news_id
int64 1
63.3k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
50,205 | Egy Puskás stadionnyi pénzt költhet propagandára az állam | Bár a kommunikáción korábban sem spórolt a kormányzat, most az eddigiekhez képest is egészen elképesztő összegben kötött szerződést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal. | Bár a kommunikáción korábban sem spórolt a kormányzat, most az eddigiekhez képest is egészen elképesztő összegben kötött szerződést az állam ilyen jellegű megrendeléseit összefogó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH). Az elvileg spórolási céllal alapított szervezet egy 50 milliárd forintos keretmegállapodást írt alá, úgy, hogy a szerződés kétszer megújítható, azaz a tényleges keret nettó 150 milliárd forint. Ez nagyjából 18 millió forinttal több, mint amennyibe a Puskás Stadion került.
Bár a szerződést négy nappal karácsony előtt írták alá, az NKOH eddig nem tette közzé, ezért két hete közérdekű adatigényléssel fordultunk a hivatalhoz. A szervezet azonban nem várta meg a határidő lejáratát, és két nappal azelőtt feltöltötte a dokumentumot a közbeszerzési rendszerbe.
Picit túlszaladtak
Az így nyilvánossá vált keretszerződés sorrendben már a negyedik hasonló megállapodása az NKOH-nak, de eddig messze a legnagyobb összegű. Ez annyiban nem meglepő, hogy a hivatalt azzal az ígérettel hívták életre, hogy a korábbi, évente akár 40 milliárdot is elérő állami kommunikációs költést majd a segítségével faragják le 25 milliárdra.
Ennek megfelelően az első keretszerződést 25 milliárdról írták ki, és a pénz nagyjából egy évig ki is tartott. A következő megállapodásba azonban már bevittek egy trükköt, ekkor tették ugyanis először lehetővé a szerződés megújítását, és ezzel párhuzamosan a keret feltöltését. Így elvileg ugyan az a szerződés is egy évre és 25 milliárd forintról szólt, gyakorlatilag azonban 75 milliárdos volt a keret, a hozzá rendelt három éves időtáv pedig inkább csak elméleti maximumnak számított.
Az állam – és különösen a legtöbbet költő, eleinte kék hátterű, majd Soros György arcképével díszített plakátokkal ijesztgető Miniszterelnöki Kabinetiroda – ki is használta ezt a kiskaput. A 75 milliárdot nagyjából másfél év alatt elégették, így 2018 közepén jöhetett az újabb keretszerződés. Ekkor változtattak először a bűvös 25 milliárdos számon, ezt a megállapodást ugyanis már háromszor harminc milliárdról írták alá, az így rendelkezésre álló 90 milliárdot pedig szintén másfél év alatt költötték el.
A tervezett évi 25 milliárd helyett így kicsit több, mint négy év alatt 190 milliárd ment el, azaz évi 45, több, mint amiről a spórolás indult.
Most pedig már deklaráltan nem is akar kevesebbet költeni az állam, hiszen a decemberben aláírt megállapodásban 12 hónapra jut 50 milliárd, a duplája a korábbi ígéretnek. Ráadásul az időkorlát itt is csak elméleti, a pénzt rövidebb idő alatt is el lehet szórni. A korábbi trendek alapján pedig egyáltalán nem lenne meglepő, ha 2020-2021-ben 70 milliárd felett lenne az éves állami reklámköltés.
27 milliárdos jutalék
Ez a pénz pedig a jövőben is egyetlen vállalkozót gazdagíthat. Bár az NKOH működésének lényege az lenne, hogy a keretszerződést több piaci szereplővel is aláírja, akik aztán az egyes megbízásokért (mint például a már emlegetett plakátok, vagy éppen Nemzeti Közművek kommunikációja) egymással versenyeznek. Igen ám, de az NKOH közel két éve csak egy piaci szereplőtől vásárol, és ezúttal is csak velük írták alá a keretszerződést.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmióta kiposztolta, hogy Orbánra szavaz, 90 milliárdnyi megbízást kapott, most duplázhatA következő években is egyetlen médiaügynökségi csoportnál költhetik el az összes állami hirdetési pénzt, a tender alapján újabb 90 milliárd forintot.
A szerencsés nyertes a New Land Media – Lounge Design cégpáros, amely Balásy Gyula tulajdonában van. A vállaltan fidesz-szimpatizáns fiatal vállalkozó sikertörténetéről már korábban is többször írtunk, cégei bevételének növekedése még Mészáros Lőrinc vállalataiét is felülmúlta.
A bevételből pedig mostanra már elég sok nyereség is megmarad: 2018-ban a 60 milliárdos forgalomból 11 milliárd forintot meghaladó adózott eredményt hozott össze a két társaság. Ha sikerül tartaniuk ezt a profitrátát, akkor a mostani 150 milliárdból több mint 27 milliárd maradhat Balásy Gyula zsebében.
Szemérmesen hallgattak
A pénzt egyébként azonnal el is kezdték költeni: még a keretmegállapodás aláírásának napján az első olyan konkrét szerződés is megszületett, amit ebből finanszíroztak. Ahogy arról a 24.hu beszámolt, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda 11,8 milliárd forintos szerződést kötött a kormányzati intézkedések népszerűsítését szolgáló kommunikációs feladatokra.
Ezt a szerződést egyébként jóval korábban nyilvánosságra hozták, és bevezetőjéből az 50 milliárdos keret ki is derült, de az összeg feltölthetőségéről a szöveg szemérmesen hallgatott. Sőt, utóbbit ezúttal a keretszerződés szövegébe sem úgy fűzték bele, ahogyan korábban, ugyanis a dokumentum nem feltöltésről ír, hanem arról, hogy a keretmegállapodás megújítása esetén a keretösszeg megújítása alkalmanként legfeljebb 50 milliárd lehet.
Mindenesetre elég egyértelműnek tűnik, hogy az új keretmegállapodás gyors, karácsony előtti aláírására is azért volt szükség, hogy az egyébként az előző keretből az utolsó forintokat is kicsavaró minisztérium ne fusson ki a pénzből, és folytatódhassanak a kormányzati kampányok. Ezzel a mostani szerződéssel
Rogán Antal tárcája 2016 novembere óta az opciós összegekkel együtt 87 milliárd forintot költött el
a kabinet intézkedéseinek népszerűsítésére, úgy, hogy általában kéthavonta kötöttek egy új megállapodást. | https://g7.hu/kozelet/20200220/egy-puskas-stadionnyi-penzt-kolthet-propagandara-az-allam/ | https://web.archive.org/web/20230610175010/https://g7.hu/kozelet/20200220/egy-puskas-stadionnyi-penzt-kolthet-propagandara-az-allam/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-puskas-stadionnyi-penzt-kolthet-propagandara-az-allam | G7 | hungarian-news | 2020-02-20 12:10:00 | [
"Balásy Gyula",
"Rogán Antal"
] | [
"Lounge Design Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"hirdetés",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés"
] | [] |
50,207 | VAN-E OFFSHORE CÉGE A JOBBIK LEGÚJABB KINEVEZETTJÉNEK? A PÁRT VÁLASZOL | Olyan embert választottak a jobbikosok pártalapítványuk kuratóriumának élére, akinek a neve máltai offshore iratokban merült fel. A Jobbik szerint fogalmilag kizárt, hogy a cég offshore lenne. | Arról, hogy a Jakab Péter vezette új elnökség elérte, hogy a Jobbik Magyarországért Alapítvány kuratóriumi tagjai lemondjanak, a Népszava írt pénteken. Tömör-Tones Szabó Gábort váltotta a kuratóriumi elnökség élén, aki nemrég tizenhét év után a pártigazgatói posztról is lemondott.
Miért jó Máltán céget alapítani?
Tömör-Tones neve a Direkt36 anyagában bukkant fel még 2017-ben, mikor olyan máltai cégekről kiszivárgott iratokat dolgoztak fel, amelyeknek magyar vonatkozásai is voltak. Ugyanis a máltai cégnyilvántartás addig csak részben volt nyilvános, a tulajdonosok és tisztviselők nevére ugyanis nem lehet benne keresni.
A portál hangsúlyozta: Máltán a klasszikus offshore világhoz képes jóval „kulturáltabban” működik a rendszer, például elvárás, hogy a helyi banknál számlát vezető cégeknek legyen legalább egy irodája egy dolgozóval, bár ők gyakran csak látszólagos munkát végeznek. Málta egyébként azért is vonzó üzletileg, mert bár a bejegyzett cégek papíron kifejezetten magas társasági adót fizetnek, a nagyvonalú adóvisszatérítési rendszernek köszönhetően ez az arány a gyakorlatban inkább a nullához közelít.
A szakmaiság számított nekik
Mint a Direkt36 írta, Tömör-Tones egy másik Jobbik-közeli vállakozóval, Nagy-Pál Leventével alapított Máltán céget 2015-ben GC Academy néven, amely egy többnyelvű, a sportoktatásra koncentráló e-learning rendszert fejlesztett ki. A rendszert például a budapesti vizes vb önkénteseinek a betanítására is használták, de használta a Nemzetközi Judo Szövetség is.
Nagy-Pál akkor úgy nyilatkozott, azért vitték a céget Máltára,
mert elegük lett abból, hogy Magyarországon csak korrupcióval, ismeretséggel lehet előre jutni, ezért egy olyan országot kerestek a cégbejegyzésre, ahol „csak a szakmaiság számít”.
Máltát többek között azért tekintették ilyennek, mert az online képzések terén megfelelő akkreditációs rendszerrel és sztenderdekkel rendelkezik, és nemcsak az EU, hanem a brit nemzetközösség tagállama is.
Fogalmilag kizárt, hogy offshore legyen
Az Azonnali kereste a Jobbikot is az ügy kapcsán, hiszen a párt többször is kikelt az offshore cégek ellen. Például éppen a Tömör-Tonessel jó viszonyt ápoló Szilágyi György, a Jobbik egyik jelenlegi alelnöke mondta: az offshore két dologra jó. Egyrészt arra, hogy elkerülje az adózást Magyarországon, másrészt arra, hogy különböző korrupciós pénzeket tudjon kivinni az országból. Szilágyi akkor egy fideszes ügy kapcsán azt is kijelentette, párttársaival nyilatkozatot írnak alá arról, hogy nem birtokolnak ilyen céget, és az ív aláírására kérnek minden parlamenti képviselőt.
Az alábbi kérdéseket küldtük a párt sajtóosztályának:
1. Mennyire tartják összeférhetőnek és hitelesnek a Jobbik offshore-ellenes politikájával, hogy egy offshore cég birtokosa kerül pozícióba a párt alapítványánál?
2. Korábban Szilágyi György jelezte: párttársaival nyilatkozatot írnak alá arról, hogy nem birtokolnak ilyen céget és az ív aláírására kérnek minden parlamenti képviselőt. Tömör-Tones Zsolt a Jobbik tagja-e, és ha igen, anno aláírta-e ezt a nyilatkozatot? Ha aláírta, nem tartják-e visszásnak, hogy ehhez képest mégis van ilyen cége?
3. Meg fogják-e kérni Tömör-Tones Zsoltot, hogy adjon túl offshore érdekeltségén, ha igen, milyen határidőt fognak szabni neki?
4. Jelenleg mi a Jobbik álláspontja az offshore-cégekkel kapcsolatban, tartják-e még, hogy „az offshore két dologra jó. Egyrészt arra, hogy elkerülje az adózást Magyarországon, másrészt arra, hogy különböző korrupciós pénzeket tudjon kivinni az országból.”?
A Jobbik szerint viszont szó sincsen offshorozásról. Válaszában a párt sajtóosztálya azt írta: „A szóban forgó gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezete átlátható, több nemzetközi sportszövetséggel dolgozik együtt (IFJ, WAKO), Máltán felsőoktatási akkreditációval rendelkezik.”
Ennek megfelelően fogalmilag kizárt, hogy off-shore társaság lenne, melyből eredően további kérdései nem értelmezhetőek.
Érdekesség, hogy mint a Magyar Hang felhívta rá a figyelmet, Sneider Tamás volt Jobbik-elnök még alelnökként azt állította 2017-ben Tömör-Tones kapcsán: tudomása szerint alacsony összeg folyt be ehhez a céghez, amelyet azért hoztak létre, mert itthon nem tudtak vállalkozást alapítani. Azt is hozzátette: nem minden offshore cég egyenértékű a lopással. Utóbbi csak azért érdekes, mert Sneider akkor nem vitatta , hogy az említett cég offshore-nak számít-e. | https://azonnali.hu/cikk/20200222_van-e-offshore-cege-a-jobbik-legujabb-kinevezettjenek-a-part-valaszol | https://web.archive.org/web/20210302021357/https://azonnali.hu/cikk/20200222_van-e-offshore-cege-a-jobbik-legujabb-kinevezettjenek-a-part-valaszol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/van-e-offshore-cege-a-jobbik-legujabb-kinevezettjenek-a-part-valaszol | Azonnali | hungarian-news | 2020-02-22 19:05:00 | [
"Tömör-Tones Zsolt"
] | [
"GC Academy"
] | [
"Európa",
"Málta"
] | [
"offshore"
] | [] |
50,208 | MAGYAR OLÍVAOLAJ IS FOLYIK A BALKÁNON A GRUEVSZKI-PÁRT PROPAGANDAGÉPEZETÉBE | A Fideszhez közel álló gazdasági körök Szlovéniában, Horvátországban és Észak-Macedóniában építenek a helyi orbánista erőket támogató médiahálózatot. A szövevényes tulajdonosi hátterű újságokat és televíziókat sokszor olyan trükkös módon finanszírozzák, hogy a támogatást hirdetésnek álcázzák – például magyar olívaolajénak. | Budapest az „orbánizmust” politikai és gazdasági érdekből exportálni próbálja több balkáni országba is.
Miközben Erdélyben eleve sikeresen édesgette magához az RMDSZ-es médiát, majd magához közelállót is feltőkésített a budapesti kormány, Ljubljanában, Zágrábban vagy Szkopjéban helyi szövetségesek után néznek.
A szlovén Necenzurirano tényfeltáró honlap információi szerint egy 2018 augusztusi akció keretében négymillió eurót öntöttek a projektekbe, amiből másfél millió maradt Szlovéniában, a többi ment tovább Észak-Macedóniába.
Orbán exporttermékként egyelőre csak költséges, de nem sikeres
Az Azonnali is írt már róla, hogy Szlovéniában a Fidesz politikailag a a korrupciós ügyei miatt börtönviselt, jobboldali exkormányfő Janez Janša Demokrata Pártját (SDS) tolja – ebbe illeszkedik, hogy
a Fideszhez közelálló üzleti körök olyan médiákat gründoltak, amelyek SDS-es propagandát terjesztenek,
a migrációkérdésben gyakorlatilag szó szerint véve át a budapesti kormány plakátjainak szövegét is.
Ennek keretében újult meg az SDS-hetilap Demokracija, bár annak hatása elég csekély. Többet nyom a latba a Škandal24 (Botrány24) nevű bulvárnapilap, amely kinézetre is teljesen a magyar Riposztot követi. Valamint Habonyék Nova24 néven SDS-közeli televíziót hoztak össze, ez pedig teljességgel az újra fideszesített Hír TV-t utánozza. A Szlovéniában maradt másfél millió eurós támogatás egésze ennek a tévének ment.
A Nova24 tévében egy Londonban, Habony Árpád és Szalay-Bobrovniczky Kristóf által alapított cég, a visegrádi hírügynökség V4NA pénze is benne van, ők is támogatják a csatornát, amelynek igazgatóságában Schatz Péter is ott ül – ezzel a Nova24 tévét vállalja fel leginkább nyíltan a fideszes üzleti világ.
Mindazonáltal Szlovéniában politikailag – köszönhetően az országban nagyon erős balliberális médiatúlsúlynak is – az export egyelőre nem volt sikeres: Janša akár még nyerhet is választást, de az arányos szlovén választási rendszerben parlamenti többség híján kormányt alakítani nem tudna. Jelenleg éppen kormányválság van Szlovéniában, amiben Janša arra törekszik, hogy liberális pártokat megverve térhessen vissza a hatalomba. Ha előrehozott választásokat tartanának, azokat az SDS hiába nyerné meg (jelenleg Janša vezeti a közvélemény-kutatási listákat),
a Marjan Šarec liberális kormányfő vezette liberális kormánypártnak lenne továbbra is többsége a többi liberális vagy baloldali párttal együtt.
Mindazonáltal mivel a kormányválság miatt Janša ismét egyre aktívabb, a Fidesz-pénzek és az abból fenntartott médiák jól jönnek neki.
Egyelőre a horvátoknál se övezi politikai siker a fideszes médiabefektetést. Ott tavaly a zágrábi Z1TV-t akarták megvenni (itt van műsora a horvát Bayer Zsoltnak, Velimir Bujanecnek), ez azonban egyelőre nem történt meg. Noha a december végi államfőválasztás első fordulójában berobbant nacionalista énekes-borász és volt pécsi konzul Miroslav Škoroval egy olyan jelölt is, aki közel áll az orbáni eszmékhez – egyik támogatója az említett Bujanec –, de nem tudott győzni. Ráadásul nemcsak, hogy végül a keményen Orbán-kritikus, szocdem Zoran Milanović nyerte a választást, de az idei év végi parlamenti választásokon is a baloldalnak van nagyobb esélye győzni.
AZ SDS MÉDIÁINAK JUTATOTT FIDESZ-PÉNZEKKEL FOGLALKOZIK A LJUBLJANAI, BALOLDALI MLADINA HETILAP LEGFRISSEBB SZÁMÁNAK CÍMLAPSZTORIJA IS. FOTÓ: MLADINA
Segítség Gruevszkinek
Szintén jelentős a fideszes gazdasági jelenlét az észak-macedón médiában. Budapest 2018-ban menedékjogot is biztosított a korrupciós ügyei miatt szabadságvesztéssel fenyegetett Nikola Gruevszki volt kormányfőnek, aki az ottani szocdemekkel szemben elvesztette a hatalmát. (Itt szedtük össze, mik azok a hasonlóságok Orbán és Gruevszki között, amelyek a barátságukat is magyarázhatják.)
A választásokat ezután megnyerő szocdemek történelmi egyezséget kötöttek a görögökkel: az ország átnevezéséért cserébe Athén kész Észak-Macedónia EU- és NATO-tagságát támogatni. Az EU-tagság végül esetleg Párizs vétóján csúszhat el, elvégre Emmanuel Macron nem akar új EU-tagokat, igaz, ezzel a balkáni orosz és kínai terjeszkedésnek kedvez. Persze az EU új bővítési stratégiájával talán Párizs is megenyhül, de még továbbra sem tudni pontosan, hogy a horvát Tanács-elnökség idején megindulhatnak-e a csatlakozási tárgyalások Szkopjéval.
A Gruevszki mögötti egykori kormánypárt, a VMRO-DPMNE – amely részben új fejezetet nyitott Gruevszki meglógása (kiszöktetése) után – azonban ma is elég erős, főleg az ország névváltozása körüli vitában tudott továbbra is nacionalista erőt megjeleníteni. Ez a névváltozásról szóló népszavazás idején is jól látszott: a referendum főleg az albánok szavazatainak köszönhetően átment, de az azt bojkottáló VMRO-DPMNE és a Bojkotiram nevű civil mozgalom ténykedésének köszönhetően brutálisan alacsony, alig 37 százalékos lett a részvétel.
A magyar pénz reklámnak álcázva ömlik
Amint a szlovén Necenzurirano kinyomozta: az SDS-közeli propagandatévét, a Nova24-et úgy is finanszírozza Budapest, hogy egy olyan Fidesz-közeli mérnöki iroda reklámoz ott rendszeresen, amelynek amúgy nincs is érdekeltsége Szlovéniában. A Belfry-iroda a Magyar Villamosművek egyik partnere – azaz szorosan kötődik a magyar államhoz is.
Hasonló metódussal ömlik a pénz a gruevszkiista észak-macedón médiába. Amint a BalkanInsight felfedte:
egy Budaörsön bejegyzett, horvát olívaolajat forgalmazó cég reklámjai tűnnek fel nagy mennyiségben kizárólag Gruevszki-közeli lapokban, honlapokon és tévékben.
A reklámtevékenység azért is sajátos, mert egy pár ezer eurós bevétellel működő kis cégről van szó, azaz nemcsak az kérdéses, miért éri meg nekik (tisztán üzletileg) észak-macedón lapokban, tévékben folyamatosan, nagy mennyiségben hirdetniük, de az is, hogy egyáltalán miből teszik mindezt. De eleve az is kérdéses, hogy Észak-Macedóniában hol lenne egy literenként hetven euróba kerülő, semmiféle speciális (mondjuk bio) tulajdonsággal nem rendelkező, Budapestről importált horvát olívaolaj felvevőpiaca. Főleg, hogy Görögország és az ő olívaolajuk eleve közelebb van, és olcsóbb is.
A Kurir, Denesen, Republika és Lider honlapok, amelyen a magyar hirdetések lejöttek, mind a VMRO-DPMNE támogatói – de amint a szlovén Necenzurirano felhívta a figyelmet: ezen honlapok keményen kampányolnak a dél-balkáni ország EU- és NATO-tagsága ellen is. Azaz
a magyar pénz közvetve arra is megy, hogy Észak-Macedóniában erősödjék az EU- és NATO-ellenes hangulat – ami az orosz befolyásszerzésnek használ.
Miközben a szlovén terjeszkedés mögött egyértelműbben látható Schatz Péter céghálózata, az észak-macedón lapok mögött szövevényes cégháló tűnik fel, egy-egy esetben a Belize-i adóparadicsomban vesznek el a további nyomok. A Balkan Insight információi szerint azonban a három gruevszkiista médiaholding, az EM Media, a Prva Republika és az LD Press mögött is budapesti kormánykörök – konkrétan Adamik Ágnesék – állnak. Schatz tulajdonában van még egy gruevszkiista tévéállomás, az AlfaTV, amely szintén EU- és NATO-ellenes propagandát tol. | https://azonnali.hu/cikk/20200217_magyar-olivaolaj-is-folyik-a-gruevszki-parti-propagandegepezetbe | https://web.archive.org/web/20230321040640/https://azonnali.hu/cikk/20200217_magyar-olivaolaj-is-folyik-a-gruevszki-parti-propagandegepezetbe | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyar-olivaolaj-is-folyik-a-balkanon-a-gruevszki-part-propagandagepezetebe | Azonnali | hungarian-news | 2020-02-17 16:58:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Horvátország",
"Szlovénia"
] | [
"háttér",
"média",
"támogatás"
] | [] |
50,209 | STRACHE NEM HAZUDOTT IBIZÁN: TÉNYLEG MEHETETT KÉTES PÉNZ AZ FPÖ-HÖZ | Utóbb Strache tagadta, hogy civil egyesületeken keresztül kaptak volna pénzt. Az ibiziai videó után alakult speciális nyomozócsoport azonban más eredményre jutott. | igenis igazat beszélt Strache Ibizán.
Nemcsak az FPÖ ismerte persze a pártfinanszírozás ezen módszerét: az SPÖ és az ÖVP is több álcivil szervezetet gründolt, amelyeknek annyi volt a feladatuk, hogy például a választási kampányokban ők fizessenek plakátokat, béreljenek helységeket vagy szervezzenek választási rendezvényeket.
Az FPÖ közelében hat, a Sebastian Kurz osztrák kancellár vezette jobbközép ÖVP közelében öt, a szociáldemokrata SPÖ tájékán pedig kettő ilyen álcivil szervezet működött.
Strache az igazat kotyogta ki Ibizán
Az ibiziai videón Strache és a társaságában ott tartozkodó, a politikától azóta visszavonult Johann Gudenus azzal vágtak fel a magát orosz oligarcharokonnak kiadó (valójában bosnyák) egyetemistának, hogy
ha ad is pénzt az FPÖ-nek, azt nem kell majd feltüntetni, mert a szélsőjobboldali párt körül kialakult egy olyan szervezeti háló, amely felveszi az adományokat.
Azaz Strache azt állította: a pártot eddig is úgy támogatták nagyobb cégek és gazdag emberek, hogy nem közvetlenül az FPÖ-nek utaltak – elvégre ennek van egy limitált határa, valamint fel kell tüntetni a párt költségelszámolásaiban –, hanem olyan „civil” szervezeteknek, amelyek papíron valamilyen szép feladatot szolgálnak, a gyakorlatban azonban az FPÖ kampányait segítik, mondjuk például ők jelentetnek meg a párt mellett hirdetéseket, és hasonlók.
Strache az ibiziai videó kikerülése után tagadta, hogy lenne ilyen gyakorlat, mindent, amit mondott „részeg történetnek” minősített, mintha csak az alkohol és a fiatal kamu-oligarchalány előtti menőzés vágya mondatott volna vele hülyeségeket.
Az ibiziai videó után azonnal alakult egy önálló rendőrségi és ügyészségi csoport, amely csak a videóval összefüggésbe hozható ügyek kapcsán nyomoz – és kiderült mostanra:
tényleg létezik a kamucivil hálózat az FPÖ körül, amely kapott is már pénzt cégektől és gazdag emberektől.
Bajba jutottakon segítenek
Ilyen álcivil szervezet volt többek között a „Patria Austria”, amely hivatalosan „az osztrák értékeket” védi, gyakorlatilag azonban az FPÖ-nek szánt pénzeket könyvelt el – ezt bizonyítja például az a 2018. májusi Whatsapp-üzenet is, amit egy akkori FPÖ-s parlamenti képviselő írt örömködve Gudenusnak, miszerint százezer eurót kapott az álcivil szervezet.
A „Patria Austria” mellett hasonló feladatot látott el az „Austria in Motion”, amely
azt ígéri, hogy „bajba jutott embereknek segít” – legtöbbször azonban az FPÖ-nek segített (igaz, a párt is jutott sokszor bajba).
Erre a nemes célra a szervezet 2019 májusában háromszázezer eurónyi adományt kapott. Szintén FPÖ-s pénzek fogadására jött létre – az ügyészségi nyomozók szerint – a Biztonságpolitikai Intézet nevű kamu think tank.
Szerencsejátéktól fegyvergyártóig sokan segítettek
Az adakozók között találni a Novomatic szerencsejátékcéget, amely az FPÖ közreműködésével jutott részesedéshez a kormányváltás után az állami Casino Austriában (cserébe pedig egy FPÖ-s politikus beülhetett a Casino Austria felügyelőbizottságába, de azóta már távozott onnan).
Egy másik vállalat, a Turnauer-család vagyonkezelő cége pedig 2015 és 2018 között majdnem félmillió eurót utalt át az FPÖ-közeli „civil” szervezeteknek. Azt azonban tagadja a család, hogy direkt a pártot bármikor is pénzelték volna –
„bíróság előtt esküszöm meg, hogy az FPÖ-t sohasem, mindig különböző egyesületeket támogattunk”,
mondta a Turnauer-családi tulajdonában álló cég igazgatója a bécsi Der Standard napilapban. Mondjuk ebben nincs semmi meglepő: a gyanú éppen arról szól, hogy ezen szervezeteken keresztül ment az illegális pártfinanszírozás, azaz valóban nem kellett nekik direkt az FPÖ-nek bármit is utalniuk.
Szintén a támogatók között van a Steyr fegyvergyártó cég, az ő pénztárcájuk éppen az „Austria in Motion”, azaz a „bajba jutott emberek” kapcsán nyílt meg. A 2017-es választások után 75 ezer eurót utaltak át.
A rendőrség most olyan Whatsapp- és Facebook-chatcsoportokat néz át, amelyekben ezen szervezeteknek utalandó összegekről volt szó – ezekben a beszélgetésekben Strache és Gudenus mellett mindig jelen volt Harald Vilimsky, az FPÖ európai parlamenti képviselője is.
Strache mindent tagad, és a visszatérését jelenti nemsokára be
Strache már korábban tagadta az illegális pártfinanszírozás vádját. De mivel kiderült, hogy eleve számos magánkiadását finanszírozhatta az FPÖ költségére – havi tíz-tíz ezer euró állt az ő és felesége rendelkezésére, amiből csak a magánköltéseiket (ruháikat, fodrászszámlákat, lakbért és hasonlókat) egyenlíthették ki. Miután ez kiderült, az olyan sok volt már az FPÖ számára is – főleg, hogy a párt támogatottsága a Strache körüli botrányok miatt a tavaly őszi választásokon visszaesett, és a kormányból is kizuhant –, hogy az év végére kitessékelték volt elnöküket a pártból.
Noha Strache maga is bejelentette a választási fiaskó után a teljes visszavonulását, végül vissza akart kerülni a bécsi FPÖ élére. Miután ez nem sikerült neki, három FPÖ-s képviselő új pártot gründolt Szövetség Ausztria (DAÖ) néven, amely új politikai színpadot jelenthet Strache számára. Az év elején már Strache volt a DAÖ évadnyitó rendezvényének főszónoka. Amint a liberális Kurier napilap értesült: Strache a jövő heti hamvazószerdai beszédében fogja bejelenteni végleges politikai visszatérését. A DAÖ eszerint
vélhetően „Liste HC” vagy „Liste Strache” néven fog elindulni az őszi bécsi tartományi választásokon,
ahol Strache listavezetésével tudják majd sikeresen megosztani a Bécsben hagyományosan erős – több mint harmincszázalékos – szélsőjobboldali tábort. Ez leginkább a Bécset 1919 óta irányító szocdemeknek kedvez, Michael Ludwig SPÖ-s főpolgármesterre nem jelent már olyan veszélyt Strache (vagy a Strache nélküli FPÖ), mint 2015-ben tette.
A megosztott szélsőjobbos táborra tud ráhajtani azonban az új ÖVP is, amelyet Bécsben Sebastian Kurz jobbkeze, Gernot Blümel egykori kancelláriaminiszter, jelenlegi pénzügyminiszter fog vezetni. Noha a konzervatívok az osztrák fővárosban hagyományosan nagyon gyengék, a Kurz-hatás meg tudja őket tolni. | https://azonnali.hu/cikk/20200220_strache-nem-hazudott-ibizan-tenyleg-johetett-ketes-penz-az-fpo-hoz | https://web.archive.org/web/20221209193241/https://azonnali.hu/cikk/20200220_strache-nem-hazudott-ibizan-tenyleg-johetett-ketes-penz-az-fpo-hoz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/strache-nem-hazudott-ibizan-tenyleg-mehetett-ketes-penz-az-fpo-hoz | Azonnali | eu-news | 2020-02-20 19:02:00 | [
"Heinz-Christian Strache"
] | [
"FPÖ"
] | [
"Ausztria",
"Európa"
] | [
"támogatás"
] | [] |
50,210 | Becsődölt, az ügyészség elé került, de újra uniós pénzt kapott a Mini Hungary makettpark | 2017-ben árverezték el a közel 500 millió forint uniós támogatásból épült mórahalmi makettparkot, ami végül 50 millióért a mórahalmi önkormányzathoz került. Alig egy évre rá a város 118 millió forintot nyert 14 munkavállaló felvételére, és némi fejlesztésre. A parkot korábban építő, majd üzemeltető Bornemzet Kft. tulajdonosai ellen költségvetési csalás gyanújával nyomoznak, az ügyészség szerint már a végéhez közelít az eljárás. | “A mórahalmi Mini Hungary tulajdonképpen a nemzeti emlékezet parkja. Mint ilyen, szinte megfoghatatlan, ezért inkább érzéseket, gondolatokat szeretnénk útjukra bocsájtani, nem pedig szájba rágni, hogy ami történt, az ma mit jelent.” – az idézet a mórahalmi Mini Hungary park honlapjáról származik. A 1:25 méretű makettekből épült szabadtéri tárlatról 2018 nyarán megírtuk, hogy a park megálmodóját és társait az ügyészség költségvetési csalással vádolja.
Előzetesben a szegedi jobbos ikon a Mini Hungary Park uniós támogatásának ügyében
Részt vett a Hír TV alapításában, 2004-ben pedig konzervatív fővárosi lapot vezetett Helyi Théma címmel. Mindig is jobboldali érzelmű embernek ismerték a Dél-Alföldön Dlusztus Imrét. 2010-ben nyert 650 milliós uniós projektjéhez 550 millió forint támogatást. Költségvetési csalás gyanúja miatt került csütörtökön előzetesbe. Nincs olyan szegedi, aki ne ismerné Dlusztus Imrét.
A Mini Hungaryt a jobboldali ikon Dlusztus Imre álmodta meg. A történelmi Magyarország makettjén alapuló skanzen ötletéhez még a Bajnai-kormány idején, 2009-ben talált pályázatot. Az akkori kiírás szerint 85 százalékos támogatást kérhetett. 650 milliós projektjét elég pontosan lőtte be, 550 milliós támogatást nyert el, ami közelített a kiírás szerinti 600 milliós maximumhoz.
A parkot 2015-ben adták át. A Bornemzet Kft.-nek Dlusztus két fia, a RIALTIN BALATON Kft. valamint egy magánszemély volt a tulajdonosa a cégbeszámolók szerint. A megnyitás utáni évben is gondjuk akadt, a beszámoló szerint “a Társaság az adott évben nem tudta kigazdálkodni a telek vásárlására felvett hosszú lejáratú hitelt, valamint nem tudta kifizetni a vásárolt telek második törlesztési részletét. Így a Mórahalmi Önkormányzattal közösen arról döntöttek, hogy a telek vásárlási szerződést semmisnek nyilvánítják és helyre állítják az eredeti állapotot (azaz a telek visszakerül az önkormányzat tulajdonába, és az Önkormányzat rendezi a Társaság hosszúlejáratú tartozását.)”
A cég akkor úgy gondolta, ezzel sikerült az égető problémákat megoldani. 2016-ban a kulturális attrakcióból 11,2 millió forint árbevételt értek el, 4 fővel oldották meg az üzemeltetést.
A 2017-es év viszont nem sok jót hozott a Mini Hungary-nek: kiderült, hogy a park pusztul, a többmilliós makettek többsége valójában OSB-lapokból készült, nem bírták az időjárás megpróbáltatásait.
A Nemzetgazdasági Minisztérium sem látta sikeresnek a projektet, a teljes támogatást visszakérték, majd feljelentést is tettek. Dlusztus Imrét, valamit a közbeszerzésen nyertes, de már felszámolás alatt álló kivitelező egyik tulajdonosát, a felelős műszaki ellenőrt 2018-ban vették őrizetbe az adónyomozók.
Költségvetési csalás a gyanú, az ügyészség állítása szerint szisztematikusan becsapták a kifizetéseket koordináló DARFÜ-t. Az ügyészség januárban azt közölte az Átlátszóval, “a megkeresésben érintett ügyben a nyomozás befejező szakaszához érkezett. Az ügyben mindezidáig 5 személy gyanúsítottkénti felelősségre vonására került sor.”
A pályázáti pénz visszakérése tönkretette a Bornemzet Kft.-t, miközben a park árverésen 50 milliórért az önkormányzathoz került. A kezelését így a továbbiakban a részben önkormányzati tulajdonú Móra-Sport Kft. végzi.
A vállalkozás 2017-ben 11,4 millió forint, 2018-ban 24,8 millió forint bevételt ért el. 2018-ban indultak GINOP-5.1.7-17 – Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése pályázaton, és 118 millió forintot nyertek a “A Mini Hungary Park látogatóbarát” fejlesztésére. A részletes projektleírás szerint ebből 14 új munkavállalót és 2 szakmai munkatársat foglalkoztatnak. Fejlesztik a Mini-Hungary makettparkot, valósághű környezetet teremtenek. És át is keresztelik: az önkormányzat honlapja szerint ezentúl Ezer Év Parkja lesz a makettgyűjtemény neve.
A Mini Hungary projektre eddig 460 millió forint uniós támogatást hívtak le, büntetőügy lett a vége. De ez sem zavarja a kormányzatot, hiszen a települést évtizedek óta vezető fideszes Nógrádi Zoltán polgármester irányításával újabb uniós 100 millióból próbálják a parkot fenntartani.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Fotó: a szerző felvétele | https://atlatszo.hu/2020/02/18/becsodolt-az-ugyeszseg-ele-kerult-de-ujra-unios-penzt-kapott-a-mini-hungary-makettpark/ | https://web.archive.org/web/20220120164802/https://orszagszerte.atlatszo.hu/becsodolt-az-ugyeszseg-ele-kerult-de-ujra-unios-penzt-kapott-a-mini-hungary-makettpark/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/becsodolt-az-ugyeszseg-ele-kerult-de-ujra-unios-penzt-kapott-a-mini-hungary-makettpark | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-02-18 00:00:00 | [
"Dlusztus Imre"
] | [
"Bornemzet Kft."
] | [
"Csongrád megye",
"Mórahalom"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
50,211 | Döcögősen mennek és nem lettek olcsóbbak a közbeszerzések Márki-Zayéknál | Élesen kritizálta a hódmezővásárhelyi közbeszerzéseket 2018-as megválasztása után Márki-Zay Péter. Az elmúlt időszak értesítőit böngészve kiderült: döcögősen mentek és nem lettek olcsóbbak a közbeszerzések a városban. | “Soha nem fogjuk megtudni, hogy esetleg olcsóbban is meg lehetett volna úszni a beruházást, hiszen az egymás közötti egyezkedésekkel a verseny lehetőségét is kizárták” – a hódmezővásárhelyi közbeszerzésekről ezt az egykori NAV-os Horváth András még 2018 márciusában mondta a HVG-nek.
Az egykori adóellenőr Márki-Zay Péter kérésére vizsgálta a közbeszerzéseket, a már bezárt zoom.hu-nak azt mondta “akár nyílt, akár meghívásos tenderről beszélünk, a verseny lényegében ki van zárva.” Hadházy Ákos pedig miután átnézte a város 2017-es közbeszerzéseit, arról beszélt, hogy “az eredetileg becsült érték rendszeresen szinte alig tér el a megvalósult ártól. A 2017-es óvoda felújításoknál a nyertes ajánlati árak csak pár század, ezred vagy tízezred százalékkal (!) térnek el a kiíró által becsült értéktől, ami egyértelműen összebeszélésre utal.”
Márki-Zay Péter 2018 februárja óta Hódmezővásárhely polgármestere, 2019 októbere óta pedig többsége van a közgyűlésben. Összegyűjtöttük, hogyan változtak a közbeszerzések az elmúlt időszakban.
Általános iskolák energetikai korszerűsítésére még 2017-ben nyert a város 460 millió forintot, a közbeszerzésre viszont senki sem jelentkezett. A Hódmezővásárhelyi Ipari Park – szerverház közbeszerzésre csak a budapesti Future FM Zrt. adott ajánlatot, a pályázatot emiatt érvénytelenítették.
Az Időskorúak Otthonának energetikai korszerűsítésére kiírt pályázat sem volt sikeresebb, pedig itt már négy érdeklődő is akadt. A Mátrex Bt. és a System Service Kft. ajánlata érvénytelen volt – pedig utóbbi építette a város térfigyelő rendszerét több száz millió forintból. A szintén Márki-Zay által a közbeszerzések miatt kritizitált Építészmester Zrt. pedig visszavonta ajánlatát. A negyedik pályázó a Dél-Konstrukt Zrt., akinek a nettó ajánlata 598 millió forint volt. Csakhogy 175,9 millió több volt, mint a város rendelkezésre álló kerete. Így ez a közbeszerzés is érvénytelen lett.
2019-ben először villamosenergia-beszerzést írtak ki, amire az MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt., az E.ON Energiakereskedelmi Kft., a CYEB Energiakereskedő, az E2 Hungary és az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiakereskedő Kft. jelentkezett. A pályázók legdrágább és legolcsóbb ajánlata között 15 százalékos eltérés volt, viszont mindegyik érvényes ajánlat a becsült összegnél magasabb lett. A három részre bontott közbeszerzésből végül kettőt az MVM, egyet az E.ON nyert meg.
2019-ben újra kiírták az ipari parki szerverház közbeszerzését, erre a már említett System Service Kft. jelentkezett, de az ő pályázata érvénytelen lett. A szegedi HungaroSun Bt. pedig visszavonta ajánlatát, így a közbeszerzés érvénytelen. Áprilisban újra nekifutottak az iskolák felújítására szánt pénz elköltésének, de csak egy cég jelentkezett, így hiába vállalta volna 542 millió forintért a három iskola felújítását a békéscsabai Megastruktúra Építőipari Kft., egyelőre nem lett ebből sem semmi. A város ezekre a munkákra 460 milliót nyert.
Két újfelújításra is kiírta közbeszerzést, a Járható Vásárhely Program útfelújítási munkára többen is jelentkeztek, a munkák egy részét az a Délút Kft. nyerte el, akit Márki-Zay és Horváth korábban közösen kritizált a közbeszerzések kapcsán.
És nem csak itt nyert a Délút. A Hódmezővásárhelyen külterületi út fejlesztése projektre 7-en adtak be ajánlatot, a legdrágábbat, 86 millióért a Kaiser Aszfalt Kft., a legolcsóbbat pedig a nyertes Délút, 69,9 millióval.
A Modern Városok Program tervezési feladatok ellátására kiírt beszerzést visszavonták, az újabb, 2020-as energia beszerzés viszont gond nélkül sikerült. Itt az E.ON és a Nemzeti Közművek nyerte.
Modern Városok Program műszaki ellenőr beszerzésére nettó 75 millió forintja volt a városnak, 14-en pályáztak, a bírálat még folyamatban, a bontási jegyzőkönyv szerint 23,4 millió forint volt a legalacsonyabb vállalási ár. A HSzC Hmvásárhely tervezési munkákra még mindig lehet jelentkezni.
Az önkormányzat az Átlátszó érdeklődésére elismerte, olcsóbbak nem lettek a közbeszerzések, sőt, egyes esetben magasabb árajánlatokat kaptak a becsültnél.
“2018. február óta minden közbeszerzési eljárás nyílt eljárás keretében valósul meg, így azon bármely érdeklődő gazdasági szereplő részt vehet” – közölték. Összehasonlításképp az önkormányzat azt is összegyűjtötte, hogy a korábbi városvezetés által bonyolított, verseny nélküli közbeszerzéseknél tetten érhető, hogy valóban a becsült összeghez nagyon közeli ajánlatot tett a nyertes jelentkező.
Márki-Zay Péter azt is közölte, hogy a hulladékbizniszes közbeszerzés miatt tett feljelentését elutasították. Hangsúlyozták, a közbeszerzésekkel kapcsolatos kizárásra okot adó körülményeket a törvény taxatíve felsorolja, azoktól eltérni nem lehet, szubjektív kizárásra nincs lehetősége egy ajánlattevőnek sem.
Frissítés, 02.21.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala az alábbi levelet küldte cikkünk megjelenése után:
1./ Az Önök cikke a város közbeszerzéseit elemzi, viszont az olvasók jelentős része a beszerzés egészére vonhat le belőle következtetéseket, ezért szeretnénk elmondani, hogy a városi beszerzések valójában lényeges árcsökkenéseket értek el a verseny megnyitásával valamennyi vállalkozás előtt, például:
kamerarendszer üzemeltetése:
Térfigyelő kamera üzemeltetés és karbantartás:
2017: System Service Kft: 6.096.000.- Ft/év (2017.01.02 – 2018.12.31 között, 16 db rendszer, vagyis 300.000.- Ft+ÁFA/év/rendszer)
2018: System Service Kft: 5.545.074.- Ft/év (2019.04.01 – 2020.03.31 között, 19 db rendszer, vagyis 229.800.- Ft+ÁFA/év/rendszer).
vagyis 23,40% -kal olcsóbb a 2018-as évben.
őrzés-védés :
Szent István Napi Ünnepek Őrzés – védelem:
2017: Hódbizalom Kft: 12.637.262.- Ft
Insure’98 Kft: 2.008.823.- Ft.
84,10%-kal olcsóbb 2018-ban az azt megelőző évhez képest.
közbeszerzéshez kapcsolódó FAKSZ szolgáltatás:
2017: ÉSZ-KER Kft: 12 db eljárás: 56.850.280.- Ft azaz 4 737 523,33.- Ft / db
2018: ÉSZ-KER Kft: 8 db eljárás: 36.322.000.- Ft azaz 4 540 250.- Ft / db
2019: ÉSZ-KER Kft: 1 db eljárás: 608.000.- Ft
2019: Dr. Karsai Éva: 1 db eljárás: 295.000.- Ft
2019: Széchenyi Projekt Bt: 1 db eljárás 425.000.- Ft
2019: Dr. Kelemen Zoltán: 7 db eljárás: 4.350.000.- Ft azaz 621 428, 57.- Ft / db
2/ A közbeszerzéseknél a cikk is hangsúlyozza azt a legfontosabb körülményt, hogy minden eljárásunk nyílt eljárás volt és mindig a legalacsonyabb árat fogadtuk el. A címben foglalt állítás ezért félrevezető, hiszen a cikk nem a korábbi árakhoz, hanem a becsült vagy a költségvetésünkben szereplő értékhez viszonyít. Ezek az értékek azonban sok esetben több évvel korábbiak, miközben az infláció és az építőipar tavalyi telítettsége miatt elszálltak az árak. Azt is örömmel látjuk, hogy az árak immár teljesen függetlenek a becsült értékektől, azaz az összejátszás gyanúja immár nem merül fel.
3/ Arra a cikk nem tér ki, hogy mi az oka a közbeszerzések akadozásának az áremelkedések mellett – mi is értetlenül állunk azon jelenség előtt, hogy a fideszes vezetésnek évek óta dolgozó cégek hirtelen visszavonják saját elfogadott ajánlatunkat, vagy hogy egy a fideszes vezetésnek évek óta dolgozó közbeszerző egyszerre képtelenné válik egy közbeszerzés eredményes lezárására. A tanulságokat természetesen levontuk, és abban is reménykedünk, hogy idén már azok a cégek is bátran pályáznak a városunkban, akik tavaly még esetleg a pártállami nyomástól félve nem mertek. | https://atlatszo.hu/2020/02/20/docogosen-mennek-es-nem-lettek-olcsobbak-a-kozbeszerzesek-marki-zayeknal/ | https://web.archive.org/web/20211214092858/https://orszagszerte.atlatszo.hu/docogosen-mennek-es-nem-lettek-olcsobbak-a-kozbeszerzesek-marki-zayeknal/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/docogosen-mennek-es-nem-lettek-olcsobbak-a-kozbeszerzesek-marki-zayeknal | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-02-20 00:00:00 | [] | [
"Hódmezővásárhely Város Önkormányzata"
] | [
"Csongrád megye",
"Hódmezővásárhely"
] | [
"közbeszerzés",
"önkormányzat"
] | [] |
50,212 | Négyzetméterenként ötven fillérért bérel területet Kaposváron az alpolgármester-közeli cég | Borhi Zsombor, egykori kétszeres felnőtt világbajnok, Európa-bajnok kajakozó második ciklusát tölti Kaposvár alpolgármesteri székében. Ő Szita Károly főállású helyettese, s ebbéli minőségében sokszor emlegetik lehetséges utódjaként. A cég, amelynek 2007-től 2019-ig az egyik tulajdonosa volt, a Pretender Kft. nevet viseli, mely kifejezésnek az angol nyelvben az egyik jelentése „tettető”, „szimuláns”, a másik viszont „trónkövetelő”. | Borhi Zsombor, egykori kétszeres felnőtt világbajnok, Európa-bajnok kajakozó második ciklusát tölti Kaposvár alpolgármesteri székében. Ő Szita Károly főállású helyettese, s ebbéli minőségében sokszor emlegetik lehetséges utódjaként. A cég, amelynek 2007-től 2019-ig az egyik tulajdonosa volt, a Pretender Kft. nevet viseli, mely kifejezésnek az angol nyelvben az egyik jelentése „tettető”, „szimuláns”, a másik viszont „trónkövetelő”.
A boldogulásban sokat segít, ha közel vagyunk a tűzhöz, kivált, ha azon rotyog egy jókora fazék hús is. Az alpolgármester kevesebb, mint egy éve, 2019. március 20-án szabadult meg a legutóbbi három év adatai alapján csak egy-két milliós árbevételt produkáló cégétől, ekkor szerzett tulajdonrészt benne Witz István, Witz Viktóriának, Borhi élete párjának édesapja.
Borhi Zsombor mellett 2008 óta Viktória is résztulajdonos volt, ám azt valami okból most fontosnak látták, hogy a politikus végleg – vagy névleg? – kiszálljon a cégből. Nem tudjuk, hogy ez összefüggésben van-e azzal, hogy a jórészt veterán fideszesekből álló új közgyűlési többség november 28-án úgy döntött (jegyzőkönyv 71. o.) hogy a Kaposvár főterétől három percnyi sétára lévő (ezt, más összefüggésben Szita Károly állította a legutóbbi közgyűlésen, jegyzőkönyv, 17. oldal) 6500 négyzetméternyi, teniszpályáknak otthont adó ingatlant évi nettó 41 ezer 300 forintért öt teljes évre bérbe adja a Pretendernek.
A létesítmény meglehetősen ígéretes helyen van a vasút és a Kapos folyó közt a Gilice utcában, öt percre a Kaposvári Élmény- és Gyógyfürdőtől, és az új versenyuszodától. Öt teniszpálya és a kiszolgáló létesítmények találhatók itt, ami még önmagában nem indokolná a 0,65 hektáros területet, de a Google Maps műholdképe alapján láthatóan bőven van hely a terjeszkedésre. Ide ér ki Kaposvár most épülő új büszkeségének, a Közlekedési Központnak látványos kábel-tartószerkezetű új gyalogos-kerékpáros hídja.
Az épülő Kaposvári Közlekedési Központ: nem az, aminek látszik, viszont értelmetlen és drága
Közel egy évtizede stimulálja a somogyi megyeszékhely polgárainak idegvégződéseit Szita Károly és a vele egy húron pendülő helyi sajtó az „intermodálissal”.
Kiadó kaposvári, ipari célú telekből csupán egyet találtunk az ingatlan.com-on. Messze a város szélén, a főtértől 5,3 km-re, a Raktár utcában kétszázhatvanezer forint/hóért kínálnak egy négyezer négyzetméteres telket. Ez több mint ezerötszázszorosa annak az árnak, amit Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata a nemrég még alpolgármesterének tulajdonában lévő, most családi cégnek felszámít, és akkor még nem beszéltünk a földrajzi távolságról.
A teniszpályákat korábban a Donner Sport Klub Egyesület működtette, ám azt nem tudjuk, hogy a jelenlegi állapotban mi lesz a viszony a két jogi személy között – erre nézve ugyanis nem tartalmaz kikötést az önkormányzati határozat. Sőt, ha figyelmesek vagyunk, a megfogalmazásban még ott rejlik egy szolid kiskapu is: „elsősorban teniszpálya célú földterület”.
Ami alkalomadtán jelentheti azt, hogy a Pretender, amely távolról sem közhasznú vagy nonprofit, vígan belekezdhet itt, ha nem is bármilyen, de jó néhány nyereségérdekelt tevékenységbe. Mindezt egy olyan területen, amelyet a szent sportcélok örve alatt szó szerint fillérekért bérelnek garantált áron öt évig.
Természetesen megkérdeztük az önkormányzat törvényes működésért felelős jegyzőt, hogy meghirdették-e hivatalosan a terület bérbeadását (mi nem találtuk nyomát), valamint, hogy nem tartja-e összeférhetetlennek vagy épp etikátlannak, hogy az alpolgármester közeli hozzátartozója kapta meg üzleti célra ilyen szembetűnően kedvezményes áron az ingatlant. Válaszukat várjuk.
Egy árusítópavilon elhelyezése az önkormányzat ingatlanán, bár a rendeletből nehezen derül ki, vélhetően kettes számú övezetben 780 forint per hó per négyzetméter, szemben a Pretendernek, melynek fő tevékenysége „vegyestermékkörű nagykereskedelem” felszámított havi ötven fillérrel.
Sejthető, hogy az itt szervezett versenyek bevételei, no meg a lelkes amatőrök által fizetett pályabérletek jócskán meghaladják majd az önkormányzat kirívó nagyvonalúsággal megállapított bérleti díját. És akkor még nem beszéltünk az esetlegesen elérhető beruházási lehetőségekről, pályázati támogatásokról.
A kaposvári közélet ismerőinek többsége – némileg ellentmondva a Borhi-cég hangzatos „Trónkövetelő” elnevezésének, afféle ártalmatlan untermannak látják az egykori élsportolót, Szita Károly hűséges kiszolgálójának. Általában ő szokott fellépni a bizonytalanabb kimenetelű projektek, fejlesztések arcaként, vagy, ahol Szitának derogál megjelenni. Úgy tűnik, ez a szerep sem feltétlenül hálátlan.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta Fotó: Borhi Zsombor (középen) 2017-ben Molnár Gábor somogyi rendőr-főkapitány beiktatásán. Balról Molnár Gábor rendőrezredes és Gelencsér Attila Kaposvár fideszes országgyűlési képviselője, jobbról Neszményi Zsolt somogyi kormánymegbízott és Bíró Norbert közgyűlési elnök. Forrás: Borhi Zsombor/Facebook | https://atlatszo.hu/2020/02/24/negyzetmeterenkent-otven-fillerert-berel-teruletet-kaposvaron-az-alpolgarmester-kozeli-ceg/ | https://web.archive.org/web/20211023143220/https://orszagszerte.atlatszo.hu/negyzetmeterenkent-otven-fillerert-berel-teruletet-kaposvaron-az-alpolgarmester-kozeli-ceg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/negyzetmeterenkent-otven-fillerert-berel-teruletet-kaposvaron-az-alpolgarmester-kozeli-ceg | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-02-24 00:00:00 | [
"Borhi Zsombor",
"Witz István"
] | [
"Kaposvár Város Önkormányzata",
"Pretender Kft."
] | [
"Kaposvár",
"Somogy megye"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"gazdálkodás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
50,213 | Az MVM repiköltéseiből pontosan látszik, hogy szivattyúznak ki milliárdokat egy állami cégből | Az mindenképp kedves a monopol helyzetben lévő állami áramcégtől, hogy ilyen ingyenes gyerekprogramokat szervez, még ha olyan bődületes sikert nem is tudtak elérni vele. Ezt képet árnyalja némileg, hogy az MVM 2019-ben több mint 500 millió forintot költött a Jégkalandra, ez 5500 korcsolyázóval számolva fejenként több mint 90 ezer forintos költséget jelent. A Jégkalandot természetesen a kormány kedvenc pénzszivattyúzó cége, a New Land Media Kft intézte. | „Az MVM Jégkaland állomásain az önfeledt jeges élményeken túl kézműves foglalkozások, az MVM Minilabor fizikai kísérletei, valamint karácsonyi arcfestés és korcsolyaoktatás is várta az érdeklődőket.”
Ez az MVM Jégkaland nevű országos "energiaversenyének" hivatalos leírása, amiben Budapesten és hat vidéki nagyvárosban lehetett ingyen korcsolyázni. A decemberi eseményen a cég közleménye szerint a különböző helyszíneken összesen több mint 5000 ember vett részt. A verseny részét feltehetően az adta a dolognak, hogy „a rendezvényen korcsolyázók egy applikáció segítségével mérhették a mozgásukból származó energiát, a »megtermelt« mennyiségekért cserébe ajándékokat vehettek át.”
Így nézett ki a az esemény például Zalaegerszegen (hétfő délelőttig videót a Youtube-on 357 összesen alkalommal nézték meg).
Az mindenképp kedves a monopol helyzetben lévő állami áramcégtől, hogy ilyen ingyenes gyerekprogramokat szervez, még ha olyan bődületes sikert nem is tudtak elérni vele.
Ezt képet árnyalja némileg, hogy az MVM 2019-ben több mint 500 millió forintot költött a Jégkalandra, ez 5500 korcsolyázóval számolva fejenként több mint 90 ezer forintos költséget jelent. A Jégkalandot természetesen a kormány kedvenc pénzszivattyúzó cége, a New Land Media Kft intézte.
A rendezvény nyitóoldalának grafikai kidolgozottsága alapján sem lesz rögtön egyértelmű, hogy mire ment el több mint fél milliárd forint.
A program költsége abból a táblázatból derült ki, amit Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kért ki az állami cégtől közérdekű adatkérés keretében. A képviselő a 444-nek azt mondta,
„itt a bizonyíték, hogy a »rezsicsökkentés« hangzatos jelszava mögött hogyan rabolják ki az országot az MVM-en keresztül is. Az derült ki, hogy itt is milliárdokat költenek propagandára úgy, hogy a kormány direktben visszaforgatja a pénzt a saját klientúrájába — ahelyett, hogy például a villamosenergia árát csökkentené, amit a gázhoz hasonlóan drágábban vesz a lakosság, mint ahogy azt a világpiaci ár indokolná.”
A dokumentumok szerint 2018-ban az MVM kommunikációs és kapcsolódó költéseinek egy része a Trinity Communications Kft-hez került, a cég volt tulajdonosa a fideszes elittel jó kapcsolatokat ápoló Kuna Tibor 2019 tavaszán vallotta magát bűnösnek egy adócsalási ügyben, majd tavaly nyáron túl is adott a vállalkozáson, ami ma már SBH Solution néven működik. Kuna cégei évekig arattak a különböző állami kommunikációs közbeszerzéseken, míg a saját bevallása szerint az állami megbízásokat az Istennek nyerő férfi büntetőügyével nagyjából egy időben ki nem estek a pikszisből.
Már 2018-ban is sok pénz került a New Land Media Kft-hez is, Kuna bukása után, 2019-ben pedig csak velük dolgoztatott kommunikációs témában az MVM. A New Land a kormány udvari szállítója, teljesen valószínűtlen összegek mennek át a kezükön, csak 2018-ban például 52 milliárd forintos árbevétel mellett közel 9 milliárd forintos nyereséget tehettek zsebre a cégnél. A napokban itt összesítettük az elmúlt évek kormányzati kampányait, amikben egyre több pénzt és egyre gyorsuló ütemben éget el a kormánypropaganda. Az elmúlt napokban derült ki például, hogy a következő időszakban
150 milliárd forintot költhet kommunikációra a kormány, ez több pénz, mint amennyibe Donald Trump sikeres elnökválasztási kampánya került a 400 milliós Egyesült Államokban. Az 398 millió dollárból kijött, ami átszámítva csak 124 milliárd forint, de mondjuk ott még gyerekcipőben is jár a politikai kommunikáció.
Visszatérve az MVM költéseihez, a pénzekből természetesen szépen jutott a kormánybarát médiának is, a TV2, a Mediaworks és a Figyelő is ott van a 2018-2019-es kedvezményezettek között.
Kiemelkedő még a cég 2019-es "okosbútor" kampánya,
az iskolai okosbútor pályázatra 170 millió forintot;
az okosbútor kommunikációjára 83 millió forintot költöttek;
majd "MVM iskolai okosbútor pályázat follow up" néven is elment még 129 millió forint.
Ebből az összesen közel 400 millió forintnyi pénzből egyébként a cég közleménye szerint 4 darab okosbútort helyeztek ki 4 oktatási intézménybe.
Ilyeneket:
A cégnél valószínűleg a naperőműveket is nagyon szeretik, 2018-ban a Solar projekt promóciójára márciusban 252 millió forint majd áprilisban 348 millió forint ment el. A 2018 foci VB-t szintén az MVM támogatásával lehetett belvárosi kivetítőkön nézni, erre júniusban és júliusban is 150-150 millió forintot költött a cég. | https://444.hu/2020/02/24/az-mvm-kolteseibol-pontos | https://web.archive.org/web/20221127150556/https://444.hu/2020/02/24/az-mvm-kolteseibol-pontos | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mvm-repikolteseibol-pontosan-latszik-hogy-szivattyuznak-ki-milliardokat-egy-allami-cegbol | 444 | hungarian-news | 2020-02-24 00:00:00 | [
"Balásy Gyula",
"Kuna Tibor"
] | [
"Figyelő (újság)",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"New Land Media Kft.",
"Trinity International Communications Kft.",
"TV2 (televízió)"
] | [] | [
"energia",
"háttér",
"átláthatóság",
"hirdetés",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
50,214 | A balmazújvárosi foci példája mutatja, mi történhet a magyar klubokkal, ha megszűnik a NER-pénzeső | Kinek az egyesületei nem járnak rosszul, ha csődbe megy egy fideszes kiskirály állami-, önkormányzati finanszírozású futballálma? Mi történik az agyontámogatott helyi focicsapattal, ha a városházán felüti a fejét az észszerűség? Kell-e értenie a számokhoz a kb. évi egymilliárd forintból gazdálkodó egyszemélyes városi sportvállalkozás ügyvezetőjének? | Kinek az egyesületei nem járnak rosszul, ha csődbe megy egy fideszes kiskirály állami-, önkormányzati finanszírozású futballálma?
Mi történik az agyontámogatott helyi focicsapattal, ha a városházán felüti a fejét az észszerűség?
Kell-e értenie a számokhoz a kb. évi egymilliárd forintból gazdálkodó egyszemélyes városi sportvállalkozás ügyvezetőjének?
Megkockáztatja-e szűk 400 millió forint városi vagyon elvesztését a fideszes többségű testület a nyilvánvalóan menthetetlen futballcsapat megmentéséért?
Mennyi pénznek veszhetett nyoma, mire a balmazi csapat tényleg kimúlt?
És ki rabolja ki a hulláját?
A 17 ezres hajdú-bihari Balmazújvárosban szinte semmi sem indokolta, hogy NBI-es futballcsapat legyen. De lett, mert Tiba István fideszes országgyűlési képviselő úgy döntött, hogy kihasználja a soha vissza nem térő lehetőséget. Ambíciója teljesen értelmetlennek tűnt ugyan, mégis megvalósulhatott, hogy aztán egyetlen NBI-es szezon után (2017-18) frontálisan ütközzön a valósággal. A helyi lakosok sem követték különösebb lelkesedéssel Tiba nagyratörő futballprojektjét: az élvonalbeli kalandot átlagban másfélezer néző sem követte a helyszínen, ha pedig nem a Fradi, az Újpest vagy a szomszédos Debrecen – és szurkolói – jöttek vendégségbe, 1149 főre jön ki az átlagos nézőszám.
Az első osztályban eltöltött idény után 2018 nyarán úgy esett ki a Balmaz Tiba István felügyeletével, az akkor még fideszes többségű önkormányzat asszisztálásával és a helyi futballcsapatot működtető önkormányzati cég, a Balmazújváros Sport Kft.-t (BS Kft.) élén álló Lajos Ferenc hathatós segítségével, hogy szinte belefulladt a nemzeti együttműködés labdarúgásának pénztengerébe. 2019 nyarára csődbe jutott a klub, az MLSZ kizárta a másodosztályból is.
Az még csak most, fél év után kezd körvonalazódni, hogy milyen veszteségekkel kell szembenéznie a balmazújvárosiaknak a csapat katasztrófája miatt. A várost – és a magyar adófizetőket – ért károkat megsokszorozza, hogy a kapitány a távozás előtt még kifosztotta a süllyedő hajót.
Mint az a Fidesz-korszakot helyben lezáró, független Hegedüs Péter polgármester február 20-i tájékoztatójából kiderült, a Tiba-Lajos páros egy végső huszárvágással még megpróbálta kiforgatni a városi céget – és ezáltal a várost – a több milliárd forint értékű, szinte kizárólag önkormányzati, illetve állami támogatásból vásárolt vagyonából.
Az utolsó pillanatban átjátszották többek közt a 2016-ban átadott NB 1-es minősítésű stadiont és az elmúlt években sok százmillióból felújított edzőközpontot – minden felszerelésével együtt – az önkormányzattól teljesen függetlenül működő balmazújvárosi labdarúgó-utánpótlás egyesületnek. A piaci ár 1-2 százalékát kitevő bérleti díjért, tíz évre, és elővételi jogot biztosítva az eszközök és ingatlanok megvásárlására.
Egészen nyugodtan a NER-foci egyik morális csúcspontjának nevezhetjük, amint a BS Kft.-t felügyelő önkormányzati delegált, Tiba István tétlenül végignézte, hogy Lajos Ferenc ügyvezető úr 50 ezer forintos havi nettóért készül bérbe adni a város minimum 2 milliárd forintnyi értékű sportinfrastruktúráját. Aztán átülnek az asztal túloldalára, Tiba pedig a bérlő Balmazújvárosi Football Club elnökeként aláírja a szerződést, Lajos meg az egyesület szakmai vezetőjeként gratulál a remek üzlethez.
Az árról csak annyit, hogy az utánpótlásban utazó BFC a taó-programjai alapján eddig havi 855 ezer forintot fizetett az önkormáyzati BS Kft.-nek 3 nagy- és 1 kispálya napi 3 órás bérléséért az edzőközpontban. Amikor pedig még a Kft. adta ki a stadiont a Vácnak egy meccsre, akkor 500 ezer forint volt a bérleti díj. Hogy Tibáéknak is ennyit fizet-e pont ugyanazért a stadionért a Vác, azt nem tudni.
Nem meglepő, hogy a BS Kft. 2020 januárjában kinevezett új ügyvezetője részint az ár feltűnő aránytalansága, részint a szerződés jóerkölcsbe ütköző volta miatt semmisnek tekintette a stadion és csatolt részeinek bérbeadásáról szóló megállapodást Tibáékkal, így futballtanmesénk ezen szála várhatóan majd a bíróságon folytatódhat tovább.
Hasonlóan a Lajos-Tiba páros már – és majd – napvilágra kerülő dolgainak egy részéhez. Amióta váltás történt a BS Kft. vezetésében, szinte minden nap fény derül valami nem mindennapi turpisságra, mint például a krioszaunázó kislányok, vagy az elfelejtett középhátvéd esete. Ami egyébként a végső lökést adta, hogy ellátogassunk a hajdúsági futballparadicsomba tájékozódni a részletekről.
A védő, akinek havi egymillió jár a semmire
Balmazújváros főterén számolgatva az egy négyzetméterre eső közmunkásokat, ha lehet még kevésbé tűnt reálisnak, hogy a városi tulajdonú Balmazújváros Sport Kft. vezetése immár hetedik hónapja alkalmaz egy harmincas éveiben járó rutinos középhátvédet, balmazi futballcsapat nélkül. Legjobb tudomásunk szerint havi egymillió forinthoz közelítő gázsival, és egészen 2020 júniusáig szóló szerződéssel. Miközben a balmazi klubot kétségbeejtő anyagi helyzete miatt 2019 augusztusának végén végérvényesen kizárták a magyar másodosztályú labdarúgó-bajnokságból.
Akik látták a szerződését, azok szerint egyértelmű, hogy az NB II-es szerepléshez szükséges licenc elvesztése megfelelő jogalapot teremtett volna a megállapodás felbontásához (a többiek el is szerződtek), ám a klubnál valamiért úgy döntöttek, inkább megtartják ezt az egy játékost. Talán afféle szuvenírként a régi szép idők emlékére.
Így aztán a balmazi középhátvéd szeptember óta a világ egyetlen labdarúgója, aki home office-ból, távmunkában dolgozik.
A dolog persze közel sem ilyen vicces Balmazújváros független polgármestere, Hegedüs Péter szemszögéből nézve, aki a fideszes városvezetés időszakát lezárva 2018 augusztusban lett polgármester. „Az eset kapcsán a mulasztásos jogsértés lehetősége is felmerül, mivel benne volt a játékos szerződésében, hogy 30 napon belül egyoldalúan fel lehet bontani, minden következmény, kötelezettség nélkül, ha nincs meg a bajnokságban való részvételhez szükséges licenc. Tehát amint biztossá vált, hogy a csapatot kizárták a bajnokságból, el kellett volna ettől a játékostól is köszönni” – mondta Hegedüs.
Az MLSZ adatbankja alapján a magányos balmazi bekk szinte egész bizonyosan Papucsek Barna, aki jelenleg az egyetlen 20 évesnél idősebb játékosa a klubnak, és nem is játszott meccset tavaly augusztus óta. Papucsek káprázatosan oligarchikus pályafutása megér egy gyors felsorolást, egyedül Tállai András Mezőkövesdje hiányzik a kollekcióból, viszont még időben gyűjtött egy Simicskát. Első profi csapatából, a Vasasból eligazolva a Vidinél folytatta (Garancsi), majd a Puskásban (Orbán- Mészáros), ahonnan kölcsönben a Szolnoki MÁV-hoz irányították (Nyerges-Simicska), hogy aztán a g-napot követő szezonban Várdára (Seszták) evakuálják, ahonnan Seszták bukása után végül Balmazra sodorta a jó szerencse. Utóbbi három gazdája sorsát ismerve Papucsek nem bizonyult jó kabalának.
Rekviem egy álomcsapatért
Amikor a független színekben induló Hegedüs Péter másfél éve átvette a város vezetését, a helyi profi focicsapat már befejezte egyidényes szereplését az első osztályban, kiesett az NBI-ből. A csapat úszott az adósságban, az év első felét 126 milliós hiánnyal zárták. Hegedüst még be sem iktatták, amikor a Balmazújváros Sport Kft.-nek már nem volt pénze az edző, Horváth Ferenc fizetésére.
2018 szeptember végén az önkormányzat megszavazott egy 22,5 millió forintos vésztámogatást a klubnak, ami az azonnali földbe állástól mentette meg a csapatot. A későbbiek ismeretében talán nem is lett volna akkora baj, ha már azt a pénzt sem adják oda. Az ekkor még fideszes többségű testület azonban megszavazta a Tiba István által követelt összeget, ahogy később az összes többit is. Mígnem eljött tavaly október 13-a, és a balmazújvárosi polgárok pedig nemcsak újraválasztották a független Hegedüst polgármesternek (jóval nagyobb arányban, mint egy évvel korábban az időközin), de a képviselőtestületben is kisebbségbe került a Fidesz. A jelek szerint a választópolgárok is úgy látták, hogy a focikatasztrófában komoly felelőssége volt annak a nyolc fideszes önkormányzati képviselőnek, akik asszisztáltak ahhoz, hogy Tibáék eldzsentrizzék a város pár milliárd forint közpénzből felturbózott focicsapatát. Közülük ma már csak Tóth Attila tagja a testületnek, ám az ő egyik legutóbbi hozzászólása is tökéletesen illusztrálja a városházát korábban uraló szellemi nívót.
A mindvégig hasonló szakértelemmel levezényelt ámokfutás végén az immár ellenzéki többségű testület által leváltott ügyvezető, Lajos Ferenc angolosan távozott a füstölgő roncsról, utóda pedig egy kaotikus irathalmazból igyekszik kihámozni, hogyan is áll a cég. Ami a BS Kft. esetében hatványozott problémát jelentett, mivel az annak idején még Tiba vezette önkormányzat által kitalált rém szerencsés konstrukcióban az ügyvezetőn kívül egyedül a város delegáltjának volt lehetősége belelátni a cég működésébe. Utóbbi posztra természetesen Tiba Istvánt állították, aki igencsak sajátos felfogásban képviselte a tulajdonos érdekeit, következetesen eltitkolva a cég katasztrofális helyzetét és vezetőjének teljes inkompetenciáját a testület előtt.
Tiba arról is elfelejtett beszámolni, hogy az elmúlt időszakban a BS Kft. elveszítette megmaradt vagyona nagy részét. Átvándorolt más sportszervezetekhez, legfőként az elnökségével működő és – nem lehet elégszer hangsúlyozni – az önkormányzattól teljesen független labdarúgó-utánpótlás egyesülethez, valamint egy iskolai kézilabda sportkörhöz, aminek szintén ő az elnöke.
De Tiba a sportvállalkozás tartozásairól sem tájékoztatta a várost, a kft. új vezetése pedig igyekszik összeszedni legalább az alapadatokat a 2019-es évről, de nincs könnyű dolga.
Nem Tibáékon múlt, hogy az ügyvezetőváltás után viszonylag gyorsan kiderült, valami nagyon nincs rendben a cég vagyonával. Tulajdonképpen véletlenen múlt: egyszercsak szükség lett volna a BS Kft. 2018-as leltár szerinti 18 millió forint értékű karbanartógép-flottájára. És kiderült, hogy nekik már nincs olyanjuk. Tiba labdarúgóutánpótlás-egyesületének viszont pont most lett. Jegyezzük meg, hogy már ez a 18 milliós összeg is gyanúsan alacsony, tekintve hogy nyilvános adatok alapján 2018-ig bezárólag a BS Kft. összesen legalább 64 millió forintot fordított pályakarbantartó gépekre. De bármennyiért is vettek, mára nem maradt belőlük semmi, így aztán, amikor február elején sikerült leszerződniük a stadionépítés miatt albérletet kereső NB II-es váciakkal a balmazi stadion kibérlésére, mehettek Tibáékhoz kuncsorogni a cég korábbi gépeiért.
A Budafok elleni február 2-i NB II-es bajnoki után a váciak rettentő elégedettek voltak a stadionnal és a szervezéssel, ám a Tiba-féle utánpótlás-egyesület részéről tapasztalt hozzáállás miatt a BS Kft.-nek egyetlen meccs után fel kellett mondania az alkalmanként félmillió forint bevételt jelentő, eredetileg négy meccsre szóló megállapodást.
„Tiba le is írta sms-ben, hogy az együttműködést nem látja biztosítottnak, úgyhogy nyugodtan fel lehet mondani a Váccal kötött egyezséget. A karbantartógépeket illetően pedig azt mondta, hogy azok adósságmegváltás és adósságkompenzáció címen átkerültek a BFC-hez.” Hegedüs elmondása alapján Tiba már az MLSZ-nél is pedzegette, hogy a kialakult helyzetben az általa vezetett utánpótlás-egyesületnek kellene átvennie a pályakarbantartási feladatokat.
„Amikor beszéltem a szövetséggel, elmondták, hogy a BFC-ről nem óhajtanak nyilatkozni, azt viszont nagyon nem szeretnék, hogy a Balmazújváros Sport Kft.-nél bármiféle vagyonvesztés legyen, mivel még nem számoltak el egy csomó támogatással” – mondta Hegedüs.
A profik fagyasztva gyógyító kamrája már a kézilabdás kislányoké
Ehhez képest nemcsak a stadion és a sporttelep került át mindenestül Tibáékhoz, de Hegedüs tudomása szerint az a komplett, mintegy 110 millió forint értékű egészségügyi részleg is, amit a gyógyfürdőben alakítottak ki a BS Kft. közpénzből finanszírozott beruházásában.
„Van benne többek közt két háromszemélyes kriokamra (hidegterápiás eszköz – a szerk.), amilyen talán csak pár NB I-es csapatnak van az országban. Ezeknek darabja 35 millió forintba kerül. Meg további orvostechnikai eszközök, összesen nagyjából 40 millió forint értékben.”
A Közbeszerzési értesítő szerint egyébként a BS Kft. a polgármester által közölt összegnél valamivel többet költött sportegészségügyre. 2017-ben 99,4 millió forintért vett rehabilitációs eszközöket, többek közt két krioterápiás kabint, egy mobil krioterápiás készüléket, valamint egy hidegterápiás és nyomásterápiás készülék szettet. Majd a 2018-ban benyújtott tao-programjában további 37 millió forintot kért és kapott hidegterápiás fürdő, pulzáló mágneses mező terápiás rendszer, valamint egy hordozható mágnesterápiás készülék beszerzésére, egy „komplex rehabilitációs eszközpark” kialakításához.
A kifejezetten az elitszintű sportolók rehabilitációjára kifejlesztett eszközök a Kalmár Zoltán Általános Iskola Diáksport Egyesületéhez kerültek, amelynek három csapatában idén eddig összesen 29 kislány lépett pályára a 10, 11 és 12 év alatti bajnokságban. Égető szükségük lehetett a mínusz 80-100 fokos léghőmérséklettel gyógyító, az egész országban alig pár helyen megtalálható eszközre. Ennél valamivel logikusabbnak tetsző magyarázat, hogy a Kalmár DSE elnökét is Tiba Istvánnak hívják.
Tiba Istvánt természetesen kerestük, telefonon nem akart nyilatkozni, írásban kérte a kérdéseket, de nem válaszolt.
Tiba a facebookos videóiban ugyanakkor szokott foglalkozni a BS Kft. ügyeivel. Szerinte ez csak gumicsont, a mostani városvezetés csak el akarja terelni a figyelmet arról, hogy a városban megállt a fejlődés. Azt mondja, hogy voltak ugyan adótartozások, de arra kaptak részletfizetési kedvezményt, csak nem tudták mégsem kifizetni, mert az új polgármester nem adott rá pénzt. De arra kifejezetten büszke, hogy a focit jelenleg nem a város kft.-je, hanem az általa irányított egyesület képviseli.
A BS Kft. valós helyzetét leplező információhiányra jellemző, hogy az új ügyvezető ottjártunkkor még azt sem tudta, mi van a cég számláin, leszámítva az adóhatóság mintegy 20 millió forintos inkasszóját. Ami a magyar foci viszonyai között szinte semmiség, Balmazújvárosnak viszont komoly pénz: elég lenne rá, hogy három éven át fizessék belőle a rászorultsági alapon kiadott szűk félszáz önkormányzati lakás bérleti díját.
Az inkasszó további súlyos következményekkel is jár, amelyek további százmilliókkal fejelhetik meg a BS Kft. volt vezetői által hátrahagyott brutális számlát. Ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a cég elszámoljon az elmúlt években felvett tao-támogatással.
„A 2016-17-es programra megítélt támogatásból 43 millióval, a 2018-19-es taóból pedig 93 millióval nincs elszámolva. Az pedig már biztos, hogy a 2017-18-asből 40 millióval nem fog tudni elszámolni a BS Kft., vagyis vissza kell fizetnie az egész összeget, méghozzá 50 százalékos büntetőkamattal növelve, azaz 60 millió forintot” – mondta Hegedüs.
Hegedüs szerint az MLSZ-nél azt is jelezték neki, hogy a kialakult helyzetben a BS Kft. elszámolásaiból csak azokat a tételeket fogadják majd el, amik minden kétséget kizárólag megvalósultak. Így viszont – többek közt – nehéz lesz elszámolni a taózás történetének egyik legmulatságosabban indokolt beruházását is, aminek már két éve meg kellett volna valósulnia, de a stadionban járva a nyomát se láttuk.
Íme a 15 milliós beruházásra igényelt 10,5 millió forintos támogatási kérelem indoklása:
„A Hortobágyi Nemzeti Park megkereste a Balmazújváros Sport Kft-t, hogy a »Csillagos Égbolt Projekt« elvárásai szerint a reflektorok túl nagy fényszennyezést jelentenek a Nemzeti Park területén. Ennek értelmében kérték, hogy minden reflektor elé kerüljön felszerelésre egy olyan kiegészítő, amely a reflektorok fényét a pálya felé irányítja, nem pedig az égbolt felé. Ezek költsége került betervezésre ide.”
De azzal a 430 millió forintos, elvileg stadionfejlesztésre elköltött kormányzati támogatással sem lesz könnyű elszámolni, amihez szintén az MLSZ-szel szerződtek.
„Ebben benne volt egy 208 és egy 308 fős mobillelátó fedéssel, ami egész egyszerűen nem valósult meg. Erre 80 milliót kapott a Balmazújváros Sport Kft.” – mondja Hegedüs.
Arról pedig, hogy egészen pontosan mire ment el a magyar kormány 2019 áprilisában küldött 100 millió forintos, a profi bajnokság alapelveivel teljes mértékben összeegyeztethetelen vésztámogatása, végképp nem tudni semmit.
Klubvezetés a legmagasabb színvonalon
Az eddig sorolt, illetve már most sejthető veszteségek lényegesen kevésbé érintenék rosszul a várost, ha az akkor még fideszes többségű testület nem veri keresztül tavaly nyáron a stadion önkormányzati tulajdonú lelátórészének átruházását a BS Kft. tőkehiányának pótlására. Ami 2018 végén nagyjából 200 millió forint volt, három hónapra rá pedig már 279 millió. Így viszont a cég a 3,1 milliós törzstőkéjén felül a várostól kapott 330 millió forint értékű vagyontárgyával is felel a tartozásokért.
Hogyan milyen színvonalon navigálta az ügyvezető a Balmazújváros Sport Kft.-t a teljes pusztulásba, arra talán jó példa ez a közgyűlési megszólalás: Hegedüs polgármester próbálja megtudakolni, mégis milyen üzleti tervvel rendelkezett Lajos Ferenc a már zajló 2019-es szezonra vonatkozóan:
Miközben az ember ütemesen veri a fejét a falba a rengeteg okosság láttán, van ideje elmerengeni rajta, hogy mégis hány település és sportklub működhet hasonló szakmai színvonalon és felelősségteljes ellenőrzés mellett szerte az országban. Mert kétsége ne legyen róla senkinek, hogy a balmazújvárosi csapat is vígan termelhetné tovább a veszteséget, ha a legelemibb racionális szempontok nem jelentek volna meg váratlanul a városházán. Amiknek tükrében aztán pillanatokon belül nyilvánvalóan vállalhatatlanná váltak az addig teljesen bevettnek számító gyakorlatok a csapat támogatására.
Annyin múlt a dolog, hogy Balmazújváros előző polgármesterét, Veres Margitot jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélték hivatali körben elkövetett vesztegetésért 2018 áprilisában. Bár a fideszes politikus azóta is szabadlábon grasszál (vagy időnként kirándul Erdélyben Kövér Lászóékkal), de a polgármesteri székéről azért csak le kellett mondania, utat nyitva a 2018 augusztusi időközi polgármesterválasztáson beütő változásnak. (Hadházy Ákos éppen a múlt héten kérdezte meg az Igazságügyi Minisztériumot, hogy a volt polgármester megkezdte-e már a büntetését, és ha nem, miért nem, de a tárca a személyes adatok védelméhez fűződő jog miatt nem adott választ a megkeresésre.)
Remélhetőleg egyszer majd kiderül, hogy az azóta eltelt időben miből és milyen áron sikerült prolongálni a cég haláltusáját egészen 2019 augusztusának végéig.
450 milliós már a tartozás
A megfejtés valószínűleg nem lesz túl vidám, legalábbis annak alapján, hogy mire ez a cikk elkészült, a 20 milliósnak sejtett NAV-inkasszóról kiderült, hogy valójában 450 millió forintról van szó. Illetve, hogy a stadion hasznosításának joga, ami a BS Kft. egyetlen megmaradt értéke volt – Papucsek Barnát leszámítva –, szintén átkerült valaki máshoz.
Hogyan mi zajlott a Balmazújváros Sport Kft.-nél, és ehhez milyen támogatást adtak a városi képviselők, annak érzékeltésére a puszta szó kevés. Ezért megpróbáltuk egy rövid videóba sűríteni a BS Kft. elmúlt másfél évét. Kezdve a sajátos hangnemben vésztámogatást kérő Tibától, a katasztrófa felé száguldva is a semmit ragozó alpolgármesteren keresztül, a nyereséges futballcsapat szókapcsolat hallatán szélütésközeli állapotba jutó Szarvas Endre képviselőn át, a még ebben a díszes társaságban is külön kategóriát képviselő, a számokkal nagy küzdelmet vívó ügyvezetőig, Lajos Ferencig.
A 444 fociblogját itt tudod követni Facebookon: | https://foci.444.hu/2020/02/24/a-balmazujvarosi-foci-nagyon-szep-peldaja-mi-tortenhet-a-magyar-klubokkal-a-ner-idoszaka-utan | https://web.archive.org/web/20210514045100/https://foci.444.hu/2020/02/24/a-balmazujvarosi-foci-nagyon-szep-peldaja-mi-tortenhet-a-magyar-klubokkal-a-ner-idoszaka-utan | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-balmazujvarosi-foci-peldaja-mutatja-mi-tortenhet-a-magyar-klubokkal-ha-megszunik-a-ner-penzeso | 444 | hungarian-news | 2020-02-24 00:00:00 | [
"Lajos Ferenc",
"Papucsek Barna",
"Tiba István"
] | [
"Balmazújváros Sport Kft.",
"Fidesz"
] | [
"Balmazújváros",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"sport",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"stadion"
] | [] |
50,216 | A tábornokok vesztegetési perének 17 vádlottja közül kettő vonul börtönbe | Két tábornokot minősített vesztegetés miatt három, illetve kettő év börtönnel és 27 millió, illetve 50 millió forintos vagyonelkobzással sújtott a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen. | A tábornokok vesztegetési perének 17 vádlottja közül ketten vonulnak börtönbe
Nyolc vádlott felfüggesztett, kettő letöltendő büntetést kapott, többeket felmentettek a tábornokok perében.
Két tábornokot minősített vesztegetés miatt három, illetve kettő év börtönnel és 27 millió, illetve 50 millió forintos vagyonelkobzással sújtott a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen.
Az összesen 17 vádlott közül a két jogerős letöltendő ígélet mellett
két ember felfüggesztett szabadságvesztése jogerőre emelkedett,
további hat most kapott jogerősen felfüggesztettet,
több vádlottat felmentettek, köztük van Fapál László, a Honvédelmi Minisztérium volt közigazgatási államtitkára, akinek a felmentése jogerős.
Négy vádlott esetében nem jogerős a hétfői másodfokú határozat, ügyük a Kúrián folytatódik majd harmadfokon.
Az elítélt vádlottak – egyes honvédelmi intézmények vezetői, alkalmazottai – a bíróság szerint 2002 és 2010 között szolgáltatásokat nyújtó cégektől visszakérték a honvédség által a szolgáltatásért kifizetett pénz egy részét. A bűncselekménysorozat teljes elkövetési értéke hozzávetőleg 200 millió forint. | https://hvg.hu/itthon/20200224_A_tabornokok_vesztegetesi_perenek_17_vadlottja_kozul_ketten_vonulnak_bortonbe | https://web.archive.org/web/20200225162446/https://hvg.hu/itthon/20200224_A_tabornokok_vesztegetesi_perenek_17_vadlottja_kozul_ketten_vonulnak_bortonbe | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/https://hvg.hu/itthon/20200224_A_tabornokok_vesztegetesi_perenek_17_vadlottja_kozul_ketten_vonulnak_bortonbe | HVG | hungarian-news | 2020-02-24 11:13:00 | [
"Fapál László"
] | [
"Honvédelmi Minisztérium (HM)"
] | [] | [
"vesztegetés",
"honvédelem"
] | [] |
50,217 | A külügyminisztérium három év alatt 450 millió forintot adott a zongorista Havasi Balázs cégének | A kormany.hu-n jelent meg a Külügyminisztérium 2015-2019 közötti szerződéseinek táblázata. Egymilliárd forint alatti tételekről van szó, de azokból elég sokról. Olyan érdekességekkel, mint a Havasi Balázs zongorista cégének több részben kifizetett 450 millió forint. | A kormany.hu-n jelent meg a Külügyminisztérium 2015-2019 közötti szerződéseinek táblázata. Egymilliárd forint alatti tételekről van szó, de azokból elég sokról. Olyan érdekességekkel, mint a Havasi Balázs zongorista cégének több részben kifizetett 450 millió forint.
Ennek a tételnél a külügy a 1756/2015. számú kormányhatározatra hivatkozik. A 2015. októberben megjelent határozat „Budapest külföldi népszerűsítését elősegítő művészeti produkciók megrendezéséről és finanszírozásának támogatásáról” szól, elvileg tíz művészeti produkciót említenek benne, aminek megvalósításával a külügyet bízták meg. 2015-ben még csak 25 milliós volt rá a keret (alig volt még hátra az évből valami), 2016 és 2018 között már évi 150 millió forint.
A szerződésekben meg is található a háromszor 150 millió. A komplett 450 millió forint a Symphonic Concert Management Kft.-nél landolt. Ez Havasi Balázs cége. Röviden ennyi szerepel a szerződés leírásában: Havasi Landmark World Tour – A magyar kultúra estje a modernitás és az innováció jegyében. 2018-ból három koncertet említenek meg: Miami, Ljubljana, Gdańsk.
Több esetben van rá példa, hogy a külügy támogatja magyar művészek külföldi fellépéseit, mint a Magyar Állami Népi Együttes, Budapest Jazz Orchestra vagy a Győri Filharmonikus Zenekar előadásait, de jóval kisebb összeggel, mint Havasi turnéját. (A győri filharmonikusok 45 milliót kaptak japán és dél-koreai útjukra.)
