news_id
int64 1
63.3k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 216
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
49,095 | Osztrák lenyúlások: 3300 milliárd forint elsíbolt pénz, 15 év börtön | Sokakat meglepetésként érhetett Magyarországon, hogy Ausztria alkancellárja milyen magától értetődő módon beszélt egy 2017-ben Ibizán titokban lefilmezett találkozón arról, hogy hogyan fog bizonyos médiapiaci manőverek és pénzek pártalapítványi számlákra történő kifizetése utáni ellentételezésként állami építőipari megbízásokat juttatni egy magát egy orosz oligarcha rokonaként bemutató nőnek. | Sokakat meglepetésként érhetett Magyarországon, hogy Ausztria alkancellárja milyen magától értetődő módon beszélt egy 2017-ben Ibizán titokban lefilmezett találkozón arról, hogy hogyan fog bizonyos médiapiaci manőverek és pénzek pártalapítványi számlákra történő kifizetése utáni ellentételezésként állami építőipari megbízásokat juttatni egy magát egy orosz oligarcha rokonaként bemutató nőnek.
Heinz-Christian Strache megszólalásaiban nem csak az volt a meglepő, hogy milyen természetesnek vette, hogy bizonyos osztrák nagyvállalatok és ingatlanspekulánsok azért utalnak millió eurós összeget*A videóban Strache által említett cégek és magánszemélyek hivatalosan mind tagadták, hogy finanszírozták volna az FPÖ-t. a jobboldali populista Szabadságpárt számlájára, mert cserébe adócsökkentést várnak, vagy hogy hogyan ígért építőipari megrendeléseket a politikai segítséget nyújtó szereplőknek – hanem egyáltalán, azt is szinte természeti törvényként állapította meg a politikus, hogy az osztrák építőipari óriáscég, a Strabag eleve csak a kormány kegyéből kaphatja meg ezeket a munkákat.
Az alkancellár egyáltalán nem úgy tűnik a videókon, mint aki mellébeszél, hanem mint aki jó érzékű reálpolitikusként pontosan érti, országa hogyan működik.
Lehet, hogy a korrupció terén nem is olyan nagy a különbség Ausztria és Magyarország között, mint azt gondolnánk.
Ausztria valóban sokkal rendezettebb és gazdagabb Magyarországnál, de az igazságszolgáltatás és a politikával összefonódott lenyúlások nem is működnek annyira máshogyan. Gyűjtésünk szerint az utóbbi másfél évtizedben tíz Mészáros Lőrinc-vagyonnak megfelelő pénz, 3300 milliárd forintnyi euró szívódott fel a legnagyobb osztrák botrányokban – és ezek csak olyan ügyek, amelyek nyilvánosságra kerültek, márpedig, mint látni fogjuk, Ausztriát a közpénzek elköltése körüli transzparencia súlyos hiánya jellemzi.
A felelősségre vonás sem megy túl jól, az általunk bemutatott esetekben a fellelhető adatok szerint mindössze 15 évnyi börtönbüntetést osztottak ki. Ez harmadannyi, mint amit a Buda-Cash vezetői kaptak elsőfokon (116 milliárd elsíbolt forint, összesen 37,5 év büntetés).
A számos kelet-európai országban frontoló Heinrich Pecina vagy az ismert fegyveripari lobbista és földbirtokos, Alfons Mensdorff-Pouilly neve mind az osztrák, mind a magyar botrányokban feltűnik. A Strabag sem csak az osztrák kormány jóindulatának köszönheti üzleti sikereit, továbbra is jól áll Magyarországon, de más kétes hátterű osztrák cégek is feltűnnek nálunk, ahogy arról korábban a G7 is beszámolt.
Ausztriában számos posztszocialista országhoz képest egészen elmaradott az átláthatóság az üzleti életben és a közpénzek költése terén.*Ennek persze részben az is oka, hogy a teljesen kapitalista rendszert csak a kilencvenes évek elején bevezető országokban nagy bizalomhiányt kellett leküzdeni az átláthatóság megteremtésével. Ausztriában ezt nem látták és látják ilyen formában problémának. Jó példa erre, hogy bár 2013 óta van törvény a lobbizásra, és a lobbistáknak regisztráltatniuk kell magukat, ez a nyilvántartás nem elérhető a közvélemény számára. Az osztrák cégek tulajdonosi struktúráját is nyomon lehet követni egy Wireg nevű rendszerben – de ehhez is csak kvázi a rendőrségnek és a hatóságoknak van hozzáférése. Ezzel pont az a probléma, hogy a politikusok és nagyvállalkozók továbbra is ugyanolyan könnyen rejtenek el vagyonokat, mint korábban.
Talán a legnagyobb probléma a pártfinanszírozás. Nem véletlen, hogy szinte minden kisebb-nagyobb botrányban olyan lobbisták tűnnek fel, akik kamu szerződések és számlák segítségével segítenek állami és/vagy nagyvállalati pénzeket a pártkasszákba csatornázni. Ez a probléma nem csak a most megbukott Strache pártját, az FPÖ-t érinti, hanem mindkét nagy pártot. Nem véletlen, hogy többen követelik a párfinanszírozási rendszer átalakítását. A számvevőszék – Magyarországhoz hasonlóan – a törvények szerint csak a pártokat tudja ellenőrizni, a hozzájuk kapcsolódó alapítványokat, cégeket már nem – és itt történik a legtöbb visszásság. Emellett a közbeszerzések rendszere is kifejezetten átláthatatlan, nehéz követni, ki és miért jut mekkora összegű állami megrendeléshez.
Ennek ellenére rengeteg botrány robbant ki, gyakran sok-sok milliárd eurós ügyek. A botrányba keveredett politikusok ilyenkor lemondanak – ez fontos különbség a 2010-es évek Magyarországához képest -, de a csúszópénzes, hűtlen kezeléses botrányoknak rendre nincsen felelőse, vagy nagyon enyhe ítéletek születnek. Az igazságszolgáltatás útvesztőjében valahogy megakadnak az ügyek, az eltűnt összegek nem kerülnek elő.
Mark Pieth, az OECD akkori korrupcióellenes szakérőjének 2012-es kijelentése szerint a korrupció az osztrák kultúra része. Az OECD továbbra is lát gondokat az országban, a legfrissebb jelentés szerint például nem segítenek a külföldi hatóságoknak felkutatni az eltitkolt pénzeket. (Ez egyszer talán fontos lehet a magyar közvéleményben is, hiszen rengeteg hazai zavaros ügynek vannak osztrák szálai, nyugati szomszédunk vagyonmenekítési célpontként is népszerű.)
Rekorder bankbotrány
A legnagyobb osztrák korrupciós és csalási botrány a szélsőjobb által évtizedek óta vezetett Karintiához köthető egykori Hypo Alpe Adria bank esete. Jelentek már meg hírek arról, hogy 12,5 milliárd euró volt a kár, amit a tartomány és a központi költségvetés elszenvedett, de a legfrissebb adatok már csak 7,7 milliárd eurós kárról szólnak. Ebből 1,2 milliárd Karintia és 6,5 milliárd a szövetségi állam költsége.
A bank estét nehéz lenne röviden összefoglalni, hiszen több törvénytelenség, szabálytalanság is keveredik. A bank a balkáni maffiával üzletelt, miközben Jörg Haider drága és nem megtérülő presztízsprojektjeit finanszírozta, és tiltott módon finanszírozta a Zöldeken kívül az összes pártot.
A Dél- és Közép-Európában kiterjedt hálózattal rendelkező bank privatizációját még Jörg Haider tartományi vezető határozta el, mert pénzügyi nehézségekkel nézett szembe. A magánosítás le is zajlott, a Bayerische Landesbank 2007-ben 810 millió euróért vásárolta meg a bank negyedét. Annyira nem lett sikeres az üzlet, hiszen a gazdasági válság után kiderült, hogy több milliárd eurót kellene a bankba pumpálni a rossz befektetések miatt, amit a bajor tulajdonos nem bírt, ezért 3 euróért az osztrák állam vette át és tőkésítette fel sok milliárd euróval. (A BayernLB Magyarországon sem járt jól, hiszen a kezére jutott MKB a magyar történelem legnagyobb veszteségét hozta össze 2009 és 2013 között.)
A botrány azért tört ki, mert a karintiai politikusok úgy gondolták, hogy nekik is kijár egy kis jutalom a sikeres privatizáció után 2007-ben. Egy túlárazott szakértői szerződést kötöttek Dietrich Birnbacher villachi adótanácsadóval. Ő nem mellesleg az ÖVP-s Josef Martinz és a tartományi vezető Jörg Haider helyettesének jó barátja volt. Az eredetileg 100 ezer eurós szerződést Haider és Martinz egyetértésével a bank értékesítését követően módosították, és a járandóságot 1,5 százalékos sikerdíjra változtatták. A nyolc oldalas tanulmányért így már 12 millió eurót fizettek volna, de ez nagy felháborodást váltott ki. Végül ennek hatására a felére csökkentették a leszerződött összeget. Az eurómilliók nagy része a feltételezések szerint pártok kasszáiban landolt.
A perek is megindultak. A tanácsadói szerződések miatt első fokon nem csak a bank volt vezetőit ítélték el, hanem a Magyarországon is jól ismert Heinrich Pecinát is, akinek Vienna Capitals Partners (VCP) nevű cégénél kötöttek ki fiktív számlák segítségével a tanácsadói pénzek az ügyészség szerint. Pecina el is ismerte a perben a bűnösségét, de elég olcsón megúszta: 228 ezer eurót vissza kell fizetnie, és 22 havi felfüggesztett börtönt kapott (a magyar médiapiacot felforgató osztrák üzletember bűnössége nem jogerős). A cég egykori vezetői közül Tilo Berlin 3 év 10 hónapot, Wolfgang Kulterer 10 hónapot, Josef Kircherer 16 hónapot kapott. Ez azonban nem jogerős, a per folytatásában még a legfelsőbb bíróság döntésére várnak, ami feltehetően elsőfokra küldi vissza az ügyet. Egy másik perben a bank 2009-ben hivatalban lévő öt vezetőjét felmentették idén.
Karibi kapcsolat
A baloldal egyik legnagyobb botrányát az osztrák szakszervezetek (ÖGB) bankja, a BAWAG jelentette. 2005-ben derült ki, hogy a bank teljes tőkéjének 10 százalékát kölcsön adták a Refco nevű alapkezelőnek egészen kockázatos ügyletekre, cserébe részesedést kaptak a cégben. Csakhogy az alapkezelő csődbe ment. A Refco volt vezetőjét, Phillip Bennett-et le is ültették 16 évre könyvelési csalásért – de nem Ausztriában, hanem Amerikában. Ausztriában ugyan folyamatban van a per, de másfél évtized alatt sem született ítélet. A befektetőket pedig inkább peren kívül kártalanította a BAWAG, hogy az amerikai pert elkerüljék. Így összesen 1 milliárd euróba került a Refco-kaland a News hetilap információi szerint.
De más gondok is voltak a cégnél. A nemzeti bank a Refco miatt kezdett nyomozni, és mást is talált. A 2006-ban kipattant botrány lényege, hogy egyes vezetők a szabályokat semmibe véve kockázatos karib-szigeteki befektetésekbe tették a bank és a szakszervezetek pénzét. A befektetéseket az egykori bankvezető, Walter Flöttl fiára, az Egyesült Államokban dolgozó Wolfgang Flöttlre bízták. Az ügyletek veszteségesek lettek, de óriási összegek landoltak karibi postaládacégek számláin. Becslések szerint így 1,9 milliárd euró tűnt el.
Az 1998 óta gyűjtött veszteséget a könyvekben nem jelenítették meg, a szakszervezet és a bank környékén létrehozott ál-cégek tartozásaként tartották nyilván. Helmut Elsner egykori bankvezetőt 10 évre ítélték, ebből 4,5 évet ült le. Szabadulása után adott interjújában arról is beszélt, hogy közel egy milliárd eurót tarthatott meg a szerinte főkolompos Wolfgang Flöttl. Őt egyébként felmentették, és a Paradise Papers botrányban is feltűntek később cégei. Az eltűnt pénzeket az osztrák hatóságok nem keresték.
Okosba privatizáltak
A 60 ezer bécsi lakást birtokló BUWOG állami céget 2003-ban privatizáltak az FPÖ-s Karl-Heinz Grasser pénzügyminiszter irányításával. Akkor is éppen a most megbukott szélsőjobb-konzervatív koalíció volt hatalmon. A nyomozók véletlenül bukkantak érdekes tranzakciókra 2009-ben a Constantia Privatbank csődje idején. Az FPÖ-höz köthető PR cégek kaptak pénzeket, feltehetően az alacsonyabb értékesítési ár ellentételezésére, de kapott millió eurós összegeket Peter Hochegger lobbista is.
Egy zöldpárti politikus becslése szerint 1 milliárd eurót is veszíthetett az ügyleten az osztrák állam, később a számvevőszék azt mutatta ki, hogy a BUWOG 60 ezer lakását megvásárló Immofinanz 1,2 milliárd eurót nyert az ügyleten. Csak kenőpénzre 10 millió euró mehetett el a Grasser elleni per szerint. A per még folyamatban van, senkit nem ítéltek el.
Telekom Austria botránysorozat
2000 és 2006 között számos korrupciós eset került napvilágra. A szolgáltatásokról szóló törvény módosítását Horbach Gorbach miniszternek 264 ezer euróval hálálta meg a Telekom Austria. Hivatalosan egy titkárnő fizetését térítettek meg. De óriási, 8,7 millió eurós bónuszokat is fizettek a menedzsmentnek, amit a cégvezetők a tőzsdei árfolyam manipulálásával érték el.
Szabálytalan volt az is, hogy 2004-ben az FPÖ EU választási kampányát fél millió euróval támogatták, de 2006-ban az FPÖ-szakadár BZÖ-nek is jutott 720 ezer euró. Bár több per is folyamatban van, két volt vezetőt néhány hónapos börtönre is ítéltek. Az összességében több 10 millió eurós kár sosem térült meg. Ebben az ügyletben is feltűnik a fegyver-lobbista Alfons Mensdorff-Pouilly. Elítélték ezen kívül 2,5 évre Peter Hocheggert, aki számos más közép-európai korrupciós botrányban is feltűnik.
Motorla botrány
A mentők, tűzoltók és rendőrök kommunikációs rendszerének fejlesztésére kiírt pályázaton a telekommunikációs cégnek a burgenlandi gróf, Alfons Mensdorff-Pouilly segédkezett a politikusok meggyőzésében. Az amerikai Motorola központ figyelt fel a furcsa kifizetésekre. A 3,7 milliós eurós kenőpénz egy része a gróf budapesti cégén is keresztülfolyt.
Eurofighter botrány
Az 1,8 milliárd eurós vadászgép beszerzés ügyében a svéd ügyészség kezdett nyomozásba, és ismét Mensdorff-Pouilly bukkant fel, mint aktív lobbista. A burgenlandi gróf a magyar Grippenek beszerzésekor is aktív meggyőző tevékenységet folytatott a hazai döntéshozóknál. Az osztrák nyomozás 2007 óta tart, vélhetően 100 millió euró kenőpénz kísérte az ügyletet. Felmentették az ÖVP embereként számon tartott lobbistát.
Felült a csalinak
Nem Heinz-Christian Strache az első osztrák politikus, aki csali-korrupciós beszervezés miatt bukott le. Ernst Strasser ÖVP-s politikust a brit Sunday Times újságírói buktatták le 2010-ben, akik lobbistának adták ki magukat. Az egykori EU parlamenti delegációvezető 100 ezer euró éves tanácsadói díjat kért az uniós törvényhozás befolyásolásáért.
A politikus ügyében az OLAF, az unió csalás elleni hivatala is nyomozást kezdett, a pere 2012-ben indult, és elsőfokon négy év letöltendő börtönt kapott. 2014-ben 3 évre ítélték, ebből 6 hónapot leült, majd háziőrizetbe vonult a maradék időre. Ez sem tartott sokáig: a három év felét elengedték.
Önmagát támogató konzervatív vezető
Az Alsó-Ausztriát 1992 és 2017 között vezető konzervatív Erwin Pröll egyszerűen a tartomány pénzéből gazdagította közvetlenül, mintegy 1,3 millió euróval. Az esetről 2017-ben számolt be a Falter. Ebből 300 ezret utaltak át, a maradékot pedig belátása szerint tudta volna lehívni. A Dr. Erwin Pröll Privatstiftung 2007-ben úgy jött létre, hogy 60. születésnapjára a politikus 150 ezer eurót kapott anonim jótékonykodóktól, ami azért már önmagában is elég gyanús. Sőt, törvényileg kifejezetten tiltott, hogy köztisztviselők nagy értékű adományt elfogadjanak.
De papíron legalábbis jó célokra, a rászorulók segítésére szánta a pénzt. Az alapítványi források sorsáról a három tagú felügyelőbizottság döntött, ahova Erwin Pröll magát is jelölte. Másik társa a helyi Raiffeisen vezető, egyik legközelebbi szövetségese, Erwin Hammesder volt. A harmadik társuk, Johannes Coreth, aki a tartományi társadalombiztosítási kassza vezetőjeként dolgozott. Az eljárást a tartományi számvevőszék is élesen bírálta, de ennek ellenére nem indult jogi eljárás. Erwin Pröll lemondott és visszavonult, 2018-ban bezárták az alapítványt. | https://g7.hu/vilag/20190525/osztrak-lenyulasok-3300-milliard-forint-elsibolt-penz-15-ev-borton/ | https://web.archive.org/web/20220527212319/https://g7.hu/vilag/20190525/osztrak-lenyulasok-3300-milliard-forint-elsibolt-penz-15-ev-borton/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/osztrak-lenyulasok-3300-milliard-forint-elsibolt-penz-15-ev-borton | G7 | eu-news | 2019-05-25 12:55:00 | [] | [] | [
"Ausztria",
"Európa"
] | [] | [] |
49,096 | Huszonhat munkással kaszált 3,6 milliárdot az állami megbízásokkal kitömött építőcég | Árbevételét megduplázta, nyereségét pedig megháromszorozta tavaly a 190 milliárdból épülő Puskás Stadion kivitelezésén is dolgozó Magyar Építő Zrt. | A jó hír, hogy a jelentős részben állami pénzből származó bevétel egy kis része az osztalékfizetésnek köszönhetően visszajut a közszférához, egészen pontosan a fővárosi önkormányzathoz. A cég részvényeinek közel 2 százaléka ugyanis Budapest tulajdonában van, ami azt jelenti, hogy az összesen 2,5 milliárd forintból elvileg majdnem 50 milliót az önkormányzat kap. Tavaly ilyenkor még az államnak is volt egy minimális részesedése, mostanra azonban ez a beszámolóban nem nevesített „belföldi magánszemélyekhez” került.
A vállalat bevételének jelentős része jó eséllyel a Puskás Stadion építéséből származott: a kivitelezést a ZÁÉV-vel közösen nyerték el, és bár azt nem lehet tudni, hogy a felek között miként oszlanak meg a bevételek, egészen biztosan tízmilliárdok jutnak a Magyar Építőre. Erre utal, hogy tavaly év végén 6 milliárdos követelést tartottak nyilván a megbízó Nemzeti Sportközpontokkal szemben, ami jó eséllyel az éves munkájuknak csak egy része.
Nem ez az egyetlen jelentős állami megrendelése a cégnek: a Liget-projekt keretében a Magyar Zene Házát 17,5 milliárdért építik egyedül, az új Néprajzi Múzeumon pedig szintén a ZÁÉV-vel közösen dolgoznak közel 26 milliárdért.*Igaz, ez nem érintette az előző évet, a közbeszerzésen csak 2018 végén hirdettek eredményt. Ezekhez képest viszonylag kicsi megbízás volt, de azért 4,5 milliárdot egy művészeti galéria és étterem kialakításáért is kaptak a jegybank egyik alapítványától egy jórészt szintén 2018-ban elvégzett munkára.
Ezekből már nem volt nehéz összehozni a 49 milliárdos árbevételt, amit viszont viszonylag kis létszámmal ért el a cég. A társaságnál ugyanis 2018-ban átlagosan csak 124-en dolgoztak, ami azt jelenti, hogy
egy alkalmazottra majdnem 400 millió forint bevétel és közel 30 milliós nyereség jutott.
Ez kiugróan magas, egy munkavállalóra még a nagy autógyártóknál is csak nagyjából feleekkora forgalom jut, a Magyar Postánál vagy a MÁV-nál pedig 6-8 millió az, ami a Magyar Építőnél 400.
Ráadásul ahhoz képest, hogy építőipari cégről van szó, kifejezetten magas a szellemi foglalkoztatottak aránya: a 124 emberből csak 26 volt fizikai munkás. Ez erősen arra utal, hogy a – jelentős részben állami megbízásokból élő cég – a munka dandárját alvállalkozóknak passzolja tovább.
A jelentős mértékű kiszervezést erősíti az is, hogy túl sok olyan gépe sincs a vállalatnak, amit az építkezéseken használnak. A termelőgépeket, berendezéseket és a termelésben közvetlenül részt vevő járműveket alig 180 millió forinton tartották nyilván, de ha még az „üzemi üzleti gépeket” is figyelembe vesszük, akkor is csak negyedmilliárd forintjuk volt olyan berendezésekben, amivel ténylegesen dolgozhattak. Ez a hasonló profilú cégeknél – amelyek valóban a kivitelezéseken dolgoznak – egy nagyságrenddel magasabb összeg szokott lenni. Ráadásul a Magyar Építők túl sok új eszközt a megugró megrendelések ellenére tavaly sem szerzett be: termelőgépekre alig 17 milliót költöttek.
A vállalat többségi tulajdonosa közvetve néhány évvel ezelőttig Mészáros Lőrinc barátja és állandó üzlettársa, Szíjj László volt, a tiszakécskei vállalakozó azonban két éve túladott a társaságon*Egészen pontosan annak anyacégén, a Körös Aszfalt Zrt.-n.. A Magyar Építők ekkor került a WHB Befektetési Kft. és az Épkar Zrt. közös többségi tulajdonába. Előbbi társaság onnan lehet ismerős, hogy ez a vállalat volt, amely a cégiratok alapján nagyjából 3 milliárd forintért megvette Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak közbeszerzéseken hizlalt közvilágítási cégét, az Elios Zrt.-t. Azóta kiderült, hogy az Eliosra bízott, az eredeti tervek szerint uniós forrásból finanszírozott projektek szabálytalanok voltak, így azokra mégsem lehet uniós pénzt költeni, azaz végső soron a teljes költséget a magyar adófizetők állták.
Szintén van kötődése a kormányfő családjához a másik tulajdonosnak is. A budapesti vizes vb-n is hatalmasat kaszáló Épkar Zrt. többségi részvényese Szeivolt István, akinek fiáról, ifjabb Szeivolt Istvánról a Heti Válasz korábban azt írta, hogy feleségével Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvőjén is ott voltak. | https://g7.hu/vallalat/20190523/huszonhat-munkassal-kaszalt-36-milliardot-az-allami-megbizasokkal-kitomott-epitoceg/ | https://web.archive.org/web/20230328163404/https://g7.hu/vallalat/20190523/huszonhat-munkassal-kaszalt-36-milliardot-az-allami-megbizasokkal-kitomott-epitoceg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/huszonhat-munkassal-kaszalt-36-milliardot-az-allami-megbizasokkal-kitomott-epitoceg | G7 | hungarian-news | 2019-05-23 12:58:00 | [
"Szeivolt István",
"Szíjj László",
"Tiborcz István"
] | [
"Elios Innovatív Zrt.",
"Épkar Zrt.",
"Magyar Építő Zrt.",
"WHB Befektetési Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"építőipar",
"klientúra",
"stadion"
] | [
"Puskás Ferenc Stadion",
"Városliget beépítése"
] |
49,097 | Tiborcz bátyja is tisztséget kapott a Mészáros-féle MKB-csoportban | Egyre több jel utal arra, hogy az Orbán Viktorhoz legközelebb álló két üzleti egység, vagyis a Tiborcz család és a Mészáros-csoport között teljes az átjárhatóság. Az érintett felek elsőként az Appeninn Nyrt.-ben lettek hivatalos társak, majd – miként az Átlátszó kiszúrta – most májusban a felcsúti lobbi által ellenőrzött MKB Bank új informatikai cége felügyelőbizottságában tűnt fel egy Tiborcz. Igaz, nem a méltán népszerű István, hanem a bátyja, Péter. | Az MKB Bank tulajdonosi ábrájából kiderül, hogy Mészáros Lőrincnek mára – közvetve – 48,62 százalékos részesedése lett a pénzintézetben (a Metis Magántőkealapon és egy Rkofin nevű kft.-n keresztül). Állandó társa, a Duna Aszfalt-birtokos Szíjj László (a Blue Robin Investments haszonhúzójaként) 32,9 százalékot tudhat magának, de időközben az a Minerva Befektetési Alapkezelő Zrt. is az ő ellenőrzése alá került, amely további 9,99 százalék felett rendelkezik (az Eirene Magántőkealap gazdájaként).
Mészáros és Szíjj együtt tehát bő 91 százaléknyi MKB-részvényt kezel, sőt van még egy 3,1 százalékos „bankdarab” a Pantherinae Pénzügyi Zrt.-nél is; utóbbi céget tavaly decemberben szerezte meg az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő, melynek elismert tulajdonosa nem más, mint Vida József, a Takarékbank főnöke. Aki úgy egyébként a központi Mészáros-vállalatként jegyzett Opus Globalban is igazgatósági tag.
Az eddigi, cégnevekkel dúsított körmondatokon csak azért vezettük végig az olvasót, hogy tudatosítsuk: az MKB ma már szőröstül-bőröstül a felcsúti lobbié. És mivel ez az érdekkör a Fidesz-időszak minden pillanatában terjeszkedik, nyilvánvalóan a bankcsoportjuk is állandó bővülésben van. A pénzintézet május 10-én tájékoztatta a szakmai közvéleményt, hogy MKB Digital Zrt. néven új informatikai vállalkozást jegyeztetett be – a tisztségviselőkről azonban nem volt szó a hivatalos kommünikében.
Az Átlátszó viszont kiszúrta, hogy miközben az igazgatóságot és a felügyelőbizottságot alapvetően régi MKB-arcokkal töltötték fel, utóbbi testületbe – Balog Ádám elnök-vezérigazgató és Nyemcsok János általános vezérhelyettes mellé – bizonyos Tiborcz Péter is bekerült.
Ő pedig nem más, mint Tiborcz István bátyja, akinek látványos üzleti aktivizálódására idén februárban már felhívtuk a figyelmet. Ez a pozíciószerzés tehát igazolja, hogy az Orbán Viktorhoz legközelebb álló két bizniszegység, vagyis a Tiborcz család és a Mészáros-csoport között teljes az átjárhatóság. Pláne, hogy az érintett felek már a tőzsdei Appeninn Nyrt.-ben is egymás üzlettársai lettek.
A most MKB-felügyelőbizottsági tisztséghez jutott Tiborcz Péter 2015-ig a NAV informatikai fejlesztési főosztályának vezetőjeként szolgálta a hazát. Korábban energetikai tanácsadóként foglalkoztatták a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, ezt megelőzően, a 2006–2010-es ciklusban pedig a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes alelnöke volt (ebből az időszakból egy fényképet is megőrzött róla az internet).
Ezek a hivatalos nyomok Tiborcz Péterről, a pletykák szerint azonban évek óta kulcsszereplő a hazai informatikai piacon. A Heti Válasz 2016-ban az azóta beszántott Magyar Nemzeti Kereskedőház világméretű partnerhálózatával hozta kapcsolatba a nevét, sőt – miként megírtuk – igazán közel áll az állami megrendelésekkel kitömött Symmetria Magyarország Zrt.-hez is. Olyannyira, hogy a 2018-as választások után néhány hónappal nevére vette az ehhez az cégegyütteshez tartozó, információtechnológiai tanácsadással foglalkozó TransCon Húngaro Zrt.-t.
Mindemellett ugyancsak Tiborcz Péter ügyvezeti az öccse birtokában lévő, épp végelszámolás alatt álló HCS Experts Kft.-t. Erről a vállalkozásról a Népszava írta meg tavaly, hogy felfedezhető a 24.hu által megszellőztetett Microsoft-botrányban.
Az Átlátszó most azt a tényt is észrevette a cégbírósági kutakodásai során, hogy a HCS Experts alapítójaként Tiborcz István nemrég 850 ezer forintos havi végelszámolói bért állapított meg Péter nevű bátyjának. Akad tehát, akinek egy cégbezárás is gigabiznisz. | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/27/welcome-tiborcz-batyja-is-tisztseget-kapott-a-meszaros-fele-mkb-csoportban/ | https://web.archive.org/web/20221127195737/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/27/welcome-tiborcz-batyja-is-tisztseget-kapott-a-meszaros-fele-mkb-csoportban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborcz-batyja-is-tisztseget-kapott-a-meszaros-fele-mkb-csoportban | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-05-27 12:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor",
"Tiborcz István",
"Tiborcz Péter"
] | [
"Appeninn Holding Nyrt.",
"HCS Experts Kft.",
"Symmetria Magyarország Kft.",
"TransCon Húngaro Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"rokonok",
"klientúra"
] | [] |
49,098 | Újabb rejtélyek a Buda-Cash brókerbotrányban | A minap az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) váratlanul közölte, hogy a 2022-es lejáratnál hamarabb, már az idén nyáron vissza tudja vásárolni 107 milliárd forintnyi kötvényeinek egy részét, nagyjából 14 milliárdnyit. Azért kényszerült a kötvények kibocsátására, mert a Buda-Cash csődje után majdnem ennyibe került neki a brókercég érdekkörébe tartozó négy bank, azaz a DRB Bankcsoport ügyfeleinek a kártalanítása, s ennyi pénzt az alapot fenntartó bankok nem tudtak volna egyszerre beletenni. Az OBA közleményéből kiderül, hogy most az érintett pénzintézetek felszámolásából juthat a nem várt milliárdokhoz. | Újabb rejtélyek a Buda-Cash brókerbotrányban
Csak egyre szövevényesebbé válik a Buda-Cash Brókerház és a körülötte lévő társaságok botránya. Miközben az egykori befektetők kára nő, a betétbiztosítási alap némi pénzhez jut.
Meghosszabbították az egykori Buda-Cash első fokon börtönbüntetésre ítélt vezetőinek lakhelyelhagyási tilalmát a minap – igaz, egyelőre nem jogerősen. Még börtön is várhat rájuk, hiszen a tavaly októberi elsőfokú ítélet mind az öt menedzsert 7,5 évre ítélte sikkasztásért.
Többet is kaphattak volna, ha a bíróság elfogadja, ami a vádiratban szerepelt: hogy bűnszervezetben síbolták el a brókercég és a hozzá kapcsolódó bankcsoport ügyfeleinek több mint 110 milliárd forintját. Másodfokon erre még sor kerülhet, csak épp nem tudni, mikor lesz ítélet, mivel az ügyészség az utóbbi fél évben nem közölte, milyen indokkal fellebbezett súlyosbításért – tájékoztatta a HVG-t az egyik vádlott védője.
Közben újabb rejtélyekkel tarkítva zajlik a 2015. kora tavaszi brókerbotrány-sorozatot beindító Buda-Cash-sztori. Nem segíti például a tisztánlátást a folyamatokat felügyelő Magyar Nemzeti Bank alá tartozó Pénzügyi Stabilitási Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN). A minap az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) váratlanul közölte, hogy a 2022-es lejáratnál hamarabb, már az idén nyáron vissza tudja vásárolni 107 milliárd forintnyi kötvényeinek egy részét, nagyjából 14 milliárdnyit. Azért kényszerült a kötvények kibocsátására, mert a Buda-Cash csődje után majdnem ennyibe került neki a brókercég érdekkörébe tartozó négy bank, azaz a DRB Bankcsoport ügyfeleinek a kártalanítása, s ennyi pénzt az alapot fenntartó bankok nem tudtak volna egyszerre beletenni. Az OBA közleményéből kiderül, hogy most az érintett pénzintézetek felszámolásából juthat a nem várt milliárdokhoz.
A részletekről azonban sem az OBA, sem az erre leginkább illetékes PSFN nem nyilatkozik. A felszámoló cég honlapján követhetők ugyan a bankok vagyontárgyaira és követeléseire kiírt pályázatok, titok viszont, mennyi pénzt fizettek vissza a százmilliárdos nagyságrendben tartozó hiteladósok. Ráadásul az OBA nemcsak a DRB-bankok, hanem további négy pénzintézet, a Széchenyi Bank, az Orgoványi Takarékszövetkezet, az Alba Takarék és a Tisza Takarék felszámolásából is kap pénzt. A DRB-re jutó rész csupán hárommilliárd, az egykori legnagyobb takarékszövetkezet Orgoványé viszont hétmilliárd forint – tudta meg a HVG. Ám az Orgovány betétesei 54 milliárdos, a Széchenyi bankéi és a hozzá tartozó hitelszövetkezetéi együttesen 21,5 milliárdos, az Alba és a Tisza Takarék ügyfelei pedig további 21 milliárdos kártalanítást kaptak, így a nyolc pénzintézetre kifizetett 200 milliárdos kártalanításhoz képest a mostani 14 milliárdos megtérülés szinte aprópénz.
„Amikor a Buda-Cash vezetői 2015 februárjában megtették az emlékezetes önfeljelentést a jegybankban, legfőképpen azt szerették volna, hogy legalább a bankjaik megmeneküljenek. Tény, hogy hiányzott onnan 66 milliárd forintnyi állampapír, amit a brókercég nem vett meg nekik a pénzükből, de más bajuk nem volt. El lehetett volna adni őket. Mindenki jobban járt volna, a kártalanításra nem jogosult ügyfelek, az OBA és az alapot fenntartó bankrendszer is” – emlékezett vissza a HVG érdeklődésére az egyik pénzintézet korábbi dolgozója.
A négy bank vonatkozó beszámolói azonban sokkal nagyobb hiányról, százmilliárdos negatív tőkéről tanúskodnak, ami indokolhatja a bezárásukat. „A felszámolás azonnal leértékeli az adott társaságot. Ezek a mérlegek már a jegybank fennhatósága alatt készültek, nagy rátartással képeztek céltartalékokat, értékeltek le követeléseket és fedezeteket, ezért is folyhat be a vártnál több pénz” – véli az egykori bankos.
A Buda-Cash vezetői elleni vádiratban viszont az áll, hogy a DRB bankok funkciója eleve a brókercég finanszírozása volt, amelynek az 1998-as orosz válság óta dagadó veszteségeit már nem lehetett fiktív ügyfélszámlákkal elrejteni. Az egykori takarékszövetkezetek bankcsoporttá alakítása amúgy bravúr: a Buda-Cash csak így menthette ki őket a takarékszövetkezetek kényszer-integrációjából, hasonlóan ahhoz, ahogyan a kormányfő barátja, Garancsi István nagyvállalkozó is tette a maga Duna Takarékjával.
Közben a Buda-Cash több tízmilliárdot követelő befektetőinek jó része nem kapta vissza a vagyonát, még azt sem, ami megmaradt belőle. Például azért nem, mert a végtelenségig húzódik a brókercég és egykori külföldi letétkezelője, a Saxo Bank közötti per. Ez kezdetben magyar bíróságon folyt, és első fokon a Buda-Cash kétmilliárd forintot vissza is nyert, másodfokon azonban az a döntés született, hogy az eljárást újra le kell folytatni, a dán jog szerint. Állítólag legalább azok a befektetők nyugodtan alhatnak, akiknek a vagyona 2016-ban a Buda-Cash meglévő ügyfélportfólióit átvevő – a jegybankelnök unokatestvére tulajdonában álló – Növekedési Hitel Bankhoz (NHB) került, amit pár hónapos agónia után a Magyar Nemzeti Bank idén márciusban ítélt bezárásra. Bár Szemerey Tamás kisbankját a felügyelet hosszabb távon nem tartja életképesnek, ügyfélpénzek nem tűntek el belőle – állítja a végelszámolást intéző PSFN.
Teljes a káosz ugyanakkor a Szemerey üzlettársaként ismert Hauser Zoltán kezében lévő NH Capital nevű cégen keresztül az NHB-val is összeköthető, korábban a Buda-Cash ügyfeleire építő Access Befektetési Alapkezelő körül. Az átláthatatlanság még akkor is aggasztó, ha marginális piaci szereplőről van szó. Ami ott zajlik, azt már-már paródiaként élhetnék meg a pénzüket folyamatosan vesztő befektetők, ha volna kedvük humorizálni. Az Access által kezelt alapok – köztük négy, még az egykori Quaestor által indított alap – egyre sorvadnak, egy részüket már nem is forgalmazzák. Ma már csak körülbelül 300, főként intézményi befektető kétmilliárdja hever, pontosabban fogy bennük, merthogy hozamuk nincs. Az alapkezelő engedélyét a minap visszavonta az MNB, korábbi vezérigazgatójára, az alapokat mindvégig menedzselő Balogh Attilára pedig húszmillió forintos bírságot vetett ki. Sőt ismeretlen tettes ellen feljelentést is tett az alapkezelőnél évekig folytatott – többszörösen szankcionált, de meglepő módon az NHB bukásáig megtűrt – szabálytalanságok miatt. Részben az NHB által orvosolni nem tudott, krónikus tőkehiányos állapot, részben a befektetők érdekeit sértő (például a jegyek árfolyamának leértékelésével vagyonvesztést okozó), illetve a szükséges felhatalmazások híján hozott alapkezelői döntések miatt.
„Tízmilliárdos vagyonú új alapokat kellene indítani a fennmaradáshoz. Erre az NHB már nem volt képes, új befektető kell, és úgy tűnik, lesz is” – titokzatoskodott a HVG-nek egy bennfentes. S lám, egy áprilisi cégirat szerint a Deák-Impex Zrt. nevű cég Palumby Lászlót nevezné ki az alapkezelő vezérigazgatójává, ha a jegybank áldását adná rá. Palumby történetesen az egykori Quaestor Befektetési Alapkezelőt navigálta, így valóban testközelből ismerheti az Accessnél döglődő alapokat. Minderre az után került sor, hogy az Access március végén még azt közölte a jegybankkal, hogy önként felhagy a tevékenységeivel, amelyek lezárásával Balogh Attilát bízta volna meg. E döntést azonban az eredeti tulajdonos, az NH Capital hatályon kívül helyezte, s azonmód intézkedett Palumby kinevezéséről. Így aztán nem világos, ki is delegálná őt.
Akárhogy is, kétséges, hogy a 2016-ban és 2017-ben árbevétel nélküli, mostanáig vagyontalan Deák-Impex felkarolhatna egy alapkezelőt, ehhez ugyanis komoly tőkeerő kell. A HVG informátora „a nagykutyáktól független piaci szereplőnek” nevezte a céget, ám a pénzvilágban nem kelt bizalmat az ismeretlenség. Az meg végképp nem, ha egy milliárdos tranzakció finanszírozása nem transzparens. A Deák-Impex márciusban kapta ezt a nevet, amikor megérkezett új és szintén ismeretlen tulajdonosa, Deák Krisztián, aki látványosan, 2,2 milliárd forinttal emelte az alaptőkét. Csakhogy nem készpénzzel, hanem egy hétmillió eurós, március végén lejárt követelés apportálásával, amiről nem tudni, hogy befolyt-e. A fizetést két titokzatos külföldi – egy luxemburgi és egy német – társaságnak kellett teljesítenie. Ha megérkezett is ez a pénz, az MNB nem adhat ki új működési engedélyt addig, amíg nem tisztázott az eredete. Kérdés, kikényszeríthető-e némi átláthatóság, s így véget érhet-e legalább ez a történet.
[email protected] | https://hvg.hu/kkv/201921__budacash__penz_asemmibol__feljelentett_alapkezelo__vegtelen_tortenet | https://web.archive.org/web/20190525101000/https://hvg.hu/kkv/201921__budacash__penz_asemmibol__feljelentett_alapkezelo__vegtelen_tortenet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-rejtelyek-a-buda-cash-brokerbotranyban | HVG | hungarian-news | 2019-05-25 10:31:00 | [
"Deák Krisztián",
"Hauser Zoltán",
"Palumby László"
] | [
"Buda-Cash Brókerház Zrt.",
"Deák-Impex Zrt.",
"NH Capital Kft."
] | [] | [
"háttér",
"kártalanítás",
"bankok - pénzintézetek"
] | [
"Brókerbotrány 2015"
] |
49,099 | A becsült árnál 2,6 milliárd forinttal drágábban fejleszti az érdi iskolát Mészáros gyerekeinek cége | Az Érdi Szakképzési Centrum Kós Károly Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának fejlesztését és bővítését eredetileg 3,4 milliárd forintra becsülték. Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a FEJÉR-B.Á.L. Zrt. viszont majdnem a becsült ár duplájáért, 6 milliárdért vállalta a munkát. | Az uniós közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számából derült ki a felcsúti milliárdos gyerekei, Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc 2015 júniusában alapított vállalkozásának új érdi munkája.
Az érdi oktatási intézményt új tantermekkel és új tornacsarnokkal bővítik, illetve az Érdi Szakképzési Centrum helyiségei mellett a gyakorlati szakoktatás biztosítására egy 500 adagos főzőkonyhával rendelkező önálló műhelyházat építenek. A kibővített szakgimnázium és szakközépiskola diákjai számára létrehoznak egy kültéri sportpályát is.
Az érdi önkormányzat idén április 9-én írta alá a Fejér-B.Á.L. Zrt.-vel a szerződést, ami a közbeszerzés eredetileg becsült nettó 3,4 milliárd forintos értéke helyett bő 6 milliárd forintról szólt.
Az eredményhirdetésről szóló tájékoztatóban szerepel az is, hogy a munka elvégzésére a cég alvállalkozókat von be többek között a felelős műszaki vezetői tevékenység elvégzésére, építésszervezési műszaki irányítási munkákra, valamint bontási munkákra is.
Érdtől egyébként már kapott munkát a Fejér-B.Á.L. Zrt. Idén márciusban számoltunk be arról, hogy Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége a Batthyány Sportiskolai Általános Iskola rekonstrukcióját és bővítését, illetve a helyi Fenyves-Parkváros köznevelési centrum (általános iskola, sportcsarnok és tanuszoda) tervezését és kivitelezését is elnyerte. Úgy, hogy a két projekt az eredetileg becsült nettó 8,1 milliárd forint helyett nettó 11,4 milliárd forintba kerül az adófizetőknek.
A becsült költségnél 3,3 milliárddal drágábban dolgozhat Mészáros gyerekeinek cége Érden
Bűncselekménygyanús ügyek kivizsgálása Az Észak-Hegyvidék kiemelt jelentőségű területek KÉSZ-hez kért OTÉK eltérési engedélyek Szennyvízszippantás Eboltás Csepel Kozmosz sétány VIII. Blaha Lujza tér felújításához kapcsolódó dokumentumok (2. rész, vegyes) Vidékfejlesztési Minisztérium – támogatások Vidékfejlesztési Minisztérium – szerződések NGM – támogatások NGM – szerződések Külügyminisztérium – támogatások
A Fejér-B.Á.L. Zrt.-vel kapcsolatban két éve írtuk meg, hogy a vállalkozás már az alapításának évében, vagyis hat hónap alatt nettó 1,1 milliárd forint árbevételt, és 65,3 millió forint adózott eredményt ért el. A következő évben, 2016-ban pedig a Fejér-B.Á.L. nettó árbevétele 3,2 milliárd forint lett, amivel a cég egy év alatt megháromszorozta a bevételeit. 2018 augusztusában pedig hírt adtunk arról, hogy a cég napi egymillió forintnál is több nyereséget termel.
A Fejér-B.Á.L. Zrt. épített iskolát például Dunakeszin a West Hungária Bauval közösen, továbbá szintén együtt húzták fel a Nemzeti Lovardát, és állították helyre a Szombathelyi Püspöki Palotát. Emellett a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő cég építette a felcsúti Puskás Akadémia kazánházát és vasúti épületét is. | https://atlatszo.hu/2019/05/21/a-becsult-arnal-26-milliard-forinttal-dragabban-fejleszti-az-erdi-iskolat-meszaros-gyerekeinek-cege/#:~:text=%C3%89rd-,A%20becs%C3%BClt%20%C3%A1rn%C3%A1l%202%2C6%20milli%C3%A1rd%20forinttal%20dr%C3%A1g%C3%A1bban%20fejleszti, | https://web.archive.org/web/20210917101345/https://orszagszerte.atlatszo.hu/a-becsult-arnal-26-milliard-forinttal-dragabban-fejleszti-az-erdi-iskolat-meszaros-gyerekeinek-cege/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-becsult-arnal-26-milliard-forinttal-dragabban-fejleszti-az-erdi-iskolat-meszaros-gyerekeinek-cege | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-05-21 02:00:00 | [
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Beatrix"
] | [
"Érd Város Önkormányzata",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt."
] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"építőipar",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
49,100 | A Szombathelyi Törvényszék ítélete szerint ki kell adni a Haladás Sportkomplexum üzleti tervét | Közpénzből épült, közpénzből tartják fenn, a stadiont üzemeltető önkormányzati cég ügyvezetője mégis megtagadta a Transparency International Hungary közérdekű adatigénylését. | 2017 novemberében adták át a szombathelyi Haladás Sportkomplexumot. A stadion már az építése alatt magára vonta a figyelmet azzal, hogy a 9,6 milliárd forintos induló költségvetés helyett végül 15,4 milliárdba került. A létesítmény eddigi történetéről korábban itt írtunk.
Az elszálló építési költségek mellett folyamatosan kérdéses volt, hogy ki lesz a stadion üzemeltetője. A nyugati példákkal ellentétben ugyanis a stadion építésével egy időben nem írták ki annak üzemeltetésére a közbeszerzést.
Később ugyan két közbeszerzést is kiírt az önkormányzat, de egyik sem zárult eredménnyel. Így jobb híján annál a cégnél maradt az üzemeltetés, amelyik annak idején azért jött létre, hogy az építkezéshez nyújtott kormányzati források eljussanak az építőkhöz. A Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Nonprofit Kft sokáig kereste ügyvezetőjét, míg végül tavaly augusztusban a szombathelyi Fidesz alelnöke, Gál Sándor lett a befutó. Kinevezésénél az sem volt hátrány, hogy Gál pár hónapja, esti iskolán szerezte meg az érettségit, ez azóta is a legmagasabb iskolai végzettsége.
Hogy mennyibe is kerül a Sportkomplexum üzemeltetése, annak kibogozása nem egyszerű feladat. A Komplexumot ugyanis három sportegyesület bérli. A Haladás Labdarúgó Kft., a Haladás VSE és a Haladás VSE Kft. Utóbbi kettő az egyéni sportágakat, valamint a röplabdát és kézilabdát üzemelteti.
Ahogy korábban írtunk róla, 2018 december 3-án ülésezett Szombathely Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága. A bizottsági ülésen meghallgatták Gál Sándor ügyvezető pénzügyi beszámolóját. A jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy
a 2018-as év első felében 13 millió 125 ezer forintos mínuszt termelt a sportkomplexum
a Haladás VSE 43 millió 963 ezer forintot fizetett a csarnok használatért
ebből 37 millió forintot kaptak címkézve az önkormányzattól
23 millió 229 ezer forintos elszámolási vitája van a sportkomplexumnak a Haladás Labdarúgó Klubbal
a focisták vitatják, hogy a pályabérlésen kívül a világítás, pályafűtés és más egyéb járulékos költségek is az ő terheik lennének
A fentieken kívül az is elhangzott ezen a beszámolón, hogy Gál szerint a 2019-es üzemeltetéshez 330 millió forint önkormányzati támogatásra lenne szükségük. Ez azonban még mindig nem a teljes üzemeltetési költség, tavaly ugyanis 180 millió forintot adott hozzá a kormány az önkormányzati üzemeltetésű stadion fenntartási költségeihez. Szombathely idei költségvetésében viszont mindössze 169 millió forint támogatás szerepel a stadion fenntartására.
A zavaros helyzet tisztázására kérte ki közérdekű adatigényléssel a Haladás Sportkomplexum üzemeltetési adatait és üzleti tervét a Transparency International Magyarország antikorrupciós szervezet. Gál Sándor azonban üzleti titokra való hivatkozással megtagadta az adatigénylést, így a Transparency a bíróságon folytatta az eljárást.
Ahogy korábban írtunk róla, bár szerettünk volna beülni a tárgyalóterembe, hiszen az ilyen tárgyalások nyilvánosak, az alperes, vagyis a Sportkomplexum kérésének eleget téve a bíróság mégis zárt tárgyalást rendelt el. Ez azért volt furcsa, mivel a szombathelyi közgyűlés április 30-án összehívott ülése már tárgyalta a létesítmény 2019-es üzleti tervét, a jegyzőkönyvet pedig a város honlapjáról bárki letölthette.
Ráadásul időközben a kormány egy határozatban 297 millió forintot utalt át az üzemeltetés finanszírozására. Csakhogy azt nem a városnak címkézett pénz formájában küldte, hanem a már említett három sportegyesület egyikének, a Haladás VSE-nek. A HVSE korábban mindössze 62 millió forintot fizetett bérleti díjként, a 297 millióval egyszerűen nem tudott mit kezdeni. A hibát aztán a szombathelyi közgyűlés is észrevette, így a határozat módosítási kérelmével fordultak a kormányhoz.
Azt nem tudni, honnan tudta a magyar kormány, hogy a stadion üzemeltetéséhez pont 297 millió forint kell egy évre. Ungár Péter az LMP országgyűlési képviselője írásban kérdezte meg az Emberi Erőforrások Minisztériumától, hogy van-e jogusoltságuk megismerni a stadion üzleti tervét.
Válaszában Rétvári Bence államtitkár azt írta, hogy a kormány semmilyen ellenőrzést nem gyakorol a Sportkomplexum felett, így az üzleti tervet sem tudják kikérni.
Most viszont a Szombathelyi Törvényszék ítéletet hozott, ebben pedig kimondta, hogy a 103 oldal terjedelmű üzleti terv nagy része nyilvános, így azt ki kell adni a Transparencynek, ezen felül 127 ezer forint perköltséget is meg kell fizetnie a fenntartó cégnek.
Az indoklásban lényegében az szerepelt, hogy mivel a stadion közpénzből épült és abból is van fenntartva, így az üzemeltetőnek kötelessége kiadni az adatokat. A bíróság kitért arra is, hogy az üzemeltető feladata az, hogy minél jobb “gazdája” legyen a Sportkomplexumnak, és a bevételek növelésével csökkenteni tudja a közpénz szükségletet.
Éppen azért a döntés a piaci bevételeket érintő szerződések és adatok kiadására nem kötelezte az üzemeltetőt. lyen például a jövőben kötendő bérleti szerződések, névszponzorációk, marketing tevékenység, sky-boxok, reklámfelületek értékesítése, helyiségek bérbeadása, nem sportcélú rendezvények szervezése, továbbá a sportkomplexum működtetését végző partnercégekkel történő jövőbeni szerződéskötések terve.
A döntés nem jogerős, a Transparencynél azt mondták, egyelőre nem döntötték el, hogy fognak-e fellebbezni, vagy sem. | https://atlatszo.hu/2019/05/23/a-szombathelyi-torvenyszek-itelete-szerint-ki-kell-adni-a-haladas-sportkomplexum-uzleti-tervet/ | https://web.archive.org/web/20221014182324/https://orszagszerte.atlatszo.hu/a-szombathelyi-torvenyszek-itelete-szerint-ki-kell-adni-a-haladas-sportkomplexum-uzleti-tervet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-szombathelyi-torvenyszek-itelete-szerint-ki-kell-adni-a-haladas-sportkomplexum-uzleti-tervet | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-05-23 02:00:00 | [] | [
"Haladás Labdarúgó Kft.",
"Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Szombathely",
"Vas megye"
] | [
"átláthatóság",
"sport",
"gazdálkodás",
"üzemeltetés",
"üzleti titok",
"adatigénylés",
"stadion"
] | [] |
49,101 | OLAF-jelzések: a NAV nem nyilatkozik a Rogán feltalálótársaival kapcsolatos nyomozásról | Rogán Antal miniszter két társával együtt egy olyan digitális aláírással kapcsolatos találmányt jegyzett, amelyhez hasonló, és amellyel szinte megegyező nevű, a feltalálótársai cége által felvett uniós támogatással megvalósult fejlesztéssel kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal büntetőeljárás megindítását javasolta. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint a NAV nyomoz az ügyben, de az adóhivatal nem válaszolt a megkeresésünkre. | Rogán Antal miniszter két társával együtt egy olyan digitális aláírással kapcsolatos találmányt jegyzett, amelyhez hasonló, és amellyel szinte megegyező nevű, a feltalálótársai cége által felvett uniós támogatással megvalósult fejlesztéssel kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal büntetőeljárás megindítását javasolta. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint a NAV nyomoz az ügyben, de az adóhivatal nem válaszolt a megkeresésünkre.
Rogán Antal, az Orbán-kormány egyik fontos alakja, aki a politikán kívül más tevékenységgel korábban nem nyilvánult meg, 2015-ben váratlanul feltalálóként jelent meg a Hunguard Kft. tulajdonosaival együtt.
A digitális aláírással kapcsolatos találmányt megvette a MobilSign Kft., majd a cégtől a szabadalom valahogy átkerült a ProfiTrade 90 Kft.-hez, amelytől a Telekom megvásárolta a fejlesztést.
A Hunguard, a MobilSign és a ProfiTrade cégek között személyi átfedések vannak. A Hunguard Kft. ráadásul kivételes helyzetbe került, mert a közműcégek, a távközlési vállalatok, illetve a magyar bankszektor informatikai auditálását végezheti.
És egy nagyon fontos dolog: a ProfiTrade 90 Kft.-nek a MobilSign Kft. nevéhez képest egy "e" betűvel több elnevezésű fejlesztése, a MobileSign révén mintegy 257 millió forintos uniós támogatásban részesült, ami az OLAF szerint több pályázattal együtt visszaélésgyanús volt.
A MobilSign ügyében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomoz, ahol nem válaszoltak az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre.
Rogánék találmánya
Nagy meglepetést váltott ki három évvel ezelőtt, amikor a Népszabadság megírta, hogy Rogán Antal kabinetminiszter 2015-ben – akkor még a Fidesz parlamenti frakciójának vezetőjeként – egy digitális aláírással és annak hitelesítésével kapcsolatos találmányt jegyzett. Igaz, nem egyedül, hanem a Hunguard Kft. tulajdonosaival, Csík Balázzsal és Lengyel Csabával együtt. A szabadalomra vonatkozóan 2015 nyarán a Szellemi Tulajdon Világszervezetéhez (WIPO) is megérkezett a kérelem.
A Hunguarddal kapcsolatban akkor már ismert volt, hogy a cég végezte 2013-tól – egy kis kormányzati segítséggel – a közműcégek és a távközlési vállalatok auditálását, amivel 500 millió forintot szakított. Három éve pedig a Hunguard megkapta a magyar bankszektor informatikai auditálását is.
A Magyar Nemzet információi szerint a cég mellett éppen Rogán Antal lobbizott. Rogán ezt kikérte magának. A miniszter szerint a lap lejárató kampányt folytatott ellene.
A találmány a MobilSign Kft.-hez került
A szabadalommal kapcsolatos jogosultságot a feltalálók 2016 év elején eladták a MobilSign Kft.-nek. A cégre valószínűleg nem véletlenül esett a választás, ugyanis – az Opten céginformációs rendszer adatai alapján – 2014 év végéig a hunguardosoké volt. Ennek azért van jelentősége, mert az új tulajdonos egy bizonyos Pozsgai Petra lett, aki 2002. szeptember és 2008. január között tag volt a Hunguardban.
Pozsgai személye azért is érdekes, mert ő Rogán jobbkezének, Kertész Balázs ügyvédnek a volt felesége. Kertésszel kapcsolatban meg kell említeni azt a Népszabadságban megjelent értesülést, miszerint az ő budapesti lakcímére volt bejelentve a MobilSign Kft.
Az Átlátszó korábban beszámolt arról, hogy Kertész rendelte meg egy gellérthegyi villa felújítását. Az ingatlan – a tulajdoni lap alapján – 2015 óta a Rezeda 5 Ingatlanhasznosító Kft.-é, amely egy svájci társaság, a Bergavest Aktiengesellschaft CH érdekeltsége. Ennek azért van jelentősége, mert a cég kézbesítési megbízottja az a Karafiát Ügyvédi Iroda, amely eljárt a Rogán Antal által vezetett V. kerület cégügyeiben. Az iroda képviseli azt az offshore társaságot, a Javelin Investments Ltd.-t, amely a Hunguard Kft. egyik tulajdonosa volt 2016 januárjától 2017. május végéig.
Gellérthegyi kertes villa felújításába kezdett Rogán Antal jobbkeze Az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint Rogán Antal propagandaminiszter jobbkeze, a letelepedési kötvénybizniszben is közreműködő Kertész Balázs ügyvéd egy patinás, kertes gellérthegyi villa felújítását rendelte meg. Az értékes ingatlan egy két éve alapított svájci cég tulajdonában van, amely titkolja tulajdonosait. A telket még érdekesebbé teszi, hogy azon egy Pallasz Athéné szobor is található.
Bár Rogán Antal a "találmányával" kapcsolatban büszkeségének adott hangot, a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Népszabadságnak megküldött reagálásban azt közölte, hogy "amennyiben azt állítják, hogy Rogán Antal bármilyen kapcsolatban van a Hunguard Kft.-vel, sajtó-helyreigazítási pert kezdeményeznek".
A digitális aláírással kapcsolatos eljárásért 2017-ben Rogán Antal 25 millió forintos találmányi díjat kapott a MobilSign Kft.-től.
Ekkor a cég már újra Csík Balázs ügyvezetése alatt állt. És még abban az évben, novemberben Csík és Lengyel Csaba vissza is vette a MobilSign Kft.-t Pozsgai Petrától. 2018. október eleje óta Csík Balázs a MobilSign egyedüli tulajdonosa.
Már Rogán feltalálói szerepe, illetve a sajtóhírek alapján a Hunguardnak végzett sikeres lobbi-tevékenysége is több, mint érdekes volt. Az ügy azonban további hullámokat vetett, amikor kiderült, hogy Rogán Antal feltalálótársai a ProfiTrade 90 Kft.-n keresztül komoly uniós támogatást vettek fel egy, a MobilSign-éhez hasonló aláírás-hitelesítő technológia kifejlesztésére. Ez a projekt ráadásul az OLAF érdeklődését is kiváltotta.
Mintegy 257 millió forintos uniós támogatás
A 2013-as "MobileSign – Hiteles aláírás mobil készülék segítségével" elnevezésű pályázat 256,8 millió forint értékű volt. A 24.hu információi szerint a ProfiTrade 90 Kft. 2012 és 2015 között négy projektjére 965,4 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatáshoz jutott. A MobileSign mellett az "okos bevásárló lista" pályázatra a cég szintén 256,8 millió forintot kapott az EU-tól.
"Az Európai Csalás Elleni Hivatal a vizsgálatát 2015. november 3. napján rendelte el és 2017. december 18. napján kelt ajánlásában büntetőeljárás megindítására tett javaslatot" – írta az Átlátszó megkeresésére Fazekas Géza, a legfőbb Ügyészség (LÜ) szóvivője.
Az ajánlást 2018. január 9-én a Fővárosi Főügyészségre továbbította, amely a nyomozást el is rendelte különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt. A főügyészség az eljárás lefolytatásával a NAV Bűnügyi Igazgatóság Központi Nyomozó Főosztályát bízta meg.
Az LÜ szóvivője hangsúlyozta, hogy mivel "gyanúsított kihallgatására nem került sor, a tavaly hatályban lépett új büntetőeljárási törvény alapján az ügy felderítési szakban van, így a nyomozást a nyomozó hatóság önállóan teljesíti." Ezért Fazekas Géza azt javasolta, hogy a nyomozásra vonatkozó kérdéseinkkel a NAV-ot keressük meg. Ezt természetesen megtettük, de
a NAV-tól cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Miután kiderült, hogy uniós támogatással megvalósult kutatás-fejlesztési projektek miatt büntetőeljárás indult, a Miniszterelnöki Kabinetiroda közleményt adott ki arról, hogy "Rogán Antal a szabadalmában leírt eljárás kifejlesztésére soha nem igényelt és nem is kapott EU támogatást".
Megszólalt az ügyben Csík Balázs, a ProfiTrade ügyvezetője is, aki azt hangoztatta, hogy az uniós támogatást nem a Rogán Antallal közös szabadalmukra kapták, hanem a MobileSign elnevezésű fejlesztésükre.
Mivel a két informatikai rendszer nevében az eltérés csak egy betű, az Átlátszó megkereste Csík Balázst, hogy megtudja, a fejlesztések miben térnek el egymástól. Emellett kíváncsiak voltunk arra is, hogy a MobilSign-os szabadalom kidolgozásában Rogán Antal hogyan vett részt. Csík Balázs a fejlesztések közötti különségre nem adott választ, csak az alábbi tájékoztatást küldte:
"A ProfiTrade 90 Kft. 2012 és 2014 között konzorciumvezetői minőségben vett részt kutatásfejlesztési tevékenységet végző konzorciumokban. A ProfiTrade 90 Kft. tevékenysége, beleértve a 2012 és 2014 közötti kutatásfejlesztési pályázatokat, nem függött és nem függ össze a MobilSign Kft. tevékenységével, illetve a MobilSign Kft. által kezelt szabadalmakkal. Rogán Antal miniszter úrral közösen jegyzett szabadalmunkra soha nem kértünk és nem is kaptunk uniós vagy állami támogatást. A ProfiTrade 90 Kft.-nél az OLAF vizsgálatot nem folytatott, a cégnek kérdést nem tett fel és adatot sem kért be."
Az 1996-ban létrehozott ProfiTrade 90 Kft. a Csík család vállalkozása, annak ügyvezetője 2009 és 2018 júniusa között Csík Balázs volt, majd édesapja lett a vezető tisztségviselő. 2011 februárja és 2015 októbere között tag volt a cégben a Central European Investment AG is. Jelenleg Csík Balázs és szülei tulajdonolják a ProfiTrade 90-et.
A 24. hu járt utána annak, hogy 2015-ben a tulajdonosok 41 millió 231 ezer forint nyereséget kivettek a cégből, és az összeget – háromezer forint kivételével – átutalták a Central European Investment számlájára.
Az OLAF által lefolytatott vizsgálatra egyébként Hadházy Ákos volt LMP-s, jelenleg független országgyűlési képviselő uniós pénzlenyúlásokat kutató munkája révén 2018-ban derült fény. Hadházy érte el ugyanis Polt Péter legfőbb ügyésznél egy olyan lista kiadását, amelyben szerepeltek az OLAF által vizsgált ügyek EU-s pályázati kódjai is. Ezáltal világossá vált, hogy a csalás elleni hivatal mely ügyekben talált visszaéléseket és tett jelzéseket a magyar ügyészségnek.
Ezek egyike a MobileSign ügye. Ám mint a sajtóban már többször megjelent, a digitális aláírást érintő OLAF-os vizsgálatban a MobileSign nem önállóan szerepelt, hanem az ugyanabból az EU-alapból támogatott 30 magyar kutatás-fejlesztési pályázat egyikeként. Az uniós csalás elleni hivatal szerint a visszaélések összértéke itt mintegy 9,7 milliárd forintot tett ki.
A Rogán-szabadalom utóélete
A kabinetminiszter találmányát három évvel ezelőtt megvette a Telekom, mégpedig a ProfiTrade 90 Kft.-től, amely egy nagyon hasonló rendszer fejlesztésére vett fel támogatást az EU-tól, és amelynek ügyvezető-tulajdonosa Csík Balázs.
A nyomozás még tart az uniós támogatással való visszaélések ügyében, és hogy milyen eredménnyel fog zárulni, azt egyelőre nem tudni. Mindenesetre, ha az OLAF vizsgálatában megállapított dolgok bebizonyosodnak, akkor a magyar adófizetőknek kell visszafizetniük az uniós támogatás mintegy tízmilliárd forintos összegét.
Meg kell említeni azt is, hogy időközben a digitális aláírási eljárás ideiglenes szabadalmi védettsége megszűnt, de a nemzetközi szabadalmi bejelentés megtörtént. Ez alapján a találmány európai oltalmat kapott. A Népszava pedig Rogán Antal vagyonnyilatkozata alapján megírta, hogy
a miniszternek a szabadalom 2017-ben 25 millió, 2018-ban pedig 42,65 millió forintot hozott.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapfotó: Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (b) és Vígh László fideszes országgyűlési képviselő a zalaszabari Holnapocska Tábor és Zobori Élménypark új hullámvasútján 2019. április 13-án. MTI/Varga György | https://atlatszo.hu/2019/05/28/olaf-jelzesek-a-nav-nem-nyilatkozik-a-rogan-feltalalotarsaival-kapcsolatos-nyomozasrol/ | https://web.archive.org/web/20211017094422/https://atlatszo.hu/2019/05/28/olaf-jelzesek-a-nav-nem-nyilatkozik-a-rogan-feltalalotarsaival-kapcsolatos-nyomozasrol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/olaf-jelzesek-a-nav-nem-nyilatkozik-a-rogan-feltalalotarsaival-kapcsolatos-nyomozasrol | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-05-28 15:19:00 | [
"Csik Balázs",
"Kertész Balázs",
"Lengyel Csaba",
"Rogán Antal"
] | [
"Hunguard Kft.",
"Javelin Ltd.",
"Karafiát Ügyvédi Iroda",
"MobilSign Kft.",
"Profitrade 90 Kft.",
"Rezeda 5 Kft."
] | [] | [
"k+f",
"informatika",
"támogatás",
"átláthatóság",
"EU",
"OLAF-vizsgálat",
"nav-vizsgálat"
] | [
"Pénzügyi tanúsítási piac bekebelezése"
] |
49,103 | Nyolcszázmillióért terveztetnek elit wellnessközpontot a Lázár vezette ménesbirtokra | Golfpályát, kisvasutat, termálvizes központot is építenének a mezőhegyesi mintagazdaság területén, a legmodernebb technikákat vetik be a munka előkészítéséhez. | wellness-szálloda;Mezőhegyesi Ménesbirtok;
2019-05-28 17:46:54
Nyolcszázmillióért terveztetnek elit wellnessközpontot a Lázár vezette ménesbirtokra
Golfpályát, kisvasutat, termálvizes központot is építenének a mezőhegyesi mintagazdaság területén, a legmodernebb technikákat vetik be a munka előkészítéséhez.
Több milliárd forint értékben terveztet turisztikai fejlesztéseket az állami tulajdonú, de Lázár János által felügyelt Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt - derül ki az uniós Közbeszerzési Értesítőből.
A beruházás volumenéről már az előkészületek büdzséje is árulkodik: az alapvetően vetőmag termesztéssel és exporttal foglalkozó Ménesbirtok ugyanis nettó 800 millió forintos keretmegállapodást kötne a jövőbeli tervezővel, akire tucatnyi részprojektet bíznak majd; mivel keretösszegről van szó, a végleges számla akár kevesebb is lehet ennél.
A megbízás legszembetűnőbb része a rengeteg turisztikai fejlesztés: a pályázótól az alábbi beruházások engedélyezési és kiviteli terveit várják:
A Lázár felügyelte mintagazdaság emellett műemléki épületeket is felújítana, és ennek szintén megadják a módját: levéltári kutatásokat és restaurátori szakvéleményeket rendeltek a helyi ingatlanokkal kapcsolatban – az épületeket 3d pontfelhő technológiával, vagyis lézerszkenneléssel mérnék fel, a de lézerszkenneres drón tapogatja majd le beruházás teljes területét is.
És ezek még csak kiemelkedő pontok a Nemzeti Ménesbirtok kívánságlistájáról, hiszen a vállalat többek között műhelyeket, raktárhelyiségeket és egy majort is felújítana a projekt keretében. Ajánlatot június 28-ig várnak a mintagazdaság felhívására. A dokumentumban pedig azt is kikötötték, hogy részajánlatokat nem fogadnak el – vagyis a nyertes mindent visz, és később alvállalkozók segítségével végzi el a sokrétű munkát
Mintagazdagság
A mintagazdaság abban az értelemben is kiemelkedőnek számít, hogy a kormány elképesztő összegeket költ rá: a tízezer hektáros birtokot már állami tulajdonba vételekor, 2016-ban 6 milliárdos injekcióval tőkésítették fel, és azóta is tengernyi pénzt költöttek fejlesztésére. | https://nepszava.hu/3037633_nyolcszazmillioert-terveztetnek-elit-wellnesskozpontot-a-lazar-vezette-menesbirtokra | https://web.archive.org/web/20230923035511/https://nepszava.hu/3037633_nyolcszazmillioert-terveztetnek-elit-wellnesskozpontot-a-lazar-vezette-menesbirtokra | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyolcszazmillioert-terveztetnek-elit-wellnesskozpontot-a-lazar-vezette-menesbirtokra | Népszava | hungarian-news | 2019-05-28 19:53:00 | [
"Lázár János"
] | [
"Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt."
] | [
"Békés megye",
"Mezőhegyes"
] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"lósport",
"sport",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"közlekedés",
"vasút",
"egészségturizmus",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
49,104 | Saját törvénysértéseit orvosolná Handó | Módosító javaslatokat tett az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a közigazgatási bíráskodással összefüggő salátatörvény tervezetéhez, amelyek között a közigazgatási bíróságokat nem érintő, de az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreivel és a bírói tanács által megállapított törvénysértésekkel összefüggő módosításokat is megfogalmazott. |
Módosító javaslatokat tett az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a közigazgatási bíráskodással összefüggő salátatörvény tervezetéhez, amelyek között a közigazgatási bíróságokat nem érintő, de az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreivel és a bírói tanács által megállapított törvénysértésekkel összefüggő módosításokat is megfogalmazott.
Mindez az OBT közleményéből derült ki, amelyben a tanács sorra vette Handó Tünde javaslatait.
Ezek között előkerült az a korábbi ötlet, hogy az OBT létszámát a mai 15-ről emeljék 26 főre, s a tanács tagjait nem küldöttértekezlet („elektorok”), hanem az egyes összbírói értekezletek választanák meg: minden ítélőtábla és törvényszék egy-egy bírót delegálna. Az OBT szerint e javaslat egyetlen célja a jelenlegi összetételű OBT idő előtti menesztése. Törvénybe iktatná Handó, hogy a 8 fős vagy kisebb bírói létszámú járásbíróság elnöke újra kinevezhető legyen akkor is, ha már egymást követő két alkalommal betöltötte a tisztséget, de az utolsó kinevezése óta több mint három év eltelt, és a tisztségre más nem nyújtott be pályázatot. Az OBT emlékeztetett: a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elnökét éppen így, vagyis törvénysértő módon nevezték ki a bírói tanács egyetértése nélkül, s a módosítási szándék szerintük arra utal, hogy az az OBH elnöke is osztja az OBT aggályait. Handó a bírák áthelyezésének szabályait is módosítaná, nemcsak a hatéves kinevezés, hanem az egyéves vezetői megbízás esetére is lehetővé tenné a megbízott vezetőnek a korábbi beosztási helyétől eltérő bíróságra történő áthelyezését. Az OBT szerint ezzel Handó „kifejezetten bizalmi elvre akarja építeni a vezetők kiválasztását, ami a törvény által előírt pályázati rendszerrel nem összeegyeztethető”.
Az OBH elnöke azt is törvénybe iktatná, hogy a bíró szolgálati viszonyát érintő személyzeti határozatok esetében a bírák a munkáltatói jogkört gyakorló bíróság ellen indíthatnak pert, de az OBH elnökének határozatai ellen nem. Handó indokként meg is jelöli, hogy az OBH elnöke ne állhasson alperesi pozícióban. Az OBT szerint Handó ezzel elérné, hogy ha egy pályázatot eredménytelenné nyilvánít – ami rendszeres gyakorlata –, döntése ellen ne legyen helye jogorvoslatnak. Az OBT úgy vélte, Handó a javaslatokkal utólag szeretné orvosolni az OBT által megállapított törvénysértéseket, amelyek miatt a tanács kezdeményezte tisztségtől való megfosztását az Országgyűlésnél. | https://nepszava.hu/3037770_sajat-torvenyserteseit-orvosolna-hando | https://web.archive.org/web/20230130013957/https://nepszava.hu/3037770_sajat-torvenyserteseit-orvosolna-hando | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sajat-torvenyserteseit-orvosolna-hando | Népszava | hungarian-news | 2019-05-29 18:58:00 | [
"Handó Tünde"
] | [
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [] | [
"hatalommal való visszaélés",
"foglalkoztatás",
"bíróság",
"jogalkotás"
] | [] |
49,105 | Majdnem nullszaldósra faragták le a Matolcsy-unokatestvérek a Pécsi Sörfőzdét 2018-ban | Szemerey Tamás és Zoltán érdekeltségének 2,65 milliárd forintos tavalyi nettó árbevétele közel 36 százalékkal lett kevesebb a 2017-esnél, adózott nyeresége viszont csaknem elapadt, mindössze 23 millió forintot mutatott 2018 végén az egy évvel korábbi 264 millióval szemben. Mindössze 1,79 millió forint adót kellett a cégnek fizetnie a 2018-as éve után, 12,5 millióval kevesebbet, mint 2017-ben, de az igazi csökkenés 2016-hoz mérhető, abban az évben a Pécsi Sörfőzde még 2,56 milliárd forint jövedéki adót szurkolt le. Vagyis a profilváltással valóban több mint 2 milliárdot spórolt a cég – ahogy azt az Mfor.hu hetekkel ezelőtt már egy képviselői kérdésre adott válasz kapcsán előrejelezte.
A Pécsi Sörfőzde kilátásait ugyanakkor javítja, hogy gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében 467,6 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott tavaly kutatás-fejlesztésre, amely ez év elején indult el. | Ez az ára annak, hogy a cég 2017 júliusában profilt váltott, már csak kisüzemi sörfőzdeként működik, s jelentősen visszavett az olcsó kategóriás sörök értékesítéséből – magyarázzák a "pécsiek" 2018. évi beszámolójukban a forgalma visszaesését, aminek következtében a 2016-ban pedig még 6,1 százalékos hazai piaci részaránya 2018-ra 2,3 százalékra zsugorodott. Exporttevékenysége szinte teljesen megszűnt, annak 6,56 millió forintos értéke csak az egytizede az egy évvel korábbinak, miközben a belföldi forgalma 4,06 milliárdról 2,64 milliárdra apadt.
Mindössze 1,79 millió forint adót kellett a cégnek fizetnie a 2018-as éve után, 12,5 millióval kevesebbet, mint 2017-ben, de az igazi csökkenés 2016-hoz mérhető, abban az évben a Pécsi Sörfőzde még 2,56 milliárd forint jövedéki adót szurkolt le. Vagyis a profilváltással valóban több mint 2 milliárdot spórolt a cég – ahogy azt az Mfor.hu hetekkel ezelőtt már egy képviselői kérdésre adott válasz kapcsán előrejelezte.
A nullához közelítő adózott nyereségéből értelemszerűen nem fizet magának osztalékot a két nagytulajdonos. A Pécsi Sörfőzdét közel fele-fele arányban birtokolja a Szemerey Zoltán és fia, Bertalan cége, a MAVA Befektetési Tanácsadó Kft., valamint a Szemerey Tamás közvetett érdekeltségében lévő BanKonzult Commerce Kft. E célra az eredménytartalékot sem tudták megcsapolni, mivel az már évek óta negatív, 2018 végén 2,2 milliárdot ért el. Ennek ellenére a cég 552,6 milliós jegyzett tőkéjét még így is meghaladja a 829,8 milliós saját tőkéje, miután 1,21 milliárdnyi tőke- és közel 1,28 milliárdnyi lekötött tartalékkal rendelkezik.
Szükség is van e pufferra, mivel a sörgyár kötelezettségei 2018-ban 22,9 millióval, 1,54 milliárd forintra nőttek, alapvetően amiatt, hogy a rövid, egy éven belül lejárók gyarapodtak (297 millióról 372 millióra), míg a hosszúak csökkentek (1,22 milliárdról 1,17 milliárdra). A rövid lejáratú kötelezettségeiből közel 125,5 millióval a szállítóinak tartozott a Pécsi Sörfőzde.
Amelynek 63,3 millió forintja ragadt bent az ugyancsak Szemerey Tamás-érdekeltség NHB Növekedési Hitelbankban amiatt, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) március közepén elrendelte a végelszámolását, igaz, ezekre is vonatkozott az Országos Betétbiztosítási Alap 100 ezer eurós (jelenlegi árfolyamon mintegy 32,2 millió forintos) garanciája. A cég az MNB intézkedését követően a bevételeit a Raiffeisen Banknál vezetett bankszámlájára irányíttatta. Egyúttal tulajdonosi kölcsönt vett fel a MAVA Befektetési Tanácsadó Kft.-től, hogy a kötelezettségeinek időben eleget tudjon tenni. Legnagyobb vevője szintén az NHB Banknál vezette a bankszámláját, így rá is hatással van az MNB betétkifizetést korlátozó döntése, tartozásait csúszással ugyan, de folyamatosan törleszti – közölte a cég.
A Pécsi Sörfőzde kilátásait ugyanakkor javítja, hogy gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében 467,6 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott tavaly kutatás-fejlesztésre, amely ez év elején indult el.
A vállalkozás tavaly egy új céget alapított, a PSF Sörcsap Kft.-t 3 millió forintos törzstőkével. Emellett részesedéssel rendelkezett a Pécsi Kereskedők Háza Kft.-ben és a Bonafarm Egyesülésben. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/majdnem-nullszaldos-lett-a-matolcsy-unokatestverek-pecsi-sorfozdeje-2018-ban.html | https://web.archive.org/web/20190903125219/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/majdnem-nullszaldos-lett-a-matolcsy-unokatestverek-pecsi-sorfozdeje-2018-ban.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/majdnem-nullszaldosra-faragtak-le-a-matolcsy-unokatestverek-a-pecsi-sorfozdet-2018-ban | mfor.hu | hungarian-news | 2019-05-28 22:09:00 | [
"Szemerey Tamás",
"Szemerey Zoltán"
] | [
"Pécsi Sörfőzde Zrt."
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"támogatás",
"élelmiszeripar",
"adó",
"klientúra"
] | [] |
49,106 | Oroszoknak adják el Orbánék a Dunakeszi Járműjavítót | A verseny kizárásával az orosz Transzmasholding hazai leányvállalatának adja el az állam a csak öt éve visszaszerzett, nagy múltú Dunakeszi Járműjavítót - döntött az Orbán-kormány. | Oroszország;vasút;MÁV;metrófelújítás;
2019-05-29 06:42:53
Oroszoknak adják el Orbánék a Dunakeszi Járműjavítót
A verseny kizárásával az orosz Transzmasholding hazai leányvállalatának adja el az állam a csak öt éve visszaszerzett, nagy múltú Dunakeszi Járműjavítót - döntött az Orbán-kormány.
Versenyeztetés nélkül az orosz Transzmasholding áttételes tulajdonában lévő TMH Hungary Investnek kell eladni az állami tulajdonú Dunakeszi Járműjavító Kft.-t, valamint egyes, hozzá tartozó ingatlanokat – derül ki a kedd esti Magyar Közlönyből. Az Orbán Viktor kézjegyével ellátott kormányhatározat szerint a "külgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügylet" árát független vagyonértékelő határozza meg, az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) felé fennálló tartozás átszáll a vevőre, amelynek fenn kell tartania a MÁV Csoporttal meglévő kapcsolatait.
A jelenleg az állam többségi, valamint az állami MÁV és a dolgozók kisebbségi tulajdonában álló, első sorban vasúti kocsik javításával és gyártásával foglalkozó Dunakeszi Járműjavító több mint száz éves múltra tekint vissza. 1996 óta állt az ABB, az ABB Daimler-Benz, a DaimlerChrysler Rail Systems, 2001-től pedig a szintén német Bombardier többségi tulajdonában is, de 2014-ben visszavette a magyar állam. A cég tavalyelőtt 6 milliárdos bevétel mellett 69 milliós nyereséget ért el, ami kiugró az azt megelőző időszakhoz képest.
A vevő a hazai közönség előtt elsősorban a 3-as metró szerelvényeinek vitatott felújítása kapcsán lehet ismert, a BKV perli is a céget, mert az nem hajlandó kifizetni a kötbért. A - leányvállalatán, a Metrovagonmason keresztül - a legnagyobb orosz vasúti gyártónak számító Transzmasholding áttételes részvényesei Iszkandar Mahmudov, Andrej Bokarev elnök-vezérigazgató, Dimitrij Komisszarov, Kirill Lipa vezérigazgató, illetve a cégben közel tíz éve részvényes francia Alstom. A tulajdonosi összetétel a Kreml-közeli orosz oligarchák belső átrendeződései mentén gyakorta változik.
Az idén februárban – minden bizonnyal a vásárlás kapcsán – alapított TMH Hungary Invest tulajdonosa a három éves Transmashholding Hungary Kft., amelynek anyacége a svájci TMH International AG. Bár ez a társaság már közvetlenül az orosz Transzmasholding leányvállalataként mutatkozik be, a tulajdonosi szerkezet hemzseg az offshore-szerű, adómérséklésre csábító cégektől.
A sajtó számított az ügyletre. A Transzmasholding régóta együttműködik a Dunakeszi Járműjavítóval: a cégpárostól tavaly Egyiptom több mint egymilliárd euró értékben 1300 vasúti kocsit rendelt. Az Index a tavalyi választások előtt idézte Kirill Lipát, aki szerint a voksolás után három hónapon belül cégéhez kerülhet a járműjavító fele. Miután ez elmaradt, a Magyar Narancs arról cikkezett, hogy az MNV zárt, meghívásos pályázatot hirdetett a cégre, amelyen bejelentkezett a svájci Stadler is. Mi több, a – már akkor is erős győzelmi esélyekkel induló - Transzmasholdingot még noszogatni is kellett. Ehhez képest a mostani kormányhatározat már kifejezetten kizárja a versenyeztetés lehetőségét.
Magyar szempontból azt sem túl biztató, hogy Andrej Bokarev tavalyelőtti szavai szerint nem pénzzel, hanem jövőbeni megrendelésekkel fizetnének. A magyar állam 2014-ben mindenesetre 2,1 milliárd forintért szerezte vissza a nagy múltú gyártót. | https://nepszava.hu/3037674_oroszoknak-adjak-el-orbanek-a-dunakeszi-jarmujavitot | https://web.archive.org/web/20220529000031/https://nepszava.hu/3037674_oroszoknak-adjak-el-orbanek-a-dunakeszi-jarmujavitot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/oroszoknak-adjak-el-orbanek-a-dunakeszi-jarmujavitot | Népszava | hungarian-news | 2019-05-29 13:24:00 | [
"Adrej Bokarev",
"Andreaj Bokarev",
"Dimitrij Komisszarov",
"Iszkandar Mahmudov",
"Kirill Lipa",
"Orbán Viktor"
] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Dunakeszi Járműjavító Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"MÁV",
"Metrowagonmas",
"TMH Hungary Invest Zrt.",
"Transzmasholding"
] | [
"Dunakeszi",
"Európa",
"Magyarország",
"Oroszország",
"Pest megye"
] | [
"ingatlan",
"offshore",
"metró",
"vasút",
"adó",
"jármű / gépgyártás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
49,108 | Megérheti Mészárosék sporthoteljében dolgozni | Immár második éve csak veszteséget termel a felcsúti focialapítvány tulajdonában lévő Puskás Ferenc Sport Hotel, a dolgozók ebből viszont semmit sem érezhetnek, hiszen tetemes béremelés történhetett.
A 2017-es 186 015 forint után tavaly már 344 944 forint volt az átlagbér a Kft.-nél.
