Quaestor-cégcsoport kezelésében levő vagyonból 2011 januárja és 2012 áprilisa között, mintegy 1,3 milliárd forint értékű értékpapírt helyeztetett el az ügyfelek tudta és beleegyezése nélkül, jogtalanul a szövetkezet értékpapírszámláján, elodázva a soltvadkerti bűncselekmény lelepleződését.
A vádkiterjesztés a korábbi vádirat szerinti jogi minősítést nem érinti, az továbbra is bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette. Az eljárás a Fővárosi Törvényszéken folyamatban van - közölte a Fővárosi Főügyészség.
Emellett a Főügyészség a Kecskeméti Törvényszékre benyújtott vádiratában indítványozta, hogy a bíróság az eljárást egyesítse egy előtte folyamatban lévő ügyhöz. A bíróság az indítványnak helyt adott, az ügyeket egyesítette. Az egyesített ügy a Kecskeméti Törvényszéken folyik tovább. | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/itt_a_legujabb_fejlemeny_a_quaestor-botranyban.679888.html | https://web.archive.org/web/20190306135213/https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/itt_a_legujabb_fejlemeny_a_quaestor-botranyban.679888.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/itt-a-legujabb-fejlemeny-a-quaestor-botranyban | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2019-03-05 21:21:00 | [] | [
"Quaestor Befektetési Alapkezelő (QBA) Zrt.",
"Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"bankok - pénzintézetek"
] | [
"Brókerbotrány 2015",
"Quaestor botrány"
] |
48,822 | Akciósan járt a Tokaj név a milliárdos szállodaépítéshez | A vissza nem térítendő 3 milliárd forintos állami támogatás mellett a Tokaj név használatát is kedvező fizetési feltételekkel kapta meg a Grand Hotel Tokaj ötcsillagos szállodát építő tulajdonos. | A Tokaj név használatáért fizetendő 4 millió forintos díjnak mindössze az 5 százalékát, 200 ezer forintot kellett megfizetnie a hazai hotelbiznisz új sztárjának, Szepesi Richárdnak, akinek cége (DreamLand Holding Zrt.) Grand Hotel Tokaj néven építhet és üzemeltethet ötcsillagos szállodát és gasztro-élményközpontot az észak-magyarországi városban - derül ki a tokaji önkormányzat tavaly november 29-i ülésének jegyzőkönyvéből. A fennmaradó 3,8 millió forint befizetésére pedig 3 év fizetési halasztást kapott Szepesi cége a képviselő-testülettől.
Mostanában nagy szerencséje van Szepesi Richárdnak, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program keretében összesen közel 6 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott balatoni és tokaji szállodák építésére.
A Grand Hotel Tokaj beruházására 2,9 milliárd forint pályázati pénz jutott a 2017-ben alapított Tokaj Csurgó Völgy Ingatlanfejlesztő Kft.-nek. A cégadatok szerint a kft. tulajdonosa a szintén 2017-ben alapított, a belvárosi Reáltanoda utcában székelő DLHG Invest Zrt., amely Szepesi cégcsoportjának, a DreamLand Holdingnak az érdekeltsége.
Szepesinek a jegyzőkönyv tanúsága szerint arra is engedélyt kellett kérnie a tokaji önkormányzattól, hogy a Tokaj Csurgó Völgy Kft.-ben is szerepelhessen a Tokaj név. Posta György polgármester előterjesztésére a helyi képviselők ehhez is hozzájárulásukat adták. Ráadásul felmentést adtak egy fontos feltétel alól: nem kell a cég fióktelepének legalább egy éve a városban működnie. A cég székhelye továbbra is Budapesten van.
Szépen kérték
"Tokaj városa számára a szállodaprojekt megvalósulása kiemelkedően fontos a későbbi adóbevételek emelkedése miatt is. Ezért úgy gondolom, hogy a kérést támogatnunk kell" - indokolta a jegyzőkönyv szerint a polgármester. (Szepesi Richárd anyósa Nagy Róza, akit régóta Matolcsy György jegybankelnök legszűkebb bizalmi köréhez sorolnak, 2000-ben közigazgatási államtitkár is volt a Nemzetgazdasági Minisztériumban, ahol akkor Matolcsy volt a miniszter.)
Hasonló indoklással hozott döntést a képviselőtestület a 2019. február 14-i ülésén is, amikor szintén engedélyezték az idén januárban bejegyzett TATK Tokaj Aktív Turisztikai Központ Kft. cégnévben a Tokaj szó használatát. A jegyzőkönyv szerint szintén csak 200 ezer forintot kellett megfizetni a a DLHG-n keresztül Szepesihez tartozó cégnek, a fennmaradó 3,8 millió forintot pedig elég csak 2022. decemberéig átutalni az önkormányzatnak.
Tokajban a volt Csurgó bánya területén egy igen különleges, kétféle, introvertált és extrovertált hangulatot mutató, egyben kultúra, szolgáltatás és célcsoport tematikát megvalósító 100 szobás ötcsillagos szálloda épül
- olvasható a tokaj.hu tavaly októberi híre, ahol már a szálloda látványterveit is közölték. A cikk szerint az építkezés várhatóan 2019. tavaszán kezdődik és 2020. végére fejeződik be, megnyitásával pedig 80 új munkahelyet teremtenek a városban.
(A Heti Válasz írta meg korábban, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos szerezte meg Tokaj-Hegyalja eddig egyetlen ötcsillagos szállodáját, az Andrássy Rezidencia, az eladó Szepesi Richárd volt. Mészáros is kapott állami százmilliókat a hotel fejlesztésére.)
Bevételek tekintetében eddig sem állt rosszul Tokaj, a mintegy négyezer lelkes város idei költségvetése 4,5 milliárd forint, amiből a pályázati források összege 2,8 milliárd forint - ez még nem tartalmazza azt a további közel 2,5 milliárd forintos pályázati forrást, amelyekhez várja az önkormányzat a támogatási szerződéseket. | https://www.napi.hu/ingatlan/tokaj-turizmus-szalloda-onkormanyzat.680514.html?fbclid=IwAR2oHlRCFEti_Rbs7H3LpQalT7310CP2q1sCRVPwA1Lxb1A9wY1neluW0sM | https://web.archive.org/web/20231207164132/https://www.economx.hu/ingatlan/tokaj-turizmus-szalloda-onkormanyzat.680514.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/akciosan-jart-a-tokaj-nev-a-milliardos-szallodaepiteshez | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2019-03-16 21:28:00 | [
"Szepesi Richárd"
] | [
"Dreamland Holding Zrt.",
"Tokaj Önkormányzata"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Tokaj"
] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"NER HOTEL"
] | [] |
48,824 | Egymilliárdból turbózná fel Schmidt Mária alapítványa az '56-ról szóló töriórákat | Fejenként több mint 200 ezer forintért képezné tovább pedagógusokat a Schmidt-féle közalapítvány, kényelmes wellness szállodákban zajlik majd tanfolyam. | Schmidt Mária;Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány;
2019-03-18 11:08:36
Egymilliárdból turbózná fel Schmidt Mária alapítványa az '56-ról szóló töriórákat
Fejenként több mint 200 ezer forintért képezné tovább pedagógusokat a Schmidt-féle közalapítvány, kényelmes wellness szállodákban zajlik majd tanfolyam.
2017 májusában ért véget az 1956-osemlékévhez kapcsolódó tanárképzési program, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány szerint azonban ennyi nem elég a jóból. A Schmidt Mária főigazgató vezette szervezet most nettó egymilliárd forintot ajánlott fel az „ 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévhez kapcsolódóan pedagógus továbbképzési szolgáltatás és kapcsolódó szolgáltatások” -nevű projektre, derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből, a TED-ből.
A pályázaton egyedüli jelentkezőként a Prekog Alfa Kft. győzött: a főként felnőttképzésben utazó vállalkozás már 2016-ban is befutott a közalapítvány azonos témájú tenderén, igaz, az Átlátszó cikke szerint kizárólagos ajánlattevőként, 628 millió forintból oktathatták a történelemtanárokat.
A Prekog ezúttal ötezer fő továbbképzését vállalta, az alábbi költségvetési kerettel:
Azonban a közbeszerzési értesítőben erre vonatkozóan is ellentmondásos számok szerepelnek: a filmkészítés rovatban fejenként 39500 forintot említ a dokumentum, miközben az ajánlatok elbírálásánál 39,5 millió szerepel.
A pályázat elnyeréséről honlapján beszámol a győztes is: mint írják, a „A képzéssorozat az 1956-os emlékév fontos eseménye volt, s mivel sokan jelezték, hogy korábban nem állt módjukban részt venni rajta, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány által biztosított forrásoknak köszönhetően a képzést újra meghirdethetjük a résztvevők számára ingyenes formában. A képzés helyszínei kellemes és tanulásra alkalmas konferencia- és wellness-szállodák az ország több pontján, a résztvevőt azonban nem terheli költség a képzéshez kapcsolódó étkezés és szállás tekintetében sem.”
A közleményben az is szerepel, hogy „a képzés történelmi tárgyú, de nem csak történelemtanároknak szól” – ez felveti a kérdést, hogy egy testnevelés vagy énektanár '56-os tematikájú oktatására miért kell közel negyedmillió forintot fordítani kényelmes wellness szállodákban, ha a tanóráin később talán szóba sem kerül majd a magyar forradalom témája. | https://nepszava.hu/3029293_egymilliardbol-turbozna-fel-schmidt-maria-alapitvanya-az-56-rol-szolo-toriorakat | https://web.archive.org/web/20211130210455/https://nepszava.hu/3029293_egymilliardbol-turbozna-fel-schmidt-maria-alapitvanya-az-56-rol-szolo-toriorakat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egymilliardbol-turbozna-fel-schmidt-maria-alapitvanya-az-56-rol-szolo-toriorakat-1 | Népszava | hungarian-news | 2019-03-18 12:08:00 | [
"Schmidt Mária"
] | [
"Prekog Alfa Kft."
] | [] | [
"pályázat",
"oktatás"
] | [] |
48,826 | Nem perelhető az Országos Bírósági Hivatal elnöke | Első fokon még Handó Tünde visszaélését állapította meg a bíróság, amiért lényegében magyarázat nélkül dobott vissza álláspályázatokat. A másodfok úgy döntött, be sem lehetett volna perelni a hivatal elnökét. |
Első fokon még Handó Tünde visszaélését állapította meg a bíróság, amiért lényegében magyarázat nélkül dobott vissza álláspályázatokat. A másodfok úgy döntött, be sem lehetett volna perelni a hivatal elnökét.
Nem perelhető az OBH elnöke, nincs perbeli jogképessége, mondta ki szerdán másodfokon a Győri Törvényszék, amely hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet és megszüntette az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde és társai ellen Vasvári Csaba által indított pert.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) csoportvezető bírája azért indított munkaügyi pert az OBH elnöke és a Vasvári szerint neki asszisztáló Fővárosi Ítélőtábla elnöke ellen még 2017-ben, mert két alkalommal is hiába pályázott a fővárosi ítélőtábla bírói posztjaira, s végzett az aspiránsok közül első helyen, a pályázatokat lényegében indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánították.
Pontosabban a - HVG által megszerzett - indoklás így szólt, hogy „munkaszervezést, munkaterhelést érintő változások igazgatási szempontból indokolatlanná tették az álláshely betöltését”. Handó maga "cáfolta" ezt, amikor Vasvári pályázataival párhuzamosan is kiírt álláspályázatokat, illetve vidékről rendelt ki bírókat a táblára.
Az első fokon eljáró Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tavaly márciusban kimondta, hogy az OBH elnöke egyértelműen visszaélt jogával, amikor eredménytelenné nyilvánította a két álláspályázatot, ezzel megtagadva a mindkétszer első helyen végzett pályázó, Vasvári Csaba ítélőtáblai kinevezését. A fellebbezés után került az ügy a Győri Törvényszékre, amely kimondta: az OBH-elnök (és az tábla elnöke) nem perelhető.
Mint Bodnár Zoltán, Vasvári ügyvédje az ítélet után lapunknak elmondta: a bíróság egyúttal kimondta azt is, hogy a személyügyi kérdésekben a a bírói út a törvény szerint senkivel szemben nem biztosított, vagyis a bírói jogsegély épp a bírósági személyi ügyekben hiányzik. Az ügyvéd valószínűsítette, hogy a Kúriához fordulnak.
Külön pikantériája az ügynek, hogy még az első fokú ítélet megszületése előtt Vasvári bírót az összbírói értekezlet az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjává választotta, s nagy tapssal fogadta megválasztását. A küldöttek arra számítottak, hogy a Handóval szemben ilyen bátran fellépő bíró az OBT tagjaként is az OBH elnök kritikusa lesz. Mint ismert, a 2018 elején megalakult új OBT egyik első dolga volt Handó kinevezési gyakorlatának vizsgálata.
Az elmérgesedett viszonyt jól jellemzi, hogy a mostani ítélet után közvetlenül megjelent a bírósági belső rendszeren, az intraneten egy közlemény arról, hogy pert nyert a OBH Vasvárival szemben. Ebben az olvasható: "A mai döntéssel egy hosszú és a sajnálatos sajtóvisszhangja miatt a bíróságok tekintélyének csorbítására alkalmas vita zárult le megnyugtató módon. Magyarország bíráinak kiválasztása törvényesen és szakmai szempontok alapján történik." | https://nepszava.hu/3029578_nem-perelheto-az-orszagos-birosagi-hivatal-elnoke | https://web.archive.org/web/20221128151305/https://nepszava.hu/3029578_nem-perelheto-az-orszagos-birosagi-hivatal-elnoke | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-perelheto-az-orszagos-birosagi-hivatal-elnoke | Népszava | hungarian-news | 2019-03-20 13:57:00 | [
"Handó Tünde"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Győri Törvényszék",
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [] | [
"pályázat",
"ítélet/döntés",
"bíróság"
] | [] |
48,827 | Robognak a kisvasutak: most 771 millióért Debrecenben újít fel egyet a kormány | A 17 kilométeres vonalra már 2012-ben is elköltöttek 400 millió forint közpénzt. | Debrecen;közpénz;kisvasút;
2019-03-20 12:38:46
Robognak a kisvasutak: most 771 millióért Debrecenben újít fel egyet a kormány
A 17 kilométeres vonalra már 2012-ben is elköltöttek 400 millió forint közpénzt.
Megújul a debreceni Zsuzsi erdei kisvasút, adja hírül az MTI. A rekonstrukciós munkákhoz 771 millió forint közpénz-támogatást adott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a turisztikai célú keskeny nyomközű kisvasutak fejlesztésére szánt keretből - közölte Debrecen fideszes polgármestere szerdán a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.
Erre a 17 kilométeres pályára már 2012-ben is költött 400 millió forintnyi közpénzt az Orbán-kormány, emlékeztetett a sajtótájékoztatón Papp László. A regionális operatív program keretében elnyert pénz 10 kilométerre, és néhány kocsira volt elég. A mostani beruházás során további 7 kilométeres pályaszakaszt rekonstruálnak, felújítják a Zsuzsi vonat gőzmozdonyát és két dízelmozdonyát is - tette hozzá a polgármester. | https://nepszava.hu/3029576_robognak-a-kisvasutak-most-771-millioert-debrecenben-ujit-fel-egyet-a-kormany | https://web.archive.org/web/20200810215948/https://nepszava.hu/3029576_robognak-a-kisvasutak-most-771-millioert-debrecenben-ujit-fel-egyet-a-kormany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/robognak-a-kisvasutak-most-771-millioert-debrecenben-ujit-fel-egyet-a-kormany | Népszava | hungarian-news | 2019-03-20 13:38:00 | [
"Papp László"
] | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)"
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"támogatás",
"közlekedés",
"önkormányzat"
] | [] |
48,828 | Zsolnay-ügy: megfizetnek a kisemberek, a fideszes polgármester hárít | Végrehajtás fenyegeti azokat, akiket a fideszes városvezetés átcsalt a porcelángyár ellencégébe. Páva Zsolt saját felelősségéről hallgat. |
Végrehajtás fenyegeti azokat, akiket a fideszes városvezetés átcsalt a porcelángyár ellencégébe. Páva Zsolt saját felelősségéről hallgat.
– Nem a mi hibánk! Nem a mi hibánk! – ezt ismételgeti az a pécsi asszony, aki 2016-ban húszévnyi munkaviszony után Pécs kormánypárti irányítóinak biztatására lépett át a Zsolnay Porcelánmanufaktúrából a Ledina Kft.-be.
A korábban porcelánfestőként dolgozó asszony már távozott a Ledinától is, mert ott alig volt munka, s jelenleg szalag mellett dolgozik. A bíróság 205 ezer forint kártérítésre ítélte, s már bármikor követelhetik tőle ezt a pénzt. Férjével két gyermekről gondoskodnak, egyikük fizetése sem éri a 200 ezer forintot, a családnak mozgósítható vagyona nincs. Az asszony így fakad ki:
– Lehet, hogy buták voltunk, amikor kiléptünk a Zsolnaytól, de akkor se a mi hibánk! Fizessenek azok, akik hitegettek minket!
A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. einstandjának kísérletéről többször írtunk. 2016-ban egy, a kormánnyal jó kapcsolatban lévő gazdasági kör szerette volna megszerezni a gyárat. Az 1853-ban alapított cég évek óta veszteségesen gazdálkodott, ám az üzemet vonzóvá tette, hogy Magyarországon több tucatnyi középületet borít Zsolnay kerámia, s ezek – uniós támogatásból – finanszírozott, műemléki felújítása révén a részvénytársaság a következő évtizedben akár 20-25 milliárdos, versenytárs nélküli megrendeléshez juthat, és ettől nyereségessé válhat. A Zsolnay megszerzéséért többfrontos támadás indult, ennek egyik eleme az volt, hogy a manufaktúra dolgozóinak 80 százalékát, 118 dolgozót átcsaltak a fideszes irányítású pécsi önkormányzat cégébe, a Ledina Kft.-be. A cél az volt, hogy a Zsolnayt felszámolásba sodorják, s a gyár tevékenységét a Ledina átvegye. A Zsolnay tulajdonosa, a svájci Bachar Najari azonban rendezte a zrt. adósságát, és a manufaktúra – meggyengülve, de – túlélte a támadást. A város által eladott Ledina viszont nem boldogult. A kft. termékei nem találtak piacra, a cég több százmilliós adósságot halmozott fel, s jelenleg végelszámolás folyik ellene.
A Ledina dolgozóinak gondját fokozza, hogy a Kúria múlt heti ítélete kimondta: azonnali kilépésük a Zsolnaytól jogtalan volt, ezért a távozók 150-250 ezer forintos kártérítést kell fizessenek. Amikor a dolgozók elhagyták a Zsolnayt, felmondásukat a városháza által megbízott jogászok szervezték meg – mindez és Pécs irányítóinak ígéretei azt sugallták, hogy a város átvállalja a kilépés terheit. Miután Pécs eladta a Ledinát, a kft. egymást váltogató tulajdonosai azt mondták, perveszteség esetén nem a dolgozóknak kell majd fizetniük. Ám most nincs, aki fizetni akarna helyettük. Pedig többségüknek a fizetése alacsony. A végrehajtás – várhatóan - 2-3 héten belül elkezdődik.
A lapunknak név nélkül nyilatkozó pervesztesek és az ő sorsukat átérző pécsiek véleménye ugyanaz, mint a cikk elején megszólaló asszonyé. Mindezek okán írásban megkérdeztük Páva Zsoltot, Pécs fideszes polgármesterét, hogy a város tudja-e enyhíteni a pervesztesek terheit? Pécs első embere azt válaszolta, hogy ez nem lehetséges, hisz a város a Ledinát 2016 őszén eladta. Páva – mint válaszából kiderül - abban bízik, hogy a Ledina tulajdonosai kifizetik a pervesztesek helyett a kártérítést. Felvetettük: sokak szerint azoknak kellene magukra vállalni a kártérítést, akik kitervelték a Zsolnay einstandját és – Pávával együtt - belevitték a dolgozókat a jogtalan indokú távozásba. Erre a kérdésre Páva Zsolt nem válaszolt.
Amúgy az a vállalkozói csoport, amelyik kiszemelte magának a Zsolnayt, könnyedén fizethetne a dolgozók helyett, hisz az ő cégeik a sokmilliárdos állami beruházások közbeszerzéseinek állandó nyertesei, nekik a Kúria által kirótt 25 milliós kártérítés nem tétel. A Zsolnay dolgában jártas pécsiek úgy vélik, alighanem ők sietnek majd a pervesztes dolgozók segítségére. | https://nepszava.hu/3029512_zsolnay-ugy-megfizetnek-a-kisemberek-a-fideszes-polgarmester-harit | https://web.archive.org/web/20190701151931/https://nepszava.hu/3029512_zsolnay-ugy-megfizetnek-a-kisemberek-a-fideszes-polgarmester-harit | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zsolnay-ugy-megfizetnek-a-kisemberek-a-fideszes-polgarmester-harit | Népszava | hungarian-news | 2019-03-20 07:00:00 | [
"Páva Zsolt"
] | [
"Ledina Kerámia Kft.",
"Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"ítélet/döntés",
"foglalkoztatás",
"kártalanítás"
] | [
"Zsolnay-ügy"
] |
48,829 | A Takarékbank is szemet vetett a Budapest Bankra | Ha kifizetik érte a várt 200 milliárdos összeget, a privatizált intézet beolvadhat az új, Mészáros-közeli bankmamutba. | Budapest Bank;Mészáros Lőrinc;Takarékbank Zrt.;Opus Global;
2019-03-20 07:54:41
A Takarékbank is szemet vetett a Budapest Bankra
Ha kifizetik érte a várt 200 milliárdos összeget, a privatizált intézet beolvadhat az új, Mészáros-közeli bankmamutba.
Vida József, a Takarékbank Zrt. elnök-vezérigazgatója lehetségesnek tartja, hogy a Takarékbank kérőként megméreti magát a Budapest Bank (BB) privatizációjakor, ha erre lehetőség lesz, álláspontja szerint minden lehetőséget meg kell vizsgálni.
A bankvezér erről kedden, az Inforádió Aréna című műsorában beszélt – írja az MTI. Vida József emlékeztetett: 2018-ban döntés született arról, hogy 2019 végére a takarékok fúziójával egy megújult, univerzális nagybank jön létre, amelynek mintegy 750 bankfiókból álló hálózata a legnagyobb lesz az országban, másfélszerese a sorban utána következő kereskedelmi bankénak. Céljuk, hogy 15 kilométeres körzetben mindenki elérje fiókjaikat - szögezte le.
Vida bejelentése megerősítheti lapunk értesülését is, hogy a BB privatizálása során a Mészáros Lőrinc-féle érdekkör felé lejt a pálya: a kormány mindenféleképpen hazai tulajdonosnak adná a bankot, és a jelek szerint nem nyílt pályázaton, hanem meghívásos tenderen, tárgyalás útján értékesítené a pénzintézetet. A Mészáros-birodalom szíve, az Opus Global Zrt. tavaly júniusban vette fel igazgatói tagságába Vida Józsefet.
A BB-re jelentkező vevőnek egy kormányhatározat alapján legalább a 2015-ös árat – 700 millió dollárt, ami mai árfolyamon 200 milliárd forintot – kell fizetnie. Ennyiért vette meg annak idején az intézetet a GE-től az Orbán kabinet is. | https://nepszava.hu/3029540_a-takarekbank-is-szemet-vetett-a-budapest-bankra | https://web.archive.org/web/20200623162508/https://nepszava.hu/3029540_a-takarekbank-is-szemet-vetett-a-budapest-bankra | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-takarekbank-is-szemet-vetett-a-budapest-bankra | Népszava | hungarian-news | 2019-03-20 08:54:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Vida József"
] | [
"Budapest Bank Zrt.",
"Opus Global Nyrt.",
"Takarékbank Zrt."
] | [] | [
"privatizáció",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,830 | Ha energetikáról van szó, Mészáros Lőrincnek semmi sem elég | Most a napelem-piacra tenyerelne rá Orbán kedvenc oligarchája. | napelem;energetika;Mészáros Lőrinc;Süli János;
2019-03-20 07:00:00
Ha energetikáról van szó, Mészáros Lőrincnek semmi sem elég
Most a napelem-piacra tenyerelne rá Orbán kedvenc oligarchája.
A Mátrai Erőmű már elkészült két, egyenként 20 megawattos (MW) naperőműve mellett a bükkábrányi, illetve a visontai telephelyen egyaránt további négy, 20-20 MW-s naperőmű megépítése is szerepel a társaság 3-5 éves távú terveiben – jelentette be tegnap a Kod Média-HG Media Fókuszban: Energiagazdálkodás a XXI. században című konferenciáján Orosz Zoltán, a Mészáros Lőrinc áttételes tulajdonában álló cég erőműfejlesztési és stratégiai igazgatója. (Értesülésünk szerint egységenként mintegy 5 milliárdot, vagyis összesen valamivel több mintegy 50 milliárd forintot szánnak e célra.) Bár a hazai energiabefektetők körében egyre kiélezettebb a „legnagyobbért” zajló verseny, ha ez megvalósul, akkor a kormányfő strómanjaként számon tartott üzletember mondhatja magáénak Magyarország legnagyobb naperőműparkját is.
Míg tavaly év végén a lakóházakra telepített, illetve a kis és a nagyobb méretű üzleti célú napelemekkel együtt körülbelül 700 MW-t tartottak számon országosan, addig ehhez a kiadott engedélyek és zajló építkezések alapján csak idén további ezer MW épülhet ki – derült ki Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke előadásából. Ez 1000-1500 új egység, de a növekedés szerinte töretlen. Az eddigi beruházások körülbelül százötvenmilliárd forintos befektetést igényeltek, amihez az ismert elképzelések alapján további 300-350 milliárd forint társul. Kiss Ernő szerint a háztartásoknak is megéri a fejlesztés. A nulla százalékos MFB-hitel (nem változó) törlesztőrészletei az addigi villanyszámla átlag felére rúghatnak, ami "az igazi rezsicsökkentés" - fogalmazott.
Az elnök előadásában üdvözölte, hogy bár „messziről indultak”, ma a napelemes fejlesztések teljes politikai támogatást élveznek. Lapunk kérdésére közölte: szerinte a szürkülettől napkeltéig terjedő időszak áramszükségletét is ki lehetne elégíteni megújuló energiaforrásokból. A szélerőműtelepítés de facto betiltását sajnálatosnak nevezte, de a biomasszát, biogázt, a háztáji akkumulátort és más megoldásokat is képesnek véli a sötét időszakok igényeinek kielégítésére. E célra az atomenergiát éppenséggel nem tartják a legkedvezőbbnek, de elfogadják a kormány ilyen irányú döntését. Kiss Ernő várakozásai szerint idén Kaposváron egy önmagában 100, illetve Szügyön egy 50 MW-os napelemtelepet is átadnak. (Előbbit a hivatalos bejelentések kínai hátterűként említik, utóbbi mögött pedig Orbán Viktor török üzletember-ismerőse, a Magyarországon ezer MW napelemet ígérő Adnan Polat áll.)
Előadásában Süli János Paks 2-ügyi tárca nélküli miniszter kiállt az atomenergia, így az új nukleáris blokkok telepítése mellett. A létesítési engedélykérelem beadására továbbra sem közölt határidőt. Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetsége elnöke változatlanul több ponton vitatja a kabinet Paks 2-vel kapcsolatos álláspontját, ám szerinte a hazai villamosenergia-rendszer képes a kormánydöntéshez alkalmazkodni.
Mitnyan György, a budapesti Főtáv vezérigazgatója ismertette a fővárosi ellátás kibővítését célzó terveiket, egy panelbeszélgetésben pedig az ágazat informatikai lehetőségeit boncolgatták. | https://nepszava.hu/3029513_ha-energetikarol-van-szo-meszaros-lorincnek-semmi-sem-eleg | https://web.archive.org/web/20200813033844/https://nepszava.hu/3029513_ha-energetikarol-van-szo-meszaros-lorincnek-semmi-sem-eleg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ha-energetikarol-van-szo-meszaros-lorincnek-semmi-sem-eleg | Népszava | hungarian-news | 2019-03-20 08:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Süli János"
] | [
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"MVM Paksi Atomerőmű Zrt."
] | [] | [
"energia",
"atom",
"klientúra",
"napelem / megújulók"
] | [] |
48,831 | Hiába a bírósági ítélet, a kormány ragaszkodik az egyentankönyvekhez | A strasbourgi törvényszék megerősítette: a kormány gyakorlatilag monopolpiacot hozott létre az iskolai tankönyvellátásban. A pert indító kiadók esetleges kártérítésről később döntenek majd. | Népszava-MTI információ;
Emberi Jogok Európai Bírósága;monopólium;tankönyvpiac;
2019-03-19 21:10:15
Hiába a bírósági ítélet, a kormány ragaszkodik az egyentankönyvekhez
A strasbourgi törvényszék megerősítette: a kormány gyakorlatilag monopolpiacot hozott létre az iskolai tankönyvellátásban. A pert indító kiadók esetleges kártérítésről később döntenek majd.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) öttagú tanácsa kedden elutasította a kormány fellebbezését abban az ügyben, amelyben a törvényszék első fokon elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt - írja az MTI.
A strasbourgi székhelyű törvényszék még októberben adott hely első fokon a felperesek - azaz a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. - panaszának, akik a magyarországi tankönyvkiadás- és forgalmazás 2011-es, illetve 2012-es centralizálása miatt indítottak eljárást.
Az EJEB akkor kimondta: a hatóságok megsértették ezen, iskolai tankönyvek forgalmazásával foglalkozó cégek jogait, mivel az átalakítás tisztességtelen terheket rótt rájuk, megfosztva őket korábbi vevőkörüktől,
A bírói testület rámutatott, hogy a törvényileg meghatározott átmeneti időszak rövid volt, mindössze másfél évig tartott, a szóban forgó cégeket pedig nem kérték fel részvételre az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. által kiírt új, zárt tenderek semelyikén, és annak ellenére sem kaptak semmilyen kártérítést veszteségeik után, hogy gyakorlatilag teljesen kiszorultak a piacról.
Az elsőfokú ítélet szerint a hatóságok ezzel megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magántulajdon védelméről szóló cikkét.
A magyar állam fellebbezést nyújtott be a verdikt ellen, ezt azonban kedden elutasította a fellebbviteli fórumként eljáró bírói tanács. Az elmarasztaló ítélet így jogerőre emelkedett, esetleges kártérítésről azonban csak később fognak dönteni. Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel. | https://nepszava.hu/3029519_hiaba-a-birosagi-itelet-a-kormany-ragaszkodik-az-egyentankonyvekhez | https://web.archive.org/web/20220720195624/https://nepszava.hu/3029519_hiaba-a-birosagi-itelet-a-kormany-ragaszkodik-az-egyentankonyvekhez | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hiaba-a-birosagi-itelet-a-kormany-ragaszkodik-az-egyentankonyvekhez | Népszava | hungarian-news | 2019-03-19 22:26:00 | [] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Kello Könyvtárellátó Nonprofit Kft."
] | [
"Európa",
"Magyarország"
] | [
"pályázat",
"oktatás",
"ítélet/döntés",
"versenykorlátozás - kartell",
"kártalanítás",
"EU",
"könyvkiadás",
"államosítás"
] | [] |
48,832 | A KDNP javaslatára területet vesznek el a fóti gyermekvárostól | Immár dokumentumokkal lehet bizonyítani, hogy a kormány 2017-ben indult projektjének – amire már 200 millió forint támogatást adott – főszereplője, egy lovasterápiás egyesület lecsíp egy darabot a fóti gyermekközpont területéből. Ugye, az eddig is tudható volt, hogy a gyönyörű ősparkban fekvő gyermekközpont a kormány célkeresztjébe került, ám az ezzel kapcsolatos terveikről eddig nem nagyon kerültek napvilágra tények.
Ám ennek vége, hiszen az országgyűlés Gazdasági Bizottsága éppen most tárgyalta Harrach Péter (KDNP) javaslatát, amely arról szólt, hogy 14 állami tulajdonú fóti ingatlant adna át 20 évre a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület vagyonkezelésébe. Indoklásként azt hozta fel a kereszténydemokrata honatya, mindez annak érdekében történik, hogy az egyesület a sérült, rászoruló gyermekek lovaglását, lovasterápiás kezelését kiszámítható feltételek között folytathassa. Ami azonban érdekesség, hogy a tulajdoni lapok lapján kiderült, a 14 ingatlanból három belterületi ingatlan a helyrajzi számok szerint. Szél Bernadett független képviselő elment a Gazdasági Bizottság ülésére a dokumentumokkal együtt, ahol érdeklődésére a KDNP-s képviselők azt válaszolták, a projektben csak olyan ingatlanokról van szó, amelyeket már eddig is használt a gyermekmentő szolgálat.
„Amikor viszont előhúztam egy tulajdoni lapot, amelyen ott van, hogy a terület jelenleg a gyermekközpont használatában van, és a törvény szerint ez átkerülne az Edvi Péter vezette egyesülethez, rögtön megszűnt minden erőltetett udvariasság. És amikor még azt a több mint 100 oldalas dokumentumot is meglobogtattam, amely az egyesület által készített tervek alapján feketén-fehéren tartalmazza, hogy a Károlyi-birtok területe csökken, már nem hagytak szóhoz jutni. Sőt, Nacsa Lőrinc az előterjesztő képviseletében hihetetlen indulattal esett nekem, mondván, hogy „veszélyeztetem” a gyerekeket, és álhíreket terjesztek. A dolog érdemi része viszont a tagadás volt: továbbra is azt állította, hogy szó sincs arról, hogy a gyermekközpont területe csökkenne” – olvasható az esetről Szél Bernadett blogbejegyzésében.
