news_id
int64 1
63.3k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 216
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
48,889 | Bűnösnek találták a kórházi gyerekosztályoknak pénzt gyűjtő nőt | Hűtlen kezelés és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása miatt 1 év börtönre ítélte és kötelezte az eljárás során felmerült 242 428 forint bűnügyi költség megfizetésére Gy. B. vádlottat a Pécsi Járásbíróság. A büntetést 2 évi próbaidőre felfüggesztették, és rendelkeztek, hogy az eljárás során lefoglalt alapítványi iratokat az alapítvány ügygondnokának adják ki. | Hűtlen kezelés és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása miatt 1 év börtönre ítélte és kötelezte az eljárás során felmerült 242 428 forint bűnügyi költség megfizetésére Gy. B. vádlottat a Pécsi Járásbíróság. A büntetést 2 évi próbaidőre felfüggesztették, és rendelkeztek, hogy az eljárás során lefoglalt alapítványi iratokat az alapítvány ügygondnokának adják ki.
A nő egy alapítvány kuratóriumi elnöke volt, az alapítvány célja a rosszul felszerelt betegellátó intézmények, kórházak, klinikák gyermekosztályainak támogatás, orvosi műszerek felújításához, újak vásárlásához támogatás nyújtása, a berendezés korszerűsítése a hosszabb ideig ágyhoz kötött beteg gyerekek komfortérzetének emelése, támogatások igénybevétele és nyújtása, a célok megvalósítását segítő eszközök felkutatása, és a beteg gyerekek szállítása.
Az alapítvány kuratóriuma csak névleg működött, tényleges üléseket nem tartott, a vagyon felhasználásával, az alapítvány működésével kapcsolatos döntéseket a vádlott hozta meg. Az alapítvány bankszámlái felett a vádlott rendelkezett, a számlákhoz tartozó bankkártyákat is kezelte.
A vádlott 2015. február 6-án vagyonkezelői kötelezettségét megszegte azzal, hogy a kuratórium döntése nélkül az alapítványi célokkal nem összeegyeztethető kölcsönszerződést kötött az alapítvány egyik önkéntesével, miszerint az alapítvány egy hónap időtartamra, kamatfizetési kötelezettség nélkül 12 500 000 millió forintot adott kölcsön az önkéntesnek.
Az önkéntes a kölcsönt nem fizette vissza, erről a vádlott írásbeli tájékoztatót készített, és mivel az önkéntes idő közben meghalt, így a kölcsön összegét az alapítvány könyvelésében rendkívüli ráfordításként számolták el.
A bíróság nem látta megállapíthatónak azt, hogy a vádlott részben az alapítvány bankszámláiról történő átutalással, részben készpénzzel történő egyéb kifizetéseivel nem az alapítvány alapító okiratában meghatározott célok megvalósítását szolgáló kifizetéseket is teljesített.
Az ítéletet a vádlott és védője tudomásul vették, míg az ügyész a fellebbezés bejelentésére három munkanap határidőt tartott fenn. | https://index.hu/belfold/2019/03/28/felfuggesztettet_kapott_a_korhazi_gyerekosztalyoknak_penzt_gyujto_no/ | https://web.archive.org/web/20201107225935/https://index.hu/belfold/2019/03/28/felfuggesztettet_kapott_a_korhazi_gyerekosztalyoknak_penzt_gyujto_no/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bunosnek-talaltak-a-korhazi-gyerekosztalyoknak-penzt-gyujto-not | Index | hungarian-news | 2019-03-28 13:39:22 | [] | [] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"hitelezés",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
48,890 | Karácsony célozgat, hogy a parkolásnál MSZP–Fidesz-háttéralkuk vannak | Az MSZP–Párbeszéd–DK főpolgármester-jelöltje egy kedd esti műsorban arról beszélt, hogy az MSZP, amely őt is támogatja, piszkos alkukat kötött a Fidesszel a „parkolási maffia” érdekében, ő pedig mindezt tehetetlenül nézte/nézi, bár „sokat beszélget erről” a szocialistákkal. Másnap pedig már arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy az őt támogató pártok, így az MSZP is elkötelezett a parkolási rendszer megváltoztatásában. Miközben jobbikos aktivisták tiltakoztak, akiket szintén szövetségeseinek nevezett a parkolási maffia elleni harcban. | Egy polgármester egy olyan kerületben, ahol a testület 90 százaléka vele szembejön, hát, hogy mondjam, nem mindenható
– mondta kissé önkritikusan kedden este az ATV Egyenes beszéd című műsorában Karácsony Gergely, az MSZP–Párbeszéd–DK főpolgármester-jelöltje. A téma a parkolási maffia volt, azon belül pedig az, hogy Zugló több százmillió forintot bukott a parkolásokon azóta, hogy 2017-ben szerződést kötött a parkolási céggel. Azzal a céggel, amelyik egyébként több szálon kötődik a rossz emlékű Centrum Parkolóhoz.
Röviden tehát arról van szó, hogy még a Fidesz előtti időben hatalmasat kaszáló Centrum „utódszervezete” ugyanúgy előnyökhöz jut, mint korábban, mindezt pedig Zuglóban szerinte egy Fidesz–MSZP-s háttéralkunak köszönheti. És ezt Karácsony tudta, és most, hogy ez egy, a főpolgármester-választás kapcsán az esélyeit latolgató adásban mellékesen szóba került, el is ismerte.
Karácsony azzal védekezett a műsorban, hogy ő nem támogatta azt a parkolási szerződést, amit Zugló 2017-ben megkötött. Ezért tartózkodott, ami szerinte jogilag ugyanolyan, mintha nemmel szavazott volna. Csakhogy szavazhatott volna nemmel is – vetette fel a műsorvezető, mire Karácsony meglepő kijelentést tett:
Ha én akkor nemmel szavazok, akkor nekem másnap ki kellett volna rúgnom a jegyzőmet, aki ezt a döntést előkészítette. Nem másnap rúgtam ki, hanem egy kicsit később. Mert rájöttem, hogy ez az előkészítés rosszul volt...rosszul történt meg.
Karácsony Gergely arra a Makranczi Lászlóra utalt, aki 2016-ban lett Zugló jegyzője. Makranczitól tavaly júniusban vált meg Karácsony, de ebből különösebben nem lett hír, a polgármester csak most beszélt arról, hogy a parkolási szerződés miatt történt a dolog. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy Zugló 2017-ben azzal a céggel kötött szerződést, amelyik a drágább ajánlatot tette, az olcsóbb ajánlattevőt kizárták.
Karácsony szerint az olcsóbb pályázó egy olyan pillanatban vonta vissza pályázatát, amikor még lett volna jogorvoslati lehetőség. „Nyilvánvalóan azért vonta vissza, mert ott volt egy háttér-megállapodás” – mondta az ATV-ben a polgármester, megint csak a fideszes-szocialista háttéralkura utalva.
Karácsony ezzel Tarlós István főpolgármester kijelentésére utalt, aki egy interjúban elmondta: nagyon nem tetszik neki a parkolási rendszer, de tehetetlen, mert még a kormányfő sem tud vagy akar vele mit kezdeni. „Hadd legyek egészen őszinte: nem értek egyet azzal, ami ma van. Hallok én is pénzügyekről, állítólagos visszaélésekről. Ez az egy olyan kérésem volt mindenesetre, amelyet a miniszterelnök nem tudott teljesíteni" – mondta még március elején a Válasz Online-nak Tarlós. Karácsony most tehát azzal érvel, hogy ha Tarlós sem tud ezzel mit kezdeni, akkor tőle se várható ez el.
Amikor a miniszterelnökre mutogat a főpolgármester, hogy még a miniszterelnök sem tudja megállítani a parkolási maffiát, a főpolgármester meg elkezd mindenféle, egyébként meg valótlan számokkal engem pocskondiázni egy olyan ügyben, amit az ő pártja szavazott meg, akkor azt mondom, hogy azért álljon már meg a menet!
– közölte az ATV-ben Karácsony.
A főpolgármester - cikkünk megjelenése után - arra hívta fel a figyelmet, hogy ő teljesen másról beszélt Orbánnal, mint amiről Karácsony. Tarlós arról beszélt a miniszterelnökkel, hogy kinek a feladata a parkolás: a fővárosé vagy a kerületeké. Tarlós azt szeretné, ha a kerületek helyett a főváros alá tartozna, miközben Karácsony egészen más ügyről, Zuglóról és az ottani parkolásról beszélt az ATV-ben. Tarlós szerint az is figyelemreméltó, hogy Karácsony saját bevallása szerint is mutyigyanúsnak tartotta a szerződést, mégis aláírta, noha polgármesterként élhetett volna a vétójogával is és nem írja alá.
Ami elég magas labda volt. Nem a Fidesznek, hanem a szintén ellenzéki Jobbiknak és az LMP-nek. A sajtótájékoztatón ugyanis jobbikos, lmp-s és a Sétáló Budapest (Puzsér) aktivistái jelentek meg, akik táblákkal és molinókkal emlékeztették a politikusokat az MSZP és a Fidesz között létrejött, a parkolási maffiát segítő háttéralkura. A táblán Karácsony neve is szerepel.
Karácsony ezúttal másképp beszélt. Elmondta, hogy a jelenlegi parkolási rendszer „úgy rossz, ahogy van” és megint utalt Tarlósra, aki szerint pedig még Orbán sem tudott a parkolási maffiával mit kezdeni. Karácsony megismételte keddi kérését, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszternek címzett, azt kérve, hogy elsőként Zuglóban kössék be az automatákat a NAV-hoz.
Csakhogy hiába kötné be a NAV-hoz az automatákat, ez nem megoldás a zuglói parkolási botrány orvoslására. Mert bár Zugló valóban százmillió forintokat veszít a parkolási üzleten, de nem a trükközések, hanem a parkolási céggel között szerződés miatt.
Zuglóban nem merült fel, hogy az automatába betett pénzeket lopnák el, sőt, az ottani automatákba dobált pénzeket nagyon jól lehet ellenőrizni, hiszen rendszámok alapján is nyomon tudja követni a rendszer a bevételeket. Zuglóban – ellentétben azokkal a kerületekkel, ahol az automatákból lophatnak – az automaták fenntartása, karbantartása kerül túl sokba. Karácsony kerületében a parkolási automaták havi karbantartási-fenntartási költsége 69 ezer forint, míg van olyan kerület, ahol mindössze 6 ezer forint.
Nem veszem a nyakamra mások rossz döntéseit
– mondta a sajtótájékoztatón Karácsony, az MSZP és a Fidesz képviselőire utalva, miközben mellette állt az MSZP-s Horváth Csaba. Akiről azt mondta az előválasztási győzelem után, hogy számítana a munkájára főpolgármesterként.
Karácsony arról beszélt, hogy szerinte azok a pártok, amelyek őt támogatják, elkötelezettek a parkolási rendszer megváltoztatásában. Előző este, az ATV-ben még azt mondta, hogy sokat beszélget a parkolási rendszerről a szocialistákkal, de azt nem mondta, hogy hallgatnának is rá. Csak annyit, hogy hamarosan az egyik szerződés lejár, és azt nem akarja meghosszabbítani. A szerdai sajtótájékoztatón a parkolási maffiás táblákat mutogató jobbikosoknak pedig azt mondta, szövetségesként kezeli őket „abban a harcban, amit a parkolási rendszer megváltoztatása érdekében közösen vívunk”.
Az, hogy Karácsony egy főpolgármester-választási kampányban arról beszél, hogy az MSZP, amely őt is támogatja, piszkos alkukat kötött a Fidesszel a „parkolási maffia” érdekében, ő pedig mindezt tehetetlenül nézte/nézi, nem biztos, hogy annyira szavazóbarát kommunikáció. Tény ugyanakkor, hogy Tarlós István is hasonló kijelentést tett.
Karácsony Gergely februárban nyerte meg a főpolgármesteri választást megelőző baloldali előválasztást, Horváth Csabát verve meg. Ekkor lett az MSZP–Párbeszéd-DK-Szolidaritás főpolgármester-jelöltje. A júniusra tervezett előválasztáson az LMP és a jobbik által támogatott Puzsér Róberttel mérkőzik meg, egy „sajtónyilvános interjún” abban állapodtak meg, hogy aki veszít majd a júniusi előválasztáson, az visszalép a másik javára.
(Borítókép: Illyés Tibor / MTI.) | https://index.hu/belfold/2019/03/27/karacsony_elarulta_hogy_zugloban_mszp-fidesz_hatteralkuk_vannak/ | https://web.archive.org/web/20230204214527/https://index.hu/belfold/2019/03/27/karacsony_elarulta_hogy_zugloban_mszp-fidesz_hatteralkuk_vannak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/karacsony-celozgat-hogy-a-parkolasnal-mszpnfidesz-hatteralkuk-vannak | Index | hungarian-news | 2019-03-27 13:40:00 | [] | [
"Fidesz",
"MSZP"
] | [
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] | [
"háttér",
"parkolás",
"önkormányzat"
] | [] |
48,891 | Felmentették tisztségéből a bírót, aki elszámolási vitába keveredett egy ügyvéddel | Cikkünk megjelenése után elfogadták a bírói tisztségből való felmentésre vonatkozó kérelmét annak a budapesti csoportvezető bírónőnek, akivel kapcsolatban megírtuk, hogy nem fizette vissza a kölcsönkapott 30 millió forintot egy ügyvédnek, a biztosítékul szolgáló lakást pedig eladta. A felmentett bíró ügyeivel kapcsolatban – mert nem egy van – a Központi Nyomozó Főügyészség is vizsgálódik, de a felmentésre nem a kölcsönügyletek miatt került sor, hanem nyugdíjazásra való hivatkozással. | Cikkünk megjelenése után elfogadták a bírói tisztségből való felmentésre vonatkozó kérelmét annak a budapesti csoportvezető bírónőnek, akivel kapcsolatban megírtuk, hogy nem fizette vissza a kölcsönkapott 30 millió forintot egy ügyvédnek, a biztosítékul szolgáló lakást pedig eladta. A felmentett bíró ügyeivel kapcsolatban – mert nem egy van – a Központi Nyomozó Főügyészség is vizsgálódik, de a felmentésre nem a kölcsönügyletek miatt került sor, hanem nyugdíjazásra való hivatkozással.
Február elején számolt be az Átlátszó az egyik budapesti járásbíróság csoportvezető bírájának ügyéről. A bírónő, aki Bors László ügyvédet még az egyetemről ismerte, 30 millió forintot kért tőle kölcsön, fedezetül egy újpesti lakást ajánlott. Végül azonban nem adta meg az ügyvéd pénzét, és a lakást is eladta. Kiderült az is, hogy a bírónő hasonló ügyletei miatt jelentős kárt okozó csalás gyanúja miatt vizsgálódik a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF).
Harmincmillió forinttal tartozik egy bíró egy ügyvédnek, aki most fut a pénze után
Nem fizette vissza a kölcsönkapott 30 millió forintot az egyik budapesti járásbíróság csoportvezető bírája. A károsult, egy ügyvéd sértetti tanú lett a Központi Nyomozó Főügyészség által folytatott nyomozásban, amelyet a bírónő hasonló ügyleteivel kapcsolatban rendeltek el még 2017 júliusában.
Így lett az ügyvéd sértetti tanú a büntetőeljárásban. Bors László kérte a KNYF-től a fedezetül szolgáló ingatlan zár alá vételét, de azt nem rendelték el, sőt, a KNYF részéről a zár alá vételről való döntést arra a járásbíróságra szignálták, ahol a bírónő csoportvezetőként dolgozott.
„Ők végül elfogultnak mondták magukat, és a Fővárosi Ítéltőtáblára küldték meg a dokumentumot azzal, hogy ott határozzanak arról, ki dönthet az ügyben. Most itt tartunk” – mondta az Átlátszónak Bors László. Hozzátette még azt, hogy a végrehajtó szerette volna a bírónő autóját lefoglalni, de az nem vitte be hozzá a járművet. Emiatt a végrehajtó rendbírság kiszabását kérte a bíróságtól. „Ez nem történt meg, a végrehajtást viszont felfüggesztették.”
A bírónő ügyleteivel és magatartásával kapcsolatban az Országos Bírósági Hivatal (OBH) nem tartotta magát illetékesnek, mondván, a munkáltató a Fővárosi Törvényszék. Onnan megkeresésünkre azt közölték, hogy mivel a bírónő nincs meggyanúsítva, nincs mit kivizsgálniuk.
Miután írásunk megjelent, a bírónő kérte szolgálati jogviszonyának megszüntetését. A Fővárosi Törvényszék újabb érdeklődésünkre azt válaszolta, hogy 2019. február 13-án küldték meg a kérelmet az OBH-nak, amely továbbítja azt a köztársasági elnök részére.
Áder János köztársasági elnök – mint a Magyar Közlönyben megjelent – március 6-i dátummal jóváhagyta a kérelmet. Az indoklás szerint nem a zavaros kölcsönügyletek miatt, hanem nyugállományba helyezésre hivatkozva, 2019. július 31-ei hatállyal mentette fel tisztségéből a bírót.
Időközben a tartozás végrehajtását Bors László vonatkozásában július 1-ig felfüggesztették. A felfüggesztés csak az ügyvédre vonatkozik, a két másik sértettre nem. A végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó kérelmét a felmentett bírónő többek között megromlott egészségi állapotával és betegállományba kerülésével indokolta, és hivatkozott arra is, hogy a KNYF előtt folyamatban lévő eljárásban érintettként szerepel.
Fotó: Bors László ügyvéd. A szerző felvétele. | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/03/27/felmentettek-tisztsegebol-a-birot-aki-elszamolasi-vitaba-keveredett-egy-ugyveddel/ | https://web.archive.org/web/20221130133631/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/03/27/felmentettek-tisztsegebol-a-birot-aki-elszamolasi-vitaba-keveredett-egy-ugyveddel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felmentettek-tisztsegebol-a-birot-aki-elszamolasi-vitaba-keveredett-egy-ugyveddel | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-03-27 13:42:00 | [] | [] | [] | [
"bíróság",
"ügyvédek",
"hitelezés"
] | [] |
48,892 | Megszavazta az EP-képviselők költségtérítésének szigorúbb elszámolását az Európai Parlament | A keddi plenáris ülésen az EP megszavazta a Zöldek/Európai Szabad Szövetség 13 módosítóját, melyeknek célja a képviselők havi 1,4 millió forint értékű költségtérítésének átláthatóbbá tétele. Korábban újságírók Európa-szerte sok visszaélést tártak fel a juttatással kapcsolatban, de az EP eddig nem szorgalmazta a szabályok szigorítását. A most elfogadott módosítókat a Zöldek nevében Jávor Benedek adta be: a képviselő szerint a választási kampánynak és a nyilvánosság erejének is köszönhető a pozitív változás. | A keddi plenáris ülésen az EP megszavazta a Zöldek/Európai Szabad Szövetség 13 módosítóját, melyeknek célja a képviselők havi 1,4 millió forint értékű költségtérítésének átláthatóbbá tétele. Korábban újságírók Európa-szerte sok visszaélést tártak fel a juttatással kapcsolatban, de az EP eddig nem szorgalmazta a szabályok szigorítását. A most elfogadott módosítókat a Zöldek nevében Jávor Benedek adta be: a képviselő szerint a választási kampánynak és a nyilvánosság erejének is köszönhető a pozitív változás.
Az Európai Parlament (EP) képviselői a fizetésükön felül számos juttatásban is részesülnek. Ezek közül a legjelentősebb az általános költségtérítés (General Expenditure Allowance – GEA), melyből a megválasztásuk szerinti országban felmerülő költségeiket (irodafenntartás, telefon- és postaköltségek, számítástechnikai eszközök) fedezhetik.
A GEA összege 2016-ban 4320 euró volt, idén már 4513 euró (kb. 1,4 millió forint) havonta. Az Európai Unió évente nagyjából 40 millió eurót (mai árfolyamon 12,8 milliárd forintot) költ az EP-képviselők költségtérítésére, vagyis nagyon jelentős összegről van szó. Ennek ellenére a képviselőknek nem kell elszámolniuk ezzel a pénzzel, nem kell számlákkal igazolniuk a kiadásaikat, és nem kell visszafizetniük az esetlegesen megmaradt pénzt.
A jövőben azonban szigorodhatnak a költségtérítésre vonatkozó szabályok, az Európai Parlament március 26-i plenáris ülésén ugyanis az EP megszavazott 13 módosítót, amelyek az átláthatóságot szolgálják.
A választási kampánynak és a nyilvánosságnak is köszönhető a változás
A módosítókat a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport nevében Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője nyújtotta be, ezért feltettünk neki néhány kérdést.
Jávor Benedek (1972) 2008-ban az LMP egyik alapítója, majd 2010-től a párt országgyűlési képviselője volt. 2013-ban kilépett az LMP-ből, és részt vett a Párbeszéd Magyarország (PM) megalapításában, melynek társelnöke, 2014-ben pedig az Együtt-PM európai parlamenti képviselője lett. Az EP-ben a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport tagja, az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának alelnöke, továbbá az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, valamint a Költségvetési Ellenőrző Bizottság póttagja.
13 elfogadott módosítás kívülről nagy sikernek tűnik a költségtérítés és az átláthatóság ügyében. Önnek is az, elégedett ezzel az eredménnyel?
Abszolút elégedett vagyok. A mostani szavazás nemcsak, hogy megerősítette a parlament két korábbi alkalommal megszavazott álláspontját, vagyis azt, hogy
a képviselők milyen célokra költhetik el a GEA-t,
külön banszámlán kell kezelni a GEA-t,
meg kell őrizni a számlákat az elköltött GEA-re vonatkozóan,
illetve a mandátum végén vissza kell utalni a fennmaradó összeget,
de ezen túl is ment, és elfogadott általunk régóta képviselt további kulcsfontosságú pontokat is:
a parlament belső auditjának az összes képviselő 5%-ra vonatkozó vizsgálatot kelljen végeznie, melynek eredményét publikálni kell
a képviselőknek évente a kiadásaikra vonatkozó áttekintést/összefoglalót kell készítenie témák szerint (pl. kommunikációs kiadás, irodabérlet, stb.)
évente egy auditornak, könyvelőnek át kelljen tekintenie a kiadásokat, és a jelentését a képviselőknek közzé kelljen tennie.
Melyik módosítást tartja a legfontosabbnak?
Talán a legfontosabb nem is egy-egy módosító szövege, hanem az, hogy mára egy igen széles koalíciót sikerült a téma köré építeni, ami magában foglalja a parlament baloldalának jelentős részét, de a jobboldalon is sokakat, főleg az EPP-ben és az ECR-ban helyet foglaló nyugat-európai képviselőkből.
Mikor várható a módosítások érvényesülése a gyakorlatban?
Ez a választások miatt igen érzékeny kérdés. Valójában már rég hatályba kellett volna szerintem lépniük, de a parlament vezetése elszabotálta a végrehajtást, és a vitákat elhúzták addig, hogy a választások miatt érdemi előrelépésre ebben a ciklusban már kevés esélyt látok.
Mi Zöldek azért megpróbáljuk az Európai Parlament ezzel foglalkozó munkacsoportját még a választások előtt újra összehívni, hogy fogadjanak el olyan szabályokat, amelyek az új parlamentre kötelezőek lesznek. Ha erre nem kerül sor, akkor a következő parlament új elnökét kell megbízni a feladattal. Ebben az esetben meg kell akadályozni, hogy a parlament új vezetése megint elkezdjen időhúzásra játszani.
Egy másfél évvel ezelőtti interjúban még arról beszélt, hogy nincs meg az egységes akarat az EP-ben a költségtérítés új szabályozásának kidolgozásához. Mi változott azóta?
Folyamatosan fenntartottuk a nyomást, évről-évre beterjesztettük a módosító indítványainkat a helyzet rendezésére, és napirenden tartottuk a témát a parlamentben. Rengeteget számított az újságírók kitartó érdeklődése is, a képviselők és az EP vezetése is folyamatosan érezte a nyilvánosság elvárását az átláthatóság javítására. És hát persze a választás közeledtével mindenkinek hirtelen fontosabbá vált, hogy ne lehessen rásütni, hogy el akarja titkolni, hogyan költi a rá bízott pénzeket.
Csak a közelgő választás miatt lett most ilyen fontos a téma a képviselőknek?
Igen és nem: eddig is nagyon sok ország képviselői viselkedtek nagyon átláthatóan a költéseiket illetően. Az természetes folyamat, hogy a választások közeledése olyan képviselőket is rábír az átláthatóság javítására, akik egyébként nem fordítottak erre túl sok figyelmet korábban. De alapvetően ez is azért lehetséges, mert a téma folyamatosan ott volt a sajtóban, és például mert a kulcskérdésekben mindig név szerinti szavazást kértünk, és így láthatóvá vált a nyilvánosság számára, hogy ki milyen gombot nyomott.
Nyilván függ majd az EP új összetételétől, hogy kitart-e a jelenlegi lendület az átláthatóságért a választás után is, vagy az esetleges új képviselők visszalépnek az ügyben. Ön mire számít?
Igen, természetesen megvan az esély arra, hogy az új parlament megpróbáljon visszalépni a képviselői költségtérítések ügyében. De az a tény, hogy most a módosítókat ekkora többség fogadta el, talán garantálja a tényleges végrehajtást. Mi Zöldek mindenesetre ezen leszünk, hiszen mi már ebben a ciklusban is a frakció ajánlása alapján alkalmaztuk ezeket a szabályokat. Szeretnénk, ha a kérdés megnyugtató rendezésére vonatkozó határozott ígéret előfeltétele lenne annak, hogy valakit megszavazzanak majd az EP új elnökének. Nem kezdhetjük nulláról újra a vitát, mintha semmi nem történt volna ebben a ciklusban.
Hosszú út vezetett idáig
2015-ben egy összeurópai újságírócsoport (melynek magyar tagja az Átlátszó volt) a MEPs Project keretében utánajárt, hogy mire és miként költik el költségtérítésüket az EP-képviselők. Több esetben nem létező vagy nem használt szellemirodákat találtak az újságírók, s a 2017-ben publikált újságcikkekben feltárt visszásságok miatt nyomás alá kerültek az EU intézményei: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) azonnal bejelentette, hogy vizsgálni fogja a bérleti díjat saját maguknak fizető EP-képviselők ügyét.
Az OLAF főigazgatója, Giovanni Kessler odáig ment, hogy “strukturális problémákról" beszélt a képviselői költségtérítésekkel kapcsolatban, az EP elnöke, Antonio Tajani pedig a képviselői kiadások “szorosabb ellenőrzését" ígérte.
Sajnos azonban ezek csak üres szavaknak tűntek, de tettek nem követték őket. 2017-ben a Zöldek/Európai Szabad Szövetség és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoportjai módosító javaslatokat nyújtottak be annak érdekében, hogy a képviselők külön bankszámlán kezeljék az általános költségtérítést, őrizzék meg az összes bizonylatot, és térítsék vissza a fel nem használt összegeket. Javasolták továbbá a költések 5%-nak szúrópróbaszerű auditálását, és az eredmények nyilvánosságra hozatalát. Ám akkor az EP leszavazta ezeket az átláthatóságot segítő kezdeményezéseket.
2018 júliusában pedig az Európai Parlament 15 fős elnöksége (Tajani és a 14 alelnök) leszavazta azt a javaslatot, ami csökkenthette volna a költségtérítéssel kapcsolatos visszaéléseket.
Leszavazták az átláthatóságot, továbbra is ellenőrzés nélkül költhetnek el havi 4.400 eurót az EP-képviselők Az Európai Parlament elnöksége nem szavazta meg, hogy az EP-képviselőknek el kelljen számolniuk a fizetésükön felül kapott költségtérítéssel, ami évente nagyjából 40 millió euróba kerül az európai adófizetőknek. Már eddig is több képviselő visszaélt azzal, hogy senki nem ellenőrzi a pénz elköltését, ezután sem várható javulás.
Eközben a költségtérítések elköltésének módja iránt érdeklődő újságírók sem jártak sikerrel: adatkéréseket nyújtottak be az Európai Parlamentnek is, hogy betekinthessenek a vonatkozó iratokba, de az EP megtagadta az adatkéréseket. Az újságírók ezután az Európai Unió Bírósága elé vitték az ügyet, de 2018 őszén elsőfokon elvesztették a pert.
Hiába pereltünk, titokban maradhat évi 36 milliárd forintnyi EP-képviselői költségtérítés sorsa Hogy miért? Az Európai Unió Bírósága szerint szinte minden emellett szól. Mert azok a képviselők személyes adatai. Mert önmagában az, hogy bőven vannak a költségtérítés felhasználása kapcsán nyilvánosságra került visszaélések, még nem elég alap a megismerésre. Mert több millió papíralapú dokumentum anonimizálása túl nagy terhet jelentene.
Címlapkép: Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése Strasbourgban 2019. március 26-án. (fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger) | https://atlatszo.hu/2019/03/28/megszavazta-az-ep-kepviselok-koltsegteritesenek-szigorubb-elszamolasat-az-europai-parlament/ | https://web.archive.org/web/20200925170124/https://atlatszo.hu/2019/03/28/megszavazta-az-ep-kepviselok-koltsegteritesenek-szigorubb-elszamolasat-az-europai-parlament/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/megszavazta-az-ep-kepviselok-koltsegteritesenek-szigorubb-elszamolasat-az-europai-parlament | atlatszo.hu | eu-news | 2019-03-28 13:45:22 | [] | [
"Európai Parlament"
] | [] | [
"átláthatóság",
"antikorrupció"
] | [] |
48,893 | A választások óta már három cégben tett szert tulajdonrészre Gelencsér Attila fideszes képviselő | Tévedés lenne azt hinni, hogy hazánkban csak Mészáros Lőrinc szellemi képességei múlják felül Mark Zuckerbergét, a szelíd somogyi lankák is teremnek zseniket. Az illető vagyonnyilatkozatát böngészve három, szépen termő vállalkozást és egy siófoki társas nyaraló haszonélvezetét kihozni figyelemre méltó teljesítmény. Mélyüljön el Gelencsér Attila, az Országgyűlés fideszes jegyzője cégügyeiben. | Tévedés lenne azt hinni, hogy hazánkban csak Mészáros Lőrinc szellemi képességei múlják felül Mark Zuckerbergét, a szelíd somogyi lankák is teremnek zseniket. Az illető vagyonnyilatkozatát böngészve három, szépen termő vállalkozást és egy siófoki társas nyaraló haszonélvezetét kihozni figyelemre méltó teljesítmény. Mélyüljön el Gelencsér Attila, az Országgyűlés fideszes jegyzője cégügyeiben.
Úgy tűnik, Gelencsér Attila rendkívüli büszke arra, hogy a "randalírozó ellenzéki képviselők büntetéseit" nemrég hivatalból, nyilvánosan felolvashatta, mert az erről szóló videót még Facebook-oldalán is fontosnak tartotta közzétenni.
Az Átlátszó tavaly októberben számolt be Kaposvár országgyűlési képviselőjének cégszerzéséről, miután a vételár gyanúsan alacsony volt a Maza Tészta Kft. vélelmezhető értékéhez képest. Az írás megjelenése után egy helyi, neve titokban tartását kérő könyvvizsgáló jelezte, hogy szerinte erősen alulbecsültük a részesedés értékét. Általában a cég EBITDA mutatójának (adózás előtti eredmény plusz amortizáció) nyolc-tizenötszörösével szokás számolni, ami a jelen esetben a megszerzett harminc százalékra vetítve 31 és 59 millió forint közé tehető.
Ötödáron vett tésztagyári részesedést Kaposvár országgyűlési képviselője, Gelencsér Attila Nem lesz könnyű dolga a krónikásnak, akinek egyszer majd az Azori-szigeteki kaland hősének, a kaposvári Fidesz helyi erős emberének elmúlt nyolc évi eredményeit kell számba vennie. Az idén harmadik ciklusát kezdő politikus nevéhez inkább kínos szituációk kapcsolhatók, semmint sikerek.
Ez a "papíron" kifizetett 900 ezer forint sokszorosa, ami akár egy vagyonosodási vizsgálat alapjául is szolgálhatott volna, ha ezt bármelyik ellenzéki képviselő kezdeményezi, például a helyi szervezet jelzése alapján. Erre azonban eddig nem került sor.
Ha feltesszük ugyanis, hogy a derék kaposvári képviselő nem valami jedi-trükkel kápráztatta el a jóhiszemű eladókat, akár arra sem az ördögtől való gyanakodni, hogy Gelencsér hivatalos vagyoni viszonyai nem nyújtottak volna fedezetet a vagyonszerzésre.
Ráadásul, bár csak pár nappal, de a vagyonnyilatkozat-tételi határidő előtt szerezte meg az új céget, így a tavalyi, választások utáni vagyonleltárban már szerepeltetnie kellett volna. Ám csak a következőbe, a 2019. január 31-én esedékesbe "fért be".
Itt viszont ma már nem egyedül árválkodik a Maza Tészta Kft.: Gelencsér képviselő úr 2018 novemberében a cégháló másik két tagjába, a BB Kapos és a Pannon Füszért kft.-kbe is bevásárolta magát. Az előző cikkünkben említett két fő tulajdonos, dr. Fekete János és Fekete László a BB Kaposban is jelen van, egyharmad-egyharmad arányban Gelencsérrel.
A Pannon Füszértet Gelencsér dr. Fekete Jánossal és Szánky Sándorral birtokolja, utóbbi pedig a hálózat egyik, négy trafikot üzemeltető bt.-jében, a Zselic Marketben beltag és ügyvezető (lásd ábránkat). Feketéék ugyanitt kültagok, akárcsak a szintén dohányforgalmazó Figyel-M Bt.-ben.
Vagyis a jegyző ugyan nem, de üzlettársai a környék trafikkirályai: összesen 1,4 milliárdos árbevételű dohánybirodalomban résztulajdonosok.
A Maza Tészta a megyében korábbról jól ismert, homokszentgyörgyi székhelyű kft., korábban nevéhez méltóan száraztészta-készítéssel foglalkozott, ma már csak forgalmaz. A tésztagyártás átkerült a BB Kaposhoz, egy másik somogyi községbe, Osztopánba. A BB Kapos 2017-es árbevétele is közelíti a százmillió forintot, ám a cég 8 milliós veszteséget mutatott ki ebben az évben.
A bolti élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó Pannon Füszért 2017 elején alapított cég, amely korábban a "Zselic Pont Kft." nevet viselte, egyelőre "nullás" forgalmú, nem sok vizet zavart a piacon.
A politikus választás utáni, 2018. májusi nyilatkozatában még egyetlen cégtulajdon sincs, viszont szerepel 22 millió 815 ezer 274 forint bankszámlakövetelés. Januárra ez ugyan lecsökkent 3 millió 815 ezer 383 forintra, ám a majdnem pontosan tizenkilenc milliós fogyatkozás sem ad maradéktalan magyarázatot a három cégrészesedés megszerzésének fedezetére vonatkozó esetleges kérdésekre.
Úgy pedig különösen nem, hogy a vagyonnyilatkozatban 2018-hoz képest megjelenik egy siófoki, 72 m2-es társas nyaraló haszonélvezete is, vásárlás jogcímen, anélkül, hogy bármilyen egyéb változásra, pl. újabb hitelfelvételre utalás volna a dokumentumban (a 12,5 millió forintos “családi magánkölcsön" már korábban is terhelte a politikust).
Az aktuális ingatlanpiaci információk szerint Siófokon nagyjából ötszázötvenezer forintnál kezdődnek a négyzetméterárak, az érték tehát közelíti a negyvenmilliót, de akár jelentősen felül is múlhatja. Márpedig ha az ingatlan nem is az övé, a teljes rendelkezést nyújtó vagyoni értékű jog az.
Vagyongyarapodásával kapcsolatos kérdéseinket már közel másfél hónapja feltettük a képviselő úrnak, de választ egyelőre nem kaptunk.
Címlapfotó: Gelencsér Attila, a Fidesz képviselője interpellál az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. május 15-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán | https://atlatszo.hu/2019/03/26/a-valasztasok-ota-mar-harom-cegben-tett-szert-tulajdonreszre-gelencser-attila-fideszes-kepviselo/ | https://web.archive.org/web/20211016130155/https://atlatszo.hu/2019/03/26/a-valasztasok-ota-mar-harom-cegben-tett-szert-tulajdonreszre-gelencser-attila-fideszes-kepviselo/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-valasztasok-ota-mar-harom-cegben-tett-szert-tulajdonreszre-gelencser-attila-fideszes-kepviselo | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-03-26 13:47:00 | [
"Gelencsér Attila",
"Szánky Sándor"
] | [
"BB Kapos Kft.",
"Maza Tészta Kft.",
"Pannon Füszért Kft."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [
"Trafikmutyi"
] |
48,894 | Röpködnek a milliárdok a Kossuth tér felújításánál | Sokba kerül az adófizetőknek a történelmi emlékezet (át)alakítása: a miniszterelnök nagy port vert és méregdrága várba költözése mellett nem spórol a kormány a Kossuth tér új arculatának kialakításánál sem. | Miután Nagy Imre szobrát nemrég az ötvenes évek hangulatát idéző módon titokban, egy sötét hajnalon elszállították, két hete nekiláttak a tereprendezésnek a Vértanúk terén, a Kossuth tér és a Parlament tőszomszédságában, hogy előkészítsék a helyet az 1934-ben Horthyék által felállított emlékmű újraépítéséhez. A Nemzeti Vértanúk Emlékművét annak idején a Tanácsköztársaság áldozataira emlékezve építtették. A második világháború előtti Magyarország hangulatát remekül tükröző szoboravatón 1934. március 18-án maga a kormányzó is részt vett.
A teret mostanra lekerítették építési területként épp ott, ahol korábban folyamatosan turisták fényépezkedtek a Nagy Imre-szobor hídjánál. A kerítésen olvasható adatok szerint a régi-új emlékmű alapját egy állami megbízásokban bővelkedő cég, a KÉSZ Zrt. építheti. Ez a cég már idén is több, milliárdos értéket is meghaladó közpénzes megbízást nyert el többek között Szegeden, Budapesten, és Tatabányán.
Megkerestük a Kossuth tér és környéke felújítását felügyelő Steindl Imre Programot lebonyolító SIP Nonprofit Zrt. vezetőségét, hogy a felújítások költségeiről információt kérjünk. A cég vezérigazgatója, az ősfideszes Wachsler Tamás válaszából kiderül, hogy a Vértanúk Emlékműve szoboralakjainak rekonstrukcióját Elek Imre szobrászművész készíti majd. A Vértanúk tere rekonstrukciója beruházást (a Jászai Mari téren a Nagy Imre-szobor felállításával kapcsolatos rekonstrukcióval együtt, valamint a Vértanúk emlékműve rekonstrukciójával, szobrok nélkül) bruttó 3 milliárd 175 millió forint vissza nem térítendő költségvetési támogatásból valósítják meg.
A Szabad György Irodaház – a Kossuth Lajos tér 6-8 alatti, korábban „MTESZ-ház” néven emlegetett épület építésére a Market Építő Zrt-vel 10 milliárd 683,9 millió forint plusz áfa, a Balassi Bálint u 1-5 alatti „bérház” – új nevén Tisza Lajos Irodaház – átépítésére a Magyar Építő Zrt-vel 2 milliárd 94.3 millió forint plusz áfa vállalkozási díj összegben kötöttek szerződést.
Ezeken felül a SIP Zrt. fogja végezni az Igazságügyi Palota és az Agrárminisztérium rekonstrukcióját, a Nemzeti Összetartozás Emlékhelye létrehozását, s több a “kiemelt nemzeti emlékhellyel” szomszédos épület homlokzati- és tetőidom rekonstrukcióját, de ezek a vezérigazgató tájékoztatása szerint még előkészítés alatt vannak, így összeget nem jelölt meg a várható költségek kapcsán.
A nemzeti emlékezés fenti részköltségeit érdemes összevetni egyéb célokra fordított költségvetési összegekkel: például a tömegek által naponta használt Széll Kálmán tér, a legnagyobb budai közlekedési csomópont felújítására 5,3 milliárd forint jutott 2015-ben.
Ráadásul nemcsak a kiemelt nemzeti emlékhely felújítási keretének kialakításánál nyomták meg a ceruzát, hanem a program működési költsége sem kicsi. Wachsler havi bruttó két és félmillió forintos fizetést kap a Steindl Imre Programot lebonyolító SIP Nonprofit Zrt. vezérigazgatójaként, és ezt még kiegészíti az igazgatósági tagságáért járó havi bruttó 200 ezer forinttal. Külön érdemes kiemelni, hogy több vezető pozíciójú alkalmazott havi fizetése az állami tulajdonú nonprofit SIP Zrt.-nél tavaly óta több százezer forinttal nőtt: a vezérigazgatói fizetés egy év alatt bruttó 600 ezer forinttal, több vezetőé pedig bruttó 300 ezer forintot meghaladó összeggel emelkedett.
Címlapfotó: a szerző felvétele | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/03/27/ropkodnek-a-milliardok-a-kossuth-ter-felujitasanal/ | https://web.archive.org/web/20221127080654/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/03/27/ropkodnek-a-milliardok-a-kossuth-ter-felujitasanal/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ropkodnek-a-milliardok-a-kossuth-ter-felujitasanal | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-03-27 13:51:00 | [] | [
"SIP Nonprofit Zrt."
] | [] | [
"műemlékvédelem",
"átláthatóság",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
48,895 | A NAV is vizsgálta, miért szerződött a sajtófőnöke cégével a Magyar Tenisz Szövetség | Az Átlátszó birtokában lévő dokumentum szerint a NAV már tavaly vizsgálódott a Magyar Tenisz Szövetségnél és az általa igénybe vett alvállalkozó cégeknél. A sportszövetség elnökét és főtitkárát is nyilatkoztatták arról, hogy miért olyan alvállalkozót vettek igénybe versenyszervezésre, amelynek tulajdonosa a Tenisz Szövetség munkavállalója, sajtófőnöke. Ám akkor az adóellenőrzés mindent rendben talált. A nemzetközi teniszversenyek szervezésére alkalmas teniszközpont előkészítésére a sportszövetség helyett mégis a Vasas Sport Clubot jelölte ki a kormány a botrány miatt. | Két érdekkör között kialakult ellentétnek tulajdonítják azt a tenisz szakmai körök ismerői, hogy egy feljelentés nyomán tavaly októberben büntetőeljárás indult hűtlen kezelés gyanúja miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a Magyar Tenisz Szövetség működésével kapcsolatban, illetve törvényességi felügyeleti eljárást rendeltek el az Emberi Erőforrások Minisztérium sportügyekben illetékes államtitkárságán (EMMI).
A feljelentés alapján az Átlátszó megírta, hogy a hatóságokhoz fordulók szerint magáncégek gazdagodtak az állami támogatásból. Az MTSZ ugyanis a versenyekkel kapcsolatos marketing tevékenység elvégzését kiszervezte, és az Open Times Consulting Kft.-re, illetve az Universal Central Europe Kft.-re bízta. A két cég milliárdos bevételre tett szert 2017-ben.
Magáncégek gazdagodnak a Magyar Tenisz Szövetség állami támogatásaiból egy tagszervezet feljelentése szerint
Az elrendelt nyomozásra hivatkozva utasította vissza a megkeresésünket a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) főtitkára, Richter Attila. A sportszövetség működésével, a gyanús gazdasági ügyek miatt kitört botránnyal kapcsolatos kérdéseinkre a szervezet felügyeletét ellátó Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) sem reagált. A birtokunkba került feljelentésben foglaltak igazságtartalmának kiderítésére közérdekű adatigénylésekkel fordultunk a tenisz szövetséghez.
A tagszervezet a feljelentésben felsoroltak alapján úgy gondolta, hogy felmerül a gyanú arra, hogy a szövetség gazdálkodása nem felel meg a jogszabályokban előírtaknak, és az MTSZ-t nagy összegű kár érte azáltal, hogy az illetékes személyek a rájuk bízott vagyonnal nem megfelelően gazdálkodtak.
A NAV az Átlátszónak februárban azt válaszolta, hogy folyamatban lévő ügyről nem hozhat nyilvánosságra részleteket. A tárca pedig több hét után azt közölte, hogy
„az EMMI jelenleg folyamatban lévő ellenőrzést folytat a Magyar Tenisz Szövetségnél, melynek lezárásáig nem áll módunkban információval szolgálni. A tenisz sportágat érintő kormányhatározatok által determináltaknak megfelelő mértékben és ütemezésben történik a támogatás kihelyezése.”
A nyomozással és a belső vizsgálattal egy időben a NAV egy másik ellenőrzést is tartott a tenisz szövetségnél, annak tárgya nem azonos a büntetőeljáráséval, de érintette a szövetségtől kiszervezett feladatokat.
Az elnököt és a főtitkárt is nyilatkoztatták
Az úgynevezett jogkövetési vizsgálatot a NAV Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatósága ÁFA Ellenőrzési Osztálya a gazdasági események valódiságának megállapítására 2018. november 26. és 2019. január 21 között tartotta az MTSZ-nél.
A jegyzőkönyv szerint a vizsgálatot az tette szükségessé, hogy adóellenőrzés volt folyamatban az Open Time Consulting Kft.-nél. És mivel a cég számlákat bocsátott ki 2017 áprilisában és májusában az MTSZ-nek a klubkártya-rendszerről és rendezvényszervezésről bruttó 683 millió forint értékben, így erre az időszakra vonatkozóan a NAV-nál a szövetségre is kíváncsiak voltak.
A dokumentum szerint az MTSZ az ATP Teniszverseny megszervezésére vonatkozó számla adótartalmát nem helyezte levonásba, mivel azokat bruttó elszámolású állami támogatás terhére számolták el. A sportszövetség a verseny megrendezésére külön vállalkozási szerződést kötött a céggel, amely a lebonyolítás költségeinek elszámolására két számlát (előleg és végszámlát) bocsátott ki.
Az elszámolással kapcsolatban a NAV ellenőrei nyilatkoztatták a szövetség elnökét, Szűcs Lajost. Ő 2018. december közepén megadott válaszában azt közölte, hogy az Open Time Consulting alvállalkozói szerződés keretében áll kapcsolatban a szövetséggel. A cég ügyvezetője és tulajdonosa, Tamás Krisztina a szövetség sajtófőnöke.
Arra, hogy miért szervezték ki ezt a munkát és azt miért pont az MTSZ sajtófőnökének cége kapta meg, Szűcs Lajos nem adott választ, mondván, erről a szövetség főtitkára, Richter Attila tud nyilatkozni.
Ami 2019. január 16-án meg is történt. A főtitkár magyarázata az volt, hogy az Open Time Consulting Kft.-nek van megfelelő tudása és kapcsolati rendszere az ATP Teniszverseny megrendezésében. A vállalkozásnak tulajdonosa Tamás Krisztina mellett a férje, Horváth Csaba. Az MTSZ főtitkára hangsúlyozta, hogy a cég nem egy keret elköltését végezte, hanem a kereten belül ajánlatokat és alvállalkozókat keresett, akikkel akkor szerződhetett, ha azt a MTSZ is elfogadta.
Richter Attila hozzátette, hogy Tamás Krisztina a szövetség sajtófőnökeként is el tudta volna végezni a feladatot egy külön stábbal. Ami azt jelenthette, hogy ebben az esetben több embert kellett volna biztosítania az MTSZ-nek a versenyek lebonyolításához, ami valószínűleg plusz pénzbe került volna a szövetségnek. Továbbá az Open Time Consulting igénybe vétele szerinte megkönnyítette az elszámolást az Emberi Erőforrások Minisztériuma felé.
Ez a NAV vizsgálat egyébként végül mindent rendben talált.
Ki gazdálkodhat a szövetség pénzével?
A botrány azután tört ki, hogy a két legsikeresebb teniszező, Fucsovics Márton és Babos Tímea elégedetlenségüknek adtak hangot és kritizálták a szövetséget, majd meg is szakították a kapcsolatot a szervezettel. Fucsovics edzője, edzője, Sávolt Attila a Facebookra kitett nyílt levelében Szűcs Lajost is kemény hangon kritizálta. „Babos Tímea, Fucsovics Márton, Temesvári Andrea, Markovits László, Babos Csaba és jómagam nem az ellenzék vagyunk” – hangsúlyozta Sávolt.
Sávolt a szövetség működésével kapcsolatban összeférhetetlennek tartotta, hogy a tenisz szövetség működésének és gazdálkodásának átvilágítását az a PWC auditor cég végzi, amelynek cégtársa Bársony Farkas, akit a közgyűlésen elnökségi tagnak választottak meg.
A felsoroltak többsége, Temesvári, Babos, Sávolt, Fucsovics és Markovits ott volt azok között, akik – az Index cikke szerint – arra kérték a szövetséget, hogy mondja vissza a jövő évre tervezett női füvespályás WTA-tornát a kormány által támogatott salakpályás verseny megrendezése miatt. Emellett szakmailag is vitatták egy füves torna indokoltságát.
A kritikus hangoknak annyiban lett foganatja, hogy egy kormányhatározat értelmében a Vasas Sport Club kizárólagos szakmai együttműködésével kezdi meg a nagy nemzetközi teniszversenyek megrendezésére alkalmas budapesti teniszközpont előkészítő munkáit. A kormány szakmai partnerként a Vasas SC elnökét, Markovits Lászlót jelölte ki.
A Magyar Közlönyben megjelentek szerint a kormány „Felhívja az emberi erőforrások miniszterét és a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztost, hogy a Vasas Sport Club szakmai együttműködésével készítsenek előterjesztést a nagy nemzetközi teniszversenyek (különösen az ATP World Tour, az ATP Challenger Tour, a WTA és az ITF Pro Circuit tenisztornák) megrendezésére alkalmas teniszközpont létrehozásának szakmai koncepciójára.”
A történtekre rálátó forrásunk szerint a botrány hátterében az áll, hogy a birtokon belül lévő kör mellett mások is oda akartak férni a húsosfazékhoz, a Magyar Tenisz Szövetség kasszájához. A szövetség költségvetése tavaly 2,8 milliárd forint volt.
Címlapfotó: Halász Áron | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/03/27/a-nav-is-vizsgalta-miert-szerzodott-a-sajtofonoke-cegevel-a-magyar-tenisz-szovetseg/ | https://web.archive.org/web/20221128054808/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/03/27/a-nav-is-vizsgalta-miert-szerzodott-a-sajtofonoke-cegevel-a-magyar-tenisz-szovetseg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nav-is-vizsgalta-miert-szerzodott-a-sajtofonoke-cegevel-a-magyar-tenisz-szovetseg | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-03-27 14:00:00 | [
"Tamás Krisztina"
] | [
"Magyar Teniszszövetség (MTSZ)",
"Open Times Consulting Kft.",
"Universal Central Europe Kft."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"sport",
"gazdálkodás",
"nav-vizsgálat"
] | [
"Teniszszövetség botránya"
] |
48,896 | A Brázay-villa helyén szállodát építő vállalkozó fiai által épített apartmanházban vett luxuslakást Polt Péter | A balatonfüredi Brázay-villát lebontó cég, a Bráza Invest Kft. egyik tulajdonosáról, Czigle Jánosról az Átlátszó korábban megírta, hogy a helyi Flamingo hotel tulajdonosa és a Hotel Füred felújítója. A fiai cége, a Czi-Ta Group Kft. pedig azt az apartmanházat építette meg, amelyben Polt Péter legfőbb ügyész és felesége örökpanorámás luxuslakást vettek. | Teljesen lebontották a balatonfüredi Brázay-villát, hogy szállodát építsenek a helyén – írta meg a balatontipp.hu. A kései Bauhaus-stílusú villa a II. világháború után pártüdülőként működött, majd a rendszerváltás után a balatonfüredi önkormányzathoz került.
Az épület 2009-ig helyi védelem alatt állt. A balatontipp.hu cikke szerint a terület hasznosítási lehetőségét a Brázay Invest Kft. nyerte el. Bár voltak tervek a villával kapcsolatban, így az, hogy az időseknek magas színvonalú szolgáltatást nyújtó hálózat része lesz, mégis lerombolták az épületet.
Ezt a balatontipp.hu összefüggésbe hozta azzal, hogy 2019 januárja óta a Brázay Invest több mint 50 százaléka a jászberényi Birgés Tiboré, mellette még tulajdonos az ugyancsak jászberényi Pintér Judit és a füredi Czigle János.
A 444-gyel Balatonfüred polgármestere, Bóka István azt közölte, hogy a terület északi oldalán legalább száz szobás szálloda, déli oldalán villa park valósul meg. A villa lebontásával kapcsolatban pedig azt reagálta, hogy „önkormányzatunk tudomása szerint a jelenleg zajló bontási munkák hatósági engedély nélkül végezhetőek”.
Czigle Jánosról már írt az Átlátszó. A vállalkozó a Czigle-Flamingó Hotel Kft. révén a Flamingo hotel tulajdonosa és egyben a Hotel Füred újjávarázsolója. A szálloda szomszédságában található az az apartmanház, amelyet a Czi-Ta Group Kft., Czigle János fiainak vállalkozása húzott fel.
A két épületrészből álló apartmanház pedig azért érdekes, mert abban Polt Péter legfőbb ügyész és felesége, Polt-Palásthy Marianna 2016-ban megvettek egy „örökpanorámás luxusingatlanként” hirdetett lakást.
Mint beszámoltunk róla, az ingatlannak wellness részlege is van fedett medencével és szaunákkal, valamint pihenőligettel. A sajtóban megjelent hírek szerint a luxuslakásért 70 millió forintot fizettek Polték, de a legfőbb ügyész szerint a vételár jelentősen kevesebb volt.
Cikkünk írásakor, 2016 júliusában Polt Péterék lakótársa volt például Szatmári Zoltán Károly, akinek a Naszálytej-Jásztej-Dunatej cégek mellett az élelmiszer- és a malomiparban vannak érdekeltségei. Szatmári szerepelt a napi.hu „100 leggazdagabb magyart” bemutató összeállításában is.
Az apartmanházban több lakás szerepelt Czigle János Amerikában élő testvérének a nevén, és Czigle János üzlettársa, Birgés Tibor is bevásárolta magát két lakással. Birgésról megírtuk, hogy a jól jövedelmező Ferro-Press Kft. tulajdonosa, és 2012-ben az Év menedzsere lett.
A lakótársak között pár éve ott volt Kisteleki István volt labdarúgó és edző, aki vállalkozása, a ruházat és lábbeli nagykereskedelemben utazó Arena Magyarország Kft. nevére vett lakást az új exkluzív ingatlanban.
Továbbá – a teljesség igénye nélkül – a társaságot színesíti a Simicska Lajos birodalmának fő pilléréhez, a Közgéphez köthető lakástulajdonosok: Dobróka Tamás Mihály, a kis Közgépként is emlegetett HE-Do Kft. tulajdonosa, aki területén, Észak-Magyarországon – a hírek szerint – számíthat a Fidesz regionális igazgatójának, Bíró Márknak a támogatására. Dobróka Tamás több városban nyert el rádiós frekvenciát is.
Fotó: A balatonfüredi apartmanház, amelyben Polt Péter és a neje lakást vettek/Átlátszó | https://atlatszo.hu/2019/03/14/a-brazay-villa-helyen-szallodat-epito-vallalkozo-fiai-altal-epitett-apartmanhazban-vett-luxuslakast-polt-peter-legfobb-ugyesz/ | https://web.archive.org/web/20221130043634/https://atlatszo.hu/2019/03/14/a-brazay-villa-helyen-szallodat-epito-vallalkozo-fiai-altal-epitett-apartmanhazban-vett-luxuslakast-polt-peter-legfobb-ugyesz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-brazay-villa-helyen-szallodat-epito-vallalkozo-fiai-altal-epitett-apartmanhazban-vett-luxuslakast-polt-peter | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-03-26 14:04:00 | [
"Birgés Tibor",
"Czigle János"
] | [
"Bráza Invest kft.",
"Czi-Ta Group Kft."
] | [
"Balatonfüred",
"Veszprém megye"
] | [
"műemlékvédelem",
"háttér",
"klientúra",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
48,897 | Durván csökken a felsőoktatási hallgatók száma Magyarországon 2005 óta | 2005-ben még a teljes magyar népesség 4,2 százaléka, 2016-ban már csak 2,9 százaléka járt felsőfokú képzésre valamilyen főiskolára vagy egyetemre. Grafikonra tettük a KSH vonatkozó adatait. | A magyar kormány október elején jelentette be, hogy 2020-tól nem lesz államilag támogatott hely a Corvinus Egyetemen, de állítólag lesz majd alapítványi ösztöndíj, tehát nem kell mindenkinek fizetnie az oktatásért. Szakmai körökben és a közvéleményben is sokan attól tartanak, hogy a modellt a kormány a teljes felsőoktatásra kiterjeszti majd, bár ezt az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményben cáfolta.
Remélhetőleg tényleg nem lesz fizetős a teljes hazai felsőoktatás, mert a helyzet már most is katasztrofális. Október elején a G7 mutatta be az Eurostat kutatási eredményeit, amelyekből az látszik, hogy az Európai Unióban csak Magyarországon csökkent a diplomások aránya a 25-34 éves fiatal felnőttek körében az elmúlt években.
A téma kapcsán körülnéztünk a KSH adatbázisában, és vizualizáltuk az ott szereplő számokat.
Az első ábra azt mutatja be, hogy 1960 és 2017 között mennyi volt a felsőoktatási hallgatók aránya a teljes népességben. Jól látszik, hogy 1989 után lassan, de fokozatosan nőtt a hallgatók aránya, egészen 2005-ig, azóta pedig folyamatosan csökken. 2005-ben a teljes magyar népesség 4,2 százaléka volt felsőoktatási hallgató, 2016-ban viszont már csak 2,92 százalék volt az arányuk.
Megnéztük a KSH adatbázisában azt is, hogy 2005 és 2017 között miként alakult a felsőoktatási hallgatók száma lakóhelyük szerint. Ezekben az adatokban komoly változások láthatók. Szinte mindenhol csökkent a hallgatók száma, de a keleti megyékben lakó hallgatók száma különösen nagy visszaesést mutat.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például 2005-ben még 15.257 felsőoktatási hallgató volt, de 2017-ben már csak 9.935 volt a számuk. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2005-ben 12.697 felsőoktatási hallgató volt, 2017-ben pedig már csak 9.536 fő járt valamilyen főiskolára vagy egyetemre. Hasonló a helyzet Hajdú-Bihar megyében, ahol 2005-ben még 12.407 hallgató volt, 2017-ben viszont már csak 9.823.
Érdekesség, hogy a budapesti lakhelyű hallgatók száma csökkent a legjobban 12 év alatt: 2005-ben 39.687-en voltak, 2017-ben pedig már csak 31.023-an. A bő nyolcezres visszaesést nem magyarázza az agglomerációba költözés, mert eközben a Pest megyei hallgatók száma csak szűk háromezer fővel nőtt.
Az, hogy mennyire durván visszaesett a felsőoktatási hallgatók száma az elmúlt 12 évben, a megyék teljes népességéhez viszonyított arányukból látszik igazán. Egyedül Pest megye produkált növekedést (14,3%), de az összes többi megye és Budapest is erős visszaesést mutat. Tolna megyében a legdurvább a helyzet: ott 2005 óta 38,55 százalékkal csökkent a felsőoktatási hallgatók aránya.
Az OECD adatai szerint azonban ennek ellenére kismértékben emelkedett a diplomával rendelkezők aránya a magyar lakosság körében: 2005-ben a teljes lakosság 17 százalékának, 2017-ben pedig 24 százalékának volt diplomája. Azonban még így is az Európai Unió rangsorának végén vagyunk. Az uniós listát Nagy-Britannia és Írország vezeti 46-46 százalékkal, a harmadik helyen pedig Finnország áll 44 százaléknyi diplomással. Olaszországban van a legkevesebb diplomás, mindössze a lakosság 19 százalékát teszi ki az arányuk.
Szöveg: Erdélyi Katalin — Adatvizualizáció: Bátorfy Attila
Adatok forrás: KSH, OECD | https://atlatszo.hu/adat/2018/11/11/durvan-csokken-a-felsooktatasi-hallgatok-szama-magyarorszagon-2005-ota/ | https://web.archive.org/web/20230610082145/https://atlatszo.hu/adat/2018/11/11/durvan-csokken-a-felsooktatasi-hallgatok-szama-magyarorszagon-2005-ota/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/durvan-csokken-a-felsooktatasi-hallgatok-szama-magyarorszagon-2005-ota | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-11-11 16:15:00 | [] | [] | [] | [
"oktatás",
"infografika"
] | [] |
48,898 | Ha Ferencvárosban építenél olyat, amit ott tilos, áron te magad írathatod meg az új építési szabályzatot | Ferencváros, bár fideszes vezetés alatt áll, valójában a szélsőséges liberalizmus földje, ahol magáncégek írhatnak nekik kedvező jogszabályokat úgy, hogy fizetnek érte és szerződést is kötnek a dologról - tudta meg a 444. | Ferencváros, bár fideszes vezetés alatt áll, valójában a szélsőséges liberalizmus földje, ahol magáncégek írhatnak nekik kedvező jogszabályokat úgy, hogy fizetnek érte és szerződést is kötnek a dologról - tudta meg a 444.
Pedig nem is nyomozásnak, hanem könnyed röhögcsélésnek indult az egész.
Pár napja kaptam ugyanis pár fotót egy ismerőstől arról, hogy Külső-Ferencvárosban, az Illatos út közelében egy olyan lakóház, pontosabban négy lakószárnyból álló épülettömb épül, aminek a külön-külön is jókora blokkjait egymáshoz irreálisan közel építették. Erről van szó:
Az épület kinézete azért sokkolt sokakat, mert szerkezeteileg kifejezetten hasonlít arra a szűk tíz éve lebontott, hirhedt Illatos úti szegénygettóra, a Dzsumbuj becenevűre, ami innen nem messze állt:
A fotókról - abban a tudatban, hogy ez egy sima lakóház lesz - írtam egy pár soros, viccelődős posztot, amiben a bangkoki betonsikátorokhoz hasonlítottam a pokoli lakhelynek kinéző helyszínt. Ezután viszont érdekesebbnél érdekesebb, és már kicsit sem vicces információk kezdtek befutni.
Először az derült ki, hogy bár az épületre az van kiírva, hogy “lakóingatlan” és tudomásom szerint az építési engedélyt is lakóingatlanra kapta meg a beruházó, ez igazából egyáltalán nem lakóingatlannak, hanem munkásszállónak készül. Méghozzá annak a Bayer Construct nevű építőcégnek a saját munkásszállása lesz, amelyik több más mellett az MTK-pályát felhúzta és az Új Puskás Stadiont is építi.
Aztán azt tudtam meg, hogy a kerületi építési szabályzat ezen a környéken jelenleg nem engedélyezi munkásszálló építését.
De akkor, ha elkészült, hogyan tudják jogszerűen munkásszállóként üzemeltetni? És egyáltalán, hogyan merték elkezdeni úgy az építkezést, hogy tudták, a ház ebben a formában azon a helyen nem is kaphat majd használatbavételi engedélyt?
Erre Baranyi Krisztina független kerületi képviselőtől kaptam meg a választ.
Így írhatják meg a nekik fontos módosítást
Ferencvárosnak az ilyen esetekre - vagyis arra, ha valaki olyan építményt húzna fel, ami a kerület adott részén nem engedélyezett - bejáratott módszere van - mesélte a képviselő. Ha a kerület vezetésének megtetszik egy, az érvényes szabályozás szerint amúgy meg nem építhető projekt, akkor a következőképpen járnak el.
A beruházóval két, semleges, keveset eláruló nevű szerződést kötnek:
Egy úgynevezett “tervezési szerződést”
És egy úgynevezett “településrendezési megállapodást”
Amik szorosan összefüggnek egymással.
A tervezési szerződésben, amit jellemzően a polgármester, a beruházó és egy építésziroda ír alá, arról állapodnak meg, hogy az iroda - a beruházó költségén, kvázi az önkormányzat helyett - megírja azt a KÉSZ-, vagyis Kerületi Építési Szabályzat-módosítást, ami legalizálja, hogy az adott helyen szálló, gyár, iroda vagy bármi olyan épüljön.
Az ezt követő “településrendezési megállapodásban” pedig - amiben az önkormányzat és a beruházó a szerződő felek - utóbbi vállal valamit cserébe azért, hogy az önkormányzat az ő igényei szerinti KÉSZ-módosítást fog megszavazni. Azért használtam a “vállal valamit” kifejezést, mert ebben a szerződésben szerepelhet készpénz, de akár egy, az önkormányzatnak fontos dolog is, mondjuk egy játszótér felépítése is.
Igen fontos, hogy ezekben a megállapodásunkban az önkormányzat tudomásunk szerint nem vállal - nem is vállalhatna - semmiféle garanciát arra, hogy a “tervezési szerződéssel” megrendelt KÉSZ-módosítást a testület ténylegesen meg is fogja szavazni és a szerződések olyan záradékot sem tartalmaznak, hogy az önkormányzatnak nem teljesítés esetén akárcsak a megkapott összeget vissza kéne fizetnie.
A gyakorlat szerint mind a kétfajta szerződést valamikor a beruházási folyamat elején kötik meg. A képviselőtestület pedig - tipikusan hónapokkal később - megszavazza ezt a módosított, a beruházóra szabott KÉSZ-t.
A módosítás ára - vagyis a kettes számú szerződésben vállalt önkéntes juttatás - széles skálán mozoghat, ami eddig 3 és 300 millió forint közötti árakat jelentett a gyakorlatban, mármint akkor, amikor nem “természetben”, azaz építéssel fizettek az építőcégek.
A mi munkásszállónk esetében a "tervezési szerződést" Bácskai János polgármester információnk szerint 2018. december 14-én írta alá a Bayer Constructtal, egy másik beruházóval és egy építészirodával. Ez ilyen esetekben megszokott módon a dokumentum aláírásakor az építkezés már javában zajlott.
Itt álljunk meg egy pillanatra és gondoljuk végig, mi is történik!
Bár az úgynevezett “településrendezési megállapodásokban” egy szó sem esik arról, hogy az önkormányzat mint megrendelő bármit is garantálna, ennek az egész konstrukciónak józanul átgondolva csak akkor van értelme, ha a megrendelő 100 százalékos biztonsággal tudja, hogy a testület garantáltan meg fogja szavazni a KÉSZ neki kedvező módosítását. Hiszen mire a téma a képviselőtestület elé fog kerülni, ő már nemhogy elkezdte az építkezést, projekttől függően százmilliókat vagy milliárdos összeget költve arra, hanem jó eséllyel be is fejezte. Plusz kifizette a formailag teljesen önkéntes felajánlását is.
Senki sem égetne el ennyi pénzt, ha nem tudná tuti biztosan, hogy mi lesz a végeredmény. Ki kockáztatná, hogy ott áll egy kész szállodával/gyárral/stadionnal, amit esetleg nem is kezdhet el használni?
Baranyi Krisztinától azt biztosan tudom, hogy ez a konstrukció sokéves gyakorlat a kerületben. És a végén eddig minden egyes esetben megszavazták a szükséges KÉSZ-módosításokat. Úgyhogy mindig volt valami varázsszer, ami képes volt megoldani a helyzetet.
Na de hogyan biztosítják, hogy a testület a végén jól szavazzon? És mi van, ha homokszem kerül a gépezetbe és mégsem szavazzák meg?
Az ügyben kérdéseket küldtem a beruházónak és a ferencvárosi önkormányzatnak is. Előbbi nem reagált, Ferencváros viszont szerencsére részletes választ adott:
Először is megerősítették, hogy a konstrukció a Baranyi által felvázolt módon működik:
"az Ön által leírt folyamatban a beruházóval és a beruházó által választott tervezővel köt az Önkormányzat háromoldalú szerződést a beruházó költségviselésével, ugyanis KÉSZ megrendelője csak önkormányzat lehet. Jellemzően új KÉSZ-ek készülnek, mert a régi KSZT-k jogi elavultságuk miatt már nem módosíthatók."
Utána tértek rá arra a kérdésemre, hogy "Hogyan vállalhatja be az önkormányzat előre, hogy a képviselőtestület egy későbbi időpontban meg fog szavazni valamit?"
"Az Önkormányzat csak a KÉSZ eljárásának megindítását vállalja, annak eredményessége azonban sok kívülálló tényezőtől is függ, így a szavazás akár a beruházói akarattal ellentétes is lehet."
Hogy pár sorral később azért elismerjék azt, amit korábban már leírtam, vagyis hogy
" az is igaz, hogy az átlátható, kölcsönös előnyökön alapuló ferencvárosi fejlesztések eddig nem kaptak képviselő-testületi elutasítást."
Nagyon jó idegrendszere lehet a Ferencvárosban építkező befektetőknek!
Az önkormányzat ezután részletesebben is elmesélte ennek a szerződéstípusnak a hátterét:
"A beruházói és az önkormányzatok településfejlesztési érdekeinek összehangolása illetve összekapcsolása végett vezette be immár több mint egy évtizeddel ezelőtt az épített környezet alakításáról és védelméből szóló törvény a településrendezési szerződés fogalmát. A törvény rendelkezései szerint az önkormányzatok településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerződést köthetnek az érintett terület tulajdonosával, illetve a területen beruházni szándékozóval. A településrendezési szerződés közigazgatási szerződésnek minősül. Amennyiben a településrendezési szerződés tárgya valamely településrendezési eszköz (például KÉSZ) kidolgozásának beruházó által történő finanszírozása, akkor a törvény alapján az önkormányzat a szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a szükséges településrendezési eljárást a megállapított határidőn belül megindítja, és azt az előírásoknak megfelelően lefolytatja. A településrendezési eszköz jóváhagyására, elfogadására a képviselő-testület értelemszerűen nem vállal (az építési és más törvények alapján nem is vállalhat) kötelezettséget."
Külön hangsúlyozták azt is, hogy
Micsoda környék lesz ez!
A hazai építési konjunktúra, illetve az ezzel párhuzamos munkaerőhiány lehet az oka, hogy csak a Ferencváros azon körzetében, ahol a fenti munkásszálló is épül, 3, egymástól független munkásszálló-projekt indult, amiből az egyik az itt tárgyalt, a másik egy másik magáncégé, a harmadikat meg maga az önkormányzat finanszírozza.
A jelen állapotában bangkoki hangulatot árasztó Bayer Construct-épülettömbnek egyébként nemcsak az előtörténete és a hírhedt Dzsumbujhoz való hasonlósága, hanem a közeljövője is izgalmas. Információnk szerint a munkásoknak nemsokára a zajjal is meg kell küzdeniük. Baranyi elmesélte ugyanis, hogy az aktuális tervek szerint éppen az épület fölött vezethet el a leendő Galvani híd egyik lehajtója. | https://444.hu/2019/03/29/ha-ferencvarosban-epitenel-valami-olyat-amit-ott-tilos-szabott-aron-te-magad-irathatod-meg-az-uj-epitesi-szabalyzatot-amit-a-testulet-meg-is-szavaz-neked | https://web.archive.org/web/20230604201045/https://444.hu/2019/03/29/ha-ferencvarosban-epitenel-valami-olyat-amit-ott-tilos-szabott-aron-te-magad-irathatod-meg-az-uj-epitesi-szabalyzatot-amit-a-testulet-meg-is-szavaz-neked | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ha-ferencvarosban-epitenel-olyat-amit-ott-tilos-aron-te-magad-irathatod-meg-az-uj-epitesi-szabalyzatot | 444 | hungarian-news | 2019-03-29 01:00:00 | [
"Bácskai János"
] | [
"Bayer Construct Zrt.",
"Budapest Főváros IX. kerület Önkormányzata (Ferencváros)"
] | [
"Bp. IX. kerület",
"Budapest"
] | [
"építőipar",
"önkormányzat",
"jogalkotás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
48,899 | Mi sem természetesebb, hogy állami pénzt kap a balmazi futball | Százmillió forintos állami támogatást kap a balmazújvárosi foci, jelent meg a Magyar Közlönyben, amit az Emberi Erőforrások Minisztériumának kell folyósítania. | Százmillió forintos állami támogatást kap a balmazújvárosi foci, jelent meg a Magyar Közlönyben, amit az Emberi Erőforrások Minisztériumának kell folyósítania.
Az előző szezonban még élvonalbeli, idén a másodosztályban a kiesés ellen harcoló klub - hat ponttal jobbak, mint a kieső helyen álló Cegléd - akkora érték, hogy külön pályázatot vagy kérelmet sem kell benyújtania.
Balmazújvárosban nem kis feszültséget okoz a futballklub működése, erről sok cikket írtunk. A legutóbbiban bevallotta a térség országgyűlési képviselője, Tiba István, hogy négymilliárd forintba került eddig.
A kormány egyetért a balmazi sportélet támogatásával, hiszen a sport stratégiai ágazat, és hát egy ilyen patinás, a hazai futballnak számtalan értéket teremtő klub nem maradhat az út szélén.
Ezt a pénzt a "versenysport és olimpiai felkészülés szakmai támogatása" jogcím alatti keretből kell átcsoportosítani.
A Magyar Olimpiai Bizottság egy évben 150 millió állami támogatást kap működésének biztosítására. | https://index.hu/sport/futball/2019/03/30/balmazujvaros_futball_kormany_tamogatas/?fbclid=IwAR2n5KZwI6gVPS5qpmshQPpyu-1qCPaYTKcYQx_djfAP-AyJxYPE3zD3ogU | https://web.archive.org/web/20210510231435/https://index.hu/sport/futball/2019/03/30/balmazujvaros_futball_kormany_tamogatas/?fbclid=IwAR2n5KZwI6gVPS5qpmshQPpyu-1qCPaYTKcYQx_djfAP-AyJxYPE3zD3ogU | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mi-sem-termeszetesebb-hogy-allami-penzt-kap-a-balmazi-futball | Index | hungarian-news | 2019-03-30 11:33:15 | [
"Tiba István"
] | [
"Balmazújvárosi Sport Kft."
] | [
"Balmazújváros",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"támogatás",
"protekció",
"sport",
"klientúra"
] | [] |
48,900 | Körbevezette a médiát Ujhelyi az állítólagos luxusházában | Bejárta a kormányközeli médiát, hogy Ujhelyi Istvánnak, az MSZP európai parlamenti képviselőjének luxusháza van jakuzzival, úszómedencével és kondigépekkel. Valamint arról is cikkeztek, hogy Ujhelyi házát 2008-ban 30-40 millió forint értékben újították fel, és ezt a Szeviép finanszírozta, utóbbit Baranyi Sándorra, a Szeviép volt vezetőjére hivatkozva írták. | Bejárta a kormányközeli médiát, hogy Ujhelyi Istvánnak, az MSZP európai parlamenti képviselőjének luxusháza van jakuzzival, úszómedencével és kondigépekkel. Valamint arról is cikkeztek, hogy Ujhelyi házát 2008-ban 30-40 millió forint értékben újították fel, és ezt a Szeviép finanszírozta, utóbbit Baranyi Sándorra, a Szeviép volt vezetőjére hivatkozva írták.
Ujhelyi szombat délután sajtótájékoztatót tartott szőregi házánál, aminek keretében körbevezette a sajtó munkatársait. Itt többek között azt hangsúlyozta, hogy 30-40 milliót az egész háza nem ér, valamint hogy a házat 2004-ben újították fel, nem 2008-ban. Az eseményről készült videó megtekinthető Ujhelyi Facebook-oldalán.
A videón az látható, ahogy Ujhelyi végigmegy a házáról a kormányközeli médiában megjelent állításokon, és sorra megmutogatja az érintett dolgokat. Ujhelyi azt is elmondja egy ponton, hogy beperel mindenkit, aki a házáról véleménye szerint valótlanságokat állított. A videóval kapcsolatban megkerestük Ujhelyit, aki az Indexnek azt is kategorikusan cáfolta, hogy a Szeviép bármilyen formában finanszírozta volna a felújítást, úgy fogalmazott "egyetlen téglának sincs köze a Szeviéphez a házban." | https://index.hu/belfold/2019/03/30/ujhelyi_haz_kormanymedia/?fbclid=IwAR28c3lX8SccuVH9ZPpZq81rJtHZFRIkn_A_03rjXulm35pPDA8Ppfb5ocA | https://web.archive.org/web/20211126234526/https://index.hu/belfold/2019/03/30/ujhelyi_haz_kormanymedia/?fbclid=IwAR28c3lX8SccuVH9ZPpZq81rJtHZFRIkn_A_03rjXulm35pPDA8Ppfb5ocA | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korbevezette-a-mediat-ujhelyi-az-allitolagos-luxushazaban | Index | hungarian-news | 2019-03-30 16:17:16 | [
"Baranyi Sándor",
"Ujhelyi István"
] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"építőipar",
"visszajuttatás",
"rágalmazás / becsületsértés"
] | [
"Szeviép-ügy"
] |
48,901 | Hajósnak is kiképezték a helyettes államtitkárokat - így mindenki képes például kisebb luxusjachtot is vezetni | Állami pénzből tehetett kishajóvezetői vizsgát az agrártárca több vezető tisztségviselője, noha munkakörükhöz nemigen van szükség motorcsónak-vezetői jogosítványra. | hajózás;
2019-03-28 06:00:00
Hajósnak is kiképezték a helyettes államtitkárokat - így mindenki képes például kisebb luxusjachtot is vezetni
Állami pénzből tehetett kishajóvezetői vizsgát az agrártárca több vezető tisztségviselője, noha munkakörükhöz nemigen van szükség motorcsónak-vezetői jogosítványra.
Miközben a kormány a köztisztviselői létszámcsökkentésre hivatkozva márciusban több kishajózási vizsgaközpontot is bezárt, egy, a Népszavához eljutott dokumentumból kiderült: agrárminisztériumi vezetők - köztük jelenlegi és volt államtitkár-helyettesek – ingyenesen végezhettek el kishajó-vezetői tanfolyamot, sőt, a vizsgadíjukat is a magyar adófizetők állták. Informátorunk szerint az Agilis-Pákász Bt.-vel kötött vállalkozási szerződés alapján ingyen szerezhette meg a hajóvezetői vizsgát Szinay Attila jogi és igazgatási helyettes államtitkár, Ugron Ákos Gábor volt helyettes államtitkár, jelenleg a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatója, de a listán ott találjuk a tárca környezetvédelmi és titkársági referensét is. Megkérdeztük az agrártárcát, vajon milyen keretből finanszírozták a minisztériumi tisztségviselők kishajó-vezetői kiképzését, s milyen jellegű munkakörük teljesítéséhez volt szükség erre a vizsgára, illetve hogy a felsoroltakon túl hány további állami agráralkalmazott kishajóvezetői képzése történt állami pénzből, s közülük hánynak a munkájához szükséges e vizsga, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
Elértük azonban az egyik volt minisztériumi vezető tisztségviselőt, aki szintén rajta van a listán, de már nem dolgozik a tárcánál. Ő elismerte: valóban az állam fizette a tanfolyami és vizsgadíját, de ezt azzal magyarázta, hogy annak idején ő felelt a halőrök munkájáért, s mivel a halőröknek is kellett ilyen vizsgát tenniük, így természetesnek tűnt, hogy őt is „beiskolázzák”. Hozzátette: távozásakor nem merült fel, hogy a tanfolyam díját vissza kellene fizetnie, de – közölte – ha érkezett volna ilyen kérés, akkor természetesen visszafizeti a díjat. Egy másik forrásunk emlékeztetett: egy ilyen jogosítvánnyal nemcsak halőri motorcsónakot, de akár kisebb jachtot is lehet vezetni, így egy ilyen papír ilyen járműveket használó körökben is jól jöhet, pláne, ha annak megszerzését az állam fizeti.
Arról, hogy mennyibe kerül egy kishajóvezetői tanfolyam és vizsga, különféle adatokat találtunk. Egy kelet-magyarországi cég 65 ezer forintér hirdetett kurzust, és közel negyvenezer forintra taksálta a vizsgadíjat, ami mellé különféle dokumentumokra és orvosi vizsgákra további 30 ezer forintot is beszednek. Az állami alkalmazottakat képző Agilis-Pákász Bt. ennek több mint duplájáért vállalta a kiképzést: őket ugyan a megadott telefonszámukon nem sikerült elérnünk, de az interneten fellehető egy, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóságával kötött szerződésük, amely szerint 840 ezer forintért vállalták el három igazgatósági alkalmazott kiképzését, vizsgadíjjal együtt: náluk tehát fejenként 280 ezer forintot kóstált egy ilyen vizsga megszerzése. Ugyancsak ebben a dokumentumban olvasható, hogy a megbízó nemzeti park e munkák elvégzésére támogatói szerződést kötött a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, a munkák pénzügyi fedezete pedig uniós pályázati támogatásból biztosított. | https://nepszava.hu/3030543_hajosnak-is-kikepeztek-a-helyettes-allamtitkarokat-igy-mindenki-kepes-peldaul-kisebb-luxusjachtot-is-vezetni | https://web.archive.org/web/20220808014641/https://nepszava.hu/3030543_hajosnak-is-kikepeztek-a-helyettes-allamtitkarokat-igy-mindenki-kepes-peldaul-kisebb-luxusjachtot-is-vezetni | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hajosnak-is-kikepeztek-a-helyettes-allamtitkarokat-igy-mindenki-kepes-peldaul-kisebb-luxusjachtot-is-vezetni | Népszava | hungarian-news | 2019-03-28 07:00:00 | [] | [
"Agilis-Pákász Bt.",
"Agrárminisztérium"
] | [] | [
"oktatás",
"hajózás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,902 | „Előre nem látható körülmények”: 912 millióval drágult a múzeum szerződése | Két tételben módosították a megállapodást, amivel a múzeum műtárgyait tároló Museum Complex Kft. járt jól. | tárolás;Iparművészeti Múzeum;telephely;
2019-03-29 12:33:30
„Előre nem látható körülmények”: 912 millióval drágult a múzeum szerződése
Két tételben módosították a megállapodást, amivel a múzeum műtárgyait tároló Museum Complex Kft. járt jól.
Pár napon belül két olyan módosítás is megjelent az uniós Közbeszerzési Értesítőben, ami jócskán megdrágította a felújítás alatt álló Iparművészeti Múzeum tárolási szerződését.
Az 2017 decemberében aláírt, és eredetileg idén márciusig érvényes szerződést a Museum Complex Kft. -vel kötötte az IMM, a cég akkor 1,35 milliárd forintért vállalta, hogy a munkálatok idejére megóvja a múzeumi gyűjteményt Jászberényi úti 55. szám alatti telephelyén.
Elhúzódó felújítás, „meglepetés műtárgyak” emelik az árat
A szerződés tavaly májusban azonban 1,79 milliárd forintra drágult, igaz, erről csak idén március 25-én jelent meg a hivatalos értesítés. A módosítást előre nem látható okkal – az Iparművészeti elhúzódó rekonstrukciójával – magyarázták, ami miatt egy évvel kellett meghosszabbítani a szolgáltatás időtartamát.
A következő módosítás már idén februárban történt, és pénteken hozta az uniós lap: ezúttal már 2,27 milliárd forintra nőtt a letéti szerződés értéke. A drágulás oka ezúttal az volt, hogy sok „meglepetéstétel” került elő a múzeum lezárt raktáraiból, szekrényeiből, és ezeket a leltári szám nélküli műtárgyakat is el kell helyezni valahol. Mivel pedigf az IMM restaurátorrészlege és leltári osztálya is ideiglenesen a Museum Complex telephelyére költözött, ide viszik át a most megtalált tárgyakat is, amihez új helyszínt építenek.
Mihez képest eredeti?
A szerződés bájos kitétele, hogy „tényleges szolgáltatási díj nem változik, csak a csomagolások, szállítások megemelkedett tételszámmal arányos díja emelkedik, illetőleg egy egyszeri kiépítési többletköltség jelenik meg módosításként jelen okirathoz mellékelten csatolt Költségvetés alapján”
Az is trükkös megállapításnak tűnik a dokumentumban, hogy „a módosítás során felmerült ellenérték növekedés nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50 %-át”. Ez ugyanis csak akkor igaz, hogy ha az egyszer már módosított szerződést tekintjük „eredetinek” – a 2017 decemberében kötött megállapodáshoz képest ugyanis bőven az 50 százalék felett tart a drágulás.
Jól hoz a irodaköltöztetés is | https://nepszava.hu/3030746_elore-nem-lathato-korulmenyek-912-millioval-dragult-a-muzeum-szerzodese | https://web.archive.org/web/20210126151836/https://nepszava.hu/3030746_elore-nem-lathato-korulmenyek-912-millioval-dragult-a-muzeum-szerzodese | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/belore-nem-lathato-korulmenyekr-912-millioval-dragult-a-muzeum-szerzodese | Népszava | hungarian-news | 2019-03-29 14:07:00 | [] | [
"Iparművészeti Múzeum",
"Museum Complex Kft."
] | [] | [
"fuvarozás - logisztika",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,903 | Orbán Viktor betesz az ötödik leggazdagabb magyarnak | Hivatalosan persze egy általános törvénymódosításról van szó, csakhogy a változás épp a 220 milliárdos vagyonnal rendelkező Bige Lászlót érinti hátrányosan. | Nitrogénművek Zrt.;Bige László;
2019-03-26 06:30:00
Orbán Viktor betesz az ötödik leggazdagabb magyarnak
Hivatalosan persze egy általános törvénymódosításról van szó, csakhogy a változás épp a 220 milliárdos vagyonnal rendelkező Bige Lászlót érinti hátrányosan.
Több milliárd forinttal csökkenti a Bige László érdekkörébe tartozó Nitrogénművek nyereségét a parlament előtt fekvő „klímapolitikai” törvényjavaslat egy pontja – tudtuk meg piaci forrásokból. A kormány által beterjesztett tervezet egy pontja ugyanis megszünteti azt a három éves szabályt, miszerint a vegyipari cégeknek az általuk vásárolt gáz után nem kell megfizetniük az amúgy az összes lakosságon kívüli fogyasztóra terhelt stratégiai tárolási díjat. Tordai Bence a Párbeszéd részéről a javaslat múlt heti általános vitáján a kiegészítést egyenesen úgy értelmezte, hogy a kormánynak „útban van Bige László”.
„Ez a törvénymódosítás nem szól másról, mint hogy ezt az egyetlen érintettet megint jól megszorongassák pénzügyi, jogalkotási eszközökkel, és minél keményebb nyomás alá helyezzék annak érdekében, hogy ő is áron alul átadja a birodalmát valamely erre kijelölt Fidesz-közeli oligarchának" – fogalmazott az ellenzéki honatya. Eme sejtéshez csatlakozva Tóbiás József, az MSZP vezérszónoka példákkal is alátámasztotta, hogy három évvel ezelőtt a kormány, illetve a Fidesz-KDNP képviselői – amúgy az ellenzékkel karöltve – kifejezetten támogatták, hogy a vegyiparnak ezt a díjat ne kelljen befizetnie. Ennek megfelelően az MSZP nem is támogatja a jelenlegi módosítást.
Az előterjesztőt képviselő Kaderják Péter, az innovációs és technológiai tárca energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára a feltételezést visszautasította, mégpedig ama érveléssel, hogy ebben az esetben már 2016-ban sem hozták volna helyzetbe Bige László cégét, a Nitrogénműveket. (Kétségtelen: Bige László már vagy egy évtizede összekülönbözött az Orbán-kormányhoz közel álló Csányi Sándor bankvezérrel. Az elmúlt évek során számos jel utalt arra, hogy többen szeretnék, ha megválna százmilliárdos értékűre tett műtrágyagyárától. Így tavaly például környezetszennyezés gyanúja miatt a rendőrség razziázott Bige László szolnoki vegyi üzemében.)
Jelenleg milliárdokat takarít meg a Nitrogénművek a tárolási díj visszaigénylésével, mivel évi félmilliárd köbméteres gázfogyasztásával az ország legnagyobb ipari felhasználója – tudtuk meg a társaság környezetéből. Árat értelemszerűen nem emelhetnek, hisz a külföldről behozott műtrágya se lesz drágább. Tovább rontja helyzetüket, hogy Romániában hamarosan árplafont szabnak az ipari gázárnak, ezzel segítve az ottani termelést. A Fidesz-KDNP mozgatórugóiról nem kívántak találgatásokba bocsátkozni, de leszögezték: a Nitrogénművek fejlesztéseik révén továbbra is stabil és nem eladó.
Ha nem is ekkora mértékben, de az intézkedés kedvezőtlenül érinti a Borsodchemet, illetve kisebb mértékben - a Csányi Sándor alelnökölte - Molt is.