Átfogó helyzetképek
Vannak további rendszeresen felbukkanó partnerek is, mint a Hétfa Kutatóintézet Kft. Ők tanulmányokat készítenek a külügynek.
Átfogó helyzetkép készítése a Muravidéken élő magyarságról, 11 938 000 forint
Bécsi Magyar Gimnázium létesítését megalapozó igényfelmérés elkészítése, 5 905 500 forint
Naprakész, átfogó helyzetkép készítése a Horvátországban élő magyarságról, 12 065 000 forint
Sőt, a külügyi listán nincs is fent, de ez is szerepel a Hétfa referenciái között: „a Külgazdasági és Külügyminisztérium európai területi társulásokkal kapcsolatos tevékenységének szakmai támogatása”. De nemcsak a külügynek dolgoztak, a honlapjuk szerint elemeztek a belügynek, a pénzügynek, az Emminek, a Miniszterelnökségnek, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának és még egy sor más szervezetnek.
Szijjártó testvére dolgozik a rendezvényszervezéssel megbízott Truck Race-nek
2018-ban a külügy négy szerződést is kötött a Truck Race Promotion Rendezvényszervező Kft.-vel, aminek az operációs igazgatója Szijjártó Sarolta, Szijjártó Péter testvére. A megbízás egy V4-es logisztikai konferenciáról és fórumról szólt, amit a Hungaroringen szerveztek meg. Mindenestül 116 milliót fizetett ki a minisztérium a cégnek, ami alapvetően a kamionos Európa-bajnokság magyarországi futamának szervezésére jött létre, a tavalyi V4-es fórum is a verseny előttre volt időzítve. A fórumon megjelent Szijjártó Péter is. Ahogy egyébként a miniszter díjat is adott át pár nappal később kamionos Európa-bajnoki futamon, amit a Truck Race szervezett, és aminek a megrendezését az állam is támogatja.
A G7 tavaly ősszel már foglalkozott a Truck Race Promotion Kft.-vel. A V4-es fórum megrendezése mellett a cég (a Katona Mérnöki Szolgáltató Kft.-vel közösen) kapta meg a feladatot, hogy 215 millió forintért írjanak egy 200 oldalas megvalósíthatósági tanulmányt a nyíregyházi multifunkciós versenypályáról. Az mondjuk nem kérdés, hogy elkészült a nyíregyházi autó-motor sport aréna, mert három kormányhatározat is készült róla.
A Truck Race Promotion Kft. a külügyminisztérium tavalyi szerződéseiben már nem került elő.
Nem spóroltak a Víz Világtalálkozón
Összességében a legnagyobb tételek a szerződésekben azok a hazai rendezvények, amiket a külügy finanszíroz. Ilyen volt a 2016 és 2019-es Víz Világtalálkozó vagy az ITU Telecom World konferencia.
A tavalyi ITU a Hungexpo kibérlésével, a Várkert bazárban tartott gálavacsorával és egyebekkel egymilliárd forintba került. (Nagyjából ennyit költöttünk rá 2015-ben is.) A tavalyi víz világtalálkozó kijött ennek a negyedéből.
Ami még jelentős tétel, a Medve utca 25-29. számú irodaház bérleti díja, bebútorozása és takarítása. 2017-ben az A épület bérleti díja 557 millió forint volt, 2018-ban a B épületért 703 millió forintot fizetett a külügy a Kométa-B. Kft-nek (a tulajdonosa az Ausztriában bejegyzett Cross Border Management Holding GmbH, ami a kerámiagyáros és irodaház-üzemeltető Bolgár család érdekeltsége.) Több mint 130 millió forintot költöttek az irodaház berendezésére, 18 milliót a vagyonvédelmi eszközökre. 2018-ban 19 milliót költöttek takarításra, ugyanennyit higiéniai anyagok beszerzésére. Majd kiderült, hogy ennek az irodaháznak a B épületében lesz a Türk Tanács, ami miatt további bútorokat kellett venni még 5 millióért. De a Türk Tanács megkapta a Budakeszi úton lévő Ybl-villát is, amit korábban a Magyar Művészeti Akadémiának vett meg az állam, fel is újították, de még így is 5 milliót ráköltöttek állagmegóvásra. Mindkét ingatlant ingyen használhatja a Türk Tanács, a rezsiköltségeket is a magyar állam állja.
Van még pár érdekes költség. Gyurta Dániel olimpiai bajnok úszónak nemzetközi sportdiplomáciai tevékenységre 6,7 millió forintot fizetett tavaly a külügy, Kökény Rolandnak sportdiplomáciai márkaépítő tevékenységre 5,6 milliót. Kun Miklós történész tanácsadóként 8,1 milliót kapott a minisztériumtól.
Ahhoz képest, hogy Balásy Gyula két cége, a New Land Média és a Lounge Design fürdik a tízmilliárdos kormánypropaganda-megbízásokban, a külügy külön is kötött szerződést kommunikációs tanácsadásra (8 millió forint) és a Nemzetközi Űrhajósszövetség októberi kongresszusán bemutatott prezentációra is 13 millió plusz áfáért, ahogy bevonták őket a kínai turisztikai együttműködés honlapjának továbbfejlesztésébe is 8 millióért.
Szijjártó fotózására 9 millió ment el tavaly, hatmillióért vettek a Kerényi Imre által szerkesztett Nemzeti Könvytár sorozatból, ami minden állami hivatal könyvespolcának kötelező kelléke. Kiderült az is, hogy van olyan kormánybiztos, akinek a feladatai ellátásához szükség van egy Skoda Super B-re (13 millióért). Zoób Kati cégétől pedig 10 millióért vettek ajándéknak szánt nyakkendőket és sálakat. | https://444.hu/2020/02/25/a-kulugyminiszterium-harom-ev-alatt-450-millio-forintot-adott-a-zongorista-havasi-balazs-cegenek | https://web.archive.org/web/20230326210002/https://444.hu/2020/02/25/a-kulugyminiszterium-harom-ev-alatt-450-millio-forintot-adott-a-zongorista-havasi-balazs-cegenek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kulugyminiszterium-harom-ev-alatt-450-millio-forintot-adott-a-zongorista-havasi-balazs-cegenek | 444 | hungarian-news | 2020-02-25 00:00:00 | [
"Balásy Gyula",
"Havasi Balázs",
"Szijjártó Péter",
"Szijjártó Sarolta"
] | [
"Hétfa Kutatóintézet Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Lounge Design Kft.",
"New Land Media Kft.",
"Symphonic Concert Management Kft.",
"Truck Race Promotion Rendezvényszervező Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"támogatás",
"kultúra - művészet",
"tanulmányírás",
"rendezvényszervezés",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
50,218 | Jelentené, ha azt látja, hogy kollégája korrupt? | Ön jelentené, ha a munkahelyén korrupciót tapasztalna? Legtöbben bizonyára azonnal rávágnánk az igent, de a visszaélést tapasztaló munkavállalók mégis ritkán tesznek bejelentést. Ennek az egyik oka, hogy – gyakran jogosan – megtorlástól tartanak. A problémára a közérdekű bejelentők uniós szintű védelmét célzó új EU-s irányelv próbál megoldást nyújtani. Az irányelv a vállalatok számára új kötelezettségeket hoz, de – akik jól csinálják – akár profitálhatnak is belőle. | Az etikai forró drót a nagyvállalati compliance management rendszerek egyik alapköve, azonban a közérdekű bejelentők törvényi védelme viszonylag újkeletű jelenség, csupán az 1970-es évek végén jelent meg az első ilyen önálló törvény az Egyesült Államokban. Napjainkban is csupán tíz EU tagállamban, – Magyarországon, valamint egyebek mellett Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában és Szlovákiában – van érvényben átfogó szabályozás.
A többi európai országban legfeljebb az állami szektorra vagy a pénzügyi szolgáltatókra kiterjedő szektorális szabályok vannak, vagy semmilyen releváns jogszabályi védelem. A 2019. december 17-én hatályba lépett uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló európai uniós irányelv (whistleblowing irányelv) komoly előrelépés a közérdekű bejelentők védelme, és az egységes európai joggyakorlat kialakulása szempontjából.
De mit is jelent ez Magyarország szempontjából?
Az adatvédelemhez hasonlóan, a közérdekű bejelentők védelme terén is progresszív volt a hazai jogalkotás. A 2013 óta hatályos Panasztörvény, illetve a korábbi, 2009-es hasonló jogszabály révén már eddig is védelmet élveztek a közérdekű bejelentők, és ez a védelem – a közvélekedéssel ellentétben – nem csak közigazgatási intézmények dolgozóira vonatkozik. Közérdekű bejelentéssel, panasszal jelenleg is bárki fordulhat az eljárásra jogosult szervhez, mind az állami, mind a magánszektorban.
Többek között a kellően hatékony védelem és megfelelő vizsgálati módszerek hiányában a Panasztörvény sem hozott áttörést az állampolgárok aktivitása terén. Csak példaképpen, az Állami Számvevőszékhez 2012-ben 348, míg 2019-ben mindössze 238 közérdekű bejelentés és panasz érkezett.
A 2021 decemberéig a nemzeti jogba is átültetendő whistleblowing irányelv egységes, és Magyarországon az eddiginél szigorúbb minimumszabályokat vezet be a közérdekű bejelentők védelme terén. Szélesen határozza meg a hatálya alá tartozó visszaélések körét, számos releváns területet érintve mind az állami szervezetek, mind a magánvállalatok esetében (lásd keretes írásunkat). A legfontosabb változás a Panasztörvényhez képest, hogy
Az irányelv könnyítésként lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy mentesítsék a 10 000 főnél kevesebb lakosú önkormányzatokat vagy az ötvennél kevesebb munkavállalót foglalkoztató önkormányzatokat és állami szervezeteket. A magánszektorban visszaéléseket bejelentő munkavállalóknak nem kell először a belső csatornát használniuk, hanem fordulhatnak közvetlenül az illetékes hatósághoz is.
A nyilvánosságra hozatal, információk kiszivárogtatása a sajtónak azonban csak szigorú feltételek mellett élvez védelmet. Míg ez mindenképp üdvözlendő fejlemény, önmagában semmiképp sem helyettesíti a jól menedzselt vállalati compliance management rendszer révén biztosított prevenciót, amely által elkerülhető, hogy a hatóságok beavatkozzanak a vállalat életébe.
Hogyan készüljünk fel a változásokra?
Régiónkban európai viszonylatban magas a visszaélések kockázata, különösen a gazdasági bűncselekmények terén. Ennek ellenére a vállalatok aránylag keveset tesznek a megelőzésért, és az EY felmérése szerint közel 80%-uknál nincs semmilyen mód a visszaélések bejelentésére.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a rövid távú plusz teher ellenére ez hosszabb távon megtérülő befektetést jelent. A visszaélések által okozott kár átlagosan a vállalatok éves árbevételének 5%-át teszi ki, ami hatékony prevencióval jelentősen csökkenthető, és ezáltal a gazdasági társaságok magasabb profitrátával tudnak működni. A visszaélés-bejelentési rendszer ennek a legköltséghatékonyabb módja, – működtetésével a visszaélések megelőzhetők vagy sokkal előbb napvilágra kerülnek, így lényegesen kisebb az okozott kár, mint a véletlenül vagy külső ellenőrzés által feltárt ügyek esetén.
Ahhoz, hogy a bejelentő rendszer bevezetése a vállalati működést előmozdító tényező legyen, a jogszabályi megfelelés mellett a munkavállalók bizalma is nélkülözhetetlen. Az alábbi öt tényező elősegíti mindkettő megalapozását:
Vezetői elkötelezettség: A vezetőségnek rendszeres kommunikációval kell demonstrálnia, hogy a legfelső szinten is fontosnak tartják a bejelentett panaszok és visszaélések kezelését.
Oktatás és dolgozók tudatossága: A munkatársak ténylegesen ismerjék a rendszer működését, a szervezet elvárásait és kötelezettségeit, gyakorlati példákat a bejelentendő esetekről, valamint értsék, hogy miért fontos ez a compliance és a vállalati kultúra szempontjából.
Anonimitás: Ugyan a whistleblowing irányelv csak az azonosított bejelentők védelméről rendelkezik, fontos, hogy a szervezet biztosítson lehetőséget név nélküli bejelentésekre is. A munkavállalók jelentős része az anonimitást választja, ha lehetősége van rá, mivel ezáltal kevésbé kell tartania retorziótól.
Szakértelem és objektivitás: A visszaélés-bejelentő rendszer kiépítését, üzemeltetését, a bejelentett esetek kivizsgálását szakmailag és technikailag felkészült, tapasztalt szakembereknek kell végeznie.
Rendszeres ellenőrzés: A rendszer működését, a dolgozók tájékozottságát és véleményét belső ellenőrök vagy külső szakemberek segítségével érdemes rendszeresen felmérni.
A vállalatok számára az is fontos, hogy időben megkezdjék a felkészülést, és szakszerűen alakítsák ki a whistleblowing-hoz kapcsolódó keretrendszerüket. Az irányelv a bejelentések belső vizsgálatát (ún. internal investigation) is megköveteli, ezért célszerű ezek számának várható növekedésére is felkészülni. | https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2020/02/25/jelentene_ha_azt_latja_hogy_kollegaja_korrupt/ | https://web.archive.org/web/20210420232059/https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2020/02/25/jelentene_ha_azt_latja_hogy_kollegaja_korrupt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/jelentene-ha-azt-latja-hogy-kollegaja-korrupt | Index | eu-news | 2020-02-25 10:13:00 | [] | [] | [] | [
"antikorrupció",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)"
] | [] |
50,219 | Újabb két hónappal hosszabbítaná meg az ügyészség Boldog István mindenesének letartóztatását | AZ ÜGYÉSZSÉG RÉSZÉRŐL ÚJABB INDÍTVÁNY ÉRKEZETT, HOGY ÚJABB KÉT HÓNAPPAL HOSSZABBÍTSÁK MEG F. PETRA LETARTÓZTATÁSÁT. A BÍRÓSÁG LEGKÉSŐBB PÉNTEKEN MEGHOZZA DÖNTÉSÉT.
Fehér Petra a Szolnok megyei közgyűlés korábbi alelnöke, jelenleg megyei közgyűlési tag, Törökszentmiklóson pedig fideszes képviselő. A Fidelitasból indult, majd Boldog István asszisztenseként, illetve kampányfőnökeként dolgozó Fehér az elmúlt évek szinte összes szalagátvágásán ott állt Boldog István mellett, gyakorlatilag Boldog mindeneseként funkcionált. A most folyamatban lévő ügyben megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy több Településfejlesztési Operatív Programmal (TOP) kapcsolatos pályázatnál irányított, jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól – mint a pályázatok elbírálásában döntési folyamatra ráhatással bíró hivatalos személy – jogtalan haszonra tett szert. | Ahogy arról beszámoltunk, nagyon komoly, felülről irányított rendszer alakulhatott ki Jász-Nagykun-Szolnok megye nagy részén a TOP-os pályázatoknál abban, hogy mire pályázhatnak a települések, kiket kell meghívni, ki fog nyerni, és mindezt aztán kinek kell megköszönni. Ügyészségi nyomozás indult, egy ember nyomkövetőt kapott, négy embert letartóztattak.
A letartóztatottak között volt Boldog István fideszes parlamenti képviselő jobbkeze, Fehér Petra is, akinél 1 hónapos előzetest rendeltek el első körben, amit tavaly karácsony után újabb két hónappal hosszabbított meg a Budai Központi Kerületi Bíróság.
Ez jár le most szombaton, február 29-én, ám mint a Fővárosi Törvényszéktől megtudtuk
Fehér Petra a Szolnok megyei közgyűlés korábbi alelnöke, jelenleg megyei közgyűlési tag, Törökszentmiklóson pedig fideszes képviselő. A Fidelitasból indult, majd Boldog István asszisztenseként, illetve kampányfőnökeként dolgozó Fehér az elmúlt évek szinte összes szalagátvágásán ott állt Boldog István mellett, gyakorlatilag Boldog mindeneseként funkcionált. A most folyamatban lévő ügyben megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy több Településfejlesztési Operatív Programmal (TOP) kapcsolatos pályázatnál irányított, jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól – mint a pályázatok elbírálásában döntési folyamatra ráhatással bíró hivatalos személy – jogtalan haszonra tett szert.
Az ügy elején megszólaló ügyvédjétől annyit lehetett megtudni, Fehér azt állítja, nem is érti, nem is látja át az egész ügyet. Azt nem tudjuk, pontosan mit nem lát át, de az biztos, hogy a TOP-os pályázatokat kifejezetten átláthatta, hiszen, ahogy ebből a 2017-es, Boldog körzetének egyik településén tartott testületi ülés jegyzőkönyvéből kiderül: Boldog István kifejezetten Fehér Petrát bízta meg a TOP-os pályázatok figyelésével, szemmel kísérésével.
Nem csak Fehér Petra letartóztatása hosszabbodhat
Indítvány a letartóztatás meghosszabbítására nemcsak a fideszes Fehér Petrával kapcsolatban érkezett az ügyészség részéről, hanem a korrupciós ügy másik szereplőjével, K. Ferenccel kapcsolatban is.
Róla a jobbikos Csányi Tamás úgy nyilatkozott egy korábbi sajtótájékoztatón, hogy ő „a Fidesz házi közbeszerzője”. K. Ferenc közbeszerzési tanácsadó, az ő cégével kellett a közbeszerzések lefolytatására szerződniük az önkormányzatoknak, mondta a jobbikos politikus, és több nekünk nyilatkozó szereplő is. Sőt, úgy tudjuk, a férfi még azt is meghatározta a polgármestereknek, hogy melyik cégeket kell meghívniuk a közbeszerzésre, amiből erősen gyanítható, hogy az is le volt beszélve, ki fogja megnyerni. Az ügyben megalapozottan gyanúsítható, hogy „kötelességét megszegve irányítottan, a verseny kiiktatásával folytatott le közbeszerzési eljárásokat”.
A döntést szintén legkésőbb pénteken hozza meg a bíróság.
További letartóztatottak
Az ügyben összesen 5 emberrel szemben alkalmaztak kényszerintézkedést: Fehér Petrán kívül még három embert letartóztattak – köztük a fent említett K. Ferencet –, egy pedig nyomkövetőt kapott. Hogy kik ezek az emberek, és milyen szerepük lehetett a korrupciós hálózatban, arról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben. Aki nyomkövetőt kapott, arról – ahogy Fehér Petránál – szintén Boldog István „táskás embereként” nyilatkoztak az ügyet eredetileg kirobbantó politikusok. A Budai Központi Kerületi Bíróság 2019. november 29-én négy hónapra rendelte el a férfi bűnügyi felügyeletét, és kapott nyomkövetőt. Ez alapesetben március végén jár le.
A másik két letartóztatottnál azonban nem érkezett az ügyészség részéről indítvány a letartóztatás meghosszabbítására, így ők legkésőbb 29-én szabadon távozhatnak a letartóztatásból, sőt, az is lehet, hogy ez már korábban megtörtént, hiszen az ügyészség bármikor megszüntetheti, megszüntethette saját hatáskörben a letartóztatásukat.
A közbeszerzési eljáráson kívüli nyertes, és a kenőpénz célba juttatója
A két letartóztatott egyike – akiknél nem érkezett indítvány annak meghosszabbítására – M. Róbert, akinek cége úgy nyert, hogy valójában nem kellett részt vennie a közbeszerzési eljárásban, ellenben több millió forintot kellett eljuttatnia az eljárás elbírálóinak a siker elérése érdekében.
A másik, korábban letartóztatott pedig egy G. Vanda nevű nő, akinek a gyanú szerint a kenőpénzek célba juttatása volt a feladata. | https://index.hu/belfold/2020/02/26/ujabb_ket_honappal_hosszabbitana_meg_az_ugyeszseg_boldog_istvan_mindenesenek_letartoztatasat/ | https://web.archive.org/web/20210418033431/https://index.hu/belfold/2020/02/26/ujabb_ket_honappal_hosszabbitana_meg_az_ugyeszseg_boldog_istvan_mindenesenek_letartoztatasat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-ket-honappal-hosszabbitana-meg-az-ugyeszseg-boldog-istvan-mindenesenek-letartoztatasat | Index | hungarian-news | 2020-02-26 10:24:00 | [
"Boldog István",
"Fehér Petra",
"Kerekes Ferenc"
] | [
"Debköz Kft.",
"Fidesz"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye"
] | [
"pályázat",
"vesztegetés",
"támogatás",
"EU",
"önkormányzat",
"klientúra"
] | [
"Boldog István és a Szolnok megyei uniós pénzszivattyú"
] |
50,220 | Áll a bál a velencei tóparti sportuszoda építése körül | Biztonsági őrökkel zárták le a velencei sportuszoda építkezését. Több mint ötmilliárd forintba kerül a beruházás, ám az előző városvezetés fedezet nélkül vágott bele a projektbe. Az új polgármester szerint nem lehet csak úgy odaadni az önkormányzat legértékesebb telkét, ezért a kormányhivatal segítségével felfüggesztették az építkezést. Nyáron át kéne adni az uszodát, de február közepén nem mehetnek munkagépek a területre. Utánajátunk, mi vezetett idáig. | Akár farkasszemet is nézhetne az egymástól alig húsz méterre elhelyezett kék bódé és szürke bódé biztonsági őre Velencén. Egyikük az önkormányzat egyik legértékesebb tóparti területét védi, a másik a kivitelező cég hátrahagyott gépeit. Az elbarikádozott területen hatalmas földkupac, több száz négyzetméteres betonalap és munkagépek rondítják a velencei tópartot, pár hónappal a strandszezon kezdete előtt.
Az önkormányzat és a részben önkormányzati tulajdonú építtető, a Velence Plus Kft. komoly vitában áll ősz óta, a tét a sportuszoda sorsa, amit a taotámogatás miatt júniusban át kellene adni. (A Velence Plusban még a helyi úszóklub, illetve a telek melletti wellnesshotel tulajdonosi köre érdekelt.) A Nemzetközi Úszószövetség (FINA) szabványainak is megfelelő, négymedencés, ötszáz fős lelátóval rendelkező uszodát álmodtak Velencére, ahol vízilabda-mérkőzéseket és úszóversenyeket lehet rendezni, de tanuszodaként is működne a környékbeli iskolák számára. Jelenleg azonban az is kérdéses, hogy megépül-e valaha.
Veszélyben L. Simon velencei álma
L. Simon László országgyűlési képviselő még 2015-ben jelentette be, hogy Velencének szüksége van egy sportuszodára. Nem sokkal később aztán a város képviselő-testülete a projektben való részvételhez feltételesen rendelkezésre bocsátotta az egykori Ifi Étterem és a Velence Resort & Spa Hotel között évek óta üresen álló területet. Aztán telt-múlt az idő, és látszólag nem történt semmi az ügyben, mígnem tavaly júliusban a képviselő-testület már arra hatalmazta fel a polgármestert, hogy a Velence Plus Kft. taggyűlésén támogassa a koncessziós szerződés aláírását.
Ez megtörtént, és az önkormányzati választás előtt három nappal ünnepélyesen letették az alapkövet, elindulhatott az évek óta várt beruházás. Ám október 13-án kisebb meglepetésre leváltották a fideszes városvezetést, a Regélő Egyesület színeiben induló Gerhard Ákos kétszáz szavazattal legyőzte Koszti Andrást.
Nem volt fedezete az uszodának
Az októberben megválasztott új testület ugyanis elkezdte átnézni a folyamatban lévő beruházásokat, és állításuk szerint sorra derültek ki a problémák az uszodáról. Gerhard arról beszélt az Indexnek, hogy hiába kértek betekintést az építtetőtől több fontosabb dokumentumba, a mai napig nem kaptak erre lehetőséget.
A legnagyobb probléma azonban az önkormányzati tulajdonú építési telekkel volt, mert az építtető cég nem tudta bemutatni
az önkormányzat tulajdonosi hozzájárulását, és
a birtokbavételi jegyzőkönyvet, amely igazolná, hogy az építési terület át lett adva a kivitelezőnek.
Bár megpróbálják politikai síkra terelni, ez valójában egy egyszerű gazdasági-jogi történet. Van egy telek, aminek a tulajdonjoga az önkormányzaté, és úgy kezdtek el rajta építkezni, hogy nincs tisztázva a sorsa
- fogalmazott a polgármester, aki szerint felelős városgazdaként muszáj látnia, hogy a több száz millió forintra becsült telekért cserébe mit kap az önkormányzat, és nem támogathat úgy egy építkezést, hogy nem ismeri a finanszírozási hátteret.
Pénz nélkül kezdtek építkezni
Az építés finanszírozása az év végére elvileg megoldódott, miután Tessely Zoltán országgyűlési képviselő közbenjárásával az Országgyűlés decemberben elfogadott egy törvénymódosítást, amellyel a látványsport-beruházások támogatásánál törölték az önrészt.
Gerhard állítása szerint ugyanakkor a mai napig nem tudni, az 5,2 milliárd forintos koncessziós szerződésből valójában mennyi áll az építtető rendelkezésére, mert nem tudták papírokkal igazolni a taotámogatásokat.
Elődje, Koszti András tavaly januárban még azt mondta, a teljes fedezet megléte nélkül is muszáj elkezdeni az építkezést, mert a taoprogram határozata alapján legkésőbb 2020. június 30-ig át kell adni a létesítményt. Ha ez nem történik meg, vissza kell fizetni a taotámogatást.
Felfüggesztették az építkezést
Hogy az önkormányzati telket milyen jogosultsággal adta át az előző városvezetés az építtetőnek, továbbra se látja Gerhard, ezért novemberben a Fejér Megyei Kormányhivatal építésügyi osztályához fordult a városvezetés.
A hivatal pedig egy helyszíni szemle után decemberben felfüggesztette az uszoda építését, mert az építtető nem tudta igazolni, hogy a jogszabályoknak megfelelő, hivatalos tulajdonosi hozzájárulást kapott volna az önkormányzattól. A bemutatott papíron nem volt bélyegző, nem volt fejléce, sem iktatószáma, mint ahogy az se volt rajta, hogy képviselő-testület milyen határozattal hatalmazta fel Koszti András polgármestert a nyilatkozat kiadására.
László Csaba, a Velence Plus Kft. vezetője azóta is vitatja a döntést, és két korábbi testületi határozatra hivatkozva azt állítja, mindössze formai jegyek hiányoztak a papírról, amit az új városvezetés bármikor tudna pótolni, ha akarna. A Velence Plus Kft. a kormányhivatal decemberi végzését figyelmen kívül hagyva az év elején elkezdte folytatni az építkezést. Tessely azt állítja, csak a kötelezően előírt partfalvédelmi munkákat végezték, Gerhard szerint viszont már betonoztak, amikor közbeléptek.
Ellepték a fekete ruhás biztonságiak
A zárt képviselő-testületi ülésen meghozott határozat alapján február 13-án este felvonult a felbérelt vagyonvédelmi cég, és kordonnal választottak le az önkormányzat területét, hogy ne tudjanak bemenni a munkagépek.
Épp kocsival jöttünk arrafelé, és láttam, hogy harminc fekete ruhás férfi vonul az utcán. Az tényleg nagyon para volt. Nem szívesen lettem volna egyedül az utcán
- mesélte Velencén egy fiatal nő az Indexnek. Dr. Mikó István, a Pro Complex Kft. jogi képviselője szerint viszont szó sincs vonulásról. "Az történt, hogy a terület tulajdonosa, az önkormányzat megbízást adott a vagyonvédelmi szolgáltatást végző társaságnak, hogy megóvja a birtokát - mondta az Indexnek, és a cég munkatársai csak megkezdték a szolgáltatást.
Megvolt az első randevú
Hogy meddig maradnak a biztonságiak, egyelőre senki nem tudja, mint ahogy azt se, hogy mikor épülhet meg az uszoda.
Tessely múlt héten közös egyeztetésre hívta a kormányhivatalt, a városvezetést, a taotámogatásról döntő vízilabda-szövetséget, a rendőrséget, és az építtető cég képviselőit. A támogatás nagy részét biztosító szövetség azzal az indoklással nem ment el, hogy távol akarnak maradni a politikai vihartól, de a rendőrség képviselője se jelent meg.
Itt mindenki elmondta a sérelmeit, ám konkrét előrelépés Gerhard szerint nem történt.
Olyan volt mint egy első randevú. Bármi lehet még belőle
- mondta a velencei polgármester.
Tessely szerint a megbeszélésen nyilvánvalóvá vált, hogy a tulajdonosi hozzájárulási nyilatkozat az önkormányzat részéről bármikor pótolható.
Jelenleg úgy látom, hogy a sportuszoda egyetértés és egy jó ügy mellett való összefogás hiányában nem tud megépülni. Ha ez az összefogás nagyon gyorsan megszületne, akkor, talán még a mögöttünk lévő elfecsérelt négy hónap ellenére is, van rá remény
- írta lapunknak. Mint felhívta rá a figyelmet, a vízilabda szövetség határozata értelmében legkésőbb június végéig használatba kellene venni az uszodát, ezért nagyon szorítja őket az idő.
Megosztja a velenceiket az uszoda
Itt tart tehát most a vita, ami a velenceieket is érezhetően két táborra osztotta. Van aki szerint teljesen felesleges uszodát építeni a tópartra, mert ha valaki szeretne úszni, ott a hotel wellness-részlege is, ahol ráadásul a velencei lakosok kedvezményre is jogosultak. Más viszont úgy látja, jót tenne a városnak és az idegenforgalomnak, ha megépülne a létesítmény.
Inkább uszoda épüljön, mint kaszinó
- háborgott egy helyi vállalkozó, utalva a kétezres években sokat emlegetett, Gyurcsány-kormányhoz köthető sukorói kaszinó tervére. - Az új városvezetés mindenben keresztbe tesz a helyieknek."
Egy másik helyi férfi viszont kifejezetten azt emelte ki a beszélgetésünkben, hogy örül annak, hogy az új városvezetés beleállt a vitába, mert az egész szerinte csak arról szól, hogy a haveri cégek zsíros megrendelésekhez jussanak.
Természetesen szerettünk volna László Csabával, a Velence Plus Kft. vezetőjével is beszélni, ám telefonos megkeresésünket visszautasította, írásban feltett kérdéseinkre pedig cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
(Borítókép: Máth Kristóf / Index) | https://index.hu/belfold/2020/02/26/velencei_uszoda_vita_epites_onkormanyzat_gerhard_akos_velence_plus_kft_tessely_zoltan_laszlo_csaba/ | https://web.archive.org/web/20230530111524/https://index.hu/belfold/2020/02/26/velencei_uszoda_vita_epites_onkormanyzat_gerhard_akos_velence_plus_kft_tessely_zoltan_laszlo_csaba/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/all-a-bal-a-velencei-toparti-sportuszoda-epitese-korul | Index | hungarian-news | 2020-02-26 10:30:00 | [
"L. Simon László"
] | [
"Velence Plus Kft.",
"Velence Város Önkormányzata"
] | [] | [
"ingatlan",
"sport",
"építőipar",
"önkormányzat",
"koncesszió",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
50,221 | Vesztegetés miatt elítélték az Országos Roma Önkormányzat volt elnökét | Jogerősen is felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Balogh Jánost, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) volt elnökét vesztegetés miatt, írja az MTI. A vádirat szerint Balogh 2018. március 24-én Ibrányban találkozott egy rendezvényszervező cég munkatársával, akitől azt kérdezte, hogy megszervezne-e egy rendezvényt az ORÖ részére, melynek költségéről számlát kellene kiállítani. | Jogerősen is felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Balogh Jánost, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) volt elnökét vesztegetés miatt, írja az MTI. A vádirat szerint Balogh 2018. március 24-én Ibrányban találkozott egy rendezvényszervező cég munkatársával, akitől azt kérdezte, hogy megszervezne-e egy rendezvényt az ORÖ részére, melynek költségéről számlát kellene kiállítani.
Pár nappal később már arra kérte Balogh a cég munkatársát, hogy állítson ki egy 3,5 millió forint összegű számlát az ORÖ, mint megrendelő részére a meg nem tartott eseményről.
A férfi nem fogadta el az ajánlatot, és a beszélgetésről hangfelvételt készített. Az első fokon eljáró törvényszék tavaly októberben szabott ki egy éves börtönbüntetést Balogh ellen, a végrehajtást azonban két év próbaidőre felfüggesztették. Az indoklásban elhangzott, hogy mivel a korábban megtartott előkészítő ülésen a vádlott beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem vizsgálta, csak a büntetés kiszabásának szempontjait vette figyelembe. | https://index.hu/belfold/2020/02/25/balogh_janos_orszagos_roma_onkormanyzat_elnoke_vesztegetes_felfuggesztett_bortonbuntetes/ | https://web.archive.org/web/20230930231024/https://index.hu/belfold/2020/02/25/balogh_janos_orszagos_roma_onkormanyzat_elnoke_vesztegetes_felfuggesztett_bortonbuntetes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vesztegetes-miatt-eliteltek-az-orszagos-roma-onkormanyzat-volt-elnoket | Index | hungarian-news | 2020-02-25 10:34:00 | [
"Balogh János (Lungo Drom)"
] | [
"Országos Roma Önkormányzat (ORÖ)"
] | [] | [
"vesztegetés",
"szociál",
"visszajuttatás",
"rendezvényszervezés"
] | [
"Felzárkóztatási pénzek elherdálása (ORÖ)"
] |
50,222 | A piaci négyzetméterárak többszöröséért bonthat épületeket a Paksi Atomerőműnél a Föld-Trans | A Paksi Atomerőmű északi területén lévő épületek bontását a korábban többek között a Népstadion elbontásával is megbízott Föld-Trans 2001 Kft. végezheti el több mint nettó egymilliárd forintért. Az Átlátszó birtokába került szerződésben forrásaink szerint és a piaci árakhoz képest erősen túlárazottnak tűnő bontási költségek szerepelnek, és nincs semmi nyoma annak, hogy megpályáztatták volna a munkát. A Paksi Atomerőmű érdeklődésünkre nem árulta el, hogy miért ilyen magasak a bontási költségek, és hogy hova fogják elszállítani a bontás során keletkező építési hulladékot. | A Paksi Atomerőmű északi területén lévő épületek bontását a korábban többek között a Népstadion elbontásával is megbízott Föld-Trans 2001 Kft. végezheti el több mint nettó egymilliárd forintért. Az Átlátszó birtokába került szerződésben forrásaink szerint és a piaci árakhoz képest erősen túlárazottnak tűnő bontási költségek szerepelnek, és nincs semmi nyoma annak, hogy megpályáztatták volna a munkát. A Paksi Atomerőmű érdeklődésünkre nem árulta el, hogy miért ilyen magasak a bontási költségek, és hogy hova fogják elszállítani a bontás során keletkező építési hulladékot.
A Paksi Atomerőműben jelenleg négy blokk termeli a villamos áramot, a tervek szerint az oroszok még kettő új blokkot építenek melléjük. Oroszország és Magyarország hat évvel ezelőtt, 2014-ben írt alá egy együttműködési megállapodást, aminek része volt a Paksi Atomerőmű bővítése. A fix áras beruházás költsége 12,5 milliárd euró, amiből 10 milliárd eurót orosz hitelből fedeznek. A két új paksi blokkot, az orosz állami atomcég, a Roszatom fogja felépíteni.
Az új épületeket a Paksi Atomerőmű jelenlegi blokkjainak szomszédságában, azoktól északra lévő területen fogják felhúzni. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson az északi területen kijelölték az új atomerőmű blokkok létesítéséhez szükséges építési és felvonulási területet, ahonnan néhány régi épületet el kell tüntetni.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tavaly év végén tette közzé az erőmű beszerzési szerződésének a listáját, és ekkor derült ki, hogy a Népstadion bontását a ZÁÉV Zrt.-vel közösen végző cég is dolgozhat a Paksi Atomerőműnél.
A Föld-Trans 2001 Kft. végezheti az északi területen lévő épületek bontási munkálatait nettó 1 milliárd 80 millió forint értékben.
Az atomerőmű által közzétett dokumentumban csupán a bontás összértéke szerepel, az Átlátszó birtokába került vállalkozási szerződésből viszont kiderül, hogy a Föld-Trans Kft.-nek az 1 milliárd 80 millió forintból 55 épületet kell ledózerolnia. Az ingatlanok bontására vállalt határidő 2020. július közepe.
A piaci árak többszöröséért dolgoznak
Az Átlátszóhoz eljutott két dokumentum, amikben részletesen lebontva szerepel, hogy mennyibe kerül a raktárak, a tárolók, az irodák, a buszmegállók és a WC-k, több mint 50 épület elbontása. A költségvetési főösszesítő a bontás költségeit tartalmazza, a vállalkozási szerződésben pedig szerepel az épületek alapterületének a nagysága. Ha ezt a két dokumentumot összefésüljük, akkor láthatjuk, hogy négyzetméterenként mennyiért vállalta az északi területen lévő épületeknek a bontását a Föld-Trans 2001 Kft.
Az épületbontás piaci ára négyzetméterenként 20-25 ezer forint között mozog országosan. Egy neve elhallgatását kérő, iparágban jártas forrásunk küldött egy költségbecslést, amiben az szerepel, hogy egy Paks környéki vállalkozó közel harmadáron, 379 millióért is elvállalná ugyanezt a munkát, a bontási hulladék elszállításával és lerakásával együtt. Meglátása szerint ezeket a munkálatokat a Föld-Transnak kifizetett bő 1 milliárd forint kevesebb mint a feléből el lehetett volna végezni.
A Közbeszerzési Értesítőben nincs nyoma pályázásnak, így nem látjuk a megbízás részletes leírását sem. Többek között nem tudjuk, hogy milyen magasak az épületek, egyes részek igényelnek-e kézi bontást, található-e lom, veszélyes hulladék, azbeszt az épületben, és azt sem tudni, hogy milyen messze kell szállítani a hulladékot. Ezek az adatok lennének szükségesek ahhoz, hogy hasonló profilú cégek meg tudják becsülni a bontási árat.
Az általunk megkérdezett vállalkozások régi lakóépületek bontási árát tudták megmondani, ami 15-20 ezer forint négyzetméterenként. Megtudtuk, hogy százezer forint feletti bontási ár már nagyon drágának számít, de bizonyos tényezők adott esetben indokolhatják a költségek növekedését.
A Közbeszerzési Értesítőben megpróbáltunk hasonló jellegű megbízásokat keresni, ám a szerződések értéke mellett többnyire nincs feltüntetve, hogy hány négyzetmétert bontanak el az összegért. De azért találtunk néhány példát: Budapest X. kerületében, a Kőbányai út 30. szám alatti, egykori járműjavító ingatlanjait 20 ezer forintos négyzetméteráron bontotta a Land-Bau Kft. – körülbelül 7200 négyzetméter bontása 142 millió forintba került. A kazincbarcikai önkormányzatnak egy ipari csarnokot 38 ezer forintos négyzetméteráron bontott a Geo Nord Bau Kft. – 2877 négyzetméter bontása 109 millió forintba került.
Ha megnézzük a legdrágább, 30 millió forint feletti épületeket az atomerőmű területén, akkor túlárazás-gyanús bontási költségeket találunk: ezeknek az objektumoknak a négyzetméterét nettó 56 ezer és 140 ezer Ft közötti összegért tünteti el a Föld-Trans 2001 Kft. Néhány éve, 2017-ben egyébként a Föld-Trans is tudott 25 ezer forintos négyzetméteráron bontani: akkor egy önkormányzatnak bontottak le egy 500 fős filmszínházat, 1289 négyzetmétert 32 millió forintért.
Az egyik legmagasabb négyzetméterenkénti bontási árat egy dokumentumtároló épületnél találjuk, amelynek bontási költsége 140 ezer forint/négyzetméter.
A legdrágábban, közel 115 millió forintért a pakettüzemet bontják.
Egy 66 négyzetméteres felvonulási WC-t közel 8 millió forintért bontanak le, ami 121 ezer forint/négyzetméter bontási árat jelent.
Többször kerestük és kérdeztük a Paksi Atomerőművet, hogy milyen nehezítő körülmények indokolják ezeket a négyzetméterárakat. Kíváncsiak lettünk volna arra is, hogyan esett a választás a cégre, és kértek-e máshonnan is ajánlatot a munkára: a Közbeszerzési Értesítőben nem szerepel a megbízás, tehát feltehetően pályáztatás nélkül került a munka a Föld-Trans 2001 Kft.-hez. Szerettük volna megtudni, hogy a bontás során keletkező hulladékot hova fogja szállítani a cég, és hogy ennek a helynek van-e engedélye az építési hulladék lerakására. Többszöri megkeresésre sem kaptunk választ a kérdéseinkre.
A Föld-Trans 2001 Kft.-t telefonon kerestük meg. A cég ügyvezetője, Tóth József röviden úgy kommentálta a túlárazással kapcsolatos kérdésünket, hogy “aki adta az infót az nagyon ért hozzá, ezt ővele kell megbeszélni", aztán letette a telefont.
Az új blokkok építése egyébként még sehol sem tart, jelenleg az építkezéshez szükséges engedélyek beszerzése folyik. A paksi bővítéssel kapcsolatos európai bizottsági vizsgálat közel kétéves csúszást eredményezett. Az építkezés azért sem kezdődhetett még el, mert hátra van egy fontos lépés, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) bírálja el a létesítési engedélyt. A szükséges dokumentumokat idén júniusig tudják átadni, az OAH-nak pedig 15 hónapja lesz azokat átnézni.
A finnek már abban bíznak, hogy magától is elhasal a Roszatom Amikor a britek eldöntötték, majd az EU jóváhagyta, hogy állami segédlettel építsék meg a Hinkley Point C atomerőművet, a magyar kormány Paks II-t a Somerset-i projekttel állította párhuzamba. Hogy aztán gyorsan el is felejtsék, amikor kiderült, hogy a francia erőműépítő (EDF) így sem boldogul, a költségek és határidők felülírása rendszeressé válik.
Illegális lerakóba került a Puskás egy része
2016-ban a Puskás stadion bontását a Föld-Trans 2001 Kft. az azóta már nyíltan Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó ZÁÉV Zrt-vel közösen végezte el 3,9 milliárd forintért. 2017-ben megírtuk, hogy a stadion bontásából származó hulladék egy részét illegálisan dolgozták fel, illetve rakták le egy használaton kívüli ipari területen.
Kevés volt a 4 milliárd forint a bontásra – illegális lerakóban végezte a Népstadion A Puskás-stadion bontását 3,9 milliárd forintért végezte a ZÁÉV – Föld-Trans 2001 konzorcium.
Ez a munka jót tett a cég bevételeinek, a Föld-Trans 2016-os beszámolójában több mint hatszáz százalékos növekedés látható, a cég nettó árbevétele a 2015-ös 576 millió forintról 3,9 milliárd forintra nőtt.
A Föld-Trans tavaly a csepeli Nemzeti Atlétikai Központ helyszínének az elbontására szóló megbízást is elnyerte, Mészáros Lőrinc gyermekeinek a cégével, a Fejér-B.Á.L. Zrt.-vel konzorciumban, nettó 4,1 milliárd forintért.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Paksi Atomerőmű (fotó: MTI/Sóki Tamás)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | https://atlatszo.hu/2020/02/27/a-piaci-negyzetmeterarak-tobbszoroseert-bonthat-epuleteket-a-paksi-atomeromunel-a-fold-trans/ | https://web.archive.org/web/20211105144433/https://atlatszo.hu/2020/02/27/a-piaci-negyzetmeterarak-tobbszoroseert-bonthat-epuleteket-a-paksi-atomeromunel-a-fold-trans/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-piaci-negyzetmeterarak-tobbszoroseert-bonthat-epuleteket-a-paksi-atomeromunel-a-fold-trans | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-02-27 10:42:51 | [] | [
"Föld-Trans 2001 Kft.",
"MVM Paksi Atomerőmű Zrt."
] | [] | [
"építőipar",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
50,223 | Megújították a Mészáros cégcsoport által kinézett almásfüzitői hulladéklerakó engedélyét | Többéves várakozás után decemberben megkapta az almásfüzitői vörösiszap-tározóknál működő, veszélyes hulladékot is feldolgozó üzem, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) az új környezethasználati engedélyét. Az Átlátszó több forrásból is úgy értesült, hogy az évi több, mint kétmilliárd forintos árbevétellel bíró vállalat megvásárlásáról Mészáros Lőrinc cégcsoportja tárgyal a jelenlegi tulajdonossal. Az egykori timföldgyárhoz tartozó, közvetlenül a Duna mellett elhelyezkedő tározókra a 2010-es kolontári vörösiszap-katasztrófa után irányult nagy figyelem. A Greenpeace akkor és azóta több alkalommal tiltakozott és kampányt szervezett az odaszállított veszélyes hulladék, és a szerintük a Dunába szivárgással fenyegető tározók miatt, most az új engedélyt is megfellebbezték. Az ügyben 2012 óta uniós kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarország ellen, bár az elmúlt években ennek kevés következménye volt. | Az almásfüzitői tározókban nem a kolontári katasztrófát okozó, folyékony vörösiszapot, hanem szilárd anyagot tárolnak. Az 1950-től 1997-ig itt működött timföldgyár (Dunavölgyi Timföldipari Rt., Magyar Alumíniumipari Tröszt, Tatai Környezetvédelmi Részvénytársaság, majd Zrt.) működésének melléktermékeként keletkezett vörösiszapot nyolc, összesen 172 hektáron elterülő “zagytároló kazettában” helyezték el. A Dunától pár méterre található, a folyótól csak egy gáttal elválasztott tározók közül a VII. számú a legnagyobb: körülbelül annyi vörösiszapot tartalmaz, mint a másik hat tározó együtt. A területen a Greenpeace becslése szerint 17 millió tonnányi vörösiszapot tárolnak. Utolsóként a VII. kazettát töltötték a timföldgyártás melléktermékeként keletkező vörösiszappal, egészen 1994-ig – derül ki a Greenpeace tájékoztatójából.
Tudományos vélemények sorát idézik a környezetvédők arról, hogy a tározók tartalma hogyan károsíthatja a környezetet és a helyben élő emberek egészségét. Míg az almásfüzitői tározók kapcsán sokáig a szilárd vörösiszap levegőbe kerülése, kiporzása volt a legsürgősebben kezelendő probléma, a Greenpeace szerint mostanra a vörösiszap befedésére odahordott, és higítás után lerakott veszélyes hulladékban található toxikus- és nehézfémek, nem, vagy nehezen lebomló szerves anyagok jelentik a fő veszélyforrást, és egyéb káros anyagok is kerülhetnek a megfelelő szigetelés nélküli tározókba. A tározókból pedig korábbi tanulmányok szerint a talajvízen keresztül a Dunába szivároghatnak a vörösiszap szennyezői, és veszélyeztethetik a Natura 2000-es védettségű területet.
MagyarLeaks: Veszélyes hulladékok, nehézfémek a vörösiszaptározókban
A kolontári katasztrófát okozóhoz hasonló vörösiszap-tározókat – köztük az almásfüzitőit – a timföldgyártás leállítása óta más veszélyes hulladékok deponálására is használják, vagy használták. Birtokunkba került a kármentesítéssel megbízott Tatai Környezetvédelmi Zrt. főmérnökének 15 évvel ezelőtt elhangzott előadásáról készült leirat (PDF), amelyből kiderül: kármentesítés címén további nehézfémekkel szennyezik ezeket a tározókat az ilyesmire szakosodott vállalkozások.
A környezetvédők a súlyos kockázatok között sorolják az esetleges emberi mulasztás, földrengés vagy nagyobb árvíz esetét is. A Greenpeace korábban mintákat vett a part menti töltésekből, amelyekből kimutatták, hogy a határértéket sokszorosan meghaladja az arzén és a molibdén mennyisége, melyek jellemzően a vörösiszap szennyezői. A toxikus arzén koncentrációja a talajokra megengedett 15 mg/kg helyett akkor 324 mg/kg volt a part menti talajban.
A környezetvédők szerint magasabb koncentrációban toxikus- és nehézfémeket tartalmazó hulladékok is szerepelnek a cég hatósági engedélyében (a korábbi 2010-es és a decemberben kiadott új engedélyben is), ezért kérdéses, hogy hogyan végezhető komposztálás. A vállalat viszont arra hivatkozik, hogy az engedélyben szereplő anyagokat tesztelték, és ezekre hatósági jóváhagyásuk van. A TKV elismerte, hogy vannak nehézfémek is a hozzájuk érkező anyagokban és a náluk folyó feldolgozás végtermékében, de szerintük ezek nem ártalmasak, sőt megfelelő arányban az élő szervezetek számára szükségesek is lehetnek. Hangsúlyozzák, hogy a bróm, arzén és króm enzim-összetevők is, a környezetvédelmi hatóság állapította meg ezekből az elfogadható határértéket, és ők ehhez igazodnak. A cég azzal is érvel, hogy szabályosan működve végeznek hulladékkezelést, komposztálást, a veszélyes anyagokat a környezetre nem káros mesterséges talajjá alakítják, és erre van engedélyük. Állításaikat a cég weboldalán is közzétett tudományos véleményekkel is igyekeznek alátámasztani.
Szerettük volna megnézni, hogy milyen munka folyik jelenleg az almásfüzitői tározókon, de az Átlátszó szeptemberi megkeresésére a cég nem reagált. Ezért decemberben úgy döntöttünk, megpróbálunk a telepen kívülről, egy drón segítségével tájékozódni.
A TKV a januárban elküldött kérdéseinkre sem válaszolt. Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy az ott jártunkkor az egyik tározó és a Duna közötti ösvényen tapasztalt vöröses elszíneződés oka mi lehet. A TKV álláspontját végül úgy sikerült megismernünk, hogy az Átlátszó részvételével zajló tudományos projektben dolgozó kutató kollégák által elküldött kérdésekre a cég végül válaszolt, és ezeket a válaszokat a kutatók a rendelkezésünkre bocsátották.
Például arra, hogy hogyan lehetséges, hogy mint ez a drónfelvételen is látszik, a VII-es tározóban a mai napig van egy kisebb rész, ahol befedetlen a vörösiszap. A Greenpeace szerint ugyanis ha a cég akarta volna, 33 év alatt bőven be lehetett volna fedni ezt a maradék kis területet. A TKV szerint azért nem készültek el a munkával, mert nem mindig áll rendelkezésre elegendő fedőanyag, mivel az elmúlt években az ipari hulladék mennyisége csökkent a szigorúbb környezetvédelmi előírások és a gyártási technológiák modernizálása miatt. A tározóban fennmaradó – a felvételen vöröses színű – rész betakarását a 2020-as évek elejére ígérik.
Komposztálás vagy hulladéklerakás zajlik?
A környezetvédők szerint ez a késlekedés arra utal, hogy a vörösiszap-befedés csak jó indok a hulladéklerakási engedély további hosszabbítására, főként, mivel a már befedett felületek egy részére második réteg talajborítást tart indokoltnak a TKV arra hivatkozva, hogy amikor a 2000-es évek elején sietve kellett befedni a tározókat a kiporzás veszélye miatt, nem volt elegendő anyag a befedéshez, így csak másfél méter vastagságban tudták ezt megtenni. Az erózió megállításához viszont szerintük ennél vastagabb fedőrétegre van szükség. A Greenpeace szerint viszont van számos hatékony, ilyen területeket fedő technológia, amihez korántsem kell ilyen mennyiségű anyag, például a geotextil.
A TKV kommunikációs munkatársa, Paróczy Pálma szerint nem igaz a környezetvédők által gyakran ismételt állítás, hogy a cég nem hulladékkezelést vagy komposztálást végez, hanem egyszerűen csak higítja és lerakja a beérkező veszélyes és általános hulladékot.
“Aki ilyet állít, az nem nézte meg a tározót, nem ismeri a munkafolyamatainkat. (…) Mi nem tudunk olyan elismert, akkreditált szakértőről, aki vitatná ezt az általunk megfogalmazott, és a hatóság által leírt véleményt. A rekultivációs munka során, amit a tározóban végzünk, biológiai eljárással mesterséges takaróréteget hozunk létre, ami tartalmazza a természetes talaj legfontosabb összetevőit, s alkalmas mezőgazdasági művelésre. Ez pedig egy nemzetközileg bevizsgált és tudományos szakemberek által elfogadott technológia. A biológiai és vegyi folyamatokkal így kezelt hulladék természetes összetevőkre, a talajban természetes állapotban is megtalálható anyagokra bomlik. A cégünk által végzett hulladékkezelés és rekultiváció nemcsak, hogy nem szennyezi a környezetet, hanem, mint ezt vizsgálatok is bizonyítják, a természetes környezet a tározók környékén egyre jobb állapotban van.”
A cég ezeket a vizsgálatokat saját maga végeztette el, elmondásuk szerint nemzetközileg elismert szakértőkkel, 2014-2015-ben. A vizsgálatok eredményét ezer oldalas tanulmányban foglalták össze az ebben részt vevő cégek, egyetemek és tudományos intézetek. A TKV szerint ez a kutatás igazolja, hogy, a hozzájuk szállított veszélyes hulladék a cég által végzett feldolgozás során elveszíti a veszélyes tulajdonságait, és hogy ők tulajdonképpen javítanak a helyi környezet állapotán. A cég szerint a tanulmányban foglaltakat az engedélyezési eljárásban ügyfélként részt vevő Greenpeace sem vitatta.
Szigorítottak a határértékeken, de nem eleget
A Greenpeace szerint az előző engedélyhez képest a korábban általuk is kifogásolt pontokon az új engedély valamennyit szigorított a veszélyes anyagok megengedett értékein a területre kirakható veszélyes és nem veszélyes hulladékokból készült “termékre” vonatkozóan, de a zöldszervezet szerint továbbra is komoly gondok vannak a végül ott maradó anyaggal, mert a talajra megadott határértékeket nagyon jelentősen, a szennyvíz komposztra megadott határértékeket pedig több esetben jelentősen túllépheti a fedőanyag tartalma.
A “terméket” a TKV komposztált fedőtalajnak tekinti, míg a Greenpeace azt állítja, ez egyszerűen mérgező összetevőkkel teli veszélyes keverék, s többek között a felszín alatti vizeket is veszélyezteti hosszú távon. A szervezet ezért a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatalánál fellebbezett az új engedély ellen, kifogásként sorolva, hogy amit a cég végez, az szerintük továbbra is csak hulladék lerakás és nem hasznosítás, s hogy e tevékenység eredménye nem nevezhető terméknek.
A Greenpeace szerint szerint meg kellene tiltani a nehézfémeket és egyéb mérgező anyagokat nagyobb mennyiségben tartalmazó veszélyes hulladékok átvételét, s a szennyvíz komposztra meghatározott kimeneti értéket kellene alkalmazni az Almásfüzitőn használt technológiára.
A zöldszervezet fellebbezésében a 2012-es hulladéktörvényre hivatkozva kérdőjelezi meg a TKV engedélyében foglaltak jogosságát, például szerintük a hulladékhasznosítás szót sem jogos használni, mert a kimeneti anyag rendszeres és általános jelleggel történő felhasználásra a cég nem adott bizonyítékot. Az idézett törvény szerint a hasznosítás:
“Bármely kezelési művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos célt szolgál annak révén, hogy olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy ezt a funkciót akár az üzemben, akár a szélesebb körű gazdaságban betölthesse.”
A Greenpeace fő kifogása, hogy a fedőanyag előállításához egyáltalán nem lenne szükséges nem lebomló veszélyes hulladék felhasználása, ezért a zöldszervezet szerint érthetetlen, miért engedi a hatóság egyáltalán ezeknek az anyagoknak a telepre szállítását. Szerintük az Almásfüzitői telepen használt higításos-lerakásos módszer igen jövedelmezővé teszi a veszélyes hulladék átvételét, hiszen ha valaki újonnan próbál veszélyes hulladék-feldolgozót építeni, a szigorú előírások miatt csak nagyon nagy költséggel tudja ezt megtenni.
A környezetvédő szervezet azt is említi a legújabb engedély miatt beadott fellebbezésében, hogy az ő aggályaikat a cég korábbi engedély-felülvizsgálati kérelme kapcsán hozott elsőfokú határozatok is megerősítették. Például azt, hogy a nehézfémek koncentrációja csökken ugyan a nem veszélyes hulladékkal való higítás erdeményeként, de az összmennyisége ezeknek az anyagoknak ugyanannyi marad a helyszínen.
A Greenpeace szerint a TKV új környezethasználati engedélye továbbra is az elfogadható értékek sokszorosát hagyja jóvá több veszélyes anyagból is. Simon Gergely, a zöldszervezet vegyianyag-szakértője az Átlátszónak adott interjúban úgy fogalmazott: nem érti, hogy miért lehet olyan magas például a toxikus tartalom az Almásfüzitőn végzett műveletek végén keletkező “kimenő anyagban”, miért engedi a hatóság, hogy ugyanannyi szennyező anyag legyen a cég állítása szerint komposztáláson átment “mesterséges talajban”, mint például a komposztálatlan szennyvízben: Simon szerint az lenne a helyes, ha az itt végzett műveletek után az oda hordott hulladék veszélyes anyag tartalma ugyanolyan mértékű lenne, mint ami a talajra, vagy a legrosszabb esetben a komposztált szennyvízre vonatkozó előírásokban szerepel.
Például a kihelyezhető “termékben” az arzén megengedett koncentrációja az új engedélyben 50 mikrogramm köbméterenként, míg a régiben 75 volt, pedig alapesetben a talajban 10 mikrogramm a határérték. A higany megengedett mennyisége 10 mikrogramm volt, most 5 lett – szemben a talajra megengedett 0,5 mikrogrammal köbméterenként. A szerves olaj tartalom 4000 mikrogramm lehet az Almásfüzitőn kirakható anyagban, míg talajban ebből 100 mikrogramm a megengedett. Az ólom megengedett mennyiségét 750-ről 500 mikrogrammra csökkentették.
A Greenpeace szerint indokolt lenne mind az átvehető, mint a kirakható anyagban megadni határértéket a különösen problémás halogénezett szénhidrogénekre, amelyek máshol komoly problémákat okoznak.
A vadhúsnak is vegyszerszaga van, a talajvízben terjed a halálos méreg Garén
Évtizedek óta mérgezi a talajt és a talajvizet a becsődölt Budapesti Vegyiművek sorsára hagyott veszélyeshulladék-tárolója a Baranya megyei Garén. A Greenpeace által kiperelt adatok szerint a talajban és a talajvízben a határérték több tízezerszeresét mérték halogénezett aromás szénhidrogénekből 2015-ben, de azóta sem történt kármentesítés.
A Greenpeace a fellebbezésében javasol további, szerintük szükséges vizsgálatokat a tározók kapcsán, például a lerakott anyag talajba szivárgásának és kipárolgásának ellenőrzését, arra is hivatkozva, hogy Almásfüzitő “alsó” részén, a közvetlenül a VII-es tározó mellett élő helyiek sokszor panaszkodnak rossz szagra.
Ez utóbbiról TKV-t is megkérdeztük: a cég szerint sok más üzem is működik Almásfüzitőn, a kellemetlen szag akár ezektől is származhat. Ahhoz pedig, hogy a helyiek által jelzett szagról érdemben válaszolni lehessen, tudni kellene, hogy pontosan mikor és hol észlelték ezt. Állításuk szerint, amikor korábban felmerült ilyen panasz, mindig kivizsgálták, és egyetlen esetben sem találták úgy, hogy a sajáti telepük lett volna a kellemetlen szag forrása.
“Sosem tagadtuk, hogy a mi technológiánk szennyvíziszapot is felhasznál, így esetenként bizonyos mértékű rossz szag kikerülhet a telepünkről, de az üzem elhelyezése és egyéb technikai védőintézkedéseknek köszönhetően ez csak kisebb probléma, ami a lakóhelyektől távol egy keskeny sávot érint. Egyébként is szigorú előírások vonatkoznak erre, s az érintett hatóságok folyamatosan ellenőrzik ezek betartását.”
Évente ellenőrzik a szakhatóságok
Kíváncsiak voltunk arra, hogy mit, és milyen gyakran ellenőriznek a hatóságok, ezért megkerestük őket, hogy megtudjuk, a 2019-ben újabb környezethasználati engedélyt kapott Tatai Környezetvédelmi Zrt. területén és közvetlen közelében mikor monitorozták legutóbb a cég tevékenységét, módszereit, valamint a Duna vizének, a talajnak és a talajvíznek, valamint a levegőnek a veszélyes anyag tartalmát, s hogy milyen vizsgálatokat folytattak le, és milyen eredménnyel.
A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályától, és a tározók kapcsán szintén illetékes Bányafelügyelettől mostanáig nem jött válasz a megkeresésünkre. Az új engedély ügyében másodfokú szakhatóságként eljáró BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságától az alábbi válasz jött a korábbi, még a decemberi, új engedély kiadása előtti levelünkre:
“Az I-VI. számú, már lezárt és kiporzástól mentesített vörösiszap-tározók egységes környezethasználati és környezetvédelmi működési engedély alapján működnek. Jelenleg folyamatban van a VII. számú vörösiszap-tározóban lévő veszélyes és nem veszélyes hulladék kezelésére (hasznosítására) vonatkozó egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatát célzó környezetvédelmi hatósági eljárás, ebben a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF)vízügyi és vízvédelmi szakkérdésekben másodfokú szakhatóságként járt el. A VII. számú vörösiszap-tározó felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem. Az üzemet a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint iparbiztonsági hatóság folyamatos hatósági felügyelet alatt tartja. Az üzemeltető tavaly (2018) augusztus 2-án kapott katasztrófavédelmi engedélyt, a legutóbbi ellenőrzés idén (2019) február 21-én volt, annak során hibát, hiányosságot nem tártak fel.”
Miután a TKV újabb engedélyt kapott 2019 decemberében, ismét megkerestük az OKF-et, ahol annyit tudtunk meg, hogy a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket az iparbiztonsági hatóság évente ellenőrzi, s hogy a tavaly februári ellenőrzés óta nem került sor újabbra.
A politika dönt a környezetvédelmi ügyekről
Egy az Átlátszónak nyilatkozó, a magyarországi környezetvédelmi előírásokat és ügyeket, és a cég tevékenységét régóta jól ismerő, de korábbi pozíciói miatt névtelenséget kérő szakember úgy fogalmazott: a TKV által végzett hulladékkezeléssel kapcsolatban a Greenpeace-hez hasonlóan kétségbe vonja, hogy valódi komposztálás folyna az üzemben.
Forrásunk szerint a komposztálás kifejezés használatára csak azért van mód, mert az EU – jogi terminológia szintjén – nem határozza meg, hogy pontosan mit takar ez a szakszó. Aggályosnak tartja, hogy ha esetleg egy kormányközeli nagyvállalkozó kezébe kerül az almásfüzitői cég, a hatóságok még inkább tartani fognak attól, hogy ellenőrizzék azt, vagy bármibe beavatkozzanak. Úgy véli, hogy az almásfüzitői tározók kapcsán a megoldás az lehetne, ha azokat kiásnák és egy biztonságosan szigetelt helyen raknák le, így lehetne megakadályozni, hogy az odahordott több százezer tonna veszélyes és általános hulladék a talajvízzel a folyóba szivároghasson.
Az almásfüzitői tározók ügye több forrásunk szerint is azt példázza, hogy hiányosságok vannak a környezetvédelem központi irányítása és haztósági ellenőrzése terén Magyarországon. Több megkérdezett szakember állítja: a környezetvédelmi engedélyezési ügyekben Magyarországon sokszor politikai döntések születnek, mert ezekhez komoly gazdasági érdek fűződik.
Ráadásul sokszor nemcsak újságíróknak nehéz hivatalos információhoz jutni egy-egy ilyen ügyben: a parlament Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke, Schmuck Erzsébet például a mai napig nem kapott választ a hatóságoktól arra, hogy a Mátrai Erőműnél tavaly júliusban történt szennyeződést ki okozta.
A Mészáros Csoport keresi a lehetőségeket
Az Átlátszó több helyről is úgy értesült, hogy Mészáros Lőrinc cégcsoportja tárgyal a TKV-val a cég esetleges megvásárlásáról. Megkérdeztük erről a Mészáros és Mészáros Kft-t.: a válaszból megtudtuk, hogy ez a cég nem tulajdonos az almásfüzitői tározókat tulajdonló cégekben (Tatai Környezetvédelmi Zrt., Revireo Invest Zrt., Envirotis Zrt., Greenermark Zrt.), de azt nem cáfolták, hogy tárgyalnának egy esetleges felvásárlásról:
„Általánosságban elmondható, hogy a Mészáros Csoport folyamatosan keresi az akvizíciós lehetőségeket, és az egyes tárgyalások kimeneteléről tájékoztatja a sajtó útján a közvéleményt.”
Virágzó hulladékbiznisz: Vörösbárók a forgóajtóban, a Közgép Kolontáron
Forgóajtó-jelenségnek azt nevezik, amikor az állami és a magánszféra között személyi átfedések alakulnak ki a vezető beosztásban lévők munkahelyváltása során. Ez a gyakorlat felveti a gyanúját annak, hogy az állami döntéshozók korábbi vagy leendő munkáltatóiknak kedveznek hivatali tevékenységük során.
Az ügyet tovább bonyolítja, hogy továbbra is folyamatban van az almásfüzitői tározók miatt indított kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen. Ez ügyben a legutóbb a 2015-ös, ún. indokolással ellátott véleményt küldte a Bizottság a magyar kormánynak – tudtuk meg brüsszeli forrásból. Brüsszelből nagyon figyelik, hogy mi történik az ügyben, melynek rendezését – a megkeresésünkkor még folyamatban lévő – új engedélytől várták.
A fent hivatkozott 2015-ös véleményben a Bizottság felszólította Magyarországot, hogy az almásfüzitői vörösiszap-tározó tekintetében alkalmazzon szigorúbb környezetvédelmi előírásokat. A jelenlegi gyakorlat alapos vizsgálata felfedte, hogy a területen egyes, a rehabilitációt szolgáló hulladékkezelési tevékenységeket helytelenül végeztek el, aminek az emberi egészség védelmével és a környezetvédelemmel kapcsolatos következményei vannak. Az EU hulladékkezelési jogszabályait megszegve a veszélyes hulladékokat más hulladékokkal keverték össze, az élőhelyvédelmi irányelv által előírt hatástanulmányokat pedig nem készítették el.
Egy 2013-ban küldött felszólító levélre adott válaszában Magyarország jelezte, hogy megkezdődött a területen alkalmazott gyakorlat felülvizsgálata, de a folyamat még nem zárult le. Mivel a felülvizsgálat alatt a területen zajló tevékenységek tovább folytatódtak, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Magyarország egyelőre nem tette meg a jogsértő tevékenység megszüntetéséhez szükséges lépéseket. Amennyiben Magyarország e kötelezettségét nem teljesíti, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.
A TKV szerint a kötelezettségszegési eljárás oka az, hogy amikor elindították, Magyarország még nem adoptálta az uniós előírásokat (élőhelyvédelmi irányelv) erre vonatkozóan, s a cég mindig a hatályos magyar törvényeknek, szabályoknak megfelelve működik. Az új környezetvédelmi engedély már egy EU-kompatibilis magyar törvény alapján készült, 2018-ban Brüsszelből érkező szakemberek pedig személyesen járták be az almásfüzitői üzemet.
A cikk kutatók és oknyomozó újságírók közös munkájának eredménye, melyet a CEU-n működő Center for Media, Data and Society Black Waters című kutatási projektje keretében végeztek a résztvevők. Az Open Society Initiative for Europe által finanszírozott projekt célja az, hogy Közép-Kelet Európában történt környezeti károkról, korrupcióról és ezek társadalmi következményeiről tudósító, figyelmet felkeltő cikkek készüljenek. Közreműködtek Czeglédi Alexandra kutatói asszisztens, antropológus, Ian M. Cook kutató (Közép-európai Egyetem), Vetier Márta, tájépítészmérnök, környezetkutató. Videó: Németh Dániel. | https://atlatszo.hu/2020/02/26/megujitottak-a-meszaros-cegcsoport-altal-kinezett-almasfuzitoi-hulladeklerako-engedelyet/ | https://web.archive.org/web/20220216032031/https://atlatszo.hu/2020/02/26/megujitottak-a-meszaros-cegcsoport-altal-kinezett-almasfuzitoi-hulladeklerako-engedelyet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megujitottak-a-meszaros-cegcsoport-altal-kinezett-almasfuzitoi-hulladeklerako-engedelyet | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-02-26 10:45:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Tatai Környezetvédelmi Zrt."
] | [
"Almásfüzitő",
"Komárom-Esztergom megye"
] | [
"protekció",
"hulladéküzlet",
"engedély",
"környezetkárosítás"
] | [] |
50,224 | Milliárdokat talicskázhatnak ki évente az egészségügyből orvosi üzleti körök | 2009-ben, az aprófalvas Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az egészségügyi intézmények centralizációja mellett döntöttek és egy gigaholding formájában olvasztották egybe az addigra gazdasági társasággá alakult kórházakat és rendelőintézeteket. Az akkor még erős szocialista fellegvárnak számító Nyíregyházán megalakult holding élére Kiss Zoltán Tamás került. A cég működése azonban hamar botrányba fulladt. 2012-ben Kiss már a rendőrség őrizetében várta a vele szembeni büntetőeljárás megindulását különböző közbeszerzési visszaélések miatt. Végül jogerősen 2017-ben ítélték az egykori orvos-cégvezért három évre. | Helyreigazítás: a 2020. február 27. napján megjelent, „Milliárdokat talicskázhatnak ki évente az egészségügyből orvosi üzleti körök” című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy dr. Kiss Zoltán Tamást jogerősen három évre ítélték. A valóság ezzel szemben az, hogy dr. Kiss Zoltán Tamást a Debreceni Törvényszék mint elsőfokú bíróság 2017. július 10-én kihirdetett elsőfokú ítéletével folytatólagosan elkövetett, hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, amely büntetést a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla 2018. szeptember 12-én hozott másodfokú, jogerős ítéletével 5 000 000,- Ft pénzbüntetésre enyhített.
Minden év végén állandó téma a hazai kórházak adóssága, az egészségügy alulfinanszírozottsága, az ellenzék pedig éppen ezért, szinte képtelen leszállni az oktatás-egészségügy két bites, minden primitivitást alulmúló kampányáról. Ha azonban elkezdjük felfejteni a szálakat, akkor hamar kiderül, hogy a problémák forrása legkevésbé valamely Orbán-kormány munkájában, mint inkább a „haladó, európai”, balliberális kabinetek és a hozzájuk köthető csatlós cégek, vállalkozások körül keresendő. Az egészségügyi intézmények és a magántulajdonú egészségügyi vállalatok homályos összefonódásai azonban egy évi kétezer milliárd forintból működő állami terület költségvetésének zabrálására adhatnak lehetőséget. A tapasztalatok szerint pedig ahol megvan a lehetőség, ott mindig lesznek élelmes vállalkozók is annak kihasználására.
Adódik a kérdés: vajon mi köti össze egy nyírségi állami egészségügyi holding jogerősen elítélt vezérigazgatóját, egy jelenleg is nyomozás alatt álló miskolci onkológiai vonalon működő magánvállalat tevékenységét és a kórházak minden évben felhalmozódó jelentős hiányát? A rövid válasz: hasonló profilú cégek. A történet megértéséhez azonban fel kell idéznünk a hírhedt kórház privatizációt és a Gyurcsány-kormány működésének éveit. Az ötlet az volt, hogy a PPP beruházási kontrukcióhoz hasonlóan az addig csak állami kézben lévő és kizárólag a költségvetés által finanszírozott egészségügybe beszáll a magántőke is, ezzel fejlesztve a színvonalat és a úgy kompletten mindent is. Persze a gyakorlatban a kisebbségi tulajdonos magánvállalatok kapták a profitot termelő tevékenységeket, az államra maradt a veszteség vállalása, a rendszer pedig az összeomlás irányába haladt.
4 MILLIÁRD UGROTT NYÍREGYHÁZÁN
2009-ben, az aprófalvas Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az egészségügyi intézmények centralizációja mellett döntöttek és egy gigaholding formájában olvasztották egybe az addigra gazdasági társasággá alakult kórházakat és rendelőintézeteket. Az akkor még erős szocialista fellegvárnak számító Nyíregyházán megalakult holding élére Kiss Zoltán Tamás került. A cég működése azonban hamar botrányba fulladt. 2012-ben Kiss már a rendőrség őrizetében várta a vele szembeni büntetőeljárás megindulását különböző közbeszerzési visszaélések miatt. Végül jogerősen 2017-ben ítélték el az egykori orvos-cégvezért három évre.
MISKOLCON JELENLEG IS ÁLL A BÁL
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház sem maradt ki az egészségügy átszervezésének kalandos történetéből. Korábbi cikkünkben már bemutattuk, hogy a miskolci megyei kórházban miként kerülhetett az onkológiai ellátás egy bizonyos Medcenter Kft-hez, amelytől csak főigazgató váltások és hosszas huzavona után sikerült az intézménynek búcsút mondania. Ebben az esetben is milliárdos kár érhette a kórházat, így a magyar államot, az előnytelen szerződési konstrukciók miatt. A gyakorlat megértésének kulcsa az a tény, hogy tudjuk, itt zajlott hazánk történetének legdrágább sugárterápiája, valamint itt volt a legmagasabb az ilyen kezelések után járó állami támogatás. Közben viszont persze az érintették minimalizálták költségeiket, így az ott dolgozók elmondásaiból tudjuk, hogy például a rákos betegek kezelését szolgáló eszközök alkatrészei között szivárgó vizet az egészségügyi személyzet kénytelen volt konyhai mosogatószivaccsal megpróbálni felszívni.
MINDEN KONC SZÁMÍTOTT
Talán nem az ország legismertebb települése a Sárrét festői városa, Püspökladány, de a 16 ezer fős település rendelkezik egy bizonyos orvosi rendelőintézettel, aminek az átszervezése körül újabb lehetőségek nyíltak a szociálliberális üzleti körök számára. Történt ugyanis, hogy a 2000-es évek végére már igencsak ramaty állapotban lévő intézményt a városi önkormányzat fel szerette volna újítani. Azonban a kormányzati támogatás feltétele volt, hogy a városi egészségügyi szolgáltatóban kisebbségi tulajdonosként meg kell jelenjen a magántőke. Annak rendje és módja szerint, a magántőke meg is jelent egy bizonyos Mappet Kft. formájában – természetesen érezzük, hogy milyen háttérrel vehet egy magáncég bagóért 49 százalékos tulajdonrészt egy önkormányzati cégben arra alapozva, hogy ez majd százmilliós léptékű támogatást jelent annak. A rendszerbe azonban homokszem csúszott, ugyanis a cég nem kapta meg a remélt kormányzati támogatást, ellenben a kisebbségi tulajdonos „rajta maradt” Püspökladányon.
„VÉLETLENEK” EGÉSZ SORA
Az egészségügyi privatizáció kormányprogramként történő csúcsrajáratása idején későbbi elítélt holdingvezérünk, Kiss Zoltán Tamás céget alapít, amelyet tovább ad kinevezése idején bizonyos Szimilkó Tamásnak. Szimilkó ebben az időben jegyzi többek között a püspökladányi projektbe belépett Mappet Kft-t. A projekt bukásakor, miután kiderül, hogy a kormányzati támogatást a cég nem nyerte el, Szimilkó kiszállt és a Mappet egy bizonyos Dombi Imre irányítása alá és tulajdonába került. Hogy, hogy nem, de Dombi Imre már kapcsolatba kerül történetünk többi szereplőjével is. 2013-tól ugyanis tulajdonos és vezető egy Deb Consult Kft. nevű cégben, amelynek már akkor tulajdonrésze volt a miskolci botrányokban abban az időben még szintén aktív Medcenterben. A cégtől 2016-ban válik meg, méghozzá Kiss Zoltán Tamás javára – aki jelenleg is tulajdonos és vezető tisztségviselő a cégben. De ne feledkezzünk meg Szimilkó Tamásról sem, aki idővel szintén túlad portfólióján, ezek pedig egy bizonyos Gubacsi Lászlóhoz kerülnek, méghozzá ahhoz a Gubacsihoz, aki jelenleg is a Medcenter meghatározó alakja. Miután halmozni kell az élvezeteket, érdemes megállapítani, hogy Gubacsi Medcenteres érdekeltségének szintén jelentős közös üzleti érdekeltsége volt az elítélt holdingvezér által tulajdonolt és igazgatott cégekkel.
A SZÁLAKAT IS ELVARRJÁK
Feltehetné a kérdést az olvasó, hogy mi végre idéztük a milliárdos botrányok történetébe Püspökladány rendelőintézetének ilyen szemmel nézve marginálisnak tűnő kálváriáját. Nos a válasz az, hogy az elsőre gyakran megfoghatatlannak tűnő milliárdos károkozások mellett így lehet szemléletesen érzékeltetni, hogy a kellően kártékony, élősködőkhöz hasonlítható módon működő cégek miként tudják a szakadék szélén hagyni tízezrek egészségügyi alapellátását. Emellett pedig azért is érdemes ezt az esetet megvizsgálni, mert ha valakiben kételyek merülnének fel, hogy a fentebbi összefüggések mindössze egy rosszindulatú oknyomozás által láttatni akart helyzetet írnak le, akkor érdemes a püspökladányi egészségügyi szolgáltató cég ügyvezetői székének sorsára fordítani figyelmünket. Rövid közjátékot követően ugyanis a cég élére – immár a Mappet kiszállása után, de egyben a megdöbbentő, hogy ennek ellenére is – egy bizonyos Komróczy Károly került. Komróczy azonban szintén nem tűnik egy véletlenül érkező jelentkezőnek, hiszen éppenséggel három céget is közösen jegyzett a múltban Kiss Zoltán Tamással. Komróczy jelenleg is tartó ügyvezetői megbízatása ennek fényében pedig szintén érdekes kérdéseket vet fel.
Természetesen a fentebb leírt tényszerű adatok és összefüggések ugyan mindenben megfelelnek a valóságnak, de a szükséges konzekvenciák levonása már kizárólag az olvasó és a döntéshozók kompetenciája.
Ha ezidáig nem lett volna elég hajmeresztő, hogy az egészségügyet milyen hasonló profilú cégek karjai fonhatják át, akkor érdemes ezen vállalkozások természetéről is szót ejteni. A rákbetegek szenvedéseivel egyidejűleg nagyot szakító Medcenter múltjából ugyanis minden oldalról csontvázak dőlnek ki. Tragikomikus, egyben elképesztő körülmény ugyanis, hogy az onkológiai ellátásban résztvevő cég életét papíron hosszú évekig igazgatta egy Hosszúpályiban főállású tanyagondnokként dolgozó férfi.
A cégek számokban
Pontosan az üzleti titkok miatt megbecsülni sem tudjuk, hogy a bevezetőben említett három szereplő körüli egészségügyi üzlet milyen nagyságrendben szivattyúzhatott ki közpénzeket az egészségügyből, de sokat mondó információ, hogy a biznisznek elvileg a leszálló ágát jelentő 2018-as esztendőben is, pusztán az említett szereplők között kapcsolatot jelentő cégek árbevétele meghaladta a 3 milliárd forintot, de a cégek még névértéken is legkevesebb 2 milliárd forintot értek. Mindezek pedig felvetik a kérdést: valóban alulfinanszírozott a magyar egészségügy egyes része? Valóban kevés az a mára nagyságrendileg 2 ezer milliárd forint évente, amiből működhet ez a szektor? Vagy esetleg néhány igencsak problémás elem csapolja a közös kasszát?
A vezető képen Kiss Zoltán Tamás látható. Fotó: szon.hu
Konzervatívnak lenni ma forradalmi. Amikor a világot ki akarják fordítani a sarkából, mi fiatalok, ifjú polgárok tehetünk a legtöbbet a jövőért... | https://pestisracok.hu/milliardokat-talicskazhatnak-ki-evente-az-egeszsegugybol-orvosi-uzleti-korok/ | https://web.archive.org/web/20230607215315/https://pestisracok.hu/milliardokat-talicskazhatnak-ki-evente-az-egeszsegugybol-orvosi-uzleti-korok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardokat-talicskazhatnak-ki-evente-az-egeszsegugybol-orvosi-uzleti-korok | pestisracok.hu | hungarian-news | 2020-02-27 11:09:59 | [
"Dombi Imre",
"Gubacsi László",
"Kiss Zoltán Tamás",
"Szimilkó Tamás"
] | [
"Medcenter Kft."
] | [
"Nyíregyháza",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"egészségügy",
"PPP"
] | [] |
50,225 | A Fővárosi Törvényszék szerint Roháč ölte meg Prisztást, Hatvani büntetését félbeszakították | Elfogadta a Fővárosi Törvényszék Jozef Roháč vallomását, amely szerint ő lőtte agyon 1996 novemberében Prisztás József nagyvállalkozót, a bíróság egyúttal félbeszakította az eddig a bérgyilkosnak tartott, és ezért korábban már jogerősen tizenöt évre ítélt Hatvani István szabadságvesztését. A törvényszéken lefolytatott perújítási eljárásban ugyanakkor nem változtattak a felbujtónak tartott Portik Tamás és a bűnsegédként számon tartott Fazekas Ferenc büntetésén: Portik tizenöt, illetve Fazekas tíz éves fegyházbüntetése továbbra is hatályban marad. Hatvani büntetése félbeszakításának nincs halasztó hatálya, vagyis a fellebbezések sem lehetnek rá hatással, a férfi így hamarosan szabadon távozhat a börtönből. Hatvani Istvánt bizonyíték hiányában mentette fel a gyilkosság vádja alól a Fővárosi Törvényszék. A Fővárosi Főügyészség Hatvani esetében fellebbezést jelentett be a döntés ellen, Portik és Fazekas esetében tudomásul vette azt. Hatvani István és védője tudomásul vette a döntést, a másik két vádlott és védőik fellebbezést jelentettek be. | Elfogadta a Fővárosi Törvényszék Jozef Roháč vallomását, amely szerint ő lőtte agyon 1996 novemberében Prisztás József nagyvállalkozót, a bíróság egyúttal félbeszakította az eddig a bérgyilkosnak tartott, és ezért korábban már jogerősen tizenöt évre ítélt Hatvani István szabadságvesztését. A törvényszéken lefolytatott perújítási eljárásban ugyanakkor nem változtattak a felbujtónak tartott Portik Tamás és a bűnsegédként számon tartott Fazekas Ferenc büntetésén: Portik tizenöt, illetve Fazekas tíz éves fegyházbüntetése továbbra is hatályban marad. Hatvani büntetése félbeszakításának nincs halasztó hatálya, vagyis a fellebbezések sem lehetnek rá hatással, a férfi így hamarosan szabadon távozhat a börtönből. Hatvani Istvánt bizonyíték hiányában mentette fel a gyilkosság vádja alól a Fővárosi Törvényszék. A Fővárosi Főügyészség Hatvani esetében fellebbezést jelentett be a döntés ellen, Portik és Fazekas esetében tudomásul vette azt. Hatvani István és védője tudomásul vette a döntést, a másik két vádlott és védőik fellebbezést jelentettek be.
Laczó Adrienn bíró a határozat indokolásában kijelentette, hogy a Prisztás-ügyben korábban meghozott jogerős ítélet alapjaiban kérdőjeleződött meg. A Fővárosi Törvényszék szerint Jozef Roháč önmagát terhelő vallomása választ ad azokra a korábban megválaszolatlan kérdésekre is, amelyek alapján azért lehetett kétségbe vonni Hatvani István bűnösségét, mert a szemtanúk – főképp Fazekas Ferenc – egy viszonylag alacsony, vékony testalkatú merénylőről számoltak be, Hatvani pedig magas, és a történtek idején több, mint száznegyven kilogramm volt a testsúlya. A bíróság annak ellenére hozta meg döntését, hogy információink szerint a napokban kiderült: Roháč beszélgetéseit lehallgatták a börtönben, és a jegyzőkönyvekből kiderült, hogy tanúkat próbált meg manipulálni a vallomásának alátámasztása érdekében. A törvényszék elfogadta Roháč beszámolóját arról is, hogy érdek nélkül vállalta magára a gyilkosságot, és azért tett vallomást, mert nem akarta, hogy egy ártatlan ember üljön miatta. Az ügyészség szerint Jozef Roháč vallomása ellentmondásos elemekkel van tele, a bíróság szerint azonban életszerű, hogy több, mint két évtized távlatából már nem emlékezett minden pontos részletre. Roháč börtönbeli lehallgatásának ügye pénteken fontos téma volt a perbeszédekben is, a törvényszék a jelek szerint azonban nem tulajdonított különösebb jelentőséget a történteknek.
Portikéknak egyelőre nem jött be az orosz szál
Minden bizonnyal Hatvani István felmentését remélte a másik két vádlott is, de valószínűleg nem a pénteki végeredménnyel. Ésszerű feltételezés lehetett, hogy amennyiben Hatvani kiesik a történetből, akkor Portik sem bízhatta meg őt, Fazekas szerepe pedig végképp értelmezhetetlen lett volna. Roháč vallomása tartalmazza, hogy őt néhai barátja, Jozef Hamala – akit később ugyancsak agyonlőtt – kérte fel a merényletre, a megbízói kör pedig egy meg nem nevezett orosz alvilági csoport volt. Laczó Adrienn hangsúlyozta, hogy a Jozef Roháč vallomása miatt elrendelt perújítás tárgya kizárólag az elkövető személyének tisztázása volt, ez pedig sikerült. Érdekesség, hogy ugyanebben az ügyben Portik és Fazekas is perújítási eljárást kezdeményezett a fenti körülmények miatt, erről azonban a Fővárosi Törvényszék nem döntött. Azt ugyanakkor tisztázni kell, hogy ha Hamala bízta meg Roháčot, akkor a felbujtó nem lehetett Portik; erre talán lehetőséget nyújt az, hogy Portik, Fazekas és védőik is fellebbezést jelentettek be pénteken, a szálakat így valószínűleg a Fővárosi Ítélőtábla bogozhatja majd ki. Amennyiben erre mégsem kerülne sor, akkor végleges ellentmondás maradna az, hogy a Fővárosi Főügyészség vádirata és Jozef Roháč egy teljesen eltérő felbujtói körről beszél. A történetet bonyolítja az is, hogy a Fővárosi Törvényszék döntése értelmében Roháčot hamarosan meg kell gyanúsítani a Prisztás-gyilkossággal, majd elindul a büntetőeljárás, a büntetőper. Tovább fűszerezi a történetet, hogy a bíróság kimondta: csak az derült ki, hogy nem Hatvani lőtte agyon Prisztást, de részt vehetett a bűnjelek – a kerékpár, a fegyver és merénylő ruházata – eltüntetésében. Mint Laczó Adrienn mondta, ez már valószínűleg soha nem fog kiderülni.
Az egykori keresztapák is Roháčot nevezték meg bérgyilkosként
A vádirat szerint a merénylet alapja az lehetett, hogy az alvilág egykori pénztárosának tartott Lakatos András nagy összegű kölcsönt vett fel Portiktól és Prisztástól is, fedezetül pedig mindkettejüknek ugyanazokat a fővárosi ingatlanokat ajánlotta fel, de a lakások elosztásáról a két férfi nem tudott megegyezni, ami súlyos konfliktushoz vezetett közöttük. Egyes tanúk szerint a megbeszélés után röviddel Portik a belvárosi éttermében, az egykori Művészinasban adott megbízást Hatvani Istvánnak Prisztás megölésére. Egy korábbi verzió szerint az ellenségeskedés alapja lehetett az is, hogy a dúsgazdag Prisztás be akart szállni az olajüzletbe, amivel súlyosan sértette volna Portikék érdekeit. Mint arról a PestiSrácok.hu is beszámolt, Roháč érintettségére régebben több tanú is utalt, közöttük Radnai László, a kecskeméti maffiaper fővádlottja, aki az utóbbi években szinte az összes, korábban eredménytelenül vizsgált, a kilencvenes években elkövetett leszámolás megoldóembere lett. Ugyancsak Roháčról beszélt egykor a Prisztás-ügyben Portik volt olajos üzlettársa, Drobilich Gábor is, aki azért dicsérte a szlovák bérgyilkost, mert az nejlonzacskóban fogta a merénylethez használt pisztolyt, így nem maradt lőpor a kezén, és a töltényhüvely sem maradt a helyszínen. Az is tény ugyanakkor, hogy sem Radnai, sem Drobilich nem beszélt a Roháč által említett orosz megrendelői körről.