Így a felcsúti focialapítvány sporthotelje 2018-ban sorban a második veszteséges évét zárta. Igaz, a mínusz egyáltalán nem tartozik a kigazdálkodhatatlan kategóriába, főleg annak fényében nem, hogy a Kft. közvetlen tulajdonosa a TAO-támogatások legnagyobb nyertese, az adományozó gazdálkodói szervezetek kedvence, | Határidő előtt vagyunk, mégis szépen szállingóznak a Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó cégek 2018-as beszámolói is, most épp az alcsúti arborétum mellett működő Puskás Ferenc Sport Hotelt üzemeltető cég dokumentumai kerültek nyilvánosságra. A Puskás Ferenc Sport Hotel Kft.-re nem lehet panasz, már ami a bevételeket illeti, hiszen a 2017-es 180 millió forint után 214,5 millió folyt be a kasszába, melynek zöme, 193 millió forint a cég alaptevékenységéből, vagyis a cégkivonat szerint éttermi, mozgó vendéglátásból származott. Emellett közel 3 milliót köszönhetnek a helyszín bérbeadásának - a honlapjuk alapján főként esküvők helyszíne lehet a hotel -, 18 millió pedig nem az alaptevékenységből származó bevétel volt.
Noha a bevételek közel 20 százalékkal ugrottak meg egy év alatt, a költségek, főként a személyi jellegű ráfordítások elszállása miatt a cég semmit nem tudott profitálni a több bevételből. Az anyagjellegű ráfordítások minimálisan csökkentek ugyan, 92 millióról 90-re, a személyi jellegűek viszont több mint a harmadával emelkedtek: 89 millióról 121 millióra.
Utóbbi hátterében azonban nem az alkalmazottak gyarapodása állhat, hiszen az átlagos dolgozói létszám 33 főről 24-re apadt 2018-ban. Nekik viszont brutális mértékben, 85 (!!!) százalékkal nőtt az átlagbérük a bérköltség alapján.
A 2017-es 186 015 forint után tavaly már 344 944 forint volt az átlagbér a Kft.-nél.
Igaz, az átlagbér emelkedésében az is szerepet játszhatott, ha az elbocsátott dolgozók fizetése a legalacsonyabbak közé tartozott a cégen belül. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/megerheti-meszarosek-sporthoteljeben-dolgozni.html | https://web.archive.org/web/20220625050224/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/megerheti-meszarosek-sporthoteljeben-dolgozni.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megerheti-meszarosek-sporthoteljeben-dolgozni | mfor.hu | hungarian-news | 2019-05-28 22:42:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Puskás Ferenc Sport Hotel Kft."
] | [
"Fejér megye",
"Felcsút"
] | [
"idegenforgalom",
"NER HOTEL"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
49,109 | A Hajdúságból irányítják az erzsébetvárosi közbeszerzéseket | Vannak véletlenek: hajdúböszörményi cég épít parkot a szintén böszörményi ügyvezető által vezetett VII. kerületi önkormányzati cég megbízásából. | Impozáns parkot álmodtak Budapest VII. kerületének önkormányzatánál a Keleti pályaudvar közelében található Százház utcába. Noha a virágágyásokat, sétautakat, játszóteret tartalmazó díszkert építésének felelőse Erzsébetváros önkormányzati cége, az Evikint Kft, a park mégis hajdúböszörményi koprodukcióban készül. A hajdúböszörményi Nyíri Dóra által vezetett Evikint parképítésre kiírt pályázatát ugyanis egy ottani cég, az Épít-Takarít 2004 Bt. nyerte 83 millió forintért. Ez a vállalat ugyanúgy a Török család tulajdonában áll, mint a Tömb 2002 Kft. Figyelemre méltó, hogy a szóban forgó – Evikint, Tömb, Épít-Takarít – cégek szakterülete nagyjából azonos: mindegyik a gondnoki munkák, a takarítás és a karbantartás nagymestere. Ugyan az Evikint tulajdonosa Erzsébetváros önkormányzata, a vállalatok mégis figyelemre méltó pontokon érnek össze.
A Török Imre és felesége tulajdonában álló Tömb a Nemzeti Együttműködés Rendszerének „csodalova”: főként Hajdú-Bihar és Békés megye fideszes önkormányzataitól és kormányzati intézményeitől elnyert állami és uniós pénzen hízik. Mint megírtuk, vetélytársai jellemzően ugyanazok a hajdúsági cégek, de nekik a Tömb mellett fű sem terem. A megbízók több esetben a Fidesszel kapcsolatba hozható Mező Barna – akinek lakótelepi lakásába bejegyezve működik a cég – volt vagy jelenlegi munkahelyei, de egy közbeszerzési tanácsadónő is gyakran tűnik fel ott, ahol a Tömb képtelen veszíteni. A vállalat tavaly összesen 4,1 milliárd forintnyi megrendelést tett zsebre, de már idén is átlépte az egymilliárd forintot az állami, önkormányzati megrendeléseik értéke.
Egy év alatt négymilliárdnyi közbeszerzést nyert a panellakásba bejelentett cég | Magyar Hang
A Százház utcai park kialakítását elnyerő Épít-Takarít Bt. ugyanennek a családnak a kezében van. A cég vezetője – mint a Tömbnek – Török Imre. Kültagja a felesége, beltagja a lányuk és Kathi Pál Péter, aki mellesleg a hajdúböszörményi önkormányzati campinget üzemeltető cégnek is ügyvezetője. Az Épít-Takarít éppoly furcsa körülmények között jutott a szóban forgó fővárosi megrendeléshez, ahogyan gyakran a „nagy testvér” Tömb teszi. Az Épít-Takarít Bt.-t is a megszokott hajdúsági cégek társaságában hívták meg a kiírásra. Rajta kívül még két debreceni cég (Universal Bau Bt. és a Dryvit Profi Kft.) tett ajánlatot, ám labdába sem rúghattak. Egyszerűen érvénytelennek nyilvánították az ajánlatukat, miután nem teljesítették a hiánypótlást; még csak nem is reagáltak rá. Érdemes megjegyezni: az állandó „rivális” Universal és a Dryvit Profi egyaránt a debreceni önkormányzat kiírásain hasít. Előbbi ügyvezetője és kültagja Molnár Miklós, a Fidesz-szimpátiáját nem titkoló vállalkozó neje trafikot működtet. Utóbbi cég tulajdonosa pedig az a Bana László, aki a dehir.hu önkormányzati hírportálnál 2018-ban az év gazdasági szereplője volt.
Mindenesetre a Török család mára alighanem jól kiismeri magát a VII. kerületben. 2011-ben a Tömb Kft. kapott megbízást önkormányzati épületek takarítására, egy évvel később pedig melléképületek felújítását (25 millió forintért) nyerték el. A közbeszerzések lefolytatója egy debreceni tanácsadó volt (nem azonos az előző cikkeinkben bemutatott hölggyel), aki ma is dolgozik az erzsébetvárosi önkormányzatnak és az Evikint Kft.-nek is.
A hajdúböszörményi befolyás a kerületben ekkorra azonban új fronton is erősödött. Erzsébetváros fideszes többségű képviselő-testülete ugyanis 2012-ben létrehozta az Evikintet, amelynek ügyvezetői székébe az akkor mindössze 19 éves hajdúböszörményi Nyíri Dórát ültették (a cégadatok között máig ottani címet szerepeltet). Hogy milyen végzettséggel és vezetői gyakorlattal szavazták meg ügyvezetővé, nem tudni. Zárt ülésen döntöttek a kinevezéséről, és úgy tudjuk, életrajzát az ülésen sem olvasták fel.
A gyermekvédelemtől is dőlnek a megrendelések a panelben működő céghez | Magyar Hang
Az Evikint azonban a cégprofil mellett más pontokon is összeér a Tömb 2002 Kft.-vel. Miután az erzsébetvárosi ellenzéki képviselők a 2014-es választás után a felügyelőbizottságon keresztül betekintést nyertek a cég működésébe, kiderült: Nyíri Dóra egy időben havonta több mint ezer kilométernyi benzinköltséget számolt el az Evikint hajdúböszörményi könyvelőjével való találkozókra. Hajdúböszörményi kutakodásunk során derült ki, hogy ez a könyvelő a Tömbnek is dolgozott (akadnak, akik szerint ma is dolgozik a cégnek). Ezen kívül az Evikint könyvvizsgálója ma is ugyanaz a debreceni cég, mint a Tömbnek. Továbbá talán csak véletlen, de megemlítjük: Nyíri Dóra édesanyjának és az Épít-Takarít Bt.-ben kültag Török Imréné édesanyjának vezetékneve megegyezik. Ám hiába kérdeztük az ügyvezetőt arról, rokonságban állnak-e, Nyíri – ahogy korábban Török Imre – nem kívánt nyilatkozni.
A bámulatos pályát futó, ma 26 éves ügyvezető azonban a jelek szerint megtalálja számításait a fővárosban. Ügyvezetőként sem veti meg a kétkezi munkát – még a virágültetésben is részt szokott venni –, és a divatszakmába is volt ideje bekapcsolódni. Ezzel együtt is figyel arra, hogy a hajdúsági cégeknek legyen megrendelése. Tavaly például a mindössze két személyes debreceni Credo Trade Kft. (olykor a Tömb „riválisa”) szállított az Evikintnek tisztító- és fertőtlenítő szereket, illetve vécépapírt 65-65 millió forintért.
Böszörményi csibészség
Törökék nem mennek csibészségért a szomszédba. A Tömb 2012-ben úgy kapta meg egy hajdúböszörményi iskola lakásotthonainak építését a Kliktől, hogy az Épít-Takarít Bt.-vel és a DH-Szerviz Kft.-vel (amely máskor konzorciumi partnere volt) „versenyzett” a megrendelésért. Ám miután a Népszabadság ezt megírta, a Klik belső vizsgálatot rendelt el. Azóta ugyan egymással nem versenyeztek, ám mint cikksorozatunkban bemutattuk, csak kicsit lettek körültekintőbbek. És bár a 148 embernek munkát adó Épít-Takarít 2017-ig meghívásos pályázaton nem indult, mára levetkőzte gátlásait. Azóta Hajdú-Bihar és Békés megyében csupa olyan intézménytől kapott megrendeléseket, ahol egyébként a Tömbnek (240 dolgozó) osztják a lapot. Szűk másfél év alatt így is összeszorgoskodott 790 millió forintnyi megrendelést.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/20. számában jelent meg, 2019. május 17-én. | https://magyarhang.org/belfold/2019/05/25/a-hajdusagbol-iranyitjak-az-erzsebetvarosi-kozbeszerzeseket/ | https://web.archive.org/web/20200815193747/https://magyarhang.org/belfold/2019/05/25/a-hajdusagbol-iranyitjak-az-erzsebetvarosi-kozbeszerzeseket/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-hajdusagbol-iranyitjak-az-erzsebetvarosi-kozbeszerzeseket | Magyar Hang | hungarian-news | 2019-05-25 13:30:00 | [
"Mező Barna",
"Nyíri Dóra",
"Török Imre",
"Török Imréné"
] | [
"Budapest Főváros VII. kerület Önkormányzata (Erzsébetváros)",
"Credo Trade Kft.",
"Debrecen Város Önkormányzata",
"DH-Szervíz Kft.",
"Dryvit Profi Kft.",
"Épít-Takarít 2004 Bt.",
"Evikint Kft.",
"Fidesz",
"Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK)",
"Tömb 2002 Kft.",
"Universal Bau Bt."
] | [
"Békés megye",
"Budapest",
"Hajdú-Bihar megye",
"Hajdúböszörmény"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"takarítás",
"rokonok",
"EU",
"építőipar",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
49,110 | Mészárosé a fél ország, de a rá hulló uniós pénzesőből a békésieknek legfeljebb cseppek jutnak | Az ország második leggazdagabb embere Békés megye leszakadó keleti csücskébe is betette a lábát. A helyieknek azonban nem hozta meg a remélt felvirágzást az új földesúr érkezése.
Alig vették meg Mészáros Lőrincék a Hidashát Zrt-t, máris nyertek 415 millió forintot a tehenészetre (A Csabatáj Zrt pedig 200 millió forintot nyert uniós pályázaton a tojástermelés korszerűsítésére).
A cégcsoport weboldalán térkép mutatja az érdekeltségek elhelyezkedését, lényegében a fél országot lefedik. (A másik felét Csányi Sándor cégei hálózzák be.) A milliárdos birodalom azonban egyelőre nem sok hasznot hoz az egyébként köztudottan leszakadó térségnek. Sokan azzal töltik a szabadidejüket, hogy a fizetésüket kiegészítsék az utak mentén virágzó bodzagyűjtésből. | „Új fejőház, iroda, étkező, erről küldtek értesítést” – mondja Ida néni, aki a békési tehenészet egykori szolgálati lakásainak egyikében lakik. Szerinte sok változás egyelőre nem érezhető, de úgy hallotta, hogy nagyon modern lesz minden, aligha kellenek oda munkáskezek.
Alig vették meg Mészáros Lőrincék a Hidashát Zrt-t, máris nyertek 415 millió forintot a tehenészetre (A Csabatáj Zrt pedig 200 millió forintot nyert uniós pályázaton a tojástermelés korszerűsítésére). Nagy elánnal folyik is már az építkezés, a helyiek csak nézik, hogy mi épül a szomszédban A cég mellett, a gazdasághoz tartozó egykori szolgálati lakásokban élők egy kicsit tartanak attól, hogy „Mészáros úr” nem tűri meg itt őket, de abban bíznak, ha ledózerolják a házakat, akkor kifizetik őket, azt nem is bánnák, mert nem túl egyszerű errefelé az élet. „Húsz literes kantákkal hordjuk a vizet, mert a tehenészettől kapjuk a vezetékeset, de azt ivásra, főzésre nem lehet használni. Nem bánnánk, ha szemet vetnének a területre, és megfizetnék, hogy elköltözzünk innen, legalább ennyi hasznunk volna abból, hogy idejöttek” – mondja bizakodva az asszony.
A Talentis Agro Zrt beelőzte Csányi Sándor agrárcégét is, nemrég írt a Hvg.hu is arról, hogy a leánycégekkel együtt negyven agrárvállalkozás konszernként működik a jövőben. Igaz, Csányi Bonafarm csoportjának az éves árbevétele, tízszer akkora, mint a Mészáros család agrárcégeinek bevétele, tavaly 266 milliárd, tavalyelőtt pedig 202 milliárd forint volt. A Talentis Agro Holding vásárhelyi tájékoztatójából az derült ki, hogy a csoport árbevétele egyelőre 22 milliárd forint. Míg Csányiék nyolcezer embert foglalkoztatnak, addig a szupersebességgel gyarapodó Mészáros agrárbirodalomban idénymunkásokkal együtt kétezer körüli a létszám.
A cégcsoport weboldalán térkép mutatja az érdekeltségek elhelyezkedését, lényegében a fél országot lefedik. (A másik felét Csányi Sándor cégei hálózzák be.) A milliárdos birodalom azonban egyelőre nem sok hasznot hoz az egyébként köztudottan leszakadó térségnek. Sokan azzal töltik a szabadidejüket, hogy a fizetésüket kiegészítsék az utak mentén virágzó bodzagyűjtésből.
„Vésztőn adjuk le, százhetven forint kilója” – mondja az egyik férfi, aki feleségével zsákokba gyűjti a bodzavirágot. Kiderül, hogy neki éppen van munkája, egy mezőberényi gépalkatrész-gyártónál dolgozik, de a felesége közmunkás, Okányban élnek. Szerintük még a vésztői vállalkozó sem húz túl nagy hasznot a bodzából, tőle is felvásárolják, lényegében végül egy gyógynövény feldolgozóba kerül, de csak a sor végén állók szakítanak nagyot belőle. Majd jövőre megpróbálják elérni, hogy közvetlenül vihessék be az üzemhez, akkor a sokszorosát kapnák érte. Hallottak arról, hogy Mészáros Lőrincék felvásárolták a helyi nagy mezőgazdasági cégeket, de úgy tudják, hogy túl sok keresnivalójuk ott nem lesz a helyieknek.
Békéscsabától keletre, nagyjából egy ötven kilométeres körzetben, ahol a Hidashát Zrt, a Csabatáj Zrt működik, egyelőre nem várnak túl sokat a helyiek. A vadászatot is lenyúlta a szuperszonikus gyorsasággal gazdagodó család, erről is írtunk már. Ráadásul, úgy vadásztatnak még mindig cégükkel Mészárosék, hogy már két jogerős ítélet is kimondta, hogy a korábban ott vadászati joggal bíró bélmegyeri földtulajdonosoknak lenne erre joguk. Ez nem akadályozza meg Mészárosékat abban, hogy nagy elánnal készülődjenek a 2021-re tervezett vadászati világkiállításra, a közelmúltban a bélmegyeri vadászkastélyban tanácskoztak erről a Visegrádi Négyek ágazati képviselői. Errefelé még a közmunkások is fácánokat nevelne.
A szintén békési Tarhoson tavaly indult a Start közmunka-programban a fácánnevelde. 750 fácánnal kezdtek, amit úgy harangoztak be a helyi sajtóban, hogy a környékbeli vadásztársaságoknak fogják a madarakat értékesíteni. Kerestük a polgármestert, Kürti Sándor arra kért, hogy kérdéseinket e-mailben küldjük el, de két hét elteltével sem kaptunk választ. Így nem tudtuk meg, hogy vajon Mészáros Lőrinc fiának vadásztársasága, illetve a család vadászati cége vásárol-e a közmunkások felnevelte fácánokból.
„Mi csak hangyák vagyunk, felettünk röpködnek a helikopterek” – legyintett mosolyogva egy férfi Bélmegyeren, miközbeni a füvet nyírta a ház előtt. „Én csak esténként vagyok itthon, reggel korán indulok a munkába, késő este jövök” – tette hozzá. Egy másik, szintén füvet igazgató férfi egészen a fővárosig utazik a munkáért, Budaörsön kapott állást, hetente, kéthetente jön csak haza, Bélmegyerre. Mészárosék vadászkastélya messze van tőlük. | https://hvg.hu/kkv/20190526_Meszarose_a_fel_orszag_de_a_ra_hullo_unios_penzesobol_a_bekesieknek_legfeljebb_cseppek_jutnak | https://web.archive.org/web/20210511063534/https://hvg.hu/kkv/20190526_Meszarose_a_fel_orszag_de_a_ra_hullo_unios_penzesobol_a_bekesieknek_legfeljebb_cseppek_jutnak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszarose-a-fel-orszag-de-a-ra-hullo-unios-penzesobol-a-bekesieknek-legfeljebb-cseppek-jutnak | HVG | hungarian-news | 2019-05-26 23:03:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Csabatáj Zrt.",
"Hidasháti Mezőgazdasági Zrt.",
"Talentis Agro Zrt."
] | [] | [
"pályázat",
"mezőgazdaság",
"EU",
"szociál",
"klientúra"
] | [] |
49,112 | 18 milliárdos nyereséget termelt tavaly a NER nagy útépítő cége | Hol vannak már azok az idők, amikor a Simicska Lajos irányításával csúcson lévő Közgép 13 milliárdos nyereségre tett szert egyetlen év alatt. 2014, az Orbán legecizése előtti volt a Közgép legjobb éve. A Közgép 2013-ban még csak 4,3 milliárdot hozott Simicskának, a nagy összeveszés évében még kifutottak a korábban megnyert közbeszerzések, 9 milliárdnál kicsit több volt az adózás utáni nyereség. Ami aztán 2016-ban aztán már az egymilliárdot sem érte el. | Hol vannak már azok az idők, amikor a Simicska Lajos irányításával csúcson lévő Közgép 13 milliárdos nyereségre tett szert egyetlen év alatt. 2014, az Orbán legecizése előtti volt a Közgép legjobb éve. A Közgép 2013-ban még csak 4,3 milliárdot hozott Simicskának, a nagy összeveszés évében még kifutottak a korábban megnyert közbeszerzések, 9 milliárdnál kicsit több volt az adózás utáni nyereség. Ami aztán 2016-ban aztán már az egymilliárdot sem érte el.
Nem maradt megbízható útépítő cég nélkül a NER. A Közép helyébe a Duna Aszfalt lépett. A tulajdonos, Szijj László szoros kapcsolatot ápol Mészáros Lőrinccel. Cége felfuttatásában is hasonlóan sikeres, mint a felcsúti milliárdos.
A Duna Aszfaltnál 2013-ban sem panaszkodhattak már, a cég adózott eredménye ekkor is majdnem 4 milliárd volt, 2015-ben ment 11 milliárd fölé. Ezt sikerült még feljebb tornázni 2017-ben és - mint a friss mérlegükből kiderül- 2018-ban is.
Duna Aszfalt adózott eredménye:
2013: 3,8 milliárd
2014: 7,3 milliárd
2015: 11,1 milliárd
2016: 11,1 milliárd
2017: 18,7 milliárd
2018: 18,5 milliárd
Szijj László a 2017-es nyereségből 12 milliárdos osztalékot ki is vett a cégből. Idén ennél is többet, 13 milliárdot. Vagyis két év alatt 25 milliárdos osztalékot vett ki a mostanra 129,5 milliárdos árbevételű cégéből Szijj. (A mérlegből az is kiderül, hogy a tavalyi 76,6 milliárdos árbevételt úgy sikerült 129,5 milliárdra feltornázni, hogy kizárólag itthon végzett építési munkákat a Duna Aszfalt.) | https://444.hu/2019/05/30/18-milliardos-nyereseget-termelt-tavaly-a-ner-nagy-utepito-cege | https://web.archive.org/web/20230209023855/https://444.hu/2019/05/30/18-milliardos-nyereseget-termelt-tavaly-a-ner-nagy-utepito-cege | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/18-milliardos-nyereseget-termelt-tavaly-a-ner-nagy-utepito-cege | 444 | hungarian-news | 2019-05-30 02:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"útépítés",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
49,113 | Brutális kormányzati hátszéllel üzletileg már lenyomta a TV2 az RTL-t | Bár a TV2 még nem tette közzé 2018-as beszámolóját, az már most biztosnak tűnik, hogy üzletileg erősebb évet zárt, mint a nagy konkurens RTL. A hivatalos verzió szerint akkoriban Andy Vajna, valójában egy ötvenéves cinkotai nő tulajdonában álló TV2 bevételben már 2017-ben utolérte versenytársát, akkor azonban az RTL-lel ellentétben még nem sikerült nyereséget termelnie. Az előző évben azonban fordult a kocka: a TV2 profitábilis lett, az RTL eredménye viszont veszteségbe fordult. | Bár a TV2 még nem tette közzé 2018-as beszámolóját, az már most biztosnak tűnik, hogy üzletileg erősebb évet zárt, mint a nagy konkurens Magyar RTL Televízió Zrt. (M-RTL). A hivatalos verzió szerint akkoriban Andy Vajna, valójában egy ötvenéves cinkotai nő tulajdonában álló TV2 bevételben már 2017-ben utolérte versenytársát, akkor azonban az M-RTL-lel ellentétben még nem sikerült nyereséget termelnie.
Az előző évben azonban fordult a kocka: a TV2 profitábilis lett, az M-RTL eredménye viszont veszteségbe fordult*Az RTL Magyarország (RTL Hungary) a globális RTL csoport teljes magyarországi jelenlétének gyűjtőneve, amibe az M-RTL Zrt. mellett több másik cég is beletartozik (köztük nem Magyarországon bejegyzett vállalkozások is). Az anyacég beszámolója szerint ezek (mármint az RTL Hungary) összességben 8 millió eurós nyereséggel zárták az 2017-es üzleti évet.. Utóbbit részben az magyarázza, hogy a legnézettebb magyar kereskedelmi csatornát is fenntartó cég 2018-ban nem tudta növelni árbevételét. A Magyar RTL Zrt. csütörtökön közzétett beszámolója szerint 32,8 milliárdos forgalmat hozott össze tavaly, ami durván másfél milliárddal kevesebb az egy évvel korábbinál. Ezzel párhuzamosan bő egymilliárddal többet költöttek szolgáltatásokra, és a bérköltségük is érezhetően emelkedett*A személyi jellegű ráfordítások 300 millióval ugrottak meg.. Ráadásul míg 2017-ben egy egyszeri reklámadó-visszatérítés is több mint 2 milliárd forinttal javította az eredményüket, ezúttal ilyen egyszeri tétel nem volt, így a 2017-ben még 1,2 milliárdos nyereség 3,8 milliárdos veszteségbe fordult.
A TV2-nél ezzel épp ellentétes folyamatokat láthattunk. Bár azt hivatalos beszámoló híján nem tudni, hogy pontosan minek köszönhető az eredmény növekedése, de ahogy arról korábban írtunk, céges iratok szerint a kereskedelmi tévé a 2017-es 2 milliárdos veszteség után 2018-ban 1,7 milliárdos profitot könyvelhetett el.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAndy Vajna utolsó nagy dobása: tényleg nyereségessé tette a TV2-tValószínűleg a korábbinál is több állami hirdetésnek hála végül termőre fordult a TV2. A kereskedelmi csatorna tavaly 1,7 milliárdos nyereséget hozott össze.
A bevételi és eredményszámok különösen annak fényében érdekesek, hogy nem igazán tükrözik a nézettségi adatokat. Bár Andy Vajna tulajdonszerzését követően a TV2-csoport rengeteg új adót indított, a főcsatornák versenyében tavaly továbbra is az RTL dominált, elvétve akadtak csak olyan hetek, amikor a legnézettebb műsort a TV2 adta volna. Csoportszinten ugyan lehet találni olyan mutatót, amiben – főleg az új csatornáknak köszönhetően – a TV2 vezet, ehhez azért elég sokat kell bűvészkedni a számokkal.
A legtöbb mutató szerint ugyanis az RTL durván fele annyi csatornával is jobb közönségarányt tud, mint fő versenytársa.
Ez azért fontos, mert a csatornákat fenntartó cégek fő bevételi forrásai – a hirdetések és a szolgáltatók által fizetett kábeldíj – egyaránt a nézők számától függnek. Azaz piaci viszonyok között hosszú távon üzletileg is az M-RTL-nek kellene jobban teljesítenie.
A hazai médiában azonban nem igazán működnek a piaci viszonyok, azokat ugyanis a kormányzat az irányított állami költéssel teljesen eltorzította. A rádiós, az online és a print szegmensben ez már évek óta látszik, ezekben a szektorokban ugyanis kevesebb pénz is elég volt a piac aláaknázásához. A kereskedelmi televíziózás azonban sokkal drágább dolog, így itt több időre volt szükség ahhoz, hogy a kormányközeli TV2 megelőzhesse versenytársát.
Mindenesetre az állami költések alakulása elég jól mutatja, mekkora kormányzati hátszél kellett ehhez. Az utolsó olyan teljes évben, amikor még nem Fidesz-közeli kézben volt a TV2, a Kantar Media adatai szerint a listaáras állami reklámbevételük mindössze 2,7 milliárd forintra rúgott, 2018-ra azonban ez több mint a tízszeresére hízott. A TV2 29 milliárdjával szemben az RTL-csatornáknak tavaly alig 420 milliós állami költés jutott listaáron, ami még az egy évvel korábbinál is közel 2 milliárddal kevesebb.
Közben a TV2 tulajdonosi viszonyai továbbra sem tiszták, a cégről csak annyit lehet tudni, hogy egyre nagyobb eséllyel Mészáros Lőrinc üzleti körének környezetében landol. Másfél hónapja írtuk meg, hogy Andy Vajna egy furcsa ügyletben valójában már 2016-ban túladott a kereskedelmi csatornán, amely egy cinkotai nő érintésével a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, Vida József egyik beosztottjához került. Vida azt követően, hogy az érintetteknek kérdéseket küldtünk, hivatalosan is bejelentkezett a TV2-ért, tegnap pedig az Indexnek adott interjújában azt mondta, hogy már a versenyhivatali állásfoglalást várják az ügyben.
Mindeközben azonban a bankvezér túladott annak a cégnek a negyedén, amivel saját bevallása szerint megvenné a csatornát. Az Abraham Goldmann nem sokkal az Index-interjú megjelenése előtt jelezte a cégbíróságnak, hogy részvényeinek 25 százaléka Vida Józseftől az Adam Goldenberg Kft. nevű céghez került. Utóbbi egy teljesen ismeretlen társaság, és tulajdonosa, Nagy Szilvia neve sem került eddig elő komolyabb ügyletek kapcsán. Vida és Nagy azonban nem először kerülnek üzleti kapcsolatba: a bankvezér több cége, illetve a TV2 furcsa megszerzésében központi szerepet játszó vállalat is egy olyan IX. kerületi ingatlanba van bejegyezve, amely Nagy Szilvia egy másik cégének tulajdonában van. | https://g7.hu/vallalat/20190530/brutalis-kormanyzati-hatszellel-uzletileg-mar-lenyomta-a-tv2-az-rtl-t/ | https://web.archive.org/web/20230608173827/https://g7.hu/vallalat/20190530/brutalis-kormanyzati-hatszellel-uzletileg-mar-lenyomta-a-tv2-az-rtl-t/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/brutalis-kormanyzati-hatszellel-uzletileg-mar-lenyomta-a-tv2-az-rtl-t | G7 | hungarian-news | 2019-05-30 12:56:00 | [
"Andy Vajna",
"Mészáros Lőrinc",
"Vida József"
] | [
"TV2 (televízió)",
"TV2 Média Csoport Zrt."
] | [] | [
"média",
"hirdetés",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
49,114 | Napi 35 milliót tett zsebre tavaly Mészáros Lőrinc üzlettársa autópálya-építésből | A magyar építőiparban soha egyetlen cég sem csinált egy éven belül akkora árbevételt, mint amekkorát tavaly az állami útépítési tendereken taroló Duna Aszfalt Kft. összehozott. A Mészáros Lőrinccel rendszeresen együtt üzletelő, és a felcsúti milliárdossal barátságot ápoló Szíjj László cégének forgalma megközelítette a 130 milliárd forintot. Ilyet Simicska Lajos Közgépe sem produkált soha, akkor sem, amikor az egykori Fidesz-pénztárnok még jó kapcsolatot ápolt a kormánypárttal, illetve a miniszterelnökkel. | A magyar építőiparban soha egyetlen cég sem csinált egy éven belül akkora árbevételt, mint amekkorát tavaly az állami útépítési tendereken taroló Duna Aszfalt Kft. összehozott. A Mészáros Lőrinccel rendszeresen együtt üzletelő, és a felcsúti milliárdossal barátságot ápoló Szíjj László cégének forgalma megközelítette a 130 milliárd forintot. Ilyet Simicska Lajos Közgépe sem produkált soha, akkor sem, amikor az egykori Fidesz-pénztárnok még jó kapcsolatot ápolt a kormánypárttal, illetve a miniszterelnökkel.
Más kérdés, hogy a Duna Aszfalt a Közgép csúcsát már korábban megdöntötte, hiszen a G-nap évében 124,5 milliárdos forgalmat hozott össze, így most a saját rekordját adta át a múltnak. Mindenesetre a két vállalat bevételének alakulása elég jól mutatja, hogyan csatornázták át az állami megrendeléseket Simicska Lajos birodalmától Mészáros Lőrinc üzleti köréhez*Még a megbízások átfutása ideje miatti egyéves csúszás is jól látszik..
A DA 2016-17-es teljesítménye – legalábbis ami a bevételek alakulását illeti – első ránézésre kissé meglepő is lehetett, hiszen a forgalom látványosan csökkent. Ennek azonban mindössze annyi volt az oka, hogy új uniós költségvetési ciklusba léptünk, és volt egy olyan, nagyjából egyéves időszak, amikor kevesebb pénz érkezett az EU-tól. Ez pedig visszavetette az építőipari közbeszerzéseket, ami a teljes szektor teljesítményén is meglátszott. Vélhetően ez vezetett a szinte kizárólag állami megrendelésekre dolgozó Duna Aszfalt bevételének csökkenéséhez is.
Más kérdés, hogy eredménysoron ennek sok látszatja nem volt: a sokszor csak fővállalkozói feladatokat ellátó vállalat hihetetlen ütemben termelte a profitot. Tavalyelőtt a teljes bevétel negyede megmaradt nyereségnek, és az akkori 18,7 milliárdos eredmény szintén rekord volt a hazai építőipar történetében. Egy évvel korábban pedig ugyan összegszerűen ennél kisebb volt az eredmény, de a bevételhez viszonyítva még jobb mutatót produkált a DA.
Ehhez képest visszalépés, hogy ezúttal csak 14 százalék volt az árbevétel-arányos nyereség, így az adózott eredmény kissé még el is maradt a tavalyi szinttől. Más kérdés, hogy ágazati összevetésben még ez a 14 százalék is brutális, nagyon kevés olyan cég van, amely hasonlót tud. Mondjuk az állandó üzlettárs, Mészáros Lőrinc vállalatai, a vasútépítő R-Kord és a korábban főleg víz- és csatornázási projektekben utazó Mészáros és Mészáros Kft. pont ilyenek. Nemzetközi összevetésben még a 9 százalékos ágazati átlag is kiemelkedő.
Sokatmondó adat, hogy a hatalmas forgalmat és eredményt alig több, mint 480 emberrel hozta össze a DA. Ez azt jelenti, hogy egy alkalmazottra átlagosan 270 milliónyi bevétel és 38,6 millió profit jutott.
A leadott iratokból az is kiderül, hogy Szíjj László a nyereség nagy részét kivette a cégből. A DA-ból ezúttal 13 milliárd (napi több mint 35 millió) forinthoz jut a tiszakécskei vállalkozó,
az elmúlt hat évben pedig összesen 44 milliárdnyi osztalékot fizetett a cég.
A társaságnak minden bizonnyal a következő években is jól fog menni, hiszen a közelmúltban is szép számmal nyert el jelentősebb állami megbízásokat, így elég komoly rendelésállománya lehet. Az Alföldön futó M44-esen 200 milliárd forintnyi munkát kapott,*Többnyire konzorciumban. az M4-esen pedig ennél is nagyobb összegért dolgozhat, ráadásul ott nem is hirdettek eredményt még minden szakaszon.
Emellett a DA rendszeresen kap megbízásokat a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től egy olyan szerződés alapján, aminek keretében 2017 és 2020 között hazai és uniós forrásból 270 milliárdot költ el az állami cég a helyi- és országos közúthálózat fejlesztésére már korábban kiválasztott cégeknél.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz uniós támogatások fele a NER-cégekhez és két osztrák építőipari vállalathoz vándorolAz uniós támogatásokból finanszírozott állami megrendelések közel fele megrendelés formájában visszakerül a befizető országokhoz. A szűken kormányközelinek számító cégek 394 milliárdhoz jutottak egyetlen évben.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába ért véget, tovább égeti a közpénzeket az Orbán-Simicska háborúBrutálisan drágán épített volna autópályát az Alföldön Simicska Lajos, de elvették tőle a projektet. Most a kormány új kedvence másfélszer annyiért épít gyorsforgalmi utat. | https://g7.hu/vallalat/20190530/napi-35-milliot-tett-zsebre-tavaly-meszaros-lorinc-uzlettarsa-autopalya-epitesbol/ | https://web.archive.org/web/20220819021043/https://g7.hu/vallalat/20190530/napi-35-milliot-tett-zsebre-tavaly-meszaros-lorinc-uzlettarsa-autopalya-epitesbol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/napi-35-milliot-tett-zsebre-tavaly-meszaros-lorinc-uzlettarsa-autopalya-epitesbol | G7 | hungarian-news | 2019-05-30 13:25:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Közgép Zrt.",
"Magyar Közút Nonprofit Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"R-Kord Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"autópálya",
"útépítés",
"EU",
"építőipar",
"klientúra"
] | [
"M4-es autópálya (Abony-Fegyvernek) építése",
"Orbán-Simicska háború"
] |
49,115 | Óriási hasznot hoz a kormánypropaganda kommunikációja | Remek üzlet, ha sok tízmilliárd állami pénzt kell elkölteni, és azzal egyetlen egy kiválasztottat bíz meg a kormány - derül ki az egyetlen egy kiválasztott cégcasoport tavalyi gazdálkodási adataiból. A konkurens nélkül maradt, egy tulajdonos kezében lévő cégcsoport feladata történetesen az, hogy a kormány üzeneteit kell eljutattni az emberekhez, hátha nem néznek elég közszolgálati tévét. | Remek üzlet, ha sok tízmilliárd állami pénzt kell elkölteni, és azzal egyetlen egy kiválasztottat bíz meg a kormány - derül ki az egyetlen egy kiválasztott cégcasoport tavalyi gazdálkodási adataiból. A konkurens nélkül maradt, egy tulajdonos kezében lévő cégcsoport feladata történetesen az, hogy a kormány üzeneteit kell eljutattni az emberekhez, hátha nem néznek elég közszolgálati tévét.
Tavaly nyáron váratlanul új korszak kezdődött a több tízmilliárdos kormányzati kommunikációs piacon. Addig sem volt kimondott verseny, három kiválasztott üzletember cégei végezték a PR-feladatokat. Rogánék aztán váratlanul kirúgták az addigi kedvenceik közül kettőt, Kuna Tibort és Csetényi Csabát. (Kuna azóta már bíróság elé is került áfacsalás vádjával, és éppen a túl sok megbízással indokolta, hogy bűnbe keveredett.)
A helyzet innentől kezdve még jobban leegyszerűsödött. A kormányzat irgalmatlan kommunikációs keretéből (kicsit több mint két év alatt 56 milliárdot költöttek brüsszelezésre és sorosozásra, és ez egyre több lesz, hiszen idén alig három hónap alatt elköltöttek már 15 milliárdot) nem három, hanem csak egyetlen egy cégcsoport dolgozik, Balásy Gyuláé. Balásy cégei Kunáék árnyékában korábban is jelen voltak az állami kommunikációban, ez látszik is a megelőző évek bevételein. A tavalyi év - amiből fél évet monopolhelyzetben voltak már - még ezekhez képest is egészen brutális bevételnövekedést hozott Balásy cégeiben.
Balásy két céggel van jelen az állami kommunikációban.
Az egyik a Lounge Design. Így alakult a cég nettó árbevétele és adózott nyeresége:
2013: 200 millió forint, 0,4 millió forintos nyereség
2014: 298 millió forint, 16 millió forintos nyereség
2015: 392 millió forint, 65 millió forint nyereség
2016: 783 millió forint, 115 millió forint nyereség
2017: 3114 millió forint, 1150 millió forint nyereség
2018: 7787 millió forint, 2014 millió forint nyereség
Balásy tavaly 306 millió forint vett ki osztalékként a cégéből. Idén már bátrabban nyúlt a megtermelt nyereséghez: kétmilliárd forint osztalékot vett ki a Lounge Designból.
Balásy másik cége, a New Land Média.
Így nézett ki a cég felfutása (nettó árbevétel, nyereség)
2013: 8 millió forint, - 0,8 millió forint adózott eredmény
2014: 91 millió forint, 1,4 millió forint nyereség
2015: 110 millió forint, 0,2 millió forint nyereség
2016: 1503 millió forint, 46 millió forint nyereség
2017: 25810 millió forint, 2114 millió forint nyereség
2018: 52250 millió forint, 8825 millió forintos nyereség.
Vagyis 52 milliárd forint folyt át a cégen, ami tavalyelőtt még csak 110 milliós bevételt tudott felmutatni. Ennek nagy része az állami kommunikációs keret.
Tavaly Balásy 1 milliárdos osztalékot vett ki a New Landből. Idén 4,3 milliárdot.
Vagyis a két cég összesen 10,8 milliárdos tiszta hasznot hozott. Ebből 6,3 milliárdot simán ki is vett Balásy, belefért, nem veszélyezteti a cég további működését.
És ez még semmi ahhoz képest, amit idén, az első teljes éves monopóliumban hoznak majd a cégei a kormányzati plakátokból. | https://444.hu/2019/05/31/oriasi-hasznot-hoz-a-kormanypropaganda-kommunikacioja | https://web.archive.org/web/20221203132447/https://444.hu/2019/05/31/oriasi-hasznot-hoz-a-kormanypropaganda-kommunikacioja | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/oriasi-hasznot-hoz-a-kormanypropaganda-kommunikacioja | 444 | hungarian-news | 2019-05-31 02:00:00 | [
"Balásy Gyula"
] | [
"Lounge Design Kft.",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"média",
"hirdetés"
] | [] |
49,116 | Csehországnak vissza kell fizetnie az uniós pénzt, mert a miniszterelnök cége nyerte a támogatásokat | Csehországnak mintegy 451 millió koronát (5,86 milliárd forint) kellene visszafizetnie az Európai Uniónak, mert a pénzt korábban az Andrej Babis cseh miniszterelnök tulajdonában lévő Agrofert holding kapta, és az Európai Bizottság szerint Babis politikai és vállalkozói tevékenysége összeférhetetlen, ezért a cég nem jogosult uniós támogatásra. | Csehországnak mintegy 451 millió koronát (5,86 milliárd forint) kellene visszafizetnie az Európai Uniónak, mert a pénzt korábban az Andrej Babis cseh miniszterelnök tulajdonában lévő Agrofert holding kapta, és az Európai Bizottság szerint Babis politikai és vállalkozói tevékenysége összeférhetetlen, ezért a cég nem jogosult uniós támogatásra.
A több mint hetven oldalas bizottsági jelentés szerint az Agrofertnek juttatott támogatások azért sértik az érvényes törvényeket és előírásokat, mert Andrej Babisnak továbbra is befolyása van egykori cégére, aminek irányítását 2017 februárjában két vagyonkezelő alapnak adta át, miközben kormányfőként befolyásolni tudja és befolyásolja az uniós támogatások szétosztását.
„Babis kezében tartja a két vagyonkezelő alapot, és ezeken a vagyonkezelő alapokon keresztül kezében tartja az Agrofert csoportot is” - írja a jelentés, ami megállapítja, hogy
az Agrofer nyeresége végső soron szintén Andrej Babishoz kerül.A cseh pénzügyminisztérium pénteken azt közölte, hogy előzetes angol nyelvű jelentésről van szó, amely még nem végleges, és még változhat. A tárca csak azután reagál, hogy megkapja a dokumentum végső cseh nyelvű változatát.
Andrej Babis azt állítja, semmiféle cseh, illetve európai törvényeket nem sértett meg, a jelentés elfogult és téves, mert neki 2017 februárja óta nincs semmiféle befolyása a vagyonkezelő alapokba helyezett cégei tevékenységére. Babis szerint Csehországnak semmiféle pénzt nem kell majd visszafizetnie az uniós kasszába.
A cseh kormányfőt a Transparency International cseh irodája tavaly nyáron jelentette fel Brüsszelben. Az európai uniós ellenőrök idén januárban jártak Prágában, és egy héten keresztül ellenőrizték az Agrofertet.
Andrej Babis 2014 óta tagja a cseh kormányoknak, vagyonát 2017 elején helyezte át két vagyonkezelő alapba. Ez akkor megfelelt az EU-előírásainak is, de ezek 2018 nyarán megszigorodtak, és a Transparency International szerint Babis azóta ismét összeférhetetlenségi helyzetbe került.
Az EU könyvvizsgálói 2011-től 2018 végéig ellenőrizték az Agrofertet érintő pénzügyi iratokat. Ezalatt az Agrofert 451 millió korona támogatást kapott, ebből 283 millió koronát 2017 februárja után. A jelentés leír több esetet, amikor az Agrofert jogtalanul juthatott uniós támogatásokhoz. Az Európai Bizottság bírálja a cseh hatóságokat is, hogy nem jártak el kellő alapossággal és következetességgel az uniós támogatások szétosztásánál. Babis a jelentés szerint több olyan állami döntést személyesen is befolyásolt, amely végül pénzt hozott az Agrofertnek.
Jan Hamácek belügyminiszter, a kisebbik koalíciós partner, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) elnöke szerint a jelentésnek nem lesz hatása a kormány és a koalíció működésére, de ha kiderül, hogy az Agrofert jogtalanul jutott támogatásokhoz, akkor a pénzt mindenképpen vissza kell majd fizetnie.
Az Agrofert holding Csehország egyik legnagyobb agáripari, élelmiszeripari és vegyipari cége, amely több mint 33 ezer embernek ad munkát. Andrej Babis pedig Csehország második leggazdagabb emberének számít.
Az ellenzék által oly sokat emlegetett Gólyafészek-botrány hátterében az áll, hogy az ilyen nevű szabadidőközpontot építtető cég korábban az Agrofert holdinghoz tartozott, amelynek egyetlen tulajdonosa Andrej Babis volt. A szabadidőközpont építéskor, 2007-2008-ban azonban a cég ismeretlen tulajdonba került, és kisebb vállalkozásként jogosultságot szerzett az ilyen vállalatok számára kiírt EU-támogatásra. Amennyiben a Gólyafészek az Agrofert része maradt volna, nagyvállalatként nagy valószínűséggel nem kapott volna uniós támogatást. (MTI) | https://444.hu/2019/06/02/csehorszagnak-vissza-kell-fizetnie-az-unios-penzt-mert-a-miniszterelnok-cege-nyerte-a-tamogatasokat | https://web.archive.org/web/20221001112557/https://444.hu/2019/06/02/csehorszagnak-vissza-kell-fizetnie-az-unios-penzt-mert-a-miniszterelnok-cege-nyerte-a-tamogatasokat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/csehorszagnak-vissza-kell-fizetnie-az-unios-penzt-mert-a-miniszterelnok-cege-nyerte-a-tamogatasokat | 444 | eu-news | 2019-06-02 02:00:00 | [] | [] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"mezőgazdaság",
"EU",
"élelmiszeripar"
] | [] |
49,117 | Ma szavaz a közgyűlés arról, hogy a főváros ajánlatot tesz-e a Rác fürdőre | Lezárulhat a tabáni komplexum lassan 10 éves kálváriája.
Ma dönt a fővárosi közgyűlés arról, hogy 7,5 milliárd forintos ajánlatot tesz a Tabánban évek óta kihasználatlanul álló Rác fürdőre és hotelre. A Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztés elfogadásával arra utasítanák a REK Rác Fürdő Eszközkezelő Kft. ügyvezetőjét, hogy a fürdő és hotel felszámoló általi értékesítése során a teljes ingatlanegyüttes tulajdonjogának megszerzése érdekében 7 401 409 forint összeghatárig ajánlatot tegyen. Ezért a fővárosi önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő kft.-nek 7,5 milliárd forint kamatmentes tagi kölcsönt nyújtanának.
A fürdőt és a hozzá épült hotelt 2010 óta nem sikerült megnyitni, holott 10 milliárdból újították fel. Az azóta eltelt időben az épületek állapota leromlott, az új tulajdonosnak valószínűleg további 5 milliárdot kellene beleölnie a komplexumba, hogy meg tudják nyitni. A fürdő megmentése évek óta napirenden van, mégsem történt eddig semmi érdemleges. | Ma dönt a fővárosi közgyűlés arról, hogy 7,5 milliárd forintos ajánlatot tesz a Tabánban évek óta kihasználatlanul álló Rác fürdőre és hotelre. A Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztés elfogadásával arra utasítanák a REK Rác Fürdő Eszközkezelő Kft. ügyvezetőjét, hogy a fürdő és hotel felszámoló általi értékesítése során a teljes ingatlanegyüttes tulajdonjogának megszerzése érdekében 7 401 409 forint összeghatárig ajánlatot tegyen. Ezért a fővárosi önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő kft.-nek 7,5 milliárd forint kamatmentes tagi kölcsönt nyújtanának.
Mnint megírtuk, a Fővárosi Közgyűlés 2018. február 21-én döntött arról, hogy meg kívánja szerezni a Rác fürdő és hotel teljes és egységes tulajdonjogát. A Fővárosi Közgyűlés 2018 nyarán megerősítette, hogy a REK Kft. mint hitelező bevonásával továbbra is tulajdont kíván szerezni.
A fürdőt és a hozzá épült hotelt 2010 óta nem sikerült megnyitni, holott 10 milliárdból újították fel. Az azóta eltelt időben az épületek állapota leromlott, az új tulajdonosnak valószínűleg további 5 milliárdot kellene beleölnie a komplexumba, hogy meg tudják nyitni. A fürdő megmentése évek óta napirenden van, mégsem történt eddig semmi érdemleges. | https://hvg.hu/kkv/20190529_Ma_szavaz_a_kozgyules_arrol_hogy_a_fovaros_ajanlatot_tesze_a_Rac_furdore | https://web.archive.org/web/20210316174203/https://hvg.hu/kkv/20190529_Ma_szavaz_a_kozgyules_arrol_hogy_a_fovaros_ajanlatot_tesze_a_Rac_furdore | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ma-szavaz-a-kozgyules-arrol-hogy-a-fovaros-ajanlatot-tesz-e-a-rac-furdore | HVG | hungarian-news | 2019-05-29 10:48:00 | [] | [
"Rác Fürdő Eszközkezelő Kft.",
"REK Kft."
] | [] | [
"fürdő",
"gazdálkodás"
] | [] |
49,118 | A Takarékbank-vezéré lesz a TV2-csoport | A Mészáros Lőrinccel is jó viszonyban levő Vida József nagybefektető érdekeltségébe kerül a TV2 teljes médiaportfóliója, ha a GVH is rábólint. A bizalmi vagyonkezelő társaság tulajdonosa Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, aki alig egy hónappal ezelőtt, április 15-én jelentette be, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytat a TV2 Média Csoport Zrt. megszerzésére.
Az üzletembernek a média mellett a pénzügyi szektorban és a banki informatika területén, illetve az ingatlankezelés és a pénzügyi tanácsadás területein is sok befektetése van. Vida a Budapest Bankkal is szemez. | A Mészáros Lőrinccel is jó viszonyban levő Vida József nagybefektető érdekeltségébe kerül a TV2 teljes médiaportfóliója, ha a GVH is rábólint.
A tranzakciók zárását és a Gazdasági Versenyhivatal hozzájárulását követően Vida József üzletember, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója érdekeltségébe kerül a TV2 médiaportfóliója – közölte a csatorna szerdán.
Az előzetes bejelentésnek megfelelően az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. szerzi meg a TV2-csoportot. A tranzakció során a cég 100 százalékos befolyást szerez a TV2 Média Csoport Zrt. fölött. A vagyonkezelő társaság tulajdonszerzéséhez a Gazdasági Versenyhivatal hozzájárulása is szükséges.
A bizalmi vagyonkezelő társaság tulajdonosa Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, aki alig egy hónappal ezelőtt, április 15-én jelentette be, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytat a TV2 Média Csoport Zrt. megszerzésére.
Az üzletembernek a média mellett a pénzügyi szektorban és a banki informatika területén, illetve az ingatlankezelés és a pénzügyi tanácsadás területein is sok befektetése van. Vida a Budapest Bankkal is szemez.
A TV2-ről az utóbbi időkben megírtuk, folyamatosak a vezetőcserék (itt és itt, Dirk Gerkens is távozott), az pedig sokáig pletyka volt, Mészáros Lőrinc szemez a csatornával, a TV2 műsorgyártójához egészen közel kerülhet Orbán Viktor barátja. Azt pedig még márciusban írtuk meg, hogy alig néhány nappal Andy Vajna halála után új tulajdonos jelent meg a TV2-nél.
A Takarékbank és Mészáros Lőrinc nincs messze egymástól, a volt felcsúti polgármester kötötte be ugyanis a gázt a Takarékbank vezérigazgatójához. "Mészáros Lőrinc szabadított meg a tüzelőhordástól, amikor bekötötték hozzánk a gázt, onnan a személyes jó viszonyunk" – mondta Vida József, a Takarékbank Etyekről származó elnök-vezérigazgatója nemrég a HVG hetilapnak. November végén pedig arról közöltünk hírt, nagyot lépett a Takarékbank a Mészáros-megabank felé. | https://hvg.hu/kkv/20190529_Vida_Jozsef_uzletember_erdekeltsegebe_kerul_a_TV2_mediaportfolioja | https://web.archive.org/web/20201028210116/https://hvg.hu/kkv/20190529_Vida_Jozsef_uzletember_erdekeltsegebe_kerul_a_TV2_mediaportfolioja | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-takarekbank-vezere-lesz-a-tv2-csoport | HVG | hungarian-news | 2019-05-29 11:11:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Vida József"
] | [
"Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.",
"Budapest Bank Zrt.",
"Takarékbank Zrt.",
"TV2 Média Csoport Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"A TV2 eladása"
] |
49,119 | Visszavágott Matolcsynak az unokatestvére: megmenthető lett volna a bankja | Az NHB Bank végelszámolása márciusban indult, a friss beszámolóból derültek ki érdekes részletek.
Állítják, 2019 márciusában a likviditási helyzet lényegesen jobb volt, mint 2018 decemberében, „a Bank részére nagy összegű alárendelt kölcsöntőke juttatásra is sor került, illetve további előrehaladott forrásbevonási tárgyalások és megállapodások álltak rendelkezésre, melyek a fizetőképesség erősítése mellett a kötelezettségek kielégítésének további biztosítékát jelentették”.
A bank szerint ha a korlátozások 90 napos lejárta után visszaengedték volna a pénzintézetet a piacra, minden fizetési kötelezettségének eleget tudott volna tenni, a havi működési költségeinek többszöröse állt saját számláján.
Márciusban indult az NHB végelszámolása, a csődbe ment bankban több tízmilliárd forintnyi vagyon ragadt bent. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 3,9 milliárd forint összegben kártalanította a 756 betétest, de így is bent ragadt 19,2 milliárd forint. Ez az összeg 9 magánszemélyhez és 49 vállalati betéteshez tartozott. | A Magyar Nemzeti Bank 2018. december 18-án rendelt el az NHB Bank működését érintő korlátozásokat: hitel- és pénzkölcsönnyújtás tilalmáról volt szó, korlátozták a betétkifizetést és felügyeleti biztost jelöltek ki. Ezt a hirtelen nagyarányú, egy szűk hónap alatt végbement forrás kivonása váltotta ki. A bank részéről azonban úgy gondolják, hogy ez akár pótolható is lett volna.
Az NHB Bank napokban tette közzé a tavalyi évre vonatkozó eredményét, ebből derül ki, hogy a bank szerint a végelszámolás elrendelése előtt a menedzsment minden folyó kötelezettségét képes lett volna teljesíteni, azt írták, „időben 6-9 hónap időtávon kellett volna először portfólióértékesítésből felszabadult szerződött betétesi kötelezettségnek eleget tennie”. Úgy látják, ha az MNB nem írt volna elő korlátozó intézkedéseket, a bank folytatni tudta volna a munkáját.
Állítják, 2019 márciusában a likviditási helyzet lényegesen jobb volt, mint 2018 decemberében, „a Bank részére nagy összegű alárendelt kölcsöntőke juttatásra is sor került, illetve további előrehaladott forrásbevonási tárgyalások és megállapodások álltak rendelkezésre, melyek a fizetőképesség erősítése mellett a kötelezettségek kielégítésének további biztosítékát jelentették”.
A bank szerint ha a korlátozások 90 napos lejárta után visszaengedték volna a pénzintézetet a piacra, minden fizetési kötelezettségének eleget tudott volna tenni, a havi működési költségeinek többszöröse állt saját számláján.
Álláspontjukat azzal zárják, hogy
a banknak nem volt tudomása olyan lényeges bizonytalanságokról, amelyek jelentős kétséget támasztanak a banknak a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatban.
Közben az Mfor.hu oldalán reagált a jegybank, azt írták, meg vannak győződve arról, hogy intézkedéseik a törvényesség és a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében születtek. Úgy fogalmaznak, „az NHB Növekedési Hitelbank Zrt. tavaly év végére súlyos likviditási helyzetbe került, kétséges volt, hogy a továbbiakban tudja-e teljesíteni kifizetési kötelezettségeit. Azt követően, hogy az MNB 2018 decemberében ideiglenes korlátozó intézkedéseket hozott a bankkal szemben, a törvény szabta lehetséges maximális határidőig, 90 napig lehetőséget biztosított az NHB Banknak, hogy fenntartható, stabil módon orvosolja válságos helyzetben lévő fizetőképességét. A hitelintézet azonban sem likviditásának helyreállítása, sem üzleti modelljének átalakítása terén sem tett olyan lépéseket, amelyek biztosították volna fenntartható stabil működőképességét. Az MNB – az ügyfelek érdekeinek veszélyeztettségére is tekintettel – ezért vonta vissza az NHB Bank engedélyét”.
Márciusban indult az NHB végelszámolása, a csődbe ment bankban több tízmilliárd forintnyi vagyon ragadt bent. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 3,9 milliárd forint összegben kártalanította a 756 betétest, de így is bent ragadt 19,2 milliárd forint. Ez az összeg 9 magánszemélyhez és 49 vállalati betéteshez tartozott.
Az NHB Bank igazgatóságának elnöke az MNB-elnök, Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás. | https://hvg.hu/gazdasag/20190529_Visszavagott_Matolcsynak_az_unokatestvere_megmentheto_lett_volna_a_bankja | https://web.archive.org/web/20190529160840/https://hvg.hu/gazdasag/20190529_Visszavagott_Matolcsynak_az_unokatestvere_megmentheto_lett_volna_a_bankja | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszavagott-matolcsynak-az-unokatestvere-megmentheto-lett-volna-a-bankja | HVG | hungarian-news | 2019-05-29 11:21:00 | [
"Szemerey Balázs István"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"NHB Növekedési Hitel Bank Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"rokonok",
"kártalanítás",
"bankok - pénzintézetek"
] | [] |
49,120 | Majdnem másfél milliárd forinttal gazdagodott Orbán Viktor családja | Összességében kifejezetten erős évet zártak december végén a miniszterelnök szüleinek és testvérének cégei. Bár volt olyan társaság, amely ezúttal veszteséges lett, a vállalatok együttesen milliárdos nagyságrendű profitot termeltek, és ebből közel 1,4 milliárdot ki is vettek Orbánék. | Összességében kifejezetten erős évet zártak december végén a miniszterelnök szüleinek és testvérének cégei. Bár volt olyan társaság, amely ezúttal veszteséges lett, a vállalatok együttesen milliárdos nagyságrendű profitot termeltek, és ebből közel 1,4 milliárdot ki is vettek Orbánék.
A család legmeghatározóbb érdekeltsége továbbra is a Dolomit Kőbányászati Kft., amely 2018-ban minden korábbinál magasabb árbevételt hozott össze. A 4,6 milliárd forintos forgalom a 2017-es több mint másfélszerese, de az eddigi legjobb évben elért bevételnél is bő egymilliárddal magasabb. Ennek fényében nem meglepő, hogy a cég nyeresége is látványosan emelkedett és megközelítette a 2 milliárd forintot. A profitot a társaság egy az egyben kifizette osztalékként, ám ebből – mivel a Dolomit Kft.-nek nem Orbán Győző az egyetlen tulajdonosa – csak 972 millió forint jutott a miniszterelnök édesapjára.
A vállalat növekedése szinte biztosan nem ért véget, hiszen komoly tervek vannak a kitermelés további bővítésére. Áprilisban a Magyar Narancs írt róla, hogy a jelenlegi évi 100 ezer tonnáról egymillióra pörgetnék fel a kitermelt mennyiséget.
A másik két bányászati cégnek ennyire nem megy jól. A Gánt Kő és a Hahót Tőzeg Kft. – amelyek 2017-ig egy cég voltak – együttesen sem csinált 400 milliós forgalmat, ráadásul utóbbi vesztesége miatt a tavalyi profit is eltűnt. Ezek a vállalatok ezúttal nem is fizettek osztalékot.
Nem úgy a bányászati vállalkozásokhoz kapcsolt logisztikai cég, a Nehéz Kő Kft., amely tavaly ismét nagyot nőtt. Árbevétele megközelítette a 2,4 milliárd forintot, és ebből 304 millió forint eredménysoron is megmaradt. A társaság azonban még ennél is több osztalékot fizetett ki, az idei nyereség mellett ugyanis a korábban felhalmozott profit egy részét is kivette a társaságból Orbán Győző, aki így a Nehéz Kő Kft.-ből kicsit több, mint 400 millió forinthoz jutott.
A miniszterelnök szülei az elmúlt évekig nem gazdagodtak különösebben látványosan. Bár a cégek 2010 és 2014 között sem teljesítettek rosszul, ekkor még nem vettek ki túl sok pénzt a vállalatokból. A 2014-es választások után azonban véget ért ez a visszafogottság, azóta minden évben nagyobb osztalékjövedelme volt az Orbán-családnak, mint a kormányváltást követő első négy évben. Az elmúlt kilenc esztendőben összesen valamivel több mint 6,1 milliárd forint bevétele volt ilyen forrásból Orbánéknak, ebből 5,2 milliárd 2015 és 2018 között. | https://g7.hu/kozelet/20190531/majdnem-masfel-milliard-forinttal-gazdagodott-orban-viktor-csaladja/ | https://web.archive.org/web/20220809111438/https://g7.hu/kozelet/20190531/majdnem-masfel-milliard-forinttal-gazdagodott-orban-viktor-csaladja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/majdnem-masfel-milliard-forinttal-gazdagodott-orban-viktor-csaladja | G7 | hungarian-news | 2019-05-31 10:44:00 | [
"Orbán Győző",
"Orbán Viktor"
] | [
"Dolomit Kft.",
"Gánt Kő Kft.",
"Hahót-Tőzeg Kft.",
"Nehéz Kő Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"bányászat"
] | [] |
49,121 | A cégcsoport, amely akkorát nőtt, hogy Mészáros Lőrinc is sírva könyöröghet a receptért | Ami ugyanúgy kezdődik, mint az ő cégeinél: végy egy csomó közpénzt! Balásy Gyula ügynökségei 2017 eleje óta 100 milliárd forint állami megbízást kaptak. | Már tavaly is azt írtuk, hogy „még a Nemzeti Együttműködés Rendszerében is ritka az a hihetetlen ütemű növekedés, amit Balásy Gyula reklámügynökségei produkáltak az elmúlt években”, a csoport 2018-as teljesítménye után azonban már valószínűleg helytállóbb a példa nélküli jelző. A mások mellett a Soros György nevével fémjelzett plakátkampányokat is megvalósító New Land és a Lounge Design hat évvel ezelőtt együttesen mindössze 208 millió forintos árbevételt ért el, tavaly viszont már ennél majdnem háromszázszor nagyobb, 60 milliárdos forgalmat hozott össze. Ilyen növekedést még a kormányközeli vállalkozók között etalonnak számító Mészáros Lőrinc talán legjobban futó – és az ügynökségekhez hasonlóan állami megbízásokkal kitömött – építőipari cégei sem tudtak ugyanebben az időszakban.
Mindezt ráadásul kiugróan hatékony működéssel tették, hiszen a bevétel elég jelentős része megmaradt nyereségnek. A két cég együttesen 10,8 milliárd forintos adózott eredményt ért el, amiből a vállaltan Fidesz-szimpatizáns tulajdonos 6,3 milliárdot fel is vett a osztalékként.
Balásy Gyula cégeinek felívelése annak köszönhető, hogy mostanra lényegében a semmiből az állami kommunikációs tevékenység kizárólagos haszonélvezőjévé váltak. A kormány még 2015-ben határozta el, hogy – a hivatalos indoklás szerint spórolási céllal – központosítja az állami hirdetési költéseket. Ennek érdekében életre hívták a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (NKOH), amely azóta is felügyeli a tevékenységet. A hivatal bizonyos időközönként kiír egy hatalmas, több tízmilliárd forintos keretösszegű tendert, ezen kiválaszt néhány céget, és a későbbiekben egészen a keret kimerüléséig ezek a vállalatok versenyezhetnek az egyes konkrét megbízásokért.
Az első ilyen 25 milliárdos keretből két kormányközeli mellett még egy nemzetközi ügynökség, a Mindshare is részesedhetett. A második nagy tenderen azonban a Mindshare már nem jutott be a három kiválasztott közé, a helyükre Balásy Gyula csoportja került. A Lounge – New Land kettős ekkor kezdett el szárnyalni. Bár elvileg ezt a második tendert is 25 milliárd forintra írták ki, a szerződésben azonban elrejtették, hogy a keretet kétszer fel lehet tölteni. Így alig több mint másfél év alatt 75 milliárdot költött el az állam kommunikációra kormányközeli ügynökségeknél.
Ennek a pénznek pedig – ahogy a másik két ügynökség tulajdonosai szép lassan kiestek a pikszisből – egyre nagyobb része jutott Balásyéknak. A keret kimerülése előtti hónapokban a megrendelések 80 százalékát már ők kapták, az új, tavaly nyáron kötött – immár 90 milliárdos – megállapodásban pedig ez az arány 100 százalék lett. A tenderen ugyan eredetileg ugyanazt a három ügynökségcsoportot hozták ki győztesnek, mint az ezt megelőző alkalommal, utólag azonban Balásy cégein kívül mindenkit kizártak.
Így azóta valamennyi állami megrendelés hozzájuk került, ami – már csak az EP-választási kampányban felpörgő kormányzati kommunikáció miatt is – elég komoly mennyiséget jelentett. A Balásy-ügynökségekkel a keretszerződés tavaly nyári aláírásától április végéig közel 100 megállapodást kötöttek különböző állami vállalatok és intézmények, több mint 58 milliárd forint értékben. Csak a Rogán Antal vezette propagandaminisztérium 35 milliárd forintot költött el náluk, szinte teljes egészében sorosozós, brüsszelezős kampányokra.
A 90 milliárdos keret és a kormányzat egyre csak növekvő kommunikációs költései azt is előrevetítik, hogy a két ügynökségnek a következő években sem apadnak el a megrendelései. Sőt, vélhetően tovább nőnek majd, a piacot jól ismerő forrásaink szerint ugyanis miután a teljes állami kommunikációt megszerezték, az elmúlt hónapokban a piaci szereplőkre is rárepültek. Eddig nagyobb médiavisszhangot csak az elég rosszul fogadott Telekom-reklámjuk kapott, de úgy tudjuk, hogy több más, viszonylag nagy céggel is megállapodtak, és nem egy esetben az adott vállalatok kizárólagos ügynöksége lettek.
Kifejezetten érdekes, hogy a hihetetlen ütemű bővülést úgy érték el a Balásy-ügynökségek, hogy az alkalmazottak létszámát korántsem növelték olyan ütemben, mint ahogy a bevételek emelkedtek. A Bisnode adatai alapján
a két cégnél tavaly összesen nagyjából tízszer annyian dolgoztak, mint 2014-ben, miközben a bevétel ebben a négy évben a 154-szeresére növekedett.
Azóta kissé tovább emelkedett a létszám, de az a gyakorlat nem változott, hogy a cég munkáinak elég jelentős részét kiszervezi más ügynökségeknek. Tavaly a Lounge például 3,1 milliárd forintot költött igénybe vett szolgáltatásokra, ami a bevételének nagyjából 40, ráfordításainak pedig közel 60 százaléka. Ez elég jelentős részben továbbpasszolt megbízás lehetett. Hasonlóak voltak az arányok a New Landnél is: ott több mint 28 milliárd ment el igénybe vett szolgáltatásokra az 52 milliárdos árbevételből. | https://g7.hu/kozelet/20190601/a-cegcsoport-amely-akkorat-nott-hogy-meszaros-lorinc-is-sirva-konyoroghet-a-receptert/ | https://web.archive.org/web/20221127092758/https://g7.hu/kozelet/20190601/a-cegcsoport-amely-akkorat-nott-hogy-meszaros-lorinc-is-sirva-konyoroghet-a-receptert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-cegcsoport-amely-akkorat-nott-hogy-meszaros-lorinc-is-sirva-konyoroghet-a-receptert | G7 | hungarian-news | 2019-06-01 11:02:00 | [
"Balásy Gyula",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Lounge Design Kft.",
"Mindshare Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"PR",
"hirdetés",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Kormányzati tájékoztató kampányok (2012-)"
] |
49,122 | 900 millió forint közpénzzel tolja meg az állam a West Hungária Bau lakatosüzemét | Lakatosüzemet létesít a West Hungária Bau Kft. Pakson, az 1,8 milliárd forint értékű beruházás a magyar állam támogatásával valósul meg, írja az MTI. A WHB-csoport tulajdonosa, Paár Attila 43 milliárd forinttal gazdagodott 2009 óta. | Lakatosüzemet létesít a West Hungária Bau Kft. Pakson, az 1,8 milliárd forint értékű beruházás a magyar állam támogatásával valósul meg, írja az MTI. A WHB-csoport tulajdonosa, Paár Attila 43 milliárd forinttal gazdagodott 2009 óta.
Bodó Sándor a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára a beruházás alapkőletételén bejelentette, hogy
"Fontos, hogy a magyar gazdaság jó teljesítményéből adódó lehetőségeket visszaforgassák támogatásként azokra a településekre és cégekre, amelyek vállalják, hogy fejleszteni kívánnak" mondta az államtitkár. | https://index.hu/gazdasag/2019/05/30/900_millio_kozpenzzel_tolja_meg_az_allam_a_west_hungaria_bau_lakatosuzemet/ | https://web.archive.org/web/20220521104146/https://index.hu/gazdasag/2019/05/30/900_millio_kozpenzzel_tolja_meg_az_allam_a_west_hungaria_bau_lakatosuzemet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/900-millio-forint-kozpenzzel-tolja-meg-az-allam-a-west-hungaria-bau-lakatosuzemet | Index | hungarian-news | 2019-05-30 13:48:00 | [] | [
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"klientúra"
] | [] |
49,123 | Megtriplázta profitját a NER egyik kedvenc építőipari cége | Megduplázta az árbevételét, a nyereségét pedig megtriplázta a Magyar Építő Zrt. tavaly. A cég egyik tulajdonosa közvetve az a Paár Attila, aki az idei - Szakonyi Péter által szerkesztett - 100 leggazdagabb magyar listáján 29. helyen szerepel 43 milliárd forintos vagyonával. Ezzel hat helyet lépett előre egy év alatt, 2018-ban még 35. volt. | Megduplázta az árbevételét, a nyereségét pedig megtriplázta a Magyar Építő Zrt. tavaly. A cég egyik tulajdonosa közvetve az a Paár Attila, aki az idei - Szakonyi Péter által szerkesztett - 100 leggazdagabb magyar listáján 29. helyen szerepel 43 milliárd forintos vagyonával. Ezzel hat helyet lépett előre egy év alatt, 2018-ban még 35. volt.
A napi.hu korábbi listái szerint a vállalkozó öt év alatt hatszorosára növelte vagyonát, hiszen 2014-ban még csak 7,4 milliárdra becsülték a cégeinek és vagyonelemeinek értékét. Paár egyik cége vette meg egyébként a közvilágítás botrányba keveredett Eliost Tiborcz Istvántól, de vannak közös építkezési projektjei is a miniszterelnök vejével.
A Magyar Építő Zrt. nettó árbevétele 2017-ben valamivel több mint 24 milliárd forint volt, tavaly viszont már 49 milliárdot kaszáltak, | https://index.hu/gazdasag/2019/05/30/megtriplazta_a_profitjat_a_magyar_epito_zrt./ | https://web.archive.org/web/20220528022553/https://index.hu/gazdasag/2019/05/30/megtriplazta_a_profitjat_a_magyar_epito_zrt./ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megtriplazta-profitjat-a-ner-egyik-kedvenc-epitoipari-cege | Index | hungarian-news | 2019-05-30 14:00:00 | [
"Paár Attila"
] | [
"Magyar Építő Zrt."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"építőipar"
] | [] |
49,124 | 688 milliós veszteséggel került a fideszes médiaholdingba a Ripost | Május 31-ig, vagyis péntekig kellene leadnia minden magyarországi cégnek a nyilvános éves beszámolóját, így lassan el lehet kezdeni turkálni a vállalatok pénzügyeiben. Az egyik érdekes terület például a jobboldali, kormányközeli sajtó, amely egy nagyon érdekes átalakuláson ment át tavaly, hiszen a legtöbb fideszes médiaorgánumot egy alapítványba csomagolták azok tulajdonosai, amelyet a kormány gyorsan nemzetstratégiai jelentőségűvé is minősített , nehogy a Gazdasági Versenyhivatal elkezdjen kekeckedni a jelentős piaci erőt egy kézben összpontosító alapítvánnyal. | Május 31-ig, vagyis péntekig kellene leadnia minden magyarországi cégnek a nyilvános éves beszámolóját, így lassan el lehet kezdeni turkálni a vállalatok pénzügyeiben. Az egyik érdekes terület például a jobboldali, kormányközeli sajtó, amely egy nagyon érdekes átalakuláson ment át tavaly, hiszen a legtöbb fideszes médiaorgánumot egy alapítványba csomagolták azok tulajdonosai, amelyet a kormány gyorsan nemzetstratégiai jelentőségűvé is minősített , nehogy a Gazdasági Versenyhivatal elkezdjen kekeckedni a jelentős piaci erőt egy kézben összpontosító alapítvánnyal.
A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz, vagyis Kesmához kerül médiumok közül még viszonylag kevesen adták le a beszámolójukat eddig, de már így is látszik pér érdekes dolog. Például az, hogy
Az Ómolnár Miklós nevével fémjelzett, de Habony Árpádhoz is köthető, a kormány lejárató kampányaiban aktívan részt vevő bulvárlap 2018-as beszámolója a január és október közötti időszakra vonatkozik, ebben az időben 1 245 693 000 forint bevétele volt. 2017-ben ehhez képest több mint 3 milliárd forint bevétele volt a lapkiadónak, abban az évben 208 millió forintos adózott eredménnyel zárt.
Nyilván itt lemaradt két hónap tavaly, de nem valószínű, hogy november-decemberben még duplázta volna bevételeit a cég. A lapkiadó tőkéje is igencsak megcsappant tavaly, 2017-ben még 309 millió forint saját tőke volt a cégben, ez 2018-ra 379 milliós mínuszba csapott át. | https://index.hu/gazdasag/2019/05/29/ripost_eves_beszamolo_kesma/ | https://web.archive.org/web/20230205221226/https://index.hu/gazdasag/2019/05/29/ripost_eves_beszamolo_kesma/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/688-millios-veszteseggel-kerult-a-fideszes-mediaholdingba-a-ripost | Index | hungarian-news | 2019-05-29 14:01:00 | [] | [
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Ripost Média Kft."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"hirdetés",
"gazdálkodás",
"klientúra"
] | [] |
49,125 | Kifizette Orbán luxusrepülőzését, 14 milliárdot kaszált a cégeivel tavaly | Megnéztük 11 olyan cég 2018-as gazdasági beszámolóját, ami az Orbán Viktor barátjaként emlegetett Garancsi Istvánhoz kötődik. Ő az, aki a miniszterelnök sajtófőnöke szerint ingyen utaztatja a miniszterelnököt a luxusrepülőjén. (Annak ellenére, hogy a jogszabályok szerint az ilyen nagy értékű ajándékokat Orbán nem fogadhatná el.) | Megnéztük 11 olyan cég 2018-as gazdasági beszámolóját, ami az Orbán Viktor barátjaként emlegetett Garancsi Istvánhoz kötődik. Ő az, aki a miniszterelnök sajtófőnöke szerint ingyen utaztatja a miniszterelnököt a luxusrepülőjén. (Annak ellenére, hogy a jogszabályok szerint az ilyen nagy értékű ajándékokat Orbán nem fogadhatná el.)
A 11 cég, aminek átnéztük a beszámolóit, a következők:
Market Építő Zrt.
GARHARTT Invest 2014 Zrt.
CD Hungary Zrt.
Mobil Adat Kft.
ESMA Reklám Zrt.
Be Light Kft.
Do Work Kft.
Casino Sopron Kft.
Futball Invest Zrt.
Szinva 2001 Zrt.
A tavalyi évben egytől egyig nyereséges volt mindegyik, az összprofitjuk 14,38 milliárd forint lett.
a 11 cég adózott eredménye 2017-ben együttesen alig lett több, mint 10 milliárd forint.
2018-ban a legnagyobb sikert az 1,47 milliárd forintos adózott eredményt elérő, ingatlanberuházással és tanácsadással foglalkozó Szinva 2001 Kft. érte el, amit Garancsi közösen birtokol Hernádi Zsolt Mol-elnökkel. A portfólióból az ESMA Reklám Zrt. teljesített a legrosszabbul, mindössze 40 milliós profitot hozott össze.
Garancsi István vállalkozásai sok esetben függnek az államtól, az elmúlt években nem kevés állami, uniós pénzhez jutottak. Garancsi az egyik legnagyobb nyertese a magyar közbeszerzéseknek, miközben a Vidi a Fradi mellett a leggazdagabb magyar klub, amely szintén elképesztően sok pénzt kap az adófizetőktől tao-támogatások formájában. | https://index.hu/gazdasag/2019/05/31/kifizette_orban_maganrepuloutjait_luxus_garancsi_istvan_14_milliardot_kaszalt_a_cegeivel_tavaly/ | https://web.archive.org/web/20190531214625/https://index.hu/gazdasag/2019/05/31/kifizette_orban_maganrepuloutjait_luxus_garancsi_istvan_14_milliardot_kaszalt_a_cegeivel_tavaly/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kifizette-orban-luxusrepulozeset-14-milliardot-kaszalt-a-cegeivel-tavaly | Index | hungarian-news | 2019-05-31 14:03:00 | [
"Garancsi István",
"Hernádi Zsolt",
"Orbán Viktor"
] | [
"Szinva 2001 Kft."
] | [] | [
"háttér",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
49,126 | Duplázta profitját Mészáros szállodalánca | Közel megduplázta adózott eredményét tavaly Mészáros Lőrinc szállodalánca, a Hunguest Hotels. A cég a Mészáros érdekeltségébe tartozó Konzum közvetett tulajdonában van, a KZH Invest Kft. és a KZBF Invest Kft. cégeken keresztül szinte teljes egészében. Rajtuk kívül csak pár tízezer forintos kisbefektetők vannak jelen, és Tapolca önkormányzata – 0,008 százalékos részaránnyal. A 2017-ES 1,8 MILLIÁRDRÓL 3,4 MILLIÁRD FORINTRA UGROTT A CÉG PROFITJA, ebből a részvényeseknek is bőven jut osztalék formájában: május 31-i közgyűlésen 550 MILLIÓ FORINT KIFIZETÉSÉT HAGYTÁK JÓVÁ. | Közel megduplázta adózott eredményét tavaly Mészáros Lőrinc szállodalánca, a Hunguest Hotels. A cég a Mészáros érdekeltségébe tartozó Konzum közvetett tulajdonában van, a KZH Invest Kft. és a KZBF Invest Kft. cégeken keresztül szinte teljes egészében. Rajtuk kívül csak pár tízezer forintos kisbefektetők vannak jelen, és Tapolca önkormányzata – 0,008 százalékos részaránnyal.
ebből a részvényeseknek is bőven jut osztalék formájában: május 31-i közgyűlésen
A ma közzétett 2018-ról szóló beszámoló szerint jócskán megugrott a szállodalánc nettó árbevétele is, egy év alatt 9,9 milliárd forintról 17,5 milliárd forintra nőtt. | https://index.hu/gazdasag/2019/05/31/hunguest_hotels_eves_beszamolo_meszaros_lorinc/ | https://web.archive.org/web/20230331232455/https://index.hu/gazdasag/2019/05/31/hunguest_hotels_eves_beszamolo_meszaros_lorinc/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/duplazta-profitjat-meszaros-szallodalanca | Index | hungarian-news | 2019-05-31 14:06:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Hunguest Hotels Zrt.",
"KZBF Invest Kft.",
"KZH Invest Kft."
] | [] | [
"háttér",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"idegenforgalom",
"NER HOTEL"
] | [] |
49,127 | Több mint kétmilliárdos osztalékot fizettek Orbán apjának bányacégei | Jól mentek tavaly az Orbán Viktor apjának tulajdonában lévő kőfejtő cégek, a Nehéz Kő Kft., a Gánt Kő Kft. és a Dolomit Kőbányászati Kft. is növelni tudta a profitját 2018-ban a most megjelent éves beszámolók szerint.
AZ ORBÁN GYŐZŐ TULAJDONÁBAN LÉVŐ CÉGEK ÖSSZESEN 2,32 MILLIÁRD FORINT OSZTALÉKOT FIZETTEK A TAVALYI ÉVÜK UTÁN, TÖBBET, MINT AMENNYI PROFITOT TERMELTEK. | Jól mentek tavaly az Orbán Viktor apjának tulajdonában lévő kőfejtő cégek, a Nehéz Kő Kft., a Gánt Kő Kft. és a Dolomit Kőbányászati Kft. is növelni tudta a profitját 2018-ban a most megjelent éves beszámolók szerint.
A legjobban teljesítő Orbán-bányacég, a Dolomit Kőbányászati Kft., amelyet Orbán Győző üzlettársaival együtt tulajdonol, egy év alatt 1,6-szorosára növelte az árbevételét, 2018-ban több mint 4,64 milliárd forint bevétele volt az egy évvel korábbi 2,84 milliárd után, a cég nyeresége pedig kis híján egymilliárd forinttal nőtt. Az 1 921 123 000 forint profitot pedig a tulajdonosok ki is vették osztalékként.
A Dolomit Kft.-ről nemrég az a hír járta, hogy a nagy keresletre tekintettel megtízszerezné a kitermelését, így évente egymillió tonna követ bányászna ki Gánt mellett.
A Nehéz Kő és a Gánt Kő se teljesített rosszul, előbbi a 2017-es 1,7 milliárdos árbevétel után tavaly 2,3 milliárd forintot keresett, ebből pedig 304 millió forintos profitot tudott elkönyvelni. Ahogy azt korábban a Direkt 36 megírta, a Nehéz Kő vette át a fentebb emlegetett Dolomit Kft. szállítmányozási feladatait, és például Mészáros Lőrinc cégeinek beszállítójaként vett részt uniós pénzből finanszírozott állami építkezéseken. A cégben egy ideig Orbán Győző mellett a miniszterelnök öccse, Orbán Áron is tulajdonos volt, de ő nemrég kiszállt.
Orbán apja a Nehéz Kő Kft.-ből 400,875 millió forint osztalékot fizetett ki magának, egy részét az eredménytartalékból, hiszen a nyereségből nem jött össze ennyi.
A Gánt Kő Kft. szintén egész jól zárta az évet, mert bár visszaesett a bevétele (406 millió forintról 283 millióra), viszont míg 2017-ben még 23 milliós mínuszban volt a cég, tavaly 7,07 milliós nyereséggel zárt. Ez a cég nem fizetett osztalékot. | https://index.hu/gazdasag/2019/05/31/orban_gyozo_beszamolo_dolomit_nehez_ko_gant_ko/ | https://web.archive.org/web/20230321083158/https://index.hu/gazdasag/2019/05/31/orban_gyozo_beszamolo_dolomit_nehez_ko_gant_ko/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-ketmilliardos-osztalekot-fizettek-orban-apjanak-banyacegei | Index | hungarian-news | 2019-05-31 14:10:00 | [
"Orbán Győző"
] | [
"Dolomit Kft.",
"Gánt Kő Kft.",
"Nehéz Kő Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"bányászat",
"építőipar"
] | [] |
49,128 | Bődületeset kaszált Mészáros frissen szerzett építőipari óriása | 71,9 milliárd forintos árbevételt ért el 2018-ban a ZÁÉV Zrt., amely felett a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group szerzett irányítást a Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt. felvásárlása révén. Az állami megrendelésekben bővelkedő építőipari óráscég tavalyelőtt 35 milliárdot zsebelt be, vagyis több mint a duplájára nőtt éves viszonylatban. | 71,9 milliárd forintos árbevételt ért el 2018-ban a ZÁÉV Zrt., amely felett a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group szerzett irányítást a Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt. felvásárlása révén. Az állami megrendelésekben bővelkedő építőipari óráscég tavalyelőtt 35 milliárdot zsebelt be, vagyis több mint a duplájára nőtt éves viszonylatban.
A ZÁÉV adózott eredménye 2017-ben 2,9 milliárd volt, 2018-ban már 5,6 milliárd. A cég feltöltötte a beszámolója mellett aktuális közgyűlési határozatát is az adózott eredmény felhasználásáról, ebből pedig kiderül, hogy
A dokumentum szerint ennek kifizetése a 2019. május 17-től 2019. augusztus 17-ig terjedő időszakban történik, ennyi üti tehát a Talentison keresztül a Mészáros család markát a ZÁÉV-ből.