A független képviselő a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal is beszélt az üggyel kapcsolatban, és tőlük is azt a választ kapta, hogy van egy kis rész, ahol rozzant ház van és takarmánynak való növény, ám ezen kívül semmi aktívan használt terület nem kerül hozzájuk. Szél Bernadett rákérdezett a 200 milliós kormányzati forrásra, illetve annak felhasználására, amire közölték vele, a tervek elkészültek, meg is mutatják neki. Állítólag.
„Egy ruháskosárnyi iratról beszélünk, és sokévi munkájuk úgy tűnik, beérett: Edvi Péter szerint 6-10 milliárd forint közötti fejlesztést fognak megvalósítani, ha jól értem, a kormány és egyes cégek segítségével – az összeg attól függ, hogy például lesz-e gyógymedence vagy sem és hasonló dilemmák sora. Ezek után jött a földhivatal és a helyszíni szemle. Mint kiderült, két, az egyesületnek átadásra kerülő ingatlan is a gyermekközpont területéhez tartozik. Az 1563-as számú valóban egy kis kertrész óllal és romos épülettel, amit a gyermekmentők használnak. Erről beszélhetett Edvi Péter. Van viszont egy másik terület is, az 1565/4-es helyrajzi számú, amelyen 7 olyan családi ház található, amelyekben a gyermekközpont jelenlegi és nyugdíjas dolgozói élnek családjukkal. Egy meghitt lakókörnyezetet képzeljenek el, kis konyhakertekkel. Plusz szintén itt van a speciális gyermekotthon terápiás kertészete üvegházzal és egy füves réttel, ahonnan információim szerint a specis gyermekek terápiás céllal tartott bárányainak etetését oldják meg. Mondom ezt úgy, hogy terepbejáráson beszéltem egy ott élő érintettel is” – állította a honanya.
Szél Bernadett úgy véli, nem alaptalan feltételezés az, hogy a kormány éppen egy tetszetős darabot akar kikanyarintani a gyermekközpont területéből, ami nem kicsit fog fájni több ott élő családnak és a speciális szükségletű gyermekeknek.
„Hogy
lesz megoldva az ő lakhatásuk? Ki gondoskodik erről? Persze ha
onnan nézzük a dolgot, hogy idén megszüntetik a gyermekközpontot,
és a beruházások majd csak azután fognak elkezdődni, akkor
látszik, mi folyik itt: mondjuk ki, a kormány megkezdte a
gyermekközpont feldarabolását. A többi területtel kapcsolatban
információim szerint még megy az ötletelés – ki és hogyan
építse be, külföldi vendégek fogadására alkalmas luxusszálloda
épüljön rajta, vagy lovaglással összekötött wellness-központ.
Annyi
biztos: ez egy igen értékes terület, ahol a gyermekek egyszerűen
útban vannak a kormánynak és oligarcháinak, és amivel azt
hiszik, bármit megtehetnek. A bizottsági ülésen vagy hazudtak,
vagy a benyújtónak fogalma sincs, mihez adja a nevét” – zárta
gondolatait a független képviselő. | https://hang.hu/belfold/a-kdnp-javaslatara-teruletet-vesznek-el-a-foti-gyermekvarostol-105230 | https://web.archive.org/web/20220529061929/https://hang.hu/belfold/a-kdnp-javaslatara-teruletet-vesznek-el-a-foti-gyermekvarostol-105230 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kdnp-javaslatara-teruletet-vesznek-el-a-foti-gyermekvarostol | Magyar Hang | hungarian-news | 2019-03-19 13:20:00 | [
"Edvi Péter",
"Harrach Péter"
] | [
"KDNP",
"Nemzetközi Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) Magyar Egyesület"
] | [
"Fót",
"Pest megye"
] | [
"ingatlan",
"klientúra"
] | [] |
|
48,833 | Járdaszélesítés kilométerenként 153 millióért – így készült a mélykúti kerékpárút | Még 2015-ben adták át a mélykúti kerékpárutat, amit 1345 méter hosszan 199 millió forintért építettek meg. Az már csak a sajtóközleményből derült ki, hogy ezért a pénzért valójában járdákból lett kerékpár- és gyalogút, miközben a zavaró oszlopokat is arrébb rakták egy méterrel. Szeged határában ennek töredékéből épült valódi kerékpárút. | „A városban épül egy kerékpárút, ami az 55-ös főút forgalmát elnézve nagyon indokolt. Ha minden optimálisan alakul, akkor ez már idén elkészülhet, a lakosság akár már decemberben birtokba is veheti az új szakaszt” – ezt mondta 2015-ben Kovács Tamás, Mélykút polgármestere az éppen épülő kerékpárútról.
A településen átvezető kerékpárútra 199 millió forintot nyert a Bács-Kiskun megyei település, a közbeszerzés szerint 1345 méter hosszúságú kerékpárutat kellett megépíteni. A nyertes a rezsim kegyeltje, a Duna Aszfalt lett.
Az önkormányzat beszámolója szerint az első szakasz önálló vonalvezetésű kerékpárút a Damjanich utca és a Petőfi tér között 146 méter hosszan épült meg, a maradék 1200 méter pedig közös gyalog- és kerékpárútként. Azt sem titkolták, hogy a a gyalog és kerékpárút nyomvonalában villanyoszlopok voltak, “melyeket a beruházás megvalósítása érdekében a közút irányában 120-100 cm-rel kintebb kell helyezni”.
Az már a Google utcaképéből derül ki, hogy a korábban járdaként működő utat alig pár centivel szélesítették ki, így lett belőle kerékpárút.
A második szakasz, a Kossuth Lajoson végigfutó kerékpár- és gyalogút is tanulságos. A korábbi – a Google 2011-es fotóin is látható – díszkövet szedték fel, majd pár centi szélesítés után aszfaltoztak. A munkák kilométerre számított ára, amibe az uniós támogasába még egy traktor is belefért, 153 millió forint per kilométer. Mindez 2015-ben.
Kovács Tamás polgármester az Átlátszóval azt közölte, ezért a pénzért „az egységesített gyalog és kerékpárút az 55-ös főút nyomvonala mellett épült meg 2,7 m szélességben. Az építéssel legalább 1 méterrel szélesedett az út.”
Ugorjunk az időben, tavaly készült el a Szeged és Sándorfalva közötti kerékpárút első üteme. A közbeszerzési értesítő szerint az első ütemben az új kerékpárút több mint 6 kilométerét építik meg 476 millió forintért (nyertes: Colas Út Zrt.). Ebből kétirányú, 2,5 méter széles, töltésre épült kerékpárút 5,2 kilométer, a többi átvezetés a már elkészült M43-as autópálya felett.
A földrajzi adottságaiban nem nagyon különböző két helyszín ebben a képgalériában hasonlítható össze.
Míg a mélykúti kerékpárút – a már bemutatott képek alapján – egy felújítás, addig a szegedinél 20 méteres hidat is építettek, valamint több mint egy méteres töltést is építettek, mivel az út előtte nem létezett. Mindezt 2018-as árakon, kilométerenként 91 millió forintért. | https://atlatszo.hu/2019/03/13/jardaszelesites-kilometerenkent-153-millioert-igy-keszult-a-melykuti-kerekparut/ | https://web.archive.org/web/20210927043819/https://orszagszerte.atlatszo.hu/jardaszelesites-kilometerenkent-153-millioert-igy-keszult-a-melykuti-kerekparut/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ardaszelesites-kilometerenkent-153-millioert-n-igy-keszult-a-melykuti-kerekparut | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-03-13 01:00:00 | [] | [
"Duna Aszfalt Zrt."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Mélykút"
] | [
"útépítés",
"önkormányzat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,834 | Mélykút polgármestere szerint nem volt drága a kerékpárút kilométerenként 153 millió forintért | Sérelmezte Mélykút polgármestere, hogy a település kerékpárútépítéséről írtunk, szerinte a belterületi utak mindig drágábbak. Számos közbeszerzést átnéztük, de még a sokkal magasabb műszaki tartalommal készülő friss beruházások is olcsóbbak, mint a mélykúti járdaszélesítés. | „Ha tényleg a hiteles tájékoztatás híve. Tisztelettel kérem, hogy nézzen utána, hogy mibe kerül a hálózati villanyoszlopok áthelyezése egy építés során. Valamint nézzen utána annak is, hogy egy közművesített belterületen vagy külterületen olcsóbb kerékpárutat létesíteni. Belterületen, meglévő közműhálózatok vannak” – reagált a mélykúti kerékpárút-építésről szóló cikkünkre megjelenése után a város polgármestere. Kovács Tamás (Fidesz-KDNP) szerint ez is része a hiteles tájékoztatásnak.
Megírtuk, a Bács-Kiskun megyei Mélykúton még 2015-ben szélesítették ki a járdákat, uniós pénzből építették át kerékpárúttá, mindezt kilométerenként 153 millió forintért.
Vajon tényleg sokkal drágább a belterületi építkezés? Megnéztük. A google-be rákerestünk a belterület+kerékpárút szavakra és az első oldalas eredményeket vizsgáltuk. Csak a hajtás felett 3 olyan kerékpárút építést hoz, ami nem is régi, 2018-as.
Az első, a jánossomorjai kerékpárút 2018-as projekt, a település 348 millió forint uniós támogatást kapott. A 38 oldalas műszaki leírás szerint 3,7 kilométer hosszan belterületi kerékpáros hálózat épül, szakaszonként különböző műszaki megoldással. Váltakozva épül kerékpárút, közös járda és kerékpárút is, de jellemzően az út pályaszerkezet szélesítésével 2 oldali kerékpársávot alakítanak ki. De épült kerékpáros nyom és nyitott kerékpársáv is, valamint egy vasúti átjáró, fél- és fénysorompóval. A teljes beruházásban a festésekkel, szélesítésekkel együtt 5,5 kilométer kerékpárút szerepel. Ez 63 millió forint/kilométeres árat jelent.
A sorban második a Békés megyei Tarhos belterületi, temetőhöz vezető kerékpárútja. A projektleírás szerint 1040 méter, azaz alig több mint 1 kilométer kerékpárút épült. A közbeszerzési értesítő szerint 90 millió forintért egyoldali önálló kétirányú kerékpárút épül ki a temetőig. 2018 novemberében adták át, a megyei napilap szerint ez a település első kerékpárútja, “a beruházásnál a szükséges csapadékvíz-elvezetés, a forgalomtechnikai tartozékok és felfestések is megvalósultak.”
A Tisza-tavi Polgáron 400 milliót nyertek. Ezt úgy költötték el, hogy ebből a pénzből Polgár közigazgatási területén 8,74 km hosszú új kerékpáros útvonal épült meg. Lett itt 2,16 km önálló kerékpárút, 2,83 km vegyes rész (melyből 0,75 km önálló kerékpárút és 2,08 km kerékpársáv), a többi pedig kerékpáros nyom. Ha elosztjuk a 400 milliót a fenti kilométerekkel, akkor 45,8 millió forintos kilométerenkénti árat kapunk.
A mélykútihoz hasonló kerékpárút-fejlesztést sem nehéz találni. Hajdúszoboszlón például 4,4 kilométer kerékpárút épül 427 millió forintból. A részletes műszaki leírás szerint az egyik 338 méteres szakaszon járulékos beruházásként áthelyezik közvilágítási oszlopokat, távközlési kábeleket pedig védelemmel látják el. A Gönczy Pál utca-Erzsébet utca-Ady Endre utca közötti szakaszon a gyalogátkelőhelyhez közvilágítási oszlop is került, Tessedik utcától a külterületen egyoldali, kétirányú kerékpárút kiépítése tervezett, távközlési kábel védőcső elhelyezéssel, belterületen zárt csapadékcsatorna építéssel, külterületen vízelvezető árok kialakítással, pihenőhelynél napelemes megvilágítással. Ez mind belefér a kilométerenkénti 97 millió forintos összegbe.
Ha a kerékpárút+belterület kötelezően szereplő közbeszerzésekre szűrünk, akkor kiderül, hogy kerékpárút épült Ipolydamásd – Szob között 4,1 kilométer hosszan 370 millióért, ami 90 millió forint/km. Tégláson 1,2 kilométert terveztek építeni, és 2 kilométert felújítani 125 millióért. De a legolcsóbb ajánlat 154 millió forint volt, így ebből nem lett semmi. Pedig a kilométer ár kimondottan kedvező lett volna így is.
Szentlőrincen 1,5 kilométer épül, vasúti átjáróval, 152 millióért 2019-ben. Ennek része 15 darab közvilágítási oszlop megépítése, 4 darab automatikusan működő sorompó, valamint belefér még a közösségi közlekedéshez kapcsolódó beruházás is: marás, aszfaltozás kátyúzáshoz. Így 101 millió forintért kilométerenként.
Ha nehezítünk a pályán, vagyis kerékpárút+közvilágításra keresünk, akkor többek között a gyulai kerékpárútépítést találjuk. Ez a helyi hírlap szerint 535 millió forintba kerül, ebből 400 milliót ad az unió. A lap tudósítása szerint ezért a pénzért 5 kilométeres kerékpárút épül, és felújítanak egy 1,1 kilométeres szakaszt. Vasúti sínt keresztez. Azt is írták, hogy „a költségeket nagymértékben befolyásolta, hogy a töltésen olyan kerékpárutat kell építeni, amely árvízvédelmi helyzet esetén elbírja azokat a munkagépeket, amelyeknek ilyenkor közlekedni kell a töltésen, így az út erős alapot és erős betonszerkezetet kap.”
A munka része még a kerékpárút alatti Invitel földkábel kiváltása, közvilágítás építése Rulikowszki utcától a Fehér Körös hídjáig. Ehhez kell 883 m földkábel, 28 darab 5 méter magas beton kandeláberen 27 darab 29 W-os nagyfényáramú LED-es lámpatest és 1 darab 71 W nagyfényáramú LED-es lámpatest. Ezzel a műszaki tartalommal 2018-as árakon 107 millió forint/km az építés költsége.
Arról, hogy jelentős különbségek vannak a belterületi és a külterületi kerékpárutak között, már 2016-ban írt az Átlátszó. A bel- és külterületek beruházásai közt is szembetűnő árkülönbség figyelhető meg: míg a belterületi kerékpárutak költsége átlagosan 143 millió Ft/km, addig a külterületieké 84 millió Ft/km.
A Magyar Kerékpárosklub 2016-ban írt arról, hogyan nem érdemes EU-s pénzt kerékpárútra költeni.
Felsorolásukban szerepel a mélykúti kerékpárút is, a 11. legdrágább kivitelezésként. Már akkor leírták, “olykor szükségtelen, kontraproduktív beruházások, vagy kerékpáros fejlesztésnek álcázott járdák, csatornák épültek, esetleg feleslegesen, kerékpáros fejlesztésnek nevezve újraaszfaltoztak egy utcát.”
Mivel a mélykúti 100 százalékban uniós projekt, így cikkünkkel egy időben elkértük az elszámolást is az önkormányzattól, hogy pontosan mire ment el a pénz. Amint megküldik, közzétesszük.
Fotó: Google Street View | https://atlatszo.hu/2019/03/18/melykut-polgarmestere-szerint-nem-volt-draga-a-kerekparut-kilometerenkent-153-millio-forintert/ | https://web.archive.org/web/20211027093158/https://orszagszerte.atlatszo.hu/melykut-polgarmestere-szerint-nem-volt-draga-a-kerekparut-kilometerenkent-153-millio-forintert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/melykut-polgarmestere-szerint-nem-volt-draga-a-kerekparut-kilometerenkent-153-millio-forintert | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-03-18 01:00:00 | [] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Mélykút Önkormányzata"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Mélykút"
] | [
"közbeszerzés",
"útépítés",
"önkormányzat",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,835 | Mészárosék cégére bízták a kórházak biztosításait, százmilliók vándorolhatnak Felcsútra | Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a Mészáros Lőrinc és felesége, Mészárosné Kelemen Beatrix érdekeltségébe tartozó Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-re bízta a kórházak biztosításainak alkuszi feladatait, ezzel a felcsúti birodalom százmilliós bevételhez juthatott. | Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a Mészáros Lőrinc és felesége, Mészárosné Kelemen Beatrix érdekeltségébe tartozó Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-re bízta a kórházak biztosításainak alkuszi feladatait, ezzel a felcsúti birodalom százmilliós bevételhez juthatott.
Az állami egészségügyi intézmények tulajdonosi jogait gyakorló ÁEEK összevont közbeszerzési eljárásban igyekezett megkeresni az alá tartózó 91 kórház számára a legkedvezőbb biztosítási konstrukciót, ehhez pedig Mészárosék alkuszcégének segítségét vették igénybe. A kórházak egyenként is leszerződtek a Hungarikummal, itt például a Keszthelyi Kórházzal kötött megállapodást olvashatják pdf-ben.
Az alkuszcégek megbízójuknak ingyen dolgoznak, jutalékukat – ami piaci forrásaink szerint a biztosítási díj 15-20, kiugró esetben 30 százalékát jelenti – a nyertes biztosítótól kapják. Ez érdekeltté teheti az alkuszcéget abban, hogy minél magasabbra tornázza fel a biztosítási díjat, de egészséges piaci verseny esetén ez a veszély nem áll fenn.
Az ÁEEK közbeszerzésén a következő fedezeti körökre kerestek biztosítót:
vagyon-, felelősség és szakmai felelősségbiztosítás mind a 91 intézményben,
vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása az ÁEEK 51 székhelyén és telephelyén,
csoportos élet- és balesetbiztosítás 7 intézmény dolgozói számára,
GDPR felelősségbiztosítás az ÁEEK alá tartózó 27 intézményben.
Ajánlatot az Uniqua Biztosító Zrt. és az Allianz Hungária Biztosító Zrt. adott, a megbízást utóbbi vitte el, a négy fedezeti körre összesen 2,6 milliárd forintért. Ha a Hungarikum Alkusz a megbízási díj meghatározásakor nagyon szerény volt és tíz százalékot kért, akkor az Allianz több mint 260 millió forinttal gazdagíttatta őket, ha erősebben fogott a ceruzájuk és 30 százalékos díjat szabtak meg, az Allianznak 780 millió forintnyi mélységben kellett a zsebébe nyúlnia.
A bevétel nő, a nyereség esik
Nem ez volt az első milliárdos biztosítási megbízás, amit a Hungarikum koordinált: tavaly a Magyar Narancs írta meg, hogy a BVH Budapesti Városüzemeltetési Holding Igazgatósága szintén a Hungarikum Alkuszba helyezte a bizalmát, éppen abban az időszakban, amikor Mészáros képbe került. Mire a közbeszerzés lebonyolításához ért a Hungarikum, a Mészáros-házaspár már bevásárolta magát Keszthelyi Erik cégébe. A Hungarikum körülbelül 40 millió forintot spórolt a BVH-nak kétéves időtartamra vetítve, cserébe a 2,7 milliárd forintos becsült biztosítási összeg 30 százalékát is zsebre vághatták.
A Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-ben jelenleg résztulajdonos-vezető Keszthelyi Erik már a Mészáros-házaspár érkezése előtt is remek kormányzati és önkormányzati kapcsolatokkal rendelkezett. 2017 augusztusában a 444 cikke alapján mi is beszámoltunk róla, hogy az akkor még Keszthelyi Erik tulajdonában lévő cég letarolta az alkuszpiacot, rengeteg állami cég – például MNV Zrt., a Szerencsejáték Zrt., az MTVA, a GYSEV, a MAVIR, a Hungarocontrol és a Tokaj Kereskedőház – döntött a szekszárdi üzletember vállalkozása mellett. A belé helyezett bizalomnak meglett az eredménye: a Hungarikummal és egy másik cégével, a Palladium Consultinggal öt év alatt 8 milliárd forint bevételre tett szert, amiből 2,6 milliárd nyereség volt. A lap akkor arról írt, hogy ez még Mészáros Lőrincénél is jelentősebb profitrátát mutat. Azóta egy némileg változott a helyzet: bár a Hungarikum árbevétele folyamatosan növekszik, adózott eredménye nem duzzad ezzel arányosan:
Keszthelyi Erik 2015-ben és 2017-ben 3-3 millió forinttal támogatta a Fidesz által életre hívott Polgári Magyarországért alapítványt, 2014-ben pedig magánszemélyként 1,3 millió forintos adományával tűnt fel a Fidesz támogatói között. 2016-ban a Forbes portrét írt az üzletemberről, amiben megerősítette, hogy az a bizonyos Keszthelyi Erik magánszemély valóban ő:
Magamat abszolút jobb-oldali érzelműnek tartom, és ezt a pénzt magánemberként adtam. Ez egy magánbefizetés volt, azt gondoltam, hogy szeretném a támogatásomat kifejezni. Nem az volt a célom, hogy ezzel politikai kapcsolatokat építsek. Nincs személyes bekötöttségem senkihez, akinek a gazdasági életben ma befolyása volna.
Fotó: Marjai János / 24.hu | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/03/19/meszaros-hungarikum-alkusz/ | https://web.archive.org/web/20210417034314/https://24.hu/fn/gazdasag/2019/03/19/meszaros-hungarikum-alkusz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszarosek-cegere-biztak-a-korhazak-biztositasait-szazmilliok-vandorolhatnak-felcsutra | 24.hu | hungarian-news | 2019-03-19 16:37:00 | [
"Kelemen Beatrix Csilla",
"Keszthelyi Erik",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK)",
"Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"egészségügy",
"klientúra",
"biztosítók/biztosítás"
] | [] |
48,836 | A Mészáros és Mészáros Kft.-nek már 219,5 milliárdnyi munkája van | Az OPUS GLOBAL Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján tette közzé, hogy a közvetett tulajdonában és konszolidációs körében működő Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. aktív szerződésállományának értéke 14 százalékkal, megközelítőleg 26,5 milliárd forinttal bővült a társaság PwC által készített vagyonértékelése óta. | Az OPUS GLOBAL Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján tette közzé, hogy a közvetett tulajdonában és konszolidációs körében működő Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. aktív szerződésállományának értéke 14 százalékkal, megközelítőleg 26,5 milliárd forinttal bővült a társaság PwC által készített vagyonértékelése óta.
A Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 51 százalékos üzletrésze a 2018-ban végrehajtott tőkeemelési sorozat részeként került az OPUS GLOBAL Nyrt. közvetett tulajdonába. A tőzsdei társaság igazgatósága 2018 november 15-én fogadta el az építőipari vállalat nemzetközi szakértő (PwC) által 2018. június 30-i fordulónapra meghatározott piaci értékét.
A Mészáros és Mészáros Kft. aktív szerződésállománya az értékelésekor meghaladta a 193 milliárd forintot, amely az azóta eltelt kilenc hónapban további 26,5 milliárd forint értékű új szerződésállománnyal bővült.
A Mészáros és Mészáros Kft. elsősorban nagytömegű földmunka, híd-, út-, közmű- és épületépítési, valamint egyéb építőipari kivitelezési munkákat végez.
Az Opus Global építőipari nagyvállalatait, azaz a Mészáros és Mészáros Kft.-t, valamint a vasúti beruházásokra specializálódott R-Kord Kft.-t, a Mészáros Építőipari Holdingon keresztül tulajdonolja. A tőzsdei vállalat által közzétett adatok alapján a társaságok együttesen 46,8 milliárd forint értékű új szerződéssel növelték aktív szerződésállományukat az elmúlt háromnegyed évben. | https://24.hu/belfold/2019/03/19/meszaros-219-milliard/ | https://web.archive.org/web/20190320130205/https://24.hu/belfold/2019/03/19/meszaros-219-milliard/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-meszaros-es-meszaros-kft-nek-mar-2195-milliardnyi-munkaja-van | 24.hu | hungarian-news | 2019-03-19 11:23:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Mészáros Építőipari Holding Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Opus Global Nyrt.",
"R-Kord Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"tőzsde",
"klientúra",
"tőkealap"
] | [] |
48,838 | Mészárosék építkezhetnek az egyik legértékesebb balatoni területen | Az önkormányzati tulajdonú, 15 760 négyzetméteres vízparti területet évi 9 millió forint plusz áfáért bérbe adja a Balatontouristnak, amelynek közvetlen tulajdonosa a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzum Nyrt. | A révfülöpi kemping mellett található a Semsey-major. Az önkormányzat évekkel ezelőtt megálmodott oda egy vitorláskikötőt, de a tervek között szerepelt korábban a Globe színház másának és egy szállodának az építése is. Ezekből aztán semmi nem lett, a tavalyi év végén pedig úgy döntött a képviselő-testület, hogy
az önkormányzati tulajdonú, 15 760 négyzetméteres vízparti területet évi 9 millió forint plusz áfáért bérbe adja a Balatontouristnak, amelynek közvetlen tulajdonosa a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzum Nyrt.
Kondor Géza, Révfülöp független polgármestere tavaly szeptemberben jelentette be, hogy a kemping üzemeltetője, azaz a Balatontourist a Semsey-major hasznosítására vonatkozó javaslattal fordult az önkormányzathoz. Egy látványtervet is küldtek, a polgármester viszont jelezte, hogy az önkormányzati és az országos vagyonrendelet is szükségessé teszi a pályázat kiírását, vagyis nem lehet csak úgy átadni a területet a Balatontouristnak. Az önkormányzat ki is írt egy pályázatot november 8-án, öt nappal későbbre pedig kijelölték a délelőtt 10 és 12 óra közötti időszakot, amikor a területet meg lehetett tekinteni. A pályázatok beadási határidejének november 28-át szabták meg. Csak a Balatontourist adott be érvényes pályázatot.
Miklós Tamás képviselő egy novemberi ülésen azt mondta, szerinte elég szűkös határidőt szabott meg az önkormányzat a pályázat beadására. Azt is nehezményezte, hogy az önkormányzat a bérbeadással a legegyszerűbb megoldást választotta Révfülöp legnagyobb és legértékesebb turisztikai fejlesztésű területének a hasznosításánál, mondván, sajnálatos, hogy a területből csak ennyit tudnak kihozni. Szerinte a városnak a saját elképzeléseit kellene megvalósítania, és akkor nem más kaszálna nagyot az önkormányzati ingatlan hasznosításával.
A polgármester erre azt válaszolta, hogy „ezek az aggályok mindenkiben ott vannak”, és csak egy lehetőséget adnak, de nem zárják le az ügyet. Az önkormányzat valójában tíz évre adja bérbe a területet. Slemmer József képviselő pedig azzal magyarázta a bérbeadást, hogy senkinek sincs a képviselő-testületben elegendő turisztikai képzettsége a saját terveik megvalósítására, egy külsős turisztikai szakember bevonása pedig sok pénz lenne.
Arra a kérdésre, hogy a 9 millió forintos bérleti díjat mi alapján határozták meg, a polgármester így válaszolt:
A kemping bérleti szerződését vettük alapul. A kempingénél a bérleti díj egy kicsivel több, de ott ki van építve az infrastruktúra.
Egy januári képviselő-testületi ülésen az is kiderült, hogy a Balatontourist által bérelt, két különböző helyrajzi számú területet az önkormányzat összevonja. Ennek oka, hogy az egyik terület nagysága nem éri el a 8 ezer négyzetmétert, így az nem lenne beépíthető, de amennyiben összevonják őket, már nem lesz akadálya a beépítésnek.
Arra a kérdésre, hogy milyen fejlesztések várhatók, Kondor Géza úgy válaszolt:
Előreláthatólag, a vezetők elmondása szerint már ebben az évben kempingként akarják üzemeltetni a területet. Mobilházakat telepítenének, de konkrétumokat még nem tudunk. Alapelképzelésük az, hogy a terület egy részére mini aquaparkot szeretnének.
Ez alapján úgy látszik, hogy a képviselő-testület úgy hagyta jóvá a telkek összevonását, hogy nem is tudta pontosan, mit tervez a Balatontourist az önkormányzati területre.
Kerestük a Balatontouristot is, a társaság levelében megerősítette, hogy a terület az idei turisztikai szezontól már a révfülöpi kempinghez tartozik, annak részeként üzemel.
A Semsey-major területén a szezonkezdésig 15, 120 négyzetméteres panorámás parcellát, 12 sátorhelyet, mobil vizesblokkot, továbbá „sport és szabadidős aktivitásokat” alakítanak ki. A tervek között fedett szálláshelyek (mobilházak) telepítése, vendéglátó egység és kiszolgáló épületek, továbbá napozótérrel rendelkező gyermek- és felnőtt medence létesítése is szerepel. A fejlesztés részleteit a Balatontourist vezetése az önkormányzattal egyezteti, de a képviselőtestület a koncepciót már elfogadta – írta a Balatontourist. Azt viszont határozottan cáfolták, hogy mini aquaparkot terveznének a területre.
Címlapi képünkön a révfülöpi kikötő látható, nem a kemping területe. Fotó: Török Tünde / MTI | https://24.hu/belfold/2019/03/14/meszarosek-epitkezhetnek-az-egyik-legertekesebb-balatoni-teruleten/ | https://web.archive.org/web/20210625134344/https://24.hu/belfold/2019/03/14/meszarosek-epitkezhetnek-az-egyik-legertekesebb-balatoni-teruleten/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszarosek-epitkezhetnek-az-egyik-legertekesebb-balatoni-teruleten-1 | 24.hu | hungarian-news | 2019-03-14 07:02:00 | [
"Kondor Géza"
] | [
"Balatontourist",
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt."
] | [
"Révfülöp",
"Veszprém megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
48,839 | Két építési beruházást is másfélszeres áron végezhet el a Mészáros család cége Érden | Az EU-s közbeszerzési értesítőben jelent meg, hogy Mészáros Lőrincék családi cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. két építési beruházást is elnyert az érdi önkormányzattól, mindkettőt a becsült összérték közel másfélszereséért. (Ez az a cég, ami alapvetően Mészáros Lőrinc gyerekeié, a volt felcsúti polgármester mégis elvitte az osztalék felét.) | comments 57
Az EU-s közbeszerzési értesítőben jelent meg, hogy Mészáros Lőrincék családi cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. két építési beruházást is elnyert az érdi önkormányzattól, mindkettőt a becsült összérték közel másfélszereséért. (Ez az a cég, ami alapvetően Mészáros Lőrinc gyerekeié, a volt felcsúti polgármester mégis elvitte az osztalék felét.)
Az egyik a Batthyány Sportiskola rekonstrukciója, itt a szerződés eredetileg becsült összértéke 3,8 milliárd forint lett volna, ez kúszott fel 5,45 milliárdra.
A másik a Fenyves-Parkvárosi Köznevelési Centrum építése, ami pedig 4,3 milliárdból lett 6 milliárdos beruházás. | https://444.hu/2019/03/21/ket-epitesi-beruhazast-is-masfelszeres-aron-vegezhet-el-a-meszaros-csalad-cege-erden | https://web.archive.org/web/20230905145109/https://444.hu/2019/03/21/ket-epitesi-beruhazast-is-masfelszeres-aron-vegezhet-el-a-meszaros-csalad-cege-erden | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-epitesi-beruhazast-is-masfelszeres-aron-vegezhet-el-a-meszaros-csalad-cege-erden | 444 | hungarian-news | 2019-03-21 01:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt."
] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"közbeszerzés",
"építőipar"
] | [] |
48,840 | Két iskolát is több mint másfél milliárddal drágábban építenek, újítanak fel Érden Mészáros Lőrinc gyerekei | A becsült árnál 43 százalékkal többe fog kerülni az Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola rekonstrukciója és bővítése - derül ki az európai uniós közbeszerzési értesítőből. Az érdi fideszes önkormányzat nettó 3,79 milliárd forintra lőtte be a költségeket, de a Mészáros Lőrinc gyerekei tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt. legelőnyösebbb, nyertes ajánlata nettó 5,44 milliárd forintról szólt. | Fotó: Átlátszó
Ágnes, Beatrix és az ifjabb Lőrinc vállalata nem egyedül fog dolgozni a sportiskola rekonstrukcióján és bővítésén. A rekonstrukcióban alvállalkozóként részt vesz a közbeszerzéseken jól szereplő,
West Hungária Bau Kft. és a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft., utóbbi tulajdonosai szintén Mészáros gyerekei.
De nem csak ez a közbeszerzés drágult Érden: az eredetileg becsült 4,3 milliárd forint helyett 6 milliárdért vállalta el a Fejér B.Á.L. Kft. Fenyves-Parkváros köznevelési centrum (általános iskola, sportcsarnok és tanuszoda) építését. | https://168ora.hu/itthon/ket-iskolat-is-tobb-mint-masfel-milliarddal-dragabban-epitenek-illetve-ujitanak-fel-erden-meszaros-lorinc-gyerekei-165228 | https://web.archive.org/web/20190322122614/https://168ora.hu/itthon/ket-iskolat-is-tobb-mint-masfel-milliarddal-dragabban-epitenek-illetve-ujitanak-fel-erden-meszaros-lorinc-gyerekei-165228 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-iskolat-is-tobb-mint-masfel-milliarddal-dragabban-epitenek-ujitanak-fel-erden-meszaros-lorinc-gyerekei | 168 óra | hungarian-news | 2019-03-21 11:47:25 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"építőipar",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,841 | Elszámoltatás: jogerősen felmentették a postaszékház eladása miatt megvádolt egykori vezérigazgatót és a társait | Bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a postaszékház több mint egy évtizeddel ezelőtti eladása ügyében megvádolt vezetőket a Fővárosi Ítélőtábla. | Bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a postaszékház több mint egy évtizeddel ezelőtti eladása ügyében megvádolt vezetőket a Fővárosi Ítélőtábla.