Hatvani estére már a családjával lehet
Hatvani István szokatlan nyugalommal hallgatta pénteken a Fővárosi Törvényszék döntését; mint később kiderült, nem értette pontosan, hogy mit jelent a büntetésének félbeszakítása, erre a bírónő adott neki magyarázatot. A határozat értelmében a férfit visszaszállították a börtönbe, de csak a papírmunkák elvégzése miatt, mivel az említett ügyészi fellebbezésnek ilyen esetben nincs halasztó hatálya. Hatvani jelen lévő családtagjainak a büntetés-végrehajtás dolgozói jelezték, hogy estére már hazavárhatják. Laczó Adrienn jelezte Hatvani Istvánnak, hogy az ügyészség fellebbezése miatt még előfordulhat, hogy újra letartóztatják, de az már csak a fellebbviteli eljárásban történhet meg. A Fővárosi Törvényszék pénteki döntése nem jogerős.
Fotó: PS
Egyes feltevések szerint a kunokkal jött Magyarországra, mások azt sugallják, hogy már Árpád vezér körül is ott acsargott. A magyar szakírók egyöntetűen nemzeti büszkeségként kezelik, de túlzásokba ne essünk | https://pestisracok.hu/breking-a-fovarosi-torvenyszek-szerint-rohac-olte-meg-prisztast-hatvani-bunteteset-felbeszakitottak-cikkunk-frissul/ | https://web.archive.org/web/20210908232624/https://pestisracok.hu/breking-a-fovarosi-torvenyszek-szerint-rohac-olte-meg-prisztast-hatvani-bunteteset-felbeszakitottak-cikkunk-frissul/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fovarosi-torvenyszek-szerint-roha-olte-meg-prisztast-hatvani-bunteteset-felbeszakitottak | pestisracok.hu | hungarian-news | 2020-02-14 11:23:00 | [
"Jozef Rohác",
"Prisztás József"
] | [] | [] | [
"ítélet/döntés",
"maffia"
] | [] |
50,226 | Mindenki megúszta: kilopott iratok, kiszivárgott vallomások, áruló rendőrök segítették a magyar maffiózókat | A rendőrségen belül szándékosan siklathatták félre a Medgyessy- kormányzat idején a kétezres évek egyik milliárdos alvilági svindlijének, egy ingatlanszövetkezeti csalásnak, a Vertical-Invest-ügynek a nyomozását, amiben egy kivétellel végül csak a strómanok kerültek bíróság elé – a történetet az egyik online újság elevenítette fel, ugyanakkor nem csak a Vertical-botrány esetében történtek hatósági visszaélések, amelyek tévútra vitték a nyomozásokat. Egy gyilkossági “sztárzsaru” szekrényéből tüntették el például az Aranykéz utcai robbantás legfontosabb bizonyítékát, de a Gyurcsány-kormány idején az is megesett, hogy eltűnt a rendőrségről az a jelentés, amiben politikusok és maffiózók kapcsolatáról írtak. Mivel már minden elévült, a korrupt rendőrök megúszták a felelősségre vonást. | A rendőrségen belül szándékosan siklathatták félre a Medgyessy- kormányzat idején a kétezres évek egyik milliárdos alvilági svindlijének, egy ingatlanszövetkezeti csalásnak, a Vertical-Invest-ügynek a nyomozását, amiben egy kivétellel végül csak a strómanok kerültek bíróság elé – a történetet az egyik online újság elevenítette fel, ugyanakkor nem csak a Vertical-botrány esetében történtek hatósági visszaélések, amelyek tévútra vitték a nyomozásokat. Egy gyilkossági “sztárzsaru” szekrényéből tüntették el például az Aranykéz utcai robbantás legfontosabb bizonyítékát, de a Gyurcsány-kormány idején az is megesett, hogy eltűnt a rendőrségről az a jelentés, amiben politikusok és maffiózók kapcsolatáról írtak. Mivel már minden elévült, a korrupt rendőrök megúszták a felelősségre vonást.
A 2000-es évek elején kitört szövetkezeti botránynak köszönhetően kisbefektetők mentek tönkre, közben pedig eltűnt csaknem kétmilliárd forint. A Vertical ellen a XI. kerületi kapitányság 2003. őszén kezdett nyomozni, ám csupa olyan ember ellen, akik a szövetkezethez csak névleg kötődtek – idézte fel az Index.hu a napokban. Az ügyben az éjszakai életből jól ismert Klivinyi Zoltánt is letartóztatták, aki részletes vallomásában megnevezte a háttérembereket. Az csak az elsőfokú tárgyalásnál derült ki, hogy ennek a vallomásnak egyszerűen nyoma veszett. Erről a Vertical-Invest elleni nyomozást vezető egyik alosztályvezető beszélt a Budapesti Nyomozó Ügyészségen 2017 őszén. Szerinte, noha a tudták, hogy a gyanúsítottak, köztük Klivinyi, mindössze strómanok, néhány magasabb pozícióban lévő rendőr nem akarta a nyomozást sikerre vinni. A rendőr beszélt arról a betörésről is, ami a XI. kapitányságon történt annak idején, amit szerinte csakis belső ember követhetett el. Mindezt jelezték a belső elhárításnak is, át is adták nekik az ezzel kapcsolatos jelentésüket, de a vizsgálat eredménytelenül zárult.
Túl jól haladt a nyomozás, elvették az ügyet a nyomozóktól
Az alosztályvezető tanúvallomásában kiemelte, a nyomozás előrehaladtával nyilvánvalóvá vált, hogy információk szivárognak ki a kapitányságról, Klivinyiről pedig elmondta: ő stróman volt, a megbízói pedig még kihallgatva sem lettek, noha velük szemben is megállt az alapos gyanú. Az alosztályvezető ezek után készített egy jelentést, amelyben mindezt leírta, megemlítve, hogy a megbízói kör felett “egy politikai elit diszponált”. Felettese, miután értesült a leírt információkról, megdöbbenve kijelentette, hogy ebbe a kormány is belebukhat. A jelentés végül az akkori budapesti rendőrkapitány, Gergényi Péter asztalára került, aki elvette a kerületi kapitányságtól az ügyet és az iratokat át kellett adni a BRFK-nak. A jelentést pedig, benne a nevekkel, titkosították. A tanúskodó rendőr szerint a nyomozást azért vették el tőlünk, mert túl jól haladt, és „Klivinyi Zoltánnál meg kellett húzni a vonalat”. A rendőri visszaélésekkel összefüggésben indult ügyészségi nyomozás végül azért nem vezetett eredményre, mert a felmerült bűnpártolás, hivatali visszaélés és vesztegetés bűncselekménye már elévült.
A sztárzsaru szekrényéből tűnt el a legfontosabb bizonyíték
A Vertical-Invest botrányán kívül több esetben felvetődött már a rendszerváltás óta annak a gyanúja, hogy alvilági körök és politikusok érdekében büntetőeljárásokat akadályoztak meg, az érintett hatósági személyek pedig szinte mindig megúszták a felelősségre vonást. Jó példa erre az 1990-es években elkövetett leszámolások nyomozásaiban résztvevő több rendőr, akik ellen még a rendvédelmi szervek és a titkosszolgálatok egy részének belső elhárításaként működő Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) is vizsgálódott. Vizsgálat tárgyát képezte, hogy az olajügyekben a rendőrség első számú koronatanújaként elhíresült Boros Tamásnak az 1997-ben tett, végül a halálát okozó videovallomása milyen csatornákon keresztül jutott el röviddel az elkészülte után az Aranykéz utcai robbantás megrendelőjének tartott Portik Tamáshoz. Az NVSZ-nek a kazetta rendőrségről való kikerülése mellett a négy áldozat halálával végződött merénylet meghiúsult nyomozása is komoly aggályokra adott okot. A gyanút erősítette, hogy noha pontosan lehetett tudni, mely alvilági szereplőknek állt érdekében Boros likvidálása, ennek ellenére sem sikerült eredményt felmutatniuk a nyomozóknak. Nem maradt el annak a vizsgálata sem, hogyan tűnhetett el a BRFK-ról két fontos kamerafelvétel, amiken a megmaradt rendőri jelentések szerint jól felismerhetően látszódott a robbantás miatt azóta elítélt Jozef Rohác. Az Aranykéz utcai robbantás ügyének perbeszédében az ügyész kiemelte, hogy a BRFK életvédelmi alosztályát vezető gyilkossági “sztárzsaru” szekrényéből vihették el a fontos bizonyítékokat. Ennek kapcsán a 90-es évek gyilkosságaiban nyílt nyomozást folytató Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bűnpártolás és hivatali visszaélés miatt ugyan feljelentést tett, ám elévülés miatt a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) nem rendelt el nyomozást.
Nem siették el a Fenyő-ügyet sem
A magyar kriminalisztika másik rejtélyes ügye, a Fenyő-gyilkosság vonatkozásában is felmerült, hogy hátráltathatták a nyomozást a rendőrségen. A védelmi szolgálat az egyik legfontosabb kérdésnek azt tartotta, miként lehetséges, hogy amikor a tíz évig bujkáló Rohácot 2009 elején hazahozták, nem hasonlították össze a levett DNS-ét az 1998-as emberölés helyszínén talált anyagmaradványokkal, noha Rohác elkövetői mivolta már a 90-es évek végén felmerült, arról nem is beszélve, hogy a kecskeméti maffiaper fővádlottja, Radnai László 2005-ös, titkosított tanúvallomásában is Jozef Rohácot azonosította Fenyő János gyilkosaként. Ez a titkosított vallomás egyébként a jegyzőkönyvezést követő harmadik napon már Portik Tamás és körének a kezébe került, ám a felelősök nevét ebben az ügyben sem ismerjük. Elévült már azoknak a hatósági személyeknek is a feltételezett bűncselekménye is, akikről a 2018-ban lefoglalt Portik-hangfelvételek tanúsága szerint Portik Tamás és energolos cégtársa, Drobilich Gábor beszélt a 2000-es évek közepén. Az egyik megvett gyilkossági nyomozót „Forradásosnak” nevezték, ő „énekelt” Drobilichnak, hogy Portik ellen egy zsarolási ügyben nyomoznak, a másik rendőr pedig kihozta a rendőrségről, majd az olajosak kezébe juttatta az energolosok volt katonájának, Zsóvár Imrének a több száz oldalas vallomását, amivel életveszélyes helyzetbe sodorta a főnökeiről kipakoló egykori bűntársat.
Az összes fontosabb akta az alvilág kezébe került
Zsóvár 1999-ben hosszan beszélt a szlovák és magyar hatóságoknak a leszámolásokról és különböző gazdasági visszaélésekről, de tizenöt évvel később arról is beszámolt az Aranykéz utcai robbantás tárgyalásán, hogy az olajmaffia legsikeresebb cégének, az Energol Rt-nek a vezetői 2002-ben az alvilági gyilkosságok nyomozásában keletkezett, számukra kínos összes rendőrségi iratot megszerezték a hatóságtól. A Portik-felvételekből információink szerint kiderül még, hogy áruló rendőr dolgozhatott a Kovács Lajos vezette döglött ügyek osztályán is. Az egyik hanganyagon ugyanis Portik Tamás arról beszélt a Fenyő-gyilkosság megrendelésével vádolt Gyárfás Tamásnak, hogy Kovács közvetlen munkatárásától tudott meg információkat a Fenyő-ügy aktuális nyomozati cselekményeiről. Noha Portik elmondásait fenntartásokkal kell kezelni, még az ügyészség szerint is hosszú éveken keresztül bizalmas információkhoz jutottak a merénylet elkövetői.
Eltűnt a politikusokról és a maffiózókról írt jelentés
Meglepő dolgokat tapasztalt a rendőrségen Orosz István is, aki 2008-ig vezette a Nemzeti Nyomozó Irodán (NNI) belül működő bűnszervezetek elleni osztályt. Orosz pár éve egy interjúban hangsúlyozta, hogy az NNI-n belül eltűnt az az általa jegyzett jelentés, amiben leírta: több politikus is kapcsolatban áll a maffiával. Szerinte abban a jelentésben olyan konkrétumok voltak, hogyha úgy működött volna az igazságszolgáltatás, ahogy például Olaszországban, akkor több honatyát hovatartozástól függetlenül bilincsben vihettek volna el a hatóságok. Orosz István beszélt arról is, hogy olyan felsőbb utasítást nem kapott ugyan, hogy valamilyen ügyben ne nyomozzanak, de az megtörtént, hogy feltártak egy bűncselekményt, ám az addig beszédes informátoraik örökre elhallgattak közvetlenül azután, hogy a jelentéseik politikusoknál landoltak. Az alezredes megemlítette még, hogy amikor a hírhedt Conti-Car bűnszervezet ellen nyomoztak, szintén találtak hozzájuk köthető politikusokat, a rájuk terhelő és addig összegyűjtött adatokat át is adták a megfelelő szolgálatoknak, ám ezúttal sem történt semmi, nem indult ellenük nyílt büntetőeljárás annak ellenére, hogy Orosz szerint jobb- és baloldalon is van több olyan politikus hazánkban, akik segítették egy-egy bűnszervezet működését.
Ha politikus és maffiózó nem is ült eddig együtt a vádlottak padján, az mégis nagy eredmény, hogy az ügyészségnek és a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak (NVSZ) 2012-ben sikerült a Vizoviczki-ügyben olyan vezető beosztású rendőröket megbuktatnia, akik a vád szerint kenőpénzért cserébe az éjszakai szórakozóhelyeiről és mulatóiról elhíresült, befolyásos vállalkozónak, Vizoviczki Lászlónak és bűnszervezetének dolgoztak. Ügyüket jelenleg is tárgyalja a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa.
A szerző írása a Magyar Nemzet szombati számában jelent meg. | https://pestisracok.hu/mindenki-meguszta-kilopott-iratok-kiszivargott-vallomasok-arulo-rendorok-segitettek-a-magyar-maffiozokat/ | https://web.archive.org/web/20220103072022/https://pestisracok.hu/mindenki-meguszta-kilopott-iratok-kiszivargott-vallomasok-arulo-rendorok-segitettek-a-magyar-maffiozokat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mindenki-meguszta-kilopott-iratok-kiszivargott-vallomasok-arulo-rendorok-segitettek-a-magyar-maffiozokat | pestisracok.hu | hungarian-news | 2020-02-08 11:40:00 | [
"Klivinyi Zoltán Géza"
] | [
"ContiCar",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Rendőrség",
"Vertical-Invest"
] | [] | [
"háttér",
"ítélet/döntés",
"maffia"
] | [] |
50,227 | Az ipari kém, aki átverte a multikat és lazán megúszott egy kartellbotrányt | Arcátlan üzleti magatartás, multinacionális cégek, kórházigazgatók, lefölözött uniós pályázati forrás – talán így lehet a legegyszerűbben összefoglalni azt a történetet, amelynek egyik kulcsszereplője az az ipari kémkedésért elítélt szélhámos, akire a PestiSrácok.hu már többször felhívta a figyelmet. Most olyan cikksorozatot indítunk útjára, amely részletesen feltárja az egészségügyi intézmények eszközbeszerzéseivel kapcsolatos visszásságokat, valamint bemutatjuk azt a kartellezési modellt, amelynek segítségével a nemzetközi óriásvállalatok nemes egyszerűséggel kiszorították a kisebb magyar vállalkozásokat bizonyos közbeszerzésekből. A cseresznye a habon pedig Mr. Handabanda, azaz Harmat Sándor lesz, aki mindezt úgy koordinálta, hogy elhitette a cégekkel: kormányzati felhatalmazással rendelkezik. | Arcátlan üzleti magatartás, multinacionális cégek, kórházigazgatók, lefölözött uniós pályázati forrás – talán így lehet a legegyszerűbben összefoglalni azt a történetet, amelynek egyik kulcsszereplője az az ipari kémkedésért elítélt szélhámos, akire a PestiSrácok.hu már többször felhívta a figyelmet. Most olyan cikksorozatot indítunk útjára, amely részletesen feltárja az egészségügyi intézmények eszközbeszerzéseivel kapcsolatos visszásságokat, valamint bemutatjuk azt a kartellezési modellt, amelynek segítségével a nemzetközi óriásvállalatok nemes egyszerűséggel kiszorították a kisebb magyar vállalkozásokat bizonyos közbeszerzésekből. A cseresznye a habon pedig Mr. Handabanda, azaz Harmat Sándor lesz, aki mindezt úgy koordinálta, hogy elhitette a cégekkel: kormányzati felhatalmazással rendelkezik.
„Az egészségügy romokban, az egészségügy eladósodott, nincsenek normális berendezések, nem állnak rendelkezésre megfelelő eszközök” – ugye sokat hallottuk már ezeket a mantrákat az ellenzéki politikusoktól, akik komplett kampányelemet generáltak például a CT-berendezések hiányának víziójából. Nem véletlen, hogy a miniszterelnök az év eleji sajtótájékoztatóján is határozott üzenetet fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy véget kell vetni a kórházak eladósodási folyamatának. Kiemelte: az eladósodást a külföldi cégektől befogadott, nagy értékű szolgáltatások okozzák, „nagy halak” úszkálnak a vízben. S hogy ez mennyire így van, eddig talán nem is sejtettük.
Negyvenhatmilliárd forint volt a tét
Az átlagember számára nem igazán érthető, mit is jelentett az a kartell, amely azért alakult, hogy az előző uniós ciklus 2015-ös lezárása előtt, az addig fel nem használt uniós pénzek egy részét a magyar egészségügy képalkotó diagnosztikai eszközállományának modernizációjára kiírt forrásból megszerezzék. Ekkor ugyanis egy olyan hatalmas forrás nyílt meg Magyarországon, amelyhez nemcsak itthon, de egész Európában sem volt elegendő eszköz a gyártók raktáraiban. A versenyhivatalt nem lehet azzal vádolni, hogy nem végzett alapos munkát: mintegy négy éven keresztül több nagy, vezető egészségügyi eszközök gyártásával foglalkozó céget ellenőrzött, végül hét cégre 1,6 milliárd forintnyi bírságot szabott ki. A balliberális médiában előszeretettel hangoztatták, hogy a „miniszterelnök tanácsadója” és „egy másik üzletember” szervezte össze azt a kartellt, amely a magyar egészségügy modernizálására kiírt 46 milliárdos uniós pályázat lefölözésére alakult. A GVH nyilvánosságra hozott adatai között ugyan a magánszemélyek neveit nem közölték, azonban a PestiSrácok.hu postaládájában egy olyan boríték landolt, amelyben a négyéves vizsgálat eddig még nem ismert részletei is benne vannak. Ezek alapján pedig a multicégek mellett érdemes a kórházigazgatók, valamint egy, korábban ipari kémkedésért elítélt személy felelősségét, szerepét is górcső alá venni. Erre vállalkoztunk.
A közbeszerzési eljárások tárgyát képező képalkotói diagnosztikai eszközöket a globális eszközgyártók (GE, Siemens, Philips, Toshiba) mindegyike gyártja, s közülük hárman magyarországi leányvállalattal is rendelkeznek. (GE Hungary, Siemens Healthcare Kft., Philips Magyarország, míg a Toshibát disztribútor képviseli, a Variotrade Kft.) A magyar piacon a főbb disztribútorok a GVH vizsgálatába bevont cégek közül az Artmed, Mediszer, Hoge, Medirex, Euromedic Technology, VMD, Noelmedix, valamint a Med&Trade volt. Ezek a cégek játszottak tehát szerepet abban a KEOP-programhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásban, amelyet a GVH négy éven át tartó vizsgálata érintett.
Az ember, aki ott sem volt…
A történet kulcsfigurája az a Harmat Sándor, akit korábban ipari kémkedésért is elítéltek. Az általunk megismert dokumentumból pedig egyértelműen kiderül, hogy milyen szerepe volt annak a kartellnek a létrejöttében is, amely 46 milliárd forintos pályázati forrást osztott le – természetesen egymás között. Számunkra rejtély, hogyan sikerült az egészségügyi berendezések gyártóitól kezdve az intézményvezetőket is megvezetnie, és a kormányzathoz közel álló tanácsadóként feltüntetnie magát, de a GVH vizsgálata megállapította, hogy Harmat az igényfelméréstől kezdve a KEOP-források odaítélésén keresztül a tenderek végleges lezárásáig aktív közreműködőként volt jelen.
Szinte hihetetlen, hogy ekkora multicégek közül semelyiknek nem jutott eszébe leellenőrizni azt a személyt, aki a szálakat mozgatta, mégis ez történt. Úgy tűnik, hogy a Google kereső használatában sem igazán mélyedtek el a kartellbotrány résztvevői, Harmat ugyanis kulcsszerepet töltött be abban, hogy minél több ajánlatkérő pályázzon, és abban is, hogy a tenderfelosztás eredményéhez igazodva minél aktívabban lépjenek fel ajánlattevőként, a közbeszerzési eljárásokat pedig ne támadják meg utólag.
Fidesz-kapcsolat, orosz szerelem
Mr. Handabandáról többször megírtuk: nemlétező kormányzati kapcsolataival házal, valamint milliárdos állami egészségügyi pályázatok és a politika körül legyeskedik. Harmat Sándor nem csupán hétpróbás ügyeskedő, hanem a rendszerváltás utáni egyik legsúlyosabb gazdasági büntetőügy kulcsfigurája is, aki úgy tudott a tűz közelében maradni, hogy korábban saját magát és üzlettársát, az ipari kémkedésben a reptéren ugyancsak lekapcsolt Kassai Józsefet tulajdonképpen az orosz-magyar egészségügyi kapcsolatok kulcsfiguráinak nevezte. Érdekes, hogy Harmat ezen hencegését és oroszországi bekötéseit a mai napig homály fedné, ha a PestiSrácok.hu az új fejlemények kapcsán nem veszi elő a fiók mélyéről az ipari kémkedés bírósági tárgyalásairól készült jegyzőkönyveket. Harmaték oroszokhoz intézett szerelmi vallomásai után nem sok kérdés marad Harmat Sándor valódi érdekeivel és céljaival kapcsolatban, legfeljebb az, hogy miért nem esett le az egészségügyi szakembereknek, vezetőknek, hovatovább politikusoknak, hogy elég problémás Harmat Sándorral mutatkozni és tárgyalni. A PestiSrácok.hu korábban (itt, itt, itt) részletesen foglalkozott Harmat Sándorral, akit a Diagon-ügyben ítéltek el végül ipari kémkedésért. Harmat Sándorral összefüggésben a világhálót és a cégadatokat szemlélve számos furcsaság fellelhető. Az egyik ilyen egy 2015-ös élelmiszer-biztonsági konferencián tartott előadás, amelyet dr. Harmat Sándor tartott „Hazai fejlesztésű innovatív technológiai lehetőségek az élelmiszeriparban” címmel. A PestiSrácok.hu derítette ki, hogy Harmat Sándornak nincs doktori végzettsége.
Harmat Sándor neve nagy nyilvánosság előtt először az úgynevezett ipari kémkedés ügyében bukkant fel. Emlékezetes: egy hazai, de a nemzetközi piacon is komoly pozíciókkal rendelkező, orvosi diagnosztikumokat fejlesztő és gyártó magyar vállalat két egykori vezető beosztású munkatársa, Harmat Sándor elsőrendű és Torma Lajos másodrendű vádlott több, mint tizenegyezer – szabadalmakkal, ipari titkokkal, technológiákkal kapcsolatos – adatfájlt mentett le saját laptopjára. Ezek az ipari oltalom alatt álló és üzleti titkot is képező adatok lényegében a teljes dokumentációját jelentették egy Oroszországban felépítendő diagnosztikum-gyárnak, amelyről a külföldi piacokon is ismert magyar vállalat ebben az időben előrehaladott tárgyalásokat folytatott. Ám egy konkurens vállalkozás, a Diachem Kft. elcsábította a két középvezetőt, hogy a technológia és szabadalmak tulajdonosát kikerülve maga köthessen üzletet az oroszokkal. Csakhogy a pénzügyőrség 2008 májusában lecsapott cikkünk főszereplőjére, Harmat Sándorra, amikor ő a Ferihegyi repülőtéren – táskájában a tervezett gyár teljes leírásával – épp megpróbált felszállni a moszkvai járatra. Társait később fogták el Budapesten.
Korábban azt is a PestiSrácok.hu írta meg, hogy Harmat Zombor Gábor korábbi egészségügyi államtitkárra hivatkozva próbált meg zsíros laboratóriumi megrendelésekhez jutni, de az ipari kém annak ellenére tagadta mindezt, hogy a miniszter is figyelmeztette: fejezze be ámokfutását. Harmat azonban nem jött zavarba és ugyanúgy házalt állítólagos, de valójában nemlétező fideszes és kormányzati kapcsolataival, így akarta rátenni a kezét zsíros egészségügyi megrendelésekre. A GVH vizsgálata szerint ez sikerült is neki.
Az ipari kém és a multik esete, avagy Mr. Handabanda akcióba lendül
Ezek után talán nem is annyira meglepő, hogy Harmat Sándor már a KEOP-tendereket megelőző időszakban is „a piac prominens szakértőjének” számított – legalábbis ezt hitette el magáról –, akinek hitelességét és szakmai hozzáértését az ügy szereplői nem kérdőjelezték meg. A GVH vizsgálata azonban rámutatott arra, hogy Harmat Sándor nem rendelkezett sem formális, sem informális megbízatással a KEOP-tenderek szakmai lebonyolításáért, és koordináló szerepet sem tölthetett volna be. A postaládánkban landolt dokumentációban az olvasható, hogy a piaci szereplők többsége fenntartások nélkül elfogadta Harmat saját megbízására vonatkozó állítását, s bár akadtak, akik ezt eleinte megkérdőjelezték, később ők is Harmat elvárásaihoz igazították saját piaci magatartásukat. Az egyik tanú pedig úgy fogalmazott: azért fogadta el Harmatot hiteles személyként, mert „azt a Siemens munkatársa mutatta be”. Hm.
A PestiSrácok.hu által megismert dokumentumok alapján kijelenthető: Harmattal az ügy minden szereplője kapcsolatban állt, mert azt feltételezték, hogy hatással lehet a KEOP befolyásolására. Harmat koordináló tevékenysége kiterjedt az érintett piaci szereplők – ideértve a gyártókat és szállítókat is –, valamint az intézmények közötti, a tenderek felosztására, valamint az ajánlati árak meghatározására is.
Igényfelmérés, beárazás, titkos email-hálózat
A történet a pályázat meghirdetése után turbófokozatban bontakozott ki: 2015 májusától megkezdődött az úgynevezett igényfelmérés, természetesen Harmat vezényletével, aki aztán minden szereplővel kapcsolatot tartott. Pikáns, hogy az igényfelmérésben részt vevő szereplők is rendszeresen megosztották egymással az információkat, és a korrekt piaci versenyeztetés égisze alatt, egymással vagy éppen a kórházakkal együttműködve dolgozták ki még a szóba jöhető termékek specifikációját is. De arról is közösen döntöttek, hogy ezek hogyan és ki által jutnak el az adott kórházba. Az persze mellékes volt, hogy ez mennyire felel meg a jogszabályoknak vagy éppen az üzleti etikának. Bár azt rögzíthetjük: mindezt nem igazán verték nagydobra. A dokumentumból pedig az is kiderül, hogy az egymás közötti kommunikációra egy titkos email-hálózatot használt például a Siemens; az úgynevezett „Viharzóna” szerveren tárolt információk nagy részét nem lehetett már visszaállítani. Külön szerveren leveleztek a kórházak is egymással. S bár a gyártók tagadták, mégis felmerült néhány olyan bizonyíték az eljárásban, amely szerint előszerződéseket is kötöttek egymással még a tenderek kiírása előtt. Az ügy egyik védett tanúja arról beszélt, hogy a gyártók az egészségügyi intézményekkel egyeztetve, még a közbeszerzések megjelenése előtt kötelező érvényű gyártói ajánlatokat adtak ki, amelyek arra vonatkoztak, hogy ki fog szállítani. Tehát az intézmények is aktív részesei voltak a szállítók és a disztribútorok közötti egyeztetésnek, a kórházak informálták ugyanis a piaci szereplőket arról, hogy melyik gyártót és melyik disztribútort preferálják. Ráadásul a kórházak bevonták a gyártókat és szállítókat a specifikáció előkészítésébe is.
Eredményhirdetés nélküli győztesek
Persze Harmat itt is segédkezett: egyeztetéseket folytatott arról, hogy hol ki legyen a gyártó és ki a beszállító, sőt, emberünk a kórházak mellett is kért indikatív ajálatokat például a Philips és a Siemens Zrt.-től. Táblázatokat készített, tárgyalt, majd a tenderek eredményhirdetése előtt azt is közölte, hogy kik a nyertes pályázók, valamint a nyertes ajánlati árakat is elárulta. De abban is kardinális szerepet vállalt, hogy még véletlenül se jelentsen be valamelyik cég óvást és támadja meg a túlspecifikált tendert. Arra is fény derült, hogy jó néhány fedőajánlat is az ő fejéből pattant ki.
A GVH részletesen vizsgálta Harmat szerepét a kartell létrehozásában, és megállapította jogsértő magatartását is. Más kérdés, hogy tettek-e büntetőfeljelentést az eljárás lezárását követően, vagy csak a gazdasági társaságokra róttak ki büntetést…
Folytatjuk. | https://pestisracok.hu/az-ipari-kem-aki-atverte-a-multikat-es-lazan-meguszott-egy-kartell-botranyt/ | https://web.archive.org/web/20200612010836/https://pestisracok.hu/az-ipari-kem-aki-atverte-a-multikat-es-lazan-meguszott-egy-kartell-botranyt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ipari-kem-aki-atverte-a-multikat-es-lazan-meguszott-egy-kartellbotranyt | pestisracok.hu | hungarian-news | 2020-02-05 11:55:00 | [
"Harmat Sándor"
] | [
"Diagon Kft.",
"Premier G. Med Kft.",
"Siemens Zrt."
] | [] | [
"egészségügy",
"versenykorlátozás - kartell",
"támogatás",
"EU"
] | [] |
50,228 | Hogyan ússzunk meg egy kartellezést: keresztapák a magyar egészségügyben (2. rész) | Hangzatos jelszavak és mutyizós hétköznapok, innovatív világcég, amely nemcsak a technológiában, de a nyelvújításban is éllovas. A PestiSrácok.hu februárban indított cikksorozatot a magyar egészségügy Microsoft-botrányaként emlegetett kartellügyben. Első írásunkban az értelmi szerzőt, Harmat Sándort mutattuk be a cseppet sem bizalomgerjesztő előéletével együtt, most a lezsírozott tender másik piacszervező koordinátoráról és motivációs tréneréről rántjuk le a leplet. Egy igazi nagyhalról, a magyarországi Siemensről van szó. | Hangzatos jelszavak és mutyizós hétköznapok, innovatív világcég, amely nemcsak a technológiában, de a nyelvújításban is éllovas. A PestiSrácok.hu februárban indított cikksorozatot a magyar egészségügy Microsoft-botrányaként emlegetett kartellügyben. Első írásunkban az értelmi szerzőt, Harmat Sándort mutattuk be a cseppet sem bizalomgerjesztő előéletével együtt, most a lezsírozott tender másik piacszervező koordinátoráról és motivációs tréneréről rántjuk le a leplet. Egy igazi nagyhalról, a magyarországi Siemensről van szó.
Tavaly novemberben átfogó elemzés jelent meg az orvoslásban használt képalkotó diagnosztikai eszközök globális piacáról. A kutatás valóban alapos, minden tényezőt végigvesz a statisztikai adatok történeti áttekintésétől kezdve a régiós piacok méretén, szabályozási jellegzetességein át a gyártók termelési kapacitásáig, valamint az ár, költség- és profitmutatókig. A General Electricet (GE), a Siemens–t és a Philips–t az elemzés a globális piac nagyhalai közé sorolja. Az említett multik idén januárban szintén elvitték az első három helyet egy ugyancsak átfogó, bár más típusú piaci elemzésben, csak a sorrend volt más: Siemens, GE, Philips. Ez az analízis Magyarországon készült, és igencsak alapos munka, hiszen négy év hatósági vizsgálatainak eredményeit összegzi. Ezt a multik mégsem teszik ki a kirakatba, a 140 oldalas dokumentumban ugyanis a piacbefolyásolási gyakorlatukat leplezi le a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).
Tolvajtempó
A magyar egészségügy Microsoft-botrányaként elhíresült kartellügyet nagyvonalakban már ismertettük a cikksorozatunk február 5-én megjelent első fejezetében. Bemutattuk, hogy a radiológiai eszközöket gyártó multik és hazai forgalmazóik miként zsíroztak le egy közel 50 milliárd forintos üzletet egy jogerősen elítélt szélhámos, Harmat Sándor iránymutatásával és kórházi vezetők segédletével. A PS postaládájába bedobott irat alapján Harmat ténykedését jóval részletesebben tártuk fel, mint más szerkesztőségek.
Megírtuk róla, hogy az egészségügyi kormányzat koordinátorának adta ki magát, és egy hamis megbízólevél másolatával férkőzött a kartell résztvevőinek bizalmába. Hogy ezt a bizalmat pusztán a rokonszenv vagy valami más mozgatta, máig rejtély, amire a versenyhivatal vizsgálati jelentése sem ad ésszerű magyarázatot. A GVH egyszerűen tényként rögzítette, hogy Harmat Sándor már korábban is az egészségügyi piac prominens szakértőjének számított, ezért hitelességét és hozzáértését a kartell résztvevői nem kérdőjelezték meg. Pedig lett volna miért gyanakodniuk, a férfi ugyanis – ipari kémkedés vádjával – időről időre szerepelt a bűnügyi krónikákban.
Nem túl életszerű, hogy egy olyan kis országban, mint Magyarország, épp a Siemens-hez, a GE-hez vagy a Philips-hez hasonló világcégek képviselői ne ismernék az iparági pletykákat, vagy ne olvasnák az eléjük tett napi sajtószemlét. Bár Harmat Sándor törekedett arra, hogy a kartell szereplőivel magánjellegű kapcsolatot alakítson ki, kevéssé hihető, hogy megnyerő személyisége önmagában elegendő lett volna a szálak mozgatásához. A színfalak mögött valami olajozhatta a gépezetet ahhoz, hogy Harmat megbízhatóságát a Siemens egyik akkori munkatársa garantálja a kartell más szereplői előtt. Mert a visszaéléssorozatban nem Harmat Sándor volt az egyedüli koordinátor. Hanem a Siemens, amiről a világcégnek most már papírja is van.
Elkendőzött valóság
„Csak tiszta üzlet a Siemens üzlet” – vallja magyarországi honlapján a németországi központú világcég. Mint minden nagyvállalatnak, a Siemensnek is van compliance rendszere. Ebben – némiképp leegyszerűsítve – a gazdasági társaságok arról nyilatkoznak, hogy működésük során betartják a jogszabályokat, illetve a saját maguk által elfogadott etikai kódexet. Lássuk hát a Siemens fogadalmát!
A Siemens nem tűri el a korrupciót, a tisztességes verseny alapelveinek megsértését és egyéb jogszabályszegéseket – ha ez mégis megtörténik, azonnal cselekszünk. (…) A Compliance kulcs az üzleti feddhetetlenséghez.
Az egyszerre határozott és fennkölt üzleti hitvallást a cég maga tette idézőjelbe a GVH által feltárt kartellügyben, amelyben amúgy a versenyhivatal innovatív gyártóként jellemzi a Siemenset és a nemzetközi konkurenciát is. Nemhogy tisztességes versenyről, de versenyről sem volt szó, az általunk megismert dokumentumok alapján pedig inkább úgy fogalmaznánk: üzleti feddhetetlenség helyett a mutyizás vagy a panamázás kifejezés illik az ügyletre. A világcéget is elhagyta az innováció, a kreativitás; a szereplők ténykedése leírható az ismert gyermekmondóka segítségével: „ez elment vadászni, ez meglőtte, ez hazavitte, ez megsütötte, ez az iciri-piciri pedig mind megette”. A különbség annyi, hogy a kartellügyben a szereplők összedolgoztak, így a „workshopok” és a „teammunkában végzett project management” eredményeként a végén mindannyian belakmározhattak a pecsenyéből. A know-how-t a GVH vizsgálati anyaga szerint Harmat Sándor hozta, aki a pénzvadászat szervezésébe már az elején bevonta a Siemens–t (is).
A Siemens koordináló szerepe kimutatható azzal kapcsolatban, hogy a gyártók a piaci részesedésüket fenntartsák
– olvasható a GVH-verdiktben az 1. számú védett tanú nyilatkozata. Az összekapaszkodás mindkét fél szempontjából ésszerű volt. Az orvosi diagnosztikai eszközök magyarországi piacán a Siemens diktál, ezért is jegyezhette fel magának a kartell egyik szereplője, hogy a tenderek felét a Siemens viszi el, a másik felét pedig a versenytársai. De a tender akkora volt, a klinikák, kórházak, rendelőintézetek olyan sok MR, CT, röntgen beszerzésére írtak ki pályázatot, hogy a Siemens egymaga nem győzte volna a szállítást.
A multicég felismerte, hogy – kapacitások híján – piaci részesedését növelni nem tudja, így piaci pozíciójának megőrzése – a status quo fenntartása – vált számára elsődlegessé. És a Siemens vélhetően úgy volt vele, hogy ha már a tendereket le kell egymás között pacsizni, akkor pacsizzák le azokat a legnagyobb hal irányításával. A GVH határozatában olvasható a Siemens egyik akkori vezetőjének határidőnapló-bejegyzése. Ez nem más, mint egy csinos kimutatás arról, hogy hány CT-t, illetve MR-t szállít a Siemens és hányat a konkurencia. A piac felosztásához és a verseny korlátozásához a társkoordinátor szállította a muníciót. Harmat Sándor nem gépekkel, hanem információkkal kereskedett. Ő fogta össze a „piackutatás” szálait, magyarán vagy ő, vagy az ő megbízásából szondázták előzetesen a kórházi vezetőket arról, hogy milyen típusú és gyártmányú berendezést preferálnak, a gyártókat és a szállítóikat pedig arról, hogy ki és mit tud azokból beszerezni. Az óriástender előkészítésének és kiírásának heteiben Harmat olyan sokszor telefonált, sms-ezett a siemenses kapcsolattartójával, hogy az érezhetően messze túlmutathatott a sima szakmai érdeklődésen.
No-go zóna
A kifejezés jelentését migrációs vonatkozásban valamennyien megtanultuk az elmúlt évek híradásaiból. Hagyományos értelemben olyan településeket, városrészeket értünk alatta, ahol az állami rendfenntartás helyére az önbíráskodás lépett. A Siemens-t e téren nem hagyta el az innovatív gondolkodás, amikor megalkotta a magyar egészségügy „no-go” zónáit. A világcég „no go/no bid” bejegyzésekkel különböztette meg belső munkaanyagaiban azokat a pályázatokat, amelyeken nem indult ajánlattevőként. Mégpedig azért nem, mert az érintett kiírások műszaki tartalmát a kórházak a konkurencia termékeire szabták.
Keresztapa 2.
„Mi történt Frank Pentangelivel, Michael? A testvére eljött segíteni.” Ez a párbeszéd a maffiafilm-trilógia második részében zajlott Michael Corleone és a felesége között, miután a Keresztapa majmot csinált az amerikai szenátus vizsgálóbizottságából. A hallgatás szabálya a magyar egészségügy Microsoft-botrányát is átjárta. Ha nem így lett volna, a résztvevők nem a belső munkaanyagaikat dekorálják „no go/no bid” kommenttel, hanem jogorvoslati beadványokat fogalmaznak a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, és közben értesítik újságíró ismerőseiket. Itt azonban a koordinátorok semmit nem hagytak a véletlenre, a „ius murmurandi” jogának (az ókori Rómában az elégedetlenség kifejezésének joga) korlátozását sem. A kartell szereplői abban is megállapodtak egymással, hogy nem panaszkodnak a hatóságoknak, hanem fegyelmezetten „lenyelik a békát”, nehogy a jogorvoslati eljárás megakassza a bizniszt. A belső csatornákon persze kieresztették a gőzt. Maradt fenn olyan levelezés, amelyben az egyik cég illetékese háborogva ismeri el, hogy azért nem adtak árajánlatot, mert a pályázatot a Siemensre írták ki.
Csicskáztatás
Miközben a Siemens a saját útját egyengette, a disztribútorainak esetenként akadályversenyt rendezett. A globális cégekhez hasonlóan a német társaság sem maga forgalmazza az általa gyártott diagnosztikai eszközöket, hanem közvetítők révén. A kórházak a pályázat kiírása előtt a beszerzendő berendezés műszaki tartalmának meghatározására vagy a specifikáció véleményezésére megkérték a forgalmazókat. (Külön cikket ér, hogy a kórházak eljárása jogszerű volt-e vagy sem.) A disztribútorok ilyenkor megkeresték a gyártót, és kértek tőle műszaki leírást. És itt jött a Siemens-trükk: a világcég „hozott is, meg nem is”, mert ugyan valamennyi disztribútor kívánságát teljesítette, ám egyikét sem maradéktalanul. Mindenkinek adott műszaki leírást, de úgy, hogy azok különböztek egymástól. Amikor a pályázati kiírás megjelent, a műszaki tartalom átolvasása után a Siemensnél azonnal tudták, hogy melyik disztribútoruk „lobbizta be” eredményesen a kapott műszaki leírást a tenderbe. A jutalom nem maradt el: a Siemenstől az élelmes forgalmazó kapott egyedül ajánlatot a pályázatban szereplő diagnosztikai eszköz szállítására. Furfangért persze a magyar forgalmazók sem mentek a szomszédba. Ők a disztribútori piacot osztották fel egymás között, amint kiismerték a Siemens eljárását. A Siemens a versenyhivatali eljárás során úgy viselkedett, ahogy a Frank Pentangelihez hasonló pentitók szoktak: „feladta magát”, majd aktívan együttműködött a Gazdasági Versenyhivatallal, amely cserébe 40 százalékkal csökkentette a cégre kirótt bírságot. A GVH megállapította ugyan, hogy a multicég tevékenysége a vizsgált időszakban folyamatosan és minősítetten korlátozta a versenyt, ám a bűnbánó Siemens 256 millió forint befizetésével megúszta az egész botrányt. A versenyhatósági eljárás Magyarországon véget ért. A tengerentúlon viszont fut egy másik történet jórészt ugyanezekkel a szereplőkkel. Az FBI és az amerikai tőzsdefelügyelet gyanúja szerint ugyanis a világcégek Kínában és Brazíliában kormányzati hivatalnokokat fizettek le, hogy a diagnosztikai eszközök beszerzése során nekik lejtsen a pálya. Mindezek után hamisan és cinikusan csengenek Dale A. Martin, a Siemens magyarországi elnök-vezérigazgatójának szavai, aki éppen tavaly októberben gondolta úgy, hogy a Piac és Profitnak beszél a korrupcióról és a közbeszerzések átláthatóságáról, no meg a politika miatt Magyarország megítéléséről a német befektetők körében. Martin úr – magyar felmenőinek is köszönhetően – ékes anyanyelvünkön mondott lesújtó véleményt. „A rossz országimázs nem segít” – mondta a hazai állapotokról szólva a Siemens első embere. Aki szerint „minden országnak megvannak a saját kihívásai”, de a Siemensnél „zéró tolerancia van” a korrupció témájában, amit „nagyon komolyan vesznek”, és ennek ellenére is „jelen tudnak lenni a piacokon”. Na, igen. Ez tényleg érzékelhető, tisztelt vezérigazgató úr…
Egymás ellen dolgozó magyar hatóságok, a Siemens most is megúszta
A GVH által Harmat Sándorral egy szinten, azaz a kartell szervezőjeként kezelt Siemens Healthcare Kft. az elmúlt években, a hatósági nyomozás ellenére is sorra nyerte a közbeszerzési pályázatokat. A cég 2019-ben szállított CT-t a miskolci megyei kórháznak és a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központnak is. Mégpedig jogszerűen. A törvény ugyanis a kartellező vállalkozásokat csak az ügy jogerős lezárulta után tiltja el – tudtuk meg a Gazdasági Versenyhivataltól. És mivel a hatóság majdnem négy évig nyomozott, így csak tavaly decemberben született meg a szereplőket elítélő határozat.
A közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok szerint három évig sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként nem indulhat hazai vagy uniós forrásokat érintő tendereken olyan cég, amelyik versenyfelügyeleti eljárásban bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el. A Siemens Healthcare pedig éppen ilyen vállalat. A passzus alapján joggal gondolhatjuk, hogy a céget a hatóságok jó időre „kivonták a forgalomból”, és a Siemens 2023-ig biztosan nem kerülhet egészségügyi közpénzek közelébe. Nos, ez hatalmas tévedés. Az uniós jogalkotók ugyanis gondoskodtak arról, hogy a nyugat-európai multinacionális vállalatok számára kiskapukat biztosítsanak ilyen helyzetekre is. Az európai jogrenddel összhangba hozott hazai jogszabályok szerint ugyanis az elítélt cégeknek lehetőségük van „öntisztázásra”, amely annyit jelent, hogy a közbeszerzési hatóság előtt kell bizonyítaniuk, hogy a versenyfelügyeleti eljárás során közreműködőek voltak, minden birtokukban lévő információt megosztottak a nyomozást végző szervvel, és tevékenységükkel nem okoztak kárt. Ezek után nem meglepő, hogy a Siemens is éppen így cselekedett: nemcsak együttműködött a GVH nyomozóival, hanem a versenyhivatali határozatot követően azonnal öntisztázó eljárást indított a Közbeszerzési Hatóságnál. Ennek eredménye pedig éppen a napokban vált ismerté: a Siemens Healthcare Kft.-t a Közbeszerzési Hatóság bírája mentesítette a jogkövetkezmények alól, így a társaság továbbra is indulhat közbeszerzéseken. A mindezek után most némi csalódást érző olvasóknak enyhülést hozhatna, hogy az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint még 2016-ban nyomozást rendeltek el a GVH feljelentése alapján „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” bűntettének gyanújával; erről még a nyomozás érdekeire hivatkozva nem adtak számunkra bővebb felvilágosítást. A versenyhivatal lezárt eljárása pedig jogalapot biztosíthat a nyomozó hatóságok számára, hogy eredményesen lépjenek fel az ügyben.
Folytatjuk! | https://pestisracok.hu/hogyan-usszunk-meg-egy-kartellezest-keresztapak-a-magyar-egeszsegugyben-2-resz/ | https://web.archive.org/web/20200408030951/https://pestisracok.hu/hogyan-usszunk-meg-egy-kartellezest-keresztapak-a-magyar-egeszsegugyben-2-resz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hogyan-usszunk-meg-egy-kartellezest-keresztapak-a-magyar-egeszsegugyben-2-resz | pestisracok.hu | hungarian-news | 2020-02-20 11:58:00 | [
"Harmat Sándor"
] | [
"Siemens Healthcare Kft.",
"Siemens Zrt."
] | [] | [
"egészségügy",
"versenykorlátozás - kartell",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [
"Kórházi gép kartell"
] |
50,229 | AZ ÖNKORMÁNYZATI BIZOTTSÁG, AMI ÉVENTE TÍZ PERCET MALMOZIK TÖBBMILLIÓS FIZETÉSÉRT | Láttatok már olyat, hogy valaki bekerül egy kerületi bizottságba, majd rögtön felszámolná azt? Még mi sem, de Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke, XII. kerületi önkormányzati képviselő pontosan erre készül. Az Azonnalinak elmesélte, hogy miért. | Kovácsnak ugyan az volt az egyik választási ígérete, hogy képviselőként nagyon sokat fog keresni, de a bizottság elnökének járó fizetést még ő is túlzásnak érzi, pláne hogy szerinte a bizottságnak nincsen semmi értelme.
A négy hegyvidéki vagyonnyilatkozat-ellenőrző havi 80 ezret kap, míg az elnök ennek a dupláját, 160 ezer forintot, a bizottság viszont csak évente egyszer ülésezik. Kovács kerületében idén nagyjából tíz percet üléseztek, amiből szerinte két perc volt az érdemi munka, a többiben arról beszélgettek, hogy eltölthet-e egy hetet a képviselőknél, hogy felmérhesse értékesebb vagyontárgyaikat.
A bizottság egy rendes tagja – négyen vannak: Vágó István, a Demokratikus Koalíció politikusa és három Fidesz-KDNP-s politikus – tehát összesen tizenkétszer 80 ezer, azaz 960 ezer forintot kap évente úgy, hogy egész évben csak nettó tíz percet tölt el a bizottsági munkával.
Kovács az Azonnali megkeresésére elmondta, hogy ő a bizottsági elnöki tisztségért járó tizenkétszer 160 ezer forintos (azaz 1 920 000 forintos) éves fizetést felveszi, viszont olyanoknak fogja adni, akik valóban tesznek valamit az átláthatóságért, például az Átlátszónak vagy a K-Monitornak. Emellett pedig a bizottság elnökeként legfontosabb feladatának a bizottság megszüntetését tartja. Az évi nettó tíz percet dolgozó bizottság ugyanis évente 5,76 millió forintjába kerül a hegyvidékieknek, egy négyéves ciklus alatt ez az összeg már 23 040 000 forint.
A megszüntetést Kovács nem teljes munkabeszüntetésként képzeli el, ugyanis a vagyonnyilatkozatok digitalizálásán és öt évre visszamenőleg kereshetővé tételén is dolgozik, viszont a következő havi képviselő-testületi ülésen indítványozni fogja az SZMSZ módosítását annak érdekében, hogy a megszüntetni kívánt bizottság lényeges feladatait a jogi bizottság láthassa el.
A pontosság kedvéért Kovács azt is hozzátette, hogy habár a vagyonnyilatkozat-ellenőrző bizottság elnöke minden fővárosi kerületben 160 ezer forintot kap, a tagok nem mindenhol kapják meg a 80 ezres fizetést, ugyanis vannak olyan kerületek, ahol a bizottságokban dolgozó képviselők fix összeget kapnak, a bizottságok számától függetlenül. Ennek az az oka, hogy maga az önkormányzati törvény (35-ös és 39-es paragrafusok) írja elő, hogy kell a bizottság, de hogy pluszpénz jár-e érte, azt az önkormányzat rendeletben állapítja meg, azaz a képviselők saját maguknak szavazzák meg a fizetésüket.
Kovács kérdésünkre, hogy harminc év alatt miért nem panaszkodott senki a minimális tevékenységet túlzottan sok pénzért végző bizottságok egyikéről sem, annyit mondott, hogy ezek gyakorlatilag
a pártok kifizetőhelyeiként működnek, így eddig senkinek nem állt érdekében változtatni ezen.
A XII. kerületi bizottság teljes, 10 perces ülését itt lehet végignézni: | https://azonnali.hu/cikk/20200226_kovacs-gergely-felszamolna-a-hegyvidek-milliokert-malmozo-bizottsagat | https://web.archive.org/web/20220702013038/https://azonnali.hu/cikk/20200226_kovacs-gergely-felszamolna-a-hegyvidek-milliokert-malmozo-bizottsagat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-onkormanyzati-bizottsag-ami-evente-tiz-percet-malmozik-tobbmillios-fizetesert | Azonnali | hungarian-news | 2020-02-26 12:04:00 | [] | [
"Budapest Főváros XII. Kerület Önkormányzat (Hegyvidék)"
] | [
"Bp. XII. kerület",
"Budapest"
] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"juttatás",
"önkormányzat"
] | [] |
50,230 | Ilyenekre költötték el a Digitális Jólét Program milliárdjait | Ez a jellegzetesen magyar áldigitális folyamat annyira megtörte a szülőként érintett Hadházy Ákos képviselőt, hogy fogta magát és utánanézett, mi készült el a 15 milliárd forint uniós pénzből beindított Digitális Jólét Program (DJP) eddigi története során. | Ha egy általános iskolás ma Magyarországon gimnáziumba szeretne jelentkezni, akkor egy időre abba kell hagynia a tiktokozást meg a letöltögetést, hogy belépjen a KIFIR középfokú felvételi információs rendszerbe, ahol megkeresi a vonatkozó digitális űrlapot az elektronikus adatlapkitöltő program egyéni jelentkezők számára létrehozott felületén, kitölti, majd - nem, nem megy vissza tiktokozni, hanem - a kitöltött digitális dokumentumot kinyomtatja, borítékba dugja és elküldi egy győri címre, illetve a kiválasztott iskolába.
Ez a jellegzetesen magyar áldigitális folyamat annyira megtörte a szülőként érintett Hadházy Ákos képviselőt, hogy fogta magát és utánanézett, mi készült el a 15 milliárd forint uniós pénzből beindított Digitális Jólét Program (DJP) eddigi története során.
Hadházy a tapasztalatait úgy foglalta össze, hogy
"A DIGITÁLIS JÓLÉT PROGRAM NÉHÁNY NER-CÉG TULAJDONOSÁNAK JÓLÉTÉT SZOLGÁLJA."
A képviselő ezt a sarkos állítást a program lebonyolítását koordináló Digitális Jólét Nkft. szerződéseinek listájára alapozta. Bár ez a neten is megtekinthető lista nem tartalmazza a program során megkötött összes szerződést, a benne felsorolt tanulmányok és rendezvények összességükben mégis sokat elmondanak. Ezért mi is megnéztük, hogy nekünk miről árulkodik a hosszú szerződéslista.
De mielőtt elkezdenénk csemegézni a szerencsés szerződő felek között, két szót arról, hogy mi ez az egész.
A DJP leismertebb arca maga az ötletgazda, Deutsch Tamás úgyis mint "a Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos". Miután 2014 őszén a megszilárduló NER őszinte döbbenetére a 2010-es évek legkomolyabb nemkormányzati tüntetése szerveződött a meglebegtetett internetadó miatt - Varga Mihály 150 forint adót vetett volna ki minden megkezdett gigabájtnyi adatra -, a Fidesz elkezdte komolyabban venni a témát. Ennek első jeleként Deutsch levezényelte a kormány internetes konzultációját, javaslatokat tett netes-digitális témákban, majd a kormány 2015-ben meghirdette az úgynevezett Digitális Jólét Programot. Aminek a célja, szép PR-magyar nyelven az volt, hogy, idézem a honlapjukról, "Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertesei közé kerülhessen".
A program egyik legfontosabb eredménye, hogy azonnal sarjadzott belőle egy rakás alprogram, amiket arról lehetett felismerni, hogy mindegyikben szerepelt a "digitális" szó. Olyanok, mint - mások mellett- Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája (DOS), Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiája (DES), Magyarország Digitális Startup Stratégiája (DSS), és Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája (DGYS).
De kikkel és milyen célokra szerződtek?
Az állammal remek feltételekkel szerződők listájának egyik legérdekesebb neve a korszerű, digitális államkapitalizmus egyik hazai arca, a startupkultúra hazai nagykövete, a pár éves fideszes kormányzati szereplése után világszabadalomként egy általa irányított kormányszervet - a Design Terminalt - privatizáló Böszörményi Nagy Gergely. Böszörményi két cége kapott tízmilliókat a DJP-ből. A viccesebbik összeg az a 24 millió forint, ami a BNG többségi irányítása alatt álló Design Terminal Nonprofit Kft. kapott egy olyan tanulmányért, ami arról szól,
hogyan lehetne külföldi startup cégeket csábítani Magyarországra.
Ha valamire szüksége van az országnak, akkor az néhány, még csak nem is magyarok tulajdonában lévő, tipikusan kevés alkalmazottat foglalkoztató és nyereséget nem termelő, de nagy tőkebefektetést igénylő vállalkozás.
A meglepő téma kifejtése nem meglepő módon sokba került.
Böszörményi másik biznisze sokkal földhözragadtabb volt. A kormányközeli ötletember igazi aranytojást tojó cége, a CreaCity Szolgáltató Kft. 14,5 millió forintot kapott a Londonban rendezett, BETT nevű nemzetközi kiállítás magyar standjának grafikai és építészeti megtervezéséért, illetve a pavilon koncepciójának megalkotásáért. (A CreaCity azért aranytojást tojó cég, mert olyan elképesztően jó profitrátával dolgozik, mint nagyon kevés vállalkozás a világon. 2018-ban például 292 millió nettó árbevételből 132 millió forintos adózott eredményt tudtak kihozni, vagyis lényegében minden megkeresett forint fele tiszta nyereség volt.)
Ez a BETT kiállítás nemcsak Böszörményi Nagyot emelte digitális jólétbe. Az ezen a videón is megtekinthető, 310 négyzetméteres magyar standot BNG tervei alapján felépítő Mobilsofa Kft. a feladatra 165 millió 300 ezer forintért szerződött. Ha úgy tetszik, 533 ezer forintos négyzetméteráron építettek. Összehasonlításképpen: durván ennyibe kerül Budapest elit környékein egy luxusház négyzetméterének felépítése.
De ez a fontos kiállítás ennél azért többe került az európai adófizetőknek.
A BETT lebonyolítási feladatinak elvégezése címén közel 10 millió forintot kapott az Sport and Event Sportügynökség Kft, ami - bár ennek a cégadatokban nincs nyoma - az érintett elmondása szerint is Stefano Favaro olasz sportmenedzser magyar cége. A Talmácsi Gábor motorversenyző menedzsereként megismert Favaro közismerten kormányközelben mozgó figura, aki például a Giro d'Italia magyar szervezői körül is mozgott mostanában.
A BETT miatt még a Móra-BookR Kids kft is kapott arra 5 millió forintot, hogy a show közben teljes erejéből segítse elő Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiájának megvalósulását.
Hangosat durrant a bullshitágyú
A digitalizáció csodájának legszebb megtestesülése talán az Etanulás Módszertani Kutatóintézet Kft. A szegedi Varga Zoltán Tamás tulajdonában lévő cég ugyanis egyrészt nulla darab alkalmazottal tart fenn - már ha hihetünk a nevének - kutatóintézetet. Másrészt nulla kutatóval is képes volt felkelteni az állami pénzcsap figyelmét. Ugyanis éppen őket bízta meg a DJP hatmillió forintért egy tanulmány megírásával. És mit tesz isten, abban az évben, vagyis 2018-ban ez a hatmillió forint volt a cég teljes bevétele. Az ő példájuk ráadásul tökéletesen illusztrálja azt a tudományosan és büntetőjogilag nem bizonyított, de széles körben elfogadott tételt, miszerint "minél nagyobbat szól a bullshitágyú, vagyis minél pofátlanabb a kamu jogcím, annál gyanúsabb, hogy kamu kifizetésről lehet szó." A hatmilliós tanulmány témája ugyanis, idézem
"ajánlás megfogalmazása az oktatási célú digitális tartalmak hazai környezetben bevezethető interoperabilitási szabványrendszerére, melyet helyzetfelmérést és ajánlásgyűjteményt is tartalmazó, a digitális köznevelési tartalmak és szolgáltatások interoperabilitási szabványrendszerére vonatkozó szakértői tanulmány elkészítése útján valósít meg".
Az Etanulás ügyvezetője egy bizonyos Nagy Balázs, aki abban a Merkel Konzulent Zrt-ben is ezt a pozíciót foglalja el, amely 14 millió forintot kapott a DJP keretében, hogy tanulmányt írjon abban a szintén erősen bullshitgyanús témában, hogy
"tartalomszolgáltatási rendszerek tartalmi és funkcionális elemzése, hiányterületek feltárása, javaslatok, ajánlások megfogalmazása a DOS alapján"
Izgalmas szereplő a listán az INFOTÉR Nonprofit Kft. Ők szűk 50 millió forintért dolgozhattak ki vállalkozói kompetencia módszertant, míg tulajdonosuk, az Informatika a Társadalomért Egyesület a DJP jóvoltából a magyar kempingezéstörténet egyik legsikeresebb szereplőjévé vált azzal, hogy 6 millió forintért sátrazhatott egy szigorúan szakmai rendezvénysátorral a Tusványos fesztiválon. A Infotér ügyvezetője pedig az a Bencze György, aki Andy Vajna halála előtt az oligarcha érdekeltségébe tartozó Est Média egyik vezetője volt.
A fiatalon meghalt XVII. kerületi fideszes polgármester, Riz Levente testvérének, Riz Ádámnak a cége a Rávezető Projekt Kft. már korábban is bekerült Hadházy képviselő célkeresztjébe, ugyanis olyan busás megrendeléseket kapott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemtől, más fideszes háttéremberek társaságában. A cég ebben a projektben 10,5 millió forintért írt tanulmányt, jól hangzó témában, nevezetesen
"a tanulási környezet infrastrukturális vonatkozásaival szembeni elvárások szakpolitikai elemzése a köznevelési intézményekben"
A szerződő felek között olyan sokirányú tehetségek is vannak, mint Kéringer Szabolcs jogász. Aki amellett, hogy annak idején ellenjegyezte a Jászai Gellért és Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó 4ig Nyrt. alapszabályát, személyesen és ügyvédi irodája révén több megrendelést is kapott a digitális jóléti programban. Egyrészt 9,5 millióért kutatott és projektvezetett digitális gyermekvédelmi témakörben. (Isteni tartalmas előadásokat is tartott a témában, nekem ez itt a kedvencem.) Másrészt 7,5 millióért írt olyan tanulmányt, aminek még a témáját sem szerepeltették a listában. Harmadrészt a Pongor Ügyvédi Iroda, ahol tag, 7 millió 400 ezerért írt tanulmányt "ön- és társszabályozási rendszer működésének áttekintése, hazai és nemzetközi gyakorlatok értékelése" témakörben.
A gyors tanulság: mindenki írjon sokkal több tanulmányt, ennek csak jó vége lehet! | https://444.hu/2020/02/27/ilyenekre-koltottek-el-a-digitalis-jolet-program-milliardjait | https://web.archive.org/web/20230905145549/https://444.hu/2020/02/27/ilyenekre-koltottek-el-a-digitalis-jolet-program-milliardjait | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ilyenekre-koltottek-el-a-digitalis-jolet-program-milliardjait | 444 | hungarian-news | 2020-02-27 00:00:00 | [
"Bencze György",
"Böszörményi-Nagy Gergely",
"Deutsch Tamás",
"Nagy Balázs (Etanulás)",
"Riz Ádám"
] | [
"CreaCity Kft.",
"Design Terminal Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Digitális Jólét Nkft.",
"Etanulás Módszertani Kutatóintézet Kft.",
"Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér)",
"Merkel Konzulent Zrt.",
"Mobilsofa Kft.",
"Rávezető Kft."
] | [] | [
"informatika",
"átláthatóság",
"EU",
"tanulmányírás",
"klientúra"
] | [] |
50,231 | Egymilliárdot pumpáltak át az Orbánék által épített balkáni médiába | Magyarországon szinte naponta hangoznak el hasonlók kormányzati és fideszes vezetők részéről, ezek a cikkek azonban nem a magyar Ripostban, hanem Szlovéniában és Észak-Macedóniában jelentek meg. Mindkét országban van egy újság, amit Ripostnak hívnak. Ezek nemcsak nevükben és tartalmukban hasonlítanak egymásra, de egyik alapítójuk is összeköti őket. | Szerzők: Zöldi Blanka, Szabó András (Direkt36), Saška Cvetkovska (IRL, Észak-Macedónia), Anuška Delić (Oštro, Szlovénia)
„Soros szervezetei a NATO bomlasztására tesznek kísérletet” – idézte tavaly decemberben a Századvég Alapítvány elemzését a Ripost című újság. Egy hónappal korábban egy másik Ripost-cikkben Orbán Viktor véleményét részletezték arról, hogy Soros György évente egymillió migránst akar Európába telepíteni.
Magyarországon szinte naponta hangoznak el hasonlók kormányzati és fideszes vezetők részéről, ezek a cikkek azonban nem a magyar Ripostban, hanem Szlovéniában és Észak-Macedóniában jelentek meg. Mindkét országban van egy újság, amit Ripostnak hívnak. Ezek nemcsak nevükben és tartalmukban hasonlítanak egymásra, de egyik alapítójuk is összeköti őket.
Ő Schatz Péter magyar üzletember, Habony Árpád korábbi üzlettársa és egyben a magyar kormánypárti média külföldi terjeszkedésének egyik kulcsfigurája: 2017 óta több tévét és újságot szerzett meg a Balkánon. A médiabefektetései azonban felkeltették a helyi hatóságok figyelmét.
Észak-Macedóniában a pénzügyminisztérium egyik szerve, a Pénzügyi Rendőrség azt vizsgálta, hogyan mozgott közel egymilliárd forint Schatz szlovén és macedón cégei között. A vizsgálatról a Direkt36 a macedón IRL és a szlovén Oštro oknyomozó szervezettel együttműködve szerzett meg dokumentumokat és tudott meg részleteket.
A vizsgálat eredményeit összefoglaló dokumentum szerint a macedón pénzügyminisztérium hatósága több okból is szabálytalannak tartja az utalásokat. Azt gyanítják például, hogy a kifizetések olyan számlák alapján történtek, amelyek nem takarnak valódi tevékenységet. Emellett gyanúsnak találták az átutalt pénz eredetét is, ami a hatóság vezetője szerint Magyarországról érkezett, és balkáni médiafinanszírozásra használták fel.
Mindez „a pénzmosás bűncselekmény egyes elemeinek elkövetésére utal” - írja a hatóság. A macedón szabályok szerint bármely olyan esetben indítható vizsgálat pénzmosás gyanújával, amikor tisztázatlan okból történik nagy pénzmozgás.
Segítsd a hatalom ellenőrzését, támogasd a Direkt36-ot!
A Pénzügyi Rendőrséget 2003-ban hozták létre, hogy súlyos pénzügyi bűncselekményeket derítsen fel, például korrupciós és pénzmosási ügyekben nyomozzon. A szervezet nem független a politikától, megalakulása óta a mindenkori pénzügyminisztérium felügyelete alatt áll. A magyar hátterű médiacégek ügyében Nikola Gruevszki bukását követően nyomozott a Pénzügyi Rendőrség. A vizsgálat eredményéről tavaly augusztusban értesítették a macedón ügyészséget, de a Pénzügyi Rendőrség tájékoztatása szerint az ügyészség egyelőre nem emelt vádat az ügyben. A mi kérdéseinkre nem válaszolt sem a macedón ügyészség, sem a magyar rendőrség, sem Schatz Péter. A Fővárosi Főügyészség azt írta, nincsen tudomása az általunk leírt ügyről.
Balkáni barátok
Orbán Viktor politikájában régóta fontos szerepet játszik az üzeneteit kritika nélkül továbbító média. Az elmúlt években a magyar sajtó jelentős részét kormánybarát cégek ellenőrzése alá vonták, ez a terjeszkedés pedig az országhatároknál sem állt meg.
2017 tavaszán Fidesz-közeli médiabefektetők a Balkánon vásároltak újságokat és tévéket, elsősorban azokban az országokban, ahol épp jól jött a segítség Orbán Viktor regionális szövetségeseinek: Észak-Macedóniában és Szlovéniában.
Észak-Macedóniát közel egy évtizeden keresztül vezette a magyar miniszterelnökkel remek kapcsolatot ápoló Nikola Gruevszki. 2015-ben azonban kiderült, hogy Gruveszki miniszterelnöksége idején a macedón titkosszolgálat több ezer állampolgár telefonját hallgatta le illegálisan. A botrányba végül belebukó Gruevszki ellen korrupció vádjával több eljárás is indult a hazájában, Orbán Viktor azonban a végsőkig kitartott mellette. Miután Gruevszki távozott a miniszterelnöki székből, egyre nehezebb helyzetbe kerültek a politikust támogató médiumok is – ezek segítségére siettek magyar kormányközeli médiabefektetők.
Szlovéniában a Janez Janša által vezetett SDS (Szlovén Demokrata párt) folytat a Fideszéhez hasonló, bevándorlóellenes politikát. Janša utoljára 2012-2013 között volt Szlovénia miniszterelnöke, ezt követően a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként politizált tovább. A 2018-as választásokra készülve Orbán személyesen is Janša mellett kampányolt. „Én lehetek az önök szerencsét hozó talizmánja” – mondta Orbán 2017 tavaszán az SDS kongresszusán.
Orbán és a magyar kormány aktív balkáni szerepvállalásának a célja az, hogy Magyarország „tényező legyen” a régióban, a kormány „befolyást és barátokat próbál szerezni” ehhez – mondta a Direkt36-nak egy, a kormányzati stratégiát ismerő forrás. Orbán nemcsak szavak szintjén, hanem a kormányközeli szereplők médiabefektetésein keresztül is komoly politikai segítséget nyújt a szövetségeseinek. A médiavásárlás pedig azért előnyös, mert nem számít tiltott pártfinanszírozásnak, mondta a forrás.
A kormánypárti média balkáni terjeszkedésében jelentős szerepet játszott Schatz Péter. Schatz a kilencvenes években a Danubius Rádió promóciós igazgatója volt, majd 2006 és 2012 között a köztévénél dolgozott. 2015-ben az akkor induló bulvárlap, a Ripost társtulajdonosa lett.
Schatz a Balkánon 2017 márciusában kezdett befektetni. Szlovéniában Habony Árpád cégével közösen vásárolt részesedést egy tévéadót működtető cégben. Később Schatz megalapította a Ripost Založništvo céget, lett bulvárlapja, internetes és nyomtatott újságja is. Ezek a kiadványok nyíltan Janša-pártiak, az SDS még kisebbségi tulajdonrésszel is rendelkezik a kiadójukban.
A szlovén vásárlásokkal közel egy időben Schatz Észak-Macedóniában megalapította a Target Media Group tanácsadó céget, részesedést szerzett egy Gruevszki-párti tévéadóban és Ripost MK néven híroldalt is indított.
Kulcstartót és dalmát olívaolajat hirdetnek a magyarok
Ezeket a balkáni médiumokat nemcsak Schatz kapcsolja össze, hanem egy nagyértékű szerződés is, amelyet 2017 júliusában kötött egymással Schatz szlovén és macedón cége. A szerződésen mindkét cég képviselőjeként Schatz aláírása látható.
A Ripost Zaloznistvo Doo és a Target Media szerződése Schatz Péter aláírásaival:
A szerződésben a macedóniai Target Media azt vállalta, hogy 21 hónapon keresztül különböző médiaszolgáltatásokat nyújt a szlovéniai Ripostnak. Például reklámfelület vásárol, médiastratégiát készít, honlapot üzemeltet és annak teljesítményéről havi riportokat készít, összesen 2,94 millió euróért (több mint 900 millió forintért) cserébe. A Pénzügyi Rendőrség szerint összesen 2,85 millió eurót utaltak át a szerződés alapján 2017 augusztusa és 2019 februárja között.
A céges papírokból látszik, hogy a szlovén Ripost a bevételéhez képest nagyon sokat áldozott különböző termékeknek a reklámozására és a macedón Target Media egyéb szolgáltatásaira. 2018-ban Schatz szlovén cége a 4,2 millió eurós (1,4 milliárdos) éves bevételének 42 százalékát (1,7 millió eurót) Schatz macedón cégének utalta át. A szlovén Ripost 2017-ben még nyereséges volt, 2018-ban azonban – a több mint duplájára nőtt költségei mellett – már veszteséget termelt.
A macedón Pénzügyi Rendőrség szerint azonban a két cég közötti pénzmozgások olyan számlákon alapulnak, amelyek nem takarnak valódi tevékenységet. A szlovén Ripost például fizetett olyan termékek reklámozásáért, amelyek a Pénzügyi Rendőrség szerint valójában „nem is léteznek a [macedón] piacon”. A Pénzügyi Rendőrség igazgatója, Arafat Muaremi szerint ez a megállapítás két magyar vállalkozás weboldalának, a Bonyart.com és az Olivery.net hirdetéseire vonatkozik, amelyek Schatz macedón médiafelületein jelentek meg (ezekre a magyar hirdetésekre először a Magyar Narancs figyelt fel).
Az Olivery.net oldalán jelenleg csak egy termék rendelhető: a Dalmaticus Naturalis elnevezésű, „dalmát szigetvilágból származó, kézi szüretelésű (...) hidegsajtolással nyert” bio olívaolaj, amely fél literes kiszerelésben 13-17 euróért (4300-5700 forintért) kapható.
Szerettük volna megtudni, hogy ezeket a termékeket miért pont Macedóniában, és mennyi pénzért reklámozzák, de a cég magyar tulajdonosa telefonon csak annyit mondott, hogy túl elfoglalt ahhoz, hogy újságírókkal beszéljen.
Schatz szlovén cége fizetett a macedón cégének egy másik magyar weboldal, a Bonyart.com reklámozásáért is. Ezt bizonyítja egy 120 000 euróról (40,45 millió forintról) szóló számla is, amelyen feltüntették a weboldal nevét.
A „bonyART design cég” egyedi design és dekorációs termékek tervezésével és gyártásával foglalkozik 2011 óta a honlapja szerint. A cég webshopjában többek között hűtőmágneseket és kulcstartókat lehet venni, emellett reklámoznak Swarovski kristállyal kirakott bögréket, naptárrá alakítható bortartót és „trendi tortaszámokat” is. A cég saját oldala félkész állapotban van, itt vásárolni sem tudtunk semmit. Létezik ugyanakkor egy bonyart.store című oldal is, ahol lehet regisztrálni és vásárolni is.
A vállalat tulajdonosa Bonyár Miklós, aki korábban vezette a Népszava kiadóját. Később különböző üzletekbe fogott, például dinóparkot hozott létre, ezután kezdett dekorációs termékeket reklámozni. „Miért ne?” – kérdezett vissza Bonyár, amikor telefonon arról kérdeztük, hogy a termékeit miért épp Észak-Macedóniában reklámozza. Bonyár azt mondta, hogy a Pénzügyi Rendőrség nyomozásáról nem tudott, a hatóság őt nem kereste meg, az pedig szerinte „nettó hazugság”, hogy a termékei ne léteznének. A bonyART mögötti cég az elmúlt években fokozatosan növelte a bevételeit: tavaly több mint 200 milliós forgalmat bonyolított, ebből viszont mindössze 2,1 millió forintos profitot ért el.
Bonyár azt mondta, hogy Schatz Péterrel baráti viszonyt ápol „huszonvalahány éve”, de másokkal is van hasonló baráti kapcsolata. Arról üzleti titokra hivatkozva nem árult el részleteket, hogy a cége pontosan milyen megállapodás keretében reklámoz Macedóniában.
„Gyanús” forrásból jött a pénz
A Pénzügyi Rendőrség nemcsak az utalások alapjául szolgáló számlákat találta gyanúsnak, hanem az átutalt pénz eredetét is.
A szlovén Necenzuriano újság február elején arról írt, hogy több magyar forrásból is érkezett pénz szlovén SDS-párti médiacégekhez, többek között a magyar Riposttól. A lap azonban nem részletezi, hogy ezek az információk milyen forrásból származnak.
A magyar céges iratokból kiderül, a magyar Ripost üzleti kapcsolatban állt a szlovéniai Riposttal: a szlovén céget 2018-ban a magyar Ripost beszállítói között sorolták fel. Összesen több mint százmillió forintos kifizetés járt a magyar Riposttól a szlovén Ripostnak, de az nem derül ki a dokumentumokból, hogy pontosan milyen szolgáltatásokért A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (amelybe a magyar Ripost 2018-ban többszáz kormánypárti sajtótermékkel együtt beolvadt), nem válaszolt a szlovén utalásokkal kapcsolatos kérdéseinkre.
A magyar kormánypárti médiumok balkáni nyomulása egyelőre nem segítette átütő sikerhez Orbán szövetségeseit. Észak-Macedóniában pedig Gruevszki csak úgy tudta elkerülni a börtönt, hogy 2018 végén a magyar kormány segítségével Budapestre menekült. Gruevszki bukása után legfőbb politikai ellenfele, Zoran Zaev került hatalomra. Az új vezetés alatt pedig a macedón hatóságok több korábbi ügyben is vizsgálódni kezdtek – ekkor indítottak nyomozást a Gruevszki-párti, magyar hátterű médiumokkal kapcsolatban is.
Eközben Szlovéniában Janša pártja a 2018-as választásokon megszerezte a szavazatok többségét, kormányt alakítani viszont nem tudott. Janša így továbbra is a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként politizál. 2018 végén a szlovén parlament vizsgálóbizottságot állított fel az SDS állítólagos külföldi finanszírozásának feltárására, nemrég pedig a szlovén Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálatot indított a magyar hátterű médiacégek ügyében.
Eközben Orbán szövetségesei – élvezve a magyar médiumok töretlen támogatását – abban bíznak, hogy újra pozícióba kerülhetnek. Macedóniában tavasszal fognak előrehozott választásokat tartani, míg Szlovéniában a miniszterelnök februári lemondása óta Janša dolgozik azon, hogy kormányképes koalíciót alkosson. Janša ezen a héten megbízást is kapott a szlovén államfőtől az új kabinet létrehozására. | https://444.hu/2020/02/28/egymilliardot-pumpaltak-at-az-orbanek-altal-epitett-balkani-mediaba-gruevszki-ellenfelei-vizsgalni-kezdtek-a-gyanus-penzmozgast | https://web.archive.org/web/20231025060524/https://444.hu/2020/02/28/egymilliardot-pumpaltak-at-az-orbanek-altal-epitett-balkani-mediaba-gruevszki-ellenfelei-vizsgalni-kezdtek-a-gyanus-penzmozgast | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/egymilliardot-pumpaltak-at-az-orbanek-altal-epitett-balkani-mediaba | 444 | world-news | 2020-02-28 00:00:00 | [
"Habony Árpád",
"Nikola Gruevszki",
"Orbán Viktor",
"Schatz Péter"
] | [] | [
"Európa",
"Macedónia"
] | [
"média",
"klientúra"
] | [] |
50,232 | Huszonnyolcszorosára ugrott a 4iG nyeresége 2019-ben | A 4iG Nyrt. 2019-ben 41,13 milliárd forint konszolidált árbevételt és közel 2,83 milliárd forint adózott eredményt ért el a nemzetközi beszámolási standardok (IFRS) szerint, az előző évhez képest a csoport árbevétele csaknem háromszorosára növekedett, nyeresége pedig huszonnyolcszorosára ugrott - közölte a vállalat pénteken az MTI-vel. | A 4iG Nyrt. 2019-ben 41,13 milliárd forint konszolidált árbevételt és közel 2,83 milliárd forint adózott eredményt ért el a nemzetközi beszámolási standardok (IFRS) szerint, az előző évhez képest a csoport árbevétele csaknem háromszorosára növekedett, nyeresége pedig huszonnyolcszorosára ugrott - közölte a vállalat pénteken az MTI-vel.
A rekorderedmény után a társaság osztalékfizetést is tervez, ennek mértékéről az áprilisi közgyűlés dönthet majd.
Közölték azt is, hogy „a menedzsment várakozásai szerint a teljesítés és előkészítés alatt álló megbízások alapján, valamint a szolgáltatási portfólió bővítésével az idei évben tovább növekedhet a cégcsoport üzleti eredményessége. A 4iG folyamatosan vizsgálja a hazai és nemzetközi terjeszkedés, az akvizíciók lehetőségeit”.
A közlemény kitér arra is, hogy
„az informatikai, illetve az információ - és kommunikáció technológiai piac legnagyobb megrendelője a Magyar Állam, ennek megfelelően a társaság tavalyi bevételeinek 62 százaléka állami, 38 százaléka pedig a vállalati szegmens megbízásaiból származott.” | https://444.hu/2020/02/28/huszonnyolcszorosara-ugrott-a-4ig-nyeresege-2019-ben | https://web.archive.org/web/20230206161320/https://444.hu/2020/02/28/huszonnyolcszorosara-ugrott-a-4ig-nyeresege-2019-ben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/huszonnyolcszorosara-ugrott-a-4ig-nyeresege-2019-ben | 444 | hungarian-news | 2020-02-28 00:00:00 | [
"Jászai Gellért"
] | [
"4iG Nyrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika"
] | [] |
50,233 | Nonstop háború zajlik Hódmezővásárhelyen | "Éjjellátót vásároltak, hogy minek, azt nem tudjuk, de a leltár során nem is találtuk meg” – számolt be egy helyi önkormányzati cég átvilágításának részeredményeiről Kiss János, a tavaly kinevezett vezérigazgató. A vizsgálat során derült az is ki, hogy az önkormányzati cég vásárolt egy Land Rovert, majd az egyik munkatársuknak eladták 2,9 millió forintért, amit jelenleg éppen egy internetes hirdetésben a duplájáért árul a szóban forgó volt kolléga. Ez ügyben tesz az új cégvezető feljelentést. | Nonstop háború zajlik Hódmezővásárhelyen
"Éjjellátót vásároltak, hogy minek, azt nem tudjuk, de a leltár során nem is találtuk meg” – számolt be egy helyi önkormányzati cég átvilágításának részeredményeiről Kiss János, a tavaly kinevezett vezérigazgató. A vizsgálat során derült az is ki, hogy az önkormányzati cég vásárolt egy Land Rovert, majd az egyik munkatársuknak eladták 2,9 millió forintért, amit jelenleg éppen egy internetes hirdetésben a duplájáért árul a szóban forgó volt kolléga. Ez ügyben tesz az új cégvezető feljelentést.
Az októberi önkormányzati választások után megtartott alakuló ülés után menesztette az új közgyűlés az önkormányzati cégek vezetőit. Márki-Zay Péter akkor azzal utasította vissza a politikai tisztogatás vádját, hogy
lopni tilos.
A vásárhelyi polgármester már akkor bejelentette, hogy átvilágítják a két önkormányzati céget, pénteken ennek a vizsgálatnak az eredményeit ismertették az októberben kinevezett új vezetők. Hódmezővásárhelyen két nagy önkormányzati cég van, az egyik a Hódmezővásárhelyi Működtető és Szolgáltató Zrt, aminek a feladatkörébe tartozik mások mellett a közétkeztetés, a szemétszállítás, és a parkolás is, itt találták meg a lajstromban az éjjellátót és egy volt munkatárs itt jutott jutányos áron egy Land Roverhez. A másik cég a távhő szolgáltatásért is felel, de idetartozik az informatika és az ingatlankezelés is. A HMSZ Zrt új igazgatója azt is elmondta, hogy a 2016-ban több cég összevonásával megalakult társaság szabályzatát és munkaszerződéseit sem egységesítették, ami fejetlenséggel is járhatott.
A HVSZ Zrt-nél még nem zárult le a tavaly nyári hackertámadás ügye sem, de úgy tűnik, hogy a vezetőváltással itt is újabb furcsaságok derültek ki. Akkor hivatalon belül lokalizálták a támadót, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet jelentést készített, majd hivatalból ők adták át az ügyet a nyomozóknak, ez nem zárult még le. Időközben októberben, a választások után leváltották a cégvezetőket, az informatikai divíziót is magában foglaló HVSZ Zrt új vezetője, Kalotay Balázs most azt is elmondta, hogy egyedüliként az informatikai vezető nem kívánt együttműködni az átadás-átvételnél. A menesztett igazgató a GDPR-ra hivatkozva az adatok 90 százalékát megsemmisítette, de illegális szoftvereket is találtak a cégnél, ebben az ügyben is tettek feljelentést. Az önkormányzat működéséért és gazdálkodásáért felelős cégeknél még nem zárták le teljesen az átvilágítást.
A cégek átvilágításáról szóló beszámolók előtt megtartott közgyűlés zárt ülésén döntöttek a képviselők az egyik fideszes társuk méltatlanságáról is. Ez sem volt előzmények nélkül, ugyanis első körben a Fidesz támadta meg Krupiczer Ferenc képviselőt, aki októberig egy netes rádiót működtetett cégével, majd a választási győzelem után, október végén befejezték a működést. A lényeg, hogy a médium tulajdonlása miatt állapította meg a kormányhivatal az összeférhetetlenséget, majd a bíróság csak a méltatlanságot találta megalapozottnak, ám ez a döntés sem jogerős. Ezek után most pénteken, zárt ülésen, éppen az előbbi ügyben sokszor megszólaló Cseri Tamást nyilvánították méltatlannak, aki ellen azt hozták fel, hogy a nemrég elindított A vásárhelyi ellenzék hangja lap, felelős kiadójaként őt tüntetik fel. (Az önkormányzati törvény tiltja, hogy a képviselők, polgármesterek, médiaszolgáltatók tulajdonosai, vagy közreműködői legyenek) Cseri szerint persze koncepciós eljárás folyik ellene.
Ezen felül nemrég megjelentek a Márki-Zayt lejárató óriásplakátok, alig pár hónappal az önkormányzati választások után, ahol Márki-Zay kétharmaddal verte a Fideszt. A plakátokat a Polgári Együttműködés Hódmezővásárhely Egyesület rendelt meg, annak vezetője egy helyi portálnak azt mondta, azért, mert csalódtak a polgármesterben, aki az országos politikával többet foglalkozik, mint a várossal. A plakátokon egyébként még Márki-Zay kihívója, Grezsa István is kiakadt, ezt nem is rejtette véka alá, hogy nincs ínyére a politikai csata állandósulása: „Úgy tűnik, hogy az októberi pofonból sem tanultak semmit” – írta Grezsa a közösségi oldalán. | https://hvg.hu/itthon/20200228_Nonstop_haboru_Hodmezovasarhelyen | https://web.archive.org/web/20201218051757/https://hvg.hu/itthon/20200228_Nonstop_haboru_Hodmezovasarhelyen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nonstop-haboru-zajlik-hodemezovasarhelyen | HVG | hungarian-news | 2020-02-28 14:55:00 | [] | [
"Hódmezővásárhely Város Önkormányzata",
"Hódmezővásárhelyi Működtető és Szolgáltató Zrt."
] | [
"Csongrád megye",
"Hódmezővásárhely"
] | [
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"méltatlanság"
] | [] |
50,234 | Benkő Tibor bemutatta a "nemkormánygépeket" Kecskeméten | Benkő arról beszélt Kecskeméten, hogy az országgyűlési képviselők bármikor megnézhetik a Honvédelmi Minisztériumban, hogy hova mentek a gépekkel.
Az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága kihelyezett ülést tartott csütörtökön Kecskeméten, a Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison, ahol a testületet tájékoztatták a Magyar Honvédség által üzemeltetett és beszerzett repülőgépekről, illetve helikopterekről. | Az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága kihelyezett ülést tartott csütörtökön Kecskeméten, a Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison, ahol a testületet tájékoztatták a Magyar Honvédség által üzemeltetett és beszerzett repülőgépekről, illetve helikopterekről.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter mutatta be az eszközöket és beszélt a várható új beszerzésekről is. Elmondta, a meglévő orosz haditechnikai eszközöket csak addig tartják rendszerben, amíg hatékonyan tudják azokat alkalmazni, s amíg az új beszerzések hadrendbe nem állnak.
A honvedelem.hu cikke szerint a miniszter kiemelte az Airbus A319-es csapatszállító repülőt. Szerinte rendkívül nagy előrelépést jelent az előző csapatszállítóhoz képest, mert jóval nagyobb létszámot képes szállítani, jóval gyorsabban és magasabban repül, mint a korábbi gépeik és így meg tudják oldani vele mindazokat a hiányosságokat, amelyekkel a korábban küzdöttek. Benkő azt is elmondta, a beszerzések előtt a misszióba repülő katonákat csak bérelt gépekkel tudták utaztatni.
Beszélt a Falconokról is, szerinte ezekkel a gépekkel is növekedtek az ország honvédelmi képességei, itt a 11 ezer kilométeres hatótávolságot és a több mint 15 ezer méteres repülési magasságot hangsúlyozta. Benkő azt mondta, a gépeket olyan speciális katonai berendezésekkel szerelték fel, amely rendkívül hatékonnyá és többfunkcióssá teszik azokat.
