news_id
int64 1
63.3k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
50,438 | Végre nekiállnak a botrányos állapotú Nyugati pályaudvar felújításának | Kilencmilliárd forintért újíthatja fel a pályaudvar tetejét és homlokzati üvegfalait a Puskás Stadionon is dolgozó Magyar Építő Zrt. | Ha esik az eső, akkor sem érdemes összecsukni az esernyőt, ha az ember belép a Nyugati pályaudvarra, mert belül, a vágánycsarnokban majdnem ugyanolyan eséllyel kap vizet a nyakába, mint kint. Az ország egyik legfontosabb, járványmentes időkben naponta több tízezer ember által használt vasúti létesítménye évek, lassan évtizedek óta rettenetes állapotban van, két éve például egy nagyobb vakolatdarab szakadt le.
A tetőszerkezet állapotát mindennél jobban mutatja az a videó, amelyet még 2014-ben tett közzé a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület:
A felújítást évek óta ígérgetik, de úgy tűnik, hogy most már tényleg el is indul. A pályaudvar teteje és homlokzati üvegfalainak felújítására kiírt tenderen két cég adott le ajánlatot. A befutó végül a Puskás Stadionon és a Liget-projekt több beruházásán is tízmilliárdokért dolgozó Magyar Építő Zrt. lett, amely – legalábbis nagy valószínűség szerint – jó félmilliárddal olcsóbban vállalta a munkát, mint amennyiért a Mészáros-család cége, a Fejér B.Á.L. elvégezte volna.
A MÁV tavaly év végén írta ki a közbeszerzést, amely alapján
felújítják a pénztárcsarnok, a McDonald’s és a vágánycsarnok tetejét, utóbbit a csatlakozó üvegszerkezetekkel,
rekonstruálják a homlokzati hat kisebb toronytetőt,
részben átépítik a csapadékvíz-elvezető rendszert, és
megújítják az üveg függönyfalat az épület mindkét végén.
A kiírás szerint csak a tetőszerkezeten 1800 négyzetmétert kell leüvegezni, a homlokzaton pedig ennél is nagyobb üvegfelületet kell felújítani. Mindezt úgy, hogy műemlékről van szó.
Szóval már az elején látni lehetett, hogy masszívan milliárdos beruházásról van szó. A munkának azonban elvileg van fedezete, hiszen Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója korábban azt nyilatkozta, hogy a fejlesztésre európai uniós forrásokkal rendelkezik a vasúttársaság.
Múlt héten az is kiderült, hogy mennyi uniós forrás kellene erre, a MÁV ugyanis feltöltötte a közbeszerzési rendszerbe az ajánlatok elbírálásáról szóló összesítést. Ebből pedig az derül ki, hogy
a két beérkező ajánlatból az olcsóbb csak egy hajszállal marad el a 9 milliárd forinttól.
A Magyar Építő Zrt. vállalta elvileg ennyiért a munkát, de ez azért nem teljesen egyértelmű, mert a dokumentumot valószínűleg rosszul töltötték ki. Az ajánlatok felsorolásánál a Magyar Építő mellett ez az összeg szerepel, a nyertes megnevezésénél azonban már – szintén a cég neve mellett – egy ennél bő félmilliárddal magasabb. Azért tűnik szinte biztosnak, hogy utóbbi a hibás, mert az ott megadott 9,52 milliárd épp megegyezik a másik pályázó, a Mészáros Lőrinc és gyermekei tulajdonában álló Fejér B.Á.L. Zrt. ajánlatával.
A Magyar Építő a mostani megbízással viszonylag hosszú idő után nyert újabb állami munkát. Legutóbb tavaly augusztusban a labdarúgó Eb-hez szükséges kiegészítő beruházásokat bízták rájuk, illetve a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Záév Zrt.-re, amellyel a Puskás Stadiont is közösen építette a vállalat. Az a nyolcmilliárdos projekt – annak ellenére, hogy az Eb-t elhalasztották – lassan befejeződik.
A cég egyébként korábban közvetve annak a Szíjj Lászlónak a tulajdonában volt, akit épp Homolya Róberttel közösen fényképezett le 2018-ban egy luxusjachton az Átlátszó. Szíjj azonban már 2017-ben megvált a társaságtól, amely azonban így is Fidesz-közeli tulajdonban maradt. A Magyar Építő ugyanis Szíjjtól a Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila és a sajtóinformációk szerint a kormányfő vejével és lányával szintén összekapcsolható Szeivolt István érdekeltségébe került. A vállalatnak pedig azóta is jól megy: 2017 nyara óta önállóan 17, más cégekkel közösen pedig több mint 40 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHuszonhat munkással kaszált 3,6 milliárdot az állami megbízásokkal kitömött építőcégÁrbevételét megduplázta, nyereségét pedig megháromszorozta tavaly a 190 milliárdból épülő Puskás Stadion kivitelezésén is dolgozó Magyar Építő Zrt. | https://g7.hu/kozelet/20200504/vegre-nekiallnak-a-botranyos-allapotu-nyugati-palyaudvar-felujitasanak/ | https://web.archive.org/web/20230608112938/https://g7.hu/kozelet/20200504/vegre-nekiallnak-a-botranyos-allapotu-nyugati-palyaudvar-felujitasanak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vegre-nekiallnak-a-botranyos-allapotu-nyugati-palyaudvar-felujitasanak | G7 | hungarian-news | 2020-05-04 16:39:00 | [
"Homolya Róbert",
"Paár Attila",
"Szeivolt István",
"Szíjj László",
"Tiborcz István"
] | [
"Magyar Építő Zrt.",
"MÁV"
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
50,439 | Hatmilliárd még kellett, hogy mindenki értesüljön a 13. havi nyugdíjról | Rogán Antal minisztériuma eddig 93 milliárd forintot költött a kék hátterű és Soros György arcképével díszített plakátokról elhíresült kampányokra. | Újabb több mint 6 milliárd forintot költ el az állampolgárok tájékoztatására a kormányzati kommunikációért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda. A Rogán Antal vezette tárca még április elején állapodott meg az állami hirdetési pénzeket felszívó cégcsoporttal, de a szerződést csak most töltötték fel az erre a célra létrehozott felületre (pdf).
Ez már a huszadik olyan közbeszerzés volt, amit az „állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátására” írtak ki, és amelyek eredményeként az országot ellepték az először kék hátterű, később Soros György arcképével díszített, majd pedig mémmé vált stockfotókat használó plakátok. Pár éve pedig a hasonló tenderek kiegészültek még egy feladattal: a magyar állampolgárok tájékoztatása mellett már az „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációt” is lefedik. Az áprilisban lezárt közbeszerzés utóbbiból is már a tizenkettedik volt.
A mostani hatmilliárdból vélhetően a koronavírussal kapcsolatos tájékoztatókat és a kormányzat gazdaságélénkítőnek szánt, legalábbis akként kommunikált intézkedéseit – például a 13. havi nyugdíj „visszaépítését” – népszerűsítő plakátokat, illetve egyéb hirdetéseket finanszírozzák . Egész biztosat azonban azért nem lehet mondani, mert Rogán Antal minisztériumát hiába kérték korábban többször is, hogy árulja el, melyik kampányt melyik közbeszerzésből fizették, ezt eddig a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem tette meg.
A megbízást ezúttal is Balásy Gyula médiaügynökségei kapták, ami azért sem meglepő, mert más nem is kaphatta volna. A tendert ugyanis a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül intézte Rogánék minisztériuma, márpedig az állami kommunikációs költést felügyelő hivatal egy ideje már csak Balásyékkal szerződik le. Ennek eredményeként a néhány éve még csak néhány százmilliós bevételt csináló ügynökségek mostanra több mint 150 milliárdnyi állami megrendeléshez jutottak.
Ezeknek pedig elég jelentős része épp Rogánéktól jött. A minisztérium ugyanis eddig – az opciós részekkel együtt – 93,3 milliárd forintnyi szerződést kötött a plakátokról ismert kampányokra. Ezeket a megbízásokat pedig egy kivételével Balásy Gyula ügynökségei kapták.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmióta kiposztolta, hogy Orbánra szavaz, 90 milliárdnyi megbízást kapott, most duplázhatA következő években is egyetlen médiaügynökségi csoportnál költhetik el az összes állami hirdetési pénzt, a tender alapján újabb 90 milliárd forintot.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy Puskás stadionnyi pénzt költhet propagandára az államBár a kommunikáción korábban sem spórolt a kormányzat, most az eddigiekhez képest is egészen elképesztő összegben kötött szerződést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal. | https://g7.hu/kozelet/20200508/hatmilliard-meg-kellett-hogy-mindenki-ertesuljon-a-13-havi-nyugdijrol/ | https://web.archive.org/web/20231002101152/https://g7.hu/kozelet/20200508/hatmilliard-meg-kellett-hogy-mindenki-ertesuljon-a-13-havi-nyugdijrol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hatmilliard-meg-kellett-hogy-mindenki-ertesuljon-a-13-havi-nyugdijrol | G7 | hungarian-news | 2020-05-08 16:47:00 | [
"Balásy Gyula",
"Rogán Antal"
] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"hirdetés",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
50,440 | Az I. kerületi polgárok 500 millió forintját égette el a korábbi polgármester | Az I. kerület ellenzéki vezetése feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt - jelentette be szerdán V. Naszályi Márta polgármester és Gelencsér Ferenc alpolgármester. | Az I. kerület ellenzéki vezetése feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt - jelentette be szerdán V. Naszályi Márta polgármester és Gelencsér Ferenc alpolgármester.
Rájöttek ugyanis arra, hogy 500 millió forint hiányzik a kerület vagyonából, mert mint kiderült, a korábbi polgármester, Nagy Gábor Tamás 2013-ban - állításuk szerint saját hatáskörben - ekkora összeget helyezett el a közismerten Fidesz-közeli Széchenyi Bankban, ami nem sokkal később, 2014-ben a NER-korszak egyik legnagyobb gazdasági botrányának köszönhetően tönkrement. A sírba víve magával az I. kerületiek közpénzét is.
A Széchenyi Bank megsemmisüléséhez egyébként annyira gyanús húzások vezettek, hogy az ügyben a Matolcsy György vezette Nemzeti Bank annak ellenére tett büntetőfeljelentést 2015-ben, hogy a Széchenyi többségi tulajdonosa az egyik leglojálisabb - és a nagyközönség előtt legkevésbé ismert - NER-háttérember, a Fidesz médiabirodalmának a baloldali kormányzás alatti egyik fontos finanszírozója, Töröcskei István érdekeltsége volt. Aki mellett a 49 százalékos kisebbségi tulajdonos 2013 közepe óta a magyar állam, konkrétan az a Nemzetgazdasági Minisztérium volt, amit 2013 márciusáig éppen Matolcsy vezetett.
De mielőtt felidéznénk a bankcsődöt, ugorjunk vissza a mostani ügyre!
Az I. kerületi önkormányzat 2010-es évek elején érvényes ügyrendje szerint a polgármester 100 millió forintos értékhatárig a saját hatáskörében is leköthetett pénzösszegeket a kerület vagyonából, de maximum 30 napra, e fölötti összeg vagy hosszabb lekötés esetében viszont a Pénzügyi Bizottság jóváhagyása volt szükséges.
2013. márciusában Nagy Gábor Tamás fideszes polgármester egy rendelettel 500 millió forintra emelte ezt az értékhatárt, a maximális lekötési időt pedig egy hónapról fél évre emelte - állítja Gelencsér és V. Naszályi. Mint kiderült nem véletlenül: Nagy alig két hónappal később ugyanis éppen 500 millió forintot helyezett el két részletben a Széchenyi Bankban, hathónapos lekötésre. Az új szabályok szerint erről a bizottság értesítése nélkül dönthetett.
Maga a pénz elhelyezése a korábbi rendelet miatt az önkormányzat szempontjából formailag törvényes volt, ám az kapásból feltűnő, hogy Nagy Gábor Tamás ezt teljes titokban tartotta. Gelencsér Ferenc állítása, illetve facebookos posztja szerint ugyanis a lekötésről egy szó sem szerepel például a 2013. szeptemberében készült pénzügyi beszámolójában.
A polgármesternek a féléves lejáratok miatt 2013 novemberében és 2014 májusában is lehetősége volt kivenni a pénzt, de nem tette, sőt újra lekötötte azt. Pedig ekkorra már nemhogy egy jó információkkal rendelkező, bennfentes kormánypárti politikus, hanem egy teljesen átlagos újságolvasó is rég tisztában lehetett azzal, hogy a Széchenyi Bank helyzete drámaian megrendült.
A HVG 2014. június 3-án például arról írt, hogy a banknál hatalmas volt a veszteség, csak az előző évben 2 milliárd forint, ami az aprócska pénzintézet jegyzet tőkéjének majdnem egyharmadát jelenti, miközben igen magas a nem teljesítő hitelek aránya. A lap azt is megírta, hogy a banknál felügyeleti vizsgálat indult.
De már ez előtt is jelentek meg leleplező cikkek a bank gondjairól. A gazdasági sajtó bő terjedelemben foglalkozott azzal, hogy a fennállása hat éve alatt mindvégig veszteséges bank - a polgármester ennek tudatában sem kérte vissza a kerület pénzét - az összeomlás felé halad.
A 2014 novemberében pedig már nem tudott mit tenni az I. kerület: a Nemzeti Bank, ami időközben szintén vizsgálatot indított a pénzintézetnél, november 4-én 5 millió forintban maximálta a rövid lejáratú kifizetések összegét. Az I. kerület soros hat hónapja 1, illetve 2 nappal ezután járt le, így már bottal üthették a félmilliárdjuk nyomát.
A helyzet ekkor már annyira kínos volt, hogy Nagy Gábor Tamás 2014. december 10-én írásban próbálta megindokolni Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek, hogy miért hagyta bent a kerület pénzét még pár héttel korábban, novemberben is. illetve segítséget kért tőle, hogy valahogy mégis visszaszerezhesse a pénzt.
Levelében Nagy Gábor Tamás nyíltan elismerte, hogy 2014. közepére már bőven tudta, hogy a bank helyzet nem rózsás és oda közpénzt kihelyezni kockázatos:
Na de miért nem próbálta akkor visszaszerezni a közpénzt, ha egyszer tudta, hogy kockázatos a buli, és amire még a saját levele szerint is lett volna lehetősége?
„Ha feltörnénk a lekötésünket és visszautaltatnánk a lekötött összeget, olyan lavinát indíthatunk el, amely esetleg pánikhelyzetet teremt. Megrendülhet a bizalom egy állami tulajdonúként ismert bankkal szemben, és ennek következményeit nem vállalhattuk fel.”
- írta indokolásképp Varga miniszternek.
Pedig ekkora már réges régen megszűnt a bizalom a többségi magántulajdonban lévő bankkal szemben, hiszen a sajtó bőséges terjedelemben számolt be a jegybanki vizsgálatról.
Az MNB végül 2014. december 5-én visszavonta a pénzintézeti engedélyüket és elrendelte a Széchenyi végelszámolását.
Legkésőbb ezen a ponton az olvasóban joggal merül fel az a logikus kérdés, hogy eleve miért helyez el bárki is félmilliárd forint közpénzt egy olyan banknál, amiről a hivatalból nyilvános cégadatok megnézése alapján is könnyen megtudható, hogy folyamatosan veszteséges, és amihez személyesen nincs semmiféle köze, vagyis nem önmagát gazdagítja. És főleg miért tart ki mellette azután is, hogy egyre világosabb a bank katasztrofális anyagi helyzete?
Nagy Gábor Tamás a Vargának írt magyarázkodó hangulatú levelében az eredeti választását azzal indokolta, hogy
"Úgy gondoltuk, hogy egy 49 százalékos állami tulajdonú bankban biztonságban tudjuk pénzünket"
Arra, hogy ezen felül mi lehetett az oka erre - különös tekintettel arra, hogy a minisztérium 2013. június 28-án lett szerzett tulajdont a bankban, akikkel Nagy még ez ELŐTT, májusban szerződött le - az vethet némi fényt, ha megnézzük, mi is volt ez a Széchenyi Bank és ki az a Töröcskei István.
A Nemzeti Banktól a milliárdokig
Az egyik legkevésbé rivaldafényben élő NER-milliárdos a rendszerváltástól kezdve az aktuális jobboldali kormányok környékén üzletelt. A rendszerváltás előtt az MNB-ben dolgozott, ahol a főnöke Boros Imre jelentette a kapcsolódási pontot a későbbi Antall-kormányhoz, aminek Boros minisztere lett. Töröcskeit már alkalmazottként sem kerülték a tisztázatlan ügyek: érintettje volt, de nem elítéltje az úgynevezett Volkswagen-ügynek 1987-ben, amit a Spiegel a világháború utáni Németország egyik legnagyobb gazdasági bűnügyének nevezett, és ami miatt a magyar jegybanknak 1993-ban mai értéken tízmilliárdos nagyságrendű összeget kellett peren kívül kifizetnie.
Töröcskei a rendszerváltás után azonnal nagymenő üzletember lett, majd a Magyar Hitelbank elnök-vezérigazgatója. A Fidesszel ekkor fonta szorosra a személyes és gazdasági szálakat: az Átlátszó cikke szerint 1994-ben a bank egymillárd forintos hitellel támogatta a harcias liberálisból nem sokkal ezelőtt jobboldali konzervatívvá átfazonírozott Fidesz és az MDF választási kampányát.
Akkor még ez a pénz sem segített, a Fidesz története legváratlanabb és legnagyobb kudarcát szenvedte el, a kiborult Orbán pártelnök a választási eredmények helyett emlékezetes módon a finnek hoki-vb-döntőjét nézte inkább, Horn Gyula kétharmadot szerzett, Töröcskeinek, visszanézve, mégis megérte a dolog. Saját bevallása szerint ugyanis a hitelbankos korszakában ismerkedett meg és barátkozott össze Simicska Lajossal. Töröcskei abban is unikumnak számít a hazai gazdasági-politikai háttéremberek között, hogy alkalmanként teljes nyíltsággal beszélt olyasmikről, amikről kevesen szoktak. Erről például így nyilatkozott a megboldogult Népszabadságnak 2011-ben:
„Simicska Lajos urat 1992-ben ismertem meg, mikor a Hitelbank elnök-vezérigazgatója voltam. Izgalmas vitákat folytattunk, amiből mély baráti kapcsolat alakult ki. Kevés ember van megáldva hozzá hasonló jó képességekkel. A Fidesszel ezt követően alakult ki szorosabb kapcsolat. Nyerges Zsolt úrral 2001-ben találkoztunk, és azóta építgetjük a baráti kötődéseinket.”
A Fidesszel ápolt szorosabb kapcsolat a gyakorlatban a várakozásai ellenére ellenzékben maradt Fideszes médiabirodalmának finanszírozását jelentette. Töröcskei már 1994-ben bepróbálkozott azzal, hogy az állami tulajdonú Hitelbank cégportfoliójából Simicska Lajos Mahir-jának, az egyik legfontosabb fideszes párt-háttércégnek adja el az akkor még extra magas példányszámban elfogyó Szabad Földet, illetve a Mai Nap és a Reform című bulvárlapokat, de a hatalomra került Horn Gyula a kezére csapott.
Amikor a Fidesz 1998-ban, történetében először hatalomra került, nem felejtették el Töröcskei gesztusait: a Magyar Exporthitel-biztosító elnökévé nevezték ki és ő lett a kormányzat egyik erős gazdasági háttérembere.
Az üzletember ezt a 2002-es váratlan MSZP-győzelem után nem késlekedett viszonozni: részben az ő cégei birtokolták és finanszírozták a Hír Tv-t és a Lánchíd rádiót egészen 2011-ig. Arról, hogy a kizárólag politikai célokra kitalát médiacégeket nem üzletnek tekintette, hanem pártfeladatként kapta a finanszírozásukat, szintén elismerésre méltó nyíltsággal beszélt:
„Elkötelezett konzervatívként szomorúan tapasztaltam, hogy ennek az oldalnak rendkívül kevés megszólalási lehetősége adódott a tömegtájékoztatásban. Amikor jött a megkeresés, hogy egy bizonyos csoport álljon össze, és hozzuk létre a konzervatív sajtót, eredményeim szerencsére lehetővé tették, hogy ebben lelkesen részt vehessek.”
Töröcskeinek - akiről sosem derült ki igazán, hogy mekkora vagyont mozgat - egy rakás egyéb érdekeltsége volt, az agráriumtól a pénzügyi szektoron át az energiaiparig. Ez tette lehetővé a pártkérés teljesítését is médiaügyben.
Töröcskeit tehát tehetős - feltehetőleg sokmilliárdos - befektetőként és a párt gazdasági háttérbirodalmát akkor még lényegében egyszemélyben irányító és birtokló Simicska Lajos bizalmasaként érte a Fidesz ismételt hatalomra kerülése 2010-ben.
A választások táján kétmilliárdos hitelből vásárolta meg az akkor még SPE Banknak hívott későbbi Széchenyi Bankot egy Kajmán-szigeteki tulajtól, amit titokzatos okokból egy napra Pannon, majd pár hónapra Helikon Bankra keresztelt, hogy aztán végleg kikössön a Széchenyi névnél.
A kisbank a róla szóló szakcikkek szerint folyamatosan veszteséges volt, ezért a többségi tulajdonosnak kötelező lett tőkét emelnie, amit Töröcskei 2012-ben egy olyan tranzakcióval próbált megoldani, ami a későbbi vizsgálatok középpontjába került. A print HVG a Magyar Nemzeti Bank vizsgálati anyaga alapján a következőképpen írta le az akciót egyik tényfeltáró cikkében, az 2015. augusztus 22-i lapszámban: a bank öt cégnek összesen 1,5 milliárd forint hitelt adott villámgyos elbírálás után, hogy az összeg a hetilap szerint különböző számlákon villámgyosan átfolyatva egy napon belül a Széchenyi többségi tulajdonosa, Töröcskei családi cége, a T and T Kft számláján landoljon, amiből a cég azonnal, még aznap megemelte a bank tökéjét.
Vagyis - az MNB több mint 100 oldalas, a HVG által ismertetett vizsgálati jelentése szerint - fiktív tőkeemelés történt volna, hiszen a többségi tulaj a bank tőkéjét egy magától a banktól származó hitelből emelte volna meg.
Egy elképzelt tökéletes piacgazdaságban talán meglepő lenne, hogy a magyar állam 2013. nyarán pont egy ilyen küszködő kisbanknak vegye meg a 49 százalékát, 3 milliárdos befizetéssel. Ha tekintetbe vesszük Töröcskei és a Fidesz nem is titkolt szoros viszonyát, talán már érthetőbbé válik a dolog.
A nemzetgazdasági tárca megpróbálta rendbe hozni a leglátványosabb problémákat: rászorította például a bankárt, hogy rendezze a korábban leírt, furcsa tőkeemelési ügyet.
A maga módján szinte vicces elem, hogy - a HVG cikke szerint - Töröcskei cége még a bank eredeti megvárlására felvett hitelt is úgy fizette vissza, hogy az MNB kis- és középvállalkozásoknak szánt, úgynevezett növekedési hitelkeretéből két jókora kölcsönt adott két vállalkozásnak, hogy az összegek egy része megint csak a T and T-nél landoljon és a cég ebből fizesse vissza a hitelét.
Az MNB vizsgálata olyan következtetésekre jutott, amik miatt 2014. decemberében visszavonták a bank engedélyét, elrendelték a végelszámolását majd pár hónap múlva büntető feljelentést tettek.
Nyomozástörténti kuriózum, hogy a 444 tudomása szerint a nyomozás még mindig nem zárult le. Sokat elárul annak hevességéről és érthetőbbé teszi annak világrekordgyanús elhúzódását, hogy amikor az mfor.hu 2019. februárjában, vagyis majdnem négy évvel a nyomozás kezdete után cikket írt az ügyről,
a rendőrség a jellemzően jólértesült lap információi szerint még meg sem kereste sem Töröcskeit, sem a feleségét, sem Szakács Tibort, a Széchenyi Bank akkor vezérigazgatóját.
Ezen értesülésüket Töröcskei akkor nem kívánta kommentálni, Szakácsot pedig nem sikerült elérniük.
Most sikerült beszélnem Töröcskeivel, aki megerősítette, hogy azóta sem kereste a rendőrség a büntetőeljárás miatt. Az üzletember elmesélte, hogy a Széchenyi-ügy miatt polgári pereket indított az MNB ellen, amikben állítása szerint "egész jól állnak" és azt fejtegette, hogy talán azért nem halad a büntetőügy, mert a hatóságok szerinte arra számítottak, hogy a polgári perekben veszíteni fog, ami majd megkönnyíti a büntetőeljárást, ám végül nem így történt.
Vele ellentétben Nagy Gábor Tamás egyelőre nem reagált sem a telefonos, sem az SMS-ben küldött megkeresésünkre. (Update: cikkünk megjelenésekor a sajtósán keresztül azt üzente, hogy a kerületi Fidesz-szervezet reagált a nevében, ami alant lesz olvasható.)