Nehrer Péter, a tábla eljáró tanácsának elnöke az indoklásában kiemelte, hogy a vádlottaknál még gondatlanság sem állapítható meg. Az üggyel kapcsolatban pedig általában felvethető, hogy mennyiben feladata a büntetőjognak stratégiai, gazdasági döntéseket évekkel később a jövedelmezőség szempontjából vizsgálni, idővel ugyanis szinte minden ilyen döntésről kiderül, hogy lehetett volna még jobb, így pedig előbb-utóbb minden gazdasági vezető börtönben végezné – mondta.
Az ügyben 2010 elején indult nyomozás Balsai István akkori fideszes országgyűlési képviselő feljelentése alapján. A képviselő egyrészt a Magyar Posta Zrt. egykori budapesti, Krisztina körúti székházának értékesítése miatt tett feljelentést, másrészt a posta új, XIII. kerület, Dunavirág utcai székházának bérletével kapcsolatban.
A Fővárosi Főügyészség 2013-ban emelt vádat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt a posta, illetve az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. 3-3 munkatársa ellen. Az ügyészség szerint a vádlottak az adott helyzetben leggazdaságtalanabb megoldást választották, megszegték a vagyonkezelői kötelezettségeiket, a postának 10 éves viszonylatban több milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak, ugyanis nem bérelni kellett volna, hanem új székházat építeni.
A vádbeli cselekményért a törvény szerint 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés volt kiszabható.
A vádlottak mindvégig tagadták a bűnösségüket.
A Fővárosi Törvényszék tavaly júniusban első fokon bűncselekmény hiányában felmentett minden vádlottat.
A törvényszék – most helybenhagyott és jogerőre emelt – ítéletének szóbeli indoklásában a bíró szakértői vélemények alapján kifejtette: a postát a vádlottak által választott megoldással, a bérléssel nem érte veszteség, az ingatlanok értékesítése nem volt áron aluli, az abból befolyt összeget a posta fejlesztésére, piaci feltételeknek való megfelelésére fordították.
A másodfokú eljárásban az ügyész bűnösség kimondását és börtön kiszabását kérte, az ügyvédek pedig védenceik felmentését indítványozták.
A tábla felmentő határozatának szóbeli indoklásában a tanácselnök rámutatott: az elsőfokú bíróság kiemelkedő alapossággal tett eleget ügyfelderítési kötelezettségének. A szakértők szerint az értékesítés és a bérlés is megfelelő volt, a Krisztina-körúti régi postaszékházat már nem lehetett tovább használni, a felújítás és az új székház építése pedig egyaránt nagyon sokba került volna. Az ügy könnyen átlátható és röviden lezárható lett volna, sajnos mégis túl sok időt vett igénybe – mondta Nehrer Péter, a tábla tanácselnöke. | https://444.hu/2019/03/21/elszamoltatas-jogerosen-felmentettek-a-postaszekhaz-eladasa-miatt-megvadolt-egykori-vezerigazgatot-es-a-tarsait | https://web.archive.org/web/20220706130515/https://444.hu/2019/03/21/elszamoltatas-jogerosen-felmentettek-a-postaszekhaz-eladasa-miatt-megvadolt-egykori-vezerigazgatot-es-a-tarsait | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elszamoltatas-jogerosen-felmentettek-a-postaszekhaz-eladasa-miatt-megvadolt-egykori-vezerigazgatot-es-a-tarsait | 444 | hungarian-news | 2019-03-21 01:00:00 | [] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Magyar Posta Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"ítélet/döntés"
] | [
"Postapalota"
] |
48,842 | A KÉSZ építheti Paks 2 felvonulási barakkjait | Várhatóan a tavaly alapítványi tulajdonba került KÉSZ Csoport nyeri az új paksi beruházás felvonulási épületeire kiírt pályázatot. | Roszatom;KÉSZ Holding;Paks II.;Paks 2;KÉSZ csoport;
2019-03-21 08:15:00
A KÉSZ építheti Paks 2 felvonulási barakkjait
Várhatóan a tavaly alapítványi tulajdonba került KÉSZ Csoport nyeri az új paksi beruházás felvonulási épületeire kiírt pályázatot.
A KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.-nek áll a zászló a háromezermilliárdos paksi blokkok első érdemi beruházására, az építkezéshez szükséges úgynevezett felvonulási épületek kivitelezésére kiírt pályázaton – bányászható ki az orosz Roszatom kiírási oldalának mélyéről. A beruházás mögött lévő, állami Paks II Zrt. oldala szerint a Roszatom fővállalkozást végző leányvállalata, a JSC ASE szeptemberben írt ki pályázatot egy 300, illetve egy 360 fős iroda, valamint egy százfős étterem-főzőkonyha kivitelezésére. Ezek azok az ingatlanok, amiket az orosz fél a teljes beruházásból elsőként igyekezett engedélyeztetni az Országos Atomenergia Hivatallal (OAH), ám tavalyelőtti beadványukat – Fichtinger Gyula OAH-főigazgató szavai szerint - „kisebb-nagyobb kérdések” miatt átdolgozásra visszadobták. Mint azóta kiderült, az orosz fél terveiben kevéssé veszi figyelembe a magyar előírásokat és – vélhetőleg erőforráshiány miatt - alapvetően mindent a Paks 2-es fejlesztés Oroszországban már megépített „mintaerőművének” irataiból emel át. Ugyanakkor a tavaly újra beadott kérvényt az OAH már engedélyezte.
A felvonulási épületek több ezer iratból álló, nyilvános pályázati anyagának legutolsó, március 1-i dokumentuma a leendő nyertesre is erőteljesen utal. Eszerint eredetileg négy társaság jelentkezett a munkára. A KÉSZ 9,5 millió eurót (3 milliárd forintot), a török Pasifik Gayrimenkul 11,4 millió eurót (3,6 milliárd forintot), az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz közel álló Paár Attila tulajdonolta West Hungária Bau 19,7 millió eurót (6,2 milliárd forintot), az orosz OES pedig 23,6 millió eurót (7,4 milliárd forintot) kért. Ám a KÉSZ versenytársai lassan kiszóródtak. A legutolsó körben a török céget győzte le, magasabb megbízhatósági pontszámmal. Így a kiíró döntőbizottsága a KÉSZ-t javasolja szerződéskötésre.
A KÉSZ Csoport valóban indult a Paks 2-es fejlesztés felvonulási épületeire kiírt pályázaton, ahol a legkedvezőbb ajánlatot tette – közölte megkeresésünkre Pintyőke Marcell szóvivő. Jelenleg további értékelés és műszaki egyeztetés zajlik – fűzte hozzá.
A Kod Média-HG Média keddi energetikai konferenciájáról távozóban alkalmunk adódott Süli Jánost, a Paks 2-es fejlesztésért felelős tárca nélküli minisztert is megkérdezni a felvonulási épületekről. Habár korábban lapunknak márciusra tette a munkálatok megkezdését, erre ezúttal már nem kívánt határidőt megadni. Ám rögzítette: a szerződés további egyeztetéseket követően, hamarosan aláírásra kerülhet a leendő kivitelezővel. Azt követően pedig már vélhetőleg semmi se hátráltatja a munkálatok megkezdését. (Pedig tavalyelőtt még 2018 év eleji "első kapavágást” se zártak ki.)
Süli János a parlamentben is rendszeresen védi a felvonulási terület kialakítását. Többen észlelték ugyanis, hogy már megindultak a tereprendezési munkálatok. A miniszter szerint ugyanakkor ez pusztán a felvonulási épületek megvalósítását készíti elő, aminek építészetileg nincs köze magához a nukleáris erőműhöz. Így, bár a blokkok kivitelezéséhez alapvetően szükséges úgynevezett létesítési engedélykérelmet még be sem adták, a felvonulási épületek ettől függetlenül is megépülhetnek – érvel a kormányzat.
Tavaly már megépült a területen egy, a munkálatokhoz szükséges transzformátorállomás, de nem az oroszok, hanem a Paks II Zrt. saját beruházásában. | https://nepszava.hu/3029659_a-kesz-epitheti-paks-2-felvonulasi-barakkjait | https://web.archive.org/web/20210625150443/https://nepszava.hu/3029659_a-kesz-epitheti-paks-2-felvonulasi-barakkjait | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kesz-epitheti-paks-2-felvonulasi-barakkjait | Népszava | hungarian-news | 2019-03-21 09:15:00 | [
"Varga Mihály (Kész Kft.)"
] | [
"KÉSZ Zrt."
] | [
"Paks",
"Tolna megye"
] | [
"offshore",
"pályázat",
"engedély",
"építőipar"
] | [
"Paks II"
] |
48,843 | Szinte üldözik a Mészáros-gyerekeket a felcsúti iskolatenderrel | Tavaly kizárólag a Mészáros-érdekeltségbe tartozó mérnökirodát bízták meg a több százmilliós projekttel, de a cég nem nyújtott be végleges ajánlatot. Az állami megbízót ez sem tántoríthatta el - idén újra próbálkozik. | Felcsút;Mészáros Lőrinc;Nemzeti Sportközpontok;
2019-03-21 13:59:08
Szinte üldözik a Mészáros-gyerekeket a felcsúti iskolatenderrel
Tervek készülnek tervek alapján, minderre viszont viszont 232,5 millió forintot kap a Fejér Mérnökiroda.
Impozáns összegű pályázati megbízással kínálja meg a Nemzeti Sportközpontok a FEJÉR Tervező és Mérnökiroda Kft-t., melyben a Mészáros-gyerekekhez tartozó Fejér BÁL Zrt. a tulajdonos - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből, vagyis a TED-ből.
Terveket terveznek, terv szerint
A felcsúti bejegyzésű, 2017 tavaszán alapított céget közzététel nélkül, tárgyalásos úton bízzák meg azzal, hogy felülvizsgálja a Felcsútra tervezett új Endresz György Általános Iskola tervdokumentációját, kivitelezési tervvé alakítsa a projektet, és elkészítse a hozzá tartozó költségvetéseket is. (Felcsúton már 2005 óta létezik iskola azonos néven, igaz, jelenleg egy szerényebb épületet használ.)
Ennyiből kevésbé szerencsés (értsd: miniszterelnököt nem kitermelő) falvakban komplett tornacsarnokok, tantermek is épülnének, és nem csak a tervezőasztalon.
A cég, amit nem lehet megkerülni
Nem csak az összeg nagysága kiugró, a tender előélete is érdekes, az mfor.hu cikke a NER bájos abszurditására is rámutat. Kiderül, hogy Mészáros-család érdekeltségébe tartozó mérnökirodát már 2018-ban megbízták a tervezési feladatával, méghozzá – a kizárólagos jogok vcdelmére hivatkozva –egyedüli szervezetként.
A közbeszerzés azonban eredménytelenül zárult, mivel a FEJÉR Tervező és Mérnökiroda Kft.
A megbízónak nem volt választása, minden út Felcsútra vezetett: újra megkeresték a mérnökirodát, és másodjára már minden rendben ment, március 14-én már el is dőlt, hogy a Mészáros-család érdekeltsége kapja a munkát.
A szerződést március 29-én kötik meg a felek, de a közbeszerzési törvény előírja, hogy erről már 10 nappal korábban tájékoztatni kell a közvéleményt – így tudhatunk mi is a megállapodásról. | https://nepszava.hu/3029739_szinte-uldozik-a-meszaros-gyerekeket-a-felcsuti-iskolatenderrel | https://web.archive.org/web/20210421190746/https://nepszava.hu/3029739_szinte-uldozik-a-meszaros-gyerekeket-a-felcsuti-iskolatenderrel | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szinte-uldozik-a-meszaros-gyerekeket-a-felcsuti-iskolatenderrel | Népszava | hungarian-news | 2019-03-21 14:59:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft.",
"Nemzeti Sportközpontok (NSK)"
] | [
"Fejér megye",
"Felcsút"
] | [
"pályázat",
"rokonok",
"építőipar",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,844 | Hiába ért véget, tovább égeti a közpénzeket az Orbán-Simicska háború | Brutálisan drágán épített volna autópályát az Alföldön Simicska Lajos, de elvették tőle a projektet. Most a kormány új kedvence másfélszer annyiért épít gyorsforgalmi utat. | Jórészt a kormány új kedvenc autópálya-építője valósíthatja meg azt a nagyjából 30 kilométeres útszakaszt, amit négy éve a kormány régi kedvenc autópálya-építője félbehagyott. Az M4-es gyorsforgalmi út Abony és Törökszentmiklós közötti részére kiírt tenderen a napokban hirdettek eredményt, az erről szóló dokumentum pedig hétfőn került fel a közbeszerzési adatbázisba.
Az összegzésből pedig kiderül, hogy a szakasz, amely azért lett autópálya helyett gyorsforgalmi út, hogy spóroljanak rajta, még nemzetközi összevetésben is méregdrágán épül meg. A kettébontott közbeszerzés első részét a Colas-Duna Aszfalt kettős nyerte meg közel 68 milliárdos ajánlattal 18,6 kilométernyi autóútra, míg a második 8,5 kilométeres részt egyedül építheti a kormányközeli vállalkozó Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt 57,5 milliárdért.
Előbbi 3,7, utóbbi több mint 6,7 milliárd forintos költséget jelent kilométerenként,
ami még akkor is döbbenetesen sok, ha figyelembe vesszük, hogy a második szakaszon egy híd is épül. Az út előéletét ismerve pedig különösen durvának tűnik a túlárazás.
A Simicska-Orbán háború legdrágább áldozata
Az M4-esnek ugyanis nagyjából ez volt az a szakasza, ami áldozatul esett a Simicska-Orbán háborúnak. Az Abony és Fegyvernek közötti 28 kilométerre az első tendert még akkor írták ki, amikor a kormányfő és az egykori Fidesz-pénztárnok jó kapcsolatot ápoltak. A három részre bontott beruházáson 2013-ban egy rakat építőipari cég osztozott: nyertek munkát a nagy nemzetközi építők, mint a Strabag, a Colas vagy éppen a Swietelsky, de a legzsírosabb falat, a híd építése Simicska Lajos Közgépének jutott. Ez a tender második része volt, és az akkori állapot szerint a Közgép és a vele együtt dolgozó A-Híd 32,6 milliárdért építette volna meg a rájuk jutó mindössze 2,3 kilométeres szakaszt.
Ezzel együtt a teljes projektre kilométerenként majdnem 4 milliárdos költség jutott, amivel annyira túlárazták, hogy az már az Európai Uniónak is feltűnt, így a kormány hiába várt támogatást a projektre, az Európai Bizottság ehhez nem járult hozzá. Ennek ellenére a Fideszben eleinte még védték a fejlesztést, és születtek különböző magyarázatok arra, hogy miként kerülhet ilyen eszméletlen sokba egy út az Alföldön.
Végül a túlárazott projekt sorsát a Simicska-Orbán háború pecsételte meg. Bár a szakasz félbehagyásában vélhetően más tényezők – például az uniós támogatás elmaradása, illetve egy pedzegetett EU-s vizsgálat – is szerepet játszottak, az M4-es torzói így is a nagy összeveszés szimbólumává váltak. Vélhetően azért, mert
a kormány véletlenül pont azokban a hetekben fedezett fel kartellgyanút a tender körül, amikor Simicska Lajos telefonos ámokfutását rendezte. Becslések szerint 70 százalékos készültségnél.
Mindenesetre a beruházás félbeszakadt, a Közgép nem kapott több állami megbízást, helyét pedig a közbeszerzéseken a Mészáros Lőrinccel baráti kapcsolatban álló Szíjj László tulajdonolta Duna Aszfalt vette át.
A nagy pénznyelő
Az M4-es félbehagyott szakasza azonban ezután is csak emésztette a pénzt. A Közgép ugyanis megtámadta a kormány döntését, és peren kívül meg is állapodott az állammal, hogy a már elvégzett munkáért és a helyszínre szállított anyagokért – többi, a munkaterületről lezavart céggel együtt – 45 milliárd forintot kap*ez nettó 32,83 milliárd, a számításainkban ez az összeg szerepel. Közben újabb közbeszerzéseket írtak ki a torzók őrzésére és a munkaterület karbantartására újabb tízmilliókért.
Az amúgy is túlárazott projekt így már olyan drága volt, hogy az érintettek úgy döntöttek: nem autópályát, hanem csak gyorsforgalmi utat építenek, hátha azzal sikerül spórolni. Nos, nem sikerült.
A mostani közbeszerzés kilométerre vetítve csak egy hajszállal lett olcsóbb, mint öt éve az autópálya. Úgy, hogy a munka egy része kész van, és a torzókból – ha már egy vagyont elköltöttek a megóvásukra – valamit biztosan lehet használni. Ez még úgy is igaz, hogy az akkori és a mostani szakasz nincs teljesen átfedésben. Bár közel ugyanolyan hosszúak, a megadott kilométerszelvények szerint a mostani fejlesztés hat kilométerrel előrébb indul és héttel előbb ér véget.
A teljes költség pedig majdnem másfélszer annyi lesz, mint amennyibe az eredetileg is iszonyatosan drága autópálya került volna.
Az akkori ajánlatok szerint ugyanis a szűk 30 kilométer tervezéssel és kivitelezéssel 114 milliárdért készült volna el, most viszont az egyéb kiegészítő tevékenységek, a Simicskáéknak fizetett kártérítés és maga a fejlesztés majdnem 160 milliárd forintot emészthet fel.
Ha pedig mindent figyelembe veszünk, valószínűleg ez lesz minden idők legdrágább autóútja. A szakasz teljes költsége 163 milliárd forintra rúg, ami kilométerenként 6 milliárd forintot jelent. Az Alföldön ennyi pénzből három, de inkább négy kilométernyi autópálya is elkészülhetne. Ehelyett nekünk lesz egy kilométer autóutunk.
Ez az összeg még a kőröshegyi völgyhidat magában foglaló M7-es szakasz valamivel 5 milliárd forint feletti kilométer-áránál is magasabb. (Igaz, azóta túlárazás nélkül is emelkedtek az építőipari költségek.)
Az M4-esen egyébként eddig négy szakasz hét tenderén hirdettek eredményt. Az összesen 119 kilométernyi út 322 milliárd forintból épül meg, a projekt nagy nyertese pedig természetesen a Duna Aszfalt, amely egy 14 kilométeres szakasztól eltekintve mindenhol részt vesz a munkákban.
Ahhoz, hogy az M4-esen a fővárostól az országhatárig el lehessen autózni, az eddig kihirdetettek mellett még három, összesen szűk 110 kilométernyi szakasznak kellene megépülnie. Ezek a becslések szerint még nagyjából ugyanannyi pénzt emészthetnek fel, mint amennyi eddig elment az útra.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyetlen alföldi úton majdnem 200 milliárdnyi megbízást kapott a Duna AszfaltA most kiosztott részen kilométerenként ötmilliárd forintért szeli át az alföldi síkságot Mészáros Lőrinc üzlettársának cége. | https://g7.hu/kozelet/20190320/hiaba-ert-veget-tovabb-egeti-a-kozpenzeket-az-orban-simicska-haboru/ | https://web.archive.org/web/20221208122948/https://g7.hu/kozelet/20190320/hiaba-ert-veget-tovabb-egeti-a-kozpenzeket-az-orban-simicska-haboru/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hiaba-ert-veget-tovabb-egeti-a-kozpenzeket-az-orban-simicska-haboru | G7 | hungarian-news | 2019-03-20 15:19:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor",
"Simicska Lajos",
"Szíjj László"
] | [
"A-Híd Építő Zrt.",
"COLAS Hungária Zrt.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Közgép Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"ítélet/döntés",
"versenykorlátozás - kartell",
"útépítés",
"EU",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"M4-es autópálya (Abony-Fegyvernek) építése",
"Orbán-Simicska háború"
] |
48,845 | A kormány bezárta a külföldi kereskedőházakat. Csak Orbán török barátjával kivételeztek | Az Orbán-kormány külpolitikájának egyik leglátványosabb eleme volt 2010 után a keleti nyitás. Ennek lényege, hogy a kormány a világgazdaság növekedését húzó ázsiai országok és más, korábban elhanyagolt piacok felé próbál kiépíteni gazdasági kapcsolatokat. | Az Orbán-kormány külpolitikájának egyik leglátványosabb eleme volt 2010 után a keleti nyitás. Ennek lényege, hogy a kormány a világgazdaság növekedését húzó ázsiai országok és más, korábban elhanyagolt piacok felé próbál kiépíteni gazdasági kapcsolatokat.
A kapcsolatépítés fontos eszközei voltak a világ számos részén megnyitott kereskedőházak. Ezek feladata volt, hogy segítsék a magyar cégek exporttevékenységét. Tavaly nyáron azonban úgy döntött a kormány, hogy megszünteti a milliárdos veszteséget termelő és több botrányos ügyben érintett hálózatot, és szerződést bontanak a kereskedőházakat működtető cégekkel, a magyar exportot pedig egy új hálózaton keresztül támogatják majd.
A hálózat felszámolásával több tucat szerződést mondott fel a kormány a világ minden táján. Egy kivétel volt: az Adnan Polat török üzletember cégével kötött szerződés érvényben maradt. Polat jó viszonyt ápol Orbán Viktorral. A miniszterelnök személyesen vezette körbe a felcsúti stadionban, de jelen volt Orbán miniszterelnöki eskütételén is. Polat egy olyan vállalkozásban is érdekelt, amelyben korábban feltűnt Orbán veje, Tiborcz István egyik cége.
Fektess be a demokráciába! Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, hogy folytatni tudjuk a tényfeltáró munkát.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium a megkeresésünkre megerősítette, hogy Polaték szerződése érvényben van. Arra egyelőre nem reagáltak, hogy ez az egyedüli érvényben maradt szerződés-e. Polat cége és az MNKH utódjaként létrejött HEPA nem válaszolt a kérdéseinkre.
Több tucat országban bezártak, de Orbán barátja talpon maradt
A magyar kormány a keleti nyitás részeként hozta létre a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t (MNKH) 2012 végén. Ez szerződött magáncégekkel arra, hogy azok a világ különböző pontjain a magyar kis- és középvállatok exporttevékenységét segítő kereskedőházakat működtessenek.
A kereskedőházak működését több botrány és súlyos anyagi veszteség is beárnyékolta. A 444 által korábban megszerzett iratokból kiderül, hogy a hálózat indulása óta veszteségesen működött, és jóval többet kellett költeni rá, mint amennyi üzletet össze tudott hozni. A kormány azzal védte meg a kereskedőházakat, hogy míg az exportfejlesztés költségei őket terhelik, addig a bevételek a magyar vállalkozásokhoz kerülnek, így az exportsikerekhez hozzájárult az MNKH is.
Az MNKH kínos ügyekbe is belekeveredett. A Quaestor 2015-ös csődje után azért kellett magyarázkodniuk, mert a kereskedőház a tőkéjét a brókercégnél tartotta, a pénzt azonban a bedőlés előtt sikerült kimenteniük. 2016 szeptemberében az derült ki, hogy egy olyan cég tartozik többmilliárd forinttal az MNKH-nak, amelynek a tulajdonosai üzleti kapcsolatban állnak a miniszterelnök feleségének rokonaival. De több újságcikk foglalkozott azzal is, hogy az MNKH milyen kormányközeli szereplőkkel állt szerződésben.
Tavaly nyáron végül úgy döntött a kormány, hogy jelentősen átalakítja a rendszert. Az MNKH a 2018. június 27-én úgy határozott, hogy megszüntetik a kereskedőházak üzemeltetéséről szóló szerződéseket, helyettük pedig nagyobb régiókat lefedő exportfejlesztési partnerirodákat hoznak létre. Ezek felügyelete az MNKH jogutódjaként létrejött HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség feladata lesz a külügyminiszter irányítása alatt.
A tavaly nyári határozat több tucat országra vonatkozó, közbeszerzési eljárásokkal kiválasztott szerződéseket mondott fel, csak három szerződés maradt ki: az afrikai, a nyugat-kanadai és a törökországi kereskedőházakat üzemeltető cégeké. A Direkt36-nak az első két cégnél azt mondták, hogy a velük kötött szerződés már korábban megszűnt, ezért maradtak ki a tavaly nyári határozatból.
A harmadik cégnek azonban még mindig élő szerződése van az MNKH utódjaként létrejött HEPA-val is. Ez a cég az Adnan Polat török üzletember tulajdonában álló ALX Magyar-Török Kereskedelmi Központ Kft., amely havi 70 millió forintért üzemelteti a török kereskedőházakat.
Ezt a Külgazdasági és Külügyminisztérium is megerősítette, a megkeresésünkre azt írták, hogy felmondták a külföldi kereskedőházak szerződéseit, de „a török partnerirodával - az ALX Magyar-Török Kereskedelmi Központ Kft-vel - korábban kötött szerződés érvényben van.”
Polattal (majd később a magyarországi cégével) még 2015 februárjában szerződött az MNKH. Nyilvános adatokból az derült ki, hogy a Polat cége a kereskedőház megnyitásának évében több mint egymilliárd forint támogatást kapott az államtól a képviselet beindítására. Ez a nyilvános adatok szerint az egyik legnagyobb összeg volt, amelyet az állami cég a partnereinek adott kereskedőház létrehozására.
Polaték 2016 nyarán elnyerték az iráni kereskedőház üzemeltetéséről szóló tendert, ezt a feladatot havi 3,4 millió forintért végezték. A teheráni irodájukat azonban a kereskedőházak megszüntetéséről szóló kormányzati döntés után bezárták.
Kicsoda Adnan Polat?
A Magyarországon energetikai és ingatlan befektetésekkel is rendelkező török üzletember, Adnan Polat közeli viszonyt ápol Orbán Viktorral. A Bors 2017-ben több képet közölt, amelyen az látható, hogy a miniszterelnök személyesen kalauzolja körbe a felcsúti stadion tetején. Polat jelen volt Orbán 2018-as miniszterelnöki eskütételén, néztek együtt focimeccset és a török vállalkozó tagja volt az Orbánt legutóbbi kínai látogatására elkísérő csoportnak is.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, és így biztosan nem fogsz lemaradni a cikkeinkről!
Polat személyes és üzleti kapcsolatban került Orbán több családtagjával is. A Magyar Narancs lefotózta egy budapesti szálloda teraszán, amikor a miniszterelnök lányával, Orbán Ráhellel beszélget. Polat korábban Tiborcz István egyik cégével, a BDPST Zrt.-vel közösen volt tulajdonos két vállalkozásban is. 2016 szeptemberében pedig több újságcikk is arról számolt be, hogy Polat által működtetett törökországi kereskedőház izmiri irodáját a miniszterelnök feleségének, Lévai Anikónak az unokaöccse vezeti.
Szijjártó csapattársa ment
A kormány a kereskedőházak bezárása után jelenleg is folytatja az új hálózat kialakítását. Ősszel a kínai és a japán iroda működtetésére találtak partnereket. A Japán mellett Dél-Kelet-Ázsiát is magában foglaló régióért a tokiói székhelyű GaryuTrading felel majd. A Kína mellett Malajziát, Szingapúrt és Indonéziát is magába foglaló irodát pedig az Európa Ázsia Kft. irányítja majd, amelynek kínai tulajdonosa több vállalkozással is rendelkezik Magyarországon. Az orosz és a balkáni régiós (utóbbi Szerbiát, Macedóniát, Montenegrót, Koszovót, Albániát, Bosznia-Hercegovinát foglalja magába) irodákról szóló tenderek egyelőre eredménytelenül zárultak.
A HEPA januári közgyűlésén visszahívták tisztségéből Szijjártó Péter külügyminiszter futsallos csapattársát, Kun Gábort. Leváltását azzal indokolta a HEPA, hogy a cég átalakulásával a cégvezetői pozíció megszűnt. A Külügyminisztérium sajtóosztálya Kun távozásáról azt írta, hogy a HEPA „új szervezeti struktúra és működési modell” alapján tevékenykedik, ebben pedig nem szerepel a cégvezetői pozíció. A Direkt36 információi szerint azonban Szijjártó nehezményezte a HEPA vezetésénél Kun menesztését. Erről megkérdeztük a Külügyminisztériumot és a HEPA-t is, a kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ. | https://444.hu/2019/03/19/a-kormany-bezarta-a-kulfoldi-kereskedohazakat-csak-orban-torok-baratjaval-kiveteleztek | https://web.archive.org/web/20230926131930/https://444.hu/2019/03/19/a-kormany-bezarta-a-kulfoldi-kereskedohazakat-csak-orban-torok-baratjaval-kiveteleztek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-bezarta-a-kulfoldi-kereskedohazakat-csak-orban-torok-baratjaval-kiveteleztek | 444 | hungarian-news | 2019-03-19 01:00:00 | [
"Adnan Polat",
"Tiborcz István"
] | [
"ALX Magyar–Török Kereskedelmi Központ Kft.",
"HEPA Magyar Exportfejlesztési Nonprofit Zrt.",
"MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt."
] | [] | [
"diplomácia",
"klientúra"
] | [
"Kereskedőházak csókosoknak"
] |
48,846 | Vajna halála után egyből megjelent egy rejtélyes tulajdonos a TV2-ben | A máltai bejegyzésű új részvényes igazgatója korábban letelepedési kötvényekkel is üzletelt, és ugyanúgy Bibó-kollégista volt, mint Orbán Viktor. | Alig néhány nappal Andy Vajna halála után új tulajdonos jelent meg a TV2-nél. A korábbi céges iratok szerint egészen január 24-ig a kereskedelmi tévé egyetlen részvényese a néhai filmügyi biztos érdekeltségébe tartozó Magyar Broadcasting Co Zrt. volt, az aznap tartott közgyűlésen azonban a médiavállalkozás alapszabályába bekerült tulajdonosként egy Máltára bejegyzett offshore cég is.
A Medialog Worldwide Ltd. ugyanakkor csak minimális részesedéshez jutott. A TV2 Zrt. 5 000 004 darab részvényéből csak azt a négyet szerezte meg, amelyek egyelőre szavazati joggal sem járnak. Sőt, a céges dokumentumok szerint több mint hat évig még osztalékra sem jogosult a papírok alapján az új tulajdonos. Persze ennek jelenleg sok jelentősége nincs, a tévé ugyanis hosszú évek óta masszívan veszteséges.
Megint egy opciós szerződés
Bár már az új tulajdonos feltűnése is érdekes fordulat, talán ennél is meglepőbb, hogy a Medialog megjelenése nem volt előzmény nélküli. A céget képviselő ügyvédi iroda ugyanis egy olyan meghatalmazással vehetett részt a közgyűlésen, amit az eseménynél több mint nyolc hónappal korábban, 2018. május első napjaiban írtak. A dokumentumban szó szerint arra hatalmazzák fel a Reisz Ügyvédi Irodát, hogy
„részt vegyen és szavazzon a TV2 Média Csoport Zrt. bármely közgyűlésén”.
Az irat szignálása után nyolc nappal rendezett 2018-as közgyűlésen azonban még csak Andy Vajna volt ott mint az egyedüli tulajdonos Magyar Broadcasting Co Zrt. vezérigazgatója és alapítója.
Mindez arra utal, hogy egy opciós szerződés lehetett a háttérben. Azaz egy olyan megállapodás, amellyel a Medialog már korábban – legkésőbb tavaly – jogot szerzett arra, hogy valamikor a jövőben részesedéshez jusson a TV2-ben. A filmügyi biztos halála után csak ezt a jogát érvényesítette a cég.
Méghozzá lehet, hogy nem is teljes egészében, és
a jövőben tovább növeli majd részesedését az új tulajdonos.
A most megszerzett részvényekkel ugyanis – ahogy erről már volt szó – nem járt szavazati jog, a meghatalmazásban viszont kiemelik, hogy szavazhat is az érintett ügyvédi iroda a tulajdonos helyett. Ennek viszont csak akkor van értelme, ha olyan papírokat is szerezhet a máltai vállalat, amelyekkel aktív résztvevője lehet a közgyűléseknek.
Nem ez lenne egyébként az első eset a TV2 történetében, amikor valaki opcióval próbál részesedést szerezni. Korábban Simicska Lajosnak is volt ilyen megállapodása a tévére, amit – Orbán Viktorral való összeveszése után – igyekezett is érvényesíteni, de sikertelenül. Simicskáék épp Vajna tulajdonszerzését akarták így megakadályozni, de a bíróság a filmügyi biztosnak adott igazat.
Letelepedési kötvény, Panama-iratok
Az új tulajdonosról a máltai cégregiszterből túl sok minden nem derül ki, mindössze annyit lehet tudni, hogy maga a cég 2010 óta létezik, és a 10 ezer lakosú Mellieħa városába van bejegyezve. A TV2 alapszabályában azonban az is szerepel, hogy a céget egy bizonyos Zsoldos János Demeter képviseli, akinek viszont a neve már több kétes üzlet kapcsán is feltűnt a magyar sajtóban.