A tárcavezető reagált azokra a nyilatkozatokra, amelyek „kormánygépként” jellemezték az új repülőket. A cikk szerint bemutatta a felszállások és a katonai célú repült órák számát, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy az országgyűlési képviselők bármikor betekinthetnek a Honvédelmi Minisztériumban az úticélokat, s azok okait is tartalmazó iratokba, amelyekből világosan kiderül, mikor és milyen katonai célokra használták a repülőket.
Január végén írtunk arról, hogy 2018 júliusa óta mintegy 80 alkalommal vették igénybe állami vezetők a Honvédség gépeit. Az úticélok között volt Dubaj, Abu-Dhabi, Panamaváros, Sharm el Sheikh, és a Zöld-foki köztársasághoz tartozó Praia is.
Harangozó Tamás, a Honvédelmi és rendészeti bizottság MSZP-s tagja a Facebookon úgy reagált a bemutatóra, hogy "végre megnézhettük a nemkormánygép, nemluxusrepűlőket (Falcon, 2 db) is. A kedves olvasókra bízom a dolog megítélését." | https://hvg.hu/itthon/20200227_Benko_Tibor_bemutatta_a_nemkormanygepeket_Kecskemeten | https://web.archive.org/web/20220815094526/https://hvg.hu/itthon/20200227_Benko_Tibor_bemutatta_a_nemkormanygepeket_Kecskemeten | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/benko-tibor-bemutatta-a-nemkormanygepeket-kecskemeten | HVG | hungarian-news | 2020-02-27 15:12:00 | [] | [
"Magyar Honvédség"
] | [] | [
"átláthatóság",
"utazás"
] | [] |
50,235 | Czeglédy Csaba kiakadt: új bíróság dönt a büntetőperében | Eldőlt, hogy Kecskeméten folytatódik a Czeglédy-per, miután a szegedi bírók elfogultságra hivatkozva egymás után kapitulálva kiszálltak az utóbbi idők legátpolitizáltabb peréből. Csakhogy a baloldali politikus szerint a Kecskeméti Törvényszék sem járhatna el törvényesen. | A hvg.hu már tavaly, előre megírta, majd végül be is következett: a Szegedi Törvényszék testületileg kiszállt a Czeglédy-ügyből az összes bíró elfogultsága miatt.
A lassan jogi szappanoperává avanzsáló büntetőügyet ezért más bíróságra kellett áttenni, és a Szegedi Ítélőtábla a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki – erről a bíróság az MTI-t tájékoztatta, ugyanakkor Czeglédy védelme eljuttatta hozzánk az erről szóló végzést is. Ebből az is kiderül, hogy a döntés ellen nem lehet fellebbezni, hosszan sorolják benne indoklásként, hogyan fogytak el a bírók a szegedi bíróágon. A vádat továbbra is a Csongrád Megyei Főügyészség képviseli.
„Továbbra is két lábbal tiporják a törvényeket, ugyanis a Szegedi Ítélőtáblának még két lényeges beadványunkról döntenie kellett volna: egyrészt egy illetékességi kifogásunk még előttük van, mert állítjuk, hogy nemcsak a szegedi, de a kecskeméti bíróság sem járhat el jogszerűen. Másrészt bejelentettük magának az ítélőtáblának az elfogultságát, miután a sajtóból arról értesültünk, hogy a Szeviép-ügyben maguk jelentettek elfogultságot. Így míg ezekben a kérdésekben nincs döntés, nem határozhattak volna arról, hogy a Kecskeméti Törvényszéket jelölik ki” – kommentálta Czeglédy Csaba a fordulatot.
Ezzel a kordé ismét elkerülte a szamarat, ami súlyos törvénytelenséget jelent, erre már fel is hívtuk írásban az ítélőtábla vezetőjének figyelmét – tette hozzá.
A Czeglédy Csaba vezette Human Operator Zrt.-hez kapcsolódó bűnszervezet ügyében februárban emeltek vádat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 21 emberrel szemben. A vádirat szerint a 2011-től működő bűnszervezet célja döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég áfafizetési kötelezettségének csökkentése, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt. A vád szerint a bűnszervezet 6,215 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek. | https://hvg.hu/itthon/20200227_Czegledy_Csaba_kiakadt_uj_birosag_dont_a_buntetopereben | https://web.archive.org/web/20210120115625/https://hvg.hu/itthon/20200227_Czegledy_Csaba_kiakadt_uj_birosag_dont_a_buntetopereben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/czegledi-csaba-kiakadt-uj-birosag-dont-a-buntetopereben | HVG | hungarian-news | 2020-02-27 15:30:00 | [
"Czeglédy Csaba"
] | [
"Humán Operátor Zrt."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"foglalkoztatás",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [
"Czeglédy-ügy"
] |
50,237 | Jogerősen elítélték a Országos Roma Önkományzat elnökét | Balogh János meg nem tartott eseményről állíttatott ki számlát.
Helyben hagyta a Debreceni Ítélőtábla az első fokon eljáró törvényszék tavaly októberi döntését, amelyben vesztegetés bűntette miatt egy év – két év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte Balogh Jánost, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét. | Helyben hagyta a Debreceni Ítélőtábla az első fokon eljáró törvényszék tavaly októberi döntését, amelyben vesztegetés bűntette miatt egy év – két év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte Balogh Jánost, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét.
A bíróság szerint az ORÖ a 2018-as országgyűlési választásokat megelőzően az állami költségvetésből 81 millió forintos kampánycélú támogatást kapott. A vádlott 2018. március 24-én Ibrányban találkozott egy rendezvényszervezéssel foglalkozó társaság egyik munkatársával, akitől azt kérdezte, megszervezne-e a cég az ORÖ részére egy rendezvényt, amelynek költségéről számlát kellene kiállítani. Amikor a férfi érdeklődött a rendezvény időpontjáról, a vádlott azt mondta, nem fogják megtartani.
Egy néhány nappal későbbi találkozón a vádlott arra kérte a tanút, hogy a cége állítson ki egy 3,5 millió forint összegű számlát az ORÖ mint megrendelő részére egy meg nem tartott eseményről. Az ORÖ elnöke a férfinak azt mondta, hogy a számlán feltüntetett összeget az önkormányzat átutalná a kft.-nek, amiből megtarthat 600 ezer forintot, a többit azonban vissza kell adnia. A férfi nem fogadta el az ajánlatot, a beszélgetésről hangfelvételt készített.
A tavaly októberi ítélet indoklásában elhangzott: mivel a korábban megtartott előkészítő ülésen a vádlott beismerte a bűnösségét, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem vizsgálta, csak a büntetés kiszabásának szempontjait vette figyelembe. | https://hvg.hu/itthon/20200225_itelet_vesztegetes_orszagos_roma_onkormanyzat_balogh_janos | https://web.archive.org/web/20201217225032/https://hvg.hu/itthon/20200225_itelet_vesztegetes_orszagos_roma_onkormanyzat_balogh_janos | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogerosen-eliteltek-a-orszagos-roma-onkomanyzat-elnoket | HVG | hungarian-news | 2020-02-25 15:47:00 | [
"Balogh János"
] | [
"Országos Roma Önkormányzat (ORÖ)"
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"vesztegetés",
"ítélet/döntés"
] | [
"Felzárkóztatási pénzek elherdálása (ORÖ)"
] |
50,238 | A belső kör tagjai vettek részt ezeken az eseményeken | Interjút adott lapunknak a kispesti hangfelvételek készítője, azzal a megkötéssel, hogy nevét, személyazonosságát továbbra sem kívánja felfedni, ám szavait vállalja a hatóságok előtt. Kiemelte, hogy sem politikai, sem pedig hatósági presszió nem játszott közre abban, hogy felvette ezeket a beszélgetéseket. Indoka egyrészt személyes jellegű volt, másrészt pedig bosszantotta a hatalmi arrogancia. Hangsúlyozta: ő nem tekinti magát hősnek, már csak azért sem, mert ő is a Lackner-féle társaságban mozgott. | 2020.02.29. 08:00
Interjút adott lapunknak a kispesti hangfelvételek készítője, azzal a megkötéssel, hogy nevét, személyazonosságát továbbra sem kívánja felfedni, ám szavait vállalja a hatóságok előtt. Kiemelte, hogy sem politikai, sem pedig hatósági presszió nem játszott közre abban, hogy felvette ezeket a beszélgetéseket. Indoka egyrészt személyes jellegű volt, másrészt pedig bosszantotta a hatalmi arrogancia. Hangsúlyozta: ő nem tekinti magát hősnek, már csak azért sem, mert ő is a Lackner-féle társaságban mozgott.
– Több magyarázat is kering arról, hogy miért készítette el a hangfelvételeket. Vannak, akik a történteket úgy magyarázták, hogy a Fidesz megkereste, „beszervezte” önt. Vannak olyanok is, akik viszont tudni vélik, hogy elfogta önt a hatóság, és rábírták a hangfelvételek elkészítésére, amivel segíthetett volna szorult helyzetén. Ezen verzió szerint egy nagyobb bűnüldözési akció kezdeteként szivárogtatta ki lapunknak a hanganyagokat a hatóságok tudtával és egyetértésével. Van bármelyik forgatókönyvnek valós alapja?
– Ezek csak kispesti legendák, amelyek megmutatják, hogy senki sincs tisztában az igazsággal. A hangfelvételek személyes motivációból készültek: a beszélgetéseken megszólaló és szóba kerülő személyeket évek óta ismerem. Vannak, akik közülük nagyon jól élnek, és bánt vagy inkább bosszant, hogy ezek a személyek miként viselkednek azokkal, akik náluk kiszolgáltatottabbak. Olyan is előfordult, hogy némelyikük kifejezetten megnehezítette mások életét. Hatalmi arroganciát tapasztaltam segítségnyújtás helyett. Nem volt politikai nyomás és nem volt hatósági, rendőrségi nyomás sem. A hangfelvételeket saját elhatározásomból készítettem. Azt azonban kiemelném: nem vagyok hős, és nem szeretném, ha bárki is így tekintene rám, hiszen én is ezekben a körökben mozogtam.
A főszereplők:
Gajda Péter: Kispest MSZP-s polgármestere, 2006 óta vezeti a kerületet. A hangfelvételeken számos alkalommal főnöknek nevezik, akinek vissza kell osztani. Lackner elmondása alapján a polgármester ingatlanokba fekteti a pénzét, de egyébként Lackner nem szokta megkérdezni, hogy mihez kezd azzal, amit „kap”.
Lackner Csaba: Kispesti önkormányzati képviselő, 2019-ben kirúgták az MSZP-ből. A hangfelvételek főszereplője, aki szeret beszélni a saját és mások vélt vagy valós korrupciós ügyeiről. Hivatalos havi jövedelme nettó négyszázezer forint körül van, saját bevallása szerint viszont a havi jövedelme eléri a másfél millió forintot.
Kránitz Krisztián: Korábban MSZP-s önkormányzati képviselő volt, 2014 és 2019 között a kispesti vagyonkezelő igazgatója. 2019-ben már nem lett képviselőjelölt, kizárták, mert „a kerületi tagságból mindenki tudta, mennyit rakott zsebre”, viszont maradhatott a vagyonkezelő élén dupla fizetésért. Kránitz vagyonát a barátai 200-250 millió forintra becsülik.
Somogyi Lászlóné: Kispesti MSZP-s önkormányzati képviselő, korábban a városháza „udvari beszállítójának”, az Anildia Kft.-nek a tulajdonosa volt. 2014 óta már csak exférje, Somogyi László üzletember nevén van a vállalkozás. Somogyi az Anildia mellett több céget is mozgat. A hangfelvételek szerint a napfényes Miamiban van háza. Lackner elmesélte: egy alkalommal Somogyi 12 millió forintot adott át Kránitz Krisztiánnak, hogy a vállalkozó további önkormányzati megrendelésekhez jusson.
– Említette a kiszolgáltatott embereket. Lackner Csaba az egyik felvételen arról beszél, hogyan kell hatékonyan kirakni a rászorulókat az önkormányzati lakásokból. Tapasztalt hasonlókat, erre is gondolt, ami közrejátszott a döntésében?
– Számos történetet hallottam a szociális lakások körüli visszás ügyekről és a rászorulóknak járó kedvezmények, juttatások elnyeréséről. Bizonyítékot nem gyűjtöttem ezek alátámasztására vagy cáfolatára, de már az erről a témáról folytatott beszélgetések hangneme, szóhasználata is árulkodó. Az pedig felháborító, hogy rászorulókat raktak ki önkormányzati lakásokból. Az is általános tapasztalat, hogy az önkormányzati munkákat olyan emberek nyerték meg, akik közel álltak a pályázatokat elbírálókhoz. Egy átlagos, politikai kapcsolatok nélküli kispesti vállalkozónak, akinek egy-egy ilyen munka elnyerése akár fordulópont is lehetett volna az életében, esélye sem volt nyerni.
– Felajánlott valaki anyagi vagy bármilyen előnyt, hogy elkészítse ezeket a felvételeket?
– Határozottan kijelentem: nem.
– Mikor és hol készültek a felvételek?
– Több buliban is részt vettünk a nyár közepén, ott készültek.
– Hogyan látja a saját szerepét?
– Azt akartam, hogy a közpénzek a közt szolgálják, ne egy szűk csoportosulás érdekeit, amelynek olyan hatalom összpontosul a kezében, ami veszélyezteti a demokráciát helyben. A döntésemben személyes sértettség is közrejátszott. Én egy informátor vagyok, nem igazságosztó: a hatóságok dolga, hogy kiderítsék, mennyi hencegés van ezeken a felvételeken és mi a valóság.
– Amikor a botrány kipattant, akkor lapunk megkereste Gajda Pétert, aki szinte azonnal visszautasította azon megfogalmazásunkat, hogy Lackner Csaba a „bizalmasa és barátja” lett volna. Hogyan látja a két politikus kapcsolatát?
– Tudomásom szerint többéves, talán egy évtizedes baráti viszony volt és van köztük. Az utóbbi években egyre mélyült ez a bizalom, ahogy egyre több közös ügy fűzte össze őket és egyre több hatalmuk lett.
– Milyen sűrűn találkozott Lackner és Gajda, és milyen apropóból?
– Biztosan volt számos olyan hét, amikor több alkalommal is találkoztak. Egyrészt a munka miatt, másrészt a hangfelvételeken is szóba került, hogy hetente eljártak focizni, sportolni is. Ezek mellett nemegyszer voltak közös síelések, bulizások, és együtt ünnepelték az egymás életében bekövetkező fontos eseményeket: születésnapokat, tejfakasztókat, ilyesmiket.
– A hangfelvételeken szóba kerültek a baráti focik és az utána tartott sörözések. A történetek szerint ezen alkalmakkor is érdekes beszélgetések hangzottak el. Kránitz Krisztián, a kispesti vagyonkezelő vezetője az egyik ilyen sörözésen 44 évesen a korai nyugdíjba menetelről álmodozott, ami szavai szerint elérhető közelségbe került neki. Mit lehet tudni a baráti focikról, milyen gyakran voltak ezek, kik vettek ezen részt?
– Azt, hogy mit mondott Kránitz, csak Lackner elmeséléséből tudjuk, de elhangozhatott ilyesmi. Ezeket a kijelentéseket lehet viccnek gondolni, nagyképűsködésnek, esetleg a többiekkel való élcelődésnek venni, hogy „én ezt már elértem, ti meg sehol sem vagytok”. Nehéz kitalálni az ilyen mondatok kimondása mögötti motivációt. Tudomásom szerint a baráti focikat heti egyszer rendezték meg, a közeli barátok és a belső kör tagjai vettek részt ezeken az eseményeken. Többek között azok is, akik a hangfelvételek nyilvánosságra kerülésekor nem ismerték fel egymást.
– Ez egy komikus helyzet volt. Találkozott olyannal, aki elhitte, hogy Gajda és társai nem ismerik fel Lacknert?
– Nem hittem el én sem. Különösen annak fényében nem, hogy milyen közeli volt a viszonyuk. Nem gondolom, hogy bárkit is sikerült erről meggyőzniük, különösen nem Kispesten.
A interjú teljes szövege az alábbi cikkekben érhető el: „Ha a hatóságok elakadnak, vállalom az informátor szerepét„, Gajda az ész, ő a főnök
Árulkodó mondatok a kispesti hangfelvételeken:
Lackner az önkormányzati lakásban lakó rászorulókról: „...az ön bérleti joga a 17 millió forintos ingatlan helyett ér hét és felet. Itt a hét és fél, átutaljuk az ön bankszámlájára, viszontlátásra, aztán menjen a f…ba” ; „Az, hogy valaki egy kolerából bele legyen rakva egy jobba, az b…meg az önkormányzatnak sok pénzébe kerül.”
Lackner a saját vagyonáról: „Ahhoz, hogy például én azt a pénzt, amit megkeresek most havonta, ahhoz nekem legalább 8-9 vagy kb. tíz 40-50 négyzetméteres új építésű ingatlanomnak kellene lenni, hogy a kiadásokból azt a havi bevételt tudjam fedezni. Azért mondjuk egy 8-9-10 lakás az nem kevés, akárhogy is nézzük, 300-400 millió forintra is rúghat, nem? Ahhoz, hogy te mondjuk egy-másfél millió forintot mindenfajta munka nélkül beszedjél.” „Aki az önkormányzati politikában nem keres évi százmillió forintot, az hülye. És az is igaz, hogy aki jól csinálja, az igazából nem a büdzséből veszi el, hanem olyan emberekkel köt szerződést, meg olyan eladások vannak, ahonnan a külső vállalkozóktól jön vissza.”
Lackner Kránitzról: „Én elengedtem a [Kránitz] kezét, mert úgy nyúlt le rólam egyszer nyolcat, aztán meg négyet, hogy semmi köze nem volt hozzá. Tudod mit? Melléállok, ha a 12 milliómat visszaadja.” „Az anyja nevére vásárolt lakásokat.” „[Kránitz kiesése] hosszú távon érvágás, de rövid távon jó, mert el van terelve a figyelem a vagyonkezelő vezetőjéről.”
Kiss Jenő volt soroksári MSZP-elnök: „Gajdának az osztrákoknál nincs valamije?”
Lackner Gajda Péter vagyonosodásáról: „Most is szereztem neki ingatlant.”
Egy ismeretlen beszélő Kránitzról: „Nem tíz százalék, hanem Mr. Negyven Százaléknak hívták, amikor az önkormányzatnál dolgoztam.”
Lackner és az ellenzéki összefogás: „Sokkal több pénzt lehetne keresni, hogyha miénk lenne a kerületi DK.”
Lackner a DK-ról: „Ha ezek a DK-sok beteszik a lábukat a küszöbön belülre, akkor onnantól kezdve a lakásodat akarják elfoglalni.” „Hogy hívják, van ez a Molnár Csabi, meg ez a volt honvédelmi miniszter csaj, ez a hülye hajú p…csa, Vadai Ági, azok tartották össze a pártot, mert a Gyurcsány egy kőkemény alkoholista, ezt tudni kell.”
interjú
Lackner Csaba | https://magyarnemzet.hu/belfold/a-belso-kor-tagjai-vettek-reszt-ezeken-az-esemenyeken-7831217/ | https://web.archive.org/web/20210517032654/https://magyarnemzet.hu/belfold/a-belso-kor-tagjai-vettek-reszt-ezeken-az-esemenyeken-7831217/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-belso-kor-tagjai-vettek-reszt-ezeken-az-esemenyeken | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2020-02-29 00:00:00 | [
"Gajda Péter",
"Lackner Csaba"
] | [
"Budapest Főváros XIX. kerület Önkormányzata (Kispest)"
] | [
"Bp. XIX. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
50,239 | Százmilliót költ üzleti ülőhelyekre a közmédia a Fradi-stadionban | Komolyabb sportesemény jogainak megvásárlása nélkül is elköltött egymilliárd forintot 2019-ben különböző sportközvetítésekhez köthető szerződésekre a közmédia. | Komolyabb sportesemény jogainak megvásárlása nélkül is simán elköltött egymilliárd forintot 2019-ben különböző sportközvetítésekhez köthető szerződések keretében a közmédia. A legtöbb pénz egyedi eseményekre vagy valamilyen technikai dologra – például vonalköltségre, illetve a szerződéses kommentátorok fizetésére – ment el, de akad néhány érdekesebb tétel is a listán.
Drága a sport
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) több hónapnyi szünet után a közelmúltban frissítette az 5 millió forintos értéket meghaladó szerződései listáját, a 2019-es megállapodások többségével. A szerződéseket szokás szerint nem kereshető, szkennelt pdf fájlokban töltötték fel, egészen pontosan kettőben, vélhetően azért, mert a 150 oldalnyi felsorolás egyben már sok lett volna.
Az állami média, amióta elindította a saját sportcsatornáját, hagyományosan ilyen tartalmakra költi a legtöbb pénzt, éves szinten sok-sok milliárd forintot. Korábban már írtunk róla, hogy 2018 végén
az MTVA 15 legnagyobb értékű szerződéséből 13 valamilyen sportközvetítésre vonatkozott, és csak ezek összértéke szinte hajszál pontosan 70 milliárd forintra rúgott.
Jelenleg évente csak az erősen túlárazott magyar labdarúgó-bajnokság 3,8 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek, de a Bajnokok Ligája (BL) és a Forma-1 is minden esztendőben milliárdos tétel, ahogy az olimpia, illetve a foci-vb és Eb is, amikor megrendezik.
Ehhez képest a 2019-es költés tényleg eléggé visszafogott volt. Az MTVA által feltöltött legfrissebb dokumentumokban nagyjából négy tucat sporthoz köthető szerződést találtunk, amelyek összértéke éppen átlépte az egymilliárdot. Ugyanakkor ezek a megállapodások jól mutatják, hogy a méregdrága jogok sem fednek le mindent.
Tízmilliók európai selejtezőkre
A legnagyobb tavalyi tételek között voltak például a nemzetközi kupaszereplésre jogosult magyar focicsapatok hazai BL- és Európa Liga-selejtezőinek a közvetítései. Ezeket ugyanis a BL-jogokon felül a csapatoktól vásárolja meg a közmédia. A legjobban a tavalyi bajnok FTC Labdarúgó Zrt. járt, nekik több mint 63 millió forintot fizettek vélhetően négy mérkőzésért, míg a Honvéd 38, a Debrecen 22, a Fehérvár pedig 18 millió forintra szerződött az állami médiával.
Bár a FTC Labdarúgó Zrt.-vel kötött megállapodás már viszonylag nagynak számított, 2019-ben nem ez volt a legnagyobb, hanem egy sokkal furcsább és egyébként szintén a zöld-fehér csapathoz köthető tétel. Az MTVA ugyanis közel 324 ezer eurós, azaz akkori árfolyamon
bő 103 millió forintos szerződést kötött három évre a Fradi stadionját fenntartó Lagardere Sports Kft.-vel üzleti ülőhelyek és kapcsolódó szolgáltatások igénybevételére a Groupama Arénában.
Az rejtély, hogy ez pontosan mit takar, és részleteket az érintettektől sem sikerült megtudnunk. Az állami média nem reagált megkeresésünkre, a Lagardere Sports Kft. pedig csak egy nagyon általános leírást küldött arról, hogy általában mivel foglalkoznak ők, illetve az anyacégük, mondván, ebből válogathat az MTVA is. Finoman arra is utaltak, hogy az uniós adatvédelmi szabályozás, a GDPR miatt amúgy sem mondhatnának semmit.
Egyébként valószínűleg nem a GDPR, hanem a szerződésben kikötött titoktartási kötelezettség miatt. Bár az egyedi megállapodások titkosak, az általános szerződési feltételeket (ÁSZF) többször is közzétette a Lagardere, ebben pedig szerepel egy titoktartási kitétel.
Több ezer jegy vagy egy Sky Box
Sőt, az ÁSZF-ben a szolgáltatások körét is egy hangyányival részletesebben mutatta be a Groupama Aréna fenntartója, mint a kérdéseinkre küldött válaszában. A dokumentumból az derül ki, hogy az „üzleti ülőhelyek” kategóriában is többféle csomag van. Abban nagyjából mindegyik megegyezik, hogy belépést biztosít a Fradi valamennyi magyar bajnoki és kupameccsére, illetve elsőbbségi jogot az egyéb rendezvényekre, mint például a BL- és EL-meccsek, a válogatott mérkőzések vagy éppen a stadionban rendezett koncertek. Méghozzá úgy, hogy az érintett szektorokat már két órával a rendezvény előtt megnyitják, és csak egy órával annak végét követően kell elhagyni a stadiont.
A különbség a vendéglátás minőségében van. Akad olyan szektor, ahol étlapról lehet rendelni, máshol büfés megoldást alkalmaznak, és nem mindenhol biztosítanak szeszes italt. A vendéglátás azonban az árnak mindig csak a kisebbik részét teszi ki, a tájékoztató szerint a fizetendő összeg 75-80 százaléka a belépő. Márpedig
az érintett szektorokban egy jegy 20-40 ezer forintba kerül, így a szerződött százmillióból néhány ezer ilyen még az étel-italszolgáltatással együtt is kijön.
Mivel ennyi belépőre nyilván nincs szüksége az MTVA-nak, jó esély van rá, hogy egy 13-16 személyes Sky Boxot bérelnek, amiből 34 darab van a stadionban, és ami nagyjából ennyibe is kerül egy évre. Bár a Lagardere-nél eddig mindig elmondták, hogy a konkrét árakat üzleti titokként kezelik – ráadásul azok szobánként eltérőek is lehetnek -, a sajtóban már többször jelentek meg számok az éves bérleti díjakról. Ezek alapján pedig nagyjából 80-120 ezer euróba kerülhet egy box egy idényre, amibe belefér az MTVA éves költése is.
Nagyjából ennyit fizet a Szerencsejáték Zrt. is, amely az MTVA-hoz hasonlóan valamiért fontosnak tartotta, hogy VIP-helyeket foglaljon le a Groupama Arénában. Az állami vállalat – miután valamivel több mint egy hete erre vonatkozó kérdéseket küldtünk – a napokban közzétette a 2019 júniusa és októbere között kötött szerződéseit, és a listából kiderül, hogy júliusban 35,6 millió forintért foglaltak le egy évre egy Sky Box-ot a Lagardere Sports Kft.-től (pdf).
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópa egyik leghatékonyabb csapata a Fradi, veri a Liverpoolt, fényévekre a RealEgy napokban kiadott elemzés szerint sokkal több pontot szerez a Ferencváros, mint amennyit a pályán nyújtott teljesítmény statisztikái alapján kellene.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍme, a világ legértékesebb sportvállalkozása, a Ferencvárosi Labdarúgó Zrt.A Fradi focicsapatát többre értékelték, mint amennyit az MU, a Real Madrid és a Barcelona együtt ér. A paksi orosz hitelt pont ki lehetne fizetni ennyi pénzből. | https://g7.hu/kozelet/20200228/szazmilliot-kolt-uzleti-ulohelyekre-a-kozmedia-a-fradi-stadionban/ | https://web.archive.org/web/20221212021046/https://g7.hu/kozelet/20200228/szazmilliot-kolt-uzleti-ulohelyekre-a-kozmedia-a-fradi-stadionban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmilliot-kolt-uzleti-ulohelyekre-a-kozmedia-a-fradi-stadionban | G7 | hungarian-news | 2020-02-28 10:40:00 | [] | [
"Lagardère Sports Hungary Kft.",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)",
"Szerencsejáték Zrt."
] | [] | [
"média",
"átláthatóság",
"sport",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
50,240 | Több mint 12 milliárd forinttal tolja meg a fideszes médiát a Szerencsejáték Zrt. | A következő öt évben is milliárdokat fizet a korábban Simicska Lajos és Mészáros Lőrinc kezén is megfordult Hung-Isternek a Szerencsejáték Zrt. | A következő öt évben is milliárdokat fizet műsorgyártásra és stúdióüzemeltetésre a korábban Simicska Lajos és Mészáros Lőrinc kezén is megfordult, most a fideszes médiaalapítvány tulajdonában lévő Hung-Isternek a Szerencsejáték Zrt. A Hung-Ister lassan 20 éve készíti a lottóshow-t az állami cégnek, de a nagy Orbán-Simicska összeveszés után voltak olyan pletykák, hogy ezt a megbízást is elveszíthetik. A tulajdonosváltás azonban úgy tűnik, megoldotta a kérdést.
Sorsjegyek és lottózók
A Szerencsejáték Zrt.-nek messze ez volt a legnagyobb értékű megállapodása 2019 második felében. A vállalat, amely korábban viszonylag megbízhatóan hónapról-hónapra közzétette szerződéslistáját, tavaly júniusban valamiért felhagyott ezzel a gyakorlattal. Múlt héten ezért e-mailben kértük a cégtől, hogy küldjék meg nekünk a legutóbbi közzététel óta kötött szerződéseket. Bár a levelünkre – amit többször is megnyitottak – nem kaptunk választ, a Szerencsejáték Zrt. tegnap saját honlapján frissítette a listát, és nyilvánosságra hozta a 2019 júniusa és októbere között aláírt megállapodásokat.
A közzétett szerződések jelentős része illeszkedik a napi üzletmenetbe. A vállalat például négy hónap alatt közel 200 millió forintot költött el tucatnyi lottózó és egyéb épület kivitelezésére, illetve felújítására, és majdnem 900 millióért rendelt meg különböző sorsjegyeket.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiszámoltuk, mennyit nyerhetsz a kaparós sorsjegyekkelHosszú távon még a legjobban fizető sorsjegyeknél is elveszítjük a vásárlásra költött pénzünk közel harmadát. A drágább szelvényekkel nagyobb eséllyel nyerhetünk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA sorsjegy, amin 186 forintot nyersz, 111-et hoz az államnakMég a legigényesebb sorsjegyre is az eladási ár mindössze 6 százalékát költi a Szerencsejáték Zrt., a jellemző arány azonban inkább 1-2 százalék.
A több mint 70 szerződésből mindössze kettő olyan van, aminek az értéke meghaladja az egymilliárd forintot, és mind a kettőt a Hung-Ister Zrt.-vel kötötte az állami vállalat. A megállapodásokat a honlapra feltöltött táblázatban nem részletezték különösebben, mindössze annyit lehet tudni, hogy
egy 10,6 milliárdos műsorgyártási és egy 2,2 milliárdos stúdióüzemeltetési szerződést kötöttek a felek, mindkettőt a 2020 és 2024 közötti időszakra.
Az előzmények ismeretében azonban teljesen egyértelmű, hogy a Hung-Ister a jövőben is a lottósorsolás körüli show-műsorért felel majd vélhetően a saját stúdiójában. Az aláírás időzítése sem meglepő, hiszen az előző megállapodás 2019 végéig tartott.
A közmédiától kidobták őket
A Hung-Ister Zrt., ha nem is a legfontosabb építőeleme volt a Simicska-birodalomnak, mindenképpen olyan cégnek számított a 2015 előtti időszakban, amely elég megbízhatóan szállította a milliárdokat az egykori Fidesz-pénztárnok üzleti körének. A cég legnagyobb biznisze már akkor is a Szerencsejáték Zrt.-vel kötött megállapodása volt, de véletlenül sem kellett beérnie ennyivel. Egészen a nagy összeveszésig a közmédia is komoly összegeket költött el náluk, egy időben ők szállították a Magyarország Szeretlek című műsort, illetve részt vettek a Maradj talpon! és a Dal gyártásában is.
Orbán Viktor és Simicska Lajos szakítását követően azonban, ahogy sok más Simicska-cég, a Hung-Ister is elveszítette állami megrendelései nagy részét.
A fordulat az MTVA-nál volt igazán látványos, a közmédia ugyanis az egyik pillanatról a másikra ejtette a céget, és más vállalatokkal kezdte el gyártatni ugyanazokat a műsorokat. A Szerencsejáték Zrt. azonban nem tudta ilyen gyorsan kidobni a vállalatot, mivel kifejezetten hosszú távú szerződést kötöttek korábban, amit valószínűleg nem lehetett annyira egyszerűen felbontani.
A Hung-Ister bevétele így 2015 után lényegében a Szerencsejáték Zrt.-től származó pénzre korlátozódott, igaz, ebből is elég szép nyereség maradt meg, így a Simicska-birodalom hanyatlásakor még a jobban teljesítő cégek közé tartozott a műsorgyártó. A korábbi Fidesz-pénztárnok és köre azonban a többi érdekeltségéhez hasonlóan ezen a vállalaton is túladott, amikor a 2018-as választásokat követően kapitulált.
A Hung-Ister végül Mészáros Lőrinc érintésével 2018 novemberében ingyen a teljes kormányközeli médiát összefogó Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) került. Már akkor is sejteni lehetett, hogy ez lesz a teljes csoport egyik legfontosabb fejőstehene, a mostani szerződésekkel azonban ez teljesen egyértelművé vált.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fideszes médiaholding még az USA-ban is durva piaci szereplő lenneA Fidesz-közeli Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány a legnagyobb amerikai kiadókhoz mérhető print portfólióval rendelkezik, összesen 408 újságja van. | https://g7.hu/vallalat/20200227/tobb-mint-12-milliard-forinttal-tolja-meg-a-fideszes-mediat-a-szerencsejatek-zrt/ | https://web.archive.org/web/20220812091727/https://g7.hu/vallalat/20200227/tobb-mint-12-milliard-forinttal-tolja-meg-a-fideszes-mediat-a-szerencsejatek-zrt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-12-milliard-forinttal-tolja-meg-a-fideszes-mediat-a-szerencsejatek-zrt | G7 | hungarian-news | 2020-02-27 10:45:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Simicska Lajos"
] | [
"Hung-Ister Zrt.",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Szerencsejáték Zrt."
] | [] | [
"média",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Orbán-Simicska háború"
] |
50,241 | MI FOG TÖRTÉNNI SZLOVÁKIÁBAN MOST, HOGY ELÍTÉLTÉK A KUCIAK-GYILKOSSÁGGAL VÁDOLT ÜZLETEMBERT? | Nem a gyilkosság, hanem értékpapír-hamisítás miatt ítélték 19 évre a politikához is közelálló Marián Kočner milliárdost. De ez hogyan hat a szombati szlovákiai választásokra? | A bíróság Kočnert és társát, Pavol Ruskót, a Markiza TV volt igazgatóját egyaránt 19 év letöltendő szabadságvesztésre ítélte, amit a legszigorúbban őrzött büntetés-végrehajtási intézetben kell majd letölteniük, mivel a vád szerint közel 69 millió euró értékben próbáltak értékpapírt hamisítani, majd pedig ezt eltusolva próbálták akadályozni az igazságszolgáltatást. Az ítélet nem jogerős.
Hosszú a bűnlajstrom, a szálak pedig sokáig érnek
Marian Kočner leginkább azzal vált ismertté, hogy kiderült, ő állhatott az oknyomozó újságíró, Ján Kuciak és menyasszonya két évvel ezelőtti meggyilkolása mögött. Ebben az ügyben még tavaly márciusban emeltek vádat a milliárdossal szemben, az eljárás jelenleg is tart. A vád szerint 70 000 eurót fizetett a bérgyilkosoknak még 2018 februárjában, hogy végezzék ki a fiatal újságírót, aki a szlovák állam és a szürkegazdaság közti összefonódások jelképévé vált pozsonyi Bonaparte luxuslakópark ügyén dolgozott halála előtt.
Kočner ügyeiről azóta több minden is napvilágot látott:
még tavaly nyáron szivárogtak ki a privát üzenetei, amikből kiderült, hogy fontos politikai szereplőkkel áll kapcsolatban, köztük a Smer-SD volt pártigazgatójával, Viktor Stromčekkel.
A Híd elnökével, Bugár Bélával pedig egyszer a Maldív-szigeteken is összefutott Kočner: hogy Bugár milyen idegesen reagál, amikor erről kérdezik, azt itt lehet megnézni.
Kočner kapcsolatban volt az újságírógyilkosságba belebukó miniszterelnökkel, a Smer elnökével, Robert Ficóval és az ő korábbi belügyminiszterével, Robert Kaliňákkal is.
Marián Kočner már ezen ügyek nyilvánosságra kerülése előtt is a szlovák szürkegazdaság egyik uraként volt ismert, és megvádolták már korábban adócsalással is.
Kinek jó a mostani ítélet?
„Kettős hatása van a mostani ítéletnek, és ez a két hatás egymásnak ellentmondó: egyrészt azt mutatja, hogy a bíróságok végzik a dolgukat, van jogállamiság és Kočner sem érinthetetlen. Ugyanakkor már Kočner nevének az említésére az egyszerű állampolgár nem arra gondol, hogy elítélik őt, hanem hogy ezek a botrányok egyáltalán napvilágra kerülhettek” – mondta az Azonnali kérdésére Tokár Géza, felvidéki politológus.
Tokár szerint a kormánypártok (a Fico vezette Smer, a Bugár Béla fémjelezte Most-Híd szlovák-magyar közös párt és a nacionalista SNS) jól is kijöhetnek az ítéletből, hiszen ez egyfajta alibi arra, hogy ők jól kormányoztak az elmúlt négy évben, de emellett az ellenzéki érzelmű szavazókat is erősítheti, hiszen
elképzelhető, hogy megerősödik az a fajta elszántság, hogy egy kormányváltással nemcsak Kočner, hanem több, más hasonló ember ellen is eljárás indulhat.
Azonban ezen a ponton maga az ítélet nem okoz semmiféle politikai átrendeződést, mert aki eddig sem akart a kormányra szavazni, az ettől nem fogja megváltoztatni a véleményét, az érvényben lévő kampánycsend miatt pedig a politikusok sem tudnak belőle jól kommunikálható politikai tőkét kovácsolni – véli a politológus.
Az Azonnali Pozsonyból fog tudósítani a február 29-i választásról, ahol exkluzív anyagokat is készítünk. Ha jobban érdekel a most vasárnapi szlovákiai választás, akkor olvasd el az eddig elkészített anyagainkat és szavazz itt, te kire szavaznál! | https://azonnali.hu/cikk/20200227_mi-fog-tortenni-szlovakiaban-hogy-eliteltek-a-kuciak-gyilkossaggal-vadolt-uzletembert | https://web.archive.org/web/20221002122724/https://azonnali.hu/cikk/20200227_mi-fog-tortenni-szlovakiaban-hogy-eliteltek-a-kuciak-gyilkossaggal-vadolt-uzletembert | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/mi-fog-tortenni-szlovakiaban-most-hogy-eliteltek-a-kuciak-gyilkossaggal-vadolt-uzletembert | Azonnali | eu-news | 2020-02-27 15:16:00 | [
"Marian Kocner"
] | [] | [
"Európa",
"Szlovákia"
] | [
"tőzsde"
] | [] |
50,242 | Méltatlanság miatt lemondott a hűtlen kezelés és csoportos garázdaság miatt elítélt polgármester Alsószentmártonon | Méltatlanság miatt pénteken lemondott Budai László alsószentmártoni polgármester, akit előbb hűtlen kezelés, majd csoportos garázdaság miatt ítélték felfüggesztett börtönre. Ha nem mond le, a bíróság fosztotta volna meg hivatalától. A polgármester a 2014-es megválasztása után úgy határozott, hogy az önkormányzati épületek takarításával a feleségét bízza meg. A településvezető utasítására a falu alpolgármestere - az ügy másodrendű vádlottja - kötött megbízási szerződést a nővel. | A feleség a takarítást napi két munkaórában végezte el, viszont ezért teljes munkaidős fizetést, nettó 130 ezer forintot kapott. A bíróság megállapítása szerint 2014 és 2016 között az önkormányzat a megbízási szerződések alapján közel két és félmillió forintot fizetett ki a polgármester feleségének, ez pedig több mint havi 116 ezer forinttal haladta meg a munkáért járó indokolt havi összeget.
Budait decemberben garázdaság és súlyos testi sértés miatt egy év két évre felfüggesztett börtönre ítélte a bíróság, mert még 2017-ben megverte Drávapiski polgármesterét.
Az RTL Híradójának értesülése szerint az önkormányzatnál azt tervezték, hogy 6 havi bérrel megjutalmazzák, de erről végül nem döntöttek a képviselők.
Az új polgármestert négy hónapon belül választja meg a falu. Addig a jelenlegi alpolgármester vezeti a települést. | https://444.hu/2020/03/02/meltatlansag-miatt-lemondott-a-hutlen-kezeles-es-csoportos-garazdasag-miatt-elitelt-polgarmester-alsoszentmartonon | https://web.archive.org/web/20220628122211/https://444.hu/2020/03/02/meltatlansag-miatt-lemondott-a-hutlen-kezeles-es-csoportos-garazdasag-miatt-elitelt-polgarmester-alsoszentmartonon | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meltatlansag-miatt-lemondott-a-hutlen-kezeles-es-csoportos-garazdasag-miatt-elitelt-polgarmester-alsoszentmartonon | 444 | hungarian-news | 2020-03-02 00:00:00 | [
"Budai László"
] | [] | [
"Alsószentmárton",
"Baranya megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"takarítás",
"rokonok",
"ítélet/döntés",
"önkormányzat"
] | [] |
50,243 | Egy évet sem bírt a 3,3 milliárdért épült nagylaki elkerülő út, már foltozni kell | Tavaly májusban avatta Lázár János a kormánykedvenc Duna Aszfalt ügyvezetőjével a nagylaki elkerülőt. Az út egy évig épült, és egy év használat után már javítgatni kell. | “2015-ös kormánydöntést követően, több évnyi előkészítési munka előzte meg a kivitelezést” – írta tavalyi cikkében a Magyar Építők a nagylaki elkerülő átadásakor.
A közbeszerzési értesítő szerint a Duna Aszfalt és a Hódút végezte a 4451-es jelű út megerősítését, szélesítését az M43 autópálya csanádpalotai csomóponttól a Nagylak keleti elkerülőig, valamint építette meg a 448-as számú Nagylak keleti elkerülőt.
Az összesen nettó 3,3 milliárd forintos megbízásért 3,1 kilométeren megerősítették a már meglévő utat, 2,2 kilométeren pedig új, 2×1 sávos szakaszt is építettek. Emellett a nagylaki közúti átkelőnél körforgalmi csomópontot, a teherforgalom ellenőrzésére pedig egy vizsgálóépületet alakítottak ki.
Az utat Lázár János, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Locskai Zoltán nagylaki polgármester, Varga Antal, a Duna Aszfalt Kft. ügyvezetője és Nagy Róbert, a NIF Zrt. vezérigazgatója adta át. A kilométerenként több mint 600 millió forintért épült útnak 2018-ban kezdtek hozzá, 2019 májusában avatták.
Vagyis még nincs egyéves, de már több helyen felbontották. Nagylak és az autópálya között több helyen nagy felületen felmarták az aszfaltot, mintha több évtizedes kátyúk nyomát kellene eltüntetni – az alig egy éves úton. Az utat átadása után teljes hosszában 448-as útra számozták át.
A Magyar Közút az Átlátszó kérdésére azt írta, “a korábban a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában megvalósult 448-as számú Nagylak elkerülő út egy szakaszán a kivitelező saját költségén, garanciális javítási munkák keretében összesen nagyjából 120 m2-es felületen a kopóréteg korrekcióját végezte el melegaszfaltos technológiával.”
Arra a kérdésünkre, hogy mi és miért ment tönkre, nem válaszoltak.
Nemrégiben számoltunk be arról, hogy a 2012-ben 3,1 milliárd uniós forintból felújított Kiskunhalas-Kiskunfélegyháza közötti út is erősen töredezik:
A jótállás lejárta után erősen pusztul a kormánykedvenc Duna Aszfalt által felújított út
2012-ben politikusok tömege avatta a Kiskunhalas-Kiskunfélegyháza közötti utat, aminek a teljes felújítására 3 milliárd forintot költöttek. A kivitelezést kormányközeli céget vitték, köztük a Duna Aszfalt. Az út újra töredezett, a megrendelő közút szerint az állapota megfelel egy 7 éves úténak.
Fotó: Útjavítási munkálatok a 448-as úton. Szerző: Segesvári Csaba | https://atlatszo.hu/2020/03/03/egy-evet-sem-birt-a-33-milliardert-epult-nagylaki-elkerulout-mar-foltozni-kell/ | https://web.archive.org/web/20210918101014/https://orszagszerte.atlatszo.hu/egy-evet-sem-birt-a-33-milliardert-epult-nagylaki-elkerulout-mar-foltozni-kell/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-evet-sem-birt-a-33-milliardert-epult-nagylaki-elkerulo-ut-mar-foltozni-kell | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-03-03 00:00:00 | [] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Hódút Hódmezővásáhelyi Útépítő Kft."
] | [
"Csongrád megye",
"Nagylak"
] | [
"közbeszerzés",
"útépítés"
] | [] |
50,244 | A piaci ár alatt jutott telekhez Kispesten Kránitz Krisztián ügyvédje | Újabb gyanús földügylet Kispesten. A HírTV tudta meg, hogy jóval áron alul értékesített a szocialista önkormányzat egy csaknem 9 ezer négyzetméteres területet. Ráadásul a telket potom pénzért a Mr. Negyven Százaléknak nevezett Kránitz Krisztián ügyvédje vette meg. Gajda Péter polgármester szerint minden törvényes volt, ennek ellenére most mégis vizsgálatot rendelt el. Kispest fideszes önkormányzati képviselője szerint aggályos, hogy a kerület vagyonkezelőjének jogi képviselője ilyen áron jutott hozzá a területhez, ráadásul a kispesti önkormányzat 2017-ben is jelképes áron adott el egy telket - tette hozzá. | Tavaly februárban adta el ezt a 9 ezer négyzetméteres területet a kispesti önkormányzat. Jóval a piaci ár alatt, négyzetméterenként 2 ezer forintért. Így a másfél focipályányi területért összesen 18 és fél millió forintot kaptak.
A telek eladáskor csupán sport-és rekreációs célra volt használható, azonban az év elején életbe lépett kerületi építési szabályzat már lakóövezetbe sorolja, ami alapján ide akár már lakóingatlan is építhető.
A telket a Mr. Negyven Százaléknak is nevezett kispesti vagyonkezelő vezetője, Kránitz Krisztiánnak az ügyvédje vette meg. A HírTV által nyilvánosságra hozott hangfelvételeken Kránitzot Gajda Péter, kispesti szocialista polgármester embereként említik.
"Riporter: Ön a vagyonkezelő vezetőjeként komoly vagyon - ingatlanok, pénz - fölött diszponál. Történt ezzel kapcsolatban visszaélés az elmúlt években?
Kránitz Krisztián: Természetesen nem."
Kránitz tavaly ősszel tagadta az Informátornak, hogy visszaélés történt volna az általa kezelt kispesti vagyonnal. Szerettük volna megkérdezni a 9 ezer négyzetméteres telekügyről a kispesti vagyonkezelő vezetőjét, de adásunkig nem válaszolt.
A kerület polgármestere szerint az eladással minden szabályosan zajlott. Gajda Péter most mégis vizsgálatot rendelt el a a kispesti telekeladások ügyében.
"Az elmúlt két hétben, amikor egy másik ügyben elkezdték a kispesti önkormányzat telekeladásait vizsgálni, én akkor az összes tavalyi, tavalyelőtti elidegenítéseinket bekértem, és egy vizsgálatot rendeltem el, ezek kapcsán. Ennyit tudok most önnek mondani"
- fogalmazott Kispest polgármestere, Gajda Péter.
A kispesti önkormányzat 2017-ben is jelképes áron játszott ki egy önállóan nem beépíthető telket a kerületben. A vevő az önkormányzat építési irodáját vezető, Guzmics Zsombor anyósa volt, aki a lányának ajándékozta a telket, amelyen mégis felépítettek egy luxus társasházat.
Kispest fideszes önkormányzati képviselője elmondta: mindkét szerződést egy olyan valaki intézte, aki jelenleg a kispesti antikorrupciós vizsgálóbizottság tagja.
"Az adásvételi szerződést ugyanaz az ügyvédnő ellenjegyezte, aki a névjegyével ellátta a Guzmics-féle teleknek is a szerződését, ez többek között azért is aggályos, mert ez az ügyvédnő jelen pillanatban az önkormányzati antikorrupciós és tényfeltáró vizsgálóbizottságnak a tagja"
- mondta a kerület fideszes önkormányzati képviselője, Dódity Gabriella.
Dódity Gabriella hozzátette, aggályos, hogy a kerület vagyonkezelőjének ügyvédje ilyen értékesítési körülmények között jutott hozzá a területhez. | https://hirtv.hu/ahirtvhirei/a-piaci-ar-alatt-jutott-telekhez-kispesten-kranitz-krisztian-ugyvedje-2496223 | https://web.archive.org/web/20220523001055/https://hirtv.hu/ahirtvhirei/a-piaci-ar-alatt-jutott-telekhez-kispesten-kranitz-krisztian-ugyvedje-2496223 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-piaci-ar-alatt-jutott-telekhez-kispesten-kranitz-krisztian-ugyvedje | HírTv | hungarian-news | 2020-03-03 12:40:05 | [
"Guzmics Zsombor",
"Kránitz Krisztián"
] | [
"Budapest Főváros XIX. kerület Önkormányzata (Kispest)"
] | [
"Bp. XIX. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"önkormányzat"
] | [] |
50,245 | A Nézőpont Csoport cége 5 milliárdért végez médiafigyelést a kormánynak | Az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. három évig nettó 5 milliárd forintért végez médiaelemzési feladatokat. A közbeszerzést a kormány nevében az Innovációs és Technológiai Minisztérium írta ki, az Observeren kívül más ajánlattevő nem volt. | A Nézőpont Csoport cége, az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. nyerte el a kormányzat médiaszemlézésre, médiakutatásra és médiaelemzésre kiírt közbeszerzését. A kormány számára az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kötött szerződés az uniós tenderértesítőben jelent meg a napokban. Nem volt verseny a megbízásért: a nyílt eljárásra egyetlen cég, az Observer jelentkezett, aki meg is nyerte a közbeszerzést. A tendert tavaly decemberben hirdették meg, a nettó 5 milliárd forintos szerződést pedig 2020. február 21-én kötötték meg a felek – ezt először a Media1 hozta nyilvánosságra. A szerződés időtartama 36 hónap, azaz három év, ami további egy évvel hosszabbítható meg.
A nyertes cégnek azokat a jogalkotói vagy jogalkalmazói feladatokat és azokkal összekapcsolódó kommunikációs tevékenységeket kell monitoroznia, amelyeket központi kormányzati intézmények végeznek. Az ITM elég sok mindenre kiterjedő médiamonitor-szolgáltatásban gondolkodik, a megrendelés szerint az Observernek többek között az alábbi feladatokat kell elvégeznie:
Médiaszemlézés címszó alatt naponta egy alkalommal el kell készíteniük a hírműsorok tartalomjegyzékét, munkanaponként két alkalommal belföldi hírösszefoglaló szemlét, munkanaponként egy alkalommal pedig világsajtó-szemlét kell összeállítaniuk. Emellett heti egy alkalommal a közép-európai országok politikai és gazdasági híreinek magyar nyelvű összefoglalása, és munkanaponként 120 kormányzati ügyfél számára tematikus médiaszemle összeállítása is a megbízás részét képezi.
A médiakutatáshoz tartozik például a különböző médiumok közönségkutatása, (amihez negyedévente 6 000 főt kell személyesen megkérdezniük), és a médiahatás-kutatás, negyedévente 12 alkalommal.
Médiaelemzés során hírműsorelemzést és hírelemzést kell végezniük hetente egy-egy alkalommal, továbbá Magyarország-kép médiaelemzést negyedévente egy alkalommal.
Korábban is a cégcsoport végezte a monitorizálást
Az ország legnagyobb médiafigyelőjét, az Observert 2018-ban vásárolta fel a kormányközeli Nézőpont Csoport. A cégcsoport tulajdonosa Győri Tibor, Orbán Viktor egyik bizalmasa, a Miniszterelnökség egykori jogi ügyekért felelős államtitkára.
A Mráz Ágoston által vezetett Observer 2016-ban 331 millió, 2017-ben 648 millió, 2018-ban pedig 673 millió forint forgalmat bonyolított le, vagyis a most elnyert közbeszerzés a cég utolsó 3 évi árbevételének a háromszorosa.
Ugyanezt a munkát 2015-2018 között a Nézőpont Intézet alá tartozó Médianéző Kft. nyerte el három évre, 4,4 milliárd forintért, a szerződést akkor további egy évre meghosszabbították, 1,3 milliárd forintért.
A Médianéző a monitorizálást 2012 elejétől és 2014 végéig évi 360 millió forint értékben végezte. A kormányzati médiamonitoring rendszerét 2011-ben központosították, a kormány akkor többek között a költséghatékonysággal érvelt. Azonban az alábbi grafikon jól látszik, hogy a kormányzati sajtófigyelés évről évre több közpénzt emészt fel. | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/03/03/a-nezopont-csoport-cege-5-milliardert-vegez-mediafigyelest-a-kormanynak/ | https://web.archive.org/web/20231209013048/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/03/03/a-nezopont-csoport-cege-5-milliardert-vegez-mediafigyelest-a-kormanynak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nezopont-csoport-cege-5-milliardert-vegez-mediafigyelest-a-kormanynak | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-03-03 15:30:00 | [] | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Nézőpont Csoport Zrt.",
"Observer Budapest Médiafigyelő Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"média",
"tanulmányírás",
"klientúra"
] | [] |
50,246 | Fű alatt osztja az adófizetői százmilliókat a Magyar Turisztikai Ügynökség | Egyedi döntésekre hivatkozva oszt akár több százmillió forintos támogatásokat a Guller Zoltán vezette Magyar Turisztikai Ügynökség. A vissza nem térítendő támogatások megszerzését célzó kérelmek közös jellemzője, hogy azokat nem nyilvánosan meghirdetett pályázati felhívásra nyújtották be. Ilyen „egyedi pályázat” útján nyert több mint 800 millió forintot Zoób Kati divattervező, míg Balatonboglár fideszes önkormányzata több mint egymilliárd forint támogatást igényelt. A Tiborcz István volt üzlettársához köthető bodajki kastély is az eddig titkolt közpénzcsap révén újulhat meg, bár az MTÜ a másfél milliárd forintos támogatási kérelemből egyelőre csak 31 millió forint odaítéléséről tájékoztatott. Több mint nyolcvan hasonló pályázat létezhet, de a turisztikai ügynökség csak annak a hatnak az adatait tette fel honlapjára, amelyekre konkrétan rákérdeztünk. | Még a nemzeti együttműködés rendszerében is szokatlan titkolózás közepette osztogat százmilliós, vissza nem térítendő támogatásokat a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) – derítette ki a 24.hu.
Birtokunkba került dokumentumok alapján az MTÜ, illetve az irányítása alatt álló Kisfaludy 2030 Zrt. több mint nyolcvan olyan, egyedi döntésen alapuló pályázatot tart nyilván, amelyek közös jellemzője, hogy – a hazai és európai uniós pénzosztásoknál megszokottaktól eltérően – még csak pályázati azonosító számmal sem rendelkeznek. Nyomozásunk során arra jutottunk, hogy a vissza nem térítendő támogatásokat célzó kérelmeket nem is egy nyilvánosan meghirdetett pályázatra nyújtották be, így aztán feltehetően informális csatornákon, akár személyes ismeretségek útján kerültek a turisztikai ügynökség asztalára.
A jelek szerint bennfenteseknek kitalált pályázati úton keresztül az MTÜ mostanra már számos projektet támogatott, helyenként akár több százmillió forinttal. A kifizetések tényét viszont csak azután tették közzé a Kisfaludy honlapján, hogy egyes, tudomásunkra jutott támogatások részleteire rákérdeztünk a turisztikai ügynökségnél. Árulkodó, hogy az állami ügynökség, illetve a Kisfaludy 2030 Zrt. ezután is kizárólag annak a hat projektnek a támogatási adatait publikálta egy hosszú, más pályázatok kedvezményezettjeit is tartalmazó lista részeként, amelyekről érdeklődtünk. Holott információnk szerint jóval több – ahogy említettük, több mint nyolcvan – „egyedi pályázat” van már a nyilvántartásukban.
Az „egyedi pályázatok” átláthatatlan rendszerének részletes megismerése érdekében a 24.hu még tavaly decemberben küldött közérdekű adatigénylést az MTÜ-nek, valamint a Kisfaludy 2030 Zrt.-nek. A szúrópróbaszerűen kiválasztott hat pályázattal kapcsolatban a többi között arról érdeklődtünk:
a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjei honnan értesültek az „egyedi pályázat” lehetőségéről?
Volt-e pályázati kiírás, ha igen, az hol érhető el?
Mi a pályázatok azonosító száma?
Milyen formában jelentkeztek a lehetőségre a kedvezményezettek?
A törvényben megszabott 30 napos határidő elteltével nem kaptunk választ az állami szervtől. Végül telefonon utolértük Guller Zoltánt, az MTÜ vezérigazgatóját, aki utánanézett megkeresésünknek, és azt állította: a turisztikai ügynökség rendszere levélszemétként kezelte adatigénylésünket, ezért annak teljesítéséig türelmünket kérte.
Várakoztunk, sőt újra elküldtük kérdéseinket, az MTÜ pedig ki is használta az újabb 30 napos határidőt, majd egy olyan, mindössze két bekezdésből álló választ küldött, ami egyetlen fontos kérdést sem tisztázott. Mindössze annyit ismertek el, hogy „egyedi – ad hoc jellegű – támogatási kérelmekről” van szó, amiket „egyedi döntés útján támogattak”. Hogy miként kerültek a projektek az MTÜ elé, kik és hogyan döntöttek róla, az nem derült ki, mindössze ezt írták: „a támogatási kérelmekkel kapcsolatos döntések a turisztikai szakmai szempontok érvényesítése mellett születtek”. A támogatások forrása pedig a válasz szerint a 2020-as költségvetés turisztikai fejlesztési célelőirányzata.
Az MTÜ azt válaszolta, hogy a levelünkben felsorolt támogatási jogviszonyok adatai a Kisfaludy 2030 Zrt. honlapján megtalálhatók. Az oldalon akkoriban valóban megjelent egy táblázat, amely már ismert pályázatok adatai mellett az általunk megnevezett projekteket is tartalmazta. Ezt azonnal észrevette a Népszava, amely múlt pénteken a táblázat nyomán megírta, hogy több száz millió forintos támogatást kapott Zoób Kati divattervező cége, és megjegyezte, hogy a döntési mechanizmusról semmit sem tudni.
Divatmúzeum 800 millióért
Zoób Kati projektje egyike annak a hatnak, amelynek részleteiről még decemberben érdeklődtünk az MTÜ-nél. Az „egyedi pályázatot” benyújtó divattervező 811 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el, hogy elhelyezze divatgyűjteményét és egy alkotóházat hozzon létre. Erről az ötletéről korábban több interjúban is beszélt.
Mivel a turisztikai ügynökség nem tisztázta a támogatás körülményeit, megkerestük Zoób Katit is a kérdéseinkkel. Ő két alkalommal is személyesen válaszolt kérdéseinkre, másodjára pályázatának dokumentációját is bemutatta. Ebből kiderült, hogy a divattervező komoly munkát tett le az MTÜ asztalára, és jogerős építési engedéllyel rendelkezik, hogy balatonfüredi villájában kialakítsa az alkotóházat.
Arra viszont a személyes találkozók alkalmával sem derült fény, hogy pontosan hogyan jelentkezett a divattervező az MTÜ-nél, és honnan értesült arról, hogy nyilvános pályázati kiírás híján egyedi ötlettel is meg lehet keresni az állami szervezetet a támogatás reményében.
Zoób Kati nem tudta megmondani, hogy volt-e konkrét pályázati kiírás, amire benyújtotta a jelentkezését, csak arra emlékezett, hogy azt kinyomtatva vitték be az MTÜ-be. Mint mondta, évek óta dédelgetett álma volt a divatmúzeum kialakítása, ezért sok mindenkit megkeresett, köztük a turisztikai ügynökséget is.
A divattervező azt a támogatói okiratot is megmutatta, amely rögzíti a 811 millió forintos állami támogatás részleteit. Ebben a dokumentumban sem szerepel pályázati azonosító szám, sem egy konkrét pályázat megnevezése. Érdekes ugyanakkor, hogy a támogatói szerződést már 2019 februárjában aláírták, ám az MTÜ-nek mégis csak egy teljes évvel később jutott eszébe ezt közzé tenni, épp azután, hogy a pályázatról érdeklődtünk.
A divatmúzeum egyébként Balatonfüred fő utcáján nyílik majd meg, az épületen már tábla hirdeti, hogy állami támogatásból valósul meg a beruházás, de konkrét pályázat megnevezése ezen sem olvasható.
A polgármester az MTÜ-vezérnek írt
Nem Zoób Kati az egyetlen, aki bevallottan maga fordult a turisztikai ügynökséghez, Balatonboglár fideszes polgármestere, Mészáros Miklós személyesen Guller Zoltánnak írt levelet, hogy szakmai támogatását kérje. A birtokunkba került dokumentumok alapján a boglári önkormányzat több mint egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázott, és az összeg egy részét már meg is kapta.
Ami biztosan tudunk:
a várdombi magasösvény fejlesztésére 383 millió forint jutott a településnek.
A Gömbkilátó és környezete fejlesztésére két részletben összesen 81 millió forinthoz jutottak.
Pályáztak további 745 millió forintra a János-hegy turisztikai fejlesztésére.
A balatonboglári Gömbkilátó üzemeltetője, a Sziszi Kft. tulajdonosa Csiszár Szilárd egyedül is pályázott, például magaslati akadálypálya és mászótorony építésére a balatonboglári kalandparkban, ehhez 66 millió forintot igényelt. Másik cégével, a Fő-fogás Kft.-vel pedig gumikerekes kisvasút beszerzésére kért 44,9 millió forintot.
Balatonboglár polgármesterének is feltettük kérdéseinket, tőle tudjuk, hogy ők keresték meg az MTÜ-t elképzeléseikkel, és nem egy pályázati kiírásra jelentkeztek.
„Több egyedi projektötletet küldtünk az ügynökségnek, ezek közül a magasösvény fejlesztését támogatták” – közölte lapunkkal Mészáros Miklós, majd hozzátette, „minden településnek lehetnek ötletei,
nem lehet elvárni és megvárni azt, míg az MTÜ kiír egy pályázatot magasösvények fejlesztésére.
A polgármester önjáróságának bizonyítéka, hogy csak egy hónappal azután vitte a képviselő-testület elé a várdombi fejlesztés ügyét, hogy Guller Zoltán támogatását kérte. Az előterjesztésben ráadásul Mészáros azt kérte a testülettől, hogy „biztosítson lehetőséget a fejlesztés forrásának feltérképezésére”. Az ülésen pedig a polgármester arról tájékoztatta a képviselőket, hogy:
egy pályázatra várunk, ha ez a pályázat megjelenik esetleg a közeljövőben, akkor nyilván visszakerül a kérdés a testület elé.
Hogy a boglári vállalkozó, Csiszár Szilárd megkapja-e a kalandparkfejlesztésre kért 66 millió forintot, az egyelőre nem tudni, viszont esetében már az is érdekes, hogy miért egyedi pályázatot adott be, amikor az MTÜ-nek volt (igaz, csak 2017 decemberéig szóló) pályázati kiírása kimondottan balatoni kalandparkok fejlesztésére.
Mégis más kalandparkosok is inkább az egyedi jelentkezést választották. 923 millió forint támogatást kapott például így a Zobori Kalandozoo Kft. a zalaszabari kalandpark élménykínálatának fejlesztésére. A cég tulajdonosa Szabadics Zoltán, aki eddig is a turizmusfejlesztési támogatások nagy nyertesei közé tartozott, tavaly arról számoltunk be, hogy cégei összesen 1 milliárd 816 millió forinthoz jutottak a Kisfaludy-programból, túlnyomó részét egy balatonfüredi szálloda építésére, a kisebbet egy zalaszabari borpanzióra fordíthatják. De a Napi.hu cikke szerint Szabadics hullámvasutas élményparkja is kapott már csaknem egymilliárd forint támogatást, a beruházás eredményét Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter adta át tavaly áprilisban. A jelek szerint azonban a Kis-Balaton mellett található kalandpark „élménykínálata” még tovább fejleszthető közpénzből, a hírek további vidámparki gépekről és állatsimogatóról szóltak a múlt nyáron.
Szintén egyedi támogatásban részesülhet a Bobo Fun Kalandpark kialakítása Alsópáhokon. Az előkészítési szakaszra 15 millió forintot már kapott is a Kolping Családi Hotel Vagyonkezelő Kft., amelynek tulajdonosa Baldauf Csaba, a szállodaszövetség alelnöke. A projekt összesen 850 millió forintba kerülne a birtokunkba került dokumentumok szerint. Amúgy Baldauf cégének is jutott már nemrég 304 millió forint a turizmustámogatásból a Kolping Hotel Spa & Family Resort fejlesztésére.
A pénzt még nem kapták meg, de már megvan, ki költi el
A vissza nem térítendő támogatások nyertesei között figyelemre méltó a BDJK-Real Estate Kft. is: a társaság információnk szerint csaknem másfél milliárd forintra pályázik, de a projekt előkészület alatt áll, így egyelőre még csak 31 millió forintot kaptak meg biztosan a Kisfaludy honlapjára feltöltött adatok szerint. Céljuk a bodajki Hochburg–Lamberg-kastélyban interaktív vadászati kiállítótér és kulturális funkciók kialakítása, valamint a kastély környezetének rehabilitációja.
A kastélyt a miniszterelnök veje, Tiborcz István ingatlanos cége, a BDPST Zrt. szerezte meg 2016-ban, aztán gyorsan tovább is adta Tiborcz volt üzlettársa, Paár Attila cégének, ám a győri milliárdos is túladott a patinás épületen 2018-ban. De messzire nem került, a vevő, az Excidit Befektetési Kft. ugyanis több szálon kötődik Paárhoz. Nem sokkal ezt követően írtak ki közbeszerzési pályázatot a kastély felújítására, amit éppen Paár Attila cége nyert el egyedüli pályázóként. A felújítás költsége több mint hárommilliárd forint, aminek csaknem a felét az MTÜ, illetve a Kisfaludy támogatásából kívánják fedezni.
Bár a rendelkezésre álló adatok szerint eddig nem kapta meg a BDJK-Real Estate Kft. a teljes, másfél milliárdos vissza nem térítendő támogatást, a cég és Paár Attila is magabiztos, ugyanis már a pályázat elbírálása előtt lezavarták a közbeszerzést. Így kedvező döntés esetén rögtön meg is kezdhetik a munkát. A már elnyert 31,5 milliós összeget egyébként szintén csak azután tette nyilvánossá az MTÜ, hogy a bodajki projektre is rákérdeztünk.
Annak reményében, hogy idővel az összes, eddig titkolt pályázat körülményei megismerhetők lesznek, a 24.hu-n hamarosan újabb cikkeket közlünk a témában.
Kiemetl kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu | https://24.hu/belfold/2020/02/26/magyar-turisztikai-ugynokseg-kisfaludy-program-tamogatas-zoob-kati-balatonboglar/ | https://web.archive.org/web/20230713002655/https://24.hu/belfold/2020/02/26/magyar-turisztikai-ugynokseg-kisfaludy-program-tamogatas-zoob-kati-balatonboglar/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fu-alatt-osztja-az-adofizetoi-szazmilliokat-a-magyar-turisztikai-ugynokseg | 24.hu | hungarian-news | 2020-02-26 05:51:00 | [
"Guller Zoltán"
] | [
"Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [] | [
"háttér",
"támogatás",
"protekció",
"átláthatóság",
"idegenforgalom",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
50,247 | Rogán-Gaál Cecília teniszbizniszének és a Szijjártó-féle autós üzletnek is jutott a Szerencsejáték Zrt. millióiból | Tavaly novemberben a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. 15 millió forintos szponzorációs szerződést kötött a Bessenyei István érdekeltségével, a Budapest Tenisz Centrum Nonprofit Kft.-vel. A cég tulajdonosa az Excellent Game Mozgásakadémia és Sportcentrum Közhasznú Nonprofit Kft., amelyben Rogán-Gaál Cecília, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal volt felesége a felügyelőbizottság tagja. Bessenyei amellett, hogy a kormány kedvenc őrző-védő cégeként emlegetett Valton Zrt. résztulajdonosa, Sarka Kata bulvárszereplő-üzletasszony férje. | Tavaly novemberben a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. 15 millió forintos szponzorációs szerződést kötött a Bessenyei István érdekeltségével, a Budapest Tenisz Centrum Nonprofit Kft.-vel. A cég tulajdonosa az Excellent Game Mozgásakadémia és Sportcentrum Közhasznú Nonprofit Kft., amelyben Rogán-Gaál Cecília, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal volt felesége a felügyelőbizottság tagja. Bessenyei amellett, hogy a kormány kedvenc őrző-védő cégeként emlegetett Valton Zrt. résztulajdonosa, Sarka Kata bulvárszereplő-üzletasszony férje.
Bessenyei nem először jut nagyobb összeghez az állami Szerencsejáték Zrt. társadalmi felelősségválallása keretében kiosztott támogatásokat kezelő leánycégtől: 2018 végén egy másik cége, a Netrise Hungary Kft. kapott 40 millió forintot.
Szintén tavaly novemberben ítéltek meg 23 millió forintnyi szponzorpénzt annak a Truck Race Promotion Kft.-nek, amelyben 2017 óta tölt be pozíciót Szijjártó Sarolta, a külgazdasági és külügyminiszter Szijjártó Péter testvére. A céget eddig is elhalmozták közpénzzel, az utóbbi két évben a mostani szponzoráción kívül is csaknem 300 millió forint gurult hozzá a közös kasszából.
Hatmillió forintos szponzorációs megbízásnak örülhetett a többek között a Kiscsillag, és a Pál Utcai Fiúk menedzselését végző ETALON Produkció Kft. 30 milliót kapott közérdekű kötelezettségvállalás keretében az a D.C. Magyarországi Alapítvány, amelynek washingtoni imareggelijén részt vett Balog Zoltán akkori emberierőforrás-miniszter. Ugyanígy jutott 7,5 millió forint közpénzhez a Lezsák Sándor-féle Lakitelki Népfőiskola területén működő Nimród Footgolf Sportegyesület. Ebben a hónapban a legnagyobb összeg a Mikulásgyár Alapítványhoz került, a civilszervezet Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata tulajdona.
Tavaly augusztusban 15 millió forintos szponzorációs szerződést tett zsebre Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltsége, a Kultúra a Magyarságért Nonprofit Kft., ugyanezen a jogcímen 10 millió forintot kapott a közmédiában tevékenykedő, a kormánnyal rendkívül elégedett Nacsa Olivér résztulajdonában lévő Showtime Event Kft. A céget 2013-ban Nacsa Showtime Média Kft.-je együtt vette meg a plakátkampányokkal és a havi 525 millió forintos osztalékával ismertté vált Balásy Gyulával, három éven át cégtársak maradtak. Ugyanebben a hónapban 15 milliós szponzorációs szerződést könyvelhetett el a Nemzeti Turisztikai Ügynökség titkos támogatásával is kisegített Zoób Kati divattervező cége, a Kattiz Kft.
20 millió forint közpénzhez jutott az Aeroglobe Kft., amiről nemrég Kövér László házelnök római útja kapcsán írtunk. A házelnököt szállító gépről az Átlátszó nyomozta ki, hogy annak tulajdonosa a Valton-Sec Kft. és Bessenyei István érdekeltségében áll. Az Átlátszó szerint a 2005-ös gyártású RAYTHEON HAWKER 800 XPi típusú privát jet a HUN-JET Kft. tulajdona. A cég korábban az Aeroglobe Kft., illetve Valton-Sec Kft. tulajdonában állt, ám előbbi cég kiszállt, és megjelent Sarka Kata férje, Bessenyei István.
Kiemelt kép: Berecz Valter/24.hu | https://24.hu/belfold/2020/02/26/rogan-gaal-cecilia-szerencsejatek/ | https://web.archive.org/web/20230330014100/https://24.hu/belfold/2020/02/26/rogan-gaal-cecilia-szerencsejatek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rogan-gaal-cecilia-teniszbizniszenek-es-a-szijjarto-fele-autos-uzletnek-is-jutott-a-szerencsejatek-zrt-millioibol | 24.hu | hungarian-news | 2020-02-26 15:30:00 | [
"Bessenyei István (Valton)",
"Rogán-Gaál Cecília",
"Szijjártó Sarolta",
"Zoób Kati"
] | [
"Aeroglobe Kft.",
"Budapest Tenisz Centrum Nonprofit Kft.",
"Excellent Game Kft.",
"Netrise Hungary Kft.",
"Nimród Footgolf Sportegyesület",
"Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.",
"Truck Race Promotion Rendezvényszervező Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"támogatás",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
50,248 | Másfél év letöltendőt kértek a volt fideszes polgármesterre, ha mindent beismer | Egy év hat hónap végrehajtandó szabadságvesztést és két év közügyektől eltiltást kér az ügyészség Köteles Istvánra abban az esetben, ha váddal egyező beismerő vallomást tesz az előkészületi ülésen, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról is – tudta meg a 24.hu | Egy év hat hónap végrehajtandó szabadságvesztést és két év közügyektől eltiltást kér az ügyészség Köteles Istvánra abban az esetben, ha váddal egyező beismerő vallomást tesz az előkészületi ülésen, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról is – tudta meg a 24.hu.
A folytatólagosan elkövetett nagyobb vagyoni hátrányt okozó, költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolt volt fideszes polgármestert a jövő héten állítják bíróság elé Debrecenben.
Köteles a 2010-es önkormányzati választáson lett Álmosd polgármestere, majd 2014-ben újraválasztották. A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azonban 2017. június 1-jén felmentette a tisztségéből, a döntés októberben emelkedett jogerőre. Az ügy másodrendű vádlottja 2015 nyarától Álmosd főállású jegyzője.
A vádirat szerint Köteles 2014-ben és 2015-ben arra utasította az önkormányzati hivatal egyik dolgozóját, hogy készpénzfelvételi utalványt állítson ki a részére. Ennek birtokában felvette az önkormányzati bankszámláról a rajta lévő összeget. A házipénztárba azonban már elmulasztotta ezt befizetni, azt csak „papíron” bevételezte, majd vásárlás előleg címén kiadásként könyvelte le.
Köteles a felvett előleggel csak többszöri felszólítást követően számolt el 2016 januárjában, és olyan rendezvényekhez kapcsolódó számlákat, promóciós anyagokat csatolt be, amelyeket valójában meg sem rendeztek a településen.
Ugyanez ez volt a helyzet a pár évvel korábbi rendezvényszámlákkal és okiratokkal kapcsolatban is. A „megtartott” rendezvényekről és a felhasznált forrásokról a képviselő-testületet a polgármester nem tájékoztatta, ezzel pedig megsértette a vagyonkezelés szabályait.
Az élelmiszer-vásárlásokról szóló számlákat egy olyan egyéni vállalkozó állította ki, aki gazdasági kapcsolatban volt az önkormányzattal. Az ügyészség szerint az akkori polgármester úgy próbálta azt a látszatot kelteni, hogy a rendezvények megvalósultak, hogy a pénzügyi elszámoláshoz kapcsolódó számlákon kívül egy önkormányzati dolgozót arra utasított, hogy utólagosan készítsen plakátokat a hivatali számtógépén a rendezvényekről.
Egy másik vádpont szerint Köteles kezdeményezésére a jegyző 2015 decemberében arra utasította a hivatal kifizetést ellátó köztisztviselőjét, hogy polgármesteri jutalom címén bruttó 448 726 forintot fizessen ki a polgármesternek. Ezt az utasítást írásba is adta. A polgármester számlájára képviselő-testületi határozat nélkül a nettó összeg át lett utalva, azonban a kifizetés jogszerűtlen volt, a másodrendű Cs. L.-nek sem jogszabályi, sem belső szabályzati felhatalmazása nem volt ugyanis arra, hogy ilyen utasítást adjon.
Köteles a képviselő-testület, illetve az önkormányzat előzetes vagy akár utólagos jóváhagyása nélkül több háztartási eszközt, köztük egy konyhai robotgépet, gőzölős vasalót, továbbá egy LCD televíziót, egy Blu-Ray lejátszót és még egy forróvíztárolót is vett önkormányzati pénzen.
A közel 370 ezer forint értékű tárgyi eszközöket be sem mutatta, azok leltárba vétele kizárólag a számlák alapján történt, a nyilvántartásuk lapjának megjegyzés rovatában pedig csak annyi szerepelt, hogy a polgármester személyes használatában.
Köteles István vallomást tett a nyomozati szakban, de az igazi megpróbáltatások csak a bíróságon várnak rá. Az ügyész által felajánlandó 1 év 6 hónap ugyanis csak abban az esetben áll, ha a volt polgármester mindent beismer az előkészületi ülésen. A jegyzőre pénzbüntetés vár abban az esetben, ha alkut köt az ügyészséggel. | https://24.hu/belfold/2020/02/28/masfel-ev-letoltendot-kertek-a-volt-fideszes-polgarmesterre-ha-mindent-beismer/ | https://web.archive.org/web/20201217225014/https://24.hu/belfold/2020/02/28/masfel-ev-letoltendot-kertek-a-volt-fideszes-polgarmesterre-ha-mindent-beismer/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/masfel-ev-letoltendot-kertek-a-volt-fideszes-polgarmesterre-ha-mindent-beismer | 24.hu | hungarian-news | 2020-02-28 11:16:00 | [
"Köteles István"
] | [
"Álmosd Község Önkormányzata"
] | [
"Álmosd",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
50,249 | Újabb kiábrándító Ángyán-jelentés a földmutyiról | Ángyán József régóta keresi a magyarázatot arra, miért kellett az állami földeket dobra verni. Észérveket most sem talált, amikor elkészítette 12. jelentését, amelyben a Baranya megyei állami földprivatizációt vette górcső alá. Az elárverezett (8514 hektár) földterület 198 nyerteshez került, de 57 százalékát, mintegy 4900 hektárt a kormánypropagandával ellentétben nem „kis/közepes családi gazdaságok” szereztek meg, hanem 27 nagy érdekeltség. Közben a nyertesek 46 százalékának alig 600 hektár jutott. | Ángyán József régóta keresi a magyarázatot arra, miért kellett az állami földeket dobra verni. Észérveket most sem talált, amikor elkészítette 12. jelentését, amelyben a Baranya megyei állami földprivatizációt vette górcső alá. Az elárverezett (8514 hektár) földterület 198 nyerteshez került, de 57 százalékát, mintegy 4900 hektárt a kormánypropagandával ellentétben nem „kis/közepes családi gazdaságok” szereztek meg, hanem 27 nagy érdekeltség. Közben a nyertesek 46 százalékának alig 600 hektár jutott.
Az adatok szerint Baranya megyében sem azok kapták a földet, akik megművelik. A helybeli gazdálkodó családok elől a földek 83 százalékát más településen élő, tőkeerős nyertesek vitték el, de még a „helybeliek” között is vannak olyan cégtulajdonosok, akik a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik.
A nyertes „földművesek” tevékenységi köre sokszor igen távol esik a mezőgazdaságtól.
Van köztük milliárdos nagyvállalkozó, gépjármű-, alkatrész-, üzemanyag-, dohányáru-, étel- és/vagy ital-kereskedő, építési/szerelési vállalkozó, közgazdász, adószakértő, könyvvizsgáló, könyvelő, vendéglátós, vadászatszervező, szoftverfejlesztő számítástechnikus, informatikus, hidrogeológus, tanító, polgármester, alpolgármester.
Ángyán professzor szerint Baranya megye adatai is cáfolják azokat a kormányzati állításokat, hogy „versenyben kialakult piaci áron” jutnak nyertesek állami földterületekhez. A mintegy 8500 hektárból több mint 5700 (67%) licitálás nélkül, kikiáltási áron kelt el. Valódi árverseny – ahol a nyertes árajánlat több mint 50%-kal meghaladta a kikiáltási árat – az elárverezett megyei földek töredékénél volt csak.
Ki húzna ujjat Fidesz-barát „nagyurakkal”?
Ez annak is tulajdonítható, hogy a területek közel egyharmadát nagy birtoktestekként hirdették meg. Ennyi pénzük a valóban gazdálkodó családoknak nincs, de Ángyán József szerint az egyébként is kiszolgáltatott helyzetű helyi gazdák – felmérve az erőviszonyokat – nem is vették a bátorságot,
hogy a politika-közeli, egymás közt a földeket vélhetően előre leosztó, egymásra így nem is licitáló »nagyurak« ellenében próbáljanak földhöz jutni.
Ángyán József szerint nekik viszont az állami földek megvásárlása kiváló befektetési lehetőség, hiszen a földforgalmi törvény elleni
kötelezettségszegési eljárást a földpiac liberalizációja, majd az európai földárak kiegyenlítődése követheti. Az európai mércével potom pénzért megszerzett állami földek piacra dobása belátható időn belül megsokszorozhatja a földvásárlásra fordított tőkét, vagy monopolhelyzetet teremthet az élelmiszerpiacon.
Az egykori államtitkár az adatok alapján jelentésében arra jutott, hogy – mint a feudális jellegű rendszerekben általában, most is – döntő szerepe volt a fideszes „elithez” való viszonynak. A „baráti” cégek és/vagy magánszemélyek bérelt területeiből – vélhetően nem ritkán magukkal a bérlőkkel egyeztetve – jobbára azokat bocsátották árverésre, amelyekre utána ők maguk tettek nyertes árajánlatot. A „nem baráti” nagy bérlőknél viszont a földeladás alapvető célja az ő kiszorításuk volt. Ángyán professzor folytatja a munkát, elkezdte Tolna megye adatainak feldolgozását.
Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu | https://24.hu/belfold/2020/03/02/ujabb-kiabrandito-angyan-jelentes-a-foldmutyirol/ | https://web.archive.org/web/20211019150342/https://24.hu/belfold/2020/03/02/ujabb-kiabrandito-angyan-jelentes-a-foldmutyirol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-kiabrandito-angyan-jelentes-a-foldmutyirol | 24.hu | hungarian-news | 2020-03-02 10:11:00 | [] | [] | [
"Baranya megye"
] | [
"pályázat",
"privatizáció",
"mezőgazdaság",
"strómanok",
"klientúra"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés"
] |
50,250 | Új riválist kapott Mészáros Lőrinc a hévízi hotelbizniszben | A Horn-kormány titkosszolgálati miniszterével üzletelő új tulajdonosa van a hévízi Hotel Aquamarinnak, melyet a fideszes önkormányzat adhatott el 1,5 milliárd forintért. Éder Zoltán új szereplő a szállodapiacon, eddig leginkább árufuvarozással foglalkozott egyéni vállalkozóként. | Nyilvános pályázaton árulta tavaly szeptemberben a hévízi önkormányzat a tulajdonában lévő Hotel Aquamarint, a háromcsillagos szállodáért legalább 1,5 milliárd forintot szeretett volna kapni az önkormányzat. A szálloda honlapjáról pedig kiderült, hogy sikerrel jártak: január óta új tulajdonosa van a 1,5 hektáros területen fekvő hotelnek. A szerencsés vevő a Hotel Imperial Hungary Kft., amely Éder Zoltán árufuvarozó egyéni vállalkozó tulajdonában van.
Remek üzletet köthetett a hévízi önkormányzat, ugyanis 2001-ben 750 millió forintért vette meg a hotelt a Hunguest Hotels Rt.-től. Most ennek minimum duplájáért sikerülhetett megválni az ingatlantól. A szállodára tavaly szeptember 6-ig lehetett pályázatokat benyújtani, a pályázati tárgyalás pedig szeptember 10-én volt, ahol licitet tartottak az érvényes pályázatot benyújtók között. Azt egyelőre nem tudni, hogy hány pályázó volt.
Az önkormányzat tulajdonában lévő Aquamarin Kft. évek óta folyamatosan nyereséges: árbevétele 2018-ban 586 millió forint volt és 44 millió forint profitot termelt. A helyi képviselő-testület tavaly februárban döntött úgy, hogy eladja a szállodát. Ezt Papp Gábor fideszes polgármester azzal indokolta, hogy évről évre túl sokat kellett a szálloda fejlesztésére költeni, ami már a jövőben nem működhetett volna másként, csak az egyéb városi fejlesztések kárára.
A Napi.hu írta arról, hogy vonzóvá teheti a befektetők számára a hévízi tótól csak néhány száz méterre fekvő, 96 szobás hotelt, hogy Hévíz sikeresen szerepelt a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiírt Kisfaludy szállodafejlesztési pályázatot, és a 381 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek az Aquamarin fejlesztésére. Az összeget az Aquamarin Szállodaipari Kft. nyerte el, de a tulajdonosváltásnál nem veszett el a pénz, amit immár Éder Zoltán használhat fel.
A hvg.hu korábban arról írt, hogy Hévíz lehet a következő célpontja a kormányközeli üzletembereknek, hiszen a Hunguest szállodaláncon keresztül például Mészáros Lőrinc nagyvállakozónak is van érdekeltsége a főleg orosz vendégeket vonzó fürdővárosban, de Éder Zoltán viszonylag új szereplője a szállodapiacnak.
Pénz és kapcsolatok
Viszont egyéni vállalkozóként több mint harmincéves tapasztalattal rendelkezik a nemzetközi szállítmányozás, a veszélyesáru-szállítás (ADR) és a szervizüzemeltetés terén. Járműflottájában 2017-ben a közlekedésvilág.hu cikke szerint közel háromszáz nyerges szerelvény dolgozik, többségük tartányos fuvarozást végez. Egyéni vállalkozásának bevétele 2016-ban meghaladta a 6 milliárd forintot, megbízói között pedig például a MOL is megtalálható. Éder Zoltánnak több cége is van, a Hotel Imperial Hungary Kft. 2017-ben alakult, de 2018-ban már 1,5 milliárd forintos árbevétel mellett 144 millió forintos profitot ért el.
Fuvarozás mellett ugyanakkor remek kapcsolatokkal is rendelkezik az új hoteltulajdonos, kevés ember mondhatja el például magáról, hogy egy volt titkosszolgálati miniszterrel van közös cége, de Éder Zoltán közéjük tartozik. A hvg.hu írta meg, hogy Zamárdi Lakeside Investment Ingatlanfejlesztő Kft. néven Balaton-parti építésszervező céget alapított Nikolits István, a Horn-kormány egykori titkosszolgálati minisztere. A társaságot közösen alapították 2017-ben, Éder Zoltán még most is tulajdonos, de Nikolits István helyett ma már a lánya, Nikolits Réka a többségi tulajdonos. Nikolits Rékának pedig korábban az Orbán-kormány egyik kiemelt tanácsadó cégének, a Századvégnek az alapítója, Heim Péter volt a férje. Nikolits István ma már visszavonult a közélettől, de 1996-ban a Nyírfa-üggyel lett ismert, amikor bejelentette: titkosszolgálati eszközökkel figyeltek meg egyes politikusokat.
Nikolits Réka viszont nem a megfigyeléshez, hanem a szállodákhoz érthet, hiszen ő a tulajdonosa a szombathelyi Garda Hotelnek. Ennek megnyitója igazán nagy esemény volt 2016-ban, hiszen beszédet mondott Hende Csaba fideszes országgyűlési képviselő és Puskás Tivadar fideszes polgármester is. "Értékes, hogy megint találtunk egy olyan tulajdonos réteget, akikkel közös lehet a város érdeke" - méltatta a szocialista titokminiszter lányát a volt fideszes polgármester. Nikolits István és Heim Péter is a helyszínen gratulált a lányának, illetve az akkori feleségének.