Kaderják Péter azzal indokolta a lépés szükségességét, hogy így több bevételhez jut a stratégiai gáztárolásért felelős Magyar Szénhidrogén-készletezési Szövetség. Ennek révén pedig rezsiemelés nélkül 200-450 millió köbéterrel növelhetik a jelenleg 1,2 milliárd köbméterre rúgó stratégiai gázkészletet. A törvénytervezet egyéb pontjai kapcsán az ellenzéki képviselők élesen bírálták a kormány klímapolitikáját, amit Kaderják Péter védelmébe vett. | https://nepszava.hu/3030248_orban-viktor-betesz-az-otodik-leggazdagabb-magyarnak | https://web.archive.org/web/20221011101333/https://nepszava.hu/3030248_orban-viktor-betesz-az-otodik-leggazdagabb-magyarnak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-viktor-betesz-az-otodik-leggazdagabb-magyarnak | Népszava | hungarian-news | 2019-03-26 07:30:00 | [
"Bige László",
"Kaderják Péter"
] | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Nitrogénművek Zrt."
] | [] | [
"vegyipar",
"jogalkotás",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
48,904 | Több ezer hektár vadászterületet igényelt a Semjén Zsoltot kitüntető Safari Club elnöke | Tagtársai szerint a Safari Club Egyesület nevében, de annak felhatalmazása nélkül igényelt vadászterületet az állami Gemenc Zrt.-től az egyesület elnöke, Halmágyi-Takács István, aki nemrég azzal került be a hírekbe, hogy az I. kerületben lévő 165 négyzetméteres önkormányzati bérlakásáért 64 ezer forintot fizet havonta. A Halmágyi-Takács által elnökölt egyesület vezetőségi tagjai lemondásra és kilépésre szólították fel az elnököt, aki egyes vélemények szerint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez fűződő jó kapcsolatára támaszkodhatott a magánakció során. | Tagtársai szerint a Safari Club Egyesület nevében, de annak felhatalmazása nélkül igényelt vadászterületet az állami Gemenc Zrt.-től az egyesület elnöke, Halmágyi-Takács István, aki nemrég azzal került be a hírekbe, hogy az I. kerületben lévő 165 négyzetméteres önkormányzati bérlakásáért 64 ezer forintot fizet havonta. A Halmágyi-Takács által elnökölt egyesület vezetőségi tagjai lemondásra és kilépésre szólították fel az elnököt, aki egyes vélemények szerint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez fűződő jó kapcsolatára támaszkodhatott a magánakció során.
Egy olvasónk tudomása szerint kisebb botrányt okozott a Safari Club International Közép-Magyarországi Egyesületben, amikor tavaly év végén kiderült, hogy elnökük, Halmágyi-Takács István az állami Gemenci Erdő- és Vadgazdaság (Gemenc) Zrt.-hez vadászterület iránti igényt jelentett be az egyesület nevében.
Az Átlátszó olvasója szerint az elnök a zrt. 12 ezer hektáron gazdálkodó Hajósi Erdészet területét kérte volna, amelyen található egy értékes vadászház is. Hozzátette: ez a Gemenc Zrt.-nél kiverte a biztosítékot, de az Agrárminisztériumban sem talált támogatásra, még ha Halmágyi-Takács lépése mögött egy befolyásos embert, az ország fővadászaként is emlegetett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest sejtették is.
Ezt követően állítólag Halmágyi-Takács István egy újonnan alapított vadásztársaság, A Fenntartható Vadászatért Vadásztársaság Egyesület nevében adott be újabb igénylést vadászterületre a Gemenc Zrt.-hez, de akkor már "csak" mintegy 4 ezer hektárra.
A történetet a Safari Club szervezési alelnöke, Lakatos Pál az Átlátszónak megerősítette. Azt közölte, hogy Halmágyi-Takács István tavaly novemberi akciójáról nem tudtak. Megjegyezte, azért sem értette a Safari Club nevében vadászterület igénylésére beadott kérelmet, mert az egyesület nem akart vadászterületet szerezni.
Lakatos Pál felháborítónak tartotta azt is, hogy az egyesület elnöke a közgyűlés felhatalmazása nélkül lépett. Hogy Halmágyi-Takács Istvánnak ebben volt-e máshonnan hátszele, az alelnök nem tudta megmondani, de úgy vélte, hogy biztos kell egy magas beosztású patrónus – államtitkár vagy miniszter – ahhoz, hogy egy állami cég vadászterületéből 3 800 hektárt kijelöljenek egy csapatnak.
"Az elnök először tagadta, hogy megigényelte a területet, de aztán elismerte. Most egyébként elválnak az útjaink, mert április 6-án új elnököt és elnökséget választunk, és Halmágyi-Takács István nem indul az elnöki posztért" – tette hozzá Lakatos Pál.
A történtekkel kapcsolatban a Safari Club Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke, Hídvégi Béla is hasonlóan vélekedett. "Nem tudom, hogy mi vagy ki hatalmazta fel őt és a barátait, hogy a Gemenchez forduljon. Engem egyébként nemcsak a tagság tudomása és felhatalmazása nélküli vadászterület igénylés akasztott ki, hanem az is, hogy a lakásbérleti ügyét összemosta az egyesülettel. De ha részletesen szeretné tudni, hogy a Safari Clubban mindez miként zajlott le, akkor beszéljen Boldizsár Balázs alelnökünkkel, aki ügyvéd is" – javasolta Hídvégi Béla.
Boldizsár Balázs, az egyesület külkapcsolatokért felelős alelnöke e-mailben válaszolt kérdéseinkre. Beszámolt arról, hogy "Halmágyi-Takács István vadászterület-igénylésével kapcsolatban több irányból érkezett szóbeli jelzés az egyesület, illetve a vezetőségi tagok felé, az igénybejelentés a kapott információk szerint a Gemenc Zrt. Hajósi Erdészetét érintette. Tudomásom szerint, több tagunk is közvetlenül az ügyben érintett szereplőktől kapott tájékoztatást."
Az alelnök hozzátette, hogy azonnal léptek is. "Az egyesület tiszteletbeli elnöke, és elnökségének többsége tájékoztató levéllel fordult Bitay Márton Örs földügyekért felelős államtitkárhoz és a Gemenc Zrt. vezérigazgatójához. A levél utal a kapott szóbeli tájékoztatások tartalmára és rögzíti, hogy az egyesület nem kíván vadászterületet igényelni, ahhoz forrással nem rendelkezik, továbbá az egyesület elnöke nem rendelkezik a tárgyban felhatalmazással az egyesülettől."
Boldizsár Balázs megjegyezte, hogy az egyesületük nem rendelkezik a vadászterület-bérléshez szükséges anyagiakkal (területbérleti díj, vadkár kifizetése). Az alelnök közölte azt is, hogy "az egyesület elnökségének ülésén (erre és a médiában megjelent lakásügyre hivatkozással) felhívták Halmágyi-Takácsot az elnöki tisztségről történő azonnali lemondásra és az egyesületből történő kilépésre, de az elnök elutasította azt." Arra hivatkozott, hogyha megtenné, azzal elismerné a felelősségét.
Mivel már másodjára hangzik el a lakásügy, elevenítsük fel mi is volt az! A 24.hu közölt februárban cikket arról, hogy a Halmágyi-Takács István a Várnegyedben lévő Országház utcában jutott hozzá egy eredetileg 84 négyzetméteres, majd 165 négyzetméteres területűre növelt bérlakáshoz. Azért az önkormányzat tájékoztatása szerint kevesebb, mint 64 ezer forintot fizet havonta, ami a szociális lakbér összegének felel meg. Egyébként ebbe a bérlakásba van bejegyezve a Safari Club Egyesület is. Ennek egyébként az az oka, hogy az egyesületnek nincs saját irodája. Halmágyi-Takács István azt állította, hogy 5 millió forintot költött az ingatlan bővítésére, ami majd az önkormányzat vagyonát gyarapítja. Azt is mondta, hogy ez a bérleti díj az önkormányzati bérlakások piacán egyáltalán nem számít alacsony összegnek.
Mindenesetre Halmágyi-Takácsnak Istvánnak futja drága vadászatokra. A Safari Club Egyesület honlapján megtalálható galéria tanúsága szerint jávorszarvast és medvét lőtt Észak-Amerikában, Afrikában pedig leterített egy elefántot. Az elnök fotói között akad olyan is, amely szakmai körökben nagy felháborodást váltott ki vadászetikai okok miatt: Halmágyi-Takács ugyanis több esetben átlép az általa lelőtt vadon, ami tiszteletlenségnek számít az áldozattal szemben.
Mint olvasónk epésen megjegyezte, talán éppen a vadászatokra kiadott jelentős összegek miatt van szüksége Halmágyi-Takács Istvánnak olcsó bérlakásra. Egy elefánt lelövése ugyanis információink szerint akár 60 ezer euróba is kerülhet.
Halmágyi-Takács István az Átlátszó megkeresésére tagadta, hogy a Safari Club Egyesület nevében vadászterület-igénylést nyújtott be, azt pedig, hogy A Fenntartható Vadászatért Vadásztársaságnak igényelt-e egy mintegy 4 ezer hektáros területet, nem árulta el. Több kérdésre szóban nem volt hajlandó válaszolni. Azt azonban megígérte, hogy írásos megkeresésünket megnézi, és eldönti, hogy reagál-e rá. Eddig ezt nem tette meg.
Pedig kíváncsiak lettünk volna arra is, miből gazdálkodik Halmágyi-Takács István frissen létrehozott vadásztársasága. A vadászterület fenntartása ugyanis nagyon drága: gondoskodni kell a vadállományról, bérleti díjat kell fizetni.
A Fenntartható Vadászatért Vadásztársaság Egyesületnek, amelyet idén január 4-én jegyeztek be a Veszprém megyei Lovasra, – a civil szervezetek bírósági nyilvántartása szerint – Halmágyi-Takács István az elnöke. A vadásztársaság címén található Halmágyi-Takács István könyvvizsgáló cégének, az Agreement Kft.-nek az egyik fióktelepe. Míg a vállalkozás 2017-ben 84,4 millió forintos árbevételre tett szert, és 32 milliós adózás utáni eredményt könyvelhetett el, addig tavaly 1,1 millió forintos árbevétel mellett 3,3 millió forint veszteséget termelt.
A vadásztársaság neve annyiban érdekes, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2016-ban, Las Vegasban a Safari Club International "Az év nemzetközi törvényhozója díját (International Legislator Award)" kapta meg "a vadvilág megőrzésének előmozdításáért és a fenntartható vadászat szabadságának támogatásáért". Egy évvel korábban pedig személyesen Halmágyi-Takács István tüntette ki Semjén Zsoltot, aki ekkor az egyesület tiszteletbeli tagja lett. Ez is arra utal, amit többen elmondtak az Átlátszónak, hogy a kormány vezető politikusa jó kapcsolatot ápol a Safari Club Egyesület elnökével.
Szerettük volna megtudni a Gemenc Zrt.-től, hogy Halmágyi-Takács István erre a jó kapcsolatra hivatkozva kezdett-e a vadászterület-szerző akciójába, ezért megkeresést küldünk nekik. A Gemenc Zrt. megkeresésünket a felügyeletét ellátó Agrárminisztériumhoz továbbította, ahonnan eddig nem érkezett válasz. Az Agrárminisztériumnál rákérdeztünk arra is, hogy ez az ügy vezetett-e Bitay Márton földügyekért felelős államtitkár felmentéséhez, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre. Próbáltuk elérni Bitay Mártont is, de nem jártunk sikerrel.
Címlapfotó: Semjén Zsolt 2018. március 12-én a Parlamentben fogadta Paul Babazt, a Safari Club International elnökét. Forrás: Semjén Zsolt / Facebook. A cégadatokat az Opten szolgáltatta. | https://atlatszo.hu/2019/04/01/tobb-ezer-hektar-vadaszteruletet-igenyelt-a-semjen-zsoltot-kitunteto-safari-club-elnoke/ | https://web.archive.org/web/20210918011942/https://atlatszo.hu/2019/04/01/tobb-ezer-hektar-vadaszteruletet-igenyelt-a-semjen-zsoltot-kitunteto-safari-club-elnoke/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-ezer-hektar-vadaszteruletet-igenyelt-a-semjen-zsoltot-kitunteto-safari-club-elnoke | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-04-01 12:40:09 | [
"Halmágyi-Takács István",
"Semjén Zsolt"
] | [
"A Fenntartható Vadászatért Vadásztársaság Egyesület",
"Gemenc Zrt.",
"Safari Club Egyesület"
] | [] | [
"protekció",
"engedély",
"vadászat",
"klientúra"
] | [] |
48,905 | Vádemelés előtt az Alstom-ügy, az egykori balliberális döntéshozók megúszhatják a metrókorrupciót | Heteken belül vádat emelhet az Alstom-metrókocsik beszerzésének ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), miután néhány nap múlva letelik a metrókorrupciót érintő nyomozás határideje – tudta meg a PestiSrácok.hu. A nyomozó ügyészek hat személyt vesztegetéssel gyanúsítanak, ám egyikük sem közszereplő, azaz jó eséllyel megúszták a felelősségre vonást azok az egykori politikai döntéshozók, akik az MSZP-SZDSZ-kormányok alatt zajló korrupciós bűncselekmény tényleges haszonélvezői lehettek. | Vádemelés előtt az Alstom-ügy, az egykori balliberális döntéshozók megúszhatják a metrókorrupciót
Heteken belül vádat emelhet az Alstom-metrókocsik beszerzésének ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), miután néhány nap múlva letelik a metrókorrupciót érintő nyomozás határideje – tudta meg a PestiSrácok.hu. A nyomozó ügyészek hat személyt vesztegetéssel gyanúsítanak, ám egyikük sem közszereplő, azaz jó eséllyel megúszták a felelősségre vonást azok az egykori politikai döntéshozók, akik az MSZP-SZDSZ-kormányok alatt zajló korrupciós bűncselekmény tényleges haszonélvezői lehettek.
Néhány hét múlva vádat emelhet a 4-es metróvonalra beszerzett francia Alstom-metrókocsik ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) – értesült a PestiSrácok.hu. A szerelvények beszerzésével összefüggésben még 2011-ben vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozás, amely 2016. szeptember 16-án került a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hatáskörébe. Az ügyészség 2016 októberében hallgatta ki az első gyanúsítottakat, Terner Gézával szemben pedig nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. A férfi állítólag azóta Izraelben bujkál. Az ügyben azután indult vizsgálat, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. Azóta az is kiderült, hogy az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget juttattak a BKV tisztviselőinek, illetve az üzlet megkötésében közreműködő ügynököknek, hogy befolyásolják a Budapesti Közlekedési Vállalatot a francia társaság metrószerelvényeinek megvásárlása érdekében. Igaz, tavaly decemberben egy londoni bíróság bizonyítottság hiányában nem tudta megállapítani a vádlottak bűnösségét.
Jöhet a vádemelés
Az, hogy ez az ügy Magyarországon is vádemeléssel zárul, nem érheti meglepetésként a közvéleményt, hiszen Polt Péter legfőbb ügyész nemrég a Magyar Nemzetnek adott interjúban tért ki arra, hogy szinte biztosra vehető: vádat emelnek az Alstom-ügyben. Értesüléseink szerint ez heteken belül bekövetkezhet, annál is inkább, mert a nyomozás végső határideje, amit már nem lehet meghosszabbítani, április 7-én lejár. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) megkeresésünkre közölte, hogy a vesztegetési botránynak továbbra is hat gyanúsítottja van, ugyanakkor két személy tekintetében elkülönítették és felfüggesztették az eljárást. A főügyészség hangsúlyozta azt is, hogy az érintettek részére „az iratok megismerésének lehetőségét biztosították”.
Politikust nem gyanúsítanak
Az ügyészségi válaszból kiderült az is, hogy egyik gyanúsított sem közszereplő, azaz jó eséllyel megúszták a felelősségre vonást azok az egykori politikai döntéshozók, akik az MSZP-SZDSZ-kormányok alatt zajló korrupciós bűncselekmény tényleges haszonélvezői lehettek. A botrány kirobbanása után Medgyessy Péter volt miniszterelnök neve is előkerült, miután napvilágot látott, hogy családi cégéhez két részletben összesen több, mint 597 ezer euró áramlott az Alstomtól. Borbély Lénárd csepeli polgármester, a metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság volt elnöke pedig arról beszélt korábban portálunknak, hogy Demszky Gábor, Budapest volt vezetője volt az, aki közvetlen utasításokat adott a 4-es metróval kapcsolatos ügyekben. Borbély Lénárd szerint az egész beruházást átszőtte a korrupció. Az Alstom-botránnyal párhuzamosan 2017 februárja óta egy másik – ismeretlen tettes ellen indult –nyomozás is folyamatban van. Ebben az ügyben a 4-es metró beruházásához kapcsolódó építési és tanácsadási szerződéseket, valamint a projektmenedzsmenttel kapcsolatos döntések jogszerűségét vizsgálja a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI). Az OLAF szerint a szabálytalan szerződések a teljes összeg mintegy 60 százalékát, azaz közel 280 milliárd forintot érintenek, és 166,9 milliárd forint az, amit konkrétan elcsalhatott Budapest és az ország akkori, MSZP-SZDSZ-es vezetése. | https://pestisracok.hu/vademeles-elott-az-alstom-ugy-az-egykori-balliberalis-donteshozok-meguszhatjak-a-metrokorrupciot/ | https://web.archive.org/web/20220926033002/https://pestisracok.hu/vademeles-elott-az-alstom-ugy-az-egykori-balliberalis-donteshozok-meguszhatjak-a-metrokorrupciot/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vademeles-elott-az-alstom-ugy-az-egykori-balliberalis-donteshozok-meguszhatjak-a-metrokorrupciot | pestisracok.hu | hungarian-news | 2019-03-31 13:56:00 | [] | [
"Alstom",
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] | [] | [
"vesztegetés"
] | [
"BKV-Alstom metrókocsik",
"Négyes metró"
] |
48,906 | Kétmilliárdos áfacsalás miatt emeltek vádat az MSZP feketekasszájáról beszélő vállalkozó ellen | Az ügyészség a kétmilliárdos áfacsalás ügyében kiadott, név nélküli közleményében azt írta, a több mint fél évtizeddel ezelőtti cselekményeket tartalmazó vádirat lényege, hogy egy cukor- és étolaj-kereskedelemmel foglalkozó cég irányítója annak érdekében, hogy versenyelőnyre tegyen szert és a belföldi termékértékesítése után keletkezett általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét csökkentse, valótlan tartalmú beszerzési számlákat fogadott be, amelyeket adóbevallásaiban szerepeltetett. A vádlott egy társával kizárólag az általános forgalmi adó megfizetésének elkerülése érdekében hozott létre és működtetett fiktív cégláncolatot. A láncolat elején Szlovákiából nettó áron szereztek be cukrot, étolajat, rizst, sajtot, majd az általános forgalmi adó megfizetését elkerülve, több lépcsőben eladták hazai cégeknek. A magyarországi oldalon úgynevezett “eltűnő” – adót nem fizető – cégeket használtak, amelyek papíron továbbszámlázták az árut a láncban hátrébb álló cégeknek. A valódi kereskedő így versenytársainál jelentősen olcsóbban szerezte meg és hozta forgalomba az élelmiszeripari termékeket. Emellett a fiktív számlák alapján az adót is elcsalta, amivel a 2011-2012-ben több mint kétmilliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A Fővárosi Főügyészség nyolc ember ellen nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt. | Kétmilliárdos áfacsalás miatt emeltek vádat az ellen a sokáig Dominikán bujkáló vállalkozó ellen, aki korábban a hatóságoknak elmondta: egy 2010 előtti áfacsalás-sorozat sokáig a szocialisták politikai védelmét élvezte, és a feketepénzek egy része az MSZP pártkasszájába került.
Az ügyészség a kétmilliárdos áfacsalás ügyében kiadott, név nélküli közleményében azt írta: a több, mint fél évtizeddel ezelőtti cselekményeket tartalmazó vádirat lényege, hogy egy cukor- és étolaj-kereskedelemmel foglalkozó cég irányítója annak érdekében, hogy versenyelőnyre tegyen szert és a belföldi termékértékesítése után keletkezett általános forgalmi adófizetési kötelezettségét csökkentse, valótlan tartalmú beszerzési számlákat fogadott be, amelyeket adóbevallásaiban szerepeltetett. A vádlott egy társával kizárólag az általános forgalmi adó megfizetésének elkerülése érdekében hozott létre és működtetett fiktív cégláncolatot. A láncolat elején Szlovákiából nettó áron szereztek be cukrot, étolajat, rizst, sajtot, majd az általános forgalmi adó megfizetését elkerülve, több lépcsőben eladták hazai cégeknek. A magyarországi oldalon úgynevezett “eltűnő” – adót nem fizető – cégeket használtak, amelyek papíron továbbszámlázták az árut a láncban hátrébb álló cégeknek. A valódi kereskedő így versenytársainál jelentősen olcsóbban szerezte meg és hozta forgalomba az élelmiszeripari termékeket. Emellett a fiktív számlák alapján az adót is elcsalta, amivel 2011-2012-ben több, mint kétmilliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A Fővárosi Főügyészség nyolc ember ellen nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt.
A banda irányítóját, F. Attilát tavaly nyáron fogták el Dominikán. A férfit 2015-ben jogerősen emberölés előkészületéért két éves szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla, amely bizonyítottnak látta, hogy F. egy üzleti vita miatt meg akarta öletni volt üzlettársát. A táblabíróság már 2014 októberében döntést hozhatott volna a bűnügyben, ám a vállalkozó diplomáciai mentességre hivatkozott és kijelentette: ő bissau-guineai diplomata. Azóta kiderült: nem szerepel a diplomáciai nyilvántartásban, így semmilyen mentesség nem illeti meg az üzletembert, ezért a többi ügye mellett ez az eljárás is folytatódhatott F. ellen, aki később elfelejtett bevonulni a börtönbe, ezért a bíróság 2015 novemberében belföldi, fél évvel később pedig nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene. Portálunk már akkor megírta, hogy Dominikán bujkálhat, sőt, telefonon sikerült is elérnünk a férfit.
Feketepénzeket fizettek az MSZP-nek?
A férfi neve egy félmilliárdos adócsalási ügyben is felbukkant. Ez az ügy azért is pikáns, mert F. Attila még a nyomozati szakban arról beszélt kihallgatóinak, hogy a több százmilliós áfacsalásra épülő biznisz a balliberális oldal politikai védelmét élvezte, és a haszon harminc százalékát az MSZP-nek kellett leadniuk. F. Attila a 2010 előtti politikai kapcsolatokat akkor is említette, amikor elárulta, hogy bizonyos üzletekből egyszer nagyobb részesedést szeretett volna kérni:
GÁBOR EZT MEGTAGADTA AZZAL, HOGY NEKI ÉS NEKEM, CÉGEINKNEK POLITIKAI VÉDELEM KELL, A KELETKEZŐ HASZON HARMINC SZÁZALÉKÁT NEKIK JUTTATJA EL, A BEFEKTETETT PÉNZ AZ ÖVÉ, ÍGY NEKI NAGYOBB RÉSZESEDÉS JÁR, ÉS NEM TUD NEKEM TÖBBET FIZETNI. A POLITIKAI VÉDELEMMEL KAPCSOLATBAN MEGEMLÍTETTE AZ MSZP-T
– áll F. Attila 2010-es vallomásában, amelyben az is szerepel, hogy a pénz hogyan jut el a párthoz:
AZT, HOGY A PÉNZ HOGYAN JUT EL A CÍMZETTEKHEZ KÉT UTAT EMLÍTETT, AZ EGYIK, HOGY KÖZVETLENÜL Ő VISZI FEL, A MÁSIK, HOGY ALAPÍTVÁNYON KERESZTÜL JUT FEL A HARMINC SZÁZALÉKNYI PÉNZ. ANNYIT MONDOTT MÉG, HOGY A PÉNZT PÉNTEK DÉLUTÁNONKÉNT KELL ELJUTTATNI. IDÉN NYÁRON EGY ALKALOMMAL KÉTMILLIÓ FORINTOT KÉRT TŐLEM, A FENT MEGNEVEZETT POLITIKUS RÉSZÉRE.
Fotó: lokal.hu | https://pestisracok.hu/ketmilliardos-afacsalas-miatt-emeltek-vadat-az-mszp-feketekasszajarol-beszelo-vallalkozo-ellen/?fbclid=IwAR1Pul-d_rIDf4VOZekWRvUcsqnBUngYoZ3Gk2lk_13i-1pmSiFSJs4qyQo | https://web.archive.org/web/20231227041831/https://pestisracok.hu/ketmilliardos-afacsalas-miatt-emeltek-vadat-az-mszp-feketekasszajarol-beszelo-vallalkozo-ellen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ketmilliardos-afacsalas-miatt-emeltek-vadat-az-mszp-feketekasszajarol-beszelo-vallalkozo-ellen | pestisracok.hu | hungarian-news | 2019-04-01 15:25:28 | [] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés"
] | [] |
48,907 | Azbeszt mérgezi Európa legveszélyeztetettebb emlősét | Megdöbbentő fotók és kétségbeesett hangú felhívás jelent meg a Délvidéki Földikutya nevű civil csoport közösségi oldalán. Eszerint a rezervátum közelébe rengeteg építési hulladék került, amelyben veszélyes anyagok is jócskán vannak: többek közt azbesztpala-, üveg-, hungarocell-darabok.
Nemcsak a veszélyes anyagok jelenléte, de maga a hulladéklerakás ténye is felháborítja a földikutyákért aggódó civileket. A 2018-ban az év emlősének választott, talajlakó földikutya rendkívül érzékeny a rezgésekre, így a hulladék lerakása is veszélyezteti a megmaradásukat.
A bajai rezervátumot két évvel ezelőtt hozták létre, ekkor nyilvánította a kormány a 114 hektáros területet fokozottan védetté. A bajai természetvédelmi terület létrehozását hosszú folyamat előzte meg. A délvidéki földikutya veszélyeztetettségére Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó egykori biztoshelyettes már 2015-ös állásfoglalásában felhívta a figyelmet.
Ebben többek között az szerepelt, hogy a kihalás szélén álló földikutyafajnak már csak a Kárpát-medencében, Baja környékén és a Vajdaságban vannak egyedei, kb. 5-600 példány.
A határzár sem tett jót nekik
A szerbiai Vajdaságban lévő földikutya-populáció viszont az akkor épülő határzár miatt veszélybe került.
Ezt megerősített az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség határozata: eszerint a határzár olyan mértékben semmisíti meg, illetve darabolja fel a földikutya életterét, hogy az veszélyeztet a faj fennmaradását. Szabó Marcel ezért is kezdeményezte egy tudományos rezervátum létrehozását Bajánál, ahol 200-270 egyedet figyeltek meg a földikutyák állapotfelmérése során.
A védett terület létrehozásához viszont meg kellett győzni Baja város vezetőit. A földikutya élőhelyek ugyanis egy olyan volt honvédségi területen vannak, melyet a város ipari parkként és napelemerőműként kívánt hasznosítani. Mégis sikerült kompromisszumot kötni, s miután a Kiskunsági Nemzeti Park elkészítette a Bajai Földikutya Rezervátum természetvédelmi kezelési tervét, a Nemzeti Park nem a teljes szektor védettségét kérte. Így a város az ingatlan egy részét gazdasági célokra hasznosíthatja.
A rezervátum felavatásán Zsigó Róbert államtitkár, a térség országgyűlési képviselője és Fercsák Róbert polgármester is örömüknek adtak hangot Baja természeti értékeinek gyarapodása miatt.
Eddig úgy tűnt, hogy a tervbe vett ipari beruházások megvalósítását és a természetvédelem érdekeit sikerül összehangolni. Így a bajai napelemerőmű építését a földikutyák szaporodási ciklusához igazították, számolt be tavaly a folyamatról egy helyi hírportál, a Sugóparti Hírek. A rezervátum határain kívül, a leendő erőmű területén élő földikutyákat, összesen hét példányt a természetvédelmi szakemberek befogták, majd a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága által kijelölt új otthonukba telepítették át.
Kétmillió évig kihúzták, most bajban vannak
A bennszülött fajként kétmillió éve a Kárpát medence területén élő délvidéki földikutya Európa legveszélyeztetettebb emlőse. A szakemberek szerint megmaradási esélyeit növelheti az is, hogy bekerült a Bács-Kiskun megyei Értéktárba, melyet jó esetben az állat „Kiemelkedő nemzeti értékké”, majd hungarikummá nyilvánítása követhet.
Ezek után megdöbbentő, hogy közvetlenül a védett terület határába, a bajai önkormányzat kezelésében lévő területre hordtak nagy mennyiségű veszélyes hulladékot. A szeméthegy a 0378/91-es helyrajzi számú telken található, mely a Baja Vagyon Zrt. honlapja szerint a Bajai Ipari Park hasznosítható területei közé tartozik.
A Délvidéki Földikutya Facebook-oldal ábráján, a Baja Vagyon Zrt. helyszínrajzának és a Kiskunsági Nemzeti Park térképének összevetéséből jól látható, hogy a hulladéklerakónak használt telek közvetlenül a földikutya-élőhelyek közelében található.
A rezervátum terepbejárása során, a földikutyák friss túrásaiban néhány napja üvegcserepeket találtak a civil közösség tagjai. A hulladékban rengeteg kagylóhéj is van, ami arra utal, hogy jelentős mennyiségű, kotort iszap is kerülhetett a területre.
Hatósági intézkedés azonban eddig nem történt az ügyben, ezért megkerestük a bajai polgármestert és a Baja Vagyon Zrt. vezérigazgatóját az ügyben. Levelünkre azonban nem nem kaptunk választ.
A Baján nagy felháborodást kiváltó ügyben a Sikeres Bajáért Egyesület önkormányzati képviselője, Hajdú Miklós is kérdésekkel fordult Fercsák Róbert polgármesterhez, azonnali intézkedést sürgetve a rezervátum mellett lerakott hulladék miatt. Információink szerint a képviselő-testület csütörtöki zárt ülésén téma volt a botrányos ügy. Baja város önkormányzatának honlapján egyelőre azonban csak az a hír szerepel, hogy a testület sürgősséggel napirendre vette az önkormányzati tulajdonban lévő Baja Vagyon Zrt. vezérigazgatója, Zsíros Menyhért visszahívását, s a helyére új vezérigazgatót nevezett ki.
Fotó: Délvidéki Földikutya/Facebook | https://atlatszo.hu/2019/03/29/azbeszt-mergezi-europa-legveszelyeztetettebb-emloset-fokozottan-vedett-terulet-hataraba-hordtak-a-hulladekot-bajanal/ | https://web.archive.org/web/20211023150502/https://orszagszerte.atlatszo.hu/azbeszt-mergezi-europa-legveszelyeztetettebb-emloset-fokozottan-vedett-terulet-hataraba-hordtak-a-hulladekot-bajanal/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/azbeszt-mergezi-europa-legveszelyeztetettebb-emloset | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-03-29 01:00:00 | [] | [] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Baja"
] | [
"környezetkárosítás"
] | [] |
|
48,909 | Európai Parlament: Magyarország úgy működik, mint egy adóparadicsom | Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jelentést fogadott el, amely szerint hét uniós ország, Magyarország mellett Belgium, Ciprus, Írország, Luxemburg, Málta és Hollandia adóparadicsom-szerűen működik, és lehetővé teszi az agresszív adótervezést. | Az EP pénzügyi bűncselekményekkel, adókijátszással és adókikerüléssel foglalkozó különbizottságának jelentését 505 szavazattal, 63 ellenszavazat és 87 tartózkodás mellett fogadta el az EP plenárisa.
A jelentésben tett javaslatok a pénzügyi bűncselekményekkel, adókikerüléssel és adókijátszással foglalkozó uniós rendszer átalakításától kezdve új testületek létrehozásáig terjednek. Az elfogadott ajánlások részletes tervet tartalmaznak az igazságosabb és hatékonyabb adózás elérése érdekében.
A javaslatok között szerepel, hogy az Európai Bizottságnak azonnal hozzá kellene kezdenie egy európai pénzügyi rendőrség és pénzügyi információs egység létrehozásához, és fel kellene állítani egy európai pénzmosás elleni szervezetet. Az ENSZ-en belül létre kellene hozni egy globális adózással foglalkozó testületet.
A jelentéstevők szerint fel kellene számolni az aranyvízum- és aranyútlevél-rendszereket.
Bírálták, hogy Dánia, Finnország, Írország és Svédország elutasítja a digitális szolgáltatások megadóztatását. Sajnálatukat fejezték ki, hogy több európai bank részese volt az orosz, úgynevezett Trojka pénzmosoda-csalásnak. Rosszallásukat fejezték ki, hogy agresszív adótervezése révén Hollandia 11,2 milliárd euró adóbevételtől fosztja meg a többi uniós tagállamot.
Véleményük szerint sokkal jobban kellene védeni a csalásokat felfedő közérdekű bejelentőket és az újságírókat, valamint fel kellene állítani egy uniós alapot az oknyomozó újságírás támogatására.
A különbizottságot 2018. március 1-jén hozták létre az előző öt év, egyebek mellett a Luxleaks, Panama-iratok, Football Leaks folyamatos botrányai nyomán. | https://hvg.hu/gazdasag/20190326_Europai_Parlament_Magyarorszag_ugy_mukodik_mint_egy_adoparadicsom | https://web.archive.org/web/20200924012409/https://hvg.hu/gazdasag/20190326_Europai_Parlament_Magyarorszag_ugy_mukodik_mint_egy_adoparadicsom | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/europai-parlament-magyarorszag-ugy-mukodik-mint-egy-adoparadicsom-1 | HVG | eu-news | 2019-03-26 17:28:00 | [] | [] | [
"Ázsia",
"Belgium",
"Ciprus",
"Európa",
"Hollandia",
"Írország",
"Luxemburg",
"Magyarország",
"Málta"
] | [
"csalás",
"EU",
"antikorrupció",
"adó"
] | [] |
48,910 | A kormány kiállított egy 300 milliárd forintos, biankó csekket | Olyan fejlesztésekre költi 2030-ig a Magyar Turisztikai Ügynökség az öt kiemelt turisztikai fejlesztési térségre kapott állami pénzt, amilyenekre csak akarja. Eddig 300 milliárd odaítéléséről döntött a kormány, de messze még 2030. | A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) gyakorlatilag szabad kezet kapott a kormánytól arra, hogy mihez kezd az öt kiemelt fejlesztési térséggel, illetve az ezekre a térségekre odaítélt magyar állami támogatásokkal – derül ki egy friss kormányhatározatból.
A határozatban azt írják, a 2017-2030 között a kormány döntéseivel biztosított forrásokat az MTÜ „szakmai álláspontja szerinti sorrendben és időrendben” költheti el, bármelyik térség „szakmailag indokolt” további fejlesztéseire, és egyes projekteket akár el is hagyhat. Sőt a kormány felhatalmazza az MTÜ-t, hogy a források „egyéb egyes turisztikai fejlesztések megvalósítása céljából kerüljenek felhasználásra” – vagyis az öt kiemelt térségre kapott pénzt tulajdonképpen arra költik, amire csak „szakmailag indokoltan” akarják.
Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnöknek kezelői megállapodás keretében kell felhatalmaznia az MTÜ-t arra, hogy a pénzeket „egyedi támogatói döntéssel” osztogathassa.
Az öt kiemelt turisztikai fejlesztési térségről öt kormányhatározat rendelkezik, a térségek:
Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térség,
Sopron-Fertő kiemelt turisztikai fejlesztési térség,
Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség kiemelt turisztikai fejlesztési térség,
Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy és Tisza-tó kiemelt turisztikai fejlesztési térség,
Dunakanyar kiemelt turisztikai fejlesztési térség.
Ezekre a kormány az öt határozatban eddig összesen 630 milliárd forintot irányzott elő, amiből 295 milliárd a hazai forrás, ehhez kapott szabad kezet az MTÜ, az uniós források elköltéséhez nem. Viszont a határozat a „2017–2030. években biztosított forrásokról” beszél, szóval az MTÜ azzal a (hazai) pénzzel is szabadon rendelkezhet majd, amit a kormány csak a jövőben ad oda az öt kiemelt régióra (mármint innentől fogva arra, amire az MTÜ el akarja költeni).
Az MTÜ-t 2016-ban hozta létre a kormány a Magyar Turizmus Zrt. átszervezésével. Tanácsadója például Orbán Viktor miniszterelnök lánya, Ráhel, állítólag szabadidejében, fizetés nélkül, és valószínűleg inkább divattal kapcsolatos ügyekben, ha már a barátnője vezeti az MTÜ leányát, a Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt.-t. | https://hvg.hu/kkv/20190326_A_kormany_kiallitott_egy_300_milliard_forintos_bianko_csekket | https://web.archive.org/web/20210118090123/https://hvg.hu/kkv/20190326_A_kormany_kiallitott_egy_300_milliard_forintos_bianko_csekket | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-kiallitott-egy-300-milliard-forintos-bianko-csekket | HVG | hungarian-news | 2019-03-26 17:38:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Ráhel",
"Széles Gábor"
] | [
"Fidesz",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Magyar Turizmus Zrt."
] | [] | [
"pályázat",
"támogatás",
"tanácsadás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"kastély"
] | [] |
48,911 | Imádják a magyar közbeszerzések sztárjai Mészáros Lőrinc horvát focicsapatát | Egymást váltják a magyar, illetve Magyarországon is aktív építőipari cégek az eszéki focicsapat szponzorfalán, amióta Mészáros Lőrinc lett a tulajdonos. Most éppen öt ilyen társaság támogatja az együttest, de az elmúlt szűk három évben további négy cég logója tűnt fel a szponzorok között az NK Osijek honlapján. | Az nem meglepő, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. és a Duna Aszfalt a támogatók között van, előbbi ugyanis a klubtulajdonos Mészáros cége, míg utóbbi a korábbi felcsúti polgármester barátjának és állandó üzlettársának, Szíjj Lászlónak az érdekeltsége. A többi támogató azonban – legalábbis normál piaci körülmények között – furcsa lenne, hasonló profilú cégek ugyanis ritkán támogatnak egy sportcsapatot, és különösen nem pénzeli senki a konkurense együttesét.
A hazai építőiparban azonban – legalábbis ezen a szinten – elég korlátozottan érvényesülnek csak a piaci viszonyok. Az érintett cégeknek a legnagyobb megrendelője az állam, amelyhez Mészáros Lőrinc ezer szállal kötődik, így ezek a vállalatok elég gyakran Mészáros vagy Szíjj érdekeltségeivel közösen nyernek el sokmilliárdos állami megbízásokat.
Az Eszék egyik legkitartóbb szponzora például a Belfry, amely*Korábban TRSZ Kft.-ként. lényegében a tulajdonosváltás óta támogatja a klubot. A cégről korábban sokat nem lehetett tudni, egy éve azonban lapunk megírta, hogy a magyar leányvállalata addig 60 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott, és ezeken az elérhető adatok szerint szinte kizárólag Mészáros Lőrinchez köthető alvállalkozókkal dolgoztak. Ráadásul az osztrák Belfry-nek épp Eszéken van közös cége a Duna Aszfalttal.
A jelenleg is aktív támogatók között ott van még az állami tendereken a Belfry-vel gyakran konzorciumban induló, és a székesfehérvári stadiont is jegyző osztrák Strabag, illetve a felcsúti fiókteleppel is rendelkező, több aréna kialakításában is résztvevő Pharos ’95 Kft. is. Ők azonban csak néhány hónapja tűntek fel a szponzorfalon: a Pharos tavaly év végén, az osztrákok pedig csak 2019 elején*Igaz, a Strabag 2017-ben pár hónapra már megjelent a támogatók között, de aztán hirtelen el is tűnt a listáról..
Ez persze nem jelenti azt, hogy korábban az Osijeknek nélkülöznie kellett volna a magyar, illetve az osztrák építőiparból érkező kunamilliókat. A 190 milliárdos Puskás aréna egyik kivitelezője, a korábban Szíjj érdekeltségébe tartozó Magyar Építő Zrt. logója például a kezdetektől, 2016 augusztusától szerepelt a klub honlapján. Ez egyébként épp az az időszak volt, amikor a Puskás építésére kiírt tender zajlott: a 2016 végén elindított közbeszerzésen 2017 tavaszán hirdettek eredményt, és akkor írták alá a szerződést is.
A Magyar Építő mellett a másik ágazatbeli szponzor ekkor az a WHB csoport volt, amely egy évvel korábban nagyjából 3 milliárd forintért kivásárolta Orbán Viktor miniszterelnök vejét az azóta sok gondot okozó Elios Zrt.-ből. A WHB később a Magyar Építőben is részesedést szerzett (Szíjj Lászlótól), és a két cég ezután a tranzakció után szállt ki az Eszék mögül.
Az NK Osijek szponzorfala most
Sokáig azonban ekkor sem kellett nélkülöznie a magyar építőipari közbeszerzések sztárjait a csapatnak. Előbb a régi Puskást Stadiont bontó Föld Trans 2001 Kft. állt be mögéjük, majd megérkezett a másik nagy osztrák csoport, a Swietelsky is. Előbbi tavaly augusztusban tűnt el a szponzorfalról, míg utóbbi az idén év elején.
Az építőipari szponzoroknak egész biztosan komoly szerepe volt abban, hogy az NK Osijek bevételei kilőttek Mészáros Lőrinc érkezése után. A csapat már 2017-ben is nyolcszor annyi pénzből gazdálkodhatott, mint öt évvel korábban, ám az Eszék nem a horvát, hanem a magyar modellt követi.
A növekedés motorja ugyanis nem a sikeres utánpótlásnevelés és a játékosok eladásából származó bevétel volt, mint a legsikeresebb horvát kluboknál, hanem a szponzori pénzek megugrása. Ilyen forrásból 2017-ben közel 65-ször annyi folyt be, mint egy évvel korábban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBeindult a biznisz Mészáros Lőrinc horvát focicsapatánálRekordigazolással keresett 1,2 millió eurót a leköszönő felcsúti polgármester csapata, de az Eszék még mindig a magyar modell szerint működik. | https://g7.hu/penz/20190401/imadjak-a-magyar-kozbeszerzesek-sztarjai-meszaros-lorinc-horvat-focicsapatat/ | https://web.archive.org/web/20221002193717/https://g7.hu/penz/20190401/imadjak-a-magyar-kozbeszerzesek-sztarjai-meszaros-lorinc-horvat-focicsapatat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/imadjak-a-magyar-kozbeszerzesek-sztarjai-meszaros-lorinc-horvat-focicsapatat | G7 | hungarian-news | 2019-04-01 14:25:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László"
] | [
"Belfry Holding GmbH",
"Belfry PE Kft.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Magyar Építő Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"NK Osijek",
"Pharos ’95 Kft.",
"Strabag",
"Swietelsky Építő Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Európa",
"Horvátország"
] | [
"háttér",
"sport",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
48,912 | Az uniós támogatások fele a NER-cégekhez és két osztrák építőipari vállalathoz vándorol | Az uniós támogatásokból finanszírozott állami megrendelések közel fele megrendelés formájában visszakerül a befizető országokhoz. A szűken kormányközelinek számító cégek 394 milliárdhoz jutottak egyetlen évben. | Nemcsak Magyarországnak, de az osztrák cégeknek is jó üzlet a magyar uniós tagság. Egy teljes év összes uniós közbeszerzését vizsgáltuk át, hogy megtudjuk, kik profitálnak a legtöbbet a 2017-ben már 1239 milliárd forintnyi uniós támogatásokból.
Az összes uniós finanszírozású állami megrendelés 22 százaléka két osztrák cégnél, a Strabagnál és a Swietelskynél kötött ki, a magyar cégek még a beszerzések kétharmadát sem tudták elnyerni. Az is kiderült, hogy a kormányzathoz leginkább kötődő cégek az uniós finanszírozású közbeszerzések közel negyedében taroltak.
Az Európai Unióban minden kormányzatnak az unió hivatalos közbeszerzési értesítőjében, a TED-ben kell meghirdetnie a közbeszerzéseket. Elég összetett a szabályozás, hogy ez a határérték kinek és mikor mekkora, de alapvetően minden 15 millió forint feletti árubeszerzést és 25 millió forint feletti építési beruházást itt is meg kell hirdetni a Közbeszerzési Értesítő mellett. Amíg a magyar közbeszerzési adatbázis nehézkesen kereshető, nem lehet belőle adatokat exportálni, addig az EU rendszerében évente le lehet tölteni a teljes adatbázist, és ezért elemezhető is. Ezt tettük meg az utolsó egyben elérhető évre, 2017-re.
Így sem könnyű feladat, ha azt akarjuk kideríteni, hogy mely cég mekkora összegű megbízáshoz jutott, mert a nagy közbeszerzéseket ma már szinte mindig konzorciumban nyerik el a cégek, azt pedig már nem teszik hozzá, hogy mely cég mekkora értékben részesül ebből. Ezért azzal a feltételezéssel éltünk konzorciumok és együttes ajánlattevők esetében, hogy amennyiben több cég együtt nyert el egy megbízást, a vezetőjük kapta a teljes érték 50 százalékát, a többiek pedig arányosan részesültek a megbízás másik feléből. Ezzel a közelítő feltételezéssel meg tudtuk becsülni, hogy mely vállalatok nyerték a legtöbbet a magyar közbeszerzéseken.
A két legnagyobb nyertes nem is magyar cég: az osztrák, de részben orosz tulajdonban álló Strabag volt a magyar közbeszerzések királya, míg a szintén osztrák Swietelsky zárt a második helyen. A dobogó harmadik helyét a Hídépítő-csoport szerezte meg, az első NER-hez tartozó építőipari cég, a Duna Aszfalt pedig még a dobogóról is lecsúszott. A listánál a két osztrák építőipari cég számos hazai és régiós vállalatát összesítettük, de így tettünk a hazai Hídépítő esetében és más cégcsoportoknál is. Az út- és vasútépítéseknél gyakori konzorciumok miatt ez azonban nem teljesen pontos eredmény, mivel ahogy fentebb írtuk, csak becsülni tudtuk az egyes tagvállalatok részesedését a szerződésekből.
Az uniós finanszírozású toplistán látható, hogy alapvetően építőipari cégek tudtak sokat nyerni, ez a 30 cég pedig az összes beszerzés 78 százalékát kapta meg, tehát nagyon is koncentrált a piac, mert összesen 600-nál is több cég tudott nyerni. Több olyan cég is van, aminek a szakértelme nehezen megkérdőjelezhető a szakterületén – elég itt az amerikai informatikai vállalatokra gondolni. A harmincadik helyen viszont egy olyan tisztázatlan hátterű, a Strabaghoz és Mészáros Lőrinchez, illetve a Strabag korábbi, SZDSZ-hez köthető botrányaiban fontos szerepet játszó Aczél Zoltánhoz kötődő cégcsoport nyerte el, ami szinte a semmiből jött. Korábbi cikkünkben részletesen is bemutattuk a Belfry hátterét, ami a hivatalos cégiratok szerint egy bécsi ügyvéd nevére bejegyzett vállalkozás.
Uniós forrásból, az uniós közbeszerzési határértéket meghaladó összegű szerződésre 1597 milliárd forintot költöttek a megrendelők 2017-ben. Ebben az évben az EU kimutatásai szerint Magyarországnak 1239 milliárd forintnyi támogatást utaltak át. A két összeg eltérésének több oka is van: egyrészt jellemzően 50-85 százalék szokott lenne az uniós támogatás, a fennmaradó részt a magyar adófizetők finanszírozzák. Másrészt a közbeszerzés keretében kiírt beszerzések értéke sokszor több éves szerződésekre vonatkozik, illetve az adott évben korábbi évek szerződéseinek a teljesítését is fizetni kell. A kifizetések eloszlása szerződésenként azonban nem ismert, így a továbbiakban is a 2017-ben kihirdetett eredményeket tudjuk elemezni.
A nyertes cégek mindegyikénél megvizsgáltuk azt is, hogy a végső tulajdonos mely országban található. Nagyon sok olyan főként osztrák, német és francia cég nyer magyar közbeszerzéseken, amelyek hazai leányvállalataikkal indulnak, de végső soron ezek a beszerzések az anyavállalatokat gazdagítják.
Bár szavakban minden magyar kormányzat hitet tesz a hazai kkv-k támogatása mellet, az uniós támogatásból finanszírozott közbeszerzések 39 százalékát nem magyar cégek nyerik el.
Az országok között egyértelműen Ausztria a nyertes, hiszen minden negyedik uniós támogatásra utalt euró az ő zsebükben köt ki. Összesen 21 ország cégei vagy leányvállalatai nyertek a hazai uniós közbeszerzéseken 2017-ben, ezek közül kettő bár európai, de nem EU-tag (Svájc és Norvégia), és több Európán kívül is van (Egyesült Államok, Japán, Szingapúr, Hongkong). A magyar cégek valamivel kevesebb mint ezer milliárd forintot nyertek el, az osztrákok hajszálnyival kevesebb mint 400 milliárdot. Jelentős megbízáshoz még a német és francia cégek jutottak, közel 90 milliárd forint értékben, a többiek együtt már csak 53 milliárdon osztozkodtak.
Azt is megvizsgáltuk, hogy a NER-hez legjobban köthető, Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz kötődő vállalkozások, illetve az általuk bevonzott állandó együttműködő partnerek mekkora megbízáshoz jutottak. 2017-ben az uniós közbeszerzésekből 369 milliárdot kaptak ezek a cégek becslésünk szerint.
Az osztrák Strabag és Swietelsky becslésünk szerint 2017-ben a NER-rel egy súlycsoportba került, hiszen közel azonos nagyságrendű megbízást kaphatott, mint a hazai politikai elit által favorizált cégek.
A jelenség egyik fő oka, hogy uniós pénzből rengeteg infrastruktúrafejlesztési projekt zajlik. Azt korábban is bemutattuk, hogy ez a két cég tarol a magyar kivitelezéseken, de nyomasztó a fölényük a teljes uniós támogatásokon belül is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros vagy Simicska? Ugyan, az osztrákok szakítják a legnagyobbat a magyar út- és vasútépítésekenTíz év tízezer szerződését néztük át a legnagyobb magyar közpénzszivattyú, az út- és vasútépítések világából. Kevesek vittek nagyon sokat.
A hazai uniós közbeszerzési piac 2017-ben nagyon polarizált volt: a beszerzések közel negyede a NER-cégekhez, másik hasonló szelete két osztrák céghez került, míg félezernél is többen osztozkodtak a maradék 50 százalékon.
Azt is megnéztük, hogy a 2017-es uniós büdzsébe mely ország mekkora összeget fizetett be, és mely ország hogyan részesedett a hazánknak kifizetett uniós támogatásokból. Ez bár egy picit almát körtével összehasonlítás – hiszen a befizetés közpénz, míg a cég által elnyert közbeszerzésen magáncégek dolgoznak – mégis közelebb juthatunk hozzá, ki hogyan jár a magyarországi projektek finanszírozásával.
Ausztria tűnik a magyar uniós tagság legnagyobb nyertesének, hiszen az országnak 29 milliárd forintnyi összeget kellett az EU-nak utalnia, ami a magyar uniós programokra jutott, cégeik viszont 394 milliárd forintnyi megbízást nyertek el. Ha ennek csak a 7 százaléka visszakerül bérek, nyereség útján az országba, már akkor jó üzletet kötöttek.
Elemzésünkből az is jól látható, hogy az uniós támogatások nem csak annak az országnak fontosak, amelyik kapja. Számos más tagország cégei is érdekeltek benne. Ráadásul csak azt vizsgáltuk, hogy milyen tulajdonú cégek nyerték el a támogatásokat. Ha azt is lehetne tudni, hogy a magyar cégek milyen alapanyagokkal dolgoznak, akkor még inkább azt lehetne kimutatni, hogy az uniós támogatások nagyobb része a centrum országokba folyik végső soron vissza.
Ha például egy magyar cég nyer el egy autópálya építést, akkor jó eséllyel ehhez német teherautót, aszfalt finishert fog vásárolni, de egy gyárbővítésnél is a nyugati cégek termelő berendezéseit szokták leginkább a cégek megvenni. Az informatika az a terület, ahol sok magyar cég jut megbízáshoz, és ott nem is a termék, hanem a hozzáadott érték, a munka és a bérköltség adja a kiadások többségét. Talán mindezeknek is szerepe lehet abban, hogy az uniós támogatások java része gépigényes infrastruktúrafejlesztésre, gépbeszerzésre használható fel. De abból a szempontból is lényeges, hogy a hazai uniós tagság, a támogatási források nemcsak Magyarországnak fontosak, hanem a nyugati cégek keresletének ösztönzése szempontjából is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz uniós támogatás jó része visszafolyik nyugatra, mégis elkényelmesíti a magyar cégeketBemutatunk egy egyszerű példát arra, miért nem ösztönzi a jelenlegi támogatási rendszer, hogy a pénzből nálunk is innováció legyen. | https://g7.hu/kozelet/20190401/az-unios-tamogatasok-fele-a-ner-cegekhez-es-ket-osztrak-epitoipari-vallalathoz-vandorol/ | https://web.archive.org/web/20230322212455/https://g7.hu/kozelet/20190401/az-unios-tamogatasok-fele-a-ner-cegekhez-es-ket-osztrak-epitoipari-vallalathoz-vandorol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-unios-tamogatasok-fele-a-ner-cegekhez-es-ket-osztrak-epitoipari-vallalathoz-vandorol | G7 | hungarian-news | 2019-04-01 14:36:00 | [
"Aczél Zoltán",
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László"
] | [
"Belfry PE Kft.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Strabag"
] | [
"Ausztria",
"Európa"
] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"támogatás",
"EU",
"építőipar",
"vasút",
"klientúra"
] | [] |
48,913 | Nehezen kerülheted el Mészáros Lőrinc pénzgyárát, ha vonatra szállsz | Az R-Kord Kft. 124 milliárd forintos aktuális szerződésállománya az ország vasúthálózatának nagy részét lefedi. | Pár napja számolt be arról a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó R-Kord Kft. tőzsdei anyavállalata, hogy a cég teljesítés alatt lévő szerződésállománya közel 124 milliárd forintra nőtt. Mivel az R-Kord vasútfejlesztésekben utazik, ahol állami szereplők a megrendelők, ezért a közbeszerzések alapján jó eséllyel össze lehet gyűjteni az összes megbízását.
Ezt meg is tettük, a táblázatos összefoglaló mellett térképre vittük, hol dolgozik jelenleg az ország második leggazdagabb emberének egyik legfontosabb cége. Szemmel láthatóan a magyar vasúthálózat igen jelentős részén, ha csak a fővonalakat nézzük, akkor könnyebb felsorolni azokat, ahol nem érdekelt az R-Kord*Budapest-Szolnok és -Püspökladány, illetve -Lőkösháza; Budapest-Székesfehérvár, Budapest-Hegyeshalom/Rajka, Győr-Celldömölk-Bajánsenye, Sopron-Szombathely-Szentgotthárd.
Ennek elsősorban az az oka, hogy az iCell Mobilsoft Zrt.-vel közösen az R-Kord építi ki a vasúti rádiókommunikációs rendszer második ütemét (GSM-R II.) 2255 kilométeren közel 59 milliárd forintért. A térképen ezt mutatják a piros vasútvonalak.
A piktogramok az egyéb munkákat jelölik, amelyek összességében még nagyobb volument képviselnek. Igaz, ezek jó részénél az R-Kord konzorciumi tag, azaz másokkal kell osztoznia a bevételen. Csak Újszász állomás biztosítóberendezésének megújítását, a Porpác-Csorna vasúton a kábelek cseréjét, valamint a Budapest-Esztergom vonalon a kiegészítő biztosítóberendezései munkákat végzi egymaga a cég.
Azt a tőzsdei tájékoztatásból tudjuk, hogy jelenleg mekkora az R-Kord szerződésállománya, ugyanakkor ennek a pénznek egy része alvállalkozókhoz kerül. A legnagyobb falatnál, a Püspökladány-Ebes vasútnál például akár 65 százalék is lehet az alvállalkozói teljesítés aránya.
Ez persze nem meglepő abból a szempontból, hogy itt nemcsak a pályát kell korszerűsíteni, hanem a biztosítóberendezés tervezése és kivitelezése is a feladat része. Ilyesmivel pedig – a feladat bonyolultsága, a magas műszaki követelmények miatt – az egész világon mindössze néhány vállalat foglalkozik. Magyarországon például hosszú ideje kétszereplős ez a piac, az ilyen feladatokat vagy a német Siemens, vagy a francia Thales kapta. Itt sem arról van szó, hogy Mészáros Lőrinc cége műszakilag felnőtt volna ezek mellé, a Thalest alvállalkozóként találhatjuk meg a projektben.
Az eddig nem érintett esetekben az R-Kordot is magában foglaló konzorcium
Csorna állomáson felsővezetéki munkákat végez (erre két közbeszerzés is vonatkozik),
Ebes és Debrecen között átépíti a vasútvonalat,
Dombóvár és Pusztaszabolcs között a központi forgalomirányítást építi ki,
Szabadbattyán és Balatonfüred között korszerűsít és villamosít,
Érd és Érd alsó között pedig vágányt és kapcsolódó létesítményeket épít.
Ez utóbbival kapcsolatban épp a napokban közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., hogy április 10. és 15. között éjszakai munkavégzésre kell számítani. „Az előkészítő munkálatok része a földmegtámasztás, amelynek az elvégzéséhez a vasúti felsővezeték feszültségmentesítése szükséges. A munkálatokra emiatt csak éjszaka kerülhet sor” – írta a NIF.
A fejlesztés részeként megépül az Érd – Érd alsó állomás közötti összekötő vágány, amely közvetlen kapcsolatot létesít a székesfehérvári és a pusztaszabolcsi vonalak között. Ez jelentős többletkapacitást eredményez a mai állapothoz képest. A projekt keretében új vasútvonal létesül 1355 méter hosszan, továbbá új felsővezeték, távközlési hálózat, vonatbefolyásoló- és biztosítóberendezések, illetve híd épül.
A fentiek mellett vannak olyan projektek is, ahol az R-Kord alvállalkozóként érdekelt. Ezeket a Közbeszerzési Értesítő alapján nem lehet követni, de a Hitelbiztosítéki nyilvántartás alapján találtunk három olyat, ahol biztosan érdekelt a vállalat. Ezek közül a Rákos-Hatvan, valamint a Kelenföld-Százhalombatta projekteknél a vasútvonalak korszerűsítése zajlik, Szeged és Hódmezővásárhely között pedig a tram-train (vonat-villamos vegyes üzemű közlekedés) megvalósításban vesz részt az R-Kord. Az ugyanakkor nem derül ki, hogy alvállalkozóként mennyit kaszál ezeken a munkákon.
Összességében mindenesetre szárnyal a cég, mióta 2013-ban Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került. A következő négy év során forgalma körülbelül a 44-szeresére, nyeresége pedig a 125-szörösére emelkedett. Ezzel már a Mészáros-birodalom egyik legfontosabb profitcentrumának számít, és nem lenne meglepő, ha a menetelés tavaly is folytatódott volna. De még körülbelül két hónapot kell várni arra, hogy ez kiderüljön. | https://g7.hu/vallalat/20190402/nehezen-kerulheted-el-meszaros-lorinc-penzgyarat-ha-vonatra-szallsz/ | https://web.archive.org/web/20230602161914/https://g7.hu/vallalat/20190402/nehezen-kerulheted-el-meszaros-lorinc-penzgyarat-ha-vonatra-szallsz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/nehezen-kerulheted-el-meszaros-lorinc-penzgyarat-ha-vonatra-szallsz | G7 | eu-news | 2019-04-02 14:42:35 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"R-Kord Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"vasút",
"klientúra"
] | [] |
48,914 | Megvan a döntés: eladják a Bálnát az államnak | Döntött a Fővárosi Közgyűlés a Bálna eladásáról, 11,2 milliárdért cserél gazdát az épület. | Megvan a döntés: eladják a Bálnát az államnak
Döntött a Fővárosi Közgyűlés a Bálna eladásáról, 11,2 milliárdért cserél gazdát az épület.
Eladja a Bálna Budapest Kereskedelmi és Kulturális Központot az államnak a fővárosi önkormányzat.
A Fővárosi Közgyűlés szerdán 18 igennel, 9 nem ellenében támogatta a Bálna eladását.
A testület a Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztés elfogadásával úgy döntött: elfogadja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. február 28-ai előzetes ajánlatát.
Így nettó 11 milliárd 223 millió 970 ezer forintért eladja az államnak a Bálna kulturális központot, valamint a vele funkcionálisan egységet képviselő ingóságokat. | https://hvg.hu/ingatlan/20190327_Megvan_a_dontes_eladjak_a_Balnat_az_allamnak | https://web.archive.org/web/20190903110708/https://hvg.hu/ingatlan/20190327_Megvan_a_dontes_eladjak_a_Balnat_az_allamnak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megvan-a-dontes-eladjak-a-balnat-az-allamnak | HVG | hungarian-news | 2019-03-27 12:25:00 | [] | [] | [] | [
"ingatlan",
"ítélet/döntés",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"CET (Bálna)"
] |
48,915 | Hatósági felügyelet alá helyezhették Romániában Laura Codruta Kövesit | Hatósági felügyelet alá helyezték Romániában egy ellene indított bűnvádi eljárás keretében Laura Codruta Kövesit, megtiltva számára az ország elhagyását - jelentették ügyészségi értesüléseikre hivatkozva a román hírügynökségek. | Hatósági felügyelet alá helyezték Romániában egy ellene indított bűnvádi eljárás keretében Laura Codruta Kövesit, megtiltva számára az ország elhagyását - jelentették ügyészségi értesüléseikre hivatkozva a román hírügynökségek.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) volt vezetőjét gyanúsítottként hallgatták ki csütörtökön a romániai igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészségen (SIIJ). Távozásakor Kövesi nem erősítette meg a hatósági felügyelet elrendeléséről szóló médiaértesülést, csak annyit közölt: megtiltották számára, hogy ügyéről a sajtóval kommunikáljon.
Kövesi megalapozatlan lejáratási kísérletnek nevezte az ellene indított eljárásokat, amelyekkel szerinte meg akarják akadályozni európai főügyészi kinevezését.
Az Európai Parlament március elején választotta meg Laura Kövesit hivatalos jelöltjének az európai főügyészi tisztségre. Az EP illetékes bizottsága a három bennmaradt jelölt meghallgatása után Kövesit találta legalkalmasabbnak a posztra. Az ügy nem kerül a plenáris ülés elé, Kövesi támogatásáról a parlament házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete döntött Brüsszelben.
Az Európai Ügyészség, amely a tervek szerint legkésőbb 2021 elején kezdi meg működését, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben jár majd el. Az úgynevezett uniós megerősített együttműködéssel létrejövő szervezetben 22 tagállam vesz részt, Magyarország nincs köztük.
Laura Kövesit tavaly nyáron mentették fel a több száz román politikust rács mögé küldő DNA éléről az igazságügyi miniszter kezdeményezésére. A bukaresti kormány hevesen tiltakozik és kampányol Kövesi európai főügyészi megválasztása ellen, ami a szakemberek szerint meglehetősen átpolitizálttá teszi az ügyet, és rontja a volt korrupcióellenes román ügyész esélyeit.
Kövesi kinevezésével az EU erős üzenetet küldhetne azon tagállamoknak, amelyekben vezető politikusokat uniós források hűtlen kezelésével vádolnak, például magának Romániának, de egy ilyen harcias és vitatott megítélésű főügyész már a kezdettől elidegeníthet egyes országokat. Ha végül nem támogatják Kövesit, az ráadásul azt sugallhatná, hogy eredményes a román kormányéhoz hasonló erőszakos fellépés – írta korábban az EUObserver brüsszeli hírportál.
Laura Codruta-Kövesit ebben a cikkben mutattuk be korábban: | https://hvg.hu/vilag/20190328_Hatosagi_felugyelet_ala_helyezhettek_Romaniaban_Laura_Codruta_Kovesit | https://web.archive.org/web/20200921104603/https://hvg.hu/vilag/20190328_Hatosagi_felugyelet_ala_helyezhettek_Romaniaban_Laura_Codruta_Kovesit | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/hatosagi-felugyelet-ala-helyezhettek-romaniaban-laura-codruta-kovesit | HVG | eu-news | 2019-03-28 20:57:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Románia"
] | [
"EU",
"antikorrupció"
] | [] |
48,916 | Vádat emeltek a volt brazil elnök ellen korrupció miatt | Vádat emelt a brazil szövetségi ügyészség Michel Temer volt elnök ellen korrupció miatt, írja az MTI.
A vád szerint Temer egy közvetítőn keresztül kenőpénzt fogadott el a JBS nevű húsfeldolgozó cégtől. A pénzt egy aktatáskában nyújtották át a közvetítőnek, Rodrigo da Rocha Louresnek.
Egy 2017-es biztonsági kamerafelvételen látható, hogy Rocha Loures kirohan egy étteremből Sao Pauolóban, nála pedig egy aktatáska, benne – az ügyészség állítása szerint – a félmillió realos (36,5 millió forintos) kenőpénzzel.
Az ügyészség a vádat a felvétel mellett a J&F Investimentos holdingtársaság (a JBS anyacége) két vezető tisztségviselőjének vádalkus vallomására alapozza.
A 78 éves, 2016 és 2018 között regnáló volt államfőnek az utóbbi időben több korrupciós ügye is volt, de a JBS-szel kapcsolatban történt vádemelés. Temert a múlt héten őrizetbe vették annak a nyomozásnak a keretében, amely az atomerőművek építésével foglalkozó Eletronuclear állami vállalat és a Lava Jato (Autómosó) fedőnevű akcióban fennakadt cégek közötti állítólagos szabálytalanságokat vizsgálja. A gyanú szerint az Eletronuclearral szerződést kötő vállalatok előzőleg kenőpénzeket fizettek a Temer által vezetett Brazil Demokratikus Mozgalom Pártjának (PMDB) villamosenergia-ágazatban érdekelt tisztségviselőinek.
A 2014-ben indított, Autómosó néven elhíresült eljárássorozat kiterjedt korrupciós hálózatot tárt fel, és ezzel hatalmas botrányt robbantott ki Brazíliában. Kiderült ugyanis, hogy számos óriásvállalat fizetett kenőpénzeket politikai pártoknak és befolyásos politikusoknak üzleti előnyért cserébe.
Luiz Inácio Lula da Silva korábbi brazil elnök is e vizsgálat keretében került börtönbe. A volt elnök állítólag 1,1 millió dollárnak (csaknem 314 millió forintnak) megfelelő kenőpénzt kapott. | https://hvg.hu/vilag/20190329_Vadat_emeltek_a_volt_brazil_elnok_ellen_korrupcio_miatt | https://web.archive.org/web/20190331062758/https://hvg.hu/vilag/20190329_Vadat_emeltek_a_volt_brazil_elnok_ellen_korrupcio_miatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/vadat-emeltek-a-volt-brazil-elnok-ellen-korrupcio-miatt | HVG | world-news | 2019-03-29 06:05:00 | [] | [] | [
"Brazília",
"Dél-Amerika"
] | [] | [] |
|
48,917 | Vesztegetés miatt ítéltek el egy okmányirodai ügyintézőt | A gépjármű-nyilvántartásból adott ki jogellenesen információkat. | Vesztegetés miatt két év felfüggesztett börtönbüntetést kapott egy okmányirodai ügyintéző, aki a gépjármű-nyilvántartásból jogellenesen adott ki információkat; több társát is elítélték – közölte pénteken az MTI-vel a Budapest Környéki Törvényszék.
A bíróság pénteken hirdetett ítéletet annak a 12 vádlottnak az ügyében, aki feladatkörérből adódóan gépjármű-nyilvántartásból jogellenesen kért ki adatokat, ezzel jogtalan előnyért hivatali kötelességet megszegve felbujtóként elkövetett hivatali visszaélést, illetve folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetést követett el – olvasható a közleményben. A büntetőügyben eredetileg 15 ember ellen emeltek vádat, azonban egy vádlott meghalt, két embernél pedig a bíróság korábban jogerősen befejezte az eljárást.
A törvényszék az elsőrendű vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés elfogadásának, kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében és 21 rendbeli hivatali visszaélés bűntettében, ezért
a bíróság két év, öt évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, 900 ezer forint pénzbüntetésre, valamint az okmányirodai ügyintézői foglalkozástól két év eltiltásra ítélte.
Társai egy részét egy-egy év szabadságvesztésre – három évre felfüggesztve –, valamint 300 ezer és 875 ezer forint közötti pénzbüntetésre ítélték. Ha nem fizetik ki az összeget, börtön- vagy fogházbüntetéssel sújtják őket. Egyes vádlottakat próbára bocsátottak.
Az elsőrendű vádlott 2013 februárja és 2015 júniusa között ügyintézőként dolgozott a Pest Megyei Kormányhivatal okmányirodai osztályán, szeptembertől a gödi kirendeltségen egyedül. Feladata volt a jármű tulajdonjogát, közúti forgalomban tarthatóságát igazoló okmányokkal kapcsolatos tevékenység mellett a közlekedési okmányok kiadásával kapcsolatos adatkezelés is.
Az elsőrendű vádlott az ismeretségi körébe tartozó több vádlottól kapott szóbeli adatigényléseket, majd a jogosultsága felhasználásával lekérte és kötelességét megszegve ingyenesen kiadta az információkat. Volt olyan eset, amelynél az elsőrendű vádlott egy kérésre egy utánfutót vont ki ideiglenesen a formalomból soron kívül, aminek költségeit vádlott-társa nem fizette ki.
Bizonyos vádlottak többször az elsőrendű vádlott postaládájában helyeztek el gépjármű-ügyintézésre gépjárművekre vonatkozó dokumentumokat a soron kívüli ügyintézésért, ezeket az elsőrendű vádlott teljesítette és jogtalan előnyt fogadott el.
Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, az elsőrendű vádlott és több társa esetében az ítélet jogerőre emelkedett, egyebekben az eljárás résztvevői fenntartották a három munkanap gondolkodási időt. | https://hvg.hu/itthon/20190329_Vesztegetes_miatt_iteltek_el_egy_okmanyirodai_ugyintezot | https://web.archive.org/web/20190330212534/https://hvg.hu/itthon/20190329_Vesztegetes_miatt_iteltek_el_egy_okmanyirodai_ugyintezot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vesztegetes-miatt-iteltek-el-egy-okmanyirodai-ugyintezot | HVG | hungarian-news | 2019-03-29 18:15:00 | [] | [] | [] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"ítélet/döntés",
"okmányiroda"
] | [] |
48,918 | Megmutatjuk, hova folyt a NER-cégek TAO-ja | Látlelet arról, hogy zárul be a kör a NER rendszerében az állami megrendelésektől kezdve a sporttámogatásokig. | Az Orbán-kormány második, 2010-es hatalomra kerülése után egész hamar kitalálta azt a sporttámogatási rendszert, melyre még Brüsszel is áldását adta és szinte számolatlanul áramolhat a közpénz a különböző sportegyesületekhez és szervezetekhez. A rendszer úgy működik, hogy a cégek a befizetendő társasági adójuk egy részét az államkassza helyett egy általuk szimpatikusnak vélt sportszervezetnek utalják át. Ebből kifolyólag a támogatás közpénznek minősül. Noha a kormány hevesen tiltakozik ezen megállapítás ellen, hivatalos szerv legelőször 2014-ben mondta ki, hogy a TAO igenis közpénz. Éppen ezért a sportszervezeteknek, az Emberi Erőforrások Minisztériumának és a szakszövetségeknek kötelességük kiadniuk a támogatási igazolásokat. Vagyis azokat a dokumentumokat, melyből kiderül, egy-egy sportszervezet melyik cégtől, mennyi pénzt és milyen célra kapott. A dokumetumokat nemrég az Átlátszó rendezte kereshető adatbázis formájába, aminek segítségével készült el mostani cikkünk is.
Korábban azt már a sportszövetségi honlapok adatbázisai alapján összegeztük, hogy mely szervezetek a rendszer legnagyobb nyertesei, sőt, az Átlátszó és a 444 korábbi cikkéből az is kiderül, hogy az egyes közfigyelemben kiemelten részesülő egyesületek kiktől kapták a TAO-t. Mi most fordítottunk egyet a történeten és a TAO-kereső segítségével annak jártunk utána, hogy a zömében állami megrendeléseken hízott NER-cégek mely sportklubokat támogatták a legnagyobb összeggel 2011 és 2016 között.
Leginkább a Mészáros Lőrinchez köthető cégek, a közbeszerzéseken taroló vállalatok, valamint egyes kormányközeli kapcsolatokat ápoló cégek támogatásaira voltunk kíváncsiak. Az eredetileg összeállított céglista menetközben 13 szereplősre szűkült betudhatóan annak, hogy például a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mészáros Autójavító soha nem adott támogatást, de ugyanez igaz például a Búzakalász 66 Kft.-re is. A végső 13 szereplős listát a következő cégek alkotják:
a közbeszerzéseken milliárdokat bezsebelő Duna Aszfalt Kft.,
a Mészáros és Mészáros Kft.,
az R-Kord Kft.,
a stadionépítéseken taroló Pharos 95 Kft.,
a Garancsi Istvánhoz, Orbán Vikor "kötélbarátjához" kötődő Market Építő Zrt.,
a szintén közbeszerzéseken tartoló West Hungária Bau Kft.,
a miniszterelnök édesapjának cége, a Dolomit Kőbányászati Kft.,
a közbeszerzés-specialista, mára Mészáros-cég, a ZÁÉV Zrt.,
a miniszterelnök vejének volt cége, az Elios Innovatív Zrt.,
a Fidesz kedvenc őrző-védő cége, a Valton-Sec Kft.,
az egykori Pintér Sándor-cég, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.,
a kormányközeli elemzőcég, a Századvég Gazdaságkutató Zrt.,
és egy korábbi, a NER-ből kipottyant oligarcha cége, a Közgép Zrt.
Összesítésünk szerint ez
a 13 NER-cég hat év leforgása alatt 9,7 milliárd forintnyi közpénzt áramoltatott különböző sportegyesületekhez a költségvetés helyett.
Közülük is a legnagyobb TAO-zó a Mészáros Lőrinc üzlettársa, Szíjj László által vezetett, milliárdos közbeszerzéseken taroló Duna Aszfalt. A cég 3,9 milliárd forintnyi TAO-t tolt a sportba, amivel toronymagasan vezeti az általunk összeállított listát. Amikor a cég felbukkant a közbeszerzési eljárásokban, egy ideig az új-Közgépnek nevezte a sajtó, és nem alaptalanul. Nemcsak az építőipari munkák területén vette át Simicska zászlóshajó cégének szerepét, de mint kiderült, a sporttámogatásokban is.
Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
*/
A második helyen ugyanis az a Közgép szerepel a listánkon, mely csak 2011 és 2014 között tudott és volt hajlandó aktívan osztogatni a TAO-ját. Miután a formálódó NER-ből kiesett, már az adóforintokat sem bánt bőkezűen. Egyrészt megrendelések és nyertes közbeszerzések hiányában sokkal kevesebből tudott volna ilyen formán adományozni, másrészt nem lepődnénk meg azon, ha már érdeke se fűződött volna ahhoz, hogy az Orbán Viktor kormánya által rendkívül kedvező helyzetbe hozott sportba "ölje" a pénzt. Ám míg nem ütött be a krach az ominózus G-nap formájában, addig 3,4 milliárd forintnyi társasági adót osztott szét a cég.
A dobogó harmadik fokára a NER egy másik emblematikus cége került, a Mészáros és Mészáros Kft., mely 1,08 milliárd forinttal támogatott meg bizonyos sportegyesületeket - talán némi meglepetésre nem csak és kizárólag a felcsúti focialapítványt, de erről egy picit később még szót ejtünk.
És innentől kezdve óriás a leszakadás, a következő helyen szereplő West Hungária Bau Kft. ugyanis mindössze 434 millió forintnyi TAO-t utalt a sportba. A miniszterelnök apjának cége, a Dolomit Kőbányászati Kft. már "csak" 282 milliót, a miniszterelnök vejéhez egykor köthető Elios Zrt. pedig mindössze 130 milliót.
A NER kedvence a Felcsút, Szolnok és a hoki
A 13 cég által szétosztott 9,7 milliárd forintnak valamivel több mint ötöde,
2,1 milliárd forint ment a Felcsúthoz,
1,1 milliárd a Szolnoki MÁV Utánpótlás FC Kft.-hez,
a dobogó harmadik fokára 690 millióval a Magyar Jégkorong Szövetség került.
Félmilliárdnál is több TAO-t, 647 milliót dobtak össze a BSC 1924 Futball Kft.-nek a NER-cégek,
552-t pedig a Seszták Miklós nevével összeforrt Várda Sport Egyesületnek.
A felcsúti alapítványhoz a 2011 és 2016 között összesen megítélt 13,9 milliárd forintnyi TAO 11,2 százaléka biztosan a NER köréből érkezett
Bár ez a 11,2 százalék nem kevés, ennél sokkal nagyobb arányú NER-támogatásra is akad példa. Felcsút esete ebből a szempontból azért tekinthető rendkívülinek, mert a NER-en kívül eső cégek önmaguktól is gondolhatják úgy, hogy a miniszterelnökhöz közeli alapítvány támogatásából helyzeti előnyt tudnak majd kovácsolni.
A Szolnoki MÁV Utánpótlás FC Kft. összesen 1,9 milliárdnyi TAO-t igényelt, melynek 58 százalékát dobta össze a NER. A kisvárdai egyesület esetében ez az arány 26 százalék, a budaörsi BSC 1924 Kft. esetében pedig az összesen megigényelt TAO 56 százalékát kapta NER-cégtől.
Jól látható, hogy ezek olyan egyesületek, amelyek a Nemzeti Együttműködés Rendszere nélkül aligha tudtak volna fejlődni, vagy akár talpon maradni. És a kör itt zárul be: az állami megrendelésekkel felpumpált NER-cégek a társasági adó egy részét az államkassza helyett inkább az imént nevesített sportegyesületeknek juttatják. Olyan sportegyesületeknek, akik hasonló módon "irányított" támogatási rendszer nélkül képtelenek volnának önmaguk erejéből, piaci tevékenységre alapozva vagy szponzorok bevonásával olyan instrastruktúra-fejlesztést végrehajtani, mint amit a TAO-nak köszönhetően csináltak végig. Ezen a ponton rajzolódik ki leginkább a TAO egyenlőtlen rendszerének a legnagyobb hibája. Nem feltétlenül oda folynak ezek a támogatások, ahol lenne létjogosultságuk, hanem oda, ahova valamilyen érdekek mentén folynia kellene (erre példa lehet a kisvárdai focicsapat). A sportszakmai háttér és az érdekek azonban nem feltétlenül fedik egymást, sőt, a legritkább esetben alakul ki megfelelő kombinációjuk.
Az összesítéshez visszatérve, a Tállai Andráshoz köthető Mezőkövesd Zsóry Futball Club Kft.-t kevésbé támogatták, mindössze 322 milliót kaptak. A nagy hagyományokkal és legnagyobb szurkolói táborral rendelkező FTC Labdarúgó Zrt. pedig mintha nem is lenne az általunk vizsgált NER-cégek TAO-térképén, hiszen 2011 és 2016 között csupán 19,8 millió érkezett ebből a körből.
A NER kiemelkedő TAO-zója, a Duna Aszfalt legnagyobb mértékben a felcsúti focialapítványt támogatta: 770 millió forintnyi közpénzt juttatott Felcsútra. Ettől alig marad el az, amit a budaörsi focinak adott. A BSC 1924 Futball Kft. 647 millió forintot kapott Szíjj László cégétől. Ez a támogatói kötődés egyébként furcsának tűnhet annak fényében, hogy a települése vezetése nem kormánypárti, az egyesületnek nincs látható kormányközeli vagy fideszes kötődése. Egy NER-cég mégis úgy gondolta, hogy ekkora összeggel kell támogatni a budaörsi focit.
Félmilliárdnál többet, 552 milliót pedig a Várda Sport Egyesületnek adott a Duna Aszfalt.
A Közgép, mint a második legnagyobb TAO-zó, nem bonyolította túl a dolgokat. A legtöbb pénzt, 1,1 milliárd forintot utalt el az aktív évek alatt a Szolnoki MÁV Utánpótlás FC Kft.-nek - vélhetően nem függetlenül attól, hogy ekkoriban az üzleti ügyekben Simicska Lajos jobbkeze Nyerges Zsolt volt, aki szolnoki illetőségű, a helyi sportélet befolyásos szereplője.
A foci mellett a jégkorongot is kiemelten támogatta Simicska egykori cége, a Magyar Jégkorong Szövetség sportfejlesztési programjainak megvalósulására 671 milliót adott. A külső érdekek is megjelennek a TAO-zási szokásokban, hiszen 250 milliót a felcsúti focialapítvány is kapott, ami - tekintve Simicska és Orbán Viktor akkor még eleven, régre nyúló kapcsolatát - nem nagyon szorul magyarázatra. Simicska veszprémi lokálpatriótizmusa is tetten érhető a támogatásokban: 257 millió forintot utalt az államkassza helyett a Diákok Egészségéért, Veszprém Megye Kézilabda Sportjáért Közhasznú Alapítvány részére.
A harmadik legnagyobb TAO-zó okozta talán az egyik legnagyobb meglepetést a vizsgálódás során. Mint azt már említettük, a Mészáros és Mészáros Kft. összesen 1,087 milliárd forint TAO sorsáról döntött 2011 és 2016 között. Ennek majdnem háromnegyede, 794 millió forint a cég tulajdonosa, Mészáros Lőrinc által vezetett felcsúti focialapítványhoz került. Ez mondhatni magától értetődő. További 94,5 millió forintot juttatott az NBI-es csapat mögött álló, alapítványi tulajdonban lévő Puskás Futball Club Kft.-hez, a harmadik legnagyobb támogatást pedig a Velence Plus Termálvíz- és Geotermikus Energiaszolgáltató Kft. kapta. A cég a helyi vízilabda mögött álló, részben önkormányzati tulajdonban álló társaság.
Mészárosék úgy gondolták, a támogatások diverzifikálása érdekében még az egykori NAV-elnök, Tállai András csapatát is megtámogatják néhány tízmillió forinttal. A Mezőkövesd Zsóry Futball Club Kft-nek 49,5 millió forintot utaltak át. A felcsúti milliárdosnak valamiért szintén fontos a budaörsi sport fejlődése - akárcsak a Duna Aszfaltnak -, hiszen 29,7 millió TAO-val segítették a Budaörsi Sport Clubot, és ugyanilyen támogatásban részesítették a Központi Sport- és Ifjúsági Egyesületet. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/megmutatjuk-hova-folyt-a-ner-cegek-tao-ja.html | https://web.archive.org/web/20230323175417/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/megmutatjuk-hova-folyt-a-ner-cegek-tao-ja.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megmutatjuk-hova-folyt-a-ner-cegek-tao-ja | mfor.hu | hungarian-news | 2019-04-03 11:27:45 | [] | [
"BSC 1924 Kft.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Közgép Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Mezőkövesd Zsóry FC Kft.",
"Szolnoki MÁV FC Kft.",
"Tiszakécske Város Sportegyesülete",
"Várda Sport Egyesület"
] | [] | [
"támogatás",
"sport",
"klientúra",
"infografika"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
48,919 | Karácsony Gergely mindent kitesz az asztalra | Furcsamód maga a polgármester, Karácsony Gergely célzott arra, hogy bűnben foganhatott saját kerületének fizetős parkolási rendszere. A Párbeszéd társelnöke nemrég Fidesz–MSZP-mutyit sejtetett a háttérben, amit mindkét párt hevesen cáfolt. Az adok-kapokba beszállt Tarlós István is, aki Karácsony ellenében újra indulna a főpolgármesterségért. | – A kollégám most dobott be pénzt az ügyfélszolgálati parkoló automatájába – mondja Némethné Révész Andrea, a Zuglói Közbiztonsági Non-Profit Kft. parkolásidivízió-vezetője. A monitorját nézi, mindjárt kiderül, mennyi került a gépbe. A Nagy Lajos király útján vagyunk, a kerület parkolási ügyfélszolgálatának épületében. A kék feliratos ház korábban kínai étterem volt, az önkormányzat újíttatta fel. A bejáratnál biztonsági őrök.
A monitoron megjelenik az összeg, Némethné megmutatja azt is, hogy az Abonyi utca 29. számú ház előtt délelőtt tízig három tranzakció történt, látjuk az autók rendszámát, sőt még az automatába bedobott címletek is megjelennek a monitoron. Két darab ötvenes, két darab százas.
Vagyis a rendszer átlátható, de vajon mi áll a parkolócédulán? A 444 riportere bemutatta, hogy a IX. kerületben gyakran sorszám nélküli cédulát köp ki a gép, így pedig nem nehéz lopni. Zuglóban viszont sorszám van a cetlin, és az autó rendszáma is szerepel rajta.
Karácsony Gergely lapunknak azt mondja, hogy a zuglói rendszert nem tartja költséghatékonynak, de szerinte lopásbiztos és átlátható. Az összes automatának ugyanis azonos idejű információja van a benne tárolt pénzmennyiségről, és egy gombnyomással beköthető lenne az adóhatósághoz.
Közben a politikai közbeszéd része lett a zuglói parkolási rendszer. Az ügyfélszolgálaton mutatják, hogy az egyik automatáról lekapartak egy odaragasztott Momentum-„parkolójegyet”. Rajta a felirat: „Épp most lopták el a pénzét!”
Mégis mi a probléma a fizetős parkolással Budapesten? A fővárosi parkolóbizniszről készült 444-es dokumentumfilm szerint több budapesti kerületben „megbuherált automaták, kiiktatott elektronikus távfelügyelet, elolvadó parkolási bevételek, feketén dolgoztatott és zsebre dolgozó parkolóellenőrök, fejeseknek fenntartott VIP-parkolási lista, a Fidesz és az MSZP különös szövetsége” jellemzi a viszonyokat. Varga Mihály pénzügyminiszter nemrég jelezte, hogy a fizetős parkolás kifehérítésének érdekében a parkolóórákat bekötik az adóhatósághoz. Karácsony Gergely levélben jelentkezett Vargánál, hogy az akciót Zuglóval kezdjék.
A fizetős parkolást 2017 őszén vezették be a kerületben. A 444 korábban arról írt, hogy az üzemeltetést és az automaták telepítését egy olyan cégre bízták, amelyik a vetélytársánál drágább ajánlatot tett, és amelyikről „mindenki tudta, hogy egy centrumos utódcég, amit Kupper András, a Centrum-birodalom atyja hozott létre. Az a Kupper András, akit még a kilencvenes években ítélték el, mivel pont Zuglóban több tízezerrendbeli csalást követett el.”
– Két évvel ezelőtt három ajánlat érkezett a zuglói parkolási rendszer működtetésére, ebből egy cég hamar kiesett a rostán, ajánlata nem felelt meg az előírt követelményeknek – mondja lapunknak Karácsony Gergely. – A két, versenyben maradt ajánlat között érdemi árkülönbség volt. A bíráló bizottsági döntés kizárni javasolta az olcsóbb ajánlattevőt. A jogorvoslati folyamatban, az úgynevezett előzetes vitarendezésre kérelmet nyújtott be a vesztes cég, ebben vitatta a bizottság megállapításait. Később azonban ezt a beadványát visszavonta. Így nekem polgármesterként semmilyen mozgásterem nem maradt. Vannak elképzeléseim az okokról, a háttérfolyamatokról, de vádaskodni nem akarok. Úgy éreztem, hogy a döntés korábban politikailag megszületett. Mindenesetre az a bizonytalanság, amely akkor keletkezett a visszalépés miatt, továbbra is fennmaradt.
Karácsony fenntartja, hogy a cég kizárása annak idején nem volt megalapozott. A szavazáskor a tartózkodása annak szólt, hogy nem volt megelégedve a döntés előkészítésével, nem volt meggyőződve arról, hogy az önkormányzat jó döntést hozott. Hogy miért nem vétózta meg a képviselő-testület határozatát? Karácsony szerint azzal csak elhalasztotta volna a döntést, attól még a képviselők újra ugyanúgy voksoltak volna.
Az ATV Egyenes beszéd című műsorában Karácsony egy árnyalattal másképpen fogalmazott. Krug Emília műsorvezető emlékeztette a polgármestert arra, hogy annak idején a drágább ajánlatot tevő nyert a parkolási rendszer üzemeltetési pályázatán. Ő erre úgy reagált, hogy a döntést a Fidesz és az MSZP támogatta, de ő nem, a szavazásnál tartózkodott. Amikor a műsorvezető felvetette, hogy politikai háttéralku született az MSZP és a Fidesz között, Karácsony lakonikusan reagált: „Hát naná! Ez elég nagy baj, és elég rossz hír arra nézve, hogy én egyébként milyen politikai közösségnek a tagjaként indulok ezen a választáson, és ezen a helyzeten kéne változtatnunk.”