A Medialog Worldwide Ltd. korábbi székhelye, a jelenlegi ugyanebben az utcában található, de a Google térképe alapján 2016-ban még nem állt az épület
A szintén Mellieħába bejelentett Zsoldos feltűnt a Panama-iratokban, ráadásul nem is kevés, összesen egy tucatnyi máltai cég igazgatójaként. Ezek között volt az a Discus Holding is, amely 2013-tól egy halom országban*Dél-afrikai Köztársaság, Indonézia, Kazahsztán, Kenya, Nigéria, Amerikai Egyesült Államok, Szingapúr és Thaiföld. árulhatott letelepedési kötvényeket egészen addig, amíg 2015 utolsó napjaiban vissza nem vonták az engedélyét.
Zsoldosról korábban a Figyelő azt írta, hogy – Orbán Viktorhoz, Simicska Lajoshoz vagy éppen Áder Jánoshoz hasonlóan – Bibó-kollégista volt, majd a 2000-es években ügyvédként dolgozott a TV2 számára most is műsorokat gyártó Rákosi Tamásnak, illetve az RTL-nek is, amikor azt még a most már a TV2-nél ténykedő Dirk Gerkens irányította.
Ezt a kapcsolati szálat erősíti az is, hogy a Panama-iratokban – az ott szintén feltűnő – Medialog Worldwide Ltd. tulajdonosaként a cseh IKO Cable S.R.O-t jelölték meg. Márpedig Magyarországon az IKO Rákosi műsorgyártó cége, a cseh társaság magyar fióktelepét pedig ugyanaz a menedzser irányítja, aki a magyar IKO Holdingot is.
Átszervezték a tévé irányítását
A januári közgyűlésen nem ez volt az egyetlen jelentős változás. A Válasz Online már február közepén beszámolt róla, hogy átalakították a TV2 igazgatóságát is, a testületben több Mészáros Lőrinc-közeli ember is feltűnt. A most nyolc főt számláló grémiumot a korábban a közmédiát vezető Vaszily Miklós elnököli, de tag még
a korábbi vezérigazgató Dirk Gerkens
a már emlegetett Rákosi Tamás,
a Rogán Antal és Habony Árpád köréhez sorolt Horváth Balázs,
a kormánykedvenc útépítő Duna Aszfalt jogásza, Czira Szabolcs,
a Mészáros Lőrinccel több szálon is kapcsolatban álló Barna Zsolt,
a tőzsdén jegyzett Mészáros-cégek ügyvédje, Kertész József Tamás
és Vajna egykori amerikai üzlettársa, Samuel R. Falconello
Február közepén tartottak egy újabb közgyűlést is, amely tovább erősítette az igazgatóságot. A vezérigazgatót – ahogy erről a Media1 is beszámolt – lényegében a testület alá rendelték, Dirk Gerkenstől pedig el is vették a pozíciót. A közgyűléstől is csoportosítottak át feladatokat, a jövőben például az elnököt már ők választják maguk közül, emellett minden munkáltatói jogkört az igazgatósághoz rendeltek. | https://g7.hu/kozelet/20190322/vajna-halala-utan-egybol-megjelent-egy-rejtelyes-tulajdonos-a-tv2-ben/ | https://web.archive.org/web/20230605075006/https://g7.hu/kozelet/20190322/vajna-halala-utan-egybol-megjelent-egy-rejtelyes-tulajdonos-a-tv2-ben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vajna-halala-utan-egybol-megjelent-egy-rejtelyes-tulajdonos-a-tv2-ben | G7 | hungarian-news | 2019-03-22 14:16:00 | [
"Andy Vajna",
"Barna Zsolt",
"Czira Szabolcs",
"Kertész József Tamás",
"Mészáros Lőrinc",
"Rákosi Tamás",
"Simicska Lajos",
"Zsoldos János Demeter"
] | [
"Discus Holdings Ltd.",
"IKO Holding Kft.",
"Magyar Broadcasting Co. Kft.",
"TV2 (televízió)"
] | [] | [
"offshore",
"média",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"Letelepedési kötvény-biznisz",
"Orbán-Simicska háború"
] |
48,847 | Handó Tünde érinthetetlen | Handó Tünde tetszése szerint élhet, akár vissza is a bírói pályázatok eredménytelenné nyilvánításával, a Győri Törvényszék mai végzése szerint ugyanis ezen döntéseit nem lehet megtámadni, ezek miatt nem lehet jogorvoslatot kérni. | Mindenkinek joga van a bírói úthoz, kivéve a bírót – derült ki a Győri Törvényszéken, ahol a Stániczné dr. Imre Csilla vezette bírói tanács megszüntette azt a pert, amit az elismert büntetőbíró, Vasvári Csaba indított Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal vezetője ellen, mondván az elnök önkényesen válogat a bírók között. Ebben egyébként egyetértett vele a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, amely szerint a joggal való visszaélés egyértelműen alátámasztható azoknál az álláspályázatoknál, amelyeket bár papíron "megnyert" Vasvári, mégsem nevezték ki táblabíróvá.
Az ügyben másodfokon eljáró – a Kúria által indoklás nélkül kijelölt – Győri Törvényszéken azonban már nem is vizsgálták érdemben az OBH elnök kinevezési gyakorlatát, így azt sem, hogy Vasvári pályázatai ügyében Handó jogellenesen járt-e el. A Stániczné dr. Imre Csilla vezette háromtagú bírói tanács szerint ugyanis
Handó Tündét nem lehet beperelni azért, ha egy bírói álláspályázatot eredménytelenné nyilvánít.
„Az OBH-elnök perképességét egyetlen jogszabály sem rögzíti, így ezen a kérdésen nem is érdemes elmélkedni” – hangzott el a tárgyaláson. Hozzátéve, azon kevés esetet, ahol mégis lehet Handót perelni, tételesen felsorolják a jogszabályok, a pályázatok eredménytelenné nyilvánítása pedig nem ilyen. A Stáncziné vezette bírói tanács véleménye szerint nem csak Handót nem lehet perelni, egyáltalán nem lehet bírósághoz fordulni a jogsértőnek gondolt OBHE-határozatok miatt.
Ennek az érvelésnek azonban némileg ellentmond a Kúria azon határozata, amely szerint az OBH-elnök személyzeti kérdésekkel kapcsolatos, a bíró szolgálati viszonyát érintő határozatai ellen a bíró a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat. A Vasvárit az ítélőtábla pályázatokon elbuktató döntések pedig nyilvánvalóan ilyenek.
A Győri Törvényszék jogerős döntése szerint viszont úgy tűnik, hiába épültek be fékek nemzetközi nyomásra a bírósági igazgatás egyszemélyes vezetőjének hatásköreit illetően, valójában mégis érvényesíteni tudja Handó Tünde az akaratát.
„Az Országos Bírósági Hivatal elnöke joggal való visszaélése egyértelműen tetten érhető” – áll a Vasvári által jegyzett és a HVG birtokába jutott keresetben. A bíróságokon nem véletlenül kavart nagy vihart a konfliktus, amely látszólag előzmény nélküli: a PKKB-n amúgy nagy ügyeket tárgyaló és csoportvezető Vasvárit ugyanis tavaly nyáron még címzetes törvényszéki bírói címmel tüntette ki Handó. De ez sem volt elég ahhoz, hogy két olyan pályázat után, amelyben rendre Vasvári végzett a rangsorban az első helyen, övé legyen egy egyszerű fővárosi ítélőtáblai bírói poszt, miközben az ítélőtábla büntetőbíráinak szakmai támogatását is élvezte.
Igazából még egy rendes elutasításra sem méltatták,
az a pályázat, amelyen ő elindult, beszédes módon mindig eredménytelenül zárult, méghozzá azzal a sokatmondó indoklással, hogy a „munkaszervezést, munkaterhelést érintő változások igazgatási szempontból indokolatlanná tették az álláshely betöltését”. Jelentsen ez bármit is.
Csakhogy ezt az érvelést Handó saját maga cáfolta meg azzal, hogy Vasvári pályázataival egy időben is kiírt álláspályázatokat. Ráadásul mindeközben nem változott az ítélőtáblán engedélyezett bírói létszám sem. S amúgy is kilóg a lóláb, mert időközben vidékről két bírót is felrendeltek az ítélőtáblára még júniusban – vagyis, amikor még élt az utóbb eredménytelenné nyilvánított pályázat. Feledi Tamás Miskolcról, Katona Tibor pedig Szegedről érkezett.
Vagyis nehezen indokolható meg, hogy miért ne lett volna szükség azokra az állásokra, amelyeket a PKKB-s bíró megpályázott, s legalábbis papíron „meg is nyert”. Hacsak nem az a baj, hogy Vasvári – aki 2004 óta bíró, és például ő mentette fel Szilvásy György egykori titokminisztert – túlságosan autonóm, ahogy kollégái tartják róla. Vasvári amúgy nem is az ismeretlen helyre pályázott: még 2016-ban két hónapig ítélkezett már az ítélőtáblán is.
A Vasvári által megpályázott egyik állást azóta már betöltötték, ám a másik azóta is üres. Vagyis minden jel arra mutat, hogy „a meghirdetett státusz még létezik és betöltetlen, csak azt Handó tilos és személyválogató módon csupán nem velem, vagy pályázó és a rangsorban hátrébb álló kartársaimmal kívánja betölteni” – áll a keresetben. Hozzátéve
„az OBH elnöke a jogait a társadalmi rendeltetésével össze nem férő módon, visszaélésszerűen gyakorolja,
pontosan úgy, melynek megakadályozására az Alkotmánybíróság is törekedett”.
A Győri Törvényszék azzal nem is foglakozott, hogy Handó törvényesen gyakorolta-e a jogait, ám a jogsértést megállapító elsőfokú ítéletet a megszüntetésre figyelemmel hatályon kívül helyzeték. „Az azonban, hogy tisztességtelen lett volna az elsőfokú eljárás, semmiképpen sem megállapítható” – hangzott el a tárgyaláson. Így különösen érthetetlen az OBH azon személyeskedő közleménye, amely szerint „győzött az igazság”, s az ítélettel „egy hosszú, és a sajnálatos sajtóvisszhangja miatt a bíróságok tekintélyének csorbítására alkalmas vita zárult le megnyugtató módon. Magyarország bíráinak kiválasztása törvényesen és szakmai szempontok alapján történik”. Azt viszont jól mutatja, hogy milyen viszonyok vannak most a bíróságokon. | https://hvg.hu/itthon/20190320_Hando_Tunde_erinthetetlen_perelheto | https://web.archive.org/web/20190705121008/https://hvg.hu/itthon/20190320_Hando_Tunde_erinthetetlen_perelheto | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hando-tunde-erinthetetlen | HVG | hungarian-news | 2019-03-20 17:15:00 | [
"Handó Tünde"
] | [
"Győri Törvényszék",
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [] | [
"pályázat",
"ítélet/döntés",
"foglalkoztatás",
"bíróság",
"klientúra",
"jogalkotás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,848 | Egy napja bejegyzett, MSZP-s tulajdonú kft.-től rendelt 35 millióért elemzéseket az MSZP | Kevés vállalkozás mondhat magáénak akkora szerencsét, mint Szociális Demokráciáért Intézet Nonprofit Kft., amelyet egy nappal a bejegyzése után talált meg az MSZP egy 35 milliós megbízással. Annyira mondjuk nem kellett keresnie: az ügyvezetője régi MSZP-s háttérember, a tulajdonosa pedig a szocialisták egyik alapítványa. | Öt hónapra majdnem harmincötmillió forintot, vagyis havi 7 millió forintot fizet az MSZP frakciója egy alig egy három hete alapított vállalkozásnak.
Az országgyűlés szerződései között fellelhető adatok szerint a Szociális Demokráciáért Intézet Nonprofit Kft.-t egy nappal a szerződéskötés előtt jegyezte be a cégbíróság. A 3 millió forintos tőkével alapított cég ügyvezetője Szeredi Péter, az MSZP egykori frakciótitkára, Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter kabinetfőnöke, nem mellesleg pedig az MSZP volt EP-képviselőjének, Herczog Editnek a férje, a tulajdonosa pedig az MSZP-alapítású, a párt központjául is szolgáló konferenciaközpontot is tulajdonló Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány.
Ez utóbbi elnök-igazgatója Őrsi Gergely, az MSZP budapesti alelnöke, de a kuratórium tagja a bírósági nyilvántartás szerint Puch László, az MSZP volt pénztárnoka is.
A Tóth Bertalan pártelnök-frakcióvezető által aláírt szerződés szerint 75 ezer forint híján 35 millió forintért politikai elemzéseket, a frakcióval egyeztetett kutatási tervek szerinti adatgyűjtést és feldolgozást, illetve ezek prezentálását végzi majd a kft. | https://hvg.hu/itthon/20190321_Egy_napja_bejegyzett_MSZPs_tulajdonu_kfttol_rendelt_35_millioert_elemzeseket_az_MSZP | https://web.archive.org/web/20221123012859/https://hvg.hu/itthon/20190321_Egy_napja_bejegyzett_MSZPs_tulajdonu_kfttol_rendelt_35_millioert_elemzeseket_az_MSZP | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-napja-bejegyzett-mszp-s-tulajdonu-kft-tol-rendelt-35-millioert-elemzeseket-az-mszp | HVG | hungarian-news | 2019-03-21 16:54:00 | [] | [
"MSZP",
"Parlament",
"Szociális Demokráciáért Intézet Nonprofit Kft."
] | [] | [
"tanulmányírás",
"klientúra"
] | [] |
48,850 | Őrizetbe vették Michel Temer volt brazil elnököt korrupció gyanújával | Temer és Wellington Moreira Franco volt miniszter őrizetbe vételét Marcelo Bretas Rio de Janeiró-i szövetségi bíró rendelte el egy olyan nyomozás keretében, amely az állítólagos szabálytalanságokat vizsgálja az atomerőművek építésével foglalkozó Eletronuclear állami cég és azon vállalatok közötti szerződésekben, amelyeket a Lava Jato (Autómosó) fedőnevű nyomozás során elítéltek. | Temer és Wellington Moreira Franco volt miniszter őrizetbe vételét Marcelo Bretas Rio de Janeiró-i szövetségi bíró rendelte el egy olyan nyomozás keretében, amely az állítólagos szabálytalanságokat vizsgálja az atomerőművek építésével foglalkozó Eletronuclear állami cég és azon vállalatok közötti szerződésekben, amelyeket a Lava Jato (Autómosó) fedőnevű nyomozás során elítéltek.
Bretas emellett Temer személyes barátja, Joao Baptista Lima Filho nyugalmazott alezredes és ez utóbbi felesége, Maria Rita Fratezi letartóztatásáról is döntött.
Amerikai ügyészek szerint a Latin-Amerikán végigsöprő vizsgálat az egyik legkiterjedtebb politikusi korrupciós botrány, amelyet valaha feltártak, 2014-es kezdete óta számos üzletembert és politikust tartóztattak le. A szintén korábbi brazil elnököt, Luiz Inácio Lula da Silvát is e vizsgálat keretében vették őrizetbe.
Az ügyészség azzal vádolja Temert, hogy a legfőbb vezetője volt egy korrupciós bűncselekményekben, sikkasztásban és pénzmosásban érintett bűnszervezetnek.
A Temer és Moreira Franco elleni vád szerint az Eletronuclearral végül szerződést kötő vállalatok előzőleg kenőpénzeket fizettek azért, hogy kedvezzenek nekik a Temer által vezetett Brazil Demokratikus Mozgalom Pártja (PMDB) főbb, a villamosenergia-ágazatban működő cégeket felügyelő tisztségviselői.
A gyanús szerződések között vannak olyanok, amelyeket 2016-ban írtak alá, amikor Temer már elnök volt.
A vádat José Antunes Sobrinho, az Engevix nevű - az energetikai mellett számos egyéb ágazatban is működő - cég vezetője fogalmazta meg vádalku keretében. Antunes ellen korábban szintén az Autómosó fedőnevű nyomozás keretében rendelt el vizsgálatot az ügyészség egyebek között szervezett bűnözés és pénzmosás gyanújával. A vállalkozó szerint a nyugalmazott ezredes, Lima kérésére kenőpénzt fizetett az Angra 3 nevű atomreaktor építéséről szóló szerződésért a PMDB vezetőinek, amiről - Antunes szerint - Temernek és Moreira Francónak is tudomása volt.
Temer "barbárságnak", pártja, a PMDB pedig "elhamarkodottnak" minősítette az elrendelt letartóztatást. | https://hvg.hu/vilag/20190321_Orizetbe_vettek_Michel_Temer_volt_brazil_elnokot_korrupcio_gyanujaval | https://web.archive.org/web/20200813201705/https://hvg.hu/vilag/20190321_Orizetbe_vettek_Michel_Temer_volt_brazil_elnokot_korrupcio_gyanujaval | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/orizetbe-vettek-michel-temer-volt-brazil-elnokot-korrupcio-gyanujaval | HVG | world-news | 2019-03-21 21:07:00 | [] | [] | [
"Brazília",
"Dél-Amerika"
] | [
"sikkasztás",
"pénzmosás",
"atom",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"erőmű"
] | [] |
48,865 | Korrupciógyanús ingatlanbiznisz miatt lemondott egy miniszter, no nem Magyarországon | Lemondott a bolgár igazságügy-miniszter, miután kiderült, hogy piaci ár alatt jutott luxus lakáshoz. | Lemondott posztjáról Bulgária igazságügy-minisztere, Cecska Cacseva miután kiderült, hogy ő és a jobbközép GERB kormánypárt három másik politikusa a piaci ár alatt jutott hozzá luxus lakásokhoz. Bojko Boriszov miniszterelnök elfogadta a társavezető lemondását, mitán személyes megbeszélést folytatott vele.
Cacseva lemondása ellenére tagadta, hogy bármiben vétkes lenne, és felszólította a Korrupcióellenes Bizottságot, hogy vizsgálja ki az ügyet. Azt nyilatkozta, nem akarja, hogy a botrány kellemetlenül érintse a kormányt vagy a pártját. | https://hvg.hu/ingatlan/20190323_Korrupciogyanus_ingatlanbiznisz_miatt_lemondott_egy_miniszter_no_nem_Magyarorszagon | https://web.archive.org/web/20190324185346/https://hvg.hu/ingatlan/20190323_Korrupciogyanus_ingatlanbiznisz_miatt_lemondott_egy_miniszter_no_nem_Magyarorszagon | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/korrupciogyanus-ingatlanbiznisz-miatt-lemondott-egy-miniszter-no-nem-magyarorszagon-8 | HVG | world-news | 2019-03-23 17:12:00 | [] | [] | [
"Bulgária",
"Európa"
] | [] | [] |
48,866 | Hivatali visszaélés miatt feljelentette a nagykanizsai javítóintézet vezetőjét, de végül ellene emeltek vádat | Hamis vád bűntette miatt emelt vádat a Zalaegerszegi Járási Ügyészség egy férfi ellen, aki amiatt jelentette fel a nagykanizsai javítóintézet vezetőjét, mert szerinte kötelezettségszegést követett el az intézet lakóinak szökéseivel kapcsolatban. | Hamis vád bűntette miatt emelt vádat a Zalaegerszegi Járási Ügyészség egy férfi ellen, aki amiatt jelentette fel a nagykanizsai javítóintézet vezetőjét, mert szerinte kötelezettségszegést követett el az intézet lakóinak szökéseivel kapcsolatban.
A Zala Megyei Főügyészség szóvivője közölte: a 37 éves férfi tavaly májusban tett feljelentést az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Debreceni javítóintézet nagykanizsai telephelyének vezetője ellen. Azt állította, hogy a férfi megszegte közfeladattal kapcsolatos kötelezettségeit, mert az intézet növendékeinek szökését nem szankcionálta, hanem jutalomszabadságként könyvelte el, illetve ezzel kapcsolatban hamis iratokat készített és más rendkívüli esemény kapcsán sem tett eleget jelentéstételi kötelezettségének.
A feljelentés alapján a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság folytatott nyomozást közfeladati helyzettel való visszaélés bűntette miatt, amelynek során többször is tanúként hallgatták meg a feljelentőt. A férfi, továbbra is fenntartva az állításait, közölte: a telephelyvezető - azért, hogy jogtalan előnyt szerezzen - az intézményből engedély nélkül vagy engedéllyel távozott, de oda meghatározott időn belül vissza nem térő intézeti neveltek távollétét nem szökésként kezelte, hanem jutalomszabadságként.
Közérdekű bejelentés alapján az Emmi Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósága is vizsgálatot folytatott ebben az ügyben, de törvénysértést nem tárt fel. A rendőrség a nyomozását tavaly augusztusban bűncselekmény hiányában megszüntette.
Miután a feljelentő konkrét tényállításai valóságtartalmuk esetén alkalmasak lettek volna hivatali visszaélés és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás gyanújának megállapítására, így a férfi hamisan vádolta meg bűncselekmény elkövetésével a javítóintézet vezetőjét - olvasható az ügyészségi közleményben. (MTI) | https://444.hu/2019/03/25/hivatali-visszaeles-miatt-feljelentette-a-nagykanizsai-javitointezet-vezetojet-de-vegul-ellene-emeltek-vadat | https://web.archive.org/web/20220526201035/https://444.hu/2019/03/25/hivatali-visszaeles-miatt-feljelentette-a-nagykanizsai-javitointezet-vezetojet-de-vegul-ellene-emeltek-vadat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hivatali-visszaeles-miatt-feljelentette-a-nagykanizsai-javitointezet-vezetojet-de-vegul-ellene-emeltek-vadat | 444 | hungarian-news | 2019-03-25 01:00:00 | [] | [] | [
"Nagykanizsa",
"Zala megye"
] | [
"közokirat-hamisítás",
"hivatali visszaélés",
"hamis vád"
] | [] |
48,867 | Orosz kémeknek nyithat ajtót a kormány | Elsősorban orosz hírszerzők és titkosszolgálati, pénzügyi műveletek fedésére használhatja majd Moszkva azt a Nemzetközi Beruházási Bankot, amelynek Budapesten lesz a székhelye - állítják az Indexnek nyilatkozó kémelhárítási szakemberek. A bank tagadja, hogy orosz kémbank lenne. | Alaposan feladhatja a leckét a magyar kémelhárításnak, hogy az orosz Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) Budapesten teljes mentességet kap a magyar hatóságok felügyelete alól, vezetői és vendégei pedig a diplomáciai mentesség szabályai szerint mozoghatnak Magyarországon és így az Európai Unióban.
Ahhoz, hogy megértsük, milyen játékterük lesz ezzel az orosz titkosszolgálatoknak, érdemes egy kicsit messzebbről kezdeni. Az, hogy egy ország hírszerzőket „telepít” egy másik államba, mondhatni természetes. Ezek az emberek persze nem írják ki magukra, hogy kémek, noha egy jelentős részükről a fogadó állam sejti, esetleg tudja, hogy azok.
Hosszú évtizedek tapasztalatai alapján a kémelhárítók (idehaza az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai vagy a katonai elhárítás emberei) nagy valószínűséggel meg tudják állapítani, hogy egy adott ország milyen diplomáciai pozícióban helyezi el szívesen a hírszerzőit – például kulturális attasé helyetteseként. Amikor egy ország jelzi, hogy kiket küld, a fogadó állam kémelhárítása ellenőrzi a listán szereplő neveket.
A magyar hatóság emberei ilyenkor elküldik a NATO-tagállamok partnerszolgálatainak is a neveket, a partnerek pedig jobb esetben visszajeleznek, hogy XY-nal már volt „dolguk” ekkor és ekkor. Ha így van, akkor az adott diplomatára a kémelhárítás odafigyel, de az, hogy mit lép, függ a diplomata tevékenységétől is. Például ha az illető sűrűn utazgat egy harmadik országba, akkor valószínűsíthető, hogy műveletet hajt végre – ilyenkor illik jobban „rádolgozni”. Mindez persze csak példa, de jól bemutatja, mi a kémelhárítás alapfeladata egy ilyen helyzetben.
De ezek csak a diplomáciai fedésben lévő hírszerzők, merthogy vannak az úgynevezett illegálisak, akiket a legnehezebb kiszűrni. Magyarország speciális helyzetben van: a rendszerváltás előtt Moszkva – a magyar belügy tudomásával és egyetértésével – telepített ide olyan hírszerzőket, akikről senki nem mondta volna meg, hogy kémek, semmiféle jel nem utalt erre. Éppen azért, mert nekik az volt a feladatuk, hogy minél jobban beágyazódjanak a társadalomba, egy részük pedig innen ment tovább más államokba, tökéletesen elfedve származási helyüket.
Az orosz titkosszolgálat előszeretettel alkalmazott erre a feladatra kárpátaljai magyarokat. A rendszerváltáskor azonban ezek az orosz illegális hírszerzők „beragadtak”, itt maradtak. Néhány tucatnyian lehetnek, szakértők szerint többségük 60 év körüli, van, aki időközben szépen belesimult a politikai, államigazgatási szférába. A kémelhárítás nyilván őket is igyekszik szemmel tartani, kérdés, mekkora sikerrel.
Visszatérve a budapesti bázist építő orosz Nemzetközi Beruházási Bankra: ez a szervezet azért kockázatos nemzetbiztonsági szempontból, mert az ott dolgozók ugyanolyan mentességben részesülnek majd, mint azok, akiket az orosz külképviseletekre telepítenek. A mentesség megszerzése azért volt fontos Moszkvának, mert csak így tud fedésben lévő hírszerzőket Budapestre hozni.
Ha nem kapnának a „bankosok” mentességet, akkor egyszerű külföldi állampolgárként sokkal könnyebb dolguk lenne nemcsak a magyar, de a Budapesten tevékenykedő és az oroszokra „kíváncsi” külföldi titkosszolgálatoknak is. Ne legyenek kétségeink: az, hogy a bank ilyen különleges feltételekkel jön ide, a nyugati, elsősorban a NATO-tagállamok hírszerzőit és kémelhárítóit is bevonzza. De természetesen ők sem írják ki magukra, hogy kémek.
De mit csinálnak az orosz kémek? Mire jó nekik a mentességet nyújtó bank védelme? Ezt kérdeztük meg olyan szakértőktől, akik hírszerzésben és kémelhárításban is jártasak, mindannyian név nélkül nyilatkoztak.
A bank elsősorban fedést biztosíthat a kémeknek, méghozzá nem csak úgy, ahogy egy külképviselet ezt biztosítani tudja. Egy külképviselet (például egy nagykövetség) csak diplomáciai fedést tud biztosítani, ezzel szemben egy bank olyan pénzügyi műveletek (el)fedését is, amit a titkosszolgálat hajt végre. Fedést biztosíthat egyrészt pénzügyi mozgásoknak, amelyek akár egy konkrét titkosszolgálati művelet finanszírozását szolgálják. Az orosz titkosszolgálat befolyásolási műveleteiben is sokat segíthet ez: ilyen pénzügyi műveletekkel például
lebonyolíthat ellenséges üzleti felvásárlást;
kivédhetetlen versenyhelyzetet teremthet;
hitelek útján tehet függővé kulcspozícióban lévő személyeket.
Mindezt megkönnyíti az, hogy a bank lényegében az csinál, amit akar. Az Orbán-kormánnyal kötött megállapodás alapján „bármilyen jellegű pénzügyi ellenőrzés, szabályozás vagy moratórium ellenére” szabadon befogadhat, vásárolhat, tarthat és kihelyezhet bármilyen eszközt, valutát, pénzügyi eszközt, értékpapírt és aranyat, valamint számlákat vezethet bármilyen pénznemben; pénzügyi tranzakciókban vehet részt és pénzügyi szerződéseket köthet”. Ezenkívül „átutalhat eszközt, valutákat, pénzügyi eszközöket, értékpapírokat és aranyat a bankba vagy a bankból vagy a bankon belül, átválthat bármilyen valutát, amit tart bármely más valutára; valamint bármilyen más banki vagy befektetési tevékenységet végezhet”.
Kémelhárítási szempontból nem mellékes az sem, hogy a bankszektorban mennyire komoly szereplő egy bank, márpedig az IIB-t a bankpiacon nem a nagypályások között tartják számon. Mindezt a számok is igazolják: az IIB a fejlesztési bankok viszonylatában nagyon kicsi, 1,3 milliárd eurós tőkéje olyan – például a luxemburgi EIB 200-szor nagyobb 243 milliárd eurós tőkéjéhez viszonyítva –, mintha megpróbálnánk összemérni az OTP-t az NHB-val.
Mindez kémelhárítási szakemberek szerint erősíti annak a gyanúját, hogy – amint azt az egyik forrásunk megfogalmazta – „idehozatalában nem a névleges, hivatalos tevékenysége a döntő”.
Legendának nevezik azt a fedősztorit, amit a hírszerzők a műveleteik során alkalmaznak. A kormánnyal kötött megállapodás értelmében nemcsak a bank személyzetének, azok eltartott rokonainak, ide járogató tanácsadóknak, de voltaképpen bárkinek az utazását meg kell könnyítenie a magyar államnak, akit a bank meghív – legyen az bármelyik állam polgára. A megállapodás szövege szerint:
A Kormány olyan intézkedéseket hoz, melyek elősegítik a lehető leggyorsabb belépést Magyarországra, az ott tartózkodást és szabad mozgást az országban, valamint az onnan való kilépést is, a következő személyek részére, állampolgárságtól függetlenül.
Ennek pedig azért van jelentősége, mert amennyiben az orosz titkosszolgálat eszközéül használja a pénzintézetet, akkor éppen erre van szüksége.
A bank – amennyiben az orosz titkosszolgálat igényeit szolgálja ki – nem elsősorban arra kell Moszkvának, hogy Magyarországra telepítsen kémeket, hanem az „utaztatásra”. Az orosz (és természetesen más külföldi) titkosszolgálatoknak is az a legnehezebb, hogy egy külföldi műveletnél biztosítsák a legendát, a fedést. Elsőként a kém beutazásakor, aztán a konkrét műveletnél. A kettő nem minden esetben esik egybe, sokszor más személyazonossággal utazik be a hírszerző, mint amilyen személyazonossággal a műveletet elvégzi.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az orosz hírszerző belép az országba, itt személyazonosságot vált, és úgy megy tovább egy másik uniós tagállamba, ahol elvégzi a műveletet, majd visszatér Budapestre, és „visszaöltözik”.
A harmadik országban végrehajtott művelet bármi lehet, például „konténerezés”. Így nevezik, amikor például egy rejtekhelyen üzenetet hagy egy ügynöknek. (Mióta információtechnológiai robbanás következett be, és a műholdakkal elég sok mindent látni, a kémek visszatértek a hidegháborús időkre jellemző analóg módszerekhez. Ez azt jelenti, hogy előszeretettel hagynak konténert erdőkben, jelzéseket fákon, és még ki tudja, milyen isten háta mögötti helyeken.) De ha egy hírszerző az általa tartott ügynökkel személyesen, konspiratív módon akar találkozni, akkor jellemzően ezt is egy harmadik, nem feltétlenül EU-tagállam, például egy balkáni országban hajtja végre.
A diplomáciai mentesség óriási mozgásteret biztosít egy külföldi, ez esetben az orosz titkosszolgálatnak, ugyanakkor egy ilyen bank alkalmasabb fedés, mint a nagykövetségen dolgozni, ami egy eléggé konkrétan behatárolható objektum. Ráadásul egy nagykövetségen sem lehet korlátlanul fejleszteni a személyzetet.
Minél több kaput nyit meg a kormány a potenciális kémek előtt, annál nehezebb lesz a dolga a kémelhárításnak. „Minél több ilyen fedést biztosító intézményük van az oroszoknak, annál nehezebb nyomon követni őket, hiszen diverzifikálódnak és mennyiségileg is növekednek” – mondta az Indexnek az egyik kémelhárítási szakember, utalva arra, mennyire megnehezíti a magyar és a partnerszolgálatok kémelhárítóinak a dolgát az a megállapodás, amit a kormány a bankkal kötött.
Mindezeken túl a beruházási bank vállalatfinanszírozásban való részvétele elképesztően jó információszerzési, tippkutatási és befolyásolási pozíciót biztosít. Arról van szó, hogy a banknál fedésben dolgozó hírszerzők a vállalatfinanszírozás során olyan érzékeny információkhoz juthatnak, amelyeket más műveletekben is felhasználhatnak. A tippkutatás lényege, hogy a kémek megfigyelik, kit lehet vagy kit érdemes beszervezni, kit milyen kompromittáló körülménnyel lehet zsarolni, esetleg kinek a szolgálatait lehet megvásárolni.
Mindezek fényében egyáltalán nem földtől elrugaszkodott állítást fogalmazott meg egy biztonsági szakértő a New York Timesnak, amikor azt mondta: a magyar kormány és az IIB között létrejött „megállapodás lehetőséget nyújt Vlagyimir Putyinnak, hogy feltöltse kémhadtestét Európában, miután innen és az Egyesült Államokból is orosz diplomatákat utasítottak ki a Szkripal-ügy megtorlásaként”.
Az már csak hab a tortán, hogy a beruházási bank igazgatója, a korábbi diplomata Nyikolaj Koszov szovjet hírszerző családból származik. Apja – a KGB vezérőrnagyaként – Magyarországon is dolgozott, és neki magának is köze lehet a KGB-utód Külföldi Hírszerző Szolgálathoz. A polgári elhárításnál egyébként már volt arra precedens, hogy egy Budapesten lévő orosz bank vezetője került képbe, mint orosz kém.