Cikkünk élesítése előtt közvetlenül a Fidesz közleményt adott ki az ügyben. Ebben azt állítják - szöges ellentétben V. Naszályi Márta és Gelencsér állításaival - hogy a polgámester nem titokban cselekedett, hanem
"Az Önkormányzat pénzügyi tartalékairól, a lekötésekről, futamidejükről és várható kamatbevételeiről minden költségvetési rendelet módosításakor, elfogadásakor és a zárszámadásokban is tájékoztatást kapott a testületet. A bank csődjekor kialakuló helyzet mind a szakbizottság mind a képviselő-testület előtt ismertetve volt."
A párt közleménye meglepő módon azzal indokolta, hogy a Széchenyit választották, hogy "3 banktól kért ajánlatot, minden esetben a Széchenyi Bank ajánlotta a legmagasabb kamatot". Ez azért meglepő érv, mert a kamat közpénz elhelyezésekor normális esetben kifejezetten sokadrangú szempont és éppen a megbízhatatlan pénzintézeketek ajánlanak sokszor gyanúsan magas kamatot.
A közelmény azt is állítja, hogy
Csahogy ezt éppen Nagy Gábor Tamás levele cáfolja, aki nyíltan leírta Vargának, hogy annyira tudtak a likviditási gondokról, hogy már májusban sem mertek új betétet elhelyezni a bankban.
A Fidesz közleménye ott is önmagát látszik cáfolni, amikor kicsit később azt írják, hogy
"Nincs új a nap alatt, V. Naszályi Márta jelenlegi polgármester első döntései között magához vonta a 2015 óta bizottsági hatáskörbe tartozó pénzügyi lekötésekről való döntés jogát."
Amiből ugye az következik, hogy 2015. előtt mégsem a bizottság döntött a lekötésekről, ellentétben azzal, amit közleménye elején a párt állított. Az ellenzékiek viszont éppen ezt mondták.
A kerületi Fidesz Nagy Gábor Tamást mentegetni igyekvő közleménye azzal zárul, hogy V. Naszályi | https://444.hu/2020/05/13/az-i-keruleti-polgarok-500-millio-forintjat-egette-el-a-korabbi-polgarmester-a-fidesz-korszak-legjobban-dokumentalt-gazdasagi-bunugye-miatt | https://web.archive.org/web/20220813123451/https://444.hu/2020/05/13/az-i-keruleti-polgarok-500-millio-forintjat-egette-el-a-korabbi-polgarmester-a-fidesz-korszak-legjobban-dokumentalt-gazdasagi-bunugye-miatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-i-keruleti-polgarok-500-millio-forintjat-egette-el-a-korabbi-polgarmester | 444 | hungarian-news | 2020-05-13 00:00:00 | [
"Nagy Gábor Tamás",
"Töröcskei István"
] | [
"Széchenyi Bank"
] | [
"Bp. I. kerület",
"Budapest"
] | [
"hűtlen kezelés",
"önkormányzat",
"bankok - pénzintézetek"
] | [
"Széchenyi Bank-ügy"
] |
50,442 | A vesztegetéssel vádolt Bige László szerint a “lopott pénzből” sem fektettek be Magyarországon annyit, mint ő | Magyarország egyik leggazdagabb embere ellen tavaly májusban indult nyomozás vesztegetés gyanúja miatt, tegnap pedig vádat emelt ellene az ügyészség, és börtönbüntetést kérnek rá. A milliárdos a sajtónak kiküldött közleményében nevetségesnek és komolytalannak nevezi a vádat – szerinte az egész ügy nonszensz, és Csányi Sándor ámokfutása áll a háttérben, ám úgy véli, hogy politikai hozzájárulás nélkül ezt nem lehetne megtenni. “Ugyanakkor nem hiszi, hogy ez lehetséges vagy elfogadható lenne egy olyan országban, amely a jogállamiság elvei szerint működik” – áll a műtrágyakirály közleményében. | Az ötödik leggazdagabb magyarként számon tartott Bige László, „a műtrágyakirály” ellen tavaly májusban indított nyomozást a rendőrség vesztegetés gyanúja miatt. Az üzletembert 48 órára őrizetbe is vették, majd szabadlábon védekezhetett. Ezután hosszas csend következett, ám most, egy évvel később fordulat történt.
A 24.hu írta meg, hogy Bige ellen vádat emeltek az ügyben, és börtönbüntetést, valamint 135 millió forint elkobzását indítványozta az ügyészség. A lap idézi a megyei hírportálon Martossy György megbízott főügyész aláírásával megjelent közleményt, amely az üzletember nevének említése nélkül részletezi a feltételezett bűncselekményt.
Eszerint Bigét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel vádolja, mivel a vádirat szerint manipulált az általa gyártott termék eladása során, amiért 135 millió forintot kért és kapott cége ügyfelétől. 2010-ben, vagyis 10 évvel ezelőtt.
„A vádlott megállapodott az említett vállalkozóval abban, hogy több ezer tonna terméket ad át részére letéti szerződés alapján, amelynek egy részét a vállalkozó a vevőknek fogja a piaci árnál olcsóbban, ugyanakkor számla nélkül értékesíteni, az így befolyt összeget pedig átadja a vádlottnak. A vádlott egyúttal vállalta, hogy a vállalkozónál letétbe helyezett terméket később az általa vezetett cég leértékeli, azaz kedvezményes áron fogja kiszámlázni, így a vállalkozó is megfelelő haszonhoz juthat.” – olvasható a közleményben.
Az ügyészség börtönbüntetést kér a milliárdosra, de abban az esetben, ha az előkészítő ülésen beismerő vallomást tesz, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, akkor az ügyészség megelégedne két év börtönbüntetéssel öt évre felfüggesztve.
Bige László az Átlátszónak is eljuttatott sajtóközleményben reagált a vádemelésre. A Bige Holding, és annak ékköve, a péti Nitrogénművek tulajdonosa szerint nevetséges és megalapozatlan a vesztegetési vád.
„Elfelejtették, hogy nem alkalmazott vagyok, akit meg lehet vesztegetni, hanem én vagyok a tulajdonos, akit a saját pénze ellenében nem lehet megvesztegetni.”
Úgy véli, ez a vád is része annak az összefüggő támadásnak, ami zajlik ellenük. Azt írja, igazán látványosak a cégcsoportja elleni „hatósági atrocitások”, és felsorol néhányat:
a szolnoki vegyiüzem elleni fellépés
a Nitrogénművek Zrt. két vezetőjét kezdetben sikkasztással, majd hűtlen kezeléssel vádolták leértékelt műtrágya értékesítése kapcsán
folyamatban van egy versenyhivatali eljárás a hazai műtrágyaszektor szerződési és értékesítési gyakorlatáról 2011 óta
a Nitrogénművek legutóbbi nemzetközi kötvénykibocsátása előtt valaki (megnevezi a személyt, aki nem közszereplő – a szerk.) vádaskodó levelet küldött a kibocsátó bankok vezetőinek, nagy ügyvédi irodáknak és hedge fundoknak
Közleményében Bige László arról is ír, hogy cégein keresztül közel 500 millió eurót fektetett be Magyarországon az elmúlt tíz évben. Ez egy sikeres befektetési ciklus volt, új gyárakat építettek, többé- kevésbé teljesen megújították a Nitrogénműveket, amely bővítette kapacitását a legújabb technológia révén – mondta Bige. Hozzátette: ráadásul válság alatt építettek, ami azt jelentette, hogy költségeik körülbelül a felének feleltek meg annak, mint ami manapság lenne. Összeszámolhatja bárki, hogy ki fektetett be ebben az országban az elmúlt tíz év alatt közel 500 millió eurót – biztatott a milliárdos.
Mint fogalmazott, még a „lopott pénzből” sem fektettek be ennyit, azaz nincs még egy magyar cég, amely ennyit fektetett volna be Magyarországon, mint ő.
Kevés cég van, amely 2-3 milliárdtól fölfelé fektet be, de azt a külföldi céget, amely 2-3 milliárd forintot elkölt Magyarországon, „úgy megéneklik, mint Odüsszeuszt, sőt még támogatást is adnak neki”. Bigéék ezzel szemben soha egy fillért nem kaptak sem az Európai Uniótól, sem pedig a magyar adófizetőktől. Sem az előző rendszerben, sem azóta. Nem kaptak, de nem is tartottak rá igényt. Ebből a pénzből csak azoknak adnak, akik eléggé lojálisak a hatalom iránt – fogalmazott Bige László. Egy illetékes miniszter meg is mondta neki – emlékezett vissza –, hogy ne is kérjenek támogatást, mert nekik nem jár. A beruházásokat így saját pénzükből és kötvényeik kibocsátásából fedezték.
Az üzletember közleménye megnevezi azt a személyt is (szintén nem közszereplő – a szerk.), aki őt feljelentette a 10 évvel ezelőtti állítólagos vesztegetés miatt. Bige azt írja, hogy a feljelentő 2010-ben tönkrement, és még ma is sok milliárd forinttal tartozik magánembereknek és cégeknek. Többek között a Bige Holding Csoportnak is tartozik, körülbelül 400 millióval.
Bige szerint sántít a vesztegetéses történet, mert ők ezzel az emberrel „úgynevezett letéti szerződéseket kötöttek, tehát az áru a Nitrogénműveké volt, azt el sem adhatta”.
A milliárdos úgy gondolja, fizethettek pár tízmillió forintot a feljelentőnek azért, hogy az ügyben elvállalja a bűnbánó pentito szerepét. Amit el is vállalt, mivel nincs már nincs semmije, miután korábban tönkrement. Bige László szerint ezért lehetett ilyen hülye, hogy tíz év után „jutott eszébe”, hogy ő „vesztegetett”. A néhány millió forintért.
Bige László ugyanakkor nem igazán érti, neki mi köze van ahhoz, hogy valaki a tőlük hivatalosan megvett árut számla nélkül adta el. Ennek nincs semmi más értelme, minthogy zaklassák, meghurcolják – tette hozzá.
A műtrágyakirály szerint ebből is látszik, hogy minden fronton próbálkoznak ellenük, de szerinte semmi eséllyel, mert úgy véli, hogy „ezek igazán dilettáns, amatőr, semmirekellő emberek”. Emlékeztetett arra, hogy abban az időben, amikor az állítólagos vesztegetés a feljelentés szerint történt volna, ő milliárdos nagyságrendű osztalékot vett fel, de nemcsak akkor, hanem előtte is és utána is.
A személyét és cégcsoportját ért támadások kapcsán Bige László elmondta: nem véletlenül döntöttek úgy, hogy a Nitrogénművek Zrt. részéről 7 éves kötvényt bocsátanak ki, mert tudta, hogy támadások érik majd őket. Ellenfelei a kötvénykibocsátást is azért akarták megakadályozni, mert abban bíztak, hogy megszerezhetik a péti gyárukat abban az esetben, ha megszüntetik a finanszírozásukat. Nagy erőfeszítéseket tettek, hogy ártsanak nekik, velük szemben szisztematikusan és kifejezetten az állami szervek – rendőrség, katasztrófavédelem, ügyészség, versenyhivatal – bevonásával elkövetnek mindent, hogy tönkretegyék, de ez nem fog sikerülni – mondta Bige László.
Az üzletember szerint az ellene és cégcsoportja elleni támadások mögött Csányi Sándor áll, és azt is nyilvánvalónak tartja, hogy politikai hozzájárulás nélkül ezt nem lehetne megtenni. Ugyanakkor nem hiszi, hogy ez lehetséges vagy elfogadható lenne egy olyan országban, amely a jogállamiság elvei szerint működik – fogalmazott.
„Az állam mindenesetre most Bigééket olyan látványosan, jól szervezetten és úgy bántja, mintha a magyar
Gazdaságvédelmi Akcióterv része lenne a magyar gazdaság egyik csúcsszereplőjének a tönkretétele, ezzel együtt bagóért való megszerzése, hatalomhoz közeli kezekbe. Barátokhoz, ahogy mondani szokás. Nincs új a nap alatt.” – zárul a műtrágyakirály közleménye.
A szolnoki vegyiüzem elleni hatósági fellépésről korábban ebben a cikkünkben írtunk részletesen:
Törvénysértő ellenőrzést tartott a katasztrófavédelem Bige László gyárában
A tavaly őszi, rendőrséggel közös razzia után a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság idén május végén szabálytalanságokra hivatkozva felfüggesztette a Bige Holding működési engedélyét. Közben viszont a szolnok megyei katasztrófavédelemnek érvényes szerződése volt a gyárral, aminek tűzátjelző-szolgáltatást végzett térítés ellenében.
Címlapkép: Bige László Nyíregyházán 2014. december 23-án. (MTI Fotó: Balázs Attila) | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/05/14/a-vesztegetessel-vadolt-bige-laszlo-szerint-dilettans-semmirekello-emberek-tamadjak/ | https://web.archive.org/web/20230205134053/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/05/14/a-vesztegetessel-vadolt-bige-laszlo-szerint-dilettans-semmirekello-emberek-tamadjak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-vesztegetessel-vadolt-bige-laszlo-szerint-a-llopott-penzbolr-sem-fektettek-be-magyarorszagon-annyit-mint-o | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-05-14 13:46:00 | [
"Bige László",
"Csányi Sándor"
] | [
"Bige Holding Kft.",
"Nitrogénművek Zrt."
] | [] | [
"vesztegetés",
"vegyipar",
"nyomásgyakorlás"
] | [
"Bige László vesztegetési ügyei"
] |
50,443 | Gyanúsítottként hallgatta ki a főügyészség Boldog István fideszes parlamenti képviselőt | Boldog István a hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a pályázatok elbírálásának eredményeit, amiért vállalkozóktól jogtalan előnyt kapott – írták.
A NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatóságról a Központi Nyomozó Főügyészségre áttett ügyben eddig kilenc embert hallgatott ki gyanúsítottként az ügyészség. | https://168ora.hu/itthon/boldog-istvan-kihallgatas-ugyeszseg-gyanusitott-korrupcio-185334 | https://web.archive.org/web/20200922014409/https://168ora.hu/itthon/boldog-istvan-kihallgatas-ugyeszseg-gyanusitott-korrupcio-185334 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyanusitottkent-hallgatta-ki-a-fougyeszseg-boldog-istvan-fideszes-parlamenti-kepviselot | 168 óra | hungarian-news | 2020-05-15 15:51:51 | [
"Boldog István"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] | [] | [
"pályázat",
"vesztegetés",
"EU",
"ügyészség"
] | [
"Boldog István és a Szolnok megyei uniós pénzszivattyú"
] |
|
50,444 | Balkán-szerte terítik a Habony-művekben kikevert valóságot, mégis kudarc a V4NA-projekt | A koronavírus-járvány közepette újfent ráerősítő orosz dezinformációs nyomás már nem találja olyan védtelen állapotban Magyarországot, mint korábban. A magyar médiavilágot uraló Fidesz-barát médiumok ugyanis orosz állami pénzből működő médiumok helyett már közelebbi forrásból, a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó V4NA hírügynökségtől veszik át a nemzetközi híreik java részét. | A koronavírus-járvány közepette újfent ráerősítő orosz dezinformációs nyomás már nem találja olyan védtelen állapotban Magyarországot, mint korábban. A magyar médiavilágot uraló Fidesz-barát médiumok ugyanis orosz állami pénzből működő médiumok helyett már közelebbi forrásból, a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó V4NA hírügynökségtől veszik át a nemzetközi híreik java részét.
Hiába változott azonban a forrás, az egyszeri hírolvasó félretájékoztatása ugyanakkor megmaradt. A hírügynökség anyagainak összképe ugyanabba a sorosozós-migránsozós-brüsszelezős narratívába illeszkedik, amit 2013-al kezdődően az orosz propaganda (például az orosz állami érdekeltségű Russia Today vagy a Sputnik News) terjesztett Európában, és amit a magyar kormány bűvkörébe került médiumok is előszeretettel visszhangoztak.
A V4NA állította elő például azt a március végi anyagot, ami szerint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) hátráltatta a járvány elleni védekezést azzal, hogy év elején elkomolytalankodta a koronavírust. A cikk eleve abszurdum: senki sem látta a jövőt, Európa-szerte minden állam csak február végi tömeges megbetegedések után kapott a fejéhez, a magyar operatív törzs például február 24-én állt fel.
De vannak a hírszövegben konkrét csúsztatások is. A szöveg szerint “még február 14-én sem fogta fel az uniós egészségügyi hivatal, hogy milyen veszélyt jelent Európában a koronavírus-járvány”. Az állítást az ECDC —amúgy a tagállami egészségügyi szerveket éberségre kérő — nyilvános jelentésének egy környezetéből kiragadott és elferdített mondatára alapozták, amely szerint február 14-én a feltételezett gócpontok közelében nem élő vagy utazó uniós állampolgárok számára a fertőzés veszélye abban a pillanatban alacsony volt (a V4NA a dőlt betűvel jegyzett részleteket felejtette el említeni).
Ez a hagyományosnak mondható “Brüsszel gonosz/alkalmatlan” narratívába illeszkedő, félreinformáló anyag nemcsak a magyar olvasókhoz jutott el: szlovén és macedón médiumok is közölték. Az átvétel nem egyszeri eset. Az elmúlt fél év során ugyanazokhoz a szlovén, macedón médiavállalkozásokhoz tartozó szájtokon tűntek fel a Habony Árpád érdekeltségében működő V4NA hírügynökség anyagai, amelyekben magyar szereplők is tulajdont szereztek az elmúlt években — feltehetően kormányzati hátszéllel.
Így leszünk regionális dezinformációs középhatalom
Az online említéseket monitorozó Mediatoolkit keresőjével az elmúlt három hónap során a V4NA-ra hivatkozó legtöbb cikket a magyar után a szlovén és az (észak-)macedón interneten találtuk. A szlovén médiatérben a NovaTV24, valamint a Demokracija hetilap webszájtján, a macedón hírvilágban a Netpress, az Infomax és a Kurir oldalakon jelentek meg V4NA-anyagok, például a Soros György ördögi tervét leleplező Orbán Viktorról, vagy a nemzetközi Soros-hálózat Magyarország elleni ármánykodásáról.
Mindegyik médiatermék abba a csomagba tartozik, ami két magyar ex-közmédiás figura (Schatz Péter, Adamik Ágnes) nevével fémjelzett, közelmúltbeli balkáni magyar bevásárlókosárból kandikál ki. Az alig fedett állami forrásokból történő, szlovén és macedón irányú, a célországok kapható politikai karaktereivel épített szövetségesi viszonyokhoz házasított orbánista médiaterjeszkedés a magyar rezsim regionális ambícióit és befektetési politikáját is keresztezi. Erről a folyamatról bőségesen lehetett olvasni korábban is (ld. pl. ezt a cikket e sorok szerzőjétől a szlovén nyomulásról, ezt az Átlátszó-áttekintést a macedón ügyekről és ezt az összegző, közreműködésünkkel készült, angol nyelvű OCCRP-anyagot).
Macedóniában is médiavásárlásokba kezdett az orbáni propagandagépezet
Kormánypárti médiacégekhez köthető magyar befektetők jelentek meg a korábbi macedón miniszterelnök Nikola Gruevszkit támogató macedóniai médiavállalatokban – derült ki macedón oknyomozó újságírók által megszerzett cégiratokból. Schatz Péter, a Szlovéniában is terjeszkedő Ripost társtulajdonosa, és egy másik egykori MTVA-s vezető, Adamik Ágnes az elmúlt évben többségi tulajdonrészt szereztek több mint féltucat macedón sajtótermék kiadóiban.
A V4NA a magyar médiaérdekeltségek regionális naprendszerének központjában helyezkedik el, erre utal a szlovén Necenzurirano friss leleplezése is. A szájt információi szerint 2018 óta a balkáni országokba csatornázott, összesen 1,4 milliárd forint értékű magyar vonatkozású pénz részben a V4NA kiadójától, részben az akkori Habony-szövetségesekhez tartozó magyar Ripost kiadójától érkezett. Feltehetőleg részben ez állt a Ripost Média Kft. 2018-as, többszázmilliós gigaveszteséget produkáló pénzügyi furcsaságai mögött, amiről a magyar sajtóban elsőként jelen cikk szerzője számolt be, aminthogy arról is, hogy Habony és szövetségesei a magyar médiatérről ugyan kiszorultak, de a szlovén sakktáblán még játékban vannak.
A miniszterelnöki nemhivatalos kommunikációs tanácsadó Habony szelleme persze már a kezdetek óta ott lebeg a Balkán-projekt felett. A 444 korábbi információja szerint a Fidesz-szövetséges szlovén SDS és a Gruevszki-féle macedón VMRO-DPMNE baráti médiáját pénzkötegekkel aládúcoló bevásárlókörutat megelőzően a Habony-érdekeltség Danube Business Consulting Ltd. komplett politikai kommunikációs és médiatervvel házalt a régióban a reménybeli zsebdiktátoroknál.
A körvonalazódó regionális médiacsoport információs véráramlását pumpáló V4NA azonban minőségében az eddigieknél sokkal jelentősebb hatással lehet a térség nyilvánosságára. A régiót számtalan nyelvi és kulturális határ szabdalja. Vannak olyan országok is, amelyek a cirill betűs ábécét használják.
Ebben a töredezett közegben pofonegyszerű a célközönségeknek teljesen fals képeket festeni akár a velük szomszédos országok valóságáról egy központilag irányított, “belül” angol munkanyelvű, de kifelé a balkáni bábel összes nyelvén kommunikáló médiaszervezet segítségével.
Egy kevésbé sikerült példa A V4NA-nak köszönhető, hogy a szlovén hírolvasók is értesültek Gréczy Zsolt DK-s politikus úgymond pikáns szelfijeiről. Emlékeztetőül: Gréczy fotói isten tudja, honnan keveredtek elő tavaly télen. A kétségkívül előnytelen fotográfiák kiszórását felépített műbalhésorozat támogatta, először egy magyar zenészceleb asszonyféltő — időközben törölt — Facebook-posztja, másodszor egy azóta megkérdőjeleződött szavahihetőségű széljobbos politikai dolgozó meséje, harmadjára a képeket mindenhova eljuttató, ismeretlen feladójú emailekben foglalt, igazolhatatlan zaklatási vádak formájában. A végül Gréczy képviselői lemondásával zárult médiaesemény-sorozat még a magyar politikai uborkaszezonban is a zsé kategóriában futott; Szlovéniában mégis komoly politikai-erkölcsi hivatkozási alapként csomagolva jelenhetett meg. Gréczy helyreigazításért — egyelőre nem jogerősen — sikeresen perelte a Pestisrácokat; hasonló szlovéniai eljárásról nem tudunk.
Hogy a játék végcélja egy legalábbis térségi méretű dezinformációs gépezet, azt pár éve már lehet sejteni. 2018-ban Kósa Lajos a Habony akkori érdekeltségébe tartozó szlovén szájtra hivatkozva dobott be a magyar közbeszédbe is egy konkrét (a mese szerint Soros finanszírozta ún. “migránskártyákkal” kapcsolatos) álhírt a magyar közbeszédbe a Magyar Idők hathatós segítségével. Ezt a dezinfót megfogta a rendszer: az eredeti szlovén anyagot észlelte és cáfolta a Snopes, a Kósa meglepő kijelentéseinek utánakereső 444-es kollégáknak így csak le kellett fordítaniuk az álhírcsekkoló portál anyagát.
Az ehhez hasonló helyben termelt, manufakturális módszerekkel átemelt egy-egy kamu még kivédhető, de a V4NA körül épülő gépezet teljesen más szintet jelentene. Nemcsak az egyszeri újságolvasónak, de a teljes magyar vagy szlovén információs szférának sincsenek például eszközei arra, hogy egy ilyen hírmasinából kiömlő naponta tucatnyi, teszem azt, észak-macedón hír hátterét időben ellenőrizze. A regionális hírcsere még a próbaüzemnél tart: a V4NA-anyagokból a Balkánon havonta egy-két tucatnyi jelenik meg, de a tendencia tagadhatatlan, sőt, a hírek elkezdtek már elkezdtek a másik irányba, Magyarország felé is közlekedni.
Eddig a legvagányabb információs játékos a kelet-európai pályán a desinformatsiya szülőhazájának számító Oroszország volt, amely a 2013-as ukrajnai konfliktus kezdete óta a hangerőt csutkára felcsavarva nyomatja a nyugat felé irányzott kamuhíradót. De olyan médiabirodalma még Vlagyimir Putyinnak sincsen a Balkánon, ami közismert, helyi újságokon, tévéken keresztül, gépezetszerűen döntené a tömegpszichológiai patikamérlegeken kifőzött politikaimarketinges üzeneteket. A témával foglalkozó korábbi kutatások jellemzően egyetértenek abban, hogy a környéken egyedül a magyarországi fősodratú médián (és ráadásul a kormánypárti térfelén) ment át csont nélkül az orosz dezinformáció.
