news_id
int64 1
63.3k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 216
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
48,991 | 50 milliós támogatást kapott Orbán néhai polgári körének alapítványa a Szerencsejáték Zrt.-től | 50 milliós szponzorációs szerződést kötött tavaly év végén a Orbán Viktor néhai polgári köreként ismert Szövetség a Nemzetért Alapítvány a Szerencsejáték Zrt.-vel – számolt be róla a K-Monitor blogfelületén. A CÖF-fel együtt 70 millió forintot kaptak 2018 november végén olyan vidéki eseményekre, amelyeken Nógrádi György, a kormány egyik kedvelt biztonságpolitikai szakértője, ifj. Lomnici Zoltán vagy Morvai Krisztina beszélt. | 50 milliós szponzorációs szerződést kötött tavaly év végén a Orbán Viktor néhai polgári köreként ismert Szövetség a Nemzetért Alapítvány a Szerencsejáték Zrt.-vel – számolt be róla a K-Monitor blogfelületén. A CÖF-fel együtt 70 millió forintot kaptak 2018 november végén olyan vidéki eseményekre, amelyeken Nógrádi György, a kormány egyik kedvelt biztonságpolitikai szakértője, ifj. Lomnici Zoltán vagy Morvai Krisztina beszélt.
Az antikorrupciós szervezet kikérte a szponzorációs szerződést a Szerencsejáték Zrt. leányától, a Szerencsejáték Szerviztől, amelynek az a Zsiga Marcell volt az ügyvezetője, aki fideszes képviselőként mondta korábban, hogy bár ő másfél milliót keres, de szerinte 47 ezer forintból is meg lehet élni.
A K-Monitor arra lett volna kíváncsi, hogy a temérdek hazai civil szervezet közül miért pont a fideszes alapítványt tartották érdemesnek a több tízmilliós támogatásra, és kértek-e a biztosított forrásért valamit cserébe.
Az állami vállalat először csupán a szerződések felsorolását jelentette meg a honlapján, majd végül elküldték a kért dokumentumokat, amikből azonban üzleti titokra hivatkozva kitakarták azokat a részeket, amelyekből kiderülne, pontosan mire és milyen feltételekkel adták az összeget az alapítványnak.
„Tekintettel arra, hogy a kért dokumentum 4.1-4.6. pontjai üzleti titkot képeznek – mert annak nyilvánosságra kerülése a Szerencsejáték Zrt-t a piacon hátrányos helyzetbe hozná -, úgy ezen pontok kitakarásra kerültek.” – írták az indoklásban.
Érdekes azonban, hogy pont egy állami tulajdonú, monopolhelyzetben lévő vállalat aggódik azért, hogy egy 50 milliós szerződés nyilvánosságra hozatala hátrányos piaci helyzetbe hozná – veti fel a blogbejegyzésben a K-Monitor munkatársa.
A nem kitakart részekből egyébként annyi derül ki, hogy „valamit” teljesíteni kell az év végéig, illetve az is, hogy az akkor még Zsiga Marcell vezette állami cég „felismerte a tevékenységgel összefüggésben a Szerencsejáték Zrt. termékeinek igénybevételére ösztönző hatás lehetőségét”.
Úgy tűnik, ennél többet azonban most nem tudhatnak meg az adófizetők arról, hogy miért kapott egy fideszes alapítvány tízmilliókat arra, hogy Nógrádiék euroszkeptikus előadásokat tartsanak.
(K-blog) | https://merce.hu/2019/04/23/50-millios-tamogatast-kapott-orban-nehai-polgari-korenek-alapitvanya-a-szerencsejatek-zrt-tol/ | https://web.archive.org/web/20230924135220/https://merce.hu/2019/04/23/50-millios-tamogatast-kapott-orban-nehai-polgari-korenek-alapitvanya-a-szerencsejatek-zrt-tol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/50-millios-tamogatast-kapott-orban-nehai-polgari-korenek-alapitvanya-a-szerencsejatek-zrt-tol | Mérce | hungarian-news | 2019-04-23 19:15:14 | [] | [
"Fidesz",
"Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Szövetség a Nemzetért Alapítvány"
] | [] | [
"támogatás",
"civilek",
"klientúra"
] | [] |
48,992 | Fidesz-aduászé a zsíros poszt | Ömlenek az adófizetői milliárdok az Ész-ker Zrt.-hez, a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) ezúttal nettó 1,9 milliárdos közbeszerzési tanácsadói szerződést kapott a cég. | Orbán Ráhel;Tiborcz István;
2019-04-24 07:15:00
Fidesz-aduászé a zsíros poszt
Ömlenek az adófizetői milliárdok az Ész-ker Zrt.-hez, a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) ezúttal nettó 1,9 milliárdos közbeszerzési tanácsadói szerződést kapott a cég.
A napokban eldőlt közbeszerzésnek – amint arról írtunk – számos pikantériája van. A tenderen egyedül az Ész-Ker indult, a tendert kiíró MTÜ kapcsán pedig gyakran felmerül, hogy a miniszterelnök lányának, Orbán Ráhelnek – Tiborcz István feleségének – erős befolyása van az állami cégnél. Itt hivatalosan tanácsadó, és sajtóértesülések szerint a Zrt. vezetőségébe bekerültek jó ismerősei. És hogy a kör teljes legyen, a MTÜ egy sor olyan területen kérné ki az Ész-Ker tanácsait, ahol Tiborcz és érdekköre kifejezetten aktív volt az utóbbi években. Így a közbeszerzési értesítőben megjelent, elnagyolt feladatleírásban szerepel, hogy a MTÜ a kempingberuházásoknál, kikötő- és hajópark-fejlesztésekhez kötődő közbeszerzéseknél is kikérné az Ész-Ker tanácsát. A Zrt. vezetőjét, Kárpáti Péter Györgyöt közelinek mondható kapcsolatok fűzik a Tiborcz-házaspárhoz, így korábban közös céget vitt Tiborcz István állandó üzlettársával, Hamar Endrével. Egy időre beszállt az Orbán Ráhel törzshelyének számító Terminál éttermet üzemeltető cégbe is. Az Ész-Ker több helyütt is intézte az akkor Tiborcz-kötődésű Elios Zrt. – utóbb az EU Csalás Ellenes Hivatala által súlyosan problémásnak ítélt – közvilágítási pályázatait.
Az Ész-Ker eddigi történetéből nem lóg ki az MTÜ-közbeszerzés. Korábban a zoom.hu írta meg, hogy az évek során több mint 10 milliárd forint közpénzhez jutott a vállalkozás főleg tanácsadói szerződéseken keresztül. A 2003-ban Csömörön alapított cég az építőiparban startolt, és a cégmérlegekből ítélve sokáig csak néhány millió forintos árbevételt ért el. A helyzet akkor változott szembeötlően, amikor a betársult a cégbe az erős kormányháttérrel rendelkező Kárpáti Péter György. Az Ész-Ker 2007-ben már 129,6 millió forintra kötött közbeszerzői tanácsadói szerződést az akkor Lázár János vezette Hódmezővásárhellyel, amit 2010-ben újabb 288 milliós tanácsadói szerződés követett. A „Lázár-bizalmasnak” elkönyvelt – ám a Tiborcz-érdekkörhöz is kötődő – vállalkozás számos állami intézmény közbeszerzéseit intézte, illetve felügyelte milliárdokért. Így a Miniszterelnökség mellett a NAV, az Emmi vagy az állami tulajdonú Mavir közbeszerzéseinél is közreműködött. Közben voltak kirívó tételek, így a rekord drága, az uniós adófizetők két milliárdjából – méterenként közel ötmillió forintból – épített siófoki elkerülő úthoz az ÉSZ-ker választotta ki a megvalósíthatósági tanulmányt elkészítő céget: 62 millió forintért.
Jutott közpénz-manna Kárpáti más cégéhez is. Az Átlátszó.hu írta meg, hogy egyik vállalkozása, a CEU Consulting (a cégnek nincs köze a Fidesz által támadott egyetemhez) 2014-ben oldalanként 365 ezer forintért írt tanulmányt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek a Rubik-kockáról. A Kárpáti-érdekeltségbe tartozó New 4 Kft. nyerte a Miniszterelnökség rendezvényeinek megszervezéséről szóló közbeszerzését, 18 millió forintért, de ez a vállalkozás volt a Fidesz-frakció által egyik leggyakrabban foglalkoztatott cég 2011 és 2013 között. Ezek azonban csak morzsák voltak a 2017-es év két zsíros megrendeléséhez képest. Ekkor az Ész-Ker bekerült abba a két szuper-konzorciumba, amelyek a Lázár-vezette Miniszterelnökségnek adtak jogi tanácsot. Az uniós finanszírozású közbeszerzésekhez 4,8, a magyar költségvetésből kifizetett megrendelésekhez 5 milliárdért tették ezt. Lázár János távozása után a Gulyás Gergely vezette miniszterelnökség nem hosszabbította meg a tanácsadói szerződéseket, s kiderült: a miniszterelnökség belsős munkatársaival feleannyiért is el tudja látni ezeket a feladatokat.
Hogy az Ész-Kernek mekkora részesedése volt 2018-ig a szerződések alapján elköltött 3,5 milliárd forintból, nem tudni, ám az MTÜ mostani megrendelése jelzi, hogy a kormányerő számít a régi, tapasztalt fegyvertársnak számító cég munkájára. | https://nepszava.hu/3033554_fidesz-aduasze-a-zsiros-poszt | https://web.archive.org/web/20230605004240/https://nepszava.hu/3033554_fidesz-aduasze-a-zsiros-poszt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-aduasze-a-zsiros-poszt | Népszava | hungarian-news | 2019-04-24 09:15:00 | [
"Hamar Endre (Dr.)",
"Kárpáti Péter György",
"Lázár János",
"Orbán Ráhel",
"Tiborcz István"
] | [
"CEU Consulting Kft.",
"Elios Innovatív Zrt.",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Ész-Ker Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Mavir Zrt.",
"Miniszterelnökség",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)",
"New 4 Kft.",
"Terminál Étterem"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"rokonok",
"tanácsadás",
"EU",
"építőipar",
"tanulmányírás",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
48,993 | Egy házaspár mozgatta a szálakat, 2,2 milliárdot tüntethettek el a magyarországi kamupártok | Oknyomozó dokumentumfilm-sorozatot készített Gulyás Márton arról, hogyan ny kamupártok pénzlenyúlási akciójáról. Az első részt tegnap mutatták be, tanúsága szerint a 2018. áprilisi 8-i országgyűlési választásokon induló kamupártok majdnem felét a 90-es években aktív Magyarországi Zöld Párthoz és a képviselői költségtérítésekről szóló 2009-es népszavazással feltűnt Seres Máriához köthető kör mozgatta. A hat bemutatott párt 2,2 milliárd forintnyi állami támogatást vehetett fel és tüntethetett el. | Arra is magyarázatot ad, hogy a politikai tevékenységet nem végző kamupártok hogyan gyűjthették össze a választói ajánlásokat. Eszerint Seres Máriáék vélhetően nem semmisítették meg annak a több mint 600 ezer választónak a személyes adatait, aki aláírta anno a képviselői költségtérítéses népszavazás aláírásgyűjtő íveit. Ezek az adatok állhattak a 2014-es és 2018-as ajánláshamisítási ügyek mögött, és ezért is szerepelhetett több halott neve az ajánlóíveken.
Gulyás Márton nem talált konkrét bizonyítékot, hogy a kamupártok – amelyek voksai általában a Fidesznek kedveztek – közvetlenül a kormánypártokhoz köthetőek, egy, a filmben megszólaltatott egykori jelölt viszont elismerte, hogy a rá adott voksok hozzájárulhattak a kormánypárt helyi győzelméhez és az újabb fideszes kétharmadhoz.
Többnyire olyan pártokról van szó, amelyek néhány száz vagy néhány ezer szavazatot kaptak, mandátumot nem sikerült szerezniük, a többségük pedig a választások óta sem hallatott magáról. A Transparency International Magyarország, a K-Monitor és az Átlátszó 2014-es számításai szerint az egyaránt 149 milliós apanázsból gazdálkodó Új Magyarország Párt és az Új Dimenzió Párt csak 2,1, illetve 1,4 milliót költött, a Sportos és Egészséges Magyarországért (SEM) ugyanekkora összegből 1,7 milliót, a Seres Mária Szövetségesei (SMS) a 298 milliónyi támogatásból legfeljebb 25,8 milliót, a szégyenlistát vezető Szociáldemokraták pedig 25,8 milliót a 447 millióból. 447 milliót kapott a Jólét és Szabadság Demokratikus Közösség (JESZ) művésznevű párt is, amelyről kiderült, hogy a költségeit mindössze valamivel több mint 46 millióig lehet követni. 2017 augusztusában csendben megszüntették a nyomozást több olyan kamupárt ellen, amelyet a számviteli és az áfatörvény megsértése miatt feljelentett az Állami Számvevőszék. Ez előrevetítette, hogy a kamupártok 2018-ban újra jelentkezni fognak a 150-450 millió forintos kampánytámogatásért, és játszi könnyedséggel meg is tehették, hiszen az ezt szabályozó törvényeken a Fidesz a kezdeti hajlandósága ellenére sem változtatott.
A kamupártok szervezői – köztük Stekler Ottó és Szepessy Zsolt – nem akartak szóba állni Gulyással, válasz helyett Szepessy Zsolt csak sértegette az aktivistát, akinek a kérdéseire az Állami Számvevőszék és az ügyészség sem válaszolt kérdéseire az ügyben.
A film második részét ma este teszik közzé Gulyás Márton vlogján, a Partizán YouTube-csatornáján. | https://168.hu/itthon/egy-hazaspar-mozgatta-a-szalakat-22-milliardot-tuntethettek-el-a-magyarorszagi-kamupartok-167164 | https://web.archive.org/web/20230530141550/https://168.hu/itthon/egy-hazaspar-mozgatta-a-szalakat-22-milliardot-tuntethettek-el-a-magyarorszagi-kamupartok-167164 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-hazaspar-mozgatta-a-szalakat-22-milliardot-tuntethettek-el-a-magyarorszagi-kamupartok | 168 óra | hungarian-news | 2019-04-25 10:17:00 | [
"Seres Mária",
"Stekler Ottó",
"Szepessy Zsolt László"
] | [
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)",
"Jólét és Szabadság Demokrata Közösség",
"Magyarországi Zöld Párt",
"Összefogás Párt",
"Seres Mária Szövetségesei",
"Sportos és Egészséges Magyarországért (SEM)",
"Új Dimenzió Párt",
"Új Magyarország Párt"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"háttér",
"támogatás",
"választások - népszavazás"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
48,994 | Ezen a térképen megnézheted, dolgozik-e a közeledben Mészáros Lőrinc | Az osztráktól az ukrán határig terjednek a Mészáros és Mészáros Kft. aktuális feladatai, amelyek között már gázszerelésből van a legkevesebb. A nagy pénzt az út-, vasút-, híd- és víziközmű-építések hozzák. | Múlt hónapban számolt be arról Mészáros Lőrinc egyik legrégibb és legismertebb cége, a Mészáros és Mészáros Kft. (M&M) tőzsdei anyavállalata, hogy a társaság teljesítés alatt lévő szerződésállománya közel 220 milliárd forintra nőtt. A viszonyítási alap 2018. június 30., amikor a cég aktív szerződésállománya a 193 milliárd forintot haladta meg valamivel, vagyis kilenc hónap alatt 26,5 milliárd forinttal hízott.
Mivel az M&M szinte kizárólag állami megrendeléseken dolgozik, ezért a közbeszerzések alapján jó eséllyel össze lehet gyűjteni az összes megbízását. Ezt meg is tettem, az eredményt térképen ábrázolva.
A március 19-i közlemény óta újabb tendereket nyert az M&M, máshol pedig a megbízási összeg nőtt a szerződés módosítása nyomán. Vagyis a 220 milliárdos szerződésállomány is tovább hízott, bár azt nem tudni, hogy pontosan mennyivel, mert az új és a módosított projekteken is másokkal közösen dolgozik a cég. Befejezésről közben nem érkezett hír.*Átadásról megjelent információk híján azokat a projekteket tekintettem befejezettnek, ahol letelt a kivitelezés határideje, és nem tudni arról, hogy meghosszabbították volna.
A térképen az út-, vasút- vagy folyószakaszt érintő munkákat vonallal jelöltem, az egy-egy települést vagy jól körülhatárolható területet érintő projekteket pedig ikonokkal. A WC a szennyvíz- és csatornázási munkákat jelenti, a csap az ivóvízminőség javítását, az újrahasznosítás hulladékkezelési projekteket. A ritkábban előfordulók közül a madár vízrendszer vagy táj rehabilitációjára utal, néhány jel pedig csak egyszer-egyszer fordul elő.
Az ikonra vagy a vonalra kattintva egy párszavas leírás olvasható az adott projektről, valamint szerepel a szerződés összértéke, amely esetenként több település között oszlik meg*Ha ez a helyzet, azt zárójelben mindegyiknél jeleztem.. Az áttekinthetőség kedvéért érdemes belenagyítani az országrészekbe.
A legnagyobb értékű munkák infrastrukturális fejlesztések. Kiemelkedik ezek közül a Százhalombatta és Pusztaszabolcs közötti vasút felújítása, amelyet az M&M és konzorciumi társa, a győri Vasútépítők Kft. közel 88 milliárd forintért végez el. Elég vastagon fogott a ceruzájuk, a kilométerenkénti ár ugyanis 3,14 milliárd forint, miközben a magyar vasútépítés történetében egyetlen olyan projektet találtam, amely ennél is drágább. A Szolnok–Szajol-felújítás kilométerenként 3,29 milliárdba került, ám ez különleges eset. Ennek keretében ugyanis új hidat építettek a Tiszán, márpedig egy ilyen méretű egyedi elem megdobja a fajlagos költségeket. Százhalombatta és Pusztaszabolcs között azonban nincs a Tiszához mérhető természeti akadály.
A közbeszerzés során a munkát két szakaszra bontották, amelyek Ercsinél válnak el egymástól. A kettő közül az Ercsi-Pusztaszabolcs bizonyult drágábbnak a 3,16 milliárdos kilométerárával. Ez azért is érdekes, mert a másik részen, Százhalombatta és Ercsi között nem felújításról van szó: új pályát építenek 15,7 kilométeren, mégis árnyalatnyival olcsóbban, 3,12 milliárd/kilométer áron. Mindeközben Lengyelországban felével-harmadával olcsóbbak az ilyen munkák azonos műszaki tartalom és nagyon hasonló terepviszonyok mellett.
A második legfontosabb megbízás az M8-as autóút Körmend és Rábafüzes közötti szakasza, amelyet az M&M a Mészáros Lőrinccel üzleti kapcsolatban lévő Szíjj László cégével, a Duna Aszfalttal közösen épít. Ez azért nagyon fontos munka az M&M számára, mert ez az első alkalom, hogy fővállalkozóként vesz részt egy gyorsforgalmi út építésében. Az itt szerzett tapasztalatok, referenciák jól jöhetnek a következő években, amikor a kormány további ezer milliárd forintokat készül költeni hasonló fejlesztésekre.
A közbeszerzés során egyébként az M8-as említett szakaszát is kettébontották, ezért szerepel két sorban az alábbi táblázatban. (A térképen egy munkaként szerepelt, akárcsak a Százhalombatta-Pusztaszabolcs vasút.) Ebben megtalálható valamennyi, a térképen szereplő munka, és az is leolvasható róla, hogy melyik az a néhány, amelyet nem konzorciumban, hanem egyedül végez az M&M. Ezek a hortobágyi tájrehabilitáció, a felső-dunai árvízvédelem, a Séd-Nádor-Gaja vízrendszer rehabilitációja és a Felcsútot is magában foglaló Váli-völgy vízrendezése.
A konzorciumban végzett, nagyobb egyedi munkák között is vannak vízrendezési jellegűek, mint a Mosoni-Duna torkolati rehabilitációja és a Tisza-Túr tározó. A komáromi híd építése pedig ugyanúgy értékes tapasztalatokat, referenciát adhat a jövőre, mint az M8-as.
Az önmagukban kisebb szennyvíztisztítási projektek nem véletlenül sűrűsödnek Észak-Magyarországon. A térségben ugyanis az M&M volt az egyik nyertese az országos szinten 420, régiós szinten 70 milliárd forintos víziközmű-keretközbeszerzésnek, amelynek során évekre előre kiválasztották azt a néhány céget, amelyek a konkrét projektekre később kiírt tendereken pályázhattak.
Ez egyébként a jelenlegi (2014-2020-as) uniós finanszírozási ciklus legproblémásabb hazai közbeszerzése. Az Európai Bizottság ellenőrei rengeteg rendellenességre hívták fel a figyelmet, szerintük az érvényesnek és nyertesnek kihirdetett ajánlatok közül többet valójában érvénytelennek kellett volna nyilvánítani. Ebbe a csoportba tartozik az M&M-é is. Egyelőre nyitott kérdés, hogy végül milyen retorziót alkalmaz emiatt Magyarországgal szemben az EU.
A térképen és a táblázatban csak azok a munkák szerepelnek, ahol fővállalkozóként érdekelt az M&M. Az alvállalkozói megbízásaikról nincs adatbázis, de a sajtóban megjelent hírek alapján tudható, hogy ilyenek is vannak, például a Püspökladány és Ebes közötti vasút felújításánál.
Az M&M munkáinak földrajzi lefedettségével vetélkedik a szintén Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó R-Kord Kft., ahogy azt pár hete bemutattuk. Az R-Kord aktuális munkáit mutató térképet ide is beillesztem:
A kettő együtt még nem adja ki a leggazdagabb magyar üzletember teljes építőipari elérését, hiszen az M&M és az R-Kord mellett vannak magasépítésben érdekelt vállalkozásai is, a ZÁÉV és a Fejér-B.Á.L. Ezek szintén jókora megrendelésállománnyal rendelkeznek*Például az új Puskás stadion, az újpesti jégcsarnok, az új Néprajzi Múzeum., de földrajzi lefedettségük szerényebb, mint a mélyépítő társaságoké. | https://g7.hu/vallalat/20190426/ezen-a-terkepen-megnezheted-dolgozik-e-a-kozeledben-meszaros-lorinc/ | https://web.archive.org/web/20220703015210/https://g7.hu/vallalat/20190426/ezen-a-terkepen-megnezheted-dolgozik-e-a-kozeledben-meszaros-lorinc/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ezen-a-terkepen-megnezheted-dolgozik-e-a-kozeledben-meszaros-lorinc | G7 | hungarian-news | 2019-04-26 13:34:27 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"R-Kord Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"közmű",
"hulladéküzlet",
"útépítés",
"EU",
"építőipar",
"vasút",
"klientúra",
"vízügy",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,995 | Jogsértő aláírásgyűjtés miatt meszelte el a Kúria a Fideszt | Fidesz;Kúria;jogsértés;aláírásgyűjtés;EP-választás;
2019-04-26 11:01:12
Jogsértő aláírásgyűjtés miatt meszelte el a Kúria a Fideszt
Átverték a járókelőket a kormánypártok aktivistái, az EP-képviselő-jelöltek helyett Orbán Viktor programját támogató aláírásokat gyűjtöttek. A Kúria döntött, és ezzel átnyúlt az NVB feje felett is.
A Nemzeti Választási Bizottság döntését felülírva állapított meg jogsértést a Kúria a Fidesz egyik aláírásgyűjtő akciójával kapcsolatban - derül ki a testület szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből.
Orbánnak gyűjtöttek, csak épp mást mondtak
A Kúria ebben emlékeztet rá, hogy április 8-án délután a fővárosi Kálvin tér aluljárójában fideszes aktivisták gyűjtöttek aláírásokat civilektől – az esetről videófelvétel is készült. Az aktivisták pultján a „Nekünk Brüsszelben is Magyarország az első! Május 26." felirat szerepelt, a pulton elhelyezett aláírásgyűjtő lapok fejrészén a viszont a „Támogatom Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!" felirat volt olvasható.
A felvételről az is kiderült, hogy a pulton használt gyűjtőlapok nem a választási iroda által hitelesített ajánlóívek voltak, az aktivisták pedig külön kérésre sem tudták bemutatni a támogató aláírások gyűjtéséhez szükséges adatkezelési tájékoztatót.
A videófelvételen látottak kapcsán a Kúria „arra a következtetésre jutott, hogy annak jogszerűsége más jelölő szervezet által jogainak, jogos érdekeinek sérelmére hivatkozással alappal vitatható, a kérelmezőtől a jogorvoslat lehetőségét az érintettségének hiányára hivatkozással nem lehet megvonni.”
A hazugság sem volt érdekes
Az ügyben a korábban megkeresett testületek elutasító reakciója is érdekes: az akkor még csak feltételezett jogsértés miatt a Momentum április 11-én jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál, ami a Fővárosi Választási Bizottságra testálta a feladatot. Utóbbi viszont semmi problémát nem látott a duplafenekű aláírás-gyűjtésben, mondván,
– a választópolgárnak pedig módja van meggyőződni az adott ív tartalmáról mielőtt aláírásával támogatja a jelölő szervezetet vagy a népszerűsített politikai programot.
Azt, hogy az aktivisták egyértelműen hazudtak az aláírásgyűjtés céljáról, valamiért nem ütötte meg az FVB ingerküszöbét – bár Momentum szerint a fővárosi bizottság maga is elismerte, hogy a beküldött videón „egymásnak ellentmondó állítások” hangzottak el.
Az ellenzéki párt persze fellebbezett, de az NVB a sérelmező (tehát a Momentum) érintettségének nem bizonyított voltára hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az újabb beadványt.
A Kúria fellépése viszont egyértelművé tette: bizonyított jogsértés esetén nem kenhető el bürokratikus úton a felelősség, a Fidesz-KDNP aktivistái megtévesztették a szavazópolgárokat.
Kinek az oldalán állnak?
A döntés jogszerűsége egyértelmű, de attól még lehetnek politikai következményei: Kövér László házelnök a napokban, éppen a bírói függetlenséget biztosító törvény elfogadásának 150. évfordulóján kért engedelmességet a bíráktól - jogászként is ellentmondva a hatalmi ágak szétválaszásának. Mint Kövér mondta, a bírók csak annyira lehetnek függetlenek, mint amennyire az állam az, és el kell dönteniük, hogy kinek az oldalára állnak: az államot védők és építők vagy az államot támadók és rombolók oldalára.
Előbbi csoport, fideszes logika szerint magát a kormányt jelenti - utóbbi pedig a kormányon kívüli valóságot, ide értve Brüsszelt, a civileket, a migránsokat, és bárkit, akit az Orbán-kabinet ellenségnek nevez ki. | https://nepszava.hu/3033913_jogserto-alairasgyujtes-miatt-meszelte-el-a-kuria-a-fideszt | https://web.archive.org/web/20230603033912/https://nepszava.hu/3033913_jogserto-alairasgyujtes-miatt-meszelte-el-a-kuria-a-fideszt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogserto-alairasgyujtes-miatt-meszelte-el-a-kuria-a-fideszt | Népszava | hungarian-news | 2019-04-26 13:01:00 | [] | [
"Fidesz",
"Nemzeti Választási Bizottság / Helyi Választási Bizottságok"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"választások - népszavazás"
] | [] |
|
48,996 | Handó volt kabinetvezetője kerülhet a Fővárosi Törvényszék élére | Információnk szerint Tóth Áron László, az OBH jelenlegi főosztályvezetője a legesélyesebb. |
Handó volt kabinetvezetője kerülhet a Fővárosi Törvényszék élére
Információnk szerint Tóth Áron László, az OBH jelenlegi főosztályvezetője a legesélyesebb.
Várhatóan ismét eredménytelennek nyilvánítja a Fővárosi Törvényszék (FT) elnöki posztjára kiírt pályázatát Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és egyúttal határozott időre – várhatóan egy évre – megbíz egy bírót az elnökséggel. Az FT vezetésére a legesélyesebb bíró információnk szerint Tóth Áron László, az OBH jelenlegi főosztályvezetője, Handó kabinetvezetője, a II. és III. kerületi bíróság korábbi bírája.
Mint megírtuk, két pályázat érkezett az FT elnöki posztjára a közelmúltban kiírt pályázatra. Az FT összbírói értekezlete két hete Vadász Viktor pályázatát találta jobbnak – 65,04 százalékos támogatást kapott –, míg Polgárné Vida Juditra csak 17,04 százalék szavazott. (A pályázókról külön-külön voksolnak). Vadász Viktor az FT büntetőbírója, egyben az Országos Bírói Tanács (OBT) tagja és szóvivője. Vida Judit pedig az FT, Handó által tavaly május végén egyéves határozott időre megbízott elnöke. (Vidát azután bízta meg az elnöki feladatokkal Handó, hogy a korábbi elnök, Fazekas Sándor hatéves megbízatása lejárt, s Fazekas hiába pályázott a folytatásra kétszer is egyedüliként, az összbírói értekezlet több mint kétharmados támogatásával.)
Az OBH-elnökkel „harcoló” OBT szóvivője, Vadász szinte biztosan nem nyeri el Handó támogatását, hiába álltak be mögé a fővárosi bírák. A korábban plágium-botrányba keveredő Vidát pedig csak az OBT egyetértésével tudná kinevezni, amire megintcsak kevés az esély.
Bár még egyik jelöltet sem hallgatta meg, az idő sürgeti Handót, hiszen május 28-ig meg kell találnia Vida utódját. Mivel vélhetően mindkét jelöltet elutasítja, ismét megbíz valakit egy év határozott időre az FT elnöki feladataival. Az erre legesélyesebb Tóth Áron László múltja Vidához hasonlóan szintén nem makulátlan. A HVG számolt be részletesen arról, hogy Tóth úgy dolgozott az OBH-ban, hogy közben ítélkezett is. (Nem egyedüliként, Fülöp Natasa a PKKB-n ítélkezett, miközben az OBH-ban is dolgozott.) Márpedig a törvény szerint „az OBH-ba beosztott bíró megtartja bírói tisztségét, de nem ítélkezhet”, ugyanakkor az az OBH működési szabályzata, Handó utasítása ezt a törvényi rendelkezést megkerülte. Ez az összeférhetetlenség tűnt fel az FT egyik másodfokú bírói tanácsának, amely elé Fülöp és Tóth egy-egy korábbi ítélete került. A másodfokú bírói tanács emiatt az Alkotmánybírósághoz is fordult, kérve a Handó-utasítás alkotmányellenességének megállapítását, ám a testület elutasította őket.
Tóth elnöki megbízása nem csak azért lenne meglepetés, mert rendkívül fiatal bíróról van szó, akinek – OBH-s munkája miatt is – alig van ítélkezési gyakorlata. Hanem azért is, mert az FT nemcsak az ország, de Európa egyik legnagyobb bírósága, külön jogkörökkel. Aki az FT-t vezeti, különösen nagy befolyással bír a magyar bíróságokra. | https://nepszava.hu/3033943_hando-volt-kabinetvezetoje-kerulhet-a-fovarosi-torvenyszek-elere | https://web.archive.org/web/20221126192900/https://nepszava.hu/3033943_hando-volt-kabinetvezetoje-kerulhet-a-fovarosi-torvenyszek-elere | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hando-volt-kabinetvezetoje-kerulhet-a-fovarosi-torvenyszek-elere | Népszava | hungarian-news | 2019-04-26 17:35:00 | [
"Handó Tünde",
"Polgárné Vida Judit",
"Tóth Áron László"
] | [
"Fővárosi Törvényszék",
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"pályázat",
"bíróság",
"klientúra",
"plágium"
] | [] |
48,997 | Felmentő ítéletet hoztak Szilvásy Istvánék ügyében | Az ÁEK egykori vezetőjét és két vádlott társát hűtlen kezelés bűntettével vádolta az ügyészség. A döntés nem jogerős, az ügyészség három nap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozatra. | ÁEK;Fővárosi Törvényszék;
2019-04-26 15:28:22
Felmentő ítéletet hoztak Szilvásy Istvánék ügyében
Az ÁEK egykori vezetőjét és két vádlott társát hűtlen kezelés bűntettével vádolta az ügyészség. A döntés nem jogerős, az ügyészség három nap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozatra.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2019. április 24-én felmentő ítéletet hozott abban a megismételt
büntetőügyben, amelyben Szilvásy Istvánt, az Állami Egészségügyi Központ (ÁEK) egykori vezetőjét és két vádlott társát hűtlen kezelés bűntettével vádolta az ügyészség – derül ki a Fővárosi Törvényszék közleményéből.
A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség azzal vádolta az I. rendű vádlottat, hogy az ÁEK vezetőjeként 2007-2008-ban indokolatlanul szerződött egy céggel, amelynek feladata bér- és gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos tanácsadás lett volna, valamint indokolatlanul kötött szerződést egy főorvossal, mivel az intézmény dolgozói is elvégezhették volna az általa ellátandó feladatokat.
Az ÁEK így mintegy öt és fél millió forintot fizetett ki a háttérjogszabályokkal ellentétes, fiktív szerződések alapján.
Az ügyben korábban már született – bűnösséget megállapító – elsőfokú ítélet, amelyet a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2016 októberében hatályon kívül helyezett. A megismételt eljárásban a bíróság – hatályon kívül helyező végzésben megjelölt hiányosságokra, és az előírt bizonyítási cselekményekre is tekintettel – újra lefolytatta a bizonyítási eljárást, amelynek eredményeképpen arra a következtetésre jutott, hogy a vádlottak nem valósítottak meg bűncselekményt. Az eljárás során beszerzett okirati bizonyítékok és tanúvallomások alapján megállapította, hogy az ÁEK-nek nem volt olyan szervezeti egysége, amely el tudta volna látni azokat a feladatokat, amelyekkel az I. rendű vádlott megbízta a II. rendű vádlott által képviselt céget, illetve amelyek elvégzésére közalkalmazotti jogviszonyt létesített a III. rendű vádlottal. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizáróan megállapítható volt az is, hogy a II. rendű vádlott által képviselt cég, valamint a III. rendű vádlott a megbízását teljesítette, így részükre a kifizetések jogszerűen történtek.
A céggel kötött megbízási szerződésre vonatkozó vádponttal kapcsolatban a bíróság megjegyezte továbbá azt is, hogy az I. rendű vádlott nem volt az ÁEK vagyonkezelője – mivel ezt a hatáskört egy kabinetfőnöki döntés nyomán a gazdasági igazgató gyakorolta –, így nem követhette el a hűtlen kezelés bűntettét. Az I. rendű vádlott munkáltatóként azonban jogszerűen létesíthetett közszolgálati jogviszonyt.
Tekintettel arra, hogy az I. rendű vádlott cselekményével nem valósított meg bűncselekményt, így az ügyben az I. rendű vádlott bűnsegédjeiként szereplő II. rendű és III. rendű vádlottakat is felmentette a bíróság.
Az ítélet nem jogerős, mivel az ügyészség 3 nap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozatra. | https://nepszava.hu/3033951_felmento-iteletet-hoztak-szilvasy-istvanek-ugyeben | https://web.archive.org/web/20230201034701/https://nepszava.hu/3033951_felmento-iteletet-hoztak-szilvasy-istvanek-ugyeben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felmento-iteletet-hoztak-szilvasy-istvanek-ugyeben | Népszava | hungarian-news | 2019-04-26 17:28:00 | [
"Szilvásy István"
] | [
"Állami Egészségügyi Központ"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés",
"tanácsadás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
48,998 | Kartelleztek a napelemes cégek, 81 milliós versenyhivatali bírságot kaptak | A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárás keretében megállapította, hogy öt vállalkozás jogsértő módon osztott fel egymás között 26, napelemes rendszerek kivitelezésére vonatkozó, vissza nem térítendő uniós támogatású pályázatot. A hatóság a maximálisan kiróható, több mint 81 millió forint összegű versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a kartell résztvevőire azzal, hogy 30 százalékkal csökkentette a GVH-val aktívan együttműködő vállalkozás bírságát. | Vállalkozások és önkormányzatok igényelhettek vissza nem térítendő uniós támogatást energetikai fejlesztésekre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiírt Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében. A pályázóknak legalább három árajánlatot kellett kérniük a projektek kivitelezésére. A GVH vizsgálata megállapította, hogy az Alter Energetikai Iroda Tudományos, Szolgáltató Bt., a Megújuló Energiapark Kutatóközpont Kft., az Új Irány Energetika Kft., az LKM.HU Service Kft. és a Havrilla-Ép Építőipari Szolgáltató Kft.
jogsértő módon egyeztette a pályázóknak adott árajánlatait a napelemes rendszerek kivitelezésére, illetve a kapcsolódó feladatokra kiírt pályázatok beadásakor.
A kartell bizonyítékaira a versenyhivatal a megbírságolt vállalkozásoktól lefoglalt számítógépes adatok között talált rá, amelyek alapján megállapította, hogy valamennyi esetben az egy vállalkozáscsoportba tartozó Alter Bt. és a Megújuló Kft. készítette el versenytársai árajánlatait és a pályázatokat is úgy, hogy a saját árajánlata volt a legkedvezőbb.
A hatóság a fentiek alapján bizonyítottnak látta a jogsértést, és a törvény alapján kiszabható maximális, a vállalkozások előző évi nettó árbevétele 10 százalékának megfelelő versenyfelügyeleti bírságot rótt ki a cégekre, azzal, hogy 30 százalékkal csökkentette az egyezségi eljárás keretében együttműködő, a jogsértést elismerő és jogorvoslati jogáról lemondó Havrilla Kft. bírságát.
Az egyezségi eljárás lényege, hogy a GVH 10-30 százalékkal csökkenti a bírság összegét, ha az eljárás alá vont vállalkozás elismeri az általa elkövetett jogsértést az elé tárt bizonyítékok alapján, továbbá lemond részletesebb irat-betekintési, nyilatkozattételi, tárgyalás tartására irányuló és bírósági jogorvoslati jogáról, hozzájárulva az eljárások gyorsabb és kevesebb erőforrást igénylő lezárásához. Az egyezségi eljárás nemcsak a GVH, hanem a vállalkozások számára is jelentős költségmegtakarítást eredményezhet. | https://www.origo.hu/gazdasag/2019/04/kartelleztek-a-napelemes-cegek-81-millios-versenyhivatali-buntetest-kaptak | https://web.archive.org/web/20190426144129/https://www.origo.hu/gazdasag/20190425-kartelleztek-a-napelemes-cegek-81-millios-versenyhivatali-buntetest-kaptak.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kartelleztek-a-napelemes-cegek-81-millios-versenyhivatali-birsagot-kaptak | Origo | hungarian-news | 2019-04-25 22:06:00 | [] | [
"Alter Energetikai Iroda Tudományos",
"Havrilla-Ép Építőipari Szolgáltató Kft.",
"LKM.HU Service Kft.",
"Megújuló Energiapark Kutatóközpont Kft.",
"Szolgáltató Bt.",
"Új Irány Energetika Kft."
] | [] | [
"pályázat",
"versenykorlátozás - kartell",
"támogatás",
"bírság",
"EU",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)",
"napelem / megújulók"
] | [] |
48,999 | Tura még az idén rendbe teszi a Tiborczék kastélyához vezető utat | Őszre elkészülhet az exkluzív rendezvényhelyszínné átépített kastély, ahogyan a szép új burkolat is a Park utcában. Tiborczék új nevet adnak a Schossberger-kastélynak: benne lesz, hogy Tura és hogy kastély. | A Pest megyei Turán hat utcát fejlesztenek az idén, ebből az egyik éppen az, ami két oldalról is a kalandos úton Tiborcz Istvánhoz, a miniszterelnök vejéhez került Schossberger-kastélyt határolja. A Park utca vezet el a kastély homlokzati oldala és a szomszédos futballpálya mellett is.
A munkát az önkormányzattól a gödöllői székhelyű Penta Építő Kft nyerte el, a közbeszerzesi hirdetmény szerint 287,1 millió forintos áron. A cég összesen 2,4 kilométernyi turai utat tesz rendbe, ebből a Park utca 741,8 méter. Az április 4-én aláírt szerződésből (amit pdf-ben itt talál) pedig az is kiderül, hogy a munka határideje 180 nap, tehát a Park utcának legkésőbb októberig el kell készülnie.
A sietség valószínűleg jól jönne Tiborczéknak: a Turizmus.com szűk sajtóbejárás keretében vehette szemügyre a kastélyt, beszámolójukban arról írnak, hogy az ingatlan 2019 őszére elkészülhet. A lap szerint elsősorban exkluzív rendezvényhelyszínként vezetik be a piacra a kastélyt, amelynek elnevezéséről hamarosan döntenek, annyit tudni, hogy a Tura és a kastély szavak mindenképpen szerepelnek majd benne.
Szűk egy hete mi is járunk a helyszínen, igaz, csak kívülről vettük szemügyre, hogy áll a milliárdos átépítés. A Park utca burkolata helyenként valóban töredezett, kisebb kátyukat is látni lehet, de összességében az aszfalt nem néz ki sokkal rosszabbul, mint a turai átlag. Egy, a kastély előtt álldogáló munkás azt mondta, hogy a kastély gyakorlatilag elkészült, jelenleg nagy erőkkel parkosítanak. Főleg a kerítésnél.
Egy helyi lakos pedig biztosított minket:
A gyerekeknek nagyon tetszik, mert olyan, mint a Disney-kastély.
Tiborcz fejleszt, a Penta rendbe tesz
Talán csak véletlen, de a Penta korábban is kapott olyan felújítási munkát, ami egy Tiborcz-érdekeltség közelében van. Január 9-én jelentette be Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület Fidesz-KDNP-s polgármestere, hogy Budapest két nagy belvárosi tere, a Vörösmarty és a Podmaniczky tér teljesen megújul. Ekkor még csak annyit lehetett tudni, hogy nem aprózzák el: a Vörösmarty teret faltól falig rendbe teszik, a Podmaniczky teret pedig parkosítják, fákkal ültetik be, illetve cserélik a kőburkolatot. Néhány hét múlva derült ki, hogy mindkét munkát a Penta végzi el, összesen 3,4 milliárd forintért.
Itt jön a talán véletlen kapcsolódás is: a Vörösmarty tértől karnyújtásnyira van az a két épület, a belvárosi Mahart-ház és a Dorottya utca 2. alatti ingatlan, amelyeket Tiborcz Istvánék luxusszállodává alakítanak át.
A turai kastélyt 2015-ben, meglehetősen olcsón adták el a BDPST Zrt. tulajdonában lévő TRA Real Estates Kft.-nek. A tranzakcióhoz az önkormányzat nagyvonalúan hozzájárult és lemondott elővásárlási jogáról. Ekkoriban még csak sejteni lehetett, hogy a kastélyra a miniszterelnök vejének fáj a foga: az első nyom az volt, hogy a turai képviselőtestületet elsőként Hamar Endre, Tiborcz István üzlettársának ügyvédi irodája kereste meg. Nem sokkal később a 444.hu derítette ki, hogy a 2015-ben személyesen Tiborcz fizette be a BDPST Zrt. alapításához szükséges illetéket. Tavaly júniusban pedig véget ért a bújócska és Orbán Viktor veje megszerezte a cég többségi tulajdonrészét. | https://24.hu/belfold/2019/04/26/tura-tiborcz-kastely/ | https://web.archive.org/web/20210515073221/https://24.hu/belfold/2019/04/26/tura-tiborcz-kastely/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tura-meg-az-iden-rendbe-teszi-a-tiborczek-kastelyahoz-vezeto-utat | 24.hu | hungarian-news | 2019-04-26 09:00:00 | [
"Tiborcz István"
] | [
"Penta Általános Építőipari Kft."
] | [
"Pest megye",
"Tura"
] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
49,000 | Adóforintok százmillióit öntik az Érdi Sport Kft.-be, mégsem írnak ki közbeszerzéseket | Noha 2017-ben az Állami Számvevőszék több pontban megrótta a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló Érdi Sport Kft.-t, nem látszanak a javító szándékú változtatások a cég internetes oldalán. A 2019-es üzleti évre 358 millió forint támogatást adott az önkormányzat a cégnek, ennek ellenére a honlapról nem lehet képet alkotni a közpénzek felhasználásáról. | Az Érdi Sport Kft. működése, sikere központi politikai kérdés a Budapest délnyugati agglomerációjában elterülő megyei jogú városban. Ezt jelzi, hogy a település ellentmondásos szerepet betöltő polgármestere, T. Mészáros András (helyi Fidesz-vezető) rendszeresen megjelenik a női csapat mérkőzésein, amelyekről lelkesen posztol a Facebookon.
Amikor a polgármester a közgyűléssel kirúgatta a kft. ügyvezetőjét, Szántó Erzsébetet, a figyelem óhatatlanul a cégre terelődött. A kft. működéséről és gazdálkodásáról azonban nem sok minden látszik a külső szemlélő számára, amit még az Állami Számvevőszék is megállapított.
Úgy gondolták, nem vonatkozik rájuk a közbeszerzési törvény
Az önkormányzati cég a Sportcsarnok rendeltetésszerű használatához szükséges tárgyi eszközök beszerzése során mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását, mellyel megsértette a közbeszerzési törvény előírásait – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2017. őszén nyilvánosságra hozott jelentéséből.
Az ÁSZ ellenőrei megállapították, hogy a száz százalékban önkormányzati tulajdonban álló cégnél nem készítettek adatvédelmi és adatbiztonsági, valamint közbeszerzési szabályzatot. Emiatt a számvevőszék felszólította az Érdi Sport Kft.-t, hogy intézkedjen a közzétételi kötelezettség jogszabályi előírásnak maradéktalanul megfelelő teljesítéséről.
„A Társaság a közérdekű adatait saját honlapon hozta nyilvánosságra, ahol megtalálható a jogszabály alapján a Tao-támogatások felhasználásának elszámolása is. […] a Társaság vezető tisztségviselőinek és a vezető állású munkavállalóinak nyújtott pénzbeli juttatásokat a honlap nem tartalmazta” – írták a számvevőszék munkatársai.
A jelentés kiadása óta eltelt másfél évben azonban nincs jele annak, hogy a cég jelenlegi ügyvezetése eleget kívánt volna tenni a számvevőszék felszólításainak.
Az Érdi Sport Kft.-hez hasonló köztulajdonban álló cégek átláthatóságának legfőbb szabályait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, valamint egy másik, 2009-es, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény szabályozza. Az utóbbi részletes felsorolást ad a közzéteendő adatokról, az infotörvény pedig többek között a saját honlapon történő közzétételt írja elő.
A köztulajdonban lévő társaságok honlapján így például nyilvánosságra kell hozni a gazdálkodással és a pénzeszközök felhasználásával összefüggő nagyobb értékű szerződések adatait. Közölni kell a vezető tisztviselők, a legfontosabb beosztásokat betöltő munkavállalók nevét, beosztását és jövedelmét.
Ezeknek az adatoknak a nyomát sem látni az Érdi Sport Kft. honlapján, ahogy a közbeszerzési szabályzat sem található sehol. A helyzet ellentmondásosságát jól jelzi az a 2016-ban beiktatott törvényi rendelkezés, amely végképp megnehezítheti a közérdekű adatok megismerését és menekülő utat kínál az adatnyilvánosságért nem feltétlenül rajongó állami, önkormányzati cégvezetőknek.
A gumitényállás így szól: “Nem ismerhető meg továbbá a köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat, amelynek más által történő megszerzése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagy az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okoz.”
Ugyan a jogalkotó a következő bekezdésben tesz egy kísérletet „az aránytalan sérelem” meghatározására, de ettől függetlenül nyilvánvaló: a fogalmi keret szinte a végtelenségig tágítható.
A 2017-es ÁSZ-vizsgálat egyik legmeghökkentőbb megállapítása egyébként az volt, hogy a cég „a sportcsarnok rendeltetésszerű használatához szükséges tárgyi eszközök beszerzése során mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását.”
Teljes infokommunikációs szájzár
Az ügy a Közbeszerzési Döntőbizottság elé került, amely ötmillió forintra megbírságolta az Érdi Sport Kft-t. Az eljárás tárgya az a szerződéses ügylet, amely az érdi sportcsarnok rendeltetésszerű használatához szükséges tárgyi eszközök beszerzése (megvétele), valamint a sportcsarnok rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb befejező munkálatok elvégzésére jött létre. A beruházás végösszege 210,1 millió forint volt.
A számvevők egy helyszíni ellenőrzés során szereztek tudomást az ügyletről, és ez alapján indították meg az eljárást. Az Állami Számvevőszék szerint az Érdi Sport Kft-nek közbeszerzési eljárás keretében kellett volna kiválasztania a szerződéses partnert.
A formai kifogásokon túl az érdi cég azzal védekezett a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt, hogy az önkormányzat száz százalékos tulajdonjogából nem következik, hogy a társaság a közbeszerzési eljárás alanya lenne. Az Érdi Sport Kft. jogászai szerint ennek az oka az, hogy a vállalkozás nem lát el közérdekű feladatot.
A döntőbizottság szerint a tények nem erről szólnak. A cég gazdálkodásának nem elhanyagolható része szolgálta a tömegsportot, ahogy az érdi kézilabdasport működése ugyancsak közfeladaton, a tömegsport szervezésén alapszik, amelyet a tulajdonos önkormányzat jelentős összegekkel támogatott.
Az Érdi Sport Kft.-vel kapcsolatban teljesen érhetetlennek tűnik az is, hogy a cég miért nem látszik a közbeszerzési adatbázisban. A számvevőszék 2018. tavaszán elfogadta a kft. intézkedési tervét, amelyet az előző ügyvezető irányítása alatt dolgoztak ki annak érdekében, hogy eleget tegyenek az ÁSZ-vizsgálat végén megfogalmazott felszólításoknak.
A honlapra felkerült ugyan az adatvédelmi szabályzat, azonban a további intézkedéseknek nincs nyoma a honlapon. Nem könnyíti meg a helyzet tisztázását, hogy a cég jelenlegi vezetése válasz nélkül hagyja az írásban feltett kérdéseket. Egy konkrét ügyben közérdekű adatigényléssel fordultunk a társasághoz, azonban a kft. nem válaszolt a törvényben előírt határidőig.
Az év botránya Érden
A város polgármestere és az Érdi Sport Kft. ügyvezető igazgatója, Szántó Erzsébet között tavaly tavasszal kiéleződött a konfliktus, aminek a vége az lett, hogy T. Mészáros András 2018. nyarán eltávolította az ügyvezetőt. A hivatalos indokolás szerint a polgármester Szántó bizonyos projektekben tanúsított állítólagos halogató magatartását elégelte meg.
A cég ekkor élte át legválságosabb időszakát. Szántó Erzsébet ügyvezető elküldése után ugyanis felállt a menedzsment fele. Ezzel pedig kétségessé vált a vállalkozás és a sportklub működőképessége. A fideszes politikus a társaság élére Boldog Annát neveztette ki, aki az Érd és Térsége Hulladékkezelési Nonprofit Kft. vezetője.
Ezt követően az újabb bombát november végén Szántó Erzsébet robbantotta. Egy lapnyilatkozatában egyebek között elmondta: „Lassan a többség véleménye szerint is ott tartunk Érden, hogy T. Mészáros András a várost úgy kezeli, mint a saját királyságát, ahol bármit megtehet, bárkit megfélemlíthet, tönkre tehet, és ahol hangulat, szimpátia alapján válogatja és váltogatja a munkatársait, és a megfélemlítés eszközeitől sem riad vissza”.
Szántó Erzsébet emlékeztetett arra, hogy Boldog Anna már 2018 elején felbukkant, mint a kft. felügyelő bizottsága elnöki posztjának várományosa. „… a megbízást akkor egyéb fontos teendőire hivatkozva, és a velem időközben kialakult feszült viszonya miatt nem fogadta el, bár a közgyűlés a kinevezését jóváhagyta” – jegyezte meg Szántó.
A volt ügyvezető megemlítette azt is, hogy T. Mészáros András a kézilabdacsapat egyik veresége után SMS-ben ezt üzente neki: „Gratulálok! Azt hiszem, ilyenkor kell lemondani, nem az Fb. tag változáskor. T.M.A [ez az érdi polgármester nevének széles körben használt rövidítése].”
Fotó: az Érdi Sport Kft. honlapja | https://atlatszo.hu/2019/04/29/adoforintok-szazmillioit-ontik-az-erdi-sport-kft-be-megsem-irnak-ki-kozbeszerzeseket/ | https://web.archive.org/web/20210917105949/https://orszagszerte.atlatszo.hu/adoforintok-szazmillioit-ontik-az-erdi-sport-kft-be-megsem-irnak-ki-kozbeszerzeseket/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/adoforintok-szazmillioit-ontik-az-erdi-sport-kft-be-megsem-irnak-ki-kozbeszerzeseket | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-04-29 10:49:00 | [] | [
"Érd Város Önkormányzata",
"Érdi Sport Kft."
] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"hanyagság",
"sport",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"adatigénylés"
] | [] |
49,001 | Sajtópert bukott egy Fidesz-közeli portál, árverezik a szerkesztőség berendezését | Vidéken is divat lett, hogy a propagandamédia egyszerűen figyelmen kívül hagyja a jogerős bírósági ítéleteket. Most Kaposváron kell végrehajtást kérnie a felperesnek, a közpénzzel remekül ellátott tulajdonosok pedig a jelek szerint inkább hagyják veszni a kiadói eszcajgot. | A Fidesz-média lejárató kampányainak áldozatai a gyakran több éves, sokszor kétséges kimenetelű bozótharcot mindenképpen megszenvedik: sértetlenül kijönni belőle szinte lehetetlen. Erről szólt az Átlátszó korábbi cikke, amelyben már pedzegettük azt is: hiába nyerik sorra a pereket a fakenews-károsultak, a kiadók sok esetben a vállukat vonogatják, így még végrehajtási eljárást is indítani kell, hogy megkapják a helyreigazító közleményt, sérelemdíjat:
Perek tucatjait indították lejáratott ellenzéki pártvezetők a fideszes propagandagépezet sajtótermékei ellen
Három politikus, (volt) pártelnökök, akikben szinte semmi közös nincsen. Különböző világokat képviselnek, eltérő eszközökkel, más-más stílusban. Abban mégis hasonlítanak, hogy messziről és szabad szemmel is ellenzékinek látszottak. Le is csapott rájuk a kormányzati álhíripar, full-kontaktban, övön alul ütötte őket, főleg a kampányidőszakban.
Most kiderült, nem csak az országos propagandára igaz ez.
Különös fordulatot vett egy hosszú ideje húzódó sajtóháború a somogyi megyeszékhelyen: az egyik helyi végrehajtó hivatalos közlése szerint májusban kalapács alá kerül a 74nullanulla című online újság szerkesztőségének berendezése.
A „nullanullát”, ahogy itt többnyire nevezik, ellenségük sem tudná a „kritikus hangvételű” jelzővel illetni: leginkább az országos netes sajtóban megjelent bulvárhíreket, pletykákat adja tovább, kiegészítve némi – jelöletlen – étterem-, kávézó-, szórakozóhely-reklámmal, de itt-ott azért talál alkalmat a helyi ellenzék gyalulására, vagy épp a városvezetés dicsőítésére.
Így volt ez abban az országos nyilvánosságot kapott 2015-ös esetben is, amely „sétálóutcai parkolás” címen kereshető vissza az online archívumokból, s melynek Takács Richárd ügyvéd a főszereplője, a Somogy Megyei Közgyűlés jobbikos képviselője.
Takács a csak gyalogos forgalom számára fenntartott Fő utcán lakik, s az épület más módon nem közelíthető meg, rendelkezik behajtási engedéllyel, ám ez nem teszi lehetővé az utcán való várakozást.
Ám Takácsék ingatlanába a szűk kapubejáró miatt nem lehet beállni, s ez időnként megoldhatatlan helyzetet eredményezett, melyet Takács Richárd szerint a „rá vadászó” közterület-felügyelők ki is használtak: több alkalommal megbüntették akár öt perces tilosban parkolásért. Az akciókról különös gyorsasággal értesült a Szita Károly személyes szócsöve, a Kaposvár Most. Ők, és a helyi Fidesz-sajtó más szereplői, pl. a végrehajtás által fenyegetett 74nullanulla szabályos sajtóhadjáratot építettek az ügy köré, mely oda-vissza megjárta az országos médiát.
Tegyük hozzá: a kaposvári önkormányzatnak lassan negyven éves adóssága lesz a Patyomkin-falura emlékeztető módon kiépített sétálóutcához tartozó hátsó szervizutak megvalósítása. Már szinte mindent megcsináltak a városban, ami betonból és viacolorból csak elképzelhető, ez valamiért mindig elmaradt.
Takácsék fellebbeztek a közterület-felügyelők határozatai ellen, s a rendőrhatóságnál, ill. a bíróságon sorra megnyerték az ezzel kapcsolatos jogvitákat. Ezzel együtt helyreigazítási eljárásokat is indítottak a helyi médiumokban megjelent cikkek miatt, melyek szerintük hazugok voltak, illetve a tényeket egyoldalúan vagy hamisan mutatták be.
Ezek többségét is jogerősen megnyerték, úgy tűnik, a táblabíróságokat még nem kezdte ki a NER vasfoga, s pártszimpátiára tekintet nélkül, tényekre alapozva döntöttek – miközben az alaphírt több országos, kormánykritikusként számon tartott orgánum, pl. a 444 is átvette.
A helyi médiumok viszont egyszerűen nem hajlandóak a jogerős bírósági végzéseket végrehajtani: sem a Kaposvár Most, sem a 74nullanulla nem tett eleget a határozatoknak, s a felperes, Takács Richárd hiába jelezte ezt a kaposvári bíróságnak, közel egy év alatt nem történt érdemi lépés a helyreigazítás közzétételének kikényszerítésére.
Ezért fordult jobb híján civil végrehajtóhoz: így – gondolta – életben tartható az ügy, s legalább a jogerős perköltséget ki lehet vasalni a vesztesekből. Február 12-én meg is jelent a végrehajtó a 74nullanulla Fő utcai, helyi szinten meglehetősen flancosnak számító helyiségeiben, és zár alá vette a berendezési tárgyakat: bútorokat, hűtőt, kávéfőzőt, azzal, ha határidőig nem fizetnek, mindez árverésre kerül.
Nem fizettek, ezért a május 15-én 9.45-re kitűzték az árverést a szerkesztőségben, Fő utca 2. harmadik emelet 4. sz.: bárki jöhet licitálni.
Az önmagában is figyelemre méltó körülmény, hogy a 74nullanulla nem hajlandó fizetni, pedig az impresszumában két cégnév is szerepel: kiadóként a Vatner Kft.-t jelölik, az üzemeltető pedig a „NYL Webfejlesztő Bt.”.
A kiadó, Vatner Kft. milliárdos forgalmú, főleg orvostechnikai eszközökkel foglalkozó kaposvári cég, mely azzal tett szert országos ismertségre, hogy ők szállítottak – hirdetmény nélküli közbeszerzésben – székeket a százmilliárd forintnál is több közpénzt felemésztő vizes vb-re. Vati Pétert, a Vatner Kft. egyik tulajdonosát Takács Richárd ellen elkövetett rágalmazás miatt ítélte el a Kaposvári Törvényszék, továbbá polgári perben kétszázezer forint sérelemdíjat is fizetnie kell – egyelőre nem jogerősen.
A hangzatos NYL Bt. monogram, Nyári László amatőr költőt takarja (ő a bt ügyvezetője), aki idén év elejéig a másik ítélet-szabotőr, a Kaposvár Most bloggere volt. Afféle helyi Paulo Coelho-imitátorként hetente tette közzé bölcselmeit, melyekben az élet nagy kérdései mellett gyakorta szorított helyet az ellenzék és az „elmúltnyolcév” ostorozásának is.
A NYL Bt. szintén részese volt a közelmúlt egy botrányos pénzlenyúlásának: Hadházy Ákos tette közzé nemrég, hogy ez volt az a kaposvári, (ekkor még) fémszerkezeteket gyártó cég, amely a természettudományi munkafüzetek megírására az egyik kamuajánlatot tette a kecskeméti gimnáziumnak.
Kérdés, hogy miért nem hajlandók kifizetni a nagyjából ötvenezer forintos összeget, a megnyert per utáni ügyvédi költséget. Még az is elképzelhető, hogy csupán erőfitogatás az ok, vagy annak tesztelése folyik, hogy meddig mehetnek el – az önkormányzati választások közeledtével – az esetleges, számukra hátrányosan végződő sajtóügyek szabotálásában. | https://atlatszo.hu/2019/04/25/sajtopert-bukott-egy-fidesz-kozeli-portal-arverezik-a-szerkesztoseg-berendezeset/ | https://web.archive.org/web/20211023140232/https://orszagszerte.atlatszo.hu/sajtopert-bukott-egy-fidesz-kozeli-portal-arverezik-a-szerkesztoseg-berendezeset/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sajtopert-bukott-egy-fidesz-kozeli-portal-arverezik-a-szerkesztoseg-berendezeset | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-04-25 02:00:00 | [] | [
"Vatner Kft."
] | [
"Kaposvár",
"Somogy megye"
] | [
"média",
"rágalmazás / becsületsértés",
"végrehajtás"
] | [] |
49,002 | 250 milliós osztalékot fialt Mészáros vejének cége | Nyilvánosan elérhetővé vált az Igazságügyi Minisztérium honlapján a Homlok Építő Zrt. tavalyi évre vonatkozó beszámolója, ebből derül ki, hogy a mindössze két és fél éve létező cégnek tavaly 3,9 milliárd forint bevétele volt, szemben a 2017-es 649,6 millió forinttal. | Nyilvánosan elérhetővé vált az Igazságügyi Minisztérium honlapján a Homlok Építő Zrt. tavalyi évre vonatkozó beszámolója, ebből derül ki, hogy
a mindössze két és fél éve létező cégnek tavaly 3,9 milliárd forint bevétele volt, szemben a 2017-es 649,6 millió forinttal.
A Homlok Építő Zrt.-ben tulajdonos
Mészáros Lőrinc lánya, Homlok-Mészáros Ágnes,
az ő férje, a felcsúti milliárdos veje, Homlok Zsolt
és Homlok Tibor.
A dokumentáció szerint a 763,4 millió forintos adózott eredményből 250 millió forintot vesznek ki osztalékként.
Homlok Zsoltot 2016 szeptemberében menesztették a Swietelsky Vasúttechnika Kft. ügyvezetői posztjáról. Korábban éppen a Homlok vezette cég kapott megbízást a felcsúti kisvasút építésére, a dél-balatoni vasút 100 milliárd forintos megaberuházásában pedig konzorciumi társa volt Mészáros cégének, az R-Kord Kft.-nek. Távozása után hozta létre a Homlok Építő Zrt.-t.
Az üzletember 2017-ben vette feleségül Mészáros Lőrinc lányát, Ágnest. Az üzletember egy érdekeltsége, a Vasútvill Kft. 2018 nyarán apósával együtt nyert el 23 milliárd forintos vasútépítési megbízást. A Homlok Zrt. 2019 hetedik napján behúzott az egy állami megrendelést: 730 millió forintért fejleszeti a Szombathelyi Sportligetet a Prenor Kertészeti és Parképítő Kft.-vel. | https://24.hu/belfold/2019/04/29/homlok-zrt-osztalek/ | https://web.archive.org/web/20220811174130/https://24.hu/belfold/2019/04/29/homlok-zrt-osztalek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/250-millios-osztalekot-fialt-meszaros-vejenek-cege | 24.hu | hungarian-news | 2019-04-29 16:29:00 | [
"Homlok Tibor",
"Homlok Zsolt",
"Mészáros Ágnes"
] | [
"Homlok Építő Zrt."
] | [] | [
"rokonok",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
49,003 | Tiborcz István zöld jelzést kapott egy 370 milliós vári műemlékház megvételéhez | A fideszes többségű képviselő-testület mindössze egy hét leforgása alatt döntést hozott, és Nagy Gábor Tamás polgármester javaslatára lemondott elővásárlási jogáról. Így az épület tulajdonosa akadálytalanul adhatja el az ingatlant egy másik magánszemélynek, aki információink szerint nem más, mint Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje. | Bár a budai Várban található ingatlanok – főként műemléképületek – döntő többsége önkormányzati tulajdonban áll, akadnak olyan kivételes épületek, amelyek magántulajdonban vannak. Ám ezeknek a sorsába is van beleszólása a Budavári Önkormányzatnak, a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint ugyanis a magántulajdonú műemléképületek értékesítésekor az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg.
A múlt héten épp egy ilyen, magántulajdonú ingatlan ügyében kellett döntést hoznia az I. kerületi önkormányzat képviselő-testületének. A Fortuna utcában ugyanis egy patinás, csaknem 350 négyzetméteres műemléképületet kíván értékesíteni annak tulajdonosa. A szabályoknak megfelelően a tulajdonos megkereste a Budavári Önkormányzatot, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával. Az ingatlan vételárát 370 millió forintban határozta meg a tulajdonos.
A fideszes többségű képviselő-testület mindössze egy hét leforgása alatt döntést hozott, és Nagy Gábor Tamás polgármester javaslatára lemondott elővásárlási jogáról.
Így az épület tulajdonosa akadálytalanul adhatja el az ingatlant egy másik magánszemélynek, aki információink szerint nem más, mint Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje.
Az ügylet érdekessége, hogy Tiborcz István ezúttal nem cégén – a luxusszállós érdekeltségeit tömörítő – BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.-n keresztül szeretne ingatlant vásárolni, hanem magánszemélyként. Az nem derült ki, hogy mi a terve a műemléképülettel, ugyanis cikkünk megjelenéséig nem reagált kérdéseinkre.
Válaszolt viszont a Budavári Önkormányzat, amelynél főként arról érdeklődtünk, hogy a rövid határidejű döntés ellenére készült-e értékbecslés a szóban forgó ingatlanról, illetve, hogy van-e tudomása a kerületvezetésének arról, mi a terve a vevőnek az ingatlannal. Arról is érdeklődtünk, milyen szempontok alapján döntöttek úgy, hogy lemondanak az elővásárlási jogról. Bár mindezekre nem felelt az önkormányzat, azért elküldte álláspontját lapunknak. Azt írták:
Az elővásárlási jog kérdéséről a képviselő-testület minden esetben zárt ülésen dönt, az említett ingatlan esetében is így történt. A zárt ülés azt jelenti, hogy kizárólag a döntés, ami nyilvános, az előkészítési folyamatról és a szempontokról, az eladó és a vevő személyéről egyik képviselő-testületi tag sem adhat semmilyen információt a nyilvánosságnak.
A 24.hu az elmúlt hónapokban cikksorozatban mutatta be, hogy az elmúlt években kik jutottak önkormányzati lakáshoz a főváros egyik legfrekventáltabb kerületében, azon belül is a budai Várban. Igaz, ezek nem magántulajdonú ingatlanok – mint Tiborcz István esetében –, ám úgy viselkednek, mintha magántulajdonúak lennének. A bérlők ugyanis életre szóló bérleti joghoz jutottak, ami örökölhető, továbbá ezek a lakások magántulajdonú ingatlanra cserélhetők. A teljesség igénye nélkül a budai Várban szerzett önkormányzati lakást:
Lázár János vadásztársa, Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg.
A Semjén Zsoltot kitüntető Safari Club elnöke.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.
Bayer Zsolt kormánypárti publicista, aki ráadásul hazugságba keveredett kameránk előtt.
Említésre méltó az is, hogy Nagy Gábor Tamás polgármester és szülei is önkormányzati lakásban laknak a Várban. | https://24.hu/belfold/2019/04/29/tiborcz-istvan-orban-viktor-fidesz-ingatlanvasarlas-budai-var-fortunta-utca-elovasarlasi-jog-budavari-onkormnyzat/ | https://web.archive.org/web/20210411213731/https://24.hu/belfold/2019/04/29/tiborcz-istvan-orban-viktor-fidesz-ingatlanvasarlas-budai-var-fortunta-utca-elovasarlasi-jog-budavari-onkormnyzat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborcz-istvan-zold-jelzest-kapott-egy-370-millios-vari-muemlekhaz-megvetelehez | 24.hu | hungarian-news | 2019-04-29 08:00:00 | [
"Tiborcz István"
] | [] | [
"Bp. I. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"önkormányzat",
"klientúra"
] | [
"Budavári lakásügyek és kedvezmények"
] |
49,004 | Állásukat féltő óvónőkkel íratták alá a Fidesz Kubatov-listáját | Önkormányzati fenntartású óvodákban gyűjtöttek Orbán Viktor bevándorlásellenes programját támogató aláírásokat, a munkájuk miatt kiszolgáltatott óvónők pedig nem mertek nyíltan szembeszállni a "kéréssel" – derül ki a hvg.hu birtokába került hang- és képfelvételekből. A józsefvárosi köznevelési intézményekben zajló politikai agitáció súlyosan sért több törvényt is, az adataikkal Kubatov-listára került dolgozók már el is kezdték kapni a Fidesz kampányüzeneteit. Az önkormányzat elismerte az aláírásgyűjtés tényét, de tagadták, hogy a fideszes alpolgármester ennek érdekében nyomást gyakorolt volna az óvónőkre. Mivel az ívek viszont tőle származtak, a polgármester megvonta tőle az eddigi oktatási jogkörét. | Állásukat féltő óvónőkkel íratták alá a Fidesz Kubatov-listáját
Önkormányzati fenntartású óvodákban gyűjtöttek Orbán Viktor bevándorlásellenes programját támogató aláírásokat, a munkájuk miatt kiszolgáltatott óvónők pedig nem mertek nyíltan szembeszállni a "kéréssel" – derül ki a hvg.hu birtokába került hang- és képfelvételekből. A józsefvárosi köznevelési intézményekben zajló politikai agitáció súlyosan sért több törvényt is, az adataikkal Kubatov-listára került dolgozók már el is kezdték kapni a Fidesz kampányüzeneteit. Az önkormányzat elismerte az aláírásgyűjtés tényét, de tagadták, hogy a fideszes alpolgármester ennek érdekében nyomást gyakorolt volna az óvónőkre. Mivel az ívek viszont tőle származtak, a polgármester megvonta tőle az eddigi oktatási jogkörét.
„Felülről jött a kérés” – így nyomatékosították a VIII. kerület Józsefváros Önkormányzat egyesített óvodájában dolgozó munkatársak körében, miért kellene aláírniuk a Fidesz „Kubatov-listaként” emlegetett adatgyűjtő ívét. Alig pár napja írtuk meg, hogy ugyanebben a kerületben egy társasházi lakógyűlésen tolták a lakók orra alá az Orbán Viktor programjához szignót gyűjtő íveket, de ugyanez a közpénzből fenntartott óvodában végképp átlép minden jogi és morális határt. Munkaviszonyuk miatt az óvónők egyértelműen kiszolgáltatott, függő helyzetben vannak a fideszes vezetésű önkormányzattól, így a törvényellenes „kérés” visszaéléssel felérő nyomásgyakorlásnak vehető.
Mindez nem derült volna ki, ha a Napraforgó Egyesített Óvoda 13 tagóvodájának egyikében nem okoz feszültséget a munkatársak körében, hogy a fideszes aláírásgyűjtéssel ilyen helyzetbe hozzák őket. Bár nyíltan háborogni és ellentmondani nem mertek, az egyik dolgozó a mobiltelefonjával hangfelvétel és fotók formájában rögzítette a történteket, és névtelenséget kérve eljuttatta szerkesztőségünkhöz.
Ezek egyértelműen alátámasztják, hogy valóban nevelési intézményben, a munkatársak közt gyűjtöttek aláírásokat. Még a határidő is adott volt, hogy meddig kell az ívet kitöltve visszajuttatniuk az egyesített óvoda vezetése felé. Tárnokiné Joó Ildikó, a Napsugár Egyesített Óvoda igazgatója kérdésünkre elismerte a tagóvodákban zajló aláírásgyűjtést, de további részletekről nem kívánt nyilatkozni.
Ment az osztozkodás, kire jusson a kéretlen párthűség
Azt nem tudjuk pontosan, hány aláírást gyűjtöttek össze szabálytalanul az intézményekben, de nem mindenkinek kellett aláírnia. Információink szerint több tagóvoda felelősének is kiosztották a „feladatot”, pontosabban az íveket. Így megoszlott köztük a nem éppen önként vállalt felsorakozás a Fidesz programja mellett, ment is az osztozkodás a munkatársak között, ki vállalja be közülük. Főleg, hogy az íven a személyes adataikat is meg kellett adni, amitől többen is hallhatóan ódzkodtak.
„Mi lenne, ha megtudnák”
– beszélték ki egymás közt, vagyis tisztában voltak azzal, hogy súlyosan aggályos és szabálytalan, hogy így támogatják „önként”, központi presszió hatására, hogy Orbán Viktor megállítsa a bevándorlást.
"Semmilyen zászló alatt nem szeretnék kivezényelve menetelni"
Felvetődött ugyan így zárt körben, vajon kirúgnák-e őket, vagy milyen következménye lenne, ha visszautasítanák a politikai pressziót, de végül a birtokunkba került felvételek alapján ez a munkájukat féltő óvónők részéről csak elméleti opció maradt, kitöltötték az adatgyűjtő íveket. Olyan is volt, aki egyértelműen leszögezte, ő nem meggyőződésből írja alá, hanem azért nem megy szembe az akcióval, mert okos annyira, hogy szem előtt tartsa a személyes érdekeit.
„Semmilyen politikai nyomásra nem szeretnék cselekedni, semmilyen zászló alatt nem szeretnék kivezényelve menetelni. Ehhez nincs joga és felhatalmazása senkinek, de még ahhoz sincs semmi köze, hogy milyen politikai nézeteket vallok, vagy vallok-e egyáltalán valamilyet” – mondta névtelenséget kérve egyik informátorunk. „Közalkalmazottként minden tudásommal, tapasztalatommal, lojalitásommal dolgozom megalázóan alacsony fizetésért, mint annyian az óvodapedagógus szakmában, visszautasítom, hogy elém tegyenek ilyen papírokat, mintha azt mondanák, hogy 'ugye, tudod, hogy mi a kötelességed'?'” – tette hozzá.
A Kubatov-listán találták magukat
Már az eleve törvénytelen, hogy óvodában folyt a politikai kampánytevékenység és adatgyűjtés, de úgy tudjuk, az adatok gyűjtéséhez jogilag kötelező adatkezelési tájékoztató sem volt az ívek mellé csatolva. Holott ezeken a jogi követelményeknek megfelelően kifejezetten az szerepel, hogy az aláíró ennek ismeretében dönt, és a szignójával „hozzájárul ahhoz, hogy a Fidesz az íven szereplő adatait visszavonásig kezelje”.
Úgy tudjuk, szülőkkel nem próbálták aláíratni a támogató íveket, tartottak attól, hogy botrány lesz a dologból.
Biztosra vehető, hogy a józsefvárosi egyesített óvodában gyűjtött adatokat leadták, illetve ezek célt értek: egy névtelenséget kérő óvodai forrásunk elmondta, hogy szinte azonnal elkezdtek érkezni a kormánypárt különféle agitáló e-mailjei az íven leadott egyik levelezési címre, bizonyítva a Kubatov-listára felkerülésüket.
A fideszes alpolgármester nem utasított, csak tőle "kérték" az íveket
Egy névtelenséget kérő forrásunk szerint az aláírásgyűjtő ívek a fideszes alpolgármestertől, Sántha Péternétől származtak, ezért megkerestük az önkormányzatot. Erre a szintén kormánypárti polgármester, Sára Botond, valamint a jegyző „részletesen tájékozódott az ügyben, minden kérdésre kiterjedő egyeztetést folytatott az érintettekkel”. Végül arra jutottak, hogy „Sántha Péterné az európai parlamenti választásokkal összefüggő aláírásgyűjtéssel kapcsolatban sem közvetlenül, sem közvetve semmilyen önkormányzati utasítást nem adott, semmilyen kérést nem fogalmazott meg az oktatási intézmények dolgozói felé, minden ezzel ellentétes állítás hamis”. (Kiemelnénk, hogy nem az EP-választáson indulásra jogosító, rég leadott aláírásgyűjtésre kérdeztünk rá, hanem az Orbán bevándorlásellenes programjához támogatókat gyűjtő akcióra, ezek szerint ezt is az EP-vel összefüggőnek tartja az önkormányzat – a szerk).
Kérdéseinkre a direkt utasítást tagadó válaszukat még pénteken juttatták el lapunknak, de annyira próbáltak előremenekülni, hogy a Fidesz helyi szervezete szombaton, cikkünk megjelenése előtt közleményt adott ki. Ebben már előre az óvónőkre mutogattak és bagatellizálták a történteket, holott még nyilvánosságra sem került az alapsztori (a 444.hu itt írta meg a fideszes közleményt, érezhetően értetlenkedve, hogy mi is ez az egész).
Csakhogy a hvg.hu-nak eljuttatott reagálásuk alapján valóban Sántha Péterné lehetett az óvodában köröző ívek forrása, mint írták, „több esetben tőle kértek támogatói aláírásgyűjtő íveket – köztük óvodai dolgozók is – azért, hogy akik egyetértenek a kormánypártok törekvéseivel, aláírhassák”. De „ez semmilyen összefüggésben nincs az óvodai dolgozók munkaviszonyával, erre egyetlen beszélgetésben senki, még csak utalást sem tett” – hajtogatták.
A belső vizsgálatuk során „ellentétes információkat" kaptak arra vonatkozóan, hogy "ki, miként hivatkozott az alpolgármester asszonyra az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban” – közölték, amit szerintük az is okozhatja, hogy "az óvodai alkalmazottak között vannak kormánypárti és ellenzéki szimpatizánsok is, az állítások és hivatkozások ennek mentén fogalmazódtak meg részükről”.
Lett következménye: megvonták a városvezető oktatási feladatkörét
„Az tény, hogy az aláírásgyűjtő ívek megjelentek az óvodákban, ami elfogadhatatlan" – ismerték el a hvg.hu-nak. Az is tény, hogy azokkal kapcsolatban történtek beszélgetések, de ezekről senki nem állítja, hogy ezek utasítások, vagy “erős sugalmazások” lettek volna a munkavállalók felé – tették hozzá. Mindenesetre „az is kiderült, hogy Sántha Péterné nem kellő körültekintéssel járt el, mert elmulasztotta az óvodai alkalmazottakat figyelmeztetni, hogy az aláírásgyűjtés nem kerülhet az intézmény falai közé, ennek elkerülésére semmilyen intézkedést nem tett, ebbéli felelősségét elismerte”.
Ennek következtében Józsefváros polgármestere "végleg megvonta az oktatásfelügyeletre vonatkozó feladatköröket az alpolgármestertől".
Többszörösen szabálytalan
„A köznevelési törvény teljesen kizárja, hogy bármely nevelési-oktatási intézmény, így óvoda vagy iskola helyiségeiben párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenységet végezzenek” – mondta Szabó Attila, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) választási jogi programjának koordinátora. Szerinte ilyen módon egy politikai pártnak támogató aláírásokat gyűjteni vagy egy politikai párt adatbázisát építeni ugyanúgy jogellenes, mint személyesen kampányolni ezekben az intézményekben.
„Jogi szempontból az is problémás, hogy a hatalmi viszonyok miatt iskolában vagy óvodában kampányolni szinte kizárólag csak a kormányzó pártok tudnak, ezzel viszont a köznevelési törvényen túl megsértik a választási eljárásról szóló törvény azon alapelvét is, miszerint a választási eljárásban biztosítani kell a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget” – magyarázta, miért többszörösen jogsértő, ami történt.
Szabó Attila arra is emlékeztetett, hogy már a tavalyi országgyűlési választáson is kampányoltak pártok óvodákban, iskolákban, hiába mondta ki a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) és a Kúria is több alkalommal, hogy ilyen politikai tevékenység nem folyhat köznevelési, közoktatási intézményekben. | https://hvg.hu/itthon/20190429_Ovonokkel_irattak_ala_a_Fidesz_Kubatovlistajat | https://web.archive.org/web/20221201182647/https://hvg.hu/itthon/20190429_Ovonokkel_irattak_ala_a_Fidesz_Kubatovlistajat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allasukat-felto-ovonokkel-irattak-ala-a-fidesz-kubatov-listajat | HVG | hungarian-news | 2019-04-29 13:05:00 | [
"Sántha Péterné"
] | [
"Budapest Főváros VIII. kerület Önkormányzata (Józsefváros)",
"Fidesz"
] | [
"Bp. VIII. kerület",
"Budapest"
] | [
"önkormányzat",
"közszolgák a kampányban"
] | [] |
49,005 | Mészáros Lőrinc gyerekei építhetik a focialapítvány festményeinek kiállítóterét | Még két hete történt, hogy a Mészáros Lőrinc-féle Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány (FUNA) megvásárolta Kokas Ignác Kossuth-díjas festőművész hagyatékát, számolt be az mfor.hu. (A FUNA-nak amúgy jól megy a szekér az elmúlt időben.) A felcsúti önkormányzat Mészárossal egyetértésben elhatározta, hogy 25 millió forintból kiállítóteret is építenek a festményeknek, ehhez Mészáros mint a FUNA kuratóriumi elnöke fel is ajánlotta a teljes összeget vissza nem térítendő támogatás formájában. | Még két hete történt, hogy a Mészáros Lőrinc-féle Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány (FUNA) megvásárolta Kokas Ignác Kossuth-díjas festőművész hagyatékát, számolt be az mfor.hu. (A FUNA-nak amúgy jól megy a szekér az elmúlt időben.)
A felcsúti önkormányzat Mészárossal egyetértésben elhatározta, hogy 25 millió forintból kiállítóteret is építenek a festményeknek, ehhez Mészáros mint a FUNA kuratóriumi elnöke fel is ajánlotta a teljes összeget vissza nem térítendő támogatás formájában.
A pénz azonban nem kerül messze a család háza tájától. A kivitelezőt közbeszerzési eljárás nélkül választják ki, mivel az nem éri el a 25 millió forintos határt. Az mfor információ szerint a beszerzésre három gazdasági társaságtól kértek be ajánlatot:
a Károlyi Építő Kft.-től, amely nettó 24,9 millióért végezné el a munkát,
a Koch és S Kft.-től, akik 24,7 milliós ajánlatot tettek,
és Mészáros Lőrinc gyermekeinek cégétől, a Fejér B.Á.L. Zrt.-től, ők nettó 24,4 milliós ajánlatot adtak be.
Mészáros Lőrinc kiemelten fontosnak tarthatja az akadémia diákjainak épülését, ugyanis kikötötte, hogy: „A támogatás átadásának feltétele kizárólag a kiállítás biztosítására Alapítványunkkal kötött hosszú távú használati megállapodás, mellyel egyedüli célunk ennek az értékes hagyatéknak tartós és helyben történő bemutatása, azzal, hogy az Akadémiánkon tanuló utánpótlás korú sportoló fiatalok szellemi nevelését, oktatását segítse elő a helyszín biztosításával.” | https://index.hu/gazdasag/2019/04/30/meszaros_lorinc_gyerekei_epithetik_a_focialapitvany_festmenyeinek_kiallitoteret/ | https://web.archive.org/web/20201108011111/https://index.hu/gazdasag/2019/04/30/meszaros_lorinc_gyerekei_epithetik_a_focialapitvany_festmenyeinek_kiallitoteret/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-gyerekei-epithetik-a-focialapitvany-festmenyeinek-kiallitoteret | Index | hungarian-news | 2019-04-30 13:30:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Felcsút község Önkormányzata",
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"önkormányzat"
] | [] |
49,006 | Nem várt fordulat: bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást a 4-es metró ügyében | Bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntette a 4-es metró ügyében a hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás, vesztegetés és más bűncselekmények gyanúja miatt indult nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – tudta meg a PestiSrácok.hu. Az eljárás megszüntetése azért is meglepő, mert az OLAF-jelentés szerint Demszky Gábor volt főpolgármester regnálása alatt összesen 167 milliárdos kárt okozhatott a beruházás idején Budapest és az ország akkori, MSZP-SZDSZ-es vezetése. Egyedül az Alstom-botránnyal összefüggésben született vádemelés, de a balliberális döntéshozók abban az ügyben is megúszták a felelősségre vonást. | Nem várt fordulat: bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást a 4-es metró ügyében
Bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntette a 4-es metró ügyében a hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás, vesztegetés és más bűncselekmények gyanúja miatt indult nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – tudta meg a PestiSrácok.hu. Az eljárás megszüntetése azért is meglepő, mert az OLAF-jelentés szerint Demszky Gábor volt főpolgármester regnálása alatt összesen 167 milliárdos kárt okozhatott a beruházás idején Budapest és az ország akkori, MSZP-SZDSZ-es vezetése. Egyedül az Alstom-botránnyal összefüggésben született vádemelés, de a balliberális döntéshozók abban az ügyben is megúszták a felelősségre vonást.
Bűncselekmény hiányában megszüntette a 4-es metró ügyében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t az ORFK kommunikációs osztálya. A Miniszterelnökség a 4-es metró szerződéseivel kapcsolatban még 2017 elején tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen, miután az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megállapította, hogy a metró építése során kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat követtek el. Az OLAF szerint többszörösen felmerült az Európai Unió pénzügyi érdekei megsértésének, a hűtlen kezelésnek, a csalásnak, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének, a közbeszerzési és koncessziós eljárásban történt versenyt korlátozó megállapodásnak, a vesztegetésnek, a sikkasztásnak, az adócsalásnak, a befolyással üzérkedésnek, a számvitel rendjének megsértésének, valamint a köz- és magánokirat hamisításnak a gyanúja.
Az OLAF szerint csaknem kétszázmilliárdos kárt okozhattak Demszky regnálása alatt
A fejlesztéshez 76 milliárd forintot használtak fel a Közlekedési Operatív Program terhére, ebből 59 milliárd forint volt az Európai Unió hozzájárulása. Az OLAF szerint a szabálytalan szerződések a teljes összeg mintegy 60 százalékát, azaz közel 280 milliárd forintot érintenek, és összesen 166,9 milliárd forint kárt okozhatott Budapest és az ország akkori, MSZP-SZDSZ-es vezetése. A jelentés által feltárt visszaélések a 2004 és 2010 közötti balliberális kormánykoalícióhoz, illetve az akkori budapesti városvezetéshez köthető. Az okozott kár 95 százaléka mindössze öt szerződéshez kapcsolódik.
A Siemens-ügyet felfüggesztették
A Miniszterelnökség és a később Tényi István által tett feljelentést a Legfőbb Ügyészség a Központi Nyomozó Főügyészségre továbbította, amely 2017. január 23-án hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt nyomozást rendelt el, majd azt – hatásköri és illetékességi okból – áttette a Fővárosi Főügyészségre. A Fővárosi Főügyészség az iratokat megvizsgálta, majd a nyomozás teljesítésével a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályát bízta meg. A nyomozás célkeresztjében a 4-es metró beruházáshoz kapcsolódó – elsősorban építési és tanácsadói – szerződések, valamint a projektmenedzsmenttel kapcsolatos kérdések, döntések voltak, de mint az ORFK kommunikációs osztályának közléséből – és a birtokunkba került rendőrségi határozatból – kiderült, a két éves eljárás során egyik tényállásban sem állapítottak meg bűncselekményt. Ez alól egyedül a Siemens-ügy kivétel, amit az alapügytől pár hónapja elkülönítettek, majd április 11-én egy évre felfüggesztették a nyomozást arra hivatkozva, hogy olyan új információk derültek ki, amely szerint külföldön rendelkezésre álló adatok segíthetik a nyomozók munkáját, ezért a magyar hatóság bűnügyi jogsegély keretében a német igazságügyi szervekhez fordult. Azért döntöttek a felfüggesztés mellett, mert a jogsegély megérkezése hosszabb időt vehet igénybe.
Százmilliókkal “ösztönözhették” a döntéshozókat
A Siemens, amely a metró áramellátó és vonatvezérlő rendszerét építette ki, 31,7 milliárd forintért dolgozott. Az OLAF szerint a szervezet bennfentes információkhoz jutott, ez segítette a tender megnyerésében. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) egyszer már 2011 és 2013 között fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy által elkövetett vesztegetés gyanúja miatt eljárást indított, ám bizonyítottság hiányában a nyomozást felfüggesztették, és csak az OLAF jelzésére, négy évvel később porolták le az aktákat. Elsőként az ügyben az Európai Beruházási Bank tett feljelentést, amiben többek között az szerepelt, hogy a Siemens AG az MSZP volt pénztárnokához, Puch Lászlóhoz köthető Media Magnet Kft.-n keresztül 331 millió 200 ezer forintot osztott szét a szerződés megkötésében befolyással rendelkezők és döntéshozók, a város politikusai, független mérnökök és a BKV alkalmazottai között ösztönzésként.
A Siemens-ügyhöz hasonlóan, ugyancsak külön eljárásban vizsgálták az Alstom-botrányt, amivel összefüggésben április elején emelt vádat négy személy ellen a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). A korrupciós ügy vádlottjai között egyetlen közszereplő sincsen, így a balliberális politikusok megmenekültek a felelősségre vonástól. Ebben az ügyben azután indult vizsgálat, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. Akkor hűtlen kezelés miatt az új városvezetés és a számvevőszék is feljelentést tett. Azóta az is kiderült, hogy az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala eddig négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget juttattak a BKV tisztviselőinek, illetve az üzlet megkötésében közreműködő ügynököknek, hogy befolyásolják a Budapesti Közlekedési Vállalatot a francia társaság metrószerelvényeinek megvásárlása érdekében. | https://pestisracok.hu/nem-vart-fordulat-buncselekmeny-hianyaban-megszuntettek-a-nyomozast-a-4-es-metro-ugyeben/ | https://web.archive.org/web/20231115162637/https://pestisracok.hu/nem-vart-fordulat-buncselekmeny-hianyaban-megszuntettek-a-nyomozast-a-4-es-metro-ugyeben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-vart-fordulat-buncselekmeny-hianyaban-megszuntettek-a-nyomozast-a-4-es-metro-ugyeben | pestisracok.hu | hungarian-news | 2019-05-02 13:37:59 | [] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Budapest Főváros Önkormányzata"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"csalás",
"metró",
"jogosulatlan gazdasági előny"
] | [
"Négyes metró"
] |
49,007 | Mészárosék nyerték el a méregdrága belgrádi vasútépítést | A milliárdoshoz köthető RM International Zrt. két kínai céggel konzorciumban indult, látott és győzött. A kormány az eredmény kihirdetésekor valamiért nem tartotta fontosnak a győztes nevét. | Információink szerint az RM International Zrt.-ből, a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.-ből és a China Railway Electrification Engineering Group Kft.-ből álló konzorcium az a titokzatos nyertes, aminek nevét nem akarta a sajtó orrára kötni Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Pekingben.
Azt végig tudni lehetett, hogy a beruházók között kínai cégek is lesznek, hiszen mint megírtuk, Kína stratégiája, hogy „testre szabott” hitelt nyújt az adott országoknak olyan projektekre, amelyeket kínai vállalatok kiviteleznek. Márpedig itt a kínai Eximbank lesz a finanszírozó pénzintézet.
A most alapított társaság fő profilja a vasútépítés, tulajdonosai a Mészáros és Mészáros Kft., valamint az R-KORD Kft. (melynek tulajdonosa szintén a Mészáros család a Mészáros Építőipari Holding Zrt.-n keresztül). Az RM International képviseletére jogosultak között ott van Mészáros Lőrinc nagyobbik lánya, Mészáros Beatrix. Rajta kívül Halmi Tamás, aki a Mészáros-birodalom több cégében is vezető posztot tölt be, például a Mészáros és Mészáros Kft. ügyvezetője, a Mátrai Erőmű igazgatósági tagja és a Mediaworks felügyelőbizottsági tagja, illetve Sárváry István, aki szintén ügyvezető a Mészáros és Mészárosban.
Az R-Kord Kft. is Mészáros Lőrinc nevén van, tavaly 17 milliárd forint forgalmat csinált, csaknem megtriplázva az előző évi árbevételét. Állami megrendelésekben nem szenved hiányt, részese például az utóbbi idők egyik legnagyobb, 72,4 milliárd forintra drágult dél-balatoni vasútrekonstrukciójának.
A belgrádi vasútvonal azonban még ennél is jóval zsírosabb falat.
Szijjártó fent említett csütörtöki nyilatkozata szerint május 25-ig megkötik a kivitelezési szerződést, amely akkor lép hatályba, amint a kínai Eximbank és a magyar kormány közötti hitelszerződésről is sikerül minden részletben megegyezni, ami várhatóan nyár közepéig megtörténik. A tervek szerint az év végén, 2020 elején kezdődhet a kivitelezési munka. A hatálybalépéstől számított öt éven belül pedig a teljes beruházás lezárulhat.
A kínai hitelből épülő vasútvonal a pireuszi teherkikötőt Nyugat-Európával összekötő vasúti folyosó részét képezi majd. Bár a kormány szerint mindez nagyon jó üzlet Magyarországnak, leginkább a megnövekedett kínai áruforgalomnak köszönhető extra vámbevételek miatt, az Index korábbi számítása szerint úgy 130 évbe telhet, mire megtérül a beruházás.
(Borítókép: Határrendészek a kelebiai vasútállomáson 2015. március 10-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI.) | https://index.hu/gazdasag/2019/04/26/meszarosek_nyertek_el_a_belgradi_vasutepitest/ | https://web.archive.org/web/20190426151632/https://index.hu/gazdasag/2019/04/26/meszarosek_nyertek_el_a_belgradi_vasutepitest/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszarosek-nyertek-el-a-meregdraga-belgradi-vasutepitest | Index | hungarian-news | 2019-04-26 13:39:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"China Railway Electrification Engineering Group Kft.",
"China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt.",
"RM International Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"vasút",
"klientúra",
"hitelezés"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
49,008 | Gyakran megy oda az OTP gépe, ahol Orbánnak van dolga | Csányi Sándor azt mondta, Orbán Viktor mindig személyesen fizette ki, mikor az OTP magángépét használta, a Mol Vidi bulgáriai meccsére viszont Garancsi István vendégeként utazhatott, amire a parlamentben azt mondta, harminc éve utazik így. Összeszedtük, hogy mit lehet tudni Orbán OTP-útjairól. | Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója múlt pénteken azt nyilatkozta, hogy Orbán Viktor soha nem utazott vendégként a cég 14 személyes magángépén, hanem mindig személyesen fizette az utazását és szállását.
Miután tavaly szeptemberben kiderült, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nyáron a közbeszerzéseken rendre nagyon sikeresen szereplő Garancsi István vendégeként egy Mészáros Lőrinchez köthető, 17 milliárd forintos osztrák luxusrepülővel repült a Mol Vidi bulgáriai meccsére, Orbán október elején az ezt firtató parlamenti kérdésre azt válaszolta: „Harminc éve is így mentem, és jövő héten is így fogok menni.”
Miután az OTP magángépe 2018 januárjában pont akkor járt Münchenben, mikor Orbánnak nem messze volt hivatalos látogatása a Keresztényszociális Unió (CSU) parlamenti képviselőinek tanácskozásán a bajorországi Seeon kolostorában, a Zoom.hu megkérdezte a miniszterelnök sajtófőnökét a témáról, aki azonban a konkrét utat nem kommentálta.
Havasi Bertalan általánosságban annyit mondott: „Függetlenül attól, hogy milyen repülőgépről van szó, ki az üzemeltetője, az utazás minden alkalommal úgy történik, hogy a delegációtagok számára személyenként külön-külön repülőjegy kerül megvásárlásra, gépbérlésről tehát nincsen szó.”
Csányi szavait azonban nehéz máshogy értelmezni, mint hogy Orbán akkor is saját maga rendezi az utakat, mikor miniszterelnöki minőségében utazik valahova. Szerettük volna megtudni, hogy Orbán magánemberként vagy miniszterelnöki minőségben utazott-e az OTP magángépén, ezért rákérdeztünk erre a Miniszterelnöki Kabinetirodánál, a válaszokat amint megkaptuk, közöljük.
A válasz azért is lenne érdekes, mert ha a kormány bérli ezeket a gépeket, vagy repülőjegyet vesz rájuk, akkor ezt közpénzből fizeti, azt ugyanakkor nem lehet tudni, hogy eddig pontosan mennyi pénz ment el ilyen utakra.
Ha viszont Orbán vendégként utazik, azt az Országgyűlésről szóló törvény alapján fel kell tüntetnie a vagyonnyilatkozatában, amennyiben ezeknek az utaknak az értéke meghaladja a képviselői tiszteletdíjának – 750 ezer forintnak – az egytizenketted részét. Erre ugyanakkor eddig nem került sor.
Kormánygép
Azt eddig is tudni lehetett, hogy a kormány gyakran kibérli az OTP százszázalékos közvetett és az Air-Invest Kft. százszázalékos közvetlen tulajdonában álló gépet, korábban Orbán Viktor hivatalos Facebook-oldalán is közzétettek egy videót arról, hogy a HA-LKZ lajstromjelű, Csányi-féle magánrepülővel utazott Berlinbe.
Az Átlátszó.hu részletesebben is foglalkozott Orbán OTP-s útjaival. A cikkből kiderül, hogy régebben egy Dassault Falcon 900EX típusú business jet volt az Air-Invest Kft. tulajdonában, amit Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor is többször bérbe vett miniszterelnökként. 2017-ben szó volt róla, hogy megveszik ezt a repülőt kormánygépnek Csányitól, de ebből végül nem lett semmi. Azt a gépet mindenesetre még abban az évben lecserélte az OTP leányvállalata egy újabb modellre, konkrétan egy Falcon 900LX-re.
A régi gépet tehát végül nem vették meg, az új OTP-s gép üzemeltetője viszont – névleg legalábbis – a magyar kormány lett egy időre. A trackeroldalak alapján a gép első útjára vonatkozóan a légitársaság rubrikában azt írták, „Magyarország kormánya”, ami annyiban fura, hogy magánrepülők esetén itt a repülők üzemeltető cégének a neve szokott szerepelni.
A gép útjai többször is egybeestek Orbán Viktor külföldi látogatásainak időpontjaival. A már említett januári németországi út mellett február 19-én a gép éppen akkor járt a bulgáriai Szófiában, mikor Orbán a bolgár miniszterelnökkel, Bojko Boriszovval tárgyalt, május 14-én a repülő Varsóba ment, ahova Orbán a választási győzelmet követő eskütétele utáni első hivatalos látogatására utazott Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökhöz, de a gép június végén Brüsszelben is járt, éppen akkor, amikor Orbán Viktor uniós csúcson vett részt.