Hajdu Flórián szocialista alpolgármester emlékeztet arra, hogy a zuglói közgyűlésben 12 voks kell a többséghez, ami egyik félnek sincs meg.
– Kényszerhelyzetben vagyunk. Ügyek mentén együtt kell működnünk egymással – mondja lapunknak. – Akkor is ezt tettük, amikor óvoda- vagy parkfelújítás szerepelt a napirenden.
Hajdu Flórián szerint annak idején a parkolási rendszert üzemeltető pályázaton a bírálóbizottság – amelyben csak szakmai delegáltak dolgoznak – több alkalommal kiegészítő tájékoztatást kért a később vesztes cégtől. De azt a pályázó – Hajdu szerint – nem az előírtaknak megfelelően teljesítette. A cég előzetes vitarendezést kért, de rövid időn belül visszavonta. Az alpolgármester szerint elképzelhető, hogy belátták, nem tudnak megfelelni a feltételeknek.
Jelen Tamás, a Fidesz zuglói választókerületi elnöke az ATV-ben azt mondta, sikerült olyan rendszert létrehozni Zuglóban, amely brutális veszteséget okozott. Szerinte a politika jól döntött, csak a végrehajtással van baj.
A vitába hamar beleszállt Tarlós István, aki vélhetően Karácsony ellen indul majd a főpolgármester-választáson. A főpolgármester úgy nyilatkozott, hogy Zugló hatalmas veszteséget termelt a parkolásból: 2018-ban 793 millió forintot. Vérlázítónak tartotta, hogy míg az egyik kerületben havonta 6000 forintért tartanak karban egyetlen automatát, a másik kerületben 67 000 forintért végzik el ugyanezt a munkát. Aztán arról is beszélt, hogy Karácsony feltűnően jóban van fideszesekkel. A kijelentések miatt Karácsony vitára hívta Tarlóst, és pereket kezdeményezett. A főpolgármester persze nemet mondott a vitára, megkérdőjelezte Karácsony alkalmasságát, mire a zuglói polgármester nyílt levelet írt, amelyben ellenfelét a Fidesz helytartójának nevezte. Jelezte, olyan javaslatot tesz a zuglói testület ülésén, amely kivenné az extraprofitot a parkolási cég kasszájából. Lapunknak Tarlós vádjaira úgy reagált: „Megszoktam, hogy Tarlós engem pocskondiáz. Úgy tesz, mintha tényeket hozna fel ellenem, aztán később kiderül ezekről, hogy hazugságok voltak.”
Tarlós persze tudja jól, hogy a fővárosban több helyütt a rendszer nem működik fényesen, hiszen korábban a Válasz Online-nak beszélt arról, hogy tizenhat dolgot kért Orbán Viktortól, de ő csak tizenötöt tudott teljesíteni. A kormányfő pont a fővárosi parkolás rendbetételének ügyére mondott nemet, mert a rendszer átalakítása „kezelhetetlen politikai konfliktusokat” okozna.
Némethné Révész Andrea, a parkolási divízió vezetője lapunknak azt mondja, 2017-ben 206 parkolóautomatát szerzett be a kerület mintegy 600 millió forintért. Idén még 75 automatát szeretnének vásárolni. Januárban 7816 parkoló üzemeltetésére 46 millió 505 ezer forintot, míg az automaták karbantartására, a parkolóhelyek takarítására 14 millió 224 ezer forintot fizettek ki.
Vagyis havonta mintegy hatvanmillió megy el a rendszer fenntartására. A parkolójegyekből naponta 4,5-5 millió forint, azaz évente 1,1-1,2 milliárd forint jön be.
A 2017-ben az őszi indulás után csak pár hónapig működött a rendszer, így az nem lehetett nyereséges, mivel abban az évben költötték a legtöbb pénzt a projekt elindítására. Nehezítette a helyzetüket az is, hogy 2017 augusztusában a fővárossal kötött szerződés alapján bízhattak abban, hogy a városligeti parkolásüzemeltetés hétvégenként is jelentős bevételt hoz Zuglónak, októberben azonban Budapest úgy döntött, nem engedi a szombat-vasárnapi díjszedést. Ráadásul a főváros csökkenteni rendelte az ottani parkolódíjakat is. Némethné Révész Andrea szerint ez évi 400-500 millió forint kiesést okoz.
A parkolásüzemeltetést a SIS Parking Kft. végzi. Szerződésük szerint a dolguk egyebek mellett az ügyviteli rendszer biztosítása, a kommunikációs csatornák, routerek, SIM-kártyák, szerverek üzemben tartása, a parkolás-ellenőrzési szolgáltatás teljesítése. A szerződést két évre kötötték velük, várakozási helyenként havonta 5950 forintért. A parkolójegy-kiadó automaták műszaki jellegű üzemeltetésére a C-Ware Kft., a Parkeon SAS Kft. és a SIS Parking konzorciuma pályázott. Feladataik közé tartozik a hibajavítás, a pénzfeldolgozás és -szállítás, a parkolóhelyek karbantartása-takarítása, a jelzőtáblák kihelyezése és a 24 órás távfelügyelet. Automatánként nettó 69 ezer forintot kapnak havonta, viszont csak a ténylegesen üzemeltetett parkolóhelyek és -órák után fizet az önkormányzat.
Az önkormányzati parkolási kft. szerint költséghatékonyabb, ha szolgáltatást vásárolnak, mintha saját dolgozókkal végeztetnék el a munkát, és ezt a jelenlegi munkaerőpiaci és munkabér-tendenciák is igazolják.
Karácsony mégis drágállja a működtetési költségeket. Arra a felvetésünkre, indít-e vizsgálatot, hogy ezt az érzését konkrét számokkal támaszthassa alá, úgy reagált, hogy az egyik rendszerüzemeltető szerződés a nyáron lejár. Ő azt fogja javasolni, hogy a kontraktust ne hosszabbítsák meg, hanem az önkormányzati cég végezze el a parkolásüzemeltetési feladatot.
Hajdu Flórián nem gondolja, hogy a polgármester ötlete jelentené a megoldást.
– Annak idején a szakértőink megvizsgáltak minden lehetőséget, de a jelenlegi megoldást találták jónak. Véleményem szerint költséghatékonyabb az, ha az üzemeltetés egy meghatározott részét közbeszerzés útján szerzi be az önkormányzat. Célszerű lehet az adott szerződést változatlan feltételekkel meghosszabbítani. A döntést indokolja az utóbbi évek folyamatos munkabér-növekedése és munkaerőhiánya is. Miután a zuglói parkolás nyereségesen üzemel, biztos vagyok benne, hogy egy jól működő rendszert nem célszerű átalakítani. Különös tekintettel arra, hogy azok a kerületek, amelyek saját maguk végzik ezt a tevékenységet, csak jelentős ráfordítással képesek erre.
Hogy mire jó ez az adok-kapok?
A politikai harc közben sorra születnek az összeesküvés-elméletek. Vannak, akik szerint a szocialista belvillongások része a történet:
Karácsony ezzel segít leszalámizni az MSZP-vezetés belső ellenzékét. A Fidesz szerint a zuglói polgármester ezzel az üggyel akarja elterelni a figyelmet a helyi költségvetés lyukairól. Mások viszont úgy látják, csupán meggondolatlan kijelentéseket tett az ATV műsorában, és most a visszakozás helyett előremenekül.
Hogy Karácsony miért pont most hozakodott elő a parkolási rendszerrel kapcsolatos aggályaival?
– Azért tartottam fontosnak – ha úgy tetszik – kiborítani a bilit, mert a budapesti kampányban olyan témákkal igyekeznek negatív színben feltüntetni, amelyekkel nem értek egyet – mondja Karácsony Gergely. – Főpolgármester-jelöltként nem akarom azt a látszatot kelteni, hogy a régi alkuk visszahozataláért küzdök. Épp azért teszek ki mindent az asztalra, hogy szembemenjek velük. Az a dolgom, hogy új fejezet kezdődjön az ellenzéki politizálásban. Most a Fidesz azzal vádol, hogy az ő lopásával szemben nem voltam elég kemény. Talán nem kéne lopni, hogy nekem ne kelljen keménykednem. / Pungor András | https://168ora.hu/itthon/karacsony-gergely-mindent-kitesz-az-asztalra-165973 | https://web.archive.org/web/20200919063753/https://168ora.hu/itthon/karacsony-gergely-mindent-kitesz-az-asztalra-165973 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/karacsony-gergely-mindent-kitesz-az-asztalra | 168 óra | hungarian-news | 2019-04-03 14:24:00 | [
"Karácsony Gergely"
] | [
"SIS Parking Kft.",
"Zuglói Közbiztonsági Nonprofit Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"pályázat",
"parkolás",
"átláthatóság",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Sys IT / SIS Parking-ügy"
] |
48,920 | Mészáros Lőrinc több mint egymilliárdot fizetett Gyárfás Tamásnak | A céges iratokból pontosan megállapítható a Hír TV új főhadiszállásának az ára. Nem ez azonban az egyetlen érdekesség Mészáros vállalatánál. | Egymilliárd és még nagyjából 50 millió forintot fizetett Mészáros Lőrinc cége, a Talentis Group Gyárfás Tamás vállalatának azért az ingatlanegyüttesért, ahol eddig az Echo TV működött, és ahonnan néhány napja már a Hír TV adását sugározzák. Mindez azokból a céges dokumentumokból derül ki, amelyeket egy tavalyi vállalati ügylet miatt adott le a cégbíróságon az egykori felcsúti polgármester vállalkozása.
Az egyébként nem különösebben jelentős tranzakció miatt a Talentis Group két különböző vagyonleltárt is közzétett. Ez azért érdekes, mert normál körülmények között ilyet nem hoznak nyilvánosságra a cégek. Különösen nem kettőt gyors egymásutánban, amiből ugye nemcsak az látszik, miben van a vagyona a vállalatnak, hanem az is, hogy mi változott néhány hónap alatt.
Az Angol utcai ingatlan 2014-ben
Márpedig a Talentis Groupnál mind a vagyon összetétele, mind annak változása érdekes. Az nem meglepő, hogy viszonylag sokat érnek a társaság különböző céges érdekeltségei, hiszen Mészáros Lőrinc tavaly, amikor átszabta birodalmát, lényegében mindent a Talentis alá pakolt be, amit nem adott át legalább részben tőzsdei cégeinek.
Állami pénzből felújították, majd jött Mészáros
Az azonban már érdekes, hogy az ingatlanokról mit árulnak el a leltárok, ebből ugyanis nagy pontossággal ki lehet deríteni, mennyit fizetett Mészáros Lőrinc Gyárfás Tamásnak a Nap TV székházáért.
A három épületből álló, két telken, nagyjából 4500 négyzetméteren elhelyezkedő ingatlanegyüttessel az elmúlt években többször is foglalkozott a sajtó. A komplexum a 90-es évek óta a Gyárfás Tamás érdekeltségébe tartozó St. Plusz Kft. tulajdonában volt. Sokáig itt forgatták a Napkelte adásait, de miután a műsor megszűnt 2009-ben, az épületek kihasználatlanul álltak. 2016 márciusában azonban Gyárfás felajánlotta az ingatlant a vizes világbajnokságot szervező Bp2017 Nonprofit Kft.-nek. A vb szervezőbizottságában társelnöki szerepet betöltő Gyárfás akkor azt nyilatkozta a 444-nek, hogy a cég a teljes Angol utcai épületet a biztosított bútorokkal együtt havi 1 forintért bérelheti, és jogában áll a
„saját igénye szerint rendbe hoznia”.
Utóbbival élt is a Bp2017 Kft., és 28 millió forintért – állami pénzből – fel is újították a komplexumot. A szép új irodákat azonban nem tudták addig használni, amíg szerették volna. A megállapodás szerint elvileg 2017 végéig engedték át nekik az ingatlant, ám időközben jött Mészáros Lőrinc, aki visszautasíthatatlan ajánlatot tett Gyárfásnak, és így 2017 elején meg is vette az ingatlanegyüttest. A Bp2017-nek pedig néhány héttel a vizes vb kezdete előtt költöznie kellett.
Akkor azonban a felek nem árulták el a vételárat, ami ilyen ügyleteknél nem is annyira meglepő. A vagyonleltár szerint ugyanakkor a Talentis 2017 végén 1,02, tíz hónappal később pedig ennél 30 millió forinttal alacsonyabb összegen tartotta nyilván az épületeket és a telket. Mivel a cégnek a könyveiben az ingatlanokat olyan összegen kell szerepeltetnie, amennyiért vette, és ezt csak az időarányosan elszámolt amortizációval lehet csökkenteni, viszonylag könnyen kiszámolható, hogy
1 milliárd 40 és 1 milliárd 50 millió forint között lehetett a vételár.
A 190 milliós logóváltás
Úgy tudjuk, hogy magáért a két ingatlanért, tehát az Angol utca 65. és az Angol utca 67-69. szám alatt található telkekért és a rajtuk lévő épületekért egymilliárdot fizetett a Talentis Group, de ezen kívül megvette az ott található bútorokat is, további 50 millióért.
Az egykori Nap TV székházban az adásvétel, illetve az azt követő felújítás óta, lassan másfél éve az Echo TV működött, néhány napja azonban már a Hír TV műsorait forgatják itt. Persze ez sok változtatást nem jelent, a két kormánypárti tévé ugyanis tavaly év vége óta egy szervezet, a fideszes Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) tulajdonában van, amely épp a napokban vonta össze őket. Mindez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a sokáig a miniszterelnökkel összebalhézó Simicska Lajos tulajdonában lévő Hír TV-től lényegében mindenkit kirúgtak, az Echo TV műsorain pedig lecserélték a logót.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem mehetett volna át a versenyhivatalon a fideszes médiafúzió, ezért lépett a kormányA GVH egyszer már megtiltotta olyan sajtótermékek egy kézbe kerülését, amiket most a Fidesz-közeli médiaalapítvány szerez meg. A hirdetési piac közel felét ellenőrizheti egyetlen szervezet.
Bár utóbbi nem tűnik nagy dolognak, valójában egy százmilliós ügyletről van szó. A HírTV szóvédjegy ugyanis szintén a Talentis tulajdonában volt tavaly októberben, és a társaság 187,9 millió forintos értéken tartotta nyilván. Azóta, ahogy minden médiaérdekeltségét, vélhetően ezt is továbbadta Mészáros a KESMA-nak, így kerülhetett most sor a logóváltásra.
Befutott a bankszámlára majdnem 10 milliárd
Persze a védjegy kerekítési hiba abban a pakettben, amit a felcsúti milliárdos a fideszes alapítványnak adományozott. Utóbbi nagyságrendjét jól mutatja, hogy jó eséllyel emiatt a tranzakció miatt jelent meg hirtelen közel 10 milliárd forint a Talentis bankszámláján. A hatalmas összegnek 2017 végén még nyoma sem volt, akkor mindössze 45 millió forintja állt bankbetétben a cégnek. Tavaly október végén azonban már 9,98 milliárd és további közel 40 millió elkülönített számlákon.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHáromszáz milliárdnyi Mészáros-vagyon vált láthatóváHiába estek a Mészáros-részvények, a felcsúti milliárdos nem lett szegényebb. Közel 120 milliárd forintra értékelték az állami megrendelésekkel kipárnázott építőipari cégeit, a Mészáros és Mészáros Kft-t és az R-Kordot.
A hirtelen megugrásra az lehet a magyarázat, hogy ekkor vette át a később a KESMA-nak továbbadott Opus Presst a Talentis Mészáros tőzsdei cégétől, az Opus Nyrt.-től. Az átadásra egy elég furcsa ügylet keretében került sor, a Talentis ugyanis lényegében elcserélte a Mátrai Erőmű többségi részesedését a nagyjából 70 lapot és online kiadványt, köztük a Világgazdaságot, a Nemzeti Sportot, a Vasárnap Reggelt és a megyei lapok többségét tömörítő médiaportfólióra. A tranzakciót pedig szinte pontosan annyira értékelték, amennyi pénz feltűnt a társaság bankszámláján: 9,89 milliárdra. Később – egyebek mellett – ezt a csomagot adta tovább az alapítványnak Mészáros, aki a legbőkezűbb felajánló volt. A bankbetét ugyanakkor – ha tényleg ehhez van köze – csak tovább bonyolítja az amúgy sem könnyen átlátható ügyletet, hiszen az nem teljesen egyértelmű, hogy a cseréhez miért kellett feltűnnie milliárdoknak a Talentis bankszámláján. Számvitelileg ugyanis ezt semmi nem indokolja. | https://g7.hu/vallalat/20190403/meszaros-lorinc-tobb-mint-egymilliardot-fizetett-gyarfas-tamasnak/ | https://web.archive.org/web/20230203003236/https://g7.hu/vallalat/20190403/meszaros-lorinc-tobb-mint-egymilliardot-fizetett-gyarfas-tamasnak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-tobb-mint-egymilliardot-fizetett-gyarfas-tamasnak | G7 | hungarian-news | 2019-04-03 14:41:37 | [
"Gyárfás Tamás",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft.",
"EchoTV",
"HírTV Zrt.",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Talentis Group Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"média",
"klientúra"
] | [
"Vizes VB 2017"
] |
48,921 | Sokba került a néppártos plakátbalhé, január óta napi 100 millió égett el | Még a korábbiakhoz képest is döbbenetes ütemben szórja a pénzt a kormányzat a propagandaplakátokra. A Rogán Antal irányítása alatt álló Miniszterelnöki Kabinetiroda a napokban adott újabb 10 milliárdos megbízást az állami kommunikációs munkákat lebonyolító ügynökségeknek, hogy nehogy elakadjon az állampolgárok és a külföldi szervezetek megfelelő tájékoztatása arról, mire készül a kabinet. | Még a korábbiakhoz képest is döbbenetes ütemben szórja a pénzt a kormányzat a propagandaplakátokra. A Rogán Antal irányítása alatt álló Miniszterelnöki Kabinetiroda a napokban adott újabb 10 milliárdos megbízást az állami kommunikációs munkákat lebonyolító ügynökségeknek, hogy nehogy elakadjon az állampolgárok és a külföldi szervezetek megfelelő tájékoztatása arról, mire készül a kabinet.
A megbízás mérete – amiről a 24.hu is beszámolt – annyira nem meglepő, hiszen legutóbb is épp ekkora összegre szerződtek le, az időzítése azonban igen. Az előző tízmilliárdos keretről ugyanis kevesebb mint három hónapja szerződtek, azaz nagyon úgy tűnik, hogy az év eleje óta napi 100 millió forintnál is többet költöttek a kormány tevékenységének promotálására.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy szerződés, aminek minden oldala 700 millió adóforintba kerülAlig több mint két év alatt 56 milliárd forint ment el a kék plakátokkal és mostanában Soros György arcképével fémjelzett kampányokra.
Mások mellett ugye arra a kampányra, ami végképp kiverte a biztosítékot a Fidesz uniós pártcsaládjában, az Európai Néppártnál (EPP), és a magyar kormánypárt EPP-tagságának felfüggesztéséhez vezetett. A 10 milliárdos keret még a szokásosnál is gyorsabb felhasználása egyébként szinte biztosan nem független a botránytól, hiszen a Soros György és az Európai Bizottság EPP-s elnöke, Jean-Claude Junker arcképével díszített plakátokat vélhetően a tervezettnél előbb kellett eltávolítani a nemzetközi felbolydulás miatt.
A korábbi elképzelések felrúgása pedig nyilván költségnövekedéssel jár: már önmagában a plakátok cseréje is megdobja a kiadásokat, és nem lenne meglepő, ha az új – részben az ismert internetes mémpárral illusztrált családbarát – kampányt is a tervezettnél gyorsabban kellett volna összerakni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy éve még Orbán lopott, ma már Soros szervezkedik Simicska egykori plakátjainHárom hónap alatt több állami hirdetéshez jutott Simicska Lajos korábbi plakátcége, mint a G-nap óta összesen. A csodához csak Mészáros Lőrinc érkezése kellett.
Bár Rogán Antal tárcája korábban sem spórolt, ha a kormányüzenetek állampolgárokhoz való eljuttatásáról volt szó, az elmúlt három hónap napi bő 100 milliója így is kiugró. Az első ilyen kampányról még 2016 végén kötöttek szerződést, azóta pedig összesen – a mostani 10 milliárddal együtt – 66,6 milliárd forintot szánt a kormányzat ilyen célokra. Ez az Országos Mentőszolgálat másfél évnyi költségvetése, és nagyjából 4 milliárddal annál is több, mint amennyit 2018-ban a gyesre betervezett a kormány.
A hatalmas összeg azonban naponta csak 65 millió forintot jelent, azaz kevesebb mint kétharmadát a mostani költésnek. | https://g7.hu/kozelet/20190404/sokba-kerult-a-neppartos-plakatbalhe-januar-ota-napi-100-millio-egett-el/ | https://web.archive.org/web/20221127095004/https://g7.hu/kozelet/20190404/sokba-kerult-a-neppartos-plakatbalhe-januar-ota-napi-100-millio-egett-el/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sokba-kerult-a-neppartos-plakatbalhe-januar-ota-napi-100-millio-egett-el | G7 | hungarian-news | 2019-04-04 16:19:54 | [
"Rogán Antal"
] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [] | [
"PR",
"hirdetés",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Kormányzati tájékoztató kampányok (2012-)"
] |
48,922 | Már nem Puch Lászlóé a cég, amely százmilliókért adott tanácsot az MSZP-nek | Január végén új tulajdonoshoz került az az MSZP-közeli Sapienza Kft. A vállalat eddig közvetve az egykor csak az MSZP pártpénztárnokaként emlegetett Puch Lászlóé volt, bő két hónapja azonban már a második Gyurcsány-kormány sport szakállamtitkára, Török Ottó tulajdonolja. A váltás azonban nem csak a pártközeliség miatt nem éles, hanem azért sem, mert Török cégvezetőként eddig is aktívan szerepet vállalt a Sapienza életében. | Január végén új tulajdonoshoz került az az MSZP-közeli Sapienza Kft. A vállalat eddig közvetve az egykor csak az MSZP pártpénztárnokaként emlegetett Puch Lászlóé volt, bő két hónapja azonban már a második Gyurcsány-kormány sport szakállamtitkára, Török Ottó tulajdonolja. A váltás azonban nem csak a pártközeliség miatt nem éles, hanem azért sem, mert Török cégvezetőként eddig is aktívan szerepet vállalt a Sapienza életében.
A cég onnan lehet ismerős, hogy a baloldali ellenzéki párt az elmúlt években elég sok pénzt folyatott ki hozzá. A Sapienza 2011 és 2019 legeleje között papíron összesen 411 millió forintért adott tanácsot, írt elemzéseket és végzett nyomdai szolgáltatást a részben állami forrásokból gazdálkodó MSZP-nek.
A társaságnak más bevétele nem is igazán volt, sőt furcsa módon
a tényleges árbevétele rendre elmaradt az MSZP-s megbízások értékétől.
A 2011 és 2017 közötti hét évben az elérhető adatok szerint a Spaienza közel 320 millió forintnyi megrendelést kapott a párttól, beszámolóiban azonban csak 261 milliós bevételt mutatott ki. Az eltérésre rákérdeztünk a cégnél, és az új tulajdonosnál is, aki ügyvezetőként már 2011 óta közreműködik a társaság vezetésében, válaszokat azonban egyenlőre nem kaptunk.
A tulajdonosváltás után nem sokkal egyébként a vállalat egy új leánycéget is alapított Sapienza Plus néven. Az új társaság profilját tekintve nem sokban tér el a korábbitól, papíron hasonló dolgokkal foglalkozik, főtevékenysége azonban elvileg saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása és üzemeltetése lesz.
A Sapienza nem az első cég, amivel az elmúlt években megrövidült Puch László cégbirodalma. A pártpénztárnok magyarországi érdekeltségeit egy bécsi cégen, a Horizont AG-n keresztül birtokolja. Az osztrák vállalatban a legutóbbi elérhető információk szerint közvetlenül 56, közvetve pedig további közel 20 százalékos részesedése van. Rajta kívül tulajdonos még a társaságban Simon Dénes is, akit a sajtóban Puch bizalmasaként szoktak emlegetni.
Egészen tavaly év végéig ez a társaság birtokolta a Szabad Föld című lapot is jegyző Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó Kft.-t. Decemberben azonban a Horizont ezt a médiaérdekeltségét eladta Mészáros Lőrincnek, aki aztán néhány héttel később ingyen továbbpasszolta az akkor gründolt fideszes Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak.
A jelentős, 2017-ben például 1,4 milliárdos árbevételt hozó kiadóvállalat mellett kisebb cégektől is megvált a nem túl távoli múltban Puch. Az adatfeldolgozással foglalkozó Winston Informatika Kft.-n 2017 közepén, az első ránézésre nem is igazán működő Humántőke Invest Kft.-n néhány hónappal korábban adott túl. | https://g7.hu/kozelet/20190404/mar-nem-puch-laszloe-a-ceg-amely-szazmilliokert-adott-tanacsot-az-mszp-nek/ | https://web.archive.org/web/20221203150625/https://g7.hu/kozelet/20190404/mar-nem-puch-laszloe-a-ceg-amely-szazmilliokert-adott-tanacsot-az-mszp-nek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-nem-puch-laszloe-a-ceg-amely-szazmilliokert-adott-tanacsot-az-mszp-nek | G7 | hungarian-news | 2019-04-04 16:24:59 | [
"Puch László"
] | [
"MSZP",
"Sapienza Kft."
] | [] | [
"átláthatóság",
"tanácsadás"
] | [] |
48,923 | Zsolnay-ügy: a vádemelés figyelemelterelés a cégvezető ügyvédje szerint | Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.;
2019-04-05 16:23:20
Zsolnay-ügy: a vádemelés figyelemelterelés a cégvezető ügyvédje szerint
Sikkasztás és hamis magánokirat felhasználása miatt vádat emeltek a Zsolnay Porcelánmanufaktúra vezetője ellen. A vádlott ügyvédje szerint a vád alaptalan, nyilvánosságra hozása pedig figyelemelterelés.
A Szekszárdi Járási Ügyészség által emelt vád hírét Magyar Pál, Tolna Megyei Főügyész közleményben osztotta meg az MTI-vel. Eszerint a Zsolnay cégvezetője 2016. április 26-án több mint 11 millió forint értékben porcelán termékeket tulajdonított el a pécsi gyár területéről. A porcelánok egy részét a vádlott a gyár különböző részein önkényesen vette magához, majd onnan ellenőrizetlen módon kijuttatta. A termékeket a nyomozó hatóság a vádlott lakóhelyén lefoglalta. A többi áruhoz úgy jutott hozzá, hogy valótlan tartalmú selejtezési jegyzőkönyveket írt alá, a rajtuk szereplő porcelánokat az üzem egy
olyan raktárába vitette, amihez kulcsa volt, majd gépkocsival elszállította. A férfi emellett valótlan tartalommal adott ki egy minőséget tanúsító nyilatkozatot egy budapesti épület tetőrekonstrukciójához
megrendelt mázas tetőcserepekről, illetve más kerámiatermékekről. A szekszárdi ügyészség a vádlottal szemben börtön-, valamint pénzbüntetés kiszabását szorgalmazza írta a főügyész közleményben.
Az ügyben kerestük a Zsolnay cégvezetőjét. Ő nem kívánt nyilatkozni, ügyvédje, Bodnár Imre viszont válaszolt kérdéseinkre. Bodnár elmondta, hogy védence az eljárás során végig ártatlannak vallotta magát. A cégvezető a lefoglalt porcelánok egy részét – ezt fotó igazolja – húsz éve nászajándékba kapta. A többi tárgyat boltban vásárolta (akkor még nem dolgozott a Zsolnaynál), illetve a gyárban vette kedvezményesen. A 10-20 éve vásárolt dísztárgyakról nincs már blokkja (ezzel valószínűleg más is így lenne), de az újabbakról igen. A vádhatóságnak nincs semmilyen bizonyítéka arra, hogy bármelyik tárgyat a cégvezető kilopta volna a gyárból.
Az tény, hogy voltak dolgozók, akik azt vallották, a cégvezető az autóján porcelánokat szállított ki, Bodnár azonban hangsúlyozta, hogy ez legális módon történt, mivel saját autóján szállította porcelánt a cég fővárosi üzletébe. Az autót a kapunál ellenőrizték, s csak azt vihette ki, amiről papírja volt. Az ügyvéd hozzátette, hogy hasonló módon a gyártulajdonos és felesége is szállított Budapestre porcelánt, ez a gyakorlat volt a legolcsóbb fuvar a cég számára. Bodnár hangsúlyozta, hogy a legfőbb károsult, a Zsolnay nem tett feljelentést, merthogy készletéből semmi sem hiányzott. Az ügyvéd a másik vádponttal kapcsolatban annyit mondott, hogy egy váráslásnál valóban hibás (a korábbi) engedélyszám került a számlára, ám ez olyan félreértés volt, ami nem okozott kért se az eladónak, se a vevőnek, se az államnak.
Bodnár szerint a nyomozóhatóság politikai megrendelésre indított a cégvezető ellen vizsgálatot, s azt szerették volna bebizonyítani, hogy a Zsolnay tulajdonosa - aki útjába állt fideszes gazdasági érdekköröknek - a cégvezetővel közösen kilopja a dísztárgyakat, aztán adómentesen értékesíti azokat. Ám a lopásra semmilyen bizonyítékot nem találtak, így a vád a bíróságon elbukik majd, prognosztizálta a várható fejleményeket Bodnár.
A történet előzményeiről többször írtunk. Emlékezetes, hogy a Zsolnayt 2016 nyarán meg akarta szerezni a Fideszhez közel álló gazdasági érdekcsoport, ezért hitelfelvásárlással felszámolásba próbálták kényszeríteni a céget. Eközben a fideszes irányítású pécsi önkormányzat létrehozott egy kerámia céget, a Ledina Kft.-t, és oda átcsalták a Zsolnay dolgozóinak 80 százalékát, 118 embert. A NAV átfogó adóvizsgálatot indított a cég ellen, s a kormányhoz közel álló sajtó sűrűn támadta a Zsolnay szír származású, svájci állampolgárságú tulajdonosát, Bachar Najarit. Az einstand azonban bedőlt, mert Bachari Najari rendezte cége adósságát (amit a korábbi tulajdonosok, így Pécs városa halmozott fel), az adóvizsgálat pedig nem tárt fel jogtalanságot. Mindeközben a Ledina nem tudott megállni a lábán, így az alig termelő, több száz millió adósságot jegyző cég ellen március végén felszámolási eljárást kezdeményeztek. A Zsolnayból elcsalt dolgozók márciusban 25 milliót veszítettek volt cégük ellen az azonnali felmondás indokának jogtalansága miatt.
Bodnár úgy véli, hogy azért most hozta nyilvánosságra az ügyészség a vádemelést, mert politikai óhajra el akarják terelni a figyelmet az einstand immár ténnyé szilárdult kudarcáról, és arról, hogy a sikertelen kisajátítási kísérlet Pécsnek és az államnak legalább egymilliárd forintjába került. Pécsnek azért is sokba került az einstand, mert rossz hírét kelti a városnak a befektetők körében, így a tőke kerüli a gazdaságilag leépülő baranyai megyeszékhelyet. | https://nepszava.hu/3031674_zsolnay-ugy-a-vademeles-figyelemeltereles-a-cegvezeto-ugyvedje-szerint | https://web.archive.org/web/20220809202854/https://nepszava.hu/3031674_zsolnay-ugy-a-vademeles-figyelemeltereles-a-cegvezeto-ugyvedje-szerint | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zsolnay-ugy-a-vademeles-figyelemeltereles-a-cegvezeto-ugyvedje-szerint | Népszava | hungarian-news | 2019-04-05 18:23:00 | [
"Bachar Najari"
] | [
"Ledina Kerámia Kft.",
"Szekszárd Járási Ügyészség",
"Zsolnay Porcelánmanufaktúra"
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"sikkasztás",
"felszámolás - végelszámolás",
"nyomásgyakorlás",
"hamis magánokirat felhasználása",
"ügyészség",
"nav-vizsgálat"
] | [
"Zsolnay-ügy"
] |
|
48,925 | A miskolci kukakirályt is lenyomták Mészáros Lőrincék | Három munkát is nyertek mostanában Mészáros Lőrincék cégei, és már a szerződéseket is megkötötték velük. | Három munkát is nyertek mostanában Mészáros Lőrincék cégei, és már a szerződéseket is megkötötték velük.
A legnagyobb falat, nettó 9,97 milliárd forintos megbízás a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer kiépítése, uniós támogatással. A munkát a felcsúti milliárdos cége, a Mészáros és Mészáros Kft. valamint a közbeszerzéseken szintén jól szereplő, Paár Attila érdekeltségében álló West Hungária Bau Kft. konzorciuma nyerte el .
A Nemzeti Fejlesztési Programiroda eljárásán indult miskolci kukakirály, Hercsik Károly cége, a Mento Kft. is, de az észak-magyarországi hulladékbizniszben korábban taroló cég a nyertesnél egymilliárd forinttal drágábban tett ajánlatot, így nem rúgott labdába. A harmadik versenyző, a kaposvári központú Szemeco Kft. és a Geohidroterv Mérnökgeológiai, Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kft. konzorciuma szintén nem támasztott komolyabb akadályt, passzolta a hiánypótlást.
Mészárosék alvállalkozója a M-U-T Hungária Kft. lesz és 30 hónapjuk van a munkák elvégzésére, tervezéssel együtt. Nyolc településen kell hulladéklerakót, -kezelőt és udvart építeniük, többek között.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. lett a befutó a mányi Leimann Ház felújításánál, ami mintegy nettó 110 millió forintot fog nekik hozni.
A Fejér megyében található épület panzióként működik, jelenlegi formájában 1998-ban épült meg. A szerződésben jelzik, hogy utófinanszírozással pályázati támogatást is kapott a felújítás.
A Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft.-vel is aláírta végre a Nemzeti Sportközpontok azt a nettó 232,5 millió forintos megbízást, ami az új felcsúti iskola tervezésére szánnak.
A kormány korábban a beruházásra 304 175 000 forintot biztosított a Beruházás Előkészítő Alapból. Felcsútra azért kell új iskola, mert a helyi mintegy 200 gyerek kinőtte a régit.
A beruházás nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű, és egyedül a Fejér-B.Á.L. Zrt. tulajdonában lévő tervezőcéget hívták meg a hirdetmény nélküli közbeszerzésre.
Első körben azonban nem adták be időre a pályázatukat (Mfor), kiírtak egy új eljárást, amire megint csak a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. kapott meghívást. | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/05/a-miskolci-kukakiralyt-is-lenyomtak-meszaros-lorincek/ | https://web.archive.org/web/20190925103347/https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/05/a-miskolci-kukakiralyt-is-lenyomtak-meszaros-lorincek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-miskolci-kukakiralyt-is-lenyomtak-meszaros-lorincek-1 | 24.hu | hungarian-news | 2019-04-05 15:16:00 | [
"Hercsik István",
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila"
] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft.",
"M-U-T Hungária Kft.",
"Mento Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Fejér megye",
"Felcsút",
"Mány"
] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"támogatás",
"hulladéküzlet",
"EU",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
48,926 | Bayer Zsolték trükkje: visszaszerezték a vári önkormányzati lakásra cserélt ingatlant is | Ismét Bayer Zsolt családjának tulajdonában van az az ingatlan, amit a fideszes publicista tavaly szeptemberben cserélt el egy 49 négyzetméteres önkormányzati lakásra a budai Várban – derítette ki a 24.hu. | Ismét Bayer Zsolt családjának tulajdonában van az az ingatlan, amit a fideszes publicista tavaly szeptemberben cserélt el egy 49 négyzetméteres önkormányzati lakásra a budai Várban – derítette ki a 24.hu.
Kedden számoltunk be róla, hogy a Fidesz ötösszámú párttagkönyvének tulajdonosa Orbán Viktor miniszterelnök új rezidenciájától, a felújított karmelita kolostortól pár száz méterre fekvő Úri utcába költözött be egy önkormányzati bérlakásba, amit meglehetősen olcsón, 32 ezer forintért bérel az I. kerületi önkormányzattól. Az újságíró lakáscserével jutott hozzá az önkormányzati bérleményhez. Kérdésünkre akkor azt közölte, hogy egy budai agglomerációban lévő, 70 négyzetméter alapterületű kertes házat adott cserébe, ám annak helyét nem közölte.
Lapunk viszont kiderítette, hogy Bayerék egy pilisszentkereszti faházat adtak a vári ingatlanért cserébe, ami két hónappal az üzlet nyélbeütése után ismét a fideszes publicista családja – egész pontosan egyik fia – tulajdonába került.
A Budavári Önkormányzat tájékoztatása alapján Bayer tavaly szeptember 5-én jutott hozzá lakáscserével az Úri utcai lakáshoz, a cserealapul szolgáló pilisszentkereszti háznak pedig a tulajdoni lapja szerint egy nappal később, szeptember 6-án lett új tulajdonosa. Az új tulajdonos nem más, mint az Úri utcai ingatlan egyik korábbi lakója, akinek a neve most is szerepel a kapucsengőn. Ez a magánszemély azonban alig két hónapig birtokolta a pilisszentkereszti házat, az ugyanis már tavaly novemberben visszakerült Bayer Zsoltékhoz, az újságíró fiának nevére.
A csereügyletre azért volt szükség, mert a lakástörvény szerint az önkormányzati lakások bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető, magyarán pénzért nem megvásárolható.
A lakáscseréről szóló cikkünk után a kormánypárti publicista szűkkörű sajtótájékoztatót hívott össze csütörtökre az Úri utcai lakása elé, hogy megmagyarázza lakásszerzésének és -bérlésének körülményeit. Bayer egymásnak ellentmondó költségeket közölt. Elsőként a blogján írta meg, hogy a bérleti díj mellett 40 millió forintért bérli a vári lakást – ezzel feltehetően a csereingatlan árára utalt. A sajtótájékoztatón már csupán 26 millió forintra taksálta a budai agglomerációban található ingatlan értékét. Az Úri utcai ingatlan felújítási költségeiről szólva pedig 5 és 10 millió forintos összegeket is említett.
Bayer a sajtótájékoztatón azt a kérdést nem kívánta tisztázni, hogy melyik településen található az az ingatlan, amit a budavári lakásért cserébe adott. Azt mondta:
Nem fogom megmondani, és nem azért mert bármiféle takargatnivalóm lenne, arról, hogy milyen ingatlant ajánlottam fel, amit az előző bérlő elfogadott és alkalmasnak talált, hanem azért, mert ő – mint teljesen civil ember – nem hozható általam olyan helyzetbe, hogy őt is majd elkezdjék cseszegetni azzal, hogy mennyiért meg miért cserélte el.
Gyanítható azonban, hogy Bayer más okból titkolta, milyen ingatlant adtak a vári lakás bérleti jogáért cserébe. És noha az újságíró szerint nincs mit takargatnia, amikor a sajtótájékoztató után rákérdeztünk, hogy a pilisszentkereszti ház volt-e a cserealap,
előbb letagadta, hogy azt az ingatlant adták az Úri utcai lakásért cserébe, ami két hónappal később újra a családja tulajdonába került, majd – mint a cikk elején található videóban látható – kameránk előtt mégis elismerte a történteket.
Azt mondta, visszavásárolták az ingatlant, és ezzel nincs is semmi probléma, hiszen az új tulajdonos annak adja el, akinek akarja. Szerinte nem játszották ki a lakáscsere szabályait sem. | https://24.hu/belfold/2019/04/05/bayer-zsolt-budai-var-onkormanyzati-lakas/ | https://web.archive.org/web/20231015162522/https://24.hu/belfold/2019/04/05/bayer-zsolt-budai-var-onkormanyzati-lakas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bayer-zsoltek-trukkje-visszaszereztek-a-vari-onkormanyzati-lakasra-cserelt-ingatlant-is | 24.hu | hungarian-news | 2019-04-05 08:02:00 | [
"Bayer Zsolt"
] | [
"Budapest Főváros I. kerület Önkormányzata (Budavár)"
] | [
"Bp. I. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"klientúra"
] | [
"Budavári lakásügyek és kedvezmények"
] |
48,927 | Bayer Zsolt önkormányzati lakása előtt magyarázta olcsó bérleti díját | Miután kedden beszámoltunk róla, hogy Bayer Zsolt meglehetősen alacsony áron, 32 ezer forintért bérel önkormányzati lakást a Várban, a kormánypárti publicista szűkkörű sajtótájékoztatót hívott össze Úri utcai lakása elé, hogy megmagyarázza lakásszerzésének és -bérlésének körülményeit. Az eseményen a kormánypárti Magyar Nemzet és Hír Televízió (ezeknek munkatársa Bayer) mellett az Index és a 24.hu vehetett részt. | Miután kedden beszámoltunk róla, hogy Bayer Zsolt meglehetősen alacsony áron, 32 ezer forintért bérel önkormányzati lakást a Várban, a kormánypárti publicista szűkkörű sajtótájékoztatót hívott össze Úri utcai lakása elé, hogy megmagyarázza lakásszerzésének és -bérlésének körülményeit. Az eseményen a kormánypárti Magyar Nemzet és Hír Televízió (ezeknek munkatársa Bayer) mellett az Index és a 24.hu vehetett részt.
Noha az újságíró elmondása szerint azért állt a sajtó elé, mert a „legelképesztőbb és legaljasabb rágalmak jelentek meg önkormányzati lakása megszerzésének körülményeiről”, valójában semmit nem cáfolt cikkünkből.
A Fidesz ötös számú párttagkönyvének tulajdonosa a rendszerváltástól kezdve vezette le a budai Várnegyed önkormányzati lakásállományának bérbeadási gyakorlatát. Kiemelten beszélt a lakáscserével szerzett önkormányzati lakásokról, minthogy ő is így szerezte 49 négyzetméteres Úri utcai lakását. Ez azt jelenti, hogy egy magántulajdonú ingatlant adott a bérleti jogért cserébe a korábbi bérlőnek. Az I. kerületi önkormányzat lakásrendelete alapján ilyen esetben úgynevezett költségelvű lakbért kell fizetni, ami a budai Vár kiemelt övezetében, mint a Mátyás Templom környéke – ahova Bayer is költözött – négyzetméterenként nettó 510 forint.
A publicista hangsúlyozta, mindenki ennyi lakbért fizet, mint ő, „a fideszesek és nem fideszesek egyaránt”. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük tőle, hogy helyesnek tartja-e azt a gyakorlatot, hogy a Budavári Önkormányzat ennyire alacsony lakbért szab Várba költözőknek, köztük jómódú embereknek is, miközben tavaly egy átlagos albérlet ára piaci alapon 150 ezer forint volt Budapesten. Erre azt mondta:
Nem is értem a kérdést. Ez a gyakorlat harminc éve. Nekem nem tisztem megítélni az, hogy helyes, sem azt, hogy helytelen. Ez ma a jogi helyzet.
Bayer egyébként egy listával is készült a tájékoztatóra arra vonatkozóan, hogy kik laknak még rajta kívül a Várban, és javasolta, hogy mindenkitől kérdezzük meg, hogyan szerezte a lakását. Felsorolása szerint a Várnegyedben lakik
Baráth Etele, aki MSZP-kormányok minisztere volt,
E. Vámos Ágnes, aki szerinte a Horn Gábor-féle Vendel-kör tagja,
Tamási Miklós, aki a CEU Open Society Archives vezetője volt,
és Bakró-Nagy Ferenc, az Index munkatársa, aki részt vett a sajtótájékoztatón.
A fideszes újságíró lakását is megmutatta az újságíróknak, illetve egy ötmillió forintról szóló felújítási szerződést is lobogtatott, ami azért érdekes, mert korábban kérdésünkre azt írta, hogy 10 milliót költött a felújításra.
Emlékezetes, Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere, és szülei is önkormányzati lakáshoz jutottak a Várban. Emellett számos, a Fideszhez közeli fontos ember, köztük Lázár János vadásztársa Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, valamint a Semjén Zsoltot kitüntető Safari Club elnöke is bagóért bérel önkormányzati lakást a Várban. Mint ahogyan nemrég megírtuk, hogy Palkovics László innovációs miniszter is meglehetősen olcsó bérleti díjat fizet önkormányzati lakásáért a Várban.
Kiemelt kép: Bárdi Bálint /24.hu | https://24.hu/belfold/2019/04/04/bayer-zsolt-onkormanyzati-lakas-magyarazkodik-olcso-berleti-dij-budai-var-uri-utca/ | https://web.archive.org/web/20231015173354/https://24.hu/belfold/2019/04/04/bayer-zsolt-onkormanyzati-lakas-magyarazkodik-olcso-berleti-dij-budai-var-uri-utca/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bayer-zsolt-onkormanyzati-lakasa-elott-magyarazta-olcso-berleti-dijat | 24.hu | hungarian-news | 2019-04-04 16:19:00 | [
"Bayer Zsolt"
] | [
"Budapest Főváros I. kerület Önkormányzata (Budavár)"
] | [
"Bp. I. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"klientúra"
] | [
"Budavári lakásügyek és kedvezmények"
] |
48,928 | Bayer Zsolt 32 ezer forintért bérel önkormányzati lakást a Várban | Noha korábban is az I. kerület lakója volt, nemrég egy másik önkormányzati lakást szerzett a budai Várnegyed szívében Bayer Zsolt kormánypárti publicista – tudta meg a 24.hu. Az ingatlanért pedig fölöttébb jutányos bérleti díjat fizet. A Fidesz ötös számú párttagkönyvének tulajdonosa Orbán Viktor miniszterelnök új rezidenciájától, a felújított karmelita kolostortól pár száz méterre fekvő Úri utcába költözött be. A közhiteles cégadatbázis szerint február 20. óta ez az új lakcíme.
A Budavári Önkormányzattól kikért adatok alapján az újságíró tavaly szeptemberben lakáscserével jutott hozzá a 49 négyzetméteres ingatlanhoz.
A lakásért költségelvű lakbért fizet, havonta 31737 forintot.
Ez a lakbér meglehetősen alacsony, az egyik legnagyobb ingatlanportál hirdetési között több kiadó Úri utcai lakást is találtunk, a hasonló méretű ingatlanokért pedig piaci alapon ennek a tízszeresét is elkérhetik. Egy majdnem ugyanekkora – 46 négyzetméteres – másfél szobás lakást 280 ezer forintos bérleti díjért kínálnak kiadásra, de egy valamivel nagyobb, 56 négyzetméteres kétszobás kiadó lakást is találtunk az Úri utcában, amiért 475 ezer forintos bérleti havi díjat kérnek.
A Bayer által fizetett összegnél még az önkormányzat által megszabott piaci árak is jóval magasabbak. Ezt bizonyítja, hogy a Budavári Önkormányzat nemrég pályázati felhívást tett közzé, amelyben kilenc vári lakás bérleti jogát hirdette meg. Köztük van egy 45 négyzetméteres egyszobás lakás is, épp a publicista szomszédságában. Ennek a lakásnak az induló bérleti díját 83 ezer forintban határozta meg az önkormányzat. Tehát egy Bayerénél kisebb lakást is majdnem háromszor annyiért tervezi kiadni az önkormányzat, mint amennyit az újságíró fizet.
Lakáscsere esetén egyébként az I. kerület lakásrendelete alapján valóban úgynevezett költségelvű lakbért fizet az új bérlő, ám a fideszes többségű önkormányzat egy új szerződéskötés esetén bármikor felülbírálhatná a bérleti díjat, és a lakásrendelet módosításával emelhetne azon, hogy a kerületet ne érje vagyonvesztés.
Lakásszerzésének körülményeiről érdeklődve megkerestük Bayer Zsoltot, aki közölte, ugyan az égvilágon semmi közünk nincs hozzá, de válaszol. Azt írta:
Mint mindenki más, aki örökölhető bérleti jogot szerez a Várban, ő is csere útján jutott hozzá az önkormányzati lakáshoz, aminek a bérleti jogát egy erre specializált ingatlanközvetítőn keresztül szerezte meg.
Az önkormányzati lakásért egy budai agglomerációban lévő, hetven négyzetméter alapterületű kertes házat adott. Ennek helyét és értékét nem közölte.
Számlákkal igazolható módon tízmillió forintot költött a lakás felújítására, ahogy írta, „ezzel szintúgy az önkormányzat vagyonát gyarapítottam, mint bárki más, aki így tesz, bár a felújítás nyilván a mi kényelmünket szolgálta.”
Az általa fizetett bérleti díj ugyanannyi, mint az előző lakóé volt, és mint mindenki másé a házban. (Ez ebben a formában nem igaz, piaci és szociális alapon bérelt lakások is vannak az Úri utcai házban – a szerk.)
Egyebekben hozzátette:
Szokjanak le végre arról, hogy mindenkit baszogatnak, aki merészel a várban lakást szerezni magának ilyen módon.
És azt a javaslatát is megfogalmazta, hogy
Ha ennyire idegesíti magukat, hogy fideszes is lakhat a várban, talán kezdeményezzék, hogy törvény mondja ki, aki kormánypárti, nem lakhat a várban, legfeljebb, ha tízszer-százszor annyi bérleti díjat fizet, mint bárki más.
Bayer ezen kívül az Indexen megjelent Lakás a Várban: Nem mind nyomott ár, ami annak látszik című cikket ajánlotta figyelmünkbe azzal, hogy
Na, látja, erről van szó!
Habár a szóban forgó lakás bérleti jogát csak néhány hónapja szerezte Bayer, már korábban is felmerült, hogy a publicista önkormányzati lakáshoz jutott az I. kerületben. 2017-ben a Népszavának voltak erre vonatkozó információi. A lap akkor az önkormányzatnál hiába próbálta kideríteni, hogy bérel-e lakást az önkormányzattól Bayer. A történet vége az lett, hogy a Népszava érdeklődéséről tudomást szerzett a fideszes újságíró és megfenyegette a lap munkatársát.
Bayer akkor azt állította, hogy 1998-ban cserélte el a tulajdonában lévő öröklakást egy budavári önkormányzati lakásra. Mivel 2000-ben elvált feleségétől, a lakásból elköltözött, volt felesége és két fia viszont továbbra is abban a lakásban élt.
Amikor 2016 végén kiderült, hogy Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere is olcsó önkormányzati lakáshoz jutott a saját maga vezette önkormányzattól, Bayer az Echo TV-ben látta vendégül párttársát. Ennek az lett a vége, hogy az egyik fideszes magyarázta a másiknak, hogy miért van rendben az önkormányzati lakások bérbeadásának gyakorlata a Várban. Pedig nem volt mindig ilyen nagy az egyetértés közöttük, 2003-ban Bayer még azért támadta a fideszes polgármestert a Magyar Nemzetben, mert érintettként nem tetszett neki, hogy Nagy Gábor Tamás óvodabezárásokat tervez a kerületben. Bayer többek közt azt írta:
Csak hát az a szomorú helyzet, hogy az önkormányzatot és a polgármestert a szülők, a kerületi lakosok választják. S ideje lenne végre megélni azt, hogy valami a szülők, a lakosok érdekei szerint történik.
Emlékezetes, nemcsak az I. kerület polgármestere, hanem a szülei is önkormányzati lakáshoz jutottak a Várban. Emellett számos, a Fideszhez közeli fontos ember, köztük Lázár János vadásztársa Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, valamint a Semjén Zsoltot kitüntető Safari Club elnöke is bagóért bérel önkormányzati lakást a Várban. Mint ahogyan nemrég megírtuk, hogy Palkovics László innovációs miniszter is alig több mint 30 ezer forintos bérleti díjat fizet önkormányzati lakásáért a Várban.
Eközben folyamatosan emelkednek az ingatlanárak Budapesten, tavaly már havi 150 ezer forintra ugrott egy átlagos albérlet ára. | https://24.hu/belfold/2019/04/02/bayer-zsolt-fidesz-ner-olcso-onkormanyzati-lakas-uri-utca-budai-var/ | https://web.archive.org/web/20231015162520/https://24.hu/belfold/2019/04/02/bayer-zsolt-fidesz-ner-olcso-onkormanyzati-lakas-uri-utca-budai-var/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bayer-zsolt-32-ezer-forintert-berel-onkormanyzati-lakast-a-varban | 24.hu | hungarian-news | 2019-04-02 08:03:00 | [
"Bayer Zsolt"
] | [
"Budapest Főváros I. kerület Önkormányzata (Budavár)"
] | [
"Bp. I. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"önkormányzat",
"klientúra"
] | [
"Budavári lakásügyek és kedvezmények"
] |
|
48,929 | Újabb 10 milliárdot tolnak Rogánék a plakátkampányolásba | Idén ez már a második 10 milliárdos keretmegbízás Balásy Gyula cégeinek. Tavaly egész évben 18,4 milliárd ment el a tájékoztató kampányokra. | Nettó 10 milliárd forintos keretmegbízást kapott a Rogán Antal tárcája alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivataltól (NKH) a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó New Land Media Kft. és a Lounge Design. Az összegből 3 milliárd forint opciós érték – derül ki a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentációból.
A két cég az Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 6., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 14. fantázianevű munkát szerezte meg, ez a gyakorlatban a 14. plakátkampányos megbízást jelenti.
Egész évben nem költöttek ennyit plakátolásra
Idén mintha nagyságrendileg változott volna a kampányokra szánt összeg: 2019-ben ez már a második 10 milliárdos propagandamegbízás Balásy cégeinek. Néhány hete a G7 vett észre egy januárban megkötött szerződést, az a hasonló propaganda-megállapodások 13. darabjáról szólt.
A mostani megbízással együtt tehát idén már 20 milliárdot szánnak “tájékoztató kampányra”. A tempó fokozódik, 2018-ban az összes ilyen jellegű megbízás – az opciós összegekkel együtt – 18,4 milliárd forint volt.
Hogy egy-egy 10 milliárdos szerződés konkrétan hány kampányt fedez és milyen időtartamra szól, azt nem lehet tudni, ugyanis sem a kiírásban, sem az összegzésben nem részletezik. A G7 által megírt szerződés és a mostani közzététel alapján nagyjából három hónap alatt tapsoltak el 10 milliárd forintot reklámtevékenységre és rendezvényszervezésre, valamint kutatási feladatokra.
Már verseny sincs
Abban nincsen semmi meglepő, hogy a befutók a Fidesz-szimpatizáns Balásy ügynökségei lettek. 2015-ben költséghatékonysági okokból átalakították az állami kommunikációs megbízások rendszerét, elvileg így akarták visszavágni a korábban esetenként akár 40 milliárdot is megközelítő éves költést.
Azóta minden tendert központosítva, a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó NKH-n keresztül bonyolítanak. A NKH nem egyenként keresi meg a legjobb ajánlatot nyújtó ügynökségeket: kiírnak egyetlen nagy keretszerződést, majd ennek nyertesei között versenyeztetik azután a konkrét munkákat. Így történt ez a jelenleg is érvényben lévő, 2018 júniusában megkötött, összesen 75 milliárd forintos mozgásterű (25 milliárdos alap, ami kétszer újratölthető) megállapodással is, a befutók pedig a Balásy-Csetényi-Kuna hármas érdekeltségei lettek. Az amúgy sem éles versenyhelyzet is eltűnt, amikor tavaly kiderült, hogy Kuna Tibor és Csetényi Csaba érdekeltségeivel szerződést bontott az NKH, így a megbízásokat egytől egyig Balásy Gyula ügynökségei kapják.
A G7 év elején kiszámolta: 2018-ban az állam 50 milliárd forintot költött kommunikációra. | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/03/plakatkampany-10-milliard/ | https://web.archive.org/web/20230921211107/https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/03/plakatkampany-10-milliard/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-10-milliardot-tolnak-roganek-a-plakatkampanyolasba | 24.hu | hungarian-news | 2019-04-03 17:41:00 | [
"Balásy Gyula"
] | [
"Lounge Design Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"média",
"hirdetés",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Kormányzati tájékoztató kampányok (2012-)"
] |
48,930 | OLAF-jelzések: a NAV nem találja az Öveges-program szétlopásának felelőseit | A 2014-ben kezdődött Öveges-program során az Európai Unió 14 milliárd forint támogatást adott a természettudományos oktatás fejlesztésére. A támogatás törvénysértő felhasználására az OLAF (Európai Csalási Elleni Hivatal) is felfigyelt, Hadházy Ákos országgyűlési képviselő pedig évekig tájékoztatta a nyilvánosságot a botrányos részletekről. A Miniszterelnökség vizsgálata súlyos szabálytalanságokat állapított meg, az NNI lepasszolta a nyomozást a NAV-nak, az pedig azóta is tologatja az ügyet. Sajtóhírek szerint a 14 milliárd forintos programból több száz millió forintot kellett visszafizetni az EU-nak a magyar költségvetésből, de a pontos összeget sem a Miniszterelnökség, sem az EMMI nem közölte. | A 2014-ben kezdődött Öveges-program során az Európai Unió 14 milliárd forint támogatást adott a természettudományos oktatás fejlesztésére. A támogatás törvénysértő felhasználására az OLAF (Európai Csalási Elleni Hivatal) is felfigyelt, Hadházy Ákos országgyűlési képviselő pedig évekig tájékoztatta a nyilvánosságot a botrányos részletekről. A Miniszterelnökség vizsgálata súlyos szabálytalanságokat állapított meg, az NNI lepasszolta a nyomozást a NAV-nak, az pedig azóta is tologatja az ügyet. Sajtóhírek szerint a 14 milliárd forintos programból több száz millió forintot kellett visszafizetni az EU-nak a magyar költségvetésből, de a pontos összeget sem a Miniszterelnökség, sem az EMMI nem közölte.
Nagyon szép célt fogalmazott meg a TÁMOP egyik projektje jó pár éve: a természettudományos oktatás, illetve a fizikai és a kémiai szaktantermek fejlesztését helyezte előtérbe. Ennek megvalósítására az Európai Unió 14 milliárd forintot adott. A helyi önkormányzatok és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) által végrehajtandó programot az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) irányította. A támogatás összegéből 44 vidéki és 8 fővárosi iskolai labor fejlesztését tervezték úgy, hogy minden városnak mintegy 300 millió forint állt a rendelkezésére.
A projektek lefolytatásáról a Magyar Narancs is megírta, hogy az iskolák az elszámolható költségek 30 százalékát, 80-100 millió forintot fordítottak infrastrukturális fejlesztésekre, vagyis termek kialakítására és eszközbeszerzésekre. A megmaradt összeget, esetenként 200 millió forintot pedig a projekt céljait közvetlenül nem szolgáló dolgokra: oktatási programokra, munkafüzetekre, kiállításra és nyelvi képzésekre költötték. Ezek nélkül azonban a laborkialakítások költsége nem is lett volna elszámolható.
Az oktatási anyagokat minden iskola külön készítette el a meghívásos közbeszerzési pályázaton nyertes céggel. A nyílt pályáztatást egyébként az oktatási intézmények úgy tudták elkerülni, hogy a kiírásokban az egyes tételek összege nem haladta meg a 25 millió forintot.
Túlárazott tantermek és munkafüzetek
Az iskolák pénzfelhasználásával és kifizetéseivel kapcsolatban a magyar ellenőrző hatóság 2014-ben semmi problémát nem talált.
Ugyanakkor még azon a nyáron Hadházy Ákos – akkor LMP-s politikusként – az Öveges-programban történt visszásságokra hívta fel a figyelmet. Hadházy szerint ugyanis egy-egy tanterem felújítása 30-40 millió forintba került volna, de városonként mintegy 300 milliót fordítottak rájuk. Továbbá 2,8 milliárd forintot költöttek el a munkafüzetekre, pedig azokat 30 millió forintból is el lehetett volna készíttetni.
Hadházy Ákos többek között két szekszárdi tanterem felújítását is gyanúsnak találta, mondván, a támogatás jelentős részét nem a kijelölt dolgokra költötték. Így az I. Béla Gimnáziumban 157 millió forintból 44 millióba került a terem kialakítása, majd 45 millióba a felszerelése, a maradék összeget pedig a pályázat előkészítésére, lebonyolítására, szoftver- és munkaanyag-fejlesztésre adták ki. Ugyanez a Garay Gimnáziumban 177 millió forintba került, amiből 35 millió forintot költöttek a teremre, a többi pénz pedig az egyéb megbízásokra ment el.
A politikus nyilvánosságra hozott számára eszementnek tűnő projekteket, például egy kecskeméti iskola esetét: "amellett, hogy munkafüzeteket megírattak már 43 gimnáziumban, itt is írattak egyet, de itt a kiírás szerint is csak egy német tananyagot kell lefordítani. Az pedig egészen vicces-érthetetlen-felháborító, hogy erre a feladatra az egyik kamuajánlatot a kaposvári NYL Fémszerkezetgyártó Bt.-től kérte a nagytiszteletű gimnázium. Ez talán a non plus ultra annak bizonyítására, hogy meg sem próbálják a valódi közbeszerzést imitálni."
A visszaélésgyanús esetek miatt az akkor Lázár János vezette Miniszterelnökség sem tudta homokba dugni a fejét. Sőt Lázár az LMP-s Ikotity István parlamenti interpellációjára adott válaszában elismerte, hogy tapasztaltak szabálytalanságokat a pénzek felhasználásával kapcsolatban.
A Miniszterelnökség is túlárazásokat talált
Lázár hivatkozott a Miniszterelnökség Ellenőrzési Főosztályának 2014 novemberében készült vizsgálatára, melyből kiderültek az Öveges-programmal kapcsolatos szabálytalanságok részletei.
A 13 projekten lefolytatott mintavételes ellenőrzés során a legtöbb esetben túlárazást találtak: részben vagy teljesen ugyanazt a szakmai tartalmat adtak el a – gyakran különböző – beszállítók újként, és minden alkalommal elszámolták a teljes fejlesztési költséget. Az ellenőrök szerint informatikai moduloknál is előfordult ez a probléma, illetve a tanulói munkafüzetek és a szaktanári segédletek között is sok tartalmi átfedés volt.
“Két különböző cég értelemszerűen csak abban az esetben készíthet azonos tartalmú szakmai anyagot, ha köztük együttműködés van, ezáltal sérülnek az összeférhetetlenség, valamint a verseny szabályai."
Az ellenőrzés megállapította azt is, hogy a projektek során megsértették az összeférhetetlenségi szabályokat is, vagyis egymástól nem független cégek voltak a szállítók. A 13 projekt kapcsán vizsgált 49 közbeszerzési eljárásban több esetben azonos tulajdonosi körbe tartozó cégek voltak az ajánlattevők, tehát nem volt valódi verseny.
A jelentés szerint a legtöbbször, 12 alkalommal a Tender-Network Zrt. vett részt a kifogásolt TÁMOP-projektekben szállítóként, és összedolgozott más cégekkel. Az ellenőrök megállapították, hogy a Tender-Network Zrt. által Hatvan, Kalocsa és Kiskunfélegyháza önkormányzata számára írt megvalósíthatósági tanulmányokban több átfedés is van.
Hadházy Ákos tavaly felhívta a figyelmet arra, hogy a Tender-Network Zrt. nem csak az Öveges-programban, hanem az Elios-ügyben is többször felbukkant tanácsadóként. De nem csak ez köti össze a két uniós projektet, ugyanis a Miniszterelnökség ellenőrei azt állapították meg az Öveges-programban, amit az OLAF az Elios-ügyben: már maga a pályázat kiírása is problémás volt.
“A pályázati felhívás tartalmazott olyan előírásokat, amelyek a költséghatékony projektmegvalósítás ellen hatottak, valamint a szabálytalan támogatásfelhasználás lehetőségét teremtették meg."
Bár a Miniszterelnökség vizsgálata a visszaélésekkel kapcsolatban nagyon komoly megállapításokat tett, felelősöket nem nevezett meg.
A Tender-Network Zrt. az Opten céginformációs rendszer adatai szerint 2013-ban 644 millió forintos bevételt ért el. Ez aztán évről-évre csökkent, míg nem 2016-ban 109 millió forint lett. 2017-ben viszont javult a helyzet: a cég mintegy 147 millió forintos árbevételt ért el. A Közbeszerzési Adatbázis szerint abban az évben a Tender-Network Zrt. két uniós finnaszírozású projektben vett részt: egy GINOP-projektben a Pécsi Tudományegyetemnek, és egy TOP-pályázatban Várpalota önkormányzatának. Ez alapján úgy tűnik, hogy az Öveges-program miatti botrány nem akasztotta meg a cég működését.
Az NNI szerint nem történt hűtlen kezelés
A másik érintett állami szerv, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a súlyos szabálytalanságok feltárása után, 2014 végén feljelentést tett az V. kerületi kapitányságon ismeretlen tettessel szemben az uniós forrásokkal való visszaélések bűncselekményének gyanúja miatt. A minisztériumnál az Európai Csalás Elleni Hivatal is bejelentkezett. 2016 szeptemberében az OLAF ajánlással élt az ügyben a magyar ügyészség felé, az anyagot a Legfőbb Ügyészség megküldte a folyamatban lévő nyomozáshoz.
Ám a helyzet olyan komoly volt, hogy az Európai Bizottság az OLAF vizsgálódása közben, 2016 tavaszán az Öveges-programban tapasztalt visszaélések miatt a TÁMOP-programot leállította, és a gyanús momentumok tisztázásáig felfüggesztette a kifizetéseket. A hírek egy részében a teljes TÁMOP, mintegy 780 millió euró, vagyis 241 milliárd forint visszatartása szerepelt. Más sajtóhírek kisebb, de még úgy is jelentős összeg, 40 milliárd forint kifizetésének felfüggesztéséről számoltak be.
A visszaélésekkel kapcsolatban a Nemzeti Nyomozó Iroda által folytatott nyomozás 2016-ra arra jutott, hogy az Öveges-programban hűtlen kezelés és hivatali visszaélés nem történhetett, de bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás igen. Ezért az eljárást áttették a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósághoz.
Hadházy Ákos nonszensznek nevezte, hogy a rendőrség lerázta magáról az eljárást 2016 márciusában. Úgy vélte ugyanis, hogy az eljárás áthelyezése csupán azt szolgálta, hogy eltávolítsák az ügyet a politikusoktól, a közbeszerzések nagyobb részét kiíró polgármesterektől.
A NAV még tologatja a nyomozást
2018 januárjában Hadházy Ákost a NAV arról tájékoztatta, hogy 11 projekt esetében visszaélésszerű, többszörös túlárazások, szükségtelen beszerzések történtek, már meglévő tartalmat számoltak el újként, több esetben sérültek az összeférhetetlenségi szabályok és hiányoztak a teljesíthetőség objektív feltételei. Emlékezetes, hasonló megállapításokat tett a Miniszterelnökség is.
Ezek alapján az ember azt gondolná, hogy a hatóságok átlátták az ügyet, és közel voltak a felelősök megtalálásához. Ám a büntetőeljárás tovább került a NAV Központi Nyomozó Irodájához, majd később a NAV Dél-Dunántúli Bűnügyi Igazgatóságához.
Hogy megtudjuk, jelenleg hol tart a nyomozás, megkeresést küldtünk a NAV-nak. Az adóhivatal válasza szerint még mindig nyomoznak, ugyanis azt közölték, hogy folyamatban lévő ügyről nem adhatnak tájékoztatást.
Az Öveges-programmal kapcsolatban most egyelőre ott tartunk, hogy ismét egy olyan uniós pénzlenyúlás történt a szemünk előtt, amiben senkinek sem kell aggódnia amiatt, hogy az eltűnt tíz- vagy százmilliókat számon kérik rajta, esetleg komolyan meg is büntetik. Nem mellesleg a kormány által az Európai Uniónak visszafizetett összeget itt is a magyar adófizetők dobták össze. Azt viszont sem a Miniszterelnökség, sem az EMMI nem közölte az Átlátszóval, hogy pontosan mennyi pénzt kellett visszefizetni Brüsszelnek a magyar költségvetésből.
Csak az nyilvános, hogy az LMP-s Ikotity István érdeklődésére Rétvári Bence, az EMMI államtitkára beszámolt arról 2016-ban, hogy a feltárt szabálytalanságok miatt 11 oktatási intézménynek összesen 390 milliót kell visszafizetnie az állami költségvetésbe. Helyi hírek szerint például Békéscsabát 37 millió, Debrecent 57 millió, Hatvant 45,4 millió, Kalocsát pedig 48 millió forint visszafizetésére kötelezték.
Hadházy nem hagyja elsikkadni az ügyet
Hadházy Ákos még nem adta fel, hogy az Öveges-program visszásságait felderítse. Mint szerkesztőségünknek elmondta, az OLAF-jelentését szeretné megkapni ezzel az üggyel és a Híd a munka világába programmal kapcsolatban is. A Miniszterelnökséghez benyújtott közérdekű adatigénylését elutasították, mondván, hogy az ügyben nem adatgazdák. Polt Péter legfőbb ügyész pedig azt közölte vele, hogy mivel az ügyben nincs gyanúsított, nem az ügyészség az ura az eljárásnak, hanem a nyomozóhatóság, és tájékoztatást csak onnan kaphat.
Az országgyűlési képviselő közölte azt is, hogy megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, ahonnan még nem kapott választ. Mint hangsúlyozta, azért sem adja fel, hogy még több részletet megtudjon az OLAF megállapításairól ezekben az ügyekben és az Elios esetében is, mert nagyon jól látszik, hogy a programok során szervezetten követték el az uniós pénzek lenyúlását.
Az Index korábbi cikke szerint egyébként az Öveges-program alatt az EMMI-ben az EU-s fejlesztéspolitika felelőse Köpeczi-Bócz Tamás helyettes államtitkár volt, akinek részben az Öveges-program, részben a Híd a munka világába program botrányai miatt kötöttek útilaput a lábára, később pedig távolítottak el a TÁMOP monitoring bizottságának éléről is. Köpeczi-Bócz neve a Mengyi Roland-féle Voldemort-ügyben is felmerült: a volt helyettes államtitkár a bíróságon azt állította, hogy abban az ügyben semmiről sem tudott, de Balog Zoltán akkori EMMI-miniszter ezt cáfolta.
Az ember, aki ott se volt: Köpeczi-Bócz Tamás tündöklése és bukása 15 éve töretlen karrier ért véget néhány hónappal ezelőtt: tavaly július 19-én Balog Zoltán váratlanul kirúgta Köpeczi-Bócz Tamást, az EMMI uniós fejlesztésekért felelős államtitkárát. A menesztés okairól többféle magyarázat is kering, a hivatalos szerint főnökei elégedetlenek voltak a munkájával.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Diákok az Arany János Általános Iskola és Gimnázium új, Öveges természettudományos laboratóriumában 2014. február 12-én. (MTI Fotó: Bruzák Noémi) | https://atlatszo.hu/2019/04/08/olaf-jelzesek-a-nav-nem-talalja-az-oveges-program-szetlopasanak-feleloseit/ | https://web.archive.org/web/20231115105330/https://atlatszo.hu/2019/04/08/olaf-jelzesek-a-nav-nem-talalja-az-oveges-program-szetlopasanak-feleloseit/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/olaf-jelzesek-a-nav-nem-talalja-az-oveges-program-szetlopasanak-feleloseit | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-04-08 12:35:00 | [
"Köpeczi-Bócz Tamás"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Miniszterelnökség",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)",
"Tender-Network Zrt."
] | [] | [
"oktatás",
"támogatás",
"EU",
"OLAF-vizsgálat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Öveges-program (akta)"
] |
48,931 | A kormány titkolja a világörökségi területekről készült jelentését, az UNESCO ismét ellenőröket küld Budapestre | Az UNESCO a közeljövőben ismét ellenőröket küld Budapestre, a kormány pedig újságírók, civil szervezetek, és országgyűlési képviselők elől is rejtegeti azt a jelentést, amiben február végén beszámolt a nemzetközi védettséget élvező világörökségi helyszínek állapotáról. Egyelőre azt sem tudni pontosan, milyen kifogásokra reagáltatta Magyarországot a párizsi székhelyű nemzetközi szervezet. | Csak a vezetői összefoglalója (PDF) nyilvános annak a beszámolónak (ún. állapotmegőrzési jelentés), amit örökségvédelmi hatóság híján az ezért a témáért is felelős Miniszterelnökség február végén elküldött az UNESCO Világörökség Bizottságának. Így egyelőre – a szervezet júniusi közgyűléséig – csak következtetni tudunk arra, mik voltak a nemzetközi örökségvédelmi szervezet legújabb kifogásai a kormány felé, s hogy ezekre hogyan válaszolt a Miniszterelnökség.
A világszerte elismert, nagy presztízsű világörökségi listán sorolt, védett budapesti helyszínek: a Duna-partok panorámája, a Budai Várnegyed és az Andrássy út, és valamivel kisebb mértékben ezek védőzónái is védettséget élveznek. Ennek megtartását várja el a nemzetközi szervezett az adott országok kormányától. Civil szervezetek és szakemberek szerint viszont a Budai Vár átalakítása, a hetedik kerületi történelmi zsidónegyed- bulinegyed épületeinek rombolása, s a Városliget közparkból múzeumnegyeddé alakítása nem összeegyeztethető a védett státusszal, ezért próbálnak nemzetközi szervezeteken keresztül nyomást gyakorolni a kormányra (Az Óvás Egyesület tájékoztatója, PDF).
Ennek eredményeként korábban többször is küldött ellenőrző küldöttséget az UNESCO Világörökség Központja Magyarországra, és legutóbbi, 2017. júniusi közgyűlésén komoly kritikát fogalmazott meg az épitkezésekkel kapcsolatban, és annak az elvárásának adott hangot, hogy 2018. december 1-ig a magyar kormány készítsen friss jelentést az állapotmegőrzésről (state of conservation) a Világörökség Központ számára, hogy azt a Világörökség Bizottság 43. közgyűlése elé lehessen vinni 2019-ben.
A kormány jelentése (melynek csak az összefoglalója lett most elérhető), a budapesti világörökségi helyszínekre vonatkozó UNESCO-ajánlásokra és kérdésekre, valamint a tavaly februári küldöttség megállapításaira, és az UNESCO által tavaly decemberben a magyar kormánynak írt levélre reagál. Ezek egy része nyilvános, a többit szerettük volna megismerni, de döntés-előkészítési jellegükre és egy alktománybrósági döntésre hivatkozva megtagadták az adatigénylésünket.
Annyi azért kiderül a most közzétett összefoglalóból, hogy a tavaly februárban Budapesten járt UNESCO-misszió 17 részletet talált problémásnak, és ezekkel kapcsolatban tett ajánlásokat a kormánynak. Vélhetően a Miniszterelnökség erre adott válaszát követően döntött úgy a nemzetközi szervezet, hogy újból eljön ellenőrizni a helyzetet.
A beszámolót készítő Miniszterelnökség a jelentés összefoglalójában többek között kijelenti, hogy Magyarország mindent megtesz, hogy a budapesti fejlesztések és befektetési projektek ne tegyenek kárt a védett világörökségben. Szerintük épp ennek érdekében történt az örökségvédelmi rendszer átalakítása.
A 120 méter magasra tervezett MOL-toronyház kapcsán kijelentik: azt még a korábbi szabályozás alapján engedélyezték, s különben is minimális annak a világörökségi helyszínre tett hatása.
Megígérik, hogy kiterjesztik a világörökségi helyszín védőzónáját a Margitszigetre és a Budai Vártól nyugatra eső területekre is. Az UNESCO által évek óta sürgetett kezelési terv megalkotását 2021-re ígéri a kormány, s kitér arra, hogy a vonatkozó törvény 2018-as módosítása alapján nem alkalmazható a 65 méternél magasabb épületek esetenkénti engedélyezésére vonatkozó szabály akkor, ha az építmény negatív hatással van a világörökségi területre.
A sokak által kifogásolt városligeti fejlesztések kapcsán a jelentés azt állítja: az új Néprajzi Múzeum és a Biodóm a védettséget élvező Hősök tere felől nem is lesz látható, tehát nem kell módosítani a terveket. A Radetzky-laktanya kapcsán a kormány azt ígéri: az épület visszakapja az eredeti, a második világháború előtti formáját.
A kormánynak tavaly decemberig kellett volna ezt a jelentést elküldenie Párizsba, a dokumentum közzétett kivonata szerint ezt a határidőt “technikai okokból” késték le két hónappal.
Az UNESCO tavaly februári budapesti “tanácsadó missziója” által megfogalmazott aggályok kapcsán a Miniszterelnökség kijelenti, hogy a főváros és a kerületek felügyelik a kulturális örökség helyi védelmét, s hogy minden átalakításnál kötelező figyelembe venniük az adott épületek történelmi értékét. A belvárosi óriáskerék (Budapest Eye) engedélyét a 2021-re ígért kezelési terv elkészülte után nem fogják meghosszabbítani, és azt ígérik, 2020-tól támogatási rendszert vezetnek be a világörökségi területek és a védőzónák ingatlantulajdonosai számára.
Az UNESCO Világörökség Központja tehát hamarosan újabb küldöttséggel ellenőrizteti a budapesti világörökségi helyszínt, de a látogatás dátuma egyelőre nem ismert, mint ahogy azt sem tudni, kikkel találkoznak majd a szakemberek.
Legutóbb – tavaly februárban – a Miniszterelnökség mindent megtett, hogy megnehezítse a civilek találkozását az UNESCO-küldöttekkel. Ezek a szervezetek évek óta tiltakoznak többek között a városliget közparkjának tönkretétele és a védett épületek rombolása ellen, és folyamatosan jelzik a párizsi szervezet felé, hogy a turizmus révén a költségvetéshez évente sok százmilliárd forinttal hozzájáruló világörökségi területek szerintük veszélyben vannak.
Az ügy részleteit hétpecsétes titokként őrzi a kormány: nem csak a civilek, de újságírók és országgyűlési képviselők elől is eldugják az erre vonatkozó anyagok nagy részét, a teljes jelentést Hadházy Ákosnak sem adták ki (PDF).
Az UNESCO Világörökség Központja júniusi közgyűlésén vitatja majd meg a tavalyi ellenőrök által készített jelentést, a kormány beszámolóját, és a következő hetekben Budapestre érkező “reaktív monitoring misszió” által készítendő riportot, s számon kérik majd Magyarország kormányán azt is, hogy sikerült megoldaniuk a szervezet által két évvel ezelőtt kifogásolt problémákat. Ezt követően állásfoglalást adnak ki, amiben azonban komoly szankció – például a világörökségi cím elvétele – nem várható. | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/04/05/a-kormany-titkolja-a-vilagoroksegi-teruletekrol-keszult-jelenteset-az-unesco-ismet-ellenoroket-kuld-budapestre/ | https://web.archive.org/web/20230328185457/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/04/05/a-kormany-titkolja-a-vilagoroksegi-teruletekrol-keszult-jelenteset-az-unesco-ismet-ellenoroket-kuld-budapestre/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-titkolja-a-vilagoroksegi-teruletekrol-keszult-jelenteset-az-unesco-ismet-ellenoroket-kuld-budapestre | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-04-05 12:50:00 | [] | [] | [
"Budapest"
] | [
"műemlékvédelem",
"átláthatóság"
] | [] |
48,932 | Gyurcsányék az orosz titkosszolgálattal világították át a magyar NBH-t | A Legfőbb Ügyészség megszüntette a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati vezetői ügyében indított nyomozásban felmerült adatok titkosítását, és ahogy a Magyar Nemzet írja, közzétette a vádirati tényállás kivonatát, valamint a történtek miatt folyamatban volt bírósági eljárásban hozott döntés lényegét.
Az ügy érdekesebb annál, mint ahogy elsőre hangzik, ugyanis ezekből az iratokból kiderült, hogy a kémkedés és bűnpártolás miatt megvádolt Szilvásy György volt titokminiszter, Galambos Lajos és Laborcz Sándor, volt NBH-s főigazgatók valamint a Zömök nevű biztonsági cég vezetője elősegítették, hogy orosz hátterű titkosügynökök magyar titkosszolgálati munkatársakat világíthassanak át. | A Legfőbb Ügyészség megszüntette a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati vezetői ügyében indított nyomozásban felmerült adatok titkosítását, és ahogy a Magyar Nemzet írja, közzétette a vádirati tényállás kivonatát, valamint a történtek miatt folyamatban volt bírósági eljárásban hozott döntés lényegét.
Az ügy érdekesebb annál, mint ahogy elsőre hangzik, ugyanis ezekből az iratokból kiderült, hogy a kémkedés és bűnpártolás miatt megvádolt Szilvásy György volt titokminiszter, Galambos Lajos és Laborcz Sándor, volt NBH-s főigazgatók valamint a Zömök nevű biztonsági cég vezetője elősegítették, hogy orosz hátterű titkosügynökök magyar titkosszolgálati munkatársakat világíthassanak át.
Teljes talány, hogy miután Szilvásy és Galambos megbeszélést folytattak a Parlamentben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat helyettes vezetőjével, és az "felajánlotta", hogy saját szakemberei poligráfos átvilágítással magyar titkosügynököket ellenőrizzenek, miként döntöttek végül úgy, hogy helyt adnak a felajánlásnak. Így történt, hogy Szilvásy jóváhagyásával bolgár pszichológusnak álcázott fedett ügynökök 16, a magyar NBH állományába tartozó tisztet világíthattak át, ezzel a vádirat szerint veszélyeztetve Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatát.
A lap szerint Szilvásynak tudnia kellett, hogy ez az átvilágítás hírszerző tevékenységet jelent. A két fedett ügynököt a Zömök Kft. tulajdonosa, Püski László kísérte. Aztán a fedett ügynökök úgy jutottak be az NBH épületébe, hogy arról nem készült dokumentáció, a poligráfos vizsgálatot is az idegen ügynökök irányították tolmácsok segítségével.
Az NBH szakpszichológusa többször jelezte Galambosnak, hogy a vizsgálat menete eltér az előzetesen leegyeztetettől, azonban a főigazgató utasította őket, hogy az oroszok irányításával folytatódjon.
Galambost ezután leváltották, utóda, Laborcz jelentést tett az incidensről Szilvásynak, de nem tettek feljelentést, ugyanakkor az új főigazgató Galambossal kapcsolatban megállapította, hogy tevékenysége súlyos károkat okozott a magyar-amerikai kapcsolatokban, kapcsolata az oroszokkal tényszerű, az információk kiszivárogtatása pedig bizonyított.
A többször is bíróság előtt tárgyalt ügyben legutóbb a Kúria - helybenhagyva egy korábbi első fokú ítéletet - a vádlottakat felmentette.
Cikkünk megjelenése után Szilvásy György levelet írt nekem, és azt mondta, szerinte nem volt olyan találkozó, amelyen ő, Galambos és az orosz SZFB tisztje megbeszélést folytattak volna a Parlamentben. | https://index.hu/belfold/2019/04/04/gyurcsanyek_orosz_titkosszolgalat_atvilagitas_magyar_nbh/ | https://web.archive.org/web/20221106153347/https://index.hu/belfold/2019/04/04/gyurcsanyek_orosz_titkosszolgalat_atvilagitas_magyar_nbh/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyurcsanyek-az-orosz-titkosszolgalattal-vilagitottak-at-a-magyar-nbh-t | Index | hungarian-news | 2019-04-04 12:51:00 | [
"Galambos Lajos",
"Laborc Sándor",
"Szilvásy György"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)",
"Zömök Biztonságtechnikai Kft."
] | [
"Európa",
"Oroszország"
] | [
"ítélet/döntés",
"titkosszolgálat",
"bűnpártolás"
] | [
"NBH-ügyek 2006-2010"
] |
48,933 | Gyurcsány titokminisztere: Ez még mindig nem az igazság | "Az igazsággal még ma sem szembesülhet a közvélemény, miután az ügyészség nyilvánosságra hozta a vádiratát", írta az Indexnek Szilvásy György a "Gyurcsányék az orosz titkosszolgálattal világították át a magyar NBH-t" című hírre reagálva. A Gyurcsány-kormány egykori titokminisztere szerint az ügyben kezdettől fogva "a legvadabb állításokat szivárogtatták ki a hatóságok", a vádottak pedig eközben a titkosítás miatt nem tudták nyilvánosan megvédeni magukat. | "Az igazsággal még ma sem szembesülhet a közvélemény, miután az ügyészség nyilvánosságra hozta a vádiratát", írta az Indexnek Szilvásy György a "Gyurcsányék az orosz titkosszolgálattal világították át a magyar NBH-t" című hírre reagálva. A Gyurcsány-kormány egykori titokminisztere szerint az ügyben kezdettől fogva "a legvadabb állításokat szivárogtatták ki a hatóságok", a vádlottak pedig eközben a titkosítás miatt nem tudták nyilvánosan megvédeni magukat.
Szilvásy szerint az ügyészség verziója nem több, mint a vádhatóság véleménye, "állítások szerepelnek benne, de nem tények", és
A volt miniszter felsorolása szerint nem igaz, hogy
bármilyen egyeztetésen vagy találkozón utasítást adott volna hazugságvizsgálat elvégzésére,
illetéktelen kiszivárogtatás miatt aggódott volna 2007 elején,
bármiféle hírszerző tevékenységről lett volna tudomása,
kémkedés gyanújáról kapott információt 2007 végén, és mégsem tettem feljelentést, illetve utasította a főigazgatót, hogy ő se tegyen.
az NBH működéséről, vezető beosztású tisztjeiről bármilyen érzékeny információ illetéktelen kezekbe került volna, és hogy hírszerző tevékenység, kémkedés történt volna bárki részéről.
Szilvásy azt írta, az NBH épületében az oroszok tevékenysége és mozgása mindvégig szigorúan ellenőrzött volt, a belső szabályoknak megfelelt. A konkrét vizsgálatokat nem oroszok, hanem a magyar szakemberek végezték, az oroszoknak semmiféle intézkedési, beavatkozási lehetőségük nem volt.
"Az sem derül ki a vádiratból, hogy – szakmai furcsaságai miatt – ezt az egész hazugságvizsgálattal összefüggő ügyet mi vizsgáltattuk ki 2007 közepén, második felében, amikor Laborc Sándor váltotta Galambos Lajost, és információkat kapott a lebonyolításról. A büntetőeljárásban tárgyalt, az ügyészség által prezentált valamennyi tényt és bizonyítékot az irányításom alatt tevékenykedő megbízott főigazgató, Laborc Sándor vezetésével folyó belső vizsgálat tárta fel", írta.
Szilvásy emlékeztet, hogy a vizsgálatban részt vevő szakemberek véleménye megegyezett abban, hogy a volt főigazgató súlyos szakmai hibákat vétett, de bűncselekmény gyanúja nem merült fel. Ezt igazolta a Kaposvári Törvényszék, a Fővárosi Ítélőtábla és a Kúria felmentő ítéletében kifejezett és megindokolt álláspontja.
A volt titokminiszter emlékeztet, hogy ő 2011-ben, a meggyanúsítása után kezdeményezte a titkos papírok minősítésének feloldását, de azt akkor megtagadták. Írását Szilvásy azzal zárta, hogy minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a jogerős ítélet megállapításait, indoklását, a fontos tanúk vallomásait, a vádlottak védekezését is megismerhesse a közvélemény, "ne csak a vád feltevéseit, amelyek a bírósági vizsgálaton elbuktak". | https://index.hu/belfold/2019/04/06/szilvasy_gyorgy_kemugy_kemvad_reakcio/ | https://web.archive.org/web/20220703082408/https://index.hu/belfold/2019/04/06/szilvasy_gyorgy_kemugy_kemvad_reakcio/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyurcsany-titokminisztere-ez-meg-mindig-nem-az-igazsag | Index | hungarian-news | 2019-04-06 12:53:00 | [
"Galambos Lajos",
"Laborc Sándor",
"Szilvásy György"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"titkosszolgálat"
] | [
"NBH-ügyek 2006-2010"
] |
48,934 | Homály, meddig terjed az új bírák hatalma | Még fel sem álltak az új közigazgatási bíróságok, a fideszes többség máris átalakította a szabályozást hétfőn. A Fidesz ezzel reagált a „a hatékony fékek és ellensúlyok” hiányát emlegető kritikákra, ám az új rendszer lényegi pontjait még mindig több ponton homály fedi. Mit tudunk a mindannyiunk életét elkerülhetetlenül érintő új bírósági rendszerről? | Milyen ügyeket tárgyalnak majd?
Kik lesznek közigazgatási bírók?
Ki meri megtámadni a miniszter döntését?
Ki lesz a fő fő vezető?
Milyen eljárásban tárgyalják?