A ZÁÉV megrendelései között van az új Puskás stadion építése a Magyar Építővel közösen nettó 150 milliárd forintért. De ez a cég húzta fel a Swietelsky Magyarország Kft.-vel együttműködésben a szombathelyi stadiont és sportkomplexumot, valamint újította fel a Gül Baba türbéjét és építette fel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem lovardáját. | https://index.hu/gazdasag/2019/05/31/boduleteset_kaszalt_meszaros_frissen_szerzett_epitoipari_oriasa/ | https://web.archive.org/web/20220628144437/https://index.hu/gazdasag/2019/05/31/boduleteset_kaszalt_meszaros_frissen_szerzett_epitoipari_oriasa/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/boduleteset-kaszalt-meszaros-frissen-szerzett-epitoipari-oriasa | Index | hungarian-news | 2019-05-31 14:19:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt.",
"Talentis Group Zrt.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"építőipar"
] | [
"Puskás Ferenc Stadion"
] |
49,129 | Jó biznisz volt Scheer Sándornak a magyar Meki megvásárlása | Jelentősen növelte árbevételét és adózott eredményét is a McDonald's Kft., amelyet idén megvásárolt a Garancsi István féle Market Zrt.-ből ismert Scheer Sándor.
A MAGYAR MEKI 2018-BAN 33,97 MILLIÁRDOS ÁRBEVÉTELT, ÉS 4,48 MILLIÁRDOS ADÓZOTT EREDMÉNYT KÖNYVELT EL, | Jelentősen növelte árbevételét és adózott eredményét is a McDonald's Kft., amelyet idén megvásárolt a Garancsi István féle Market Zrt.-ből ismert Scheer Sándor.
vagyis jobban teljesített, mint tavaly előtt, amikor 27,6 milliárd forint mellett 2,9 milliárd forint lett az adózás után megmaradt profit. A McDonald's franchise-rendszerben működik alapvetően, de a nemzetközi trendeknek némileg ellentmondóan Magyarországon jó sok saját éttermük maradt meg, közel a Mekik felét a McDonald's kft. üzemelteti. Ezért az árbevétel nagy részét itthon a saját üzletek forgalma adja.
Scheer Sándor, a Market Zrt. elnök-vezérigazgatója február vége óta a Leones QSR Kft. nevű cégén keresztül birtokolja a céget, így az idei évben már őt gazdagíthatja a kft. saját tulajdonú éttermeiből, és a franchise-partnerektől befolyó profit. Ha az emelkedő trend nem törik meg, elég jó üzletet csinált.
Ugyanakkor az e-beszámolók honlapon szintén elérhető, májusi keltezésű alapítói határozatából kiderül, hogy a tavalyi szép eredmény ellenére most még nem vesz ki pénzt a cégből Scheer. A dokumentumban az áll, hogy a részvényesek úgy határoztak, 4,23 milliárd forintot osztalékként kifizetnek, de ez az összeg teljes egészében a McDonald's Magyarországi Étterem Hálózat Kft.-vel szemben fennálló 13 millió euró nagyságú kölcsön tőkéje és kamatai törlesztésére megy el. Az adózott eredményből fennmaradó 217,3 millió forintot pedig az eredménytartalékába helyezik. | https://index.hu/gazdasag/2019/05/31/jo_biznisz_volt_scheer_sandornak_a_magyar_meki_megvasarlasa/ | https://web.archive.org/web/20230321150916/https://index.hu/gazdasag/2019/05/31/jo_biznisz_volt_scheer_sandornak_a_magyar_meki_megvasarlasa/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jo-biznisz-volt-scheer-sandornak-a-magyar-meki-megvasarlasa | Index | hungarian-news | 2019-05-31 14:21:00 | [
"Scheer Sándor"
] | [
"McDonald's Kft."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"vendéglátás",
"NER HOTEL"
] | [] |
49,130 | 13 milliárdos osztalék a Duna Aszfaltnál | A közbeszerzéseket sorra nyerő Duna Aszfalt árbevétele a 2017-es 75 milliárdról majdnem 130 milliárdra nőtt tavaly a cég frissen feltöltött beszámolója szerint. Szíjj László cégének adózás utáni nyeresége 18 milliárd 559 millió volt, az építőipari vállalkozásnál 13 milliárd forintos osztalék kifizetéséről döntöttek. | A közbeszerzéseket sorra nyerő Duna Aszfalt árbevétele a 2017-es 75 milliárdról majdnem 130 milliárdra nőtt tavaly a cég frissen feltöltött beszámolója szerint. Szíjj László cégének adózás utáni nyeresége 18 milliárd 559 millió volt, az építőipari vállalkozásnál 13 milliárd forintos osztalék kifizetéséről döntöttek.
A vállalkozó egyébként már a 10. leggazdagabb a Szakonyi Péter által szerkesztett 100 leggazdagabb magyar listáján, a tavalyi 55 milliárdos vagyonát egy év alatt megduplázta, az idei listán már 110 milliárddal szerepel.
Szíjj legfőbb cége, a Duna Aszfalt akkor lett országosan ismert, amikor a Simicska Lajos meghatározta Közgép kiesett az udvari mélyépítő szerepköréből. Innentől Szíjjék üstökösként íveltek felfelé, 2015-ben már 124 milliárd forintos forgalmat tudott a cég. | https://index.hu/gazdasag/2019/05/30/duna_aszfalt_szijj_laszlo_osztalek/ | https://web.archive.org/web/20220628150136/https://index.hu/gazdasag/2019/05/30/duna_aszfalt_szijj_laszlo_osztalek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/13-milliardos-osztalek-a-duna-aszfaltnal | Index | hungarian-news | 2019-05-30 14:22:00 | [
"Szíjj László"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt."
] | [] | [
"útépítés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
49,131 | Harmadjára is előveszi a Kúria a fideszes aktivisták aláírásgyűjtési-ügyét | Az Alkotmánybíróság múlt heti határozata alapján a Kúria újra előveszi a Fidesz aláírásgyűjtési ügyét, és új határozatot fog hozni, írja közleményében a Kúria. Mint megírtuk, az EP-kampányban fideszes aktivisták egyszerre gyűjtöttek aláírást Orbán Viktor programjára és az EP-n való induláshoz, de amint Momentum egyik szimpatizánsának a videójából kiderült, afideszesek nem adtak egyértelmű választ, hogy mi célból gyűjtik az adatokat. | Az Alkotmánybíróság múlt heti határozata alapján a Kúria újra előveszi a Fidesz aláírásgyűjtési ügyét, és új határozatot fog hozni, írja közleményében a Kúria. Mint megírtuk, az EP-kampányban fideszes aktivisták egyszerre gyűjtöttek aláírást Orbán Viktor programjára és az EP-n való induláshoz, de amint Momentum egyik szimpatizánsának a videójából kiderült, afideszesek nem adtak egyértelmű választ, hogy mi célból gyűjtik az adatokat.
Ezután a Fővárosi Választási Bizottság, majd Nemzeti Választási Bizottság hozott határozatot, amit a momentumosok megfellebbeztek a Kúriánál, amely első körben elmarasztalta a Fideszt. A Kúria azt írta, hogy a „FIDESZ-KDNP a tényállásban írt magatartásával megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét",
A kormánypárt azonban az Alkotmánybírósághoz fordult, amely megsemmisítette a döntést, és visszadobta az ügyet a Kúriának. Ezután a Kúria újabb döntést hozott, amiben megismételték, hogy a Fidesz megtévesztette a választókat, de végkövetkeztetésként aztán mégsem állapított meg jogsértést. Ezt viszont így már a Momentum fellebbezte meg, így a történet újra az Alkotmánybíróság elé került. Ismét megsemmisítették a döntést, és visszadobták a Kúriának.
Itt járunk most.
„Most a Kúria kijelölt tanácsa arról határozott, hogy az alaptörvény-ellenességet miként kell orvosolni. A Kúria az új eljárásra azt az iránymutatást adta, hogy a Kúria végzése az Alkotmánybíróság IV/862/2019. számú határozata indokolás [39] pontjának feleljen meg. Ezt követően a Kúria választási ügyben eljáró tanácsának három napja van az új döntés meghozatalára”. | https://index.hu/belfold/2019/06/03/kuria_fideszes_aktivistak_alairasgyujtes/ | https://web.archive.org/web/20201107235827/https://index.hu/belfold/2019/06/03/kuria_fideszes_aktivistak_alairasgyujtes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/harmadjara-is-eloveszi-a-kuria-a-fideszes-aktivistak-alairasgyujtesi-ugyet | Index | hungarian-news | 2019-06-03 14:24:27 | [] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"választások - népszavazás",
"adatgyűjtés"
] | [] |
49,132 | Így szavazott Budapest az EP-választáson – a pártok eredményei kerületenként | Május 26-án vasárnap tartották az európai parlamenti választást Magyarországon, amely országos szinten a Fidesz-KDNP magabiztos, 52 százalékos győzelmével zárult. De mi történt Budapesten? Hogy szavazott a főváros? Melyek voltak a legaktívabb kerületek? Hol nyert igazán nagyon a kormányzó pártszövetség, és hol lenne verhető? Ebben az anyagunkban ezt mutatjuk be. | Május 26-án vasárnap tartották az európai parlamenti választást Magyarországon, amely országos szinten a Fidesz-KDNP magabiztos, 52 százalékos győzelmével zárult. De mi történt Budapesten? Hogy szavazott a főváros? Melyek voltak a legaktívabb kerületek? Hol nyert igazán nagyon a kormányzó pártszövetség, és hol lenne verhető? Ebben az anyagunkban ezt mutatjuk be.
Az országos választási adatokat a múlt héten elemeztük ki és mutattuk be. Igyekeztünk ráirányítani a figyelmet arra, hogy a hagyományos területalapú térképábrázolások miért festenek majdnem mindig csalóka képet a győztes valós teljesítményéről azzal, hogy vizuálisan a nyertes pártot felülreprezentálják.
A választási térképek zöme csalóka, mutatunk egy reálisabb képet a Fidesz győzelméről Nem lehet az egész ország narancssárga, ha a választásra jogosultak mindössze 22 százaléka szavazott a Fideszre. Ha mi lennénk a Fidesz, akkor a vasárnapi választások után mi is elővennénk egy tiszta narancssárga Magyarország-térképet, mivel a 10277 szavazókörből 10247-ben a Fidesz kapta a legtöbb szavazatot, így egy-két kivételtől eltekintve minden településen a Fidesz győzött.
Akkor megmutattunk néhány alternatív javaslatot az eredmények reálisabb ábrázolására. Ezúttal az Átlón budapesti adatok vizuális bemutatására kínálunk egy szerintünk pontosabb képet három olyan térképi ábrázolással, amely itthon nem különösebben elterjedt, külföldön azonban előszeretettel alkalmazzák. A teljes anyag az alábbi linken érhető el:
Így szavazott Budapest az EP2019 választáson Május 26-án vasárnap tartották az európai parlamenti választást Magyarországon, amely országos szinten a Fidesz-KDNP magabiztos, 52 százalékos győzelmével zárult. De mi történt Budapesten? Hogy szavazott a főváros? Melyek voltak a legaktívabb kerületek? Hol nyert igazán nagyon a kormányzó pártszövetség, és hol lenne verhető? Ebben az anyagunban ezt mutatjuk be.
Tovább a teljes cikkre.
Bátorfy Attila | https://atlatszo.hu/2019/06/03/igy-szavazott-budapest-az-ep-valasztason-a-partok-eredmenyei-keruletenkent/ | https://web.archive.org/web/20220205114155/https://atlatszo.hu/2019/06/03/igy-szavazott-budapest-az-ep-valasztason-a-partok-eredmenyei-keruletenkent/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-szavazott-budapest-az-ep-valasztason-n-a-partok-eredmenyei-keruletenkent | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-06-03 14:26:11 | [] | [] | [] | [
"infografika"
] | [] |
49,133 | Vesztegetés elkövetésével gyanúsították meg Bige Lászlót, az ötödik leggazdagabb magyart | Rájár a rúd az ötödik leggazdagabb magyarként listázott Bige László üzletemberre. Tavaly ősszel hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt indult büntetőeljárás Bige szolnoki üzemében megtartott hatósági akció után. Akkor ismeretlen tettessel szemben kezdte el a rendőrség a vizsgálódást, most viszont, mint az Átlátszó megtudta, vesztegetés gyanúja miatt nyomoznak Bigével szemben. | Miután körbejárta a sajtót a hír, hogy Bige Lászlót őrizetbe vették, de nem volt világos, hogy milyen bűncselekmény gyanúja miatt, az Átlátszó megkereste a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészséget.
Onnan azt a választ kaptuk, hogy a megyei rendőr-főkapitányság egy személyt hallgatott ki gyanúsítottként és az illetőt őrizetbe is vették. Hozzátették, indítványt tettek a gyanúsított bűnügyi felügyeletére, de azt a Nyíregyházi Járásbíróság nem látta indokoltnak. Vagyis az illető szabadlábon védekezhet.
Ezt követően küldtük el kérdésünket a bűncselekményre vonatkozóan a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Megyei Rendőr-főkapitányságnak és mellékeltük a főügyészség válaszát is. A rendőrség pedig megírta, hogy a Gazdaságvédelmi Osztályuk vesztegetés gyanúja miatt folytat nyomozást Bige Lászlóval szemben.
A 24.hu emlékeztetett arra, hogy az ORFK korábbi tájékoztatása szerint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytat nyomozást hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmény gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
Ez az eljárás azzal lehet összefüggésben, amikor 2018 novemberében egy 300 fős rendőri és katasztrófavédelmi csapat szállta meg Bige Holding szolnoki üzemét. Ez a lap értesülése szerint ismét megtörtént, illetve az üzletember lakásán is házkutatást tartottak. A 24.hu úgy vélte tavalyi cikkében, hogy a nagy hatósági akció amiatt is történhetett, hogy oligarchák vetettek szemet Bige László cégbirodalmára.
A napi.hu idei, a leggazdagabb magyarokról szóló listáján a műtrágyagyártással foglalkozó Bige László az ötödik helyen áll 170 milliárd forintra becsült vagyonával. Az Átlátszó pedig arról írt, hogy Bige László azok között van, akik évről-évre tartják jó helyezésüket. Az üzletember vállalkozásai közül az egyik legnevesebb, legértékesebb a Péti Nitrogén Művek.
Hogyan változott az évek során a 100 leggazdagabb magyar rangsora és vagyona?
KEHOP-5.2.9-16 – A Svábhegyi Bölcsöde és a Fekete István Általános Iskola energetikai fejlesztése Ingyen jegyeket kaphatnak a diákok (közoktatás 1-8. évf.) KEHOP-5.2.9-16 – A Svábhegyi Bölcsöde és a Fekete István Általános Iskola energetikai fejlesztése Veszprém 14.
Fotó: Bige László, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója MTI/Bodnár Boglárka | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/31/vesztegetes-elkovetesevel-gyanusitottak-meg-bige-laszlot-az-otodik-leggazdagabb-magyart/ | https://web.archive.org/web/20221207032548/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/31/vesztegetes-elkovetesevel-gyanusitottak-meg-bige-laszlot-az-otodik-leggazdagabb-magyart/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vesztegetes-elkovetesevel-gyanusitottak-meg-bige-laszlot-az-otodik-leggazdagabb-magyart | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-05-30 14:28:00 | [
"Bige László"
] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"vegyipar"
] | [
"Bige László vesztegetési ügyei"
] |
49,134 | Dőlt a pénz a büntetőügyek elsikálását Pintér Sándorra hivatkozva felajánló csalóhoz | Többek között a belügyminiszterre hivatkozva ígérte azt egy bizonyos D. A. több embernek, hogy büntetőeljárásokat, hatósági ügyeket tud elsikáltatni jó pénzért cserébe. Az Átlátszó úgy tudja, a férfi egyik 100 millió forintra lehúzott károsultja egy költségvetési csalási ügy érintettje volt, akit első fokon hat év fegyházbüntetésre ítéltek. | Vesztegetést állítva, hivatalos személyi jelleg színlelésével, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés és más bűncselekmény miatt folytat nyomozást – információink szerint – D. A-val és társaival szemben a Központi Nyomozó Főügyészség. A büntetőeljárás több magánszemély feljelentése alapján indult.
A KNYF március 1-jén számolt be arról az akcióról, amelyet előző nap a Nemzeti Védelmi Szolgálattal, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal közösen több helyszínen tartott meg a Terrorelhárítási Központ és a Készenléti Rendőrség közreműködésével.
A főügyészség közleménye alapján, „a megalapozott gyanú szerint az elkövető magát valótlanul – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a Nemzeti Nyomozó Iroda, esetenként az ügyészség állományába tartozó – hivatalos személynek adta ki, hogy úgy tűnjön, hivatali befolyása és kapcsolatai révén adóigazgatási és büntetőeljárásokat tud befolyásolni.”
A férfi az „intézkedésért” pénzt kért a folyamatban lévő ügyek érintettjeitől. „Az átvett összegek vonatkozásában pedig azt állította, hogy azok egy részét a döntéshozók – köztük egy miniszterre, és egy ügyészségi vezetőre is utalva – részére fogja továbbítani.” A gyanúsított aztán az ügyekben semmit nem lépett, az átvett több százmillió forintot pedig megtartotta.
A főügyészség a házkutatások során közel tízmillió forint készpénzt, nagy értékű ékszereket, órákat, valamint öt gépjárművet foglalt le. A KNYF közölte azt is, hogy az elfogott férfi az első kihallgatása során megtagadta a vallomástételt, illetve, hogy rajta kívül még három gyanúsított van az ügyben, amelyben a halmazati büntetésekkel együtt akár 12 szabadságvesztés is kiszabható.
A KNYF helyettes szóvivőjének, Kovács Katalinnak a tájékoztatása szerint a március 1-jén kiadott közleményük óta a gyanúsítottak száma nyolcra nőtt. Ezen túlmenően a helyettes szóvivő nem válaszolt a kérdéseinkre. Így azt sem tudtuk meg, hogy a D. A.-val szemben 2018 nyarán megtett feljelentés után miért kellett több mint fél évnek eltelnie a KNYF és más szervek által végrehajtott közös akcióig.
D. A. egyik fontos kapcsolatának – értesüléseink alapján – Pintér Sándor belügyminisztert jelölte meg. Továbbá azt állította, hogy magas beosztású kapcsolataival együtt szokott vadászni.
A férfi nem csak ígéreteket tett a hatósági eljárások megszüntetésére, hanem – úgy tudjuk – az életveszélyes fenyegetésektől sem riadt vissza, mondván, használni fogja a fegyverét, ha kell.
Úgy tudjuk, D. A.-val szemben az egyik feljelentést még 2018 nyarán egy ügyvéd tette meg, miután egyik ügyfelét azzal kereste meg a férfi, hogy a NAV-nál folyamatban lévő ügyeit el tudja sikáltatni egy nagyobb összeg fejében. D. A. az ajánlatával megtalálta azt a V. Ferencet is, aki egy költségvetési család vádlottjaként első fokon hat év fegyházbüntetést kapott és jelenleg előzetes letartóztatásban van a márianosztrai büntetés-végrehajtási intézetben.
V. Ferencék ügyét az Átlátszó nemrég írta meg. Eszerint a vádlottak a főként Szlovákiából beszerzett tejet Magyarországon beszerzési ár alatt, nettó áron értékesítették, majd az adóhatóságot megtévesztve nem fizették be az általános forgalmi adót. Ezzel pedig több, mint kétmilliárd forint áfát csaltak el.
Megszöktek az elítélt áfacsalók, mire a Szolnoki Törvényszéknek sikerült írásba foglalnia a házi őrizetről szóló végzést
Egy hétig nem küldte meg a bűnügyi felügyeletet (korábbi nevén házi őrizetet) elrendelő végzést a Szolnoki Törvényszék egy nem jogerősen hat év letöltendő fegyházbüntetésre ítélt férfi esetében az illetékes budapesti kapitányságnak. Csak szerkesztőségünk megkeresése után postázták az iratot, amit utólag azzal magyaráztak, hogy ennyi időbe telt az ítélet és a végzés leírása.
Fotó: A Központi Nyomozó Főügyészség épülete – MTI Fotó: Bruzák Noémi | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/31/dolt-a-penz-a-buntetougyek-elsikalasat-pinter-sandorra-hivatkozva-felajanlo-csalohoz/ | https://web.archive.org/web/20221201132344/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/31/dolt-a-penz-a-buntetougyek-elsikalasat-pinter-sandorra-hivatkozva-felajanlo-csalohoz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dolt-a-penz-a-buntetougyek-elsikalasat-pinter-sandorra-hivatkozva-felajanlo-csalohoz | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-05-31 14:30:00 | [
"Pintér Sándor"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"vadászat"
] | [] |
49,135 | A Közgép építette volna a sorompókamerákat, a MÁV törölte a tendert | 254 millió forintja volt a MÁV-nak vasúti átjárókba telepíthető kamerákra 2014-ben, ebből 99 helyen lehetett volna büntetés kiszabására is alkalmas rendszer. Kétszer írtak ki közbeszerzést, a másodikra 2015-ben, a G-nap után pályázott a KÖZGÉP vezette konzorcium. Mivel a tervezettnél háromszor nagyobb árat adta, a MÁV törölte a projektet. | Szinte naponta kerül fel az internetre olyan videó, amiben az autósok a tilos jelzés ellenére áthajtanak a vasúti síneken. Sokan nem ússzák meg annyival, hogy nyilvánosságra kerül szabálytalanságuk, jól mutatja ezt a MÁV statisztikája: a január 1. és február 15. közötti időszakban 2017-ben nyolc, 2018-ban hét, 2019-ben pedig hat útátjárós ütközés történt.
Megelőzésképp a rendőrséggel közösen évek óta rendszeresen tartanak ellenőrzéseket az útátjárókban; 2017-ben 157 vasúti átjáróban 190 alkalommal, 2018-ban 222 útátjáróban 184 alkalommal került sor ilyen akcióra.
A MÁV korábban is kísérletet tett a balesetek csökkentésére, 2014-ben közbeszerzést írt ki, 99 átjáróban telepítettek volna úgynevezett eseményvezérelt videomegfigyelő rendszert a sorompóletörések felderítésére, valamint a piroson áthajtások csökkentésre.
Lényege lett volna, hogy a kamerák napszaktól és időjárási körülményektől függetlenül minden esetben olyan minőségű felvételt készítsen az útátjáró körzetéről, amely alapján az esetlegesen bekövetkező rongálást elkövető jármű egyértelműen és bizonyító erejűen azonosítható legyen. A rendszer adatait a rendőrség kezelte volna.
A nem éppen hibátlanul működő tengelysúlymérő rendszer kapcsán próbáltuk megtudni azt is, hogyan teljesen a sorompókamera rendszer. Röviden, sehogy.
A közbeszerzés első alkalommal sikertelenül zárult. 2015 júliusában újra kiírták a tendert, erre hárman jelentkeztek. A Dunántúli-Metalelektro Konzorcium, a Konzorcium (igen, ez, és a Termini-Rail Kft. A legjobb, 760 milliós ajánlatot a Dunántúli-Metalelektro Konzorcium adta, ennek vezetőt tagja a Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft., mely a Transdanuvius 2000 Kft.-n keresztül a Középé. Vagyis akkor éppen Simicska Lajosé volt. Mindez a G-nap után pár hónappal történt. Az értesítő szerint ez az ár nem fért bele a MÁV-nak, az állami vasútnak ugyanis csak 254 millió forintja volt a projektre.
A MÁV most azt közölte az Átlátszóval, hogy “a megcélzott műszaki tartalom a rendelkezésre álló forráskereten belül eszerint reálisan nem megvalósítható. Az eredménytelen eljárásokat követően véglegesen törölték a projektet. Magyarország a Közlekedési Operatív Programban rendelkezésre állt forrásokat teljes körűen lehívta, az eredetileg a kérdéses fejlesztésre szánt összeg így más beruházásban hasznosult.”
Pedig a MÁV alap elgondolása jó is lehetett volna, az Átlászónak nyilatkozó pszichológus szerint ugyanis egy ilyen rendszer komoly visszatartó erővel bírhat a sofőrök körében.
“Javulhat tőle a közlekedők szabálykövetése, ha látják, hogy szankció követi a szabálysértést. Ugyanakkor úgy gondolom, a vasúti átjáróban erősebb a piros visszatartó ereje, mivel tudják, hogy a megszegése súlyos következményekkel járhat. A sebességhatárt alighanem többen lépnek át, mint ahányan a vasúti piros lámpán áthajtanak. A bizonytalankodókat tántoríthatná el a kamera, aki viszont úgyis megszegné, azon nem biztos, hogy segítene” – mondta az Átlátszónak Benák-Tömöri Judit pszichológus. És valószínűleg a 30-60 ezer forintos közigazgatási bírság is visszatartó erő lenne. | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/30/a-kozgep-epitette-volna-a-sorompokamerakat-a-mav-torolte-a-tendert/ | https://web.archive.org/web/20221204222943/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/05/30/a-kozgep-epitette-volna-a-sorompokamerakat-a-mav-torolte-a-tendert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kozgep-epitette-volna-a-sorompokamerakat-a-mav-torolte-a-tendert | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-05-30 14:32:00 | [] | [
"Közgép Zrt.",
"MÁV"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"vasút",
"klientúra"
] | [] |
49,136 | Máris visszavonta a Mezőhegyesi Ménesbirtok a golfpályatervezős közbeszerzést | Mint arról beszámoltunk, 800 millió forintos közbeszerzést írtak ki a Mezőhegyesi Ménesbirtokon tervezett beruházások tervezésére és előkészítésére, eszerint a birtokon termálvizes fürdő, 4 csillagos szálloda, lelátós prémium lovarda, verseny-kézilabdapálya, két kosárpálya, két squashpálya, edzőterem, fitneszterem, wellnessrészleges konferencia- és rendezvényterem, golfklub és kisvasút is épülne, miközben egyébként az utóbbi hónapokban 70 embert küldtek el a cégtől. | Mint arról beszámoltunk, 800 millió forintos közbeszerzést írtak ki a Mezőhegyesi Ménesbirtokon tervezett beruházások tervezésére és előkészítésére, eszerint a birtokon termálvizes fürdő, 4 csillagos szálloda, lelátós prémium lovarda, verseny-kézilabdapálya, két kosárpálya, két squashpálya, edzőterem, fitneszterem, wellnessrészleges konferencia- és rendezvényterem, golfklub és kisvasút is épülne, miközben egyébként az utóbbi hónapokban 70 embert küldtek el a cégtől.
Lázár János, a ménesbirtokot kormánybiztosként felügyelő politikus a sajtóban reagált a közbeszerzés hírére, mint fogalmazott, "a ménesbirtok menedzsmentjénél elgurult a gyógyszer", a közbeszerzésről ő nem tudott, így a kiírásának személyi következményei lesznek, és azonnali hatállyal vissza is vonja a közbeszerzést.
Nem sokkal Lázár nyilatkozatának megjelenése után a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. menedzsmentje közleményt adott ki, amelyben azt írták:
"A menedzsment, Lázár János kormánybiztos utasítására visszavonja az elektronikus közbeszerzési rendszerben 2019. 05. 28-án EKR000530842019 számon megjelent, 800 millió forintos keretösszeggel meghirdetett tervezési feladatokra irányuló közbeszerzési eljárását."
Személyi változásokról egyelőre nem írtak. | https://hvg.hu/kkv/20190529_Maris_visszavonta_a_Mezohegyesi_Menesbirtok_a_golfpalyatervezos_kozbeszerzest | https://web.archive.org/web/20191219221452/https://hvg.hu/kkv/20190529_Maris_visszavonta_a_Mezohegyesi_Menesbirtok_a_golfpalyatervezos_kozbeszerzest | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/maris-visszavonta-a-mezohegyesi-menesbirtok-a-golfpalyatervezos-kozbeszerzest | HVG | hungarian-news | 2019-05-29 10:07:00 | [] | [
"Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt."
] | [] | [
"támogatás",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
49,137 | Verseny nélkül az oroszoké lett a dunakeszi járműjavító cég | Korábban még arról volt szó, vegyesvállalat lesz, most a cég megveheti a Dunakeszi Járműjavító Kft.-t és ingatlanjait.
Verseny nélkül az orosz Transzmasholding tulajdonában levő TMH Hungary Invest Zrt. szerzi meg a Dunakeszi Járműjavító Kft.-t a hatalmas területű ingatlannal együtt, írja a VEKE Facebook-oldala a Magyar Közlönyben közölt kormányhatározat értelmezéseként. "Értesüléseink szerint a lépés együtt jár a Dunakeszi Járműjavító Kft. és a Stadler közötti együttműködési megállapodás felmondásával, így az emeletes motorvonatok a továbbiakban kizárólag Minszkben fognak készülni." | Verseny nélkül az orosz Transzmasholding tulajdonában levő TMH Hungary Invest Zrt. szerzi meg a Dunakeszi Járműjavító Kft.-t a hatalmas területű ingatlannal együtt, írja a VEKE Facebook-oldala a Magyar Közlönyben közölt kormányhatározat értelmezéseként. "Értesüléseink szerint a lépés együtt jár a Dunakeszi Járműjavító Kft. és a Stadler közötti együttműködési megállapodás felmondásával, így az emeletes motorvonatok a továbbiakban kizárólag Minszkben fognak készülni."
A Magyarországra érkező emeletes vonatok gyártásában ugyanis Dunakeszi is részt vett.
A Transmashholding 2016-ban jelentette be, Magyarországra jön. Akkor még vegyesvállalatot akartak csinálni a Járműjavítóval. A cégben az Európa-szerte korrupcióval vádolt (eddig egy ügyben bizonyított) Alstom is tulajdonos.
Lettek volna tervek Dunakeszin
A Dunakeszi Járműjavító részt vett a budapesti orosz metrók felújításában, illetve a fővárosba érkező CAF villamosok utolsó tíz példányának az összeszerelésében is.
Valamint ők újították fel a több mint 350 „piros csíkos” elővárosi vasúti kocsit. De arról is voltak tervek, hogy a Transmashholdinggal közös céggel induljanak afrikai vasúti járműtendereken. | https://hvg.hu/kkv/20190529_Verseny_nelkul_az_oroszoke_lett_a_dunakeszi_jarmujavito_ceg | https://web.archive.org/web/20220626101013/https://hvg.hu/kkv/20190529_Verseny_nelkul_az_oroszoke_lett_a_dunakeszi_jarmujavito_ceg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/verseny-nelkul-az-oroszoke-lett-a-dunakeszi-jarmujavito-ceg | HVG | hungarian-news | 2019-05-29 10:16:00 | [] | [
"Alstom",
"Dunakeszi Járműjavító Kft.",
"TMH Hungary Invest Zrt.",
"Transzmasholding"
] | [
"Dunakeszi",
"Európa",
"Oroszország",
"Pest megye"
] | [
"privatizáció",
"háttér",
"metró",
"jármű / gépgyártás"
] | [
"BKV-Alstom metrókocsik"
] |
49,138 | Vége, a fideszes média hivatalosan is birodalommá alakult | Lezárult a Fidesz-közeli médiumok vállalatcsoporttá alakulása, a csoport uralkodó tagja, Mészáros Lőrinc volt érdekeltsége, a Mediaworks közzétette ennek tényét a cégközlönyben.
Május 14-ei hatállyal elismert vállalatcsoport uralkodó tagja lett Mészáros Lőrinc felcsúti dollármilliárdos volt médiaérdekeltsége, a Mediaworks Hungary Zrt. – derül ki a cégközlöny május 28-ai számából. A vállalatcsoport alárendelt tagja 28 darab további médiavállalkozás, amelyek mind a KESMA (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány) nevű, Fidesz-közeli médiaalapítvány tulajdonában állnak.
A Mediaworks életében más fontos változások is történtek ezzel egyidejűleg. Tulajdonosa április 30-ai hatállyal közvetlenül a KESMA lett, amely addig az Opus Press Zrt-n keresztül birtokolta. A Mediaworks igazgatóságából kikerült Pintér Andrea, helyét Kálmán Erika vette át. Vélhetően ugyanarról a Kálmán Erikáról van szó, aki volt már ebben a pozícióban: Kálmán Heinrich Pecina bizalmi embereként dolgozott együtt az osztrák üzletemberrel a BorsodChemnél, a Vienna Capital Partnersnél, majd a Mediaworksnél is. | Május 14-ei hatállyal elismert vállalatcsoport uralkodó tagja lett Mészáros Lőrinc felcsúti dollármilliárdos volt médiaérdekeltsége, a Mediaworks Hungary Zrt. – derül ki a cégközlöny május 28-ai számából. A vállalatcsoport alárendelt tagja 28 darab további médiavállalkozás, amelyek mind a KESMA (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány) nevű, Fidesz-közeli médiaalapítvány tulajdonában állnak.
A Mediaworks életében más fontos változások is történtek ezzel egyidejűleg. Tulajdonosa április 30-ai hatállyal közvetlenül a KESMA lett, amely addig az Opus Press Zrt-n keresztül birtokolta. A Mediaworks igazgatóságából kikerült Pintér Andrea, helyét Kálmán Erika vette át. Vélhetően ugyanarról a Kálmán Erikáról van szó, aki volt már ebben a pozícióban: Kálmán Heinrich Pecina bizalmi embereként dolgozott együtt az osztrák üzletemberrel a BorsodChemnél, a Vienna Capital Partnersnél, majd a Mediaworksnél is. A kiadó életében a Népszabadság beszántása előtti időszakban jelent meg közvetlenebbül. Üzleti kapcsolatai Pecinával még szorosabbra fűződtek a lap "felfüggesztése" után, mivel a kiadótól távozó Rónai Balázs vezérigazgató után neki kellett volna tárgyalnia a lap jövőjéről Murányi András főszerkesztővel. Később a kiadót Mészáros Lőrinc cége vásárolta meg, mint az ismert.
A Fidesz-közeli médiacégek tulajdonosai 2018. december elején ajándékozták oda több tízmilliárd forint összértékű újságjaikat, tévéiket, rádióikat a KESMA-nak. A manőverrel olyan koncentráció jött létre a magyar médiapiacon, ami mellett a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ha akart volna, se mehetett volna el szó nélkül. A kormány rendeletben nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az érintett médiacégek fúzióját, ezért azt a GVH nem vizsgálta. Orbán Viktor miniszterelnök mindeközben ellenzéki médiatúlsúlyt és ellenszelet érez.
A cégek februárban tették közzé, hogy uralmi szerződést kötöttek egymással, eddig tartott, amíg a jogi folyamat lezárult, és a Mediaworks közzétételével hivatalosan is vállalatcsoporttá alakultak. A GVH ezt sem vizsgálta, az átalakulás ugyanis „versenyjogi szempontból nem minősül összefonódásnak, hanem egy vállalatcsoporton belüli átrendeződésnek tekinthető” – indokolt a hivatal.
Ez nagyon fontos lépés, eddig ezeknek a cégeknek csak közös volt a tulajdonosuk (a KESMA), innentől viszont központi irányítású vállalatcsoportként működnek tovább, ezzel megvalósul a fideszes média gyakorlati és teljes központosítása. A Mediaworks tulajdonosi jogokat gyakorolhat a többi cég fölött, a vállalatcsoporttá alakulás többek közt az alábbiakat vonja magával:
Közös beszerzési rendszert használnak, gyakorlatilag a Mediaworks dönt a beszerzésekről és bonyolítja le azokat;
Egységes informatikai rendszert használnak;
Összehangolják humenerőforrás-menedzsmentjüket, gyakorlatilag a Mediaworksnél határozzák meg, ki dolgozzon az Origótól a HírTV-n keresztül a Ripostig bárhol.
A Mediaworks jogosult a cégek marketing- és jogi tevékenységének összehangolására;
A cégek a Mediaworks által irányított központosított pénzügyi rendszerbe tömörülnek, közös likviditási menedzselési, közös elszámolási stb. rendszerekkel;
Összehangolt számviteli rendszert alkalmaznak;
Összehangolt kontrolling-rendszert használnak.
És hogy a gyakorlatban ki lesz a főnök? A Mediaworks ügyvezetése képviseletében az uralkodói jogokat gyakorolja:
Liszkay Gábor elnök-vezérigazgató;
Lóczi János általános vezérigazgató-helyettes;
Kálmán Erika portfólio kezelési vezérigazgató-helyettes;
Csermely Péter tartalomfejlesztési vezérigazgató-helyettes.
Végezetül álljon itt a KESMA/Mediaworks-vállalatcsoport alárendelt tagjainak listája (az Orbán Viktor érezte médiaellenszél illusztrációjaként): | https://hvg.hu/kkv/20190529_Vege_a_fideszes_media_hivatalosan_is_birodalomma_alakult | https://web.archive.org/web/20220327105430/https://hvg.hu/kkv/20190529_Vege_a_fideszes_media_hivatalosan_is_birodalomma_alakult | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/httpshvghukkv20190529_vege_a_fideszes_media_hivatalosan_is_birodalomma_alakult | HVG | hungarian-news | 2019-05-29 10:28:00 | [
"Heinrich Pecina",
"Kálmán Erika",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Avalue Befektetési Kft.",
"DMH Magyarország Lapterjesztő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság",
"Dunaújvárosi Szuperinfó Reklám",
"Echo Penisola Kft.",
"EchoTV",
"EVOMEDIA Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság",
"Fidesz",
"Gong Rádió Kft.",
"HírTV Zrt.",
"Hold Reklám Kft.",
"Hung-Ister Zrt.",
"Inform Média Kft.",
"JUHÁSZ Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság",
"K4A Lapkiadó Kft.",
"KarcFM (rádió)",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Lapcom Kiadó Zrt.",
"Magyar Idők Kft.",
"Mandiner Press Kft.",
"Maraton Lapcsoport-Multivizió Kiadói Kft.",
"MédiaLOG Logisztikai zRt.",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó Kft.",
"Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő (MMG) Zrt.",
"Napfénymédia és Marketing Kft.",
"New Wave Media Kft.",
"Nouvelle Media",
"Opus Press Zrt.",
"Printimus Kft.",
"Ripost Média Kft.",
"SZUPERINFÓ MÉDIA Kft."
] | [] | [
"média",
"strómanok",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
49,139 | Hadházy feljelentést tesz a humánszolgáltatás-fejlesztés fedőnevű unióspénz-lenyúlás miatt | Az Elios-botrány kulcsszereplője, a Tender Network bedolgozott a Hadházy Ákos által régóta szemmel tartott „Humánszolgáltatások fejlesztése” elnevezésű uniós projektbe is. A sztártanácsadó ezúttal Rákócziújfalunak segített, de más tanulságok is kiderültek a képviselőnek küldött válaszokból. | Az Elios-botrány kulcsszereplője, a Tender Network bedolgozott a Hadházy Ákos által régóta szemmel tartott „Humánszolgáltatások fejlesztése” elnevezésű uniós projektbe is. A sztártanácsadó ezúttal Rákócziújfalunak segített, de más tanulságok is kiderültek a képviselőnek küldött válaszokból.
Baba-mama klub, önismeretfejlesztő tréning hátrányos helyzetűeknek – efféle hasznosságokra költötte Rákócziújfalu és térsége az Humánerőforrás fejlesztése címen kapott 250 millió forint uniós pénzt. A település Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőnek adott válaszában azt is elárulta, a pályázat részeként benyújtott „helyi emberi erőforrás fejlesztési terv előkészítését” régi ismerősünk, a Tender Network Zrt. (korábban kft.) végezte.
A szekszárdi illetőségű Bánsági Zsófia érdekeltségébe tartozó Tender Networkről az OLAF is megemlékezett, miszerint az Elios-féle közvilágítás-tendereken nem kevesebb, mint 13 alkalommal volt közreműködő – előkészítői vagy projektmenedzseri szerepekben.
Az eszerint a miniszterelnök családjáig érő kapcsolatrendszerrel rendelkező cég Rákócziújfalutól 4,8 milliót húzott az előkészítő munkákért.
Kalocsa válaszában úgyszintén régi kuncsaft neve bukkant fel. A város és térsége csaknem 400 millió EFOP-pénzt nyert, a „humán emberi” (igen, így) erőforrás fejlesztési tervet az Agenda Pályázatház Kft. dolgozta ki. Márpedig az Agenda Pályázatház – mint Hadházy emlékeztetett – annak a DFT-csoportnak a „kistestvére”, amely méltán unióspénz-szivattyú bullshitgenerátorként vonul be a mutyitörténelembe.
A DFT ügyeit cikksorozatban mutattuk be:
A DFT-Hungária Zrt. körül kialakult céghálózatban tökéletes módszertant fejlesztettek ki az uniós fejlesztési pénzek becsatornázására: a hálózat tagjai az elmúlt három évben legalább 6 milliárd forintot pályáztak össze. Cikksorozatunk első részében egy belső használatra szánt prezentáció segítségével bemutatjuk, hogyan csinálják ezt a profik, és összevetjük ezt néhány megnyert és lezárult projekt eredményével.
A lényeg: A DFT-Hungária Zrt. körül kialakult céghálózatban tökéletes módszertant fejlesztettek ki az uniós fejlesztési pénzek becsatornázására: a hálózat tagjai az elmúlt három évben legalább 6 milliárd forintot pályáztak össze.
Az Agendában pedig a DFT alkalmazottai az alapítók.
Hadházy szerint közvetett bizonyíték az is a kamupályázatra, hogy Kalocsa megvalósult programjain a város válasza szerint mindig pont 200-an vettek részt, legyen szó akár sportnapról, akár hagyományőrzésről.
Kalocsa és Rákócziújfalu viszont legalább válaszolt. A – térségi szinten – félmilliárd forintot becsatornázó Jászapáti csak annyit, hogy nem kíván a középpontba kerülni a választási kampány idején, Makó pedig, amelyik térségi vezetőként kétszer is nyert humánfejlesztő-projekt címén, 196 ezer forintot kért a közadatokért Hadházytól. A képviselő a tapasztaltak alapján ígérete szerint büntetőfeljelentést tesz.
Fotó: Hadházy Felcsúton, forrás: a képviselő Facebook-oldala | https://atlatszo.hu/2019/05/30/hadhazy-feljelentest-tesz-a-humanszolgaltatas-fejlesztes-fedonevu-uniospenz-lenyulas-miatt/ | https://web.archive.org/web/20210928230553/https://orszagszerte.atlatszo.hu/hadhazy-feljelentest-tesz-a-humanszolgaltatas-fejlesztes-fedonevu-uniospenz-lenyulas-miatt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-feljelentest-tesz-a-humanszolgaltatas-fejlesztes-fedonevu-uniospenz-lenyulas-miatt | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-05-30 02:00:00 | [] | [
"Agenda Pályázatház Kft.",
"Tender Network Kft."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Kalocsa",
"Rákócziújfalu"
] | [
"támogatás",
"tanácsadás",
"EU",
"tanulmányírás",
"önkormányzat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
49,140 | Menekül a Fidesz-frakció az informatikai szerződéses álbotrányból, amit kavart | Fiktívnek minősített két informatikai szerződést és feljelentést tett Hegedűs Zoltán, a hódmezővásárhelyi Fidesz-frakció vezetője április végén. Mindkettőt Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester kötötte, a szerdai rendkívüli közgyűlésre a cégek vezetőit is elhívták. | “A pénteki felszólításunk ellenére Márki-Zay Péter még most sem mutatta be azokat az informatikai szerződéseket, amik meglehetősen gyanúsak. Holott ezeket bárki megtekinthetné, ugyanis a város közpénzből, az adófizetők pénzéből kötötte meg két külsős céggel” – jelentette be még április végén Hegedűs Zoltán, a hódmezővásárhelyi közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője, erről a promenad.hu írt.
A fideszes képviselő szerint “a titkolózás egyértelműen arra utal, hogy valami nincs rendben a szerződések körül, és akár az is lehet, hogy a polgármester újabb korrupciós ügyére derült fény.” A promenad.hu cikke szerint “a Fidesz ezért hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz, mivel Hegedűs Zoltán szerint elképzelhető, hogy a két informatikai vállalkozás nem csak a város, hanem Márki-Zay Péter saját politikai érdekeit is szolgálja.”
A Hegedűs Zoltán által vizionált korrupciós ügy előzménye, hogy az április 26-i közgyűlésen Márki-Zay Péter arról beszélt, hogy informatikai támadás érte a várost. Ennek elhárítását már nem a városi HVSZ Zrt. végezte, mivel az kapacitáshiányra hivatkozva felmondta a megbízást.
Az önkormányzat ezután egy, a Belügyminisztérium által országos informatikai rendszer kiépítésére megbízott céghez fordult, de ők is elutasították a kérést. Így az általuk ajánlott, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal való együttműködésben tapasztalt vállalkozással kötöttek szerződést, illetve egy másikkal, amelyik az alvállalkozó munkáját támogatja.
Az informatikai szerződéseket Hódmezővásárhely a város honlapján tette közzé. A feljelentés után Hegedűs a KESMA-tag Délmagyarországnak azt mondta, hogy a város honlapján nyilvánosságra hozta ugyan a hivatal a megállapodásokat, de az szerintük olyan, mint egy üres bevásárlókosár: nem tudni, később mit tettek bele.
A szerdai közgyűlésre ezért meghívták a Cyber Services Zrt. és a VIAT Kft. vezetőit is, az ott készült teljes videó itt érhető el.
Frész Ferenc, a Cyber Services Zrt. vezérigazgatója azt mondta a képviselőknek, vállalkozása az egyik legjelentősebb hazai kiberbiztonsági cég, amely az Exim Növekedési Alaptól, azaz az államtól kapott hatszázmillió forintot a fejlesztéseire – ezt korábban a HVG is megírta. Frész szavai szerint a kibervédelmi cég 41 százalékos tulajdonosa a Magyar Állam (az Opten gyűjtött tulajdonosi információi szerint pontosan az Exim Növekedési Magántőkealap.)
“Legmagasabb nemzetbiztonsági átvilágítással rendelkezünk, ilyen cégből még 2 van az országban. Állami beszállítónak tekinthető a vállalkozás, ezt törvény szabályozza. 2011-ben kaptam a második Orbán-kormánytól a felkérést, hogy Magyarország kibervédelmi központját alakítsam ki, ezt vezettem négy és fél évig. Ez a hátterünk” – magyarázta a közgyűlésen Frész. Hangsúlyozta, tavaly átvilágították az hivatal informatikai rendszerét, ajánlásokat is tettek.
Hegedűs Zoltán a keretszerződésről kérdezett Frészről, majd azt állította, egy másik vállalkozás, a VIAT Kft. hasonló munkára szerződött a várossal, párhuzamos feladat ellátásnak nevezte a munkákat.
Amire a Cyber Services Zrt. vezetője azt válaszolta, nincs átfedés, ráadásul a VIAT Kft. vezetője korábban a Cyber Services Zrt. munkavállalója volt, ő volt kinevezve a korábbi munkára, de mivel vállalkozó lett, így folytathatta a munkát.
Kalotay Balázs újra felajánlotta a Fidesz-frakciónak, hogy szűkebb körben megmutat mindent, elmagyarázza mivel foglalkoznak. Erre viszont az érzékeny adatok miatt zárt ülésen lehetne lehetőség. Kiss Andrea szocialista alpolgármester ezért zárt ülést javasolt.
“Egy ilyen értékelésen nem biztos, hogy olyan információk hangoznának el, amit nem szakértők igazán értékelni tudnának, az, hogy itt most felsorolják, hogy milyen feladatokat láttak el, ami vagy így van nem, hiszen, láttunk már ágon varnyút, azt gondolom ennek nincs igazán köze az ügyhöz, ez az ügy ennél sokkal bonyolultabb, majd a rendőrség ki fogja nyomozni” – ezzel utasította vissza a zárt ülést Hegedűs.
Vagyis a képviselő szerint, ha már jelen vannak a korábban korrupcióval megvádolt cégvezetők – akik nem mellesleg állami beszállítók – akkor igazából nem is érthetik, ők mit magyaráznak. Persze a feljelentésnél még értették, de most inkább kihátráltak a saját maguk generált álbotrányból, pedig mindent megtudhattak volna a kérdéses szerződésekről és az amögötti munkákról. A rendőrséget kérdeztük, megérkezett-e a feljelentés, elrendelik-e a nyomozást, várjuk a választ.
Fotó: olvasónk felvétele | https://atlatszo.hu/2019/05/31/menekul-a-fidesz-frakcio-az-informatikai-szerzodeses-albotranybol-amit-kavart/ | https://web.archive.org/web/20230519200256/https://orszagszerte.atlatszo.hu/menekul-a-fidesz-frakcio-az-informatikai-szerzodeses-albotranybol-amit-kavart/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/menekul-a-fidesz-frakcio-az-informatikai-szerzodeses-albotranybol-amit-kavart | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-05-31 02:00:00 | [
"Márki-Zay Péter"
] | [
"Cyber Services Zrt.",
"Hódmezővásárhely Város Önkormányzata",
"VIAT Kft."
] | [
"Csongrád megye",
"Hódmezővásárhely"
] | [
"informatika",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
49,142 | Paks-közelben az orosz Skoda | Tovább nő az orosz szerepvállalás a paksi atomerőmű bővítésében, ezúttal egy Gazprom érdekeltség bevonásáról indultak tárgyalások – tudta meg lapunk. | Hargitai Miklós;Kósa András;
Gazprom;Paks;paksi atomerőmű;
2019-06-05 06:00:00
Paks-közelben az orosz Skoda
Tovább nő az orosz szerepvállalás a paksi atomerőmű bővítésében, ezúttal egy Gazprom érdekeltség bevonásáról indultak tárgyalások – tudta meg lapunk.
Amikor az orosz Roszatom hosszú évekkel ezelőtt megindította az offenzívát a közép-európai térség nukleáris beruházásainak megszerzéséért, egyúttal megkezdte a régió fontos energetikai gépgyártóinak felvásárlását. Ebbe a folyamatba illeszkedett a cseh Skoda JS megszerzése. Ez a cég korábban a Skoda autógyárhoz tartozott, de cég privatizációjakor az orosz OMZ (Egyesült Gépgyártó) Csoport szerezte meg, utóbbi tulajdonosa pedig a Gazprom Bank. Mára pedig kiderült, hogy az orosz befektető "szerencsésen" választott. Lapunk értesülései szerint ugyanis a Skoda JS részt vehet a paksi atomerőmű bővítésében – erről is tárgyaltak a múlt héten cseh és magyar illetékesek Budapesten.
Ha ezt a céget is bevonják a bővítésbe, akkor még tovább nő az orosz részvétel. Egyes szakértők szerint ma már legalább 70-80 százalékra teszik a tervezett atomerőmű-beruházásból orosz cégeknek jutó hányadot, miközben az Orbán-Putyin atompaktum 2014-es aláírásakor még 40 százaléknyi magyar részvételről szóltak az ígéretek. A Skoda JS egyébként nem ismeretlen Pakson: a cég már az atomerőmű 1-es blokkjainak működtetésében is részt vesz.
Egy iparági forrásunk szerint ha jelentősebb cseh részvétellel számolnak a beruházók, minden bizonnyal jut egy szelet a bővítési munkálatokból annak a Královopolská Ria (KP Ria) nevű cégnek is, amelyben 2017-ben szerzett 51 százalékos részesedést Mészáros Lőrinc Opimus Zrt.-je.
Milos Zeman cseh elnök május 15.-i látogatásakor is volt arról szó, hogy a két ország atomenergetikai együttműködésre lép. Ennek első fejezete volt az a Budapesten, az elnöki látogatás napján tartott találkozó, amelyen szóba került az orosz tulajdon ellenére továbbra is Csehországban működő, mintegy 1200 embert foglalkoztató Skoda JS paksi szerepe. A találkozón cseh részről jelen volt Karel Havlicek ipari és kereskedelmi miniszter, valamint Vladimír Dlouhy, a Cseh Kereskedelmi Kamara elnöke, míg Magyarországot Süli János erőmű bővítésért felelős tárca nélküli miniszter és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke képviselte. Információink szerint a Skoda JS részvételén túl más cseh cégek részéről is felmerült, hogy beszállnának a bővítésbe, erre a legjobb esélye még a Vítkovice Machinery Group nevű gépgyártó csoportnak van. Ez a cég szintén gyárt atomerőművek működtetéséhez szükséges alkatrészeket, berendezéseket, a Skoda JS-sel együtt részt vesz a cseh temelíni továbbá a két szlovák, a mohi és a bohunicei atomerőmű működtetésében is.
Egy iparági forrásunk szerint ha jelentősebb cseh részvétellel számolnak a beruházók, minden bizonnyal jut egy szelet a bővítési munkálatokból annak a Královopolská Ria (KP Ria) nevű cégnek is, amelyben 2017-ben szerzett 51 százalékos részesedést Mészáros Lőrinc Opimus Zrt.-je. Informátorunk szerint akár 10–15 cseh cég is részt vehet valamilyen formában majd a bővítésben, az érdeklődésre már csak azért is szükség van, mert egyelőre enyhén szólva nem tolonganak a nagyobb nyugati szereplők, hogy részt vegyenek a beruházásban, pedig erre nagy szüksége lenne a kormánynak azért, hogy növelje a bizalmi indexet a Roszatommal szemben. Ráadásul az már kiderült, hogy az oroszoknak komoly problémákat okozhat az uniós atomenergia-szabványoknak való megfelelés, egy cseh cégnek ilyen gondjai nyilván nincsenek.
Egyelőre nem látszik az sem, hogy magyar cégek hogyan tudnának jelentősebb mértékben beszállni a munkálatokba, pedig a magyar kormány azt vállalta, hogy 40 százalékos hazai beszállítói arány lesz majd. Információink szerint azonban egyszerűen nincs elég olyan magyar cég, amelyik megfelelő tudással, technológiával bír illetve megfelelő referenciával és kapacitással rendelkezik. „Legfeljebb a gödörásásban, betonozásban illetve vasszerkezetek gyártásában és szerelésében tudnak majd részt venni”.
Magyarországon a Ganz EEG volt az egyetlen cég, amelynek technológiai beszállítóként – vagyis a földmunkáknál és a betonozásnál magasabb hozzáadott értékű termékekkel és szolgáltatásokkal – esélye volt bekerülni a paksi bővítésbe. Csakhogy az előző évtizedben magyar-orosz vegyesvállalatként létrejött a Ganz EEG gyártóból 2016-ra az oroszok teljesen kiszorították a magyar felet, minden jel szerint az Orbán-kormány hallgatólagos jóváhagyásával.
Mindezek tükrében, és a nyolcezer orosz mérnök és műszaki szakember számára épülő kalocsai lakótelep létesítésének ismeretében ma már legalább 70-80 százalékra teszik a tervezett atomerőmű-beruházásból orosz cégeknek jutó hányadot. Az eddig „elkelt” nagyobb tételek közül csupán egy került az oroszok érdekszféráján kívülre: tavaly egy meglehetősen furcsa eljárásban, az orosz pályázó kizárása után az amerikai General Electric nyerte el Paks2 turbinatenderét, éppen egy időben az amerikai kormány által a vidéki magyar sajtónak ígért finanszírozás visszavonásával. | https://nepszava.hu/3038411_paks-kozelben-az-orosz-skoda | https://web.archive.org/web/20210128233940/https://nepszava.hu/3038411_paks-kozelben-az-orosz-skoda | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/paks-kozelben-az-orosz-skoda | Népszava | hungarian-news | 2019-06-05 08:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Ganz EEG",
"Gazprom",
"General Electric (GE)",
"Královopolská a.s.",
"Opimus Press Zrt.",
"Roszatom",
"Skoda JS"
] | [
"Európa",
"Oroszország"
] | [
"energia",
"atom",
"építőipar",
"jármű / gépgyártás"
] | [
"Paks II"
] |
49,143 | Rendületlen lendület - a Hajdúság Simicskája 2. | Amikor lapunkban az elsősorban takarítással, karbantartással és építkezésekkel foglalkozó TÖMB 2002 Kft.-vel foglalkoztunk (lásd 2012. december 20-i számunkat), jeleztük, hogy nem áll minden kikért adat a rendelkezésünkre. Azóta viszont megtudtunk egyet s mást. | A Török Imre és Török Imréné tulajdonában lévő, hajdúböszörményi székhelyű TÖMB (a cégről itt olvashatja el első írásunkat), mint megírtuk, a gazdasági válság kitörése után a bevételeit néhány év alatt meghatszorozta. Fő megrendelője a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat volt és - lényegesen kisebb mértékben - Hajdúböszörmény város önkormányzata. De foglalkoztatják - főleg a kormányváltás óta - a Nemzeti (később Emberi) Erőforrások Minisztériuma (Nefmi, illetve Emmi) által fenntartott intézmények is. Itt említettük Török Imréné testvérének, Mező Barnának a Halász János jelenlegi Emmi-államtitkárhoz és Rácz Róbert egykori megyei önkormányzati elnökhöz, jelenlegi Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízotthoz fűződő kapcsolatait, amelyek - legalábbis Halász esetében - abba az időszakba nyúlnak vissza, amikor - még az első Orbán-kormány idején - egy Halász vezette parlamenti albizottság felettébb furcsa körülmények között osztott ki ingatlanrészeket a bizottsághoz gyakran erősen köthető civil szervezeteknek. A Mezőhöz kötődő szervezetek a kitört botrány kiemelt szereplői voltak.
Nincs akadály (középen Soltész Miklós)
A TÖMB feltűnően sokszor és - decemberi tudásunk szerint - legalább 880 milliós értékben nyert el úgy pályázatokat, hogy egyetlen másik pályázóval sem kellett megmérkőznie. Bő 600 millió a megyei önkormányzattól és a cégeitől származott. Felfigyeltünk néhány különös pályázati kiírásra - nemcsak mi, mások is.
Közbeszerzési meglepetések
2011 februárjában a Nefmi (vagyis Halász munkahelye) fenntartásában lévő Vakok Állami Intézete takarítási szolgáltatást rendelt meg; a megbízást a TÖMB nyerte el három évre, legkevesebb 47 millió forintért. A Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség (Matisz) mint szakmai érdek-képviseleti szervezet - egyik tagjuk kezdeményezésére - természetesen még februárban, jóval az eredményhirdetés előtt jelezte az intézetnek és egyúttal a Közbeszerzések Tanácsának is a kiírás miatti fenntartásait. Úgy látták, a pályázat számos ponton "aggályos az egyenlő versenyfeltételek szempontjából", mivel indokolatlanul magas statisztikai létszámot követel a pályázóktól, feleslegesen várja el közegészségügyi és járványügyi felügyelő prezentálását a jelentkezőktől. Továbbá túlzottan magasnak ítélték az ajánlati biztosíték összegét, amely így "kiszorítja a versenyből a hazai kkv-kat, annak ellenére, hogy a jogalkotó kiemelt célkitűzése az ilyen típusú rendelkezések kiszűrése a közbeszerzési piacon". Az érdekvédelmi szervezet kifogásolta "a dokumentáció túl magas árát" is. A Vakok Intézete március 1-jei válaszlevele semmit nem méltányolt a kritikai megjegyzések közül. A szövetség további ellenérveire érdemi válasz nem érkezett, vitarendezési kérelmüket elutasították. Gajdos Róbertnek, a Közbeszerzések Tanácsa elnökének is elég volt ennyi, az intézetigazgató "levelében foglaltakat a vonatkozó jogszabályokkal összhangban állónak és kimerítőnek" ítélte meg, ezért nem indított hivatalból eljárást, így a Matisz tőlük sem kapott megnyugtató választ a kifogásaira, a TÖMB pedig az eredeti kiírás értelmében megszerezte a munkát. "Miután lényegében megszakadt köztünk és a Vakok Intézete között a kommunikáció, konzultáltunk a jogászunkkal, de az a helyzet, hogy ennél többet nem tehettünk. A Közbeszerzési Döntőbizottsághoz mi nem fordulhatunk, mert nem vagyunk pályázók. Nincs szó különösebben nagy üzletről, minket inkább az zavart, hogy a közbeszerzés során miért nem vették egyáltalán figyelembe egy szakmai szervezet véleményét" - nyilatkozta lapunknak Paár Zoltán, a Matisz elnöke.
Másfajta érdekességek is akadtak a TÖMB pályázatai körül. Például a számukra különösen sikeres 2011-ben, amikor a Vármegyeháza egy részének belső felújítási munkálataira keresett vállalkozót a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat. A hatóság újabb jelét adta, milyen nagyra tartja a céget, ugyanis a referenciaigazolásokban maga sietett a TÖMB-öt a saját figyelmébe ajánlani. A cég három referenciaigazolást csatolt a pályázatához, kettőben a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Gazdasági Szolgáltató Főigazgatósága tájékoztatta a kiírót, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatot, a maradék egyben pedig a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat cége, a Hajdúsági Szociális Nonprofit Kft. Mindketten egybehangzóan biztosították az önkormányzatot arról, hogy a cég munkájával nagyon meg vannak elégedve. A jelek szerint az önkormányzatot meggyőzte a saját főigazgatósága és saját cége együttes ajánlása, mert a TÖMB ezúttal is nyert.
Mindazonáltal nemcsak a megye és a cégei adtak sűrűn munkát Török Imre cégének, hanem a megye fenntartásában lévő intézmények is, mindenekelőtt az egykori megyei múzeumi hálózat. Építkezés, karbantartás, takarítás volt a megbízásaik között; 2012 februárjában például a Déri Múzeum közel 31 és fél milliós lapostető-felújítási munkálataival tudta tovább bővíteni a cég egyetlen pályázóként elnyert megyei trófeáit, egy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében. Ám mindez jóformán aprópénz ahhoz a hároméves, összességében félmilliárd forintos keretösszegű megbízáshoz képest, amelyet régészeti feltárásokhoz kapcsolódó kézi és gépi földmunkákra nyertek el 2011-ben. A megyében a TÖMB-nek nem akadt ellenfele, így mindössze egy kecskeméti és egy budaörsi székhelyű (elsősorban régészeti tevékenységekkel foglalkozó) cég konzorciumánál kellett jobbnak bizonyulniuk. Mivel a pályázáshoz szükség volt a megelőző három év során régészeti feltárásokon végzett gépi és kézi földmunkákból származó legalább 100-100 millió forint árbevételre - és a TÖMB-nél nem tudunk ilyen megbízásokról (igaz, az is megfelelt, ha a nyertes alvállalkozója tudja mindezt produkálni), a megyei önkormányzathoz fordultunk a helyzet megvilágításáért.
Kint is, bent is
Ahogyan a cég karrierjét tárgyaló előző cikkben már hírül adtuk, a helyhatósági választások után Erzsébetváros immár fideszes önkormányzata is meghajolt a TÖMB szakmai kvalitásai előtt. Erzsébetváros és vagyonkezelő cége takarítással és épületfelújítással egyaránt megbízta Törökéket, összesen több mint bruttó 60 millió forint értékben, közbeszerzéssel és közbeszereztetés nélkül is, csak éppen nyílt közbeszerzés nem fordult elő a kapcsolatukban. Ráadásul ettől a megrendelőtől is vezetnek szálak - még ha kissé szövevényesek is - Halász államtitkár minisztériumához.
A minisztérium háttérintézményénél, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetnél (NCSSZI) szintén takarítani kezdett a TÖMB a kormányváltás után, valamint portaszolgálatot is ellátott, utóbbit nemcsak az intézet pesti központjában, de a hozzá tartozó salgótarjáni Képzési Központban is - egyaránt közbeszereztetés nélkül, mivel a megbízások összege értékhatár alatt maradt. A portaszolgálat kiszervezése az intézet szerint megtakarítást eredményezett; azon kérdésünkre, hogy mi indokolta, hogy ezekre a nem túl speciális feladatokra a Salgótarjántól és Pesttől egyaránt távoli Hajdúböszörményben bejegyzett céget keressenek meg, azt a választ kaptuk, az NCSSZI-t csak az árajánlat és a munka minősége érdekelte. Az intézet és Erzsébetváros jelenlegi vezetésének különösen jó kapcsolatáról sok szó esett, amikor a kerület frissen választott vezetése mindenféle ésszerű ok nélkül bezáratta a Janikovszky iskolát. (Akkori - idáig alaptalannak bizonyult - sajtótalálgatások szerint az NCSSZI-t vezető Tóth Tibor egyik érdekeltsége nézte volna ki magának az épületet.) A Népszava ekkor írta, hogy Vattamány Zsolt erzsébetvárosi polgármester az intézet - díjazás nélküli - főtanácsadója. Az NCSSZI tájékoztatása szerint valóban felmerült ugyan Vattamány neve tanácsadóként, de végül nem került sor a megbízására. Szeptemberben ugyanakkor bejelentette a minisztérium, hogy az intézet Erzsébetvárosba költözik, és a Damjanich utca 4. alatti önkormányzati ingatlant fogja bérelni. A cím történetesen az egykori Janikovszky iskola épületének közvetlen közelében, azzal azonos helyrajzi számon helyezkedik el. Ugyancsak szeptemberben kötött szerződést Erzsébetváros a Damjanich utca 4. szám "melléképületének felújításáról", közel bruttó 32 millió forint értékben. Vagyis miközben a TÖMB takarít és portaszolgálatot lát el az NCSSZI régi helyén, részt vesz az új épület felújításában is, Erzsébetváros megbízásából.
Nemcsak a közbeszerzési pályázatokon van malaca a cégnek, de a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) pályázatain is: tavaly májusban egy másik céget leváltva került be konzorciumi partnernek Hajdúböszörmény városának "a városközpont funkcióbővítő, integrált fejlesztését" célzó NFÜ-pályázatába, így a Bocskai téri üzlethelyiségének felújítását csak felerészben kellett önerőből megoldania. Eközben szintén a városközpont integrált fejlesztésére nyert NFÜ-s pénzekből megbízást is kapott a várostól a könyvtár épületének felújítására, valamint Gazdasági Szolgáltató Ház kialakítására.
A szeretet ereje
Igazán nagyot azonban tavaly novemberben sikerült szakítania a cégnek, amikor - ahogyan az atlatszo.hu által közzétett adatok nyomán a vagy.hu hírül adta - több mint 188 millió forint támogatásban részesült a szálláshelyek fejlesztésére kiírt NFÜ-pályázatra beadott projektterve. Hozzá kell tenni, hogy a TÖMB teljesítményét az teszi különösen elismerésre méltóvá, hogy a pályázat végső beadási határideje, augusztus 13. előtt mindössze három nappal vette fel tevékenységei körébe a szálláshely-szolgáltatást. A rendkívülinek nevezhető megelőlegezett bizalomban az NFÜ nem talált semmi kivetnivalót. Álláspontjuk szerint "a pályázati felhívás lehetőséget biztosított induló vállalkozásoknak is a pályázásra, a pályázó megfelelt a kiírás pályázói körre vonatkozó feltételeinek. A projekt megfelelően kidolgozott, a szakmai értékelések alapján támogatható. Fontos indok volt, hogy a projekt keretében a jelenleg üzemelő gyermek- és ifjúsági tábor helyett egy 'C' kategóriás ifjúsági szálló épüljön Hajdúböszörményben".
Ehhez a sok szerencséhez az is kell, hogy sokan és sok helyen szeressék a TÖMB-öt. Györgyi Zoltánnak például, aki 2011-től az idei év elejéig egy, a TÖMB számára különösen jó időszakban töltötte be a Hajdú-Bihar megyei főjegyzői posztot, erős kötődései vannak a céghez, hiszen húga, Györgyi Zita fontos TÖMB-alkalmazott: a Szabadhajdú című böszörményi hetilapban megjelent hirdetés szerint nála kellett jelentkezniük azoknak a munkakeresőknek, akik vállalnák, hogy régészeti ásatáson kézi földmunkát végeznek. Györgyi Zoltán idéntől a Hajdúszoboszlói Járási Kormányhivatal hivatalvezetője. A TÖMB Kft. otthonából, Hajdúböszörményből Mező Barna egykori önkormányzati beosztottja, Sőrés Judit dolgozik jelenleg a TÖMB-nél; egy ideje az is előfordul, hogy ő szignálja a szerződéseket Török Imre helyett. De azért maradtak a családból a TÖMB-bel gyakran együttműködő önkormányzatnál is, Sőrés Judit édesanyja, Sőrés Antalné a Fidesz-többségű böszörményi önkormányzat pénzügyi ellenőrző bizottságának külső tagja, de a TÖMB-nek is dolgozik. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/soltesz-miklos-hajdusag-tomb-2002-renduletlen-lendulet-83505 | https://web.archive.org/web/20220817233034/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/soltesz-miklos-hajdusag-tomb-2002-renduletlen-lendulet-83505 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/renduletlen-lendulet-a-hajdusag-simicskaja-2 | Magyar Narancs | hungarian-news | 2013-02-07 21:09:00 | [
"Mező Barna",
"Rácz Róbert",
"Sőrés Judit",
"Török Imre",
"Török Imréné"
] | [
"Budapest Főváros VII. kerület Önkormányzata (Erzsébetváros)",
"Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet",
"Tömb 2002 Kft."
] | [
"Bp. VII. kerület",
"Budapest",
"Hajdú-Bihar megye",
"Hajdúböszörmény"
] | [
"közbeszerzés",
"takarítás",
"üzemeltetés",
"önkormányzat",
"klientúra"
] | [] |
49,144 | Összeomlottak az állami milliárdokkal kitömött kamuszínházak, 94 százalékkal csökkent az árbevételük | Az egyik színház 800 milliós forgalma három millió alá süllyedt, miután eltörölték a tao-rendszert. Azonban még így is kaptak tavaly egymilliárd közpénzt. | A magyar állam nagyjából kilenc milliárd forintot költött rájuk, a bevallásuk szerint külföldön százezrek látták az előadásaikat, forgalmuk alapján ismert budapesti színházakat is leköröztek, a tao-rendszer megszüntetése után azonban azonnal összeomlottak. Januárban mutattunk be egy öt színházból álló hálózatot, amely hiába maradt teljesen ismeretlen, mégis az egyik legnagyobb nyertese volt a 2009-ben bevezetett kultúrafinanszírozási rendszernek.
Az öt színház gyors és gyanús felemelkedésük mellett számos ponton kötődött egymáshoz. Többségük ugyanarra a címre volt bejegyezve, ugyanaz az ember készítette el beszámolóikat, több hasonlóság volt honlapjaikon, és kötődtek a színházi élet egyik befolyásos alakjához, Megyeri Lászlóhoz, akinek kulcsszerepe volt a tao-rendszer megalkotásában.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb százezres nézettséget blöffölve akasztottak le sok százmillió forint közpénzt kamuszínházakA tao-támogatás bevezetése óta tizenháromszorosára nőtt a külföldön fellépő magyar színházak nézettsége. Csalással vádolnak több magyar szervezetet.
Kiskapukat kihasználva vagy egyenesen több százezres nézőszámokat blöffölve érték el, hogy állam milliárdokat költött a támogatásukra a tao-rendszerben*A színházak finanszírozását megreformáló 2008-as előadó-művészeti törvény értelmében a vállalatoknak a társasági adójukat (tao) részben vagy egészben nem az államnak kell fizetniük (de így is közpénznek minősül), hanem odaadhatják egy általuk kiválasztott előadó-művészeti szervezetnek. A színházak a nézőszámuk függvényében használhatják ki a támogatást, az éves jegybevételük 80 százalékáig gyűjthetnek pénzt a nyereséges vállalatoktól.. Ugyan a kulturális támogatásokat felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) több mint egy éve egy levelemre sem reagált a kamuszínházakkal vagy a tao-rendszerrel kapcsolatban, a kormányzat visszaélésekre hivatkozva felszámolta a tao-rendszert, és úgy tűnik, ezzel az öt színházból álló hálózat is a végét járja.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsalóknak üzent hadat a kormány, de másokat tart fél éve bizonytalanságbanÁtláthatatlanság, megkülönböztetés és fejetlenség - leginkább ezekkel a szavakkal jellemezhető a színházak finanszírozását meghatározó, döcögősen induló új rendszer.
Az öt színház nettó árbevétele összesen 3,4 milliárd forint volt 2017-re. A május végén közzétett pénzügyi beszámolóik alapján ez az összeg tavaly több mint 94 százalékkal csökkent, 190 millió forintra. A legnagyobbnak számító Műhely Produkció forgalma 935 millióról 28 millió forintra csökkent. Arányaiban még nagyobb zuhanás volt a Maszka Színháznál:
835 millió forintos árbevétele egy év alatt három millió forint alá esett.
Az öt vizsgált színház közül egy, az Art Előadó-művészeti Kft. május első felében egy neve alapján vietnami származású ember tulajdonába került, és pénzügyi beszámolót nem is adott le a május 31-i határidő lejárta ellenére. Míg korábban jellemzően a külföldi előadásokból származott a színházak bevételének a többsége, tavaly csak egyetlen színháznak volt külföldi fellépése. Az Art Cavea maradt ezzel az egyetlen, amelynek számottevő bevétele maradt (134 millió forint), de az nem egyértelmű, hogy ezek milyen fellépések voltak, mivel nincs honlapja, nincs Facebook-oldala, és lényegében az interneten sem lehet találni róla semmit.
Egyébként a négy, beszámolót leadott színház közül háromnál is az derült ki a beszámolókból, hogy négy-öt évig nem fizették megfelelően a különböző adókat. Emiatt tavaly összesen közel 250 millió forintnyi társasági és iparűzési adót utaltak el visszamenőleg, de önként, ami azért fontos, mert ha az adóhatóság vette volna észre a mulasztást, akkor többféle bírsággal is sújthatták volna a cégeket.
Az árbevételek visszaesése mindenesetre önmagában nem jelentette azt, hogy ne szivárgott volna továbbra is közpénz az öt színházhoz. A tao-rendszer utófinanszírozású, így a 2017-es jegybevételük után is még mintegy 940 millió forint tao-támogatást össze tudtak gyűjteni tavaly. Ez még így is visszaesés az előző évhez képest, amikor közel kétmilliárd forint közpénzhez jutottak. Összesen tehát az öt cégből álló hálózat mintegy kilenc milliárd forint közpénzt szerzett a tao-rendszer működése alatt. A kormányzat hiába indokolta a tao-rendszer eltörlését a visszaélésekkel, arról semmit nem lehet hallani, hogy bárkit felelősségre is vonnának emiatt. | https://g7.hu/elet/20190604/osszeomlottak-az-allami-milliardokkal-kitomott-kamuszinhazak-94-szazalekkal-csokkent-az-arbeveteluk/ | https://web.archive.org/web/20230128224350/https://g7.hu/elet/20190604/osszeomlottak-az-allami-milliardokkal-kitomott-kamuszinhazak-94-szazalekkal-csokkent-az-arbeveteluk/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/osszeomlottak-az-allami-milliardokkal-kitomott-kamuszinhazak-94-szazalekkal-csokkent-az-arbeveteluk | G7 | hungarian-news | 2019-06-04 10:13:00 | [
"Megyeri László"
] | [
"Art",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Maszka",
"Műhely Produkció"
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"kultúra - művészet",
"adó",
"jogalkotás"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
49,145 | A kormány olyat rejtett a salátatörvénybe, ami alapján fizetősek lesznek a cégadatok | Fel akarnak lépni a visszaélésszerű cégadatigénylők ellen, fizetős lesz az adófizetői pénzből fenntartott adatbázis. | Az üzleti transzparencia kevés magyarországi biztosítékainak egyike, hogy az országban működő gazdasági társaságok adatainak viszonylag széles körét lehet korlátlanul megismerni. Így bárki tájékozódhat üzleti partnereinek viszonyairól, megtudhatja, kik az adott cég ügyvezetői, tulajdonosai, milyen alaptőkével és mikor alapították a céget, és a többi, mindezt néhány nyilvános online felületen (cégközlöny, e-cégjegyzék, e-beszámoló).
Ez nem csak az üzletembereknek segítség, hanem a fogyasztóknak és az adatokat ellenőrizni kívánó, összefüggések után kutató újságíróknak is. Ezért a politikával összefonódott, vagy bármi más miatt problémás üzleti körök régóta morgolódtak a nagy átláthatóságot biztosító rendszer miatt. Bár a könnyen megszerezhető adatok eddig is korlátozottak voltak – többféle dokumentum megtekintéséhez eddig is be kellett menni a cégbíróságra, és többféle szervezet, például az ügyvédi irodák és az egyházak teljes mértékben mentesülnek az elvárások alól -, de több nyugati országgal összehasonlítva Magyarországon az üzleti átláthatóság viszonylag erős.
A kormány most változtatna ezen. A kedd este benyújtott költségvetési salátatörvény (hivatalos nevén “Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról”, itt lehet olvasni pdf-ben) a hagyományoknak megfelelően rengeteg kérdés szabályozását önti össze egy vályúba, és mint korábban, most is megbújik köztük néhány erős változtatás.
Az egyik rendelkezés
"újragondolja az állam által biztosított bárki számára elérhető ingyenes céginformációt",
mivel “a gyakorlati tapasztalatok szerint az ingyenes céginformációt biztosító állami szolgáltatást nem a szabályozási célnak megfelelően veszik igénybe”, egy későbbi utalás szerint “visszaélésszerűen” használják ezt valakik.
A javaslat szerint a jövőben nem lesz elérhető a tárolt elektronikus cégkivonat, hanem “online valósidejű céginformáció biztosítására kerül sor”. Az ingyenes cégadatok körét később fogják tételesen meghatározni, a megfogalmazásból úgy tűnik, hogy a jelenleginél szűkebb körben.*A törvényjavaslat szerint “Ingyenes céginformációként ismerhető meg a cég neve, székhelye, cégjegyzékszáma, esetleges EUID-ja, főtevékenysége, képviseletére jogosult személyek adatai, továbbá arra vonatkozó adatok, hogy a cég végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés alatt áll.” Ezek jóval szűkebb adatok, mint a mostani e-cégkivonatban rendelkezésre álló információk.
De ezeket is csak úgy lehet majd megismerni, ha a felhasználó azonosítja magát, és így is csak havonta meghatározott alkalommal. Hogy hányszor, és mennyit kell majd fizetni ezen felül a cégadatok megismeréséért, azt egy, a törvény elfogadása után közzétett későbbi végrehajtási rendeletből ismerhetjük meg.
Indoklás? A törvényjavaslat nem tartalmaz érvelést arra vonatkozóan, hogy az adónkból fenntartott állami nyilvántartást miért nem lehet továbbra is korlátlanul ingyenesen használni. Az újságírói adatgyűjtést például ha nem is lehetetleníti el, de aránytalanul megnehezíti a változtatás.
A cégjegyzék adatai nyilvánosak, azonban elsődlegesen nem ingyenesen elérhető adatok, azok megismerésére – törvényben foglalt kivételekkel – ellenszolgáltatás mellett van lehetőség. Az ingyenes céginformáció az állam által biztosított olyan kedvezmény, amelyet korlátlanul nem lehet igénybe venni
– írja a törvényjavaslat, amit ugyan még módosíthatnak, de kevés kétség férhet hozzá, hogy el fogják fogadni. A törvényjavaslatból nem derül ki, hogy csak az e-cégjegyzéket fogják-e szigorítani, vagy ez kiterjed-e a többi online állami céges adatbázisra, vagy az adatokat megvásárló, azokból fizetős cégadatbázis szolgáltatásokat nyújtó cégekre is. | https://g7.hu/kozelet/20190605/a-kormany-olyat-rejtett-a-salatatorvenybe-ami-alapjan-fizetosek-lesznek-a-cegadatok/ | https://web.archive.org/web/20230331223738/https://g7.hu/kozelet/20190605/a-kormany-olyat-rejtett-a-salatatorvenybe-ami-alapjan-fizetosek-lesznek-a-cegadatok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-olyat-rejtett-a-salatatorvenybe-ami-alapjan-fizetosek-lesznek-a-cegadatok | G7 | hungarian-news | 2019-06-05 10:23:00 | [] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"jogalkotás"
] | [] |
49,146 | Mészáros Lőrinc új rekordja: 25,4 milliárd forintot vesz ki a cégeiből | Megtáltosodnak azok a cégek, amiket megvesz a felcsúti milliárdos. Volt olyan, amelyik ötszörözte a profitját és még ennél is több osztalékot fizetett. Így továbbra is exponenciális ütemben nő a felcsúti polgármester osztalékjövedelme. | Mészáros Lőrinc cégbirodalmát mostanra úgy is képtelenség átlátni, hogy a felcsúti üzletember az elmúlt években vállalatai egy részét betolta tőzsdei érdekeltségei alá, és a többi hozzá köthető társaság tulajdonviszonyait is valamiféle logika szerint rendszerezte. A rendkívül összetett hálózat miatt azt sem lehet megmondani, hogy hány százmilliárd forint áramlott át ezen a céghálón, és ebből hány tízmilliárd profit keletkezett. Azt azonban viszonylag pontosan össze lehet szedni, hogy a miniszterelnökkel jó kapcsolatban lévő, és sikereit részben ezzel a barátsággal magyarázó milliárdos mennyi pénzt vett ki ezekből a vállalkozásokból.
Mészáros Lőrinc személyesen ugyanis csak azoktól a cégektől kaphat osztalékot, amelyekben közvetlenül tulajdonos. Mivel pedig ezekből annyira vészesen azért nincs sok, összeszedtük pontosan, mennyi pénzhez jutott, illetve juthat a következő hetekben az ország egyik leggazdagabb embere.
Mészáros Építőipari Holding Zrt.
Mészáros Lőrinc tavaly szervezte egy csoportba két legfontosabb építőipari érdekeltségét, a vasútépítéseken dolgozó R-Kordot és a korábban főleg víz- és csatornázási projektekben utazó, ám ma már hidat is építő Mészáros és Mészáros Kft-t (M&M). Erre azért volt szükség, mert a már évek óta milliárdokat termelő, állami megbízásokkal kitömött vállalatokat részben bevitte tőzsdei birodalmába. Azért csak részben, mert a két céget felügyelő Mészáros Építőipari Holding Zrt. 49 százalékát megtartotta a család.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNehezen kerülheted el Mészáros Lőrinc pénzgyárát, ha vonatra szállszAz R-Kord Kft. 124 milliárd forintos aktuális szerződésállománya az ország vasúthálózatának nagy részét lefedi.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzen a térképen megnézheted, dolgozik-e a közeledben Mészáros LőrincAz osztráktól az ukrán határig terjednek a Mészáros és Mészáros Kft. aktuális feladatai, amelyek között már gázszerelésből van a legkevesebb. A nagy pénzt az út-, vasút-, híd- és víziközmű-építések hozzák.
Ez nem bizonyult rossz döntésnek, a holdingcég ugyanis nagyon szépen termelt. A társaságnak saját árbevétele ugyan nem volt, de az R-Kord-tól és az M&M-től összesen 10,05 milliárd forint osztalékhoz jutott, amit szintén osztalék formájában rögtön ki is fizetett a tulajdonosoknak. Mészáros Lőrincre és feleségére ebből 4,93 milliárd forint jutott.
Talentis Group Zrt.
Hasonló módon fizet osztalékot a milliárdos másik nagy holdingcége is. Mészáros Lőrinc az elmúlt időszakban érdekeltségei nagy részét a Talentis csoport alá szervezte. Bár az ide pakolt vállalkozások többsége korábban nem termelt hatalmas profitot, osztalékot pedig még kevésbé fizettek, a Talentis most kifejezetten sok pénzt termelt. Ebben egész biztosan szerepe van annak, hogy az idén év elején a csoport megszerezte a mások mellett a Puskás Stadiont, és az új Néprajzi Múzeumot is építő Záév nevű vállalkozást. Utóbbi ugyanis csak tavaly majdnem 6 milliárdos nyereséget csinált, és még ennél is jó 2 milliárddal több osztalékot fizetett, miután az új tulajdonos, azaz Mészáros Lőrinc cége a korábbi évek alatt felhalmozott profitból is felvett. Valószínűleg ez adta a Talentis 10,6 milliárdos osztalékjának dandárját, ami teljes egészében Mészáros Lőrinchez és feleségéhez került.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHuszonhat munkással kaszált 3,6 milliárdot az állami megbízásokkal kitömött építőcégÁrbevételét megduplázta, nyereségét pedig megháromszorozta tavaly a 190 milliárdból épülő Puskás Stadion kivitelezésén is dolgozó Magyar Építő Zrt.