Ezekre az utakon a gép a „Magyarország kormánya” megjelölést használta, azonban olyan utakra is így ment, amikor Orbán Viktornak nem voltak külföldi látogatásai, hanem valamilyen futballeseményen vett részt. A gép
június 6-én a fehéroroszországi Bresztbe repült, ahol a magyar válogatott játszott (ezt a meccset a Nemzeti Sport tudósítása alapján Csányi és Orbán együtt tekintette meg);
október 4-én a Chelsea–Mol Vidi EL-meccs helyszínére, Londonba repült (ezt a mérkőzést Orbán Schmidt Máriával és Csányival egy társaságban nézte meg);
október 12-én Athénban volt, ahol akkor játszották a görög–magyar meccset;
de ott volt október 15-én Tallinnban is a magyar–észt idején (Csányi és Orbán szintén együtt nézték ezt a meccset);
és november 29-én a fehéroroszországi Bariszovban, ahol a Mol Vidi–BATE EL-meccset játszották akkor.
A gép ugyanakkor olyan helyen is járt, ahol se a Mol Vidi, se a magyar válogatott nem játszott éppen akkor: 2018. július 10-én Szentpétervárra, a francia–belga vb-elődöntő helyszínére ment az OTP-s magángép, Orbán ezt a meccset a francia elnök, Emmanuel Macron társaságában nézte meg.
Az elérhető adatok alapján látszik, hogy az OTP elég feszesen használja a gépet, a vezetők mennek-jönnek, nem szállnak meg, sok a balkáni, az orosz, a szófiai és a kijevi út, vélhetően a leányvállalatok felkeresése a fő használati cél.
Mennyibe kerülhet egy ilyen út?
Az OTP Bank tulajdonában álló Air-Invest az elmúlt években rendre 600 millió forint körüli éves forgalmat ért el, de a cég ennek ellenére erősen veszteséges volt. 2014 és 2016 között 427, 293 és 379 millió forint volt a cég vesztesége, 2017-ben viszont 3 milliárd forint.
Ezt az utóbbi kiugró adatot nagy valószínűséggel a gépcsere magyarázza. A régi Falcon a könyvekben 5 milliárd forint körüli értékként szerepelt, amit a cég csak 2 milliárd körüli összegért tudott eladni, ebből jön ki a hárommilliárdos mínusz. Az új Dassault Falcon 900LX ára nagyjából 11-12 milliárd forint körül alakul.
A magánrepülők fenntartási költségei általánosságban erősen függnek attól, hogy mekkora a kihasználtságuk, milyen gyakran mennek, és hány utast szállítanak. Ezen túl fizetni kell a reptéri díjakat, az üzemanyagot és a személyzet bérét is. Az elmúlt években a magánrepülő tulajdonlása mellett a bérlés egész komoly iparággá nőtte ki magát, erről ebben a cikkben írtunk részletesebben.
Az OTP magángépének üzemeltetési költsége a repült óráktól függően 1,1-2,4 millió forint óránként. Az októberben Magyarországon irodát nyitó magángépbróker cég, a Callajet tulajdonosa, Joe Kurta korábban azt mondta az Indexnek, hogy az évi 500-600 órás kihasználtság már gazdaságos működést tesz lehetővé. Bár pontos számítást nem készítettünk, az OTP gépe esetében látható, hogy szinte mindennap repül, tehát ha kijön az átlag 500-600 óra, akkor az óránkénti működése költsége inkább az 1,1 millió forint felé közelíthet a fent megadott sávból.
Egy ilyen gépen a fedélzet kialakításától függően 12-14 utas utazhat, tehát amennyiben Orbán és Csányi még hat ember társaságában mennek focimeccset nézni Budapestről Londonba, akkor a 2,5 órás repülőút költsége a személyzet bére nélkül fejenként nagyjából 700 ezer forintba kerül oda-vissza. | https://index.hu/gazdasag/2019/04/18/otp_csanyi_orban_repulo_magangep/ | https://web.archive.org/web/20220517113301/https://index.hu/gazdasag/2019/04/18/otp_csanyi_orban_repulo_magangep/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyakran-megy-oda-az-otp-gepe-ahol-orbannak-van-dolga | Index | hungarian-news | 2019-04-18 13:42:00 | [
"Csányi Sándor",
"Garancsi István",
"Orbán Viktor"
] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"utazás"
] | [] |
49,009 | Méregdrágán adták volna az MSZP-nek a plakáthelyeket | Közterület-használati díj megfizetése fejében helyezhette volna ki választási plakátjait az MSZP a budapesti oszlopokra, ám a párt perre vitte a kérdést, a Kúria kedden meghozott döntésének értelmében a szocialistáknak adott igazat. | Választási plakátokat akart kihelyezni az MSZP a főváros különböző oszlopaira. Egy tavalyi törvénymódosítás értelmében ez csak úgy lehetséges, ha a párt erre engedélyt kér az oszlop tulajdonosaitól. Villanyoszlop esetén ez az Elmű, míg a közvilágítást biztosító oszlopok egy olyan céghez, egy B. B. D.- és K. Kft.-hez tartoznak, amely voltaképpen a fővárosi önkormányzathoz tartozik. Az MSZP ezért még áprilisban levelet írt a két cégnek, arra kérve őket, hogy mint tulajdonos, engedélyezzék a plakátok elhelyezését.
A B.B.F.és K. válaszlevelében azt írta, hogy engedélyezi ugyan, de ehhez a Fővárosi Önkormányzattól is engedélyt kell kérnie az MSZP-nek, ezen felül pedig közterület-használati díjat is fizetnie kell. Ez nem olcsó mulatság, plakátonként 9 és 16 ezer forintot kellene fizetni havonta. A Fővárosi Önkormányzat ugyan dönthet úgy, hogy díjmentességet ad, esetleg kedvezményt, de az MSZP-nél úgy gondolták, hogy nem adnák nekik oda kedvezményesen.
Az MSZP ezért úgy döntött, hogy a Kúria állásfoglalását kéri, amely kedden hozott döntésében az ellenzéki pártnak adott igazat, és kimondta: az oszlopokon történő plakátelhelyezés választási kampány idején nem köthető közterület-használati engedélyhez és díjhoz, a közterület-használatról szóló szabályok csak az önálló hirdető-berendezések és óriásplakátok esetén alkalmazhatók. Magyarul arról van szó, hogy azoknál a berendezéseknél kérhetnek közterület-használati díjat, amelyek kifejezetten hirdető-berendezések (például egy óriásplakát kihelyezésére szolgáló tábla), csakhogy az oszlopok nem ilyenek.
A Kúria döntése azért is érdekes, mert az MSZP kérését "lepasszoló" B.B.F. és K. a Kúriának egy olyan korábbi döntésére hivatkozva kérte volna a pártot a díjfizetésre, amely döntést a testület azon tanácsa hozta meg, amelyet Patyi András vezetett. Patyi a Nemzeti Választási Bizottság vezetője volt, aki a 2018-as választások után azt mondta Orbán Viktornak, hogy sajnálja, amiért a bizottság megbüntette a kormányfőt 300 ezer forintra. Patyi később a Kúria önkormányzati tanácsának elnöki tisztségét viselő bírója lett. | https://index.hu/belfold/2019/05/01/meregdragan_adtak_volna_az_mszp-nek_a_plakathelyeket/ | https://web.archive.org/web/20210622194139/https://index.hu/belfold/2019/05/01/meregdragan_adtak_volna_az_mszp-nek_a_plakathelyeket/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meregdragan-adtak-volna-az-mszp-nek-a-plakathelyeket | Index | hungarian-news | 2019-05-01 13:44:00 | [] | [
"B. B. D.- és K. Kft."
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"hirdetés",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
49,010 | Véget ér-e valaha a parkolási káosz Budapesten? | Az egységes fővárosi parkolási rendszer minden önkormányzati választási kampányban előkerül. Az érv egyszerű: egységes szabályok, összfővárosi bevételből összfővárosi közlekedéspolitika. De valóban így van-e? Megnéztük a helyzetet onnan, ahonnan eddig még senki: a kerületek szempontjából. | Tarlós István főpolgármester márciusban dobta be a követ az állóvízbe egy interjúban ezzel a néhány mondattal:
Hadd legyek egészen őszinte: nem értek egyet azzal, ami ma van. Hallok én is pénzügyekről, állítólagos visszaélésekről. Ez az egy olyan kérésem volt mindenesetre, amelyet a miniszterelnök nem tudott teljesíteni. Szívesen megváltoztatnám az állapotokat, nem értek egyet azzal, hogy huszonháromféleképpen működik a parkolás a fővárosban. Ha mindenáron ragaszkodtam volna hozzá, az alig kezelhető politikai feszültségeket eredményezett volna.
Ebből a nyilatkozatból az a következtetés vonható le, hogy a kerületek által működtetett parkolási rendszerek rosszak, követhetetlenek, eltűnik belőlük a pénz, bezzeg, ha egy kézben (a fővároséban) lenne, akkor hatékony és átlátható lenne minden. A napokban egy sajtótájékoztatón pontosabban fogalmazott, mint mondta, két fő okból lenne jó, ha egységes lenne a fővárosi parkolási rendszer:
a közösségi közlekedés büdzséjébe kellene mennie a pénz jelentős részének, mert a parkolási bevételnek a közlekedésben kell kikötnie;
nem koherens szokásjogok vannak (például a zónahatároló utak esetében, ha szabályosan parkol valaki, de rossz parkolóóránál fizet, akkor megbüntetik, de ez egy egységes rendszerben nem fordulhatna elő).
Az tény, hogy ahány kerület, annyiféle automata található, és a zónahatárok is sokszor megtéveszthetik az autóst. Például a határoló utca rossz oldalán a szomszéd kerületnek fizet véletlenül, vagy benézi a parkolási időszakot, ami az utca egyik oldalán csak 18 óráig tart, de a másikon 20 óra a vége.
A mobilfizetés, és az ahhoz tartozó applikációk terjedésével (ma már van olyan budapesti kerület, ahol a mobilfizetés aránya eléri a 80 százalékot) ezek a kényelmetlenségek fokozatosan megszűnnek (persze nem teljesen), hiszen a GPS elég pontosan megállapítja a gépkocsi helyét és az ott érvényes szabályokat.
A kerületek addig is próbálják az úgynevezett átparkolást normálisan kezelni. Körkérdésünkre azt válaszolták, hogy alapvetően a fővárosi parkolási rendelet szabályozza ezt a kérdést: nem minősül díjfizetés nélküli várakozásnak, ha a gépjármű két szomszédos kerület határoló útján várakozik és véletlenül a másik kerületbe vett parkolójegyet, kivéve - és innen adódik, hogy még előfordulhat probléma -, ha nem azonos a díjövezet az utca két oldalán.
A legtöbb kerület elmondása szerint még ezt is lenyelik, és ellenőreik elfogadják a határoló út másik kerületi oldalán váltott jegyet. Az átparkolások számáról azonban sehol nincs nyilvántartás vagy elszámolás, csak annyit mondtak, hogy nagyon elenyésző számban fordul elő.
Mennyi a pénz, és hova megy?
Az egységesítés mellett érvelők azt is fel szokták hozni, hogy a kerületek nem jól gazdálkodnak a parkolási bevétellel. Ezért először is kíváncsiak voltunk arra is, hogy a kerületi önkormányzatok saját bevallásuk szerint mekkora pénzhez jutnak a parkolásból. Kikértük a 13 komolyabb parkolási rendszert működtető kerülettől 2017-es bevételeket és kiadásokat.
A bevétel nagyságát meghatározza, hogy a fizetős területeken mekkora a napközbeni lakossági parkolás. Egy óbudai lakótelepi parkolóban például kevésbé mozognak a lakosság ingyen parkoló gépjárművei, mint a belvárosban, tehát az általuk elfoglalt parkolóhely is kevesebbet hoz a konyhára. Az egyetlen veszteséges kerület, Óbuda mással is magyarázza a hiányt: a többi kerülethez képest sokkal nagyobb lakossági kedvezményeket ad, például a kerületi lakosok 90 percig minden óbudai zónában ingyen parkolhatnak, vagy 2. kocsira is kaphatnak díjkedvezményt. A működési hatékonyságot ez is nagyban meghatározza.
A parkolási bevétel nagysága és nyomon követhetősége attól is függ, hogy az önkormányzat saját (például vagyonkezelő) cége vagy szervezete működteti a parkolást. 2010-től ennek egyértelműnek kellene lenni, mégis több kerületnél előfordul, hogy az önkormányzati cég továbbadja az üzemeltetést egy magáncégnek, kikerülve a jogszabályt. A magáncég elszámolását már nehezebb követni, mint ha egyenesen az önkormányzathoz folyna be a bevétel. Körkérdésünkre adott válaszokból kiderült, hogy 8 önkormányzat saját hatáskörben tartja a parkolást, 5 önkormányzat pedig a közvetett kiszervezés mellett döntött.
Az I. kerületben saját cég üzemeltet (Budavári Kapu Kft.), a bevétel az önkormányzat számlájára fut,
a II. kerületben a polgármesteri hivatal parkolási osztálya az üzemeltető, a bevétel itt is egyből a kerület számlájára érkezik,
csakúgy, mint Óbudán, ahol szintén önkormányzati tulajdonú az üzemeltető cég (Óbudai Parkolási Kft.).
Az V. kerületben a kerületi közterület-felügyelet üzemeltet, a bevétel szintén egyenesen az önkormányzat számlájára megy,
a VI. kerületben is saját cég, a Vagyonkezelő Zrt-hez tartozik az ügy, ami a költségek levonása után utalja az önkormányzatnak a bevételt.
A VIII. kerületben az önkormányzati Gazdálkodási Központ látja el a parkolási feladatokat, a bevételek itt is az önkormányzat számlájára érkeznek.
A IX. kerület a FEV IX. Vagyonkezelő Zrt-t bízta meg a parkolás-üzemeltetéssel, a bevétel az önkormányzat válasza szerint itt is egyenesen az önkormányzat számlájára jön. Ami nincs benne a válaszban, az az, hogy a FEV IX. egész tavaly év végéig a FER-PARK magáncéggel volt leszerződve a parkoló-automaták üzemeltetésére, de erről kicsit később bővebben lesz szó.
A XII. kerületben az önkormányzat cége, a Fáber Városfejlesztő és -fenntartó Kft üzemelteti a parkolást, és az önkormányzat számlájára utalja a bevételt.
A XIII. kerületben az önkormányzati tulajdonú Közszolgáltató Zrt. végzi a tevékenységet, a befolyó pénzek egyből mennek az önkormányzat számlájára.
A kiszervezők
A VII. kerület egy külsős konzorciummal üzemeltet, az ER-PARK Kft.-vel koncesszióban. Az elszámolt nyereséget utalják csak az önkormányzat számlájára. Havi elszámolás van, a kontrollt egy önkormányzat által delegált tag biztosítja a kft felügyelő bizottságában. Az ER-PARK azonos (egészen az egykori, nem túl szép hírnevet kivívott Centrum Parkoló Kft-ig nyúló) tulajdoni körben van, mint a IX. kerületnél már említett FER-PARK. A ferencvárosi vagyonkezelő egy éve bontott szerződést a FER-PARK-kal, miután a 444.hu számos visszásságot tárt fel a céggel kapcsolatban (például sorszám nélküli bizonylatok használata, parkolási VIP-lista alkalmazása).
Két másik kerület is kiszervezte a parkolás-üzemeltetést: mind a XI. kerület, mind a XIV. kerület a SIS Parking Kft-vel szerződött. A cég 2017-ben jelent meg a parkolási piacon, tulajdonosai korábban teljesen más területeken mozogtak. Bár a 2017-es adatok, amire lapunk az összes önkormányzatnál rákérdezett, mindkét kerületnél kétszázmilliós nyereséget mutattak, a tavalyi év a 24.hu szerint már veszteséges lett a XI. kerületben (az önkormányzat ezzel szemben azt állítja, hogy tavaly is 200 milliós nyereséggel zártak). Zugló polgármesterét, a főpolgármester-jelölt Karácsony Gergőt is a rossz szerződés miatt szorongatják, tehát úgy tűnik, a kiszervezés nem számít bombaüzletnek – legalábbis az önkormányzatok szempontjából.
Hogy ez mennyire így van az látszik az arra a kérdésünkre adott válaszokból, hogy jó ötletnek tartanák-e a fővárosi parkolásüzemeltetés egységesítését. A külső cégeket megbízó kerületek egyike sem zárkózik el ettől, sőt például Zugló bizonyos feltételek teljesülése esetében kifejezetten kívánatosnak tartaná, míg a parkolást maguk intéző kerületek szinte mindegyike nagyon meg van elégedve a jelenlegi helyzettel.
Az egységesítést ellenző kerületek inkább a jól jövedelmező rendszert működtető városrészek közül kerülnek ki. Alapvetően azzal érvelnek, hogy a keretszabályok most is egységesek, azokat a fővárosi közgyűlés szabja meg a kerületeknek. A II. kerület felidézte, hogy a fővárosnak volt már egy Parking Kft-je, ami egy veszteséges vízfej volt, kerületi szinten sokkal átláthatóbban, hatékonyabban és a helyi lakosok érdekeit figyelembe véve működtethető a rendszer, viszont egy közös ügyfélszolgálatban látnak fantáziát, mert az autósok szempontjából az sokkal kényelmesebb lenne.
A XIII. kerületnél kiemelték, hogy a főváros kasszájába a kerületek így is évi egymilliárd forintot adnak be kvázi "parkolási adóként", a főútvonalakon szedett parkolási díj után, ezt a pénzt a főváros nyugodtan fordíthatná átfogó közlekedésfejlesztésre. A kerületek a parkolási bevételekből a saját tulajdonú útjaikat, közterületeiket tartják rendbe, próbálják forgalomszabályozást megoldani, amire a bevétel nélkül nem lenne pénzük, a főváros meg valószínűleg nem adna rá semmit.
Mindazonáltal körkérdésünkből kiderült, hogy a kerületek nagy részénél a költségvetési nagy kalapba folyik be a pénz, és a forgalomszabályozás, útfenntartás mellett teljesen más jellegű feladatra is elköltik. Azaz több helyen nem forgalomszabályozó eszközként, hanem már a központi forrásokat kiegészítő, saját gazdasági bevételi forrásként tekintenek a parkolásra.
A zóna elburjánzott, P+R nem épült
Pedig a belvárosi fizetős parkolás bevezetésekor, 1994-ben az volt az alapvető cél, hogy ne legyen napokig lefoglalva egy-egy forgalmas parkolóhely, pörögjenek a kocsik, aki rászánja a pénzt, tudjon parkolni. Aztán a fizetős zóna közvetlen szomszédsága mellett, a még ingyenes területeken feltorlódó autósok miatt a fizetős rendszer kijjebb és kijjebb burjánzott. Az itt élők ugyanis folyamatosan revolverezték az önkormányzatokat, hogy nem tudnak a házuk előtt parkolni az ingázók kocsijai miatt.
Az önkormányzatok kényszerhelyzetbe kerültek és kialakult egy brutális nagy fizetős parkolási övezet, olyan helyeken is (pl lakótelepi parkolók), ahol erre normális esetben semmi szükség nincsen. Egy jól működő önkormányzati rendszerben az ingázókat megfogták volna a külvárosokban, az oda kinyúló nagy teljesítményű tömegközlekedési vonalakkal (metró, vasút, gyorsvillamos) és a melléjük épített nagy P+R parkolókkal, de ez Budapesten nem működött, mert a fővárosnak nem volt rá pénze (a parkolási bevételekből semmiképpen).
Budapesten tehát sikerült elérni, hogy a parkolási rendszer nagy része nem a forgalomszabályozást szolgálja (ahol igen, ott is csak mikroszinten), hanem egyfelől a bevételszerzést, másfelől azt, hogy a helyi lakosoknak legyen az utcán ingyenes gépkocsi-tárolóhelyük. Ez a rendszer a belső kerületekben jól működik, de külső kerületeknél inkább csak púp a hivatal hátán.
Lejár az automaták ideje
Egy egységes fővárosi parkolási rendszerben egy helyre folyna be az évi tízmilliárd forintnyi parkolási bevétel, ez azonban kevés lenne a nagy tömegközlekedési fejlesztésekhez. Sok kerület viszont elvesztené a forrását, hogy saját belső, autókban fulladozó területeit valahogy szabályozni tudja. A közös ügyfélszolgálat azonban valószínűleg a legtöbb véletlen átparkolásból, időelcsúszásból származó problémát kezelni tudná.
A parkolóautomatáknak pedig lassan lejár az ideje: a parkolások zöme már mobillal történik. Van már olyan kísérleti parkolási zóna a fővárosban, ahol az automaták sokkal ritkábbak, csak egy egyszerű tábla helyettesíti őket a mobilfizetéshez szükséges kóddal.
2014-től a mobiltelefonos fizetések a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-n keresztül bonyolódnak. A cégnek évről évre nő a forgalma. Beszámolójuk szerint 2017-ben az összes mobilparkolási tranzakció száma 26,5 millió volt, az összes mobilparkolásból származó forgalom pedig 11,6 milliárd forint. Ennek az összegnek a 90%-át kapják vissza az önkormányzatok.
(Borítókép: Bődey János / Index.) | https://index.hu/belfold/budapest/2019/04/30/parkolas_keruletek_fovaros_tarlos_istvan_fizeto_parkolas/ | https://web.archive.org/web/20220706232017/https://index.hu/belfold/budapest/2019/04/30/parkolas_keruletek_fovaros_tarlos_istvan_fizeto_parkolas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/veget-er-e-valaha-a-parkolasi-kaosz-budapesten | Index | hungarian-news | 2019-04-30 13:46:00 | [] | [
"Budapest Főváros IX. kerület Önkormányzata (Ferencváros)",
"Centrum Parkoló Rendszer Kft.",
"ER-Park Kft.",
"Fer-Park 2010 Kft.",
"SIS Parking Kft."
] | [] | [
"háttér",
"parkolás",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] | [
"Sys IT / SIS Parking-ügy"
] |
49,011 | A fővárosi választási bizottság bevédte a Fideszt, de a Kúria elmeszelte a csalást | A Fidesz április 8-án megkezdte az aláírásgyűjtést az európai parlamenti választásra, de ezzel egy időben aláírásgyűjtő akciót is indított. Ez utóbbiról a Fidesz azt állította, arra kérik a magyar embereket, hogy aláírásukkal támogassák Orbán Viktor miniszterelnök hétpontos akciótervét a bevándorlás megállítására. | A Fidesz április 8-án megkezdte az aláírásgyűjtést az európai parlamenti választásra, de ezzel egy időben aláírásgyűjtő akciót is indított. Ez utóbbiról a Fidesz azt állította, arra kérik a magyar embereket, hogy aláírásukkal támogassák Orbán Viktor miniszterelnök hétpontos akciótervét a bevándorlás megállítására.
Néhány nappal később azonban videóra vették, ahogy fideszes aktivisták – a Kúria szerint – megtévesztve az aláírókat, nem az EP-választásra hitelesített iratokra kérték a hozzájuk járulók aláírását és adatait. Ezután a videóval a választási bizottsághoz fordultak, hogy állapítsák meg, ez így nem ok. Hosszabban: „A nem a hivatalos íven történő aláírásgyűjtés sérti a választások tisztaságát, csorbítja a jelölő szervezetek közti esélyegyenlőséget, valamint ellentétes a jóhiszemű és rendeletetésszerű joggyakorlás alapelvével.”
A Fővárosi Választási Bizottság majd a fellebbezést vizsgáló Nemzeti Választási Bizottság azonban nem foglalkozott túl sokat a bejelentéssel, és azzal söpörték le az asztalról a kifogást, hogy egyrészt „nem történt jogsértés”, majd a bizottság azt is „megállapította, hogy az aláírásgyűjtés nem volt jogsértő, az adott tájékoztatás pedig nem volt megtévesztő”, másrészt az NVB szerint aki hozzájuk fordult, nem is érintett.
Ezzel csak az a baj, hogy ez nem igaz. Ezért a bejelentő a bírósághoz fordult.
Ahogy a Kúria pénteki ítéletéből kiderült: „A FIDESZ-KDNP logóival ellátott kihelyezett pulton elhelyezett aláírásgyűjtő lapok fejrészén a »Támogatom Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!« felirat olvasható, az aktivisták a videót készítő személy kérdésére pedig többször is azt állították, hogy az aláírásgyűjtő lapokon a FIDESZ-KDNP számára a 2019. május 26. napjára kitűzött európai parlamenti képviselők választására a jelöltállításhoz szükséges aláírásokat gyűjtik. A videófelvétel tanúsága szerint az aláírás gyűjtésére szolgáló aláíróívek nem a Választási Iroda által kiadott, a jelöltállításhoz szükséges aláírások gyűjtésére szolgáló ajánlóívek voltak, hanem Orbán Viktor programját támogató aláírásokat gyűjtöttek és a videófelvételt készítő személy kérésére az aktivisták a támogató aláírások gyűjtéséhez az adatkezelési tájékoztatót nem tudták bemutatni.”
A Kúria megállapította, hogy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alapos, és azzal sem értett egyet, amit az NVB megállapított, hogy a kérelmező nem érintett, hiszen
A Kúria szerint az is kétségtelen, hogy ha egy jelölőszervezet munkájáról (esetünkben a Fideszéről) azt állítják, hogy a választópolgárok megtévesztésére irányul, az a többi szervezetre is hatással van, és megbonthatja a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget.
A videófelvétel alapján a háromtagú bírói tanács megállapította, hogy a fideszes-KDNP-s aktivisták aláírásgyűjtése
egyértelműen nem a 2019-es európai parlamenti választásokhoz szükséges ajánlások gyűjtésére irányult;
a választópolgárok az elhangzott tájékoztatás ellenére aláírásukkal valójában nem a FIDESZ-KDNP jelöltállítását támogatták;
a jelölő szervezet nevében eljáró személyek olyan tevékenységet folytattak, amely a választópolgárok megtévesztésére alkalmas volt.
A Kúria megítélése szerint a választópolgárok megtévesztése pedig önmagában sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
A választópolgárok megtévesztése alappal veti fel továbbá annak a lehetőségét is, hogy a jelölőszervezet célja az aláírások kampánytevékenység során történő további felhasználása, választói adatbázis kialakítása. | https://index.hu/belfold/2019/04/26/fovarosi_valasztasi_bizottsag_fidesz_kuria_alairasgyujtes/ | https://web.archive.org/web/20210612213220/https://index.hu/belfold/2019/04/26/fovarosi_valasztasi_bizottsag_fidesz_kuria_alairasgyujtes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fovarosi-valasztasi-bizottsag-bevedte-a-fideszt-de-a-kuria-elmeszelte-a-csalast | Index | hungarian-news | 2019-04-26 13:50:00 | [] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"választások - népszavazás",
"adatvédelem",
"adatgyűjtés"
] | [] |
49,012 | Állami milliárdokból építik körbe a Balatont | Már évek óta szerette volna bővíteni az OTP Bank a balatonszemesi szállodáját, amit most végre az államtól kapott vissza nem térítendő félmilliárd forint támogatásból kezdhet el. Balatonfüreden pedig állami kitüntetést is kapott az a vállalkozó, aki adóforintokból építhet luxusszállodát. | Megmagyarázta az OTP Bank Nyrt., hogy miért szorult rá annak ellenére több mint félmilliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásra a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által 2017-ben útjára indított Kisfaludy turisztikai fejlesztési programból, hogy Magyarország legnagyobb bankja, élén pedig Csányi Sándor elnök-vezérigazgató személyében az ország második leggazdagabb embere áll. "A Hotel OTP Balatonszemes nem vállalati üdülő, hanem jelentős nyilvános forgalmat bonyolító, piaci versenyhelyzetben működő szálloda. Évek óta tervezzük azt a komplex felújítást, amelyhez bő 500 millió forintos támogatást nyertünk, és amelynek összesen a többszörösét fordítjuk a beruházásra" - válaszolta a Napi.hu kérdésére az OTP.
A projekt keretében felújítják az összes szobát, megújítják és bővítik a közösségi tereket, illetve növelik és modernizálják a konferencia kapacitást. A jelenlegi kétcsillagos besorolás helyett háromcsillagos színvonalú lesz a szálloda, és az akadálymentesítés is lényegesen magasabb szinten lesz megoldott. Még az idén elindulhat az építkezés.
Szeretik a vendégeket
A Hotel OTP Balatonszemes honlapja szerint a szálloda azonban most is háromcsillagos és felújítottak a szobák. "Balatonszemesen, ezen a nyugodt és családias hangulatú településen, közvetlenül a Balaton partján található szállodánk. Háromcsillagos színvonalon, a megszokott vendégszereteten túl, felújított szobákkal, és minőségi szolgáltatásokkal várjuk kedves vendégeinket. Kényelmes és tágas szobáinkból balatoni és kerti kilátásban lehet része Önnek is, ha ellátogat hozzánk" - olvasható a hotel weboldalán.
A Kisfaludy turisztikai fejlesztési programmal minden idők legnagyobb szálláshelyfejlesztési programja valósulhat meg a vidéki Magyarországon - így büszkélkedik az állami MTÜ a programmal, amelynek keretében 2030-ig 300 milliárd forint értékű szálláshelyfejlesztési beruházás valósulhat meg Magyarországon, amelyből 150 milliárd forintot a kormány hazai költségvetési forrásból, vissza nem térítendő támogatás formájában biztosít. A Napi.hu írta meg először, hogy a legnagyobb támogatásokat a kormányzathoz közeli cégek nyerték el.
Összesen 45 balatoni településről 110 vállalkozás pályázata mintegy 18 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert el az MTÜ hotel- és panziófejlesztési programjából - derül ki a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) számára készített összegzésből, amelyet a Balatoni Futár című magazin februári lapszámában megjelent cikk ismertetett.
A BFT február 8-i üléséről szóló tudósítás szerint a Balaton térségébe érkező mintegy 18 milliárd forint harmada, tehát 6 milliárd forint két projekthez sorolható: az egyik a szántódi rév közelében található ötcsillagos besorolású BalaLand Family Hotel & Resort, a másik a Tihanyi Kastélyszálló és Tréning Központ Hotel. Ennek építésére 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a CDHT Hotel Projekt Kft., amely az A8 Palace Hotel Zrt.-n keresztül Garancsi István (a Mol Vidi FC tulajdonosa), Hernádi Zsolt (a Mol elnök-vezérigazgatója) és Csányi Sándor (az OTP Bank elnök-vezérigazgatója) közös érdekeltsége.
Állami kitüntetés mellé állami milliárd
Az önkormányzati és kormányzati tagokból álló tanács által készített adatsorból kiemelkedik Siófok és Balatonfüred 11-11 támogatást nyert projekttel, de Hévíz (8) és Balatonlelle (7) is eredményesen pályázott. Balatonfüreden például 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásból építhet 66 szobás, négycsillagos hotelt az SZ.Z. Szállodafejlesztő Kft., ahol az SZ. Z. monogram a zalakarosi Szabadics Zoltánt fedi. A Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt. nyerte el korábban a zánkai gyermektábor víziközmű-infrastruktúrájának felújítását, de ezen kívül is sorra nyeri a cég a közbeszerzéseket. Szabadics Zoltán vállalkozó pedig március 15-én Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést is kapott Áder János köztársasági elnök megbízásából Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszterétől.
A pályázati aktivitás megfelelő, bár nagy szórás van a települések között | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/otp-hotel-turizmus-felujitas.681880.html | https://web.archive.org/web/20210421214622/https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/otp-hotel-turizmus-felujitas.681880.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/allami-milliardokbol-epitik-korbe-a-balatont | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2019-04-07 13:36:00 | [
"Csányi Sándor",
"Garancsi István",
"Hernádi Zsolt"
] | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"OTP Bank Nyrt."
] | [
"Balatonfüred",
"Balatonszemes",
"Somogy megye",
"Veszprém megye"
] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
49,013 | Gigászi építkezés a Balaton partján - újabb részletek derültek ki | Vitorlás hajóval érkezhetnek majd a vendégek abba a balatonfüredi luxus szállodába, amelynek építésére a Magyar Turisztikai Ügynökség 1,7 milliárd forintot adott. Az építkezés helyszíne a füredi kemping, amit egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég üzemeltet | A balatonfüredi önkormányzat tulajdonában lévő és a Balatontourist Kft. által üzemeltetett kemping területén épülhet fel az a 66 szobás, négycsillagos hotel, amelyre 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott az SZ.Z. Szállodafejlesztő Kft. a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által 2017-ben útjára indított, Kisfaludy turisztikai fejlesztési programból - tudta meg a Napi.hu.
Az SZ.Z. monogram a zalakarosi Szabadics Zoltán vállalkozót fedi, aki március 15-én Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapott Áder János köztársasági elnöktől és másik cége, a Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt. rendszeres szereplője az állami közbeszerzéseknek. Az állami milliárdokkal megtámogatott építkezés helyszínéül szolgáló önkormányzati kempinget a Balatontourist Kft. használja, amely a Konzum-csoporton keresztül Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos üzletember érdekeltsége. Balatonfüred fideszes polgármestere, Bóka István pedig a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke is.
A Kisfaludy turisztikai fejlesztési programmal minden idők legnagyobb szálláshelyfejlesztési programja valósulhat meg a vidéki Magyarországon - így büszkélkedik az állami MTÜ a programmal, amelynek keretében 2030-ig 300 milliárd forint értékű szálláshelyfejlesztési beruházás valósulhat meg Magyarországon, amelyből 150 milliárd forintot a kormány hazai költségvetési forrásból, vissza nem térítendő támogatás formájában biztosít. A Napi.hu írta meg először, hogy a legnagyobb támogatásokat a kormányzathoz közeli cégek nyerték el.
Luxusban pihenhetnek a hajósok
Nagy lesz a mozgolódás a füredi kemping területén, hiszen itt fog építkezni uniós pénzből a Magyar Vitorlás Szövetség (MVSZ) is: 2,5 milliárd forintból új kikötőt álmodtak meg. Holczhauser András, az MVSZ főtitkára februárban beszélt arról a Budapest Boat Shown tartott sajtótájékoztatón, hogy megvalósítási szakaszban van a fejlesztés. A turizmus.com cikke szerint a füredi kemping területén egy 142 férőhelyes kikötő és egy kétszintes kiszolgáló központ épül 1,2 hektáron, a munkálatok szeptemberben indulnak, és a komplexum 2021 tavaszán nyithatja meg kapuit.
"Az MVSZ, Balatonfüred önkormányzata, valamint a Magyar Kajak-Kenu Szövetség alkotta konzorcium célja olyan kikötői és szárazföldi infrastruktúra létrehozása, amely alkalmas lesz vitorlás- és egyéb vízi események, nemzetközi versenyek megrendezésére. A vendégek magas színvonalú elhelyezését segíti majd az új kikötő mellett felépülő, 66 szobás, négycsillag surperior besorolású szálloda az SZ.Z. Szállodafejlesztő Kft. beruházásában" - tájékoztatott Holczhauser András. A projekthez Balatonfüred egy közel 1,5 hektáros területtel és 200 millió forint támogatással járult hozzá.
Már nincs több akadály
Azt még nem tudni, hogy ki építi meg a kikötőt, mert nem zárult le a kivitelezésre kiírt közbeszerzés. Már így is jelentős a csúszás, hiszen Kollár Lajos, az MVSZ elnöke a Napi.hu-nak elmondta: már 2017-ben szerették volna elkezdeni az építkezést, de az építőipari drágulások miatt jelentős forrásigényük támadt. Így még egy kapavágás sem történt, pedig 2017. áprilisban Révész Máriusz kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztossal együtt jelentették be, hogy a Bejárható Magyarország programhoz kapcsolódva már 2017 októberében megkezdődik Balatonfüred új kikötőjének építése.
Jelentős csúszásban vagyunk, de most már az utolsó akadály is elhárult. Azért szeptemberben indul az építkezés, hogy a nyáron is zavartalanul tudjon üzemelni a kemping - mondta Kollár Lajos. Az új luxus szállodához az MVSZ-nek nem lesz köze, de a szövetségi vezető szerint jó kapcsolatra törekednek a magánberuházóval. Azt tervezik, hogy a kikötőben a férőhelyeknek mintegy a felét fogják piaci alapon kiadni, a többit különböző versenyek számára tartják majd fent. | https://www.napi.hu/ingatlan/turizmus-balaton-hotel-kikoto-beruhazas.682101.html | https://web.archive.org/web/20220820023640/https://www.napi.hu/ingatlan/turizmus-balaton-hotel-kikoto-beruhazas.682101.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/gigaszi-epitkezes-a-balaton-partjan-ujabb-reszletek-derultek-ki | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2019-04-11 13:51:00 | [
"Bóka István",
"Szabadics Zoltán"
] | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"SZ.Z. Szállodafejlesztő Kft."
] | [
"Balatonfüred",
"Veszprém megye"
] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
49,015 | Hadházy: uniós pénzből reklámozza magát a kormány a családbarát ország projektben | Önismereti tréning a Turul Óvodában, illetve okostelefon-kiválasztást segítő workshop – egyebek mellett efféle hasznos okosságokra nyert rengeteg uniós forrást a valaha Magyar Vitorlás Központnak hívott Családbarát Ország Nonprofit Kft. Összesen csaknem tízmilliárd forintot. | Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő 2017-ben már szentelt Korrupcióinfót a Családbarát Ország NKft.-nek, az Új Nemzedék Központ cégének. A friss adatok a politikus értékelése szerint azt bizonyítják: azóta sem álltak le a pénzlehúzással. Eheti Korrupcióinfóját Hadházy az nkft. két friss projektjének, egy 6,1 milliárdos és egy 1,7 milliárdos pályázatnak szentelte.
A 6,1 milliárdos EFOP-projekt így jellemzi magát: „az Európai uniós forrásból megvalósuló Családbarát ország projekt nem kisebb feladatot tűz ki célul, mint a családbarát Magyarország megteremtését.”
A szerződés mellékleteiből kiderül: több mint 2 milliárd forint megy marketingre és kommunikációra, ami Hadházy szerint nem jelent mást, mint hogy a kormány ismét uniós pénzből kampányol saját maga mellett.
Hatszázmillió mehet képzésekre, például elvileg 1500 dajka kaphat egy két hetes továbbképzést, ami borsos, 400 ezer forintot jelent fejenként.
Az ígéretek szerint kiosztanak majd 210 ezer „babacsomagot” és 750 „kelengyecsomagot” is. A közbeszerzési kiírás szerint utóbbiban lehetnek hasznos dolgok (pl. fürdető kád), a babacsomagokban viszont propagandaanyagon kívül egy darab hőmérő található.
Azt nkft. tervezett programjai között szerepel például az Öltözködés és önismeret című, továbbá: Vállalkozz! – Okostelefon-kiválasztás („a képzés célja, tájékoztatást adjon és segítséget nyújtson a résztvevők számára az okostelefon/tablet kiválasztásától, a készülék alapfunkcióin és alapalkalmazásain át, egészen az alkalmazások haladó szintű felhasználásáig”), valamint: Önismereti tréning a Turul Óvodában című.
A második, „csak” 1,7 milliárdos programból krízistelefon-központosokat képeznek. | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/02/hadhazy-unios-penzbol-reklamozza-magat-a-kormany-a-csaladbarat-orszag-projektben/ | https://web.archive.org/web/20230905151031/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/02/hadhazy-unios-penzbol-reklamozza-magat-a-kormany-a-csaladbarat-orszag-projektben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-unios-penzbol-reklamozza-magat-a-kormany-a-csaladbarat-orszag-projektben | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-05-02 14:30:00 | [] | [
"Családbarát Ország (CSBO) Nonprofit Közhasznú Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"hirdetés",
"EU"
] | [] |
49,016 | 92 ezer forintot kér tőlünk a bloggerei szerződéseiért a 92 milliárdból működő MTVA | Az évi 90 milliárd forintból működő közmédia 3 év alatt 56 millió forint honoráriumot fizetett ki a Fidesz-közeli bloggereinek, de a jelek szerint néhány dokumentum beszkennelésére már nem futja a büdzséből. | Április közepén számoltunk be arról, hogy az MTVA szárnyai alatt működő blogbirodalom kormányközeli szerzői 3 év alatt összesen majdnem 60 millió forint honoráriumot kaptak a bejegyzéseikért cserében.
Közel 60 milliót fizetett a fideszes blogbirodalom szerzőinek az MTVA az elmúlt három évben
A fideszes propagandagépezet egyre meghatározóbb részévé válik a blogbirodalom, ahol Schmidt Mária, Lánczi Tamás és ifjabb Lomnici Zoltán mellett olyan feltörekvő politikusok is tolhatják az olvasók arcába a kormánypárti üzeneteket, mint például Király Nóra, Újbuda alpolgármestere, a Fiatal Családok Klubja alapítója.
Nem sokkal ezután azt is megírtuk, hogy az MTVA adatszolgáltatása hiányosnak tűnik, ugyanis Szita Károly kaposvári polgármester a vagyonnyilatkozatai szerint a közmédia által közölt összeg tízszeresét vette fel bloggerkedésért.
A tisztánlátás érdekében közadatigénylésben kértük ki a bloggerekkel kötött szerződéseket, de az MTVA azokért 91.719 forint költségtérítést kér. Az indoklás szerint azért, mert az Átlátszó „adatigénylésének teljesítése az MTVA alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár”.
Itt érdemes megjegyezni azt, hogy a közmédia idén minden eddiginél nagyobb összegből, bő 92 milliárd forintból gazdálkodhat. Emiatt különösen jogtalannak érezzük, hogy költségtérítést kérnek néhány dokumentum beszkenneléséért, ezért panaszt tettünk az MTVA ellen a NAIH-nál.
2015-ben, amikor elindultak a közmédia blogjai, szintén közadatigénylésben kértük ki a szerzőkkel kötött megállapodásokat. Akkor is érdekesen reagált az MTVA: a dokumentumok elküldése helyett a saját bloguk, a Skoff Elza egy bejegyzését linkelték, ami az adatigénylést a közmédia lejáratását célzó demagóg dolognak állítja be. Ebbe a blogbejegyzésbe viszont belinkelték az MTVA sajtóközleményét (ami mára eltűnt), és annak mellékleteként elérhetőek voltak az általunk kért szerződések.
Az MTVA honlapján a közérdekű adatok menüpontból ma is letölthető (ZIP) néhány bloggerrel kötött szerződés.
Ezt már az adatigénylésünk beadása előtt is észrevettük, de ezek még a 2015-ös igénylésünk miatt közzétett megállapodások, azóta pedig születtek újak – például ifj. Lomnici Zoltán blogja is csak tavaly indult -, és azokra is kíváncsiak vagyunk. Az viszont egészen abszurd, hogy a már korábban nyilvánosságra hozott szerződésekért is pénzt kér a közmédia.
Címlapfotó: Szakál Szebáld / Átlátszó | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/01/92-ezer-forintot-ker-tolunk-a-bloggerei-szerzodeseiert-a-92-milliardbol-mukodo-mtva/ | https://web.archive.org/web/20221129013558/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/01/92-ezer-forintot-ker-tolunk-a-bloggerei-szerzodeseiert-a-92-milliardbol-mukodo-mtva/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/92-ezer-forintot-ker-tolunk-a-bloggerei-szerzodeseiert-a-92-milliardbol-mukodo-mtva | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-05-02 14:36:00 | [] | [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)"
] | [] | [
"média",
"átláthatóság",
"klientúra",
"adatigénylés"
] | [] |
49,017 | A dunaújvárosi MSZP-elnök cége 662 millió forint uniós támogatást kapott a Fidesz-kormánytól | Pintér Attila dunaújvárosi MSZP-elnök a társtulajdonosa annak a cégnek, ami az MTI néhány nappal ezelőtti híre szerint 662 millió forintnyi uniós támogatást nyert el. Az uniós támogatásokat nyilvántartó kormányzati honlapról kiderül, hogy az elmúlt két évben Pintér cégének más projektjeit is támogatta a kormány EU-s pénzzel. Dunaújvárosban régóta pletykálnak az MSZP és a Fidesz együttműködéséről, 2013-ban például Pintér Attila sógora három trafikkoncessziót is elnyert. | Pintér Attila dunaújvárosi MSZP-elnök a társtulajdonosa annak a cégnek, ami az MTI néhány nappal ezelőtti híre szerint 662 millió forintnyi uniós támogatást nyert el. Az uniós támogatásokat nyilvántartó kormányzati honlapról kiderül, hogy az elmúlt két évben Pintér cégének más projektjeit is támogatta a kormány EU-s pénzzel. Dunaújvárosban régóta pletykálnak az MSZP és a Fidesz együttműködéséről, 2013-ban például Pintér Attila sógora három trafikkoncessziót is elnyert.
Néhány napja az Index szemlézte azt az MTI-hírt, miszerint a dunaújvárosi Clasman Kft. 662 millió forint uniós támogatást nyert el többfunkciós mobilépületek fejlesztésére. A cikk szerint az új mobil épületek elsősorban rendvédelmi, katasztrófavédelmi, katonai és egészségügyi célokra lehetnek alkalmasak, de akár hosszú távú lakhatást is biztosíthatnak.
A fejlesztést a cég szerint a piaci igények indokolják, és a sorozatgyártásra alkalmas technológiát 412,06 millió forint vissza nem térítendő és 249,93 millió forint visszatérítendő támogatásból fejlesztik.
Az kimaradt az MTI-hírből, hogy a Clasman Kft. 50 százalékos tulajdonosa Pintér Attila dunaújvárosi önkormányzati képviselő, a helyi MSZP elnöke.
Az uniós támogatásokat nyilvántartó kormányzati honlap szerint a cég 2018. december 18-án nyerte el a most említett 412 millió forintos vissza nem térítendő támogatást a mobilházakra. A fejlesztés pontos neve “Újszerű elektromechanikai nyitószerkezettel alapterület módosítására képes önfelépülő, modulárisan bővíthető, többfunkciós mobil ház – Clasman MobilHome".
A projekt teljes költsége 749,2 millió forint, ennek 55 százalékát kapta meg a cég vissza nem térítendő támogatásként egy GINOP-program keretében.
Az MTI által említett 249,93 millió forint visszatérítendő támogatásnak nincs nyoma sehol, viszont a kormányzati honlapról kiderül, hogy a Pintér Attila 50 százalékos tulajdonában lévő Clasman Kft. az elmúlt két évben összesen 544 millió forint uniós támogatást nyert el:
37,45 milliót kapacitásbővítésre és eszközfejlesztésre
14,75 milliót adaptív technológiai innovációra
79,75 milliót a beszállító képességeinek fejlesztésére
412 milliót a mobilház-projektre
Honlapján ezek közül csak kettő szerepel, de a 412 milliós összeg a cég mérlegadataihoz viszonyítva is kiemelkedően magas. A 2018-as számok ugyan még nem állnak rendelkezésre, de az előző évben 707,7 millió forint árbevétele volt a Clasman Kft.-nek, és 13,4 millió forint lett az adózott eredménye. Az Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartása szerint 11 zálogbejegyzés van a cégen összesen 1,4 milliárd forint értékben.
Dunaújvárosban régóta az a szóbeszéd járja, hogy a helyi MSZP együttműködik a Fidesszel.
Az együttműködés valóban gyanús több okból is. 2013-ban a HVG írta meg, hogy Dunaújvárosban a helyi fideszes kötődésű emberek mellett Pintér sógora is nyert 3 trafikkoncessziót.
Emlékezetes volt a 2016-os időközi választással kapcsolatos botrány is: a Fidesz jelöltje nyert, a DK-s második lett 21 százalékkal, harmadik a Jobbik 17 százalékkal, az MSZP pedig negyedik helyen végzett mindössze 8,5 százalékkal. A párt számára megalázó vereség miatt Tóbiás József MSZP-elnök lemondásra szólította fel Pintér Attila helyi elnököt, aki a kampány finisében külföldön raftingolt. Pintér bizalmi szavazást kért maga ellen, de a tagság mellette voksolt, így a posztján maradt.
Pintér Attila 2002 óta, közel 17 éve önkormányzati képviselő Dunaújvárosban. A települést a fideszes Cserna Gábor polgármester vezeti, az összesen 17 tagú testületből vele együtt 12-en a Fidesz képviselői, emellett van 3 MSZP-s, valamint 1-1 jobbikos és PM-s. Az önkormányzat honlapján közzétett jegyzőkönyvek szerint az utóbbiak valódi ellenzék módjára kérdeznek, tiltakoznak, és nemmel voksolnak a testületi üléseken, Pintér és a többi MSZP-s azonban legtöbbször a fideszesekkel együtt szavaz minden kérdésben.
Cége uniós támogatásával kapcsolatban telefonon megkerestük Pintér Attilát, aki meglehetősen ingerülten reagált a kérdéseinkre. Azt közölte, hogy ő évek óta ebből, mármint az acélipari munkákból él, és azt mondta, fejezzük be a beszélgetést, mert az uniós támogatásnak semmi köze ahhoz, hogy ő politikus. Ezután rákérdeztünk a sógora által elnyert 3 trafikkoncesszióra, erre lecsapta a telefont.
Címlapképen Pintér Attila (forrás: a politikus Facebook-oldala) | https://atlatszo.hu/2019/04/26/a-dunaujvarosi-mszp-elnok-cege-662-millio-forint-unios-tamogatast-kapott-a-fidesz-kormanytol/ | https://web.archive.org/web/20220922161823/https://atlatszo.hu/2019/04/26/a-dunaujvarosi-mszp-elnok-cege-662-millio-forint-unios-tamogatast-kapott-a-fidesz-kormanytol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-dunaujvarosi-mszp-elnok-cege-662-millio-forint-unios-tamogatast-kapott-a-fidesz-kormanytol | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-04-26 14:40:00 | [
"Pintér Attila (MSZP)"
] | [
"Fidesz",
"MSZP"
] | [
"Dunaújváros",
"Fejér megye"
] | [
"rokonok",
"támogatás",
"EU",
"klientúra",
"koncesszió"
] | [
"Trafikmutyi"
] |
49,018 | Eddig 119 milliárd forintot költött a kormány a Liget-projektre, még egyszer ennyi kellhet | Öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. Ezek mintegy felét a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generálkivitelezési munkái teszik ki. A számításokat a Városliget Zrt. által megkötött szerződések és a Közbeszerzési Értesítőben megjelent eredménytájékoztatók alapján végeztük el. | Öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. Ezek mintegy felét a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generálkivitelezési munkái teszik ki. A számításokat a Városliget Zrt. által megkötött szerződések és a Közbeszerzési Értesítőben megjelent eredménytájékoztatók alapján végeztük el.
Az új múzeumi negyed, amely Tarlós István 2010-es főpolgármesteri programjában jelent meg először, szép lassan halad a megvalósulás felé. A Liget Budapest Projektet miniszteri biztosként Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója koordinálja. A beruházás keretében hatalmas ingatlanokat húznak fel a főváros egyik legnagyobb közparkjában.
A tervek szerint megújul az Olof Palme Ház Millennium Háza néven, megépítik a Magyar Zene Házát, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot, egy mélygarázst a Dózsa György útra, valamint új Nemzeti Galériát és új Közlekedési Múzeumot építenek. Továbbá hat évtized után ismét lesz színház a Városligetben, ahová beköltözik a Néprajzi Múzeum is.
Az építkezésekkel együtt elvégzik a Városliget rehabilitációját is: nemcsak új sétányokat alakítanak ki és fákat ültetnek a kivágottak helyett, hanem sportpályát és kutyafuttatót is építenek, az Állatkerttel szemben pedig vendéglátó-funkciójú pavilonokat húztak fel. Változás lesz még – mint a 24.hu megírta –, hogy megszüntetik az Olof Palme sétányt, a Kós Károly sétányt pedig autómentesítik.
A Liget Budapest Projekt keretében újították meg a II. világháborúban károkat szenvedett Román Csarnokot a Szépművészeti Múzeumban, és a Városliget fejlesztéséhez kapcsolódva épül a Kárpát-medence egykori élővilágát bemutató Pannon Park a Fővárosi Állatkert mellett, de a komáromi Csillag Erőd 5,1 milliárdos felújítását is a Liget-beruházás égisze alatt bonyolították le.
Eddig 119 milliárdot költöttek az épületekre, a végösszeg 250 milliárd is lehet
A Közbeszerzési Értesítőben megjelent eredménytájékoztatók és a projekt levezénylésére létrehozott állami cég szerződései alapján összegyűjtöttük, hogy eddig mennyi pénzbe került a Liget-projekt.
A Városliget Zrt. 2014 óta összesen 124 milliárd forint értékben kötött szerződéseket, és ebből mintegy 119 milliárd forintba került a Liget Budapest Projekt megvalósítása.
A Liget Budapest Projekt szerződéseit erre a linkre kattintva tekintheti meg. A három legnagyobb közbeszerzésnek, az új Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza és az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generál-kivitelezési munkáinak az összege összesen 55,4 milliárd forint.
Az RTL Klub Híradója 2018 novemberében mutatta be, hogy a gigaberuházás várható költsége néhány év alatt ötszörésére drágult: 2012-ben a kormány 50-60 milliárd forintra becsülte a végösszeget, Baán László 2018-ban azonban már 250 milliárd forintos összköltségről beszélt.
NER-közeli cégek és a Strabag
Az építkezések kivitelezői között több kormányközeli céget találunk, és az osztrák Strabag magyarországi leányvállalatai is felbukkannak.
A 800 autó befogadására alkalmas, 27.400 négyzetméteres Dózsa György úti mélygarázs megépítése eddig mintegy 6,3 milliárd forintba került. Az összegből közel 6 milliárd forintot tesz ki a generálkivitelezés, amit Tiborcz István üzlettársának vállalkozása, a West Hungária Bau (WHB) Kft. végez.
A Napur Architect Kft. tervei alapján készülő Néprajzi Múzeum építésénél nagyjából 2,5 milliárd forintot tett ki a munkagödör kialakítása. Ezt a munkát a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt. és a Bohn Mélyépítő Kft. kapta meg.
Az új Néprajzi Múzeum építésének költségei eddig nagyjából 30,5 milliárd forintra rúgnak. Az épületet a ZÁÉV Építő Zrt. és a Magyar Építő Zrt. húzza fel 25,9 milliárdért. A ZÁÉV-et idén év elején vette a nevére hivatalosan Mészáros Lőrinc, a Magyar Építő pedig a WHB-hoz tartozik.
A Magyar Építőt még meg kell említenünk a Magyar Zene Házánál is, ami eddig több mint 18 milliárd forintba került. Ebből 17,4 milliárd a cég által elnyert generálkivitelezés költsége. Az épületet egyébként a japán Sou Fujimoto Architects tervezte.
Az Olof Palme Ház rekonstrukciójához szükséges építési és kivitelezési munkák ellátását az ÉPKAR Zrt. kapta meg a Városliget Zrt.-től. Korábban az ÉPKAR a WHB-val együtt részt vett a szintén a Városliget-projekt részeként szereplő komáromi Csillag Erőd 5 milliárd forintos renoválásában is.
Eddig 119 milliárd forintot költött a kormány a Liget-projektre, még egyszer ennyi kellhet from atlatszo.hu on Vimeo.
A Városliget fejlesztéséhez tartozik az Állatkert bővítésével létrejövő Pannon Park és annak Biodómja. A kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánított új állatkerti rész kialakítását a Market Zrt. és a Vilati Szerelő Zrt. nyerte el 32,7 milliárd forintos ajánlattal.
A XIII. kerületi Szabolcs utcában, a volt kórház területén, a Narmer Építészeti Stúdió tervei alapján megépülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központra már 18,1 milliárd forintot költöttek. Ebből a generálkivitelezés költsége 12 milliárd forintot tesz ki, ezt a munkát a Strabag két cége – a Strabag Építő Kft. és a Strabag-MML Magas és Mérnöki Kft – végzi el a Züblig AG-vel közösen.
Sokan tiltakoztak ellene, de hiába
A Városliget jelentős átépítése erős ellenkezést váltott ki. A Ligetvédők pedig több alkalommal igyekeztek megakadályozni a fák kivágását, és az építési munkák folytatását. Több atrocitás is történt a tiltakozók és a biztonsági őrök között, de ahogy haladtak az építkezések, a Ligetvédők közül egyre kevesebben maradtak a Városligetben.
A Ligetvédők Lapja az új múzeumi negyeddel szemben több szakmai ellenérvet is felhozott. Így például azt, hogy "több szempontból jogszerűség alapelvét sérti az az eljárás, amely kivonja a Városligetet számos másutt érvényes (építési, várostervezési, stb.) jogszabály hatálya alól vagy, hogy nem volt valódi egyeztetés sem a lakossággal, sem a civil, sem pedig a szakmai szervezetekkel".
Emellett a Ligetvédők kifogásolták azt is, hogy "megvehető, valójában értéktelen díjakkal ámítják a közvéleményt és a sajtót". A Néprajzi Múzeum Európa, majd a világ legjobb középülete díját nyerte el az Internatonal Property Awards ingatlanszakmai versenyen, ahol a Pannon Park Biodómja is nyert, mégpedig Európa legjobb szabadidős épülete lett.
A díjakkal kapcsolatban a Ligetvédők Lapjában Gulyás András hívta fel a figyelmet arra, hogy a nemzetközi elismerések megtévesztik a szakmát és a közvéleményt. Ezek ugyanis nem építészeti, hanem ingatlanszakmai díjak, és abból mintegy 40 kategóriában háromszáznál is több "legjobbnak" járó elismerést adtak át.
Címlapfotó: Tremmel Márk / Átlátszó | https://atlatszo.hu/2019/05/01/eddig-119-milliard-forintot-koltott-a-kormany-a-liget-projektre-meg-egyszer-ennyi-kellhet/ | https://web.archive.org/web/20210925093756/https://atlatszo.hu/2019/05/01/eddig-119-milliard-forintot-koltott-a-kormany-a-liget-projektre-meg-egyszer-ennyi-kellhet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eddig-119-milliard-forintot-koltott-a-kormany-a-liget-projektre-meg-egyszer-ennyi-kellhet | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-05-01 14:45:00 | [] | [
"Épkar Zrt.",
"Magyar Építő Zrt.",
"Market Építő Zrt.",
"Strabag",
"Strabag-MML Kft.",
"Városliget Zrt.",
"Vilati Szerelő Zrt.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"gazdálkodás",
"környezetkárosítás",
"építőipar",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [
"Városliget beépítése"
] |
49,020 | Egy év alatt ötszörösére nőtt a Mészáros-gyerekek cége | Kicsit több mint egyetlen év alatt több mint ötszörösére növelte vagyonát a Fejér B.Á.L. Zrt. A Mészáros-gyerekek most a klán alcsúti szállodás projektcége körül machinálnak. | A Mészáros-klán fénysebességgel növekvő építőipari vállalkozásba, ifj. Mészáros Lőrinc, Mészáros Beatrix és Homlok-Mészáros Ágnes többségi tulajdonában lévő Fejér B.Á.L. Zrt.-be olvad az Alcsúti Szálloda Projekt Kft. — derül ki a cégbíróságra benyújtott dokumentumokból.
A Fejér B.Á.L. Zrt.-t sokáig a Mészáros-gyerekek cégeként tartották számon, mígnem édesapjuk, Mészáros Lőrinc egyetlen osztalékelsőbbséget biztosító 600 ezer forint értékű részvény megvásárlásával jogosulttá nem vált az osztalék 50 százalékára. A felcsúti milliárdos így minimális befektetéssel több százmillió forintra tehet szert.
Az Alcsúti Szálloda Projekt Kft. 2016 májusában alapították, a HVG cikke szerint a projektcéget azért hozták létre, hogy 80 szobás hotelt építsenek nem messze az Alcsúti Arborétum egyik történelmi épületétől, a Mosóháztól. A Habsburg-kastélyegyüttes klasszicista darabja 2016-ban lett a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványé. Tavaly a napi.hu szúrta ki, hogy a kormány 1,5 milliárd forintos állami támogatást hagyott jóvá a Pannónia Szíve térség fejlesztéseire, amely érinti Felcsút és környékét is. Sőt, a Pannónia Szíve turizmusfejlesztési koncepció egy projektterve éppen Alcsútdobozon javasol szállodaépítést: egy ötcsillagos, 80-100 szobás, klasszicista stílusú szállodát, amely a helyi golf klub, valamint a szomszédos etyeki Korda filmstúdió vendégeire és a térség borturistáira alapozná vendégkörét. Mészáros éppen idén szerezte meg az alcsútdobozi golfklubot:
Az Alcsúti Szálloda Projekt Kft.-t éveken át a Mészáros-birodalmon belül tologatták: a vállalkozást a Mészáros és Mészáros Kft. és az R-Kord Zrt. hozta létre, majd a Talentis Group nevű Mészáros-beruházásokat kezelő holdingcéghez került, innen jutott 2018 szeptemberében a Fejér B.Á.L. Zrt.-hez, amibe hamarosan beolvad.
A benyújtott dokumentumok szerint a fúzió után a Fejér B.Á.L. Zrt. saját tőkéje (vagyona) 6,2 milliárd forint lesz, ami óriási ugrást jelent. A cég 2018-as mérlege még nem elérhető, de a vagyonmérleg tervezetből kiderül, hogy egyik évről a másikra mekkorát nőtt a vállalkozás:
2017-ben a Fejér B.Á.L. Zrt. saját tőkéje még csak 1,18 milliárd forint volt, ezt sikerült több mint az ötszörösére növelni.
Igaz, közben a vállalkozás tartozásai is nőttek, a kötelezettségállomány 3,8 milliárdról 4,4 milliárd forintra emelkedett. Ennél szembeötlőbb változás, hogy jelentős, 5,5 milliárdos növekedést mutattak ki a pénzeszközök (azaz a készpénz, illetve bankbetét) soron: míg 2017-ben még csak 997 millió forintot szerepeltettek ilyen címen, addig idén már 2,8 milliárd forintot tüntettek fel. | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/30/alcsuti-szalloda-projekt-meszaros/ | https://web.archive.org/web/20190926062350/https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/30/alcsuti-szalloda-projekt-meszaros/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-ev-alatt-otszorosere-nott-a-meszaros-gyerekek-cege-1 | 24.hu | hungarian-news | 2019-04-30 17:35:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Alcsúti Szálloda Projekt Kft.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt."
] | [
"Alcsútdoboz",
"Fejér megye"
] | [
"rokonok",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
49,021 | Tiborczék üzleti partnere 757 millióért építhet az ÉMÁSZ-nak | A korábban Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios Zrt. partnere, a Spie Hungaria Kft. nettó 757 millió forint átalányárért építhet alállomást Oszláron az ÉMÁSZ Hálóztai Kft.-nek. Az összeghez hozzájöhet még egy 10 százalékos tartalékkeret, amit a megrendelő biztosít. | A korábban Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios Zrt. partnere, a Spie Hungaria Kft. nettó 757 millió forint átalányárért építhet alállomást Oszláron az ÉMÁSZ Hálóztai Kft.-nek. Az összeghez hozzájöhet még egy 10 százalékos tartalékkeret, amit a megrendelő biztosít. A szerződést már meg is kötötték, a munkát öt ütemben idén december hetedikéig kell befejezni. A feladatok között van mérnöki tervezés, gépi- és kézi földmunka, útépítés, szerelés, kábelfektetés is – ezekbe a munkákba hat alvállalkozót vonnak be majd.
A korábbi Elios-partner Spie tavaly nyártól is dolgozott hasonló megrendelésen, akkor 755 millió forintért építettek az Elműnek. Szintén tavaly nyáron ők lettek a befutók 5,2 milliárd forintért a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mátrai Erőmű pályázatán, ők építhetik az új naperőművet.
Így dolgoztak az Elios alá
Az Átlátszó az Elios-tenderek dokumentumait átnézve fedte fel, hogy számos cég neve újra és újra felbukkan, olyanoké, akik nagyon sokszor nyújtottak be olyan ajánlatot, amely végül alulmaradt az Elios Zrt.-vel szemben. Az összes közbeszerzést megvizsgálva az is kiderült, hogy ezzel párhuzamosan e vállalkozások közül többen Tiborcz István egykori cégének partnerei is voltak, konzorciumban nyertek az Elios Zrt.-vel közbeszerzéseket. Az Elios Zrt.-vel gyakran együtt szereplő cégek között volt a SAG Hungaria Kft. is (amelyből lett a SPIE Hungaria Kft.), és korabeli leányvállalata, a SAG Mérnökiroda Kft. Az Elios-projektekben összesen hatszor jelentek meg versenytársként, háromszor konzorciumi partnerként, egyszer alvállalkozóként.
Tavaly nyáron írtuk meg, hogy 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolja az OLAF, az Európai Unió csalás elleni hivatala az Elios látványos közpénzes tarolása kapcsán. A bűnlajstromban közbeszerzési szabálytalanságok sora, az eljárások manipulálása, a résztvevők közötti összeférhetetlenség és csalás gyanúja is szerepelt.
A legújabb fejlemény, hogy bár a magyar hatóságok lezárták az Elios-ügyet, és a kormány inkább be sem tette a brüsszeli pénzigénylő listába annak számláit, az Európai Bizottság nem tett le a számonkérésről. A versenypolitikai főigazgatóság ellenőrei kartellezés gyanújával rajtaütésszerű akciót hajtottak végre nemrég öt magyarországi cégnél, közülük azonban egyelőre csak az Elios neve szivárgott ki.
Az Index cikke szerint az Európai Bizottság azt gyanítja, hogy az uniós támogatások lehívásától függetlenül is jogot sértettek azok a cégek, amelyek az elmúlt tíz évben az Elios Zrt.-vel közösen nyertek közbeszerzéseket. Ha bebizonyosodik, hogy felosztották egymás között a piacot, vagy megegyeztek az árról, és ezzel torzították a versenyt, akkor jelentős büntetésekre számíthatnak. Márpedig az OLAF vizsgálati anyagában bőven akadnak összejátszásra utaló jelek:
Kiemelt kép: Vajda János / MTI | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/21/tiborcz-elios-partner-spie-emasz/ | https://web.archive.org/web/20210623192406/https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/21/tiborcz-elios-partner-spie-emasz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborczek-uzleti-partnere-757-millioert-epithet-az-emasz-nak | 24.hu | hungarian-news | 2019-04-21 12:01:00 | [
"Tiborcz István"
] | [
"Elios Innovatív Zrt.",
"ÉMÁSZ Hálóztai Kft",
"SPIE Hungaria Kft."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Oszlár"
] | [
"útépítés",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
49,022 | Andy Vajna utolsó nagy dobása: tényleg nyereségessé tette a TV2-t | Valószínűleg a korábbinál is több állami hirdetésnek hála végül termőre fordult a TV2. A kereskedelmi csatorna tavaly 1,7 milliárdos nyereséget hozott össze. | Közel 1,7 milliárd forintos profitot termelt 2018-ban a TV2 Zrt. A masszív nyereség annak fényében érdekes fejlemény, hogy az elmúlt években az erős kormányzati hátszél ellenére is durván veszteséges volt a kereskedelmi csatorna. Két éve ugyan az állami hirdetéseknek köszönhetően bevételben már utolérték az RTL-csoportot, ám miközben a nagy konkurens 2017-ben is nyereségesen működött, a TV2 akkor még 2 milliárdos hiányt volt kénytelen elkönyvelni.
A csatornánál a 2013 és 2017 közötti öt évben összesen 15,3 milliárd forintnyi veszteséget hoztak össze, nagy részét ráadásul azt követően, hogy Andy Vajna bejelentette tulajdonszerzését. A januárban elhunyt filmmogul azonban a kezdetektől tartotta magát ahhoz, hogy nyereségessé teszi az eddig pénznyelőnek tűnő csatornát. 2016-ban egy interjúban azt mondta, hogy erre három-ötéves távon van reális esély.
Megtelt a feneketlen kút
Úgy tűnik azonban, hogy nem kellett ennyi, szűk három év is elég volt. A TV2 Zrt. április 11-én tartott közgyűlést, amelyen egyéb döntések mellett a tulajdonosok elfogadták a vállalat beszámolóját is. Bár magát az éves jelentést egyelőre nem tették közzé, a céges iratokból annyi kiderül, hogy az adózott eredmény 1,69 milliárd forintra rúgott. A profitból azonban – a csatorna megvételéhez kapott MKB-hitelre hivatkozva – a TV2 nem fizet osztalékot.
Részletes adatok híján azt egyelőre nem tudni, hogy minek köszönhető a fordulat, de jó esély van rá, hogy a korábbiaknál is bőkezűbben hirdető állam tette nyereségessé a TV2-t. A csatornánál nagyon látványosan megugrott az állami reklámok aránya azt követően, hogy először Simicska Lajos*A korábbi Fidesz-pénztárnok hosszú ideig hivatalosan nem jelent meg a TV2 körül. A csatornát a korábbi menedzsment vette meg 2013 végén a német ProSiebenSat.1-tól, de mint később kiderült, Simicska üzleti körének a kezdetektől opciós szerződése volt a cég megvásárlására, azaz bármikor átvehették volna a kereskedelmi tévét., majd Andy Vajna révén kormányközeli tulajdonba került. Az utolsó olyan teljes évben, amikor még nem Fidesz-közeli kézben volt az adó, a Kantar Media adatai szerint a listaáras állami reklámbevételük mindössze 2,7 milliárd forintra rúgott, 2018-ra azonban ez több mint a tízszeresére hízott. A tavalyi 28,8 milliárd forint ráadásul az egy évvel korábbihoz képest is komoly, bő 7 milliárdos növekedést jelent, ami nagyjából elég is lehetett ahhoz, hogy nyereségbe fordítsa az eredményt.
Az állami hirdetések aránytalanságát elég jól mutatja, hogy a nézettségben egyébként rendre jobban teljesítő RTL már 2014 és 2017 között is csak szűk tizedannyi bevételhez jutott ilyen forrásból, mint fő versenytársa. Nagyrészt ez magyarázza, hogy a TV2 hogyan előzhette meg bevételben konkurensét 2017-ben. A különbség ráadásul tavaly vélhetően hízott, az elmúlt évben ugyanis
az állam listaáron már majdnem hetvenszer annyit reklámozott el a TV2-csoport csatornáin, mint az RTL-nél.
Mészáros Lőrinc bizalmasa a tévéhez is megérkezett
A beszámoló elfogadása nem az egyetlen fontos fejlemény volt a TV2 közgyűlésén: az eseményen az igazgatóság összetételét is módosították. Azt eddig is tudni lehetett, hogy az Andy Vajna tulajdonszerzését követően nagy csinnadrattával bemutatott, korábban az RTL-t vezető Dirk Gerkens távozik a vezérigazgatói posztról, és a társaság operatív vezetését Vaszily Miklós, az igazgatóság elnöke veszi át. Gerkens azonban amellett, hogy elvileg szakmailag irányította a TV2-t, a cég igazgatóságában is tag volt, márpedig itt korábban nem gondoskodtak a pótlásáról.
A közgyűlésen azonban ez is megtörtént: az igazgatóságba beválasztották Mészáros Lőrinc bizalmasát, Alcsútdoboz fideszes alpolgármesterét, Tima Jánost. Tima kinevezése annyira nem meglepő, a politikus-üzletember ugyanis az elmúlt hetekben már kapott hasonló pozíciókat olyan cégekben, amelyek meghatározó tulajdonrésszel rendelkeznek a TV2-ben. A csatornát ugyanis anno nem úgy vette meg Vajna, hogy ő lett a tulajdonos: a néhai filmügyi biztos egy teljes céghálót épített ki a kereskedelmi tévé köré.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAlcsútdoboz fideszes alpolgármesterét nevezték ki a TV2-t birtokló cégek éléreTima János Mészáros Lőrinc több cégében tölt be tisztségeket. Amikor legutóbb kapcsolatba került a médiával, akkor az volt az emailcíme, hogy [email protected].
Timát pedig a TV2 körüli vállalatok közül kettőben is beválasztották a cégvezetésbe: az AV Progress Kft.-nél ügyvezetőnek, a Magyar Broadcasting Co. Zrt.-nél (MBC) pedig vezérigazgató-helyettesnek nevezték ki. Más kérdés, hogy utóbbi posztját egyelőre nem jegyezték be hivatalosan. Az MBC-nél ugyanis annak ellenére, hogy pozíciója elnevezése alapján csak a második ember lett volna, a cégiratokban úgy rendelkeztek, hogy nélküle sem a vezérigazgató, sem a cégvezető nem írhat alá. Ez viszont a cégbíróság szerint jogellenes, ezért változtatásra szólították fel a vállalatot.
Tima megjelenése egyértelműen arra utal, hogy Mészáros Lőrinc üzleti köre teljesen át akarja venni a TV2 irányítását. Miután Andy Vajna egy nagyon furcsa ügylettel, egy 60 éves cinkotai nő bevonásával már 2016-ban eladta a kereskedelmi csatornát – amely mostanra a felcsúti milliárdos üzlettársa-barátja, Szíjj László és a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, Vida József közelébe kerülhetett -, ez valószínűleg nem lesz annyira nehéz. Tulajdonképpen csak a nevére kell vennie a céget annak, aki már amúgy is kifizette a vételárat. | https://g7.hu/vallalat/20190503/andy-vajna-utolso-nagy-dobasa-tenyleg-nyeresegesse-tette-a-tv2-t/ | https://web.archive.org/web/20230329034900/https://g7.hu/vallalat/20190503/andy-vajna-utolso-nagy-dobasa-tenyleg-nyeresegesse-tette-a-tv2-t/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/andy-vajna-utolso-nagy-dobasa-tenyleg-nyeresegesse-tette-a-tv2-t | G7 | hungarian-news | 2019-05-03 16:58:35 | [
"Andy Vajna",
"Mészáros Lőrinc",
"Tima János",
"Vida József"
] | [
"TV2 (televízió)"
] | [] | [
"média",
"hirdetés",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"Orbán-Simicska háború"
] |
49,023 | Azzal is jól járt Pintér volt biztonsági cége, hogy az államhoz került a Bálna | A Pajzs 07 Zrt. két évre szerződött a fővárosi vagyonkezelővel a Bálna védelmére, de a rendezvényház eladása kihatott az üzletre. Szerencsére erre is találtak megoldást. | Pintér Sándor;Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.;Bálna;
2019-05-01 06:50:00
Azzal is jól járt Pintér volt biztonsági cége, hogy az államhoz került a Bálna
A Pajzs 07 Zrt. két évre szerződött a fővárosi vagyonkezelővel a Bálna védelmére, de a rendezvényház eladása kihatott az üzletre. Szerencsére erre is találtak megoldást.
Összesen 327 millió forinttal, a korábbi ár felével drágult az eredetileg nettó 654 milliós őrzési szolgáltatási szerződés, amit a Pajzs 07 Zrt. kötött a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.-vel (BFVK) – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő pénteki számából.
A szerződésmódosítás hátterében az áll, hogy a fővárosi vagyonkezelő még 2017 áprilisában kötött két évre szóló szerződést a Pajzs 07-el, helyszínenként legfeljebb 7200 munkaórára. A megállapodás alapján a biztonsági cég összesen 10 ingatlanban végzett járőr vagy portaszolgálatot, közöttük a Bálna Budapest Rendezvényközpontban is – az őrzési tenderre egyébként kizárólag csak a későbbi nyertes jelentkezett.
Újrakötötték volna, aztán jött az állami vevő
A fővárosi vagyonkezelő aztán 2019. január 28-án ajánlati felhívást tett közzé a fennálló szerződés újrakötésére, melyben már emelték is a tétet: a sikeres pályázónak ebben már 13 helyszínt kellett volna védenie 24 hónapon át, összesen 981 millió forintért. Ezt a felhívást azonban nem részletezett okból, február 14-én váratlanul visszavonta a fővárosi vagyonkezelő vállalat.
A visszavonás után két héttel aztán az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ajánlatot tett a Bálna és a hozzátartozó ingóságok megvásárlására a fővárosnak, amit a Fővárosi Közgyűlés március 27-én el is fogadott.
Komoly bánatpénzzel járt
A fentiek előzték meg tehát a pénteken publikált szerződésmódosítást. A megoldás sokba került, és a Pajzs 07-nek biztosan megérte. Bár a vállalkozás eredetileg csak április végéig őrizte volna a Bálnát, a
Emeltek, mert megtehették
A Népszava megkereste a Pajzs 07-et és a BFVK Zrt.-is. Szerettük volna megérteni, hogy ha csupán a Bálna kieséséről volt szó, miért növelték a teljes szerződéses keretet több százmillió forinttal. A megkeresettek közül csak a vagyonkezelő válaszolt: elmondása szerint azért járt el így:
A vagyonkezelő válaszából egyúttal kiderült, hogy miért álltak el február közepén a szerződés újrakötésétől: ekkor ugyanis már tudták, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő meg akarja venni a Bálnát, bár az MNV Zrt. csak két héttel később tette meg hivatalosan is ajánlatát a főváros felé. A fővárosi vagyonkezelő pedig azért nem újította meg a tendert, mert nem akarták egy kétéves szerződésbe kényszeríteni a rendezvényközpont új tulajdonosát.
A tulaj más, az őr maradhat
A vállalkozásnak egyébként sem feltétlenül jelent gondot, hogy a Bálnának új tulajdonosa lesz, hiszen az MNV Zrt. simán átveheti az ingatlanra vonatkozó szerződésüket a fővárostól. | https://nepszava.hu/3034260_azzal-is-jol-jart-pinter-volt-biztonsagi-cege-hogy-az-allamhoz-kerult-a-balna | https://web.archive.org/web/20200810035745/https://nepszava.hu/3034260_azzal-is-jol-jart-pinter-volt-biztonsagi-cege-hogy-az-allamhoz-kerult-a-balna | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/azzal-is-jol-jart-pinter-volt-biztonsagi-cege-hogy-az-allamhoz-kerult-a-balna | Népszava | hungarian-news | 2019-05-01 08:50:00 | [
"Pintér Sándor"
] | [
"Budapest Főváros Önkormányzata",
"Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK)",
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Pajzs 07 Biztonságvédelmi és Üzemeltető Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"őrzés-védés",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
49,024 | Ménesbirtok után kastélyt bíztak Lázár Jánosra | Az egykori kancelláriaminiszter felügyelheti a geszti Tisza-kastély és a hozzátartozó ingatlanok felújítását, de mindennek a református egyház látja hasznát. | Lázár János;kastély;Mezőhegyesi Ménesbirtok;
2019-05-03 09:14:21
Ménesbirtok után kastélyt bíztak Lázár Jánosra
Az egykori kancelláriaminiszter felügyelheti a geszti Tisza-kastély és a hozzátartozó ingatlanok felújítását, de mindennek a református egyház látja hasznát.
Új feladatot bízott Orbán Viktor Lázár Jánosra: a mezőhegyesi ménesbirtok mellett most már a geszti Tisza Kastély (valamint a kastély melletti park, melléképületek és a Tisza-kripta) felújítását is ő felügyelheti kormánybiztosként, igaz, fizetést, külön titkárságot nem kap a munkavégzéshez - derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyből.
A geszti kastély felújítását a korábbi tervek alapján 2019-re be kell befejezzék. A feladatra három év alatt összesen 2,4 milliárd forintot költhet közpénzből a kormány, mindezt úgy, hogy az épület nem is marad állami tulajdonban: a rendbe hozott műemlékegyüttest a Magyar Református gyház kapja meg – éppen Lázár János javaslatára.
Az mfor.hu a megbízással kapcsolatban emlékeztet: az országgyűlési képviselő sorban kapja a feladatokat a miniszterelnöktől, hiszen a dohánypiac átalakítása és a dél-magyarországi vasút megújítása is hozzá tartozik már.
A katolikus egyházat sem hagyta üres kézzel a kormány. A csütörtöki közlönyből ugyanis kiderül, hogy az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye egy 857 négyzetméteres épületet kap ajándékba Budapesten, a XV. kerületi Széchenyi téren - a 4. szám alatti, „kivett irodaházat” hitéleti és kulturális feladatok ellátáshoz ajánlotta fel a határozat, amit személyesen a miniszterelnök írt alá. | https://nepszava.hu/3034632_menesbirtok-utan-kastelyt-biztak-lazar-janosra | https://web.archive.org/web/20190505100737/https://nepszava.hu/3034632_menesbirtok-utan-kastelyt-biztak-lazar-janosra | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/menesbirtok-utan-kastelyt-biztak-lazar-janosra | Népszava | hungarian-news | 2019-05-03 11:14:00 | [
"Lázár János"
] | [
"Esztergom-Budapesti Főegyházmegye",
"Magyar Református Egyház"
] | [] | [
"ingatlan",
"egyház",
"építőipar",
"ajándék",
"kastély",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
49,025 | Matolcsy szerint eddig több mint félmilliárdba került az MNB külföldi irodakalandja | A négy irodára 2018. októberéig több mint félmilliárd forintot költött az MNB, ebből átszámítva mintegy 400 millió forintot tettek ki az euróban és dollárban kifizetett bérleti díjak és közel 189 milliót a 15 jegybanki foglalkoztatott bére – olvasható Matolcsy György válaszában. Utalva arra, hogy a végső költség ennél magasabb lesz, miután az irodák bezárása még tart, ráadásul Matolcsy válaszában nem szerepel az az összeg, amit az alkalmazottak elhelyezésére fordítottak. | Jó öt éve az MNB azzal a céllal hozta létre külföldi kapcsolattartó irodáit, hogy – mint fogalmaztak – „a magyar jegybankot hatékonyan képviseljék a kijelölt relációkban, erősítsék a társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai együttműködést”. E téren a német, a francia, az olasz és az osztrák jegybankok példáit követték. Matolcsy Györgyék eredetileg hat irodát szerettek volna nyitni, végül négyig jutottak. 2015-ben Hamburgban és Párizsban, 2016-ban Rómában, 2017-ben New Yorkban jelent meg az MNB, a bejrúti és a Buenos Aires-i iroda megnyitására viszont „az aktuális gazdaságpolitikai és biztonságpolitikai okok miatt nem került sor” – indokolta Matolcsy György a képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában.
Ám idén április elején az MNB közleményben jelentette be, hogy június 1-jéig valamennyi irodájukat bezárják, s azok munkatársai Budapesten, a jegybank Szabadság téri központjában folytatják a tevékenységüket. A bezárásokat azzal indokolták, hogy „az irodák a velük szemben támasztott célokat elérték, az MNB munkatársai aktív szereplőivé váltak az adott térségek rendezvényeinek és haszonélvezői az onnan származó új ismereteknek. Az irodák munkatársai felépítették, illetve megerősítették a társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai együttműködéseket. Az így létrehozott kapcsolati háló kellően megerősödött ahhoz, hogy az irodák munkatársai ugyanezt a munkát – a már kiépített kapcsolatok mentén – 2019. június 1-től az MNB budapesti központjából folytassák.”
A négy irodára 2018. októberéig több mint félmilliárd forintot költött az MNB, ebből átszámítva mintegy 400 millió forintot tettek ki az euróban és dollárban kifizetett bérleti díjak és közel 189 milliót a 15 jegybanki foglalkoztatott bére – olvasható Matolcsy György válaszában. Utalva arra, hogy a végső költség ennél magasabb lesz, miután az irodák bezárása még tart, ráadásul Matolcsy válaszában nem szerepel az az összeg, amit az alkalmazottak elhelyezésére fordítottak. A 24.hu közérdekű adatigénylésére tavaly novemberben az MNB azt közölte, hogy az irodák bérleti díjára, az alkalmazottak lakhatására és fizetésére nagyjából 807 millió forintot költött a jegybank. A havi kiadásokat idén június 1-jéig nagyjából változatlannal feltételezve a G7 úgy becsülte, hogy összesen egymilliárd forintba kerültek a jegybank külföldi irodái.
Az irodák által elért eredményeket az MNB elnöke a képviselő kérése ellenére nem számszerűsítette, csupán megismételte a bezárásukról április elején kiadott közleményben szereplő, a fentiekben idézett mondatokat.
Arra a kérdésre, hogy az MNB az irodák bezárásában is külföldi példákat követ-e, Matolcsy György kitérően válaszolt. Eszerint a magyar jegybankot „nem csupán a nemzetközi példák, hanem többes cél vezérelte a külföldi irodák megnyitásakor. Egyrészt vissza kívánt térni korábbi gyakorlatához, mely szerint az MNB több mint húsz évig tartott fenn nemzetközi irodákat a világ 7 városában, másrészről követte más jegybankok gyakorlatát külföldi kapcsolattartó irodák fenntartásában, harmadsorban pedig az irodák létrehozásával erősíteni kívánta az MNB külföldi jelenlétét, ezáltal bekapcsolva a jegybankban folyó elemző munkát a nemzetközi tudományos vérkeringésbe, valamint a korábbi vezetés által kevésbé hangsúlyosnak tekintett társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai kapcsolatokat kívánta megerősíteni”. Ez a kapcsolati háló erősödhetett meg tehát New Yorkban másfél, Rómában három, Hamburgban és Párizsban pedig három és fél év alatt annyira, hogy az iroda dolgozói már itthonról is hatékonyan végezhessék a munkájukat. | https://mfor.hu/cikkek/makro/matolcsy-szerint-eddig-tobb-mint-felmilliardba-kerult-az-mnb-kulfoldi-irodakalandja.html | https://web.archive.org/web/20211016032910/https://mfor.hu/cikkek/makro/matolcsy-szerint-eddig-tobb-mint-felmilliardba-kerult-az-mnb-kulfoldi-irodakalandja.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/matolcsy-szerint-eddig-tobb-mint-felmilliardba-kerult-az-mnb-kulfoldi-irodakalandja | mfor.hu | hungarian-news | 2019-05-04 12:27:00 | [
"Matolcsy György"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)"
] | [] | [
"gazdálkodás",
"diplomácia",
"bankok - pénzintézetek"
] | [] |
49,026 | A NER idegenlégiósai, avagy „balliberális” üzletemberek a Fidesz-holdudvarban | Miért válhatnak a NER tartóoszlopaivá egykor ellenségként kezelt balos üzletemberek – olyanok, akik már régen, az MSZP–SZDSZ-időkben is az állam pénzét szívták? Kiknek bocsátott meg a Fidesz az elmaradt elszámoltatás potenciális célszemélyei közül? Biztonsági öveket bekapcsolni, „szemet gyönyörködtető” összeállítás következik! | Igaza van tehát Orbán Viktornak, aki nemrég úgy fogalmazott, vicc, hogy Fidesz-közeli körök gazdagodásáról cikkeznek az újságok? „Baloldali nem gazdagodhatott ugyanúgy? Az ipart, a gazdaságot nem lehet pártalapon támogatni” – tette hozzá. A kormányfő már a dohánybolt-botrányok idején is ezt hangsúlyozta: „Szelíd ember vagyok, tehát nem fenyegetőzésképpen mondom, de hogy ha mi egyszer politikai szempontokat akarnánk egy ilyen pályázati rendszerben érvényesíteni, ott egy, azaz egyetlen baloldali sem nyerne.” De szerinte nem politikai szempontok alapján születtek döntések, hiszen baloldali trafikosok is százával nyertek koncessziót.
A fenti mondatok igazságtartalmáról mindenkit eligazít a politikai ízlése, tény viszont, hogy léteznek olyan üzletemberek is, akiket a korábbi Fidesz elszámoltatási célszemélyként azonosított – majd hatalomra kerülve diplomataútlevéllel jutalmazott (például a volt SZDSZ-es Kóka János). Olyan balosnak bélyegzett cégcsoport is akad, a Wallis, amelyről 2010-ig egyetlen jó szava nem volt Orbán Viktor pártjának – pláne, hogy ez a társaság „bocsátotta ki” Bajnai Gordont. Tucatszám születtek a Wallist érintő feljelentések az aktuális „Budai Gyulák” tollából, mostanra mégis ünnepélyes csengetések kísérik, ha ugyanez a csapat újabb és újabb tőzsdei lábakat növeszt.
Mi történik itt? Miért válhatnak a Nemzeti Együttműködés Rendszere tartóoszlopaivá azok, akiket az MSZP vagy az SZDSZ állami forrásokból hizlalt gazdasági tényezővé? A válasz valószínűleg az, hogy szükség van a „hozzáértő” pénzmívesekre, és tényleg mindenki szabadon dolgozhat, ha hajlandó elfogadni, hogy a táplálékláncban Mészáros Lőrinc alatt van a helye. Meg persze azt is vállalja, hogy semmit sem finanszíroz, ami a kormány hatalmát akár érintőlegesen is veszélyezteti. Médiát sem – legfeljebb akkor, ha a Fidesznek épp érdeke, hogy legyen például országos lapja az úgynevezett régi baloldalnak.
Nézzük, kik azok a szerencsések, akik egykor és most is hagyták, hogy túlszeresse őket a hatalom. Ez nem lista, csak összeállítás, hiszen nem vagyunk tökéletesek: bevalljuk, nem ismerjük az ország összes „bulistáját”.
Jászai Gellért
(régen SCD, ma Mészáros Lőrinc)
Emlékeznek még az SCD Holding nevű mamutra? Ez a társaság privatizálta Medgyessy Péter kormánya idején a balatoni üdülőhálózatokat, és akkoriban úgy tűnt, az SCD lesz a Nagy Magyar Turisztikai Csúcsvállalat. A sajtó nem győzte találgatni, ki lehet a londoni postafiókcégre épülő csoport végső haszonhúzója: volt szó az izraeli hátterű Plaza Centersről, a Danubius szállodaláncról, az akkor MSZP-közeliként jegyzett Leisztinger Tamásról. Sőt: a mindig „jólértesült” kavaróemberek az SCD rövidítés megfejtéseként a Simicska, Csányi és Demján nevek kezdőbetűinek összeolvasását ajánlották az érdeklődő újságírók figyelmébe.
Egy biztos: annak idején a Heti Válaszban lelepleztük, hogy a kormányfőként megbukott Medgyessy Péter éppen az SCD-től jutott hozzá 2005 nyarán egy Tihanyra néző vízparti telekhez Zamárdiban, amelyre a cég villát is épített neki. (A volt miniszterelnök mindezt véletlenül kifelejtette a vagyonnyilatkozatából.)
A korábban ismeretlen SCD tehát körbevásárolta (részben az államtól) a Balatont, nyaralót emelt a magánosítás folyamatát segítő Medgyessynek, százmilliárdos fejlesztést ígért, továbbá kilobbizta, hogy a parlament módosítsa a Balaton-törvényt
– így a közvetlen vízparti területek beépíthetősége 8-ról 25 százalékra nőtt, illetve megemelték az engedélyezett építménymagasságokat is. A Magyar Narancs korabeli értesülése szerint a szocialista kormányhoz Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke, a Gyurcsány-kabinet későbbi önkormányzati minisztere protezsálta be Jászai Gellértet. A Fidesz nyilvánossága ugyan relatíve sokáig napirenden tartotta az SCD–Medgyessy-botrányt, de magát a holdingcéget nemigen támadta az akkori ellenzék; úgy tűnt, bal- és jobboldal együtt örül az SCD terjeszkedésének, potenciális tőzsdei bevezetésének.
Aztán az egész projektből nem lett semmi, a birodalom összeomlott, de a vezér nem sérült meg a „katasztrófában”. Sőt. 2015-től ő lett a Mészáros Lőrinc-féle tőzsdei vállalatok csúcsmenedzsere, aki – immár Konzum márkanév alatt, a Hunguest-szállodalánc és a Balatontourist-kempingek beolvasztásával – ténylegesen is megépítette a Nagy Magyar Turisztikai Csúcsvállalatot. Majd nemrég bejelentették: a munka dandárjának elvégeztével Jászai Gellért kivonul a Konzum Nyrt. operatív irányításából, hogy teljes erejével a szintén Mészáros-érdekkörbe sodródott 4iG informatikai társaság vezetésére összpontosíthasson. Mint a minap elsőként megírtuk, ez az állami megbízásokkal frissen kitömött cég hivatott arra, hogy felvásárolja a németektől a T-Systems Magyarország Zrt.-t.
Jászai tehát 2010 előtt csókos volt, ma meg pláne az – és ez igaz a legbizalmibb embereire is. Olyannyira, hogy a Mészáros-csoport tőzsdei vállalatait egy általa még a szoci időkben „bejáratott” ügyvéd képviseli a cégbíróság és a hatóságok előtt. Kertész József Tamás nem egyszerű jogász; ugyanő 2010-től igazgatósági tag volt az SCD Groupban – ma meg már „természetesen” Mészáros Lőrinc Andrássy úti céges főhadiszállásán működteti irodáját. A bal- és jobboldal közötti átjárhatóság egyik legékesebb bizonyítéka pedig az, hogy jelenleg Kertész ügyvédi csapatának tagja az a Lacfi Endre, aki a Gyurcsány-érában a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vezérigazgatói kabinetfőnökeként még az akkori hatalmat szolgálta. (Ez nem puszta főnök-beosztotti viszony, hiszen a Kertész családnak és Lacfinak van közös magánvállalkozása is.) Ízlelgessük: Gyurcsány Ferenc egyik legfőbb vagyonfelelőse ma Mészáros Lőrinchez jár dolgozni…
Scheer Sándor
(régen Wallis és Vizoviczki, ma Garancsi, MDF-székház és McDonald’s)
Az elmúlt időszak egyik legpanamagyanúsabb ingatlanügyletét az Index ugyan felvillantotta, de az össznépi felháborodás valamiért elmaradt, pedig egy Duna-közeli, a budapesti világörökségi terület határán álló, nagy múltú épület, a Bem téri egykori MDF-székház sorsáról van szó. Mindjárt írjuk, mi köze mindehhez Scheer Sándornak, de előbb egy pillanatkép 2016-ból: Lázár János akkori kancelláriaminiszter közbelépése nyomán hirtelen leállítják a Radetzky-laktanyaként is ismert tömb bontását, hiszen az akkori tulajdonos, egy szlovák hátterű ingatlanfejlesztő nem vette figyelembe, hogy műemlékről van szó.
Aztán a 2018-as választások után Lázár kikerült a hatalomból, majd egy miniszteri rendelet annak rendje és módja szerint megfosztotta műemlék jellegétől az – időközben NER-birtokba került – házat. Az épület új résztulajdonosa, aki tehát immár legálisan bonthat, nem más, mint Scheer Sándor, aki úgy egyébként a Mol Vidi labdarúgócsapat uraként jegyzett Garancsi Istvánnal közösen viszi az állami építési tenderek egyik garantált győztesét, a Market Építő Zrt.-t.
Scheer sem volt mindig Fidesz-kedvenc. Az 1990-es években ő alapította a Marketet, de a 2002-es választás után átengedte cége többségét a baloldali Wallis-csoportnak. Először tehát a kormányzó szocialisták, majd 2014-ben a győzelmet ismétlő Fidesz holdudvara lett Scheer-partner a Marketben. Ám mielőtt a jelenről beszélnénk, még egy kis múltidézés: a Fidesz sajtója 2007-ben szabályosan rászállt Scheer Sándorra, amikor a Kóka János (SZDSZ) vezette gazdasági tárca felügyelete alatt álló MÁV egyik ingatlana rajta keresztül készült „privatizálódni”. Később kiderült továbbá, hogy
a 2012-ben, tehát már a Fidesz idején lekapcsolt éjszakai király, Vizoviczki László ugyancsak élénk üzleti kapcsolatban állt Scheerrel. Utóbbi még a Kopaszi-gát megszerzésének lehetőségét is felvetette a diszkónagyságnak, de mivel a Vizó művésznevű vállalkozót időközben letartóztatták, a városrészfejlesztési biznisz végül évekkel később Garancsinál landolt.
Scheer tehát jelenleg belsőkörös NER-bizalmi: ezt bizonyítja a már idézett Radetzky-történet is, illetve, hogy 2016-ban az állami Eximbank kezdett pénzelni egy portfóliójába tartozó, a Clark Ádám téri foghíjtelket érintő hotelfejlesztést. Scheer Sándor neve nemrég egy tisztán piacinak tűnő, ámde annál meghökkentőbb tranzakcióval is összeforrt: ő vette meg a McDonald’s magyarországi leánycégét, tehát az itteni Mekikben hamburgerre és kólára költött pénzek nagy része ezentúl rajta folyik majd keresztül.
Szivek Norbert
(régen Puch, ma Tiborcz és vidéke)
Ő az a menedzser-vállalkozó, akit a régi Fidesz még baloldali offshore-lovagnak nevezett volna, hiszen Svájc híres-hírhedt adóparadicsomában, Zug kantonban működtetett saját vagyonkezelőt, s közben steckborni, zürichi lakcímekkel operált, továbbá Marshall-szigeteki és ciprusi postafiókcégekkel kavart. Továbbá részt vett az Elmib energetikai cég magánosításában, értsd: Puch László holdudvarába menekítésében. (Az Elmib fióktelepét az MSZP-expénztárnok vállalkozásainak óbudai, Bojtár utcai központjába jegyezték be.)
„Jé, van egy svájci cégem!” – a Heti Válasz két pert nyert az MNV-vezér ellen
Aztán a 2010-es hatalomváltás után megalapította a közvilágítással és megújuló energiával foglalkozó EnerIn-csoportot, majd 2015 és 2018 között ő vezette a Fidesz-kormány MNV-jét. Állami vagyonkezelői kinevezését minden bennfentes annak tudta be, hogy korábban nemcsak balra dolgozott; megmutatta tehetségét a fejlesztési miniszterré avanzsált Seszták Miklós pátriájában is – értsd: 2006–2007-ben Szivek tuningolta fel a kisvárdai szeszipari üzemet, a Várda-Drinket. A
Fidesz-időszak MNV-főnökeként igazán „pikánsat” húzott: azt a Csókay Ákost vette maga mellé kabinetfőnöknek, aki 2002 után SZDSZ-vezette tárcáknál tanácsadóskodott, majd 2010-ben Bajnai Gordon miniszterelnök stábtagjaként szerelt le.
Ahogy 2018-ban lefőtt a kávé Seszták miniszternek, Szivek kikerült az államéletből, de nem lett persona non grata. Tagja maradt a Mol felügyelőbizottságának és a Richter igazgatóságának, régi alapemberei pedig lakóparkprojekteket futtatnak a János-kórház fölött és a Duna partján, továbbá Tiborcz Istvánnal koalícióban luxusszállodát fejlesztenek Budapest belvárosában.
Puch László
(régen MSZP, később Hatvanpuszta?)
Elemzői, politológusi agyak mind gyakrabban jutnak arra a következtetésre, hogy az MSZP – vagy legalábbis egy-egy szocialista potentát – ma már a NER része. Kollektíve nyilván nem lehet cinkossá nyilvánítani egy pártot, ám Puch László exkincstárnok mozgása minimum gyanús (maximum önleleplező).