Magyarországon a V4NA már gyakorlatilag átvette az oroszok helyét a világmagyarázásban. A hírügynökség anyagait ugyanis zabálják a kormánnyal baráti médiumok.
Az Origo saját keresője például nyolcszáznál is több, V4NA-ra hivatkozó cikket talál a hírportálon. A Mediatoolkit keresőjével három hónap alatt ötszáznál is több, a V4NA-ra hivatkozó anyagot találtunk a magyar interneten.
Az átvételek aránya is magas. Az április 27. (hétfő) — 29. (szerda) idősávban a V4NA-n megjelent összesen 45 darab magyar nyelvű hírből többet megjelentetett az egyaránt a KESMA-istállóba tartozó Magyar Nemzet (8 db), az Origo (8 db), a megyei napilapok (a két szúrópróbaszerűen kiválasztott lap szájtján ugyanazt a 3-3 db hírt találtuk), a 888 (1 db) és a kormányzati médiaholdingon kívül maradt Pesti Srácok (3 db) is.
A Fidesz-barát médiumokban ezzel a Magyar Távirati Iroda (MTI) szállította, valamint a saját fordítású-előállítású anyagok mellett a V4NA a harmadik jelentékeny forrása az úgynevezett nagyvilágból érkező híreknek. Érdekesség, hogy a legjelentősebb öt V4NA-híreket publikáló szájt(csoport) között szerepelnek a Habony-közelibbnek tartott Origo és a 888 mellett az oldszkúl Magyar Nemzet és a megyei hírlapok, továbbá a Kesma-csoporton kívüli Pestisrácok is.
Hazai vonalon éppen az adhat okot a V4NA létezésére, hogy az Orbán-kormány számára túl kellemetlenné vált, hogy a baráti média kritikátlanul terítette az orosz üzeneteket.
A témát feldolgozó több tanulmányból egyaránt azt lehet kiolvasni, hogy a Fidesz-holdudvar lefeküdt az orosz dezinformációnak, a köztulajdonban lévő állami médiumok balfogásainak felelőssége alól pedig különösen nehezen lehetett kibúvót találni a kormányzatnak, ha azokat — teszem azt — diplomáciai találkozókon az európai, amerikai szövetségesek felemlegették.
A nyilvánvalóbb kínosabb momentumok közé tartozott az, amikor a haveri médiumok sajátkezű kamugyártásba fogtak. Ilyen volt például az Origo videója, amiben egy eredetileg az Egyesült Államokban történt verekedős incidens felvételét “Európa 2017” felirattal látták el, a képanyag alá pedig “Allahu akbar” kiáltások hangját keverték, vagy az M1 híradójában szereplő, állítólag a menekültektől rettegő, az igazság nem minden részletét kibontó svéd nő esete.
De nyilván az sem vette ki jól magát, amikor 2016-ban a 444 áttekintette, hogy a közmédiás hirado.hu aktuálisan milyen forrásokra hivatkozva számol be a szíriai konfliktusról, és durva orosz túlsúlyt, néha közvetlenül az orosz Sputniktól átvett híreket találtak.
A közmédia akkori állapotát jól jellemzi, hogy Kobza Miklós akkori hirado.hu hírigazgató-sajtófőnök ellenérvként az orgánum nem csak orosz forrásokra épülő cikkeinek listáját lobogtatta — és még abban a listában is lehetett találni olyan cikket, aminek a fordítója a szokásos hangulati csúsztatások mellett a migránsozós “vörös farok” kedvéért egészen egyszerűen meghamisította az eredeti Independent-anyag fő állítását.
Annak viszont már nem találtuk nyomát, hogy az elmúlt egy évben a közmédia, vagy más, a kormánnyal baráti médiumok a 2016-17-es csúcshoz hasonló arányban támaszkodtak volna a Sputnikra, vagy az időközben RT-re átkeresztelt Russia Todayre. Sputnik-híreket fordító közmédiás újságírók helyett a V4NA beillesztése a hírelőállítási folyamatba nagyszerű lehetőséget kínál arra, hogy a migránshordák dúlta Európáról szóló posztapokaliptikus szövegtömeg kecskéje is rendelkezésre álljon, és a hihető tagadhatóság káposztája is megmaradjon.
Az külön előny, hogy a hírügynökséget nem idehaza, hanem az Egyesült Királyságban bejegyzett cég, a V4NA Ltd. adja ki, és a Médiahatóság nyilvántartásába sem jegyezték be — így praktikusan kevésbé vonatkoznak rá a magyar sajtótermékeket szabályozó előírások.
Tulajdonviszonyok A hírügynökség körül forgó érdektörekvések jellegét tükrözi a tulajdonosi felállás is: a Válasz Online 2019-es állapotot bemutató anyaga szerint a V4NA Ltd. főtulajdonosa a médiaholding KESMA-körbe tartozó New Wave Media Group Kft. (57 százalék), további tulajdonosok még a miniszterelnöki kommunikációs tanácsadó Habony Árpád érdekeltségébe tartozó Danube Business Consulting Ltd. (40 százalék) és — a hírügynökségi projekt legfelsőbb körökbe vezető, diplomáciai természetű jelentőségét mutatva — Szalay-Bobrovniczky Kristóf londoni magyar nagykövet (3 százalék).
A Magyarországot és a Balkánt orbánista dezinformációval elárasztó Habony-művek rémképét egyedül a V4NA egyelőre szolidnak tűnő képességei árnyalják.
A V4NA hírszolgáltatása cirka egy éve indult el, a több nyelven is kiszórt anyagok egy része nyilvános, egy másik része csak előfizetéssel elérhető. Ezeket áttekintve a médiumot találóbb volna kétnyelvű sufniszájtnak vagy félnyilvános hírfordító-irodának nevezni, mint igazi hírügynökségnek.
A V4NA eredetileg nagyokat ígért: a visegrádi négyekre (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) fókuszáló, többnyelvű hírszolgáltatást, ráadásul 50 fős és növekvő, gyorsreagálású újságírógárdát, ami Belgrádtól Párizsig, minden egyes percben ott van a kontinensen, ahol a hírek megtörténnek. A szájton fellelhető tavalyi árlista szerint a napi 20-25 (a hvg.hu-hoz eljutott árlista szerint 35-40) hírrel járó regisztráció ára havonta 450 euró, azaz mintegy 160 ezer forint. További százezrekért exkluzív anyagos, videós, fotós, grafikás extrák is volnának elvileg.
A V4NA-t a jelenlegi fizetős szolgáltatás tartalmával, illetve egyéb kérdésfeltevéseinkkel is hiába kerestük emailben.
A fentiekből kirajzolódó kezdeti reménykép ugyan nem vetekszik egy klasszikus hírügynökség vagy egy RT-kaliberű fullos hírtévé üzemméretével, de nemzetközi színtéren is komolyan vehető, a kelet-közép-európai régióra fókuszáló butikügynökségként azért elmenne.
A jelenlegi valóság azonban prózaibb ennél a vágyálomnál. A hozzáférhető anyagok száma alapján úgy saccoljuk, magyar nyelven hétköznaponként olyan 15, hétvégente napi kb. 5 cikk jelenik meg; angolul még ennél is kevesebb. Újabb nyelvek nem érkeztek, sőt, már a francia hírszolgáltatás is megszűnt. Friss, saját gyártású fotót, grafikát, videót nem találtunk a felületen (a Kunfalvi közreműködésével készült, fentebb látható videó tavaly októberi), de originál, hírügynökségi jellegű jelentést sem. A tipikus V4NA-anyag nyilvános internetes forrásokból összeberhelt, egyszerű fordítás vagy sajtószemle, amit ugyanolyan könnyen el lehet készíteni Budapesten, mint Koppenhágában.
Kérdéses, hogy mennyi igaz egyáltalán az 50 fős újságírógárdából. Például a Hungary Todayt kiadó alapítvány beszámolója szerint a konkurens szájt mennyiségre hasonló nagyságrendű hírszöveget összesen 6 darab emberrel: a főszerkesztő mellett három újságíróval, egy anyanyelvi lektorral és egy kétnyelvű fordítóval állít elő.
A V4NA dolgozóiról nem tudni sokat, az újságírók neve nem szerepel sem a cikkeknél, sem az impresszumban. Az egyedüliként megnevezett főszerkesztő Tóth Tamás mindeddig nem cáfolt sajtóhírek szerint megegyezik azzal a médiamenedzserrel, akinek a vezetése alatt több súlyos, végül bukott sajtóperekhez vezető hírmanipuláció is történt a TV2 Tények hírműsorában.
Még Tóth előtt dolgozott a Tényeknél riporterként Kunfalvi Nóra, aki azóta végigszambázta a fele magyar jobbos sajtót (utoljára talán az Echo tévén olvasott fel újságokat). Ő a V4NA több videójában is közreműködött, azt nem tudni, hogy milyen minőségben. A Válasz Online korábban arról írt, hogy a Figyelő és a korábbi Habony-érdekeltség MMG irányából jöttek még emberek.
Arra következtetünk: a jelenlegi, csökkentett tartalmú működéshez az vezetett, hogy
komoly hírügynökségként a V4NA voltaképpen már indulásának első hónapjában, a legelső nagy húzásnak szánt anyagával megbukott.
Ez a tavaly április 19-én kiadott, “lopott videóval kampányol Sargentini” témájú hír volt.
A sargentinis szöveg voltaképpen a hazai pályán 2016-ban bevezetett, és többek között Spéder Zoltán volt oligarcha, Juhász Péter volt pártelnök, Pukli István volt közéleti szereplő , és Vona Gábor volt pártelnök levadászása során bizonyított receptet követte — ezek az anyagok egyébként egyaránt a V4NA videósaként is feltűnt Kunfalvi Nóra nevéhez fűződnek. A recept szerint a kormány politikai ellenfeléről valamilyen karaktergyilkosságra alkalmas kontextust kell előállítani, majd erre úgymond narratívát építeni baráti politikusok és intézmények mindenféle folytatólagos nyilatkozataival és lépéseivel, miközben az egész “ügy” minden rezdüléséről a haveri médiacímek harsogva tudósítanak a Két Perc Gyűlölet stílusában.
A politikai ellenfél, a Magyarországot érintő uniós kötelezettségszegési eljárás európai parlamenti arcaként a magyar médiában rendszeresen támadott Judith Sargentini adott volt. Az európai parlamenti képviselő holland anyapártja, a Groenlinks éppen publikált egy rövid dokumentumfilmet, ami Sargentini szempontjából mesélte el az eljárás történetét. A filmecskére felhorgadtak a kormányzati körök, Menczer Tamás külügyminisztériumi államtitkár például hamisítatlanul laza, államtitkári stílusban, Facebook-videóban olvasott be Sargentininek.
A V4NA cikke ehhez az ügyecskéhez szállított egy új szempontot: miszerint is a doksifilmben előkerülő néhány, jellemzően magyar történelmi-politikai eseményeket bemutató rövid képsort eredetileg az MTVA (vagy jogelődei) készítettek, és ezért felhasználásuk szerzőijog-sértés volna, amiért akár három év börtön is járhat. A felvetés nyilvánvalóan hülyeség; például a magyar jogi szabályozás is ismeri a szabad felhasználás fogalmát, ami szerint például “művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára – a cél által indokolt terjedelemben – szabadon felhasználhatók”.
A magyar média először mindenestül ráugrott az új üdvöske szállította narratívára: az M1 Híradója személyesen Sargentiniről mondta, hogy “akár súlyos büntetésre is számíthat”, másnapra pedig az MTVA sajtóközleményben jelezte: feljelentést tesz “Sargentiniék kampányvideójának lopott felvételei miatt”. A sztorit ezután mintha elvágták volna: több hír egy darab sem jött az „ügyről”. Az MTVA sajtóosztályát hiába kerestük legalább a feljelentés utóélete iránt érdeklődve.
Még érdekesebb, hogy — noha MTI-szemlével, M1 híradós szegmensekkel, és persze magával a feljelentéssel,a közmédia alaposan felplankolta a V4NA legelső nagyobb sztoriját — a hírügynökség azóta mintha mégis rosszul feküdne náluk. Az MTI például egy Orbán-interjú szemléjét kivéve azóta egy árva alkalommal sem hivatkozott a V4NA-ra, és más közmédiás csatornákon (például a hirado.hu-n) is alig találni a hírügynökségre hivatkozó anyagot.
Mintha arra a tanulságra jutottak volna odafent: az állami tévé híreit inkább ne ez a brigád írja. Azt gondoljuk, ez tehetette be a kaput a nagyratörő eredeti terveknek.
Francia nyelvű hírek tavaly szeptember óta nem jelentek meg a V4NA szájtján. Miután ez nemcsak a jövőbeli tervekhez, hanem a már beindult működéshez képest is visszalépés, úgy saccoljuk: Habonyéknak legkésőbb ekkor új szerepet kellett kitalálniuk.
A jelenleg látható szolgáltatás mértéke ugyanis tisztán piaci alapon eladhatatlan. Például az adóforintokból fenntartott, állami MTI-nek Izraeltől Szlovákiáig terjedő tudósítói hálózata van, és naponta többszáz kiadott hírük elérhető ingyenesen. A magyar hírügynökségi piacról emlékezetesen éppen az MTI-anyagok 2011-es ingyenessé tétele irtotta ki az állami sajtóiroda egyetlen közvetlen vetélytársát; az online hírvilágban pedig bármilyen újság saját zsebből, erőforrásból megoldja az aktuális nemzetközi eseményeket feldolgozó releváns(nak tartott) sajtótermékek szemlézését.
A kelet-közép-európai hírekre vágyó külföldi olvasók, vagy a nekik író zsurnaliszták szintén számtalan ingyenes forrásból tájékozódhatnak: magyar vonatkozású híreket terít angolul — csak a kormányhaveri térfélt nézve — a közmédia Hungary Matters hírlevele, a Miniszterelnökség nemzetközi szóvivősége által kiadott About Hungary hírszájt, valamint a Miniszterelnökség 2017-18-ra adott 450 milliós támogatásával megtámasztott Magyarország Barátai Alapítványhoz tartozó, már említett Hungary Today oldal. Az MTI angol nyelvű szolgáltatása a V4NA-hoz képest harmadáron ad napi 35 hírt és hozzáférést az 1997-ig visszanyúló híradatbázishoz.
A V4NA által jelenleg szállítani tudott speciális hozzáadott értékkel bíró anyagok, így a cikkünk elején említett típusú, csúsztatós összeállítások, vagy a baloldali politikusokat brüsszeli folyosókon retardált kérdésekkel kergető Kunfalvi Nórát szerepeltető videók nyilvánvalóan eddig és ezután sem fognak komoly nemzetközi vásárlói rétegre találni a régiós orbánista stratégiába beszipkázott, jobb sorsra érdemes szlovén és macedón médiumokon túl.
Hogy a szájt üzemeltetésére mégis a mai napig akad forrás, az világosan jelzi: hiába lett a V4NA-ból magyar Russia Today helyett inkább csak kelet-európai angol akcentussal internetre hányt Tények-híradó,
a magyar jobboldali média irányítóinak a nemzetközi híreket a haveri sajtóba előválogató, a kormánypropagandát a Balkánon terítő szájt jelenlegi formájában, afféle információs klíringházként is megfelel. | https://atlatszo.hu/2020/05/18/balkan-szerte-teritik-a-habony-muvekben-kikevert-valosagot-megis-kudarc-a-v4na-projekt/ | https://web.archive.org/web/20230414084503/https://atlatszo.hu/2020/05/18/balkan-szerte-teritik-a-habony-muvekben-kikevert-valosagot-megis-kudarc-a-v4na-projekt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/balkan-szerte-teritik-a-habony-muvekben-kikevert-valosagot-megis-kudarc-a-v4na-projekt | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-05-18 11:06:43 | [
"Habony Árpád",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf"
] | [
"Danube Business Consulting Ltd.",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"New Wave Media Kft.",
"Ripost Média Kft.",
"V4NA Ltd."
] | [
"Európa",
"Macedónia",
"Szlovénia"
] | [
"háttér",
"média",
"dezinformáció"
] | [] |
50,445 | Feljelentést tesz a budavári önkormányzat a Red Bull Air Race ügyében | Hűtlen kezelés gyanúja miatt tesz feljelentést az I. kerület a 2015 és 2018 közötti Red Bull Air Race versenyek közterülethasználati kedvezményével kapcsolatban, jelentette be az önkormányzat. A Red Bull Air Race rendezvénysorozat közterülethasználati díjának elengedésével a számítások szerint 135 millió forinttal károsította meg 2015 és 2018 között az előző önkormányzati vezetés a Budavári Önkormányzatot – jelentette be V. Naszályi Márta polgármester. | A Red Bull Air Race rendezvénysorozat közterülethasználati díjának elengedésével a számítások szerint 135 millió forinttal károsította meg 2015 és 2018 között az előző önkormányzati vezetés a Budavári Önkormányzatot – jelentette be V. Naszályi Márta polgármester.
Az önkormányzat megvizsgálta a versennyel kapcsolatos papírokat, és a következőkre jutott:
Az akkor Dr. Nagy Gábor Tamás vezette Budavári Önkormányzat magánrendezvényként engedélyezte a Red Bullt Air Race-t, ennek ellenére 90%-os közterülethasználati kedvezményt biztosítottak számukra, arra hivatkozva, hogy ez egy közcélú rendezvény. Így olcsóbb díjtételt számoltak ki árusításra és a parkolóhelyekre is.
A Red Bull minden alkalommal 5 napra kért, ehhez képest minden évben csak 2 napra kapott engedélyt. Ez azt jelenti, hogy 5 nap helyett csak 2 napi közterületi díjat kellett fizetnie és a további napokon engedély nélkül foglalta el 29 ezer négyzetméternyi közterületet.
A rendezvény több helyen nem biztosította a menekülőutakat és a megfelelő átjárást sem.
A négy alkalom közül háromszor nem kellett kérnie közterülethasználati kedvezményt a Red Bull Air Race-nek, mert azt automatikusan megkapta a Nagy Gábor Tamás által vezetett önkormányzattól.
Az előző önkormányzat a számítások szerint évi 39 millió forint kedvezményt adott a Red Bullnak. A jelenlegi vezetés számításai szerint, figyelembe véve azt, hogy a Clark Ádám tér és a Szilágyi Dezső téren árusítás is folyt, a kereskedelmi célúnak minősítés esetén fennálló díjkülönbözet 135 millió forint. Ha az egész rendezvényt kereskedelmi célú eseményként vesszük alapul, minden közterület használata a vásárokra vonatkozó magasabb díjtétel szerint 577 millió forint – mondta V. Naszályi Márta.
A polgármester hozzátette: a Budavári Önkormányzat új vezetése nem ad ilyen típusú kedvezményeket, támogatásokat reklámcélú rendezvényekre.
Az előző vezetés az I. kerületi Fidesz közösségi oldalán reagált a bejelentésre. Eszerint V. Naszályi Márta úgy állt kamerák elé, hogy fogalma sem volt, javarészt fővárosi tulajdonú területekről beszél. Több milliós elmaradt haszonról, több ezer négyzetméterről, kereskedelmi tevékenységekről mesélt, csupán azt felejtette el megemlíteni, hogy mindez a főváros tulajdonába tartozó területeken zajlott, amelyért a rendezvény szervezői a fővárosnak fizették meg a közterület-használati díjat, írták.
A bejegyzés szerint a rendezvény szervezői – a jogszabályoknak megfelelően – minden évben elkészíttették a rendőrség és a katasztrófavédelem által jóváhagyott menekülési tervet, mely több I. kerületi tulajdonú utcát érintett. Ezeken a területeken sem program, sem kereskedelmi tevékenység nem zajlott. Ezeket a területeket a nézők biztonságos menekítése érdekében forgalomtól lezártan, szabadon kellett hagyni. Ilyen esetben az érintett útszakaszokon az autókat elszállítják, az ott lakók nem parkolhatnak a házaik előtt, így az engedély kiadásakor minden évben a lehető legrövidebb időintervallumot engedélyezett a Budavári Önkormányzat, a kért öt nap helyett csupán kettőt, hogy minél kevesebb kellemetlenséget okozzon a rendezvény a lakóknak. A menekülési útvonalak közterület-foglalásáért – a hatályos rendeletnek megfelelően – 90%-os díjkedvezményt adott az önkormányzat.
Hozzátették: a Red Bull rendezvény által a magyar államháztartás megközelítőleg 5 milliárd forintos adóbevételhez jutott, nemzetgazdasági szinten pedig a turizmus, vendéglátás és egyéb bevételek megközelítették a 20 milliárd forintot. Az országimázs és a Budapest Brand építéséhez is hozzájárult, a világbajnoki futam televíziós közvetítéseit több mint 17 millió néző látta világszerte. | https://index.hu/belfold/2020/05/18/feljelentest_tesz_a_budavari_onkormanyzat_a_red_bull_air_race_ugyeben/ | https://web.archive.org/web/20220127170820/https://index.hu/belfold/2020/05/18/feljelentest_tesz_a_budavari_onkormanyzat_a_red_bull_air_race_ugyeben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelentest-tesz-a-budavari-onkormanyzat-a-red-bull-air-race-ugyeben | Index | hungarian-news | 2020-05-18 21:49:28 | [] | [
"Budapest Főváros I. kerület Önkormányzata (Budavár)",
"Red Bull"
] | [
"Bp. I. kerület",
"Budapest"
] | [
"hűtlen kezelés",
"engedély",
"önkormányzat",
"rendezvényszervezés"
] | [] |
50,446 | Megszavazták a törvényt, 10 évre titkosak a Budapest-Belgrád vasútfejlesztési projekt egyes adatai | A Fidesz és a KDNP képviselőinek szavazatával, kétharmados többséggel elfogadta a parlament Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot. Ez lényegében a vasútfejlesztésről Magyarország és Kína között megkötött nemzetközi egyezményt emelte a magyar jogba. | A Fidesz és a KDNP képviselőinek szavazatával, kétharmados többséggel elfogadta a parlament Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot. Ez lényegében a vasútfejlesztésről Magyarország és Kína között megkötött nemzetközi egyezményt emelte a magyar jogba.
Ez minden idők egyik legnagyobb magyar vasútfejlesztése, kb. 1000 milliárd forintba került majd, és szakértők szerint akár 130 évbe is telhet, amíg megtérül. Ennél sokkal többet azonban nem fogunk megtudni róla, a parlament ugyanis Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeire hivatkozva 10 évre titkosította a megkötött szerződésekben, a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratokban foglalt adatokat.
A fejlesztés tervezett összértékének 15 százalékát a magyar állam állja, és tulajdonképpen a maradék 85 százalékkal is ez a helyzet, csak arra a kínai fél ad hitelt. Az már kiderült, hogy magyar oldalról természetesen Mészáros Lőrinc cégcsoportja vesz majd részt a projektben.
A parlamenti szavazás előtt vitában a kormányoldal azzal érvelt, hogy most Magyarországnak végre előnye származhat az elhelyezkedéséből. A KDNP-s Nacsa Lőrinc pedig azt mondta, Magyarország és Budapest logisztikai központ lehet a projekt megvalósulása után.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára arról beszélt, hogy a beruházás klímavédelmi szempontból is fontos, mert a paksi bővítés mellett ez az Orbán-kormány másik nagy „zöld beruházása”. Schanda szerint a titkosításban nincsen semmi különös, logikus, hogy Magyarország és Kína is így védi külgazdasági érdekeit. Az államtitkár ezen kívül hamis híresztelésnek nevezte azt, hogy idén 140 milliárd forint menne a projektre, hiszen csak 85 milliárd megy.
A jobbikos Ander Balázs a törvényjavaslat vitájában azt mondta, ez a projekt csak Kínának jó, hiszen ezzel a cégeik vasútépítési referenciát szerezhetnek az EU területén, a beruházást pedig csak a Fidesz és a Kínai Kommunista Párt egyre szorosabb kapcsolata indokolhatja, arról nem is beszélve, hogy a fejlesztés „a magyar emberek pénzének feneketlen kútja ” lehet. Az MSZP-s Szakács László azt mondta, ahhoz képest, hogy a kormány mindig arról beszél, nem akar hitelt felvenni, az oroszoktól Paksra, és Kínától erre a beruházásra azért jócskán vesznek fel, és a képviselő szerint ez a gazdasági önrendelkezés kérdését is felveti. Az MSZP szerint inkább olyan országokkal kellene ilyen projektekben együttműködnünk, amik Magyarországhoz hasonlóan az európai és a transzatlanti szövetségi rendszer részei. | https://444.hu/2020/05/19/megszavaztak-a-torvenyt-10-evre-titkosak-a-budapest-belgrad-vasutfejlesztesi-projekt-egyes-adatai | https://web.archive.org/web/20221006002544/https://444.hu/2020/05/19/megszavaztak-a-torvenyt-10-evre-titkosak-a-budapest-belgrad-vasutfejlesztesi-projekt-egyes-adatai | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszavaztak-a-torvenyt-10-evre-titkosak-a-budapest-belgrad-vasutfejlesztesi-projekt-egyes-adatai | 444 | hungarian-news | 2020-05-19 00:00:00 | [] | [
"Fidesz",
"KDNP"
] | [] | [
"átláthatóság",
"építőipar",
"diplomácia",
"vasút",
"jogalkotás"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
50,447 | Másfél éve még túlságosan drágának találták a székesfehérvári sportcsarnok megépítését, most felhúzzák | A Magyar Közlönyben jelent meg a kormány határozata, miszerint a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében új, 6000 férőhelyes multifunkcionális rendezvény- és sportcsarnok épül Székesfehérváron. | A Magyar Közlönyben jelent meg a kormány határozata, miszerint a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében új, 6000 férőhelyes multifunkcionális rendezvény- és sportcsarnok épül Székesfehérváron.