V-Híd Kft.
Nem a Záév volt az egyetlen fontos építőipari szerzeménye Mészáros Lőrincnek a közelmúltban: az egykori felcsúti polgármester és felesége a komáromi hídon dolgozó V-Híd Kft-t is megszerezte, igaz ezt még 2018 elején. A társaság szárnyalni kezdett az új tulajdonos feltűnését követően: árbevétele megduplázódott, adózott eredménye pedig majdnem négyszeresére, 5,4 milliárd forintra nőtt. Mészárosék ráadásul, ahogy a Záév-nél, úgy itt is kisöpörték a padlást, tehát nem csak a tavalyi profitot, hanem a korábbi évek nyereségének egy részét is kivették a cégből, amely így több mint 7 milliárd osztalékot fizetett.
Fejér-B.Á.L. Zrt.
Nagyon jó érzékkel, időzítéssel, és kiemelkedően jó konstrukcióban szállt be az idén februárban gyerekei cégébe is a felcsúti üzletember. A 24.hu számolt be róla, hogy az év elején Mészáros Lőrinc 600 ezer forintért egy olyan részvényt szerezett a cégben, amiért cserébe a mindenkori osztalék fele illeti meg. Ez pedig ezúttal a rohamosan fejlődő építőipari vállalkozásnál 2,8 milliárd forintot jelentett. De az osztalék másik fele is a család tagjait illeti meg. A szintén jelentős részben állami megbízásokon hízó Fejér B.Á.L. egyébként nagyon látványos növekedést mutat, a 2015-ben alapított társaságnak abban az évben még csak 1,1 milliárdos árbevétele volt, tavaly azonban már hússzor ennyi.
A fentieken kívül a cégregiszter szerint még egy vállalatban, az Agrosystem Zrt-ben van részesedése Mészáros Lőrincnek, ez a társaság azonban nem fizetett osztalékot.
A gázszerelőből lett vállalkozó, és felesége azonban így is 25,42 milliárd forintot vehetett ki cégeiből.
Ha ehhez hozzávesszük még a gyerekekre jutó 2,8 milliárdot is, akkor a család már 27 milliárd feletti osztalékjövedelemnél jár. Mindezt úgy, hogy a többségi tulajdonukban lévő százmilliárdokat érő tőzsdei cégek ezúttal nem is fizettek a részvényeseknek, pedig ott is lett volna miből.
Ez a mostani 25 milliárdos bevétel egyébként még mészáros Lőrinc léptékével is kiugró. Az üzletember korábban szinte csak az építőipari vállalataiból vett ki osztalékot, ám ezekből korábban fél évtized alatt sem jött össze annyi, mint amennyit most keresett.
Az R-Kord és az M&M 2013 és 2017 között szinte hajszálpontosan ugyanannyit, 11,9 milliárd forintot fizetett ki Mészároséknak, tehát összesen 23,8 milliárd forintot. Mostanáig a legerősebb évük a 2017-es volt, igaz akkor nem sikerült zökkenőmentesen felvenni a maguknak megszavazott durván 11 milliárd forintot. Az Igazságügyi Minisztériumnak eredetileg leadott céges iratokban ugyanis még az szerepelt, hogy az R-Kord-ból nem vesz ki pénzt a tulajdonos, ám utólag kiderült, hogy rossz papírokat küldtek be, és mégis felvett több mint 7,5 milliárdot Mészáros Lőrinc. | https://g7.hu/kozelet/20190605/meszaros-lorinc-uj-rekordja-254-milliard-forintot-vesz-ki-a-cegeibol/ | https://web.archive.org/web/20230124153753/https://g7.hu/kozelet/20190605/meszaros-lorinc-uj-rekordja-254-milliard-forintot-vesz-ki-a-cegeibol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-uj-rekordja-254-milliard-forintot-vesz-ki-a-cegeibol | G7 | hungarian-news | 2019-06-05 10:26:00 | [
"Kelemen Beatrix Csilla",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Mészáros Építőipari Holding Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"R-Kord Kft.",
"Talentis Group Zrt.",
"V-Híd Zrt.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"építőipar",
"vasút",
"klientúra",
"vízügy"
] | [] |
49,147 | Felértékelték a Fideszes médiabirodalmat: 14 milliárdot ért az önkéntesen adott ajándékcsomag | Közzétette története első pénzügyi beszámolóját a kormányközeli médiatermékeket összefogó, tavaly év végén életre hívott Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA). A kormány által nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánított szervezet kevesebb, mint négy hónapos működés alatt – saját értékelése szerint – 14 milliárd forintot meghaladó vagyont halmozott fel. És miután ezt teljes egészében ajándékba kapta, így lényegében pont ekkora, tehát több mint 14 milliárd forint profitot ért el. | Közzétette története első pénzügyi beszámolóját a kormányközeli médiatermékeket összefogó, tavaly év végén életre hívott Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA). A kormány által nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánított szervezet kevesebb, mint négy hónapos működés alatt – saját értékelése szerint – 14 milliárd forintot meghaladó vagyont halmozott fel. És miután ezt teljes egészében ajándékba kapta, így lényegében pont ekkora, tehát több mint 14 milliárd forint profitot ért el.
Ahogy az a hasonló szervezeteknél lenni szokott, a KESMA beszámolója sem túl részletes, néhány érdekesség azonban kiderül belőle. Az alapítványnak év végén 17 médiavállalkozásban volt érdekeltsége. Mostanra ez a szám 19-re emelkedett, mivel időközben elkezdték átszervezni a csoportot, úgy, hogy végső soron a vállalatokat bepakolják a korábban a Népszabadságot is működtető, majd bezáró Mediaworks alá.
A közel másfél tucat cég ugye úgy került az alapítványhoz, hogy azokat teljesen ingyen felajánlották a vállalkozásokért korábban nem ritkán milliárdokat fizető kormányközeli vállalkozók. Az egykori tulajdonosok 30 milliárd forintnál is jóval többet költöttek a tavaly év végén térítésmentesen átadott médiumokra, igaz ennek egy részét – jellemzően szintén a NER-hez köthető bankok – hiteléből finanszírozták.
Magukat a vállalatokat a KESMA könyvelői 7,6 milliárd forintra értékelték, igaz, aztán ez az egész valahogy nagyon furcsán került be az alapítvány könyveibe. A beszámolóból ugyanis úgy tűnik, mintha a szervezetnek nem lenne részesedése cégekben*A vagyon nagy részét az immateriális javak között tartják nyilván, miközben a vállalatokban meglévő részesedést elvileg a befektetett pénzügyi eszközök között kellene. Persze erre magyarázat lehet például az, hogy ha a leányvállalatok minden vagyonelemet átadtak volna a KESMA-nak, de ez sem lenne szokványos..
Az adományok sora azonban a vállalatok átadásával nem ért véget: az éves jelentés szerint
„belföldi személyektől” további 6,7 milliárd forintot kapott a KESMA.
A gyakorlatban ez követelések térítésmentes átadását jelentette: tehát valaki egy vállalkozásnak adott egy kölcsönt, amely viszont nem a kölcsönt nyújtónak fizeti ezt majd vissza, hanem a KESMA-nak.
Többnyire olyan vállalatoknak adott hitelekről lehet szó, amelyek az alapítványhoz kerültek. Legalábbis év végén a KESMA saját cégeitől közel 6 milliárd forintot követelt. Ebből egyébként nagyjából sejteni is lehet, hogy kik voltak a lelkes adományozók. Az Opus Press és a Hír TV, amelyek együttesen 4,4 milliárddal tartoztak az alapítványnak például Mészáros Lőrinctől*Illetve bizalmasától Vörös Józseftől. kerültek a KESMA-hoz, míg az 1 milliárddal lógó New Wave Media Matolcsy Ádámé volt.
Az alapítvány beszámolója egyébként az elmúlt öt hónapban sokat avult, hiszen a dokumentum a 2018 december végi állapotokat tükrözi, márpedig azóta a csoportnál elég sok minden történt. A médiabirodalom átszervezése például május közepén lezárult, így elvileg most már minden leánycég működését a Mediaworks fogja össze. A cégbíróságra benyújtott iratok alapján a jövőben a vállalkozások mások mellett
összehangolják pénzügyi és számviteli rendszerüket,
közös beszerzési rendszert építenek ki,
egységesítik az informatikai rendszert,
egy kézbe fogják össze a marketingtevékenységet,
egységesítik az arculatot és
összehangolják a HR tevékenységet is.
Utóbbi a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyes médiumok fontosabb pozícióinak betöltéséről a jövőben a Mediaworks vezetése dönthet, amely írásban utasíthatja is a többi cég vezetőjét.
Mindenesetre a csoport pénzügyileg még akkor is stabil lábakon áll, ha a 2018-ban átvett leánycégek között is volt néhány olyan, amely veszteséggel zárta az előző évet. Többségében ugyanis nem volt jellemző a nagyobb hiány, a Mediaworks pedig 3,2 milliárd forint profitot hozott össze. Az továbbra sem egyértelmű, hogy jövőben képződő nyereséggel mit akar kezdeni a KESMA, bár az alapítvány beszámolója szerint a pénzből
„kevésbé jövedelmező, de a magyar hagyományokat és értékeket teremtő, őrző vállalakozások és szervezetek támogatása” is megoldható lesz. | https://g7.hu/kozelet/20190605/felertekeltek-a-fideszes-mediabirodalmat-14-milliardot-ert-az-onkentesen-adott-ajandekcsomag/ | https://web.archive.org/web/20230127233534/https://g7.hu/kozelet/20190605/felertekeltek-a-fideszes-mediabirodalmat-14-milliardot-ert-az-onkentesen-adott-ajandekcsomag/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felertekeltek-a-fideszes-mediabirodalmat-14-milliardot-ert-az-onkentesen-adott-ajandekcsomag | G7 | hungarian-news | 2019-06-05 10:41:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"HírTV Zrt.",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"New Wave Media Kft.",
"Opus Press Zrt."
] | [] | [
"média",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
49,148 | Aláírták az 500 milliárdos szerződést a projektről, amire nincs szükség | Aláírták a Soroksár-Kelebia vasút felújításáról szóló, részben kínai hitelből finanszírozott szerződést, amely a Budapest-Belgrád projekt legnagyobb része. A munka a tervezéssel együtt várhatóan öt évig tart. | A Soroksár-Kelebia tervezés-kivitelezés tárgyú szerződést az érintettek már aláírták – válaszolta a G7-nek a Budapest-Belgrád vasút magyarországi szakaszának korszerűsítését szervező Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. A munka a tervezéssel együtt várhatóan 60 hónapig tart – tették hozzá.
Az utóbbi azt mutatja, hogy ismét tolódott a projekt*Budapest és Kelebia között második vágányt építenek, és felújítják a meglévőt. Az engedélyezett sebesség 160 kilométer/óra lesz. tervezett befejezése. Ez már szokásosnak mondható, legalább fél tucat alkalommal történt meg. Amikor magyar illetékesek 2013-ban először számoltak be a tervről, még úgy volt, hogy 2017 végére már be is fejeződik. Erről később kiderült, hogy teljesen tarthatatlan, egyebek mellett azért, mert – a paksi atomerőmű-bővítéssel szemben – nem sikerült kijárni az Európai Bizottságnál az uniós közbeszerzési szabályok alóli mentességet.
Pedig kínai részről igény lett volna rá. Erről árulkodott, hogy 2015 novemberében a China Railway Group bejelentette, hogy az általa vezetett konzorcium építi meg a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszát. Akkor ugyanis valószínűleg az volt a terv, hogy nem kell közbeszerzést kiírni, de ez végül nem jött össze. Így végig kellett vinni a folyamatot, amelynek végén, láss csodát, a China Railway Groupba tartozó két vállalat a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó RM International Zrt.-vel karöltve nyerte el a feladatot. Legalábbis az Index értesülése szerint, a közbeszerzés eredménye még nem jelent meg sem az uniós, sem a magyar közbeszerzési értesítőben.
Már csak egyetlen dolog állhat útjába a munka elkezdésének.
Palkovics László innovációs és technológiai, valamint Szijjártó Péter külügyminiszter is elmondta az elmúlt hetekben, hogy az aláírt kivitelezési szerződés csak akkor lép hatályba, amikor a finanszírozás nagy részét biztosító kínai Eximbank és a magyar kormány közötti hitelszerződésre is ráütik a pecsétet. Ez várhatóan július közepéig megtörténik – tették hozzá. Ez ugyan technikai részletkérdésnek tűnik, mégsem teljesen biztos, hogy olyan könnyű lesz túllendülni rajta. Egy korábbi, a tervek szerint ugyancsak kínai finanszírozású vasútfejlesztés, a Budapestet délről elkerülő, kifejezetten teherszállításra szánt V0 pár éve végül „banktechnikai, garanciákat érintő” kérdések miatt került asztalfiókba, miután egymilliárd forintból elkészítették a terveit.
A jelek szerint a Budapest-Belgrád Kelebiáig tartó magyar szakaszával kapcsolatban sem haladtak úgy ezek a megbeszélések, ahogy a magyar kormány szerette volna.*Két évvel ezelőtt Szijjártó Péter a Heti Válasznak még arról beszélt, hogy a finanszírozási megállapodás megkötésének meg kellene előznie a közbeszerzés eredményhirdetésének. Mint láttuk, ez végül fordítva alakult. Kínai szempontból ez azért logikus, mert egy pillanatig sem titkolták: annál kedvezőbb finanszírozási ajánlatot adnak, minél több munkát végezhetnek el kínai vállalatok. Pedig – legalábbis ha hinni lehet a korábbi magyar nyilatkozatoknak – a beruházás költségeinek 85 százalékát fedező kínai hitel fő mutatói már ismertek. Az összeget Magyarország dolláralapon, 2,5 százalékos kamatra, 18-20 éves futamidőre kap meg.
Mekkora összegről van szó? Ezt Szijjártó Péter tavaly nyáron 577,5 milliárd forintban határozta meg (525 milliárd plusz 10 százalék tartalék keret) a projekt költségét magyar mérnökök számításaira hivatkozva. Ez a hitelkamatokkal együtt lenne 750 milliárd forint. Látványos összehasonlítások születtek arról, hogy ennyi pénzből mit lehetne megépíteni vagy éppen megvásárolni, de az összehasonlítás sántít, hiszen más vasútépítésekkel csak akkor lehet ezt összevetni, ha csak magát az építési költséget vesszük alapul, hitelkamatok nélkül.
Fontos kiemelni, hogy a mostani szerződéskötés csak a Soroksár és Kelebia (a szerb határ) közötti 143 kilométerre vonatkozik. A szintén a felújítási-korszerűsítési projekt részét képező Ferencváros-Soroksár részt ettől elválasztva kezelik, és közel sem jutott el abba a fázisba, mint a sokkal nagyobb szakasz. Itt ugyanis a tervek szerint áthelyezik a vasútvonalat a Duna-partól, hogy ott értékes vízparti fejlesztési telek jöjjön létre. A Csepel-sziget szomszédos részével együtt itt valósulna meg a Budapest Déli Városkapu névre keresztelt fejlesztés, amelyről nemrég írtunk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk580 millióból tervezik meg, hogy Velence legyen BudapestenMegkötötték a szerződést az Észak-Csepel és Dél-Pest megújítására vonatkozó részletes beépítési terv elkészítésére. Már-már túl szép ahhoz, hogy meg is valósuljon.
Ennél a projektnél – a Soroksár-Kelebiával ellentétben – nincs egy tenderben a tervezés és a kivitelezés, egyelőre az előbbi zajlik, idén januárban éppen meghosszabbították a tervek elkészítésének és a létesítési engedély megszerzésének határidejét. Ha lezárul ez az 1,2 milliárd forintos munka, majd a kész tervek alapján lehet kiírni a közbeszerzést a kivitelezésre. (A térképen a fővárosra nagyítva látható a mostani és a tervezett nyomvonal is, a nevük a vonalra kattintva olvasható.)
Erre az áthelyezésre korábban 80 milliárd forintot irányoztak elő, ami egyébként elképesztően sok, szakmai forrásunk szerint a feléből már japán színvonalon minden el lehetne végezni. A Soroksár-Kelebia részre maradó 445, tartalékkerettel együtt 490 milliárd forint (már ha tényleg ennyi lesz) viszont a hazai vasútépítési árakhoz képest már nem is kiugró fajlagosan.
Bár az is igaz, hogy aligha találni még egy olyan, ehhez hasonló hosszúságú vasútvonalat idehaza, amely ilyen könnyű terepen haladna – például nem keresztez egyetlen valamire való folyót sem. Ez pedig elvileg csökkentené a költségeket. Akárcsak az, hogy a második vágány építése könnyebbség ahhoz képest, mintha egy meglévőt kellene elbontani és újraépíteni. A forgalmat az építés alatt fenn kell tartani, de ez általában így van, és a gyér forgalom mellett könnyebb dolgozni, mint a zsúfolt fővonalakon.
Ezzel összefüggésben rengeteg cikk született már arról, hogy a beruházás megtérül-e valaha, de ezeket a vitákat a politika zárójelbe tette. „Hogy forintban hogyan térül meg, az másodlagos” – mondta Orbán Viktor 2017 decemberében. Amikor pedig mégis erről beszél, akkor kicsit olyan, mint az egyszeri boltos, aki összekeveri a bevételt a nyereséggel.
„A magyar nemzet érdekét az szolgálja, hogy a déli irányból érkező Kína felől, Magyarországot délről megközelítő szállítmányok esetében az útvonal Magyarországon keresztül haladjon, mert ebből pénzt csinálunk, ebből bevételünk van. Ezért nem az a kérdés, hogy megtérül-e, hanem hogy milyen hosszú időn keresztül termel ez majd hasznot Magyarország számára”
– mondta május elején a Kossuth Rádióban.
Azt a tényt azonban a kormány is elhallgatja, hogy a kínai áruk áramlásához nincs szükség a vasútvonal bővítésére: a rendszerváltás előtt az egyvágányú vonalon legalább kétszer annyi árut szállítottak, mint manapság, így ha valóban megindulna a kínai áruk áradata, akkor is bőven tudná kezelni. 1990-ben még 100 millió tonna áruforgalmat bonyolított a magyar vasúthálózat, manapság 50-et sem. Az utóbbi években a forgalom körülbelül évi 6 százalékkal nőtt, a Budapest-Kelebián egy kicsit szerényebben, évente átlagosan 5 százalékkal.
A további növekedésnek elvileg a kínai kezelésben lévő pireuszi kikötőből kellene majd jönnie, csakhogy ez a görögországi létesítmény földrajzi okok miatt nem bővíthető: egyszerre négy nagy hajót lehet rakodni, így az éves kapacitás 6,2 millió egységkonténer, 2018-as forgalma pedig 4,9 millió volt. Ennek egy részét azonban nem teszik szárazföldre, hanem átrakodják kisebb hajókra, amelyek a szlovéniai Koperba és más mediterrán kikötőkbe viszik az árut. Egy tehervonatra 86 egységkonténer fér fel, így a forgalom nagy részét eleve képtelenség lenne vonattal elszállítani. A pireuszi kikötő saját közlése szerint napi 10 vonatot tud indítani – ennyi vígan elférne a mostani Budapest-Belgrád vonalon, hiszen ez kétóránként egy vonat irányonként.
Vasúton nem is Budapest és Belgrád között van a szűk keresztmetszet, hanem a szerb fővárostól délre: itt még egyvágányú, az 1999-es NATO bombázások után sokszor csak ideiglenesen helyreállított pálya van, ahol legfeljebb cammogni tudnak a vonatok. Ha pedig már Belgrádig valahogy eljutottak, onnan Ausztria és Nyugat-Európa közelebb van a már ma is kétvágányú, villamosított Belgrád-Zágráb vonalon – ráadásul errefelé a budapesti átjutás lassúságával sem kell számolni.
A tehervonatok szempontjából alig lesz gyorsabb a pálya, ha a sebessége 160-ra nő a jelenlegi – néhol korlátozásokkal tarkított – 80-hoz képest. A teherszerelvények csak 100-zal tudnak közlekedni, ezt pedig a vasútvonal nagyságrendileg olcsóbb felújításával is biztosítani lehetne. Így sem az időmegtakarítás, sem a kapacitásbővítés nem értelmezhető a valós és várható igényekhez képest. Manapság átlagosan három nap alatt jut el egy konténer a pireuszi kikötőből Budapestre – ezen a méregdrága beruházás lényegében semmit nem fog változtatni. Sokkal sürgetőbb dolgot kellene megoldani, ami ráadásul ingyen van: a bürokrácia csökkentését.
Szaloniki és Budapest között egy tehervonat az ideje felét a határállomásokon ácsorgással tölti.
A határátkelések gyorsítása nem pénz, hanem akarat és jó szervezés kérdése. A várakozási idő felére csökkentésével 25 százalékkal lenne gyorsabb a vasúti áruszállítás. Egy felmérés szerint csak a magyar-szerb határon 8 órát várnak a vonatok feleslegesen. Ez közel a négyszerese annak, mint amennyi idő alatt a határról Budapestre érnek.
Valójában egy vasútfejlesztéstől irreális elvárni szigorúan pénzügyi értelemben vett megtérülést, pláne, ha hitelből finanszírozzák. Azt pedig elég rugalmasan lehet majd értelmezni, hogy melyek azok a beruházások, amelyek kifejezetten ennek a projektnek köszönhetően valósultak meg, és ebből mennyi az állam haszna. A projekt előrehaladtával a logisztikai szakmából egyre több támogató szót lehet hallani, de ez érthető, hiszen nekik tényleg új üzleti lehetőségeket hozhat a beruházás, miközben a költségeket végső soron a magyar adófizetők állják.
Már a terv 2013-as bejelentésekor arról beszélt nekem egy névtelenséget kérő állami közlekedési forrás, hogy
valakik nagyon nyomják a kínai hitel felhasználását.
Miután a reptéri gyorsvasút és a V0 ötlete elhasalt, kellett valami más. Talán azért a Budapest-Belgrád lett a befutó, mert egyszerre van köze Orbán két külpolitikai fixációjához is. Az egyik, hogy mindegyik nagyhatalmat érdekeltté kell tenni Magyarország sikerében.*„Keressük azt a pontot, azt a politikát, amellyel a mi sorsunk szempontjából meghatározó országokat érdekeltté tudjuk tenni Magyarország sikerében. Hogy nagyon egyszerűen fogalmazzak: azt a bravúrt kellene végrehajtani, hogy egyszerre legyen, egyszerre álljon elő az a helyzet, hogy az Egyesült Államoknak az legyen az érdeke, hogy Magyarország stabil maradjon, és sikeres legyen; hogy Németországnak az legyen az érdeke, hogy Magyarország sikeres legyen; hogy Oroszországnak az legyen az érdeke, hogy Magyarország sikeres legyen; hogy Kínának is legyen valamilyen érdeke, hogy Magyarország sikeres legyen, és a törökök is találják meg a számításukat, hogy miért jó a törököknek, ha Magyarország sikeres.” Ennek az egyik útja, hogy számukra megtérülő magyarországi projektekbe vonjuk be őket, mint amilyen az oroszoknak a paksi bővítés vagy Kínának a Budapest-Belgrád vasút, amelyet más hasonlóak követhetnek. A másik pont a balkáni érdeklődés, amelynek ugyanúgy jele a miniszterelnöki dolgozószobában lévő Bosznia-Hercegovina térkép, mint az Észak-Macedóniát és Szlovéniát érintő külpolitikai kavarás, illetve a magyar tőke – kormányzati szimpátia által övezett – déli terjeszkedése.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmerikában is feltűnt Orbán és barátainak balkáni terjeszkedéseA Bloomberg hosszú cikket közölt arról, hogy Magyarország hogyan terjeszti ki a befolyását a környező országokban.
Más kérdés, hogy ezzel együtt is lehetett volna hasznosabb projektet találni a kínai kölcsönnek. Úgy tudjuk, hogy egy idő után a kínaiak hajlottak volna arra, hogy ne a Budapest-Kelebia vonalat, hanem a személyforgalom szempontjából sokkal jelentősebb Budapest-Cegléd-Kecskemét-Szeged-Röszke vasutat újítsák fel. Ennek jelenleg is sokkal jelentősebb az utasforgalma, és a lefedett terület nagyobb népsűrűsége miatt a növekedés tartalékai is nagyobbak – a Budapest-Belgrád vonal elkerüli a népesebb településeket.*Budapest és Kelebia között évente nagyjából 1,5 millióan utaznak, ez a MÁV utasszámának egy százaléka. A nemzetközi forgalom jelentéktelen, a főváros és Kunszentmiklós-Tass közötti elővárosi forgalom nőhet valamelyest a fejlesztés hatására.
Ráadásul ennek keretében meg lehetne valósítani a tervezett vasúti kapcsolatot Ferihegy 2-es termináljához, amelyet most külön terveznek megépíteni, százmilliárdos nagyságrendű összegért. Szegedtől délnyugatra pedig azért lenne hasznos az alternatív megoldás, mert a magyar és a szerb kormány tervbe vette, hogy a határon átnyúlóan újraépíti-felújítja a Trianon által szétszakított Szeged-Szabadka-Baja vasútvonalat, amely Röszkén halad keresztül. Az alternatív tervekre vonatkozó kérdésemre sem Palkovics, sem Szijjártó minisztériuma nem válaszolt.
Ugyanakkor az is igaz, hogy a belgrádinál feleslegesebb projekteket is lehet találni a kínai kölcsönöknek. Igazi pénztemetőnek ígérkezik például a Budapest-Kolozsvár-Bukarest nagysebességű vasút, amely a hazai szakasz jó részén a százmilliárdos nagyságrendű ráfordítással 160 kilométer/órás sebességűre felújított vasúti pályának teremtene versenyt. Ha egyszer tényleg belevágnak ennek a megépítésébe, aprópénznek fog majd tűnni a Budapest-Belgrád költsége.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Budapest-Belgrád vasútvonal miatt fontos Pireusz csak egy bábu a kínai sakktáblánA kínaiak már az európai kikötői konténerforgalom tizede felett megszerezték az irányítást. | https://g7.hu/kozelet/20190606/alairtak-az-500-milliardos-szerzodest-a-projektrol-amire-nincs-szukseg/ | https://web.archive.org/web/20230530080524/https://g7.hu/kozelet/20190606/alairtak-az-500-milliardos-szerzodest-a-projektrol-amire-nincs-szukseg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/alairtak-az-500-milliardos-szerzodest-a-projektrol-amire-nincs-szukseg | G7 | hungarian-news | 2019-06-06 10:47:57 | [
"Mészáros László",
"Orbán Viktor"
] | [
"Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt.",
"RM International Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"vasút",
"klientúra",
"hitelezés",
"túlárazás / pénznyelő",
"megtérülés",
"infografika"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
49,149 | A Matolcsy család házibankja finanszírozta, Rogán Antal is használta Bessenyei magánrepülőgépét | A magyarországi légi járművek lajstromnyilvántartását böngészve újabb, Fidesz-közelinek mondott vállalkozók érdekeltségébe tartozó magánrepülőgépre bukkantunk. A HA-BES lajstromjelű privát jet 2017. december 22-én került a magyar légi nyilvántartásba. A közepes méretű business jetek kategóriájába tartozó magángép a HUN-JET Kft. tulajdona, mely a Fidesz kedvenc őrző-védő cégének titulált Valton-Sec Kft. és Bessenyei István érdekeltsége. A gép üzembentartója a Rogán Antal elhíresült helikopterútját és Kövér László Rómába reptetését is lebonyolító FLY-COOP Kft. | A magyarországi légi járművek lajstromnyilvántartását böngészve újabb, Fidesz-közelinek mondott vállalkozók érdekeltségébe tartozó magánrepülőgépre bukkantunk. A HA-BES lajstromjelű privát jet 2017. december 22-én került a magyar légi nyilvántartásba. A közepes méretű business jetek kategóriájába tartozó magángép a HUN-JET Kft. tulajdona, mely a Fidesz kedvenc őrző-védő cégének titulált Valton-Sec Kft. és Bessenyei István érdekeltsége. A gép üzembentartója a Rogán Antal elhíresült helikopterútját és Kövér László Rómába reptetését is lebonyolító FLY-COOP Kft.
Nevük elhallgatását kérő forrásaink úgy tudják, a privát jet már akkor is a Valton kisebbségi tulajdonosához, Bessenyei Istvánhoz volt köthető, amikor még direktben nem is tulajdonolta a HUN-JET Kft-t. Erre utal a gép lajstromjele is, mely az országkódból és a vállalkozó vezetéknevének első három betűjéből áll (HA-BES).
A fentiek alapján nem meglepő, hogy Bessenyei Istvánt és feleségét, Bessenyei (Sarka) Katát többször is látták a géppel felszállni vagy épp landolni. De forrásaink Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, és az ő feleségét, Rogán-Gaál Cecíliát is a HA-BES korábbi utasai között említették. Rogán-Gaál Cecília egyébként két cégben is üzlettársa, és barátnője is Bessenyei (Sarka) Katának.
Sarka Kata papíron Luxemburgba költözött – és egy offshore cégnek is dolgozik Immár bizonyíték is van arra, hogy összeér a miniszterelnök kabinetfőnökének családja és a Fidesz kedvenc biztonsági cége, a Valton Security. Ugyanez másképpen: az állam őrzésvédelemre szánt milliárdjai részben a Rogánékkal társult Sarka Kata párjánál landolnak.
A 2005-ös gyártású RAYTHEON HAWKER 800 XPi típusú privát jet 8 utas szállítására alkalmas, és akár 800 km/óra feletti sebességgel is képes hasítani az eget, közel 5000 km távolságra. A privát jetekkel foglalkozó prijet.com internetoldal adatai alapján a gép üzemeltetési költsége – a fenntartási költségeket is beleszámítva – 4000 dollár, azaz kicsivel több mint egymillió forint körül van üzemóránként.
A gép nettó közel 700 millió forintos vételárát – a tulajdonos HUN-JET Kft. 2017-es cégadatai szerint – az egykor Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére által vezetett és azóta bedőlt Növekedési Hitel Bank (NHB) finanszírozta.
Mint arról a közelmúltban az Mfor.hu beszámolt, április 2-4. között Kövér László, az országgyűlés házelnöke nyolcfős delegáció élén hivatalos úton járt Rómában, amihez az Országgyűlés Hivatala a Fly-Coop Kft.-től bérelt magángépet. A repülőképek útjait rögzítő tracking oldalak adatai alapján az itt tárgyalt “valtonos" magángép járt ekkor Rómában, vagyis a HA-BES vitte Kövér Lászlót az olasz fővárosba.
Kik állnak a HUN-JET Kft. mögött?
A HUN-JET Kft. megalakulásáról a vg.hu írt először 2017 elején. Az OPTEN céginformációs adatbázis adatai alapján a cég tulajdonosi hátterét akkoriban a FLY-COOP-tulajdonosok által jegyzett, és a budaörsi repteret is üzemeltető AEROGLOBE Kft., valamint az állami közbeszerzéseken gyakorta győztes őrző-védő vállalkozás, a Valton-Sec Kft. alkotta.
Ez azonban nemrég megváltozott: az Aeroglobe Kft. kiszállt a HUN-JET Kft.-ből, helyette pedig Bessenyei István, a Valton kisebbségi tulajdonosa jelent meg társtulajdonosként a Valton-Sec Kft. mellett.
A Valton-Sec Kft. egy korábbi összesítésünk szerint 2017-ben közel 31 milliárd, 2018-ban pedig 1,73 milliárd forint értékű nyertes közbeszerzésben vett részt. Nemrégiben az mfor.hu szúrta ki, hogy a cég közétette 2018-as évre vonatkozó beszámolóját, amelyben 7,37 milliárd forintos árbevétel mellett 1,1 milliárdos üzemi eredményről és 1,068 milliárdos nyereségről tájékoztatott. A 2018-as számokból az is kiderül, hogy a két tulajdonos 450 millió forint osztalékot vett fel a cégből.
Az őrző-védő cégről és a tulajdonosok, Varga Lajos Ernő és Bessenyei István politikai – elsősorban Fideszes – kapcsolatairól pár éve az index.hu közölt cikket, de a közelmúltban az Átlátszó is boncolgatta a Valton-tulajdonos Bessenyei István és felesége, Bessenyei (Sarka) Kata, valamint a Rogán házaspár közötti üzleti és baráti kapcsolatokat.
Mennyibe került a repülőgép és miből vásárolták?
Egy használtrepülőgép-árakat összehasonlító honlap adatai alapján, az általunk vizsgálttal megegyező típusú és évjáratú sugárhajtású magánrepülőgépek piaci értéke 2,5-3,5 millió dollár között van, azaz 700 millió és 1 milliárd forint között mozog, állapottól és felszereltségtől függően.
A vizsgált repülőgép vételárával kapcsolatban a tulajdonos HUN-JET Kft. 2017-es cégadatai adnak útmutatást. Miután a cég ekkor még nem végzett érdemi tevékenységet, a “befektetett eszköz" rovatban szereplő nettó 690 millió forint minden bizonnyal a gépvásárlást jelzi.
A cégadatok a vételár finanszírozásával kapcsolatban is információval szolgálnak. A repülőgép lajstromba vételének napján ugyanis üzletrészeken alapított zálogjogok kerültek bejegyzésre, vagyis a privát jet vásárlásához hitelt használtak fel. A hitelösszeg a kötelezettségek között jelent meg a cégpapírokban, és összesen 755 millió forintot tett ki.
A 600 millió forint értékű hosszú lejáratú és a csaknem 155 millió forint értékű rövid lejáratú kötelezettségből, valamint a két tulajdonrészre bejegyzett két-két zálogjogból együttesen következik, hogy két különböző hitel került felvételre, amely az ilyen típusú hitelfelvételeknél többnyire a nettó vételár, illetve az áfa-összeg finanszírozására szolgál.
A cégadatokból az is kiderül, hogy a zálogjogosult, vagyis a hitelező, az azóta likviditási gondjai miatt végelszámolás alá került Növekedési Hitel Bank Zrt. (NHB) volt, melyet Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás vezetett. A hitelintézet – mint arról korábban a 444.hu is írt – előszeretettel finanszírozta a Fidesz-közeli vállalkozások projektjeit. Az Mfor.hu értesülései szerint a Fidesz-közelinek mondott Valton-Sec Kft. is több milliárd forintot tartott a bankban, így akár még károsultja is lehet a történteknek.
Kik és hova repültek a magángéppel?
Repülőgép-kereső alkalmazások és internetes útvonal-adatbázisok jóvoltából a privát jet összes korábbi útját ismerjük (a táblázat innen letölthető .xlsx formátumban). Megfigyelhető, hogy a gép úti céljai között több visszatérő desztináció is szerepel. Néhány olasz, spanyol és francia város, valamint görög és horvát üdülőhely, de a repülő többször járt Zürichben, Innsbruckban, Isztambulban és Klagenfurtban is.
Az utak közül jó néhány összefüggésbe hozható európai futball-klubcsapatok bajnoki vagy kupameccseivel, és az is szembe tűnő, hogy a gép gyakran landol golfparadicsomok közelében. A repülő eddigi leghosszabb útjai a spanyol fennhatóság alá tartozó Kanári-szigetekre, illetve a kazahsztáni Astanába vezettek. A következő ábrán szereplő magyar városok közül csak Kiskunlacházán szállt le a repülőgép, a többi város felett Budapest-Budapest köröket tett meg.
A gép gyakori útjai és az úti célok alapján megállapítható: a magángépet nemcsak a tulajdonosi kör tagjai, hanem egy viszonylag szűk vállalkozói csoport is légi taxinak használja. Közülük páran láthatóan jó politikai kapcsolatokkal rendelkeznek. Ezt jelzi, hogy időnként nem a Ferihegy 1 repülőtér “kisgépes" terminálját és parkolóját használják hazaérkezéskor, hanem a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér – politikusok, diplomaták és küldöttségek számára fenntartott – kormányváróján keresztül hagyják el a repteret.
További jele a kiváltságos helyzetüknek, hogy luxusautóik közvetlenül a kormányváró kijárata előtt, a protokoll célra fenntartott parkolóhelyeken várnak utasaikra.
Miután a privát jet üzemben tartója, a FLY-COOP Kft. korábban elnyerte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) donorszervek és orvoscsoportok szállítására kiírt tenderét, nem kizárt, hogy ez a gép az egyike azoknak a szerződésben garantált repülőgépeknek, amelyek a havi 25 millió forintos rendelkezésre állási díjért cserébe szükség esetén szolgálatot teljesítenek.
A témáról annak idején a Népszava számolt be, kiemelve, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően, a FLY-COOP által megnyert tender alkalmával került bevezetésre a rendelkezésre állási díj, amit akkor is megkap a cég, ha nincsen riasztás az adott hónapban.
Az Átlátszó a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtóosztályán keresztül szerette volna megtudni, hogy Rogán Antal utazott-e ezzel a magánrepülőgéppel, és amennyiben igen, ki fizette az utakat.
Kíváncsiak lettünk volna arra is, milyen kapcsolatban áll Bessenyei Istvánnal, a kormányzati megbízásokkal kitömött Valton-Sec Kft. kisebbségi tulajdonosával, aki pár hónapja a saját nevén is beszállt a magángépet tulajdonló HUN-JET Kft-be. A cikk megjelenéséig ismételt e-mailes és telefonos megkereséseinke sem érkezett válasz, amennyiben a későbbiekben reagál a miniszter, cikkünket frissíteni fogjuk.
A fidesz-közeli különgépekről szóló korábbi cikkeinket itt lehet elérni.
Címlapfotó: Szabó Gábor. Infografikák: Bátorfy Attila. | https://atlatszo.hu/2019/06/06/a-matolcsy-csalad-hazibankja-finanszirozta-rogan-antal-is-hasznalta-bessenyei-maganrepulogepet/ | https://web.archive.org/web/20230403201138/https://atlatszo.hu/2019/06/06/a-matolcsy-csalad-hazibankja-finanszirozta-rogan-antal-is-hasznalta-bessenyei-maganrepulogepet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-matolcsy-csalad-hazibankja-finanszirozta-rogan-antal-is-hasznalta-bessenyei-maganrepulogepet | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-06-06 15:48:11 | [
"Bessenyei István (Valton)",
"Rogán Antal",
"Rogán-Gaál Cecília",
"Sarka Kata"
] | [
"Fly-Coop Kft.",
"Hun-Jet Kft.",
"NHB Növekedési Hitel Bank Zrt."
] | [] | [
"repülőtér / légügy"
] | [] |
49,150 | 22 milliárd forintos keretösszegű gázhálózati munkát nyert el Mészáros Lőrinc cége | A Mészáros és Mészáros Kft. a Vabeko Kft.-vel együtt végzi el a két megkapott munkát, amelyek összértéke több is lehet a 22 milliárdnál, mert az ajánlatkérő a keretösszegtől plusz 30 százalékkal eltérhet. | Az NKM Észak-Dél Földgázhálózati Zrt.-től egy nettó 16 milliárd forintos és egy nettó 6 milliárd forintos keretösszegű munkát nyert el a leggazdagabb magyar üzletember vállalkozása, a Mészáros és Mészáros Kft. a Vabeko Kft.-vel közösen – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számában megjelent két tájékoztatóból.
A nagyobb értékű munka gázhálózat rekonstrukcióról, valamint rövid acél szakaszok és fogyasztói főelzárók cseréjéhez kapcsolódó alépítményi földmunkák elvégzéséről szól. A kisebb megbízás során a Mészáros és Mészáros Kft. és a Vabeko Kft. gázelosztó vezetékeket fog építeni.
A tenderek keretösszegétől, ha szükséges, plusz 30 százalékkal is el lehet térni.
Mészáros Lőrinc érdekeltsége sorra nyeri a jól fizető munkákat, és többször úgy viszi el a tendert más vállalkozások elől, hogy az eredetileg becsült árnál csak drágábban tud dolgozni. Idén áprilisban írtuk meg, hogy Mészáros cége a becsült árnál 6 milliárddal drágábban épít árvíztározót a Felső-Tiszán, illetve, hogy a West Hungária Bau Kft.-vel együtt 4 milliárd forinttal többért építhet hulladékkezelőket.
Márciusban pedig beszámoltunk arról, hogy a becsült árnál drágábban adja ki a fiatal írók lapját Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a Mediaworks. Nem sokkal korábban pedig azt közöltük, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft.-vel közösen 1,3 milliárd forint helyett 1,74 milliárdért építi ki Döbrököz szennyvízcsatorna-hálózatát. | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/06/04/22-milliard-forintos-keretosszegu-gazhalozati-munkat-nyert-el-meszaros-lorinc-cege/ | https://web.archive.org/web/20221129212006/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/06/04/22-milliard-forintos-keretosszegu-gazhalozati-munkat-nyert-el-meszaros-lorinc-cege/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/22-milliard-forintos-keretosszegu-gazhalozati-munkat-nyert-el-meszaros-lorinc-cege | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-06-04 15:55:00 | [] | [
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"NKM Észak-Dél Földgázhálózati Zrt.",
"Vabeko Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"közmű",
"klientúra"
] | [] |
49,151 | Két polgármester is segített külföldieknek hamis magyarországi lakcímhez jutni | A Szegedi Járási Ügyészség vádat emelt tizenhat személlyel szemben, akik Csongrád Megye két településén 2012-2015 között segítettek abban, hogy külföldi lakóhelyű, honosított magyar állampolgár valótlan magyar lakcímre jelentkezhessen be- írja az MTI. Az érintetteket 59 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettével vádolják. | A Szegedi Járási Ügyészség vádat emelt tizenhat személlyel szemben, akik Csongrád Megye két településén 2012-2015 között segítettek abban, hogy külföldi lakóhelyű, honosított magyar állampolgár valótlan magyar lakcímre jelentkezhessen be- írja az MTI. Az érintetteket 59 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettével vádolják.
A vád szerint 2012 és 2015 között román és szerb lakóhelyű, honosított magyar állampolgárok jelentkeztek be két Csongrád megyei település ingatlanaiba, miközben ténylegesen nem éltek ott. Ebben segített nekik a két település polgármestere és két önkormányzati dolgozó is.
Az egyik település polgármestere tizenegy valótlan lakcímbejelentésnél szállásadóként tüntette fel magát, míg a másik település polgármestere tíz esetben rábeszélt egy másik vádlottat arra, hogy írja alá a bejelentő lapokat szállásadóként.
A két önkormányzati dolgozó az adminisztrációban segítkezett, beszerezték a lakcímbejelentő lapokat, segítettek a kitöltésében, benyújtásában, és olyanokat toboroztak, akik vállalták, hogy fiktív szállásadóként a lakcímbejelentő lapokat aláírják. Az egyik önkormányzati dolgozó tizenkét esetében szállásadóként is feltüntette magát. A többi vádlott szállásadóként írta alá a fiktív lakcímbejelentési lapokat.
Az ügyészség két önkormányzati dolgozóval szemben felfüggesztett börtönbüntetés, nyolc további vádlottal, köztük a polgármesterekkel, szemben pénzbüntetés kiszabását, míg négy vádlott esetében próbára bocsátást kért. A külföldi lakóhelyű magyar állampolgárokmegrovást kaptak. | https://index.hu/belfold/2019/06/06/ket_polgarmester_is_segitett_kulfoldieknek_hamis_magyarorszagi_lakcimhez_jutni/ | https://web.archive.org/web/20201108002706/https://index.hu/belfold/2019/06/06/ket_polgarmester_is_segitett_kulfoldieknek_hamis_magyarorszagi_lakcimhez_jutni/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-polgarmester-is-segitett-kulfoldieknek-hamis-magyarorszagi-lakcimhez-jutni | Index | hungarian-news | 2019-06-06 16:07:38 | [] | [] | [
"Csongrád megye"
] | [
"hatalommal való visszaélés",
"ítélet/döntés",
"önkormányzat",
"vízum-állampolgárság"
] | [] |
49,152 | Ez a két pazar építkezés mindent elmond az elmúlt 15 évről | Helyreigazítás: Cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy az Árpád-kilátó alatt található ingatlant korábban tulajdonló V122 Kft. Szivek Norberthez köthető, továbbá, hogy az ingatlant egy Szivek-cég vette meg.
Házi készítésű tábla fogadja a járókelőt egy elágazásnál, arra figyelmeztetve, hogy a hegyoldalban felfelé induló kis utca magánterület, úgyhogy innentől
illetékteleneknek tilos a belépés!
Budapest egyik legszebb helyén járunk, a Rózsadomb Center felett, a Látó-hegyen, kilátással a városra. Két szomszédos telek miatt jöttünk, mindkettőn építkezés kezdődött. A telkek közvetlenül az erdő szélén, az Árpád kilátó alatt vannak, de olyannyira, hogy a kőből készült kilátó töve és a telek kerítése között talán ha 4-5 méter lehet.
A turistautak közvetlen az épülő házak felett vezetnek, az épülő, brutális méretű házak beletakarnak a kilátóból nyíló panorámába, tisztán hallani a munkások beszélgetését. Fölöttünk-mellettünk már nincsenek ingatlanok, alattunk kanyarog a Duna, velünk egy szintben a távolban a Szabadság-szobor.
Eredetileg egy felháborodott olvasói levél miatt néztük meg az ingatlanokat. "Biztos, hogy szabálytalan, ami zajlik, nem létezik, hogy az erdő és a kilátó alá engedélyezzenek egy építkezést" – írta szerkesztőségünknek. Az ügynek utánajárva szabálytalanságot ugyan nem találtunk, még a szomszédok szerint is rendben megy minden, de a két ingatlan története ettől függetlenül izgalmas, talán érdekesebb, mint egy "sima" erdőbe építkezés:
Politika, nagymenők, oligarchák, zár alá vételt megelőzendő villámeladás, offshore cég mögé rejtett tulajdonlás, gyors ellehetetlenülés miatti kényszerértékesítés.
Kádár-ügyész, Rác fürdő és MSZP
A kilátótól távolabbi telek területén egykor, az 1900-as évek első felében a Guggerhegyi Kioszk volt. A kilátó alatti vendéglő-szórakozóhely teraszáról az egész várost látni lehetett, aztán a háború után a helyet államosították, majd a '60-as években leégett.
A telket 1975-ben vette meg egy magas rangban lévő ügyész, épített magának rá egy házat, a korabeli fotók alapján konkrétan a kioszk helyére, majd 1987-ben bevásárolta magát az ingatlanra Móna István olimpiai bajnok öttusázó is. A fenti részen az ügyész élt, Móna és családja pedig az osztatlan közös tulajdonú telekre egy kicsivel lejjebb húzott fel egy házat.
2006-ban az ügyész házát – ami ekkor már az unokái nevén volt – Prekuta Bálint vállalkozó vette meg. Ő a Rác fürdő projektje révén lett ismert, társával, Valkó Csabával a fürdőt akarta magánbefektetőként felújítani, és mellé ötcsillagos szállodát építeni az akkori SZDSZ-MSZP vezetésű fővárossal jó kapcsolatot ápolván, állami hitel segítségével. Miután megvette a Látó-hegyi telket, az építészmérnök édesapja a következő években tervezett rá egy hatalmas kétszintes házat, 70 négyzetméteres nappalival. A tervek mind a mai napig nyilvánosan elérhetők a neten (1, 2, 3)
2007-et írunk tehát. Mi történt ekkoriban a szomszéd, a kilátóhoz közelebbi ingatlannal?
Pár évvel azelőtt vette egy azóta már borászkodással foglalkozó tőzsde-bróker-nagyágyútól, Debreczeni Kálmántól. Három különböző néven volt az MSZP-s politikus családjáé a panorámás ház, egy családi cége és két magánszemély rokon voltak a tulajdonosok.
2009 decemberében, amikor már forrósodott a helyzet körülötte, megvált a vagyonnyilatkozatban amúgy nem szereplő háztól, az adásvételről a HírTv is tudomást szerzett. Az akkori hírt eredetiben már nem találtuk, de az egyik szélsőjobbos portálon, vagy épp ebben a fórumbejegyzésben még elolvasható. Az új tulajdonos az Adventum nevű befektetési alap lett, ami egy Albrecht Ottó nevű milliárdos vállalkozóhoz tartozik. Albrechtet a sajtó a közös üzleteik miatt rendszeresen együtt emlegeti az (akkor) MSZP-közelinek tartott Leisztinger Tamással.
A 2010-es kormányváltás így éri tehát a két ingatlant. Az egyik az állammal-fővárossal egyetértésben vitt Rác Fürdő projekt vezéréé, másiktól pedig épp csak megszabadult Hagyó, és lett egy MSZP-holdudvarral jó kapcsolatokat ápoló befektetői köré.
Változnak az idők, jön a NER
Prekutáék projektje nehézségekbe ütközött a kormány- és főpolgármester-váltás után. A Rác fürdő 2010-re elkészült ugyan, de a fővárosi Fidesz, majd a Kehi is feljelentésekkel torpedózta meg az egész projektet hétmilliárdos hűtlen kezelésre, rosszul kihelyezett MFB-hitelekre hivatkozva - az eljárások egyébként mind megállapítások nélkül lezárultak. A fürdő 3 év előkészítő munka után 5 évig épült, és már lassan 10 éve áll, illetve rohad.
A vállalkozó mindezek miatt felfüggesztette az építkezését. Közben illusztris szomszéd költözött a közös telekre: 2014 májusában bevásárolta magát az akkor épp hatalma csúcsán lévő Fonyó Károly, Simicska Lajos barátja-üzlettársa. A Móna család házát vette meg, a jó állapotú épületen minimális változtatásokat hajtott csak végre, és megszüntette az osztatlan közös tulajdont: leválasztotta a házát külön helyrajzi számra.
Prekuta azonban nem sokáig élvezhette a saját telkét, kénytelen volt megválni tőle. A Rác fürdő projektbe besegítő, az ingatlanon 450 milliós jelzálogjoggal rendelkező Töröcskei-féle Széchenyi Bank zuhanórepülésbe fordult, majd 2015 novemberében egy 693 milliós NAV-végrehajtást jegyeznek be az ingatlanra.
Az ingatlan egy erre létrehozott cég, a V122 tulajdonába került. A cég a Lexan Holdingon keresztül Szivek Norberthez köthető. A volt tulajdonos és Szivek között a közös pont Prekuta egy régi ismerőse, Komonczy Zsolt. A Lexannak például akkor még nem, de ma már a Komonczy a vezérigazgatója, mint ahogy több Lexan-cégnek az ügyvezetője is. Prekutával pedig közös cégük is volt.
Komonczyt újabban már a NER-lovagok között emlegetik, de amúgy már 2010 előtt is ingatlanbizniszekben utazott. Itt olvashatnak bővebben egy új projektjéről, de a bedőlő Rác fürdő folytatása kapcsán is felmerült a neve az ex-MNV-vezér Szivek Norbertével és Tiborcz Istvánéval együtt. Utóbbi két vállalkozó más bizniszben, például ebben is rövid úton összeköthető, máskor pedig együtt ebédelnek.
Az ingatlanra 2016 márciusában a tulajdoni lapok szerint Komonczy haszonélvezeti és elővásárlási jogot is kapott, majd a V122 az év szeptemberében tulajdonost vált: egy Csóri Lajos Tibor nevű férfi (róla jobboldali keretesünkben) és egy offshore cég kezére került, majd csődbe ment. A csőd miatt 2017-ben a felszámolóbiztos nyílt pályázaton 70 millióért értékesítette az ingatlant.
Hogy hogy nem, a pályázatot Komonczy Zsolt cége, a Costa Immobilia nyerte, övé lett 2017 októberében az ingatlan, egy év múlva pedig százmilliós jelzálogjogot, elidegenítési, terhelési tilalmat jegyeztek be egy másik cég javára. Ennek a tulajdonosi láncának a végén szintén egy Komonczyhoz (is) köthető cég áll. Két hete megkérdeztük a pályázatot kezelő kormányzati EER-t, hogy hány ajánlat érkezett, azt írták, "a válasz előkészítését és az adatgyűjtést megkezdtük. A válasz elkészültéig szíves türelmét kérjük". A válasz a cikk megjelenéséig nem érkezett meg.
Tehát akkor még egyszer, hogy mi történt, sorrendben:
Az ingatlant megvette egy Szivek-cég.
Szivek cégbirodalmához rengeteg szálon kötődik Komoncy Zsolt.
Komonczy magánszemélyként haszonélvezeti és elővásárlási jogot kapott.
A cég tulajt cserélt, majd csődbe ment.
A csőd miatt árverezett ingatlan nyílt pályázaton egy Komonczy-céghez került.
Komonczynak több kérdést is feltettünk az ingatlan kapcsán. Volt, amire ezek közül nem válaszolt, másra igen. Azt állította, hogy az ingatlant "a Costa Immobilare Kft. egy Cégközlönyben közzétett nyilvános, bárki számára elérhető felszámolási vagyonértékesítési pályázaton vásárolta a felszámolási jogszabályok szerint üzemeltetett on-line licitfelületen tett legjobb ajánlattal.
Arról, hogy az ingatlan korábbi tulajdonosa milyen okból és körülmények között került felszámolás alá, semminemű információm nincs.
Azt is elárulta még, hogy "az ingatlan vonatkozásában sem dr. Szivek Norbertnek, sem Fonyó Károlynak semmiféle érdekeltsége nincs".
Bár erre nem válaszolt, de úgy tudjuk, a cég nem befektetési, hanem a tulajdonos saját céljaira vásárolta és alakítja át, fejezi be a házat, amit az is erősíthet, hogy Komonczy a tulajdoni lapok szerint még évekkel ezelőtt a telkekre vezető, külön helyrajzi számon futó kis magánutat magánszemélyként vette a nevére.
Hagyótól Leisztingeren át a Leroyig
A szomszéd ház, Hagyó egykori ingatlana a fideszes kormányváltást Albrecht Ottó cégénél vészelte át, 2013-ban pedig egy Krimár nevű ingatlanforgalmazó kft vette meg. A cégadatok szerint a Krimár pont ekkortájt éppen több szálon is Leisztingerhez volt köthető. Legalábbis mind a vezetés, mind a tulajdonosok, mind a kézbesítési megbízott ügyvéd részt vett más Leisztinger-érdekeltségekben is.
2014 januárjában innen Fintha-Nagy Ádám köreihez, egész pontosan egy családi cégéhez került az ingatlan. Fintha-Nagy Ádám tőkepiaci ügyvéd, vállalkozó is régi nagy játékos, több nagy üzletben, cégben felbukkant a neve – például a Quaestorban, Synergonban is –, bennfentes információkkal való kereskedés miatt is elmeszelték már, bevásárolt a Rogán Antal idején zajló belvárosi ingatlaneladásokban is, de még a kétezres években Albrechttel is üzletelt.
2016-ban az Átlátszónak azt mondta,
A Fintha-Nagy cégtől aztán úgynevezett vagyonbevitellel 2014-ben a Verecke120 Zrt. tulajdonába került az ingatlan. A cég ügyvezetője Lefkovics Szonja, aki a Leroy tulajdonosa, Lefkovics "Lecsó" György lánya. Lefkovics a belvárosi vendéglátás nagymenője, jóban volt-van a mindenkori V. kerületi önkormányzattal, így Steiner Pál után Rogánékkal is, sok V. kerületi ingatlanja és étterme van, köztük egyebek mellett az Ötkert, a TG Italiano, az Innió.
Amikor a ház története után kérdezősködtünk a helyi viszonyokat ismerők között, ketten is egymástól függetlenül azt mondták, hogy "Lecsó" lakik majd ott. Megkérdeztük őt is erről, szűkszavúan annyit mondott, hogy "nem ő, hanem egy zrt. építkezik", és téved, aki azt állítja, hogy ő fog beköltözni, de ennél többet nem tudtunk meg tőle. Mivel Lefkovics Szonja hotelek menedzsmentjével foglalkozik, akár az is elképzelhető, hogy ilyen céllal építkezik. | https://index.hu/belfold/2019/06/04/arpad_kilato_lato_hegy_epitkezes_buda_telek_panorama_ner/ | https://web.archive.org/web/20220930034640/https://index.hu/belfold/2019/06/04/arpad_kilato_lato_hegy_epitkezes_buda_telek_panorama_ner/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ez-a-ket-pazar-epitkezes-mindent-elmond-az-elmult-15-evrol | Index | hungarian-news | 2019-06-04 16:13:00 | [
"Albrecht Ottó",
"Csóri Lajos Tibor",
"Fintha-Nagy Ádám",
"Fonyó Károly",
"Hagyó Miklós",
"Komonczy Zsolt",
"Lefkovics György",
"Leisztinger Tamás",
"Prekuta Bálint",
"Szivek Norbert"
] | [
"Costa Immobilare Kft.",
"Fidesz",
"Lexan Holding Zrt.",
"MSZP"
] | [
"Bp. II. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"engedély",
"klientúra"
] | [] |
|
49,153 | Baji Csaba, a Simicska-éra MVM-vezére visszakerül a pikszisbe | Személyi változások várhatóak a Mátrai Erőműnél. A meghirdetett közgyűlési meghívó alapján Mészáros Lőrincék a cég felügyelőbizottságába jelölik Baji Csabát. | A hazai energetikában jobboldali kormányok alatt sokáig Baji Csaba volt a jolly joker. Az 55 éves szolnoki közgazdász már az első Orbán-kormány alatt vezette a Paksi Atomerőművet, aztán a második alatt az MVM-nek volt az első embere. Amikor pedig nem a Fidesz volt hatalmon, akkor a szakember a jobboldal ismert erős embereivel vállalkozott, E-OS Zrt. nevű cégében Nyerges Zsolttal közösködött, majd a csoport a Közgép-irányítása alá került. Ebben az időben Baji Orbán Viktornak is adott energetikai tanácsokat.
Ám 2014-ben Orbán Viktor és Simicska Lajos összevesztek, és a miniszterelnök kiadta a jelszót: az energetika nem lehet parciális magánérdekek terepe, az egy nemzetstratégiai ágazat. A legerősebb "simicskátlanítás" így a Seszták Miklós irányítása alá kerülő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó cégeknél zajlott, és bár Baji sokáig tartotta magát, azt remélte, hogy személye nem kapcsolódott össze Simicskával, de 2015 nyarán Baji is megkapta a felmondólevelét, állítólag egy e-mail-üzenetben. Azóta Bajit némileg rehabilitálták, például azért is, mert az MVM-et az utána következő időszakban egészen sötét ügyek jellemezték. A legemlékezetesebb botrány utóéletével hamarosan ismét foglalkozunk.
Most a Mátrai Erőmű felügyelő bizottságába térhet vissza Baji Csaba, és annak, hogy ez nem egy véletlen pozíciószerzés az a legbiztosabb jele, hogy új posztjára nem valamelyik Mátrai-kisrészvényes, hanem éppen Mészáros Lőrincék érdekeltsége jelölte. | https://index.hu/gazdasag/2019/06/06/baji_csaba_a_simicska-era_mvm-vezere_visszakerul_pikszisbe/ | https://web.archive.org/web/20201107225853/https://index.hu/gazdasag/2019/06/06/baji_csaba_a_simicska-era_mvm-vezere_visszakerul_pikszisbe/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/baji-csaba-a-simicska-era-mvm-vezere-visszakerul-a-pikszisbe | Index | hungarian-news | 2019-06-06 16:17:50 | [
"Baji Csaba",
"Nyerges Zsolt",
"Simicska Lajos"
] | [
"E-OS Energiakereskedő Zrt.",
"Mátrai Erőmű Zrt."
] | [] | [
"energia",
"forgóajtó",
"klientúra",
"erőmű"
] | [
"Orbán-Simicska háború"
] |
49,154 | Helyreigazítás | A 2018. április 7. napján az index.hu internetes portálunkon közölt, „480 milliós tanácsadás: az államtitkár barátjáéké a gigatender”című cikkünkben azt a valós tényt, hogy a Csendes Consulting Zrt. az Emberi Erőforrások Minisztériuma által szakértői tanácsadás és szolgáltatás nyújtására kiírt közbeszerzési eljárást a nyertes konzorcium tagjaként megnyerte, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy ez annak köszönhető, hogy a Csendes Consulting Zrt. tulajdonosa, Dr. Csendes Richárd és az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára, Dr. Illés Boglárka között személyes kapcsolat áll fenn. A valóság ezzel szemben az, hogy a Csendes Consulting Zrt. tulajdonosa, Dr. Csendes Richárd és az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára, Dr. Illés Boglárka között a tárgybeli uniós közbeszerzés időtartamát megelőzően és az alatt személyes jellegű kapcsolat nem állt fenn. | A 2018. április 7. napján az index.hu internetes portálunkon közölt, „480 milliós tanácsadás: az államtitkár barátjáéké a gigatender”című cikkünkben azt a valós tényt, hogy a Csendes Consulting Zrt. az Emberi Erőforrások Minisztériuma által szakértői tanácsadás és szolgáltatás nyújtására kiírt közbeszerzési eljárást a nyertes konzorcium tagjaként megnyerte, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy ez annak köszönhető, hogy a Csendes Consulting Zrt. tulajdonosa, Dr. Csendes Richárd és az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára, Dr. Illés Boglárka között személyes kapcsolat áll fenn. A valóság ezzel szemben az, hogy a Csendes Consulting Zrt. tulajdonosa, Dr. Csendes Richárd és az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára, Dr. Illés Boglárka között a tárgybeli uniós közbeszerzés időtartamát megelőzően és az alatt személyes jellegű kapcsolat nem állt fenn. | https://index.hu/gazdasag/2019/06/04/helyreigazitas/ | https://web.archive.org/web/20201219092344/https://index.hu/gazdasag/2019/06/04/helyreigazitas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/helyreigazitas-63 | Index | hungarian-news | 2019-06-04 16:19:00 | [
"Csendes Richárd",
"Illés Boglárka"
] | [
"Csendes Consulting",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)"
] | [] | [] | [] |
49,155 | Egymilliárd forint fölé került Rogán Cecília és Sarka Kata cégének árbevétele | Nem lehet panasza Rogán Cecíliának és Sarka Katának a tavalyi évre, ugyanis közös cégük, a nemrég a fitneszben is terjeszkedő Nakama & Partners bravúros duplát hozott 2018-ra a bevételek terén.
MÍG 2017-BEN 522 MILLIÓ FORINT BEVÉTELE VOLT A CÉGNEK, ADDIG 2018-BAN 1192 MILLIÓ, TEHÁT 128 SZÁZALÉKKAL, TÖBB MINT A DUPLÁJÁRA NŐTT A NAKAMA & PARTNERS BEVÉTELE. | Nem lehet panasza Rogán Cecíliának és Sarka Katának a tavalyi évre, ugyanis közös cégük, a nemrég a fitneszben is terjeszkedő Nakama & Partners bravúros duplát hozott 2018-ra a bevételek terén.
Ez adózott eredményben 221 milliót jelent 2017-ben, 2018-ban pedig 438 millió forintot. A cégből 136 millió forint osztalékot vettek ki, Rogán Cecília vezető tisztségviselői munkadíja 12 000 000 forint volt, az alapító Sarka Kata azonban beérte egy szerényebb, 9 600 000 forintos munkadíjjal.
A Nakama & Partners viszonylag friss cég, 2015. december 15-én alapította Hajdú-Sarka és Bessenyei István, a Valton Security kisebbségi tulajdonosa. Az előtte leginkább Rogán Antal feleségeként ismert üzletasszony 2016. május 14-én szállt be a cégbe, ahol társtulajdonos és társügyvezető is. 2016-ban még csak épphogy csordogált a pénz a Nakamához, ugyanis akkor az árbevételük alig haladta meg az 50 milliót. De aztán 2017-ben már sikerült a tízszeresére növelni a bevételeket.
Legújabb szerzeményük, a Fitbalance sportexpó is jó befektetésnek bizonyult, részben annak köszönhetően, hogy Rogán Cecíliáék tavalyi beszállása óta az állam is hozzáteszi a magáét a sikeres üzletmenethez: megjelent a támogatók között a Szerencsejáték Zrt., az MVM, az Antenna Hungária, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Olimpiai Bizottság pedig felkerült a partnerlistára. A MÁV pedig féláron adja a vonatjegyeket azoknak, akik vidékről utaznak a budapesti rendezvényre. | https://index.hu/gazdasag/2019/06/01/1_milliard_fole_kerult_egy_csodas_duplazas_utan_rogan_cecilia_es_sarka_kata_cegenek_arbevetele/ | https://web.archive.org/web/20221203080139/https://index.hu/gazdasag/2019/06/01/1_milliard_fole_kerult_egy_csodas_duplazas_utan_rogan_cecilia_es_sarka_kata_cegenek_arbevetele/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egymilliard-forint-fole-kerult-rogan-cecilia-es-sarka-kata-cegenek-arbevetele | Index | hungarian-news | 2019-06-01 16:20:00 | [
"Rogán-Gaál Cecília",
"Sarka Kata"
] | [
"Nakama & Partners Kft. (N&P)"
] | [] | [
"rokonok",
"támogatás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
49,156 | Szerbiában épít birkózó akadémiát a kormány | A szerdai Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a kormány támogatja a Vajdasági Birkózó Akadémia létrehozását Magyarkanizsán. Ehhez 937 millió forintos támogatást nyújt, az idei büdzséből 197 millió, a 2020-asból pedig a maradék 740 milliót fizetnék majd ki.
Az ügy pikantériája, hogy ezzel az épp csak a parlament elé került, még el nem fogadott költségvetéshez kell hozzányúlni - vagyis két nap után módosítják a jövő évi költségvetést, abban ugyanis ez a tétel nem szerepelt. | A szerdai Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a kormány támogatja a Vajdasági Birkózó Akadémia létrehozását Magyarkanizsán. Ehhez 937 millió forintos támogatást nyújt, az idei büdzséből 197 millió, a 2020-asból pedig a maradék 740 milliót fizetnék majd ki.
Az ügy pikantériája, hogy ezzel az épp csak a parlament elé került, még el nem fogadott költségvetéshez kell hozzányúlni - vagyis két nap után módosítják a jövő évi költségvetést, abban ugyanis ez a tétel nem szerepelt.
A közel egymilliárd forintot egyébként a Németh Szilárd, volt rezsibiztos, jelenlegi honvédelmi államtitkár által vezetett Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány kapja meg - Németh egyébként a Magyar Birkózó Szövetség nemrég újraválasztott elnöke is egyben. | https://mfor.hu/cikkek/makro/szerbiaban-epit-birkozo-akademiat-a-kormany.html | https://web.archive.org/web/20200810192146/https://mfor.hu/cikkek/makro/szerbiaban-epit-birkozo-akademiat-a-kormany.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szerbiaban-epit-birkozo-akademiat-a-kormany | mfor.hu | hungarian-news | 2019-06-06 18:56:00 | [
"Németh Szilárd"
] | [
"Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány"
] | [
"Európa",
"Szerbia"
] | [
"támogatás",
"sport"
] | [] |
49,157 | 300 millió forinttal megvágták Áder János alapítványát | Jövőre 1200 millió forintot irányoztak elő az Áder János által életre hívott Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnak – derült ki a parlament elé terjesztett 2020-as központi költségvetésről szóló törvényjavaslatból.
Hogy mégis mivel foglalkozik az alapítvány, magukról azt írják, hogy kiemelten támogatják "a környezetvédelemmel, klímaváltozással kapcsolatos ismeretek többszintű oktatásának fejlesztését, a társadalom környezettudatosságának fejlesztését, a társadalom és a környezet közötti új viszonyrendszer kialakítását, a klímaváltozás hatásaival szemben való fellépést, az alkalmazkodás helyi és országos közösségi programjait.”
Áderék egyébként havi 2 millió 700 ezer forintért bérelnek egy irodát az I. kerületi Döbrentei utcában. | Jövőre 1200 millió forintot irányoztak elő az Áder János által életre hívott Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnak – derült ki a parlament elé terjesztett 2020-as központi költségvetésről szóló törvényjavaslatból.
Ezzel úgy tűnik, a köztársasági elnök alapítványa a jövő évi büdzsé egyik vesztesének is tűnhet: ugyanis a 2019-ben még 1500 millió forint kaptak a kormánytól, szemben a mostani 1,2 milliárd forint helyett. (Hogy 1500 millió forinttal támogassa a központi költségvetés Miniszterelnökség fejezete az alapítványt – 2019-től kezdve, beépülő jelleggel – arról maga Orbán Viktor miniszterelnök döntött egy 2018-as kormányhatározatban.)
Áder János. MTI/Koszticsák Szilárd
Havi 2,7 millió forintért bérelnek irodát
Áder 2017 végén jelentette be, hogy 2016-ban egy klímavédelmi alapítványt hozott létre 85 millió forintból. A pénzt egy korábban elhunyt, külföldön élő magyar hagyta a mindenkori köztársasági elnökre azzal, hogy az összeget fordítsa a magyarok javára.
Hogy mégis mivel foglalkozik az alapítvány, magukról azt írják, hogy kiemelten támogatják "a környezetvédelemmel, klímaváltozással kapcsolatos ismeretek többszintű oktatásának fejlesztését, a társadalom környezettudatosságának fejlesztését, a társadalom és a környezet közötti új viszonyrendszer kialakítását, a klímaváltozás hatásaival szemben való fellépést, az alkalmazkodás helyi és országos közösségi programjait.”
Áderék egyébként havi 2 millió 700 ezer forintért bérelnek egy irodát az I. kerületi Döbrentei utcában. Erről az RTL Klub Híradója számolt be még februárban. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnál mindösszesen 5 fő dolgozik. (A köztársasági elnök mellett az alapítvány kuratóriumi tagja Martonyi János volt külügyminiszter, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke és Szűcs Gábor klímavédelmi szakértő.)
Fontosnak tartja a kormány a társadalom tudatosságának fejlesztését
A Híradó a februári riportban megkereste a kormányt is, akik az alapítvány önmeghatározásához hasonló választ küldtek a csatorna megkeresésére. Azt írták, azért támogatják az alapítványt, mert kiemelten fontosnak tartják a környezetvédelemmel, klímaváltozással kapcsolatos ismeretek oktatását, valamint a társadalom környezettudatosságának fejlesztését.
Áprilisban pedig az Átlátszó birtokába került az a támogatói okirat, amelyet az év elején írt alá a Miniszterelnökség az alapítvánnyal. A dokumentumhoz csatolták az alapítvány szakmai programját is, amelyből kiderül, hogy mire szeretnék költeni az idén kapott 1,5 milliárd forintot, amelyet 2020 június végéig használhatnak fel.
Többek között: az alapítvány operatív stábjának felépítésére, az online felületeik fejlesztésére, oktatásra, szakértői adatbázisra, újságírói képzési programra, könyvek megjelentetésére, közvéleménykutatásra, szakmai konferenciák szervezésére, valamint a Budapest Víz Világtalálkozó szakmai előkészítésében való részvételre. | https://mfor.hu/cikkek/makro/300-millio-forinttal-megvagtak-ader-janos-alapitvanyat-.html | https://web.archive.org/web/20230325113818/https://mfor.hu/cikkek/makro/300-millio-forinttal-megvagtak-ader-janos-alapitvanyat-.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/300-millio-forinttal-megvagtak-ader-janos-alapitvanyat | mfor.hu | hungarian-news | 2019-06-05 19:16:00 | [
"Áder János"
] | [
"Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány"
] | [] | [
"támogatás",
"civilek",
"környezetvédelem",
"klientúra"
] | [] |
49,158 | 270 milliós morzsa hullott Rogán favoritjának | A Rogán Antal vezette Nemzeti Kommunikációs Hivatal újabb megbízásokkal látta a brüsszelezős, sorozós kampányokat is jegyző Balásy Gyula cégeit.
A Kaposvár és az M7 közötti szakasz fejlesztésénél a reklámkampányok tervezését, lebonyolítását, a médiavásárlást Lounge Design Kft. és a New Land Média Kft. kapta. Mindkét cég annak a Balásy Gyulának az érdekeltsége, aki az utóbbi években a kormány kedvenc kommunikációs ügynöke lett, sora nyeri a megbízásokat. | A Kaposvár és az M7 közötti szakasz fejlesztésénél a reklámkampányok tervezését, lebonyolítását, a médiavásárlást Lounge Design Kft. és a New Land Média Kft. kapta.
Mindkét cég annak a Balásy Gyulának az érdekeltsége, aki az utóbbi években a kormány kedvenc kommunikációs ügynöke lett, sora nyeri a megbízásokat.
A Közbeszerzési Értesítőből kiderül: a tájékoztatás hatósugara a Kaposvárt övező 50 kilométer, a megbízás értéke nettó 50 millió forint.
Határ a csillagos ég
A New Land Média valósággal kilőtt a kormányzati kampányok jóvoltából, ami nem túlzó állítás, mivel a 2016-ban csupán 1,5 milliárdos árbevétele volt, de a következő évben már 26 milliárdos forgalmat tudtak felmutatni.
A hirtelen jött növekedést mi sem mutatja jobban, hogy az indulás évében, 2013-ban ez a szám még csak 8 millió volt. A Balásy Lounge-csoportjához tartozó Lounge Design Kft. sem muzsikál rosszul, 2017-ben 3 milliárdos árbevételt realizált, a két társaság összesen 3,2 milliárd forint nyereséget hozott Balásy konyhájára.
Balásy cégei Kuna Tibor és Csetényi Csaba ügynökségeinek kegyvesztése után törtek fel, amelyek addig Rogán kommunikációs hivatalának kedvenc médiabeszállítói lehettek. 2016-tól Balásy szinte mindent visz a kormányzati kommunikációs tendereket terítő Rogántól, ő kivitelezhette a félelemkeltésben taroló sorosozós, junckerezős, brüsszelezős, migránozós, sargentinizős kampányokat.
Dől a lé
A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. is velük dolgoztat, elég utalnunk az maradandó nyomokat hagyó 1956-os emlékév népszerűsítésére.Az MTÜ április közepén újabb, 222 millió forintos vállalkozási keretszerződést kötött Balásy fenti cégeivel “belföldi kommunikációhoz kapcsolódó médiaügynökségi feladatok ellátására”.
Az különösen bájos, hogy Balásy munkáit a cégei által jegyzett kampányokban támadott Európai Unió forrásaiból fogják kifizetni.
Ezek az összegek persze aprópénzek a többi állami megbízáshoz képest. Az Átlátszó számításai szerint Rogán hivatala 2019 első negyedévében 31 állami szervezet számára 15,4 milliárd forintért rendelt szolgáltatásokat Balásy cégeitől. A legtöbbet, 10 milliárd forintot az “Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos” feladatokra költötték, de az Orbán Ráhel barátnője által vezetett Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt. is cseppentett egy 155 millió forintos megbízást.
A két Balsay-cég 2018-as éve sem lesz kismiska, a 24.hu gyűjtése szerint 2018. október közepéig a Nemzeti Kommunikációs Hivatal megrendeléseinek 98 százalékát abszolválhatták, 23,5 milliárd forint értékben.
Ezt Rogánék novemberben további “Európa jövőjét érintő”, 4,7 milliárdos, decemberben plusz 1,7 milliárdos kormányzati kommunikációs keretszerződéssel toldották meg. | https://magyarnarancs.hu/belpol/300-millios-morzsa-hullott-rogan-favoritjanak-120108 | https://web.archive.org/web/20210117053239/https://magyarnarancs.hu/belpol/300-millios-morzsa-hullott-rogan-favoritjanak-120108 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/270-millios-morzsa-hullott-rogan-favoritjanak | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-05-28 04:48:00 | [
"Balásy Gyula",
"Nacsa Olivér",
"Orbán Ráhel",
"Rogán Antal"
] | [
"Lounge Design Kft.",
"Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"New Land Media Kft.",
"Showtime Média Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"PR",
"hirdetés",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Kormányzati tájékoztató kampányok (2012-)"
] |
49,159 | Belvárosi mutyimérleg: a Rogán-botrány után még nagyobb tempóval adja el ingatlanjait a fideszes kerület | Rohamtempóban értékesítette ingatlanjait a Rogán Antal vezette belvárosi önkormányzat 2014 őszéig, amikor nem várt események is bekövetkeztek az V. kerületben. Az októberi önkormányzati választáson, miután Rogán az országgyűlési képviselőséget választotta, nemcsak annyi változás történt az V. kerületben, hogy az új polgármester Szentgyörgyvölgyi Péter lett, de bekerültek olyan ellenzéki képviselők is a testületbe, akik piszkálni kezdték a kerület ingatlanprivatizációs gyakorlatát. | Rohamtempóban értékesítette ingatlanjait a Rogán Antal vezette belvárosi önkormányzat 2014 őszéig, amikor nem várt események is bekövetkeztek az V. kerületben. Az októberi önkormányzati választáson, miután Rogán az országgyűlési képviselőséget választotta, nemcsak annyi változás történt az V. kerületben, hogy az új polgármester Szentgyörgyvölgyi Péter lett, de bekerültek olyan ellenzéki képviselők is a testületbe, akik piszkálni kezdték a kerület ingatlanprivatizációs gyakorlatát. Az ügyeket nagy lendülettel Juhász Péter kezdte nyilvánosságra hozni, de az LMP új képviselője, Csonka Krisztián is tárt fel eseteket. Az eladások pofonegyszerű forgatókönyvének lényege ez volt: egy cég pár hónapra kivett egy üzlethelyiséget, hogy azután 30 százalékos kedvezményért megvásárolja azt. Megesett, hogy az üzlethelyiségben a három hónap alatt az égvilágon semmi nem történt, mindez csak ürügy volt arra, hogy igénybe lehessen venni a 30 százalékos engedményt, ami – például – 50 milliós árnál máris 15 milliót jelentett. Nem egy esetben a céget csak kevéssel az elidegenítés előtt jegyezték be.
Előd és utód (Rogán és Szentgyörgyvölgyi 2014 októberében)
Fotó: MTI/Illyés Tibor
A Népszabadság 2014 decemberében összesítette, hogy a Rogán vezette önkormányzat mennyi nem lakáscélú ingatlant, azaz üzlethelyiséget adott el. Kemény adatok születtek: a 2008 és 2013 év vége közötti hat év alatt összesen 155 darab ingatlant kedvezményes áron vásárolhattak meg a bérlők, az így eladott üzlethelyiségek forgalmi értéke 17,5 milliárd forint volt, de az önkormányzat ennél 3,9 milliárd forinttal kevesebb bevételhez jutott a bérlőknek tett engedmények miatt. Az alacsony négyzetméterárak is szembeszökők voltak, előfordult, hogy egy belvárosi ingatlant a kedvezmény után 200 ezer forintnál is kisebb négyzetméteráron értékesítettek.
Áron alul
Miután 2014 végétől a sajtóban egyre szaporodtak az ilyen meredek eseteket feltáró cikkek, illetve Juhász Péter több feljelentést is tett, számos ingatlannal kapcsolatban nyomozás indult – mire 2015 januárjában az önkormányzat hirtelen befagyasztotta a kétes ingatlanértékesítéseket. Érdekes adalék, hogy az Átlátszó 2015 áprilisában megszerezte az ügyben eljáró Fővárosi Főügyészség határozatát, amely a belvárosi ingatlanértékesítésekről ilyen megállapításokat tett: „A bérlet valójában formálisnak tűnik, amelynek egyetlen célja, jelenleg nem kizárhatóan kizárólag a vételárkedvezmény megszerzése lehetett.” A dokumentumból kiderült az is, hogy az ügyészség komoly hiányosságokat talált a rendőrségi nyomozásoknál, amelyek során például „még az ingatlanok tulajdoni lapjait sem” szerezték be, valamint nem vizsgálták, hogy „a vevők fizettek-e egyáltalán”. Mindez ugyanakkor csak arra volt elég, hogy 2016 augusztusában a belvárosi ingatlanmutyik ügyében az ügyészség által kritizált Nemzeti Nyomozó Iroda lezárja a nyomozást, mondván, nem keletkezett vagyoni hátrány azzal, hogy az ingatlanokat áron alul adták el Rogán regnálása alatt. (A „áron alul” nem zsurnalizmus: a Kúria is kimondta, jogos azt írni, hogy a Belváros áron alul adta el ingatlanjait.)
Az ugyanakkor figyelemreméltó, hogy a Belváros 2015 októberében akkora elánnal kezdte újra az eladásokat, mintha éppen semmiféle nyomozás nem zajlana. Ezeket az ügyleteket jártuk körbe a közelmúltban lapunk hasábjain, most pedig elkészítjük ezen időszak mutyimérlegét.
Ahhoz, hogy összevessük a „Rogán-” és a „Rogán utáni” korszak eladási mutatóit, több száz oldal önkormányzati dokumentációt néztünk át. (Nem volt más választásunk: hiába értékesít milliárdos nagyságrendben ingatlanokat a Belváros, összefoglaló táblázatot valamiért mégsem tesz ki erről.) A 2015 októbere és 2019 márciusa közötti periódust vizsgálva a következőkre jutottunk.
Összesen 99 darab kedvezményes eladást tett lehetővé az önkormányzat. (Ez ennél több helyrajzi számot takar, mert akadt olyan privatizálás, ahol egy döntéssel egy cím alatt egyszerre több helyrajzi számon bejegyzett ingatlant is eladtak. Ennek ellenére 99 darab eladással számolunk, és azokat az ingatlanokat, amelyeket a földhivatalban szúrópróbaszerűen ellenőriztünk, meg is vették.)
Ezek forgalmi értéke csaknem 6,571 milliárd forint volt. Ebből 4,6 milliárd bevétel keletkezett, mivel közel 1,971 milliárd volt a kedvezmény.
Összesen 18 027 négyzetméterről beszélünk.
Ez átlagosan 256 ezer forintos négyzetméterárat jelent.
Mindez egy olyan kerületben történik, ahol már az elmúlt években is egymillió forint volt a piaci ár, de nem ritka a másfél milliós vagy az ennél is magasabb négyzetméterár sem.
Találtunk még egy beszédes adatot – ezt külön diagramon is ábrázoltuk. A Népszabadság összesítésében hat évre ugyan több értékesítés jön ki, ám ha ezt összevetjük a Narancs által feltérképezett utóbbi három és fél év privatizációival, azt látjuk, hogy az elmúlt időszakban éves átlagban több eladás történt, mint Rogán Antal alatt. Azaz megállapíthatjuk, hogy a ciklus eleji botránysorozat és az azt követő nyomozás az ingatlankiárusítást nem befolyásolta, az ugyanolyan, sőt, bizonyos tekintetben még nagyobb tempóban zajlott – ami persze távolról sem véletlen.
Összeszokott csapat
Ugyanis botrány ide vagy oda, szinte kivétel nélkül ugyanazok szervezik az ingatlanmutyit, mint korábban – ebből a szempontból annak sincs nagy jelentősége, hogy a polgármestert Szentgyörgyvölgyi Péternek hívják. Az önkormányzat erős embere – a személyét érintő gyanús ügyletek és az ingatlanbotrányok ellenére – továbbra is Kertész Balázs. Az ingatlanügyekben megkerülhetetlen figura, a Belvárosi Vagyonkezelő Zrt. igazgatótanácsának az elnöke. Ez a cég készíti elő és terjeszti fel, hogy melyik ingatlant kinek adják el; ezek az iratok először a tulajdonosi és elidegenítési és lakásbizottsághoz kerülnek, amely azokat – olykor a kisebbségi ellenszavazat ellenére – rendre továbbküldi a képviselő-testület elé, ahol a fideszes képviselők sima többséggel meg is szavazzák az áron aluli eladást. A „lakásbizottságot” időtlen idők óta a fideszes Pásztor Lajos vezeti, a kerület „főingatlanosa”. Kertészhez hasonlóan az ő pozíciója sem gyengült meg az elmúlt időszakban, és ugyanezt elmondhatja magáról Sándor Zsolt ügyvéd is, aki a szerződéseket készíti és intézi az adásvételek ügyes-bajos dolgait. Posztját az sem kezdte ki, hogy 2015-ben neki is sikerült a piaci ár majd harmadáért egy 237 négyzetméteres, freskókkal, stukkókkal díszített lakáshoz jutnia a Deák Ferenc utcában (az ingatlanokról lásd térképünket), ahogy magát Kertészt sem gyengítette az, hogy az ingatlanügyekben érintettsége ellenére a cége birtokába került egy, a kerületi árakhoz képest bagóért értékesített Aulich utcai lakás. Ennek az adásvételi szerződése egyébként érdekes módon „elveszett” a kerület irattárából, és az önkormányzat nem is akarja pótolni azt (lásd: Hát nem elvitte a cica!, Magyar Narancs, 2016. november 24.). A lakásügyekben érintett volt a kerület kormánypárti alpolgármesterének apja, néhai Rubovszky György KDNP-s képviselő, aki a 2000-es évek közepétől szakértőként havi 300 ezer forintot kapott, és több lakás értékbecslése kötődött hozzá.