A fenti kérdésekre egyelőre nem adhatunk végleges válaszokat, pedig 2020 januárjától biztosan elkezdik az ítélkezést az új közigazgatási bíróságokon. Mielőtt végigmennénk egyesével a legfontosabb kérdéseken, és áttekintenénk, miért kellett a Fidesznek máris átalakítania a szabályozást, érdemes összefoglalni, mi is a jelentősége ennek az új rendszernek a hétköznapi életünkben.
Mindenkivel előfordulhat, hogy nem a szomszédjával, üzlettársával netán családtagjával keveredik jogvitába, hanem magával az állammal. Ilyen lehet például, ha nem értünk egyet egy NAV-tól kapott bírsággal, nyugdíjjogosultsággal vagy bármely más hatóság döntésével. De ilyen lehet a cégek életében az is, ha vitatják a Gazdasági Versenyhivatal vagy egy környezetvédelmi hatóság döntését.
Ilyenkor természetesen helye van jogorvoslatnak, és pont az ilyen, állam és állampolgár/cég közötti ügyekben fogják kimondani a végső szót a rendes bíróságokról most leválasztott közigazgatási bíróságok. Nem mindegy tehát semelyikünknek, hogy ezek a bírók mennyire függetlenek az állami intézményeket irányító kormánytól, és hogy a bírók milyen ügyekben dönthetnek végső soron.
Milyen ügyeket tárgyalnak majd?
Az első homályos pont éppen itt található: nem nyilvánosak még a részletszabályok, amelyek egyértelművé tennék, mely hatóságok milyen ügyei tartoznak majd a közigazgatási bírókra.
Az eddigi nyilatkozatok alapján a közigazgatási bíróságon döntenek majd a közbeszerzési, építési, környezetvédelmi, nyugdíj, adó- vagy energiaügyekben,
és itt mondják ki a végső szót a tüntetésekről is.
Háttér-információkból, korábbi nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy a választási ügyekről és a közérdekű adatok kiadásáról is itt döntenek majd.
De kérdés például, hogy a sajtóperek ide tartoznak-e – itt ugyanis ideális esetben nincs közigazgatási szereplő, ám a Trócsányi László miniszter által is sokat emlegetett Magyar Királyi Közigazgatási Bíróságok történetesen ítélkeztek sajtóügyekben.
A rendszer ugyanis nem új a magyar jogtörténetben, 1949-ig létezett a külön közigazgatási bíráskodás, amíg a kommunista rezsim meg nem szüntette. Abban a rendszerben ugyanis nyilván teljesen értelmetlenné vált a jogorvoslati kérelem a kormányzó hatalom döntéseivel szemben.
Emlékezzünk csak vissza, milyen – a legmagasabb szinten lejátszott – politikai viták akadnak abból, hogyan dönt a bíróság egy választási kérdésben (Orbán Viktor a választások után személyesen rontott neki a Kúriának), illetve egy-egy tüntetés engedélyezéséből. Adott esetben – és ez már gazdasági szereplőknek fontos – politikai fegyver lehet abból, hogy egy cég milyen döntésekre számíthat adó- vagy versenyjogi ügyekben.
Kik lesznek közigazgatási bírók?
Éppen az előzőek miatt nagyon nem mindegy, hogy a miniszternek mekkora befolyása van a bírók kiválasztására. Hiszen a politikában fokozottan érvényesül a „minden szentnek maga felé hajlik a keze” mondás, pláne, ha nem is szentekről van szó. Magyarán érdemes elkerülni, hogy a bírók – már a kiválasztási procedúránál is – függő helyzetben legyenek a kormánytól és a minisztertől.
Alapvetően kétféle úton kerülhet majd be valaki a jövőre felálló közigazgatási bírói karba, amelynek nagyjából 300 tagja lehet. (A létszámot majd nyáron állapítja meg a miniszter, egyelőre csak nagyjából találgathatunk.) A most is közigazgatási bíróként ítélkezők április 30-ig tehetnek nyilatkozatot arról, hogy átjelentkeznek-e, a maradék helyekről pedig pályázat útján döntenek. Ide már bekerülhetnek azok is, akik eddig a közigazgatásban (például egy minisztériumban dolgoztak), és nem bíróságon szocializálódtak.
Egyelőre nem tudni, hányan kérik át magukat az új rendszerbe, és mi lesz azokkal a bírókkal, akik nem akarnak átjelentkezni. Decemberben a Kúria elnöke, a közigazgatási bíró Darák Péter sem árulta el, hogy átjelentkezik-e majd az új rendszerbe, ha lejár a mandátuma a Kúria élén.
A háttérben hallani olyat, hogy a mostani közigazgatási bírók nagy része átjelentkezik, és az új közig bíróságok kétharmada a régi bírókból fog állni – de hallottunk olyan számot is, hogy csak nagyjából 100 bíró jelentkezik át, a többi helyet fel kell tölteni – és ebben nagy szava lesz az igazságügyi miniszternek.
Ki meri megtámadni a miniszter döntését?
Ezen a ponton sok kritika érte az eredeti kormányzati terveket. Az eredeti törvény szerint ugyanis a miniszter döntött volna egy elé tett listából, hogy ki lehet bíró, és persze arról, hogy kiből nem lehet. Emiatt nevezte az ellenzék „Fidesz-bíróságoknak” a felállítandó intézményeket. De a dolgot a Velencei Bizottság is kifogásolta, ezért fideszes képviselők (köztük Völner Pál igazságügyi államtitkár) benyújtottak egy olyan javaslatot, amely némileg visszaszorítja a miniszteri önkényt ebben a kérdésben (ezt szavazták meg hétfőn – lásd oldalt).
Az új szabály szerint jobban meghatározzák a bírói és bírósági vezetői pályázatoknál az értékelés objektív, mérhető szempontjait, és a miniszternek indokolnia kell, ha el akar térni a kinevezésnél az Országos Közigazgatási Bírói Tanács rangsorától. Emellett ami még fontosabb: a rangsorban szereplő, nem kinevezett bírók bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért. Kérdés persze, hogy melyik bíró meri majd megtámadni a miniszteri döntést, és mire megy majd vele.
Ez utóbbi szabály azonban csak 2020-tól érvényes, az idén kiválasztott bírókra még nem vonatkozik. Ugyanakkor a kormányzati befolyást csökkentő tényező, hogy a bírói pályázatoknál döntő, érdemi hatásköröket gyakorló Országos Közigazgatási Bírói Tanács személyi tanácsa összetételében a mostani törvénymódosítással 7-4-re változik a bíró és nem bíró tagok aránya, úgy, hogy hat tagot a bírók saját soraikból választanak.
Ez a tanács dönt majd a fegyelmi eljárások megindításáról, ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja a miniszter által kinevezett közigazgatási bírósági vezetővel vagy a tanács egy tagjával szemben merül fel.
Ki lesz a fő fő vezető?
Nem mellékes kérdés, ki vezeti majd az új rendszer csúcsszervét, a Közigazgatási Felsőbíróságot. (Az új rendszerben ugyanúgy lesznek területileg illetékes bíróságok és egy országos illetékességű felsőbíróság, mint a rendes bírósági rendszerben.) A posztra a köztársasági elnök tesz javaslatot az idén júniusig, és a parlament választja meg az elnököt.
A korábbi pletykák szerint a posztra Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Nemzeti Választási Bizottság korábbi vezetője a legesélyesebb. Ő tavaly lemondott minden posztjáról, és elvonult a Kúriára ítélkezni közigazgatási ügyekben.
Pár hete azonban elkezdett terjedni az a pletyka, hogy más lehet a befutó. A hírbe hozott Varga Zs. András alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem korábbi dékánja azonban határozottan cáfolta a HVG erről szóló információját, és jelezte, hogy „a Közigazgatási Felsőbíróság elnöki tisztségére vonatkozó törekvésem nincs és soha nem is volt. Más tisztség megszerzésére sem törekszem."
Milyen eljárásban tárgyalják?
Nem mellékes kérdés az sem, hogy az új közigazgatási bíróságokon milyen eljárásban fognak dönteni (megkérdeztük az Igazságügyi Minisztériumot, mikorra készül el az ezt szabályozó új közigazgatási perrendtartás, de egyelőre nincs válasz erre sem).
A jelenlegi közigazgatási jogorvoslati rendszer szerint fellebbezni általában az államigazgatási szerveknél lehet egy-egy döntés ellen (a felettes szervnél, mondjuk a NAV-nál, kormányhivatalnál), és a bíróságra azután lehet menni, ha megjárta ezt a közigazgatási másodfokot is a kérdés. Elképzelhető, hogy az új rendszer szerint nem lesz a közigazgatáson belül jogorvoslat, hanem rögtön bíróságra kell menni, ha vitatunk egy közigazgatási döntést.
Mindez a gyakorlatban azért fontos, mert így a bíróknak másfajta munkát kell végezniük. Hiszen másfajta pervezetést igényel, ha a bíróságokra tartozik egy ügy tényállásának tisztázása, és a bíróságokon kell lefolytatni a bizonyítást. | https://index.hu/belfold/2019/04/02/uj_szabalyok_es_homaylos_pontok_az_uj_kozigazgatasi_birosagi_rendszerben/ | https://web.archive.org/web/20220527020722/https://index.hu/belfold/2019/04/02/uj_szabalyok_es_homaylos_pontok_az_uj_kozigazgatasi_birosagi_rendszerben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/homaly-meddig-terjed-az-uj-birak-hatalma | Index | hungarian-news | 2019-04-02 12:55:00 | [] | [] | [] | [
"bíróság",
"jogalkotás",
"közigazgatási bíróság",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,935 | Jászai Gellért távozik a Konzum és az Opus igazgatóságából | Jászai Gellért távozik a Konzum elnök-vezérigazgatója és az Opus Global igazgatósági tagja a társaságok éves rendes közgyűlése után leköszön mindkét tőzsdei vállalat élén betöltött tisztségéről és azok operatív irányításáról. | Jászai Gellért távozik a Konzum elnök-vezérigazgatója és az Opus Global igazgatósági tagja a társaságok éves rendes közgyűlése után leköszön mindkét tőzsdei vállalat élén betöltött tisztségéről és azok operatív irányításáról.
Ahogyan arról korábban már írtunk, a Mészáros Lőrinc cégbirodalmának tőkepiaci tranzakciókhoz leginkább értő embere egy ideje már az Andrássy út 59.-ből átült a Montevideo utca 8.-ba, a 4iG központjába, most pedig bejelentették ezentúl kimondottan az informatikai cégre koncentrál.
A cég közleménye szerint Jászai a 4iG Nyrt.-nél "megkezdett stratégiai feladatokra és vállalatépítésre koncentrál majd."
Jászai részvényesként továbbra is érdekelt az Opusban, de ezután a 4iG-ben "megkezdett építkezésre, az informatikai nagyvállalat dinamizálására, illetve a társaság operatív vezetésére kíván több időt fordítani."
A bejelentés külön érdekes annak a fényében, hogy egy ideje már terjed a piacon a pletyka, miszerint a tőzsdén jegyzett 4iG Nyrt. megveheti a T-Systems Magyarország Zrt.-t, amely közvetlenül a Magyar Telekom, közvetve pedig a német Deutsche Telekom érdekeltsége.
Tavaly nyáron jelentették be, hogy a Mészáros-érdekeltségeket egybefogó két tőzsdei cég, az Opus és a Konzum megvásárolja az informatikával foglalkozó 4iG vállalatot. A több komoly informatikai vállalkozást tömörítő, 400 főt foglalkoztató 4iG-csoport 2017-ben 16,9 milliárdos forgalmat hozott össze, de veszteséges volt. Viszont önmagában azzal, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, szárnyalni kezdett a tőzsdén. | https://index.hu/gazdasag/2019/04/08/jaszai_gellert_tavozik_a_konzum_es_az_opus_igazgatosagabol/ | https://web.archive.org/web/20201107230101/https://index.hu/gazdasag/2019/04/08/jaszai_gellert_tavozik_a_konzum_es_az_opus_igazgatosagabol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jaszai-gellert-tavozik-a-konzum-es-az-opus-igazgatosagabol | Index | hungarian-news | 2019-04-08 12:57:00 | [
"Jászai Gellért"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.",
"Opus Global Nyrt."
] | [] | [
"háttér",
"informatika",
"klientúra"
] | [] |
48,936 | Biztos jelek, amikből felismerhetők a banki pénzmosók | Ijesztően szaporodnak az elrettentő európai példák a pénzmosási, terrorizmusfinanszírozási ügyekre. Az MNB megelőzésként májustól életbe lépő felügyeleti elvárásaiban megköveteli a pénzügyi intézményektől, hogy vizsgálják az ügyfelek nagy összegű készpénzbefizetéseinek forrását. Tízmillió forint feletti – vagyis az átlagügyfeleket nem érintő – készpénzbefizetésnél dokumentummal is igazolni kell, hogy honnan jött a pénz, s a pénzváltással kapcsolatos szabályok is változnak. | Ijesztően szaporodnak az elrettentő európai példák a pénzmosási, terrorizmusfinanszírozási ügyekre. Az MNB megelőzésként májustól életbe lépő felügyeleti elvárásaiban megköveteli a pénzügyi intézményektől, hogy vizsgálják az ügyfelek nagy összegű készpénzbefizetéseinek forrását. Tízmillió forint feletti – vagyis az átlagügyfeleket nem érintő – készpénzbefizetésnél dokumentummal is igazolni kell, hogy honnan jött a pénz, s a pénzváltással kapcsolatos szabályok is változnak.
Senki sem gondolta volna még pár éve, hogy Dánia – amely a világ legbiztonságosabb országainak egyike – vezető hitelintézetéről kiderül: észt fióktelepében százmilliárd dolláros tételben moshatták tisztára szovjet utódállamokból származó vagyonokat. S azt ki hitte volna, hogy e sztoriba a tekintélyes Deutsche Bank amerikai leányvállalata is belekeveredik, amelyet már egy másik, hasonló ügyben amúgy is vizsgálnak az Egyesült Államok hatóságai? Vagy hogy Venezuelából egy másik uniós tagállam, Málta egyik, viszonylag új – azóta már engedélyét vesztett – privátbankján keresztül folyatnak ki jó százmillió dollárt Iránba az USA szankcióinak megkerülésére?
Ezek az esetek is arra intenek, hogy itthon és Európa-szerte is hatékony intézkedések szükségesek a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzésére. Ha ugyanis egy bank vagy egy egész ország rossz hírbe keveredne, az nem csak más uniós tagállamok, de legelőször is saját ügyfelei bizalmát veszítheti el. Ennek visszaszerzése pedig év(tized)ekbe kerülhet.
A probléma valós voltát azok a hazai pénzügyi intézmények is világosan érzékelik, amelyek az elmúlt években Magyarországon is évi mintegy 8500 db gyanúra okot adó bejelentést tettek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mellett működő Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodánál. E jelzések kb. kétharmada bankoktól származott. Az Iroda és maguk a pénzügyi intézmények ezek nyomán egyedül 2017-ben 214 esetben függesztették fel ügyletek lebonyolítását, ezzel mintegy ötmilliárd forintnyi gyanús pénz tovább áramlását megakadályozva.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – hazai és uniós előírások nyomán – tavaly karácsony előtt újította meg rendeletét a pénzügyi intézményeknek a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozási ügyletek elleni hatékony szűrőrendszerekről. A jegybank emellett idén május 1-jétől három ajánlást is életbe léptet a bankok, biztosítók és minden pénzügyi intézmény védelmi vonalainak megerősítése érdekében. Ezek egyértelmű üzenete: a piszkos pénzek elleni védelem kulcsa, ha a piaci szereplők megfelelően ellenőrzik a pénzeszközök – kiemelten a nagy mennyiségű készpénz – forrását. Minden tranzakciónál és minden érintett pénzügyi intézménynél, mégpedig hatékony vizsgálati szempontrendszer alkalmazásával.
A jegybank elvárása nyomán a 10 millió forintot meghaladó készpénzes tranzakcióknál – kiemelten a befizetéseknél, pénzváltásoknál – a továbbiakban a pénzügyi intézmények már nem csak az érintett ügyfelek azonosító okmányait kérhetik el. Szükség lesz emellett a tranzakcióban érintett pénzeszközök forrásának megnevezésére is, sőt – ennek ellenőrzésére – az e forrásra vonatkozó dokumentumok bemutatását is kérhetik tőlük.
Az MNB eddigi felügyelési tapasztalatai szerint mindennek kiemelt jelentősége van. A forrás igazolása ugyanis az az adat, amely támpontul szolgálhat a pénzügyi intézménynek, hogy ügyfele valós üzleti tevékenységet végez-e, vagy esetleg illegális eredetű (például adócsalásból, egyéb, törvénytelen vagyont generáló bűncselekményből) származó jövedelmét szeretné-e elhelyezni náluk. Az ügyfélpénz befogadása (vagy épp a gyanúsnak vélt művelet bejelentése és annak felfüggesztése) tehát a kezdő, kulcsfontosságú pillanat, amikor eldőlhet az adott bank, biztosító stb. jó hírnevének jövője is.
Az ügyfélpénzek eredetének megismerésére a jegybank ajánlásában minden pénzügyi intézmény által alkalmazható egységes módszertan közreadásával segíti a piac szereplőit. A fókuszban itt is a nagy összegű – vagy a feltűnően gyakori kisebb, esetleg éppen az azonosítási értékhatárok alatti – készpénzes tranzakciókat bonyolító ügyfelekre vonatkozó kontrollok vannak. A fő cél az, hogy a pénzügyi piacok szereplői a kockázatokkal összhangban álló gyakorlatot alakítsanak ki a pénzeszközök forrására vonatkozó információk beszerzésekor.
A pénzügyi intézmények például nem elégedhetnek meg azzal, ha egy ügyfél pénze kapcsán csak annyit mond, hogy „étteremtulajdonos” vagy „ingatlant akar vásárolni”. Ezek ugyanis csak az ügyfél üzleti tevékenységét vagy felhasználási céljait jelzik, nem a pénz eredetét. Ezzel szemben a nagy összeg származását –típusától függően – pl. olyan dokumentumokkal lehet ténylegesen igazolni, mint egy hagyatékátadási végzés, bankszámla-kivonat vagy éppen ingatlanhatósági igazolás az ingatlan értékesítéséről (ha ilyenek nincsenek, 100 millió forintig egy teljes bizonyító erejű magánokirat is elég, de az ügyfélnek a dokumentumok hiányát is meg kell indokolnia).
A pénzügyi intézményeknek folyamatosan monitorozniuk kell az esetleges szokatlan, pénzmosásra, terrorizmusfinanszírozásra utaló tranzakciókat. Az erre utaló figyelmeztető jeleket az MNB mellékelte ajánlásához.
Elgondolkodtató információ pl., ha egy ügyfél rendszeres készpénzes vagy értékpapíros tranzakciói valahogy mindig pont a pénzmosási azonosítási értékhatár alattiak. Enyhén szólva szokatlan, ha egy cég kereskedelmi tevékenységének méretéhez képest készpénzforgalmat bonyolít, vagy ha magánszemélyek számláin céges üzleti tevékenység zajlik. Az sem jó jel, ha „láncátutalások” történnek (ugyanazok az összegek egy-két napon belül tovább vándorolnak, netán épp oda, ahonnan érkezett a pénz), vagy ha a bankszámláról készpénzt felvevő ügyfelet mindig egy, vagy több másik személy kíséri, várja a bankfiók előtt.
Meg kell szólalnia a riasztócsengőnek akkor is, ha egy vállalkozás hirtelen profilt vált, s ezzel együtt a saját tevékenységükről alig tudó, vagy akár még lakcímmel nem rendelkező (hajléktalan) tulajdonosai lesznek. A biztosítók számára pl. az olyan esetek lehetnek furcsák, amikor valaki idő előtt indokolatlanul – ezzel nagy veszteséget magára vállalva – mond fel egy életbiztosítást az azonnali készpénzkifizetés érdekében. Magától értetődően gyanúsak az olyan esetek, amikor az ügyfélcég külföldi központja kábítószerparadicsom országnak számít, esetleg offshore vagy fiktív bankok bukkannak fel a tranzakciók környékén.
Ha egy ügyfél esetében gyakorta, nagy összegek kapcsán merül fel a pénzmosás gyanúja – s akár a NAV pénzügyi információs egysége felé is bejelentésekké formálódik –, a pénzügyi intézménynek meg kell vizsgálnia akár az ügyfélszerződés felmondását. Ezt ugyanakkor körültekintően, a pénzügyi intézményen belül ilyen ügyekről döntő bizottság működtetésével kell megtenni.
Az MNB 2019 májusától azt is elvárja, hogy az ötvenmillió forint összeg feletti pénzváltási ügyletek a megbízó hitelintézet előzetes jóváhagyása után kerülhessenek végrehajtásra. Az ekkora összegű pénzváltásra vonatkozó igényt legalább 5 nappal az ügyletet megelőzően írásbeli kérelemben kell jelezni a pénzváltó irodáknál. A pénzváltó irodák – hirdetmény útján vagy egyéb módon – előzetesen tájékoztatják majd az ügyfeleket arról, hogy az 50 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű pénzváltás csak a megbízó hitelintézet előzetes jóváhagyásával valósulhat meg és az ügylet végrehajtása előzetes kérelemhez kötött. Az ötvenmilliós nagyságrendű pénzváltások természetesen az ilyen ügyletek töredékét jelentik, vagyis a lépés semmilyen módon nem érinti a valutát vevő, eladó turisták szokásos átlagos tranzakciót.
A jegybank egy további ajánlásában – európai iránymutatás nyomán – a különböző típusú pénzügyi tevékenységek kapcsán részletesen bemutatja az azokhoz kötődő termék/szolgáltatási, ország/földrajzi, illetve ügyfél/tényleges tulajdonosi kockázati tényezőket. Ezek figyelembevétele, illetve a konkrét tranzakciók áttekintése után tudja felmérni az adott pénzügyi intézmény, hogy (a jogszabály által előírt módon) egyszerűsített vagy fokozott ügyfél-átvilágításra van-e szükség,
Ahogy eddig is, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni harcot az MNB a gyakorlatban, a „terepen” is felméri majd 2019-ben. A jegybank ez évben várható felügyeleti vizsgálatainak egyik kiemelt pontja lesz ugyanis, hogy a bankok, pénzküldő cégek vagy éppen befektetési vállalkozások miképp szerzik be az ügyfélpénzek forrásával kapcsolatos információkat, dokumentumokat. | https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2019/04/05/biztos_jelek_amibol_felismerhetok_a_banki_penzmosok/ | https://web.archive.org/web/20201107235023/https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2019/04/05/biztos_jelek_amibol_felismerhetok_a_banki_penzmosok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/biztos-jelek-amikbol-felismerhetok-a-banki-penzmosok | Index | hungarian-news | 2019-04-05 12:58:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"pénzmosás",
"bankok - pénzintézetek"
] | [] |
48,937 | Apokalipszis a mesekastély árnyékában Kisvárdán | Kisvárda egy átlagos város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az ukrán és a szlovák határ közelében. Az utóbbi években azonban fantasztikus módon megszaporodtak az egészen elképesztő beruházások, olyanok mint:
fűtött pályás sportcsarnok,
termálvizes lórehabilitációs központ,
látványszegénynegyed,
csúszdapark,
öko-filmpark,
teniszakadémia.
Egyesek szerint az is közrejátszott abban, hogy hirtelen ömleni kezdett a pénz a régióba, hogy a helyi születésű Seszták Miklós fejlesztési miniszter lett. Később pedig, miután távozni kényszerült posztjáról, több hozzá köthető beruházás megbicsaklott. | Kisvárda egy átlagos város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az ukrán és a szlovák határ közelében. Az utóbbi években azonban fantasztikus módon megszaporodtak az egészen elképesztő beruházások, olyanok mint:
fűtött pályás sportcsarnok,
termálvizes lórehabilitációs központ,
látványszegénynegyed,
csúszdapark,
öko-filmpark,
teniszakadémia.
Egyesek szerint az is közrejátszott abban, hogy hirtelen ömleni kezdett a pénz a régióba, hogy a helyi születésű Seszták Miklós fejlesztési miniszter lett. Később pedig, miután távozni kényszerült posztjáról, több hozzá köthető beruházás megbicsaklott.
Seszták még miniszterként valódi lokálpatrióta módjára fejlesztések sorát hozta Kisvárdára, egyesek szerint a leváltásához is részben az vezetett, hogy aránytalanul egy pontra fókuszálta a fejlesztési pénzeket. Most elmentünk Kisvárdára megnézni, hogyan állnak a helyi beruházások, amik miatt egyesek már kis Felcsútként kezdték emlegetni a várost.
Amikor elindultunk, valahogy úgy képzeltem el a dolgot, hogy be kell majd járnunk az egész települést, hogy megnézzük az összes épülő projektet. Némileg csalódottan vettem tudomásul, hogy az elmúlt évek megaberuházásai, a stadion, az aquamozi, az öko-filmpark, a fordított ház, a virtuális akvárium nagyjából egy fél négyzetkilométeres területen, egymás mellett találhatók.
Ezen a néven épül a mozis élménypark a helyi nádasban. A projekt hivatalos ismertetését olvasva elsőre teljesen rossz helyen kerestem a térképen a tavat, ahol a beruházások megvalósulnak. A hivatalos tervek szerint ugyanis:
A tó bejáratnál egy fejjel lefele megépített tájház építése szolgálja a komplex turisztikai, információs és látogatómenedzsment funkciók biztosítását. Kialakításra kerül továbbá egy csónakház, illetve a tó 1. és 2. szigetein elhelyezkedő könnyűszerkezetes építmény komplexumok, amelyekben a tó és környéke élővilágát bemutató interaktív eszközök kerülnek elhelyezésre, és ismeretterjesztő 3D-s dokumentumfilmek mutatják be az attrakcióra jellemző állatvilágot.
Az első gond, hogy a tó nincs is rajta a Google térképén, csak a műholdképen látszik, ami nem csoda, ugyanis sokáig nem is volt benne víz, csak 2015-ben állították helyre 200 millió forintért. Amikor szigeteket, helyi élővilágot, csónakházat képzel maga elé az ember, nem éppen a kisvárdai Nádas-tó jut az eszébe elsőre.
Az ötszáz méter széles tavat tényleg sikerült helyreállítani, sőt még két szigetnek is találtak helyet. (Úgy látszik, az elmúlt időkben kisebb divatja lett a szélsőséges talajrendezéseknek.)
A bal oldali szigetre már vezet is egy híd, ezen a szigeten fog helyet kapni a virtuális akvárium névre keresztelt élményközpont. A horgásztó felől nézve (a képen felül) a tavaszi szélben hajladozó nád mögött konténerek, faépítmények tűnnek fel. Elsőre az egészről a Csernobil melletti Pripjaty elhagyatott vidámparkja jut az eszembe, pedig valójában csak az épülő Cinemaqua élményparkról van szó.
Apokalipszis most
Ha már Csernobil: akik posztapokaliptikus élményekre vágynak, azok nem fognak csalódni Kisvárdán. A tó csatorna felőli szélén autógumik vannak a földbe ásva gokartpályát formázva. Se én, se a kanális partján tanácstalanul nézelődő nagy fehér kócsag nem értette, hogy mi lehet ez az amúgy Natura 2000-es környezetvédelmi területbe aligha illő kreálmány. Már csak a szerkesztőségbe visszaérve sikerült minden kétséget kizáróan megbizonyosodnom arról, hogy
A Hajók mögött a 4-es főút felé kialakított gokartpályán filmesen felturbózott apokaliptikus külsejű járművekkel lehet száguldozni
– olvasható a város honlapjára feltöltött hivatalos dokumentációban. Tehát nem egy vállalkozó kedvű helyi szabadult rá a területre markolóval, hanem tényleg az van, hogy uniós pénzből lehet majd Kisvárdán apokaliptikus külsejű járművekkel száguldozni.
Hasonlóan különös látvány a csatorna mentén továbbsétálva a Jégvilág névre keresztelt, 1:1 nagyságú, 17. századot idéző vitorlás.
Ez a kettősség egyébként nagyon domináns mindenhol, a pénz nem számít építkezések és vályogházak váltják egymást, ennek az egész jelenségnek egy extrém példája az új tóparti beruházás. A tóparti komplexum közepén a helyi telefon- és internetszolgáltató épülete árválkodik egy adótoronnyal. Sajnos úgy tűnik, ezt békén hagyják, pedig egy kis fantáziával akár az Eiffel-tornyot vagy egy égig érő paszulyt is lehetne varázsolni belőle.
A fák még kopaszok, így az épülő tájház csontváza, a Disney-kastélyra hajazó rikító valami meredezik a távolban. Lehet, hogy a Sárkányváros az, ami a terveken Wizard néven fut. „A lovagvárak romantikájának és a trónok harca sötét középkori fantáziavilágának elegye. Arénája alkalmas lovagi játékok, erő és ügyességi versenyek lebonyolítására. Épületei és szobrai misztikusak, jól fotózhatóak és filmezhetőek" – olvasható a leírásban.
Megpróbálok a stadion fölött lassan tovakúszó bárányfelhők közé sárkányokat képzelni, de csak a Mad Max-pálya kócsagja szál el Jéke irányába, mégis mintha éreznék valamit a levegőben a sötét középkori fantáziából és a Trónok harca ármánykodásaiból.
A helyi élővilág érdekében helyreállított, vagy, ha rosszmájúak akarunk lenni, a semmiből elővarázsolt tavon át egy építkezési törmelékből húzott földhíd kígyózik a Szülinap-sziget felé. Bár a sziget most még nem szülinapi, csak egy sima üres halom a tó közepén, egyszer majd móka és kacagás fogja megtölteni.
A kisebbeket és a lányokat várja a SZÜLINAP SZIGET. Gazdagon parkosított hercegnő-vár homlokzatba érkeznek a vendégek
– olvasható a leírásban. A hivatalos pályázati kiírás 2021-re teszi a projekt befejezését, addig biztosan nem fogja vidám gyerekzsivaj betölteni a szigeteket.
Egzotikus, de közbiztonságmentes
A főút mentén csatorna vezet Döge irányába, egyik helyi forrásunk olyanról is hallott, hogy a csatornát kibővítik, hogy csónakon el lehessen jutni Kisvárdától egészen a közeli Rétközi-tóig, de ezt hivatalos papírok nem támasztják alá.
Egyébként valahol a Rétközi-tó mellett, Szabolcsveresmart és Kisvárda között épül a teniszakadémia, meg is indulunk, hogy megnézzük, de a betonútnak egyszer vége szakad, behajtani tilos.
Csak földmunkák vannak még, ahol majd az angol nyelvű bentlakásos teniszakadémia állni fog, egy 48 fős kollégiummal, főépülettel, egy center- és további 11 teniszpályával, nem utolsósorban pedig egy úgynevezett klubépülettel, amit a terület legszebb részén, a halastó partján építhetnek fel, a sportiskolától elzártan.
A rossz nyelvek azt pletykálják, hogy valójában csak a klubház és az apartman miatt épül az egész, ezt a néma homokbuckákból azonban most még lehetetlen megállapítani.
A tó túloldalán ott mered egy konténerekből és valamiből másból – a távolból farostlemeznek tűnik – felhúzott építmény, amit nem sikerül beazonosítanom, lehet, hogy a „TWIST OLIVÉR és a tolvajok utcája” az , ami „egy kicsit lerobbant utcai hangulatokat, a szegénynegyedek egzotikus de közbiztonság mentes hangulatát tükrözi."
Idegenvezetőnk figyelmeztet, hogy a területet védő biztonságiak nem túl megértők a tilosba tévedőkkel, így a boldogság titokzatos szigete és a szegénynegyedek közbiztonságmentes egzotikuma a hivatalos átadásig elérhetetlen marad számunkra. Hol fogjuk így megtapasztalni a közbiztonság hiányát és a szegénységet? Kíváncsian várjuk az átadót, hogy teljes pompájában is megcsodálhassuk a kisvárdai moziparkot és a virtuális akváriumot. | https://index.hu/gazdasag/2019/04/04/kisvarda_beruhazas_sesztak_unio_penz_szegenynegyed_mozi_tenisz/ | https://web.archive.org/web/20220707014005/https://index.hu/gazdasag/2019/04/04/kisvarda_beruhazas_sesztak_unio_penz_szegenynegyed_mozi_tenisz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/apokalipszis-a-mesekastely-arnyekaban-kisvardan | Index | hungarian-news | 2019-04-04 12:59:00 | [
"Seszták Miklós"
] | [] | [
"Kisvárda",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"idegenforgalom",
"klientúra",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
48,938 | Nagy bajban a Bakony Hús | Csak úgy dől a panasz mostanában a veszprémi Bakony Hús Kft. dolgozóiból. Mint megtudtuk, idén kezdtek akadozni a fizetések. Ekkor már a féldisznó-beszállítók is csúszva kapták meg a pénzüket (azóta a cégvezetés szerint a beszállítók már ki vannak fizetve), ráadásul a cég maga is visszakozott néhány kevésbé nyereséges megrendeléstől.
A Bakony Hús ráadásul eleve kevesebbet gyártott a készítményeiből (bacon, löncs, májas),
Ezt az is okozhatta, hogy a kiszállítást végző Fiat Ducato hűtőkocsikat a társaság spórolás miatt visszaadta a bérbeadónak. Az üzem most gyakorlatilag egyetlen 15 tonnás járművel, külső szállítókkal, egy vevő felé dolgozik.
Kisebb-nagyobb bajok
Mint Varga-Damm Andrea veszprémi ügyvéd (jobbikos képviselő) elmesélte az Indexnek, ő is igyekszik közvetíteni a munkavállalók és a munkáltató között a Veszprém számára rendkívül fontos cég megmentése érdekében.
Meglátása szerint a cégnek leginkább az tett be, hogy a korábban az orosz piacra szállító társaság a nyugati szankciók ellenlépéseként meghozott orosz élelmiszeripari kitiltások során elvesztette külpiacát, ez a fontos kiviteli lehetőség most teljesen kiesett.
Vákics Károly ügyvezető igazgató elmondása szerint ez ugyan igaz, de azért az elmúlt években így is sikerült létszámot és termelési szintet növelni, csak most nagyon összejöttek a dolgok. A januári–február időszak eleve gyengébb a húsiparban, és a Bakony Hús életéből éppen most esett ki néhány nagyobb vevő is, így
Mészáros Lőrinc öröksége
Pedig a Bakony Hús korábban amolyan királyi beszállítónak tűnt, hiszen Mészáros Lőrinc és családjának az érdekeltsége volt, a felcsúti oligarcha egy időben a 96 ezer sertés vágására alkalmas kapacitáson vágott mangalicákat is, de miután 2016-ban hazai pénzügyi befektetők felé kiszállt, ma már nincsen kapcsolata a céggel.
A Mészáros Lőrinc utáni tulajdonosok egy Benoit and Augusten Kft. nevű cég mögött sorakoztak fel, úgy tudjuk, hogy befektetési és üzemeltetési céllal vették meg a céget, megszüntették a veszteséges vágást, és azt hallottuk, hogy közétkeztetési kapcsolataikban bíztak elsősorban. Az az elképzelés, hogy egy nagyon friss gyártási sorral (vasárnap beszerzés, hétfő feldolgozás, kedden kiszállítás a közétkeztetésbe) helye lesz a cégnek a hazai húsipari vertikumban.
2017-ben 2,3 milliárd forint volt az értékesítés árbevétele, de csak 15 millió forint adózás előtti eredmény párosult hozzá a fejlesztések és a piacszerzés költségei miatt. A cég állítólag 2018-ban is hasonló számokat produkált, erről még nincsen hivatalos adat, de így mesélték.
Jó kapcsolatok
A társaság 749,5 millió forint vissza nem térítendő és 1,459 milliárd visszatérítendő támogatást is elnyert, így számára létszükséglet, hogy ne számolják fel. Paradox módon most két út áll a cég előtt: vagy elkezdődhet a B-üzem, vagyis a nagy fejlesztés valamely számunkra üzleti okokból el nem árult, de állítólag piacképes húzótermékre, vagy nehéz lesz visszakapaszkodni a lejtmenet után. Vákics Károly szerint
két hónapon belül rendeződik a lehetőségekhez igazított méretű cég sorsa.
A munkavállalók érthetően türelmetlenek. Van, aki albérletet fizet Veszprémben, vagy messziről jár be.
A reményt egyedül az kelti, hogy állítólag vannak érdeklődők, akik komolyabb termelési kapacitást szeretnének lekötni, hallottunk egy dél-alföldi húsipari cégről, illetve egy másikról, amely egyetlen termék gyártásához keres kapacitást.
Az nagyon fájdalmas lenne, ha a munkavállalók elmennének, mert a mai munkaerő-hiányos gazdaságban újra toborozni nagyon nehéz. Ezért Vákics Károly szerint a húsznapos bércsúszás ellenére próbálnak utalni fizetésrészleteket a dolgozóknak,
mert a dolgozó bére a legfontosabb, és az akkor is jár, ha nincsen elegendő termelési feladat.
Más kérdés, hogy őket mennyire nyugtatják meg a pár tízezres részletek. A vezetők szerint azért bőven vannak olyanok, akik megértik a nehéz helyzetet.
A konkurens húsipari cégek vezetői szerint egy ilyen kicsi, specialista cég legfeljebb akkor élhet meg, ha jó hatásfokkal, érdemi nyereséggel tudja eladni húskészítményeit a környéken, a vágás befejezése e szempontból jó döntés volt, mert az „commodity”, ott nagy méretgazdaságosság kell.
Régebben vevő volt itthon a Mecsek Fűszért, a Coop, a Pensio-csoport, vitték az alapanyagot és a készítményeket is az óvodákba, iskolákba, közértekbe is. A remény most is az, hogy újra teljes gőzzel megindulhatnak a közétkeztetési szállítások.
NHB-s cég
A cégen sajnos az sem segített, hogy éppen a most bedőlt NHB Banknál vezette a számláját, ez is rontotta a likviditását.
Kívülről nézve a Bakony Hús nagy pozitívuma, hogy a társaság vezetői nem tagadják a bajt, láthatóan megértik a dolgozók nehéz helyzetét, ugyanakkor az kevéssé ígér jót, hogy a Bakony Húsnak sok ideje aligha lesz. Tapasztalataink szerint rosszhiszeműséggel senki nem vádolja a vezetőket, a tulajdonosokat,
Ők természetesen azt mondják, hogy éppen a cég megmentéséért végzett sok ügyintézés ennek az oka.
A túlélésnek együtt drukkol munkaadó, munkavállaló és politikus. Ugyanakkor a környéken bőven van igény szakmunkásra, a képzett magyar henteseket örömmel látják Németországban is, így sokáig biztosan nem tart ki a munkavállalók lojalitása, még akkor sem, ha a munkabér eddig senkinek nem veszett el örökre, csak csúszott.
(Borítókép: Bakony Hús) | https://index.hu/gazdasag/2019/04/03/ujabb_husipari_ceg_kerult_nehez_helyzetbe_de_meg_van_remeny/ | https://web.archive.org/web/20201124170848/https://index.hu/gazdasag/2019/04/03/ujabb_husipari_ceg_kerult_nehez_helyzetbe_de_meg_van_remeny/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagy-bajban-a-bakony-hus | Index | hungarian-news | 2019-04-03 13:01:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Bakony Hús Kft."
] | [] | [
"háttér",
"élelmiszeripar",
"klientúra"
] | [] |
|
48,939 | Egymilliárdba került Matolcsyék furcsa külföldi irodahálózata, most bezárják | A téma előéletéhez képest meglepően kis visszhangot kapott, hogy a Magyar Nemzeti Bank pénteken bejelentette, bezárja a külföldi kapcsolattartó irodáit. | A pozitív kommunikációs csomagolás nem merült ki ennyiben, azt is megtudhattuk, hogy
„az irodák a velük szemben támasztott célokat elérték, az MNB munkatársai aktív szereplőivé váltak az adott térségek rendezvényeinek és haszonélvezői az onnan származó új ismereteknek. Az irodák munkatársai felépítették, illetve megerősítették a társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai együttműködéseket. Az így létrehozott kapcsolati háló kellően megerősödött ahhoz, hogy az irodák munkatársai ugyanezt a munkát – a már kiépített kapcsolatok mentén – 2019. június 1-től az MNB budapesti központjából folytassák.”
Veretes győzelmi kommunikáció ez ahhoz képest, hogy a tervezett hat irodából kettő – Bejrútban és Buenos Airesben – meg sem kezdte a tevékenységét. A megnyitott kirendeltségek közül elsőként a hamburgiban kezdődött meg a munka 2015. július 15-én, a párizsiban nem sokkal később, a rómaiban 2016 januárjában, a New York-iban pedig 2017 szeptemberében.
A külföldi irodanyitás Matolcsy György 2013-ban kezdődött jegybankelnöki korszakának egyik bizarabb projektje volt. „Az irodák főbb feladatai a jegybanki kapcsolattartás, az adott ország és régió gazdasági, pénzügyi folyamatainak figyelemmel kísérése, valamint a monetáris elemző és kutatási tevékenység, melyekkel erősítik az MNB kapcsolatát a világ vezető jegybankjaival” – írta Matolcsy 2014 szeptemberében egy ellenzéki képviselői kérdésre. (A feladatokról valamivel részletesebben is lehet olvasni az MNB oldalán.)
Ezt a New York-i irodanyitásról beszámoló HVG-nek az MNB azzal toldotta meg, hogy az iroda fő feladata az lesz, hogy erősítsék a kapcsolatokat a Federal Reserve System tagbankjaival, elsősorban a New York-ival. „Mivel a Fed monetáris politikájára, annak esetleges szigorítására vonatkozó bármilyen, első kézből és nem az írott médiumokból szerzett információ alapvetően befolyásolhatja a nemzetközi és természetesen a magyar pénzügypolitikai és gazdaságpolitikai döntéseket” – tette hozzá a jegybank.
Az utóbbi egy-két évben az MNB számtalan alkalommal kinyilatkoztatta, hogy monetáris politikájának „egyetlen horgonya az infláció”. Ha pedig külföldi jegybanki döntések kerülnek elő hivatkozási alapként, akkor az leginkább az Európai Központi Bank (EKB) tevékenységével kapcsolatos*Logikusan, mivel a magyar gazdaság szorosan összefonódott az eurózónáéval..
Ennek fényében furcsa, hogy a németországi iroda nem az EKB székhelyén, Frankfurtban, hanem Hamburgban működik.
Objektív módon nehéz lenne megítélni az irodák hasznát, ezzel kapcsolatban az MNB legfeljebb olyan általános válaszokat adott, mint a HVG-nek: „az élő közvetlen szakmai kapcsolatok, amiket az irodák munkatársai kialakítanak a helyi intézményekkel, szakmai szervezetekkel, az MNB munkája során több területen és formában hasznosulnak.” Sokkal többre a jegybank felügyelőbizottsága sem jutott, 2017-es jelentésében ez szerepel: „Az irodák által az elmúlt közel kettő és fél évben elért eredmények – tevékenységük jellegéből adódóan – nehezen számszerűsíthetők, de határozottan kijelenthető, hogy a nemzetközi kapcsolattartó irodák létrehozásukat követően megfelelőképpen integrálódtak az MNB szervezetébe”.
Ezen az oldalon elérhetők az irodák által készített anyagok és elemzések, köztük olyanok, amelyeket – a témák alapján – minden bizonnyal a soha meg nem nyílt bejrúti és Buenos Aires-i kirendeltségre felvett, de mindig is Budapesten dolgozó alkalmazottak írtak. Jó eséllyel a többi is ugyanúgy elkészülhetett volna idehaza, mint Hamburgban, Rómában, Párizsban vagy New Yorkban.
Mennyibe került mindez? Tavaly novemberben a 24.hu közérdekű adatigényléssel kikérte a külföldi irodákkal kapcsolatos kiadásokat az MNB-től, és eszerint addig az irodák bérleti díjára, az alkalmazottak lakhatására és fizetésére nagyjából 807 millió forintot költött a jegybank. A havi kiadásokat idén június 1-jéig nagyjából változatlannal feltételezve az jön ki, hogy
összesen egymilliárd forintba kerülnek a jegybank külföldi irodái.
Igaz, az alkalmazottakat továbbra is fizetni kell, így az irodabérletre és a lakhatásra elköltött összegeket lehet megspórolni. Ez a tavaly novemberig tartó időszak költségarányaival számolva körülbelül a teljes összeg háromnegyede. | https://g7.hu/kozelet/20190408/egymilliardba-kerult-matolcsyek-furcsa-kulfoldi-irodahalozata-amit-most-bezarnak/ | https://web.archive.org/web/20220703021317/https://g7.hu/kozelet/20190408/egymilliardba-kerult-matolcsyek-furcsa-kulfoldi-irodahalozata-amit-most-bezarnak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egymilliardba-kerult-matolcsyek-furcsa-kulfoldi-irodahalozata-most-bezarjak | G7 | hungarian-news | 2019-04-08 13:30:00 | [
"Matolcsy György"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)"
] | [] | [
"gazdálkodás",
"bankok - pénzintézetek",
"adatigénylés"
] | [] |
48,940 | Vádat emeltek az Alstom-ügy gyanúsítottjai ellen | A Központi Nyomozó Főügyészség gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt emelt vádat négy személy ellen a Fővárosi Törvényszéken.
A vádhatóság közleménye emlékeztet arra, hogy a Legfőbb Ügyészség által 2016. szeptember 16-án ügyészi nyomozási hatáskörbe vont és az eljárás további folytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget kijelölő bűnügyben a nyomozás elrendelésére 2011. január 3-án került sor, a nyomozást addig a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta.
Az OLAF 2012. február 2-án kezdett vizsgálatot az ügyben, majd a 2016. november 28-án kelt ajánlását – amely 2016 decemberében érkezett a Legfőbb Ügyészségre – az ebben a tárgyban többek között a Magyarországon már folyamatban lévő nyomozás adataira alapozta, írták. | A Központi Nyomozó Főügyészség gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt emelt vádat négy személy ellen a Fővárosi Törvényszéken.
A vádhatóság közleménye emlékeztet arra, hogy a Legfőbb Ügyészség által 2016. szeptember 16-án ügyészi nyomozási hatáskörbe vont és az eljárás további folytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget kijelölő bűnügyben a nyomozás elrendelésére 2011. január 3-án került sor, a nyomozást addig a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta.
Az OLAF 2012. február 2-án kezdett vizsgálatot az ügyben, majd a 2016. november 28-án kelt ajánlását – amely 2016 decemberében érkezett a Legfőbb Ügyészségre – az ebben a tárgyban többek között a Magyarországon már folyamatban lévő nyomozás adataira alapozta, írták.
A vádirat szerint a francia Alstom cég megvádolt vezető tisztségviselője a BKV által az M2-es és M4-es metróvonalakat érintő járműbeszerzésre 2005 júniusában kiírt közbeszerzési eljárásban az Alstom vezette konzorcium győzelme érdekében a közbeszerzési eljárás eredményét befolyásolni képes ismeretlen személyt vagy személyeket milliós nagyságrendű euró átadásával vesztegetett meg.
A jogtalan előny 2007 és 2009 években történt átadása céljából az Alstom pénzügyi forrásából három fiktív tanácsadói szerződés megkötésére került sor a vesztegetési pénz átadásában közvetítő szerepet játszó dán és osztrák gazdasági társaságokkal, amelyeknek összesen 8.463.643 eurót fizettek ki.
A vezető tisztségviselő korrupciós cselekményéhez társai – a vesztegetési cél tudatában – a fiktív szerződések megkötésében, a fiktív tanácsadók bevonásában való közreműködésükkel nyújtottak segítséget.
Éppen a hetekben írtunk arról, hogy hatra emelkedett a gyanúsítottak számra, ezek szerint azonban két személy esetében mégsem igazolódtak ezek a gyanúk. Polt Péter legfőbb ügyész a nyomozásról februárban úgy nyilatkozott, hogy „közel vagyunk a befejezéséhez”. Mint mondta, biztosan lesz vádemelés az ügyben, de az még nem dőlt el, hogy pontosan hány személy ellen és az sem, hogy az adott személyeknél mi lesz a pontos minősítés.
A 2-es és a 4-es metróvonalon beszerzett francia Alstom-metrókocsik ügyében 2016 szeptembere óta tartott a nyomozás vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt.
Az ügy brit szálában már lezárták a nyomozást, három Alstom-vezetőt (Nicholas Reynoldsot, John Venskust és Göran Wikströmöt) bűnösnek találták abban, hogy megvesztegették a Litvániai Erőmű tisztviselőit és vezető litván politikusokat egy 240 millió eurós értékű megbízás érdekében. Venskus 3,5 év, Wikström 2,5 év letöltendő szabadságvesztést kapott, Reynoldsról hamarosan dönt a bíróság. Az Alstomot 18 millió fontra büntették. A vizsgálat során több mint 30 országgal, köztük Magyarországgal működtek együtt. A nyomozás kiterjedt Magyarországra is.
A 4-es metró beruházásának szerződéseit vizsgáló másik ügyben - ami miatt Lázár János volt kancelláriaminiszter tett feljelentést - a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz, ám az a nyomozás továbbra is felderítési szakaszban van.
(Borítókép: Jászai Csaba / MTI.) | https://index.hu/belfold/2019/04/10/vadat_emeltek_az_alstom-ugy_gyanusitottjai_ellen/ | https://web.archive.org/web/20220627030917/https://index.hu/belfold/2019/04/10/vadat_emeltek_az_alstom-ugy_gyanusitottjai_ellen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadat-emeltek-az-alstom-ugy-gyanusitottjai-ellen | Index | hungarian-news | 2019-04-10 10:16:39 | [] | [
"Alstom",
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"vesztegetés",
"ítélet/döntés",
"metró",
"OLAF-vizsgálat",
"jármű / gépgyártás"
] | [
"BKV-Alstom metrókocsik"
] |
48,941 | Önkormányzati képviselő cégével szerződött Kőszeg a közvilágítás karbantartására | Tovább legelészik a fideszes Kiss család Kőszegen. A képviselő Kiss Károly fia önkormányzati üzleteit már kiveséztük, most nézzük, mit szállít a családfő cége a városnak: közvilágítást, díszvilágítást tart karban. | A kőszegi Kiss családdal már nem egyszer foglalkoztunk. Kiss Károly Péter (Fidesz-KDNP) képviselőként ül bent a városi testületben, fia, Kiss András pedig remek marketingérzékkel indította útjára a Kőszegi Sört, amely csak nevében kőszegi, a sört ugyanis Budapesten, Rogán Antal feltaláló haverjánál főzik.
Ezen felül Kiss András cége kétszer is kapott önkormányzati támogatást, vállalkozói szerződés keretében 2016-ban és 2017-ben is 2-2 millió forintot a koszegifo.com kiadására. A portál, amelynek “támogatási” – papíron visszterhes szerződés – indoklásában Kőszeg marketing-értékének növelése volt, holott a városnak van hivatalos weblapja.
De nem ez az egyetlen közpénz, ami a Kiss családhoz vándorolt.
Közérdekű adatigénylésünkből derül ki, hogy a kőszegi önkormányzat 2013 márciusában szerződött le a Vasi Lux Kft.-vel, amelynek egyik tulajdonosa Kiss Károly Péter, a Fidesz önkormányzati képviselője.
Két évre bízták meg Kiss cégét, akkor fő projektként a kőszegi díszvilágítás üzemeltetését kapta meg a vállalkozás, két évre összesen bruttó 4 millió 566 ezer 760 forintot fizetett ki a város.
Nem ez volt az egyetlen projekt, amivel a Vasi Luxot megbízták. Az elmúlt ciklusban kandeláber telepítést, klímatelepítést, városi rendezvények ideiglenes villanyszekrényeinek a kiépítése, továbbá a közvilágítás karbantartását is Kissékre bízta az önkormányzat (tételes összegek a cikk végén).
Kerestük a városi weblapon a 2013-as döntés hátterét, vagyis, hogy miként jutott a munkához Kiss Károly Péter fideszes városi képviselő cége. Pályázatnak a feltöltött anyagok között nem láttuk nyomát. Informátorunk szerint hiába is keressük, mivel a munkák egyes tételei nem érik egy az 5 millió forintot, így a szabályozás értelmében nem kell közbeszerzési pályázatot kiírni.
Emailben érdeklődtünk a kőszegi polgármesterenél és a jegyzőnél is, hogy mi alapján lett kiválasztva a munka elvégzésére a Vasi Lux Kft. Választ egyelőre nem kaptunk.
Az Opten adatai szerint a Vasi Luxot 2003-ban alapították, jelenleg 9 alkalmazottat foglalkoztat. 2017-ben 127 millió 822 ezer forint bevétele volt a cégnek, 20 millió 533 ezer nyereséget könyvelhetett el. Ebben az évben 6 millió 574 ezer 670 forintnyi munkát végeztek el a kőszegi önkormányzatnak.
Bár többmillió forint megy el a kőszegi díszvilágítás karbantartására, Tóth Gábor (független) önkormányzati képviselő januári blogbejegyzésében azt írta, a városban teljes a sötétség.
Íme a részletek a Vasi Lux önkormányzati munkáiról:
2014.
Kőszegi díszkivilágítás karbantartása negyedévente bruttó 569 ezer 595 forint, azaz X4 = bruttó 2 millió 278 ezer 380 forint,
Bersek utca, 6 db kandeláber kiépítése bruttó 2 millió 595 ezer 584 forint,
Kórház utca 1 db lámpatest felszerelése bruttó 56 ezer 7 forint,
Bezerédy utca tűzkár utáni helyreállítás 211 ezer 214 forint,
Bersek utcában 3 db kandeláber kiépítése bruttó 1 millió 845 ezer 993 forint.
2015.
Közvilágítás karbantartási költsége bruttó 1 millió 794 ezer 450 forint,
Díszvilágítás karbantartási költsége bruttó 2 millió 278 ezer 380 forint,
Egészségház PR alépítmény (távközlési eszköz) bruttó 278 ezer 321 forint,
júliustól közvilágítási szerződés bruttó 1 millió 794 ezer 450 forint,
koronaőrző bunker világítás bruttó 194 ezer 155 forint,
Egészségház klíma építés bruttó 412 ezer 369 forint,
Szulejmán esőbeálló bruttó 299 ezer 212 forint,
Zwinger díszkivilágítás bruttó 198 ezer 577 forint.
2016.
Díszvilágítás karbantartási költsége negyed évre bruttó 569 ezer 595 forint, X 4 = 2 millió 278 ezer 380 forint,
hat darab kandeláber csere bruttó 212 ezer 867 forint,
közvilágítás karbantartási költsége bruttó 2 millió 278 ezer 380 forint.
2017.
Díszvilágítás karbantartási költsége, negyedév bruttó 569 ezer 595 forint, X 4 = 2 millió 278 ezer 380 forint,
közvilágítás karbantartási költsége havi bruttó 299 ezer 75 forint X12 = 3 millió 588 ezer 900 forint,
Lóránt Gyula utca 3 db kandeláber kiépítése bruttó 707 ezer 390 forint.
2018.
Díszvilágítás karbantartási költsége negyedévente bruttó 626 ezer 555 forint, vagyis X 4 = 2 millió 506 ezer 223 forint,
ideiglenes villanyszekrények a városi rendezvényekre bruttó 1 millió 706 ezer 450 forint,
közvilágítás karbantartási költsége havi bruttó 299 ezer 75 forint X 12 = 3 millió 588 ezer 900 forint,
Temető utcai közvilágítás kiépítése bruttó 2 millió 72 ezer 552 forint.
2019.
Díszvilágítás karbantartási költsége negyedévente bruttó 626 ezer 555 forint X 4 = 2 millió 506 ezer 223 forint,
Közvilágítás karbantartási költsége (az eddig kifizetett összeg) január bruttó 299 ezer 75 forint.
Frissítés (2019. április 13.): Cikkünk megjelenése után kaptunk választ a kőszegi jegyzőtől. Ebben a hivatal azt írja, hogy 2013-ban három ajánlattevő közül választották ki a Vasi Lux Kft.-t. Majd 2016 májusi ülésén a kőszegi képviselő testület jóváhagyta a 98/2016. (V.26.) számú határozatot, amivel elfogadták a város Beszerzési Szabályzatát. A jegyző levelében kitér arra, hogy ezt követően az önkormányzat a szabálynak megfelelően jár el, értve ezalatt azokat a beszerzéseket is, amelyek elérik a nettó 500 ezer forintot. Vannak olyan esetek, a jegyző a villanyszerelést is ide sorolja, amik nem tartoznak a szabályozás hatálya alá. Ezeket a munkákat a megbízó, vagyis az önkormányzat, saját hatáskörben ítéli oda egy-egy kivitelezőnek. | https://atlatszo.hu/2019/04/01/onkormanyzati-kepviselo-cegevel-szerzodott-koszeg-a-kozvilagitas-karbantartasara/ | https://web.archive.org/web/20210928223546/https://orszagszerte.atlatszo.hu/onkormanyzati-kepviselo-cegevel-szerzodott-koszeg-a-kozvilagitas-karbantartasara/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/onkormanyzati-kepviselo-cegevel-szerzodott-koszeg-a-kozvilagitas-karbantartasara | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-04-01 02:00:00 | [
"Kiss Károly Péter"
] | [
"Fidesz",
"Kőszeg Város Önkormányzata"
] | [
"Kőszeg",
"Vas megye"
] | [
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"közvilágítás"
] | [] |
48,942 | Londonban letartóztatták Assange-t, a Wikileaks alapítóját | Őrizetbe vették Londonban Julian Assange-t, a Wikileaks kiszivárogtató oldal alapítóját, aki hét évig bujkált a brit fővárosban lévő ecuadori nagykövetségen. | Az ausztrál újságíró őrizetbevételéről szóló hírt a rendőrség is megerősítette.
Assange-t Svédországban nemi erőszak elkövetésével vádolták, s a skandináv ország kérte Nagy-Britanniától az újságíró kiadását. Bár a svédek közben felfüggesztették az eljárást, Assange attól tart, a britek kiadják őt az USA-nak. Az amerikaiak vádja szerint a Wikileaks oldalain közzétett titkos dokumentumokban lévő információk veszélyeztették az amerikai érdekeket, illetve több amerikai állampolgár életét.
Az utóbbi időben a nagyköveség és Assange viszonya megromlott. Lenin Moreno ecuadori elnök közben bejelentette, visszavonta az Assange-nak adott menedéket, mert az újságíró többször is megsértette a nemzetközi jog szabályait. Moreno hozzátette: Ecuador szuverén döntéséről van szó, és Quito biztosítékot kapott Nagy-Britanniától arra, hogy nem adja ki Assange-t olyan országnak, amelyben halálbüntetés fenyegetné.
A Wikileaks a Twitteren azt írta, szerintük Ecuador illegálisan vonta meg az újságírótól a menedékjogot. Azt is írták, hogy Asssange nem "sétált ki a nagykövetségről", ahogy arról az első hírek szóltak, hanem a nagykövet hívta be a brit rendőröket a követségre.
Ezt az információt támasztja alá az Assange távozásáról készült videó is: úgy tűnik, az újságíró egyáltalán nem önszántából hagyta el az épületet. | https://hvg.hu/vilag/20190411_Londonban_letartoztattak_Assanget_a_Wikileaks_alapitojat | https://web.archive.org/web/20220729024343/https://hvg.hu/vilag/20190411_Londonban_letartoztattak_Assanget_a_Wikileaks_alapitojat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/londonban-letartoztattak-assange-t-a-wikileaks-alapitojat | HVG | world-news | 2019-04-11 12:56:40 | [] | [] | [] | [] | [
"WikiLeaks"
] |
48,943 | Vajna Tímea havi 4 millióért beszállt a Vajna-örökséget összefogó cég vezetésébe | Március 1-jétől Vajna Tímea lett az AV Invetsments Kft., a Vajna-birodalom magyarországi érdekeltségeit összefogó holdingcég társügyvezetője. Bár Andy Vajna özvegyének kinevezését hivatalosan még nem jegyezték be, a szükséges iratok már beérkeztek a cégbíróságra. | Március 1-jétől Vajna Tímea lett az AV Invetsments Kft., a Vajna-birodalom magyarországi érdekeltségeit összefogó holdingcég társügyvezetője. Bár Andy Vajna özvegyének kinevezését hivatalosan még nem jegyezték be, a szükséges iratok már beérkeztek a cégbíróságra.
Vajna Tímea ugyanakkor nem egyedül látja el a cégvezető feladatokat, sőt önálló aláírási joga nincs is. Rajta kívül még két olyan ügyvezető ténykedik a vállalatnál, akik már a néhai filmügyi biztos mellett is ilyen pozícióban dolgoztak: Kovács Andrea, a filmmogul bizalmasa és Samuel Russell Falconello, az elhunyt üzletember korábbi amerikai cégtársa.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMostantól egy tanácsadó testület felügyeli a Vajna-örökségetFontos változások történtek a januárban elhunyt Andy Vajna magyarországi céges érdekeltségeit összefogó vagyonkezelőnél.
Vajna Tímea csak Falconelloval közösen jogosult képviselni a társaságot, azaz túl komoly egyéni felelősség nem nyomja a vállát. Ráadásul – ahogy arról korábban beszámoltunk – a korábbi ügyvezetők sem teljesen önállóan döntenek már: még februárban létrehoztak egy tanácsadó testületet, amelynek a jövőben teljes rálátása lehet arra, mi történik a cégbirodalomban. Vajna Tímea munkáját azonban így is megfizetik: a cégbírósághoz benyújtott iratok alapján
az év végéig havi 12500 euró, azaz jelenlegi árfolyamon valamivel több mint 4 millió forint díjazásra jogosult.
A cégcsoport irányítása tehát szűk két hónappal a filmmogul halála után vélhetően összeállt, az azonban továbbra sem egyértelmű, hogy ki örökli majd a tízmilliárdokat érő Vajna-birodalmat. Erről egy akár évig is elhúzódó hagyatéki eljárás dönt majd, ami sok ismeretlen tényező bonyolíthat (például opciós szerződések is előkerülhetnek). A TV2-nél látványosan elkezdte átvenni az irányítást Mészáros Lőrinc üzleti köre, ám a kereskedelmi tévé üzleti szempontból nem különösebben értékes, hiszen évek óta masszív veszteséget termel, így inkább politikai haszna lehet a birtoklásának.
Az AV Investment alá tartozó vállalatok közül az igazi fejőstehén a kaszinódivízió, amelynek cégei hatalmas profitot hoztak össze, és ennek megfelelően rengeteg osztalékot is fizettek az elmúlt években. Csak 2016-2017-ben 17,5 milliárd forintot vehetett ki ezekből az állami intézkedésekkel is masszívan megtámogatott vállalkozásokból a tulajdonos.
Vélhetően ez is szerepet játszott abban, hogy az AV Investments-t még Andy Vajna halála előtt 42,2 milliárd forintra értékelte fel egy könyvvizsgáló.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk50 milliárdot kaszál, aki megörökli Vajna kaszinóit, pedig neked is járna belőleMég hat év van hátra a koncesszióból, és az éves tiszta profit valószínűleg meghaladja majd a 8 milliárdot. Mindez egy állami cégé is lehetne. | https://g7.hu/kozelet/20190410/vajna-timea-havi-4-millioert-beszallt-a-vajna-orokseget-osszefogo-ceg-vezetesebe/ | https://web.archive.org/web/20220813030724/https://g7.hu/kozelet/20190410/vajna-timea-havi-4-millioert-beszallt-a-vajna-orokseget-osszefogo-ceg-vezetesebe/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vajna-timea-havi-4-millioert-beszallt-a-vajna-orokseget-osszefogo-ceg-vezetesebe | G7 | hungarian-news | 2019-04-10 15:06:00 | [
"Andy Vajna",
"Mészáros Lőrinc",
"Vajna Tímea"
] | [
"AV Investments Kft.",
"TV2 (televízió)"
] | [] | [
"média",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"szerencsejáték"
] | [] |
48,944 | Egy luxemburgi társasház és egy kalandos életű könyvelő a kapocs a régi elit és a NER csillaga között | Luxemburg azonos nevű fővárosától néhány kilométerre északra található a 4000 lakosú Bereldange. A helyi Cactus szupermarket és a Leonidas csokoládébolt után a harmadik épület a Rue du X Octobre, azaz az Október 10-e utcán egy három emeletes társasház, amiről kívülről aligha mondaná meg bárki, hogy a NER körüli milliárdosok világának egyik középpontja. | Luxemburg azonos nevű fővárosától néhány kilométerre északra található a 4000 lakosú Bereldange. A helyi Cactus szupermarket és a Leonidas csokoládébolt után a harmadik épület a Rue du X Octobre, azaz az Október 10-e utcán egy három emeletes társasház, amiről kívülről aligha mondaná meg bárki, hogy a NER körüli milliárdosok világának egyik középpontja.
A házra azután találtunk rá, hogy Sarka Kata új céget alapított Rogán Cecíliával, Rogán Antal propagandaminiszter feleségével. A tavaly decemberben bejegyzett Top News Kft. nem az első közös cége Rogánnak és Sarkának, együtt tulajdonosok a Nakama & Partners nevű reklámcégben, ami 2017-ben fél milliárd forintos forgalom mellett már 221 millió forintos nyereséget produkált. A magyar cégalapítási szabályok szerint a bejegyzéskor meg kell adni a vállalkozás tisztviselőinek és tulajdonosainak adatait, köztük a lakcímet is, a pár hónapja működő Top News esetében pedig Sarka Kata a nyilvános cégadatbázisban egy luxemburgi címet adott meg, igaz, házszám nélkül.
Sarka Kata és Rogán Cecília évek óta jó barátok, néhány hetente posztolnak közös fotókat az Instagramon, többször szerepeltek már közösen a televízióban, mindketten ugyanannak a ruhamárkának a reklámarcai, együtt dolgoznak a Magyarország Szépe szépségversenyen és közös cégükkel szálltak be a Mikulásgyár szervezésébe is.
Sarka Kata Wikipédia oldala szerint 10 évig, 2008 és 2018 között a televíziós Hajdú Péter felesége volt. A válás környékén már lehetett hallani róla, hogy Sarkának új kapcsolata van, és hogy Bessenyei István, az állami megbízásokkal bőven ellátott Valton nevű biztonsági cég kisebbségi tulajdonosa a partnere. Üzletemberként Bessenyeinek is több helyen megtalálható az elérhetősége a nyilvános cégadatbázisban, az ő esetében eltérő írásmóddal, viszont házszámmal együtt ugyanaz a luxemburgi cím szerepel, mint Sarka céges papírjaiban.
Miután a luxemburgi költözésről cikket írt idén februárban az Átlátszó, a 444 egy közelben élő olvasója elkirándult a házhoz, és le is fényképezte a Sarka-Bessenyei páros közös postaládáját, tehát egészen biztos, hogy kettejük esetében ugyanarról a lakásról van szó. (Lehetséges, hogy azért mégsem vándorolnak ki: a Magyar Narancs március elején megírta, hogy Bessenyei éppen villakomplexumot épít a Svábhegyen.)
Szerettük volna kikérni a luxemburgi földhivataltól a kisvárosi lakás tulajdoni lapját, de online sajnos csak a lakók hozzájárulásával elérhetők az adatok, nekünk pedig nem volt ilyen hozzájárulásunk. Ezután egy helyi újságíró segítségét kértük, aki a tulajdoni lapot ugyan nem tudta megszerezni, de érdekes részletekkel szolgált az egyébként a kívülről kifejezetten szerénynek látszó társasházról.
Kiderült ugyanis, hogy egy darabig ez a társasház volt Rákosi Tamás milliárdos médiamogulnak, az RTL-től a TV2-höz igazolt (majd onnan a napokban elküldött) Dirk Gerkens barátjának és üzlettársának címe, ezt a 444-nek maga Rákosi is megerősítette. Rákosi azt mondta, hogy már évek óta nem lakik a házban, ahol egy lakást bérelt emlékei szerint 2012-ig, tehát még jóval Sarkáék érkezése előtt. A száz leggazdagabb magyar között jegyzett, gyerekkorát Belgiumban töltő Rákosi évtizedeken át meghatározó figurája volt a magyar televíziózásnak.
Több olyan luxemburgi bejegyzésű cégnél, amiben Rákosi igazgatóként van megjelölve, a milliárdos saját címeként szerepelt a luxemburgi társasház.
Az egyik ilyen cég, a szintén Luxemburgban bejegyzett Gekoq nevű vállalkozás magyar szempontból különösen érdekes. Az Átlátszó 2017-es cikke szerint ennek a cégnek van a birtokában a HA-YFJ lajstromjelű magánrepülőgép, ami a lap által megszerzett repülési adatok alapján Budapestről szállítja a szerencsés utasokat Nyugat-Európa, azon belül is Belgium, Luxemburg és Svájc felé, illetve onnan a magyar fővárosba. Rákosi a 444-nek azt mondta, hogy a Gekoq az ő cége, ami valóban lízingel egy repülőgépet, illetve, hogy a vállalkozásnak Sarka párja, a valtonos Bessenyei István is dolgozik. Rákosi azt mondta, hogy Bessenyeit személyesen ismeri, régóta ő intézi az utazásait, mert repülőgépekkel is foglalkozik.
A magyar Nemzeti Közlekedési Hatóság 2016-os adatai szerint a Gekoq által lízingelt HA-YFJ jelzésű gép magyar üzembentartója egy FLY-COOP Kft. nevű vállalkozás. Ennek a cégnek a helikoptere szállította Rogán Antal minisztert és feleségét, Cecíliát Szabó Zsófia színésznő esküvőjéről Budapestre 2016-ban. Ez volt az a helikopterezés, amit Rogán először a Népszabadság újságírójának letagadott, majd elismert, majd öt nappal később bezárták az újságot. A helikopterezést megmagyarázó történetben aztán a közös Sarka-Rogán cég lett a főszereplő: a Fly-Coop tulajdonosa a Népszabadságnak azt mondta: cégének a Nakama & Partnersszel van közös üzlete, a repülést kvázi szívességből ajánlotta fel Rogán Cecíliának, és a két vállalkozás elbarterezi egymással.
De még csak nem is Rákosi volt a Sarkáék luxemburgi otthonául szolgáló társasház legizgalmasabb lakója. A luxemburgi cégadatok, a ház kapujában található kapucsengő és postaládák tanúsága szerint ugyanis Sarkáék szomszédjában lakik a marokkói születésű Joëlle Mamane-Aflalo. Az üzletasszony volt közös vállalkozásban a médiamogul Rákosival, feltűnik NER környéki üzletekben is, de a neve a legsúlyosabb magyar mutyiknál is nagyságrendekkel meredekebb történetekben is előkerült.
Magyar vonalon Mamane neve először 2017-ben merült fel, amikor egy hozzá köthető luxemburgi cég, a Mangusta Invest tűnt fel az egyik legnagyobb magyar saleshouse, a 2016-ban és 2017-ben már majd 30 milliárd forintos éves forgalmat bonyolító Atmedia körül. Az Atmedia a TV2 csoport, a közmédia és az ATV reklámfelületeit is értékesíti, így bőven kerül hozzájuk a magyar kormány gyűlölet- és propaganda-kampányokra költött milliárdjaiból. A Mangusta ma az Atmédia kisebbségi tulajdonosa és zálogjogot is bejegyeztek a cégre. A Mangusta 2017-ben beszállt az előbb az RTL majd később TV2 beszállítójaként ismert tévés gyártócégbe, az IKO-ba is. Rákosi a 444-nek azt mondta, hogy van érdekeltsége a Mangusta Investben.
Rákosi Tamás a 444-nek kérdésére könyvelőként beszélt Joelle Mamanról, akivel valóban együtt volt több cégben is. Mint mondta a nő Luxemburgban ismert könyvelőnek számít nagy irodával és sok nemzetközi ügyféllel. Arról beszélt hogy Mamane egyfajta pénzügyi felügyeleti szerepet játszott a cégekben. Rákosi azt mondta, annak idején a a luxemburgi kisvárosi lakást Mamane szerezte neki, és úgy tudja, hogy most Sarkáék is rajta keresztül kerültek oda.
Sarkáék marokkói születésű szomszédjának a NER médiamilliárdjainak világa valójában kispálya lehet, a nő ugyanis az 1990-es években kulcsszereplője volt az angolai szovjet államadósság lebontásának. Az üzlet során 386 millió dollár (110 milliárd forint) kerülhetett különböző közvetítők, köztük angolai politikusok és orosz üzletemberek zsebébe.
A modern kori Afrika egyik legjobban dokumentált korrupciós ügyét a brit Corruption Watch nevű civil szervezet tárta fel, az ő részletes jelentésüket itt lehet elolvasni. Mamane a botrány főszereplőjének, az Oroszországban született, majd Izraelben és Franciaországban élő Arcadi Gaydamaknak volt a legfőbb bizalmasa és üzleti ügyintézője. A Vanity Fair cikke szerint Gaydamakok és Mamane-t
egy közös moszados ismerősük mutatta be egymásnak.
A Corruption Watch jelentése szerint Gaydamak az 1990-es években segített az angolai kormánynak 790 millió dollárért (225 milliárd forintért) fegyvereket vásárolni Franciaországból és Oroszországból, majd jó kapcsolatai révén 1996-ban ő kapta a megbízást az angolai kormánytól, hogy kezdjen tárgyalásokat az ország 5 milliárd dolláros szovjet államadósságának mérsékléséről Oroszországgal. A Corruption Watch jelentése szerint Gaydamak 138 millió dollárra (39 milliárd forintra) tehetett szert a közreműködéséért ebben az üzletben. Mamane-ről a következőket írják:
„Ő Gaydamak üzleti alteregója, tanácsadója, a pénzügyeinek legfontosabb tervezője. Forrásaink szerint eredetileg ő jegyezte be az Abalone-t [az angolai ügyben óriás pénz kaszáló közvetítő céget], a cég igazgatója volt, és gyakran írt alá a vállalkozás nevében.”
Az angolai botrányt felfejtő kutató és volt dél-afrikai politikus, Andrew Feinstein a 444-nek azt mondta, nincs tudomása róla, hogy Mamane-t valaha elítélték volna az ügyben játszott szerepe miatt. Azt mondta, hogy a nő sokáig banki könyvelőként dolgozott, majd saját tanácsadócéget alapított, és elsősorban az offshore pénzügyi megoldásokra specializálódott. (A magyar kormány figyelme egyébként pont a közelmúltban fordult Angola felé.)
Szerettük volna Sarkáékat is megkérdezni arról, miért költöztek Luxemburgba, de üzenetünkre nem kaptunk választ.
A cikkünk elkészítésében közreműködő luxemburgi újságíró, Laurent Schmit arról írt a 444-nek, hogy a sok külföldi azért jelenti be a lakcímét Luxemburgba, mert az országban bejelentett lakcímmel rendelkező emberek esetében a helyi bankok szűkebb körben osztanak meg adatokat a hatóságokkal, mint azoknál, akiknek a számlanyitáskor külföldi lakcímük van.
Laurent Schmit, a reporter.lu munkatársa működött közre a cikk elkészítésében. | https://444.hu/2019/04/11/egy-luxemburgi-tarsashaz-es-egy-kalandos-eletu-konyvelo-a-kapocs-a-regi-elit-es-a-ner-csillaga-kozott | https://web.archive.org/web/20221003175231/https://444.hu/2019/04/11/egy-luxemburgi-tarsashaz-es-egy-kalandos-eletu-konyvelo-a-kapocs-a-regi-elit-es-a-ner-csillaga-kozott | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-luxemburgi-tarsashaz-es-egy-kalandos-eletu-konyvelo-a-kapocs-a-regi-elit-es-a-ner-csillaga-kozott | 444 | hungarian-news | 2019-04-11 02:00:00 | [
"Arcadi Gaydamak",
"Joëlle Mamane-Aflalo",
"Rákosi Tamás",
"Rogán Antal",
"Rogán-Gaál Cecília",
"Sarka Kata"
] | [
"Fly-Coop Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"média",
"rokonok",
"klientúra"
] | [] |
48,945 | Mészáros Lőrincék a becsült árnál 4 milliárddal drágábban építhetnek hulladékkezelő művet | Az EU-s közbeszerzési értesítőben jelent meg, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. meg a West Hungária Bau Kft. nyerte el a megbízást a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer megépítésére. | Az EU-s közbeszerzési értesítőben jelent meg, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. meg a West Hungária Bau Kft. nyerte el a megbízást a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer megépítésére.
A beruházás eredetileg becsült ára 6 milliárd forint volt, ezt sikerült feltornászni 4 milliárddal többre, (áfa nélkül) 9,97 milliárd forintra. | https://444.hu/2019/04/11/meszaros-lorincek-a-becsult-arnal-4-milliarddal-dragabban-epithetnek-hulladekkezelo-muvet | https://web.archive.org/web/20220706040829/https://444.hu/2019/04/11/meszaros-lorincek-a-becsult-arnal-4-milliarddal-dragabban-epithetnek-hulladekkezelo-muvet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorincek-a-becsult-arnal-4-milliarddal-dragabban-epithetnek-hulladekkezelo-muvet | 444 | hungarian-news | 2019-04-11 02:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"hulladéküzlet",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,946 | A messziről jött közeli cég: úgy tarolt a tendereken, hogy még telephelye sincs a megyében | Meghatározó szereplője a Békés megyei közbeszerzéseknek régi ismerősünk, a hajdúböszörményi TÖMB 2002 Kft. A viharsarki tendereknél hol a negyedik körben kerül elő, hol az összes vetélytársát kizárják, hol drágán dolgozik, hol teljesíthetetlennek tűnő feltételeket is teljesít. A lényeg: majdnem mindig nyer. | A közbeszerzési eljárások Békés megyei összesítésében csak 2018-ban közel 910 millió forintot nyert a TÖMB 2002 Kft., amelynek Hajdúböszörményben van a székhelye, és egyetlen fióktelepe sincs a Körös-völgyben. Nem magától értetődő, hogy a békési megyeszékhelytől, Békéscsabától 155, míg a megye déli részeitől több mint 200 kilométerre lévő társaság sorra nyeri a tendereket.
Lapunk nem először foglalkozik a céggel. Előbb arról írtunk, hogy a debreceni kiállítóhely, a Modem takarítását ők végezték, majd követve annak vezetőjét, Gulyás Gábort, a fővárosi Műcsarnokét és a szervezetileg hozzátartozó Ernst Múzeumét is. (Lásd: Ki mossa a Műcsarnok szennyesét?, magyarnarancs.hu, 2012. november 8.), nem sokkal később pedig a TÖMB politikai kapcsolatairól, egyre terebélyesedő üzleti vállalkozásairól és az évi 1 milliárd forintot meghaladó árbevételéről készítettünk összefoglalást (lásd: A Hajdúság Simicskája, Magyar Narancs, 2012. december 20.)
Azóta hol vagyunk már a hét évvel ezelőtti 1 milliárdtól! A legutolsó teljes, 2017-es adatok szerint a cég árbevétele meghaladta a 4 milliárd forintot, s könnyen lehet, hogy a tavalyi esztendő még szebb számokat fialt.
A Hajdúság Simicskája
A magyarnarancs.hu oldalunkon az akkor még Gulyás Gábor vezette Műcsarnok szerződéseit tárgyalva megemlékeztünk a hajdúböszörményi TÖMB 2002 Kft.-ről is. (Lásd: Ki mossa a Műcsarnok szennyesét?, 2012. november 8.) A vállalkozás története - még ha a Közgép-sztorival ellentétben csak milliárdos nagyságrendű is - méltó a figyelmünkre.
Öt cég a Hajdúságból
A Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság ajánlatkérésére 2018 augusztusában közel 543 millió forintos projektet nyert el a TÖMB 2002 a székhelyétől 200 kilométerre, Dél-Békésben „támogatott lakhatást biztosító lakások építésére, valamint szolgáltató központok kialakítására”.
Két felvonásban összesen 11 lakást kell – döntő többségében – átalakítani (és nem felépíteni) a győztesnek a nyílt tender eredményeként Magyarbánhegyesen, Medgyesegyházán és Mezőkovácsházán. Az ország délkeleti csücskében megvalósítandó beruházásra három Hajdú-Bihar megyei cég jelentkezett.
Az ajánlattételi határidőt kétszer hosszabbították meg, és szemet szúró, hogy a becsült értékhez képest a nyertes hajdúböszörményi cég ajánlata 99 millió forinttal volt magasabb. Ezt kizárólag az építőipari árak és a munkaerő drágulásával nem lehet magyarázni, ugyanis a közbeszerzési eljárás kezdete alig fél évvel előzte meg a szerződéskötést.
Nyílt adatbázisokban nem találtunk semmit az ajánlatok elbírálásáról, ám e nélkül is feltűnő, hogy egy-egy lakás, figyelembe véve a projektbe foglalt szolgáltató központot, átlagosan 50 millió forintba kerül – Dél-Békésben. A Narancs érdeklődésére sok magyarbánhegyesi felháborítónak tartja, hogy a mostani projekt megvalósításakor nem vették figyelembe az itt már meglévő Start lakóházakat. Helyettük más magántulajdonú ingatlanokat vettek meg és alakítottak át. Összehasonlításképpen: egy mostanában újonnan épített nagyobb lakóház ebben a községben kijött 30 millió forintból.
A főigazgatóságnak ugyanezen projektjéről már írtunk (lásd: Áll a bál az eleki pszichiátriai lakóotthonok miatt, magyarnarancs.hu, 2018. december 14.). Akkor hat lakóotthont építettek Eleken 72 beteg embernek 630 millió forintból úgy, hogy az ingatlanokat (telkeket üresen vagy felújítandó házakkal) a helyi önkormányzat ingyen biztosította.
„Tele lesz a város bolondokkal?" - Áll a bál Eleken a pszichiátriai lakóotthonok miatt
Sokan attól tartanak, hogy a progresszív kezdeményezés keretében épülő nyitott otthonokból kijáró páciensek problémákat okoznak majd. „A város tele lesz bolondokkal" - mondja az egyik oldal. „A program célja, hogy a fogyatékossággal élő emberek felé növelje a társadalom befogadását és érzékenységét" - érvelnek a szakemberek és a városvezetés.
És egy másik ügy: a nem jelentős összeg ellenére figyelemre méltó a Békéscsabai Tankerületi Központ 2018. november végi kiírása, amelyben közbeszerzési eljárást hirdetett a kondorosi általános iskola kifestésére. Mivel a beruházás nem érte el a 300 millió forintot, az ajánlatkérő eldönthette, nyílt vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásrendben folytatja le a pályázatot. Bánki András, a tankerület igazgatója az utóbbi mellett döntött.
A meghívott cégek között volt az Épít-Takarít 2004 Bt., a Dryvit Profi Kft., az Universal Bau 96 Kft., a GÉSZ-2000 Kft. és a Barna Bau Kft. A nevekből nem derül ki, de a székhelyek alapján megállapítható, hogy a békéscsabai tankerület a megyeszékhely mellett található település, Kondoros iskolájának kifestésére három debreceni és két hajdúböszörményi céget kért fel. A helyi vállalkozásoknak esélyük sem volt a munkára. Végül az Épít-Takarít 2004 Bt. nyert, a szerződést 2018 decemberében kötötték meg, nettó értéke 11,7 millió forint volt. A nyertes bt. vezetője ugyanaz a Török Imre, aki a TÖMB 2002-nek is többségi tulajdonosa (a maradék a felesége nevén van).
Miért Pusztaottlaka?
Csak a negyedik nekifutásra sikerült kiválasztani a nyertest a Pusztaottlakán épülő speciális gyermekotthon építésére. Az ajánlatkérő ezúttal is a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság volt.
Megjegyzendő, hogy néhány éve azért szüntették meg a Battonyai Gyermekfalut, mert az új igényekhez alkalmazkodva és a jobb közszolgáltatások reményében lakóingatlanokba, családokhoz költöztették a gyerekeket. Indok volt az is, hogy a kicsiknek ingergazdagabb környezetre van szükségük a jövőben, ezért is kerültek Battonyáról a hatszorta népesebb, közel 30 ezres Orosházára, a dél-békési körzet központjába. Pusztaottlaka viszont zsákfalu, ahol alig 300-an laknak. (Ez a korábban kicsinek ítélt Battonya lélekszámának a huszada.) A településre nem vezet vasút, és csak napi néhány buszjárat érinti. De van egy lényeges szempont: a térség fideszes parlamenti képviselőjének, Simonka Györgynek a szülőfalujáról van szó. Kérdés, hogy a politikus lobbierején és befolyásán kívül szakmailag mi indokolta, hogy a speciális gyerekotthont Pusztaottlakán kell felépíteni.
A dokumentumok alapján fordulatos volt a pályázati „verseny”. A tender a negyedik körben dőlt el – éppen akkor, amikor a színen feltűnt a TÖMB 2002 Kft. Az első pályázatot 2017 nyarán írták ki, amelyen öten jelentkeztek be a 99 milliós becsült értékű tenderre – ám ajánlatot senki nem nyújtott be. Második alkalommal biztosra akart menni a kiíró, ezért maga kért fel négy Békés megyei és egy fővárosi céget az indulásra.
Az egyetlen beadott ajánlat, a Swietelskyé viszont közel 70 millió forinttal haladta meg a kiírásban rendelkezésre álló fedezetet. A harmadik körben hirdetmény nélküli eljárásban öt viharsarki cég próbálkozott, és a Békési Általános Építőipari Bt. 125 milliós vállalása már közelített a becsült értékhez. Végül azonban valamennyi jelentkező egyazon napon, 2017. december 20-án visszavonta addigi ajánlatát.
Ezt követte 2018 márciusában a negyedik kör, amelyen felbukkant a TÖMB 2002 Kft. és nettó 132 milliós árat ajánlott. Ez magasabb, mint a harmadik kör (igaz, valamiért visszavont) 125 milliós ajánlata, de a magasabb vállalási ár ezúttal nem volt akadály. Papíron persze minden rendben, hiszen a szabályok szerint az ajánlatkérőnek minderre joga van.
Nem nélkülözte a sajátos jegyeket az a három részre bontott közbeszerzés sem, amely a Békés Megyei Kormányhivatal és járási hivatalai épületeinek javítási, felújítási, karbantartási és hibaelhárítási munkálataira vonatkozó építési keretmegállapodás volt. Az ajánlatkérő kormányhivatal a keretösszeget nettó 127 millió forintban határozta meg. A megyei kormányhivatal öt céget, köztük a hajdúböszörményieket kérte fel ajánlattételre.
A befutó a TÖMB 2002 lett, mivel a többi – a nyíregyházi és a három Békés megyei – cég pályázata érvénytelen lett. A kizáró okok mindegyiküknél gyakorlatilag azonosak voltak: az ajánlatokból hiányoztak a szakemberek életrajzai, a pályázatok nem tartalmazták a tételes költségvetést, hiányzott az előírt felelősségbiztosítás, nem csatolták a CD-re írt ajánlati másolatot. De volt, ahol a cégtulajdonos neve nem egyezett a hivatalos cégkivonatban szereplővel. Mindezen „alapvető hiányosságokat” a felszólítás ellenére egyik társaság sem pótolta. Logikusan adódik a föltételezés: e négy jelentkező mintha nem is akart volna megfelelni a kiírásnak.
A jegyzőkönyvekben olvashatók a cégek ajánlatai. Ezek egyik eleme, hogy például a munkát vagy a hibaelhárítást a megrendeléstől, bejelentéstől számítva hány percen belül tudják elkezdeni. A nyíregyházi cég 120 percet, egy nagyszénási 90-et, míg az egyik békéscsabai 100, a másik 80 percet írt – ellentétben a hajdúböszörményi TÖMB-bel, amely 60 perces vállalást tett – akár a számára több mint 200 kilométerre lévő Mezőhegyesen is. Miközben a TÖMB-nek sem alvállalkozója, sem telephelye, sem fióktelepe nincs Békés megyében.
A közbeszerzési törvény ismeri a teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalás fogalmát; ilyen gyanú esetén az ajánlatkérő felvilágosítást kérhet a pályázótól, s ha nem kap elfogadható magyarázatot, az ajánlat érvényét vesztheti. A viharsarki törvényesség őre, egyben a helyi közigazgatás csúcsszerve, a Békés Megyei Kormányhivatal a jelek szerint nem foglalkozott ezzel.
Saját hazájában is próféta
A fentieken kívül a TÖMB 2002 Kft. 2018-ban további öt tendert nyert Békésben, összesen 170 millió forint értékben. Ezért takarítási és/vagy karbantartási szolgáltatást végez az eleki pszichiátriai otthonban, valamint a Békés Megyei Hajnal István Szociális Centrum, a Békés Megyei Körös-menti Centrum és a Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat részére.