Hévíz viszont sokkal jobb turisztikai helyszín Szombathelynél, hiszen 2019-ben összesen 1,2 millió vendégéjszakát regisztrálhatott a város a kereskedelmi és magánszálláshelyeken, mely az országos tendenciákkal megegyező mértékű, 0,8 százalékos növekedést jelent. A város továbbra is megőrizte országosan 2. helyét Magyarország leglátogatottabb városai között, hiszen Budapest után itt regisztrálták tavaly a legtöbb vendégéjszakát. Az ország fürdővárosai közül pedig Hévízen mérték a kereskedelmi szálláshelyen magasan a legtöbb külföldi vendégéjszakát (675 ezer), de belföldi vendégéjszaka-szám tekintetében is az országos 3. helyen végzett Hajdúszoboszló és Zalakaros után. Az átlagos tartózkodási idő a külföldi vendégek esetén 5,5 éjszaka. A jellemzően gyógykúrákra érkező német és orosz vendégek büszkélkedhetnek a leghosszabb, 9 éjszaka feletti tartózkodási idővel Hévízen.
Kormányzati milliárdok
A város minden eddiginél magasabb főösszeggel, több mint 6 milliárd forinttal fogadta el 2020-as költségvetését, ebből jelentős fejlesztések indulnak. A hévízi reptéren is jelentős beruházás startol: a kormány még 2017-ben szavazott meg 6,6 milliárd forintot a reptér fejlesztésére. A tervek szerint új desztinációkat is bekapcsolnak a hálózatba, két éven belül menetrend szerinti járatok indulnának Londonba, Frankfurtba, Izraelbe, Oroszországba és a skandináv térségbe. | https://mfor.hu/cikkek/makro/uj-rivalist-kapott-meszaros-lorinc-a-hevizi-hotelbizniszben.html | https://web.archive.org/web/20231209211331/https://mfor.hu/cikkek/makro/uj-rivalist-kapott-meszaros-lorinc-a-hevizi-hotelbizniszben.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uj-rivalist-kapott-meszaros-lorinc-a-hevizi-hotelbizniszben | mfor.hu | hungarian-news | 2020-03-04 15:44:20 | [
"Éder Zoltán",
"Heim Péter",
"Nikolits István",
"Nikolits Réka"
] | [
"Aquamarin Szállodaipari Kft.",
"Hévíz Város Önkormányzata",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [
"Hévíz",
"Zala megye"
] | [
"rokonok",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
50,251 | DK-s szál a Voldemort-aktákban – Szárazkolbász, csirkemell, milliós alibiszámlák szúrtak szemet | 2013-ban lépett hatályba az a jogszabály, amely szerint a szociális szövetkezetek tagjai tagi munkavégzés formájában foglalkoztathatók, ami jelentős járulékkedvezményt jelentett a hagyományos vállalkozási formában történő munkavállaláshoz képest. Kormányprogram is ösztönözte a rendszer elterjedését, s az ilyen típusú foglalkoztatásra pályázati támogatást is lehetett igényelni.
Abban az évben jelent meg a Help Company Zrt. felhívása, amely a kedvező adózási lehetőségek miatt szövetkezeteket kezdett el szervezni. A cég a 2014-es választásokra a Republikánus Párt programját és egy tömeges szavazóbázis létrehozását tűzte ki célul a szociális szövetkezeteken keresztül. A Help Company szövetkezeti hálózatépítésének motorja egy e téren tapasztalt kecskeméti könyvelő, bizonyos F. Márta lett.
Néhány év múlva az asszonyt emiatt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletével és vesztegetéssel vádolták meg, amelyhez befolyással való üzérkedés bűntette is társult. Mengyi Roland, volt fideszes országgyűlési képviselővel együtt, társtettesként került a bíróság elé.
2019. szeptember 25-én Mengyit jogerősen négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, F. Márta pedig – aki beismerő vallomást tett – megúszta egy év négy hónap felfüggesztettel. Ellene azonban folyik tovább az eljárás egy másik ügyben is: a szociális szövetkezetek sorozatgyártása kapcsán költségvetési csalással gyanúsítják.
2014. január 1-jétől ugyanis F. Márta, valamint társa, K. Pálné lett a Help Company kecskeméti irodavezetője. A cég megbízása alapján, a Nemzetközi Vállalkozásfejlesztési Alapprogramon belül nekik kellett elkészíteniük a Segély vagy siker program című, valamint a Szociális szövetkezetek működése elnevezésű tanulmányt. A Help Company azonban elszámolási vita miatt hamarosan felmondott a kecskeméti irodának. Akkor már több mint száz szövetkezetet megalapítottak, ezek tagjai kifizették az irodának a kötelező cégbírósági költségeket, valamint a papírmunkát.
Ezután a két könyvelő országos hálózat kiépítésébe kezdett, hogy részt vehessenek egy óriásprojektben, amely legalább 2800 alulképzett és hátrányos helyzetű személy foglakoztatását tervezte, célja pedig egy biomasszaüzem működtetése és fenntartása volt. A programhoz 240 szövetkezet csatlakozott, mindegyiknek ötvenezer forint egyszeri belépési költséget kellett fizetnie.
Csakhogy közben megjelentek az első nagy összegű számlák: húsz mázsa fáról, tizenöt mázsa csirkemellről vagy két tonna szárazkolbászról, valamint egyéb, milliós nagyságrendű szolgáltatásokról.
Az irreálisan nagy összegű számlák 2015 elejére végképp kivágták a biztosítékot K. Pálnénál, mert több számla áfatartalma meghaladta az ötvenmillió forintot, és a számlakibocsátó cégek között volt, amely felszámolás alatt állt, de akadt olyan is, ahol egy tizennyolc éves román fiatalember volt az ügyvezető. Ekkor már a NAV bűnügyi igazgatósága is elkezdte figyelni a szövetkezeti csoportosulást, s megkezdődött a főszereplők lehallgatása. Ezen a pontot futottak össze a szálak a Mengyi Roland-féle pályázati-korrupciós történettel.
F. Márta neve sok szociális szövetkezet cégiratai közt fellelhető. A Napfelkelte Szociális Szövetkezetet 2014. február 24-én alapították egri székhellyel és kecskeméti fiókteleppel. Utóbbi címe megegyezett Szőkéné Kopping Rita, a DK kecskeméti elnökének és helyi önkormányzati képviselőjének bejelentett lakhelyével. Az alapító okirat szerint a szövetkezet alapításának az volt a célja, hogy „olyan életképes önálló szervezet alakuljon – több gazdasági tevékenység összefogásának létrehozásával –, amely biztonságos munkahelyeket teremt korábban munka nélküli vagy szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára, és közösségi alapjából segíti tagjai szociális helyzetének javítását”. A szövetkezet fő tevékenysége csomagküldés, valamint internetes kiskereskedelem. A Napfelkelte Szociális Szövetkezet igazgatóságának elnöke öt évre Szőkéné Kopping Rita lett, az igazgatóságban helyet kapott az egyik fia is.
A megalakulás napján Szőkéné mint a Napfelkelte Szociális Szövetkezet egri székhelyének kizárólagos tulajdonosa székhely céljára havi negyvenezer forint bérleti díjért határozatlan időre használatba adta a saját ingatlanát.
A bérbeadási szerződés egyik tanúja a Mengyi-perben később elítélt F. Márta volt.
Ugyanezen a napon szerződés született a cég kecskeméti fióktelepének a bérbeadásáról is, szintén havi negyvenezer forintért. A kecskeméti ingatlan két tulajdonosa – egyenlő részben – Szőkéné Kopping Rita, valamint elvált férje volt.
2014. október 20-án az Egri Törvényszék rendelt el kényszertörlési eljárást, 2014. december 21-én pedig a NAV Heves Megyei Igazgatóságának Hátralékkezelési Osztálya indított végrehajtást a Napfelkelte Szociális Szövetkezet ellen. Mivel az eljárási időszak alatt a végrehajtást a NAV nem tudta érvényesíteni, az Egri Törvényszék Cégbírósága 2015. február 19-én elrendelte a cég törlését, és egyben Szőkéné Kopping Rita igazgatósági elnököt, valamint az igazgatósági tagokat (köztük az egyik fiát) a 2015. március 7-i jogerőre emelkedéstől számítottan öt évre eltiltotta a cégvezetéstől. Szőkéné Kopping Rita tehát jelenleg is az eltiltás hatálya alatt áll. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásokról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, 9/c § (4) bekezdése szerint „Az eltiltott személy az eltiltás hatálya alatt nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja”.
Szőkénét mindez a legkevésbé sem zavarta. Még javában a kényszertörlési eljárás alatt állt, amikor képviselőként elvállalta az önkormányzat két cégének – a Kecskeméti Városfejlesztő Kft.-nek, valamint a Kecskeméti Junior Sport Nonprofit Kft.-nek is – a felügyelő-bizottsági tagságát, és büntetőjogi felelőssége tudatában mindkét cégnek tanúsítványt adott arról, hogy a tisztség ellátásával kapcsolatban vele szemben sem a polgári törvénykönyv, sem más jogszabályok által előírt összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn.
A Demokratikus Koalíció helyi politikusaként képviselő lett, s a kecskeméti önkormányzatnál a fenntarthatósági és környezetvédelmi ügyekért felelős tanácsnokként jelenleg is felügyelő-bizottsági tag mindkét önkormányzati cégben. A 2015-ben hozott bírósági tiltás abban sem zavarta, hogy továbbra is felügyelő-bizottsági tag maradjon az Alföldi Napszél Közösségi Társadalmi Célú Szociális Szövetkezetnél, amely szintén F. Mártához köthető, s amely ellen a NAV hátralékkezelési osztálya 2018 végén rendelt el végrehajtást, 2019. szeptember 16. óta pedig végelszámolás alatt áll. Az ellene folyó jelenlegi vizsgálat szerint Szőkéné az elmúlt öt évben jogtalanul vette fel a felügyelő-bizottsági tagságokért járó, éves szinten több mint másfél millió forint tiszteletdíjat.
Hivatalos életrajzában Szőkéné azt írja: „több magyar és multinacionális cégnél szerzett szakmai tapasztalatomat családi vállalkozásaimban kamatoztatom”.
Az Opten céginformációs rendszer szerint azonban az érdekeltségében álló Kopping-Szőke Kft. végrehajtás alatt áll, másik vállalkozásánál – a Kopping Pénzügyi és Üzleti Tanácsadó Bt.-nél – is végelszámolás folyik.
A képviselő-testület tanácsnoka jelenleg az Egészség- és Gyógyszerbank Egyesület vezetője.
Megkérdeztük Szőkéné Kopping Ritát, hogy miért vállalt vezetést egy szociális szövetkezetben. Érdeklődtünk arról is, nem tartja-e aggályosnak, hogy cégvezetői eltiltása alatt elvállalt több felügyelő-bizottsági tagságot. Szőkéné lapunknak azt írta: „A szociális szövetkezetet azért hoztuk létre, mert szerettünk volna elindítani egy olyan tevékenységet, amellyel munkahelyeket teremthetünk. Ehhez ígért F. Márta pályázati lehetőséget, és a könyvelést is ők vállalták. Ők nyitottak a szövetkezetnek ügyfélkaput, ők fogadták a NAV minden levelét. Én ezekhez hozzá sem fértem, noha állítólag több felszólítást is kaptak, én csak akkor szereztem ezekről tudomást, amikor már hiába mentem a cégbíróságra, késő volt. Ezért nem lehettem gazdasági társaság ügyvezetője.”
Az eltiltás 2020. március 17-én jár le. Szőkéné hozzátette: nem tartja összeférhetetlennek a jelenlegi fb-tagságát, hiszen egyesületi elnök is, és tudomása szerint a jövőben is alapíthat szociális szövetkezetet.
(A cikk a 168 Óra február 27-i számában jelent meg.) | https://168.hu/itthon/voldemort-dk-szarazkolbasz-csirke-millios-albiszamlak-182560 | https://web.archive.org/web/20201015045328/https://168ora.hu/itthon/voldemort-dk-szarazkolbasz-csirke-millios-albiszamlak-182560 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dk-s-szal-a-voldemort-aktakban-n-szarazkolbasz-csirkemell-millios-alibiszamlak-szurtak-szemet | 168 óra | hungarian-news | 2020-03-04 10:55:00 | [
"Mengyi Roland",
"Szőkéné Kopping Rita"
] | [
"Alföldi Napszél Közösségi Társadalmi Célú Szociális Szövetkezet",
"Demokratikus Koalíció (DK)",
"Help Company Zrt.",
"Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Kecskeméti Junior Sport Nonprofit Kft.",
"Kecskeméti Városfejlesztő Kft.",
"Kopping Pénzügyi és Üzleti Tanácsadó Bt.",
"Kopping-Szőke Kft.",
"Napfelkelte Szociális Szövetkezet"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kecskemét"
] | [
"pályázat",
"háttér",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"rokonok",
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"önkormányzat",
"felszámolás - végelszámolás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Mengyi Voldemort Roland"
] |
|
50,252 | Földeket vett, utat épített, nagyon nyomul Pakson az Orbán-rokonok üzlettársa | Tavaly novemberben Paks vezetése büszkén jelentette be, hogy elkészült a bicikliút, ami a várost a Dunakömlőd nevű településrésszel köti össze. Az ünnepélyes átadón még Süli János, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős miniszter, a térség parlamenti képviselője is megjelent. | Tavaly novemberben Paks vezetése büszkén jelentette be, hogy elkészült a bicikliút, ami a várost a Dunakömlőd nevű településrésszel köti össze. Az ünnepélyes átadón még Süli János, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős miniszter, a térség parlamenti képviselője is megjelent.
A megnyitón ugyan nem került szóba, de a mindössze 2,5 kilométeres út az eredetileg becsülthöz képest 300 millióval többe, összesen 779 millió forintba került.
A fideszes vezetésű paksi önkormányzat egy Sebestyén Roland nevű vállalkozót és partnerét bízta meg a bicikliút megépítésével. Sebestyén országosan nem ismert ember, de üzletelt Orbán Viktor feleségének, Lévai Anikónak a szűkebb rokonságával. A Real-Rent nevű cége és egy Amalfi Hungária nevű másik, szintén hozzá kötődő vállalkozás pedig jelentős építőipari megrendeléseket kapott Pakson. Összesítésünk szerint a két cég - jellemzően egyedül, két esetben pedig konzorciumi partnerrel közösen - 2,1 milliárd forint értékben szerzett megbízásokat Pakson az elmúlt két és fél évben.
A megbízások értékén kívül egyéb okok miatt is figyelemreméltók Sebestyén üzleti sikerei. A paksi munkákat például minden esetben olyan pályázatokon nyerte el a Real-Rent és az Amalfi Hungária, amelyeknél az önkormányzat döntötte el, hogy milyen más cégeket hív meg a közbeszerzésekre. A versenytársak nagy része több pályázatnál is kötődött Sebestyénékhez valamilyen módon.
A vállalkozó belevágott egy másik, nagyobb projektbe is Pakson. Az egyik cége földeket vásárolt fel a településen, amelyeket az önkormányzat később jóval magasabb áron akart megvenni Sebestyénéktől. Az üzlet végül az utolsó pillanatban akadt meg.
Sebestyén a megkeresésünkre azt mondta, hogy „klasszikus útépítő szakemberként” dolgozik húsz éve. Természetesnek tartja, hogy az építőipari cégek közbeszerzéseken jutnak megrendelésekhez, ezt ő minden esetben törvényes módon tette. Szerinte a véletlennek tudható be, hogy kapcsolódási pontokat lehet találni közte és néhány versenytársa között.
Támogasd a Direkt36-ot, hogy még több ilyen cikket tudjunk írni!
Sebestyént az Orbán-családhoz fűződő viszonyáról is kérdeztük, de ezeknek a válaszainak a közléséhez nem járult hozzá. A pályázatokra meghívott többi cég nem válaszolt a kérdéseinkre. A paksi önkormányzat pedig annyit közölt, hogy valamennyi közbeszerzés esetén a jogszabály szerint jártak el, az eljárások során egyszer sem merült fel jogorvoslat vagy kifogás.
Egy lakópark és egy Orbán-rokon
Sebestyén Roland 2016 júniusában bukkant fel Pakson, ekkor kereste meg levélben Süli Jánost, aki a város polgármestere volt akkor. Egy másik téma mellett a levélben megemlítette, hogy egy lakóparkot is szeretne építeni Pakson, a teljes ingatlanfejlesztésre 2-3 milliárdot fordítanának.
A Gesztenyés Park honlapja szerint Sebestyénék egy Centrál-Ing Kft. nevű céget bíztak meg a tervezett lakások értékesítésével. A Centrál-Ing leányvállalatának egyik tulajdonosa egy Ökrös Imre nevű férfi, aki Orbán Viktor rokona. Egészen pontosan Lévai Gizellának a férje, aki Orbán feleségének, Lévai Anikónak a nővére. Az Ökrös-család az elmúlt években más politikai jellegű ügyben is felbukkant: 2016-ban például a 444 írta meg, hogy a velük üzleti kapcsolatban álló vállalkozók milliárdos összegben halmoztak fel tartozást egy állami intézménynél.
Sebestyén és az Ökrös-család között más kapcsolódási pontokat is lehet találni. A vállalkozó cégeinek egyik korábbi ügyvezetője és egy céges tulajdonostársa is megjelent Ökrös Imre és testvére, Ökrös Marianna vállalkozásaiban.
A lakópark – amelyről elsőként az Index számolt be még 2017-ben – azonban egyelőre nem készült el, jelenleg az építkezés előkészületei látszanak a telken.
Sebestyénnek közvetlen kapcsolata is volt Orbán rokonságával. Lévai Gizella fiával, Szeghalmi Márk Ádámmal közösen hozott létre egy céget 2016 júniusában. Az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalkozás székhelye Budapesten volt, de a cég neve, a Paks Ház Kft. utalt rá, hogy Pakson akarnak tevékenykedni. A cégbíróság először elutasította a cég bejegyzését arra hivatkozva, hogy a névhasználathoz nem kértek engedélyt az önkormányzattól. Az elutasítást követő második napon a paksi jegyző, Blazsek Balázs már meg is adta a szükséges hozzájárulást. A vállalkozás azonban nem bizonyult hosszú életűnek, fél évvel később kezdeményezték a megszüntetését. Szeghalmit megkérdeztük írásban, hogy milyen céllal hozták létre a céget, de nem válaszolt a kérdéseinkre.
A projekt, ami már a paksi képviselőknek is sok volt
Sebestyén egy harmadik paksi ingatlanos projektbe is belevágott: 2016 szeptemberében másokkal együtt létrehozta az Atompark Kft. nevű céget, amelyben jelenleg is egyharmados részesedése van. Az Atompark két hónappal a létrejötte után már kötött is egy előszerződést egy paksi ingatlan megvásárlására.
Az egyik ilyen, a Direkt36 által megismert és Sebestyén által is aláírt dokumentum arról szól, hogy az Atompark egy földterületet 13,5 millió forintért, vagyis körülbelül kétezer forintos négyzetméter áron vásárol majd meg. A tulajdoni lapok szerint a vásárlások 2017-ben meg is történtek, az Atompark több mint 8,6 hektáros (közel tizenkét focipálya nagyságú) területet szerzett meg. Az adásvételi szerződéseket nem láttuk, de ha ezzel a négyzetméter árral számolunk, akkor a teljes terület ára 173 millió forint körüli összegbe kerülhetett. A helyi ellenzék képviselői pedig néhány száz milliós vételárról beszéltek.
A birtokunkba került dokumentumból kiderül az is, hogy Sebestyénék a jegyző feleségének, Blazsekné Bánovics Beátának az ügyvédi szolgáltatásait vették igénybe, ő szerkesztette és írta is alá az előszerződést.
Az Atompark 2017-ben vásárolta fel a területet, miközben az önkormányzat belterületté nyilvánította ezt a részt. Ez megnövelte az időközben egyesített ingatlan értékét.
Az önkormányzat vezetése később pont ezt a területet választotta ki arra, hogy „vállalkozói övezetet” hozzon létre a városban. Az ötlet azért merült fel, mert a város korábbi ipari parkját az atomerőmű bővítése miatt megvásárolta az állam. A koncepció megvalósításához fel akarták vásárolni Sebestyénék ingatlanját, mégpedig a 2019 elején nyilvánosságra hozott szerződéstervezet szerint 18 500 forintos négyzetméter áron, vagyis 1,69 milliárd forintért. Ez jelentős hasznot jelentett volna Sebestyénéknek.
A Sülit váltó fideszes polgármester, Szabó Péter az ingatlan megvásárlását végül szavazás nélkül levette a napirendről a testület tavaly februári ülésén. Horváth Zoltán, a Jobbik akkori képviselője a Direkt36-nak azt mondta, hogy az ülés előtt a képviselőtestület tagjai egy informális megbeszélésen próbaszavazást tartottak. A kérdés 5-5 arányban osztotta meg a testületet, vagyis nemmel szavazott több kormánypárti képviselő is. „Az ingatlanbiznisz még nekik is necces volt”, azzal ugyanis látványosan nagyot nyertek volna Sebestyénék – állította Horváth, aki szerint az Atompark azóta is árulja az ingatlant, de azt továbbra sem tudta eladni.
Tarolnak a közbeszerzéseken
Bár az ingatlanos próbálkozások nem sikerültek, a helyi pályázatokon jól szerepelt Sebestyén egy másik, építőipari cége, a Real-Rent Kft. Sebestyén a céget 2002-ben a testvérével közösen alapította, évi többmilliárdos forgalmat bonyolít és az elmúlt években az ország több részén is részt vett építőipari beruházásokban. A cég a honlapján egy tucat olyan munkát tüntet fel, amelyet a Közgépnek végeztek 2011 és 2016 között, vagyis nagyjából abban az időszakban, amikor a Közgép a Fidesz gazdasági holdudvarának zászlóshajója volt.
A Real-Rent 2018 őszén nyerte meg az első paksi közbeszerzését, tavaly pedig négy további, jellemzően útfelújítási munkát is megszerzett. Az összesen 1,48 milliárd forintos megbízásokat két kivétellel egyedül kapták meg, csak kétszer volt konzorciumi partnerük.
A pályázatok kivétel nélkül meghívásos közbeszerzések voltak. A paksi önkormányzat két különböző eljárást is alkalmazott. Az egyiken csak olyan cégek vehetettek részt, amelyeket az önkormányzat meghívott. A másikon pedig a meghívott cégeken kívül azok is indulhattak, akik időben felfedezték azt az összefoglaló tájékoztatót, amelyet a pályázat megindítása előtt legalább öt nappal kellett közzétenni.
„Ezek az eljárások nem lennének ördögtől valók” – mondta Direkt36-nak Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közpénzügyi programvezetője. Nagy szerint a meghívásos tender kevesebb adminisztratív terhet ró a kisebb vidéki önkormányzatokra, mint egy nyílt eljárás. Viszont, ha hiányzik a megfelelő kontroll, akkor ezzel az egyszerűsített eljárással vissza is lehet élni – tette hozzá.
A Direkt36 talált arra utaló jeleket, hogy egymással kapcsolatban álló cégeket hívtak meg ezekre a pályázatokra. Azokra a tenderekre, ahol Sebestyénék nyertek, kétszer is meghívták például az Amalfi Hungária Kft-t, amellyel Sebestyén üzleti kapcsolatban állt, a tulajdonosa pedig Sebestyén egyik vállalkozásának ügyvezetője. Az Amalfi Hungária maga is nyert négy útfelújítási munkát Pakson az elmúlt években, ezek összértéke 646 millió forint.
A Real-Rent és az Amalfi Hungária által megnyert tenderekre jellemzően ugyanazokat a cégeket hívták meg újra és újra. Ezek közül négy kapcsolódott lazábban, közvetett módon Sebestyénhez, vagy valamelyik vállalkozásához. Ilyen volt például Kétutas Kft., amelynek a székhelye abban a 700 fős Veszprém megyei kis faluban, Borzavárban van, ahova Sebestyén cége, a Real-Rent is be van jegyezve. A két cég székhelye mindössze 350 méternyire van egymástól. Többször meghívták Mapex-Bau Kft-t is, amelynek az egyik tulajdonosa egyben egy olyan céget is vezet, ahol korábban Sebestyén üzlettársa résztulajdonos volt. Sebestyén azt mondta a Direkt36-nak, hogy ezek véletlen egybeesések.
Meghívásos eljárással bonyolították le a cikk bevezetőjében említett bicikliútról szóló tendert is. A közbeszerzésre, amelyet a Real-Rent egy Soltút nevű céggel közösen nyert el, még az Amalfit és a Mapex-Baut hívták meg. Ezek a cégek végül nem adtak be ajánlatot, pályázott viszont a Strabag, ami elől a jobb ár-érték aránnyal vitte el a munkát a Real-Rent és a Soltút, pedig az ár láthatóan nem sokat számított. Az önkormányzat eredetileg a munka értékét bruttó 454 millió forintra becsülte, ehhez képest a szerződéses ár bruttó 663 millió forint lett, az önkormányzat módosított tavalyi költségvetése viszont már 779 millióval számolt.
A helyi ellenzéket összefogó Paksi Deák Ferenc Egyesület egyik képviselője, Barnabás István szóba is hozta a közbeszerzések drágulását a képviselőtestület idén januári ülésén. „Pazarlás folyik, a közbeszerzési gyakorlat szerint minden pályázat a végére sokkal drágább lesz” – fogalmazott. A képviselő hat beszerzést emelt ki, amelyeknek utólag nőttek a költségei. Ebből kettőt Sebestyénék nyertek el, az egyik a bicikliút volt. Barnabás az ülésen javasolta a helyi közbeszerzési szabályzat felülvizsgálatát, amit Szabó Péter polgármester arra hivatkozva utasított el, hogy a paksi szabályzat „semmiben sem különbözik a magyarországi gyakorlattól, minden jogszabálynak megfelel”.
Annak ellenére, hogy a helyi ellenzék rendszeresen szóba hozza Sebestyén nevét és a politikai kapcsolatrendszerét találgatja, a vállalkozó semmilyen formában nem jelenik meg a paksi közéletben. A helyi tévében és újságban is csak akkor bukkant fel, amikor a polgármesterrel közösen aláírta az egyes megbízásokról szóló szerződéseket. | https://444.hu/2020/03/05/foldeket-vett-utat-epitett-nagyon-nyomul-pakson-az-orban-rokonok-uzlettarsa | https://web.archive.org/web/20231025140005/https://444.hu/2020/03/05/foldeket-vett-utat-epitett-nagyon-nyomul-pakson-az-orban-rokonok-uzlettarsa | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/foldeket-vett-utat-epitett-nagyon-nyomul-pakson-az-orban-rokonok-uzlettarsa | 444 | hungarian-news | 2020-03-05 00:00:00 | [
"Lévai Anikó",
"Ökrös Imre",
"Orbán Viktor",
"Sebestyén Roland",
"Süli János"
] | [
"Amalfi Hungária Kft.",
"Atompark Kft.",
"Centrál-Ing Kft.",
"Kétutas Kft.",
"Mapex-Bau Kft.",
"Real-Rent Kft."
] | [
"Paks",
"Tolna megye"
] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"rokonok",
"útépítés",
"építőipar",
"önkormányzat",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
50,253 | Többmilliárdos áfacsalás miatt ültettek le alvilági nehézfiúkat | Többmilliárdos áfacsalás miatt jogerősen nyolc év börtönbüntetésre ítélte Üröm ex-szocialista polgármestere, Laboda Gábor sleppjéhez tartozó, kétes hírű vállalkozókat, P. Ádámot és K. Tibort a Szegedi Ítélőtábla. Érdekesség, hogy bűntársaik közé tartozik az a négy és félévet kapott V. Ferenc is, akire egy halálosan megfenyegetett, nagybani piacos ügyekről kipakoló tanú is terhelő vallomást tett. Róla a férfi azt mondta, hogy milliós védelmi pénzt fizetett annak a bűnözőnek, aki Pintér Sándorra hivatkozva szedett össze százmilliókat különböző vállalkozóktól. Azonban kiderült, nincs kapcsolata a belügyminiszterrel, az ügyészség pedig eljárást indított ellene. | Többmilliárdos áfacsalás miatt ültettek le alvilági nehézfiúkat – Az ex-MSZP-s polgármester sleppje nyolc évet kapott
Többmilliárdos áfacsalás miatt jogerősen nyolc év börtönbüntetésre ítélte Üröm ex-szocialista polgármestere, Laboda Gábor sleppjéhez tartozó, kétes hírű vállalkozókat, P. Ádámot és K. Tibort a Szegedi Ítélőtábla. Érdekesség, hogy bűntársaik közé tartozik az a négy és félévet kapott V. Ferenc is, akire egy halálosan megfenyegetett, nagybani piacos ügyekről kipakoló tanú is terhelő vallomást tett. Róla a férfi azt mondta, hogy milliós védelmi pénzt fizetett annak a bűnözőnek, aki Pintér Sándorra hivatkozva szedett össze százmilliókat különböző vállalkozóktól. Azonban kiderült, nincs kapcsolata a belügyminiszterrel, az ügyészség pedig eljárást indított ellene.
Kétmilliárdos áfacsalás miatt jogerősen nyolc év börtönre ítélte kedden Üröm ex-MSZP-s polgármesterének, Laboda Gábornak a sleppjéhez tartozó helyi vállalkozókat, P. Ádámot és K. Tibort a Szegedi Ítélőtábla. Mindketten megszöktek az elsőfokú ítélet után, elfogatóparancs volt kiadva ellenük, ugyanakkor a police.hu-n már nincsenek feltüntetve a körözött személyek között, így elképzelhető, hogy elfogták őket. Az ügy harmadrendű, hat évre ítélt vádlottja egyébként az a H. „Olcsó” Zoltán, aki szintén ürömi és ugyancsak Laboda Gábor sleppjéhez tartozik, ráadásul osztálytársa is volt a polgármesternek. . Az „Olcsó” becenevű férfi és a polgármester ismertségét nehéz lenne bárkinek is tagadnia, még közös fotón is szerepelnek. Laboda azt viszont korábban cáfolta, hogy baráti viszony fűzné P. Ádámhoz.
Érdemes megemlíteni az ügy ötödrendű, négy év hat hónapra ítélt vádlottját, V. Ferencet is, akiről egy halálosan megfenyegetett, nagybani piacos ügyekről kipakoló tanú azt mondta, hogy rendkívül veszélyes embernek ismerte meg. Róla azt is jegyzőkönyvezték, hogy rengeteg –védelmi – pénzt (heti szinten ötmillió forintot) fizetett annak a D. Andrásnak, akiről megírtuk, társaival százmilliókat halmoztak fel úgy, hogy különböző büntetőeljárás alatt álló vállalkozónak ígérték azt, hogy befolyásos kapcsolataik révén elérik az ellenük indított nyomozás félresiklatását és a NAV-razziák elkerülését. A férfi NAV-os felderítőnek adta ki magát, és kijelentette: kiváló kapcsolatban van Pintér Sándor belügyminiszterrel, akivel „mindent el tud intéztetni”. Kiderült, hogy ebből semmi nem igaz és az ügyészség eljárás alá vonta D. Andrást.
Visszatérve a polgármester környezetébe tartozó emberekhez, P. Ádámot testvérével és annak fiával együtt korábban jogerősen felfüggesztett börtönre ítélte közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, testi sértés, súlyos testi sértés kísérlete, valamint csoportos garázdaság miatt is a bíróság, mert 2013-ban az ürömi szülők bálján tömegverekedést robbantottak ki és rátámadtak a helyi általános iskola szülői munkaközösségének elnökére. Egyikük egy polgárőrt is bántalmazott. Tanúk szerint hamar a többség tudtára adták, hogy nem szórakozni jöttek, hanem móresre tanítani a szülői munkaközösség akkori elnökét, Németh Csabát.
Tudtam, hogy a társaságnak mi a baja velem. Azért szálltak rám, mert lelepleztem néhány gyanús körülményt az Üröm SC labdarúgóklub gazdálkodásával és a helyi focipálya működésével kapcsolatban, és erről jelentést tettem Laboda Gábor polgármesternek. Arra jöttem rá többek között, hogy az ÜSC utánpótlással foglalkozó alelnöke (ma már elnöke – szerk.), mint az önkormányzat által alkalmazott pályagondnok egy személyben határoz arról, hogy kinek mennyiért adják ki a pályát, és – sokszor átláthatatlanul – ő dönt a bevételek felhasználásáról is. Azzal, hogy észrevételeimről tájékoztattam a polgármestert, nyilvánvalóan sértettem a Laboda Gábort támogató gondnok érdekeit
– mondta el a Magyar Nemzetnek az események után nem sokkal Németh Csaba. | https://pestisracok.hu/tobbmilliardos-afacsalas-miatt-ultettek-le-alvilagi-nehezfiukat-az-ex-mszp-s-polgarmester-sleppje-nyolc-evet-kapott/ | https://web.archive.org/web/20200427071837/https://pestisracok.hu/tobbmilliardos-afacsalas-miatt-ultettek-le-alvilagi-nehezfiukat-az-ex-mszp-s-polgarmester-sleppje-nyolc-evet-kapott/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobbmilliardos-afacsalas-miatt-ultettek-le-alvilagi-nehezfiukat | pestisracok.hu | hungarian-news | 2020-03-06 10:14:58 | [
"Laboda Gábor"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"kereskedelem"
] | [] |
50,254 | Masszívan veszteséges az építkezés közben négyszeresére drágult szilvásváradi lovasközpont | Csaknem 7 milliárdot költött az építkezésre a kormány, és évente közel 50 millió forintba kerül a szilvásváradi lovasközpont és szellemstadion fenntartása. Viszont az intézmény a saját, éves szinten 18 millió forintos bevételeiből csak a villanyszámlát tudná kifizetni. | A Szilvásváradi Lipicai Lovasközpont a magyar lovassport történetének legnagyobb beruházása, a Kincsem Nemzeti Lovasprogram keretében valósult meg, összesen 6,8 milliárd forintból. A kivitelező a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft. volt az Euro Campus Kft.-vel közösen.
Az alapkő 2014. márciusi letételekor Fazekas Sándor akkori vidékfejlesztési miniszter 1,65 milliárd összköltségről beszélt, ám a 2014 decemberében kiírt közbeszerzésben az Állami Ménesgazdaság már nettó 4,6 milliárd forintra becsülte a beruházás költségét. 2015 októberében viszont ennél jóval drágábban, nettó 6,2 milliárd forint értékben szerződtek a kivitelezőkkel, és mire a két cég elkészült a Bükk lábánál zajló építkezéssel, a projekt még tovább, a Fazekas által belengetett eredeti költségek bő négyszeresére drágult.
Négyszeres áron épült fel
A komplexumot korábban számos kritika érte: egyrészt a négyszeres drágulás, másrészt a helyválasztás miatt. A Magyar Közlönyben 2013-ban jelent meg az a határozat, ami szerint a kormány 1,68 milliárdot nyújt a beruházásra. Abban az évben 181 millió forintot biztosított a Szilvásváradi Lovas Központ fejlesztésének előkészítési költségeire, az azt követő évben pedig közel 1,5 milliárd forintot tervezett a beruházás megvalósítására. A legnagyobb vidéki lovas építkezés 2014-ben nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás lett.
2015-ben egyedüli pályázóként indult a Mészáros és Mészáros Kft., valamint konzorciumi társa, az egri Euro Campus Kft. a szilvásváradi lovasközpont kialakítására kiírt közbeszerzésen. A szerződést előzetesen 4,65 milliárd forintra becsülték, de a megbízás ennél jóval többért, nettó 6,2 milliárd forintért kelt el. A lovasközpont végső ára 2016-ban 6,8 milliárd forintra emelkedett.
Korábban a Lovasok.hu kapott választ arra a kérdésre, hogy mi indokolta a beruházásra szánt összeg jelentős növekedését. A Földművelésügyi Minisztérium válaszából kiderült, hogy az előkészítés során nyilvánvalóvá váltak olyan geodéziai és talajszerkezeti adottságok, melyek előtte nem voltak ismertek. Továbbá igazodni kell a FEI szigorodó versenyszabályzataihoz is, de erről az Index kiderítette, hogy nem igaz.
A szilvásváradi építkezés három ütemben valósult meg: először a régi lovarda felújítása és az új lovarda építése, majd a parkoló-, közmű- és útépítés, a legutolsó ütemben pedig a stadionépítés. A Szilvásváradra látogató turisták már csak akkor kapták fel a fejüket, amikor a 6500 fős stadiont kezdték el építeni, jó sok betonból a Szalajka-völgy bejáratánál.
A lovaskomplexum 2018 nyarán nyitott meg, a versenyekről készült videók és képek (amik itt és itt megnézhetőek) alapján úgy látszik, hogy az emberek nem tolonganak az ingyenes ülőhelyekért, és még a megnyitón sem voltak teli a lelátók.
Mivel nem áll rendelkezésre nyilvános adat, hogy a közpénzből épített lovasközpont mennyi pénzből működik, és hányan látogatják, ezért úgy döntöttük, hogy megkérdezzük az illetékeseket.
A villanyszámlát simán ki tudják fizetni
Szilvásváradon a ménesgazdaság nem volt jogosult kiadni az adatokat, az önkormányzat pedig nem rendelkezett azokkal, így az Agrárminisztériumhoz fordultunk levélben. A minisztériumból a NER sajtóelhárítási taktikájának megfelelően hetekig nem érkezett válasz, telefonos megkeresésünkre pedig azt válaszolták, hogy természetesen megküldik az adatokat, legyünk türelemmel.
Ezután még egy levélen rajtafelejtettek, miszerint „átlátszó telefonon talált meg az előbb, és ezután érdeklődött”. Majd pedig újabb csendbe burkolóztak, így összesen egy hónap várakozás után inkább közadatigénylést adtunk be a tárcához, amire viszonylag hamar megérkezett a válasz.
Az Agrárminisztérium által megküldött adatokból kiderül, hogy a stadion és a fedett lovarda üzemeltetése akkora pénzeket emészt fel, melyeket önállóan sem a komplexumból származó bevételek, sem a szilvásváradi ménesgazdaság egyéb bevételei nem fedeznek, ezért az állam is besegít.
2019-ben a lovasközpont közel 18 millió forint bevételt termelt, a kiadások pedig majdnem 49 millió forintra rúgtak.
Tehát hiányzott 31 millió forint, amit külön költségvetési forrás biztosítása nélkül az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad állami támogatásból, illetve a ménesgazdaság egyéb bevételeiből finanszírozott. Ha a százalékokat nézzük, akkor a kiadások 37 százalékát fedezte a komplexum bevétele, a maradék 63 százalékot pedig máshonnan pótolták.
Tavaly a lovasközpont a saját bevételéből csak a 17 millió forintos villanyszámlát tudta volna kifizetni. A fedett lovardát pedig elég fapadosra tervezték, hiszen állandó fűtés eleve nincs az épületben – valószínűleg tudták, hogy azt már végképp nem tudnák finanszírozni.
Korábbi tudósítások szerint néhány lakos tartott attól, hogy a lovasközpont fenntartási költsége az önkormányzatra fog nehezedni. Erről megkérdeztük Szilvásvárad polgármesterét, Szaniszló Lászlót, aki úgy nyilatkozott, hogy az elkészült komplexum fenntartási költségeibe nem kellett besegíteni, a lovasközpont megépítéséből csak előnyük és hasznuk származott.
A versenyek ingyenesek, nem tudni, hányan kíváncsiak rájuk
Azt nem tudtuk meg, hogy eddig hány látogató fordult már meg a lovasközpontban, mivel az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint az árverés és a versenyek ingyenes rendezvények voltak, így nem készült kimutatás a látogatók számáról.
Csak annak a 2500 főnek a száma ismert, akik a megnyitás óta a 650 néző befogadására alkalmas fedeles lovarda színházi előadásaira és lovasbemutatókra voltak kíváncsiak. Ha a maximális nézőszámmal számolunk, akkor a megnyitása óta négyszer tudták volna teljesen megtölteni a lovardát fizetős vendégekkel.
A lovasközpontban az átadás óta összesen 29 rendezvény volt: 2018-ban a nyári átadótól az év végéig 10, tavaly pedig 19 programot rendeztek. Részt lehetett venni díjlovas, díjugrató, fogathajtó versenyeken, meg lehetett nézni lovas színházi előadásokat, lóárverést és lovasbemutatókat. De az épület helyszínül szolgált edzőtáboroknak és rajtengedély-vizsgáknak is.
Nagyobb bevételt a világ- és európai bajnokságok hoznának
A versenyekről készült, fentebb linkelt videóban és fotókon látszik, hogy a stadion kong az ürességtől. A fenntartásba valószínűleg az sem segítene be, ha ezek a rendezvények fizetősek lennének a vendégek részére. Akkor lehetne nyereségesen működtetni a stadiont, ha nagyobb sporteseményeket is tartanának. A mostani versenyekre nincs túl nagy érdeklődés, ezért jegyet sem érdemes szedni a néhány családtagtól és látogatótól.
A stadiont a nagyobb világversenyek nézőszámához igazították: Szilvásváradon mindössze 1600-an élnek, ezzel szemben a stadion 6500 fő befogadására képes. A részvételi felhívásban egyébként még a stadion 8000 férőhelyes befogadóképességgel rendelkezett. Legutóbb Szilvásváradon több mint három évtizede, 1984-ben rendeztek világbajnokságot, – úgy tűnik, hogy a falunak egy jó ideig ennek a versenynek a nosztalgiájával kell beérnie.
Közép-Európa legmodernebb lovas létesítményét sem a 2021-es budapesti lovas Eb során nem használják fel, sem a 2022-es világbajnokságon.
Az Agrárminisztériumtól megtudtuk, hogy a Lovasközpont megnyitása óta a Ménesgazdaság legrangosabb eseményként a 2022. évi Fédération Équestre Intarnationale (FEI) világbajnokság részeként a négyesfogathajtó szakág világbajnokságának megrendezésére pályázott. A FEI döntése alapján azonban a 2022. évi világbajnokság minden szakágban történő megrendezésének jogát Olaszország és Dánia nyerte el.
A FEI döntését Sabrina Ibánez főtitkár azzal indokolta, hogy „a már bevált helyszíneken rendezhetőbb és fenntarthatóbb multidiszciplináris bajnokságok, események legyenek”. A tárca tájékoztatása szerint szintén előnyben részesítették a mind a hét szakág befogadására vonatkozó ajánlatokat, ezért választottak egy-egy dán és olasz helyszínt.
A stadion nehezen megközelíthető
Ifj. Bozsik József, aki az egyes- és pónifogathajtók szövetségi kapitánya volt, korábban erősen kritizálta a fedett lovardát – nyilatkozata után menesztették posztjáról.
Ifj. Bozsik József szerint a 6500 fős lovas stadion nincs kihasználva, maximum ötszáz fő látogat el egy-egy versenyre. A Jobbik színeiben politizáló sportoló szerint Szilvásváradon nagyon jó helye van a lovaknak, de egy ilyen gigantikus stadionra nincs szüksége a falunak. Régen egy fából készült lovaspálya állt, ami beilleszkedett a környezetbe, a pálya is füves volt, és képes volt 5000 ezer főt befogadni. Ifj. Bozsik azt is megjegyezte, hogy a sportolóknak a focival szemben nevezési díjat kell fizetni a közpénzből épült stadionban.
Szerinte a fenntartás finanszírozásához szükség lenne nagy nemzetközi versenyekre, amik milliós bevételt hoznának, ilyen téren azonban sorra hoppon marad Szilvásvárad. A település földrajzi elhelyezkedése ifj. Bozsik szerint nem teszi alkalmassá a stadiont arra, hogy ott nagyobb európai vagy világbajnokságot rendezzenek. A stadion ugyanis nem közelíthető meg közvetlenül az autópályáról, a lehajtótól még ötven kilométer kocsikázás a falu, amikor pedig legutóbb vb-t rendeztek, akkor állítása szerint Egerig állt a kocsisor.
Ifj. Bozsik József szerint a stadion építésére és fenntartására költött milliárdoknak sokkal nagyobb hasznát vette volna a lovassport, ha az utánpótlásra fordítják. A szövetségnek korábban arra sem volt pénze, hogy a fiatal válogatott versenyzőinek Hungary feliratú mezt vásároljon.
Pontos kimutatás nincs arról, hogy mennyivel több turista érkezik
A szilvásváradi Állami Ménesgazdaság korábbi igazgatója szerint a stadion majd több tízezer turistát fog vonzani a bükki faluba. Kíváncsiak voltunk arra, hogy az új lovasközpontnak köszönhetően mennyivel több látogató érkezett Szilvásváradra, ezért erre is rákérdeztünk a település polgármesterénél.
„Pontos kimutatásunk erre vonatkozóan nincs, hiszen rendkívül összetett településünk idegenforgalma. Az kijelenthető, hogy lovas események alkalmával (díjugrató, díjlovagló verseny, fogathajtó-verseny, lovas színház előadás, stb.) érzékelhetően nő a községbe érkező vendégek száma: mind a versenyzők és családtagjaik, mind az eseményre érkező nézők tovább növelik a látogatók számát, az itt eltöltött vendégéjszakák számát. Különösen látványos ez a növekedés az idegenforgalmilag „holtabb szezonban”, például ősszel, valamint országos jelentőségű rendezvények alkalmával” – mondta Szaniszló László.
A komplexumnak januártól új igazgatója van
Dallos Andor, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatója 2019. januárban tragikus hirtelenséggel hunyt el. Utódja Uzsoky András lett, róla nincs túl sok friss információ az interneten: a kétezres évek végén az állami pénzzel folytatott devizaügyletekben érintett kecskeméti KEFAG (Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.) kereskedelmi vezérigazgató-helyettese volt.
Uzsokyt idén januárban váltotta az igazgatói székben Cseri Dávid. Az Y generációhoz tartozó, 26 éves igazgató korábban lovas szerzőként vált ismerté, és az Agrárminisztérium kötelékében az elmúlt két évben részt vett a Kincsem Nemzeti Lovasprogram koordinálásában. „Közel másfél éve került végső átadásra a Lipicai Lovasközpont. Véleményem szerint nem teherként, hanem egy páratlan lehetőségként kell rá tekintenünk” – mondta el a bemutatkozása során Cseri Dávid.
Címlapkép: Az új lipicai lovasközpont Szilvásváradon a megnyitó előtti napon, 2018. augusztus 17-én. (MTI Fotó: Komka Péter) | https://atlatszo.hu/2020/03/05/masszivan-veszteseges-az-epitkezes-kozben-negyszeresere-dragult-szilvasvaradi-lovaskozpont/ | https://web.archive.org/web/20211224135547/https://atlatszo.hu/2020/03/05/masszivan-veszteseges-az-epitkezes-kozben-negyszeresere-dragult-szilvasvaradi-lovaskozpont/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/masszivan-veszteseges-az-epitkezes-kozben-negyszeresere-dragult-szilvasvaradi-lovaskozpont | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-03-05 10:34:00 | [] | [
"Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad",
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [
"Heves megye",
"Szilvásvárad"
] | [
"lósport",
"üzemeltetés",
"stadion"
] | [] |
50,255 | 155 millióért fejlesztett egy sima térképként működő kormányablak-appot a 4iG | Tuzson Bence államtitkár 2019. december 18-án sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormányablakos ügyintézést egy új mobilapp segíti a jövőben. Az alkalmazással azonban nem lehet ügyeket intézni vagy legalább időpontot foglalni: csak annyit tud, hogy megmutatja a térképen a kormányablakokat és nyitvatartási idejüket, valamint becslés alapján tájékoztatja a felhasználót, hogy hol mennyi idő alatt tud elintézni egy ügytípust. Tuzson azt mondta, hogy az applikációt “mindössze 15 millió forintból” fejlesztették, a Miniszterelnökségtől kapott adatok szerint azonban ennek tízszeresébe, nettó 155 millióba került. | Tuzson Bence államtitkár 2019. december 18-án sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormányablakos ügyintézést egy új mobilapp segíti a jövőben. Az alkalmazással azonban nem lehet ügyeket intézni vagy legalább időpontot foglalni: csak annyit tud, hogy megmutatja a térképen a kormányablakokat és nyitvatartási idejüket, valamint becslés alapján tájékoztatja a felhasználót, hogy hol mennyi idő alatt tud elintézni egy ügytípust. Tuzson azt mondta, hogy az applikációt “mindössze 15 millió forintból” fejlesztették, a Miniszterelnökségtől kapott adatok szerint azonban ennek tízszeresébe, nettó 155 millióba került.
Tavaly karácsony előtt néhány nappal mutatta be Tuzson Bence, a Miniszterelnökség akkori közszolgálatért felelős államtitkára (2020-tól már a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára) a Kormányablak nevű mobiltelefonos applikációt, ami az App Store és a Google Play áruházból is ingyenesen letölthető.
Az óriási innovációként felkonferált app azonban nem sok mindenre jó: egyelőre csak annyit tud, hogy megmutatja egy térképen a kormányablakokat és nyitvatartási idejüket, továbbá becslés alapján tájékoztatja a felhasználót arról, hogy az általa kiválasztott ügytípust egy adott kormányablakban várhatóan mennyi idő alatt tudja elintézni.
Sem időpontot foglalni, sem ügyeket intézni nem lehet a segítségével.
„Azt várjuk ettől az alkalmazástól, hogy segít a magyar embereknek abban, hogy minél gyorsabban tudják intézni az ügyeiket – mondta az államtitkár a sajtótájékoztatón. Tuzson hozzátette, hogy a jelenlegi a Kormányablak-app 1.0-ás verziója, és a jövőben továbbfejlesztik: lehet majd például sorszámot húzni a segítségével.
Erre azonban egyelőre még várni kell: a Google Play áruházban az látható, hogy utoljára az államtitkári sajtótájékoztató napján, 2019. december 18-án frissítették. Ekkor megtörtént a térkép alapértelmezett nagyításának csökkentése, ügytípus szűrése esetén a bezárt kormányablakok megjelenítése, és a térkép súgó méretének javítása.
A Kormányablak-appot eddig már 5 ezernél többen töltötték le a Google Play áruházból, ám 89 vélemény alapján mindössze 3,6-os értékelése van. A legtöbb felhasználó arra panaszkodik, hogy a kormányablakok elhelyezkedését bármelyik térképes alkalmazás is tudja, a jelzett várakozási idő pedig nem fedi a valóságot.
Többen reklamáltak amiatt is, hogy a bezárt kormányablakokat nem mutatja az app, ám ez a decemberi frissítés óta már működik. Azoknak pedig, akik amiatt panaszkodtak, hogy lefagy az alkalmazás, a kormányhivatal azt javasolta, hogy ellenőrizzék az internetkapcsolatukat, és frissítsenek az új – decemberi – verzióra.
Vannak azért pozitív értékelések és kommentek is: az elégedett felhasználók szerint az app jó, mert fontos és pontos információkat ad.
Az App Store-ban jobban áll a Kormányablak-app: ott 19 visszajelzés alapján 4,5-ös értékelése van
Tuzson Bence a decemberi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a Kormányablak-appot „saját fejlesztésből valósították meg, mindössze 15 millió forintból”. Az államtitkár hozzátette, hogy szeretnék a további fejlesztéseket is gazdaságosan és olcsón megoldani. Tuzson jelezte azt is, hogy nincs tudomása arról, hogy más országban lenne ilyen alkalmazás, ezt az applikációt hazai ötlet alapján valósították meg.
A biztonság kedvéért közadatigényléssel jártunk utána, hogy mennyibe került a nem túl innovatívnak és hasznosnak tűnő kormányzati applikáció: kikértük a Miniszterelnökségtől az alkalmazás fejlesztésével kapcsolatos szerződések listáját.
A Miniszterelnökség válasza szerint a Kormányablak-app egy EU-s pénzből finanszírozott, közel 6 milliárd forintos projekt részeként valósult meg. A kormany.hu-ra feltöltött szerződés szerint a megrendelő a Zala Megyei Kormányhivatal, a kivitelező pedig a 4iG Nyrt. volt. A megállapodásban ár nem szerepel, mert az azt tartalmazó mellékletet nem töltötték fel hozzá. Azonban elérhető az ajánlatok összegzése, amelyből kiderül, hogy mennyibe került az alkalmazás.
A Kormányablak-app elkészítését a 4iG Nyrt. nettó 155,6 millió forintért vállalta. Ez bő tízszerese a Tuzson Bence által közölt összegnek.
Bár a 4iG Nyrt. nem egyedül, hanem a WSH Kft.-vel, a Sagemcom Magyarország Kft.-vel és az IMG Solution Kft.-vel közösen jelentkezett a munkára, ennek csupán az az oka, hogy még 2017-ben több más informatikai cég mellett befutók lettek a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) 50 milliárd forint keretösszegű közbeszerzésén (ennek része a 6 milliárdos projekt, aminek része a Kormányablak-app). Az 50 milliárdos keretmegállapodásos eljárás első részében a 4 cég együtt tett ajánlatot, ezért kötelesek voltak most, a második körben is így tenni. A Kormányablak-app szerződését alá is írták mindannyian, ám a dokumentumban az áll, hogy a munkát a 4iG végzi el, és ő is állítja ki róla a számlát – vagyis övé lesz a pénz.
A 4iG két éve sorra nyeri az állami megbízásokat. A céget 2018-ban vette meg Mészáros Lőrinc, majd 2019 júniusában Mészáros korábbi jobbkeze, Jászai Gellért lett a főrészvényese. Tavaly a 444 megírta, hogy a 4iG alig fél évvel azután nyereséges lett, hogy Mészáros Lőrinc megvásárolta. Persze ez nem meglepő annak fényében, hogy egymás után kapta a cég a hatalmas állami megbízásokat. A sikerszéria azóta is töretlen, hogy Jászai lett a 4iG tulajdonosa.
Jászai Gellért az évekkel ezelőtt összeomló SCD-alapítója volt. Ahogy a 24.hu is megírta, az SCD-csoport a 2000-es évek közepén felvásárolta a Balaton meghatározó turisztikai cégeit (Siotour, Zalatour, Balatontourist), amelyekkel kempingek, diákszállások, hotelek kerültek az SCD-hez, azonban a cégcsoport 2011 nyarára gyakorlatilag szétesett.
Aztán Jászai Gellért Mészáros Lőrinc jobbkeze lett: a Konzum-csoport képviseletében megvette Mészárosnak a Hunguest szállodaláncot az állami tulajdonú Eximbank hiteléből, majd a Balatontouristot is. Jászai 2019 áprilisáig a Konzum és az Opus igazgatóságában ült, onnantól pedig az Opus által 2018-ban megvásárolt 4iG Nyrt. vezérigazgatója lett, júniusban pedig a cég főrészvényesévé vált.
Jászai Gellért IT-cégei sorra nyerik a közpénzes munkákat
Ez a nap sem telik el anélkül, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető cégek ne nyernének valamilyen közbeszerzésen. Ezúttal a BKK, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal bízta meg Mészáros jobbkezének, Jászai Gellért IT-cégeit különböző beruházásokkal. [caption id= | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/03/06/155-millioert-fejlesztett-egy-sima-terkepkent-mukodo-kormanyablak-appot-a-4ig/ | https://web.archive.org/web/20230927215857/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/03/06/155-millioert-fejlesztett-egy-sima-terkepkent-mukodo-kormanyablak-appot-a-4ig/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/155-millioert-fejlesztett-egy-sima-terkepkent-mukodo-kormanyablak-appot-a-4ig | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-03-06 10:38:00 | [] | [
"4iG Nyrt.",
"Miniszterelnökség",
"Sagemcom",
"WSH Kft.",
"Zala Megyei Kormányhivatal"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"PR",
"klientúra"
] | [] |
50,256 | Alig sikerült valamit behajtani a kamupártoktól | Két év alatt csupán 18 millió forintot sikerült behajtani a választásokon induló kamujelöltektől.
Könnyű pénzhez lehetett jutni a 2018-as választásokon az indulással, aminek megágyazott az erre létrehozott jogszabályi környezet: már 500 ember ajánlásával képviselőjelölt lehetett szinte bárki, és már hozzá is juthatott az egymillió forintos kampánytámogatáshoz. Ha egyazon pártnak volt minimum 27 jelöltje, akkor a jelöltek számától függően további 150-600 millió forint üthette a szervezők markát. Borítékolható volt, hogy megjelennek a kamujelöltek és -pártok, és elindul a trükközés. Ráadásul a Fidesznek is érdeke volt, hogy a kormányellenes szavazatok elaprózódjanak. | Könnyű pénzhez lehetett jutni a 2018-as választásokon az indulással, aminek megágyazott az erre létrehozott jogszabályi környezet: már 500 ember ajánlásával képviselőjelölt lehetett szinte bárki, és már hozzá is juthatott az egymillió forintos kampánytámogatáshoz. Ha egyazon pártnak volt minimum 27 jelöltje, akkor a jelöltek számától függően további 150-600 millió forint üthette a szervezők markát. Borítékolható volt, hogy megjelennek a kamujelöltek és -pártok, és elindul a trükközés. Ráadásul a Fidesznek is érdeke volt, hogy a kormányellenes szavazatok elaprózódjanak.
Az már a kampány közben kiderült, hogy szakmányban hamisítják az aláírásokat, de a nyomozások nagy része elhalt vagy nevetséges bírsággal végződött.
A HVG-nek küldött válaszokból kiderült, hogy 115 eljárást kezdeményeztek, amelyek felét megszüntették vagy felfüggesztették. Vádat mindössze 13 esetben, összesen 17 ember ellen emeltek. Kilenc ember megúszta pénzbüntetéssel, a többiek felfüggesztett fogházbüntetést, közérdekű munkát vagy próbára bocsátást kaptak.
Amikor arról érdeklődött a HVG az ügyészségeknél, hogy miért szabtak ilyen enyhe szankciókat, azt a választ kapták: mert háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb bűncselekmény esetén a büntetlen előéletű és tettüket beismerő elkövetők esetében ezt a büntető törvénykönyv megengedi.
Az is kiderült, hogy
két év alatt mindössze 18 millió forintot sikerült behajtani a választásokon induló kamujelöltektől és -pártoktól abból a 2,7 milliárdból, amit kifizettek nekik.
További részletek a HVG legfrissebb számában! | https://hvg.hu/itthon/20200304_Alig_sikerult_valamit_behajtani_a_kamupartoktol | https://web.archive.org/web/20201103025244/https://hvg.hu/itthon/20200304_Alig_sikerult_valamit_behajtani_a_kamupartoktol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/alig-sikerult-valamit-behajtani-a-kamupartoktol | HVG | hungarian-news | 2020-03-04 13:23:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"ítélet/döntés",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
50,258 | Majdnem olyan lex Dézsi született, ami Dézsire nem vonatkozik | Bénáztak egy sort a fideszes győri polgármester kedvéért hozott törvénynél.
Mint a hvg.hu beszámolt róla, négy kormánypárti képviselő törvényjavaslatot nyújtott be kifejezetten azért, hogy a januárban megválasztott új győri polgármester, Dézsi Csaba András városvezetőként is folytathassa orvosi munkáját. Ehhez az önkormányzati törvényben a polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályt kell megváltoztatni. | Mint a hvg.hu beszámolt róla, négy kormánypárti képviselő törvényjavaslatot nyújtott be kifejezetten azért, hogy a januárban megválasztott új győri polgármester, Dézsi Csaba András városvezetőként is folytathassa orvosi munkáját. Ehhez az önkormányzati törvényben a polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályt kell megváltoztatni.
A törvényjavaslatot múlt kedden 35 perc alatt megtárgyalták, módosító indítvány sem képviselőktől, sem az illetékes bizottságtól nem érkezett. Az előterjesztők egyike, Böröcz László mégis kérte a törvényalkotási bizottság összehívását. Csütörtök délutánra kiderült, hogy – néhány kisebb pontosításon kívül – miért. Azért, mert a négy benyújtó – köztük Gulyás Gergely miniszter, aki itt képviselőként lépett fel, de azért mögötte áll az egész miniszterelnökségi apparátus – csak a lényeget felejtette el:
azt, hogy az új előírás a mostani törvénymódosítás hatályba lépése előtt megválasztott polgármesterre is érvényes legyen. | https://hvg.hu/itthon/20200305_dezsi_csaba_gyor_orvos_torvenyjavaslat | https://web.archive.org/web/20230923170658/https://hvg.hu/itthon/20200305_dezsi_csaba_gyor_orvos_torvenyjavaslat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/majdnem-olyan-lex-dezsi-szuletett-ami-dezsire-nem-vonatkozik | HVG | hungarian-news | 2020-03-05 13:40:00 | [
"Dézsi Csaba András"
] | [] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"összeférhetetlenség",
"jogalkotás"
] | [] |
50,259 | Dőlnek a csontvázak a szekrényből: tízmilliós végkielégítések, milliárdos adósság Miskolcon | Nemrég derült ki, hogy a miskolci önkormányzati vagyonkezelő óriáscég 52 milliárdos kötelezettségvállalást görget maga előtt. Ugyanakkor a helyieket nemcsak az izgatja, hogy gyűlt fel ekkora adósság, arra a kérdésre is választ várnak, hogyan sikerült a holding két vezetőjének, Pállfy Kingának, a cég vezérigazgatójának és Szélyes Domokosnak, a holding gazdaságfejlesztési, ingatlangazdálkodási, beruházási és műszaki vezérigazgatójának megtollasodnia az elmúlt években. | Nemrég derült ki, hogy a miskolci önkormányzati vagyonkezelő óriáscég 52 milliárdos kötelezettségvállalást görget maga előtt. Ugyanakkor a helyieket nemcsak az izgatja, hogy gyűlt fel ekkora adósság, arra a kérdésre is választ várnak, hogyan sikerült a holding két vezetőjének, Pállfy Kingának, a cég vezérigazgatójának és Szélyes Domokosnak, a holding gazdaságfejlesztési, ingatlangazdálkodási, beruházási és műszaki vezérigazgatójának megtollasodnia az elmúlt években.
A Pálffy Kinga környezetéből származó információk szerint igen szerény körülmények között élt, amikor felbukkant Miskolcon. Magától értetődő volna, de Pállfy esetében soha nem kerültek elő az iskolai végzettségét, szakmai tapasztalatait igazoló papírok. Amikor tavaly megkérdeztük tőle, hogy milyen iskolai végzettsége van, kitérő választ adott.
Megkeresésünkre akkor ezt írta: „Megpróbáltam kérésének megfelelően a legjobb szándékom szerint javítani, csakhogy közben rájöttem, hogy az Ön rossz szándékát kijavítani lehetetlen. Ezért úgy teszi közzé a cikket, ahogy gondolja. Csak azt kérem, hogy e néhány sort a cikk végén változtatás nélkül közölni szíveskedjen!”
Penthouse-lakás
Vannak arra utaló jelek, hogy Pálffy az 1990-es években színésznő volt – találtunk olyan színházi plakátot, ami vélhetően az ő neve szerepel –, de hogy mivel foglakozott 2011-es kinevezéséig, arról ennél többet és ennél pontosabbat nem tudni. Hiába fordultunk közérdekű adatigényléssel még tavaly októberben az önkormányzathoz, nem jött válasz azóta sem.
2017-ben Pálffy egy penthouse lakást vásárolt Miskolc egyik felkapott városrészében. A 149 négyzetméteres lakás megvásárlására 58,5 millió forint kölcsönt vett fel a Korona Takarékszövetkezettől, a pénzintézet jelzálogot jegyzett be a lakásra. A lakáshoz tartozik egy 120 négyzetméteres, részben fedett terasz is. A lakás értéke nagyjából megegyezik a hitel összegével, de inkább több, mert állítólag extra igényei is voltak a vevőnek. (Az ingatlan tulajdoni lapja portálunk birtokában van.)
A Korona Takarék vezetője az az Alakszainé Oláh Annamária, aki a Miskolc Holding felügyelőbizottságának volt elnöke – Pálffy kvázi ellenőre –, és az ő fia indult, majd vesztett a miskolci polgármesteri választáson 2019 októberében. Helyi informátoraink szerint ő ajánlotta Kriza Ákos figyelmébe a fiát, a polgármester pedig támogatta az ötletet. Alakszai Zoltán (Fidesz-KDNP) közel 9 ezer szavazattal kapott kevesebbet, mint az ellenzék közös polgármester-jelöltje, Veres Pál. (Kriza betegsége miatt nem indult a tavaly őszi helyhatósági választáson.)
Alakszainé (középen, fehér ruhában), mellette (felénk) Kriza Ákos
Fotó: eszakhirnok.hu
Alakszainé a Magyarok Világszövetségének tagja a szervezet rendszerváltás utáni újjáalakulása óta. A 2004-től 2010-ig a szervezet Kárpát-medencei régiójának elnöki tisztét töltötte be. De Alakszainé vezeti Miskolcon a Fideszhez közel álló Keresztény Értelmiségiek Szövetségét (KÉSZ). Egyben ő a város szürke eminenciása, korábban volt már fideszes alpolgármester is, és annak ő indította el Kriza Ákos politikai karrierjét. A rossz nyelvek szerint ő volt a város igazi irányítója az elmúlt 10 évben.
33 millió forinttal távozott
Szélyes Domokos 37 éves, Székelyudvarhelyen született, és évekkel ezelőtt kiderült, hogy van már egy panziója Miskolc-Tapolcán. Szélyesnek bejöhetett az idegenforgalmi biznisz, mert nemrégiben adták át a családi érdekeltségbe tartozó szállodát szintén Miskolc-Tapolcán. Az épület forgalmi értékét 500-600 millióra saccolják a helyi szállodások. A hotel építéséhez 149 millió kölcsönt adott a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), de az Alakszainé-féle Korona Takarék is bedobott 60 milliót.
A szállodától pár méterre épül a miskolci önkormányzat több mint 12 milliárdos strandja, így vendégekben sem lesz majd hiány. A Szélyes-család is vásárolt egy penthouse-t Miskolcon, azon a divatos lakótelepen, ahol Pálffy Kinga is. A 145 négyzetméteres, családi tulajdonban lévő lakáson mindössze 10 millió forint jelzálog van, ami minden bizonnyal CSOK-os támogatás. (Az erről szóló tulajdoni lap ugyancsak a rendelkezésünkre áll.)
Szélyes Domokos azt válaszolta megkeresésünkre: „Családunk ingatlan-beruházását 2010 előtt szerzett családi tulajdonú ingatlanaink értékesítéséből, valamint hitelfelvételből fedeztük.”
Kriza Ákos (középen), Pállfy Kinga a kép bal oldalán
Fotó: miskolcholding.hu
Pálffy Kinga már az októberi vereség másnapján felmondott, és nettó 33 millió forinttal távozott. Ennél kisebb összeggel próbált lelépni Szélyes Domokos, a holding gazdaságfejlesztési, ingatlangazdálkodási, beruházási és műszaki vezérigazgatója, de ekkor már kapcsolt a városvezetés és nem fizetett.
A hírek szerint Pálffy esetében próbálkozni fognak a pénz visszaszerzésével.
(Címlapfotónk: A Miskolci Holding épülete, a felvételt szerzőnk készítette.) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/miskolc-holding-rejtely-ramaty-allapotban-levo-ceg-meggazdagodott-es-lelepett-vezetok-126720 | https://web.archive.org/web/20220701130745/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/miskolc-holding-rejtely-ramaty-allapotban-levo-ceg-meggazdagodott-es-lelepett-vezetok-126720 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dolnek-a-csontvazak-a-szekrenybol-tizmillios-vegkielegitesek-milliardos-adossag-miskolcon | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-02-11 06:59:00 | [
"Alakszainé Oláh Annamária",
"Pálffy Kinga",
"Szélyes Domonkos"
] | [
"Miskolc Holding Zrt."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Miskolc"
] | [
"rokonok",
"átláthatóság",
"végkielégítés",
"klientúra"
] | [] |
50,260 | Borkai luxusvadászatának sötét titkai: bakra ment | Kapitális őzbakot lőtt Borkai Zsolt győri fideszes polgármester a Vésztői Vadásztársaság területén három évvel ezelőtt. De a társaság néhány tagjától úgy értesültünk, hogy a trófea ellenértékét nem térítette meg. A trófeabírálatban illetékes megyei kormányhivatal hosszú hetek óta nem válaszol lapunknak. | A kormánypárthoz közel álló üzletemberekkel – információink szerint 2016-ban – Békés megyébe, a Vésztői Vadásztársaság területére ment vadászni Borkai Zsolt (Fidesz–KDNP) győri polgármester, aki akkor a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke is volt. Több egymástól független forrás megerősítette, hogy az illusztris társaságot elsősorban az őzek érdekelték.
Némiképp rendhagyó módon az észak-békési vadásztársaság elnöke egy nő, Détárné Molnár Andrea, aki civilben a Szeghalmi Járási Hivatal vezetője. (Helyben köztudott, hogy a vésztői és a bélmegyeri vadászterületek és társaságok egymás tőszomszédságában működnek. A Bélmegyeri Vadásztársaság nemritkán látott vendége az ország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc, aki nemegyszer repülővel érkezik a Viharsarokba vadászni.)
Kapitális őzbak
Helyi vadászoktól és a vadásztársasághoz közel állóktól úgy tudjuk, hogy a három évvel ezelőtti vadászat emlékezetesre sikeredett Borkainak: beszámolójuk szerint a (volt) polgármester puskacsövének végére „kapitálisan nagy őzbak került, különlegesen értékes trófeával”. Egyik informátorunk szerint „nem egyszerűen aranyérmes volt a trófea, hanem szinte sosem látott nagyságú, ami abban az évben a legnagyobb és legdíszesebb volt az országban, s amelynek akkor vadászkörökben szinte a csodájára jártak”.
Több forrásunk állítja, ez a vadászat nem került semmibe az illusztris vendégnek és társaságának. Mindez értetlenséget és felháborodást váltott ki az érintettek egy része körében, de ennek nem mertek és azóta sem mernek nyilvánosan hangot adni. (Közülük néhányan közvetítőn keresztül kerestek meg. Az egészre jellemző, hogy a postás szerepét betöltő személlyel a kérésére nem nyilvános helyen találkoztunk.)
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996-os törvény értelmében minden vad állami tulajdonnak számít. (Továbbá a vadásztársaságokhoz tartozó területek nem e társaságok magántulajdonai, a vadásztársaságok pedig nem magánkézben lévő zárt körű részvénytársaságok.) Így egy vad elejtésekor még a vendég- vagy reprezentációs vadászoknak is fizetniük kell. A kiperkálandó összeg több tételből áll össze: meg kell téríteni, hogy az adott vadásztársaság vadászmestert, kísérőket és hajtókat biztosít, fizetni kell a vendéglátásért, a terepjárós kocsiztatásért, az elejtett vad húsáért (ez minimum 1000–1100 forint/kilogramm), de a legnagyobb rész a trófeabírálat nyomán az az összeg, amelyet az őzbakok és szarvasok fejdíszéért kell megtéríteni. A pénz a vendéglátó vadásztársaság kasszájába folyik be.
Ha esetünkben igaz, hogy itt nem csupán egy aranyérmes, hanem ritkán látható, nagy trófeáról volt szó, akkor annak az ellenértéke jócskán 1 millió forint feletti összeg is lehetett. Ha egy reprezentációs vadászat költségei meghaladják az adott vadásztársaság éves tagdíjbefizetésének nagyságrendjét – és az esetek nagy részében ez a helyzet –, akkor ez a bevétel egyben adóköteles is. Már csak emiatt is érdekes, hogy Borkai Zsolt és csapata fizetett-e vagy sem három évvel ezelőtt a Vésztői Vadásztársaságnak.
„Nem érdemes bolygatni”
A több forrásból származó információinkat hivatalosan is ellenőrizni akartuk. Kérdéseinkkel megkerestük a Vésztői Vadásztársaságot, külön az elnökét, valamint a Békés Megyei Kormányhivatal vadászati referenseit, még tavaly november első felében.
A vadásztársaság megadott mobilszámán egy nevét nem közlő férfi érdeklődésemre nem tagadta információnkat Borkai Zsolt vadászatáról, de megjegyezte, mindez „régi, évekkel ezelőtti történet”, s meglátása szerint „nem érdemes a múltat bolygatni”. A miértre nem kaptam választ. A be sem mutatkozó vadásztársasági alkalmazott más vonatkozásban sem volt együttműködő, mert amikor az elnök és a fővadász telefonos elérhetőségét kérdeztem, annyit mondott, „nem tudja”.
Vésztői Vadásztársaság
Fotó: Körös Sárrét TV
Ezek után civil munkahelyén, a Szeghalmi Járási Hivatalban hagytam üzenetet és elérhetőséget a Vésztői Vadásztársaság elnökének, Détárné Molnár Andreának, aki vissza is hívott. Személyes találkozót kezdeményeztem, de ettől a közigazgatási vezető elzárkózott. Majd amikor – jobb híján telefonban – rákérdeztem nála Borkai lehetséges vésztői vadászatára, nem cáfolta az információt, hanem számonkérően azt firtatta: mindezt honnan tudom? Az elnök kijelentette, ez nem tartozik a nyilvánosságra. Ezt követőn megadta a vadásztársaság addigra már általunk is ismert ímélcímét, hogy ha bármi kérdés lenne még, oda küldjük el. Ekkor jeleztem, erre az elektronikus címre küldtem már levelet, de nem jött rá válasz. Détárné Molnár Andrea ezek után elköszönés nélkül letette a telefont.
Ezt követően az alábbi kérdésekkel fordultam a Vésztői Vadásztársaság elnökéhez.
Az utóbbi négy évben vadászott-e, s ha igen, mikor és hányszor Borkai Zsolt volt győri fideszes polgármester a Vésztői Vadásztársaság vadászterületén?
Milyen vadat/vadakat lőtt?
Milyen értékben?
Szeretnénk látni ezzel kapcsolatban a Vésztői Vadásztársaság ún. lőnyilvántartási könyvét/füzetét és bevételi pénztárbizonylatait. Ehhez hozzátettem, hogy „ha megítélése szerint nincs mód arra, hogy ezeket az információkat hiánytalanul megkapjuk, akkor kérjük, közölje, mely jogszabályok tiltják ezeket”.
"Nem adhatók ki"
December közepén jött válasz a Vésztői Vadásztársaság intézőbizottságától, valójában Détárné Molnár Andreától: „A Vésztői Vadásztársasághoz érkezett kérdésére az alábbi tájékoztatást nyújtom:
Az Országos Magyar Vadászkamara jogászával egyeztetve a személyes adatok védelméről szóló jogszabályok alapján sem a bérvadászok, sem a vendégvadászok személyi adatai hozzájárulásuk nélkül nem adhatók ki. Kérem, további kérdéseivel az Országos Magyar Vadászkamara jogászát szíveskedjen keresni.”
A civilben közigazgatási vezető vadásztársasági elnök nem adott meg nevet és pontos elérhetőséget, hogy név szerint kit és hol keressünk az országos vadászkamaránál. Másrészt nem tisztázta, hogy a szerinte „személyes adatok védelméről szóló jogszabályokba” pontosan mi tartozik bele. Azaz mely jogszabályok mely cikkelyei, paragrafusai, bekezdései rendelkeznek úgy, „a vendégvadászok személyes adatai nem adhatók ki”.
A trófeabírálat ügyében a Békés Megyei Kormányhivatal illetékes, vadászattal foglalkozó szakigazgatási szervezetéhez fordultunk, ám egy bonyolult és nehezen átlátható ügymenet végén ebben a kizárólag szakmai kérdésben végül a kormánymegbízott kabinetfőnökénél, Bálint Kornélnál kötöttünk ki. A kabinetfőnök által megadott elektronikus címre elküldött levelünkben azt kérdeztük.
hogy az elmúlt négy évben, 2015. november 14-ig visszamenőleg volt-e trófeabírálat Borkai Zsolt – immár csak volt – győri fideszes polgármester részére?
Ha igen, pontosan mikor?
Mely Békés megyei vadásztársaság területén elejtett állat után?
Igaz-e, hogy a trófea arany minősítést kapott, és ezzel együtt oklevelet vagy hivatalos okiratot?
Mekkora volt a trófea értéke?
Adatvédelem
Jól dokumentált trófeabírálat esetében erre könnyen és gyorsan adható (volna) válasz. Ám ezt több mint egy hónap múltán sem kaptuk meg a Békés Megyei Kormányhivataltól, s magyarázatot sem adtak.
Ezek után a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal elnökének, Péterfalvi Attilának írtunk levelet. Ebben a választ megtagadó Vésztői Vadásztársaság konkrétumokat és pontos jogszabályi helyeket mellőző elutasító magatartásáról kértünk állásfoglalást. A NAIH az információs önrendelkezésről és az információszabadság, valamint a vadászati törvényből levezetve azt válaszolta, hogy mivel „a Vésztői Vadásztársaság nem minősül közfeladatot ellátó szervezetnek, így az információszabadságról szóló 2011-es törvény értelmében nem köteles kérdéseink megválaszolására”.
A NAIH hivatkozott a vadászati törvényre is: „a törvény nem tartalmaz rendelkezést arról, hogy a nyilvántartásban szereplő adatok közérdekből nyilvánosak lennének” (ezek szerint arról sem, hogy nem nyilvánosak, teszem hozzá – B. T.). „A vadászati törvény rendelkezései alapján a társas, egyéni vadászati naplót, teríték-nyilvántartást a vadászati hatóságnak le kell adni, így az abban szereplő adatokat a vadászati hatóság kezeli, ám azok nem minősülnek közérdekből nyilvános adatoknak.”
A már említett információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló törvény értelmében viszont – ellentétben a Vésztői Vadásztársasággal – a Békés Megyei Kormányhivatal mindenképpen közfeladatot ellátó szervezet. Így a közérdekű adatigénylésre köteles válaszolni, ha kell, az adatvédelmi hatóság felszólítására. Mivel kérdéseinket a kormányhivatal nem utasította el – egyszerűen nem válaszolt rá –, az ügyben levelet írtunk a NAIH-nak, kérve, hogy kényszeríttesse ki a kért adatokat. Erre a trófeabírálat adataira rákérdező megkeresésre lapzártánkig még nem kaptunk választ a Péterfalvi Attila vezette hivataltól.
Mindenesetre az ingyenes vadászatról szóló történetet eddig senki nem cáfolta sem hivatalosan, sem nem hivatalosan.
(Nyitóképünk illusztráció.) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/borkai-bakra-ment-bekesben-126068/ | https://web.archive.org/web/20220125083633/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/borkai-bakra-ment-bekesben-126068/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/borkai-luxusvadaszatanak-sotet-titkai-bakra-ment | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-01-16 07:08:00 | [
"Borkai Zsolt",
"Détárné Molnár Andrea"
] | [
"Vésztői Vadásztársaság"
] | [
"Békés megye"
] | [
"háttér",
"átláthatóság",
"vadászat"
] | [] |
50,261 | Fű alatt változtatott a kormány: több TAO mehet stadionüzemeltetésre | Kicsit több mint fél évvel azután módosított a szabályozáson a kormány, hogy kibővítette azt a kört, amire igényelhető TAO-támogatás. Így lényegében egyetlen évadot élt meg az eredeti elképzelés.
"A sportcélú ingatlan üzemeltetési költségének aránya a működési kereten belül nem haladhatja meg a 30 százalékot, valamint a jogszabály által meghatározott működési veszteség 80 százalékát."
Egy évvel ezelőtt a támogatás felső korlátjaként még a működési veszteség 50 százaléka szerepelt.2019. július 24-étől hatályos, tehát a tavaly nyár elején elfogadott adótörvényeket érintő salátatörvényben "rejthették el" a változtatást.Sportcélú ingatlanonként és támogatási időszakonként az elszámolható költségek 80 százaléka, de legfeljebb 600 millió forint igényelhető a korábbi 300 millió helyett. | A kormány 2018 őszén benyújtott és később elfogadott adócsomagjának egyik része a TAO-támogatások körét is érintette. Ennek értelmében 2019. január elsejétől már stadionok működtetésére is igényelhető volt TAO-támogatás, ezzel a lehetőséggel azonban az általunk átnézett sportfejlesztési programok alapján a nagyobb sportszervezetek és klubok nem éltek nagy számban. Nem valószínű, hogy pont ez lenne az oka a módosításnak, de 2019. nyarán hozzányúlt a kormány a szabályozáshoz - erre a Magyar Labdarúgó Szövetség 2020/2021-es szezonra összeállított Értékelési alapelvek című tájékoztatóban találtunk rá.
Az üzemeltetéshez igényelhető TAO-ra vonatkozó résznél vastag betűvel kiemelve szerepel az előző évhez képest bekövetkezett változás. Mint olvasható:
"A sportcélú ingatlan üzemeltetési költségének aránya a működési kereten belül nem haladhatja meg a 30 százalékot, valamint a jogszabály által meghatározott működési veszteség 80 százalékát."
Egy évvel ezelőtt a támogatás felső korlátjaként még a működési veszteség 50 százaléka szerepelt, vagyis több mint 50 százalékkal megnövelte az üzemeltetéshez igényelhető támogatás összegét a kormány. Mint az a netjogtáron elérhető törvényből kiderült, a vonatkozó paragrafus 2019. július 24-étől hatályos, tehát a tavaly nyár elején elfogadott adótörvényeket érintő salátatörvényben "rejthették el" a változtatást.
Az elfogadott törvényjavaslatból sok plusz információ azonban nem derül ki, az általános indoklásban csak annyit fogalmaztak meg:
"Kedvezőbbé válik a sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségének támogatása kapcsán a támogatás maximuma."
A részletes kifejtésből viszont megtudható, hogy nemcsak a támogatás maximumának százalékos arányát változtatták, de nominálisan is megemelték a határt - nem is kevéssel. Sportcélú ingatlanonként és támogatási időszakonként az elszámolható költségek 80 százaléka, de legfeljebb 600 millió forint igényelhető a korábbi 300 millió helyett.
Mint azt a cikkünk elején megjegyeztük, a 2019/2020-as időszakban nem volt jellemző, hogy a nagyobb szervezetek éltek volna ezzel a lehetőséggel. A sportfejlesztési programok átnézése során a kisvárdai stadionért felelős Várda Sport Egyesület programjában találtunk releváns információt. A benyújtott dokumentum szerint
a 2019. július 1. és 2020. június 30. között, az értékelési elvekben meghatározott sportcélú ingatlan által nyújtott szolgáltatások üzemeltetésének várható vesztesége 50 millió forint.
Ennek ellenére sportcélú ingatlan üzemeltetésére nem igényeltek támogatást.
A Kisvárdával ellentétben az MTK már rögtön ki is használta az új szabályozás adta lehetőséget: egészen pontosan 5076 forint TAO-támogatást igényelt sportcélú ingatlan üzemeltetésére. A vonatkozó időszakban a stadion várható veszteségére 100 ezer forinttal számoltak, ami sokszorosa a kisvárdai létesítmény mínuszának. | https://mfor.hu/cikkek/makro/fu-alatt-valtoztatott-a-kormany-tobb-tao-mehet-stadionuzemeltetesre.html | https://web.archive.org/web/20220701044635/https://mfor.hu/cikkek/makro/fu-alatt-valtoztatott-a-kormany-tobb-tao-mehet-stadionuzemeltetesre.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/fu-alatt-valtoztatott-a-kormany-tobb-tao-mehet-stadionuzemeltetesre | mfor.hu | hungarian-news | 2020-03-05 12:44:00 | [] | [] | [] | [
"támogatás",
"sport",
"üzemeltetés",
"adó",
"klientúra",
"stadion",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Mezőkövesdi futball",
"TAO-pénzek"
] |
50,262 | Nettó 5 milliárdért szondázza a sajtót 3 évig a kormányközeli médiafigyelő | A Mráz Ágoston Sámuel vezette Observer Budapestet megvásárolta a Nézőpont Csoport, Orbán Viktor egyik bizalmasának, Győri Tibornak az érdekeltsége. Győri korábban Habony Árpád üzlettársa volt, és nem először kap milliárdos állami megbízást. (összesen bruttó 6,35 milliárd forint) összegű szerződést kötött a kormány nevében eljáró, Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériummal.
A február 17-én létrejött szerződés alapján az Observer Budapest 2020 és 2022 között, 36 hónapon át médiaszemlézést, médiakutatást és médiaelemzést végez az Orbán-kormány számára.
(összesen bruttó 6,35 milliárd forint) összegű szerződést kötött a kormány nevében eljáró, Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériummal.
A február 17-én létrejött szerződés alapján az Observer Budapest 2020 és 2022 között, 36 hónapon át médiaszemlézést, médiakutatást és médiaelemzést végez az Orbán-kormány számára. | A cikk eredetileg a media1-en jelent meg.
Nagy összegű kormányzati szerződést írt alá a múlt héten hétfőn a Mráz Ágoston Sámuel politikai elemző vezette Observer Budapest – értesült a Media1. A Media1 birtokába került hiteles szerződés alapján a Nézőpont Csoport által megvásárolt, médiafigyeléssel foglalkozó magyar kft. 5.001.960.000 forint, plusz 27% áfa (összesen bruttó 6,35 milliárd forint) összegű szerződést kötött a kormány nevében eljáró, Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériummal.
A február 17-én létrejött szerződés alapján az Observer Budapest 2020 és 2022 között, 36 hónapon át médiaszemlézést, médiakutatást és médiaelemzést végez az Orbán-kormány számára.
A három évre előirányzott nettó 5, bruttó 6,35 milliárd forint tovább emelkedhet, ugyanis a 3 éves szerződés további egy évvel meghosszabbítható.
Ezt nyújtja az Observer Budapest a kormányzati milliárdokért
Az Observer azt vállalta a szerződésben, hogy a szerződés időtartama alatt, negyedévente legalább 90 alkalommal kigyűjti a hírműsorok tartalomjegyzékét, legalább 180 alkalommal hírösszefoglaló szemléket készít, munkanaponként 120 kormányzati ügyfél számára tematikus médiaszemlét juttat el, valamint ugyancsak munkanaponként világsajtó-szemlét is készít. Az Observer vállalta továbbá, hogy negyedévente 13 alkalommal közép-európai hírszemlét is készít. A médiakutatás feladatok részeként médiumok közönségkutatását végzi el a munkát közbeszerzéssel elnyerő vállalkozás, negyedévente 1 alkalommal.
Az Observer emberei negyedévente 12 alkalommal médiahatás-kutatást, valamint negyedévente 1 alkalommal közép-európai médiahatás-kutatást is készítenek. A kormányközeli kft. ezenkívül negyedévente 13 alkalommal hírműsorok elemzését és ugyanennyi alkalommal hírelemzést is végez. Kvantitatív médiaelemzést is nyújtanak negyedévente 60 alkalommal. Ezenkívül negyedévente egyszer elemzik a Magyarország-képet a médiában és szintén negyedévente egyszer közép-európai trendelemezést is készítenek.
Orbán Viktor volt tanácsadója jól jár, nem először
Mint arról a Media1 is beszámolt néhány napja, az Observer Budapest Kft.-t 2018-ban felvásárló Nézőpont Csoport évente 94 millió forintért az MTVA-nak is végez médiakutatási feladatokat.
A Nézőpont Csoport tulajdonosa Győri Tibor, Orbán Viktor miniszterelnök régi bizalmasa, akiről 2012-ben azt írta az akkor még a Telekom-csoporthoz tartozó Origo, hogy ha Győri telefonál oda valahová, az olyan erővel bír, mintha maga Orbán lenne a vonal túlvégén.
Győri egyébként egy ideig a Lokál című kormányközeli bulvárlapot kiadó Modern Media Group (MMG) társtulajdonosa volt, Habony Árpád nem hivatalos miniszterelnöki tanácsadó mellett, de a Miniszterelnökségen egy ideig jogi ügyekért felelős államtitkár is volt. Életrajza alapján korábban vezérigazgató volt a Mahirnál, 2004 és 2006 között pedig elnöki tanácsadó volt a Fidesznél.
Győrit akarta kibelezni Simicska
Akkor is lehetett Győri nevével találkozni a sajtóban, amikor Simicska Ádám (Simicska Lajos nagyvállalkozó fia) a Facebookra kiírta, hogy Győrit tartja felelősnek amiatt, hogy Simicska családtagjai körül állítólag paparazzók jelentek meg. Simicska Ádám az apja üzenetét úgy tolmácsolta, hogy ki fogják belezni Győrit.