Hát nem elvitte a cica! - Újabb gyanús Rogán-közeli belvárosi lakásszerzés
Eltűnt egy korábbi önkormányzati ingatlan szerződése a Belváros irattárából. A lakást előbb Rogán Antal fogorvos ismerőse vette meg igen jó áron, hogy aztán az Rogán bizalmasához kerüljön. Az önkormányzat elképesztő érveket hoz fel, hogy ne kelljen kiadni a szerződést. Rogán Antal, Habony Árpád és Kertész Balázs ügyvéd bemegy az V.
Korábban az ingatlanügyekben eljáró vagyonkezelő cég ügyvezetője Sélley Zoltán, a kerület jelenlegi jegyzője volt. Egyszer azzal keltett föltűnést a nyilvánosságban, hogy egy 980 eurós cipőben fotózták le, mire Sélley azzal mentegetőzött, hogy a drága holmi csak ajándék volt. Sélley Kertész évfolyamtársa volt a Pázmány jogi karán, és csak azután lehetett belőle jegyző, hogy elődjét, Rónaszéki Lászlót bíróság elé állították. A Rónaszéki ellen felhozott egyik ügy éppen Habony Árpád nagynénjéhez, Pápa Marianne-hoz köthető: ez a Károly körút 26. szám alatti gyanús eladás volt. És ha már Habony: róla annak idején külön cikket írtunk (lásd: Belvárosi históriák, Magyar Narancs, 2014. május 21.), miután rendszeresen láttuk megfordulni a Szerb utca 9. szám alatti, műemléki védettségű házban.
Ennek egy Habony-rokon örülhet ((Károly krt. 26.)
Nemcsak a számokból és árakból vonhatók le következtetések a Rogán-éra, illetve az eladások új időszaka összevetésekor. A legfigyelemreméltóbb változás az, hogy az utóbbi években megszaporodtak az ismert, politikaközeli vállalkozók és üzletemberek.
Hírhedt esetek
Korábban is voltak politikai kapcsolattal rendelkező új tulajok. Az Átlátszó Rack László, Pintér Sándor korábbi üzlettársa komoly Váci utca környéki térnyerését térképezte fel több ízben, de Giró-Szász András is felbukkant egy Dorottya utcai ingatlan körül, amelyet eredetileg egy rejtélyes hátterű cég vásárolt meg, hogy aztán időlegesen a volt kormányszóvivő is beszálljon az üzletbe. A belvárosi ingatlanmutyira ugyanakkor legalább annyira az ismert nevek, Hajas László Erzsébet téri szalonja vagy a tévéből ismert, olasz éttermet futtató Gianni Annoni, illetve Habony Árpád korábbi felesége, Kaminski Fanny (Váci utca) irányították a figyelmet, mint a meghökkentően alacsony négyzetméterárak. Az egykori Jaguar-szalont a József Attila utcában alig 230 ezer forintos négyzetméteráron vehette meg egy ciprusi offshore cég, de Szentgyörgyvölgyi Péter jelenlegi polgármester korábban a már említett Szerb utca 9. alatt egy 110 négyzetméteres felújított lakást 174 ezer forintos egységáron vehetett meg – 25 éves részletfizetési lehetőséggel. A Mérleg utcában Rogán Antal titkáránál is landolt egy lakás, de jutott az ellenzéknek is ingatlan, amely nem is verte az asztalt az alacsony négyzetméterárak miatt. A 2014-ig az MSZP színeiben politizáló Pásztor Tibor 176 ezres négyzetméteráron jutott lakáshoz a Balassi Bálint utcában. Az egyik legalacsonyabb – 159 ezer forintos – ár azonban a Károly krt. 22–24. esetében fordult elő. Ezt csak egy hajszállal előzte meg a CBA által bérelt Sas utca 17. 166 ezer forintja, amelyet aztán az élelmiszerlánc átengedett kedvezményestül egy olyan kft.-nek, amely hamarosan nyolcszoros (!) áron kezdte el árulni. (Az ingatlan azonban máig e cég tulajdonában van.) A CBA-hoz köthető Arany Élelmiszer tavaly újabb érdekeltségre tett szert: az Arany János utca 27–29.-ben több mint 1700 négyzetmétert vásárolhattak a környék áraihoz képest alacsony, mintegy 216 ezer forintos négyzetméteráron. A CBA – derül ki az önkormányzat weboldalának Üvegzseb menüpontjába feltöltött szerződéslistából – legalább háromszor kapott megbízást az V. kerülettől összesen 32,5 millió forint értékben. Ezért húsvéti és karácsonyi csomagokat szállítottak.
Már arccal vállalják
Sőt arra is van példa, hogy kormánypárti politikus viszonylag gyorsan előbújik a vásárláskor eljáró „segítők” mögül. A korábban feltételezett rejtőzködés ma már a múlté, egyre több ismert szereplő vállalja nyíltan a kedvezményes ingatlanszerzését.
Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő a családi cégén keresztül trükkösen jutott több értékes belvárosi ingatlanhoz a Múzeum körúton és a Váci utcában. Azokat előbb bérlőként egy fodrászszövetkezet megvásárolta (nem tudtuk kideríteni, hogy honnan szereztek közel 100 millió forintot erre), majd gyorsan el is adta – így juttatva vaskos közvagyonhoz Szatmáryékat. Ez a történet azért volt újdonság a kerületi ingatlanmutyik sorában, mert példát szolgáltatott a gyanúra, miszerint a privatizációk egy részében valójában strómanok ügyködnek valakik helyett (lásd: Képviselő úrnak jó lesz!, Magyar Narancs, 2019. február 21.).
Belvárosi ingatlanmutyi: Trükkös vásárlás után, először lépett fényre egy Fidesz-képviselő
Nem szűnt meg a Rogán Antal alatti gyakorlat, és az elmúlt években is rengeteg ingatlant értékesítettek a piaci ár töredékéért Budapest egyik legdrágább kerületében. Az egyik ügy szálai egyenesen a Fidesz parlamenti frakciójába vezetnek. Sorozatunk első része.
A már említett Kertész Balázs alakja legalább két friss ügylet mögött is felsejlik egy Duó Consulting nevű cég fedésében, amelynek élén Kertész (volt?) sógora található, és amúgy ő a tulajdonos is. A Gerlóczy utcában és a Belgrád rakparton található érdekeltsége, utóbbi különösen speciális, hiszen ezt Leisztinger Tamással közösen próbálják felfuttatni – jelentsen ez bármit is az 1400 négyzetméteres ingatlan esetében. Leisztinger, a baloldaliként elkönyvelt milliárdos-oligarcha évekkel ezelőtt, a Vértanúk terén is lepörgetett egy sikeres adásvételt az önkormányzattal. Ez az üzlet azonban nemcsak mérete miatt érdemel külön figyelmet, hanem azért is, mert a legnagyobb ellenzéki napilap, a Népszava friss tulajdonosa nem mással, mint a kerületi ingatlanügyekben megkerülhetetlen Rogán-bizalmashoz, Kertész Balázshoz közeli figurával üzletel, ami a nagykoalíciós mutyiktól kicsit elszokott hazai közéletben régi-új, fanyar ízekre emlékeztet (lásd: A főnök, a sógor és az oligarcha, Magyar Narancs, 2019. március 21.). Mindez arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a nagy ingatlanosztogatás nem korlátozódott csupán fideszes, kormányközeli elemekre – és nemcsak balos oligarcha kaphat belőle, hanem Csányi Sándor is.
A belvárosi mutyi legsötétebb szeglete: a szoci pénzember, Rogán bizalmasa és egy híres épület kalandja
Két friss ingatlanügy mögött is felsejlik Rogán Antal titokzatos bizalmasának, Kertész Balázsnak az alakja az V. kerületben. Miközben a Belvárosban Kertész ma is meghatározó szereplő, épp az ő családi körénél landolnak önkormányzati ingatlanok. És feltűnik: Leisztinger Tamás. Amikor 2006-ban Rogán Antal először lett polgármester a Belvárosban, T.
A megkerülhetetlen
Két másik körről érdemes még beszélnünk: a bankokról, illetve az ingatlanos cégekről, lévén mindkét csoport óriásit szakított a Belvárosban. Az orosz állami Sberbankról megírtuk, milyen gáláns volt 2016-ban, amikor átengedte Schimicsek Tibor ingatlanosnak a kedvezményt is magába foglaló elővásárlási jogot az Egyetem tér 5. szám alatti 644 négyzetméteres irodára (lásd: Ügynökök és cinkosok, Magyar Narancs, 2019. február 28.). A Raiffeisen Bank sem volt szűkkeblű, amikor a Ferenciek tere 2. szám alatti bérleményéről volt szó: annak ellenére, hogy a testület a számukra biztosította a lehetőséget a kedvezményes vásárlásra 2015-ben, a vételárat már a Namma Kft. szurkolta le. A cég tulajdonosai jól ismertek: az érdemrenddel is kitüntetett Szamir Hamdan és Zuhair Avad, ők a kormány kedvenc szállodaüzemeltető Mellow Mood-csoportjának jordániai tulajdonosai. (Akik nem először szereztek jó áron lakást a Belvárosban: 2015-ben a Petőfi Sándor utca 3. szám alatt 260 ezer forintos négyzetméteráron vehettek meg egy 357 négyzetméteres helyiséget.)
Orosz állami bank lett a belvárosi ingatlanmutyi új trendjének szimbóluma
Átruházás: ez az új jelszó a Rogán Antal utáni idők V. kerületében. Évek óta lehet átpasszolni alacsonyra értékelt ingatlant, a vásárláshoz ma már nem is kell bérlőnek lenni. A hasznot rendre ingatlanügynökök húzzák, az ellenzék nyílt visszaélésről beszél.
Csányi Sándor OTP-je viszont nem engedte át sem a 2016-ban megvásárolt Nádor utcai 1431 négyzetméteres (197 ezer forint/ négyzetméter), sem a Zrínyi utca 9. alatti 203 négyzetméteres (256 ezer forint/négyzetméter) ingatlanját senkinek. Ha hozzávesszük ezekhez a szintén az OTP-hez került Vigyázó Ferenc utca 6. alatti 655 négyzetmétert, valamint a Kossuth téri Pick-üzlet 313 négyzetméterét, úgy az jön ki, hogy a Csányi érdekeltségébe tartozó cégek közel 2600 négyzetmétert vehettek ki az önkormányzati vagyonból egyetlen, 2015 decemberében tartott képviselő-testületi ülés után, meglehetősen alacsony áron.
Csányi Sándor
A bankokon kívül az ingatlanos cégek sikere feltűnő. A Rogán-érában például az OS17 szereplése; erről az Index részletezésében megtudhattuk, hogy összesen hét ingatlant vettek 550 millióért.
A Hercegprímás utca 17. alatt 177 ezer forintos négyzetméteráron bővülhetett az OS17, a nemrég bennfentes kereskedelem miatt elítélt Fintha-Nagy Ádám érdekeltsége. A Vim-Mobil közel 2800 négyzetméternyi ingatlant vásárolt, ennek csaknem háromnegyedét a Báthory u. 8.-ban, míg az Alkotmány utca 21.-ben összesen hét darab, összesen 840 négyzetméternyi ingatlanért kért az önkormányzat 159,9 milliót a szintén ingatlanban utazó Collina DM-től; ez kicsivel több mint 190 ezer forintos négyzetméterár. A nyomott árat a rossz állapottal indokolták.
Tanulság?
Többféle következtetésre juthatunk vizsgálatunk alapján. Évente közel 30 darab ingatlant értékesítenek újabban, és tekintettel arra, hogy információink szerint a százat bőven meghaladó piacképes üzlethelyisége van még az önkormányzatnak, a kiárusítás még évekig eltarthat. Az eddigi feljelentések alapján indított nyomozásokat rendre megszüntették „bűncselekmény hiányában”, nem beszélve arról, hogy a cikkünkben felidézett számos eset vagy már elévült, vagy hamarosan elévül. Mindeközben az önkormányzat egy olyan rendelet alapján jár el, amely azt foglalja jogi keretbe, hogy miként lehessen úgy eladni önkormányzati vagyont, hogy azon a kerület sok milliárdot bukjon. Mert miért is lenne életszerű, logikus vagy igazságos az, hogy ha valaki egy évig bérel egy 100 milliós üzlethelyiséget, azt úgy vegye meg 12 hónap elteltével 70 millióért, hogy ott még a villanyt sem kapcsolta fel? A baráti ár kikalkulálásához van értékbecslő, akad a papírmunkára megbízható ügyvéd, a rendszer tetején pedig a svájci lakcímmel rendelkező (és egy gellérthegyi, szintén offshore tulajdonban lévő luxusvillában is feltűnő), amúgy elérhetetlen ügyvéd (Kertész Balázs) áll; hogy a szavazásnál csont nélkül biztosított fideszes önkormányzati többséget ne is említsük. Ráadásul semmi nem mutat arra, hogy ez a szisztéma bármit is változzon a jövőben. Juhász Péter távozásával ugyan nem tűnt el az ellenzéki munka a kerületből, de a médiafigyelem egyértelműen csökkent: úgy tűnik, mindenki beletörődött abba, hogy az V. kerületben ezek a dolgok így mennek – az elmúlt években a sajtó már nem is követi a testületi üléseken kiárusított ingatlanok sorsát. Mindezt képes volt nemrég a baloldali ellenzék azzal megfejelni, hogy a kerületben mélyebb beágyazottsággal nem rendelkező, Budán politizáló Tüttő Katát jelölné az őszi polgármester-választásra – aki nemcsak helyi ismeretlensége miatt indul majd hátrányból, hanem mert az a Leisztinger Tamás az élettársa, aki benne van a kerületi ingatlanügyekben. Ezek alapján nehezen elképzelhető, hogy Tüttő Kata az ingatlanmutyi témájával szántaná fel a kerületet ősszel.
Megtalálta a baloldal a tökéletes jelöltet a Belvárosban: az MSZP-s, aki családilag érintett a sötét ingatlanügyekben
Tüttő Kata ott lenne polgármester, ahol Leisztinger Tamás ingatlanozik a fideszes kerülettel. A zuglói Fidesz-MSZP-s nagykoalíciós parkolási mutyihoz hasonló történet van kibontakozóban a 2014-ig Rogán Antal vezette V. kerületben, miután szombaton bejelentették: az MSZP-s Tüttő Katát indítanák a körzetben a baloldal jelöltjeként. Leisztinger-Fidesz-tengely? Tüttőnek ugyan nincs túl sok köze Belváros-Lipótváros Önkormányzatához, lévén jelenleg a XII.
A tények eközben mégis azt mutatják, távolról sem elveszett hely a Belváros az ellenzék számára: tavaly áprilisban az ellenzék közös jelöltje (történetesen az LMP-s Csárdi Antal) a kerület szavazóköreiben közel 700 szavazatot vert a helyi médiában agyonreklámozott fideszes jelöltre. Talán a milliárdos ingatlanmutyi törte meg a kerületi narancsuralmat? Biztosan nem állíthatjuk, bár más ok hirtelen nem jut az eszünkbe.
A Mellow Mood és a propagandista
Az elmúlt fél év ingatlaneladásainál három csoportra érdemes figyelni. A Most Mint Kft. a Belgrád rakparton vásárolt meg tavaly egy 574 négyzetméteres helyiséget (253 ezer forintos négyzetméter-átlagárért). A cég tulajdonosa Berta György, míg a lakókkal Berta Márta tartja a kapcsolatot – a kapcsolattartásra pedig azért van szükség, mert a cég éttermet készül építeni a ház földszintjén, és emiatt feszültség alakult ki a lakókkal. Berta Márta a Mellow Mood-csoport vezető beosztású munkatársa és a már említett Namma Kft. tagja is volt korábban. Helyi forrásunk szerint ő tűnik a valódi főnöknek, a lakóknak vonakodva, de megerősítette: a cég tulajdonosa valójában a fia.
A Sas utca 6.-ban jutott 260 négyzetméternyi ingatlanhoz nemrég az Impress Régió Kft. 285 ezer forintos négyzetméteráron. Ez a cég adja ki a Mai Belváros nevű, a fideszes vezetés érdekeit kiszolgáló, közpénzen tartott propagandakiadványt. És ez az a cég, amelyik a Habony Árpád lakcímeként megadott Aranykéz utcai lakás tulajdonosa is.
Egy egymással összefüggésbe hozható ingatlanos csoport az elmúlt fél évben 1487 négyzetmétert vásárolhatott kedvezményesen. A három cégnél – az egykor Száraz István tulajdonában álló 3P Promóciós Kft.-nél (Falk Miksa utca, 1105 négyzetméter), a Király 13 Bar Kft.-nél (Zoltán utca, 148 négyzetméter), illetve a Klauzál 34 Estate Kft.-nél (Báthory utca, 234 négyzetméter) – több alkalmazotti és tulajdonosi átfedést találtunk.
A cégek adatai az Optenből, az ingatlanokéi a földhivatali nyilvántartásokból származnak. Köszönöm Németh Dánielnek a sorozat elkészítéséhez nyújtott segítségét. | https://magyarnarancs.hu/belpol/szemrebbenes-nelkul-119186 | https://web.archive.org/web/20230407135205/https://magyarnarancs.hu/belpol/szemrebbenes-nelkul-119186 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/belvarosi-mutyimerleg-a-rogan-botrany-utan-meg-nagyobb-tempoval-adja-el-ingatlanjait-a-fideszes-kerulet | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-04-25 05:06:00 | [
"Berta György",
"Csányi Sándor",
"Fintha-Nagy Ádám",
"Giró-Szász András",
"Habony Árpád",
"Kertész Balázs",
"Leisztinger Tamás",
"Pásztor Lajos",
"Pásztor Tibor",
"Rack László",
"Rogán Antal",
"Rubovszky György",
"Sameer Hamdan",
"Sándor Zsolt",
"Schimicsek Tibor",
"Sélley Zoltán",
"Száraz István",
"Szatmáry Kristóf",
"Szentgyörgyvölgyi Péter",
"Tüttő Kata",
"Zuhair Awad"
] | [
"3P Promóciós Kft.",
"Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt.",
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata",
"CBA Kereskedelmi Kft.",
"Collina DM Kft.",
"Duó Consulting Kft.",
"Impress-Régió Kiadó Kft.",
"Király 13 Bar Kft.",
"Klauzál 34 Estate Kft.",
"Mellow Mood Kft.",
"Most Mint Kft.",
"Namma Kft.",
"OS17 Ingatlanforgalmazó Kft.",
"OTP Bank Nyrt.",
"Raiffeisen Bank",
"Sberbank",
"Vim-Mobil Ingatlanforgalmazó Kft."
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"háttér",
"rokonok",
"átláthatóság",
"bennfentes kereskedelem",
"strómanok",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"V. kerületi ingatlanügyek"
] |
49,160 | A kormány lehívja a kínai hitelt, hogy a Mészáros Lőrinc cégei nekiláthassanak a Budapest-Belgrád vasútnak | Magyarország Kormánya nevében a Pénzügyminisztérium benyújtotta a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának megvalósítására vonatkozó hitelkérelmet a Kínai Eximbank részére – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter. Az elbírálást követően kerülhet sor a hitelszerződés aláírására, így a tervezési és engedélyezési munkálatokkal elindulhat a beruházás kivitelezése. | Magyarország Kormánya nevében a Pénzügyminisztérium benyújtotta a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának megvalósítására vonatkozó hitelkérelmet a Kínai Eximbank részére – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter. Az elbírálást követően kerülhet sor a hitelszerződés aláírására, így a tervezési és engedélyezési munkálatokkal elindulhat a beruházás kivitelezése.
De Varga emlékeztetett, hogy a beruházást kivitelező fővállalkozókkal május 24-én írták alá a Soroksár-Kelebia vasútvonal korszerűsítésére vonatkozó szerződést, amely a Kínai Eximbankkal kötött hitel-megállapodás elfogadásakor lép hatályba.
A projektről szóló nemzetközi megállapodás szerint a beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam.
A tervezési és engedélyezési munkák a hitelszerződés megkötése után elkezdődhetnek, a cél az, hogy 2023-ra befejeződjön a vasútvonal építése. Ennek érdekében a kormány egyszerűsíteni kívánja a szükséges eljárásokat, és lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok a szükséges engedélyeket gyorsított eljárásban adják ki – derül ki a közleményből.
A projektről szóló nemzetközi megállapodás szerint a beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam.
A gigantikus beruházásról május végén derült ki, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó RM International Zrt.-ből, a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.-ből és a China Railway Electrification Engineering Group Kft.-ből álló konzorcium építheti.
A 750 milliárd forintos felújítást végző RM International Zrt tulajdonosa ugyebár a Mészáros és Mészáros Kft., illetve a szintén a család tulajdonában álló R-KORD Kft, képviselői között pedig Mészáros Lőrinc cégvezetői mellett nagyobbik lányát, Mészáros Beatrixot találjuk.
A Fidesz szerint a felcsúti milliárdos kizárólag szakmai alapon jutott a megrendeléshez. | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/a-kormany-lehivja-a-kinai-hitelt-hogy-a-meszaros-lorinc-erdekeltsegebe-tartozo-cegek-nekilathassanak-a-budapest-belgrad-vasutvonal-epitesenek-120415 | https://web.archive.org/web/20240126170517/https://magyarnarancs.hu/gazdasag/a-kormany-lehivja-a-kinai-hitelt-hogy-a-meszaros-lorinc-erdekeltsegebe-tartozo-cegek-nekilathassanak-a-budapest-belgrad-vasutvonal-epitesenek-120415 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-lehivja-a-kinai-hitelt-hogy-a-meszaros-lorinc-cegei-nekilathassanak-a-budapest-belgrad-vasutnak | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-06-07 05:42:00 | [
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Fidesz",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"R-Kord Kft.",
"RM International Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"építőipar",
"strómanok",
"vasút",
"hitelezés"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
49,161 | Orbán másra bízza a milliárdos lówellnessközpont építését | Új gazdája van a közfelháborodást generáló, termálvizes lórehabilitációs központnak: az Orbán-kormány a Magyar Lovassport Szövetség helyett direktben egy olyan kisvárdai kft.-re bízza a beruházást – és ezzel a 2,2 milliárd forint közpénzt –, amely összefüggésbe hozható Seszták Miklós köreivel – szúrtuk ki egy kormányhatározatban. A lówellnessre pántlikázott pénz átcsoportosítását az új kedvezményezetthez Palkovics László innovációs miniszternek kell intéznie. | A kormány megszokott év végi pénzszórásának tételei közül 2017-ben talán a legnagyobb felháborodást az generálta, amikor kiderült: 2,2 milliárd forintból lovasakadémiát és termálvizes lórehabilitációs központot építhet Kisvárdán a Magyar Lovassport Szövetség. A Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter miatt csak a kelet Felcsútjaként emlegetett településre tervezett lówellnessen egy ideig háborgott/poénkodott a közvélemény, majd jó ideig csend volt a beruházás körül. Ezt csak az törte meg, amikor a szocialista Mesterházy Attila tavaly írásbeli kérdés formájában próbálta megtudakolni az akkor még a fejlesztési tárcát vezető Sesztáktól, mégis mi lesz a létesítménnyel, illetve valóban a lórehabilitációt tartja-e a térség égető problémájának.
Egy nonprofit kft.-re cserélik a lovasszövetséget
A termálvízben rekreálódó lovak kérdése a hvg.hu-nak köszönhetően került elő megint, amikor áprilisban utánajártunk, vajon hogy áll a projekt. Mint kiderült, még sehogy, viszont több szálat sikerült felderíteni, amelyek Seszták Miklós üzleti és baráti köréhez vittek egyre közelebb. Így jutottunk el a Kárpát-medencei Lovas Akadémia Nonprofit Kft.-hez, amelynek ügyvezetője a kisvárdai Juhász Péter Gergő, a cég tulajdonosa pedig az azonos címre bejegyzett Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület. Ennek az elnöke ugyancsak Juhász, a honlapjukon úgy határozzák meg tevékenységüket, hogy a fenntartható fejlődésért, a kultúráért, illetve az egészséges életmódért akarnak tenni "egy élhetőbb, egységesebb világ megalapozása érdekében". Annak nem találtuk nyomát, hogy a lovakhoz bármi köze lenne a kft.-t tulajdonló civil szervezetnek.
Ahogy megírtuk, Juhász maga több szálon is kapcsolatban van a Seszták jobbkezeként aposztrofált Balogh Sándorral. Az egyértelmű összefonódások ellenére Juhász Péter Gergő a hvg.hu-nak alig két hónapja tagadta, hogy a lovasközpontnak köze lenne Seszták köreihez, bár olykor belezavarodott saját nyilatkozataiba.
Ugyanakkor a projekt körüli kavarásban egy pont, illetve hivatkozási alap végig állandó volt: az, hogy a lówellnessre pántlikázott pénzt a Magyar Lovassport Szövetség kapta meg, vagyis az országos szövetség volt a milliárdok megvalósítója, illetve kedvezményezettje. A lovasszövetség elnöke, a Fidesszel közismerten jó kapcsolatot ápoló Lázár Vilmos ugyan nem volt hajlandó kérdéseinkre érdemben válaszolni, de állította, hogy már javában folyamatban vannak "a kisvárdai beruházás megvalósításának előkészületei".
Szép csendben új kedvezményezettje lett a 2,2 milliárdnak
Csakhogy egy riasztóan jogi bikkfanyelven íródott kormányhatározatban május elején csendben módosult a kedvezményezett: a Magyar Lovassport Szövetség helyett a Kárpát-medencei Lovas Akadémia Nonprofit Kft.-é lett a 2,2 milliárdos, termálvizes lórehabilitációs központ projektje. Ezzel gyakorlatilag a lówellnessre szánt pénzt direktben áttolták egy olyan kisvárdai kft.-re, amit lapunknak nem sokkal korábban sikerült összefüggésbe hozni Seszták Miklós köreivel.
Mindez olyan jól be volt csomagolva a salátahatározatba, hogy a kormány több héttel ezelőtti döntése eddig fel sem tűnt senkinek, hiszen az átcsoportosításokat felsoroló határozat önmagában semmitmondó, vissza kellett követni, mi is szerepel a korábbi rendelkezés mellékletének megadott sorában.
A május 7-i kormányhatározat Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter feladatává teszi, hogy "tegye meg a szükséges intézkedéseket a kedvezményezett személyében történő változás" érdekében. Méghozzá "azonnal" – ez a határidő szerepel a módosításban, így ezek szerint Palkovics rapid módon intézheti – a tárca szakterületéhez kevéssé stimmelő – lówellnessre fordítandó összeg átcsatornázását. | https://hvg.hu/kkv/20190529_lowellness_kisvarda_kormanyhatarozat | https://web.archive.org/web/20190531161051/https://hvg.hu/kkv/20190529_lowellness_kisvarda_kormanyhatarozat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-masra-bizza-a-milliardos-lowellnesskozpont-epiteset | HVG | hungarian-news | 2019-05-30 09:37:00 | [
"Balogh Sándor",
"Juhász Péter Gergő",
"Lázár Vilmos",
"Seszták Miklós"
] | [
"Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület",
"Lovas Akadémia Nonprofit Kft.",
"Magyar Lovassport Szövetség"
] | [
"Kisvárda",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"támogatás",
"lósport",
"klientúra",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
49,162 | A 900 milliárdot is elérheti a TAO-támogatások összege 2020-ra | A kormány jövőre sem sajnálja a pénzt a látványsportágaktól, továbbra is TAO-forintokban fürödhetnek a sportszervezetek. 2018-ig egyébként a 24.hu korábbi cikke szerint összesen 658 milliárd forint ment el a TAO-ra, ehhez hozzávéve az idei és a jövő évi várt igénybevételt, akkor 2020-ra jó eséllyel összesen 897 milliárd forintra rúghat a TAO-számla egyenlege. | Egy dolgot az elmúlt évek alapján szinte biztosra lehet venni: ha sportról van szó, akkor a kormány nem sajnálja a pénzt legyen szó beruházásról, működési támogatásról vagy épp a TAO-támogatásokról. Azokról az adóforintokról, melyről a kormány önszántából mond le annak érdekében, hogy a látványsportágak infrastrukturálisan és szakmailag fejlődjenek. Noha az eredeti elképzelés szerint a pénzek az utánpótlás-nevelés szolgálatába álltak volna, a gyakorlatban a támogatások zöme inkább ingatlan és egyéb tárgyi eszköz beruházásokat fedez. Bár a kormány év elején úgy tűnt, mintha behúzná a féket, és némi gátat szabna a költekezésnek, sikerült olyan határt meghúzniuk, mely rekordnagyságú TAO igénybevételét teszi lehetővé. Ez visszaköszön a 2020-as költségvetési törvényjavaslatban is, ugyanis a kormány azzal számol, hogy jövőre 121,8 és 131,8 milliárd forint közötti összeg eshet ki a büdzséből csak a sportcélú támogatás miatti adókedvezmény, vagyis a TAO-támogatások miatt.
Ez az összeg a költségvetési zárszámadások, valamint a 2018-as és 2019-es költségvetési törvény alapján rekordközeli igénybevételre utal. Eddig a legnagyobb összeg, amiről a TAO miatt lemondott a kormány, 2016-ban volt, akkor a zárszámadás szerint 135,1 milliárd forint esett ki. Azt ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a tervek alapján jellemzően mindig nagyobb a tényleges igénybevétel, mint a tervezett, tehát nem alaptalan az a feltételezésünk, hogy 2020-ban könnyen rekordot dönthet a TAO-támogatások nagysága.
2018-ig egyébként a 24.hu korábbi cikke szerint összesen 658 milliárd forint ment el a TAO-ra, ehhez hozzávéve az idei és a jövő évi várt igénybevételt, akkor
2020-ra jó eséllyel összesen 897 milliárd forintra rúghat a TAO-számla egyenlege.
Az átlag évi 89 milliárd forint nagyságát jól érzékelteti, hogy majdnem ennyit, 87,6 milliárd forintot vár a kormány jövőre a kisvállalati adóból. Majdnem ennyit, 90,6 milliárd költenek el jövőre az utazási kedvezmények ellentételezéseként szolgáló szociálpolitikai menetdíj támogatásra, és 10 milliárdnál is magasabb ez az összeg annál, mint amennyit Orbánék jövőre gyógyászati segédeszköz támogatásra szánnak (73,8 milliárd forint).
Összesen már 1100 milliárd esik ki a kedvezmények miatt
A sporcélú támogatások mellett számos egyéb adókedvezmény miatt is kiesik pénz a költségvetésből. A kedden benyújtott javaslat szerint a kormány várakozásai alapján 1086 és 1176 milliárd forint között lehet az az összeg, ami nem folyik be a költségvetésbe, hanem az érintetteknél marad.
Ebből a legnagyobb tételt a személyi jövedelemadóból érvényesíthető kedvezmények teszik ki: 391 és 403 milliárd forint maradhat a lakosság zsebében, főként a családi adókedvezmények miatt (ezt 311-314 milliárdos nagyságrendben érvényesíthetik a gyermeket nevelők). Második legnagyobb tételként a TAO-kedvezmény jelenik meg a kedvezmények sorában, a harmadik legnagyobb pedig a szociális hozzájárulás adóból levonható összeg. Emiatt 110-115 milliárdról mond le a költségvetés. | https://mfor.hu/cikkek/makro/a-900-milliardot-is-elerheti-a-tao-tamogatasok-osszege-2020-ra.html | https://web.archive.org/web/20220812120339/https://mfor.hu/cikkek/makro/a-900-milliardot-is-elerheti-a-tao-tamogatasok-osszege-2020-ra.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-900-milliardot-is-elerheti-a-tao-tamogatasok-osszege-2020-ra | mfor.hu | hungarian-news | 2019-06-07 12:08:00 | [] | [] | [
"Magyarország"
] | [
"támogatás",
"sport",
"klientúra",
"jogalkotás",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
49,163 | Az olcsó, várbeli lakások titka | Hogyan lehet olcsó vári műemléklakáshoz jutni? Mennyibe is kerül valójában egy vári lakás? Tényleg csak gazdag potentátok számára elérhető mindez? Mi a valós helyzet a Várban? – ezekre a kérdésekre válaszolok az írásomban | A rendszerváltás után az önkormányzatok számára kezelhetetlen tehernek tűnt az ún. IKV-s lakásállomány kezelése. Többségük szabadulni akart a rossz állapotú, pénznyelő ingatlanállománytól, a bérlők többsége pedig örömmel élt a lehetőséggel, hogy félárnál is olcsóbban megveheti a lakást. Az 1993-ban született törvény végrehajtása során azonban az I. kerületi műemléképületekben lévő lakásokat kivették ebből a folyamatból. Ezek a házak nem alakíthatók társasházzá, a lakások nem válhatnak albetétté, így forgalomképtelenek. Tehát ezeknek bérlői nem vehetik meg a lakást, amiben laknak.
Ezt az igazságtalanságot igyekszik kompenzálni a kerület azzal, hogy nekik szociális lakbért kell csak fizetniük. Ennek a határozatlan idejű, örökölhető bérleti jogviszonynak lett a helyben használatos neve az örökbérleti jog. A jelenleg hatályos 2/2017. (11.23.) önkormányzati rendelet értelmében az itt lakók szociális lakbért fizetnek; egy összkomfortos lakás szociális bérleti díja: 254 Ft/négyzetméter/hó+áfa.
Ez a döntés valóban sok kérdést felvet, lehet, sőt kell is vitatkozni róla. Az igazán igazságtalan viszont az, hogy voltak olyan műemléképületek, amelyek mégiscsak eladhatók lettek. Ezek a lakások napjainkban 2-300 millió forintért cserélnek gazdát. Ezt többek között onnan tudom, hogy a műemléki védelem miatt az önkormányzat testülete elé kerülnek, hogy döntsünk az előválasztási jogról (minden esetben lemond róla az önkormányzat).
Hogyan minek alapján lett az egyik műemlékház eladhatatlan, a másik meg eladható? Hivatalosan soha nem derült ki, de látható, hogy részben az akkor befolyásos elit került jobb helyzetbe.
A másik igazságtalanság, hogy az önkormányzat vezetése az idők folyamán önkényesen kezelte azok igényét, akiknek forgalomképes lakásban volt bérleti joguk. Ismerek embereket, akik megvehető lakást bérelnek és jelentkeztek, hogy megvennék, de a kérelmük – valahogy – nem került se a testület, se az illetékes bizottság elé, miközben másoknak a forgalmi érték 30-40%-áért adta el az önkormányzat a lakást.
Az igazi döntés tehát nem a törvényben és rendeletben szabályozott módon, a képviselőtestületben születik, hanem a hivatalban (~a polgármesternél), ahol eldől, hogy lesz-e előterjesztés a kérelemből.
Az örökbérleti jog nemcsak örökölhető, hanem el is cserélhető. Vagyoni értékű jog, ezért piaci értéke van, egy aktuális hirdetés alapján például 55 m2-es lakásbérleti joga 45 millió forintért eladó, ami összevethető egy hasonló méretű lakás tulajdonjogának árával. Ez a bizonyos eladás viszont hivatalosan csak csere útján történhet meg, ezért születnek az olyan fiktív csereügyletek, amilyen Bayer Zsolt nevéhez is köthető. Működik egy ingatlanközvetítő cég, amelyik kifejezetten a vári lakások cseréjére szakosodott, az önkormányzat is hozzájuk irányítja az ügyfeleket.
A csereszerződés alapján az önkormányzat az új bérleti jog tulajdonossal köt szerződést, a csereügyletet, mint magánjogi szerződést nem bírálhatja felül, csak jogsértés gyanúja esetén tagadhatja meg a szerződéskötést. Tehát az önkormányzati lakásállomány ellenőrizetlen adásvétel tárgya, és ezeken az üzleteken ingatlanközvetítők gazdagodnak csupán. Aki cserélt, az már nem szociális, hanem költségelvű lakbért fizet, ami 425 Ft/négyzetméter/hó+áfa. Ezeket a lakásokat egyébként van lehetőség kiadni, de azt be kell jelenteni az Önkormányzat felé. Ilyen esetben a bérleti díj piacira változik.
A határozatlan idejű bérleti jog a Lakástörvény szerint lakás tulajdonjogára vagy bérleti jogára cserélhető. Ilyen esetben a cserélő felek magánforgalomban találkoznak, ügyvéd által ellenjegyzett csereszerződést nyújtanak be az Önkormányzathoz tulajdonosi hozzájárulást kérve. Amennyiben a jogszabályban felsorolt valamennyi szükséges dokumentumot csatolják, akkor az Önkormányzat nem tagadhatja meg a hozzájárulást.
Felmerülhet a kérdés, hogy ha valakinek van egy pár százezret érő kis kunyhója valahol az országban és éppen talál rá egy lakót a Várban, aki szívesen elcserélné erre az ingatlanát (ráfizetéssel nyilvánvalóan), az vajon megfelelő cserealapja lehet egy 50-60 milliót érő budai lakásnak.
Az Önkormányzat a cserealap értékével kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy hozzájuk már a megkötött szerződések érkeznek, így a megegyezés részleteiről nincs tudomásuk.
Hozzátették, hogy legtöbbször saját tulajdonú cserével, és nem bérleti jog cseréjével találkoznak, az érintett ingatlanok pedig azonos értékűek.(Ezt papíron el is tudjuk képzelni.)
(Tisztázzuk! Ki és hogyan juthat szuper olcsó lakáshoz a Várban?, Portfolió.hu, Pásztor Roxána 2019. április 11., 10:25)
Önmagában megtévesztő tehát arról beszélni, hogy valaki 30-40 ezer forintért bérel lakást a Várban, hiszen a bérleti jogot egy lakás áráért vette meg.
Érdemes ugyanakkor beszélni arról, hogy a jogilag az önkormányzat tulajdonában álló lakások gyakorlatilag adás-vétel tárgyát képezik, de ebbe a tulajdonosnak még annyi beleszólása sincs, mint az elővásárlási jognál. Így valójában nem érvényesül az eredeti szándék, hogy az önkormányzati tulajdonban tartás a budavári polgárnegyed épületegyüttesének egységes megőrzését szolgálja. És tényleg rossz érzés látni, hogy a pénzes politikai elit gyakorlatilag kénye-kedve szerint birtokolja a közvagyont.
De érthető a közvélemény figyelme és indulata, hiszen például a csepeli munkásotthonban egy ágy bérlése 60 ezer forint havonta, a lakásbérlések pedig 100 ezer forint alatt elképzelhetetlenek. Lakásválság van Budapesten, nemcsak az alacsony- hanem az átlagos jövedelmű családok számára is szinte lehetetlen megfizethető bérlakáshoz jutni. Ezért is kell foglalkozni a kérdéssel.
Nem lehet ugyanakkor egy huszárvágással megoldani a kérdést, mivel a Várban lévő 735 örökbérleti jogú lakás szinte mind külön történet. Van, aki már az ’50-es évek óta bérlő, de olyan is akad, akinek felmenői az ’50-es évek elején megvették a lakást, amit azután államosítottak, majd ’95-ben nem adtak vissza. Van, aki örökölte a bérleti jogot és olyan is, aki egy drága öröklakást adott cserébe, majd milliókért gyönyörűen felújította a lakást.
A Fővárosi Vagyonátadó Bizottság döntése óta eltelt 25 év – elérkezett az idő, hogy ránézzünk erre a döntésre, elemezzük, hogy beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket és kell-e változtatni. Egy biztos: csak az ott élők bevonásával, az ő szempontjaikat és érdekeiket figyelembe véve szabad dönteni a jövőről.
Nemrég nagy port vert fel a Fortuna utca 6. bérlőkijelölési jogának kérdése. A bérlőkijelölési jogot olyan esetekre találták ki, amikor a kerületben különböző közintézményeknél dolgozókat segítik vele. Így például a kerületi rendőrkapitányságnak is van ilyen joga, hogy az itt szolgálatot teljesítő rendőrök önkormányzati bérlakáshoz, vagyis kvázi szolgálati lakáshoz juthassanak a környéken. Az önkormányzatnak az Energiahivatal milliói nyilván jelentős bevételt jelentenek, de azt is figyelembe kellene venniük, hogy egy állami szerv ennyi közpénzt herdál el arra, hogy a Várban lakhasson a vezetője. Arról nem is beszélve, hogy helyette egy kerületi családnak is adhatnák ezt az ingatlant.
Szintén sok figyelem irányult a Pest-Buda Szálloda és Vendéglő ügyére, amely egy vári műemlékházban üzemel. A lakásokat Zsiday Roy cége az önkormányzattól bérli és luxusszállodát üzemeltet benne. Az önkormányzatnak fizetett havi bérleti díjnál több jön be egy éjszakáért a vendégektől, miközben információim szerint a házban élő utolsó lakó elköltöztetése költségeinek jó részét az önkormányzat állta.
A megüresedő önkormányzati lakásokat lakásbérleti pályázatokon hirdetik meg.
Azt viszont, hogy egy adott lakást mikor hirdetnek meg, senki sem tudja, hogy ki dönti el. Az sem egyértelmű, hogy minek alapján dől el, hogy egy adott lakást felújítva vagy felújítás nélkül ad-e bérbe az önkormányzat.
A most tavasszal meghirdetett vári lakások közül több is évek óta üresen áll és nem lett meghirdetve, van olyan is, ami nem is alkalmas lakásnak, de máshogy hasznosítható lenne, viszont ez nem történik meg. Emlékezhetünk a polgármester szüleinek és a Mesemúzeum vezetőjének lakására, amelyet egy-egy teljes körűen felújított műemlékházban adtak bérbe.
Budavári Önkormányzatnak 1431 bérlakása van, ebből 800 ingatlan a Budai Várban található.
Szociális bérleti díj: 1042 db lakás, ebből 595 db található a Várban
Költségelvű bérleti díj: 190 db lakás, ebből 140 db található a Várban
Piaci bérleti díj: 126 db lakás, ebből 55 db található a Várban.
Van további 37 lakás, amelyek jelenleg üresen állnak, 10 közülük a Várban található, ezekből 9 pályáztatás alatt van, a 27 Váron kívüli lakásból pedig 4-et versenytárgyalás útján fognak értékesíteni
Kiemelném, hogy
a Budavári Önkormányzat több mint 15 éve nem hirdetett szociális lakásbérleti pályázatot.
Tehát a megürülő lakások adta lakhatási lehetőségből eleve tudatosan kizárja a kis- és átlagos jövedelmű kerületi családokat. Minden bérlakáspályázat „piaci” elvű. A piaci kifejezés megtévesztő: nem valódi piaci folyamatokról van szó, csak a három díjkategória (szociális, költségelvű és piaci) közül ez a legdrágább.
A piaci pályázatnál nincsen semmilyen kikötés, lehet a pályázónak lakástulajdona vagy másik bérleménye, a rendelet értelmében nem nézik a családi állapotát és egyéb rászorultsági szempontokat. Hivatalosan egy dolgot néznek: hogy mennyi bérleti díjat és mekkora felújítási költséget ajánl fel. A díj nem licitálás vagy más piaci folyamat útján dől el, hanem mindenki beír két számot egy lapra, amit lezárt borítékban benyújt az önkormányzathoz.
Ezeknek a bontását egy titkos, sehol nem definiált bizottság végzi, amely az önkormányzati bizottságok elnökeiből áll. Ide tartozik még, hogy a pályázónak motivációs levelet kell írni, amit a döntés során ez titkosan dolgozó munkacsoport figyelembe vesz. Szóval még csak piacinak sem az igazi, hiszen akkor a pénzügyi szempontoknak kéne dönteni. Egészen a 2017. évben megalkotott új rendeletig ennek a döntéseit még a testület sem ismerte meg, ekkortól a módosító javaslatom hatására a döntést a testület hozza, a bizottság csak előkészít. De a képviselő-testület elé nem kerül be a teljes pályázati anyag és a döntési szempontok, hanem csak a végső javaslat. Ezek a szerződések 5 évre szólnak, de a rendelet értelmében gyakorlatilag korlátlan ideig további 5 évekre meghosszabbíthatók.
Ilyen pályázaton indult a polgármester is és nyerte meg a lakást néhány ezer forinttal a másik pályázó ajánlata előtt.
A polgármester szerint ez a rendszer azért jó, mert a leromlott állapotú lakások felújításába pénzügyi forrást vonunk be, a piaci pályázók sokat költenek a lakásokra. Ez lehet szempont, bár az egyébként több milliárdos tartalékkal rendelkező Budavári Önkormányzatnak erre nem igazán van szüksége és egyébként sem értem, hogy 20 év polgármesterség után miért olyan büszke rá, hogy lepusztult állapotban vannak az önkormányzati lakások.
Azt is látni kell, hogy a műemléki lakások felújítása drágább, mint más lakásoké. Egy bérelt lakás fejlesztéséhez nem ad hitelt a bank, ezért ezek a lakók önkormányzati segítség nélkül előbb-utóbb érett gyümölcsként hullanak a pénzes politikai elit és külföldi befektetők csereszerződésnek színlelt lakásvásárlásába. A nyertes pályázók műemléki felújítását nem vizsgálja senki, szakmai segítséget vagy kontrollt az önkormányzat nem nyújt.
Ha egy bérelt lakásnál tartozás halmozódik fel, arról az önkormányzat nem tud; van, hogy évek múlva derül ki, hogy a lakók felmondás alatt vannak és használati díjat fizettek hosszú időn át. Elfogadhatatlan, hogy a kerületi eszközkezelő úgy dönt ezekben a kérdésekben, hogy arra a választott testület sem lát rá. Ez egyszerre tartja bizonytalanságban a lakókat és kérdőjelezi meg a közvagyon felelős kezelését.
A fentiek miatt is az önkormányzati lakásállomány nagyon kicsi, és eléggé bebetonozott, így a mozgástér is beszűkült. Ennek a helyzetnek a kezelésére nyújtottam be korábban egy javaslatcsomagot. Ennek a lényege az volt, hogy (leginkább az üresen álló) magántulajdonú lakásállományt is vonjuk be a kerületi lakhatás megoldásába (ld. keretes rész). Emellett évek óta mindent megteszek azért, hogy a kerületi lakók érdemi segítséget kapjanak a lakások energiahatékonysági korszerűsítésére. Ez nemcsak a légszennyezést csökkentené, hanem a kerületiek fűtésszámláját is, ezáltal a kiszolgáltatottságukat is.
A szociális bérlakás céljára szolgáló ingatlanállomány bővítése céljából elevenítse fel a „lakásért életjáradékot” programot, amelynek a jogszabályi lehetőségei a kerületben adva vannak.
Vizsgálja meg egy együttműködési rendszer felállításának lehetőségét az erre fogékony kerületi lakástulajdonosokkal, amelynek értelmében a lakásukat az önkormányzat szociális bérleti díjért kiadja a rászoruló családoknak – ez kölcsönösen jó megoldás lehet, mivel a lakástulajdonos garanciákat kap és a korábban kiadatlan lakásáért rendszeres bérleti díjat, az önkormányzat pedig mozgásteret a kerületi családok lakhatásának megoldására.
Tízezrével élnek a fővárosban családok, akiknek a lakhatása bizonytalan: túl magas bérleti díjak és túl magas rezsi mellett elég egy betegség vagy munkahelyi krízis és már az utcán is találhatják magukat. Mindez egy átlagos jövedelmű családdal is megtörténhet. Mindeközben százezernyi lakás áll üresen a fővárosban. Erről korábban részletesen írtam a Mércén. Az önkormányzati szociális lakásbérbeadás arról szól, hogy ne csak az jusson önkormányzati bérlakáshoz, aki ki tudná fizetni a piacit is, hanem egyéni szociális helyzete alapján bárki. Ehhez olyan bérbeadási rendszer kell, ami alapján kiszámítható, hogy ki kaphat lakást és mennyiért; ahol a bérlők hosszú távra is tudnak tervezni, de tisztában vannak vele, hogy időről-időre felülvizsgálatra kerül a bérlés. Ma ez önkényesen van elbírálva, mint azt láthattuk az Ősbudavár Pizzéria esetén, amely minden rendeletben felsorolt követelménynek megfelelt, mégsem hosszabbították meg a bérleti jogviszonyát.
Az önkormányzati lakásállománynak mindenekelőtt a kerületiek lakhatását kell szolgálnia, az önkormányzat vezetésének pedig felelőssége van abban, hogy ez a lakásállomány folyamatosan jól karban legyen tartva és fejlődjék. | https://merce.hu/2019/06/11/az-olcso-varbeli-lakasok-titka/?fbclid=IwAR1xvtYZG1wViH5qPGkkz-aiPK_TluKGvKzMbkorMj40O3uEfURGHrUwCW8 | https://web.archive.org/web/20231226000213/https://merce.hu/2019/06/11/az-olcso-varbeli-lakasok-titka/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-olcso-varbeli-lakasok-titka | Mérce | hungarian-news | 2019-06-11 18:25:55 | [] | [
"Budapest Főváros I. kerület Önkormányzata (Budavár)"
] | [
"Bp. I. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] | [
"Budavári lakásügyek és kedvezmények"
] |
49,164 | Magyarázat a Mészáros-csodára: ilyen haszonkulccsal dolgozik a „nemzeti nagytőke” | A május végi mérlegleadási határidő után visszatérően végigböngésszük a „nemzeti nagytőkét” megjelenítő cégek éves beszámolóit. Már Heti Válasz-korunkban is ezt tettük, a hagyomány pedig kötelez. Annál inkább, mert nem érzések, benyomások, hanem egzakt pénzügyi adatok alapján szeretünk válaszolni olyasfajta kérdésekre, hogy van-e rendszerszintű korrupció a jelen Magyarországán. | Először a munkamódszerünkről. Közszereplőkhöz, nagypolitikához kapcsolható cégből annyi van, mint égen a csillag. A legjelentősebb építőipari vállalatok helyzete azonban speciális: a náluk landoló forintmilliárdok ugyanis nagyrészt állami beszerzésekből – azaz a kormányzat közvetlen „kegyelméből” – származnak. Az elmúlt kilenc év tapasztalatai alapján azt is pontosan tudjuk, hogy az így szerzett pénzek tartják működésben például a magyar „focializmust”, illetve teremtenek önrészt a honi burzsoázia érvényesüléséhez a többi stratégiai ágazatban (bankvilág, turizmus, agrárium).
Hogy a május végi mérlegleadási határidő után mely társaságok 2018-as eredményeit kellett mindenképp megvizsgálnunk, pontosan jelzi a Puskás Akadémia, az ugyancsak Mészáros Lőrinc befolyási övezetébe került eszéki fociklub, továbbá a Garancsi Istvánhoz tartozó székesfehérvári labdarúgócsapat honlapjának támogatói rovata. Az alábbi gyűjtésben szereplő cégek közül csak a Kossuth tér átalakításával maradandót alkotó KÉSZ Építő Zrt. nincs (vagy nem volt ott a közelmúltig) az érintett sportegyesületek szponzorlistáján. Az egyébként szintén Fidesz-közelinek mondható szegedi vállalatot azért vettük fel mégis a listára, hogy minden olvasónk tudja:
a tíz- és százmilliárd forintos megrendeléseket csatornázó infrastrukturális piacon az tekinthető többé-kevésbé normálisnak, ha egy érdekeltség az árbevétele 2-4 százalékát képes adózott eredményként megőrizni.
Ennek fényében nem tűnik skandalumnak, hogy Garancsi István – kis túlzással – minden utcasarkon építkező Market Zrt.-je esetében ugyanez az arány az 5 százalékot közelíti. Minimum elgondolkodtató viszont, hogy Mészáros Lőrinc családja, a felcsútiakkal szorosan együttműködő Duna Aszfalt Csoport (Szíjj László szíves felügyelete alatt), illetve Tiborcz István baráti kompániája az utóbbi három évben rendre 10-20 százalékos profitrátával dolgozott. Még különösebb, hogy mára ugyanehhez a csúcsoligarchiához tartozik az az osztrák-magyar illetőségű Aczél Zoltán, akit már a Válasz Online-on is elégszer körberajzoltunk: most legyen elég róla annyi, hogy az MSZP–SZDSZ-érában ő volt a kapcsolat az akkori kormánypártok pénztárnoki vonala és a magyar állam óriásmegbízásait elnyerő Strabag-, illetve Alstom-csoportok között. A korábban mindenki által „szoclibként” azonosított Aczél az elmúlt években kitartóan próbálta tagadni, hogy övé lenne a magyar állami beszerzéseken hasító, s közben a felcsúti és eszéki focit előszeretettel támogató Belfry-cégegyüttes – anno a Heti Választ még perrel is fenyegette ebben a témában –, majd idén áprilisban lazán a nevére vette az egész „kócerájt”. (Nehezebben emészthető formában: most szúrtuk ki a bécsi cégjegyzékben, hogy a budapesti Belfry-vállalatokat birtokló Belfry Holding GmbH a minap új tulajdonost kapott: azt az AZH Beteiligungs GmbH-t, amely egy további áttételen keresztül már egyértelműen Aczélé.)
Mit jelent, hogy a Mészáros-, Szíjj-, Tiborcz- és Aczél-ernyő alatt működő „nemzeti nagytőkések” 10-20 (egy-egy évben akár 30) százalékos bevételarányos nyereséget érnek el, miközben az építőipar egyéb aktorainál legfeljebb 2-5 százalékos a profitráta? – tudakoltuk néhány hete Nagy Zoltántól. A Gazdasági Versenyhivatal exelnöke szerint „az ilyesfajta adatok önmagukban bizonyítják a – tényleges verseny hiányából fakadó – monopoljáradék létét, és ezzel indirekt módon a rendszerszintű korrupciót is”. Mi az, hogy rendszerszintű korrupció? „Amikor az állami csúcsirányítók és a közbeszerzések legfőbb nyertesei lényegében egy tulajdonosi körként működnek, és mindenkit eltakarítanak, akik blokkolják az ügymenetet” – ez szintén Nagy Zoltán definíciója.
S ha ehhez bárki hozzáolvassa Tóth István János elemzését a G7 gazdasági portálról, további megerősítést kaphat korrupcióügyben – szintén a tények világából. Odaát ez a címe a szerző hatodik ábrájának: „A nettó szerződéses árak átlagosan mennyivel haladták meg a becsült értéket egyes építőipari cégek által nyert tendereknél 2017-2018-ban?”. Azaz:
A tervezett árhoz képest mennyivel lett drágább egy-egy munka, amikor a hatalom barátai nyerték a közbeszerzéseket? Lássunk csodát: itt is Mészáros Lőrinc a csúcstartó a maga 11 százalékos többletével, a második pedig a Tiborcz Istvánnal üzleti koalícióban működő West Hungária Bau Kft.!
És akkor lássuk a mi számainkat!
I. A bajnokok, akik az építőipari bevételeik 10-20 százalékát tiszta nyereségként vihetik haza
1. Mészáros Lőrinc és családja
2009: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 0,28/1,00; profitráta: 28,0%
2018: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 26,25/176,48; profitráta: 14,9%
2016–2018: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 43,93/272,35; profitráta: 16,1%
A felcsúti „csodavállalkozó” 2013-ban vált tényezővé a nagy infrastruktúra-beruházók piacán. Ekkor vásárolta fel a vasútiparra szakosodott R-Kord Kft.-t – de még szigorúan csak Simicska Lajos árnyékában mozoghatott. Azóta a helyzet persze megváltozott, és 2018-ra a Mészáros család lett a bajnokok bajnoka – már ami a hozzájuk tartozó építőipari vállalatok nyereségtermelő-képességet illeti. A fenti kimutatásban az ősi cég, a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és az R-Kord Építőipari Kft. mellett az eredetileg a Mészáros-gyerekek nevén futó (majd a papa által „bekebelezett”) Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. számai szerepelnek. Továbbá a 2018-as adatban már ott van a tavaly felvásárolt V-Híd Építő Zrt. teljesítménye, valamint azok az eredmények, melyeket a Mészáros Lőrinc vejévé avanzsált Homlok Zsolt két vasúti érdekeltsége (Homlok Építő Zrt., Vasútvillamosító Kft.) produkált. A jövő májusi mérlegleadáskor nyilván már a Mészáros Group egyik új szerzeményére, a stadionberuházóként jegyzett Záév-csoportra, illetve a Simicskától „visszafoglalt” Közgépre is kiterjed majd a figyelmünk, a mostani eredménykimutatásból viszont még kihagytuk ezt a két társaságot.
2. Szíjj László központi vállalata: a Duna Aszfalt
2009: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 0,51/16,81; profitráta: 3,0%
2018: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 18,56/129,52; profitráta: 14,3%
2016–2018: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 48,38/237,61; profitráta: 20,4%
A 2015-ös Simicska–Orbán-szakítás után a Közgép helyett a Duna Aszfalt Kft. lett a hatalom udvari sztrádaépítője. Szíjj László szimbiózisban működik Mészáros Lőrinccel – számos egyéb érdekeltség mellett a NER-felvilág finanszírozásában élenjáró MKB Bankot is közösen birtokolják. Szíjj a focitámogatáson kívül más sportban is besegít a hatalmi körnek – olyannyira, hogy a Duna Aszfalt Kft. a Telekom Veszprém kézilabdacsapatot működtető Veszprém Handball Team Zrt. többségi tulajdonosa.
3. Tiborcz István baráti köre
2018: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 16,96/141,79; profitráta: 12,0%
2016–2018: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 28,41/275,51; profitráta: 10,3%
Ebben a pontban összesen öt cég adatait tömbösítettük Tiborcz István neve alatt. Hivatalos formában egyik sem tartozik a kormányfő vejének portfóliójába, a tulajdonosaik viszont kötődnek mind egymáshoz, mind a gazdasági elitben csak „kishercegként” emlegetett üzletemberhez. (2009-ről azért nincs eredményünk, mert jelen formájukban ezek a vállalatok akkor még nem működtek.) Konkrétan ezekről a társaságokról van szó: West Hungária Bau (WHB) Építőipari Szolgáltató Kft., Építő-és épületkarbantartó (Épkar) Zrt., Magyar Építő Zrt., Fertődi Építő és Szolgáltató (FÉSZ) Zrt. és Zeron Befektető Zrt. A WHB-tulajdonos Paár Attilának számos közös érdekeltsége volt és van Tiborcz Istvánnal, sőt az Épkar-főnök ifj. Szeivolt Istvánt is össze lehet kötni a miniszterelnök vejével. A patinás hírű Magyar Építő már több éve közös Paár–Szeivolt-irányítás alatt áll – s közben a FÉSZ a WHB-csoport segédvállalataként, a Zeron pedig az Épkar társaként funkcionál (például az állami tendereken).
4. Aczél Zoltán és a Belfry-csoport
2018: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 2,37/21,63; profitráta: 11,0%
2016–2018: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 4,08/34,50; profitráta: 11,8%
A osztrák-magyar lobbista a hazai közbeszerzéseken általában a Strabag társaként indul, de a Mészáros–Szíjj-érdekkörhöz is erős kapcsolat fűzi. Az Aczél Zoltán-féle Belfry-csoport a felcsúti és az eszéki foci „önzetlen” támogatása mellett közös horvátországi vállalatot is alapított Szíjj László Duna Aszfaltjával – Osijek Asfalt d.o.o. néven –, és ugyancsak párban visznek egy budapesti mérnökcéget, a Mérföldkő Közlekedési Fejlesztő és Szolgáltató Kft.-t. A fenti kimutatásban összesen négy Aczél-társaság számait egyesítettük: a Belfry PE, a Belfry CC és a Belfry MS építőipari kft.-két, valamint egy olyan vállalkozásét, amelyet 2017-ben még Belfry Szolnoki Aszfalt Kft.-nek hívtak. Utóbbit tavaly felvásárolta a Strabag, így a 2018-as adatból már kihagytuk a szolnoki egység eredményeit.
II. A felsőliga B csoportja, melynek szereplői rendre 4-9 százalékos profitrátával dolgoznak
1. Strabag Group
2009: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 3,96/124,94; profitráta: 3,2%
2018: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 13,19/149,16; profitráta: 8,8%
2016–2018: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 33,17/389,46; profitráta: 8,5%
Bár az osztrák mamut az Uniqa, a Raiffeisen és a liberális pártfinanszírozóként jegyzett Hans Peter Haselsteiner, továbbá az orosz Oleg Gyeripaszka tulajdonában áll, akár „tiszteletbeli” magyar cégcsoportként is tekinthetünk a Strabagra. A budapesti kormányok ugyanis – színezetüktől függetlenül – igényt tartanak a Gazdasági Versenyhivatal korábbi kartellvizsgálatain többszörös visszaesőként el-elmeszelt társaságra. A fenti eredménykimutatásban a csoport kilenc építőipari tagvállalatának számait egyesítettük. Ezek név szerint: Strabag Általános Építő Kft., Strabag Építőipari Zrt., Strabag-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft., Strabag Vasútépítő Kft., Strabag Rail Kft., Generál Mély- és Magasépítő Zrt., Frissbeton Betongyártó és Forgalmazó Kft., Bitunova Útfenntartó és Emulziógyártó Kft., valamint a 2018-as évtől – a Belfry-csoporttól megvásárolt és átnevezett – Strabag Szolnoki Aszfalt Kft.
2. Garancsi István központi vállalata: Market Építő Zrt.
2018: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 6,82/138,49; profitráta: 4,9%
2016–2018: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 15,30/332,92; profitráta: 4,6%
A fehérvári labdarúgócsapatot is birtokló üzletember 2014-ben szerezte meg a Marketet; a cég azóta a kormányzat jóvoltából rengeteg stratégiai épületfelhúzásban vállal szerepet. Ennek megfelelően a társaság 2016 és 2018 közötti összbevétele egy tartományban mozog az infrastruktúra-beruházás minden szegmensében érdekelt Strabagéval – és bőven meghaladja a Mészáros-érdekeltségekét. Ami viszont a profitot illeti, a felcsúti üzletember itt emlegetett egységei a Garancsi-féle Marketnél háromszor eredményesebbek.
3. Swietelsky-csoport
2009–2010: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): -0,12/49,61; profitráta: –
2017–2018: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 4,29/89,98; profitráta: 4,8%
2015–2018: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 18,95/261,16; profitráta: 7,3%
A korábban a szombathelyi Haladás névadó szponzoraként jegyzett cégóriás a legutolsó lezárt üzleti évében jóval gyengébb eredményt produkált, mint a másik NER-kompatibilis osztrák versenyző, vagyis a Strabag. A vállalatcsoport pénzügyi periódusai április 1-jétől a következő márciusig tartanak, ezért a fenti eredménylistában – amely a Swietelsky Magyarország Kft., a Swietelsky Vasúttechnika Kft., a Swietelsky Építő Kft., illetve 2017–2018-tól a DS Vasút Vasúti Szolgáltató és Fuvarozó Kft., valamint a Vasútgép Kft. összesített adatait tartalmazza – más az évbeosztás, mint az összeállításunk többi szereplőjénél.
III. Akiknél „normális”, azaz legfeljebb 2-4 százalékos a bevételarányos nyereség
1. Dunai György EuroAszfalt Kft.-je
2009: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 0,01/22,59; profitráta: 0,5%
2018: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 1,03/28,03; profitráta: 3,7%
2016–2018: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 1,26/57,48; profitráta: 2,2%
A Kulcsár Attila álbróker hírhedt VIP-listáján szereplő egykori Betonút-tulajdonost régen MSZP-közeliként emlegették a sajtóban, mára azonban nagyot fordult vele a világ. Egyrészt végül jogerősen felmentették a K&H bankbotrány perében, másfelől az EuroAszfalt nevű újabb építőipari cégével ma is sorra nyeri a közbeszerzéseket – például a Mészáros és Mészáros Kft. konzorciumi partnereként. Igaz, a Dunai-üzem jövedelmezősége „valamiért” sokkal gyengébb, mint a felcsúti kollégáé.
2. Varga Mihály KÉSZ Építő Zrt.-je
2009: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 0,32/14,05; profitráta: 2,3%
2018: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 1,37/43,45; profitráta: 3,2%
2016–2018: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 3,40/135,71; profitráta: 2,5%
A sajtóban nemrég potenciális szegedi (fideszes!) polgármesterjelöltként is megfuttatták Varga Mihály nevét – aki persze csak névrokona a pénzügyminiszternek. A KÉSZ fontos szereplője a hazai építőiparnak – a cég építette át egyebek mellett a Kossuth és a Széll Kálmán teret –, ám visszafogott profitja arról árulkodik, hogy a NER csak korlátozottan bízik Vargában.
3. Apáthy Endre A-Híd Zrt.-je
2018: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 1,13/45,77; profitráta: 2,5%
2016–2018: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 1,73/72,01; profitráta: 2,4%
Az Apáthy Endre érdekeltségeként ismert Híd-csoport tagjai közül az A-Híd Zrt. jelenik meg leginkább focifinanszírozóként, illetve a hatalomnak kedves médiumok támogatójaként, ám a fenti eredménykimutatásban a Hídépítő Zrt. számai is szerepelnek. Mindazonáltal az érintett két cég nem dúskál a profitban – ám Apáthy nem lehet elégedetlen, hiszen egykor az ő társasága volt az a V-Híd Zrt. is, amely Mészáros Lőrinc kezében mára „aranygyárrá” változott.
A Válasz Online jövője olvasóinkon múlik! Két hónap alatt 1500 támogatót gyűjtünk. Csatlakozzon hozzánk most!
#Garancsi István#Mészáros Lőrinc#Strabag#Tiborcz István | https://www.valaszonline.hu/2019/06/04/meszaros-tiborcz-szijj-2018-merleg/ | https://web.archive.org/web/20230507021949/https://www.valaszonline.hu/2019/06/04/meszaros-tiborcz-szijj-2018-merleg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyarazat-a-meszaros-csodara-ilyen-haszonkulccsal-dolgozik-a-bnemzeti-nagytoker | valaszonline.hu | hungarian-news | 2019-06-04 02:00:00 | [
"Aczél Zoltán",
"Apáthy Endre",
"Dunai György",
"Garancsi István",
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László",
"Tiborcz István"
] | [
"A-Híd Építő Zrt.",
"Belfry-csoport",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Épkar Zrt.",
"EuroAszfalt Kft.",
"FÉSZ Építő Zrt.",
"Magyar Építő Zrt.",
"Market Építő Zrt.",
"Mészáros Építőipari Holding Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"R-Kord Kft.",
"Strabag",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft.",
"Zeron Zrt."
] | [
"Magyarország"
] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"rokonok",
"építőipar",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
49,165 | Norvég milliárdos pörgette fel a dunai szállodahajó iparágat, de egyre több kritika éri | Ravasz módon épített fel egy teljes iparágat a semmiből, de többek között korrupcióval és a dolgozók kizsigerelésével vádolják a Viking tulajdonosát. | A gazdag nyugdíjasokra alapozva hasít a dunai szállodahajós biznisz, tíz év alatt másfélszeresére nőtt a forgalom. Becslésünk szerint legalább 300 milliárdot hagynak a dunai hajós utakért a cégeknél az utasok.
A Hableány balesetében érintett Viking a legnagyobb szereplő, az alapító tulajdonos norvég milliárdos 20 év alatt kétszer annyi vagyont szerzett, mint Mészáros Lőrinc. Ő ugyan a szabad piacon kereste a szédületes vagyonát, botrányok és korrupciós vádak is színesítik karrierjét.
A dunai szállodahajók régiós piacáról ugyan nincsenek teljes körű régiós adatok, de a legtöbb hajó Passau és Budapest között közlekedik, ezért elég lehet a passaui adatokat nézni. Eszerint tíz év alatt másfélszeresére nőtt a vendégek száma. Bécsnél az osztrák Duna hajózásával foglalkozó állami cég, a Viadonau éves jelentése szerint 2017-ben 450 ezer szállodahajó utas volt a Dunán, ami 8,4 százalékos növekedés volt egyetlen év alatt – ezt az ütemet évek óta tartja az iparág.
Az erőltetett ütemű növekedés azonban kezd kifulladni, az idei szezonban már nem találnak elég utast a cégek. A kereskedelmi háborúk, a brexit, sőt még az amerikai kormány rövid leállása is mind hatással vannak a piacra, a bizonytalanság semmilyen piacnak nem tesz jót.
A turisták nagy része tehetős és idős: a Passaui Egyetem felmérése szerint az utasok fele havi 4 ezer eurónál többet keres, 41 százalékuk 60-70 év közötti, további 35 százalékuk 70-80 év közötti, 71 százalékuk nyugdíjas. Az ilyen utak fő vonzereje, hogy kényelmesen, minden este ugyanabban a kabinban ülve lehet egy-két hét alatt a Duna mentén fekvő nagyvárosokat végiglátogatni, az utazásnak pedig része az összes kapcsolódó program: buszos városnézés, vacsora, így semmit sem kell szervezni, nem kell sokat sétálni.
Nem mindenkinek olyan nagy üzlet a szállodahajózás. A városok, ahova a turistákat viszik, nem feltétlenül járnak olyan jól, mintha egy helyi hotelben szállnának meg a vendégek, hiszen így kevesebbet költenek az adott városban, az adóbevétel is kevesebb. Idegenforgalmi adó nem keletkezik utánuk, a kikötői díjak sem olyan magasak (napi 189 ezer forint a Mahartnál). Legfeljebb az általuk rövid időre igénybe vett szolgáltatásokat (vacsora, buszozás) lehet gazdasági hatásként felfogni. Budapest esetében talán kedvező hatás lehet, hogy a legtöbb út Budapesten indul vagy itt ér véget, ezért az utasok egy része egy-két napot ráhúzhat a magyar fővárosban.
Passauban úgy becsülik, hogy 110 millió bevételt jelent évente ez az iparág, aminek a fele a buszos utaztató cégekhez kerül. Budapesten nem érhetők el hasonló adatok. Egyébként nem is olyan régi üzletág ez, mint gondolnánk.
Ha nincs igény, teremtsél
Nagy hagyománya van a világban az óceánjáró hajóknak, amiken körutakat szerveznek. Az óriásira nőtt hajókon már kétezernél is több szoba is lehet. 2018-ban a világ teljes tengerjáró szállodahajó iparága 46 milliárd dollár, azaz 13 ezer milliárd forint bevételt ért el 27,2 millió utassal. A dunai hajózás ettől persze messze elmarad, az évi 450 ezer turista átlagosan 2-3 ezer eurót fizet az utakért, így 300-420 milliárd forintos bevétellel lehet számolni
Ennek legnagyobb része pedig a Viking River Cruises vállalatcsoprthoz kerül. Egy hajózási oldalról az derül ki, hogy 68 hajójuk van, 2018-ban 2 milliárd dollár volt a bevételük és 350 ezer utast szállítottak. Igaz, ebbe nem csak a dunai bevételt számítják bele.
A Viking nagy eredménye az volt, hogy időben rástartolt a dunai hajózásra. Az alapító Torstein Hagen a McKinsey tanácsadócégnél szerzett tapasztalatai alapján azon gondolkodott, hogyan lehetne az óceánjárók jól jövedelmező üzleti modelljét máshol is hasznosítani. Azt látta, hogy az amerikai turisták általában 7-10 napra jönnek Európába, egyik városból a másikig busszal utaznak, lehetőleg minél több helyre szeretnének eljutni, minden nap másik várost megnézni. Márpedig ha ezt hajón tehetik meg, akkor éjszakánként kényelmesen aludva tudnak haladni.
A folyóhajózás kifejezetten olcsó és alacsony színvonalú utazásnak számított korábban Nyugat-Európában. Ezért nem is az európaiakat akarták rávenni erre, hanem Amerikában indítottak marketing kampányt. A kezdés 1998-ban azonban nem a Szajnán, a Rajnán vagy a Dunán volt, hanem 4 orosz hajó megvásárlásával. A Szentpétervár és Moszkva közötti utat pontosan az amerikai turisták által megszokott 7-10 napra lehetett belőni. 2000-ben pedig megvették az egyik vezető európai folyami szállodahajós céget, a KD River Cruise-t, és 2015 óta már óceánjáróik is vannak.
A norvég üzletember két évtized alatt sokszorosára növelte a luxus folyóhajózást Európában, főként a Dunára koncentrálva.
Szárnyaló üzlet, adók nélkül is
Cégadatokból azonban nehéz utánajárni, pontosan hogyan teljesít a cég. Az európai hajóutakat a cég honlapja szerint a Viking River Cruises UK Ltd. értékesíti. Az Angliában bejegyzett cég árbevételénél 2017-re 97 millió font szerepelt, ami a huszada a hivatkozott összegnek. A cég nem sok profitot mutatott ki, csupán 1,3 millió font volt az adózás előtti nyereség. A tulajdonosa azonban érdekesebb: az adóparadicsomként ismert Bermudán bejegyzett Viking River Cruises (Bermuda) Ltd.
Van azonban egy svájci bejegyzésű Viking River Cruises AG is, de erről nem tudjuk, hogy mennyi lehetett a bevétele – ezt nem teszik közzé a svájci cégadatbázisban. Erről azt lehet tudni, hogy legalább 200 millió dollár az árbevétele. Az amerikai Fobes szerint a cégcsoport bevétele 1,6 milliárd dollár. Ha csak az utóbbi igaz, akkor is 36 milliárd forintos üzletről van szó. De már nem csak Európában aktívak, Amerikában is van Viking, amit Las Vegsasba jegyeztek be.
Torstein Hagen életrajza a sikeres pénzügyi tanácsadó mintapéldája lehetne: Norvégiában fizikus diplomát szerzett, majd a Harvard üzleti iskoláján tanult, a McKinsey tanácsadócégnél dolgozott, a Holland America Line csődjét sikerült megakadályozni az olajváláság idején. 1976-ban a norvég partokat járó hajókat üzemeltetető Bergen Line ügyvezetője lett, 1980-ban pedig a Royal Viking Line ügyvezetője, ahonnan kirúgták egy sikertelen értékesítési tárgyalás után. Később Oroszországban kezdett üzletelni, végül Svájcban telepedett le.
Norvégiai vádak: korrupció és hanyagság
Szülőhazájában, Norvégiában adóelkerüléssel vádolják a Viking alapítóját. Ráadásul amikor éppen megírták, hogy éveken át milyen furmányos módszerekkel kerülte el milliárdos létére az adófizetést, éppen egy bajba jutott hajójáról az adófizetők pénzén mentették az utasait. 2019 márciusában ugyanis 1300 utassal a fedélzetén megállt egy óriási vihar közben a Viking egy hajója, és helikopterrel kellett menteni több száz utast – ez a Vikinget alapító, az adókat kínosan kerülő Hagen több száz évnyi adójából sem jönne ki. Parlamenti képviselők fel is vetették, hogy ki kellene a drága mentését számlázni a milliárdosnak.
A 2,4 milliárd dollárosra becsült vagyonú Hagen – aki a Forbes-lista alapján az ország 6. leggazdagabb embere – egy friss beszámoló szerint 7 ezer dollárnyi adót fizetett Norvégiában, és csak azért él Svájcban, hogy megússza az adófizetést. Norvégiában még csak füllenteni sem lehet a befizetett adókról. Egy honlapon a norvég állampolgárok belépés és azonosítás után bárkinek a fizetését és a befizetett adóját megnézhetik. Hagent nem hozza zavarba a radikális transzparencia, még a gazdagoknak a közterhek elkerülésére közismerten kiváló lehetőséget biztosító Svájcon belül is hajlandó volt Bázelből Luzernbe költözni, hogy ne kelljen a szigorodó bázeli szabályok alapján több adót fizetnie.
2015-ben a bergeni polgármester ellen rendőrségi nyomozás zajlott, mert Hagentől több nagyértékű ajándékot fogadott el. Többek között a milliárdos meghívására magángéppel reptették Velencébe a cég tengerjáró hajójának megkeresztelésére. A polgármester több másik ajándékot is elfogadott, köztük ingyenes hajóutat. Norvégiában ezért tiltott lobbizás miatt indult eljárás Hagen ellen, aki a gyanú szerint a norvég hajózási szabályok módosításában várt segítséget a bergeni polgármestertől.
Az idei norvégiai balesettel is lesznek még jogi gondok: az amerikai utasok ugyanis 10 millió dollárra perlik a céget az átélt problémák és a tapasztalt fejetlenség és káosz miatt. A vihar miatt egyébként egy norvég hajó sem futott ki a kikötőből, a vádak szerint azért vállalata be a Viking legénysége a rossz időjárás ellenére, mert időben vissza kellett érni Londonba.
Kizsigerelt munkavállalók
De nem csak ez vet kedvezőtlen fényt a tulajdonos üzleti etikai hozzáállására. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy milyen vádak érik az európai folyók szállodahajóinak üzemeltetőit, amelyek közül a Viking a legnagyobb, a piac körülbelül felét birtokolják. A hajók legnagyobb része a Dunán és a Rajnán svájci zászló alatt közlekedik, ezért a svájci szabályok vonatkoznak a munkavállalókra is. A BZ Basel újság éppen a napokban jelentett meg egy cikket arról, hogy mennyire rosszak a munkakörülmények ezeken a szállodahajókon, a 14-16 órás munkanap a minimális elvárás, miközben a bérek alacsonyak.
A Budapesten most balesetben részt vevő hajó kapitánya ukrán volt, ami nem véletlen. A kelet-európai, EU-n kívüli országokból érkező munkavállalóknak nincs sok esélyük uniós cégeknél dolgozni, ezért könnyebben magukhoz láncolhatják őket munkaadóik, könnyebb nekik alacsonyabb béreket fizetni, túlmunkára rávenni. A Viking például úgy állt át svájci frankról euró alapú fizetésre, hogy közben lejjebb vitték a béreket tavaly. Az átlagbérek bruttó 1500 euró körül alakulnak. Ez sem lenne ennyi, ha a német felségvizeken nem kellene megadni a német minimálbért. A túlórákat a cégek rendszeresen nem fizetik ki: több pert is nyertek már sok millió forint értékben egykori munkavállalók a nagy cégekkel szemben.
Nem kevés munkavállalóról van szó. A Nautilus hajózási szakszervezet friss jelentése szerint 135 svájci hajón 1600 hajós és 7000 vendéglátásban dolgozó munkavállaló dolgozik a Dunán. Főleg az utóbbiak helyzete rossz: a svájci tévének nyilatkozó egykori pincér szerint csupán nettó 806 eurót kapott egy havi munkáért – csakhogy nem napi 8, hanem közel 12 órás munkáért, ami 1200 forintos órabérnek felel meg.
Már 2017-ben arra figyelmeztetett a Nautilus, hogy az abban az évben bekövetkezett baleset is a rossz munkakörülményekre vezethető vissza. Ebben az évben két magyar hajós halt meg, amikor a hajó fülkéjét levágta egy híd Németországban.
A szakszervezet jelentése felhívja a figyelmet arra, is hogy mivel túl alacsony a személyzet létszáma, rendezetlenek munkaidők, és a szállással is problémái vannak, és mindez súlyos problémákat okozhat.
Tehát arra figyelmeztettek, hogy a túlhajtott és kevés hajós már biztonsági kockázatot jelent.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDunai katasztrófa: mintha egy kamion ment volna egy TrabantnakTíz év alatt tízszeresére nőtt a nagy hajók forgalma Budapesten, de hiába módosítottak a szabályokon, több mint hatvan éve nem volt ilyen súlyos vízi baleset. | https://g7.hu/vilag/20190608/norveg-milliardos-porgette-fel-a-dunai-szallodahajo-iparagat-de-egyre-tobb-kritika-eri/ | https://web.archive.org/web/20220812123644/https://g7.hu/vilag/20190608/norveg-milliardos-porgette-fel-a-dunai-szallodahajo-iparagat-de-egyre-tobb-kritika-eri/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/norveg-milliardos-porgette-fel-a-dunai-szallodahajo-iparagat-de-egyre-tobb-kritika-eri | G7 | world-news | 2019-06-08 17:17:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Norvégia"
] | [] | [] |
49,166 | Különös dolgok zajlanak a százmilliárdokkal kitömött magyar építőiparban | Továbbra is hihetetlen ütemben termelik a pénzt a legnagyobb magyar – jelentős részben kormányközeli – építőipari cégek. Bár a szektor vezető vállalatainak hosszú idő után először csökkent a profitrátája 2018-ban, nemzetközi összevetésben még így is bevételeik kiemelkedően magas része maradt meg nyereségnek. Márpedig a bevételek nagyon gyorsan növekednek, amit jól mutat, hogy tavaly már legalább 40 olyan építőipari vállalat volt az országban, amelynek forgalma meghaladta a 10 milliárd forintot, szemben az egy évvel korábbi 34-gyel. | Továbbra is hihetetlen ütemben termelik a pénzt a legnagyobb magyar – jelentős részben kormányközeli – építőipari cégek. Bár a szektor vezető vállalatainak hosszú idő után először csökkent a profitrátája 2018-ban, nemzetközi összevetésben még így is bevételeik kiemelkedően magas része maradt meg nyereségnek. Márpedig a bevételek nagyon gyorsan növekednek, amit jól mutat, hogy tavaly már legalább 40 olyan építőipari vállalat volt az országban, amelynek forgalma meghaladta a 10 milliárd forintot, szemben az egy évvel korábbi 34-gyel.
Átlépték az ezermilliárdot
Az elmúlt napokban ezeknek a társaságoknak*Az eddig közzétett adatok alapján 40 olyan vállalatot találtunk, amelynek árbevétele meghaladta a 10 milliárdot, de ez a szám még növekedhet. Akadnak ugyanis olyan cégek, amelyek nem tettek eleget beszámolási kötelezettségüknek a május 31-i határidőig. az éves jelentéseit néztük át és elemeztük, ebből pedig kiderült, hogy a hazai építőipar tovább koncentrálódott, és az ágazatban tovább erősödtek a kormányközelinek tartott vállalkozók. A 40 legnagyobb cég összesen majdnem 1450 milliárd forintos árbevételt hozott össze, ami közel másfélszerese a 2017-es 992 milliárdnak. Ezzel ez az alig több mint három tucat vállalat ellenőrzi a teljes hazai építőipar durván negyedét. Egy évvel ezelőtt ez az arány még csak 20 százalék körül volt.
Pontos számot azért nem lehet mondani, mert a Központi Statisztikai Hivatal ugyan gyűjti az ágazati szintű bevételadatokat, ezeket azonban csak elég nagy késéssel teszi közzé, így jelenleg a 2016-os a legfrissebb elérhető adatsor. A szintén a KSH által közölt termelési mutatókból azonban elég nagy pontossággal meg lehet becsülni a szektorban ténykedő vállalatok forgalmát is. Ez alapján pedig úgy tűnik, hogy az iparág cégeinek összesített bevétele tavaly 5800 és 5900 milliárd között alakulhatott, a 40 cég 1450 milliárdja pedig ennek épp a negyede.