A 444 szerint a pénzember 2016 végén személyesen állapodott meg Orbán Viktorral a Népszava állami hirdetésekkel való ellátásáról. A helyszín minden bizonnyal a Mészáros Lőrinc által bérelt hatvanpusztai uradalom volt, a cél pedig a régi baloldal nyilvánosságának mesterséges fenntartása lehetett. Később Puch – úgymond cáfolat gyanánt – „városi legendaként” beszélt erről a sztoriról, majd váratlanul eladta a Szabad Földet a Fidesz-környéki médiabirodalomnak. (Más olvasatban: a vidék legolvasottabb lapját is kormánypárti ellenőrzésbe engedte vonni.)
Puch László: Már nem emlékszem semmire 19-01-09
Korábban a Heti Válaszban mi is bizonyítottuk, hogy a hatalom legalább három csatornán csorgatta a pénzt Puchnak és társainak. 1. Egy „jobboldali” pénzintézet, az azóta bedőlt Növekedési Hitel Bank finanszírozta a volt kincstárnok magánérdekeltségeit. 2. Az állam felfoghatatlanul magas áron vásárolta ki a csillebérci tábort az MSZP pénztárnoki vonalával rokonítható úttörőktől. 3. A Népszava állami finanszírozása. Utóbbi ügyben annyi „fordulat” történt a minap, hogy Puch átadta a lap kiadóját a kormány nagyvonalú gesztusaiból szintén részesülő Leisztinger Tamásnak.
Leisztinger Tamás
(régen MSZP, aztán MDF, ma foci)
A régi MSZP és a Népszava újdonsült tulajdonosának kapcsolatáról már több ezer oldalnyi cikk született a magyar sajtóban. Aztán 13 éve kiderítettük, hogy a baloldal épp Leisztinger emberein keresztül szivároghatott be az akkor még létező MDF-be. A 2010-es választások előtti időszakról a milliárdos később úgy nyilatkozott a Magyar Narancsnak, hogy már várta a váltást. Mint mondta: „Gyurcsány Ferenc utolsó miniszterelnöki évében méltatlan dolgokat művelt, ezután jött Bajnai Gordon, aki szintén csalódást okozott. 2010-ben tehát irreálisan optimistán álltam ehhez az egészhez, mert azt gondoltam, hogy annál ami volt, csak jobb jöhet.”
Aztán Leisztinger beszállt a NER-tagok számára kötelező focifinanszírozásba (a DVTK tulajdonosaként), eladta a Hunguest-hotelláncot Mészáros Lőrincnek – cserébe pedig a kormány is megteszi neki, amit csak tehet.
A minap Gyöngyösi Márton Jobbik-frakcióvezető szúrta ki, hogy az üzletember cégei egyre-másra kapják a vissza nem térítendő forintszázmilliókat az államtól.
Zelles Sándor
(régen Gyurcsány, ma Tombor-környék)
Heti Válasz-korunk egyik utolsó felfedezése volt, hogy a miniszterelnöki tanácsadó Habony Árpád, valamint az őt hitelező Tombor András stábja mára összefogott a Gyurcsány-korszak főkincstárnokával, Zelles Sándorral: együtt béreltek fel egy máltai offshore-irodát, majd szereztek befolyást egyebek mellett az energetikai, biztosításközvetítői és médiapiacon.
Nagyon-nagykoalíció: Habony csapata összefogott Gyurcsány kincstárnokával
Zelles az ezredforduló környékén a már emlegetett Wallis-csoportnál volt felsővezető, majd a Gyurcsány-kormány idején szocialista felkérésre irányította a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot. A papíron általa birtokolt – de a Habony–Tombor szövetségi rendszerhez sorolható – máltai Apium Media Holding Limited jelenleg a francia Veolia óriáscéggel közösen visz egy újpalotai, egri és dunakeszi gázmotoros kiserőműveket rejtő magyar kft.-t.
Nem mellékesen: a máltai bejegyzésű Apiumnak nemcsak a tulajdonosa, hanem az igazgatója sem akárki. Beni Gagel ugyanis annak a nyíltan Habony-barát grúz–izraeli famíliának a tagja, amelyet nemrég már itt a Válasz Online-on is körberajzoltunk.
Michael Gagel
(régen SZDSZ, ma Habony)
Ebben a cikkben tehát mindent elmondtunk a néhai SZDSZ segítségével Budapesten megkapaszkodó Gagel családról, pontosabban az imént említett Beni Gagel testvéréről, a jelenleg már a Habony Árpád-féle lobbikörhöz tartozó, a Puskás Ferenc Stadion metróállomás fölé „plázairodaházat” emelő Michaelről.
Forró Zoltán
(régen SZDSZ, ma Mészáros)
Az imént hivatkozott Válasz-cikkben Forró Zoltán neve is szerepel. Korábban ő volt Demszky Gábor főpolgármesteri kabinetfőnöke, tanácsadója, illetve azon szabad demokrata BKV-s igazgatósági tagok egyike, akik kijátszották Michael Gagelnek a metróállomás fölötti fejlesztési területet.
A 2010-es kormányváltás után azonban Forró nem börtönbe ment, hanem bebocsáttatott a NER elitklubjaiba. Konkrétan Mészáros Lőrinccel közösen épített lovascentrumot Szilvásváradon, és azóta is sorra nyeri a közbeszerzéseket a résztulajdonában álló Euro Campus Kft.
Aczél Zoltán
(régen MSZP–SZDSZ, ma Mészáros)
Ugyancsak a Válasz Online hozta nyilvánosságra idén januárban, hogy egy Mérföldkő nevű hazai mérnökcégben „örök” szövetséget kötött a Fidesz és a Strabag holdudvara. A koalíciókötés valóban gazdaságtörténeti mérföldkő, hiszen bő tíz éve Kövér László még SZDSZ-kollaboránsként, balliberális háttérfinanszírozóként azonosította az idehaza egy Aczél Zoltán nevű lobbistával nyomuló osztrák óriásvállalatot (vö. „Strabag Demokraták Szövetsége”). A Fidesz az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 4-es metrós vizsgálati anyagára alapozva még 2017-ben is kommunikációs kampányt tudott indítani az enyveskezű baloldal ellen (mondván, ez a beruházás volt „minden idők legnagyobb magyar korrupciós botránya”). Ebben a dokumentumban szintén többször szerepel a Strabag-név, sőt
az OLAF-munkával párhuzamosan futó brit, osztrák és magyar nyomozások az Alstom-metrókocsik beszerzése ügyében is megemlítettek olyan, a pénzfolyamba gyanúsan beiktatott tanácsadócégeket (Medgyessy Péter exkormányfő egyik érdekeltsége mellett), amelyek a Strabag híres-hírhedt, magyar–osztrák vegyes kötődésű kijáróemberéhez, Aczél Zoltánhoz tartoztak.
Mindebből akár az is következhetne, hogy a NER távol tartja magától Aczélt. A valóság ezzel szemben az, hogy a lobbista apja által vezetett Belfry PE Kft. és a Strabag vadul támogatja a Fidesz-kormány „nemzetstratégiai” jelentőségű focicsapatait: a felcsúti Puskás Akadémiának jelenleg mindkét cég kiemelt szponzora, Mészáros Lőrinc eszéki klubját „csak” a semmiből előbújt Belfry, a Vidit pedig a Strabag pénzeli.
Dunai György
(régen MSZP, ma Mészáros)
A neves álbróker, Kulcsár Attila egykori VIP-listáján számos, a baloldalhoz köthető név szerepelt: például az egykori Betonút-tulajdonos Dunai Györgyé – figyelmeztetett még a közelmúltban is a kormánysajtó.
Pedig nem elég, hogy Dunait végül jogerősen felmentették a Kulcsár-perben, az üzletember jelenlegi, EuroAszfalt nevű cége szakmányban nyeri a közbeszerzéseket a Mészáros és Mészáros Kft. konzorciumi partnereként. Az Alfahír észrevette továbbá, hogy ugyanez a Dunai-cég nemrég extra pénzügyminisztériumi támogatásban is részesült.
Nagy György
(régen Wallis, aztán MET)
Az imént hivatkozott pénzügyminisztériumi támogatási listán az Erdért-Tuzsér Faipari Zrt. is szerepel, melynek végső tulajdonosa egy Nagy György nevű nagyvállalkozó. Akit sokáig emberszámba sem igen vett a Fidesz, hiszen ugyanő korábban – a tulajdonos Wallis-csoport alelnökeként – a Hajdú-Bét botránycég elnöki székét is „megülte”. Neki olyannyira köze volt a Fidesz által többször kampánytémává tett libasztorikhoz, hogy annak idején még a Baromfi Termék Tanács első emberévé is megválasztották. A mai kormánypárt 2013-ban sajtótájékoztatót szervezett Bajnai Gordon ellen; ezen fel is rótták neki, hogy
Ám a Fidesz haragja ebben az esetben sem tartott sokáig: Nagy egy évvel később már részesült a MET cégnév alatt futtatott offshore gázbizniszből. Az üzletember érdekeltségeit azóta is folyamatosan támogatja a kormányzat, bár mostanra kiszállt a MET-ből, az ország egyik legkorszerűbb biomassza és hulladékkezelő rendszereként jegyzett Geosol pedig – melyben ugyancsak volt tulajdonrésze – Mészáros Lőrinchez került.
Kupper András
(régen Centrum Parkoló, ma is parkolás)
Ezt a nevet mindenki ismeri, aki valaha tíz percnél több időt töltött a budapesti parkolást érintő umbuldák tanulmányozásával, esetleg megnézte a 444 közelmúltbeli filmjét a témában.
Ám akad még néhány ideillő mondatunk a Kupper nagycsaládról. Ismerhetünk például egy korábbi állambiztosági tisztet, Kupper Róbertet, aki legutóbb Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciójában tűnt fel, fia pedig fideszes alpolgármester volt a XI. kerületben. Kupper Róbert egyik testvére, Kupper V. Béla közben arról híres, hogy 1990-ig Horn Gyula kabinetfőnökeként működött a Külügyminisztériumban, másik testvére viszont a szoci idők emblematikus Centrum Parkoló Kft.-jének volt a tulajdonosa. Ez a bejegyzés tehát róla, Kupper Andrásról szól.
Utóbbi Kuppert lényegében nem lehet kihagyni egyetlen parkolásról szóló cikkből sem; a „félmúltban” például Szijjártó Péter külügyminiszterrel is szerepelt közös fotón – mint a magyar állami Eximbank támogatásával Kínában „okos parkolást” fejlesztő EPS-Global Zrt. képviselője. Hogy a történet kerekebb legyen, még egy tény: a kínai EPS-projekt vezetőjeként az a Gyarmati Zoltán mutatkozott a médiában, akiről a „hírpiacon” mindenki tudja, hogy anno Hagyó Miklós korábbi MSZP-s főpolgármester-helyettes bizalmi körébe tartozott.
Borítóképünkön Scheer Sándor, Szivek Norbert, Jászai Gellért, Leisztinger Tamás és Puch László
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink támogatása nélkül. Kérjük,álljon mellénk ön is, éskövesse a Válasz Online-t Facebookon!
#Jászai Gellért#Puch László#Scheer Sándor#Szivek Norbert | https://www.valaszonline.hu/2019/04/30/a-ner-idegenlegiosai-avagy-balliberalis-uzletemberek-a-fidesz-holdudvarban/ | https://web.archive.org/web/20230526210040/https://www.valaszonline.hu/2019/04/30/a-ner-idegenlegiosai-avagy-balliberalis-uzletemberek-a-fidesz-holdudvarban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-ner-idegenlegiosai-avagy-bballiberalisr-uzletemberek-a-fidesz-holdudvarban | valaszonline.hu | hungarian-news | 2019-04-30 02:00:00 | [
"Aczél Zoltán",
"Dunai György",
"Forró Zoltán",
"Jászai Gellért",
"Kupper András (parkolás)",
"Leisztinger Tamás",
"Michael Gagel",
"Nagy György (Wallis)",
"Puch László",
"Scheer Sándor",
"Szivek Norbert",
"Zelles Sándor"
] | [
"Fidesz",
"MSZP"
] | [] | [
"háttér",
"klientúra"
] | [] |
49,027 | Mészáros Lőrinc bizalmasához kerülhet a teljes Fidesz-közeli tévébiznisz | A TV2 után a kereskedelmi csatornának műsorokat gyártó IKO és az adó reklámjait értékesítő Atmedia is vida József Takarékbank-vezér környezetébe került. | Több tévés érdekeltségétől is megvált Magyarország egyik leggazdagabb embere, Rákosi Tamás. A vállalkozó péntek délután az MTI-vel közölte, hogy eladta a korábban az RTL-nek, az elmúlt években pedig a TV2-nek műsorokat gyártó IKO-ban lévő 49 százalékos részesedését, és ugyancsak megvált a 44 tévécsatorna, köztük a TV2-csoport reklámidejét értékesítő Atmedia Kft. 32,67 százalékától.
A vevő egy alig több mint egy hónappal ezelőtt alapított cég, a Hunmedia Befektetési Zrt. volt. A mindössze 5 milliós törzstőkével rendelkező vállalat egyetlen tulajdonosa egy nem különösebben ismert üzletasszony, Paulovics Ágnes. Az érdi vállalkozónőnek ezen kívül még egy cége van, illetve további két társaságban tölt be vezető pozíciót. Utóbbiak közül az egyik a Bicskei Lovasudvar Kft., amelyről a 24.hu korábban azt írta, hogy a Mészáros Lőrinchez több szálon is kötődő Takarékbank-elnök, Vida József érdekeltsége. Paulovics és Vida tavaly nyáron együtt vették át a lovasudvar új lószállító lakóautóját, amiről cikk is született.
Vida feltűnése a történetben azért nem meglepő, mert már a TV2 átvételét is megkezdte. Bő két hete lapunk írta meg, hogy Andy Vajna valójában már 2016-ban eladta a kereskedelmi csatornát egy 60 éves cinkotai nő vállalatának. Az új tulajdonos közel 20 milliárd forintot ki is fizetett, hivatalosan mégsem jegyezték be, a pénzt ugyanis előlegként tette le. A vevő cég idén januárban, öt nappal Andy Vajna halála előtt aztán tulajdonost váltott: egy fiatal vállalkozó, Fári Ádám vette át a társaságot. Fári Ádámról – aki maga is a Takarékbank alkalmazottja – azt hallottuk, hogy Vida József jobbkeze.
Cikkünk megjelenése előtt röviddel végül maga Vida is kilépett a fényre. Egy nappal azt követően, hogy elküldtük az ügy érintettjeinek kérdéseinket, a Takarékbank vezére bejelentette: Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. nevű cégén keresztül megvásárolná a TV2-t.
Ez alapján nagyon úgy tűnik, hogy lényegében minden Fidesz-közeli kereskedelmi tévés vállalkozás végül az Abraham Goldmann alá kerülhet. A 24.hu értesülései szerint teljesen véletlenül ugyanis épp ez a cég a tulajdonosa a Bicskei Lovasudvar Kft.-nek is.
Az IKO és az Atmedia egyébként egész biztosan nem volt olcsó vétel. A műsorgyártó 2017-ben például 2,1 milliárdos árbevételt csinált, az Atmedia forgalma pedig az elmúlt években ennél is tízszer nagyobb, évi 27 milliárd forint volt. Utóbbi társaság ráadásul elég masszív nyereséget is termelt: 2015 és 2017 között 2,5 milliárd forintnyi profitot hozott össze. | https://g7.hu/vallalat/20190503/meszaros-lorinc-bizalmasahoz-kerulhet-a-teljes-fidesz-kozeli-tevebiznisz/ | https://web.archive.org/web/20230202122600/https://g7.hu/vallalat/20190503/meszaros-lorinc-bizalmasahoz-kerulhet-a-teljes-fidesz-kozeli-tevebiznisz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-bizalmasahoz-kerulhet-a-teljes-fidesz-kozeli-tevebiznisz | G7 | hungarian-news | 2019-05-03 15:20:00 | [
"Andy Vajna",
"Mészáros Lőrinc",
"Rákosi Tamás",
"Vida József"
] | [
"Atmedia Kft.",
"IKO Production Kft.",
"Takarékbank Zrt."
] | [] | [
"média",
"hirdetés",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
49,028 | Csalóknak üzent hadat a kormány, de másokat tart fél éve bizonytalanságban | Átláthatatlanság, megkülönböztetés és fejetlenség - leginkább ezekkel a szavakkal jellemezhető a színházak finanszírozását meghatározó, döcögősen induló új rendszer. | Tavaly ősszel egymást érték a kétségbeesett nyilatkozatok a színházi életből, miután a kormányzat októberben bejelentette, hogy megszűnik a színházak finanszírozását meghatározó tao-rendszer. A legtöbb bírálat leginkább a döntés látszólagos előkészítetlenségének és az ebből fakadó bizonytalanságnak szólt.
Az azóta eltelt fél évben több ígéretes döntés született a tisztességesen működő színházak – vagy legalábbis egy részük – számára, az új rendszert övező homály azonban még most sem oszlott el teljesen. A közérdeknek megfelelően működő színházak számára pozitív lehet, hogy a decemberi kormánydöntés értelmében idén 37,4 milliárd forint többlettámogatást nyújtanak az előadó-művészeti szervezeteknek a tao pótlására*A 2008-ban felállított rendszer lényege, hogy a vállalatok a nyereségük után fizetett társasági adójuk (tao) egy részét odaadhatják egy általuk kiválasztott előadó-művészeti szervezetnek. A színházak az éves jegybevételük 80 százalékáig gyűjthetnek pénzt a nyereséges vállalatoktól. A rendszer talán soha nem látott anyagi stabilitást hozott el a színházaknak, piaci alapon működő színházaknak alapozta meg a felemelkedését, papíron tíz év alatt duplájára nőtt a nézők száma, ugyanakkor számos egyértelműen bizonyítható visszaélés árnyalja a rendszer működését. A rendszerről itt olvashatsz bővebben. (a tao-rendszert a csillagra kattintva ismerheted meg).
Ez megegyezik azzal az összeggel, amelyet 2017-ben fordítottak kultúr-taóra. Amennyiben valós a kormány szándéka a visszaélések visszaszorítására, ez azt jelenti, hogy soha nem látott állami támogatás jut a tisztességes színházak számára. Ugyanis csak az általunk bemutatott, öt kamuszínházból álló hálózat közel kétmilliárd forint taóhoz jutott 2017-ben.
A gyanúsan elköltött pénz ráadásul ennek a sokszorosa lehet, ha csak abból indulunk ki, hogy a kamuszínházak és a kétes művészeti értékű, taóra optimalizált produkciók mellett a taót felajánló cégeket az egyes színházakkal összekötő ügynökök is rátelepedtek a rendszerre, 5-10-20 százalékos vagy még magasabb jutalékot elkérve a közvetítésért*Fekete Péter szerint csak az idei támogatást igénylő színházak önbevallása alapján több mint négymilliárdot fizettek közvetítőknek három év alatt..
A budapesti fenntartású színházakról már januárban kiderült, hogy jobban fognak járni az új rendszerrel. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely és Tarlós István főpolgármester ekkor jelentette be, hogy ezek a színházak fix összegű támogatást kapnak a jövőben, amely idén 3,5 milliárd forint lesz. A színházak ezzel nemcsak amiatt lehettek elégedettek, mert némileg magasabb összeghez jutottak így hozzá, mint amennyit a 2018-as árbevételük után kaphattak volna a tao-rendszer révén, hanem megspórolhatják a sok energiát igénylő, stresszes és sok adminisztratív teherrel járó tao-begyűjtést.
A budapesti rendszer azonban arra is rávilágít, hogy mennyire átláthatatlan, rosszul kommunikált és diszkriminatív a kialakulóban lévő új finanszírozási rendszer. A kormány belement abba, hogy a fővárosi fenntartású színházak külön elbírálás alá essenek, miután Tarlós István „rendkívül kitartóan és rendkívül meggyőzően érvelt” az Emmit vezető Kásler Miklós indoklása szerint. Míg a vidéki vagy az alternatív színházaknak igényelniük kell a támogatást, és közel sem biztos, hogy megkapják a vágyott összeget, addig a budapestiekre nézve csak Tarlós István szeszélye jelenthet bizonytalanságot.
Kásler Miklós arról beszélt, hogy az új rendszer lényegesen áttekinthetőbb, transzparensebbé vált, ami erősen vitatható. Míg a tao-rendszerben világos elvek mentén juthattak közpénzhez a színházak – a jegybevételük arányában -,
addig az új rendszerben egyelőre nem lehet tudni, hogy ki és mi alapján dönt arról, hogy egy adott színháznak mennyi támogatás jár.
Eddig mindössze annyi derült ki, hogy az igénylésekről az Emmi által kijelölt kulturális grémium dönt, de azt egy általunk megkérdezett színházi vezető sem tudja, hogy kikből áll ez a testület. A transzparenciát az sem segíti, hogy az Emmi tavaly január óta különböző témákban elküldött hét megkeresésünk közül egyre sem reagált, így most sem arra, hogy többek között ki és mi alapján dönt az igénylésekről.
„A legnagyobb problémát az okozza, hogy nem tudjuk, mit kellene tennünk, hogy jövőre többet kapjunk. Mit kellett volna tennünk január 1-je óta, hogy jövőre több pénzünk legyen? Több előadás? Több néző? Olcsóbb jegyek? Vidékre menni? Kiállni az utcára verset mondani? Vagy valami más? Erre mai napig nincs ukáz”
– illusztrálta az átláthatatlanságot az egyik budapesti színház vezetője.
Az új rendszer elindítása is erősíti az átalakítás átgondolatlanságának és szervezetlenségének képét. Fekete Péter kulturális államtitkár január végén azt mondta, hogy két hét múlva lehet beadni az igénylő adatlapot, újabb két hét alatt ezeket fel is dolgozzák, majd a megítélt támogatás első részét március végéig kiutalják.
Nem sokkal később a két hét helyett már harminc napos elbírálást ígértek, de ezt sem bírták tartani, így az először február végére ígért döntések azóta sem váltak nyilvánossá számos színház számára. Az elmúlt napokban számos színházi vezetővel beszéltünk, akik közül többen is hasonlóan összegezték az általuk hallott pletykákat:
A nemzeti minősítésű színházak – mint például a Nemzeti Színház, az Operaház vagy a Cirkusz – közül többen bőkezű támogatást kaptak, több példát is hallottunk arra, hogy sokszorososát ígérték annak az összegnek, amely a tao-rendszer alapján járt volna nekik.
Az egyéb budapesti és vidéki kőszínházak változatos képet mutatnak, azt hallottuk, hogy jelentős részük egy-két hete kapott visszajelzést. Van, amelyik több támogatást kapott, mint korábban, de hallottunk olyan ismert budapesti színházról, amelynek állítólag 60 százalékkal kevesebb pénzt ígértek, mint amennyi a tao-rendszer alapján járt volna. Az általunk megkeresett mintegy tíz vidéki színház közül egyedül a Veszprémi Petőfi Színház válaszolt érdemben a megkeresésünkre. Oberfrank Pál igazgató azt mondta, összességében elégedett, mivel a tavalyi tao-támogatásnál többet kapnak, bár ez annál kevesebb, mint amennyi idénre járt volna a tao-rendszer alapján.
A nagyobb alternatív színházak közül többről azt hallottuk, hogy hiába igényelték a többlettámogatást, és hiába járt le már a harminc napos határidő, a napokban több igénylőt is azzal kerestek meg utólagosan, hogy küldjenek részletes elszámolást az elmúlt három évükről. Erre rendkívül rövid, bő tíznapos határidőt szabtak, és a felhívás szerint ennek hiányában nem fognak támogatást kapni.
Az általunk megkeresett kisebb alternatív színházak nem kaptak még semmilyen visszajelzést, hiába adták le igénylésüket közel két hónapja.
Színháztól függően a finanszírozás tehát hol kisebb, hol nagyobb mértékben továbbra is bizonytalan*A többlettámogatás igénylése mellett pályázni is lehet a rendelkezésre álló keretre. , mivel az alábbi kérdések többsége teljesen tisztázatlan a többlettámogatásokkal kapcsolatban:
Ki bírálja el?
Mi alapján bírálja el?
Mekkora lesz az összeg és mikor utalják el? (Egyedül erről tudhat pár színház.)
Jövőre mire lehet számítani?
A következő évad tervezéséhez pedig a következő hónapokban tudniuk kellene a színházaknak, hogy mégis mennyi pénzzel számolhatnak, és azok mikorra fognak beérkezni. Tehát hiába üdvözölhették a közérdeknek megfelelően működő színházak a tao-rendszer visszaéléseit megszüntető kormányzati akaratot, és hiába telt el több mint fél év a létbizonytalanságtól tartó színházak első bírálatai óta, a körvonalazódó rendszer eddig jóval kiszámíthatatlanabb légkört teremtett nekik, mint az előző.
Ráadásul hiába beszéltek fél éve vezető kormányzati tisztviselők olyan szintű visszaélésekről, amelyek miatt az egész kultúrafinanszírozást át kell alakítani, továbbra sem lehet semmit hallani az ebben résztvevők elszámoltatásáról. | https://g7.hu/kozelet/20190506/csaloknak-uzent-hadat-a-kormany-de-masokat-tart-fel-eve-bizonytalansagban/ | https://web.archive.org/web/20230321152410/https://g7.hu/kozelet/20190506/csaloknak-uzent-hadat-a-kormany-de-masokat-tart-fel-eve-bizonytalansagban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csaloknak-uzent-hadat-a-kormany-de-masokat-tart-fel-eve-bizonytalansagban | G7 | hungarian-news | 2019-05-06 15:31:01 | [] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)"
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"kultúra - művészet",
"jogalkotás"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
49,029 | Miközben ön a Trónok harcát nézte, Varga Mihály megállapodott a paksi hitelszerződés módosításáról | Megbízható kormányzati forrásunk szerint a megállapodás részeként az eredetileg tervezettnél később kezdődhet az oroszok által nyújtott 10 milliárd eurós hitel törlesztése, és az utolsó részlet rendezése is az új helyzethez igazodik. Tudomásunk szerint a kamatozást nem érintik a szerződéses módosítások.
Vagyis immár a paksi bővítés szerződéses dokumentumaiban is rögzítve lett, hogy csúszik az atomerőmű beruházása. | Az mfor információi szerint Varga Mihály pénzügyminiszternek sikerült egyezségre jutnia a paksi hitelszerződés egyes feltételeinek megváltoztatásáról.
Megbízható kormányzati forrásunk szerint a megállapodás részeként az eredetileg tervezettnél később kezdődhet az oroszok által nyújtott 10 milliárd eurós hitel törlesztése, és az utolsó részlet rendezése is az új helyzethez igazodik. Tudomásunk szerint a kamatozást nem érintik a szerződéses módosítások.
Vagyis immár a paksi bővítés szerződéses dokumentumaiban is rögzítve lett, hogy csúszik az atomerőmű beruházása.
Mondhatni teljes titokban került sor a hitelszerződés újratárgyalására. Arról már év elején tudni lehetett, hogy Varga Mihályra vár egy moszkvai út tavasszal, mivel a paksi beruházás nem a tervezett ütemben halad, ezért módosítani kell a pénzügyi megállapodást. Aztán teltek a hónapok, de nem jött hír a szerződés felülvizsgálatáról. A legutóbbi Kormányinfón, két hete Gulyás Gergely minisztert kérdeztük meg, hogy mikor kerül sor az útra. Gulyás erre azt mondta, hogy nem ismeri a pénzügyminiszter programját, de a következő két hétben biztos nem, mert akkor a kormánydelegáció tagjaként Kazahsztánba utazik a pénzügyi tárca irányitója.
Arról nincs információnk, hogy végül mikor és hol tudott tárgyalóasztalhoz ülni a pénzügyminiszter, de nem valószínű, hogy az elmúlt két hétben - amikor elég feszes időbeosztása volt - le tudott volna ülni az oroszokkal tárgyalni. Arra vélhetően korábban kellett sort keríteni.
Erről azonban semmilyen hír nem jelent meg. Ez nem véletlen, mint forrásunk mondta: nem akarták nagydobra verni a szerződés újratárgyalásának megtörténtét. Ami abból a szempontból érthető, hogy a projekt csúszását nem szívesen vallja be a kormány, bár a tényt egyre nehezebb elfedni.
A 12 milliárd eurósra tervezett beruházás - amely két új blokk felépítését tartalmazza - finanszírozásából 10 milliárd eurót tesz ki az orosz fél által biztosított hitel. Ennek változó kamata összességében mintegy 4-5 százalékos kamatszintet ad ki. Emiatt több kritika is érte a kormányt, mert a piacon az elmúlt időben ennél olcsóbban is lehetett forráshoz jutni. Vagyis adta volna magát, hogy kedvezőbb kamatozású hitellel váltsák ki az oroszok pénzét. Erre a kormányzati illetékesek válasza az volt, hogy olyan időtávra - 30 évre - mint amennyire az oroszok nyújtják a hitelt, már nem olyan egyszerű jobb kondíciókkal forrást szerezni.
Az eredeti ütemterv szerint 2025 környékén üzemelniük kellene az új blokkoknak, és ehhez időzítve kellene elkezdeni a hitel törlesztését. Most 2019 van, de a tényleges munkálatok még mindig nem indultak el, a felvonulási épületek sem állnak. A kormány szerint azért van késésben a kivitelezés, mert az Európai Unió hivatalai jóval tovább ültek az engedélykérelmeken, mint amire számított a magyar kormány. (Az már ritkábban hangzik el, hogy az orosz kivitelezőnek is akadnak gondjai az uniós normák teljesítésével, amit kapacitásproblémák is tetéznek.) Ezt a 20-22 hónapos csúszást azonban még be lehet hozni - szokták hozzátenni a nyilatkozók.
A hitelszerződés módosítása azonban arra bizonyíték, hogy a projekt tényleges csúszásban van, és a kormány szerint sem lehet elkészülni a beruházással az eredeti határidőben.
Az oroszok pénzéből egyébként az elmúlt időben már költöttek a paksi atomerőműre. Tavaly év végi hír szerint addig 98 millió euróba került az építkezés előkészítése, amiből 78 milliót (nagyjából 24 milliárd forintot) fedeztek orosz hitelből. Ezt azonban hamarjában vissza is fizette - előtörlesztette - a magyar fél. Erre a megállapodás lehetőséget biztosít. Idén arról sem hallottunk, hogy volt-e újabb lehívás, mindenesetre az Államadósság Kezelő Központ nyilvántartásában megtaláltuk, hogy az első negyedévben további 7,86 milliárt forintnak megfelelő hitelt használtunk fel. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/varga-mihaly-megjarta-moszkvat-es-megallapodott-a-paksi-hitelszerzodes-modositasarol.html | https://web.archive.org/web/20230129151438/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/varga-mihaly-megjarta-moszkvat-es-megallapodott-a-paksi-hitelszerzodes-modositasarol.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mikozben-on-a-tronok-harcat-nezte-varga-mihaly-megallapodott-a-paksi-hitelszerzodes-modositasarol | mfor.hu | hungarian-news | 2019-05-06 09:47:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Oroszország"
] | [
"energia",
"atom",
"hitelezés",
"megtérülés"
] | [
"Paks II"
] |
49,030 | Furcsa feladatokra osztogatott tízmilliókat a Miniszterelnökség | Kónya Imréék családi vállalkozása, babafotózásokat vállaló bt., de egy honlap nélküli reklámügynökség is komoly összegeket kapott Gulyás Gergely hivatalától. A szerződések között feltűnik egy régi motoros, Balatoni Mónika neve is. | szerződések;Gulyás Gergely;Miniszterelnökség;
2019-05-07 16:28:09
Furcsa feladatokra osztogatott tízmilliókat a Miniszterelnökség
Kónya Imréék családi vállalkozása, babafotózásokat vállaló bt., de egy honlap nélküli reklámügynökség is komoly összegeket kapott Gulyás Gergely hivatalától. A szerződések között feltűnik egy régi motoros, Balatoni Mónika neve is.
Csak úgy röpködnek a konkrétan meg nem határozott feladatokra szánt tízmilliók abban a dokumentumban, amit a Miniszterelnökség tavaly kötött visszterhes szerződéseit sorolja fel.
A listába mondhatni véletlenül futottunk bele, Gyöngyösi Márton jobbikos képviselőnek ugyanis gyanús lett a tárca költekezése és rákérdezett néhány tételre - ez alapján találtuk meg a listát is.
Dőltek a milliók az Antall-emlékévre
Bár Gyöngyösi ezt pont nem firtatta, az egyik legérdekesebb találat a Kónya Imréék családi vállalkozásával kötött megállapodás.
A jelek szerint a Kónya-család szépen profitált az Antall József-emlékévvel: az ICD 2000 Kft., Kónya Imre és Kónya Zoltán vállalkozása ugyanis 2019 végéig 10 millió forintot kapott az antalljozsef25.hu honlap fejlesztésére és üzemeltetésére. A volt MDF-s politikus már az emlékévvel kapcsolatos tanácsadásért is 10,8 milliót kapott a kormánytól, az mfor.hu találata szerint.
„A felület összerakása, feltöltése egy heti munkával sem kerülhetett többe 250-300 ezer forintnál, de ha a szövegíró munkáját is hozzáadjuk, még akkor is csak maximum 500-600 ezer forintnál járunk; én legalábbis ennyiért meg tudnám csinálni” - becsülte fel a honlapot a Népszavának névtelenül nyilatkozó honlapfejlesztő.
Kérdés, hogy akkor mire mehetett el a maradék 9,5 millió forint. Az honlap látogatottságáról nincsenek nyilvános adatok, ám az beszédes, hogy nem találtunk róla reklámokat, népszerűsítő cikkeket sem. Ha a Google-ben az Antall József 25 keresőszavakat írjuk be, a keresőmotor először egy emlékhangverseny hirdetését, majd Antall József Tudásközpont linkjét (antall25.hu) ajánlja fel, a Kónya-féle cég által készített portál pedig csak az első keresési lap alján jelenik meg (igaz, idézőjelek között már a negyedik helyen szerepel).
Honlap nélküli cég, kimagasló szaktudással
A szerződéslistában csak úgy sorakoznak a hasonlóan furcsa megbízatások. Ilyen volt például az szerződés is, amit a Miniszterelnökség a Legend Hungary Kft.-vel kötött. A kormány 2018 novembere és 2019 márciusa között 11,8 millió forintot fizetett a cégnek "társadalomismereti és kommunikációs tanácsadásért”, a szolgáltatást pedig Simicskó István rendelte meg, hazafias neveléséért felelős kormánybiztosként.
Gyöngyösi Márton felvetésére – hogy miért ők voltak a legalkalmasabbak -, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kétszer is óriási ködösítéssel válaszolt. „Kormánybiztos Úr feladatköre igen speciális területet érint, a feladatainak ellátáshoz szükséges társadalomismereti és kommunikációs tanácsadáshoz a Legend Hungary Kft.-t találtuk legalkalmasabbnak, akik megfelelő szakértelemmel rendelkeznek” - írta első válaszában Gulyás.
A további faggatózásra a kancelláriaminiszter még annyit hozzátett, hogy a kft. háttéranyagokat készít a szociológia, a közgazdaság, a pedagógia területén – tehát alig van téma, amivel nem foglalkoznak – és „stratégiai cselekvési tervezeteket (…) is tartalmazó összehasonlító és médiakörnyezeti elemzéseket” is készítenek. „A kiválasztáskor fő szempont volt a területhez kapcsolódó kimagasló ismeret, szaktudás és szakmai tapasztalat megléte” - fejtegette Gulyás Gergely.
Ami a kimagasló ismeretet illeti, az Opten nyilvántartása alapján a
A 29 éves, kaposvári illetőségű cégtulajdonos és ügyvezető a cégadatok szerint csak ebben vállalkozásban tölt be bármilyen pozíciót; úgy tudjuk, hogy korábban kaposvári lapoknak fotózott.
Babafotózás után a Miniszterelnökségnek adnak tanácsot
Összesen 10,2 millió forintért vállalta a 2 Lenses Fotográfiai Szolgáltató Bt., hogy egy évig kommunikációs pr-tanácsadást nyújtson a Miniszterelnökség vezető munkatársainak. Hogy pontosan milyen témában bízták meg őket, az ezúttal sem derült ki, de minimum meglepő, hogy az Opten szerint 2016-ban 20 ezer forintos tőkével jegyzett, 2017-ig óta nulla bevételt termelő bt. váratlanul ilyen ajánlatot kap.
A kéttagú társaság egyébként főként esküvői, terhes vagy babafotózással foglalkozik, és ez sem igazán illik a kormányzati tanácsadás profiljához. Telefonon elértük a bt. egyik tulajdonosát, László Dénest, de amikor
László később visszahívást kért, ám a pontosság kedvéért írásban is elküldtük a bt.-nek kérdéseinket.
Gyopáros Alpár 328 arca
Szintén nehéz megmagyarázni, hogy a Miniszterelnökség miért vásárol csaknem 400 ezer forintért 328 porté- és szituációs fotót (közöttük 50 retusált képet) a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosról, vagyis Gyopáros Alpárról – és hogy hol, milyen körülmények között használják fel a felhasználási joggal együtt megszerzett fényképeket.
Balatoni Mónika visszatér?
A listán egy nagy visszatérő is feltűnik: Balatoni Mónika egy év alatt 8,4 millió forintot kap, hogy stratégiai jelentőségű kérdésekben adjon tanácsot Gulyás Gergelynek a „közkapcsolati- társadalmi és politikai kommunikáció területén”.
Információink szerint ugyanarról a Balatoni Mónikáról – vagy ahogy szintén gyakran említik, „Monikáról” – van szó, aki 2010 óta már több fontos kormányközeli pozícióban megfordult. Az egykori színházi dramaturg volt már a Hungarofest Nonprofit Kft. kreatív-stratégiai igazgatója, és a Femina információi szerint 2010 és 2012 között több mint 20 millió forintért adott tanácsokat a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak.
Navracsics elégedett lehetett munkájával, mert további feladatokat bízott rá: Balatoni államtitkár lett a KIM-nél, majd Navracsics külügyminiszteri megbízása után a külügynél is. Rövid ideig a Velencei Biennálé nemzeti biztosa is lehetett, bár erről a posztról a művész szakma hamar kiutálta, arra hivatkozva, hogy vezetőként nem kompetens.
Hogy most milyen stratégiai jelentőségű kérdésekben ad tanácsot a Miniszterelnökségnek, azt a tárca vezetője Gyöngyösi kérdésére sem árulta el – a Balatoni foglalkoztatására vonatkozó felvetést Gulyás Gergely egyszerűen kihagyta a jobbikos politikusnak küldött válaszból.
A felsorolt ügyek kapcsán kérdéseket küldtünk el a Miniszterelnökségnek, a Legend Hungary Kft.-nek, a 2Lense Bt.-nek, valamint a Kónya-féle ICD 2000 Kft.-nek is. Kíváncsiak voltunk rá, hogy a érintettek egészen konkrétan milyen feladatokkal foglalkoztak a kormány megbízásából; hogy hol láthatjuk a Gyopárosról készült fotókat – vagy, hogy eddig pontosan mennyibe került az Antall Józsefre emlékező honlap elkészítése, és az indítás óta milyen látogatottsága volt a portálnak.
Ha bárhonnan kapunk visszajelzést, frissítjük cikkünket.
A feltöltés sokba kerül, a látogatottság nem az ő dolguk
Az ICD 2000 Kft. cikkünk megjelenése után jelezte, április végéig összesen 589200 forint+ Áfa értékben dolgoztak a honlapon, amire januárban és áprilisban töltöttek fel cikkeket - összesen 36 darabot - februárban és márciusban pedig csak az üzemeltetési feladatokat látták el, ami havi szinten 8550 forint+ Áfába került. Ezt az összeget azonban még nem fizették ki nekik, nem utalták át a számlák ellenértékét - hangsúlyozta válaszában cég. | https://nepszava.hu/3035048_furcsa-feladatokra-osztogatott-tizmilliokat-a-miniszterelnokseg | https://web.archive.org/web/20220127150026/https://nepszava.hu/3035048_furcsa-feladatokra-osztogatott-tizmilliokat-a-miniszterelnokseg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/furcsa-feladatokra-osztogatott-tizmilliokat-a-miniszterelnokseg | Népszava | hungarian-news | 2019-05-07 18:47:00 | [
"Balatoni Monika",
"Gulyás Gergely",
"Kónya Imre",
"László Dénes",
"Navracsics Tibor",
"Simicskó István"
] | [
"2 Lenses Fotográfiai Szolgáltató Bt.",
"Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Kft.",
"ICD 2000 Kft.",
"Legend Hungary Kft.",
"Miniszterelnökség"
] | [] | [
"informatika",
"tanácsadás",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
49,031 | Megmentőként érkezett Mészáros embere, de csak a baj lett több | Vörös József megjelenése és székfoglalója után tornasport-akadémiát kap a Postás Sportegyesület. A projekt meglehetősen nagy volumenűnek tűnik hiszen csak az előkészítésre 418 millió forintot különített el a kormány.
Forrásunk véleménye szerint az egyesületet bedönteni, majd esetleg szűkebb keretek között "újjáépíteni" egy új elnök irányítása alatt lehet, erre a feladatra pedig kiválóan alkalmas volt a tornalobbi által – melynek élharcosa Schmitt Pál felesége volt, Makray Katalin, egykori postásos tornász - a Postáshoz irányított Mészáros Lőrinchez - és egyes források szerint Orbán Viktorhoz is - közel álló budapesti ügyvéd. | Március végén derült ki, hogy szűk két évvel Mészáros Lőrinc ügyvédje, Vörös József megjelenése és székfoglalója után tornasport-akadémiát kap a Postás Sportegyesület. A projekt meglehetősen nagy volumenűnek tűnik hiszen csak az előkészítésre 418 millió forintot különített el a kormány. Mindezt úgy, hogy legfeljebb csak távolról nézve vannak rendben az egyesület dolgai. Az elmúlt néhány év történéseiről egy, az egyesület ügyeire jól rálátó forrásunk mesélt.
A Postás Sportegyesület kálváriája már évekkel ezelőtt elkezdődött, amikor még csak az egyesület által használt terület miatt folyt vita a tulajdonosokkal: a Magyar Postával, a Magyar Telekommal és az Antenna Hungáriával. A három társaság szerette volna megvonni az egyesület kifejezetten nagy és értékes területre vonatkozó használati jogát. Korábbi pletykák és vélemények szerint nemes egyszerűséggel egy nagyobb cél érdekében szerették volna kipaterolni a sportegyesületet azért, hogy a jó fekvésű telket értékesítsék, vagy ingatlanfejlesztést hajtsanak végre rajta.
A pereskedés során az egyesület sokmilliós tartozást halmozott fel a közművek felé, volt, hogy már a gázt is elzárták. Forrásunk szerint az akkori elnök, Rostás Gábor igyekezett minden követ megmozgatni annak érdekében, hogy a ma már 120 éves sportegyesület tovább tudjon működni az addig is használt területen.
Informátorunk szerint 2016 második felében már kormányzati szintekig is eljutott az egyesület problémája, és maga Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető akkori miniszter járt el az ügyben. Rostás Gábor az egyesület elnöke többször is tárgyalt a kormányzat képviselőivel, akik végül egy kormányhatározat-tervezet formájában ígéretet tettek arra, hogy kisegítik az egyesületet. Ez az adósságkonszolidáció volt lényegében az, aminek köszönhetően túl tudott élni a sportegyesület, annak ellenére is, hogy 2017. februárjában a NAV végrehajtási eljárást indított el. A kormányzati segítségnyújtás reményében ugyanis a hivatalos szervek, a közműcégek is a szokásosnál nagyobb türelemmel és megértéssel voltak a sportegyesület iránt.
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott, 2016. november 9-i keltezésű nem nyilvános előterjesztés vezetői összefoglalója szerint az egyesület korábbi években felhalmozott adósságai már ellehetetlenítették a további működést, melynek finanszírozása az akkori keretek között nem volt biztosítható.
"Tekintettel az egyesület múltjára és korábban a sportban elért kiemelkedő eredményeire, biztosítani szükséges az egyesületen belül működő legsikeresebb szakosztályok megfelelő keretek közötti további működését, valamint azok hosszú távú fennmaradását lehetővé tevő finanszírozását" – olvasható a birtokunkba jutott előterjesztésben.
A határozat elfogadása esetén az akkori fejlesztési és emberi erőforrások miniszternek, valamint a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztosnak kellett volna gondoskodnia a köztartozások rendezéséről, a Róna utcai sporttelephely állagmegóvási munkálatainak elvégzéséről, valamint az ehhez szükséges forrás biztosításáról. Emellett elő kellett volna segíteniük a peren kívüli egyezség megszületését a terület tulajdonosaival.
A határozathoz csatolt tájékoztató szerint az egyesület akkorra 300 millió forintos adósságot halmozott fel, emellett legalább 360 millió forintot kellett volna sürgősen állagmegóvásra fordítani a sporttelepen. 2016 végére a létesítmények katasztrofális állapotban voltak: a tornaterem több helyen beázott, a fűtést már csak gázpalackos fűtőtestekkel tudták megoldani, ami zárt térben balesetveszélyes. Télen maximum 8-10 fok volt a termekben, a hideg miatt a vízvezetékek is szétfagytak.
Az egyesület számára mentőövet jelentő kormányhatározat azonban sosem került elfogadásra és aláírásra. Helyette csak teltek-múltak a hetek. Időközben az akkori elnök, Rostás Gábor megbízatása is lejárt, a vezetőség azonban úgy döntött, rendkívüli közgyűlést nem hív össze, átmeneti megbízással majd csak májusban veszik napirendre az elnök személyének kérdését, mellyel kapcsolatban nagyon sokáig egyértelmű volt: Rostást jelölik újra erre a pozícióra.
Pár héttel a közgyűlés előtt azonban történt valami, a megoldatlan problémák az elnök személyét is támadásnak tették ki. Bár az egyesület vezetősége kitartott Rostás Gábor mellett, a szakosztályok vezetői között ez nem mindenkiről volt elmondható. Volt ugyanis, aki ebben az időszakban, 2017 elején más csatornákon keresztül kezdte el a megoldást keresni, majd egyszer csak bejelentette, lenne, aki érdeklődne az egyesület iránt, személye pedig megoldást jelentene az anyagi nehézségekre is. Ő nem volt más, mint Mészáros Lőrinc ügyvédje, Vörös József.
Rostás Gábor, aki akkor már csak átmeneti megbízással töltötte be az egyesület elnöki posztját, úgy gondolta, talán az új elnök új lehetőségeket is jelenthetne a sportszervezet problémáinak megoldására. Vörös aztán megjelent a 2017. május 30-i közgyűlésen és megválasztották elnöknek; ekkor hatékonyabb, modernebb működésről, új lendületről és a problémák rövid időn belüli megoldásáról beszélt.
A gyakorlat azonban nem mutatta azt, hogy benne meglenne az a nagy lendület, amiről megválasztásakor tett említést. Bár Rostás is egyetértett az új elnök megjelenésével, sőt, saját maga az egyesület érdekeit szem előtt tartva lépett vissza az elnöki poszttól, Vörös mégis úgy gondolta, hogy az új lendület, az új irány és vezetőváltás keretébe belefér az, hogy még néhány hónapra a leköszönő elnököt bízza meg ügyvezetőnek. Így lényegében egy ideig minden ugyanabban a mederben folyt, mint addig, annyi különbséggel, hogy forrásunk szerint Vörös alig-alig tűnt fel az egyesület környékén.
Ugyan egy idő után "beültette" a saját emberét a Róna utcai sporttelepre, de a napi ügyeket, a problémákat nem viselte a szívén. Olyannyira nem, hogy már az ő elnöksége alatt, 2017 nyarán kikapcsolták a villanyt a telepen, november közepéig pedig nem volt gáz és fűtés sem. Idővel az alkalmazottak fizetésével is elmaradtak, részben ennek is az eredménye, hogy mára több munkaügyi per is folyamatban van a Postással szemben.
Vörös elnöki feladatai iránti csekély mértékű elköteleződését mutatja az is, hogy információink szerint az elmaradó fizetéseket részben azzal próbálta indokolni, hogy hónapokig nem volt rendelkezési joga az egyesület bankszámlája felett. Információink szerint a perekben nem áll fényesen az egyesület és Vörös József szénája, több ügyben is vesztésre állnak. A sportszervezet mára szinte alig működik, egyedül a torna szakosztály az, ami érdemi tevékenységet fel tud mutatni, ami el is várható egy olyan egyesülettől, mely egy egész akadémiát fog kapni az államtól.
Az elmúlt évek történései azonban némileg többről szólnak, mint Vörös József térhódításáról és a tornasport-akadémiáról. A 2007 óta fokozódó problémák egyik megoldását nemcsak az adósságkonszolidáció jelenthette, hanem - mint azt a gyakorlat mutatja - a sportegyesület szakosztályainak szűkítése is, ami a régi elnök, Rostás Gábor irányítása alatt nem történhetett volna meg. Már csak azért sem, mert Rostás múltja az asztaliteniszhez is kötődik, ebből fakadóan pedig nem hagyta volna leépülni az egyesület ezen sikeres szakosztályát. Forrásunk véleménye szerint az egyesületet bedönteni, majd esetleg szűkebb keretek között "újjáépíteni" egy új elnök irányítása alatt lehet, erre a feladatra pedig kiválóan alkalmas volt a tornalobbi által – melynek élharcosa Schmitt Pál felesége volt, Makray Katalin, egykori postásos tornász - a Postáshoz irányított Mészáros Lőrinchez - és egyes források szerint Orbán Viktorhoz is - közel álló budapesti ügyvéd.
Forrásunk szerint ígéretével ellentétben Vörös első intézkedéseinek egyike volt az egyesület asztalitenisz-szakosztályának szétverése, a tornalobbi számára ugyanis a sportág szinte már zavaró tényező volt a szervezetnél. Vörös sport és asztalitenisz iránt hiányzó elköteleződését mutatja az is, hogy az egyesület legeredményesebb sportolóját, Kertai Ritát úgy rúgta ki rendkívüli felmondással, hogy ő épp részt vett a US Openen és 2018-ban világbajnok lett a senior vb-n egyéniben és párosban is.
A munkaügyi perekkel, az egyesület tartozásaira irányuló kérdéseinkkel megkerestük a Postás Sportegyesületet is, ám cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Rostás Gábor, az egyesület volt elnöke pedig nem kívánta kommentálni az esetet. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/megmentokent-erkezett-meszaros-embere-de-csak-a-baj-lett-tobb.html | https://web.archive.org/web/20221207104228/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/megmentokent-erkezett-meszaros-embere-de-csak-a-baj-lett-tobb.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megmentokent-erkezett-meszaros-embere-de-csak-a-baj-lett-tobb | mfor.hu | hungarian-news | 2019-05-06 22:24:00 | [
"Vörös József"
] | [
"Postás SE"
] | [
"Budapest"
] | [
"támogatás",
"sport",
"klientúra"
] | [] |
49,032 | Tisztogatások, műkincsláz, ügyeskedések: a Matolcsy-éra kemény ügyei | Kirúgási hullám, bizalmi állások, holdudvarépítés, kiterjesztett hatáskörök, műkincsláz, alapítványi ügyeskedések és persze e nagy Kína is szerepel a Magyar Nemzeti Bank elnökének most véget ért első ciklusát vizsgáló szemlénk lezáró részében. | Matolcsy György érkezése után a nem általa javasolt alelnökök jogköreit megnyirbálták, és amint a megbízatásuk lejárt, megbízható emberekre cserélték őket. Az első hónapokban több tucat embernek mondtak fel: egyik forrásunk 50–60-ra tette a számukat.
A kirúgások okai változatosak voltak, ami közös bennük, hogy nem szakmai alapon történtek. Az MNB működését ismerő forrásaink szerint azoknak mindenképpen menni kellett, akik bármikor is kritizálták a Fidesz politikáját. Volt, akinek azért kellett távozni, mert egy – amúgy nyilvános – eseményre beengedte a jegybank Szabadság téri székházába Király Júliát, az MNB volt alelnökét, akit Matolcsy valamiért az ellenségének tart.
Több olyan esetről is hallottunk, amikor azért mondtak fel munkatársaknak, mert szakmai elemzésükben olyan mondatokat írtak le, amelyek nem tetszettek Matolcsynak – és még csak nem is éles kritikáról vagy szakmaiatlan megállapításokról volt szó. Egyik forrásunk szerint arra is volt példa, hogy egy tucat embernek teljesen véletlenszerűen mondtak fel, minden indoklás nélkül.
Ja, bocs, visszavesszük!
A listára rákerült Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár férje, Veres István Attila is. Állítólag Balog Zoltán, az emberi erőforrások akkori minisztere telefonált a jegybankba, mire Verest nemcsak visszavették, de elő is léptették (2013 óta ő az MNB pénz- és devizapiac igazgatóságának a vezetője).
Mi több, 2019-ben Novák Katalin kapta meg az MNB egyik legrangosabb elismerését, a Popovics-díjat, amely a vonatkozó rendelet szerint olyan „fiatal szakemberek” részére adományozható, „aki kimagasló színvonalú, előremutató szakmai és tudományos munkájával hozzájárul az MNB feladatai megvalósításához, szakmai tekintélyének és nemzetközi elismertségének megerősítéséhez” – miközben az államtitkárnak nem sok köze van a jegybanki munkához. Úgy tudjuk, Veresen kívül mással is előfordult, hogy kirúgása után „családi kötődései miatt” vissza kellett venni az MNB-hez.
Lecserélték a vezetőket és a középvezetőket is: „Ilyen szintű sorcserére még nem volt példa Európában” – fogalmazott egyik forrásunk.
A tisztogatást, illetve a későbbi átpolitizáltságot látva többen maguktól hagyták ott az MNB-t. Aki viszont maradt, annak megemelték a fizetését, így erősítve a lojalitást. A legtöbben a versenyszférának megfelelő fizetést kapnak, de a főosztályvezetők és a tőlük fölfele állók már igazán kiemelkedő juttatásban részesülnek. A korábban a Fidesz által bevezetett 2 milliós fizetési plafont 2016-ban eltörölték, és a vezetők fizetését megduplázták: az MNB elnöke havi 5 millió forintot kap, az alelnökök 4,5 milliót, a monetáris tanács tagjai 3,5 milliót, de még az igazgatók is 3 millió forint körüli havi fizetést húznak.
Bizalmi állások
A nagy kirúgási hullám után Matolcsy elsősorban a Nemzetgazdasági Minisztériumból hívott át embereket, akik közül többeknek (például Csizmadia Norbert, Nagy Róza, Wiedermann Helga vagy Balog Ádám) nem a monetáris politika volt a szakterületük. Ez utóbbit aztán idővel a vezetés is észrevette, és a stábvezetők ma már olyan, korábban is a jegybankban dolgozó fiatalok, akik jó szakemberek, csak a 2013-as kirúgási hullám idején még nem tudtak nagyot ugrani a ranglétrán.
Ennek ellenére jó néhányan feltehetően elsősorban személyes kötődésüknek köszönhetik jegybanki állásukat. Például Matolcsy György új felesége, Vajda Zita, aki házasságkötésük előtt évekig dolgozott az elnök mellett nemzetközi szakmai titkárként, bekerült a Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány kuratóriumába, és az alapítvány egyik cégének igazgatótanácsába is (ő korábban a minisztériumban is Matolcsy mellett dolgozott).
De érdemes megemlíteni Polt Péter feleségét és lányát is. Polt-Palásthy Marianna az MNB személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója, az egyetemről frissen kikerült Polt Petra pedig akkor kezdett a jegybanknál dolgozni, amikor már mostohaanyja volt a személyzeti főnök. (Szintén összeférhetetlenségi kérdéseket vetett fel, hogy Matolcsy jó ideig az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatójától, a Magyar Bankszövetség elnökétől, Patai Mihálytól bérelt lakásban élt.) „Erős feudális jelleg van a jegybankban” – írta le a helyzetet az MNB egy volt munkatársa. Úgy tudjuk, mára megnyugodtak a kedélyek az MNB-ben annak ellenére, hogy még mostanában is „rúgogatnak ki embereket, hogy bizonytalanság legyen”, ahogyan egyik forrásunk fogalmazott, aki szerint „ez a menedzsment filozófiája”.
Szerencsés csillagzat alatt
Évszázados sikernek tartja Matolcsy György a saját jegybankelnöki ténykedését, és a kormányban is hasonlóan gondolkodhatnak, hiszen március 4-én a második hatéves mandátumát kezdte meg a Magyar Nemzeti Bank élén. Kétrészes cikkünkben az MNB működésének minden területét megvizsgáljuk. Munkánk során mintegy fél tucat szakértővel beszéltünk, köztük több olyannal is, aki dolgozott a Matolcsy György vezette intézményben.
Matolcsyról a szakmában úgy tartják, hogy nem igazán ért a monetáris politikához, „az alapvető összefüggéseket érti, de a mélyebbekkel már nincs tisztában”. Az ő szerepe a jegybankban az, hogy kiadja a főbb irányokat, a politikai elvárásokat. „Matolcsy abban ügyes, hogy milyen embereket vesz maga köré” – mondta egy volt jegybanki dolgozó.
Nagy Márton alelnök az, aki megvalósítja az elképzeléseket, „legyártja az eszközöket Matolcsy vízióihoz”, azaz a gyakorlatban ő viszi a monetáris politikát. Ugyanakkor, ahogy azt többen is megjegyezték a Narancsnak, hiába nagyon jó szakember Nagy, mára ő is eltávolodott a stábtól: a vezetés nem vesz részt a belső szakmai vitákban, és a szűk felső vezetés dönt mindenben.
Nagy Márton Matolcsy jobbján (az elnöktől balra: Windisch László alelnök)
Gyakorlatilag Nagy irányítja egy személyben az MNB legfontosabb testületét, a Monetáris Tanácsot is. Mégpedig azért, mert a testület tagjainak jelentős részénél erősen kérdéses, hogy megfelel-e azon törvényi előírásnak, amely monetáris, pénzügyi vagy a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti és gyakorlati szakmai ismereteket ír elő a tagoknak – ezzel kapcsolatban legalábbis erős kételyeket hangoztatott az összes lapunknak nyilatkozó szakember.
Hasonlóan szinte kivétel nélkül bizalmi emberek alkotják a felügyelőbizottságot (fb) is, elég csak a testület elnökére, a botrányairól elhíresült Papcsák Ferenc volt zuglói polgármesterre gondolni. A hat főből álló fb mindössze egy tagját, Nyikos Lászlót jelöltek az ellenzéki pártok. Az fb tagjai az MNB működésébe nem tudnak beleszólni, de Nyikos kivételével gyaníthatóan nem is nagyon ambicionálják a szervezet erőteljesebb ellenőrzését. Pedig volna mit vizsgálni, hiszen Matolcsy érkezése óta jócskán megdrágult a jegybank fenntartása, amit nem csupán a kibővült feladatok magyaráznak, hanem a vezetői pozíciók szaporodása is.
Túlterjeszkedés
Az utóbbi években alapvetően háromféle elemzés készül a jegybankban. A különböző igazgatóságoknak időről időre elő kell állítaniuk egy-egy rövidebb „szakmai” anyagot, amelyek a kormány egy adott intézkedését hivatottak alátámasztani.
Ezek a munkák kevéssé kötődnek a jegybanki feladatokhoz, és ha szakmailag még megállják is a helyüket, valójában használhatatlanok, „nem sok vizet zavarnak, viszont elveszik az időt az érdemi tevékenységtől”. A jegybanki munkához kötődő elemzések szakmai színvonalára nem lehet kifogás, de a készítőknek itt is meg kell felelniük a fentről érkező elvárásoknak.
Az elemzések csak akkor jelenhetnek meg, ha azokat a kommunikációs osztály jóváhagyta, állítólag címet is ott adnak nekik. Azt hallottuk, hogy a szerzők vagy kerülik a kritikus észrevételeket, vagy csak finoman utalnak a problémákra – mivel a monetáris politikához nem értenek a kommunikáción, az ügyesen megfogalmazott kritikák többnyire átcsúsznak. A jó dolgokat viszont hangsúlyozni kell az elemzésekben, amelyekben kerülendő a 8-as szám használata. A Narancsnak forrásaink is megerősítették azt a városszerte terjengő történetet, miszerint Matolcsy Györgynek „8-as fóbiája” van, így például 8 vagy 16 oldalas anyag nem is készülhet az intézményben.
Az elemzések harmadik típusának szintén nem sok köze van a jegybanki alaptevékenységhez – annál több Matolcsy ambícióihoz. Az MNB elnöke ugyanis állítólag nem elégedett a pozíciója adta lehetőségekkel, és arra törekszik, hogy ő legyen a hazai gazdaságpolitika irányítója. Ezt maga az intézmény is elismeri, amikor olyanokat ír, hogy az MNB a „gazdaság hosszú távú növekedését és ezzel stabilitását is meghatározó versenyképességi gondolkodás területén is aktív szerepet vállal”, és ezek a lépések „a kormányzat gazdaságpolitikai lépéseihez is támogatást jelentenek”.
Ennek a leglátványosabb elmei azok a nagy ívű elemzések, amelyek valóban a gazdaságpolitika megújításának igényével lépnek fel. Tavaly nyáron 180 pontot felsoroló, a versenyképesség javítását célzó dolgozattal jelentkeztek, idén februárban pedig egy 330 pontos átfogó javaslatot adtak ki, amely szerint 2030-ra Magyarország fejlettsége utolérheti Ausztriáét. Úgy tudjuk azonban, hogy a színfalak mögött jóval többről van szó, mint programalkotásról. Forrásaink szerint Orbán Viktor gazdaságpolitikájában Matolcsy az „agy”, és ez persze konfliktusokat szül kormányon belül, hiszen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (a jelenlegi ciklusban pénzügyminiszter) meglehetősen rosszul viseli, hogy enyhe túlzással ma már csak a költségvetés tartása a feladata.
A Matolcsy–Varga-konfliktus egy időben nyilvánosságot is kapott, az előző ciklusban üzenetváltásra is sor került, és úgy tudni, mindez máig nem oldódott meg. Sajtóhírek szerint a tavalyi országgyűlési választások előtt Matolcsy azért lobbizott, hogy ismét miniszterként irányíthassa a gazdaságot, de nem járt sikerrel.
Mindazonáltal Matolcsynak jegybankelnökként jóval nagyobb a hatalma, mint bármelyik elődjének. A gazdaságpolitikai irányításon és a jegybank szervezetén belüli nagyobb kontrollon túl Matolcsy ideje alatt az MNB hatásköre is szélesebb lett. Elsőként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) olvasztotta magába a jegybank arra való hivatkozással, hogy így hatékonyabb lesz a felügyelet.
Az önálló PSZÁF még a válság után sem hozott létre olyan eszközöket, amelyekkel a rendszerszintű kockázatokat szűrte volna ki. Csupán az egyes intézmények szintjén vizsgálódott, és ott sem tökéletesen (gondoljunk csak a bedőlt Buda-Cash vagy a Quaestor esetére). A makroprudenciális ellenőrzés hiánya azonban önmagában nem indokolta volna a beolvasztást: forrásaink egybehangzó állítása szerint erre az erősebb kontroll miatt volt szükség.
Az MNB alá vont felügyelettel kapcsolatos félelmek egy része viszont nem igazolódott be. A jelek szerint a szigort a baráti pénzintézetekkel szemben is alkalmazzák, kisebb-nagyobb büntetést akkor is kiszabnak, ha adott esetben Mészáros Lőrinc MKB-jánál találnak szabálytalanságot. Tavaly év végén a felügyelet Matolcsy unokatestvére, Szemerey Tamás NHB Növekedési Hitel Bankjánál is komoly korlátozásokat vezetett be a bank teljes fizetésképtelenségét megelőzendő.
Másfelől a jegybanknál nagyon is élnek a szervezet kiterjedt hatásköreivel. A Narancs több helyről is azt hallotta, hogy az MNB mára olyan légkört teremtett, amelyben a piaci szereplők maguktól is tudják, hogy jobban járnak, ha mindenben együttműködnek a jegybankkal – ezen „együttműködések” között pedig olyan is előfordulhat, aminek a piacokra is hatása lehet. Az elmúlt években az MNB megvásárolta a Budapesti Értéktőzsdét (BÉT) és a banki átutalásokat lebonyolító Giro Zrt.-t is.
A fő motiváció forrásaink szerint ekkor is az volt, hogy minél több területet ellenőrizhessen a jegybank. A Giro által működtetett Bankközi Klíring Rendszer (BKR) alapos fejlesztésen esett át az utóbbi években, hamarosan lehetőség lesz például az azonnali átutalásra.
A BÉT-tel kapcsolatos fejlesztések viszont elmaradtak, de egy, a magyarhoz hasonló piacon nincs is realitása komoly tőzsde felépítésének, vélik szakemberek.
Nagyobb hatása volt az MKB Bank államosításának, majd magánkézbe adásának. A veszteséges bankot az államosítás után az MNB vette kezelésbe. A hivatalos bejelentés szerint az MKB szanálására személyesen Orbán Viktor kérte fel a Matolcsy György vezette MNB-t, jóllehet a banknak egyáltalán nem volt szüksége szanálásra, hiszen nem volt fizetésképtelen. Ennek ellenére az MNB megszabadította a bankot a rossz eszközeitől, majd eladta ismeretlen befektetőknek (részletesen lásd: Titkok és remények, Magyar Narancs, 2016. április 7.).
Azóta kiderült, az MKB-t közvetetten Szemerey Tamás és Mészáros Lőrinc vásárolta meg, sőt mára Mészáros érdekeltségébe került szinte az egész bank. Az MKB elnök-vezérigazgatója (és kisebbségi tulajdonosa) pedig az a Balog Ádám, aki az MNB alelnökeként levezényelte a bank újjászervezését.
Matolcsy György ásványvizet árul
Oktatás
Matolcsy a közgazdasági oktatást is átalakítaná, mondván, „a magyar közgazdasági és pénzügyi képzésben még mindig a korábbi, mára meghaladott neoliberális közgazdasági iskola tanai, tévedései a meghatározóak”.
A kormányban 2010 után rendre felmerült, hogy valamit kezdeni kellene a „baloldali fészeknek” tartott Budapesti Corvinus Egyetemmel. Még a hazai közgazdászoktatás központjának feldarabolása és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe (BME) olvasztása is komolyan felmerült 2014 környékén. Az egyetem akkori hírek szerint azért menekült meg, mert sikerült megállapodnia az MNB-vel: a jegybank önálló tanszéket kapott a Corvinuson, az ott tanulókat pedig ösztöndíjakkal is támogatja az MNB.
A megállapodás aláírása után fél évvel a jegybank munkatársai meg is érkeztek az egyetemre oktatni. Egyetemi forrásaink szerint egyáltalán nem voltak felkészülve, akkreditált tantárgyaik sem voltak – így aztán más tanszékek a saját kurzusaikból adtak át, hogy elindulhasson az oktatás az MNB-tanszéken, amely azóta is működik, ám „nem sok vizet zavar”, ahogyan egyik forrásunk fogalmazott. Más szerint „az ott oktatók fogékonyak a mainstreamtől eltérő magyarázatokra, de nem szélsőségesen, nem siklik ki miattuk a közgazdasági oktatás”. Matolcsynak viszont van befolyása az egyetemre, legalábbis ezzel magyarázzák, hogy több, általa nem kedvelt szaktekintély nem kaphat állást a Corvinuson, például Király Júlia és Mellár Tamás.
Emellett az MNB saját egyetemet is gründolt Kecskeméten, ahol Matolcsy György rokona a polgármester. A Kecskeméti Főiskolát összevonták a Szolnoki Főiskolával, hozzácsaptak egy vadonatúj gazdasági kart, és így létrejött a Neumann János Egyetem, amelynek vezetését Matolcsy megbízható emberei alkotják. A gazdasági kar oktatóinak jelentős részét a BME-ről igazolták, ami viszont azt sejteti, nem innen indul majd a magyar gazdasági oktatás radikális reformja. Az új egyetemnek új campus is dukál: az öt épületet javában fejlesztik, az építkezés 40–50 milliárdos költségét pedig alapítványain keresztül finanszírozza a jegybank. (A kecskeméti projektről részletesen lásd: Hírösök és gazdagok, Magyar Narancs, 2018. május 24.)
Az MNB alapítványai ösztöndíjprogramokon keresztül próbálnak hatni elsősorban a hazai közgazdasági gondolkodásra. Adnak ösztöndíjat a Corvinusra, a Neumann Egyetemre, Pécsett pedig külön doktori iskolát is támogat a jegybank a Földtudományi Intézeten (!) belül. Az itt futó programokról, kutatásokról keveset tudni, de a támogatott témák és kurzusok nevei a Matolcsy-féle obskúrus elméleteket tükrözik.
„A geopolitikának mint a gazdaságpolitika fontos dimenziójának szakmai és tudományos feltárása, valamint teljesítményének ösztönzése gazdaságstratégiai jelentőségű” – áll a doktori program credójában, bármit jelentsen is ez. A geopolitika mellett lehet kutatni geostratégiát, geoökonómiát is. Egyik forrásunk szerint azonban az ösztöndíjprogram lényege valójában nem a gazdasági gondolkodás átalakítása, hanem a jelenlegi jegybanki vezetéshez hű holdudvar kiépítése.
Az ösztöndíjprogramokban (ahogyan a jegybank politikájában is) kiemelt szerep jut Kína kutatásának. Matolcsy (ahogyan Orbán Viktor is) hisz abban, hogy a Nyugatnak hamarosan leáldozik, a Kelet pedig felemelkedik. Sokat utazik Sanghajba, és szervezett jegybankelnöki találkozót Budapestre Kína és Közép-Európa együttműködésének (16+1) keretében. Az MNB együttműködést írt alá a Bank of Chinával, így megjelentek jüanalapú magyar kötvények Kínában, és évente rendeznek konferenciát, amely a jüan nemzetközi szerepének növekedését vizsgálja. A sanghaji Fudan Egyetemmel is van együttműködési megállapodása a jegybanknak.
Alapítványok és költések
A jegybank 2014-ben hozta létre a Pallas Athéné alapítványcsaládot, kezdetben hat taggal, amelyekből az összevonások miatt mára három maradt. A jegybank összesen 266,4 milliárd forintot adott az alapítványoknak saját nyereségéből, a pénzek felhasználásáról és annak visszásságairól rendszeresen beszámolt a Magyar Narancs.
A profit abból származott, hogy saját devizatartalékát a forint gyengülése után hatalmas nyereséggel váltotta át: abban pedig, hogy a forint árfolyama ekkorát gyengült, jelentős szerepe volt magának Matolcsynak is. Míg korábban az MNB nyereségének felhasználásáról az illetékes miniszter dönthetett, addig a 2012-es új jegybanktörvény már az MNB-vezetés hatáskörébe utalta ezt. Amikor már tudta, hogy ő lesz a jegybank elnöke, Matolcsy egyik utolsó nemzetgazdasági miniszteri intézkedéseként az egy évvel korábban meghozott törvényhez igazította az MNB alapító okiratát.
Miután a 266,4 milliárd forintot odaadták az alapítványoknak, a pénz további sorsát, illetve az alapítványok vezetőinek kilétét igyekeztek a nyilvánosság elől elrejteni. A kormány egy nap alatt átnyomta az Országgyűlésen azt a törvénymódosítást, mely – az elhíresült „elveszíti közvagyon jellegét” fordulatra hivatkozva – titkosította volna az alapítványok gazdálkodását. Az Alkotmánybíróság azonban megsemmisítette a törvényt. Kiderült, jó oka volt a kormánynak a titkolózásra.
Matolcsy esküje
Az alapítványok tisztségviselőit, a kuratóriumok és a felügyelőbizottságok tagjait az MNB vezetői, illetve a Fideszhez vagy személyesen Matolcsy Györgyhöz köthető személyek közül válogatták össze. Kalina Gábor MNB-s igazgató 9, Kardkovács Kolos volt államtitkár 7, Nagy Róza volt államtitkár és MNB-s főigazgató 5 pozíciót kapott, de jutott hely több Matolcsy-rokonnak, sőt magának Matolcsy Györgynek is.
Az alapító okiratok szerint a vezetők a minimálbér háromszorosára–hétszeresére jogosultak beosztástól függően, és csak erre évi több száz millió forint kell. Az AB döntése után az alapítványok kénytelenek voltak nyilvánosságra hozni az 5 millió forintnál nagyobb értékű szerződéseiket. Így derült ki, hogy a Matolcsy-unokatestvér Szemerey Tamás Bankonzult cégétől havonta 750 ezer forintért rendeltek gazdasági elemzést – s ezt öt alapítvány is megvásárolta külön-külön.
A hajdani VS.hu hírportált működtető, szintén Szemereyhez köthető New Wave Production több mint 600 millió forintot kapott – amikor ez köztudottá vált, a szerkesztőség szétszéledt. Jutott tízmilliós nagyságrendű támogatás Matolcsy György vagy Kásler Miklós könyvére (az Emmi jelenlegi minisztere ekkor kuratóriumi tag is volt az egyik alapítványban). Olyan Fidesz-közeli szervezetek és magánszemélyek is részesültek alapítványi pénzből, mint az Alapjogokért Központ vezetőjének, Szánthó Miklósnak a cége, a Tusnádfürdőn megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem, a John Henry Newman Oktatási Központ, amely Sümegen működtet egy keresztény fundamentalista kamufőiskolát, vagy éppen a Civil Összefogás Fórum egyik vezetője, Fricz Tamás.
Kaptak pénzt különböző felsőoktatási intézmények, de sok olyan kutatást is finanszíroznak az alapítványok, amelyeknek nemcsak a monetáris politikához, de a gazdasághoz sincs semmi közük (például a kalandozó magyarokról szóló vagy a Római Birodalom bukását vizsgáló kutatások). Az alapítványok tízmilliós nagyságrendben költöttek festményekre, dizájnszékekre vagy éppen kézi csomózású szőnyegre; például az alapítványokhoz került az MKB 1991 óta gyarapított műtárgygyűjteménye is.
A kapott milliárdok jelentős részét eredetileg államkötvénybe fektették az alapítványok, ám ez – többek között az Európai Központi Bank szerint – megvalósította a tiltott monetáris finanszírozást. (Az Európai Unióban törvény tiltja, hogy a jegybankok beszálljanak az államháztartási hiány finanszírozásába.) Az MNB tagadta, hogy ez fennállt volna, mondván, az alapítványok függetlenek tőle. Végül elfogadva a kifogásokat, fokozatosan eladták az állampapírokat, bár a kritikák szerint az alapítványok azzal is megvalósítják a tiltott monetáris finanszírozást, hogy olyan feladatokra költenek milliárdokat, amelyekre amúgy az államnak kellene.
Az elmúlt években az alapítványok átalakították portfóliójukat, és annak hozamaiból finanszíroznak elsősorban ösztöndíjakat (saját összesítésük szerint eddig 7,8 milliárd forint értékben több mint 1400 oktatási, tudományos pályázatot támogattak). A vagyont pedig ingatlanokban (95,3 milliárd), befektetési jegyekben (113,6 milliárd) illetve vállalati kötvényekben (47,6 milliárd) tartják – ez utóbbi állomány az alapítványok saját cégeinek papírjaiból tevődik össze. Az alapítványok milliárdos nagyságrendű bankbetétjét eredetileg Szemerey Tamás Növekedési Hitel Bankjára bízták, ám pár hónappal azelőtt, hogy a felügyelet korlátozásokat vezetett volna be az NHB-nál, átvitték a pénzüket Mészáros Lőrinc MKB-jába. (Hasonlóan menekítette ki pénzét a bajba került NHB-ból az utolsó pillanatban Matolcsy Ádám is, de ő a szintén kormányközelinek tartott Gránit Bankot választotta.)
Az alapítványok két legnagyobb programja a Ferida Zrt.-n keresztül a kecskeméti egyetemi beruházás, illetve az Optima Zrt. által kezelt ingatlanbefektetések. Egy offshore cégtől megvásárolták, felújították, majd eladták a Budapest belvárosi Eiffel Palace-t, és immár túladtak a Vörösmarty téri Kasselik-házban meglévő tulajdonrészükön is. De még így is számtalan ingatlan van az alapítványoknál. A következő felsorolás messze nem teljes körű. Oktatási célra megvették a tiszaroffi kastélyt, valamint a balatonakarattyai MÁV-üdülőt.
Az alapítványok a budai Várban rendezkednek be, megvásárolták többek közt a régi városháza épületét a Szentháromság téren, egy 1500 négyzetméteres épületet a hozzá tartozó 1700 négyzetméteres pincerendszerrel a Kapisztrán térnél, egy elpusztult, majd félig újraépített Ybl-villát és az Ybl Vízházat (volt Várkert Casino). Az alapítványoké lett a Széll Kálmán téri, 18 ezer négyzetméteres Postapalota, továbbá két irodaház a Millenárison. Ezen épületek egy részénél már végeztek a felújítással, van, ahol még zajlik a munka, de olyan is, amihez még nem nyúltak. Az építkezési munkálatokat rendre Tiborcz-, Mészáros- és Matolcsy-közeli cégek végzik, a munkákra soha nem írtak ki közbeszerzést az alapítványok. (A Közbeszerzési Döntőbizottság büntetésének hatására ez a gyakorlat azóta megváltozott.) Az Optima 2016-ban megvette a Váci út 160–168. szám alatt található, héthektáros ingatlanegyüttest 55,2 millió euróért: ide új üzleti negyedet álmodtak irodákkal, kereskedelmi egységekkel és lakóépületekkel.
Mivel az alapítványoknak adott tőkejuttatás egyszeri volt, az MNB azóta más módot is talált arra, hogy elköltse profitját: ilyen például a bank CSR-programja. Ennek keretében az elmúlt években többmilliárdos nagyságrendben adtak támogatásokat a legkülönbözőbb célokra – átláthatatlan módon és mindenféle értelmezhető szempontrendszer nélkül. Az MNB is beszállt az állami támogatásból kifejlesztett Bogányi-féle „csodazongorába”, támogatták az Operaházat, a Zeneakadémiát, a Nemzeti Színházat, a Müpát, a Budapest Music Centert, a Szépművészeti Múzeumot, számos keresztény egyházat. Emellett jutott pénz a pénzügyi ismeretterjesztésre és valódi jótékony célra is (elsősorban beteg gyerekeket támogató alapítványoknak), de horgásztalálkozót és hittantábort is finanszíroztak.
Az Értéktár program keretében mintegy 11 milliárd forintot költött műkincsvásárlásra a jegybank. A program tanácsadó testületének tagjai között többségben vannak a múzeumi szakemberek (Baán László, a Szépművészeti igazgatója itt is képviselteti magát), az elnök Gerhardt Ferenc MNB-alelnök. Elvileg hazai hagyatékokban fellelhető értékes műkincsekre, illetve valaha magyar tulajdonban lévő, de külföldre került műtárgyakra koncentrálnak.
A legtöbb pénzt, 4,5 milliárd forintot egy Tizianóért fizették ki (Mária gyermekével és Szent Pállal), 1,6 milliárdba került Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című műve, de több mint 1 milliárdot adtak egy érmegyűjteményért, amely 16–17. századi, Erdélyben vert ezüsttallérokból áll. A megszerzett műtárgyak letétként magyar közgyűjteményeket gyarapítanak.
Összegzés
Alapvetően sikeres volt a jegybank előző ciklusa, összegeztek piaci szakértők a Narancsnak: „Ez Matolcsy érdeme, akkor is, ha nem ért a monetáris politikához, de legalább hagyta dolgozni Nagy Mártont és a szakmai stábot”. Forrásaink ugyanakkor kivétel nélkül úgy fogalmaztak, hogy ennek ellenére is nehéz megítélni a jegybank elmúlt hatéves teljesítményét.
Matolcsynak határozott víziója van a helyes monetáris politikáról, és az elmúlt időszakban olyan volt a világgazdasági környezet, hogy az inflációs politika, a gazdaságélénkítés, a kamat- és árfolyamcélok nem kerültek ellentmondásba, a devizatartalékot gond nélkül le lehetett építeni, és olyan külső hatások sem érték a gazdaságot, amelyek miatt be kellett volna avatkozni. Ráadásul a kormánynak sem volt olyan, gazdasági sokkot okozó lépése, amelyet a központi banknak ellensúlyoznia kellett volna. A jegybanki függetlenség számottevően csökkent, ám még ezzel is szerencséje volt Matolcsyéknak.
A válság után megindult a gondolkodás arról, hogy mennyire jó a teljes jegybanki függetlenség, és hogy válság idején mennyire kell a jegybanknak a hagyományos monetáris politikai keretekből kilépve a kormányokat segíteni. „Az MNB esetében azonban nem közgazdasági paradigmaváltásról van szó, ez politikai üzem” – fogalmazott egy, a jegybanki munkára rálátó forrásunk. A jegybank sokkal aktívabbá és kockázatvállalóbbá vált az előző időszakhoz képest, kommunikációja és központosított irányítása pedig a Fideszt idézi.
A nagy kérdés az, mihez kezd a Matolcsy vezette jegybank, ha változik a külső környezet, és olyan sokk éri a magyar gazdaságot, hogy elkerülhetetlenné válik a szigorítás. Van, aki úgy látja, ha arra kerül a sor, Matolcsy teljesen ortodox módon fog szigorítani – de nem mindenki gondolja, hogy ez olyan könnyen menne. „Át kell majd állni egy teljesen más működésre, lehet, hogy szembe kell helyezkedni a kormányzat gazdaságélénkítő céljaival, ez pedig többeket sokként fog érni a jegybankban.” Hamarosan kiderülhet, képes-e erre a váltásra a Matolcsy vezette jegybank: a legtöbb elemző ugyanis egyetért abban, hogy rövidesen vége az aranyéveknek, a globális konjunktúraciklus a végéhez közeledik.
Cikkünk első részében a Matolcsy vezette jegybank monetáris politikájával foglalkoztunk.
Matolcsynak malaca van vagy tényleg korszakos zseni?
Évszázados sikernek tartja Matolcsy György a saját jegybankelnöki ténykedését, és a kormányban is hasonlóan gondolkodhatnak, hiszen március 4-én a második hatéves mandátumát kezdte meg a Magyar Nemzeti Bank élén. Kétrészes cikkünkben az MNB működésének minden területét megvizsgáljuk. Munkánk során mintegy fél tucat szakértővel beszéltünk, köztük több olyannal is, aki dolgozott a Matolcsy György vezette intézményben. | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-buvos-8-as-118030 | https://web.archive.org/web/20240120042421/https://magyarnarancs.hu/belpol/a-buvos-8-as-118030 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tisztogatasok-mukincslaz-ugyeskedesek-a-matolcsy-era-kemeny-ugyei | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-03-14 04:13:00 | [
"Fricz Tamás",
"Kalina Gábor",
"Kardkovács Kolos",
"Kásler Miklós",
"Matolcsy (Vajda) Zita",
"Matolcsy György",
"Mészáros Lőrinc",
"Nagy Róza",
"Novák Katalin",
"Papcsák Ferenc",
"Patai Mihály",
"Polt Péter",
"Polt Petra",
"Polt-Palásthy Marianna",
"Szánthó Miklós",
"Szemerey Tamás",
"Tiborcz István",
"Veres István Attila"
] | [
"BanKonzult Pénzügyi és Gazdasági Tanácsadó Kft.",
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Ferida Zrt.",
"Fidesz",
"John Henry Newman Felsőoktatási Képzési Központ",
"Magyar Bankszövetség",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Neumann János Egyetem",
"New Wave Media Kft.",
"OPTIMA Befektetési- Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.",
"Pallas Athéné Alapítványok",
"VS.hu (újság)"
] | [] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"klientúra"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
49,033 | Szeptember elsejéig várnak jelentést a kormánytól a paksi bővítés leállításáról | A határozati javaslat címe már egyértelművé teszi az ellenzéki képviselők álláspontját: „Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezményre való hivatkozással a Kormány által Magyarország nemzeti értékeit sértő módon, a Paksi Erőmű új 5–6. blokkjának létesítésével összefüggésben megkötött szerződések felmondásának szükségességéről”. | Tegnapi cikkünk - "Miközben ön a Trónok harcát nézte, Varga Mihály megállapodott a paksi hitelszerződés módosításáról" - nyomán határozati javaslatot nyújtott be a parlamenthez a Lehet Más a Politika képviselőcsoportja, melyben kezdeményezik a paksi atomerőmű beruházás azonnali leállítását.
A párt közleménye szerint azonnal fel kell mondani a paksi szerződést, mivel a lapunk által megszellőztetett új megállapodással a szerződésekben is rögzítve lett, hogy csúszik az atomerőmű beruházása.
"A kormány az elmúlt hetekben több írásbeli kérdésünkre is csak mellébeszélt és sunnyogott. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a kormány kiárusítsa a magyar emberek jövőjét. Azzal, hogy Varga Mihály miniszterelnök-helyettes aláírásával deklaráltan csúszik a paksi beruházás, meg kell állapítanunk, hogy a projektszerződés megbukott, hiszen már minden érv megbukott, amely azt megalapozta. Nem állunk meg: további írásbeli kérdések és közérdekű adatigénylések keretében fogjuk tisztázni miben sunnyogott még a kormány" - áll a közleményben
Az LMP szerint nem tehetnek engedményeket a biztonság kérdéskörében, ha atomenergiáról van szó. Ezért nyújtják be azt a határozati javaslatot, amely a paksi szerződés haladéktalan felmondását indítványozza. "A biztonságos atomenergia Csernobil után 33 évvel is csupán illúzió, az atomerőművek kiszámíthatatlan és vállalhatatlan veszélyforrást jelentenek. Magyarország jövőjét nem az atom, hanem a takarékos energiahasználatra és a megújuló energiaforrásokra alapuló zöldgazdaság jelenti: minden olyan lépéssel, amelyet nem ebbe az irányba teszünk meg, a környezeti értékeinket, az egészséget, a fenntartható fejlődést és az ország függetlenségét kockáztatjuk" - szerepel az állásfoglalásukban.
A határozati javaslat címe már egyértelművé teszi az ellenzéki képviselők álláspontját: „Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezményre való hivatkozással a Kormány által Magyarország nemzeti értékeit sértő módon, a Paksi Erőmű új 5–6. blokkjának létesítésével összefüggésben megkötött szerződések felmondásának szükségességéről”. Érvelésük az Alaptörvényben foglaltakhoz kapcsolódik, mely szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, továbbá Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Arra is hivatkoznak, hogy a kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, a közpénzek eredményes kezelésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani.
Felhívják a figyelmet arra, hogy a szerződésben foglaltak nem felelnek meg az Alaptörvénynek és a vonatkozó jogszabályoknak, amelyek a nemzeti vagyon esetében az országhatáron belül kizárólag a magyar nyelv és jog használatát illetve a magyar joghatóság rendelkezését jelölik ki irányadóként. Problémásnak látják továbbá, hogy bár az uniós elvárásoknak megfelelően kettévált Paks I. és Paks II tulajdonosi rendszere, épp ebből kifolyólag Paks II-nek nem lehetne ráhatása a PaksI-hez tartozó, leszerelendő blokkok ügyére.
Ezeken túl energia- és nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet a határozat, amely idén szeptember elsejéig adna határidőt a kormánynak, hogy egy beszámoló jelentést készítsen a parlament számára, melyben bemutatja a szerződés felfüggesztésének, illetve felmondásának részletes feltételeit. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/szeptember-elsejeig-varnak-jelentest-a-kormanytol-a-paksi-bovites-leallitasarol.html | https://web.archive.org/web/20211015211202/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/szeptember-elsejeig-varnak-jelentest-a-kormanytol-a-paksi-bovites-leallitasarol.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szeptember-elsejeig-varnak-jelentest-a-kormanytol-a-paksi-bovites-leallitasarol | mfor.hu | hungarian-news | 2019-05-07 12:52:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Oroszország"
] | [
"energia",
"háttér",
"atom",
"jogalkotás"
] | [
"Paks II"
] |
49,034 | 10 milliót adtak Pintérék Németh Szilárd birkózó alapítványának | 10 millió forintos támogatást adott a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítványnak - derül ki a tárca által szerda délután közzétett támogatásokat listázó dokumentumból. A pénzt a "kültéri fitnesz park megvalósítása" című program támogatásaként kapta meg az alapítvány, mely egyébként Németh Szilárdhoz, a volt rezsibiztoshoz, a Honvédelmi Minisztérium jelenlegi államtitkárához köthető. | 10 millió forintos támogatást adott a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítványnak - derül ki a tárca által szerda délután közzétett támogatásokat listázó dokumentumból. A pénzt a "kültéri fitnesz park megvalósítása" című program támogatásaként kapta meg az alapítvány, mely egyébként Németh Szilárdhoz, a volt rezsibiztoshoz, a Honvédelmi Minisztérium jelenlegi államtitkárához köthető.
A dokumentum a márciusban és áprilisban megítélt támogatásokat listázza, mely szerint összesen 1,4 milliárd forint szétosztásáról döntött a tárca két hónap leforgása alatt. Ennek legnagyobb része, 1,05 milliárd forint az Országos Polgárőr Szövetséghez ment az idei évi működés támogatása címén. A második legnagyobb összeget, 40 milliót a Szubjektív Értékek Alapítványnak ítélte meg a tárca, amivel az "ART-RAVALÓ 2.0" programot támogatják. A 2002-ben létrehozott alapítvány elsődleges célja a rasszizmus okozta társadalmi feszültségek csökkentése. A támogatott program az állami gondoskodásban nevelkedett fiatalokkal készült helyspecifikus színházi előadást takar.
Ennél néhány millióval kevesebb pénzt adott a BM a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesületnek, melynek idei működését 35 millióval segítette meg a tárca. zintén működési támogatásként 29 millió forintot kapott a Nemzedékek Biztonságáért Alapítvány.
A Németh Szilárdhoz köthető szervezet és az alapítványok mellett zömében katasztrófavédelmi igazgatóságookat, helyi rendőr-főkapitányságokat, büntetés-végrehajtási intézetet támogatott márciusban és áprilisban a Belügyminisztérium. A listát végignézve egyedül a kültéri fitnesz park támogatása lóg ki a sorból, amely ráadásul jóval több pénzt kapott mint akármelyik, most támogatott helyi rendőrség. | https://mfor.hu/cikkek/makro/10-milliot-adtak-pinterek-nemeth-szilard-birkozo-alapitvanyanak.html | https://web.archive.org/web/20230925090106/https://mfor.hu/cikkek/makro/10-milliot-adtak-pinterek-nemeth-szilard-birkozo-alapitvanyanak.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/10-milliot-adtak-pinterek-nemeth-szilard-birkozo-alapitvanyanak | mfor.hu | hungarian-news | 2019-05-08 15:30:00 | [
"Németh Szilárd"
] | [
"Belügyminisztérium (BM)"
] | [
"Bp. XXI. kerület",
"Budapest"
] | [
"támogatás",
"protekció",
"sport"
] | [] |
49,035 | Luxembourgig érő, milliókat elnyelő Fidesz-közeli pénzszivattyúra bukkantunk | Azt, hogy a NER politikai elitje milyen viharos gyorsasággal gazdagodik, s ennek az ország felzárkóztatására szolgáló állami és uniós fejlesztési pénzek a forrásai, nap mint nap tapasztaljuk, amikor szembe jönnek a hírekben a Mészáros Lőrinc cégeinek juttatott milliárdos megrendelések, a stadionépítések vagy a politikusok családtagjainak gazdagodása. | Mára szinte megszokottá vált, hogy a közvagyon elképesztő sebességgel, hihetetlen összegekben válik magánvagyonná.
Azt, hogy a NER politikai elitje milyen viharos gyorsasággal gazdagodik, s ennek az ország felzárkóztatására szolgáló állami és uniós fejlesztési pénzek a forrásai, nap mint nap tapasztaljuk, amikor szembe jönnek a hírekben a Mészáros Lőrinc cégeinek juttatott milliárdos megrendelések, a stadionépítések vagy a politikusok családtagjainak gazdagodása.
Ám az alábbi sztori több ponton is arra utal, hogy nemcsak a központilag, a Fidesz vezetése által felügyelt beruházások zajlanak ilyen formában.
A példa ragadós, a végeken is nagy erőkkel mozdulnak rá egyes körök a fejlesztési pénzekre és válogatott eszközökkel mozgatnak jelentős összegeket a saját hasznukat keresve.
Állami pénzkeringő
Adott a hazai beruházások felpörgetésére létrejött, a magyar állam tulajdonában álló Magyar Fejlesztési Bank (MFB), amelynek elsődleges feladata, hogy refinanszírozási szerződésekkel, alacsony kamatozású hitelekkel segítse a magyar vállalkozásokat.
A történetünk másik szereplője a Heves Megyei Vállalkozás és Területfejlesztési Alapítvány (HMVTA), amelynek célja, hogy segítse a helyi vállalkozások beindítását, növekedését, felkarolja a jó ötleteket a megyében. A HMVTA-t az állami Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a megyei, illetve az egri és a hatvani városi önkormányzat alapította.
Az alapítvány székhelye Egerben
És adott egy cég, Creditime Pénzügyi Szolgáltató Zrt., amely többek között az Új Széchenyi Hitelprogram keretében közvetítette ki az államilag támogatott kölcsönöket a mikro- és kisvállalkozóknak. Sőt, azt ígérte, hogy szakértői és üzleti tanácsokkal látja el a hozzá fordulókat: csak hozzák be az üzleti ötletüket, a Creditime majd megtalálja számukra a legjobb megoldást a fejlődéshez.
E három szervezet kapcsolatára építette egy, a Fideszhez szorosan kapcsolódó kör azokat a jól jövedelmező üzleteket, amelyekben egyszerre voltak
döntéshozók,
pénzosztók
haszonélvezők.
Végül az egésznek az adófizetők, a segítséget nem kapó valódi vállalkozók és nemes célra létrehozott alapítvány issza meg a levét. Ugyanis a Narancs.hu birtokába került dokumentumok szerint a HMVTA és a Creditime nagyon furcsa üzleteket bonyolított részben az MFB segítségével, miközben az alapítvány és a részvénytársaság szorosan összefonódott, az előbbinek 9 százalékos részesedése van az utóbbiban. És olyan üzleteket kötöttek, amelyeknek haszonélvezői mára eltűntek, bottal ütheti a nyomukat.
Luxembourgig érnek a szálak
Az egész Heves megyei kapcsolati háló központi figurája Farkas Zoltán Tibor volt, aki egy ideig az alapítvány élén állt, majd 2018 márciusától felügyelő-bizottsági elnökként is tevékenykedik a hitelközvetítő cégben. És Farkas nem akárki, egészen jó politikai kapcsolatokat ápolt. Egykor részt vett az első Fidelitas-csoport megszervezésében együttműködésben a szintén egri Nyitrai Zsolt, fideszes országgyűlési képviselővel, korábbi fidelitaszos alelnökkel. Nyitrai a térség országgyűlési képviselője, korábban informatikai államtitkár volt.
Nyitrai Zsolt
Farkast 2010-ben a Heves megyei közgyűlés pénzügyi ellenőrző bizottságába delegálta a Fidesz, 2011-ben pedig a megyei vezetés által létrehozott Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány kuratóriumi elnöki székébe került. (Ténykedéséről – amely végül még a Fidesz hátországában is kiverte a biztosítékot – korábban ebben és ebben a cikkben számoltunk be, számos zavaros ügy kötődik a nevéhez.)
Az a sztori, amire most bukkantunk 2015 júniusában kezdődik. Farkas az alapítvány elnökeként a Creditime-mal kötendő kölcsönszerződésre hivatkozva egy luxembourgi alapkezelőhöz, a Primatum FCP Sif Fundhoz fordult azt kérve: adjanak neki egy igazolást 4 példányban arról, hogy 70 millió forint értékű befektetési jeggyel rendelkeznek az alapkezelőnél.
Farkas 2015-ös kérésétől a Primatum nem zárkózott el, de felhívta a figyelmét az elnöknek arra, hogy alapszabályuk szerint a befektetési jegyek nem terhelhetők meg, se jelzálog ügyletben, se hitelfedezetként nem alkalmazhatók. Két évvel később a Creditime-nál egy levelezésben ismét szóba kerültek a Primatum-féle papírok: cég két igazgatója a luxembourgi alapkezelővel azt közölte, hogy a HMVTA 4 kölcsönszerződési ügyében, 3 cég és egy szövetkezet számára egyenként 70 millió forint értékű Primatum-befektetési jegyet számít be a cégek hitelfedezetként.
Magyarán olyan értékként tekintettek a befektetési jegyekre, amelyek kiválthatják a közvetített hitelt, ha a kölcsönvevő bedőlne, nem fizetne. Azt kérték a Primatumtól, nevezze meg befektetési jegyeik nettó eszközértékét, vagyis hogy mennyit érnek ezek a papírok.
Csakhogy az alapkezelőt megdöbbentette a megkeresés, mert válaszában közölte, egyik társaság nevét se ismerik, részükre soha semmilyen igazolást nem bocsátottak ki. Kérdés, hogyan kerültek az alapítványtól a hitelközvetítő magáncéghez a befektetési papírok? Az sem világos, hogy ugyanazokról a befektetési jegyekről van-e szó, de a számok és a nevek egybehangzóak: 4 példány, 70 millió forint, Primatum, HMVTA, Creditime. (Persze, a NER-ben lassan említésre sem méltó, hogy az ügy szereplőit megkerestük ugyan, de sehonnan sem kaptunk választ.)
A kör bezárul
Márpedig a befektetési jegyek jelentős szerepet játszottak a négy szervezet történetében, amelyek mára köddé váltak. A Primatum-igazolás alapján módosították a Kömlői Vasudvar Kft. hitelszerződését, amely szerkesztőségünk birtokába került. Rajta kívül a Creditime a Gyermekek Élelmezéséért Szociális Szövetkezetet, a Kaiser Flight Kft.- t, valamint a Smart Unikornis Szövetkezetet nevezte meg olyan társaságként, amelyek hitelszerződésénél az igazolást érvényesnek tekintették. Magyarán úgy kaphattak kölcsön, hogy ezeket a befektetési jegyeket tekintették garanciának.
E négy cég közös vonása, hogy egyiknek sem áll már módjában leróni tartozásait. A Kömlői Vasudvar Kft. működéséről már semmit se tudni, 2017-es mérlegét le sem adta, ahogy Kaiser Flight 2017-es mérlegét is hiába kerestük a cégbíróságon, a Gyermekek Élelmezéséért Szövetkezet pedig kényszertörlés alatt áll. A Smart Unikornis Szövetkezet felszámolása 2016. novemberben kezdődött. Ennek a cégnek az ügyvezetője ugyanaz a Farkas Zoltán volt, aki a HMTVA-t elnökölte. A Kaiser Flight pedig Király Károlynak az érdekeltségébe tartozott, akinek közvetve részesedése volt a Creditime-ban.