A kibelezés egyébként végül elmaradt: miután a Fidesz újabb kétharmadot szerzett 2018 áprilisában, Simicska cégeit a kormányzat közeléből megvásárolták, Simicska pedig egy tanyára kapitulált. Győri cégcsoportja pedig ezek szerint épp most húzott be egy újabb, több milliárd forint összegű állami megbízást.
Nem először érkezik jelentős állami megbízás a Nézőponthoz
A Nézőpont Csoport egyébként nem először végez médiamonitoring szolgáltatást az Orbán-kabinet számára. 2015-től 2018-ig a hasonló jellegű szerződésük 4,4 milliárd forintról szólt. Később pedig 1,3 milliárd forintért folytatta az Orbán-kormány az együttműködést a céggel egy újabb éven át.
Hogy az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. mekkora kormányzati megbízást nyert most el, azt jól mutatja, hogy a cégcsoport 2018-ban az Opten céginformációs rendszer adatai alapján 673 millió forint nettó árbevételre tudott szert tenni, egy évvel korábban pedig 648 millió forint volt az árbevétele
A most elnyert éves 1,5-1,7 milliárd forint plusz áfa összegű megbízással tehát az Observer máris megtöbbszörözi egész éves korábbi árbevételét.
A napokban derült ki, hogy a következő időszakban egyébként 150 milliárd forintért tervez kommunikálni az állam.
(media1) | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/netto-5-milliardert-szondazza-a-sajtot-3-evig-a-kormanykozeli-mediafigyelo.html | https://web.archive.org/web/20211019082750/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/netto-5-milliardert-szondazza-a-sajtot-3-evig-a-kormanykozeli-mediafigyelo.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/netto-5-milliardert-szondazza-a-sajtot-3-evig-a-kormanykozeli-mediafigyelo | mfor.hu | hungarian-news | 2020-02-25 14:37:00 | [
"Győri Tibor",
"Mráz Ágoston Sámuel"
] | [
"Nézőpont Csoport Zrt.",
"Observer Budapest Médiafigyelő Kft."
] | [
"Budapest",
"Magyarország"
] | [
"közbeszerzés",
"média",
"tanácsadás",
"klientúra"
] | [] |
50,263 | Leváltották a szombathelyi médiaközpont vezetőjét, a rendőrség is vizsgálódik ügyében | Halmágyi Miklósnak azért kellett mennie, mert saját célokra használta céges bankkártyáját. | leváltás;Szombathely;rendőrségi vizsgálat;
2020-02-27 19:41:02
Leváltották a szombathelyi médiaközpont vezetőjét, a rendőrség is vizsgálódik ügyében
Halmágyi Miklósnak azért kellett mennie, mert saját célokra használta céges bankkártyáját.
Azonnali hatállyal visszahívta ügyvezetői tisztségéből a Szombathelyi Közgyűlés csütörtökön Halmágyi Miklóst, a helyi médiaközpont ügyvezető igazgatóját, aki ellen a rendőrség vagyon elleni bűncselekmény alapos gyanújával indított nyomozást.
Halmágyi Miklóst – aki korábban 25 éven át volt a Vas Népe című megyei lap főszerkesztője – 2019 februárjában, a közgyűlési erőviszonyok megváltozása után nevezte ki a baloldali többségű önkormányzat a médiaközpont élére, leváltva igazgatói posztjáról Lovass Tibort, a Helyi Televíziók Országos Egyesületének elnökét.
Az önkormányzati társaságnál december végén indított vizsgálatot az önkormányzati felügyelőbizottság, amely a közgyűlés elé tárt jelentésében megállapította, hogy az ügyvezető limit nélküli céges bankkártyáját használva több alkalommal fizetett olyan szolgáltatásokért, amelyek nem az önkormányzati kft., hanem a saját hasznát szolgálták.
Két esetben bérelt például különböző szállodákban szobát, arra hivatkozva, hogy hivatalos úton járva konferencián vett részt. Ezeknek a konferenciáknak a vizsgálat nem találta nyomát – írja az MTI. A távirati iroda állítása szerint kereste, de nem tudta elérni Halmágyit.
Az ügyben Nemény András (Éljen Szombathely! Egyesület-Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-MKKP-Szolidaritás-Mindenki Magyarországa) polgármester rendőrségi feljelentést tett, amelynek nyomán a hatóság elrendelte a nyomozást.
A Szombathelyi Közgyűlés az ügyvezető visszahívása és munkaviszonyának megszüntetése után átmeneti időre Török Tibort nevezte ki a Szombathelyi Médiaközpont Nonprofit Kft. vezetőjének, a későbbiekben pedig pályázat útján töltik be a tisztséget. | https://nepszava.hu/3068741_levaltottak-a-szombathelyi-mediakozpont-vezetojet-a-rendorseg-is-vizsgalodik-ugyeben | https://web.archive.org/web/20200228165007/https://nepszava.hu/3068741_levaltottak-a-szombathelyi-mediakozpont-vezetojet-a-rendorseg-is-vizsgalodik-ugyeben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/levaltottak-a-szombathelyi-mediakozpont-vezetojet-a-rendorseg-is-vizsgalodik-ugyeben | Népszava | hungarian-news | 2020-02-27 19:41:00 | [
"Halmágyi Miklós"
] | [
"Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Szombathelyi Médiaközpont Nonprofit Kft."
] | [
"Szombathely",
"Vas megye"
] | [
"sikkasztás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
50,264 | Jogerős az ORÖ elnökét vesztegetés miatt elmarasztaló ítélet | Helybenhagyta a Balogh Jánosra, az Országos Roma Önkormányzat elnökére első fokon vesztegetés miatt kiszabott felfüggesztett börtönbüntetést a Debreceni Ítélőtábla. | ítélet;ORÖ;
2020-02-25 13:45:57
Jogerős az ORÖ elnökét vesztegetés miatt elmarasztaló ítélet
Helybenhagyta a Balogh Jánosra, az Országos Roma Önkormányzat elnökére első fokon vesztegetés miatt kiszabott felfüggesztett börtönbüntetést a Debreceni Ítélőtábla.
Resán Dalma, a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője az MTI-hez eljuttatott keddi közleményében azt írta, az első fokon eljáró törvényszék 2019. október 24-én ítélte vesztegetés bűntette miatt egy év – végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre B. J. vádlottat.
A bíróság által megállapított – a vádirattal lényegében egyező – tényállás szerint az ORÖ a 2018-as országgyűlési választásokat megelőzően az állami költségvetésből 81 millió forintos kampánycélú támogatást kapott. A vádlott 2018. március 24-én Ibrányban találkozott egy rendezvényszervezéssel foglalkozó társaság egyik munkatársával, akitől azt kérdezte, hogy a cég az ORÖ részére megszervezne-e egy rendezvényt, melynek költségéről számlát kellene kiállítani. Amikor a férfi érdeklődött a rendezvény időpontjáról, a vádlott azt mondta, hogy azt nem tartják meg.
Egy néhány nappal későbbi találkozón a vádlott arra kérte a tanút, hogy annak cége állítson ki egy 3,5 millió forint összegű számlát az ORÖ, mint megrendelő részére egy meg nem tartott eseményről. Az ORÖ elnöke a férfinak azt mondta, hogy a számlán feltüntetett összeget az önkormányzat átutalná a kft.-nek, melyből megtarthat 600 ezer forintot, a többi pénzt azonban vissza kell adni neki. A férfi nem fogadta el az ajánlatot, a beszélgetésről hangfelvételt készített.
A tavaly októberi ítélet indoklásában elhangzott, mivel a korábban megtartott előkészítő ülésen a vádlott beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem vizsgálta, csak a büntetés kiszabásának szempontjait vette figyelembe. | https://nepszava.hu/3068371_jogeros-az-oro-elnoket-vesztegetes-miatt-elmarasztalo-itelet | https://web.archive.org/web/20230202015709/https://nepszava.hu/3068371_jogeros-az-oro-elnoket-vesztegetes-miatt-elmarasztalo-itelet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogeros-az-oro-elnoket-vesztegetes-miatt-elmarasztalo-itelet | Népszava | hungarian-news | 2020-02-25 13:45:00 | [
"Balogh János"
] | [
"Országos Roma Önkormányzat (ORÖ)"
] | [] | [
"vesztegetés",
"ítélet/döntés",
"szociál",
"önkormányzat",
"rendezvényszervezés"
] | [
"Felzárkóztatási pénzek elherdálása (ORÖ)"
] |
50,265 | Két körzet, egy minta - Szabolcsban is működött a jászsági Boldog-módszer | Nem csak Boldog István választókerületében, hanem Nyírbátor térségében is vannak arra utaló jelek, hogy „lezsírozták” a területfejlesztési pályázatokat. | mutyi;
2020-03-02 06:00:00
Két körzet, egy minta - Szabolcsban is működött a jászsági Boldog-módszer
Nem csak Boldog István választókerületében, hanem Nyírbátor térségében is vannak arra utaló jelek, hogy „lezsírozták” a területfejlesztési pályázatokat.
Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 6-os számú választókerületében is hasonló szisztéma alapján dönthettek a pályázati pénzek nyerteseiről, mint a szintén kormánypárti Boldog István Jászt-Nagykun-Szolnok megyei 4-es körzetében – derült ki a Népszava birtokába jutott iratokból. Márpedig a jászsági módszer miatt már korábban nyomozás indult. Ennek lényege – ahogy az ügyet feltáró Hadházy Ákos független képviselő megfogalmazta – az: a választókerület polgármestereit megzsarolták, hogy csak akkor kapnak támogatást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP), ha a preferált cégeknek adnak munkát.
A jászsági korrupciógyanús esetek miatt indul eljárás során előbb előzetes letartóztatásba majd házi őrizetbe került Boldog István jobbkezének számító Fehér Petra, a Szolnok megyei közgyűlési korábbi alelnöke, települési fideszes képviselő. Ugyanígy járt K. Ferenc is, a debreceni székhelyű Debköz Kft. ügyvezetője. K. Ferenc az egyik kapocs a jászsági és nyírségi ügyek között. Mindkét érintett választókerületben ő volt a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, vagy ahogy helyben mondják, a „faksz.” A gyanús jászsági esetek kapcsán az ügyészség hírzárlatot rendelt el.
A Népszava birtokába került iratok szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6-os számú, nyírbátori választókerületben – amelynek elnöke Simon Miklós kormánypárti országgyűlési képviselő – 2018-ban és 2019-ben 23 érintett önkormányzat 35 projektet nyert el TOP-os településfejlesztési pályázatokon, és valamennyi esetében K. Ferenc volt a közbeszerzések bonyolítója. A beruházások értékét mindenhol 300 millió forint alatt szabták meg, így nem kellett nyílt közbeszerzési eljárást kiírni, a cégeket meghívásos alapon, jobbára ugyanabból a körből választották ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer nyilvános adatai szerint. Ezek a cégek a pályázatokon hol ajánlattevőként, hol nyertesként tűntek fel. Utóbbiak között volt évek óta működő, több embert foglalkoztató – tehát a munkák elvégzésére valóban alkalmas – építőipari cég, de akadt gyanúsan sikeres társaság is.
Kislétán például három beruházást nyert el az egyébként 13 esetben ajánlattevőként is szereplő nagykállói Diamond-Út Kft., amelynek mindössze egy alkalmazottja van. Ehhez képest öt szociális bérlakás, szolgálató ház és piaccsarnok építésére nyert megbízást közel 200 millió forintért. Az épületek azóta elkészültek, de azt nem tudni, hogy a tényleges munkát ki végezte, hiszen aligha a cég egyetlen embere építkezett. Kerestük a vállalkozás ügyvezetőjét, de írásban feltett kérdéseinkre nem válaszolt. Kisléta polgármestere, Pénzes Sándor Károly sem felelt arra a kérdésünkre, volt-e megbeszélés a térségi polgármesterek és a térség országgyűlési képviselője, Simon Miklós között a TOP-os pályázatokról, s arról, hogy kit kérjenek fel a közbeszerzés lebonyolítására. Megkerestük az ügyben a fideszes országgyűlési képviselőt is, ám ő sem reagált.
Mindenesetre azt elég nehéz elképzelni, hogy a nyírbátori térség huszonhárom településének polgármestere minden előzetes egyeztetést nélkül, véletlenszerűen gondolta úgy, hogy épp a 2015 októberében alapított debreceni Debköz Kft. ügyvezetőjét K. Ferencet kell megbíznia a projektek bonyolításával. A cég bevételei látványosan megugrottak azt követően, hogy előbb Boldog István majd Simon Miklós körzetében is elnyerték a közbeszerzési feladatokat. 2016-ban 61 milliós, 2017-ben 186 milliós, míg 2018-ban már 279 milliós árbevételt produkáltak az Opten adatai szerint. Szintén innen derült ki, hogy 2018-as bevételük több, mint felét nyereségként könyvelhették el, s a 153 millió forintot osztalékként ki is vették a cégből 2019-ben.
Megkerestük a Központi Nyomozó Főügyészséget – ott vizsgálják a Boldog István körzetében történt korrupciógyanús ügyeket –, s megkérdeztük: K. Ferenccel összefüggésben ellenőrzik-e a Szabolcs-Szatmár -Bereg megyei TOP-os pályázati ügyeket? A TOP-os pályázatokkal összefüggésben felmerült-e Boldog István, Simon Miklós országgyűlési képviselő érintettsége? Kovács Katalin helyettes szóvivő azt válaszolta: „az ügyről tájékoztatás jelenleg nem adható”. A Népszava úgy tudja, a szabolcsi ügyben feljelentés született.
Cikkünkben korábban "Valótlanul állítottuk, hogy dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő Nyírbogát díszpolgári címét a felesége, dr. Simonné dr. Rizsák Ildikó – mint Nyírbogát polgármestere – előterjesztésére kapta meg.
Ezzel szemben a valóság az, hogy dr. Simon Miklós díszpolgári címének előterjesztője nem dr. Simonné dr. Rizsák Ildikó volt és az előterjesztéssel kapcsolatos szavazásból kérte kizárását." | https://nepszava.hu/3069048_ket-korzet-egy-minta-szabolcsban-is-mukodott-a-jaszsagi-boldog-modszer | https://web.archive.org/web/20220626230707/https://nepszava.hu/3069048_ket-korzet-egy-minta-szabolcsban-is-mukodott-a-jaszsagi-boldog-modszer | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-korzet-egy-minta-szabolcsban-is-mukodott-a-jaszsagi-boldog-modszer | Népszava | hungarian-news | 2020-03-02 06:00:00 | [
"Boldog István",
"Fehér Petra",
"Kerekes Ferenc",
"Pénzes Sándor",
"Simon Miklós"
] | [
"Debköz Kft.",
"Diamond-Út Kft."
] | [
"Kisléta",
"Nyírbátor",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"közbeszerzés",
"önkormányzat",
"nyomásgyakorlás"
] | [
"Boldog István és a Szolnok megyei uniós pénzszivattyú"
] |
50,266 | Exkluzív: Tiborcz-társak kapták az első klímavédelmi milliárdokat | Napelempark-telepítésben a legnagyobb energetikai mogulok nyomába eredt egy érdekcsoport, amelyet szikével sem igen lehet leválasztani a miniszterelnök vejéről. Az állam látványosan „túlszereti” ezeket a Tiborcz-partnereket: a Válasz Online összesítése szerint eddig 5,6 milliárd forintnyi közpénz indult meg feléjük – ingyenes kölcsön és tőkeinjekció formájában –, így máris be tudták venni magukat Gyüre, Herend, Mezőberény, Keszü és Siklós településekre. A klímavédelem áldásaiból persze más kormányközeliek is részesülnek; olyannyira, hogy a naperőmű lehet az új dohánybolt. | Bő három hete Orbán Viktor évértékelő beszédet mondott, amely a klímavédelmi akcióterv meghirdetésében csúcsosodott ki. Ennek egyik pontja – „a következő tíz évben a kormány meghatszorozza a naperőművek kapacitását” – azonban nem is annyira újszerű. A miniszterelnök már 2018-as eskütételét követően úgy fogalmazott, hogy „az új napelemparkok, valamint Paks II. a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emelik majd Magyarországot”. A 2020 elején bejelentett akcióterv egyik fejezete tehát már legalább két éve él, és a kormányfő „zöldfordulata” valójában azzal indult, hogy egy szintre helyezte a megújuló alapú villanytermelés-ösztönzést az orosz–magyar koprodukcióban készülő atomerőmű-bővítéssel.
Mindez mit jelent a számok nyelvén? A szaktárca háttérdokumentációja szerint az ország jelenlegi 1000 megawattos napenergia-termelő teljesítménye 2030-ra meghatszorozható, azaz 6000-re növelhető. E vállalás „brutalitását” érzékeltetendő gyorsan ideírjuk: a Paksi Atomerőmű kapacitástömege jelenleg 2000 MW. Miként ebben a cikkben már jeleztük,
a hazai naphasznosítás főalakja az Orbán Viktor sportbarátságát élvező – az említett eskütétel idején a parlamenti karzaton helyet foglalt – Adnan Polat kíván lenni.
Az otthonában inkább szélturbinákat telepítő isztambuli üzletember maga jelentette be a Forbes magazin török kiadásában, hogy 1000 MW-os szolárpark-hálózatot szervezne Magyarországon, és azóta szisztematikusan vásárolgatja is fel azokat az önálló projektcégeket, amelyek korábban már megszerezték a szükséges naperőmű-telepítési engedélyeket. Polat tehát első lépésben olyan kis- és középvállalkozásokat keresett, amelyek a 2016 végi határidőig jelentkeztek az úgynevezett kötelező átvételi támogatás (kát) rendszerébe – ez a szisztéma azt biztosítja, hogy a szereplők az állam segítségével még további 25 évig a piaci ár felett adhatják el a megtermelt villamosenergiát.
Miközben Polat 1000 MW-os célszámban gondolkodik, az ország központi energetikai egysége, a Magyar Villamos Művek ennek a tizedében (mindezt 110 kisebb-nagyobb teleppel akarja elérni), Mészáros Lőrinc pedig egyelőre a huszadában. A Mátrai Erőművet hátrahagyó felcsúti milliárdos legalábbis ügyelt arra, hogy a bükkábrányi és halmajugrai, együtt 50 MW-osra rúgó napelempark-projekteket még időben leválassza a veszteséges visontai üzemről, majd megtartsa magának.
A lényeg a lényegben, hogy – miként ebből a gyűjtésből is kiolvasható – a magyar energetikai mogulok egyelőre legfeljebb 15-25 MW-nyi naperőművi kapacitással rendelkeznek. Tehát
aki például 61 hektárnyi összterületen 26 MW-os teljesítményt tud felmutatni – mint a Tiborcz Istvánnal szimbiózisban működő, alább bemutatandó lobbikör – már nagykutyának számít.
A cikk ezen pontján megismertetjük az olvasókkal a Gyüre, Herend, Mezőberény, Keszü és Siklós települések napelemparkjait uraló Sájer Gábort, illetve az őt segítő Dicső Lászlót és Figura Ferencet. Mindhármuk esetében a Tiborcz-kapcsolatra összpontosítunk; másra nem is nagyon tudnánk, hiszen ezek a „csúcsmenedzserek” leginkább a miniszterelnök vejéhez való közelségük miatt érdekesek. (Aki nem akar adattömegeket bújni, illetve „bemondásra” elhiszi nekünk, hogy a Sájer-csapat Tiborcz köpönyegéből bújt elő, akár át is ugorhatja az alábbi stáblistát.)
Sájer Gábor
– Ő volt a vezérigazgatója az egykor Tiborcz-tulajdonú, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által „körberajzolt” Elios Zrt.-nek – egészen 2016 elejéig.
– Az alábbi napelemes sztorikban szereplő érdekeltségét, az SRG Invest Kft.-t 2016 októberében jegyeztette be. Ez a vállalkozás sem „esett” messze Tiborcz Istvántól; olyannyira nem, hogy Sájer Gábor a kezdetektől a kormányfő vejének ügyvédi és irodai infrastruktúráját használta. Az SRG-cégalapítást Tiborcz legrégebbi bizalmasa, Hamar Endre ügyvéd intézte, a társaság székhelye pedig három évig a Pesti Vigadó melletti Mahart-házban volt. Ez a belvárosi épület, sőt az egész tömb Tiborczé; a befogadottaknak – köztük a Sájer-irodának – csak azért kellett kiköltöznie, mert luxusszállodává fejlesztik az ingatlanegyüttest.
– Ahogy ebben a cikkben igazoltuk, a Tiborcz–Sájer-kapcsolat képtelen „kihűlni”: a miniszterelnöki vő központi vállalata kérdésünkre elismerte, hogy a volt Elios-vezér megbízási szerződéssel nekik dolgozik, sőt a legbizalmasabb banki és hitelügyletekbe is bevonják.
Dicső László
– Ő volt a 2015-ben alapított Andrssy-Rezidencia Kft. első ügyvezetője. A kormányfő holdudvara eredetileg ezen a cégen keresztül vásárolta volna meg a tarcali Andrássy Rezidencia Wine & Spa szállodát, ám Tiborcz István végül más úton-módon jutott hozzá – Mészáros Lőrinc közbeiktatásával – Tokaj-Hegyalja egyetlen ötcsillagos hoteljéhez.
– Dicső egy másik ingatlan esetében is Tiborcz „előkóstolójaként” működött. Egy budai, krisztinavárosi irodaegyüttesről van szó (Pauler utca 2.), amely a Mészáros-féle MKB Bank portfoliójából került át 2017-ben egy Alagút Investments nevű kft.-be. Utóbbi cég először a mátészalkai illetőségű Dicső Lászlóra szállt, majd nemrég a tőzsdei Tiborcz-cégként ismert Appeninn Nyrt.-nél landolt. Lássunk csodát, Dicsőt nem rakta ki a krisztinavárosi „fészekből” a kormányfő veje; máig ott működnek a nevén lévő tanácsadó, vagyonkezelő vállalkozások (EUB-RESZ Zrt., DDL Invest Zrt.).
– Dicső László vállalkozásait rendre az a Nagy Zsuzsa Klaudia nevű ügyvéd képviseli a cégbíróságon, akit a Tiborcz-érdekeltségek ugyanolyan intenzitással foglalkoztatnak, mint a már emlegetett Hamar Endrét.
– Dicső két fontos társaságot is felesben tulajdonol Balázs Attilával, aki egyebek mellett arról híres, hogy a Tiborcz-féle Appeninn Nyrt.-vel közösen vette meg a minap a balatonfüredi kikötőt. Az egyik Dicső–Balázs-cég a BBID Kft., amely a hányatott sorsú Andrássy út 47. alatti (a Liszt Ferenc tér sarkán lévő) palota gazdája és felújítója, a másik pedig a térkőgyártó Viastein Kft. Ma még nem tudhatjuk, hogy Dicső ezekben a vállalkozásokban is „előkóstolót” játszik-e, de sejtéseink azért lehetnek…
– És nem mellékesen: Dicső közösen birtokol Sájer Gábor feleségével egy jelenleg már végelszámolás alatt álló tanácsadócéget (Artifex Controll Kft.).
Figura Ferenc
– Dicső László állandó üzlettársa. Olyannyira állandó, hogy a békéscsabai gazdasági életbe is jócskán beágyazott Figura Ferenc tanácsadó és vagyonkezelő vállalkozásai (Eubility Group Kft., LPBF Holding Zrt.) szintén a krisztinavárosi Appeninn-irodákban működnek.
– Figura Ferenc Eubility Group Kft.-je (melyet a közelmúltig Dicsővel közösen birtokolt) a napokban ötmilliárd forintot nyert az Orbán–Tiborcz családhoz erős szálakkal kötődő Magyar Turisztikai Ügynökségtől, illetve az alá tartozó állami szervezetektől úgynevezett projektkoordinációra. E tendereredményt néhány orgánum úgy közvetítette, hogy „Ráhel cége ötmilliárdot adott Tiborcz cégének”, ám ettől a leegyszerűsítésről mi természetesen el-ha-tá-ro-ló-dunk.
Mindezek után azt kell bizonyítanunk, hogy az állam látványosan „túlszereti” ezeket a Tiborcz-partnereket. A Sájer-stáb első, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gyüre települést érintő akciójáról „hézagosan” már beszámolt a sajtó, jelezve, hogy az érintettek különös szemfülességgel repülhettek rá egy naperőműves uniós kiírásra közvetlenül a 2018-as parlamenti választások előtt.
A Válasz Online most a sztori minden hiányzó láncszemét megtalálta az EU-támogatások dokumentációjában.
Az eredetileg mikro-, kis- és középvállalkozóknak szánt hitelprogram termékleírása szerint egy pályázónak legfeljebb egymilliárd forintnyi „ingyenes” kölcsön (volt) adható. Ez annyit jelent, hogy a hitel kamata 0 százalékos, semmiféle kezelési költség vagy jutalék nem terheli, továbbá a szolárpark első két üzleti/üzemi évben törlesztőrészletet sem kell fizetni. Mivel pedig a nyertes vállalkozások a Polatnál már említett kát-rendszerben értékesítik a megtermelt villamosenergiát (a piaci ár felett), lényegében a világ egyik legkiszámíthatóbb bizniszéről beszélünk.
Nos, ebben a programban összesen 233 céget hoztak ki győztesnek a magyar állam döntnökei, és a szerencsések többsége 149 millió forint körüli ajándékkölcsönt kapott. Kutatásaink során arra jutottunk, hogy
mindössze tíz olyan vállalkozás akadt, amely az adható maximumhoz közelítve 900 millió és 1 milliárd forint közötti összeghez jutott. Ebből a tízből négy „véletlenül” Sájer Gáboréké, akiket mindösszesen 3,9 milliárdban részeltetett a hatalom, hogy naperőművet építsenek Gyürén.
Megkockáztatjuk: a Tiborcz-közeliek eleve azért osztották papíron négy részre, négy gazdasági társaságra a projektet, hogy négyszer egymilliárdra pályázhassanak.
Hozzájuk hasonló leleményességgel járt el még ugyanezen az uniós hátterű programon egy olyan cégegyüttes, amely az Eger melletti Demjén településen nyit napelemparkot. Összesen öt ilyen érdekeltség nyert egyenként 988 millió forintot – igaz, velük már csak a 2018-as választások után szerződtek. Ezek közül az egyik vállalkozást (konkrétan a Consector Pénzügyi Tanácsadó Kft.-t) annak a Homolya Róbertnek a közvetlen családtagjai viszik, aki közlekedéspolitikáért felelős államtitkárból lett MÁV-vezér, és az Átlátszó fotói szerint másfél éve Mészáros Lőrinc luxusjachtján vendégeskedett. A Sájer-klub négy cége és a Homolya családdal együttműködő öt társaság mellett egy további egység (a Lillor Energetika Kft.) érdemelte ki a magyar államtól az EU-s egymilliárdot. Ez a társaság a szintén NER-kompatibilis Ináncsy famíliáé – ők azok, akik eladták a Közvágóhíd területét Adnan Polatnak szíves ingatlanfejlesztésre.
Így néz ki tehát a milliárdos „mikrovállalkozók” támogatotti köre a napiparban. Ahogy a dohányboltok esetében már beletörődhettünk, itt is érdemes tudomásul venni: a sok kis szerencsés mellett akadnak néhányan, akik az egyenlők között mindenkinél elsőbbek. (Szinte csak lábjegyzetként kívánkozik ide, hogy a Sájer-csapatba tartozó Figura Ferenc azért egy normál méretű, 149,5 milliós ingyenkölcsönt is bezsebelt ugyanebből a hitelprogramból egy mezőberényi kiserőműre.)
Mindemellett arról is szivárgott hír a 24.hu portálon, hogy Sájer Gábor a Veszprém megyei Herend határában ugyancsak óriási napelemparkot épít (a teljes projektdokumentáció itt érhető el), s az érintett területet a város képviselőtestülete már kiemelt fejlesztési zónává nyilvánította. Ennél a beruházásnál azonban nem találtunk trükkös (állami) finanszírozásra utaló jeleket. A Baranyai megyei Keszü és Siklós kültelkein megvalósult erőműveknél, melyek Sájer legfrissebb, 2019 végi szerzeményei, viszont igen.
Ezeket a szolárpakokat tíz projektcég fedi le, s mindegyikben többségi tulajdonos a Tiborcz embere által „benyelt” Nexteen Zrt. A kisebbségi részt viszont a Rogán Antal-kezdeményezte lakáslottóval híressé-hírhedté vált Carion birtokolja, pontosabban a vállalatcsoporthoz tartozó Capitalisatio Kockázati Tőkealap.
Talán le sem kellene írnunk, annyira nyilvánvaló, hogy ezt a kasszát 70 százalékban az állam tölti fel uniós pénzből a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül. Ebből az üzleti jelentésből az is kiolvasható, hogy az egyébként a startup-világ megsegítésére szánt, okosváros-fejlesztésekre (smart city) optimalizált, „majdnem állami” tőkealap legeslegelső befektetési célpontjai éppen a keszüi és siklósi Sájer-egységek voltak – az érintett naperőművek pedig közel 2,2 milliárd forintos injekciót kapnak.
Az eddigi összegeket egymás mögé téve kihirdetjük tehát a végeredményt. A Gyüre, Herend, Mezőberény, Keszü és Siklós településekre „bebútorozó” Sájer-kör 2018 februárja óta 3,9 milliárd és 149,5 millió forintnyi ingyenes kölcsönre szerződött a magyar állammal, továbbá – mint írtuk – a Carion-alapból származó 2,2 milliárd 70 százaléka is közpénz-jellegű forrás. Ami azt jelenti, hogy
a klímavédelmi akcióterv megelőlegezéseként 5,6 milliárd forint már elindult az államtól Tiborcz bizalmasai felé.
Folytatása nyilván következik.
(Aki pedig még részletesebb elszámolásra, adatsorokra kíváncsi, az alábbi összeállításban tovább is bogarászhat.)
A Sájer–Dicső–Figura trió naperőművei
I. Herend (Veszprém megye)
Terület: 24,5 hektár
Teljesítmény: 11,5 MW
Projektcég: White Energy Szolgáltató Kft.
Tulajdonosok: A társaság 50 százalékban Sájer Gáboré (az SRG Invest nevű cégén keresztül), 50 százalékban pedig a mezőkövesdi focicsapat mezszponzoraként – korábban Simicska Lajos kapcsolataként – befutott Kosik Jánosé.
II. Gyüre (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Terület: 24,2 hektár
Teljesítmény: 9,5 MW
Projektcégek: Solar Engine Kft., Finasys Solarpark Kft., Napraforco-Operation Kft., Békés Solar Kft.
Tulajdonosok: Az első projektcég Sájer Gáboré (szintén az SRG Invest Kft.-n keresztül), a második Figura Ferencé (az LPBF Holdingon keresztül) és a vele egy címre bejelentett Baji Bonitáé, a harmadik szintén Figura Ferencé (ugyancsak a LPBF közbeiktatásával), a negyedik pedig Dicső Lászlóé (az EUB-RESZ Tanácsadó Kft. „takarásában”). A négy projektcég papíron négy napelempark gazdája, de ezek valójában egymás melletti helyrajzi számokon fekszenek, összefüggő rendszert alkotnak – és a tulajdoni lapok szerint a Sájer-féle Solar Engine Kft.-nek mindegyiken van vezetékjoga.
Finanszírozás: A négy projektcég a GINOP-8.4.1/B-16 azonosítójú, „KKV energia hitel” elnevezésű program keretében jutott EU-támogatott „ingyenes” kölcsönhöz az állami Magyar Fejlesztési Bankon keresztül. A Finasys Solarpark Kft. 930 millió forintot kapott, a másik három cég pedig az elnyerhető összeg maximumát, vagyis egyenként egymilliárdot.
III. Siklós (Baranya megye)
Terület: 6,3 hektár
Teljesítmény: 2,5 MW
Projektcégek: Napelempark Siklós Gábor Kft., Napelempark Siklós Miklós Kft., Napelempark Siklós András Kft., Napelempark Siklós Petra Kft., Napelempark Siklós Lea Kft., FÉNY-BER Beruházó, Szolgáltató Kft.
Tulajdonos: Az önálló helyrajzi számokon szereplő, de szomszédos napelemparkok fenti projektcégeiben a Nexteen Zrt. a többségi tulajdonos, melyet tavaly novemberben vásárolt meg Sájer Gábor (az SRG Invest Kft.-n keresztül) Baji Csabától. Utóbbi a legelső Orbán-kormány idején a Paksi Atomerőművet, majd a 2010 utáni Simicska-érában az állam legfontosabb vállalatát, a Magyar Villamos Műveket vezette. Amikor a miniszterelnök összeveszett a Fidesz gazdasági hátországát addig egy személyben megjelenítő „Lajossal”, a simicskátlanítás jegyében Bajit is elküldték az MVM-től. Majd a 2018-as választások után rehabilitálta a csúcsmenedzsert a Nemzeti Együttműködés Rendszere: egy ideig ő volt például a Mészáros-féle Opus Global-óriás energetikai divíziójának feje. A siklósi napelemes projektcégeket Baji 2018 végén vette a nevére, de ezek már akkor gyanúsan közel álltak a Tiborcz-körhöz, hiszen székhelyük azóta folyamatosan a kormányfő vejével „rokonítható” Czéh-Tóth család pécsi ingatlanában van (Megyeri út 26.).
Finanszírozás: Baji érkezésével párhuzamosan a Capitalisatio Kockázati Tőkealap 1,3 milliárd forintnyi befektetést helyezett kilátásba a fenti cégekbe, és mindegyikben 18 százalékos tulajdonrészt szerzett (illetve a naperőművi eszközöket birtokló FÉNY-BER Kft.-ben 23,5 százalékost). A tőkealap nagyobb, 70 százalékos befizetője az EU-pénzeket közvetítő Magyar Fejlesztési Bank, a kisebbik pedig a lakáslottós Carion-csoport. A Capitalisatio Kockázati Tőkealap máig részes a napelemes projektcégekben, Baji Csaba többségi tulajdonosi pozícióját viszont – mint írtuk – Sájer Gábor vette át.
IV. Keszü (Baranya megye)
Terület: 4,6 hektár
Teljesítmény: 2,0 MW
Projektcégek: Napelempark Keszü Endre Kft., Napelempark Keszü János Kft., Napelempark Keszü Péter Kft., Napelempark Keszü Róbert Kft.
Tulajdonos: Az önálló helyrajzi számokon szereplő, de szomszédos napelemparkok cégeiben a Nexteen Zrt., vagyis a Baji Csabát váltó Sájer Gábor a többségi tulajdonos – ugyanúgy, mint a siklósi testvérprojektnél.
Finanszírozás: A kisebbségi tulajdonos befektető itt is a közpénzekkel dúsított Capitalisatio Kockázati Tőkealap; a szerződés szerint a fenti négy projektcég 886 millió forintos injekciót kap ebből a kasszából.
V. Mezőberény (Békés megye)
Terület: 1,3 hektár
Teljesítmény: 0,5 MW
Projektcég: Eventus-Lux Kft.
Tulajdonos: A projektcég Figura Ferencé (az LPBF Holdingon keresztül).
Finanszírozás: Az Eventus-Lux a gyürei napelempark-beruházásnál már említett GINOP-8.4.1/B-16 azonosítójú, „KKV energia hitel” elnevezésű program keretében jutott EU-támogatott „ingyenes” kölcsönhöz az állami Magyar Fejlesztési Bankon keresztül. A társaságnak megítélt összeg: 149,5 millió forint.
Nyitókép: AFP/Kisbenedek Attila
#Elios#napenergia#Sájer Gábor#Tiborcz István | https://www.valaszonline.hu/2020/03/09/tiborcz-istvan-sajer-gabor-naperomu-allami-tamogatas/ | https://web.archive.org/web/20230925222317/https://www.valaszonline.hu/2020/03/09/tiborcz-istvan-sajer-gabor-naperomu-allami-tamogatas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/exkluziv-tiborcz-tarsak-kaptak-az-elso-klimavedelmi-milliardokat | valaszonline.hu | hungarian-news | 2020-03-09 10:55:48 | [
"Adnan Polat",
"Baji Csaba",
"Dicső László",
"dr. Czéh-Tóth Márk",
"Figura Ferenc",
"Homolya Róbert",
"Nagy Zsuzsa Klaudia",
"Sájer Gábor",
"Tiborcz István"
] | [
"Békés-Solar Kft.",
"Capitalisatio Kockázati Tőkealap",
"Carion Holding Zrt.",
"Consector Pénzügyi Tanácsadó Kft.",
"Eubility Group Kft.",
"Eventus-Lux Kft.",
"Finasys Kft.",
"Lillor Energetika Kft.",
"LPBF Holding Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Napraforco-Operation Kft.",
"Nexteen Zrt.",
"Solar Engine Kft.",
"SRG Invest Kft.",
"White Energy Kft."
] | [
"Baranya megye",
"Békés megye",
"Gyüre",
"Herend",
"Keszü",
"Mezőberény",
"Siklós",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye",
"Veszprém megye"
] | [
"pályázat",
"támogatás",
"EU",
"klientúra",
"hitelezés",
"erőmű",
"tőkealap",
"napelem / megújulók"
] | [] |
50,267 | Orbánék egymilliárdot folyattak a Balkánra exportált putyinista propagandába | A Habony Árpádhoz közel álló befektető, Schatz Péter és volt munkatársa, Adamik Ágnes jó néhány, a Gruevszki-médiához tartozó cégben is többségi tulajdonrészt szerzett. Így ezek a médiumok évek óta a nacionalista jobboldalt támogatják, a háttérben pedig még maga az orosz elnök, Vlagyimir Putyin alakja is felsejlik. | Mint arról lapunk közel két éve beszámolt, a macedón médiában is terjeszkedett, komoly érdekeltségre tett szert a magyar Ripost tulajdonosa, aki emellett Szlovéniában is bevásárolt.
A Habony Árpádhoz közel álló befektető, Schatz Péter és volt munkatársa, Adamik Ágnes jó néhány, a Gruevszki-médiához tartozó cégben is többségi tulajdonrészt szerzett. Így ezek a médiumok évek óta a nacionalista jobboldalt támogatják, a háttérben pedig még maga az orosz elnök, Vlagyimir Putyin alakja is felsejlik.
Barátom, Gruevszki
Mindez nem véletlen, hisz' Orbán Viktor jó ideje komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy a régióban minél több szövetségese legyen, és nemzetközileg is befolyásos politikusnak tartsák. De míg a demokratikus nyugati politikusok régóta kellő távolságot tartanak vele szemben, így jobb híján szövetségeseit úgymond a hozzá hasonlóak közül kell és kellett válogatnia, értsék jól, autokratákkal kell barátságokat kötnie. Az elmúlt évek külpolitikája, a hangsúlyos keleti nyitása nem is teheti kérdésessé, hogy a magyar miniszterelnök ezen törekvései egészen jól alakulnak.
Munkatársunk, Keller-Alánt Ákos és Szaska Cvetkovszka korábbi cikkéből kiderült, hogy politikai vezetőként – aki 2006-ban lett Macedónia miniszterelnöke a jobboldali VMRO–DPMNE elnökeként – Gruevszki irányítása alá vonta a helyi médiát is. Szinte az összes országos televízió, napilap és egy sor online portál volt bekötve a kormányzó VMRO–DPMNE-hez, és csak néhány független – főleg online – szerkesztőség tudott működni, nehéz anyagi körülmények között.
A Gruevszki-média tulajdonosai többnyire a párthoz közel álló üzletemberek vagy rokonok voltak, és a szerkesztőségek közvetlenül a párközpontból kaptak utasításokat. A párt Nyugat- és bevándorlásellenes, antimuszlim és oroszbarát üzeneteit a kritikus politikusokat, újságírókat és civileket lejárató propaganda egészítette ki.
Gruevszki a propagandamédiát az államilag irányított hirdetésekkel tartotta fent, évekig a kormány volt a legnagyobb hirdető, de az állami megrendelésekből élő vállalatok is bőkezűen hirdettek. Ahogy arra számítani lehetett, Gruevszki bukásával megváltozott a médiapiac is, és egy sor, korábbi kormányhoz közeli kiadvány került nehéz anyagi helyzetbe.
De nem kellett sokáig várni, mert Magyarországról megérkezett a segítség. 2017-ben és 2018-ban a Habony Árpád köreihez sorolható Schatz Péter és volt munkatársa, Adamik Ágnes jó néhány, a Gruevszki-médiához tartozó cégben szerzett többségi tulajdonrészt – derült ki a Magyar Narancs korábbi cikkéből.
Most a 444.hu-n megjelent, Direkt36-os cikk azt állítja: Észak-Macedóniában a pénzügyminisztérium egyik szerve, a Pénzügyi Rendőrség azt vizsgálta, hogyan mozgott közel egymilliárd forint Schatz szlovén és macedón cégei között. A vizsgálatról a lap a macedón IRL és a szlovén Oštro oknyomozó szervezettel együttműködve szerzett meg dokumentumokat és tudott meg részleteket.
A vizsgálat eredményeit összefoglaló dokumentum szerint a macedón pénzügyminisztérium hatósága több okból is szabálytalannak tartja az utalásokat. Például azt gyanítják, hogy a kifizetések valódi tevékenységet nem takaró számlák alapján történtek. De gyanúsnak találták az átutalt pénz eredetét is, ami a hatóság vezetője szerint Magyarországról érkezett, és balkáni médiafinanszírozásra használták fel.
Mindez „a pénzmosás bűncselekmény egyes elemeinek elkövetésére utal” – fogalmaz a macedón hatóság. A macedón szabályok szerint bármely olyan esetben indítható vizsgálat pénzmosás gyanújával, ha tisztázatlan okból történik nagy pénzmozgás. | https://magyarnarancs.hu/belpol/orban-emberei-egymilliardot-tuntettek-el-a-macedoniaba-is-exportalt-putyinista-propagandaban-gruevszki-ellenfelei-vizsgaljak-a-gyanus-penzmozgast-127260 | https://web.archive.org/web/20200229134736/https://m.magyarnarancs.hu/belpol/orban-emberei-egymilliardot-tuntettek-el-a-macedoniaba-is-exportalt-putyinista-propagandaban-gruevszki-ellenfelei-vizsgaljak-a-gyanus-penzmozgast-127260 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orbanek-egymilliardot-folyattak-a-balkanra-exportalt-putyinista-propagandaba | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-02-28 06:46:00 | [
"Adamik Ágnes",
"Habony Árpád",
"Nikola Gruevszki",
"Orbán Viktor",
"Schatz Péter"
] | [
"VMRO-DPMNE"
] | [
"Európa",
"Macedónia",
"Szlovénia"
] | [
"háttér",
"média",
"pénzmosás",
"átláthatóság"
] | [] |
50,268 | Valahogy szinte minden pénz Simonka aprócska falujában kötött ki | Galló a Narancs.hu-nak azt mondta, arra volt kíváncsi, hogy az ötezer fő alatti településeknek kiírt Magyar Falu Program 2019-es pályázatain hogyan szerepeltek a mezőkovácsházi kistérség kisvárosai és községei. Szám szerint tizenöt. Ez a térség Simonka országgyűlési képviselő dél-békési választókerületének mintegy felét, egyben a gyengébben fejlett részét jelenti, ahol nagyon sok hátránnyal kell megküzdeni az önkormányzatoknak, a civil szervezeteknek, gazdasági élet szereplőinek és az itt élő embereknek. | „Mindenki egyenlő, de egyesek egyenlőbbek a többieknél” – szól George Orwell híres mondata kultikussá vált regényében, az Állatfarmban. Ez jut eszünkbe, ha megnézzük azt a táblázatba rendezett összesítést, amelyet nemrégiben készített Galló Ferenc területfejlesztési szakember, aki egykor Simonka embere volt, ám a fideszes politikus meggyanúsítása után szakított és szembefordult vele.
Galló a Narancs.hu-nak azt mondta, arra volt kíváncsi, hogy az ötezer fő alatti településeknek kiírt Magyar Falu Program 2019-es pályázatain hogyan szerepeltek a mezőkovácsházi kistérség kisvárosai és községei. Szám szerint tizenöt. Ez a térség Simonka országgyűlési képviselő dél-békési választókerületének mintegy felét, egyben a gyengébben fejlett részét jelenti, ahol nagyon sok hátránnyal kell megküzdeni az önkormányzatoknak, a civil szervezeteknek, gazdasági élet szereplőinek és az itt élő embereknek.
A szakmai szempontok nem számítottak
A még mindig Simonka uralta területen politikai értelemben nem született meglepetés. A kistérség legkisebb községe, a zsáktelepülés és alig háromszáz lelkes Pusztaottlaka nyerte el a legtöbb forrást. Nem egy emberre vetítve, hanem nagyságrendileg. A több mint 45 millió forintot három projektre szerezte a fideszes országgyűlési képviselő szülőfaluja. Ezzel 100 százalékos eredményt mutatott fel, hiszen nem is adtak be több pályázatot.
Simonka 2006-tól 2014-ig volt az aprócska falu polgármestere, ahol a parlament honlapján megtalálható önéletrajza szerint „új jövőt teremtett a lakosok számára.” Igaz, ebből leginkább a félbehagyott, vagy teljesen értelmetlenül megvalósult beruházások látszanak a leginkább, egyben majdnem mindent körbeleng a korrupció gyanúja.
A kibontakozás leghalványabb jeleit sem látni a községben. Iskolája, de még háziorvosa sincs a településnek. Nemhogy szakképzett, hanem szinte semmilyen helyi munkaerő nem áll rendelkezésre. Aki tehette, már elköltözött innen. A helyben maradottaknak maradt a reménytelen tengődés – munkahelyek és előremutató beruházások helyett.
Tavaly a Magyar Falu Programban elnyert 45,3 millió forintból 2 millió forint jutott orvosi eszközbeszerzésre, ennél valamivel több gépek megvásárlására és több mint 30 millió forint útépítésre. Ez utóbbi „valóban” térségi jelentőségű projekt, hiszen a temetőhöz vezető legszélső utca kap szilárd burkolatot, így a picinyke település elmondhatja, minden útja és utcája aszfaltozott vagy lebetonozott. Hasonló eredményről más, a mezőkovácsházi kistérséghez tartozó település nem büszkélkedhet.
Ide várta az ötleteket
Tizenegy pályázatból semmi
Van Pusztaottlakánál jóval népesebb település is a térségben, ahol a földes utcák aránya eléri az 50 százalékot, ám ez a mostani pályázatnál nem volt szempont. A második helyezett Magyardombegyház több mint 10 millió forinttal nyert kevesebbet Simonka szülőfalujánál. Míg a harmadik helyezett Almáskamaráson háromszor nagyobb a népesség, csak a pusztaottlakai összeg harmadát nyerték el. De volt település, amely még ennél is rosszabbul járt.
A Pusztaottlakánál több mint tízszer nagyobb, városi rangú és dinnyéjéről messze földön híres Medgyesegyháza egyetlen forint pályázati pénzt sem nyert tavaly a Magyar Falu Program kiírásain. Pedig összesen 11 projektre pályázták. Sikertelenül.
A keveset igazságtalanul elosztani
Egy másik összevetésben viszont rosszul szerepel Simonka György. Ugyanis, ha a négy Békés megyei országgyűlési egyéni választókerület (oevk) elnyert pénzeit vetítjük egy főre, akkor – mint a mellékelt táblázat is mutatja – a vádlottak padján ülő fideszes képviselő körzete a viharsarki térségek között az utolsó helyen áll.
A másik három viharsarki választókerület 5 ezer lélekszám alatti települései a lakosságszámra vetítve jóval többet nyertek. A legtöbb ilyen pályázati pénzt Békés megye 2. számú országgyűlési választókerülete nyerte, amelynek parlamenti képviselője a fideszes Dankó Béla.
Mindez azt mutatja, ha a falujáról, a legszűkebb pátriájáról van szó, akkor az adott térségen belül Simonka kész latba vetni minden erejét, hogy a pénzeket lehívják. S mivel ő a választókerület képviselője, mindenható ura, nem is ütközik ellenállásba: Pusztaottlaka szinte mindent visz. Ám ha már a többi választókerülettel kell versenybe szállni, hogy ne csak a szülőfaluját, hanem a saját kerületét gazdagítsa, már nem töri magát annyira.
Vagy az is lehet, hogy a lobbiereje már nem a régi, amióta az ügyészség meggyanúsította. Viszont ahhoz még van ereje, hogy a szakmai, szociológiai, munkaerőpiaci szempontokat felülírva a saját választókerületén belül maga felé hajlítsa a teret.
(Címlapfotónkon Simonka György középen és hűbéresei. Balra Varga Gusztáv (Fidesz) volt mezőkovácsházi polgármester, jelenleg a mezőkovácsházi kistérségi társulás elnöke, jobbról Garay Rita (Fidesz) egykori tótkomlósi polgármester, ma a mezőkovácsházi járási hivatal munkatársa. A felvétel forrása: Simonka György/Facebook.com.) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/mindenki-egyenlo-de-simonka-reven-pusztaottlaka-vitte-a-legtobbet-a-magyar-falu-programban-127308 | https://web.archive.org/web/20200304174216/https://m.magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/mindenki-egyenlo-de-simonka-reven-pusztaottlaka-vitte-a-legtobbet-a-magyar-falu-programban-127308 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/valahogy-szinte-minden-penz-simonka-aprocska-falujaban-kotott-ki | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-03-03 06:55:00 | [
"Simonka György"
] | [] | [
"Békés megye",
"Mezőkovácsháza",
"Pusztaottlaka"
] | [
"pályázat",
"támogatás"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
50,269 | Súlyos büntetést kaptak a milliárdos áfacsalás vádlottai | Nyolc-nyolc év börtönt rótt ki a 2010-es évek elején olcsó szlovák tejben utazó bűnszövetség két vezetőjére a Szegedi Ítélőtábla kedden. Ha a boltban pont az áfa értékével olcsóbb a szlovák tej, mint a magyar, az nem lehet véletlen – ez a tanulsága a büntetőügynek egy termelő szerint, aki annak idején teheneket is vitt tüntetni Budapestre. | „Nem érzem magam bűnösnek. Napi tízórai munkával kerestem havi 300 ezer forintot, hogy eltartsam a családomat, és erre mondják, hogy bűnszervezet?” – fakadt ki az utolsó szó jogán, kedden a Szegedi Ítélőtábla előtt, a kétmilliárdos kárt okozó költségvetési csalás büntetőügyének harmadrendű vádlottja.
„Részben beismerem a bűnösségemet, hogy naivitásom miatt hittem ezeknek az embereknek” – mondta a negyedrendű vádlott. Azt kérte a bíróságtól, méltányos ítéletet rójon ki rá, olyat, hogy az élettársát elvehesse végre feleségül, és gyermeket vállalhassanak, mert már benne vannak a korban mindketten.
Az ötödrendű vádlott úgy érvelt, jól működő vállalkozásai voltak, a budapesti West End City Centerben üzletet tart fenn most is. Miért kockáztatta volna ezt az egzisztenciát egy kétes ügylet miatt, amivel vádolják?
Kizárt bizonyíték
A hatodrendű vádlott számára is érthetetlen volt, hogyan lett tanúból egyszer csak vádlott, miközben ő mindig tisztességesen fizetett adót. A tárgyalóteremben egy üres szék sem maradt, a vádlottak családtagjai mellett más érdeklődők is voltak.
A Szegedi Ítélőtábla Joó Attila vezette tanácsa ítéletet hirdet
A Joó Attila vezette tanács részben megváltoztatta a Szolnoki Törvényszék korábbi ítéletét. Kizárta a bizonyítékok sorából az egyik vádlott telefonjának lehallgatásával gyűjtött adatokat, mert a vizsgálat során eljárási hibát követtek el. És mivel tavaly megváltozott a törvény, abból a szempontból, mi tekinthető bűnszervezetnek, az ítélőtábla megvizsgálta a bűncselekményt ismét, majd úgy találta, a jogszabály kritériumai szerint ez nem volt bűnszervezet, csupán bűnszövetség.
Kétszintes céghálózatot hoztak létre
Ez a másfajta minősítés azzal járt, hogy a törvényszéki ítélethez képest durván egy évvel mérsékelték mindenki büntetését, amit nem fegyházban, hanem börtönben kell letölteniük. Az első- és a másodrendű vádlott 8-8 évet kapott, a harmadrendű vádlott 6 évet, a negyedrendű 5 évet, az ötödrendű 4 év 6 hónapot, a hatodrendű pedig 5 év 6 hónapot.
A lényeget a Szegedi Ítélőtábla is úgy látta, ahogyan a Szolnoki Törvényszék: ezek az emberek – felbujtók, elkövetők, bűnsegédek – kétszintes céghálózatot létrehozva úgy szállították Magyarországra Szlovákiából a tejet, hogy az első szinten lévő cégek nem fizettek áfát, és ezzel a 2010-es évek elején a költségvetésnek kétmilliárd forint kárt okoztak. A második szinten álló cégek csak arra kellettek, hogy továbbítsák az árut a nagykereskedő társaságoknak, amelyek a multinacionális áruházláncokkal álltak kapcsolatban.
Az olcsó szlovák tej körüli botrány emlékezetes: magyar gazdák többször is tüntettek olyan üzletek előtt, ahol szerintük irreálisan olcsón árulnak tejet, leszorítva ezzel itthon is a nyerstej felvásárlási árát.
Szlovák-e a szlovák tej?
„Miért olcsóbb a szlovák tej, mint a magyar?” – a kérdés 2011 júliusában még a gyakorikerdesek.hu című oldalon is fölbukkant, és ott az első válasz az volt, „azért, mert a magyar ba*ik olcsóbban adni, inkább sírnak, hogy az emberek miért nem veszik a magyart.”
Az újságokban más megközelítést is lehetett olvasni. Például, hogy Európa nyugati és északi részén kiváló tejtermelő gazdaságok működnek évtizedek óta, hatalmas feleslegeket termelve. Hollandiától Németországon át Lengyelországig nagy mennyiségű, raktáron lévő tej nyomja a piacot, így könnyen lehet, hogy mi azt hisszük, szlovák tejet veszünk, valójában lengyel, francia vagy német eredetű az alapanyag, csak most megindult dél felé, nyerstej, UHT-tej formájában.
Valami disznóság van mögötte
„Ezek szerint joggal feltételeztük, kell lennie valami disznóságnak amögött, hogy pont az áfa mértéke hiányzik a polcon feltüntetett árból, a belföldi eredetű, ugyanolyan kategóriájú termékhez képest” – reagált a Narancs.hu kérdésére László Róbert, a Tej Terméktanács elnökségi tagja, egy makói cég szarvasmarha-ágazatának vezetője.
Gyerekek tanulják a fejést a Tej Terméktanács 2018-as rendezvényén
„A mi gazdaságunk hatvenegynéhány éve termel tejet. Öt évre visszamenőleg minden bizonylatot, dokumentumot meg kell őriznünk, bármikor számíthatunk ellenőrzésre, és kapunk is revíziót rendszeresen. A versenyhelyzet természetes, ha a verseny tiszta. A mélypont 2009 volt, amikor három hónapig 55 forintra süllyedt a termelői tej kilónkénti ára, amit akkor is a dömpingáras, szerintünk áfacsalt áru szorított le. Akkor a termelők 15 százaléka dobta be a törülközőt – mondta a Tej Terméktanács elnökségi tagja.
László azt mondta, nem tudták elfogadni a 2016-os 65 forintos tejárat sem. Éppen ezért szerinte muszáj volt elmenni tüntetni a NAV-hoz, a Nébihhez. "Vittük mi is a teheneinket Budapestre, így próbáltuk felhívni magunkra a figyelmet, segítséget kérni. Még szép, hogy örülök az ítéletnek. Fontos, hogy kiderüljenek az ilyen tisztességtelen húzások.” | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/es-erre-mondjak-hogy-bunszervezet-kerdezte-a-vadlott-ketmilliardos-csalas-az-olcso-szlovak-tejjel-127361 | https://web.archive.org/web/20200305165311/https://m.magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/es-erre-mondjak-hogy-bunszervezet-kerdezte-a-vadlott-ketmilliardos-csalas-az-olcso-szlovak-tejjel-127361 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sulyos-buntetest-kaptak-a-milliardos-afacsalas-vadlottai | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-03-04 07:03:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Szlovákia"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"adó",
"állattenyésztés",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
50,270 | Százmilliós megbízással vigasztalják a kormányzati médiaholdingból kirúgott Varga Istvánt | Varga István volt fideszes képviselőt egy évvel ezelőtt egy szempillantás alatt rúgták ki a nemzetstratégiai jelentőségű propagandaholding vezetéséből, miután a Kesma kuratóriumi elnökeként bevallotta egy vidéki tévének, hogy a kormánypárti médiamunkások nem éppen a legtehetségesebbek, és „igényes, jó tollú újságírókat” inkább a másik oldalon lát. | Varga István volt fideszes képviselőt egy évvel ezelőtt egy szempillantás alatt rúgták ki a nemzetstratégiai jelentőségű propagandaholding vezetéséből, miután a Kesma kuratóriumi elnökeként bevallotta egy vidéki tévének, hogy a kormánypárti médiamunkások nem éppen a legtehetségesebbek, és „igényes, jó tollú újságírókat” inkább a másik oldalon lát.
A nyilatkozatból akkora hiszti lett, hogy Kocsis Máténak kellett megnyugtatnia a fideszes újságírók megtépázott lelkét, hogy igenis igényesek és tehetségesek, övék az intellektuális fölény.
Azóta Vargáról nem lehetett sokat hallani, de a 24.hu most egy adatigénylésből kiderítette, hogy az ügyvédi irodája, két másikkal együtt, százmilliókért bonyolítja le a Nemzeti Eszközkezelő megbízásából, hogy a bajba került devizahitelesek visszavásárolják ingatlanjukat az államtól.
A lap szerint Varga István, Pfeifer Tamás és Borsfai Balázs irodái több mint 400 millió forint garantált bevételhez jutnak azzal, hogy több ezer devizahiteles kizárólag velük készíttetheti el a szükséges formaszerződést.
Az ügyvédi irodákat meghívásos pályázaton választották ki a művelet lebonyolításához. A Nemzeti Eszközkezelő magyarázata szerint rövid volt a határidő a törvényben megszabott eljárásrend miatt, ezért választották ezt a módszert.
A másik ügyvéd, Pfeifer Tamás korábban Gulyás Gergely miniszterrel közösen hirdette meg a Budapesti Ügyvédi Kamarában az ügyvédjelöltek kamarájának alapítását. | https://444.hu/2020/03/10/szazmillios-megbizassal-vigasztaljak-a-kormanyzati-mediaholdingbol-kirugott-varga-istvan | https://web.archive.org/web/20231108192053/https://444.hu/2020/03/10/szazmillios-megbizassal-vigasztaljak-a-kormanyzati-mediaholdingbol-kirugott-varga-istvan | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmillios-megbizassal-vigasztaljak-a-kormanyzati-mediaholdingbol-kirugott-varga-istvant | 444 | hungarian-news | 2020-03-10 00:00:00 | [
"Varga István (ügyvéd)"
] | [
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Nemzeti Eszközkezelő Zrt."
] | [] | [
"média",
"átláthatóság"
] | [] |
50,271 | A fizetett gyereknézők sem jöttek, kiürült a felcsúti stadion | Ha az optimista adattal számolunk, akkor a Pancho Aréna a meccsekre eladott jegyekből 253 év alatt térül meg, ha a reálissal, akkor ennél 200 évvel több kell. | Nagyjából egy átlagos bajnoki meccsének bevételét oszthatja szét olyan iskolák között a felcsúti focicsapat, amelyek diákjai ingyen kijárnak a Puskás Akadémia FC hazai meccseire. Az akció szép gesztus, de emellett egész biztosan az is a célja, hogy a 3,8 milliárd forintnyi közpénzből felhúzott Pancho ne tűnjön annyira üresnek a mérkőzéseken. A csapatot működtető cég pedig valószínűleg továbbra is pénzt bukik hazai meccsein.
A legaktívabb tanár
Az iskolai akció jelentőségére elég jól rávilágított a hétvégi Puskás Akadémia-Mezőkövesd Magyar Kupa-negyeddöntő. A mérkőzést papíron 742-en tekintették meg a helyszínen, de a 444 a közvetítés képei alapján kiszámolta, hogy a valós nézőszám ennek jószándékkal is legfeljebb csak a harmada lehetett. A bajnoki meccsekkel összevetve már a 742 is a leggyengébb idei adata a csapatnak, a nagyjából 250 fős tényleges szurkoló pedig kevesebb, mint ötöde a hivatalos átlagnézőszámnak.
A negatív rekordban pedig valószínűleg szerepet játszott, hogy a kupameccsekre elvileg nem érvényes a Puskás Akadémia nagy iskolai programja. A már évek óta hagyományosan meghirdetett akció lényege, hogy a csapat értékes ajándékokat oszt szét azok között a sulik között, amelyek a legtöbb diákot küldik a bajnoki mérkőzésekre. Az első három helyezett összesen 450 ezer forint értékben kap informatikai eszközöket, iskolai berendezéseket és sportfelszereléseket, de emellett
díjazzák a legaktívabb tanárt, a leghangulatosabb csoportképet készítő gyereksereget és a közösségi médiában legaktívabb iskolát is.
Mindebből pedig bevétele nincs a csapatot működtető cégnek, hiszen az iskolások természetesen ingyen foglalhatják el a stadion „legfrekventáltabb ülőhelyeit”. Sőt valójában még a díjakon felül is fizet a Puskás, hogy jöjjenek a gyerekek, hiszen bizonyos feltételek mellett az utazás költségét is állják.
Minden nyolcadik néző iskolás
Persze elsőre azt gondolhatnánk, hogy néhány tucat gyerek nem segít a Felcsút meccseinek nézettségén, valójában azonban elég jelentős tömeget képviselnek az iskolások a Pancho Aréna nézőterén. Tavaly ugyanis a Puskás Akadémia hivatalos beszámolója szerint közel 2800 diák látogatott ki a stadionba, miközben a hivatalos számok szerint az összesített nézőszám mindössze alig több, mint 22 ezer volt a bajnoki meccseiken. Azaz
még ha a valóságtól néha eléggé elrugaszkodott hivatalos adatokból indulunk ki, akkor is minden nyolcadik néző az iskolai program keretében érkezett, a valós adat pedig inkább 20 százalék körül lehet.
Ez tovább erősíti azt a feltételezést, hogy a felcsúti focicsapatot fenntartó cég összességében jelentős összeget bukik a hazai meccsein. Már az is sokat elárul, hogy csak az iskolai akció elviheti egy hazai meccsük teljes jegybevételét. Egy átlagos nézőszámú mérkőzésükén a cég optimista becslés alapján nagyjából 800 ezer forintot kereshet. Ez ugyan több a 450 ezres összdíjazásnál, de egyrészt előbbi számításunk a hivatalos nézőszámból indul ki, míg összegben nincsenek benne a különdíjak, és az iskolák buszoztatása sem.
Negyedévezredes megtérülés
A Puskás FC Kft. nem meglepő módon nincs azok között a futballvállalkozások között, amelyek közzéteszik a jegyárbevételüket, de más csapatok adataiból, illetve a nézőszámból és az árakból nagyságrendileg azért meg lehet becsülni ezt az összeget. Egy korábbi cikkünkben még 2017-es adatok alapján azt írtuk, hogy az elméleti maximum, amit a bajnoki jegyeken kereshetett a Puskás 22,5 millió forint, az optimista becsléssel számolt pedig 17,6. Az iskolai ingyenjegyek azonban az utóbbi modellben sem szerepeltek, ha ezeket is figyelembe vesszük, akkor inkább 13-15 millió az optimista szám.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiszámoltuk, minden nézőn 600 forintot bukik a felcsúti focicsapatMáshonnan viszont elég jól jönnek a bevételek, így bérekre is jutott nagyjából 1,5 milliárd forint.
Összehasonlításképpen a Paks, amely közli beszámolójában a jegyárbevételét, a legutóbbi üzleti évben 8,3 millió forintot keresett a belépők eladásán, papíron kicsit kevesebb nézővel, mint a Puskás, de magasabb jegyárakkal.
Ha az optimista 15 millió forinttal számolunk, akkor a 3,8 milliárdos Pancho Aréna a meccsekre eladott jegyekből (tőkeköltség nélkül) 253 év alatt térül meg, ha a pesszimistább paksi benchmarkból indulunk ki, akkor ennél 200 évvel több kell. Ez persze csak játék a számokkal, és nem csak azért, mert a felcsúti (és úgy általában a magyar) focinál sosem számítottak az üzleti szempontok, hanem azért is, mert a költségeket is figyelembe véve egyáltalán nincs haszna a meccsekből a Puskás FC Kft-nek.
A vállalat ugyanis nem csak a diákokat buszoztatja, hanem bárkit, akinek erre igénye van, és komoly összegeket szán a jegyek értékesítésére, illetve az érkező autók kezelésére is. Ez pedig minden bizonnyal többe kerül, mint amennyi a belépőkből befolyik. A 2017-es beszámolóban parkoltatás, és jegyértékesítés munkadíja soron 31 millió forintnyi ráfordítást számoltak el. Egy évvel később már nem szerepeltették külön ezt a tételt az éves jelentésükben, de vélhetően komoly csökkenés nem volt a költségekben.
A témában egy hónappal ezelőtt küldtünk kérdéseket a Puskás Akadémia sajtóosztályának. Kíváncsiak lettünk volna, hogy az őszi szezonban hány iskolás látogatott ki a meccsekre, mennyi fizető néző van a mérkőzéseken és tőlük mekkora bevétele származik a Puskás FC Kft-nek, ám válaszokat nem kaptunk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Fidesz lemodellezte a szocializmus legnagyobb hibáit a magyar fociban, és elbukottA magyar foci nem a rengeteg állami támogatás ellenére rossz, hanem épp amiatt. A korlátlan forrás ugyanis az eredményességre való törekvést utolsó csíráit is kiírtja a labdarúgásból. | https://g7.hu/adat/20200306/a-fizetett-gyereknezok-sem-jottek-kiurult-a-felcsuti-stadion/ | https://web.archive.org/web/20220703063034/https://g7.hu/adat/20200306/a-fizetett-gyereknezok-sem-jottek-kiurult-a-felcsuti-stadion/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fizetett-gyereknezok-sem-jottek-kiurult-a-felcsuti-stadion | G7 | hungarian-news | 2020-03-06 13:33:00 | [] | [
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia",
"Puskás Futball Club Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"sport",
"gazdálkodás",
"stadion"
] | [] |
50,273 | Kellett a pénz, olcsón adta a falu a földet | Értékbecslés és licit nélkül, a piaci ár alatt adott el egy földterületet a decsi önkormányzat. Az ügyben a kormányhivatalnak kell állást foglalnia. | Ungár Tamás;
földek;
2020-03-10 08:00:00
Kellett a pénz, olcsón adta a falu a földet
Értékbecslés és licit nélkül, a piaci ár alatt adott el egy földterületet a decsi önkormányzat. Az ügyben a kormányhivatalnak kell állást foglalnia.
A 13 hektáros mezőgazdasági területről Decs függetlenekből álló képviselő-testülete tavaly májusban döntött. A képviselők megszavazták, hogy a hektáronként 31 aranykoronás földet 17 millió 750 ezer forintért adják el egy vállalkozónak. Az eladásról szóló szerződést decemberben írta alá Decs új polgármestere, a kormánypárti Heberling Tibor.
A földértékesítést szabálytalannak ítélte Kurtyán Ferenc, az MSZP szekszárdi választókerületének elnöke, s emiatt a kormányhivatalhoz fordult. Kurtyán azért tartja jogsértőnek a manővert, mert a földeladást nem előzte meg értékbecslés, és nem liciten adták el a területet. Ráadásul a piaci árnál olcsóbban váltott gazdát az ingatlan, hisz a NAV által is használt termőföld kalkulátor szerint a decsi terület értéke már 2018-ban is 29,5 millió forintra rúgott. Vagyis a települést 12 milliós kár érte.
Megkérdeztük a decsi jegyzőt, Takácsné Gehring Máriát, aki megerősítette, hogy nem volt se értékbecslés, se licit. Amikor megemlítettük, hogy ezt a nemzeti vagyontörvény és Decs saját rendelete is előírja, akkor a jegyző azt mondta, hogy a képviselő-testület döntésekor egy hónapja töltötte be hivatalát, s a földeladásról szóló előterjesztést nem ő készítette elő. A falu korábbi vezetése azért sürgette az eladást, mert az önkormányzatnak egy pályázat önrészéhez gyorsan szüksége volt pénzre. Heberling Ferenc azzal magyarázta a szerződés aláírását, hogy a korábbi képviselő-testület döntése megkötötte a kezét.
A vevő egy, a térségben ismert agrárvállalkozó, de annak nincs jele, hogy a politikai vagy más kapcsolatok szerepet játszottak volna az ügyletben.
Kurtyán Ferenc szerint Decs korábbi és mostani vezetőit is felelősség terheli a szabálytalan földeladásért, és a falu vagyonának herdálásáért, a szocialista politikus abban bízik, hogy a kormányhivatal megsemmisíti a kontraktust megalapozó döntést. Az általunk megkérdezett tolna gazdák is áron alulinak vélték a decsi földeladást, szerintük a tábla értéke meghaladja a 35 milliót. | https://nepszava.hu/3070056_kellett-a-penz-olcson-adta-a-falu-a-foldet | https://web.archive.org/web/20210620210201/https://nepszava.hu/3070056_kellett-a-penz-olcson-adta-a-falu-a-foldet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kellett-a-penz-olcson-adta-a-falu-a-foldet | Népszava | hungarian-news | 2020-03-10 08:00:00 | [] | [
"Decs Nagyközség Önkormányzata"
] | [
"Decs",
"Tolna megye"
] | [
"ingatlan",
"mezőgazdaság",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
50,274 | 17 milliárdot osztott szét a kormány: az egyházi épített örökség védelmére is jutott | Emellett 4,5 milliárd forintot biztosított a kormány az Eiffel Műhelyház és Próbacentrum beruházására, valamint a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének beruházására.
2 milliárd forintot csoportosított át a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzettel összefüggésben.
2,7 milliárd forinttal pedig az egyházi épített örökség védelmét támogatta meg szombaton a kormány, az összeg a rendkívüli kormányzati tartalékból lett átcsoportosítva.
600 millió forintot sorolt át a kormány a helyi önkormányzatok támogatása sorról a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa által jóváhagyott fejlesztésekre. | A Magyar Közlöny 43. számában megjelent rendelet szerint összesen 17,4 milliárd forint átcsoportosításáról döntött a kormány miután korábban 2 milliárd forintot csoportosított át a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzettel összefüggésben.
A 17,4 milliárd forint legnagyobb része a hulladékgazdálkodásra ment el a Központi Maradványelosztási Alapból. 7,1 milliárd forint a hulladékgazdálkodási feladatok támogatását szolgálja, 1,35 milliárd pedig a hulladékgazdálkodási ideiglenes közszolgáltatás indokolt többletköltségei és kapcsolódó kártalanítására.
Emellett 4,5 milliárd forintot biztosított a kormány az Eiffel Műhelyház és Próbacentrum beruházására, valamint a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének beruházására.
2,7 milliárd forinttal pedig az egyházi épített örökség védelmét támogatta meg szombaton a kormány, az összeg a rendkívüli kormányzati tartalékból lett átcsoportosítva.
600 millió forintot sorolt át a kormány a helyi önkormányzatok támogatása sorról a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa által jóváhagyott fejlesztésekre.
A legkisebb tétel az a 134 millió forint, ami az állami kitüntetések előirányzatra került át. | https://mfor.hu/cikkek/makro/17-milliardot-osztott-szet-a-kormany-az-egyhazi-epitett-orokseg-vedelmere-is-jutott.html | https://web.archive.org/web/20210517042705/https://mfor.hu/cikkek/makro/17-milliardot-osztott-szet-a-kormany-az-egyhazi-epitett-orokseg-vedelmere-is-jutott.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/17-milliardot-osztott-szet-a-kormany-az-egyhazi-epitett-orokseg-vedelmere-is-jutott | mfor.hu | hungarian-news | 2020-03-15 17:50:00 | [] | [
"Magyar Állami Operaház (MÁO)"
] | [
"Budapest",
"Magyarország"
] | [
"egyház",
"támogatás",
"kultúra - művészet",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
50,275 | Drónfelvétel: megnéztük a kisvárdai NER-Disneylandet | Budapestről három óra autóval az ukrán és szlovák határ közelében fekvő Kisvárda. A kisváros nemhiába vívta ki magának a „kelet Felcsútja” címet: amíg a kisvárdai kötődésű Seszták Miklós 2014-től 2018-ig Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere volt, több mint 20 milliárd forint közpénz érkezett a városba. | Budapestről három óra autóval az ukrán és szlovák határ közelében fekvő Kisvárda. A kisváros nemhiába vívta ki magának a "kelet Felcsútja" címet: amíg a kisvárdai kötődésű Seszták Miklós 2014-től 2018-ig Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere volt, több mint 20 milliárd forint közpénz érkezett a városba.
A 16 ezer lakosú városban zajló építkezésekről rengeteg cikk született az évek folyamán, az Átlátszó most megnézte felülről is, hogy mire is mentek el a milliárdok a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Disneylandben.
Drónfelvételünknek köszönhetően most először tekinthetőek meg azok az épületek, amiket eddig csak a kerítés túloldaláról tudtak fotózni a Kisvárdára zarándokló újságírók. A drónnal olyan helyekre is benézhettünk, amiket még át sem adtak, de már egy ideje sokak fantáziáját izgatta, milyen lehet például egy egzotikus szegénynegyed. Megnéztük az újonnan épült luxus teniszakadémiát is, ami a Kisvárda felett lévő tó partján épült fel.
Felsorolni is nehéz, mi minden valósult meg eddig a városban közpénzekből: stadion, focicsarnok, tanuszoda, atlétikai centrum. A sport mellett jutott pénz vízicsúszdaparkra, moziparkra, jégtörőhajóra, ökoturisztikai attrakcióra, díszlet utcára, termálvizes lórehabilitációs központra is. Városképileg pedig a legkirívóbb egy 15. századi vár, ami a futballpályák közül emelkedik ki.
Kisvárda továbbra sem marad fejlesztések nélkül, tavaly év végén harmadjára is kiírták a közbeszerzést a multifunkcionális sportcsarnok építésére, amely a város északi részén, közvetlenül a labdarúgó stadion szomszédságában fog elhelyezkedni. 2017 végén a kormány 3,5 milliárd forintot hagyott jóvá a 4000 fős kisvárdai sportcsarnok építésére, amit főleg a kézilabdacsapat fog használni.
Ide tényleg passzol a Magyar Turisztikai Ügynökség szlogenje, amivel a belföldi utazást népszerűsítették: "Itt kell lenned, hogy elhidd!", mi pedig megnéztük a várost alulról, felülről – tényleg mindenhonnan:
Drónfelvétel: megnéztük a kisvárdai NER-Disneylandet from atlatszo.hu on Vimeo.
Kicsit részletesebben:
Sport
Kisvárda 97 millió forintot adott a helyi focicsapatnak, hogy az növelje a város jó hírnevét Kisvárdára az elmúlt évek során rengeteg állami és uniós támogatás érkezett különféle projektekre. Stadion épült, a városba tervezett beruházások között még termálvizes lórehabilitációs központ is szerepel. Azt azonban nem akarta nyilvánosságra hozni az önkormányzat, hogy a város kivel mire szerződik.
Turizmus
“Mivel számos, filmben jártas személy származik a környékről – mint például Adolf Zukor, a Paramount Pictures filmvállalat alapítója, aki Ricsén született és Mátészalkán tanult – megfelelő a háttér egy vízi filmstúdió kialakításának is" – nyilatkozta 2017-ben Seszták Miklós.
Kisvárdai Vár felújítása: 1,5 milliárd forint. A közbeszerzés még nem zárult le, 2021-re felújítják a várat európai uniós pénzből, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében.
1,5 milliárd forint. A közbeszerzés még nem zárult le, 2021-re felújítják a várat európai uniós pénzből, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében. Vízicsúszdapark : 693 millió forint. A 14 elemből álló csúszdaparkot az MB Épszer és a Therma Poolsystem Kft. párosa húzta fel a kisvárdai várfürdő területén.
: 693 millió forint. A 14 elemből álló csúszdaparkot az MB Épszer és a Therma Poolsystem Kft. párosa húzta fel a kisvárdai várfürdő területén. Díszlet utca : 194 millió forintból. Még nem nyitott meg, a természetes építőanyagokra adott uniós pénzből egyelőre csak a konténerek látszódnak. A közbeszerzést a Nyírépszer Kft. nyerte.
: 194 millió forintból. Még nem nyitott meg, a természetes építőanyagokra adott uniós pénzből egyelőre csak a konténerek látszódnak. A közbeszerzést a Nyírépszer Kft. nyerte. Cinemaqua mozipark: 273 millió forint. A Varázs utcában lesz fordított ház, és Kacsalábon forgó ház, a sárkányvárost pedig a lovagvárak romantikája és a Trónok harca ihlette. Twist Olivér és a tolvajok utcája "a szegénynegyedek egzotikus, de közbiztonság mentes hangulatát tükrözi". A gokartpályán “filmesen felturbózott apokaliptikus külsejű járművekkel lehet száguldozni", előtte pedig az északi sarki jégbe fagyott felfedezőhajókat lehet megcsodálni. A projekttel, melyet a Nyírépszer Hungária Kft. és a Szabó-Tetőmester Kft. nyert el, a tervek szerint 2021-re végeznek.
273 millió forint. A Varázs utcában lesz fordított ház, és Kacsalábon forgó ház, a sárkányvárost pedig a lovagvárak romantikája és a Trónok harca ihlette. Twist Olivér és a tolvajok utcája "a szegénynegyedek egzotikus, de közbiztonság mentes hangulatát tükrözi". A gokartpályán “filmesen felturbózott apokaliptikus külsejű járművekkel lehet száguldozni", előtte pedig az északi sarki jégbe fagyott felfedezőhajókat lehet megcsodálni. A projekttel, melyet a Nyírépszer Hungária Kft. és a Szabó-Tetőmester Kft. nyert el, a tervek szerint 2021-re végeznek. Ökoturisztikai attrakció: 50 millió forint. A Vár és Várfürdő közvetlen környezetében elhelyezkedő, mesterséges tavon elhelyezkedő egyik mesterséges szigeten állat formájú házakat húznak fel, a másikon játszótér és vízi akvárium, a harmadikon pedig kalandpark lesz. Kivitelező a Nyírépszer Kft.
50 millió forint. A Vár és Várfürdő közvetlen környezetében elhelyezkedő, mesterséges tavon elhelyezkedő egyik mesterséges szigeten állat formájú házakat húznak fel, a másikon játszótér és vízi akvárium, a harmadikon pedig kalandpark lesz. Kivitelező a Nyírépszer Kft. Ökofilmpark: 1,3 milliárd forint uniós pénzt nyert a térség, az egyik projekt keretében filmparkot húznának fel a Cinemaqua mozipark mellé. Az OLAF felfigyelt a több százmillió forintnyi EU-s pénzből felépülő ökofilmparkra, mely a tervek szerint csak 5 évig, az EU-s projektek kötelező fenntartási időszakában működne.
Munkahely
Éticsiga feldolgozó üzem: 2,6 milliárd forint. A a francia tulajdonú Bourgogne Gastronomie Kft. 6,5 milliárd forintból felépített üzeméhez a magyar kormány negyven százalékos támogatást biztosított, az üzemben 300 embernek adnak munkát.
Számos beruházást a Nyírépszer nyert
A kisvárdai beruházások egyik kedvenc cége a Nyírépszer Kft., ők építhették az Atlétikai Centrumot, a sportszállót, a Díszlet utcát, a Cinemaqua moziparkot, és az Ökoturisztikai attrakciót is. A cég székhelye Budapesten van, egyedüli tulajdonosa pedig a debreceni Biró Márton.
2017 volt az egyik legsikeresebb éve a cégnek, amikor a Nyírépszer nettó árbevétele 300 százalékkal növekedett 2016-hoz képest, a nettó árbevétele 1,55 milliárdról 4,65 milliárd forintra ugrott. Az adózott eredménye 2016-ban 198 millió forint volt, 2017-ben elérte a 350 millió forintot, majd 2018-ban ennek több mint kétszeresére, 788 millió forintra gyarapodott.
A cég nem csak Kisvárdán tevékenykedett az elmúlt években, hanem például a debreceni menekültszállót is bővítette nem sokkal annak bezárása előtt. A 2017-es budapesti vizes vb-vel kapcsolatban is nyert a Nyírépszer közbeszerzéseket: az akkreditációs központ építésével és a Dagály uszoda körüli létesítmények felhúzásával bízták meg, összesen 1,252 milliárd forint értékben.
Szöveg: Zsilák Szilvia — Videó: Pápai Gergely
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | https://atlatszo.hu/2020/03/16/dronfelvetel-megneztuk-a-kisvardai-ner-disneylandet/ | https://web.archive.org/web/20211106042822/https://atlatszo.hu/2020/03/16/dronfelvetel-megneztuk-a-kisvardai-ner-disneylandet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dronfelvetel-megneztuk-a-kisvardai-ner-disneylandet | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-03-16 12:05:07 | [] | [
"Nyírépszer Hungária Kft.",
"VNYH-Bau Kft."
] | [
"Kisvárda",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"kastély",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
50,276 | Egy volt fideszes képviselőjelölt is érintett a kormányhivatali sikkasztás ügyében | Hivatali visszaélés és sikkasztás gyanújával vettek őrizetbe nemrég négy kormányhivatali dolgozót, akik kiszolgáltatott, gondozott emberek pénzével éltek vissza. A gyanúsítottak egyike Kiss Ádám, aki 2018 óta vezette a szentendrei hajléktalanszállót, és tavaly októberben a Fidesz képviselőjelöltjeként indult az önkormányzati választáson. | A Fővárosi Kormányhivatal közleménye alapján az Index írta meg két napja, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a rendőrség közösen folytatott nyomozása eredményeként kiszolgáltatott, gondozott személyek vagyonával visszaélő hivatali dolgozókat fogtak el. A szűkszavú beszámoló szerint az ügynek négy gyanúsítottja van, akiket hivatali vesztegetés és sikkasztás vádjával vettek őrizetbe.
Információink szerint Kiss Ádám, a gyámhivatal hivatásos gondnoka, a szentendrei hajléktalanszálló vezetője is érintett az ügyben.
Kiss Ádámot a napokban felmentették hivatalából – tájékoztatta az Átlátszót a helyi önkormányzat sajtóosztálya. Hozzátették azonban, hogy hivatalos értesítést nem kaptak Kiss ügyéről.
Cikkünk megjelenése előtt hivatalos közleményt adott ki a szentendrei önkormányzat az ügyben.
„Felmentették az állásából Kiss Ádámot, a hajléktalanszálló vezetőjét, miután kiderült, hogy ő is érintett abban az ügyben, amely hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt indult. Az ügyről sem a Gondozási Központ, sem Szentendre Város Önkormányzata nem kapott hivatalos értesítést. Kiss Ádám 2018 óta látta el feladatát, amelyet az új egységvezetői pozíció betöltéséig Kecskésné Sipos Andrea, a Gondozási Központ intézményvezetője vesz át.”
Próbáltuk telefonon elérni Kiss Ádámot, hogy reagáljon az őt ért vádakra, azonban a telefonja átmenetileg nem kapcsolható.
Kiss neve nem ismeretlen a szentendreiek előtt: az októberi önkormányzati választásokon a Fidesz 3. sz. választókerületi jelöltje volt. Még Hadházy Sándor, a Fidesz által a megyei közgyűlésbe delegált tag is minden jót kívánt számára. Kiss azonban nem lett kéviselő: Drávucz Zsolt (TESZ) verte meg majdnem 11 százalékkal.
Kiss Ádám életrajza szerint az elesettek felkarolója, önkéntesként dolgozott a Magyar Vöröskereszt szentendrei szervezeténél és a Gondozási központban is. „Több évet dolgozott fogyatékkal élőkkel és pszichiátriai betegekkel, mint törvényes képviselő. Létrehozta a Philanthropy Alapítványt, amellyel még több rászorulón (például gyerekek szemüveghez jutásában) tud segíteni. Az egész életére az a jellemző, hogy szeret a közösségért tenni“ – írta róla a Fidesz szentendrei csoportja.
Alapítványa nem túl aktív, azon túl, hogy évente egy alkalommal a Mikulás-gyáron keresztül adományokat gyűjt a rászorulóknak, egyébként nincs nyoma, milyen tevékenységet végez, és mennyi pénzt fordít a szentendreiekre.
Kiss 2018. május 1-től vezette a szentendrei szállót, felsőfokú szociális munkás diploma nélkül (a Kodolányi János Főiskolán felsőfokú szociális munkás asszisztensi papírt szerzett), de ennek megszerzése folyamatban van, idén diplomázna. Ennek megfelelően a jogköre korlátozott volt, nem rendelkezett például munkáltatói joggal.
Egyébként nem ez az első – és minden bizonnyal nem is az egyetlen – eset, hogy gondnokok visszaélnek a gondnokoltak pénzével. Még 2015-ben írtunk egy ilyen esetről, ahol végül a gondnok felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Egy másik ügyben a gondnok 16 ember pénzét kezelte nem megfelelően, ellene még 2017-ben indult eljárás.
Bűnösnek találta a bíróság a skizofréniával élő gondnokoltját kifosztó hivatásos gondnokot
Mindhárom vádpontban bűnösnek találta a Budai Központi Kerületi Bíróság H. Sándor hivatásos gondnokot, aki milliós értékű kárt okozott a rá bízott gondnokoltnak, végül pedig a lakásától is megfosztotta. A pótmagánvádas eljárást három éve indította a gondnokolt unokatestvére, miután az ügyészség megszüntette a nyomozást az ügyben – dacára annak, hogy a gyámhivatali vizsgálat szerint H. a gondnokolt vagyonát éveken keresztül a sajátjaként kezelte, illetve a végszámadáskor több millió forinttal nem tudott elszámolni.
Címlapkép: Megrongált választási plakát Szentendrén 2019. szeptemberében. Forrás: Fidesz Szentendre Facebook oldala | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2020/03/12/egy-volt-fideszes-kepviselojelolt-is-erintett-a-kormanyhivatali-sikkasztas-ugyeben/ | https://web.archive.org/web/20210922195719/https://orszagszerte.atlatszo.hu/egy-volt-fideszes-kepviselojelolt-is-erintett-a-kormanyhivatali-sikkasztas-ugyeben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-volt-fideszes-kepviselojelolt-is-erintett-a-kormanyhivatali-sikkasztas-ugyeben | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-03-12 00:00:00 | [
"Kiss Ádám"
] | [] | [
"Pest megye",
"Szentendre"
] | [
"sikkasztás",
"hivatali visszaélés"
] | [] |
50,277 | Hadházy: “A szociális boltban összefutottam a strómannal” | Sok százmilliós közpénzes megrendelést kaptak sokszor telephely nélküli, kamu cégek – így foglalta össze a legújabb feltárt esetet a korrupciógyanús ügyeket bemutató sajtótájékoztató-sorozata mai rendezvényén Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő szerint a most bemutatott Nógrád megyei ügy során uniós támogatásokból finanszírozott építkezéseknél ugyanazt a néhány, gyakran telephely és bejelentett munkavállalók nélküli céget hívta meg ajánlattételre a környék több kistelepülése. Hadházy szerint ezt csak úgy lehet megvalósítani, “ha valaki központilag súgta a településeknek, hogy kit kell ajánlattételre hívni és kinek kell győznie.” | Hadházy szerint az irányított közbeszerzések, előre eldöntött nyertesek láthatóan nemcsak Simonka György vagy Boldog István körzetére jellemzők, ez a gyakorlat országszerte elterjedt. A képviselő az elmúlt hetekben Becsó Károly Fideszes országgyűlési képviselő Nógrád megyei körzetének EU-s közbeszerzéseit vizsgálta meg, és mint mondta “ijesztő hasonlóságot talált” az ott tapasztaltak, és az általa korábban feltárt mutyigyanús ügyek között.