Ez az aréna a székesfehérvári jégkorongcsapat otthona lesz. Régóta tervezik, annyira, hogy közbeszerzésen már kivitelezőt is kiválasztották 2018 őszén. Orbán Viktor barátjának, Garancsi Istvánnak a cége nyert, 25 milliárd forintos ajánlattal.
Csakhogy 2019 elején a kormány lefújta a beruházást arra hivatkozva, hogy túlságosan drága a beruházás. Az idő addig mindenképpen az árnak dolgozott: Orbán már 2013-ban megígérte a csarnokot, akkor 5-7 milliárd forintra becsülték a költségeket. 2016 végére készült volna el, de átadás helyett ekkor csak a látványterveket mutatták be, és már 13 milliárdos költségekről beszéltek. Ebből lett 25 milliárd forintos projekt.
Akkor leginkább úgy tűnt, hogy az egyébként fideszes polgármester, Cser-Palkovics András által vezetett város van valamiért sarokba állítva, mert a kormány a sportcsarnokberuházás mellett visszalépett a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház belgyógyászati és onkológiai tömbjének felépítésétől is. Az indok itt is a túlságosan magas ár volt, Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége, a Fejér B. Á. L. az eredetileg tervezett 7,5 milliárd helyett 18 milliárdos ajánlattal nyert az Épkarral közösen. Az építkezések lefújása így akár a baráti építőipari cégeknek szóló üzenet is lehetett, bár máshol simán belefért ekkora túlárazás.
Cser-Palkovics a projektek leállítása után azt nyilatkozta, hogy az építkezésekbe belekezdenek majd "olyan időben, amikor garantálható, hogy az építőipar tisztességes verseny után, megfelelő minőségben és vállalható árakon képes megvalósítani ezeket a beruházásokat".
Ezek szerint ez most van. Legalábbis a kormány úgy látja, hogy a járvány miatti válság válaszaként beindított Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében eljött az idő az Alba Aréna felépítésére. A csarnokra új közbeszerzést írnak ki. | https://444.hu/2020/05/19/masfel-eve-meg-tulsagosan-draganak-talaltak-a-szekesfehervari-sportcsarnok-megepiteset-most-a-gazdasagvedelmi-akcioterv-kereteben-megis-felhuzzak | https://web.archive.org/web/20221203051119/https://444.hu/2020/05/19/masfel-eve-meg-tulsagosan-draganak-talaltak-a-szekesfehervari-sportcsarnok-megepiteset-most-a-gazdasagvedelmi-akcioterv-kereteben-megis-felhuzzak | null | 444 | null | 2020-05-19 15:12:34 | [] | [] | [
"Fejér megye",
"Székesfehérvár"
] | [
"építőipar",
"klientúra",
"stadion"
] | [] |
50,448 | Tíz évre titkosították minden idők egyik legnagyobb magyar vasúti projektjét | A Fidesz–KDNP kétharmaddal megszavazta a „Budapest–Belgrád-vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról” szóló törvényt. A szöveg (pdf) az eddig megismertekhez képest nem tartalmaz újdonságot, a Magyarország és Kína között létrejövő egyezmény tartalmát emeli törvényi erőre.
Az eddigi információk szerint az ezermilliárd forintba kerülő beruházás 130 év alatt térülhet meg, a tisztánlátást azonban nehezíti, hogy a beruházással összefüggésben megkötött szerződéseket és „a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratokban foglalt adatokat” a parlament tíz évre titkosította Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeire hivatkozva. | A Fidesz–KDNP kétharmaddal megszavazta a „Budapest–Belgrád-vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról” szóló törvényt. A szöveg (pdf) az eddig megismertekhez képest nem tartalmaz újdonságot, a Magyarország és Kína között létrejövő egyezmény tartalmát emeli törvényi erőre.
Az eddigi információk szerint az ezermilliárd forintba kerülő beruházás 130 év alatt térülhet meg, a tisztánlátást azonban nehezíti, hogy a beruházással összefüggésben megkötött szerződéseket és „a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratokban foglalt adatokat” a parlament tíz évre titkosította Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeire hivatkozva.
Ez lesz minden idők egyik legnagyobb magyar vasúti beruházása, a magyar állam 15 százalékot biztosít, 85 százalékot pedig a kínaiak hiteleznek. A beruházás, amelyet magyar oldalról Mészáros Lőrinc cégcsoportja fog lebonyolítani, a törvény értelmében kiemelten közérdekű beruházásnak minősül.
A szavazás előtti összegző vitában a kormányoldal azzal érvelt, hogy geopolitikai szempontból Magyarország eddig sokszor hátrányt szenvedett a történelemben, most azonban végre előnyünk származhat az ország földrajzi elhelyezkedéséből. Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint Magyarország és Budapest logisztikai központ lehet a projekt megvalósulása után.
A kormány nagy zöld projektje
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára arról beszélt, hogy a beruházás klímavédelmi szempontból is fontos. Szerinte Paks 2 mellett a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztése a kormány másik nagy zöld projektje, és ha az ellenzék felelős klímapolitikát folytat, támogatja ezeket.
Schanda azt is mondta, hogy az ellenzéki „híresztelésekkel” szemben a kormány idén nem 140 milliárdot, hanem csak 85 milliárdot költ a fejlesztésre, az ugyanis magától nem fog megvalósulni. A titkosításról pedig megjegyezte, hogy nincs abban semmi különös, Magyarországnak és Kínának is vannak külpolitikai érdekei és igényei.
Néhány nappal ezelőtt derült ki a Magyar Közlönyből, hogy 82 129 847 503 forintot csoportosítanak át a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztésére az idei költségvetésben, eredetileg ezt a pénzt a kormány gazdaságvédelemre szánta.
Az ellenzék szerint ellentétes a magyar érdekkel
Az ellenzéki pártok nem támogatták a törvényt. Ander Balázs (Jobbik) szerint a projektet a Fidesz és a Kínai Kommunista Párt egyre szorosabb kapcsolata indokolhatja, és nincs rá semmi garancia, hogy a beruházás ne a „magyar emberek pénzének feneketlen kútja” legyen.
A politikus szerint a projekt csak Kínának éri meg, mert vasútépítési referenciájuk lesz Európában, az olcsó kínai áruk pedig ezen az útvonalon keresztül még jobban eláraszthatják Európát. Magyarország pedig „Kína újféle balekja lesz Európa kellős közepén” – mondta.
Az MSZP-s Szakács László szerint bár a kormány mindig arról beszél, hogy nem akar hitelt felvenni, az ország két legnagyobb hitelezője Oroszország és Kína, ez a helyzet pedig lassan a politikai-gazdasági önrendelkezés kérdését is felveti. Szakács nem érti, miért Oroszországgal és Kínával csinálunk ilyen projekteket, miért nem azokkal az országokkal, amelyekkel egy szövetségi rendszerben tervezzük a jövőnket.
Varju László szerint elfogadhatatlan a törvény, és elgondolkodtató, hogy a magyar kormány kiknek az érdekeit képviseli Európában. A Demokratikus Koalíció politikusa kijelentette:
Keresztes László Lóránt (LMP) azt mondta, hogy a projekt szöges ellentétben áll azzal, amit Szijjártó Péter korábban mondott. Szerinte a külügyminiszter azt mondta, hogy a Triesztben épített magyar kikötő megfelel a magyar áruszállítás igényeinek, vagyis a Budapest–Belgrád-vasút magyar szempontból felesleges beruházás. A párt frakcióvezetője kijelentette, hogy „a projekt minden elemében ellentétes a magyar nemzeti érdekkel”. | https://index.hu/belfold/2020/05/19/budapest_belgrad_vasut_projekt_titkositas_szerzodes_beruhazas/ | https://web.archive.org/web/20221210100634/https://index.hu/belfold/2020/05/19/budapest_belgrad_vasut_projekt_titkositas_szerzodes_beruhazas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiz-evre-titkositottak-minden-idok-egyik-legnagyobb-magyar-vasuti-projektjet | Index | hungarian-news | 2020-05-19 17:40:39 | [] | [
"RM International Zrt."
] | [
"Ázsia",
"Kína"
] | [
"átláthatóság",
"építőipar",
"vasút",
"államtitok",
"jogalkotás"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
50,449 | Rogán bizalmasa bukkant fel tulajdonosként a miniszter és felesége ingatlanügyletei mögött | Rogán Antal titkárának édesapja az az N. András, akinek a budai ingatlanában lakik bérlőként a miniszter, és aki májusban megvette Rogán Cecíliától annak balatonlellei ingatlanát. N. Andrásról kiderítettük, hogy régóta a Rogán család bizalmasa, ami magyarázatot adhat arra, miért éppen az ő neve bukkant fel a válás utáni ingatlanügyekben. Annyira közeli a viszony, hogy a férfi fia az egyik Rogán gyerek keresztapja. | Hosszú évek óta tartó barátság köti össze N. Andrást Rogán Antallal és a miniszter volt feleségével – tudtuk meg a férfi környezetéből, amikor annak jártunk utána, ki az a férfi, aki a politikus válása utáni ingatlanügyletekben tulajdonosként felbukkant. Mint azt megírtuk, Rogán Antal nemrég beköltözött egy II. kerületi, Csalán úti, háromlakásos, még épülő társasház egyik lakásába, aminek a tulajdonosa N. András. A kormány tájékoztatása szerint a miniszter nem megvásárolta, hanem bérli az ingatlant.
Rogán volt felesége viszont májusban eladta a balatonlellei ingatlanát, a vevő pedig ugyanaz az N. András, aki Rogán főbérlője is. N. András a Csalán úti lakást áprilisban egy Vabeko nevű cégtől vette meg. Ez a cég a gázvezetékbizniszben dolgozik, állami közbeszerzéseken milliárdos megbízásokat kapott – olykor Mészáros Lőrinc cégével közösen nyert ezeken a közbeszerzéseken.
N. András, vállalkozó ezermesterből barát
N. András környezetéből úgy tudjuk, hogy a vállalkozó még a kétezres években ismerte meg Rogán Cecíliát, aki akkor már a politikus felesége volt. N. András egyik cége, a 2001-ben alapított építési vállalkozás, a Gond-No Kft. kisebb ezermesteri munkákat vállalt a Rogán családnak, és mivel emberei megbízható, jó munkát végeztek, többször is hívta őket a família, néha akkor is, amikor tényleg csak apró-cseprő karbantartási munkákat kellett elvégezni. Cégének neve is arra utalt, hogy nincs probléma, a Gond-No mindent megold.
A vállalkozó az első időkben szinte csak Rogán feleségével tartotta a kapcsolatot. Amikor például a házaspár Balatonlellén építkezett, N. András szakemberei jelezték az észlelt hibákat Rogán Cecília felé, aki tolmácsolta ezt a férjének, majd a vállalkozó cége segített kijavítani a dolgokat. Többen úgy emlékeznek, hogy Rogán a kezdetekkor nem mutatkozott a vállalkozó munkatársai előtt. Aztán szépen lassan a bizalom is kialakult köztük.
Később a Rogán költözködésben is N. András cégének az emberei bukkantak fel, majd olyannyira bizalmas lett a viszony, hogy a vállalkozó akkori felesége bébiszitterkedett is a házaspárnak. N. András és családja, valamint Rogánék baráti viszonyba kerültek, többször voltak együtt nyaralni is külföldön.
A fiú, N. Ádám, családi barátból titkár
Miután rendszeresen megfordult a családnál, sokszor magával vitte fiát, Ádámot. A fiatal férfi később Rogán Antal közvetlen környezetében kapott munkát: 2012 környékén a politikus titkára lett és akárcsak az édesapjának, ettől fogva neki is elég nagy rálátása lett arra, mikor kikkel találkozik a főnöke.
N. Ádám felbukkan abban az indexes videóban is, amely egy 2015-ös, Aulich utcai Rogán–Habony–Kertész Balázs-találkozót, illetve az arra való érkezést rögzítette. A videó a Kertész Balázsról szóló cikkünkben szerepelt.
A ma már gázbizniszben is érdekelt Kertész ügyvédként és Rogán bizalmasaként kulcsszerepet töltött be a politikus és a Belváros ügyeiben, Aulich utcai irodájában pedig rendszeresen találkozott Rogán és Habony Árpád.
Úgy tudjuk, hogy N. András előtt sem ismeretlen sem Habony Árpád, sem Kertész Balázs, akiket Rogánon keresztül ismert meg. N. András cégének emberei korábban Habony és Kertész lakásaiban is végeztek kisebb-nagyobb munkákat.
Lakás az önkormányzattól
A Rogán-éra alatti belvárosi ingatlanügyletek haszonélvezői között is felbukkan N. András családja. A 2014-es önkormányzati választások után a fiú, N. Ádám az akkori barátnője (későbbi felesége) nevére igényelt az önkormányzattól egy lakást megvételre a Mérleg utcában. Ezt a lakást is N. András emberei újították fel. Erről az ügyletről 2017-ben a Magyar Nemzet írt, a lap által akkor lekért földhivatali tulajdoni lap szerint az ingatlan 2015. január elején került N. Ádám akkori élettársának a birtokába. A megvásárláshoz az önkormányzat 27 millió forint kölcsönt nyújtott, amit jelzálogként be is jegyeztek.
Az ingatlant már nem Rogán Antal polgármestersége alatt adta el az V. kerület N. Ádám akkori élettársának, hanem utódja, Szentgyörgyvölgyi Péter idején, de az adásvétel folyamatát még az önkormányzati választás előtt, azaz a Rogán-éra alatt megkezdték.
De hogy mennyiért kapta meg a lakást N. Ádám élettársa, az önkormányzat nem árulta el. Azt csak a tulajdoni lapon szúrta ki anno a Magyar Nemzet, hogy az említett ingatlan 1991-től 2015-ig a kerület tulajdonában állt, ahogy a házban lévő szinte összes lakás. Az önkormányzat egyik 2008-as értékbecslése a 131 négyzetméteres ingatlant 28 millió forintra taksálta, egy későbbi értékelés pedig már 34 millióra. Az ingatlanhirdetések alapján három évvel ezelőtt a Mérleg utcai ingatlanok négyzetméterára 900 ezer és egymillió forint között mozgott, azaz a lakás piaci értéke így kalkulálva bőven meghaladta a százmilliót.
Az N. család és Rogánék közötti bizalmi viszonyt mi sem mutatja jobban, mint hogy N. Ádám lett a miniszter legkisebb gyerekének keresztapja. Erről a hírről 2012-ben képriportot is közölt a Blikk, ott a család barátjaként jellemzik a férfit.
Feltalálták magukat
Rogánnak papíron néhány évvel ezelőtt még messze nem futott olyan jól a szekér, de aztán a politikus egyszer csak, szinte a semmiből feltaláló lett, így már a tavalyi vagyonbevallásában gigantikus, 809 millió forintos megtakarítással rukkolt elő. Noha tavaly is úgy tűnt, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter találmánya egyszerűen aranyat ér: míg 2017-ben még csak 25 milliót vasalt be ebből, 2018-ban ez már 42 millió volt, 2019-ben pedig bruttó 197 milliót kapott.
Rogán Antal és Rogán Cecília válása után Rogán Antalé lett a Pasa parki ingatlan egésze, az a része is, ami korábban az (ex)felesége nevén volt. Az így összesen 250 négyzetméteres ingatlant aztán Rogán Antal a G7 igencsak részletes cikke szerint eladta egy cégnek, amit az adásvétel előtt négy nappal alapítottak, minden bizonnyal csak erre a tranzakcióra. Erre utal az is, hogy a cég neve is a lakás címe: „Hankóczy 4-6. Ingatlan Kft.” Az is kitűnik a tulajdoni lapból, hogy 650 milliós jelzáloghitellel terhelték meg az ingatlant, a hitelt a Takarékbank biztosítja. A cég tulajdonosa a G7 korábbi írása szerint 91 százalékban a bicskei Mészáros Katalin, aki 2016 óta tölt be különböző vezető pozíciókat a Vida József takarékszövetkezeti világához tartozó cégekben. A cég maradék 9 százaléka pedig a Vida vezette Takarékbank vagyonkezelő cége, a MATAK (Magyar Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.) tulajdona. A NER- és Mészáros Lőrinc-közeli Vida Józseffel tavaly csináltunk interjút, itt olvashatja, ha pedig további cikkeket keres Vidáról, erre a gyűjtőoldalunkra klikkeljen.
A miniszter nevén volt két szakonyfalui háznak a 25-25 százaléka, ez tavaly novemberben testvéréhez, Rogán Valériához került. Cserébe Valéria nekiadta a fele-fele arányban közös balatonlellei nyaralójuknak az ő nevén levő részét, 50 százalékot, ezzel Rogán Antal 100 százalékos tulajdonos lett. Ez a nyaraló ezután Rogán-Gaál Cecília, majd N. András nevére került.
N. András cégei egyébként nem arról árulkodnak, hogy a vállalkozó milliárdos lenne. Ahogy egy korábbi cikkünkben írtuk, három jelenlegi cégéből az egyik „nullás”, nincs bevétele, a másik lakóépületek tervezésével és építésével foglalkozik, 50-170 millió között mozog az éves összbevétele és 2-5 millió között a nyeresége, míg a harmadik közúti áruszállítással foglalkozik, 26-79 millió forintos éves bevétellel vagy veszteséges volt, vagy 2-16 millió közti nyereséget ért el az elmúlt években. Internetes keresésünk alapján egyik céget sem lehet kötni állami-önkormányzati munkákhoz, közbeszerzéshez vagy pártokhoz.
N. András környezetéből mi is úgy tudjuk, hogy nem kaptak állami megrendelést, igaz, egyszer a Magyar Közlönyt kiadó Közlönykiadó Kft. székhelyében dolgoztak, de forrásunk úgy emlékszik, hogy szinte csak egyszerű, festési munkákat végeztek.
Rogán Antal minisztériumának és N. András cégeinek hivatalos emailcímére még múlt héten küldtünk kérdéseket, egyikre sem érkezett reakció.
(Borítókép: A Csalán úti társasház 2020. május 13-án, ahol Rogán Antal lakást bérel. Fotó: Bődey János / Index) | https://index.hu/belfold/2020/05/19/a_vallalkozo_aki_felbukkant_roganek_ingatlanjai_korul/ | https://web.archive.org/web/20211128082539/https://index.hu/belfold/2020/05/19/a_vallalkozo_aki_felbukkant_roganek_ingatlanjai_korul/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rogan-bizalmasa-bukkant-fel-tulajdonoskent-a-miniszter-es-felesege-ingatlanugyletei-mogott | Index | hungarian-news | 2020-05-19 18:06:09 | [
"Kertész Balázs",
"Nagy András (Rogán)",
"Rogán Antal",
"Rogán Valéria",
"Rogán-Gaál Cecília"
] | [
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata",
"Gond-No Kft."
] | [
"Balatonlelle",
"Bp. V. kerület",
"Budapest",
"Somogy megye"
] | [
"ingatlan",
"háttér",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"strómanok",
"klientúra"
] | [
"V. kerületi ingatlanügyek"
] |
50,450 | Az egészségügy átalakításáról tárgyalt az orvosi kamarával Pintér Sándor | A hálapénz nem csak adómentes jövedelem, költségvetési deficit, hanem az egészségügyi rendszer átalakításának legnagyobb ellenérdekeltségét hordozza magában. A hálapénz olyan teher a magyar egészségügyben, amely szembemegy minden kormányzati szándékkal, minden észszerűsítő kezdeményezéssel.”
A MOK álláspontja határozott: az egészségügy megújítása nem lehetséges a tisztességes bérek megadása nélkül, de a bérrendezés csak egyik előfeltétele annak, hogy jól működő rendszert alakítsunk ki – mondta Kincses. A MOK elnöke szerint a hálapénz felszámolását is magába foglaló átalakításhoz egyéb, szervezeti transzparenciát biztosító megoldás is kell. Többek között az, hogy a várólisták átláthatók és megkerülhetetlenek legyenek. „Ne az vezesse a listát, aki operál” - mondott egy példát Kincses, aki szerint fontos, hogy ha a feltételek teljesülnek, azaz, „ha van tisztességes bér, átlátható szakmai szabályok, nyilvánosan vezetett, nem megkerülhető várólisták, és a hiányok érdemi csökkentése megvalósult, akkor be kell tiltani a hálapénzt.” | Ahhoz képest, hogy két hónapja még zsarolásnak minősítette az Emberi Erőforrás Minisztériuma a Magyar Orvosi Kamara (MOK) egyik nyilatkozatát, meglepőnek tűnhet, hogy a szervezet elnökét külön is fogadta Pintér Sándor, hogy a koronavírus tanulságait is figyelembe véve tájékozódjon az egészségügyi rendszer átalakításának lehetőségeiről. A belügyminisztérium láthatóan újult lendülettel kezd a feladatba, ami azt az érzetet is keltheti, hogy Pintér ezen a területen hátrébb szoríthatja az Emmi élén álló Kásler Miklóst.
A helyzetet ismerők szerint azonban ez leegyszerűsítés volna, hiszen az Emmi is felállított munkacsoportokat, nincs szó arról, hogy Pintér megkapta volna az egészségügyet. Igaz, a járvány idejére – a Népszava értesülése szerint Pintér javaslatára - bevezetett kórházparancsnoki rendszer erősítheti ezt a sejtést.
Pintér érdeklődése nem is meglepő
A MOK elnökét mindenesetre Kovács Zoltán vagy Rétvári Bence „politikai kiszólásai” ellenére sem lepte meg, hogy Pintér tőle is érdeklődött.
Mi mindig is elvonatkoztattunk kormányzat politikai kommunikációnak egyes részeitől, amelyek nem voltak MOK-barátnak nevezhetők. Ezek azonban nem is voltak rendszeresek, mi nem is vettük fel a kesztyűt, hiszen határozottan politikamentesen dolgozunk"
– mondta Kincses Gyula. A MOK elnöke szerint az Emmivel és az operatív törzzsel is – amelynek vezetője a belügyminiszter – „folyamatosan jó az együttműködés szakmai vonalon”.
„Mi rendszeresen elküldtük szakmai észrevételeinket az operatív törzsnek, ezekre válaszok is jöttek, esetenként meg is lettek fogadva” - mondta a MOK elnöke, hangsúlyozva, hogy Pintér megkeresése nem tárgyalás volt, inkább több, pragmatikus, négyszemközti megbeszélés, egy olyan sorozatban, amelyben a belügyminiszter az egészségügyben több képviselőjénél érdeklődött. Ezek egyike a MOK.
„Pintér elmondása szerint a járványhelyzet megmutatta, hogy a magyar egészségügy reakcióképessége kiélezett helyzetekben korlátozott. Ez érthető is, hiszen a rendszer talán az ötvenes években, a gyermekbénulás idején nézett szembe hasonló kihívással.”
Hálapénzzel nincs valódi átalakítás
„Pintér a különböző szakértőkkel szakmai csoportokkal tárgyalva azt vizsgálja hogyan lehet egy olyan ellátórendszert kialakítani, amely egyszerre képes békeidőben hatékony minőségi ellátást nyújtani és elég rugalmas ahhoz, hogy újabb járványhelyzet esetén megfelelően reagáljon.”
A belügyminiszter arról érdeklődött a MOK elnökénél, hogy „a járvány után ugyanoda kell-e visszatérni ahol voltunk, vagy más szervezetű ellátórendszerre kell áttérni, amely egyrészt garantálja az igazságos hozzáférést, másrészt jól reagál a hirtelen helyzetre.”
A beszélgetéseken Pintér nem beszélt saját elképzeléseiről, így arról nem volt szó, mi lehet a későbbiekben a kórházparancsnokok intézményével.
Volt viszont szó a hálapénzről és arról, hogy a MOK szerint hogyan lehet a fenti célokhoz átalakítani az ellátórendszert.
„Pintér érti, hogy a kettő összefügg. A hálapénz nem csak adómentes jövedelem, költségvetési deficit, hanem az egészségügyi rendszer átalakításának legnagyobb ellenérdekeltségét hordozza magában. A hálapénz olyan teher a magyar egészségügyben, amely szembemegy minden kormányzati szándékkal, minden észszerűsítő kezdeményezéssel.”