Hazai terepen is hasít a cég: 2018 szeptemberében a Cívishír számolt be arról, hogy hajdú-bihari települések – Balmazújváros, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúnánás, Hortobágy, Polgár – összesen 10 iskolájának uniós forrású felújítási-korszerűsítési munkálataira írt ki összesen 464 millió forint értékű közbeszerzési eljárásokat a Hajdúböszörményi Tankerületi Központ. Kivétel nélkül mindegyiket a TÖMB 2002 Kft. nyerte meg. Kilenc esetben a TÖMB 2002 Kft. a Békés megyében is próbálkozó debreceni Universal Bau 96 Bt.-vel versenyzett, míg a hajdúdorogi iskolánál egy budapesti és egy nagykanizsai társaság volt az ellenfele. 2012-ben azt írtuk, hogy a TÖMB a Hajdúság Simicskája. Simicska azóta sehol, úgyhogy frissítsünk: a TÖMB manapság a Hajdúság és Békés Mészáros Lőrince.
Nem szeret versenyezni
Mező Barna néhány családtagja 2002-ben alapította a TÖMB 2002 Bt.-t, egy évvel egy mára elfeledett (ál)civil botrány után. Az első Orbán-kormány idején a debreceni Halász János volt az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottsága tagjaiból létrejött, az állami ingatlanok civil szervezetek közti elosztását felügyelő, azok pályázatait elbíráló albizottság elnöke (lásd: Az utolsó tégláig, Magyar Narancs, 2001. június 28.).
A történetből kiderül, hogy a kedvezményezett civilek nem elhanyagolható része szorosan kötődött a Fideszhez, s közülük többen közvetlenül Halász albizottsági elnök személyéhez. Az egyik ilyen álcivil szervezet volt a nagy tervekkel és igényekkel indult, azóta már nem létező Magyar Diákok Kultúrájáért Egyesület (MDKE), amelynek 22 ingatlant juttatott az albizottság. A bőkezű döntés idején Mező Barna volt az egyesület elnöke.
A Derecske és Térsége Fejlődéséért Alapítvány, amelynek szintén Mező volt a képviselője, elvitte az összes helyben kiosztott ingatlanrészt, egészen pontosan kilencet. A botrány után egy évvel alapították a Mező család tagjai a TÖMB 2002 Bt.-t, majd két évvel később Mező sógora, Török Imre lett a vezető és a beltag, a felesége – Mező Barna húga – pedig a kültag. A céget 2010-ben kft.-vé alakították át.
2006-ban Hajdúböszörményben és a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlésben is fideszes vezetés alakult. Mező előbb a hajdúböszörményi önkormányzat városfejlesztési osztályvezetője lett, majd a Hajdúszoboszló Ipari Park Kft. ügyvezetője. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a megbízásokat bezsebelő TÖMB 2002 felívelése, nem utolsósorban a Mezőt is foglalkoztató önkormányzat megbízásainak köszönhetően.
Az igazán nagy összegű munkák azonban nem Hajdúböszörményből, hanem a fideszes országgyűlési képviselő, Rácz Róbert vezette megyei önkormányzattól érkeztek a TÖMB-höz. A 2010-ben újraválasztott Ráczot Orbán Viktor új posztra helyezte, 2011-től a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjeként szolgálja a NER-t. Mező Barna nem maradt el Rácz mellől: elbúcsúzott böszörményi osztályvezetői állásától, és a Rácz vezette kormányhivatal munkaügyi központjának igazgatója lett. Nemcsak Mező ment Rácz után a kormányhivatalba, hanem számos olyan megyei intézmény fenntartói joga is, amelyekkel a TÖMB-nek dolga volt és lehet a jövőben.
„A TÖMB igen szorgalmasan vesz részt közbeszerzéseken, de versenyezni nem szeret. És erre nincs is nagyon szüksége, mivel feltűnően sokszor marad vetélytárs nélkül a közbeszerzési pályázatokon, amiket aztán meg is nyer” – írtuk a cégről 2012-ben. A helyzet azóta sem változott – viszont nőtt a vadászterület. | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-messzirol-jott-kozeli-ceg-117271 | https://web.archive.org/web/20230314025119/https://magyarnarancs.hu/belpol/a-messzirol-jott-kozeli-ceg-117271 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-messzirol-jott-kozeli-ceg-ugy-tarolt-a-tendereken-hogy-meg-telephelye-sincs-a-megyeben | Magyar Narancs | hungarian-news | 2018-02-14 06:15:00 | [
"Bánki András",
"Gulyás Gábor",
"Halász János",
"Mező Barna",
"Rácz Róbert",
"Simonka György",
"Török Imre"
] | [
"Békés Megyei Hajnal István Szociális Centrum",
"Békés Megyei Kormányhivatal",
"Békés Megyei Körös-menti Centrum",
"Békés Megyei Szociális",
"Békéscsabai Tankerületi Központ",
"Derecske és Térsége Fejlődéséért Alapítvány",
"Eleki Pszichiátriai Betegek Otthona",
"Épít-Takarít 2004 Bt.",
"Fidesz",
"Hajdúböszörményi Tankerületi Központ",
"Hajdúszoboszló Ipari Park Kft.",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Gyermekvédelmi Központ",
"Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság",
"Tömb 2002 Kft."
] | [
"Békés megye",
"Hajdú-Bihar megye",
"Hajdúböszörmény",
"Magyarbánhegyes",
"Mezőkovácsháza",
"Pusztaottlaka"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"takarítás",
"építőipar",
"szociál",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
48,947 | Pokorni és Nagy Gábor Tamás kerületében valósággal tarol két „baráti” cég | Erős kartellszag lengi be a hegyvidéki és a budavári önkormányzat közterületeinek, épületeinek, közműveinek fenntartási, takarítási, felújítási, karbantartási, hibaelhárítási tendereit.
Két cég bő tíz év óta tarolja az e feladatokra kiírt közbeszerzéseket: a 3R Kft. és a Regnum-Trend Bau Kft. A két társaság Közbeszerzési Értesítőben elérhető 70 pályázati értesítője azt mutatja, hogy az I. és a XII. kerület megbízásaira szakosodtak: a Regnumnak semmilyen más, a 3R-nek mindösszesen két egyéb közpénzforrásos megbízása volt. | Erős kartellszag lengi be a hegyvidéki és a budavári önkormányzat közterületeinek, épületeinek, közműveinek fenntartási, takarítási, felújítási, karbantartási, hibaelhárítási tendereit.
Két cég bő tíz év óta tarolja az e feladatokra kiírt közbeszerzéseket: a 3R Kft. és a Regnum-Trend Bau Kft. A két társaság Közbeszerzési Értesítőben elérhető 70 pályázati értesítője azt mutatja, hogy az I. és a XII. kerület megbízásaira szakosodtak: a Regnumnak semmilyen más, a 3R-nek mindösszesen két egyéb közpénzforrásos megbízása volt.
Rajt-cél
A Regnum-Trend és a 3R a két kerület e tárgyú közbeszerzéseinek legsikeresebb szereplői, harmadik cég nagyon ritkán rúghatott labdába mellettük. Ugyanez elmondható az utóbbi években a hegyvidéki és a budavári önkormányzat által bevezetett és fenti tárgyakban kiírt nyílt eljárásokról is: amikor ők indultak, másnak nem igazán termett babér.
Nagy Gábor Tamás és Pokorni Zoltán (középen és jobbra)
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
A 2002-ben alapított 3R Kft. már a 2000-es évek közepe óta foglalkoztatja a XII. kerületi önkormányzat, általános iskolák 14 milliós felújításával kezdte. 2008-tól a cég az I. kerület Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezetének (GAMESZ) töretlen bizalmát is élvezi: 120 milliós keretösszeget nyertek el önkormányzati épületek karbantartására.
A közbeszerzési adatbázis szerint a 3R azóta a két önkormányzat 30 karbantartási, felújítási, hibaelhárítási felhívását nyert el. A XII. kerületben 10 közbeszerzést vitt el 640 millió forint értékben, az I. kerületben, ahol az utóbbi években a zárt meghívásos eljárások helyett szintén kezdik preferálni a nyílt tendereztetést, húsz megbízáshoz jutott összesen 1,7 milliárd forintért. Számos meghívásos pályázaton volt társa a Regnum-Trend Bau, amely az I. kerülettől 14 eljárás keretében 305 millió, a XII. kerülettől összesen 365 millió forint értékű megbízást kapott.
Kézenfogva
Minden jel szerint a két társaság kéz a kézben jár. Háromféle módon jutottak egyébként a megbízásokhoz:
Mindketten indultak, de hol az egyik, hol a másik alacsonyabb árat ígért, így hol az egyik, hol a másik nyert. 2012-ben a 12 millió forintos budavári takarítási csomagot egymaga a Regnum vitte, a 3R a második helyre szorult drágább ajánlataival, ahogy 2013-ban és 2014-ben is bukta az I. kerület 25 millió forintos takarítási tendereit. A XII. kerületi polgármesteri hivatal légkondicionáló rendszerének 82 millióba kerülő kiépítését is a 3R orra előtt vitte el a Regnum. A XII. kerület orvosi rendelőinek 2018-as 142 millió forintos tenderén viszont a Regnum bukott, a 3R nyerte.
Gyakran előfordult, hogy közösen startoltak rá egy-egy tenderre, konzorciumot alkotva. 2008-ban például az I. kerület 16 millió forintos takarítási pályázatát közösen vitték el.
Volt olyan is, hogy mindketten nyertek. 2018-ban a GAMESZ három részre bontotta három műemléki épület felújítását, így a 100 millió forintos megbízás egyik részét az 3R, a másikat a Regnum, a harmadikat pedig a tendereken időnként szintén feltűnő Mátyus és Mátyus Kft. kapta meg.
A két cég egyébként egy tőről fakad. A 3R Kft. társtulajdonos ügyvezetője, Rupics József 2006-2007-ben még együtt birtokolta a vendéglátással foglalkozó RA-FE Kft.-t Kálmán Norberttel, aki 2010-ben alapította meg Regnum-Trend Bau nevű épülettakarító vállalkozását.
Mivel Kálmánt 2017. márciusban 5 évre eltiltották a cégügyek gyakorlásától az év nyarán meg kellett válnia az ügyvezetésétől, átadva testvérének. Rupicsnak más vendéglátós cége is volt, a FLAMÓS Bt., amit 2007-ben vett át a Kálmán-család: Kálmán Norbert beltag, a vele azonos címen élő Kálmán Kovács Erika kültag lett.
Minden oké?
Mind a két érintett kerület polgármesterét megkérdeztük, szerintük elképzelhető, hogy a 3R és a Regnum-Trend kartellezett, tettek-e bejelentést emiatt a Gazdasági Verseny Hivatalhoz vagy más hatósághoz.
Kívülről megtámogatva. Felújítások közpénzből
Pokorni Zoltán hivatala annyival reagált, hogy a beszerzési, közbeszerzési eljárásai tekintetében mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak el. Vas Hunor, az I. kerületi GAMESZ vezetője arról tájékoztatta a Narancs.hu-t, hogy mindig a versenyhelyzet megteremtésével választják ki a vállalkozást az adott munkára. Ezt pedig mindig a hatályos jogszabályi környezetnek, vonatkozó jogszabályoknak a lehető legteljesebben megfelelve teszik - így az önkormányzat.
Azt is megtudtuk, hogy a 3R és a Regnum-Trend Bau Kft.-n kívül több mint 20 vállalkozásnak biztosítanak versenylehetőséget műszaki jellegű kivitelezések elnyerésére. | https://magyarnarancs.hu/belpol/pokorni-es-nagy-gabor-tamas-keruleteben-valosaggal-tarol-ket-kozeli-ceg-118487 | https://web.archive.org/web/20190331014458/https://m.magyarnarancs.hu/belpol/pokorni-es-nagy-gabor-tamas-keruleteben-valosaggal-tarol-ket-kozeli-ceg-118487 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pokorni-es-nagy-gabor-tamas-keruleteben-valosaggal-tarol-ket-bbaratir-ceg | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-03-29 06:53:00 | [
"Kálmán Kovács Erika",
"Kálmán Norbert",
"Rupics József"
] | [
"3R Kft.",
"Budapest Főváros I. kerület Önkormányzata (Budavár)",
"Budapest Főváros XII. Kerület Önkormányzat (Hegyvidék)",
"Budavári Önkormányzat GAMESZ",
"FLAMÓS Bt.",
"RA-FE Kft.",
"Regnum-Trend Bau Kft."
] | [
"Bp. I. kerület",
"Bp. XII. kerület",
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"takarítás",
"háttér",
"versenykorlátozás - kartell",
"építőipar",
"vendéglátás"
] | [] |
48,948 | Alcsútdoboz fideszes alpolgármesterét nevezték ki a TV2-t birtokló cégek élére | Két TV2-höz köthető vállalatban is vezetői pozíciót kapott az elmúlt napokban Mészáros Lőrinc bizalmasa, Alcsútdoboz Fideszes alpolgármestere, Tima János. A politikus üzletembert ugyanazon a napon nevezték ki az AV Progress Kft. ügyvezetőjének, illetve a Magyar Broadcasting Co. Zrt. (MBC) vezérigazgató-helyettesének. Bár utóbbi társaságban a pozíciója elnevezése alapján csak a második ember, a cégiratok szerint nélküle sem a vezérigazgató, sem a cégvezető nem írhat alá. | Két TV2-höz köthető vállalatban is vezetői pozíciót kapott az elmúlt napokban Mészáros Lőrinc bizalmasa, Alcsútdoboz Fideszes alpolgármestere, Tima János. A politikus üzletembert ugyanazon a napon nevezték ki az AV Progress Kft. ügyvezetőjének, illetve a Magyar Broadcasting Co. Zrt. (MBC) vezérigazgató-helyettesének. Bár utóbbi társaságban a pozíciója elnevezése alapján csak a második ember, a cégiratok szerint nélküle sem a vezérigazgató, sem a cégvezető nem írhat alá.
Ezzel tulajdonképpen TV2-t birtokló legfontosabb vállalatok ügyeiben nem lehet Tima nélkül dönteni, hiszen a két érintett társaság egyaránt a kereskedelmi csatorna tulajdonosa, a tulajdonosi háló különböző szintjein. A csatornát 2015-ben megvásárló Andy Vajna ugyanis nem közvetlenül birtokolta a tévét, hanem több vállalkozáson keresztül. A csatornát fenntartó TV2 közvetlenül az MBC tulajdonában van, míg az MBC részvényese az AV Progress.
Utóbbi céget pedig az az AV Investments tartja kézben, amely a néhai filmmogul összes magyarországi érdekeltségét összefogta, és amelynek ügyvezetőjévé épp a közelmúltban nevezték ki Andy Vajna özvegyét, Vajna Tímeát.
Tima nem csak azért kötődik egyértelműen Mészáros Lőrinchez, mert a Felcsúti Közös Önkormányzati Hivatal illetékességi területéhez tartozó Alcsútdobozon alpolgármester, hanem azért is, mert
az alpolgármester az egykori gázszerelő, jelenlegi dollármilliárdos számtalan cégében visel már tisztséget.
Tulajdonképpen Mészáros összes tőzsdei vállalatában – az Opusban, a Konzumban, az Appeninnben és a pletykák szerint a T-Systems megvásárlására hajtó 4iG-ben is – felügyelőbizottsági tag, akárcsak a 2Rule márkát futtató Magyar Sportmárka Zrt-nél, illetve a veszprémi férfi kézilabdacsapatot fenntartó cégnél. Igaz, utóbbi nem Mészáros Lőrincé, hanem Szíjj Lászlóé, az egykori felcsúti polgármester barátjáé és üzlettársáé.
Tima emellett cégvezetőként is segítette már Mészáros és Szíjj vállalatait. A felcsúti Talentis Consulting Zrt-ben most is igazgatósági tag, az alföldi Gong Rádiót és a balatoni Part FM-et működtető Echo Penisola Kft-ben pedig ügyvezető volt. Utóbbi posztról most márciusban távozott, azt követően, hogy Szíjj László átadta a céget, és ezzel a rádiókat is a tavaly év végén gründolt fideszes médiaholdingnak. Amíg ő volt az ügyvezető az Echo Penisolánál, a vállalatot a [email protected] emailcímen lehetett elérni, sőt, a cégiratok szerint papíron ez még ma is él.
Az Opus honlapja szerint Tima a pénzügyi, számviteli és szervezetfejlesztési területen rendelkezik „szakmai kompetenciával”. Előbbi területen több cégnél, a bankszektorban és a közigazgatásban is dolgozott korábban.
A mostantól fideszes alpolgármester által is irányított két cég közül az AV Progress egyébként már nem csak a TV2-ben tulajdonos. A kereskedelmi tévének műsorokat gyártó IKO Holdingnak február óta résztulajdonosa, és ahogy erről a napokban a Media1 beszámolt, a 43 tévécsatorna reklámidejét értékesítő Atmedia Habony Árpád-közeli anyavállalatába is beszállt. Utóbbi cégben valamivel több, mint 25 százalékos részesedést szerzett. | https://g7.hu/kozelet/20190412/alcsutdoboz-fideszes-alpolgarmesteret-neveztek-ki-a-tv2-t-birtoklo-cegek-elere/ | https://web.archive.org/web/20230131233253/https://g7.hu/kozelet/20190412/alcsutdoboz-fideszes-alpolgarmesteret-neveztek-ki-a-tv2-t-birtoklo-cegek-elere/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/alcsutdoboz-fideszes-alpolgarmesteret-neveztek-ki-a-tv2-t-birtoklo-cegek-elere | G7 | hungarian-news | 2019-04-12 16:20:38 | [
"Andy Vajna",
"Habony Árpád",
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László",
"Tima János",
"Vajna Tímea"
] | [
"2Rule",
"4iG Nyrt.",
"Appeninn Holding Nyrt.",
"Atmedia Kft.",
"AV Investments Kft.",
"Echo Penisola",
"IKO Holding Kft.",
"Konzum Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Magyar Broadcasting Co. Kft.",
"Magyar Sportmárka Zrt.",
"Opus Global Nyrt.",
"Talentis Consulting Zrt.",
"TV2 (televízió)"
] | [] | [
"média",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,949 | Orbán Győző tízszeresére növelné bányája kapacitását | Évi egymillió tonnára növelné bányájának termelését a miniszterelnök apukája. A Gánttól pár száz méterre lévő bánya jelentős környezetvédelmi kockázatot jelent, ennek ellenére zöld utat kapott az önkormányzattól. A dolomit iránti „megnövekedett kereslet miatt” megtízszerezné a kitermelést gánti bányájában az Orbán Győző tulajdonában lévő Dolomit Kft. | A dolomit iránti „megnövekedett kereslet miatt” megtízszerezné a kitermelést gánti bányájában az Orbán Győző tulajdonában lévő Dolomit Kft.
A miniszterelnök apjának cége már eddig is hatalmas kapacitással dolgozott a több mint 12 hektáros (122.540 négyzetméter) nyílt színi kőfejtőjében, hiszen évi 100 ezer tonna (37 ezer köbméter) dolomit kitermelésére volt engedélye.
Gigantikus méretű gödröt vájtak Orbánék családi vállalkozásai - Megdöbbentő légi felvételek a gánti bányáról és betonüzemről
Berepültük az Orbán család cégbirodalmát a Fejér megyei Gánt felett. Elképesztő, amit láttunk.
Ezt szeretnék most felpörgetni, nem is kicsit: a birtokunkban lévő dokumentumok szerint évi egymillió tonna (370 ezer köbméter) nyersanyagot termelnének ki, ami azt jelenti, hogy kilenc év alatt teljesen kimerítenék a bányatelek ásványvagyonát.
A tervek szerint évi 250 nap, napi 10 órában folyna a termelés robbantással. A köveket helyben osztályoznák és törnék, ami ekkora mennyiségnél 170 teherautó fordulót jelent (340 elhaladás), a járművek pedig négy közeli településen (Zámoly, Gánt, Söréd, Csákberény, Csákvár) is keresztülhaladnak. Noha a bányaudvar közelebb van Gánthoz, közigazgatásilag Zámolyhoz tartozik, a helyi önkormányzat azonban nem áll az Orbán-család terveinek útjába. A zámolyi képviselőtestület tavaly szeptember 6-án rendkívüli ülésén
sürgősséggel, „nemzetgazdasági érdekre való tekintettel” kiemelt fejlesztési területté nyilvánította a bővítést.
A képviselők egyhangúlag szavazták meg Bánszki István polgármester előterjesztését.
Egy ekkora kapacitásnövelés természetesen jelentős környezeti terheléssel is jár. A több és nagyobb robbantások miatt jelentősen megnőhet a légszennyező anyagok kibocsátása, a nagyobb mennyiségű por pedig jóval messzebbre is eljuthat, mint eddig.
A jelentősen megnövelt kitermelés és a hatalmas teherautó forgalom pedig nagyobb zajterheléssel is jár. Legalábbis ez áll a Székesfehérvári Járási Hivatal részletes környezeti hatásvizsgálatában, amely a szerkesztőségünk birtokában van. A tavaly októberi határozat szerint a „tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások származhatnak”, emiatt a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély szükséges.
Orbán Győző cége ugyanis a beadott kapacitásnövelési kérelmében ezekkel a környezeti hatásokkal egyáltalán nem foglalkozott. Nem terveztek azzal, hogy a folyamatosan figyeljék a légszennyezést és a zajterhelést, így nincsenek tervek arra, hogy milyen intenzitás illetve szélerősség esetén kellene leállni a termeléssel. Ráadásul a káros hatásokat csökkentő intézkedéseket sem terveznek bevezetni Orbánék.
Pedig a hatóság szerint mindez törvényileg szükséges lenne, már csak azért is mert a bányaterülettől alig száz, a kitermelés helyétől pedig kevesebb mint 400 méterre található a legközelebbi épület, ami épp a helyi szociális otthon: a közeli épületekben pedig a megnövekedett kitermelés és forgalom keltette rezgések is kárt okozhatnak.
Tovább növeli a terhelést, hogy a tervek szerint Orbán Győzőék a Disznóhegy nevű dombot is elbontanák, ami eddig védte Gántot a bánya por- és zajterhelésétől. A hatóság részletesen sorolja a Dolomit Kft. kérelmének hiányosságait. Egy helyen például azt írják, hogy
a törőgép „jelentősen nagyobb zajkibocsátású, mint ami a dokumentációban szerepel, az értéket bizonyítékkal nem támasztották alá”.
Mivel a fenti kockázatokkal a Dolomit Kft. egyáltalán nem foglalkozott, a hatóság szerint környezeti hatásvizsgálatra van szükség, mielőtt kiadnák az engedélyt az évi egymillió tonna dolomit kitermelésére.
Egy ilyen eljárás jelentősen lelassítaná és megdrágítaná a beruházást, sőt még az is kiderülhetne, hogy törvényes keretek között nem lehetséges tízszeresére növelni a kitermelést. Ezzel azonban a Zámolyi Önkormányzatnál is tisztában lehetnek, erre utal legalábbis a helyi képviselő-testület decemberi ülése, ahol arról született határozat, hogy a Dolomit Kft. kapacitásbővítésével kapcsolatos partnerségi egyeztetés során „szóban, vagy írásban vélemény, javaslat nem érkezett”.
A testület ezért januárban Orbánék igényeihez igazította a településrendezési tervet és a helyi építési szabályzatot is.
Országszerte botrányok övezik Orbán Győző üzleteit
Nem ez lenne az első alkalom, hogy Orbán Győző a helyi lakosok kárára terjeszkedik. Ahogy arról a Magyar Narancs korábban részletesen írt, Hahóton a korábbi telektulajdonosokat, a konkurenciát és a védett lápot hatósági segítséggel legyőzve kezdett tőzeget kitermelni, Bicskén a Gántról odaszállított kő miatti por és zajszennyezés okoz problémákat a telephely mellett élőknek, Gánt Gránás településrészén pedig egy hulladékfeldolgozó keltett komoly tiltakozási hullámot.
A sietségre talán magyarázatot jelenthet, hogy múlt héten útépítési programot hirdetett a kormány. Az elkövetkező öt évben 980 milliárd forintból fejlesztik a hazai közutakat, 2022-ig mindjárt 858 milliárd forintot költenének el.
Az ugyanis már többször is bebizonyosodott, hogy állami beruházásokhoz Orbán Győző 2010 után megtáltosodott cégei szállítják a szükséges alapanyagot. Ahogy arról korábban beszámolt a Magyar Narancs, a Nemzeti Lovarda újjáépítéséhez Gántról fuvarozták a köveket, valamint betonelemeket vittek a 8-as főút várpalotai felújításához. Egy forrásunk pedig arról beszélt, hogy a Orbán Győzőék a Séd–Nádor-csatorna kármentesítésében is szerepet vállalhattak.
A Direkt36 arról írt, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. murvát és betonelemeket rendelt Gántról a XVIII. kerületben és Rákosmentén végzett csatornázási munkákhoz. A lap bizonyítékai szerint évekkel ezelőtt egy másik budapesti csatornázási munkára is szállított az egyik Orbán-érdekeltség, ahogyan többször is látták a Dolomit teherautóit befordulni az állami építőipari beruházások egyik legnagyobb szereplője, a Colas Út Építőipari Zrt. telephelyeire is.
A cég gyártotta betonelemeket használtak a Margitsziget felújításakor, a Figyelő már 2012-ben arról írt, hogy a Dolomit Kft. megrendeléseket kapott az állami építkezéseken dolgozó Swietelsky Magyarország Kft.-től.
A papa fedett üzletei
Hatalmas állami beruházások beszállítói a miniszterelnök családjához köthető vállalkozások. Több olyan építkezést azonosítottunk, ahová Orbán Győzőék bányájából viszik a követ vagy a betonelemeket. Gánt közelében nemrég új bányát nyitottak, Hahóton pedig lassan versenytársak nélkül termelheti ki az értékes tőzeget az Orbán-érdekeltség. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/orban-gyozo-tizszeresere-novelne-banyaja-kapacitasat-118753 | https://web.archive.org/web/20190409125922/https://m.magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/orban-gyozo-tizszeresere-novelne-banyaja-kapacitasat-118753 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-gyozo-tizszeresere-novelne-banyaja-kapacitasat | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-04-08 08:40:00 | [
"Bánszki István",
"Orbán Győző",
"Orbán Viktor"
] | [
"Colas Út Építőipari Zrt.",
"Dolomit Kft.",
"Swietelsky Magyarország Kft.",
"Zámoly Község Önkormányzata"
] | [
"Fejér megye",
"Gánt",
"Zámoly"
] | [
"rokonok",
"útépítés",
"bányászat",
"környezetkárosítás",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
48,950 | Megtalálta a baloldal a tökéletes jelöltet a Belvárosban: az MSZP-s, aki családilag érintett a sötét ingatlanügyekben | Tüttő Kata ott lenne polgármester, ahol Leisztinger Tamás ingatlanozik a fideszes kerülettel. A zuglói Fidesz-MSZP-s nagykoalíciós parkolási mutyihoz hasonló történet van kibontakozóban a 2014-ig Rogán Antal vezette V. kerületben, miután szombaton bejelentették: az MSZP-s Tüttő Katát indítanák a körzetben a baloldal jelöltjeként. | A zuglói Fidesz-MSZP-s nagykoalíciós parkolási mutyihoz hasonló történet van kibontakozóban a 2014-ig Rogán Antal vezette V. kerületben, miután szombaton bejelentették: az MSZP-s Tüttő Katát indítanák a körzetben a baloldal jelöltjeként.
Leisztinger-Fidesz-tengely?
Tüttőnek ugyan nincs túl sok köze Belváros-Lipótváros Önkormányzatához, lévén jelenleg a XII. kerület önkormányzati képviselője, de mostani jelölésével kapcsolatban van ennél nagyobb kérdőjel is.
Egész pontosan ez:
Tüttő ugyanis több forrás szerint is élettársa Leisztinger Tamás milliárdos-oligarchának. Ezzel önmagában eszünkbe nem jutna foglalkozni – magánügy lévén –, ha a a fideszes vezetésű, belvárosi önkormányzat nem favorizált volna a közelmúltban egy Leisztinger Tamáshoz köthető céget, amely meglehetősen olcsón megvásárolhatta a világörökség részét képező, Duna-parti Belgrád rakpart 27. számú épület 1410 négyzetméterét.
Minderről még tavaly decemberben döntött a fideszes többségű önkormányzati testület.
Az 1410 négyzetméterért a 30 százalékos kedvezmény levonása után közel 350 millió forintot kértek: ez csaknem 250 ezer forint négyzetméterenként, ami bagó, ha figyelembe vesszük, hogy piaci körülmények között ebben a zónában 1-1,5 millió forintos négyzetméteráron cserélnek gazdát az igatlanok. Ráadásul a fent említett volt önkormányzati építményhez pince is tartozik.
Erről az ingatlaneladásról néhány hete számoltunk be. Mint azt kiderítettük, a kedvezményezett cég a Belgrád 27. Ingatlanhasznósító Kft. lett, amelynek két tagja van: a néhány áttéten keresztül a Leisztinger Tamáshoz köthető Stúdió-V, valamint a Duó Consulting (amely más miatt érdekes, erre lentebb bővebben kitérünk).
A szóban forgó helyiség közelmúltját januárban a kerület ügyeiben jártas drotker.blog.hu dolgozta fel. A blogot a kerület LMP-s képviselője, Csonka Krisztián jegyzi, aki közzétette a vonatkozó önkormányzati előterjesztést is: ebből kiderül, hogy 1000 négyzetméter a földszinti, illetve a félemeleti rész, és mintegy 400 a pince. Mi több, 2014 után „az önkormányzat saját költségén kicseréltette az épület összes homlokzati nyílászáróját, hatalmas üvegportálokat kialakítva".
A belső részek felújítása is lezajlott, a helyiség szerkezetkész állapotba került. "A önkormányzatnak mindez állítólag sok tízmillió forintjába került" még azelőtt, hogy 2016 nyarán aláírták volna a bérleti szerződést a Leisztingerhez köthető céggel. És két év múlva már meg is vásárolhatták kedvezményesen "az ingatlant, anélkül, hogy ott bármit csináltak volna” – jegyzi meg a blog.
Belgrád rakpart 27.
Alacsony ár, gyanúsan nagyvonalú előzmények: minden adott tehát, hogy a Belgrád rkp. 27. értékesítése kiérdemelje az ingatlanmutyi kifejezést. Ha mindez nem lenne elég, nézzük meg a projektcég másik tulaját, a Duó Consultingot!
A háttérben ott motoszkál Rogán jobbkeze
Márciusi cikkünkben hosszan foglalkoztunk ezzel a céggel (amely a Gerlóczy utcában is érdekelt lett egy önkormányzati ingatlanban), ugyanis innen a szálak Rogán Antal bizalmasa, Kertész Balázs felé vezetnek.
Kertész egyébként a kerület ingatlanügyeit intéző Belvárosi Vagyonkezelő igazgatótanácsának elnöke, azaz elég befolyásosos ezen a területen is. Ő azért kerül szóba, mert a Duó tulajdonosa egy Polimetikus nevű Zrt., amelynek egyetlen részvényese van: az ügyvezető Pozsgai Péter. Aki viszont nem más, mint Kertész Balázs jelenlegi vagy korábbi (erről eltérő információink vannak) sógora, Kertész (jelenlegi vagy korábbi) feleségének a testvére.
Ez a ma már törölt Pauricius Kft. adataiból derült ki, amely cég Kertész Balázs korábbi budai lakóhelyére volt bejegyezve, és benne tulajdonostárs volt Pozsgai Péter mellett Kertész felesége is. Arról a Pozsgai Petráról van szó, aki a MobilSign Kft.-ben éveken át tulajdonos volt, és a cég évekig a Kertésszel közös budai ingatlanjukba volt bejegyezve.
A MobilSignról a Népszabadság írt először: ez volt az a cég, amelynek két másik tulajdonosa, Csík Balázs és Lengyel Balázs közös elektronikus aláírási szabadalmat jegyzett a híres magyar politikus-feltalálóval, Rogán Antallal, amiért utóbbi kapott is 25 millió forintot a cégtől. Tavaly a 24.hu írta meg, hogy Rogán feltalálótársai a svájci Zugba „léptették le” az uniós támogatásokból meggazdagodó cégük nyereségét, oda, ahol Kertész Balázsnak lakása volt. A Narancs pedig azt tárta föl tavaly, hogy Kertész egy gellérthegyi álomvillába költözött be, amelynek tulajdonosi szálai úgyszintén Svájcban válnak láthatatlanná.
A Polimetikus – amely a lakóépület-építéstől a bontáson, vakoláson át egy sor olyan tevékenységgel foglalkozik, ami jól jöhet egy építkezésnél – tekintélyes, 100 millió forintos törzstőkével indult. Ez elég nagy összeg, ha figyelembe vesszük, hogyan teljesítettek Pozsgai Péter cégei a múltban. A vállalkozónak a Polimetikuson kívül csupán egy veszteséges reklámcége van, illetve tag egy pármilliós nyereséget hozó családi vállalkozásban. Éppen ezért a 100 millió forint eredetéről, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó terveiről is érdeklődtünk nála – sikertelenül, mert nem válaszolt.
De vissza Leisztinger Tamáshoz!
A cégadatok alapján tehát nemcsak az látszik, hogy Leisztinger érintett a belvárosi ingatlanmutyikban, de az is feltűnő, hogy ebben a projektjében valamiért épp egy Kertész Balázshoz kapcsolható társat választott. (Logikailag kevéssé érthető módon: egy ilyen mértékű projekthez a milliárdos Leisztingernek aligha van szüksége partnerre, de hogy valójában ki kinek a strómanja ebben a sztoriban, nem tudtuk kideríteni, mert ahogy Pozsgai, úgy Leisztinger sem reagált megkeresésünkre.)
Leisztinger Tamás
Ezek után térjünk vissza Tüttő Katához, aki Leisztinger Tamás élettársa, és a baloldali ellenzék polgármesterjelöltje egy olyan kerületben, ahol az elmúlt időszak leghangosabb ügye az értékes ingatlanok kiárusítása volt.
Épp ezért Tüttő indítása nemcsak meglepőnek, de öngólnak tűnik a baloldal részéről egy olyan körzetben, ahol az ingatlanügyekkel lehetne talán a legjobban kampányolni. Megkerestük az ellenzéki jelöltek egyeztetésében komoly szerepet játszó Molnár Zsoltot, az MSZP budapesti elnökét, hogy nem látja-e problémásnak Tüttő jelölését épp az V. kerületben. Molnár válasza röviden ez volt: nem.
Bővebben pedig ezt válaszolta:
Tüttő Kata 17 éve a budapesti közélet megbecsült tagja, feddhetetlenségét és morális integritását önkormányzati képviselőként és fővárosi képviselőként is folyamatosan bizonyította. Ami a magánéletet illeti, mi az MSZP-ben tiszteletben tartjuk annak szentségét, semelyik tagunk családi viszonyaival nem foglalkozunk. Minket a politikai és szakmai teljesítmény érdekel, erre figyelünk. Ez Kata esetén megkérdőjelezhetetlen. Biztos vagyok benne, hogy amennyiben elnyeri az V. kerületiek többségének támogatását, az V. kerületben a maitól sokkal transzparensebb kerületvezetést szervez majd meg, és a maitól előremutatóbb, valóban a kerületiek életét szolgáló önkormányzás indulhat el a Belvárosban is.”
Megkerestem Tüttő Katát is, hogy szerinte nem összeférhetetlen-e indulása a fenti történet fényében. Tüttő, aki nem cáfolta, hogy élettársa lenne Leisztinger Tamásnak, Molnár Zsolttal összhangban kijelentette: nincs semmiféle összeférhetetlenség. Arra is rákérdeztünk, mennyire érzi magát budai önkormányzati politikusként alkalmasnak az V. kerültben való indulásra. Erre ezt válaszolta:
„Tizenkét évig voltam a Fővárosi Közgyűlés tagja (minden nap a belvárosba jártam be dolgozni és ott is éltem több éven át), ahol Budapest egészével foglalkoztam és teszem ezt azóta is budapesti politikusként. Négy évig vezettem a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottságot, tárgyaltam a fővárosi költségvetést, ismerem az összes belvárosi beruházást.”
Ezek után Tüttő még megemlítte, hogy „ötödik éve veszek részt az Európai Unió Régiók Bizottságának munkájában, azon belül az ENVE (környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügyi) szakbizottságban” ahol olyan témákat visz, mint a hulladékok energetikai célú hasznosítása, az európai szegénység ügye.
Tüttő Kata itt Hunvald Györggyel szelfizik 2018-ban
Tüttővel még 2007-ben készítettünk interjút, akkor is rákérdeztünk Leisztinger ügyeire. Az MSZP politikusa azt válaszolta: párja „azért mond le sok üzleti lehetőségről, hogy én ne kerüljek összeférhetetlen helyzetbe.” Hozzátette: nem érti, ez a „téma”, miért kerül elő folyton.
Szó se róla, Tüttő Kata korábban maga is foglalkozott a belvárosi ingatlanmuytikkal: 2014-ben készített egy a Rogán-vezette önkormányzat ingatlanügyeivel foglalkozót videót, ám akkor sem volt túl meggyőző. Ugyanis a videóban feltűnt az az MSZP-s Pásztor Tibor, aki korábban maga is kedvezményes áron jutott belvárosi ingatlanhoz, és túl sok vizet nem zavart ellenzékiként, amikor a Rogán-féle ingatlankiárusítás igazán felpörgött a Belvárosban.
Ráadásul Tüttő Kata az öt évvel ezelőtti videóban egy helyszínről elfeledkezett. Nem kereste fel azt a Kossuth Lajos téri ingatlant, amit korábban épp Leisztinger Tamás szerzett meg a Rogán Antal vezette önkormányzattól. | https://magyarnarancs.hu/belpol/megtalalta-a-baloldal-a-tokeletes-jeloltet-a-belvarosba-a-mszp-s-aki-csaladilag-erintett-a-kerulet-sotet-ingatlanugyeiben-118771 | https://web.archive.org/web/20190410144935/https://m.magyarnarancs.hu/belpol/megtalalta-a-baloldal-a-tokeletes-jeloltet-a-belvarosba-a-mszp-s-aki-csaladilag-erintett-a-kerulet-sotet-ingatlanugyeiben-118771 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megtalalta-a-baloldal-a-tokeletes-jeloltet-a-belvarosban-az-mszp-s-aki-csaladilag-erintett-a-sotet-ingatlanugyekben | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-04-09 08:54:00 | [
"Csik Balázs",
"Kertész Balázs",
"Leisztinger Tamás",
"Lengyel Balázs",
"Pozsgai Péter",
"Pozsgai Petra",
"Rogán Antal",
"Tüttő Kata"
] | [
"Belgrád 27. Ingatlanhasznósító Kft.",
"Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt.",
"Duó Consulting Kft.",
"Fidesz",
"MobilSign Kft.",
"MSZP",
"Pauricius Kft.",
"POLIMETIKUS Zrt.",
"STÚDIÓ-V Kft."
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"átláthatóság",
"strómanok",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"V. kerületi ingatlanügyek"
] |
48,951 | 4,8 milliárdot ad a kormány külföldi egyházaknak és kórházaknak | Több mint 4,8 milliárd jut a költségvetésből kórházakra, egyházaknak és lakóházak felépítésére. | Csütörtökön felkerült a kormány honlapjára a Miniszterelnökség által megítélt támogatásokat részletező lista. Az összegzésben csak a januárban tető alá hozott megállapodások szerepelnek, eszerint
505 millió forintos adományt kap az AVSI Alapítvány az aleppói Szent Lajos Kórház, a damaszkuszi Francia Kórház és a damaszkuszi Olasz Kórház egy éves működésének biztosítására,
261,1 millió forintot juttat a Miniszterelnökség az Erbili Káld Katolikus Érsekségnek az Alkosban található iskola újjáépítésére,
320 millió forint jut a Richárd Testvér Kongói Betegekért Alapítványnak a kongói Mbuji Mayi városában található Centre Ophtalmologique St Raphael épület- és műszerfejlesztése és a távoli orvosi vizsgálatok lefolytatása céljából,
szintén 320 milliót juttatnak a Szír Katolikus Egyház Moszuli Érsekségének,
és 320 millióval támogatják a Szír Ortodox Egyház Moszuli Érsekségét is.
Három napja derült ki, hogy Magyarország kétmilliárd forintot ad két mexikói templom újjáépítésére. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentése szerint az egyik egy vidéki kolostor, a másik pedig a Jézus Szíve templom Mexikóváros központjában. Az utóbbinak több magyar művészeti vonatkozása van, ablakainak festett üvegei például magyar szenteket ábrázolnak. | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/12/kulfoldi-egyhazak-korhazak/ | https://web.archive.org/web/20230201091056/https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/12/kulfoldi-egyhazak-korhazak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/48-milliardot-ad-a-kormany-kulfoldi-egyhazaknak-es-korhazaknak | 24.hu | hungarian-news | 2019-04-12 14:13:00 | [] | [
"Miniszterelnökség"
] | [] | [
"egyház"
] | [] |
48,952 | A nagypályás bűnözők eurómilliókban gondolkoznak | Eurómilliókat kereshetnek azok a magyar bűnözők, akik meghallva az idők szavát, nemcsak a magyar "piacon" dolgoznak, hanem nemzetközi szintű csalásokat és egyéb bűncselekményeket is elkövetnek. Ezúttal egy alapvetően internetes csalásban és pénzmosásban utazó, szállodahajót is fenntartó bűnszervezett bukott le, de pörög az áfacsalás, kaptak már el antiktérkép-tolvajokat, luxusautókkal csalókat is. | Egy szállodahajót is zár alá vett a rendőrség Budapesten egy milliárdos pénzmosási ügy miatt – adta hírül a rendőrség péntek reggel. A nemzetközi viszonylatban működő magyar bűnszervezet tagjai hosszabb időn keresztül olyan pénzösszegek eltüntetésében vettek részt, amelyet külföldi nagyvállalatoktól – valamely vezető tisztségviselő nevében – elektronikusan benyújtott hamis megbízásokkal szereztek meg.
Az elkövetők több francia és belga cégtől összesen 3,7 millió eurót szereztek meg, az elcsalt összegeket legalizálás céljából többlépcsős céghálózaton keresztül – alkalmanként ciprusi off-shore cégek felhasználásával – ingatlanok vásárlásába fektették. A kicsalt pénzből a csoport vezetője Spanyolországban szerzett meg több ingatlant és luxusautókat.
Maga a trükk, amit a multik kifosztására szakosodott bandák általában alkalmaznak, nem annyira meglepő: egy fontos, de titkos vállalati tranzakció ígéretével szereznek pénzt. Csak éppen nagyon ügyesen. Előre felépíti a trükköt, úgy láttat egy telefonszámot, egy email-címet, egy bankszámlaszámot, mintha az másé lenne, de olyan hihetően építi fel a mesét, hogy a kicsit is óvatlan vállalatvezető beveheti.
Korábban az Index is bemutatott egy konkrét 300 ezer eurós, vagyis 100 millió forintos utalást. Az volt a szerencse, hogy a magyar-német-olasz vállalatcsoport végül időben ébredt, és az utolsó pillanatban meg tudta fogni a már elutalt összeget.
A csalók kiválasztanak egy olyan napot, amely rendkívüli a multinacionális cég életében. Például az egyik országban munkaszüneti nap van (kevesebb illetékes érhető el), de a másikban működik a bankrendszer, lehet azonnal utalni.
A mintapéldánkban szereplő eset például október 3-án, a Német Egység Napján történt, a német munkaszüneti napot választották a bűnözők és rafináltak voltak, mert egy német holding magyar és olasz leányvállalatát is bevonták a csalásba.
Mint írtuk, a csalók szempontjából a legfontosabb a felkészülés. A bűnözők előre elkészítenek pár mailcímet, bankszámlát nyitnak. Természetesen nem a maguk nevében, hanem egy hajléktalan, egy jó szándékú, de megtévesztett gyakornok, vagy egy afrikai diák nevében (ezek valós példák). Sajnos a számlanyitáshoz 5-10 ezer forintért (két kocsmázás áráért) lehet végrehajtót találni, utána már csak annyira kell kikupálni, hogy a bank ne fogjon gyanút.
Végül a csalók felkészülnek a maszkolásra (ezt a távközlési fogalmat mindjárt elmagyarázzuk), de alapvetően arra alkalmas, hogy a sértett úgy vélje, hogy éppen a főnöke hívja.
A központ felhívhat egy leányvállalatot azzal, hogy sürgősen kellene egy nagyobb összeg egy rendkívüli tranzakcióra, egy vállalat-felvásárlásra, amit titokban kell tartani. Vagy pénzt kér a „központ” a leányvállalattól, mert adódott egy rendkívül kedvező áruvételi alkalom, amit az ajánlat egyedisége miatt nem lehet átengedni a szokásos szállító-minősítési rendszereken.
A mesét aztán minél hitelesebb szereplőkkel kell megerősíttetni, ír a központi holding vezetője a másik országban működő leányvállalat vezetőjének, ráadásul feladóként a levélben a főnök vállalati címe jelenik meg.
A nagyobb szavahihetőség miatt előkerülhet még egy üzleti partner, vagy egy, a tranzakciót engedélyező hatósági ember. Ők már nem feltétlenül csak e-mailen, akár telefonon is bejelentkezhetnek, hiszen őket nem ismeri a leányvállalat vezetője.
A konkrét esetünkben a holding olasz leányvállalatának ügyvezetője például nem csak a német főnökétől, de a német „felügyelettől” is kapott egy professzionálisnak tűnő levelet, amelyben a felügyelet egy titoktartási nyilatkozat aláírását kérte, illetve „engedélyezte” az utalás indokaként megadott tranzakciót.
A tranzakció komolynak és nagyon titokzatosnak tűnt, hiszen az olasz cégvezető látszólag a saját főnökétől kapott instrukciókat és felszólításokat, vagyis azt, hogy teljes titoktartás mellett utaljon el 300 ezer eurót egy bankszámlaszámra, amelyből az anyavállalat befejezheti a titkos felvásárlási tranzakciót.
Az olasz cég utalt is, de aztán gyanút fogott és gyors feljelentéssel és a személyes banki kapcsolattartó segítségével meg lehetett állítani az utalást, amelyet egy francia lakcímmel rendelkező afrikai fiatal által nyitott budapesti számlára indítottak volna.
Az ilyen hihetetlenül rafinált, jól kidolgozott történetben legfeljebb olyan elemek segíthetnek, hogy mennyire jellemző a cégünkre, hogy a főnök azt kéri, hogy „ne hívjon fel az ügy kapcsán”, mennyire jellemző rá az e-mail megfogalmazása (a wording). Mindig gyanús az ügy, ha bármi gyanús, az összeg, az időzítés, vagy ha a rendkívüli körülmények között megadott számlaszám, vagy a cég addig nem szerepelt semmilyen belső (menedzsmentdíjak, informatikai elszámolások) utalási láncban, ismeretlen volt a számlázási rendszerben,
Elsőként a telefonszámokról. Ijesztő elem, hogy a csalók könnyedén meg tudják oldani a sértettek gyanakvásának elaltatása érdekében, hogy egy valódi kapcsolat, a főnök, a felügyeleti ember személyes telefonszámáról kapjanak hívást. Valójában persze nem ez történik, hiszen minden hívószámból csak egy van forgalomban, és ezt az ominózus számot a csalók nem szerzik meg.
A csalók azonban egy applikációt, egy könnyen működtethető technológiát használnak, amit úgy hívnak, hogy „maszkolás”, vagy „blöffölés". A mai IP-alapú távközlési világban sok ilyen lehetőséget kínálnak erre mindenféle online oldalak, némi díj befizetése után már használható is az álcázó megoldás. A hívó fél, jelen esetben a csaló ezekkel az appokkal kérheti, hogy a hangját tegye felismerhetetlenné a telefon, akár női hangból is lehet férfihang, vagy fordítva; de van olyan megoldás is, amelyik a kijelzett hívószámot megváltoztatja, behazudja.
Az applikációs oldalak a „mossuk kezeinket” módszert alkalmazzák, vagyis leszögezik, hogy önmagukban az ő szolgáltatás-kínálatuk százszázalékosan legális. Természetesen ha valaki bűncselekményre használja fel a szolgáltatásokat, az már nem az oldal sara, ők csak azért fejlesztették ki a megoldást, hogy barátok viccelhessék meg egymást, hogy az utcán járva telefonálhassunk úgy a mobilunkról, mintha a benti, az irodai számról tennénk vagy az aggódó szülő elérje, hogy a gyermeke felvegye a telefont, mert az apukára ugyan megsértődött, azért rohant el otthonról, de ha egy barát számát jelzi ki a mobil, akkor kiderül, hogy életben van a gyermek.
Sajnos ugyanez a csalás az emailcímekkel is megoldható, beállítható a feladónál kijelzett szöveg, és aki ügyes, a feladóhoz az ismert partner valódi email-címét állítja be, ami elaltathatja a gyanakvást. Ezeket az információkat persze a csalóknak meg kell előre szereznie.
A banki utalásoknál ugyan megadjuk a címzett nevét is a számlaszám mellett, de például Magyarországon a kereskedelmi bankrendszer csak a számlaszám alapján ellenőrzi az utalást.
Ha a csaló megadja egy komoly cég nevét és a saját számlaszámát, az utalás a legtöbb országban és a legtöbb banki rendszerben el fog menni. Jelen példánkban, ha a megtévesztett sértett azt írta az utalásra, hogy a címzett az Apple Inc, de az afrikai diák számlaszámát adta meg, akár egy nagyobb összeg is elmehet. Van rendszer, ami visszakérdez, de ha a leányvállalat vezetője a főnök utasításainak megfelelően gyorsan és titkosan szeretne utalni, biztosan meg fogja erősíteni a szándékát.
A közelmúltban ötmilliárdos költségvetési csalás, illetve egymilliárdos pénzmosás ügyében hallgattak ki hat gyanúsítottat. A banda vezetője egy kiterjedt üzleti hálózattal rendelkező cégtulajdonos, de elfogták a fiát, a társaság ügyvezetőjét és még három gyanúsítottat. Ők a munkavállalókat színlelt módon alvállalkozóknál jelentették be a valós fizetésüknél kisebb összegre, így nem fizették meg az adót utánuk. A színlelt ügyletek hasznából több mint egymilliárd forintot osztalékként egy, az érdekeltségi körükbe tartozó ciprusi cégnek utaltak, majd kölcsönként feltüntetve továbbutalták a pénzt egy szintén hozzájuk köthető spanyol vállalkozásnak. A vagyont bankon átfuttatva igyekeztek legalizálni.
Ha pedig áfacsalás: 2013-ban Győr-Sopron megyében kapták el azt a magyarokból álló bandát, amelyik fémhulladékok kereskedelmével csalt el több millió eurónyi áfát, a bűnszervezet több EU-s országban ténykedett. Közel ötmillió eurónyi készpénzt, luxusmotorokat, luxusautókat és ingatlanokat foglaltak le a rendőrök, amikor elfogták őket.
Egy másik ismert csalási forma, hogy a magyar bűnözők külföldön luxusautókat bérelnek. Kezdetben fizetik a bérlés díját, majd az autókat áthozzák a határon. Magyarországon – dokumentumokat hamisítva – újra regisztrálják az autókat, ezáltal új rendszámot is kapnak. Tavaly nyáron számolt fel a rendőrség egy ilyen bűnszervezetet, amelyik a luxuskocsikat Szlovákiából hozta így be Magyarországra.
A majdnem egy tucatnyi tagból álló banda hét tagját Magyarországon, négy másikat Franciaországban fogták el. Több mint négyszáz ellopott antik térképet szereztek vissza így a hatóságok. A tolvajok jellemzően nemzeti könyvtárakban és kulturális intézményekbe látogattak el: 16. és 17. századi könyvekből egyszerűek kivágták a régi térképeket, majd kicsempészték azokat az épületből. Belgiumban, Franciaországban, Magyarországon, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és Svájcban is tevékenykedett a magyar banda, több millió eurót kaszálva ezzel.
Az embercsempészet is óriási üzlet, 2015 és 2016 között élte igazi fénykorát. Tavaly februárjában például egy olyan, nemzetközi szintű bűnszervezetet számoltak fel Magyarországon, amelynek tagjai a migrációs válság időszakában csempésztek embereket. Budapest legnagyobb olyan házát üzemeltették, ahol az "ügyfeleiket" rejtették el. A banda egyik tagja a nyomozás alatt külföldre szökött, őt végül Tenerifén fogták el a spanyol rendőrök. Az embercsempész banda nemzetközi szintű tevékenységét jól mutatja, hogy az osztrák, német, olasz és lengyel hatóságok is nyomoztak utánuk.
Persze az sem ritka, hogy jelentősebb vagyont felhalmozó külföldi bűnszervezeteket kapcsolnak le Magyarországon. 2015 februárjában egy Budapest melletti illegális cigarettagyárat számoltak fel, a gyárat egy bolgárokból álló bűnszervezet vezette: 22 tonna dohányt és 2,3 millió cigarettát állítottak elő, ez másfél millió kartonnyi cigi.
A banda 58 tagját Belgiumban, Németországban, Portugáliában és Spanyolországban fogták el, 52 luxusautót, 400 ezer eurónyi készpénzt és fegyvert is lefoglaltak. A bűnszervezet ellen még 2015-ben indítottak nyomozást a spanyolok pénzmosás és áfacsalás miatt. A banda hamis és valódi elektronikai eszközöket értékesített az interneten és 250 millió euró értékben állítottak elő hamis számlákat. Az általuk működtetett céghálózat Magyarországon is működtetett gazdasági társaságot. Még egy olyan nyomdájuk is volt, ahol a hamis számlákat gyártották.
A tisztára mosott pénzek végül Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban kötöttek ki.
(Borítókép: Police.hu) | https://index.hu/belfold/2019/04/13/csalas_bank_nemzetkozi_szervezett_bunozes/ | https://web.archive.org/web/20201108024048/https://index.hu/belfold/2019/04/13/csalas_bank_nemzetkozi_szervezett_bunozes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nagypalyas-bunozok-euromilliokban-gondolkoznak | Index | hungarian-news | 2019-04-14 00:56:00 | [] | [] | [] | [
"pénzmosás",
"maffia"
] | [] |
48,953 | Kevés épülettel volt annyi baj, mint a Bálnával | A Fővárosi Közgyűlés március végén megszavazta, hogy 11,2 milliárd forintért eladja a Közraktárakra épült Bálnát a magyar államnak. A nagy reményekkel induló épület már jó ideje csak fejfájást okozott a város vezetésének, így valószínűleg nagy megkönnyebbülés, hogy mostantól az államnak kell kitalálnia, hogy mit akar kezdeni az üvegcettel. | A Bálna sorsa a kezdetektől fogva elég szomorú és botrányos volt, az épületen először összeveszett a tervező és a beruházó, aztán a beruházó és az önkormányzat, aztán az önkormányzat, a beruházó és a kivitelező. Amikor pedig végre megnyílt – évekkel a tervezett dátum után –, leginkább fideszes pártrendezvényekre és néhány forgatás helyszíneként használták, annak, aminek eredetileg tervezték – kulturális és közösségi térnek, a fővárosiak kedvelt találkozóhelyének –, nem igazán.
Az államosítással új időszámítás kezdődik majd a Bálnában, bár hogy pontosan milyen tervei vannak az államnak a Duna-parti épülettel, nem tudni. A mostani bérlőknek viszont alig van idejük összepakolni, mielőtt végképp kidobják őket Budapest egyik leghányattatottabb sorsú épületéből.
Nagy remények, még nagyobb viták
Az épület története még 2006-ban indult, ekkor írták ki a pályázatot a Közraktárak felújítására, amelyet a holland ONL építésziroda nyert el. A részben a raktárépületek közé ékelődő, részben azokra épülő üvegbálna tervével Kas Oosterhuis holland építész, az ONL alapítója állt elő, az épületet beruházója a magyar Porto Investment Kft., kivitelezői pedig az azóta a NER egyik közkedvelt építőipari cégévé váló WHB-csoport tagjai voltak.
A nagyszabású látványtervekhez nagy remények is társultak, 2007-ben az Index is azt írta a Bálnáról, hogy az „Közép-Európa egyik legnagyobb kulturális centruma lesz”, és még pénzt is termel majd a fővárosnak. Onnantól fogva viszont, hogy 2009-ben megindult az építkezés, az álomprojekt egy gazdasági és jogi rémálommá vált.
miután a beruházó Porto Investment még az építkezés megkezdése előtt, 2009 januárjában kizárta a folyamatból az ONL magyar leányvállalatát, Karl Oosterhuis és csapata még konzulensként sem lehetett része a folyamatnak. Hogy miért? A holland építész szerint azért, mert kritizálták a kivitelezést. A tervezőknek leginkább azzal volt bajuk, hogy a Porto szerintük olyan alvállalkozókat bízott meg, amelyeknek nincs tapasztalatuk „a non-standard szerkezetek kivitelezésében”.
Az igazi konfliktus abban volt, hogy Oosterhuisnak elég határozott elképzelése volt nemcsak arról, hogy hogyan kellene kinéznie a Bálnának, de arról is, hogy azt hogyan kellene felépíteni, a Porto ehhez képest csak azt tervezte, hogy összehegeszti valahogy az acél és üveg szerkezetet, hogy úgy nézzen ki, mint a terveken. Így amikor az ONL jelezte, hogy – szokásához híven – a kivitelezésben is szeretne részt venni, akkor kizárták a buliból. Márton Imre, a Porto vezetője akkoriban letagadta, hogy vitájuk lett volna a tervezőkkel, de azt mondta, az ONL-nek nincs elég tapasztalata ahhoz, hogy a saját tervének felépítésében részt vegyen.
Budapest legüresebb bálnája
Nem sokkal azután, hogy az építész kiesett a képből, még egy – pontosabban két – komoly fordulat történt az országban, ami nagyban befolyásolta a Bálna sorsát: 2010-ben az ország és a főváros vezetése is lecserélődött, az új fideszes kormánynak és a fővárosi önkormányzatnak pedig már nagyon nem tetszett az a deal, amit még a Demszky-féle városvezetés kötött a Bálna építőivel. A 2010-es tavaszi és őszi választások után már nagyon úgy tűnt a kormánynak, hogy a fővárosi önkormányzat előnytelen szerződést kötött a Portóval, ezért azt javasolta, hogy a főváros bontsa föl a szerződést. Mindeközben pedig csúszott a 27 ezer négyzetméteres komplexum 2010 augusztusára tervezett átadása, a beruházó szerint az önkormányzat miatt, és vice versa.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vizsgálta meg a szerződést, amivel az volt a legnagyobb baja, hogy az a PPP-konstrukcióban épülő projektben túl nagy terhet ró az önkormányzatra. A fővárosi önkormányzat úgy 30 millió euróra tette a projekt költségeit, aminek a Porto a tizedét állta csak, a maradékot MKB-projekthitelből finanszírozták, a tőketartozás megtérítésére pedig az önkormányzat vállalt kötelezettséget, ha a Porto valamiért nem tudna törleszteni. Vagyis az önkormányzatnak úgy 25 évig kellett volna fizetnie a projekt után, bár a Porto ragaszkodott hozzá, hogy a törlesztő bőven kijönne az akkor még CET-re keresztelt Bálna bevételeiből, vagyis a beruházás kifizetné önmagát.
Mindezt annyira problémásnak találták, hogy az Állami Számvevőszék 2011 nyarán feljelentést is tett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett elkövetése és annak kísérlete miatt. A fővárosi önkormányzat is tett feljelentést, amire a Porto is egy feljelentéssel reagált.
2011 augusztusában aztán a Porto Investment szerződést bontott a fővárossal, mondván, hogy a főváros megszegte a szerződést, amikor egyoldalúan lehívta a projekt banki garanciáját. Ezután indult a többéves vita, amelyet általában a sajtóban és a bíróságon, de néha az ekkor már kész, de még mindig teljesen üresen álló CET/Bálna kerítésénél vívtak a felek. 2011 októberében például a főváros úgy fél tucat közterület-felügyelője megpróbálta volna birtokba venni az ingatlant, amit a Porto vezetése fél tucat biztonsági őrrel akadályozott meg. Közben arról is vita alakult ki, hogy egyáltalán ki a birtokosa az épületnek. A Porto által felbérelt generálkivitelező, a WHB ugyanis egy ponton senkit nem engedett be az épületbe, se az önkormányzat, se a fővállalkozó embereit.
A főváros végül csak 2012 júniusában tudta birtokba venni az épületet, ami így több mint ötszáz napig teljesen üresen állt. A vita az épületet is megviselte, 2012 januárjában például az Elmű kikapcsolta az épületben az áramot, állítólag azért, mert a Bálnát elhagyni nem hajlandó kivitelező nem fizette be a számlát. Áram nélkül az épületben nem volt temperáló fűtés, ezért félő volt, hogy szétfagynak az épület vízvezetékei. A hidegtől az Bálna üvegtábláinak tömítései összementek, a WHB-nek vödrökkel kellett felfognia a becsöpögő vizet, a pince pedig teljesen beázott.
Az épületre azután, hogy az önkormányzat átvette, még mindig bruttó 1,2-2,2 milliárd forintot kellett költeni, hogy elkészüljön. Emellett az önkormányzatot beperelte a Porto és a hitel törlesztését követelő MKB, és még az épületet felhúzó alvállalkozók is egymilliárd forintot követeltek a fővárostól, azt a bankgaranciát, amit a főváros még 2009-ben hívott le. Az MKB-nak végül nem kellett kifizetnie az önkormányzatnak a követelt 7,5 milliárd forintot, de ezért egészen a Kúriáig kellett vinni a másodfokon elvesztett pert. Az épület miatt összesen 11 per indult, ebből három még mindig tart, egy a Fővárosi Ítélőtáblán, egy a Fővárosi Törvényszéken, egy pedig a Kúrián van.
Az épület vesszőfutása viszont még ezután is folytatódott, sőt, csak ezután kezdődött igazán, ugyanis kiderült, hogy a Bálna egyáltalán nem fogja beváltani a hozzá fűzött nagy reményeket.
Űrbázis a pártbulikhoz
A Bálna átadásakor még csak a kiadható terület harmadára volt bérlő, a kihasználtság pedig később sem javult igazán, ami azért viszonylag kellemetlen, mert a Bálna végső soron egy amolyan bevásárlóközpont akart lenni. Két és fél évvel a megnyitó után is az üzlethelyiségek csupán 70 százalékát sikerült kiadni, ezért az épületet úgy próbálta megtölteni a tulajdonos önkormányzat, hogy ide költöztette a Csarnok és Piac Igazgatóságot és a Budapest Galériát.
Annyira nem meglepő, hogy nem nagyon telt meg a hely bérlőkkel, ha belegondolunk, hogy az adottságai miatt mennyire nem plázának való a Bálna. Ahogy az épület bejárásakor Zubreczki Dávid kollégám írta, számos olyan feltétel nem érvényesül a Bálnánál, ami a sikeres bevásárlóközpontoknál fennáll:
nincs a közelében egy forgalmas tömegközlekedési csomópont;
nincsenek benne nagy márkák üzletei, amelyek önmagukban bevonzanák a vásárlókat;
közösségi térnek sem igazán alkalmas, mert nem lehet benne leülni sehová.
Más funkciókra valószínűleg sokkal alkalmasabb lenne, és volt is példa az ilyen hasznosításra. A megnyitás után tartottak itt konferenciákat, kisebb fesztiválokat, sőt, ez lett a Fidesz bejáratott reprezentatív bulihelye, itt ünnepelte a párt a 2014-es és 2018-as választási győzelmét is. De volt hollywoodi produkciók forgatási helyszíne is, Ridley Scott Mentőexpedíció című filmjében például egyszerre játszotta a NASA földi központjának és marsi űrbázisának szerepét.
Egy ponton az is felmerült, hogy a Magyar Nemzeti Bank veszi meg az épületet, amely a Corvinus Egyetemen akkoriban induló doktori iskoláját és pénztörténeti múzeumot akart ide költöztetni, de végül elállt ettől a tervétől.
Ennek ellenére a Bálna nagyrészt kihasználatlan maradt, az üzemeltető Budapest Fővárosi Vagyonkezelő Központ Zrt. 2018-as költségvetése szerint például 2017-ben egy új bérlő sem volt az épületben, pedig terveztek új bérlőkkel és így új bevételekkel. Éppen ezért 2017-ben közel 158 millió forinttal kevesebb bevételt hozott a létesítmény, mint amivel a BFVK tervezett. 2018-ra 809,415 millió forintos bevétellel számolt a vagyonkezelő, amiből 9,28 millió „észszerű nyereségre” számítottak, bár ha azt vesszük, hogy egy évvel korábban is mennyire eltértek a tervek a valóságtól, akkor azért kérdéses, hogy ennyi összejön-e. De összességében a Bálna már többet hoz, mint amennyit visz (az üzleti terv szerint az épület tervezett üzemeltetése 627,5 millió forint volt tavaly).
Annyira viszont nyilvánvalóan nem volt jó az üzlet, mert a főváros már egy ideje szabadult volna az üvegcettől. Egy időben még egy hirdetést is feladtak az Ingatlan.com-on, hátha elkel a 27 ezer négyzetméteres épület a többi iroda és üzlethelyiség között, de csalódniuk kellett. Végül, mint ismert, 2017-ben az állam jelentkezett vevőnek, és ez el is vezet oda, ahol most vagyunk.
Új tulaj, új élet
Most teljesen új időszámítás indul majd a Bálna életében azzal, hogy a magyar állam tulajdonába került az épület. A közgyűlés által március 27-én megszavazott javaslat szerint legkésőbb június 30-ig kellene megtörténnie a birtokátruházásnak, tehát legkésőbb akkor az államé lesz az épület. Az biztos, hogy a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő cégek, mint a Csarnok és Piac Igazgatóság és a Budapesti Történeti Múzeumhoz tartozó Budapest Galéria április 30-ával szerződést bont és költözik. Ez okoz némi kellemetlenséget, úgy tudjuk például, hogy a Budapest Galériába éppen egy nagyobb nemzetközi kiállítást szerveznek, amit már nem tudnak a Bálnában megtartani.
Az új tulajra átszállnak a bérbeadói jogok is, vagyis ő dönt majd arról, hogy meg akarja-e hosszabbítani a bérlők szerződéseit. Viszont az üzletek egy részének már a Fővárosi Közgyűlés szavazása után pár órával megírta a mostani tulaj, hogy menniük kell. Az áruház alagsorában lévő üzlethelyiségeket a csarnokigazgatóság adta bérbe, ezeknek az üzleteknek mind menniük kell, de a földszinten lévő kézművesüzleteknek is felmondták a szerződését, amelyek a Bálnától bérelték az üzleteiket éveken át.
Ottjártunkkor az árusok egy része már pakolt, hiszen pénteken végleg le kell húzniuk a rolót. Úgy tűnik, hogy egyedül az éttermek és kávézók maradhatnak, amelyek általában tízéves határozott idejű szerződéssel béreltek. Az ő sorsukról majd az új tulajdonos és üzemeltető dönthet a nyáron. Szerettük volna erről megkérdezni a Bálna vezetőit, de sajnos nem értük el őket.
A hangulat elég gyászos a Bálnában, az üzletek egy része alapból üres volt, a másik részében, ahogy már említettük, szomorúan pakoltak a boltosok. Azt mondták, annyira sosem volt jó soruk, sőt, többen arra gyanakszanak, hogy a vezetés direkt nem igyekezett, hogy túl jól menjen az üzlet, hogy meg lehessen indokolni az eladást. Viszont aki már öt éve itt árul, annak nagy érvágás, hogy mennie kell, mert nehéz jó helyeken műhelyt és üzlethelyiséget találni. Aki marad, azt reméli, hogy az új tulajjal majd végre lesz valami átfogó koncepció az épületben, és persze abban is bíznak, hogy ők is beleférnek ebbe a koncepcióba, és nem bontanak velük szerződést.
Hogy pontosan mi lesz az állami Bálna sorsa, azt nem tudni pontosan. Még 2017-ben Lázár János, akkor még a Miniszterelnökséget vezető miniszterként azt mondta, hogy az épületet a kormány a megvásárlása után a Magyar Turisztikai Ügynökségnek (MTÜ) adná. Hogy a Rogán Antal ötletére létrejött állami ügynökségnek mi a terve az épülettel, és egyáltalán még mindig az a terv van-e érvényben, hogy az MTÜ kapja meg az épületet, azt nem tudni, mert hiába írtunk kérdéseket az ügynökségnek és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek is, válasz nem érkezett.
(Az viszont kiderült, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökségnek ugyan van egy sajtós e-mail-címe, ám azt az MTÜ központi számát felvevő kollégák sem tudják megmondani, hogy azt ki olvassa, telefonszámot pedig nem tudtak adni a sajtóosztályhoz vagy sajtós kollégához, mert nincs olyan.) Így a Bálna további sorsa egyelőre még rejtély.
(Borítókép: Bálna az átadás előtt 2013. szeptember 19-én. Fotó: Huszti István / Index) | https://index.hu/gazdasag/2019/04/09/balna_budapest_allam/ | https://web.archive.org/web/20190409215214/https://index.hu/gazdasag/2019/04/09/balna_budapest_allam/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/keves-epulettel-volt-annyi-baj-mint-a-balnaval | Index | hungarian-news | 2019-04-10 01:04:00 | [] | [] | [
"Budapest"
] | [
"gazdálkodás",
"építőipar",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [
"CET (Bálna)"
] |
48,954 | Közel 60 milliót fizetett a fideszes blogbirodalom szerzőinek az MTVA az elmúlt három évben | A fideszes propagandagépezet egyre meghatározóbb részévé válik a blogbirodalom, ahol Schmidt Mária, Lánczi Tamás és ifjabb Lomnici Zoltán mellett olyan feltörekvő politikusok is tolhatják az olvasók arcába a kormánypárti üzeneteket, mint például Király Nóra, Újbuda alpolgármestere, a Fiatal Családok Klubja alapítója. Közadatigénylésben kértük ki az MTVA-tól, mennyibe kerül ez az adófizetőknek, ugyanis a kormánypárti bloggereket a közmédia fizeti. | A fideszes propagandagépezet egyre meghatározóbb részévé válik a blogbirodalom, ahol Schmidt Mária, Lánczi Tamás és ifjabb Lomnici Zoltán mellett olyan feltörekvő politikusok is tolhatják az olvasók arcába a kormánypárti üzeneteket, mint például Király Nóra, Újbuda alpolgármestere, a Fiatal Családok Klubja alapítója. Közadatigénylésben kértük ki az MTVA-tól, mennyibe kerül ez az adófizetőknek, ugyanis a kormánypárti bloggereket a közmédia fizeti.
"A V4 országok ott folytatják, ahol a britek a brexit előtt abbahagyták. London a Review of the Balance of Competences elemzésben azt vizsgálta, hogy mit nem szabad közösségi politikává tenni. Aligha meglepő: A migráció ellenőrzését mindenáron nemzetállami hatáskörben akarták tartani. Mint ahogyan most mi is!
Orbán Viktor az uniós választásokra hétpontos programot hirdetett. Szerinte az EU-t belülről kell megváltoztatni. Ennek első pontja azt követeli, hogy: A migráció kezelését el kell venni a brüsszeli bürokratáktól, és vissza kell adni a nemzeti kormányoknak!"
Ez a meglehetősen hosszú, de egyben sokatmondó idézet a Századvéd Csoport weboldaláról közvetlenül elérhető Mozgástér Blog április 10-én, Lánczi Tamás által megjelentetett bejegyzés első két bekezdése. Történetesen Lánczi Tamás bloggerkedését is az adófizetők állják, ugyanis a Mozgástér Blog része a Médiaszolgáltatás –támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) blogbirodalmának.
Az MTVA-tól közadatigénylésben kértük ki, hogy mennyi honoráriumot fizettek a kormánypárti bloggereknek az elmúlt három évben.
Lánczi Tamás bloggerként szerzett mellékkeresetét még a jólfizetett újságírók is megirigyelhetnék, ugyanis 2017-ben 6,3 millió forintot, 2018-ban több, mint 6,2 millió forintot számlázhatott az MTVA-nak. A blogbirodalom szerzőinek 2015 és 2019 márciusa között közel 56 millió forintot fizetett ki az éves szinten körülbelül 90 milliárd forintnyi közpénzt elemésztő médiakonglomerátum, tehát Lánczi munkássága nagyon is meg van becsülve, hiszen két év alatt a teljes összeg mintegy negyedét kasszírozta.
Közpénzből, az MTVA által működtetett blogok:
Alaptörvény Blog – Ifj. Lomnici Zoltán a Civil Összefogás Fórum (CÖF) szóvivője
Caparetto Blog – Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója
Családban Marad (FICSAK) – Király Nóra, Újbuda alpolgármestere (Fidesz)
Gazda Blog – Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgató-helyettese
Látószög Blog – Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója
Médiahorizont Blog – Daru Gábor, stratégiai vezető, Duna Médiaszolgáltató
Messzelátó Blog – Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum volt igazgatója
Mozgástér Blog– Lánczi Tamás, a Századvég Csoport vezető elemzője
Urbánus Blog – Szita Károly, Kaposvár polgármestere
A kifizetések listáját közérdekű adatigénylés után jutatta el az Átlátszónak az MTVA: az adatokból (PDF) az is kiderült, hogy Király Nóra, Újbuda alpolgármestere, aki tavaly "elkötelezett szakmai és közéleti tevékenysége elismeréseként" Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést kapott mint a Fiatal Családosok Klubja (FICSAK) alapítója, blogjával, egyesületével szintén szerepel a listán.
A klub oldaláról elérhető, Király Nóra blogjaként emlegetett Családban Marad Blog működtetésért az elmúlt évben kétmillió forintot számlázott a Fiatal Családosok Klubjának Egyesülete, amelynek egyébként jutott a központi költségvetésből is forrás 2017-ben; legalábbis az Emberi Erőforrások Minisztériuma 10 millió plusz 30 millió forinttal, a Nemzeti Együttműködési Alap ötmillióval, a Szerencsejáték Zrt. Pedig mintegy kétmillió forinttal segítette az egyesület működését, amit még a Fővárosi Önkormányzat is megfejelt mintegy három milliós támogatásával.
Az MTVA által gründolt blogok nem átjárhatatlanok: Máthé Zsuzsanna történész például ugyanúgy publikál a ficsakos Király Nóra blogján, mint sajátján, a Kötelék Blogon, vagy a Schmidt Mária féle Látószögön, ahogy a Lánczi féle mozgástér Blogon is.
Schmidt Mária bejegyzései mostanában nagyot mennek, főleg az ellenzéki lapok idézik a blogján, a Látószögön megjelent írásait, ahol legutóbb Angela Merkelt nemes egyszerűséggel csak elvtelennek és migránssimogatónak hívta. Schmidt előszeretettel veti be a Terror Háza Múzeum alkalmazottait blogolásra: Bertáné Varga Judit havi negyedmillió forintért ír bejegyzéseket, de Szabó Ákos is állandó szerzője a blognak.
A fideszes blogbirodalomban a kifizetések a választások közeledtével, 2017-2018-ban felpörögtek. Az ifjabb Lomniczi Zoltán által vezetett Alaptörvény blog cikkeiért 2016-2017 ben alig több, mint 300 ezer forintot fizetett ki az MTVA az ügyvédi irodának, viszont 2018-ban már 2,55 millió forintot számlázhatott ifjabb Lomnici ügyvédi irodája blogírásért.
Rácz Tibor | https://atlatszo.hu/2019/04/12/kozel-60-milliot-fizetett-a-fideszes-blogbirodalom-szerzoinek-az-mtva-az-elmult-harom-evben/ | https://web.archive.org/web/20210918010349/https://atlatszo.hu/2019/04/12/kozel-60-milliot-fizetett-a-fideszes-blogbirodalom-szerzoinek-az-mtva-az-elmult-harom-evben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-60-milliot-fizetett-a-fideszes-blogbirodalom-szerzoinek-az-mtva-az-elmult-harom-evben | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-04-13 01:06:00 | [] | [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)"
] | [] | [
"média",
"gazdálkodás",
"klientúra"
] | [] |
48,955 | Áder senkit nem érdekelt, engedély nélkül bontották le a margitszigeti teniszstadiont | Engedély nélkül bontották le az UTE egykori, Margitszigeten lévő teniszstadionját, ezért az V. kerületi kormányhivatal bírságot szabott ki az építtető Nemzeti Sportközpontokkal szemben. A bontást a kormányhivatal tudomásul vette, hiszen az eredeti állapotot nem lehet visszaállítani. | Engedély nélkül bontották le az UTE egykori, Margitszigeten lévő teniszstadionját, ezért az V. kerületi kormányhivatal bírságot szabott ki az építtető Nemzeti Sportközpontokkal szemben. A bontást a kormányhivatal tudomásul vette, hiszen az eredeti állapotot nem lehet visszaállítani — tudta meg a 24.hu.
Szerettünk volna tisztábban látni az ügyben, ezért a vonatkozó dokumentumokért közérdekű adatigényléssel fordultunk a Nemzeti Sportközpontokhoz. Kérésünket arra hivatkozva utasították el, hogy a kért papírok döntés-előkészítést szolgálnak. A kínos ügyben a tulajdonosi jogokat gyakorló fővárosi önkormányzatot is megkerestük, a kommunikációs osztály hetekig lebegtette a válaszadást, majd egyetlen sort sem küldött. Pedig a fővárosi önkormányzat korábban vizsgálatot ígért a fakivágások ügyében.
Vonakodásuk bizonyos szempontból logikus:
a NER-közeli cégre bízott méregdrága, engedély nélküli bontás értelmetlen volt, a letarolt terület azóta is üresen áll.
A stadiont lóhalálában bontották le tavaly májusban, hogy a helyére egy új, jóval nagyobb, 26 méter magas teniszstadiont építsenek. A nyakló nélküli favágásról a hvg.hu készített képeket, a portál ekkor meg is kereste a fővárosi önkormányzatot, hogy magyarázatot kérjen a fairtásra. Tarlós István hivatala azt állította: a régi épületek elbontásához adtak hozzájárulást, a favágáshoz és az új épület előkészítési munkálataihoz nem, ezért eljárást indítanak az ügyben. Az azonban csak most derült ki, hogy a bontási engedélyhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás ugyan valóban a Nemzeti Sportközpontok zsebében lehetett, de a bontási engedély kiadását már nem várták meg és ráengedték a területre a WHB Kft.-t. A cég 198 millió forintért végezte el a munkálatokat.
Márpedig a bontást engedélyeztetni kellett volna, ugyanis azt a törvényt, amit tavaly februárban egyetlen nap alatt toltak át az Országgyűlésen, és amely felmentést adott volna Nemzeti Sportközpontoknak a bontási engedélyeztetés alól, Áder János visszaküldte megfontolásra, és a javaslatból azóta sem lett törvény. Az indítvány az idő szűkösségére hivatkozva komoly engedményeket adott volna, ha törvényként kihirdetik:
Lehetővé tette volna a rendkívüli sürgősségre alapított, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását a tervezésre és kivitelezésre vonatkozó közbeszerzésekben.
A bontást, a földmunkát, a mélyalapozást és az alaplemez-készítést építési engedély nélkül, illetve a bontás tudomásulvétele nélkül elvégezhették volna.
Az új épület és az ideiglenes lelátók tekintetében nem kellet volna figyelembe venni a fővárosi önkormányzati rendeleteknek a parkolás rendjére, az építtetők személygépkocsi-elhelyezési kötelezettségére, a fás szárú növények védelmére, kivágására és pótlására vonatkozó, valamint az árvízvédelemmel összefüggő előírásait.
Az egyébként hosszú ideje használaton kívüli, romos stadion így nézett ki az illegális bontás előtt:
Így néz ki most. Kollégánk képein óriási tájsebként terül el a Margitszigeten az egykor szinte teljesen zöld terület:
Tavaly alapos cikkben mutattuk be, hogy bár komoly a kormányzati szándék nagy nemzetközi tenisztornák megrendezésére, Magyarországnak nincs egyetlen olyan tenisz(center)pályája sem, amelyik megfelelne a Davis-kupa világcsoportjára és az ATP250-es teniszversenyekre vonatkozó előírásoknak. A Magyar Tenisz Szövetség ezért a legpazarlóbb megoldást választotta: százmilliókért építtetett mindössze napokig álló, ideiglenes teniszstadionokat.
Az Állami Számvevőszék tavaly fejezte be a Nemzeti Sportközpontok 2012 és 2016 közötti pénzügyi és vagyongazdálkodási szabályszerűségének, továbbá a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont beruházás-előkészítésének ellenőrzését. Megállapították, hogy a Nemzeti Sportközpontok belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételei, illetve hogy
a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont megvalósítása az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az eredményes megvalósítás szempontjából magas kockázatokat hordoz. Az ÁSZ szerint a beruházás döntés-előkészítése nem volt megfelelő.
ATP250-es torna az idén áprilisban is lesz Budapesten, a helyszín ezúttal az elmúlt években megszokott Kopaszi-gát helyett a XI. kerületben, a Kánai út 2. szám alatt található Sport11 Sport-, Szabadidő- és Rendezvényközpont lesz. A szükséges fejlesztésekhez 370 millió forint támogatást biztosít az állam, de ezt nem a Magyar Tenisz Szövetség vezetése költheti el, az építtető a Nemzeti Sportközpontok lesz. | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/12/margitsziget-teniszstadion-bontas/ | https://web.archive.org/web/20220706131601/https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/12/margitsziget-teniszstadion-bontas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ader-senkit-nem-erdekelt-engedely-nelkul-bontottak-le-a-margitszigeti-teniszstadiont | 24.hu | hungarian-news | 2019-04-12 08:01:00 | [
"Paár Attila"
] | [
"Budapest Főváros Önkormányzata",
"Nemzeti Sportközpontok (NSK)",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"átláthatóság",
"sport",
"engedély",
"építőipar",
"klientúra",
"adatigénylés"
] | [
"Teniszszövetség botránya"
] |
48,956 | A becsült árnál 4 milliárd forinttal többért építhet hulladékkezelőket Mészáros Lőrinc cége és a WHB | 6 milliárd helyett 10 milliárd forintért, az előzetesen becsült árnál 4 milliárd forinttal drágábban építhet kilenc településen hulladékkezelő műveket a KDV 2018 Konzorcium. A konzorcium két tagja a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros és Mészáros Kft., és a Tiborcz-közelinek mondott West Hungária Bau (WHB) Kft. | Mészárosék úgy nyerték el a Nemzeti Fejlesztési Programiroda (NFP) Nonprofit Kft. és a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás által kiírt tendert, hogy nettó 9,9 milliárd forintért végzik el a munkát, holott annak az eredetileg becsült értéke nettó 6 milliárd forint volt – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számából. A szerződést a kivitelezési munkák elvégzésére a felek március 29-én kötötték meg.
A Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer nevű projekt uniós pénzből valósul meg egy KEHOP-program révén, vagyis az EU fizeti.
A KDV 2018 Konzorcium 9 településen – Adonyban, Székesfehérváron, Budakeszin, Dunaföldváron, Dunaújvárosban, Gárdonyban, Móron, Oroszlányban és Polgárdiban – épít hulladékkezelő műveket, és a projekt kivitelezésére alvállalkozókat vesz majd igénybe.
A konzorcium tagjainak néhány korábbi munkája
Nemrég számoltunk be arról, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. a becsült 1,3 milliárd forint helyett 1,74 milliárd forintért vállalta az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft.-vel közösen Döbrököz szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítését. Egy másik Mészáros-érdekeltség, a ZÁÉV pedig a becsült árnál 3,2 milliárd forinttal drágábban, 8,8 milliárdért építheti meg Zalaegerszeg új uszodáját.
Januárban azt is megírtuk, hogy a Mészáros-család cégei által 2018-ban elnyert közbeszerzések 93 százalékát az EU fizeti.
Többször cikkeztünk arról is, hogy a Paár tulajdonában lévő West Hungária Bau Kft. az elmúlt években egymás után kapta az állami munkákat. Így a WHB és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. nettó 10,6 milliárd forintért alakítja ki Millenáris területén a létesítményeket és a közparkot, illetve ez a cég készítette el a vizes vb 3 milliárd forintos ugrótornyát a Battyhány téren.
A WHB nyerte el – az ÉPKAR Zrt. és a LAKI Épületszobrász Zrt. közösen – a Magyar Állami Operaház korszerűsítésének generál tervezési és kivitelezési feladatait 14 milliárd forintért, és a Nemzeti Nyomozó Iroda új központjának felújítását mintegy 5,9 milliárd forintért.
A miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában lévő WHB a Pharos 95 Sportpályaépítő Kft.-vel közösen nettó 11,8 milliárd forintért építheti meg a Bozsik-stadiont.
Fotó: Mészáros Lőrinc, az Autohof Óbarok kamionos pihenőhely tulajdonosa beszédet mond a létesítmény átadó ünnepségén az M1-es autópálya óbaroki lehajtója közelében 2018. december 7-én (fotó: MTI/Bodnár Boglárka) | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/04/12/a-becsult-arnal-4-milliard-forinttal-tobbert-epithet-hulladekkezeloket-meszaros-lorinc-cege-es-a-whb/ | https://web.archive.org/web/20221126113156/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/04/12/a-becsult-arnal-4-milliard-forinttal-tobbert-epithet-hulladekkezeloket-meszaros-lorinc-cege-es-a-whb/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-becsult-arnal-4-milliard-forinttal-tobbert-epithet-hulladekkezeloket-meszaros-lorinc-cege-es-a-whb | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-04-13 01:11:00 | [] | [
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"hulladéküzlet",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
48,957 | El sem kezdték építeni a Roma Oktatási és Kulturális Központot, aminek átadását mostanra ígérte az EMMI | 2016 őszén jelentette be az EMMI, hogy létrehozza Budapesten a Cziffra György Roma Oktatási és Kulturális Központot a Tavaszmező utca 6. szám alatt. Az ingatlant cserével szerezte meg az állam a józsefvárosi önkormányzattól, amely a beruházás miatt két roma szervezetet is kilakoltatott az épületből. Tavaly márciusban Balog Zoltán EMMI-miniszter lerakta a központ alapkövét, és azt mondta, hamarosan kezdődik az építkezés. Ehhez képest még semmi nem történt a helyszínen. | Két és fél évvel ezelőtt, 2016. október 25-én jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), hogy a kormány létrehozza Budapesten a Cziffra György Roma Oktatási és Kulturális Központot. A döntés indoka az volt, hogy “a kormány elkötelezett a roma kultúra támogatása iránt”, és az intézményt a magyar származású, világhírű roma zongoraművészről, Cziffra Györgyről nevezték el.
A bejelentés szerint a központ bemutatja majd a roma kultúrkincseket, hogy a romák megőrizhessék hagyományaikat, a nem romák pedig hiteles képet kapjanak a cigányságról. Az intézmény közösségi, művészeti és oktatási programokat szervez majd, és különös figyelmet fordít a gyermek- és ifjúsági rendezvényekre, hogy ezzel is segítse az együttélést.
“A központ célja, hogy színvonalas körülmények között, komplex módon mutassa be a roma nemzetiségi kultúra hagyományait, valamint teret adjon oktatási programok lebonyolításának.”
Az intézmény helyszínének az EMMI a Tavaszmező u. 6. szám alatti ingatlant választotta ki, amelynek tulajdonosa a VIII. kerületi önkormányzat volt. Egy 2016 áprilisi önkormányzati előterjesztés szerint az ingatlan csereügylettel kerülhetett az állam tulajdonába: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. két másikat ajánlott fel érte Józsefvárosnak.
Az előterjesztésben az is szerepel, hogy a rossz állapotú épületben 6 db lakott bérlakás és 10 db nem lakás céljára szolgáló helyiség (2 db bérelt, 1 db bérleti szerződés nélküli használatban) volt, melyeknek kiürítését az önkormányzat vállalta.
A Tavaszmező u. 6. bérlője volt a Roma Parlament és a Phralipe Független Cigány Szervezet is, akiket az önkormányzat már korábban értesített arról, hogy költözniük kell. Az épületben 25 éve működő Roma Parlament azonban nem fogadta el a felkínált csereingatlant, és perben állt Józsefvárossal. Az önkormányzat végül 2016. október 24-én – egy nappal azelőtt, hogy az EMMI bejelentette a Cziffra György Roma Oktatási és Kulturális Központ létrehozását – az épület életveszélyes állapotára hivatkozva rendőrök segítségével kilakoltatta a két roma szervezetet a Tavaszmező u. 6.-ból.
Pár hónappal később, 2017 februárjában az EMMI társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára a romák helyzetéről rendezett budapesti konferencián beszélt a Cziffra György Roma Oktatási és Kulturális Központról, és 2017 júniusában egy kormányrendelet a beruházással kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította.