Határok nélkül
2018 elején a Primatum Fund menedzsmentjében konfliktus robbant ki. Információink szerint ez összefüggésben volt a magyar hitelezési ügylettel. A luxemburgi cégfelügyelet 2018. július 4-én törölte a Primatumot a befektetési alapok listájáról. A törlés hátteréről megkérdeztük az ország pénzügyi felügyeleti szervét, de a törlés megerősítésén túl egyéb információkat nem közöltek.
A Primatummal 2013-ban már foglalkozott a Magyar Narancs, amikor utánajártunk a fideszes milliárdos, Vitézy Tamás üzleti vállalkozásainak. Az alap 2010-ben tulajdonosként tűnt fel az egyik érdekeltségében. A társaság Vitézy adriai vállalkozásaiban is feltűnt szponzorként. A cég egyik alapító tulajdonosa Szalay-Bobrovnicky Kristóf, századvéges üzletember, ma Magyarország londoni nagykövete.
A helyzet pikantériája, hogy a Primatum egyik társtulajdonos ügyvezetője, Nemes Csaba Pál feltűnik igazgatósági tagként a Creditime-ban is a 2016-os cégpapírokon. Tehát miközben a Primatum ledöbbent azon, hogy mire használják a papírjait, minimum egy tagjuknak lehetett információja arról, hova is vándorolnak ezek a befektetési jegyek.
Egy biztos, a HMVTA már megütötte a bokáját a Primatum-papírokkal, s nemcsak azért, mert ezzel a négy kis céggel üzletelt. Az alapítvány ugyanis már évekkel ezelőtt bevásárolt 600 millió forint értékben a befektetési jegyekből a fideszes hátterű alapkezelőtől, ám a 2017-es beszámolójából kiderül, óriási értékvesztése volt az alapítványnak ezeken a jegyeken, úgy fest tehát: a befektetés nem térült meg, a Primatum nem tudott ezek szerint névértéken sem fizetni.
Pénzszivattyúk?
Mint arról korábban beszámoltunk, mind az alapítvány, mind a hitelközvetítő ma már komoly gondokkal küszködik, az alapítványnál 1 milliárd körüli a mínusz. Minden jel szerint ennek oka a felelőtlen gazdálkodás, a zavaros, átláthatatlan ügyek sokasága.
Időközben Farkast elcsapták az alapítvány éléről, helyére Skultéti Vilmos, a Nemzeti Kereskedőházak Zrt. korábbi vezérigazgatója került. Az Egriügyek.hu beszámolója szerint a HMVTA új vezetése feljelentést tett, Skultéti tavaly szeptemberben a Heves Megyei Önkormányzat egyik bizottsági ülésén úgy nyilatkozott Farkasról, mint aki saját üzleteként vezette az alapot.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság a Narancs.hu-t arról tájékoztatta, sikkasztás bűntett megalapozott gyanújával folytatnak nyomozást. Az Egriügyek.hu októberben idézett az alapítvány könnyvizsgálói jelentéséből is, amely szerint a nagy veszteség egyik fő oka „a korábban kihelyezett pénzeszközök értékvesztése”, „ezek megtérülése kétséges, mert az érintett társaságok jelentős része felszámolás alatt van”.
A Creditime 2017-es beszámolójában 1,85 milliárd adósságot tüntetett fel, ami majdnem megegyezik az MFB felé tartozásként fennálló 1,93 milliárdos összeggel. A jellemzően hitelkamatokból származó bevételei egy év során felére estek, 127 millióról 58 millióra. A cég beszámolóiban elismerte, jelentősen romlott ügyfeleik, vagyis a bedőlő Heves megyei cégek fizetési hajlandósága. Szabálytalan működése miatt az MNB kénytelen rendszeresen foglalkozni a hitelközvetítővel, legutóbb decemberben 1,5 millió forint bírsággal sújtotta. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/luxembourgig-ero-milliokat-elnyelo-fidesz-kozeli-penzszivattyura-bukkantunk-119439 | https://web.archive.org/web/20211216173354/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/luxembourgig-ero-milliokat-elnyelo-fidesz-kozeli-penzszivattyura-bukkantunk-119439 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/luxembourgig-ero-milliokat-elnyelo-fidesz-kozeli-penzszivattyura-bukkantunk | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-05-06 05:38:00 | [
"Farkas Zoltán",
"Király Károly",
"Nemes Csaba Pál",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Vitézy Tamás"
] | [
"CrediTime Pénzügyi Zrt.",
"Fidesz",
"Gyermekek Élelmezéséért Szociális Szövetkezet",
"Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány",
"Kaiser Flight Kft.",
"Kömlői Vasudvar Kft.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Primatum FCP Sif Fund",
"Smart Unikornis Szövetkezetet"
] | [
"Heves megye"
] | [
"sikkasztás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"hitelezés"
] | [] |
49,036 | Törvényen kívüli e-roller terjeszkedését segítik uniós támogatással | Életveszélyes, nem lehet szabályosan használni, nem ad számlát. És ez még nem minden, ami problémás a Budapesten is elindult Lime-mal. | Budapesten is elindult egy amerikai cég, a Lime e-rollerje. De van vele egy gond, azaz rögtön hat is:
a városi közlekedés egyik – ha nem a – legveszélyesebb formájáról van szó, a e-rollerrel a mostani magyar rendszerben egyszerűen nem lehet szabályosan közlekedni, a cég nem ad számlát, nem is tudni, hogy melyik cég nyújtja a szolgáltatást, a szolgáltatás a legalapvetőbb fogyasztóvédelmi előírásoknak sem felel meg, az amerikai cég beruházása valamiért innovációs, kutatás-fejlesztési projektnek minősül, ezért még uniós támogatást is kap.
Elég furcsa lenne, a McDonald’s “pilot jelleggel" nyitna két gyorséttermet Romániában, hogy egy kutatás-fejlesztési projekt keretében mérje fel a legújabb, innovatív amerikai gyorséttermi trendek hatását a román gasztronómiára, és erre a projektre pénzt is adna az Európai Unió, ugye? Ilyen nincs, de valami hasonló történik Budapesten.
Bármilyen hihetetlen ugyanis, de egy EU-s kutatás-fejlesztési projekt része, hogy a magyar fővárosban is megjelentek az amerikai Lime e-rollerjei. Az elektromos rolleres cég támogatása bizonyos szempontból súlyosabb is, hiszen ha Lime-ra pattanunk, szinte elkerülhetetlen, hogy törvényt sértsünk.
Kik és miért hozták a Lime-ot Budapestre?
A Lime egy viszonylag friss amerikai vállalkozás, 2017-es alapításakor még biciklimegosztással terveztek foglalkozni, és rögtön rengeteg pénzt vontak be az egyik legnagyobb venture capital cégtől, az Andreessen Horowitztól. Elektromos rollerek megosztásával tavaly május óta foglalkoznak – ebben partnerük a budapesti belvárosból már ismert idétlen turistamobil gyártója, a Segway -, azóta a cég már átlépte az egymilliárd dolláros értékeltséget, és rögtön gyors, világméretű terjeszkedésbe kezdtek. Idén év eleje óta lehet tudni, hogy Budapesten is meg fognak jelenni.
Érdekes módon a Lime budapesti térfoglalását az Európai Unió, illetve az annak egy “kutatás-fejlesztési projektjében" részt vevő fővárosi önkormányzat támogatja. A projekt Cities 4 People néven fut, a Copenhagen Business School koordinálja*Magyarországi részében a budapesti városháza mellett egy magyar állami háttérintézmény, a Közlekedéstudományi Intézet is partner., és közel 1,3 milliárd forint uniós támogatást kapott egyenesen Brüsszelből. Sajnos tipikus uniós k+f projekt: ha valaki elolvassa a projekt leírást, semmit nem fog megtudni, hogy mit is csinálnak a nem kevés közpénzzel, a projektnek ugyanis nincsen semmilyen racionálisan értelmezhető célja, eredménye.
A főváros hozzájárulása az önkormányzat elmondása alapján az, hogy májusban és júniusban létrehoznak egy mobilitási pontot a Gellért téren, ahol több alternatív közlekedés eszközt is használni lehet majd egy helyen. Ezek a Lime mellett a főváros saját bérbicikli rendszere, a Bubi (bár az eddig is ott volt), a MOL-Limo és GreenGo közösségi autómegosztók, a Blinkee City e-motor megosztó és a leginkább turistákra alapozó bicikli bérbeadó cég, a Donkey Republic. Ezt még márciusban szavazta meg a fővárosi közgyűlés, igaz, az együttműködési megállapodásban nincs sok konkrétum.
A főváros mindenesetre sokat segít a Lime-nak azzal, hogy nem kér pénzt a közterület használatáért. A cég cserébe adatokat ad. Megkerestük a projektet vezető dán üzleti iskola koordinátorait, hogy megtudjuk, pontosan ki és mennyi pénzt kap a budapesti Lime pilot projektre, de válasz nem érkezett.
Szolgáltatás, nem tudni kitől
A Lime honlapján az ÁSZF-et több nyelven is közzéteszik, de magyarul nem. Más európai országok ÁSZF-ét átolvasva kiderül, hogy a felhasználók egy Lime Network B.V. nevű holland vállalkozással kötnek szerződést, amikor regisztrálnak és használni kezdik a szolgáltatást.*Az amerikai tech cégek azért kedvelik a holland leányvállalatokat, mert jogdíj és licenc díj formájában innen a teljes európai árbevételüket alapvetően adózatlanul szokták kiutalni, jellemzően az adócsalásra szakosodott karibi szigetekre – így működik például az Uber.
A budapesti önkormányzat azonban nem velük, hanem a Lime Technology Kft.-vel szerződött, ennek főtevékenysége szabadidős, sporteszköz kölcsönzése, és a NAV adatai szerint egy munkavállalója van. Ezt 2018. december 10-én jegyezték be, tulajdonosa a holland Lime Network B.V. A fővárossal kötött együttműködési megállapodásban viszont egy harmadik cég, az Explico Zrt. szerepel kapcsolattartóként. Ez három magyar ügyvéd*Dr. Perlaki Szabolcs Bálint, Orbán Miklós Ügyvédi Iroda és Dr. Kovács B. Gábor Ügyvédi Iroda tulajdona, és PR és kommunikáció a főtevékenysége a cégnyilvántartás szerint. Jó kérdés ezek után, hogy kivel is szerződik, aki rollert bérel?
Megpróbáltam a Lime-tól számlát kérni, de az ügyfélszolgálat nem adott választ arra, hogy ez lehetséges-e, a rendszerben pedig nem találtam semmilyen funkciót, ami erre lehetőséget adna. Ez elég problémás, mivel így nem igazán találni arra utaló jelet, hogy a magyarországi bevétel után megfizetnék az áfát és az iparűzési adót. Máshol voltak már ezzel gondok, Új-Zélandon például nem voltak hajlandók megmondani, hogy megfizetik-e az áfa ottani megfelelőjét.
A rendszert Budapesten használva semmilyen jel nem utal arra, hogy bármilyen adót fizetnének. A rendszer a kártyás fizetés után ad egy “nyugtát". Ez szép megfogalmazás, csak semmi köze a nyugtához, semmilyen formai követelménynek nem felel meg, például nincs sorszáma, nem tüntetik fel rajta a szolgáltatás nettó árát és áfa tartalmát. Ez semmivel nem több, mint egy papírcetli, még a megbuherált ferencvárosi parkolóautomaták is jogkövetőbben működnek ennél.
A roller kölcsönzés után a pénz azonban nem a magyar Lime Technology Kft.-hez vagy a fővárossal kapcsolatot tartó Explico Zrt.-hez kerül. De még csak nem is a holland Lime Network B.V.-hez, hanem a San Francisco-i Lime emeli le. Márpedig ők akkor sem tudnának Európában áfát fizetni, ha szeretnének, hiszen ezt csak európai cég teheti meg. Ugyan van európai cég, mégsem ez emeli le a díjat.
Ez nem egy lehetetlen technológiai probléma, minden más platform alapú közlekedési eszköz megosztó ad számát: a Blinkee City elektromos robogó kölcsönző cég alkalmazásában kérni lehet az áfás számlát, a GreenGo és Mol Limo használat után pedig automatikusan elektronikus számlát küld e-mailben.
Ez alapján erősen kétséges, hogy a Lime befizeti-e egyáltalán a 27 százalékos áfát a magyarországi tevékenysége után. A cég a jelek szerint nem tartja be az áfatörvény számlaadási előírásait.
Felhasználóként kértem az ügyfélszolgálatól számlát is, erre nem is reagáltak. Már eleve gond, hogy nem adnak számlát, hiszen ez kötelező lenne. De hogy ilyen kérésre sem reagálnak, az a magyar adószabályok megsértése.
Hiányos az ügyféltájékoztatás is. Bár magyarországi felhasználók is letölthetik a cég alkalmazását, az oldalán hiányoznak a Magyarországra vonatkozó általános szerződéses feltételek és a legalapvetőbb információk*A nem magyarországi, de hazánkban szolgáltatást nyújtó, ide értékesítő cégekre is vonatkozik számos – egyébként minden országban a tisztességesen eljáró cégek által szinte mindig betartott – elvárás. Ilyen az üzemeltető cég neve, elérhetősége és hasonlók. Ezekről részletesebben itt érdemes olvasni: https://www.andijung.hu/egyeb/kotelezo-elemek-feltuntetese-honlapon-impresszum/. Míg az amerikai felhasználóknak legalább megadnak egy telefonszámot, másoknak már nem jár. Alapvető információkat sem adnak meg, például hogy mennyi a roller végsebessége – a cég egyik alkalmazottjának Quora válasza alapján 24 km/óra. Ez nem ígér sok jót, ha valakinek problémája lenne a céggel.*Nem ritka, hogy a hasonló, Szilícium-völgyi cégek szabadosan értelmezik az európai fogyasztóvédelmi, adózási és egyéb szabályokat. Ilyen esetben kellemetlen lehet, ha valaki jogvitába kerül a céggel, hiszen egy láthatatlan és megfoghatatlan céggel hadakozhat, amivel sokszor csak egy e-mail címen keresztül lehet kapcsolatba lépni. Csak egy példa: az egy perces tesztutunk során rögtön átvágott a cég, a 250 forintos alapdíjon felül leszámlázott két percet.
Törvényen kívül, e-rolleren
Az egyik legnagyobb probléma a Lime e-rollerével, hogy a guruló eszközzel nem tud mit kezdeni a magyar közlekedési szabályrendszer. Az üzemeltetők sem magyarázzák el a fogyasztónak, hogy mit adnak bérbe, és az minek számít a hatályos jogszabályok szerint, és hol, hogyan lehet azt egyáltalán szabályosan használni.
A KRESZ szerint első ránézésre sok minden lehet egy ilyen e-roller: lassú jármű, segédmotoros kerékpár vagy esetleg nem is jármű? Megkérdeztük az ORFK-t is, de még választ nem kaptunk tőlük az elmúlt napokban.
Két lehetőség van:
Ha a motor teljesítmény 300 W-nál nagyobb, és 4 kW-nál kisebb, akkor segédmotornak minősül a Lime, és tilos vele a járdán közlekedni. De ha ebbe a tartományba esik a motor teljesítménye, akkor csak megfelelő európai típusjóváhagyás esetén lehet vele közúti forgalomban részt venni. Mivel a Lime erről nem nyilatkozik, az eszköz gyártója pedig ismeretlen, egy rendőrségi eljárás során ezt nem tudja egy kölcsönző felmutatni, így ebben az esetben nem használható közúti forgalomban. Ha 300 W-nál alacsonyabb a teljesítménye, akkor alapvetően nem számít semmilyen járműnek, így – akár csak egy hagyományos rollerrel – lehet használni vele a járdát. A Lime honlapja alapján úgy tűnik, hogy 250 W-os motorja van a Lime-nak, tehát ebbe a kategóriába esik. Csakhogy a KRESZ szerint a kerékpár “olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti". Ezek alapján lehet, hogy valójában egy biciklivel van dolgunk.
Ezek alapján tilos a Lime-al a járdákat használni, hiszen kerékpárral csak akkor lehet járdán közlekedni, ha az úttest arra alkalmatlan, és akkor is csak maximum 10 km/órával. A kerékpárutakat ezek alapján szabályosan használhatják az e-rolleresek. Ez komoly probléma, mert igen balesetveszélyesek a 20-25-tel száguldó rollerek, amiknek apró kerekeivel ráadásul könnyen el is lehet esni.
A rollerek gyenge fékjeire sokan panaszkodnak, itt lehet a halálos balesetek elrettentő példáit olvasni. Nem véletlen, hogy a járdákról egyre több országban a tiltást választják: a párizsi járdákról szeptembertől tiltják ki ezeket a kétkerekűeket, de még a kaliforniai Venturában is így döntöttek. Madridban már tavaly betiltották az e-rollereket, miután egyetlen év alatt 273 balesetet okoztak ezek, köztük 3 halálosat. Az Egyesült Államokban úgy becsülik, 1500 balesetért okolhatók ezek a különösen veszélyes kétkerekűek.
Munkavállalók nélkül
A Lime azért tudott olyan gyorsan terjedni a világban, mert minimális saját céges infrastruktúrára van szüksége, alig vannak foglalkoztatottjai. Míg például a budapesti e-autós és e-robogós cégeknek saját alkalmazottaik vannak arra, hogy feltöltsék a járműveket, a Lime ilyennel nem foglalkozik. Létrehoztak egy honlapot, ahol jelentkezni lehet a töltések elvégzésre. Itt online “képzést" is adnak, tehát néhány oldalnyi információ átlapozása után már lehet is menni pénzt keresni. Információink szerint egy feltöltésért 500-800 forintot fizetnek, attól is függően, hogy mikor helyezik ki a töltő munkavállalók az utcára.
A Lime esetében tehát az innováció nem technológia – és valóban, a felhasznált eszközök igen egyszerűek -, hanem az üzleti modell. Sok platformalapú céghez hasonlóan – Uber, Airbnb és hasonlók – kiiktatják a fix munkaerőköltségeket, a jogszabályok betartására pedig nem fordítanak túl nagy figyelmet, így összességében skálázható, gyorsan terjedő rendszer jön létre. (A másik oldalon viszont kifejezetten sok rossz minőségű állást hoznak létre.*Becslések szerint ma már a félmilliárd európaiból 3 millióan dolgoznak ezekben a szociális biztonság, (beteg)szabadság, munkaidő nélküli, rosszul fizetett állásokban.)
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyot gurítanának BudapestenElhúzódnak az egyeztetések, de ha minden igaz, a turisztikai főszezon kezdetén elindul az első elektromosroller-megosztó a fővárosban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDühbe gurul a város?Az elektromos rollerek valószínűleg a mindennapok részévé válnak, konfliktusokat okoz azonban a városlakókkal, ha a kölcsönzőcégek túltolják a biciklit.
Közélet adóelkerülés Budapest európai uniós támogatás közlekedés Lime Olvasson tovább a kategóriában | https://g7.hu/kozelet/20190510/torvenyen-kivuli-e-roller-terjeszkedeset-segitik-unios-tamogatassal/ | https://web.archive.org/web/20230331094530/https://g7.hu/kozelet/20190510/torvenyen-kivuli-e-roller-terjeszkedeset-segitik-unios-tamogatassal/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/torvenyen-kivuli-e-roller-terjeszkedeset-segitik-unios-tamogatassal | G7 | hungarian-news | 2019-05-10 14:06:09 | [] | [] | [
"Budapest"
] | [
"k+f",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"EU",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
49,037 | 4,4 milliárdért szállíthat interaktív táblákat iskolákba Mészáros cége | A 4iG szeptemberig teljesíti a megbízást. A pénz az Európai Uniótól jön. Több mint 2000 magyarországi iskolába szállíthat interaktív táblákat a 4iG Nyrt., miután a Klebelsberg Központ pályázatán a tőzsdei társaság tette a legkedvezőbb, nettó 4,4 milliárd forintos ajánlatot - közölte a cég az MTI-vel. A táblákon túl 1400 darab fali konzol és 1605 darab hordozható állvány beszerzése és helyszíni beüzemelése is feladat. A 4iG Nyrt. nettó 4 milliárd 390,5 millió forintért vállalta a műszaki eszközök és kapcsolódó dokumentumaik, kiegészítőik 90 napon belül történő beszerzését, leszállítását, valamint helyszíni felszerelését, üzembe helyezését és átadását. Emellett a társaság a beüzemelést követően elektronikus távoktatásban minimum 30 órás akkreditált képzést biztosít az eszközöket használó pedagógusoknak. | Több mint 2000 magyarországi iskolába szállíthat interaktív táblákat a 4iG Nyrt., miután a Klebelsberg Központ pályázatán a tőzsdei társaság tette a legkedvezőbb, nettó 4,4 milliárd forintos ajánlatot - közölte a cég az MTI-vel. A köznevelési intézmények digitális kompetencia fejlesztését célzó program keretein belül, európai uniós támogatással megvalósuló projekt során a társaság 3005 interaktív tábla beszerzését és beüzemelését végzi, továbbá biztosítja a pedagógusok számára az eszközök kezeléséről és használatának módszertanáról távoktatásban megvalósuló képzést is a 2019/2020 tanév kezdetéig.
A táblákon túl 1400 darab fali konzol és 1605 darab hordozható állvány beszerzése és helyszíni beüzemelése is feladat. A 4iG Nyrt. nettó 4 milliárd 390,5 millió forintért vállalta a műszaki eszközök és kapcsolódó dokumentumaik, kiegészítőik 90 napon belül történő beszerzését, leszállítását, valamint helyszíni felszerelését, üzembe helyezését és átadását. Emellett a társaság a beüzemelést követően elektronikus távoktatásban minimum 30 órás akkreditált képzést biztosít az eszközöket használó pedagógusoknak.
A 4ig tavaly került Mészáros Lőrinchez. Három veszteséges év után 2018 végül 14 milliárdos árbevételt hozott nekik, idén pedig már elnyertek egy kórházfejlesztési tendert, 690 millió forintért.
(via MTI) | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/44-milliardert-szallithat-interaktiv-tablakat-iskolakba-meszaros-cege.html | https://web.archive.org/web/20220124111343/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/44-milliardert-szallithat-interaktiv-tablakat-iskolakba-meszaros-cege.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/44-milliardert-szallithat-interaktiv-tablakat-iskolakba-meszaros-cege | mfor.hu | hungarian-news | 2019-05-09 09:53:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"oktatás",
"informatika",
"klientúra"
] | [] |
49,038 | OLAF-jelzések: a négyes metró ügyével sem boldogult a magyar nyomozóhatóság | A szocialisták idején kezdődött, és a Fidesz kormányzása idején fejeződött be a négyes metró építése. A beruházáshoz az Európai Unió 181 milliárd forint támogatást adott, ám később az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) arra jutott, hogy súlyos szabálytalanságok miatt ebből mintegy 60 milliárd forintot visszakér. Itthon eljárás indult vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt is a metróépítés kapcsán, ami a Fidesznek kiváló lehetőség volt az MSZP-SZDSZ szapulására, de a magyar hatóságok szerint nem történt bűncselekmény. Az Alstom-metrókocsik beszerzése ügyében ugyan történt vádemelés, azonban a vádlottak egyike sem vezető beosztású vagy közszereplő. | A szocialisták idején kezdődött, és a Fidesz kormányzása idején fejeződött be a négyes metró építése. A beruházáshoz az Európai Unió 181 milliárd forint támogatást adott, ám később az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) arra jutott, hogy súlyos szabálytalanságok miatt ebből mintegy 60 milliárd forintot visszakér. Itthon eljárás indult vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt is a metróépítés kapcsán, ami a Fidesznek kiváló lehetőség volt az MSZP-SZDSZ szapulására, de a magyar hatóságok szerint nem történt bűncselekmény. Az Alstom-metrókocsik beszerzése ügyében ugyan történt vádemelés, azonban a vádlottak egyike sem vezető beosztású vagy közszereplő.
Néhány napja derült ki, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nem találta bűncselekmények nyomát a 4-es metró ügyében, ezért április 11-én megszüntette a hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás, vesztegetés és más bűncselekmények gyanúja miatt folytatott büntetőeljárást.
Máshogy látta a beruházást az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amely korrupcióra és szabálytalanságokra bukkant a négyes metróval kapcsolatos szerződésekben. Mint korábban megírtuk, a 18 év alatt megvalósuló, botrányok által kísért beruházás összköltsége – a metrókocsik nélkül – 452,5 milliárd forint volt, amiből 272,8 milliárd forintot tettek ki az OLAF által kifogásolt szerződések.
181 milliárd forintot adott bele az EU
1996-ban készült el a négyes metró megvalósíthatósági tanulmánya – amiben még két szakaszról volt szó – , de csak 2003-ban írták alá a kivitelezési szerződést, és csak az első szakaszra.
Közlekedési szakértők az elejétől kezdve feleslegesnek tartották a beruházást, mert szerintük a metróvonal 7,4 kilométeres első szakasza – ami végül elkészült – túl rövid, továbbá a szakemberek szerint a vonal tíz megállójából több gyorsan és könnyedén megközelíthető más BKV-járatokkal is.
Budapest eredetileg 260 milliárd forint európai uniós támogatást remélt a projekthez, ehhez azonban át kellett írni a megvalósíthatósági tanulmányt, mert az EU nem volt megelégedve az abban szereplő megtérülési mutatókkal. Emiatt 2007-ben a főváros vezetése lemondott több kiegészítő beruházás – például a kelenföldi P+R parkoló és autópálya-csomópont – megvalósításáról, hogy 18 milliárddal csökkentse az építkezés költségeit.
A büdzsé azonban így is gigantikus lett: az 1996-os megvalósíthatósági tanulmány 180 milliárd forintttal számolt a 4-es metró első és második szakaszára együtt, ám a tervek 2007-es átírásakor már 480 milliárd forintos összköltségről volt szó. Ekkorra egyértelművé vált az is, hogy a beruházás erősen ráfizetéses lesz, és legalább 40 év kell, hogy behozza az árát – bár ezt Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester korábban soha nem ismerte el.
Az EU végül 2009-ben a négyes metró első szakaszának építéséhez 181 milliárd forintos támogatást nyújtott.
Eleinte ugye 260-ról volt szó, de közben kiderült, hogy a főváros a metróépítés ötven szerződése közül tizenegyet nyílt pályázat nélkül kötött meg, így ezeknek az árát, akkori árfolyamon mintegy 47 milliárd forintot, az EU nem finanszírozta.
Az építkezés folyamatosan csúszott, és közben egyre drágább lett. Végül csak az első szakasz készült el, a projekt összköltsége pedig 452,5 milliárd forint lett. A végösszegben 180,8 milliárd forint volt az EU-s támogatás, 193,7 milliárd forintot fizetett a magyar állam, és 78 milliárdot – ebből 15 milliárdot az Európai Beruházási Banktól felvett hitelből – a fővárosi önkormányzat.
A költségek növekedéséről, a beruházás folyamatáról, és az építkezést kísérő botrányokról 3 évvel ezelőtt részletesen írtunk.
Kétéves a négyes metró, az uniós finanszírozású projektek állatorvosi lova A kétezres évek egyik legvitatottabb nagyberuházása volt a négyes metró építése. A projekt tíz évig húzódott, és végig botrányok kísérték. A metróvonal végül – szerelvények nélkül – 452,5 milliárd forintból készült el, ebből 181 milliárdot az Európai Unió adott rá támogatásként.
A Kelenföld vasútállomást és a Keleti pályaudvart összekötő négyes metrót végül Demszky utóda, a fideszes kötődésű Tarlós István főpolgármester adta át Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen 2014 márciusában. Bár ők korábban folyamatosan kritizálták a Demszkyhez kötődő beruházást, az átadáson egy kettejük nevével ellátott emléktáblát is felavattak.
A metrókocsik beszerzése is botrányos volt
Az alagutakat a Bamco Konzorcium – a francia Vinci Construction Grands Projets, a német Strabag AG, az osztrák Strabag International GmbH, a magyar Strabag Rt. és (2008-ig) a Hídépítő Zrt. – fúrta.
A Bamco építette meg a fúrópajzsok indítóaknáját és a Szent Gellért téri állomást is, a Móricz Zsigmond körtéri állomást a Strabag Zrt. jegyzi.
A Bikás parki, Keleti pályaudvari és II. János Pál pápa téri metróállomást a BPV Metro 4 Konzorcium építette meg, melynek tagjai a Bilfinger Berger AG, az osztrák Porr AG és a magyar Vegyépszer Zrt. voltak.
A négyes metró Újbuda-központi, Kálvin téri, és Rákóczi téri állomását az Sw-O Metro4 Konzorcium – a japán Obayashi Corporation és az osztrák tulajdonú Swietelsky Építő Kft. – építette.
A Swietelskynek nagyon kínos volt, amikor 2011-ben a BKV-s büntetőeljárással kapcsolatban kiderült, hogy a cég volt vezérigazgatója, Antal Attila azt vallotta, hogy egy Hagyó Miklós által közvetítőnek kijelölt személy 2 milliárd forint kenőpénzt kért a metró 40 milliárd forintos belsőépítészeti tenderének elnyeréséhez nyújtott segítségéért. A Swietelsky persze tagadta a vádakat.
A metróvonal megépítésének költségéhez hozzájött még a szerelvények ára, ami 263 millió euró volt. A fővárosi önkormányzat az M2-es vonalra 22, az M4-esre pedig 15+7 szerelvényt vásárolt a francia Alstom és a Ganz Transelektro Közlekedési Zrt. alkotta Budapest Metropolis Konzorciumtól.
A Fidesz az OLAF-jelentéssel kampányolt
A beruházással kapcsolatban az OLAF 2016. november 28-án küldte meg az ajánlását a magyar ügyészség felé bűncselekmények gyanúja miatt. Az anyagot a Legfőbb Ügyészség az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnökének, Ingeborg Grässlenak írt tájékoztatása alapján a folyamatban lévő nyomozáshoz megküldte.
A kormány nyilvánosságra hozta a négyes metróról szóló OLAF-anyagot, és hosszú ideig szapulta vele Demszky Gábor ex-főpolgármestert és a szocialistákat. Külön sajtótájékoztatót is tartottak a jelentésről, többször idézték az OLAF megállapításait, és azokra hivatkozva “Magyarország legnagyobb korrupciós ügyeként" emlegették a négyes metró építését. Itt fontos megjegyezni, hogy sem ezelőtt, sem azóta nem hoztak nyilvánosságra egyetlen OLAF-jelentést sem, az Elios-ügyről szólót például kifejezetten titkolják.
Az OLAF négyes metróval kapcsolatos megállapításainak nagy része a magyar infrastrukturális közbeszerzéseken megszokott szabálytalankodást tartalmazza. A jelentésből az nem derül ki, voltak-e a jelenlegi kormánypártokhoz közelálló kedvezményezettjei is a gyanús szerződéseknek.
Az OLAF-jelentés alapján 2017 januárjában személyesen Lázár János tett feljelentést, mint a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A metrószerelvények beszerzésére vonatkozóan vesztegetés gyanúja miatt indult nyomozás. A gyanú az volt, hogy az Alstom 2,3 milliárd forint kenőpénzt fizetett azért, hogy tőle vegye a BKV a négyes és a kettes metró járműveit.
Emellett hűtlen kezelés miatt is vizsgálódott a nyomozó hatóság az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feljelentése alapján. A szervezet jelentése szerint ugyanis a szabálytalanul lefolytatott közbeszerzésekből – így a szerelvények megvásárlásával –, a nem teljesítményarányos kifizetésekből és a felelőtlen szerződéskötési gyakorlatból az államnak és a fővárosnak jelentős vagyoni hátránya származott.
Az üggyel az országgyűlés is foglalkozott, és Tarlós István főpolgármester a Gazdasági bizottság előtt elhibázott beruházásnak mondta a négyes metrót. A bizottság többek között azt állapította meg, hogy a metrókocsik beszerzésére kiírt közbeszerzést – nagy valószínűséggel – úgy készítették elő, hogy azt az Alstom kapja meg.
Kiderült az is, hogy az Alstomtól mintegy 180 millió forintot kapott Medgyessy Péter üzleti tanácsadással foglalkozó cége 2007-ben és 2008-ban. A volt miniszterelnök szerint az ügylettel minden rendben volt.
Az Alstom-ügy eljutott a vádemelésig
Az Alstom-ügyben a nyomozás idén április 10-én ért véget. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerint a vádlottak – két magyar, egy osztrák és egy amerikai állampolgár – elkövették a több millió eurós vesztegetést, amihez három fiktív szerződést kötöttek meg.
A pénzt a vádlottak között lévő Alstom vezető tisztségviselője adta át a metrókocsik beszerzésre 2015-ben kiírt közbeszerzésben, hogy a tenderen az Alstom vezette konzorcium nyerjen. A vádirat alapján a kenőpénz átadásában dán és osztrák gazdasági cégek közvetítettek, akiknek 8,4 millió eurót fizettek ki.
Ugyanakkor – mint 2017-ben beszámoltunk róla –, az Alstom-ügyben az osztrák hatóságok nem tudták megállapítani a gyanúsítottak, köztük a magyar bíróság által akkor körözött Terner Géza felelősségét a pénzmosás, hűtlen kezelés és vesztegetés miatt indult büntetőeljárásban, ezért azt megszüntették. Ez az Átlátszó birtokában lévő, az Európai Igazságügyi Együttműködési Egységnek, az Eurojustnak címzett osztrák ügyészségi anyagból derült ki.
Az osztrák ügyészség megszüntette a nyomozást a Strabag lobbistái ellen az Alstom-ügyben Az Alstom-ügyben az osztrák hatóságok nem tudták megállapítani a gyanúsítottak – köztük a magyar bíróság által körözött Terner Géza – felelősségét a pénzmosás, hűtlen kezelés és vesztegetés miatt folyt eljárásban – ez derül ki az Átlátszó birtokában lévő, az Európai Igazságügyi Együttműködési Egységnek, az Eurojustnak címzett osztrák ügyészségi anyagból.
Terner Gézát a magyar hatóságok sem vonták felelősségre: a Központi Nyomozó Főügyészség most arról tájékoztatta lapunkat, hogy a férfi nincs a vádlottak között, akik ellen az ügyészség – gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt – 2019. április 10-én vádat emelt a Fővárosi Törvényszéken. Terner gyanúsítotti kihallgatása megtörtént, és erre tekintettel a bíróság az ellene kiadott nemzetközi- és az európai elfogatóparancsot 2019. március 5-én visszavonta, majd az ügye elkülönítésre és felfüggesztésre került.
Terner személye azért érdekes, mert a 444 egyik, a magyar letelepedési programról szóló cikke megemlítette, hogy az Ayudate cég dán anyavállalatának egyik igazgatóját ugyanígy hívták. Az osztrák sajtó akkor írt a férfiról, amikor a Strabagtól a magyar politikába áramló összegek útját próbálták követni. Terner Géza felbukkant a HIGI Papírsoft Zrt.-nél is, amely több százmilliós tartozást halmozott fel. A cég egy MSZP-közeli vállalkozás ügyvezetőjének lakcímén volt bejegyezve. A férfi és Terner közös cége vette meg 2000-ben a csillebérci úttörőtábort.
Címlapkép: Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára sajtótájékoztatót tart az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 4-es metró beruházásáról szóló jelentéséről Budapesten, az Igazságügyi Minisztériumban 2017. február 3-án. (MTI Fotó: Balogh Zoltán) | https://atlatszo.hu/2019/05/10/olaf-jelzesek-a-negyes-metro-ugyevel-sem-boldogult-a-magyar-nyomozohatosag/ | https://web.archive.org/web/20210925085143/https://atlatszo.hu/2019/05/10/olaf-jelzesek-a-negyes-metro-ugyevel-sem-boldogult-a-magyar-nyomozohatosag/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/olaf-jelzesek-a-negyes-metro-ugyevel-sem-boldogult-a-magyar-nyomozohatosag | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-05-10 12:15:00 | [
"Terner Géza"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI)"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"vesztegetés",
"csalás",
"OLAF-vizsgálat",
"ügyészség"
] | [
"Négyes metró"
] |
49,039 | Több ezer tonna hulladékot raktak le a Velencei-tó partján, de a fideszes zöldhatósági vezető segített | “Ha ott nem úgy hívják az akkori környezetvédelmi vezetőt, Fejér megyében, hogy Dr. Zay Andrea, akkor nagy gondban van a város, akkor most csődben van a város. Hiszen mindenki tudja, hogy az autópálya építésnél oda pakoltak mindent, a vasútépítésnél oda pakoltak mindent. (…) Azt sikerült elérni, hogy 50-70 centi mélyen lett a teljes talaj a helyszínen rekultiválva. Tehát nem kellett elszállítani, ez óriási költségmegtakarítás, és nem 6-9 méterre kellett lemenni, hanem csak 50-70 centire. (…) De még egyszer mondom, ha nem Dr. Zay Andrea van ott, aki fideszes, aki támogatott ebben minket, akinek nagyon hálásak voltunk egyébként, akkor nem közel 30 millióba került volna, hanem több mint 300 millióba. Így 30 millióba került.” | “Ha ott nem úgy hívják az akkori környezetvédelmi vezetőt, Fejér megyében, hogy Dr. Zay Andrea, akkor nagy gondban van a város, akkor most csődben van a város. Hiszen mindenki tudja, hogy az autópálya építésnél oda pakoltak mindent, a vasútépítésnél oda pakoltak mindent. (...) Azt sikerült elérni, hogy 50-70 centi mélyen lett a teljes talaj a helyszínen rekultiválva. Tehát nem kellett elszállítani, ez óriási költségmegtakarítás, és nem 6-9 méterre kellett lemenni, hanem csak 50-70 centire. (...) De még egyszer mondom, ha nem Dr. Zay Andrea van ott, aki fideszes, aki támogatott ebben minket, akinek nagyon hálásak voltunk egyébként, akkor nem közel 30 millióba került volna, hanem több mint 300 millióba. Így 30 millióba került."
A fenti monológ Koszti Andrástól, Velence fideszes polgármesterétől származik, aki információink szerint egy pártgyűlésen vezette elő gondolatait az idén tavasszal. A birtokunkba került felvétel itt meg is hallgatható.
Akire Koszti utal, Zay Andrea valóban nevezhető “fideszesnek". Nem csak a puszta rokonszenv alapján, hanem azért is, mert az 1998-as országgyűlési választásokon a párt színeiben indult Heves megye 6-os választó-körzetében, bár mandátumot végül nem szerzett.
Zay később a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vezetője lett, majd a megyei kormányhivatal főosztályvezetője volt egy ideig. A médiában jobbára Illés Zoltán embereként jellemezték, talán mert korábban az ő titkárságát vezette.
A 2017-ben az év polgármestere címet is elnyert Koszti maga sem ismeretlen játékos. 2014-ben vette át az addig független vezetésű várost, amelynek viselt ügyeiről az Átlátszó is sokat cikkezett.
De mi is történt Velencén, amiben csak a regionális zöldhatósági főnök tudott segíteni?
A tóparti kisváros korábbi, független polgármestere, Oláhné Surányi Ágnes még 2009-ben hozzájárult, hogy a Garten Coop Kft. építési hulladékot terítsen a tó közelébe.
A környezetszennyezés miatt annak idején a Levegő Munkacsoport tett feljelentést, s a zöldhatóság értesítése nyomán elsőként a Fejér Megyei Hírlap számolt be róla. Eszerint több ezer köbméter hulladékot, betondarabokat, vasúti ágyazat kövével kevert földet, valamint gázolajjal szennyezett textíliát raktak le a tó partjához közel. Jutott az építési hulladékból közvetlenül a tópartra és a nádas területére is.
A regionális zöldhatóság akkor 16 ezer 900 köbméter építési és bontási hulladék elszállítására, megfelelő elhelyezésére és az eredeti állapot helyreállítására szólította fel a velencei önkormányzatot. A polgármester viszont fellebbezett, mondván: több település is érintett az engedély nélküli hulladéklerakás ügyében.
Az akkori híradások valóban nagyobb horderejű ügyről szóltak: a környezetvédelmi hatóság állítása szerint összesen 100 ezer tonna törmeléket raktak le engedély nélkül Fejér, Tolna és Veszprém megye több pontján, s nyolc gazdasági társaság után nyomozott a rendőrség.
A feljelentések nyomán évekig tartó pereskedés kezdődött, végül két cégnek kellett összesen több mint félmilliárdos bírságot fizetnie, de Velence önkormányzata is pervesztes lett az ügyben.
Érdemes azonban elmélyedni az egyik megbírságolt vállalkozás, a Garten Coop érvelésében. A cég – a szintén az Átlátszó birtokába került (itt böngészhető) dokumentumok szerint – a zöldhatóság előtt egyebek mellett a szokásos érvet hozta fel: amivel gond van, azt valaki más rakta oda, ők biztosan nem. De van egy másik érdekes megjegyzésük: azt írták, hogy a Felügyelőség az eljárás során érintett további cégek, például a Femol ‘97 Kft. “szerepét nem vizsgálta, így a tényállási kötelezettségének nem tett eleget".
Hopp, csak nem Felcsútra vezetnek a szálak?
Ismerősen csenghet a Femol ‘97 neve. Ha ez nem is, az új elnevezés egészen bizonyosan: a cég jelenleg R-Kord Kft. néven Mészáros Lőrinc cégcsoportjának évi közel 40 milliárdos forgalmú ékessége.
Mészáros csak 2013-ban lépett be a cégbe, azaz a velencei sitthordáskor még a szintén felcsúti Molnár család érdekeltsége volt a Femol.
Molnárék azonban már ekkor sem álltak távol Orbánéktól: Molnár Csaba a Felcsút SE elnöke volt, a Femol pedig az egyik fő szponzor. A cég pedig prosperálóan üzletelt – egyebek mellett – Orbán Győző gánti kőbányájával is.
A fáma szerint “Mészárosék" ekkor vetettek rá szemet, tény, hogy végül összejött a deal, Molnár Csaba azonban nem sokáig élvezhette a vételárat: 2014 nyarán váratlanul elhunyt. Az eredeti cikk a 168 Órában jelent meg (csak sajnos nem linkelhető).
Az írás, akárcsak ez a későbbi Magyar Narancs cikk kimondva-kimondatlanul éppen a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség velencei vizsgálatát okolta, hogy a Femol nehéz anyagi körülmények közé került, és így Mészárosék rátehették a kezüket.
De hogyan is van ez? A megbírságolt Garten Coop szerint a zöldhatóság nem nyúlt a Femolhoz. Első körben nem is, de utóbb indult egy eljárás a Femol ellen is – ezt írja a 168 Óra, és az Átlátszó birtokában lévő határozat alá is támasztja ezt. Sőt, abban az is olvasható, hogy a felcsúti céget valóban nem kevés, 214,7 milliós bírsággal sújtották.
Viszont ez már 2011-ben megtörtént, Mészárosék csak két évvel később érkeztek. Ráadásul – ez ismét a 168 Órából tudható – 2012-ben a bíróság megsemmisítette a zöldhatósági határozatot. A hetilap szerint azonban ekkorra a bankok már leálltak a hitelezéssel, a Femol padlón volt.
Az érintettek hallgatnak
A Velence frekventált részére, az M7-es sztráda és a tó között fekvő önkormányzati telkekre került építési hulladék a Székesfehérvár-Tárnok közötti vasúti pályarekonstrukciós munkákból származott.
Más idők jártak, az 55 milliárdos munka konzorciumi tagja a Közgép volt, a konzorciumvezető pedig a Szentesi Vasútépítő.
Nem egyszerű rekonstruálni ennyi idő után, hogy kinek mi volt a szerepe. A Femol ellen döntő zöldhatósági határozatból mindenesetre az olvasható ki, hogy a szintén kivitelező konzorciumi tag Mávépcell bízta meg a Garten Coopot, amely a Femolnak – a Mávépcell alépítmény-építő alvállalkozójának – “engedélyezte a Kápolnásnyék-Gárdony vasútszakasz jobb vágányról kiszedett, töltésépítésre alkalmatlan anyag elhelyezését a velencei kajak-kenu pálya melletti területre".
A Mávépcell nyilatkozata szerint az anyag nem volt veszélyes. A határozat szövege sem állít mást: “töltés építésére nem alkalmas, homokos, földes anyag" került a feltöltött területre.
De akkor miről beszélt Koszti András a fideszes párttársaknak? Miben segített (és persze hogyan) Zay Andrea, ami miatt hálásak lehetnek? – ezt természetesen kérdeztük az érintettektől, de egyelőre nem válaszoltak.
Kosztinak hivatali email-címén írtunk, amit még április 27-én olvasott is a visszajelzés szerint. Messengerén is küldtünk neki privát üzenetet, hátha az hatásosabb. Zay Andreához csak messengeres elérhetőséget találtunk, azon kerestük.
Az biztosra vehető, hogy a felvételen hallható hang Kosztié, egyrészt a Youtube-ra feltöltött hivatalos beszédekkel vetettük össze, de egy személyes ismerősét is kértük, hogy bólintson rá, s az illető megtette.
Ezzel együtt továbbra is várjuk az ő megerősítését, esetleges cáfolatát vagy magyarázatát is.
A hangfelvétel alapján mindenesetre az valószínűsíthető, hogy valami gond mégis csak lehetett a terített anyaggal, hiszen annak kellett örülni, hogy csak 50-70 centi mélyen kellett ásni, és nem pedig 6-9 méterre, illetve nem kellett gondoskodni a trutymó elszállításáról. Köszönhetően, Koszti szerint ugye, a zöldhatóság “fideszes" igazgatójának.
Az EFOTT területéről beszélünk
Márpedig nagyon nem mindegy, hogy volt-e, netán maradt-e egészségre káros anyag a talajban. Az érintett terület ugyanis az egyik helyszíne az EFOTT fesztiválnak, melyen a szervezők közlése szerint évről évre százezres publikum vesz részt.
A 2010-es zöldhatósági eljárások során végzett laborvizsgálatok eredményét azonban nem lehet már adatigényléssel kikérni, hiszen a keltezésük óta több mint öt év telt el. A Garten Coop-ra kirótt 351 milliós hulladékgazdálkodási bírságról szóló határozatban viszont az áll, hogy a feltöltőanyagba jelentős mennyiségű geotextília került, a helyszínen vett talajmintákban pedig néhány esetben határérték feletti olajszármazékot találtak.
A szennyezés forrását, helyét, idejét azonban nem vizsgálták. A határozat szerint ráadásul korábban, autópályépítésből is került nagy mennyiségben ismeretlen összetételű anyag ugyanerre a területre, vagyis az olajszármazékok és a geotextília akkor is a földbe juthattak.
A város lassúsága a kezünkre játszik: a zöldhatóság, majd a bíróság által (már 2012-ben) előírt rekultivációval éveket késtek, csak 2015-ben sikerült a terület rendezése.
A rekultivációhoz a hulladékgazdálkodási engedélyt Dr. Zay Andrea megbízásából adta ki a zöldhatóság. A kitermelt, szennyezett föld az engedély szerint megfelelő kezelés után visszatölthető a területre.
Az engedély kiadását megelőzően és a rekultiváció során a hatóságnak laborvizsgálatokat kellett végeztetnie. A vizsgálati dokumentumokat, mivel öt éven belül keletkeztek, kikérhettük, s ki is kértük a Fejér Megyei Kormányhivataltól. Ha megkapjuk, ismertetjük ezeket.
Egyébként hogy miért halasztódott hosszú évekre a terület rendezése, szintén nem világos. Mindenesetre 2012-ben egy Civil Fórum nevű helyi közéleti lap kiszámolta, hogy a pervesztes velencei önkormányzatnak mennyibe kerülne, ha végrehajtaná a Székesfehérvári Törvényszék ítéletét.
A hírportál szerint a hulladék elszállítása és lerakása – akkori árakon – alsó hangon 120 millió forintba fájt volna a városnak, s az összeget tovább növelte volna a hatóság által kiszabott bírság, s az ügyvédi munkadíj.
Hogy végül “sikerült" helyben rekultiválni a talajt, s nem kellett elszállítani a szennyezett anyagot, az valóban – ahogy Koszti András polgármester büszkén kijelenti a hangfelvételen – akár 300 millió forint kifizetésétől is megmenthette a várost.
Szintén közadatigénylésben kértük ki az önkormányzattól a rekultivációval megbízott céggel kötött szerződést, illetve kérdeztük róla írásban is a polgármestert, bár erre sem válaszolt egyelőre.
A szerződés már csak azért is fontos, mert az önkormányzat életére rálátó forrásunk szerint nem mást, mint az egykori szennyező Femol jogutódját, a Mészáros-féle R-Kord Kft.-t bízták meg az eredeti állapot helyreállításával.
Hiába túrtuk azonban az önkormányzat honlapját, nem leltük nyomát erről szóló határozatnak vagy szerződésnek. Talán azért, mert ahogy informátorunk tudni véli, zárt ülésen döntöttek. Mindenesetre írtunk az R-Kordnak is, a velencei megbízást tudakolva, válasz egyelőre onnan sem érkezett.
Bodnár Zsuzsa – Rádi Antónia
Induló kép: Koszti András/Facebook | https://atlatszo.hu/2019/05/08/tobb-ezer-tonna-hulladekot-raktak-le-a-velencei-to-partjan-de-a-fideszes-zoldhatosagi-vezeto-segitett/ | https://web.archive.org/web/20211016111439/https://atlatszo.hu/2019/05/08/tobb-ezer-tonna-hulladekot-raktak-le-a-velencei-to-partjan-de-a-fideszes-zoldhatosagi-vezeto-segitett/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-ezer-tonna-hulladekot-raktak-le-a-velencei-to-partjan-de-a-fideszes-zoldhatosagi-vezeto-segitett | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-05-08 12:25:00 | [
"Zay Andrea"
] | [
"Garten Coop Kft.",
"Közép-Dunántúli Környezetvédelmi",
"Közép-dunántúli Környvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség",
"R-Kord Kft."
] | [
"Fejér megye",
"Velence"
] | [
"protekció",
"bírság",
"engedély",
"környezetkárosítás"
] | [] |
49,040 | Milliárdos migránsok Orbán Viktor udvarában – így jöttek a Párisi Udvar új tulajdonosai | Támogassuk Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást! – kiált ránk a Fidesz választási plakátja minden utcasarokról. Ez azonban csak azokra vonatkozik, akik a háború, a terror, a szenvedés elől menekülnek. A befektetőket, akik a „keleti nyitással” ámítják a magyar kormányt, akik arannyal hímzett királyi párnákat hoznak a miniszterelnöknek, nem kerítés várja, hanem kivételes bánásmód, számtalan előny, aminek az árát mi fizetjük meg, magyar adófizetők. Akkor is, ha egykori kommunista politikai és talán titkosszolgálati kapcsolat is feldereng a háttérben. Az itt következő hosszú történet erről szól. Kőszeg Ferenc cikke. | Támogassuk Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást! – kiált ránk a Fidesz választási plakátja minden utcasarokról. Ez azonban csak azokra vonatkozik, akik a háború, a terror, a szenvedés elől menekülnek. A befektetőket, akik a „keleti nyitással” ámítják a magyar kormányt, akik arannyal hímzett királyi párnákat hoznak a miniszterelnöknek, nem kerítés várja, hanem kivételes bánásmód, számtalan előny, aminek az árát mi fizetjük meg, magyar adófizetők. Akkor is, ha egykori kommunista politikai és talán titkosszolgálati kapcsolat is feldereng a háttérben. Az itt következő hosszú történet erről szól. Kőszeg Ferenc cikke.
A Fidesz évek óta tartó kommunikációja szerint Magyarországra nem kellenek migránsok. Ehhez képest az V. kerületi önkormányzat arab befektetőknek értékesített egy jelentős műemléket, aminek a felújításához egy állami bank milliárdos hitelt adott
A beruházást megvalósító cég ügyvezetői a ’80-as években hazánkba érkezett arab migránsok, akik a rendelkezésre álló adatok fényében akár a kommunista titkosszolgálatokkal is kapcsolatban állhattak
Az egyik ügyvezető testvérét a 90-es években az Aranykéz utcai robbantáshoz kísértetiesen hasonló módszerrel végezték ki, valószínűleg alvilági elszámolási viták lezárásaként
Mindennek tetejébe egy pesti ház lakosai évek óta szívnak, és 100 éves kulturális és városképi hagyomány megy a levesbe
Amikor az államosított lakásokat fillérekért eladták a bérlőknek, az 1990-es évtized elején, a Budapest V. kerületi Párisi udvar (azzal a régies helyesírással írom, ahogy a kapu feletti feliraton jelenleg is olvasható) kimaradt a szórásból: kevesen laktak benne, az épület nagy részét az IBUSZ irodái foglalták el. Aztán Rogán Antal belvárosi regnálása idején az SCD csoport, amely korábban a Balaton körül tevékenykedett, 2010-ben öt nagy értékű ingatlan megvásárlásáról kötött megállapodást Belváros-Lipótváros önkormányzatával. Köztük volt a Párisi udvar is.
Az építkezés mégsem kezdődött meg, a kiürített épület állaga rohamosan romlott, a padlók, ajtók megvetemedtek, a helyiségeket penészgomba lepte el. 2012-ben az önkormányzat nem járult hozzá a Párisi udvar századik születésnapjának nyilvános megünnepléséhez: a látogatókat elborzasztotta volna az egykor pompás épület rettenetes állapota.
Két nagyvonalú nép szerződései
Az önkormányzatnak ekkor kapóra jött, hogy a szomszédban lévő Buddha-Bar Hotelt üzemeltető csoport jelezte, meg kívánja vásárolni a Párisi udvart. Az adásvételi szerződés megkötésére 2014. május 21-én került sor, az eladó Budapest V. kerületének önkormányzata volt (képviseli: Rogán Antal polgármester), a vevő a Párizs Property Kft. (képviseli: Majdi Helmi Rida ügyvezető, a képviselő meghatalmazottja: Hamdan Sameer Mahmoud). A vételár 2.100.000.000 (kettőmilliárd-egyszázmillió) forint volt, az eladott terület 2082 négyzetméter.
A szerződés III. pontjának 2. szakasza így hangzik:
„A Felek a jelen szerződés aláírásával kifejezetten megállapodnak abban, hogy a Vevő birtokba lépésének napjától kezdődően a Vevő jogosult az Ingatlan kizárólagos, minden korlátozástól mentes birtoklására és használatára.”
A szerződésnek ez a pontja valótlan volt, hiszen a Párisi udvar a megépítésétől kezdve átjáró házként kötötte össze a Petőfi Sándor utcát a Kígyó (Apponyi, Felszabadulás) térrel, továbbá a Párisi udvarból nyílott a Kígyó udvarnak nevezett passzázs, innen pedig a Ferenciek tere 11 számú társasház kapuja. Kizárt dolog, hogy ezt a szerződő felek ne tudták volna: a Párisi udvart minden budapesti átjáró házként ismerte, ráadásul az átjárási szolgalmi jog a tulajdoni lapon is be volt jegyezve. Az átjáró lezárásával mind a lakók, mind a Váci utca közvetlen közelében közlekedő helyiek és turisták szívnak.
Az arab nagyvonalú nép, írta II. Abdullah jordániai király Orbán Viktornak 2012-ben, a Buddha Bar Hotel megnyitása alkalmából. De nagyvonalúak a magyarok is. Nemcsak eladták a szállodát az arab befektetőknek meglehetősen olcsón, de kiemelt beruházásnak nyilvánították, sőt az arab tulajdonú beruházó Párizs Property 2016 májusában 6,85 milliárd forint beruházási hitelt is kapott a kizárólagos magyar állami tulajdonban lévő Eximbanktól. Attól a banktól, amelynek a törvény értelmében a feladata, hogy elősegítse a magyar áruk és szolgáltatások exportját, növelve ezzel Magyarország külpiaci versenyképességét.
A Párisi udvar luxusszállodává alakítása nyilvánvalóan növeli versenyképességünket, de talán annak is lehetett jelentősége a közel hétmilliárdos hitel odaítélésében, hogy az Eximbank vezérigazgató-helyettese ekkor már (és még) Puskás András, Rogán korábbi alpolgármestere volt.
De kicsit vissza a lezárt átjáróhoz! A kérdés megoldása Rogán utódjára, Szentgyörgyvölgyi Péterre várt. Az elb@szott helyzet rendbetétele érdekében az új polgármester új megállapodást kötött a Párizs Property Kft-vel. Ennek értelmében a Kft-nek lehetővé kellett tennie az átjárást, mind a Párisi udvaron, mind a Ferenciek teréről a Kígyó udvarba vezető folyosón keresztül. A második szerződés számszerűen meghatározza, miről kell a beruházónak lemondania: a Párisi udvarban 452,38 négyzetméterről, a Kígyó udvarhoz vezető folyosón 28,35 négyzetméterről. Ennek értéke a teljes vételár arányában körülbelül 500 millió forint.
Az új szerződést az önkormányzat képviselő-testületének határozata alapozta meg. A képviselő-testület 2015. október 20-án ülésezett, de a szerződést már október 16-án aláírták. Győzelemre született az a nép, amelynek még a kerületi polgármesterei is ilyen biztos tekintettel pillantanak a jövőbe. Az ember persze elgondolkodik: mi lett volna, ha az arab tulajdonosok nem írják alá a második szerződést, ha a bírósághoz fordulnak, hogy átverték őket. Ettől azonban nem kellett tartani, a beruházó nem kért kártalanítást.
A megállapodásban a pontosan megjelölt határidőkhöz semmiféle szankció nem tartozik. Pedig, ha egy szerződés határidőket tartalmaz, oda szokták írni, milyen kötbér sújtja a szerződő felet, ha nem tartotta tiszteletben a szerződésben rögzített határidőt. Sélley Zoltán doktor, a kerület jegyzője ezt nyilvánvalóan tudja, és tudja azt is, hogy a szankció hiánya felhívás keringőre: a határidőket nem kell komolyan venni. Nem is vették őket komolyan.
A kijárat a Ferenciek tere felé még mindig nem nyílt meg, holott a lezárása óta nem másfél, hanem három és fél év telt el. De ez nyilván nem ok arra, hogy a 2012-ben a beruházó araboknak adott állami kitüntetést visszavonják – mert bizony ilyen kitüntetést is adott Sameer Hamdan és Zuhair Awad ügyvezetőknek az Orbán-kormány.
Mi dolgom a Párisi udvarral?
Születésem óta, azaz pontosan nyolcvan éve, ugyanabban a házban élek, bár a tér neve, a ház száma többször megváltozott. Érdekelt, mi történik ott, ahol lakom, érdekelt, mint belvárosi, budapesti lakost, mint magyar állampolgárt. Érdekelt a jordán-palesztin beruházók bensőséges és számukra anyagi előnyöket biztosító kapcsolata Orbán Viktorral, amely látványosan ellentmondott a kormány migráns-ellenes, bevándorló-ellenes szövegelésének.
2015 novemberében az építkezés kedvéért lezárták a Petőfi Sándor utcát. Előzőleg 2012-től két éven át már le volt zárva, ekkor épült a Belváros Új Főutcája, amelyet nagy csinadrattával közvetlenül a 2014-es választások előtt nyitottak meg. A 2015-ös döntés ellen aláírásgyűjtést kezdeményeztem, a kerület nevében Böröcz László alpolgármester afféle, csupa megértést kifejező, csöpögős levéllel válaszolt. Tarlós főpolgármester nem bajlódott a válasszal, továbbította a szöveget Budapesti Közlekedési Központnak. Innen aztán megkaptam a megfelelő felvilágosítást. A BKK levelezési szakterületének a vezetője tudatta velem, hogy a Belváros Új Főutcája csupán „a felújítási projekt neve volt”, a Petőfi Sándor utca nem főútvonal, hanem mellékút.
Az önkormányzat sajtóközleményéből tudom, hogy a Belváros Új Főutcája II. üteme projekt összköltsége több mint 3,6 milliárd forint, amely az Európai Unió és a Magyar Állam pénzügyi támogatásával valósult meg. Vagyis a pénzügyi támogatással a Belvárosban mindössze egy mellékút épült. „Kérem alpolgármester urat – írtam Böröcz Lászlónak –, szíveskedjék erről tájékoztatni a magyar kormányt, a brüsszeli illetékeseket, valamint Rogán Antal kabinetfőnök urat. Hátha nem tudják.”
Vendég voltam a Buddha Bárban
A petíción kívül egy cikket is írtam a Párisi udvar ügyéről (Népszabadság. 2015. december 15.) és kártérítési pert kezdeményeztem a Párizs Property Kft. ellen. Semmi okom nem volt a meglepődésre, hogy amikor 2016 elején a beruházás projektmenedzsere tájékoztatta az építkezésről társasházunk lakóit, és én is jelentkeztem, a menedzser megállított: – Örülök, hogy itt van – mondta. – A beruházók szeretnék személyesen is megismerni. A meghívásnál jobban meglepett a menedzser neve: Hermesz Jánosnak hívják. Hermész a hírvivő, a közvetítő isten, az úton járók és a halottak kalauza, mellékesen a tolvajok istene is. Néhány egyeztető telefon után egy délután ötre átmentem a szemközti Buddha Bar Hotelba; ha hétig nem jönnék haza, keressetek a Jordánban, mondtam a szeretteimnek.
Valójában nem tartottam semmitől, tudtam, hogy barátságosan fognak fogadni. Én leginkább a kártérítésről szerettem volna beszélni. Úgy véltem, a kényelmetlenségért, hogy valahányszor kilépünk a lakásunkból, meg kell kerülnünk a fél háztömböt, mind a húsz tulajdonos jogosult lenne félmillió forint kompenzációra, a tágas, reprezentatív kapu elvesztéséért pedig a társasházat illetné meg kártalanítás. Bár az említett összegek a beruházás költségeinek fél százalékát sem tették ki, a befektetők elhárították a kérdést.
Vendéglátóimat a kártérítésnél sokkal jobban érdekelte a cikkem egyik megjegyzése. „Szemben lakom a Buddha Bárral, ha este kinézek az ablakon, azt látom, hogy a hatalmas épület minden ablaka sötét, mintha senki nem lakna a szállóban – írtam a cikkemben, majd leírtam a szállodával kapcsolatos környékbeli pletykákat, hozzátéve, hogy „én persze egyik változatot sem hiszem el”.
Vendéglátóim ragaszkodtak hozzá, hogy menjek be velük az egyik üres szobába. Végigfutottak bennem a krimik képei, fejemre dobnak egy paplant, ott fojtanak meg alatta, hogy ne kiálthassak. De csak azt mutatták meg, hogy az ablakok különleges üvegből készültek, amelyen kívülről nem lehet átlátni. Sokakat zavar, mondják, hogy belátnak a szemben lévő szállodai szobába, ahol vendégek élik a magánéletüket. A kukkolók pedig keressenek szórakozást másutt. Mindkét beruházó kiválóan beszél magyarul. Több mint harminc éve élnek Budapesten.
A homályba vesző kezdetek
Utóbbi tény persze újabb kérdéseket vet fel. Sameer Hamdan, Zuhair Awad (a Párizs Property Kft. jelenlegi ügyvezetői) és Zuhair testvére, Naji Awad az 1980-as évek közepe tájén érkeztek Budapestre Jordániából, külföldi ösztöndíjasként. Najit 1995-ben Budapesten felrobbantották, testvére pedig nagyberuházó ma is Magyarországon. Hogy juthattak el idáig? Valami töredékes történetet össze lehet rakni, íme.
A kommunista rendszer szokásai szerint a külföldi ösztöndíjasok, akik a testvéri szocialista országokból vagy a harmadik világ „haladó” – értsd: szovjetbarát – országaiból érkeztek, tanulmányaik megkezdése előtt egy évig a Nemzetközi Előkészítő Intézetben tanultak magyarul. Ha egy ösztöndíjas külföldi diák tanulmányi kötelezettségének nem tett eleget, erről – Orbán László művelődésügyi miniszterhelyettes rendelkezése szerint – értesíteni kellett a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatalt, amely döntött a külföldi kiutasításáról.
A fentebb már említett Népszabadság-cikkemben, korábbi sajtóértesülésekre hivatkozva (Blikk, 2009. július 23.) leírtam, hogy „Zuhair Awad, a testvérével, Naji Awaddal együtt pénzváltó tevékenységet folytatott a Keleti pályaudvar környékén”. (Hogy jártak-e egyetemre, és ha igen, melyikre, arról ellentmondásosak a sajtóértesülések.) Az Awad-fiúk édesapja Arafat szűkebb köréhez tartozott, Naji pedig a pénzváltói jövedelméből „valószínűleg jelentős összegekkel támogatta a PLO-t, a Palesztin Felszabadítási Szervezetet”.
Ez a PLO kapcsolat az egyik lehetséges magyarázat arra, miért tolerálták a belügyi szervek a Jordániából érkezett ösztöndíjasok magyarországi működését annak ellenére, hogy a pénzváltás 1991-ig állami monopólium volt, az utcai pénzváltás pedig bűncselekmény. A szovjet politika Izraellel szemben Arafatot és a PLO-t támogatta, a pénzszerzés a PLO részére tehát az antiimperialista harc része volt.
Naji 1995. szeptember 19-án a Práter utcában robbantásos merénylet áldozataként végezte az életét. A Blikk feltételezése szerint a merényletet egy rivális palesztin szervezet vagy az izraeli titkosszolgálat hajtotta végre. A robbantás módszere kísértetiesen hasonlított a három évvel későbbi Aranykéz utcai merénylethez: a robbanóanyagot itt is túladagolták, de szerencsére itt nem voltak kívülálló áldozatok.
A Fidesz egyik propaganda-lapja, a Pesti Srácok, 2013. június 16-án, azaz már Portik Tamás letartóztatása után, Portikot is kapcsolatba hozta a merénylettel. Eszerint Portik Naji Awadot bízta volna meg azzal, hogy az olajszőkítésből származó jövedelmét váltsa át értékálló valutára, és helyezze el külföldi bankokban A tranzakció során azonban a pénzből 500 millió forint eltűnt: Najinak ezért kellett meghalnia. (A Népszava híradása szerint a Práter utcai robbantást, az Aranykéz utcaival együtt, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának a jelentése is az „olajos” bűncselekmények közé sorolta.)
A Párisi udvar tulajdonosai jól ismerték a Népszabadságban megjelent cikkemet, de a magyarországi életük kezdeteiről írottakat nem hozták szóba. A Práter utcai merényletet én említettem, jelezve, ha ez túlságosan fájdalmas emlék, akkor ne beszéljünk róla. Zuhair Awad bólintott: testvére haláláról nem akar beszélni.
Az állambiztonság és a túlélő kommunista múlt
A külföldi ösztöndíjasok és a Nemzetközi Előkészítő Intézet szoros állambiztonsági ellenőrzése az előző rendszerben részben a „rendkívüli események” túldimenzionálását jelentette, részben pedig a tanárok és diákok nem hivatalos külföldi kapcsolatainak nyomon követését szolgálta.
Akkoriban egy csöpp Mao-jelvény viselése miatt a vétkes diák kollégiumi szobájában titkos házkutatásra került sor, amelyben két állambiztonsági tiszten kívül egy fotós és a kollégium igazgatója is részt vett. A hatnapos háborút követő szovjet és lengyel anticionista-antiszemita hullám gulyáskommunista változataként az Előkészítő Intézetből három zsidó származású tanárt távolítottak el külföldi, részben izraeli kapcsolataik miatt.
De az állambiztonsági munka a külföldi ösztöndíjasok esetében túlment a szokásos elhárító tevékenységen. Az állambiztonsági szervezet 1968-ban rezidentúrát létesített a Nemzetközi Előkészítő Intézetben. Az 1968. január 23-án kelt jelentés szerint a rezidentúra vezetője a 77-es számú SZT tiszt, tagjai „Béla” informátor, az intézet gazdasági igazgatója, „Halmos” informátor, az intézet kulturális bizottságának titkára, a portán dolgozó „Mária” informátor, „Szalai” informátor, vezető ápolónő, továbbá egy „Pénzes” fedőnevű ádeni állampolgár és Mezei Lajos, a BM hivatalos kapcsolata, az Intézet diákotthonának a vezetője.
A rezidentúra nemcsak a tanárok és diákok magyarországi magatartását, tevékenységét kísérte figyelemmel, de jelentett arról is, hogyan vélekednek a külföldi diákok a nemzetközi eseményekről és hazájuk belpolitikai eseményeiről, sőt igyekezett véleményüket, a külföldi diákszervezetek politikáját aktívan is befolyásolni.
Értelemszerű, hogy a fejlődő országokból származó diákok befolyásolására irányuló hazai törekvéseket a magyar állambiztonsági szervezetnek össze kellett hangolnia a szovjet állambiztonsági szervezet igényeivel, már csak azért is, mert a szovjet szerveknek nyilvánvalóan sokkal több információjuk volt távoli országok belső politikai viszonyairól, mint a magyar állambiztonsági szervezetnek.
Ez is valószínűsíti a feltételezést, hogy Sameer Hamdan és az Awad testvérek a magyar, sőt a szovjet állambiztonsági szervezet egyetértésével folytathatták a tevékenységüket. Róluk semmilyen irat nem található az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, holott a levéltár a Nemzetközi Előkészítő Intézetről több objektumdossziét őriz, és az ott folyó állambiztonsági tevékenység az 1950-es évek második felében létrejött, majd 1966-ban önállósult intézetben a szigorúan bizalmas jelentésekből jól nyomon követhető. Legalábbis a 80-as évek elejéig. Mert onnan kezdve egyetlen jelentés sem található az Előkészítő Intézetről.
A történet lezárásaként annyit még érdemes elmondani, hogy az Előkészítő Intézet „tartója” Tárnyik István volt, jelentések tanúsága szerint eszes, racionálisan gondolkodó állambiztonsági tiszt. Idegen nyelvi főiskolát végzett, egy évet tanult a Szovjetunióban, franciául felsőfokon, oroszul középfokon beszélt. Főhadnagyként kapta a megbízást az Előkészítő Intézet állambiztonsági ellenőrzésére, 1984-ben, huszonhét évi szolgálat után, negyvennyolc éves korában alezredesként ment nyugdíjba.
Elhunytakor, 1992. augusztus 6-án, dr. Császár Józsefné, az örök Jolika, a Belügyminisztérium Személyzeti Főosztályának vezetője, aki pályafutását még a Katonapolitikai Osztályon kezdte, az eltávozott alezredest a szerv halottjává nyilvánította. De vajon milyen szervről volt szó? Hiszen a Belügyminisztérium „állambiztonsági szerve” 1990 februárjában megszűnt, helyét az elkülönült nemzetbiztonsági szolgálatok vették át. Jolika azonban ezt nem vette tudomásul. Lehet, hogy megint csak neki volt igaza, és a kommunista titkosszolgálatok túléltek a rendszerváltást?
Munkás- és hajléktalan szállókról induló hotelbirodalom
Hamdan és Awad 1997-ben hozták létre ingatlanfejlesztő vállalkozásukat Mellow Mood néven. Ekkor már tíz éve éltek Budapesten, ahol a rendszerváltást átívelően virágzott az illegális, majd legalizált valutaváltó piac, és másfél éve lett merénylet áldozata Awad testvére.
A cég neve higgadt kedélyt, de ha tetszik derűs jókedvet, vagy éppen spicces hangulatot jelent. A vállalkozás alapötlete Kolumbusz tojása volt: Budapestre is folyamatosan érkeznek a kispénzű, hátizsákos turisták, a szocialista nagyvárosokban azonban nem alakult ki a youth hostelek, az olcsó ifjúsági szállások rendszere, ezt a piaci hiányt kell mihamarább betölteni.
Az 1980-as évek második felében elporladt az általános foglalkoztatottság szocialista dogmája, az állami üzemek elbocsátották a feleslegesnek ítélt munkaerőt, a rendszerváltó jogszabályok pedig lehetőséget adtak arra, hogy a nagyüzemek a saját vagyonukként eladják a munkásszállásaikat. Jelentős kínálat keletkezett olcsó szállodaként hasznosítható épületekből – mellesleg ekkor, és ennek következtében, alakult ki a budapesti hajléktalanság.
A Mellow Mood csoport tulajdonosai jó üzletemberként kihasználták az erős kereslet és az olcsó kínálat egybeesését, és sorra létesítették a kispénzűek számára a hosteleket a régi munkásszállókból. Megegyeztek továbbá több diákszálló vezetésével, és a nyáron kiürülő szobákat kiadták turistáknak. Igy hasznosították többek között a Budapesti Műszaki Egyetem két XI. kerületi kollégiumát vagy a II. kerületi Káldor Miklós kollégiumot.
Voltak azonban szálláshelyek, amelyeknek a megszerzéséhez az üzleti érzéken kívül megfelelő kapcsolatokra, 1990 előtti nyelven „szocialista összeköttetésekre” is szükség volt. A Párisi udvar felépültével egy időben, 1912-ben az Aréna út (ma: Dózsa György út) és az Angyalföldi út sarkán is felépült egy jókora ház. A Párisi udvarra abban is hasonlított, hogy díszítésében szerepet játszott a Zsolnay gyár. Rendeltetése azonban távol állt a bankszékháznak épült Párisi udvarétól. Az angyalföldi épületet Népszállónak hívták, megépítését Bárczy István, a főváros polgármestere kezdeményezte, annak érdekében, hogy mint más nagyvárosok hasonló céllal épült házai, olcsó szállást biztosítson a Budapesten dolgozó, de nem a városban élő munkásoknak.
A Népszálló a szocializmus évtizedei alatt a Fővárosi Tanács munkásszállásaként működött, 1994-től pedig Fővárosi Szociális Központ és Intézményei (később Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei, BMSZKI) néven hajléktalan-szálló és a fővárosi hajléktalan-ellátás központi intézménye lett. Az épület Angyalföldi utcai bejárata felőli részt azonban nem vehette igénybe a hajléktalan-ellátó intézmény, mivel abban még a rendszerváltás előtti időktől egy Diákszálló működött. A Diákszállót – mily meglepő – a Mellow Mood Kft-t később megalapító hőseink üzemeltették.
2001-ben a hajléktalanokat ellátó intézmény új vezetése meg akart szabadulni a társbérlőtől, és vizsgálni kezdték, milyen szerződés alapján használja a kft. az épületnek ezt a részét. Megrökönyödésükre semmiféle szerződésként értelmezhető iratot nem találtak, és ilyet bemutatni a kft. sem tudott. Mindössze egy levél került elő, amelyben még a Fővárosi Tanács Művelődésügyi Főosztálya engedélyezi a munkásszálló épületében egy diákszálló működését.
A Művelődésügyi Főosztály vezetője akkor Mezei Gyula volt, aki Aczél György fővárosi másaként felügyelte és irányította Budapest kulturális és oktatási ügyeit. Kizárt dolog, hogy a főosztályvezető engedélyezte volna egy ilyen levél kiadását a magasabb pártszervek hozzájárulása és az állambiztonsági szervek jóváhagyó bólintása nélkül. Vagyis kizárt, az érintett arab befektetők állambiztonság háta mögött folytatták volna tevékenységüket.
A hajléktalanszálláson működő diákszálló a kilencvenes évek során jelentős turisztikai üzemmé fejlődött. Az alábbiakban A recepció működési szabályzata című, 1999. december 1-én kelt iratból idézünk: „A Mellow Mood Kft. üzemeltetésében áll az egész évben 24 órán keresztül nyitvatartó Diáksportszálló. […] A Mellow Mood Kft Sameer Hamdan ügyvezető igazgató, Zuhair Awad és Mazen Al Ramahi tulajdonában áll. […] Román, jugoszláv, arab, albán, magyar, gyanús, koszos, csomag nélküli embereket nem csekkelünk be. […] Arabokat csak akkor lehet becsekkelni, ha Sameer, Mazen vagy Zuhair személyesen neked ad engedélyt rá.”
A perben tartott tárgyalások során Sameer Hamdan több alkalommal hivatkozott arra, hogy a Fővárosi Önkormányzatnál, illetve a Főpolgármesteri Hivatalban befolyásos kapcsolatokkal rendelkezik. Az állítólagos kapcsolatok ellenére 2003-ban ki kellett üríteniük az egykori Népszállóban használt helyiségeket. Csupán tekintélyes mennyiségű vízipipa maradt utánuk. A befolyásos kapcsolatok hasznosítására csak a Fidesz 2010-es újbóli kormányra kerülése után nyílt módjuk.
Továbbra is átjárhatatlan átjáróház
A Magyar Narancs 2017. április 27-i számában A jordán ház címmel két oldalas írás jelent meg „A párisi udvar elajándékozásáról”. A cikket Keller-Alánt Ákos írta, aki azóta elnyerte a Tarnói Gizella díjat, amellyel az Élet és Irodalom munkatársai jutalmazzák a kiemelkedő teljesítményt a gazdasági újságírás területén.
A Párizs Property és a Belváros-Lipótvárosi önkormányzat megállapodásában még az állt, hogy a Petőfi Sándor utcát a Ferenciek terével összekötő passzázsban kisebb, speciális funkciójú üzletek lesznek.
„Ezzel a kialakítással próbálja az Építtető megőrizni a földszinti passzázs megépítésekor megálmodott hangulatot, és életet vinni ebbe a rendkívüli szépségű belső térbe, melynek megőrzése közös érdek.”
A valóságban – a tervek szerint, amelyeket az Origo ismertetett – „a hatszögletű, kupolás központi térben lesz a luxushotel előtere, de ide csatlakozik egy bár, étterem és kávézó is. Mindez „eléggé távol áll a közhasznú funkciótól – írja a Narancs munkatársa. Feltételezése az, hogy a Párisi udvar, amely átjáróháznak épült, és ezt a funkcióját száz éven át megőrizte, a szálloda megnyitása után nem lesz átjáróház. Ezt az eredeti szerepét nemcsak a gyakorlatban veszti el, hanem jogilag is.
A szerződés szerint ugyanis a bíróság a „telki szolgalmat”, magyarán az átjárás eltűrését megszüntetheti, ha arra az ingatlan tulajdonosának már nincs szüksége. Ebben az esetben a szállodatulajdonosnak kötbérként csupán nyolcvanmillió forintot kell kifizetnie, és máris korlátozás nélküli tulajdonosa a Párisi udvarnak, ahogy azt Rogán megálmodta.
Az újságírói feltételezés, hogy a szálloda megnyitásával beköszönt a Tilos az Á korszaka, annyira bántotta a beruházókat, hogy sajtótájékoztatót hívtak össze a megcáfolására. „A Narancs tök igazat írt”, tudósított az eseményről Szily László, a 444. hu portálon, 2017. május 19-én. Az újságíró a sajtótájékoztatón megkérdezte Fazekas Tamást, a szálloda már kinevezett igazgatóját, hogy pórázra kötött kutyával vagy kézben tartott biciklivel keresztül lehet-e menni a Párisi udvaron. Erre nem tudok válaszolni – felelte a majdani igazgató. Hermesz János a Narancsnak merészebben válaszolt.
„Bárki számára nyitva áll majd a passzázs – kutyával, biciklivel vagy anélkül, és azon dolgozunk, hogy be is akarjanak majd jönni az emberek. A szándékunkat azonban csak a megnyitást követően tudjuk bizonyítani (…) a 2018 nyári nyitás után meggyőződhetnek szándékaink valódiságáról.”
A bizonyítás azonban elmaradt, a nyitásra az eredeti, 2017. márciusi időpontnál tizenöt hónappal később, 2018 nyarán sem került sor.
Most azonban mintha már valóban közeledne a nyitás. A bejáratot takaró vasoszlopok között rá lehet pillantani a Petőfi Sándor utcai bejáratra. Az üvegajtó mögött egy építmény látható, akár beléptető kapu is lehet. Mellette egy pórázra kötött kutya talán elfér, egy kézben tolt bicikli aligha. De különben is kinek van kedve portások és biztonsági őrök között áthaladni, csak azért, hogy húsz méterrel lerövidítse az útját.
Egy efféle fedett utcába akkor érdemes betérni, ha ott kirakatokat lehet nézni, ténferegni, ismerősökkel beszélgetni, esetleg vásárolni valamit, átlagos áron meginni egy kávét vagy egy sört. Ahogy ez lehetséges volt a századeleji Párizsi ház fedett bevásárló udvarában, vagy még inkább a Párisi udvar mintájául szolgáló milánói II. Viktor Emánuel galériában.
A Kígyó udvarból a Ferenciek terére vezető kietlen folyosó, amelynek az elkészültét 2017 márciusára ígérték, idén április közepén elkészült. Innen a Párisi udvar felé az átjárhatóság helyett elegendő az átláthatóságot biztosítani. Nos, hát azt biztosították. A folyosó falában van egy ablak. Ha legalább 175 cm magas vagy, bekukucskálhatsz, ahogy a Rimbaud leírta párizsi utcagyerekek a pékműhely ablakán, és meglesheted, hogy vízipipáznak, falnak és vedelnek az arany érdemkereszttel felékesített migránsok és a fideszes mutyi-bárók az egykori polgári Pest talán legszebb épületének fényben úszó udvarán.
Egy dolog közös bennük: mindent megengedhetnek maguknak, semmilyen ígéretet, semmilyen határidőt, semmilyen szerződést, semmilyen jogszabályt nem kell tiszteletben tartaniuk.
Kőszeg Ferenc
Címlapfotó: Sajtóbejárás 2017. május 19-én a Párisi Udvarban, ahol szállodát alakítanak ki. MTI Fotó: Mohai Balázs
Hibaigazítás (2019. május 8.): Cikkünk egy korábbi változatában tévesen állítottuk, hogy a 2014-es értékesítéskor „az épület ára négyzetméterenként alig haladta meg a százezer forintot”. | https://atlatszo.hu/2019/05/07/milliardos-migransok-orban-viktor-udvaraban-igy-jottek-a-parisi-udvar-uj-tulajdonosai/ | https://web.archive.org/web/20230408023701/https://atlatszo.hu/2019/05/07/milliardos-migransok-orban-viktor-udvaraban-igy-jottek-a-parisi-udvar-uj-tulajdonosai/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardos-migransok-orban-viktor-udvaraban-n-igy-jottek-a-parisi-udvar-uj-tulajdonosai | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-05-07 12:29:00 | [
"Rogán Antal",
"Sameer Hamdan",
"Zuhair Awad"
] | [
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata",
"Mellow Mood Kft.",
"Párizs Property Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"háttér",
"idegenforgalom",
"önkormányzat"
] | [
"V. kerületi ingatlanügyek"
] |
49,041 | A becsült árnál 800 millióval drágábban, 2,3 milliárd forintért épít parkolót a WHB Győrben | Mintegy 1,5 milliárd forintért akart megépíttetni parkolólemezt, ideiglenes parkolót és belső parkolót a győri önkormányzat, de a West Hungária Bau (WHB) Kft. 2,3 milliárd forintért valósítja meg a beruházást. | Az EU-s közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számából derült ki a WHB új, győri munkája. A közbeszerzést a város azért írta ki, hogy fejlesszék a parkolási infrastruktúrát.
A Vasvári Pál utcában tervezett parkolólemez nettó alapterülete 11,4 ezer négyzetméter lesz. A parkolólemezben 359, a telken pedig 560 darab hely lesz a járművek számára. A WHB további feladata a városi kórház belső parkolójának kialakítása 132 parkolóhellyel.
A munka elvégzéséért a WHB nettó 2,29 milliárd forintot kap. Ez az összeg jóval több a tender eredetileg becsült összértékénél, az ugyanis 1,54 milliárd volt.
A Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában lévő WHB nem először dolgozik a becsült költségeknél jóval drágábban, de ennek ellenére is sorra nyeri a közbeszerzéseket.
Megírtuk, hogy a cég a becsült ár duplájáért, 5 milliárd forint helyett 10,9 milliárdért építi az új soproni uszodát, a szegedit pedig négyszeres áron, 16 milliárd forintért húzzák fel.
Közben dolgoznak a Budai Várban a Pénzügyminisztérium újjáépítésén, amelynek összköltsége már 18 milliárd forintnál jár. Emellett az ÉPKAR Zrt.-vel és a LAKI Épületszobrász Zrt.-vel közösen végzik még a Magyar Állami Operaház felújítását is, amely eredetileg 9 milliárdról indult, aztán 14 milliárd lett, de már 21 milliárd forintnál tart. | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/10/a-becsult-arnal-800-millioval-dragabban-23-milliard-forintert-epit-parkolot-a-whb-gyorben/#:~:text=k%C3%B6zbeszerz%C3%A9s-,A%20becs%C3%BClt%20%C3%A1rn%C3%A1l%2080 | https://web.archive.org/web/20221128223515/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/10/a-becsult-arnal-800-millioval-dragabban-23-milliard-forintert-epit-parkolot-a-whb-gyorben/#:~:text=k%C3%B6zbeszerz%C3%A9s-,A%20becs%C3%BClt%20%C3%A1rn%C3%A1l%2080 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-becsult-arnal-800-millioval-dragabban-23-milliard-forintert-epit-parkolot-a-whb-gyorben | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-05-10 12:41:00 | [] | [
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
49,042 | Utánajártunk: így szabotálta el a nyomozóhatóság és az ügyészség az Elios-ügy felderítését | Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2] | Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]
Azzal, hogy a kormány nem küldi ki az érintett számlákat Brüsszelbe, az Uniónak semmilyen további jogosítványa nem maradt az Elios-üggyel kapcsolatban, a végső szót tehát a magyar ügyészség mondhatta ki
Az ügyészség kétszer is nyomoztatott az ügyben, legutóbb tavaly november elején zárták le bűncselekmény hiányában az eljárást
Büntetőjogászok szerint az eljárásban a cselekmény egésze alapján bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalást, illetve hűtlen kezelést kellett volna megállapítani. Ugyanakkor az Elios-történet egyes elemeinek minősítését befolyásolhatják olyan információk, amelyeket a nyomozásnak kellett volna felderíteni
Az OLAF-levelekből és néhány más dokumentumból viszont rekonstruálható, melyek voltak azok az egyértelműen bűncselekményre utaló konkrét információk, amelyeket a nyomozók és az ügyészek a cselekmény egészének minősítésétől függetlenül nem hagyhattak volna figyelmen kívül
Vagyis a csalássorozat egészének büntetőjogi megítélésétől függetlenül is ezen részcselekmények, illetve konkrét bizonyítékok szándékos figyelmen kívül hagyása megalapozza azt a vélekedést, hogy a nyomozó hatóság hivatali visszaélést, a nyomozás szabotálásához menlevelet adó Pest Megyei Főügyészség pedig – az NNI vonatkozásában – legalább bűnpártolást, rosszabb esetben felbujtást követhetett el. És mivel az esetükben is kizárható a véletlen egybeesések sorozata, a bűnszervezet támogatásának gyanúja ebben a vonatkozásban is felmerül
Mivel a nyomozó hatóság és az ügyészség is szigorú hierarchikus rendben működik, az utasítási láncban a konkrét nyomozók és ügyészek feletteseinek felelőssége is felvethető
Február közepére egyértelművé vált, hogy a kormány meg sem próbálja kifizettetni Brüsszellel az Elios-számlákat. Beismeréssel ér fel, hogy három különböző uniós pályázati kiírás csomagjából kellett kiszedegetni a miniszterelnök vejéhez köthető elszámolásokat. "Bölcs döntés" – mondta erre az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke.
Az uniós akadékoskodás ezzel kilőve, a büntetőeljárást lezárták, Polt Péter legfőbb ügyész pedig nem megy raportra Brüsszelbe – a miniszterelnök vejét kistafírozó Elios-projekt a végéhez ért. Bár egyes ellenzéki képviselők próbálják az ügyet napirenden tartani, ma már nyilvánvaló, hogy a kormánypárt is különösebb veszteség nélkül jött ki a miniszterelnököt közvetlenül érintő korrupciós botrányból.
De mit mondanak az OLAF-levelek?
Gyál, Hódmezővásárhely, Kalocsa, Mezőhegyes, Miskolc, Mórahalom, Siklós, Tamási, és Vác: eddig kilenc érintett településnek küldött OLAF-levél került nyilvánosságra, a Siófoknak küldött OLAF-levelet pedig az önkormányzattól kaptam meg. Ezekben az esetekben nemcsak azt tudjuk pontosan, hogy a szervezett csalásnak kik voltak az elkövetői, milyen módszerekkel dolgoztak, hogyan játszották ki a tisztességes verseny szabályait, de azt is, ki volt az elsőleges haszonhúzója az ügyleteknek.
Egyes esetekben – például a mezőhegyesi projekt kapcsán – még azt is viszonylag pontosan meg tudjuk becsülni, legkevesebb mennyi volt az ügylettel elért extra nyereség. A nyilvánosságra került OLAF-levelekben tárgyalt, az Unió csalás elleni szervezete által felderített ügyek a vizsgált Elios-projektek közel harmadát teszik ki – nincs okunk feltételezni, hogy az OLAF-jelentés egésze a többi projekt vonatkozásában lényegesen eltérő megállapításokra jutott volna.
A levelek pontokba szedve tartalmazzák azokat a tényeket, amelyeket az OLAF vizsgálata kiderített a közbeszerzési és pályázati dokumentumok, levelezések és személyes meghallgatások alapján. Bár a tavaly lezárt nyomozás eredménye szerint ezeknek a megállapításoknak nincs büntetőjogi relevanciája, magukat e tényeket soha senki meg sem próbálta cáfolni, ezért azokat valósnak tekintjük.
Ezek alapján megvizsgáljuk, mit mond a Büntető Törvénykönyv az ilyen tényekről, és mit mond a büntetőeljárási törvény az ilyen bűncselekmények gyanúja esetén lefolytatandó eljárásokról. Az egyes projektek kapcsán feltárt tények az alábbi részletes indokolás fényében önmagukban is megalapozzák különféle bűncselekmények gyanúját. A megismert OLAF-észrevételekből azonban egyértelműen megállapítható a visszaélések rendszerszerűsége, amelyben nemcsak a már ismert szereplők, de a projekteket a kormány részéről felügyelő irányító hatóság, illetve egyes esetekben a kedvezményezett önkormányzatok vezetői is közvetlenül érintettek.
Miképp zajlik egy "valódi nyomozás"?
"Elnök Asszonyt nyilvánvalóan félrevezető szándékkal tájékoztatták úgy, mintha Magyarországon lenne "nem valódi" nyomozás is" – viccelődik Polt legfőbb ügyész az EP költségvetési ellenőrzésért felelős bizottsága elnökének írt levelében. Pedig a bizottsági elnök állítása korántsem vicces – hogy értékelni tudjuk a nyomozók és az ügyészek Elios-ügyben végzett munkáját és felelősségét, nézzük, miképp zajlik, illetve zajlott a nyomozás elrendelésekor hatályos büntetőeljárási törvény (Be.) alapján egy valódi nyomozás.
A nyomozást elrendelő ügyész egy ilyen fajsúlyú ügyben jellemzően az eljárás megindulásakor átiratot küld a nyomozó hatóságnak, amelyben egyebek mellett közli, mely bűncselekmény gyanúja miatt rendelte el a nyomozást. Megszabja továbbá, hogy melyek az eljárás kezdetén követendő irányok, amelyeket a nyomozóknak "le kell járnia"; milyen, már rendelkezésre álló információkat kell ellenőrizni, és mely, még hiányzó adatokat kell beszerezni.
Az ügyész ilyenkor előírja azt is, hogy a nyomozóknak milyen gyakorisággal kell az ügy előrehaladásáról jelentést tenni. Ügyészségi forrásaim szerint egy általgos gazdasági bűncselekmény esetében is legalább kéthetenkénti jelentést szoktak előírni – az általános gyakorlat szerint az ilyen kiemelt jelentőségű, közérdeklődésre számot tartó ügyekben a nyomozók ennél jóval gyakrabban referálnak: minden fontosabb nyomozási cselekményt előre egyeztetnek az ügyésszel, aki gyakran maga is előír ilyeneket. Ezen túlmenően az ügyész jelentést kap minden jelentősebb nyomozási cselekményről; az előírt feladatok sikeres teljesítéséről vagy a teljesítésük akadályáról, netán lehetetlenné válásáról, illetve bármely váratlan fejleményről a nyomozónak soron kívül, akár telefonon is tájékoztatnia kell a nyomozást felügyelő ügyészt.
Az Elios-ügy nyomozása az elrendeléstől, vagyis 2018. január 21-étől június 30-áig az akkor hatályos büntetőeljárási törvény ("régi Be.") hatálya alatt zajlott. Egy ilyen volumenű, és a miniszterelnök közvetett érintettsége miatt nyilvánvaló közérdeklődésre számot tartó ügyben a nyomozás minden valószínűség szerint szoros ügyészi irányítás mellett kellett folyjon.
Az Elios-ügyben az első lépés a cégkivonatok alapján történő tájékozódást követően a cégekre vonatkozó teljes iratanyag feltérképezése, és a céges összefüggések megállapítása kellett (volna) legyen. Ezt követően az összes érintett önkormányzattól be kellett (volna) szerezni, szükség esetén akár lefoglalás elrendelésével, a szóba jöhető összes dokumentumot – bizottsági előterjesztéseket, testületi határozatokat, pályázati dokumentációkat, szerződéseket, testületi ülések jegyzőkönyveit, de akár a testületi tagok, önkormányzati dolgozók feljegyzéseit, elektronikus levelezését is. Mostanra kiderült, hogy legalább öt esetben nemhogy erre, de az "alapdokumentumok" beszerzésére sem került sor.
E vizsgálódás alapján az ügyészségnek legkésőbb tavaszra "be kellett (volna) minősíteni" az ügyet, vagyis közölnie kellett (volna) a nyomozókkal, hogy az addigi megállapítások alapján milyen bűncselekmény gyanúja miatt kell folytatni az eljárást – ez nyilván befolyásolja a nyomozás további irányát.
Forrásaim szerint az eddig megismert információk alapján legkésőbb a nyomozás harmadik hónapjára körvonalazódnia kellett a hűtlen kezelés, csalás és/vagy költségvetési csalás, illetve a bűnszervezetben történő elkövetés gyanújának, nyár elejére pedig a projektek "számlaszintű ellenőrzésénél" kellett (volna) tartani.
Eddigre már fel kellett (volna) deríteni a fontosabb szereplők közti kapcsolatrendszert, ami alapján sorra kellett (volna) kerülnie legalább a szervezők híváslistáinak a lekérésére, telefonok és más elektronikus adathordozók útján történt forgalmazás ellenőrzésére, illetve ezek alapján a szereplők közti kommunikáció kiértékelésére. Ekkor már zajlania kellett (volna) a tanúkihallgatásoknak, de öt havi "valódi nyomozás" esetén akár meg is gyanúsíthattak volna egyes szereplőket.
Hogy ezekből a nyomozási cselekményekből mi valósult meg, azt pontosan nem tudjuk – gyanúsítotti kihallgatás biztosan nem volt -, de a jelek ara utalnak, hogy a nyomozók gondosan elmulasztottak minden olyan nyomozási cselekményt, ami érdemi információt eredményezhetett volna.
A csalássorozat és az elszabotált nyomozás
Ebben a részben pontokba szedve, vagyis nem kronologikusan, hanem konkrét tényállások szerint csoportosítva mutatom be az alapcselekmény, vagyis a közvilágítási projektek elcsalásának egyes jellemző mozzanatait és fontosabb szereplőit:
a/ a tényeket,
b/ a tények által megalapozott gyanút, azaz a szóba jöhető büntetőjogi minősítést
c/ a tények alapján az indokolt nyomozási cselekményeket, illetve
d/ azt, amit a már ismert információk alapján a nyomozás csak megerősíthetett volna, cáfolni nem tudhatott.
1 – Az Elios Zrt. közvilágítási igazgatója, Mancz Ivette részt vett két, az önkormányzatokat célzó KEOP-pályázati konstrukció feltételeinek meghatározásában. Ha Mancz Ivette közreműködésével az Irányító Hatóság nem módosította volna e pályázatok műszaki feltételeit, az Elios a LED-es technológiával nem is indulhatott volna az önkormányzatok által ezen forrásból megvalósított közvilágítás-korszerűsítési pályázatain. Így viszont indulhattak, és 35 pályázaton 13 milliárd forintnyi megrendelést nyertek el.
1/a – Két hullámban: 2013 február 11-étől (KEOP-2012/5.5.0/A) és 2014 október 2-ától (KEOP-5.5.0/K/14) nyíltak meg az önkormányzatok számára a közvilágítás-korszerűsítési pályázatok. Mindkét alkalommal a pályázatok beadására megszabott időszak első napja előtt egyetlen munkanappal az Irányító Hatóság [3] – a Mancz Ivette által jegyzett III. számú melléklet szerint – úgy módosította a kiírást, hogy LED-lámpák esetében 100 000 óra megfelelő minőségű működéssel számolhattak a pályázók. ("...az irányító hatóság módosította a III. melléklethez tartozó excel táblázatot az ajánlattétel tekintetében. (...) lehetővé tette a potenciális kedvezményezetteknek, hogy LED lámpák esetében 100 000 órányi élettartammal számoljanak.- írja az OLAF-jelentés.) A módosítás előtt a kiírás alapján típustól függően csak 60-80 ezer óra élettartammal lehetett számolni a megengedett legnagyobb fényerőcsökkenés mellett, így LED-es technológiával nem lehetett teljesíteni a 20 éves projektidőszakra elvárt pénzügyi megtérülést.
Korábban a gyártó – a megismert tíz OLAF-jelentés helyszínei közül nyolc esetben az Elios szállítója, a Tungsram-Schréder Zrt. – maga is csak 50-80 ezer órás garantált élettartamot adott meg a termékeire az előzetes műszaki ajánlatban. A kiírás – utolsó pillanatban módosított – III. mellékletének szerzője minden esetben Mancz Ivette, a később az önkormányzatok által kiírt pályázatokat LED-es technológiával sorra elnyerő Elios Zrt. közvilágítási igazgatója. Ha az Irányító Hatóság nem változtatta volna meg a kiírás III. mellékletét, akkor LED-es technológiával nem lett volna támogatható egyetlen projekt sem az alacsony megtérülési ráta miatt. A költség-haszon elemzés során a pályázó önkormányzatok viszont már a megemelt, 100 000 órás élettartammal számolhattak, így a LED-es projektek is támogathatónak minősültek, mivel elérték a megfelelő pénzügyi megtérülési rátát.