Korábban a titkosszolgálati témákat is kutató Ungváry Krisztián történész azt nyilatkozta, „teljesen nyilvánvaló", hogy az egykor a KGST bankjaként működő, majd újraaktivált bank az orosz titkosszolgálat egyik rezidentúrája, vagyis az orosz kémhálózat része. Az pedig, hogy ez a bank Budapestre teszi át a székhelyét, és gyakorlatilag minden magyar ellenőrzés és szabályozás nélkül működhet, a nemzetbiztonságot súlyosan veszélyeztető ügy, hiszen Oroszország nem a NATO tagja, és mindent megtesz azért, hogy a NATO-t, illetve az Európai Uniót bomlassza.
A bank tagadja, hogy az orosz titkosszolgálat trójai falova lenne.
A magyar kormány lépése, azaz a bank befogadása és a mentességek biztosítása azért is meglepő, mert Magyarországot éppen az első Orbán-kormány idején léptették ki az IIB-ből, azzal az indokkal, hogy nem elég átlátható a ténykedése. Azaz már akkor nemzetbiztonsági kockázatot láttak benne, okkal. Ezt a bankot ugyanis még 1970-ben alapították a szocialista országokat tömörítő Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) tagjai, ezért nevezték KGST banknak. A Szovjetunió szétesésével és a rendszerváltással a bank is ment a levesbe, tagok elhagyták. Putyin aztán 2012-ben felélesztette és már mint Nemzetközi Beruházási Bank folytatta tevékenységét.
Ekkor már tudható volt, hogy az orosz titkosszolgálat növeli a befolyását Európában, ezért is lepett meg sokakat, amikor 2014-ben Magyarország ismét részesedést szerzett a beruházási bankban, amelynek öt uniós tagállam – rajtunk kívül Bulgária, Csehország, Szlovákia és Románia – mellett Kuba, Mongólia, valamint Vietnám is tagja. Tavaly derült ki, hogy az IIB regionális irodát nyit Budapesten, majd decemberben már arról egyeztettek, hogy az egész bank ide teszi át a székhelyét. A kormány szerint ezzel a gazdaság szereplői új finanszírozási lehetőségekhez jutnak, csakhogy a kémelhárítási szakértők fent felsorakoztatott állításai alapján mindennek nagyon súlyos ára lehet.
(Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter (j) és Nyikolaj Koszov, a Nemzetközi Beruházási Bank elnöke aláírja a nemzetközi pénzintézet székhelyének áthelyezéséről szóló megállapodást Budapesten, a Pénzügyminisztériumban 2019. február 5-én. Fotó: Pénzügyminisztérium / MTI) | https://index.hu/belfold/2019/03/25/kemek_orosz_bank_titkosszolgalat/ | https://web.archive.org/web/20230605162848/https://index.hu/belfold/2019/03/25/kemek_orosz_bank_titkosszolgalat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orosz-kemeknek-nyithat-ajtot-a-kormany | Index | hungarian-news | 2019-03-25 19:59:27 | [] | [
"Nemzetközi Beruházási Bank"
] | [
"Európa",
"Oroszország"
] | [
"háttér",
"protekció",
"diplomácia",
"titkosszolgálat",
"bankok - pénzintézetek"
] | [] |
48,868 | A Momentum mégsem bukja a választási indulást | Jelenleg a Momentum bejegyzett székhelye a februári döntésnek megfelelően már a Múzeum körút, és Fekete-Győr is eljárhat a párt nevében. Vagyis már nincs akadálya, hogy a Momentum újra leadja a formanyomtatványt, indulhasson az EP-választáson, és mivel április 6-án indul az aláírásgyűjtés a listaállításhoz, a Momentum nincs még lemaradva. | A bejelentkezés a választási nyilvántartásba rutineljárásnak számít. Ha egy párt listát akar állítani, jelölőszervezetként – egy formanyomtatványon – le kell adnia a jelentkezését a Nemzeti Választási Irodánál. Ha az adatok stimmelnek, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) jóváhagyja a kérelmet.
Ám a Momentum váratlan akadályokba ütközött, így veszélybe került az EP-választási indulása. Érdemes röviden áttekinteni a kronológiát:
múlt csütörtökön az NVB elutasította a Momentum kérelmét.
Leegyszerűsítve két problémája volt az NVB-nek: a párt székhelyeként a Múzeum körutat tüntették fel, holott a szervezetek hiteles nyilvántartásában a Rózsa utca szerepel. Ráadásul Fekete-Győr András pártelnök jelentette be a szervezetet, holott neki a jogosultsága a nyilvántartás szerint lejárt 2018 június 31-én.
A székhelyváltoztatás miatt már az ÁSZ-vizsgálat idején is kellemetlenségei voltak a pártnak. De a Momentum nem figyelmetlenségből adta le most így a kérelmet. Az új székhelyet és a képviseleti joggal rendelkezők adatait már január elején bejelentették, a Fővárosi Törvényszék pedig február 8-án végzést is hozott a változások bejegyzéséről.
Az új adatokat azonban a bíróság azután sem vezette át a nyilvántartásba (erre nem is köti határidő), miután jogerőre emelkedett a végzés. Így március 13-án, amikor a Momentum az NVI-nek leadta a kérelmet, hiába csatolta a bírósági végzést, a választási iroda azt nem fogadta el.
A Momentum fellebbezett a Kúriához, amely szerdán megerősítette az NVB döntését. Hiába van bírósági végzés az új adatokról, a hivatalos nyilvántartásban szereplő régi adatok a mérvadóak.
Csakhogy így előállt a faramuci helyzet: eszerint ugyanis Fekete-Győrnek nincs jogosultsága a párt nevében eljárni, vagyis nem jelentkezhet a Momentum nevében senki a választásra.
Felmerül, hogy vajon mennyire észszerű az a szabályozás, ahol előfordulhat, hogy egy párt önhibáján kívül, adminisztratív ok miatt ne indulhasson egy választáson, miközben az összes érintett állami szerv betartotta a törvény által előírt eljárási határidőt. Ahhoz ugyanis elég komoly társadalmi érdek fűződik, hogy egy választáson az összes legálisan működő párt megmérethesse magát.
Csütörtökön megkérdeztük a Fővárosi Törvényszéket, hogy miért nem vezették át az adatokat a nyilvántartásba, átlagosan meddig tart átvezetni, és a Momentum esetében mikor történik meg a frissítés.
(Mint kiderült később, éppen ekkor lett jogerős a döntés, ezért bejegyezték a nyilvántartásba, bár ez csak cikkünk megjelenése után derült ki.)
Jelenleg a Momentum bejegyzett székhelye a februári döntésnek megfelelően már a Múzeum körút, és Fekete-Győr is eljárhat a párt nevében. Vagyis már nincs akadálya, hogy a Momentum újra leadja a formanyomtatványt, indulhasson az EP-választáson, és mivel április 6-án indul az aláírásgyűjtés a listaállításhoz, a Momentum nincs még lemaradva.
Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja az Indexnek az esetről azt mondta, "ott leszünk a szavazólapon május 26-án: sem anyagilag, sem jogilag nem tudják megakadályozni, hogy induljunk."
A Fővárosi Törvényszék cikkünk megjelenése után küldött közleményében azt írta, hogy a Momentum változásbejegyzési kérelmét a törvényszék "a jogszabályokban előírt határidőket betartva 2019. február 8-án bírálta el", és "a nyilvántartási adatok átvezetését a határozat március 21-i jogerőre emelkedését követően pedig haladéktalanul megtette."
Vagyis a döntés éppen csütörtökön emelkedett jogerőre, mert a törvényszék közlése szerint "a határozatot két érintett nem vette át, azokról a postai értesítés „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza". Ezen két fél részére a határozatot a törvényszék csak 2019. március 4-én, illetve március 5-én tekinthette kézbesítettnek. "A fentiek következtében a változásbejegyzési határozat – a 15 napos fellebbezési határidő lejárta után – csak 2019. március 21-én emelkedett jogerőre. A Törvényszék a nyilvántartási adatok átvezetését még a jogerőre emelkedés napján elvégezte." Vagyis ezek szerint nem volt késlekedés a Fővárosi Törvényszéken.
A Momentum amúgy a változtatási kérelmet 2018. október 30-án terjesztette elő, de az eljárás felfüggesztése miatt és a hiánypótlások miatt csak februárban született döntés.
(Borítókép: Fekete-Győr András a felcsúti sajtótájékoztatón, ahol bemutatták a Stop Orbán! kampányt 2018. november 15-én. Fotó: Bődey János / Index) | https://index.hu/belfold/2019/03/22/birosag_momentum_valasztas/ | https://web.archive.org/web/20230412201202/https://index.hu/belfold/2019/03/22/birosag_momentum_valasztas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-momentum-megsem-bukja-a-valasztasi-indulast | Index | hungarian-news | 2019-03-22 20:13:00 | [] | [
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)",
"Momentum"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"ítélet/döntés",
"választások - népszavazás"
] | [] |
48,869 | Az Alkotmánybíróság fogja tisztázni a bírók közötti perpatvart | Az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz fordult az Országos Bírói Tanács (OBT) működését érintő alkotmányjogi probléma megoldásáért, írja az MTI az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalára hivatkozva.
A közlemény szerint Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke jelezte, hogy a jogbiztonságot veszélyeztető értelmezési bizonytalanság alakult ki az OBT működésével összefüggésben. 2018-ban ugyanis az OBT egyes tagjai és póttagjai lemondtak, a szükséges póttagokat nem választották meg, és jelenleg a közigazgatási és munkaügyi bírósági szint nincs képviselve a testületben.
Egyes álláspontok szerint (Handó) emiatt az OBT huzamosabb ideje nem legitim módon működik
más értelmezés szerint viszont (OBT) nem követelmény a működéséhez, illetve a határozatképességéhez, hogy e testületben valamennyi bírósági szint képviselete biztosított legyen. | Az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz fordult az Országos Bírói Tanács (OBT) működését érintő alkotmányjogi probléma megoldásáért, írja az MTI az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalára hivatkozva.
A közlemény szerint Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke jelezte, hogy a jogbiztonságot veszélyeztető értelmezési bizonytalanság alakult ki az OBT működésével összefüggésben. 2018-ban ugyanis az OBT egyes tagjai és póttagjai lemondtak, a szükséges póttagokat nem választották meg, és jelenleg a közigazgatási és munkaügyi bírósági szint nincs képviselve a testületben.
Egyes álláspontok szerint (Handó) emiatt az OBT huzamosabb ideje nem legitim módon működik
más értelmezés szerint viszont (OBT) nem követelmény a működéséhez, illetve a határozatképességéhez, hogy e testületben valamennyi bírósági szint képviselete biztosított legyen.
Az ombudsmani hivatal azt közölte: az alapjogi biztos hatásköre - a hatalmi ágak elválasztásának elvéből, illetve a bírói függetlenség alkotmányos követelményéből következően - nem terjed ki a bíróságok ítélkező tevékenységének vizsgálatára, ezért Székely László ombudsman nem állapíthatta meg, hogy a bírósági önigazgatás szervének minősülő OBT működése törvényesnek tekinthető-e.
Nem foglalhatott állást abban a kérdésben sem, hogy ez a helyzet értékelhető-e olyan alkotmányjogi problémaként, amely felveti az OBT alkotmányos működésének, illetve feladat- és hatáskörgyakorlásának ellehetetlenülését.
Bár az alapvető jogok biztosa eljárásaiban maga is jogosult értelmezni az alaptörvény rendelkezéseit, értelmezése a jogalkotóra, illetve a jogalkalmazó szervekre nézve nem kötelező, az alaptörvény rendelkezéseinek autentikus, mindenki számára kötelező értelmezése az Alkotmánybíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik, írta.
Az OBH és az OBT között tavaly tavasszal alakult ki nézeteltérés, miután áprilisban és májusban a bírói tanács 28 választott tagja és póttagja közül 17-en lemondtak, az OBH elnöke pedig az őt felügyelő OBT működését a testület létszámára hivatkozva törvénysértőnek nyilvánította. Az OBT tagjai szerint viszont a testület határozatképessége továbbra is biztosított, ezért működésének nincs akadálya. Handó Tünde novemberben fordult az ombudsmanhoz a probléma megoldása érdekében.
"Mivel a bírósági szervezet egyetlen tagja sem rendelkezik ilyen jogosultsággal, ezért az OBH elnöke az Alapvető Jogok Biztosához fordult, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását annak érdekében, hogy az erre közjogilag jogosult szerv az Alaptörvény értelmezésével foglaljon állást az OBT működésének törvényessége kérdésében" - írták akkori közleményükben.
(Korábban a cikkünk címe hibásan jelent meg, Handó hiába kérte, az ombudsman az Alkotmánybírósághoz irányította, ezért elnézést kérünk.) | https://index.hu/belfold/2019/03/21/hando_ombudsman_alkotmanybirosaghoz_biro/ | https://web.archive.org/web/20201107232736/https://index.hu/belfold/2019/03/21/hando_ombudsman_alkotmanybirosaghoz_biro/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-alkotmanybirosag-fogja-tisztazni-a-birok-kozotti-perpatvart | Index | hungarian-news | 2019-03-21 20:15:00 | [] | [
"Országos Bírói Tanács",
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [] | [
"bíróság",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
48,870 | Nem vagyunk orosz kémbank - reagált a Budapestre költöző IIB | A IIB létezésének majdnem 50 évében semmilyen ügyet nem regisztráltak, ahol a bank alkalmazottai valamely nemzetközi egyezményekkel összeegyeztethetetlen tevékenységben vettek volna részt. | Március 20-án, 14 órakor egy közleményt adott ki a Nemzetközi Befektetési Bank (IIB). Korábban elsőként az Index írt arról, hogy milyen kedvezményeket nyújt a magyar kormány ahhoz, hogy az IIB Budapestre költözzön.
Mint az intézmény most egy hivatalos közleményében leszögezte: az elmúlt napokban számos, magyar és nemzetközi hírügynökség érdeklődött a banknál annak tevékenységével kapcsolatban és sok olyan cikk is megjelent a médiában, amelyre az IIB-nek reagálnia kellett.
Nem vagyunk oroszok
A bank pontokban foglalta össze a véleményét, amelyekben nemzetköziségét, uniós tagjainak többségét hangsúlyozta és tagadta, hogy a bank tevékenysége orosz titkosszolgálati érdekeket követne. Mint az IIB írta: a sajtó előszeretettel titulálta a bankot „Oroszország Nemzetközi Befektetési Bankjának”
A bank szerint azonban
a Nemzetközi Befektetési Bank nem orosz, hanem egy nemzetközi fejlesztési pénzügyi szervezet, amelyet szuverén államok hoztak létre, az ENSZ 1970 /11417-es számú nemzetközi megállapodása alapján.
A közlemény hivatkozik a nemzetközi hitelminősítők (Fitch Ratings, Moody's Investors Service és S&P Global) besorolására is, amely az IIB-t nemzetek feletti, szupranacionális szervezetnek titulálja.
Több az uniós tag
A tulajdonosok között az Európai Unió tagjai a szavazásra jogosító részvények több mint 50 százalékát ellenőrzik – írja a bank. Ez az érv meglepő módon az angolszász médiában is gyakran előjött az elmúlt hetekben, bár természetesen ez annyiban csalóka, hogy retrospektíve ma már az egykori szovjet blokk valamennyi gazdasági, vagy katonai szervezete is több mint 50 százalékban uniós többségű lenne.
Bár a bank chartája alapján a bank valamennyi nemzetközi tisztviselője függetlenül végzi a munkáját az állampolgárságától, vagyis nem a nemzetét képviseli, de azért az IIB leszögezi, hogy a legfontosabb vezető testületben az uniós állampolgárok vannak többségben, négy székük van a hatból. Hasonlóan a hitelek és a hosszú távú szerződések is nagyobb részt uniós országokra fókuszálnak.
Nem a szankció kikerülése a cél
Hasonló adatok mentén érvel a bank az ellen a vád ellen is, hogy az Oroszországot sújtó szankciókat kerülné ki a bank. E pont alatt is elhangzik, hogy a 9 részvényes ország közül 5 az Európai Unió és a NATO tagja.
Az elmúlt hetekben a cikkek zöme azzal foglalkozott, hogy az IIB miért jön Magyarországra, és a költözés mennyire tekinthető politikai és mennyire gazdasági alapú döntésnek.
A bank szerint ez logikus stratégiai döntés, mert az IIB tevékenységének európai piacokon történő átfogó bővítése a cél
Az uniós székhely segíti a bank tőkéjének növekedését, a bank hitelezési és befektetési tevékenységeinek további növelését, a bank finanszírozási költségeinek csökkenését, a márka ismertségének növelését.
Kémek a sasfészekben
A bank kitér azokra a kérdésekre is, hogy milyen kedvezmények illetik meg az intézményt és a munkatársakat. Szerintük azok megfelelnek a nemzetközi jognak, és hasonlóak a más országokban működő más nemzetközi szervezetek számára biztosított feltételekhez. A bank magyarországi székhelyének jogai teljes mértékben megegyeznek a korábbi moszkvai helyzetével, ezeket a körülményeket ugyanis az IIB létrehozásáról szóló megállapodás szabályozza.
Az IIB végül kitért azokra a pontokra is, amelyek szerint az IIB az orosz titkosszolgálat trójai lova, és a hírszerzés előretolt bástyája. Talán nem lesz meglepő, de a bank ezt nem így gondolja.
Bár egyes személyekről konkrétan nem mondhat semmit a közlemény, de az IIB határozottan elutasítja ezt az állítást.
(Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter (j) és Nyikolaj Koszov a Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank IIB) elnöke kezet fog miután szándéknyilatkozatot írtak alá a pénzintézet új európai regionális irodájának Magyarországra hozataláról a Pénzügyminisztériumban 2018. június 18-án. - fotó: Szigetváry Zsolt / MTI) | https://index.hu/gazdasag/2019/03/20/nem_vagyunk_orosz_kembank_-_reagalt_a_budapestre_koltozo_iib/ | https://web.archive.org/web/20230217124300/https://index.hu/gazdasag/2019/03/20/nem_vagyunk_orosz_kembank_-_reagalt_a_budapestre_koltozo_iib/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-vagyunk-orosz-kembank-reagalt-a-budapestre-koltozo-iib | Index | hungarian-news | 2019-03-20 20:20:00 | [] | [
"Nemzetközi Beruházási Bank"
] | [
"Európa",
"Oroszország"
] | [
"háttér",
"bankok - pénzintézetek"
] | [] |
48,871 | Rekultiváció vagy környezetpusztítás? Forrnak az indulatok Ürömön a bányafeltöltés miatt | Fokozottan érzékeny ivóvízbázis és országosan védett víznyelő közelében zajlik majd az a bányafeltöltés, melyre minap adott ki engedélyt a szakhatóság. A határozat szerint naponta 23 nyergesvontatóval fogják szállítani az építési anyagot az ürömi kőbányába. Sokan vélik úgy Ürömön, hogy nemcsak az ivóvízbázis veszélyeztetése, de a megnövekedő forgalom miatt sem lett volna szabad kiadni ezt az engedélyt. A feltöltést kérelmező tulajdonosok szerint viszont a bányarekultiváció éppen a lakosság érdekét fogja szolgálni. | Fokozottan érzékeny ivóvízbázis és országosan védett víznyelő közelében zajlik majd az a bányafeltöltés, melyre minap adott ki engedélyt a szakhatóság. A határozat szerint naponta 23 nyergesvontatóval fogják szállítani az építési anyagot az ürömi kőbányába. Sokan vélik úgy Ürömön, hogy nemcsak az ivóvízbázis veszélyeztetése, de a megnövekedő forgalom miatt sem lett volna szabad kiadni ezt az engedélyt. A feltöltést kérelmező tulajdonosok szerint viszont a bányarekultiváció éppen a lakosság érdekét fogja szolgálni.
Még decemberben tette közzé a Pest Megyei Kormányhivatal azt a hirdetményt, mely szerint hatósági eljárás indul az ürömi kőbánya feltöltésének ügyében. Az eredeti terv szerint a Stonemine Kft. már az első évben 300 ezer köbméter inert anyagot szállítana a tulajdonában lévő bányába, s további tíz évig folytatná a bányarekultivációt.
Csakhogy Ürömön senki nem tudott a kérelemről, korábban a képviselő-testület sem foglalkozott az üggyel. Pedig az építőanyagok szállítása a város egyébként is túlterhelt útjain zajlana, jelentős por- és zajszennyezést okozva, s a feltöltésre országosan védett víznyelőbarlang közelében kerülne sor.
A hatósági eljárás megindulására az Átlátszó hívta fel februárban az ürömiek figyelmét. Az ügyet ezután a város környezetvédelmi bizottsága és képviselő-testülete is tárgyalta. Mindkét testület a tiltakozását fejezte ki a bányafeltöltés miatt.
A dolog furcsasága, hogy míg a környezetvédelmi bizottság ülésén Kelemen Márta képviselő szerint az önkormányzat nem kapott semmiféle értesítést a szakhatóságtól, addig Laboda Gábor polgármester ugyanaznap, a testületi ülésen már az ellenkezőjét állítja: szerinte az önkormányzat tudott a hatósági eljárás megindításáról és a "szokásos módon" tájékoztatta is a lakosságot.
A polgármester vezetői módszereit kritizálók szerint nincs mit csodálkozni azon, hogy senkihez nem jutott el a bányafeltöltés híre. Az ex-szocialista Laboda, aki 2002 és 2010 között az MSZP színeiben volt országgyűlési képviselő, s 2010 óta függetlenként áll a város élén, teljhatalmú vezetőként dönt mindenről a városban. A bányafeltöltés kérdését sem kívánta két hónapig a testülettel megtárgyalni, az ügyet csak Szalona László fideszes képviselő kezdeményezésére tűzte napirendjére az önkormányzat.
A február 27-ei ülésen Laboda polgármester viszont már felháborodottan nyilatkozik az óriási környezetszennyezéssel járó ügyletről, melyet szerinte "minden eszközzel" meg kell akadályozni.
A "minden eszköz" jelen esetben egy határozat, melyet egyhangúlag szavazott meg a testület. Ebben az önkormányzat kijelenti, hogy nem járul hozzá a bányarekultivációhoz; kifogásolják, hogy napi 70 nyergesvontató haladna át sűrűn lakott városrészeken, s hogy a tevékenység országosan védett barlang védőövezetében, föld alatti ivóvízbázist veszélyeztetve folyna. A határozat azt is leszögezi, hogy ha a hatóság mégis kiadja az engedélyt, az önkormányzat kénytelen lesz jogi eszközöket igénybe venni a lakosságot érintő környezetszennyezés és terhelés megakadályozása céljából.
Az önkormányzat állásfoglalása azonban, úgy tűnik, nem hatotta meg a szakhatóságot, amely március elején engedélyezte a bányarekultivációt. Igaz, a 10 évig tartó feltöltés ütemezésén az utolsó pillanatban változtatott a kérelmező. Az ügy kipattanását követően, február 28-án ugyanis a tulajdonosok újabb módosítást nyújtottak be a hatóságnak.
Eszerint “a piaci igények felülvizsgálata és a lakossági igények megismerése után" mégsem kívánnak már az első évben napi 70 nyergesvontatóval 300 ezer köbméter inert anyagot beszállítani: a mennyiséget 100 ezer köbméterre és napi 23 járműre csökkentették.
Abban, hogy meggondolták magukat, közrejátszhatott az is, hogy a bányafeltöltés miatt február végén az Ürömért! Településfejlesztési és Érdekvédelmi Egyesület is tiltakozást nyújtott be. Állásfoglalásuk szerint az engedély kiadása előtt környezetvédelmi hatásvizsgálatot kellett volna lefolytatni.
A bányarekultiváció ugyanis, állítja az egyesület, valójában egy inert hulladéklerakó létrehozását jelenti, ahhoz pedig a jogszabály szerint – napi 200 tonna hulladék lerakása, illetve 500 ezer tonna teljes befogadókapacitás felett – környezeti hatásvizsgálat szükséges. Ráadásul, érvelnek, mivel a tulajdonos számára kiadott korábbi működési engedély egyáltalán nem bányafeltöltésről szólt, ezért ez utóbbi tevékenységet külön kellett volna vizsgálnia a szakhatóságnak. A feltöltés éves mennyiségének csökkentése akár arra is alkalmas lenne, hogy a nagy felháborodást kiváltó ügylet méregfogát kihúzza.
Tanösvényen haladnának a sittes kamionok
Csakhogy az ellenzők szerint sok más probléma is van a kiadott engedéllyel. A bányába két irányból érkeznek majd a 18 tonnás járművek. Egy részük az ürömi Fő úton, zsúfolt lakóövezetben, illetve az Ürömi Tanösvényen haladna át, másik részük pedig a Üröm és Budakalász határában lévő Békahát útról közelítené meg a helyszínt. Viszont a használni kívánt útvonalakon 12 tonnás tehergépjármű-korlátozás van érvényben.
A kijelölt utak egyébként sem alkalmasak az engedélyben szereplő mennyiség szállítására, állítja Szalona László képviselő. Szerinte az önkormányzatnak meg kellene tiltania, hogy az ürömi közutakon folyjon a teherszállítás. Laboda Gábor polgármester viszont a testületi ülésen úgy fogalmazott, hogy ez "csapda" lenne az önkormányzat számára, hisz akkor a hatóság egyszerűen más utakat jelölne ki.
Ám a bányát más útvonalakon nemigen lehet megközelíteni. Szalona László ezért kérte a Polgármesteri Hivataltól a bányához vezető utak műszaki állapotáról szóló dokumentumokat, hiszen szerinte épp az utak alkalmatlanságára hivatkozva lehetne megfellebbezni a kiadott engedélyt. A város jegyzője szerint viszont az önkormányzatnak nincsenek ilyen dokumentumok a birtokában. Végül, két heti huzavona után mégis előkerült a néhány éve leaszfaltozott Békahát út műszaki átadását-átvételét igazoló dokumentum. A jegyző pedig kiadott egy nyilatkozatot is arról, hogy ez az út alkalmatlan a kérelemben jelzett 18 köbméteres nyergesvontatók közlekedésére.
A rekultiváció ellenzőinek másik fontos érve, hogy a feltöltés főként azon a 062/63 hrsz-ú telken folyna, amely barlangok felszíni védőövezetéhez tartozik. A telek alatt található Budapest térségének egyetlen, időszakosan működő víznyelője, amely összeköttetésben áll a Dunával.
A fokozottan védett barlang felszíni övezetére ugyan nem vonatkozik a védettség, de "a karsztos térszín és a karsztvíz rendkívül érzékeny az emberi hatásokra, ezért lényeges kérdés, hogy a felszíni területeket hogyan hasznosítják" – olvasható a víznyelő állapotáról készült 2012-es tanulmányban.
Az Ürömért egyesület szerint a bányafeltöltés fokozott kockázatot jelent az ivóvízbázisra. Hivatkoznak a Róka-hegyi barlang esetére, ahol szintén "csak" építési törmeléket helyeztek el a bányaudvarban, mégis mérges gázok keletkeztek benne, s emiatt a barlang életveszélyessé vált.
A bányatulajdonosok szerint hadjárat folyik ellenük
A feltöltés engedélyezését a bányászattal és mészkő-eladással foglalkozó Stonemine Kft. nyújtotta be, melynek Mayer Ferenc és testvére, Mayer Zsolt a tulajdonosai (közös cégük, a Mayerstone révén). Mayer Zsoltot mint sikeres vállalkozót 2014-ben Magyar Gazdaságért Díjjal jutalmazta a kormány. Jelenleg viszont, az OPTEN céginformációs adatbázisa szerint, mindkét Mayer el van tiltva a cégvezetéstől.
A bánya- és cégtulajdonos testvérek 2017-ben váratlanul ingatlanfejlesztésbe kívántak belevágni, ezért az ürömi bányatelkek belterületbe vonását kérvényezték. A bányaművelést, annak "kellemetlen hatásaival együtt" megszüntették volna, s lakóingatlanok építésével kívánták "élhetőbbé tenni" a települést. Az önkormányzat viszont az agglomerációs törvényre hivatkozva nem engedélyezte a belterületbe vonást.
Úgy tűnik, a Stonemine tulajdonosai számára az ingatlanfejlesztés meghiúsulásával Üröm élhetőbbé tételének szempontja háttérbe szorult. Most bányarekultivációval szeretnének foglalkozni, melynek során 10 év alatt 545 ezer köbméter inert anyaggal töltenék fel a bánya területét.
Mayer Ferenc és Zsolt egészen másként látják a feltöltés ügyét, mint az önkormányzat és a civil érdekvédelmi egyesület. A rekultiváció számukra kötelező előírás, állítják. S mivel a bánya területét később hasznosítani szeretnék, nekik is nagyon fontos, hogy semmilyen szennyezőanyag ne kerülhessen a feltölteni kívánt területre. Szerintük a polgármester csak a közeledő választások miatt próbálja megakadályozni a munkálatokat, s a lakosság védelmére hivatkozva kíván népszerűséget szerezni magának.
Mayerék alaptalannak tartanak minden olyan állítást, hogy ők építési törmeléket fogadnának be: az engedély ugyanis szennyeződésmentes inert anyagról szól. Csak laboratóriumban bevizsgált anyag kerülhet hozzájuk, állítják, melyet a bányában történő deponálást követően a helyszínen is be kell vizsgáltatni. Ezt követően kerül majd sor a beszállított anyag 0,5 m vastagságú rétegekben történő feltöltésére.
Mivel az Átlátszóhoz érkezett olyan lakossági bejelentés, hogy már meg is kezdődött az építőanyag beszállítása a bányába, erről is kérdeztük a tulajdonosokat. Ők alaptalannak nevezték ezeket a információkat, s körbevezettek minket a bányában. Valóban nagy mennyiségben láttunk felhalmozva inert anyagot, ez azonban, tudtuk meg Mayeréktől, a másik két bányájukból származó, szennyeződésmentes föld és kavics.
A tulajdonosok azt is sérelmezik, hogy bár a szomszédságukban más cég is található, amely építőanyagok tárolásával és hasznosításával foglalkozik, mégis csak az ő tevékenységüket korlátozza az önkormányzat. A Mayer-testvérek állítása szerint a bányaművelés feladására is azért kényszerülnek, mert Laboda Gábor polgármester különböző eszközökkel régóta akadályozza a tevékenységüket.
A Polgármesteri Hivatal rengeteg belterületbe vonást engedélyez, mondták el, s emiatt a Róka-hegyi lakópark szélső házai már közvetlenül a bányagödörrel érintkeznek.
A lakóparkban élők és a bányatulajdonosok között pedig állandóak a konfliktusok. Az itt lakók rendszeresen feljelentik a városházán Mayeréket, emiatt az önkormányzat megtiltotta a bányarobbantásokat. A testvérpár viszont arra panaszkodik, hogy bánya fölött magasodó házakból sokan a kőbányába vezetik be a csapadékvizet – a gödör fölé nyúló esőcsatornákról mi is is meggyőződhettünk –, pedig ezzel a lakók a saját házaikat is alámossák.
A Mayer-testvérek szerint attól lehet tartani, hogy a lakóparki házak egyszer csak belecsúsznak a bányagödörbe. A feltöltés szerintük a lakóparkban élők érdekét is szolgálni fogja – állítják. Ha viszont a teherszállítást az önkormányzat különböző eszközökkel, például a bányába vezető utak lezárásával vagy súlykorlátozással akarja megakadályozni, bírósághoz fordulnak, hogy érvényt szerezzenek a jogaiknak.
Szerettük volna az ügyről Laboda Gábor polgármester véleményét is megtudni, de ő többszöri megkeresésünkre sem reagált.
A lassan háborúvá fajuló érdekellentétnek azonban valószínűleg Üröm lakosai lesznek leginkább a vesztesei. Az Átlátható Ürömért hírportál működtetője, Németh Csaba szerint a város egyre élhetetlenebbé válik a zsúfolt lakóparkok és a túlterhelt utak miatt. A zöldfelület is egyre csökken, a helyi természeti értékek iránti érdektelenséget pedig jól mutatja a bánya közelében lévő víznyelőbarlang állapota. A barlang bejárata körüli területen ugyanis magánvállalkozók osztoznak, akik egymással is a harcban állnak. Magát a barlangot pedig, hiába védett természeti érték, alig lehet megközelíteni a kerítések és az ott burjánzó gyomos növényzet miatt.
Címlapfotó: Google Earth | https://atlatszo.hu/2019/03/25/rekultivacio-vagy-kornyezetpusztitas-forrnak-az-indulatok-uromon-a-banyafeltoltes-miatt/ | https://web.archive.org/web/20230903225832/https://atlatszo.hu/2019/03/25/rekultivacio-vagy-kornyezetpusztitas-forrnak-az-indulatok-uromon-a-banyafeltoltes-miatt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rekultivacio-vagy-kornyezetpusztitas-forrnak-az-indulatok-uromon-a-banyafeltoltes-miatt | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-03-25 20:23:01 | [] | [] | [
"Pest megye",
"Üröm"
] | [
"engedély",
"bányászat",
"környezetkárosítás",
"környezetvédelem"
] | [] |
48,872 | A MOL, a MET, az OTP és a Takarékbank is üzletelt már az orosz Nemzetközi Befektetési Bankkal | Azt sejtjük, miért lesz jó Vlagyimir Putyinnak az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankot Magyarországra költöztetni, de vajon miért jó ez hazánknak? Ahhoz nem elég a bank pénze, hogy az ország gazdaságát fellendítse, de biztosan lesznek olyanok, aki jól járnak vele. Hogy utóbbit világosabban lássuk, megnéztük, kik üzleteltek eddig az NBB-vel. Nem lepődtünk meg: számos, a kormánnyal közeli kapcsolatot ápoló céget és nevet találtunk: felbukkan a MOL, a MET, a Takarékbank, az OTP, az Eximbank de még a kínai állam is. | Azt sejtjük, miért lesz jó Vlagyimir Putyinnak az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankot Magyarországra költöztetni, de vajon miért jó ez hazánknak? Ahhoz nem elég a bank pénze, hogy az ország gazdaságát fellendítse, de biztosan lesznek olyanok, aki jól járnak vele. Hogy utóbbit világosabban lássuk, megnéztük, kik üzleteltek eddig az NBB-vel. Nem lepődtünk meg: számos, a kormánnyal közeli kapcsolatot ápoló céget és nevet találtunk: felbukkan a MOL, a MET, a Takarékbank, az OTP, az Eximbank de még a kínai állam is.