Ezután újabb hosszú hónapok teltek el eseménytelenül, majd 2018. március elsején Balog Zoltán EMMI-miniszter és Balázs János zongoraművész, a Cziffra György Roma Oktatási és Kulturális Központ művészeti vezetője letette az intézmény alapkövét.
Balog ekkor elmondta, hogy minden szükséges engedély megvan a beruházáshoz: a jelenlegi épület lebontása után kezdődhet az építkezés, ami 2,5 milliárd forintba fog kerülni, és előreláthatólag 2019 tavaszára fejeződik be.
“A Tavaszmező utca 6. szám alatt megvalósuló létesítmény 2,5 milliárd forint hazai forrásból épül meg és várhatóan 2019 tavaszán nyitja meg kapuit. A miniszter bejelentette, hogy a központ elindulása zöld jelzést kapott, mivel a jelenlegi épület bontásához megkapták az engedélyt, rendelkezésre állnak az építési engedélyek és a kapcsolódó szakhatósági állásfoglalások is, köztük a műemlékvédelmi szakhatóságé.”
Mivel az átadást 2019 tavaszára ígérték, nemrég elmentünk megnézni a beruházást. A tavasz hivatalosan a március-április-május hónapokat jelenti, ezért 2019. április 1-jén tett látogatásunkkor arra számítottunk, hogy legalább egy végéhez közeledő építkezést fogunk látni. Ráadásul április 7-e a roma kultúra napja Magyarországon, ezért szép gesztus és szimbolikus jelentőségű lett volna, ha idén ezen a napon átadták volna a központot.
Nem így lett, a helyszínen semmi nyoma a beruházásnak, még áll a régi épület. A lezárt kapu résein benézve elhagyatott területet láttunk, és hiába kopogtattunk, még egy őr sem jött ki.
Megnéztük az ingatlan hátoldalát is a mögötte elhelyezkedő József utcai parkoló kapuján át. Onnan is látszik, hogy semmiféle bontás vagy építkezés nincs folyamatban, csak aládúcolva áll a régi épület.
Ezután, április 3-án levelet írtunk az EMMI-nek, melyben tájékoztatást kértünk a beruházás csúszásának okáról, és az építkezés várható kezdetéről. A minisztérium azonban – sok más állami szerv hónapok óta bevett gyakorlatát követve – nem válaszolt a megkeresésünkre. Mivel továbbra is szeretnénk tudni, hogy mi a helyzet a Cziffra György Roma Oktatási és Kulturális Központtal, közadatigénylést adtunk be a tárcának, arra ugyanis az Infotörvény miatt kötelesek válaszolni.
Címlapkép: A Tavaszmező u. 6. homlokzata, 2019. április 1. (fotó: Tremmel Márk / Átlátszó) | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/04/11/el-sem-kezdtek-epiteni-a-roma-oktatasi-es-kulturalis-kozpontot-aminek-atadasat-mostanra-igerte-az-emmi/ | https://web.archive.org/web/20230128011220/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/04/11/el-sem-kezdtek-epiteni-a-roma-oktatasi-es-kulturalis-kozpontot-aminek-atadasat-mostanra-igerte-az-emmi/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/el-sem-kezdtek-epiteni-a-roma-oktatasi-es-kulturalis-kozpontot-aminek-atadasat-mostanra-igerte-az-emmi | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-04-13 01:13:00 | [] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)"
] | [] | [
"háttér",
"szociál",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
48,958 | Vasutasok nyaralóhelyén építenek NER-közeli luxus társasházat Balatonfüreden | Két éve még a rászoruló vasutasok pihenőhelye volt, ma már egy NER-közeli ingatlanfejlesztő cég felvonulási területe az egykori balatonfüredi Panoráma Hotel. A történet egyszersmind a Balaton története is arról, hogyan kerülnek az elit kezébe azok az értékes területek, amelyek egykor még a hétköznapi emberek vagy a rászorulók pihenését szolgálták. | Balatonfüred egyik legszebb részén, 100 méterre a Balatontól, néhány percnyi sétára a kikötőtől, világörökségi várományos területen hirdetnek 35 prémium minőségű lakást. A lakók kényelmét a többi között privát wellness részleg, fitneszterem és kültéri medence szolgálja majd a páratlan balatoni panoráma mellett.
A Tagore Residence készülő luxusingatlanjai az ILoveBalaton cikke szerint már csak a helyszínválasztás miatt is exkluzívak: körülbelül tízévente egyszer valósítanak meg ott hasonló beruházást, így nem kell attól tartani, hogy egyhamar új szomszédok zavarják meg a felsőkategóriás életérzést. A lapnak igaza van: a Tagore Residence közvetlenül a Szívkórház mellett épül egy olyan területen, ahol már minden talpalatnyi földet beépítettek. A legnagyobb, ingatlanokat kínáló oldalakon egyáltalán nem találtunk ezen a környéken telket, úgyhogy a lottóötössel ér fel a Tagore sétánynál megszerezni egy több mint 4000 négyzetméteres ingatlant. Ennek megfelelő az árképzés is: egy 160 négyzetméteres lakásért 218,8 millió forintot, egy 94 négyzetméteresért 96,7 milliót kérnek az ingatlanfejlesztők.
Segélyező egyesület -> NER -> gazdagok
Mindez a luxus éles kontrasztban áll a terület nem is olyan távoli múltjával: a Tagore Residence helyén 2018-ig a Vasutasok és Közlekedési Dolgozók Jótékonysági Egyesületének (VKJE) szállodája, a Hotel Panoráma állt. Az egyesületet 1894-ben alapították, tagjai az állami és magánvasutak mozdony- és vonatkísérő személyzete, hálókocsi kalauzok és vonatkísérő lakatosok voltak. A szervezet céljaként a vasutas dolgozók szociális biztonságának megteremtését jelölték meg. Az egyesület 1969-ben ünnepelte 75 éves jubileumát, ekkor készült el Balatonfüreden a tagok pihenését szolgáló, 105 férőhelyes, később plusz egy emelettel megtoldott üdülő, ami fénykorában 32 kétágyas szobával és 14 apartmannal várta vendégeit. A szállodáról itt talál néhány képet.
A VKJE jelenleg is aktív, tagjai számára kategóriától függően havi 740-750 forintos tagdíjért cserébe bizonyos élethelyzetekben — betegség, gyermekvállalás vagy szociális helyzet miatt— kisebb összegű, néhány tízezer forintos segítséget nyújt, illetve kedvezményes, bizonyos tagsági idő után ingyenes üdülést kínál. Értelemszerűen az ilyen támogatás a szociálisan rászoruló vasúti és közlekedési dolgozók, illetve az erről a pályáról nyugdíjba ment idősek számára segítség.
A VKJE honlapja szerint a Hotel Panorámát „részletes és átfogó műszaki szakvélemény alapján másfél éves előkészítő vita és egyeztetés után” azért értékesítették, mert gazdaságossági okokból az egyesület jelentős tartalékát nem akarták felhasználni a szálloda „1-3 éven belül szükségessé váló nagy volumenű felújításához”. A befolyt összegből a tájékoztatás szerint a kedvezményes üdültetés további folytatása mellett a segélyezési szolgáltatás színvonalának fokozatos emelésére, a jelenlegi tagdíj mértékének hosszabb távú megtartására fordítják.
Nehéz helyzetben van az a tag, aki az eladási árról vagy a másfél évig tartó előkészítő munkáról szeretne tájékozódni, ezeknek ugyanis nincs nyoma az egyesület honlapján: eszerint ugyanis az utolsó közgyűlés 2015-ben volt, ezt követően már csak a szálloda eladásának tényéről írnak. Kérdéseinkkel megkerestük a VKJE-t, az egyesület elnöke, Tahi József szerint azonban
a vételár – mások gazdasági érdekei miatt – nem nyilvános.
Pedig érdekes lenne megtudni, hogy a vevő, az Olla Group Kft. mennyiért jutott hozzá a különleges adottságokkal rendelkező ingatlanhoz. A tulajdoni lapra 2018 februárjában vezették fel az új gazda nevét, de a cégnek már 2017 júniusában vásárlási jogot és elidegenítési tilalmat jegyeztek be.
A győri székhelyű Olla Group Kft. árbevétele alapján nem tartozik a csúcscégek közé, 2013 és 2017 között évi 16 millió és 123 millió forint közötti forgalmat mutatott ki. Tulajdonosa három testvér Bolla Péter, Patrik Péter és Martin, a 28-34 év közötti vállalkozókat még nem jegyzik az építőipari mogulok között, de erős szálakkal kötődnek a NER-hez. Édesapjuk, Bolla Péter a győri politikában ismert, korábban Borkai Zsolt fideszes polgármester biztosa, illetve kabinetfőnöke volt. Biztosként Győr egyik sokmilliárdos projektjét felügyelte, a 2017-es győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál előkészítése és szervezése volt a feladata.
Akármilyen kicsiny az Olla Group, 2016-ban – akkor még Olla-Invest Kft. néven – egy igazi NER-es erős ember, Paár Attila West Hungária Bau (WHB) Kft.-jével gründolhatott közös céget. (A WHB Premium Ingatlan Kft.-t azóta már átnevezték és a Bolla-céget az Épkar váltotta fel tulajdonosként.) A Paár Attila érdekeltségébe tartozó WHB-csoport egykor Győrből indult országhódító útjára, pozíciója igen erősek a városban. Építőipari berkekben megesik, hogy Bo-Bo Művekként említik az önkormányzatnál aratott sikerekre utalva – a mozaikszót a polgármester és az egykori biztos Bolla Péter nevéből összerakva.
Paár Attilát nem kell bemutatni: a WHB első emberét Tiborcz István üzlettársaként szokták emlegetni. Ő volt az, aki megvette a Orbán Viktor vejének az Elios Zrt.-ben lévő üzletrészét, miután kiderült, hogy az EU-s milliárdokkal kitömött cég ügyeit vizsgálja az OLAF. Mészáros Lőrinccel való kapcsolatát is gyakran feszegeti a sajtó, ennek egyik bizonyítéka, hogy a Hír TV Célpont című műsora megtalálta a felcsúti milliárdos által használt luxusrepülőt, amelyen ott utazott Paár Attila és Tiborcz István is. Nem csoda a barátinak tűnő kapcsolat: Mészáros érdekeltségei gyakran repülnek kötelékben a WHB-val, nemrég arról írtunk, hogy együtt vittek el egy 9,7 milliárd forintos közbeszerzést.
450 millióról beszélnek
A VKJE ügyeire rálátó forrásunk szerint a hotelt 450 millió forintért vehette meg az Olla Group, ezt azonban csak akkor tudjuk ellenőrizni, ha nyilvános lesz a egyesület 2018-ra vonatkozó közhasznúsági jelentése. Ez az összeg egyébként egy kicsit több, mint a vasutas egyesület egy éves bevétele. Beszámolójuk szerint 2017-ben bő 400 millió forint volt a bevételük, amiből 12 ezer tagnak összesen 150 milliónyi segélyt adtak.
Az ingatlan értékét megbecsülni nem könnyű: a 4026 négyzetméteres telken lévő Hotel Panoráma az egyesület és több vendég véleménye szerint is felújításra szorult, berendezése, hangulata a nyolcvanas éveket idézte, viszont az árait is ehhez igazították. A Tagore sétányhoz ennyire közel nincsen hasonló méretű eladó ingatlan, ahol van, ott pedig többszörös áron kínálják. Balatonfüred partközeli részén 460 millió forintért hirdetnek egy kevesebb mint harmad ekkora, 1155 négyzetméteres telken található, 21 szobás panziót. A parttól messzebb, 700 méterre a Balatontól pedig 290 millió forintot kérnek egy 820 négyzetméteres telken fekvő, 415 négyzetméteres lakóterületű házért.
Tavaly részletesen bemutattuk, hogyan foglalta el a Balatont lépésről lépésre a NER-hez üzleti vagy más módon köthető tőkésosztály:
Kiemelt kép: a szerző felvétele | https://24.hu/belfold/2019/04/11/balatonfured-hotel-panorama/ | https://web.archive.org/web/20211208044215/https://24.hu/belfold/2019/04/11/balatonfured-hotel-panorama/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vasutasok-nyaralohelyen-epitenek-ner-kozeli-luxus-tarsashazat-balatonfureden | 24.hu | hungarian-news | 2019-04-11 08:03:00 | [
"Bolla Péter",
"Paár Attila",
"Patrik Martin",
"Patrik Péter"
] | [
"Olla Group Kft.",
"Tagore Residence"
] | [
"Balatonfüred",
"Veszprém megye"
] | [
"átláthatóság",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [] |
48,959 | Nem épül a legnagyobb hazai uniós fejlesztés, pedig egy éve letették az alapkövét | Pénz nincs, kapacitás nincs, vagy a választások miatt kell inkább másra fordítani az erőforrásokat, és ezért sorolták hátra a Miskolcot a szlovák határral összekötő M30-at? | A magyar politikusok sosem voltak restek, ha malteroskanalat lehet ragadni egy építkezés megkezdésekor, de az M30-as autópálya Miskolc és a szlovák határ közötti szakasza a gazdag felhozatal közepette is helyet követel magának az alapkőletételi annalesekben. A Magyar Építők remek képekkel illusztrált helyszíni beszámolója szerint a szónokok egy szántóföld szélére felállított emelvényen beszéltek, de hogy ne legyen olyan nehéz elképzelni a jövőt, kifeszítettek mögéjük egy molinót, amelyen a már kész sztráda volt látható.
A mások mellett két fideszes parlamenti képviselőt és az – azóta már a MÁV-ot irányító – Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős helyettes államtitkárt felvonultató eseményen olyan sokan sorakoztak az alapkő körül, hogy végül nem jutott mindenkinek kőműveskanál, pedig ötöt is gondosan odakészítettek.
A hatást erősítette a rögtönzött színpad mellé állított markológép, nem csoda, hogy olyan beszámolók születtek az eseményről, miszerint megkezdődött, avagy elrajtolt az autópálya építése.
Pedig ez lényegében még 13 hónappal később, azaz máig sem történt meg.
Némi jóindulattal legfeljebb azt lehet rögzíteni, hogy az első kapavágások történtek meg, vagyis a leendő nyomvonal egyik szakaszán némi előkészítő földmunka már zajlik.
Az M30-as építése akkor kérdőjeleződött meg némileg, amikor egy tavaly júniusi kormányhatározat feladatul adta a frissen kinevezett Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek*Hozzá került a közlekedésfejlesztés is a megszűnő Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól., hogy vizsgálja felül az autópálya-beruházásokat, és részletesen mutassa be az M30-as megépítésének helyzetét.
A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely nem sokkal később azt mondta, hogy egyebek mellett abból a szempontból vizsgálják ezt a beruházást, hogy melyek a valós és indokolt költségek. Ez alapján még azt sem lehetett kizárni, hogy az M30-as az M4-es Szolnokot elkerülő, az Orbán-Simicska háború kapcsán elkaszált szakaszának sorsára jut, bár valószínűbbnek tűnt, hogy csak átmeneti pénzzavarba került a kormány az uniós támogatások akadozó brüsszeli kifizetése miatt.
A várt közösségi hozzájárulás alapján egyébként jelenleg az 56,5 kilométer hosszú M30-as a legnagyobb uniós társfinanszírozással megvalósuló beruházás Magyarországon. Igaz, erre még az EU-nak is rá kell bólintania, de az országok közötti átjárhatóságot segítő projektek esetében ezzel nem szokott gond lenni.
Az év második felében sok százmilliárd forintot utalt át az Európai Bizottság, az autópálya-építések felülvizsgálatának pedig nem lett semmilyen látható eredménye. Kérdeztem ezzel kapcsolatban az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz. Hasonlóan néma maradt az állam nevében megrendelőként eljáró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. azzal kapcsolatban, hogy is áll pontosan a munka az M30-ason.
Egy a helyzetre rálátó szakember azt mondta, hogy eddig már csak azért sem kezdődhetett el az építkezés, mert pár éve már rendre úgy írják ki az útépítési közbeszerzéseket, hogy a nyertes kivitelezőnek kell elkészíttetnie a kiviteli tervet és megszerezni az engedélyeket.*Korábban ezt a kivitelezéstől elkülönítve tendereztették meg. Ráadásul mivel az M30-ast három kivitelezési szakaszra osztották fel, a nyerteseknek egymással is egyeztetniük kell.
Az első, nagyjából 10 kilométeres szakaszt a Strabag építi majd Miskolc és Szikszó között. Az utóbbitól Encsig tartó 24 kilométert a Colas építheti meg, az innen Tornyosnémetiig vezető 22 kilométert pedig a Duna Aszfalt és a Hódút konzorciuma.
A tervkészítés és engedélyeztetés időigénye mellett van egy másik oka is, hogy olyan sok idő telt el látszólag előrehaladás nélkül. Az építőipari kapacitások szűkössége miatt az állami megrendelő hallgatólagosan tudomásul veszi, hogy a kivitelezők azokra a munkákra csoportosítsanak át nagyobb erőforrásokat, amelyeknek el kell készülniük az önkormányzati választások előtt. Sőt, valójában ösztönzi is erre őket azzal, hogy erősen érdeklődik ezeknek az előrehaladása felől, míg a többi iránt nem tanúsít ilyen kiemelt figyelmet.
Az M30-as átadási határideje 2021. augusztus, így idén ősszel legfeljebb a földkupacokat lehetne mutogatni a híradókban, ami kampányszempontból nem az igazi. Pedig már ez is nagy előrelépés lesz a mostani állapothoz képest, mindenesetre
állítólag idén nyáron már tényleg elkezdődik az építkezés.
Frissítés – cikkünk megjelenésre után a NIF az alábbi információkat juttatta el lapunkhoz:„a kivitelezés az alapkőletétel után megkezdődött, a beruházás az eredeti ütemezésnek megfelelően halad. A munkaterületen jelenleg régészeti, terület-előkészítési munkák és közműkiváltások zajlanak. A vállalkozók több épületet elbontottak, megnyíltak a bányák, célkitermelők. Folyamatos a szállítóutak építése, egyes szakaszokon megkezdődtek az előkészítő földmunkák, a töltésanyag depóniák kialakítása és a nagytömegű anyagbeszállítás. A kivitelező által készített kiviteli terv egyes részeit már elfogadták, a továbbiak véglegesítése van folyamatban, ezt követheti majd a látványosabb munkavégzés”.
Ami az anyagiakat illeti, az M30-as összköltsége nettó 179 milliárd forint, egy kilométerre vetítve 3,16. Ez ugyan már nem számít kiemelkedően soknak idehaza, de azért a Strabag szakaszának 3,84 milliárdos fajlagos költségével így is sikerült rekordot dönteni. A tavalyi állapot szerint ennél csak a kőröshegyi viaduktot is magában foglaló autópálya-szakasz épült drágábban idehaza, miközben a Strabagnak hidat csak a Kis-Sajón kell építenie. Sokáig azonban nem birtokolta a rekordot a cég, mert azóta az M4-es említett szakasza még úgy is megdöntött minden korábbi rekordot – benne a balatoni viadukttal –, hogy nem is autópálya lesz, csak alacsonyabb műszaki színvonalú gyorsforgalmi út.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába ért véget, tovább égeti a közpénzeket az Orbán-Simicska háborúBrutálisan drágán épített volna autópályát az Alföldön Simicska Lajos, de elvették tőle a projektet. Most a kormány új kedvence másfélszer annyiért épít gyorsforgalmi utat. | https://g7.hu/kozelet/20190415/nem-epul-a-legnagyobb-hazai-unios-fejlesztes-pedig-egy-eve-letettek-az-alapkovet/ | https://web.archive.org/web/20230327143045/https://g7.hu/kozelet/20190415/nem-epul-a-legnagyobb-hazai-unios-fejlesztes-pedig-egy-eve-letettek-az-alapkovet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-epul-a-legnagyobb-hazai-unios-fejlesztes-pedig-egy-eve-letettek-az-alapkovet | G7 | hungarian-news | 2019-04-15 10:35:14 | [] | [
"Strabag"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Miskolc",
"Tornyosnémeti"
] | [
"autópálya",
"támogatás",
"útépítés",
"EU",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,960 | Önjáró bírósági végrehajtó vasalja be Portikék uzsorázásba fektetett olajos pénzeit | Önjáró, jogerős bírósági ítéleteket figyelmen kívül hagyó végrehajtó dolgozik azon uzsorások keze alá, akik még jelenleg is Portik Tamásék egykori olajos pénzeit forgatva semmiznek ki egykor rászedett embereket. A rendkívül jól jövedelmező üzlethez a minimális befektetésen kívül a jelek szerint csak türelem kell, így lehet realizálni húsz éve kölcsönadott kétmillió forintra csaknem ötvenhétmilliós kamatot. Történetünk bírósági végrehajtóját – ahogy sok más társát – az az átgondolásra szoruló törvény védi, amely szinte teljes szabadságot ad neki, hogy a még együttműködésre is hajlandó adósok életét ellehetetlenítse, utóbbiaknak pedig szinte semmi joguk nincs akkor sem, ha tisztességesen szeretnék rendezni tartozásukat. | Önjáró, jogerős bírósági ítéleteket figyelmen kívül hagyó végrehajtó dolgozik azon uzsorások keze alá, akik még jelenleg is Portik Tamásék egykori olajos pénzeit forgatva semmiznek ki egykor rászedett embereket. A rendkívül jól jövedelmező üzlethez a minimális befektetésen kívül a jelek szerint csak türelem kell, így lehet realizálni a húsz éve kölcsönadott kétmillió forintra csaknem ötvenhétmilliós kamatot. Történetünk bírósági végrehajtóját – ahogy sok más társát – az az átgondolásra szoruló törvény védi, amely szinte teljes szabadságot ad neki, hogy a még együttműködésre is hajlandó adósok életét ellehetetlenítse, utóbbiaknak pedig szinte semmi joguk nincs akkor sem, ha tisztességesen szeretnék rendezni tartozásukat.
Megpanaszolt, és a még el nem döntött ügy ellenére folytatta a megkezdett eljárását az a bírósági végrehajtó, aki lépésével meggátolja egyik olvasónkat abban, hogy a korábban a tudta nélkül keletkezett uzsoratartozását tisztességes körülmények között rendezhesse. Mint arról korábban beszámoltunk, Steinitz Ilona volt élettársa az egykori olajos körökkel üzletelt, és húsz éve keletkezett egy kétmillió forintos tartozása, amely a férfi szerint jogtalan volt, mert hitelezői átverték. A tartozást különféle törvénytelen eljárásokkal a hölgy házára terhelték, a két évtizede tartó pereskedés decemberben ért véget a Budapest Környéki Törvényszék jogerős ítéletével, amellyel a bíróság elutasította az asszony keresetét. A felperes azt szerette volna elérni, hogy a törvényszék a jogi eszközeivel élve csökkentse azokat az elképesztő mértékű kamatokat, amelyek a jogtalan tízmilliós főkövetelésre számítva még több, mint háromszorosára növelték a tartozás összegét. A bíróság döntése után a hölgy panaszt tett, mert az ügyben eljáró végrehajtó, Dienes Árpád nem vette figyelembe az ítélet azon részét, amely kimondta: a főkövetelés tízmilliós összege a több, nagy összegű törlesztés miatt jelentősen csökkent. A laikusok számára nehezen értelmezhető szándékkal meghozott jogszabályok szerint a kifogást ilyen esetben magához az érintett végrehajtóhoz kell benyújtani, aki továbbítja azt az illetékes bíróságnak, esetünkben a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. Utóbbi a törvényi határidők miatt szinte biztos, hogy nem foglalkozott még Steinitz Ilona észrevételeivel, de a jelek szerint az önjáró végrehajtó újabb akcióba kezdett: az általa a napokban olvasónknak megküldött végrehajtási díjjegyzékben az eredeti tízmilliós főkövetelésen felül már nem a korábbi harminc, hanem csaknem ötvenhétmillió forint kamat szerepel. Annak ellenére, hogy az ügymenetben a végrehajtó szerez tudomást először az általa indított, kifogásolt intézkedés tartalmáról, mégis figyelmen kívül hagyja azt, ugyanúgy, mint annak a jogerős bírósági végzésnek a tartalmát, mely alapján a végrehajtást tovább folytatta.
Újragondolhatnák a törvényalkotók a bírósági kamatszámítás gyakorlatát
A témában megjelent korábbi cikkeink egyikében már megírtuk: rendkívül aggályos a bíróságok kamatszámítási gyakorlata, az utóbbi években ugyanis szinte alig volt infláció, Steinitz Ilona esetében a jogerős döntést meghozó bíróság mégis helyben hagyta az először évi harminckét százalékban meghatározott kamatok mértékét, amelyeket később huszonnégyre mérsékelt; ehhez hozzátartozik, hogy utóbbi szintet az uzsorások megkérdezése után, azok igényei szerint állapította meg. Figyelemre méltó, hogy ekkora pénzromlás még a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején sem sújtotta nemzeti fizetőeszközünket. A kamatok kiszámításakor a bíróságok vélhetőleg a jogszabályokat követik – igaz, eléggé szabadkezűen járnak el –, ezt a gyakorlatot azonban újragondolhatnák a törvényalkotók, mivel a forint állapota nem indokolja, a rendkívül magas kamatszint pedig kizárólag a lakásmaffia szélhámosainak, és a velük szimbiózisban élő, a velük kapcsolatba kerülő adósokat gátlástalanul kizsigerelő végrehajtóknak kedvez. A jelek szerint Dienes Árpádot nem érdeklik az olyan apróságok, hogy egy, még elbírálatlan ügyben folytatta intézkedését, és olyan követeléssel él, amelyről korábban egyetlen bírósági döntés sem rendelkezett.
Portik emberei vették át az uzsorakölcsön ügyét
Steinitz Ilona volt élettársa 1999 tavaszán vette át a kétmilliós kölcsönt egy azóta elhunyt férfitól. Az uzsorás az összeg átadását szerződéshez kötötte, majd azt felhasználva – állítva, hogy a nő élettársa korábban már csaknem tizenhárommilliót kapott – további szerződéssel, és az asszony tudta nélkül terhelte meg a nő ingatlanját. A kölcsönt adó – egyébként a fellelhető dokumentumok szerint hivatalos bevétellel alig rendelkező kisnyugdíjas – fizetési meghagyással élt a pár ellen, akiknek lakásán ekkor már jelzálogjog volt. Steinitz Ilonát ezután párja ismerősei keresték meg, és további tartozásokra hivatkozva azt ajánlották neki, hogy adja el a házát, abból kifizetheti a hiteleket, ellenkező esetben olyan emberekkel lehet konfliktusa, akik nem egyezkednek, és gyilkosok is vannak közöttük. Néhány nap múlva az ajánlattevők újra jelentkeztek, és jelezték, hogy kiszállnak az üzletből, mert a tartozás ügyének rendezését a Portik Tamáshoz akkoriban közel álló emberek vették át, velük pedig még ők sem mernek vitába szállni. Portik emberei rendszeresen zsarolni, fenyegetni kezdték a családot, a történtek miatt büntetőeljárás is indult; a perben aztán az ítélethirdetés előtt lecserélték a bírót, akinek utódja az asszony beszámolója szerint már egyértelműen a vádlottaknak akart kedvezni, akiket végül bizonyíték hiányában fel is mentett. A tárgyalások rendszeres résztvevője volt az uzsorás is, aki ugyan nem volt érintettje a pernek, mégis a bíróság tudtával és beleegyezésével egyeztetett a zsarolókkal és a védőkkel. A hitelező úgy vette át a terheltektől a tartozást az engedményezési szerződés szerinti tízmillió forintért – amely összeget gond nélkül ki is fizette –, hogy közben minden ügyben költségmentességet kért a bíróságtól az alacsony nyugdíjára hivatkozva. Jellemző, hogy az uzsorás az ehhez hasonló ügyeit mindig azzal az egykori földhivatali vezetővel intézte, akit azért tartóztattak le a történtek időszakában, mert kiderült, hogy számos alkalommal nyújtott segítséget a trükkös csalóknak, uzsorásoknak, a fiktív ügyletekhez szükséges okiratokat pedig minden szabályt áthágva szakmányban gyártotta az otthonában.
A bírósági végrehajtók a lakásmaffia befejező emberei
Az idő pénz, ami Steinitz Ilona ügyében fokozottan igaz, és a végrehajtó által megadott kamatok mértékének ismeretében érthetővé válik, hogy az alpereseknek miért nem érdeke sürgetni, hogy hozzájussanak követelésükhöz. A fentiekből is látszik, hogy a csinos összeg döntő részét már régóta a kamatok teszik ki, amelyek az idő múlásával csak tovább gyűlnek. Az elhunyt kisnyugdíjas követelését a lánya és a felesége vette át: előbbi ügyvédként dolgozik, bár a Budapest Környéki Törvényszéken befejezett perben egy kollégája képviselte. A történetet ismerők szerint és lefolytatott rendőrségi vizsgálat alapján az öt éve elhunyt uzsorás 1995 és 2000 között legkevesebb háromszázmillió forintot helyezett ki a fentiekhez hasonló ügyekben, amelyekből más családok esetében is pereskedés indult, de Steinitz Ilonán kívül már mindegyikük feladta a küzdelmet, és vagy fizettek, vagy hagyták, hogy otthonaik a haszonlesőké legyenek. Steinitz Ilona tudomása szerint az örökös ügyvédnő fő profilja nem a jog, hanem a bajba került ingatlantulajdonosok lakásainak megszerzése, vagyis elhunyt apja tevékenységét folytatja. Ugyanez a jog ugyanakkor a megoldást kereső adóst sújtja, mivel egy bírósági perben is csupán indítványozhatja, hogy az ügyvédnő ingatlanügyeit tárják fel, arra ugyanis az állampolgárnak nem ad lehetőséget a törvény, hogy a földhivatalban megtudhassa, egy adott embernek mennyi, és milyen ingatlan van a nevén, illetve kiktől, milyen körülmények között szerezte meg azokat. Erre annak a bírósági végrehajtónak van joga, aki az ingatlanokat a fentiekhez hasonló módon felhalmozó ügyvédnő érdekében jár el.
Fotók: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu | https://pestisracok.hu/onjaro-birosagi-vegrehajto-vasalja-be-portikek-uzsorazasba-fektetett-olajos-penzeit/ | https://web.archive.org/web/20210430154827/https://pestisracok.hu/onjaro-birosagi-vegrehajto-vasalja-be-portikek-uzsorazasba-fektetett-olajos-penzeit/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/onjaro-birosagi-vegrehajto-vasalja-be-portikek-uzsorazasba-fektetett-olajos-penzeit | pestisracok.hu | hungarian-news | 2019-04-14 15:09:00 | [
"Dienes Árpád",
"Portik Tamás"
] | [] | [] | [
"végrehajtás"
] | [
"Olajügyek"
] |
48,961 | Portik-hangfelvételek: MSZP-s hátterű olajcég vezetője szervezhette meg a politikai robbantásokat | A szocialistákhoz ezer szállal kötődő, az olajmaffia legsikeresebb cégének tartott Energol Rt. egyik vezetője, D. István szervezhette meg az 1998-as választásokat beárnyékoló politikai robbantásokat – legalábbis erre lehet következtetni a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által jegyzett, a PestiSrácok.hu birtokába jutott hangfelvétel-leiratokból, amelyen a leszámolások egyik kulcsfigurájának tartott Portik Tamás és volt mentora, cégtársa, Drobilich Gábor beszélgetése olvasható. D. István személye azért is érdekes, mert még az olajügyek idején a feleségénél tartott házkutatás során Gyurcsány Ferenchez köthető érzékeny offshore-iratokat foglaltak le a hatóságok. A két egykori barát beszélgetése emellett még igazi alvilági csemege is: szóba kerül az akkor még bujkáló szlovák bérgyilkos, Jozef Rohác, két, maffiával összejátszó nyomozó, egy rendőrségről kihozott titkos vallomás és a Fenyő-gyilkosság is. | Portik-hangfelvételek: MSZP-s hátterű olajcég vezetője szervezhette meg a politikai robbantásokat
A szocialistákhoz ezer szállal kötődő, az olajmaffia legsikeresebb cégének tartott Energol Rt. egyik vezetője, D. István szervezhette meg az 1998-as választásokat beárnyékoló politikai robbantásokat – legalábbis erre lehet következtetni a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által jegyzett, a PestiSrácok.hu birtokába jutott hangfelvétel-leiratokból, amelyen a leszámolások egyik kulcsfigurájának tartott Portik Tamás és volt mentora, cégtársa, Drobilich Gábor beszélgetése olvasható. D. István személye azért is érdekes, mert még az olajügyek idején a feleségénél tartott házkutatás során Gyurcsány Ferenchez köthető érzékeny offshore-iratokat foglaltak le a hatóságok. A két egykori barát beszélgetése emellett még igazi alvilági csemege is: szóba kerül az akkor még bujkáló szlovák bérgyilkos, Jozef Roháč, két, maffiával összejátszó nyomozó, egy rendőrségről kihozott titkos vallomás és a Fenyő-gyilkosság is.
Valódi aranybányának bizonyult az a Portik Tamás körétől tavaly decemberben lefoglalt több száz órányi hangfelvétel, melynek tartalma választ adhat az 1990-es és 2000-es évek szervezett bűnözésének meghatározó mozzanataira. A hanganyagok megtalálása előtt is sokan feltételezték Portikról, hogy még a legszűkebb körben zajlott beszélgetéseket is felvette, így ezt csak erősíti az a PestiSrácok.hu által megszerzett nemzetbiztonsági leirat, amelyen Portik Tamás és energolos cégtársa, egykori mentora, Drobilich Gábor közti társalgást rögzítették.
A szöveget áttanulmányozva arra lehet következtetni, hogy a két férfi valamikor 2005-ben beszélhetett, mert Portik azt ecseteli, hogy „egy évvel később, 2006-ban jubilál”, hiszen akkor lesz tíz éve, hogy az olajügyek miatt lelépett az országból (valójában Portik 1997 őszétől bujkált). Az Energol-vezér azért kereshette fel rémülten Drobilich Gábort, mert megtudta, hogy a beszélgetés során „Foxi Maxinak”, „Fogorvosnak” becézett, az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság miatt jogerősen elítélt, abban az időben még bujkáló Jozef Roháčot majdnem elfogták „valami majorban”.
Valami tanyán bujkált. Azt keresik égre-földre, mert ugye annak az embere, annak az embere állítólag, még egyszer mondom, állítólag csúzlizta le az embert. …Azt mondják, azt hiszik, hogy mi készítettük be. Hát csak mi tudunk róla. Nem dzsanázod? Mindenki tud róla.
– meséli riadtan Portik, mire Drobilich úgy felel, hogy már nem tartja a szlovák bérgyilkossal a kapcsolatot, utoljára három évvel ezelőtt látta, amikor Roháč testvére segítségével személyesen találkoztak Prágában:
Prágába találkoztam vele, idejött. Mit tudom én, két hét múlva felhívott (Roháč testvére – PS), vele mentem el a találkozóra, ő ő, mondta, hogy ő Prágában van, ő is ott lesz, álljak meg a Vencel téren, nem tudom melyik hotel előtt megálltam motorral, a testvérével kisétáltunk egy parkba és ott volt a barátunk is. Mit tudom én, ott voltam vele hat órán keresztül, a testvére elment és sétáltunk, csavarogtunk, satöbbi, satöbbi. És mondta, hogy majd jelentkezik, és soha többet nem jelentkezett, és adtam neki 10 ezret (eurót), de lehet, hogy 15-öt.
Ezután Portik újból előhozza, hogy meg vannak róla győződve, Rohác felnyomása az „ő okosságuk”. Arra nem tér ki, hogy kikre gondol, de feltételezhetően Roháč környezetére utalhat, akik kérik, hogy ezt oldják meg, különben „ki lesznek vasalva”, „le lesznek tartóztatva” (mármint Drobilich és Portik – PS).
A “Forradásos” és a Fenyő-ügy
A beszélgetés ideje alatt kitérnek két rendőrre: mindketten az életvédelemnél dolgoztak és segítették az olajosokat. Egyiküket „Forradásosnak” nevezték; Drobilich tőle hallotta, hogy Portikot meg akarják fogni azzal a zsarolási üggyel, amit az Energol-vezér már Gyárfás Tamásnak is megemlített. A másik „életes” rendőr pedig Drobilich szerint kihozta nekik a rendőrségről az energolosok volt katonájának, Zsóvár Imrének a több száz oldalas vallomását. Zsóvár, vagy, ahogy ők nevezték, Sír Kán, azután vallott egykori főnökei ellen, hogy valaki Szlovákiában az életére tört. A gyilkossági kísérletet túlélő férfi Portikéknak tulajdonította a támadást, ezért hosszan beszélt a szlovák és magyar hatóságoknak a leszámolásokról, köztük a Fenyő-gyilkosságról is, amit Portik szintén megemlített Drobilich Gábornak, mert aggódott, hogy „rájuk tolják” ezt az ügyet a nyomozók (a Fenyő-ügyben azóta az Energol-vezért és Gyárfást felbujtással gyanúsítják, de ők ártatlannak vallják magukat):
Portik: Jó. Mit csinálnak, ha-, mit csinálunk, ha ránk szorítják a végét(?) a Fenyő-ügyet. Akkor mit csinálunk Gabi? Azon kívül, hogy nagyon okos vagy, meg ér-, meg minden-, de mégis-, ha mégis ránk szorítják. Akkor mit csinálunk?
Drobilich: Hát magyarul, letartóztatnak. Engem.
Portik: Igen.
Drobilich: – téged nem találnak –
Portik: Hát én-, attól függ-
Drobilich: Hogy én mit csinálok?
Erre Drobilich, mintha csak megnyugtatná az őt kikérdező Portikot, hogy nem fog beszélni: „Hát én honnan, a faszom tudja miért ölték meg?! Nem is érdekel! …Énnekem soha nem mondtad, hogy ki volt!”
Majd később hasonló párbeszéd zajlik le:
Portik: Jó. Van olyan elképzelés, van egy olyan teória, azt mondták nekem, a (pillanatnyi szünet) fotóztál a rendőröknek, és te mondtad, hogy lejövök, és megbeszélem veled, tehát nem hív- (nem érthető a gondolat befejezése, mert Drobilich közbeszól)
Drobilich: De nekem nincs rendőröm, ezen túlléphetünk. Tehát ilyen teória nincs, nekem nincs rendőröm,-
Portik: Jó. Jó. Jó.
Az Energol-vezér azt is megemlíti: „azt mondták még neki”, hogy Roháč (Fenyő gyilkosa – PS) Drobilichnál bujkálhat; erre a férfi visszavágott: „De megfordítom, nálad van!”. Azt tudni kell, hogy a két egykori cégtárs viszonya ebben az időben már nem volt felhőtlen, és a közöttük lévő konfliktus később odáig fajult, hogy az Energol-per egyik tárgyalásának szünetében csaknem összeverekedtek. A leirat szerint Drobilich megerősíti abban Portikot, hogy nyugodtan „hazajöhet” (az energolost az olajügyek miatt 2003-ig körözték, de utána még évekig illegalitásban élt), a Fenyő-ügytől nem kell tartania:
De a Fenyő miatt nyugodtan , hát ő-, gyere nyugodtan haza, akkor én se lennék otthon, gondolod, hogy ez a Fenyő, amiket olvastam az újságban, fel se merül. Itt e- olvastam a Sír Kán vallomását, valóban beszélt a Fenyőről, mindenről.
Portik azért volt ennyire izgatott, mert állítása szerint a hatóság azt valószínűsíti, hogy ők ketten tudják, ki lőtt, sőt, ők adhattak erre utasítást (azt mindenképp meg kell jegyezni, hogy Drobilich a Fenyő-gyilkosság idején börtönben volt, és őt ezzel a bűncselekménnyel nem is gyanúsították meg a nyomozók).
Az energolos szájából aztán elhangzik egy önbeteljesítő jóslat:
… komolyan, nem is tudom elhinni magamat, hogy ide kerültünk! Úgy érzem, mintha tíz év múlva, tudod, mi lenne a történelemkönyvbe leírva? Hogy ’95-ben összeállt egy brigád, együtt voltak, jól éltek, aztán 2010-re mindegyik hull-, hulladék.
Az Energol egyik vezetője szervezte meg a robbantásokat?
A bizalmas társalgás során kitárgyalták a húsz évvel ezelőtt történt politikai robbantás-sorozatot is. Ebben az ügyben azóta nem lát tisztán sem a közvélemény, sem a bűnüldöző hatóságok: az 1998-as országgyűlési választások előtt és után ismeretlen személyek, hivatalosan ismeretlen okból különböző robbantásos merényleteket hajtottak végre Magyarországon: bomba robbant Torgyán József és Szájer József lakásánál, illetve a Fidesz Lendvay utcai székházánál is.
Drobilich azonban mondott valami izgalmasat a politikai színezetű merényletekkel kapcsolatban:
Drobilich: … a D. elmesélte nekem kint az egész történetünket, ami fel sem merült, hogy a D. Pista tudja. De ezt már mondtam neked, tehát nem először hallod. Ugye? Ezt, azt, amazt, mindent, kérlek szépen. És mondtam neki, hogy te hogy-, honnan szeded ezeket a hülyeségeket? Azt mondja, Gabi, hát hogyhogy honnan? Hát, amikor bent voltál (a börtönben – PS), azt mondja, a izével megbeszéltem, megvá- a rendszer, mi szerveztük közösen a-
Portik: (közbevág, nem érthető)
Drobilich: székház (?) és ilyeneket mondott. Hát mondom, te hülye vagy, mondom, hát én nem- én nem tudok, mondom, én most hallom ezt tőled először, mondom.
Portik: Ő szervezte a székház robbantást(?) ?
Drobilich: Becsület szavamra. Igen.
Portik: Ne hülyéskedjél!
Drobilich: Én mondom. Mondom én a, – mondom a Kicsivel (Portik beceneve – PS) soha az életben nem volt ilyen dolgunk, mondom.
Portik megemlít egy volt kisgazda képviselőt, majd azt mondja, hogy „Torgyánon (Torgyán József, a Kisgazdapárt volt elnöke – PS) keresztül ment a dolog”. Erre Drobilich rávágja, hogy ez hülyeség, „nem ismeri a D. a Torgyánt”, de azt nem fejti ki, hogy szerinte akkor ki kérte fel D. Istvánt, hogy szervezze meg a robbantásokat, amennyiben Drobilich Gábor persze igazat beszélt. Portik feltehetően a „Torgyán-vonallal” házalt volna – Gyárfáson keresztül – Gyurcsánynál is, ám az úszószövetség volt elnöke azt állítja: nem közvetítette Portik kérését, és nem is mutatta őt be a volt miniszterelnöknek.
Milliárdokat kaszáltak a szocialisták ideje alatt
Visszatérve D. Istvánhoz, róla tudni kell, hogy Portik és Drobilich cégtársa volt az olajszőkítési botrányáról elhíresült Energol Rt.-ben. A férfi az Energol-perben is vádlott volt, ám végül felmentette a bíróság. Évekkel korábban a Magyar Nemzet azt írta: az olajmaffia legsikeresebb vállalkozását 1995-től a katonai titkosszolgálat szoros felügyelete alá vonta, és a cég „üzletpolitikájának” minden mozzanatáról jelenteni kellett a Katonai Biztonsági Hivatal Szovjetunióban végzett mindenható vezetőjének, a 2009-ben elhunyt Stefán Gézának, aki haláláig védte az olajosokat. A titkosszolgálati szálat csak erősíti, hogy az Energol első vezérigazgatója egy még aktív állományú nemzetbiztonsági tiszt, Kerekes István volt. A Horn-kormány idején alapított, milliárdokat kaszáló olajcég több szálon is összeért a szocialistákkal, hiszen a cég vezérigazgatója 1996 márciusától nem kisebb személyiség lett, mint az MSZMP KB Agitációs és Propagandaosztályát megjáró, majd 1995-ben a Belügyminisztérium adatfeldolgozó háttérintézményétől leszerelő Csikós József. Mindeközben az Energol Rt. elnöki teendőit Keszthelyi Péter látta el; ő a későbbi Gyurcsány-érában a kormányzatinegyed-projekt bírálóbizottságának szakmai titkári titulusát viselte. Az MSZP-s hátteret igazolja még, hogy az Energol fő beszállítója a miskolci ETL Ipari Rt. volt, amelynek felügyelőbizottságába 1996-ban, az olajügylet legjövedelmezőbb évében került be a szocialisták fő energetikai szakértőjeként ismert Karl Imre és Szűcs Erika, Gyurcsány későbbi DK-s párttársa, szociális és munkaügyi minisztere.
Kényes iratok kerültek elő
Még érdekesebb összefüggés, amire a Nemzet egy szintén évekkel ezelőtti cikke világított rá: az energolos nyomozás során végrehajtott egyik házkutatás alkalmával Gyurcsány Ferenchez köthető offshore iratokat találtak a rendőrök. A lap azt írta: ezek az offshore iratok a korábban a volt miniszterelnökhöz köthető Fortus tulajdonosaként felbukkanó Dryden Enterprises Limited nevű ciprusi offshore cég alapító okirata volt, ami az olajmaffiát irányító Energol Rt. egy másik vezetőjének, D. Istvánnak a feleségénél, D. Irénnél tartott – 1997. augusztusi – házkutatásnál került elő. Talány, hogy a Gyurcsány-féle érzékeny cégirat miképpen kerülhetett az energolosokhoz.
A cikkünkben idézett leirat miatt Drobilich Gábort tanúként hallgatták ki a Fenyő-ügyben. A férfi a nyomozóknak tagadta, hogy D. István beismerte volna, hogy ő szervezte a politikai robbantás-sorozatot, ahogy arról sem tud, hogy Portiknak bármilyen köze lenne Fenyő János meggyilkolásához. | https://pestisracok.hu/portik-hangfelvetelek-mszp-s-hatteru-olajceg-vezetoje-szervezhette-meg-a-politikai-robbantasokat/ | https://web.archive.org/web/20211208083730/https://pestisracok.hu/portik-hangfelvetelek-mszp-s-hatteru-olajceg-vezetoje-szervezhette-meg-a-politikai-robbantasokat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/portik-hangfelvetelek-mszp-s-hatteru-olajceg-vezetoje-szervezhette-meg-a-politikai-robbantasokat | pestisracok.hu | hungarian-news | 2019-04-15 15:16:10 | [
"Dékány István",
"Drobilich Gábor",
"Portik Tamás"
] | [
"Dryden Enterprises Limited",
"Energol Rt."
] | [] | [
"offshore",
"maffia"
] | [] |
48,962 | Vádat emeltek a volt DK-s politikus, Kőrös Gusztáv Tibor és társai ellen | Vádat emeltek hat ember, köztük Körös Gusztáv Tibor egykori DK-tag, volt országgyűlési képviselőjelölt ellen vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYI) vezetője elmondta: Kőrös Gusztáv Tibor ellen több büntetőeljárás is folyamatban van. | Vádat emeltek hat ember, köztük Körös Gusztáv Tibor egykori DK-tag, volt országgyűlési képviselőjelölt ellen vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYI) vezetője elmondta: Kőrös Gusztáv Tibor ellen több büntetőeljárás is folyamatban van.
Keresztes Imre főügyész közlése szerint a vádirat lényege az, hogy Kőrös Gusztáv Tibor 2017 áprilisában rávette nem jogi végzettségű ismerősét, hogy adja ki magát ügyvédnek és ajánlja fel egy fogvatartottnak, hogy hétmillió forint ellenében közbenjár az eljáró hatóságoknál szabadlábra helyezése és az ellene folyó nyomozás megszüntetése érdekében. A letartóztatásban lévő fogvatartott élettársa az ajánlat meghallgatása után feljelentést tett, a főügyészség pedig egy budapesti bevásárlóközpontban elfogta a pénz átvételére érkező álügyvédet. A többi vádlott – közülük kettő fogvatartottként – bűnsegédként működött közre a bűncselekmény elkövetésében. A KNYI az ügyben hat gyanúsítottat hallgatott ki. Kőrös Gusztáv Tibor és egyik társa más ügyben letartóztatásban van, hárman szabadlábon védekeznek, a korábban kényszerintézkedés hatálya alatt álló hatodik gyanúsított ellen pedig elfogatóparancsot bocsátottak ki. Az ügyészség egy vádlottal egyezséget kötött, így rá próbaidőre felfüggesztett, a többiekre pedig végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta.
Vesztegetés, befolyással való üzérkedés és más bűncselekmények miatt is eljárás van ellene
A főügyész emlékeztetett: Kőrös Gusztáv Tibor ellen több büntetőeljárás van folyamatban. Vele és 13 társával szemben tavaly június 18-án a Somogy Megyei Főügyészség többrendbeli, vesztegetést állítva, hivatalos személyi jelleg színlelésével, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat. A vádirat szerint tízen – bűnszervezet tagjaként – vállalkozóktól csaltak ki jelentős összegeket, arra hivatkozva, hogy a pénzt pályázatok elnyerése érdekében hivatalos személyeknek juttatják el. Négy vádlott pedig vállalkozóként adott pénzt vesztegetési céllal Kőrös Gusztáv Tibornak. Hozzátette: Kőrös Gusztáv Tibor ellen 2014 júliusában is vádat emeltek négyrendbeli hamis vád bűntette miatt. Ebben az ügyben a vádirat szerint a férfi a 2013-as bajai megismételt időközi önkormányzati választásokhoz kapcsolódóan – a kormánypártokat lejáratni szándékozó – hamis videót készített és adott át az egyik ellenzéki párt tagjának azért, hogy azt csatolja a választás rendje elleni bűntett miatti feljelentéshez. Kőrös Gusztáv a videó készítésekor a solti roma önkormányzat elnöke, a Demokratikus Koalíció volt tagja volt, a 2018-as országgyűlési választáson pedig a Minden Szegényért Párt Bács-Kiskun megyei képviselőjelöltje volt.
Forrás: PS/MTI; Fotó: Sonline | https://pestisracok.hu/vadat-emeltek-a-volt-dk-s-politikus-koros-gusztav-tibor-es-tarsai-ellen/ | https://web.archive.org/web/20220611133308/https://pestisracok.hu/vadat-emeltek-a-volt-dk-s-politikus-koros-gusztav-tibor-es-tarsai-ellen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadat-emeltek-a-volt-dk-s-politikus-koros-gusztav-tibor-es-tarsai-ellen | pestisracok.hu | hungarian-news | 2019-04-15 15:19:04 | [
"Kőrös Gusztáv"
] | [
"Minden Szegényért Párt"
] | [] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
48,963 | Óriásira nő Gerenaiék eddig engedély nélkül működő parkolója a Lupán | Idén harmadik éve fog működni a Gerendai-féle Lupa Beach, és mellette a több száz férőhelyes parkoló, ami annak ellenére sem rendelkezik a mai napig vízjogi engedéllyel, hogy az egy védett, vízbázis fölött helyezkedik el. A hosszú huzavona végére idén kerülhet pont egy komoly parkolócég bevonásával, aki végre a tervek szerint valóban vízzáróvá teszi a parkolót egy 100 milliós beruházással. A parkoló viszont, úgy néz ki, sokkal nagyobb lesz, mint eddig. | A Lupa-bányatónál évekig tilos volt fürdeni, ám 2017-ben a Sziget Fesztivál atyja, Gerendai Károly és a videotonos Lakatos Péter üzletember megnyitotta a Budapest tengerpartjaként hirdetett strandját, a Lupa Beachet. Száz hektáron tízezer embert képesek egyetlen napon fogadni, a Lupán egymás mellett működik egy prémium beach és egy „sima” strand, a parton pedig kialakítottak egy 350 autó befogadására alkalmas parkolót, a budakalászi önkormányzattól bérelt területen. Az Index tesztelte a megnyitáskor a strandot, erről szóló cikkünket itt olvashatja,
Helyi civilek ugyanis kifogásolták, hogy a parkoló a Duna érzékeny vízbázisvédelmi területén fekszik, ahol a szennyeződés súlyos környezeti károkat okozhat, a parkoló felülete pedig nem vízzáró, így egy esőzés a talajvízbe mossa a dzsuvát. Miközben a Duna Menti Regionális Vízmű közeli parti szűrésű kútjainak vizét issza a fél Duna-kanyar.
Katasztrófavédelem: Nem megfelelő a parkoló
A Lupa Beachet és az ahhoz tartozó parkolót 2017-ben alakították ki, majd később, 2018-ban a parkolót kibővítették. 2017 júniusában Gerendaiék egy 275 férőhelyes parkoló kialakítása érdekében vízbázisvédelmi egyedi vizsgálati eljárást kezdeményeztek a katasztrófavédelemnél. Az eljárást elindították, ám végül azért szüntették meg, mert a katasztrófavédelem szerint nem lett befizetve egy 24 ezer forintos díj. Erre az Indexnek Matlárházi Rita, a Lupa Strand Kft. ügyvezetője azt mondta, elutalták, vissza is keresték az erről szóló igazolást, amit meg is küldtek a katasztrófavédelemnek. A következő egy évben senki nem firtatta az engedély sorsát.
A katasztrófavédelem 2018 májusában tartott helyszíni szemlét egy közérdekű bejelentésre az engedély nélkül működtetett parkolóknál, és azt írták: „a murvával borított parkoló kialakítása nem felel meg a műszaki előírásoknak”, ezért kötelezték a Lupát a parkoló azonnali lezárására és átépítésére.
Akkor a civilek megkeresték a terület kezelői jogát gyakorló Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.-t, amely azt válaszolta nekik, hogy a parkoló 2017-es hatósági eljárásban őket megkereste a katasztrófavédelem, de ők nem járultak hozzá a bemutatott műszaki megoldáshoz.
Katasztrófavédelem: Mégis jó a parkoló
2018. június elején tehát azt írta a katasztrófavédelem, hogy a parkoló nem felel meg a műszaki előírásoknak, ezért lezáratja, és átépítési kötelezettséget rendelt el. Ekkor Gerendaiék újabb hatóági eljárást kezdeményeznek, amihez szakvéleményt is csatoltak. A katasztrófavédelem ennek fényében pedig két héttel később módosította a lezáró határozatát, mondván, Gerendaiék igazolták, hogy vízzáró a parkoló, a csapadékvíz ártalommentes elhelyezése pedig megoldott.
Csak szeptemberre derült ki, hogy miért változtatott korábbi álláspontján a katasztrófavédelem.
A civileknek azt írták, hogy az üzemeltető a parkoló területén több ponton próbafúrásokat végezett, és az ezekről készített talajvizsgálati jelentést elküldték a katasztrófavédelemnek. Ebből pedig az derült ki, hogy „a parkoló területe alatt vízzáró réteg található, ami megakadályozza a csapadékvíz felszín alatti vízbe történő bejutását”. A fenti csapadékvíz-elvezetésre pedig azt írták, az üzemeltető az elvezetett vizet árokba vezeti, ahonnan műanyag tartályokba gyűjtik, amit elszállítanak.
Szakértők: Egyáltalán nem jó a parkoló
Megkérdeztük az üggyel foglalkozó civileket erről a fenti szakvéleményről is a most folyó átalakítások fényében. A következő választ kaptuk:
„Tavaly szeptemberben, mivel hosszú időn át nem kaptunk érdemi válaszokat, közadatként kellett kikérni a parkolót lezáró és átépítést elrendelő hatósági döntés feloldásának szakmai indokait. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság hivatalvezetőjétől kapott levelet, az abban szereplő szakmai állításokat és a mellékelt laboratóriumi jegyzőkönyveket két hiteles szakértőnek adtuk át,
A parkolóban 2018 júniusában elvégzett munkák csak látszatmegoldásnak volt jó, nem voltak alkalmasak arra, hogy megvédjék a 14 dunakanyari település 120 ezer lakóját ellátó vízbázist. A szakértői véleményeket decemberben elküldtük az Fővárosi Katasztrófavédelmi igazgatóság vezetőjének és a Lupa Strand Kft. vezetőinek.
Március közepén kaptunk választ az FKI igazgatójától, amiben már vízzáróvá tételről és aszfaltozásról is szó van.”
Tehát, a katasztrófavédelem elfogadta azt a szakvéleményt, amit Gerendaiék készíttettek, ám a felkért két szakértő egymástól függetlenül is arra a következtetésre jutott, hogy abban az eleve hibás számításokból végül egészen konkrétan hibás, a valósággal ellentétes következtetést vontak le.
A látszatmegoldás azért is kulcskifejezés, mivel a törvény az ilyen vízbázis területen a lehető legkorszerűbb technológia alkalmazását írja elő. A katasztrófavédelem nekünk küldött válaszában a 2018-ast "ideiglenes megoldásnak" nevezte.
Érdekesség: a terület tulajdonosa a helyi önkormányzat, a Budakalász jegyzője egy 2018 végi közmeghallgatáson elmondta, hogy persze, figyelni fogják a folyamatot. Rogán László polgármesteré volt azonban a legjobb mondat, ami remélem, nem fog eljutni Áder Jánoshoz:
Ha ott lecsöppen egy olajcsepp, vagy két-három olajcsepp lecsöppen, az körülbelül egy-két ezer év múlva fog oda diffundálni, nem tudom, mikor fog odaérni a Duna partjára.
Végül mégis jön a rendes vízzárás, de már egy parkolócég csinálja
És akkor elérkeztünk a jelenhez: olvasónk jelezte a napokban, hogy a Lupa-tónál, illetve a parkolónál nagy földmunkálatokat végeznek, a parkoló egy részén akkor már aszfaltszerű felületet húztak le gépekkel. Emiatt megkerestük a katasztrófavédelmet és Gerendaiékat is, hogy megkérdezzük: van-e már vízjogi engedély a parkolóra, esetleg éppen amiatt kell most, a korábban a katasztrófavédelem által elfogadott megoldás helyett mégis komolyabb beruházásba kezdeni a területen.
A katasztrófavédelem egyrészt tisztázta, hogy Gerendaiék egy még újabb megoldási dokumentációt adtak be – amiben már komolyabb átépítés és egy vízzáró burkolat létrehozása is benne van –, azt a vízügyi hatóság és minden szakhatóság is támogatta, másrészt hozzáteszik,
Egyébként miközben a katasztrófavédelem legújabb válaszában azt írja:
...a talajmechanikai fúrások megerősítették, hogy a területen nem található szivárgáslassító réteg, amely a csapadékvíz talajvízbe történő bemosódását megakadályozná..
aközben a Lupa Strand Kft.-től kapott legfrissebb válaszban az áll:
A területen 1,5 méter mélységben talajvizsgálati feltárást is végeztetett a Lupa Strand Kft. A jegyzőkönyvvel hitelesített vizsgálati eredmény szerint a parkoló alatti területen agyagos vízzáró réteg található.
Ez ugyan egy fontos részletkérdés, de a lényeg, hogy a végső megoldás egy komoly szakmai kivitelezés lett végül, amit egy éve a civilek is szorgalmaznak, egy évek óta parkolással foglalkozó cég vállalt el az üzemeltetésért cserébe, tudtuk meg Gerendaiéktól. A lassan a 3. évébe lépő parkoló helyzete itt tart: ennyi időnek kellett eltelnie, hogy a parkoló vízzáróságát megfelelő műszaki beavatkozással létrehozzák.
Gerendaiék azt írták, a vízügy a vízbázis védelme miatt több kiegészítést is kért tőlük, és idén január közepére végül megszületett „egy mindenki által elfogadott és mindenki számára megnyugtató megoldás”, amit végül a katasztrófavédelem is elfogadott. Annyi, hogy időközben az egész parkolós projektet, annak végső engedélyeztetésének intézését és a beruházás összes költségét, kivitelezését egy Starpark nevű cégre bízták.
A Lupa Beach Kft. azt írta, a cég jelentkezett náluk, hogy az üzemeltetésért cserébe megcsinálnák, és biztosították őket arról, a tervezett májusi nyitásra már engedéllyel fog működni a parkoló.
Gerendaiék azt írták, hogy miközben egy elfogadott terv volt már a parkoló vízzáróságának garantálásra, a Starpark maga javasolt egy drágább, de fejlettebb műszaki megoldásokat tartalmazó kivitelezést. A kérdésre, hogy miért vállalnának nagyobb költségeket, ha már elfogadott volt az olcsóbb is, a Lupa Beach azt írta, a cég
a szilárd burkolat értelemszerűen a legbiztonságosabb és legjobb megoldás volt mindenki meglátása szerint a kezdetektől, csak egyben a legköltségesebb is. A Starpark egy gyakorlott, parkolókat üzemeltető cég, akinek kialakult, erre specializálódott beszállítói köre van, ami miatt nálunk lényegesen kedvezőbb árakat tudott szerezni. Emiatt a két műszaki megoldás között minimális differencia volt árban, így a közös nevező az lett, hogy magasabb színvonalú burkolat készül, amiért cserébe ők üzemeltethetik a jövőben a parkolót.
Megkérdeztük a Starparkot is, hogy megtudjuk: ki kezdeményezte a kapcsolatfelvételt a parkoló ügyében, miért döntöttek úgy, hogy egy elviekben már elfogadott műszaki megoldásnál egy költségesebb megoldást választanak, hogy milyen költséggel jár a beruházásuk, mivel terveznek, mennyi idő után hozza be a befektetést, illetve milyen hosszú időre kötöttek szerződést a Lupa Strand Kft.-vel.
100 milliós beruházás
Dubitz András, a cég vezérigazgatója az Indexnek azt írta, Gerendaiék cége kért tanácsot tőlük idén a szigorú előírások és a magas költségek miatt. Kézenfekvő volt, hogy őket keresik meg ezzel, hiszen „a Star Park Holding Zrt. már hét éve nyújt parkolási megoldást a Sziget Fesztivál ideje alatt a külföldről érkező látogatóknak” – írták. Áttekintés és mérlegelés után pedig vállalták a kialakítással, engedélyeztetéssel járó procedúrát az üzemeltetésért cserébe.
Hogy miért vállaltak egy sokkal költségesebb megoldást, arra azt írták, fontos nekik a reputáció és a fenntarthatóság, viszont sajnos már csak a megtervezett kialakítási terv után csatlakoztak a projekthez, és „áttekintve a terveket, a hosszútávú üzemeltetés opciójaként egy új technológia megvalósítására tettünk javaslatot” – írták.
Az eredeti koncepcióhoz képest valóban rövid távon drágább megoldást találtunk, azonban hosszútávon, ha a Lupa parkoló valamilyen okból a jövőben költözni kényszerülne, a kialakított talaj 100%-ban felszedhető és újrahasznosítható az új területen. A talajminőségi változáson megy keresztül, megszűnik az állandó problémát okozó por és a dupla vízzáró rétegnek köszönhetően teljes mértékben kizárjuk az autókból csöpögőolaj által okozott környezetszennyezést. Ezen túl a parkolóban az előírásoknak megfelelően egy új csatornarendszer is kiépítésre kerül, mely az összegyűjtött csapadékot, egy nagy befogadóképességű olajfogó tartályba vezeti és szelektálja
– írták válaszukban, amiből az is kiderült, a teljes beruházás összértéke megközelíti a 100 millió forintot, az üzemeltetés jogát pedig 2027. december 31-ig kapja meg a Star Park Holding Zrt., amely véleményük szerint „elég idő ahhoz, hogy egyedi megoldásainknak és kényelmi szolgáltatásainknak (pl.: mobilapplikációs fizetési lehetőség) köszönhetően, az általunk eszközölt befektetés biztonsággal megtérüljön. A beruházás üzleti tervében 5-6 éves megtérüléssel kalkuláltunk, a Lupa strand további sikerétől és fejlődésétől függően”.
A parkoló árairól pedig azt írták, azt a továbbiakban is Gerendaiék határozzák meg: „Jelenleg maximum 1000 Ft/napidíjéért, illetve amíg ezt eléri, addig 200 Ft/óradíjért lehet parkolni, ahogy korábban is, és tudomásom szerint egyelőre nincs napirenden ennek emelése.”
A katasztrófavédelemtől kapott részletes válaszból pedig megtudtuk a pontos részleteit a parkoló kialakításának: itt van részletesen azoknak, akik totális függői a talajvédelemnek, a vízbázison kialakított parkolóknak és a hasonlóknak:
A parkoló alatti terület vízzáróságának biztosítása céljából bentonit paplan szigetelést kívánnak kialakítani. Ez a szigetelés vízzáró rétegként fog funkcionálni.
A parkolóról származó csapadékvíz összegyűjtését a bentonit paplan feletti mélységbe fektetett drénhálózattal (csővezeték-rendszer) valósítják meg (a drénhálózat = vízilétesítmény -> vízjogi engedély kell rá).
A parkoló felületéről elszivárgó és összegyűjtött csapadékvíz olaj-, iszapfogó műtárgyon átvezetve kerül a tervezett szikkasztó árokba.
A felszín alatti víz minőségének megfigyelése céljából egy monitoring kút kialakítását is tervezik.
Időközben az Mfor.hu cikkében azt is hozzáteszi, hogy a parkoló a tervek szerint már 1201 férőhelyes lesz, illetve az engedélyeztetési eljárás újraindult, hiszen a Starpark már maga adta be az új papírokat, az általuk költségesebb és komolyabb kivitelezésre. A parkoló méretének érzékeltetésére a cikk felhozza, hogy Kisvárdán a 2850 fős stadion mellé 728 férőhelyes parkolót építenek.
A parkoló mellé 300 növényt is telepítenek majd a tervek szerint.
Miért baj, ha nem megfelelő parkoló van egy vízbázis fölött?
Az ügyet ütő civilek szerint nem nehéz fellelni a szakirodalomban, hogy miért problémás egy ekkora parkoló rendes vízzáró réteg nélkül: az autókból üzemanyag, olaj vagy egyéb nehézfém távozhat, és sokszor távozik is. Ha ezek a lehulló csapadékkal a felszín alatti vizekbe kerül, az tragikus.
A parkoló a Szentendrei Déli Vízbázis fölött épült, a vízbázisvédelmi előírások pedig kikötik egy 1997-es kormányrendeletben, hogy ilyen területen
tilos olyan létesítményt elhelyezni, melynek jelenléte vagy üzeme a felszín alatti víz minőségének károsodását okozza;
olyan tevékenységet végezni, amelynek következtében csökken a vízkészlet természetes védettsége, vagy növekszik a környezet sérülékenysége;
tilos olyan tevékenységet végezni, amelynek következtében 6 hónapon belül le nem bomló károsító anyag kerülhet a vízkészletbe.
A kalászi lokálpatrióták szerint „számos kérdés még válaszra vár, de mi a megoldásban vagyunk érdekeltek, a mostani munkálatokkal reméljük efelé haladunk”. | https://index.hu/belfold/2019/04/15/lupa-to_lupa_beach_parkolo_kornyezetvedelem/ | https://web.archive.org/web/20220810134257/https://index.hu/belfold/2019/04/15/lupa-to_lupa_beach_parkolo_kornyezetvedelem/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/oriasira-no-gerenaiek-eddig-engedely-nelkul-mukodo-parkoloja-a-lupan | Index | hungarian-news | 2019-04-15 15:20:30 | [
"Gerendai Károly",
"Lakatos Péter"
] | [] | [] | [
"parkolás",
"protekció",
"engedély",
"környezetvédelem",
"önkormányzat"
] | [] |
48,964 | Legyen meg az ő akaratuk: továbbra is a kétharmad mondja meg, mi számít egyháznak | Hiába szabták át az alkotmányellenes, uniós jogokat sértő egyháztörvényt, új formájában is teret ad a politikai önkénynek – figyelmeztet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). | https://nepszava.hu/3032706_legyen-meg-az-o-akaratuk-tovabbra-is-a-ketharmad-mondja-meg-mi-szamit-egyhaznak | https://web.archive.org/web/20230401225043/https://nepszava.hu/3032706_legyen-meg-az-o-akaratuk-tovabbra-is-a-ketharmad-mondja-meg-mi-szamit-egyhaznak | null | Népszava | null | 2019-04-15 16:34:00 | [] | [
"Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"egyház",
"támogatás",
"EU",
"jogalkotás"
] | [] |
|
48,965 | Most kormányelőterjesztést készítenek a divatipar fellendítésére | A cél, hogy a régió divatközpontjává váljon Magyarország. | https://nepszava.hu/3032638_most-kormanyeloterjesztest-keszitenek-a-divatipar-fellenditesere | https://web.archive.org/web/20210321043356/https://nepszava.hu/3032638_most-kormanyeloterjesztest-keszitenek-a-divatipar-fellenditesere | null | Népszava | null | 2019-04-14 20:44:00 | [
"Bata-Jakab Zsófia",
"Lévai Anikó",
"Orbán Ráhel"
] | [
"Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [] | [
"támogatás",
"rendezvényszervezés"
] | [] |
|
48,966 | A fővárosi bírók leszavazták Handó emberét | bíróságok;pályázatok;OBH;Fővárosi Törvényszék;OBT;
2019-04-15 15:44:09
A fővárosi bírók leszavazták Handó emberét
Vadász Viktor pályázatát találta jobbnak a Fővárosi Törvényszék (FT) hétfői összbírói értekezlete.
Az összbírói értekezlet az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde által az FT elnöki posztjára kiírt pályázatokat véleményezte. Vadász, az FT büntetőbírója, egyben az Országos Bírói Tanács (OBT) tagja és szóvivője, a bírói értekezlettől 65,04 százalékos támogatást kapott. A másik pályázóra, Polgárné Vida Juditra, akit Handó tavaly május végén egy év határozott időre megbízott az elnöki feladatok ellátásával, mindössze 17,04 százalék szavazott. (A pályázókról külön-külön voksolnak, tehát nem egymással versengenek). A megbízott elnök "leszavazása" nagyon erős jelzés a törvényszék vezetése és Handó felé is, azt jelenti, hogy a legnagyobb magyar bírósági szervezet bírái nem elégedettek az FT-n zajló folyamatokkal, az aktuális vezetéssel. Ám a bírák támogatása nem jeleneti azt, hogy eldőlt volna az elnöki poszt sorsa: Handó az OBT egyetértésével eltérhet az összbírói értekezleten kialakult sorrendtől.
Vida Juditot azután bízta meg az FT elnöki feladataival az OBH elnöke, hogy a korábbi elnök, Fazekas Sándor hatéves megbízatása lejárt, s Fazekas hiába pályázott a folytatásra kétszer is egyedüliként, ráadásul az összbírói értekezlet több mint kétharmados támogatásával. A két eredménytelen pályázat után Handó nem írt ki újat, hanem egy év határozott időre megbízta Vidát, aki korábban azzal híresült el, hogy a Kisbíró című bírósági lapban saját neve alatt Paulo Coelho szöveget jelentetett meg, majd a plágium miatt lemondott az FT elnökhelyettesi posztjáról. Nem sokkal később azonban az OBH elnöki biztosa lett, s tavalyi határozott időre szóló megbízásával az FT elnöki állása is megnyílt számára. Handó ma már "bevettnek" számító gyakorlata, hogy eredménytelennek nyilvánítja - akár többször is - a bírósági vezetői posztokra kiírt pályázatokat, majd határozott időre megbíz valakit, általában saját emberét, a feladat ellátásával. Ahogy közeleg a határozott idejű kinevezés vége, az OBH-elnök új pályázatot ír ki, amelyen hogy, hogy nem a megbízott bíró is indul és nagy eséllyel el nyer is. Így történt ez több regnáló törvényszéki elnök esetében is.
Vidát tehát megbízatása után az FT bírái Handó Tünde emberének tekintették - joggal -, így a mostani értekezlet egyúttal az OBH elnökéről is véleményt mondott. Vida szerint az FT-nek nyugalomra van szüksége, nem a bírók közötti vitára, az FT bírói most erről is véleményt mondtak.
Ugyanakkor Vadász Viktor magas támogatottsága is meglepetést keltett. Az OBT-tag és -szóvivő büntetőbíró ugyanis a tanács tagjaként rendszeresen bírálta a nagy hatalmú Handót, aki épp az ő pályázati és kinevezési gyakorlatát vizsgáló OBT ellen valóságos hadjáratot indított. Ezért még az őt támogatók is arra számítottak, hogy személye megosztó lesz. Ám nem így történt, s a csaknem kétharmados támogatás azt jelzi, a fővárosi bírók elégedetlenek a mai szervezeti és kinevezési rendszerrel. | https://nepszava.hu/3032707_a-fovarosi-birok-leszavaztak-hando-emberet | https://web.archive.org/web/20230201031855/https://nepszava.hu/3032707_a-fovarosi-birok-leszavaztak-hando-emberet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fovarosi-birok-leszavaztak-hando-emberet | Népszava | hungarian-news | 2019-04-15 17:44:00 | [
"Handó Tünde",
"Polgárné Vida Judit"
] | [
"Fővárosi Törvényszék",
"Országos Bírói Tanács",
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [] | [
"pályázat",
"ítélet/döntés",
"foglalkoztatás",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
|
48,967 | A kormány Adnan Polatban látja a jövőt | Megérkezett a KKM válasza arra kérdésre, miért csak az Orbán Viktor barátjaként elhíresült török üzletember külföldi kereskedőházát tartja fenn a kabinet. | Törökország;Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.;Adnan Polat;
2019-04-09 18:50:55
A kormány Adnan Polatban látja a jövőt
Megérkezett a KKM válasza arra kérdésre, miért csak az Orbán Viktor barátjaként elhíresült török üzletember külföldi kereskedőházát tartja fenn a kabinet.
Az ALX Magyar-Török Kereskedelmi Központ Kft.-vel megkötött szerződés megfelel a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) koncepciójának, ami a legnagyobb növekedéssel kecsegtető térségekben helyi partnerirodák működtetését célozza – válaszolta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a jobbikos Bencsik János kérdésére, miszerint miért csak az Orbán Viktor barátjaként elhíresült török üzletember külföldi kereskedőházát tartja fenn a kormány.
Az államtitkár nem cáfolta az ellenzéki honatya által idézett 444.hu-értesülést sem, miszerint ma a HEPA egyedül Adnan Polat érdekeltségével áll szerződésben, ami szerint az ALX havi 70 millióért üzemelteti a török kereskedőházakat. Mint ismert, Adnan Polatot gyakran látják tárgyalni az általa barátjának nevezett (üzleti ügyekkel amúgy önbevallása szerint sose foglalkozó) Orbán Viktorral, kettejük családja is szoros kapcsolatokat ápol, így a török vállalkozó számos közös üzletet jegyez a kormányfő vejével, Tiborcz Istvánnal is.
2019-től a HEPA - a nemzetközi gazdasági folyamatokat figyelembe véve - erőforrásait a külgazdasági szempontból legnagyobb növekedési lehetőségeket ígérő területekre összpontosítja – közli (magyar szavak helyett következetesen latinul) Magyar Levente. Eme helyszíneken partnerirodák segítik a magyar vállalkozásokat a helyi piaci igények felmérésében és üzleti lehetőségek feltérképezésében. Ilyen az ALX is, ami Törökországon kívül Görögországban és Cipruson is segíti a hazai cégeket. A magyar-török kereskedelmi forgalom 2018-ban meghaladta a 3 milliárd dollárt – érvel az államtitkár.
Tavaly azzal a magyarázattal szüntette meg az Orbán-kabinet a korábbi kereskedőház-rendszert működtető Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt.-t, mert úgymond csak a költségeket viselte, miközben a haszon a magyar vállalkozásoknál csapódott le. Az MNKH-t kínos helyzetbe sodorta, hogy még a Quaestor csődje előtt kimentette a brókercégnél forgatott pénzeit, illetve a kormányfő feleségének rokonaival kapcsolatban álló cégek jelentős tartozást halmoztak fel az állami társasággal szemben. Az új tervek jegyében a MNKH helyébe a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter irányította HEPA lépett - emlékeztet a jobbikos képviselő. | https://nepszava.hu/3032056_a-kormany-adnan-polatban-latja-a-jovot | https://web.archive.org/web/20220809023749/https://nepszava.hu/3032056_a-kormany-adnan-polatban-latja-a-jovot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-adnan-polatban-latja-a-jovot | Népszava | hungarian-news | 2019-04-09 20:50:00 | [
"Adnan Polat",
"Szijjártó Péter",
"Tiborcz István"
] | [
"ALX Magyar–Török Kereskedelmi Központ Kft.",
"HEPA Magyar Exportfejlesztési Nonprofit Zrt.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.",
"Quaestor Bank"
] | [
"Ázsia",
"Magyarország",
"Törökország"
] | [
"adósság",
"klientúra",
"kereskedelem"
] | [] |
48,968 | Rogán átadott egy egymilliárdos élményparkot, majd beígért még 828 milliárdot vidéki turizmusra | A hatalmas közpénzt tíz év alatt akarják elkölteni Budapesten kívüli fejlesztésekre. | közpénz;turizmus;Rogán Antal;hullámvasút;
2019-04-13 15:02:48
Rogán átadott egy egymilliárdos élményparkot, majd beígért még 828 milliárdot vidéki turizmusra
A hatalmas közpénzt tíz év alatt akarják elkölteni Budapesten kívüli fejlesztésekre.
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerint a kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország legyen Közép-Európa vezető turisztikai térsége, és ehhez minden hazai és európai uniós forrást megad. Rogán Antal szombaton Zalaszabarban a Holnapocska Tábor és Zobori Élménypark több mint egymilliárd forintos fejlesztésének átadásakor azt mondta:
A turizmus hozzájárul a GDP-hez, a nemzetgazdaság erősödéséhez, de nemcsak arról szól, hogy idejönnek a külföldiek, hanem arról is, hogy "mi is felfedezzük a saját hazánkat", részletezte Rogán az elképzeéseket. A turizmust stratégiai ágazatnak deklarálta, illetve kifejtette, hogy az Orbán Ráhel által mentorált Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) megalapításával is olyan csúcsszerv létrehozása volt a cél, amely a turizmus koordinálásában és fejlesztéseiben is részt vesz.
Az avatáson - amelyen részt vett Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója is - Rogán Antal kitért arra, idén a balatoni parti szabadstrandok - főként a gyermekes családokat szolgáló - beruházásaira biztosítanak 2,5 milliárd forintot. Arra is kitért, hogy a szálláshelyek digitalizációjának nyáron induló programja - vagyis hogy a szálláshelyeknek le kell jelenteni, ki kivel és mikor vendégeskedett, illetve mennyi ideig - pedig a bejelentési rendszer kifehérítését szolgálja.
A beruházás költsége meghaladta az 1,271 milliárd forintot, ebből csaknem egymilliárd forintot a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program forrásai fedeztek. Az ország jelenleg egyetlen fix telepítésű hullámvasútja mellett új fogadóépület és látogatóközpont épült, illetve kiegészítették a meglévő csónakcsúszdát. | https://nepszava.hu/3032543_rogan-atadott-egy-egymilliardos-elmenyparkot-majd-beigert-meg-828-milliardot-videki-turizmusra | https://web.archive.org/web/20220627122022/https://nepszava.hu/3032543_rogan-atadott-egy-egymilliardos-elmenyparkot-majd-beigert-meg-828-milliardot-videki-turizmusra | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rogan-atadott-egy-egymilliardos-elmenyparkot-majd-beigert-meg-828-milliardot-videki-turizmusra | Népszava | hungarian-news | 2019-04-13 17:02:00 | [
"Orbán Ráhel",
"Rogán Antal"
] | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"klientúra"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
48,969 | Puch László eladta a Népszavát | Leisztinger Tamás cége, a Proton Trade Zrt. megvette a Népszavát – jelentette be közleményében a Népszava. Puch László közlése szerint elkötelezett befektető érkezett a laphoz, így az „biztonságban működhet és fejlődhet a jövőben.”
Emlékezetes: tavaly novemberben a Szabad Földtől is megvált Puch, az viszont a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz (Kesma) került, az új főszerkesztője pedig Gajdics Ottó lett. Januárban volt a Spinoza Ház vendége Puch, ahol az eladásról racionális gazdasági lépésként beszélt, és állította, nem zsarolták meg. Ekkor azzal büszkélkedett, nagy érdeme van abban, hogy a Népszava a mai napig működik.
Most a korábbi tulajdonos állítja, nem ötletszerű döntés volt az eladás, és már a Spinozában jelezte, hogy hajlik erre. „Már korábban, a Spinoza Házban egy beszélgetésen elmondtam, hogy örülnék, amennyiben elkötelezett vállalkozók segítenének azoknak a szervezeteknek és felületeknek, amelyek a számomra fontos, baloldalinak nevezett értékeket vallják. Hadd ismételjem meg: az elkötelezett, tőkeerős befektető itt van!” – jelentette most ki a Népszava szerint Puch.
Puch érdekeltsége, a Horizont AG 2016-ban vette át a Népszavát, a szerkesztőség pedig a bezáratott Népszabadság és Magyar Nemzet újságíróival bővült ki.
Leisztinger szerint a Népszava megvásárlása értékválasztás is, és azt szeretnék,
„ha a Népszava a jövőben is az emberről, a mindennapi életről szólna és kiemelten kezelné a szolidaritást.” A közlemény szerint a lap hangnemét és szerkesztőségét is megőriznék.
A korábban a szocialistákhoz kötött nagyvállalkozó két éve adott interjút a Magyar Narancsnak, ahol többek között azt mondta: „Olyan nincs, hogy valaki a regnáló hatalom ellen legyen, ezt mindannyian megtanultuk az elmúlt 20 évben. Naivitás, hogy lehet itt vitézkedni. Dehogy lehet. A függetlenség kérdése nehéz, mit jelent egyáltalán függetlennek lenni egy vállalkozó esetében? Nem együttműködni? A rendszer ellen tenni? Ezen már régen túllépett a demokráciánk.” Ekkor a véletlen művének nevezte, hogy a földjeit épp Garancsi Istvánnak adta el, és állítása szerint arról sem tudott, hogy kihez kerülnek a szállodái. (Természetesen Mészáros Lőrinc köréhez.)
Váratlan volt az is, ahogy Leisztinger befektetett a futballba, és megvette a Diósgyőr futballklubot. Állítása szerint az MLSZ elnöke, Csányi Sándor javasolta neki, hogy fektessen a fociba. Az üzlet viszont mély fájdalmat és depressziót okozott számára. „Sokba kerül, de a pénzügyeket figyelmen kívül hagyva is nyolc borzalmas pillanatra jut két jó. Sok és sokféle céget vezettem már életemben, de olyat még sehol nem tapasztaltam, mint a Diósgyőrnél. Az emberi problémák, a tisztesség hiánya, a teljesítmény nélkül adott nagy pénzek; nagyon kiábrándító. Vannak különösen jó pillanatok is, de így, ebben az állapotában nem éri meg” – mondta a Magyar Narancsnak.
Leisztinger élettársa az MSZP-s Tüttő Kata, akit az ellenzék az V. kerületben kíván elindítani az önkormányzati választáson. | https://hang.hu/belfold/puch-laszlo-eladta-a-nepszavat-105537 | https://web.archive.org/web/20220118021849/https://hang.hu/belfold/puch-laszlo-eladta-a-nepszavat-105537 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/puch-laszlo-eladta-a-nepszavat | Magyar Hang | hungarian-news | 2019-04-12 15:45:00 | [
"Csányi Sándor",
"Garancsi István",
"Leisztinger Tamás",
"Mészáros Lőrinc",
"Puch László"
] | [
"DVTK (futball)",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Népszava (újság)",
"Proton Trade Zrt.",
"Szabad Föld"
] | [] | [
"média",
"mezőgazdaság",
"sport",
"vendéglátás"
] | [] |
|
48,970 | Vesztegetés miatt vádat emeltek egy volt DK-s képviselőjelölt ellen | Vádat emeltek hat ember, köztük Kőrös Gusztáv Tibor egykori DK-tag, volt országgyűlési képviselőjelölt ellen vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt. | Vádat emeltek hat ember, köztük Kőrös Gusztáv Tibor egykori DK-tag, volt országgyűlési képviselőjelölt ellen vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt.
A vádirat lényege szerint Kőrös Gusztáv Tibor 2017 áprilisában rávette nem jogi végzettségű ismerősét, adja ki magát ügyvédnek, és ajánlja fel egy fogvatartottnak, hogy hétmillió forint ellenében közbenjár az eljáró hatóságoknál szabadlábra helyezése és az ellene folyó nyomozás megszüntetése érdekében.
A letartóztatásban lévő fogvatartott élettársa az ajánlat meghallgatása után feljelentést tett, a főügyészség pedig egy budapesti bevásárlóközpontban elfogta a pénz átvételére érkező álügyvédet. A többi vádlott - közülük kettő fogvatartottként - bűnsegédként működött közre a bűncselekmény elkövetésében. Az ügyben hat gyanúsítottat hallgattak ki.
Kőrös Gusztáv Tibor és egyik társa más ügyben letartóztatásban van, hárman szabadlábon védekeznek, a korábban kényszerintézkedés hatálya alatt álló hatodik gyanúsított ellen pedig elfogatóparancsot bocsátottak ki. Az ügyészség egy vádlottal egyezséget kötött, így rá próbaidőre felfüggesztett, a többiekre pedig végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta.
Több büntetőeljárás van folyamatban
Kőrös Gusztáv Tibor ellen több büntetőeljárás van folyamatban. Vele és 13 társával szemben tavaly június 18-án a Somogy Megyei Főügyészség többrendbeli, vesztegetést állítva, hivatalos személyi jelleg színlelésével, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat. A vádirat szerint tízen - bűnszervezet tagjaként - vállalkozóktól csaltak ki jelentős összegeket, arra hivatkozva, hogy a pénzt pályázatok elnyerése érdekében hivatalos személyeknek juttatják el. Négy vádlott pedig vállalkozóként adott pénzt vesztegetési céllal Kőrös Gusztáv Tibornak.
Hamis videó
Kőrös Gusztáv Tibor ellen 2014 júliusában is vádat emeltek négyrendbeli hamis vád bűntette miatt. Ebben az ügyben a vádirat szerint a férfi a 2013-as bajai megismételt időközi önkormányzati választásokhoz kapcsolódóan - a kormánypártokat lejáratni szándékozó - hamis videót készített és adott át az egyik ellenzéki párt tagjának azért, hogy azt csatolja a választás rendje elleni bűntett miatti feljelentéshez. Kőrös Gusztáv a videó készítésekor a solti roma önkormányzat elnöke, a Demokratikus Koalíció tagja volt, a 2018-as országgyűlési választáson pedig a Minden Szegényért Párt Bács-Kiskun megyei képviselőjelöltje volt.
Belebukott a botrányba a HVG.hu főszerkesztője
A bajai hamisított videóbotrányba bukott bele Gavra Gábor a HVG.hu akkori főszerkesztője. Gavra elmondása szerint maga hozta el az MSZP székházából a felvételt. A szocialisták azt követően is cáfolták, hogy bármi közük lenne a felvételhez, hogy 2013. október 20-án a Blikk már nyilvánosságra hozott részleteket Kőrös tanúvallomásából, Gavra Gábor, a Hvg.hu főszerkesztője pedig elismerte, hogy hatalmas hiba volt előjönni a videóval; Gavra október 22-én lemondott.
Török Zsolt MSZP-szóvivő október 21-én azt állította, hogy október 17-én kapták meg a felvételt, és azonnal feljelentést tettek a rendőrségen. Török egy napon belül keveredett önellentmondásba: először úgy nyilatkozott, nem tudja, ki vette át a felvételt, néhány órával később pedig elismerte, hogy párttársa, Király György volt az. Az MSZP szóvivője először azt is tagadta, hogy a szocialistáknak egyáltalán közük lenne a bajai videóhamisításhoz. Török akkor azt mondta: nem az MSZP adta át a videót a Hvg.hu-nak, és nem is ők rendelték meg.
Október 30-án Kőrös Gusztáv már arról beszélt, hogy Király a felvétel átvételét követően maga hívta fel telefonon Mesterházy Attilát, hogy nála van az „oktatófilmet" tartalmazó CD. Aznap kora este felgyorsultak az események: kiderült, hogy Gavrát személyesen rendelték be a pártszékházba a felvételért, ahol Déri Balázs, az MSZP-frakció kommunikációs vezetője, a párt kommunikációs igazgatója adta át neki az adathordozót. | https://www.origo.hu/itthon/2019/04/vesztegetes-miatt-vadat-emeltek-egy-volt-dks-kepviselojelolt-ellen-koros-gusztav | https://web.archive.org/web/20201001081459/https://www.origo.hu/itthon/20190415-vesztegetes-miatt-vadat-emeltek-egy-volt-dks-kepviselojelolt-ellen-koros-gusztav.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vesztegetes-miatt-vadat-emeltek-egy-volt-dk-s-kepviselojelolt-ellen | Origo | hungarian-news | 2019-04-15 13:25:00 | [
"Déri Balázs",
"Király György",
"Kőrös Gusztáv",
"Mesterházy Attila",
"Török Zsolt"
] | [
"Demokratikus Koalíció (DK)",
"Minden Szegényért Párt",
"MSZP"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Baja",
"Budapest",
"Solt"
] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"hamis vád",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
48,971 | Orbán Viktor veje megkapta az engedélyt, luxusszállót építhet a Vigadó mellé | Megkapta az építési engedélyt Tiborcz István BDPST Group nevű cége, ötcsillagos szállodává alakíthatja át a Mahart a Vigadóval szemközti egykori székházát, illetve a tömb két másik épületét, köztük a Futura-házat. | Megkapta az építési engedélyt Tiborcz István BDPST Group nevű cége, ötcsillagos szállodává alakíthatja át a Mahart a Vigadóval szemközti egykori székházát, illetve a tömb két másik épületét, köztük a Futura-házat.