A piac további koncentrálódásához az kellett, hogy a legnagyobb cégek közül mindössze hatnak csökkent a forgalma, a maradék 34 bővülni tudott. Sőt, tucatnyi társaság legalább duplájára növelte árbevételét. Ebben a kiugróan eredményes körben pedig kifejezetten szép számmal akadnak olyan vállalatok, amelyek nevével gyakran találkozhatunk a közbeszerzések nyertesei között vagy a Mészáros Lőrinc sikertörténetéről szóló beszámolókban. Az ország egyre több pontján dolgozó Mészáros és Mészáros Kft. 150 százalékos gyarapodásnak örülhetett, de duplázott az idén év elején a felcsúti milliárdos tulajdonába kerülő ZÁÉV és a Mészáros-gyerekek cége, a Fejér B.Á.L. is. A V-Hidat – amit tavaly szerezett meg az egykori gázszerelő – pedig csak egy hajszál választotta el ettől.
Háromszoros profitráta
A forgalom rohamos növekedésének azért is van jelentősége, mert ennek egy igen jelentős hányada eredménysoron is megmarad. Tavaly a legnagyobb cégek árbevétel-arányos nyeresége 8,4 százalékos volt. Ez ugyan némileg alacsonyabb a 2017-es mutatónál, de nemzetközi összevetésben még így is elég magas. A hazánkban aktív multik közül a Strabag-csoport például globálisan mindössze 2,3 százalékos mutatót hozott össze, míg a Swietelskynél 2,5 százalék volt ez az arány a legutóbbi teljes üzleti évükben, a Colas pedig a 2 százalékot sem érte el.
Tavaly részletesen írtunk róla, hogy itthon ráadásul
teljesen paradox módon a kisebb szaktudást igénylő mélyépítési munkákkal lehet jobban keresni, a magasépítés kevésbé jövedelmező.
Ezt részben az magyarázta, hogy az állami munkákon felhizlalt vállalatok egészen döbbenetes profitrátával működtek, márpedig a mélyépítésben*például autópálya-építési a megrendelések nagy része az államtól jön.
Ezúttal kissé javult a helyzet: bár a magasépítés*épületek felhúzása továbbra is kevesebbet hoz, de legalább már kisebb a lemaradása, mint 2017-ben. Más kérdés, hogy sajnos ez sem elsősorban azért történt, mert elkezdett működni a piac, hanem, mert néhány, szintén jelentős részben állami megrendelésre dolgozó vállalat ezúttal ebben a szegmensben is felfelé húzta az átlagot. Ilyen például a Fejér B.Á.L., amely majdnem 25 százalékos profitrátával működött*Ennél magasabb árbevétel-arányos adózott eredmény csak egy cégnél, a Colas-csoport egyik vállalatánál volt, ott azonban különböző pénzügyi műveletek torzították el az adatot. Az üzemi (tehát a ténylegesen az építőiparból származó) profit ennél jóval alacsonyabb volt, a bevétel 5 százalékát sem érte el..
Százmilliárdot vittek haza a tulajdonosok
A megugró bevétel és nyereség természetesen a legnagyobb cégek osztalékát is megdobta. A 40 vezető építőipari vállalatból ezúttal közel 104 milliárd forintot vettek ki a tulajdonosok, másfélszer annyit, mint 2017-ben, és kilencszer többet, mint öt esztendővel korábban.
A pénz elég jelentős része kormányközeli vállalatokhoz került. Mészáros Lőrinc és családja építőipari cégei összesen több mint 30 milliárd forint osztalékot fizettek, de közel feleennyivel gazdagodott két, szektorban ténykedő vállalatának köszönhetően a felcsúti milliárdos állandó üzlettársa és barátja, Szíjj László is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc új rekordja: 25,4 milliárd forintot vesz ki a cégeibőlMegtáltosodnak azok a cégek, amiket megvesz a felcsúti milliárdos. Volt olyan, amelyik ötszörözte a profitját és még ennél is több osztalékot fizetett. Így továbbra is exponenciális ütemben nő a felcsúti polgármester osztalékjövedelme. | https://g7.hu/vallalat/20190612/kulonos-dolgok-zajlanak-a-szazmilliardokkal-kitomott-magyar-epitoiparban/ | https://web.archive.org/web/20221205151946/https://g7.hu/vallalat/20190612/kulonos-dolgok-zajlanak-a-szazmilliardokkal-kitomott-magyar-epitoiparban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulonos-dolgok-zajlanak-a-szazmilliardokkal-kitomott-magyar-epitoiparban | G7 | hungarian-news | 2019-06-12 17:29:20 | [
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László"
] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"V-Híd Zrt.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"autópálya",
"rokonok",
"útépítés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"építőipar",
"vasút",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció",
"infografika"
] | [] |
49,167 | OLAF-jelzések: Orbán fogorvosának támogatását is gyanúsnak találták az uniós ellenőrök | Három éve nyomoz költségvetési csalás gyanúja miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a piaci árnál drágábban, uniós támogatásból beszerzett fogászati berendezések ügyében. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján indult büntetőeljárásba azonban már nem került be Orbán Viktor fogorvosának és üzlettársának az érdekeltsége, az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt., ahol az OLAF szintén vizsgálódott. Az uniós ellenőrök azt kifogásolták, hogy az OTI kötelező részvétele a pályázati felhívásban sérthette a közbeszerzési irányelvet, ugyanis a cég tender kiírása nélkül jutott több mint félmilliárd forinthoz. | Három éve nyomoz költségvetési csalás gyanúja miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a piaci árnál drágábban, uniós támogatásból beszerzett fogászati berendezések ügyében. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján indult büntetőeljárásba azonban már nem került be Orbán Viktor fogorvosának és üzlettársának az érdekeltsége, az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt., ahol az OLAF szintén vizsgálódott. Az uniós ellenőrök azt kifogásolták, hogy az OTI kötelező részvétele a pályázati felhívásban sérthette a közbeszerzési irányelvet, ugyanis a cég tender kiírása nélkül jutott több mint félmilliárd forinthoz.
Öt évvel ezelőtt az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF azért indított vizsgálatot, mert felmerült a gyanú, hogy hazánkban súlyos szabálytalanságok történtek húsz, fogászati fejlesztésekre kiírt uniós projektben, amelyekben ráadásul egymással összefüggő tulajdonosi körű cégek (Island csoport) szerepeltek. Az OLAF 2016 decemberében küldte meg az ajánlását a magyar ügyészségnek, amely elrendelte a nyomozást. Az ügyről a csalás elleni hivatal anyaga alapján a 24.hu részletesen beszámolt.
Az OLAF úgy vélte, hogy
jogellenesen fizettek ki támogatást egy magyarországi projektben,
egy vállalkozás az egyik uniós programban gépeket vásárolt, majd egy másikban szállított,
a lánckereskedés révén a vételár jóval a piaci ár felett volt, és előfordult, hogy az első körben 1,86 millió forintért leszámlázott fogászati szkennert a projekt kedvezményezettje 8,7 millióért kapta meg.
A hivatalnak feltűnt az, hogy a gépek kizárólagos magyarországi forgalmazója a csoport egyik tagja, a Dentident Implant Clinic volt, ám a támogatást elnyert cégek nem tőle, hanem egymástól vették meg a fogászati szkennereket. Ráadásul – amint említettük – a piaci ár többszöröséért, és az OLAF szerint a túlárazás tudatos volt.
Megtörtént az is, hogy több mosonmagyaróvári fogászati cégnél tartott ellenőrzésen az OLAF munkatársai nem találták meg a szkennerek egy részét. A cégek számlamozgásaiból pedig az derült ki, hogy ugyanazt az összeget ide-oda utalgatták egymás között, a nyereséget pedig offshore cégek révén visszajuttatták a kedvezményezettekhez.
Az offshore cégek beiktatása – mint a 24.hu is hangsúlyozta – azért volt aggályos, mert csak átlátható szervezetek részesülhetnek költségvetési támogatásban. Annak a történtek idején azok a vállalkozások számítottak, akiknél a tulajdonosi offshore-rész a 25 százalékot nem érte el. A fogorvosi hálóban szereplő offshore vállalkozásoknál pedig ennek alatta maradtak a 24 százalékos offshore-részekkel.
Melyek voltak ezek a vállalkozások?
Az M.Son Hungary Kft. esetében a MSON Investment Inc., a CadCam Dent Kft., a Dentident Implant Clinic Kft. és az Airport Hotel Budapest**** Szállodaüzemeltető Kft.-nél a La Rosa Investment Inc., a Dentmill Kft. esetében pedig a Pineware Inc. és Dentmill Inc.
Orbán fogorvosának a cége is képbe került
Az OLAF az ügyet 2015-ben összekapcsolta a kormány által támogatott fogorvosi turizmus fejlesztésével, ezért az azt irányító OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt.-re is kiterjesztette a vizsgálatot. A fogorvosi céghálóra és az OTI-ra vonatkozóan együtt 700 millió forintnál többről volt szó.
A csalás elleni hivatal az OTI "részvételét és lehetséges illegális tevékenységeit" vizsgálta a GOP-2011-1.3.1/F, illetve a KMOP-2011-1.1.4/F közös pályázati felhívás alá tartozó projektekben.
Az OTI Zrt. Orbán Viktor miniszterelnök fogorvosának, Bátorfi Bélának és Szűcs Lászlónak az érdekeltsége. Bár – mint korábban is megjelent – az OLAF által vizsgált céghálózat tagjaiban Bátorfi nem érdekelt, de az OLAF arra gyanakodott, hogy az OTI túl sok "szakértői napot" jelenthetett be, és kötelező részvétele a pályázati felhívásban sérthette a közbeszerzési irányelvet.
Bátorfi Bélát a nagy nyilvánosság 2011-ben ismerhette meg, amikor a fogászati turizmust a kormány kiemelt területté tette, és egymilliárd forintos támogatást adott rá. A miniszterelnök ezt az első Magyar Fogászati Turizmus Konferencián jelentette be. Ott beszéltek a Bátorfi Béla és Szűcs László által létrehozott "Országos Fogászati Turizmus Fejlesztési Programról" is.
A támogatásért jelentkező fogászatoknak azonban – mint anno az Origo megírta – feltételként szabták azt, hogy részt vegyenek az "Innováció a fogászatban" elnevezésű projektben. Ez az Európai Unió által támogatott, 4,5 milliárd forintos fejlesztési pályázat volt, azzal a céllal, hogy segítse a fogászatok eszközbeszerzését, vagy a fogászok bérét.
A jelentkező fogászatoknak vállalniuk kellett azt, hogy két évig szerepelnek az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt. projektjében. Ez azt jelentette, hogy megvesznek egy innovációs csomagot, amely mellé járt a cég know-how-ja és a tagsági viszony. Egy nyertes pályázó 2-4 millió forint közötti összeget kapott, a 133 projektnek több mint félmilliárd forintot ítéltek meg. És éppen az összeg nagysága miatt kifogásolta az OLAF, hogy mindez közbeszerzés nélkül történt.
Az Átlátszó is beszámolt arról, hogy a hivatal munkatársai 2016 áprilisában ellenőrzést tartottak az OTI-nál, és Bátorfi Bélát kikérdezték a társaság tevékenységéről, Szűcs Lászlót pedig tanúként hallgatták meg. Az OLAF-osok többek között arra voltak kíváncsiak az OTI-val kapcsolatban, hogy Budapesten, a Bajvívó utcában miként végezhetett a vállalkozás minőségbiztosítást olyan fogaszatoknál, amelyekről 2016-ban kiderült, hogy nem működnek.
Orbán Viktor fogorvosát is meglátogatta az OLAF A Nemzeti Együttműködés – ismét kétharmadot szerző – Rendszerének vannak olyan figurái is, akik kevésbé ismertek, mégis érdemes beszélni róluk. Ilyen Bátorfi Béla, Orbán Viktor fogorvosa, akiről legutóbb a 24.hu írt, miután kiderítették, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) megvizsgálta egyik érdekeltségének
Tizenegy olyan cégről volt szó, amelyeket azonos címre jegyeztek be, az általuk elnyert támogatások összege pedig 300 millió forintra rúgott. Az OTI szerint olyan fogászatoknak nyújtott tanácsadást, amelyek részére a támogatást 2014-ben kifizették. Ez pedig csak úgy volt lehetséges, ha azok rendelkeztek működési engedéllyel. Az OTI részéről úgy vélték, azzal, hogy a társaságok később megszűntek, nem tudnak mit kezdeni.
Bátorfi Béla és üzlettársa érdekeltségei nagyot kaszáltak
2014-ben írtuk meg, hogy a Bátorfi érdekeltségeihez került állami és uniós támogatások hárommilliárd forinthoz közelítettek. A történet szépsége az volt, hogy a Bátorfi Bélához köthető cégek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen (NFÜ) keresztül azt követően nyertek jelentős összegeket, hogy Orbán Viktor a miniszterelnökséget vezető államtitkár – Lázár János – útján átvette az NFÜ irányítását.
Ezen felül kiderült az is, hogy a fogorvos egyik vállalkozása, a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő-, Kutató-, és Tudástranszfer Központ Kft. a közvetlenül a választások előtt 400 millió forinthoz jutott a rendkívüli kormányzati tartalékból.
Hárommilliárd forinthoz közelítenek Orbán fogorvosának állami támogatásai Az elmúlt másfél évben összesen 2,2 milliárd forint állami és uniós támogatást kaptak Orbán Viktor miniszterelnök fogorvosa, dr. Bátorfi Béla érdekeltségei a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen keresztül. A pályázatok többségéről azután hoztak döntést, hogy Orbán Viktor a miniszterelnökséget vezető államtitkár útján átvette az NFÜ irányítását.
A cég tulajdonosai között ott volt a Magyar Fogászati Turizmus Szervező Kft. és az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt. Ez a két társaság – az Opten céginformációs rendszer adatai alapján – Bátorfi Béla és üzlettársának, Szűcs Lászlónak az érdekeltségei. A fejlesztő és kutató cégnek egyébként 2017-ben az értékesítés nettó árbevétele 44,1 millió forint volt és 8,7 millió forintos adózott eredményt ért el.
A cégcsoportnak 2012 és 2014 között megítélt támogatásokat korábbi írásunkban összesítettük. Az említett 400 millió forintos állami támogatáson felül a következő összegekhez jutottak hozzá Bátorfi Béla és Szűcs László érdekeltségei.
2012 júniusában a Bátorfi és Társa Fogászati Kft. "innovációs eredmények hasznosítására" kapott 5 millió forintot.
2013 március végén 1,3 milliárd forintot kapott az NFÜ-től a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő-, Kutató-, és Tudástranszfer Központ Kft., amely az összegből kutatóközpontot hozott létre.
2013 novemberében Bátorfiék másik vállalkozása a Malév Air Tours Kft. 56 millió forintot kapott "komplex fejlesztésre". 2013 év végén pedig a Bátorfi-Szűcs-féle OTI Zrt. 173 millió forinthoz jutott, hogy komplex vállalati technológia-fejlesztést hajtson végre.
Az OTI következő, 249 millió forintos, GOP-programos támogatásának jogcíme a "B2B közösségi rendszer kialakítása a magyarországi fogászati és fogtechnikai szolgáltatók számára" volt. A támogatást 2013. december 18-án ítélték oda. Csakúgy, mint – hívtuk fel a figyelmet – a többi Bátorfi és Szűcs érdekeltségnek.
A Malév Air Tours 137 millió forintot kapott utaztatás-ügyviteli portál létrehozására, a Magyar Fogászati Turizmus Szervező Kft. 248 millió forinthoz jutott B2C szolgáltatásközvetítői keretrendszer kiépítésére, a Digital Board Networks Kft. kasszájába pedig 35 millió forint került, hogy javítsák a digitális tananyag hozzáférést az Apáczai Tudástár 2.0 programban.
Korábbi cikkünkben hangsúlyoztuk, hogy Bátorfi és üzlettársa "egy nap alatt, ugyanazon programon belül (GOP 3.3.2-13) összesen 669 millió forinthoz jutottak az Orbán és Lázár irányítása alatt álló NFÜ-től."
Szűcs László, az OTI vezérigazgatója anno a sajtóban azt nyilatkozta, hogy az OLAF minden dokumentumot, szerződést és kimutatást átvizsgált, és kiderült, hogy semmilyen közbeszerzési irányelvet, jogszabályt vagy előírást nem sértettek. Az OLAF vizsgálatának a vállalatra nézve érdemi visszajelzése vagy elmarasztaló lépése, szankciója nem volt.
Szűcs László a nyilatkozataiban hangsúlyozta azt is, hogy Bátorfi Béla soha nem volt vezető tisztségviselője OTI-nak, annak operatív irányításában nem vett részt. Megjegyezte azt is, hogy az OTI-t és a cég munkatársait semmilyen nyomozó hatósági ügyben vagy ügyészségi nyomozás kapcsán nem keresték.
Ennek oka az lehet, mint az Átlátszó a Legfőbb Ügyészségtől megtudta, hogy
az OLAF ajánlása nem érintette azokat a GOP-os projekteket és KMOP-es programot, amelyek révén Bátorfi Béla és Szűcs László érdekeltségei uniós támogatáshoz jutottak.
Azt egyébként, hogy a fogászati berendezések támogatott beszerzésével kapcsolatban költségvetési csalás gyanúja miatt elrendelt nyomozás hol tart, nem tudtuk meg, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az eljárásra vonatkozó kérdéseinkre a kért időpontig nem válaszolt.
Címlapkép: 2011. április 21. Orbán Viktor miniszterelnök beszél az I. Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Konferencián, a herceghalmi Abacus Business & Wellness Hotelben. Az asztalnál ül Bátorfi Béla, az Orvosi Turizmus Zrt. felügyelőbizottságának elnöke (j2) és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. (Fotó: Soós Lajos / MTI) | https://atlatszo.hu/2019/06/11/olaf-jelzesek-orban-fogorvosanak-tamogatasat-is-gyanusnak-talaltak-az-unios-ellenorok/ | https://web.archive.org/web/20211006140127/https://atlatszo.hu/2019/06/11/olaf-jelzesek-orban-fogorvosanak-tamogatasat-is-gyanusnak-talaltak-az-unios-ellenorok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/olaf-jelzesek-orban-fogorvosanak-tamogatasat-is-gyanusnak-talaltak-az-unios-ellenorok | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-06-11 12:40:00 | [
"Bátorfi Béla",
"Szűcs László (fogturizmus)"
] | [
"Airport Hotel Budapest**** Szállodaüzemeltető Kft.",
"Bátorfi és Társa Fogászati Zrt.",
"CadCam Dent Kft.",
"Dentident Implant Clinic Kft.",
"Dentmill Kft.",
"Digital Board Networks Kft.",
"M.Son Hungary Kft.",
"Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő Kft.",
"Malév Air Tours Kft.",
"Orvosi Turizmus Iroda Zrt."
] | [] | [
"offshore",
"k+f",
"egészségügy",
"támogatás",
"EU",
"egészségturizmus",
"OLAF-vizsgálat"
] | [] |
49,168 | A Huawei és több Mészáros-érdekeltség is alvállalkozó lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal építésénél | Többek között a Huawei, valamint Mészáros Lőrinc, illetve gyerekei és veje érdekeltségei lettek az alvállalkozói a Soroksár és Kelebia közötti vasútvonal fejlesztést megkapó CRE Konzorcium-nak. A CRE egyik tagja egyébként – mint ismert – a családfő vállalkozása, az RM International Zrt. | Nemrég jelentették be, hogy a kormány lehívja a kínai hitelt a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére. A beruházás kivitelezőivel pedig május 24-én aláírták a Soroksár–Kelebia-vasútvonal korszerűsítésére vonatkozó szerződést. A vasútvonal építése a tervek szerint 2023-ra fejeződhet be, és a Figyelő három évvel ezelőtti, elhíresült számítása szerint a jelenlegi körülmények között 2400 év alatt térülne meg a beruházás, melynek kalandos történetéről tavaly októberben írtunk részletesen.
A 152 kilométeres szakaszra vonatkozó, a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. által kiírt tendert – mint az Index is megírta – a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő vasútépítő cég, az RM International Zrt. nyerte el két kínai vállalkozással konzorciumban. Ezek a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. és a China Railway Electrification Engineering Group (Magyarország) Kft.
A beruházás értéke nettó 2 milliárd USD, azaz mintegy 588 milliárd forint.
Az RM International Zrt. ügyvezetője – az Opten céginformációs adatbázis szerint – Mészáros Beatrix, tagjai pedig Mészáros Lőrinc érdekeltségei, a Mészáros és Mészáros Kft. és az R-Kord Kft. Nagy valószínűséggel az RM Internationalt erre a munkára hozták létre, mert 2017-ben semmilyen árbevétele nem volt. Hogy 2018-ban miként alakult a cég árbevétele, még nem látszik.
Az uniós közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számában megjelent tájékoztatóból kiderül, hogy
a beruházás alvállalkozói között megtalálható a Huawei, valamint a Mészáros-család több vállalkozása:
az R-Kord Kft. és a V-Híd Zrt. Mészáros Lőrincé,
a FEJÉR-B.Á.L. Zrt. a gyerekeié (Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes és ifjabb Mészáros Lőrinc),
a VASÚTVILL Kft. pedig Mészáros vejéé, Homlok Zsolté.
A hivatalos tájékoztató szerint az alábbi alvállalkozók vesznek részt a vasútvonal építésében: R-Kord Kft.; FormiConcept Kft.; Kontúr Csoport Kft.; RING Mérnöki Iroda Kft.; TSCP Kft.; V-Híd Zrt.; VASÚTVILL Kft.; Vasútépítők Kft.; MÁV FKG Kft.; Híd-Tám Kft.; FEJÉR-B.Á.L. Zrt.; VILLFELÉP Bt.; China Railway Design Corporation; China Railway Electrification Engeineering Group Co., Ltd.; CARS Engineering Consulting Corporation Limited (Bejging); CRSC International Company Limited; Nokia Shanghai Bell Co., Ltd.; Huawei Technologies Hungary Ltd.; ZTE Hungary Ltd.; China Railway Electric Industries Co., Ltd.; China Railway No. 9 Group Co., Ltd.; Shanghai Civil Eingineering Group Hungary Ltd.
A 24.hu néhány hete írta meg, hogy idén már összesen 564 millió forintnyi munkát kaptak meg Mészáros Lőrinc és Homlok Zsolt vállalkozásai a Magyar Államvasutak Zrt.től.
Az Átlátszó június elején számolt be arról, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. egy másik céggel közösen 22 milliárd forintos keretösszegű gázhálózati munkát nyert el. Korábban pedig megírtuk, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltsége sorra nyeri a jól fizető munkákat, és többször úgy viszi el a tendert más vállalkozások elől, hogy az eredetileg becsült árnál jóval drágábban dolgozik. | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/06/12/a-huawei-es-tobb-meszaros-erdekeltseg-is-alvallalkozo-lesz-a-budapest-belgrad-vasutvonal-epitesenel/ | https://web.archive.org/web/20231023110705/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/06/12/a-huawei-es-tobb-meszaros-erdekeltseg-is-alvallalkozo-lesz-a-budapest-belgrad-vasutvonal-epitesenel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-huawei-es-tobb-meszaros-erdekeltseg-is-alvallalkozo-lesz-a-budapest-belgrad-vasutvonal-epitesenel | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-06-12 12:47:00 | [
"Homlok Zsolt",
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"China Railway Electrification Engineering Group Kft.",
"China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Huawei",
"Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"R-Kord Kft.",
"RM International Zrt.",
"V-Híd Zrt.",
"Vasútvill Vasútvillamosító Kft."
] | [
"Ázsia",
"Kína"
] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"építőipar",
"vasút",
"klientúra"
] | [] |
49,169 | OBT: Eltussolta Handó Tünde törvénysértéseit a Fidesz belföldön, belebukhat a bírósági rendszer külföldön | Az Országos Bírói Tanács szerint az Országgyűlés keddi döntésének következménye az, hogy nemzetközi színtéren is egyértelművé válik: az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatalmával szemben jelenleg nincs semmilyen működő fék vagy alkotmányos kontroll Magyarországon. Ezt pedig éppen a kormánypártok adták írásba. | A nemzetközi fórumokon sokat támadott 2012-es igazságügyi modell védelmében a kormány eddig folyamatosan azzal érvelt, hogy a bírói önigazgatási testület megfelelő ellensúlyt biztosít az egyszemélyi vezetés megerősített hatalmával szemben, ezért az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke nem veszélyeztetheti az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Erre emlékeztet az Országos Bírói Tanács (OBT), amely úgy értékeli, hogy az Országgyűlés Fidesz–KDNP-s többsége kedden sebtiben elfogadott indítványával bebizonyította: a törvénnyel rögzítettekkel ellentétben
Az OBT közleménye többször is felhívja a figyelmet arra: Handó Tünde tevékenységének megítélése során az Országgyűlés a tények érdemi vizsgálata nélkül hozott döntést. Nemcsak a parlament igazságügyi bizottságának múlt pénteki üléséről, valamint az ott előterjesztett indítványról fejtették ki álláspontjukat, de a keddi szavazást értékelve úgy fogalmaztak:
Egy ilyen tartalmú döntés az itthoni és nemzetközi fórumokon megfogalmazott aggályokat igazolja: az OBH elnökének hatalmával szemben jelenleg nincs semmilyen működő fék vagy alkotmányos kontroll, így a magyar igazságszolgáltatás rendszerszinten a törvényhozás alárendeltségében működik. Handó Tünde tevékenységét a bírói hatalmi ágban ténylegesen jelenleg senki nem tudja felügyelni.
Emlékeztettek egyúttal arra is: az OBT megállapításait az utóbbi időben több nemzetközi szervezet vizsgálta és megerősítette. Legutóbb a Nemzetközi Bírói Egyesület jelentése fogalmazta meg, hogy a magyar igazságszolgáltatás alkotmányos krízise az OBH elnökének jogsértő magatartására vezethető vissza. A Velencei Bizottság elnöke 2019 márciusában úgy fogalmazott:
A magyar jogállamiság szempontjából a legproblematikusabb az Országos Bírósági Hivatal elnökének szerepe.
Az Európai Bizottság ajánlása pedig már azt is rögzítette:
Az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása szempontjából döntő fontosságú fékek és ellensúlyok tovább gyengültek a bírósági rendszerben, az OBT egyre nehezebben képes ellensúlyozni az OBH elnökének hatásköreit, ami aggályokat vet fel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban.
Az Európai Tanács heteken belül szavaz a jelentésről.
A nemzetközi aggályokat minden szempontból növelheti, hogy az Országgyűlés teljesen figyelmen kívül hagyta az OBT határozatát és több mint százoldalas vizsgálati anyagát, amelynek tartalmát Handó Tünde érdemben sosem cáfolta. Sőt, a parlament által elfogadott indítvány sem teszi, ehelyett az OBT legitimitásáról és az eljárás elfogulatlanságáról fogadtak el elmarasztaló határozatot a Fidesz-KDNP-s képviselők. Ezzel az a helyzet állt elő, amire a nemzetközi intézmények már figyelmeztettek: bebizonyosodott, hogy az OBT-nek nincsenek érdemi jogkörei az OBH elnökével szemben.
A Fidesz ezzel a saját maga által alkotott és több nemzetközi jogvita miatt módosított alaptörvényt és jogszabályokat írta felül, amelyek alapján, ahogyan azt az OBT vezetői az Indexnek már egyértelművé tették, világos kellene legyen:
Sokszor írtunk arról, az OBH és az OBT között tavaly tavasszal alakult ki nézeteltérés, miután áprilisban és májusban a bírói tanács 28 választott tagja és póttagja közül 17-en lemondtak, az OBH elnöke pedig az őt felügyelő OBT működését a testület létszámára hivatkozva törvénysértőnek nyilvánította.
Az OBT tagjai szerint viszont a testület határozatképessége továbbra is biztosított, ezért működésének nincs akadálya. Handó novemberben fordult az ombudsmanhoz a probléma megoldása érdekében, ám azóta sem hívott össze tagválasztó küldöttgyűlést, amellyel megoldódna a létszámkérdés alkotmánybírósági vizsgálat nélkül is.
Miután pedig az ombudsman az Alkotmánybíróság jogértelmezését kérte, az eljárás automatikusan meg is indult, erre hivatkozva pedig Handó Tünde OBH-elnök többször is illegitimnek nevezte az őt felügyelő szervezet működését. Ezt teszi legújabb nyilatkozataiban a kormányoldal több képviselője is, noha sem az Alkotmánybíróság, sem pedig az ombudsman nem hozott ilyen határozatot. | https://index.hu/belfold/2019/06/13/obt_obh_elnok_orszaggyules_fidesz/ | https://web.archive.org/web/20221002201954/https://index.hu/belfold/2019/06/13/obt_obh_elnok_orszaggyules_fidesz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/obt-eltussolta-hando-tunde-torvenyserteseit-a-fidesz-belfoldon-belebukhat-a-birosagi-rendszer-kulfoldon | Index | hungarian-news | 2019-06-13 12:51:00 | [
"Handó Tünde"
] | [
"Országos Bírói Tanács",
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [] | [
"bíróság",
"nyomásgyakorlás",
"hatalomkoncentráció",
"méltatlanság"
] | [] |
49,170 | Mészáros Lőrincnek kivételes érzéke van az üzlethez | A NER-es üzletemberek nem panaszkodhatnak a tavalyi évre, hiszen vállalkozásaik zöme nyereséges volt. A céges beszámolók adatai alapján összegyűjtöttük, hogy az egyes ágazatokban mekkora profitot termeltek a cégeik, és azt is megnéztük, hogy a tulajdonosok mekkora osztalékot kaptak a vállalkozásaik után. Az érdekcsoportok szerinti csoportosításnál nem ért minket meglepetés, ismét bebizonyosodott, hogy Mészáros Lőrincnek kivételes érzéke van az üzlethez. | Orbán Viktor még évekkel ezelőtt kijelentette, hogy különösen fontosnak tartja a nemzeti tőkésosztály megerősítését. Ebben a gyarapodási folyamatban némi zavart okozott a híres, hírhedt G-nap, de igazából a Simicska Lajossal történt szakítás óta még gyorsabb ütemben gyarapodnak a NER milliárdosai. Az Orbán Viktorhoz hű vállalkozók cégeinek beszámolóiból egyértelmű tendencia rajzolódik ki: évről évre nő a – főként közbeszerzéseken hizlalt – vállalkozások vagyona, nő az adózott eredményük, és a kivett osztalékok is milliárdos emelkedést mutatnak.
A legmagasabb adózott eredményeket az építőipar hozta, nem csoda, hiszen utak, vasútvonalak, stadionok, múzeumok, hidak és mezőgazdasági üzemek is igen nagy számban épültek vagy újultak meg az elmúlt években. A beruházásokhoz szükséges pénzt pedig többnyire közbeszerzéseken nyerik el a cégek, ahol viszont ha épp úgy adódik (és általában úgy adódik), hogy nincs igazi versenytársuk a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez tartozó vállalatoknak, akkor árverseny sincs, az ebből fakadó pluszköltséget pedig természetesen az adófizetők állják.
A hazai építőipari cégek árbevétel-arányos nyeresége egyébként nemzetközi összehasonlításban is igen magas. A profit szempontjából még a kommunikációs cégek és a – főként a nemrég elhunyt Andy Vajna érdekeltségébe tartozó – szerencsejátékkal foglalkozó vállalatok szerepeltek jól, de 2017-ről 2018-ra megerősödtek a mezőgazdasági cégek, és a korábban még veszteséges TV2 is nyereségessé vált. A kommunikációs cégeknél érdekes tendencia, hogy a kegyvesztett, áfacsalási ügybe keveredő Kuna Tibor érdekeltségei a korábbi évekhez képest gyengébben szerepeltek 2018-ban, míg a helyére lépő Balásy Gyula cégeinek teljesítményéhez továbbra is jelentősen hozzájárul, hogy ők szervezhetik a kormány plakátkampányait.
A tulajdonosok által felvett osztalék tekintetében is az építőipari cégek dominálnak. 2018-ban a legnagyobbat szakító építőipari cégek közé tartozik a Duna Aszfalt, amelyből 13 milliárdos osztalékot vehetett fel a tulajdonos, de a ZÁÉV-ből, a Marketból, a Simicska Lajostól Mészáros Lőrinchez került Közgépből, illetve a nemrég a Budapest–Belgrád-vasútvonal építési pályázatát is megnyerő R-Kordból is milliárdos osztalékot kaptak a tulajdonosok.
A tulajdonosi kört tekintve nem okoz nagy meglepetést, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető cégek hasítanak leginkább. Bár az ország leghíresebb gázszerelője nem tekinti magát Orbán Viktor strómanjának, annyi biztos, hogy cégei sorra nyerik a közbeszerzéseket, ez pedig a vállalatok eredményeiben is megmutatkozik.
Az adatvizualizációnkban Mészáros Lőrinc köreihez csatoltuk – a családtagjainak cégein kívül – az egyébként a hozzá közel álló Szíjj László tulajdonában vagy résztulajdonában álló vállalkozásokat is. A miniszterelnök kedvenc focicsapatának (Vidi) tulajdonosához, Garancsi Istvánhoz és köréhez kapcsolódó cégek is sikeres évet zártak, hiszen nemcsak a Market Zrt., hanem például a nemrég Scheer Sándor érdekeltségébe került magyarországi McDonald'sokat működtető cég is jól teljesített. (Bár a tavalyi évben még nem Scheeré volt a cég.) Nem panaszkodhat Orbán Viktor édesapja és veje sem, hiszen az ő vállalkozásaik is milliárdos nyereséget könyvelhettek el. Tiborcz István, Orbán Viktor legidősebb lányának férje egyébként már a 32. leggazdagabb magyar.
Mészáros Lőrinc sok cégnek nem 100 százalékban tulajdonosa, ezért is van az, hogy a hozzá köthető vállalatok csaknem 90 milliárdos osztalékából – a G7 számításai szerint – mindössze 25 milliárd forint az, amit ő kapott. A szintén jól szereplő energetikai és mezőgazdasági cégekből is Mészáros gyarapodott leginkább, hiszen a Mátrai Erőmű és az agráriumban igen sikeres Talentis is részben vagy egészben az ő tulajdonában van. (A Mátrai Erőmű felel az ország energiaellátásának ötödéért, a Talentis-csoport pedig 38 ezer hektáron gazdálkodik Magyarországon, ezzel Mészáros hazánk legnagyobb földesurának tekinthető.) | https://index.hu/gazdasag/2019/06/13/nemzeti_tokesosztaly_gyarapodasa/ | https://web.archive.org/web/20221126091936/https://index.hu/gazdasag/2019/06/13/nemzeti_tokesosztaly_gyarapodasa/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorincnek-kiveteles-erzeke-van-az-uzlethez | Index | hungarian-news | 2019-06-13 12:53:47 | [] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"infografika"
] | [] |
49,171 | MVM-botrány: büntetlenül csapolhatták az állami céget | 2018 közepén, az éves beszámoló elfogadásakor robbant ki az MVM súlyos informatikai botránya. A cégcsoport, egy svájci leányvállalatán keresztül közel 5 milliárd forintért rendelt IT-rendszert egy szlovák lakótelepre bejegyzett, panamai hátterű cégtől. Egy év elteltével, az újabb beszámolókból jól kirajzolódik az ügy háttere. Az állami cég és az őt felügyelő miniszter azonban továbbra is titkolózik, és mint megtudtuk, a mai napig komoly fejfájást okoz az IT-beszerzés utózöngéinek elsimítása. Ugyan már minden egykori érintettnek távoznia kellett, de az elfolyt milliárdokat senki nem szerezte vissza. | Egy év telt el azóta, hogy az MVM Zrt. könyveinek auditálásakor kirobbant egy nagyon kínos ügy. Egy különös informatikai szerződés miatt a KPMG könyvvizsgáló cég nem volt hajlandó aláírni az MVM éves beszámolóját.
A frissen felkért BDO nevű auditor ugyan végül hitelesítette az éves beszámolót, de ekkor már késő volt. A figyelem a furcsa tranzakcióra irányult.
Mint sült hal a szatyorban
Ennek a sztorinak az utóéletét próbáltuk az elmúlt hetekben feltárni. Mint korábban, ezúttal is megdöbbentünk azon, hogy az érintettek közül hivatalosan senki nem válaszolt a kérdéseinkre.
A hivatalos csatornák megkerülésével azért szerencsére sokan segítették a munkánkat, és igyekeztek a felek tájékoztatást adni, de a támogató érintettek is összességében csak egy igencsak kafkai magyarázatot adtak a hallgatásra.
Eszerint tavaly a botrány kirobbanásakor az állami szereplők azzal hárították el az újságírók és a parlamenti képviselők kérdéseit, hogy belső vizsgálat zajlik.
Egy év után azonban egyszerűen már nincs semmilyen válasz, ezért inkább hallgatunk, mint sült hal a szatyorban
– mondták nekünk.
Vagyis:
Ha az MVM azt mondaná, hogy még tart a vizsgálat, az egy év után nevetséges lenne.
Ha azt mondaná, hogy a vizsgálat mindent rendben talált, az (a következőkben bemutatott részletek után) szintén közröhejbe fulladna.
Ha pedig erős megállapításokat tenne a cég, az politikai botrányt okozna és újra kellene nyitni a nagy nehezen átpréselt, 2017-re vonatkozó auditot, ezt sem szeretné senki.
Csakhogy az informatikai beszerzés ügye nem fog elillanni, minden olyan menedzsernek is kockázatot jelent, akinek egykoron nem is volt köze a megrendeléshez.
Ez volt az ügy
Emlékeztetőül magáról a megrendelésről: a legnagyobb titokban, a nyilvánosság és az MVM belső szakemberei elől elrejtve, az MVM 2017-ben beszerzett egy 4,88 milliárd forintos központi termelésmonitorozó (KTM) rendszert. Valójában a magyar cég (MVM-csoport) számára magyar szakemberek (úgy tudjuk, hogy egy X_Prompt nevű kisebb cég munkatársai) dolgoztak a rendszeren, de a brutálisan drága informatikai dealt valamiért külföldi entitások intézték.
Az MVM egy kicsi svájci leányvállalatán (MVM International AG) keresztül vásárolt.
A szállító pedig egy Scadex nevű, a piacon teljesen ismeretlen szlovák cégen keresztül szállított.
A Scadex központja Révkomárom leglepusztultabb részén volt, a cégnek egy Fürlinger Gyula nevű magyar vállalkozó és egy panamai hátterű entitás voltak a tulajdonosai.
Rejtett deal
Mint azt tavaly négyrészes sorozatunkban bemutattuk, minden érintett teljes titkolózásba burkolózott a beszerzésről, annak céljáról és állapotáról sem árultak el semmit. A méretes kiadást jóváhagyó MVM vagy az őt felügyelő NFM még arról sem adott tájékoztatást, hogy a rendszer egyáltalán mire kell, és ki szállította.
Ezért amikor írtunk az ügyről, háttérbeszélgetések alapján tájékozódtunk. Tapasztalataink szerint a furcsa közpénzkiáramlás nemcsak az azt bátran leleplező KPMG-t akasztotta ki, de az MVM berkein belül is erős rosszallást váltott ki, sőt, ezúttal még a velünk szóba álló kormányzati erők is azt sugallták, hogy ez egy nagy botrány, aminek következménye lesz.
Pedig azóta eltelt egy év, az érintett cégek újabb éves beszámolókat tettek közzé, amelyek több mint beszédesek. Állítólag zajlott vagy zajlik is egy vizsgálat, de az általunk elért fontos szereplők közül többen is azt mesélték, hogy senki nem hallgatta meg őket. Igaz, volt, aki arról is beszámolt nekünk, hogy az ügy kirobbanásakor még nemzetbiztonsági vizsgálat is zajlott.
Az új vezérigazgató, Kóbor György egy belső fórumon kijelentette, hogy az egyik legfontosabb házi feladata az, hogy a jövőben ne legyenek KTM-jellegű ügyek. Igaz, mint a cikk későbbi részéből kiderül, könnyen lehet, hogy az is a leckék között volt, hogy ebből az ügyből ne legyen nagy botrány.
Az ügyben auditorként nem érintett tanácsadó (úgy tudjuk, hogy az EY) megbízást kapott, hogy mérje fel a rendszer értékét, de ez sem könnyített a helyzeten, hiszen az értékbecslés csak bántóan alacsony töredékértéket tudott kihozni a projektre.
A magyar csoda: a Great System Kft.
De mi történhetett valójában? Kezdjük a sztorit egy olyan céggel, amelynek látszólag semmi köze sincs ehhez az egészhez. Pátyon, egyáltalán nem „üzleties” környezetben, egy amolyan vidéki családi házas soron, 2017 júliusában alapítottak egy Great System Kft. nevű céget. A társaság képviselője az előbb már említett Fürlinger Gyula (aki a korábban említett cégek közül a Scadexben és az X_Promptban is vezető), a tulajdonos pedig egy Hiri Sándor nevű, révkomáromi lakcímmel rendelkező vállalkozó.
Hiri sokféle vállalkozásban érdekelt, a Rutin Kft. nevű építőipari céget például Zsuga Jánossal együtt tulajdonolja,
És akkor lássuk a Great System Kft. páratlan üzleti sikerét! A cég tehát 2017 júliusában megalakult (éppen azután, hogy az MVM 4,88 milliárd forintért megbízta az MVM Internationalt a KTM-projekttel), majd
Alighanem a világ egyik legjobb nyereségtartalmával dolgozó vállalkozása ez, mert az ehhez a forgalomhoz párosuló adózás előtti eredménye 2,672 milliárd forint volt, és ebből 2,431 milliárd forintot a cég kifizetett osztalékként. Csak azért nem többet, mert 240 millió forint volt az adófizetési kötelezettség. Akinek ilyen cége van, az ott szokott virítani a milliárdosok listáján, Hiri azonban nincsen ott.
2018-ban már nem sok tevékenysége lehetett a cégnek, árbevétele 99,29 százalékkal, 19,6 millió forintra olvadt. A tulajdonos ekkor is kivett 36 millió forint osztalékot a cégből. Vagyis többet, mint a forgalom, mert pénzügyi eredmény is keletkezett. Ha tippelni kéne, vélhetően az előző évi milliárdoknak volt némi pénzügyi eredménye. A Great Systemről egyebet nem tudunk tehát, csak annyit, hogy sokféle módon volt kapcsolata a Scadex nevű céggel. Felmerülhet a kérdés, hogy egy többmilliárdos osztalékot hogy lehet ennyire feltűnően felvenni, de gondoljunk bele, amikor a 2017-es események zajlottak, az érintettek nem tudhatták, hogy 2018-ban a KPMG robbant.
A révkomáromi szállító: a Scadex
Nézzük ezek után, hogy mi történt a Scadexszel! A szlovák cégregiszter szerint a vélhetően csak erre a furcsa MVM-s beszerzésre optimalizált Scadex is mozgalmas évet zárt.
Említettük, hogy a hatalmas megrendelést elnyerő cég egy lepukkant révkomáromi ingatlanba van bejegyezve, amelyet a tulajdonosok egy Magdalena S. nevű helyi lakostól vettek bérbe. Érdekesség, hogy az előbb említett révkomáromi lakcímmel is rendelkező Hiri Sándornak több szlovák céghez is van köze.
A megrendelés idején a Scadexet Fürlinger Gyula magyar vállalkozó és a szintén szlovák Constructline birtokolta, ez utóbbi cég a honlapja szerint valóban energetikai termelésfigyelő rendszerekkel foglalkozott, és ő volt a panamai Bearberry birtokában. Azóta a panamai tulajdonos a Scadexből kiszállt, és immár teljes egészében Fürlinger Gyula magyar magánszemély, informatikai vállalkozó a részvényes.
A Scadex 2017-ben 8,6 millió, 2018-ban 5 millió euró bevételre tett szert, a kettő összege 13,6 millió euró (4,4 milliárd forint), amely nagyjából lefedi azt az összeget, amit az MVM International a KTM költségeire kapott.
Az MVM International és a Scadex szerződéséről jó eséllyel hamarosan megismerhetjük a részleteket, mert, mint azt a Népszava megírta: Tóth Bertalan (MSZP) kiperelte az eredeti szerződést az MVM-től. Egyelőre a bíróság döntése nem jogerős, de az első fok szerint az MVM-nek ki kell adnia az anyagokat. Ha ez jogerőre emelkedik, akkor végre az is kiderül, hogy az eredeti feladat mire vonatkozott.
A zürichi megrendelő: az MVM International
A közel 5 milliárd forintos beruházást megrendelő MVM International AG-nál szintén minden és mindenki kicserélődött. A zürichi cég felelőssége volt, hogy a hatalmas összegű MVM-es pénzt megfelelően költse el.
A svájci vállalati adatbázisok szerint a cégnél Kadosa László, az MVM vezérhelyettese lett tisztviselő.
A cég vezető testületében helyet kapó Zsuga János (akkori MVM-vezérigazgató), Mihalovics Péter (Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter kabinetfőnöke), Klinger Dóra (egy Seszták Miklósnak sokat dolgozó iroda ügyvédje) és Csanády Zsolt korábbi MVM-es jogtanácsos is távozni kényszerültek, helyüket Kóbor György, az MVM új első embere és közvetlen kollégája, Cseh Tamás töltötték fel. Azt hallottuk, hogy
Az MVM Internationalt természetesen már nem a botrányos ügyet leleplező és abba bátran beleálló KPMG auditálja, az új könyvvizsgáló a Grant Thornton nevű auditorcég lett.
Zsuga, Hiri és Fürlinger
Említettük, hogy Zsuga János volt az ominózus szerződés idején az MVM első embere, az MVM International egyik igazgatója. Azt is jeleztük, hogy Zsuga emellett egy építőipari cégben is tulajdonos. A Céginfo.hu szerint a budapesti Fürj utcába, illetve Dombóvárra bejegyzett Rutin építőipari csoportban Zsuga és Hiri cégtársak.
Az interneten fellelhető nyilvános szerződések alapján Zsuga más módon is ismerhette Hirit és Fürlingert, mert a korábban Zsuga vezette siófoki FGSZ Földgázszállító Zrt. is kötött szerződéseket a vállalkozókkal.
A KTM-rendszer angolszász elnevezése SCADA (Supervisory Control and Data Acquisition), Zsuga János és Fürlinger Gyula, mint az FGSZ és az X_Prompt vezetői már szerződtek egymással korábban SCADA-rendszerre is.
Az anyavállalat
Maga az MVM közben visszatért a big four szintű könyvvizsgálathoz, a Deloitte vállalta el a 2018-as év auditját, és ő láthatóan gond nélkül alá is írta a 2018-as beszámolót. Ezzel maga is hitelesítette a BDO egy évvel korábbi munkáját, hiszen rendben valónak találta a nyitóállapotot.
Az új beszámoló alapján az MVM-csoport 1719 (2017: 1331) milliárd forintra növelte árbevételét, adózás előtti eredménye pedig 50 (2017: 15) milliárd forintra bővült. Az új menedzsment egyik tagja szerint ez is bizonyítja, hogy a gazdálkodás feszesebb lett, sikerült elzárni a korábbi pénzkiáramlásokat.
A cég még időben megállított bizonyos veszélyes romániai projekteket, ellen tudott állni a korábban jellemző, nyakló nélküli, mérhetetlen politikai kéréseknek, elsősorban a civil szervezetek vagy a baráti média limit nélküli támogatásának.
A régiek szerint ez „bullshit”, olyan emberek vezetik most is az MVM-et, akik évek, évtizedek óta részesei az állami hátterű magyar energetika kérésekkel teli, egyensúlyozós világának. Ők sem csinálnának semmit sem másként, legfeljebb szerencséjük van – hallottuk.
És a KTM?
De mi történt magával a projekttel? Arról tehát nem tudunk, hogy a belső vizsgálat, ha egyáltalán volt érdemi vizsgálat bármilyen eredményt hozott volna, hiszen említettük, hogy az érintettek, így az MVM és az őt felügyelő miniszter továbbra is azt az utat választották, hogy semmilyen tájékoztatást nem adtak.
A legpozitívabb, amit hallottunk, hogy a KTM már működik, és annak a vertikális láncnak a tagjai, akiken két éve átment ez a beszerzés, vagyis Zsuga János vezérigazgató, Csiba Péter elnök, Szivek Norbert, az MNV vezérigazgatója, illetve Seszták Miklós fejlesztési miniszter már nincsenek a helyükön. A beszerzést pontosan megismerte több kormánytag, maga a miniszterelnök is, aki ebben részt vett, az itthon már soha nem lesz a Fidesz-érában aktor – hallottuk.
A KTM valódi értékét kívülről és szakmai kompetencia nélkül mi nem fogjuk tudni megítélni, de azt tapasztaltuk, hogy a rendszer belső megítélése nagyon rossz. Akadt olyan forrásunk is, aki szerint az egész SCADA rendszer értelmetlen volt, mert van ilyen a MAVIR-nál is. Igaz, a MAVIR az MVM csoport független tagjaként működik,, és minden energiaipari résztvevőtől független szereplő, de forrásunk szerint ennek ellenére értelmetlen a párhuzamos KTM-beszerzés.
Más csinálta
Hallottunk egészen lekicsinylő, pár milliós összegeket arról, hogy mennyit is érhet a hardver, a szoftver és a belevitt tanácsadói munka, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a közel 5 milliárd forintos vállalási díj nagyon magas volt, de ennél a projektnél nagyon sok elem nem fért bele a horribilis összegbe.
Vagyis bár néhány külsős tanácsadó érkezett a projektre és belépett az MVM munkaterületére, de javarészt az MVM-csoport cégei, az MVM GTER (gázturbinás erőművek üzemeltetője), az OVIT (helyszíni szerelések), MVM NET (hálózatkiépítés) saját költségvetésükből, térítésmentesen dolgoztak a projekten. Más külsősök, így az erőművi rendszerek illesztését végző korábbi szállítók (GE, Siemens) pedig az MVM International 4,88 milliárdján kívüli, pótlólagos díjazásért látták el a feladataikat.
Belső forrásainktól úgy tudjuk, hogy a KTM végig nagy fejfájást okozott házon belül. Idő és transzparencia nélkül
Az így elindított hirtelen munka eredménye csakis egy Patyomkin-falu lehetett, valamilyen jelkapcsolat valóban időben kialakult, de érdemi (nem redundáns) adatfeldolgozás nem.
Az erőművek bekötése
Az új rendszer deklarált célja az volt, hogy az egyes erőművek termelését jobban össze lehessen hangolni. A minimális célkitűzés az volt, hogy valamennyi adat jusson fel az erőművekből a központba, és akár távolról is elindítható legyen egy-egy gázturbina. Ez úgy tudjuk, végül sikerült. Pénzügyileg és a jogi felelősség miatt azonban nagy gondot okozott és gondoz ma is, hogy ki vegye át az MVM Internationaltől a projektet.
Egy cég éves zárásakor a vezetők (vezérigazgató, pénzügyi vezető) azt is aláírja, hogy az eszközök reális értéken szerepelnek a könyvekben. A beruházásoknál az is felelősség, hogy a reális áron bekönyvelt rendszer az élettartama alatt térüljön meg. Ha azt feltételezzük, hogy egy informatikai rendszer túlárazott szerződéssel készült el, az is pórul járhat, aki túlértékelve befogadja.
Bár az MVM hivatalosan az ezt firtató kérdéseinkre sem válaszolt, de a cégcsoportban úgy tudják, hogy ez a legnagyobb gond, mert senki nem mert olyan értékbecslést adni, ami közelít a 4,88 milliárd forinthoz. Állítólag végül nem is a „központi” MVM, hanem a gázturbinás erőműveket üzemeltető GTER (Gázturbinás Erőmű) Zrt. leányvállalat kapja meg a KTM üzemeltetését. Igaz, ennek a megoldásnak is csúszott az első határideje.
A részleteket nem ismerjük, de állítólag ebből nagy vita támadt, és forrásaink szerint az üggyel összefüggésben Németh Imre, a GTER vezérigazgatója távozott is, immár Tompa Ferenc a vezérigazgató. Az ötlet ugyanis az volt, hogy a gázturbinás erőművek úgyis ritkán járnak, ha ezekből elbocsátunk pár embert, akkor megtérülhet a KTM. Ezekben az erőművekben ma 5x2 fő van szolgálatban az év minden egyes napján, a nap 24 órájában,12 órás váltásokban.
Egy-egy 10-20 milliárd forint értéket képviselő erőműben ez a minimális létszám, amellyel még biztonságos a létesítmény – hallottuk, és bár az erőművek valóban ritkán üzemelnek, de ha nagy baj van, ők mentik meg az országot a rendszer összeomlásától, mert nagyon rugalmasak, 15 perc alatt teljes terhelésen tudnak üzemelni.
A műszakiak is válaszokat várnak
A KTM-rendszer mai működését nem ismerjük, forrásaink azt mondták, hogy eleinte az MVM Zrt. tulajdonában álló, de az MVM GTER Zrt. üzemeltetésében lévő vészhelyzeti tartalék gázturbinákat (Litér–Lőrinci–Sajószöged) kötötték be.
A következő tervezett lépés az MVM naperőmű projektjeinek távfelügyelete és annak bekötése volt, de azt nem tudjuk, hogy ez sikerült-e. Az MVM részéről forrásaink valóban láttak az MVM területén dolgozni néhány külsőst, elsősorban a már említett X_Prompt munkavállalóit.
Tapasztalataink szerint maguk az MVM munkatársai is örömmel vennék, ha végre megismerhetnék a részleteket, mert ahogy egyikük fogalmazott, amikor először szakmai plénum elé került a rendszer bevezetésének ötlete, a műszakiak a kivitelezés megkezdésére alkalmatlannak nyilvánították az átadott terveket, de
a legfelsőbb körök erőből úgy nyomták át a projektet, amire az MVM-nél az elmúlt évtizedekben nem volt példa."
Az MVM-nél van most egy nagy átalakítási terv, az úgynevezett „kék” projekt, amely a fosszilis üzletág egybegyúrását, átvilágítását jelentené. Az MVM-csoportban túl sok cég van, ami már kezelhetetlen, és egy ilyen nagy átgyúrásnál kicsit eltűnhet a KTM túlárazottsága – hallottuk.
Felelős nincs, talán nem lesz. Csak a kérdések sorakoznak:
1. Ha ennek az informatikai beszerzésnek van értelme, miért nem hajlandó beszélni senki róla?
2. Ha nincs itt semmi takargatnivaló, akkor miért képtelenség a megfelelő illetékesektől egy nyilvános mondatot kicsikarni erről az ügyről?
3. Ha viszont ez egy sáros ügy, akkor tényleg ilyen simán el lehet csatornázni milliárdokat egy állami cégtől, egy túlárazott szerződéssel, mert mindenki abban bízhat, hogy az államnak erősebb érdeke fűződik ahhoz, hogy ne legyen botrány, legyen éves beszámoló, mint hogy megfogja ezeket az akciókat?
4. Vagy esetleg felső jóváhagyással történhetett mindez?
Jó válaszok sajnos nincsenek, egyelőre nem is tűnik úgy, hogy valaha lesznek. | https://index.hu/gazdasag/2019/06/12/mvm-botrany_buntetlenul_csapolhattak_az_allami_ceget/ | https://web.archive.org/web/20230205001537/https://index.hu/gazdasag/2019/06/12/mvm-botrany_buntetlenul_csapolhattak_az_allami_ceget/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mvm-botrany-buntetlenul-csapolhattak-az-allami-ceget | Index | hungarian-news | 2019-06-12 13:10:00 | [
"Fürlinger Gyula",
"Hiri Sándor",
"Zsuga János"
] | [
"FGSZ Földgázszállító Zrt.",
"Great System Kft.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"MVM International AG.",
"Rutin Kft",
"Scadex",
"X_Prompt Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"offshore",
"háttér",
"informatika"
] | [
"Az MVM informatikai beszerzése"
] |
49,172 | Megnéztük, mire költik a keresztényüldözéses pénzeket | Az üldözött keresztények kisegítésére már évek óta külön helyettes államtitkársága van az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi), amely eddig 8 milliárd forint segélyt osztott ki a Közel-Keleten és Afrikában elnyomott, üldözött keresztény közösségeknek. Idén pedig elindult a Hungary Helps ügynökség a Miniszterelnökségen belül, amelyet a korábban témát az Emmiben vivő Azbej Tristan vezet, ami a nemrég megjelent, 2020-as költségvetés szerint 3,3 milliárd forinttal gazdálkodhat majd jövőre. | A migrációt reményei szerint a végtelenségig a legfontosabb témájaként megtartó Orbán-kormány nagyon szeret arról beszélni, hogy a kereszténység, a keresztény Európa bizony veszélyben van. Ehhez kapcsolódóan pedig Orbán Viktor és a kormány többi tagja – a járulékos médiájukkal együtt – egyre többet beszél arról, hogy a keresztényeket üldözik.
Az üldözött keresztények kisegítésére már évek óta külön helyettes államtitkársága van az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi), amely eddig 8 milliárd forint segélyt osztott ki a Közel-Keleten és Afrikában elnyomott, üldözött keresztény közösségeknek. Idén pedig elindult a Hungary Helps ügynökség a Miniszterelnökségen belül, amelyet a korábban témát az Emmiben vivő Azbej Tristan vezet, ami a nemrég megjelent, 2020-as költségvetés szerint 3,3 milliárd forinttal gazdálkodhat majd jövőre.
A Hungary Helps program keretében a kormány hivatalos közlése szerint több mint 8 milliárd forinttal támogatott üldözött keresztény közösségeket szerte a világban, elsősorban a Közel-Keleten. A 24.hu által készített részletes bontás alapján tudjuk, hogy ebből a pénzből
3,167 milliárd forintot Szíriába,
2,034 milliárdot Irakba,
1,08 milliárdot Libanonba,
372 milliót Jordániába,
321 milliót Kongóba,
pedig 310 milliót Nigériába küldött a kormány.
A program keretében viszont nemcsak a keresztény közösségek megsegítésére megy a pénzt, hanem arra is, hogy Budapesttől Washingtonig, Nagykanizsától Zakopanéig mindenki megtudja: a keresztényüldözés korunk egyik legnagyobb problémája, amit a magyar kormány nagyon komolyan vesz. A kabinet konferenciák, könyvek, kiállítások, filmek, kutatások, honlapok elkészítését is támogatja, és ezekben részben ugyanazok az emberek adják át ugyanazt az üzenetet.
Ezek között szerepeltek már ismert tételek, mint például a Kuna Tibor cégei által szervezett nagy keresztényüldözéses konferencia vagy az üldözött keresztény fiataloknak létrehozott ösztöndíjprogram, de kiderült az is, hogy a kormány elköltött pár tízmillió forintot valószínűleg nem túl nagy forgalmú honlapok kialakítására, és egy közvélemény-kutatást is készíttet a magyarok között a keresztényüldözésről.
A Miniszterelnökségtől összesen 25 szerződést kaptunk, amelyet 2016-tól kötött az Emmi üldözött keresztények megsegítéséért felelős szervezeti egysége és a Miniszterelnökség. Ezekben összesen kicsit több mint 420 millió forint elköltéséről döntött a kormány. A szerződések között van két elég nagy összegű, amely a 420 millió több mint felét lefedi, és sok kisebb szerződés, amelyek összege a 390 ezer forinttól a 27 millió forintig terjed.
Orbán és az üldözött egyetemisták
Ebből a legnagyobb tétel a kormány által is sokat hangoztatott ösztöndíjprogram, amelynek keretében 150 millió forintot osztanak szét hat magyar egyetemre járó ösztöndíjasok között. A pénz a szerződés szerint a következőképpen oszlott meg az egyetemek között:
BME: 14 466 000 Ft
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem: 2 619 000 Ft
Debreceni Egyetem: 32 439 000 Ft
Miskolci Egyetem: 8 176 000 Ft
Pécsi Tudományegyetem: 63 436 380 Ft
Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 16 227 000 Ft
12 636 620 Ft pedig a következő fizetési időszak támogatására lett félre rakva.
A szerződés szerint az ösztöndíjprogram lebonyolításáért és a pénz kiosztásáért a Tempus Közalapítvány 12 millió forintot kapott.
Ez az ösztöndíjprogram egyre több pénzből működik, 2019-ben 300 millió forintot költött erre a Hungary Helps, a 2020-as költségvetésben pedig már 900 milliós összes szerepel erre a célra.
A másik nagy összegű szerződés az volt, amelyet az Emmi üldözött keresztényekkel foglalkozó helyettes államtitkársága kötött Kuna Tibor két reklámcégével, az azóta egyesült Trinity Communications és Young & Partners nevű vállalatokkal, valamint a Sprint nyomdaipari Kft.-vel a szerződésben csak „Világkonzultációnak” nevezett nemzetközi konferencia megszervezésére és az erről szóló anyagok elkészítésére. A három cég 2017. október 11. és 13. között szervezte a konferenciát, amelyen maga Orbán Viktor is felszólalt, mindezért pedig a szerződés szerint 65 millió forint vállalkozói díj járt, és még 14,7 millió, ha elfogyna a keretösszeg.
Szintén nagyobb tétel az a 60 millió forint, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kapott arra, hogy megsegítse a libanoni Université Saint Espirit ne Kaslik egyetemet, és segítsen felújítani egy libanoni templomot. A libanoni egyetem több mint 200 millió forint támogatást kapott, a szerződés alapján szintén a Pázmányon keresztül.
Nézze meg, olvassa el!
A szerződések egy részét, amelyeket a Miniszterelnökségtől megkaptunk, az Emmi üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkársága kötötte, részben pedig a Miniszterelnökség. A Hungary Helps program és ügynökség, az azt irányító Azbej Tristannal együtt a Miniszterelnökség alá került az Emmiből, és helyettes államtitkárságból államtitkársággá lépett elő. Ez is jelzi, mennyire fontos a kérdés a kormánynak.
A szerződések nagyja olyan projektekről szól, amelyek különböző eszközökkel segítenek a kormánynak kommunikálni, hogy a keresztényüldözés mennyire komoly probléma, ezért milyen jó, hogy a keresztény magyar kormány ilyen komolyan veszi. Ebben pedig a kormány kedvenc egyetemétől a Magyar Nemzeti Múzeumon keresztül ismeretlen civil szervezetekig sok mindenki részt vett.
Az üzeneteket (szó szerint) legkézzelfoghatóbban az a tanulmánykötet foglalja össze, amelynek megírására és megjelentetésére a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (NKE) kötött szerződést a Miniszterelnökség 2018 októberében. A Budapest-jelentés a keresztényüldözésről című kiadvány elkészítésére 6,78 millió forintot kapott az NKE, 5,2 milliót pedig a kiadvány nyomdai munkálataira a Nordex Nonprofit Kft. A szerződés szerint még 29 tanulmányból álló kötet végül 21 tanulmánnyal meg is jelent, ahhoz Erdő Péter bíboros és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes írt előszót, a tanulmányokat pedig az NKE kutatói mellett például a Miniszterelnökség munkatársai, többek között a Hungary Helps arcává váló Azbej Tristan írták.
Egy évvel azelőtt, hogy a kötet megjelent volna, a kormány egy kiállítással igyekezett futtatni a témát, méghozzá nem is akárhol: a Magyar Nemzeti Múzeumban. A múzeum kupolájában 2017 szeptembere és novembere között volt látható a „Kereszt-tűzben – Keresztényüldözés a közel-keleten” című kiállítás, amelyet az Emmi 17,9 millió forinttal támogatott, és amelynek kurátorai a Századvéghez tartozó Migrációkutató Központ munkatársai voltak. A kiállítással pedig nagyon elégedett lehetett a kormány, mert még 19 millió forintot adott a múzeumnak, hogy azt 2018-ban egészen Washingtonig elvigye, valamint bemutassa még Nagykanizsán és Székesfehérváron is.
Kisebb kiállításokat is finanszírozott a Hungary Helps program. A Közép-európai Fiatalokért Egyesület például arra kötött szerződést, hogy a kormány által összeállított roll-up kiállítást bemutatja három lengyel templomban, Orawkában, Piszczoryban, Zakopanéban. Ez mindössze 393 ezer forintba került.
Átmegy az üzenet?
A Hungary Helps megbízásából két holnapot is létrehoztak: az egyik, a Hungaryforchristians.org gyakorlatilag az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárság saját honlapjaként üzemelt, amelynek nyitó oldalán Azbej Tristan írja le a program lényegét, máshol pedig híreket és többek között az Hungary Helps program által szervezett eseményekről lehet olvasni. A holnap kialakítására és üzemeltetésére a dunavarsányi székhelyű Merlin Stúdió Bt. nyert szerződést, amiért összesen bruttó 10,37 millió forintot kapott. A honlap még létezik, de úgy tűnik, 2018 tavasza óta nem frissült.
Ez a Stand for Christians, vagyis s4c.news nevű oldal, ami gyakorlatilag egy keresztényüldözésre. szakosodott hírportál, bár például Jordan Peterson budapesti előadásáról és Ferenc pápa csíksomlyói látogatásáról is beszámol.
A honlap kialakítására és üzemeltetésére egy 777 Közösség Egyesület nevű civil szervezet kapott megbízást, amely például a 777blog.hu nevű keresztény oldalt is üzemelteti. Az erre kapott 27,2 millió forintot a szerződés szerint 2019. január 31-ig kellett felhasználni, hogy azóta milyen pénzből üzemel a honlap, az az általunk megkapott szerződésekből nem derül ki. Mindenesetre a honlap működik, és bár nem kell nagyon sokat görgetni a főoldalon, hogy szembejöjjön Azbej Tristan, az oldalon nem igazán derül ki sehonnan, hogy azt a kormány támogatná. Mindössze az derül ki, hogy az oldal főszerkesztője Vágvölgy Gergely, aki a 777blog.hu impresszumában is szerepel, és aki a Hír TV-ben politológusként beszélt például a Notre-Dame leégése után.
A kormány pedig, úgy tűnik, már kíváncsi is arra, hogy mennyire ment át a keresztényüldözős üzenet, a Nézőpont Intézettől ugyanis közvélemény-kutatást és fókuszcsoportos kutatást rendelt 4 millió forintért. A megrendelés szerint 2000 fővel kell kérdőíves kutatást végezni és négy, egyenként 8 fős fókuszcsoportos kutatást kell elvégezni. Hogy pontosan mire kíváncsiak Azbej Tristanék, az sajnos a szerződésből nem derül ki, abban mindössze annyi szerepel, hogy a keresztényüldözés a téma. A szerződést 2019 áprilisában kötötték, onnantól 45 napja volt a Nézőpontnak elkészülni a kutatással, úgyhogy nemsokára várhatóan kiderül majd, hogy mire jutottak.
Borítókép: Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által közreadott képen Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere beszédet mond a közép-olaszországi Tolentinóban a felújított Szent Szív és Szent Benedek-templom avatásán 2017. december 9-én. Balra Andrea Carradori a Szent Szív Társaság perjele. A 2016. október 30-i földrengésben súlyosan megrongálódott templom újjáépítését a magyar kormány a Hungary Helps Programon keresztül mintegy 150 millió forinttal támogatta. MTI Fotó: Emmi / Bartos Gyula | https://index.hu/gazdasag/2019/06/07/hungary_helps_szerzodesek/ | https://web.archive.org/web/20230926055159/https://index.hu/gazdasag/2019/06/07/hungary_helps_szerzodesek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megneztuk-mire-koltik-a-keresztenyuldozeses-penzeket | Index | hungarian-news | 2019-06-07 13:15:00 | [] | [
"Miniszterelnökség"
] | [] | [
"háttér",
"egyház",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás"
] | [] |
49,173 | Megnéztük, hány embert ítéltek el a kamupártok ügyeiben, és megdöbbentünk | Tizennégy hónappal a tavalyi, ajánláshamisítási botrányoktól hangos országgyűlési választás után az összesen 256 rendőrségen landolt esetnek csak kevesebb mint felében indult nyomozás, de ezekből is csak kettő jutott el a vádemelésig. A rengeteg idő és energia ráfordítása után nagyjából ejnye-bejnyével végződő eljárásokban ráadásul nem is maguk az aláíráshamisítók kerülnek bíróság elé – még kevésbé azok a kamupárt-szervezők, akik a választás végén eltűntek a felvett százmilliókkal. | Tizennégy hónappal a tavalyi, ajánláshamisítási botrányoktól hangos országgyűlési választás után az összesen 256 rendőrségen landolt esetnek csak kevesebb mint felében indult nyomozás, de ezekből is csak kettő jutott el a vádemelésig. A rengeteg idő és energia ráfordítása után nagyjából ejnye-bejnyével végződő eljárásokban ráadásul nem is maguk az aláíráshamisítók kerülnek bíróság elé – még kevésbé azok a kamupárt-szervezők, akik a választás végén eltűntek a felvett százmilliókkal.
“Semmi érdemleges nem történt"
"Egyetlen határozatot kaptam bűnügyek egyesítéséről a rendőrségtől egy évvel ezelőtt. Azóta, ha történt is bármi ebben az ügyben, nem értesítettek róla."
“Arról értesítettek, hogy felfüggesztették az eljárást, mivel az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható."
“Még tavaly nyáron voltam tanúkihallgatáson a Teve utcában, ahol az összes aláíróívről nyilatkoznom kellett, hogy az én aláírásom szerepelt-e rajtuk (nem). Valamint kiderült, hogy van egy büntetőügy három párt ellen, akik Budapesten is bizniszeltek az ajánlóívekkel, ezeket kivették az én feljelentésemből. Azzal kapcsolatban viszont nem hívtak tanúskodni. Azóta más nem történt."
Éva, Attila és Áron – akiktől az iménti idézetek származnak – egyikei annak a rengeteg felháborodott magyar állampolgárnak, akik a tavaly áprilisi országgyűlési választás előtt feljelentést tettek a rendőrségen, amiért olyan pártok ajánlóívein látták viszont az aláírásaikat és személyes adataikat, amelyekkel soha nem álltak kapcsolatban. Az adott (zömmel kamu)pártoknak erre azért volt szükségük, hogy meglegyen a szükséges számú ajánlásuk, és így képviselő-jelölteket és országos listát állíthassanak, amivel nagy összegű állami támogatásra tehettek szert.
Volt olyan ember, aki 19 párt ajánlóívén találta meg szignóját és személyes adatait úgy, hogy közben egyik formációnak sem írt alá, és volt olyan választókerület is, ahol a polgármester aláírását hamisították az ajánlóívekre (bár a pofátlansági rekordot kétségkívül a Hajrá Magyarország! Párt újpesti jelöltje tartja, akinek számtalan hamis ajánlásai között történetesen az adatvédelmi hatóság elnökének, Péterfalvi Attilának az aláírása is szerepelt.)
Az Átlátszó tavaly nyáron mind a 106 egyéni választókerület választási irodáját megkereste, hogy összesen hány visszaéléssel találkoztak, illetve tettek-e ezek miatt feljelentést – ez utóbbi kérdésre a 80 válaszadó közül 27 válaszolt igennel. Őket most – közel egy év után – újra megkerestük a kérdéssel, hogy mit tudnak a nyomozások állásáról, és hogy a választási szervek vezetőit ki-, illetve meghallgatta-e már a rendőrség vagy a nyomozóhatóság.
Jó munkához idő kell... De mennyi??
A 27 megszólított közül 15 válaszolt a hvg.hu-nak többé-kevésbé lelkiismeretesen, a válaszaik pedig megdöbbentőek: az érintett körzetek túlnyomó többségében 14 hónap alatt sem választási iroda, sem a választási bizottság elnökét nem hallgatta meg a rendőrség, és a nyomozás állásáról sincs az égvilágon semmilyen információjuk. Ahol pedig kaptak információt, az nem volt túlságosan előremutató: az eljárást a legtöbb esetben felfüggesztették, arra hivatkozva, hogy az elkövető kiléte nem megállapítható.
A legtöbb visszaélés Budapest 17-es, Csepelt és Soroksárt is magában foglaló választókerületében történt tavaly: a helyi választási bizottság a magát nyilvántartásba vetetett 45 jelölőszervezet közül 23-nál – vagyis minden másodiknál talált visszaélésre utaló jeleket – például elhunyt személyek adatait az ajánlóíveken. A helyi választási iroda vezetőjének tájékoztatása szerint ennek ellenére sem őt, sem a választási bizottság vezetőjét nem hallgatták meg, és nem is tudnak semmit arról, hogy hogy áll a nyomozás.
Az általános tapasztalat szerint azokban az esetekben, ahol a gyanús aláírásokat leadó jelöltet végül nem vette nyilvántartásba a választási iroda, ott hiába volt akár az illető gyakorlatilag összes aláírása hamis (volt ilyen eset), ott nem fecsérelt rá energiát, és az ügyet eleve ejtette a nyomozóhatóság, sok esetben pedig – ahogy fent is írtuk – már az elkövető kilétének azonosításán elakadt az eljárás.
Dombóváron a választási iroda vezetője szintén rengeteg – összesen 18 (!) – jelölt és jelölőszervezet ellen tett feljelentést, de közülük eddig mindössze néggyel szemben zárult le az eljárás, azok sem túl drákói véggel: hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kirótt megrovással.
A nagyhalak nem is kerülnek képbe
Az esetek nagyon fontos hasonlósága, hogy egyikben sem maguk az aláíráshamisítók kerültek bíróság elé, csupán a jelöltek, akiknek az ívein a nem stimmelő aláírásokat találták – ám azok, akik ipari mennyiségben adták-vették, másolták az ajánlásokat, vagyis akik feltehetően közvetlen kapcsolatban lehettek az állami támogatásra hajtó kamupártok vezetőivel, egyetlen esetben sem kerültek elő. Mindez pedig nem is a nyomozóhatóságnak, hanem a választási törvény által nyitva hagyott kis-, pontosabban inkább nagykapunak köszönhető. Az ajánlóíven az előírások szerint ugyanis csak a gyűjtő nevét és aláírását kell feltüntetni, semmilyen más azonosításra alkalmas adatát nem, így gyakorlatilag bárki azt ír oda, amit akar, teljesen (le)követhetetlen, hogy ténylegesen ki szedte össze (= ki hamisította az ívre) az ajánlásokat.
A rendszer anomáliáira tökéletesen rámutat az a múlt héten a Fővárosi Törvényszéken kezdődött per, amelyben a MIÉP pesterzsébeti egyéni jelöltje állt a bíróság előtt a választás rendje elleni bűncselekmény miatt. Az 57 éves férfit, akire a Háború és békét meghaladó terjedelmű vádiratban egy év, két évre felfüggesztett börtönbüntetést javasolt kiszabni az ügyészség, két teljes órán keresztül vallatta a bíró.
A minden apró körülményre kiterjedő, maratoni kérdezz-felelekből azonban nem derült ki több, mint ami a vádiratban is állt: hogy a férfi – D. K. – az általa átvett 90 ajánlóívből 80-at egy harmadik személynek adott át, aki a pártelnök felhívására a MIÉP összes jelöltjétől begyűjtötte az íveket, hogy aztán egy hét múlva a kellő számú ajánlással és adatokkal kitöltve adja vissza azokat. A férfi – figyelmen kívül hagyva, hogy az íveket az ajánlások tényleges gyűjtőjének kell aláírni – maga írta alá az összeset, így mikor a választási bizottság kiszúrta rajtuk az érvényteleneket (vagyis olyan választók aláírását, akik soha nem írtak alá, nemhogy a MIÉP-nek, de egyetlen más pártnak sem) ő maradt a gyanúban a hamisításokkal.
Bár a tárgyaláson a férfi vallomásában pontosan elhangzott, hogy hogyan adta ki az általános, ívátadási parancsot a pártelnök, és ki volt az illető, aki átvette az íveket – vagyis kik adhatták tovább azokat az üzletszerű hamisítóknak – a vádhoz kötöttség elve miatt ebben az eljárásban ezt egyáltalán nem vizsgálja a bíróság. Sőt, hiába kerülne elő a tárgyalás egy későbbi szakaszában egy bizonyító erejű vallomás vagy más, az igazi elkövetők azonosítására alkalmas bizonyíték, akkor is csak azt vizsgálnák: bűnös-e D. K. abban, hogy azokat az ajánlóíveket is leszignálta leadás előtt, amelyre ténylegesen nem ő gyűjtötte az aláírásokat.
És minderre – mire idáig jutottunk – elment közel másfél év. A rendőrség beidézett és kihallgatott közel harminc embert, jelentést írt, átadta az ügyészségnek, a több száz oldalas vádiraton átrágta magát a bíró, a következő tárgyaláson – ha sikerül – kihallgatnak néhány, a vádlott védője által javasolt új tanút, hogy aztán egyszer, valamikor hónapok múlva kimondassák: ejnye-bejnye, csak azokat az íveket szabad aláírni, amelyekre valóban maga gyűjtött aláírásokat az ember. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy az igazságszolgáltatás eljárása felesleges, hanem azt, hogy rossz a rendszer. Egy normális (vagyis az ajánlásgyűjtést jóval szigorúbban szabályozó) törvény mellett nem (csak) a kis halak kerülhetnének elő, hanem a rendszer működtetői, az állami támogatás behúzására kamupártokat alakító és működtető igazi bűnözők is.
A szisztéma működésére Gulyás Márton kamupártokól készült dokumentumfilmje világított rá nagyon jól a közelmúltban. Ez sok más egyéb, az orrunk előtt heverő, de eddig észre nem vett összefüggés mellett magyarázatot adott az eddig megfejt(het)etlen jelenségre is, hogy a semmilyen politikai tevékenységet nem végző, nem kampányoló kamupártocskák hogyan tudták mindig sikeresen összegyűjteni a szükséges választói ajánlásokat, amikor abba náluk jóval nagyobb és beágyazottabb pártoknak is beletörött a bicskája.
A megfejtés a 2009-es, képviselői költségtérítésekről szóló népszavazással feltűnt, férjével együtt a 2018-as parlamenti választáson indult 13 kamupárt közel felét mozgató Seres Mária környezetében keresendő, aki a törvény előírása ellenére feltehetően nem semmisítette meg annak a több mint 600 ezer választónak a személyes adatait, aki aláírta anno népszavazás aláírásgyűjtő íveit. A film következtetése szerint ezek a Seresék birtokában lévő választói adatok állhattak a 2014-ben és 2018-ban is burjánzó ajánláshamisítási ügyek mögött, az időközben eltelt tíz év pedig egyúttal arra is magyarázat lehet, hogy miért szerepeltek olyan sokszor halottak az ajánlóíveken.
Seres Mária © Tury Gergely
A rendszer tökéletlenségét az Országos Rendőr-főkapitányság hvg.hu kérdésére küldött válaszai is alátámasztják: bár közvetlen a választás után úgy tűnt, hogy a nagyüzemi csalás nem marad büntetlenül – az adataik jogosulatlan felhasználása miatt feljelentést tevőket egymás után hallgatta ki a rendőrség. Nemcsak a fenti, hvg.hu által megkeresett szavazók és a választási irodák válaszai alapján tűnik úgy, hogy megrekedt a felelősségre vonás: az összesen 256 feljelentés nyomán indult 112 nyomozásból az ORFK összesítése szerint eddig mindössze két ügy jutott el a vádemelésig. Mindkettőben a Bács-Kiskun Megyei Ügyészség járt el, amely mindkét esetben hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat, amiért a vádlottak – hasonlóan a fent említett, Fővárosi Törvényszékre idézett D. K.-hoz – azt állították, ők maguk gyűjtötték az ajánlásokat, miközben valójában nem.
A bűnösségüket elismerő elkövetőkről szintén nem mondhatni, hogy túlságosan megütötték a bokájukat. Az egyik eset két, büntetett előéletű vádlottjára próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést, illetve közérdekű munkát szabott ki a bíróság, két büntetlen előéletűt pedig próbára bocsátott. A másik esetben ismeretlen mértékű pénzbüntetést kapott az egyébként szintén MIÉP-es, az ajánlásokkal gyakorlatilag D.K.-val azonosan eljáró elkövető.
Az ORFK összesítése szerint a 112 nyomozásból 12-őt átminősítettek választás rendje elleni bűncselekményre, 15-öt megszüntettek, 31-et felfüggesztettek, 17-et pedig hatáskör hiánya miatt a NAV-hoz tettek át. Jelenleg 35 büntetőeljárás zajlik. Köztük vannak a fent említett budapesti 17-es, csepeli választókörzet visszaélései is. | https://hvg.hu/itthon/20190531_kamupartok_ajanlasokkal_valo_visszaeles_valasztas_rendje_elleni_buncselekmenyek | https://web.archive.org/web/20231224222606/https://hvg.hu/itthon/20190531_kamupartok_ajanlasokkal_valo_visszaeles_valasztas_rendje_elleni_buncselekmenyek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megneztuk-hany-embert-iteltek-el-a-kamupartok-ugyeiben-es-megdobbentunk | HVG | hungarian-news | 2019-05-31 20:25:00 | [] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"kampányfinanszírozás",
"adatgyűjtés",
"közigazgatás hallgatása"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
49,174 | Még hogy nincs pénz a médiában? Mészáros Lőrinc több mint ötmilliárdot szerzett | Érdemes volt megvenni Simicska Lajos médiabirodalmát.
Jelentősen növelni tudta nyereségét a Simicska Lajos valamikori médiabirodalmát és több más fontos, például ingatlanos vagy energetikai cégeit összefogó Pro-Ráta Holding Zrt. A társaságot, akárcsak többi érdekeltségét tavaly a választások után adta el a kegyvesztett üzletember, vezetője azonban továbbra is Vida Ildikó, a Simicska emberének tartott egykori NAV-elnök. | Jelentősen növelni tudta nyereségét a Simicska Lajos valamikori médiabirodalmát és több más fontos, például ingatlanos vagy energetikai cégeit összefogó Pro-Ráta Holding Zrt. A társaságot, akárcsak többi érdekeltségét tavaly a választások után adta el a kegyvesztett üzletember, vezetője azonban továbbra is Vida Ildikó, a Simicska emberének tartott egykori NAV-elnök.
A tulajdonoscsere óta a cég kötelezettségállománya gyakorlatilag lenullázódott, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy 7,24 milliárdos rövid (egy éven belüli), a cégcsoporton belüli más vállalatokkal szembeni kötelezettségei 600 ezer forintra csökkentek. Ezzel párhuzamosan 2,3 milliárdról ennek csaknem a háromszorosára, 6,87 milliárd forintra nőtt a cég saját tőkéje.
Ennek egyszerű a magyarázata: a hirtelen jött nyereséget a vagyonkezelő visszaforgatta a cégbe. Profit pedig bőven volt: 28 millióról 4,7 milliárd forintra nőtt az üzemi eredmény. Az adózás előtti profit pedig 112 millióról 4,56 milliárdra emelkedett. Mivel a cégnek a beszámoló szerint nem volt adófizetési kötelezettsége, ez egyben az adózott eredmény is.
És ha már ennyire jó volt 2018, a cég alapítójaként nyilvántartott Mészáros Lőrinc nem fukarkodott az osztalékkal sem. A társaság májusi döntése alapján nem csak az adózott eredményt vette ki, de a 2,3 milliárdos eredménytartalék terhére még 853 milliót is hozzácsaptak ehhez, így a felcsúti üzletember 5,4 milliárd forinttal gazdagodott. | https://hvg.hu/gazdasag/20190531_Meg_hogy_nincs_penz_a_mediaban_Meszaros_Lorinc_tobb_mint_otmilliardot_szerzett | https://web.archive.org/web/20201021043259/https://hvg.hu/gazdasag/20190531_Meg_hogy_nincs_penz_a_mediaban_Meszaros_Lorinc_tobb_mint_otmilliardot_szerzett | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-hogy-nincs-penz-a-mediaban-meszaros-lorinc-tobb-mint-otmilliardot-szerzett | HVG | hungarian-news | 2019-05-31 22:41:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Simicska Lajos",
"Vida Ildikó"
] | [
"Pro-Ráta Holding Zrt."