A kifogásolható közbeszerzési gyakorlatban Hadházy szerint részt vett mások mellett a KELI-BAU Kft. is, amely az egyik körzetben 23-ból 17 önkormányzati beruházást megnyert 2017 óta. Ez a cég 2014-ig tisztán agrár profilú vállalkozás volt, telephelye Hadházy szerint “most is sokkal jobban hasonlít egy téesz majorságára, tehenek is vannak ott.”
Nógrád 2. körzetében 13 beruházásából nyolcat megnyert ugyanez a 2014-ben alapított és mostanra közel félmilliárd forintos árbevétel elérő KELI-BAU, melyet papíron a cég egyik alkalmazottja vezet, a felesége pedig tulajdonosként szerepel a cégadatbázisban. Ez a társaság Hadházy szerint valójában Szécsényfelfalu polgármesterének, Keresztes Imrének az érdekeltsége: 2016-ig a polgármester lánya, illetve a felesége nevén volt a cég, 2019-ig a lánya email címe volt a hivatalos elérhetősége a kft-nek.
A képviselő gyanúját azzal is bizonyítja, hogy ottjártakor a szécsényfalui szociális boltban összefutott a strómannal, a bejegyzett cégvezető M. Henrik pedig határozottan állította, hogy ez a cég igazából a polgármesteré. Hadházy videofelvételt is készített a helyszínen, melyből kiderül, hogy a cégvezető arról sem tud, hogy a felesége a tulajdonosa ennek a cégnek.
Hadházy felhívta a figyelmet arra, még a saját falujában is nyert közbeszerzést a polgármester családjának a cége – igaz, abban az évben át is került papíron a strómanhoz.
„A közbeszerzéseken ügyelnek arra, hogy legyen öt ajánlat, azonban az legtöbb helyen meghívják ugyanazt a két töltelékcéget, amelyeknek semmilyen valódi telephelye, munkásai, referenciája nincsen. Ezek között van olyan, melynek telephelye és bevétele sincs.”
A képviselő azt állítja, hogy az érintett cégek összebeszélésére utalnak olyan részletek is, mint hogy egy „töltelékcég” gyakran a pályázatra meghívása ellenére sem nyújt be ajánlatot, vagy érvénytelenül nyújtja be azt, továbbá hogy a legtöbb helyen mindig ugyanaz a közbeszerzési tanácsadó intézte a közbeszerzéseket.
Hadházy rendőrségi feljelentést tesz és az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalához (OLAF) fordul a közbeszerzés szabályainak megsértése miatt.
Az Átlátszó 2016-ban foglalkozott Becsóék viselt ügyeivel, akkor azt találtuk, hogy a Fidesz Nógrád megyei erős emberéhez, Becsó Zsolthoz több szállal is köthető családi ház épül Hollókőn:
A Fidesz Nógrád megyei erős emberéhez, Becsó Zsolthoz több szállal is köthető családi ház épül Hollókőn. Az 1987 óta a Világörökség részeként nyilvántartott faluba az elmúlt években mintegy 2 milliárd forint uniós támogatás érkezett. A pénz több mint felét két vállalkozás kapta különböző építési munkákért. | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/03/12/hadhazy-a-szocialis-boltban-osszefutottam-a-stromannal/ | https://web.archive.org/web/20221209202640/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/03/12/hadhazy-a-szocialis-boltban-osszefutottam-a-stromannal/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-la-szocialis-boltban-osszefutottam-a-stromannalr | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-03-12 11:24:00 | [
"Becsó Károly"
] | [
"KELI-BAU Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"EU",
"önkormányzat",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
50,278 | A veszteséges önkormányzati sportcég lakást bérelt a volt fideszes alpolgármestertől Érden | Havi 250 ezer forintért bérelt egy 76 négyzetméteres társasházi lakást az önkormányzati tulajdonban álló Érdi Sport Kft. Bács Istvántól Érden – értesült az Átlátszó. A volt fideszes alpolgármester testvére is jól járt az önkormányzati cég lakásbérleti szerződéseivel. | Havi 250 ezer forintért bérelt egy 76 négyzetméteres társasházi lakást az önkormányzati tulajdonban álló Érdi Sport Kft. Bács Istvántól Érden – értesült az Átlátszó. A volt fideszes alpolgármester testvére is jól járt az önkormányzati cég lakásbérleti szerződéseivelAz érdi sportcég működésének eddig titokban tartott részlete szerint Érd volt fideszes alpolgármesterével, Bács Istvánnal 2018. nyarán lakásbérleti szerződést kötött az Érdi Sport Kft. A 76 négyzetméteres lakás bérleti díjaként – a szerződés szerint – havi 250 ezer forint illette meg a durva kijelentéseiről elhíresült fideszes politikustÉrd fideszes alpolgármestere a káosz és az anarchia megteremtésében érdekelt csürhének titulálta az ellenzéket Talajszondák telepítése utáni kertészeti munka szerződése Talajszondák telepítése utáni kertészeti munka szerződése Szerződés az Elberteam Bt. és a Pécsi Sport Nonprofit ZrtKorábban egy 250 ezer forintos bérleti díjról szóló tételre az Átlátszó Bács vagyonnyilatkozatában bukkant rá. Akkor helyi ingatlanközvetítő források azt mondták: kirívóan eltúlzottnak tartják a 250 ezer forintos bérleti díjat Érden egy 76 négyzetméteres társasházi lakásértAkkor azonban még nem volt ismert, hogy ki a nagyvonalú bérlő. Most az Átlátszó birtokába jutott dokumentumokból kiderült, hogy a lakásért a száz százalékban köztulajdonban álló (és a női kézilabdacsapatáról ismert) Érdi Sport Kft. fizetett az alpolgármesterként a közpénzek helyi elköltésére nagy befolyással bíró fideszes politikusnakA dokumentumok szerint Bács Istvánnal 2018. augusztus első napjaiban kötötte meg a lakásbérleti szerződést az Érdi Sport Kft. frissen kinevezett ügyvezetője, Boldog Anna. Az egykori SZDSZ-es képviselőjelöltet az 2019. októberében nagy többségben leváltott fideszes T. Mészáros András polgármester bizalmi emberének tekintettékA szerződésben arról rendelkeztek, hogy a fideszes politikus 76 négyzetméteres érdi társasházi lakását havi 250 ezer forintért 2019. augusztus 30-ig kibérlik, amely után – amennyiben egyik fél sem mondja fel – a szerződés automatikusan határozatlan időtartamúvá válikNem az volt azonban az egyetlen döntés, amely kedvezett a politikusnakBács testvére is jól jártKét nappal korábban ugyanis, 2018. augusztus 6-án Boldog egy szerződés módosítást is aláírt azzal a céggel, amelynek egyik tulajdonosa Bács István testvéreA Boldog Anna által aláírt okirat szerint szerint havi 1 350 000 forint + áfára, lakásonként 150 000 forint + áfára emelték a Parimmo Kft-nek fizetett bérleti díjat, amivel nagyjából megkétszerezték a cégnek járó korábbi bérleti díjatA Parimmotól kilenc lakást bérelt az Érdi Sport Kft. ugyanabban a társasházban van, ahol 2011-ben Bács a 2018-ban kiadott lakást megvette a későbbi sógor testvérének cégétől. A későbbi sógor felesége – vagyis Bács testvére – a Parimmo Kft. egyik tulajdonosaA sógor testvérének cége emellett az a General-Invest Bau Kft., amely az 2011-től 2019-ig nagyjából másfél milliárd forint értékben nyert közbeszerzési pályázatokat attól az érdi önkormányzattól, amelynek 2014-től Bács volt az alpolgármestere. Az érdi közbeszerzési sikersorozatról ebben a cikkben írtunk részletesen:Egymilliárdért nyert közbeszerzéseket az alpolgármester-közeli cég Érden Nyolc év alatt tizenhat közbeszerzési eljárásban összesen több mint egymilliárd forint értékben nyert közbeszerzési pályázatokat Érden az a cég, amelytől 2011-ben lakást vásárolt a későbbi fideszes alpolgármester. A General-Invest Bau Kft. egyik tulajdonosa 2015-től vált hivatalosan az érdi politikus rokonságának tagjává: a vállalkozó fivére elvette a fideszes Bács István testvérétSzámháború, átláthatatlanságIdén február derekán nagy port vert fel Csőzik László, az ellenzéki összkoalíció ősszel megválasztott érdi polgármesterének bejelentése, amely szerint nem engedhetik meg maguknak, hogy évente 700 millió forinttal támogassák az érdi sportcéget, és azon belül a női kézilabdacsapatotCsőzik a Facebookon azt írta, hogy “a Sport Kft. eddigi összvesztesége 1 milliárd, az adófizetők pénzéből a részére nyújtott, eddig vissza nem fizetett tagi kölcsön mértéke pedig ugyancsak 1 milliárd forint. Ezt nem engedhetjük meg magunknak, az amúgy is csekély rendelkezésre álló forrás kell az utakra, járdákra és vízelvezetésre”A bejelentést számháború követte, azonban a pontos adatokat nehéz megismerni. A kft. működése ugyanis szinte teljesen átláthatatlan. Honlapjukon – a törvényi előírás ellenére – nem hozzák nyilvánosságra megfelelően a közérdekű adatok listáját és a cég által kötött szerződéseket sem. A cégnyilvántarás szerint 2018-ban az Érdi Sport Kft. 470 millió forintos nettó árbevétel mellett 116 millió forintos adózott eredményt ért el – mínuszbanAdóforintok százmillióit öntik az Érdi Sport Kft.-be, mégsem írnak ki közbeszerzéseket Noha 2017-ben az Állami Számvevőszék több pontban megrótta a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló Érdi Sport Kft.-t, nem látszanak a javító szándékú változtatások a cég internetes oldalán. A 2019-es üzleti évre 358 millió forint támogatást adott az önkormányzat a cégnek, ennek ellenére a honlapról nem lehet képet alkotni a közpénzek felhasználásárólAz Átlátszó 2019. tavasza óta próbálja feltárni a Sport Kft. közpénzfelhasználásának és lakásbérleti ügyeinek részleteit. Boldog Anna ügyvezető eddig egyetlen adatigénylésre, egyetlen írásban feltett kérdésre sem válaszolt. Arra a kérdésre sem válaszolt, hogy miért nem válaszol a kérdésekreAz átláthatatlanság egyik következményeként arra sincs egyértelmű és hivatalos válasz: érvényesek-e még egyáltalán ezek a szerződések? Ha nem, akkor mikor és milyen körülmények között szűntek meg?Az érintetteket írásban kérdeztük: nem válaszoltakHa a Báccsal között lakásbérleti szerződés 2019-ben még hatályban volt, akkor annak nyoma kell, hogy legyen a 2019. őszén és a 2020. január végén leadott vagyonnyilatkozatában. Bácsot megkérdeztük, hogy a 250 forintos lakásbérleti összeg miért nem szerepel a vagyonnyilatkozataiban – a volt fideszes alpolgármester nem reagált a levelünkreHűtlen kezelés miatt nyomoznakAz Átlátszó értesülései szerint a rendőrség adatokat kért az érdi önkormányzattól az Érdi Sport Kft. által az elmúlt években megkötött lakásbérleti szerződésekről. A büntetőeljárást hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt indították ismeretlen tettes ellen“Az ügynek nincs gyanúsítottja” – közölte lapunkkal a Pest megyei rendőr-főkapitányság szóvivője, Szabóné Berki Bianka még január végén. A főhadnagy hozzátette: a nyomozás jelenlegi szakaszában további információkat nem tud közölniÚgy tudjuk azonban, hogy a nyomozás a 38 oldalas feljelentésben egyebek mellett szereplő lakásbérleti szerződésekre is kiterjed – ezt az értesülést két, az Érdi Sport Kft. ügyeire rálátó forrás is megerősítette az ÁtlátszónakPénzmosás és zsarolás gyanúja miatt elrendelték a nyomozást az érdi kampánybotrány ügyében Nyomozás indult Érd egyik legnagyobb kampánybotránya miatt. A városi sportcég volt ügyvezetője szerint hamis támogatási okiratokat írattak alá vele. Szántó Erzsébet egy Facebook-posztban az érdi köz- és üzleti életre jellemző családi összefonódásokat vázolta fel. A feljelentésben terítékre került az Érdi Sport Kft. egyik furcsa lakásbérleti szerződése is. A nyomozás ismeretlen tettes ellen folyikFotó: Bács István a jelöltséghez szükséges aláírásokkal 2019 augusztusában. Forrás: Bács István közéleti oldala/Facebook. A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltattaAz Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | https://atlatszo.hu/2020/03/11/a-veszteseges-onkormanyzati-sportceg-lakast-berelt-a-volt-fideszes-alpolgarmestertol-erden/ | https://web.archive.org/web/20220221162108/https://atlatszo.hu/2020/03/11/a-veszteseges-onkormanyzati-sportceg-lakast-berelt-a-volt-fideszes-alpolgarmestertol-erden/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-veszteseges-onkormanyzati-sportceg-lakast-berelt-a-volt-fideszes-alpolgarmestertol-erden | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-03-11 11:33:00 | [
"Bács István"
] | [
"Érdi Sport Kft."
] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"ingatlan",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
50,279 | Előkerült még egy 11 milliós tanulmány az FKF távol-keleti exportlehetőségeiről, a Századvégtől | A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) tavaly novemberben rendelt egy tanulmányt az indonéziai exportlehetőségekről 11 millió forintért. A dokumentumban az áll, hogy az előzménye egy 2018-as elemzés a lehetséges ázsiai célpiacokról. Közadatigénylésekkel derítettük ki, hogy ezt az úgynevezett előtanulmányt a kormányközeli Századvég írta az FKF-nek Vietnam, Srí Lanka, Laosz és Indonézia jellemzőiről, szintén nettó 11 millió forintért. Pályázatnak nincs nyoma: úgy tűnik, hogy a Századvég maga ajánlotta fel, hogy elemzést ír az ázsiai országokról. | A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) tavaly novemberben rendelt egy tanulmányt az indonéziai exportlehetőségekről 11 millió forintért. A dokumentumban az áll, hogy az előzménye egy 2018-as elemzés a lehetséges ázsiai célpiacokról. Közadatigénylésekkel derítettük ki, hogy ezt az úgynevezett előtanulmányt a kormányközeli Századvég írta az FKF-nek Vietnam, Srí Lanka, Laosz és Indonézia jellemzőiről, szintén nettó 11 millió forintért. Pályázatnak nincs nyoma: úgy tűnik, hogy a Századvég maga ajánlotta fel, hogy elemzést ír az ázsiai országokrólA Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) tavaly novemberben – a Karácsony Gergely főpolgármester által elrendelt szerződéskötési moratórium idején – nettó 11 millió forintért rendelt egy 30 oldalas tanulmányt indonéziai exportstratégia kidolgozásáról. Vagyis arról, hogy milyen lehetőségei lehetnek az FKF-nek a délkelet-ázsiai szigetországban, melynek fővárosa, Jakarta légvonalban 10 351,8 kilométerre (13-15 óra repülés) van BudapesttőlIdén januárban az Átlátszó birtokába került az FKF indonéziai exportlehetőségeiről szóló tanulmány, ami kevés konkrétumot, nagy általánosságokat, és két jövőbeli projektlehetőséget tartalmaz, és felhívja a figyelmet a korrupciós kockázatokra isMutatjuk az FKF indonéziai exportstratégiáját, amit fű alatt rendelt az azóta leváltott cégvezető A főpolgármester által elrendelt szerződéskötési moratórium idején a fővárosi kukacég korábbi vezetése nettó 11 millió forintért rendelt egy tanulmányt az indonéziai exportstratégiájának lehetőségeiről. Az Átlátszó birtokába került dokumentum kevés konkrétumot, nagy általánosságokat, és két jövőbeli projektlehetőséget tartalmaz, de felhívja a figyelmet a korrupciós kockázatokra isAz FKF indonéziai exportstratégiájában az áll, hogy nem hirtelen ötletből rendelték meg, hanem komoly előzménye volt: a fővárosi kukacég már 2018-ban feltérképezte a lehetséges ázsiai célországokat, és akkor választotta ki Indonéziát“A pályázat előtanulmányaként 2018. októberében elkészült „Az FKF Nonprofit Zrt. szakértelmi portfóliójának rendszerezése és potenciális ázsiai export célpiacok feltérképezése” című dokumentum, mely a jelenlegi piacra lépési stratégia helyzetfelmérési dokumentumának tekinthető. A helyzetfelmérés során az FKF Nonprofit Zrt. Indonéziát értékelte az első számú ázsiai célpiacának.”Szerettük volna megismerni ezt az “előtanulmányt”, ezért közadatigénylésben kértük ki az FKF-től. Február elején meg is kaptuk a 131 oldalas dokumentumot (PDF), amely Vietnám, Srí Lanka, Laosz és Indonézia társadalmi-gazdasági-geográfiai jellemzőinek és hulladékgazdálkodásának bemutatóját tartalmazzaAz előtanulmányban ugyan nem szerepel a szerző(k) neve, de az elején egy hatalmas Századvég-logó van, amiből egyértelműen kiderül, hogy a kormányközeli gondolatgyár készítetteKíváncsiak voltunk a részletekre, ezért egy újabb közadatigénylésben kikértük az FKF-től a 2010 és 2020 között a Századvéggel kötött szerződések listáját, és külön azt a megállapodást, amelynek keretében ez az ázsiai piacfelmérés születettAz FKF válasza szerint összesen két megbízást adtak a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nek:2017-ben nettó 14,8 milliót fizettek a cégnek a “Budapest területén található korábban lerakott települési szilárd hulladékok feltárása és szakértői tanulmány elkészítése” címszóval2018-ban az “FKF hulladékgazdálkodási tevékenységének felmérése és ehhez mérten nemzetközi piackutatási elemzések lebonyolítása-kutatási vállalkozási szerződés” keretében nettó 11,3 millió forintot adott az FKF a SzázadvégnekA közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költA Vietnam, Laosz, Srí Lanka és Indonézia helyzetét bemutató elemzést 2018. október 26-án datálta a Századvég, a tanulmány elkészítésére vonatkozó szerződést pedig 2018. július 16-án írta alá az FKF-felA megállapodásban nem szerepel előzményként – ahogy az lenni szokott pályáztatás esetén -, hogy a fővárosi kukacég közbeszerzést írt volna ki a munkára, és a Közbeszerzési Értesítőben sincs nyoma ennekAdatigénylésünkre azonban az FKF elküldte a Századvéggel kötött szerződés mellékleteit is, amelyekből egy dokumentum a tanulmány tartalmával és elkészítésével kapcsolatos követelményeket tartalmazza, egy másik irat pedig a Századvég által írt ajánlat a munkáraA 2018. június 11-én (bő egy hónappal a szerződéskötés előtt) kelt Századvég-ajánlatban a cég felkínálja az FKF-nek, hogy nettó 11,3 millió forintért “feltárja és megvizsgálja azon potenciális felvevő országok körét, melyek jól hasznosíthatnák az FKF-nél meglévő szaktudást a meglévő hulladékgazdálkodási rendszereik fejlesztéséhez.”Ez alapján úgy tűnik, hogy az elemzés a Századvég ötlete volt, megkereste vele az FKF-et, az pedig rábólintott és megrendelte az ázsiai országokról szóló tanulmányt nettó 11,3 millió forintért a kormányközeli elemzőktől. Majd ez alapján az indonéziai exportstratégiát egy másik cégtől újabb 11 millióértCímlapkép: Az FKF járművei Budapesten, a Hősök terén (forrás: FKF/Facebook)Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/03/11/elokerult-meg-egy-11-millios-tanulmany-az-fkf-tavol-keleti-exportlehetosegeirol-a-szazadvegtol/ | https://web.archive.org/web/20231207154554/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/03/11/elokerult-meg-egy-11-millios-tanulmany-az-fkf-tavol-keleti-exportlehetosegeirol-a-szazadvegtol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elokerult-meg-egy-11-millios-tanulmany-az-fkf-tavol-keleti-exportlehetosegeirol-a-szazadvegtol | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-03-11 11:35:00 | [] | [
"Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.",
"Századvég Kft."
] | [] | [
"tanulmányírás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
50,281 | Visszaélt egy férfi adataival a Fidesz, és a bíróságon sem tudták bizonyítani, hogy nem | Egy férfi pert indított a TASZ segítségével a Fidesz ellen, mert folyamatosan fideszes kampányanyagokat kapott az email címére anélkül, hogy megadta volna a pártnak az elérhetőségét. A másodfokú ítélet szerint a Fidesz nem tudta bizonyítani, hogy a férfi hozzájárult az adatai megadásához. | Egy férfi pert indított a TASZ segítségével a Fidesz ellen, mert folyamatosan fideszes kampányanyagokat kapott az email címére anélkül, hogy megadta volna a pártnak az elérhetőségét. A másodfokú ítélet szerint a Fidesz nem tudta bizonyítani, hogy a férfi hozzájárult az adatai megadásához.
A bíróságon védekezésben a Fidesz még két aláírásgyűtjő ívet is bemutatott, hogy bizonyítsa, a férfi hozzájárul az adatai kiadásához, de a férfi tagadta, hogy ez megtörtént volna. Ezért a Fidesznek bizonyítania kellett, hogy az aláírások eredetiek, és először a párt kérte is a bíróságot, hogy rendeljen ki egy írásszakértőt, de később ezt visszavonta, így nem tudták bizonyítani, hogy az aláírások eredetiek.
Az ítélet szerint bebizonyosodott, hogy a Fidesz politikai marketing céljából jogellenesen kezelte a személyes adatokat.Valószínűleg nem egyedi esetről van szó, ezért a TASZ kezdeményezte a Fidesz politikai marketing célú adatkezeléseinek átfogó vizsgálatát a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. A hatóság tájékoztatása szerint más bejelentő kérelme alapján már folyamatban van a Fidesz adatkezelésének vizsgálata.
„Lényegében nem lehet tudni, hogy milyen gyakran kerülnek az állampolgárok adatai a tudtukon kívül pártadatbázisokba, ezért fontos lenne megfelelő garanciarendszert kidolgozni az adatok ajánlóíves felvételéhez és további kezeléséhez. Szükséges lenne továbbá, hogy az adatvédelmi hatóság részrehajlástól mentesen, átfogóan vizsgálja a pártok adatkezelését” – nyilatkozta Remport Ádám, a TASZ Magánszféraprojektjének jogi munkatársa. | https://444.hu/2020/03/17/visszaelt-egy-ferfi-adataival-a-fidesz-es-a-birosagon-sem-tudtak-bizonyitani-hogy-nem | https://web.archive.org/web/20230603080117/https://444.hu/2020/03/17/visszaelt-egy-ferfi-adataival-a-fidesz-es-a-birosagon-sem-tudtak-bizonyitani-hogy-nem | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszaelt-egy-ferfi-adataival-a-fidesz-es-a-birosagon-sem-tudtak-bizonyitani-hogy-nem | 444 | hungarian-news | 2020-03-17 00:00:00 | [] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"adatvédelem"
] | [] |
50,283 | A kormány a rendkívüli tartalékból 4,5 milliárdot ad az Operaház fejlesztéére, az egészségügy 2 milliárdot kap | Az egyházi örökség védelmére is több jut, mint egészségügyre. | A hétvégén több Magyar Közlöny is megjelent, egyfelől kijöttek a jogszabályok az iskolák bezárásáról, másrészt megtudtuk azt is, kik kapnak kitüntetést március 15-én. Azonban nemcsak ezekről döntött a kormány, hanem pénzeket is mozgattak, ugyanis a rendkívüli tartalékból átcsoportosítottak több mint 18 milliárd forintot.
2 milliárd forintot kap az Állami Egészségügyi Ellátó Központ.
A Miniszterelnökségnek 2,77 milliárdot folyósítanak az egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások javára.
A központi maradványalapból elvontak további 13,17 milliárdot, ebből a pénzből, melyből a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének felújítására, illetve az Eiffel Műhelyházra plusz 4,56 milliárd forintot szán a kormány.
8,7 milliárdot csoportosít át a kormány az innovációs tárcának a hulladékgazdálkodási feladatok kezelésére, illetve a kapcsolódó kártalanításokra.
(Magyar Közlöny) | https://hvg.hu/itthon/20200316_A_kormany_a_rendkivuli_tartalekbol_45_milliardot_ad_az_Operahaz_fejlesztesere_az_egeszsegugy_2_milliardot_kap | https://web.archive.org/web/20210726151910/https://hvg.hu/itthon/20200316_A_kormany_a_rendkivuli_tartalekbol_45_milliardot_ad_az_Operahaz_fejlesztesere_az_egeszsegugy_2_milliardot_kap | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-a-rendkivuli-tartalekbol-45-milliardot-ad-az-operahaz-fejleszteere-az-egeszsegugy-2-milliardot-kap-1 | HVG | hungarian-news | 2020-03-16 18:18:00 | [] | [
"Magyar Állami Operaház (MÁO)"
] | [] | [
"kultúra - művészet",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
50,284 | Szekszárd fideszes polgármestere egyedül elfogadta a várso költségvetését | Szekszárd polgármestere a közgyűlés jogkörét gyakorolva pénteken aláírta a város ez évi költségvetéséről szóló rendeletet.
Ács Rezső (Fidesz-KDNP) az MTI-nek azt mondta, a rendelet elfogadásáról a kormány által március 11-én kihirdetett rendkívüli jogrend, veszélyhelyzet által biztosított lehetőséggel élve döntött. Eszerint veszélyhelyzetben a közgyűlés hatáskörét a polgármester gyakorolja. | Szekszárd polgármestere a közgyűlés jogkörét gyakorolva pénteken aláírta a város ez évi költségvetéséről szóló rendeletet.
Ács Rezső (Fidesz-KDNP) az MTI-nek azt mondta, a rendelet elfogadásáról a kormány által március 11-én kihirdetett rendkívüli jogrend, veszélyhelyzet által biztosított lehetőséggel élve döntött. Eszerint veszélyhelyzetben a közgyűlés hatáskörét a polgármester gyakorolja.
A város vezetője arra hivatkozott, hogy a rendelet-tervezetet február 27-én terjesztette be az ellenzéki többségű közgyűlés elé, amely levette azt a napirendről. Csütörtökön rendkívüli közgyűlésen ismét előterjesztette volna, az ülésen azonban az ellenzéki frakció nem jelent meg.
A költségvetést március 15-ig kell elfogadni ahhoz, hogy a város hozzájusson az állami támogatásokhoz - jegyezte meg.
Úgy döntöttem, hogy a koronavírus-helyzet kapcsán ne legyen akadálya annak, hogy a város forrásokat tudjon fordítani a védekezésre.
"A rendeletet később lehet módosítani, de most jogosultak leszünk állami támogatásra, indulhatunk pályázatokon, folytatódhatnak az elkezdett projektek; mindezt megakadályozta volna, ha nincs elfogadott költségvetés" - fogalmazott.
Azt is elmondta, hogy saját hatáskörben döntött a szervezeti és működési szabályzat módosításáról, a polgármesteri kabinet visszaállításáról és arról, hogy a Szekszárdi Vasárnap című városi hetilap kiadását átveszi a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft.-től.
Bomba Gábor, az ellenzéki Éljen Szekszárd Egyesület frakciójának vezetője a Facebook-posztjában azt írta:
"A fideszes polgármester ma bejelentette az országos veszélyhelyzet kihirdetésére hivatkozva, hogy magához ragadja a hatalmat: elfogadja a saját maga által kreált, de a bizottságok által még csak tárgyalásra sem érdemes költségvetését, miközben készen van az ÉSZ által összeállított, a városfejlesztésre és a koronavírussal kapcsolatos tennivalókra is pénzt elkülönítő verzió, valamint módosítja az SZMSZ-t, hogy visszaállíthassa a megszüntetett polgármesteri kabinetjét, visszahozza pozícióba a haverjait. Emellett magához ragadja a Szekszárdi Vasárnap kiadását is, melyért a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. a felelős, hogy a saját igénye szerint tájékoztathassa a lakosságot."
Ez a hatalommal való visszaélés tipikus esete. Különösen méltatlan egy ilyen döntés március 15-e előtt, amikor a demokráciát és a sajtószabadságot ünnepelnénk.
A 19 milliárd 600 millió forint főösszegű költségvetés az előterjesztő polgármester szerint "a fejlődés és a kiszámítható biztonság értékein alapszik". A büdzsé beruházásra 2,6, felújításokra 1,3 milliárd forintot tervez. | https://hvg.hu/itthon/20200313_Szekszard_fideszes_polgarmestere_egyedul_elfogadta_a_varos_koltsegvetest | https://web.archive.org/web/20210116160316/https://hvg.hu/itthon/20200313_Szekszard_fideszes_polgarmestere_egyedul_elfogadta_a_varos_koltsegvetest | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szekszard-fideszes-polgarmestere-egyedul-elfogadta-a-varso-koltsegveteset | HVG | hungarian-news | 2020-03-13 18:29:00 | [
"Ács Rezső"
] | [
"Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Szekszárdi Vasárnap (újság)"
] | [
"Szekszárd",
"Tolna megye"
] | [
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
50,285 | Schiffer: Különleges jogbizonytalanság vészhelyzet alkotmányellenes | A kormány szerdán veszélyhelyzetet hirdetett ki a koronavírus-járvány miatt. A veszélyhelyzet kihirdetésére az alaptörvény elvileg felhatalmazást ad. A kormányzati lépés célja és indokoltsága nehezen vitatható, az alkotmányos alapok ennek ellenére felettébb kétségesek. | Schiffer: Különleges jogbizonytalanság
A kormány szerdán veszélyhelyzetet hirdetett ki a koronavírus-járvány miatt. A veszélyhelyzet kihirdetésére az alaptörvény elvileg felhatalmazást ad. A kormányzati lépés célja és indokoltsága nehezen vitatható, az alkotmányos alapok ennek ellenére felettébb kétségesek.
A járvány esetén irányadó speciális rendszabályokról külön törvények is rendelkeznek, ám amíg a katasztrófa, vagy az egészségügyi válsághelyzet nem jelent különleges jogrendet, a veszélyhelyzet igen. A gyülekezési törvény például nem ismer olyan tüntetésbetiltási okot, hogy egészségügyi válsághelyzet, különleges jogrendben viszont a gyülekezési jog gyakorlása felfüggeszthető.
A katasztrófavédelmi törvény így írja le – ráadásul az alaptörvényi jogintézményre reagálva – a katasztrófa fogalmát: „a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.”
Az egészségügyi törvény az egészségügyi válsághelyzet fogalmát a következőképpen adja meg: „ minden – rendszerint váratlanul bekövetkező – esemény, amely a polgárok életét, testi épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyezteti vagy károsítja olyan mértékben, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalanság kialakulásához vezet, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervek együttműködését teszi szükségessé, valamint az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak kihirdetéséről szóló törvény szerinti nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet, függetlenül attól, hogy erre különleges jogrend idején vagy azon kívül kerül sor”.
Az Alaptörvény 53.cikk (1) bekezdése ugyanakkor ilyen definícióját adja a veszélyhelyzetnek: „A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.” Könnyen belátható, hogy amíg a katasztrófa, illetve az egészségügyi válsághelyzet fogalmába bőven beilleszthető egy világjárvány hazai megjelenése, addig az alaptörvényi veszélyhelyzet spektruma ezeknél jóval szűkebb. Az „elemi csapás” kategóriája, amivel már a korábbi alkotmányszöveg is operált, egyértelműen a hétköznapi értelemben vett természeti katasztrófák – lásd még: 2013-as árvíz – leírására szolgál. Erőteljes nyelvtani bűvészmutatvány kell ahhoz, hogy valaki a járványt is beleértse az „elemi csapásba”. A már idézett katasztrófavédelmi törvény 44.§ csak fokozza a zavart azzal, hogy – egészen sajátos jogtechnikai megoldással – maga kívánja megadni az alaptörvényi veszélyhelyzet definícióját(„A veszélyhelyzet az Alaptörvény 53. Cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet különösen a következő események válthatnak ki”): a paragrafus a, pontja az „elemi csapásokat” sorolja fel (idáig rendben is lennénk), majd a c, pont taglalja az „egyéb eredetű veszélyeket” (köztük a tömeges megbetegedést okozó humánjárványt vagy járványveszélyt). Magyarul, az alaptörvényt magyarázó szaktörvény úgy tekinti a járványt veszélyhelyzetnek, hogy közben világosan elválasztja az „elemi csapásoktól”, csakhogy az alaptörvényi passzus kizárólag az „elemi csapást” (no meg az „ipari szerencsétlenséget”) nevezi meg veszélyhelyzetként.
A már idézett katasztrófavédelmi törvény 44.§
csak fokozza a zavart azzal, hogy – egészen sajátos jogtechnikai megoldással – maga kívánja
megadni az alaptörvényi veszélyhelyzet definícióját(„A veszélyhelyzet az Alaptörvény 53.
Cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet különösen a következő események
válthatnak ki”): a paragrafus a, pontja az „elemi csapásokat” sorolja fel (idáig rendben is
lennénk), majd a c, pont taglalja az „egyéb eredetű veszélyeket” (köztük a tömeges
megbetegedést okozó humánjárványt vagy járványveszélyt). Magyarul, az alaptörvényt
magyarázó szaktörvény úgy tekinti a járványt veszélyhelyzetnek, hogy közben világosan
elválasztja az „elemi csapásoktól”, csakhogy az alaptörvényi kizárólag az „elemi csapást” (no
meg az „ipari szerencsétlenséget”) nevezi meg veszélyhelyzetként.A már idézett katasztrófavédelmi törvény 44.§csak fokozza a zavart azzal, hogy – egészen sajátos jogtechnikai megoldással – maga kívánjamegadni az alaptörvényi veszélyhelyzet definícióját(„A veszélyhelyzet az Alaptörvény 53.Cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet különösen a következő eseményekválthatnak ki”): a paragrafus a, pontja az „elemi csapásokat” sorolja fel (idáig rendben islennénk), majd a c, pont taglalja az „egyéb eredetű veszélyeket” (köztük a tömegesmegbetegedést okozó humánjárványt vagy járványveszélyt). Magyarul, az alaptörvénytmagyarázó szaktörvény úgy tekinti a járványt veszélyhelyzetnek, hogy közben világosanelválasztja az „elemi csapásoktól”, csakhogy az alaptörvényi kizárólag az „elemi csapást” (nomeg az „ipari szerencsétlenséget”) nevezi meg veszélyhelyzetként.
Félreértés ne essék, nem öncélú jogászkodás, amire megpróbálok rávilágítani. Mindenféle válság-, veszély-, illetve katasztrófahelyzetben, a szó szoros értelmében életbe vágóan fontos, hogy a különféle jogalanyok (bel-, és külföldiek, magánszemélyek és cégek) fegyelmezetten vessék magukat alá a hatósági rendelkezéseknek. Ennek viszont egyik előfeltétele, hogy az eljáró hatóságok hézagmentes jogi felhatalmazással rendelkezzenek. A másik előfeltétel pedig az, hogy amennyiben ez a felhatalmazás esetleg hiányos, úgy azt a rendelkezésre álló kormánytöbbségen túlmutató konszenzussal pótolja a hatalom.
A parlamenti kétharmad alapállapotban sok mindenre képes, a vész esetén elengedhetetlen közbizalmat azonban nem tudja helyettesíteni.
Egy tényleges veszélyhelyzetben ugyanis beláthatatlan következményei lehetnek annak, ha az állampolgárok akárcsak bő harmada politikai ármányt lát a különleges jogrendben foganatosított közhatalmi intézkedések mögé.
A szerző ügyvéd, volt országgyűlési képviselő | https://hvg.hu/itthon/20200313_schiffer_kulonleges_jogbizonytalansag_veszelyhelyzet_alkotmanyellenes | https://web.archive.org/web/20230311010159/https://hvg.hu/itthon/20200313_schiffer_kulonleges_jogbizonytalansag_veszelyhelyzet_alkotmanyellenes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/schiffer-kulonleges-jogbizonytalansag | HVG | hungarian-news | 2020-03-13 18:38:00 | [] | [] | [] | [
"egészségügy",
"covid-19",
"jogalkotás"
] | [] |
50,286 | Újabb kétmilliárdot ad a Kormány az Eucharisztikus Világkongresszusra | Tovább drágul az állam számára a katolikus egyház nagy eseménye: most újabb csaknem kétmilliárd forintot utalt ki a kormány.
A hvg.hu már 2017-ben beszámolt róla, hogy az eredetileg 17,9 milliárdra tervezett támogatás 22 milliárdra nőtt, az esztergomi érsekség pedig szabad kezet kapott, hogy milyen ingatlanokat vásárol vagy újít fel a kapott pénzből. 2019 őszén az összeg már a 30 milliárdot közelítette. | A hvg.hu már 2017-ben beszámolt róla, hogy az eredetileg 17,9 milliárdra tervezett támogatás 22 milliárdra nőtt, az esztergomi érsekség pedig szabad kezet kapott, hogy milyen ingatlanokat vásárol vagy újít fel a kapott pénzből. 2019 őszén az összeg már a 30 milliárdot közelítette.
A most adott pénz a csütörtök esti Magyar Közlöny határozat szerint „a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megrendezésével összefüggő eszközbeszerzéseket, a működési, szervezési és lebonyolítási feladatok ellátását” szolgálja, és azért döntöttek így, mert a kormány „elismeri a Magyar Katolikus Egyház kiemelkedő szerepét a hitéleti programok és beruházások megvalósításában”.
Más, költségvetést érintő döntést is hozott a kormány: „a bölcsődei pótlék emelésének és kiterjesztésének ellentételezését szolgáló kiegészítő támogatás biztosítása érdekében” 102 millió forintot kapnak az önkormányzatok.
(Kép: illusztráció) | https://hvg.hu/itthon/20200313_Ujabb_ketmilliardot_ad_a_kormany_az_Eucharisztikus_Vilagkongresszusra | https://web.archive.org/web/20210515123548/https://hvg.hu/itthon/20200313_Ujabb_ketmilliardot_ad_a_kormany_az_Eucharisztikus_Vilagkongresszusra | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-ketmilliardot-ad-a-kormany-az-eucharisztikus-vilagkongresszusra | HVG | hungarian-news | 2020-03-13 18:46:00 | [] | [
"Magyar Katolikus Egyház"
] | [] | [
"egyház",
"támogatás",
"rendezvényszervezés",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
50,287 | Elmeszelték a Figyelőt a civilek listázása miatt | A bíróság szerint az érintett civileknek, mivel nem közszereplők, nem volt lehetőségük reagálni a sajtó támadására.
Jogerősen elmarasztalta a bíróság a Figyelő kiadóját, mert a hetilap „Soros-zsoldosokként” listázta civil szervezetek munkatársait, megsértve ezzel személyiségi jogaikat. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság képviselt kettőt közülük, akik bírósághoz fordultak - írja a Magyar Helsinki Bizottság a közleményében. | Jogerősen elmarasztalta a bíróság a Figyelő kiadóját, mert a hetilap „Soros-zsoldosokként” listázta civil szervezetek munkatársait, megsértve ezzel személyiségi jogaikat. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság képviselt kettőt közülük, akik bírósághoz fordultak - írja a Magyar Helsinki Bizottság a közleményében.
A Figyelő 2018 tavaszán megjelent, civileket listázó cikke után a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ közösen ajánlott képviseletet az abban szerepeltetett érintetteknek. A felhívásra ketten jelentkeztek, akik úgy gondolták: sérti személyiségi jogaikat, hogy „idegen, gonosz hatalmak” zsoldosaként állítják be őket.
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy első ránézésre is jogsértő a cikk tartalma, amely a civileket Soros György akaratának végrehajtójaként állította be. A Figyelő többek között azzal próbált védekezni, hogy a lapot perelő civilek nem igazolták, hogy személyük azonos a cikkben szereplőkkel, valamint hivatkozott a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságára.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla lényegében helyben hagyta az elsőfokú ítéletet. Mivel a Figyelő időközben betagozódott a KESMA-ba, így a kiadó jogutódjaként a Mediaworks Zrt.-nek kell megfizetnie 500–500 ezer forint sérelemdíjat a két civil számára. Emellett közzé kell tenni a Figyelőben, hogy a jogerős ítélet milyen jogsértést állapított meg.
A közlemény szerint a bíróság megállapította, hogy az érintett civileknek, mivel nem közszereplők, nem volt lehetőségük reagálni a sajtó támadására, aminek hátrányos következményeit a magánéletükben tapasztalták. A sajtószabadság nem terjed ki a közéleti vitában részt nem vevő személyekre vonatkozó, valótlan tartalmú megbélyegzésre.
Az ítélőtábla szerint a sajtó írhat arról például, hogy milyen szervezetek részesültek a Nyílt Társadalom Alapítvány pénzügyi támogatásaiban, de ahhoz nincs joga, hogy a szervezetekben dolgozó, közéleti vitákban részt nem vevő felperesek nevét közölje, és róluk teljesen valótlan összefüggéseket közöljön. | https://hvg.hu/itthon/20200312_Elmeszeltek_a_Figyelot_a_civilek_listazasa_miatt | https://web.archive.org/web/20220929145344/https://hvg.hu/itthon/20200312_Elmeszeltek_a_Figyelot_a_civilek_listazasa_miatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elmeszeltek-a-figyelot-a-civilek-listazasa-miatt | HVG | hungarian-news | 2020-03-12 18:51:00 | [] | [
"Figyelő (újság)",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Mediaworks Hungary Zrt."
] | [] | [
"média",
"ítélet/döntés",
"civilek",
"nyomásgyakorlás"
] | [
"A kormánykritikus civilek elleni kampány"
] |
50,289 | Közpénzmilliókból tévéstúdiót rendezett be Kárász Róbert eltűnt gyerekeket kereső alapítványa | Az ATV műsorvezetőjéhez köthető szervezetek 2010 óta százmillió forintot is meghaladó közpénztámogatást kaptak. Egy 40 milliós költéslistát a 24.hu most megszerzett, az elvileg eltűnt gyerekek felkutatását célzó alapítvány egészen meglepő dolgokra költött. | Kárász Róberthez köthető szervezetek évek óta kapnak jelentős közpénztámogatásokat, miközben az ATV műsorvezetője rendre készít interjúkat politikusokkal.
Megkaptunk egy olyan listát, amely alapján képet alkothatunk arról, mire költik Kárász alapítványánál a közpénzeket. Ez az az eltűnt gyerekek felkutatását segítő szervezet, amelyhez a 2017-es tejesdoboz-ügy köthető. Akkor olyanok képe került a háztartások ezreinek asztalára, akik nem tűntek el.
A tejesdoboz-kampány mára megszűnt, az érintett cég és Kárászék útjai a botrány után elváltak.
Kárászék a Magyar Nemzeti Banktól kapott tízmilliókkal kapcsolatban a lapunknak küldött levelükben azt hangsúlyozzák: minden egyes forintot törvényesen használtak fel.
Megnéztük, mire.
Miközben a hazai gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetek állami támogatása jóindulattal sem nevezhető bőkezűnek – sokuk működéséhez uniós pályázatok is szükségesek –, akadnak olyanok is, akik a hozzájuk eljuttatott közpénz-tízmilliókat meglepőnek tűnő dolgok vásárlására használják fel.
Az MNB által tavaly és 2018-ban összesen csaknem 40 millió forinttal megtámogatott, Kárász Róberthez kötődő Ezer Lámpás Éjszakája, az Eltűnt Gyermekek Felkutatásáért Alapítvány (továbbiakban: ELÉ) például a rendelkezésére álló milliókat többek közt szoftverekre, nyomtatókra, kamerákra, monitorokra, számítógépekre, utazási költségre, könnyűzenei fellépőkre, mikrofonra, objektívekre, bútorokra, kiadványokra, rajzpályázatra és PR-ra fordította, olykor igen nagyvonalú honoráriumot kipengetve – derítette ki a 24.hu.
Portálunkkal az alapítvány azt is közölte, hogy 2018-ban csak lufikra 4,5 millió forintot költöttek el.
Hogy alaposabban foglalkozzunk az alapítvány közpénzköltésével, azt nemcsak a megugrott állami dotáció, de az is indokolta, hogy a birtokunkba jutott MNB-s dokumentumok arra utaltak: Kárászék olyan tartalom gyártására/fejlesztésére kértek, majd kaptak is többmilliós támogatást („Csellengő kisokos”), ami egy évek óta létező kiadvány. Az ATV műsorvezetőjének alapítványa az elmúlt években a Szerencsejáték Zrt.-től, az innovációs tárcától és a nemzeti banktól több mint 60 millió forint támogatást könyvelhetett el, miközben a közpénzes bevételeket olyan cégeknek fizetik ki számlára megbízás formájában, amelyek kilétét egyelőre homály fedi.
Megszűnt a tejesdoboz-kampány
A szóban forgó alapítvány – melynek hivatalosan a képviselője Kárász Róbert – egyébként 2017 nyarán azután jött létre, hogy kiderült: olyanok fotója is a Kárász cégéhez köthető tejesdoboz-kampányba került, akik valójában nem tűntek el. Erről pár kattintással és egy gyors üzenettel bárki meggyőződhetett a Facebookon, ahol az érintett fiatalok reagáltak is a Magyar Narancs érdeklődésére, értetlenül állva az eset előtt. A helyzetet még kínosabbá tette, hogy pár hónap múlva, a nyári botrány után ősszel ismét a dobozokra került egy olyan fiatal fotója, akiről már korábban is lehetett tudni, hogy nem tűnt el. Egy ideje – tudtuk meg a cégtől – az Alföldi Tej már nem közöl eltűnt gyerekekről fotókat, megszűnt a szerződésük Kárászékkal, miután azt nem újították meg. Kérdésünkre nem árulták el, hogy az együttműködés a botrány miatt szűnt-e meg.
Az ügyet feltáró hetilap többször pedzegette, hogy miközben az eltűnt gyermekek világnapjára rendezett fővárosi és vidéki koncerteseményeket Kárász magáncége (a GAP Média Kft.) szervezi, az alapvetően nyereséges vállalkozás az eseményekre több tízmilliós közpénztámogatást kapott,
azaz a nemes ügy üzletnek sem rossz.
Kárász eközben hangsúlyozta, cége máshonnan is jut megbízáshoz, nem csupán az eltűnt gyerekekkel kapcsolatos projektre kapott pénzből termel profitot. Egy biztos: a tejesdoboz-botrány után már nem Kárász cége, hanem az alapítvány vette át a szervezési feladatokat – és kapta meg működéséhez az MNB-tízmilliókat. Ezek felhasználását vizsgáljuk most meg alaposabban.
Hullik a közpénz
A birosag.hu-n elérhető beszámolók szerint az alábbi közpénztámogatásokat kapta az alapítvány az elmúlt években.
A 2018-as jelentés szerint
9,5 millió forint jött az MNB-től,
illetve 800 ezer a jegybankhoz tartozó Alapítvány a Közjóért nevű szervezettől.
A 2019-es beszámoló szerint már
30 millió forintnyi közpénz jött az MNB-től,
4,9 millió jött az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól,
4,9 millió a Szerencsejáték Zrt.-től,
1,5 millió a kecskeméti önkormányzattól,
1 millió forint Budapesttől.
És ez csak a közpénz, az alapítvány 25 milliós szponzorációs támogatáshoz is jutott 2018-ban, magánforrásból. Hogy ez honnan érkezett, milyen cégektől, arra nem kaptunk választ az ELÉ-től.
Nem csupán a két év alatt beérkező több mint 50 millió forint támogatás érdekes (bár ebben a szektorban ez sem jelentéktelen), hanem azon tételek is, amelyek azokból a dokumentumokból látszanak, amiket az MNB végül kiadott a 24.hu-nak. Ez a két, összesen 39,5 millió forint igényelésekor beadott tételes költségvetésterv. A következő összegek ezekből származnak.
Amikor az alapítvány anyagi hátteréről érdeklődtünk, a a szervezettől általánosságban azt a választ kaptuk, hogy
rettentően szűkösen, sok jó ember segítségével tudunk gazdálkodni.
Csakhogy amikor áttekintettük az MNB-től megkapott, az egyes tételeket tartalmazó költségvetés-tervezetet, nem a szűkösség tűnt fel.
1. Filmek 7 millióért
A 30 milliós MNB-s támogatásból 7 millió forintért készültek „ismeretterjesztő filmek”. Ha ezeket megnézzük, azt látjuk, hogy pár perces, például egy reggeli műsorba való interjúk. Kárász kérdez, a meghívott vendég válaszol a legjobb tudása szerint. Két rögzített kamera veszi az interjúkat, a résztvevők az ELÉ plakátja előtt állnak. Zacher Gábor addiktológus az online függőség veszélyeiről, Makai Gábor pszichológus „a szökéshez vezető motivációkról”, a BRFK munkatársa, Oláh Paulon László pedig arról beszélt, miként „válhat egy fiatal önkéntelenül elkövetővé az utcán”. Összesen 12 beszélgetés jelent meg cikkünk írásáig, közel száz perc terjedelemben, és amint megtudtuk, elkészítésükhöz az alapítvány kamerák, szoftverek megvásárlását tartotta szükségesnek.
Ilyen összegekben költöttek:
3,5 millió forint: eszközbeszerzés (kamerák, világítás, háttérfal, bútorok),
2 millió forint: (operatőr, vágó stb.),
700 ezer forint: tiszteletdíjak, „fellépők”,
500 ezer forint: szoftverek,
300 ezer forint: helyiségbérleti díj.
A fapados beszélgetések borsosnak tűnő bekerülési költsége már csak azért is említésre méltó, mert az egy évvel korábbi, 9,5 milliós MNB-támogatás költségvetésterve szerint 1,8 milliót kaptak a többi közt az alapítvány eszközeinek beszerzésére. Magyarán „digitális kamerák, statívok, videó készítéséhez szükséges kellékek megvásárlása” érdekében, továbbá „szoftverek, vágóprogramok megvásárlása, digitális rögzítő eszközök, HD-kamerák, sportkamerák, nyomdai berendezések” megvételére.
Ebből pedig az következik, hogy az alapítvány már az előző évben közel kétmillió forintot költött olyan eszközök beszerzésére, amikkel készíthet videókat, ám ezt követően újabb milliókat kért és kapott erre a célra. Hogy a 700 ezres tiszteletdíjból a pár perces interjúk miatt hányan részesültek, azt nem árulták el, azt viszont igen, hogy nem mindegyik „fellépő” kért pénzt a jó ügyet szolgáló nyilatkozatért.
A honlapon ELÉ TV-nek hívják a csatornát, Kárász szavajárása („Szeretettel köszöntöm az Ezer Lámpás stúdiójában”, „Szeretettel köszöntöm az Ezer Lámpás tévében”) is azt támasztja alá, hogy a megvásárolt eszközökből tévéstúdiót hoztak létre. Mindezt az alapítvány így értelmezi:
7 millió forintból vásárolta meg alapítványunk a technikai parkot, ami egy televíziós stúdió munkához elengedhetetlen. Ebből az összegből vásároltunk kamerákat, objektíveket, mikrofonokat, lámpákat, statívokat, slidert, háttérfalat, vágóprogramot, számítógépet, szoftvert stb. Addig forgatunk, és addig gyártjuk a filmeket, amíg lesz rá pénzünk.
Piaci forrásaink szerint az eddig látható anyagok bekerülési költsége darabonként legfeljebb pár százezer forint lenne egy stúdióban, miközben Kárász cége, az alapítvánnyal azonos címen lévő GAP Média évek óta foglalkozik televíziós műsorgyártással és utómunkálattal. De jöjjenek a további tételek!
2. Tájékoztató füzetek 2 millióért
Ebben az az érdekes, hogy a Csellengő Kisokos régóta felbukkanó kiadványa az ELÉ-nek. A beszámoló szerint a kisokos összeállítását korábban a többi közt
az Innovációs és Technológiai Minisztérium 4,9 milliós,
az All General 2 milliós,
az MNB korábbi 1,165 milliós támogatásából finanszírozták.
Mindeközben 2013-ban ebben a váci előterjesztésben már szerepel a Csellengő Kisokos.
Épp ezért kértük ennek tisztázását az alapítványtól: miért és hogyan gyártanak egy kiadványt ennyi pénzből, ennyiszer?
Minden évben új kiadással kerül legyártásra a Csellengő Kisokos, tekintettel arra, hogy minden évben más az Ezer Lámpás Éjszakája program, mások a fellépők, a szereplők, a támogatók stb. Ebből adódóan minden évben új kiadványt kell szerkesztenünk, mint ahogy minden évben új plakátok, új molinók kerülnek legyártásra, hiszen minden évben más és más a program
– szólt a válasz.
3. További tételek több mint 20 millió forintért
Az MNB-s költségvetéstervben még ezek az összegek szerepeltek:
7,5 millió forint: alapítványi létszámbővítés, munkabér (5 fő, PR-munkatárs, kommunikációs munkatárs, projektmanagerek, adminisztráció, munkatárs).
6 millió forint: Ezer Lámpás Éjszakája országos rendezvény 10 városban (fellépők, műsorvezetők egymillióért; színpad: 2 millió, technika: 2 millió, biztonsági kordon, személyzet: 1 millió).
3,4 millió forint: könyvkiadás, szerkesztés, nyomtatás (A csellengés veszélyei).
3 millió forint: iskolai felvilágosító program (700 ezer ajándéktárgyak, 100 ezer utazási költségek, 200 ezer tiszteletdíjak, illetve 2 millióért kiadványok szerkesztése és nyomtatása).
1,1 millió forint: rajzverseny.
4. A 9,5 milliós MNB-támogatás tételei
1,2 millió forint: informatikai eszközök, számítógépek, monitorok, klaviatúrák, telekommunikációs eszközök beszerzése.
2,595 millió forint: internetes, digitális tartalmak gyártása. Online felületekkel kiegészítve, videotartalmak, blogok, fényképes adatbázis előállítása.
1,5 millió forint: népszerűsítő kiadványgyártásra.
1,8 millió forint: az alapítvány technikai eszközeinek beszerzése.
1,16 millió forint: szakértői anyag (Csellengő Kisokos címmel) összeállítása, legyártása, kinyomtatása.
1 millió forint: munkabér.
240 ezer forint: szakértők, honoráriumok, tiszteletdíj.
Az alapítvány válaszában hangsúlyozta: „minden egyes közpénz forintot körültekintően és jogszerűen használtunk fel, amellyel pontosan számoltunk el.”
A szóban forgó támogatás mértékét illetően nem könnyű, de lehetséges párhuzamot vonni más szervezetekkel, jóllehet, minden ilyen összehasonlítás torzít, hiszen nincs két szervezet ebben a szektorban, amely „ugyanazt csinálná”. Mindazonáltal
a bíróságon tavaly leadott beszámolója szerint a Kék-Vonal mindössze például alig több mint 10 millió forint Emmi-támogatásban részesült, miközben a szervezet képzéseket, lelkikrízis-szolgálatot, telefonügyeletet tart fenn.
A Fehér Kereszt Gyermekvédő Alapítvány 10,5 milliót kapott,
a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapítványa mintegy 41 millió forintot az Emmitől, illetve a fővárostól.
Az ÁGOTA és a Kézenfogva Alapítvány állami támogatása már eléri a százmilliós nagyságrendet.
Bár az összehasonlítás több szempontból is problémás, annyi közös pont azonban lehet, hogy a benyújtott beszámolók alapján
a főként működésre, bérekre, különböző szolgáltatásokra, képzésekre, táboroztatásra kapott összegek világában a közpénzből összerakott tévéstúdió, a milliós lufiköltségek és a PR-költségek tételei igencsak szokatlanok.
Kiemelt kép: Mohai Balázs/MTI | https://24.hu/belfold/2020/03/06/karasz-robert-mnb-alapitvany-kozpenz/ | https://web.archive.org/web/20230126172347/https://24.hu/belfold/2020/03/06/karasz-robert-mnb-alapitvany-kozpenz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozpenzmilliokbol-tevestudiot-rendezett-be-karasz-robert-eltunt-gyerekeket-kereso-alapitvanya | 24.hu | hungarian-news | 2020-03-06 00:00:00 | [
"Kárász Róbert"
] | [
"Ezer Lámpás Éjszakája Eltűnt Gyermekek Felkutatásáért Alapítvány"
] | [] | [
"támogatás",
"PR",
"műsor / filmgyártás",
"civilek",
"gazdálkodás"
] | [] |
50,290 | Beismerte a bűnösségét a közpénzből vásárolgató volt fideszes polgármester jegyzője | Szerdán az előkészületi üléssel megkezdődött a Debreceni Törvényszéken annak a volt fideszes polgármesternek a pere, aki közpénzből szerelte fel az otthonát bojlerrel, plazmatévével, turmixgéppel és más műszaki cikkekkel. | Szerdán az előkészületi üléssel megkezdődött a Debreceni Törvényszéken annak a volt fideszes polgármesternek a pere, aki közpénzből szerelte fel az otthonát bojlerrel, plazmatévével, turmixgéppel és más műszaki cikkekkel.
A folytatólagosan elkövetett nagyobb vagyoni hátrányt okozó, költségvetési csalással vádolt Köteles Istvánra másfél év végrehajtandó szabadságvesztést és két év közügyektől eltiltást kért az ügyész arra az esetre, ha váddal egyező beismerő vallomást tesz a mai meghallgatásán, erre azonban nem került sor. Dobó Dénes, a Debreceni Törvényszék sajtószóvivője megkeresésünkre azt közölte, hogy az elsőrendű vádlott védő kirendelését indítványozta, ezért majd csak a következő előkészítő ülésen fog eldőlni, hogy tesz-e vallomást.
A szóvivő elmondta még, hogy az ügy másodrendű vádlottja ( a jegyző – szerkesztő) beismerő nyilatkozatot tett az előkészületi ülésen, de mivel nem mondott le a tárgyalás jogáról, ezért a bíróság tárgyalásra tűzte az ügyet.
Köteles a 2010-es önkormányzati választáson lett Álmosd polgármestere, majd 2014-ben újraválasztották. A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azonban 2017. június 1-jén felmentette a tisztségéből, a döntés októberben emelkedett jogerőre. Az ügy másodrendű vádlottja 2015 nyarától Álmosd főállású jegyzője.
A vádirat szerint Köteles 2014-ben és 2015-ben arra utasította az önkormányzati hivatal egyik dolgozóját, hogy készpénzfelvételi utalványt állítson ki a részére. Ennek birtokában felvette az önkormányzati bankszámláról a rajta lévő összeget. A házipénztárba azonban már elmulasztotta ezt befizetni, azt csak „papíron” bevételezte, majd vásárlás előleg címén kiadásként könyvelte le.
Köteles a felvett előleggel csak többszöri felszólítást követően számolt el 2016 januárjában, és olyan rendezvényekhez kapcsolódó számlákat, promóciós anyagokat csatolt be, amelyeket valójában meg sem rendeztek a településen.
Ugyanez volt a helyzet a pár évvel korábbi rendezvényszámlákkal és okiratokkal kapcsolatban is. A „megtartott” rendezvényekről és a felhasznált forrásokról a képviselő-testületet a polgármester nem tájékoztatta, ezzel pedig megsértette a vagyonkezelés szabályait.
Az élelmiszer-vásárlásokról szóló számlákat egy olyan egyéni vállalkozó állította ki, aki gazdasági kapcsolatban volt az önkormányzattal. Az ügyészség szerint az akkori polgármester úgy próbálta azt a látszatot kelteni, hogy a rendezvények megvalósultak, hogy a pénzügyi elszámoláshoz kapcsolódó számlákon kívül egy önkormányzati dolgozót arra utasított, hogy utólagosan készítsen plakátokat a hivatali számtógépén a rendezvényekről.
Egy másik vádpont szerint Köteles kezdeményezésére a jegyző 2015 decemberében arra utasította a hivatal kifizetést ellátó köztisztviselőjét, hogy polgármesteri jutalom címén bruttó 448 726 forintot fizessen ki a polgármesternek. Ezt az utasítást írásba is adta. A polgármester számlájára képviselő-testületi határozat nélkül a nettó összeg át lett utalva, azonban a kifizetés jogszerűtlen volt, a másodrendű Cs. L.-nek sem jogszabályi, sem belső szabályzati felhatalmazása nem volt ugyanis arra, hogy ilyen utasítást adjon.
Köteles a képviselő-testület, illetve az önkormányzat előzetes vagy akár utólagos jóváhagyása nélkül több háztartási eszközt, köztük egy konyhai robotgépet, gőzölős vasalót, továbbá egy LCD televíziót, egy Blu-Ray lejátszót és még egy forróvíztárolót is vett önkormányzati pénzen.
A közel 370 ezer forint értékű tárgyi eszközöket be sem mutatta, azok leltárba vétele kizárólag a számlák alapján történt, a nyilvántartásuk lapjának megjegyzés rovatában pedig csak annyi szerepelt, hogy a polgármester személyes használatában.
Köteles István vallomást tett a nyomozati szakban, de hogy vallomást tesz-e a bíróságon is az csak a következő előkészületi ülésen fog eldőlni. Az ügyész által felajánlandó 1 év 6 hónap ugyanis csak abban az esetben áll, ha a volt polgármester mindent beismer az előkészületi ülésen. A bűnösségét beismerő jegyzőre pénzbüntetés vár az ügy jelen állása szerint. | https://24.hu/belfold/2020/03/04/koteles-istvan-almosd-polgarmester-birosag/ | https://web.archive.org/web/20200806135826/https://24.hu/belfold/2020/03/04/koteles-istvan-almosd-polgarmester-birosag/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/beismerte-a-bunosseget-a-kozpenzbol-vasarolgato-volt-fideszes-polgarmester-jegyzoje | 24.hu | hungarian-news | 2020-03-04 00:00:00 | [
"Köteles István"
] | [
"Álmosd Község Önkormányzata",
"Fidesz"
] | [
"Álmosd",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"hamis magánokirat felhasználása",
"jegyző"
] | [] |
50,291 | Mindenki lehúzza a rolót, de a kaszinóbiznisz tovább virágzik | Több olvasói levelet kaptunk az elmúlt napokban, amik arról számolnak be, hogy
A KASZINÓKBAN SEMMILYEN INTÉZKEDÉSEKET NEM TESZNEK A KORONAVÍRUS ELLEN,
minden ugyanúgy működik, ahogy a vírus megjelenése előtt. Több olvasónk egymástól függetlenül a korábban Andy Vajnához köthető kaszinólánctól írtak, aminek a vezetősége szerintük semmit nem lép a megelőzés érdekében. | Délután 15 óra után csak az élelmiszerüzletek, drogériák, gyógyszertárak, háztartási üzletek, benzinkutak és dohányboltok maradhatnak nyitva, a vendéglátóhelyek csak délután háromig, a szórakozóhelyeknek, a moziknak és a színházaknak viszont be kell zárniuk. Egy korábbi rendelet szerint pedig beltéren egyszerre nem tartózkodhat száz főnél több ember. Ezek a kormány új intézkedései a koronavírussal szemben Magyarországon, de egy dologról nem esett szó a tájékoztatásban:
Azok ugyanis mindenféle rendelet ellenére továbbra is ugyanúgy működnek, és gyakran tömörül össze bennük száznál is több ember, ráadásul nem a legideálisabb tisztasági környezetben.
A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is azt mondta, nem látja indokoltnak, hogy a kaszinók nyitva legyenek, és nem is érti, miért ne vonatkozna rájuk a rendelet.
Gulyás kijelentése után pedig új levelet kaptak a dolgozók, miszerint a kaszinók mostantól reggel héttől délután 15 óráig lesznek nyitva.
A vér és fekália földjén
Több olvasói levelet kaptunk az elmúlt napokban, amik arról számolnak be, hogy
minden ugyanúgy működik, ahogy a vírus megjelenése előtt. Több olvasónk egymástól függetlenül a korábban Andy Vajnához köthető kaszinólánctól írtak, aminek a vezetősége szerintük semmit nem lép a megelőzés érdekében.
Fertőtlenítés egyáltalán nincs, a zsetonokat egyébként is kb. kétévente mossák. Egyszer bevizsgálták őket: a vértől a fekálián át minden létező testnedv megtalálható rajtuk. Takarítás címszó alatt minden nap egyszer felporszívóznak, illetve letörölgetik az asztalokat. Egész nap ezekkel a koszos zsetonokkal és nagy mennyiségű készpénzzel dolgozunk, ráadásul a vendégek legtöbbször fél méterre ülnek/állnak tőlünk
- írja egyikük, aki sérelmezi azt is, hogy a vezetőség csak annyit tett, hogy a pihenőben kitettek egy emlékeztetőt az üzenőfalra, hogy használjanak kézfertőtlenítőt, ha elhagyják a játékteret, de olvasónk szerint „ezt egyébként is megteszi mindenki a zsetonok állapotára tekintettel”.
Egy másik olvasónk is arra panaszkodik, hogy nincs fertőtlenítés és a vezetőség nem segít nekik, pedig „a dolgozók ki vannak téve minden lehetséges veszélynek”. Ő szintén egy budapesti kaszinóban dolgozik, és mint írja, nincs elég ember arra, hogy naponta többször fertőtlenítsenek, a dolgozók viszont "egyfolytában fertőtlenítik a kezüket mint a bolondok, mert félnek". Hozzáteszi azt is, hogy
Abban a kaszinóban viszont, ahol ő dolgozik, kitettek kézfertőtlenítőket a falakra, de a vendégek közül alig használja valaki, pedig a kaszinó honlapján is hirdetik, hogy csak azt engedik be, aki kötelezően fertőtlenít is.
Egy szintén Budapesten dolgozó harmadik olvasónk szerint a vezetőség nekik annyit ajánlott fel, hogy
Ő maga így is tett.
Egy nem ott dolgozó olvasónk is járt ott a napokban, és beszámolt a tapasztalatairól: a recepción két nő ült, mindkettő gumikesztyűben, és láthatóan utálták, hogy ilyen helyzetben ott kell ülniük. Olvasónknak viszont rögtön felszólították, hogy használja a kihelyezett fertőtlenítőt, ezt egy biztonsági őr külön figyelte. A kaszinóban nem voltak túl sokan, szerinte körülbelül harmincan-negyvenen, de csak egyetlen játékoson volt maszk is. A dolgozókon sem maszk, sem kesztyű nem volt. Mindez este nyolc után volt valamikor, olvasónknak viszont az egyik kaszinóban dolgozó férfi azt mondta, az igazi pörgés éjfél körül indul be igazán.
Kevesebb a játékos
Olvasóink szerint bár napokig változatlan nyitvatartással üzemeltek, észrevehetően kevesebben járnak hozzájuk, de még így is bárki bemehet játszani. Egyikük szerint általában a vendégeik nyolcvan százaléka turista, köztük irániak, koreaiak, kínaiak, két-három hete pedig tele voltak olasz turistákkal.
úgy, hogy emellett 40-50 dolgozó is van. Állítják viszont, az utóbbi napokban nem érték el összesen a száz főt, de ez szerintük nem azért volt így, mert a vezetőség korlátozta volna a belépők számát, hanem egyszerűen csak ennyien mentek be. Orbán Viktor is korábban egyébként is arról beszélt az MKIK konferenciáján, hogy a járvány nemzetközi terjedése miatt itthon lehetséges, hogy "a turisztikai szezonnak kampó", és arra kell készülni, hogy komoly visszaesés várható azokban az ágazatokban, amik "az emberek utazási kedvéhez vannak kötve".
Információink szerint a rendőrség is ellenőrzi, hogy hányan vannak egyszerre a játékteremben. A Budapesti Rendőr-főkapitányság megkeresésünkre azt írta, március 17-én kora délután egy tizennegyedik kerületi kaszinóhoz mentek ki, de ott bűncselekmény, szabálysértés gyanúja nem merült fel, így aztán rendőri intézkedésre nem került sor.
Vidéken sem tisztább a zseton
Hasonló körülményekről számolt be egy nyíregyházi olvasónk. Ő egy lényegesen kisebb kaszinóban dolgozik a budapestieknél, de szerinte így is befér hozzájuk legalább 150 ember. És bár szerinte az ottani vezetőség a korlátozás után állította, hogy figyelni fognak arra, ne legyenek többen 99-nél, olvasónk szerint ez a valóságban nem történt így.
Kézfertőtlenítő a teremben, a pihenőkben és a mosdókban sincs, olvasónk szerint azt mindenkinek saját magának kell vinnie. A dolgozók felháborodása után viszont a vezetőség egy lehelettel engedékenyebb lett:
Megelégelve a helyzetet, többen itt is azt a megoldást választották nyíregyházi olvasónk szerint, hogy szabadságra vagy táppénzre mennek.
Gulyás nem érti, miért vannak még nyitva
De miért vannak még mindig nyitva a kaszinók? A kormányrendelet a vendéglátó üzletekre, az az előadóművészeti ágakra, a mozikra, közművelődési intézményekre és a kereskedelmi törvényben szabályozott egyes üzletekre vonatkozik. Egy, a budapesti láncnál dolgozó olvasónk szerint abban a kaszinóban, ahol ő dolgozik, a bárt lezárták, így a vendéglátás szerinte nem valósul meg.
A kaszinókra ugyanakkor a szerencsejáték-törvény vonatkozik, ami a fentiek közül egyikbe sem sorolható. A szerencsejátékok, fogadások, ezen belül pedig a kaszinó működtetése egyelőre nem szerepel a korlátozott tevékenységek között.
Mindennek ellenére Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón az Index erről szóló kérdésére azt mondta:
de azt ígérte, majd utánanéz. Hozzátette, ha nyitva is maradnak, akkor kötelező lenne biztosítani a megfelelő védő- és fertőtlenítőszereket a dolgozóknak.
A csütörtöki kormányinfó után sikerült egy újabb budapesti alkalmazottat elérni, aki azt írja, egy levelet kaptak a vezetőségtől, amiben azt áll, mostantól reggel 7 és délután 15 óra között lesznek csak nyitva a kaszinók. Információink szerint ezt az új rendelkezést azért hozták, mert a körülmények miatt már szerda este sem volt elég dolgozó a sok vendégre, így minden játékost haza kellett küldeni a kaszinóból. Védőfelszerelést azonban továbbra sem kapnak. Ha viszont valaki nem megy be dolgozni, a beosztásba beírt műszakja után megkapja az alapbért.
Kérdéseinkkel kerestük az érintett kaszinókat, de cikkünk megjelenéséig nem jött válasz.
(Borítókép: Működő kaszinó szerdán este 8 óra magasságában. Fotó: Olvasói fotó / Index) | https://index.hu/belfold/2020/03/19/koronavirus_magyarorszagon_kaszino_nyitvatartas/ | https://web.archive.org/web/20210625030338/https://index.hu/belfold/2020/03/19/koronavirus_magyarorszagon_kaszino_nyitvatartas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mindenki-lehuzza-a-rolot-de-a-kaszinobiznisz-tovabb-viragzik | Index | hungarian-news | 2020-03-19 15:55:09 | [] | [] | [] | [
"protekció",
"klientúra",
"szerencsejáték",
"koncesszió",
"jogalkotás"
] | [] |
50,292 | Láng Zsolt papíron akkor is dolgozott, amikor Lyonban nézte a magyar-portugál meccset | Meglepően nagyra sikerült a számla, amit a Fidesz korábbi II. kerületi polgármestere az őszi választási veresége után nyújtott be a ki nem vett szabadságaiért. Láng Zsolt nyilatkozata szerint hivatali ideje alatt 154 szabadnapot dolgozott le, ezért a 3 milliós végkielégítése mellé bruttó 7,3 millió forint kifizetését kérte szabadságmegváltás címén. Ezzel ő lett a távozó fővárosi polgármesterek között a rekorder. Az összeg nagysága miatt a jegyző is vizsgálta az ügyet, de a polgármesteri hivatal eleget tett a fizetési kötelezettségének. | Meglepően nagyra sikerült a számla, amit a Fidesz korábbi II. kerületi polgármestere az őszi választási veresége után nyújtott be a ki nem vett szabadságaiért. Láng Zsolt nyilatkozata szerint hivatali ideje alatt 154 szabadnapot dolgozott le, ezért a 3 milliós végkielégítése mellé bruttó 7,3 millió forint kifizetését kérte szabadságmegváltás címén. Ezzel ő lett a távozó fővárosi polgármesterek között a rekorder. Az összeg nagysága miatt a jegyző is vizsgálta az ügyet, de a polgármesteri hivatal eleget tett a fizetési kötelezettségének.
Láng Zsolt azonban papíron akkor is dolgozott, amikor éppen a futball Európa-bajnokságon tartózkodott Franciaországban.
A polgármester 2016 június 22-én, szerdán Lyonban élőben nézhette végig a magyar válogatott és a Christiano Ronaldo vezette portugál csapat 3-3-as döntetlennel végződő csoportmérkőzését. A meccs után Láng a Miniszterelnökség jelenlegi vezetőjével, Gulyás Gergellyel lazított egy vendéglátóhelyen. A közös sörözésről Gulyás még aznap feltett egy fotót a Facebookjára, amelyen mindketten a meccsen született gólok számát mutatják.
A II. kerületi polgármesteri hivatal kérdésünkre megerősítette, hogy Láng Zsolt a meccs napjára sem vett ki szabadságot. | https://24.hu/belfold/2020/03/12/lang-zsolt-szabadsagmegvaltas/ | https://web.archive.org/web/20231019003946/https://24.hu/belfold/2020/03/12/lang-zsolt-szabadsagmegvaltas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lang-zsolt-papiron-akkor-is-dolgozott-amikor-lyonban-nezte-a-magyar-portugal-meccset | 24.hu | hungarian-news | 2020-03-12 00:00:00 | [
"Láng Zsolt"
] | [
"Budapest Főváros II. kerület Önkormányzat",
"Fidesz"
] | [
"Bp. II. kerület",
"Budapest"
] | [
"átláthatóság",
"juttatás",
"önkormányzat",
"végkielégítés"
] | [] |
50,293 | Letöltendőt kértek a Szeviép-ügy vádlottjaira harmadfokon | Csődbűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozza a Szeviép-ügy vádlottjaira a harmadfokú eljárásban a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség. | Csődbűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozza a Szeviép-ügy vádlottjaira a harmadfokú eljárásban a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség
A Pécsi Ítélőtáblához benyújtott indítványukról szóló közleményükben azt írták, a Szegedi Törvényszék másodfokú felmentő ítéletének megváltoztatását indítványozzák: a vádhatóság társtettesként elkövetett csődbűncselekmény miatt a vádlottak bűnösségének megállapítását, illetve rájuk végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását kéri.
Emlékeztettek arra, hogy a Szeviép-ügyben első fokon a Szegedi Járásbíróság az útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó Szeviép Zrt. egykori vezetőit társtettesként elkövetett csődbűncselekmény bűntettében bűnösnek mondta ki, ezért mindhármukat végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. A másodfokú eljárásban viszont a Szegedi Törvényszék felmentette a vádlottakat.
A közleményben kitértek arra, hogy a másodfokú bíróság ítélete ellen is lehetőség van fellebbezésre akkor, ha az első fokon meghozott határozattal ellentétes döntést hoz. A Csongrád Megyei Főügyészség a Szegedi Törvényszék felmentő ítélete ellen fellebbezést terjesztett elő, ennek nyomán hozta meg döntését a Kúria által kijelölt Pécsi Ítélőtábla előtt folytatódó büntetőeljárásban a vádat képviselő Pécsi Fellebbviteli Főügyészség – áll a közleményben.
Kiemelt kép: Kelemen Zoltán Gergely / MTI | https://24.hu/belfold/2020/03/16/letoltendot-kertek-a-szeviep-ugy-vadlottjaira-harmadfokon/ | https://web.archive.org/web/20211127211500/https://24.hu/belfold/2020/03/16/letoltendot-kertek-a-szeviep-ugy-vadlottjaira-harmadfokon/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/letoltendot-kertek-a-szeviep-ugy-vadlottjaira-harmadfokon | 24.hu | hungarian-news | 2020-03-16 00:00:00 | [] | [
"Szeviép"
] | [] | [
"csődbűntett",
"ítélet/döntés",
"építőipar"
] | [
"Szeviép-ügy"
] |
50,294 | Bíróság mondta ki, hogy a Fidesz jogtalanul használta marketingcélokra egy férfi adatait | Email-címei jogszerűtlen kezelése miatt jogerősen pert nyert a Fidesz ellen a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyfele. A férfi állítja, hogy soha nem adta meg elérhetőségeit a pártnak, az mégis kampányanyagokat küldött neki. A Fidesz nem tudta igazolni, hogy jogszerűen szerezte meg az adatokat. | A TASZ keddi közleményében leírja: a kormánypárt védekezésül két aláírásgyűjtő ívet is bemutatott, amelyeken szerepelt a TASZ ügyfelének neve és email-címe, ő azonban tagadta, hogy bármelyiket is aláírta volna. Az egyiken ráadásul még a neve is hibásan szerepelt. A bíróság megállapította, hogy az adatkezelőnek, vagyis a Fidesznek kellett volna bizonyítania, hogy jogszerűen kezelte a TASZ ügyfelének adatait. Ehhez azonban nem volt elegendő két aláírásgyűjtő ívet bemutatni: azt is bizonyítani kellett volna, hogy az aláírások eredetiek. A kormánypárt előbb indítványozta, hogy a bíróság rendeljen ki írásszakértőt, de később ezt visszavonta, így nem tudta igazolni, hogy az aláírások valóban a TASZ ügyfelétől származtak.
Az ítélet szerint bebizonyosodott, hogy a Fidesz politikai marketing céljából jogellenesen kezelte a személyes adatokat.
mint írják: valószínűleg nem egyedi esetről van szó, ezért a TASZ kezdeményezte a Fidesz politikai marketing célú adatkezeléseinek átfogó vizsgálatát a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. A hatóság tájékoztatása szerint más bejelentő kérelme alapján már folyamatban van a Fidesz adatkezelésének vizsgálata.
A TASZ szerette volna elérni, hogy a bíróság azt is kimondja: olyan ellenőrző mechanizmusokat kell iktatni az aláírásgyűjtések folyamatába, amelyek biztosítják, hogy valóban minden adat önkéntesen kerüljön az adatbázisokba, illetve, hogy a megfelelő garanciák nélkül gyűjtött adatok kezelése jogellenes. Bár első fokon ezt kimondta a bíróság, a másodfokú ítélet azt állapította meg, hogy önmagukban az elégtelen kontrollmechanizmusok miatt senki sem perelhet, az adatbiztonság fogalma pedig alapvetően a már rögzített adatokra vonatkozik, nem az adatfelvételre.
Lényegében nem lehet tudni, hogy milyen gyakran kerülnek az állampolgárok adatai a tudtukon kívül pártadatbázisokba, ezért fontos lenne megfelelő garanciarendszert kidolgozni az adatok ajánlóíves felvételéhez és további kezeléséhez. Szükséges lenne továbbá, hogy az adatvédelmi hatóság részrehajlástól mentesen, átfogóan vizsgálja a pártok adatkezelését
— nyilatkozta Remport Ádám, a TASZ Magánszféraprojektjének jogi munkatársa.
A bíróság világossá tette: a pártoknak tudniuk kell bizonyítani, hogy csak olyanok adatait kezelik az aláíróíveken, akik ehhez ténylegesen hozzájárultak, különben az így szerzett adatokat törölniük kell. Minden olyan pártadatbázis jogellenesen működik, amelyikről nem bizonyítható, hogy a benne tárolt adatokat jogszerűen szerezték
— nyilatkozta dr. Hüttl Tivadar, a TASZ jogi képviseletet ellátó ügyvédje.
Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Bodnár Boglárka/MTI | https://24.hu/belfold/2020/03/17/tasz-fidesz-lista/ | https://web.archive.org/web/20210515182632/https://24.hu/belfold/2020/03/17/tasz-fidesz-lista/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/birosag-mondta-ki-hogy-a-fidesz-jogtalanul-hasznalta-marketingcelokra-egy-ferfi-adatait | 24.hu | hungarian-news | 2020-03-17 00:00:00 | [] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"adatvédelem"
] | [] |
50,295 | Megszavazták, hogy a közpénzes beruházásoknál ne kelljen fizetni a közterület használatáért | Kedden az országgyűlés kormánypárti többsége 133 igen szavazattal, 54 nem ellenében és két tartózkodás mellett elfogadta az épített környezetről szóló törvény módosítását, amelynek értelmében díjtalanná tette a több mint 50 százalékban közpénzből finanszírozott, kiemelt közérdekű beruházások közterület-használatát az építkezéshez szükséges időre – írja az MTI. | Kedden az országgyűlés kormánypárti többsége 133 igen szavazattal, 54 nem ellenében és két tartózkodás mellett elfogadta az épített környezetről szóló törvény módosítását, amelynek értelmében díjtalanná tette a több mint 50 százalékban közpénzből finanszírozott, kiemelt közérdekű beruházások közterület-használatát az építkezéshez szükséges időre – írja az MTI.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden, adófizetői pénzből finanszírozott és a kormány által jelentősnek vélt beruházásnál a kivitelezők ingyen és korlátlan időre lefoglalhatják az építkezéshez szükséges plusz közterületeket – teszi hozzá a Mérce.
A lex Baranyiként is emlegetett törvényjavaslat egyik benyújtója, Kocsis Máté korábban azzal érvelt a módosítás mellett, hogy Baranyi Krisztina polgármester „megsarcolja” Ferencvárosban a Károli Gáspár Református Egyetem Ráday utcai kollégiumának tavaly januári leégése utáni újjáépítését, mert az önkormányzat nem volt hajlandó elengedni a közterület-használati díjat a porral, zajjal, fakivágással és frissen felújított közterületek lezárásával járó – egyébként összesen 5 milliárd forintból zajló – építkezés területfoglalásért.
A ferencvárosi polgármester szerint azonban ez csak ürügy a törvénymódosításra. Szerinte a közterület-használati díj alóli mentességgel a kormányhoz több szálon kötődő Duna Aszfalt Kft.-nek akarnak kedvezni, ugyanis a cég a déli összekötő vasúti híd építésének idejére kér teljes díjelengedést, ami 150 millió forintnyi bevételkiesést jelent az önkormányzatnak.
Baranyi Krisztina korábban kifejtette: a törvény módosításával a magánépítkezések, a kis- és középvállalkozók, az egyszerű vendéglátósok és a fideszes körön kívüli építési vállalkozók fognak rosszul járni. Nekik továbbra is fizetni kell majd, míg Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Szíjj László viszont újabb terhektől szabadulhat meg.
Kiemelt kép: 24.hu / Bielik István | https://24.hu/belfold/2020/03/10/lex-baranyi-kozterulet-hasznalat/ | https://web.archive.org/web/20200311154545/https://24.hu/belfold/2020/03/10/lex-baranyi-kozterulet-hasznalat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszavaztak-hogy-a-kozpenzes-beruhazasoknal-ne-kelljen-fizetni-a-kozterulet-hasznalataert | 24.hu | hungarian-news | 2020-03-10 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"építőipar",
"önkormányzat",
"jogalkotás",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
50,296 | Nyomozás indul a Mátrai Erőmű megvásárlásával kapcsolatban | Szél Bernadett független országgyűlési képviselő még februárban tett feljelentést a Mátrai Erőmű adásvétele kapcsán, jelentős hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt.
Mint az ismert, a Mátrai Erőművet 2017-ben vette meg a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt. A széntüzelésű erőmű 2015-ben 13,6 milliárdos, 2016-ban pedig 6,5 milliárd forintos nyereséget termelt, viszont a tulajdonoscsere utáni években – 2017-ben és 2018-ban – 10,7, majd 4,3 milliárd forintos veszteséget hozott a szén-dioxid kvóta drasztikus drágulása miatt. | Ez a cikk több mint 3 éves.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő még februárban tett feljelentést a Mátrai Erőmű adásvétele kapcsán, jelentős hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt.
Mint az ismert, a Mátrai Erőművet 2017-ben vette meg a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt. A széntüzelésű erőmű 2015-ben 13,6 milliárdos, 2016-ban pedig 6,5 milliárd forintos nyereséget termelt, viszont a tulajdonoscsere utáni években – 2017-ben és 2018-ban – 10,7, majd 4,3 milliárd forintos veszteséget hozott a szén-dioxid kvóta drasztikus drágulása miatt.
Az előző évben 11 milliárdos osztalékot vettek ki belőle (amiből több mint 8 milliárd Mészárosnál landolt), a két év alatti 15 milliárdos veszteség mellett. Az üzem tavaly 7 milliárd forintos állami támogatást is kapott, hogy aztán az év végén bejelentsék: az állami Magyar Villamos Művek (MVM) fogja megvásárolni. Hogy mennyiért, arról egyelőre senkinek sincs információja. Az adásvételt Orbán Viktor leginkább azzal indokolta, hogy meg kell menteni az erőműben dolgozók és családjaik megélhetését, ennél azonban valószínűbb, hogy Mészáros Lőrincet igyekeznek megmenteni egy veszteséges üzlettől. Ráadásul mivel a kormány döntött a szénalapú energiatermelés leépítéséről, előbb-utóbb a Magyarország legnagyobb szén-dioxid kibocsátójának számító erőművet és a hozzá tartozó bányákat is be kell zárni – de már az állam kontójára.
Ezzel kapcsolatban Szél Bernadett nemrég úgy fogalmazott: a kormány „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, azonnali tőkepótlásra szorult, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőmű-roncsot vett meg ismeretlen áron”, méghozzá Magyarország második leggazdagabb nagyvállalkozójától, Mészáros Lőrinctől.
A képviselő szerint a kormány fölöslegesen költött a veszteséges erőműre, mivel egyrészt nincs komoly szükség rá az energiaellátásban, ráadásul ennél olcsóbban is lehet belföldön áramhoz jutni például az alacsony kihasználtsággal működő gázerőművekből, másrészt nincs valódi munkahelyvédelmi célzata sem, mert a vállalat már az idén is jelentős, középtávon pedig drasztikus leépítésekre kényszerül, függetlenül attól, hogy ki a tulajdonos.
Mint az Szél friss Facebook-posztjából kiderül, a mai napon levélben értesítették arról, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a feljelentése nyomán elrendelte a nyomozást a Mátrai Erőmű adásvétele kapcsán különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett kísérletének gyanúja miatt.
„Ne felejtsük el: Mészárosék először alaposan kirabolták a cég eredménytartalékát, majd eladták nekünk a veszteséges céget, így lett egy lebontandó erőművünk meg egy durva kötelezettségünk (bányabezárás, rekultiváció, salak- és pernyehányók, zagyterek, stb.) Mészárosék jól járnak, mi meg rosszul. De ezt most végig fogjuk csinálni”
– írja a képviselő. | https://merce.hu/2020/03/20/nyomozas-indul-a-matrai-eromu-megvasarlasaval-kapcsolatban/ | https://web.archive.org/web/20211205071437/https://merce.hu/2020/03/20/nyomozas-indul-a-matrai-eromu-megvasarlasaval-kapcsolatban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomozas-indul-a-matrai-eromu-megvasarlasaval-kapcsolatban | Mérce | hungarian-news | 2020-03-20 19:57:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"Opus Global Nyrt."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"erőmű"
] | [
"Mátrai Erőmű visszavásárlása"
] |
50,297 | Csúcsra járatott TOP-módszer – Pályázati polip Nógrádban is | Szabolcs megye és a Jászság után Nógrádban is ugyanazzal a gyanús eljárással pályáztatták meg az uniós forrásokat egy fideszes választókerületben – tudta meg lapunk. | Nógrád;
2020-03-12 06:35:00
Csúcsra járatott TOP-módszer – Pályázati polip Nógrádban is
Szabolcs megye és a Jászság után Nógrádban is ugyanazzal a gyanús eljárással pályáztatták meg az uniós forrásokat egy fideszes választókerületben – tudta meg lapunk.