Közleményében a cég "a főváros építészeti örökségének megóvása és értékmentés (sic!) szempontjából is kiemelkedő jelentőségűnek" minősítette saját terveit arról, hogy "felső kategóriás design hotelt" illetve "prémium lakóépületet" csináljon az épületből.
Közleménye szerint a cég a belvárosi önkormányzattal is megállapodott arról, hogy az építkezés után helyreállítja az útburkolatot, egyben "hozzájárul" a Vörösmarty tér és környezete felújításához.
A BDPST luxusszállodáját amúgy a kormány "nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá" nyilvánította, ezzel is egyengetve az engedélyeztetés rögös útját. (Via MTI) | https://444.hu/2019/04/17/orban-viktor-veje-megkapta-az-engedelyt-luxusszallot-epithet-a-vigado-melle | https://web.archive.org/web/20230603123731/https://444.hu/2019/04/17/orban-viktor-veje-megkapta-az-engedelyt-luxusszallot-epithet-a-vigado-melle | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-viktor-veje-megkapta-az-engedelyt-luxusszallot-epithet-a-vigado-melle | 444 | hungarian-news | 2019-04-17 02:00:00 | [
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt."
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"idegenforgalom"
] | [] |
48,972 | Putyin és az orosz nép koldusszegény, de akkor ki birtokolja azt a rengeteg vagyont? | Oroszország történelmében egyáltalán nem újdonság, hogy néhány ember birtokolja szinte az összes vagyont, a 2010-es évek végére viszont oda jutott a helyzet, mint utoljára talán a cárok központi hatalmának megerősítése előtt, a bojárok idején. A kilencvenes évek szabadrablását követő putyini konszolidáció idején csak fokozódott a vagyoni egyenlőtlenség, az ország természeti erőforrásaiból nagyon kevés oligarchia részesedhet csak. | Oroszország történelmében egyáltalán nem újdonság, hogy néhány ember birtokolja szinte az összes vagyont, a 2010-es évek végére viszont oda jutott a helyzet, mint utoljára talán a cárok központi hatalmának megerősítése előtt, a bojárok idején. A kilencvenes évek szabadrablását követő putyini konszolidáció idején csak fokozódott a vagyoni egyenlőtlenség, az ország természeti erőforrásaiból nagyon kevés oligarchia részesedhet csak.
Egy most megjelent tanulmány szerint tavaly az oroszok háztartások 3 százaléka birtokolta az orosz pénzügyi javak 89 százalékát; ez öt százalékponttal magasabb, mint öt évvel korábban. Összevetésül, Magyarországon a leggazdagabb 10 százalék a pénzügyi javak 70 százalékát birtokolja, és a legvagyonosabb 30 százalék is a pénzügyi vagyon 86 százalékánál tart. Ez még mindig elég durva, de az orosz helyzethez képest kisebb koncentráltságot mutat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyon kevés kézben koncentrálódnak a magyar pénzügyi eszközökA legvagyonosabb 1 százalék birtokolja az összes magyar kötvény és részvény túlnyomó többségét. Ez eddig nem ismert adatokból derült ki.
Az orosz közgazdasági egyetem és az állami Vnyesekonombank közös tanulmánya a pénzügyi számlák és háztartási felmérések összevetése alapján becsülte meg, hogy mennyi pénz lehet a társadalom legtetején, és arra jutottak, hogy sokkal nagyobb, mint amit korábban becsültek (bővebben, oroszul itt). Az orosz statisztikai hivatal a múlt héten számolt be arról, hogy az oroszok harmadának cipőre sincs pénze, ehhez képest a tavaly gazdasági megszorításokat indító Vlagyimir Putyin orosz elnök éppen egy múlt heti Mercedes gyáravatón beszélt arról nem túl jó arányérzékkel, hogy úgy érzi, ezek a remek német autók „nagyon népszerűek lesznek az orosz nép körében”.
Putyin egyébként éppen a napokban tette közzé vagyonnyilatkozatát, és eszerint nem ő okozza ezt a vagyoni egyenlőtlenséget. Az itt elérhető hivatalos kimutatás szerint Putyin legnagyobb vagyontárgya két veterán Volga, egy lakókocsi és két lakás, éves keresete pedig nem érte el a kilencmillió rubelt (mintegy 40 millió forint). Tény, hogy Vlagyimir Putyin annyira azért nem álpuritán, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök – akinek legfrissebb vagyonnyilatkozata szerint 1,4 millió forintja van a számláján -, de azért feltűnő, hogy Putyin elnök többek között egy elég jelentős luxusóra-gyűjteményt csillogtatott már meg a csuklóján, köztük egy félmillió dolláros A. Lange & Söhne Tourbograph-fal is feltűnt.
De valójában a személyes vagyon és az ország vagyona közötti határvonal már régen elmosódott Vlagyimir Putyin esetében. Az orosz elnök kritikusa, Bill Browder volt oroszországi befektető például 200 milliárd dollárra becsülte az elnök személyes vagyonát. Hozzátartozói és bizalmasai – Szergej Roldugin, Jevgenyij Prigozsin, Arkagyij Rotenberg, Jurij Kovalcsuk és mások – valóban birtokolnak közvetlenül is dollár tízmilliárdokat. De abból a szempontból a legnagyobb orosz oligarchák vagyonát is Putyinénak lehet tekinteni, hogy az elnök, mint már többször bizonyította, bármikor elveheti tőlük a vagyontárgyaikat és a szabadságukat is, ezért ők inkább saját akaratukból hódolnak be az orosz elnöknek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagy bajban van az a réteg, ami nélkül nem működhet normálisan a társadalomVilágszerte hatalmas probléma, hogy a sorvadó középosztály helyzete egyre nehezebb, amin ha nem változtatnak a kormányok súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel fog járni. Magyarországon különösen nagy a baj. | https://g7.hu/vilag/20190415/putyin-es-az-orosz-nep-koldusszegeny-de-akkor-ki-birtokolja-azt-a-rengeteg-vagyont/ | https://web.archive.org/web/20210226071116/https://g7.hu/vilag/20190415/putyin-es-az-orosz-nep-koldusszegeny-de-akkor-ki-birtokolja-azt-a-rengeteg-vagyont/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/putyin-es-az-orosz-nep-koldusszegeny-de-akkor-ki-birtokolja-azt-a-rengeteg-vagyont | G7 | world-news | 2019-04-15 20:40:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Oroszország"
] | [] | [] |
48,973 | Az adócsalások leleplezőit is jobban védik majd, pedig Magyarország megpróbálta megfúrni | Nagy többséggel megszavazta tegnap az Európai Parlament, hogy szerte az Európai Unióban erős és egységes védelem illesse meg a visszaéléseket leleplezőket, akiknek eddig sokszor komoly szankciókkal – például fenyegetésekkel, elbocsátással – kellett szembenézniük. | Nagy többséggel megszavazta tegnap az Európai Parlament, hogy szerte az Európai Unióban erős és egységes védelem illesse meg a visszaéléseket leleplezőket, akiknek eddig sokszor komoly szankciókkal – például fenyegetésekkel, elbocsátással – kellett szembenézniük.
Ezen a területen eddig nem volt uniós szabályozás, és az Európai Bizottság összesítése szerint csak tíz tagállamban volt koherens védelem a közérdekű bejelentők számára, köztük Magyarországon. Emellett a pénzügyi szektorban voltak csak ágazatspecifikus szabályok. Pedig a kockázatot vállalóknak köszönhetők olyan nagy horderejű botrányok kirobbanása, mint a
LuxLeaks: a PwC tanácsadó, könyvvizsgáló cégnél dolgozók szivárogtattak ki dokumentumokat, amelyek leleplezték, milyen kivételes adózási egyezményeket kötött világcégekkel Luxemburg, amikor Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság mostani elnöke volt az ország miniszterelnöke.
Paradise Papers: több millió pénzügyi dokumentum szivárgott ki offshore helyszíneket felhasználó adóelkerülési gyakorlatokról, amelyek közül sok multimilliárdosokat és híres embereket hozott kedvezőbb helyzetbe.
Cambridge Analytica: a gyanú szerint a brit adatelemző cég több millió Facebook-felhasználó adatait használta fel az engedélyük nélkül.
Panama Papers: körülbelül 11 millió pénzügyi dokumentum szivárgott ki egy panamai jogi cégtől, többek között adóelkerülést, pénzmosást és szankciók elkerülését leleplezve.
Danske Bank: folyamatban lévő ügy, de az utóbbi évek egyik legsúlyosabb európai pénzmosási botránya, amely szintén egy névtelen bejelentés nyomán indult.
Az uniós keretszabályozás – amelyet két év alatt minden tagállamnak át kell ültetnie a saját jogrendjébe – szerint minden közérdekű bejelentőnek magas szintű védelmet kell garantálni, és biztonságos bejelentési csatornát kell biztosítani számukra, dolgozzanak akár a közszolgálatban, akár vállalkozásoknál.
Az 50 főnél nagyobb létszámú cégek esetében ennek egy belső csatornának kell lennie, ahol az alkalmazottak jelezhetik egyebek mellett az adócsalással, pénzmosással, környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos észrevételeiket. Nem kötelesek azonban elsőként ezt igénybe venni, egyből fordulhatnak a hatóságokhoz, és ha semmi nem történik, akkor a médiához is, és semmilyen retorzió nem érheti őket ezért – emeli ki a Bloomberg összefoglalója.
A BBC cikke szerint a hatóságoknál ki kell képezni olyan szakembereket, akik pontosan tudják, hogyan kell kezelni a közérdekű bejelentéseket. A cél természetesen nem önmagában a botrányok kirobbanása, hanem az, hogy
hatékonyabban lehessen szembeszállni a környezetet és az emberek egészségét veszélyeztető folyamatokkal, a csalásokkal, korrupcióval és a vállalati adóelkerüléssel.
Ha Magyarországon múlik, az utóbbi nem került volna a szabályozott körbe, a BBC szerint ugyanis hazánk Luxemburggal és Írországgal együtt ezért lobbizott, de nem ért célt. | https://g7.hu/vilag/20190417/az-adocsalasok-leleplezoit-is-jobban-vedik-majd-pedig-magyarorszag-megprobalta-megfurni/ | https://web.archive.org/web/20221002225434/https://g7.hu/vilag/20190417/az-adocsalasok-leleplezoit-is-jobban-vedik-majd-pedig-magyarorszag-megprobalta-megfurni/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-adocsalasok-leleplezoit-is-jobban-vedik-majd-pedig-magyarorszag-megprobalta-megfurni | G7 | hungarian-news | 2019-04-17 20:47:00 | [] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"átláthatóság",
"EU",
"antikorrupció"
] | [] |
48,974 | Andy Vajna már 2016-ban eladta a TV2-t egy 60 éves cinkotai nőnek | Egy 20 milliárdos előleg miatt teljesen másképp néztek ki a kereskedelmi tévé tulajdonosi viszonyai az utóbbi években, mint ahogy eddig tudtuk. A TV2 legutóbbi eladásának igazi története. | A fővárosban, Cinkotán az Ilonatelep HÉV-megállótól egy köpésre egy szépen rendben tartott kert és néhány hatalmas fenyő mögött bújik meg egy nem kiemelkedően elegáns családi ház. Bár az ingatlan a környező házaknál jobb állapotban van, semmi nem utal arra, hogy itt lakik az a hatvanas éveiben járó üzletasszony, akinek a cége 2016-ban minden jel szerint megvásárolta Magyarország második számú tévécsatornáját Andy Vajnától.
Az új tulajdonost annak ellenére nem jegyezték be, hogy 2016 és 2018 között közel 20 milliárd forintot fizetett a TV2-t birtokló cégnek. Ezt ugyanis valamiért előlegként fizette ki. Ha azonban be is jegyzik a tulajdonosváltást, a kereskedelmi csatorna akkor sem a 2019 elejéig a szintén a cinkotai házban működő BusinessHelp Kft.-hez kerül. A történet kezdetekor alig néhány milliós vagyonnal rendelkező vállalat ugyanis csak közvetítő lehetett, a háttérben mások mozgathatták a szálakat. A történetben feltűnik az a Vida József is, aki tegnap este – egy nappal azután, hogy az ügy érintettjeinek elküldtük kérdéseinket – nyilvánosan is bejelentkezett a TV2-ért.
Az új tulajdonos
A BusinessHelp Kft. hivatalosan csak az elmúlt napokban tűnt fel a TV2 körül, egészen pontosan a csatornát birtokló egyik cég tulajdonosaként. A januárban elhunyt Andy Vajna nem közvetlenül birtokolta a kereskedelmi tévét, hanem egy céghálón keresztül. Ennek az utolsó érdemi tagja volt a Magyar Broadcasting Co. Zrt. (MBC), amely közvetlenül tartotta a kezében a TV2-t működtető vállalkozás részvényeit.
A BusinessHelp Kft. pedig az MBC-ben jegyzett le egy darab részvényt épp két héttel ezelőtt. Bár ezzel a vállalat csak minimális, 0,02 százalékos részesedést szerzett, mégis komoly jogokra tett szert: a cégiratok szerint egészen addig, amíg a MBC osztaléka nem éri el a 21 milliárd forintot, csak ők vehetnek ki pénzt a vállalatból*Az MBC tőkeemelést hajtott végre, aminek során egy darab ezer forint név- és kibocsátási értékű osztalékelsőbbségi részvényt bocsátott ki. Ezt vásárolta meg a BusinessHelp Kft..
Ilyen jogokat nem szoktak csak úgy ezer forintért osztogatni, ami már önmagában arra utal, hogy más kapcsolat is lehet a két cég között. Részben ezért kezdtem el mélyebben beleásni magam a két vállalat cégirataiba, amelyekből valóban egy sokkal szorosabb kapcsolat képe bontakozott ki.
Andy Vajna eladta a TV2-t
Az MBC az elmúlt szűk három évben több olyan cégjogi lépést is végrehajtott, amelyekhez a szokásosnál sokkal részletesebben be kellett számolnia működéséről és vagyonelemeiből. Egy ilyen ügylethez adtak le tavaly év végén egy vagyonleltárt, amiből kiderül, hogy 2018 novemberének végéig a cég 19,86 milliárd forintnyi előleget kapott TV2-üzletrész értékesítésére.
A kereskedelmi tévé eddig ismert tulajdonosi viszonyait felborító előlegről szóló sor ráadásul két korábbi vagyonmérlegben is feltűnt már, köztük abban, amely 2016 októberében készült, igaz, ott még jóval kisebb, 7,8 milliárdos összeg szerepelt mellette.
Az MBC tehát már 2016 végén kötött egy megállapodást a TV2 eladásáról, a vevő azonban azóta sem vette nevére a csatornát, inkább előleg formájában folyamatosan tolta a milliárdokat a veszteséges kereskedelmi tévébe.
A leltárokból az nem derül ki, hogy ki a vevő, de érdekes módon pont abban az évben, amikor az MBC megkapta az előleget, a BusinessHelp Kft. könyveiben is megjelent egy azzal lényegében azonos összeg azon a soron, ahol ezt nyilván kell tartani. Utóbbi cég beszámolójában ráadásul azt is feltüntette, hogy a növekedés oka előlegfizetés volt. A cinkotai vállalat által fizetett előleg összege pedig időről időre épp akkor és épp annyival nőtt, amikor és amennyivel az MBC által kapott előleg nőtt*Az MBC rendes éves beszámolóiban természetesen nem részletezte, hogy mire tart nyilván több milliárdos vevőtől kapott előleget, a vagyonmérlegekből azonban látszik, hogy az összeg mindig azonos a TV2 értékesítésért kapott pénzzel. A BusinessHelp beszámolói még kevésbé részletesek, az adott előleget azonban épp abban az évben említik meg először, amikor eszközállományuk a korábbi néhány millióról milliárdosra hízott. Utána a cég követelésállománya nőtt időről időre, azaz az a sor, ahol az adott előleget is nyilvántartják..
Persze a HÉV-megálló melletti családi házban működő cég nem a semmiből teremtett elő milliárdokat az előlegre. Beszámolóik alapján a teljes erre szánt összeget kölcsönkapták valakitől. Egészen pontosan az adott előleggel párhuzamosan egy kapott előleg is megjelent a könyveikben. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy
az apró cinkotai vállalkozásra csak azért volt szükség, hogy a kereskedelmi csatorna végleges vevője ne közvetlenül vásárolja meg a TV2-üzletrészt, hanem egy közvetítőn keresztül.
A BusinessHelp Kft. akkori tulajdonosához, F. Sándornéhoz sajnos semmilyen élő elérhetőséget nem lehet fellelni, ezért személyesen kerestem fel a cinkotai ingatlant, ahol a férjével sikerült beszélni. F. Sándor – aki 2016-ig szintén tulajdonos volt a cégben – azonban csak annyit közölt, hogy már nem az övék a BusinessHelp Kft. A TV2-re vonatkozó kérdésekre nem kívánt válaszolni, igaz, nem is cáfolta a kapcsolatot.
Véletlen egybeesések
Így azt sem árulta el, hogy amennyiben megvette, kinek adta tovább az üzletrészt a BusinessHelp. Több jel is arra utal azonban, hogy
a TV2 Mészáros Lőrinc üzleti környezetébe, egészen pontosan a felcsúti milliárdos üzlettársa és barátja, Szíjj László és a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, Vida József közelébe kerülhetett.
A kettőjük közötti leosztás nem egyértelmű, de mind Szíjjnak, mind Vidának van közvetlen vagy közvetett kapcsolata például a BusinessHelp Kft. új tulajdonosával. F. Sándorné ugyanis időközben tényleg eladta a céget: idén januárban, öt nappal Andy Vajna halála előtt egy fiatal vállalkozó, Fári Ádám*Nem rokona F. Sándornak és F. Sándornének, az ő nevüket adatvédelmi okokból nem írtam ki teljes formában. vette át a társaságot.
Az új tulajdonosról azt hallottuk, hogy Vida József jobbkeze. Fári Ádám maga is a Takarékbankban dolgozik, közvetlenül az elnök alatt, de ő vezeti azt a céget is, amely révén Vida tavaly év végén részesedést szerzett az MKB Bankban. Ez utóbbi részesedésszerzésre pedig pont aznap került sor, amikor Szíjj László is átvett egy nagyobb MKB-pakettet. A két ügyletet ráadásul épp ugyanaz az ügyvédi iroda intézte, vélhetően ugyanott, hiszen a két új MKB-tulaj cég*A részben Vida József által birtokolt Pantherinae Pénzügyi Zrt. és a Szíjj László által megvásárolt BanKonzult Finance Zrt. ugyanabba a 102 négyzetméteres Ferenc körúti lakásba van bejegyezve. Pont abba az ingatlanba, ahova a BusinessHelp Kft. is költözött, miután Fári Ádám megvásárolta.
Százmilliós kölcsön Mészáros Lőrinc üzlettársától
A két vállalkozó és a fiatal üzletember tehát a jelek szerint együtt mozog, az eddigiek alapján mégis úgy tűnhet, hogy a Mészáros Lőrinchez talán Vidánál*Vidáról az Index korábban azt írta, hogy Mészáros Lőrinc legfontosabb bizalmi emberei közé tartozik, aki ugyan nem közvetlen földije a felcsúti milliárdosnak, de a közelből származik, és gyerekkorában a gázt Mészáros vezette be hozzájuk. Kapcsolat most is egészen biztosan van közöttük, hiszen a felcsúti milliárdos két lányához hasonlóan Vida igazgatósági tag az egykori gázszerelő tőzsdei cégében, az Opusban. is közelebb álló Szíjj László csak közvetve tűnik fel a történetben, hiszen Fári inkább a bankelnök embere. Szíjjnak azonban nagyon is konkrét közvetlen kapcsolata is van a TV2-vel. A vagyonmérlegből ugyanis nem kizárólag a kereskedelmi tévé eladása derül ki, hanem az is, hogy
Szíjj jó ideje százmilliókkal hitelezi a MBC-t.
A cég 2018 novemberében 817 millió forintnyi tőke- és 121 millió kamattartozást tartott nyilván a vállalkozóval szemben. Ráadásul ezeket éven belül kellett volna kifizetnie az MBC-nek. Legalábbis elvileg, a tartozás ugyanis már tavaly júniusban is megvolt, sőt nem kizárt, hogy 2016-ban is. Igaz, az akkori dokumentumokban még nem nevesítették a magánszemélyt, aki akkor éppen 1 milliárd forintnyi éven belül lejáró kölcsönt adott a társaságnak.
Az ügyben valamennyi közvetlen érintettet megkerestük, de érdemi választ senki nem adott. Az MBC-t képviselő Tremmel Zoltán – aki korábban a fent említett vagyonleltárokat ellenőrizte független könyvvizsgálóként, Andy Vajna halála (egészen pontosan idén február) óta pedig ügyvezetőként irányítja is a céget – üzleti titokra hivatkozott, míg Fári Ádám egyáltalán nem reagált, ahogy Szíjj László sem.
Megnyilvánult viszont az eddig teljes mértékben a háttérben maradó Vida József, aki egy nappal azt követően, hogy az ügy érintettjeinek – köztük közvetlen beosztottjának is – megküldtük kérdéseinket, az MTI-vel közölte:
megbízottjai útján előrehaladott tárgyalásokat folytat a TV2 Média Csoport Zrt. megvásárlásáról.
Vida József közleménye szerint az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. nevű cégén keresztül vásárolná meg a TV2-t. Ez a cég éppen arra a Ferenc körúti címre van bejegyezve, ahová a BusinessHelp Kft. és a két MKB-tulajdonos vállalkozás.
Valószínűleg nem is Vajna irányított
Mindenesetre válaszok híján nem tudhattuk meg, hogy az előleg kifizetőjének volt-e beleszólása az elmúlt másfél évben a TV2 működésébe. Van ugyanis olyan jogi megoldás, amely ezt úgy is lehetővé teszi, hogy a vevő nem veszi a nevére a céget. Az adásvételben érintettek egy polgári jogi – úgynevezett szindikátusi – szerződéssel szabályozhatták, hogy kinek milyen jogai lehetnek a vállalatban.
Erre – ha a felek kicsit is üzleti alapon gondolkodtak – valószínűleg sor is került, hiszen teljesen irracionális lenne, ha valaki úgy tenne le egy üzletrészért közel 20 milliárd forintot, hogy ezért másfél évig semmit nem kap cserébe. Extrém esetben
az sem elképzelhetetlen, hogy szinte mindenről az előleg kifizetője döntött, és akár a tulajdonosi jogokat is gyakorolhatta, annak ellenére, hogy papíron még nem jegyezték be, mint tulajdonost.
Ezt a forgatókönyvet erősíti, hogy a néhai filmmogul halála után rendkívül gyorsan át tudták szabni a TV2 vezetését, és ahogy a Válaszonline cikkében fogalmazott: a Mészáros-kör már négy nappal Vajna halála után átvette a kereskedelmi csatorna irányítását. Ilyen lépéseket tulajdonosi jogok nélkül nehéz lett volna ennyire gyorsan megtenni.
Azóta ráadásul a céghálóban a TV2 felett álló vállalatok élére is egy egyértelműen Mészáros Lőrinc bizalmi körébe tartozó embert neveztek ki: Tima Jánost, Alcsútdoboz fideszes alpolgármesterét. Az MBC-nél pont aznap döntöttek Tima vezérigazgató-helyettesi pozíciójáról, amelyen a BusinessHelp Kft. is megvette azt a bizonyos egy darab osztalékelsőbbségi részvényt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAlcsútdoboz fideszes alpolgármesterét nevezték ki a TV2-t birtokló cégek éléreTima János Mészáros Lőrinc több cégében tölt be tisztségeket. Amikor legutóbb kapcsolatba került a médiával, akkor az volt az emailcíme, hogy [email protected].
Az MBC egyébként annak ellenére sincs túl jól ellátva gyorsan pénzzé tehető eszközökkel, hogy az elmúlt években előlegként öntötték a pénzt a vállalatba. Úgy tűnik ugyanis, hogy ennek az összegnek egy részét a társaság a TV2 veszteséges működésének fedezésére használta fel. Tavaly november végén az MBC több mint 10 milliárd forintnyi kölcsönt tartott nyilván az egyébként a tulajdonában álló TV2 Zrt.-vel szemben. | https://g7.hu/kozelet/20190416/andy-vajna-mar-2016-ban-eladta-a-tv2-t-egy-60-eves-cinkotai-nonek/ | https://web.archive.org/web/20231114034357/https://g7.hu/kozelet/20190416/andy-vajna-mar-2016-ban-eladta-a-tv2-t-egy-60-eves-cinkotai-nonek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/andy-vajna-mar-2016-ban-eladta-a-tv2-t-egy-60-eves-cinkotai-nonek | G7 | hungarian-news | 2019-04-16 20:51:00 | [
"Andy Vajna",
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László",
"Tima János",
"Vida József"
] | [
"Magyar Broadcasting Co. Kft.",
"TV2 Média Csoport Zrt."
] | [] | [
"média",
"strómanok",
"klientúra",
"hitelezés",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,975 | Tiborcz cége engedélyt kapott, luxusszállodát építhetnek a Vigadó mellett | A főváros építészeti örökségére hivatkozik a BDPST Group, miközben simán kibelezhetik a Mahart-székházat. | szálloda;Tiborcz;BDPST Zrt.;
2019-04-17 14:49:22
Tiborcz cége engedélyt kapott, luxusszállodát építhetnek a Vigadó mellett
A főváros építészeti örökségére hivatkozik a BDPST Group, miközben simán kibelezhetik a Mahart-székházat.
A BDPST Group ingatlanfejlesztő megkapta az építési engedélyt a Vörösmarty tér szomszédságában található, a Mahart-, valamint a Futura-házat is átölelő épülettömb komplex felújítására, abban ötcsillagos szálloda is helyet kap – közölte a cég az MTI-vel szerdán.
A máz megmarad?
Az engedélyt április 8-án kapta meg Tiborcz István vállalkozása: a cég szerint ötcsillagos, design hotelként és prémium lakóépületként használják majd a felújított épületegyüttest, a beruházás pedig „a főváros építészeti örökségének megóvása és értékmentése szempontjából is kiemelkedő jelentőségű” lesz.
Mint a hvg.hu megtudta, a munkálatok során a beruházó belül mindent átépíthet, csak a homlokzatot kell eredeti formájában megőrizniük – köszönhetően annak, hogy kiemelt beruházásról van szó.
A korábbi MAHART-székház belsőépítészeti megoldásai magukban is értéknek számítanak. Egyedi kialakításában minden a hajózásra emlékeztet: a csillárok hajókerék alakúak, a lépcsőkorlátok pedig hajókorlátot imitálnak, gyönyörű ólomablakok díszítik. Kérdés, hogy ebből megmarad-e bármi is.
A beruházó szerint a három épületegységből kettő teljesen leromlott állapotú, ami indokolttá teszi az átalakítást: azt ugyanakkor a BDPST Group is megemlíti, hogy ingatlanok közül kettő nemzeti műemlék besorolású, a harmadik Futura-háznak pedig a homlokzata áll helyi védelem alatt.
A vállalat felújítaná a környező közterületeket is, ezért településfejlesztési megállapodást kötöttek Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzatával. A megállapodás értelmében a vállalat hozzájárul a Vörösmarty tér és környezetének felújításához, illetve a helyi előírások szerint garanciát vállal az építkezés által igénybe vett útburkolatok sérülése esetén azok kijavítására.
Az egykori székházba tervezett ötcsillagos hotelt a Marriott International lánc fogja üzemeltetni, az Autograph Collection Hotels márka alatt.
Családi ügy
A bejelentés legparádésabb része, amikor a beruházó arra hivatkozik, hogy „a világörökségi helyszín és a nemzeti műemléki besorolású épületek indokolták a projekt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánítását". | https://nepszava.hu/3032988_tiborcz-cege-engedelyt-kapott-luxusszallodat-epithetnek-a-vigado-mellett | https://web.archive.org/web/20210512020843/https://nepszava.hu/3032988_tiborcz-cege-engedelyt-kapott-luxusszallodat-epithetnek-a-vigado-mellett | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborcz-cege-engedelyt-kapott-luxusszallodat-epithetnek-a-vigado-mellett | Népszava | hungarian-news | 2019-04-17 16:49:00 | [
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata"
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"engedély",
"idegenforgalom",
"építőipar"
] | [] |
48,976 | A GVH szerint nem kartellezett a Malév GH | Versenyjogi szempontból semmi kifogásolni valót nem talált abban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), hogy a repülőgépek földi kiszolgálását ellátó cégek, az állami tulajdonban lévő Malév Ground Handling (MGH) Zrt. és a török hátterű Çelebi Ground Handling Hungary vezetői hangfelvételek tanúsága szerint egyeztetéseket folytattak szolgáltatási ajánlataikról – derül ki a versenyhatóság lapunk megkeresésére adott válaszából.
A GVH azt sem látja kifogásolhatónak, hogy a kartellezést – egy másik hangfelvétel alapján – lényegében szükségesnek nevezte a MGH feletti tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) egykori vezérigazgatója, Szivek Norbert.
Tiltott piaci együttműködést feltételezve 2018 márciusában tett feljelentést a GVH-nál a Transparency International (TI), a szövevényes ügyről részletesen még a Magyar Nemzet számolt be – nem sokkal megszűnése előtt. Mint a lap megírta, a beadvány alapján a két társaság vezetői 2014 végén, 2015 elején és vélhetően később is egyeztettek a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren megforduló légitársaságok – egyebek között az Alitalia, a Turkish Airlines, a British Airways és az Iberia járatait üzemeltető IAG Group – által kiírt pályázatokon.
Ismét gyűlnek a felhők az utolsó Malév-leány felett | Magyar Hang
Az ORFK-n hűtlen kezelés miatt folyik nyomozás, a versenyhatóság pedig azt vizsgálja, hogy volt-e reptéri kartell.
A feljelentéshez a TI három hangfelvételt csatolt: ezek egyikén Szivek Norbert akkori MNV-vezér és Kisvári János, az MNV fennhatósága alá tartozó MGH 2016 októberében leköszönő vezérigazgatója beszélget. A másik két felvétel 2014 végén és 2015 elején készült, és a magyar valamint a török cég akkori vezetőinek, Nemes Ervinnek és Osman Yılmaznak az egyeztetését rögzíti. (Ezen egyeztetésekkel kapcsolatban Kisvári maga is tett feljelentést a GVH-nál 2016-os távozásával egy időben, ám a versenyhatóság akkor is lesöpörte az ügyet.)
Előbbi hangfelvételt a Magyar Nemzet is bemutatta: eszerint Szivek Norbert kifejtette, hogy a Malév GH csak nyert volna azzal, ha együttműködik a Celebivel és kifogásolta azt is, hogy Kisvári korábban a GVH-hoz fordult az ügyben. A hatóságnak első körben hatvan napja volt vizsgálni, kellően megalapozott-e a beadvány ahhoz, hogy megindítsák a versenyfelügyeleti eljárást. Ez az időszak szükség esetén további két hónappal meghosszabbítható, amit a GVH indokoltnak látott. Ám ennyi idő sem volt elegendő arra, hogy döntsenek: a szervezet tavaly augusztus közepén azt közölte lapunkkal, hogy „az ügyben megnyugtatóan csak további, még beszerzendő információk birtokában lehet dönteni”.
A GVH ehhez képest most már azt írta megkeresésünkre, hogy az eljárás megindításának a Versenytörvényben meghatározott feltételei nem álltak fenn, vagyis „a GVH nem észlelt a hatáskörébe tartozó, jogsértő magatartást”. Megkérdeztük azt is, hogy érkezett-e a GVH-hoz bármilyen megkeresés vagy felszólítás, amely az ügyben folytatott vizsgálat eredményét befolyásolta volna. A hatóság erre nemmel felelt.
Újabb kalandokat keres a csőd szélén billegő Malév-utód | Magyar Hang
Az állami céget csak a szabályok átírásával lehetett megmenteni a felszámolástól, de máris bejelentkezett a kockázatos cargo-piacra.
Ahogy arról lapunk többször is beszámolt, a 2012 februárjában becsődölt Malév utolsó, még működő leányvállalata hosszú évek óta súlyos anyagi gondokkal küzd. A legutóbbi – 2017-es adatokat rögzítő vállalati mérleg szerint – a cég 2,4 milliárdos adósságállományt halmozott fel, vesztesége mínusz 371,8 millió forint volt. Az állam a társaság reorganizációját célozva 4,66 milliárd forintos támogatást hagyott jóvá, ám az elavult eszközállomány lecserélése nem kezdődött meg, mint ahogy a működés racionalizálásában sem történtek lépések. A Malév GH gazdálkodásával összefüggésben hűtlen kezelés gyanújával nyomozást indított a Készenléti Rendőrség, az Európai Bizottság pedig egy korábbi tranzakció kapcsán tiltott állami támogatás miatt kezdeményezett eljárást.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/15. számában jelent meg, 2019. április 12-én. | https://magyarhang.org/gazdasag/2019/04/12/a-gvh-szerint-nem-kartellezett-a-malev-leanyvallalata/ | https://web.archive.org/web/20201021021016/https://magyarhang.org/gazdasag/2019/04/12/a-gvh-szerint-nem-kartellezett-a-malev-leanyvallalata/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-gvh-szerint-nem-kartellezett-a-malev-gh | Magyar Hang | hungarian-news | 2019-04-12 13:43:00 | [
"Kisvári János",
"Nemes Ervin",
"Osman Yilmaz",
"Szivek Norbert"
] | [
"Celebi Ground Handling Hungary",
"Gazdasági Versenyhivatal (GVH)",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Malév Ground Handling Zrt."
] | [
"Magyarország"
] | [
"hűtlen kezelés",
"pályázat",
"versenykorlátozás - kartell",
"gazdálkodás",
"tiltott állami támogatás"
] | [] |
|
48,977 | Belvárosi ingatlanmutyi: Trükkös vásárlás után, először lépett fényre egy Fidesz-képviselő | Nem szűnt meg a Rogán Antal alatti gyakorlat, és az elmúlt években is rengeteg ingatlant értékesítettek a piaci ár töredékéért Budapest egyik legdrágább kerületében. Az egyik ügy szálai egyenesen a Fidesz parlamenti frakciójába vezetnek. Sorozatunk első része. | Pocsékul indult a 2015-ös év Rogán Antal számára. Már az előző évben is szállingóztak történetek az önkormányzati tulajdonú laká-sok baráti kiutalásáról (az egyik első esetet Habony Árpád Szerb utcai főszereplésével éppen mi írtuk meg, lásd: Belvárosi históriák, Magyar Narancs, 2014. május 22.), de a lavina a 2014-es őszi önkormányzati választás után indult meg, amikor a testületbe frissen bekerült Juhász Péter (Együtt) nekiállt kiásni, mi minden történt ingatlanértékesítési vonalon a Rogán-érában. Rajta kívül a kerület LMP-s képviselője, Csonka Krisztián tárt fel eseteket a 2014 után a parlamenti képviselőséget választó fideszes politikus belvárosi korszakából, és persze az újságírók is folytatták oknyomozásaikat. Mindennek köszönhetően négy éve ilyenkor már Dunát lehetett rekeszteni a piaci ár töredékéért „eladott” belvárosi üzlethelyiségek eseteiből, melyek konkrét felidézése helyett inkább ugorjunk 2016-ra, amikor ezek hatására a Demokrata című kormánypárti hetilap már Gyurcsány Ferencnél (!) is népszerűtlenebb politikusnak találta az akkorra már hazugságon és számos más képtelen ügyön kapott, igen megviselt arccal közlekedő Rogán Antalt.
Legalább két következménye bizonyosan lehetett volna a belvárosi ingatlanbotrányoknak. Rogán Antal politikai megsemmisülése mellett a „250 ezer forint per négyzetméteres” lakásügyleteknek is vége szakadhatott volna a Belvárosban, és a Rogánt 2014 októberében váltó Szentgyörgyvölgyi Péter megpróbálhatta volna elkerülni, hogy elődjéhez hasonló gyanú árnyékolja be polgármesteri teljesítményét. Ilyen következmények azonban biztosan nem lettek.
Rogán Antal él és virul, propagandaminiszteri székében a NER egyik kulcsfigurája, ami pedig az V. kerületet illeti, ott sincs e téren komolyabb változás. Az elmúlt hetekben több mint ezeroldalnyi dokumentumot böngésztünk át: áttekintettük az elmúlt évek ingatlanértékesítési listáját, megnéztük a négyzetméterárakat, az eladott helyiségek számát, végül osztottunk-szoroztunk, és úgy találtuk, hogy a korábbi botrányok után rövid ideig az új polgármester vezette testület felhagyott a nyomott árú ingatlanértékesítéssel, de aztán újraindult az ipar. Hogy milyen mértékben, milyen nyertesekkel, azt a következő hetekben részletesen ismertetjük, ahogyan azt a rendszert és azokat a szereplőket is megvizsgáljuk, akik a belvárosi kiárusítást végzik.
Első történetünkben máris van egy új elem; olyan ugyanis még Rogán Antal polgármesterkedése idején sem volt, hogy parlamenti politikus tűnjön fel egy szövevényes ingatlanügylet végén. Nemrég viszont pontosan ez történt a Belvárosban. Nem volt bonyolult eljutni az illetőhöz, csak a tulajdonosváltozásokat kellett követni a nyilvánosan elérhető dokumentumokban, hogy ráleljünk a necces ügyeiről már jól ismert miniszteri biztosra.
Fodrászok, feminák!
Első történetünk főszereplője egy Váci utcai szépészeti vállalkozás, a 41. szám alatti, máig aktív Femina Fodrász Szövetkezet (Femina). Egy 1958-ban alapított intézményről beszélünk, amely a 80-as években alakult szövetkezetté, és jelenleg is afféle „békebeli”, elsősorban az idősebb korosztályra szakosodott hely a turistáktól ellepett bevásárlóutca közepén, a Március 15. tér szomszédságában. Sem a cégér, sem más nem utal arra a helyszínen, hogy változás történt volna az elmúlt években. Ám mielőtt rátérnénk, hogy kik és hogyan szerezték meg az üzlethelyiséget, érdemes egy pillantást vetni a környék áraira a miheztartás végett; hogy legyen mihez viszonyítani az önkormányzat által a bérlő számára megállapított, 30 százalékos kedvezményt jelentő árat.
Fotó: Sióréti G
Egy tavaly nyári, több ingatlanpiaci szereplőre támaszkodó felmérésben 800 ezer és 1 millió forint közt határozták meg az V. kerületi átlagos négyzetméterárat, ezzel a Belváros lett az ország legdrágább környéke. A szerzők megjegyezték, hogy az ár a trendeknek megfelelően továbbemelkedik a közeljövőben, azt pedig már mi emelnénk ki, hogy a fenti összeg átlagár, amelyben ugyanúgy benne van a kevésbé frekventált helyen lévő, kevéssé jó állapotú ingatlan is, mint a legkapósabb, legcsillogóbb darab. Nem véletlen, hogy 1 milliónál jóval drágább négyzetméterárat is találni a Váci utcai üzlethelyiségeknél. Lapzártánkkor például az aktív hirdetések közt találtunk egy 120 négyzetméteres üzletet 322 millióért (ez közel 2,7 millió négyzetméterenként), illetve egy 200 négyzetméterest 325 millióért (itt 1,6 millió a négyzetméterár); igaz, olyat is, amelyet csupán 700 ezer forint per négyzetméterért kínáltak, viszont ez a helyiség nem utcai fekvésű, hanem belső udvarra nyílik.
Ebből a korántsem reprezentatív felmérésből azt a következtetést vonjuk le, hogy a Femina szalonjához hasonló utcai fekvésű, nem lerobbant állapotú üzlet a Váci utcán (ami előtt még kihasználható terület is van) egy ideje nem szerezhető meg 1 millió forintos négyzetméterár alatt; inkább a 1,5 millió tűnik reá-lis nyitánynak az alkudozásnál. Ehhez képest a Femina Fodrász Szövetkezet 2016 decemberében megkapta a belvárosi önkormányzat hozzájárulását ahhoz, hogy a Váci utca 41. sz. alatti üzlethelyiséget kedvezményesen 9,58 millió forintért, azaz 252 ezres négyzetméteráron megvásárolja – ami becslésünk szerint ötöde-hatoda a jelenlegi piaci áraknak; és még a két évvel ezelőtti némileg alacsonyabb árakat, valamint a 30 százalékos kedvezményt is figyelembe véve meglehetősen jutányosnak tűnik. Fontos, hogy nemcsak egyetlen ingatlanról beszélünk (lásd táblázatunkat): a Váci utca 41. sarokingatlan, ezzel szomszédos az Irányi utca 12., amelyben összesen 230 négyzetméter megvásárlására kapott a Femina ugyanezen az ülésen lehetőséget 288 ezres négyzetméteráron (azaz 66,29 millió forintért). Az innen csupán néhány percnyi sétára lévő Múzeum krt. 27. szám alatt is megvásárolhattak egy 83 négyzetméteres utcai üzletet 19,4 millióért, azaz 234 ezer forintos négyzetméteráron (miközben a Múzeum körúton is egymillió körüliek a négyzetméterárak), valamint ugyanitt egy 3 négyzetméteres kisebb helyiséget (alighanem raktárt) 119 ezer forint per négyzetméterért.
Összegezzük az eddigieket: egy kerületi vállalkozás töredékáron jut értékes és jó fekvésű ingatlanokhoz – de ez nem feltétlenül érdemelne külön cikket, hiszen ez olyan gyakorlat a Belvárosban, amelyet a kerület vezetése hosszú évek óta folytat, noha nyilvánvalóan lehetne magasabb áron is értékesíteni ezeket a köztulajdonokat. Csakhogy néhány héttel az említett 2016. decemberi testületi ülés után feltűnt a távolban az ismert fideszes politikus, Szatmáry Kristóf (portrénk róla: Kéz a kézben, Magyar Narancs, 2018. április 5.).
Bevitték, leléptek
Az összesítve közel 97 millió forintra értékelt négy ingatlan a következő évben már nem közvetlenül a szövetkezet tulajdonába került. 2017 januárjában ugyanis létrejött a Femina Barbers Kft. (Barbers) 3 millió forintos törzstőkével. Az ügyvezető a feminás Gyüre Tamás Zoltánné, a cég egyetlen alapító tagja a Femina Fodrász Szövetkezet. A cég bejegyzett tevékenységi köre kissé messze esik a szépségipartól: ingatlankezelés és ingatlanforgalmazás. Csupán néhány nap telt el a bírósági bejegyző végzés után, és január 23-án máris új tag tűnt fel a Barbersben: a Primo Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Primo). Ekkor készül egy üzletrész-adásvételi szerződés is – ezt a cégbírósági iratok között találtuk meg –, amelyben a 3 milliós üzletrészt olyan arányban osztják föl, hogy 2,28 milliós névértékű üzletrész lesz a Primóé és 720 ezer marad a Feminának. (Sőt a szerződésből kiderül, hogy a Primo korábban éppen 3 millió forint kölcsönt adott a Feminának; a Femina „törleszt” 2,28 milliót, és a Primo ezzel beszáll a Barbersbe, és egyből többségi tulajdonos lesz. Vagyis a 3 milliós alapító tőkét jó eséllyel ebből a kölcsönből fedezhették – de ez csak feltételezés részünkről.)
Amikor tehát a tulajdoni lapok szerint a Barberséi lesznek a szóban forgó ingatlanok (ez 2017. március 22-én történik meg a földhivatali bejegyzés szerint), akkor valójában már a Primo a többségi tulajdonos a cégben; egy olyan vállalkozás, amelyhez úgy kerülnek a kedvezményesen eladott belvárosi helyiségek, hogy azokat eredetileg nem ez a cég bérelte az önkormányzattól. Mi több, 2017 májusában a Femina a megmaradt 24 százalékos tulajdonrészét is eladta a Primónak 25 millió 720 ezer forintért. Gyüréné ekkor lemond ügyvezetői posztjáról és eltűnik a cégből. Vegyük át még egyszer, mit ért el alig öt hónap alatt: májusban kaptak 25 millió forintot egy olyan munkavállalót nem alkalmazó, ingatlanoscég-hányadért, amelyet 720 ezer forintból, feltehetően kölcsönből hoztak létre. És miután Gyüréné, a fodrászszakma régi motorosa és vele együtt a Femina bevitt majd’ 400 négyzetméternyi belvárosi ingatlant egy olyan cégbe, ahol fél évet sem töltöttek, távoztak.
De ne feledjük, mindez csak gyengéd mellékszál. A lényeg az, amit a 2017 májusa után egyedüli tulajdonosként maradt Primo iratai között látunk.
A politikus stiklijei
A májusi adásvétel időpontjában a cég tulajdonosa a Fidesz országgyűlési képviselőjének, az akkor kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos Szatmáry Kristófnak a felesége, Simon Beáta. Mint utóbb kiderül, csak átmenetileg kellett egyedül cipelnie a tulajdonosi terheket. Idén januárban már maga a politikus is beszállt felesége mellé, azaz a szóban forgó, a piacihoz képest töredékáron megszerzett belvárosi ingatlanok egyik végső tulajdonosa is ő lett a rendelkezésre álló hivatalos dokumentumok szerint. Szatmáryt a szélesebb nyilvánosság különböző ügyek miatt már jól ismerheti. Tavaly nyáron az Index írta meg, hogy Szatmáry balatoni borászata 50 milliós állami támogatást kapott, a múlt év elején pedig a 24.hu mutatta be, hogy Szatmáry amúgy is feketemunkásokat alkalmazó családi zöldségesében a vásárláskor nem adnak számlát. Korábban Szatmáry rokoni köre a trafikmutyiként elhíresült dohánypiac újraelosztásánál is tarolt, Budapesten több üzlethez is jutottak. Vagyonnyilatkozata szerint Szatmáry budapesti útépítésekért felelős miniszteri biztosként bruttó 972 ezer forintot, országgyűlési képviselőként pedig bruttó 1 millió 69 ezer forintot visz haza. A hozzá került belvárosi ingatlancsomag a Narancs kalkulációja szerint ma könnyen érhet több százmillió forintot, akár félmilliárdot is.
A fenti történet több kérdést is felvet. Vajon a Barbers ingatlanvásárlása is azért történt, hogy utána hónapok alatt továbbadják azokat a politikus feleségének? A Primo fizette ki a 97 milliós összeget a önkormányzatnak és nem a Femina? Ez már csak azért is logikus lett volna, mert a Feminának a korábbi évek adatai szerint rosszul ment: 20 millió körüli árbevétel mellett 2017-ben mínusz 11 milliós, 2016-ban mínusz 6, egy évvel korábban mínusz 5 milliós üzemi eredményt produkált, ezek alapján tehát a cégnek aligha lehetett 100 milliós kerete a vásárlásokra (bár, ki tudja). Többszöri próbálkozás végén Gyürénével röviden sikerült telefonon beszélni, ő azonban nem kívánt felvilágosítást adni a történtekről. Lapzártánkig az írásban feltett kérdéseinkre sem válaszolt.
Szatmáry Kristóf
Áttekintve üzleti érdekeltségeit, arról is érdeklődtünk Simon Beátánál, hogy miből fizette ki a közel 100 milliós árat az ingatlanokért. Szatmáry Kristóf felesége tulajdonosa volt egy 2012-ben megszűnt, és jelenleg is tulajdonosa egy végelszámolás alatt lévő cégnek. Évek óta az egyetlen aktivitást mutató érdekeltsége a Primo, amelynek jelenleg 70 milliós kötelezettsége van, ebből 40 millió abból az évből (2017) származik, amikor megvásárolták az ingatlanokat. A cégadatokból viszont nem derül ki, hogy ez a pénz miből állt rendelkezésre, nem beszélve arról, hogy banki jelzálogjog nincs bejegyezve az ingatlanok tulajdoni lapján.
Simon Beáta rövid válaszában elismerte az ingatlanszerzés tényét. Az ügyletet részben saját forrásból, részben hitelből fedezte. Egyebeket üzleti titokra hivatkozva nem közölt velünk.
Az V. kerületi önkormányzatnak az üggyel kapcsolatban csupán egyetlen kérdést tettünk fel: hogyan lehetséges, hogy az elidegenítés után nem a kedvezményre jogosult bérlőhöz, hanem egy másik jogi személyhez kerülnek az ingatlanok? Ez ugyanis jókora kiskapu az önkormányzati vagyon megcsapolására. Lapzártánkig erre a kérdésünkre sem érkezett válasz a belvárosi hivataltól.
Folytatjuk.
A cégadatok az Optenből és a cégbíróságról, az ingatlanokkal kapcsolatos információk pedig a földhivatali nyilvántartásból származnak. | https://magyarnarancs.hu/belpol/kepviselo-urnak-jo-lesz-117465 | https://web.archive.org/web/20220808142545/https://magyarnarancs.hu/belpol/kepviselo-urnak-jo-lesz-117465 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/belvarosi-ingatlanmutyi-trukkos-vasarlas-utan-eloszor-lepett-fenyre-egy-fidesz-kepviselo | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-02-21 11:17:00 | [
"Gyüre Tamás Zoltánné",
"Rogán Antal",
"Simon Beáta",
"Szatmáry Kristóf",
"Szentgyörgyvölgyi Péter"
] | [
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata",
"Femina Barbers Kft.",
"Femina Fodrász Szövetkezet",
"Primo Kereskedelmi és Szolgáltató Kft."
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"háttér",
"rokonok"
] | [
"V. kerületi ingatlanügyek"
] |
48,978 | Orosz állami bank lett a belvárosi ingatlanmutyi új trendjének szimbóluma | Átruházás: ez az új jelszó a Rogán Antal utáni idők V. kerületében. Évek óta lehet átpasszolni alacsonyra értékelt ingatlant, a vásárláshoz ma már nem is kell bérlőnek lenni. A hasznot rendre ingatlanügynökök húzzák, az ellenzék nyílt visszaélésről beszél. | Képzeljük el a következőt: ön ingatlanvállalkozó, jól ismeri az árakat, és mivel szeretne minél jövedelmezőbb üzleteket kötni, nagyítóval keresi a jó fekvésű, de olcsó ingatlanokat Budapest belső részein, mivel ezeket lehet a legjobban értékesíteni.
Van olyan ismerőse is, aki éppen a frekventált helyszíneken bérel önkormányzati helyiségeket, tehát jogosult arra, hogy bérleményeit 30 százalékos kedvezménnyel megvásárolja. Önnek pedig járni kezd az agya: 200-250 ezer forintos négyzetméteráron szerezni belvárosi ingatlanokat – hát, az igazán jó üzlet lenne! De hogyan lehetne ezt nemcsak „okosan”, de törvényesen is megoldani?
Ekkor eszébe jut az, amit Szatmáry Kristófék már megcsináltak az ötkerben: közös céget alapítani a kedvezményre jogosult vállalkozással, amelyben kis idő múlva ön lesz az egyedüli tulajdonos; csak ki kell vásárolnia partnerét, aki akkorra már behozta az ingatlanokat a cégbe (lásd: Képviselő úrnak jó lesz! Magyar Narancs, 2019. február 21.).
Rogán Antal és Szatmáry Kristóf
Mindez persze túl sok papírmunkával jár, illetve – ne tagadjuk! – sokkal jobb lenne, ha egyből önhöz kerülnének a 30 százalékos engedményt kapott üzlethelyiségek, lakások, irodák, pincék. Az lenne a legjobb, ha a bérlőként a kedvezményre jogosult ismerős egyszerűen lemondana jogosultságáról, és azt átruházná önre.
Ez lenne a legegyszerűbb! Csak az a baj – szontyolodna el ekkor ön –, hogy nincs olyan törvény Magyarországon, ami ily egyszerűen megnyitná a kaput az önkormányzati vagyon kimazsolázása előtt; lényegében bárkinek, akinek erre kedve meg tőkéje van. Úgyhogy ön inkább elfelejti az egészet.
Valóság és fikció
Amit fentebb leírtunk, puszta kitaláció. Nyilván nincs ingatlanos az országban, aki ilyen necces módon szeretne meggazdagodni, és nincsenek olyan „ismerősök” sem, akik egy ilyen trükközéshez az arcukat adnák!
Ki lepődik meg, ha azt mondjuk: a törvényi keretek évek óta adottak az efféle tranzakciókhoz. A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári törvénykönyv (új Ptk.) 6:202. paragrafusa átruházhatóvá tette a fent említett jogosultságot (is). Erről a belvárosi jegyzőtől értesültem, aki egy közérdekű adatigénylésemre adott válaszában hivatkozott e változásra egy konkrét esetben, azt magyarázva, hogy a korábbi bérlő részére megállapított kedvezményes áron miképp juthatott az adott ingatlanhoz egy olyan szereplő, aki a bérlésben nem vett részt. (A teljes képhez hozzátartozik, hogy a jelenség nem teljesen új, korábban, még Rogán Antal polgármestersége idején is ruháztak át elővásárlási jogot az V.kerületben, jól lehet, mindehhez csak később csináltak külön jogszabályt is - a szerk.)
„Innentől nyílt meg az átruházás jogi lehetősége” – mondja Csonka Krisztián, az LMP belvárosi képviselője arra utalva, hogy Belváros-Lipótváros Önkormányzata 2015 nyarán, a nagy ingatlanbotrány-hullám után módosította az önkormányzat nem lakáscélú ingatlanok elidegenítésére vonatkozó szabályozását úgy, hogy az akkortól tartalmazta a Ptk.-s módosítást. A zöld politikus a változtatást egyértelműen értékeli: „A Ptk. jogátruházásra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása a kedvezményes elővásárlási jogra az önkormányzat érdekeinek kijátszását eredményezi.
Egy bérlő azért kap kedvezményt elvileg, mert a bérleményt évekig üzemeltette, bérelte, gondozta, esetleg felújította. Ha a bérlőn kívül más részesül a 30 százalékos kedvezményben az átruházás révén, rá-adásul úgy, hogy sok esetben az eredeti bérlő is csak névleg bérelte a helyiséget minimális ideig, és esetleg még fel sem újította – az V. kerületben ez korábban többször megtörtént –, az szerintem visszaélés a joggal, és egyértelműen jelentős vagyoni hátrányt okoz az önkormányzatnak” – állítja Csonka Krisztián.
Csonka Krisztián jobboldalon, Schiffer András mellett
Természetesen Belváros-Lipótváros Önkormányzata nem függeszt ki olyan listát, amelyen az ilyen típusú adás-vételek tételesen, a szereplők nevével együtt fel lennének sorolva. Azért meg lehet találni ezeket: először is meg kell nézni, kiknek biztosított az önkormányzat kedvezményes elővásárlási jogot 2015 után. Ez több mint száz különböző ügy.
Második körben azt néztük meg, jelenleg kik az értékesített helyiségek tulajdonosai. Ahol nem volt azonosság a kedvezményezett és az aktuális állapot közt, ott kutakodni kezdtünk: a következőkben azokra az esetekre fókuszálunk, ahol a kijelölt vevő és a jelenlegi tulajdonos nemcsak, hogy nem egyezik, de az önkormányzattól nem is a kijelölt bérlőhöz, hanem egyből harmadik félhez került az ingatlan a tulajdoni lap szerint.
E lehetőséggel az V. kerületben többen is éltek eddig, és mit ad isten, ők rendre ingatlanokkal foglalkozó cégek és szakelemek.
Oroszok a zsebben
Az Egyetem tér 5. földszintjén található az az 500 négyzetméteres üzlethelyiség (tartozik hozzá egy 140 négyzetméteres pince is), ahol jelenleg az ELTE egyik irodája működik, de korábban a Sberbank bérelte az önkormányzattól. Az orosz állam tulajdonában álló pénzintézet 2016-ban döntött úgy, hogy becsukja ezt az irodáját. Azt hihetnénk, hogy a Sberbank a bezárás után szedte a sátorfáját. Nem éppen: nem sokkal később, egy 2016-os képviselő-testületi ülésen a bank megkapta a lehetőséget, hogy régi bérlőként megvásárolja az ingatlant az ilyenkor szokásos 30 százalékos kedvezménnyel.
Egyetem tér 5.
A környéken adnak lakást 1,2 milliós négyzetméteráron, de irodahirdetést is találtunk alig száz méterre innen, a Kecskeméti utcában, ahol egy 503 négyzetméteres irodát 690 millió forintért kínálnak – ez 1,37 millió per négyzetméteres ár (ami persze nem biztos, hogy realizálódik, de jelzi a környék árszínvonalát).
A Sberbanknak ehhez képest – jó két éve – 207 ezer forintot kellett volna kifizetnie négyzetméterenként, miután az önkormányzat szakértője 190,2 millióra becsülte az ingatlant, és ebből jött le közel 57 millió forintnyi kedvezmény. Innen adjuk át a szót a belvárosi jegyzőnek, akitől azt kérdeztük, hogy az önkormányzat végül kinek és mennyiért adta el az ingatlant, amelyet az „elővásárlási joggal rendelkező bérlő Sberbank Magyarország Zrt. (...) 133 192 500 Ft összegű vételáron volt jogosult megvásárolni. A Sberbank Magyarország Zrt. a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. 6:202 §. alapján őt megillető jogával élve az elővásárlási jogot új jogosultra ruházta át.” Mindez a kedvezményes ár átruházását is jelentette – ez derül ki a jegyző válaszából.
Ez fontos mozzanat ebben a százmilliókat mozgató sztoriban, amelyben ráadásul rendszerszinten működtek ilyen átruházások. Az Egyetem téri ingatlan új tulajdonosa egy ingatlanos szakember, bizonyos Schimicsek Tibor lett a földhivatali adatok szerint. A Narancs többször kereste a Sberbankot, amely viszont a jogosultság átadásának körülményeiről üzleti titokra hivatkozva nem akart nyilatkozni. Azt már csak az Opten céginformációs rendszer adatai között vettük észre, hogy Schimicsek több cége (Medinvest, Fin-Invest 2000) is a Sberbanknál vezet számlát jó ideje.
Nem csak ennél az esetnél volt szerencséje Schimicsek Tibornak. Az ő tulajdonában áll az a Fin-Invest 2000 Ingatlanforgalmazó is, amely a Modern Fodrász Szövetkezettől kapott hasonló jogosultságot pár éve. A fodrászcég a régi MTV-székház mögött, a Nádor utcában bérelt a belvárosi önkormányzattól 102 négyzetméteres helyiséget, ahol ma is fodrászszalont visznek. Ez a földszinti, utcai ingatlan ma már a Fin-Investé. Úgy lett az övé, hogy a Modern Fodrász átruházta rá az elővásárlási jogot, miután a belvárosi önkormányzat lehetőséget teremtett a fodrászcégnek az ingatlan megvásárlására 26,42 millióért, tehát alig 259 ezer forintos négyzetméteráron. (Felesleges felsorolni a Szabadság tér környéki ingatlanárakat – ennek a többszörösei.)
A fodrászok átruháztak (Nádor u. 30.)
A fodrászszövetkezet vezetője azt mondta a Narancsnak: „Nekünk nem lett volna pénzünk megvenni az ingatlant. Ezért adtuk át a jogot.” Amikor az okokról, a Schimicsek-céggel való kapcsolatáról kérdeztük, a vezető már nem kívánt részletekbe bocsátkozni. Schimicsek Tibort az irodájában kerestük több napon át, levelet is írtunk neki, de lapzártánkig nem válaszolt.
Hárítás, káromkodás
Közel sem ez az egyetlen, „átruházós” ingatlaneladás az V. kerületben, a Nádor utcai fodrászszalontól csak néhány utcára fekszik következő helyszínünk. A Mérleg (12.) és az Október 6. (4. sz.) utca sarkáról, egy 95 négyzetméteres és egy 40 négyzetméteres ingatlanról beszélünk, ahol szintén 2016 végén pörögtek fel az események. Erről akkor olyan hírek jelentek meg, hogy a privatizáció végén Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) akkori vezére közelébe kerülnek az ingatlanok – csakhogy ez az állítás nem fedte a valóságot. Az ennél csavarosabb, és mint megtapasztalhattuk, kissé nyersebb is.
Ingatlanosok 2.0
Olyan értékesítések is voltak az elmúlt években, amikor nem történt bérletijog-átruházás, hanem korábbi bérlőként közvetlenül az ingatlanos cég kapta meg kedvezményes áron a helyiségeket. Közülük két vállalkozást emelnénk ki, ők taroltak eddig a leginkább.
A Vim-Mobil Ingatlanforgalmazó 2016 végén a József Nádor téren 161,5 millióért juthatott 628 négyzetméteres helyiséghez, míg a Ferenciek terén 6 millióért egy 22 négyzetméteres, a Károlyi utcában 13,5 millióért egy 43 négyzetméteres ingatlant vásárolhattak meg. Később a Báthory utcában 38,9 millióért vehettek egy 129 négyzetméteres helyiséget – a négy ingatlan kedvezményes négyzetméterárait átlagoltuk, a 300 ezer forint sem jött ki.
Az Alkotmány utca 21.-ben összesen hét darab, 840 négyzetméternyi ingatlanért kért az önkormányzat 159,9 milliót a szintén ingatlanban utazó Collina DM-től; ez 190 ezer forintnyi négyzetméterár, igaz, ezek az értékesített ingatlanok állítólag rossz állapotban voltak 2016 végére (ámbár a 190 ezer forint így is igen kedvezményes árnak tűnik).
Ehhez képest már-már apróság az Arany János utca 34. szám alatti 30,4 millióra értékelt 86 négyzetméteres helyiség, amely ma már az ingatlanos Exex Vállalkozási Kft. tulajdonában van. (A jogosultságot az Exexszel azonos tulajdoni körrel rendelkező Top Service kapta anno.) Tavaly szeptemberben a Haris köz 2. szám alatti szintén ingatlannal foglalkozó bérlő, a Banco-Invest Kft. vásárolhatta meg az önkormányzat 138 négyzetméteres ingatlanját 56,7 millió forintért.
Az igaz volt, hogy a Spielberg Ingatlanforgalmazó (újabb ingatlanos cég!) bérlőként lehetőséget kapott a kedvezményes vásárlásra: a nagyobb helyiséget 31,72 millióért, a kisebbet 12,32 millióért vehette meg. Hír abból lett, hogy a Spielberg ügyvezetője egy bizonyos Szivek Ferencné volt, aki a későbbi helyreigazítás szerint nemhogy rokoni vagy jó viszonyban nem volt, de egyenesen peres viszonyban állt az MNV-vezérrel.
És mint kiderült, végül nem is a volt vezérigazgatóhoz kerültek az ingatlanok, ugyanis a Spielberg átengedte a jogokat egy másik ingatlanosnak, Seresné Gyúri Évának. Ő azt mondta megkeresésünkre, hogy „mindent” a párja intézett, „a részletekről csak ő tud nyilatkozni”. Felhívtuk hát Seresné párját, aki, miután bemutatkoztam, menten káromkodni kezdett és olyanokat mondott, hogy „gyere az üzlet elé és kiszedem a nyelved, és feltolom a seggedbe!”.
Ez a nyitány ugyan nem vette el a kedvünket az adás-vétel részleteinek firtatásától, de sajnos nem volt lehetőségünk többet kérdezni, mert az egyre idegesebb férfi letette a telefont. Elértük viszont a Spielberg egyik vezetőjét, aki elismerte az átruházást. „Vevőkijelölési lehetőséget biztosít az új Ptk. Mi évekig voltunk ott bérlők, de nem kívántunk élni a lehetőséggel, átadtuk azt.” Hogy milyen okból és módon, arról nem kívánt nyilatkozni, ám forrásaink közül ő volt az első, aki elismerte, hogy az átruházás egyszersmind kedvezményes árat is jelentett: 333 ezer forint per négyzetmétert a Mérleg utca, 307 ezret az Október 6. utca esetében.
Legalább még két hasonló adás-vétel biztosan történt. A Kecskeméti és Képíró utca saroképületében egy – a tulajdoni lap szerint – emeleti ingatlanra kapott kedvezményes elővásárlási jogot a korábbi bérlő, amivel nem élt, hanem azt az EP Card nevű, vagyonkezeléssel és ingatlan-bérbeadással foglalkozó cégre átruházta. A 245 négyzetméteres helyiség 50,59 millió forintos (azaz 208 ezer forint per négyzetméter) árat jelentett a bizottsági jegyzőkönyv szerint, de az esetről az EP Card nem akart nyilatkozni.
Találtunk még egy átruházott kisebb összegű helyiséget a Bajcsy-Zsilinszky út 62.-ben: a 46 négyzetméteres ingatlant 10,46 millióért vásárolhatta meg az ingatlanokkal foglalkozó Belvárosi CND, amely cég azonban ezt a jogát átruházta egy magánszemélyre. „Éltünk a jogunkkal” – mondta a Narancsnak a cég ügyvezetője, aki azt is megjegyezte, hogy „ez egy udvari, nagyon rossz állapotú helyiség. Kell még rákölteni bőven”.
Meglepve tapasztaltuk, hogy a kerület ellenzéki politikusainak is tudtunk újat mondani ingatlanügyben a viharos évek után is. A nem kormánypárti képviselők eddig ugyanis nem tudtak a kerületi átruházásokról. Losonczy Pál, a Jobbik képviselője azt is mondta, „óriási probléma, hogy ellenzéki képviselőként nem látom az adás-vételi szerződéseket, amelyeket megköt az önkormányzat”.
Steiner Pál (MSZP) azt fűzte hozzá ehhez, hogy az adás-vételik hiánya miatt már kormányhivatalhoz is fordultak, és kíváncsian várják a vizsgálat eredményét. Az átruházásokról Steiner sem hallott eddig. „Az a gondom, hogy a képviselőtestületi határozat arról szól, hogy ki veheti meg az ingatlant bérlőként. Erről születik döntés, erről szavazunk. Ha ezek után nem ahhoz a bérlőhöz kerül, akiről az önkormányzati többség döntött, nos, az minimum kérdéseket vet fel, a jogszerűség mentén is.”
Az ügyben kerestük a belvárosi önkormányzatot, amely lapzártánk előtt azt írta: „A Ptk. jogátruházásra vonatkozó szabályai értelmében az új jogosult az átruházás esetén az átruházó, azaz a bérlő helyébe lép.” Azt kértük megerősíteni, hogy a kedvezményt is átruházzák-e az elővásárlási joggal, és a válaszból egyértelműen kiderül: igen. Egy százmilliós ingatlannál ez 30 milliós bevételkiesés a kerületnek, és indulásból ugyanennyi haszon az ügyes cégnek. A fenti esetekben a kedvezmény mértéke összesen közel 100 millió forint volt. Ugyan hol lehet ennyi pénzt keresni néhány papírral, azaz egy átruházó nyilatkozattal?
Folytatjuk.
(Cikksorozatunk első részét itt olvashatja.)
(A cikk írásában közreműködött Németh Dániel.)
Belvárosi ingatlanmutyi: Trükkös vásárlás után, először lépett fényre egy Fidesz-képviselő
Nem szűnt meg a Rogán Antal alatti gyakorlat, és az elmúlt években is rengeteg ingatlant értékesítettek a piaci ár töredékéért Budapest egyik legdrágább kerületében. Az egyik ügy szálai egyenesen a Fidesz parlamenti frakciójába vezetnek. Sorozatunk első része. | https://magyarnarancs.hu/belpol/ugynokok-es-cinkosok-117649 | https://web.archive.org/web/20220828205134/https://magyarnarancs.hu/belpol/ugynokok-es-cinkosok-117649 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orosz-allami-bank-lett-a-belvarosi-ingatlanmutyi-uj-trendjenek-szimboluma | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-02-28 11:46:00 | [
"Schimicsek Tibor",
"Seresné Gyúri Éva",
"Szatmáry Kristóf",
"Szivek Ferencné"
] | [
"Banco-Invest Kft.",
"Belvárosi CND kft.",
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata",
"Collina DM Kft.",
"EP Card vagyonkezelő kft.",
"Exex Vállalkozási Kft.",
"Fin-Invest 2000 Ingatlanforgalmazó kft.",
"Modern Fodrász Szövetkezet",
"Sberbank",
"Spielberg Ingatlanforgalmazó Kft.",
"Top Service Kft.",
"Vim-Mobil Ingatlanforgalmazó Kft."
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"háttér",
"rokonok"
] | [
"V. kerületi ingatlanügyek"
] |
48,979 | A belvárosi mutyi legsötétebb szeglete: a szoci pénzember, Rogán bizalmasa és egy híres épület kalandja | Két friss ingatlanügy mögött is felsejlik Rogán Antal titokzatos bizalmasának, Kertész Balázsnak az alakja az V. kerületben. Miközben a Belvárosban Kertész ma is meghatározó szereplő, épp az ő családi körénél landolnak önkormányzati ingatlanok. És feltűnik: Leisztinger Tamás. | Amikor 2006-ban Rogán Antal először lett polgármester a Belvárosban, T. Nagy Tamás sajtboltja a Gerlóczy utcában már évek óta fogadta a vásárlókat. Francia és kézműves sajtokra Magyarországon itt próbáltak először üzletet alapozni, ami sokáig sikerrel is járt. A Rogán vezette önkormányzat a 2010-es évek elején azonban úgy döntött, megemeli a sajtkereskedés helyiségeinek (beleértve az irodát és a raktárt) bérleti díját. „A korábbi díj többszörösét kérték, annyit, hogy amellett már nem tudtam volna kigazdálkodni a bolt fenntartását. Így a távozás mellett döntöttem” – mondta T. Nagy Tamás a Narancsnak. Egy másik bérlő is bezárt ugyanazon az ingatlanon: a finom és igényes áruiról ismertté vált Interieur nevű papírbolt a Vitkovics Mihály utca 6. szám alatt. Ezt a vállalkozást nem tudtuk elérni, de a környéken lakók szerint hasonló okok álltak a döntés mögött. Megkérdeztük a belvárosi önkormányzatot, miért emeltek bérleti díjat, de lapzártánkig nem reagáltak.
Az egykori sajtbolt
A Gerlóczy és a Vitkovics utca úgy jön össze, hogy – miként felvételünkön is látszik – a 24281/0/A helyrajzi számú telken két kisebb épület is fekszik, két külön utcai kijárattal, középen egy udvarral. Az ingatlan jelenleg borzalmas állapotban van, seb a világváros közepén. Évek óta rohad; omló vakolat, felfújt tegek és graffitik hirdetik az enyészetet a Belvárosnak ezen az egyébként jó fekvésű környékén. Pár méterre fekszik a háztól a felújított Kamermayer tér, ráadásul hiába van közel az Astoria és a Deák tér, a Vitkovics utca kifejezetten eldugott, csendes. Jó érzésünk csak akkor törik meg, amikor kiérünk arra a Semmelweis utcára, ahol tavaly hajtott végre súlyos fakivágást az önkormányzat.
Madártávlatból
Felvételünkön az is látszik, hogy az egyszintes ingatlan kilóg a környék többemeletes épületei közül. Egyik szomszédja egy, az ezredforduló után épített, újszerű társasház (Vitkovics Mihály u. 8.), míg a Gerlóczy utca 5.-re ráépítéssel húztak egy szintet; a tér felőli szomszéd pedig a szintén többemeletes Gerlóczy kávézó-étterem. Vagyis az eredetileg többszintesnek épült, de a II. világháborúban bombatalálatot kapott, azóta földszintes Gerlóczy u 3. – Vitkovics u. 6 alatti házon akár ingatlanfejlesztést is lehet végezni: a méretei sokkal előnyösebbek erre a célra, mint a modern társasházzá átépített telekszomszédjáé.
De nem is mi vagyunk az elsők, akiknek ez megfordult a fejében: az önkormányzat jegyzőkönyvei, a földhivatali, valamint a cégbírósági adatok alapján úgy tűnik, nemcsak arról van elképzelés, hogy mi történjen a házzal, hanem arról is, hogy ki vigye ezt véghez. Az viszont váratlan volt, hogy bármerre indultunk a történet föltárásában, újra és újra régi ismerősünkbe, Kertész Balázsba, a titokzatos ügyvédbe botlottunk.
A kinézett vevő
A Gerlóczy utcai sajtbolt a megemelt bérleti díj miatt 2012-ben zárt be. Fontos mozzanat, hogy ekkorra már birtokon belül volt a Duó Consulting az ingatlan nyolc albetétje egyikének tulajdonosaként – ez a cég később meghatározó szereplő lesz. Egy birtokunkba került szerződés alapján a Duó 2008-ban vette bérbe az egyik 24 négyzetméteres helyiséget, hogy aztán 2010-ben meg is vásárolja. Később az önkormányzat pályázatot írt ki az üresen álló ingatlan albetétjeinek bérbeadására. Ezen több kerületi cég elindult – ám a pályázatot később hirtelen érvénytelenítették. „Nem értjük, miért. Megfelelő ajánlatot adtunk” – mondja egy olyan személy, aki indult a nyílt pályázaton, de nem nyert. 2017-ben pályázaton kívül adták ki az ingatlanokat: a 2-es és a 7-es számút határozatlan időre a Duó Consultingnak, amely 2018 decemberében az önkormányzat döntése nyomán e két albetétet kedvezményes áron, 30 százalékkal olcsóbban megvásárolta: a 85 négyzetmétert 16,77 millió forintért, azaz 197 ezer forintos (!) négyzetméteráron a Belváros szívében, ahol jelenleg 1–1,5 millió közt mozognak az árak. (Nehezen alábecsülhető a jelentősége annak, ha egy cég már betette a lábát egy átalakítandó ingatlanba akár csak résztulajdonosként, mert utána az akarata ellenére nemigen lehet véghez vinni semmit – és ezt azok is tudják, akik társulni szeretnének, vagy éppen emiatt inkább elállnak ettől.)
A két évvel ezelőtti bérbeadás – a tulajdonosi és lakásbizottság jegyzőkönyve szerint – „üzlet és kereskedelem tevékenység céljából” történt, ám ennek jelenleg semmi nyoma a helyszínen. A Duó nem reagált semmilyen megkeresésünkre, és sehol nem találtunk a cégre, illetve bármilyen aktivitásra utaló nyomot a bezárt ajtókon: sem postaláda, sem felirat, csak a korhadó kapuk és az omladozó vakolat.
A régi papírbolt
A Duó 2-es, 7-es és 8-as albetéte a szóban forgó ingatlan Vitkovics utcai oldalán fekszik – de a Gerlóczy utcai oldalon is vannak fejlemények! Az önkormányzat jegyzőkönyvei szerint ott egy All General és egy Kontakt Mobil nevű cég lett a bérlő. Ám láthatóan ők sem csinálnak semmit, már ha tényleg megkezdték a bérlést. Az All General afféle alvó cég: nincs sem bevétele, sem kiadása, fő tevékenysége a lakásépítés. Mintha csak várna valamire.
De ki áll a Duó mögött? Ki bérel érzékelhető tevékenység nélkül önkormányzati ingatlant, hogy aztán a piaci ár töredékéért megvehesse azt?
A cégadatok szerint a Duó Consulting éppen a tavaly év végi önkormányzati döntés előtt, 2018 őszén került a Polimetikus Ingatlanhasznosító Zrt. tulajdonába – és ez utóbbi cégtől már csak egy lépés Kertész Balázs.
Sógor vagy stróman?
A Polimetikusnak ugyanis csupán egy részvényese van, az ügyvezető Pozsgai Péter: ő pedig nem más, mint Kertész jelenlegi vagy korábbi (erről eltérő információink vannak) sógora, Kertész jelenlegi vagy korábbi feleségének a testvére. Ez a ma már törölt Pauricius Kft. adataiból derült ki, mely cég Kertész Balázs korábbi budai lakhelyére volt bejegyezve, és benne tulajdonostárs volt Pozsgai Péter mellett Kertész felesége is. Pozsgai Petra a MobilSign Kft.-ben éveken át tulajdonos volt, és a cég évekig a Kertésszel közös budai ingatlanjukba volt bejegyezve. A MobilSignról a Népszabadság írt először: ez volt az a cég, amelynek két másik tulajdonosa, Csík Balázs és Lengyel Balázs közös elektronikus aláírási szabadalmat jegyzett a híres magyar politikus-feltalálóval, Rogán Antallal, amiért utóbbi kapott is 25 millió forintot a cégtől. Tavaly a 24.hu írta meg, hogy Rogán feltalálótársai a svájci Zugba „léptették le” az uniós támogatásokból meggazdagodó cégük nyereségét, oda, ahol Kertész Balázsnak lakása volt. A Narancs pedig azt tárta föl tavaly, hogy Kertész egy gellérthegyi álomvillába költözött be, amelynek tulajdonosi szálai szintén Svájcban válnak láthatatlanná. (bővebben lásd: Gellérthegyi álom, Magyar Narancs, 2018. szeptember 6.).
A Polimetikus, amely a lakóépület-építéstől a bontáson, vakoláson át egy sor olyan tevékenységgel foglalkozik, ami jól jöhet egy építkezésnél, tekintélyes, 100 millió forintos törzstőkével indult. Ez váratlanul nagy pénz Pozsgai Péter céges múltja alapján: neki ugyanis csupán egy veszteséges reklámcége van, és tag egy pár milliós nyereséget hozó családi vállalkozásban. Éppen ezért a 100 millió forint eredetéről, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó terveiről is érdeklődtünk nála – sikertelenül, mert nem válaszolt. Találtunk még egy apróságot, ami Kertészhez kötötte az ingatlanos céget: a Polimetikus ügyvédje, Matuz Norbert ugyanabban a Lágymányosi út 4. szám alatti első emeleti irodában tüsténkedik, mint a Kertész-univerzum meghatározó alakja, Karafiát Katalin. Utóbbi intézte a gellérthegyi villa ügyeit – ő volt a tulajdonos rejtélyes svájci cég megbízottja –, de feltűnik Kertész Monavis nevű cégében is, és kap megbízásokat a belvárosi önkormányzattól. (Kertész ottani fontos szerepére hamarosan kitérünk.)
A Duó Pozsgai Péter előtt egy Tomaj Balázs nevű ügyvéd tulajdonában volt, aki egy évvel Kertész Balázs után végzett a Pázmány jogi karán, és Kertészhez hasonlóan ő is érdeklődik az energetika iránt. A Nemzeti Közművek Földgázszolgáltató Zrt. felügyelőbizottságában ül, ami azért érdekes, mert ahogy az tavaly kiderült, Kertész 2018 őszén vágott bele a gázügyletekbe; frissen alapított Monavis Energy nevű cégének főtevékenysége a gázkereskedelem. Ezek alapján persze nem állíthatjuk, hogy van kapcsolat a két egykori pázmányos joghallgató között, de mivel könnyen elképzelhető, megkerestük Tomaj Balázst, hogy a Kertésszel való esetleges kapcsolatáról faggassuk, valamint a Duó belvárosi terveiről érdeklődjünk. Az ügyvéd azonban nem reagált a megkeresésre.
A Kertész-univerzum
És hogy miért érdekes, ha Kertész Balázs (ex?) sógora vág bele az V. kerületi önkormányzatot involváló ingatlanbizniszbe?
Kertész Balázs (szemüvegben)
Fotó: facebook
Kertész fideszes képviselő volt a Belvárosban; a neve úgy kerül elő az emlékezetes Kulcsár-ügyben (a K&H-botrányban) egy országgyűlési dokumentumban, mint „Rogán Antal pénzügyi bonyolítója”. A súlyát jelzi, hogy 2016-os portréjában az Index olyan felvételeket mutatott be, amelyeken Rogán Antal, Kertész Balázs és Habony Árpád közös találkozóra érkezik az önkormányzati vagyonból Rogán polgármestersége idején eladott Aulich utca 3. számú épületbe. Továbbá a Narancsnak kerületi politikusok is állították, hogy „a fontos dolgok nálunk az Aulich utcában dőlnek el”. Rogán, amikor még nem tudott a felvételekről, először letagadta a találkozókat 2016-ban, ám később úgy fogalmazott, „csak felugrott kávézni régi barátjához”.
De Kertész Balázs sokkal több lehet, mint barát – inkább bizalmas vagy ötletadó. Ott volt a hírhedt belvárosi lakásértékesítési rendszer vagy a tavaly megszüntetett, szintén Rogán Antalhoz köthető letelepedési kötvénybiznisz körül is. Az Index egyik jobboldali forrása a belvárosi ingatlanrendszer kapcsán azt mondta: „Kertész Balázs közreműködésével tökéletesítették úgy a rendszert, hogy az jogilag támadhatatlan legyen.” (Ennek egyik kétes példáját lásd keretes írásunkban.)
Aulich utca, eltűnt szerződés
Az említett Aulich utcai, közel 250 négyzetméteres lakás 2011-ben mindössze 44 millió forintért (azaz alig 180 ezer forintos négyzetméteráron) került Fürstner József fogorvoshoz. Ő később bevitte az ingatlant Kertész Balázs Monavis Consulting nevű cégébe, ahonnan idővel ő maga ki is lépett. Így a lakás ma már egyedül Kertészé, aki úgy lett önkormányzati ingatlan tulajdonosa, hogy közben a Belvárosi Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának az elnöke – ez az az önkormányzati cég, amely a testület számára előkészíti az ingatlanértékesítéseket, azaz lényegében Kertészen futnak át ezek a kerületi ügyletek. Különös, de Kertész Aulich utcai ingatlanjának adásvételijét évek óta nem találja a belvárosi önkormányzat a saját irattárában, onnan valahogy eltűnt – ezt mondta az önkormányzat 2016-ban a Narancsnak. De könnyen pótolhatnák! Amikor Selley Zoltán jegyző – aki amúgy Kertész évfolyamtársa volt a Pázmányon – arról tájékoztatta lapunkat, hogy nincs meg a szerződés, azt is írta: a földhivatalban „beszerezhető”. Nos, csak az ügylet érintettjei kaphatnák meg a dokumentumot, tehát például a Selley által képviselt önkormányzat, amely azonban a pótlás helyett inkább évek óta pereskedik a Transparency International Magyarországgal az Aulich utcai ingatlan iratai miatt. Pedig jogerős bírói döntés is született arról, hogy ki kell adni a Kertész-lakás dokumentumait – de valamiért mégsem adják ki.
Kertész tehát, akinek 250 négyzetméteres, Szabadság tér melletti lakása igen kedvezményes áron került ki a belvárosi önkormányzattól, és nincs meg az adásvételi szerződése, most épp annak a Vagyonkezelőnek az elnöke, amely a lakásügyeket tulajdonképpen menedzseli. És amely Vagyonkezelő a decemberi önkormányzati ülésre elküldte a Gerlóczy utcai ingatlanok adatait is, hogy azt megvásárolhassa Kertész jelenlegi vagy volt feleségének testvére. Mi több, például az az ügyvédi iroda, amely a privatizálásra ítélt belvárosi ingatlanok szerződéseit előkészíti, a Sándor Ügyvédi Iroda, maga is érintett a gyanús kerületi ingatlanügyekben. Még 2015-ben vásárolhatott meg egy 237 négyzetméteres, Deák tér közeli ingatlant mindössze 78 millió forintért úgy, hogy ehhez képest az eladáshoz közeli napokban ugyanabban a házban két és félszeres négyzetméteráron kelt egy lakás ún. piaci viszonyok közt. Amúgy Sándorék ingatlanjának ügyét nem saját maguk papírozták le, hanem az a Karafiát Ügyvédi Iroda, amely Kertész cégének is dolgozik. (Karafiát Katalin ügyvéd, akárcsak a kerületi jegyző, szintén Kertész évfolyamtársa volt a Pázmányon.) És álljon itt még egy adat, amely már-már eldönthetetlenné teszi, hogy melyik társaság Kertész-cég, és melyik nem az: a Vagyonkezelőnek ugyanaz a Mátyás és Partnere a könyvvizsgálója, mint a Kertész-féle Monavis Holdingnak.
Kertész amúgy elérhetetlen a Vagyonkezelő ügyeiben – legalábbis az ellenzék számára. Rogán bizalmasa ugyanis – állította egybehangzóan a Jobbik, az LMP és az MSZP képviselője a Narancsnak – egyszerűen nem jelenik meg az önkormányzati ülésen, amikor a Vagyonkezelő mérlegbeszámolóját, üzleti tervét beszélik meg, noha ezt több önkormányzati képviselő is szorgalmazza. A szocialista Steiner Pál ráadásul a Vagyonkezelő felügyelőbizottsági tagja is, de ő sem tudja megoldani a Kertész-problémát: „Minden évben kérjük a testületben, hogy jöjjön el, adjon számot, mondja el, mi van ezzel a céggel. A polgármester, Szentgyörgyvölgyi Péter azonban úgy tesz, mintha nem hallaná a felvetésünket. Kertész nem vesz részt a felügyelőbizottság és a tulajdonos ülésein sem, mi meg ott vagyunk, nézzük a beszámolót meg az üzleti tervet, de nincs ott az igazgatótanács elnöke. Ilyen a világon nincs!”
Világörökség és az oligarcha
Történetünknek azonban még nincs vége. A legnagyobb tétel csak most jön: az említett tavaly decemberi önkormányzati ülésen további előterjesztés érkezett a Kertész-féle Vagyonkezelőtől. A dokumentum egy 1400 négyzetméteres, Duna-parti ingatlanra vonatkozott, amely történetesen a világörökség része. A Belgrád rakpart 27. szám alatti hatalmas helyiség engedménnyel lehetett 349 millió forintért a Belgrád 27. Ingatlanhasznosító Kft.-é, a jól ismert 30 százalékos kedvezmény után. A kinézett vevő pedig, mit tesz isten, épp egy olyan cég volt, amelynek egyik tulajdonosa a korábban említett Duó Consulting. Azaz a jelenlegi (vagy volt) Kertész-sógor vállalkozása. És ez még nem minden!
Egy igazi világörökség: Belgrád rkp. 27.
A Duó Consultingon kívül a Stúdió-V Ingatlanhasznosító Kft. is tulajdonos, amelynek szálai több áttételen (Arago, Domestore) keresztül végül a korábban szocialista közeli, hatalmas földjei miatt oligarchaként emlegetett Leisztinger Tamáshoz vezetnek. (A Stúdió-V korábban is üzletelt a Belvárosban: kedvezményesen vehettek meg az önkormányzattól egy Parlamentre néző ingatlant. Frissítés: megjelenése után történetünk új aktualitást is kapott, ezt.) Azaz Leisztinger és a Kertész-közelinek nevezhető Pozsgai közös dobásra készül közvetlenül a Duna-parton 247 ezer forintos négyzetméteráron! Még egyszer: 247 ezer forint per négyzetméter, az Erzsébet híd tövében, világörökségi helyszínen.
A szóban forgó helyiségcsoport közelmúltját januárban a kerület ügyeiben jártas drotker.blog.hu dolgozta fel alaposan. A bejegyzésben közölt előterjesztésből az derül ki, hogy 1000 négyzetméter a földszinti és a félemeleti rész, és mintegy 400 a pince, továbbá hogy 2014 után „az önkormányzat saját költségén kicseréltette az épület összes homlokzati nyílászáróját, hatalmas üvegportálokat kiképezve. A belső részeken is megcsinálta a leendő bérlőnek a felújítást, szerkezetkész állapotba hozva a teljes belső részt.” A önkormányzatnak mindez állítólag sok tízmillió forintjába került, és ezután – írja a blog – a cég „2016 nyarán írta alá a bérleti szerződést. És két év múlva már meg is vásárolhatják kedvezményesen az ingatlant, anélkül, hogy ott bármit csináltak volna.” Egy másik kerületi portál a felújításról írva az épülettől elütő, meglehetősen ormótlan, új ablakok miatt emelt szót.
Leisztinger Tamás
A helyszínen járva gyorsan megértettük, miért. Bántóan és ízléstelenül elütnek az épület stílusától, kérdés persze, mire szolgálnak majd a jövőben. Vendéglátóhely? Szolgáltatóbiznisz? Megkérdeztük a beruházó céget, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
A fő kérdés azonban ez: egy forrásokban bővelkedő, temérdek ingatlanberuházást maga mögött tudó csoportnak, mint amilyen Leisztingeré, mi szüksége van egy piciny, de jó kapcsolatokkal rendelkező társra, mint amilyen a Duó?