] | [] | [
"média",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
49,175 | Jurtatábor és footgolf: igazán mindenkire figyel Lezsák Sándorék alapítványa | Lezsák Sándor alapítványa milliárdokból épít rekreációs központot Lakiteleken: jurtatábor, barlangfürdő is lesz a területen, a footgolf pályát most adták át. Mindezt a szegedi Fidesz lehetséges polgármester-jelöltjének cége építi, a Szeged-Csanádi Egyházmegyétől kapott területen. | Milliárdokból építkezik Lakiteleken Lezsák Sándor alapítványa, a rekreációs komplexumban pénteken a footgolf pályát adták át, a parlamenti alelnök végezte el a kezdőrúgást- számolt be a baon.hu. A footgolf alig tíz éves sport, de nálunk már megalakult a szövetsége is, és éppen Lakitelekre álmodták meg az első pályát is, a welness központ közepére. Itt már a jövő héten elindul a verseny az első kupa megszerzéséért, amely egyben kvalifikációs mérkőzés is lesz a szeptemberi angliai Európa-bajnokságra.
A pályát a Ferroép Zrt építette, a cég tavaly tavasszal nyerte el azt a közbeszerzést, amelyet a Népfőiskola Alapítvány írt ki a kőjurta felújítására, jurtatábor, borkatedrális, lovarda és a Nimród Szabadidőközpont megépítésére. Ez utóbbi része a footgolf pálya. A felsorolt beruházások elvégzésére 1,3 milliárd forintot kapott a cég, de szintén ez a szegedi vállalkozás nyerte el az idén a Hotel Club Tisza wellness épületeinek kivitelezését is, 415 millió forintért. Korábban a helyi munkásszálló Kincsem Fogadóvá alakítását is a szegedi vállalkozás nyerte el, ez 835 millió forintba kerül a közbeszerzés szerint, és a cégnél landolt egy 4,5 milliárdos beruházás is, de egy májusi hirdetmény szerint még a raktárépületet és kerítést is építhetnek, mindezt 260 millió forintból.
A HVG értesülési szerint rövidesen a Szeged-Csanádi Egyházmegyénél landolhat az egész rekreációs beruházás. A 25 hektáros terület az Egyházmegye tulajdonában van, ők engedték át a területet a lakiteleki Népfőiskola Alapítványnak. Kiss-Rigó László püspök korábban azt mondta, örülnek, hogy asszisztálhatnak a páratlan beruházáshoz. A HVG januárban arról írt, hogy az ingatlan-komplexumnak ugyan a Népfőiskola Alapítvány a vagyonkezelője, de a húsz évre szóló szerződés jövőre lejár.
Elképzelhető, hogy a kivitelező cég, a Ferroép vezére , Nemesi Pál indul a polgármesterségért Szegeden. Iigaz, maga az érintett azt nyilatkozta, hogy ez még messze nem eldöntött tény. Az ögybennagy a csend, holott az európai parlamenti választásokra ígérte a szegedi Fidesz, hogy megnevezi polgármester-jelöltjét. | https://hvg.hu/kkv/20190602_Ha_a_foci_nem_jott_be_akkor_kezdodhet_a_footgolf | https://web.archive.org/web/20201028213613/https://hvg.hu/kkv/20190602_Ha_a_foci_nem_jott_be_akkor_kezdodhet_a_footgolf | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jurtatabor-es-footgolf-igazan-mindenkire-figyel-lezsak-sandorek-alapitvanya | HVG | hungarian-news | 2019-06-02 23:03:00 | [
"Kis-Rigó László",
"Lezsák Sándor",
"Nemesi Pál"
] | [
"Ferroép Zrt.",
"Lakitelek Népfőiskola Alapítvány",
"Szeged-Csanádi Egyházmegye"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Lakitelek"
] | [
"klientúra",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"NER HOTEL"
] | [
"Lakiteleki Népfőiskola"
] |
49,176 | A nyugalom megzavarására alkalmas számok: így kaszáltak 2018-ban a NER cégei | Nehéz olyan NER-közeli céget találni, amelynek nem volt jó éve a 2018-as. Közpénzen felhízlalt milliárdos nyereségeket és az azt szinte teljes egészében osztalékként kivevő tulajdonosok szerepelnek az éves beszámolók alapján készült összefoglalónkban. | A nyugalom megzavarására alkalmas számok: így kaszáltak 2018-ban a NER cégei
Nehéz olyan NER-közeli céget találni, amelynek nem volt jó éve a 2018-as. Közpénzen felhízlalt milliárdos nyereségeket és az azt szinte teljes egészében osztalékként kivevő tulajdonosok szerepelnek az éves beszámolók alapján készült összefoglalónkban.
Ha NER, akkor a legtöbb embernek Mészáros Lőrinc jut eszébe. Az egykori gázszerelő mára már az ország második leggazdagabb embere, karrierje pedig azóta ível töretlenül felfelé, amióta Simicska Lajos szakított a miniszterelnökkel.
Egyik fő cége a Mészáros és Mészáros Kft., amely 5 milliárd feletti adózott eredménnyel zárta 2018-at, mindezt 50,6 milliárdnyi árbevételből. Ahogy az a NER-cégek esetében általában jellemző, úgy ez a vállalkozás is kizárólag itthoni megrendelésekből – jellemzően közbeszerzésekből – termeli a pénzt, külföldről továbbra is kereken nulla forint árbevétele volt a cégnek.
Mészáros vállalkozásában érdekes folyamatok játszódtak le tavaly, hiszen úgy sikerült több mint megdupláznia az árbevételét és negyedével növelnie a profitját az egy évvel korábbihoz képest, hogy időközben megfelezte a dolgozók számát, beruházásra vagy fejlesztésre egy fillért sem költött, a kötelezettségei pedig 8 milliárd forinttal 79,5 milliárdra csökkentek. A nyereséget viszont teljes egészében kiveszik osztalékként.
Természetesen nem ez volt az egyetlen sikeres vállalkozása Mészárosnak, hiszen nagyon úgy tűnik, érdemes volt megvenni Simicska Lajos médiabirodalmát. Az ezt, illetve több más fontos, például ingatlanos vagy energetikai cégeit összefogó Pro-Ráta Holding Zrt. adózott eredménye 4,56 milliárd forint lett. Ezt egyébként ugyancsak teljes egészében kivették osztalékként, ahogy a 2,3 milliárdos eredménytartalék terhére még 853 milliót is hozzácsaptak ehhez, így a felcsúti üzletember 5,4 milliárd forinttal gazdagodott csak ezzel az egy cégével.
A Simicska-birodalom egy másik darabja is szép pénzt hozott Mészáros Lőrincnek: a közterületi reklámokkal foglalkozó Publimont árbevétele a 2017-es 3,99 milliárdhoz képest 5,09 milliárdra nőtt. A nyereség mégis leapadt, 409 millióról 110 millió forintra, aminek a legfontosabb oka az egyéb ráfordítások drasztikus megnövekedése. Ehhez a nyereséghez kivételesen nem nyúltak, a profit eredménytartalékba került.
Ide kapcsolódóan érdemes megjegyezni, hogy 70,9 milliót kaszált a HVG plakátjait eltüntető cég, a Mahir Cityposter. Ez a vállalkozás is Simicska Lajosé volt egykor, ma már Mészáros Lőrinc érdekeltségi köréhez tartozik, árbevétele pedig az egy évvel korábbi 749 millió helyett 781 millió forint lett. Negyvenmilliós osztalékot azért így is kivettek belőle.
Volt viszont egy Mészáros-cég, amelyik szinte az egész profitját elveszítette. Nem véletlenül írtuk, hogy szinte, hiszen 4 millió forintos nyereséget csak össze tudott szedni a Vivienvíz Kft.-ből – ezt az eredménytartalékba helyezték. Emlékezetes, ez az a cég, amelyiket egy felszámolási eljárás során szerzett meg a felcsúti milliárdos, majd hamarosan addigi forgalmának többszörösére kapott állami megrendelést. Tavaly például a MÁV kötött egy szerződést a céggel, amelynek köszönhetően újabb négy évig Mészáros vizét ihatják a vasutasok.
A csökkenő profitra magyarázat lehet, hogy cég követelése egy év alatt 48,7 millióról 162 millióra nőtt, miközben a kötelezettségei 232 millióról 169,7 millióra csökkentek, az eredménytartalék pedig mínusz 103 millióról közel 161 millióra emelkedett.
És akkor még egy Mészáros-cég, mégpedig egy olyan, amelyik veszteséggel zárta a tavalyi évet. A 2Rule-márkát gyártó Magyar Sportmárka Zrt. mínusz 129 millió forint adózott eredményt ért el, miután az anyagjellegű ráfordítás megközelítette a 200 millió forintot, de a bérekre is 34 millió forintot fordított a cég.
Egyébként vannak érdekességek Magyar Sportmárka Zrt. beszámolójában: a saját tőkéjük a jegyzett tőke alá csökkent, így mínusz 125 millió forinton landolt.
Ez persze nem fogja megroppantani a Mészáros-birodalmat, de megnyugvást jelenthet számára az is, hogy testvére, Mészáros János cége, a Pegazus Trade Kft. is igen szépen teljesített tavaly: a 204,5 millió forintos adózott eredményből 150 milliós osztalékot vett ki a tulajdonos, a forgalom pedig 1,3 milliárd volt. A Mészáros-testvér másik cégében, a Herceghalom Interat Kft.-ben 2018-ban 1,9 milliárd forintos volt forgalom és 187,5 milliós a haszon. Mészáros János harmadik cége, az Agro-Felcsút Kft. 238,5 milliós adózott eredménnyel zárta a 2018-as évet. Ami pedig közös mindhárom cégben: több százmilliós értékben nyertek el megbízásokat a Magyar Közúttól.
Családban marad a siker – ez bizonyosan állíthatjuk, hiszen Mészáros Lőrinc három gyermekének a cége a Fejér B.Á.L. Zrt. (mint Beatrix, Ágnes és Lőrinc) 10,2 milliárdról 22,8 milliárd forintra növelte árbevételét, amiből 5,69 milliárd volt az adózott eredmény. Ebből 0,09 milliárdot hagytak a cégben, ugyanis a közgyűlés döntése szerint 5,6 milliárd lett az osztalék.
A család és a milliárdok
Orbán Viktor miniszterelnök családtagjainak cégei is igen szépen teljesítettek tavaly. Édesapja Orbán Győző például 400 millió forintnyi osztalékot vett ki a Nehéz Kő Kft.-ből. A Gánt Kő és Tőzeg Kft. bár idén már nyereséget termelt, osztalékot nem vettek ki belőle, nem úgy, mint a Dolomit Kft.-ből, ahol az 1,91 milliárdos nyereséget az utolsó fillérig kifizették osztalékként – igaz, ennél a cégnél nem egyedüli tulajdonos Orbán Győző, ám közel egymilliárd forint valószínűleg így is ütötte a markát. A jó eredményhez az is kellett, hogy a cég megduplázza eredményét, és 2018-ben már 4,64 milliárd forint árbevétele volt – de még így is egészen kiváló eredmény, hogy az árbevétel közel fele nyereség lett.
Ennél is több tud azonban Tiborcz István: a miniszterelnök veje ugyanis 214 milliós árbevételből csinált 1 milliárdos nyereséget a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.-vel. A nyereséget végül a pénzügyi műveletek hozták: tavaly 43,3 millió forint ráfordítással 1,19 milliárdos nyereséget ért el a cég. És hogy mi tartozik a pénzügyi műveletekbe? Ilyen lehet a kapott osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, a befektetett pénzügyi eszközök kamatai és árfolyamnyeresége, illetve az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek.
Fontos kiemelni, hogy a befektetett pénzügyi eszközöknél 2017-ben 3,7 milliárd, 2018-ban már 8,1 milliárd forint szerepelt, miközben a cég eredménytartaléka 299,7 millióról 4,4 milliárdra nőtt – ez utóbbi azzal magyarázható, hogy az idei eredményt teljes egészében oda tették.
Más NER-lovagok sem panaszkodhatnak
Aki közel került a tűzhöz, az meg is tudott melegedni, derül ki a beszámolókból: a Garancsi István közvetett tulajdonában álló CAI Hungary Kft., amely a soproni kaszinót üzemelteti, például 1,23 milliárdos nyereséget hozott össze. A cég az egy évvel korábbinál 600 millióval nagyobb árbevételt ért el, mégpedig 4,2 milliárdot, amiből 3,6 milliárdot a pénznyerő automatákból, 546 milliót az asztali játékokból, a borravaló cégre eső fele pedig 82 millió forint volt. Meglepetés nincs: szinte a teljes, 1,2 milliárdos nyereséget kivették osztalékként.
És ez csak az apró volt Garancsinak, hiszen építőipari cége, a Market Építő Zrt. 6,8 milliárd forint nyereséget termelt 2018-ban, ami félmilliárddal magasabb az egy évvel korábbinál. Sokat nem hagynak a cégben, ugyanis összesen 4,7 milliárd forintnyi osztalék kifizetéséről döntöttek.
Ilyen eredmények mellett nem csoda, hogy több Fidesz-közeli vállalkozó is az építőiparba vágta a fejszéjét: a Magyar Építő Zrt. profitja például 1,2 milliárd forintról 3,7 milliárdra nőtt. A vállalatot – amely 2,5 milliárd forintnyi osztalékot fizetett – tavalyelőtt vette meg a Paár Attila tulajdonában álló WHB Befektetési Kft., illetve a Szeivolt István által birtokolt Épkar Zrt. Ráadásul, mivel a részvények 2 százaléka a fővárosi önkormányzat tulajdonában van, 50 millió forintot kap az osztalékból a főváros is.
Jól megy a többi NER-közeli építőcégnek: a West Hungária Bau egyébként 7,3 milliárdos adózott eredmény mellett 4 milliárdot fizetett ki osztalékként, a ZÁÉV 5,6 milliárd forintos nyereség mellett 8 milliárdot, az R-Kord pedig közel 6 milliárdos nyereség mellett 5 milliárdos osztalékot fizetett.
Jól megy Szijj László cégének, a Duna Aszfaltnak is, amely tavaly 129,5 milliárdos forgalom mellett 18,559 milliárdos adózott eredményt ért el – ebből 13 milliárdot vesz ki osztalékként. A cég „természetesen” csak itthon vállal munkákat, ekkora forgalom mellett sem mentek külföldre, legalábbis erre utal, hogy az „exportértékesítés nettó árbevétele” sorban ugyanis továbbra is csak egy kövér nullát látunk.
A Duna Aszfaltot sokszor hívják a Közgép utódjának, hiszen amíg korábban Simicska Lajos egykori cége nyerte el az állami megbízások sorát, ma már Szijj László cége. A két történet már összeért, hiszen a Közgép tulajdonosa immáron a Duna Aszfalt, előbbi cég pedig tavaly 1 milliárdos árbevétel mellett 30 millió forintos nyereséget termelt. Hol van ez attól, amikor 2013-ban több mint 84 milliárdos árbevételt ért el – igaz, akkor még szent volt a béke Simicska és Orbán Viktor miniszterelnök között.
Most úgy tűnik teljesen lezárják a történetet: az idei nyereséget az eredménytartalékba helyezik, amely így 8,092 milliárd forintra nő. Ugyanakkor a közzétett tájékoztató szerint pontosan ennyi, 8,092 milliárd forintnyi osztalék kifizetését javasolják.
Persze a NER nemcsak út- és egyéb építésekből él, jó példa erre Rogán Cecília és Sarka Kata közös cége, a Nakama & Partners, amely tavaly már átlépte az egymilliárdos álomhatárt. Az árbevétele ugyanis egészen pontosan 1 milliárd 192 millió forintot tett ki, amiből 136 milliót ki is vettek osztalékként.
Érdekesség, hogy a beszámolóból ezen felül kiderül az is, hogy Rogán Cecília vezető tisztségviselői munkadíja 12 millió, Sarka Katáé pedig 9,6 millió forint volt. A cég életében egyébként éppen Rogán Antal feleségének megjelenése okozta a nagy fordulatot: addig mindössze néhány százezer forintot hozott a cég, ami azóta milliárdos vállalkozássá nőtte ki magát.
A kommunikáció is szép pénzt hoz, legalábbis a NER esetében. Az ilyen megbízások jó részét lefölöző Balásy Gyula két cége közül a Lounge Design 3,1 milliárd forintról 7,8 milliárdra tudta megnövelni nettó árbevételét, így 2,01 milliárd forintra nőtt a nyereség. Ezt gyakorlatilag egy az egyben kivette Balásy. Az üzletember másik, a kormányzati kommunikációs tendereken ugyancsak nyertes cége, a New Land Media szintén remek évet zárt: a 2017-es, 25,8 milliárd forintos bevételét bőven megduplázva 52,2 milliárdot szerzett – jobbára a kormányzati kommunikációs megatender révén szerzett megbízásokból. Az adózott eredmény itt is irigylésre méltó: a 2017-es 2,1 milliárd a négyszeresére hizlalta Balásy, a 8,8 milliárdot meghaladó profit felét, egészen pontosan 4,3 milliárd forint osztalékot vett ki. Összefoglalva: két cég, 6,3 milliárd forint a zsebbe.
A trafikoknak árut szállító, így az ellátásukat biztosító Országos Dohányboltellátó Kft. nyeresége egymilliárd forinttal, 4,6 milliárd forintra nőtt. Ez a szám úgy még szebb, ha tudjuk, hogy 392 millió forintnyi koncessziós díjat kellett tavaly az államnak befizetniük, miközben osztalékként ki tudtak venni 3,69 milliárd forintot.
Mindez azt is jelenti, hogy összességében 11,5 milliárd forintot hozott a cég az alapítása óta a tulajdonosainak: a Tabán Trafik Zrt.-nek és a BAT Pécsi Dohánygyárnak. A többségi tulajdonos Tabán Trafik nagy része a Sánta családé – Sánta János neve akkor vált ismertté, amikor kiderült, hogy a trafiktörvény tervezete az ő számítógépét is megjárta.
És akkor érdemes egy kicsit összesíteni: csak a fenti cégekből – mert a lista közel sem teljes –
74,1 milliárd forintnyi vagyont vettek ki a tulajdonosok osztalékként egy év alatt, amihez képest az ötös lottó tényleg csak a szegények játszótere. | https://hvg.hu/gazdasag/20190603_ner_cegek_nyeresege | https://web.archive.org/web/20200516084914/https://hvg.hu/gazdasag/20190603_ner_cegek_nyeresege | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nyugalom-megzavarasara-alkalmas-szamok-igy-kaszaltak-2018-ban-a-ner-cegei | HVG | hungarian-news | 2019-06-03 23:25:00 | [
"Balásy Gyula",
"Garancsi István",
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Győző",
"Paár Attila",
"Rogán-Gaál Cecília",
"Sánta János",
"Sarka Kata",
"Szeivolt István",
"Szíjj László",
"Tiborcz István"
] | [
"Agro-Felcsút Kft.",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"CAI Hungary Kft.",
"Dolomit Kft.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Épkar Zrt.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Gánt Kő Kft.",
"Herceghalom",
"Lounge Design Kft.",
"Magyar Sportmárka Zrt.",
"Market Építő Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Nakama & Partners Kft. (N&P)",
"Nehéz Kő Kft.",
"New Land Media Kft.",
"Országos Dohányboltellátó Kft.",
"Pegazus Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Pro-Ráta Holding Zrt.",
"Publimont Kft.",
"R-Kord Kft.",
"Tabán Trafik Zrt.",
"Vivienvíz Kft.",
"WHB Befektetési Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"rokonok",
"hirdetés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"építőipar",
"klientúra",
"dohányipar"
] | [] |
49,177 | Csúcsra járatná a titkosítást a kormány, hogy elkerülje az olyan kellemetlenségeket, mint a pervesztés | Törvényben engedélyezné magának a kormány azt, hogy elhallgathassa, kinek, mennyi befektetésösztönző támogatást ad. |
Csúcsra járatná a titkosítást a kormány, hogy elkerülje az olyan kellemetlenségeket, mint a pervesztés
Törvényben engedélyezné magának a kormány azt, hogy elhallgathassa, kinek, mennyi befektetésösztönző támogatást ad.
– Még jobban el akarja titkolni a kormány, hogy mire költi a közpénzt. Ez a mostani eset nagyjából olyan, mint amikor az MNB-alapítványok pénze elveszíti közpénz jellegét – így minősítette Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese a Fidesz-KDNP egy friss törvénymódosító-javaslatát. E szerint a „befektetések ösztönzésére nyújtott támogatásokról szóló adatkéréseket meg kell tagadni az adat keletkezésétől számított öt évig”.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szignójával, június 4-én benyújtott javaslat még az elszámolás és a visszakövetés folyamatát is titkosítaná. Harangozó szerint ez elképesztő. Ráadásul – folytatta a szocialista képviselő –, nem pár millió forint a tét. A politikus szerint most évi 50 milliárd forintról van szó.
Érdekes egybeesés, hogy a Transparency International (TI) Magyarország a kormány által 2015. és 2017. között a beruházás ösztönzési célelőirányzat terhére kifizetett támogatási döntések megismerése miatt – a G7.hu gazdasági portál újságírójával, Wiedemann Tamással együtt – két pert is indított a Külgazdasági és Külügyminisztérium ellen. – Egyrészt a megítélt támogatások háttérdokumentumaira, másrészt arra voltunk kíváncsiak, hogy mely cégek kérelmeit és milyen indokok miatt nem fogadta be a kormány – magyarázta lapunknak Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója. Mivel sokmillió eurót felemésztő, közpénzből fizetett állami támogatásról van szó, Ligetiék meggyőződése, hogy joga van a polgároknak tudni, melyik cégek kapnak ebből a pénzből, és mely társaságok kérelmét utasítják el.
– Mindkét pert jogerősen megnyertük, adatokat azonban még nem kaptunk, mivel a kormány a Kúria által elbírálható felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő – mondta Ligeti.
A jogi igazgató szerint épp ezért a mostani törvényjavaslattal az lehet a kormány célja, hogy egyszer és mindenkorra véget vessen az olyan kellemetlenségeknek, mint amilyen a bíróság előtti jogerős pervesztés, ezért törvényileg titkosítják a beruházás ösztönzésre szolgáló közpénz milliárdok felhasználására vonatkozó adatokat. Ligeti emlékeztetett, hogy a hatalom nem először folyamodik ehhez „a kicsit sem elegáns megoldáshoz”. Ugyanezzel a trükkel próbálkozott a kormány például az úgynevezett látvány-csapatsport támogatások (tao) adatainak a nyilvánosságért indított perek során, ám akkor nem jött be ez trükk, az információkat végül ki kellett adnia.
A mostani titkosítás – Harangozó szerint álságos – indoka egyébként az, hogy egy-egy beruházásért folyó versenyben Magyarország hátrányt szenvedne a különböző projektekben. Az infótörvény azon passzusára hivatkoznak, hogy külügyi érdekek esetén, valamint nemzetbiztonsági okokból is megtagadható az adatok kiadása. – A törvény szavaiból ugyanakkor kiderült, hogy az említett beruházás-támogatások magyarországi telephellyel, vagy uniós székhellyel rendelkező cégeknek adhatók – fogalmazott Harangozó, hozzátéve, az infótörveny vonatkozó része állam és állam közötti kapcsolatról, nem pedig céggel kötött megállapodásról szól. Harangozó szerint a mostani törvényjavaslat vélhetően ütközik az uniós jogokkal is, de az alkotmányosság próbáját sem bírja ki. A javaslatról ma lesz az általános vita, jövő héten vélhetően módosításokkal együtt a bizottságok elé viszik, és két hét múlva már szavazhat is róla a parlament. | https://nepszava.hu/3039303_csucsra-jaratna-a-titkositast-a-kormany-hogy-elkerulje-az-olyan-kellemetlensegeket-mint-a-pervesztes | https://web.archive.org/web/20210323051837/https://nepszava.hu/3039303_csucsra-jaratna-a-titkositast-a-kormany-hogy-elkerulje-az-olyan-kellemetlensegeket-mint-a-pervesztes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csucsra-jaratna-a-titkositast-a-kormany-hogy-elkerulje-az-olyan-kellemetlensegeket-mint-a-pervesztes | Népszava | hungarian-news | 2019-06-13 09:10:00 | [] | [] | [] | [
"ítélet/döntés",
"támogatás",
"jogalkotás",
"adatigénylés"
] | [] |
49,178 | Referencia-vasút Kínának | Csendben aláírták a kivitelezési szerződést, megigényelték a kínai hitelt, és várják, hogy elkezdhessék a soha meg nem térülő Belgrád-Budapest vasútvonal építését. | Kína;vasút;Budapest-Belgrád;védővám;
2019-06-08 10:00:00
Referencia-vasút Kínának
Csendben aláírták a kivitelezési szerződést, megigényelték a kínai hitelt, és várják, hogy elkezdhessék a soha meg nem térülő Belgrád-Budapest vasútvonal építését.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a Belgrád-Budapest vasútvonalat is magába foglaló logisztikai folyosó kínálja majd a leggyorsabb szállítási útvonalat Kína és Európa nyugati fele között. A projekt az Egy övezet, egy út kezdeményezés részeként kapcsolja be térségünket a világkereskedelem egyik legjelentősebb útvonalába. A miniszter szerint a vasútvonal hozzájárul a közép-kelet-európai, jelenleg hiányos észak-dél irányú vasúti kapcsolatok bővítéséhez, fontos szempont az is, hogy a kínai cégek az Európába szánt áruk nagy részét a pireuszi kikötőből vasúton juttatják el majd a kontinens belsejébe, a szállítási útvonalért folyó versenyben pedig Magyarország lemaradna a beruházás nélkül. A magyarázat ellenére több elemző is azt állítja, hogy csak a kínai félnek és a beruházásban résztvevő magyar cégnek jelent nagy haszonnal kecsegtető üzletet Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése.
Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, kínakutatója is árnyalta ezt a képet. Májusban a kínai üzemeltetéssel működő pireuszi kikötő igazgató-helyettesével beszélve megkérdezte, mit várnak a Budapest-Belgrád vasútvonaltól, és erre egy legyintés volt a válasz - mondta el az oktató. A kikötőbe érkező kínai konténerek 80 százalékát ugyanis átrakodás után hajón más kikötőkbe szállítják, a fennmaradó 20 százalék nagy részét pedig közúton fuvarozzák. Az árumennyiséget tekintve a felújítandó vasúti szakaszon napi 1-2 konténervonat közlekedik. A felújítástól sem vár a kínai fél jelentős forgalomnövekedést - vélte a kikötő igazgató-helyettese.
A kínaiakat nem érdekli az sem, hogy 2-3 órával többet, vagy kevesebbet utaznak a konténereik, hiszen a tengeri út Pireuszig több hét.
A szakértők is erősen kétlik, hogy beválnak a vasútépítéssel kapcsolatos várakozások. Becslések szerint a beruházás irracionálisan hosszú idő alatt térülne meg a pályahasználati és egyéb díjakból. Ám nem is ez a legnagyobb gond ezzel a projekttel, hanem ennél sokkal súlyosabb aggály, hogy bele szabad-e állni egy több százmilliárdos, érdemi nemzetgazdasági hasznot nem jelentő beruházásba, amikor a világgazdaság és benne különösen Kína, ha nem is az év elején megjósolt mértékben, de lassuló ütemben növekszik. A legtöbb elemző szerint ugyan nem várható a 2008-2009-es méretű válság, de azért a bővülést stagnálás válthatja fel.
És ebben szerepet játszik az egyre élesedő kínai-amerikai kereskedelmi viszály is. Donald Trump amerikai elnök eddig 250 milliárd dollár értékű kínai árura vezetett be 25 százalékos vámtarifát, de további 300 milliárdra terjesztheti ki. Ez gyakorlatilag a teljes kínai export az USA-ba. Az elnök talán arra játszik, hogy az USA „tűzereje" nagyobb, hiszen négyszer akkora értékű kínai árura szabhat ki magas vámot, mint amennyire Kína. Washingtonban arra számítanak, hogy bár mindkét fél sokat veszít, de Pekingnek fog jobban fájni és ez engedményekre késztetheti a kínaiakat - véli a szakértő.
Trump számítása Kínával kapcsolatban ott hibádzik, hogy becslések szerint 80-200 milliárd dollár közötti amerikai vállalati beruházás valósult meg Kínában. Szinte az összes nagy amerikai cég jelen van az ázsiai országban és 2018-ban 130 milliárd dollár értékben adtak el termékeket. Ezek az adatok árnyalják a képet. Egyelőre nem világos, hogy ez a vámháború csak Trump sajátos tárgyalási stratégiája, vagy Washington a világban betöltött vezető szerepét igyekszik megvédeni Peking szuperhatalmi ambícióival szemben.
E tekintetben Európa sem lehet nyugodt - hívta fel a figyelmet a kínakutató. Trump nem mondott le az európai autókra kiszabható 25 százalékos vámról, csak felfüggesztette az intézkedés bevezetését. Az iparág fölött már enélkül is viharfelhők gyülekeznek. Csökkent az autóvásárlási kedv a kontinensen, de a lassuló gazdasági növekedés elsőként az autóiparon üthet. Magyarország pedig Szlovákia után a térségben a leginkább kitett ennek az ágazatnak, főleg a német autógyáraknak. Azok pedig máris óvatosabbak az itteni beruházásaikkal. A BMW hezitál a debreceni gyár építésével, a Mercedes pedig máris bejelentette a kecskeméti üzem bővítésének egy éves halasztását.
Ezért sem biztos, hogy éppen most kell belevágni egy rendkívül költséges vasútépítési programba. Matura Tamás szerint Peking afféle referenciamunkának tekinti ezt a beruházást, amivel betörhet az európai infrastruktúra közbeszerzési piacára. Ezzel főleg a nagy német és francia cégeknek okozhat fejfájást. A költségeket pedig a magyar adófizetők állják majd meg. | https://nepszava.hu/3038855_referencia-vasut-kinanak | https://web.archive.org/web/20220817071609/https://nepszava.hu/3038855_referencia-vasut-kinanak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/referencia-vasut-kinanak | Népszava | hungarian-news | 2019-06-08 12:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"RM International Zrt."
] | [
"Ázsia",
"Európa",
"Kína"
] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"közlekedés",
"vasút",
"hitelezés",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
49,179 | Kétmilliárd dolláros szerződést kötött Mészáros cége a Budapest-Belgrád-vasútvonalra | Az alvállalkozók közt pedig feltűnik a Huawei, valamint majdnem a teljes Mészáros-család. | Kína;Mészáros Lőrinc;Budapest-Belgrád;
2019-06-12 12:22:53
Kétmilliárd dolláros szerződést kötött Mészáros cége a Budapest-Belgrád-vasútvonalra
Az alvállalkozók közt pedig feltűnik a Huawei, valamint majdnem a teljes Mészáros-család.
A Budapest-Belgrád vasútvonalra már május végén megköttetett a kivitelezési szerződés; a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett RM International Zrt. a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.-vel és a China Railway Electrification Engineering Group Kft.-vel konzorciumban építheti a vasútvonalat. A szerződés részletei viszont csak szerdán derültek ki az Opus Global rendkívüli közleményéből:
A szerződés értéke: 2,0786 amerikai dollár, vagyis nagyjából 590-600 milliárd forint. Ennél jóval pesszimistább becslések is keringtek az összeget illetően, ami lehetett volna akár 700-750 milliárd forintnyi is.
A beruházás 85 százalékát kínai hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrésszel finanszírozza a magyar állam.
Alvállalkozó a Huawei és majdnem a teljes Mészáros-család
Többek között a Huawei, valamint Mészáros Lőrinc, illetve gyerekei és veje érdekeltségei lettek az alvállalkozói a Soroksár és Kelebia közötti vasútvonal fejlesztést megkapó CRE Konzorcium-nak - szúrta ki az uniós közbeszerzési értesítőben az átlátszó.hu. A TED legfrissebb számában megjelent tájékoztató szerint az alábbi alvállalkozók vesznek részt a vasútvonal építésében:
Az alvállalkozók teljes listája persze négynél több tételből áll: R-Kord Kft.; FormiConcept Kft.; Kontúr Csoport Kft.; RING Mérnöki Iroda Kft.; TSCP Kft.; V-Híd Zrt.; VASÚTVILL Kft.; Vasútépítők Kft.; MÁV FKG Kft.; Híd-Tám Kft.; FEJÉR-B.Á.L. Zrt.; VILLFELÉP Bt.; China Railway Design Corporation; China Railway Electrification Engeineering Group Co., Ltd.; CARS Engineering Consulting Corporation Limited (Bejging); CRSC International Company Limited; Nokia Shanghai Bell Co., Ltd.; Huawei Technologies Hungary Ltd.; ZTE Hungary Ltd.; China Railway Electric Industries Co., Ltd.; China Railway No. 9 Group Co., Ltd.; Shanghai Civil Eingineering Group Hungary Ltd. | https://nepszava.hu/3039249_ketmilliard-dollaros-szerzodest-kotott-meszaros-cege-a-budapest-belgrad-vasutvonalra | https://web.archive.org/web/20230604205557/https://nepszava.hu/3039249_ketmilliard-dollaros-szerzodest-kotott-meszaros-cege-a-budapest-belgrad-vasutvonalra | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ketmilliard-dollaros-szerzodest-kotott-meszaros-cege-a-budapest-belgrad-vasutvonalra | Népszava | hungarian-news | 2019-06-12 15:26:00 | [
"Homlok Zsolt",
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Opus Global Nyrt.",
"R-Kord Kft.",
"RM International Zrt.",
"Vasútvill Vasútvillamosító Kft."
] | [
"Ázsia",
"Európa",
"Kína"
] | [
"rokonok",
"építőipar",
"vasút",
"klientúra",
"hitelezés"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
49,180 | Handó Tünde nagy napja | Polt Péter kitüntette, a parlamenti fideszes többség megmentette, és még a Fővárosi Törvényszék elnöki pályázatát is visszadobhatta. |
Polt Péter kitüntette, a parlamenti fideszes többség megmentette, és még a Fővárosi Törvényszék elnöki pályázatát is visszadobhatta.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének nagy napja volt kedden. Az Országgyűlés az igazságügyi bizottság javaslatára elutasította az Országos Bírói Tanács (OBT) kezdeményezését, hogy fosszák meg tisztségétől Handó Tünde OBH-elnököt. Emellett a június 10-i "ügyészek napja" alkalmából Polt Péter legfőbb ügyész Pro Cooperatione Emlékéremmel tüntette ki Handót a "két szervezet közötti építő jellegű együttműködésért". A Ház döntése után 14 törvényszéki és ítélőtáblai elnök állt ki egy nyilatkozatban Handó mellett, aki épp a tegnapi napra időzítette már jó előre borítékolható döntését: ismét eredménytelennek nyilvánította a Fővárosi Törvényszék (FT) elnöki tisztségére kiírt pályázatát, továbbra is bizonytalanságban tartva az ország legnagyobb bírósági szervezetét.
Az Országgyűlés 54 igen, illetve 120 nem szavazattal utasította el az OBH-elnökének menesztéséről szóló OBT-kezdeményezést. A bírói tanács május 8-án határozatot hozott arról, hogy kezdeményezi Handó Tünde tisztségétől való megfosztását a parlamentnél; a tanács több jelentésben feltárt törvénytelenségek, illetve amiatt, mert az OBH-elnök - kétségbe vonva az OBT legitimitását - több mint egy éve nem tesz eleget az OBT felé fennálló törvényi kötelezettségeinek.
A törvény szerint az igazságügyi bizottság javaslata alapján a parlament dönt - kétharmaddal - az OBT-kezdeményezésről, így a tisztségtől való megfosztás elutasítása várható volt. Azonban a Ház fideszes többsége így is trükközött, személyi javaslatként kezelték az OBT indítványát, így vitát nem folytathattak le Handó alkalmasságáról, pusztán szavaztak az igazságügyi bizottság javaslatáról. A bizottság amúgy a múlt héten egy óra alatt "végezte ki" az OBT-kezdeményezést, az ellenzéknek kétszer 10 perc jutott, a kormánypárti többség pedig egy előre - többek szerint Handó által - megírt szöveget fogadott el, amely a tanács kezdeményezésének elutasítását javasolta a képviselőknek.
Polt Péter is biztos volt abban, hogy az OBH-elnök helyén marad, hiszen, ha a Ház másképp dönt, nem biztos, hogy kitünteti Handót. Így viszont az OBH-elnök kerülhet ismét kényes helyzetbe, hiszen a bírák kitüntetéséhez az OBT hozzájárulása szükséges, ám a tanács információnk szerint ilyen döntést nem hozott. A 14 törvényszéki és ítélőtáblai elnök nyilatkozata is be volt tárazva az OBH-nál, hiszen szinte közvetlenül a parlamenti szavazás után közzétették azt a bírósági intraneten. Csökkenti a bírósági vezetők Handó melletti kiállásának értékét, hogy valamennyi aláíró Handótól kapta kinevezését.
A Fővárosi Törvényszék (FT) elnöke azonban nem írta alá az OBH-elnök melletti kiállást, nem is tehette, hiszem másfél éve nincs hat évre kinevezett elnöke az FT-nek. Az OBH-elnök tegnap a harmadik pályázatot nyilvánította ugyanis eredménytelenné. Handó sokáig várt az eredményhirdetéssel: a március 20-i határidőig két pályázat érkezett: az egyiket Polgárné Vida Judit az FT Handó által tavaly május 28-án egy év határozott időre megbízott elnöke adta be, aki azonban utóbb visszavonta pályázatát. A másik pályázó Vadász Viktor az FT büntetőbírója, egyben az OBT tagja és szóvivője volt, akit az indoklás szerint így utasított el az OBH-elnök: "a pályázat és a személyes meghallgatás alaphangulatát is a »harc«, a Fővárosi Törvényszék és a pályázó elleni »támadás« és az ezzel szembeni »védekezés« víziója hatotta át". Az FT elnöki feladatait jelenleg dr. Tóth Gyula elnökhelyettes látja el. | https://nepszava.hu/3039196_hando-tunde-nagy-napja | https://web.archive.org/web/20230203200007/https://nepszava.hu/3039196_hando-tunde-nagy-napja | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hando-tunde-nagy-napja | Népszava | hungarian-news | 2019-06-11 23:24:00 | [
"Handó Tünde",
"Polt Péter"
] | [
"Fővárosi Törvényszék",
"Országgyűlés igazságügyi bizottsága",
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [] | [
"pályázat",
"bíróság"
] | [] |
49,181 | OBT: Handó Tünde teljesen ellenőrizhetetlenül ténykedik | A magyar igazságszolgáltatás rendszerszinten a törvényhozás alárendeltségében működik az Országos Bírói Tanács szerint. |
OBT: Handó Tünde teljesen ellenőrizhetetlenül ténykedik
A magyar igazságszolgáltatás rendszerszinten a törvényhozás alárendeltségében működik az Országos Bírói Tanács szerint.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének, Handó Tündének nagy napja volt kedden: amellett, hogy az OBH-OBT együttműködésért kitüntették, nyilatkozatban álltak ki mellette törvényszéki és ítélőtáblai elnökök, valamint bejelenthette, hogy ismét eredménytelennek nyilvánította a Fővárosi Törvényszék (FT) elnöki tisztségére kiírt pályázatát,
Az ügyben az OBT szerda este közleményt adott ki, amelyben többek közt arra hívják fel a figyelmet, hogy a Handó törvénysértéseit dokumentáló, több mint százoldalas munkaanyag áttanulmányozására az Országgyűlés Igazságügyi Bizottság tagjainak egyetlen munkanap állt rendelkezésükre. Ezt a bizottsági ülésen többen szóvá is tették, ráadásul
A bizottság ülésén megjelent az OBT elnöke, de nem kapott lehetőséget hozzászólásra. A bizottság egy előre elkészített szövegtervezetről döntött, írja a közlemény, a szövegről megállapítva: az az OBT egyetlen ténymegállapításával sem foglalkozik érdemben. Az Országgyűlés – személyi kérdéssé nyilvánítva az OBT előterjesztését – vita nélkül határozott.
Az OBT most emlékeztet arra, hogy míg a kormány eddig folyamatosan azzal érvelt, hogy az OBT megfelelő ellensúlyt biztosít az egyszemélyi vezetés megerősített hatalmával szemben, ezért Handó nem veszélyeztetheti az igazságszolgáltatás függetlenségét, ennek ellenkezőjére utal, hogy az Országgyűlés most a tények érdemi vizsgálata nélkül hozott döntést róla.
- hívják fel a figyelmet. Az OBH elnökének hatalmával szemben jelenleg nincs semmilyen működő fék vagy alkotmányos kontroll, írják, így a magyar igazságszolgáltatás rendszerszinten a törvényhozás alárendeltségében működik. Handó tevékenységét a bírói hatalmi ágban ténylegesen jelenleg senki nem tudja felügyelni.
Az OBT megállapításait az utóbbi időben több nemzetközi szervezet vizsgálta és megerősítette. Legutóbb a Nemzetközi Bírói Egyesület jelentése fogalmazta meg, hogy a magyar igazságszolgáltatás alkotmányos krízise az OBH elnökének jogsértő magatartására vezethető vissza. A Velencei Bizottság elnöke 2019 márciusában úgy fogalmazott: "a magyar jogállamiság szempontjából a legproblematikusabb az Országos Bírósági Hivatal elnökének szerepe". Az Európa Unió Tanácsa napokban kiadott ajánlása egyenesen azt rögzítette, hogy "az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása szempontjából döntő fontosságú fékek és ellensúlyok tovább gyengültek a bírósági rendszerben, az OBT egyre nehezebben képes ellensúlyozni az OBH elnökének hatásköreit, ami aggályokat vet fel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban". | https://nepszava.hu/3039367_obt-hando-tunde-teljesen-ellenorizhetetlenul-tenykedik | https://web.archive.org/web/20221126093824/https://nepszava.hu/3039367_obt-hando-tunde-teljesen-ellenorizhetetlenul-tenykedik | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/obt-hando-tunde-teljesen-ellenorizhetetlenul-tenykedik | Népszava | hungarian-news | 2019-06-13 22:12:00 | [
"Handó Tünde"
] | [
"Országos Bírói Tanács",
"Országos Bírósági Hivatal",
"Parlament"
] | [] | [
"pályázat",
"hatalommal való visszaélés",
"bíróság",
"mulasztás"
] | [] |
49,182 | Vagy elmenekül az országból, vagy börtön vár rá - oligarchatámadásról beszélt az ötödik leggazdagabb magyar | A jelek szerint lehet, hogy az sem elég, ha Bige László kiszáll egyes ágazatokból. | Bige László;
2019-06-13 12:50:43
Vagy elmenekül az országból, vagy börtön vár rá - oligarchatámadásról beszélt az ötödik leggazdagabb magyar
A jelek szerint lehet, hogy az sem elég, ha Bige László kiszáll egyes ágazatokból.
Két barátján keresztül már tavaly megüzenték Bige Lászlónak, hogy szabadon elhagyhatja az országot, de ha nem teszi, akkor börtönbe fog kerülni – ezt állítja az üzletember, aki a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorában beszélt. (Az anyagot itt hallgathatja meg.)
Bige László szerint oligarchák állnak az ellen folyó vizsgálatok és a gyára bezáratása mögött, de neveket továbbra sem mondott. Szerinte megtámadott cégével a bíróságon is nyerni fognak, ha pedig megalakul az Európai Bizottság, az unióba is kiviszi majd az ügyet.
Az üzletember, aki a leggazdagabb magyarok nem hiivatalos listáján az egyik hátrányának tartja, hogy nincsenek politikai kapcsolatai, de szerinte egy jogállamban nem múlhat ezen egy vállalat jövője, ezért azt kéri a hatóságoktól, hogy törvényesen járjanak el velük szemben.
Bige László annak kapcsán nyilatkozott, hogy szolnoki vegyi üzemét bezáratta a katasztrófavédelem, amit egy ellene indított bosszúhadjárat részének tart. És a jelek szerint nem véletlenül. A történet egy törvénymódosítással kezdődött, és a jelek szerint a gyárbezárás egy köztes stáció.
Bige László az egyik legnagyobb hazai műtrágyagyártó, aki a napi.hu legfrissebb listája szerint az ötödik leggazdagabb magyar az országban 170 milliárd forintra becsült vagyonával. | https://nepszava.hu/3039391_vagy-elmenekul-az-orszagbol-vagy-borton-var-ra-oligarchatamadasrol-beszelt-az-otodik-leggazdagabb-magyar | https://web.archive.org/web/20190614145410/https://nepszava.hu/3039391_vagy-elmenekul-az-orszagbol-vagy-borton-var-ra-oligarchatamadasrol-beszelt-az-otodik-leggazdagabb-magyar | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vagy-elmenekul-az-orszagbol-vagy-borton-var-ra-oligarchatamadasrol-beszelt-az-otodik-leggazdagabb-magyar | Népszava | hungarian-news | 2019-06-13 14:50:00 | [
"Bige László"
] | [] | [] | [
"vegyipar",
"jogalkotás",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
49,183 | A kormány nem tett le szándékáról, trükköznek a bíróságok körül | Hiába halasztották el az új közigazgatási ítélkezési rendszer létrehozását, lapunk információi szerint ősszel ismét napirendre veszi az ügyet a kabinet. | bíróságok;
2019-06-11 08:15:00
A kormány nem tett le szándékáról, trükköznek a bíróságok körül
Hiába halasztották el az új közigazgatási ítélkezési rendszer létrehozását, lapunk információi szerint ősszel ismét napirendre veszi az ügyet a kabinet.
Ősszel ismét napirendre kerülhet az önálló közigazgatási bíráskodás megteremtése - tudta meg lapunk kormányzati forrásból. Bár az erről szóló törvényeket a kormány - Gulyás Gergely május 30-i bejelentése szerint - határidő nélkül elhalasztotta, információnk szerint a kabinet nem tett le eredeti szándékáról, és mindenképpen létrehozná az önálló közigazgatási bíráskodás rendszerét. Erre utal az is, hogy az Alaptörvényben - a tavaly elfogadott hetedik módosítás szerint - benne marad a közigazgatási bíráskodást megteremtő mondat: "Bíróság a rendes és a közigazgatási bíróság".
A sokat bírált közigazgatási bíróságok bevezetésének elhalasztását sokan arra vezették vissza, hogy a Fidesz így akarta jelezni kompromisszumkészségét az Európai Néppárt felé. Őszig a kormánypárt és a pártcsalád viszonyáról szóló egyeztetések már véget érhetnek, azonban ha addig ismét napirendre kerül a közigazgatási bíráskodás ügye, akkor veszélybe kerülhet a Fidesz tagsága, valamint Trócsányi László biztosi posztja is.
A halasztást törvényjavaslat formájában is benyújtották a Háznak, de a sarkalatosnak minősülő tervezetről még nem szavazott a parlament, ennek ellenére Áder János államfő - akinek a törvény szerint május 31-i javaslatot kellett volna tennie az új bírósági rendszer csúcsszerve, a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének személyére - levélben közölte az Országgyűlés elnökével: nem tesz javaslatot az új bírósági vezetőre. Áder indoklása fölöttébb érdekes; mint írta: az új helyzetben személyi javaslatot "jogszabályi előírásoknak megfelelő jelölt hiányában" nem terjeszt elő. Pedig még mindkét közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatályos, vagyis Áder - formálisan - törvényt sért, amikor nem jelöl elnököt.
A "jogszabályi előírásoknak megfelelő jelölt hiányában" fordulat sem értelmezhető, hiszen a két törvény alapján éppen az államfőnek kellene jelölnie elnököt a Közigazgatási Felsőbíróság élére, neki kellene a "megfelelő jelöltet" megtalálnia, márpedig a törvény kritériumainak több személy is megfelel. Ráadásul az egyelőre el nem halasztott közigazgatási bíróságok hatálybalépéséről szóló törvény szerint Áder jelöltjét június 15-ig a parlamentnek meg is kellene választania, ami nyilván elmarad.
Kormányzati forrásunk azt állította: a halasztás nem okoz zavart a bírósági rendszerben, a már megtett bírói nyilatkozatok semmissé válnak. Április 30-ig kellett ugyanis az eddigi közigazgatási bíráknak, bírósági titkároknak és a fogalmazóknak nyilatkozniuk az OBH elnökénél: az eredeti tervek szerint 2020. január 1-jén létrejövő közigazgatási bíróságokon kívánnak-e tovább dolgozni, vagy maradnak a rendes bíróságokon. Mint az OBH korábban jelezte, a határidőig 162 bíró nyilatkozott úgy, hogy az új bíróságokon folytatná munkáját. A törvény elhalasztásáról szóló, még el nem fogadott tervezet szerint hatályukat vesztik ezek a nyilatkozatok, vagyis ha ősszel ismét napirendre kerül az önálló közigazgatási bíráskodás, az érintett bíráknak ismét nyilatkozniuk kell majd.
Zavart okozhat az is, hogy jelenleg négy olyan közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumvezető-helyettesi álláshely van a rendes bíróságokon, amelyekre nem írtak ki pályázatot a visszavonni kívánt törvény tilalma miatt.
Egyelőre tehát minden marad a régiben, csak maguk a bírák bizonytalanodtak el a kormányzati huzavona miatt. Ugyanez a megállapítás lehet igaz az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének helyzetére is. Az Országos Bírói Tanács (OBT) ugyanis május 8-án határozatot hozott arról, hogy kezdeményezi Handó Tünde, OBH-elnök tisztségétől való megfosztását az Országgyűlésnél. Az OBT egyebek között kifogásolta az OBH elnökének kinevezési gyakorlatát, és az előterjesztések benyújtásának megtagadását. A tisztségtől való megfosztásról a parlament dönt - kétharmados többséggel - az Országgyűlés igazságügyi bizottságának javaslata alapján.
Az OBT-indítványt azonban az igazságügyi bizottság nem támogatja, vagyis olyan javaslatot terjeszt a képviselők elé, hogy Handó Tündét ne fosszák meg az OBH elnöki tisztségétől. A bizottság indoklása leszögezi: "nem kíván állást foglalni az OBT működésének és legitimációjának kérdésében, arról ugyanis (...) az Alkotmánybíróságnak van joga dönteni". A bizottság szerint ugyanakkor az OBH-elnök munkájával kapcsolatos határozatának meghozatalában "legalább két olyan OBT tag is részt vett, akik korábban eredménytelenül pályáztak magasabb bírói álláshely, illetve bírósági vezetői pozíció betöltésére, és legalább egy tag az OBH elnökével szemben bírósági eljárást is indított". Vagyis a kormánypárti többségű bizottság szerint a Handóval szembeni eljárás nem részrehajlás nélkül, tisztességes módon történt, és az OBT megsértette az Alaptörvény több cikkét is. Úgy vélték továbbá, hogy "az OBT-nek az OBH elnökét érintő kifogásai nem állják meg a helyüket", s megállapították, hogy Handó "minden felvetett kérdés esetében részletekben menően tájékoztatta az OBT-t az általa hozott döntésekről és azok indokairól" (ez nyilvánvalóan nem igaz, az OBT-jelentés több ügyet is felsorol amelyben nem kaptak tájékoztatást), sőt, a bizottság szerint épp az OBT nem vizsgálta az OBH elnökének válaszait. A bizottság javaslatáról, Handó elmozdításáról ma dönt a Ház. | https://nepszava.hu/3039054_a-kormany-nem-tett-le-szandekarol-trukkoznek-a-birosagok-korul | https://web.archive.org/web/20230326093016/https://nepszava.hu/3039054_a-kormany-nem-tett-le-szandekarol-trukkoznek-a-birosagok-korul | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-nem-tett-le-szandekarol-trukkoznek-a-birosagok-korul | Népszava | hungarian-news | 2019-06-11 10:15:00 | [
"Áder János"
] | [] | [] | [
"jogalkotás",
"közigazgatási bíróság"
] | [] |
49,185 | Sosem keresett még ennyit a Kövér Lászlót reptető cég | Működésének legnagyobb árbevételét sikerült elkönyvelnie a Rogán Antal helikoptereztetéséről is ismerté vált társaságnak tavaly. Köszönhetően ez főként egy zsíros közbeszerzésnek. A miniszterelnök kabinetfőnöke mellett a házelnököt, Kövér Lászlót és delegációját is Rómába utaztató társaság a 2017-es 915 millió forint után tavaly annak több mint dupláját, 2,2 milliárdot könyvelhetett el árbevételként.
A kadarkúti Fly-Coop Kft. még 2017 decemberében nyerte el az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 571 millió forintos tenderét. A megállapodás részletei azonban csak 2018 áprilisában kerültek nyilvánosságra. Eszerint az Országos Vérellátó Szolgálattal kötöttek szerződést, melynek értelmében készenléti díjként havi 25 millió forintot, vagyis évi 300 milliót kap a társaság akkor is, ha egyetlen alkalommal sem szükséges felszállnia a gépeknek a kadarkúti repülőtérről. | Hatalmas gyarapodásról számol be a Rogán Antal helikoptereztetéséről ismerté vált társaság 2018-as beszámolója. A miniszterelnök kabinetfőnöke mellett a házelnököt, Kövér Lászlót és delegációját is Rómába utaztató társaság a 2017-es 915 millió forint után tavaly annak több mint dupláját, 2,2 milliárdot könyvelhetett el árbevételként. A kiegészítő mellékletből ugyan nem derül ki pontosan, hogy milyen tételnek, tevékenységnek köszönhető a látványos gyarapodás, a sajtóban megjelent hírek alapján azonban sejthető.
A kadarkúti Fly-Coop Kft. még 2017 decemberében nyerte el az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 571 millió forintos tenderét. A megállapodás részletei azonban csak 2018 áprilisában kerültek nyilvánosságra. Eszerint az Országos Vérellátó Szolgálattal kötöttek szerződést, melynek értelmében készenléti díjként havi 25 millió forintot, vagyis évi 300 milliót kap a társaság akkor is, ha egyetlen alkalommal sem szükséges felszállnia a gépeknek a kadarkúti repülőtérről.
Az Országos Vérellátó Szolgálat mellett azonban már jelentős vevői is vannak még a társaságnak, mint az a kiegészítő mellékletből kiderül, az viszont ezekben az esetekben is rejtve marad, hogy nekik milyen mértékű gyarapodás köszönhető. A dokumentumban jelentős partnerként tüntették fel a vérellátó mellett:
az AOG Solution Kft.
és a Mangusta Invest SA.
A két társaság közül az utóbbi, luxemburgi székhelyű társaság az érdekesebb. A Rákosi Tamás tulajdonában lévő Mangusta Invest egészen mostanáig ugyanis a TV2 csoport műsorgyártó partnerének, az IKO Holdingnak volt 49 százalékban a tulajdonosa, illetve harmadrészét birtokolta a hazai televíziós hirdetési piac egyik legnagyobb reklámértékesítő vállalatának, az Atmedianak. Rákosi részét nemrég a Hunmedia Befektetési Zrt. vette meg.
Visszatérve a Fly-Coop tavalyi évére, a bevételek látványos növekedésével párhuzamosan a kiadások is emelkedtek. Anyagjellegűként a korábbi 762 millió után 1,6 milliárdot számoltak el, személyi jellegűként pedig 58 millió után 84-et. A kiegészítő melléklet szerint a cég alkalmazásában 28 fő állt tavaly, bérköltségük alapján az átlagos bérük meglehetősen szerény volt: 192 127 forint.
Mindezek eredményeként üzemi szinten is a korábbi többszörösére nőtt a társaság nyeresége: az elért 364 millió forint majdnem hétszerese a 2017-esnek. Ezt az adófizetési kötelezettség, valamint a pénzügyi műveleteken elért veszteség némileg csökkentette és végeredményben 347,7 milliós adózott nyereséget mutathatott ki a cég. A tulajdonosok azonban ezt az összeget a cégben hagyták, osztalékfizetésről nem határoztak.
A cég mérlege szerint némiképp emelkedett a kötelezettség-állomány, 464 millió után 534 milliót tartottak nyilván tartozásként. Emellett 100 millió forintos lekötött tartalékot is képeztek fejlesztési tartalék címén. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/hatalmasat-kaszalt-a-kovert-repteto-ceg-tavaly.html | https://web.archive.org/web/20210123012538/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/hatalmasat-kaszalt-a-kovert-repteto-ceg-tavaly.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sosem-keresett-meg-ennyit-a-kover-laszlot-repteto-ceg | mfor.hu | hungarian-news | 2019-06-13 21:05:00 | [] | [
"Fly-Coop Kft.",
"Mangusta Invest SA",
"Parlament"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"egészségügy",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
49,186 | Szicíliai módszerek és nyakára küldött emberek övezték a vesztegetéssel gyanúsított Bige László felemelkedését | Az ország egyik leggazdagabb embere bezáratja a két magyar műtrágyagyár egyikét. Bige László életútja és a szolnoki vegyi vállalat jelentősége. | Jelen állás szerint az egyetlen jelentős magyar kénsavgyár működése ér véget a szolnoki vegyipari vállalat bezárásával, és műtrágyagyárból is csak egy fog maradni. A Bige Holding néven futó szolnoki vegyi üzem bezárását a tulajdonos Bige László jelentette be a Népszavának, a hatósági eljárásokra hivatkozva.
Leginkább egy másik vegyipari vállalkozásának, a pétfürdői Nitrogénműveknek köszönhetően Bige az egyik leggazdagabb magyar, a különböző gazdaglistákon pár éve még a második leggazdagabb magyarnak számított Csányi Sándor mögött. Az Forbes 2016-ban is még a második helyre sorolta 182 milliárd forintos vagyonnal, a 2018-as listán azonban a nyolcadik helyre csúszott 110 milliárddal.
A vagyona apadása mellett az utóbbi fél évben több nehézséggel is szembenézett Bige. Tavaly egy két napig tartó, 250-300 fős rendőrségi razziát tartottak a szolnoki vegyi üzemben. Nyomozás indult ellene, május végén Bigét már gyanúsítottként hallgatták ki. Két napra őrizetbe is vették, és vesztegetéssel gyanúsították meg. Ezt követően a katasztrófavédelem leállíttatta a szolnoki gyárat, és az egy meg nem nevezett ember bosszúhadjáratáról beszélő Bige erre hivatkozva döntött úgy, hogy bezárja a gyárat. Bige szerint napokon belül elkezdik elbocsátani a dolgozókat, akik a NAV adatai szerint közel kétszázan vannak. A vállalkozó ezt a Trend FM-nek nyilatkozva azzal árnyalta szerdán, hogy 10 napig, a Közigazgatási Bíróság döntéséig még vár a gyár bezárásával.
Bigéről még az Origóba írtam egy portrét öt évvel ezelőtt, amely alapján egy konfliktuskereső, végletekig határozott és dörzsölt üzletember képe rajzolódott ki. Amerre jár, konfliktus kíséri útját, még a saját fia is beperelte. Nem először ült őrizetben, és nem először állt le egy tulajdonába tartozó üzem valamilyen zavaros ügy miatt. Az alábbi cikkben életének legfontosabb állomásait és a szolnoki gyár jelentőségét igyekszem bemutatni.
Magyarországon két forintért megölnék egymást
A jelenleg 61 éves Bige Erdélyben nőtt fel, és gyógyszervegyészként végzett. Már fiatalon üzletelt, például pólókkal, majd a nyolcvanas években átköltözött Magyarországra. "Az első benyomásom az volt, mennyire utálják egymást az emberek. Két forintért megölték volna a másikat. Ez ma sem változott, a nemzeti büszkeség itt ismeretlen" – ezt egy korábbi interjúban mondta a rá jellemző élességgel.
Egy szabolcsi kisvárosba, Dombrádra költözött, ahol kajak-kenu edzőként kezdett el dolgozni. Közel 30 éves volt, amikor elkezdett nagyobb tételben használt ruhákkal kereskedni, majd a rendszerváltás környékén a vegyiparra váltott. A kilencvenes évek közepén azonban érezte, hogy kereskedőként ki van szolgáltatva a gyártóknak, és ekkor találta ki, hogy megpróbálja megszerezni a nagy múltú szolnoki vegyi gyárat, amelyet akkor még Tiszamenti Vegyiműveknek (TVM) neveztek.
Az üzemet 1951-ben alapították meg, és az Alföld szervetlen vegyipari központjának szánták. A Szoljon visszaemlékezése szerint vízigényét ki tudta elégíteni a közeli Tiszából, az Alföld közepéről kiszolgálta műtrágyával a könyék mezőgazdaságát, a közeli vasúti csomópont révén pedig a többi országrészbe is szállított.
A beruházást a kénsavgyár építésével kezdték. A kénsav egy nagyon fontos ipari vegyi anyag, felhasználásának mértéke az adott ország iparosodását is jellemzi. Leginkább műtrágyák és egyéb, mezőgazdaságban használt vegyszerek előállításához használják, valamint olajfinomításhoz. A kénsavgyár után többek között műtrágyagyárral és kriolitüzemmel egészült ki a vállalat. Mosószert is gyártottak itt, például a Tomit, és a csúcsidőszakban 1500-an dolgoztak az üzemben.
Bige nagykereskedőként került kapcsolatba a gyárral, és végül egy rendkívül zavaros időszak után sikerült privatizálnia 1997-ben. A pályázatot korábban kétszer is érvénytelenítették, Bige szerint azért, mert senki nem akarta, hogy ő szerezze meg. "Pedig tudtam, az enyém volt a legjobb ajánlat. De ez Magyarországon kevés. A nyakamra küldtek embereket, megfenyegettek, hogy álljak el a szándékomtól. Csakhogy én Romániából jöttem, ahhoz képest ez itt a béke és a mosoly szigete. Akkor sem tudtak és ma sem tudnak megijeszteni" – mondta korábban. Ebben a nyilatkozatában az is szerepelt, hogy végül "addig kavart, amíg Horn Gyuláig ért a szava", a harmadszor kiírt pályázatot pedig végül megnyerte.
Csányi szűk körébe tartozott
Az Origóba írt portrém során több őt ismerő forrás is azt mondta, hogy Bige nem tudta volna megkaparintani a TVM-et a kapcsolatai, elsősorban Csányi Sándor támogatása nélkül. Kettejük viszonyának jelentős hatása volt Bige meggazdagodására, összeismerkedésük a közös vadászatokra nyúlik vissza. Bigének több politikussal is jó kapcsolata volt, Medgyessy Péter volt MSZP-s miniszterelnököt egyszerűen Péterkémnek nevezte. Egy parlamenti képviselőknek rendezett 2004-es vadászatból kisebb botrány is lett, mivel több képviselő nem vallott erről a vagyonnyilatkozatában, például Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Bige vadászatokon került közeli kapcsolatba Csányival, aki saját bevallása szerint csak olyanokkal vadászik, akikkel bensőségesen jó a viszonya. "Csányi kevés embert enged közel magához, de Bige köztük volt" – mondták nekem korábban. A jó viszony szerepet játszhatott abban, hogy a TVM megszerzéséhez a Csányi által vezetett OTP nyújtott hitelt. A TVM új igazgatóságába Csányi és más OTP-s tisztviselők is bekerültek, az egyik akkori vezető szerint Csányi egyik helyettese gyakran járt Bigénél.
Bige korábban azt mondta, hogy amiatt akarta megszerezni a vállalatot, mert ez Magyarország egyetlen kénsav-, foszforsav- és kriolitgyára. Mivel szerinte szinte minden más vegyi üzem bezárt, stratégiai szerepe van. A privatizáció után egy évvel azonban előzetes letartóztatásba helyezték Bigét, mivel többek között több tízmilliós adócsalással és 15 millió forintos vesztegetéssel gyanúsítottak, de végül felmentette a bíróság.
A vállalkozás 2004-ben került teljesen a tulajdonába (1997-ben a 85 százalékát szerezte meg), és ebben az évben jelentősen átszervezte a céget, ekkor olvadt be a Bige Holdingba. Megújították a műtrágyagyártást, és más fajta (nitrogént, foszfort és káliumot tartalmazó, azaz NPK) műtrágyákat kezdtek el gyártani.
Komoly visszaesés
A vállalat tavalyi bevétele 14 milliárd forint volt, amelynek 65 százaléka műtrágyából származott, a kénsavtermékekből 2,5 milliárd jött be. A cég honlapja szerint a szolnoki az ország egyetlen kénsavgyára*Két vegyiparral foglalkozó egyetemi oktatót kérdeztem erről. Egyikük szerint valóban ez az egyetlen jelentős kénsavgyár, a másik szerint van még olyan vállalat, amelynek van saját kénsavgyára. , a vevői közé tartozik a Borsodchem és a Richter Gedeon is. Tavaly a Bige Holding bevételének közel harmada származott exportból, a legnagyobb vásárlók Németország, Románia és Ausztria voltak, de az USA-ba és Dél-Koreába is voltak kisebb eladások.
Bige legfontosabb érdekeltsége a szolnokinál jóval nagyobb pétfürdői Nitrogénművek Zrt., amely az egyedüli magyar műtrágyagyár lehet a szolnoki gyár bezárása után. Hat éve még 150 milliárd forint árbevételt hozott, és többször is 10 milliárd körüli profitot termelt. A forgalom azonban azóta jelentősen, több mint egyharmadával csökkent, részben a nitrogéngyártás meghatározó alapanyaga, a földgáz, illetve a műtrágyaárak változása miatt, és tavaly 15 milliárd forintos veszteséget termelt a cég (a cikk eredeti verziójában tévesen el voltak csúsztatva a pénzügyi adatok egy évvel). Az Agrárszektor cikke szerint azonban a két magyar gyárnak így is 50-55 százalékos részesedése lehet a magyar műtrágyapiacon.
Bige 2002-ben szerezte meg a Nitrogénműveket. A vállalat megvásárlásához szintén jelentős hitelt nyújtott az OTP, és a tulajdonosváltás után a TVM-hez hasonlóan a Nitrogénművek vezetésébe is bekerült több, Csányihoz közel álló ember. Bige gyorsan, erős kézzel tette jövedelmezővé az üzemet, az Agrárszektor szerint nagyjából 450 millió euróért (közel 150 milliárd forintért) fejlesztették 2004 és 2017 között. A megkeresett pénzt visszaforgatta, az alkalmazottaktól pedig fegyelmet követelt, hozzájuk többször álruhában ment be, hogy tesztelje őket.
Konfliktus Csányival
Bigét korábban úgy jellemezték nekem, hogy látszik rajta, hogy más rendszerben szocializálódott, csak az erő pozíciójából ért. Ebből adódóan számos konfliktusa akadt, a legnagyobb horderejű a Csányival történt konfliktus volt. Korábban az őket ismerők közül többen azt mondták nekem, hogy hirtelen szakadt meg a barátságuk. Csányi úgy érezte, Bige átverte őt a Nitrogénművek tulajdonjogával kapcsolatban, erről több spekulatív vagy körülírós cikk is született korábban.
A Csányihoz közel álló tisztviselők távoztak a Nitrogénművektől 2008-ban, és az OTP egyik napról a másikra a teljes, 15 milliárdos forgóeszköz-finanszírozást kivonta a cégből. Ezt Bige szicíliai módszernek nevezte. A nehéz helyzetből egy 24 milliárd forintos, állami garanciás hitel mentette ki, amelyet az Magyar Fejlesztési Banktól kapott. A hitelt később az Európai Bizottság szabálytalannak nevezte, és Budai Gyula is vizsgálta.
Csányi és Bige szakításával egy időben alakult ki egy, a mostanihoz hasonlóan komoly nézeteltérés, ami miatt egy időre be is kellett zárni a Nitrogénműveket. A gyár beszállítója a zavaros hátterű EMFESZ volt, amely 2008 első felében leállította a szállítást, mert szerinte a Nitrogénművek nem fizetett. Az EMFESZ-t az E.On váltotta, de állításuk szerint nekik sem fizettek, emiatt leállították a szállítást, a gyár pedig 2008 októberében bezárt.
Az EMFESZ közben be is jelentkezett a Nitrogénművek megvásárlásáért. Az EMFESZ szerint a Nitrogénműveknek önköltségi áron szállította a gázt, mert azt remélte, hogy tulajdonjogot szerez majd benne. Az EMFESZ szerint a gyár azért működhetett nyereségesen, mert az EMFESZ veszteségesen szállított, és mikor látták, hogy nem lehetnek tulajdonosok, más árat kértek a gázért.
Az EMFESZ tulajdonosi köre sosem volt átlátható, de Csányi Sándor neve ezzel a céggel kapcsolatban is előkerült. A WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai táviratokból az derült ki, hogy egy, a magyar és régiós energiaszektort ismerő szakértő és más meg nem nevezett elemzők azt gyanították, hogy Csányi Sándornak és közeli szövetségesének, Hernádi Zsoltnak, a Mol elnök-vezérigazgatójának a kezdetek óta köze volt az EMFESZ-hez. Az Index cikksorozata szerint a cég azért léphetett be a magyar piacra, mert a Mol vezetői belátták, hogy legyőzni nem tudják az ellenfelüket, ezért inkább támogatni kezdték. Az OTP a WikiLeaks-iratok kiszivárgásakor tagadta, hogy Csányinak érdekeltsége lenne az EMFESZ-ben, a Mol nem kommentálta az értesülést.
Bige életútja fényében aligha lehet kérdéses, hogy most, amikor az ellene indított eljárások kapcsán arról beszél, hogy "egy ember biztatására indultak el nekem", akkor kire gondolhatott. A Népszava mindenesetre megkereste az OTP Bankot, amely annyit írt, hogy Csányi Sándor nem foglalkozik a témával.
Közélet Vállalat Bige László Csányi Sándor Péti Nitrogénművek vegyipar Olvasson tovább a kategóriában | https://g7.hu/kozelet/20190613/sziciliai-modszerek-es-nyakara-kuldott-emberek-oveztek-a-vesztegetessel-gyanusitott-bige-laszlo-felemelkedeset/ | https://web.archive.org/web/20231114132222/https://g7.hu/kozelet/20190613/sziciliai-modszerek-es-nyakara-kuldott-emberek-oveztek-a-vesztegetessel-gyanusitott-bige-laszlo-felemelkedeset/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sziciliai-modszerek-es-nyakara-kuldott-emberek-oveztek-a-vesztegetessel-gyanusitott-bige-laszlo-felemelkedeset | G7 | hungarian-news | 2019-06-13 18:17:00 | [
"Bige László",
"Csányi Sándor",
"Hernádi Zsolt"
] | [
"Bige Holding Kft.",
"EMFESZ Kft.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Nitrogénművek Zrt."
] | [] | [
"privatizáció",
"vesztegetés",
"vegyipar",
"hitelezés"
] | [] |
49,187 | Kiderült, hogy sokkal drágább lesz, minden rekordot megdönt a Budapest-Belgrád vasút magyar szakasza | Eddig azt mondták, hogy a Budapest-Belgrád egész magyar szakasza kijön szűk 600 milliárdból, most kiderült, hogy csak a Soroksártól induló része. | Közleményben tudatta ma Mészáros Lőrinc tőzsdei cége, az Opus Global, hogy aláírta a Soroksár-Kelebia vasút felújítására vonatkozó szerződést az a konzorcium, amelyben az egyik érdekeltsége is részt vesz. Ebben önmagában túl sok újdonság nincs, erről a G7 már múlt pénteken beszámolt, és az aláírást még aznap megerősítette a Pénzügyminisztérium közleménye.
A közleménnyel mindenesetre hivatalossá vált, hogy valóban az a három cég alkotja a nyertes konzorciumot, amelyről az Index korábban írt: a Mészáros-cég RM International Zrt., továbbá kínai partnerei, a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. és a China Railway Electrification Engineering Group (Magyarország) Kft.
Szintén ma jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben a tender eredménye, és ebből kiderültek az alvállalkozók is. Ahogy azt a 24.hu már megírta, megtalálható köztük három további Mészáros-cég, az R-Kord, a V-Híd, valamint a Fejér-B.Á.L. Érdekes, hogy a kínai alvállalkozók között megtalálható jóformán az összes olyan, amellyel az amerikai kormány az elmúlt egy évben tengelyt akasztott, főképpen a ZTE és a Huawei. Nem hatott tehát az amerikai nagykövetség figyelmeztetése, ez a projekt nem a magyar-amerikai, hanem a magyar-kínai barátság terepe.
A legérdekesebb azonban az ár, amelyet eddig nem tudtunk. Nos, a szerződés szerint ez 2 078 636 973 dollár, azaz mostani árfolyamon mintegy 590 milliárd forint. Ez két ok miatt is megdöbbentő összeg.
Az egyik, hogy amikor valamelyik kormánytag – leginkább Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – hasonló összeget (nettó 525 milliárd forint plusz 10 százalék tartalék keret, illetve a beruházás 85 százalékát fedező kínai hitel költségeivel együtt 750 milliárd forint) említett, akkor azt eddig a Budapest-Belgrád projekt teljes magyarországi szakaszára értette. Vagy legalábbis hagyta, hogy mindenki így értse.
Csakhogy az nem Soroksártól kezdődően tart Kelebiáig (a szerb határig), hanem Ferencváros állomástól.
A Soroksár-Kelebia 152 kilométeres hosszához képest a Ferencváros-Soroksár 9 kilométere nem tűnik soknak, csak éppen itt – egy szakaszon – át akarják helyezni a síneket, ami miatt pár éve hirtelen 80 milliárddal ugrott meg a projekt tervezett költsége. (A térképen a fővárosra nagyítva látható a mostani és a tervezett nyomvonal is, a nevük a vonalra kattintva olvasható.)
Azt nem lehetett tudni, hogy mennyiről indult a plusz 80 milliárd a Ferencváros-Soroksár szakaszon, de az látszik, hogy mivel a korábban közölt összeg csak a Soroksár-Kelebia szakaszra elég, ezen felül lesz még egy legalább 100 milliárdosra becsülhető számla is. Ez azt is jelenti, hogy
az első bejelentés 472 milliárd forintjához képest máris közel 50 százalékkal drágult a projekt, pedig még egyetlen kapavágás sem történt.
A másik ok, amiért megdöbbentő az 590 milliárdos cech, hogy ezzel a Soroksár-Kelebia lesz Magyarország messze legdrágább vasúti beruházása, miközben nagyon könnyű terepen kell dolgozni. Eddig ezt a címet az Ercsi és Pusztaszabolcs közötti vasútfelújítás birtokolta, ahol az egy kilométerre vetített költség 3,16 milliárd forint. Ezt a Soroksár-Kelebia fölényesen kenterbe veri, mert itt a fajlagos költség jelen állás és dollárárfolyam mellett 3,88 milliárd forint lesz. Egyébként Ercsi és Pusztaszabolcs között is dolgozik egy Mészáros-cég, a Mészáros és Mészáros Kft.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAláírták az 500 milliárdos szerződést a projektről, amire nincs szükségAláírták a Soroksár-Kelebia vasút felújításáról szóló, részben kínai hitelből finanszírozott szerződést, amely a Budapest-Belgrád projekt legnagyobb része. A munka a tervezéssel együtt várhatóan öt évig tart. | https://g7.hu/kozelet/20190612/kiderult-hogy-sokkal-dragabb-lesz-minden-rekordot-megdont-a-budapest-belgrad-vasut-magyar-szakasza/ | https://web.archive.org/web/20230330204831/https://g7.hu/kozelet/20190612/kiderult-hogy-sokkal-dragabb-lesz-minden-rekordot-megdont-a-budapest-belgrad-vasut-magyar-szakasza/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiderult-hogy-sokkal-dragabb-lesz-minden-rekordot-megdont-a-budapest-belgrad-vasut-magyar-szakasza | G7 | hungarian-news | 2019-06-12 18:34:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Opus Global Nyrt.",
"R-Kord Kft.",
"RM International Zrt.",
"V-Híd Zrt."
] | [] | [
"rokonok",
"vasút",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
49,188 | Visszaélések ellen hirdetett harcot a kormány, leszámolás lett belőle | Hiába ígérte a kormány, hogy a nem csaló színházak nem járnak rosszk a tao-rendszer megszüntetésével, durván bezuhant a legtöbb független színház állami támogatása. | Világos szempontrendszert, a tisztességesen működő színházaknak megfelelő mértékű támogatást és a visszaélések visszaszorítását ígérte a kormányzat, amikor megszüntette a színházak finanszírozását meghatározó tao-rendszert októberben. A visszaélésekkel kapcsolatban valóban értek el eredményeket, a másik két szempont azonban egyelőre komolyan sérül.
A színházi világban a kulturális tao eltörlése után két narratíva látszott kidomborodni. A hangosabb, a valós döntési helyzetektől távolabbi, jellemzően független színházi szereplők közül sokan már a bejelentés után közvetlenül politikai alapú leszámolásként vagy legalábbis érzéketlen és felelőtlen döntésként látták a finanszírozási rendszer lényegében visszamenőleges megszüntetését.
A döntésekhez közelebb álló, a nyilvánosság előtt csendesebb, de befolyásosabb színházi vezetőkből álló réteg viszont mintha jobban bízott volna a kormányzati szereplők nyugtatgatásaiban. A bizonytalanság és a látszólagos kapkodás ellenére a hozzájuk eljutó félinformációkból azt olvasták ki, hogy az új rendszer valóban csak a visszaélésekkel való leszámolást fogja szolgálni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsalókkal számolna le a kormány, de közben mások is pórul járhatnakJelentős változások előtt áll a színházi szféra, ha valóban felszámolják az előadó-művészeti szervezetek tao-támogatását, amely 10 év alatt sok tekintetben átalakította ezt a világot.
A kormányzati kommunikáció is ezt a narratívát erősítette. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy a kulturális támogatás nem politikai alapon történik, és a színházak finanszírozása „a kultúrharcnak azért nem lehet része, mert mi semmilyen kultúrharcban nem vagyunk érdekeltek, semmilyen kultúrharcot nem támogatunk”.
Fekete Péter kulturális államtitkár pedig azt mondta januárban, hogy azok a színházak, amelyek valós szakmai munkát végeznek, meg fogják kapni azt a kompenzációt, amellyel jól tudnak működni. Áprilisban pedig arról beszélt, hogy számukra rendkívül fontosak az alternatív, kísérletező színházak vagy a magánszínházak, és ezek az intézmények is megkapják nagyságrendileg azokat az összegeket, amelyekkel a korábbi években gazdálkodtak.
A döntés bejelentése óta több mint fél év telt el. Az már pár hónapja világosnak látszott, hogy Gulyás hiába beszélt arról, hogy az EMMI-nek világos, megismerhető szempontok alapján kellene döntenie a támogatásokról. Az új rendszert leginkább csúszások és káosz jellemzi, ahol nem tisztázott, hogy ki dönt a taót felváltó többlet támogatásokról, sem az, hogy milyen szempontok alapján.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖsszeomlottak az állami milliárdokkal kitömött kamuszínházak, 94 százalékkal csökkent az árbevételükAz egyik színház 800 milliós forgalma három millió alá süllyedt, miután eltörölték a tao-rendszert. Azonban még így is kaptak tavaly egymilliárd közpénzt.
Az elmúlt hetekben pedig az is világossá vált, hogy azok a színházak jártak egyértelműen jól, amelyeknek számottevő lobbierővel rendelkeznek. A kormányzati kontrolltól távolabb eső magánszínházak és alternatív társulatok pedig többnyire jelentősen kevesebb pénzt kapnak az új rendszerben, mintha a tao megmaradt volna.
A budapesti fenntartású színházakról már januárban kiderült, hogy jobban fognak járni az új rendszerrel, legalábbis idén. Ezek a színházak bevallottan amiatt esnek külön elbírálás alá, mert a kormánypárt által támogatott Tarlós István főpolgármester ezt kérte. A Válasz Online májusi cikkéből pedig az derült ki, hogy a „nemzetstratégiai előadó-művészeti intézmények” többsége is jelentős haszonélvezője lesz az új modellnek.
A kulturális tao eltörlésében fontos szerepet játszó Vidnyánszky Attila által vezetett Nemzeti Színház kiemelkedően jól járt. 2018-ban 76 millió forint tao-támogatást kapott, az új rendszerben viszont ennek ötszöröséhez, 400 millió forinthoz jut hozzá többlettámogatásként. A Magyar Cirkusz (MACIVA) közel kétszer annyi többlettámogatást kap (800 milliót), mint egy éve taót, a Pesti Magyar Színház pedig ötszörös pénzhez jut az előző évi taójához képest: 162,5 millió forint helyett szintén 800 milliót.
Az államhoz szorosabban kapcsolódó színházakkal és a korábbi ígéretekkel szemben a magánszínházak és alternatív társulatok többségében viszont jelentősen kevesebb pénzre számíthatnak, mintha megmaradt volna a tao-rendszer. Budapesten négy jelentősebb magánszínház van, ők egyértelmű veszteseinek tűnnek az új rendszernek:
Centrál Színház – fővárosi tulajdonban lévő épületben, de magáncégként csinálnak színházat. A tavalyi jegybevételük alapján idén 550 millió forintra lehettek volna jogosultak, ennek a 36 százalékát, 200 millió forintot kapták meg többlettámogatásként. Levelükben azt írták nekünk, hogy rendkívül nehéz helyzetbe kerültek, minden erejükkel azon vannak, hogy a következő évadban is játszhassanak.
Játékszín – szintén önkormányzati épületet használnak magáncégként. Azt nem árulták el, hogy mennyi volt a tavalyi jegybevételük (ennek a 80 százalékára lehettek volna jogosultak), de azt elárulták, hogy 200 millió többlettámogatást ígértek nekik. Ez közel harmadával kevesebb, mint a 2018-as, 292 millió forintos jegybevételük.
Átrium – az átalakulás egyik leghangosabb kritikusa, magánépületben csinál magánszínházat, és befogadószínházként is működik, azaz kisebb, saját játszóhellyel nem rendelkező alternatív társulatok is fel tudnak itt lépni, mint például a talán legismertebb Pintér Béla és Társulata. A tavalyi jegybevételük alapján 218 millió forint tao-pénzt gyűjthettek volna, ennek 23 százalékát, 50 millió forintot kapnak. Ha nem sikerül gyűjteniük 100 millió forintot, bezárnak.
Belvárosi Színház – saját társulatuk nincs, befogadószínházként működnek, a fő bérlőjüknek számító Orlai Produkciót még nem értesítették arról, hogy mekkora többlettámogatással számolhatnak.
A kisebb független előadók közül sokan hasonlóan jártak. A Magyar Hang korábban megírta, hogy Pintér Béla Társulatának 30 millió forint többlettámogatást ígértek, amely 16 millióval kevesebb, mint a 2018-as jegybevétel után igényelhető tao lett volna. A Független Előadó-művészeti Szövetségen keresztül kerestem meg több kisebb társulatot is.
Az egyik jelentősebb független társulatnak számít a 2014-ben indult veresegyházi színház, a Veres1. Mint írták, 113 millió forintot igényeltek (a tavalyi bevétel alapján ennél is több, 144 millió forint tao-támogatást igényelhettek volna), de mindössze ennek a 35 százalékát, 40 millió forintot kapták többlettámogatásként.
A színház levelében így jellemezte az új rendszert: „álságos, kétszínű, koncepciózus, időhúzós, kiéheztetős, kivéreztetős, bizonytalan, gyáva, hiszen semmiféle kötelezettségvállalás nincs a háttérben; mérhetetlen adminisztrációt ró az érintettekre, akik erre nincsenek felkészülve, és a szakmai munkától veszi el az időt/energiát/kedvet; és mindezt elmondtuk/leírtuk nem egyszer, nem kétszer”. A Veres1 is a létéért küzd, mint írták, jelenleg legfeljebb télig látnak előre.
A Mundruczó Kornél rendező és Büki Dóra producer által alapított Proton Színház az igényelt összeg 65 százalékát kapta meg. Az új rendszerrel kapcsolatban ehhez annyit fűztek hozzá, hogy nem tudják még, mit gondoljanak, főleg, hogy a többlettámogatás összegéről szóló értesítőben az áll, hogy csak abban az esetben fizetik ki, ha marad pénz, illetve ez nem is tekinthető hivatalos értesítőnek.