A MOK álláspontja határozott: az egészségügy megújítása nem lehetséges a tisztességes bérek megadása nélkül, de a bérrendezés csak egyik előfeltétele annak, hogy jól működő rendszert alakítsunk ki – mondta Kincses. A MOK elnöke szerint a hálapénz felszámolását is magába foglaló átalakításhoz egyéb, szervezeti transzparenciát biztosító megoldás is kell. Többek között az, hogy a várólisták átláthatók és megkerülhetetlenek legyenek. „Ne az vezesse a listát, aki operál” - mondott egy példát Kincses, aki szerint fontos, hogy ha a feltételek teljesülnek, azaz, „ha van tisztességes bér, átlátható szakmai szabályok, nyilvánosan vezetett, nem megkerülhető várólisták, és a hiányok érdemi csökkentése megvalósult, akkor be kell tiltani a hálapénzt.”
A betiltás azt is jelenti, hogy mindkét oldal büntethető lenne, hiszen az etikai kódex csak az orvosra vonatkozik, a betegre nem adható szankció, márpedig ez is kell a hálapénz visszaszorításához.
Hasznos tanulságot is hozhat a járvány
Kincses szerint a globális koronavírus-járvány hasznos lökést is adhat az egészségügy átalakításának. „Tanulni lehet a történtekből, és a tanulság békeidőben is hasznosítható” - mondta Kincses. Az már most látható, hogy a telemedicina – a távolról, telefonon, vagy interneten keresztüli diagnózis – rendszere felélénkült. A későbbiekben is aktívabban kell használni az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT). Elsősorban a gyógyszerek felírásánál ez sokkal általánosabb gyakorlat lehet, mint a vírus előtt volt. | https://index.hu/belfold/2020/05/18/pinter_a_mok_elnoket_is_megkerdezte_az_egeszsegugy_atalakitasarol/ | https://web.archive.org/web/20221005174855/https://index.hu/belfold/2020/05/18/pinter_a_mok_elnoket_is_megkerdezte_az_egeszsegugy_atalakitasarol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-egeszsegugy-atalakitasarol-targyalt-az-orvosi-kamaraval-pinter-sandor | Index | hungarian-news | 2020-05-18 18:09:00 | [] | [] | [] | [
"egészségügy",
"átláthatóság",
"hálapénz"
] | [] |
50,451 | Továbbra sincs gyanúsítottja a Borkai ellen indított eljárásnak | A Borkai Zsoltot érintő nyomozások állásáról kérdezte Ungár Péter LMP-s képviselő Polt Péter legfőbb ügyészt. Arra volt többek közt kíváncsi Ungár, hogy kihallgatták-e már a volt győri polgármestert, és milyen új információk birtokába jutottak a nyomozó hatóságok.
BÁR A KÉPVISELŐ A BORKAI ELLEN INDÍTOTT ELJÁRÁSRÓL TETT FEL KÉRDÉSEKET, A LEGFŐBB ÜGYÉSZ INKÁBB ARRÓL A NYOMOZÁSRÓL ÍR, AMIBEN BORKAI A SÉRTETT.
Zsarolás és más bűncselekmények miatt indítottak eljárást, miután a horvátországi hajóúton készített képfelvételek publikálásával fenyegették a volt győri polgármestert. | A Borkai Zsoltot érintő nyomozások állásáról kérdezte Ungár Péter LMP-s képviselő Polt Péter legfőbb ügyészt. Arra volt többek közt kíváncsi Ungár, hogy kihallgatták-e már a volt győri polgármestert, és milyen új információk birtokába jutottak a nyomozó hatóságok.
Zsarolás és más bűncselekmények miatt indítottak eljárást, miután a horvátországi hajóúton készített képfelvételek publikálásával fenyegették a volt győri polgármestert.
Polt azt írja, a beszerzett bizonyítási eszközök öt emberrel szemben támasztották alá a gyanút, őket a nyomozó hatóság vagyon elleni erőszakos, valamint emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatta ki.
Ebben az eljárásban Borkait is kihallgatták, tanúként, de vallomása tartalmáról "nem adható tájékoztatás, mivel az a nyomozás érdekeit sértené" - fogalmaz a főügyész.
A Borkai Zsoltot érintő különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt két további büntetőeljárás van folyamatban.
Legutóbb decemberben kérdezte Ungár a volt győri polgármestert érintő eljárásokról a legfőbb ügyészt, akkor még tanúkat se hallgattak ki az ügyben.
Ahogy arról korábban az Index is beszámolt: október elején, az önkormányzati választások előtt bombaként robbant Borkai Zsolt győri polgármester botránya. A korábbi olimpiai bajnokról olyan felvételek kerültek nyilvánosságra, amelyeken Borkai állítólag prostituáltak társaságában látható, és egy adriai jachton rendezett orgián vesz részt. | https://index.hu/belfold/2020/05/18/borkai_zsolt_gyor_nyomozas_kihallgatas_ungar_peter_kerdes_polt_peter_ugyeszseg/ | https://web.archive.org/web/20210917005326/https://index.hu/belfold/2020/05/18/borkai_zsolt_gyor_nyomozas_kihallgatas_ungar_peter_kerdes_polt_peter_ugyeszseg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabbra-sincs-gyanusitottja-a-borkai-ellen-inditott-eljarasnak | Index | hungarian-news | 2020-05-18 18:12:00 | [
"Borkai Zsolt"
] | [] | [] | [
"zsarolás"
] | [
"Borkai szexbotránya"
] |
50,452 | Focipályányi területen vágták ki a fákat a balatonkenesei temetőben | Szinte az összes fát kivágták egy körülbelül focipályányi területen. A temető egy része eddig hatalmas fákkal, kis ösvényekkel volt teli, amik a régi sírokat ölelték körül. | Nagy felháborodást keltett Balatonkenesén, hogy május 11-én, a madarak és fák napja másnapján ez a látvány fogadta a református temetőbe érkezőket:
Szinte az összes fát kivágták egy körülbelül focipályányi területen. A temető egy része eddig hatalmas fákkal, kis ösvényekkel volt teli, amik a régi sírokat ölelték körül.
A temető a Balatonkenesei Református Egyházközösség tulajdona. Tőlük azt tudtuk meg, hogy nem egy erdőről volt szó, hanem egy gondozatlan, dzsumbujos területről, ahol leginkább csak bálványfák nőttek. Benőtte a gaz is, pedig ez egy történelmi temető, XIX. századi sírok is vannak benne.
Azt mondták, a területre betelepültek a vaddisznók, a sírokról kitúrták az összes hagymás virágot, és felforgattak mindent, a környékbeli lakók és a sírokat gondozók sokat panaszkodtak emiatt.
Erre azt a megoldást találták ki, hogy körbekerítik a területet, aminek ára a legolcsóbb kerítést használva is 8 millió forint lett volna, hiszen nagy területről van szó. A pályázat viszont sajnos nem jött össze, ezért döntöttek a terület megtisztítása mellett.
Mivel a kezelők szerint nagyrészt bálványfák nőttek a temetőben, amik még tűzifának sem jók igazán, ezért nagy nehezen találtak egy olyan céget, amely a faanyagot pelletnek használja fel, és az anyagért cserébe vállalta a kivágást. A terület kezelői felkértek egy erdészt, akivel egy napig járták a területet, és az értékesebb fákat megjelölték festékszóróval, hogy azokat ne vágják majd ki.
A munkásokat februárra várták, de hónapokig nem jöttek, mert annyi munkájuk volt, majd egyszer csak május elején felbukkantak, mikor már kizöldültek a fák, és fészket raktak a kismadarak. Bementek, és elkezdtek vágni. Ez még a terület tulajdonosának sem tetszett, de azt mondták, úgy érezték, ki vannak szolgáltatva a munkavállalóknak. Őket sajnos nem sikerült elérni.
Úgy tudjuk, az értékesnek megjelölt fákat meghagyták. Ezen a képen a törzse alapján egy akác látszik megjelölve, aminek elég rendesen meg is sértették a kérgét, mellette pedig egy kidöntött akác is látszik:
A környékbeli lakóktól úgy tudjuk, azért is háborította fel őket a fák letarolása, mert a városban több fakivágás is borzolta mostanában a kedélyeket, például az óvoda előtti fákat is kivágták egy parkoló miatt, illetve a kilátó mellett, egy természetvédelmi terület mellett épülő, panorámás lakópark miatt is sok fát letaroltak a környéken. | https://index.hu/belfold/2020/05/15/balatonkenese_reformatus_temeto_fakivagas/ | https://web.archive.org/web/20210927163848/https://index.hu/belfold/2020/05/15/balatonkenese_reformatus_temeto_fakivagas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/focipalyanyi-teruleten-vagtak-ki-a-fakat-a-balatonkenesei-temetoben | Index | hungarian-news | 2020-05-15 18:13:00 | [] | [] | [
"Balatonkenese",
"Veszprém megye"
] | [
"környezetkárosítás"
] | [] |
50,453 | Újabb 3,68 milliárd forintot költ sportra a kormány | A csütörtök esti Magyar Közlönyben két kormányhatározat is megjelent, melyekben a sportra különítenek el költségvetési támogatást. A kézilabda összesen 1,6 milliárd forintot kap, míg az atlétikára 1,998 milliárd jut.Az előkészítő munkákból "természetesen" a befolyásos kormányközeli vállalkozások is részt kapnak, az előző hónapokban lezárult közbeszerzések alapján.
A kézilabda esetében nincs konkrét projekt, amire pénzt ad a költségvetésből a kormány. A sportág idei szakmai feladataira és működési költségeire, továbbá a határon túli magyar kézilabdasport fejlesztési feladatainak támogatására biztosítanak öszesen 1,68 milliárd forintot a határozat értelmében.
Ez mindösszesen 9,035 milliárd forintot tesz ki, ami a veszélyhelyzet óta eltelt napokra lebontva 205,3 millió forint kiadást jelent. | A csütörtök esti Magyar Közlönyben két kormányhatározat is megjelent, melyekben a sportra különítenek el költségvetési támogatást. A kézilabda összesen 1,6 milliárd forintot kap, míg az atlétikára 1,998 milliárd jut.
Utóbbi közel 2 milliárd forintot a 2023-as atlétikai világbajnokság otthonának szánt új aréna előkészítésére különítette el a kormány. A Csepel-sziget északi részére tervezett, a Fővárosi Önkormányzat által vitatott beruházással jönne létre a Nemzeti Atlétikai Központ. A friss kormányhatározat az árvízvédelmi és távközlésikábelhálózat-kiváltási munkálatokra szánja ezt az összeget.
A közlöny alapján "a részfeladatok előrehozott megvalósítását" célozza az intézkedés, ami újabb jel arra, hogy a koronavírus-járvány ellenére a kormány nem tett le a beruházás megvalósításáról. Lapunk egy korábbi Kormányinfón kérdezte meg Gulyás Gergelyt, hogy jelen helyzetben a kormány fenntartja-e döntését a nemzetközi sportesemények - kézilabda Eb 2022-ben, atlétikai vb 2023-ban - megrendezéséről. A miniszter szerint nincs ok ezek felülvizsgálatára, a kormány bízik abban, hogy mihamarabb túljutunk a járványhelyzeten, vagyis az előkészületek folyhatnak tovább.
Az előkészítő munkákból "természetesen" a befolyásos kormányközeli vállalkozások is részt kapnak, az előző hónapokban lezárult közbeszerzések alapján. A most megszavazott összeggel egyébként 7,768 milliárd forintra emelkedik az ilyen jellegű munkákra szánt költségvetési keret, amelyet a Beruházási Ügynökség (BMSK Zrt.) használhat fel. Időközben a kivitelezésre is kiírták a pályázatot.
Az mindenesetre kérdés, hogy a járványhelyzet alatt mennyire tudnak haladni a munkával. Az építőiparban tapasztalataink szerint kevésbé lassította a kivitelezést a rendkívüli helyzet, de a kapacitásokra mindenképpen hatással vannak a koronavírus terjedése ellen hozott intézkedések. A vb rendezéséig alig három év van, ugyanakkor a kormány gazdaságélénkítő programjának sikeréhez elengedhetetlenül fontos, hogy akár állami megrendelések útján, de minél gyorsabban visszaépüljenek a kapacitások ebben az ágazatban (is).
A kézilabda esetében nincs konkrét projekt, amire pénzt ad a költségvetésből a kormány. A sportág idei szakmai feladataira és működési költségeire, továbbá a határon túli magyar kézilabdasport fejlesztési fealadatinak támogatására biztosítanak öszesen 1,68 milliárd forintot a határozat értelmében. A pénz célba juttatása érdekében egy új jogcímet hoznak létre az Emberi Erőforrások Minisztériumának fejezetén belül: a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai feladatainak támogatását. A sportakadémiák támogatására ebből az összegből 300 millió forint jut. A támogatásból a fel nem használt összeget vissza kell fizetnie a szövetségnek. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ujabb-36-milliard-forintot-kolt-sportra-a-kormany.html | https://web.archive.org/web/20210614234452/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ujabb-36-milliard-forintot-kolt-sportra-a-kormany.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-368-milliard-forintot-kolt-sportra-a-kormany | mfor.hu | hungarian-news | 2020-05-15 18:15:00 | [] | [
"Magyar Kézilabda Szövetség"
] | [] | [
"támogatás",
"sport",
"klientúra"
] | [] |
50,454 | Rogán-Gaál Cecília tihanyi nyaralóval, Rogán Antal budai lakásban kezdett új életet | Rogán Antal és Rogán-Gaál Cecília tavaly év végi válása eléggé átrendezte mindkettejük ingatlanportfólióját: a miniszter nevére került Pasa parki ingatlanokat eladta Rogán, a közös balatonlellei nyaralójuk pedig Cecíliáé lett. | Rogán Antal és Rogán-Gaál Cecília tavaly év végi válása eléggé átrendezte mindkettejük ingatlanportfólióját: a miniszter nevére került Pasa parki ingatlanokat eladta Rogán, a közös balatonlellei nyaralójuk pedig Cecíliáé lettMostanában viszont lendületet vettek, és április végén-május elején ingatlanügyileg is új életet kezdtek:Rogán Antal beköltözött egy II. kerületi, Csalán úti, háromlakásos, még épülő társasház egyik lakásába. A kormány tájékoztatása szerint nem megvásárolta, hanem bérli az ingatlant a tulajdonostól, amit alátámaszt a tulajdoni lap is, amin Rogán nincs rajtaRogán-Gaál Cecília eladta a balatonlellei ingatlanát.....és vett egy panorámás tihanyi nyaralót, mégpedig pár háznyira attól a telektől, amit Dzsudzsák Balázs vett meg pár éve. A házat és kertet a szemfülesek az Instagramján is kiszúrhatják. Az ingatlan hivatalosan szőlő, majdnem 2000 négyzetméter, rajta gazdasági épülettelA jelek szerint azonban még ezekkel az adásvételekkel sem váltak el teljesen egymástól az exházaspár útjai,a tranzakcióikat összeköti ugyanis egy ember, N. AndrásN. András a tulajdoni lap szerint április 20-án vette meg a Csalán úti társasházat egy Vabeko Kft. nevű cégtől, ennek egyik lakásában most Rogán lakik, azaz jelenleg N. Andrástól bérli a miniszter az ingatlant. A gázvezetékbizniszben dolgozó, állami közbeszerzéseken milliárdos megbízásokat – olykor Mészáros Lőrinc cégével közösen – nyerő Vabekóé volt egyébként hat éven át a ház, 2014-ben vettékIdén május 5-én Rogán újdonsült főbérlője, N. András a tulajdoni lapok tanúsága szerint újabb bizniszt kötött Rogánékkal, de ezúttal az elvált pár nőtagjával:megvette Rogán-Gaál Cecíliától a balatonlellei ingatlanátA férfiról nem sokat tudni, a céginfó szerint összesen három cégben van érdekeltsége, emellett nagyon régen két másik vállalkozásban is résztulajdonos voltA három jelenlegi cégéből az egyik „nullás”, nincs bevétele, a másik lakóépületek tervezésével és építésével foglalkozik, 50-170 millió között mozog az éves összbevétele és 2-5 millió között a nyeresége, míg a harmadik közúti áruszállítással foglalkozik, 26-79 millió forintos éves bevétellel vagy veszteséges volt, vagy 2-16 millió közti nyereséget ért el az elmúlt években. Internetes keresésünk alapján egyik céget sem lehet kötni állami-önkormányzati munkákhoz, közbeszerzéshez vagy pártokhozA férfi mindhárom cégéhez ugyanaz az emailcím van megadva elérhetőségként, ezen kerestük őt, egyelőre hiába. A Google egyik céghez sem ad ki telefonszámot. Kerestük a Miniszterelnöki Kabinetirodát is, hogy adjanak tájékoztatást az ügyletek hátteréről, például arról, mikortól bérli Rogán a lakást, illetve tudta-e, hogy a volt feleségétől N. András vette meg a nyaralót. Ha válaszolnak, megírjukVisszatérve Rogán-Gaál Cecíliára, mivel az új tihanyi nyaralója hivatalosan külterületi szőlő, az adásvételt termőföldvételként nyilvánosan kifüggesztették a hivatalban, a fotót egy olvasónk el is küldte nekünk. Eszerint Rogán-Gaál Cecília 143 millió forintot fizetett az ingatlanért. Ezt megerősíti az általunk lekért tulajdoni lap is, amely szerint az ingatlanra április 30-án 143 millió forint jelzálogjogot jegyeztek be Rogán-Gaál Cecília javára(Borítókép: A Csalán úti társasház. Fotó: Bődey János / Index) | https://index.hu/belfold/2020/05/13/rogan_antal_rogan-gaal_cecilia_ingatlan_adasvetel_berles_tihany_balatonlelle/ | https://web.archive.org/web/20230131142213/https://index.hu/belfold/2020/05/13/rogan_antal_rogan-gaal_cecilia_ingatlan_adasvetel_berles_tihany_balatonlelle/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rogan-gaal-cecilia-tihanyi-nyaraloval-rogan-antal-budai-lakasban-kezdett-uj-eletet-1 | Index | hungarian-news | 2020-05-13 18:19:00 | [
"Nagy András (Rogán)",
"Rogán Antal",
"Rogán-Gaál Cecília"
] | [
"Vabeko Kft."
] | [
"Bp. II. kerület",
"Budapest",
"Tihany",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"strómanok"
] | [] |
50,455 | Felcsút élt a lehetőséggel: csak adófizetői pénzből építkezik | TAO-támogatásból ingatlanberuházást tervező és végrehajtó sportegyesületek helyzetén könnyítettek, TAO-támogatásból ingatlanberuházást tervező és végrehajtó sportegyesületek helyzetén könnyítettek.
TAO-támogatásból ingatlanberuházást tervező és végrehajtó sportegyesületek helyzetén könnyítettek.
A Magyar Labdarúgó Szövetség által kiadott határozat szerint az alapítvány a járvány megjelenése utáni napokban, március 9-én nyújtotta be a módosításra vonatkozó kérelmét. A szövetség pedig nem ült rajta túlságosan sokat, hiszen a határozat dátuma megegyezik a kérelem benyújtásának napjával, március 9-cel.adófizetők pénzéből. A TAO-támogatás így az előfinanszírozott ingatlanberuházás esetén 375,2 millióról 541 millióra emelkedik, az utófinanszírozott projekt esetén pedig 76 millió forint után 109,7 millió forint TAO-t használnak fel. | Az Orbán-kormány még tavaly decemberben változtatott a társasági adótörvény egyik paragrafusán, amivel a TAO-támogatásból ingatlanberuházást tervező és végrehajtó sportegyesületek helyzetén könnyítettek. Ennek értelmében az ingatlanra irányuló tárgyi eszköz beruházás esetén akár 100 százalék is lehet a TAO-támogatás mértéke abban az esetben, ha az adott beruházás már elkezdődött, vagy még érdemben nem kezdődött el, de a szervezetnek még van lehetősége a sportfejlesztési programját legalább 2 évvel meghosszabbítani.
Ez egyszerűen megfogalmazva annyit jelent, hogy bizonyos ingatlanjellegű beruházások esetén még a minimumként meghatározott 30 százaléknyi önerőt sem kell biztosítani, az utolsó fillérig fedezhető TAO-pénzből, vagyis közpénzből a projekt. Igaz, ehhez az is szükséges, hogy az adott sportszervezet érdekérvényesítő képessége jó legyen, hiszen a TAO-támogatást neki kell összekalapoznia a gazdasági társaságoktól. A NER-körbe tartozó tulajdonosokkal, és állami közbeszerzéseken rendre kiválóan szereplő támogatókkal azonban ez nem nagyon okozhat nehézséget. Igaz ez A Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítványra is, mely úgy gondolta, hogy ha már van ez a lehetőség, akkor élnek is vele.
Az MLSZ által kiadott határozatban szereplő dátumok alapján még az sem teljesen kizárható, hogy a focialapítvány döntése nem lehetett teljesen független a koronavírus-járványtól. A külföldi járványhelyzet ismeretében joggal feltételezhették, hogy idehaza sem lesz komoly gazdasági hatásoktól mentes a járvány lefutása, ezért megspóroltak maguknak pár százmillió forintot.
Egészen pontosan 199,4 millió forint önerőt takarított meg a felcsúti focialapítvány a honlapján közzétett, 2019/2020-as szezonra vonatkozó sportfejlesztési programmódosítás szerint.
A Magyar Labdarúgó Szövetség által kiadott határozat szerint az alapítvány a járvány megjelenése utáni napokban, március 9-én nyújtotta be a módosításra vonatkozó kérelmét. A szövetség pedig nem ült rajta túlságosan sokat, hiszen a határozat dátuma megegyezik a kérelem benyújtásának napjával, március 9-cel.
A módosítás értelmében egy előfinanszírozott és egy utófinanszírozott ingatlanberuházást fedezne Felcsút teljes mértékig az adófizetők pénzéből. A TAO-támogatás így
az előfinanszírozott ingatlanberuházás esetén 375,2 millióról 541 millióra emelkedik,
az utófinanszírozott projekt esetén pedig 76 millió forint után 109,7 millió forint TAO-t használnak fel.
Az már a korábban benyújtott programból tudható, hogy az utófinanszírozott, 109,7 milliós projekt a focisták képesség-fejlesztésének céljából tervezett futódombot takarja.
"A felépítmény oldala beton támfalból készül, teteje műfű borítással. A felépítmény kb. 31 m hosszú 17m széles, a legmagasabb pihenő része 2,25 m magasságban határozható meg" - részletezik a programban.
Érdekesség, hogy ennek teljes költsége az eredeti elképzelések szerint 3 millióval olcsóbb, 106,4 millió forint volt.
Az előfinanszírozott, végül teljesen közpénzből épülő projekt két, nagyjából negyedmilliárdos költségigényű projektet takar:
a 2006-ban épült kollégiumi épület felújítását, a külső és belső berendezések, bútorok, fürdők teljes körű felújítását,
valamint a stadion élőfüves pályája körüli LED fal telepítését, szállítását, optika kiépítését és az elosztó átalakítását.
A futódombhoz hasonlóan ez is kicsit drágább lesz, mint eredetileg tervezték. A kiadott MLSZ-határozatban 541 millió forintos költség szerepel, a programban viszont 523 forintot tesz ki a két beruházás költsége. Vagyis időközben 18 millióval emelkedett a beruházás értéke.
A Felcsút tehát az eredetinél 23 millióval többet költene ingatlanberuházásokra, és mindezt az utolsó fillérig közpénzből, TAO-támogatásból finanszíroznák. Tekintve, hogy ezzel a programmal összesen 1,1 milliárd forintnyi TAO-t igényeltek, az áremelkedés mértéke elenyésző ennek függvényében, ellenben a teljes TAO-finanszírozás miatt megspórolt összeg jelentősebb. | https://mfor.hu/cikkek/makro/felcsut-elt-a-lehetoseggel-csak-adofizetoi-penzbol-epitkezik.html | https://web.archive.org/web/20220812084258/https://mfor.hu/cikkek/makro/felcsut-elt-a-lehetoseggel-csak-adofizetoi-penzbol-epitkezik.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felcsut-elt-a-lehetoseggel-csak-adofizetoi-penzbol-epitkezik | mfor.hu | hungarian-news | 2020-05-15 18:39:00 | [] | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ)"
] | [
"Fejér megye",
"Felcsút"
] | [
"támogatás",
"sport",
"klientúra"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
50,456 | Most 82 milliárdot költött el a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból - ezúttal a Budapest-Belgrád vasútra | Hozzányúl a kormány a Gazdaságvédelmi Alaphoz, ebből egy pénteki kormányhatározattal 82,1 milliárd forintot csoportosít át konkrét célokra az idei költségvetésből. A cél pedig nem más ezúttal, mint a javarészt kínai hitelből megvalósuló Budapest-Belgrád vasútprojekt. Szinte a teljes összeg a magyarországi szakasz működési és felhalmozási célú kiadásait fedezi, 10,7 millió forint pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium dologi kiadásaira megy el.