1/b – Ezek az információk a csalás[4] gyanúját vetik fel: a csalás elkövetője – ebben az esetben az Elios Zrt. igazgatója, Mancz Ivette – az Elios Zrt. számára másként el nem érhető haszon jogtalan megszerzése érdekében megtévesztette az Irányító Hatóságot, illetve, közvetve, a később 100 000 órás élettartammal kalkuláló településeket az alkalmazásra kerülő LED-es technológia műszaki megbízhatóságát, egyben a projekt megtérülését illetően. A megtévesztést nem csak a jogtalan haszonszerzés célzata, de az is jellemezte, hogy annak következtében a költségvetésnek, illetve a beruházó önkormányzatoknak a manipulált adatokon alapuló megtérülési számítással kárt okoztak. Hiszen ha a beépített lámpák élettartama jelentősen kisebb a valóságban, mint amennyivel számoltak az eljárásokban, akkor a projekttel elért megtérülés mértéke kisebb lesz. És ha az eredeti kiírás volt a helyes, és 60-80 ezer órával lehet számolni maximálisan a beépített lámpák esetében, akkor a megvalósult beruházások nem fognak megtérülni, az így okozott költség pedig kárként jelentkezik a projekteket kifizető önkormányzatoknál.
1/c – A nyomozás során mindenképp szükség lett volna szakértő kirendelésére a lámpák tényleges várható élettartamának, illetve annak megállapítására, hogy mekkora többletbevételre tett szert a végső kedvezményezett, vagyis az Elios Zrt. a módosítás révén. Mancz Ivettet mindenképp ki kellett volna hallgatnia a nyomozóknak, annak megállapítása érdekében, hogy tisztázta-e az Irányító Hatóságnál az érdekkonfliktust, miszerint munkaviszonyban van az egyik potenciális pályázónál. Hasonlóképp kellett volna eljárni az IH illetéseinek felelősségre vonása érdekében.
1/d – Mivel Mancz Ivette részvétele a pályázatok műszaki feltételeinek meghatározásában tény, ahogy az is, hogy a később 35 projektet elnyerő Elios közvilágítási igazgatója volt, kizárt, hogy a nyomozás, már ha valóban a büntetőjogi felelősség kiderítését tekintette volna feladatának, arra az eredményre jusson, hogy mindez véletlen, és semmilyen szerepet nem játszott a későbbi kedvezményezett Elios pályázati sikereiben, illetve a projektek költsége tekintetében. A nyomozásnak egyértelműen tisztáznia kellett volna vagy az IH, vagy Mancz Ivette, illetve más esetleges érintettek felelősségét, hiszen nyilvánvaló, hogy az Elios igazgatója elsősorban a cég érdekében járt el a pályázati feltételek átírásakor.
2 – Több kedvezményezett önkormányzatnak tudomása volt róla, hogy a 100 000 órára emelt élettartammal kétséges a projekt megtérülése, mégsem éltek a kárenyhítés lehetőségével. Igy a települések számára hátrányos feltételekkel szerződtek, míg a projektet elnyerő Elios jelentős előnyhöz jutott. Ez a hűtlen kezelés vagy a hivatali visszaélés gyanúját veti fel az előnytelen szerződést megkötő önkormányzatok oldalán
2/a – A külső műszaki ellenőrök több esetben is észrevételt tettek a megemelt élettartammal kapcsolatban, majd azt javasolták a kedvezményezett önkormányzatnak, hogy a számítás alapját képező megtérülési időszak végéig – azaz 20 évre – kössenek rögzített áras karbantartási szerződést a kivitelezővel (Elios Zrt.), mivel véleményük szerint 60 000 óra üzemidő (15 év) után komolyabb javításokra lesz szükség. Vagyis vélhetően nem fognak teljesülni a megtérülési mutatók, illetve nem garantálható, hogy az önkormányzatoknak nem kell majd komolyabb javítási költségeket kifizetni. A javaslattal, amely így az esetleges későbbi többletköltség terhét a kivitelezőre hárította volna, az IH is egyetértett, de erre egy esetben sem került sor.
2/b – Az információk a hűtlen kezelés[5] tényállását valószínűsítik: az Elios-szal a település számára kedvezőtlen feltételekkel szerződő polgármester vagyonkezelői kötelezettségét vétkesen megszegte, és ezzel vagyoni hátrányt okozott. A jövőben bekövetkező, fenyegető kár is büntetőjogi kategória, de a kár bekövetkeztének reális lehetősége a hűtlen kezelés kísérletét mindenképpen valószínűsíti. Ha a károkozás és annak mértéke büntetőjogi felelősség megállapítására nem tekinthető kellően meghatározottnak, az önkormányzat döntéshozóinak hivatali visszaélésért történő elszámoltatásának lehet helye, mely esetben a károkozás nem, csak a jogtalan előnyszerzés bizonyítása szükséges. A hivatali visszaéléshez ugyanis az szükséges, hogy egy hivatalos személy bárki számára jogtalan előny biztosítása érdekében a hivatali kötelességét megszegje. A pazarló szerződés megkötése az Elios profitjának elősegítése érdekében pedig erősen ilyennek tűnik.
2/c – Ezzel az információval új irányba indulna egy valódi nyomozás. Szükséges külső műszaki szakértők meghallgatása, illetve az önkormányzatokat megkeresése írásban, majd az érintett önkormányzati munkatársak meghallgatása, annak tisztázása érdekében, hogy milyen okból nem vették figyelembe az észrevételeket a várható többletköltséggel kapcsolatban.
2/d – Mivel a külső szakértők az Elios számára kedvezően módosított műszaki feltételek ellenére is fenntartották a lehetőségét annak, hogy az önkormányzatoknak kárt fog okozni a változatlan feltételekkel megkötött szerződés, a nyomozás, ha tisztességesen végzik, okszerűen nem juthatott volna arra a következtetésre, hogy nem történt bűncselekmény, még akkor sem, ha az esetleges kár csak a garanciális időszak letelte után következik be.
3 – Összejátszás a projektek becsült értékének meghatározásánál: számos helyszínen összejátszottak a kedvezményezett önkormányzatok az indikatív ajánlatot[6] adó cégekkel. Az OLAF-vizsgálat kiderítette, hogy a különböző ajánlatokat valójában ugyanaz a személy készítette, vagyis a projekt becsült értékét csalárd módon, minden valószínűség szerint a reális érték felett határozták meg. Ez nyilván a később a projekteket a becsült értékhez közeli áron elnyerő Elios számára kedvezett.
3/a – Helyszínek: Szolnok, Mezőhegyes, Kalocsa, Vác. Szereplők: SMVH Energetikai Kft. KVIKSZ Kft., Polar-Stúdió Kft. A fenti városok a projekt becsült piaci értékének meghatározásához e három cégtől kértek indikatív ajánlatot. Az OLAF megállapította, hogy a három árajánlatot minden esetben ugyanaz a személy készítette, ugyanazzal a módszerrel, a gyengébb ajánlatok minden esetben pontosan 5, illetve 7 százalékkal voltak drágábbak, nemcsak a teljes kivitelezési összeg, de az egyes tételek, kiadási sorok, sőt a lámpatípusok tekintetében is. Az érintett önkormányzatok elvileg ezen ajánlatok alapján készült pályázata csak a "végeredményt", vagyis a projekt becsült költségét tartalmazta, magát a becslés alapját jelentő három indikatív ajánlatot csak később, hiánypótlásban küldték meg az irányító hatóságnak. De éppen ezzel buktak le, mivel – ahogy az OLAF vizsgálata kiderítette – az ajánlatokat tartalmazó fájlok dátumozása hónapokkal későbbi, mint a pályázat beadásának dátuma.
Kalocsa pályázatában még a számítási hiba is azonos volt mindhárom ajánlatban. Az önkormányzat pályázata eredetileg, vagyis a beadáskor itt sem tartalmazta a kivitelezés becsült értékének megállapításhoz használt indikatív ajánlatokat, azokat csak hiánypótlási felhívásra küldték meg 2013. februári dátummal, de a fájlok létrehozásának ideje hónapokkal későbbi. Szóról szóra ugyanez történt a szolnoki és a váci projekt esetében is.
3/b – Ezek az OLAF által felderített tények a költségvetési csalás[7] gyanúját vetik fel, hiszen ha az indikatív ajánlatok manipuláltak – amire erős a gyanú, mivel látszólag különböző cégek adták be őket, de valójában ugyanaz a személy készítette azokat -, akkor manipulált értékek alapján számított összegeket nyertek el az érintett önkormányzatok a közvilágítás korszerűsítésére: egyes esetekben jól látható, hogy az önkormányzatok e becsült értékkel a kiíráson elérhető legmagasabb összegre pályáztak[8] Hiszen kevéssé valószínű, hogy leplezendő azt a tényt, hogy három indikatív ajánlat nincs, vagyis a becsült érték meghatározására nem szabályszerű eljárásban került sor, azért készítette ugyanaz a személy, hogy ezzel azoknak okozzon potenciálisan kárt, akik az ajánlatot benyújtották. Mindezek alapján a szándékosság és a célzatosság is egyértelmű, vagyis megvalósulnak a költségvetési csalás tényállási feltételei.
Mivel több helyszínen is pontosan ugyanaz történt az indikatív ajánlatok tekintetében, nyilvánvaló az egyes önkormányzatok szintje feletti szervezettség, és mivel nagy valószínűséggel ugyanazok a személyek írták és írattatták a valótlan tartalmú pályázatokat, felmerül a Btk. 321. szakasz szerinti bűnszervezetben történő részvétel gyanúja is. Mivel fennáll a gyanú, hogy az önkormányzatok a "gombhoz varrták a kabátot", vagyis ismerték a célértéket, és ehhez írattak a pályázat beadása után három "piaci" ajánlatot, az esetükben legalább a bennfentes információ jogosulatlan közzétételének vétsége merül fel.[9]
3/c – A korábban már leírt nyomozási cselekményeken túl – iratok beszerzése, szakértők bevonása – indokolt lett volna az ajánlatokat aláíró cégvezetők meghallgatása. A nyomozásnak tisztáznia kellett volna a csalás megszervezésének és lebonyolításának módját, ezért szükség lett volna az érintettek közötti kommunikáció utólagos kiértékelésére (híváslistáik lekérése, elektronikus postafiókok átvizsgálása, akár határidőnaplók, feljegyzések lefoglalása).
3/d – A valótlan tartalmú indikatív ajánlatok alapján történt költségbecslés, illetve az ajánlatokkal való manipuláció tény, amit a nyomozás sem cáfolt, így a nyomozó hatóság okszerűen e körben sem juthatott arra az eredményre, hogy nem történt bűncselekmény.
4 – Az SMHV Kft. és a cég tulajdonos-ügyvezetője, Horváth Dezső szerepe – költségvetési csalás vagy bennfentes információ jogosulatlan közzétételének gyanúja
4/a – Kiemelkedő szerepe volt a vizsgált projektekben az SMHV Kft-nek: a cég – 2015. január 9-ig Simó Villamossági Kft. – 22 beruházásban vett részt valamilyen szerepben, de a cég ügyvezetője és résztulajdonosa, Horváth Dezső személyesen is érintett számos projektben: Siklóson, Mezőhegyesen, Tamásiban, Mórahalmon és Kalocsán Horváth Dezső írta alá a települések pályázati terveit, miközben az SMHV legalább három esetben: a miskolci, a tamási, és a siklósi projektben az Elios alvállalkozója lett. A legfurcsább szerepet a mórahalmi projektben vitte a Simó Kft. Itt az önkormányzat a korábbi közbeszerzési törvény alapján három cégtől kért ajánlatot, az egyik a Simó Kft. volt. Végül csak az Elios és a Simó pályázott, de az utóbbit az önkormányzat érvénytelennek minősítette. Ugyanakkor a helyszíni ellenőrzés során a Simó Kft. ügyvezetője azt állította az OLAF ellenőreinek, hogy a cég nem tett ajánlatot a Mórahalom által kiírt felhívásra.
4/b – Mivel Horváth Dezső és cége számos esetben részt vett a pályázatok előkészítésében, majd alvállakozóként üzleti kapcsolatba került ezen és más pályázatok nyertesével, az Elios-szal, fennál a gyanú, hogy a pályázatok előkészítése során megszerzett ismeretekkel segítette az Elios-t. Ezért itt a költségvetési csalás, de legalább a bennfentes információ jogosulatlan közzétételének vétsége merül fel.
4/c – A nyomozásnak a cégiratok és az összes pályázati dokumentum beszerzésével és áttanulmányozásával kellett volna indulnia, majd az érintett cégvezetők kihallgatására kellett volna sor kerüljön. Mivel egyes projektekben az SMHV Kft. az Elios alvállalkozójaként is érintett volt, a nyomozás során előbb-utóbb ki kellett volna hallgatni az Elios akkori cégvezetőjét, valamint az érintett önkormányzati dolgozókat és polgármestereket is. A nyomozásnak mindenképp tisztáznia kellett volna a mórahalmi SMHV-pályázat ügyét, hiszen ha Horváth Dezső igazat mondott az OLAF ellenőreinek, akkor itt az alapügy mellett külön is felmerül a hivatali visszaélés gyanúja.
4/d – Hasonló a helyzet, mint Mancz Ivette esetében: mivel nem cáfolható tény, hogy az SMHV, illetve a cég tulajdonos-ügyvezetője tucatnyi település esetében részt vett a pályázat előkészítésében, később pedig több esetben is a nyertes Elios alvállalkozójaként tűnt fel, kizárt, hogy "valódi nyomozás" arra az eredményre jusson, hogy a két tény közt nincs semmilyen összefüggés.
5 – Összejátszás a tervezők, projekttanácsadók, auditorok és az Elios, illetve a kedvezményezett önkormányzatok között
5/a – "A szervezőt nem az egyes önkormányzatoknál kell keresni, hanem inkább a tanácsadók, illetve az azok mögött álló magánszemélyek között" – idézi a 24.hu cikke az általuk látott OLAF-jelentést. Az eddig nyilvánosságra került OLAF-levelek alapján ez biztosan igaz – azzal a megszorítással, hogy az önkormányzatok érintett munkatársainak, leginkább pedig a polgármestereknek is fontos szerep jutott a csalássorozatban.
Érintett cégek és személyek: a legtöbb, szám szerint 22 projektben a Sistrade Kft. bukkan fel, Tiborcz István üzlettársának, Hamar Endrének a cége. (2014-ben az Átlátszó cikke nyomán derült ki az összeférhetetlenség, az LMP feljelentése nyomán akkor is indult nyomozás, amit akkor is bűncselekmény hiányában zártak le.)
A Sistrade szerepe a legtöbb helyen a projekt előkészítése volt, vagyis bizonyos határok közt a Sistrade határozta meg a pályázat tartalmát és a projekt egyes döntő fontosságú elemeit. Ebből adódóan nemcsak olyan bizalmas információkat juttathatott a későbbi nyertesnek, amelyek önmagukban is komoly versenyelőnyt jelentettek, de úgy alakíthatták a konkrét pályázati kiírás feltételrendszerét, hogy az az Eliosnak és a cég körül kialakult szállítói, alvállalkozói körnek kedvezzen. Mivel az Elios által elnyert tenderek kétharmadánál a Sistrade bábáskodott a kiírás körül, és közismert, nem cáfolható tény a tulajdonosok közti átfedés, illetve szoros üzleti kapcsolat, nincsen ésszerű ok annak feltételezésére, hogy a szereplők ne játszottak volna össze. Ezt a gyanút támasztja alá egyes esetekben – ahogy ezt a Direkt36 cikke feltárta – a Sistrade által készített energetikai tanulmány és az Elios pályázata közti feltűnő, valószínűtlen mértékű egyezőség is.
Az együttműködés a hévízi projekt esetében a legnyilvánvalóbb: ebben az esetben Hamar Endre mind a projektet előkészítő Sistrade-ben, mind a projektet elnyerő Eliosban tulajdonos volt. Az Elios a hévízi projektet úgy nyerte el, hogy az ajánlata a szerződés becsült értékénél 2 ezrelékkel volt olcsóbb. (A becsült érték 132 971 955 forint volt, az Elios 132 742 860 forintos ajánlattal nyert, a különbség alig több mint 200 ezer forint)
Az összejátszás (csalás) gyanúját támasztja alá, hogy az Elios a KEOP 5.5.0./A/12 jelű konstrukcióban 13 esetben úgy tudott nyerni, hogy a cég által adott ajánlati ár mindössze 1 ezrelékkel vagy annál is kisebb mértékben volt alacsonyabb a kiíró önkormányzat által becsült értéknél. Vagyis éppen annyiba került a beruházás, mint amennyit a becsült érték meghatározása "előrejelzett" – ezt pedig a 3. pontban bemutatott módszer szerint egyes helyeken eleve csalárd módon határoztak meg.
Fontos szereplője a csalássorozatnak Hamar Endre másik cége, az Eupro Projektmenedzsment Kft. (Tavaly november óta Szepro Projektmendzsment Kft.) Számos projekt esetében megosztották a feladatokat: ahol az Eupro Kft. készítette elő a pályázatot, ott a Sistrade dolga volt a pályázatmenedzsment. Így volt ez Siklóson, míg Gyálon, Miskolcon és Mezőhegyesen fordított szereposztásban tűnnek fel Hamar Endre cégei. Beszédes tévedés, hogy Gyálon az Eupro szerződésében is szerepel feladatként az energetikai tanulmány elkészítése, miközben ott a projektelőkészítést, benne az energetikai tanulmánnyal, a Sistrade végezte.
Olyan projekt több is volt, ahol sem az Eupro, sem a Sistrade nem működött közre – olyan viszont egy sem, amelyikben ne lett volna visszatérő "tanácsadó". Két ilyen cég szerepel feltűnő gyakorisággal az Elios által elnyert projekteknél: a Tender-Network Kft. az OLAF-jelentés szerint 13 projektben volt közreműködő, főként az előkészítésben, néhányszor a projektmenedzsmentben is. 15 esetben pedig a Közbeszerzési és Beruházási Tanácsadó Kft. adott a megrendelő önkormányzatoknak közbeszerzési tanácsot.
Az OLAF által vizsgált 35 projektből 28-ban működött közre az INS Kft., a kilenc nyilvánosságra került OLAF-levél közül hétben szerepel a cég. A tulajdonos-ügyvezető, Imrovicz András igazolta független auditorként az önkormányzati pályázatok költséghaszon-számításának helyességét, vagyis azt, hogy a projekt megfelel a pénzügyi megtérülési elvárásoknak, illetve Imrovicz írta alá a záró auditokat is. A cég "felülreprezentáltsága" az Elios-projektekben önmagában is feltűnő, de hogy egyértelmű szervezettség áll a háttérben, azt mutatja a mezőhegyesi eset: az önkormányzat és az INS közti, a záró audit elkészítésére irányuló szerződéses ajánlatot az INS nevében Mancz Ivette, az Elios közvilágítási igazgatója, és Puskás András, a Sistrade ügyvezetője készítette. Ugyanezt a bakit követték el a szereplők a szolnoki projektben is. A bevételi adatokból az látszik, hogy az INS tündöklése viszonylag rövid volt, és a vizsgált pályázati időszakra korlátozódott: a cég 2013-ban még csak 6 milliós forgalmat bonyolított, két évvel később már 24 millió a bevétel, 2016-ban viszont már újra csak 2 millió forint.
5/b – Mivel az OLAF által bizonyított tény, hogy az önkormányzati projektek pénzügyi hasznosságát igazoló auditor nem volt független a projekteket később elnyerő Elios-tól, feltehető, hogy az általa, illetve a cége által készített pénzügyi elemzések sem hagyták figyelmen kívül az Elios érdekeit. Még nyilvánvalóbb ez a Sistrade és az Eupro kft-k esetében, hiszen itt legalább egy esetben ugyanaz a személy, Hamar Endre volt a projekteket előkészítő egyik cég (Sistrade Kft.), majd a projektet elnyerő másik cég (Elios Zrt.) (rész)tulajdonosa. De ezen túlmenően is legalább kéttucat projektben nyilvánvaló a projekteket előkészítő, illetve kivitelező cégek tulajdonosai közti átfedés, illetve erős üzleti kapcsolat. Vagyis Hamar Endrének és üzlettársának, Tiborcz Istvánnak nemcsak érdeke, de lehetősége is volt a pályázatok számukra kedvező befolyásolása. Ez a tény pedig legalább néhány újabb bennfentes információ jogosulatlan közzétételének vétsége, illetve különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás[10] bűntettének gyanúját veti fel.
5/c – A nyomozásnak ebben az esetben is a céges iratok, illetve a pályázatok dokumentumainak beszerzésével kellett volna indulnia, majd ezek után kellett volna következnie az összes résztvevő cég esetében a vezető tisztségviselők, döntéshozók kihallgatásának. Itt már mindenképp a nyomozók látókörébe kellett volna kerülnie Hamar Endrének, aki tulajdonosként az összekötő kapocs az Eupro Kft., a Sistrade Kft és az Elios Zrt. között, de nyilván sort kellett volna keríteni Tiborcz István kihallgatására is. A nyomozásnak mindenképp tisztáznia kellett volna az érintett szervezetek és személyek kapcsolatrendszerét, ezért itt is el kellett volna jutni az adathordozók, levelezések, illetve az érintettek híváslistáinak kiértékeléséig.
5/d – Az érintettek és a nyomozás tárgyát képező cselekmények nagy száma és összetett volta miatt eleve valószínűtlen, hogy ezek a nyomozási cselekmények 8-9 hónap alatt megnyugtatóan elvégezhetőek lettek volna. A mindössze tucatnyi szereplőt érintő, lényegesen egyszerűbb és könnyebben bizonyítható úgynevezett Voldemort-ügyben például másfél évig tartott a nyomozás. De önmagában azon egyetlen tény alapján, hogy a hévízi projekt esetében Hamar Endre egyszerre volt tulajdonosa a pályázatot előkészítő Sistrade-nek és a későbbi nyertes Elios-nak, tökéletesen életszerűtlen, hogy ebben a vonatkozásban bűncselekmény hiányában lehetett volna lezárni a nyomozást.
6 – A Tungsram-Schréder szerepe: a helyzetbe hozott beszállító, aki az Elios vetélytársait de facto kiszorította a versenyből
6/a – A Tungsram-Schréder a kezdetek, vagyis a 2010-ben indult hódmezővásárhelyi projekt óta partnere az Eliosnak. Ebben az első projektben a Tungsram-Schréder az Elios versenytársaként maga is adott be ajánlatot, majd később mégis a pályázaton győztes Elios beszállítójaként vett részt a projekt megvalósításában. A nyilvánosságra került OLAF-levelekből tudható, hogy a kilenc projektből nyolcszor a Tugsram-Schréder volt az Elios beszállítója. Ugyanakkor a Tungsram-Schréder szerepe ennél jóval több volt: a riválisoknak adott, az Elios-énál jóval drágább ajánlatokkal több esetben lényegében kiszorította a versenyből a rivális ajánlattevőket.
A gyáli projekt esetében a Tungsram-Schréder az Eliosnak 107 609 839 forintos előzetes ajánlatot adott a szállítandó lámpákra, míg a rivális ajánlattevő Lux Invest 2000 Kft. ugyanerre a tételre 148 742 290 forintos ajánlatot kapott. (Az ajánlati felhívásban nevesítve szerepeltek a Tungsram-Schréder lámpatípusai.) A Lux Invest ezek után nem adott be ajánlatot, az egyetlen rivális ajánlatot érvénytelenítették, így egyedüli pályázóként nyert az Elios. Ugyanez történt Mezőhegyesen: a Tungsram-Schréder Elios-nak adott ajánlata 75 304 852 forint volt, ugyanezekre a lámpákra a Grep Green Public Lighting Kft.112 162 665 forintos ajánlatot kapott. (A közel 37 millió forintos árelőny ellenére az Elios a riválisánál mindössze 700 ezer forinttal olcsóbb ajánlattal nyert.) A cég árazásával kapcsolatos ellentmondásokra számos más példa is akad.
6/b – Ez a magatartás piactorzító, versenykorlátozó hatású, amit a Büntető Törvénykönyv, ha közbeszerzési eljárásban kerül erre sor, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel honorál. A kartell-bűncselekmény[11] gyanúja egyértelműen felvetődik, hiszen ezekben az esetekben a Tungsram-Schréder és az Elios összehangolt magatartást tanúsított, amellyel közösen korlátozták a versenyt.
6/c – A nyomozásnak az összes ajánlatra és azok bírálatára vonatkozó valamennyi irat beszerzését követően, azok tartalmának az ismeretében elsőrendűen azt kellett volna megállapítani, hogy ténylegesen mennyibe kerültek a Tungsram-Schreder által szállított lámpák. A versenyből kivált, illetve kizárt cégek, és a megrendelő önkormányzat döntéshozóinak a meghallgatását követően lehetett volna eldönteni, hogy az önkormányzatot károsító, és ekként költségvetési (támogatási) csalásnak tekinthető magatartásról van-e szó, amely egyszersmind kartell bűncselekményt is megvalósított. Amennyiben az önkormányzat megrendelői cinkossága is kimutatható, úgy a városi döntéshozók is felelnek költségvetési csalásért, és esetükben is felvetődik a bűnszervezet tagjaként történő elkövetés.
6/d – A Tungsram-Schreder beszállítói-ajánlattevői magatartása önmagáért beszélt, az ajánlatai olyannyira manipuláltnak tűnnek, hogy ezek csalárd, bűncselekmény gyanúját keltő voltát nem lehetett nem észrevenni.
7 – Így működik egy bűnszervezet: a szervezők a pályázati konstrukció kiírásától kezdve a teljes folyamatot kontrollálták
7/a – A szisztéma egészére jellemző, hogy az Elioshoz kötődő szervezetek és személyek a teljes folyamatot, tehát nemcsak a konkrét projekteket, de az egyes városok saját uniós pályázatait, sőt, az Irányító Hatóság ajánlattételi felhívását is ellenőrzésük alatt tartották: az OLAF-jelentés például rámutat, hogy Mancz Ivette, az Elios közvilágítási igazgatója volt a szerzője azoknak a pályázati mellékleteknek, illetve a mellékletekben szereplő módosításnak (az élettartam 100 000 órára emelése), amelyek alapján az Elios és a Tungsram-Schréder később pályázhatott a támogatott önkormányzatok tenderein a LED-es technológiával. A folyamatban a következő szinten az Elios-hoz a tulajdonosokon vagy más üzleti kapcsolatokon keresztül kötődő cégek (Sistrade Kft., Eupro Kft., SMHV Kft.) vettek részt az önkormányzatok számára kiírt pályázati források megszerzésében, majd ugyanezek a cégek a kedvezményezett önkormányzatok által kiírandó pályázatok előkészítésében és bonyolításában is meghatározó szerepet játszottak. A közbeszerzési folyamatot az esetek többségében ugyanaz a két társaság (Közbeszerzési és Beruházási Tanácsadó Kft., Tender-Network Kft.) felügyelte, utóbbi több esetben a projektek előkészítésében is részt vett. Az esetek jelentős részében Hamar Endre valamelyik cége látta el a projektmenedzsmenthez kapcsolódó tanácsadói feladatokat is. Összesen 28 projekt esetében jutott kulcsszerep az INS Kft-nek a pályázati folyamat elején és végén: a költséghaszon-számítás ellenőrzése, illetve a záró audit elkészítése révén.
7/b – A fenti kapcsolatok és tevékenységek ebben az esetben is a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúját alapozzák meg. A Büntető Törvénykönyv három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoportként határozza meg a bűnszervezetet, amelynek célja súlyos bűncselekmény(ek) elkövetése. Az ismertetett ügyekben az Elios Zrt. és a különféle közreműködő cégek milliárdos összegű gazdagodását előidéző magatartások bűncselekményt: például csalást, költségvetési csalást, hűtlen kezelést, illetve hivatali visszaélést valósítottak meg. Ennek a bűnszervezetnek az Elios Zrt. mögött és környezetében fellehető személyek bűnös gazdagodásának a megszervezése volt a célja, amely éppenséggel a bűnszervezet büntetőtörvényi definíciójának megfeleltethető magatartás. Szintén a Btk. rendeli el, hogy bűnszervezetben részvétel miatt kell felelősségre vonni azt a személyt, aki bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, illetve a bűnszervezet tevékenységét egyéb módon támogatja. Az itt ismertetett ügyekben a különféle szereplők közreműködése ("cselekvősége") rendre megvalósítja az Elios Zrt.-t az érdekeltségükben tudó személyek bűnös gazdagodását célzó és eredményező bűnszervezet működtetéséhez szükséges egy vagy több magatartást. A közös megvalósításban történő előzetes megállapodás és az elkövetés elősegítéséhez szükséges feltételek megteremtése jóformán első ránézésre a résztvevők terhére róható. Alaposabb bűnügyi vizsgálat ezt aligha téveszthette volna szem elől.
7/c – Lényegében az előzőekkel azonos nyomozási cselekmények szükségesek ennek a tényállásnak a bizonyításához. Összesen több tízezer oldalnyi dokumentum beszerzésére és áttanulmányozására, a különféle módokon közreműködött vagy a történtekről más módon tudomással bíró, akár százas nagységrendű személy tanúként történő kihallgatására kellett volna sort keríteni. A nyomozási munkában jártas forrásaink szerint az adatok tömege, és a folyamatok, összefüggések bonyolultsága miatt legalábbis elhamarkodottnak tűnik az eljárás rapid és büntetőjogi felelősség megállapítását nem eredményező megszüntetése, amit aztán az ügyészség bármiféle kontroll nélkül tudomásul vett.
7/d – Nemcsak életszerűtlen, de gyakorlatilag kizárt, hogy véletlen lenne az a gyakoriság, ahogy ugyanazok a személyek, illetve az Elios-hoz a tulajdonosokon keresztül közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó cégek fölbukkannak az összes projektben. Bármelyik szereplőtől kiindulva egy valódi nyomozás néhány hónap alatt feltárhatta volna a bűnszervezet működését, azonosíthatta volna a szereplőket, megállapíthatta volna a konkrét bűncselekmények gyanúját, azonban ezen alapvető kötelezettségének sem a nyomozó hatóság, sem pedig az azt felügyelő ügyészség nem tett eleget.
Összefoglalva: a fenti hét pont alapján egyértelmű, hogy a nyomozás akkor sem juthatott volna arra a megállapításra, hogy egyetlen esetben sem történt bűncselekmény, ha kizárólag az OLAF által leírt, nem cáfolt és nem cáfolható tényeket vizsgálja. Függetlenül tehát a cselekménysorozat egészének büntetőjogi megítélésétől, a tény, hogy a nyomozó hatóság ezekben a konkrét esetekben is bűncselekmény hiányában zárta le az eljárást, nehezen értékelhető másként, hogy az NNI nyomozói szándékosan hagytak figyelmen kívül nyilvánvaló tényeket, ez pedig egyértelműen felveti hivatali visszaélés elkövetésének gyanúját. Az ismertetett tényekből okszerűen más következtetést nem lehet levonni, mint hogy a nyomozóhatóság az eljárása során a hivatali kötelességét megszegve végzett nem teljes körű nyomozást, így a gyanúsítottként szóba jövő személyeknek jogtalan előnyt nyújtott azzal, hogy mentesültek egy mindenre kiterjedő, szakszerű nyomozás terhe alól, amely reálisan fenyegette őket büntetőjogi felelősségre vonással.
Az ügyészség szerint a nyomozásért csak az NNI felel – pedig nem
Az Elios-ügyben a nyomozást elrendelő Pest Megyei Főügyészség a felelősséget próbálja az NNI-re tolni. "A nyomozás felderítési szakaszában az ügyészség az esetleges panaszokat bírálhatja el, és kizárólag abban az esetben közli az álláspontját a nyomozó hatósággal, ha törvénysértést észlel. Ezen közlés pedig kifejezetten csak az észlelt törvénysértésre vonatkozhat. Jelen ügyben ügyészi álláspont közlésére nem került sor." – írta a Pest Megyei Főügyészség szóvivője az ügyészségnek a nyomozás eredményével kapcsolatos álláspontját firtató kérdésemre. Az ügyészség érvelése még a laikus számára is abszurd: "Ebben a bűnügyben a nyomozás a 2018. július 1. napjától hatályos Be. fogalmai szerint végig felderítési szakban maradt. (...) A felderítést a nyomozó hatóság teljes önállósággal végzi, amelyért kizárólagos felelősséget visel."
Vagyis az ügyészség azt állítja, hogy semmilyen felelőssége nincs[12] a 2018. január 21-én elrendelt nyomozással kapcsolatban, mivel az az öt hónappal később, 2018. július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárási törvény (Be.) szerint zajlott.
A valóság ezzel szemben az, hogy az eljárásnak januártól júliusig a régi, 1998. évi Be. hatálya alatt, és – mivel a nyomozást a Pest Megyei Főügyészség rendelte el – az általános gyakorlatból kiindulva szigorú ügyészi irányítás mellett kellett folynia. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy legalább július 1-jéig az ügyész volt az ügy ura, aki nemcsak felügyelte, de a legapróbb részeletekbe menően irányította is a nyomozást. Az ügyészség felelőssége az elszabotált nyomozásért egyértelmű – függetlenül attól, hogy ügyészségi forrásaim szerint a kommunikáció a nyomozókkal jellemzően szóban folyt.
Ahogy az egész eljárásra jellemző többi teljesen valószínűtlen mozzanatot, úgy azt is kizárhatjuk, hogy az ügyészség öt hónap alatt, de legkésőbb a nyomozás lezárásakor ne vette volna észre a fent részletezett súlyos szakmai hibákat, és a mögöttük kitapintható szándékot, ami a fentebb kifejtettek szerint egyértelműen felveti az NNI nyomozói által elkövetett hivatali visszaélés gyanúját. Ennek szándékos figyelmen kívül hagyásával viszont az eljáró ügyészek maguk is bűncselekményt követhettek el.
Bűnpártolás, hivatali visszaélés vagy bűnszervezetben való részvétel?
Kezdjük a puhább, közvetett bizonyítékokkal, amelyek a hivatali visszaélést közvetlenül nem bizonyítják, de azt mindenképp, hogy az Elios-ügyben a nyomozás nagyon eltért a szokásos eljárástól.
Éppen Polt Péter Ingeborg Grässelének, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének írt leveléből tudjuk, hogy az elmúlt három évben összesen 15 ügyben rendelt el nyomozást az ügyészség az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán. A 2016 eleje óta folyó eljárások közül az Elios-ügyön kívül mindössze egyet zártak le, egyébként az Elios-ügynél sokkal egyszerűbb megítélésű ügyekben is tart a nyomozás. Ehhez képest a 35 projektet, százas nagyságrendű tanúként, illetve gyanúsítottként szóba jöhető szereplőt érintő, több tízezer oldalnyi dokumentum áttanulmányozását igénylő Elios-ügyet 9 hónap alatt lezárta a nyomozó hatóság, és az ügyészségnek erre egyetlen szava sem volt. Viszonyításképp: ugyancsak OLAF-ajánlás alapján öt éve nyomoz a NAV az ügyészség instrukciói szerint egy sokkal egyszerűbb, és mindössze másfél milliárd forintos csalási ügyben.
Hivatkozásnak mégis itt lehet az az egy lezárt ügy: ebben 2016. május 9-én rendelte el az ügyészség nyomozást, nyolc hónappal később pedig meg is szüntették azt. Csakhogy ebben az esetben is nyilvánvaló az ügy politikai érintettsége. Az OLAF ellenőrei 2016-ban az akkor még hivatalban lévő fejlesztési miniszter, Seszták Miklós ügyeskedését buktatták le: Seszták még 2012-ben a hírhedt kisvárdai Ramiris-cége autószalonját minősíttette át társasházzá, hogy üzletfelei pályázhassanak a mikrovállalkozásokat célzó tízmilliós támogatásra. Az ügyészségnek nyilván ebben az ügyben is el kellett rendelnie a nyomozást, amit aztán az Elios-ügyhöz mérhető gyorsasággal le is zártak. Vagyis az elmúlt három évben az OLAF-ajánlás alapján indult 16 nyomozásból kettőt zártak eddig le: az egyikben Orbán Viktor egyik minisztere, a másikban a veje érintett.
"Az OLAF jelentésében foglaltakat a minden részletre kiterjedő nyomozás nem támasztotta alá" – állította a legfőbb ügyész. A valóság ezzel szemben az, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai a látszatra sem ügyeltek: nem keresték meg a például a Közbeszerzési Hatóságot, és – ahogy Pintér Sándor belügyminiszter egy képviselői kérdésre adott tavaly júliusi válaszából kiderült – közel fél évvel a nyomozás elrendelése után még nem volt gyanúsítotti kihallgatás az ügyben.
Ennél súlyosabban esik latba, hogy legalább öt érintett várossal kapcsolatban semmilyen nyomozási cselekmény nem történt: "Az országos rendőr-főkapitányságtól, megyei rendőr-főkapitányságtól sem kerestek meg bennünket." – ezt Gyál polgármestere mondta tavaly a nyomozás lezárása után tartott közmeghallgatáson. Gyálon kívül még legalább három olyan városról tudunk – Hódmezővásárhely, Siófok, és Hatvan-, ahonnét még az iratokat sem kérték be a nyomozók.
"Jelen esetben nem kétséges, hogy az lett volna a törvényes eljárási cselekmény, ha minden önkormányzattól minden releváns iratot beszerez a nyomozó hatóság. Bármiféle szelekció gyanús, illetve az az eljárást megszüntető határozat mindenképpen törvénysértő, amely hiányos bizonyításon alapult, tehát az ügyészségnek az új Be. alapján is közbe kellett volna avatkoznia. Mulasztásával pedig hivatali visszaélést követhetett el." – mondja erre egy gyakorló büntetőjogász. De ezen túlmenően felmerül, hogy ha az ügyészség észlelte a nyomozás során elkövetett törvénysértést – márpedig emberi számítás szerint észlelnie kellett -, azzal, hogy ezt nemhogy nem észrevételezte a nyomozó hatóságnál, de a nyomozás folytatására sem utasított, nem követett-e el bűnpártolást – hogy az egész Elios-ügy eltusolásában való szerepének büntetőjogi minősítéséről ne is beszéljünk.
Mit találhattak volna a nyomozók Siófokon?
2015. szeptember 15-én írta alá Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere a közvilágítás-korszerűsítésről szóló, nettó 315 976 004 forint értékű szerződést az Elios Zrt-vel. A város ekkor már három éve rágódott a projekten, végül a tender itt is úgy alakult, hogy az Elios egyedüli pályázóként nyert, a becsült értéknél mindössze 1,5 százalékkal olcsóbb ajánlattal.
Tavaly márciusban Lengyel az ellenzéki országgyűlési képviselők által megalakított vizsgálóbizottság számára összeszedte a projekt dokumentációját – de ami ennél is fontosabb, átnézte az üggyel kapcsolatos teljes önkormányzati levelezést is. A jogász végzettségű volt rendőrszázados alappal gondolhatta, hogy a munkája nagyban megkönnyíti a nyomozást, hiszen elég beszédes mozzanatokra bukkant, amelyek alapján könnyen azonosíthatók nemcsak az Elios-ügy egyes ismert szereplői, de a hálózat helyi aktorai is. Bár Lengyelnek nem nagyon lehettek illúziói, arra még ő sem számított, hogy az NNI nyomozói egyszerűen átlépnek a siófoki anyagon.
Siófok 2011-ben nyert először uniós forrásból támogatást a közvilágítás korszerűsítésére, egy évvel később nettó 294 millióért az Elios – akkor még E-Os Innovatív Zrt. – nyerte el a munkát. Még ugyanebben az évben megjelenik a következő KEOP-kiírás, 2013 elején a város megbízza a Sistrade Kft-t a tenderterv elkészítésével, de a pályázatot a fejlesztési ügynökség februárban felfüggeszti, az elkészült terveket irattárba teszik.
2014 júniusában viszont újra aktivizálódik az önkormányzat, a beruházási ügyosztály három cégnek küld feltételes ajánlattételi felhívást egy újabb energetikai tanulmány elkészítésére. Csakhogy a lépésnek semmilyen előkészítő mozzanatát nem találni az iratok közt, még a levelet kiküldő ügyintéző levelezésében sem. Egy héttel később viszont már szerződik az önkormányzat Hamar Endre cégével, a Sistrade-del. A hivatalos levelezésből nem derül ki, hogy miért feltételezik az önkormányzatnál, hogy lesz új pályázat. Viszont augusztus 4-én levél érkezik a Sistrade-től, amelyben az áll, hogy lesz új közvilágítás-korszerűsítési kiírás, ráadásul ebben a konstrukcióban már önrészre sem lesz szükség. És valóban, hat héttel később, szeptember 22-én megjelenik a KEOP-2014-5.5.0/K kódszámú kiírás. Szeptember 29-én felhívást adnak ki: projektmenedzsert, műszaki ellenőrt és auditort keresnek. A jelentkezésre 72 óra áll rendelkezésre, a határidő október 1-je. A projektmenedzseri feladatra Hamar másik cége, az Eupro Kft. lett a befutó, az audittal pedig az INS Energia Kft-t bízták meg.
Még a felhívás napján megy egy levél a Sistrade-nek a finanszírozással kapcsolatos kérdéssel – válasz viszont nem található az önkormányzati levelek között, noha a probléma megoldódott: ebből elég nyilvánvaló, hogy a Sistrade és a beruházási osztály érintett dolgozói közt a hivatalos levelezési csatornán kívül is volt érintkezés.
Október 1-jén dönt az Irányító Hatóság arról, hogy a LED-es technológiánál elfogadják a 100 ezer óra üzemidőt – öt nappal később a város nevében az Eupro már be is adja a pályázatot. Az év utolsó napján jön az értesítés, hogy 426 millió nyert a projektre Siófok.
2015 január 13-án a beruházási osztály ügyintézője sürgős jelzéssel megkeresi az Ész-Ker Kft-t: a városnak szerződése van a céggel, azonban csak 100 milliós értékhatárig, és csak a saját forrásból történő beszerzésekre. Ezért január 27-én ajánlatkérési felhívást tesz közzé az önkormányzat a közbeszerzési tanácsadói feladatok ellátására – a határidő január 30-a 12 óra. Az egyetlen pályázó az Ész-Ker, a beruházási osztály vezetője szerződést ír alá a céggel. (Az Ész-Ker körülbelül olyan távol van Tiborcz Istvántól, mint a Sistrade: a cég tulajdonosa, Kárpáti Péter 2013 óta tulajdonos Hamar Endre másik cégében, az ebben az Elios-ügyben is kulcsszerepet játszó Eupro Kft.ben.)
Május 27-én jelenik meg a Közbeszerzési Értesítőben az ajánlattételi felhívás, amit a Miniszterelnökség illetékesei előzetesen jóváhagytak. Június 15-én kerül sor azt ajánlatok bontására: mindössze két ajánlat érkezik, az Elios-é és a Mezei-Vill Kft-jé. Szeptember 3-án tárgyalja a tendert az önkormányzat Közbeszerzési Döntéshozó Testülete – a polgármester nem tagja a testületnek-, ahol a beruházási osztályvezető indítványozza, hogy a Mezei-Vill olcsóbb ajánlatát "kirívóan alacsony ellenszolgáltatás"-ra hivatkozva nyilvánítsák érvénytelennek. A testület egyetlen nem-kormánypárti tagja aggályoskodik, de az osztályvezető leszereli, így a Mezei-Vill pályázatát érvénytelennek nyilvánítják, és az Elios lesz a befutó. (Két hónappal korábban Salgótarjánban a döntéshozók nem érvénytelenítették a Mezei-Vill olcsó ajánlatát, így a város a legmagasabb ajánlathoz képest 88 millió forintot spórolt a Mezei-Vill-el.) Már csak az INS Kft. hiányzik a tablóról, de az is megvan hamar: októberben szerződik az önkormányzat Imrovicz cégével a záró audit elvégzésére. 2016 februárjában a fejlesztési minisztérium illetékesei helyszíni ellenőrzésen győződnek meg arról, hogy a siófoki Elios-projekttel minden rendben zajlott.
Vagyis ha pusztán a siófoki projekt esetében valódi nyomozás folyt volna, az NNI nyomozói már a felderítési szakban eljuthattak volna az Elios-projekt összes kulcsszereplőjéhez, hiszen Siófokon is felbukkant a fontosabb szereplők többsége: Hamar Endre cégei, az örök auditor INS Kft. és persze az Elios kulcsfigurái. Valószínűleg elég lett volna az Elios-ügyben aktív önkormányzati dolgozók híváslistáit és levelezését összevetni a projekt előrehaladásával, és magyarázatot keresni a pályázati folyamat néhány mozzanatára ahhoz, hogy a nyomozók fel tudják rajzolni a bűnszervezet belső és külső kapcsolatrendszerének túlnyomó részét. Éppen ezért van abban ráció, hogy sem itt, sem a másik nem kormánypárti irányítású érintett városban, Hódmezővásárhelyen nem vállalták még az alapdokumentumok elolvasását sem a nyomozók: kezelhetetlen helyzetet teremtett volna, ha maguk a polgármesterek kérés és kérdés nélkül eléjük tárják a szervezett csalás (újabb) nem cáfolható bizonyítékait.
[1] 2009 augusztusában alakulnak meg az első ES Kft-k, majd egy évvel később ezek beolvadásával indul az ES Zrt, néhány hónap múlva már E-Os Innovatív Energetikai Zrt., 2013-tól Elios Innovatív Energetikai Zrt. Tiborcz István a kezdetektől meghatározó szereplője a cégnek, hol közvetett tulajdonosként, hol vezető tisztségviselőként. Hogy összesen mennyit keresett az Elios-projekttel, azt pontosan nem lehet tudni, de csak a cég 2015-ös, az itt tárgyalt ügyek lezárulta után történt eladásával 3 milliárd forintra becsülhető bevételre tett szert.
[2] A cikk megírásában nélkülözhetetlen segítséget kaptam volt, illetve jelenleg is aktív, a területet jól ismerő ügyészektől, bíróktól és ügyvédektől – talán nem meglepő, hogy ezt a segítséget névre szólóan csak személyesen tudom megköszönni nekik.
[3] 2014. január 1-jéig az uniós pályázatok irányító hatóságai a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szervezeti egységeiként működtek, az NFÜ kormányzati felügyeletét pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium látta el. (2013. július 31-től december 31-ig a Lázár János vezette Miniszterelnökség.) Az irányító hatóságok feladata lényegében minden, az uniós fejlesztésekkel kapcsolatos tevékenységre kiterjedt, de a nagyobb volumenű ügyekben a végső döntéseket a kormány fejlesztési kabinetje hozta. A miniszterelnök 2015-ben lényegében elismerte, hogy az akkori fejlesztési miniszterrel heti szinten egyeztettek ezekről a pályázatokról.
[4] Btk 373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
[5] Btk 376. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el
[6] A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérőnek – ebben az esetben a kiíró önkormányzatnak – kötelessége meghatározni a projekt becsült költségét. Ennek egyik legáltalánosabb módszere a beszerzés tárgyára vonatkozó indikatív – a kiíróra nézve nem kötelező – ajánlatok bekérése: más információk mellett ezen kvázi-piaci ajánlatok alapján határozzák meg a projekt várható költségét.
[7] A Btk. 396. § (1) a) pontja szerint költségvetési csalást az követ el, aki "(...) költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja" A (9) bek. a) pont alapján költségvetési csalást az EU által nyújtott pénzalapok terhére is el lehet követni.
[8] Az Elios-szal később szerződő önkormányzatok egyes esetekben jól láthatóan kimaxolták a pályázott összegeket: Szolnok például a manipulált indikatív ajánlatok alapján úgy kapott a KEOP 5.5.0/A/12 pályázati konstrukcióban közel 1 milliárd forintot, hogy mindkét pályázata kevesebb mint 5 millió forinttal, azaz 1 százalékkal maradt az 500 millió forintos maximális pályázható összeg alatt. Kalocsa hasonló pályázata 481 milliót kapott, Vácé 496 milliót.
[9] Btk. 410/A. § Aki azért, hogy jogtalan előnyt szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon, bennfentes információt illetéktelen személynek vagy személyeknek átad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
[10] A Btk. 396. § (5) b) pontja szerint "A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha (...) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
[11] Btk. 420. § (1) Aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak, díjak, egyéb szerződéses feltételek rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy más összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt korlátozza, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
[12] "A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését." – írja ehhez képest az ügyészség feladatáról a 2011-ben elfogadott Alaptörvény. | https://atlatszo.hu/2019/05/06/tobb-mint-hiba/ | https://web.archive.org/web/20190506091119/https://atlatszo.hu/2019/05/06/tobb-mint-hiba/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/utanajartunk-igy-szabotalta-el-a-nyomozohatosag-es-az-ugyeszseg-az-elios-ugy-felderiteset | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-05-06 12:43:00 | [
"Hamar Endre (Dr.)",
"Horváth Dezső",
"Imrovicz András",
"Kárpáti Péter György",
"Mancz Ivette",
"Tiborcz István"
] | [
"Elios Innovatív Zrt.",
"Ész-Ker Kft.",
"Eupro Projektmenedzsment Kft.",
"Grep Green Public Lighting Kft.",
"INS Kft.",
"KVIKSZ Kft.",
"Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI)",
"Polar Stúdió",
"Simó Kft.",
"Sistrade Kft.",
"SMVH Kft.",
"Tungsram-Schréder Zrt."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Baranya megye",
"Békés megye",
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Csongrád megye",
"Gyál",
"Hódmezővásárhely",
"Kalocsa",
"Mezőhegyes",
"Miskolc",
"Mórahalom",
"Pest megye",
"Siklós",
"Tamási",
"Tolna megye",
"Vác"
] | [
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"támogatás",
"EU",
"OLAF-vizsgálat",
"ügyészség",
"közvilágítás"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
49,043 | Újabb 10 milliárdot költ propagandára a kormány | A Miniszterelnöki Kabinetiroda április közepén megint egy 10 milliárd forint értékű keretszerződést kötött Balásy Gyula reklámcégeivel “az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos” kampányra. A szerződés év végéig vagy a keretösszeg kimerüléséig szól, de 7 milliárdot biztosan elköltenek a pénzből. | A kormányzati reklámkampányokat irányító Miniszterelnöki Kabinetiroda 2019. április 11-én egy nettó 10 milliárd forint értékű keretszerződést kötött a Lounge Design Kft.-vel és a New Land Media Kft.-vel kommunikációs feladatokra.
A megállapodás a keretösszeg kimerüléséig, vagy legkésőbb 2019. december 31-ig szól. A dokumentumból kiderül, hogy az összegből 3 milliárd csak opció, de nettó 7 milliárdot mindenképp elköltenek majd, és ebből 1-10 kampány lesz.
Az indoklás ugyanaz most is, mint minden eddigi propagandakampánynál: az Európa jövőjét érintő kormányzati kommunikációs feladatok, és az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos tájékoztatás.
A szerződéshez tartozó műszaki leírásban azt írja a Miniszterelnöki Kabinetiroda a magyar kormány képviseletében, hogy
“Alapvető közérdeknek és demokratikus kötelességnek tartjuk, hogy az említett intézkedések kapcsán a magyar állampolgárok naprakész, minél több és minél részletesebb információt kapjanak.”
A szerződést (PDF) Ferjancsics László, a Vácért Lokálpatrióta Egyesület önkormányzati képviselője közadatigénylésben kérte ki a Miniszterelnöki Kabinetirodától, és ő juttatta el az Átlátszónak.
Idén már ez a második nyilvánosságra került hasonló dokumentum, ugyanis a Kabinetiroda január közepén is adott egy ugyanilyen témájú (Európa jövőjét, és az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos kommunikáció), szintén nettó 10 milliárd forint értékű megbízást Balásy Gyula két cégének, amelyek hosszú ideje a kormány egyedüli reklámbeszállítói.
2019 első negyedévében 15,4 milliárd forintot költöttek kommunikációra Rogánék
31 állami szervezet számára az idei év első három hónapjában 15,4 milliárd forintot költött el a Nemzeti Konzultációs Hivatal (NKOH) Balásy Gyula két cégének közreműködésével.
Címlapfotó: Szakál Szebáld – Átlátszó | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/09/ujabb-10-milliardot-kolt-propagandara-a-kormany/ | https://web.archive.org/web/20231004090630/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/09/ujabb-10-milliardot-kolt-propagandara-a-kormany/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-10-milliardot-kolt-propagandara-a-kormany | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-05-09 12:49:00 | [
"Balásy Gyula"
] | [
"Lounge Design Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"PR",
"hirdetés",
"gazdálkodás",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Kormányzati tájékoztató kampányok (2012-)"
] |
49,044 | A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete szerint hibásan üzemel a 25 milliárdos tengelysúlymérő rendszer | Fuvarozói visszajelzések azt mutatják, hogy a rendszernek jelenleg csak néhány mérőállomása működik rendesen. A többi ugyan üzemel, de vélhetően az irreális mérési eredményeik miatt, ezekről nem készülnek határozatok, a rendszer folyamatos „finomítás” alatt áll – írta az Átlátszónak a tengelysúlymérőről megjelent cikkünk után a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete. | Több mint 25 milliárd forintot költött el a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. a teherautók tengelysúlymérő hálózatára (TSM), a teszt-időszakban csak az üzemeltetés több mint 127 milliót emésztett fel – erről a napokban írtunk. Ahogy azt is említettük, hogy a közel 25 milliárdos rendszer közel egy év alatt alig több 100 milliós bírságot hozott be.
Összehasonlításképp: a VÉDA – az autósok gyorshajtását is néző rendszer – 14 milliárd forintba került, tavaly csak a bírság 21 milliárd forint volt.
Ráadásul az adatokat kezelő Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nem válaszolt a hónapokon át tartó megkeresésünkre, csak Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő adatigénylése nyomán juthattunk információhoz.
Megírtuk, a rendszer egy részét kiépítő I-Cell Zrt. korábban is nyert már hasonló nagy összegű állami megbízásokat. Az ARH Informatikai Zrt.-vel közösen vihették 2013-ban a HU-GO elektronikus útdíjrendszer kiépítésére kiírt 17,8 milliárdos közbeszerzést, majd 2014-ben az ORFK hatmilliárdos traffipax-tenderét, és az i-Cell Zrt. készítette az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (EKAER) is.
Az i-Cell Zrt. ingatlanban is utazik, méghozzá ebben az ágazatban a cég Mészáros Lőrinc üzlettársa, a Forbes szerint. De máshol is van közös üzlet, a 24.hu írta meg, hogy közösen nyertek el egy 58 milliárdos közbeszerzést: az R-Kord és az i-Cell Mobilsoft Zrt. építheti ki a MÁV vasúti rádiókommunikációs rendszerét (GSM-R).
A cikk megjelenése után a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) hosszú levélben fejtette ki az Átlátszónak, hogy szerintük eleve alkalmatlan arra a feladatra a TSM, amire kitalálták.
“Tanulmányt készíttettünk, hogy külső (azaz a fuvarozóktól független) szakértők véleményével igyekezzünk alátámasztani az ITM és a jogalkotók felé az aggályainkat, azt, hogy az úthálózatba beépített dinamikus tengelysúlymérő rendszer – álláspontunk szerint – alkalmatlan a megállítás nélküli mérések adatai alapján történő, objektív alapú bírságolásra” – írta portálunknak az MKFE.
A tavaly tavasszal elindított tesztüzem alatt az volt az általános tapasztaltuk, hogy a rendszer átlagosan 2 tonnával méri túl a járműveket, bár előfordultak ennél komolyabb, akár 4 tonnás eltérések is.
A kontrollmérések ezekben az esetekben olyan hitelesített, kalibrált statikus mérlegeken történtek, amelyeket a fel- és lerakóhelyeken működtetnek, elsősorban azért, mert a súlyadat alapján számol el az árukibocsátó és a vevő – ebből egyértelműen következik az a tény is, hogy az árukibocsátónak nem érdeke túlrakni a járműveket.
Az elmúlt hetekben az egyesülethez több olyan visszajelzés érkezett, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a rendszer mérési pontossága nem javult. Továbbra is tonnás léptékű különbség mutatkozik a TSM rendszer dinamikus mérése, valamint a hitelesített mérőeszközön történt, statikus súlymérések között. Azok a fuvarozók, akiknek van mérlegjegyük az adott TSM bírsághoz kapcsolódóan, rendszerint élnek a jogi lehetőségeikkel, azaz bizonyítási indítványt, fellebbezést terjesztenek elő az ITM-nél.
Kevés kivételtől eltekintve ezeket a beadványokat a minisztérium rendre elutasította, hivatkozással a TSM-rendszer hitelességére. Csakhogy a fel- és lerakóhelyi mérlegek is hiteles eszközök, érdekes jogi kérdés lehet, hogy ilyen esetekben melyik a „hitelesebb”?
A legutóbbi ITM-es egyeztetéskor kapott információk alapján az MKFE közölte: „folyamatosan zajlik az egyes mérőpontok javítása, felülvizsgálata – tudomásunk szerint vannak olyan mérőpontok, ahol a kivitelezőt arra kötelezték, hogy a pályatestbe beépített szenzorokat emelje ki, majd telepítse újra.”
A fuvarozók szerint a mérőpontok sokasága és elhelyezkedése miatt csak a nagyon rövid távú, településeken belüli, vagy kistelepülések közötti fuvaroknál lehet „megkerülni” a TSM-pontokat, a nemzetközi, vagy például a belföldi építkezéseket, vagy üzemanyagtöltő-állomásokat ellátó, élőállat-szállításokat végző, jogkövető módon tevékenykedő fuvarozók nem tudják, és nem is akarják kijátszani ezt a rendszert, egyszerűen szeretnék normálisan végezni a munkájukat.
Kerestük az ITM-et, hogy igaz-e, hogy mérőpontokat kellett újratelepíteni, valamint, hogy a mérőpontok közül csak néhány működik, válaszukat várjuk. | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/10/a-magyar-kozuti-fuvarozok-egyesulete-szerint-hibasan-uzemel-a-25-milliardos-tengelysulymero-rendszer/ | https://web.archive.org/web/20220625234550/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/10/a-magyar-kozuti-fuvarozok-egyesulete-szerint-hibasan-uzemel-a-25-milliardos-tengelysulymero-rendszer/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-magyar-kozuti-fuvarozok-egyesulete-szerint-hibasan-uzemel-a-25-milliardos-tengelysulymero-rendszer | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-05-09 12:51:00 | [] | [
"Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt."
] | [] | [
"fuvarozás - logisztika",
"adatigénylés"
] | [] |
49,045 | 42,5 milliárd forint értékű ingatlant adott az állam egyházaknak és önkormányzatoknak 2010 óta | Közadatigénylésben kértük ki, hogy 2010 óta milyen ingatlanokat kiknek adott át az MNV ingyen. Az adatok szerint ilyen épületből és épületrészből országszerte 1152 van, melyeknek összértéke jelenleg 42,5 milliárd forint. Térképen és grafikonokon mutatjuk meg, hogy hol, milyen, mekkora értékű ingatlanokat adott át a magyar állam térítésmentesen, és kik kapták meg őket. | Közadatigénylésben kértük ki, hogy 2010 óta milyen ingatlanokat kiknek adott át az MNV ingyen. Az adatok szerint ilyen épületből és épületrészből országszerte 1152 van, melyeknek összértéke jelenleg 42,5 milliárd forint. Térképen és grafikonokon mutatjuk meg, hogy hol, milyen, mekkora értékű ingatlanokat adott át a magyar állam térítésmentesen, és kik kapták meg őket.
Nemrég írtunk cikket arról, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) által licitáláson elárverezett budapesti ingatlanok a valós értéküknél alacsonyabb áron kerültek bizonyos üzleti körökhöz, az indoklás szerint azért, hogy a költségvetés bevételeit ilyen ingatlanok eladásával növelje a Vagyonkezelő.
Busás hasznot hoznak az államtól megszerzett értékes budapesti ingatlanok Értékes rózsadombi és Andrássy úti ingatlanokat szerzett meg jó áron a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től egy üzleti kör, amelynek Vajna Tímeáig és fideszes politikusokig terjed az üzleti kapcsolatrendszere. Az MNV részéről érdeklődésünkre azt hangsúlyozták, hogy árverés eredményeként, licitálás útján, a legmagasabb vételi ajánlatot benyújtó árverezővel kötötték meg a szerződést mindkét esetben.
Ugyanakkor az MNV nem csak pénzért mond le az állami ingatlanokról, hanem számos esetben az ingatlanokat ingyen, térítésmentesen is odaadja önkormányzatoknak és egyházaknak.
Közadatigénylésben kértük ki, hogy 2010 óta milyen ingatlanokat kiknek adott át az MNV ingyenesen. Az adatok szerint ilyen épületből és épületrészből országszerte 1152 van, melyeknek összértéke jelenleg 42,5 milliárd forint.
Az adatok nagy részét az MNV a magyar államigazgatás egyre elterjedtebb gyakorlata szerint elforgatott PDF-be mentett képfájlként küldte el, íme egy példaoldal a 22 oldalas listából:
De mivel minket nem lehet elrettenteni az ilyesmivel (nemrég 8 gigabájtnyi hasonló pdf-et tettünk kereshetővé), ezért ezt a dokumentumot optikai felismerő szoftverrel Excellé alakítottuk, majd a helyrajzi számokhoz a MePAR-rendszer használatával hozzárendeltük a koordinátákat.
Az alábbi térképen az egy ingatlanhoz tartozó helyrajzi számokat összevontuk, így egy pont egyetlen ingatlant, de számos esetben több ingatlanrészt jelöl.
Az egészben az a szomorú, hogy itt aztán tényleg nincs mit titkolni, hiszen az önkormányzatok és az egyházak a legtöbb esetben alaptevékenységük végzéséhez kapják meg ingyenesen az állami tulajdont, és az, hogy ezeket az ingatlanokat esetleg bérbe adják másoknak, az nem ennek a cikknek a témája, ahogy az sem, hogy az egyházak egyáltalán miért kapnak ingyen ingatlant az államtól, hacsak az valamikor nem egyházi tulajdon volt.
Ezen a zoomolható térképen most csak annyit lehet látni, hogy ezek az ingatlanok hol vannak és mekkora a szerződésben foglalt értékük az MNV tájékoztatása szerint. Az alatta lévő grafikonokon pedig a 2010 óta a 25 legnagyobb állami ingatlanvagyont kapó önkormányzatot és egyházat mutatjuk.
Ezen a szatellittérképen pedig láthatók a konkrét ingatlanok is.
Bátorfy Attila | https://atlatszo.hu/2019/05/02/425-milliard-forint-erteku-ingatlant-adott-az-allam-egyhazaknak-es-onkormanyzatoknak-2010-ota/ | https://web.archive.org/web/20201215130245/https://atlatszo.hu/2019/05/02/425-milliard-forint-erteku-ingatlant-adott-az-allam-egyhazaknak-es-onkormanyzatoknak-2010-ota/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/425-milliard-forint-erteku-ingatlant-adott-az-allam-egyhazaknak-es-onkormanyzatoknak-2010-ota-1 | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-05-02 12:56:00 | [] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"egyház",
"önkormányzat",
"adatigénylés",
"infografika"
] | [] |
49,046 | Letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság az Átlátszó által 2012-ben feltárt csalás ügyében | Hét évvel ezelőtt háromrészes cikksorozatban mutattuk be, hogy egy több mint 200 millió forintos uniós pályázathoz az önerőt egy offshore cég biztosította, túlárazták az EU-s pénzből beszerzett orvosi berendezéseket, és a klinika doktornak feltüntetett természetgyógyászokat alkalmazott. Cikksorozatunk nyomán 2015-ben az OLAF éves jelentésében ez az ügy lett az egyik esettanulmány, az uniós ellenőrök ajánlása után pedig eljárás indult Magyarországon, és nemrégiben az elsőfokon eljáró bíróság letöltendő börtönbüntetést szabott ki az egyik vádlottra. | 2012-ben megírtuk, hogy 2009-ben az egy évvel korábban alakult Body-Map Kft. egy GOP-programban 215 millió forint európai uniós támogatást kapott, hogy diagnosztikai központot hozzon létre Kisteleken. Ehhez a vállalkozásnak 274 millió forint önerőt kellett felmutatnia, amit a Body-Map Kft. egy offshore cégtől, a Seychelles-szigeteken bejegyzett Test Body Ltd.-től kapott kölcsönnel oldott meg. Kollégáinkkal a Body-Map ügyvezetője nem akart beszélni, és a cég budapesti gyorsdiagnosztikai központjában sem örültek nekik.
Uniós testtérkép kérdőjelekkel – egy furcsa EU-pályázat története I.
Szabálytalansági eljárás folyik egy, az atlatszo.hu által megvizsgált, több mint 200 millió forintos uniós pályázat ügyében, amelyben számos furcsaság fedezhető fel: az önerőt egy offshore cég biztosította, tízmilliókat számoltak el olyan gépekre, amelyek sokkal olcsóbban is beszerezhetők lettek volna, a klinika pedig doktornak feltüntetett természetgyógyászokat alkalmaz. Cikksorozat, első rész.
Második cikkünkben bemutattuk, hogy a Body-Map Kft. által a projektben elszámolt eszközöket jóval olcsóbban is be lehetett szerezni akkoriban. Például a cég pályázata mellékleteként becsatolt költségtáblázat (PDF) alapján 21 darab úgynevezett AMP noninvazív vérkép- és metabolit-analizátort vásárolt, darabját 14,8 millió forintért 2009-ben, tehát összesen 310 millió forintért. Kollégáink megkerestek ilyen eszközöket forgalmazó vállalkozásokat, amik ugyanezt a berendezést 3,5-5,4 millió forintért kínálták. A különbözet/túlárazás tehát eszközönként 9,4-11,3 millió forint lehetett, ami a 21 gép esetén összesen 197,4-237,3 millióra rúghatott.
Uniós testtérkép kérdőjelekkel – egy furcsa EU-pályázat története II.
Kellemes családi házas övezetben található a Body Map Kft. budapesti gyorsdiagnosztikai központja Csepelen, amely maga is leginkább egy családi házra hasonlít, garázzsal és úszómedencével. A 215 millió forintos uniós pályázati pénzből, és a 274 millió forintos saját forrásból a kft.
Cikksorozatunk harmadik részében arról írtunk, hogy a Body-Map Kft. által üzemeltetett klinika olyan munkatársakkal is dolgozott, akik félrevezető módon doktori címet tüntettek fel a nevük mellett, miközben ilyen hivatalos, államilag elismert fokozattal nem rendelkeztek. Olyan természetgyógyászokat, akik az igazi orvosokhoz hasonlóan szintén használták a doktori címet, ám egy apró megkülönböztető jelzést alkalmaztak, egy aposztróf vesszőt tettek elé, így: ’Dr. – de ez vessző könnyen elkerülheti az ember figyelmét.
Uniós testtérkép kérdőjelekkel III. – Parabolikus doktorok a magánklinikán
Cikkorozatunk eddigi részeiben bemutattuk, hogy számos kérdést felvet a Body Map Kft. uniós támogatása, kiderítettük, hogy sokkal olcsóbban is beszerezhetők lettek volna a beruházás idején ugyanazok a berendezések, amelyeket a cég az uniós pályázaton borsos áron számolt el.
Az uniós támogatások elosztásáért akkoriban felelős (azóta megszűnt) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) nevében eljáró MAG Zrt. először 2010-ben vizsgálta azt, hogy a Body-Map Kft. beruházásának papírokon igazolt költségei valósak-e. Majd egy feljelentés nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-Magyarországi Regionális Bűnűgyi Igazgatósága is eljárást folytatott, mert felmerült a gyanú, hogy túlárazták a beszerzett diagnosztikai berendezéseket, vagyis azok sokkal kevesebbet érnek, mint ami a számlán szerepel. Azonban a túlárazási gyanút gyanút a MAG Zrt. szabálytalansági vizsgálatának nem sikerült igazolnia, ezért a NAV a nyomozást is megszüntette.
2012-ben a MAG Zrt. újra szabálytalansági eljárást indított a Body-Map Kft. beruházása miatt. Az eljárás dokumentumait közadatigénylésben kértük ki, de igénylésünket az iratok döntés-előkészítő jellege miatt megtagadták, ezért bírósághoz fordultunk. Ekkor fordult a kocka: az NFÜ a perben az összes keletkezett irat becsatolásával bizonyított, és korábbi álláspontját felülvizsgálva az adatok többségét még az ítélet előtt kiadta nekünk 2013-ban. Sajnos a dokumentumok releváns részeit nagyrészt kitakarták, de nagyon tanulságos volt végigolvasni őket.
2015-ben aztán az EU csalásellenes hivatala, az OLAF néhány olyan konkrét esetet emelt ki az éves jelentésében (PDF), amelyekben eredményesen bizonyították be, hogy elcsalták az uniós támogatásokat. Az egyik ilyen esettanulmány az Átlátszó által feltárt ügy volt, és az OLAF-jelentés külön kiemelte, hogy a vizsgálatot oknyomozó cikkek alapján indították el.
Hülye maradt volna az OLAF, ha nincs az Átlátszó! Ha az Átlátszó újságírói nem mennek el Csepelre, nem lett volna esettanulmánya idén az Európai Csalás Elleni Hivatalnak, az OLAF-nak Magyarországról. Szükség van-e még igazi „talpas” újságírókra a 21.
Az OLAF ajánlása alapján indult ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2017 áprilisában két személy ellen vádat emelt társtettesként elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt. A két vádlott a cég vezetését ténylegesen ellátó személy, valamint az ötletet kidolgozó ismerőse volt.
A KNYF akkori közleménye szerint „Az érintett eszközöket az elkövetők egy külföldi cégtől mintegy 102.081.000,- forint vételáron vásárolták meg, majd azokat a támogatás elszámolása végett túlárazva, 371.762.664,- forint összegű vételáron szerepeltették a pályázatban (…) Az orvosi műszerek működtetésére egy vidéki városban 2010 januárjában diagnosztikai centrumot létesítettek, azokat azonban a célnak megfelelően sohasem használták fel. A cselekmények révén az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak okozott kár 182.171.159,- Ft, míg a magyar költségvetést ért kár 32.147.851,- Ft”
A vádemelés után két évvel, 2019. május 3-án megszületett az ügyben az elsőfokú ítélet: a Fővárosi Törvényszék az egyik vádlottat végrehajtandó szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra, a másik vádlottat pedig – aki a bűncselekménnyel okozott kárt időközben teljes egészében megtérítette – felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
Az nem derül ki a Központi Nyomozó Főügyészség mostani közleményéből, hogy hány év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság a vádlottat, csak annyit írnak, hogy az ügyész súlyosbításért fellebbezett az ítélet ellen. A vádemeléskor azonban megírta a KNYF, hogy a vádlottak terhére rótt bűncselekmény kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, tehát a vádlottra kirótt büntetés ebben a sávban mozoghat. | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/08/letoltendo-bortonbuntetest-szabott-ki-a-birosag-az-atlatszo-altal-2012-ben-feltart-csalas-ugyeben/ | https://web.archive.org/web/20221207203011/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/08/letoltendo-bortonbuntetest-szabott-ki-a-birosag-az-atlatszo-altal-2012-ben-feltart-csalas-ugyeben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/letoltendo-bortonbuntetest-szabott-ki-a-birosag-az-atlatszo-altal-2012-ben-feltart-csalas-ugyeben | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-05-09 12:58:00 | [] | [
"Body Map Kft.",
"Test Body Ltd"
] | [] | [
"offshore",
"támogatás",
"EU",
"antikorrupció",
"OLAF-vizsgálat"
] | [] |
49,047 | Pert nyert az ügyész, akit három Facebook-posztja miatt rúgtak ki | Precedensértékű perben hoztak elsőfokú ítéletet a munkaügyi bíróságon pénteken. Először rúgtak ki ügyészt politikai jellegű Facebook-posztok miatt 2018-ban: Pap Balázs 13 éve dolgozik ügyészként, szakmai munkáját szinte minden évben szakmai elismerésben részesítették, majd jött a 2018-as választás kampányidőszaka, amikor megosztott három politikai tartalmú posztot a privát Facebook-oldalán. A választás másnapján kapta az értesítést, hogy fegyelmi eljárás indul ellene, és annak végén az az ítélet született, hogy kirúgják. | Precedensértékű perben hoztak elsőfokú ítéletet a munkaügyi bíróságon pénteken. Először rúgtak ki ügyészt politikai jellegű Facebook-posztok miatt 2018-ban: Pap Balázs 13 éve dolgozik ügyészként, szakmai munkáját szinte minden évben szakmai elismerésben részesítették, majd jött a 2018-as választás kampányidőszaka, amikor megosztott három politikai tartalmú posztot a privát Facebook-oldalán. A választás másnapján kapta az értesítést, hogy fegyelmi eljárás indul ellene, és annak végén az az ítélet született, hogy kirúgják.
Pap a döntést bíróságon támadta meg, a pernek tárgya volt többek között a lefolytatott fegyelmi eljárás szabályossága, az, hogy az ismerősi körben megosztott posztok szétfeszítik-e a szólásszabadság kereteit, de leginkább az, mennyire arányos a büntetés, azaz a kirúgása. Az ügyben ma hozott a bíróság elsőfokú ítéletet, amiben kimondták:
Emellett a bíróság pénteki ítéletével gyakorlatilag kimondta, hogy
Az ítéletben emellett kötelezték az ügyészséget hétmillió forintnyi elmaradt illetmény, ruhapénz és cafeteria megfizetésére, valamint az ügyésznek megítéltek egymillió forint sérelemdíjat is.
A konkrét posztok és az azokkal kapcsolatos bírói megállapítások lentebb.
Az első tárgyaláson – amiről ebben a cikkünkben számoltunk be részletesebben – az ügyész felmentését Polt Péternek javasló budapesti főügyész, Ibolya Tibor, valamint helyettese, Fürcht Pál voltak a meghallgatott tanúk, ami erős felütés volt, hiszen nem túl gyakori bíróságon tanúként látni ilyen vezető beosztású ügyészeket. A második tárgyaláson többek között az ügyész párját – aki jogi képviselője is volt a fegyelmi eljárásban – hallgatták meg, és meg is kellett szakítani a tárgyalást, mert az ügyész rosszul lett.
A pert indító Pap Balázs 13 éve dolgozott ügyészként, ebből öt évig kerületi ügyészségi vezetőhelyettesként. Gazdasági perekben, illetve köznyugalom elleni bűncselekményeknél ügyészkedett, vitt többek között Toroczkai-, Szilvásy-, Magyar Gárda-, Novák Előd vs. Tomcat ügyeket, de ő foglalkozott az első magyar holokauszttagadás ügyével is.
Az ügyben az ügyész és védője eleve vitatta a posztok lementésének, a fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályszerűségét, illetve a bizonyítottságát a jogsértésnek, ám végül, mint az ítéletből kiderült, fontosabb kérdés volt a büntetés arányossága. Az ítélet szerint, miután a posztok valódiságát az ügyész elismerte, a bíróság végül nem vizsgálta a posztok lementésének részleteit, és nem gondolta úgy, hogy azokhoz jogszerűtlenül jutott volna az ügyészség.
A bíróságnak vizsgálnia kellett viszont, hogy ezekkel a posztokkal az ügyész valóban megvalósította-e azt a vétséget, amit az ügyészség megállapított. Hogy tényleg sértették, veszélyeztették-e a hivatása tekintélyét. Vizsgálni kellett a posztok szakmai kötődését, az ügyész jóhiszeműségét és az ügyészség döntésének (kirúgás) súlyát.
Birkanyáj, összefogás és Kósa németnyelv-tudása
Nézzük a posztokat, nem időrendi sorrendben, illetve az ezekkel kapcsolatos bírói döntéseket!
Az egyik poszt egy kép, amin egy birkanyáj van, ehhez a képhez pedig a következő szöveget írta ki az ügyész: „A mai ünnepről ennyi fog megmaradni nekem. Itthon is maradtam, alszom, filmet nézek, elvagyok. Remélem jövő ilyenkor már kedvem lesz kimenni."
A poszt az ügyész szerint semmilyen politikai állásfoglalást nem tartalmaz, csak egy humoros megjegyzés, hogy nem mozdulna ki. A poszt március 15-én készült, a választás előtti március 15-én pedig ellenzéki tüntetéseken kívül kormánypárti békemenet is volt a városban.
A bíróság szerint ez a poszt egy magánéletben tett poszt, az ügyész politikai tevékenységet nem valósított meg, és ebből nem lehet megállapítani azt, hogy ez a véleménynyilvánítás hatással lenne a munkájára, illetve hatással lenne az ügyészség függetlenségére.
A másik poszt egy megosztás az Orbán Lapjáról Kitiltottak Társasága nevű Facebook-oldalról. A képen összefogó kezek láthatók, minden kézen egy-egy ellenzéki párt logójával, a szöveg a képen pedig a következő: „Ha ezt a képet 1 millióan megosztjuk, akkor biztosan lesz összefogás! Itt az idő, most vagy soha!"
A bíróság erről is hasonlóan nyilatkozott: a poszt a véleménynyilvánítás szabadsága alá esik. A bíróság szerint a fenti két bejegyzés, figyelemmel a megjelenés körére, közvetlen hátrányt nem okozott az ügyészség megítélésére.
És a harmadik poszt, amit képen is megmutatunk – mert az első tárgyalási nap alapján a legerősebb –, és amit a tanúként meghallgatott budapesti főügyész is leginkább kifogásolt, és amiről végül a bíróság is megállapította, hogy azzal megvalósult a fegyelmi vétség, a következő:
A március 14-i poszt tehát egy Index-cikk – ami arról számolt be, hogy a Fidesz erős emberét hogyan vezette meg egy csengeri javasasszony –, a címe az volt, hogy „Kósa: Valósnak tűntek a papírok, de németül voltak", az ajánlója pedig: „A miniszter azt állítja, az őt csőbe húzó nő ragaszkodott ahhoz, hogy közokirat rögzítse az ügyüket.” Az ügyész pedig azt írta a megosztás fölé: „Nos, minden »vádlott« maga választja meg a védekezése sorvezetőjét, maximum kiröhögjük. Hajrá... Ja, és április 8."
A bíróság szerint a privát Facebook-oldalon megosztott posztok nem jelentettek nagy nyilvánosságot, ám az ismerősi körből kiderült: Papról tudni lehetett, hogy ügyészként dolgozik.
A poszt még akkor is kifogásolható lett volna ebben a formában, ha nem egy konkrét ügyre vonatkozik.
Fürcht Pál, a budapesti főügyész helyettese az első tárgyaláson arról beszélt, a poszttal az is a problémája, hogy egy fővárosi ügyész nem prejudikálhat, mert bármikor átkerülhet ez az ügy vagy ennek egy része akár éppen arra az ügyészségre, ahol a felperes dolgozik. Ibolya Tibor budapesti főügyész az utolsó poszthoz fűzött kommentről azt mondta: „gáz, egy ügyész ne minősítsen nyilvánosan se gyanúsítottat, se vádlottat, se tanút, se sértettet, se senkit”.
Az első tárgyalás izgalmas jelenete volt, amikor a menesztett ügyész védője erre Ibolya Tibor több írásából, interjújából is idézett, ahol a budapesti főügyész egy eset kapcsán csörgősipkás bohócoknak titulálta a bíróságot egy ügyben hozott ítéletük miatt. Az ügyvéd felvetette Ibolyának, hogy amennyiben a főügyész azt állítja, hogy a közhatalom gyakorlásával szembeni kritika egy nem publikus Facebook-posztban hivatalvesztéssel jár, akkor fővárosi főügyészként hogyan fér bele, hogy a bíróságot ilyen szavakkal kritizálja nyilvánosan. Ibolya erre indulatosan reagált, szerinte félreértés, konkrét ügyről írt, beszélt, nem is érti, hogy jön ez ide.
Nincs arányban a kirúgás a poszttal
A bíróság végül azt állapította meg, hogy az ügyész a fenti posztok közül az egyikkel tehát valóban megvalósította a fegyelmi vétséget, ám a kirúgás nem állt arányban ezzel. Az ügyésznek egyrészt ugyanis nem az volt a szándéka, hogy azok az ügyészség érdeksérelmével járjanak, másrészt a posztok kisebb körben és csekélyebb mértékben jártak a hivatás tekintélyének megsértésével.
Az ítéletben meghatározott sérelemdíjnál a bíróság azt mondta, az eredeti beadványban kért 20 milliót eltúlzottnak ítélte meg, így végül egészségkárosodás miatt egymilliós összeget állapított meg.
Rossz példa a náci karlendítés, de nem volt kirúgás
A most pert nyert ügyész és védőjének legutolsó beadványában volt egy egészen érdekes rész is. Azt írták, a Legfőbb Ügyészség balatonlellei üdülőjében idén is volt úgynevezett alügyészképzés, ahol a legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész több éve tart előadást az internetezésről, a facebookozásról és az ebben rejlő veszélyekről.
Ezen az előadáson pedig a beadvány szerint ez az ügyész három éve mutat egy fényképet egy máig aktív állományban lévő ügyészről, aki pár éve
A beadvány szerint ez az ügyész még egy írásbeli figyelmeztetést sem kapott, a büntetése annyi, hogy évről évre ő a negatív példa ezeken az előadásokon.
A mai döntés elsőfokú, a döntés ellen mindkét fél fellebbezhet. | https://index.hu/belfold/2019/05/10/facebook_per_ugyesz_ugyeszseg_kirugas_itelet/ | https://web.archive.org/web/20231202222332/https://index.hu/belfold/2019/05/10/facebook_per_ugyesz_ugyeszseg_kirugas_itelet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pert-nyert-az-ugyesz-akit-harom-facebook-posztja-miatt-rugtak-ki | Index | hungarian-news | 2019-05-10 13:10:00 | [] | [] | [] | [
"ítélet/döntés",
"nyomásgyakorlás",
"ügyészség"
] | [] |
49,049 | Vizoviczki szabadulna a börtönből: Jogerős ítéletének megsemmisítését kérte a Kúriától a diszkópápa | Felülvizsgálati indítványt nyújtott be az éjszakai szórakozóhelyeiről elhíresült Vizoviczki László ügyvédje a Kúriára – tudta meg a PestiSrácok.hu. A bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt tavaly októberben hét év fegyházra és háromszázmilliós vagyonelkobzásra ítélt Vizoviczki azt szeretné, ha a legfelsőbb bírói fórum hatályon kívül helyezné a jogerős ítéletet és megszüntetné az ellene indított eljárást. A diszkócsászárt, több volt magas beosztású főrendőrt és társaikat még vesztegetéssel is vádolja az ügyészség. A büntetőügyet már négy éve tárgyaló Debreceni Törvényszék tájékoztatása szerint az év végén végre elsőfokú döntés születhet a magyar kriminalisztika egyik legsúlyosabb korrupciós ügyében. A Hajógyári-sziget egykori ura ugyanakkor mindenben ártatlannak vallotta magát, és a kiszivárgott információk szerint nagyon szerette volna elkerülni a felelősségre vonást, ezért még 2014 decemberében terhelő információkat adott át Gyurcsány Ferencről és volt honvédelmi miniszteréről a hatóságnak, ám az ügyészség visszautasította az alkuajánlatot. | Felülvizsgálati indítványt nyújtott be az éjszakai szórakozóhelyeiről elhíresült Vizoviczki László ügyvédje a Kúriára – tudta meg a PestiSrácok.hu. A bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt tavaly októberben hét év fegyházra és háromszázmilliós vagyonelkobzásra ítélt Vizoviczki azt szeretné, ha a legfelsőbb bírói fórum hatályon kívül helyezné a jogerős ítéletet és megszüntetné az ellene indított eljárást. A diszkócsászárt, több volt magas beosztású főrendőrt és társaikat még vesztegetéssel is vádolja az ügyészség. A büntetőügyet már négy éve tárgyaló Debreceni Törvényszék tájékoztatása szerint az év végén végre elsőfokú döntés születhet a magyar kriminalisztika egyik legsúlyosabb korrupciós ügyében. A Hajógyári-sziget egykori ura ugyanakkor mindenben ártatlannak vallotta magát, és a kiszivárgott információk szerint nagyon szerette volna elkerülni a felelősségre vonást, ezért még 2014 decemberében terhelő információkat adott át Gyurcsány Ferencről és volt honvédelmi miniszteréről a hatóságnak, ám az ügyészség visszautasította az alkuajánlatot.
Kétszáz oldalas felülvizsgálati indítványt nyújtott be a költségvetési csalásos ügyében az éjszakai mulatóiról és bárjairól elhíresült diszkópápa, Vizoviczki László ügyvédje – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t a Kúria sajtóosztálya. Vizoviczkiék beadványukban elsődlegesen azt indítványozták, hogy a Kúria helyezze hatályon kívül az első és másodfokú ítéletet és szüntesse meg az eljárást, másodlagosan pedig azt kérték, hogy a legfelsőbb bírói fórum utasítsa a másodfokú bíróságot új eljárásra. A Kúria várhatóan július elején, nem nyilvános ülésen hoz döntést az ügyben.
Hét évet kapott jogerősen
Az éjszaka császárát tavaly október 3-án ítélte jogerősen hét év fegyházbüntetésre bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt a Fővárosi Ítélőtábla. A táblabíróság Vizoviczkit több, mint 300 milliós vagyonelkobzással is sújtotta. A büntetőeljárás idején a vállalkozó szinte végig kényszerintézkedés hatálya alatt állt, így a rá kiszabott büntetés felét már kitöltötte. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vádiratában hangsúlyozta, hogy Vizoviczki megkérdőjelezhetetlen vezetőként irányította az általa létrehozott bűnszervezetet, szórakozóhelyeinek minden egyes eltitkolt milliói hozzá kerültek, és annak felhasználásáról kizárólag az éjszaka egykori ura dönthetett. A vád szerint Vizoviczki László a 2000-es évek közepére több éjszakai szórakozóhelyen szerzett befolyást Budapesten, legális, illetve illegális eszközökkel átvette több mulató, valamint több, a Hajógyári-sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését. Az erőszakos, illetve egyéb úton megszerzett diszkók, bárok, mulatók a hatóság által vizsgált, 2010 és 2012 közötti időszakban több százmilliós bevételre tettek szert, azonban a Portik Tamásra terhelő vallomást tevő Vizoviczki utasítására „megtévesztették” az adóhatóságot, és a tényleges jövedelemnek csak egy részét vallották be.
A legsúlyosabb korrupciós ügy a rendszerváltás óta
A diszkócsászárt, több egykori főrendőrt és társaikat emellett még bűnszervezetben, folytatólagosan és üzletszerűen, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetéssel is vádolja a főügyészség. A nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött 2012 februárjában, majd május végén fogták el az első gyanúsítottakat. A vád szerint az eljárásban huszonkét vádlott, köztük hét volt rendőrtiszt – öten vezető beosztású, volt rendőrfőtisztek –, volt tűzoltó százados, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőr főhadnagya, egy önkormányzati köztisztviselő és egy közegészségügyi felügyelő van. Ilyen súlyú hatósági korrupciós büntetőügy a rendszerváltás óta nem volt a magyar igazságszolgáltatás előtt. A vesztegetési ügyhöz hozzátartozik az is, hogy több korábbi érintett is megúszta az eljárást, többek között az a 61 belvárosi rendőr, akiknél ugyancsak azt vizsgálták, hogy kenőpénzekért hozzájárultak-e Vizoviczki szórakozóhelyeinek sikeres működéséhez. Ezekben az ügyekben 2015-ben bizonyítottság hiánya, illetve elévülés miatt megszüntették a nyomozást.
Idén végre elsőfokú ítélet lehet
Vizoviczkiék perét 2015. január 14-én zárt eljárásban kezdte tárgyalni a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa. Az eljárás sokáig csigalassúsággal haladt, de úgy tudjuk, az eljáró hadbíró és tanácsa már csak ezzel az üggyel foglalkozik, és a Debreceni Törvényszék portálunknak küldött tájékoztatása szerint év végére megszülethet az elsőfokú ítélet. A sajtóosztály hangsúlyozta azt is, hogy minden héten két, egész napos tárgyalást tartanak, eddig több, mint száz tanút meghallgattak, és idén megközelítőleg még harminc, vagy akár negyven személy kihallgatását tervezi a katonai tanács, ami után a bíróság júliusra befejezi a tanúbizonyítást.
Vizoviczki nagy ellensége is tanúvallomást tett
A már kihallgatott tanúk közül Vizoviczki egykori jobbkezének, Varga Istvánnak a meghallgatása tartott a legtovább, már csak azért is, mert a vád jó része az ő vallomására épül, amely 1100 oldalt tesz ki. Vizoviczki László is túl van több nagyobb lélegzetű, hosszú órákig tartó vallomáson, de az üzletember az elhangzott tanúvallomásokra is hosszan reflektált. Az éjszaka császára felszólalásaiban tagadta a terhére rótt vádakat. Információink szerint a rettegett olajmaffiózó, Portik Tamás egykori bizalmasát, az olajos vállalkozó elleni eljárások koronatanúját is meghallgatták már. A volt bizalmi ember szerint az olajszőkítésből mesés vagyonra szert tett energolos pénzelte pályafutása kezdetén Vizoviczkit, aki a rendőri kapcsolatait is Portiknak köszönhette, hiszen azokat a hatósági embereket, akiket az éjszaka császárával együtt letartóztattak, majd eljárás alá vontak, az Energol-vezér mutatta be a diszkópápának. Vizoviczki azonban a mai napig tagadja, hogy köze lenne Portik Tamáshoz, és állítja: nem az olajos pénzekből építette ki diszkóbirodalmát. Ugyancsak tanúvallomást tett már az ügyben Vizoviczki László régi nagy ellenfele, Surnyák Mihály is. A Tropical éjszakai mulató tulajdonosa volt az egyetlen, aki nemet mondott Vizoviczki erőszakos belvárosi terjeszkedésére, 2000 nyarán pedig dokumentum értékű videofelvételt készített arról, hogy rendőrök asszisztálása mellett az éjszaka császára testőreivel miként tartott erődemonstrációt a Váci utcában. Surnyák Mihály tavaly októberben videointerjút adott a PestiSrácok.hu-nak, amit itt megnézhetnek.
Gyurcsányról adott át információkat
Fontos még kiemelni, hogy Vizoviczki mind az adócsalási, mind a még mindig zajló vesztegetési ügyében szerette volna elkerülni a felelősségre vonást, amiért cserébe politikusok fejét ajánlotta az ügyészségnek. 2014 decemberében például terhelő információkat adott át Gyurcsány Ferencről és Juhász Ferenc egykori honvédelmi miniszterről a Központi Nyomozó Főügyészségnek (KNYF), majd felajánlotta, hogy a háttérbe húzódva, a nyomozati és bírósági szakból is kimaradva, operatív együttműködőként segítené a hatóságok munkáját a két politikus ügyében. Az alku azonban nem köttetett meg, ahogy egy évvel korábban sem tudott megegyezni az ügyészséggel Vizoviczki, aki azzal is fenyegetőzött, hogy jobboldali politikusokról is terhelő adatokkal rendelkezik. Azt a legfőbb ügyész is elismerte, hogy az éjszaka császára politikusokat érintő információkat bocsátott az ügyészség rendelkezésére annak érdekében, hogy megállapodás megkötésére kerüljön sor. Az alku Polt szerint azért nem köttetett meg, mivel Vizoviczki a vád szerint bűnszervezetben követte el a terhére rótt, kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekményeket, ezért az ügyészség úgy döntött, hogy fontosabb a diszkócsászár megbüntetése, mint a vele való együttműködés. | https://pestisracok.hu/vizoviczki-szabadulna-a-bortonbol-jogeros-iteletenek-megsemmisiteset-kerte-a-kuriatol-a-diszkopapa/ | https://web.archive.org/web/20230607222233/https://pestisracok.hu/vizoviczki-szabadulna-a-bortonbol-jogeros-iteletenek-megsemmisiteset-kerte-a-kuriatol-a-diszkopapa/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizoviczki-szabadulna-a-bortonbol-jogeros-iteletenek-megsemmisiteset-kerte-a-kuriatol-a-diszkopapa | pestisracok.hu | hungarian-news | 2019-05-11 13:13:00 | [
"Portik Tamás",
"Vizoviczki László"
] | [] | [] | [
"vendéglátás",
"maffia"
] | [
"Vizoviczki diszkóbirodalma"
] |
49,050 | Korrupció miatt emeltek vádat egy volt magas beosztású adóhivatalnok ellen | Korrupció miatt vádat emeltek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Pest Megyei Adóigazgatóságának egyik korábbi főosztályvezető-helyettese ellen, aki két társával pénzért törölt adótartozásokat – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség pénteken az MTI-vel. | Korrupció miatt vádat emeltek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Pest Megyei Adóigazgatóságának egyik korábbi főosztályvezető-helyettese ellen, aki két társával pénzért törölt adótartozásokat – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség pénteken az MTI-vel.
Keresztes Imre főügyész a közleményben azt írta: a volt főosztályvezető-helyettes egy ismerősén keresztül – aki szintén vádlott az ügyben – megállapodott egy társával abban, hogy pénzt kérnek olyan emberektől, akik adótartozással rendelkező, megszüntetni kívánt cégek érdekeltségében járnak el, cserébe törlik a tartozást és biztosítják a cégek kényszertörléséhez szükséges feltételeket. A megállapodás szerint az adott cég tartozásának tíz-tizenöt százalékát kérték az ügyintézésért, ezzel huszonegymillió forint jogtalan előnyre tettek szert, amelyet egymás között egyenlő arányban elosztottak. A vádlott olyan embereknek adta ki a cégek adótitoknak minősülő adatait, akiknek nem volt jogosultságok azok megismerésére; előre közölte a helyszíni adóhatósági ellenőrzések idejét, valamint a hivatalos küldemények postázását. Társai közreműködésével – az eljárási jogosultság biztosításáért – pedig azt is elérte, hogy a cégek székhelyét az általa vezetett osztály illetékességi területére helyezzék át.
A volt főosztályvezető-helyettes és két társa részben beismerte a bűncselekmények elkövetését, a többi vádlott – akik az érintett kilenc cég érdekében eljártak – tagadta ezeket, és megtagadták a vallomástételt. A terheltek valamennyien szabadlábon védekeznek. A Központi Nyomozó Főügyészség többszörösen minősített hivatali vesztegetés és más bűncselekmény miatt emelt vádat a korábbi főosztályvezető-helyettes és nyolc társa ellen a Budapest Környéki Törvényszéken. A volt főosztályvezető-helyettes a kilenc rendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért kötelességét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés és három rendbeli hivatali visszaélés miatt akár tizenöt évig terjedő szabadságvesztést is kaphat – olvasható a közleményben.
Forrás: MTI; Fotó: delzalapress.hu | https://pestisracok.hu/korrupcio-miatt-emeltek-vadat-egy-volt-magas-beosztasu-adohivatalnok-ellen/ | https://web.archive.org/web/20200616161707/https://pestisracok.hu/korrupcio-miatt-emeltek-vadat-egy-volt-magas-beosztasu-adohivatalnok-ellen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcio-miatt-emeltek-vadat-egy-volt-magas-beosztasu-adohivatalnok-ellen | pestisracok.hu | hungarian-news | 2019-05-10 13:15:00 | [] | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)"
] | [] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés"
] | [] |
49,051 | A Rogán Antal elleni hamis vád miatt ismét nyomoz az ügyészség Portik ellen | Hamis vád gyanúja miatt újra nyomoz a több leszámolásos gyilkosság megrendelésével összefüggésbe hozott Portik Tamás ügyében a Fővárosi Nyomozó Ügyészség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A ’90-es évek olajbűnözésének egyik kulcsfigurája azért került az ügyészség célkeresztjébe, mert évekkel ezelőtt egy polgári perben tanúként azt állította, hogy a közvetítő szerepében eljárva tízmillió forintnak megfelelő összegű eurót adott át Rogán Antal egykori belvárosi polgármesternek. A hatóság nem hitt Portiknak és a bíróság előtt tett kijelentései miatt az idén januárban egyszer már megszüntetett nyomozás folytatását rendelte el. Emlékezetes, a hű baloldali maffiavezér a titokban készített hangfelvétel tanúsága szerint 2008-ban felajánlotta Laborc Sándor volt NBH-vezérnek, hogy segítséget nyújt a Fidesz lejáratásához, hiszen rettegett attól, hogy megbukik a Gyurcsány-kormány és megszűnik a politikai védelme. | Hamis vád gyanúja miatt újra nyomoz a több leszámolásos gyilkosság megrendelésével összefüggésbe hozott Portik Tamás ügyében a Fővárosi Nyomozó Ügyészség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A ’90-es évek olajbűnözésének egyik kulcsfigurája azért került az ügyészség célkeresztjébe, mert évekkel ezelőtt egy polgári perben tanúként azt állította, hogy a közvetítő szerepében eljárva tízmillió forintnak megfelelő összegű eurót adott át Rogán Antal egykori belvárosi polgármesternek. A hatóság nem hitt Portiknak, és a bíróság előtt tett kijelentései miatt az idén januárban egyszer már megszüntetett nyomozás folytatását rendelte el. Emlékezetes, a hű baloldali maffiavezér a titokban készített hangfelvétel tanúsága szerint 2008-ban felajánlotta Laborc Sándor volt NBH-vezérnek, hogy segítséget nyújt a Fidesz lejáratásához, hiszen rettegett attól, hogy megbukik a Gyurcsány-kormány és megszűnik a politikai védelme.
Az ügy előzménye, hogy az Aranykéz utcai robbantásért és Prisztás József vállalkozó lelövetéséért jogerősen elítélt Portik Tamás tanúként egyebek mellett azt mondta a Rogán Antal felperes és Juhász Péter alperes között személyiségi jog megsértése miatt kezdődött perben három évvel ezelőtt, hogy a közvetítő szerepében eljárva tízmillió forint értékű eurót adott át a fideszes politikusnak, korábbi belvárosi polgármesternek egy ingatlan áron aluli értékesítésében való közreműködéséért. Megjegyzendő, Portik kijelentését igencsak hitelteleníti, hogy a rendőrség bűncselekmény hiányában szüntette meg a belvárosi ingatlaneladások kapcsán elrendelt nyomozást. A fegyházban ülő alvilági vezető tanúskodása után több feljelentés, köztük Tényi István beadványa is érkezett az ügyészségre, egyrészt Rogán ellen, másrészt Portik vélt hamis tanúzása ügyében.
Folytatják a hamis vád miatt elrendelt nyomozást
A vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása miatt Rogán Antal ellen tett feljelentéseket a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) kivizsgálta, majd elutasította. Az alapügyben tett beadványok elbírálása után jöhetett a hamis vád gyanúja miatt tett feljelentés vizsgálata, és abban a Budapesti Nyomozó Ügyészség (BNYÜ) nyomozást rendelt el, amit idén januárban bizonyítottság hiányában megszüntettek. Néhány nappal ezelőtt azonban, az iratok felülvizsgálata után a hatóság arra a következtetésre jutott, hogy „a megalapozott döntés meghozatalához további bizonyítási eszközök beszerzése szükséges, ezért az eljárás folytatása indokolt”. A Fővárosi Főügyészség kérdésünkre megerősítette a nyomozás folytatásának tényét, amit már a BNYÜ utódszervezete, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség folytat. Úgy tudjuk, Portikot egyelőre nem gyanúsították meg.