Mivel erre a kérdésünkre sem kaptunk a választ, legfeljebb csak tippelni tudunk.
(Borítókép: Németh Dániel)
Sorozatunk első része: A fideszes képviselő térnyerése a Belvárosban
Második rész: A nagy átruházási trükk | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-fonok-a-sogor-meg-az-oligarcha-118233 | https://web.archive.org/web/20220705031617/https://magyarnarancs.hu/belpol/a-fonok-a-sogor-meg-az-oligarcha-118233 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-belvarosi-mutyi-legsotetebb-szeglete-a-szoci-penzember-rogan-bizalmasa-es-egy-hires-epulet-kalandja | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-04-21 13:13:03 | [
"Fürstner József",
"Karafiát Katalin",
"Kertész Balázs",
"Leisztinger Tamás",
"Matuz Norbert",
"Pozsgai Péter",
"Pozsgai Petra",
"Rogán Antal",
"Sélley Zoltán",
"Szentgyörgyvölgyi Péter",
"Tomaj Balázs"
] | [
"All General Bulid kft.",
"Arago Befektetési Holding Zrt.",
"Belgrád 27. Ingatlanhasznósító Kft.",
"Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt.",
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata",
"Domestore Kft.",
"Dr. Sándor Ügyvédi Iroda",
"Duó Consulting Kft.",
"Karafiát Ügyvédi Iroda",
"Kontakt Mobil",
"Mátyás és Partnere Kft.",
"MobilSign Kft.",
"Monavis Consulting Kft.",
"Monavis Energy Zrt.",
"Monavis Holding Zrt.",
"Pauricius Kft.",
"POLIMETIKUS Zrt.",
"STÚDIÓ-V Kft."
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"háttér",
"rokonok",
"átláthatóság",
"építőipar",
"ügyvédek",
"strómanok",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"V. kerületi ingatlanügyek"
] |
48,980 | Amikor a gyerekek szívják meg az ingatlanozást: a játszótér, amit elpancserkodott az V. kerület | Z. belvárosi szülő, akit nemcsak elszomorít, de fel is dühít, ami évek óta a Kálvin térhez közeli Bástya utcai játszótér körül zajlik. Vagyis az egykori játszótér körül: tavaly ősszel a szélesebb közvélemény is fölfigyelt a környező óvodások által használt helyszínre, amikor a telek új tulajdonosa hirtelen bontani kezdte a játékokat, hogy birtokba vehesse a területet. És birtokba is vette: ma egy 500 forintos óradíjért üzemelő parkoló működik a grundon. | Z. belvárosi szülő, akit nemcsak elszomorít, de fel is dühít, ami évek óta a Kálvin térhez közeli Bástya utcai játszótér körül zajlik. Vagyis az egykori játszótér körül: tavaly ősszel a szélesebb közvélemény is fölfigyelt a környező óvodások által használt helyszínre, amikor a telek új tulajdonosa hirtelen bontani kezdte a játékokat, hogy birtokba vehesse a területet. És birtokba is vette: ma egy 500 forintos óradíjért üzemelő parkoló működik a grundon.
A régi játszótér
Fotó: facebook
Az eljárás hibátlanul balkáni volt, épp ezért lepődtem meg, amikor a panaszos szülő nem a vállalkozót, hanem az önkormányzatot, a telek kettővel ezelőtti tulaját kezdte szapulni. „Emlékszem, hogy a polgármester (Szentgyörgyvölgyi Péter – N. G. M.) azt mondta: »Én egy olyan srác vagyok, aki ha megígér valamit, az úgy is lesz. A gyerekek két hét múlva újra az udvaron fognak játszani!«” – idézi föl egy másik szülő. „Ez volt szeptemberben, most március vége van. A gyerekek azóta nem jutottak be a játszótérre, régi játékaik a telek sarkába lettek összehordva, mint valami szemétkupac. A polgármestert nem tudjuk elérni, jobb híján levelet írtunk neki. Nincsenek illúzióink, hogy ez mire lesz elég.”
Parkoló, most
Ekkor úgy is tűnhetett, hogy az igyekvő önkormányzat segítene a hozzá tartozó óvodán, de nem tud dűlőre jutni az erőből nyomuló vállalkozóval, és emiatt a gyerekeknek rossz. Hamar kiderült, teljesen másról van szó, bár a gyerekeknek ez esetben is rossz – épp az önkormányzat korábbi döntése miatt.
Magyar arc, jordániai arc
Ez a történet is úgy kezdődött, ahogyan sok más belvárosi ügy: Rogán Antal eladott valamit. A játszótérnek részben otthont adó Bástya utca 1–11. szám alatti telek a Veres Pálné utca felőli részén a környékbeli lakók számára biztosított parkolót. A középkori városfal mellett húzódó ingatlan kicsivel nagyobb, mint 1700 négyzetméter, nem véletlenül a Belváros legértékesebb telke ez. A Rogán vezette önkormányzat 2009-ben mégis (vagy éppen ezért) megvált tőle. Az ár nem volt magas, mindössze 400 millió, és az volt a kerület által támogatott terv, hogy a telekre mélygarázs és szálloda is épülne. Kiemelnénk – az atlatszo.hu által kikért – adásvételi szerződés 4.4. pontját, amely szerint az eladó önkormányzat „kötelezettséget vállal arra, hogy a játszótér üzemeltetését legkésőbb a beruházás (…) megkezdésének időpontját megelőző 30. (…) napig saját költségén és szervezésében megszünteti, az eszközöket lebontja, elszállítja”. A szerződésben nyoma sincs annak, hogy a régi játszóteret pótolnák, ahogy arra sincs passzus, mi lesz a játszótérrel, ha a szállodaprojekt bedőlne. Márpedig a projekt gyorsan bedőlt, Rogán Antalék épp’ csak megszámolták a 400 milliót.
Az önkormányzattal aláíró BP Property annak a homályos hátterű SCD-csoportnak volt a része, amelyet Jászai Gellért vezetett. (Az SCD-ről és a NER-hez közeledő Jászairól részletesen írtunk: A csendes magyar, Magyar Narancs, 2018. december 19.) A 2000-es években még szárnyaló cégcsoportot 2012-re érte utol a felszámolás, és nem is kerülte el a bedőlést. Nem valószínű, hogy a hír eljutott a Bástya utcai játszótéren labdázókhoz, bár örülhettek is volna neki. Mindez ugyanis azt jelentette, hogy nem kell elhagyniuk a helyszínt, Rogán Antalék nem fogják a szerződésbe foglaltak szerint lebontatni a játszóteret, mivel nem épül szálloda a telekre.
A bedőlt cég telke a felszámolóhoz került, az pedig többször meghirdette az ingatlant. Előbb 920 millióért kínálták, majd 580 millióra engedték le az árat, végül egy jordániai üzletember, Mazen Al Ramahi szerezte meg MAZ Investment nevű cége révén. A 24.hu az utolsó árverésről az írta, a felszámoló 800 millióval indított, de „az elektronikus árverési rendszerből az derül ki, hogy 601 millió forintos ajánlattal nyert az egyetlen licitáló”. A kiírás tartalmazta azt is, hogy az ingatlan harmadik személy (értsd: az önkormányzat) használatában és birtokában van, játszótérként és helyi lakosoknak fenntartott parkolóként funkcionál.
Al Ramahi annak a közel-keleti körnek a tagjaként volt már évekkel ezelőtt is nyilvántartva, akik Budapest több kiemelt pontján (Buddha-Bar a Klotild-palotában, Gresham stb.) szállodát vagy egyéb ingatlant vásároltak és üzemeltettek. Ez a kör jó viszonyt ápol a NER-rel, például a több fővárosi szállodát is futtató Al Ramahi ZeineHotel Kft. nevű, pár éve 10 milliárdos kötelezettséggel felszámolásba dőlt cégét a magyar állam nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítette – sose derült ki, hogy miért. A Bástya utcai telek tulajdoni lapja szerint a jordániai vállalkozó némi jogi hercehurca után 2017 októberében lett egyedüli tulajdonos.
Polgármester úr azt ígérte
Az már ősszel látszott, hogy a Belváros és Al Ramahi vitában áll – az eltelt fél évben a konfliktus csak tovább mérgesedett. Szerettük volna a felek álláspontját ütköztetni, ám ez meghiúsult, mert az önkormányzat elutasította lapunk részletes érdeklődését. Hogy ők mit mondanak, azt csak néhány olyan levélből tudjuk rekonstruálni, amelyeket a szülőknek küldtek a játszótérrel kapcsolatban. Ezekből meglepő módon az derül ki, hogy: 1. szeretnék, hogy a Bástya utcai telek „továbbra is a belvárosiak szolgálatában maradjon” (ami azért nehezen értelmezhető, mert évekkel ezelőtt épp az önkormányzat adta el az ingatlant); 2. próbáltak, de nem tudtak Al Ramahival kapcsolatba lépni; 3. az önkormányzat szerint a vállalkozó „önhatalmúlag szerezte meg a telek birtokát”, jelentsen ez bármit is.
A telek sorsáról több körben is érdeklődtünk a jordániai vállalkozónál, és a fentiekhez képest természetesen egészen más kerekedett ki az ő válaszaiból. A 2017-es vásárlás után Al Ramahi levélben jelezte a kerületnek, hogy a területet „szeretnénk birtokba venni. Kértük, ha ennek akadálya van, jelezzék. Megkeresésünkre nem érkezett válasz. 2018 januárjában végül sikerült egy személyes találkozót egyeztetnünk a Polgármester úrral, aki azt mondta, a birtokbaadásnak nincs akadálya, ki is jelölte az ügyvédi irodát, aki az átadási folyamatot intézi majd. Felvettük a kapcsolatot az ügyvéddel, de egyfajta időhúzás kezdődött részükről, amely [2018] januártól szeptemberig tartott. A helyzet kezdett elég gyanús lenni a számunkra, így szeptemberben úgy döntöttünk, birtokba vesszük a területet.”
Ekkor kezdődött a játszótér elbontása, amire az országos sajtó is fölfigyelt. Civilek és szülők rohantak a helyszínre, az egyik jelenlévő szerint lökdösődés is volt. Az önkormányzat azonban érdemben nem avatkozott közbe. Al Ramahi birtokon belülre kerülve a parkolót bérbe adta, azt ma egy alvállalkozó működteti. „Befektetőként úgy szeretném a telket hasznosítani, ahogy üzletileg nekem megfelelő. Több levélben is felajánlottam az együttműködést az Önkormányzatnak, ahol leírtam, hogy parkolót (pontosabban a kerületi szabályozásnak megfelelő mélygarázst – N. G. M.) kívánok építeni, ami a környéknek hasznos, a városfalat meg kívánom tartani, hajlandó vagyok azt szép formában bemutatni, illetve zöld területet hozok létre a felszínen, amelynek része lehet egy együttműködés az óvodával is. Megkereséseimre nem kaptam választ.” Kérdésünkre leszögezte, az „Önkormányzat sose kérte tőlem a játszótér megtartását, nem is tárgyaltunk erről, pedig én többször felajánlottam együttműködésemet. Amikor személyesen találkoztam a Polgármester úrral, ő saját maga mondta, hogy a játszótér kérdését el tudják máshol intézni”. Al Ramahi még azt is elmondta, hogy a játékokat is át kívánta adni, de erre sem reagált az önkormányzat. Utóbbi elzárkózása miatt nem tudjuk ellenőrizni Al Ramahi minden szavát, ám az tény, hogy a tulajdoni lap szerint lassan másfél éve ő a telek egyedüli és jogos tulajdonosa, így az önmagában nem meglepő, hogy szeretne azzal valamit kezdeni.
Közpénzből vehetik vissza
A játszótér nélkül maradt óvodásokat jelenleg két helyre viszik játszani. Az egyik az óvodától jó száz méterre található Szerb utca 13. szám alatti, eredetileg „fitneszparknak” kialakított keskeny foghíjtelek, amit már Rogán utódja adott át 2016-ban. (A környék amúgy is közel áll Szentgyörgyvölgyihez: a fitneszpark mellett áll az a legendás Szerb utcai ház, ahol egy időben Habony Árpád is meghúzta magát; sőt magának Szentgyörgyvölgyinek is lett ott egy klasszikusan belvárosi módon privatizált lakása a másodikon, mindössze 19 millió forintot kellett leszurkolni a műemléki ház 110 négyzetméteres lakásáért.)
Az új játszótér
Szeptember vége óta, miután átalakították a kondiparkot játszótérré, ide hordják a gyerekeket az óvónők. A szülők szerint több baj is akad ezzel. „Túl szűk, túl kicsi, egyszerre legfeljebb két csoport tud ott lenni a hatból. Ennél nagyobb baj, hogy WC sincs ott, tehát ha a gyereknek szüksége lesz erre, akkor az egyik óvónőnek vissza kell vinnie az óvodába, majd újra kihozni. Ez logisztikai agyrém.” De történt még kellemetlenebb dolog az ősszel.
A szomszéd ház lakói közül többen nem örültek a gyerekzsivajnak, az elégedetlenek közül valaki(k) vízzel teli szatyrot és műanyag palackot dobált(ak) a gyerekekre, akik ettől természetesen megijedtek. Az önkormányzati ülésen minderre a testület vezetése így reagált: sajnálatos, ami történt, de az óvónők, ha akarnak, feljelentést tehetnek a rendőrségen, és ez az eljárás tisztázhatná, ami valójában történt. Az önkormányzat csak egy darab vizes zacskó behajításáról tud, ezt viszont mélyen elítéli – érvelt a fideszes alpolgármester.
A Bástya utcai telek miatt viszont egy ideig nem lesz béke, akár évekig elhúzódó jogi procedúra elé nézhetnek a felek – értesült a Narancs. Az önkormányzat egyrészt kisajátítási eljárást kezdeményezett a korábban általa eladott telek miatt, ami leegyszerűsítve azt jelenti, bíróság mondhatja ki, hogy a vállalkozónak – közérdekű cél miatt – vissza kell adnia a telket az önkormányzatnak. Ez minimum kétséges az előzmények után, de ha így is történne, akkor is közel 770 millió forint közpénzt kell erre fordítani az önkormányzatnak, ami majdnem kétszerese annak az összegnek, amit majd’ egy évtizede kapott érte. Továbbá egy birtokvédelmi per, valamint egy a vállalkozó által indított, 50 milliós kártérítési per van folyamatban: utóbbi amiatt, mert az önkormányzat egy évig nem adta birtokba az ingatlant.
A Narancs által elért szülők azt mondják: „Az óvoda vezetősége sem támogat minket abban, hogy nagyobb nyomás alá helyezzük az önkormányzatot, amely végül is felelős a kialakult helyzetért. És minket, szülőket egyszerűen nem vesznek partnerszámba. Ez nagyon zavaró. Más szülők simán elhiszik, amit az önkormányzat játszik, hogy ők igyekeznek, mindent megtesznek, de nem tudnak mit tenni ezzel a zűrös vállalkozóval. És emiatt van megosztottság a szülői közösségen belül is.” Az ugyanakkor nem valószínű, hogy a kármentésként funkcionáló mesét az önkormányzat az őszi választásig elengedné, szavazatokba kerülne beismerniük: alapvetően miattuk úszott el a játszótér.
Egyik délelőtt megnéztük, ahogy több csoportban indítottak útnak gyerekeket a Bástya utcai óvodából. A kicsiknek korábban csak pár lépést kellett tenni a játszótérig, most viszont nem a megszokott, régi irányba indultak, hanem először át kellett menniük a Fejér György utca túloldalára. Szépen, párosan mentek, amikor jött egy kocsi, megálltak, amikor újra szabad lett, átsiettek. Már ebből nyilvánvaló volt, hogy az óvónőknek milyen kihívás több tucat óvodást navigálni a nappali forgalomban a szűkös, belvárosi utcákon. Ezt a műveletet párszor kell még megismételniük, hogy szűk tíz perc múlva kiérjenek a Károlyi kertbe. Több csoportot ugyanis ide hordanak, a Szerb utcai játszótér kicsi lenne mindenkinek.
A játék után pedig jöhetnek vissza. Szép sorban, át a kocsik előtt újra és újra. | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-gyerekek-borere-118434 | https://web.archive.org/web/20190419123744/https://m.magyarnarancs.hu/belpol/a-gyerekek-borere-118434 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/amikor-a-gyerekek-szivjak-meg-az-ingatlanozast-a-jatszoter-amit-elpancserkodott-az-v-kerulet | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-03-28 12:44:00 | [
"Jászai Gellért",
"Rogán Antal",
"Szentgyörgyvölgyi Péter"
] | [
"Al Ramahi ZeinaHotel Kft.",
"BP Property Delta Kft.",
"Maz Investment Idegenforgalmi és Szolgáltató Kft.",
"SCD Holding"
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"háttér",
"átláthatóság",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"V. kerületi ingatlanügyek"
] |
48,981 | Titkolják a szombathelyi stadion üzleti tervét, a Transparency beperelte az üzemeltetőt | A Haladás Sportkomplexum üzleti terve üzleti titok, pedig a szombathelyi közgyűlés meghívójában bárki elolvashatja a fő számokat. Mégis megtagadták a Transparency International Magyarország közérdekű adatigénylését – az antikorrupciós szervezet a bírósághoz fordult, az ügy tárgyalásáról azonban kiküldték az újságírókat, mert a stadionüzemeltető üzleti titkokra való hivatkozással zárt tárgyalást kért. | A szombathelyi Haladás Sportkomplexummal korábban többször foglalkoztunk: a sportlétesítmény ára 9,6 milliárd forintról indult, a 2017-es átadóra azonban már 15,4 milliárdra nőtt a költségvetése. Már javában zajlott az építkezés, de a stadion üzemeltetésére nem írták ki a közbeszerzési eljárást. Az ellenzék már akkor azt jósolta, hogy baj lesz a stadion üzemeltetésével. Lett is.
Gyorsan cserélődnek a stadionüzemeltetők Szombathelyen, most a fideszes alelnök a soros
Tavaly novemberben adták át Szombathelyen a Haladás Sportcsarnokot. Azonban már az építkezés során sok vihart kavart a beruházás. A komplexum 9,6 milliárdos költségvetéssel indult, aztán az idő haladtával ez az összeg 15,4 milliárdra rúgott. De még így sem készült el időben. Már júliusban át kellett volna adni a létesítményt, ehelyett csak novemberben sikerült.
Bár többször próbálkoztak vele, egyszer sem sikerült a Haladás Sportkomplexumnak piaci alapon működő üzemeltetőt találni, így az a cég lett az üzemeltető, amelyiket eredetileg az önkormányzat arra hozott létre, hogy a beruházást felügyelje, az államtól az építkezésre kapott pénzt kezelje. A létesítményt így most a Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Nonprofit Kft. üzemelteti.
Ez az önkormányzati cég már több ügyvezetőt is elfogyasztott. Az Opten céginformációs adatai szerint volt ügyvezetője Rácz-Racker Viktória, Szondi Szilvia, Ár János, legutóbb pedig a szombathelyi Fidesz városi alelnöke, a csupán érettségivel rendelkező Gál Sándor kapta meg a posztot.
A Haladás Sportkomplexum közben megtelt élettel: bérleti szerződést kötött a Haladás labdarúgó klubbal és a Haladás VSE-vel is. Ez utóbbi az a sportklub, amelyik az NB1-es focistákon kívül minden más sportszakosztályt tömörít.
2018 december 3-án ülésezett Szombathely Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága. A bizottsági ülésen meghallgatták Gál Sándor ügyvezető pénzügyi beszámolóját: a bizottsági ülés, és annak jegyzőkönyve is nyilvános. A jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy
a 2018-as év első felében 13 millió 125 ezer forintos mínuszt termelt a sportkomplexum
a Haladás VSE 43 millió 963 ezer forintot fizetett a csarnok használatért – ebből 37 millió forintot kaptak címkézve az önkormányzattól
23 millió 229 ezer forintos elszámolási vitája van a sportkomplexumnak a Haladás Labdarúgó Klubbal
a focisták vitatják, hogy a pályabérlésen kívül a világítás, pályafűtés és más egyéb járulékos költségek is az ő terheik lennének
A fentieken kívül az is elhangzott ezen a beszámolón, hogy Gál szerint a 2019-es üzemeltetéshez 330 millió forint önkormányzati támogatásra lenne szükségük. Ez azonban még mindig nem a teljes üzemeltetési költség, tavaly ugyanis 180 millió forintot adott hozzá a kormány az önkormányzati üzemeltetésű stadion fenntartási költségeihez. Szombathely költségvetésében viszont mindössze 169 millió forint támogatás szerepel a stadion fenntartására.
A sportkomplexumnak van még egy bevételi forrása, a stadion bérbeadása. A szombathelyi NB1-es focicsapat ugyanis minden hazai élvonalbeli találkozója helyszínének a Haladás Sportkomplexumot jelölte meg. Erről azonban nem lehet tudni, hogy mekkora összeget tesz hozzá az üzemeltetéshez, mivel a bérleti szerződést 2018 áprilisában zárt ülésen tárgyalta a közgyűlés.
A fent sorolt adatok is jól mutatják, hogy elég nehéz külső szemlélőként kiszámolni, mekkora összegből is tartható fent a közpénzből épített, és közpénzből üzemelő Haladás Sportkomplexum.
Éppen ezért a Transparency International Magyarország antikorrupciós szervezet úgy döntött, hogy közérdekű adatigényléssel fordul a Sportkomplexum üzemeltetőjéhez, a stadion működtetéséhez készült hatástanulmányt kérve.
A Transparency azt szeretné elérni, hogy a hatástanulmány nyilvánosságra kerülésével átláthatóvá váljon a Haladás Sportkomplexum működése. A tanulmány a 2017, 2018 és 2019-es éveket tárgyalja, továbbá 20 évre előre kalkulál a kiadásokkal és a bevételekkel. De a hatástanulmányból az is kiderülne, hogyan lehetne csökkenteni a finanszírozásban az önkormányzat részesedését.
A Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Nonprofit Kft. ügyvezetője, Gál Sándor azonban megtagadta a tanulmány kiadását, arra hivatkozva, hogy a nyilvánosságra kerülő számok hátrányosan érinthetik a komplexumot egy esetleges versenyhelyzetben. Erre válaszul perel most a Transparency. Az első tárgyalást február 14-én tartották a Szombathelyi Járásbíróságon, a második ülést pedig április 15-re hívta össze a bíróság.
A tárgyalást nyilvánosnak indult, így mi is beültünk a tárgyalóterembe. Az alperes Haladás jogi képviselője azonban – arra hivatkozva, hogy a tárgyaláson üzleti titkok derülhetnek ki – azt kérte, hogy legyen zárt a tárgyalás. Az eljáró bíró pedig helyet adott a kérelemnek, így az újságíróknak el kellett hagyniuk a termet.
Az ügy várhatóan májusban folytatódik a bíróságon, de ami ennél sokkal érdekesebb, hogy Gált hamarosan meghallgatja az április 30-ra összehívott szombathelyi közgyűlés is. A testületi ülés 9.l. pontjához csatolt üzleti tervben pedig a stadionüzemeltetéssel kapcsolatos 2019-es számok olvashatóak. Vagyis pont azok az adatok, vagy legalábbis egy részük, amelyeknek a felfedését Gál üzleti titokra hivatkozva megtagadta.
Fotó: Bonyhádi Zoltán | https://atlatszo.hu/2019/04/19/titkoljak-a-szombathelyi-stadion-uzleti-tervet-a-transparency-beperelte-az-uzemeltetot/ | https://web.archive.org/web/20211017124123/https://orszagszerte.atlatszo.hu/titkoljak-a-szombathelyi-stadion-uzleti-tervet-a-transparency-beperelte-az-uzemeltetot/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titkoljak-a-szombathelyi-stadion-uzleti-tervet-a-transparency-beperelte-az-uzemeltetot | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-04-19 02:00:00 | [] | [
"Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Szombathely",
"Vas megye"
] | [
"gazdálkodás",
"üzleti titok",
"adatigénylés",
"stadion"
] | [] |
48,982 | A diósdi víziközmű-társulat elnöke határozatképtelenné szövegelt egy rendkívüli képviselő-testületi ülést | A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult egy diósdi aktivista a csatorna-beruházással összefüggő adatnyilvánossági problémák miatt. Abban bízik, hogy a hatóság most is kimondja azt, amit más esetben megtett, vagyis, hogy a csatornapénzek sorsáról szóló adatok megismerése olyan jog, amelyet a legmagasabb szintű, alkotmányos védelem illet meg. Előkerült egy jegyzőkönyv is, amelyben a víziközmű-társulat elnöke, Sohajda Lajos a csatornapénzek ügyében összehívott rendkívüli ülésen egy diósdi képviselő szemébe mondta, hogy „Nem válaszolok a kérdéseikre”.
A magyarországi önkormányzatiság egyik legkülönösebb eseményének (vagy abszurd komédiájának) lehetett részese az a gyanútlan szemlélődő, aki 2018. szeptember 24-én késő délután Diósdon, a Kék Géza Művelődési Házban kísérletet tett arra, hogy végigülje az önkormányzati képviselő-testület rendkívüli ülését.
Egy megleckéztető mondat – negyvenötször
A helyi víziközmű-társulat intéző bizottsági elnöke, a 70 év körüli Sohajda Lajos egy Laci nevű segítőtárssal érkezett: neki az lett volna a feladata, hogy tartsa a mikrofont az idős férfinak. Már akkor sejteni lehetett, hogy a képviselő-testület és a néhány tucat érdeklődő diósdi nem mindennapi élmény tanúja lesz, amikor Sohajda Lajos elővette a sűrűn nyomtatott, vaskos papírcsomót. Az intéző bizottsági elnök arra készült, hogy a papírcsomó tartalmát maradéktalanul felolvassa.
Sohajda Lajost a civil aktivisták nyomására azért hívták meg az összehívott rendkívüli képviselő-testületi ülésre, hogy tisztázzák: hol van a csatornapénz. A kérdést azt teszi évek óta aktuálissá, hogy az Érd és térségében – így Diósdon – nagyrészt 2015-re befejezett csatorna-beruházás finanszírozására nagyjából feleslegesen szedték be a lakossági önrészt. Az uniós pénzek és költségvetési támogatások révén ugyanis befolyt annyi pénz, amennyi körülbelül fedezte volna a törvény által kitűzött környezetvédelmi beruházási célt: a víziközmű megvalósítását.
„A kérdés feltevője előzetesen nem tájékozódott a Társulat megalakulását megelőző, és a Társulat működési időszakára vonatkozó jogszabályi előírások logikai sorrendjéről” – ez a mondat a szövegszerkesztő számlálója szerint az elkövetkező majdnem két órában negyvenötször hagyta el a kezdetben alig érthetően beszélő Sohajda Lajos száját, aki végül nélkülözte az élő mikrofonállványnak ajánlkozó Laci segítségét.
Szem- és fültanúk szerint a szenvtelen és monoton felolvasás gyorsan megtette a hatását. Némi morgolódás után mind többen elhagyták a hallgatóság széksorait, ahogy két képviselő szintén elmenekült a Kék Sándor Művelődési Házból. Az ülés este nyolc órára határozatképtelenné vált.
„Rendkívüli képviselő-testületi ülésre vagyok meghívva, nem lakossági fórumra”
Valamiért az Önkormányzati TV honlapjára nem került fel az ülésről készült hangfelvétel. És bár azt ígérték, hogy az önkormányzat honlapján közzéteszik a rendkívüli ülés jegyzőkönyvét, az nem történt meg. Nemrég azonban birtokunkba került a jegyzőkönyv, amely szerint Sohajda Lajos így idézte egymás után a civilek által összegyűjtött sok tucatnyi kérdést és válaszolta meg saját maga:
„Kérdés: Miből adódott az egy érdekeltségi egységre eső önerő 100.000 Ft-os különbözete Diósd és a másik két település között? Mi az oka annak, hogy más települések érdekeltségi hozzájárulásának összegében jelentős eltérés van (Diósd többet fizet)?
Válasz: A kérdés feltevője előzetesen nem tájékozódott a Társulat megalakulását megelőző, és a Társulat működési időszakára vonatkozó jogszabályi előírások logikai sorrendjéről. Nem tartozott Diósd Víziközmű-társulat hatáskörébe.”
Sohajda azt sem volt hajlandó elárulni, hogy a diósdi háztartásokat kik képviselik a víziközmű-társulatban.
„Kérdés: Követeljük, hogy a képviselők nevét és elérhetőségeit hozzák nyilvánosságra!
Válasz: Képviselők a Társulat választottjai körében nincsenek. A 160/1995 (XII.26.) Korm. rendeletben előírtak alapján az Alakuló Közgyűlésen megválasztott Küldöttek adatait a Cégbíróság tartja nyilván. A Választottak közzétételét jogszabály nem írja elő, csak az Alakuló Közgyűlés jegyzőkönyvét az Alapszabályban előírtak szerint.”
Közel hetven perce tartott a rendkívüli közgyűlés, amikor Bogó László polgármester megelégelte a felolvasást, és emlékeztette víziközmű-társulat elnökét, hogy a jelenlévők az ülésen megfogalmazott kérdésekre szeretnének választ kapni.
Az intéző bizottsági elnök ezt válaszolta: „Én úgy készültem, hogy a feltett kérdésekre megadom a választ. Mindezt egyben szeretném elmondani. Amennyiben ebben megakadályoznak, én nem folytatom tovább.”
Bárdyné dr. Schneider Sarolta képviselő ismét rákérdezett: „Arra van esély, Sohajda Lajos úr, hogy miután elolvasta a kérdéseket és válaszokat, azt követően a képviselő-testület tagjai és a lakosság által feltett kérdésekre is felel? Nekem képviselőként az a dolgom, hogy döntsek a határozati javaslatról, de dönteni úgy nem tudok, hogy ön nem válaszol az én kérdéseimre.”
Sohajda ekkor egyértelművé tette a helyzetet: „Nem válaszolok a kérdéseikre. Rengeteg időmbe és feladatomba került a kérdésekre való válaszadás kidolgozása. Engedjék meg, hogy felolvassam az egészet, mert ebben tudom segíteni a lakosság tájékoztatását. Rendkívüli képviselő-testületi ülésre vagyok meghívva, nem lakossági fórumra.”
A jegyzőkönyv szerint a képviselőnő 19:50-kor elhagyta az ülést, 20:02-kor Novákovics Ferenc szintén távozott, és ezzel határozatképtelenné vált a képviselő-testület.
Ezután Sohajda Lajos rendületlenül folytatta a felolvasást.
Következik az információszabadság hatóság
Az Átlátszó értesülései szerint egy diósdi civil aktivista Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult a csatorna-beruházással összefüggő adatnyilvánossági problémák miatt. Az illető többek között azt kifogásolja, mint a rendkívüli ülésen felsorolt kérdéseknél is elhangzott, hogy nem tudni, a diósdi lakosokat kik képviselik a víziközmű-társulatban. Ez ugyanis a társulat honlapján sem szerepel. Az eljárás részleteiről nem ismeretes információk, legfeljebb a NAIH ilyen ügyekben kialakított gyakorlata alapján lehet következtetéseket levonni a vizsgálat lehetséges végkimeneteléről.
Bármennyire szélsőséges aspektusát mutatta be a szeptember végi diósdi közgyűlés, jól érzékeltette a csatornapénzekkel való elszámolás országosan jelentkező adatnyilvánossági problémáit. Lázár János pár éve – akkoriban, mint a Miniszterelnökséget vezető miniszter – mintegy két tucatra becsülte azon települések számát, ahol így merült fel a csatornapénzek visszafizetésének kérdése.
Csaknem mindenütt ugyanazok a jelenségek tapasztalhatóak. A beruházás lebonyolítására létrehozott társulatok a végsőkig halogatják az elszámolást a csatornapénzekkel.
Nagykőrösön a lakosok az egyik helyi lapban megjelent névtelen levélből értesültek arról, hogy a csatornapénz visszajár. Másutt sem verték nagydobra az önrész visszafizetésének lehetőségét. Ahogy azt sem, hogy 2016 tavaszán külön azért módosították a vízgazdálkodásról szóló törvényt, hogy az alapfeladaton túl ne költsék másra (például útépítésre) a lakossági pénzeket, és hogy minél gyorsabban kezdjék meg az elszámolási eljárást. A példákat hosszan lehetne sorolni. Az általános jellemzők: elhallgatás, halogatás, mellébeszélés.
Ha a NAIH következetesen kitart az eddigi gyakorlata mellett, akkor a diósdi civil aktivistának jelentősek az esélyei a sikerre. Az adatvédelmi hatóság legutóbb januárban mondta ki a Bánhorváti-Nagybarca községek víziközmű-társulata ügyében: a tevékenységükkel és gazdálkodásukkal kapcsalatos adatok közérdekű adatok, hiszen ezek a társulatok közfeladatot hajtanak végre.
A NAIH emlékeztetett arra a 1994-es alkotmánybírósági döntésre, amely szerint a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog a legmagasabb szintű, alkotmányos védelmet kell, hogy élvezzen. Tehát aki jelen esetben meg akarja ismerni egy víziközmű-társulat tevékenységének, gazdálkodásának legfontosabb adatait, az az alapvető, alkotmányból levezett jogait gyakorolja.
Idén év elején egyébként bejelentették, hogy a diósdi víziközmű-társulat megszűnik, és megindították az elszámolási eljárást. | https://atlatszo.hu/2019/04/17/a-diosdi-vizikozmu-tarsulat-elnoke-hatarozatkeptelenne-szovegelt-egy-rendkivuli-kepviselo-testuleti-ulest/ | https://web.archive.org/web/20211017134556/https://orszagszerte.atlatszo.hu/a-diosdi-vizikozmu-tarsulat-elnoke-hatarozatkeptelenne-szovegelt-egy-rendkivuli-kepviselo-testuleti-ulest/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-diosdi-vizikozmu-tarsulat-elnoke-hatarozatkeptelenne-szovegelt-egy-rendkivuli-kepviselo-testuleti-ulest | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-04-17 02:00:00 | [] | [
"Diósd Város Vízközmű-Társulat"
] | [
"Diósd",
"Pest megye"
] | [
"közmű",
"vízügy",
"adatigénylés"
] | [] |
|
48,983 | 266 milliós MÁV-os munkát hozott a nyuszi Mészáros vejének | Szép sikerrel zárja az ünnep előtti utolsó munkanapot Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos veje. Ezúttal egy nettó 266,6 milliós megrendelésnek örülhet: az érdekeltségében álló Vasútvillamosító Kft. ennyiért végez felsővezeték munkákat a Keleti pályaudvar területén. A szerződést pdf-ben itt találja.
A Vasútvillamosító Kft. 100 százalékos tulajdonosa a Rafinanz Promotion CZ s.r.o., amiről elsőként írtuk meg, hogy Homlok Zsolt nem csak vezetője, hanem 75 százalékos tulajdonosa is. 2018. júniusban pedig egy hosszabb cikkben foglalkoztunk azzal, hogy miután elvette feleségül Mészáros kisebbik lányát, Ágnest, Homlok Zsolt csak az egyik cégéből 855 millió forintot vehetett ki.
Homlok Zsolt nemrégiben az apósa érdekeltségéből a kormánypárti médiaholdingba dobott Világgazdaságba írt publicisztikát. Ebben többek között azt fejtegeti, hogy az Európai Unió a 2000-es évek elején jött rá, hogy fejleszteni kellene a vasutat, az azóta elmúlt másfél évtizedben pedig Magyarországon is jelentős fejlesztések valósultak meg, főleg olyan vállalatok részvételével, amelyek „képesek voltak mobilizálni a belső erőforrásaikat, kiaknázni szellemi, innovációs potenciáljukat”.
Mint írta: szükség lenne a szakképzés és a gyakorlati oktatás reformjára, illetve a pályázati kiírási feltételeket is újra kellene gondolni. A közbeszerzéseken szép sikereket elérő üzletember szerint
ma a pályázati kiírások értékelési rendszere egydimenziós, jellemzően csak az ajánlati árra koncentrál, miközben nem kellő súllyal veszi figyelembe a 21. század társadalmi-gazdasági viszonyai között felértékelődő holisztikus szempontokat.
Kiemelt kép: Büki László / MTI | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/18/homlok-zsolt-mav/ | https://web.archive.org/web/20210924055305/https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/18/homlok-zsolt-mav/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/266-millios-mav-os-munkat-hozott-a-nyuszi-meszaros-vejenek | 24.hu | hungarian-news | 2019-04-18 18:04:00 | [
"Homlok Zsolt",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Vasútvill Vasútvillamosító Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"vasút",
"klientúra"
] | [] |
|
48,984 | 5,9 milliárdért Mészáros cége épít fociakadémiát Szombathelyen | 5 milliárd 907 millió forintért tervezi meg és építi fel a nyugat-magyarországi utánpótlás-nevelési centrumot Mészáros Lőrinc cége, a ZÁÉV Építőipari Zrt..
A közbeszerzési összegzés szerint (amit pdf-ben itt talál) a Nemzeti Sportközpontok által kiírt munkára a ZÁÉV-en kívül csak a Tiborcz Isván üzlettársaként emlegetett Paár Attila cége, a West Hungária Bau Kft. adott be ajánlatot 6,1 milliárd forintos árral.
A fociakadémia egy 6000 négyzetméteres főépületet, öt füves, egy műfüves labdarúgó pályát foglal magában. A központi épület földszintjén többek között tantermeket, öltözőket, étkezőt, az üzemeltetéshez kapcsolódó helyiségeket és orvosi részleget, a három emeleten pedig tantermeket, kollégiumot, irodákat, tárgyalókat, gépészeti helyiséget és gondnoki lakást tartalmazott. A közbeszerzési eljárás tavaly megfeneklett, ugyanis mindkét ajánlattevő sokkal több pénzt kért a munkáért, mint amekkora keret a Nemzeti Sportközpontok rendelkezésére állt. Akkor a ZÁÉV Építőipari Zrt. nettó 5,7 milliárd forintban jelölte meg a vállalási árat, a West Hungária Bau Kft. pedig nettó 6,09 milliárd forintért vállalta volna a beruházást, tartalékkeret nélkül.
A milliárdos közbeszerzési munkákkal kitömött ZÁÉV-et sokáig emlegették a miniszterelnök barátjának környékén, majd idén januárban kiderült, hogy a felcsúti milliárdos a feleségével közös vállalkozásán, a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt.-n keresztül megszerezte a céget.
Ahogyan korábban bemutattuk, a ZÁÉV olyan óriásmegrendelések részese, mint a lassan 200 milliárd forintosra kerekedett új Puskás Ferenc Stadion és a 40 milliárd forintos zalaegerszegi járműipari tesztpálya beruházása. Amúgy az egyik leggyorsabban növekvő építőipari vállalkozás, forgalma 2016-ban 15 milliárdnál, 2017-ben már 35 milliárdnál tartott, 2018-ra pedig újabb ugrást, 50 milliárdos árbevételt célzott meg.
Kiemelt kép: MTI / Koszticsák Szilárd | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/18/szombathely-fociakademia-meszaros/ | https://web.archive.org/web/20230423150136/https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/18/szombathely-fociakademia-meszaros/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/59-milliardert-meszaros-cege-epit-fociakademiat-szombathelyen | 24.hu | hungarian-news | 2019-04-18 10:35:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila"
] | [
"Nemzeti Sportközpontok (NSK)",
"West Bau Invest",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Szombathely",
"Vas megye"
] | [
"közbeszerzés",
"versenykorlátozás - kartell",
"sport",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
|
48,985 | Mészárossal összeborulva csinálná meg az országos jegyrendszert a T-Systems | Közösen építené ki az országos e-jegyrendszert Mészáros Lőrinc informatikai cége, a 4iG Nyrt. és a Magyar Telekom leányvállalata, a T-Systems Magyarország Zrt.. — derül ki a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentumból.
A hivatalos nevén Helyközi Közösségi Közlekedési Információs Rendszer (HKIR) 2020 nyarára készülhet el, a teszteket már idén októberben elkezdhetik. A HKIR a tervek szerint egységesíti a tömegközeledést az országban, ráadásul országos szinten valós időben elérhető lesz az internetes utastájékoztatás. Ez nagyjából azt jelenti, hogy egyetlen közlekedési kártyával körbeutazhatjuk az országot, a rendszer – a budapesti FUTÁR-hoz hasonlóan – előre megtervezi az utat és lehetőséget biztosít a helyközi busz-, komp és vonatjegyek megvásárlására is. Sőt, még az esetleges kedvezményeket is kezeli. Az országos e-jegy a kormány régi ígérete, a Népszabadság már 2016-ban arról írt, hogy a HKIR komoly csúszásban van.
Már közbeszereznek
A mamutprojektet a KTI Közlekedéstudományi Intézet és a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. konzorciuma vezényli le, a megvalósításra 17,8 milliárd forint uniós forrást szánnak. A közbeszerzés javában zajlik, bár az Innovációs és Technológiai Minisztérium nem túl közlékeny a témában: kérdéseinket február végén küldtük el a tárcának, levelünket válasz nélkül hagyták.
A nyilvános adatokból egyelőre annyi látszik, hogy a közbeszerzést tavaly tárgyalásos eljárásban megindították, majd idén februárban kiválasztották azokat, akik bejelentkezhetnek a munkára. Alkalmatlan, érvénytelen ajánlattevő nem volt, a megbízásra ők adhatnak ajánlatot:
4iG Nyrt. és a T-Systems Magyarország Zrt. alkotta konzorcium
Delta Systems Kft.
Ez azt jelenti, hogy a befutó közülük kerül ki.
A Delta Systems Kft.-ről korábban a Direkt36 cikkében olvashattunk. A lap szerint a legdrágább ajánlattal nyerte meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyik nagy értékű közbeszerzését egy cégcsoport, benne egy olyan vállalkozással, amelynek tulajdonosa régóta kötődik ifjabb Orbán Győzőhöz, a miniszterelnök testvéréhez. Ennek a cégcsoportnak a tagja volt a Delta Systems Kft. is.
Közelednek
A nagy összeborulás híre azért különösen érdekes, mert hetek óta szivárognak a hírek, hogy Mészáros Lőrinc tőzsdei cégén, a 4iG Nyrt.-n keresztül megvenné a T-Systems Magyarország Zrt.-t.
A T-Systems neve sokaknak valószínűleg nem annyira ismerős, mint a miniszterelnök barátjáé, pedig az üzleti megoldásokat kínáló informatikai vállalkozás évek óta milliárdos állami megbízásokat kap, ráadásul stratégiailag kiemelt területeken.
Csak ízelítőül:
T-Systems Magyarország Zrt. és a Synergon Integrator Kft. üzemelteti a fővárosi utastájékoztatási rendszert, a FUTÁR-t. Öt évre összesen 5,3 milliárd forint közpénzért. Korábban a Népszava alapos cikkben szedte össze, milyen szoros a kapcsolat a T-Systems és a BKK között: a lap szerint az utóbbi években 12 milliárd forint értékben kapott a T-Systems megrendeléseket a BKK-tól.
2018 októberében derült ki, hogy ők építhetnek ki a rendőrség számára a 192 darab videokommunikációs állomást, nettó 1 milliárd 648 millió forintért.
Bár a BKK jegyrendszerével felsültek, mégis ők készíthettek tanulmányt Paks 2 kiberbiztonsági követelményeiről. | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/17/4ig-t-systems-orszagos-jegyrendszer/ | https://web.archive.org/web/20200702020403/https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/17/4ig-t-systems-orszagos-jegyrendszer/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszarossal-osszeborulva-csinalna-meg-az-orszagos-jegyrendszert-a-t-systems | 24.hu | hungarian-news | 2019-04-17 17:58:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Delta Systems Kft.",
"T-Systems Magyarország Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"közlekedés",
"klientúra"
] | [] |
|
48,986 | Két politikai kalandor hajmeresztő akcióval próbálta kicsavarni a ferencvárosiak kezéből a parkolási bizniszt | Számos meredek dolgot láttunk és hallottunk az elmúlt másfél évben, mióta a fővárosi parkolás ügyeivel foglalkozunk. Néztük, ahogy kilószámra hordják ki az aprópénzt az önkormányzati széfből, láttuk, ahogy ellenőrizetlenül áramlanak a 100 milliók, láttuk, ahogy feketén működő fantomcégek hálója végez önkormányzati munkát, ahogy az MSZP és a Fidesz alkut kötve adja át a parkolási bevételeket sáros múltú vállalkozóknak, de az alábbi manőver talán még ezeken is túltesz. A főszerepben két fideszes politikai kalandor, akik szembe mennek egy kerület teljes képviselő-testületével. A cél egy 10 évre szóló parkolási szerződés, a tét pedig 10 milliárd forint közpénz. | Számos meredek dolgot láttunk és hallottunk az elmúlt másfél évben, mióta a fővárosi parkolás ügyeivel foglalkozunk. Néztük, ahogy kilószámra hordják ki az aprópénzt az önkormányzati széfből, láttuk, ahogy ellenőrizetlenül áramlanak a 100 milliók, láttuk, ahogy feketén működő fantomcégek hálója végez önkormányzati munkát, ahogy az MSZP és a Fidesz alkut kötve adja át a parkolási bevételeket sáros múltú vállalkozóknak, de az alábbi manőver talán még ezeken is túltesz. A főszerepben két fideszes politikai kalandor, akik szembe mennek egy kerület teljes képviselő-testületével. A cél egy 10 évre szóló parkolási szerződés, a tét pedig 10 milliárd forint közpénz.
Kivágott jelenet
Minden filmnek vannak kivágott jelenetei, amik nem feltétlenül azért kerülnek ki a végső verzióból, mert rosszul sikerültek, hanem például azért, mert félreviszik az alaptörténetet vagy túl markáns új szálat indítanak a cselekményben. A budapesti parkolásról szóló filmnek is vannak ilyen részei, amiktől fájó szívvel, de meg kellett válnunk. Az egyik ilyen végül kikerült, de önmagában is nagyon izmos rész azt mutatta be, hogyan bukkant fel a semmiből egy Fidesz közeli cég, és hogyan próbálta a nagymenők elől megkaparintani az egész ferencvárosi parkolási bizniszt, és bizony csak egy hajszálon múlt, hogy végül nem sikerült nekik. Következzen egy kimaradt jelenet!
Pár nappal azután, hogy bemutattuk a parkolásról szóló filmet, híre ment, hogy Martos Dániel, a területért felelős kincstárnok távozik posztjáról. Bácskai János polgármester váltig tagadja, hogy a számos sötét ügy és a parkolási káosz vezetett a szakításhoz. Azt állítja, hogy Martos kapott egy visszautasíthatatlan ajánlatot, ezért hagyta el a kerületet. Ezzel szemben, a Fidesz-frakció környékéről jött megbízható információink szerint maga Kocsis Máté, a 9. kerületért felelős országgyűlési képviselő szorgalmazta, sőt követelte Martos mielőbbi távozását. Lehet, hogy a két állítás nem zárja ki egymást. Tehát Martosnak mennie kellett, de közben volt egy remek ajánlata is. De erről majd később.
Egy utolsó nagy húzás
Martos Dániellel a kerületi Fidesz a legbefolyásosabb emberét vesztette el. A kegyvesztetté vált, 34 éves pártkatona kampányokat vezényelt le, irányította a helyi Fidelitast, majd a frakciót, végül a kerületi vagyont bízták rá. Eközben viszont botrányt botrányra halmozott, hogy mást ne említsünk kulcsszereplője a kerületi lakás és parkolási botránynak.
De a Fideszen belül is irracionálisan vakmerőnek tartott Martos utolsó kerületi húzása volt igazán hajmeresztő.
2017 decemberben a nyilvánosság nyomására hivatkozva, számtalan botrány után a testület úgy döntött, hogy végre megválik a parkolási cégétől, a Fer-Park 2010 Kft.-től és új közbeszerzést ír ki.
Akkor azt hihettük, hogy győzött az igazság. De nem egészen így történt.
A 2018-as új pályázat lebonyolítását Martos Dániel és Papcsák Ferenc volt zuglói polgármester ügyvédi irodája vállalták magukra. Papcsákról ebben az időben az a pletyka terjedt, hogy egyfajta intendánsként érkezik rendet rakni a botrányoktól hangos kerületbe. (Ha szeretnék tudni, mit jelent az, ha a Fidesz intendánst küld valahová, akkor érdemes elolvasni az alábbi interjút, amiben Kubatov Gábor szegedi működése tárul fel.)
Az új pályázaton, a IX. kerületi parkolás üzemeltetéséért négy cég szállt versenybe. Három indulót a parkolási üzletben járatos szem azonnal be tudott azonosítani. Régi centrumos vagy centrumhoz kapcsolódó nagymenők állnak a hátterükben.
Fer-Park 2010 Kft. (Eddig is ők vitték az üzletet. Eredetileg Borsi Imréhez és Kupper Andráshoz köthető cég.)
M-Bond Kft. (A fenti alvállalkozójaként működik Ferencvárosban. Borsi Imréhez köthető cég.)
C-Ware Kft. (Kupper András alapította cég)
Borsi és Kupper veterán parkolási szakemberek, korábban szövetségesek voltak, mára viszont riválissá váltak. Mindketten megégették már magukat a budapesti parkolással. Kupper András cégét még a kilencvenes évek végén nyolcvanezer rendbeli parkolási csalás miatt ítélte el a bíróság, Borsi Imre pedig jelenleg is milliárdos parkolási csalás miatt ül a vádlottak padján. Az ő évtizedes ténykedésükről szól a filmünk.
Agrárszakember a városi parkolásban
De a nagymenők mellett felbukkant egy negyedik, eddig ismeretlen cég is a közbeszerzésben. Egy olyan Zrt., ami semmilyen tapasztalattal nem rendelkezett, frissen alapították nem sokkal a pályázat kiírása előtt. A cég neve 4 Green Parking, és ahogy a Magyar Narancs feltárta, ez papíron Poprády Géza cége, aki a Fidesz kormány földművelésügyi államtitkára volt, majd 2016-ban Mészáros Lőrinc agrárcége, az Agrosystem Zrt. vezérigazgatója lett.
Már csak egy jó agrárszakember hiányzott a budapesti parkolási történetbe.
A 4 Green ügyvezetője pedig dr. Jeszenszky Zoltán László, aki korábban Mészáros Lőrinc giga cégét, az Opus Global-t vezette.
Tehát a semmiből született egy még meleg, ropogós NER parkolási cég.
Ezt követően a három olcsóbb ajánlatot egymás után kizárták a közbeszerzésből. Egyetlen versenyző maradt a pályán, az újszülött NER vállalat, a 4 Green. Ők adták a legdrágább ajánlatot. Nyilván az egész ügylet úgy bűzlik, ahogy van, de ha ehhez hozzárakjuk a Magyar Narancs másik információját, akkor még egyértelműbbé válik, hogy mire megy ki a játék. A 4 Green tulajdonosa, a volt államtitkár Poprády Géza korábban nem mással vitt közös boltot, mint a közbeszerzést bonyolító Papcsák Ferenccel. A WOLGUPO Agriconsulting Kft.-ben voltak üzlettársak.
Fidesz kontra Fidesz
Miután Papcsák és Martos közreműködésével kizárták az első három ajánlatot, letisztult a terep a 4 Green előtt. Így került az ügy a ferencvárosi testület elé. Most a képviselőkön volt a sor, hogy szavazzanak: átadják-e a milliárdos üzletet a Papcsákhoz köthető, parkolással soha nem foglalkozó, egyedül versenyben maradt cégnek. Stábunk ott volt ezen a 2018. december 13-i testületi ülésen, ahol markolni lehetett a feszültséget. Majd váratlan dolog történt, minden valódi vita és magyarázat nélkül a testület teljesen egyhangúan, nulla ellenszavazattal érvénytelenítette az egész közbeszerzést.
Egy olyan testületben mondtak függetlenek, jobbikosok, szocialisták, fideszesek, DK-sok egységesen és egyértelműen nemet Papcsáknak és Martosnak, ahol nem csak a kormányzó párt és az ellenzék tagjai acsarkodnak kibékíthetetlenül, de az ellenzéki képviselők is legszívesebben megfojtanák egymást egy kanál vízben. Politikai csoda!
De a meccs ezzel még nem lett lefújva.
Másnap, december 14-én Papcsákék a ferencvárosi képviselők egységes döntését semmibe véve kihirdették a közbeszerzés győztesének a 4 Green Parking Zrt-t. Ilyenre korábban még nem láttunk példát.
Bácskai János polgármester a szokottnál is különösebb interjút adott a Civil Rádióban, ahol shakespeare-i drámához hasonlította a parkolási üzletért folyó acsarkodást:
- Mi a helyzet, ami a parkolást illeti?
- Ha nem én lennék a polgármester, azt mondanám, fogalmam sincs, követhetetlen. Én már nem tudom, hol tartunk.
A hallgatóság, ha volt ilyen egyáltalán, nem sokat érthetett a kerületi balhéból, ugyanis a polgármester az élő adás során egyáltalán nem merte kimondani kincstárnoka, az egyik kulcsszereplő nevét. Kizárólag, mint M.D. hivatkozott rá. Így próbálta elkerülni, hogy véletlenül valami terhelőt mondjon Martos Dánielre.
Elszámolták magukat
Térjünk vissza a cikk elején említett visszautasíthatatlan állásajánlatához, ami miatt Martos Dániel elhagyta Ferencvárost. A 13-i testületi ülésen, az ominózus szavazáskor Baranyi Krisztina, független képviselő még bedobott egy kavicsot a parkolási pocsolyába. Az alábbiakat mondta:
„Azt gondolom, hogy már megvolt a vezérigazgató-helyettes (Martos Dániel) úr új helye annál a cégnél (4 Green Parking Zrt.), akit nyertesnek szerettek volna kihirdetni, és amely 2018 áprilisában alakult. Ami, semminek nem felelt meg, de ez már a múlté, majd kiírnak egy új közbeszerzést, amit remélem, egy valódi szakmai bíráló bizottsággal és valódi közbeszerzési tanácsadóval fognak lebonyolítani, és nem pedig különböző fideszes helytartók harcának a levét issza a kerület.”
A képviselő felszólalásában azt sugallta, hogy Martos Dánielnek, mielőtt távoznia kellett a vagyonkezelőből,valóban volt egy ajánlata, a kerületben az a hír járta, hogy a kincstárnok a milliárdos parkolási bizniszt éppen az ő közreműködésével behúzó cégben fog elhelyezkedni. Hogy ez igaz-e, azt már sosem tudjuk meg, ugyanis egy héttel azután, hogy törvénytelenül és összeférhetetlen módon a 4 Greent hozták ki győztesnek, december 21-én szokatlan módon egy újabb hirdetmény jelent meg, amiben már az szerepelt, hogy mégis csak érvénytelen volt a közbeszerzés, és az önkormányzat új tendert fog kiírni.
Elszámította magát a két kalandor.
Azok, akik 25 éve uralják a parkolási bizniszt nem véletlenül tartanak ott, ahol tartanak, nem csupán a véletlennek köszönhetik, hogy túléltek minden botrányt, minden nyomozást, minden pert, minden ciklusváltást. Politikai kötelékeik olyan erősek, hogy azok elszakításához Papcsák Ferenc és egy vakmerő kerületi párttag kevesek, ahogy Tarlós Istvántól megtudtuk, azokat még maga a miniszterelnök sem szívesen bolygatja meg. (Kupper András erős kapcsolatairól ír a 24.hu a témában minap megjelent cikkében.)
Az egyelőre biztos, hogy Papcsák Ferencből nem lett intendáns Ferencvárosban, és Martos Dániel sem helyezkedett el a 4 Greennél, elveszítette kincstárnoki székét, és a pártjában is páriává vált. A shakespeare-i dráma pedig tovább folyik a 10 milliárdos üzletért. | https://444.hu/2019/04/23/ket-politikai-kalandor-hajmereszto-akcioval-probalta-kicsavarni-a-ferencvarosiak-kezebol-a-parkolasi-bizniszt | https://web.archive.org/web/20230331111148/https://444.hu/2019/04/23/ket-politikai-kalandor-hajmereszto-akcioval-probalta-kicsavarni-a-ferencvarosiak-kezebol-a-parkolasi-bizniszt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-politikai-kalandor-hajmereszto-akcioval-probalta-kicsavarni-a-ferencvarosiak-kezebol-a-parkolasi-bizniszt | 444 | hungarian-news | 2019-04-23 02:00:00 | [
"Borsi Imre",
"Kupper András (parkolás)",
"Martos Dániel",
"Papcsák Ferenc",
"Poprády Géza"
] | [
"4 Green Parking Zrt.",
"Budapest Főváros IX. kerület Önkormányzata (Ferencváros)",
"C-Ware Kft.",
"Fer-Park 2010 Kft.",
"Fidesz",
"M-Bond Kft.",
"MSZP"
] | [
"Bp. IX. kerület",
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"parkolás",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
48,987 | 20 millió forintot csalt el a pártelnök, 300 ezres pénzbírságra ítélték | Közel 20 millió forintot kísérelt meg igazolni fiktív számlákkal egy 2014-ben alapított párt elnöke - közölte az ügyészség. A 37 éves férfi az alapításától, 2014. január 7-étől elnöke volt egy politikai pártnak. A párt a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt nem érte el, pedig a választásra a Magyar Államkincstártól 149 millió forint támogatást kapott. | Közel 20 millió forintot kísérelt meg igazolni fiktív számlákkal egy 2014-ben alapított párt elnöke - közölte az ügyészség. A 37 éves férfi az alapításától, 2014. január 7-étől elnöke volt egy politikai pártnak. A párt a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt nem érte el, pedig a választásra a Magyar Államkincstártól 149 millió forint támogatást kapott.
Az elnök ebből az összegből közel 20 millió forinttal nem tudott elszámolni, ezért egy külföldi cég nevében kiállított, fiktív számlákat állított be a párt könyvelésébe, és az Állami Számvevőszék felé valótlan nyilatkozatot tett.
A férfi ellen a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási kötelezettség elmulasztásának bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. A bíróság által tartott előkészítő ülésen a vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról.
A bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadta, és nyomban ítéletet hirdetett:
a pártelnököt 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, amelyet meg nem fizetése esetén 300 napi szabadságvesztésre kell átváltoztatni. | https://444.hu/2019/04/23/20-millio-forintot-csalt-el-a-partelnok-300-ezres-penzbirsagra-iteltek | https://web.archive.org/web/20230930115938/https://444.hu/2019/04/23/20-millio-forintot-csalt-el-a-partelnok-300-ezres-penzbirsagra-iteltek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/20-millio-forintot-csalt-el-a-partelnok-300-ezres-penzbirsagra-iteltek | 444 | hungarian-news | 2019-04-23 02:00:00 | [] | [] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"ítélet/döntés",
"csalás"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
48,988 | Kértek 170 milliárdot a magyar focira, a kormány négyszer annyit adott | Az volt a terv, hogy 2019-re a labdarúgás a költségvetés nettó befizetője lesz, azaz nem viszi, hanem hozza majd a közpénzt. Ehelyett az idén több mint 100 milliárd megy el focira. | Ha terjedelmét tekintve nem is túl hosszú, de első ránézésre végiggondolt stratégiával vágott neki a hazai futball megújításának a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a 2010-es kormányváltást követően. Az MLSZ némileg leegyszerűsítve azt tervezte, hogy állami segítséggel megteremti az alapokat, azaz a tömegbázist, az infrastrukturális és a pénzügyi hátteret, és erre építve teszi ismét népszerűvé és eredményessé a magyar focit.
A stratégiáról – amelynek kidolgozásán tucatnyi ember dolgozott, és amelyhez a teljes új elnökség a nevét adta, köztük a Quaestor-ügy miatt azóta letartóztatott Tarsoly Csaba is – egy előzetes vitaanyag és egy jobban szerkesztett, kissé kilúgozott végső verzió is született. A következő napokban egy cikksorozatban témánként haladva bemutatjuk, hogy mit tervezett az MLSZ, és ebből mi valósult meg az elmúlt nyolc évben. Első lépésben azt néztük meg, hogy mennyire sikerült megteremteni azokat az alapokat, amiket a szövetség 2011-ben szükségesnek tartott a fejlődéshez.
Épül a tömegbázis
Bár az teljesen egyértelmű, hogy a végső célt, azaz a magyar foci eredményessé és népszerűvé tételét nem sikerült elérni, azt nem lehet mondani, hogy a stratégiából semmi nem valósult meg. A labdarúgók száma például elég szép ütemben növekedett az elmúlt években. Bár az adatokkal kapcsolatban felmerülnek bizonyos kételyek – erről nagyjából egy éve az Index írt alapos cikket –, az MLSZ számai szerint 2016 végén 255 ezer regisztrált futballista volt az országban, majdnem kétszer annyi, mint 2010-ben. Az ezt követően közzétett dokumentumok alapján ráadásul ez a szám azóta további tízezrekkel nőhetett.
Mindez azt jelenti, hogy elvileg a 2011-es elvárásokat is sikerült túlteljesíteni. Akkor az MLSZ azt fogalmazta meg célként, hogy 2019-re 160 ezer férfi és 10 ezer női focista legyen az országban. A stratégia végső verziójába azonban ennél kisebb szám került, ott már csak 120 ezer férfi labdarúgóval kalkuláltak.
Nem egyértelmű, hogy az akkori óvatoskodásnak mi volt az oka, de az biztos, hogy felesleges volt szerénykedni. A szövetségnél jelenleg nyilvántartott futballisták száma akkor is meghaladja a vártat, ha a vitaanyagban rögzített nagyobb, 170 ezres adathoz még a remélt 60 ezer focistanövendéket is hozzáadjuk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgymilliárd forintért vett játékosokat a magyar utánpótlás felcsúti fellegváraHiába vernek el hatalmas összegeket játékosvásárlásra a csapatok, a futballisták leértékelődnek Magyarországon.
Más kérdés, hogy az MLSZ korosztályonként és nemenként már nem közölt hivatalos adatokat. Így elég komoly esély van arra, hogy a masszív túlteljesítés jelentős részben a különböző programokba, elsősorban a Bozsik intézményi programba bevont gyerekeknek köszönhető. Ez azonban még mindig nem lenne gond, különösen, ha tényleg az utánpótlás javítása volt az eredeti cél. Emellett valószínűleg a női kvótát is sikerült teljesíteni, legalábbis a különböző szövetségi kiadványok szerint már több mint 10 ezer hölgy focizik Magyarországon.
Elárasztották a focipályák az országot
Igazából a pályaépítési programra sem lehet panasz, már persze, ha a dolog anyagi részét figyelmen kívül hagyjuk, és csak a mennyiségre koncentrálunk. Itt az MLSZ a grundnosztalgiából kiindulva azt feltételezte, hogy ha elárasztják az országot kisebb pályákkal, akkor gyerekek tömegei kezdenek majd el focizni, és az új pályák – akárcsak az 50-60-as években a grundok – ontják majd magukból a fiatal tehetségeket.
A szövetség tao-támogatásból, azaz nagyrészt közpénzből közel 650 pálya megépítését támogatta 2012 óta az ország különböző pontjain. Persze lehet vitatni, hogy feltétlenül el kellett-e költeni ilyen célra több 10 milliárd forintot, de egész biztosan nem ez volt a legrosszabbul hasznosuló befektetés a magyar futballban. A nemzetközi tapasztalatok alapján a
szabadidős alapinfrastruktúra fejlesztése ugyanis általában valóban kedvezően hat a versenysportra is, a szabadidősport egyéb jótékony hatásairól nem is beszélve.
Ráadásul, ha az MLSZ komolyan gondolta, hogy a tömegbázis megteremtése az egész stratégia megvalósításának alapja, akkor ezekre a beruházásokra valóban szükség volt. Sőt, még a pályák számát sem lehet nagyon kritizálni, itt ugyanis legalább nagyságrendi eltérés nincs a stratégiában szereplő tervekhez képest.*Ott a végül megvalósulótól kicsit eltérő, de legalábbis más felosztású pályaépítési programban gondolkodtak. Iskolai, lakóhelyi és egyéb nagyobb pályák építését tervezték, összesen 800-at 2020-ig.
Megszaladt a ceruza
Az állam pénzügyi szerepvállalása esetében azonban ezt már korántsem lehet elmondani. Bár az MLSZ a stratégiájában többször rögzítette, hogy állami finanszírozás nélkül nem lehet újraéleszteni a magyar futballt, ahhoz képest, ami végül ezen a területen 2011 óta történt, kifejezetten szerények voltak a szövetség elvárásai.
Az MLSZ szakemberei három olyan forrást jelöltek meg, amelyről úgy gondolták, hogy javítani lehet vele az alulfinanszírozott futball pénzügyi helyzetét: a hatékonyságjavulást – és ezen keresztül a költségek csökkentését -, a tao-támogatásokat, illetve az utánpótlásra kapott egyéb állami forrásokat. Ezt egészítették még ki az infrastruktúra fejlesztésére, azaz a pályák és stadionok építésekre kért pénzzel.
Mindent összevetve tíz évre nagyjából 170 milliárd forintnyi állami forrást reméltek, de óvatos becslés szerint is négyszer ennyit kaptak.
Ráadásul utóbbi nem is a végső összeg, hiszen még nem értünk az egy évtizedes tervezési időszak végére. A hatalmas túllépés magyarázata, hogy a kormány egyrészt nem csak az MLSZ által vázolt három csatornán öntötte a pénzt a fociba, másrészt ezeken keresztül is sokkal többet adott.
A tao-rendszerre például összesítő táblázatában évi 2-3 milliárdot tervezett be a szövetség*Igaz, a szövegben évi 10-15 milliárdot emlegetnek., ehhez képest már az első évben 23 milliárd jött be ebből a forrásból, azóta pedig csak hízott a program. Az eddig rögzített adatok szerint a hazai cégek 2011 óta 283 milliárd forint adót fizettek a központi költségvetés helyett futballszervezeteknek.
Hasonlóan nagy volt az eltérés az utánpótlás-nevelés fejlesztésére kért és kapott összegek között. Erre 2011-ben évi 400 milliót remélt az MLSZ, a tavalyi büdzséjébe azonban már hatmilliárdot tervezett be, összesítve pedig 18 milliárd felett járunk, szemben a remélt néggyel.
Ennél is jóval nagyobb összeget osztott szét a csapatok között a szövetség a közvetítési jogok értékesítéséből befolyt összegből. Bár normál esetben ez piaci bevétel lenne, itthon burkolt állami támogatás, hiszen a közmédia vette meg a jogokat masszívan túlárazva.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárd forint folyik át az MLSZ-en a futballcsapatokhozMég annál is sokkal több pénz kapnak a magyar focicsapatok a közvetítésekért, mint amennyiről eddig hallani lehetett.
Mindezek fényében nem meglepő, hogy nemcsak a focicsapatok gazdálkodhatnak sokkal több pénzből, mint korábban, hanem az MLSZ is. A stratégiáról szóló vitaanyag alapján úgy tűnt, fixen 10-12 milliárdos éves büdzsével számolnak, amely évről évre néhány százalékkal bővül majd. Ehhez képest már 2012-ben az egy évvel korábbi másfélszeresére ugrott a szövetség bevétele, tavaly pedig majdnem hatszor annyiból sáfárkodhattak, mint 2011-ben.
Egy fél puskásnyi pénzt kértek
A legnagyobb tétel, a stadionok fejlesztése ráadásul az eddig felsoroltakban benne sincs. Bár az MLSZ messze erre kérte a legtöbb állami forrást, abból az összegből, amit akkor az új Puskás arénára és négy másik stadion megépítésére igényeltek volna, végül a Puskás fele sem jött ki. A vitaanyag 80 milliárd forintra becsülte az öt létesítmény együttes költségét, de a teljes 10 éves időszakban építéssel és fenntartással együtt is csak 121 milliárdos költséget saccoltak. Jelenleg ennek közel a háromszorosánál tartunk.
Csak arra az öt arénára, amely a stratégiában szerepelt, 220 milliárd forint ment el, de ezeken kívül is volt még számos milliárdos nagyságrendű egyedi fejlesztés, és egy olyan stadionfejlesztési program is, amiben több mint egy tucatnyi kisebb város gyakran alsóbb osztályokban játszó csapata kapott új arénát százmilliókból.
A finanszírozás estében egyetlen terület van, ahol nem sikerült teljesíteni a terveket: a működési hatékonyság javításából – és ezzel párhuzamosan a költségek csökkentéséből – semmi nem lett, sőt itt egyértelműen ellentétes folyamatok játszódtak le. A magyar labdarúgás pazarlóbb, mint bármikor, sok esetben teljesen értelmetlen dolgokra mennek el százmilliók, a játékosfizetések köszönőviszonyban sincsenek a teljesítménnyel. Ennek az oka pedig épp az, hogy minden említett csatornán
elöntötte a focit a pénz, így a sportág szereplőit semmi nem késztette arra, hogy hatékonyan használják fel a forrásokat.
Furcsán értelmezték az átláthatóságot
Ebből már egyértelműen látszik, hogy az MLSZ elvárásainak sokszoros túlteljesítésével a kormányzat gazdasági szempontból egyértelműen ártott a magyar futballnak. Így esély sem volt annak az elérésére, amit a szövetség középtávú célként jelölt meg, jelesül, hogy a hazai labdarúgás önfenntartó legyen, és ne szoruljon állami forrásokra. A döntéshozók ezt már csak azért is fontosnak tartották, mert egy a fejlesztési dokumentumokban is idézett TÁRKI-felmérés szerint a magyarok többsége már a 2010-es évek előtt sem gondolta úgy, hogy közpénzzel kellene tömni a magyar focit. 2007-ben, amikor a kormányzat finoman szólva sem kényeztette el a labdarúgást, a magyarok kétharmada vélekedett úgy, hogy kevesebbet vagy egyáltalán nem költene focira állami forrásból.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiderült, hogy közpénz a tao, de a minisztériumban hirtelen eltűntek az iratokMost, hogy ki kellene adni, az NGM-nél hirtelen nem találják a dokumentumokat. Ez a Kúriát nem érdekli.
A szövetség azt tervezte, hogy a 2010-es évek végére ezt el is érjük. Az MLSZ stratégiája egyenesen úgy fogalmaz, hogy: „A labdarúgás, ha jól üzemeltetik, a költségvetés nettó befizetőjévé válhat a nettó haszonélvezőjéből. Ezen összefüggés megvalósításával és a társadalom tagjaival való elismertetésével 2018-2020-ra elérhető a magyar labdarúgás fenntartható felemelkedése.”
Vagyis az idén a magyar futballnak már hoznia és nem vinnie kellene a közpénzt, ehhez képest 2019-re több mint százmilliárdnyi focihoz kapcsolódó kiadást tervezett be a kormány.
Ami pedig talán ennél is nagyobb probléma, hogy az állami milliárdok továbbra is ellenőrizetlenül és átláthatatlanul áramlanak a fociba. Pedig a szövetség stratégiájában a transzparencia megteremtése is nagy hangsúlyt kapott, sőt elvileg ezt a kabinet is elvárta. A stratégiában azt írták, hogy a
„kormány tehát egyrészről szigorúan elvárja a labdarúgás gazdasági megtisztulását, másrészről határozottan támogatja az öntisztulási folyamatot”.
Arról a korányról van ugye szó, amelynek minisztériumai évekig minden fórumot felhasználtak arra, hogy ne lehessen kideríteni, honnan érkeznek a tao-milliárdok a sportba, majd amikor bukták a pert, az egyik tárca közölte: meg sincsenek a dokumentumok. Mellesleg ugyanezeket az adatokat a transzparencia szükségességét hosszan taglaló MLSZ is visszatartotta, de a támogatások ellenőrzésénél sem vitézkedett se a szövetség, se a kabinet.
Nem csak a taóval vannak azonban ilyen gondok. Hiába helyezett komoly szankciókat kilátásba az MLSZ arra az esetre, ha egy csapat nem számol be átláthatóan üzleti működéséről, simán előfordulhat, hogy a Fradi milliárdok eredetét titkolja, és úgy pakolnak közvetve állami forrásokat a cégbe, hogy azt többre értékelik, mint a Barcelonát, a Manchester Unitedet és a Real Madridot együttvéve.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz MLSZ asszisztálásával tűnt el a tao-pénzzel a fideszes polgármesterEgy történet, ami kicsiben megmutatja, mi a baj a százmilliárdokat megmozgató tao-rendszerrel. Hogyan nyúlhatják le a pénzt helyi haszonlesők, hogyan huny szemet efölött az MLSZ és miként vágja haza egy kisváros sportját az, aminek segítenie kellene.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍme, a világ legértékesebb sportvállalkozása, a Ferencvárosi Labdarúgó Zrt.A Fradi focicsapatát többre értékelték, mint amennyit az MU, a Real Madrid és a Barcelona együtt ér. A paksi orosz hitelt pont ki lehetne fizetni ennyi pénzből. | https://g7.hu/kozelet/20190420/kertek-170-milliardot-a-magyar-focira-a-kormany-negyszer-annyit-adott/ | https://web.archive.org/web/20230128163157/https://g7.hu/kozelet/20190420/kertek-170-milliardot-a-magyar-focira-a-kormany-negyszer-annyit-adott/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kertek-170-milliardot-a-magyar-focira-a-kormany-negyszer-annyit-adott | G7 | hungarian-news | 2019-04-20 13:40:00 | [] | [
"Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ)"
] | [] | [
"háttér",
"támogatás",
"átláthatóság",
"sport",
"stadion",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
48,989 | Évtizedek óta ugyanazok nyerészkednek a kamupártokon | A közel tíz hónapig készült film feltárja, kik azok a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő emberek, akik évtizedek óta próbálnak hasznot húzni a pártalapításból. Legutóbb a 2018-as választásokon indultak el a hozzájuk kötődő pártok, amelyeket Gulyás szerint helytállóbb rablópártoknak nevezni, mintsem kamupártoknak, mert e szervezetek végső célja a pénzszerzés. | A kilencvenes évek óta húz hasznot egy nyíregyházi kör abból, hogy kamupártokat alakít és így szerez állami támogatásokat - egyebek mellett ez is kiderül a Rablópártok című dokumentumfilmből, amelyet a Gulyás Márton vezette Partizánok készített és kedd este lesz a bemutatója a budapesti Bálint Házban.
A közel tíz hónapig készült film feltárja, kik azok a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő emberek, akik évtizedek óta próbálnak hasznot húzni a pártalapításból. Legutóbb a 2018-as választásokon indultak el a hozzájuk kötődő pártok, amelyeket Gulyás szerint helytállóbb rablópártoknak nevezni, mintsem kamupártoknak, mert e szervezetek végső célja a pénzszerzés.
Gulyás és csapata a 2018-as választás után kezdett el komolyabban foglalkoznia rablópártokkal, és lassan kirajzolódott előttük egy mintázat, a szálak Nyíregyházára vezettek. "Egyre inkább megalapozottá vált az a gyanú, hogy van egy nyíregyházi kör, amelyik a legutóbbi választáson már hat pártot koordinált" - mesélte az Indexnek Gulyás. Elmondta, ezek az emberek az általuk és a strómanjaik által alapított szervezeteken keresztül már évtizedek óta megpróbálnak bejutni valamilyen formában a törvényhozásba, de a nagy pénzekre 2012 után tudtak rátenyerelni, noha már előtte is próbálkoztak ezzel. 2012-ben ugyanis megváltozott a választási törvény és ezzel együtt a pártok támogatása is, ez pedig nem csak Fidesznek, de a kamupártoknak is kedvezett.
A kilencvenes évek elején Magyarországon a zöld mozgalmaknak okoztak jóvátehetetlen károkat a nyerészkedők, Gulyásék pedig kiderítették, hogy ebben ez a nyíregyházi kör "masszívan szerepet játszott". Ez a társaság aztán a kétezres években került nagyon közel ahhoz, hogy az 1 százalékos küszöböt megugorva évekig részesedjen állami támogatásban, végül 2012 után jött el az ő idejük. "Nettó populizmussal próbálkoztak mindig: támadták a népképviseleti rendszert, ostorozták a politikusokat, egyikük az elhíresült költségtérítéses népszavazás egyik kezdeményezője volt" - mesélte róluk Gulyás anélkül, hogy néven nevezné őket, de a filmből kiderül majd, kik ezek, honnan ismerik egymást, melyek a köztük lévő kapcsolódási pontok és hogyan próbálkoztak különféle formációkkal.
Bár Gulyás nem nevezte meg, de a költségtérítéses népszavazást Seres Mária kezdeményezte, aki a Wikipédia szerint nyíregyházi születésű, ott is élhet, mivel ott szavazott. Tény, hogy Serest már évekkel ezelőtt a kamupártosok közé sorolták, a Magyar Narancs és a Népszava is írt erről cikket.
Miután 2012-ben megváltozott a pártfinanszírozás, ezek a szervezetek játszi könnyedséggel tudtak több százmillió forintot bezsebelni, akkor a 13 ismert kamupárt felét ők csinálták. Gulyás szerint a filmből az is kiderül, hogy nagyon sok, általuk megvezetett ember nem is tudott arról, hogy egy színjáték részesei. A rablópártokat irányító emberek elhitették magukról, hogy tiszta kezűek, akik soha nem politizáltak. De ez nem igaz, a filmben pedig sok megvezetett embert szembesítenek az irányítók politikai előéletével, azzal, hogy amit mondtak az embereknek, az hazugság. "Hangzatos jelszavakkal győztek meg embereket maguknak, akik komoly bizalommal voltak feléjük" - mondta Gulyás Márton.
Sokáig beszámolási kötelezettség nélkül adott nekik az állam százmilliókat, ám hiába szigorítottak tavaly a törvényen, ha kiderül a csalás, akkor sem tudja vagy akarja behajtani az állam a pénzt.
Ebben a körben van olyan figura, aki ellen 2009-ben választási csalás miatt eljárás indult, de ez sem volt elég visszatartó erő. Gulyás szerint a rablópártokat szervező mag nagyjából egytucatnyi emberből áll, és a keleti megyében része lett a többi stiklinek, így a cégek fantomizálásának, a honosítási biznisznek. A rablópártok jellemzően strómanok nevén vannak, akárcsak azok a cégek, amelyeken keresztül az állami támogatást kiszívják. Gulyásék találtak egy ukrán fiút, aki 30 ezer forintért vállalt el egy cégvezetést, a később fantomizált cég szerepe a pénz felszívása volt. A belső kör tagjai jellemzően értékálló befektetésekbe, például ingatlanokba tette az így szerzett (állami) pénzt. A film készítői megpróbáltak eljutni a "csúcsvezetőkig", akik az egészen nyerészkednek, ám ők elzárkóztak az interjúk elől.
Ahogy Gulyás fogalmazott, Szabolcsban a rablópárt-biznisz nem számít kirívónak, és úgy tűnik, az ottani hatóságok se nagyon erőltetik meg magukat. Példaként említette, hogy a Nyíregyházi Törvényszéknek is szemet kellett volna szúrnia annak, hogy van olyan ember, akinek a nevén több párt is futott.
A kérdésre, hogy van-e kormánypárti érdekeltség, Gulyás óvatosan válaszol. Szerinte az biztos, hogy van Fidesz-érintettség, de nem biztos, hogy mindez koordinált. Az is tény, hogy a kormánypárt magából a jelenségből profitált, a 2014-es választáson például az egyéni körzetekben több helyen a kamupártok segítségével billent a mérleg a kormánypárt javára, de a rablópártok tevékenysége arra is "jó", hogy egyéb ellenzéki kezdeményezéseket hiteltelenítsenek.
Egyébként éppen kedden közölte a Fővárosi Főügyészség, hogy húszmillió forintos költségvetési csalás miatt jogerősen elítélték egy parlamenten kívüli párt elnökét. A vád szerint egy 37 éves férfi megalapításától, 2014. január 7-étől elnöke volt a pártnak, amely a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt nem érte el, de a választásra a Magyar Államkincstártól 149 millió forint támogatást kapott. Az elnök ebből az összegből csaknem 20 millió forinttal nem tudott elszámolni, ezért külföldi cég nevében kiállított fiktív számlákat állított be a párt könyvelésébe, és az Állami Számvevőszéknek valótlan nyilatkozatot tett. | https://index.hu/belfold/2019/04/23/evtizedek_ota_ugyanazok_nyereszkednek_a_kamupartokon/ | https://web.archive.org/web/20201107230603/https://index.hu/belfold/2019/04/23/evtizedek_ota_ugyanazok_nyereszkednek_a_kamupartokon/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/evtizedek-ota-ugyanazok-nyereszkednek-a-kamupartokon | Index | hungarian-news | 2019-04-23 18:50:11 | [
"Seres Mária",
"Szepessy Zsolt László"
] | [] | [
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"pártfinanszírozás",
"csalás",
"kampányfinanszírozás",
"jogalkotás"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
48,990 | Matolcsy Ádám Porsche 911 Targákat gyűjt | Pár hónappal ezelőtt egy olvasónk vette észre, hogy három Porsche 911 Targa parkol egymás mellett egy XIII. kerületi garázsban. Az Átlátszó kiderítette, hogy az autók Matolcsy György jegybankelnök kisebbik fia, a kormányközeli vállalkozóként közpénzből meggazdagodott Matolcsy Ádám gyűjteményébe tartoznak. Megtaláltuk a gyűjtemény negyedik darabját is. | Pár hónappal ezelőtt egy olvasónk vette észre, hogy három Porsche 911 Targa parkol egymás mellett egy XIII. kerületi garázsban. Az Átlátszó kiderítette, hogy az autók Matolcsy György jegybankelnök kisebbik fia, a kormányközeli vállalkozóként közpénzből meggazdagodott Matolcsy Ádám gyűjteményébe tartoznak. Megtaláltuk a gyűjtemény negyedik darabját is.
Olvasónk értesülései helyesnek bizonyultak, ugyanis több jel is utalt arra, hogy a koruk alapján “young timer" kategóriába sorolható autók és a Matolcsy-fiú között kapcsolat van. Az egyik ilyen jel, hogy a Porschék abban a garázsban álltak, amelyik a 444.hu által még 2016-ban bemutatott, Matolcsy Ádám által használt loftlakás közvetlen közelében van, és ahol a luxuslakásnak otthont adó Riverloft-ház más lakói is parkolnak az autóikkal.
A lenti fotókon látható parkolóhely-feliratok is a feltételezett kapcsolatot erősítik. A falra helyezett papírlapok ugyanis azt jelzik, hogy a Porschék parkolóhelyei az egykor Matolcsy Ádám által vezetett és a Magyar Stratégiai Zrt. nevű cégén keresztül tulajdonolt New Wave Média Group Kft. számára voltak fenntartva.
A múlt idő annak szól, hogy nemrég észrevettük, hogy a Porsche-gyűjtemény parkolóhelyet váltott és a Millenáris Mélygarázsba költözött. Itt felfedeztük a gyűjtemény negyedik darabját is, amely a korábbi helyszínen készült fotókon nem szerepelt. A négy autó itt nem egymás mellett áll, de a mögöttük lévő falon ugyanúgy felirat jelzi a parkolóhely “bérletes" használóját, amely ezúttal a New Wave Kft.
A parkolóhelyeket bérlő New Wave Kft. nem azonos a korábbi helyeket bérlő, és egyébként már megszűnt – New Wave Média Group Kft.-vel. A rövidített cégnév ezúttal egy másik vállalkozást, a New Wave Service Kft.-t takarja, amely ugyancsak a Magyar Stratégiai Zrt. tulajdona, vagyis végső soron Matolcsy Ádámé, aki a holdingcég egyedüli tulajdonosa. Hiába változott tehát a Porschék parkolóhelye és az azokat bérlő cég, most is Matolcsy Ádám áll a háttérben.
A négy autó becsült értéke összesen 60 – 70 millió forintra tehető és együtt több mint 1200 lóerővel bírnak:
A parkolóhelyeket bérlő New Wave Service Kft. szintén csak nemrég költözött a Millenárisra: az OPTEN céginformációs adatbázis szerint a cég 2019 januárjában tette át székhelyét a Millenáris Irodaházba.
Mint arról nemrég a hvg.hu beszámolt, a Millenáris Széllkapu Beruházó, Fejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. a Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Kft.-vel együtt közbeszerzési eljárást írt ki a Millenáris Park területén működő létesítmények üzemeltetésére – beleértve a régi, és a most épülő új parkolóházat is. Miután a közbeszerzési eljárás elsőre eredménytelenül zárult, jelenleg a pályázatot kiíró két állami tulajdonú cég látja el a létesítmények üzemeltetését.
A cikkünkben szereplő autókkal kapcsolatban megkerestük Matolcsy Ádámot, aki emailben válaszolt a kérdéseinkre. Válaszlevelében megerősítette: a négy “régi" Porsche 911 valóban az ő tulajdona. Mint elmondta, az autókat nem presztízsük, hanem különlegességük miatt választotta. A vállalkozó azt is elárulta, hogy annak reményében vásárolt befektetési céllal ugyanolyan kivitelű és típusú autókat, hogy így egy későbbi együttértékesítés esetén nagyobb értéknövekedést érjen el velük.
A Porsche-gyűjtemény átköltöztetésének okát firtató kérdésünkre Matolcsy Ádám azt válaszolta, hogy egyszerű anyagi megfontolások vezették a döntésben: a Millenáris Parkolóban ugyanis olcsóbb az autók tárolása, mint a korábbi helyen volt. Mint az a fentebbi, az üzemeltető ártábláját ábrázoló fotónkon is látszik, a vállalkozó cége által használt bérlet havi 42 ezer forintba kerül áfával autónként, amely a négy autó esetén havonta 168 ezer forintot jelent.
Közpénzből gazdagodott meg
Matolcsy Ádám legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy nagyon gyorsan reagált az édesapja unokatestvére, Szemerey Tamás tulajdonában lévő NHB Bank likviditási problémáira: pár nappal azelőtt, hogy a Matolcsy György vezette jegybank korlátozta volna az NHB kifizetéseit, az ifjabb Matolcsy egy másik banknál nyitott számlát a cégei számára.
Az ijfú vállalkozó a Balaton Bútor Kft.-t is a családja házibankjaként emlegetett, most csődbe ment pénzintézettől kapott, a jegybank növekedési hitelprogramjából finanszírozott hitelből vásárolta. Ez a cég szállíthatta aztán a bútorokat a Testnevelési Egyetem új kampuszára vagy az Országos Bírói Hivatalnak, félmilliárdos uniós támogatást nyert el egy okosiroda-projektre, és további 92 millió forint uniós támogatást kapacitásbővítésre.
Matolcsy Ádám fontos szerepet játszott az Origo hírportál kormánypárti propagandafelületté züllesztésében: ő volt a portált kiadó New Wave Media Kft. tulajdonosa a kormánypárti Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány felállításáig. A New Wave adta ki az évi több milliárd forintnyi állami hirdetéssel kistafírozott Origón kívül a Vs.hu nevű portált is, amely több százmillió forint támogatást kapott a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank alapítványaitól.
Matolcsy Ádám 2016-ban kétszázmilliós luxuslakást kapott használatra Szemerey Tamástól, majd örökpanorámás "mezőgazdasági melléképületet" húzott fel a balatonfüredi szőlőbirtokára. 2018-ban az is kiderült, hogy egyszemélyes holdingcége, a Magyar Stratégiai Zrt. megvásárolta azt a 400 milliós, II. kerületi luxusvillát, amelyet Matolcsy György használ. Matolcsy Ádám barátainak is jól megy az üzlet, egyikük luxuslakásokat épít a Vörösmarty téren, másikuk 305 milliós uniós támogatásból kezd sörgyártásba.
Matolcsy György jegybankelnök a rokonsága – unokatestvére, felesége, fiai – állami támogatásait, megbízásait és üzleteit firtató kérdésekre korábban azt válaszolta, hogy "senkit nem szabad megfosztani attól a lehetőségtől, hogy részt vegyen Magyarország felemelkedésében", és ma Magyarországon nem attól jut hitelhez, üzleti lehetőséghez és uniós pályázati forráshoz valaki, hogy az ő családtagja. Fia, Matolcsy Ádám úgy nyilatkozott erről, hogy "egy közbeszerzésen való győzelem minden, csak nem ajándék", nagyon kemény feltételeknek kell megfelelni hozzá.
Brassai Kornél | https://atlatszo.hu/2019/04/23/matolcsy-adam-porsche-911-targakat-gyujt/ | https://web.archive.org/web/20221223035733/https://atlatszo.hu/2019/04/23/matolcsy-adam-porsche-911-targakat-gyujt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/matolcsy-adam-porsche-911-targakat-gyujt | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-04-23 19:09:48 | [
"Matolcsy Ádám"
] | [
"Magyar Stratégiai Zrt.",
"New Wave Service Kft."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.