A mintegy 700 milliárd forint beruházási értékű Budapest-Belgrád vasút projektje 80 százalékban kínai hitelből valósul meg, felerészben magyar vállalkozások közreműködésével. A hazai vállalkozó kiléte már tavaly nyáron kiderült, a nyertes cég nem más, mint a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő RM International Kft., mely a nyertes konzorciumban 50 százalékban vesz részt. | Hozzányúl a kormány a Gazdaságvédelmi Alaphoz, ebből egy pénteki kormányhatározattal 82,1 milliárd forintot csoportosít át konkrét célokra az idei költségvetésből. A cél pedig nem más ezúttal, mint a javarészt kínai hitelből megvalósuló Budapest-Belgrád vasútprojekt. Szinte a teljes összeg a magyarországi szakasz működési és felhalmozási célú kiadásait fedezi, 10,7 millió forint pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium dologi kiadásaira megy el.
Mint arról mi is beszámoltunk, a kormány a koronavírus-járvány közepette ütötte nyélbe a hitelszerződést. Április 24-én írta alá ugyanis Varga Mihály pénzügyminiszter a kínai Eximbankkal a hitelszerződést. A mintegy 700 milliárd forint beruházási értékű Budapest-Belgrád vasút projektje 80 százalékban kínai hitelből valósul meg, felerészben magyar vállalkozások közreműködésével. A hazai vállalkozó kiléte már tavaly nyáron kiderült, a nyertes cég nem más, mint a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő RM International Kft., mely a nyertes konzorciumban 50 százalékban vesz részt.
A járvány okozta gazdasági válság miatt a projekt megvalósulása a kormány szerint fokozottabban indokolt, ennek ugyanis jelentős szerepe lehet a gazdaság újraindításában és munkahelyek teremtésében. | https://mfor.hu/cikkek/makro/most-82-milliardot-koltott-el-a-kormany-a-gazdasagvedelmi-alapbol--ezuttal-a-budapest-belgrad-vasutra.html | https://web.archive.org/web/20220629073954/https://mfor.hu/cikkek/makro/most-82-milliardot-koltott-el-a-kormany-a-gazdasagvedelmi-alapbol--ezuttal-a-budapest-belgrad-vasutra.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/most-82-milliardot-koltott-el-a-kormany-a-gazdasagvedelmi-alapbol-ezuttal-a-budapest-belgrad-vasutra | mfor.hu | hungarian-news | 2020-05-15 19:07:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"RM International Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"vasút",
"klientúra"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
50,457 | 82 milliárdot elvesznek a Gazdaságvédelmi Alapból, és a Budapest-Belgrád-vasútvonalra fordítják | Még 82 129 847 503 forintot csoportosítanak át a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére az idei költségvetésben, eredetileg ezt a pénzt a kormány gazdaságvédelemre szánta, derül ki a pénteki Magyar Közlönyből. | Még 82 129 847 503 forintot csoportosítanak át a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére az idei költségvetésben, eredetileg ezt a pénzt a kormány gazdaságvédelemre szánta, derül ki a pénteki Magyar Közlönyből.
A 2020-as büdzsében eredetileg úgy számoltak, hogy idén 61 milliárd körüli összeget költenek a vasúti fejlesztésre, a pénteken kiadott rendelet ezt az összeget növelte 82 milliárd forinttal, a pénz forrása a Gazdaságvédelmi Alap.
A projektről számos cikkben írtunk már, ez minden idők legnagyobb vasúti beruházása Magyarországon, összértéke a 700 milliárd forintot is meghaladhatja. A nagy részét kínai hitelből építjük majd, és minden jel arra mutat, hogy a megépítéséhez is elsősorban a kínai félnek fűződik érdeke.
A projektet magyar részéről Mészáros Lőrinc cégcsoportja fogja lebonyolítani, Semjén Zsolt egyik salátatörvény-javaslatában pedig a beruházás szerződéseit tíz évre titkosítanák külgazdasági és külpolitikai érdekekre hivatkozva. Részletesebben itt írtunk a projektről, a keleti nyitás eddigi eredményeiről pedig ebben a cikkünkben írtunk hosszabban. | https://index.hu/gazdasag/2020/05/15/82_milliardot_elvesznek_a_gazdasagvedelmi_alapbol_es_a_budapest-belgrad_vasutvonalra_forditjak/ | https://web.archive.org/web/20220821175828/https://index.hu/gazdasag/2020/05/15/82_milliardot_elvesznek_a_gazdasagvedelmi_alapbol_es_a_budapest-belgrad_vasutvonalra_forditjak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/82-milliardot-elvesznek-a-gazdasagvedelmi-alapbol-es-a-budapest-belgrad-vasutvonalra-forditjak | Index | hungarian-news | 2020-05-15 19:30:00 | [] | [] | [] | [
"vasút",
"jogalkotás"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
50,458 | A rendőrség szerint nem bűncselekmény, hogy az állam túlárazva vette meg a Mátrai Erőművet Mészáros Lőrinctől | „Levelet kaptam a Nemzeti Nyomozó Irodától a Mátrai Erőmű ügyében. A Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály bűncselekmény hiányában megszüntette a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt tett feljelentésem nyomán indult eljárást” - írja Facebook-posztjában Szél Bernadett független országgyűlési képviselő. Szél azután tett feljelentést, hogy a magyar állami tulajdonban lévő MVM Zrt. 17 milliárd forintért visszavásárolta Mészáros Lőrincék cégcsoportjától a Mátrai Erőművet, azután hogy Mészárosék 2017 végén 5,9 milliárdért megvásárolták az erőmű többségi tulajdonrészét a német RWE-től, majd - veszteséges működés mellett - 11 milliárdos osztalékhoz jutottak az erőmű korábbi, még a német tulajdonos idején képzett eredménytartalékából. | „Levelet kaptam a Nemzeti Nyomozó Irodától a Mátrai Erőmű ügyében. A Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály bűncselekmény hiányában megszüntette a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt tett feljelentésem nyomán indult eljárást” - írja Facebook-posztjában Szél Bernadett független országgyűlési képviselő. Szél azután tett feljelentést, hogy a magyar állami tulajdonban lévő MVM Zrt. 17 milliárd forintért visszavásárolta Mészáros Lőrincék cégcsoportjától a Mátrai Erőművet, azután hogy Mészárosék 2017 végén 5,9 milliárdért megvásárolták az erőmű többségi tulajdonrészét a német RWE-től, majd - veszteséges működés mellett - 11 milliárdos osztalékhoz jutottak az erőmű korábbi, még a német tulajdonos idején képzett eredménytartalékából.
De a rendőrség szerint ezzel az égvilágon semmi baj nincsen. Szélnek azt írták, hogy alapos nyomozást végeztek a feljelentés óta eltelt két hónapban, adatokat gyűjtöttek, anyagokat kértek be és foglaltak le, és arra jutottak, hogy az MVM Zrt. teljesen felelős módon járt el akkor, amikor 17 milliárd forintért megvásárolta Mészáros Lőrinctől a Mátrai Erőművet, amit Mészáros sokkal olcsóbban szerzett meg, majd kivarázsolta belőle az eredménytartalékot.
A Mátrai Erőművet ráadásul 2030 után már nem lehet ebben a formában működtetni, vagy be kell zárni, vagy rengeteg pénzből át kell alakítani, hiszen a decemberi adásvétel pillanatában már létező nemzetközi vállalása volt a magyar államnak, hogy 2030-ra leállítja a szénalapú áramtermelést Magyarországon.
„Ehhez képest ezeket a költségeket nem vették figyelembe a Mátrai Erőmű megvásárlásakor” - írja Szél. „A rendőrségi határozatból derül ki, hogy egy olyan üzletértékelésre alapozva határozták meg az erőmű árát, ami értelemszerűen nem tartalmazza az erőmű átalakításának, ahogy ők mondják, »kizöldítésének« költségeit. Vagyis a lényeget. Ezt az innovációs minisztériumnak kellett volna kiszámolnia és mérlegelnie, hogy vannak-e kisebb költséggel járó megoldások a térség áramellátására és a munkahelyek megtartására, vagy azzal járunk jobban, ha megvesszük a pénznyelő erőművet és gyakorlatilag építünk helyette egy újat. Nyilván az előbbi fel sem merülhetett, mivel itt a cél Mészáros kimentése és a lehető legtöbb uniós pénz bezsebelése volt.”
Szél posztjában az is szerepel, hogy a rendőrség annak ellenére döntött úgy, hogy az MVM körültekintően járt el, hogy az erőmű kötelező átalakításának terveit, költségbecslését ki se kérte a minisztériumtól.
A képviselő betekintést kért a nyomozati anyagokba is. | https://444.hu/2020/05/19/a-rendorseg-szerint-nem-buncselekmeny-hogy-az-allam-tularazva-vette-meg-a-matrai-eromuvet-meszaros-lorinctol | https://web.archive.org/web/20230905153639/https://444.hu/2020/05/19/a-rendorseg-szerint-nem-buncselekmeny-hogy-az-allam-tularazva-vette-meg-a-matrai-eromuvet-meszaros-lorinctol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-rendorseg-szerint-nem-buncselekmeny-hogy-az-allam-tularazva-vette-meg-a-matrai-eromuvet-meszaros-lorinctol | 444 | hungarian-news | 2020-05-19 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Mátrai Erőmű Zrt."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"energia",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Mátrai Erőmű visszavásárlása"
] |
50,459 | Közpénzből tatarozhatják ki Mészáros Lőrinc szállodáit és kempingjeit | Ha minden jól megy, akkor a héten megkaphatja a vissza nem térítendő állami támogatást a Hunguest Hotels, így Mészáros Lőrinc közpénzből újíthatja fel a lerobbant szállodáit.
Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója. A rendelkezésre bocsátott forrásból még ebben a hónapban 5 milliárd forintos keretösszeggel pályázatot írnak ki a balatoni kempingek fejlesztésére.
Még ezen a héten 85 milliárd forint összegű támogatást ad az ügynökség a 100 szoba feletti szállodák építésére és felújítására. Mindez azt is jelentheti, hogy ha minden jól megy, akkor az adófizetők pénzéből tatarozhatják ki Mészáros Lőrinc, volt felcsúti polgármester elhasználódott szállodaláncát és balatoni kempingjeit. | Új szakaszába lép a Kisfaludy program. Magyarország kormánya arról döntött, hogy további 150 milliárd forintot biztosít turisztikai fejlesztésekre, a magyarországi szálláshelyek teljeskörű megújítását célzó program utolsó szakaszának megvalósítására - jelentette be kedden Alsópáhokon Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója. A rendelkezésre bocsátott forrásból még ebben a hónapban 5 milliárd forintos keretösszeggel pályázatot írnak ki a balatoni kempingek fejlesztésére.
Még ezen a héten 85 milliárd forint összegű támogatást ad az ügynökség a 100 szoba feletti szállodák építésére és felújítására a vidéki Magyarország területén, 35 szálloda építése és fejlesztése eredményeként 1500 új szoba jön létre és 4200 megszépült szoba áll majd a vendégek rendelkezésére. Emellett 4 vidéki ötcsillagos szálloda megújítását is támogatják.
Mindez azt is jelentheti, hogy ha minden jól megy, akkor az adófizetők pénzéből tatarozhatják ki Mészáros Lőrinc, volt felcsúti polgármester elhasználódott szállodaláncát és balatoni kempingjeit. Az MTÜ még tavaly decemberben, vagyis a koronavírus-járvány előtt írt ki újabb Kisfaludy-pályázatot húszmilliárd forintos keretösszeggel vissza nem térítendő állami támogatás formájában magántulajdonban lévő, minimum 100 szobás szállodák felújítására.
Bár a pályázatra már évek óta várt a szállodai szakma, az MTÜ nem csapott nagy hírverést a tender kiírásának, amelyek végül a karácsonyi és szilveszteri ünnepi időszakban jelentek meg szép csendben. Az Opus Global Nyrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc, Magyarország egyik leggazdagabb emberének, volt felcsúti polgármesternek az érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels jelezte is, hogy tervez a Kisfaludy-pályázat pénzeivel, a szállodalánc gyakorlatilag összes hotele megfelel a pályázati kiírásnak Tapolcától Hévízig és Szegedtől Zalakarosig. Hatalmas volt az érdeklődés a pályázatra, a beérkezett pályázati kérelmek forrásigénye elérte a meghirdetett keretösszeg többszörösét, ezért január 9-én fel is függesztette a pályázatot az MTÜ, azóta nem volt új hír a nyertesekről.
Még tehát nem biztos, hogy a Hunguest Hotels is kap vissza nem térítendő állami támogatást, mindenestre a szállodalánc a koronavírus-járvány ideje alatt új döntésre jutott.
Hunguest Hotel Bál Resort, Béke, Flóra, Galya, Helios, Panoráma és Répce szállodáinkat felújítjuk, a munkálatok a szállodák teljes zárvatartása mellett huzamosabb ideig elhúzódnak, amiért vendégeink szíves türelmét és megértését kérjük. Köszönjük, hogy eddig is minket választottak, maradjanak velünk a felújítások alatt is, amelyek befejezése után megszépült, teljesen új szállodákban köszönthetjük Önöket - írta a cég.
Tehát nagy felújításra készül a Hunguest szerte az országban, már csak az a kérdés, ki fizeti a számlát. Ami pedig a balatoni kempingeket illeti: a legtöbb ilyen kempinggel természetesen a Balatontourist rendelkezik és némelyik valóban nincs a legjobb állapotban, ellenben szintén Mészáros Lőrinc cégbirodalmába tartozik. Az pedig egyenes világszenzáció, hogy 4 vidéki ötcsillagos szállodát is közpénzből fognak felújítani. Csak olyan ötcsillagos szálloda kaphat támogatást, amelyik a HotelStars nemzeti védjeggyel rendelkezik. Ilyen pedig nincs sok az országban, mindössze 6 versenyző lehet, de ezt is lehet tovább szűkíteni.
Eleve kiesik a budapesti New York Palace. Így marad a debreceni Divinus, a hévízi Lotus Therme, a sárvári Spirit hotel, az Andrássy rezidencia Tarcalon - ez a ház most Tiborcz István tulajdona -, és a siófoki Hotel Azúr. Utóbbi kettő korábban már kapott a Kisfaludy pénzekből, amiből amúgy például Hernádi Zsolt MOL-vezér esztergomi luxusszállodája is részesült 2,8 milliárd forinttal. | https://mfor.hu/cikkek/makro/kozpenzbol-tatarozhatjak-ki-meszaros-lorinc-szallodait-es-kempingjeit.html | https://web.archive.org/web/20230130185926/https://mfor.hu/cikkek/makro/kozpenzbol-tatarozhatjak-ki-meszaros-lorinc-szallodait-es-kempingjeit.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozpenzbol-tatarozhatjak-ki-meszaros-lorinc-szallodait-es-kempingjeit | mfor.hu | hungarian-news | 2020-05-19 19:52:00 | [
"Hernádi Zsolt",
"Mészáros Lőrinc",
"Tiborcz István"
] | [
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Opus Global Nyrt."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Esztergom",
"Komárom-Esztergom megye",
"Magyarország",
"Tarcal"
] | [
"pályázat",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
50,460 | A kerület és a lakók megkérdezése nélkül tolta át a kormány a Heinrich udvar beépítését | Bár tavaly még a kerület fideszes főépítésze sem támogatta a műemlékű védettségű Heinrich-udvar beépítését, a kormány vörös szőnyeget tett a szállodaépítés elé, írja Józsefváros önkormányzati lapja. | Bár tavaly még a kerület fideszes főépítésze sem támogatta a műemlékű védettségű Heinrich-udvar beépítését, a kormány vörös szőnyeget tett a szállodaépítés elé, írja Józsefváros önkormányzati lapja.
Az Iparművészeti Múzeummal szemben fekvő, L-alakú telekre a tervek szerint száznál több szállodai szobát és kétszer ennyi lakást építene a Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt.. A cég korábban Varga Mihály pénzügyminiszter kollégiumi szobatársa, Szabó Zoltán tulajdona volt, de tavaly szeptemberben gazdát cserélt a vállalkozás. A cégjegyzék szerint jelenlegi tulajdonosa egy pesterzsébeti panelben élő Illés Zoltán, akinek ez az egyetlen vállalkozása.
A Heinreich-család XIX. század végén épült bérpalotája 2011-ben kapott állandó műemléki védelmet. A Heinrich Passage 2018-ban jutott hozzá az Üllői út és Mária utca sarkán lévő ingatlanhoz, majd egyeztetni kezdett a szállodaépítésről az önkormányzattal. A tavaly októberi kerületi Tervtanács ülésén a meghívott műemlékvédelmi szakember mellett Józsefváros akkori főépítésze, Iványi Gyöngyvér sem támogatta a tervet. A cég ezután az építési engedélyezési eljárás szüneteltetését kérte a főváros kormányhivatalától.
Józsefváros új vezetését sem a Heinrich Passage, sem a korábbi polgármester, Sára Botond által vezetett kormányhivatal nem kereste meg az üggyel, de decemberben
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter váratlanul megszüntette az udvaron lévő földszintes raktárépületek műemléki védettségét.
Az Átlátszó videója az ingatlanegyüttesről:
"Tegnap váratlanul megjelent a Magyar Közlönyben, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítette a Heinrich udvar területére tervezett ingatlanfejlesztést, amely egy 117 szobás hotelt és 218, döntően airbnb-zésre alkalmas lakás építését tartalmazza,"
posztolta Facebook-oldalán május elsején Sláty Balázs önkormányzati képviselő. Április végén ugyanis Orbán Viktor nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a szállodaépítést, így lényegileg abba már semmilyen beleszólása a kerületnek, és a szomszédban élőknek. Őket a miniszterelnök rendelete különösen sújtja, ugyanis abban az áll, hogy az egymással szemközti homlokzatok között a „legalább 10 méter távolság biztosítása nem kötelező.” Korábban még 10-18 méterről volt szó.
A Józsefváros című lapnak Rádai Dániel alpolgármester kijelentette: | https://444.hu/2020/05/20/a-kerulet-es-a-lakok-megkerdezese-nelkul-tolta-at-a-kormany-a-heinrich-udvar-beepiteset | https://web.archive.org/web/20230502103327/https://444.hu/2020/05/20/a-kerulet-es-a-lakok-megkerdezese-nelkul-tolta-at-a-kormany-a-heinrich-udvar-beepiteset | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kerulet-es-a-lakok-megkerdezese-nelkul-tolta-at-a-kormany-a-heinrich-udvar-beepiteset | 444 | hungarian-news | 2020-05-20 00:00:00 | [
"Gulyás Gergely"
] | [
"Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt."
] | [
"Bp. VIII. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"klientúra",
"jogalkotás"
] | [] |
50,461 | Balatoni újhullám: árnyékkormányként irányítja a régiót egy hatalomhoz közeli üzleti kör | A tónál ma tényként kezelik: a térségben a Balatoni Körnek a legnagyobb a lobbiereje. Ezt az egyesületet 2014-ben ismert borászok és vendéglátósok alapították, és a tó turizmusának fejlesztését tűzték ki célul. A kör elnöke a badacsonyi borász és étterem-tulajdonos Laposa Bence, akit tavaly Orbán Viktor miniszterelnök a legkomolyabb kormányzati turisztikai elismeréssel, a Pro Turismo-díjjal tüntetett ki. A vállalkozó az idén 173 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott panzióépítésre. Az egyesület alapító tagja mások mellett a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa, Csapody Balázs is, aki a Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadója. Azt, hogy ő jól mozog kormányzati körökben jelzi: rendre meghívják a kötcsei piknikre, korábban pedig biztosi posztot ajánlottak neki, ám ő végül nem élt ezzel a lehetőséggel. A Kistücsökben gyakori vendég volt korábban a Rogán-család és a kormányfő lánya, Orbán Ráhel is, aki szintén a Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadója. Csapody egyébként 315 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatáshoz jutott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől szemesi panziójához. Nem tagja a Balatoni Körnek, de tagadhatatlanul jó fideszes kapcsolatokkal rendelkezik a siófoki női kézilabdacsapat tulajdonosa, Fodor János, akinek a neve polgármesterjelöltként is felmerült, vélhetően nem függetlenül a felcsúti Pancho Aréna VIP-páholy tagságától. | Balaton;Fidesz-közeli cégek;
2020-01-04 07:00:00
Balatoni újhullám: árnyékkormányként irányítja a régiót egy hatalomhoz közeli üzleti kör
A szakpolitikusok eltűntek, a fejlesztési tanács díszletté vált, és már a helyi fideszesek szava sem számít.
A tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség Lombár Gábort, Balatonfenyves polgármesterét választotta elnökének decemberben. Az új elnök terveiről keveset tudni, ezt a hiányosságot mégsem vetették a szemére. A térséget ismerők ugyanis úgy látják, ma már nem lehetnek komolyabb víziói az egykor befolyásos, 116 éve alapított Balatoni Szövetség elnökének. A térség jelenéről, jövőjéről szóló kérdésekben ugyanis már nem a tó körüli önkormányzatok és helyi szervezetek határoznak: lassan, szisztematikusan kiszorították őket a döntéshozói körből.
– Ezerszer többet számít a helyi önkormányzatok akaratánál az, hogy mi az érdeke néhány balatoni vállalkozónak – állította egy forrásunk. – A legtöbben rögtön Mészáros Lőrincre és Tiborcz Istvánra gondolnak, hiszen érdekeltségeik sorra vásároltak fel üdülőket, szállodákat, kikötőket, és a Balaton-törvényt is éppen úgy módosította a parlament kormánypárti többsége, hogy ők húzták belőle a legnagyobb hasznot. Ennél azonban összetettebb a kép - fogalmazott.
A tónál ma tényként kezelik: a térségben a Balatoni Körnek a legnagyobb a lobbiereje. Ezt az egyesületet 2014-ben ismert borászok és vendéglátósok alapították, és a tó turizmusának fejlesztését tűzték ki célul. A kör elnöke a badacsonyi borász és étterem-tulajdonos Laposa Bence, akit tavaly Orbán Viktor miniszterelnök a legkomolyabb kormányzati turisztikai elismeréssel, a Pro Turismo-díjjal tüntetett ki. A vállalkozó az idén 173 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott panzióépítésre. Az egyesület alapító tagja mások mellett a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa, Csapody Balázs is, aki a Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadója. Azt, hogy ő jól mozog kormányzati körökben jelzi: rendre meghívják a kötcsei piknikre, korábban pedig biztosi posztot ajánlottak neki, ám ő végül nem élt ezzel a lehetőséggel. A Kistücsökben gyakori vendég volt korábban a Rogán-család és a kormányfő lánya, Orbán Ráhel is, aki szintén a Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadója. Csapody egyébként 315 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatáshoz jutott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől szemesi panziójához. Nem tagja a Balatoni Körnek, de tagadhatatlanul jó fideszes kapcsolatokkal rendelkezik a siófoki női kézilabdacsapat tulajdonosa, Fodor János, akinek a neve polgármesterjelöltként is felmerült, vélhetően nem függetlenül a felcsúti Pancho Aréna VIP-páholy tagságától.
Korábban nehéz volt elképzelni, hogy a tó körüli három megye – Somogy, Zala, Veszprém – elnöke, a három meghatározó parti város, Keszthely, Siófok és Füred, vagy épp a nagy balatoni cégek, például a hajózási társaság megkérdezése nélkül történjen bármi a régióban. A megyék kiüresítésével párhuzamosan aztán megszűnt a megyei elnökök érdekérvényesítő képessége, és előbb Keszthely, majd Siófok, végül Füred is elvesztette befolyását, a hajózási céget pedig visszavette az állam a térségi önkormányzatoktól. A hatalmi gócpontok átrendeződésére jó példa a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) kiüresítése is. Ma már jobbára főleg másod- és harmadvonalbeli pártemberek jutnak szerephez a tanácsban, amelynek szerepe valójában csak formális.
– A BFT elveszítette korábbi jelentőségét – mondta egy balatoni település polgármestere. – A 2010 előtti elnök, Suchman Tamás az MSZP erős emberének számított, elnöksége idején hangsúlyos szerep jutott a településeknek is. Most egyetlen valóban balatoni ember ül benne, az elnök, Bóka István.
Balatonfüred Fidesz-KDNP-s polgármestere, a korábbi országgyűlési képviselő 2010 decembere óta vezeti a BFT-t. Bókáról viszont forrásunk azt mondta: „túl rendes ember, nem lehet bevonni mutyikba, így mára körön kívül találta magát, s visszaszorult Füredre.”