Segített volna a Fidesz lejáratásában
Portik Rogán elleni vádjai nem előzmény nélküliek, hiszen a ’90-es évek olajbűnözésének egyik kulcsfigurája 2008-ban felajánlotta Laborc Sándor volt NBH-vezérnek, hogy segítséget nyújt a Fidesz lejáratásához. A bűnöző a beszélgetések során hű baloldaliként, az MSZP tántoríthatatlan támogatójaként tüntette fel magát, és minden szolgálatát felajánlotta az MSZP-nek és Laborc Sándornak:
Én mindenben, mindenben, amit önök mondanak, én bármit, százötven százalékig elhatároztam, régóta ez (van – PS) a lelkemben, meg a szívem… Nem hiszem, hogy tudnak olyat kérni, amit ne tennék meg.
A beszélgetésekből kiolvasható: a volt Energol-vezér rettegett a Fidesztől, és tudta, ha a polgári oldal hatalomra kerül és Pintér Sándor újra belügyminiszter lesz, megszűnik a politikai védelme. Portik meg is említette Laborc Sándornak, hogy számos MSZP-s politikust lefizetett, „ami bizonyos szintű védelmet jelent neki”. Portik Tamásnak az Energolon keresztül több szocialista politikussal is volt áttételesen kapcsolata. Az Energol Rt. volt a fő beszállítója a miskolci ETL Rt.-nek, amelyben felügyelő-bizottsági tag volt Karl Imre korábbi MSZP-s országgyűlési képviselő és Szűcs Erika, a Gyurcsány-kormány munkaügyi minisztere. Az Energol emellett üzleti kapcsolatban állt a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozott Fortus Rt.-vel is.
Portik Gyurcsány hatalomban maradásában volt érdekelt
A Fenyő-gyilkosság nyomozása során lefoglalt Gyárfás-Portik hangfelvételek leirataiból az is kiderül, hogy az Energol-vezér már a Laborc-találkozók előtt több évvel is arról beszélt, hogy fél a Fidesztől, és abban reménykedett, hogy a 2006-os választásokat is Gyurcsányék nyerik:
Portik: De jobb így végigcsinálni, mint megvárni a… amikor újabb négy évre, bár az Isten adná, hogy a Gyurcsány nyerjen…, mert én attól tartok, hogy…
Gyárfás: …ebben az a…
Portik: …Fidesz, mert én nem paktálok le velük… énbennem látják a lehetőséget. Bennem látnak olyan jövőbeli lehetőséget…
A felelősségre vonástól rettegő maffiózó azt is közölte Gyárfással, hogy ő olyan információkkal rendelkezik, amelyek az akkori MSZP-SZDSZ kormány számára nagyon értékesek lehetnek, és abban bízott, hogy Gyurcsányék ezért cserébe szemet hunynak bűnei fölött. Az Energol-vezér nagy valószínűséggel az 1998-ban történt politikai robbantásokról akart beszélni a volt miniszterelnök környezetével. Azt nem tudni, hogy Portik kapcsolatba került-e Gyurcsányékkal, de az tény, hogy az MSZP-SZDSZ-kormányok regnálása alatt a bűnözőnek a haja szála sem görbült.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS | https://pestisracok.hu/korrupcioval-vadolta-rogan-antalt-az-ugyeszseg-ujra-nyomoz-portik-ellen/ | https://web.archive.org/web/20211104161115/https://pestisracok.hu/korrupcioval-vadolta-rogan-antalt-az-ugyeszseg-ujra-nyomoz-portik-ellen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-rogan-antal-elleni-hamis-vad-miatt-ismet-nyomoz-az-ugyeszseg-portik-ellen | pestisracok.hu | hungarian-news | 2019-05-10 13:19:00 | [
"Laborc Sándor",
"Portik Tamás",
"Rogán Antal"
] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"zsarolás",
"hamis vád"
] | [] |
49,052 | Kétmilliárdot spórolhatott Matolcsy-unokatestvéreinek Pécsi Sörfőzdéje a profilváltással? | Vagyis azzal, hogy pont akkor zsugorította magát kisüzemi sörfőzdévé, amikor a parlament a huszonötszörösére emelte az előállított sör mennyisége után járó 50 százalékos adókedvezményt.
„A Pécsi Sörfőzde termelési adatai üzleti titoknak minősülő adatok, az általa befizetett adó pontos összege pedig adótitkot képez, így az Ön által kért adatok nem adhatók ki, nem nyilvános információk, a jogosult, azaz a Pécsi Sörfőzde hozzájárulása nélkül mással nem közölhetőek”. Ezt válaszolta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára arra a képviselői írásbeli kérdésre, miszerint „Mennyi adóbevételtől esik el a magyar költségvetés azért, mert a Matolcsy György rokonai által tulajdonolt Pécsi Sörfőzde nem nagy sörgyártóként fizet adót”? | Kétmilliárdot spórolhatott Matolcsy-unokatestvéreinek Pécsi Sörfőzdéje a profilváltással?
Vagyis azzal, hogy pont akkor zsugorította magát kisüzemi sörfőzdévé, amikor a parlament a huszonötszörösére emelte az előállított sör mennyisége után járó 50 százalékos adókedvezményt.
"A Pécsi Sörfőzde termelési adatai üzleti titoknak minősülő adatok, az általa befizetett adó pontos összege pedig adótitkot képez, így az Ön által kért adatok nem adhatók ki, nem nyilvános információk, a jogosult, azaz a Pécsi Sörfőzde hozzájárulása nélkül mással nem közölhetőek". Ezt válaszolta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára arra a képviselői írásbeli kérdésre, miszerint "Mennyi adóbevételtől esik el a magyar költségvetés azért, mert a Matolcsy György rokonai által tulajdonolt Pécsi Sörfőzde nem nagy sörgyártóként fizet adót"?
Szemerey Tamás Szemerey Tamás
A kérdést vélhetően a Világgazdaság március végi cikke ihlette. Abban ugyanis Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének (KSE) elnöke elmondta, abban, hogy a kisüzemi sörfőzdék 2018-ban több mint dupla annyi, 1,08 millió hektoliterfokos komlónedűt gyártottak, mint 2017-ben (442,4 ezret), "a szegmens dinamikus fejlődése mellett az is nagyban hozzájárult, hogy már a profilt váltó Pécsi Sörfőzde sem nagy sörgyártóként fizet jövedéki adót". Utalva arra, hogy a jövedéki törvény 2018. január 1-jétől jelenősen, az addigi évi 8 ezerről 200 ezerre emelte azt az éves hektoliter-plafont, amelynek elérésig egy cég kisüzemi sörfőzdének minősül. Mivel 200 ezer hektoliter alatt hektoliterfokonként 810 forint a jövedéki adó (vagyis feleannyi, mint 200 ezer felett), az 1,08 millió hektoliterfokos mennyiség után a kisüzemi sörfőzdék 874,9 millió forint jövedéki adót fizettek be, szemben a 2017-es 546,2 millió forinttal.
Matolcsy György rokonai alatt pedig Szemerey Tamásra és Zoltánra, a jegybankelnök unokatestvéreire utalt a képviselő, miután a Pécsi Sörfőzdét közel fele-fele arányban birtokolja a Szemerey Zoltán és fia, Bertalan cége, a MAVA Befektetési Tanácsadó Kft., valamint a Matolcsy-unokatestvér közvetett érdekeltségében lévő BanKonzult Commerce Kft. Már a jövedéki törvény ominózus megváltoztatásakor is azt rebesgették a szakmában, hogy azt a Pécsi Sörfőzdére szabták, mivel kizárólag nekik kedvezett az ötven százalékos adókedvezményt biztosító határ 25-szörösére emelése.
Erre utalnak a cég éves beszámolóinak adatai is. Azokból ugyanis kiderül, hogy a Pécsi Sörfőzde piaci részesedése 2016-ban még 6,1 százalék körül volt, ami közel 400 ezer hektoliternyi sör gyártásának felelt meg, ami után 2,56 milliárd forint jövedéki adót szurkoltak le. Ám piaci részesedése 2017-ben jelentősen, csaknem a felére, 3,6 százalék körülire zuhant. Ezt éves beszámolójában az új tulajdonosok stratégiai döntésével magyarázták, miszerint az olcsó kategóriás sörök értékesítéséből jelentősen visszavettek, s 2017. július végétől kisüzemi sörfőzdeként működnek. Márpedig ez kísértetiesen egybeesik a jövedéki törvény megváltoztatásának parlamenti megszavazásával, ami által a Pécsi Sörfőzde pont olyan mennyiségre vihette le az általa előállított sörmennyiséget, ami után jelentősen eshetett az adóterhük.
Maradva a képviselő kérdésénél: nem elképzelhetetlen, hogy a Pécsi Sörfőzde a tavalyi év után több mint 2 milliárd forinttal kevesebb jövedéki adót fizethetett be a költségvetésbe, mint a kisüzemi létre való áttérése előtti utolsó teljes 2016-os üzleti éve után. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ketmilliardot-nyert-matolcsy-unokatestvereinek-pecsi-sorfozdeje-a-profilvaltassal.html | https://web.archive.org/web/20201022131158/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ketmilliardot-nyert-matolcsy-unokatestvereinek-pecsi-sorfozdeje-a-profilvaltassal.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ketmilliardot-sporolhatott-matolcsy-unokatestvereinek-pecsi-sorfozdeje-a-profilvaltassal | mfor.hu | hungarian-news | 2019-05-10 17:08:00 | [
"Szemerey Tamás"
] | [
"Pécsi Sörfőzde Zrt."
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"protekció",
"élelmiszeripar",
"adó",
"klientúra",
"jogalkotás"
] | [] |
49,053 | Mészáros egészségbiztosítását árulja a Nemzeti Közmű, hiszen az állami rossz | A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó CIG Pannónia biztosításaival házal a Nemzeti Közművekhez tartozó NKM Plusz Zrt. A fogyasztókat telefonon keresik meg és például az állami egészségügy hiányosságaival érvelnek a privát egészségbiztosítás megvásárlása mellett. A biztosító elégedett, hiszen az ügyfélkör óriási, pénzügyi kockázat pedig nincsen. | Március elején az NKM Földgázszolgáltató Zrt. nevében érdeklődtek olvasónknál telefonon, hogy a későbbiekben a cég keresheti-e bizonyos ajánlatokkal. Igent mondott, arra gondolt, hogy ezek az ajánlatok a közműszolgáltatáshoz kapcsolódnak majd és talán spórolhat így. Április végén már egy konkrét ajánlattal keresték: a Nemzeti Közművek képviseletében egy magán-egészségbiztosítási konstrukciót ajánlottak figyelmébe.
Arról beszélt a hölgy, hogy az állami egészségügyben milyen sokat, akár hónapokat kell várni CT- vagy MR-vizsgálatra, de ezzel a biztosítással napok alatt sorra kerülök a privát szolgáltatóknál. Azt is mondta, hogy a csomagban többek között diagnosztika és egy telefonos ügyfélszolgálat van, ahol megmondják például, hol van a legközelebb ügyeletes orvos. De azt nem mondta, melyik biztosítóról van szó
– elevenítette fel a második beszélgetést olvasónk, aki e-mailben szeretett volna pontosabb tájékoztatást kérni. Az NKM munkatársa viszont azt állította, erre nincs mód, a cég honlapján, az ajánlatok között kell megnézni, miről van szó.
Mészáros biztosító, Mészáros bankkártya
Az NKM honlapján megnéztük, milyen portékával kereste meg fogyasztóját az állami cég, ami földgáz- és áramszolgáltatást végez, és földgázszolgáltatóként több mint 3,4 milliós ügyfélköre van. Kiderült, hogy nem közvetlenül a földgázosok keresték meg az olvasónkat, hanem egy másik cég, a Nemzeti Közművekhez tartozó, annak 100 százalékos közvetett tulajdonában álló NKM Plusz Zrt. Az NKM Plusz Zrt.-t jelölték ki arra, hogy
megszervezze az Nemzeti Közművek lakossági ügyfelek részére szóló hűség- és kedvezményprogramját. Az NKM Plusz Zrt. további feladata, hogy a Nemzeti Közművek többi tagvállalata, illetve a Nemzeti Közművekhez nem tartozó, de azzal partnerségi viszonyban levő harmadik felek kedvező üzleti ajánlatait eljuttassa a Nemzeti Közművek lakossági ügyfeleihez.
Az Opten céginformációs adatbázis szerint a céget 2014-ben alapították, először 2017-ben bonyolított forgalmat, szerény, 11,5 millió forintot könyvelt el.
Bár a leírás szerint az egyéb ajánlatok mellett az NKM Plusz hűség- és kedvezményprogramokat is kínál, a külső szolgáltatóktól független kedvezményprogramról nem találtunk információt, míg a külső partnerek termékeiről rengeteg tájékoztatás elérhető.
Például arról az Otthon Vitál nevű csoportos egészségbiztosításról, amellyel olvasónkat is megkeresték, és amely a csatlakozási nyilatkozat szerint a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. terméke. Ahogyan a honlapjukon található Otthon Gondoskodás csoportos baleset- és számlavédelem biztosítás is.
A jegybank tavaly áprilisban engedélyezte, hogy Mészáros Lőrinc tőzsdei cége, a Konzum Nyrt. 24,85 százalékos minősített befolyást szerezzen a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. és leányvállalata, a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító fölött.
Az NKM Plusz Zrt. honlapján egyetlen olyan biztosítási termékcsoport, az Otthon SOS szerepel, amely mögött nem a CIG Pannónia, hanem a francia Europe Assistance S.A. áll. További érdekesség, hogy amikor felhívtuk a Nemzeti Közművek ügyfélszolgálatát arról érdeklődve, hogy milyen kedvezményt kaphatunk a szolgáltató vagy a biztosító oldaláról, ha megkötjük az egészségbiztosítást, azt a választ kaptuk, hogy semmilyet.
Aki kedvet érez, a Nemzeti Közművek által egy speciális MKB Bankos, úgynevezett Energia Plusz Kártyát is igényelhet. Itt van némi kedvezmény: a tulajdonos havonta maximum 1000-1000 forintot takaríthat meg az NKM Földgázszolgáltató Zrt. és az NKM Áramszolgáltató Zrt. közüzemi szolgáltatókra leadott sikeres csoportos beszedések után. Az Energia Plusz kártya klasszikus hitelkártyaként is működik, teljes hiteldíjmutatója 36,1 százalék.
Tavaly augusztusban vált hivatalossá, hogy két tőkealapon keresztül az MKB Bank több mint fele Mészáros Lőrincéké. A felcsúti milliárdos és felesége körülbelül 48 százaléknyi tulajdonrésszel rendelkeznek, üzlettársa, Szíjj László pedig egyre nagyobbakat harap a pénzintézetbe:
Meghívásos pályázaton nyertek
A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. határozatlan időre szerződött az NKM Plusz Zrt.-vel mint úgynevezett függő közvetítővel, call-centeren keresztül történő értékesítésre — közölte a biztosítótársaság kérdésünkre. A szerződés keretében a piaci gyakorlatnak megfelelő jutalékot fizetik a cégnek. Ezenkívül az NKM Áramszolgáltató Zrt.-vel és az NKM Földgázszolgáltató Zrt.-vel csoportos biztosítási keretszerződéseket írtak alá 2018-ban.
A CIG Pannóniától tudjuk azt is, hogy az NKM meghívásos pályázatát megnyerve jutottak lehetőséghez, amivel elégedettek. Mint írták:
Az NKM Plusz Zrt. call centeren keresztül értékesíti a CIG Pannónia baleset- és egészségbiztosításait, ami rendkívül hatékony csatorna, hiszen egy kiemelkedően nagy ügyfélkörrel rendelkező partner végzi az értékesítést, ráadásul pénzügyi kockázat nélkül.
Szerettük volna megtudni a Nemzeti Közművektől, hogy pontosan milyen kondíciókkal, milyen ellentételezés mellett szerződtek a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő céggel, de levelünkre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/05/11/meszaros-egeszsegbiztositasat-arulja-a-nemzeti-kozmu-hiszen-az-allami-rossz/ | https://web.archive.org/web/20210413115546/https://24.hu/fn/gazdasag/2019/05/11/meszaros-egeszsegbiztositasat-arulja-a-nemzeti-kozmu-hiszen-az-allami-rossz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-egeszsegbiztositasat-arulja-a-nemzeti-kozmu-hiszen-az-allami-rossz | 24.hu | hungarian-news | 2019-05-11 15:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.",
"CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító",
"NKM Földgázszolgáltató Zrt.",
"NKM Plusz Zrt."
] | [] | [
"pályázat",
"egészségügy",
"klientúra",
"biztosítók/biztosítás"
] | [] |
49,054 | Tiborcz István 35 milliárd forintos vagyonnal betört a leggazdagabb magyarok közé | A miniszterelnök családja beköszönt a leggazdagabb magyar üzletemberek százas listájára: Orbán Ráhel férje, Tiborcz István bekerült az elitbe, és nemcsak éppen felkapaszkodott, hanem rögvest a 32. helyre ugrott a 2018-as eredmények alapján összeállított listán. | A miniszterelnök családja beköszönt a leggazdagabb magyar üzletemberek százas listájára: Orbán Ráhel férje, Tiborcz István bekerült az elitbe, és nemcsak éppen felkapaszkodott, hanem rögvest a 32. helyre ugrott a 2018-as eredmények alapján összeállított listán.
Orbán Viktor vejének magán- és cégvagyonát 35 milliárd forintra becsüli
a Szakonyi Péter által szerkesztett, ma közzétett kiadvány.
A 33 évével a listán legfiatalabb milliárdos céghálója sebesen növekszik, főképp ingatlanos társaságokkal, amelyekhez ingatlanberuházások garmadája kapcsolódik, legyen szó műemléképületről a Várban, a turai „Disney-kastély” alsó hangon 4,5 milliárd forintos felújításáról, esetleg Weiss Manfréd egykori, Andrássy úti villájának butikhotellé alakításáról. Központi társasága, a BDPST Zrt. révén vásárolt be Mészáros Lőrinc ingatlanfejlesztő-vagyonkezelő tőzsdei társaságába, az Appeninn Nyrt.-be, és ez a 20,59 százalék jókora darabja a Tiborcz-vagyonnak. Mérföldkő is volt egyben, ugyanis ezzel a 6 milliárd forintos tétellel először került Mészáros-vagyon nyíltan az Orbán családhoz.
Tiborcz vagyona villámsebesen gyarapodott, a 2017-es mérlegek alapján a 17 tagú céghálóban még csak bő 4 milliárd forint osztalékot, és nem sokkal több saját tőkét talált a 24.hu, ami nem sokkal több, mint tizede a most kihozott vagyonnak. Ezzel tavaly még nem fért fel a 2017 éves eredmények alapján összeállított listára, amihez 8,2 milliárd forintos küszöböt kellett volna megugrani.
A legifjabb milliárdos
Mostani előretörése azért is érdekes, mert Tiborcz Istvánról épp a napokban mondta ki a Kúria, hogy – noha egy átlagembernél jobban kell tűrnie a média figyelmét – nem közszereplő, ezért például nem lehet leadni tévében azt, hogy mit mond, amikor a cégügyeiről kérdezik újságírók az utcán.
Közismert, hogy Orbán Viktor veje nem az ingatlanbiznisszel kezdte a milliárdok halmozását, önkormányzati közvilágítási projektekkel alapozott. Az Elios Zrt. néven elhíresült egykori érdekeltségével már az évtized első felében kaszált: a cég nyerőszériájának csúcsán, 2014-ben és 2015-ben összesen több mint 11 milliárd forint árbevételt produkált, és tulajdonosainak több mint egymilliárd forint osztalékot fizetett. Nagyrészt uniós pénzt költöttek volna, és éppen az uniós büdzsé közös euróinak elherdálását gyanítva ugrott rá az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF az Elios-projektekre. Mint cikksorozatban beszámoltunk a vizsgálat eredményéről, az OLAF költségvetési csalás, ráadásul bűnszövetség nyomaira bukkant, így adta át az ügyet a magyar hatóságoknak. Mint azóta kiderült, feleslegesen, a kriminalisztikai szál Magyarországon elhalt.
Sem az Elios, sem a keze alá dolgozó tanácsadóhad potentátjainak nem esett bántódása. A magyar költségvetés állja az eredetileg uniós forrásból tervezett számlákat, Tiborcz pedig a forróvá vált cég 2015-ös eladásán még keresett is egy raklap pénzt, a G7 számítása szerint úgy 3 milliárd forintot.
Tiborcz 33 éves korára nemcsak legifjabbként a milliárdosok, hanem a legbefolyásosabb magyarok közé is bekerült, a kiadvány Befolyás-barométere szerint Áder János köztársasági elnököt is megelőzve a 22. helyen jegyzi,
de még régi iskolatársa, egyben Elios-üzlettársa, Hamar Endre ügyvéd is befért a 46. helyre. Ezt a listát nem meglepő módon a miniszterelnök vezeti, de családjából még hárman szerepelnek rajta: a 22. Tiborczot megelőzi neje, Orbán Ráhel a 19., míg a kormányfő felesége, Lévai Anikó a 44.
A leggazdagabbak
Tiborcz gyarapodása közel sem nevezhető átlagosnak, tavaly az első száz mogul összvagyona alig 360 milliárd forinttal lett több, mint 2017-ben. A listát közel egy évtizede Csányi Sándor OTP-vezér és agrárguru vezeti – aktuálisan éppen 360 milliárd forinttal –, a második Mészáros Lőrinc 296 milliárdra becsült vagyonnal. Csányi egy év alatt 40 milliárd, Mészáros „csak” 16 milliárd forinttal növelte javait. Utóbbit a tőzsdei széljárás megfordulásával magyarázzák, hiszen a felcsúti mágus tavaly még 160 milliárd forintos tempóval gazdagodott.
A harmadik helyre ezúttal Gattyán György került, a Docler-csoport tulajdonosának vagyonát 280 milliárd forintra becsülték, helyet cserélt Demján Sándor örököseivel, akik most őt követik 190 milliárddal. Az első tízbe százmilliárd forint feletti vagyonnal lehetett csak bekerülni, a tizedik Mészáros üzlettársa, a tiszakécskei Duna Aszfalt Kft.-vel virító Szíjj László 110 milliárd forintra becsült vagyonnal. Őt Rákosi Tamás médiavállalkozó követi 107 milliárddal, aki a napokban adta el a Tv2-nek beszállító IKO Holdingot a kereskedelmi televízió megszerzését bejelentő körnek.
A tavaly 69 milliárd forint vagyonnal a 14. helyre pozicionált Andy Vajna már nem szerepel a listán, örököseit tüntetik fel 41 milliárd forintra csappant összeggel, ami a 30. helyre elegendő. A szerkesztők a legnagyobb értéknek a csomagban továbbra is a 2024-ig érvényes kaszinókoncessziókat tekintik, de figyelembe vették a csoporton belüli átrendeződést, amelynek során 36 milliárd forintot kerített körbe Andy Vajna, delaware-i homályba menekítve a vagyon egy részét.
Befutottak még
Orbán Viktor ifjúkori barátja, a Fidesz gazdasági hátországát megteremtő, de kegyvesztetté vált Simicska Lajos tavaly kapitulált, átadta vagyonát üzlettársának, Nyerges Zsoltnak, ő pedig azután Mészáros közelébe passzolta azt. Előbbi csupán a kecskefarmját tartotta meg, és utóbbi is kivonult a magyarországi üzleti életből, de egyikük sem kopott ki a milliárdosok klubjából. Nyerges a 40., Simicska a 47. helyre futott be a listán 30,5 milliárd, illetve 27 milliárd forinttal. Ebből azonban nem lehet messzemenő következtetést levonni arról, mennyit érhetett a Simicska-Nyerges páros által évek alatt összehozott vagyon. A kiadvány szerkesztői a 2017-es év után még felvett osztalékokat és a cégrészesedések eladásából származó bevételeket mindenesetre ennyire taksálták.
Az első száz leggazdagabb összvagyona a kiadvány szerkesztői által beszerzett 2018-as adatok és eredmények szerint 4632,9 milliárd forint volt, ami majdnem háromszorosa a tíz évvel ezelőtti összértéknek,
akkor ugyanis még csak 1613,8 milliárd forintot hoztak össze. A sorok azóta alaposan átrendeződtek, az akkori listán 55 olyan tehetős ember szerepelt, akiket az idei névsorban már hiába keresünk – összegezték a kiadvány összeállítói.
Az idei százas listára egyébként öt új név került fel Tiborcz Istvánén kívül:
Laczai Péter (22,5 milliárd) állatorvos, állatgyógyszer-fejlesztő,
Vajda Attila (12 milliárd)papírgyáros,
Kiss István (9,8 milliárd), az ország legkorszerűbb víziszárnyas-feldolgozójában tulajdonos, akiről itt írtunk,
és Kulcsár Tibor (9,4 milliárd) szoftverfejlesztő.
Rogán Antal és Pintér Sándor befolyása jelentősen nőtt
A hazai közélet legbefolyásosabb résztvevőinek listáját tizenegy politikai elemző véleménye alapján állították össze. Ezen Orbán Viktor mögött a második Csányi Sándor, a harmadik Mészáros Lőrinc, a negyedik Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Jelentősen nőtt Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke és Pintér Sándor belügyminiszter befolyása. Az előbbi három helyet javítva az ötödik, az utóbbi négy hellyel előrébb jutva a hatodik legbefolyásosabb személy a magyar közéletben.
Az első húsz helyezett közé jellemzően kormánypárti politikusok és a Fideszhez közeli üzletemberek kerültek. A valós üzleti szféra képviselőit a 30. és a 40. hely között találhatjuk – állapították meg a kiadvány összeállítói. Vidus Gabriella, Wáberer György, Váradi József, Felcsuti Zsolt, Varga Zoltán és Lantos Csaba található ebben e körben. Vidus, az RTL Magyarország vezérigazgatója kivételével mindegyikük szerepel a 100 leggazdagabb idei listáján. | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/05/09/tiborcz-istvan-100-leggazdagabb/ | https://web.archive.org/web/20230523181324/https://24.hu/fn/gazdasag/2019/05/09/tiborcz-istvan-100-leggazdagabb/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborcz-istvan-35-milliard-forintos-vagyonnal-betort-a-leggazdagabb-magyarok-koze | 24.hu | hungarian-news | 2019-05-09 08:00:00 | [
"Tiborcz István"
] | [] | [] | [
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
49,055 | Vizoviczki László a Kúriától reméli a szabadulását | Ismét bíróság előtt tárgyaltatná a különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalási ügyét, ami miatt hét év fegyházat kapott az egykor az éjszaka császárának tartott Vizoviczki László. A Magyar Nemzet értesülése szerint a vállalkozó és védője a Kúrián vitatják a jogerős döntést, amellyel kizárták a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségéből, s így szerintük súlyosabb ítéletet kapott, mint első fokon. A Kúria júliusban dönthet az indítványról. | 2019.05.13. 05:50
Ismét bíróság előtt tárgyaltatná a különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalási ügyét, ami miatt hét év fegyházat kapott az egykor az éjszaka császárának tartott Vizoviczki László. A Magyar Nemzet értesülése szerint a vállalkozó és védője a Kúrián vitatják a jogerős döntést, amellyel kizárták a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségéből, s így szerintük súlyosabb ítéletet kapott, mint első fokon. A Kúria júliusban dönthet az indítványról.
Jogerős ítélete felülvizsgálatát kezdeményezte a Kúrián Vizoviczki László, miután védője kétszáz oldalas indítványt nyújtott be erről – erősítették meg a PestiSrácok.hu-nak a Kúria sajtóosztályán. A Magyar Nemzet a jogerős ítéletről beszámolva tavaly október 4-én írt arról, hogy a különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás miatt 7 év fegyházra és 330 millió forint vagyonelkobzásra ítélt vállalkozó és védője a Kúriához kíván fordulni. Most ez történt meg.
Másodfokú, jogerős ítéletében hét év fegyházzal és 330 millió forint vagyonelkobzással sújtotta Vizoviczki Lászlót felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Ítélőtábla.
A Fővárosi Törvényszék 2017 tavaszán első fokon szintén hét év szabadságvesztésre és 600 millió forint vagyonelkobzásra ítélte a vállalkozót, ám akkor nem mondták ki a bűnszervezetben való részvételt. Az ítélőtábla ugyanakkor nemcsak a minősítést változtatta meg, hanem a büntetés is súlyosbodott, miután Vizoviczkit és öt társát kizárták a kedvezményből. Így az elítéltek a büntetésük kétharmadának letöltése után nem szabadíthatók, és ezzel a döntéssel kvázi egyharmaddal megemelték a büntetésüket.
A Magyar Nemzetnek védői körből megerősítették, hogy a felülvizsgálati indítvány lényegében erre alapul. Elsősorban arra kérik a Kúriát, hogy helyezze hatályon kívül az első- és másodfokú ítéletet, és szüntesse meg az eljárást, másodlagosan pedig azt, hogy utasítsák a másodfokú bíróságot új eljárásra. A Kúria júliusban dönthet az indítványról. Vizoviczki addig tovább tölti a kiszabott büntetést, miközben a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa előtt tovább zajlik a másik per ellene. A törvényszék korábban arról tájékoztatta a Magyar Nemzetet, hogy év végéig elsőfokú ítélet várható a rendőri vezetők és más hatósági személyek megvesztegetése miatt még 2015-ben indult eljárásban.
A vád lényege, hogy az 1990-es években prostitúciós szolgáltatást nyújtó vállalkozások, majd vendéglátóipari tevékenysége kapcsán ismert Vizoviczki jó kapcsolatokat épített ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság, illetve a Nemzeti Nyomozó Iroda vezető beosztású tisztjeivel és más hatóságok munkatársaival, akiket rendszeresen lefizetett.
A PestiSrácok emlékeztet arra, hogy Vizoviczki vádalkuval szabadult volna az ellene indult eljárásokból. 2014-ben információkat adott át Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökről és Juhász Ferenc egykori honvédelmi miniszterről a Központi Nyomozó Főügyészségnek (KNYF), majd felajánlotta, hogy a háttérbe húzódva, a nyomozati és bírósági szakból is kimaradva, operatív együttműködőként segítené a hatóságok munkáját a két politikus ügyében.
A vádalku azonban nem jött létre, az ellenzéki pártok mégis rendre azt vetik a hatóságok szemére, hogy mindenáron terhelő vallomást próbáltak kicsikarni Gyurcsányra például az azóta már elítélt, pártokhoz kapcsolódó terheltektől.
Vizoviczki László
kúria
bűnszervezet
vádalku
szabadlábra helyezés
felbujtó | https://magyarnemzet.hu/belfold/vizoviczki-laszlo-a-kuriatol-remeli-a-szabadulasat-6917432/ | https://web.archive.org/web/20190606125121/https://magyarnemzet.hu/belfold/vizoviczki-laszlo-a-kuriatol-remeli-a-szabadulasat-6917432/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizoviczki-laszlo-a-kuriatol-remeli-a-szabadulasat | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2019-05-13 02:00:00 | [
"Vizoviczki László"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Vizoviczki diszkóbirodalma"
] |
49,056 | Így folyik tovább a közpénz Mészáros Lőrinctől az Orbán családhoz | Orbán Viktor évek óta csak szerény megtakarításokról számol be a vagyonnyilatkozataiban. Eközben Mészáros Lőrinc, egykori gázszerelő és a miniszterelnök barátja, az ország, sőt a világ egyik leggazdagabb emberévé vált 381,3 milliárd forintra becsült vagyonával. | Orbán Viktor évek óta csak szerény megtakarításokról számol be a vagyonnyilatkozataiban. Eközben Mészáros Lőrinc, egykori gázszerelő és a miniszterelnök barátja, az ország, sőt a világ egyik leggazdagabb emberévé vált 381,3 milliárd forintra becsült vagyonával.
A Direkt36 azonban feltárta, hogy Orbán családja több esetben is Mészáros Lőrinc cégein keresztül jutott közpénzhez. Ebben a videóban elmeséljük a részleteket:
Az Orbán család és a Mészáros-birodalom közötti üzleti kapcsolat legfrissebb bizonyítékát egy Fejér megyei településen, Kulcson találtuk. Az ország számos településéhez hasonlóan, Kulcson is Európai Uniós pénzből fejlesztik a csatornahálózatot. A munkák jelentős részét a Mészáros és Mészáros Kft. és az Euroaszfalt Kft. konzorciuma nyerte el: Észak- és Közép-Dunántúlon, valamint az észak-magyarországi régióban több mint 40 milliárd forint értékben kaptak megbízásokat.
Segítsd a Direkt36 munkáját adód 1 százalékával!
Kulcs és a környező települések – Dunaújváros, Rácalmás, Pusztaszabolcs, Almásfüzitő, Dunaalmás és Neszmély – csatornafejlesztése az előzetesen becsült értéknél harminc százalékkal drágábban, 5,8 milliárd forintból valósul meg. Ebből a pénzből jut Orbán Viktor édesapjának, idősebb Orbán Győzőnek a többségi tulajdonában álló bányacéghez, a Dolomit Kft.-hoz is.
Március végén a kulcsi csatornaépítés területén ugyanis több olyan betonelemet (aknaszűkítőket és aknagyűrűket) láttunk, amelyeken a gánti Dolomit Kft. neve szerepelt. A megkeresésünkre nem reagált sem a Dolomit Kft., sem a munkálatok fővállalkozói, így azt nem sikerült megtudni, hogy Orbán apjának cége pontosan mennyi terméket, milyen értékben, és mely települések csatornázásához szállít. A beruházásokért felelős állami vállalat érdemi választ nem küldött a cikk megjelenéséig.
Korábban egy cikksorozatban számoltunk be arról, hogyan jutnak állami projekteken keresztül közpénzhez az Orbán család cégei. Ezek többek közt olyan beruházások voltak, amelyeket Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégek és üzleti partnereik nyertek el közbeszerzéseken.
Például egy budapesti csatornázási munkához a Mészáros és Mészáros Kft. kizárólag a Dolomit Kft.-től rendelt aknaelemeket és murvát. Egy másik Mészáros-cég, az R-Kord részvételével zajló hatalmas dél-balatoni vasútfelújításon pedig alvállalkozóként vett részt a Nehéz Kő Kft., az Orbán család szállítmányozással foglalkozó cége.
Fektess be a demokráciába! Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, hogy folytatni tudjuk a tényfeltáró munkát.
Az Orbán család cégei a miniszterelnök és Simicska Lajos közti konfliktus elmérgesedésével egy időben lendültek fel (ennek hátteréről részletek ebben a cikkben), és 2014 óta jelentős növekedést értek el. 2017-ben a Dolomit Kft. 2,8 milliárd forintos bevétel mellett közel egymilliárd forintos profitot termelt. Bár nem ez volt legerősebb éve a vállalatnak, Orbán apja tavaly nemcsak a nyereséget, hanem a korábban felhalmozott profitot is kivette a cégből, így összesen 1,29 milliárd forintos kifizetést kapott.
Orbán Viktor 2017 júniusában azt mondta a Direkt36-nak, hogy fontosnak tartja, hogy az édesapja ne vegyen részt állami beruházásokban. Most megkérdeztük Orbánt, hogy mi a véleménye arról, hogy az édesapja résztulajdonában álló cég továbbra is olyan projektekből jut bevételhez, amelynek Mészáros Lőrinc cége a kivitelezője.
Havasi Bertalan sajtófőnök csak azt a formulát küldte el válaszként, amelyet a januári kormányinfón Orbán is ismételt a családjának és barátainak gazdagodásával kapcsolatos kérdésekre: „A miniszterelnök üzleti kérdésekkel nem foglalkozik”.
A történetről az információkat Zöldi Blanka és Pethő András gyűjtötte. A videót Murányi János készítette. | https://444.hu/2019/05/13/igy-folyik-tovabb-a-kozpenz-meszaros-lorinctol-az-orban-csaladhoz | https://web.archive.org/web/20230326214918/https://444.hu/2019/05/13/igy-folyik-tovabb-a-kozpenz-meszaros-lorinctol-az-orban-csaladhoz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-folyik-tovabb-a-kozpenz-meszaros-lorinctol-az-orban-csaladhoz | 444 | hungarian-news | 2019-05-13 02:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Győző",
"Orbán Viktor"
] | [
"Dolomit Kft.",
"EuroAszfalt Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Nehéz Kő Kft.",
"R-Kord Kft."
] | [
"Fejér megye",
"Kulcs"
] | [
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"EU",
"építőipar",
"strómanok",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
49,057 | Több mint egymilliárdért építette át Mészáros Lőrinc veje a Sportligetet | Átadták a salakos focipályát, aztán rájöttek, hogy mégsem lehet használni a játéktereket. A pénzt az EU adta. | Átadták a salakos focipályát, aztán rájöttek, hogy mégsem lehet használni a játéktereket. A pénzt az EU adta.
Tavaly novemberben hirdettek nyertest abban a közbeszerzésben, amit a szombathelyi Sportliget felújítására írtak ki. A rekreációs központra az Európai Unió adott pénzt, összesen 1 milliárd 155 millió forintért építhette át a közbeszerzési győztes, a Homlok Építő Zrt.
A céget 2016-ban alapították, fő profilja a vasútépítés, 2018-ban indították el magasépítési üzletágukat. Tulajdonosa Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc veje. Nem mellesleg a szombathelyi Haladás VSE ügyvezetője.
Nem ez az egyetlen Homlokék által elnyert helyi közbeszerzés. A cég nemrég a szombathelyi Víztorony felújítására kiírt tendert is megnyerte, itt 300 millió forintért renoválhatják az épületet.
Homlok egyébként nem csak kap a várostól, de ad is. A nagy port kavaró Szombathelyi Hírlapban – ez a Fidesz közeli újság, amit a szombathelyi polgármester sajtósának felesége ad ki – nemrég Homlok egy másik cége a Vasútvillamosító Kft. fizetett hirdetést.
Na de vissza a Sportligethez.
A projektben novemberben hirdettek győztest, a szabályozás szerint pedig a kihirdetés után a nyertesnek 60 napja van arra, hogy aláírja a szerződést. Ez azért érdekes, mert a kivitelezésre kapott 8 hónap a szerződés aláírásától lép életbe.
Homlokék nem is kapkodták el. Nem sokkal a határidő lejárta előtt, közleményben tudatták, hogy elindult a kivitelezés.
“A projekt részeként a területen található mind a kilenc sportpályát felújítják. A meglévő három kisméretű salakos labdarúgó pályát kibővítik, valamint a középső pálya nyugati oldala egy lelátóval is gazdagodik. Emellett épül egy teljesen új salakos focipálya is. Ugyancsak megújítják a park teniszpályáit, a meglévő kosárlabdapálya helyére pedig új, korszerű, streetball játékra is alkalmas pályát építenek. Új rekreációs fejlesztésként a területen kialakítanak egy aszfaltozott görkorcsolyapályát, valamint egy 9 street-workout elemből álló szabadtéri fitneszpályáját.” – írták akkor Homlokék a projektet ismertetve.
Az első ütem meg is valósult, vagyis április közepén a kivitelező úgy döntött, hogy a focipályák használható állapotban vannak.
Ezeken a pályákon jászták a kispályás bajnokság meccseit. A bajnokság tavasz-ősz rendszerben zajlik, vagyis most kezdték volna a sportolók az idei szezont. A versenyt szervező Szabadidősport Szövetség azonban úgy döntött, még egy fél hónapot kivár, hátha lesznek még munkák a területen, így az első fordulót csak május elejére, pontosan május 6. írták ki.
Egy dologgal azonban nem számoltak: az esővel. Május első hétvégéjén esni kezdett az eső. Esett május 6-án, hétfőn délelőtt is, így az aznapi meccsek elmaradtak, sőt, másfél nappal az eső után még mindig használhatatlanok voltak a frissen átadott salakos pályák.
Egy, az Ugytudjuk.hu-nak nyilatkozó csapatvezető azt mondta, hogy eddig csak akkor volt gond a pálya minőségével, amikor legalább 40-50 milliméter eső esett rövid idő alatt, most viszont úgy tűnik, a múlt hétvégi 12-16 milliméter is soknak bizonyult.
Mi szerdán voltunk kint a pályáknál, de még akkor is érezhető volt, hogy laza a talaj, nem száradt ki rendesen a salak, belesüppedt a cipőnk.
Május 6-án a versenyt lebonyolító Szabadidősport Szövetség úgy nyilatkozott, hogy megtörtént a pályabejárás és ellenőrizték a villanyvilágítást is. A szervezők végül megállapították, hogy minden megfelel az előírásoknak.
A pályán állva hívtuk fel a szövetség elnökét, Gerencsér Tibort, aki annyit mondott, hogy korábban, a száraz időben nem lehetett arra számítani, hogy eső után ilyen hosszú ideig marad használhatatlan a pálya. A továbbiakban a kivitelező és megrendelő dolga, hogy ezt az állapotot megbeszéljék és orvosolják, mondta.
Nem is kellett sokat várni, még aznap az önkormányzat egy helyszíni bejáráson egyeztetett a kivitelezővel, ahol arra jutottak, hogy bár néhány nappal korábban átadták a pályákat a focistáknak, most mégis vissza az egész.
A bajnokság mégsem tud elstartolni. Hogy pontosan mikor vehetik igénybe a területet, nem tudni. Még az is elképzelhető, hogy a salakos pályákon majd csak a szeptemberre ütemezett teljes átadás után lehet megrendezni az első focimeccset.
Szombathelyen a kispályás labdarúgó bajnokság nagyon népszerű. Az idei bajnokságba 79 csapat nevezett, ami nagyjából 1200 embert jelent. A csapatok a nevezésért és az igazolásokért 70 ezer forintot fizettek be.
Frissítés (2019. május 13.): A Homlok Építő Zrt. az alábbiakban reagált a cikkre:
„Több, pontatlanságot és valótlan információkat tartalmazó írás jelent meg a médiában az elmúlt napokban a szombathelyi Sportliget rekonstrukciójával kapcsolatban. Így több cikk tévesen állítja, hogy a Homlok Építő Zrt. 1 milliárd 155 millió forintért építheti át a Sportligetet. Ehelyett a valóság az, hogy Szombathely Város Önkormányzatától a Sportliget zöldfelületi fejlesztését és ehhez kapcsolódó ingatlanfejlesztéseket magába foglaló projekt megvalósítására a – Homlok Építő Zrt. és az önkormányzati résztulajdonban lévő PRENOR Kft. alkotta – Sportliget 2018 Konzorcium kapott megbízást, összesen nettó 730,77 millió forint értékben.
A teljes beruházás befejezésének határideje 2019. szeptember 14., a konzorciumi partnerek által megkezdett munkálatok a megrendelővel közösen egyeztetett és rögzített ütemben folynak. A Sportligetben található négy salakos labdarúgó-pálya felújítása a teljes projektnek csak egyetlen eleme, amelynek kivitelezése a szerződés szerint a PRENOR Kft., mint többségi konzorciumi partner feladatkörébe tartozik.
A négy salakos sportpályán a kivitelezési munkálatokra a tavaszi kispályás labdarúgó bajnokság megkezdése előtt került sor, kifejezetten a megrendelő kérésére. Ennek célja az volt, hogy a labdarúgó-pályákat egy ún. részműszaki átadás keretében – nem teljes funkcionalitásában – már a teljes projekt szerződéses határideje előtt birtokba lehessen adni. Ezzel ugyanis lehetővé válna, hogy a Szombathelyen nagy népszerűségnek örvendő városi kispályás labdarúgó-bajnokság mérkőzéseit idén tavasszal is -, ha csúsztatva is – meg lehessen tartani. A labdarúgó-pályákat, az ezzel a feladattal megbízott konzorciumi partnerünk, a PRENOR Kft. április 30-án adta át a megrendelő, az üzemeltető, illetve a műszaki ellenőr részvételével megtartott részeljárás alkalmával. A részműszaki átadásról készült jegyzőkönyv szerint az ezzel összefüggő munkák a jogszabályoknak és a szerződésnek megfelelően, az elvárt minőségben elkészültek. Az eljárás során a kivitelező átadta az üzemeltető részére a salakos labdarúgó pályák kezelési és karbantartási dokumentumát is, amely tartalmazza mindazon üzemeltetői feladatokat, amelyeket az első hetekben, azt követően pedig folyamatában el kell végezni.
Tény, hogy a május 4-5-i hétvégén leesett több mint 40 mm csapadék feláztatta a labdarúgó-pályákat, amelyet több cikk kifogásol. Ugyanakkor a frissen megépített és átadott pályák esetében az extrém mennyiségű csapadék nélkül is idő kell ahhoz, hogy a sportpályák anyagának tömörsége elérje az optimális mértéket. A kivitelezők és a megrendelő képviselői május 8-án közös bejárást tartottak a pályák állapotának ellenőrzése céljával. Ennek során a megrendelő és a kivitelező felek között egyetértés volt abban, hogy a sportpályák jó minőségben készültek el, a továbbiakban az üzemeltető feladata a szükséges karbantartási feladatokról gondoskodni.
Tény az is, hogy a labdarúgó-pályák körül munkaterület található. Ennek már említett oka, hogy a sportpályák felújítása csak az egyik eleme a Sportliget rekonstrukciójának. Emellett a Sportliget 2018 Konzorcium kivitelezői megújítják a park teniszpályáit, a meglévő kosárlabdapálya helyére pedig új, korszerű, streetball játékra is alkalmas pályát építenek. Új rekreációs fejlesztésként a területen kialakítanak egy aszfaltozott görkorcsolyapályát, valamint egy 9 street-workout elemből álló szabadtéri fitneszpályáját. Egy új szolgáltató épülettel is bővül a liget, amelyben egy vendéglátó-egység, sporteszköz-kölcsönző és sportöltöző, valamint szociális helyiségek kapnak helyet. Egy raktár-géptároló udvar is épül a karbantartó gépek és eszközök elhelyezésére és több akadálymentesítést szolgáló fejlesztés is megvalósul. Emellett egy közel 1200 négyzetméteres alapterületű üres gyepterületen egy új pihenő- és bemutatókertet alakítanak ki, egy 3500 négyzetméteres területen pedig piknikövezetet hoznak létre, míg a Kalandpark nevű játszótér egy felnőttek és az idősebbek által is használható szabadtéri és asztali társasjátékokkal gazdagodik szeptember közepére.” | https://atlatszo.hu/2019/05/09/tobb-mint-egymilliardert-epitette-at-meszaros-lorinc-veje-a-sportligetet-egy-kis-eso-utan-megis-hasznalhatatlanok-a-focipalyak/ | https://web.archive.org/web/20210922202804/https://orszagszerte.atlatszo.hu/tobb-mint-egymilliardert-epitette-at-meszaros-lorinc-veje-a-sportligetet-egy-kis-eso-utan-megis-hasznalhatatlanok-a-focipalyak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-egymilliardert-epitette-at-meszaros-lorinc-veje-a-sportligetet-egy-kis-eso-utan-megis | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-05-09 02:00:00 | [
"Homlok Zsolt"
] | [
"Homlok Építő Zrt.",
"Prenor Kft."
] | [
"Szombathely",
"Vas megye"
] | [
"közbeszerzés",
"lósport",
"EU"
] | [] |
49,058 | Annyi pénz ment a magyar fociba, hogy Messi adhatna gólpasszt Firminónak Felcsúton | Valószínűleg akkor is eredményesebb lett volna az utóbbi közel tíz év pénzszórása a magyar futballban, ha egyszerűen csak összevásároltak volna Felcsútra egy álomcsapatot nagyon drága játékosokból. Az elmúlt hetekben három részes cikksorozatban mutattuk be, hogy miként költött négyszer annyit futballra a kormány, mint amennyit a Magyar Labdarúgó Szövetség kért, és az esztelen pénzosztás hogyan akadályozta meg, hogy az MLSZ egyébként ésszerű célkitűzései megvalósulhassanak. | Valószínűleg akkor is eredményesebb lett volna az utóbbi közel tíz év pénzszórása a magyar futballban, ha egyszerűen csak összevásároltak volna Felcsútra egy álomcsapatot nagyon drága játékosokból. Az elmúlt hetekben három részes cikksorozatban mutattuk be, hogy miként költött négyszer annyit futballra a kormány, mint amennyit a Magyar Labdarúgó Szövetség kért, és az esztelen pénzosztás hogyan akadályozta meg, hogy az MLSZ egyébként ésszerű célkitűzései megvalósulhassanak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKértek 170 milliárdot a magyar focira, a kormány négyszer annyit adottAz volt a terv, hogy 2019-re a labdarúgás a költségvetés nettó befizetője lesz, azaz nem viszi, hanem hozza majd a közpénzt. Ehelyett az idén több mint 100 milliárd megy el focira.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Fidesz lemodellezte a szocializmus legnagyobb hibáit a magyar fociban, és elbukottA magyar foci nem a rengeteg állami támogatás ellenére rossz, hanem épp amiatt. A korlátlan forrás ugyanis az eredményességre való törekvést utolsó csíráit is kiírtja a labdarúgásból.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHeti 80 ezer embert vártak az új stadionokba, a negyede sem jött összeAnnak ellenére öntötték látható eredmény nélkül a pénzt a fociba, hogy a magyarok többsége ezt ellenezte. Nem is lett népszerűbb a labdarúgás.
Ugyan ebből szinte semmi nem valósult meg, de a szövetség egyik alapvető célja a hazai utánpótlás-nevelés felvirágoztatása lett volna, mint ahogyan azt a napokban keserűen ecsetelte a magyar futball vezetői előtt a szövetség elnöke, Csányi Sándor. Ez nem csak azért tűnt logikus kezdeményezésnek, mert az eredményességhez képzett focisták kellenek, hanem azért is, mert a hasonlóan kicsi országokban a játékosok adás-vétele az üzleti alapú működésnek is az egyik legfontosabb eleme.
A gond csak az, hogy a rengeteg erre szánt forrás ellenére Magyarország nem lett Szerbia vagy Horvátország, ugyanúgy nem vagyunk fent a játékosmegfigyelők térképén, mint tíz éve.
Elég sokat elárul, ha összevetjük a jelenleg az élvonalban játszó csapatok kereteinek értékét azzal az összeggel, amit az elsősorban az infrastruktúra és az utánpótlás-nevelés fejlesztésére létrehozott tao-program keretében kaptak*maguk a csapatokat fenntartó cégek, vagy a hozzájuk köthető utánpótlás-nevelő központok. Ha jól hasznosul ez a pénz, akkor így közel tíz év után joggal várhatnánk azt, hogy a keretek többszörösét érik a befektetésnek, erről azonban szó sincs. Sőt a 12 csapatból ötnél kevesebbet ér a teljes játékosgárda, mint amennyi adóforintot begyűjtöttek 2011 óta. A futballisták jelentős hányada, közel 40 százaléka ráadásul légiós.
A legnagyobb különbség természetesen Felcsúton van. Az Orbán Viktor által alapított akadémia több mint 24 milliárd forinthoz jutott ilyen forrásból, ami jelenlegi árfolyamon 75,2 millió eurót jelent, miközben a Transfermarkt szerint 29 fős, 14 külföldit számláló kerete mindössze 8,1 millió eurót ér. Hasonlóan kiábrándító a helyzet Kisvárdán, ahol ugyan nincs ilyen radikális különbség az elköltött pénz és a keret értéke között, viszont a 26 játékosból 20 légiós.
Bár gazdasági szempontból sok értelme egy ilyen összehasonlításnak nincs, megnéztük, hogy milyen csapatot lehetett volna összeállítani, ha az összes futballba áramló tao-támogatást játékosvásárlásokra költik el*Valójában az utánpótlásra szánt összeget kellene nézni, de jelentős részben a tárgyi eszköz beruházások is ezt a célt szolgálták, márpedig erre a két célra ment el a tao-pénzek 96 százaléka.. Az eddig rögzített adatok szerint a hazai cégek 2011 óta 283 milliárd forint adót fizettek a központi költségvetés helyett futballszervezeteknek, ez jelenlegi árfolyamon nagyjából 880 millió eurót jelent. Az erre szakosodott Trasfermarkt szakportál adatai szerint ennél az egész világon összesen hét csapat kerete ér többet. A BL-döntős Tottenham Hotspur például nincs közöttük, ahogy az elődöntőben búcsúzó Ajax sem. Utóbbinak a kerete kétszer is kijönne ebből az összegből.
Szemléltetésképpen összeállítottunk egy csapatot is, amelynek az értéke lényegében pont megegyezik a tao-támogatásokéval. Biztos jó játékos az ukrán Ivan Petrjak is, akin dühösen veszett össze a napokban a Ferencváros és a Mol-Vidi mögött álló kormányközeli hatalmasság, de talán egyszerűbb lett volna egyszerűen csak összevásárolni őket: | https://g7.hu/penz/20190512/annyi-penz-ment-a-magyar-fociba-hogy-messi-adhatna-golpasszt-firminonak-felcsuton/ | https://web.archive.org/web/20230128161629/https://g7.hu/penz/20190512/annyi-penz-ment-a-magyar-fociba-hogy-messi-adhatna-golpasszt-firminonak-felcsuton/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/annyi-penz-ment-a-magyar-fociba-hogy-messi-adhatna-golpasszt-firminonak-felcsuton | G7 | hungarian-news | 2019-05-12 09:45:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [
"Kisvárda FC",
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia"
] | [] | [
"támogatás",
"sport",
"infografika"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
49,059 | 3,6 milliárdért fejlesztett láthatatlan okosmérést egy rejtélyes állami cég | Van egy állami cég, ami elköltött 3,7 milliárd forint állami támogatást, de úgy, hogy semmit nem lehet tudni arról, hogy ennek mi lett az eredménye. Egy dolog látszik biztosan, hogy az állami áramcéghez, az MVM-hez tartozó KOM Központi Okos Mérés nevű cég csak a működésre elköltött legalább 700 millió forintot, miközben az átlagfizetés 679 ezer forint volt. | Van egy állami cég, ami elköltött 3,7 milliárd forint állami támogatást, de úgy, hogy semmit nem lehet tudni arról, hogy ennek mi lett az eredménye. Egy dolog látszik biztosan, hogy az állami áramcéghez, az MVM-hez tartozó KOM Központi Okos Mérés nevű cég csak a működésre elköltött legalább 700 millió forintot, miközben az átlagfizetés 679 ezer forint volt.
Pedig egyébként jó hírnek kellene lennie, hogy a magyar állam támogatja az okosmérőket, és ezek fejlesztésébe kezd. Ráadásul ez semmiben nem kerül nekünk, hiszen az Európai Unió 3,6 milliárd forinttal támogatja a célt.
Csakhogy a 2017-ben indult program elvileg 2018 őszére be is fejeződött, de azóta sem látszik eredmény. Hiába kerestük a KOM Zrt.-t e-mailben és telefonon, illetve az anyavállalat MVM-et is, nem voltak hajlandók semmit elárulni arról, hogy mi is lett a projekt eredménye. A KOM Zrt. honlapján lévő a legfrissebb információk alapján csak annyit tudhatunk a projektről, hogy 2016-ban elkezdődött, majd szintén 2016-ban kiadtak két sajtóközleményt.
Pedig a cégnek egyrészt azért kellene információkat adnia, mert állami tulajdonú vállalatként közérdekű adat is lenne, hogy mire és mit költenek, milyen eredményekkel. Másrészt az EU jóváhagyásával, külföldi támogatásból zajlott le a projekt.
Magyarország a szén-dioxid kvótáinak értékesítésért kapott összegeket olyan projektekre használhatja, amivel csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az okosmérők elméletileg ezt segítik: ezzel az árak kereslet-kínálat alapú változtatásával rá lehet szorítani a fogyasztókat, hogy csúcsidőszakban kevesebbet fogyasszanak, vagy információkat lehet nekik adni arról, hogy miért és mikor fogyasztanak sokat, hogyan fogyaszthatnak kevesebbet. A pontosabb információk a fogyasztókról segítenek jobban méretezhető gáz- és villamoshálózatok építésében, amelyek olcsóbbak lehetnek, és kevesebb energia kell a fenntartásukhoz. A projekt keretében 60 ezer háztartás felszerelését tervezték okosmérőkkel, Nyíregyháza és Miskolc volt a projekt központi eleme.
A forrást a magyar minisztérium biztosította, de uniós jóváhagyással. Az NFM 2017. október 13-án kötött támogatási szerződést a KOM Zrt.-vel 3 milliárd 598 millió forint értékben. Ennek a szerződésnek az eredeti határideje 2018. szeptember 4. volt. Ennek ellenére azóta sem hallottunk róla.
A projekt működése ehhez képest hihetetlenül pazarlónak tűnik. A cég 2017 végéig csak fizetésre elköltött 662 millió forintot, autó bérlésre pedig további 32 milliót. Ezen felül még irodát is bérelni kellett 16 alkalmazottnak, így feltehetően még a 700 milliónál is többe került az a szervezet, ami 3,6 milliárd forrást kezelt – azaz a források ötödét elvitte a működés. Rejtély, hogy miért kellett az MVM leánycégének, a magyar áramhálózatot működtető MAVIR Zrt.-nek külön drága projektcéget létrehoznia, és miért nem tudta külön társaság helyett a MAVIR ezt a projektet megvalósítani.
A szerződéseknek fent kellene az Infotv. rendelkezései alapján lenni a KOM Zrt. honlapján, de itt a vezetők fizetésén kívül semmilyen más adatot nem tesznek közzé. Összegyűjtöttük ezért, hogy kik és mire nyertek el közbeszerzések keretében szerződéseket:
A cég pénzügyi adataiból azt lehet kiolvasni, hogy más tevékenysége, forrása nem volt az okosmérési projekten kívül. A 3,6 milliárdos támogatást pedig szinte egészében elkölthették: a cég közbeszerzései 3,5 milliárdot tesznek ki, de lehetnek olyan szerződések is, amik nem érték el a közbeszerzési határértéket, így nem láthatjuk őket.
A KOM Zrt.-nél az átlagfizetés sem alakult rosszul, 2017-ben bruttó 679 ezer forint volt*A céges eredménykimutatás bérköltségét számítottuk vissza a munkavállalókra és a 22 százalékos munkáltatói járulékok levonása után..
A céges vezetőkre érdemes még visszatérni, mivel egy csupán 10-16 főt alkalmazó céghez egészen magas fizetéseket kaptak a főnökök, akik gyakran váltották egymást. Csupán három és fél év alatt sikerült 50 százalékkal emelni a cég vezetőjének fizetését. A havi bruttó 1,5 millió a prémiummal együtt már 2,1 millióra nőhet, ami messze eltúlzottnak tűnik egyetlen projekt lebonyolításával foglalkozó cégnél.
A cégjegyzék alapján öt vezérigazgatója volt a cégnek az elmúlt öt évben. Érdekes módon a fizetések közzétételének időpontjában nem mindig sikerült a vezérigazgató fizetését feltüntetni.
A KOM Zrt. kiadásainak nagy része, egy közel 3,3 milliárd forintos tétel a Sagemcom Kft. kifizetésére ment el. Érdekes módon a céggel kötött szerződés kiírása szerint nem is a KOM Zrt., hanem a MAVIR Zrt. a megvalósítás helyszíne (így még kevésbé érthető, hogy miért volt szükség a drága szervezet létrehozására). A szerződés legdrágább eleme a közel 650 millió forintra árazott adatkezelési rendszer, bár ez csak opcióként szerepelt a szerződésben. Erről a műszaki leírás ismerete nélkül nem sokat lehet tudni. De a szerződésből sem sokat lehet arról kiolvasni, hogy miről is szólt ez a rendszerintegrációs munka pontosan.
A fejlesztéseket végző Sagemcom egyébként nagyon ügyesen pályázik az állami közbeszerzéseken: 31,6 milliárd forintnyi közbeszerzést ért el a francia tulajdonban lévő vállalkozás 2016 óta, ezek között van a Magyar Turisztikai Ügynökség adatszolgáltató központja is.
Sőt, ügyesen pályáztak állami és uniós támogatásokra is. A Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatalnál 300 milliót kaptak “A fenntartható energiagazdálkodást támogató Intelligens Mérési és Vezérlési Platform kialakítása” című projektjükre 2017-ben. 2016-ban pedig uniós forrásból 1,7 milliárd támogatást kaptak a “SMARTCity és SMARTVillage technológiák és szolgáltatások fejlesztése a SAGEMComnál, egyetemi együttműködésben” címmel – bár ebből nem tudni, mekkora összeg illeti a céget, és mennyi a partnereiket. A vállalkozás tehát 2 milliárd uniós támogatást és 3 milliárd forint megrendelést is kapott okosmérés témában, ezek után remélhetőleg már nagyon jól értenek hozzá, és kiváló okosmérési rendszereket telepítenek Magyarországon.
Nem ez az egyetlen olyan leánycége az MVM-nek, aminek pazarlónak tűnik a működőse, a startupokba befektető leánycégről már korábban beszámoltunk, ami többet költött működésre, mint befektetésekre. | https://g7.hu/kozelet/20190513/36-milliardert-fejlesztett-lathatatlan-okosmerest-egy-rejtelyes-allami-ceg/ | https://web.archive.org/web/20220119010750/https://g7.hu/kozelet/20190513/36-milliardert-fejlesztett-lathatatlan-okosmerest-egy-rejtelyes-allami-ceg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/36-milliardert-fejlesztett-lathatatlan-okosmerest-egy-rejtelyes-allami-ceg | G7 | hungarian-news | 2019-05-13 10:05:00 | [] | [
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Mavir Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM)"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Miskolc",
"Nyíregyháza",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"közbeszerzés",
"energia",
"támogatás",
"átláthatóság",
"EU",
"környezetvédelem",
"állami / önkormányzati vállalat",
"túlárazás / pénznyelő",
"infografika"
] | [] |
49,060 | Már a cégbíróság sem érti, hogy mi zajlik a TV2-nél | Hiánypótlásra szólította fel a cégbíróság a TV2 Zrt.-t egy korábbi beadványa miatt. Önmagában ebben még semmi érdekes nem lenne, viszonylag gyakran előfordul, hogy a cégek, illetve a nevükben eljáró ügyvédek valamit elfelejtenek. Ezúttal azonban kifejezetten érdekes kérdést fogalmazott meg a bíróság. A hivatal egyik problémája ugyanis az volt, hogy Magyarország árbevétel alapján immár legnagyobb kereskedelmi tévéjének nem igazán átláthatóak a tulajdonosi viszonyai. | Hiánypótlásra szólította fel a cégbíróság a TV2 Zrt.-t egy korábbi beadványa miatt. Önmagában ebben még semmi érdekes nem lenne, viszonylag gyakran előfordul, hogy a cégek, illetve a nevükben eljáró ügyvédek valamit elfelejtenek. Ezúttal azonban kifejezetten érdekes kérdést fogalmazott meg a bíróság. A hivatal egyik problémája ugyanis az volt, hogy Magyarország árbevétel alapján immár legnagyobb kereskedelmi tévéjének nem igazán átláthatóak a tulajdonosi viszonyai.
A hiánypótló végzésben egészen pontosan úgy fogalmaztak, hogy
„a cégjegyzéki adatok szerint a társaságnak egy részvényese van, a csatolt okiratok ezzel ellentétes tartalmúak. Az ellentmondás feloldandó.”
Mindez azért érdekes, mert az új tulajdonos nem most tűnt fel a médiavállalkozásnál, hanem hónapokkal ezelőtt, néhány nappal Andy Vajna halála után. Március végén írtuk meg, hogy a céges iratok szerint január 24-ig a kereskedelmi tévé egyetlen részvényese a néhai filmügyi biztos érdekeltségébe tartozó Magyar Broadcasting Co Zrt. volt, az aznap tartott közgyűlés után azonban a médiavállalkozás alapszabályába bekerült tulajdonosként egy Máltára bejegyzett offshore cég is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVajna halála után egyből megjelent egy rejtélyes tulajdonos a TV2-benA máltai bejegyzésű új részvényes igazgatója korábban letelepedési kötvényekkel is üzletelt, és ugyanúgy Bibó-kollégista volt, mint Orbán Viktor.
Igen ám, de erről a változásról a cégbíróságot a jelek szerint nem sikerült megfelelően tájékoztatni. Az ilyen módosításoknál jellemzően úgy mennek a dolgok, hogy a közgyűlésen döntenek a változásról, azt átvezetik az alapszabályba, majd minden szükséges dokumentumot, köztük az új alapszabályt és a közgyűlés jegyzőkönyvét is beküldik a cégbíróságnak. Ez most is így történt, csak éppen a csatolt dokumentumok tartalma lett kicsit ellentmondásos.
Az új tulajdonos megjelenéséről – mivel elvileg részvénykibocsátás történt – a közgyűlésen kellett volna dönteni, így a jegyzőkönyvbe is bele kellett volna kerülnie ennek, ám nem került. A jegyzőkönyv egyébként ugyanúgy néz ki, mint a hasonló esetekben: megválasztották a tisztségviselőket, döntöttek az érdemi dolgokról – jelen esetben a cégvezetés átalakításáról – és megkérték az érintetteket, hogy ezeket a módosításokat vezessék át az alapszabályba is. A hiba pont itt történt, ugyanis az alapszabályban nemcsak azt írták át, amiről a közgyűlés a leadott jegyzőkönyv szerint döntött, hanem a tulajdonosi struktúrát is.
Az már csak hab a tortán, hogy az azóta lezajlott vállalati eseményeken a máltai céget képviselő ügyvédi iroda egy olyan meghatalmazással vehetett részt, amit 2018. május első napjaiban írtak.
Vagyis az új tulajdonos a jelek szerint nem is annyira új, csak eddig valahogyan és valamiért háttérben maradt.
Ezeket az ellentmondásokat kellene valahogy tisztázni, ami azonban, úgy tűnik, annyira nem egyszerű feladat. A TV2 Zrt. ugyanis, miközben a cégbíróság hiánypótlási felszólításának egy másik részére már válaszolt – itt Vaszily Miklós vezérigazgatói kinevezését kellett igazolni –, addig ez az ügy egyelőre húzódik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc bizalmasához kerülhet a teljes Fidesz-közeli tévébizniszA TV2 után a kereskedelmi csatornának műsorokat gyártó IKO és az adó reklámjait értékesítő Atmedia is Vida József Takarékbank-vezér környezetébe került. | https://g7.hu/vallalat/20190513/mar-a-cegbirosag-sem-erti-hogy-mi-zajlik-a-tv2-nel/ | https://web.archive.org/web/20230127174927/https://g7.hu/vallalat/20190513/mar-a-cegbirosag-sem-erti-hogy-mi-zajlik-a-tv2-nel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-a-cegbirosag-sem-erti-hogy-mi-zajlik-a-tv2-nel | G7 | hungarian-news | 2019-05-13 10:15:00 | [] | [
"Magyar Broadcasting Co. Kft.",
"TV2 (televízió)"
] | [] | [
"offshore",
"háttér",
"média",
"átláthatóság",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
49,061 | Egymilliárdért reklámozzák Semjén Zsolt vadászati kiállítását | Máris dőlnek a milliárdok a 2021-ben rendezendő vadászati világkiállításra, amelynek csak a kommunikációjára (pontosabban a kiállítás és a kapcsolódó rendezvénysorozat előkészítésével összefüggő kommunikációs feladatokra) várhatóan több mint egymilliárd forintot költenek | Máris dőlnek a milliárdok a 2021-ben rendezendő vadászati világkiállításra, amelynek csak a kommunikációjára (pontosabban a kiállítás és a kapcsolódó rendezvénysorozat előkészítésével összefüggő kommunikációs feladatokra) várhatóan több mint egymilliárd forintot költenek. A megarendezvény, a hivatalos nevén Egy a természettel Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás mindenekelőtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, KDNP-elnök szívügye. Ő egyben az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke, szenvedélyes vadász hírében áll, aki sokáig izgalomban tartotta a sajtót emlékezetes svédországi rénszarvaskalandjával, főként annak finanszírozási forrásával.
A vadászati világkiállítás kommunikációs feladataira a nyertes ajánlatot – nettó 1,027 milliárd forintos vállalási árral – a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. konzorciuma adta be a Rogán Antal-féle Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak. Ugyan még csak az ajánlatok bírálatáról készült összegzés férhető hozzá, de biztosra vehető a győzelem, más ajánlattevő ugyanis nem volt, csak a kormány sokmilliárdos plakátkampányait is vivő, Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó duó. A pr-cégekkel a korábban, a kommunikációs hivatallal 2018. júniusában kötött keretmegállapodás keretében folytatták le a közbeszerzési eljárást, és mint korábban megírtuk, ebben a konstrukcióban nincs versenytársa a Balásy-kettősnek.
Az összegzésből az nem derül ki, hogy a munka mekkora részét végzi a két kommunikációs cég, de jelezték, hogy alvállalkozókat vesznek majd igénybe kutatási feladatok, minőségmenedzsment, PR ügynökségi szolgáltatások, rendezvényszervezési feladatok, médiatervezés és vásárlás esetében. A bedolgozóként megjelölt három alvállalkozó
a Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet Kft.,
a p2m Consulting Szolgáltató és Tanácsadó Kft., valamint
a Századvég Politikai Iskola Alapítvány.
A világkiállítás lebonyolításért felelős kormánybiztosnak, Kovács Zoltánnak és Semjén Zsoltnak 2019 végéig kell véglegesítenie a rendezvény és az ehhez szükséges programok előkészítési munkálatait és költségeit. A kormány tavaly év végén az előkészületekre 7 milliárd forintot különített el Kovács Zoltán pedig korábban arról beszélt, hogy „csaknem 50 milliárd forintot szán a kormány” a Hungexpo teljes területének megújítására, amellyel megteremti az olyan nemzetközi és világszínvonalú rendezvények infrastrukturális és logisztikai feltételeit, mint a 2021-es Vadászati Világkiállítás és a 2020-as Eucharisztikus Kongresszus.
Kiemelt kép: Mohai Balázs / MTI | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/05/16/semjen-zsolt-vadaszati-vilagkiallitas-reklam/ | https://web.archive.org/web/20220702000301/https://24.hu/fn/gazdasag/2019/05/16/semjen-zsolt-vadaszati-vilagkiallitas-reklam/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egymilliardert-reklamozzak-semjen-zsolt-vadaszati-kiallitasat | 24.hu | hungarian-news | 2019-05-16 18:13:00 | [
"Balásy Gyula",
"Semjén Zsolt"
] | [
"Lounge Design Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"PR",
"hirdetés",
"klientúra"
] | [] |
49,062 | Az ország legnagyobb földesura lett Mészáros Lőrinc | Lezárult a Talentis Agro Zrt.-hez tartozó agrár- és élelmiszer-ipari cégek integrációja, a csoport csaknem 38 ezer hektáron gazdálkodik – egyebek mellett erről beszélt Csák Gyula vezérigazgató egy hete Hódmezővásárhelyen. Első hallásra talán nem túl érdekes mindez, agráriumra szakosodott oldalakon és a 24.hu-n kívül nem is számolt be róla más internetes médium. Egy fokkal érdekesebbé teszi a dolgot, hogy a csoport tulajdonosa nem más, mint az ország második leggazdagabb embere, Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc. | Lezárult a Talentis Agro Zrt.-hez tartozó agrár- és élelmiszer-ipari cégek integrációja, a csoport csaknem 38 ezer hektáron gazdálkodik – egyebek mellett erről beszélt Csák Gyula vezérigazgató egy hete Hódmezővásárhelyen. Első hallásra talán nem túl érdekes mindez, agráriumra szakosodott oldalakon és a 24.hu-n kívül nem is számolt be róla más internetes médium. Egy fokkal érdekesebbé teszi a dolgot, hogy a csoport tulajdonosa nem más, mint az ország második leggazdagabb embere, Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc.
Igaz, az átszervezések nem számítanak ritkaságnak Mészáros gyorsan gyarapodó birodalmában, amit azonban megtudhattunk a bevezető mondatnak köszönhetően, az nem más, mint hogy immár
Mészáros Lőrinc Magyarország legnagyobb földesura, az ő érdekeltsége gazdálkodik ugyanis a legnagyobb területen.
Ez a cím hosszú időn keresztül Csányi Sándort illette meg, az OTP-vezér magánérdekeltségébe tartozó vállalkozások ugyanis 35 ezer hektáron gazdálkodnak. Általában számítás kérdése volt, hogy ki állt hozzá legközelebb. Ha Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségeit egybeszámolták, akkor ők, ha nem, akkor egy időben Leisztinger Tamás, akinek azonban mára nagyon megcsappantak a területei. Mészáros Lőrinc hozzájuk képest későn érkezőnek számít a nagygazdák világában, de – akárcsak más szektorokban – ezt bőven ellensúlyozta a szerzés gyorsasága.
Földbirtoklásról egyébként azért nem lehet beszélni, mert a törvények szerint idehaza egy magánszemély legfeljebb 300 hektár termőföldet birtokolhat, cégek (jogi személyek) pedig semennyit, csak bérelhetnek. Így azt lehet sorba állítani, hogy egy-egy üzletember érdekeltségei mekkora bérelt területen gazdálkodnak, amelyet az ő és családtagjai saját birtokai ebben a nagyságrendben inkább csak kiegészítenek. Múlt héten Csák Gyula is beszélt arról, hogy a 38 ezer hektáron belül 30 ezer a szántóföld, és ennek java része bérelt terület. (A 38 ezer hektár Budapest területének nagyjából 70 százaléka, az országban 5,35 millió hektáron folyik mezőgazdasági termelés.)
Az ilyen értelemben vett birtoknagyságra 2015 előtt úgy volt a legegyszerűbb következtetni, hogy az egy agrárvállalati csoportnak egy évben folyósított uniós területalapú támogatások összegét elosztották az egy hektárra jutó összeggel. Abban az évben azonban új uniós támogatáselosztási rendszer lépett életbe, a több mint 1200 hektárt használó társaságok a küszöb fölött már nem kapnak területalapú támogatást. Sok egyéb módosítás is történt, és ezek összességében használhatatlanná tették a korábbi módszertant.
Tavaly nyáron céges honlapok, vállalati beszámolók és – ahol nem állt rendelkezésre más – sajtóhírek alapján gyűjtöttem össze a legnagyobb területeken gazdálkodó csoportokat. Abban a cikkben részletesen bemutattam Csányi Sándor, a Simicska-agrárcégeket akkor szinte teljes egészében átvevő Nyerges Zsolt, valamint az akkor még a harmadik helyen szerénykedő Mészáros-család mezőgazdasági érdekeltségeit.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNyerges Zsolt lett az ország második számú agrárbárójaMiután átvette Simicska Lajos agrárérdekeltségeit, Nyerges Zsolt cégei gazdálkodnak a második legnagyobb területen, csak Csányi Sándor vállalkozásai előzik meg.
Az akkori állapothoz képest Csányi Sándor esetében nem tudni érdemi változásról, a Bonafarm-csoport minden bizonnyal ugyanúgy nagyjából 35 ezer hektáron gazdálkodik, mint tavaly. A nagy változást az jelentette, hogy – amint azt sejteni lehetett – a Simicska-cégek valóban nem maradtak Nyerges Zsoltnál, hanem egy szokásosnak mondható lépcső közbeiktatásával Mészáros Lőrincnél landoltak. Nyerges ugyan még így is jelentős szereplő maradt a DPMG Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt. közel 11 ezer hektárjával, de az első helynek már a közelében sincs.
Csák Gyula egy tavaly decemberi nyilatkozatából egyébként kiderült, hogy a nyári gyűjtésnek megfelelően akkori állapot szerint valóban 13 ezer hektáron termeszt szántóföldi növényeket, gyümölcsöket és szőlőt a Talentis-csoport. A szakember már akkor beszámolt a holdingba szervezésről, ami aztán meg is valósult, csak belevették az egykori Simicska-cégeket is. Közben pedig tovább gyarapodott a terület: vagy a Simicska-vállalatokkal jött több az azokat összefogó Mezort Zrt. konszolidált beszámolójában szereplő 17 500 hektárnál, vagy máshol sikerült közben bővülni, hogy mostanra meglegyen a közel 38 ezer hektár. Emellett ráadásul több mint 42 ezer hektáron végez vadgazdálkodási és vadászati tevékenységet a Talentis Agro.
Még a számoknál maradva, a csoport árbevétele 22 milliárd forint, 2200 állandó és idénymunkást foglalkoztat. A vállalkozásnak Tokaj, a Balaton, Etyek és Somló térségében vannak szőlői, a termést a Chateau Dereszla Pincészet és a Canter Borház dolgozza föl. A Talentis tejelőszarvasmarha-ágazata az egyik legnagyobb Magyarországon: hét szarvasmarhatelepen összesen 6 ezer tehenet és ugyanennyi nőivarú szaporulatot nevelnek. A három fehérsertés- és egy mangalicatelep 53 ezer állat befogadására alkalmas. A vállalkozás székesfehérvári és békéscsabai telephelyén 240 ezres tojótyúk-állomány található, évente 60 millió tojást állítanak elő.
Ráadásul mindez Mészáros Lőrinc és feleségének magánérdekeltsége, számos más vállalkozásukkal szemben a Talentist nem vitték tőzsdére. A tőzsdén jegyzett, többségében szintén Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Nyrt.-nek viszont meghatározó tulajdonrésze van egy olyan agrárcégben, amelyet nem vittek be a Talentisbe. A növénytermesztés mellett tojástermelésben is erős Csabatáj Zrt.-ről van szó, és mivel ez a cég közel ezer hektáron gazdálkodik, 38 ezer helyett inkább 39 ezer hektárt érdemes beírni Mészáros neve mellé.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzen a térképen megnézheted, dolgozik-e a közeledben Mészáros LőrincAz osztráktól az ukrán határig terjednek a Mészáros és Mészáros Kft. aktuális feladatai, amelyek között már gázszerelésből van a legkevesebb. A nagy pénzt az út-, vasút-, híd- és víziközmű-építések hozzák. | https://g7.hu/kozelet/20190516/az-orszag-legnagyobb-foldesura-lett-meszaros-lorinc/ | https://web.archive.org/web/20230322223014/https://g7.hu/kozelet/20190516/az-orszag-legnagyobb-foldesura-lett-meszaros-lorinc/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-orszag-legnagyobb-foldesura-lett-meszaros-lorinc | G7 | hungarian-news | 2019-05-16 10:23:00 | [
"Kelemen Beatrix Csilla",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor"
] | [
"Csabatáj Zrt.",
"Mezort Zrt.",
"Opus Global Nyrt.",
"Talentis Agro Zrt."
] | [] | [
"rokonok",
"mezőgazdaság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"Orbán-Simicska háború"
] |
49,063 | Amihez nyúl, abból arany lesz: 1789 százalékkal növelte profitját Mészáros IT-cége | Lesz az még több is. | Mészáros Lőrinc;4iG Nyrt;
2019-05-17 12:10:27
Amihez nyúl, abból arany lesz: 1789 százalékkal növelte profitját Mészáros IT-cége
Lesz az még több is.
Az első negyedévben 4iG Nyrt. adózott eredménye 280 millió forint lett, a tavalyi hasonló időszaki 106 millió forintos veszteséggel szemben, az EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 483 millió forintot ért el, csaknem 18 szorosa lett az egy évvel korábbi 27 millió forintnak - közölte a cég a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
A működési hatékonyság növelését követően a 4iG Nyrt. a nagyvállalati, valamint az állami szektor beszállítójaként egyre eredményesebben lép fel az informatikai piacon. A társaság 2019 első negyedévében a meglévő partnerei megtartása mellett jelentősen javította piaci pozícióit - írták.
Ez igaz, amióta a Mészáros-birodalom két tőzsdei vállalata, a Konzum és az Opus Global 2018 júniusában bejelentette, hogy 50 százaléknál nagyobb befolyást vásárolt a 4iG-ben, a cég sorra nyeri az állami megbízásokat. | https://nepszava.hu/3036278_amihez-nyul-abbol-arany-lesz-1789-szazalekkal-novelte-profitjat-meszaros-it-cege | https://web.archive.org/web/20200921202132/https://nepszava.hu/3036278_amihez-nyul-abbol-arany-lesz-1789-szazalekkal-novelte-profitjat-meszaros-it-cege | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/amihez-nyul-abbol-arany-lesz-1789-szazalekkal-novelte-profitjat-meszaros-it-cege | Népszava | hungarian-news | 2019-05-17 14:10:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt."
] | [] | [
"informatika",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
49,064 | Handónak papírja van róla, hogy több esetben túllépett jogkörein | Budapesten vizsgálódott az Európai Bírói Egyesület, ők állapították meg. |
Handónak papírja van róla, hogy több esetben túllépett jogkörein
Budapesten vizsgálódott az Európai Bírói Egyesület, ők állapították meg.
Komoly kritikákat fogalmazott meg múlt hétvégi, koppenhágai kongresszusán az Európai Bírói Egyesület (EAJ) a magyar igazságszolgáltatás helyzetével, valamint az Ország Bírósági Hivatal (OBH) elnökének, Handó Tündének tevékenységével kapcsolatban.
Mint arról korábban a Népszava beszámolt, az EAJ áprilisban háromfős munkacsoportot küldött Budapestre, miután több negatív jelzést is kaptak a hazai igazságszolgáltatással kapcsolatban. A küldöttség a dán fővárosban ismertette 15 oldalas feljegyzését, a szöveg – amit elsőként a HVG ismertetett – azóta az EAJ honlapjára is kikerült.
Jelentésük szerint Handó kivételével minden tárgyalópartnerük – többek között a Kúria elnöke, a Magyar Bírói Egyesület és az Országos Bírói Tanács tisztségviselői, különböző szintű bírák – ugyanazokról az anomáliákról számolt be, az OBH elnöke viszont érdemben nem nyilatkozott, csak egy prezentációt mutatott be hivatala működéséről, és nem adott lehetőséget kérdésekre.
A megbeszélések és tapasztalatai alapján a küldöttség végül arra jutott, hogy túlságosan nagy az OBH hatalma, Handó több esetben túllépett jogkörein, tevékenysége miatt alkotmányos válsághoz közeli helyzet alakult ki a hazai igazságszolgáltatásban, s az Országos Bírói Tanácsot túlkorlátozzák. | https://nepszava.hu/3036207_handonak-papirja-van-rola-hogy-tobb-esetben-tullepett-jogkorein | https://web.archive.org/web/20230129100852/https://nepszava.hu/3036207_handonak-papirja-van-rola-hogy-tobb-esetben-tullepett-jogkorein | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/handonak-papirja-van-rola-hogy-tobb-esetben-tullepett-jogkorein | Népszava | hungarian-news | 2019-05-17 08:40:00 | [
"Handó Tünde"
] | [
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [] | [
"hatalommal való visszaélés",
"bíróság"
] | [] |
49,065 | Soron kívül kap ötmilliárdot eszközbeszerzésre a TEK | Azt nem lehet tudni, mit vesznek belőle. | TEK;
2019-05-16 12:59:39
Soron kívül kap ötmilliárdot eszközbeszerzésre a TEK
Azt nem lehet tudni, mit vesznek belőle.
Soron kívül, külön kormányrendeleten döntött úgy Orbán Viktor miniszterelnök, hogy „új típusú eszközök” beszerzésére, illetve az amortizálódott eszközök lecserélésére öt milliárd forintot biztosít a Terrorelhárítási Központnak.
A Magyar Közlönyben megjelent rendeletből nem derül ki, hogy pontosan miféle „új típusú” eszközöket vásárolna a TEK.
Ugyanakkor a kormányrendeletben leszögezik, hogy ebben az esetben érvényét veszti a központi költségvetési szerveknél 2014-ben elrendelt beszerzési tilalom, ami azért különös, mivel azt informatikai eszközök beszerzése, létesítése mellett a bútorok, személygépjárművek, és telefonok vásárlására vonatkozott.
A beszerzés céljáról a kormányrendelet általánosságban csak annyit ír, hogy Magyarország biztonsága érdekében végrehajtandó szolgálati feladatok zavartalan és eredményes ellátása céljából van rá szükség.
Lapunk megkereste a TEK felügyeletét ellátó Belügyminisztériumot, ahol elmondták, hogy „fegyverzeti, műszaki- és egyéni védőeszközök amortizációs cseréjéről lesz szó, valamint a Terrorelhárítási Központ (TEK) szállítási képességét fogják fejleszteni. A BM szerint a TEK kezdeményezni fogja a közbeszerzés alóli felmentést.” | https://nepszava.hu/3036151_soron-kivul-kap-otmilliardot-eszkozbeszerzesre-a-tek | https://web.archive.org/web/20190717074834/https://nepszava.hu/3036151_soron-kivul-kap-otmilliardot-eszkozbeszerzesre-a-tek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/soron-kivul-kap-otmilliardot-eszkozbeszerzesre-a-tek | Népszava | hungarian-news | 2019-05-16 19:09:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Terrorelhárítási Központ (TEK)"
] | [] | [
"közlekedés",
"fegyver - hadiipar"
] | [] |
49,066 | Egy év alatt négymilliárdnyi közbeszerzést nyert a panellakásba bejelentett cég | Agyonnyerte magát a tankerületek uniós pályázatain a kelet-magyarországi közbeszerzések „nehézfiúja”, a hajdúböszörményi székhelyű Tömb 2002 Kft. Két hajdú-bihari és egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei tankerület iskolafelújításokra kiírt tenderein mintegy 650 millió forintnyi megbízást kaptak 2018-ban. Ez azonban csak töredéke a mára 236 embernek munkát adó vállalkozás tavaly behúzott megrendeléseinek. Számításaink szerint a cég tavaly összesen 29 tenderen több mint négymilliárd forintnyi megrendelést kapott. A megbízók jellemzően fideszes önkormányzatok, vagy állami fenntartású, a kormányhoz lojális vezetők által irányított intézmények. Vetélytársai gyakran ugyanazok a cégek, de nekik csak ritkán terem babér.
A Tömb nem a stadion-, a vasút- vagy az autópálya-építési tenderekre utazik. A cég 2002-ben kis takarító betéti társaságként kezdte működését, mára azonban lényegében minden olyan tevékenységben jeleskedik, amire uniós vagy állami pénzt osztanak: a takarítás és karbantartás mellett energetikai felújításokra, kisebb-nagyobb építési beruházásokra kiírt közbeszerzéseken is hasítanak. Ám hiába a tavaly 4 milliárdnál nagyobb árbevétel, a Tömb mer kicsi maradni: a Török Imre és felesége tulajdonában álló cég máig egy hajdúböszörményi panellakásba van bejegyezve, aminek kaputelefonján Mező Barna neve szerepel, aki a földhivatali irat szerint tulajdonosa is a lakásnak. A Magyar Narancs írta meg 2012-ben, hogy Török Imre az ő sógora, a Tömb szó pedig neveikből ered. Ennek azért lehet jelentősége, mert sokan Mező Barnát tekintik a kapocsnak a sikerekhez (kerestük, de telefonhívásainkra és e-mailben feltett kérdéseinkre nem felelt). Mindenesetre ahol Mező dolgozott, vagy dolgozik – Hajdúböszörmény önkormányzata vagy a hajdú-bihari kormányhivatal –, a Tömböt nem kerülik ki a sikerek.
Az uniós támogatások negyede vándorol Fidesz-közeli cégekhez | Magyar Hang
A tavaly elnyert megrendelések dokumentumai és a kikért adatok alapján is feltűnő: a Tömböt gyakran teljesen vagy részben ugyanazon cégek társaságában hívják meg közbeszerzési eljárásokra. Építési, karbantartási megrendeléseken állandó „riválisai” a szintén hajdúböszörményi GÉSZ-2000 Kft., a hajdúnánási Nyak-Ép Kft., illetve a debreceni Barna Bau Kft., a Dryvit Profi Kft. és az Universal Bau Bt. Még a Pest megyei Aszód javítóintézetének energetikai felújítására (183 millió forint) is ez a cégközösség kapott ajánlattételi felhívást. Nem meglepetés, hogy ezt is a Tömb vitte.
A berettyóújfalui tankerületben – ahol egy-egy derecskei, hajdúszoboszlói, hosszúpályi iskola és egy püspökladányi kollégium 135 milliós felújítási munkáit nyerték el – történetesen a Tömbnek egyetlen riválisa a Dryvit Profi volt, de utóbbi mindannyiszor alulmaradt. Utóbbi tulajdonosa Bana László vállalkozó és felesége. A cég elsősorban a debreceni önkormányzat közbeszerzésein hasít, Bana a dehir.hu önkormányzati hírportálnál tavaly az „év gazdasági szereplője” volt.
A Tömb a hajdúböszörményi tankerületben ennél is zsírosabb falathoz jutott. A tíz iskola renoválására kiírt, összesen 464 millió forintos pályázaton kilenc esetben csak az Universal Bau Bt.-t kellett megelőznie – mindannyiszor sikerült. Az Universal ügyvezetője és kültagja Molnár Miklós, a Fidesz-szimpátiáját nem titkoló vállalkozó neje trafikot működtet.
Míg a rendszer szét nem esik, avagy mennyire polgári a kormány karaktere? | Magyar Hang
Bár a Tömbnek korábban Jász-Nagykun-Szolnok megyében egyetlen megrendelése sem volt, tavaly a karcagi tankerületnél (Sági István volt fideszes képviselő igazgatja) egy kollégium felújításánál leesett neki egy 44 milliós megrendelés. A közbeszerzésre azonban egyetlen helyi vagy megyei vállalkozást sem hívtak meg, csak a fent említett hajdúböszörményi és debreceni cégeket. Érdekesség, hogy itt – miként a hajdúböszörményi tankerületnél – is ugyanaz a közbeszerzési tanácsadó felelt a lebonyolításért, mint számos, a Tömb győzelmét hozó kiírásnál. Az anomáliákat jól jellemzi egy rendszeres pályázó cégvezető története. Amikor a tankerületek költségbecslést kértek az igazgatóktól a felújításokra, azok a vállalkozókat hívták. Ám hiába segítették ki az igazgatókat, később még csak felhívást sem kaptak, így ajánlatot sem tehettek a munkára. A közbeszerzések ugyanis a tankerületekhez tartoznak.
A Tömb riválisai az iratok alapján változatos okok miatt hullanak el. Akadnak cégek, amelyek végül nem pályáznak, másokat hiába szólítanak fel hiánypótlásra, elfelejtik leadni. Ha több vállalkozásnak van érvényes ajánlata, az értékelési szempontok alapján a Tömbé a legjobb: legalább egy-kétmillióval a konkurencia alá megy, ő vonultatja fel legnagyobb gyakorlattal rendelkező műszaki vezetőt, vagy kínálja a leggyorsabb munkát, a hosszabb jótállási időt. Ezért is lehet jelentősége a közbeszerzésekre meghívott cégek kilétének. Önkormányzatoknál ez a testület vagy a polgármester hatásköre, de kistelepüléseknél, intézményeknél a tanácsadók „visznek” cégeket is. A Tömb a tavalyi 29-ből számos olyan tendert húzott be, ahol a korábban már említett – egyébként remek szakembernek tartott tanácsadó (írásban küldtünk neki kérdéseket, de lapzártánkig nem válaszolt) – működött közre az eljárásokban. Ilyenek a két tankerület mellett a Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal, Hajdúböszörmény és Hajdúhadház önkormányzata is.
Ezzel együtt is hiba volna a tanácsadókon elverni a port. Mert ugyan a közbeszerzési törvény kiköti, hogy a felhívott cégeket nem lehet diszkriminálni, mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét is biztosítani kell, de nem teszi kötelezővé a cégek váltogatását. Ezek mutatják, nem kell törvényt sérteni ahhoz, hogy – szándék esetén – lejthessen a pálya: nagyjából ugyanazon riválisokkal szemben, hasonló értékelési szempontok alapján jó eséllyel lehet nyertes az, akit győztesnek szeretnének kihozni.
Hogy mégis miért éri meg a tőkében és kapcsolatokban erős Tömb mellett a többi, legjobb esetben is néhány tíz embert foglalkoztató cégnek pályázni, ha nincs esélyük nyerni, arról eltérően vélekednek a szakemberek. A pozitív olvasat szerint előbb vagy utóbb mindenkinek leesik valami, odaférni csak így lehet. Mint történt az a 23 főt foglalkoztató GÉSZ-2000 Kft.-vel 2017-ben. Egyszer nyertek közbeszerzésen, a Debreceni Egyetem vécéinek felújítását végezhették el 20 millió forintért – az állandó riválisokat megelőzve. A Nyak-Ép, bár hívják, az utóbbi időben már nem pályázott. Az Universal Bau (13 dolgozó) és a Dryvit Profi (71 fő) pályázatait gyakran látni, de ők főként a debreceni önkormányzat közbeszerzésein hasítanak. Feltűnő viszont, hogy a máshol szárnyaló Tömb (a tulajdonosa nem reagált hívásunkra és e-mailünkre sem) itt soha sem nyert.
Cikksorozatunk második részében azt néztük meg, hogyan nőtte ki a Tömb 2002 Kft. Hajdú-Bihar megyét, és hogyan rohanta le Békés megye állami intézményeinek közbeszerzéseit. A részleteket keresse a május 10-én megjelent Magyar Hangban!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/18. számában jelent meg, 2019. május 3-án. | https://magyarhang.org/belfold/2019/05/12/egy-ev-alatt-negymilliardnyi-kozbeszerzest-nyert-a-panellakasba-bejelentett-ceg/ | https://web.archive.org/web/20200815203550/https://magyarhang.org/belfold/2019/05/12/egy-ev-alatt-negymilliardnyi-kozbeszerzest-nyert-a-panellakasba-bejelentett-ceg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-ev-alatt-negymilliardnyi-kozbeszerzest-nyert-a-panellakasba-bejelentett-ceg | Magyar Hang | hungarian-news | 2019-05-12 09:00:00 | [
"Mező Barna",
"Török Imre",
"Török Imréné"
] | [
"Tömb 2002 Kft."
] | [
"Hajdú-Bihar megye",
"Hajdúböszörmény",
"Jász-Nagykun-Szolnok megye"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"takarítás",
"oktatás",
"tanácsadás",
"EU",
"építőipar",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
|
49,067 | Strache ugyanazt az üzletembert ajánlotta az oroszoknak, aki bezárta a Népszabadságot | Amikor az osztrák alkancellár a most előkerült ibizai bulivideóján arról magyaráz az állítólagos orosz milliárdosoknak, hogyan vásárolhatnák fel és állíthatnák a pártja szolgálatába az egyik legnagyobb osztrák bulvárnapot, a Kronen Zeitungot egy itthon jól ismert nevet is bedob. „Heinrich Pecina egy olyan befektető, aki az elmúlt 15 évben minden magyar lapot megvett és előkészített Orbánnak” - adott ötletet Heinz-Christian Strache az oroszoknak. | Amikor az osztrák alkancellár a most előkerült ibizai bulivideóján arról magyaráz az állítólagos orosz milliárdosoknak, hogyan vásárolhatnák fel és állíthatnák a pártja szolgálatába az egyik legnagyobb osztrák bulvárnapot, a Kronen Zeitungot egy itthon jól ismert nevet is bedob. „Heinrich Pecina egy olyan befektető, aki az elmúlt 15 évben minden magyar lapot megvett és előkészített Orbánnak” - adott ötletet Heinz-Christian Strache az oroszoknak.
Pecina volt az, aki 2016-ban bezárta a Népszabadságot, majd nem sokkal később a vidéki lapok nagy részét kiadó Mediaworksöt pedig eladta Mészáros Lőrincnek. Később az osztrák üzletember újabb vidéki lapokat vásárolt fel.
A tulajdonosváltás után a lapok látványosan propagandaüzemmódra álltak át: a nem elég kormánybarát újságírókat és szerkesztőket szinte azonnal kirúgták, és attól kezdve az újságok törzsanyagát pedig egy központi szerkesztőségében állították elő. A választások előtti napon már minden lap ugyanazzal az Orbán-interjúval hirdette, hogy „Mindkét szavazatot a Fideszre!”
Bár az üzletembert két éve az osztrák bíróság felfüggesztett börtönre ítélte csalás és hűtlen kezelés miatt, továbbra is szoros kapcsolatban maradt a magyar kormánnyal, 2017-ben
Orbán Viktor külön tárgyalt Pecinával, amikor az új osztrák kormány megalakulása után Bécsbe utazott.
Amikor Ausztria próbálja utolérni Magyarországot
Ezt a rendszert irigyelhette meg Strache is, mivel az ibizai videón arról beszélt, hogy „hasonló médiahátországot akarunk, mint amilyet Orbán is felépített”. Úgy számolt, hogy ha a Kronen Zeitung a választások előtt elkezdi tolni a pártját, nem 27, hanem 34 százalékot érnek el.
Cserébe az oroszok tarolhattak volna a közbeszerzéseken, ugyanis a megállapodás további része lett volna, hogy ha az FPÖ kormányra kerül, az orosz befektetők megkapták volna azokat az útépítési megbízásokat, amiket eddig a Strabag nyert meg. | https://444.hu/2019/05/18/strache-ugyanazt-az-uzletembert-ajanlotta-az-oroszoknak-aki-bezarta-a-nepszabadsagot | https://web.archive.org/web/20231011095621/https://444.hu/2019/05/18/strache-ugyanazt-az-uzletembert-ajanlotta-az-oroszoknak-aki-bezarta-a-nepszabadsagot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/strache-ugyanazt-az-uzletembert-ajanlotta-az-oroszoknak-aki-bezarta-a-nepszabadsagot | 444 | eu-news | 2019-05-18 02:00:00 | [
"Heinrich Pecina"
] | [] | [
"Ausztria",
"Európa"
] | [
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"média",
"csalás"
] | [] |
49,068 | Mészáros-modell kicsiben | A Szemeco Kft. gyakran nem képes befejezni határidőre vállalásait, a cég továbbra is élvezi a kaposvári városvezetés bizalmát, sőt, általában a kötbért is megússza. | Kaposvár;Mészáros Lőrinc;
2019-05-18 06:00:00
Mészáros-modell kicsiben
A Szemeco Kft. gyakran nem képes befejezni határidőre vállalásait, a cég továbbra is élvezi a kaposvári városvezetés bizalmát, sőt, általában a kötbért is megússza.