A Nógrád megyei uniós pályázatoknál is felmerül a gyanúja olyan hálózati szintű visszaéléseknek, mint amilyenek Boldog István fideszes országgyűlési képviselő Jász-Nagykun-Szolnok megyei és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6-os számú, Simon Miklós kormánypárti országgyűlési képviselő nyírbátori választókerületében. Ahogy Szabolcsban és a Jászságban, úgy Nógrádban is a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) az érintett uniós alap, amely lehetőséget adott arra, hogy nyílt közbeszerzés nélkül, meghívásos alapon döntsék el, melyik cég végezheti el a jellemzően kisebb településeken megvalósuló beruházásokat. Ilyen fejlesztés lehetett például a helyi orvosi rendelő felújítása, útépítés, közösségi terek kialakítása.
A nógrádi ügyet feltáró Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és a lapunkhoz eljutott dokumentumok szerint a 47 települést magába foglaló Nógrád megyei 1-es számú választókörzetben aránytalanul sokszor bonyolította a meghívásos közbeszerzéseket ugyanaz a cég, a salgótarjáni székhelyű Útkataszter Bt. A vállalat képviselőjét ráadásul több polgármester is meghívta a közbeszerzéseket elbíráló bizottságba.
Így tett – hivatalosan egymástól függetlenül – például Nógrádsipek, Kozárd, Pásztó, Tar, Egyházasdengeleg és Szécsényfelfalu polgármestere is. Minden esetben csak azt követően döntöttek a munkákra meghívott cégek köréről, miután megbízták a közbeszerzések lebonyolításával a betéti társaságot. Hiába hívtak meg azonban több vállalatot is a feladatok elvégzésre, a meghívottak köre sokszor fedte egymást, az útmunkák esetében pedig a nagyobb és ismertebb kivitelező cégek sokszor érvénytelen pályázati anyagot nyújtottak be, vagy a felkérés ellenére végül egyáltalán nem pályáztak.
Külön is érdekes Szécsényfelfalu esete, főként, mert a körzeti TOP-os pályázatok legnagyobb nyertese az itteni székhelyű KELI-BAU Kft. volt. A cégnyilvántartási adatok szerint ez a cég 2008 és 2014 között KELI-MEZŐ Mezőgazdasági Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság néven működött növénytermesztési és állattenyésztési profillal, aztán megszűnt és átalakult útépítő céggé. Székhelye azonban most is inkább hasonlít egy majorságra – tehenek legeltek ottjártunkkor is a telepen –, mint egy útépítő cég központjára. A KELI-BAU Kft. korábban a 2010 óta a faluban regnáló polgármester, Keresztes Imre lánya, majd a felesége nevén volt egészen 2016-ig, amikor Mester Henrik lett az ügyvezetője, Mester Henrikné pedig a tulajdonosa. A cég 2017 óta a nógrádi 1. számú választókerületben 23 TOP-os beruházásból 17-et megnyert, köztük például az „anyatelepülésen”, Szécsényfelfaluban a Géczi patak mederrendezését is, míg a megye másik választókerületében 13 ilyen jellegű munkából 8-ban lett nyertes.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, amikor a helyszínen járt, összefutott egy szociális boltban a 2018-ban közel félmilliárd, 2019-ben pedig már több, mint 600 millió forintos árbevételt produkáló KELI-BAU Kft. „ügyvezetőjével”, Mester Henrikkel. A cégvezér a képviselőnek azt mondta, a cég valójában Keresztes Imréé, vagyis Szécsényfelfalu polgármesteréé. Hadházy szerint ez megerősíti a gyanút, hogy valójában stróman irányítja az uniós pályázatok egyik legnagyobb nyertes cégét. Úgy tudjuk a képviselő és az ügyvezető beszélgetését videókamera is rögzítette.
Kerestük Keresztes Imrét, Szécsényfelfalu polgármesterét, aki lapunknak azt mondta: a Géczi-patak medrének felújítására 2016. áprilisában nyújtottak be pályázatot, a közbeszerzési bíráló bizottságban a szükséges jogi, közbeszerzési, pénzügyi és műszaki szakértelemmel bíró személyek vettek részt. A benyújtott ajánlatok elbírálását követően nyilvános ülésen döntöttek az eljárás eredményéről, s a nyertes valóban a KELI-BAU Kft. lett. A polgármester hozzátette: a KELI-BAU Kft.-ben az általunk megjelölt hozzátartozói – vagyis a lánya és a felesége – 2015-2016-tól semmilyen tisztséget nem töltenek be, és tulajdonrésszel sem rendelkeznek.
A megyei listáról 2018-ban a körzet korábbi képviselője, a fideszes Becsó Zsolt jutott a parlamentbe, az egyéni körzetet pedig szintén kormánypárti testvére, Becsó Károly nyerte. Megkerestük Becsó Zsolt és Becsó Károly fideszes országgyűlési képviselőket is, azt firtatva, történt-e előzetesen egyeztetés a térségi polgármesterek és választókörzet országgyűlési képviselői között a TOP-os pályázatokról. Megkérdeztük azt is, életszerűnek tartják-e, hogy a választókerületben a TOP-os pályázatok zömét ugyanaz a cég bonyolítja, a meghívottak köre sokszor megegyezik, s a nyertes a legtöbb esetben a KELI-BAU Kft. Becsó Károly közölte: természetesen folyt egyeztetés a térségi polgármesterekkel, ismertették a pályázati lehetőségeket, az alaki- és egyéb feltételeket. Arra viszont nemmel válaszolt, hogy előre kijelölték volna, kikkel kell bonyolítani a közbeszerzéseket. Mint mondta,természetesnek tartja, hogy a térséget érintő beruházások esetében minél több megyei kötődésű vállalkozás kapjon lehetőséget munkavégzésre, „természetesen a jogszabályok teljes körű betartásával”. Becsó Zsolt hangsúlyozta, hogy a települések fejlődését elősegítő törekvéseket eddig is, ezután is támogatni fogja, pártállásra való tekintet nélkül. Hozzátette: kiemelten fontosnak tartja, hogy elsősorban a nógrádi cégek kapjanak lehetőséget, természetesen a törvények és jogszabályok betartása mellett. „Nógrád egy varázslatos világ. Javaslom Önnek, hogy ismerje meg megyénket. Van mire büszkének lennünk!” – zárta válaszát a képviselő. | https://nepszava.hu/3070368_csucsra-jaratott-top-modszer--palyazati-polip-nogradban-is | https://web.archive.org/web/20230205003703/https://nepszava.hu/3070368_csucsra-jaratott-top-modszer--palyazati-polip-nogradban-is | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csucsra-jaratott-top-modszer-n-palyazati-polip-nogradban-is | Népszava | hungarian-news | 2020-03-12 06:35:00 | [
"Boldog István",
"Keresztes Imre",
"Mester Henrik",
"Mester Henrikné",
"Simon Miklós"
] | [
"KELI-BAU Kft.",
"KELI-MEZŐ Mezőgazdasági Kft.",
"Útkataszter Bt."
] | [
"Egyházasdengeleg",
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Kozárd",
"Nógrád megye",
"Nógrádsipek",
"Nyírbátor",
"Pásztó",
"Salgótarján",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye",
"Szécsényfelfalu",
"Tar"
] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"EU",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Boldog István és a Szolnok megyei uniós pénzszivattyú"
] |
50,298 | Kormánykedvenc építőipari cég kezdett neki a járványkórház építésének Kiskunhalason | Elkezdték a 150 férőhelyes járványkórház építését Kiskunhalason, a munkát a WHB végzi a büntetés-végrehajtás területén. A konténerkórházat a korábbi őrzött menekültszálló területén állítják fel. | Március 15-én jelentette be Lakatos Tibor, az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője, hogy hétfőn megkezdik Kiskunhalason annak a járványkórháznak az építését, amely bevonható a gyógyító, megelőző, vagy éppen megfigyelő tevékenységbe. Bányai Gábor, a térség országgyűlési képviselője közösségi oldalán tette közzé, hogy az építkezés helyszíne a Szegedi úti börtön területén lesz.
A munkálatokat hétfő reggel el is kezdték; a tervek szerint egy hónap alatt készülhet el a létesítmény.
A terület a Büntetés-végrehajtásé (BV), körben magas kerítéssel és többsoros NATO-dróttal elkerítve. Ezen a helyen működött a 2015-ös menekültválság idején az őrzött idegenrendészeti tábor, a járványkórházat is a már meglévő közüzemi infrakstruktúrára csatlakoztatják.
Farkas Gergely, a Jobbik országgyűlési képviselője a parlamentben hétfőn arra kereste a választ, hogy miért pont oda került a kórház, hiszen, ahogy fogalmazott, a település „periféra”, messze van Budapesttől. Azt is kérdezte, honnan lesz személyzet a kórházba, hogyan akadályozzák meg a fertőzés elterjedését a környéken. Nagy István miniszter úgy reagált, csak a helyszínről döntöttek, „a hogyan, mikor, miként az ezután fog”. A miniszter szerint később fognak mindenkit tájékoztatni.
Arról, hogy miért pont Kiskunhalason épül meg a járványkórház, az operatív törzs hétfő délutáni sajtótájékoztatóján is érdeklődtek. Lakatos Tibor akkor azt mondta, azért ott, mert a település viszonylag közel van Budapesthez, ahol jelenleg a legtöbb megbetegedés van, és megfelelő az infrastruktúra. Hozzátette, azt, hogy szükség lesz-e hasonló kórházak építésére, most még nem tudják megmondani.
Nem tudni, mennyibe kerül
A hétfői munkakezdet után a BV a sajtónak is megmutatta a területet, a munkagépek is felvonultak. A helyszínen azt láttuk, hogy a West Hungária Bau (WHB) mellényébe öltözött munkások láttak neki a tereprendezésnek.
A Paár Attila tulajdonában álló WHB éves forgalma 2017-ben nettó 41,3 milliárd forint, 2018-ban pedig 50,1 milliárd forint volt. A miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz közeli építési vállalkozás bevételeinek egy jelentős részét állami beruházások teszik ki, így például a cég nyerte a szegedi és a soproni uszoda, az új Bozsik stadion, egy győri parkoló, vagy a Ligetben épülő mélygarázs kivitelezésére kiírt közbeszerzést is.
Minderről ebben a cikkben írtunk részletesebben:
Információink szerint a kórháznak szánt területtel szemközt épülne fel az a konténerbörtön is, amelyre 30 milliárd forintot biztosít a kormány. A cél, hogy csökkentsék a meglévő börtönök zsúfoltságát. A Magyar Közlöny március 5-én megjelent számában található kormányhatározat szerint „kiemelten közérdekű” beruházásokról van szó, így speciális szabályok vonatkoznak a beruházásra.
Hogy a két építkezés kivitelezői között van-e/lesz-e kapcsolat, egyelőre nem ismert.
A helyszínen tartott sajtótájékoztatón ugyanis hiába kérdeztük a munkák várható költségéről, valamint a kivitelező kiválasztásáról a BV-t, de nem tudtak válaszolni.
Kerestük a Belügyminisztériumot is, hogy pontosan mennyi pénzt szánnak a járványügyi kórház építésre, hogyan választották ki a kivitelezőt, valamint, hogy a konténerek beszerzése honnan történik és mennyiért, de nem érkezett válasz.
Bányai Gábort, a terület országgyűlési képviselőjét is megkerestük emailben, hogy a költségekről érdeklődjünk, de a politikus cikkünk megjelenéséig nem reagált.
Fotó: WHB mellényes munkások a tereprendezés helyszínén Kiskunhalason. A szerző felvétele. A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltatta. | https://atlatszo.hu/2020/03/17/kormanykedvenc-epitoipari-ceg-kezdett-neki-a-jarvanykorhaz-epitesenek-kiskunhalason/ | https://web.archive.org/web/20230414070910/https://orszagszerte.atlatszo.hu/kormanykedvenc-epitoipari-ceg-kezdett-neki-a-jarvanykorhaz-epitesenek-kiskunhalason/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kormanykedvenc-epitoipari-ceg-kezdett-neki-a-jarvanykorhaz-epitesenek-kiskunhalason | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-03-17 00:00:00 | [] | [
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kiskunhalas"
] | [
"egészségügy",
"építőipar",
"covid-19"
] | [] |
50,299 | Ezért vásárolja meg az állam a Mátrai Erőművet | A kormány lezárta a Mátrai Erőmű megvásárlásával kapcsolatos tranzakciót - közölte a Miniszterelnökség vezetője csütörtökön a Kormányinfón, a tranzakció értéke 17,44 milliárd forint volt. Interjú Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterrel. | A Mátrai Erőmű helyzetét – műszaki állapotát, gazdasági helyzetét, jövőképét – korántsem minősítik biztatónak, akkor mégis miért fontos annyira az állam számára, hogy megvásárolja?
A Mátrai Erőmű Magyarország meghatározó alaperőműve, ezért stratégiai fontosságú az állam számára. Egyrészt a villamosenergia-termelésünk 15%-át adja, másrészt tisztán hazai nyersanyagból állít elő villamos energiát, ami azt jelenti, hogy energiaimport-függőségünket csökkenti a teljesítményével. Ez a teljesítmény tehát nem szimplán vállalati teljesítmény, hanem egy komoly rendszelem az állam és gazdaságának működtetésében.
Azt mondja ezzel, hogy nem működne az állam az Erőmű nélkül?
Erőmű nélkül egyrészt többet kellene importálnunk, másrészt ellátásbiztonsági kockázatnövekedést, hálózati problémákat is okozhatna az Erőmű leállítása. A Mátrai Erőmű lignites blokkjainak mindaddig üzemben kell maradniuk, amíg a magyar villamosenergia-rendszer biztonsága átviteli hálózati fejlesztésekkel nem erősödik meg; ez alapján 2025-ig nincs alternatívája az Erőmű működtetésének.
Persze nem csak energetikai szempontból lehet az Erőmű működésének társadalmi, nemzetgazdasági hatásait értékelni. A Mátrai Erőmű egyben a régió kiemelt foglalkoztatója, közvetlenül és közvetve több ezer munkahelyet teremt, a költségvetés számára pedig több tíz milliárdos bevételt termel a különféle adók, járulékok, és a CO2-kvóta befizetések formájában.
Mi a célja az Erőművel az új tulajdonosának?
Az állam célja a vásárlással az, hogy stabil, biztonságos működési kereteket adjon az Erőműnek. A legfontosabb üzenetünk ezért az lehet, hogy az állam nem fogja bezárni a Erőművet, hanem azt tovább kívánja működtetni.
Az Erőmű bezárásával – vagyis a lignitalapú villamosenergia-termelés leállításával – az Erőmű ugyan mentesülne a szén-dioxid kvótaárak által okozott költségektől, viszont számos negatív következménnyel is szembe kellene néznünk: villamosenergia-ellátásbiztonsági kockázatokkal, a technológia, az azon alapuló erőművi képesség és nem utolsósorban munkahelyek elvesztésével. Az állam ehelyett innovációs kihívásként tekint az Erőmű jövőjének megalapozására, és az Erőmű – ellátásbiztonsági és klímavédelmi szempontoknak is megfelelő – technológiai átalakítását tűzi ki stratégiai célként.
Az Erőmű jövőképének kialakítása, a technológiai megújítás nemcsak energiapolitikai célkitűzéseket szolgál, hanem azt az állam komplex térségfejlesztési projektként kezeli és valósítja meg. Ennek legfőbb célja egészségesebb környezet megteremtése, másrészt minél több munkahely megőrzése.
Konkrétan mit vett az állam, és miért biztos benne, hogy jó üzletet csinált?
2020. március 26-án zárult a tranzakció, amely alapján a Magyar Villamos Művek Zrt. megvásárolta a Mátrai Erőművet tulajdonló Status Power Invest Kft.-t.
Az eddigi kisebbségi részesedése helyett ezzel az MVM közvetett tulajdonába került a Mátrai Erőmű Zrt., és a lignit kitermelését biztosító bányákat és bányaberendezéseket működtető társaságai is - a visontai és bükkábrányi bányákról van szó. Az adásvétellel az MVM Csoport tulajdonába kerülő vállalatok között szerepel a Geosol Kft. is, amely a Mátrai Erőmű biomassza és válogatott hulladék tüzelőanyag-ellátását biztosítja, tapasztalataival és kompetenciáival tovább bővíti a vállalat villamosenergia-termelési portfólióját. Nemcsak egy Erőművet vásárolt tehát az MVM, hanem egy műszaki, technológiai, földrajzi adottságok okán racionálisan együtt működtethető cégcsoportot.
Mennyi volt az Erőmű vételára?
A megvett részesedések vételárának összege 17 milliárd 440 millió forint volt, a tranzakció pedig az iparági sztenderdek szerinti rendszerben bonyolódott le.
Helyesnek tartja, hogy ekkora összeggel támogatja az állam a jelenlegi helyzetben az Erőmű megvásárlását?
A kérdésével kapcsolatban több dolgot is tisztáznunk kell. Legelső sorban azt, hogy mit jelent az, hogy piaci egy tranzakció: azt, hogy az nem támogatás. A vételár alapja független nemzetközi tanácsadó cég által végzett, üzleti tervből kiinduló vállalatértékelés, a vételár a felek közötti tárgyalások eredményeként alakul ki, amely a piacgazdasági szereplő követelményeinek is megfelel. Ez volt a követelmény ezzel a tranzakcióval kapcsolatban is, melynek a felek eleget tettek. Az MVM a cégcsoportot egyébként társasági forrásból vásárolta meg, és a feladata a stabil, üzleti alapon történő működtetés biztosítása.
Ez szépen hangzik, de realisztikus elképzelés ez akkor, amikor az előző tulajdonosok egyike sem fogott bele ebbe?
Realisztikus, de egyáltalán nem állítom, hogy könnyű feladat lesz. Éppen egy állami tulajdonos az, akitől elvárható, hogy stratégiai célkitűzések mentén hosszú távú, nehéz, összetett fejlesztési programokat hajtson végre, ez az állami vagyongazdálkodás egyik rendeltetése.
Tudna arról is beszélni, hogy milyen lesz a jövő Mátrai Erőműve?
A jelenlegi termelő kapacitásokat úgy kívánjuk más technológiákkal kiváltani, hogy azzal a nemzeti dekarbonizációs célkitűzéseinket is szolgáljuk, a légszennyezőanyag-kibocsátást csökkentsük.
Az a feladatunk, hogy összhangban a hazai és nemzetközi karbonkibocsátás-csökkentési célokkal, megtervezzük az Erőmű átalakítását olyan módon, hogy az a jövőben alacsony CO2-kibocsátás mellett legyen képes áram-, illetve hőtermelésre. Vagyis – divatos kifejezéssel élve: zöldítjük az Erőművet. Ennek a terveit kell az MVM-nek a következő hónapokban véglegeznie és felkészülni a tervet alkotó projektek implementálására.
Több projekt is lesz? Mik ezek?
Igen, több projektben gondolkodunk, engedje meg ugyanakkor, hogy ezek részleteiről akkor beszéljünk, amikor már túl vagyunk a tervezésen, és az azt övező szakmai és politikai egyeztetéseket is lefolytattuk. Az bizonyos, hogy olyan volumenű termelési kapacitás megteremtése a feladat, amely képes pótolni a Mátra Erőmű jelenlegi teljesítményét, s rugalmas, szekunder szabályozásra alkalmas kapacitáslétesítésében is kell gondolkodnunk. Az is alaptétel, hogy igazodnunk kell a Nemzeti Energiastratégia célkitűzéseihez, és evidencia, hogy a telephely, az infrastruktúra adottságaira, a felhalmozott szakmai tapasztalatokra minél szélesebb körben kell alapozni. Ez mind több projektre mutat. Gondoljon csak arra, hogy a megvásárolt társaságcsoport nemcsak szimplán egy áramtermelő egységet működtet: ott vannak a társaságcsoport biomassza- és hulladéktüzelési tapasztalatai, ezt az értékláncot is meg kell őrizni, hiszen az is legalább olyan fontos, hogy a Magyarországon keletkező hulladékanyagok költséghatékony és környezetbarát feldolgozásához is legyenek intézményeink.
Amit elmond, abból mégiscsak arra következtetek, hogy bezárják az Erőművet. Mi akkor a tényleges forgatókönyv?
Az elsőrendű feladat a jelenlegi blokkok biztonságos működtetése annak érdekében, hogy az áramellátás biztosított legyen, a villamos energia elosztási és hálózati rendszere országszerte biztonságosan működjön; ennek rövid távon nincs alternatívája. Az egyes blokkok korához, műszaki állapotához, technológiájához igazodó működtetési modellt kell kialakítani annak érdekében, hogy a termelő kapacitást is a lehető legteljesebb mértékben megőrizzük, s ezzel együtt egy fenntartható, költséghatékony működést alakítsunk ki. Ezzel együtt, ezzel párhuzamosan kell - összhangban a hazai és nemzetközi karbonkibocsátás-csökkentési célokkal - megtervezni és végrehajtani az Erőmű középtávú átalakítását olyan módon, hogy az a jövőben alacsony CO2-kibocsátás mellett legyen képes áram-, illetve hőtermelésre.
Hány évig fog tartani ez a folyamat? Végre tudja ezt hajtani az MVM?
Az MVM feladata, hogy a fent ismertetett célkitűzések alapján az Erőmű részletes működtetési modelljét kialakítsa, a technológiai átalakítást végrehajtsa, s ahhoz a társasági forrásokon túlmenően uniós finanszírozási forrásokra is pályázzon. A középtávú technológiai átalakítás azt jelenti, hogy az évtized utolsó éveire már működnie kell valamennyi új termelő elemnek. Azt várjuk el ugyanakkor az átalakítást végző MVM-től, hogy az erőforrásokhoz, kapacitásokhoz igazodó, feszes beruházási tervet valósítson meg.
Ha van az állami energetikai portfólióban olyan cég, amely képes erre méretei, szakmai háttere folytán, az az MVM Csoport. Hozzá kell járuljon ennek a folyamatnak a sikeréhez, hogy nemcsak a magyar kormány, de az Európai Unió által is támogatott irányú átalakítás fog végbemenni. A következő évtized egyik legjelentősebb energetikai projektje lesz ez.
Minden szempontból sikeres ugyanakkor abban az esetben lehet, ha valamennyi érintett stakeholder együttműködésén alapul. Az Erőmű térségének fejlesztésére vonatkozó intézkedések megtervezése, összehangolása és eredményes végrehajtása például kormányzati összefogást igényel, az nem egy vállalat belügye. Nem kevesebbet várunk ettől, minthogy az Erőmű és a környező ipari parkban működő cégek dolgozóinak munkahelyét megőrizzük, illetve a technológiaváltás miatt átalakuló ipari környezet – a tervezett beruházások, új vállalkozások – új munkalehetőségeket is kínáljanak számukra. Fontos feladatunk van az ipari parkba települt azon cégekkel, amelyek az erőmű melléktermékeit, mint alapanyagokat használják fel jelenleg; partnere kell legyen a kormányzat ezen cégeknek abban, hogy a működésüket újratervezzék, felkészülhessenek a változásokra. Ugyancsak partnerek az országos és helyi politikusok, választókerületi vezetők, civil szervezetek, iparági, munkavállalói érdekképviseletek; velük együtt kell kidolgozni és megvalósítani az átalakítási és térségfejlesztési programokat, bízom benne, hogy a jövő lehetőségeinek minél eredményesebb kiaknázása érdekében eredményes együttműködések valósulnak majd meg. | https://www.origo.hu/itthon/2020/03/ezert-vasarolja-meg-az-allam-a-matrai-eromuvet-origo | https://web.archive.org/web/20230404102939/https://www.origo.hu/itthon/20200326-ezert-vasarolja-meg-az-allam-a-matrai-eromuvet-origo.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ezert-vasarolja-meg-az-allam-a-matrai-eromuvet | Origo | hungarian-news | 2020-03-26 17:26:49 | [] | [
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"Status Power Invest Kft."
] | [
"Heves megye",
"Visonta"
] | [
"energia",
"háttér",
"államosítás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"erőmű"
] | [] |
50,300 | KORONAMONITOR | Ezen az oldalon naponta többször frissülő adatokat, grafikonokat és térképeket talál a koronavírus aktuális magyarországi helyzetéről. | Hetente frissülő adatok, diagramok és térképek a koronavírus aktuális magyarországi helyzetéről
2021.06.12. és 2022.05.02. között a hétvégi adatokat hétfői adatokkal összesítve tették közzé.
2022.05.02-től hetente teszik közzé a járványadatokat.
2023.01.01-én megszűnik a koronavirus.gov.hu, a Koronamonitor frissítése is leáll.
Részletes adatok
Térképek és megyei adatok
Nemzetközi
Szimulátor
Vakcináció
Ez az oldal elsősorban a hivatalos, kormány által közölt adatokat dolgozza fel, de nem tekinthető hivatalos tájékoztatásnak, továbbá nem vállalunk felelősséget a kormány által közölt adatok és információk valóságtartalmáért. Kérjük, a hivatalos információkért látogasson el a kormány által működtetett Koronavirus.gov.hu oldalra, illetve olvassa a nagyobb hírportálok híreit.
A harmadik hullám végével megszűnik a napi adatközlés is, ezentúl csak hétköznapokon közölnek új információkat a járványról.
A régi nézetért kattintson ide: régi Koronamonitor.
Grafikonok
További diagramok a vakcinációról
További diagramok a fertőzöttekről
További diagramok az elhunytakról és gyógyultakról
További diagramok a kórházi ápoltakról
További diagramok területi eloszlásról
Táblázat
Legutóbbi cikkek az Átlátszón
Impakt
2022. január 4. Nem nyomoz a rendőrség a védettségi igazolványok ára miatt
2021. december 28. Védettségi igazolványok, oltási adatok, megnyert perek – az Átlátszó legfontosabb adatigényléses sztorijai 2021-ben
2021. december 28. Lélegeztetőgépeket vett az EMMI alá tartozó állami cég, miközben több mint 10 ezer volt raktáron
2021. december 24. „Az emberek elfáradtak a félelemben, és elfáradtak félni, óvatosnak lenni”
2021. december 21. Az állam hivatalosan mit sem tud arról, hogy hány oltottat ápolnak kórházban, de az illetékesek bőszen nyilatkoznak róla
2021. december 14. 45 nap után sem hajlandó elküldeni az oltásokra vonatkozó adatokat az NNK
2021. december 10. Főként határ menti településeken jártak az oltóbuszok, de csak elenyésző számú oltást adtak be
2021. november 30. A harmadszor oltottak 98 százaléka nyugati oltóanyagot kapott emlékeztető oltásnak
2021. november 23. Titkolja a kormány az alapvető járványügyi számokat, pedig a kórházak 85-féle COVID-adatot jelentenek naponta
2021. november 22. Az orvosok egymásnak telefonálgatva próbálnak rájönni, hol van épp szabad ágy a COVID19 betegeknek
A Koronamonitort 2020. március 13-án indítottuk. 2021 január végéig az oldalon több mint 2 millió látogató és több mint 2,5 millió oldalletöltés volt. A Koronamonitor grafikonjait, diagramjait, térképeit és adatait több mint 350-szer hivatkozták le, köztük tudományos cikkekben is ((itt, itt, itt, itt, itt és itt). Az oldal bekerült középiskolai és egyetemi oktatási anyagokba. A Koronamonitorral számos előadáson, konferencián vettünk részt, nyilatkoztunk tévében és a hazai és a nemzetközi sajtóban is.
A Koronamonitort a Datajournalism.com a világ tíz legjobb/legfontosabb járvánnyal foglalkozó médiatartalma/projektje közé választotta. A tízes mezőnyben olyan lapok szerepeltek, mint a New York Times, a Washington Post, a Financial Times, a Reuters, az El País vagy a Google News.
ATLO032
Adat forrása
Koronavirus.gov.hu, saját gyűjtés, Johns Hopkins University, Our World in Data, Ncov2019
Szöveg, adat, grafika, vizualizáció
Bátorfy Attila, Szabó Krisztián
SIR-modell becslés és adatok
Dr. Nepusz Tamás mérnök-informatikus, bioinformatikus
Fejlesztés
Horváth László, Nepusz Tamás (szimulátor), Kangyal András (Vizzu), Vidos Péter (Vizzu)
Segítség, pontosítás, javaslat
Több tucat nagyszerű magyar állampolgár
Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország (CC BY-NC-SA 2.5 HU)
Ha az adatokban, vagy a grafikonokban bármilyen hibát, pontatlanságot talál, írjon az [email protected] címre!
2020 ATLO – Átlátszó.hu | https://atlo.team/koronamonitor/ | https://web.archive.org/web/20230922043045/https://atlo.team/koronamonitor/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/koronamonitor | atlo.team | hungarian-news | 2020-05-01 09:57:00 | [] | [] | [] | [
"informatika",
"egészségügy",
"covid-19"
] | [] |
50,301 | Pápai áldás a nyakláncon és 9938 forintos smaragd kristálygyűrű – így árul bizsut a TV2 | Érdekesség, hogy a cégtárban fellelhető információk szerint az Emporia Style Kft. komolyan szintet lépett, az elmúlt öt év 70-105 millió forintos éves árbevételről tavaly 3 milliárd forintra nőtt a bevételük. Az adózott eredmény ehhez képest vaskos mínuszban maradt, az elmúlt három évben 70-90 milliós mínuszról számoltak be. Az Emporia Style Kft. ügyvezetője, Groska Mihály Zoltán és két tulajdonosa, Törőcsik Jenő és Faragó Tibor a cégtár szerint számtalan egyéb vállalkozásban is feltűnt már az évek során. Groska számszerűen 17-ben, míg Törőcsik 25 -ben, Faragó pedig 22-ben. Törőcsik neve alatt beszédes cégnevek olvashatóak, például Találka-Internet, Money-Internet, Autó-Internet, Meta SMS, Telemedia Holding, Active Agent és így tovább. Faragó a Fradi körül is sertepertélt: benne volt tulajdonosként a két éve megszűnt FTC Labdarúgó Utánpótlás Sportszervezető Kft.-ben Lipcsei Péterrel és ifjabb Albert Flóriánnal közösen. | Olyat mutatunk, amit eddig még egyetlen országnak sem sikerült. Különkiadás Vatikánból, íme itt van a Jézus szíves medál, méghozzá a pápa áldásával.
Éppen az aktuális szenzációt harangozza be remegő izgalommal az Ékszer Tv műsorvezetője. A képernyőn eközben közelről megnézhetjük a Jézus arcába lógatott nyakláncot, a műsorvezetőtől és a harsányan villogó feliratokból pedig megtudhatjuk, hogy „élő műholdas képet” látunk, méghozzá egyenesen a Szent Péter-bazilikából.
A fent idézett bevezető szöveg megkoronázásaként elhangzik még, hogy az Ékszer Tv kollégái jelen pillanatban is a Jézus szíve szent medál forgalmazási jogáért küzdenek, és már csak néhány bíboros aláírására várnak, akik kimondhatják az áment az árusításra.
De inkább hallgassák meg!
Ugyanebben az adásban a lelkes műsorvezető bemutat egy magyar találmányt, a világ legbiztonságosabb, és egyben legkényelmesebb kapcsával rendelkező fülbevalóját, ami nemzetközi sikernek örvend.
Több ország, többek között Svájc és Németország is érdeklődött, akik rendkívül precízek, és méretpontosan le szeretnék másolni ezt a kapcsot.
Aztán itt van egy tavalyi adás, amiben a szigorú kontyos műsorvezető hölgy két sötét zsaru jelenlétében próbálja vásárlásra ösztönözni a nézőket. A svájci kék topázzal díszített, 800 ezer forintos nyakék ugyanis nagyon-nagyon értékes, mi több, luxustermék, szóval 75 ezer forintért igazi ajándék.
De megtekinthetjük Kleopátra kedvencét, egy „igazi királynői ékszert”, a
10, 81 karátos smaragd kristály gyűrűt,
amit a 99 899 forintos induló ár helyett végül mindössze csupán a 10 százalékáért, 9938 forintért lehet megvásárolni. És hogy lássuk, kivel van dolgunk, a gyártó felajánl még mellé egy pár szintén smaragd kristályos fülbevalót és nyakláncot ajándékba.
Túlárazott ékszerek, milliárdos bevétel
Most csak néhány kiemelkedő pillanatot elevenítettünk fel a TV2 reggeli műsorsávjában látható Ékszer Tv-ből, de a hétköznaponként 8:50-kor kezdődő műsor minden egyes adása bővelkedik izgalmas fordulatokban. Nagy szerencsénkre pedig nem csak egyszer, hanem többször is láthatjuk a műsort, kora reggel a Mozi pluszon, délután pedig a Sláger Tv-n árulják az ékszereket.
A dramaturgia szinte mindig ugyanolyan. Az aktuális műsorvezető, aki mostanában többnyire az EZO Tv-ből jó ismert Prikaszky Ákos, a másfél óra elején beharangoz egy szenzációs ajánlatot, általában valamilyen borzasztóan értékes és egyedi ékszert esetleg „finom mechanikás luxus Svájc (!) karórát”, amit sajnos csak az adás végén lehet megvásárolni. A műsor további részében aztán bemutatnak számtalan egyéb ékszert, de a feszültséget egyre csak fokozzák, hogy az adás végére biztosan legyen 5-10 olyan néző, akik bármit megadna a különlegességekért. A számláló persze folyamatosan pörög, a műsorvezető pedig hergeli a nézőket, hogy vásároljanak, mielőtt kifogynak a készletből.
Az ékszerek értékes mivoltát nem áll módunkban megkérdőjelezni, de az mindenképpen furcsa, hogy a kínált nyakláncok, gyűrűk és karórák indulási ára feltűnően borsos, miközben többször elhangzik, hogy 18 karátos arannyal futtatott(!) ékszerekről, és cirkónia kristályokról van szó.
A szinte folyamatosan megújuló árukészlet nagy része Emporia márkanév alatt fut, melynek online webáruházát egy rövidebb keresgélés után meg is találtuk a neten. Az oldal ugyan kizárólag angol és lengyel néven elérhető, a céginformációk szerint a háttérben egy magyar cég, méghozzá az Emporia Style Kft. (idegen nyelvű elnevezése: CESTE Ltd.) áll.
Érdekesség, hogy a cégtárban fellelhető információk szerint az Emporia Style Kft. komolyan szintet lépett, az elmúlt öt év 70-105 millió forintos éves árbevételről tavaly 3 milliárd forintra nőtt a bevételük. Az adózott eredmény ehhez képest vaskos mínuszban maradt, az elmúlt három évben 70-90 milliós mínuszról számoltak be. Az Emporia Style Kft. ügyvezetője, Groska Mihály Zoltán és két tulajdonosa, Törőcsik Jenő és Faragó Tibor a cégtár szerint számtalan egyéb vállalkozásban is feltűnt már az évek során. Groska számszerűen 17-ben, míg Törőcsik 25 -ben, Faragó pedig 22-ben. Törőcsik neve alatt beszédes cégnevek olvashatóak, például Találka-Internet, Money-Internet, Autó-Internet, Meta SMS, Telemedia Holding, Active Agent és így tovább. Faragó a Fradi körül is sertepertélt: benne volt tulajdonosként a két éve megszűnt FTC Labdarúgó Utánpótlás Sportszervezető Kft.-ben Lipcsei Péterrel és ifjabb Albert Flóriánnal közösen.
Két hete elküldtük a kérdéseinket az Ékszer Tv gazdájának, a Telemédia InteracTV-nek, ám egyelőre nem érkezett válasz az emailünkre. Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy:
Milyen fémből készülnek a 18 karátos arannyal futtatott ékszerek?
Milyen kristályokkal díszítik a nyakláncokat?
Van olyan adás, ahol eredeti zafír, svájci topáz és smaragd kristályokkal díszített ékszereket árulnak?
Valóban eredetiek, és ha igen, hogyan tudják ennyire olcsón kínálni?
Biztosítanak a drágakövesnek beállított ékszerek mellé tanúsítványt?
Egy korábbi adásban élőképet kapcsoltak a Vatikánból és bíborosoktól kértek aláírást a Jézus szíve medál árusításához. Miért volt erre szükség? Mi köze a Vatikánnak az említett ékszerhez?
Időnként felbukkan a magyar találmányként emlegetett fülbevaló az adásokban. Kinek a nevéhez fűződik ez a találmány és egészen pontosan miben rejlik a szabadalom, amit a svájciak és a németek is szeretnének lemásolni?
Hogyan lehetséges, hogy egy 800 ezer forintos nyakéket 78 ezer forintért adnak el végül?
Van az ezüst ékszerekben magyar fémjelzés?
Milyen gyakran fordul elő, hogy valaki él a 30 napos pénz visszafizetési garanciával?
Az ékszerek összetételével és származási helyével kapcsolatos kérdéseinket pénteken az Emporia Kft.-nek is elküldtük, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Másnap már eladhatatlan ékszerek
Felkerestük továbbá Horvát József igazságügyi ékszer- és drágakőszakértőt is, és arra kértük, mondja el a véleményét a látottakról. Horvát egyből az ominózus testőrős adást hozta fel példának, melyben a műsorvezető smaragd és topáz kristályokat emleget.
Mindezzel két gond is van. Az egyik, hogy kizárólag a nyersen bányászott smaragdot nevezik kristálynak, így egy ékszerben foglalt drágakövet kristálynak nevezni nagyon szakmaiatlan. Felvetődik a gyanú, hogy szándékosan akarják összezavarni a nézőket. Másfelől, és ez a nagyobbik probléma, egy ekkora méretű és kidolgozású smaragd értéke nem százezer forint, hanem 20-30 ezer dollár (úgy 5-8 millió forint), valamint jár mellé az eredetiséget és tisztaságot igazoló tanúsítvány.
Az ezüst ékszerek esetében pedig felmerül a kérdés, hogy vajon van-e bennük magyar fémjelzés, mert ha nincs, forgalmazásuk értéktől függően akár szabálysértésnek vagy bűncselekménynek is minősülhet – folytatja a szakember, aki szerint a műsor szerkesztői a hazugság és a valóság etikátlan ferdítése közötti mezsgyén billegnek, de az induló árakkal (és olykor a végösszegekkel is) szinte mindig sikerül az átverés kategóriába átcsúszniuk.
A végső, eladási ár nem feltétlenül elrugaszkodott, de ahonnan indulnak, az teljesen irreális. Valóban normális manapság a piacon, hogy egy bizsu ékszer akár 10-12 ezer forintba kerül, sőt, név nélkül ugyan, de vannak márkák, amik még drágábban adnak nagyjából ugyanilyen minőségű darabokat.
Horvát József hozzáteszi, a hasonló bizsukat általában valamelyik ázsiai országban gyártják ipari mennyiségben, a futtatás pedig hónapok alatt lekopik a réz- vagy egyéb értéktelen fémötvözetekről. Hiába a 18 karát, nem valódi nemesfémről, hanem egy leheletvékony aranyozásról van szó, vagyis másnap már eladhatatlan. Az arany ezzel szemben lehet jó befektetés, pláne, ha egyedi darab, és esetleg egy szép drágakő díszíti. (A szakember szavait támasztja alá egy Jófogáson talált hirdetés is. A 14.900 forintért kínált Emporia gyűrűn és a ráadás ajándékon augusztus eleje óta nem sikerült túladni.)
Ám függetlenül attól, hogy a műsorvezető elmondja, hogy az ékszerek futtatott darabok, a kommunikáció megtévesztő. A nézőktől pedig nem elvárható, hogy tudják például, hogy mi a különbség a kristály és a drágakő között – mondja dr. Polyák Gábor médiajogász.
A törvény szempontjából az a fontos, hogy egy átlagosan felkészült fogyasztó átlagos figyelme mellett mit hall ki belőle. Vagyis a Svájc karóra egy laikus tévénézőnek, nekem is, önnek is svájci, a smaragd kristály pedig egyértelműen értékes drágakő. A fogyasztónak nem dolga, hogy kétségbe vonja a reklám állításait. Ez a magatartás akkor jogsértő, mert a műsor olyan módon állít valamit, hogy az a fogyasztó megtévesztésére alkalmas.
A szakember szerint a műsor a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt sérti. A törvény szerint „megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz”, vagy valós tényeket megtévesztően ferdít el. Emellett vélhetően agresszív kereskedelmi gyakorlatnak is minősül a műsorban folytatott magatartás, mivel irracionálisan sürgetik a nézőt a telefonálásra.
Már indult vizsgálat
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálja, amely több módon, „elsősorban adatok, nyilatkozatok, megrendeléssel kapcsolatos iratok, korábbi kommunikációs gyakorlatok, számlák beszerzése révén ellenőrizheti a vállalkozások által folytatott kereskedelmi gyakorlat valódiságát”. A GVH sajtóosztálya megkeresésünkre elmondta,
érkezett már panasz az Ékszer Tv-vel kapcsolatban, ám konkrétumokat a folyamatban lévő ügyről nem árulhatnak el.
A versenyhivatal a vizsgálatok során az alkalmazott kereskedelmi gyakorlatokat egészében vizsgálja, mivel „a műsor a fogyasztók vásárlási kedvére gyakorolt befolyását, a tájékoztatás összhatását szem előtt tartva lehet megállapítani.” A hivatal a tájékoztatások összhatását azok tartalmára, vizuális megjelenítésére, esetleges hanghatásaira figyelemmel esetről esetre vizsgálja, ha pedig megállapítják a jogsértést, akkor a GVH Versenytanácsa egyéb intézkedések mellett pénzbírságot is kiszabhat. Ennek maximális összege a döntés meghozatalát megelőző üzleti évben a vállalkozás által elért nettó árbevételének 10%-a.
A műsorral kapcsolatban kerestük a Tv2 sajtóosztályát is, akik elmondták, hogy a csatornán 2016 novembere óta látható az Ékszer Tv, és átlagosan a tévénézők 2,1%-a követi figyelemmel, ami szerintük jó eredménynek számít a műfajon belül. Etikailag pedig nem tartják aggályosnak a magazinműsort.
– kaptuk a választ a Tv2 sajtóosztályától, majd hozzátették, amennyiben a műsor miatt konkrét eljárás indulna, úgy az összes körülményt gondosan megvizsgálva meghozzák a felelős döntés. | https://24.hu/szorakozas/2017/09/03/papai-aldas-a-nyaklancon-es-a-9938-forintos-smaragd-kristalygyuru-igy-arul-bizsut-a-tv2/ | https://web.archive.org/web/20221203020322/https://24.hu/szorakozas/2017/09/03/papai-aldas-a-nyaklancon-es-a-9938-forintos-smaragd-kristalygyuru-igy-arul-bizsut-a-tv2/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/papai-aldas-a-nyaklancon-es-9938-forintos-smaragd-kristalygyuru-n-igy-arul-bizsut-a-tv2 | 24.hu | hungarian-news | 2017-09-03 14:14:00 | [
"Faragó Tibor",
"Groska Mihály Zoltán",
"Törőcsik Jenő"
] | [
"Emporia Style Kft."
] | [] | [
"offshore",
"kereskedelem",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
50,302 | Pékmamut születik vissza nem térítendő állami támogatásból | Valóságos péknagyhatalom lesz Hatvan. A város határában levő ipari parkban épül fel ugyanis közel 17 milliárd forintos beruházással a Lipóti Pékség, Tóth Péter és Paár Attila közös sütőüzeme. | A Lipóti Pékség hatvani sütőüzeme 6,75 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatással épül fel. Az erről szóló megállapodást az elmúlt héten írták alá, így hamarosan indulhat a közel 17 milliárd forintosra tervezett beruházás.
A hatvani ipari parkban felépítendő közel 20 ezer négyzetméteres üzemet a Lipóti Pékség, azaz Tóth Péter és Paár Attila, a WHB csoport tulajdonosának közös cége, a Lipóti Tóth és Társa Zrt. valósítja meg - a tervek szerint egy év alatt. A céget tavaly októberben jegyezték be.
Az alapkőletételi ünnepségre április végén kerülhet sor, de már jövő tavasszal beindulhat a termelés az új üzemben. Tóth Péter a Napi.hu kérdésére elmondta, hogy itt évente 75-80 ezer tonna sütőipari terméket állítanak majd elő. A skála a fagyasztott termékektől a napi friss árukig terjed majd, és a magyar igényekhez igazodik. Nagy hangsúlyt helyeznek a hagyományos kovászos termékekre - csak kovászléből 50 ezer litert használnak fel naponta. A csúcstechnológiát képviselő berendezéseket olasz, német, holland szlovén és svájci gépgyártóktól szerzik be.
Az új üzem - bár korábban szóba került az osztrák export lehetősége - első körben a magyarországi igényeket szolgálja majd ki. Tóth Péter szerint azonban nem kizárt hogy hamarosan megkezdődhetnek a kiszállítások is, az országhatáron túlra. A most felépülő üzem, amelyben 260-an dolgoznak majd ugyanis már nemzetközi szinten is versenyképesnek számít majd.
A Tóth Péter érdekeltségi körébe eddig két pékárut előállító cég tartozott, a Lipóti Pékség Kft. és a Lipóti Sütőipari Kft. - ez utóbbi Tatabányán működik. Az itt dolgozók száma 400 fő volt a Lipóti országos bolthálózatában dolgozók nélkül, alvállalkozókkal együtt ugyanis a cégek 3000 embernek adnak munkát A 2018-as publikus mérlegelek szerint az előbbi 2,5, míg az utóbbi 3,7 milliárd forintos árbevétellel zárta a 2018-as évet, míg az adózás előtti eredmény összesítve 300 millió forint körül alakult. A tavalyi eredmények ezt jóval meghaladják - árulta el a Napi.hu-nak Tóth Péter. A tavalyi rekordévben a forgalom meghaladta 7 milliárdot a profit pedig a 800 millió forintot. | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/pekmamut_szuletik_vissza_nem_teritendo_allami_tamogatasbol.701291.html | https://web.archive.org/web/20200303150032/https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/pekmamut_szuletik_vissza_nem_teritendo_allami_tamogatasbol.701291.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pekmamut-szuletik-vissza-nem-teritendo-allami-tamogatasbol | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2020-03-02 17:35:00 | [
"Paár Attila",
"Tóth Péter"
] | [
"Lipóti Tóth és Társa Zrt."
] | [] | [
"támogatás",
"élelmiszeripar",
"klientúra"
] | [] |
50,303 | Lipót a milliárdos polgármester fogságában? | Nem szívesen beszélnek a lipótiak a település két meghatározó vállalkozói körének közelmúltban újra kiéleződő, anyagi természetű vitájáról. Az egyik oldalon a falu polgármestere, a 2015-ben 1,8 milliárd forintos árbevételt elérő Lipóti Pékség tulajdonosa, Tóth Péter, míg a másikon a helyi termálfürdő mögött álló vállalkozók. Az egyik ivóban érdeklődésünkre elmondták, hogy a fürdőt leszámítva itt már minden a polgármesteré, még a labdarúgócsapat főszponzora is a pékség – jegyezték meg. | Nem szívesen beszélnek a lipótiak a település két meghatározó vállalkozói körének közelmúltban újra kiéleződő, anyagi természetű vitájáról. Az egyik oldalon a falu polgármestere, a 2015-ben 1,8 milliárd forintos árbevételt elérő Lipóti Pékség tulajdonosa, Tóth Péter, míg a másikon a helyi termálfürdő mögött álló vállalkozók. Az egyik ivóban érdeklődésünkre elmondták, hogy a fürdőt leszámítva itt már minden a polgármesteré, még a labdarúgócsapat főszponzora is a pékség – jegyezték meg.
A település legfőbb vonzereje viszont a termálfürdő, amely így jelentős turisztikai bevételekhez jut. A faluban – szemben a szomszédos településekkel – sorjáznak a külföldi rendszámmal ellátott dzsipek, az ideérkező vendégeknek pedig faluszerte kínálják a szobákat és apartmanokat. Nyaranta hétköznaponként két-három, hétvégente akár négyezren is megfordulnak itt.
Az autóval érkezőket három parkoló is fogadja, a legnagyobb területű azonban az önkormányzat tulajdonában van. A problémák is erre vezethetők vissza. Múlt pénteken ugyanis a termálfürdő vezetősége azt az üzenetet kapta Tóth Pétertől, hogy ha nem tudnak a felek megegyezni a parkoló 2016-os bérlése és a telekadó tekintetében, akkor a szóban forgó területet másnap, vagyis szombaton lezáratja. A termálfürdő vezetősége az esetleges zűrzavartól tartva a rendőrséghez fordult, hogy szükség esetén irányítsák a forgalmat. A káosz azonban elmaradt, a polgármester lapunknak úgy fogalmazott, a vendégek érdekeit szem előtt tartva végül nem záratta le az egykori labdarúgópályából kialakított területet.
Juhász János, a fürdő egyik tulajdonosa a Magyar Nemzetnek elmondta: noha nem értik, hogy miért okoz versenyhátrányt az önkormányzat a termálfürdőnek azzal, hogy telekadót szed tőlük, ők mindig is készek voltak elfogadható bérleti díjat – ez 4,5 millió forint – fizetni, ám a továbbiakban csak akkor, ha a helyi adók mértéke nem lesz irreálisan magas számukra. Márpedig a kimutatásuk szerint erről van szó: két évvel ezelőtt megközelítőleg 14 millió forintot fizettek Lipótnak, 2015-ben már 40,6 milliót, ebből a telekadó 32,5 millió volt, idén pedig 60,1 milliót irányzott elő a testület, ebből 50,1 millió lenne a telekadó. Ha befizetnék ezt az összeget, akkor minden fejlesztési forrásuk odalenne, sőt lehet, hogy egy gyengébb szezon esetén nem is tudnának fizetni.
Juhászék ezért 2015-ben bejelentéssel éltek a kormányhivatalnál, diszkriminatívnak tartották ugyanis, hogy úgy állapították meg az adónem sávjait, hogy az öt hektár fölötti területek tulajdonosainak 200 forintot kell fizetniük négyzetméterenként, míg a többi lipóti vállalkozónak mindössze 15-öt. A kormányhivatal ki is mondta, hogy módosítani kell a rendeletet, ezt a helyi önkormányzat azonban elmulasztotta, így már a Kúria minősítette jogellenesnek és helyezte hatályon kívül a telekadót, amit aztán vissza is kellett fizetniük a termálfürdőnek. 2016-ban a kormányhivatal ismét felszólította az önkormányzatot a telekadó rendeletének módosítására, az utóbbi viszont még mindig nem hozta meg a döntését.
Ezenkívül jelenleg is zajlik egy per a település vezetője és a termálfürdő tulajdonosai között, ugyanis Tóth több tucat disznót tart a strand és a kemping szomszédságában. A bíróságon Tóth elismerte, hogy még trágyatárolójuk sincs a jószágoknak, ám Juhászék panaszait azzal próbálta elhessegetni, hogy hát a falu az olyan, hogy vannak legyek.
A fürdő tulajdonosai kifogásolták azt is, hogy a polgármester 2011-ben felvásárolta azokat a telkeket, amelyek fejlesztési területként szolgálhattak volna a termálfürdőnek. Juhász szerint ezeket a földeket Tóth később 160 millió forinttal többért akarta felkínálni nekik.
Tóth Péter a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott a vitáról, hogy az már lecsengett. Kifejtette, nem akarja megvenni a fürdőt, mert „egész másban érdekelt, vendégéjszakákban például”. Övé ugyanis az az Orchidea Hotel, amelynek logója ott szerepel minden lipóti pékáru zacskóján. A polgármester nem tudta megmondani, hogy mennyi telekadót fog majd beszedni a termálfürdőtől a jövőben, jelenleg a kormányhivatal döntésére várnak, hogy meghatározzák ennek mértékét. Nem tartja aggályosnak, hogy az országos gyakorlattal ellentétben megadóztatja a termálfürdőt, érvelése szerint a tulajdonosoknak „150 milliós hasznukból futja arra a 30-40 millióra”, amiből fejlesztenék majd a falut. Ezért nem is látja indokolatlannak a folyamatos emelést, nem tart attól sem, hogy így nem tud majd fejleszteni a termálfürdő, mert a turisták szerinte „a fejlesztett faluba” is jönnek majd. Elmondta azt is, hogy az ő cége is fizet adót a faluban, és országszerte a Lipóti Pékség 220 üzletének is magának kell megoldania ezt a kérdést.
Végezetül elárulta, hogy „nem titok”, az önkormányzat tervei között szerepel, hogy eladja azokat a földterületeket, körülbelül 100 millió forintért, amelyek a parkolónak adnak helyet. – Mindenki számára nyitott pályázat lesz, akár a termálfürdő tulajdonosai is megvehetik majd – jelentette ki. | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2016/07/lipot-a-milliardos-polgarmester-fogsagaban | https://web.archive.org/web/20231217151709/https://magyarnemzet.hu/archivum/belfold-archivum/lipot-a-milliardos-polgarmester-fogsagaban-4283258/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lipot-a-milliardos-polgarmester-fogsagaban | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2016-07-13 17:50:00 | [
"Tóth Péter"
] | [
"Lipót Önkormányzata"
] | [
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Lipót"
] | [
"fürdő",
"adó",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
50,304 | Kézilabda: ez a hat meccs érintett a vesztegetési ügyben | Négy játékvezető, egy edző és egy közvetítő esetében a bírósági tárgyalással folytatódik a kézilabda vesztegetési ügy. | A Duna Tv Kékfény című műsorának január 20-i adása foglalkozott részletesen a nyolc személyt érintő kézilabdás vesztegetési üggyel. A riport alapján közöttük négy játékvezető, két edző, egy sportegyesületi elnök és egy külsős közvetítő található.Kékfény című műsorának január 20-i adása foglalkozott részletesen a nyolc személyt érintő kézilabdás vesztegetési üggyel. A riport alapján közöttük négy játékvezető, két edző, egy sportegyesületi elnök és egy külsős közvetítő található.
Az ügyészek szerint a négy bíró pénzt (150 és 500 ezer forint közötti összegeket) fogadott el a két edzőtől és a klubvezetőtől, akik a mérkőzések befolyásolását kérték tőlük. Az egyik játékvezető rendőr volt, az ő ellenőrzése közben merült fel a bundagyanú.
A vádiratok szerint a vádlottak három első (2016.12.30.: Budaörs– Mosonmagyaróvár 27–22; 2017.02.18.: Mosonmagyaróvár–Alba Fehérvár 29–31; 2017.03.24.: Kisvárda–Mosonmagyaróvár 23–18) és két második ligás (2015.10.24.: Kisvárda–Hajdúnánás 15–27; 2017.04.02.: Törökszentmiklósi Székács–Törökszentmiklósi KE 34–29), továbbá egy Ligakupában rendezett mérkőzés (2017.03.29.: Eger–Orosháza 26–25) eredményét befolyásolták, illetve kísérelték meg befolyásolni. (A hivatalos jegyzőkönyveket megtekinthetik a meccsekre kattintva!) A nyomozás a 2016–2017-es bajnokság végéig tartott.
A műsorban elhangzott, hogy a Kisvárda és a Mosonmagyaróvár korábbi edzőjéről, valamint az Orosháza klubvezetőjéről van szó, míg a játékvezetők a bírók élvonalához tartoztak, kettőjüket korábban az év játékvezetőjének is megválasztották.
A vádlottak további játékvezetők megvesztegetését is megkísérelték, ám utóbbiak visszautasították a „vacsorára”, illetve a „pálya kiegyenesítésére” felajánlott százezer forintot, és jelentették az esetet a játékvezetői bizottság vezetőinek.
Az érintett hat meccsből ötször nem is az a csapat nyert, amelynek érdekében bundáztak, így előfordult, hogy a beígért kenőpénzt sem adták át. Ez azonban nem is feltétele a vesztegetésnek, már az is bűncselekménynek minősül, ha valaki a jogtalan előny ígéretét elfogadja. A lehallgatott telefonbeszélgetések pedig ezt bizonyítják.
Az óvári edző és az orosházi klub elnöke hajlandó volt beszélni, és mindketten terhelő vallomást tettek a többiekre. 2019 őszén előbbi másfél évnyi felfüggesztett börtönbüntetéssel, míg utóbbi 800 ezer forint pénzbüntetéssel megúszta az ügyet, nem tört derékba a karrierjük. Az elnök ugyanúgy vezeti az egyesületét, az edző pedig jelenleg is NB I/B-s csapatot irányít.
Ahogy beszámoltunk róla, a Fővárosi Törvényszék előkészületi ülésén nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról és úgy nyilatkozott, nem érzi magát bűnösnek T. P. és öt társa, az ügy további vádlottjai. A bíróság a bizonyítási indítványoknak helyt adott, majd tárgyalásra utalta az ügyet. Indítványozták továbbá a kérdéses mérkőzések megtekintését, valamint szakértő bevonását a kötelességszegés hiányának bizonyítására. Az eljárásban az első tárgyalási nap április 17-én 9 órakor lesz a Fővárosi Törvényszéken. | https://www.nemzetisport.hu/kezilabda/kezilabda-ez-a-hat-meccs-erintett-a-vesztegetesi-ugyben-2744933 | https://web.archive.org/web/20200806131707/https://www.nemzetisport.hu/kezilabda/kezilabda-ez-a-hat-meccs-erintett-a-vesztegetesi-ugyben-2744933 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kezilabda-ez-a-hat-meccs-erintett-a-vesztegetesi-ugyben | Nemzeti Sport | hungarian-news | 2020-01-30 17:55:00 | [] | [
"Magyar Kézilabda Szövetség",
"Mosonmagyaróvári KC (kézilabda)"
] | [] | [
"vesztegetés",
"sport"
] | [] |
50,305 | Bevásárolt a TV2 elnöke, Vaszily Miklós az Indamedia társtulajdonosa lett | Az IndaMedia Csoport társtulajdonosa lett Vaszily Miklós, miután megvásárolta a médiacsoport 50%-os tulajdonrészét Oltyán Józseftől - erősítette meg a Portfolio-nak adott interjújában a TV2 Csoport elnöke. Vaszily Miklós stratégiai befektetőként tekint magára és arról is beszélt, hogy bár a következő időszak üzleti teljesítményére a járvány okozta gazdasági helyzet rányomja a bélyegét, azonban ennek stratégiai távlatban nincs igazán súlya. A csoporthoz többszörös áttételen keresztül kapcsolódik az Index.hu hírportál, amely felé az az elvárás, hogy független, minden olvasónak szerethető és a legnagyobb online médiacég legyen. Az új tulajdonos az akvizíciókat és a regionális terjeszkedést sem tartja kizártnak. | Az IndaMedia Csoport társtulajdonosa lett Vaszily Miklós, miután megvásárolta a médiacsoport 50%-os tulajdonrészét Oltyán Józseftől - erősítette meg a Portfolio-nak adott interjújában a TV2 Csoport elnöke. Vaszily Miklós stratégiai befektetőként tekint magára és arról is beszélt, hogy bár a következő időszak üzleti teljesítményére a járvány okozta gazdasági helyzet rányomja a bélyegét, azonban ennek stratégiai távlatban nincs igazán súlya. A csoporthoz többszörös áttételen keresztül kapcsolódik az Index.hu hírportál, amely felé az az elvárás, hogy független, minden olvasónak szerethető és a legnagyobb online médiacég legyen. Az új tulajdonos az akvizíciókat és a regionális terjeszkedést sem tartja kizártnak. | https://www.portfolio.hu/uzlet/20200331/bevasarolt-a-tv2-elnoke-vaszily-miklos-az-indamedia-tarstulajdonosa-lett-423114 | https://web.archive.org/web/20230202235841/https://www.portfolio.hu/uzlet/20200331/bevasarolt-a-tv2-elnoke-vaszily-miklos-az-indamedia-tarstulajdonosa-lett-423114 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bevasarolt-a-tv2-elnoke-vaszily-miklos-az-indamedia-tarstulajdonosa-lett | Portfolio | hungarian-news | 2020-03-31 12:35:24 | [
"Oltyán József",
"Vaszily Miklós",
"Ziegler Gábor"
] | [
"Inda-Labs Zrt.",
"Indalabs Zrt.",
"Indamedia Sales Kft.",
"Index.hu Zrt.",
"Közép-Európai Média és Kiadó Zrt. (CEMP)",
"TV2 Média Csoport Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
50,307 | Tíz évre titkosítanák a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításának részleteit | Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes éjjel benyújtott egy salátatörvény-tervezetet, amely alapján számos jogszabály módosítását tervezi a kormány a veszélyhelyzetben. Ezzel egy időben beadásra került egy másik javaslat is, amely a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításával kapcsolatos. A vonalat kínai segítséggel újítja fel az állam, a beruházás összértéke 2,078 milliárd dollár – közel 590 milliárd forint –, amit a magyar állam és a kínai Eximbank közösen finanszíroz. Ez lesz Magyarország történetének egyik legnagyobb vasúti beruházása. Az állam 15 százalékot áll, a maradék 85 százalékot pedig a kínaiak hitelezik. | Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes éjjel benyújtott egy salátatörvény-tervezetet, amely alapján számos jogszabály módosítását tervezi a kormány a veszélyhelyzetben. Ezzel egy időben beadásra került egy másik javaslat is, amely a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításával kapcsolatos. A vonalat kínai segítséggel újítja fel az állam, a beruházás összértéke 2,078 milliárd dollár – közel 590 milliárd forint –, amit a magyar állam és a kínai Eximbank közösen finanszíroz. Ez lesz Magyarország történetének egyik legnagyobb vasúti beruházása. Az állam 15 százalékot áll, a maradék 85 százalékot pedig a kínaiak hitelezik.
A beruházást, amit magyar oldalról Mészáros Lőrinc cégcsoportja fog lebonyolítani, a törvényjavaslat értelmében kiemelten közérdekű beruházásnak fog minősülni.
A Beruházás megvalósítása kiemelkedően fontos közérdek, a Beruházás megvalósítása érdekében kötendő szerződések halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos közérdek célját szolgáló szerződésnek tekintendők, teljesítésükhöz kiemelkedően fontos közérdek fűződik
– olvasható a törvényjavaslatban, amelynek értelmében a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratok
tíz évre titkosításra kerülnének.
Ugyanis a törvényjavaslat szerint azok „megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyezteti”. A javaslat értelmében semmi sem állhat a vasút útjába, amennyiben az építtető és az ingatlan tulajdonosa nem tud megállapodni, úgy az építtető jogosult és egyben köteles az állam nevében és javára eljárva kisajátítási eljárást kezdeményezni. | https://index.hu/gazdasag/2020/04/01/tiz_evre_titkositanak_a_belgardi_vasut_felujitasanak_reszleteit/ | https://web.archive.org/web/20220719210136/https://index.hu/gazdasag/2020/04/01/tiz_evre_titkositanak_a_belgardi_vasut_felujitasanak_reszleteit/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiz-evre-titkositanak-a-budapestnbelgrad-vasutvonal-felujitasanak-reszleteit | Index | hungarian-news | 2020-04-01 17:57:43 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [] | [
"Ázsia",
"Kína"
] | [
"átláthatóság",
"építőipar",
"vasút",
"államtitok",
"jogalkotás"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
50,308 | Nagyon drágán vette meg az állam a Mátrai Erőművet | Az MVM 17,44 milliárd forintért vásárolta meg a Mátrai Erőművet és a Geosol Kft. hulladék-feldolgozót Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől. A vállalkozó elég jó üzletet kötött, de nem egy piaci szereplővel, hanem a magyar állammal. Nagyon komoly átvilágítás kezdődhet a cégnél, feltéve, hogy a vírus végre engedi a szükséges üzleti lépéseket. | Kezdjük a pozitívummal, az állam végül annyiban transzparensen járt el, hogy bejelentette, milyen áron született a vásárlás:
A vásárlás tárgya az az SPI, amely a tőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt. és a Status Energy Magántőkealap tulajdonában volt, vagyis Mészáros Lőrinc körének érdekeltsége. Az SPI-ben pedig közvetve a Mátrai Erőmű többsége volt (egészen pontosan a Mátra Energy Holding Zrt. nevű projektcég), illetve az említett Geosol.
A bejelentés
Ennek a cégcsoportnak 17,44 milliárd forint volt a vételára, mint azt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön elmondta. Hozzátette, hogy a kormány "nemzetstratégiai érdeknek tartja az erőmű klímavédelmi szempontoknak megfelelő technológiai átalakítását."
A deal részleteiről az MVM-től is kaptunk sajtóközleményt, míg Tóth Kriszta, a Mészáros-csoport kommunikációs igazgatója is röviden válaszolt kérdéseinkre.
Mint elmondta
a tranzakcióról a zárás után az MVM jogosult nyilatkozni. A tranzakcióra vonatkozóan az Opus Global Nyrt mindvégig a jogszabályoknak megfelelően járt el, az adatokat transzparensen közzétette.
A megállapodás valójában még a koronavírus európai kirobbanása és gyors terjedése előtt köttetett, de annyi még hozzátehető a vásárláshoz, hogy ellátás-biztonsági szempontból megnyugtató, hogy a hazai villamosenergia-termelés 16 százalékát adó erőmű a nagy állami villamosenergia-csoportban marad.
Érthetetlenül magas árazás
Ennyi a pozitívum, miközben
Vannak olyan tranzakciók, amelyekről utólag kiderül, hogy nagyon félrecsúszott az árazás. Az egyik multi felvásárol egy kis céget, majd a vásárlás a következő évben értelmét veszti. Emlékezhetünk például a Magyar Telekom milliárdos áron megvette az iwiw magyar közösségi oldalt, amelyet aztán elsöpört a Facebook.
Híresen balul elsült tranzakció volt még az AOL és a Time Warner, vagy a Daimler és a Chrysler dealje, ahogyan több német bankegyesülés is.
Fordított esetre is van bőven példa, valaki fillérekért felvásárol egy céget, és később kiderül, hogy hihetetlen értéket, igazi aranytojást tojó tyúkot szerzett meg. A Disney új lendületet nyert, amikor a Pixar animációs céget megszerezte, de az Exxon is úgy let a legnagyobb olajcég, hogy jól kebelezte be a Mobilt.
A legjobb üzlet
Abban a rövid történetben, ameddig a Mátrai Erőmű Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozott, a következők történtek:
Mészáros Lőrinc köre hitel segítségével, több lépcsőben vette meg a Mátrai Erőmű és a Geosol cégek nagy részét. A vásárló projektcég, a Status Power Invest (SPI) Kft. volt, amelynek első tulajdonosai a Status Energy Magántőkealap, illetve a cseh EPH voltak. Majd Mészárosék kivásárolták a cseh partnert, majd egy újabb körben a tőzsdén jegyzett Opus Global vette meg az SPI projektcég 55 százalékát (a vételár erre a pakettre ekkor 9,89 milliárd forint volt). A teljes vételár 10-12 milliárd forint körüli volt, de pontos értéket nem lehet tudni a több elemű tranzakcióról.
A vásárlás után a Mátrai Erőmű az eredménytartalékának rovására 11,2 milliárd forint osztalékot fizetett ki a tulajdonosainak, az MVM-deal előtt Mészárosék a Mátraiból kivett osztalék rájuk eső részéből nagyrészt ki tudták fizetni az eredeti hiteleket.
Az erőmű közben, elsősorban a külső körülmények miatt, veszteségessé vált, alacsonyabb kapacitás-kihasználtsággal működött.
Végül Mészáros Lőrincék az értéktelenebbnek tűnő, eredménytartalékától nagyrészt megszabadított, immár veszteséges, hamarosan a szenes áramtermelését megszüntető céget az eredeti vételár közel kétszeresért értékesítették az államnak.
Ügyes
A Mészáros-birodalomban tehát kifejezetten örülhettek, jó üzletet kötöttek. Az MVM közleménye szerint a két eladó, az Opus Global 10,1 milliárd forintot, a Status Energy Magántőkealap pedig 7,3 milliárd forintot kapott, vagyis még a második körös beszálló tőzsdei cég is nyereséggel zárt, a magántőkealap számai nem transzparensek.
A magas árat kifizető MVM vezetői pedig vélhetően a „parancsra tettük” logikája mögé bújhatnak, vagyis elmagyarázhatják, hogy politikai kérés érkezett, nemzetstratégiai érdek, ellátásbiztonság, foglalkoztatási célok egy szegény vidéken.
És persze abban azért lehet bízni, hogy a Mátrai alkalmazkodik a modern magyar áramellátás igényeihez, a teljes gazdasági lefagyás után újra megnő az áramfelhasználás, kialakul olyan energiaár, amely mellett egyáltalán szóba jöhet a gazdaságos működtetés és a Mátrai Erőműnek szerepe lehet abban, hogy ne szálljon el még jobban, a már ma is nagyon magas hazai áramimport.
Nehéz induló helyzet
Innen kell most az államnak építkeznie. Ami a következő lépéseket illeti, először bányabezárás, racionalizálás és leépítés várható, de minden folyamatot befolyásol majd a koronavírus idején megnövekedett empátia.
De utána egy nagyon kemény átvilágítás várható. A túlságosan kényelmes pozícióba került és szintén veszteséget jelentő környékbeli beszállítói köröket kíméletlenül le kell építeni.
Jöhet az átvilágítás
Erre van egy ismert módszer. Az MVM új vezetése majd megnézi, hogy kik a legfontosabb beszállítók (anyagok, szolgáltatások, szerszámok, takarítás terén). Az MVM azt nyilván tudja, hogy ő mennyit fizet egy évben a szolgáltatónak, ezek után már csak azt érdemes megnézni, hogy mennyi az adott vállalkozó összes forgalma és összes nyeresége.
Ha például egy fiktív példában 200 millió forintot fizet a Mátrai egy takarítócégnek, és a cégregiszter azt mutatja, hogy a takarítócég összes forgalma éppen ez a 200 millió forint és a nyeresége 50 millió forint, akkor látható, hogy a szolgáltató csak a Mátraiból él, ráadásul magas nyereséghányaddal dolgozik.
Válaszlépés kell,
vagy meg kell szakítani minden kapcsolatot a vállalkozással és versenyeztetni kell a szolgáltatást,
vagy meg kell próbálni integrálni a tevékenységet, akár a céget is a Mátraiba,
vagy legrosszabb esetben legalább ártárgyalásokba kell bocsátkozni.
Fejlesztések
A legrosszabb hatékonyságú mátrai blokkok 2021 végén lejárnak, 2025-re már egyetlen szenes blokk sem fog vélhetően üzemelni. Az MVM-nek több tízmilliárd forintot kell majd a megújításra,
Az állam ebben a munkában majd a nagy európai struktúraváltó alapokra bazírozhat, az biztos, hogy Mészáros Lőrinc üzleti köre nagyon jól járt a Mátrai-deallel, hogy állami oldalról mi lesz a végső egyenleg, az majd csak a következő években derül ki.
(Borítókép: Bődey János / Index) | https://index.hu/gazdasag/2020/03/27/nagyon_dragan_vette_meg_az_allam_a_matrai_eromuvet/ | https://web.archive.org/web/20221029174444/https://index.hu/gazdasag/2020/03/27/nagyon_dragan_vette_meg_az_allam_a_matrai_eromuvet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagyon-dragan-vette-meg-az-allam-a-matrai-eromuvet | Index | hungarian-news | 2020-03-27 18:06:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Geosol Invest Kft.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"Opus Global Nyrt."
] | [] | [
"energia",
"háttér",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"államosítás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"erőmű"
] | [
"Mátrai Erőmű visszavásárlása"
] |
50,309 | Schmidt Mária alapítványa két budai ingatlant is megkap ingyen az államtól | Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes éjjel benyújtott egy salátatörvény-tervezetet, amely alapján számos jogszabály módosítását tervezi a kormány a veszélyhelyzetben, a polgármesterek döntési jogát megváltoztató részekről ebben a cikkünkben írtunk. De hogy mennyire salátatörvény is ez, remek példa a végén található 50-es paragrafus „a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány részére történő ingyenes vagyonjuttatás” címmel. | Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes éjjel benyújtott egy salátatörvény-tervezetet, amely alapján számos jogszabály módosítását tervezi a kormány a veszélyhelyzetben, a polgármesterek döntési jogát megváltoztató részekről ebben a cikkünkben írtunk. De hogy mennyire salátatörvény is ez, remek példa a végén található 50-es paragrafus „a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány részére történő ingyenes vagyonjuttatás” címmel.
Eszerint a Schmidt Mária-féle alapítvány tulajdonába kerül ingyen
a Budapest XII. kerület Határőr út 35. szám alatt található helyi védelem alatt álló ingatlan,
valamint a Budapest XII. kerület Istenhegyi út 92. szám alatt található ingatlan.
A két ingatlanról 2017-ben a következőt írtuk: az alapítvány kezelésében több budapesti ingatlan is van. 2011-ben megkapta Budapest XII. kerület Istenhegyi u. 92. szám alatti ingatlant 15 év határozott időtartamra azzal a kikötéssel, hogy rá kell költeni 150 millió forintot az épületre 5 éven belül. Ezenkívül bérlik a Határőr út 35. szám alatti épületet, amelyet a Kincstári Vagyon Igazgatóság nem sokkal a 2002-es választások előtt az Orbán-kormány utasítására vett meg 885,5 millió forintért.
A két fenti ingatlant tehát a törvényjavaslat szerint ingyen és bérmentve megkapná Schmidt Terror Házát is működtető alapítványa, ahogy a javaslat fogalmaz „a Közalapítvány tudományos kutatás, közművelődésügyi, oktatási és kulturális javak védelmével kapcsolatos közfeladatai ellátásának elősegítése céljából”. A közalapítvány a törvény értelmében mentesül a fennálló vagyonkezelési díjtartozása és visszapótlási kötelezettsége teljesítése alól.
A közalapítvány működteti a Terror Háza Múzeumot, a XX. Század Intézetet, a XXI. Század Intézetet, a Kommunizmuskutató Intézetet, illetve Habsburg Történeti Intézetet.
A közalapítvány székhelye mindig is az egyik most ingyen kapott, egészen eddig az államtól bérelt Határőr út 35. szám alatt található ingatlan volt. A törvény részletes indoklásában azt írják az ingatlanról, hogy az állam az elmúlt húsz évben nem költött állagmegóvásra, pedig ráférne, ráadásul sokszor szerveznek ott rendezvényeket.
A másik, az Istenhegyi úton található ingatlanról pedig ezt írja a Semjén-féle törvényjavaslat:
„A törvényjavaslat megoldást ad a Közalapítvány MNV Zrt.-vel szemben fennálló tartozása rendezésére, továbbá rendezi a Budapest, belterület, 9646 helyrajzi számú, természetben a Budapest XII. kerület, Istenhegyi út 92. szám alatt található, kivett, lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű, 3868 m2 nagyságú ingatlan használatának jövőbeni kérdéseit.”
Majd azzal a mindenki számára megnyugtató mondattal zárul az indoklás, hogy:
(Borítókép: Schmidt Mária „30 éve szabadon” emlékév nyitórendezvényén 2019 júniusában - fotó: Huszti István / Index) | https://index.hu/belfold/2020/04/01/schmidt_maria_alapitvanya_ket_budai_ingatlant_is_megkap_ingyen_az_allamtol/ | https://web.archive.org/web/20230924235431/https://index.hu/belfold/2020/04/01/schmidt_maria_alapitvanya_ket_budai_ingatlant_is_megkap_ingyen_az_allamtol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/schmidt-maria-alapitvanya-ket-budai-ingatlant-is-megkap-ingyen-az-allamtol | Index | hungarian-news | 2020-04-01 18:08:09 | [] | [
"Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"gazdálkodás",
"adósság",
"történelem",
"klientúra",
"tudomány"
] | [] |
50,310 | Kétmilliárd forintos állami támogatást kap kikötőfejlesztésre Mészáros és Tiborcz közös vagyonkezelője | A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében két balatoni kikötő fejlesztéséhez nyert el mintegy kétmilliárd forint támogatást az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. két leányvállalata - tette közzé az Appeninn a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján szerdán. | A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében két balatoni kikötő fejlesztéséhez nyert el mintegy kétmilliárd forint támogatást az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. két leányvállalata - tette közzé az Appeninn a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján szerdán.
A társaság tájékoztatása szerint a balatonfüredi kikötő teljes körű felújításához összesen 999 millió 963 ezer forint pályázati támogatást kap a Solum-Invest Kft., míg a balatonvilágosi Club Aliga üdülő területéhez tartozó kikötő fejlesztéséhez 999 millió 921 ezer forint pályázati támogatást ítéltek meg a PRO-MOT Hungária Ingatlanfejlesztő Kft.-nek.
A fejlesztési projektek összköltsége mindkét esetben 1,8 milliárd forint.
A közlemény szerint a sikeres pályázatok eredményeként megkezdődhet a Club Aliga területéhez tartozó, korábban elhanyagolt kikötő fejlesztése, amellyel a társaság célja, hogy megújítsa és bővítse a teljes balatoni vitorlásturizmus szempontjából komoly potenciállal rendelkező kikötőt. 2019 januárjában jelentették be, hogy 4,5 milliárdért lett Mészáros Lőrincé a Club Aliga.
A közlemény kitér arra is, hogy a turisztikai ingatlanfejlesztésekre a társaság az év elején frissített stratégiájában foglaltakkal összhangban nagy hangsúlyt kíván fektetni a következő években. Ennek első elemeiként valósulhat meg a Club Aliga, valamint a balatonfüredi kikötő megújítása is, amelyek a koronavírus-járvány okozta rendkívüli állapotok megszűnése után a társaság várakozásai szerint nagymértékben hozzájárulhatnak a balatoni turizmus fellendüléséhez és a társaság eredménytermelő képességéhez.
Orbán Viktor veje, Tiborcz István 2018 nyarán lett tulajdonos az ingatlanbérbeadással foglalkozó Appeninnben. A BDPST megvette a Mészáros Lőrinchez tartozó Konzum PE Magántőkealaptól az ingatlanos cég 20 százalékát. Ez volt az első alkalom, amikor nyíltan került Mészáros-vagyon az Orbán-családhoz. | https://444.hu/2020/04/01/ketmilliard-forintos-allami-tamogatast-kap-kikotofejlesztesre-meszaros-es-tiborcz-kozos-vagyonkezeloje | https://web.archive.org/web/20230905145234/https://444.hu/2020/04/01/ketmilliard-forintos-allami-tamogatast-kap-kikotofejlesztesre-meszaros-es-tiborcz-kozos-vagyonkezeloje | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ketmilliard-forintos-allami-tamogatast-kap-kikotofejlesztesre-meszaros-es-tiborcz-kozos-vagyonkezeloje | 444 | hungarian-news | 2020-04-01 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Tiborcz István"
] | [
"Appeninn Holding Nyrt.",
"Pro-Mot Kft.",
"Solum-Invest Kft."
] | [
"Balatonfüred",
"Balatonkenese",
"Veszprém megye"
] | [
"rokonok",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"klientúra",
"Balaton-sztorik"
] | [
"Aligai kiemelt beruházás"
] |
50,311 | Közel 20 milliárdos közbeszerzést nyertek meg Mészáros Lőrincék Győrben | A Modern Városok Program keretében zajló munkákban az Opus-tulajdon Euro Generál Építő és Szolgáltató Kft.-jét a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. segíti majd. | Miközben a hazai közvéleményt a veszélyhelyzetben bedobott, fülrepesztő hanggal dübörgő törvénymódosítási javaslatok foglalják le, melyek intézkedései között bőven vannak olyanok is, amiknek semmi köze a járványhoz, szükségszerűen sokkal kisebb zajt csapva, szinte lopva felkerült a Budapesti Értéktőzsde oldalára egy bejegyzés, ami egy vaskos közbeszerzés odaítélését jelenti be.
A szerda kora délután felkerült rendkívüli tájékoztatás szerint a Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó érdekkörébe tartozó Opus Global Nyrt. egy részben közvetlen tulajdonában álló cége megnyerte
a nettó 19,5 milliárd forintot érő „győri vízi élménypark kialakítása” elnevezésű projekt közbeszerzését.
A Modern Városok Program keretében zajló munkákban az Opus-tulajdon Euro Generál Építő és Szolgáltató Kft.-jét a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. segíti majd.
A tendert Győr Megye Jogú Város Önkormányzata élén még a korábbi polgármester, a fideszes Borkai Zsolt írta ki, aki ugyan az emlékezetes szexbotránya után még megnyerte az önkormányzati választást a városban, kicsit később viszont, az ügy utórengései miatt mégis mennie kellett. A közbeszerzés viszont maradt, és a város színe sem lett kevésbé narancsos, mert utóda, Dézsi Csaba András is a Fidesz-KDNP tábort erősíti. | https://privatbankar.hu/cikkek/vallalat/kozel-20-milliardos-kozbeszerzest-nyertek-meg-meszaros-lorincek-gyorben.html | https://web.archive.org/web/20210516083502/https://privatbankar.hu/cikkek/vallalat/kozel-20-milliardos-kozbeszerzest-nyertek-meg-meszaros-lorincek-gyorben.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-20-milliardos-kozbeszerzest-nyertek-meg-meszaros-lorincek-gyorben | Privátbankár | hungarian-news | 2020-04-01 23:08:22 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Euro Generál Zrt.",
"Fertődi Építő Zrt.",
"Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"közbeszerzés",
"fürdő",
"támogatás",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
50,312 | Boldog István mentelmi jogának felfüggesztését kéri a legfőbb ügyész | Polt Péter legfőbb ügyész a Központi Nyomozó Főügyészségen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél Boldog István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére, írja közleményében az ügyészség. | Polt Péter legfőbb ügyész a Központi Nyomozó Főügyészségen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél Boldog István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére, írja közleményében az ügyészség.
A Boldog István fideszes országgyűlési képviselő nevéhez kötődő ügyről sokat írtunk mi is, a sztorit Hadházy Ákos robbantotta még tavaly októberben. Az eddigi cikkek és információk szerint az egész azzal kezdődött, hogy a kengyeli polgármester egy vádalku keretében azt mondta a hatóságoknak, hogy az EU-s pályázatok előre le vannak zsírozva Boldog választókörzetében, a törökszentmiklósi központú Jász-Nagykun-Szolnok megyei 4-esben. Az ügyeket egy Fehér Petra nevű fideszes önkormányzati képviselő, Boldog István mindenese intézte állítólag, róla itt írtunk bővebben. Hogy az egész hogy zajlott, az ebben a cikkben van benne, ez pedig egy videó arról, hogy megpróbáltuk Boldogot és más polgármestereket kérdezni az ügyről. Orbán decemberben közölte, hogy lehet fideszes érintettség, de januárban még leült beszélgetni a képviselővel. Cikkgyűjtő oldalunkon itt válogathat a Boldog-cikkek között.
A mostani ügyészségi közlemény szerint a Központi Nyomozó Főügyészség eljárást folytat hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt. Az eljárás adatai szerint a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) egyes pályázatai kapcsán felmerült, hogy a pályázatokkal összefüggésben különböző személyek bűncselekményeket követtek el.
A nyomozás során Boldog István országgyűlési képviselő érintettsége is felmerült, írja az ügyészség.
Az eljárás adatai szerint Boldog István országgyűlési képviselő a cselekményekben oly módon vett részt, hogy a hivatali helyzetével, befolyásával visszaélt, jogellenesen befolyásolta a pályázatok elbírálásának eredményeit, amiért vállalkozóktól jogtalan előnyt kapott.
A felmerült bizonyítékok alapján a legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél indítványozta Boldog István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, a büntetőeljárás Boldog István országgyűlési képviselővel szembeni lefolytatására a mentelmi jogának felfüggesztése esetén nyílik lehetőség, írta a közlemény.
(Borítókép: Boldog István, a Fidesz képviselője egy 2019-es plenáris ülésen az Országgyűlésben. Fotó: Kovács Tamás / MTI) | https://index.hu/belfold/2020/04/02/boldog_istvan_mentelmi_jog_felfuggesztes/ | https://web.archive.org/web/20221005194217/https://index.hu/belfold/2020/04/02/boldog_istvan_mentelmi_jog_felfuggesztes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/boldog-istvan-mentelmi-joganak-felfuggeszteset-keri-a-legfobb-ugyesz | Index | hungarian-news | 2020-04-02 16:27:38 | [
"Boldog István",
"Fehér Petra"
] | [] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye"
] | [
"vesztegetés",
"ítélet/döntés",
"EU",
"mentelmi jog",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Boldog István és a Szolnok megyei uniós pénzszivattyú"
] |
50,313 | Boldog-ügy: bekeményített az ügyészség | Kétpón a belügy vizsgálódott, Cserkeszőlőn iratokat foglaltak le, négyen előzetesben – felgyorsult a nyomozás az ügyben, amelynek szálai a fideszes Boldog Istvánhoz vezetnek. | vesztegetés;Boldog István;
2019-12-05 08:00:00
Boldog-ügy: bekeményített az ügyészség
Kétpón a belügy vizsgálódott, Cserkeszőlőn iratokat foglaltak le, négyen előzetesben – felgyorsult a nyomozás az ügyben, amelynek szálai a fideszes Boldog Istvánhoz vezetnek.
A Népszava több érintett polgármesterrel folytatott beszélgetés után az elsők között számolt be arról, milyen körülmények között osztották ki a TOP-os pályázati pénzeket Boldog István kétpói fideszes országgyűlési képviselő Jász-Nagykun-Szolnok megyei körzetében. Behívták őket a kétpói polgármesteri hivatalba 2016 januárjában, s ott közölték velük, mely cégekkel végezzék a pályázatok előkészítését, a projektmenedzseri feladatokat, a közbeszerzési eljárást, ha nyerni akarnak. Hadházy Ákos független képviselő pedig sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az ügyben – Boldog István képviselő megnevezése nélkül – nyomozás indult.
Ehhez az ügyhöz kapcsolódva a cserkeszőlői önkormányzatnál foglaltak le iratokat november végén: a Központi Nyomozó Főügyészség katonai ügyészének utasítására a hivatal eközben még a beérkező telefonokat sem fogadhatta. Ezen a héten kedden pedig a Belügyminisztérium tartott ellenőrzést a kétpói polgármesteri hivatalban egy olyan ügyben, ami szintén köthető Boldog Istvánhoz. Az ő féltestvére irányítja ugyanis a Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft-t, amely a kétpói önkormányzat tulajdona. Ez a kft. egy tízmilliós pályázati pénzzel nem tud elszámolni. Október 31-ig kellett volna fóliasátrakat felállítaniuk a közmunkások számára, szeptemberben el is készítettek egy dokumentációt a műszaki átadásról, ám a falu új vezetése azzal szembesült, hogy a projekt nem valósult meg, ezért ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek. Belső körből származó információk szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormányhivatal illetékesei is bejelentkeztek Kétpón, hogy a 2011-től napjainkig tartó időszak pályázati anyagait átnézzék.
Az „irányított” TOP-os pályázatokkal kapcsolatos hír, hogy a hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben előzetes letartóztatásba került Boldog István jobbkeze, korábbi közvetlen munkatársa, Fehér Petra, aki korábban a megyei közgyűlés alelnöke volt, az idei helyhatósági választásokon pedig a Fidesz-KDNP képviseletében tagként újra bekerült a testületbe – írta meg a torokszentmiklosi.hu. Az Index ezt később azzal egészítette ki, hogy eddig összesen öt emberrel szemben rendeltek el kényszerintézkedést, közülük négyen kerültek letartóztatásba, egy fő pedig – nyomkövető alkalmazásával – bűnügyi felügyelet alá. | https://nepszava.hu/3059362_boldog-ugy-bekemenyitett-az-ugyeszseg | https://web.archive.org/web/20220809015441/https://nepszava.hu/3059362_boldog-ugy-bekemenyitett-az-ugyeszseg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/boldog-ugy-bekemenyitett-az-ugyeszseg | Népszava | hungarian-news | 2019-12-05 17:04:00 | [
"Boldog István",
"Fehér Petra"
] | [
"Cserkeszőlő Önkormányzata",
"Kétpó Önkormányzata"
] | [
"Cserkeszőlő",
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Kétpó"
] | [
"közbeszerzés",
"vesztegetés",
"EU",
"önkormányzat",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Boldog István és a Szolnok megyei uniós pénzszivattyú"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.