A tóparti választókerületek képviselői sem számítanak komoly tényezőnek – pedig mind az öten a Fidesz-KDNP színeiben győztek. A balatonfüredi Kontrát Károly ugyan belügyi parlamenti államtitkár és miniszterhelyettes, ám forrásaink szerint sokkal inkább a hatalom, mintsem a tó érdekeit képviseli egy-egy ügyben. Balatoni kérdésekben csak a keszthelyi Manninger Jenő szava számít, míg a tapolcai Fenyvesi Zoltán, a marcali Móring József Attila és a siófoki Witzmann Mihály erősen másod-harmadvonalbeli a Fidesz-KDNP-ben.
Volt, olyan forrásunk, aki a balatoni erőviszonyok átrendeződése kapcsán azt rögzítette: – Hiába vette át a hatalmat az új vállalkozói kör, ahogy eddig, most is késnek azok a nagy, a tó idegenforgalmát alapvetően meghatározó beruházások, amelyeket évek óta ígérgetnek. Árulkodó, hogy még Mészáros Lőrinc több, évekkel ezelőtt felvásárolt ingatlana is csak üresen pusztul. | https://nepszava.hu/3062392_balatoni-ujhullam-arnyekkormanykent-iranyitja-a-regiot-egy-hatalomhoz-kozeli-uzleti-kor | https://web.archive.org/web/20220810045223/https://nepszava.hu/3062392_balatoni-ujhullam-arnyekkormanykent-iranyitja-a-regiot-egy-hatalomhoz-kozeli-uzleti-kor | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/balatoni-ujhullam-arnyekkormanykent-iranyitja-a-regiot-egy-hatalomhoz-kozeli-uzleti-kor | Népszava | hungarian-news | 2020-01-04 23:40:00 | [
"Csapody Balázs",
"Fodor János (Balatonfüred)",
"Laposa Bence"
] | [
"Fidesz",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [] | [
"háttér",
"támogatás",
"lobbi",
"idegenforgalom",
"vendéglátás",
"klientúra",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
50,462 | Bankvezérnek is jutott állami turisztikai támogatás | A Takarékbank elnök-vezérigazgatójának fogadója és Csapody Balázsnak, a kormány turisztikai stratégiájának egyik megalkotójának panziója is kapott vissza nem térítendő támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől. | Nem csak Mészáros Lőrinc ötcsillagos szállodája és Széles Gábor zalacsányi kastélyszállója kapott a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programjában vissza nem térítendő állami támogatást, hanem Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatójának bicskei fogadója és Csapody Balázs, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) tanácsadójának balatonszemesi panziója is - derül ki az MTÜ honlapján lévő adatbázisból.
A támogatói okirattal rendelkező pályázatok listája szerint a Gastrogold Vendéglátó Kft. 315 millió forintot kapott az MTÜ-től a Kistücsök panzió kialakítására, a cég Csapody Balázsé, aki a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa is. Csapody Balázs, a Pannon Gasztronómiai Akadémia (PGA) elnöke is, részt vett az új magyar turisztikai stratégia megalkotásában és leginkább gasztronómiai vonalon segíti az MTÜ munkáját. "Mi Guller Zoltánnal dolgozunk és az ő csapatával" - mesélte a turisztikai reformról Csapody Balázs a Hír TV-nek.
Csapody Balázs a sonline.hu cikke szerint arról számolt be egy tavaly áprilisi siófoki sajtóbeszélgetésen, hogy a PGA tárgyalásokat folytatott a MTÜ-vel és a kormányzattal arról, hogy a Kisfaludy program szálláshelyeket érintő minőségfejlesztési pályázatai után az éttermek is kapjanak lehetőséget. "Úgy néz ki, hogy rövidesen meghirdetik a Kisfaludy étteremfejlesztési programot" - fogalmazott a Kistücsök étterem tulajdonosa, aki a most elnyert támogatással Kistücsök panziót is építhet Balatonszemesen. A falu igazán szerencsés, hiszen az MTÜ listájából az is kiderült korábban, hogy az állami forrásból az OTP Bank is részesedett; a Csányi Sándor vezette bank a balatonszemesi Hotel OTP átalakítására és fejlesztésére kapott 536 millió forintot.
Guller Zoltán MTÜ-vezérigazgató szerint kizárólag szakmai szempontok alapján döntöttek a pályázatokról. Tavaly szeptemberi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a Kisfaludy programban meghirdetett felhívásokra 1522 pályázat érkezett. Az első ütemben több mint 80 milliárd forint értékben valósulnak meg fejlesztések, amelyhez a magyar kormány 48 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad.
Takarékos földi
Igénybe veszi az MTÜ támogatását Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatójának bicskei fogadója is. A támogatói okirattal rendelkező pályázatok listája szerint a Bicskei Lovasudvar Kft. 38,9 millió forintot kapott a Fogadó a Három Lókötőhöz nevű panzió fejlesztésére. A bicskei cég az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.-én keresztül Vida József érdekeltségébe tartozik. Vida József igazgatósági tag az Opus Global Nyrt.-ben, amelynek legnagyobb tulajdonosa Mészáros Lőrinc és családja. | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/turizmus-szallas-panzio-tamogatas.677768.html | https://web.archive.org/web/20210124154858/https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/turizmus-szallas-panzio-tamogatas.677768.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bankvezernek-is-jutott-allami-turisztikai-tamogatas | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2019-01-30 23:45:00 | [
"Csapody Balázs",
"Vida József"
] | [
"Bicskei Lovasudvar Kft.",
"Gastrogold Vendéglátó Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
50,463 | Balaton-parti baráti láncolat | A 2010-es kormányváltás óta a Balatonnál is átalakultak az erőviszonyok, a legnagyobb haszonélvezők Orbán Viktor miniszterelnök köréből kerültek ki. A tóval kapcsolatos döntéseknél is az ő szavuk számít leginkább.Két fontos döntés született 2016-ban a magyar tengerrel kapcsolatban: a Balaton-törvény módosítása megkönnyítette a tó környéki ingatlanfejlesztéseket és enyhített a partszabályozás előírásain, majd év végén a kormány benyújtotta a 365 milliárd forintos balatoni fejlesztési programot. | Balaton;Orbán Viktor;oligarchák;ingatlanfejlesztés;erőviszonyok;
2018-06-06 07:00:00
Balaton-parti baráti láncolat
A 2010-es kormányváltás óta a Balatonnál is átalakultak az erőviszonyok, a legnagyobb haszonélvezők Orbán Viktor miniszterelnök köréből kerültek ki. A tóval kapcsolatos döntéseknél is az ő szavuk számít leginkább.
Két fontos döntés született 2016-ban a magyar tengerrel kapcsolatban: a Balaton-törvény módosítása megkönnyítette a tó környéki ingatlanfejlesztéseket és enyhített a partszabályozás előírásain, majd év végén a kormány benyújtotta a 365 milliárd forintos balatoni fejlesztési programot.
- A bejelentés után Rogán Antal, a miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter összehívta a balatoni erős embereket – mesélte egy neve elhallgatását kérő informátorunk. – Persze nem nyilvános tanácskozásra ültek össze, s a régióból meglehetősen kevés politikus volt jelen. (FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenése után a Miniszterelnöki Kabinetiroda cáfolta, hogy lett volna ilyen találkozó.)
A helyi potentátok ugyanis az elmúlt években kiszorultak-kikoptak a körből, ahol a valódi döntések születnek. Léteznek ugyan még a korábbi, a tó életét hajdan érdemben befolyásolni tudó szervezetek, ám a Balatoni Fejlesztési Tanács (BFT), illetve a Balatoni Szövetség forrásaink szerint afféle gittegyletként, valós érdekérvényesítő képesség nélkül működnek - a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet 180 települését képviselő BFT például nagyjából évi néhány százmillió forintról dönthet… Hasonlóképpen háttérbe szorultak a korábban szintén komoly befolyással bíró nagy cégek, mint a Balatoni Halászati Zrt. és a Balatoni Hajózási Zrt. És szép lassan kikoptak a helyi politikusok is.
- Vagy sohasem voltak elég erősek, hogy tényleg a tűz közelébe kerüljenek, vagy túlságosan rendes emberek voltak – állította egy forrásunk. – A legtöbb tóparti polgármester, még a városoké is, jellemzően csak a saját településén nagylegény. Igazából korábban is csak három, valóban befolyásos városvezetőt ismertek el, a siófoki, a balatonfüredi és a keszthelyi polgármestert. Előbbi, Balázs Árpád 2014-ben megbukott az önkormányzati választáson, s így teljesen kikerült a pikszisből, ahogyan keszthelyi kollégáját, Ruzsics Ferencet is leírták már a kormánypártokon belül, nem függetlenül tavalyi kirohanásától, amely jelezte, nem feltétlenül nézi jó szemmel Mészáros Lőrinc és Tiborcz István területfoglalását a Balatonnál, s pláne Keszthelyen. Bóka István pedig egyszerűen túl rendes ember, hogy mindenféle mutyiba, törvénytelenségbe, üzleti suskusba be lehessen vonni, így inkább körön kívül tették. Hasonló okokból súlytalan immár a balatonboglári Mészáros Miklós is, míg a lellei Kenéz István függetlenként amúgy is amolyan gyanús elemnek számított a Fideszen belül. A fonyódi Hidvégi József csak helyben tényező, a földvári Holovits Huba ugyan vitorlásberkekben szerzett magának jó ismerősöket, de még nem sikerült igazán felépítenie magát. A jelenlegi siófoki polgármester, a hivatalosan független, de jó jobbikos kapcsolatokat ápoló Lengyel Róbert pedig afféle közellenség a kormánypárti körökben.
Nincs komoly politikai háttere a tó körüli országgyűlési képviselőknek sem. A Balatont két-két somogyi és veszprémi, valamint egy zalai választókerület határolja, s mind az ötben a Fidesz-KDNP jelöltjei győztek az áprilisi választásokon. Közülük a keszthelyi Manninger Jenő, illetve a balatonfüredi Kontrát Károly számít ismertebb névnek az országos politikában - a tapolcai Fenyvesi Zoltán, a marcali Móring József Attila és a siófoki Witzmann Mihály a kormánypártok köreiben is erősen másod-, harmadvonalbeliek –, de informátoraink szerint balatoni kérdésekben csak Manninger szava számít valamelyest.
Megkerülhetetlen tényező viszont természetesen Mészáros Lőrinc és Tiborcz István. A felcsúti polgármesterségről nemrég lemondott gázszerelő-oligarcha helyi szállodák, kempingek, borászat és rádió tulajdonosának mondhatja magát. Érdemben két éve vetette meg a lábát a Balatonnál, amikor megvásárolta a Hunguest Hotels szállodaláncot, amelynek Balatonalmádiban, Tapolcán, Keszthelyen, Hévízen és Zalakarosban akadnak hoteljei. Tavaly aztán a Balatontouristtal – s így a hozzá tartozó tíz kempinggel és üdülőfaluval – bővült a balatoni Mészáros-birodalom, amely így immár Magyarország legnagyobb turisztikai vállalkozásává nőtte ki magát, emellett több partmenti, luxusingatlanok építésére alkalmas óriási telek is sz övé. Orbán Viktor jó barátja emellett az északi parton több mint száz hektárnyi szőlőt, s jó néhány borászatot, valamint egy a tó és vonzáskörzetében fogható rádiót is magáénak mondhat, s érdekeltsége, a Mediaworks adja ki a Balatonnal határos megyék lapjait is.
Hasonlóképpen erős a pozíciója Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak is, aki 2014-ben a keszthelyi yachtkikötő megszerzésével debütált a Balaton mellett – azóta névleg kiszállt a cégből –, majd érdekeltségébe került a város ikonikus szállodája, a Hullám, a keszthelyi kemping, a badacsonyi Ranolder-villa, valamint egy szintén óriási, beépíthető partmenti telek Keszthelyen, de különféle üzleti aktusokon át a balatonudvari golfpálya is a miniszterelnöki vő üzleti köréhez került.
- Legalább ekkora, de lehet, még nagyobb szava van a balatoni kérdésekben a kormányfő lányának, Orbán Ráhelnek – jegyezte meg egyik forrásunk. – Anno, a Rogán-féle tanácskozáson ő ült a miniszter mellett. S állítólag Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa is jelen volt a megbeszélésen.
Orbán Ráhel és Csapody Balázs a Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadói, előbbi stratégiai kérdésekben, utóbbi gasztronómiai vonalon segíti az MTÜ munkáját, forrásaink szerint azonban jóval nagyobb a szerepük a tanácsadásnál. A miniszterelnök lányának ezirányú ambíciói nem új keletűek, s úgy tudjuk, Csapody Balázsnak is ajánlottak komoly titulust – informátoraink szerint valamilyen miniszteri biztosi címet -, ám a Kistücsök tulajdonosa – akinek éttermében gyakori vendég Orbán Ráhel mellett Rogán Antal is, utóbbi a felesége révén balatonboglári kötődésű -, nem kért a politikai szerepvállalásból, s kijelentette, a szakmájában szeretne maradni. Ennek ellenére ott volt a legutóbbi, hétvégi kötcsei polgári pikniken, mint ahogyan a balatonszárszói szállodatulajdonos, az egykori NB I-es futballista, Bódi Zoltán is.
Szintén jó kapcsolatot ápol a Fidesz-vezetőkkel a siófoki szállodás Hoffmann Henrik: a 2011-es, Hotel Azúrban tartott kihelyezett frakcióülésen például nála aludt a teljes pártvezetés. Remek a nexusa a legfelsőbb fideszes körökhöz Fodor Jánosnak, a siófoki kézilabdaklub tulajdonosának is, ezt bizonyítja többek között az új sportcsarnok megépítése.
- Eredendően taopénzből akarták felhúzni egymilliárd forintból – mesélte egyik forrásunk -, ám kiderült nem elég a pénz, így hosszú időre leállt az építkezés. Aztán a kormány adott kétmilliárdot a befejezésére. Persze nem meglepő, Fodornak állandó helye van a felcsúti Pancho Aréna VIP-páholyában. A nagy kérdések ugyanis stadionokban, fesztiválokon vagy a terített asztal mellett dőlnek el, nem szakmai berkekben. | https://nepszava.hu/1161461_balaton-parti-barati-lancolat | https://web.archive.org/web/20220216110747/https://nepszava.hu/1161461_balaton-parti-barati-lancolat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/balaton-parti-barati-lancolat | Népszava | hungarian-news | 2018-06-06 23:52:00 | [
"Csapody Balázs",
"Fodor János (Balatonfüred)",
"Hoffmann Henrik",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Ráhel",
"Tiborcz István"
] | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [] | [
"idegenforgalom",
"vendéglátás",
"jogalkotás",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
50,464 | Összeveszett Mészáros Lőrinc a legfontosabb bizalmasával, azaz Csík úrral? | A cikk egyik mellékszálában foglalkozunk Mészáros Lőrinc bizalmasával, Csík Zoltánnal is, aki – és jöjjön innen Magyar Krisztián és Rácz Tibor cikke – „informátoraink szerint összekülönbözhetett Felcsút polgármesterével. A korábban gyilkosságis Csík, aki a 90-es években a sztárnyomozó Doszpot Péterrel üldözte a bűnt, jelenleg számos olyan céget vezet, amely a Mészáros család teljes vagy résztulajdonában van. Csík az Opimus-csoport több cégében is szerepet kapott már akkor, amikor a felcsúti polgármesternek hivatalosan még „semmi köze” nem volt a Mediaworks felvásárlásához. Az exzsaru érdekeltsége jelent meg először több olyan vidéki szálloda környékén, amelyet Mészáros Lőrinchez kötnek. Csík rövid idő alatt több Mészáros-cégben igazgatósági tag vagy ügyvezető lett, de a felcsúti polgármester ügyleteire rálátó forrásaink azt állítják, ez a közeljövőben megváltozhat, ugyanis néhány hónapja – a pletykák szerint – elszámolási viták miatt megromolhatott Mészáros Lőrinc és Csík Zoltán viszonya. A milliárdos üzletember bizalmasát a közeljövőben fokozatosan megpróbálhatják kivonni a cégek egy részéből. (...) | Újra felcsúti cikkel jelentkezik a legfrissebb Magyar Narancs. Ebben azt vizsgáltuk meg, hogy milyen közös, látható pontok vannak az Orbán-, illetve a Mészáros-vagyon között.
A cikk egyik mellékszálában foglalkozunk Mészáros Lőrinc bizalmasával, Csík Zoltánnal is, aki - és jöjjön innen Magyar Krisztián és Rácz Tibor cikke - "informátoraink szerint összekülönbözhetett Felcsút polgármesterével. A korábban gyilkosságis Csík, aki a 90-es években a sztárnyomozó Doszpot Péterrel üldözte a bűnt, jelenleg számos olyan céget vezet, amely a Mészáros család teljes vagy résztulajdonában van. Csík az Opimus-csoport több cégében is szerepet kapott már akkor, amikor a felcsúti polgármesternek hivatalosan még "semmi köze" nem volt a Mediaworks felvásárlásához. Az exzsaru érdekeltsége jelent meg először több olyan vidéki szálloda környékén, amelyet Mészáros Lőrinchez kötnek. Csík rövid idő alatt több Mészáros-cégben igazgatósági tag vagy ügyvezető lett, de a felcsúti polgármester ügyleteire rálátó forrásaink azt állítják, ez a közeljövőben megváltozhat, ugyanis néhány hónapja - a pletykák szerint - elszámolási viták miatt megromolhatott Mészáros Lőrinc és Csík Zoltán viszonya. A milliárdos üzletember bizalmasát a közeljövőben fokozatosan megpróbálhatják kivonni a cégek egy részéből. (...)
Csík Zoltánt hiába próbáltuk, nem sikerült elérnünk - mindenesetre a (volt) bizalmastól idén januárban egy cég már átkerült Mészáros Lőrinc legnagyobb építőipari vállalkozásához, a Mészáros és Mészáros Kft.-hez. A Wellneshotel Építő Kft. korábban Csíké és az egyik cégéé, a Scentrum Kft.-é volt. A 2015-ben alaposan feltőkésített Wellnesshotel - csakúgy, mint a Scentrum - székhelye egy budaörsi gigatelek. A 19 ezer négyzetméteres ingatlanra bejegyzett 4,7 millió eurós (1,45 milliárd forint) jelzálog-követelés jelenleg egy bizonyos Kovik 2008 Kft. tulajdonában van, amely Csík Zoltán résztulajdonában áll. (...)"
Legfrissebb felcsúti cikkünket a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja! | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/osszeveszett-meszaros-lorinc-a-legfontosabb-bizalmasaval-azaz-csik-urral-103092 | https://web.archive.org/web/20171027054806/http://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/osszeveszett-meszaros-lorinc-a-legfontosabb-bizalmasaval-azaz-csik-urral-103092/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/osszeveszett-meszaros-lorinc-a-legfontosabb-bizalmasaval-azaz-csik-urral | Magyar Narancs | hungarian-news | 2017-03-22 00:06:00 | [
"Csík Zoltán",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Scentrum Kft.",
"Wellnesshotel Építő Kft."
] | [] | [
"háttér",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [] |
50,465 | Tiborcz István 2,3 milliárd forint osztalékkal gazdagodott - Egymilliárdért vette meg Mészáros Lőrinc szállodáját | Egészen elképesztő, 2,3 milliárd forintos osztalékot vett ki a BDPST Zrt. nevű cégéből Tiborcz István, a miniszterelnök veje. Többet is kivehetett volna.
A beszámolóból az is kiderült: a BDPST tavaly vásárolta meg a TémaDesign Kft. 100 százalékos üzletrészét, melynek értéke 979,7 millió forint volt. Erről a vételről eddig csak azt lehetett tudni, hogy a cégbírósághoz benyújtott dokumentumok alapján a megvásárolt üzletrészt a Magyar Fejlesztési Bank zálogjoggal terhelte, a dokumentumok alapján a BDPST 881 millió forintnyi banki kölcsönből fedezte a bevásárlást - ahogy ezt lapunk elsőként megírta. Az eladó pedig Mészáros Lőrinc volt, jelenleg így a BDPST a végső tulajdonosa a tarcali ötcsillagos Andrássy Rezidencia szállodának, amely amúgy a koronavírus-járvány után május 22-én nyit ki újra. | Csinos profit jött össze 2019-ben Tiborcz István, a miniszterelnök vejének fő cégénél, a BDPST Zrt.-nél: a 4,8 milliárd forint adózott eredmény után a május 8-i közgyűlésen úgy döntöttek, hogy 2,3 milliárd forint osztalékot fizetnek ki a tulajdonosnak - derül ki a cég beszámolójából. Ezzel Orbán Ráhel férje biztosan előrébb léphet a 100 leggazdagabb magyar listáján. A 4,8 milliárd forintos profit rekordnak számít: 2017-ben 4 milliárd forint, 2018-ban pedig csupán 1 milliárd forint jött össze, és osztalékot nem is vettek ki a cégből.
A beszámolóból az is kiderült: a BDPST tavaly vásárolta meg a TémaDesign Kft. 100 százalékos üzletrészét, melynek értéke 979,7 millió forint volt. Erről a vételről eddig csak azt lehetett tudni, hogy a cégbírósághoz benyújtott dokumentumok alapján a megvásárolt üzletrészt a Magyar Fejlesztési Bank zálogjoggal terhelte, a dokumentumok alapján a BDPST 881 millió forintnyi banki kölcsönből fedezte a bevásárlást - ahogy ezt lapunk elsőként megírta. Az eladó pedig Mészáros Lőrinc volt, jelenleg így a BDPST a végső tulajdonosa a tarcali ötcsillagos Andrássy Rezidencia szállodának, amely amúgy a koronavírus-járvány után május 22-én nyit ki újra.
Fantasztikus hírünk van! Május 22-től az Andrássy Rezidencia kinyitja kapuit, és nagy szeretettel várja kedves vendégeit! Csapatunk ez idő alatt sem tétlenkedett, júniustól megújult borvacsora menüvel és izgalmas szabadtéri programokkal is készültünk, hogy biztosan felejthetetlen legyen a nálunk töltött idő! - közölte a jó hírt a hotel.
Tavaly 35 milliárd forintos vagyonnal a 32. helyen debütált a miniszterelnök veje, Tiborcz István a leggazdagabb magyar üzletemberek százas listáján, amit Szakonyi Péter, a Napi.hu főmunkatársa szerkesztett. A 34 éves Tiborcz lett ezzel a 100-as rangsor legfiatalabb résztvevője. Vagyona főleg ingatlanberuházásainak köszönhetően gyarapodott, ami elég jelentős volt, ugyanis a 2018-as listára 8,2 milliárdos vagyonnal lehetett felférni, és a 2017-es adatok alapján Tiborcznak akkor még nem volt ekkora vagyona. | https://mfor.hu/cikkek/makro/tiborcz-istvan-23-milliard-forint-osztalekkal-gazdagodott--egymilliardert-vette-meg-meszaros-lorinc-szallodajat.html | https://web.archive.org/web/20230130184709/https://mfor.hu/cikkek/makro/tiborcz-istvan-23-milliard-forint-osztalekkal-gazdagodott--egymilliardert-vette-meg-meszaros-lorinc-szallodajat.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborcz-istvan-23-milliard-forint-osztalekkal-gazdagodott-egymilliardert-vette-meg-meszaros-lorinc-szallodajat | mfor.hu | hungarian-news | 2020-05-20 00:12:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Tiborcz István"
] | [] | [] | [
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"idegenforgalom",
"NER HOTEL"
] | [] |
50,466 | 2,5 milliárdot kapott egy Sesztákhoz közeli cég egy speciális központra, amiről senki nem tud semmit | Még a kft vezetői sem – legalábbis ezt állították a hvg.hu-nak. A nem szerény összeg kiutalásáról még 2017 végén döntött a kormány, de ugyanakkora hallgatás és tagadás övezi, mint a 2,2 milliárddal megdobott lórehabilitációs központot, amiről pár napja írtunk. A háttérben felsejlik egy állami és önkormányzati vezetők látogatta nyíregyházi magánklinika, és több, az egykori fejlesztési miniszterhez kapcsolható figura. | 2,5 milliárdot kapott egy Sesztákhoz közeli cég egy speciális központra, amiről senki nem tud semmit
Még a kft vezetői sem – legalábbis ezt állították a hvg.hu-nak. A nem szerény összeg kiutalásáról még 2017 végén döntött a kormány, de ugyanakkora hallgatás és tagadás övezi, mint a 2,2 milliárddal megdobott lórehabilitációs központot, amiről pár napja írtunk. A háttérben felsejlik egy állami és önkormányzati vezetők látogatta nyíregyházi magánklinika, és több, az egykori fejlesztési miniszterhez kapcsolható figura.
Pár napja írtunk arról a rejtélyes körülmények között köddé vált 2,2 milliárd forintról, amelyet még 2017 decemberében kapott a Magyar Lovassport Szövetség a kormánytól egy kisvárdai termálvizes lórehabilitációs központ és lovasakadémia építésére. Ugyanaznap azonban egy másik, a fideszes Seszták Miklós pátriájába tervezett beruházásra is bőkezűen osztott pénzt a kormány: a kormányhatározat következő sora egy idősek és rászorulók elhelyezését biztosító, Kárpát-medencei speciális elhelyezési központ nevű intézmény kialakítására is adott 2,5 milliárd forintot.