Kaposváron a közelmúltban három iskola is súlyosan beázott. A Gárdonyi iskola – mint arról többször írtunk – életveszélyes állapotba került, oktatásra alkalmatlanná vált, a Toldiban is komoly gondokat okozott az esőzés, amely azóta a Kisfaludyt sem kímélte. A három esetben az a közös, hogy az iskolákban energetikai korszerűsítés kezdődött, mindenütt az időjárási előrejelzésekkel nem törődve bontották meg a tetőszigetelést – és mindenütt a Szemeco Kft. volt a kivitelező. A cég korántsem ismeretlen a kaposváriak előtt: az elmúlt öt évben ugyanis elképesztő sikerszériát tudhat maga mögött Kaposváron. Az ötven-háromszázmilliós projekteknél nem nagyon akadt ellenfele, ha elindult.
Egy ellenzéki városatya úgy számolta: 2017-ig a 4,4 milliárdnyi, megkötött, uniós finanszírozású kaposvári szerződésből 3,6 milliárdot nyert el a Szemeco Kft.
Ez már csak azért is furcsa, mert a városvezetés lelkesen emlegeti, hogy az önkormányzati munkákat jellemzően helyi vállalkozások nyerik el. A Szemeco Kft. azonban legfeljebb papíron kaposvári. Noha a városban van a címe, a cég tulajdonosai közül egyik sem kaposvári 2015 óta. Egy egri és egy alsónémedi magánszemély továbbá a budapesti Arator Környezetvédelmi Kft. a cég gazdája. Utóbbi társaságnak sem kaposváriak a tulajdonosai. Nem mellékes az sem, hogy a sokáig évi százmillió forint körüli bevételt elérő cég forgalma a mostani tulajdonosi kör érkezése után, 2015-ben ugrott meg hirtelen 1,1 milliárdra.
A cég tartós sikerszériáját különössé teszi az is, hogy nem az iskolai beázás volt az első eset, amikor a kivitelezéssel gondok akadtak. Jobbára a határidőkkel áll hadilábon a cég – de azzal nagyon. Nem sikerült tartani például a határidőt csapadékvíz-elvezetők kialakításánál, a régi sportcsarnok rekonstrukciójánál, a Deseda-tározó turisztikai fejlesztésénél, orvosi rendelők és a kórház déli tömbjének korszerűsítésénél, az ipari parkoknál továbbá a tüskevári vasúti csomóponttal sem. A város azonban csaknem mindig megengedőnek bizonyult. Volt, hogy az eredeti befejezési időpont napján módosította Kaposvár a szerződéseket, elesve ezzel a kötbértől, amely napi szinten a nettó bekerülési ár fél-egy százalékát jelentette egyes esetekben.
Figyelemre méltó az is, ahogyan elnyerte a megbízásokat a társaság. A munkák közül sokat alvállalkozókkal tudott elvégeztetni: a Szemecónak ugyanis eredendően nem volt saját kapacitása az elnyert munkák kivitelezésére. Feltűnő az is, hogy a közbeszerzéseken – amelyek általában meghívásosak voltak – a Szemeco riválisai gyakorta amatőr hibákkal tarkított ajánlatokat tettek.
Noha a cég nem kaposvári és nem kellően pontos, nem veszítette el a városvezetés bizalmát. A társaság tavaly szeptemberben elnyerte 10 városi intézmény energetikai korszerűsítését, összesen 1,38 milliárd forintért. Ezekért a munkákért egy helyi cég szállt még versenybe, ám hibáktól hemzsegő pályázatokat adott be. | https://nepszava.hu/3036356_meszaros-modell-kicsiben | https://web.archive.org/web/20191115153726/https://nepszava.hu/3036356_meszaros-modell-kicsiben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-modell-kicsiben | Népszava | hungarian-news | 2019-05-18 09:27:00 | [] | [
"Arator Környezetvédelmi Kft.",
"Szemeco Kft."
] | [
"Kaposvár",
"Somogy megye"
] | [
"pályázat",
"EU",
"építőipar",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
49,069 | Pécsi egyetemi vesztegetés - Nyolc év börtönt kapott a korábbi főigazgató | Az elsőrendű vádlottat vesztegetés elfogadása, folytatólagosan elkövetett csalás, költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt ítélték el. | https://nepszava.hu/3036337_pecsi-egyetemi-vesztegetes-nyolc-ev-bortont-kapott-a-korabbi-foigazgato | https://web.archive.org/web/20230202212647/https://nepszava.hu/3036337_pecsi-egyetemi-vesztegetes-nyolc-ev-bortont-kapott-a-korabbi-foigazgato | null | Népszava | null | 2019-05-17 22:55:00 | [] | [
"Pécsi Tudományegyetem (PTE)"
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"közbeszerzés",
"oktatás",
"magánokirat-hamisítás",
"közokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés",
"ítélet/döntés",
"csalás",
"tanácsadás",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
49,070 | A gyermekvédelemtől is dőlnek a megrendelések a panelben működő céghez | Egyre messzebb nyúlnak a hajdú-bihari közbeszerzési eljárásokon taroló hajdúböszörményi Tömb 2002 kft. csápjai. Az elnyert megrendelések alapján nem kétséges: az apró takarító betéti társaságból az állami és uniós pénzen fontos építőipari vállalattá dagadó cég mára erős lábakon áll a Békés megyei intézmények és több, más országos hatáskörű állami intézetben is.
A Török Imre és felesége tulajdonában álló, tőkében és kapcsolatokban izmos Tömb szárnyalásának körülményeiről lapunk előző számában írtunk. A cég nem a sokmilliárdos közbeszerzésekre utazik, ám Hajdú-Bihar megye fideszes önkormányzatainak és állami intézményeinek takarításra, karbantartásra, kisebb-nagyobb beruházásokra kiírt pályázatain évek óta megkerülhetetlen szereplő. Úgy tűnik, mintha a 236 embernek munkát adó vállalkozás számára lejtene a pálya: a vetélytársai sokszor ugyanazok a hajdúböszörményi és debreceni cégek – amelyek rendszerint változatos okok miatt hullanak el az eljárások során –, és egy közbeszerzési tanácsadó is gyakran tűnik fel ott, ahol képtelen veszíteni. Miközben a Tömb – összesítésünk szerint – 2017-ben még 1,6 milliárd forintnyi megrendeléshez jutott, tavaly már 29 tenderen több mint 4,1 milliárd forint értékben húzott be megbízásokat. Megrendelésekért pedig a megyehatáron túl is mind gyakrabban ment.
Egy év alatt négymilliárdnyi közbeszerzést nyert a panellakásba bejelentett cég | Magyar Hang
Tavaly a Békés megyei szociális intézményektől és az ottani kormányhivataltól összesen 300 millió forint értékben kapott megbízásokat (6 és 60 millió között). Többek között a Békés Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központ, a Körös-menti Centrum és a Hajnal István Szociális Szolgáltató Centrum intézményeinek karbantartási, takarítási, felújítási munkáit nyerték el.
A legfurcsábbak mégis az ottani kormányhivatal épületeinek karbantartására kiírt közbeszerzés – időközben a Magyar Narancsnak is feltűnt – körülményei. Az eljárásra a Tömb több Békés megyei és egy nyíregyházi cég társaságában kapott meghívást. Érdekes módon az összes riválisát kizárták banális hiányosságok miatt – volt, amelyik cég azért bukott, mert a hiánypótlási felszólítás ellenére sem adta le CD-n az ajánlatát. Persze erősen kérdéses, valóban riválisok voltak-e, mivel a Tömb feltűnően alacsony ajánlatot tett. Miközben ugyanis még a békéscsabai(!) cégek is 80-100 percen belül vállalták volna a hibaelhárítás megkezdését, a hajdúböszörményi vállalat 60 perces ajánlatával képtelenség lett volna versenyezniük.
A Tömbnek idén még jobban kijött a lépés: többet nyert az új „birtokon”, mint Hajdú-Bihar megyében. A több mint egymilliárd forint összértékű 12 megrendelésből 9-et Békés megyei kiíráson zsebelt be. A legzsírosabb falat (433 millió) is a kormányhivataltól érkezett: a Sarkadi Járási Hivatal korszerűsítését egy gyulai céggel közösen vitték el. A békéscsabai tankerületben is nagyon kijött a lépés: öt iskolafelújításra kiírt megrendelésnek örülhettek (30-60 millió forintért). Figyelemre méltó, hogy ugyanaz a közbeszerzési tanácsadó – akit azért nem nevesítünk, mert nem közszereplő – volt az eljárások lefolytatója, mint a múlt héten vizsgált hajdúböszörményi és karcagi tankerület pályázatainál, ahol szintén hasított a Tömb. A szóban forgó tanácsadó a reklámoldalán egyébként referenciaként adja meg a Békés Megyei Kormányhivatal és az említett szociális intézmények pályázatait is. Az írásban feltett kérdéseinkre továbbra sem reagált, ahogy Török Imre és Mező Barna sem.
Mezőt – ahogy megírtuk – sokan az elképesztő sikerek kulcsának tartják. Mindenesetre ahol alkalmazásban áll vagy állt – Hajdúböszörmény önkormányzata, a hajdú-bihari kormányhivatal –, tömbökben esnek le a cégnek a megrendelések. A jelek arra mutatnak, hogy Mezőnek a Tömb legnagyobb tavalyi megrendelőjével, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal (SZGYF) is van kapcsolata (a Jobbik-közeli Alfahir.hu is így tudja). A vezetői lista 2018-as állapota szerint megbízott fejlesztési igazgatóként dolgozott az SZGYF-nél. A neve a legfrissebb listán ugyan már nem szerepel, de az oldal korábbi állapotát az internet megőrizte. Sőt, az ott megadott hivatalos e-mailcím most is él.
Ez azért vet fel etikai, morális kérdéseket, mert a Tömb – amely máig Mező Barna hajdúböszörményi, lakótelepi lakásába bejegyezve működik és Mező Török sógora – összesen 2 milliárd forintnyi építési megrendelést kapott a főigazgatóságtól. A Pest megyei Aszód javítóintézetének korszerűsítését (183 millió forint), a Békés megyei Pusztaottlakán gyermekotthon építését (132 millió forint) nyerték el. De nem ezek a zsíros falatok. A Hajdú-Bihar megyei Bárándi Szociális Otthon kiváltására szánt lakásotthonok építésére (1,2 milliárd forint), és Dél-Békésben lakások átalakítására (543 millió) is ők kaptak megbízást. Érdekesség, hogy több esetben ugyanazokat a hajdúsági cégeket előzték meg, amelynek sosem terem babér a Tömb társaságában. Hogy Mező Barna mennyre tartja ezt, illetve a cég más megrendeléseit összeegyeztethetőnek a munkájával, nem tudtuk meg, telefonos és írásos megkeresésünkre sem reagált.
Befolyásos kapcsolat
Mező Barna fideszes kapcsolatait 2013-ben a Magyar Narancs mutatta be. Még az első Orbán-kormány idején két olyan hajdú-bihari alapítványt elnökölt, amelyek számos ingatlanhoz jutottak egy országgyűlési albizottság pályázatán. Ennek elnöke Halász János debreceni fideszes képviselő volt. Az egyik alapítványnak a botrány miatt néhány ingatlant vissza is kellett adnia.
Cikksorozatunk harmadik részében: Számos helyen fonódik össze egy VII. kerületi önkormányzati cég a kelet-magyarországi közbeszerzéseken taroló Tömb 2002 Kft.-vel. Keresse a május 17-én Magyar Hangban!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/19. számában jelent meg, 2019. május 10-én. | https://magyarhang.org/belfold/2019/05/18/a-gyermekvedelemtol-is-dolnek-a-megrendelesek-a-panelben-mukodo-ceghez/ | https://web.archive.org/web/20201125120549/https://www.magyarhang.org/belfold/2019/05/18/a-gyermekvedelemtol-is-dolnek-a-megrendelesek-a-panelben-mukodo-ceghez/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-gyermekvedelemtol-is-dolnek-a-megrendelesek-a-panelben-mukodo-ceghez | Magyar Hang | hungarian-news | 2019-05-18 11:39:00 | [
"Halász János",
"Mező Barna",
"Török Imre",
"Török Imréné"
] | [
"Fidesz",
"Tömb 2002 Kft."
] | [
"Békés megye",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"takarítás",
"tanácsadás",
"EU",
"építőipar",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
|
49,071 | Megérkezett Felcsútra a hiányzó 400 millió TAO | Az elmúlt napokban az utolsó adóforintokat is sikerült lehívnia A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak, így garantáltan semmi akadálya a legutóbbi sportfejlesztési program megvalósításának. A Magyar Labdarúgó Szövetség adatai alapján ugyanis megérkezhetett a maradék 410 millió forint, így már a teljes program TAO-fedezete, 2,3 milliárd forint Felcsúton van.
Adományként 2011 óta 22,4 milliárd forint ment Felcsútra, vagyis a TAO-forintokkal együtt 47,7 milliárd áramlott oda. | Az elmúlt napokban az utolsó adóforintokat is sikerült lehívnia A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak, így garantáltan semmi akadálya a legutóbbi sportfejlesztési program megvalósításának. A Magyar Labdarúgó Szövetség adatai alapján ugyanis megérkezhetett a maradék 410 millió forint, így már a teljes program TAO-fedezete, 2,3 milliárd forint Felcsúton van.
Legutóbb egyébként valamivel több mint 2 hónapja, március elején kapott egy nagy utalást az alapítvány, akkor 1 milliárd forint érkezett a bankszámlára.
A 2018/2019-es programmal együtt így már 25,3 milliárd közpénz jellegét elveszítő adóforint landult Felcsúton a TAO támogatási rendszer 2011-es indulása óta. És ez még csak az alapítványhoz juttatott pénzek egy része, mint arról korábban beszámoltunk, a TAO mellett a cégek önszántukból is nem kevés pénzzel támogatják a felcsúti focit. Csak 2018-ban 6,3 milliárdot dobtak össze a nagylelkű vállalkozások. Az összeg nagyságát jól érzékelteti, hogy ez majdnem annyi, mint amennyi teljes árbevétele van az NBI-ben szereplő 12 csapatnak.
Adományként 2011 óta 22,4 milliárd forint ment Felcsútra, vagyis a TAO-forintokkal együtt 47,7 milliárd áramlott oda.
A támogatások negyedét nem sikerült még összegyűjteni
Összesítésünk alapján a Magyar Labdarúgó Szövetség által elfogadott 38,3 milliárdos támogatásból már 27,7 milliárdot hívtak le a sportszervezetek, ami 72,3 százalékos teljesülést jelent. A magas arány ellenére mégsem a foci az, ahol a legeredményesebben gyűjtögetik a TAO-t az egyesületek. A vízilabda sikeresebb sportágnak tűnik, itt ugyanis az összes megítélt támogatás 79,2 százaléka van már a szervezeteknél. Igaz, a sportágban a focinál jóval szerényebb értékű sportfejlesztés zajlik, hiszen "mindössze" 8,58 milliárd forint az összesen megítélt támogatás, melyből 6,8 milliárdot hívtak már a pályázók.
A kosárlabda-egyesületek a megítélt 17,2 milliárdból 12,1-et hívtak le, ami szintén magasabb teljesülést jelent, 70,2 százalékot. A legnehezebben a kézilabdában gyűlnek a TAO-forintok. Bár az összes megítélt támogatás meghaladja a 37 milliárdot, abból csak 21,6-ot sikerült eddig összegyűjteni a sportszervezeteknek, ami 58 százalékos teljesülést jelent. A röplabdások a most záródó évadban megítélt összeg 67,8 százalékát hívták le eddig: 5,7 milliárdot a 8,4-ből.
(szerk.: A jégkorongos egyesületek és klubok esetében viszont nem találtunk információkat a kiállított igazolások értékéről.) | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/megerkezett-felcsutra-a-hianyzo-400-millio-tao.html | https://web.archive.org/web/20190902220301/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/megerkezett-felcsutra-a-hianyzo-400-millio-tao.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/megerkezett-felcsutra-a-hianyzo-400-millio-tao | mfor.hu | hungarian-news | 2019-05-18 22:10:00 | [] | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [
"Fejér megye",
"Felcsút"
] | [
"támogatás",
"sport",
"klientúra",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
49,072 | 1700 százalékkal (!) ugrott meg a Mészáros-közeli informatikai cég üzleti eredménye | A működési hatékonyság növelését követően a 4iG Nyrt. a nagyvállalati, valamint az állami szektor beszállítójaként egyre eredményesebben lép fel az informatikai piacon, írja a cég a friss közleményében. a 4iG IFRS szerinti konszolidált értékesítési árbevétele 4,9 milliárd Ft volt, ami 56 százalékkal nagyobb 2018 első negyedévénél. A vállalat első negyedéves adózott eredménye 280 millió forint lett szemben a tavalyi hasonló időszakban elszenvedett 106 millió forintos veszteséggel. A vállalatcsoport üzleti eredményessége (EBITDA) 2019. március 31-ig 483 millió Ft. 2019. I. negyedéves tőzsdei átlagára (3044 forint) közel 1316 százalékkal magasabb, mint a 2018-as első negyedévi átlagár. A 4ig tavaly került Mészáros Lőrinchez. Három veszteséges év után 2018 végül 14 milliárdos árbevételt hozott nekik, idén pedig már elnyertek egy kórházfejlesztési tendert, 690 millió forintért, a hónap elején pedig egy 4,4 milliárdos iskolafejlesztési munka esett be nekik. | A működési hatékonyság növelését követően a 4iG Nyrt. a nagyvállalati, valamint az állami szektor beszállítójaként egyre eredményesebben lép fel az informatikai piacon, írja a cég a friss közleményében. A társaság 2019 első negyedévében a meglévő partnerei megtartása mellett jelentősen javította piaci pozícióit, amely a társaság eredményességére is pozitív hatást gyakorolt. A BÉT honlapján pénteken publikált időközi vezetőségi beszámolóban a menedzsment árbevétel dinamikus növekedését és a vállalat jövedelemtermelő képességének további javulását várja.
Az első lezárt negyedév pénzügyi eredményei alátámasztják ezeket a várakozásokat: a 4iG IFRS szerinti konszolidált értékesítési árbevétele 4,9 milliárd Ft volt, ami 56 százalékkal nagyobb 2018 első negyedévénél. A vállalat első negyedéves adózott eredménye 280 millió forint lett szemben a tavalyi hasonló időszakban elszenvedett 106 millió forintos veszteséggel. A vállalatcsoport üzleti eredményessége (EBITDA) 2019. március 31-ig 483 millió Ft,
ami csaknem 1717 százalékkal haladja meg 2018. azonos időszakának értékét,
amely számszerűen 456 millió Ft emelkedés egy év alatt. A dolgozói létszám 400 főre bővült, az egy munkavállalóra jutó nettó árbevétel 55 százalékkal javult. Az informatikai ágazatban jellemző munkaerőhiány ellensúlyozása érdekében a társaság nagy hangsúlyt fektet a munkavállalói kompetenciák erősítésére, valamint a kreatív munkakörnyezet kialakítására.
A befektetők is értékelték a társaság üzleti sikereit, a 4iG részvények 2019. I. negyedéves tőzsdei átlagára (3044 forint) közel 1316 százalékkal magasabb, mint a 2018-as első negyedévi átlagár. A 2019. március 31-i záróár 4.060 forint volt, majdnem tizenkilencszerese az egy évvel korábbinak. A 4iG piaci kapitalizációja 2019. március 31-én 76,3 milliárd Ft volt, ami 1797 százalékkal nagyobb a tavalyinál.
A 4iG menedzsmentje a közlemény szerint változatlanul elkötelezett a társaság megkezdett kutatás-fejlesztési programjai (bioinformatika, fotogrammetria, pilóta nélküli repülőeszközök, ipar 4.0) mellett. A vállalat vezetőségének véleménye szerint a piaci kilátások kedvezők, az idei évben a kkv és nagyvállalati szektor, illetve az állami megrendelések növekedésére számít az informatikai piacon. Az igazgatóság célja, hogy a keresleti oldal bővülésével, a folyamatosan növekvő megrendelői igények alapján tovább növelje a 4iG piaci részesedését. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/1700-szazalekkal--ugrott-meg-meszaros-informatikai-cegenek-uzleti-eredmenye.html | https://web.archive.org/web/20211126234547/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/1700-szazalekkal--ugrott-meg-meszaros-informatikai-cegenek-uzleti-eredmenye.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/1700-szazalekkal-ugrott-meg-a-meszaros-kozeli-informatikai-ceg-uzleti-eredmenye | mfor.hu | news | 2019-05-17 22:34:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"4iG Nyrt."
] | [
"Magyarország"
] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"tőzsde",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
49,073 | Politikai kapcsolataival kérkedve húzott le több tízmilliót egy csaló reménybeli befektetőkről | Magabiztos fellépés, márkás ruhák, gyakran cserélt drága autók és jónak tűnő kapcsolati háló, köztük miniszterekkel, kormányközeli emberekkel. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az emberek megbízzanak N. Péterben, és rábízzák több tízmillió forintjukat. Amit aztán nem kaptak vissza. A sértettek közül többekkel beszéltünk, de kevesen vállalták történetük elmondását. Akik megtették, azok se nagyon akarták a nevüket adni. A károsultak egy része csalás miatt tett feljelentést, amit aztán fél évig egymásnak passzolgattak a Pest megyei rendőrkapitányságok. Bár nem tudni, hogy N. Péter hol tartózkodik, körözést nem adtak ki ellene. | Tavaly szeptember végén tett feljelentést Perneczky János a Gárdonyi Rendőrkapitányságon. A budapesti férfi arról számolt be a nyomozó hatóságnak, hogy egy bizonyos N. Péter jelentős összegre lehúzta. A történet 2015 tavaszán indult, amikor Perneczky János 15 millió forintért eladta óbudai lakását. A pénzt le akarta kötni valamelyik bankban, de az egyik ismerőse azt ajánlotta, hogy találkozzon inkább N. Péterrel, aki pénzügyi befektetésekkel foglalkozik.
A személyes beszélgetés során N. Péter azzal állt elő, hogy egy angliai cégen keresztül egy Hongkongban található bankban le lehetne kötni az összeget, amit aztán egy év múlva a kamatokkal megfejelve kapna vissza. Mivel az átlagosnál magasabb kamatról volt szó, Perneczky Jánost érdekelte a dolog, és megkérte N. Pétert, tárgyalják meg a továbbiakat solymári otthonában.
Ekkor közölte N. Péter, hogy neki is van a településen egy több százmilliót érő háza, és meg is mutatta az ingatlant, ami állítólag egy nagy cégnek bérbe adott. Ez erősíthette Perneczky Jánosban, hogy jó helyre kerül a pénze, bár az nem derült ki, hogy N. Péter igazat mondott-e, mert a házba nem mentek be. Hasonlóan járt Perneczky más ingatlanok esetében is, amelyeket a gazdag üzletember képében mutatkozó, Porschéval járó N. Péter a magáénak mondott.
N. Péter a befektetéssel kapcsolatban azt ecsetelte, hogy a pénzt az üzlettársa egy hongkongi bankban helyezné el a közös vállalkozásuk nevében. Perneczky Jánost érdekelte, mi történik akkor, ha átadja a pénzt, majd netalán N. Péterrel valami történik, ebben az esetben miként kapja vissza a pénzét. Erre az volt a válasz, hogy N. édesapja, aki szintén érdekelt az angliai cégben, kezeskedik azért, hogy Perneczky visszakapja a befektetett összeget.
Perneczky János ugyan a szerződés tervezetet átolvasta, de ügyvéddel nem nézette meg az iratot. Megbízott N. Péterben, és több részletben összesen 45 millió forintot adott oda neki befektetésre. A pénzt azonban azóta sem kapta vissza, N. Pétert pedig egy idő óta nem éri el, azt sem tudja, hol tartózkodik – mondta el az Átlátszónak. Mindezek után tette meg tavaly szeptemberben a feljelentését, csalás gyanúja miatt a Gárdonyi Rendőrkapitányságon.
A rendőrséghez fordult továbbá a férfi barátja, akit N. Péter 28 millió forinttal károsított meg, sőt a nyomozó hatóság segítségét kérte N. volt élettársa, gyermekének anyja is, mert a férfi 16,5 millió forintra lehúzta úgy, hogy rávette lakása eladására. Miután N. Péter eltűnt, a nő nagy bajba, és kis híján az utcára került a gyerekkel együtt.
A sors fintora, hogy exe egy további károsultja húzta ki a nőt a csávából. Az illető házát bérelte az egykor boldog pár, ahonnan N. Péter nem akart kiköltözni még akkor sem, amikor a bérleti szerződést már felmondták. Hogy N. elhagyja a házat, a tulajdonosnak végül egy vagyonvédelmi cég bevonásával sikerült elérni. Az ingatlant ugyanis a vállalkozásnak is kiadta, és a beköltöző biztonsági emberekkel együtt zajló közös élet már nem tetszett N. Péternek, aki végül tovább állt.
Egymásnak küldözgették a kapitányságok az aktát
A károsultak által megtett feljelentés alapján elrendelt nyomozás lefolytatására időközben a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (PMRFK) a dunakeszi kapitányságot jelölte ki, miután a rendőrkapitányságok az ügyet egymásnak passzolgatták. Perneczky János ugyanis a Gárdonyi Rendőrkapitányságon tett feljelentést, ahonnan továbbították az aktát Budaörsre, mondván a solymári szerződéskötés miatt az ottani kapitányság illetékes az ügyben eljárni.
A budaörsi nyomozók viszont arra jutottak, hogy a 28 millióra lehúzott sértett Dunakeszin lévő lakhelye miatt nem nekik kell vizsgálódniuk, hanem az ottani kollégáiknak. Ám ennek a szervnek a parancsnoka is vitatta az illetékességét az ügyben. Ezt a huzavonát a PMRFK vezetője zárta rövidre azzal, hogy idén február 20-án a dunakeszi rendőröket jelölte ki az ügy gazdáinak.
A büntetőeljárás jelenlegi állásáról az Átlátszó megkeresésére a PMRFK csak annyit közölt, hogy a nyomozás folyamatban van és ennél bővebb tájékoztatást nem adhatnak. Az egyik sértettnek az ügy előadója azt mondta, hogy N. Pétert nem találják. Körözést viszont nem adtak ki vele szemben, legalábbis a police.hu körözési nyilvántartásban a cikk készítésekor a férfi nem szerepelt.
Befolyásos emberek üdvözölték N. Pétert
Azok a károsultak, akikkel az Átlátszó tudott beszélni, egyöntetűen azt mondták, hogy N. Péterben nem csak fényűző életmódja miatt bíztak meg, hanem azért is, mert folyamatosan fideszes kormányzati vezetőkre hivatkozott. A találkozók helyszínéül szolgáló éttermekben például állítólag miniszterek is odaköszöntek a férfinak.
Egy sértett arról számolt be az Átlátszónak, hogy tudomása szerint N. apja rendőrként dolgozott. Az a vállalkozó pedig, akinek a házát olyan nehezen hagyta el N. Péter, azt mondja, hogy a férfi egy olyan cég megalakításába akarta őt bevonni, amely a külföldi autósoktól szedte volna be a közlekedési szabálytalanságokért velük szemben kiszabott bírságot.
Az N. Péterhez köthető, nem túl sikeres vállalkozások között vagyonvédelmi cégek is vannak, és kapcsolatban állt a férfival Mikó István is, aki a „Kubatov katonáinak” vagy a „hatalom kopaszainak” nevezett biztonsági embereket foglalkoztató Patrol Group Kft. tanácsadója.
N. Péternek volt egy cége Angliában is, éppen azon a londoni címen, ahol Habony Árpád vállalkozása is megtalálható volt. Az azonos cím magyarázata az, hogy Laczkó Gyula anno mindkét cég megalapításában részt vett az angliai cégalapításra szakosodott vállalkozása révén.
Laczkó Gyula N. Péter cégében ugyanúgy ügyvezető volt egy darabig, mint Habony Árpád angliai vállalkozásában, a Danube Business Consulting Ltd.-ben, ahol Lánczi Tamás vette át a pozícióját. | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/20/politikai-kapcsolataival-kerkedve-huzott-le-tobb-tizmilliot-egy-csalo-remenybeli-befektetokrol/ | https://web.archive.org/web/20221204162641/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/20/politikai-kapcsolataival-kerkedve-huzott-le-tobb-tizmilliot-egy-csalo-remenybeli-befektetokrol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/politikai-kapcsolataival-kerkedve-huzott-le-tobb-tizmilliot-egy-csalo-remenybeli-befektetokrol | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-05-19 10:24:00 | [] | [] | [] | [
"csalás"
] | [] |
49,074 | Erdőirtással kedvez Göd a Samsungnak, helyiek tiltakoznak, a zöldombudsman vizsgálódik | Nő az elégedetlenség Gödön a Samsung akkumulátor-gyárának újabb terjeszkedése miatt. A helyi önkormányzat ugyanis arról döntött, az eddig 33 hektáron működő, több szintes gyárat újabb 80 hektárral fogják bővíteni. A helyiek tiltakoznak amiatt, hogy a Duna-parti kisvárosban veszélyes anyagokkal dolgozó gigagyár épül, amiről a megkérdezésük nélkül döntött a magyar kormány és a városvezetés. Az ügyben ombudsmani vizsgálat is indult. | Az elmúlt egy hónapban újabb lendületet vett a gödi Samsung-gyár terjeszkedése, mely decemberben megtorpanni látszott. A 80 hektáros iparterületre kiírt pályázat a múlt év végén még eredménytelen lett, senki nem jelentkezett az ajánlati felhívásra. Az okokra Tuzson Bence, az akkumulátorgyár létrehozásán bábáskodó országgyűlési képviselő sem tudott egyértelmű választ adni, amikor egy fogadóóráján erről faggattuk.
Engedély nélküli építkezés, letarolt erdő, gyorsított kisajátítás: nő az elégedetlenség Gödön a Samsung-gyár miatt
Az utóbbi hetekben egyre erősödtek a tiltakozó hangok a gödi Samsung akkumulátorgyára miatt. Az üzem közelségére és zajos működésére – ahogy arról korábban beszámoltunk – már eddig is sokan panaszkodtak Göd-Újtelepen. Az utóbbi hetekben pedig komoly aggodalmat keltett a gyár környékén többször is érezhető maró vegyszerszag, melynek eredetét nem sikerült tisztázni.
Áprilisban azonban a gödi városvezetés újabb pályázati felhívást tett közzé, majd április 29-én a Samsung SDI-t hirdette ki a pályázat győzteseként.
Gödi polgárok – köztük jelen sorok írója – az eredményt ismertető rendkívüli ülésen megpróbáltak több információhoz jutni az ipari parkról. Mivel ott nem kaptak választ, írásban kérdezték a városvezetést. Többek között arról, hogy milyen ipari beruházás fog megvalósulni a 80 hektáros területen, s hogy tartottak-e egyáltalán lakossági fórumot vagy közmeghallgatást az iparterület kialakításáról.
A város jegyzője által írt április 30-ai válasz számos meglepő információt tartalmaz.
“Az iparterület pontos fejlesztési terveit még nem ismerjük, hiszen éppen a mai napon hirdette ki a pályázati eljárás nyertesét a képviselő-testület” – olvasható a levélben.
Azaz a jegyző szerint a fejlesztési terveket épp azért nem ismerik, mert most hirdettek eredményt. Hogy akkor minek alapján történt a pályázat elbírálása, ha nem az iparterületre vonatkozó konkrét fejlesztési tervek alapján, nem tudni.
Száz főt fognak foglalkoztatni, ezért a nagy felhajtás
A levélből viszont az legalább kiderül, hogy “a Samsung SDI a tulajdonosa a szomszédos iparterületnek, ahol elektromos gépjárművekbe használható akkumulátorok gyártását kezdték meg. Információink szerint ennek a termékkörnek a gyártását tervezik a most megvásárlásra kerülő területen is.”
Kérdeztük a városvezetést annak a testületi ülésen elhangzott, talányos polgármesteri kijelentésnek is az értelméről, mely így szólt: “Talán enyhébb lesz a felhasználás az ipari területen, mint az eredeti elképzelés volt, lightosabb lesz a felhasználás”.
A válasz szerint ennek az a magyarázata, hogy míg a decemberi, eredménytelen pályázati felhívás szerint a leendő beruházónak legkevesebb 500 munkahely megteremtését kellett volna vállalnia 5 éven belül, ez a feltétel 100 fő munkavállaló foglalkoztatására módosult. A jegyző feltételezése szerint ebből arra lehet következtetni, hogy “a befektető esetleg kevesebb munkaerőt igénylő technológiát kíván alkalmazni.”
A válasz szerint tehát a munkahelyteremtő beruházásként beharangozott fejlesztés – melynek kedvéért kiirtottak egy erdőt és 150 gödi tulajdonos földjét felvásárolták, illetve kisajátították -, kb. 100 embernek fog munkát biztosítani.
A jegyző szerint egyébként a gödiek “téves számításból” indulnak ki, amikor több mint 100 hektáros iparterületet emlegetnek. Pedig a Samsung meglévő és most pályázattal megnyert újabb gyárterülete együttesen már kb. 113 hektárnyit fog kitenni.
A válaszlevél szerint több lakossági fórumon és testületi ülésen is lehetett kérdéseket felteni az ipari övezetről. A gyárral kapcsolatos panaszokra egyébként a városvezetés mindig úgy reagál, hogy a beruházásról a magyar kormány döntött, amibe az önkormányzatnak nem volt beleszólása.
Ez azonban nincsen egészen így. Az Átlátszó birtokában lévő, Markó József polgármester által a gödi képviselő-testület nevében írt, a magyar kormánynak szóló levél szerint maga az önkormányzat kérelmezi a gödi iparterület létrehozását. A kérelmet azzal indokolják, hogy az új iparterület munkahelyeket teremt, s hogy annak lakosságmegtartó ereje lesz. Ezen kívül javítani fogja Gödön az életminőséget és biztosítja a város ipari kultúrájának fejlődését.
Kielégíteni a nagybefektető igényeit
Ezeket a célokat a kérelem szerint csak egy 80 hektáros, egybefüggő terület biztosíthatja, ami kielégíti “a nagybefektetői igényeket.” Az indoklás kitér arra is, hogy a terület a városközponttól csak 5 km-re található, a mellette lévő M2-es gyorsforgalmi út jó közlekedést biztosít, az út keleti oldalán lévő gödi területek pedig egy esetleges további terjeszkedésre is lehetőséget adnak.
A képviselő-testület arról is pozitívan nyilatkozik, hogy szerintük nem lesz szükség kisajátításokra, a földtulajdonosok ugyanis támogatják az önkormányzat fejlesztési elképzeléseit.
Majd leírják annak menetét, hogy a 25 hektáros erdő hogyan lesz letermelhető, majd a területe eladható. Mivel védelmi erdőről van szó, a Nemzeti Földalapkezelőtől a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz kell átkerülnie az erdőnek, hogy az átminősítés után a terület az MNV és az önkormányzat által eladhatóvá váljék.
Mindezeket azonban csak akkor tudja megvalósítani az önkormányzat, ha az általa megjelölt 230 ingatlant beruházási célterületté nyilvánítja a kormány. Így ugyanis lehetővé válik az átlagosnál jobb minőségű földek – melyeket a földtörvény véd – végleges más célú hasznosítása, valamint az is, hogy az Agglomerációs Törvény hatálya alól kivegyék a gödi erdőt és a szántókat.
A városvezetés “cserébe” készséggel megígéri, hogy haladéktalanul gondoskodik a Helyi Építési Szabályzat szükséges módosításáról és a területek átminősítéséről.
A kormányhoz intézett kérelem elfogadását 2018. július 5-én tárgyalta a testület. Az ülésről készült szűkszavú jegyzőkönyv tanúsága szerint a döntést a polgármester a Samsung terjeszkedési igényével indokolta, ahogy a júliusi 24-ei ülésen is a Samsung sürgős területszerzési igénye hangzik el indoklásként. A gödi iparterület létrehozásáról szóló július 27-ei kormányrendelet azonban csak egy ipari-innovációs terület létrehozásáról szól, s nem említi a Samsung bővítési terveit.
Hiába dorgálta meg a NAIH a várost, csak titkolják a nyílt ülés hangfelvételét
Szerettük volna megtudni, hogy a képviselőtestületben elhangoztak-e egyéb információk a Samsung-gyár terveiről, egyáltalán, volt-e vita az iparterület létrehozásáról. Ezért közadat-igénylésben kértük az önkormányzatot a nyári ülésekről készült hangfelvételek kiadására. Csakhogy a jegyző, arra hivatkozva, hogy a hangfelvételeken “döntést megalapozó adatok” és “üzleti titkok” is elhangoznak, megtagadta az adatkiadást.
Emiatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk, álláspontunk szerint ugyanis a nyilvános testületi ülésen elhangzottak nem lehetnek titkosak.
A NAIH hosszas vizsgálódás után nekünk adott igazat, s márciusban felszólította az önkormányzatot az adatok kiadására. Az önkormányzat azonban a hatósági felszólításnak sem tett eleget, és továbbra is megtagadja a nyilvános ülésekről készült hangfelvételek kiadását.
Az elkövetett jogsértésről a NAIH egy jelentést készített, mint írják, “az alapjog érvényesülését szolgáló kötelezettség kikényszerítése érdekében.” A gödi önkormányzat viszont vélhetően más kényszerítő erőknek kíván engedelmeskedni.
Egy szűkszavú tájékoztató mindenesetre olvasható a város honlapján “az iparterülettel kapcsolatos pénzügyi folyamatokról”. Eszerint a város két augusztusi kormányhatározat értelmében 2,1 milliárd Ft visszatérítendő, és közel 150 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott az ipari övezet létrehozására. A visszafizetendő összeget később 1,6 milliárdra mérsékelte a kormány, ugyanis a kivágott erdő pótlására 500 millió forintot kapott a város.
Az erdőtelepítéssel viszont lesz egy kis “bibi”: a várostól kb. 8 km-re, az M2-es út túloldalán találtak csak neki helyet, így egyáltalán nem fogja védeni a lakosságot a gyár és a közlekedés szennyezésétől. Az 1,6 milliárdos kölcsönt 2019 végéig kell visszafizetni, azaz addig kell eladnia az önkormányzatnak a 80 hektáros területet. Az új tulajdonos pedig – a nyertes pályázat értelmében – a dél-koreai Samsung lesz.
A képviselő volt ügyvédi irodája a helyi lakosok ellen
A tájékoztatás hiányosságai miatt azonban sokan nem tudják Gödön, hogy az önkormányzat nem bérbe adja, hanem eladja a 80 hektáros területet. Mégpedig nem kevés pénzért: az átminősítést követően a területet 6400 ft/m2 áron kínálják.
A földtulajdonosoknak viszont csak a piaci ár felét ajánlották fel, ezért sok tulajdonos pert indított egy reálisabb árért. Az önkormányzat a földvásárlások és kisajátítások intézésével azt a Biczi és Turi ügyvédi irodát bízta meg, mely régebben a Biczi és Tuzson nevet viselte, hisz Tuzson Bence, a térség országgyűlési képviselője volt az egyik alapítója és tulajdonosa.
A földek megszerzését és a dél-koreai cég gyarapodását tehát a “megfelelő” kezekbe helyezték a döntéshozók. A gödiek közül azonban sokan úgy érzik, a fejük fölött döntöttek minderről. Ráadásul senki sem tudja, hogy mekkora gyárat tervez a Samsung, s ennek milyen hatásai lesznek a környezetre.
A bővítés ugyanis folyamatos: egy április végén kiadott, de május elején máris módosított szakhatósági határozat például további “légszennyező anyagokat kibocsátó pontforrásokat” engedélyez a mostani területen. Néhány hete meg is kezdődött öt új hűtőtorony építése.
A göd-újtelepieket közben értesítették, hogy a pokoli zajt okozó három hűtőtornyot áthelyezik és a lakóházak felé zajvédő falat építenek. Az új hűtőtornyokat azonban most a gyár Oázis lakópark felé eső részére építik, s oda nem terveznek semmilyen hangvédő falat. Így vélhetően a jövőben a lakóparkban élők fognak a zaj ellen tiltakozni.
Hiába hízik viszont kisgömböcként egyre nagyobbra a gyár, a szakhatóságok – melyek mindig csak egy-egy újabb bővítésre adnak ki engedélyt – álláspontja szerint az egész gyárnak “nincs jelentős környezeti hatása”. Egy gödi lakos szerint viszont nagyon is rossz hatással van az akkumulátorgyár Gödre, ezért panaszt tett a jövő nemzedékek érdekeit képviselő ombudsman-helyettesnél. Információink szerint márciusban meg is indult az ombudsmani vizsgálat az ügyben, aminek a gödi önkormányzatban a legkevésbé sem örülnek. | https://atlatszo.hu/2019/05/17/erdoirtassal-kedvez-god-a-samsungnak-helyiek-tiltakoznak-a-zoldombudsman-vizsgalodik/ | https://web.archive.org/web/20230408110010/https://atlatszo.hu/2019/05/17/erdoirtassal-kedvez-god-a-samsungnak-helyiek-tiltakoznak-a-zoldombudsman-vizsgalodik/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/erdoirtassal-kedvez-god-a-samsungnak-helyiek-tiltakoznak-a-zoldombudsman-vizsgalodik | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-05-17 10:34:00 | [] | [
"Biczi és Turi Ügyvédi Iroda",
"Göd Város Önkormányzata",
"Samsung"
] | [
"Göd",
"Pest megye"
] | [
"protekció",
"engedély",
"környezetkárosítás",
"önkormányzat"
] | [
"Gödi különleges gazdasági övezet"
] |
49,075 | Ha haverság van, nyomjuk, ha baj van, sunyulunk | közszolgálati tévé hírcsatornája (M1) először úgy számolt be az egész világon végigsöprő hírről, mintha egy kazahsztáni helyettes államtitkár mondott volna le. Zéró említés arról, hogy ki ez az ember (Orbán egyik szövetségese), hogy pár hete még Budapesten parolázott a magyar miniszterelnökkel, nulla infó arról, hogy mit mondott a kiszivárgott felvételen, vagy hogy kiket és hogyan próbált meggyőzni arról, hogy magyar mintára szerezzenek neki médiát a hazájában. | Egy kiszivárgott felvétellel akarják politikai ellenfelei lejáratni a szocialista miniszterelnököt.
Képzeljék el, mit gondolhatott volna egy külföldi ország (mondjuk Ausztria) hírfogyasztója, ha Gyurcsány Ferenc hírhedt őszödi beszédéről nagyjából ezzel a tartalommal és ezzel a távolságtartással készült hírekkel találkozott volna! A hétvégén a magyar köztévében kb. ez történt az osztrák kormányválságot előidéző botránnyal, amibe Orbán Viktor egyik szélsőjobbos európai szövetségese bele is bukott. Sok hasonló ügy volt és van a magyar közmédiában, de szemléletes a friss példa.
A kódex
Kezdjük egy kicsit távolabbról. Amikor 2010-ben nyert a Fidesz, és az első nagyobb törvényalkotási hullámban új médiatörvényt írtak, elég nagy hiszti lett belőle. Itthon és külföldön is. Mivel a külföldi kiborulás elég erős volt, a kormány kénytelen volt olyan engedményeket tenni, amik szalonképesebbé tették az amúgy több ponton is aggályos médiaszabályozást. Így a magyar nemzeti közszolgálati médiaszolgáltatás alapdokumentuma (így nevezik) az úgynevezett Közszolgálati Kódex lett.
Ebben a kódexben az szerepel, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatás céljai: kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos, sokoldalú, időszerű, megbízható és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás. A közmédia ezeknek kimutathatóan és dokumentáltan sokszor nem felel meg, volt már rengeteg cikkünk ezekről. Ellenzéki vagy a kormányérdekekkel ellentétes híreket, véleményeket, szereplőket gyakran cenzúráznak, a kormányzati vagy kormányzati célokat szolgáló híreket pedig fenntartások nélkül, a szakmai szabályokat, a saját működésüket előíró törvényeket, a Kódexet figyelmen kívül hagyva tálalnak.
Gyakran idéznek külpolitikai és belpolitikai ügyekben szakértőket, de ezek a szakértők szinte kizárólag a kormányzati narratívák erősítéseként szerepelnek/szólalnak meg. Idézésükkor hiányoznak azok a kontextusok, amikből kiderülhetne, hogy nem független és pártatlan szakértőkről van szó, hanem például kormánylapok újságíróiról, kormányhoz közeli szervezetek illetékeseiről. Ezek feltüntetése nélkül az lehet az olvasó/hallgató/néző benyomása, hogy független, azaz hiteles véleményt hall, azaz ezek befolyásolják a véleményalkotásban.
Az ország nagy részén a köztévé és közrádió híradóiból tájékozódnak az emberek, és ha a közmédia kormányzati szempontok alapján szerkeszti a híreit, akkor a lakosság jelentős része is kizárólag ezen szempontok keresztül tájékozódik.
Márpedig a köztájékoztatás, a közszolgálatiság nem ezt jelenti. Annak függetlennek, pártatlannak, objektívnek kell lennie. Ezt nem csak én mondom, benne van a Kódexben is.
Lássuk akkor először a tények szintjén, hogy mi történt nemrég Budapesten, és most hétvégén Ausztriában, aztán megmutatjuk, hogy azok, akik mondjuk csak a köztévéből tájékozódnak, mit észlelhettek ebből az egészből az ügy első 24 órájában.
Nemrég Budapesten járt Heinz-Christian Strache, az osztrák kormány alkancellárja. Találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel és a fél kormánnyal, hatalmas egyetértésben érveltek Európa bevándorlásellenessége mellett. Orbán dicsérte Strachét, Strache dicsére Orbánt. Az összeborulást a köztévé kiemelten kezelte, emlékszem, a másnap délutáni/esti ügyeletemben többször is az erről szóló anyagokat, a közös sajtótájékoztató ismétlését láttam, amikor többször is véletlenszerűen a newsroom egyik tévéjére pillantottam. Pedig akkor már nagyjából 24 óra eltelt, és ha valamit egy nap után is ennyiszer mutatnak meg, akkor az vagy tényleg nagyon fontos, vagy csak igyekeznek nagyon fontosnak beállítani. Orbán a találkozó apropóján interjút is adott egy osztrák lapnak, és ebben azt mondta: Én azt javaslom Európának, ami Ausztriában történik. Európának át kellene vennie az osztrák modellt.
Péntek este kiderült, hogy ugyanaz az ember, akit nemrég Orbán Viktor miniszterelnök egyik legfontosabb és legszorosabb európai szövetségesének mutatott és mutattak be, 2017-ben, az osztrák választások előtt egy magát orosz befektetőknek kiadó nővel tárgyalt Ibizán részegen arról, hogy magyar mintára szeretné megszerezni Ausztria legnagyobb elérésű napilapját. Strache konkrétan megemlítette az Orbán Viktorral többször tárgyaló Heinrich Pecinát, akinek a Népszabadság megszüntetésében volt kulcsszerepe, és akinek a segítségével több vidéki lapot sikerült Orbán Viktor környezetének átjátszani. Strache Pecinát javasolta a valószínűleg csapdát állító nőnek arra, hogy befektetési lehetőségekért cserébe segítsen neki Ausztriában médiát szerezni, úgy, ahogy azt Pecina tette Orbánnak Magyarországon.
Már az első hírek után látszott, hogy elég meredek ügyről van szó, és mivel az egészről videofelvétel is készült, itt nem nagyon lehetett maszatolni: Strache másnap le is mondott, és aznap estére már az osztrák kancellár is előrehozott választásokat javasolt, amit aztán vasárnap szeptemberre ki is írtak.
Ezek a tények röviden. És hogy tálalta ezt a közmédia? Egészen szombat délutánig sehogy. Az egész botrányról azután (órákkal később) adtak először hírt, amikor már Strache lemondott. Mutatom, hogyan számoltak be róla:
„Lemondott az osztrák alkancellári tisztségről Heinz-Christian Strache egy nyilvánosságra került videó miatt. Két évvel ezelőtt titokban rögzítettek egy beszélgetést, amin Strache saját bevallása szerint ittas állapotban volt. A távozó alkancellár azt mondta, titkosszolgálatai akció áldozata lett, amit szándékosan az európai parlamenti választásokra időzítettek, hogy felrobbantsák az osztrák kormánykoalíciót. Heinz-Christian Strache az Osztrák Szabadságpárt éléről is távozik. Az osztrák kancellár elfogadta a lemondást."
Ennyi. A közszolgálati tévé hírcsatornája (M1) először úgy számolt be az egész világon végigsöprő hírről, mintha egy kazahsztáni helyettes államtitkár mondott volna le, mintha ez a magyar embereknek egy totál érdektelen - ahogy Orbán Viktor fogalmazott - osztrák belügy lenne. Zéró említés arról, hogy ki ez az ember (Orbán egyik szövetségese), hogy pár hete még Budapesten parolázott a magyar miniszterelnökkel, nulla infó arról, hogy mit mondott a kiszivárgott felvételen, vagy hogy kiket és hogyan próbált meggyőzni arról, hogy magyar mintára szerezzenek neki médiát a hazájában.
A következő, pár órával későbbi beszámoló ennél is látványosabban mutatja meg, hogy a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos, sokoldalú, időszerű, megbízható és felelős hírszolgáltatásra, valamint tájékoztatásra törvényileg szabályzott közmédia hogyan hány fittyet a rá vonatkozó előírásokra.
Idézem a botrányról a második beszámolójukat:
„Több nyugat-európai, illetve hazai, ellenzéki politikus a Strache-ügye kapcsán azt hangoztatta, hogy a botrány azt bizonyítja, hogy nem lehet a szélsőjobboldalra bízni Európát. Mások viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy alig néhány nappal az uniós választás előtt került nyilvánosságra a német sajtóban a két éve készült videofelvétel. Maga Heinz-Christián Strache is azt mondta, hogy a botrányt szándékosan az európai parlamenti választásokra időzítettek. Azt egyelőre nem tudni, ki készítette a videót, a német lapok nem árulták el a forrást.
Strache, mint az osztrák Szabadságpárt elnöke a bevándorlásellenes erők egyik vezetője volt Európában. Az M1-nek nyilatkozó szakértő szerint egész Európában meg akarják gyengíteni a bevándorlásellenes erőket.
A szakértő szerint "szánt szándékkal hozták most nyilvánosságra ezt a felvételt, nem beszélve arról, hogy német napilapok hozták nyilvánosságra a felvételt, tehát látszik, hogy Németországban azon dolgoznak sokan, hogy mondjuk Ausztriában, illetve más országokban, ahol a bevándorlásellenes politikai erők azok megerősödtek az elmúlt időszakban, ott ne legyen egyfajta fordulat és a bevándorlásellenes politikai erők meggyengüljenek az utolsó napokra.”
Irányított kontextus
Tehát a részletek (ki is ez a Strache, van-e köze a magyar miniszterelnökhöz, mi is az az ügy, amibe belebukott) itt is hiányoznak, de itt már egy szakértőre (aki korábban a függetlennek, hitelesnek egyáltalán nem mondható Figyelő főmunkatársa volt, jelenleg pedig a függetlennek ugyancsak nem mondható XXI. Század Intézet alkalmazottja, ami szintén nem mellékes, de a közmédiában elhallgatott részlet) hivatkozva kvázi fel is mentik az osztrák alkancellárt.
Megteremtik a kontextust azoknak, akik a pár héttel ezelőtti, kampányszerű ajnározás hatására és a hétvégi közmédiás igyekezet ellenére mégis emlékeznek arra, hogy ki is a botrány főszereplője. Ráadásul ha valaki akadékoskodna, hogy nem volt szó az ügyről, azt el lehet hajtani, hisz volt szó róla. Pipa. Igaz, csak az ügy manipulatívan kiragadott részletein keresztül. Nézzük a Facebookot: ott ez volt az első posztjuk az első 24 órában.
A kormányzatnak kellemetlen kontextusról a közmédia tehát nem ugyanúgy számol be, mint a kormánynak kedvező dolgokról. Aki a közmédiából akar tájékozódni, az a törvénnyel ellentétesen - idézném újra a Közszolgálati Kódexet - nem kap kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos, sokoldalú, időszerű, megbízható és felelős hírszolgáltatást.
Fontos még az ügy megítélésében, hogy az egész botrányról - az említett torzításokkal, manipulálásokkal együtt - kizárólag mínuszos hírekben foglalkoztak a köztévében. Ez azt jelenti, hogy az ügy jelentőségét a lehető legkisebbre csökkentve mutatták be, a magyar vonatkozásokat (Pecina említése például) és a miniszterelnökkel való szövetség kontextusát pedig egy az egyben kihagyták. Miközben vasárnap olyan dolgokról készültek rendes, alapos, azaz jelentőséggel felruházó tudósítások, mint egy szakállverseny vagy egy törpemalackávézó.
És aki még mindig nem biztos abban, hogy ez az egész direkt történt így, az nézze meg ebben a posztban, hogy a köztévé online felülete, a Hirado.hu hogyan kezelte ezt az egészet. És hogy visszautaljak a cikk felvezetésében említett, korábbi magyar médiaszabályozási aggályokra, azokban pont ilyenekről volt szó.
(Borítókép: Németh Sz. Péter / Index Orbán Viktor Facebook oldalának fotója alapján) | https://index.hu/kultur/media/2019/05/20/strache_kozmedia_mtva_m1_ausztria_osztrak_alkancellar_tajekoztatas/ | https://web.archive.org/web/20221129210015/https://index.hu/kultur/media/2019/05/20/strache_kozmedia_mtva_m1_ausztria_osztrak_alkancellar_tajekoztatas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ha-haversag-van-nyomjuk-ha-baj-van-sunyulunk | Index | hungarian-news | 2019-05-20 10:41:25 | [] | [
"M1",
"Magyar Televízió Nonprofit Zrt. (MTV)",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)",
"Médiatanács"
] | [] | [
"háttér",
"média",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
49,076 | Hadházy: egy fideszes parlamenti képviselő felesége unióspénz-szippantót üzemeltet Móron | A járási kormányhivatal vezetője tart önismereti tréninget, a fideszes képviselő pedig az anyatej fontosságáról beszél – egyebek mellett ilyen „nőprojektekre” adott 200 millió forintot az Európai Unió. A „Nők a családban és a munkahelyen” című móri projektben kulcsszerep jutott egy fideszes országgyűlési képviselő, Törő Gábor feleségének. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentést tesz. | A járási kormányhivatal vezetője tart önismereti tréninget, a fideszes képviselő pedig az anyatej fontosságáról beszél – egyebek mellett ilyen „nőprojektekre” adott 200 millió forintot az Európai Unió. A „Nők a családban és a munkahelyen” című móri projektben kulcsszerep jutott egy fideszes országgyűlési képviselő, Törő Gábor feleségének. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentést tesz.
„Nők társadalmi és gazdasági szerepvállalásában rejlő lehetőségek és előnyök helyi bemutatása: Női Motivációs és Sikernap. „Sikeres Ádámok, elhivatott Évák” – kampányfilm a helyi sajátosságok, lehetőségek figyelembevételével. Flash-mob szervezése helyi közösségek, iskolák bevonásával jeles napokon. Anya Olimpia” – „Férfi-Nő Olimpia” – játékos sorversenyek, vicces feladatok, munkahatékonyság tesztek.”
Mennyi az esélye, hogy véletlenül szóról szóra egyeznek ezek a felsorolt vállalások egy pásztói és egy móri uniós pályázatban?
Kevés, mondhatni semmi. Ráadásul mindkét pályázat ugyanazon a napon (2017. szeptemben 27.-én) nyert csaknem fillére megegyező összegű támogatást: 199,2 és 199,6 millió forintot.
A pásztóiról tavaly írta a Magyar Nemzet, hogy a nyertes nőegyletet Rétvári Bence emberierőforrás-államtitkár unokahúga vezeti.
A móri pályázat hátterét most mutatta be Korrupcióinfóján Hadházy Ákos. A projektgazda papíron a település önkormányzata, illetve a borvidék turisztikai egylete, de a helyiek tudomása szerint a vezetője Törőné Varga Mónika, aki Törő Gábor (Fidesz) országgyűlési képviselő felesége.
A hölgy mindenesetre aktív a nőprojektben, ezen az eseményen például szakmai vezetőként tűnik fel. Fellép maga Törő is, hogy a szoptatás fontosságát hangsúlyozza.
Hadházy talált egy olyan videót is, ahol a városi tévé méltatja az Egészségnapot, csakhogy egy másik, immár 500 milliós uniós projekt részeként. Ennek neve „Humánszolgáltatások fejlesztése Móron”, és a szakmai vezető itt is Törőné.
Fotó: Szakál Szebáld/Átlátszó | https://atlatszo.hu/2019/05/15/hadhazy-egy-fideszes-parlamenti-kepviselo-felesege-uniospenz-szippantot-uzemeltet-moron/ | https://web.archive.org/web/20210727084723/https://orszagszerte.atlatszo.hu/hadhazy-egy-fideszes-parlamenti-kepviselo-felesege-uniospenz-szippantot-uzemeltet-moron/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-egy-fideszes-parlamenti-kepviselo-felesege-uniospenz-szippantot-uzemeltet-moron | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-05-15 02:00:00 | [
"Törő Gábor",
"Törőné Varga Mónika"
] | [
"Fidesz"
] | [
"Fejér megye",
"Mór"
] | [
"sikkasztás",
"pályázat",
"civilek",
"EU",
"rendezvényszervezés"
] | [] |
49,078 | Tízmilliókba kerülnek a kazincbarcikai polgármesternek és helyettesének bérelt autók | Nem vásárol, hanem bérli a kazincbarcikai önkormányzat azokat az autókat, amelyeket a város polgármestere és annak helyettese használnak. Az elmúlt években nagyjából 24 millió forint ment el erre a település költségvetéséből. | „Kazincbarcika a mindennapok gyakorlatában mindenkit lepipál autóbeszerzések terén” – hívta fel a figyelmet egy olvasónk a város Polgármesteri Hivatalának gyakorlatára. A gépjárműveket ugyanis nem megvásárolják, hanem bérlik egy autókereskedőtől, a szerződés ellenértékét pedig nem havi részletekben fizetik, hanem egy összegben utalják. Így úgy tűnik, hogy olcsóbban jutnak a város vezetői a gépkocsikhoz.
Olvasónk leginkább azt kifogásolja, hogy a bérleti szerződéseket, bár van amelyik meghaladja a nettó 5 millió forintot, az önkormányzat honlapján csak késlekedve teszik közzé. Mint olvasónk megjegyezte, az egyik közmeghallgatáson a jegyző a késlekedéseket azzal magyarázta, hogy a leterheltség miatt a szerződéseket háromhavonta gyűjtik össze és teszik fel a honlapra.
Az autóbeszerzésekkel kapcsolatban olvasónk közérdekű adatigényléssel is élt, így derült ki számára, hogy vásárlás helyett bérlik a járműveket a város vezetői számára.
Kazincbarcika polgármestere egy Mercedes V250 típusú buszlimuzinnal jár, a város volt alpolgármestere, aki ma a ZV Zöld Völgy Nonprofit Kft. ügyvezetője, pedig egy hibrid Volvo Xc90-essel.
Az Átlátszó is kíváncsi lett a kazincbarcikai önkormányzat autóbeszerzés-gyakorlatára, ezért közérdekű adatigényléssel kikértük az autókkal kapcsolatos szerződéseket és azok mellékleteit. A Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatal a 15 napos határidő utolsó napján teljesítette is az igénylést.
A dokumentumok alapján a város első embere, Szitka Péter a POM-150-es rendszámú Mercedes V-Class típúsú autóval közlekedik. Ennek a listaára mintegy 17 millió forint. De, ahogy olvasónk is írta, a Mercedes nem adásvétellel került a polgármesterhez, hanem az önkormányzat bérleti szerződést kötött a gépkocsira Szabó György egyéni vállalkozóval, akié a Szabó Suzuki – Mazda Márkakereskedés és Szerviz.
A 2017 decemberében megkötött bérleti szerződésben a Mercedesen kívül egy Skoda Superb Style és egy Mazda 6-os is szerepel. A három autó bérleti díja egy évre bruttó 10,2 millió forint volt, amit egy összegben előre fizettek ki.
Mivel a bérleti szerződést a Mercedes V250-re 2017. december 13-án írták alá, az autót pedig egy héttel később helyezték forgalomba, olvasónk szerint kifejezetten megrendelésre szerezhették be a gépkocsit.
Az említett három gépkocsi közül a Skodát Klimon István alpolgármester használja. A város vezetője és helyettese elégedettek lehettek az autókkal, mert azok bérletét 2018 végén meghosszabbították 2019 decemberéig. Erre az időszakra 7,6 millió forintot fizetett az önkormányzat.
Az alpolgármester Skodája egyébként 2015 decemberi szerzemény, és az autó egyévi bérleti díja bruttó 2,5 millió forint volt. A kontraktust a következő évre is meghosszabbították, így a bérleti díjat újra kicsengették. Majd 2018 utolsó 13 napjára is kifizették a Skoda Superb 102 ezer forintos bérletét.
Korábban, 2015 májusától a polgármesternek egy Volkswagen Multivant béreltek évi 2,3 millió forintért, majd a szerződést 2017 májusában az év végéig meghosszabbították. Erre a plusz időszakra a számításaink szerint mintegy 1,3 millió forintot fizethettet a kazincbarcikai önkormányzat.
A bérleti díjakat összeadva kiderül, hogy az elmúlt pár évben mintegy 23,8 millió forintba kerültek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város vezetőinek bérelt gépkocsik.
Olvasónk arra is felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzatéhoz hasonló gépjárműbérlésekkel élt Szabó György közreműködésével a ZV Zöld Völgy Nonprofit Kft., amelynek az ügyvezető elnöke a város volt alpolgármestere, Sztupák Péter.
A nonprofit céget egyébként a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás alapította. A társulás elnöke Szitka Péter polgármester. „Nem mellesleg az említett ügyvezető, a polgármester és az autókereskedő egyazon vadásztársaság tagja” – hozta fel olvasónk rámutatva az érintettek jó viszonyára.
Kazincbarcikát 1994 óta MSZP-s polgármester vezeti: 1994-től 2006-ig Király Bálintnak, 2006 óta pedig Szitka Péternek szavaztak bizalmat a helyiek. Korábban többször írtunk már kazincbarcikai ügyekről, például az eső ellen nem védő 4,5 milliós buszvárókról, és a városi kommunikációs cégnél foglalkoztatott polgármesterfeleségről is.
Kazincbarcikán hosszú évek óta probléma a magas munkanélküliség és a fiatalok elvándorlása. Az 1994 óta MSZP-s polgármesterek által irányított városban azonban látszólag minden rendben, javarészt EU-s támogatásból szinte mindent felújítottak már, közintézményeket és közterületeket egyaránt.
Címlapkép: Szitka Péter kazincbarcikai polgármester közpénzből bérelt autója ( Fotó: olvasónk) | https://atlatszo.hu/2019/05/15/tizmilliokba-kerulnek-a-kazincbarcikai-polgarmesternek-es-helyettesenek-berelt-autok/ | https://web.archive.org/web/20211020233459/https://orszagszerte.atlatszo.hu/tizmilliokba-kerulnek-a-kazincbarcikai-polgarmesternek-es-helyettesenek-berelt-autok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizmilliokba-kerulnek-a-kazincbarcikai-polgarmesternek-es-helyettesenek-berelt-autok | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-05-15 02:00:00 | [] | [
"Kazincbarcika Város Önkormányzata",
"ZV Zöld Völgy Nonprofit Kft."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Kazincbarcika"
] | [
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés"
] | [] |
49,079 | Titkolná a szegedi bíróság, hány helyreigazítási per indult a megyei propagandalapok ellen | Gond nélkül terjesztenek valótlanságokat, majd azt nagy ritkán, csendben helyreigazítják. De, hogy mindezt hányszor teszik meg a Csongrád megyei propagandalapok, nem tudni, a Szegedi Törvényszék szerint az személyes adat. Az Átlátszó szerint viszont nem az. | Rejtőzködő milliomosokról indított sorozatot a már Lázár János köreibe került hódmezővásárhelyi promenad.hu portál, de csak olyan állítólagos milliomosokat listáztak, akik szerintük Márki-Zay Pétert támogatták. Ezt előre be is jelentették, meg is írtuk.
Az első, a Szabó családról készült cikk napokig állt a portál címlapján. Olyan jól sikerült, hogy tavaly ősszel helyreigazítást közöltek. Aztán nekiugrottak újra a témának. Idén januárban jelent meg a promenad.hu-n a „Rejtőzködő vásárhelyi milliomosok – Az Egyed család” című cikk, amiben saját bevallásuk szerint egy igazi vásárhelyi oligarcháról rántották le a leplet.
Ez is remek munka: a helyreigazítás szerint valótlanul állították, hogy Egyed Bélának, „a családfőnek behullott 2017-ben több mint 113 millió forintnyi nettó árbevétel két vállalkozása (a Tejút 2000 Kft. és a Hódmezővásárhelyi – Olajos Növények Termékcsoport Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.) után.” És azt is, hogy „gazdálkodásuk százmilliós eredményekkel rendelkezik”.
Nem csak a Lázár-közeli portálnak okoz problémát a valóság. A ma már Kubatov Gábor fideszes pártigazgató közelségébe került szegedma.hu is számos helyreigazítást közölt. 2017-ben folyamatosan közölték a Czeglédy Csabáról szóló kormányközeli híreket, majd azokat helyreigazították. A Botka László állítólagos hamis vagyonbevallásáról szóló írás sem állta ki a valóság próbáját.
A legemlékezetesebb mégis az, hogy Kapitány Gergelyt, a szegedma.hu főszerkesztőjét, első fokon két év próbára bocsátotta a bíróság, miután a portál megjelentetett egy hamis levelet, amelyet állítólag Szabó Sándor írt Botka Lászlónak, melyben migránsok titkos betelepítéséről van szó. Ez egyébként a Pesti Srácok oldalán ma is elérhető, a szegedma.hu-ra hivatkozva.
Jól látszik tehát, a kormányközeli média Csongrád megyében sem riad vissza a valótlanságok terjesztésétől. Ahogy azt országos padtársaik sem teszik.
A Fővárosi Törvényszék adatai alapján megírtuk, 109 helyreigazítási pert vesztett 2018-ban a kormányközeli média. Ebben az országgyűlési választás előtt és miatt minden korábbinál nagyobb fokozatra kapcsolt országos termékek szerepeltek. Szinte nem volt olyan nap, amikor két sorosos-migránsos hír között ne jelent volna meg egy lejárató anyag valamelyik ellenzéki politikusról, amit aztán a Fidesz-barát médiabirodalom minden tagja átvett.
109 helyreigazítási pert vesztett 2018-ban a kormányközeli média
A Fővárosi Törvényszéktől kikért adatok szerint 2018-ban összesen 109 sajtó-helyreigazítási pert vesztett a 888, a közmédia, a Lokál, a Magyar Idők, az Origo, a Pesti Srácok, a Ripost és a TV2.
Azt is megírtuk, hogy a kormánypárti politikusok által folyamatosan támadott, és “sorosista, ellenzéki, balliberális, hazug” jelzőkkel illetett 444, az Index, a (választás után bezárt, majd fidesz-szócsőként újra indult) Magyar Nemzet, az RTL Klub és az Átlátszó összesen 14 helyreigazítási pert vesztett el tavaly részben vagy egészben.
A Szegedi Törvényszék sajtó osztályától ezért azt kérdeztük, hogy a szegedma.hu-t kiadó Napfénymédia és Marketing Kft., valamint a promenad.hu-t üzemeltető Csanád Média Kft.-vel vagy annak jogelődjével szemben 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben eddig mennyi sajtóper indult és milyen eredménnyel. A bíróság megkeresésünkre azt válaszolta: “hogy a hivatkozott gazdasági társaságokkal szemben indított perek száma és azok eredménye személyes adatnak minősül, amelyekről így a törvényszék nem nyújthat tájékoztatást.”
Ez viszont jogászaink szerint nem így van. Röviden: gazdasági társaságoknak nincs személyes adata. Éppen ezért újra a törvényszékhez fordulunk, reméljük, átgondolják az álláspontjukat, mert nem szándékunk annyiban hagyni. | https://atlatszo.hu/2019/05/15/titkolna-a-szegedi-birosag-hany-helyreigazitasi-per-indult-a-megyei-propagandalapok-ellen/ | https://web.archive.org/web/20210724011412/https://orszagszerte.atlatszo.hu/titkolna-a-szegedi-birosag-hany-helyreigazitasi-per-indult-a-megyei-propagandalapok-ellen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titkolna-a-szegedi-birosag-hany-helyreigazitasi-per-indult-a-megyei-propagandalapok-ellen | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-05-15 02:00:00 | [] | [
"Csongrád Megyei Bíróság"
] | [
"Csongrád megye"
] | [
"média",
"rágalmazás / becsületsértés",
"adatigénylés"
] | [] |
49,080 | ORBÁNI MÉDIAVISZONYOKAT HOZOTT VOLNA LÉTRE OROSZ PÉNZBŐL A SZÉLSŐJOBBOS OSZTRÁK ALKANCELLÁR | Két német újság egy 2017-es felvételt tett közzé, amelyen az osztrák FPÖ-s alkancellár, Heinz-Christian Strache magukat orosz oligarcháknak kiadó személyekkel egyeztet illegális üzletekről. | olyan videó van a birtokukban, amelyen a szabadságpárti osztrák alkancellár két éve állítólagos orosz maffiózóknak ígér anyagi és politikai ellenszolgáltatást, ha megveszik neki a legolvasottabb osztrák napilapot.
2017 nyara van, Strache ellenzékből készül az őszi parlamenti választásokra. Ekkor keresi meg két állítólagos orosz üzletember.
A találkozóra Ibizán kerül sor, Strache és a két orosz mellett ott van még Johannes Gudenus bécsi FPÖ-s politikus és szerb felesége, Tatjana.
Az oroszok rögtön a tárgyra térnek: bizonyos ellenszolgáltatásokért cserébe készek megvenni a naponta majdnem hárommillió osztrák által olvasott Kronen Zeitungot. Ausztria kancellárjait közismerten a Kronen Zeitung adja: általában az nyer, aki mellé a hosszú ideig a szocdemek és a széljobb között ingadozó bulvárnapilap beáll. (Itt írtunk az Azonnalin a Krone szerepéről.)
A videón Strache szó szerint kimondja, olyan médiaviszonyokat akar Ausztriának, amilyenek Orbán Magyarországán vannak: mint mondta, a Krone mellé jól esne neki egy tévécsatorna is.
Strache egyébként ugrik az ajánlatra, gond nélkül rábólint, hogy egy vele szemben ülő, általa nem ismert orosz maffiózó pénzelné. Rögtön bele is éli magát abba, hogy ők irányítják a Kronen Zeitungot: mint mondja, három-négy újságírót ki kéne rúgni a laptól – ahogy Strache fogalmaz: „zack, zack, zack” – , és felvenni a helyükre öt olyat, akiket majd ők felépítenek. „Ha a választás előtt két-három héttel van esély arra, hogy a pálya felénk lejtsen, annak lesz egy hatása, és ezt mások nem kapják meg. Ha ez a médium két-három héttel a választás előtt elkezd minket tolni, akkor nem 27, hanem 34 százalékunk lesz” – fogalmazott Strache. Majd hozzáteszi: „Az újságírók eleve a bolygó legnagyobb prostituáltjai.” A politikus mondatait a Krone a lapot ért támadásként értékelte.
Strache egyébként a Népszabadságot megszüntető osztrák üzletember, Heinrich Pecina segítségével vásárolta volna meg az orosz nő számára a Kronét, erről az Azonnali bővebben itt írt.
BALRÓL JOBBRA: JOHANNES GUDENUS, AZ Ő SZERB FELESÉGE, MAJD A CIGIZŐ HC STRACHE. A FELVÉTEL KIVONATOS FORMÁBAN A CIKK ALATT MEGTEKINTHETŐ.
Persze az oroszok is akartak valamit, a több mint hét órás találkozón Strache és Gudenus a várható kormányzati szerep reményében ígéget:
például azt ajánlják, hogy majd a Strabagot kitúrják valahogy a közbeszerzésekből, és helyette orosz cégek kapják – Strache szavaival: felárral – az osztrák állami megrendeléseket.
De Strachéék kaszinókat is ígérnek az oroszoknak a Kronenért cserébe. Strachéék azt is megbeszélik, miként lehetne az FPÖ-t a létező szabályok megkerülésével illegálisan a megengedett 50 ezer euró helyett (addig ugyanis nincs bejelentési kötelezettség) akár be nem jelentett kétmillió euróval is megfinanszírozni. Konkrét megállapodásra nem kerül sor Ibizán, ráadásul hiába vesznek végig a felek illegális ellenszolgáltatási opciókat is, Strache azért mindig elmondja: nem akar törvénytelenül eljárni.
Kedélyes, nyári találkozó
A beszélgetés egésze azonban egy csapda volt:
a két orosz fél nem oligarcha, az ibizai villa pedig, ahol a találkozó zajlott, teljesen be volt kamerázva.
Sem a Süddeutsche Zeitung, sem a Der Spiegel nem tudja, ki és miért rendezte meg a csapdát. A forrásvédelem okán azt sem adják ki, kitől és hogyan jutottak a több mint hét órás videóhoz.
STRACHE (A KÉP KÖZEPÉN) CIGIZIK ORBÁN VIKTOR, GULYÁS GERGELY ÉS BALOG ZOLTÁN TÁRSASÁGÁBAN A FŐVÁROSI KARMELITA KOLOSTOR ERKÉLYÉN. FOTÓ: OV / FB
A Süddeutsche és a Spiegel megkereste már szerdán Strachét és Gudenust:
a két FPÖ-s politikus elismerte a „kedélyes, nyári találkozó” tényét,
és azt hangsúlyozták, hogy csak legális támogatási formákról beszélgettek. Ezzel azonban közvetve elismerték: önmagában azzal, hogy orosz pénz kerüljön az FPÖ-höz, semmi gondjuk nincs. (Az FPÖ ugyanis 2007 óta tudatosan építi az orosz kapcsolatait, hivatalosan is van együttműködési szerződése a putyini Egységes Oroszország párttal, ugyanúgy, mint a Matteo Salvini-féle Legának.)
A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, mint azt a két FPÖ-s politikus állítja. Strachéék ugyanis ígéreteket tettek illegális akciókra, például a közbeszerzések korrumpálására. Andreas Schieder, a legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokrata SPÖ EP-listavezetője már most a második köztársaság legsúlyosabb válságáról beszél, a liberális NEOS új választásokat írna ki.
Német szatirikus akciója az egész?
Sokan Jan Böhmermann német komikust sejtik az akció mögött.
Böhmermann idén áprilisban a Romy osztrák sajtódíjat kapta meg, az átadóra azonban nem ment el, mert mint mondta „egy ibiziai orosz oligarchavillában lógok éppen FPÖ-sökkel bekokózva”. Esetleg a német komikus már áprilisban tudott a videóról, és arra akart így utalni? Netán maga állította két éve az egész csapdát? Ez nem állna messze tőle. A német közszolgálati ZDF showmanje volt az, aki Erdoğan török elnököt kecskebaszóként írta le, ezzel óriási diplomáciai bonyodalmat okozva Németország és Törökország között, és ő zavarta össze a német közéletet annak kapcsán is, hogy mutatott-e végül középső ujjat a németeknek Janisz Varufakisz korábbi görög pénzügyminiszter.
A Süddeutsche Böhmermann szerepéről mindössze annyit ír, hogy akkor, amikor a humorista ezt a kijelentést tette, már több olyan ember is tudott a videó létezéséről, aki erről nem a Süddeutsche vagy a Spiegel újságíróitól – ők a felvételt ugyanis számos szakértői elemzésnek alávetették, hogy biztosak legyenek abban, nem vezetik meg őket – hallott. A lap információi szerint Böhmermann is ezen emberek közé tartozott – ám, hogy a fenti kijelentéssel csak magát akarja utólag is ingyen promotálni vagy tényleg köze van a felvételehez, rejtély. | https://azonnali.hu/cikk/20190517_titkos-felvetel-kerult-elo-arrol-hogy-uzletel-strache-az-orosz-maffiaval | https://web.archive.org/web/20230328211527/https://azonnali.hu/cikk/20190517_titkos-felvetel-kerult-elo-arrol-hogy-uzletel-strache-az-orosz-maffiaval | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/orbani-mediaviszonyokat-hozott-volna-letre-orosz-penzbol-a-szelsojobbos-osztrak-alkancellar | Azonnali | eu-news | 2019-05-17 02:00:00 | [] | [] | [
"Ausztria",
"Európa"
] | [] | [] |
49,081 | Újabb zűrös ügyben kötelezték adatkiadásra az MVM-et | Az állami MVM Magyar Villamos Műveknek ki kell adnia a zűrös termelésfigyelőrendszer-beszerzési ügy belső vizsgálatát elrendelő határozatokat - döntött a szocialista Tóth Bertalan keresetére a Fővárosi Törvényszék. | MSZP;MVM;KEH;
2019-05-20 08:35:00
Újabb zűrös ügyben kötelezték adatkiadásra az MVM-et
Az állami MVM Magyar Villamos Műveknek ki kell adnia a zűrös termelésfigyelőrendszer-beszerzési ügy belső vizsgálatát elrendelő határozatokat - döntött a szocialista Tóth Bertalan keresetére a Fővárosi Törvényszék.
A minapi, nem jogerős döntés értelmében az állami társaságnak ki kell adnia a központi termelésmegjelenítő és -felügyeleti (ktm) -rendszerrel, valamint az MVM International AG-val kapcsolatos belső vizsgálatok elrendelő határozatait. Az iratokból kiderül: az MVM a pártelnök adatkérését először azzal hárította el, hogy a ktm-szerződés vizsgálatára szakértőket bízott meg, mely vizsgálatok zajlanak. Ezek lezártáig pedig felelősségteljes következtetések nem vonhatók le. Tóth Bertalan ezután bírósági keresettel kérte ki az elrendelő határozatokat. Az MVM szerint viszont ezek olyan „döntést megalapozó, folyamatban levő, komplex, több egymásra épülő lépésből álló folyamat indító dokumentumai”, amit nem kötelesek kiadni. A bíróság szerint viszont, bár az előkészítő iratok tíz évig titkosak, az elrendelő határozatok nem tartoznak e körbe.
Noha vonatkozó megkeresésünkre az MVM nem reagált, az állami energiatársaság hasonló keresetekkel kapcsolatos eddigi gyakorlata tükrében borítékolható, hogy az utolsó lehetséges pillanatig folytatják a közvagyonnal kapcsolatos döntéseik megismerése elleni jogi küzdelmet.
Mint arról több ízben beszámoltunk, az MVM tavalyelőtt saját újonnan alapított, titokzatos svájci leányvállalatától, az MVM International AG-tól szakértők által szükségtelennek, ötmilliárdos árához képest talán ha néhány tízmilliós értékűnek tartott úgynevezett „központi termelésmegjelenítő” rendszert vásárolt.
Akkori könyvvizsgálójuk, a KPMG ezt állítólag nem hagyta szó nélkül, így pénzügyi jelentésüket egy másik céggel fogadtatták el. Miután az MVM tulajdonosi joggyakorlása Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez került, a teljes vezetőségét lecserélték, ám a ktm-vizsgálat fejleményeiről nem tudni. Kóbor György elnök-vezérigazgató utoljára 2018. október végén a Figyelőnek adott hangot abbeli reményének, hogy decemberre képbe kerülnek. Ezután februári belső határidőről rebesgettek, de az ügyben azóta is csend honol. A bíróság felidézi: Mesterházy Attila szocialista képviselő tavaly szeptemberi kérdésére Fónagy János nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhelyettes visszaigazolta a vizsgálatok tényét (emellett amúgy kiállt az üzlet szükségessége mellett is). | https://nepszava.hu/3036482_ujabb-zuros-ugyben-koteleztek-adatkiadasra-az-mvm-et | https://web.archive.org/web/20220526142220/https://nepszava.hu/3036482_ujabb-zuros-ugyben-koteleztek-adatkiadasra-az-mvm-et | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-zuros-ugyben-koteleztek-adatkiadasra-az-mvm-et | Népszava | hungarian-news | 2019-05-20 10:35:00 | [
"Fónagy János",
"Kóbor György",
"Mager Andrea"
] | [
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"MVM International AG."
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
49,082 | Kuna Tibor és Berki Krisztián is elismerte a bűnösségét a bíróság előtt az áfacsalási ügyben | Elismerte a bűnösségét Kuna Tibor a Fővárosi Törvényszéken kedden kora délután a mások mellett ellen is folyó áfacsalási ügy előkészítő tárgyalásán. A kormány kedvenc PR-os vállalkozóját azzal vádolja az ügyészség, hogy cégeivel 245 millió forintnyi hamis számlát fogadott be, és ezzel 52 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek. | Elismerte a bűnösségét Kuna Tibor a Fővárosi Törvényszéken kedden kora délután a mások mellett ellene is folyó áfacsalási ügy előkészítő tárgyalásán. A kormány kedvenc PR-os vállalkozóját azzal vádolja az ügyészség, hogy cégeivel 245 millió forintnyi hamis számlát fogadott be, és ezzel 52 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek. Kunára 2 év 5 évre felfüggesztett szabadságvesztést kért az ügyészség. Az ügyészek bíróságon tett nyilatkozata szerint a vállalkozó az eljárás kezdete óta kifizette az általa a költségvetésnek okozott kárt. Kuna büntetéséről még nem született döntés.
Az óriás áfacsalási ügy előkészítő tárgyalása a héten kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. Összesen 60-nál is több vádlott van, ők az ügyvédeikkel együtt csurig töltötték a bíróság Fő utcai épületének legnagyobb tárgyalóját.
Az ügy főszereplője nem Kuna Tibor, az elsőrendű vádlott V. Attila, aki az ügyészség szerint a társaival együtt olyan bűnszervezet működtetett, amitől számlákat lehetett vásárolni. A bűnszervezet vezetői közül senki sem ismerte el a bűnösségét az előkészítő tárgyaláson.
Az ügyészség klasszikus számlagyárként írta le a szervezet működését, ahol jutalékért lehetett fiktív számlákat vásárolni. A kiállított számla ÁFA-ját a vevő levonhatta a könyveiben, a számlán szereplő összeget pedig a jutalékkal csökkentve visszakapta a bűnszervezettől. A fiktív számlák után az ÁFÁ-t jellemzően soha nem fizették be a költségvetésbe, azt a bűnszervezetben közreműködő vállalkozások tovább számlázgatták egymás között.
Kuna nem a számlagyárat működtető bűnszervezet tagjaként, hanem "vásárlóként" szerepel az ügyben. A per másik ismert vádlottja Berki Krisztián médiaszemélyiség, aki szintén vásárló volt. A mai tárgyaláson ő is elismerte a bűnösségét, rá egy év felfüggesztett szabadságvesztést kért az ügyészség. Azért kevesebbet, mint Kunára, mert Berki jóval kevesebb kamuszámlát fogadott be, és így ő "csak" 7,6 millió forint kárt okozott a költségvetésnek.
Kunát 2016 végén hallgatták ki gyanúsítottként az ügyben, akkor panasszal élt a gyanúsítás ellen, és azt állította a nyomozóknak, hogy nem követte el, amivel vádolják. Kuna tavaly márciusban, amikor először írtunk az ügyéről, azt mondta a 444-nek, hogy
„minden számlájuk mögött valós gazdasági teljesítmény áll.”
Kuna a mostani tárgyalás után nem akart nyilatkozni a 444-nek.
Felsorolni is nehéz az állami megbízásokat
Kuna pr-os és kommunikációs cégeinek összes állami megbízását szinte fel sem lehet sorolni, annyit kaptak az elmúlt években. A teljesség igénye nélkül ők
intézték például a 2017-es vizes vb kommunikációját;
a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kommunikációs ügyeit;
lehajoltak a Pécsi Tudományegyetem nyomtatványos megbízásaiért;
besegítenek a MÁV-nak;
pár milliárdért a Szerencsejáték Zrt-nek.
Ezeknek az állami megbízásoknak egy részét már azután nyerték el, hogy Kunát 2016-ban gyanúsítottként hallgatták ki az adónyomozók.
A pénzeső hivatalosan 2018 nyarán állt el, amikor a kormány PR és marketing kiadásait kezelő, Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Ügynökség kirúgta Kuna cégeit a közbeszerzésekből, névleg egyébként a Kuna ellen folyó büntetőügytől függetlenül.
Isten VIP-je
Kuna azon kívül, hogy pénzben kifejezve a NER egyik legnagyobb nyertese volt az elmúlt években, elég színes figurája is a rendszernek. 2015-ben egy vallási rendezvényen beszélt arról, hogy milyen szerepe van Istennek az ő sikereiben (nagyon nagy), sőt a Nemzeti Kommunikációs Hivatal létrehozását egyenesen biblia jelenésként írta le. Év végén egy szakmai fórumon ugyanő arról beszélt, hogy
„azért indulnak kevesen a[z állami kommunikációs] közbeszerzéseken, mert ez kemény meló”.
A sok munka mellett azért maradt ideje a kikapcsolódásra is, mikor fehér ingeben, mikor pufidzsekiben, de mindig ott volt, amikor a fideszes elit kivonult a nyilvánosság elé.
Kuna kanyargós utat járt be a NER csúcsáig. 2015-ben róla írt portrénkból kiderül, hogy fideszes kabinettitkárból hogyan lett előbb Szijjártó Péter barátja, aztán 2014 után miként került Seszták Miklós akkori fejlesztési miniszter közelébe. Egyes értelmezések szerint Sesztákkal viszont nem tett jó lóra, mikor a fejlesztési miniszter kiesett a pikszisből Orbánnál, azzal Kuna pozíciói is gyengültek.
A vállalkozó 2018-ban, az ellene folyó büntetőügy nyilvánosságra kerülése, és a cégeinek NKH-s kirúgása után, egy vallási rendezvényen többek között arról beszélt, hogy
„Nagyon szükség volt az életembe', hogy Isten két kiadós, nagy pofonnal a helyére rakjon. Tehát, ha néha ilyen öblös a hangom, az azért van, mert egy nagy hal, a cet gyomrából beszélek hozzátok, mert még mindig ott vagyok, de Isten az, aki eltervezte az én kiköpetésemet, és soha életemben nem voltam még ilyen jól.” | https://444.hu/2019/05/21/kuna-tibor-es-berki-krisztian-is-elismerte-a-bunosseget-a-birosag-elott-az-afacsalasi-ugyben | https://web.archive.org/web/20231005010025/https://444.hu/2019/05/21/kuna-tibor-es-berki-krisztian-is-elismerte-a-bunosseget-a-birosag-elott-az-afacsalasi-ugyben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kuna-tibor-es-berki-krisztian-is-elismerte-a-bunosseget-a-birosag-elott-az-afacsalasi-ugyben | 444 | hungarian-news | 2019-05-21 02:00:00 | [
"Berki Krisztián",
"Kuna Tibor"
] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"média",
"klientúra",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
49,083 | Közel 18 millióból tartanak csapatépítő tréninget az új paksi blokkokat építőknek | Ilyen összetartást nem nélkülözhetnek a Paks II Zrt.-nél sem, mint az kiderül a honlapjukra feltöltött legfrissebb szerződésből. A cég az ESC Club Kft.-vel kötött keretszerződést a Paks II Zrt. munkaerő állománya részére csapatépítő tréning lebonyolítására "a társasági és szervezeti adottságok figyelembe vételével" 2019-re. Hogy az általunk idézőjelbe helyezett kitétel mit fed, az nem derül ki a tájékoztatásból.
Erre a feladatra 17 850 000 forintot költ az atomcég. A szerződés határideje 2019. június 30. | Mint minden munkahelyen, a paksi atomerőmű új blokkjainak építésére létrehozott cégnél is jól jön néha kibeszélni a munkahelyi feszültségeket kötetlen keretek közt.
Erre tökéletesen alkalmasak az úgynevezett csapatépítő tréningek, ahol a kollégák minden, a munkájukkal kapcsolatos dolgaikat át tudják beszélni, egyben fel tudnak készülni az új feladatokra. Nem beszélve az általában leginkább várt, a hivatalos részt követő lazább programokról, amikor némi ital is segít megértőbbé válni a mások bajai iránt.
Ilyen összetartást nem nélkülözhetnek a Paks II Zrt.-nél sem, mint az kiderül a honlapjukra feltöltött legfrissebb szerződésből. A cég az ESC Club Kft.-vel kötött keretszerződést a Paks II Zrt. munkaerő állománya részére csapatépítő tréning lebonyolítására "a társasági és szervezeti adottságok figyelembe vételével" 2019-re. Hogy az általunk idézőjelbe helyezett kitétel mit fed, az nem derül ki a tájékoztatásból.
Erre a feladatra 17 850 000 forintot költ az atomcég. A szerződés határideje 2019. június 30.
Az ESC egy 2012-ben bejegyzett, 2018 óta gárdonyi szélhelyű cég, melynek főtevékenysége "egyéb sporttevékenység". Ez alapján mozgalmas csapatépítő tréning vár a Paks II Zrt. alkalmazottjaira. A tréninget tartó vállalkozás 2017-ben 26,9 millió forint nettó értékesítési árbevételt ért el, adózott eredménye 11,3 millió forint lett.
Bár a beszerzésen nyertes cég kilenc éves múltra tekint vissza, a mögötte álló tulajdonosoknak komoly tapasztalataik vannak a csapatépítő tréningek terén, már a kilencvenes években foglalkoztak táborok szervezésével. Referenciáik közt számos nagy cég megtalálható, így a paksi beruházásban, az atomerőmű működtetésében kulcsszerepet játszó MVM is.
A lefrissebb létszámadat szerint 372 fő állt alkalmazásban a Paks II Zrt.-nél, a vezetők száma 47 fő volt. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/kozel-18-milliobol-tartanak-csapatepito-treninget-az-uj-paksi-blokkokat-epitoknek.html | https://web.archive.org/web/20220816045020/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/kozel-18-milliobol-tartanak-csapatepito-treninget-az-uj-paksi-blokkokat-epitoknek.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-18-milliobol-tartanak-csapatepito-treninget-az-uj-paksi-blokkokat-epitoknek | mfor.hu | hungarian-news | 2019-05-21 17:22:00 | [] | [
"MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt."
] | [
"Paks",
"Tolna megye"
] | [
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Paks II"
] |
49,084 | Hatmilliárdért, majdnem dupla áron újít fel egy érdi iskolát a Mészáros-gyerekek cége | A becsült érték közel kétszereséért vállalta a munkát a Fejér-Bál Zrt. A Mészáros-család érdekeltségei rendszeresen kapnak zsíros megbízásokat Érden. | Érd;Mészáros Lőrinc;iskolaépületek;Mészáros Beatrix;
2019-05-21 15:36:00
Hatmilliárdért, majdnem dupla áron újít fel egy érdi iskolát a Mészáros-gyerekek cége
A becsült érték közel kétszereséért vállalta a munkát a Fejér-Bál Zrt. A Mészáros-család érdekeltségei rendszeresen kapnak zsíros megbízásokat Érden.
Hatmilliárd lett, maradhat? tette meg ajánlatát a Fejér Bál Zrt. az eredetileg 3,4 milliárd forintra becsült érdi iskolafelújítási tenderen, a megrendelő érdi önkormányzat pedig simán elfogadta a beruházó által kért árat.
Legalábbis ez derül az uniós közbeszerzési értesítőben, a TED-ben megjelent szerződésből, ami alapján a Mészáros-gyerekek - Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc - vállalkozása bővíti és újítja fel az érdi Kós Károly Szakgimnázium és Szakközépiskola épületét.
A megállapodás szerint a Fejér-Bál két éven belül átalakítja, és többek között tornacsarnokkal, új műhelytermekkel, valamint 500 adagos főzőkonyhával egészíti ki a hetvenes években épített, több mint 9000 négyzetméteres komplexumot; egyúttal vállalják a korszerűtlen épületrészek bontását is.
A Mészáros-család érdekeltségének nem ez az első érdi iskolaépítési programja: az Átlátszó írta meg, hogy a Fejér-Bál a Batthyány Sportiskolai Általános Iskola rekonstrukcióját és bővítését, illetve a helyi Fenyves-Parkváros köznevelési centrum (általános iskola, sportcsarnok és tanuszoda) tervezését és kivitelezését is elnyerte. Úgy, hogy a két projekt az eredetileg becsült nettó 8,1 milliárd forint helyett nettó 11,4 milliárd forintba kerül az adófizetőknek.
Az pedig tavaly novemberben derült ki, hogy a Mészáros-família két vasúti érdekeltsége, az R-Kord és a V-Híd Zrt. tandemben, 8,6 milliárd forintért építhet vágányt Érd-alsó és Érd vasúti megállóhelyek között. | https://nepszava.hu/3036700_hatmilliardert-majdnem-dupla-aron-ujit-fel-egy-erdi-iskolat-a-meszaros-gyerekek-cege | https://web.archive.org/web/20210131181335/https://nepszava.hu/3036700_hatmilliardert-majdnem-dupla-aron-ujit-fel-egy-erdi-iskolat-a-meszaros-gyerekek-cege | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hatmilliardert-majdnem-dupla-aron-ujit-fel-egy-erdi-iskolat-a-meszaros-gyerekek-cege | Népszava | hungarian-news | 2019-05-21 17:45:00 | [
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Beatrix"
] | [
"Érd Város Önkormányzata",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt."
] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"építőipar",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
49,085 | Újabb milliárdos bizniszt hozott tető alá Mészáros informatikai cége | A 4iG Nyrt. és a NISZ Nemzeti Infókommunikációs Szolgáltató Zrt. között 2019. május 21-én nettó 1,297 milliárd forintos értékű szerződés került aláírásra - derül ki a társaság BÉT-en megjelent közleményéből. | A 4iG Nyrt. és a NISZ Nemzeti Infókommunikációs Szolgáltató Zrt. között 2019. május 21-én nettó 1,297 milliárd forintos értékű szerződés került aláírásra - derül ki a társaság BÉT-en megjelent közleményéből.
A NISZ Nemzeti Infókommunikációs Szolgáltató Zrt. által kiírt „ORACLE licenszek és gyártói terméktámogatás beszerzése – 2. ütem” megnevezésű közbeszerzési eljárás nyertes ajánlataként hirdette ki
a LicensePort Zrt.,
4iG Nyrt.,
CompuTREND Zrt.,
Delta
Systems Kft.,
Grepton Zrt.,
EXE Magyarország Zrt.,
TRACO Zrt. közös ajánlattevők ajánlatát.
A beszerzés célja a NISZ és hozzátartozó intézmények által használt Oracle licenszek megvásárlása és az ahhoz szükséges gyártói terméktámogatás biztosítása. A nyertes konzorcium tagjai közül a szállító a 4iG Nyrt. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ujabb-milliardos-bizniszt-hozott-teto-ala-meszaros-informatikai-cege.html | https://web.archive.org/web/20200930100333/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ujabb-milliardos-bizniszt-hozott-teto-ala-meszaros-informatikai-cege.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-milliardos-bizniszt-hozott-teto-ala-meszaros-informatikai-cege | mfor.hu | hungarian-news | 2019-05-21 21:31:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"4iG Nyrt.",
"NISZ Nemzeti Infókommunikációs Szolgáltató Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"klientúra"
] | [] |
49,086 | Birkózás kezdődött a TV2 irányításáért | Teljesen átalakították a TV2-t birtokló cég vezetését, annak érdekében, hogy Mészáros Lőrinc bizalmasa nélkül ne lehessen érdemi döntést hozni. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Alcsútdoboz fideszes alpolgármesterét, Tima Jánost még áprilisban nevezték ki a TV2 Zrt-t birtokló Magyar Broadcasting Co. Zrt. (MBC) vezérigazgató-helyettesévé. Bár pozíciója elnevezése alapján elsőre úgy tűnhetett, hogy Tima csak a második ember lett a vállalatnál, valójában nélküle nem lehetett érdemi döntést hozni: a cégiratok szerint sem a vezérigazgató, sem a cégvezető nem írhatott alá egyedül, csak az alcsútdobozi üzletemberrel együtt. | Teljesen átalakították a TV2-t birtokló cég vezetését, annak érdekében, hogy Mészáros Lőrinc bizalmasa nélkül ne lehessen érdemi döntést hozni. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Alcsútdoboz fideszes alpolgármesterét, Tima Jánost még áprilisban nevezték ki a TV2 Zrt-t birtokló Magyar Broadcasting Co. Zrt. (MBC) vezérigazgató-helyettesévé. Bár pozíciója elnevezése alapján elsőre úgy tűnhetett, hogy Tima csak a második ember lett a vállalatnál, valójában nélküle nem lehetett érdemi döntést hozni: a cégiratok szerint sem a vezérigazgató, sem a cégvezető nem írhatott alá egyedül, csak az alcsútdobozi üzletemberrel együtt.
Csakhogy a cégbíróságnak nem tetszett ez a működési modell. A hatóság azt kifogásolta, hogy senkinek nem volt önálló aláírási joga az MBC-nél, és ezért arra szólították fel a céget, hogy nevezzenek meg egy valakit, aki egyedül is intézheti a társaság ügyeit.
A kézenfekvő megoldás az lett volna, hogy ezt a jogot az a Tremmel Zoltán kapja meg, aki Andy Vajna bizalmi embere volt, és a néhai filmügyi biztos halála óta vezérigazgatóként irányította a céget, illetve a Vajna hagyaték több más elemét is kezelte. A cégbíróság is azt javasolta, hogy a vezérigazgató kapjon önálló aláírási jogot. Az MBC-nek azonban ez valamiért nem tetszett.
Ehelyett – a cégiratok szerint – a társaság
informálisan kikérte a bíróság véleményét arról, milyen más megoldás jöhetne szóba.
Végül arra jutottak, hogy teljesen át kell alakítani a cégvezetés struktúráját. Tremmel Zoltánt, illetve a korábban cégvezetőként ügyködő, szintén Andy Vajna bizalmi emberének számító Kovács Andreát visszahívták a pozíciójából, és ezzel egy időben egy igazgatóságot állítottak fel. Az új grémium tagjai pedig azok lettek, akik eddig is irányították a céget, azaz Tremmel, Kovács és Tima. Így viszont már meg lehetett csinálni azt, hogy nincs olyan cégvezető, aki önállóan írhat alá, és maradhatott az a felállás, amely szerint az alcsútdobozi alpolgármester ugyan nem elsőszámú vezető, de a tudta nélkül mégsem születhet semmilyen érdemi döntés.