A Manna Produkció volt az egyetlen kivétel, amely lényegében megkapta a tavalyi jegybevételére jutó tao-keretet, 20 millió forintot. Ennek ellenére az új rendszerről azt írták, hogy „bizonytalan, kiszámíthatatlan, a legrosszabb ennek a területnek, ami történhet, hogy évad közepén változtatnak egy finanszírozási struktúrát, ami helyett nincs átgondolt és kidolgozott megoldás”. Szerintük az új rendszernek nincs megfelelő hatástanulmánya, kiismerhetetlen a döntési mechanizmus és a kritériumrendszer.
„Az egyedi pályázati kiírások mérhetetlenül gyenge színvonalúak, semmilyen formában nem tükrözik az előadó-művészeti terület teljességét, szinte csak színházi szemszögből közelítenek (sem zene, sem tánc, sem cirkusz nincs a színházhoz képest megfelelően súlyozva)” – írták. A Manna is felhívja a figyelmet a befogadó színházak szerepére: hiába kaptak megfelelő összegű támogatást, „ha egyetlen játszóhelyet sem támogatnak, ahol megvalósulhatnának az előadások”, és vidéken is teljesen ellehetetlenülnek a független játszóhelyek.
Az elmúlt fél évet tehát így lehetne összefoglalni:
A kormány visszaélésekre hivatkozva lényegében visszamenőlegesen eltörölte a színházak finanszírozását meghatározó rendszert.
Átlátható rendszert és a közérdek szerint működő színházaknak megfelelő kompenzálást ígért.
Az új rendszer folyamatos csúszásban van: míg a tao-rendszer alapján már hozzájutottak volna a színházak az idei állami támogatásaikhoz, addig legjobb esetben is csak az idei juttatás egy kisebb részét kapták meg.
Az új rendszer transzparenciája is sérül: nem lehet tudni, hogy ki és mi alapján dönt arról, hogy mennyi pénzt kap egy színház, és arról sem lehet tudni, hogy jövőre mire számíthatnak a színházak.
Míg az erősebb politikai hátszéllel rendelkező színházak már az év elején tudhatták, hogy mennyi pénzt kapnak idénre, addig több olyan színház is van, amely még most sem tudja, hogy mennyi pénzre számíthat az államtól.
Az erősebb politikai hátszéllel rendelkező színházak jellemzően nagyobb vagy többszörös pénzt kaptak ahhoz képest, hogy a tavalyi jegybevételük alapján mennyi taóra számíthattak volna, ha marad az előző rendszer.
A magánszínházak és a független társulatok jellemzően sokkal rosszabbul jártak, mint az előző rendszerrel, sok esetben 30-40 százalékát kapják annak, mint amennyi a tao-rendszer alapján járt volna nekik. Többen is a túlélésért küzdenek, jobb esetben is teljes bizonytalanságban működnek hónapok óta. | https://g7.hu/kozelet/20190614/visszaelesek-ellen-hirdetett-harcot-a-kormany-leszamolas-lett-belole/ | https://web.archive.org/web/20230330211058/https://g7.hu/kozelet/20190614/visszaelesek-ellen-hirdetett-harcot-a-kormany-leszamolas-lett-belole/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszaelesek-ellen-hirdetett-harcot-a-kormany-leszamolas-lett-belole | G7 | hungarian-news | 2019-06-14 18:47:00 | [] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)"
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"kultúra - művészet",
"adó",
"klientúra",
"jogalkotás"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
49,189 | Szinte munkások nélkül kaszálnak tízmilliárdokat a kormány kedvenc építői | Összeszedtünk néhány adatot, amelyek elég jól megmutatják, hogy lényegében "üzletszerzési jutalékot" szednek az állami tendereken rendszeresen arató cégek. | Iparági viszonylatban kifejezetten kevés embert foglalkoztatnak azok a kormányközeli építőipari sikercégek, amelyek rendre aratnak az állami beszerzéseken. Az a kevés alkalmazott azonban, aki náluk dolgozik, látszólag elképesztő hatékonysággal teszi ezt. Van olyan vállalat, ahol az egy főre jutó bevétel több mint harmincszorosa az ágazati átlagnak, és olyan is, ahol egy munkatárs majdnem kétszer akkora profitot (!) termel, mint amekkora bevétel egy átlagos építőipari cég alkalmazottjára jut. A hihetetlen aránytalanság magyarázata azonban sajnos nem az, hogy ennyivel jobb a kormányközeli vállalatok HR- vagy épp képzési politikája.
A szektor tavalyi teljesítményét bemutató cikkünkben már kitértünk arra, hogy az építőipar vezető vállalkozásai általában is kiugróan jól teljesítettek 2018-ban, de számos kormányközeli vállalkozás még ebből a körből is kiemelkedett eredményeivel. Bár már az előző cikkben felsorolt adatok is rávilágítanak néhány problémára, az ágazat visszásságait azonban a nemzetközi átlagnál esetenként nyolcszor-tízszer magasabb profitrátánál is jobban mutatja, hogy hány alkalmazottal hozzák össze mindezt az érintett társaságok.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKülönös dolgok zajlanak a százmilliárdokkal kitömött magyar építőiparbanTavaly már 40 olyan cég volt az építőiparban, amely 10 milliárd forintnál is nagyobb bevételt ért el. Elég sok közülük állami pénznek köszönhetően pörög.
Ahol egy ember félmilliárdnyi bevételt hoz
Az szinte biztos, hogy az elmúlt egy-két évben a teljes építőipar hatékonyabban használja a rendelkezésére álló munkaerőt, mint a korábbi esztendőkben. Pontos számokat itt azért nem lehet mondani, mert a statisztikai hivatal egyelőre csak 2016-ig közölte az adatokat. Akkor egy építőipari foglalkoztatottra átlagosan 22,2 milliós árbevétel jutott. Ez a 2014-es és 2015-ös adatoknál ugyan gyengébb volt, a korábbi évek mutatóit azonban úgy is meghaladta, hogy abban az évben az uniós források ideiglenes elapadása miatt bezuhant az építőipar teljesítménye.
Ami aztán tavalyelőtt és tavaly ismét megugrott. Ezzel együtt pedig a G7 becslése szerint az egy főre jutó bevétel is rekordszintre emelkedett: 2018-ban már a 30 milliót közelíthette.
A legnagyobb cégek pedig ennél is sokkal jobban teljesítenek. Az elmúlt hetekben a 40 legnagyobb hazai építőipari vállalat beszámolóját néztük át, és ez alapján náluk ötször nagyobb bevételt hoz össze egy munkatárs, mint a teljes ágazatban átlagosan.
Bár a különbség elég jelentős, abban, hogy ezek a cégek az átlagnál hatékonyabban működnek, igazából semmi meglepő nincs: ezt számos közgazdasági törvényszerűség és ágazati sajátosság indokolja. Az azonban már sokkal furcsább, hogy a mezőny még ebben a szűk körben is nagyon látványosan kettészakad, ráadásul véletlenül sem úgy, ahogy azt a piaci logika diktálná. Miközben ugyanis a nagy nemzetközi csoportoknál – amelyektől a legnagyobb hatékonyságot lehetne várni – 80-100 milliós bevétel jut egy alkalmazottra, addig a kormányközeli cégeknél még ennél is négyszer-ötször több.
Ötvenen építették a Puskás Arénát
Persze elvileg nem lehet kizárni, hogy utóbbi kör a legjobb gépekkel és a legnagyobb hatékonysággal működik, illetve rengeteget fejlődött néhány év alatt – sokszor a semmiből –, a lapunknak nyilatkozó szakértők azonban nem ezt látják. A kormányközelinek tartott építőipari vállalatok közül ágazati forrásaink szerint kizárólag az Orbán Viktor túraszervezőjeként elhíresült Garancsi István cégénél, a Marketnél lehet látni szembetűnő javulást, a többieknél nem igazán. Sőt ahogy egy forrásunk fogalmazott, ezek a cégek
még annál is lassabban tanulnak, mint amit a konkurensek előzetesen vártak tőlük.
Ráadásul a legnagyobb egy főre jutó bevételt produkáló vállalatoknál még a kevés alkalmazott jelentős része sem az építkezéseken dolgozik, hanem valahol egy irodában. A Mészáros Lőrinchez is kapcsolható Belfry például úgy csinált 18 milliárdos bevételt, hogy mindössze egy fizikai alkalmazottja volt*Egészen pontosan az átlagos statisztikai létszám 2018-ban 1,11 fő volt., de a felcsúti milliárdos fő cégénél, a Mészáros és Mészáros Kft.-nél (M&M) is csak 45-en végeztek fizikai munkát. Legalább ennyire érdekes az is, hogy
a 190 milliárdos Puskás Arénát felhúzó Magyar Építő és ZÁÉV kettősnél tavaly éves átlagban együttesen sem dolgozott ötven munkás.
Nem ez azonban az egyetlen jel, ami arra utal, hogy a megbízások jelentős részét szinte csak továbbpasszolják a közbeszerzések legnagyobb nyertesei. Azok a cégek, amelyek beszámolójukban feltüntetik ezt, hatalmas összegeket mutatnak ki alvállalkozói díjként. A Belfry 18 milliárdos bevételéhez 11,6 milliárdnyi alvállalkozói teljesítés társult, míg az M&M-nél ugyanez 50 milliárdos forgalom mellett több mint 28 milliárd volt. A jól bevált családi receptet pedig a Mészáros-gyerekek is követik: sikercégük, a rekord-nyereségrátával működő Fejér B.Á.L. Kft. úgy ért el szűk 23 milliárdos bevételt, hogy alvállalkozóinak több mint 9 milliárdot fizetett ki.
Üzletszerzési jutalék
Persze önmagában ezzel sem lenne probléma, hiszen az építőiparban a fővállalkozóknak épp az a feladata, hogy megszervezzék és leosszák más cégeknek a munkát, a top 40-ben szép számmal akadnak, akik tényleg így működnek. Itt azonban igencsak szembetűnő, hogy nagyon nagy arányban állami megrendelésekből élő, és nagyon magas profittal dolgozó vállalatok csinálják ugyanezt.
Azaz úgy tűnik, hogy ezeknek a cégeknek az az utánozhatatlan versenyelőnyük, hogy hihetetlen hatékonysággal osztják tovább az állami munkát.
Vagyis inkább az, hogy hihetetlen hatékonysággal nyerik el ezeket a megbízásokat. Ráadásul sok esetben nem is egyedül, hanem konzorciumi partnerekkel. Méghozzá olyanokkal, amelyek velük ellentétben nagy számban foglalkoztatnak szakembereket, azaz ténylegesen képesek elvégezni a munkát vagy legalábbis annak egy részét. Amit pedig nem csinálnak meg, azt tovább tudják adni igencsak kiterjedt, hosszú évek alatt kiépített alvállalkozói hálózatuknak.
Összefoglalva tehát, van egy olyan, jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező vállalati kör a magyar építőiparban, amely
nagyon sok állami építési megbízást nyer el,
kevés alkalmazottat foglalkoztat, és sokat fizet az alvállalkozóinak, tehát jórészt kiszervezi a munkát,
ráadásul még a fővállalkozói feladatokat is csak részben látja el, hiszen sokszor konzorciumi partner is segíti ebben,
és mindezzel messze az iparági átlag feletti profitot ér el.
Ez a profit így viszont lényegében nem más, mint – ahogy több forrásunk is fogalmazott – üzletszerzési jutalék. Ráadásul nem is kicsi jutalék, amit talán az mutat legjobban, hogy a Mészáros és Mészáros Kft.-nél az egy főre jutó adózott eredmény majdnem 52 millió forint volt, ami az iparágban jellemző egy alkalmazottra eső átlagos bevételnél is jó 80 százalékkal magasabb! De fejenként jóval 30 millió feletti profitot termeltek a Belfry, a tavaly óta a felcsúti milliárdos tulajdonában lévő V-Híd, a Mészáros Lőrinc barátja által birtokolt Duna Aszfalt és a Mészáros-gyerekek cégének, a Fejér B.Á.L.-nak a munkatársai is. Csak összehasonlításképpen, ez még a top 40 cég átlagának is több mint duplája, egy átlagos építőipari vállalkozás pedig nem is álmodhat ilyesmiről. | https://g7.hu/vallalat/20190617/szinte-munkasok-nelkul-kaszalnak-tizmilliardokat-a-kormany-kedvenc-epitoi/ | https://web.archive.org/web/20230613185653/https://g7.hu/vallalat/20190617/szinte-munkasok-nelkul-kaszalnak-tizmilliardokat-a-kormany-kedvenc-epitoi/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szinte-munkasok-nelkul-kaszalnak-tizmilliardokat-a-kormany-kedvenc-epitoi | G7 | hungarian-news | 2019-06-17 18:52:31 | [
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Belfry PE Kft.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Magyar Építő Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"V-Híd Zrt.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"protekció",
"építőipar",
"klientúra",
"stadion",
"infografika"
] | [
"Puskás Ferenc Stadion"
] |
49,190 | Pár ábra megmutatja, hogy mennyire nem a piacról él a kormányközeli média | A Mediaworksnek több mint kétezer vevője volt tavaly év végén, de a pénz háromnegyedét az állami hirdetéseket elosztó New Land Mediától várták. | Aki követte az elmúlt évek eseményeit a hazai médiapiacon, az tisztában lehet azzal, hogy a kormányzat nem csak a tulajdoni, hanem a piaci viszonyokat is nagyon erősen eltorzította a szektorban a saját érdekei szerint. A kabinet hathatós támogatásával az állam töméntelen mennyiségű állami hirdetéssel árasztotta el a Fidesz-közeli médiát.
Ennek eredményeként a kormányközeli üzletemberek keze alatt a korábban többnyire veszteséges médiavállalkozások közül sok termőre fordult, és hatalmas profitot hozott össze. Mindezt úgy, hogy az olvasottsági adatok, tehát az, amire a hirdetési bevételek gyarapodását elvileg építhették volna, egyáltalán nem indokoltak ilyen változásokat. Az állam azonban ezzel nem foglalkozott, mert a döntéshozóknak láthatóan nem az olvasottság, hanem a tartalom volt a fontos.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTeljesen irracionálisan költ el milliárdokat az állam a sajtóbanVan olyan lap, aminek minden egyes eladott példányában ötször annyit hirdetett el az állam, mint amennyit az újságot megvásároló olvasó fizetett érte.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKellemeset a hasznossal: így válnak a közpénz-milliárdok magánvagyonná a kormánypropagandávalAmint kormányközeli tulajdonba kerül egy médiavállalkozás, elkezd ömleni az állami pénz, aminek köszönhetően a korábban veszteséges kiadó hirtelen nyereséges lesz.
Ilyen előzmények után terelték – egyébként részben költségcsökkentési céllal – a több tucat lapot, internetes portált, tévét és rádiót a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) alá. Itt az elmúlt hónapokban komoly szervezeti átalakítások voltak, amelyek eredményeként – némileg leegyszerűsítve – a KESMA alatt tulajdonképpen
egyetlen vállalatban, a Mediaworks Zrt-ben fogták össze a kormánymédia működését.
Ez a folyamat különböző cégjogi eseményekkel járt, amelyekhez az érintett közel húsz társaságnak számos dokumentumot le kellett adnia a cégbíróságon. Így például minden vállalat benyújtott egy vagyonleltárt is, amelyben mások mellett azt is felsorolták, hogy az egyes vevőik mennyivel tartoztak nekik 2018 végén.
Ezek a kimutatások talán az eddigieknél is jobban mutatják, hogy mennyire az állam kegyeitől függ ez a hálózat. A vevői követelésekből nagyjából látszik ugyanis, hogy honnan érkeznek az adott cég bevételei. A médiatermékeknél ez annyival bonyolultabb, hogy a lapeladásból származó forgalom lényegében nem jelenik meg itt, hiszen aki újságot vesz előfizet rá, az már előre kifizeti a terméket*Ez valójában csak részben igaz, a kiadók ugyanis jellemzően nem közvetlenül értékesítik a lapokat az olvasóknak, hanem terjesztőkön keresztül, akik viszont nem fizetnek azonnal. Ennek megfelelően tízmilliós nagyságrendben volt is ilyen jellegű követelése a csoportnak, de ez a teljes vevői követelésállományhoz képest elenyésző összeg..
A hirdetések viszont igen, azokat jellemzően – különösen a nagyobb piaci szereplők – utólag fizetik ki. Hirdetőből pedig a nagy kiadóknál akad pár. Ennek megfelelően a
Mediaworks például 30 oldalon keresztül sorolta több mint kétezer vevőjét, akikkel szemben 4,3 milliárd forintot is meghaladó követelése állt fenn.
Hiába volt azonban ennyi vevője a cégnek, a pénz majdnem háromnegyedét egyetlen vállalattól várták. Ez pedig nem volt más, mint az állami hirdetéseket elosztó New Land Media Kft.*A New Landen keresztül ugyan piaci szereplők is hirdethettek, ám ágazati forrásaink szerint az ügynökség olyan hirtelen nőtt nagyra, hogy az elmúlt nagyjából két évben még az állami megbízásokat sem bírták szuflával. Azaz bevételük szinte kivétel nélkül az állami megbízásokból volt, és ezt erősítik a céges adatok is. Ezen tavaly év végén kezdtek változtatni, ám a Mediaworks 2018 decemberi állapotot tükröző adataiban ez szinte még biztosan nem látszik. Ráadásul ez korántsem a kizárólagos állami forrása volt a cégnek, hiszen más állami szervezetek is feltűntek a vevők között, ilyen volt például a Paksi Atomerőmű, a Hungaroring, vagy a Magyar Tenisz Szövetség és a Magyar Úszó Szövetség.
A MW-nél látható trend korántsem egyedi, sőt ennél sokkal komolyabb függőség is volt egyes kiadóknál. A Ripostnál az 588 millió forintos vevői követelésből közel 560 kötődött a New Landhez, míg a 888.hu-t és a Lokált kiadó, korábban Habony Árpád tulajdonában lévő Modern Media Groupnál 722 millióból 613.
Látványosan nagyobb piaci hirdetési arány csak a megyei lapokat jegyző cégeknél volt, illetve a Magyar Időknél, de az időközben Magyar Nemzetre átnevezett országos napilapnál is az állami hirdetések adták a követelések nagy részét. Nekik a New Land mellett az MVM egyik cége és a Magyar Posta is tartozott. | https://g7.hu/vallalat/20190617/par-abra-megmutatja-hogy-mennyire-nem-a-piacrol-el-a-kormanykozeli-media/ | https://web.archive.org/web/20230630091315/https://g7.hu/vallalat/20190617/par-abra-megmutatja-hogy-mennyire-nem-a-piacrol-el-a-kormanykozeli-media/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/par-abra-megmutatja-hogy-mennyire-nem-a-piacrol-el-a-kormanykozeli-media | G7 | hungarian-news | 2019-06-17 19:06:59 | [] | [
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Magyar Idők (újság)",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő (MMG) Zrt.",
"New Land Media Kft.",
"Ripost Média Kft."
] | [] | [
"média",
"támogatás",
"hirdetés",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció",
"infografika"
] | [] |
49,191 | Polgármesterek ellen emelt vádat az ügyészség fiktív lakcímbejelentések miatt | Négy év alatt kétszáz fővel nőtt a választásra jogosultak száma a Szeged melletti Újszentivánban – írtuk 2014-ben. Most kiderült, nem csoda történt, hanem közokirat-hamisítás: Putnik Lázár polgármester közreműködésével fiktív lakcímhez jutottak honosított magyarok. És nem csak itt, hanem a települészomszéd Tiszaszigeten is. | Négy év alatt kétszáz fővel nőtt a választásra jogosultak száma a Szeged melletti Újszentivánban – írtuk 2014-ben. Most kiderült, nem csoda történt, hanem közokirat-hamisítás: Putnik Lázár polgármester közreműködésével fiktív lakcímhez jutottak honosított magyarok. És nem csak itt, hanem a települészomszéd Tiszaszigeten is. Ott a fideszes Ferenczi Ferencet ítélhetik el, aki szerdán lakossági fórumot tartott, de nem válaszolt egyetlen, az ügyet érintő kérdésre sem.
Sem a polgármester fizetése, sem a település költségvetése nem változott a betelepült külföldiek miatt – így reagált a keddi falugyűlésen a fideszes Ferenci Ferenc arra, hogy a napokban közokirat-hamisítás miatt ellene is vádat emelt a Szegedi Járási Ügyészség.
A településvezető mintegy 50 embernek adta elő a faluházban, hogy az ellene 2014-ben tett feljelentés egy részét a NAV vizsgálta, majd meg is szüntette. Ezekben azt vizsgálták, hogy a 2014-ben tapasztalt különös lakosságszám-növekedés okozott-e gazdasági előnyt akár a polgármesternek, akár a településnek.
Ferenci Ferenc 20 perces mondadója csak pár másodpercig érintette a közokirat-hamisítás vádját, amiről inkább nem közölt részleteket, mondván, még nem volt tárgyalás.
2011 és 2014 között, szűk négy év alatt negyedével, közel 400 fővel gyarapodott a település – írtuk 2014-ben a szomszédos Újszentivánról:
Négy év alatt kétszáz fővel nőtt a választásra jogosultak száma a Szeged melletti Újszentivánban. Fantomszerbek duzzasztják a lélekszámot? A helyi szerb kisebbség és a többségi magyarok rivalizálása? Álláspontok, érvek és tények az Átlátszó újszentiváni videóriportjában.
A helyiek arra gyanakodtak, fiktív létszámnövekedésről volt szó: tucatszám tettek a községben állampolgársági esküt magukat magyar identitásúnak valló szerb állampolgárok, akiknek jelentős része aztán bejelentkezett valamelyik helyi lakos címére.
Akkor a polgármester, Putnik Lázár tagadta, hogy tudna fiktív bejelentkezésekről, az idő viszont nem őt igazolta. És nem csak ott, hanem Tiszaszigeten is megjelentek a fantom-lakosok.
A Szegedi Járási Ügyészség a napokban emelt vádat közokirat-hamisítás miatt többek között két megyei település polgármestere ellen. Egyikük a fentebb említett Putnik Lázár, a másik pedig az Újszentivánhoz közeli Tiszasziget vezetője, a fideszes Ferenczi Ferenc.
Az ügyészség szerint a két településvezető összesen 142 esetben asszisztált fiktív lakcímbejelentéshez, egyikük maga is aktívan írta alá a szállásadói lapokat, másikuk pedig szállásadókat beszélt rá a lapaláírásra. És nem csak ők tették, a vádirat szerint önkormányzati dolgozók is segítették a polgármestereket.
Komoly büntetésre mégsem számíthatnak. A két önkormányzati dolgozóval szemben felfüggesztett börtönbüntetést, nyolc további vádlottal, köztük a polgármesterekkel szemben pénzbüntetés kiszabását, míg négy vádlott esetében próbára bocsátás alkalmazását indítványozta az ügyészség.
Ferenczi Ferenc a fórumon elmondta, szintén a NAV vizsgálatára hivatkozva – hogy miért épp a NAV-ra, nem derült ki -, hogy a 2014-es önkormányzati választásokon mindössze 15 fiktív címmel rendelkező szavazott, ez nem befolyásolta az eredményt. A polgármestert végül a helyiek kezdték faggatni.
Egyikük azt kérdezte, a közokirat-hamisítás vádjáról miért nem beszélt Ferenci, ő erre úgy reagált “ezek a dolgok arra a tárgyalásra valók, ami le fog zajlani”.
A fórumon az Átlátszó is megkérdezte Ferencit a ügyről. Azt szerettük volna tudni, hogy ő adott-e fiktív címet a honosított állampolgároknak, vagy ő kért, esetleg kényszerített erre mást. Ferenci kijelentette, ő nem kényszerített senkit semmire,
Ferencinek azt is felvetettük, hogy ha semmilyen előnye nem származott a településnek vagy neki a fiktív lakcímekből, akkor mire volt jó az egész fantomtelepítés, de erre sem akart az ítéletig válaszolni.
Egy helybéli nő a fórum vége előtt azt mondta a polgármesternek, “csak annyi kellene, higgye el, ez a falu még októberben is megválasztja polgármesternek, csak álljon ki és mondja el, igen, elhajlottam, bejelentettem.”
Ferenci úgy reagált, ha véget ér az ügy – szerinte egy-másfél hónapon belül – újabb falugyűlést hív össze és elmond mindent.
Kerestük Putnik Lázárt, Újszentiván polgármesterét is, de ő nem válaszolt kérdéseinkre. Putnik Lázár jó kapcsolatot ápol a Fidesszel – erről a fideszbarát megyei portál, a szegedma.hu írt. Neve mégsem csak a fiktív lakcímek miatt ismert, a település, szintén Tiszaszigettel együtt, kerékpárutat is épített uniós pénzből, aminek úgyszintén eljárás lett a vége.
Akkor azért vizsgálta az NFÜ az 500 milliós beruházást, mert Tiszasziget polgármestere – Ferenczi Ferenc – olyat céget bízott meg a munkával, melyben maga is tulajdonos. Ezért 19,5 millióra büntették a települést.
A fiktív lakcímekre egy civil szervezetnek a napokban Újszentivánon terjeszett szórólapja adhat magyarázatot. Az Együtt Újszentivánért Egyesület szerint 2014-ig önkormányzati társulásban működött a település, mivel 2000 fő alatti volt. A kötelező együttműködésről még 2012-ben döntött a kormány.
Úgy tudjuk, ez elől menekültek a polgármesterek, mivel így nagyobb önállóságot érhettek el és a települések gazdálkodásába sem láthattak be a többiek. Tiszasziget önállósága 2015-ig tartott, utána Kübekházával lépett közösségre. Újszentiván lakossága a KSH 2018-as adatai szerint éppen meghaladja a 2000-et, egészen pontosan 2008.
Fotó: falugyűlés Tiszaszigeten, a szerző felvétele | https://atlatszo.hu/2019/06/13/polgarmesterek-ellen-emelt-vadat-az-ugyeszseg-fiktiv-lakcimbejelentesek-miatt/ | https://web.archive.org/web/20211027113550/https://orszagszerte.atlatszo.hu/polgarmesterek-ellen-emelt-vadat-az-ugyeszseg-fiktiv-lakcimbejelentesek-miatt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/polgarmesterek-ellen-emelt-vadat-az-ugyeszseg-fiktiv-lakcimbejelentesek-miatt | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-06-13 02:00:00 | [
"Ferenczi Ferenc",
"Putnik Lázár"
] | [
"Tiszasziget Község Önkormányzata",
"Újszentiván Község Önkormányzata"
] | [
"Csongrád megye",
"Tiszasziget",
"Újszentiván"
] | [
"közokirat-hamisítás",
"önkormányzat",
"vízum-állampolgárság"
] | [] |
49,192 | Szeviép-pénzből terveztek építkezni Ujhelyi apjának debreceni telkén – derült ki egy sajtóperben | Valami mégis csak történhetett a Szeviép és az Ujhelyi család között, még ha nem is az, amit a Délmagyarország nagy garral leírt. A propagandalap és Ujhelyi István (MSZP) EP-képviselő közötti sajtóperben ellentmondásosan beszéltek ugyan a tanúként meghallgatott egykori Szeviép társtulajdonos-igazgatók, nagyon úgy fest azonban, az egykori sztár-építőcég pénzt adott egy szintén szegedi kft-nek, azzal, hogy Ujhelyi édesapja debreceni ingatlanán építsen társasházat. | Két tanút hallgatott meg csütörtökön a Szegedi Járásbíróság a Délmagyarországot kiadó Lapcom Zrt. és a szocialista EP képviselő Ujhelyi István sajtóperében, miután a lap márciusban interjút közölt az egykori Szeviép-vezér Baranyi Sándorral. A Szeviép csődje miatt első fokon 6 év börtönre ítélt egykori cégvezető az interjúban azt állította, hogy
“2008-ban Ujhelyi István segítségét azzal háláltuk meg, hogy finanszíroztuk a házának a felújítását, ami körülbelül 30-40 millió forintba kerülhetett.”
A lap ezt úgy tolmácsolta, hogy “A Szeviép finanszírozta Ujhelyi István szőregi házának felújítását, több tízmillió forint értékben”. Ezért indult a per.
Később Baranyi úgy reagált Ujhelyi cáfolatára, hogy nem közvetlenül őneki, hanem egy szegedi cégnek, a Mabe-Épker Kft.-nek adott a Szeviép 38 milliót, méghozzá kölcsönbe, az intézte az állítólagos felújítást.
A Szegedi Járásbíróság ezért meghallgatta az állítólagos korrupciós pénzről a Délmagyarországban nyilatkozó Baranyi Sándort és egykori tulajdonostársát, Pistrui Lászlót. Baranyi megismételte, szerinte Ujhelyi segített a Szeviépnek bekerülni az M43-as építésében részt vevő spanyol Sedesa vezette konzorciumba. Ők, mármint a Szeviép, ezt akarta meghálálni.
Lakatos Péter bíró kérdésére Baranyi nem tudta megmondani, hogy miért pont 38 milliót utaltak a Mabe-Épker Kft.-nek, azt sem tudta biztosan, hogy mi lett végül a cégek utalt pénzzel, csak azt, hogy a kölcsönt nem kapták vissza. Baranyi a bíró kérdésére elmondta, azért most állt elő a történettel, mert szerinte politikai nyomás volt az igazságszolgáltatáson, amikor első fokon őt és két tulajdonostársát csődbűntett miatt elítélték.
A tárgyaláson a Szeviép másik egykori tulajdonosa másképp emlékezett a szegedi Kurucsai család érdekeltségében álló, 2014-ben felszámolt Mabe-Épker Kft.-nek adott 38 milliós kölcsönről. Pistrui László szerint azt azért adták a pénzt a cégnek, mert az társasházat akart építeni Debrecenben, Ujhelyi István apjának a telkén.
Pistrui szerint ezt a háromoldalú megállapodást írásba is foglalták, mert szerintük a társasházépítés pénzt hozott volna a Szeviépnek. Szerinte erről az ügyletről a harmadik tulajdonostársuk beszélt nekik, ő pedig nem ellenezte.
Azt mondta, az idősebb Ujhelyinek volt egy telke, Mabe-Épker építette volna a társasházat, amihez a Szeviép adott kölcsönt, mindezt a leendő profit terhére.
A projektből a gazdasági válság miatt nem lett semmi, Pistrui nem tudta megmondani, mi lett a Mabe-Épkernek elutalt pénzzel. Azt is mondta, hogy nem tudja Ujhelyi segített-e a cégnek a Sedesaval konzorciumba kerülni, mert ilyenekről nem beszéltek, annak ellenére, hogy például a Pick Szegedben mindketten, mármint a politikus és Pistrui is elnökségi tagok voltak. És nem csak erről, a 38 milliós kölcsönről sem.
A Lapcom Zrt. ügyvédje szerette volna a Mabe-Épker Kft. egykori vezetőjét tanúként idézni, de nem jött el. Bacsek György szerint a korrupciós pénz ki lett fizetve, majd úgy folytatta, objektív bizonyíthatatlanságról van szó, a lap nem nyomozóhatóság. Az Átlátszó már korábban kereste a Mabe-Épker egykori vezetőjét, aki akkor csak annyit válaszolt, hogy fogalma sincsen, nem hogy a szeviépes pénzről, de még a Délmagyar cikkéről sem.
Lakatos bíró megpróbálta feloldani a két tanú közötti ellentmondást, de nem sikerült neki. Pistrui szerint a Szeviép soha nem adott ajándékot, ez egy ellenőrzött projekthez tartozó kölcsön volt. De hogy pontosan ki és mikor kérte, nem derült ki. Szóba került az azóta elhunyt idősebb Ujhelyi István badacsonytomaji nyaralója is, de hogy oda kerülhetett-e ebből a kölcsönből, szintén nem tudták a tanúk.
A felperes jogi képviselője megjegyezte, a debreceni építési projektnek van valóságalapja. A Szegedi Járásbíróság a jövő héten hirdet ítéletet. Kerestük Ujhelyi Istvánt, de nem értük el.
Fotó: Baranyi Sándor tanúvallomást tesz. A szerző felvétele. | https://atlatszo.hu/2019/06/14/szeviep-penzbol-terveztek-epitkezni-ujhelyi-apjanak-debreceni-telken-derult-ki-egy-sajtoperben/ | https://web.archive.org/web/20211020230003/https://orszagszerte.atlatszo.hu/szeviep-penzbol-terveztek-epitkezni-ujhelyi-apjanak-debreceni-telken-derult-ki-egy-sajtoperben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szeviep-penzbol-terveztek-epitkezni-ujhelyi-apjanak-debreceni-telken-n-derult-ki-egy-sajtoperben | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-06-14 02:00:00 | [
"Bacsek György",
"Baranyi Sándor",
"id. Ujhelyi István",
"Pistrui László",
"Ujhelyi István"
] | [
"Mabe-Épker Kft."
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"támogatás",
"juttatás"
] | [
"Szeviép-ügy"
] |
49,193 | Fiktív számlás ügyben vádlott a Valtonnal együtt dolgozó őrző-védő cég vezérigazgatója | A Target Group Facility Management Zrt. árbevétele 2017-ben mintegy 1,6 milliárd forint volt. A cégnek azóta megy ilyen jól, mióta együtt dolgozik a Fidesz kedvenc biztonsági vállalkozásával, a Valton-Sec Kft.-vel. A két cég számos állami megbízást nyert el közösen, pedig a Target vezérigazgatója, Balázs Róbert egy mintegy 900 millió forintos költségvetési csalási ügy vádlottja. | A Target Group Facility Management Zrt. árbevétele 2017-ben mintegy 1,6 milliárd forint volt. A cégnek azóta megy ilyen jól, mióta együtt dolgozik a Fidesz kedvenc biztonsági vállalkozásával, a Valton-Sec Kft.-vel. A két cég számos állami megbízást nyert el közösen, pedig a Target vezérigazgatója, Balázs Róbert egy mintegy 900 millió forintos költségvetési csalási ügy vádlottjaA vádlottak kötelező jelenlétére hívta fel a figyelmet a Fővárosi Törvényszék bírája, Farkas Gabriella a bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalási ügy tárgyalásán idén május 15-én, különösen az egyik vádlottra, Balázs Róbertre vonatkozóan. A férfi annak a Target Group Facility Management Zrt.-nek a vezérigazgatója, amely számos munkája mellett a fideszes kötődésű Valton-Sec Kft.-nek is dolgozikA vádlottak padján 22-en ülnek: Balázs Róbert a Target Group Consulting Kft. és a Target Group Security Kft. révén érintett az ügyben, amely fiktív számlázásról szól. A férfi a tizenheted rendű vádlottja az eljárásnak, de az Átlátszó birtokában lévő vádirat alapján a büntetőeljárás egyik fontos szereplőjének tűnikAz ügyészség szerint fiktív céghálózattal tüntették el az áfátA Fővárosi Főügyészség a vádiratban azt állítja, hogy a vádlottak az adófizetési kötelezettséget úgy csökkentették az általános forgalmi adó körében, hogy egy cég, a Raumputz Kft. fiktív számlát állított ki más társaságoknak takarításról. A Raumputz azonban gazdasági tevékenységet nem végzett, az ahhoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem is rendelkezettEzzel a céggel biztosították azt vádlottak, hogy a munkát megrendelő társaságok legnagyobb üzleti partnere állandó legyen. „Ezzel egy olyan ütköző (puffer) céget hoztak létre, amely elválasztotta az alvállalkozói láncolatot a megrendelőtől” – áll a vádiratban. A vállalkozás alá pedig a terheltek egy gazdasági tevékenységet nem folytató, fiktív céghálózatot hoztak létreA vádlottak a takarítási munkák mellett biztonsági tevékenység végzésére is alapítottak kft.-ket. Erre hozták létre Balázs Róbert két vállalkozását, a Target Group Consulting Kft.-t és a Target Group Security Kft.-t isA fiktív számlázáshoz használt társaságokat persze időnként lecserélték, hogy a hatóságoknak ne tűnjön fel, mi történik. Az adminisztráció pedig külön folyt a takarításra és a biztonsági őrzésre vonatkozóan. Az utóbbit a Target cégcsoport aktuális székhelyein – Királyok útja 174/a, majd Csikóvár utca 9. – végeztékA vádiratban szerepel az is, hogy például a Target-cégek által felvett alkalmazottakat a cégláncolat alján szereplő cégekhez jelentették be. Amikor a társaságok lecserélődtek, akkor a munkavállaló új szerződést kapott. Az új munkáltató viszont csak papíron jelent meg. Amikor egy cégre már nem volt szükség, akkor azt általában külföldi személyeknek értékesítettékA vádlottak a bűnszervezet működése során a nyomozó hatóság megállapítása szerint az áfa vonatkozásában összesen 875,9 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az Épfakergép, a Markolat, a Partnerclean, a Partnergroup, a PG-Security, a Target Group Consulting és a Target Group Security Kft. működtetésévelBalázs Róbertet és több vádlott-társát az ügyészség a költségvetési csalás elkövetése mellett hamis magánokirat felhasználásával is megvádolta. A NAV a vádlottak által okozott kár megtérítése iránt polgári jogi igényt nyújtott beKözös munka a Fidesz kedvencévelA Target Groupról többször írt már az Átlátszó. Igaz, nem a vádiratban említett targetes kft.-kről, hanem a 2015 márciusában bejegyzett Target Group Facility Management Zrt.-ről, amelynek akkortól kezdett futni a szekere, hogy a Fidesz kedvenc biztonsági cégének, a Valton-Sec Kft.-nek az alvállalkozója lettAz Index 2016-ban foglalkozott a Valtonnal és mutatta be a cég tulajdonosait, Varga Lajost és Bessenyei Istvánt a széles kapcsolati hálójukkal együtt. Kigyűjtötték a cég jelentős állami megbízásait is. Ezek között található a Fidesz Lendvay utcai székházának őrzése, ahol a valtonosok fel is léptek, amikor aktivisták foglalták el az épületet az alaptörvény-módosítás elleni tiltakozás során. 2018-ban a 24.hu is összeszedte az őrző-védő cég jelentősebb állami megbízásait. Korábban pedig a Magyar Narancs említette meg, hogy a turai Schossberger-kastélyt is a Valton Security emberei őriztékAz Átlátszó is nyomon követte a Valton megbízásait. Így megírtuk, hogy a Valton Pintér Sándor belügyminiszterhez köthető cégekkel együtt nyerte meg a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság nettó 26 milliárd forintos őrzés-védelmi tenderét. Emellett a cég a Liget Budapest Projekt helyszíneinek őrzés-védelmét 2017-ben 465 millió forintért kapta meg. Nemrégiben arról írtunk, hogy a Valton és Bessenyei István tulajdonában lévő magánrepülőgépet Rogán Antal is használta:A Matolcsy család házibankja finanszírozta, Rogán Antal is használta Bessenyei magánrepülőgépét A magyarországi légi járművek lajstromnyilvántartását böngészve újabb, Fidesz-közelinek mondott vállalkozók érdekeltségébe tartozó magánrepülőgépre bukkantunk. A HA-BES lajstromjelű privát jet 2017. december 22-én került a magyar légi nyilvántartásba. A közepes méretű business jetek kategóriájába tartozó magángép a HUN-JET Kft. tulajdona, mely a Fidesz kedvenc őrző-védő cégének titulált Valton-Sec Kft. és Bessenyei István érdekeltségeA Valton és a Target közösen is szerzett munkákat, így 2017 nyarán nyerték el a Nemzeti Sportközpontoktól az olimpiai központok négy éven át történő őrzését 1,7 milliárd forintért. A helyszínek között volt a Császár-Komjádi uszoda is. Ez fel is van tüntetve a Target Group honlapján a referenciák között, ahol megtalálható még a Balatoni Olimpiai Központ, a Budapesti Olimpiai Központ, a Dunavarsányi Olimpiai Központ, a Nemzeti Úszó és Vízilabda Olimpiai Központ, illetve a tatai, a szegedi és a révfülöpi olimpiai helyszínekDolgozott vagy dolgozik még a Target Group több irodaház, üzletközpont, ipari létesítmény, raktárbázis mellett: ilyen például a Groupama Aréna, az ETO park és élményközpont, a Népligeti FTC Edzőközpont, és a HVG Kiadó irodaháza a Montevideó utcábanAz Átlátszó kíváncsi volt arra, hogy a referenciaként feltüntetett cégek, helyszínek vezetői, amikor megbízták a munkával a Target Groupot, tudtak-e arról, hogy a vállalkozás vezetőjével szemben büntetőeljárás folyik, ezért megkereséseket küldtünk. Írtunk az ETO park és élményközpontnak, a Népligeti FTC Edzőközpontnak, a Groupama Arénának, a Valton-Sec Kft.-nek, és a HVG Kiadó vezetőjének, Szauer Péternek isVálasz azonban sehonnan sem érkezett. Többször kerestük Balázs Róbertet is. Miután sikerült elérnünk, külföldön való tartózkodására hivatkozva egy kis időt kért a személyes találkozóhoz. Később azonban már csak üzenetet küldött, amelyben visszahívást ígért, de aztán már nem értük elFotó: Balázs Róbert és az elsőrendű vádlott a Fővárosi Törvényszéken 2019. május 15-én megtartott tárgyaláson. Csikász Brigitta /Átlátszó. | https://atlatszo.hu/2019/06/19/fiktiv-szamlas-ugyben-vadlott-a-valtonnal-egyutt-dolgozo-orzo-vedo-ceg-vezerigazgatoja/ | https://web.archive.org/web/20220217025634/https://atlatszo.hu/2019/06/19/fiktiv-szamlas-ugyben-vadlott-a-valtonnal-egyutt-dolgozo-orzo-vedo-ceg-vezerigazgatoja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fiktiv-szamlas-ugyben-vadlott-a-valtonnal-egyutt-dolgozo-orzo-vedo-ceg-vezerigazgatoja | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-06-19 13:10:39 | [
"Balázs Róbert"
] | [
"Target Group Facility Management Zrt.",
"Valton-Sec Zrt."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"őrzés-védés"
] | [] |
49,195 | Kinek jöhet kapóra Bige László meggyanúsítása? | A HVG úgy értesült, hogy azzal gyanúsítják Bige Lászlót: nem piaci áron adott el műtrágyát. Az eljárás komoly bajba sodorhatja Bige cégbirodalmát. Nem hatóság megvesztegetésével, hanem egy régi kereskedelmi ügylet miatt gyanúsítják Bige Lászlót – értesült a HVG. A lap e heti számában megjelent cikk szerint az egyik leggazdagabb magyart azzal gyanúsítják, hogy nem piaci áron adott el műtrágyát. „A rendőrségi közlés szerint csak egy gyanúsított van, s tudjuk, hogy az Bige. Senkinek nem tűnik fel, hogy kellene lennie egy másik félnek is?” – vetette fel a HVG-nek egy, a tűzhöz közeli jogi szakértő. De megadta a választ is: megúszhatja a következményeket, aki maga megy a hatóságokhoz. | Nem hatóság megvesztegetésével, hanem egy régi kereskedelmi ügylet miatt gyanúsítják Bige Lászlót – értesült a HVG. A lap e heti számában megjelent cikk szerint az egyik leggazdagabb magyart azzal gyanúsítják, hogy nem piaci áron adott el műtrágyát. „A rendőrségi közlés szerint csak egy gyanúsított van, s tudjuk, hogy az Bige. Senkinek nem tűnik fel, hogy kellene lennie egy másik félnek is?” – vetette fel a HVG-nek egy, a tűzhöz közeli jogi szakértő. De megadta a választ is: megúszhatja a következményeket, aki maga megy a hatóságokhoz.
Az agráripar nagyágyúinak jól jöhet, hogy a rendőrség meggyanúsította a műtrágyakirályt. Három kérő is lehet a piaci kalkulációk szerint, akik érdekeltek lehetnének a Nitrogénművek megszerzésében: Andrej Babis cseh miniszterelnök Agrofert nevű cégcsoportja, a Csányi Sándorhoz tartozó KITE, valamint Mészáros Lőrinc. Az Agrofert tagadta a HVG kérdésére, hogy újabb magyar felvásárlásra készülnének, Csányi Sándor sajtófőnöke pedig azt közölte, hogy a bankvezér egyáltalán nem foglalkozik a Bige László körüli eseményekkel.
A nagyvállalkozó évek óta kerüli az újságírókat, annak az álláspontjának azonban hangot adott, hogy évek óta zaklatják a hatóságok, és a szolnoki gyárát többször bezárással fenyegették. | https://hvg.hu/kkv/20190605_Kinek_johet_kapora_Bige_Laszlo_meggyanusitasa | https://web.archive.org/web/20191219180130/https://hvg.hu/kkv/20190605_Kinek_johet_kapora_Bige_Laszlo_meggyanusitasa | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kinek-johet-kapora-bige-laszlo-meggyanusitasa | HVG | hungarian-news | 2019-06-05 19:44:00 | [
"Andrej Babis",
"Bige László",
"Csányi Sándor",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Agrofert",
"KITE Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt."
] | [] | [
"versenykorlátozás - kartell",
"mezőgazdaság",
"klientúra",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
49,196 | 17 milliárdnyi közpénzt kapott a Fradi tavaly | A 2017-es 197,7 milliós veszteség után tavaly -130,8 millió lett a tárgyévi eredménye. Ez annak köszönhető, hogy bár a bevételek a korábbinál valamivel magasabb szinten alakultak - 5,7 milliárd folyt be a kasszába -, a kiadások is növekedtek (5,8 milliárdra), így azok meghaladták a befolyó forintok összegét.
Az EMMI korábban említett 590 milliója mellett kaptak még 1 milliárdot hároméves időtartamra a fejlesztések támogatására, ebből tavaly semmi nem költöttek el, egy részét 2017-ben használták fel, és az idei évben tervezik a megmaradt összeg elköltését. Ugyanez mondható el arról az EMMI-től érkezett 14,9 milliárdról, amit a népligeti rekonstrukcióval összefüggésben kaptak. Az összeg felhasználása 2018.01.01 - 2020.12.31 között történhet, ám mint írják a szöveges részben, a Fradiváros I. ütemének II. részében tervezett beruházások támogatását szolgálja ez az összeg, ezek azonban még nem kezdődtek el, így a támogatás felhasználása még nem történt meg. | A céges beszámolók után a civil szervezetek is nyilvánosságra hozzák az éves jelentésüket, így tett mások mellett az egyik legnagyobb múlttal és szurkolói bázissal rendelkező Ferencvárosi Torna Club is. A focicsapat mögött álló gazdasági társasághoz hasonlóan az egyesület is mínuszt volt kénytelen elkönyvelni. A 2017-es 197,7 milliós veszteség után tavaly -130,8 millió lett a tárgyévi eredménye. Ez annak köszönhető, hogy bár a bevételek a korábbinál valamivel magasabb szinten alakultak - 5,7 milliárd folyt be a kasszába -, a kiadások is növekedtek (5,8 milliárdra), így azok meghaladták a befolyó forintok összegét.
A gazdálkodási adatok mellett a közzétett dokumentumokban a befolyó támogatásokat is részletezik: a támogató, a támogatott cél, az időtartam és az összeg mellett a támogatás forrását (központi költségvetés, önkormányzati költségvetés, nemzetközi forrás vagy más gazdálkodó) és a felhasznált összegek. A több oldalon keresztül részletezett támogatások közül azokat vettük figyelembe, amelyeket a tavalyi évben kapott a Fradi. A támogatások ugyanis sok esetben úgy érkeznek, hogy azokat a naptári éven túlnyúlva a következő év első időszakában, netán több év alatt lehet felhasználni. Ebből kifolyólag történhet az meg, hogy például az Emberi Erőforrások Minisztériumától 2017 év elején érkezett 590 millió forintos támogatásból tavaly 22,5 millió forintot költöttek el. Ennek a támogatásnak az időtartama ugyanis 2017.01.01 - 2018.03.31 volt.
A tárca ezt az összeget tavaly is a sportegyesület rendelkezésére bocsátotta: 590 millió forint érkezett a kiemelt sportegyesületek működésének támogatása címszó alatt, amit a dokumentum szerint teljesen egészében el is költött a Fradi. Mint írják, a támogatási szerződésben foglalt céloknak megfelelően, sportszakmai célokra és működési kiadásokra használták fel a pénzt. A szakosztályaik részére 223,1 milliót adtak tovább.
Az EMMI korábban említett 590 milliója mellett kaptak még 1 milliárdot hároméves időtartamra a fejlesztések támogatására, ebből tavaly semmi nem költöttek el, egy részét 2017-ben használták fel, és az idei évben tervezik a megmaradt összeg elköltését. Ugyanez mondható el arról az EMMI-től érkezett 14,9 milliárdról, amit a népligeti rekonstrukcióval összefüggésben kaptak. Az összeg felhasználása 2018.01.01 - 2020.12.31 között történhet, ám mint írják a szöveges részben, a Fradiváros I. ütemének II. részében tervezett beruházások támogatását szolgálja ez az összeg, ezek azonban még nem kezdődtek el, így a támogatás felhasználása még nem történt meg.
A központi költségvetésből évek óta kap pénzt a 16 kiemelt sportág sportlétesítmény-fejlesztési támogatás jogcímen. Tavaly a Fradinak 6,8 millió forint jutott.
Az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól is jelentős nagyságú közpénz érkezett: 1,2 milliárd forint, amit szintén teljes egészében felhasználtak, a Fradi vagyonkezelésében álló ingatlanok fenntartására, működtetésére költötték el.
A tárcáktól érkezett 17,6 milliárd forint mellett a sportági szakszövetségektől is kapott még 42 millió forintot a Fradi, vagyis jelentős mértékben állami pénzekből gazdálkodik a sportegyesület. A szövetségeken keresztül a központi költségvetésből az úszók, az atléták, a birkózók, a vívók és a triatlonozók kaptak támogatást.
Nem maradtak el az önkormányzati támogatások sem:
a X. kerületi önkormányzatból 10 milliót,
a IX. kerületitől 50,5 milliót,
a fővárosi önkormányzattól 20 milliót kapott a Fradi.
A központi és önkormányzati költségvetések mellett gazdálkodói szervezetektől is érkezett némi támogatás, igaz, ezek nagysága aprópénz a büdzséből érkező adóforintokhoz képest. A legnagyobb tételt a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-nek köszönheti a zöld-fehér egyesület, amit utánpótlás-nevelés címén kaptak az állami lottótársaság támogatási programjának keretében. A második legnagyobb összeg, 18,6 millió forint a Provident Pénzügyi Zrt.-től érkezett, és ezt teljes egészében el is költötték. A cég a majdnem 20 milliót a Groupama Aréna megközelíthetőségének akadálymentesítésére adta. 10-10 millió forintot kapott a Fradi a Infodrops Consulting Kft.-től és a CYX Kft.-től.
Találni némileg furcsa tételeket is a dokumentumban. 250-250 ezer forint támogatást kapott az utánpótlás-nevelés az SBT Tans Kft.-től (helyesen STB Trans, a jelentésben valószínűleg elírás történhetett, hiszen SBT Tans nevű cégre egy hivatalos nyilvántartásban sincs találat) és a Trans Expert Kft.-től. A cégek érdekessége, hogy mindkettő tulajdonosa egy Tang Yucheng nevű magánszemély, akit idén április 16-ától 5 évre eltiltott a hatóság a tisztségviselői posztok betöltésétől. Mindkét adományozó cég már kényszertörlés alatt áll, aminek egyik oka feltehetően az éves beszámoló leadásának elmulasztása, hiszen mindkét társaság esetében 2016-ra vonatkozóan állnak rendelkezésre adatok. Sem tavaly, sem idén nem töltötte fel a beszámolóját. Tang Yucheng az Opten nyilvántartása szerint meglehetősen "problémás" figura lehet, 23 cége van, melyből 12 kényszertörlés alatt áll, 10 esetében regisztrált negatív információ van, és mindössze egy problémamentesnek tűnő cége van, a 2017 legvégén alapított Golden Spring Hungary Kft. A 3 millió forintos jegyzett tőkével alapított cég fő tevékenysége éttermi és mozgó vendéglátás. A tavalyi évre vonatkozó beszámolót azonban ennél a cégnél sem sikerült még közzétennie. | https://mfor.hu/cikkek/befektetes/17-milliardnyi-kozpenzt-kapott-a-fradi-tavaly.html | https://web.archive.org/web/20210228003007/https://mfor.hu/cikkek/befektetes/17-milliardnyi-kozpenzt-kapott-a-fradi-tavaly.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/17-milliardnyi-kozpenzt-kapott-a-fradi-tavaly | mfor.hu | hungarian-news | 2019-06-18 21:32:00 | [] | [
"Fradiváros Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"támogatás",
"sport",
"juttatás",
"klientúra",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
49,197 | Kiszámoltuk, hány milliárdot vitt haza Heinrich Pecina a NER-média körüli ügyletekből | A médiában több üzletet is kötött Mészáros Lőrinccel a Népszabadságot bezáró Heinrich Pecina, aki számításaink szerint igencsak vaskos haszonnal szállt ki ezekből a bizniszekből. | Valószínűleg példa nélküli a hazai gazdaságtörténetben az az adományozási hullám, amellyel a médiapiacon a 2018-as esztendő zárult. A kormányközeli üzletemberek – a TV2 és a Rádió 1 kivételével – lényegében minden médiaérdekeltségüket felajánlották egy alig néhány hónappal korábban életre hívott alapítványnak. A vállalkozók korábban 30 milliárd forintot is meghaladó összeget költöttek ezekre a cégekre, és bár ezt részben hitelből tették, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) szűk négy hónapos működése alatt így is 14 milliárd forintos vagyont halmozott fel.
Magyarországi referencia
A KESMA gründolásának előzménye állítólag az, hogy Orbán Viktor megelégelte: túl sokan élősködnek a kormánymédián, amelybe így számolatlanul ömlik az állami pénz. Kétségtelen, hogy 2017-re a korábban többnyire veszteséges médiavállalkozások nagy része a kormányközeli üzletemberek keze alatt termőre fordult, közülük nem egy termelt már százmilliós, sőt esetenként milliárdos nyereséget is. Ehhez persze kellett, hogy az állam teljesen irracionálisan, a piaci viszonyokat totálisan figyelmen kívül hagyva hirdessen, és olyan lapokat tömjön ki reklámokkal, amelyeknek egyébként nem sok olvasója volt. Olyan újság is volt, amelynek minden lapszámára ötször annyit költött az állam (hirdetések formájában), mint amennyiért az újság olvasója megvette a lapot*Ráadásul a kormányközeli lapok legnagyobb megrendelői is a minisztériumok, az állami cégek és egyéb állami szervezetek voltak..
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKellemeset a hasznossal: így válnak a közpénz-milliárdok magánvagyonná a kormánypropagandávalAmint kormányközeli tulajdonba kerül egy médiavállalkozás, elkezd ömleni az állami pénz, aminek köszönhetően a korábban veszteséges kiadó hirtelen nyereséges lesz.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTeljesen irracionálisan költ el milliárdokat az állam a sajtóbanVan olyan lap, aminek minden egyes eladott példányában ötször annyit hirdetett el az állam, mint amennyit az újságot megvásároló olvasó fizetett érte.
Emiatt született meg a KESMA, amely több mint másfél tucat vállalkozást, és legalább száz médiaterméket kapott meg, ingyen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a korábbi tulajdonosok közül senki nem keresett az ügyletein. Néhány piaci szereplő ugyanis nem közvetlenül az alapítványnak adta át a vállalkozását, hanem a tranzakcióba beépítettek még egy lépcsőt Mészáros Lőrinc személyében. Azaz ezeknél úgy nézett ki az ügylet, hogy a felcsúti milliárdos egyik cége megvette a médiavállalkozásokat, majd ő adta át ingyen a KESMA-nak.
Az ilyen adásvételeknek a legnagyobb nyertese szinte biztosan az a Heinrich Pecina volt, akinek a nevével legutóbb az osztrák kormány bukását okozó botrányban találkozhattunk. A vállalkozó épp a magyar ügyletei miatt került képbe akkor, amikor Heinz-Christian Strache (azóta leváltott) alkancellár arról értekezett, milyen jó lenne, ha egy orosz milliárdos megvenné neki az egyik legfontosabb helyi bulvárlapot.
Pecina neve nem véletlenül merült fel, nálunk ugyanis tényleg elég jó referenciákat szerzett részben a KESMÁ-s tranzakcióval. Most pedig – az érintett társaságok beszámolóinak köszönhetően – már azt is tudni lehet, hogy mindezekkel mennyi pénzt kereshetett Magyarországon. A legutóbbi, Mészáros Lőrinc bevonásával zajlott ügylettel például nagyjából 700 millió forintot.
Mészáros Lőrinc hárommilliárdos ajándéka
Az osztrák üzletemberhez egy offshore-cégen keresztül köthető Media Development Management Kft. (MDM) még 2017-ben vásárolta meg 10,4 milliárd forintért a három kelet-magyarországi megyei napilapot kiadó Inform Mediát. A szerzeményben a legnagyobb értéket három újság, a Hajdú-bihari Napló, az Észak-Magyarország és a Kelet-Magyarország márkaneve jelentette: a cégiratok szerint ezeket a hírportálokkal együtt jelenleg is 7 milliárd forintot meghaladó értéken tartják nyilván. Nem is csoda, hiszen elég jól bejáratott brandekről van szó, akkoriban mindhárom lap 30-40 ezer példányban kelt el, ami még országos lapoktól is szép teljesítménynek számított.
Az MDM azonban nem saját zsebből fizette ki a teljes vételárat:
a tulajdonos csak 2,2 milliárdot pakolt a cégbe, a többi pénzt a már akkor is kormányközeli körökhöz kötött MKB Bank, illetve a Takarékbank adta kölcsön hét évre.
Az MKB még zálogjogot is bejegyzett a társaság üzletrészeire, követeléseire, illetve vagyontárgyaira.
Bár az ezt követő valamivel több mint egy évben a cégcsoportot jelentősen átalakították, a könyvekből az látszik, hogy Pecina, egészen pontosan a ciprusi cég több pénzt már nem tett az Inform Mediába (de ki sem vett belőle). Így érkeztünk el a KESMA gründolásának pillanatáig, amikor az ekkor már kizárólag Mészáros Lőrinchez köthető Mediaworks (MW) mások mellett a három vidéki lapot is bekebelezte (majd továbbpasszolta a fideszes médiaalapítványnak). Méghozzá a tavalyi beszámoló szerint 2,92 milliárd forintért, azaz bő 700 millióval, nagyjából 30 százalékkal drágábban, mint mennyibe az egész buli Pecinának került.
Az igazán nagy üzlet
A történet pikantériája, hogy az osztrák üzletembert kifizető, mostanra a kormányközeli médiabirodalom központi szereplőjévé váló Mediaworks néhány évvel korábban nagyon hasonló módon, szintén Heinrich Pecinától került Mészáros Lőrinchez. Az a csoport évekkel korábban két nemzetközi médiakonszern fúziója miatt született meg. A média sokszínűsége felett akkor még nagyon éberen őrködő állami hatóságok, a médiatanács és a versenyhivatal ugyanis a 2010-es évek elején nem hagyták jóvá, hogy a svájci Ringier és a német Axel Springer magyar érdekeltségei úgy olvadjanak össze, ahogy akkor voltak, mert túl nagy lett volna a piaci erőfölényük. Éppen ezért a tényleg gigantikus portfólióból kiszemezgettek jó pár lapot, és ezekből jött létre a kezdetektől Pecina érdekeltségébe tartozó MW.
Itt az indulásnál még kevesebb pénzt tettek a vállalkozásba, mint később az Inform Média megvásárlásakor: mindössze durván 450 millió forintot. Később azonban, amikor a szintén több vállalatból álló csoportot egy cégbe vonták össze, akkor feltőkésítették a Mediaworks-öt.
Már a 2015-ös éves jelentésben arról írtak, hogy
a beszámoló-készítés napján az anyavállalat körülbelül 3,047 millió euró és 1,6 milliárd forint összegű saját tőkeemelése van folyamatban.
Erre egyébként már csak azért is szükség volt, mert nem sokkal később közel 6 milliárd forintért a számos megyei újságot birtokló Pannon Lapokat is bekebelezte a csoport. Bár a mérlegadatok alapján ezt az ügyletet is jórészt hitelből fedezték, valamennyivel azért a tulajdonosnak is be kellett szállni.
Az egy évvel későbbi cégiratok alapján ez az összeg végül kicsit kevesebb mint 2,5 milliárd forint lett. Bár annak az évnek a végén, amelyről ez a beszámoló szól, már a Mészáros Lőrinchez köthető Opus Press volt a MW tulajdonosa, a tőkeemelést még minden bizonnyal Pecináék hajtották végre.
Az osztrák üzletember így 2,9-3 milliárd forintot költhetett a gigantikus médiavállalkozásra, amit aztán Mészáros Lőrinc valamivel több mint ennek a duplájáért vett meg tőle.
Az Opus – ahogy erről a Magyar Narancs is beszámolt – egészen pontosan 6,19 milliárd forintot fizetett a Mediaworksért. A médiacsoport aztán egy vargabetűvel a felcsúti milliárdos egy másik vállalkozásához, majd teljesen ingyen a KESMA-hoz került.
Heinrich Pecinának tehát a felcsúti milliárdossal kötött két média-ügylete összesen közel 4 milliárd forintot hozott, alig több mint négy év alatt. Az osztrák üzletembert kerestük a tranzakciókra valamint azok értékére, illetve úgy általában a hazai médiapiaci szerepvállalására vonatkozó kérdéseinkkel, de egyelőre nem kaptunk választ. | https://g7.hu/kozelet/20190620/kiszamoltuk-hany-milliardot-vitt-haza-heinrich-pecina-a-ner-media-koruli-ugyletekbol/ | https://web.archive.org/web/20230529225045/https://g7.hu/kozelet/20190620/kiszamoltuk-hany-milliardot-vitt-haza-heinrich-pecina-a-ner-media-koruli-ugyletekbol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiszamoltuk-hany-milliardot-vitt-haza-heinrich-pecina-a-ner-media-koruli-ugyletekbol | G7 | hungarian-news | 2019-06-20 07:20:31 | [
"Heinrich Pecina",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Inform Média Kft.",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Media Development Management Kft.",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"Opus Press Zrt.",
"Pannon Lapok Társasága Kft."
] | [] | [
"offshore",
"média",
"hirdetés",
"klientúra",
"hitelezés",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
49,198 | Rendezvényszervezésben hasít a reklámpiac Mészáros Lőrince | Néhány hónap leforgása alatt közel negyedmilliárd forintnyi megbízást adott az Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) egy olyan rendezvényszervező cégnek, amely 2017-ben alig több mint 4 millió forintos árbevételt ért el. Az állami energetikai óriás először tavaly nyáron szerződött le a Moonlight Event Kft-vel, akkor azonban tíz napon belül két esemény szervezését is rájuk bízták összesen 170 millió forint értékben. Az új partner szolgáltatásával pedig minden bizonnyal elégedettek voltak, az idén februárban ugyanis egy újabb 65 milliós megbízást adtak a jelenleg 12 főt foglalkoztató vállalatnak. | Néhány hónap leforgása alatt közel negyedmilliárd forintnyi megbízást adott az Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) egy olyan rendezvényszervező cégnek, amely 2017-ben alig több mint 4 millió forintos árbevételt ért el. Az állami energetikai óriás először tavaly nyáron szerződött le a Moonlight Event Kft-vel, akkor azonban tíz napon belül két esemény szervezését is rájuk bízták összesen 170 millió forint értékben. Az új partner szolgáltatásával pedig minden bizonnyal elégedettek voltak, az idén februárban ugyanis egy újabb 65 milliós megbízást adtak a jelenleg 12 főt foglalkoztató vállalatnak.
A Moonlight ugyan nem mai cég, még 2011-ben alapították, eddig azonban nem hasított különösebben. Az első években 30-45 millió forint közötti árbevételt ért el, 2016-ban viszont elkezdett esni a forgalom, 2017-ben pedig úgy tűnt nem sok mindent csinál már a vállalat.
Ehhez képest tavaly új dimenzióba került a cég: árbevételét több mint kétszázszorosára, közel 1 milliárd forintra növelte, és ebből 108 millió forint az adózott eredmény soron is megmaradt.
Nagyon úgy tűnik, hogy a fordulatot Balásy Gyula érkezése hozta meg. Balásy az az üzletember, akinek ügynökségei mostanra az állami kommunikációs tevékenység kizárólagos haszonélvezőivé váltak. Két legfontosabb cége, a New Land Media és a Lounge Design 2013 óta majdnem háromszázszorosára növelték árbevételüket, szinte kizárólag állami megrendelésekből. A két ügynökség tavaly már 60 milliárd forintot is meghaladó forgalmat bonyolított le, együttes nyereségük pedig megközelítette a 11 milliárdot. Ebből a tulajdonos 6,3 milliárdot osztalék formájában ki is vett.
Úgy tűnik, Balásy most a rendezvényszervezések területén ismételné meg ügynökségi sikereit. Bár a Moonlightba hivatalosan csak október közepén szállt be a cég 90 százalékának megvásárlásával, már a tavalyi eredményből is 90 millió forinttal gazdagodott.
A társaság egyébként közvetve korábban is kötődött már Balásyhoz. A céget ugyanis még 2011-ben a sikervállalkozó egyik üzlettársa, Mamusits Péter Dávid alapította Lounge Event Kft. néven, azaz valószínűleg eredetileg is ennek a társaságnak szánták a rendezvényszervezői szerepet a csoportban. Mamusits azonban egy évvel később kiszállt, a Moonlightra átnevezett vállalat pedig egy veresegyházi üzletasszonyhoz került. Tavaly ő adta el a 90 százalékos pakettet Balásy Gyulának, már azt követően, hogy az állami megrendelések elkezdtek dőlni a társasághoz.
Az MVM korábban egyébként a hasonló feladatokat egy másik kormányközeli vállalkozó, Kuna Tibor cégére, a Young & Partners Kft-re bízta. Kuna azonban nagyjából egy éve elég látványosan kiesett a pikszisből. Bár a nagy állami kommunikációs tenderen a korábbiakhoz hasonlóan még győztesként hozták ki a cégeit, utólag kizárták ezeket, így juthat most minden megrendelés Balásy Gyula ügynökségeinek.
Kuna azonban nem csak az állami megbízásokat bukta, hamis számlák befogadása miatt az ügyészség is nyomoz ellene, lassan közel egy éve. A vállalkozó május végén a Fővárosi Törvényszéken beismerő vallomást tett.
Ez akár még indok is lehetne arra, hogy egy állami szervezet ne szerződjön az üzletember cégeivel, az eddigi tapasztalatok alapján azonban az ilyen apróságokkal az állami szféra kevésbé szokott foglalkozni. Az MVM-et megkérdeztük arról, miért cserélte le korábbi rendezvényszervezőjét, ahogy arról is, hogy milyen rendezvényeket szervezett eddig számukra a Moonlight, illetve ezekkel mennyire voltak elégedettek, ám egyelőre nem kaptunk válaszokat. | https://g7.hu/kozelet/20190619/rendezvenyszervezesben-hasit-a-reklampiac-meszaros-lorince/ | https://web.archive.org/web/20230601084748/https://g7.hu/kozelet/20190619/rendezvenyszervezesben-hasit-a-reklampiac-meszaros-lorince/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rendezvenyszervezesben-hasit-a-reklampiac-meszaros-lorince | G7 | hungarian-news | 2019-06-19 07:28:00 | [
"Balásy Gyula"
] | [
"Lounge Design Kft.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Moonlight Event Kft.",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"átláthatóság",
"hirdetés",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"infografika"
] | [] |
49,199 | Közel felére szorulhatott vissza az áfacsalás 2010 óta | Az elmúlt években az általános forgalmi adóból (áfa) származó bevételek gyorsabban nőttek, mint a gazdaság. Annak ellenére is így van ez, hogy időközben egyre több kedvezményes áfakulcsot vezetett be a kormány: 2018-ban például levitték a vendéglátóhelyek és az új lakások áfáját 5 százalékra, de a sertéshús is szintén csak 5 százalékkal adózik, már 2016-tól. | Az elmúlt években az általános forgalmi adóból (áfa) származó bevételek gyorsabban nőttek, mint a gazdaság. Annak ellenére is így van ez, hogy időközben egyre több kedvezményes áfakulcsot vezetett be a kormány: 2018-ban például levitték a vendéglátóhelyek és az új lakások áfáját 5 százalékra, de a sertéshús is szintén csak 5 százalékkal adózik, már 2016-tól.
A nagy áfabevétel-növekedést egyrészt a növekvő fogyasztás indukálta, de még ennél is fontosabb szerepe volt a gazdaság kifehérítésének.
2014-ben megjelent az online pénztárgépek használatának kötelezettsége, és azóta folyamatosan bővítették a felhasználók körét. Ma már a taxiknak és az automatáknak is ilyet kell használniuk, de még a parkolóautomatákat is bekötnék.
2015-ben bevezették az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (ekáer), amelyben minden közúton fuvarozott árut rögzíteni kell.
Az ország közútjain a Véda nevű kamerahálózattal figyelik a forgalmat
Idén a cégek közötti online számlázórendszer kötelező használata is elindult*A rendszerek kiépítésének módját olykor sok kritika érte, ezeket most nem részletezzük, csak a hatásokat próbáljuk feltérképezni..
Mindezek hatására ma már rengeteg adata van az adóhatóságnak arra, hogy szűrni tudja az esetleges visszaéléseket. Egy adópiaci szakember azzal a példával illusztrálta nekünk az intézkedések hatékonyságát, hogy az ekáer bevezetése után pár héttel a piacon egy addig gyanúsnak gondolt élelmiszerkereskedő rögtön csődbe is ment.
Nehéz azonban megmondani, hogy az egyes intézkedéseknek pontosan milyen hatása van. Radnai Károly, az OrienTax adótanácsadó partnerének tapasztalatai szerint jelentős a változás, és a legálisan működő cégek az árbevételük növekedésén érzékelik ezt. Az Európai Unió is készít ilyen típusú elemzéseket, és ezeken látszik, hogy régiós összevetésben Magyarországon valóban gyorsan szorulhatott vissza az áfacsalás.
Az Európai Bizottság azt becsüli meg, hogy mekkora lehetett az a forgalom, ami után meg kellett volna fizetni az áfát, és ehhez képest mennyi folyt be, ebből pedig kijön az is, hogy mennyi hiányzott. Magyarország estében az utolsó elérhető adat 2016-ra 13 százalék, ami bár soknak tűnik, az uniós átlag szintje alatt marad.
Korábban az EU legmagasabb áfakulcsát alkalmazó Magyarországon volt az egyik legrosszabb csalási arány, mára azonban a régió éllovasai lettünk. Ebben még Németország és Ausztria is belátható távolságba került. Igaz, nem csak mi fejlődtünk sokat, hanem az egész régió is, miközben a hagyományosan erős feketegazdasággal rendelkező Olaszország például állva maradt.
Magyarország esetében ez azért kiemelten fontos, mert az állami bevételek messze legnagyobb része éppen az áfából származik. Az alábbi grafikonon még az is látható, hogy az Európai Bizottság adatai szerint jelentősen nőtt a magyar költségvetés kitettsége az áfának: a GDP arányában nézve jóval többet szed be az állam ebből az adóból, mint az uniós átlag.
Az utolsó elérhető évben, 2016-ban 7 százalék volt az uniós átlag, a magyar érték pedig 9,3 százalék. A régióban is vezetünk eben, de a magyar GDP arányos áfabevétel még így is csak a 11. legnagyobb növekedést mutatta az EU-ban 2010 és 2016 között. A balti országok, Horvátország, az Egyesült Királyság, de még Csehország is megelőzött minket. A magyar 9,3 százalékos értéktől csupán egy tizeddel marad le három ország: Bulgária, Ciprus és Svédország.
Megpróbáltuk megbecsülni az uniós statisztikák és a költségvetési statisztikák alapján, hogy mekkora nyereséget jelenthetett a költségvetésnek a gazdaság fehéredése. Az alábbi grafikonon 2010-től kezdve gyűjtöttük össze az áfabevételeket és kiszámoltuk az EU statisztikája és – a 2017 után éveket illetően – saját becslésünk alapján, hogy mekkora összegű adót nem fizettek meg. Számításaink szerint 2018-ban már 500 milliárd forint többletet jelenthetett a fehéredés a 2010-es szinthez képest, ami a teljes költségvetési bevétel 13,6 ezer milliárd forintját nézve is jelentős tétel.
Számításaink szerint a 2018-as büdzsé bevételének már 3,6 százalékát a gazdaság fehéredéséből származó áfabevételek adták.
Nem lehet tudni, hogy melyik szabálynak volt a legnagyobb hatása, és melyik iparágakban. Csak az látványos, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemben*Az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzlet kategóriában. milyen nagyot ugrott más területekhez képest a bevétel az online pénztárgép 2013-2014-es előkészítésekor, illetve bevezetésekor.
A növekvő árbevétel és áfabevétel az élelmiszer-kereskedelemben együtt járt a magyar cégek visszaszorulásával, vagyis az a helyzet állt elő, hogy két kormányzati cél, az áfabevételek növelése és a hazai kereskedők helyzetének javítása ellentétben állt egymással. Ennek oka valószínűleg az, hogy a feketézés a jellemzően magyar tulajdonú kisboltokra volt inkább jellemző, és nem a nagyobb (általában külföldi kézben lévő) láncokra.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz az igazi különbség a Lidl-Aldi-Penny és a CBA-Coop-Reál közöttKevesebb üzletük van, de azokban sokkal többet termelnek a diszkontok. Hiába a kormányzati hátszél, ez nem jó hír a magyar láncoknak.
Az adócsalás azonban szintén változik és átalakul, így folyamatosan újabb intézkedésekre van szükség. Azt NAV-os tájékoztatókból is tudni lehet, hogy az élőben kapott adatok alapján választják ki az áfaellenőrzéseket. Nem lehet azonban tudni, hogy ehhez milyen módszereket alkalmaznak, és hogy az egyes adatbázisokat összekötik-e. A szakemberek, akikkel beszéltünk, azt állították, hogy egyelőre külön-külön használják ezeket az adatbázisokat, pedig elég nagy előrelépés lenne, ha az ekáer adatokat az utakon lévő Véda kamerarendszerrel, az online pénztárgépekkel de még inkább az online számlaadatokkal összekapcsolnák.
A gyors fellépés azért fontos a NAV számára, mert az idő a csalóknak dolgozik. Korábban például ha létrehoztak egy új céget, az főszabály szerint az első két évben csak negyedévente adott be áfabevallást. A csalók ezt ki tudták használni, egy olyan fedőcég például, amely havonta adott le bevallást, vásárolt egy csalásra létrehozott másik társaságtól, visszaigényelte az áfát, és 45 napon belül vissza is kapta. Mire a csaló cég leadta a negyedéves bevallását, már nem lehetett a kifizetést visszatartani. A NAV azonban erre is reagált azzal, hogy ma már minden induló új vállalkozásnak havonta kell áfabevallást beadnia.
A hatóságok most azt tudják figyelni, ha valahol hirtelen jelenik meg egy nagy összegű szállítás, számla, és ez hamar feltűnik. A rendszeresebb, kisebb értékű csalásokat viszont még ezek az új rendszerek is csak nehezen tudják kiszűrni. Előrelépés, hogy az országon belüli céghálózatokat ma már az a digitálisan tárolt adatoknak köszönhetően gyorsabban lehet felfejteni, de ha például az ügyletekben nem mozog áru, csak szolgáltatásokat számláznak, akkor az ekáer nem tud segíteni. Ezért jelent nagy előrelépést az e-számlázás, amely főként az olyan fedőszolgáltatásos körbeszámlázást nehezíti meg, amiről korábban mi is írtunk.
A big data rendszerekkel nem csak megfigyelni és ellenőrizni tudna a NAV, egyszerűsíteni lehetne velük a cégek életét. Az online számlázás bevezetése utáni lépés lehetne például, hogy ha minden számlát megküld egy cég a NAV-nak, akkor a tételes áfabevallása is feleslegessé válhatna. A cégeknek a Központi Statisztikai Hivatal felé is kell adatokat szolgáltatniuk, ez is sokkal pontosabb és gyorsabb lenne, ha az online számlázásból menne.
Mivel az unión belül az adóhatóságok adatbázisai nincsenek megfelelően összekötve, a nemzetközi körhintacsalás (amikor papíron utaztatnak árut több uniós és harmadik ország között) továbbra is nehezen ellenőrizhető. A nemzeti adóhatóságoknak nincs egy közös, bejáratott együttműködési rendszerük, csak egyedi esetekben dolgoznak össze.
A helyi szabályok eltérései mellett nehezíti az együttműködést, hogy például Németországban vagy Ausztriában nincsenek big data alapú adatbázisok. Nem véletlen, hogy a csalók körében egyre népszerűbbek a nyugati országok. Ezen a téren Észak-Európa azért fejlett, mert ott igen hatékony az államigazgatás, nagy hangsúlyt fektetnek az átláthatóságra, a dél- és kelet-európaiak pedig a digitalizációban látták meg a csodafegyvert.
Pár európai ország tudatosan lazább szabályozást követ, hogy gazdasági szereplőket csábítson magához, ilyen például Hollandia vagy Szlovénia. Náluk kevésbé szigorú például a vámolás, mint nálunk, és ez azért jó nekik, mert az uniós szabályok szerint a vámbevételek közel ötöde a tagországokat illeti meg. Ezekben az országokban nem feltétlenül kell az áfát megfizetni a vámolás során – ellentétben például Magyarországgal -, ami szintén felhívás keringőre. Az árut ugyanis átviszik egy másik tagországba, de ott nem vallják be helyi értékesítésként, és áfafizetés nélkül eltűnhet az importőr. | https://g7.hu/vallalat/20190618/kozel-felere-szorulhatott-vissza-az-afacsalas-2010-ota/ | https://web.archive.org/web/20221223190202/https://g7.hu/vallalat/20190618/kozel-felere-szorulhatott-vissza-az-afacsalas-2010-ota/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-felere-szorulhatott-vissza-az-afacsalas-2010-ota | G7 | hungarian-news | 2019-06-18 07:41:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"belföld",
"infografika"
] | [] |
49,200 | 6,5 milliárd forinttal drágult a Pénzügyminisztérium felköltözése a Várba | Az emelkedő költségekre hivatkozva 6,5 milliárd forinttal nagyobb összeget terveztek be a 2020-as büdzsében a Pénzügyminisztérium költözésére a Budai Várba, mint amennyivel idén februárban számolt a kormány a középtávú költségvetési kitekintésben - bukkantunk rá a tételre a törvényjavaslatban.
Konkrétan ez szerepel a tárcáról szóló fejezetben, a 2019-2021 közötti időszak tervezett összegeitől való eltérés indokásában:
A Pénzügyminisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos beruházások, felújítások kiadásainak többletforrás igénye 2020. évben 6,5 milliárd forint. | Az emelkedő költségekre hivatkozva 6,5 milliárd forinttal nagyobb összeget terveztek be a 2020-as büdzsében a Pénzügyminisztérium költözésére a Budai Várba, mint amennyivel idén februárban számolt a kormány a középtávú költségvetési kitekintésben - bukkantunk rá a tételre a törvényjavaslatban.
Konkrétan ez szerepel a tárcáról szóló fejezetben, a 2019-2021 közötti időszak tervezett összegeitől való eltérés indokásában:
A Pénzügyminisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos beruházások, felújítások kiadásainak többletforrás igénye 2020. évben 6,5 milliárd forint.
A dokumentumból az is kiderül, hogy jövőre 18,586 milliárdra emelkedik a keret. Az elmúlt években egyébként erre a célra ezen a soron a pénzügyi tárca büdzséjében összesen 29,4 milliárd forintot költöttek, illetve terveztek elkölteni (csak a 2017-es kiadás tekinthető véglegesnek, a többi tétel tervezett összeg, amelyekről majd a zárszámadási törvényekből tudunk meg többet). Ehhez jön hozzá a jövő évre ezen a soron betervezett további összeg.
A kiadások emelkedésének okát nem részletezi a dokumentum - mindössze annyit írnak, hogy a végrehajtási ügyek ellátáshoz kapcsolódó fejlesztések terhére emelkednek a kiadások -, mint ahogy arról sem esik szó a szaktárcáról szóló fejezeti kötetben, hogy jövőre végre felköltözik-e az apparátus a Szentháromság téri épületbe, amire egyébként évekkel ezelőtt sort kellett volna már keríteni. Az építőipar helyzetét ismerve ugyanakkor nem meglepő, hogy drágul a kivitelezés, az árak - nagyrészt a kapacitáshiány miatt - az elmúlt években brutálisan elszálltak. Illetve felmerülhettek olyan igények, amelyek szintén drágíthatják a beruházást.
A parlament előtt lévő javaslatból az viszont kiderül, hogy a követkető évben közel 18,2 milliárd forint felhalmozási kiadás áll rendelkezésre erre a célra, amihez jön még 457,5 millió forint működési kiadás.
Ugyanakkor a Belügyminisztérium büdzséjéből eltűnt ez a kiadási tétel. A javaslat erről annyit közöl, hogy a Várba költözéssel kapcsolatos intézkedésekről szóló kormányhatározat alapján az elmúlt években bázis szinten biztosított 7 milliárd forint kivezették a tárca költségvetéséből. Más helyütt viszont úgy fogalmaznak a dokumentumban erről a 7 milliárd forintról, hogy "a BM budai Várnegyedben történő elhelyezése miatti kivezetésről van szó" - ami érthető úgy, hogy a költözésre e tárca esetében belátható időn belül sor kerül, ezért nem kell már ezzel a kiadási tétellel tervezni 2020-ban. A 2019-es költségvetésben egyébként már úgy terveztek, hogy 2020-tól nem lesz szükség kifizetésre a belügy Várban történő elhelyezésével összefüggésben. A tervek szerint az erre rendelkezésre álló 14 milliárd forintot az idei évvel bezárólag felhasználják.
Tovább bonyolítja a képletet, hogy egy idén februári kormányhatározatban visszavonták a költözéssel összefüggő korábbi jogszabály több pontját is, amelyek a Várban található Nádor utcai épület elfoglalását tették volna lehetővé (ez nem érinti a másik, szintén várbeli leendő minisztériumi épület sorsát). Figyelemre méltó az is, hogy az elmúlt időszakban nem érkezett hír a költözésről, nagy a csend a projekt körül, nem tudni, mikor teheti át a székhelyét a BM a Várba.
A jelek szerint tehát nem halad a tervezett ütemben a kormányzat Várba költöztetése. A miniszterelnök irodája ugyan már birtokba vette új szálláshelyét a volt Karmelita kolostorban, de a kijelölt tárcák még nem kezdhették el a pakolást. Mint jeleztük, erre már évekkel ezelőtt sort kellett volna keríteni, legutóbb pedig Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta azt egy tavaly tavasz végi Kormányinfón, hogy a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium egy éven belül felköltözik a Várba. Ezt a határidőt sem sikerült tartani.
Természetesen megkerestük a belügyi tárcát, hogy információkat kérjünk a költözésről, napirenden van-e még. Amint válaszolnak, visszatérünk a témára. Nem hivatalos információnk szerint azonban tényleg csúszásban van - a sokadikban - a projekt, nincs határidő, egy forrásunk meglepőnek tartaná, ha a következő két évben megtörténne a székhelyváltás, vagyis nem valószínű, hogy a BM egyhamar be tud költözni a Várba. Állítólag döntések és források is hiányoznak ehhez. | https://mfor.hu/cikkek/makro/65-milliard-forinttal-dragult-a-penzugyminiszterium-felkoltozese-a-varba.html | https://web.archive.org/web/20220630081221/https://mfor.hu/cikkek/makro/65-milliard-forinttal-dragult-a-penzugyminiszterium-felkoltozese-a-varba.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/65-milliard-forinttal-dragult-a-penzugyminiszterium-felkoltozese-a-varba | mfor.hu | hungarian-news | 2019-06-20 10:35:00 | [] | [
"Pénzügyminisztérium"
] | [] | [
"támogatás",
"jogalkotás",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Hauszmann Program és a minisztériumok Várba költözése"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.