Februárban számolt be arról az Index, hogy a székhelyét Budapestre költöztető orosz Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) elképesztő kedvezményeket kap a magyar kormánytól. A számviteli szabályoknak nem kell megfelelniük, a magyar hatóságok semmilyen ellenőrzést nem végezhetnek a bank működésében, sőt, a bank területére sem léphetnek. A bank vezetői és járművei diplomáciai mentességet kapnak, és az NBB munkatársai, az ő családtagjaik és vendégeik belépését az országba kérdés nélkül biztosítani kell.
A bank Magyarországra települése épp ezért itthon és külföldön is azonnal nagy vihart kavart. Kiderült, hogy a bank vezetőjének, Nyikolaj Koszovnak a szülei a Szovjetuniónak kémkedtek. Koszov apja Budapesten is szolgált magas beosztásban, és a Népszava szerint a kém-házaspár a KGB "legendás" párosa volt. Ungváry Krisztián történész az Indexnek adott interjújában egyenesen úgy fogalmazott: az NBB-t beengedni Magyarországra "nettó hazaárulás" és a bank "vezetőinek nagy része alighanem fedett hírszerző."
Bankhadosztály? Az orosz Nemzetközi Beruházási Bank központjának Magyarországra költözéséről A magyar Országgyűlés 2019. március 5-én megszavazta azt a törvényt, amely a Nemzetközi Beruházási Bank (Mezsdunarodnüj Inveszticionnüj Bank) központjának Budapestre költöztetéséről szól. Ha a törvény változatlan formában kerül kihirdetésre, az több olyan, elsősorban biztonsági problémát is felvet, amelyek kapcsán helye lett volna a társadalmi vitának és érdemi érdekegyeztetésnek is.
Az nyilvánvaló, hogy Vlagyimir Putyinnak elemi érdeke, hogy egy bankot helyezzen az Európai Unió területén belülre, és nem lenne meglepő, ha valóban kihasználná a Kreml a lehetőséget, hogy kérdés nélkül bárkit Budapestre küldhet a bank alkalmazottjaként vagy vendégeként. Az tehát világos, miért jó ez Oroszországnak.
De miért jó ez Magyarországnak? A bank ugyanis nem túl nagy, a nemzetgazdaság egésze szempontjából nem hoz be az országba jelentős összeget. Valakinek mégis jól kell járnia az üzlettel. Hogy kiderítsük, vajon milyen körök fognak profitálni az NBB Magyarországra költözéséből, megnéztük, eddig kik üzleteltek a bankkal és kinek származott előnye Magyarország NBB-tagságából. Ehhez átböngésztük a bank teljes honlapját és megkerestünk minden magyar vonatkozású üzletet, amelyről hírt adtak az angol nyelvű honlapon.
Fontos megjegyezni: a KGST-bankként is emlegetett bank 2012-ig, mint arról a magyar sajtó többször is beszámolt, tetszhalott állapotban volt. 2012 szeptemberében, Koszov elnökké választásával formálták és indították újra az NBB-t. Magyarország 2015-ben lépett vissza a bank tagjai közé, ám már Koszov elnökké választása után néhány hónappal, 2013 januárjában megkezdte hazánk az együttműködést a bankkal, februárjában pedig már be is jelentették, hogy Magyarország visszatér a bank tagjai közé. Azaz Koszov megválasztása és a bank újraindítása óta szoros a kapcsolat Magyarország és az NBB között.
A Direkt36 tavaly szeptemberi cikke szerint Orbán-kormánynak elsősorban azért éri meg a részvétel, mert ennek köszönhetően alternatív forrásokhoz férhet hozzá. A bank hiteleinek segítségével olyan, akár politikailag is fontos projektek juthatnak támogatásokhoz, amelyekre az EU-tól nem lehet pénzt szerezni.
MET-csoport: a Tigáz megvásárlása. Vagy mégsem?
Az NBB potenciális befektetők számára készült prezentációjából kiderül: a MET-csoport 4,8 milliárd forintot kapott a banktól. Az NBB partnerei itt a Citibank és az Unicredit Bank voltak. A három bank összesen 35,82 milliárd forintot adott a MET-nek hét évre a "működés finanszírozására," ebből az összegből 4,8 milliárd forint jött az orosz banktól.
Érdekesség, hogy az Index , a Népszava és az Átlátszó PC-blogja is azt írja: a MET a Tigáz megvásárlásához kapta a hitelt az orosz banktól. Az Index belinkeli a vonatkozó közleményt és idézi Gurmai Zita MSZP-s képviselőt, aki szerint az NBB honlapja elárulja, hogy a Tigáz-üzlethez kellett a hitel. A közleményben azonban a Tigáz neve nem szerepel, csakúgy, mint a PC-blog bejegyzésében linkelt prezentációban sem. A prezentáció egy a Google által megőrzött, korábbi, orosz nyelvű verziójában még azonban szerepel, hogy az NBB segítette a MET tulajdonában álló MS Energy Holdingot a Tigáz megvásárlásában. A MET egyébként 2017 december végén jelentette be, hogy megvásárolta a Tigázt az olasz tulajdonosától, az ENI-től.
A magyar sajtóban jól dokumentált a MET különleges helyzete. A 2011-ben kezdődött üzleten kormányközeli üzleti körök és az orosz tulajdonosok egyaránt milliárdokat kerestek, amihez természetesen kellett a magyar kormány hathatós segítsége és a Kreml jóváhagyása is. Az ügyet a Corruption Research Center Budapest (CRCB) nevű korrupciókutató intézet is megvizsgálta és a 444 által ismertetett kutatás szerint arra jutott: piaci alapon nem lett volna értelme az egész MET-ügyletnek, azaz korrupció lehet a háttérben. A CRCB azt is megállapította, hogy az ügyletről felrajzolt kapcsolati háló központjában Csányi Sándor és Hernádi Zsolt álltak. "A hálózati pozíciójuk alapján a kormány-MVMP-MET ügyletre elméletileg ők bírhattak / bírhatnak a legkönnyebben befolyással."
A MET sztorijáról az Átlátszó is több cikket írt, mi mutattuk be először, hogy offshore cégeken keresztül Nagy György és Garancsi István is tulajdonosai a cégnek.
MOL
Szintén a befektetőknek készült prezentációból derül ki, hogy a Mol 20 millió eurós, azaz mai árfolyamon közel 6,3 milliárd forintos hitelt kapott. Ugyanezt Nyikolaj Koszov a Világgazdaságnak adott interjújában is megerősítette.
Hunent Zrt: víziszárnyas-feldolgozó Mélykúton
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve az NBB vezetése is részt vette a mélykúti víziszárnyas-feldolgozó alapkőletételén, amely részben NBB-hitelgaranciával épült. A hitelt az orosz állami többségi tulajdonban álló Sberbank adta, a hitelgaranciát pedig az NBB – mint az a bank közleményéből és a Hunent vezetőjének nyilatkozatából is kiderül. Az NBB-közlemény szerint 7 milliárd forint hitelről van szó, de Koszov a fent idézett interjúban 40 millió eurót, azaz több mint 12 milliárd forintot említ.
A víziszárnyas-feldolgozó átadásán maga Orbán Viktor mondott beszédet, szavaiból pedig kiderül, hogy miért van ilyen kivételezett helyzetben a mélykúti családi vállalkozás: "Tudom, hogy önök mindig támogatták a nemzeti alapon álló kormányokat. Azt is tudom és köszönöm, hogy én is mindig számíthattam önökre. És láthatják: önök is számíthatnak ránk."
A Hunent-üzletet részletesen bemutató, a 24.hu-n megjelent cikk szerint "a Hunent elnöke és résztulajdonosa Kiss István, akit a Dél-Alföld erős emberei között tartanak számon." Az írás hozzáteszi: Kiss nem stróman, alulról kezdve építette fel üzletét.
OTP: a legfontosabb stratégiai partner
Az NBB honlapján több közlemény is megerősíti, hogy az OTP az orosz banknak már 2016 óta az egyik legfontosabb stratégiai partnere Magyarországon. A bolgár és romániai OTP-leányállalatok is együttműködnek a NBB-vel.
Szijjártó Péter Külgazdasági- és Külügyminiszter, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter többször is találkozott Mihail Koszovval, az NBB vezetőjével. Egyik alkalommal mindkét magyar miniszter az OTP-együttműködés fontosságát emelte ki mind közül. Ez volt az a találkozó is, ahol a hivatalos beszámoló szerint felmerül: Magyarország szívesen látná, ha az NBB támogatná magyar cégek kubai terjeszkedését. Az OTP elnök-vezérigazgatója Csányi Sándor, aki múlt nyáron, a focivébé döntője előtt ott ült Orbán Viktor mellett, amikor a magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott.
Eximbank: már a csatlakozás előtt szerződtek
Még 2014 novemberében állapodott meg egymással a magyar Eximbank és az NBB arról, hogy az Exim egy 15 millió eurós hitelt nyújt öt évre az orosz banknak. Az NBB honlapja szerint a hitelkeretet arra használták, hogy az orosz bank olyan cégeket finanszírozhasson, amelyek NBB-tagországokban működnek és magyar árukat vagy szolgáltatásokat kívánnak vásárolni. (Magyarország ekkor még nem volt NBB-tag.) A pénzt közvetlenül az NBB, vagy egy közvetítő bank is kihelyezheti, és a projekt maximum 85 százalékát finanszírozhatja a hitel.
Gyógyszeripar
Az NBB támogatja az orosz és a magyar gyógyszeripart egy múlt heti közlemény szerint. Az NBB egy 1,5 milliárd rubel (ma árfolyamon körülbelül 6,47 milliárd forint) értékű viszontgaranciát nyújt egy fontos orosz gyógyszer-viszonteladónak, a Pharmaceutical Company PULSE LLC-nek. Az orosz gyógyszerkereskedő számtalan magyar gyógyszergyártól vásárol, az orosz cég kifizetéseire pedig a magyar OTP vállal garanciát. Az NBB-viszontgaranciának így az OTP és a magyar gyógyszergyárak egyszerre élvezik az előnyeit, nagyobb biztonságot jelent a számukra. A viszontgarancia két évre szól. A garanciát más NBB-tagországok gyógyszergyáraira is kiterjeszthetik.
Az orosz piacon jelentős a magyar Richter Gedeon gyógyszergyár jelenléte. Épp ezért nem meglepő, hogy egy 2016-os, az NBB és a magyar kormány által szervezett üzleti fórum tervezett programjában szerepelt Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója. Egy tavaly novemberi közlemény szerint pedig az NBB hazánkban tartózkodó képviselője az orosz-magyar gazdasági együttműködési bizottság ülése mellett megbeszéléseket folytatott a Richter Gedeon, a MOL és az Eximbank embereivel is – azaz a Richter valóban kiemelt figyelmet kap az NBB-től.
Takarékbank
2017. augusztus 1-jén a Takarékbank egy 4 milliárd forintos hitelkeretet kapott az NBB-től, három évre. Az ügylet célja, hogy "támogassa az IIB kölcsönkihelyezését forintban." Azaz a Takarékbankon keresztül helyez ki ennyi hitelt az orosz bank Magyarországon, forintban.
A Takarékbank tavaly óta már számos sajtóhír szerint "Mészáros Lőrinc közelében" van. A 24.hu értesülései szerint a Takarékbanknak fontos szerepe lehet egy OTP-konkurens óriásbank létrehozásában, amelynek szálai szintén Mészáros Lőrincnél futnának össze.
Azt pedig épp a héten jelentették be, hogy a Takarékbank megvenné a Budapest Bankot is.
Ilford Holding: az Invitel megvásárlása
A bank honlapja szerint az NBB a partner Unicredit Bankkal 7,750 milliárd forint hitelt hagyott jóvá 2017 június 5-én az Ilford Holdingnak az Invitel-cégcsoport megvásárlásához. A felvásárláshoz a kérvényt 2017 januárjában adták be a Gazdasági Versenyhivatalhoz, melynek a februárban meghozott döntése engedélyezte az ügyletet.
A GVH-hoz benyújtott adatokból kiderül, az Ilford mögött tulajdonképpen a kínai állam áll. Az Ilfordnak a felvásárlás idején száz százalékos tulajdonosa a Cipruson bejegyzett Rotamona Limited volt, amelynek kizárólagos tulajdonosa a China Central and Eastern Europe Investment Co-Operation Fund II SCS SICAV-SIF. Utóbbi rövidebb neve a China-CEE Fund II., magyarul a Kínai-Közép-Európai Befektetési Alap II.
Ez az kínai-európai, úgynevezett 16 plusz 1-es együttműködés része, lényege pedig ígéretes, busásan megtérülő befektetési lehetőségeket keresni a térségben a kínai tőkének. Az eladó az Egyesült Királyságban bejegyzett Magyar Telecom volt (nincs köze a Deutche Telekomhoz, illetve a Magyar Telekomhoz). Alig hagyta jóvá a hitelt az orosz bank, az Invitel egy részét máris eladták: 2017 július 21-én bejelentették, hogy a Digi felvásárolná az Invitelt. Ez azonban csak a lakossági üzletágra vonatkozott.
A Zoom.hu akkor azt írta: a Digi nem csinált jó vételt az Invitellel, a reális ár duplájáért vette meg a céget. "Az Invitel-csoport 2017 elején új tulajdonoshoz került, aki az értékesebb vagyonelemeket (az optikai hálózatot, a hálózatépítési nyomvonaljogokat) a csoport egy másik cégébe, az Invitech Zrt.-be csoportosította át. A Digi az Invitel Távközlési Zrt.-vel csak a lakossági és kisvállalati ügyfeleket vette meg."
A Zoom szerint a Digi és az Invitel-csoport az adásvétel keretében kötöttek egy hosszú távú együttműködési megállapodást. Eszerint az Invitech Solutions hálózati és IT szolgáltatásokat nyújt a Diginek, legalább tíz évig, évente legalább 2,8 milliárd forint értékben. Ugyanez megfordítva is működni fog, a Digi szintén hálózati szolgáltatásokat nyújt az Invitechnek, tíz évig, évente átlag 500 millió forint értékben.
A még mindig nagyon értékes, a cégcsoportból az eladás előtt kiszervezett Invitech többségi tulajdonosa pedig továbbra is a Rotamona, azaz a kínai befektetési alap. Az Invitech pedig 2019-ben erősen számít az 5G-bizniszre. "Megtaláltuk a helyünket az 5G és az IoT világában. Mi itt a mobilszolgáltatók mögött állunk kulcspartnerként, a hálózatot építjük a számukra" nyilatkozta a napi.hu-nak David Blunck Invitech-vezérigazgató.
Polus Kft.
Az NBB 2016 nyári közleménye adta hírül: a bank beszáll egy Novoszibirszkben épülő csúcstechnológiás egészségügyi központ finanszírozásában. Az intézménynek Tomszk, Kemerovo and Altáj térségekben is lesznek épületei. A becslések szerint 16 millió eurós beruházásból 12 milliót finanszíroz az NBB hét évre adott hitele. A kivitelező pedig az orosz Top Atom Clinik LLC és a magyar POLUS Kft.
Az Oroszországban aktív és moszkvai irodával is rendelkező Pólus Kft honlapján azt írja magáról: “A Pólus Kft. a kelet-európai régióban tevékenykedik. [...] Szakemberei komoly külkereskedelmi és logisztikai tapasztalatokkal rendelkeznek és kiválóan ismerik a régió piacainak igényeit, különös tekintettel Oroszországra. A Pólus Kft. megalakulását követően élelmiszer- és feldolgozóipari berendezéseket és gyártósorokat, vagy kész gyárakat szállított és telepített. A piaci igények változásával áruszállítással és raktározással is foglalkozott. Az ezredfordulót követően az egyszerű áruszállítások mellett beruházások finanszírozásával és kivitelezésével is foglalkozik az egészségügy, kereskedelem, lakóingatlan, környezetgazdálkodás és energetika területén."
H2Q: Budapesti Műszaki Egyetem Q épülete
Az NNB és a H2Q-Építő Üzemeltetési, Építőipari és Szolgáltató Kft. 2016 júniusában írt alá egy megállapodást arról, hogy az orosz bank később egy maximum 16,455 millió eurós (ma árfolyamon körülbelül 5,2 milliárd forintos) hitelkeretet biztosít a magyar cégnek a Műegyetemmel kapcsolatos ingatlanprojektjéhez.
A hitelkeret 14 évig áll rendelkezésre 15 millió euró értékben. Emellett az NBB és a Műegyetem között egy külön megállapodás rendelkezik arról, hogy a PPP-konstrukció résztvevőjeként 1.455 millió eurót (körülbelül 458 millió forintot) biztosít a H2Q-nak fizetségként a szolgálataiért. A H2Q projektcég építette, adja bérbe és üzemelteti PPP-konstrukcióban a Budapesti Műszaki Egyetem Q épületét 2010 óta.
Közleményben reagáltak a vádakra
Az IIB tegnap közleményt adott ki, ebben reagáltak a Budapestre költözés kapcsán megfogalmazódott vádakra. A közlemény szerint a Nemzetközi Befektetési Bank nem kémszervezet, és nem is orosz, hanem nemzetközi pénzügyi szervezet, amelyet szuverén államok hoztak létre, öt EU-tagállamnak – Bulgária, Csehország, Szlovákia, Románia és Magyarország – együttes tulajdonosi részesedése több mint 50 százalék. A hírszerzéssel kapcsolatos gyanúsításokra azt mondták, hogy “az IIB létezésének majdnem 50 évében semmilyen ügyet nem regisztráltak, ahol a bank alkalmazottai valamely nemzetközi egyezményekkel összeegyeztethetetlen tevékenységben vettek volna részt".
Nyitókép: Nyikola Koszov és Orbán Viktor 2019 januárjában – fotó: Szecsődi Balázs/Miniszterelnöki Sajtóiroda | https://atlatszo.hu/2019/03/21/a-mol-a-met-az-otp-es-a-takarekbank-is-uzletelt-mar-az-orosz-nemzetkozi-befektetesi-bankkal/ | https://web.archive.org/web/20220313060920/https://atlatszo.hu/2019/03/21/a-mol-a-met-az-otp-es-a-takarekbank-is-uzletelt-mar-az-orosz-nemzetkozi-befektetesi-bankkal/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-mol-a-met-az-otp-es-a-takarekbank-is-uzletelt-mar-az-orosz-nemzetkozi-befektetesi-bankkal | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-03-21 20:30:00 | [] | [
"MET Holding AG",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Nemzetközi Beruházási Bank",
"OTP Bank Nyrt.",
"Takarékbank Zrt."
] | [
"Európa",
"Oroszország"
] | [
"háttér",
"bankok - pénzintézetek"
] | [] |
48,873 | 70 millióval támogatta a CÖF euroszkeptikus propagandamunkáját a Szerencsejáték Zrt. | Tavaly november végén az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. 70 millió forint értékű szponzorálási szerződést kötött a CÖF mögött álló alapítvánnyal. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy március eleje óta a CÖF rendezvényeire szóló meghívókon szerepel az állami cég logója. Közadatigénylésben kértük ki a megállapodást, hogy megtudjuk, pontosan mire és miért kapták a pénzt a kormány kedvenc civiljei. | A Fidesz-kormányt Békemenetekkel és számos egyéb módon is nyíltan támogató CÖF mögött álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) rendszeresen szervez különböző programokat a tagjainak, melyekről hírlevélben értesítik őket.
A CÖF egyik állandó rendezvénye a Civil Akadémia nevű programsorozat, ahol különböző kormányközeli szereplők beszélgetnek közéleti témákról. Ezek az események soha nem sajtónyilvánosak, csak a CÖF-tagok kapnak róluk meghívót, és nekik is regisztrálniuk kell a részvételhez.
2019. március elején egy új dolog jelent meg a CÖF-ös meghívókban.
Március 4-én a CÖF a “Hazugság hazugság hátán” című Civil Akadémiára invitálta tagjait, hogy hallgassák meg, amint Csizmadia László CÖF-elnök Boros Bánk Levente politológussal (a Nézőpont-csoportba tartozó, kormánypropagandába illeszkedő elemzéseket készítő Médianéző Központ igazgatójával), és ifj. Lomnici Zoltánnal, a CÖF jogászával az Európai Unióról társalog.
Március 5-én a CÖF győri klubjának március 7-i alakuló ülésére invitálták a tagokat, ahol Csizmadia László és Dunst Eszter, a győri vezető beszéde után az ECHO TV Sajtóklub című műsora következett Bayer Zsolttal, Huth Gergellyel, Szentesi Zöldi Lászlóval és Bencsik Andrással.
Március 7-én pedig a március 15-i ünnepi megemlékezésre küldött meghívót a CÖF a tagjainak, hogy 600 fős különvonattal érkező lengyel barátaikkal közösen minél többen vegyenek részt a Bem szobornál tartott eseményen.
Erre a három CÖF-ös rendezvényre szóló meghívó alján az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. logója szerepelt.
Erre eddig nem volt példa, tehát a logó feltüntetése arra utalt, hogy a szintén állami tulajdonú MVM Zrt. után most a Szerencsejáték szponzorálja a kormány kedvenc civiljeit. A részletek tisztázása érdekében közadatigénylésben kértük ki a Szerencsejáték Zrt.-től és a cég támogatásait osztó leányvállalatától, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-től is, hogy mennyi pénzt adtak a CÖF-nek.
Adatigényléseinkre nem kaptunk érdemi választ, viszont időközben a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. honlapjára felkerült a 2018 utolsó, és 2019 első hónapjaiban kiosztott támogatások listája.
Eszerint az állami cég 2018. november 28-án 70 millió forint értékű szponzorálási szerződést kötött a CÖF alapítványával, a CÖKA-val.
Egy újabb közadatigénylésben kikértük a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-től a CÖF alapítványával kötött szerződést, hogy megtudjuk, mire és miért kapták a pénzt a kormány kedvenc civiljei. Most a válaszra várunk, és amint megkapjuk, beszámolunk róla.
Emlékezetes, korábban egy másik állami tulajdonú óriásvállalat, az MVM is jelentős összeggel, 508 millió forinttal támogatta a kormányközeli álcivil szervezetet, amely ennek egy részét szintén EU-ellenes propagandára fordította.
A brüsszeli tüntetést is az MVM szponzorálta – 7 millió forintból demonstrált a CÖF az EP előtt
Tavaly áprilisban a CÖF a CEU miatt demonstrált Brüsszelben az Európai Unió és Soros György ellen, valamint Orbán Viktor mellett. Most kiderült, amit már eddig is sejtettünk, hogy a tüntetés költségeit is az MVM-től kapott támogatásból fedezte a Fidesz kedvenc civil szervezete. Közel 7 millió forintba került a cöfösök kiutazása, étkezése és hollandiai szállása.
Címlapkép: Csizmadia László, a CÖF-CÖKA-CET elnöke beszédet mond a Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) és a Gazeta Polska klubjainak közös, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alkalmából tartott megemlékezésén a fővárosi Bem téren 2019. március 15-én. (fotó: MTI/Soós Lajos) | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/03/22/70-millioval-tamogatta-a-cof-euroszkeptikus-propagandamunkajat-a-szerencsejatek-zrt/ | https://web.archive.org/web/20230329164535/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/03/22/70-millioval-tamogatta-a-cof-euroszkeptikus-propagandamunkajat-a-szerencsejatek-zrt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/70-millioval-tamogatta-a-cof-euroszkeptikus-propagandamunkajat-a-szerencsejatek-zrt | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-03-22 20:33:00 | [] | [
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.",
"Szövetség a Nemzetért Alapítvány"
] | [] | [
"támogatás",
"civilek",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"adatigénylés"
] | [
"Állami vállalati támogatás a CÖF-nek"
] |
48,874 | Milliárdos tendereket nyerő cég építette a felcsúti szigetet uniós pénzből | A felcsúti önkormányzat 234,9 millió forint európai uniós támogatást nyert egy utcaszakasz vízrendezésére, és a vasútállomás melletti záportározó rekonstrukciójára. Utóbbit csónakázótóként és korcsolyapályaként akarják használni, a közepén pedig egy mesterséges szigetet hoztak létre. A fejlesztést főként árvízvédelmi célokkal indokolják, de bíznak benne, hogy további turistákat vonz majd a kisvasútra is. A kivitelezésre kiírt közbeszerzést a Békés Drén Kft. nyerte, amely az elmúlt években többször nyert milliárdos tendereket Mészáros Lőrinc cégével, a Mészáros és Mészáros Kft.-vel konzorciumban. | 2015 márciusában a magyar sajtóban elsőként számoltunk be arról, hogy a kormány 600 millió forint uniós támogatást ad a felcsúti kisvasútra. Egy hónappal később megírtuk azt is, hogy az önkormányzat a helyi vasútállomás mellé csónakázótavat tervez, amit télen korcsolyapályaként szeretnének használni.
Mindez úgy derült ki, hogy a kisvasút kapcsán Felcsúton forgattak a német közszolgálati tévé, a ZDF munkatársai, akiknek dr. Sisa András, a helyi jegyző mesélt a tervezett fejlesztésről. Ezután kérdéseket küldtünk a tóval kapcsolatban a jegyzőnek, aki akkor még nem tudta megmondani, hogy mennyibe fog kerülni a beruházás, és milyen forrásból fog megvalósulni.
Orbánisztán: csónakázótó is lesz Felcsúton
Még alig csengett le a Felcsútra tervezett kisvasút híre, máris itt az újabb kilátásba helyezett fejlesztés a miniszterelnök kedvenc falujában: csónakázótó lesz a vasútállomással szemben. A tervek szerint a beruházást az önkormányzat valósítja meg, költségei egyelőre még nem ismertek a jegyző szerint, ám a télen korcsolyapályaként funkcionáló tó hozzájárul majd a környék turisztikai vonzerejéhez.
2019. március 16-án az mfor.hu írta meg, hogy Mészáros László felcsúti polgármester lakossági fórumot hívott össze március 18-ra, hogy ismertesse a helyiekkel a falu településrendezési eszközeinek módosítását. Az önkormányzat honlapján közzétett dokumentumban pedig a jegyző által már 2015-ben említett, záportározóból kialakított csónakázótó mellett egy mesterséges szigetről is szó van: “a tározó funkciója bővül: csónakázási lehetőséggel, illetve a „tározóban” egy kis mesterséges sziget is épül, melyet híd köt majd össze a 811. sz. főút melletti parkolóval, illetve ott felépítendő éteremmel, sportpályával”.
Az RTL KLub is ott volt a lakossági fórumon, és a videón látszik, hogy a mesterséges sziget már el is készült. A polgármester elmondta, hogy a tározó és a sziget kialakítására 200 millió forintos uniós támogatást nyert az önkormányzat. A falu honlapján a lakossági fórum másnapján meg is jelent egy közlemény a projektről.
Az RTL Klub riportja a felcsúti szigetről
Az EU-támogatásokat nyilvántartó kormányzati honlapon megtaláltuk a pontos adatokat: a felcsúti önkormányzat 2017 áprilisában 234,9 millió forint támogatást nyert a “Környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése, Felcsúton (I. és II. ütem)” nevű projektre. A támogatási arány 100% volt, tehát a teljes összeget az EU adta.
A beruházás része volt a záportározó rekonstrukciója, és a felcsúti Csóka utca egy szakaszának vízrendezése. A fejlesztéseket ár- és talajvízvédelmi, valamint gazdasági és idegenforgalmi célokkal indokolta az önkormányzat. A teljes projektleírás itt olvasható (PDF), egy mondatot emelünk csak ki belőle:
“A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány által (…) 2015-ben támogatást nyert turisztikai, kisvasút létesítési projekt, jól kapcsolódhat, a mostani fejlesztésünkhez. Egyrészt a tározó környéki terület vízkár elleni védelmével, másrészt pedig, hogy a tározós, rekreációs, csónakázási, kikapcsolódási lehetőség idevonzhatja a turistákat, akik ha már eljöttek, biztosan felülnek a kisvasútra is.”
A felcsúti önkormányzat a beruházásra közbeszerzést írt ki, melyet 5 ajánlattevő közül 2017 májusában a Békés Drén Kft. nyert meg 168,3 millió forintért – ezt akkor a 24.hu meg is írta. A teljes összegből 149,5 millió volt a záportározóval és szigettel kapcsolatos munkálatok költsége, ezt azonban tavaly 148,9 millióra csökkentették.
A Békés Drén Kft.-ről már többször írtunk korábban: 2015-ben beszámoltunk róla, hogy 2010 óta ömlik a közpénz a Barkász Sándor tulajdonában lévő céghez, amely sokszor együtt dolgozott Mészáros Lőrinc vállalkozásával, de önállóan is sok közbeszerzést is nyert.
A Békés Drén Kft. felemelkedése: ömlik a közpénz Barkász Sándor vállalkozásához
Elképesztő fejlődésen ment keresztül a kormányváltás óta egy eddig jórészt ismeretlen cég, a Békés Drén Kft. A vállalkozás az elmúlt 5 évben konzorciumi partnereivel közösen majdnem 70 milliárd forintnyi állami megbízást nyert el, miközben a szocialista kormányzatok idején csak elvétve futott be közbeszerzéseken.
Az utóbbi években erős hullámzás látható a Békés Drén mérlegében: nettó árbevétele 2015-ben 19 milliárd forint volt, 2016-ban azonban már csak 1,9 milliárd, 2017-ben pedig 3,6 milliárd forint. A 2018-as adatok vélhetően jobbak lesznek majd, mert tavaly többmilliárd forint értékben nyert a cég tendereket önállóan vagy a Mészáros és Mészáros Kft.-vel közösen. | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/03/20/milliardos-tendereket-nyero-ceg-epitette-a-felcsuti-szigetet-unios-penzbol/ | https://web.archive.org/web/20211127150742/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/03/20/milliardos-tendereket-nyero-ceg-epitette-a-felcsuti-szigetet-unios-penzbol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardos-tendereket-nyero-ceg-epitette-a-felcsuti-szigetet-unios-penzbol | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-03-20 20:35:00 | [] | [
"Békés Drén Kft."
] | [
"Fejér megye",
"Felcsút"
] | [
"támogatás",
"EU",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
48,875 | Már a NAV is nyomoz a demecseri önkormányzatnál | Újabb nyomozásban érintett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Demecser önkormányzata és Váradi László fideszes polgármester. A jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés mellett ugyanis immár költségvetési csalás miatt is nyomoznak – tudta meg a Magyar Hang. Lapunk ősszel cikksorozatban tárta fel Váradi és a képviselő-testületi tagok viszonyát, és mutattuk be a városvezető visszaélésgyanús ügyeit. Többek között megírtuk, hogy bár a polgármesteri tisztség betöltésének feltétele a vagyonnyilatkozat leadása, Váradi kitöltetlen, üres nyilatkozattal vezette a négyezer lelkes várost. Máskor az éj leple alatt az önkormányzat ipari csarnokát állíttatta fel a felesége nevére írt cég telephelyén. Ám furcsa módon itt, a telepen kellett levágni – bármiféle engedély nélkül – az önkormányzat által nevelt és a közkonyhára szánt disznókat is – a hús 30 százaléka azonban szűrén-szálán eltűnt. De kiderült az is, hogy iratokkal igazolhatóan hivatali visszaélés gyanúját felvetően utalványoztatott pénzt a helyi óvodát építő Nyírflop Holding Kft.-nek, a beruházáson mellesleg a közmunkásokat dolgoztatták.
Már írásaink megjelenésének idején is nyomoztak a hatóságok az önkormányzat gazdálkodásával összefüggésben. Aztán cikkeink után, októberben fordult a megyei rendőr-főkapitánysághoz és az ügyészséghez a feljelentéseiről elhíresült Tényi István. Miután a feljelentését befogadták, az emiatt indult eljárást egyesítették a már folyamatban lévő nyomozással. A napokban kerestük meg ismét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészséget az ügy haladásáról érdeklődve. Kiderült, hogy egyes, lapunk által bemutatott cselekmények miatt költségvetési csalás miatt is elrendelték a nyomozást. Az eljárást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) folytatja. Gyanúsítotti kihallgatás azonban egyelőre sem ebben, sem a hűtlen kezelés miatt indult eljárásban nem történt.
A demecseri polgármester ügyei az akkor az önkormányzatnál dolgozó és a Váradihoz korábban lojális jegyzőnek köszönhetően buktak ki. A testület bizottságot alakított, a vizsgálat idejére pedig felfüggesztették tisztségéből a városvezetőt. Noha cikkeinkben a polgármester számos gyanús ügyét bemutattuk, korántsem mindet.
Félmilliós állatok másfél millióért?