A viszonylag bonyolult megoldásra nehéz más magyarázatot találni, mint a két érdekcsoport helyezkedése. A TV2 körül már évek óta ott kering Mészáros Lőrinc köre, sőt ahogy azt korábban megírtuk, Andy Vajna valójában már 2016-ban eladta a kereskedelmi csatornát, amely egy a felcsúti milliárdoshoz több szálon kötődő üzletember környezetébe került.
A filmügyi biztos halála óta aztán olyan mértékben felgyorsultak a folyamatok, hogy azt már a cégbíróság sem tudta követni. Először a csatornához köthető vállalatok vezetésében jelentek meg Mészáros-közeli emberek, majd a TV2 rejtélyes vevője névleg is feltűnt a cégcsoport mögött. Közben a TV2-vel üzleti kapcsolatban álló más vállalatoknál is megkezdődött a hatalomátvétel, és egyre inkább úgy tűnik, hogy egy kézben összpontosulhat a teljes Fidesz-közeli tévébiznisz.
Az MBC ügyvezetése körüli kavarás egyébként nem egyedi: úgy tűnik, hogy a kormányközeli vállalatok körében az egyszemélyi vezérigazgatói irányítás helyett mostanában egyre népszerűbbé válik az igazgatóság. A közelmúltban állítottak fel egy háromtagú testületet például a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonában álló BDPST Zrt-nél is. A műemléki épületek felvásárlásában és felújításában utazó, és erre nem részletezett forrásból milliárdokat költő céget korábban Tóth Judit vezette, egy közelmúltban tartott közgyűlésen azonban őt visszahívták vezérigazgatói pozíciójából, és helyette az igazgatóságban kapott helyett. Ahol rajta kívül még ketten ülnek: Vida István és az ügyvezetésben immár névleg is megjelenő Tiborcz, aki az elnöki posztot is elfoglalhatta saját vállalatában.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAndy Vajna utolsó nagy dobása: tényleg nyereségessé tette a TV2-tValószínűleg a korábbinál is több állami hirdetésnek hála végül termőre fordult a TV2. A kereskedelmi csatorna tavaly 1,7 milliárdos nyereséget hozott össze.
Közélet Vállalat Andy Vajna Magyar Broadcasting Co. Zrt. Mészáros Lőrinc Tima János TV2 Olvasson tovább a kategóriában | https://g7.hu/kozelet/20190522/birkozas-a-kezdodott-tv2-iranyitasaert/ | https://web.archive.org/web/20230130235121/https://g7.hu/kozelet/20190522/birkozas-a-kezdodott-tv2-iranyitasaert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/birkozas-kezdodott-a-tv2-iranyitasaert | G7 | hungarian-news | 2019-05-22 11:51:00 | [
"Andy Vajna",
"Kovács András",
"Mészáros Lőrinc",
"Tiborcz István",
"Tima János",
"Tremmel Zoltán"
] | [
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Magyar Broadcasting Co. Kft.",
"TV2 (televízió)"
] | [] | [
"ingatlan",
"média",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
49,087 | Másfél milliós családi egészségnapok, családok nélkül – Simonka György | Az EP-választáshoz közeledve elcsendesedtek ugyan az 1,4 milliárd forintos csalási és hivatali vesztegetési ügyben meggyanúsított, mentelmi jogától megfosztott fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György körüli események, de ha bárki is azt gondolta volna, hogy Simonka kényszerű háttérbe húzódásával leállt az az elképesztő szervezettségű, az uniós pályázati pénzek kisajtolásán tüsténkedő hálózat, amely kiépült a képviselő szűkebb hazájában, Békés megyében, akkor nagyobbat nem is tévedhetne. | Az EP-választáshoz közeledve elcsendesedtek ugyan az 1,4 milliárd forintos csalási és hivatali vesztegetési ügyben meggyanúsított, mentelmi jogától megfosztott fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György körüli események, de ha bárki is azt gondolta volna, hogy Simonka kényszerű háttérbe húzódásával leállt az az elképesztő szervezettségű, az uniós pályázati pénzek kisajtolásán tüsténkedő hálózat, amely kiépült a képviselő szűkebb hazájában, Békés megyében, akkor nagyobbat nem is tévedhetne.
A 168 Óra információi és a birtokába került dokumentumok alapján ugyanis kiderült, hogy egy olyan cég nyert 35,6 millió forintot „családi egészségnapok” megtartására, amely konzorciumi partnerként már korábban is tartott ilyen rendezvényeket, szintén uniós pályázati pénzből, rendkívül furcsa körülmények között.
2018. március 20-án, három héttel az országgyűlési választások előtt már csaknem négy éve nyomozott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, majd a feladatot átvevő Központi Nyomozó Főügyészség abban az ügyben, ami végül Simonka vesztéhez vezetett. Ám ebből látszólag mit sem érzékelve, az Orosházi Vörösmarty Mihály Általános Iskola Rákóczitelepi Tagintézményének udvarán feltűnt egy ismerős alak: Simonka sofőrje, egyben legfőbb bizalmasa, asszisztense, Baráth Richárd, aki több olyan cégben is tulajdonostárs volt (Mentor Menedzsment, Magyar Termés TÉSZ, Paprikakert TÉSZ, utóbbi két, felszámolás alatt álló cég vastagon érintett a Simonka-ügyben), amely valamilyen szálon a képviselőhöz volt köthető. Baráth egy utánfutóval jelent meg a helyszínen.
Az iskola területén éppen „Tavaszváró Családi Egészségnap” zajlott, a hivatalos programkiírás szerint 12 óra és 16 óra között, egy keddi hétköznapon, munkaidőben, amikor nem sok esély kínálkozott rá, hogy szülők vagy nagyszülők képviseltessék magukat. A birtokunkba került fotók tanúsága szerint nem is volt túl nagy tömeg, kivéve akkor, amikor a tanulók szünetekben az udvarra özönlöttek. Az esemény plakátja szerint a diákoknak két órán keresztül sorversenyt kellett tartaniuk, majd feltűnt egy profi kerékpáros, illetve Palika, a lufihajtogató bohóc.
A plakáton ígért egészségügyi szűréseket, valamint a szülők és nagyszülők salátakészítő versenyét viszont egyáltalán nem tartották meg. A program során elkészült tavaszi csirkemellet a szervezők egy része jóízűen elfogyasztotta, majd mindenki hazament. Így festett a fotók alapján a rendezvény.
Információink szerint ennek a projektnek a keretében többször szervezték rá falunapra vagy sporteseményre az egészségnapokat. Csak az aláíróívet kellett a megfelelő számú embernek szignálnia, és a pályázati pénz kifizetése biztosítva volt.
A négyórás programért, a 20 egészségnapból álló projekt teljes költségével számolva egységáron nettó 1 millió 450 ezer forintot számlázhattak ki a szervezők.
Az egészségnap-projekt összköltsége nettó 29 millió forint volt, amely egy 495 millió forintos összköltségű európai uniós finanszírozású, EFOP-pályázat keretében valósult meg. A projekt neve: „EFOP-1.5.3-16-2017-00062 Humán szolgáltatások fejlesztése a társadalmi felzárkózás érdekében”. Ez az a projekt, amelynek kapcsán Tótkomlóson idén januárban a szlovák színházi esten próbáltak aláírásokat gyűjteni jelenléti ívre, az ügy kapcsán pedig Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentést tett.
A nyertes ajánlattevő ezen a pályázaton, a családi egészségnapok esetében a budapesti székhelyű Topsec Informatikai és Oktatási Kft.-t is a tagjai között tudó Inturbidus konzorcium volt.
Információink szerint ezután a Topsecnek már egyedül is sikerült nyernie egy hasonló tartalmú közbeszerzési eljárásban, így folytathatja a horribilis árú egészségnapok szervezését. A Kodolányi János Egyetem vezette ajánlatkérő konzorcium (amelynek tagja több fideszes vezetésű önkormányzat, így Orosháza, Tótkomlós, valamint a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány) 2018. október 11-én indított nyílt közbeszerzési eljárást, már egy új projekt, az EFOP-3.9.2-16-2017-00027 számú projekt keretében megvalósítandó rendezvények lebonyolítására.
Említésre méltó, hogy egyébként a Legfőbb Ügyészség hat nap múlva, október 17-én jelentette be, hogy Polt Péter legfőbb ügyész kérte Simonka György mentelmi jogának felfüggesztését az Országgyűléstől az ellene folyó nyomozás miatt.
Öt részben írták ki a közbeszerzést, és mind az ötöt a Topsec nyerte:
Munkacsoport megbeszélés humán közszolgáltatások javítása érdekében
Mesedélutánok a szülőkkel közösen
„Kis lurkók” egészségnap
Egészségnap a családok egységéért
Hova tovább? Információs fórum középiskolásoknak
Az öt részre a Topsec összesen nettó 52,2 millió forintos ajánlatot tett, amelyből a legnagyobb tételt az „Egészségnap a családok egységéért” képezi nettó 35 millió 640 ezer forinttal.
Mivel összesen 24 darab egészségnapot tart majd a cég ezért az összegért, ez alkalmanként nettó 1 millió 485 ezer forintos kifizetést jelent, ami kis eltéréssel, csaknem azonos az előző egészségnapos projekt egységárával.
Az öt részre három ajánlat érkezett be határidőig: a Topsecé, a Jövő Építők TDM Közhasznú Egyesületé, valamint a Dél-békési Jövőkép Térségi Társadalmi és Gazdasági Fejlesztési Nonprofit Kft.-é. Csakhogy nagyon úgy tűnt, mintha a Topsec két ellenfele nem igazán akarna nyerni a pályázaton.
A közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplőknek meg kellett felelniük bizonyos alkalmassági követelményeknek. Ezek egyike meghatározott számú és végzettségű szakemberek bemutatása volt, amiben a Topsec hátrányba kerülhetett volna.
Ám a Topsecnek sikerült az ajánlatában két olyan szakembert (Lászk Nikolett Margit szociális munkást és Kraszkó Mihály Béla andragógust) megneveznie referenciaként, aki szerepelt a Jövő Építők TDM 2017. február 2. napján kelt egyesületi tagjegyzékében. Vagyis a rivális szervezet tagjai igazolták a cég alkalmasságát.
További furcsaság, hogy a Jövő Építők a referenciákra vonatkozó minimumkövetelményen kívüli további referenciák vonatkozásában mind az öt részben nulla, azaz 0 referenciát tüntetett fel az ajánlatában. Még ott is, ahol nyilvánvaló, hogy az előírt minimumnál több referenciával rendelkezik, például korábbi rendezvények megvalósításában.
Vagyis úgy tűnt, hogy Topsec riválisa elfeledkezett az elmúlt három évben tartott saját rendezvényeiről, holott ezzel növelte volna nyerési esélyeit.
De hol rejtőzik a Simonka-szál ebben a gyanús közbeszerzésben, ami valójában csak egy a számos EFOP-pályázat közül? A rendszer meglehetősen bonyolult, nehezen áttekinthető, többszörös személyi és céges áttételeken keresztül működik, de valahol mindig feltűnik egy Simonkához köthető név. Megpróbáltuk összefoglalni:
Az érintett EFOP-projekt (EFOP-3.9.2-16-2017-00027) keretében lefolytatott közbeszerzési eljárásban a közreműködő közbeszerzési szakértő (aki közreműködik a nyertes pályázó kiválasztásában) az a SZTÉMI Kft., amely 2014-ben műszaki ellenőre volt egy, a Békés megyei Pusztaottlakán (Simonka lakóhelyén) megvalósuló építési beruházásnak, amely helyi termékeket bemutató pavilonok építéséről szólt. A megrendelő pedig az a Szent György – Jövő Építő és Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület volt, amelynek elnöke Uhrin András. Uhrin neve pedig rendszeresen felbukkan olyan cégek kapcsán, melyek Simonkához köthetők vagy voltak köthetők (a már említett Magyar Termés TÉSZ, Paprikakert TÉSZ, Mentor Menedzsment, BMKP Békés Megyei Kitörési Pont Kft. stb.).
A Topsec alvállalkozóként nevezett meg az érintett EFOP-projektben olyan személyeket, akik Simonkához köthetők. Lászk Nikolett Margit például (túl azon, hogy rokona a projekt szakmai vezetőjének, Lászk Aranka Évának, aki Pusztaottlakán önkormányzati képviselő) ügyvezetője a BMKP Békés Megyei Kitörési Pont Nonprofit Kft.-nek, amely szintén Simonkához köthető, és számos uniós pályázatot nyert Pusztaottlakán. Egy másik alvállalkozó pedig Földesi Szandra sportedző, aki korábban a szintén Simonkához köthető, a képviselő személyes reklámozására is használt likefestoon.com hírportálon jegyzett cikkeket.
Simonka sajtósa és titkára, Krisztován Anna neve szinte állandóan felbukkan a térség uniós forrásból megvalósuló projektjei kapcsán. Például egy tótkomlósi képviselőtestületi ülésen éppen Krisztován képviselte azt az EFOP-projektet (EFOP 1.5.3-16-2017-00062), amelynek keretében megvalósultak a cikkünk elején említett, fotókkal dokumentált családi egészségnapok.
De mindez persze csak csepp a tengerben, csak két gyanús EU-s pályázat. Az utóbbi években sorra tárta fel a sajtó a képviselő és bizalmasai körül hegyként tornyosuló ügyeket. És bár a Simonka elleni eljárás jelenleg is zajlik, és lenne okunk feltételezni, hogy a képviselő igyekszik meghúzni magát, akkor meglátjuk ezt a 2019. május 7-én készült fotót:
A fotó Szász Zsolt, a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (vagyis a cikkben feldolgozott egészségnapos projekt ajánlatkérő konzorciumának egyik tagja) 2015 óta regnáló ügyvezetőjének nyilvános Facebook-oldaláról származik.
Balról jobbra láthatjuk Szász Zsoltot, mellette fehér blézerben Krisztován Annát, középen Rákossy Balázst, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkárát, mellette Fejes Róbertnét, Orosháza fideszes alpolgármesterét láthatjuk. És a kép legszélén ott áll az az ember, akit elvileg már elráncigáltak az uniós húsosfazék mellől. | https://168ora.hu/itthon/masfel-millios-csaladi-egeszsegnapok-csaladok-nelkul-simonka-gyorgy-gyanusitott-de-bekesben-csak-porog-tovabb-a-kozpenzszivattyu-168519 | https://web.archive.org/web/20201020234129/https://168ora.hu/itthon/masfel-millios-csaladi-egeszsegnapok-csaladok-nelkul-simonka-gyorgy-gyanusitott-de-bekesben-csak-porog-tovabb-a-kozpenzszivattyu-168519 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/masfel-millios-csaladi-egeszsegnapok-csaladok-nelkul-n-simonka-gyorgy | 168 óra | hungarian-news | 2019-05-23 11:44:39 | [
"Baráth Richárd",
"Fejes Róbertné",
"Földesi Szandra",
"Kraszkó Mihály Béla",
"Krisztován Anna",
"Lászk Aranka Éva",
"Lászk Nikolett Margit",
"Rákossy Balázs",
"Simonka György",
"Szász Zsolt",
"Uhrin András"
] | [
"Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány",
"BMKP Békés Megyei Kitörési Pont Kft.",
"Jövő Építők Turisztikai Desztináció Menedzsment Közhasznú Egyesülete",
"Szent György – Jövő Építő és Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület",
"SZTÉMI Kft.",
"TOPSEC Informatikai és Oktatási Kft."
] | [
"Békés megye"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"háttér",
"vesztegetés",
"egészségügy",
"támogatás",
"csalás",
"EU",
"mentelmi jog",
"önkormányzat"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
49,088 | Nyolc ábra egy magyar csodáról | Ha piacgazdaság van, akkor kétségtelenül Mészáros Lőrinc cégei a legjobbak az országban, és nekik kellene nyerniük az összes közbeszerzést. De van alternatív magyarázat is. | (A szerző az MTA KRTK KTI főmunkatársa, a CRCB igazgatója. A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.)
Magyarország piacgazdaság, ahol a vállalkozások sikerének alapja a kreativitás, az innováció és a kemény munka. Egy ilyen rendszerben a közbeszerzések semmiben sem különbözhetnek a többi piaci tranzakciótól: a versenytárgyalások lebonyolítása, a szerződések céljai, a piaci árak szerepe, a szállítási kondíciók és minőségi szempontok érvényesülése és a többi nem különbözhetnek önmagában attól, hogy itt a vevő oldalon nem magáncégek a megrendelők, hanem maga az állam. A fentiek alapján kellene tehát interpretálnunk a közbeszerzési piacon részt vevő magyar vállalkozók sikereit is. Ezeket első közelítésben az innováció, a kreativitás megnyilvánulásaként és eredményeként kell értelmeznünk.
Az alábbiakban egy olyan vállalkozóról lesz szó, aki az utóbbi években olyan gyors karrierre volt képes, hogy neve nemcsak belföldön, hanem már külföldön is fogalommá vált. Idézzünk itt a róla írt Wikipédia szócikkből:
"...pályáját a kilencvenes évek elején kezdte el, amikor az állami gázprogram kapcsán egy (...) gépészettel foglalkozó társával elkezdték bekötni a faluban élőknek a gázt. A vállalkozás fejlődésnek indult, egyre jelentősebb munkákat kaptak a közeli településeken is, lakóparkokban, nagyobb épületekben dolgoztak. A sikereit annak köszönhette, hogy közvetlen stílusú, társasági ember, ugyanakkor kemény tárgyaló, és e nélkül nem tudott volna érvényesülni. A kétezres évek közepén azonban hullámvölgybe kerültek, a cég ekkoriban egyre kevesebb megrendelést kapott, megjelentek a megyében és a faluban is a konkurens gázosok, (...) majdnem csődbe is mentek: 2007-ben már alig volt bevételük, a cég veszteséges lett, pedig korábban több mint tízmilliós nagyságrendű eredményt is el tudott érni."
Ő pedig nem más, Mészáros Lőrinc gázszerelő-vállalkozó, akinek felívelő vállalkozói pályája, vállalatbirodalmának kiépülése, meggazdagodása a modernkori magyar gazdaságtörténet egyedülálló története. Ilyen pályára még a kiegyezés utáni korszakot vizsgáló gazdaságtörténeti, ipartörténeti munkák sem nagyon szolgáltatnak példával (lásd itt). Még a csepeli Weiss-Manfréd Művek – egyébként viharos sebességű – növekedése sem zajlott le olyan gyorsasággal (lásd itt), mint az övé.
Az alábbiakban néhány ábra segítségével szeretnénk bemutatni azokat az eredményeket, amelyeket Mészáros Lőrinc a közbeszerzési piacon ért el 2011 és 2018 között.*A cikkben a 2005 és 2018 közötti években megkötött közbeszerzési eljárásokat, összesen 214 667 közbeszerzési szerződés adatait elemezzük. Az adatbázis felépítésére és az itt bemutatott elemzésre a CRCB kutatási programja keretében került sor. A kutatást magyar állampolgárok pénzügyi támogatása tette lehetővé. Nem foglalkozunk sem a vállalkozásainak juttatott állami támogatásokkal, sem diverzifikált (bankokat, szállodákat, ipari üzemeket, külföldi sportklubokat is magában foglaló) vállalatbirodalmának kiépülésével, sem a földüzletekkel, amelyek eredményeként Magyarország legnagyobb földbirtokosa lett, sem azzal, vajon hogyan tudja a nap 24 órájában igazgatni vállalatbirodalmát.
Csupán a közbeszerzési piacon elért eredményeire koncentrálunk. Összesen nyolc ábrát fogunk ismertetni. Mészáros Lőrinc és családtagjai által tulajdonolt cégek közül hármat veszünk figyelembe. Ezek a Mészáros és Mészáros Kft., a Fejér-B.Á.L. Kft és az R-Kord Kft. A közbeszerzések adatait a Közbeszerzési Hatóság jóvoltából állnak rendelkezésünkre.*A közbeszerzési szerződések adatait a Közbeszerzési Hatóság közzéteszi a https://www.kozbeszerzes.hu/adatbazis/keres/hirdetmeny/ honlapon. Ezeket bárki elérheti, letöltheti, majd adatbázisba rendezheti, mi is így tettünk. Az elemzett közbeszerzési szerződések listáját természetesen külön közöljük (itt), hogy bárki ellenőrizhesse számításainkat.
Az első ábrán azt láthatjuk, hogy Mészáros Lőrinc, miközben már a kilencvenes évek elején megnyitotta gázszerelő vállalkozását, viszonylag későn, 44 éves korában lépett be a magyar közbeszerzési piacra: 2011-ben nyerte első közbeszerzési szerződését. Ezt követően egyre több szerződést sikerült nyernie. Ezek száma különösen 2016 után emelkedett meredeken: 2017-ben 19, 2018-ban pedig már 27 tenderen hirdették ki nyertesként. Kettő kivételével mind építőipari projektekről van szó.
Egy gyorsan fejlődő és sikeres vállalkozással érdemes együtt dolgozni. Ha egy ilyen vállalkozás indulni kíván egy közbeszerzésen, akkor legalább két okból is érdemes konzorciumi tagként csatlakozni hozzá. Egyfelől a konzorciumban való indulás lehetővé teszi, hogy nyerés esetén a közös munka során át lehessen venni azokat a modern módszereket, innovatív megoldásokat, amelyeket ez a vállalkozás használ. Széleskörű közgazdasági irodalom tárgyalja egyébként a cégek közötti különféle együttműködés hatását a technológia transzferre (vagy spillover-re), és aztán a cégek termelékenységére (lásd például itt és itt). Másrészt a leendő konzorciumi partnerek, már amiatt is érdemesnek láthatják, hogy csatlakozzanak egy-egy sikeres vállalkozáshoz, hogy így ők is nagyobb eséllyel nyerhessenek.
A következő ábra jól mutatja azt, hogy egyre vonzóbb lehet Mészáros cégeivel indulni közbeszerzésen, de lehet az is, hogy maga Mészáros keresi egyre inkább más cégek együttműködését. Ennek célja lehet a fent említett szinergia is: Mészáros cégei olyan erőforrásokkal, kapcsolatokkal rendelkeznek, amelyek a többi konzorciumi partnernek nincsenek meg, és az utóbbiak is olyan erőforrásokkal, amelyek pedig Mészáros számára jelentenek hiányt.
De az is lehet, hogy itt egyszerűen a projektek méretével összefüggő hatással állunk szemben: Mészáros cégei egyre nagyobb projektekre jelentkeznek, amelyeket egyedül már nem is tudnának megvalósítani. Ezt a magyarázatot támasztja alá, hogy Mészáros és konzorciumi partnerei egyre nagyobb arányban részesednek 2011 óta a Magyarországon megkötött közbeszerzési szerződésekből: míg 2011-2016 között évente kevesebb, mint 1 százalékot, addig 2017-ben az összes éves közbeszerzési érték már 5,4 százalékát, 2018-ban pedig 3,7 százalékát nyerték meg. Eközben a szerződések átlagos értéke jelentősen nőtt 2011-2013-hoz képest.
Mészáros és társai 2011 után közel 11 százalékát nyerték el az összes közbeszerzés értékének (összesen 498 milliárd forintot). Ennél is nagyobb arányban voltak azonban sikeresek az EU támogatásból finanszírozott projektek esetén. Itt az összes közbeszerzési érték mintegy 20%-át tudták elnyerni, 426 milliárd forintot. Ebből is látszik, hogy Mészáros és társai szinte kizárólag az EU támogatásból megvalósult projekteken indultak és nyertek 2011 óta. Az általuk nyert közbeszerzések értékének 85,6%-a EU támogatásokhoz kapcsolódik.
Milyen jellemzők adják a Mészáros által elnyert szerződések különlegességét? Most csak kettőt fogunk ezek közül említeni.
Egyrészt érdekes Mészáros és társai árazási gyakorlata: azokban a közbeszerzésekben, amelyekben nyertek, a nyertes árak közel 38 százaléka volt 100 ezer forintra kerekített, míg a többi közbeszerzésnél ez csak az esetek 21 százalékára volt igaz. Az utolsó két évben jelentősen nőtt ez az arány (52 százalékra), miközben a többi cég szerződéseinél ez csökkent (16 százalék).
Az gondolhatnánk, hogy ez a jelenség egyértelműen összefügg a szerződések értékével. Pedig nem. Az építőipari projekteknél a "Mészáros hatás" a szerződéses értéktől függetlenül is érvényesül (lásd itt). A csalásfelderítés irodalma (például itt, itt, itt, és itt) fontos és vizsgálandó jelnek tekinti a kerekített értékeket,*(even or rounded-dollar amounts) mint gyanús jelenséget, ami valamilyen, csalással kapcsolatos anomáliára hívja fel a figyelmet. Esetünkben a költség alapú árkalkuláció hiánya valószínűsíthető.
A Harvard Egyetem kutatóinak vizsgálata a kerekített árak negatív következményeire talált bizonyítékot vállalati fúziók és felvásárlások esetén: a kerekített árakon megadott árajánlatokat komolytalannak tekintik az eladók és kevésbé is fogadják el, mint a precíz ajánlati árakat. A közbeszerzéseknél ez úgy nézhet ki, hogy a kerekített árakon megadott ajánlati árak tekinthetők komolytalannak, kitaláltnak. Ha az ilyen árakat egy állami intézmény számottevően magasabb arányban fogadja egy kitüntetett ajánlattevő esetén, akkor ez valamilyen rendellenességre utal, és felveti a korrupció lehetőségét.
A másik érdekes jellemző, hogy a projektek előzetesen becsült értékéhez képest mennyivel magasabbak vagy alacsonyabbak a győztes pályázó árai. A becsült értéket a közbeszerzést kiíróknak kell megadniuk. A magyar és az EU szabályozás is azt ajánlja, hogy ezt az eljárás megindítása előtt, egy előzetes piackutatás alapján kell meghatározni. A következő arányt számoltuk ki:
(nyertes nettó szerződéses ár – becsült nettó érték) / becsült nettó érték * 100.
Ennek a mutatónak a nyertes cégenként kiszámolt átlaga azt adja meg, hogy egy-egy nyertesnél a végső szerződéses árak átlagosan hány százalékkal haladták meg közbeszerzések előzetesen számolt becsült értékét. Van-e számottevő különbség ebben a többi magyar vállalkozó és Mészáros által nyert közbeszerzések árai között? A kapott eredmények arra mutatnak, hogy van, mégpedig jelentős. Az egész időszak alatt a magyar vállalkozók nyertes árai átlagosan 6 százalékkal alacsonyabbak voltak a becsült értéknél, addig Mészáros és társai által nyert közbeszerzéseknél az előbbiek 8,6 százalékkal voltak magasabbak. A két csoport ára között tehát mintegy 15 százalékpontos különbséget találtunk Mészárosék javára. Ez a különbség az időben nőtt: míg 2011-13-ban 7 százalékpontos, 2014-16-ban 13 százalékpontos, 2017-18-ban már 15 százalékpontos volt. A "Mészáros hatás" itt is érvényesült a szerződéses értéktől, a szektortól és a szerződés dátumától függetlenül is (lásd itt).
Az építőiparban tevékenykedő más cégeknek 2017-ben, és 2018-ban nyert szerződéseivel összehasonlítva a szerződéses árak a Mészáros cégek által nyert tendereknél haladták meg leginkább a becsült értéket. Az eredmények vagy arra utalnak, hogy Mészáros cégei vagy a többi cégnél sokkal magasabb minőséget tudtak kínálni – ami aztán jogosan indokolta a becsült értéket a szokásosnál is jobban meghaladó szerződéses árakat, vagy valamilyen, a projektekre jellemző összetételhatás áll e jelenség mögött, vagy valamilyen módon befolyásolni tudták a közbeszerzési döntéseket úgy, hogy az ajánlatkérők esetükben inkább elfogadták az általuk kínált, a becsült értéket a szokásosnál nagyobb arányban meghaladó ajánlati árakat. Szóval valamilyen módon el tudták fogadtatni az ajánlatkérő állami intézményekkel azt, hogy ők a becsült értékhez képest drágábban dolgoznak.
A végére hagytuk azt, ami talán legjobban mutatja Mészáros cégeinek kimagasló kvalitásait. Ki lehet ugyanis számítani, hogy ha egy cég indul egy közbeszerzésen, akkor hányszor nyer, és hányszor veszít. Ennek alapján megadható egy-egy cég nyerési esélye (nyert tenderek száma / vesztett tenderek száma).*Az elemzés során ennek egy módosított formáját használtuk, mert volt olyan helyzet, amikor ha egy cég elindult, akkor minden esetben nyert. Ezért az esélyek kiszámításánál a következő formulát használtuk: (nyert szerződések száma plusz 1) / (elvesztett tenderek száma plusz 1). Az eredmények arra mutatnak, hogy ebből a szempontból Mészáros cégei az építőiparban a legjobbak: ha indulnak egy közbeszerzésen, akkor náluk a legmagasabb a nyerés esélye. Ezt látjuk a következő ábrán. E téren kissé megelőzik a Közgépet is, amely mára ugyan eltűnt, de korábban jelentős szereplője volt a magyar közbeszerzési piacnak. Mészáros cégei messze jobbak az olyan külföldi tulajdonban lévő cégeknél is, mint a Colas, a Strabag, vagy a Swietelsky.
Ha csak az EU támogatásokból finanszírozott projekteket nézzük, akkor Mészáros jobban teljesít, sőt kimagaslóan: 19-szeres eséllyel nyerte ezeket a tendereket 2011-2018 között (56 nyert tenderre 2 vesztett jutott). Ha az esélyek változását időszakonként vizsgáljuk (ezt mutatja a következő ábra), akkor azt kapjuk, hogy míg az építőipari közbeszerzések jelentős szereplőinél a nyerési esélyek alig-alig változtak, addig Mészáros cégei 2017-2018-ban kilőttek és már 23,5-szörös eséllyel nyerték a közbeszerzéseket (46 nyert közbeszerzésre csak egy vesztett jutott).
Miért nyernek Mészáros cégei ilyen kimagasló eséllyel? Mert ennyivel jobban tudnak innovatív, költségcsökkentő és magasabb minőséget eredményező működésre? Azaz, mert ennyivel gyakrabban tudnak azonos minőséget alacsonyabb áron, illetve azonos áron magasabb minőséget nyújtani, mint a többiek?
Egyáltalán, milyen tanulságok vonhatók le a fenti eredményekből?
Tegyük fel azt, hogy a bemutatott ábrák egy magyar vállalkozónak, és a tulajdonában lévő vállalkozásoknak a piacgazdaság körülményei között elért eredményeit mutatják. Ebből arra kellene következtetnünk, hogy Mészáros Lőrinc cégeinél a termelékenységnek (a munka-, a tőke- és a teljes tényező termelékenység*total factor productivity hatásai együttesének) is kimagaslónak kell lennie. Ezért nyerhetnek e cégek egyre több közbeszerzési szerződést, ezért érdemes velük indulni más cégnek konzorciumban, ezért tudják emelni jóval a becsült érték fölé árakat, és ezért lehet náluk kimagaslóan magas és növekvő e nyerés esélye.
Ha mindez a piaci versenyből származó siker, akkor úgy kellene folytatnunk ezt a gondolatmenetet, hogy nemcsak Mészáros Lőrincnek, de a magyar államnak, és ezzel a magyar állampolgároknak is az érné meg legjobban, ha Mészáros cégei jövőben még több közbeszerzést nyernének. Ezen túl pedig az lenne kívánatos, ha minél több magyar vállalkozás hasonulna Mészáros cégeihez, akár úgy, hogy ők vennék át Mészáros innovatív módszereit, vagy maga Mészáros venné át ezeket a cégeket. Mivel az eredmények arra mutatnak, hogy a Mészáros cégek messze a legsikeresebbek a közbeszerzési piacon, és e mögött az előbbi feltételezés szerint kimagasló termelékenységük állhat, ezért ezek a lépések növelnék leginkább a magyar állampolgárok jólétét, hiszen ezek a lépések a többi cégre jellemzőnél hatékonyabb termelési tényező-kombináció elterjedését jelentenék.
Természetesen alternatív magyarázatok és ezekkel összefüggő következtetések is lehetségesek. De csak akkor, ha elvetjük azt, hogy az előzőekben a piacgazdaság körülményei között elért eredményekről van szó.
Ekkor a Mészáros cégek közbeszerzési piacon elért sikeressége és cégeinek termelékenysége között nincs semmilyen összefüggés, és
a közbeszerzési sikeresség mögött rendre más tényezők, mint például az alacsonyabb versenyerősség, vagy a miniszterelnökkel való jó személyes kapcsolatok állnak.
Ekkor a közbeszerzési sikerességet tisztán az az egyszerű helyzet magyarázza, hogy Mészáros Lőrinc nem más, mint Orbán Viktor közeli barátja. Ezekre a kérdésre nem itt fogjuk megadni az empirikusan megalapozott választ. Ehhez tisztázni kell a közbeszerzési sikeresség, a közbeszerzési verseny erőssége és a cégek termelékenysége közötti kapcsolatokat, és az ezektől függetlenül érvényesülő baráti kapcsolat hatását, valamint a Mészáros-féle cégek saját tőkéjének alakulását. A közgazdaság-tudomány erejét éppen az adja, hogy mindezekre a kérdésekre egyértelmű válasz adható a közbeszerzési szerződések ökonometriai módszerekkel történő vizsgálata során.
Adat Közélet közbeszerzés Mészáros Lőrinc Olvasson tovább a kategóriában | https://g7.hu/kozelet/20190521/nyolc-abra-egy-magyar-csodarol/ | https://web.archive.org/web/20230322215333/https://g7.hu/kozelet/20190521/nyolc-abra-egy-magyar-csodarol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyolc-abra-egy-magyar-csodarol | G7 | hungarian-news | 2019-05-21 12:01:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"R-Kord Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"támogatás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"EU",
"építőipar",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő",
"infografika"
] | [] |
49,089 | Fotó bizonyítja, egy hete az uniós pénzekért felelős államtitkárral tárgyalt Simonka György | Bár Simonka György fideszes országgyűlési képviselő továbbra is gyanúsítottja annak a 1,4 milliárd forint értékű, európai uniós támogatások eltüntetésével kapcsolatos költségvetési csalási és hivatali vesztegetési ügynek, ami miatt az Országgyűlés a mentelmi jogától is megfosztotta a politikust, Simonka egyáltalán nem húzódott félre, és továbbra is igyekszik az uniós támogatások kiosztásáért felelős állami körökben mozogni. | Szász Zsolt, Krisztován Anna, Rákossy Balázs, Fejes Róbertné, Simonka György (balról jobbra)
Fotó: Facebook/Szász Zsolt
A Facebook-bejegyzéshez Szász Zsolt azt a kommentárt fűzte, hogy lehetősége nyílt személyesen egyeztetni Rákossy Balázs államtitkárral. A találkozóról több fotót is feltöltött, azokon Simonka György már nem látszik. A Szász által vezetett BMVA közbeszerzési ajánlatkérőként működik közre az uniós támogatások kiosztásában Békés megyében.
Az alapítvány tagja volt annak az ajánlatkérő konzorciumnak, amely a 168 Óra csütörtöki cikkében feltárt ügy alapján egy (alvállalkozókon és korábbi megbízásokon, tulajdoni viszonyokon keresztül) Simonka köreihez köthető céget, a TopSec Kft.-t bízott meg „családi egészségnapok” szervezésével.
Az EFOP-pályázat keretében, uniós támogatásból megvalósított projekt keretében 24 darab egészségnapot tart majd a cég ezért az összegért, ez alkalmanként nettó 1 millió 485 ezer forintos kifizetést jelent.
Ez az összeg pedig kis eltéréssel, de csaknem azonos egy 2018-ban odaítélt, szintén a TopSec Kft. által (konzorcium tagjaként), uniós pénzből megvalósított, szintén családi egészségnapok szervezéséről szóló projekt egységárával, amely a 168 Óra csütörtöki cikkében bemutatott fotók és a rendelkezésre álló információk alapján rendkívül gyanús körülmények között került megrendezésre, erős kétséget ébresztve a projekt céljainak teljesülésével kapcsolatban. Az egyik rendezvényen ráadásul biztosan feltűnt, egy fotó tanúsága szerint, Baráth Richárd, Simonka legfőbb bizalmasa.
Kérdéseket küldtünk a Pénzügyminisztériumnak (PM), hogy Simonka György hol és miről tárgyalt Rákossy Balázs államtitkárral május 17-én. A PM az alábbi választ küldte (Frissítés: írásos válaszukban először a tárca sajtóosztálya is május 17-et írt, Szász Zsolt bejegyzésének időpontját, azonban utólag közölték, hogy tévedés történt, a találkozó május 7-én történt):
„Rákossy Balázs államtitkár úr 2019. május 7-én az európai parlamenti választás kampányeseményén vett részt Orosházán. Az eseményről információk és fotók többek között Rákossy Balázs Facebook oldalán is megtalálhatóak”. | https://168ora.hu/itthon/itt-a-foto-egy-hete-az-unios-penzekert-felelos-allamtitkarral-targyalt-simonka-gyorgy-akit-unios-penzek-elcsalasaval-gyanusitanak-168571 | https://web.archive.org/web/20201020234123/https://168ora.hu/itthon/itt-a-foto-egy-hete-az-unios-penzekert-felelos-allamtitkarral-targyalt-simonka-gyorgy-akit-unios-penzek-elcsalasaval-gyanusitanak-168571 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/foto-bizonyitja-egy-hete-az-unios-penzekert-felelos-allamtitkarral-targyalt-simonka-gyorgy | 168 óra | hungarian-news | 2019-05-23 12:08:12 | [
"Baráth Richárd",
"Fejes Róbertné",
"Krisztován Anna",
"Rákossy Balázs",
"Simonka György",
"Szász Zsolt"
] | [
"Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány",
"Pénzügyminisztérium",
"TOPSEC Informatikai és Oktatási Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés",
"egészségügy",
"támogatás",
"EU"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
49,090 | Nem csak az önkormányzatok, de az autósok és az állam is egymás zsebéből veszik ki a pénzt a fővárosi parkolásban | Olyan parkolási rendszer működik Budapesten, amiben mindenki meglop mindenkit, és mindenki egymásra mutogat. | Csalással vádolja a fővárosi parkolási rendszert ma már szinte mindenki. De a cikkek elsősorban az önkormányzatok sokszor szervezettnek tűnő, nagykoalíciós lenyúlásairól szólnak. Pedig nem csak ők követnek el visszaéléseket, a két másik szereplő is sáros: az autósok és az állam, azaz a központi kormányzat. Miközben a lakosság nem kis része bármiféle retorzió nélkül játssza ki a rendszert a mindennapokban, addig az állam egyszerűen elveszi a bevételek jelentős részét, és semmit nem ad cserébe.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz adatok azt mutatják, hogy nagyon gyanúsan üzemeltetik a kerületek a parkolási rendszertA rendszer átláthatatlan, ezért összeszedtünk mindent, amit számokban tudni lehet. Az eredmény nem szívderítő. Például Budapesten valamiért négyszer drágábban üzemeltetnek egy parkolóhelyet, mint Bécsben.
Kezdjük az autósokkal.
A fizetős parkolás lényege az lenne, hogy csökkentse a forgalmat a sűrűn lakott, és már eleve forgalmas térségekben, miközben a helyben lakók továbbra is hozzá tudjanak jutni a parkolóhelyekhez. Ez utóbbit a parkolási engedéllyel lehet megoldani, amit a legtöbb kerületben igen alacsony, évi 3-5 ezer forintos adminisztrációs díj fejében meg is lehet szerezni, cserébe lehet ingyen parkolni.
Csakhogy kutatásunkból kiderül, hogy több állítólagos helyi lakos kapott parkolási engedélyt, mint ahány parkolóhely van. Kikértük közérdekű adatként az összes kerülettől, hogy mennyi parkolási engedélyt adtak ki, a kérdésre 8 adott választ a 13-ból. Ezek összesítéséből kiderül, hogy 15 ezer darabbal több engedélyt adtak ki, mint amennyi parkolóhely van, és mint amennyi személyautó esik a parkolási övezetre becslésünk szerint.*Óbuda esetében nem vettük figyelembe a munkavállalóknak és a fizető övezeten kívüli lakóknak járó várakozási engedélyeket (összesen 6165 darab). Ezek egyébként jóval drágábbak a 3-5 ezer forintos lakossági engedélyeknél, a kerület alapos válasza alapján akár 44 ezer forintba kerültek 2018-ban.
Ezt részben magyarázhatja, hogy a sűrűn lakott belvárosi kerületekben nincsen minden lakásra, de még minden autóra elegendő parkolóhely sem.
De a valóságban arról van szó, hogy sokan trükköznek a rendszerrel.
A parkolási rendszerek üzemeltetőinek az a tapasztalata, hogy aki a belvárosban dolgozik, vagy gyakran jár oda, az egyszerűen az ott élő ismerősnél vagy rokonnál jelenti be az autóját. A törvény szerint ugyanis azt lehet csak vizsgálni a lakossági várakozási engedélyek kiadásakor, hogy oda van-e bejelentkezve állandó lakcímmel az autó használója, és megfizette-e az önkormányzatnak a gépjárműadót. Azt egyáltalán nem is vizsgálhatják, hogy valóban ott lakik-e az adott illető.
Az alábbi grafikonon három dolgot vetettünk össze:
ezer főre mennyi személyautó jut a fővárosi kerületekben (függőleges tengely),
a városrész mekkora részén van fizetős parkolás (vízszintes tengely)*Ezt a városrészek lakosságából tudtuk becsülni. Ez egy közelítő szám, pontos adat nem elérhető, de nagyságrendi eltérés nem lehet a valós helyzethez képest., illetve
mekkora az egy órás parkolás díjtétele átlagosan (buborék mérete).
Logikus lenne feltételezni, hogy a belvárosi kerületekben alacsonyabb az ezer főre jutó autók száma, hiszen egyrészt itt nehéz parkolni, eleve nem nagyon lehet közlekedni az állandósult dugók miatt, és az emberek eleve a város kényelme miatt laknak itt, tehát mert jó a tömegközlekedés, nincs is szükség a mindennapokban autóra. A külső kerületekben jóval gyengébb a közösségi közlekedés színvonala, munkába járáshoz sok esetben hatékonyabb az autó.
A számok alapján viszont éppen a két, autóval legnehezebben megközelíthető kerületben kimagasló az ezer főre jutó személygépkocsik száma: az I. és az V. kerületben. Nem mellesleg mindkét kerületben a legdrágábbak között van a parkolási díj. Még az ország leggazdagabbjai által lakott, rosszabb tömegközlekedéssel ellátott, hegyvidéki kerületekben is kevesebb autó van arányosan. Pedig a II. és XII. kerületben a parkolás a lakosság nagy része számára ingyenes, és a többség által lakott hegyvidéki részen nincs is vele nehézség.
Az átjelentkezéssel trükközők éppen a parkolási rendszer lényegét teszik tönkre, hiszen elveszik a parkolóhelyet a helyiektől, és az autójukat sem fogják kevésbé használni. Miközben meg is fosztják a bevételtől az önkormányzatokat.
Ráadásul nem csak a parkolási engedélyekkel trükköznek a budapestiek: ott vannak a kamu rokkantigazolványok és az esetlenként kifejezetten benzines zöld rendszámos autók, de a parkolótársaságoknak gyakran okoznak gondot a diplomata rendszámos autók, amelyeket hiába büntetnének, és akkor sem szállíthatnak el, ha tilosban parkolnak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözel négymilliárdba kerülhetett eddig az adófizetőknek a zöld rendszámos autók támogatásaA zöld rendszámos autók fele nem is elektromos. Még egy Porsche Panamera hibridet is támogat a magyar állam.
Az állam is beletúr a zsebekbe
A parkolási pénzek nem csak az önkormányzatokhoz kerülnek, hanem a központi kormányzat is leveszi belőlük a sápot. Ez öt éve kezdődött. A mobilparkolás korábban piaci alapon működő rendszerét államosította a Fidesz-kormányzat, és ezzel az önkormányzatokkal szúrt ki a legjobban. 2014 óta kormányrendelet határozza meg a mobilfizetési díjakat, amit minden parkolási rendszer üzemeltetőnek el kell fogadnia. Ennek értelmében*356/2012 (XII.13.) Kormányrendelet 31.§ szerint
a parkolást üzemeltető önkormányzatoknak minden eladott mobil parkolójegy tizedét át kell utalni az állami Nemzeti Mobifizetési Zrt.-nek.
Ezen felül az autósoknak kényelmi díjat is kell fizetni, ami minden egyes parkolójegy értékesítése után 50 forint. De nem csak a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-nél (NMFSZ) lehet okostelefon applikációval vagy SMS-ben parkolójegyet venni, hanem tucatnyi másik cégnél is, ezek kényelmi díjai ettől kis mértékben eltérhetnek. Ilyen esetekben 40 forintot kap az NMFSZ.
Ami különösen visszássá teszi ezt a helyzetet, hogy korábban az Első Mobilfizetés Elszámoló Zrt. (EME) végezte ezt a tevékenységet, és ők csak a kényelmi díjból éltek, az önkormányzatoktól nem kértek pénzt. Az állam szorította ki a piacról a céget 2014-ben, és ezzel a saját önkormányzatait hozta rosszabb helyzetbe. Tehát a fővárosi önkormányzati rendszerek egyik napról a másikra egy óriási költséget kaptak a nyakukba, a bevételeik tizedét pedig az állam rendelettel elvette, és odaadta egy állami cégnek.
Megkértük az NMFSZ-t, hogy küldjék meg, mekkora bevételre tettek szert a kerületektől, de kérdéseinkre nem válaszoltak. Megbecsültük azonban ezt is. Az ER-Park Kft. Erzsébetvárosban az egyetlen céges formában működő kerületi parkolásüzemeltető, így ennek 2017-es gazdasági beszámolójából ki tudunk indulni. A kiegészítő melléklet alapján meg tudtuk becsülni, hogy a bevételek mekkora része a parkolójegy, ebből mekkora az automatás értékesítés. Az adatok alapján a bevétel:
48 százaléka a mobil parkolás
21 százaléka az automatákban fizetett összeg
0,3 százalék a parkolókártya
31 százalék a pótdíj
Ezt alapul véve úgy becsüljük, hogy a teljes, 2017-ben 15,4 milliárdos parkolási bevétel 5 százaléka, 727 millió forint került az önkormányzatoktól az állam, azaz a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. zsebébe.
Fontos megjegyezni, hogy az állami cég semmit nem ad cserébe a kerületeknek.
2014 óta így a fővárosi önkormányzatok közel 3,5 milliárd forinttól eshettek el az állami szabályozás változása miatt becslésünk szerint. Ehhez képest aprópénz lehet az az összeg, ami a Ferencvárosban feltárt, a parkolóórákba bedobott pénz egy részét eltüntető sorszám nélküli parkolójegyekből eltűnhetett.
Miért kerül ilyen iszonyatosan sokba?
A parkolás kapcsán talán a leggyakoribb kérdés, hogy hogyan kerülhet a parkolás pénzbe, pláne milliárdokba?
Érdemes a parkolóautomatákkal kezdeni, amelyekből becslésünk szerint közel háromezer darab van Budapesten, és darabjuk 2-5 millió forintba kerül.*Kőbányán például 1,9 millióért várásoltak:http://www.kobanya.hu/docs/kobanya/hu/news_attach/2250.pdf?v=36da52c126f92a2d00e0ce3d3a52ce1e Csak a drágábbak fogadnak el bankkártyát.
A felügyeleti díjuk háromszázezer forintnál kezdődik, ezért a fővárosi automatáknak csak az üzemeltetése milliárdos költség, a rendszer fejlesztése vagy a javítások ebben még nincsenek is benne. Ha pedig úgy vesszük, hogy az automaták élettartama tíz év lehet, beszerzésük pedig az átlagos 3 milliós költséggel számolva 9 milliárd forint lehetett, akkor újabb évi egymilliárd forintot kapunk. Az évi kétmilliárd forint máris elviszi a teljes parkolási bevétel egykilencedét. De ha be akarnák kötni ezeket a NAV-hoz, akkor az automaták 80-90 százalékát le kellene cserélni.
Hogy ezen túl miből állnak össze a parkolási költségek és bevételek, azt az erzsébetvárosi ER-Park Kft. példáján mutatjuk be. Ez az egyetlen, nem önkormányzati üzemeltető cég, így a 2017-es pénzügyi beszámolójában részletes adatok érhetők el. Elsőre nagyon is magasnak tűnik az 1 milliárd forintos éves üzemeltetési díj, ezért tanulságos, hogy a beszámolóban ezt részletesen is bemutatják.
Érdemes kiemelni, hogy a bevételeknek milyen nagy részét, közel harmadát teszik ki a pótdíjak, így az látszik, hogy a parkolási rendszer még ennyit sem termelne, ha becsületesek lennének az autósok. A pótdíjak háromnegyedét csak behajtás után hajlandók befizetni a megbírságoltak, tehát nem csak szabálytalanul, fizetés nélkül parkolnak rengetegen, hanem még az erről szóló bírságot sem fizetik meg.
Ezzel érdemes összevetni, hogy mekkora az ügyvédi és behajtási költség: a 319 millió forint pótdíjjal 76 millió forint beszedési és ügyvédi díj áll szemben, tehát az ilyen bevételek 23 százaléka megy el költségre. (Ez magasnak tűnik, a pénzügyi szektorban forrásaink szerint 1-2 százalékos felszólítási költséggel, majd 5-10 százalékos végrehajtási költséggel számolnak. Igaz, a parkolási pótdíjak alacsonyabb összegűek, ezért a magasabb fajlagos díj is érhető. Egyébként ez csak közvetett költség, mert ezt is a tartozást felhalmozókkal fizettetik ki.)
A költségek között a legjelentősebb a bérleti díj, 284 millió forint, ami a költségek 30 százaléka. Ezen az önkormányzat saját ingatlanjainak igénybevételével feltehetőleg lehetne spórolni. Magas tűnik a 14 főt foglalkoztató cégnél a 126 millió forintos éves személyi ráfordítás is, ez – a bérjárulékok levonása után – fejenként havi átlagosan 606 ezer forintos bruttó fizetést jelent.
És ebben még nincsenek is benne a parkolóőrök, az ő munkájukért évi 125 millió forintot fizetnek külső partnernek. (Ennyi pénzből havi bruttó 250 ezer forintos fizetéssel 40 parkolóőrt lehet alkalmazni, ami reálisnak tűnik a 7187 parkolóhelyre Erzsébetvárosban. A szabadságok, betegségek, munkaidő figyelembevételével kb. 25-30 parkolóőr dolgozhat egyszerre, ami azt jelenti, hogy műszakonként 240-290 parkolóhely jut egy-egy ellenőre.)
Az útburkolati jelek néhány milliós költségét biztosan nem lehet megúszni, ahogy az IT költségeket sem: saját rendszert kell készíteni, folyamatosan fejleszteni, az ellenőröknek is kellenek mobil eszközök, így a 124 millió is reális lehet. A mobilparkolási jutalék az összes költség huszadát teszi ki, ez is egy olyan jelentős tétel, ami sokat ront a nyereségen. A 101 millió forint egyéb szolgáltatásokat nem ismerjük, de ha arra gondolunk, hogy elég sok a magyarországi bürokratikus előírás, elég itt az üzemorvosra gondolni, vagy éppen az iroda festésére, ennek egy része biztosan megkerülhetetlen költség.
A kerületek között azonban mégis jelentősek az eltérések az egy parkolóra jutó költségekben. Ennek fő oka lehet, hogy mekkora kerületről van szó: kisebb rendszerben sem lehet az IT költségeket megúszni például. Másrészt a drágább parkolási zónák, a nagyobb egy parkolóhelyre jutó kihasználtság automatikusan magasabb költségekkel járnak (például az V. kerület, ahol a legdrágább a parkolás), hiszen a bevétel legalább 5 százalékát rögtön elviszi az állami parkolási cég.
Egy egységes fővárosi parkolásnak azonban lehetnének gazdaságilag is racionális hatásai, hiszen nem kellene 13 különböző informatikai rendszert fenntartani, jobb kondíciókat lehetne például az automaták beszerzésénél is elérni. Ezt akár önkéntesen is központosíthatnák a kerületek, akár néhány is összealhatna, ha gazdaságosabban szeretnének működni.
Egy biztos, az automaták NAV-os bekötése nem fog sok mindent megoldani, és nem is az automatákba bedobott aprópénzek egy részének elsikkadása a rendszer fő problémája. A rossz állami szabályozás a mobilparkolás körül, egy állami cég felesleges helyzetbe hozása, a parkolási engedélyekkel ügyeskedő autósok, a néhány kerületben feltehetően szándékosan kicsatornázott megbízások együtt jól jellemzik a mai magyarországi társadalom működését: minden szereplő a másikra mutogat, miközben az állam, az önkormányzat és az autósok is ügyeskedni próbálnak, a másik kárára. | https://g7.hu/kozelet/20190522/nem-csak-az-onkormanyzatok-de-az-autosok-es-az-allam-is-egymas-zsebebol-veszik-ki-a-penzt-a-fovarosi-parkolasban/ | https://web.archive.org/web/20230610001425/https://g7.hu/kozelet/20190522/nem-csak-az-onkormanyzatok-de-az-autosok-es-az-allam-is-egymas-zsebebol-veszik-ki-a-penzt-a-fovarosi-parkolasban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-csak-az-onkormanyzatok-de-az-autosok-es-az-allam-is-egymas-zsebebol-veszik-ki-a-penzt-a-fovarosi-parkolasban | G7 | hungarian-news | 2019-05-22 12:11:00 | [] | [
"Nemzeti Mobilfizetési Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"háttér",
"parkolás",
"csalás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"infografika"
] | [] |
49,091 | Méregdrágán bérelhető autókat használtak Rogánék és más kormányközeli emberek | Egy négykerékhajtású fekete Audi A6-os száguldott az M7-es autópályán 2009. október 11-én a késő délutáni órákban. Az autó az adott útszakaszra előírt sebességhatárt túllépve, 110 helyett 141 km/h-val hajtott. A rendőrség a gyorshajtást traffipaxszal rögzítette, majd a büntetésről szóló értesítést postázták egy cégnek, az autót ugyanis egy autóbérléssel foglalkozó társaság üzemeltette. | Egy négykerékhajtású fekete Audi A6-os száguldott az M7-es autópályán 2009. október 11-én a késő délutáni órákban. Az autó az adott útszakaszra előírt sebességhatárt túllépve, 110 helyett 141 km/h-val hajtott. A rendőrség a gyorshajtást traffipaxszal rögzítette, majd a büntetésről szóló értesítést postázták egy cégnek, az autót ugyanis egy autóbérléssel foglalkozó társaság üzemeltette.
A vállalkozásnál beazonosították az autót használó ügyfelet, majd a cég egyik munkatársa a rendőrségi dokumentumra az ügyfél neve mellé jól láthatóan azt írta, hogy „Rogán Antal”. A Fidesz egyik legismertebb politikusának számító Rogánnak így nem kellett a rendőrségi ügyintézéssel bajlódnia, az ilyen esetekben ugyanis a flottakezelő szokta intézni a bírság megfizetését.
Az autók tartós bérlete egy olyan szolgáltatás, amelyet jellemzően cégek szoktak igénybe venni. Nekik az adózási szabályok miatt megéri ez az egyébként drága megoldás, magánszemélyek azonban sokkal kedvezőbb módon tudnak autóhoz jutni például lízingeléssel. A tartós bérlet ugyanakkor számukra is előnyös lehet, mert így rejtve tudnak maradni, a nevük ugyanis még az autó forgalmijában sem jelenik meg.
Rogán Antal éveken át többször is ezt a megoldást választotta.
A Direkt36 kutatásai szerint Rogán és felesége 2008-tól kezdve több olyan nagyértékű autót is használt, amelyek üzembentartója a Mercarius Flottakezelő Kft. volt. A nyomozásunk során beszerzett dokumentumok - az autókkal kapcsolatos iratok, például számlák - szerint ezek közé tartozott a gyorshajtáson kapott, az Audi csúcsteljesítményű modelljei közé tartozó A6-os, és egy szintén Audi márkájú Q5-ös városi terepjáró is. A politikus a vagyonnyilatkozatába ezeket a kocsikat nem írta be, csak két olyan tartós bérleti konstrukciót tüntetett fel, amelyek az alacsonyabb kategóriájú A3-as Audiról szóltak.
Arról nem sikerült egyértelmű bizonyítékot szerezni, hogy Rogánék pontosan mennyit fizettek ezekért az autókért, megbecsülni pedig nehéz az összeget. Ez ugyanis jelentős mértékben függ az autó felszereltségétől és a bérleti konstrukció részleteitől. A Direkt36 által begyűjtött piaci információk szerint a havi díjak többszázezer forinttal is eltérhetnek egymástól. Például egy Q5-ös esetén - ha egy átlagos bérleti konstrukcióval számolunk -, a bruttó havi díj 250 ezer, de akár 500 ezer forint is lehet. Ráadásul az ilyen tartós autóbérletek indulásánál előfordulhatnak nagyobb egyedi tételek is. Rogán feleségének például a flottakezelő cég 4 millió forintról állított ki számlát a Q5-ös első bérleti díjának egyik részéről.
Az már régóta nyilvánvaló, hogy Rogánék a drága autóbérléstől eltekintve is költséges életmódot folytatnak. A politikus 2009-ben vásárolt lakást egy elegáns II. kerületi lakóparkban, és ekkor a lakásra felvett hitellel együtt 60 millió forintos tartozása volt. 2012 után pedig többször is azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy elegáns ruhákban, drága éttermekben jelent meg, a családjával pedig költséges külföldi utazáson vett részt. Eközben Rogán nettó havi fizetése - az Index korábbi részletes számításai szerint – ebben az időszakban, vagyis 2009-2013-ban 595 ezer és 1,27 millió forint között mozgott. A költségek fedezésébe a felesége vélhetően nem nagyon tudott besegíteni, Rogán Cecília a saját bevallása szerint csak 2016-ban – jóval azután, hogy elkezdtek bérelt autókat használni – kezdett dolgozni egy médiaügynökségnél, amelynek egyből a társtulajdonosa is lett.
Más kormányközeli emberek is használták a Mercarius autóit. Egy, a cégtől bérelt Audi S3-assal járt Puskás András, Rogán korábbi alpolgármestere is. A miniszterelnök Facebook-oldalának kezelőjeként ismertté vált Kaminski Fanny, - aki korábban Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó felesége volt - szintén egy Mercariustól bérelt autót, egy Lexus luxusterepjárót használt.
Fektess be a demokráciába! Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, hogy folytatni tudjuk a tényfeltáró munkát.
A Mercarius közölte, hogy kérdéseink „üzletileg érzékeny területeket érintenek”, illetve azok megválaszolása nem egyeztethető össze az „adatkezelési alapelvekkel”, ezért elzárkóznak a válaszadástól. Rogántól és a Kaminski számára autót bérlő cégtől nem jött reakció, és nem válaszolt érdemben a többi érintett szereplő sem.
Így nem világos, hogy Rogánék meddig voltak kapcsolatban a céggel, illetve hogy most is használnak-e bérelt autókat. A Mercariusról annyit tudni, hogy az elmúlt években több jelentős állami tendert is elnyert. Milliárdos megbízásokat kapott az MVM-től, a MÁV-tól és a paksi bővítésért felelős állami vállalattól is.
A négymillió forintos részlet
A jelenleg a miniszterelnök kabinetfőnökeként dolgozó Rogán Antal vagyoni helyzetével korábban többször is foglalkoztak az újságírók és az ellenzéki politikusok. Rogán fényűző életstílusa különösen a 2014-es parlamenti választás előtt kapott sok figyelmet. Ekkor nemcsak a II. kerületi lakásáról derültek ki új részletek, hanem arról is, hogy milyen autókat használ.
Több ellenzéki politikus 2014 februárjában hívta fel a figyelmet arra, hogy Rogán nem a vagyonnyilatkozatában szereplő Audi A3-sal, hanem egy A6-os kombival közlekedik. Rogán azt állította, hogy a 2011 óta tartós bérletben használt A3-as sebességváltója elromlott, és a tulajdonos – „az ország egyik legnagyobb flottakezelő cége” – a javítás idejére egy csereautót biztosított a számára. Később azonban kiderült, hogy Rogán máskor is ezt az autót használta. A politikus erre azt válaszolta, hogy többször is ugyanezt a csereautót kapta a flottakezelőtől.
Bár az akkori cikkek nem említették, de az A6-os üzembentartója a Mercarius Flottakezelő Kft. volt. Az ATV által közölt egyik képen az autó rendszámtábláján a flottakezelő cég nevét és jellegzetes emblémáját is ki lehetett venni.
A Direkt36-nak több, a Mercarius működését ismerő forrás is azt mondta, hogy Rogán és a felesége mercariusos autókat használt. Erre utal az is, hogy a flottakezelő 2008. november 17-én egy 4 millió forintos számlát állított ki Rogán-Gaál Cecília nevére. A dokumentum szerint ez egy Audi Q5-ös terepjáró első bérleti díjának a második részlete volt. A tartós bérleti konstrukciókban bevett gyakorlatnak számít, hogy az indulásnál nagyobb összeget kell fizetnie az ügyfélnek. Általában az autó értékének 20-50 százalékát szokták előlegként elkérni azért, hogy ha az autót az ügyfél végül mégse venné át, akkor a flottakezelőnek ne legyen túl nagy vesztesége. De az előlegnek jelentősége van a havi díj szempontjából is, hiszen ha az ügyfél az indulásnál egyből befizet egy magasabb összeget, akkor az autó későbbi havi díjai alacsonyabbak lesznek.
Már évekkel korábban terjedtek olyan – akkor még nem bizonyított - információk, amelyek szerint Rogánék egy Q5-öst használtak. Például erre utalt egy 2013-ban a Facebookon terjedő montázs is, amely Rogánt ábrázolta a Louis Vuitton táskájával együtt. A kép a politikus több állítólagos költséges kiadását is felsorolta, például egy 18 millió forintot érő Q5-öst „full extrákkal”. A képet a Bajnai Gordont támogató Milla is megosztotta, mire Rogán erre reagálva akkor azt közölte, hogy az ellenzék akkor egyik befolyásos politikusának számító Bajnai negatív kampányt indított ellene, amelynek a töredéke sem igaz.
A Direkt36 által megkérdezett, flottakezeléssel foglalkozó szakemberek azt állították, hogy az autó felszereltsége és a bérleti szerződés ismerete nélkül nem lehet megbecsülni, hogy mennyibe kerülhettek a Rogánék által használt autók. Egy Q5-ös alapára ugyanis jelenleg 12,8 millió forintról indul, de a felszereltségtől függően elérheti a 30 milliót is. Ez értelemszerűen befolyásolja a havi bérleti díjat, ami ezen kívül függ még a bérleti időszak hosszától, az előleg mértékétől, illetve attól is, hogy évente hány kilométert használják az autót.
Rogánék annak ellenére választották ezt a konstrukciót, hogy a tartós bérlet az egyik legdrágább megoldás a magánszemélyek számára. Ezt a teljes körű szervízelést és karbantartást garantáló szolgáltatást ugyanis cégek számára találták ki, hogy a vállalkozásoknak ne kelljen ilyen tennivalókkal bajlódniuk. A cégeknek emellett ez anyagilag is megérheti, mert a bérleti díj áfájának egy részét le tudják írni adójukból.
A magánszemélyek azonban az áfát nem tudják elszámolni. Számukra kifizetődőbb a lízingelés, ennek a konstrukciónak a végén ugyanis az övék lesz az autó. A Direkt36 által megkérdezett, a téma politikai érzékenysége miatt névtelenéget kérő autópiaci szakértők ezért értelmetlennek nevezték, hogy egy magánember bármilyen cég bevonása nélkül a tartós bérlet mellett döntsön.
Festmények mellett autót is béreltek
Más, Rogánhoz közel álló politikai szereplők is használtak mercariusos autókat. Ilyen volt például Puskás András, az V. kerületi korábbi alpolgármestere, aki jelenleg az állami tulajdonú Budapest Bank vezérigazgató-helyettese. Rogán és Puskás szoros kapcsolatot ápol egymással: éveken át együtt vezették az V. kerületet, és mindketten a Pasa Parkban vettek lakást, ráadásul a feleségeik közösen is vásároltak egy harmadik lakást a lakóparkban.
Puskás egy mercariusos Audi S3-ast vezetett, ami az A3-as sportváltozata. Ez azokból a hivatalos kárbejelentő lapokból derült ki, amelyek arról szólnak, hogy milyen kisebb közlekedési balesetek történtek az autóval 2009-ben, miközben Puskás ült a volán mögött. A politikus vagyonnyilatkozataiban is egy S3-ast tüntetett fel, és ott jelezte is, hogy azt tartós bérlet formájában használta 2007 óta. Az autót 2012-ben végül meg is vásárolta.
Puskást telefonon sikerült elérni, de ő csak annyit mondott, hogy jelenlegi munkahelye, a Budapest Bank fog válaszolni. Ők viszont a részletes kérdéseinkre később mindössze annyit közöltek, hogy „Puskás úr ezúton jelzi, hogy nem kívánja azokat kommentálni”.
Van információd Rogánék költéseiről vagy más fontos ügyekről? Oszd meg velünk biztonságos csatornákon!
A birtokunkba került dokumentumokban felbukkant egy másik, a belvárosi önkormányzathoz köthető, a nyilvánosság számára valószínűleg ismeretlen figura, Molnár Gergely is. Molnár Rogán polgármestersége idején közbiztonsági referens volt az V. kerületnél, és az önkormányzat egyik mélygarázsépítő cégénél töltött be felügyelőbizottsági posztot. Jelenleg pedig ő vezeti az önkormányzat közterület-felügyeletét. A flottakezelő-cég 2008 decemberében egy számlát állított ki Molnár nevére, ami egy Audi S3-as aktuális havi bérletéről szólt. A fizetendő összeg pedig áfával együtt 252 ezer forint volt.
Molnár a Direkt36 megkeresésére csak az önkormányzati pozícióira vonatkozó kérdéseinkre volt hajlandó válaszolni. Közölte, hogy az autóbérléssel kapcsolatos kérdésekre az önkormányzat sajtóosztálya fog válaszolni, tőlük azonban végül csak annyi választ kaptunk, hogy „az érintett személy hozzájárulása nélkül nem áll módunkban rá vonatkozó adatokat közölni”.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, és így biztosan nem fogsz lemaradni a cikkeinkről!
A flottakezelő autóinak használói között feltűnt Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó korábbi felesége, Kaminski Fanny is, aki dolgozott Rogán és Orbán Viktor sajtóstábjában is.
A bérlés ebben az esetben egy Brand Lab Kft. nevű cégen keresztül történt. A kft. korábban azzal került be a hírekbe, hogy festményeket kölcsönzött a Szépművészeti Múzeumtól, amelyek végül egy olyan belvárosi lakásba kerültek, amelyet a miniszterelnök főtanácsadója, Habony Árpád is használt. A cég egyik tulajdonosa korábban Habony húga volt, majd a vállalkozást Jáksó László rádiós és tévés műsorvezető vette meg korábbi élettársával Halkó Gabriellával közösen. (A Habony Árpáddal jó kapcsolatot ápoló műsorvezető később kiszállt a cégből.)
A Brand Lab egy 2009 szeptemberi szerződés szerint egy Lexus RX450h típusú terepjárót bérelt a flottakezelőtől havi 368 ezer forint plusz áfáért. A szerződés szerint az autó extrái közé tartozott a kvarcfehér gyöngyház fényezés, az utastérben pedig a vajszínű bőr. Amikor az egyik parkolócég az autó büntetése miatt 2009 decemberében a flottakezelőhöz fordult, ott az erről szóló értesítésen a Brand Lab Kft. mellett Kaminski Fanny nevét is feltüntették ügyfélként. A miniszerelnök Facebook-oldalának kezelőjeként ismertté vált Kaminski Habony felesége volt korábban, és dolgozott Rogán mellett is. Az autó 13 835 forintos parkolási bírságát a flottakezelő fizette ki, majd tovább hárította azt a Brand Lab felé.
Állami tenderek hátán
A Mercarius Flottakezelő egy 1996-ban létrehozott családi vállalkozásból nőtte ki magát jelentős piaci szereplővé. Az eredetileg Ágo-Stone Kft. nevet viselő cég azt követően indult látványosabb növekedésnek, hogy a tulajdonosai között 2011-ben megjelent egy új szereplő. Ez az SCF Partners Hungary Kft. volt, amely előbb 40 százalékos részesedést szerzett, majd 2016-ban teljesen felvásárolta a céget. Az SCF-nek jelenleg két tulajdonosa van, az egyik a Mercariust irányító Koleszár Róbert, a másik pedig Szűcs László, aki a LinkedIn profilja szerint annál a gázkereskedő MET-csoportnál töltött be vezető pozíciókat, amely korábban egy ellentmondásos állami ügylet főszereplője volt.
A Mercarius az elmúlt években több komoly állami tendert is megnyert. 2012-ben az MVM-csoport pályázatán győzött. A MÁV-val 2017 júliusában 13,8 milliárd, a paksi bővítésért felelős állami céggel, a Paks II. Zrt-vel 2017 decemberében pedig 810 millió forint összegű keretszerződést kötöttek. A 24.hu ezt követően írta meg, hogy az orosz Sberbank jelzálogjának köszönhetően a cég orosz ellenőrzés alatt áll. A Direkt36 pedig arról írt, hogy az új paksi blokkok megépítésével megbízott Roszatom is a Mercariustól bérelhet autókat. Tavaly novemberben győztek a közúthálózat fenntartásával foglalkozó, állami tulajdonú Magyar Közút Nonprofit Zrt. 3,2 milliárdos közbeszerzésén is.
Tetszett ez a cikk? Támogasd a Direkt36-ot, hogy még sok ilyet tudjunk készíteni.
Az állami megrendeléseknek köszönhetőn a cég az elmúlt években az ötszörösére nőtt. Míg 2011-ben 897 millió forint volt az árbevétele, ez az összeg 2017-re 4,5 milliárd forintra emelkedett. A Mercariust is a tagjai között tudó Magyar Lízingszövetség a honlapján azt írja a cégről, hogy a „legjelentősebb vevői az energia-, olaj- és gázipar, gyógyszeripar, információ technológiai iparági szereplők, ezen belül is az utóbbi években súlyponteltolódás figyelhető meg az államháztartási szféra irányába.” | https://444.hu/2019/05/23/meregdragan-berelheto-autokat-hasznaltak-roganek-es-mas-kormanykozeli-emberek | https://web.archive.org/web/20230907164922/https://444.hu/2019/05/23/meregdragan-berelheto-autokat-hasznaltak-roganek-es-mas-kormanykozeli-emberek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meregdragan-berelheto-autokat-hasznaltak-roganek-es-mas-kormanykozeli-emberek | 444 | hungarian-news | 2019-05-23 02:00:00 | [
"Rogán Antal",
"Rogán-Gaál Cecília"
] | [
"Mercarius Flottakezelő Kft."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
49,092 | Másolt tanulmányokért fizetett tízmilliókat a Fidesz pártalapítványa egy belga politikusnak | Stef Goris volt belga parlamenti képviselő nem csupán egyike annak a 13 európai politikusnak, akiket érintettnek találtak az Európa Tanács azerbajdzsáni vesztegetési ügyében, hanem az ügyről készült belső jelentés szerint “kulcsszereplője” volt az Európa Tanács parlamenti bizottságában (PACE) zajló korrupt lobbitevékenységnek. Az Átlátszó értesülése szerint a Miniszterelnökség 255 ezer, a Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány pedig 151 ezer eurót utalt 2013 és 2015 között Goris belga cégének – éppen akkor, amikor Magyarország ügyében is zajlott egy jogállamiság vizsgálat az Európa Tanács parlamenti bizottságában. A Fidesz pártalapítványa másolt tanulmányokat kapott cserében, a Miniszterelnökség nem árult el semmit az ügyről. | Stef Goris volt belga parlamenti képviselő nem csupán egyike annak a 13 európai politikusnak, akiket érintettnek találtak az Európa Tanács azerbajdzsáni vesztegetési ügyében, hanem az ügyről készült belső jelentés szerint “kulcsszereplője" volt az Európa Tanács parlamenti bizottságában (PACE) zajló korrupt lobbitevékenységnek. Az Átlátszó értesülése szerint a Miniszterelnökség 255 ezer, a Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány pedig 151 ezer eurót utalt 2013 és 2015 között Goris belga cégének – éppen akkor, amikor Magyarország ügyében is zajlott egy jogállamiság vizsgálat az Európa Tanács parlamenti bizottságában. A Fidesz pártalapítványa másolt tanulmányokat kapott cserében, a Miniszterelnökség nem árult el semmit az ügyről.
Az Európa Tanács 2018 júliusában kizárta 13 jelenlegi és volt tagját, akikkel szemben "erős korrupciós gyanú" merült fel az azeri kenőpénzek ügyében indult belső vizsálat során. A belső vizsgálat azt követően indult, hogy 2017. szeptemberében napvilágra került, hogy Azerbajdzsán kormánya európai politikusokat vesztegetett meg egy feketekasszán keresztül, és hogy ebből az összegből az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének (PACE) tagjai is részesülhettek.
A bakui feketekasszából egyébként Magyarországra is dollármilliók érkeztek, éppen akkor, amikor a kormány szabadon engedte Ramil Safarovot, a baltás gyilkost.
Az Európa Tanács által lefolytatott belső vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy erős a gyanú, hogy a PACE több volt és jelenlegi tagja is nyakig benne volt az azeri vesztegetési ügyben. Tényként közlik, hogy az érintettek megsértették a szervezet etikai szabályait – az ET-t 1949-ben éppen azért alapították, hogy a demokrácia és a jogállamiság felett őrködjön a 47 tagállamban. Az azeri rezsim emberijog-sértéseit azonban rendre elhallgatták vagy megszépítették, pedig rendszeresen kétségek merülnek fel a választások tisztaságával vagy a politikai foglyokkal való bánásmóddal kapcsolatban.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűléséből az azeri kenőpénz-botrány nyomán kizárt tagok egyike Stef Goris belga politikus, aki parlamenti képviselőként 1999-2007 között a PACE rendes tagja, 2007 után pedig tiszteletbeli tagja volt.
A botrányt követő belső vizsgálatot lezáró jelentés (PDF) megfogalmazása szerint Stef Goris az azeri lobbigépezet "kulcsembere" volt a testületben: tiszteletbeli tagként mandátuma lejárta után is rendszeresen látogatta az Azerbajdzsánnal kapcsolatos üléseket, aktívan lobbizott az Alijev-kormány érdekében, sőt nem-kormányzati szervezetet is létrehozott European Academy for Elections Observation (Európai Választási Megfigyelő Akadémia) néven, amely azeri választások megfigyelésében is részt vett.
Belga cégadatok szerint Stef Goris az "Európai Választási Megfigyelő Akadémia" mellett több más belgiumi bejegyzésű cégben és nem-kormányzati szervezetben is aktív, például ügyvezetője volt annak az S.C. Services BVBA nevű vállalkozásnak, amelyet az azeri kenőpénz-botrány kitörése után gyorsan fel is számoltak.
A Fidesz is pénzelte a belga politikus magáncégét
Úgy tudjuk, hogy az S.C. Services BVBA megrendelői között magyar politikai szereplők is akadtak: az Átlátszó értesülése szerint 2013 és 2015 között az akkor Lázár János által vezetett Miniszterelnökség 255 ezer, a Fidesz pártalapítványa, az akkor Balog Zoltán által vezetett Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (SZPMA) pedig 151 ezer eurót utalt Stef Goris belga cégének.
A belga céggel kötött szerződéseket a minisztériumtól és a pártalapítványtól is közadatigénylésben kértük.
Az SZPMA tájékoztatása szerint valóban kötöttek két szerződést a szóban forgó belga céggel, amelyeket közérdekű adatigénylésünkre válaszul meg is küldtek szerkesztőségünknek. A 2013. június 17-én kelt, Stef Goris (ügyvezető, S.C. Services) és Balog Zoltán (a kuratórium elnöke, SZPMA) által szignált első szerződésben (PDF) a Fidesz pártalapítványa jogi kutatómunkát rendel "a magyar alkotmányjogi szabályok összehasonlítása az EU szerződések jogi szabályozásával, más országok alkotmányjogi szabályozásával, és az Európa Tanács gyakorlatával" témában.
Az elkészült tanulmányt a szerződés értelmében 2013. szeptember 15-ig kellett megküldeni a megrendelő erre kijelölt képviselőjének, aki Gulyás Gergely, az SZPMA akkori igazgatója, jelenleg a Miniszterelnökséget vezető miniszter volt.
A második szerződés (PDF) 2015. július 15-én kelt, az SZPMA ismét jogi kutatómunkát rendelt Goris cégétől "a magyar médiatörvény nemzetközi kontextusa és bizonyos uniós jogszabályok magyarországi implementációja" témában. A tanulmánynak 2015. október 30-ig kellett elkészülnie, a szerződés aláírói ismét Stef Goris és Balog Zoltán, témafelelőse pedig Gulyás Gergely volt.
A szerződések alapján 2013-ban 90750 eurót (mintegy 27,2 millió forintot), 2015-ben pedig 60500 eurót (mintegy 19,2 millió forintot) utalt az SZPMA a belga politikus azóta felszámolt cégének.
Ezeken felül az SZPMA 2017. áprilisában egy további támogatási szerződést (PDF) is kötött egy szintén Stef Goris-hoz köthető, általa alapított belga nem-kormányzati szervezettel, az European Heritage NGO-val 25 ezer euró (mintegy 7,7 millió forint) értékben. Erről azonban úgy tájékoztatták szerkesztőségünket, hogy "a támogatott szervezet által nem került felhasználásra, melyre tekintettel a támogatás teljes összege a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány részére 2018. november 5. napján visszafizetésre került". Emlékeztetőül: az azeri kenőpénz-botrány 2017. szeptemberében tört ki.
Másolt tanulmányokat vett a Fidesz pártalapítványa
Ismételt közérdekű adatigénylésünkre válaszul az SZPMA a belga cég által készített angol nyelvű jogi tanulmányokat is kiadta. Az első tanulmány (PDF) 103 oldalas, címe "Az új magyar alkotmány és jogi környezete – reflexiók és megjegyzések a nemzetközi kritikára".
A második tanulmány (PDF) 25 oldalas, címe "Jogi elemzés a magyar médiatörvény nemzetközi kontextusáról, és az európai jog bizonyos elemeinek magyar implementációja".
Az általunk megkérdezett jogi szakértők szerint mindkét anyag túlnyomó részben szó szerinti idézet a magyar jogi szabályozásból, illetve különböző európai intézmények a magyar szabályozással kapcsolatos kritikáiból. A fennmaradó, nem idézőjelek közti szöveg tényszerűleg ugyan helytállóan, de a viták pontos tartalmának megértéséhez szükséges részleteket mellőzve veszi számba a magyar jogrendszert ért kritikákat, illetve az azokra adott kormányzati válaszokat.
Az eseménytörténet leírásához csak néhány bekezdésnyi terjedelemben kapcsolódik önálló szerzői álláspont annak többszöri rögzítésén túl, hogy a kritikák részben félreértésen alapulnak, részben pedig már kezelték őket. Érdemi kutatás nincs a tanulmányokban, a tartalmukra pedig nem volt a Fidesznek szüksége, hiszen a saját álláspontjukat ismertetik benne.
Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely jogásza szerint a médiatörvény ügyében felvonultatott szerzői kommentárok sem tartalmaznak semmilyen olyan érvet, amit a magyar kormány ne használt volna rengetegszer ebben az időben, úgyhogy ezek a tanulmányok aligha tekinthetők a külföldi cég saját szellemi termékének.
"Érthetetlen, hogy miért volt a Fidesz pártalapítányának szüksége ezekre a tanulmányokra, hasonló jellegű összefoglaló anyagoknak ugyanis a magyar kormány közelében ebben az ügyben senki nem lehett híján, hiszen a viták során ezeket a magyar kormányzati apparátus is gyártotta" – mondta Sepsi Tibor, az Átlátszó jogásza.
A második, az új médiatörvényt elemző tanulmány ráadásul duplán is másolat, hiszen az elsőből készült copy-paste módszerrel, minimális formázással és szerkesztéssel, dupla sorközzel, ám tartalmi kiegészítések nélkül.
Tehát az SZPMA még egyszer megvette oldalanként közel egymillió forintért ugyanazt a szöveget, amit két évvel azelőtt egyszer már kifizetett a belga politikusnak.
A Miniszterelnökség szerint mindez nem nyilvános
Az Átlátszó úgy tudja, hogy az S.C. Services további 255000 eurót (mintegy 82 millió forintot) bevételezett a Miniszterelnökségtől ugyanebben az időszakban. A Miniszterelnökség azonban elutasította (PDF) az erre vonatkozó közérdekű adatigénylésünket arra való hivatkozással, hogy "nyilvánosan megismerhető adat" nem áll a rendelkezésükre az ügyben. Az általunk megkérdezett jogi szakértők szerint ez jelentheti azt is, hogy az S.C. Services és a Miniszterelnökség között létrejött szerződéseket államtitoknak minősítették.
Az adatigénylés elutasítása ellen panaszt nyújtottunk be (PDF) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz.
Gulyás Gergelyt és a Miniszterelnökséget többször is kerestük telefonon és emailben az ügyben, de nem válaszoltak a kérdéseinkre. A Miniszterelnökség sajtóosztálya arra a kérdésünkre sem válaszolt, hogy erősítsék meg vagy cáfolják hogy a Miniszterelnökség is több százezer eurót utalt az S.C. Services nevű belga cégnek 2013-2015-ben.
Stef Goris telefonos érdeklődésünkre csak annyit közölt, hogy "ezek a szerződések bizalmasak, nem mondhatok róluk semmit", és letette a telefont.
A Miniszterelnökség és a fideszes pártalapítvány utalásait összesítve 406250 eurót, vagyis nagyjából 130 millió forintot kapott Stef Goris magáncége a magyar adófizetőktől.
Éppen akkor zajlott egy jogállamiság vizsgálat
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács rendszeresen foglalkozik a magyar kormány tevékenységét érintő kritikákkal: legutóbb, március elején közleményben szólították fel Magyarországot, hogy hozza nyilvánosságra az ET-n belül működő Korrupcióellenes Államok Csoportja (GRECO) országjelentését, és hajtsa végre annak javaslatait.
2011-ben az ET Parlamenti Közgyűlése (PACE) 24 tagja kezdeményezte, hogy induljon monitoring eljárás Magyarország ellen a jogállamiság sérelme miatt, jelentéstevői ezután többször jártak Magyarországon, állami tisztségviselőkkel és civil szervezetekkel találkoztak. A tényfeltárás eredményeképpen 2013-ban monitoring eljárást kezdeményeztek Magyarországgal szemben "a demokratikus fékek és ellensúlyok eróziója miatt", ezt azonban végül a közgyűlés leszavazta, és monitoring helyett csak az annál enyhébbnek számító "speciális vizsgálatba" kezdtek, amely 2015-ben ért véget különösebb elmarasztalás nélkül.
Címlapfotó: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2019. április 4-én. MTI/Illyés Tibor. Kis kép: Stef Goris belga politikus. A cikk elkészítésében közreműködött az Organized Crime and Corruption Reporting Project. | https://atlatszo.hu/2019/05/22/masolt-tanulmanyokert-fizetett-tizmilliokat-a-fidesz-partalapitvanya-egy-belga-politikusnak/ | https://web.archive.org/web/20210918022056/https://atlatszo.hu/2019/05/22/masolt-tanulmanyokert-fizetett-tizmilliokat-a-fidesz-partalapitvanya-egy-belga-politikusnak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/masolt-tanulmanyokert-fizetett-tizmilliokat-a-fidesz-partalapitvanya-egy-belga-politikusnak | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-05-23 14:31:50 | [
"Stef Goris"
] | [
"Fidesz",
"Miniszterelnökség",
"Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány"
] | [
"Belgium",
"Európa"
] | [
"tanulmányírás"
] | [] |
49,093 | Hogyan változott az évek során a 100 leggazdagabb magyar rangsora és vagyona? | A korábban Napi Gazdaság, az utóbbi években a Napi.hu által kiadott “100 leggazdagabb magyar” adatait összegyűjtve kielemeztük, hogy a rangsor első, 2002-es megjelenése óta mennyivel nőtt az összvagyonuk, kik az állandó szereplők, kik az újak, és hova tűntek a régiek. | A korábban Napi Gazdaság, az utóbbi években a Napi.hu, idén a Perche Kft. által kiadott “100 leggazdagabb magyar" adatait összegyűjtve kielemeztük, hogy a rangsor első, 2002-es megjelenése óta mennyivel nőtt az összvagyonuk, kik az állandó szereplők, kik az újak, és hova tűntek a régiek.
Május 9-én jelent meg a Perche Kft. gondozásában a sorozatban tizennyolcadik “100 leggazdagabb magyar" rangsor. A még a Magyar Hírlap által 2002-ben indított, később a Manager Magazin, majd a Napi Gazdaság és a Napi.hu által megjelentetett, és a kezdetektől Szakonyi Péter által szerkesztett rangsor adatait összegyűjtve ebben a cikkben elemezzük tizennyolc év néhány tanulságát.
A tizennyolc kiadás során összesen 239-en kerültek be az első százba. Összvagyonuk 632 milliárd forintról 4589 milliárd forintra nőtt tizenhét év alatt, ami azt jelenti, hogy 7,2-szer nagyobb vagyonnal rendelkeznek 2019-ben mint 2002-ben (inflációval korrigálva csak 3,88-as a szorzó). Ez 625 százalékos növekedés (inflációval számolva 288 százalékos).
Érdemes kiemelni a 2016 és 2018 közötti időszakot, amikor két év alatt 1500 milliárd forinttal nőtt a leggazdagabbak vagyona. Hogy ez a 4589 milliárd forint sok-e vagy kevés? Ez a magyar GDP 12,2 százaléka, viszont a magyar lakosság a Magyar Nemzeti Bank által becsült teljes vagyonának csak a 4,2 százaléka. Ha a lakossági tulajdonban lévő ingatlanok értékét nem számoljuk, akkor pedig a 9,2 százaléka.
Időközben a bejutási küszöb is nőtt, 2002-ben 2,5 milliárd forinttal is be lehetett kerülni az első százba, 2019-ben ehhez már 9,1 milliárd forintos vagyonra volt szükség.
Az alábbi ábrákon minden évben láthatja a 100 leggazdagabb magyar vagyonát és rangsorát. Néhány embert kiemeltünk a többi közül, olyanokat, akiknek az utóbbi években nőtt meg jelentősen a vagyona. Az egeret a grafikonra húzva az egyes gazdagok külön kiemelődnek. A legördülő menüből külön is kiválaszthatja azt a gazdagot, akinek vagyonára és helyezésére a legjobban kíváncsi.
Csányi Sándor OTP-vezér 2011 óta őrzi az első helyét, és számos milliárdos tartja az indulástól kezdve a jó helyezését, így például Széles Gábor (Videoton, Ikarus), Demján Sándor (illetve az üzletember halála után az örökösei), Leisztinger Tamás, Wáberer György, Bige László (Nitrogénművek), Felcsuti Zsolt (MPF Holding) vagy Veres Tibor (Wallis), illetve 2010 óta Gattyán György (Docler Holding).
Ugyanakkor vannak olyan nevek, akik valamilyen oknál fogva egyszercsak eltűntek a listáról. Egyesekről feltételezhető, hogy nem vált hirtelen kámforrá a vagyonuk, de eltűnésük okát nem tudjuk. Ilyen Futó Péter, Nobilis Kristóf, Kovács Gábor, Erdős Ákos vagy Várszegi Gábor.
Mások, mint Pintér Zoltán (Buda-Cash), Szeremley Huba, Csipak Péter kétes ügyekbe keveredtek. És vannak olyanok is, akik az utóbbi néhány évben értek el látványos vagyongyarapodást, mint például a 2019-ben már második Mészáros Lőrinc (Opus Csoport), a tizedik Szíjj László (Duna Aszfalt), továbbá Garancsi István (Market Zrt.), Schmidt Mária vagy Tiborcz István.
Schmidt Mária második éve az egyetlen nő, aki nem házaspár női tagjaként, hanem önállóan szerepel a száz leggazdagabb magyar között. Igaz, a tizennyolc kiadás során rajta kívül mindössze négy másik nőnek sikerült bekerülnie az első százba: Derry Mártának, Kósa Erikának, Kristyán Juditnak és Szilvássy Csillának.
Végül az utolsó vizualizáción az első 25 helyezésének változását láthatja a vagyonuk alapján. Az adatokból az is látszódik, hogy 2019-re az első három helyezett, Csányi, Mészáros és Gattyán jelentősen elhúzott a többi szereplőtől.
Az adatok összegyűjtésére több forrást használtunk fel, mivel az elmúlt tizennyolc évben több kiadó gondozásában jelent meg a 100 Leggazdagabb Magyar kiadvány. 2002 és 2004 között a Magyar Hírlapnál, 2005-2006-ban a Manager Magazinnál, 2007-től 2013-ig a Napi Gazdaságnál, majd 2014-től a Napi.hu-nál, idén pedig a Perche Kft-nél. A gyűjtés során csak olyan adatokat használtunk fel, amelyek a kiadványokban nyilvánosan megjelentek.
Bajtai Dorka – Bátorfy Attila | https://atlatszo.hu/2019/05/22/hogyan-valtozott-az-evek-soran-a-100-leggazdagabb-magyar-rangsora-es-vagyona/ | https://web.archive.org/web/20220218100354/https://atlatszo.hu/2019/05/22/hogyan-valtozott-az-evek-soran-a-100-leggazdagabb-magyar-rangsora-es-vagyona/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hogyan-valtozott-az-evek-soran-a-100-leggazdagabb-magyar-rangsora-es-vagyona | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-05-22 14:44:00 | [] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"infografika"
] | [] |
49,094 | Fidesz-közeli milliárdosok tervei égtek porrá Békéscsabán | Egyelőre nem lehet tudni, mi okozta a tüzet, ahogy azt sem, mekkora a kár a kedden leégett békéscsabai malomban, vagy hogy egyáltalán felújítható-e az épület, mondta Békéscsaba fideszes országgyűlési képviselője, Herczeg Tamás szerdai sajtótájékoztatóján. Kedd óta többen pénzfelajánlást is tettek, egy magánszemély például 150 ezer forintot ajánlott fel, írja az MTI. A másfél évszázados épület tetőszerkezete összeomlott, és mind a hat szintjének födémszerkezete is beszakadt. Egyelőre még a tűzoltók sem léphetnek be az épületbe, a hatósági tűzvizsgálati eljárás a helyi polgármester szerint leghamarabb csütörtökön kezdődhet meg. | Egyelőre nem lehet tudni, mi okozta a tüzet, ahogy azt sem, mekkora a kár a kedden leégett békéscsabai malomban, vagy hogy egyáltalán felújítható-e az épület, mondta Békéscsaba fideszes országgyűlési képviselője, Herczeg Tamás szerdai sajtótájékoztatóján. Kedd óta többen pénzfelajánlást is tettek, egy magánszemély például 150 ezer forintot ajánlott fel, írja az MTI. A másfél évszázados épület tetőszerkezete összeomlott, és mind a hat szintjének födémszerkezete is beszakadt. Egyelőre még a tűzoltók sem léphetnek be az épületbe, a hatósági tűzvizsgálati eljárás a helyi polgármester szerint leghamarabb csütörtökön kezdődhet meg.
A műemléki védelem alatt álló malomépület magántulajdonban van (a tulajdonosokról később még szó lesz). Azt nem tudták megmondani, hogy az ingatlan áramtalanítva volt-e. Annyit mondtak, telephely-biztosításuk volt, és "mindent elkövetnek, hogy a város legszebb, ikonikus épülete ismét eredeti állapotában pompázzon".
A malom épülete egyébként évek óta üresen állt, de fénykorában az ország második legnagyobb gőzmalmának számított, pedig korábban már egyszer leégett.
Nagy múlt
A békéscsabai malmot a hamburgi születésű gépész Pain Antal építette fel, ami két évig tartó munkálatok után 1853-ban kezdett el működni. Ezután az épület kézről kézre járt, mígnem 1872-ben a gyulai szappanos- és gyertyaöntőmester, Rosenthal Márton tulajdonába került, aki egy újat húzott fel a régi épület helyett. Ő lendítette fel igazán a malmot. A Beol szerint a századforduló környékén már ez számított Magyarország második legnagyobb gőzmalmának: évente tízezer tonna lisztet őrölt ekkoriban. Részvénytársasággá 1914-ben alakult, Első Békéscsabai Gőzmalom Rosenthal Márton Rt. néven, a malmot kibővítették, új épületrészt is kapott, a csabai liszt keresett áruvá vált külföldön is.
1915 márciusában már egyszer kiégett a malom, amikor felrobbant a lisztpor, az épület bal oldali szárnya teljesen leégett. Egy héttel a robbanás után az esetről így írt a Pesti Napló.
Szerb munkások gyújtották föl a csabai malmot. A békéscsabai nagy gőzmalom leégése után a hatóságok vizsgálatot indítottak, hogy a tűz keletkezésének okát megállapíthassák. Kétségtelenül beigazolódott, hogy a robbanás akkor következett be, amikor a munkát már abbahagyták. Este hét órakor távoztak a munkások, és kilenc órakor történt a robbanás. Abban a helyiségben, ahol a robbanás történt, négy szerb munkás dolgozott. A négy szerbet gyújtogatás alapos gyanúja alapján letartóztatták.
A tűzvész után a részvénytársaság újjáépítette, ötemeletes lisztraktárral és gabonasilóval bővítette a malmot, és egy ipari vasútvonal is bevezetett a malomba. Egy évtizeddel később már 40 ezer tonna lisztet állítottak elő.
Miután a második világháború után államosították, felvette az István nevet, amit azóta is visel. A kilencvenes években privatizálták. A malom egészen 2005-ig működött, ekkor bezárták, amit az Európai Uniós vámszabályozással és a külföldre exportálás visszaesésével indokoltak. Több tucatnyian maradtak munka nélkül.
Grandiózus tervek persze voltak arra, hogy a megüresedett épülettel kezdjenek valamit. 2006-ban egy városmegújítási projekt keretében a helyből gyógyszállót akartak csinálni, mindenféle jóval: wellness, konferenciatermek, éttermek, apartmanházak, mélygarázsok. Mindez körülbelül 5-6 milliárd forintba került volna, így végül ebből nem lett semmi.
Közös üzletek Mészáros Lőrinccel
2014 óta a helyet az István Malom Kft. birtokolja. Felújítási terveikben szerepeltek már lakások, wellnesshotel, de még látványsörfőzde is. Az épület fenntartása évente több millió forintba kerül, de mindeddig nem történt előrelépés a tervezett beruházásokban.
Herczeg Tamás a szerdai sajtótájékoztatón az épület funkciójáról azt mondta, a város annak közösségi hasznosítását tervezte a tulajdonosokkal együtt, de már ez eleve milliárdos költséget jelentett volna. Az István Malom Kft. szerint komoly terveik voltak az épület hasznosítására, a tűzzel együtt viszont "porladnak szét az álmaik", írja az MTI.
Az István Malom Kft. két emberé: Barkász Sándor milliárdosé, akit a HVG szerint gyakran neveznek a "békési Mészáros Lőrincként", valamint Hégely Sándor, békéscsabai vállalkozóé, aki többek között a Csabai Kolbászfesztivál igazgatója (ahol Szijjártó Péter is gyakori vendég), a Csaba Autóház és a Csabai Rendezvényszervező Kft. tulajdonosa.
Barkász Békésen volt önkormányzati képviselő, a 2006-os és a 2010-es választásokon a Fidesz és a helyi jobboldali összefogás jelöltjeként indult.
1993-ban alapította meg a Békés Drén Környezetvédelmi, Víz- és Mélyépítési Kft.-t, ami az évtized eleje óta tarol a közbeszerzéseken, írta pár éve az Átlátszó.
A Békés Drén Kft. pedig előszeretettel dolgozik együtt Mészáros Lőrinc cégével, részt vettek a felcsúti milliárdos első felívelési korszakában, erről itt írtunk hosszú cikket.
2014-ben a Békés Drén Kft. 34 milliárd forintért nyerte meg az Országos Vízügyi Igazgatóság (OVF) közbeszerzését, amiben a Békés megyei ivóvízminőség javítása volt a cél. Ezt az tendert nem egyedül, hanem
Az Átlátszó szerint a Duna Aszfalt Kft. és a Mészáros és Mészáros Kft. még további négy vizes közbeszerzésen indultak közösen a Békés Drénnel, amiken összesen 7 milliárd forintot nyertek. Ekkoriban a a szintén békés megyei Molnár Béla vezette az OVF-et.
A gyümölcsöző együttműködés a következő években is tartott.
2018-ban a Mészáros és Mészáros Kft. újra elnyert egy nagy értékű közbeszerzést, a "Váli-völgy vízrendezési feladatai" projekt néven, amit szintén az OVF írt ki. Itt 2,4 milliárd forintot kaptak, a munkában pedig újfent segítséget kaptak, többek között a Békés Drén Kft.-től.
899 millió forintért pedig együtt rekonstruálják a szeghalmi belvízrendszer vízrendezési főműveit, írja a 24.hu.
A Békés Drén emellett Felcsúton is kapott munkát: 168 millió forintért végeztek környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztést Mészáros Lőrinc polgármestersége idején.
Barkász Sándor a futballt is szereti. A 24.hu szerint
Rögtön ezután Békéscsabának 800 millió forintnyi közpénzt irányoztak elő stadionfejlesztésre. A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia pedig támogatói között tartja számon a Békés Drént, írja a HVG.
Nemcsak Mészáros cégével, de a korábban Simicska Lajoshoz tartozó Közgéppel is nyert közösen tendereket: 2010-ben például 1 milliárd forintot nyertek a Tisztántúli Vízügyi Igazgatóságtól szivattyútelepek rekonstrukciójára.
(Borítókép: Tűzoltók az egykori békéscsabai István-gőzmalomnál, amely kigyulladt 2019. május 21-én. Fotó: Lehoczky Péter / MTI) | https://index.hu/belfold/2019/05/22/bekescsaba_istvan_malom_tuz_barkasz_sandor/ | https://web.archive.org/web/20210618130232/https://index.hu/belfold/2019/05/22/bekescsaba_istvan_malom_tuz_barkasz_sandor/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-kozeli-milliardosok-tervei-egtek-porra-bekescsaban | Index | hungarian-news | 2019-05-22 15:04:00 | [
"Barkász Sándor"
] | [
"Békés Drén Kft."
] | [
"Békés megye",
"Békéscsaba"
] | [
"háttér",
"klientúra"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.