Mindenképpen tollhegyre való még például a 2017-ben a Start közmunkaprogramban furcsán beszerzett szarvasmarhák ügye. Az önkormányzat két-két hús- és tejelő szarvasmarha vásárlására nyert 1,6 millió forintot. A vételt intéző polgármester azonban ezek helyett négy, jóval olcsóbb üsző borjút vett. Az a kisebb gond volt, hogy a vásárlásra nem volt felhatalmazása és az állatok korukból adódóan akkor alkalmatlanok voltak mind a vágásra, mind arra, hogy tejjel lássák el a város konyháját. Amikor a vizsgálóbizottságban felvetették a polgármesternek, hogy húsmarha csak bika lehet, azzal védekezett, hogy „nincs ez annyira leszabályozva. Ez ilyen kísérlet”. A jószágoknak különben fülszámuk sem volt – anélkül nem lehet értékesíteni –, ráadásul egy helyi tenyésztő szerint a reális piaci értékük legfeljebb összesen 500 ezer forint lehetett. Ám a marhákért a polgármester 1,68 millió forintot fizetett, a szakvélemény szerint ezzel is egymillió forintos kárt okozva.
Váradi László felfüggesztése után derült ki az is, hogy az önkormányzat tart el két olyan lovat, amelyekről még az azokat gondozó közmunkások sem tudták, hogy kié, papírjaik sem voltak. Váradi erről azt mondta, hogy az önkormányzat csak kölcsön kapta a lovakat. Eközben kiderült, jelentős százalékban hullottak a telepen az állatok, de 2017–2018 telén a jószágok takarmányozása is gondot okozott.
A felsoroltak azonban csak néhány hónapig foglalkoztatták a képviselő-testület tagjait. Mint arról beszámoltunk, a testület fideszes többsége – dacára a feltárt visszás ügyeknek – kiegyezett a polgármesterrel. Így mára nemcsak a korábban követelt bíróság általi menesztése került le a napirendről, hanem a gyanús ügyei is.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/12. számában jelent meg, 2019. március 22-én. | https://magyarhang.org/belfold/2019/03/25/mar-a-nav-is-nyomoz-a-demecseri-onkormanyzatnal/ | https://web.archive.org/web/20190326050753/https://magyarhang.org/belfold/2019/03/25/mar-a-nav-is-nyomoz-a-demecseri-onkormanyzatnal/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-a-nav-is-nyomoz-a-demecseri-onkormanyzatnal | Magyar Hang | hungarian-news | 2019-03-25 13:30:00 | [
"Váradi László"
] | [
"Demecser Város Önkormányzata"
] | [
"Demecser",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"hivatali visszaélés",
"önkormányzat",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
|
48,876 | Mészáros informatikai cége is beszáll a dohányiparba | Konzorciumban fejleszti a 4iG a dohánylogisztikai ellenőrző rendszert. | Mészáros Lőrinc;4iG Nyrt;
2019-03-25 10:27:24
Mészáros informatikai cége is beszáll a dohányiparba
Konzorciumban fejleszti a 4iG a dohánylogisztikai ellenőrző rendszert.
A 4iG Nyrt. és a Sauviter Zrt. közösen fejleszti, és működteti a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (ND) Zrt. dohánytermék azonosító kibocsátó informatikai rendszerét (DAKIR)., miután megnyerte a nyílt közbeszerzési eljárást – közölte a 4iG hétfőn a tőzsde honlapján.
A 4iG tulajdonosai között van a Mészáros Lőrinc vállalkozóhoz köthető Konzum PE Magántőkealap, a Konzum Nyrt.-hez tartozó KZF Vagyonkezelő Kft. és az Opus Global Nyrt. is.
A friss közleményben az áll, hogy a szerződés becsült értéke nettó 4 milliárd forint. Az MTI összefoglalója szerint a nyertes konzorcium a cigaretta és vágott dohány termékek valós idejű nyomon követésére alkalmas rendszer fejlesztését, adatközpontjának megvalósítását, illetve az adatok biztonságos tárolását végzi, emellett az informatikai-, ügyfélszolgálati- és szervizhátteret biztosítja majd az elkövetkező 5 évben az ND Zrt. számára. A DAKIR-t a szerződéskötést követő 31. napon kell üzembe állítania a fejlesztőknek.
Közölték, hogy a 4iG Nyrt. és partnere felkészült a DAKIR a jogszabályi határidőnek megfelelő éles indítására, mivel uniós előírásnak megfelelően Magyarországon és az uniós tagállamokban 2019. május 20. után már minden egyes csomag cigarettának és vágott dohány terméknek azonosíthatónak kell lennie. Az informatikai rendszer bevezetésének célja az illegális dohánykereskedelem visszaszorítása az Európai Unió tagországaiban.
A cigaretta és vágott dohány nyomkövetése azt jelenti, hogy május végétől minden doboz és tasak, illetve gyűjtőcsomagolás egyedi elektronikus azonosítót kap, aminek alapján a DAKIR rendszerben valós időben lehet majd a termékek útját követni a gyártástól, a raktározáson keresztül a trafikba érkezésig. Emellett a rendszer feladata a gazdasági szereplők – gyártók, importőrök, nagy- és kiskereskedők – továbbá az összes létesítmény azonosítása, ahol dohánytermék gyártása, tárolása, értékesítése zajlik, és a DAKIR nyilvántartja és monitorozza a dohánytermék gyártására szolgáló gépeket is.
Az azonosítóért díjat, kiszerelési egységenként várhatóan 2-5 forintot fizetnek a gyártók, és az importőrök az ND Zrt.-nek, a cég a befolyó összegből finanszírozza a rendszer fenntartását és teljes körű üzemeltetését. A dohánykereskedelmi társaság adatai szerint Magyarországon havonta 31 millió doboz cigarettát és szivarkát, valamint nagyjából ezzel a mennyiséggel megegyező, különböző kiszerelésű vágott dohányterméket értékesítenek – közölték. | https://nepszava.hu/3030143_meszaros-informatikai-cege-is-beszall-a-dohanyiparba | https://web.archive.org/web/20190326222414/https://nepszava.hu/3030143_meszaros-informatikai-cege-is-beszall-a-dohanyiparba | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-informatikai-cege-is-beszall-a-dohanyiparba-1 | Népszava | hungarian-news | 2019-03-25 11:27:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.",
"Konzum PE Magántőkealap",
"KZF Vagyonkezelő Kft.",
"Opus Global Nyrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"informatika",
"klientúra",
"dohányipar"
] | [] |
48,878 | Öt éve adták át, de még mindig drágul a 4-es metró, a kormány közelében is keresnek rajta | Körülbelül 23 milliárd forinttal lett drágább átadása óta a 4-es metró, ebből csaknem 12,5 milliárdot kártérítésekre kellett kifizetni. Közben a Fidesz által minden idők legnagyobb korrupciós botrányaként emlegetett ügyön a kormány közelében is jól járnak. Az alagútfúró konzorciumot a nyilvánosság kizárása mellett zajló eljárások egy részében nem más képviseli, mint Trócsányi László igazságügyi miniszter ügyvédi irodája. A 24.hu értesülései szerint a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda vezényletével az alagútépítő társaság tavaly év végén újabb kártérítési pert indított a BKV ellen. A tét 35 millió euró, azaz további 11 milliárd forint, ekkora összeg esetében pedig vélhetően az ügyvédi sikerdíj sem lehet csekély. | Bár 2014 márciusában, azaz 5 évvel ezelőtt adták át a budapestieknek a meglehetősen mostoha körülmények közt megépült 4-es metrót, az építkezést végző kivitelezőkkel folytatott kártérítési pereknek máig nincs vége.
A 24.hu megtudta, hogy BKV Zrt. csaknem 12,5 milliárd forint kártérítést fizetett ki a bírósági eljárások eredményeként, ráadásul több per még folyamatban van.
Ezzel együtt a 4-es metró – átadása óta – körülbelül 23 milliárd forinttal lett drágább. Az összeg a kártérítési perek mellett a kormány jóváhagyásával kötött megállapodásokra, valamint a beruházásáért felelős DBR Metró Projektigazgatóság fenntartására ment el. A számla pedig bizonyosan még ennél is magasabb lesz.
Az 5 éves évforduló alkalmából a főváros tulajdonában álló BKV Zrt.-hez fordultunk közérdekű adatigényléssel a kártérítési perek állásáról érdeklődve. Válaszukból kiderült, hogy
összesen 47 kártérítési per indult a közlekedési társaság ellen.
A perek közül 40 zárult le, 7 van folyamatban.
Az eljárások többsége – 38 per – a nyilvánosság teljes kizárása mellett választottbíróság elé került.
A BKV 31 esetben fizetett kártérítést, összesen 12 milliárd 348 millió forintnyi közpénzt.
17 per a BKV teljes vagy részleges pervesztességével zárult.
13 eljárás a közlekedési társaság teljes vagy részleges pernyertességével ért véget.
5 eljárás ítélet nélkül megszűnt.
3 esetben a pernyertesség aránya 50-50 százalék.
Mindössze 2 per zárult egyezséggel.
A 4-es metró összköltségvetését egyébként 2012 végén 452,5 milliárd forintban állapították meg, és ebből a keretösszegből 67,5 milliárd forintot különítettek el a vállalkozókkal folytatott vitákra. Ebből – a tartalékkeret levonásával – 385 milliárd forint projektköltség adódik. Mint arról beszámoltunk, a 67,5 milliárd forintos keretet tavaly nyáron 38 milliárd forintra csökkentették a projekt lezárásáig várható szerződéses kifizetések alapján.
Utóbbi összegből fogyott el körülbelül 23 milliárd forint, tehát körülbelül 15 milliárd forint áll még rendelkezésre a folyamatban lévő perekre. Nem kizárt, hogy szükség is lesz az összegre, mert bár a még zajló eljárások a nyilvánosság teljes kizárása mellett, főként a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara (MKIK) mellett működő választottbíróság előtt folynak, néhány részletet sikerült kideríteni a folyó ügyekről.
Információink szerint a még hátralévő 7 per közül a legjelentősebb az alagútépítő társaság, vagyis a francia, német, osztrák és magyar cégek alkotta Bamco konzorcium által tavaly év végén indított kártérítési per, amelyben 35 millió euró, azaz 11 milliárd forint a tét.
A konzorcium jogi képviseletét értesüléseink szerint nem más látja el, mint Trócsányi László igazságügyi miniszter résztulajdonában álló Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda.
A miniszter ügyvédi irodája korábbi – 2014-ben és 2015-ben indult – perekben is képviselte már a Bamco konzorciumot, amiről a még kormánytól független Magyar Nemzet számolt be 2017-ben.
A tárcavezető nevével fémjelzett iroda szerepvállalása több szempontból is pikáns. Egyrészt azért, mert miközben az állam képviseletében 2014-ben miniszteri posztra lépett Trócsányi, a tulajdonában álló ügyvédi iroda a Bamco képviseletében állami kártérítésért, így közpénzből fizetett sikerdíjért pereskedett a bíróságon.
Másrészt 2017-ben nyilvánosságra kerültek a 4-es metrót vizsgáló OLAF-jelentés (Európai Csalás Elleni Hivatal) részletei, amely megállapításai miatt 59 milliárd forintot visszafizetését helyezte kilátásba az Európai Unió. Akkor Varga Mihály akkori nemzetgazdasági (ma pénzügyminiszter) és Trócsányi László igazságügyi miniszter a 4-es metró beruházásával kapcsolatban feltárt korrupcióról és szabálytalanságokról tárgyalt Giovanni Kesslerrel, a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) főigazgatójával. A találkozó után a két tárca közleményben hangsúlyozta, az OLAF munkájának hatékonyságát támasztja alá a 4-es metróról készült jelentés is, amely
minden idők legnagyobb korrupciós botrányára hívta fel a magyar hatóságok figyelmét.
Vagyis áttételesen Trócsányi ügyvédi irodája is keres a Fidesz kormány által a minden idők legnagyobb korrupciós botrányaként emlegetett ügyön.
Úgy tűnik, a bizalom töretlen, ugyanis a néhány hónappal ezelőtt indult perben is a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda képviseli az alagútfúró konzorciumot. A 35 millió eurós pertárgyérték pedig jelzi, hogy az ügyvédi sikerdíj sem lehet csekély.
Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu | https://24.hu/belfold/2019/03/25/4-es-metro-dragul-korrupcio-bkv-bamco-karterites-igazsagugyi-miniszter-trocsanyi-ugyvedi-iroda/ | https://web.archive.org/web/20231115131101/https://24.hu/belfold/2019/03/25/4-es-metro-dragul-korrupcio-bkv-bamco-karterites-igazsagugyi-miniszter-trocsanyi-ugyvedi-iroda/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ot-eve-adtak-at-de-meg-mindig-dragul-a-4-es-metro-a-kormany-kozeleben-is-keresnek-rajta | 24.hu | hungarian-news | 2019-03-25 07:00:00 | [
"Trócsányi László"
] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"DBR Metro",
"Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda"
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"metró",
"ügyvédek",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"adatigénylés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Négyes metró"
] |
48,881 | A becsült költségnél 3,3 milliárddal drágábban dolgozhat Mészáros gyerekeinek cége Érden | Mészáros Lőrinc gyerekeinek cégével, a Fejér-B.Á.L. Zrt.-vel kötött szerződést Érd városa két jelentős beruházásra. A két projekt így az eredetileg becsült és tervezett nettó 8,1 milliárd forint helyett 11,4 milliárd forintba kerül az adófizetőknek. | Az érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola rekonstrukcióját és bővítését, illetve a helyi Fenyves-Parkváros köznevelési centrum (általános iskola, sportcsarnok és tanuszoda) tervezését és kivitelezését is a Fejér-B.Á.L. Zrt. nyerte el – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számából.
A sporttagozatos oktatási intézményt működés közben, több ütemben újítják meg, ami révén egy 16 tantermes általános iskolai és egy 8 tantermes sporttagozatos középiskolai oktatási egységgé bővül. A telken olyan edzőtermeket is kialakítanak, amelyek alkalmasak lesznek a helyi birkózó egyesületnek versenyek megtartására, de az iskolai testnevelési órákat is kiszolgálják.
A beruházás értékét eredetileg nettó 3,79 milliárd forintra becsülték, de a Fejér-B.Á.L. Zrt. 5,44 milliárdért kapta meg a munkát.
Ugyanígy vastagabban fogott a ceruza az érdi Fenyves-Parkváros köznevelési centrum (általános iskola, sportcsarnok és tanuszoda) megépítésére kiírt tenderen is. Ott a szerződés eredetileg becsült összértéke 4,1 milliárd forint volt, a Mészáros-gyerekek cége pedig több, mint másfél milliárd forinttal magasabb összegért, pontosan 6 milliárdért dolgozik majd.
A Fejér-B.Á.L. mindkét projektnél sok alvállalkozót von be a munkák elvégzésébe, így a teljesség igénye nélkül, többek között a bontásnál, földmunkáknál, alapozásnál, zsaluzásnál, falazásnál, vakolásnál, illetve acélszerkezeti vagy épületgépészeti munkáknál is.
A tájékoztatóban szerepel az is, hogy az ellenszolgáltatás fedezetét a Modern Városok Program keretében a kormány biztosítja. „A támogatási intenzitás a projekt elszámolható összköltségének 100 százaléka, továbbá, hogy a projekt szállítói finanszírozással nem érintett.”
A felcsúti milliárdos gyerekeinek cégével kapcsolatban megírta az Átlátszó, hogy a Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc által 2015 júniusában alapított Fejér-B.Á.L még abban az évben az évben nettó 1,1 milliárd forint árbevételt, és 65,3 millió forint adózott eredményt ért el. 2018-ban pedig arról számoltunk be, hogy a vállalkozás napi egymillió forintnál is több nyereséget termel.
Címlapfotó: MTI/Koszticsák Szilárd | https://atlatszo.hu/2019/03/21/a-becsult-koltsegnel-33-milliarddal-dragabban-dolgozhat-meszaros-gyerekeinek-cege-erden/ | https://web.archive.org/web/20211006034236/https://orszagszerte.atlatszo.hu/a-becsult-koltsegnel-33-milliarddal-dragabban-dolgozhat-meszaros-gyerekeinek-cege-erden/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-becsult-koltsegnel-33-milliarddal-dragabban-dolgozhat-meszaros-gyerekeinek-cege-erden | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-03-21 01:00:00 | [] | [
"Érd Város Önkormányzata",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt."
] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,882 | Óriási napelemparkot építene Herend határában Tiborcz István egykori üzlettársa | 42200 panel telepítésével, 24,5 hektáros területen létesítene 10,1 megawattos napelemparkot Herend határában a White Energy Kft. A tervek szerint a parkot 2019 novemberében üzemelnék be, az áramot az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. venné át tőlük. | 42200 panel telepítésével, 24,5 hektáros területen létesítene 10,1 megawattos napelemparkot Herend határában a White Energy Kft. A tervek szerint a parkot 2019 novemberében üzemelnék be, az áramot az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. venné át tőlük.
Napelemparkból ez elég méretesnek számít, Magyarország legnagyobb napelemparkja Paks mellett 51 hektáron 20,6 megawatt áramot termel.
A 2013-ban alapított, addig egy fillér bevételt sem termelő cég 2017-ben került új tulajdonoshoz, ekkor vásárolta ki Sájer Gábor Mudra Kálmán és Késely Dezső üzletrészét, és lett fele-fele arányban tulajdonosa a cégnek Kosik Jánossal. Kosikot korábban Simicska Lajos köreihez sorolták, de mostanában inkább Tállai András NAV-vezér focicsapatának szponzoraként tűnt fel. | https://444.hu/2019/03/27/oriasi-napelemparkot-epitene-herend-hataraban-tiborcz-istvan-egykori-uzlettarsa | https://web.archive.org/web/20230321180212/https://444.hu/2019/03/27/oriasi-napelemparkot-epitene-herend-hataraban-tiborcz-istvan-egykori-uzlettarsa | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/oriasi-napelemparkot-epitene-herend-hataraban-tiborcz-istvan-egykori-uzlettarsa | 444 | hungarian-news | 2019-03-27 01:00:00 | [
"Kosik János",
"Sájer Gábor"
] | [
"White Energy Kft."
] | [] | [
"energia",
"klientúra"
] | [] |
48,883 | Lassan véget ér a 2017-es budapesti vizes vb, 120 embert idén épít le az állami szervezőcég | Bő másfél évvel a 2017-es budapesti vizes világbajnokság záróünnepsége után elkezdték tényleg aktívan leépíteni az eseményt szervező Bp2017 Kft-t. A társaságnál lapunkat arról tájékoztatták, hogy április 1-jétől már csak 12 alkalmazottjuk lesz, miközben tavaly decemberben még 135-en voltak. A munkavállalóktól fokozatosan válnak meg, hiszen az adóhatóság elérhető adatai szerint jelenleg a vállalatnak még mindig 63-an dolgoznak, néhány hete pedig még 99 volt a létszám. | Bő másfél évvel a 2017-es budapesti vizes világbajnokság záróünnepsége után elkezdték tényleg aktívan leépíteni az eseményt szervező Bp2017 Kft-t. A társaságnál lapunkat arról tájékoztatták, hogy április 1-jétől már csak 12 alkalmazottjuk lesz, miközben tavaly decemberben még 135-en voltak. A munkavállalóktól fokozatosan válnak meg, hiszen az adóhatóság elérhető adatai szerint jelenleg a vállalatnak még mindig 63-an dolgoznak, néhány hete pedig még 99 volt a létszám.
Az eredeti tervek szerint a cégtől már 2017 őszén el kellett volna küldeni az emberek többségét, és csak egy kisebb gárda maradt volna, amely a társaság végelszámolását intézi. Ez azonban több okból sem így alakult.
A Bp2017 Kft-nél lapunknak most azt írták, hogy a Duna-Dagály Sportkomplexum üzemeltetéséhez kellett 135 ember.
Ez eredetileg nem az ő feladatuk lett volna, csak a döntéshozók valamiért nem gondolkodtak előre, így a vb utáni időszakban parlagon maradt volna a 43 milliárd forintból épített uszoda. Szerencsére egy kormányközeli cég 50 millióért vállalta a világbajnokságot követően még négy hónapra az üzemeltetést, utána pedig a Bp2017 vette át a feladatot egészen 2018 utolsó napjáig.
A tartósan magas létszámnak azonban valószínűleg nem ez volt az egyetlen oka. Ez a Duna Aréna jövőbeli fenntartási költségei szempontjából valószínűleg jó hír, hiszen ha 135 ember kell a munkához, akkor elég nagy közpénzégető lenne a komplexum, a szervezőcég működéséről azonban nem állít ki túl szép bizonyítványt.
Tavaly ugyanis utólag azzal magyarázták a Bp2017 Kft. létszámnövekedését, hogy – a számos céget ért kritika ellenére – a vállalat hosszabb távon megmarad, és a nagyobb hazai rendezésű sporteseményeket fogja majd össze. Eredetileg erről szó sem volt, a társaságot projektcégként, a vizes vb szervezésére hozták létre, csak tavaly tavasszal módosították az alapszabályt. Az új cél szerint lényegében minden
„Magyarországon rendezendő sport, kulturális, tudományos, turisztikai, vendéglátó, vagy egyéb nagyobb fontosságú nemzetközi és hazai eseményt” ők szerveztek volna.
Ezért egy éve erősen felpumpálták a vállalatot, de időközben változtak a tervek. A Bp2017 Kft-nek annyira rossz volt a brandje, hogy még fideszes körökben sem vállalták szívesen. Ráadásul időközben a vállalatért korábban felelős Seszták Miklóst is kitették a kormányból, ez pedig végleg megpecsételte a társaság sorsát.
A sportesemények szervezésére egy teljesen új állami vállalatot alapítottak, a Bp2017-et pedig már rég beszántották volna, ha teljesen rendben vannak a pénzügyek, de állítólag nem voltak. Annyi bizonyos, hogy a vizes vb szervezője fél évvel a törvényi határidő után tette csak közzé üzleti beszámolóját a világbajnokság évéről, és sok köszönet abban sem volt. Arról nem is beszélve, hogy a számokat még könyvvizsgáló sem ellenőrizte, holott jogszabály szerint kellett volna.
Mindenesetre a plusz feladatok nélkül szakértők szerint teljesen érthetetlen, miért működött még a vb után is másfél évig ilyen magas létszámmal a cég. A vállalatra ebből a szempontból az sem vet jó fényt, hogy a társaságot ténylegesen irányító gazdasági igazgató, Balogh Sándor több közeli ismerőse is munkát kapott ott.
A Bp2017 most arról tájékoztatta lapunkat, hogy az április 1-től az ügyvezetői iroda, a HR és gazdasági igazgatóság, illetve a Duna Aréna büféjének alkalmazottai maradnak csak. Ennek a tucatnyi embernek a dolga lesz, hogy levezényelje a végelszámolást, ami az EMMI-vel történtő elszámolások lezárása után indulhat el.
Ezzel egy állami sportrendezvény-szervező cég kiesik, de még így is marad elég. A kormány ugyanis hiába hívta életre a Sportesemények Szervezéséért, Lebonyolításáért és Sportszolgáltatásért Felelős Nonprofit Kft-t, nem ők fognak felügyelni minden eseményt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKáoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeketNagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.
Sőt, náluk sem megy minden zökkenőmentesen: értesüléseink szerint a cég januárban kinevezett ügyvezetője, Mezei Dániel már távozott is a pozíciójából, helyét a MOB nemzetközi igazgatója, Nagy Zsigmond vette át. | https://g7.hu/kozelet/20190327/lassan-veget-a-2017-es-budapesti-vizes-vb-120-embert-iden-epit-le-az-allami-szervezoceg/ | https://web.archive.org/web/20230609022055/https://g7.hu/kozelet/20190327/lassan-veget-a-2017-es-budapesti-vizes-vb-120-embert-iden-epit-le-az-allami-szervezoceg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lassan-veget-er-a-2017-es-budapesti-vizes-vb-120-embert-iden-epit-le-az-allami-szervezoceg | G7 | hungarian-news | 2019-03-27 13:36:48 | [
"Balogh Sándor"
] | [
"Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"sport",
"gazdálkodás",
"klientúra"
] | [
"Vizes VB 2017"
] |
48,884 | Íme, a világ legértékesebb sportvállalkozása, a Ferencvárosi Labdarúgó Zrt. | A Fradi focicsapatát többre értékelték, mint amennyit az MU, a Real Madrid és a Barcelona együtt ér. A paksi orosz hitelt pont ki lehetne fizetni ennyi pénzből. | Sikerült egy olyan ügylettel tőkét emelni a Fradi labdarúgócsapatát fenntartó Ferencvárosi Labdarúgó Zrt.-ben, amely több mint 3000 milliárd forintra értékelte fel a vállalatot. Ez alapján a társaság Magyarország második legértékesebb cége, a sportban pedig az egész világon nincs párja.
A cégiratok szerint a vállalat közgyűlése február közepén döntött arról, hogy két darab ezer forintos névértékű részvényt bocsát ki, és ezzel 20 007 000 forintra növeli a cég alaptőkéjét. A részvényeket lejegyző Ferencvárosi Torna Club azonban nem kétezer forintot fizetett a 0,01 százalékos tulajdonrészt megtestesítő papírokért, hanem 300 milliót. Azaz egy ezer forintos névértékű részvényt (amilyenből több mint húszezer van a cégnek) 150 millióért jegyeztek le.
Ezzel a tranzakcióval nagyjából 3001 milliárd forintra értékelték a Fradi labdarúgócsapatát.
Csak összehasonlításképpen: az ország legértékesebb cége, a tavaly 318 milliárd forintos nyereséget produkáló OTP piaci kapitalizációja durván 20 százalékkal magasabb ennél, a Mol azonban már 250 milliárddal kevesebbet ér, mint a Fradi a tőkeemelés alapján. A paksi atomerőműre kapott orosz hitelt meg tulajdonképpen egy az egyben ki lehetne fizetni a Fradival.
Talán ennél is szemléletesebb, hogy az ügylet magasabbra értékelte a magyar bajnokság éllovasát, mint amennyire a Manchester United, a Real Madrid és a Barcelona együttes értékét becsülte tavaly a KPMG. Sőt, a Fradi még a világ legértékesebb sportcsapatánál, a Dallas Cowboysnál is kétszer többet ér.
Egészen pontosan többet érne, ha a tőkeemelés piaci alapú tranzakció lett volna, de természetesen nem az volt. A lépésre minden bizonnyal azért került sor, mert a Fradinak forrásbevonásra volt szüksége, vélhetően megszorultak. A cégtől megkérdeztük, hogy valóban ez volt-e az ok, illetve, hogy hogyan sikerült a 2018-as üzleti évük, ám megkeresésünkre nem kívántak reagálni.
Mindenesetre egy labdarúgócsapat ilyen típusú finanszírozása több szempontból is aggályos lehet. Az FTC Labdarúgó Zrt. legnagyobb tulajdonosa a részvényeket most is aranyáron lejegyző FTC*Rajtuk kívül a Fotex Holdingnak van még egy minimális, 0,01 százalékos tulajdonhányada., amely viszont jelentős részben állami támogatásokból működik. Így a túlárazott részvényvásárlás egy amúgy is közpénzzel tömött focicsapat közvetett állami támogatásaként is értelmezhető. Ezt pedig – amellett, hogy rossz az optikája – az Európai Labdarúgó-szövetség sem szereti.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBurkolt állami támogatás lehet a Fradi rejtélyes kétmilliárdjaLehet, hogy nemzetközi kupában sem indulhatna a Fradi, már ha az Európai Labdarúgó-szövetség komolyan venné saját szabályait.
Ráadásul a mostani közgyűlési jegyzőkönyv szerint nem is ez volt az első eset, hogy az FTC így jegyzett le részvényeket. Van olyan ezer forintos részvény, amit egy 1,1 milliárdos nem pénzbeli betét rendelkezésre bocsátásáért kapott a klub. Ez már 22 ezer milliárd forintra értékelné a vállalatot, ami a teljes magyar GDP bő fele, és aminél mindössze nagyjából 150 cég ér többet az egész világon. A Mercedeseket gyártó Daimler és a Vodafone például nincs köztük.
Az persze nem újdonság, hogy a Fradi focicsapatát – ahogy a teljes magyar futballt – folyamatosan tömik állami forrásokkal. Az élvonalbeli csapatok bevételének töredéke jön ténylegesen piaci forrásból, a többi nyílt vagy burkolt állami támogatás*Mint például az állami cégek hirdetései vagy a közmédia által masszívan túlárazva megvett közvetítési jogok.. Nincs ez másképp az FTC Labdarúgó Zrt.-nél sem, amely ráadásul eddig is jelentős közpénzhez jutott közvetetten, az FTC-n keresztül is. Korábban azonban ez tulajdonosi támogatás formájában érkezett, most valamiért más módját választották a pénz átcsorgatásának.
Persze az érdekes kérdés, hogy miért van szükség ilyen megoldásokra, amikor a Fradi bevételei brutális mértékben emelkedtek az elmúlt években. Tavalyelőtt a csapat 5,37 milliárd forintból gazdálkodhatott, szinte pontosan annyiból, mint amennyit 2010-ben a két akkori leggazdagabb klub kivételével a teljes liga behúzott. Pedig kilenc éve még 16 csapatos volt az élvonal. | https://g7.hu/vallalat/20190324/ime-a-vilag-legertekesebb-sportvallalkozasa-a-ferencvarosi-labdarugo-zrt/ | https://web.archive.org/web/20220627140144/https://g7.hu/vallalat/20190324/ime-a-vilag-legertekesebb-sportvallalkozasa-a-ferencvarosi-labdarugo-zrt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ime-a-vilag-legertekesebb-sportvallalkozasa-a-ferencvarosi-labdarugo-zrt | G7 | hungarian-news | 2019-03-24 14:18:00 | [] | [
"FTC Labdarúgó Zrt."
] | [] | [
"támogatás",
"sport",
"klientúra",
"tiltott állami támogatás"
] | [] |
48,885 | Az adatok azt mutatják, hogy nagyon gyanúsan üzemeltetik a kerületek a parkolási rendszert | A rendszer átláthatatlan, ezért összeszedtünk mindent, amit számokban tudni lehet. Az eredmény nem szívderítő. Például Budapesten valamiért négyszer drágábban üzemeltetnek egy parkolóhelyet, mint Bécsben. | A budapesti parkolási rendszert évtizedek óta vádolják azzal, hogy elfolynak a bevételek, miközben az üzemeltetési költségek magasak. A 444.hu évek óta részletesen követi a budapesti parkolási rendszert övező visszaéléseket, nemrég egész estés tényfeltáró dokumentumfilmet is készítettek a kérdésről. A visszaélésre vonatkozó feltételezéseket erősíti, hogy a rendszert nagyon nehéz átlátni, még ahhoz is sokat kell dolgozni, hogy megtudjuk, egyáltalán mennyi pénz forog a budapesti parkolásban.
Ezért most összeszedtünk minden lehetséges adatot a budapesti parkolási rendszer, majd eddig sosem látott részletességgel kielemeztük, mit lehet kiolvasni a kerületi önkormányzatok és a parkolási cégek adataiból. Az eredmény egyáltalán nem megnyugtató. Például három kerület is veszteségesen üzemelteti a parkolási rendszerüket a 13-ból, miközben a legügyesebb 73 százalékos profitrátával dolgozik. Még ez is elmarad Bécstől, ahol a bevételek 83 százaléka a nyereség.
Számításaink szerint 2017-ben összesen közel nettó 16 milliárd forintot hagytak az autósok a fővárosi parkolási társaságoknál, ami azt jelenti, hogy az áfát is figyelembe véve már közel 20 milliárd forintot fizettek várakozásért az autósok. Ez rengeteg pénz, ha leosztjuk a 634 ezer budapesti autóra, akkor évi 21 ezer forint jön ki (igaz, ez legfeljebb a nagyságrend bemutatására jó*Természetesen nem csak a fővárosi autósok fizetnek a parkolásért, hiszen máshol lakó magyaroknak és külföldieknek is akad dolga Budapesten, de az is igaz, hogy a külvárosokban élőknek ingyenes a parkolás).
Másképp nézve a fővárosi önkormányzat összes bevétele 2017-ben 252 milliárd forint volt, ennek közel 8 százalékát teszi ki a parkolásra fizetett összeg. Ebből azonban alig lát valamit a főváros: 1,88 milliárd forint parkolási bevételhez jutnak a kerületektől a saját 7674 darab parkolóhelyük után, ám ezek után 809 millió költséget is kiszámláznak. Így parkolásból végeredményben 1075 millió forint bevétele van csak a fővárosnak.
Ennél sokkal nagyobb biznisz a parkolás a kerületeknek: nekik már 112 ezer parkolóhelyük van, és ezeken összesen 15,5 milliárd forint nettó bevételt értek el. A továbbiakban csak a kerületek által közzé tett, illetve kérésünkre megküldött adatokkal foglalkozunk, mivel nem tudtuk eldönteni, hogy mely esetben része ezeknek a fővárosnak tovább utalt összeg, és mikor nem*ahol ezt el lehetett dönteni, ott levontuk, de sok helyen nem adnak meg erre vonatkozó információt..
Óriási pénzek folynak el a parkolási rendszer üzemeltetésére: egyetlen év alatt 9,6 milliárdot költöttek erre a kerületek.
A fővárosi kerületek közül 13-ban van fizetős parkolás, a parkolóhelyek számát az alábbi térképen jelenítettük meg. Az önkormányzatok beszámolóikban szinte sehol nem tettek közzé információkat a parkolóhelyek számáról, csak közérdekű adatkérésünkre küldték meg őket.
Az egyes kerületektől elkértük azt is, hogy mekkora bevételük és kiadásuk volt a parkolásból, ahol pedig ezt nem küldték meg, ott a kerületi zárszámadási törvényekből kerestük ki. A legtöbb kerület esetében ezek kisebb keresésessel fellelhetők, a vizsgált önkormányzatok közül az I. kerületi a legkevésbé átlátható: ők csak egy több száz oldalas, papírról szkennelt pdf-et tesznek fel az internetre, ráadásul egy olyan oldalra, amit az önkormányzat honlapjáról kiindulva képtelenség megtalálni.
A veszteséges parkolási rendszerek közül Zugló (XIV. kerület) esetében fontos kiemelni, hogy ott 2017-ben indult a rendszer, míg például Kőbányán (X. kerület) kevés fizetős parkolóhely van, kevés bevétellel, viszonylag olcsó óradíjakkal, így ez is egy magyarázat a veszteségre. A III. kerület esetében már nehezebben lehet hasonló indokokat találni. A kiadások tizedét elviszi, és a veszteségek kétharmadáért felelős az a 96 milliós szerződés, aminek összefonódásairól a Népszava számolt be korábban.
Érdemes azonban más megközelítésben is megvizsgálni a kerületi parkolási adatokat. Kiszámoltuk azt is, hogy mely zónákban találhatók a parkolóhelyek, és mennyi lett volna az elméletileg elérhető maximális parkolási árbevétel, ha az összes parkolóhelyen folyamatosan fizetnek az autósok a parkolásért.
Ahogy alábbi ábránkon jól látható, brutálisak a különbségek a fővárosban: 7 és 44 százalék között mozog ez az arány. Kőbánya esetében érhető az alacsony kihasználtság, hiszen ott könnyen lehet néhány sarokra ingyenes parkolót találni, de az már nehezen érthető, hogy miért olyan alacsony ez a szám több belvárosi kerületben, ahol szinte egyáltalán nincsenek ingyenes parkolóhelyek.
A helyi lakosoknak azonban nem kell parkolójegyet váltani, ők évi néhány ezer forintos parkolási engedéllyel oldják meg a dolgot. Ez sokat megmagyaráz az alacsony bevételekből. Sajnos kerületi szinten nem érhető el a KSH adatbázisában a személygépkocsik száma, annyit tudunk csak, hogy az 1,7 millió fővárosinak 634 ezer autója volt 2017-ben. Tehát fővárosiak 36 százalékának van autója átlagosan.
Vegyük ezt egy durva becslés alapjának, és feltételezzük, hogy átlagosan a parkolóhelyek egyharmadán helyiek állnak. (Ez erős felülbecslés lehet, hiszen a lakók sokszor éppen fizető időszakban nincsenek otthon, mivel a legtöbb esetben azért van autójuk, mert azzal járnak dolgozni.) Még így is az jön ki, hogy rengeteg üres helynek kellene lennie, ami nem éppen a belső kerületekben parkoló próbáló emberek tapasztalata.
Ahogy alábbi ábránkon látható, még így is csak az idő 39 százalékában kellene, hogy parkoljanak a parkolóhelyeken. Különösen érdekes a belvárosi kerületek összehasonlítása: míg az V. kerületben így már a parkolóhelyek 68 százaléka volt fizetős autó által foglalt, a VI. kerületben 40, a parkolási visszaélésekkel kapcsolatban a hírekben gyakran szereplő Ferencvárosban már csak 33 százalék. Néhány százalékpont is több százmillióról dönthet.
A kerületi parkolási rendszereket más módszerrel is összehasonlítottuk: megnéztük, hogy egy-egy parkolóhelyre mennyi bevétel jut. Ez persze nagyban függ a parkolás díjától is, így ezt is megjelenítettük az alábbi grafikonon. A fizetési időben nincs nagy különbség a kerületek között, egyedül a Belvárosban kell jóval tovább fizetni.
Ha olcsó, ha drága a parkolási zóna, a parkolási rendszer üzemeltetési díjaiban nem kellene, hogy nagy különbség legyen: parkolóautomatákat kell fenntartani, parkolóőröket foglalkoztatni, fehér vonalat festeni és a mobil parkolási cégek esetleges jutalékát kell fizetni – bár ezek a parkolási díjon fizetett kényelmi díjból élnek alapvetően. A legolcsóbb józsefvárosi és a legdrágább belváros-lipótvárosi érték között brutális, hatszoros különbség van. Elég nehéz lenne gazdasági indokokat felhozni emellett, hiszen egy városon belül, néhány kerülettel arrébb nem lehetnek ennyire eltérőek a bérek vagy az eszközök. A parkolási idő valamivel hosszabb a belvárosi, nagykörúton belüli területeken, de ez legfeljebb 20-30 százalékos eltérést indokolna, többet nem. Ráadásul Józsefvárosban is vannak este 8 óráig fizetős parkolóhelyek.
Bécshez képest is gyanús a budapesti parkolás
Megnéztük azt is, hogy a magyar fővároshoz hasonlóan szintén 23 kerületből álló Bécsben milyen a parkolási rendszer. Először is, ami rossz hír a budapesti parkolás miatt panaszkodóknak: az osztrák fővárosban sokkal több helyen és jóval többet kell fizetni. Míg Budapesten 112 ezer fizetős parkolóhely van, Bécsben háromszor ennyi, közel 330 ezer. Bécsben több autó is van: ezer lakosra ott 535, míg nálunk csak 365 jut. A parkolási időszak Budapesten az egyes zónák súlyozott átlagában 10,1 óra, míg Bécsben 11 óra munkanaponként. Valamit azonban nagyon tudnak Bécsben:
az osztrák fővárosban negyedéből kihozzák egy parkolóhely üzemeltetését, a fővárosi 86 ezerrel szemben csupán 20 ezer forintból.
Ez az alapvető oka annak, hogy Bécsben nem 38, hanem 83 százalékos profitrátával működtetik a parkolási rendszert. Amíg Budapesten 175 és 525 forint között van egy óra parkolás díja, addig Bécsben jóval drágább: 15 percig ingyenes, félóra 1,05 euró, egy óra 2,1 euró, 1,5 óra 3,15 euró és két óra 4,2 euró. Egy óra parkolás díja tehát nagyjából 662 forint. Budapesten a zónák súlyozott átlagára 320 forint adódik. Budapesten tehát fele annyiba kerül a parkolás. Vásárlóerő paritáson számolva az osztrák árszínvonal 1,8-szorosa a magyarnak, így nagyjából ugyanannyira költséges egy bécsinek és egy budapestinek a parkolás a fizetéséhez képest.
Ami érdekes, hogy Bécsben az egy parkolóhelyre jutó elérhető maximumnak csak a 7 százalékát szedik be parkolási díjként, míg Budapesten 25 százalékot. Még ha azt is figyelembe vesszük, hogy Bécsben a lakosság mekkora részének van autója, akkor is csak 15 százalékra nő ez az érték. Ebben szerepe lehet, hogy sokan ingyen parkolnak. Például a külső kerületekben is nagyon sok fizető parkolóhely van, illetve sokan élhetnek a csupán negyed órás ingyenes fizetés lehetőségével is. Illetve az sem elhanyagolható, hogy jóval kisebb esélyünk van parkolóellenőrrel és büntetéssel találkozni. | https://g7.hu/kozelet/20190327/az-adatok-azt-mutatjak-hogy-nagyon-gyanusan-uzemeltetik-a-keruletek-a-parkolasi-rendszert/ | https://web.archive.org/web/20221205151020/https://g7.hu/kozelet/20190327/az-adatok-azt-mutatjak-hogy-nagyon-gyanusan-uzemeltetik-a-keruletek-a-parkolasi-rendszert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-adatok-azt-mutatjak-hogy-nagyon-gyanusan-uzemeltetik-a-keruletek-a-parkolasi-rendszert | G7 | hungarian-news | 2019-03-27 14:38:41 | [] | [] | [
"Budapest"
] | [
"parkolás",
"átláthatóság",
"önkormányzat",
"adatigénylés"
] | [] |
48,886 | Négyórás zenei tábor, háromórás autómentes nap, mesemondás félmillióért | Újra lecsapott az EU pénzére a DFT Hungária Kft. és a körülötte létrejött céghálózat. Ezen cégek specialitása az, hogy teljes abszurd, felesleges és erősen kamugyanús képzéseket, illetve értelmetlen és nagyon sokszorosan túlárazott programokat szerveznek uniós pályázati pénzből, önkormányzatoknak. Szinte képtelenség utólag ellenőrizni, hogy ezeket tényleg megtartják-e, de az sem jobb, ha igen.
Mindezt EU-s pályázatokon osztott közpénzből, pont azoktól a magyaroktól elvéve az esetleges kitörés lehetőségét, akik a legjobban rászorulnának. Egyes programjaik Hadházy képviselő szerint már annyira abszurdak, mintha szándékosak gúnyolódnának ezáltal az elesetteken. | Újra lecsapott az EU pénzére a DFT Hungária Kft. és a körülötte létrejött céghálózat.
Ezen cégek specialitása az, hogy teljes abszurd, felesleges és erősen kamugyanús képzéseket, illetve értelmetlen és nagyon sokszorosan túlárazott programokat szerveznek uniós pályázati pénzből, önkormányzatoknak.
Szinte képtelenség utólag ellenőrizni, hogy ezeket tényleg megtartják-e, de az sem jobb, ha igen.
Mindezt EU-s pályázatokon osztott közpénzből, pont azoktól a magyaroktól elvéve az esetleges kitörés lehetőségét, akik a legjobban rászorulnának
Egyes programjaik Hadházy képviselő szerint már annyira abszurdak, mintha szándékosak gúnyolódnának ezáltal az elesetteken.
Miután Hadházy és több oknyomozó oldal a múltban többször is leleplezte őket, visszahúzódtak, de Hadházy most kiderítette, hogy újra aktívak, sőt egyenesen virágoznak.
Kis falvak, leszakadó térségek, halmozottan hátrányos helyzetű lakosok. Az ember azt hinné, hogy ezekben aztán nincsen pénz. Először néhány konkrét példán mutatnám be, hogy ez mennyire nincs így.
Nincs tutibb üzlet a háromórás autómentes napnál, főleg ott, ahol úgysem autózik senki
Gersekarát egy durván 600 fős Vas megyei falucska. Két párhuzamos utcából és egy azokat összekötő rövidebből áll. A település mérete miatt értelme sem lenne autóval járni itt, nem is teszi senki. A cégháló egyik tagja itt tart 3 órás „autómentes napot” 500 ezer forintért.
A EU-pénzosztások történetének legrövidebb táborozása
Gyenesdiás és több környékbeli falu együtt nyert meg egy pályázatot, ami 40 millió forintot jelent 40 darab pár órás esemény megrendezésére. A gyakorlati munkát itt is a főszereplő cégcsoportra bízták. Sok kisgyerekes szülő nem kis problémája, hogy a gyereke nem bír/hajlandó idegenben aludni, így lehetetlen elküldeni nyári táborba. Ezt a problémát bravúrosan oldják meg a projektben résztvevő, 800 fős zalai Karmacson, ahol a szervezőknek 1 millió forintot hozó „nyári zenetábor gyerekeknek” összesen 4 órán át tart, a tartalma meg annyira klassz, hogy inkább idézem:
„A rendezvény során a gyerekeknek lehetőségük nyílik megismerkedni kisebb zenei eszközökkel”.
Két egymilliós bőrt ugyanarról a májusfáról
Az ilyen álprogramok egyik nehézsége, hogy egy idő múlva nehéz lehet újat kitalálni. Az 1000 lakosú zalai Várvölgyön ezt úgy oldották meg, hogy 1-1 millió forintot vesznek fel erre a két, egymástől gyökeresen (szándékos a szóvicc!) eltérő, májusfa-központú programra. A technikát nevezhetjük EU-pénz-klónozásnak is:
1.) „Májusfa állítás és anyák napja
Az Ajánlattevő a rendezvényt 1 alkalommal szervezi meg, 35 fő részére, minimum 4 órás időtartamban. Tartalom: A hagyományosnak számító májusfa állítás áll a rendezvény középpontjában, emellett az anyák napjára készülhetnek a résztvevők, ahol lehetőségük lesz kosárfonásra is."
2.) „Májusfa kitáncolás
Az Ajánlattevő a rendezvényt 1 alkalommal szervezi meg, 35 fő részére, minimum 4 órás időtartamban.Tartalom: A rendezvény alkalmával a hagyományos májusfa állítás és kitáncolás mellett kosárfonás is fogja színesíteni a szervezett programokat.”
Hogy pontosabban el tudd képzelni, mi kerül ebben darabonként egymillióba, itt a 2017-es májusfa-kitáncolásról forgatott remek tényfeltáró videó:
Az egymillió forintos éjszakai túra
Várvölgy a jelek szerint nemcsak falu, hanem egy EU-pénzektől duzzadó tőgy is egyben, itt ugyanis sima éjszakai túrát is szerveznek uniós ingyenpénzből, egymillió forintért.
A legendás Zalaszántói Egészségmegőrző Alma
A szintén aprócska, 950 lakosú Zalaszántón minden ráköltött fillért megér abból a 100 millióból a Szántói Egészségmegőrző Nap. Ezen ugyanis, a csodás „műszaki leírás” szerint
„(...) előadásokat hallgathatnak meg a résztvevők az egészséges életmód jegyében, ahol többek között kis- és nagyüzemi almatermelésről lesz szó Dick Maurick előadásában.”
Azon felül, hogy a kis- és nagyüzemi almatermesztés milyen egészséges lehet a friss levegőn, érdekesség még, hogy a „Dick Maurick” egy olyan, a mai világban igen ritka név, amire egyetlen találat sincsen a Google keresőben.
Az európai történelem legdrágább meséje és legdrágább ingyenreklámja
Balatonföldvár környékén maga a hálózat anyacége, a DFT Hungária nyerte el 53 órányi rendezvény megszervezését durván 29 millió forintért, vagyis óránként több, mint félmillióért. És hogy mikért lehet manapság Magyarországon 500 ezret felnyalni egyetlen óra alatt? Tökéletes példa erre az „Anyatejes Világnap” nevű rendezvény. Ami 3 órás, ami alatt lemegy 3 darab egyenként 1 órás előadás, darabja vastag félmillióért. Konkrétan a következők:
„1 előadó bemutatja Helen Doron English nyelvtanulási módszerét”. Vagyis közpénzből kapnak 500 ezret, hogy egy kisgyerekeket oktató magán nyelviskolát reklámozzanak. Felhívnám a figyelmet a néhány évesek angolra tanítása és az anyatej között fennálló tagadhatatlan összefüggésre.
„1 előadó mesét mond”. Nem lehet eléggé hangsúlyozni: az európai adófizetők 540 ezer forintjából, amit jól is el lehetett volna költeni a szegényekre és kisfalusiakra. De a mesék remélhetőleg legalább a szoptatásról szólnak.
„2 előadó, akik olyan eszközöket mutatnak be, amik megkönnyítik az édesanyák mindennapjait”.
Úgy fognak önéletrajzot írni, mint a világon kevesen
A sok abszurd, pár órás programhoz képest néha az ellenkező véglet ejti ámulatba az embert. A Zala megyei Reziben egymillióért szerveznek önéletrajzíró tanfolyamot a legelesettebbeknek. A szervezők szép szavaival:
„Tartalom: az önéletrajz megírása az első és legfontosabb lépés az állásra való jelentkezés előtt, ezért szükséges kiemelt figyelmet fordítani a megírására, annak érdekében, hogy figyelemfelkeltő legyen és egyben jó benyomást keltsen. A képzések alkalmával a résztvevőknek példaönéletrajzok elemzésével elsajátíthatnak olyan technikákat, ami hasznukra válhat saját önéletrajzuk elkészítésénél."
Csakhogy ez a tanfolyam 30 órás! Ha ezt tényleg megtartják és nemcsak jelenléti íveket írogatnak alá, a túlképzett résztvevők a végén úgy fognak önéletrajzot írni, mint Winston Churchill, Vas István vagy Ozzy Osbourne.
Ezek mind kiragadott példák voltak abból a rengetegből, amiket Hadházy Ákos független képviselő szedett össze korrupciós oknyomozásai közben. De itt az ideje megismerkednünk a főszereplőkkel.
Klasszikus módszerekkel dolgozik EU-pályázatok és a közbeszerzések veteránja
A fent emlegetett példák mindegyikében ugyanaz a cég, a DFT Hungária Kft, illetve a hozzá kapcsolódó jó pár cégből álló hálózat a főszereplő - magyarázta Hadházy Ákos. (A szatellitcégek jellemzően a DFT alkalmazottainak tulajdonában vannak.) Ők alapvetően két csatornán keresztül jutottak jó pár milliárd forintnyi EU-pénzhez az elmúlt években és a fent részletezett friss esetekben is:
Bizonyos esetekben maga a DFT vagy valamely hozzá kapcsolódó cég nyert direktben EU-s pályázatot.
Sok esetben maga a pályázó névleg ugyan egy helyi önkormányzat vagy több helyhatóság szövetsége volt, de magát a pályázatot valójában a DFT-érdekkör készítette el és a konkrét megvalósításra végül velük szerződött le az önkormányzat.
Amikor az utóbbi volt a felállás, vagyis amikor a fizetős munkát közbeszerzési eljárással adta ki a győztes önkormányzat, a verseny Hadházy Ákos szerint igazából álverseny volt, amennyiben a Hálóhoz tartozó cégek indultak el „egymás ellen”. Ha egyáltalán szerveztek közbeszerzést, mert előfordult, hogy ezt is megkerülték.
Hogy mekkora összeget szerezhettek meg összesen? Ezt csak megbecsülni lehet, de támpontok azért akadnak. Az Átlátszó ebben a pont két éve írt tényfeltáró cikkében például azt írja, hogy a DFT-kör az azt megelőző 3 évben „legalább 6 milliárd forintot pályázott össze”. Egy másik átlátszós cikk szerint 2006 és 2015 között a hálózat mintegy 10 milliárd forint pályázati forrást nyert el.
Amikor a fenti, darabonként pár százezer vagy 1-2 millió forintos, vagyis bizonyos értelemben piti összegről szóló példákat olvasod, érdemes nem elfelejteni, hogy ezek eleve jó pár ilyen eseményt/képzést jelentő csomagpályázatok és a rengeteg kisebb összegből előbb tíz- és százmilliók, évek alatt pedig milliárdok lesznek.
Ráadásul ennél a műfajnál a legnehezebb utólag bebizonyítani, ha mondjuk még azt az abszurd eseményt sem tartották meg valójában, amivel pályáztak. Ha ugyanis vannak aláírt jelenléti ívek - márpedig jellemzően vannak - akkor sem az aláíratóknak, sem az aláíróknak nem érdekük elfecsegni, hogy ha mondjuk nem is képezték őket semmire, csak megkérték őket egy aláírásra. Ki vádolná meg saját magát okirathamisítással?
Rajtuk kívül soha senki nem volt ennyire őszinte
„A pályázati rendszer ma így működik Magyarországon. Lejön, és azt mondja, hogy én kompletten megcsinálom neked, megnyerem neked, de én hozok mindent. És ha nem, akkor megyek egy várossal odébb.”
Ezt Ács Rezső, Szekszárd akkori fideszes polgármestere mondta 2012-ben, a színfalak mögött, egy másik képviselő kérdésére, miszerint miért kellett egy bizonyos közbeszerzést túlárazni. A beszélgetés azért lett híres, mert Hadházy, akkor még fideszes önkormányzati képviselőként rögzítette, majd publikálta a hangfelvételt.
A DFT-csoport viszont arról is híres, hogy nem ennyire titkolózó: volt legalább egy alkalom, 2008-ban, amikor az egyik vezetőjük az EU-pénz-síbolás-pályázás történetében egészen példa nélkül álló módon jegyzőkönyvbe mondta, hogy milyen módszerekkel dolgoznak. És ezek a módszerek kísértetiesen megegyeztek az Ács által emlegetettekkel. Illetve pontosan ugyanazok voltak, mint a Tiborcz István-féle Elios bűnügyeiben:
egy cég azzal keres meg önkormányzatokat, hogy ha hajlandók elindulni egy pályázaton, amiről addig nem is tudtak, akkor a cég ingyen megcsinálja helyettük az egész pályázatot, beadja, megnyeri, nekik szalmaszálat nem kell keresztbe tenniük, kivéve persze annyit, hogy a végén a céget bízzák meg a munka tényleges elvégzésével. Jellemzően jóval drágábban, mint amennyibe az adott dolog/szolgáltatás normál piaci alapon került volna.
Még 2008-ban, szocialista kormányzás alatt történt a már akkor fideszes irányítás alatt álló Tolna városában, hogy a közgyűlésben szóba került, hogy egy cég, a DFT Hungária, azzal kereste meg az önkormányzatot, hogy lenne itt egy szervezetfejlesztési pályázat, amin elindulhatnának. És Csikesz Tamás, a DFT ügyvezetője teljes nyugalommal jegyzőkönyvbe mondta, hogy mit ajánlanak: (itt olvasható az egész, a június 12-i ülés a dokumentum közepe táján szerepel)
„Mi 100% kockázatot vállalunk a pályázattal kapcsolatban, hiszen azt ingyen elkészítjük, semmilyen költséget nem számolunk fel, csak egy kötelezettségvállalást kérünk, arra az esetre, ha a Hivatal a pályázaton nyer. A kötelezettségvállalás ebben az esetben a projekt megvalósítását is csak a DFT-Hungária Kft. végezheti.”
Tehát nyíltan elmondta a lényeget, miszerint a győzelemért cserébe a megbízatást kérik. Csakhogy van itt egy kis probléma, mármint azon kívül, hogy ez törvénytelen. Az ilyen megbízatásokat egy önkormányzat általában csak közbeszerzési pályázaton adhatja ki. Ilyenkor hogy lehet biztosítani, hogy tényleg a DFT fusson be?
Takács János képviselő rá is kérdezett:
„A határozatban azt látom, hogy a Képviselő-testület nyertesség esetén […] a DFT-Hungária Kft-vel kíván együttműködni, amennyiben […] nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni a szolgáltatás megrendelésére. A kérdésem az lenne, hogy mitől függ az, hogy kell-e majd közbeszerzési eljárást lefolytatni, avagy sem, illetve, hogy megfelel-e a jogszabályoknak, ha ezzel a tartalommal írjuk alá a szerződést?”
Mire Csikesz teljes nyíltsággal javaslatot tett egy klasszikus, törvénybe ütköző közbeszerzési csalásra, konkrétan a megbízás részekre szedésére, hogy annak darabjai külön-külön már a közbeszerzési értékhatár alá essenek:
„Véleményem szerint, amennyiben a pályázati összegen belül külön-külön számítjuk a képzés, az árubeszerzés, és az elemző szolgáltatás összegét, úgy lehetőség van arra, hogy elkerüljük a közbeszerzési eljárás lefolytatását.”
De arra is volt megoldása, ha mindenképp ki kell írni a pályázatot:
Hadházy - aki az egész ügyet a csütörtöki, Korrupciófó nevű tájékoztatóján hozta nyilvánosságra - a 444-nek összefoglalóan ezt mondta:
„A legnagyobb aljasság a legszegényebbek pénzét ellopni. Az ügy rendszerszintű csalásra utal: ezeknek az EU pénzeknek az elosztása sem történhetett nagyon máshogyan, mint hogy a DFT cég ajánlotta fel szolgálatait már jóval a közbeszerzés kiírása előtt. A magyar ügyészséghez nincs értelme fordulni, persze, az OLAF -nak mindenesetre elküldöm a részleteket. Ez persze semmire sem megoldás, az igazi megoldást csak az Európai Ügyészséghez csatlakozás jelenthetné”. | https://444.hu/2019/03/28/negyoras-zenei-tabor-haromoras-automentes-nap-mesemondas-felmillioert | https://web.archive.org/web/20230320163600/https://444.hu/2019/03/28/negyoras-zenei-tabor-haromoras-automentes-nap-mesemondas-felmillioert | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/negyoras-zenei-tabor-haromoras-automentes-nap-mesemondas-felmillioert | 444 | hungarian-news | 2019-03-28 01:00:00 | [
"Csikesz Tamás"
] | [
"DFT-Hungária Zrt."
] | [
"Balatonföldvár",
"Gersekarát",
"Gyenesdiás",
"Rezi",
"Somogy megye",
"Várvölgy",
"Vas megye",
"Zala megye",
"Zalaszántó"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"tanácsadás",
"EU",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,887 | Mészáros Lőrinc üzleti köre 12 milliárdból sózza a magyar utakat | A közbeszerzésen nyertes cégnek decemberben még a tevékenységei között sem szerepelt ilyen. De alvállalkozóként besegít nekik, aki korábban önállóan csinálta, igaz, akkor még olcsóbban. | A tiszakécskei Vakond Via Kft. nyerte azt a tendert, amit a Magyar Közút Nonprofit Zrt. (MK) a kezelésében lévő 32 ezer kilométernyi út fagymentesítéséhez szükséges só beszerzésére írt ki. A Mészáros Lőrinc állandó üzlettársának, a Duna Aszfalt tulajdonosaként saját jogon is ismert Szíjj Lászlónak és a Habony Árpád szlovéniai médiaterjeszkedését finanszírozó Varga Károlynak a tulajdonában lévő cég több mint 12 milliárd forintért szállíthat az állami vállalatnak a következő két évben.
Ez az ár 1,3 milliárd forinttal több, mint amennyiért korábban végezte a munkát éppen az a cég, amely mostantól már Szíjjék alvállalkozójaként csinálhatja tovább.
Ez a megrendelés még nekik sem kis tétel, különösen, hogy a Vakond Via eddig egészen másban utazott. A társaság 2017-ben szinte pontosan akkora bevételt ért el, amekkorát most ez az üzlet hozott nekik, de annak a többségét még építőipari munkákból és közvetített szolgáltatásokból szerezték. Sőt, korábban nem is szerepelt a cég egyébként jelentős számú tevékenységi köre között olyan, ami alapján útszóró sót szállíthatna, a „vegyestermékkörű nagykereskedelmet” csak az idén januárban vették fel a tevékenységek közé.
Szíjj és Varga cége nem is vállalta önállóan a feladatot, alvállalkozóként két másik céget is bevontak a pályázatukba. Ezek közül az egyik pedig éppen az a Suller Kft., amely a korábbi években maga is indult a Magyar Közút közbeszerzésein, sőt többször be is futott, így az elmúlt években saját jogon már sok ezer tonna sót szállított az állami cégnek.
Ezúttal azonban valamiért nem önállóan, hanem a sok tapasztalattal nem rendelkező Vakond Via alvállalkozójaként vettek csak részt a tenderen. Amit így Szíjjék könnyedén meg is nyertek, mivel az övéken kívül más ajánlat nem érkezett. A Suller Kft-t megkérdeztük a váltás okairól, de egyelőre nem kaptunk választ.
Az új partner egyébként a következő két évben 440 ezer tonna „összetapadás gátló anyaggal bekevert ömlesztett útszóró sót” szállíthat le az MK-nak. Ekkora mennyiséggel Budapest belvárosát 8 centiméter vastagon lehetne beborítani. Ám ez csak elsőre tűnik soknak. A Magyar Közút által fenntartott utak területe ugyanis több mint kétszerese a teljes fővárosénak, így valóban rengeteg sót használnak.
Az idei téli szezonban például a cég tájékoztatása szerint 162 ezer tonna fogyott, egy évvel korábban pedig ennél is 100 ezerrel több. A 440 ezer tonna két évre tehát nem tűnik soknak, különösen úgy, hogy ha nem használják fel a teljes mennyiséget, akkor a szerződést még egy évvel meg lehet hosszabbítani.
A 440 ezer tonna egyébként azt jelenti, hogy a Magyar Közút átlagosan nagyjából 28 ezer forintot fizet egy tonna sóért*a közbeszerzést két részletben írták ki, így a Vakond Via 253 ezer tonnát 28100, 187 ezer tonnát pedig 27800 forintért szállít, ami finoman szólva sem tűnik kevésnek. Egy évvel korábban a beszállítók – köztük a már emlegetett, most alvállalkozóként közreműködő Suller Kft. – ennél 12 százalékkal alacsonyabb, nagyjából 25 ezres átlagárat vállaltak*tavaly öt szerződést kötöttek.. A piacon pedig ömlesztve ennél is lehet olcsóbban útszóró sót kapni: az interneten viszonylag rövid keresgélés után lehet találni 23 forintos kilónkénti árat.
Persze a termékek között lehetnek minőségi eltérések, az MK-val kötött szerződésben pedig a Vakond Via szállítást, sőt kipakolást is vállalt, ekkora mennyiségnél azonban a tonnánként 3-5 ezer forint már rengeteg pénz.
Az MK egészen pontosan 1,3 milliárddal fizet többet, mintha a tavalyi árakon vásárolna. Ez 2,2 milliárddal több annál, ami az interneten található árból adódna.
Nem ez az egyetlen érdekesség azonban a szerződésekben, amelyeknek már az aláírási dátuma is furcsa. Az elvileg a 2018-as sóbeszerzésre kiírt közbeszerzéseket záró megállapodásokat ugyanis 2019 januárjának közepén szignálták, ráadásul úgy, hogy az MK elég komoly mennyiség átvételét vállalta még ezen a télen.
A szerződések értelmében Magyar Közút az aláírást követő öt napon belül összesen 96 ezer tonna lehívására volt jogosult és köteles. Igen ám, de ezt a Vakond Via nem azonnal szállította le. A cégnek a só egyik felét 25, a másik felét 50 napon belül kellett eljuttatnia az MK telephelyeire. Azaz a mostani télre rendelt só valamikor február első és március második hete között futhatott be a közútkezelőhöz. Hogy pontosan mikor, azt nem tudni, erre vonatkozó kérdésünkre ugyanis az MK nem válaszolt, de abból a szempontból mindegy is, hogy komoly fagyok az idén már februárban sem voltak.
Azaz a közel 100 ezer tonna, 2,7 milliárd forint értékű sóból sok nem fogyhatott, nagy része valószínűleg a közútkezelő telephelyein áll.
Az MK szerint ez ugyanakkor nem probléma. Kérdéseinkre azt írták, hogy az
„útszóró só egyébként könnyen és jól tárolható anyag, a leszállítását követően sem veszít tulajdonságaiból, a készletek esetleges kimerülése viszont komoly közlekedésbiztonsági kockázatot jelentene. A keretszerződésnek köszönhetően a következő téli időszakot is a szükséges mértékig feltöltött sótárolókkal indíthatjuk majd el”. | https://g7.hu/kozelet/20190328/meszaros-lorinc-uzleti-kore-12-milliardbol-sozza-a-magyar-utakat/ | https://web.archive.org/web/20220127170830/https://g7.hu/kozelet/20190328/meszaros-lorinc-uzleti-kore-12-milliardbol-sozza-a-magyar-utakat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-uzleti-kore-12-milliardbol-sozza-a-magyar-utakat | G7 | hungarian-news | 2019-03-28 12:55:14 | [
"Habony Árpád",
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László",
"Varga Ferenc"
] | [
"Magyar Közút Nonprofit Zrt.",
"Vakond Via Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,888 | Bocsánatot kért a kétmilliárd forintot kicsaló ebesi bróker | Beismerte bűnösségét az ebesi brókerként elhíresült K. Sándor, aki 559 embertől csaknem kétmilliárd forintot csalt ki 2011 és 2013 között - közölte a Debreceni Törvényszék. | Beismerte bűnösségét az ebesi brókerként elhíresült K. Sándor, aki 559 embertől csaknem kétmilliárd forintot csalt ki 2011 és 2013 között - közölte a Debreceni Törvényszék.
A férfit tavaly áprilisban mondta ki bűnösnek a Debreceni Járásbíróság 556 rendbeli csalás és sikkasztás bűntettében, valamint 552 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében. A vádlottat első fokon 12 év börtönre ítélték és végleg eltiltották foglalkozása gyakorlásától.
A másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék tanácselnöke csütörtökön felolvasta a vádlottnak a bíróságra március 25-én írásban beérkezett vallomását, amiben K. Sándor teljeskörűen beismerte a bűncselekményt.
A vádlott vezető ügyvédje védőbeszédében a büntetés enyhítését kérte, a vádlott pedig az utolsó szó jogán bocsánatot kért tette miatt. A tárgyalóteremből kilépő férfin több károsult éles szavakkal, bekiabálásokkal kérte számon, hova tette a pénzüket.
Az ügyben a másodfokú ítéletet várhatóan április 10-én hirdetik ki. | https://index.hu/belfold/2019/03/28/bocsanatot_kert_a_ketmilliard_forintot_kicsalo_ebesi_broker/ | https://web.archive.org/web/20220524190013/https://index.hu/belfold/2019/03/28/bocsanatot_kert_a_ketmilliard_forintot_kicsalo_ebesi_broker/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bocsanatot-kert-a-ketmilliard-forintot-kicsalo-ebesi-broker | Index | hungarian-news | 2019-03-28 13:24:57 | [] | [
"Kis Sándor (Ebes)"
] | [
"Ebes",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"sikkasztás",
"csalás",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.