Míg a lovasközpont-beruházásnál többnapos kutatásra-nyomozásra volt szükség ahhoz, hogy a bonyolult személyi áttételeken keresztül eljussunk a Kisvárda legbefolyásosabb emberének tartott Seszták Miklós üzleti köreihez, addig a speciális központnál egyértelműbb a kapcsolat: a 2,5 milliárd forint kedvezményezettje ugyanis az a Határok Nélküli Gyógyításért Nonprofit Kft., amelynek vezetői között az ex-fejlesztésiminiszterrel korábban is kapcsolatba hozott Mikucza-család több tagja is szerepel. (A Mikucza-család kisvárdai érdekeltségeiről lásd keretes írásunkat.)
A speciális központ nevében olvasható „Kárpát-medencei” előtag pedig szintén a volt miniszterhez köthető körök érdekeltségeivel mutat hasonlóságot: ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, a Mikuczáékhoz kapcsolható Kárpát-medencei Teniszakadémia Kft. az építtetője például a Kisvárda mellett épülő, furcsa koncepciójú bentlakásos teniszakadémiának, és egy titokzatos Kárpát-medencei Lovasakadémia Kft. is alakult a városban kevéssel a 2,2 milliárdos lovaskomplexum támogatásáról szóló kormánydöntés után, amelynek vezetőjétől szintén két lépcsőben el lehet eljutni Seszták Miklóshoz.
A speciális elhelyezési központ ügye ugyanakkor nemcsak a fideszes politikus üzleti köreihez mutató szálak és a kisvárdai helyszín miatt mutat hasonlóságot a lovaskomplexuméval, hanem abban is, hogy a nagyösszegű támogatás odaítéléséről szóló határozat óta – látható csatornákon legalábbis – az égvilágon semmi nem történt: lassan tizenhat hónap alatt egyetlen közbeszerzés, tervpályázat vagy kivitelezői felhívás nem jelent meg róla sem a magyar, sem az uniós közbeszerzési értesítőben.
Magánkilinika, közérdeklődéssel
A 2,5 milliárdos támogatást kapó Határok Nélküli Gyógyításért Nonprofit Kft.-t két más jellegű eljárással szerepel a közbeszerzési adatbázisban: a 2016 végén alakult cég 2017 nyarán egészségügyi ellátást segítő berendezések (CT-készülék, ultrahang) beszerzésére, 2018-ban pedig egészségügyi berendezések cseréjére írt ki közbeszerzést 73, illetve 94 millió forintért.
Az ajánlattételi felhívásokban szereplő adatokból ugyanakkor egy másik összefüggés is kiderült: eszerint pedig a Határok Nélküli Gyógyításért Nonprofit Kft. a működtetője annak a 2017 szeptemberében nyílt Finnamed Klinika nevű nyíregyházi magánkórháznak is, amelynek megnyitóján kormánypárti politikusok garmadája tette tiszteletét. A helyi sajtó tudósításai szerint az eseményen Nyíregyháza fideszes polgármestere, Kovács Ferenc, a város fideszes képviselői: Vinnai Győző és Szabó Tünde sportért felelős államtitkár és a megyei közgyűlés ugyancsak fideszes elnöke, Seszták Oszkár mellett ott volt, és beszédet mondott az akkor még fejlesztési miniszter Seszták Miklós is.
Az állami és önkormányzati vezetők felülreprezentáltsága, örömködő beszédeik és a helyi média ünnepélyes beszámolói annyiban mindenképp pikánsnak mondhatók, ha figyelembe vesszük, hogy a csillogó-villogó klinika csak néhány saroknyira fekszik a megyei kórháztól, és a klinika szakembergárdája is nagyrészt a Jósa András Kórház orvosaiból verbuválódott. A maga módján végül is tehát igaz volt a klinikát és a Határok Nélküli Gyógyításért Kft. is alapító Finna Péter megnyitón elhangzott kijelentése, hogy „a többet és jobbat adni vágya mellett az igények hívták életre a klinikát” – a környék jobb módú rétegének nyilván régi igénye volt, hogy a lepusztult kórház helyett színvonalas környezetben kezeljék, vagy szülhesse meg a gyermekét. De arra azért nem sok példa volt korábban Magyarországon, hogy az állami egészségügyben megvalósuló fejlesztések helyett egy tehetősekre szabott magánintézményben zajlót méltassanak állami vezetők. (A klinika holnapján olvasható árjegyzék szerint egy mandulaműtét 250 ezer, egy fülműtét akár 450 ezer, egy szülés 890-980 ezer forintba kerül + 40 ezer Ft/éj.)
Beszédes az is, hogy a megnyitón a fideszes fejlesztési miniszter személyes jóbarátként köszöntötte a magánkórház vezetőit. Bár a szívélyes mondatok után a politikus Finna Péter kezét szorította meg, a klinika – rejtett – üzleti háttere alapján ugyanígy köszönthette volna akár a Mikucza-család tagjait is.
A bonyolult összefonódások miatt tömören legtöbbször csak „Seszták Miklóshoz köthető üzleti körként” definiált família egyik cége, a Mikucza Tamás (volt) feleségéhez köthető Damjanich Lakópark Kft. volt például az építtetője (illetve Kisvárdán is aktív Nyír-Komplett nevű másik cégén keresztül az építője is) annak a már szinte városrésszé dagadt lakóparknak, amelynek egyik tömbjében a magánklinika is helyet kapott. De ennél nyíltabb kapcsolatról vall, hogy 2018 szeptemberében a Kisvárdán az utóbbi években több mint kétmilliárdnyi építési munkához jutó MHM Product Kft. ügyvezető-tulajdonosa, Mikucza Zsolt vette át Finna Pétertől a Határok Nélküli Gyógyításért Kft. vezetését, februárban pedig Finna korábban alapított másik cége, a Finna-med Kft.-ét is. Utóbbiban ráadásul néhány hónappal korábban Mikucza Tamás és Zsolt 79 éves, az MHM Product Kft. székhelyével is azonos címen lakó édesanyja lett a többségi tulajdonos.
Külön furcsaság, hogy bár a klinikaalapító-orvosigazgató a 2017 szeptemberi megnyitón arról is beszélt, hogy a magánkórház önerőből és pályázati forrásból készülhetett el, az uniós pályázati keresőben nincs nyoma, hogy a Határon Túli Gyógyításért Kft. bármilyen támogatást nyert volna az utóbbi években. Finna másik cége, a főtevékenységként szintén szakorvosi járóbeteg-ellátással foglalkozó Finna-med Kft. nyert ugyan 41 millió forintot egy GINOP-os pályázaton, de egyrészt később – csak 2018 nyarán – másrészt nem is egészségügyi ellátásra, hanem egy speciális üdítőital kifejlesztésére. Ha tehát igaz, hogy pályázati pénzből is készült a magánklinika, akkor arra egy a magánkórházzal nyilvános kapcsolatban nem álló vállalkozás pályázhatott.
Senki nem tud semmit
Amikor a 2017 végi kormányhatározattal 2,5 milliárd forinttal megtolt speciális elhelyezési központ után érdeklődtünk Kisvárdán, csupa hümmögésbe, és értetlenségbe ütköztünk: sem az üzleti, sem a szociális, sem az egészségügyi szférában dolgozó nem hallottak ebbe a profilba illeszkedő fejlesztésről a városban. Többen szóba hoztak viszont egy pletykát, amely szerint belátható időn belül bezárnák a kisvárdai Felső-Szabolcsi Kórház egyik leromlott állapotú, 200 ágyas épületét, ahol zömmel jelenleg is krónikus belgyógyászati osztályra utalt (vagyis aktív kórházi ellátásra már nem szoruló, de még folyamatos kezelést igénylő, főként idős) betegeket látnak el. Ennek ismeretében már könnyebben összeállt a kép: itt, e lerobbant szárny teljes felújítása után nyithat meg valamikor a kormányhatározatban szereplő 2,5 milliárdos elhelyezési központ – lefordítva: (vélhetően fizetős) idősotthon.
A mikor kérdésre viszont már senki nem tudta választ, és nem jutottunk közelebb a támogatást kapó Határok nélküli Gyógyításért Kft. vezetőinek megkérdezése után sem. Sőt, ez utóbbival inkább a kérdőjelek szaporodtak meg.
A 2,5 milliárd kifizetéséről szóló kormányhatározat idején a vállalkozást vezető Finna Péter először például azzal hárította el a kérésünket, hogy élőben – telefonon – beszélhessünk vele, hogy orvosi teendői és egyéb elfoglaltságai miatt ez lehetetlen, helyette azt kérte, hogy írásban küldjük el neki a kérdéseket. Az egy nappal később érkezett írásos válaszban pedig szintén hárított, és valamennyi, a 2,5 milliárdos központ funkcióját, elhelyezkedését, finanszírozását és a beruházás állását firtató kérdésünkre is azt írta, hogy ezekben nem ő, hanem a Határok Nélküli Gyógyításért Kft. jelenlegi ügyvezetője, Mikucza Zsolt az illetékes.
„Figyelembe véve, hogy a Finna-med Kft.-ben is csupán 30 százalékos tulajdonjoggal rendelkezem és személy szerint nem töltök be semmilyen tisztséget a Határok Nélküli Gyógyításért Nonprofit Kft.-ben,
inkább tartózkodnék a válaszadástól és azokra hagynám, akik a projekttel napi szinten foglalkoznak”
– írta a hvg.hu-nak Finna Péter, de nem lett igaza.
Hiába kerestük ugyanis a tanácsa alapján a Határok Nélküli Gyógyításért Nonprofit Kft. jelenlegi ügyvezetőjét, Mikucza Zsolt rövid úton leszerelte a kérdéseinket, mondván, neki most „nincs kapacitása” ezzel foglalkozni, hanem keressük Török Lászlót, aki mindent elmond majd a beruházásról.
A Mikucza-családhoz, Seszták Miklóshoz és különböző kisvárdai projektekhez sok szálon kötődő cégtulajdonos-kurátor-fesztiválszervezővel (Török László pozícióiról és cégeiről lásd a Mikuczáékról szóló keretes írásunkat) azonban szintén nem jutottunk előrébb: a férfi ugyanis (akinek papíron egyébként az égvilágon semmi köze nincs sem a Határok nélküli Gyógyításért, sem az azt tulajdonló Finna-med Kft.-hez) legnagyobb döbbenetünkre azt mondta:
„Fogalmam sincs, hogy Zsolt miért gondolta, hogy én tudom, hogy mi ez a történet. Én ezt teljesen passzolom, nem én vagyok benne az aktuális szereplő.”
Hogy akkor kicsoda, azt Török László sajnos nem tudta megmondani, csak megismételte, hogy ő maga semmit nem tud a projektről.
A beruházásról természetesen szerettük volna megkérdezni a 2,5 milliárdos támogatás kiutalásával 2017 végén fejlesztési miniszterként megbízott, 2018 áprilisa óta a térség fejlesztéséért és gazdaságélénkítéséért felelős kormánybiztosként is dolgozó Seszták Miklóst, és Leleszi Tibort, Kisvárda fideszes polgármesterét is, de munkatársaik ígérete ellenére egyiküktől sem kaptunk visszahívást.
A két legfontosabb kérdés tehát ugyanúgy megválaszolatlan maradt, mint a 2,2 milliárdos kormánytámogatást kapott termálvizes lórehabilitációs központnál: miért övez ekkora hallgatás-tagadás egy elvileg a térségnek egyértelműen javára váló, ráadásul munkahelyeket teremtő beruházást, és nem utolsó sorban:
hol a pénz?
A Mikucza–Kisvárda-tengely
A nyíregyházi Mikucza-családnak rengeteg érdekeltsége van Kisvárdán. Mikucza Tamás az alapítója például a nyíregyházi székhelyű Alkossunk Várost alapítványnak, amely a Kisvárdán népszerű, rendre Seszták Miklós fővédnökségével és illusztris szponzorok – a Mol, az OTP vagy a Szerencsejáték Zrt. – támogatásával megrendezett LeszFesztet szervezi évek óta, de az Alkossunk Várost az építtetője a cikk elején említett kisvárdai ökofilm-parknak is, amely azóta az Európai Unió csaláselleni hivatala, az OLAF érdeklődését is felkeltette.
Mikucza Tamás volt felesége, Mikucza-Horváth (újabban csak Horváth) Ágnes résztulajdonosa a szintén nyíregyházi Nyír-Komplett Kft.-nek, amely a polgármesteri hivatal és könyvtár felújításától a konferenciaközpont-építésén át a sétálóutca térkövezéséig több százmillió forintnyi építési munkát nyert el az utóbbi években Seszták Miklós városában. Csakúgy, mint a Mikucza Tamás testvére, Mikucza László Zsolt tulajdonában álló MHM Product Kft., amely összesen szintén több mint kétmilliárd forint értékű munkához jutott Kisvárdán – zömmel az utóbbi évek látványberuházásai, a sportszálló vagy a filmpark kivitelezésében. Mikucza László Zsolt neve egy éve egy másik vállalkozása révén került a hírekbe, amikor kiderült, hogy az egy héttel korábban többségi tulajdonába került, előzőleg évi 1,2 milliós árbevételt sem produkáló Kelet-Rest Turisztikai Kft. vette meg az államtól egymilliárd forintért a nyíregyházi Erzsébet szállót, de az Alkossunk Várost alapítvány kurátorának, a Mikucza Tamással közös céget birtokló Török Lászlónak a neve sem ismeretlen Kisvárdán: a férfi korábban Kisvárda idegenforgalmi cégének ügyvezetője volt, jelenleg pedig annak az AV2 Invest Kft.-é, amely egy évvel ezelőtt egyedüli indulóként meghökkentően alacsony áron, 659 millió forintért szerezte meg a hárommilliárd forintnyi állami támogatásból bővített és felújított kisvárdai Várfürdő üzemeltetési jogát (amelyet egy évvel korábban még 3 milliárdért kínált volna a város). | https://hvg.hu/itthon/20190415_Sesztak_Miklos_a_ket_es_fel_milliardos_kisvardai_specialis_kozpont | https://web.archive.org/web/20201021043022/https://hvg.hu/itthon/20190415_Sesztak_Miklos_a_ket_es_fel_milliardos_kisvardai_specialis_kozpont | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/25-milliardot-kapott-egy-sesztakhoz-kozeli-ceg-egy-specialis-kozpontra-amirol-senki-nem-tud-semmit | HVG | hungarian-news | 2019-04-15 00:49:00 | [
"Finna Péter",
"Horváth Ágnes (Mikucza)",
"Mikucza László",
"Mikucza Tamás",
"Seszták Miklós"
] | [
"Damjanich Lakópark Kft.",
"Határok Nélküli Gyógyításért Nkft.",
"Kárpát-medencei Lovasközpont Kft.",
"Kárpát-medencei Teniszakadémia Nonprofit Kft.",
"Magyar Lovassport Szövetség",
"MHM Product Kft.",
"Nyír-Komplett Kft."
] | [
"Kisvárda",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"lósport",
"klientúra"
] | [] |
50,467 | Milliárdok Mészárostól a szekszárdi Fidesz-körnek | Megvásárolja Opimus Group-béli társtulajdonosa, a szekszárdi fideszesekhez köthető Status Capital többségét Mészáros Lőrinc kormányfő-közeli milliárdos vállalkozó, Felcsút polgármestere. A Népszabadság beszántásáról, illetve az általa összevásárolt hazai lapok kormányhűvé faragásáról ismert Opimus közleménye szerint Mészáros Lőrinc, a társaság 24,4 százalékos tulajdonosa megveszi az Opimus 8,4 százalékát tulajdonló Status Capital 75 százalékát. A Status Capital fennmaradó 25 százaléka pedig egyenesen az Opimus (vagyis a leányvállalat) kezébe kerül. A közlemény szerint az Opimus 1,1 milliárdot fizet negyedrésznyi Status-tulajdonáért. Azt, hogy Mészáros Lőrinc mennyit ad a Status Capital többségéért, nem közlik, de arányosítással az összeg 3,3 milliárd körülire tehető. | Milliárdok Mészárostól a szekszárdi Fidesz-körnek
Megvásárolja Opimus Group-béli társtulajdonosa, a szekszárdi fideszesekhez köthető Status Capital többségét Mészáros Lőrinc kormányfő-közeli milliárdos vállalkozó, Felcsút polgármestere. A Népszabadság beszántásáról, illetve az általa összevásárolt hazai lapok kormányhűvé faragásáról ismert Opimus közleménye szerint Mészáros Lőrinc, a társaság 24,4 százalékos tulajdonosa megveszi az Opimus 8,4 százalékát tulajdonló Status Capital 75 százalékát. A Status Capital fennmaradó 25 százaléka pedig egyenesen az Opimus (vagyis a leányvállalat) kezébe kerül. A közlemény szerint az Opimus 1,1 milliárdot fizet negyedrésznyi Status-tulajdonáért. Azt, hogy Mészáros Lőrinc mennyit ad a Status Capital többségéért, nem közlik, de arányosítással az összeg 3,3 milliárd körülire tehető.
Az így legalább négymilliárdra saccolható vételár értelemszerűen a Status Capital szerény, a rivaldafényt eddig erősen kerülő tulajdonosainak ölébe hull. A Status Capital tavalyi beszámolója szerint a társaság 50 százaléka a pécsi Szegedi Balázsé, aki a most vélhetően rászakadó milliárdokhoz képest 7,5 milliós üzletrészt jegyez. A milliárdosra tehető csomag másik felének a tulajdoni arányok alapján a szekszárdi Reputo Kft. örülhet. Nem is akármennyire: a cég nyolc éves fennállása óta eddig egyetlen forint árbevételt se volt képes elérni. A Reputo kizárólagos tulajdonosa a szintén szekszárdi Metmark Kft. A Status Capital igazgatósági tagja, a Reputo ügyvezetője, valamint a Metmark ügyvezető-résztulajdonosa egyaránt Kerekes Csaba, a botrányairól hírhedt helyi Fidesz-frakció egykori irányítója. A Metmark tényleges, ám szerény piaci jelenlétű, ipari-kereskedelmi társaság. Egy hír szerint Kerekes és cégtársa, Hosszú László például ingyen szereltek galambriasztót Szekszárd belvárosi templomára. A Metmark korábbi tulajdonosai között megtaláljuk Ács Rezsőt, a város jelenlegi fideszes polgármesterét is. Tegnap az ügy kapcsán telefonon lehetőségünk adódott megkérdezni Szegedi Balázst és Hosszú Lászlót is, mit terveznek a – közvetlenül, illetve közvetve - rájuk szakadó milliárdokkal. A feltételezést ugyan egyikük se cáfolta, de annak kommentálásától egyöntetűen és határozottan elzárkóztak.
Mint arra korábban felhívtuk a figyelmet, a Fidesz szekszárdi csoportjához köthető Status Capital már akkor hivatalosan tulajdonolta az Opimust, amikor a Népszabadságot külföldi tulajdonosa puccsszerűen megszüntette, majd megmaradó lapjait azon nyomban megvette tőle az őt bőven kistafírozó Opimus; a tőzsdei társaságnál akkor még hevesen tagadták mind a kormánypárt, mind - a cégben később névvel is megjelenő - Mészáros Lőrinc eseményekre gyakorolt befolyását.
A Status Capitallal eddig is számos közös ügyletet jegyző Opimus az általa kezelt kormányhű médiumokon kívül működteti például a Buda Cash-csőd nyomán olcsón megszerzett Csabatáj és Murátó nevű mezőgazdasági csoportokat és a salgótarjáni kályhagyártót, a Wamslert is.
A tegnapi bejelentés szerint az immáron Mészáros- és Opimus-tulajdonba került Status Capital 6,5 milliárd forintos jegyzett tőkével, Status MPE néven „az Opimus vállalati stratégiáját követő” magántőkealapot indít. | https://nepszava.hu/1135407_milliardok-meszarostol-a-szekszardi-fidesz-kornek | https://web.archive.org/web/20190119160229/https://nepszava.hu/1135407_milliardok-meszarostol-a-szekszardi-fidesz-kornek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardok-meszarostol-a-szekszardi-fidesz-kornek | Népszava | hungarian-news | 2017-07-22 01:02:00 | [
"Kerekes Csaba",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Buda-Cash Brókerház Zrt.",
"Metmark Kft.",
"Opus Global Nyrt.",
"Reputo Kft.",
"Status Capital Kockázati Tőkealapkezelő Zrt."
] | [] | [] | [] |
50,468 | Az ügyészség szerint két jogszabályt is Simonka György igényei szerint módosítottak | Két jogszabályt is Simonka György fideszes képviselő igényeinek megfelelően módosított az Országgyűlés, derült ki Polt Péter legfőbb ügyész válaszából, amit Hadházy Ákos független képviselő kérdésére küldött. | Két jogszabályt is Simonka György fideszes képviselő igényeinek megfelelően módosított az Országgyűlés, derült ki Polt Péter legfőbb ügyész válaszából, amit Hadházy Ákos független képviselő kérdésére küldött.
A módosításról már az ügyészségi vádiratban is szó volt, de most kiderült, hogy a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz kapcsolódó törvényről és a zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatásáról szóló minisztériumi rendeletről van szó.
Hadházy összegzése szerint a módosítások lényege az volt, hogy ha valaki szabálytalanul költi el az uniós pénzeket, és ezért büntetést kap, akkor ne kelljen automatikusan visszafizetnie, hanem próbálkozhasson más számlák benyújtásával. Polt válasza szerint azonban a Magyar Termés TÉSZ Kft és a Paprikakert TÉSZ Kft a módosítás után is sikertelenül kérte a támogatás visszavonásáról szóló döntés eltörlését.
A független képviselő szerint a törvénymódosítást jegyző Jakab Istvánnak, az Országgyűlés alelnökének és Győrffy Balázsnak, a Nemzeti Agrárgazasági Kamara elnökének is „ott kellene ülnie a vádlottak padján”, akárcsak Fazekas Sándor volt agrárminiszternek a rendelet módosítása miatt.
A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly augusztusban bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot Simonka György és 32 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken.
A vádirat lényege szerint Simonka és társai tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek által igénybe vehető, az EU-tól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult. Az ügyészség gyanúja szerint a túlárazott beruházásokat végző vállalkozóknak a kifizetett ár 45 százalékát kellett visszaadni Simonkának készpénzben. A Simonka által okozott vagyoni kár több mint 1,4 milliárd forint.
Októberben kiderült, hogy az ügyészség Simonka felesége, Simonkáné Gábor Marianna és unokahúga, Tóth Renáta ellen is vádat emelt. A vád szerint Simonka György közeli családtagjaival és bizalmi embereivel létrehozott cégek közreműködésével olyan céghálót szőtt, amelynek célja fiktív beruházások során, a döntéshozókat megtévesztve, európai uniós és hazai költségvetésből vissza nem térítendő támogatások megszerzése.
Simonka, aki márciusban Orbán Viktorral egyeztetett, nem bűnözőnek, hanem áldozatnak érzi magát.
A Legfőbb Ügyészség május 21-i közleménye szerint Hadházy Ákos „bejegyzésének a jogalkotást érintő következtetései valótlanok”, és a valóság az, hogy „Simonka György országgyűlési képviselőként a minden gazdálkodót érintő adminisztrációs hibák miatti túlzott jogkövetkezmények kiküszöbölésére hivatkozva javasolt jogszabálymódosításokat. A nyomozó hatóság szerint azt remélte, hogy személyére nézve is a visszafizetésre kötelező határozatok visszavonását érheti el”.
„A Kormány jogalkotási tervében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása nem szerepelt, ezért az általánosságban racionálisnak tűnő törvényjavaslatot egyéni országgyűlési képviselők nyújtották be.
A Központi Nyomozó Főügyészség a Simonka György elleni nyomozás során vizsgálta a jogszabálymódosításokkal kapcsolatban bűncselekmény gyanúját, azt azonban kizárta. A jogalkotásban részt vevők szerepe semmilyen büntetőjogi felelősséget nem vetett fel” - áll a közleményben.
Ahogy az eredeti ügyészségi válaszból is kiderült, a közlemény azt írja, „a jogszabályok módosítását követően a Simonka György irányítása alatt álló termelői szervezetek kérték a támogatások visszakövetelését előíró határozatok visszavonását. Ez azonban nem történt meg. Simonka György cselekménye tehát a NAV döntését nem befolyásolta”.
Újabb frissítés: | https://444.hu/2020/05/21/az-ugyeszseg-szerint-ket-jogszabalyt-is-simonka-gyorgy-igenyei-szerint-modositottak | https://web.archive.org/web/20211205193740/https://444.hu/2020/05/21/az-ugyeszseg-szerint-ket-jogszabalyt-is-simonka-gyorgy-igenyei-szerint-modositottak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ugyeszseg-szerint-ket-jogszabalyt-is-simonka-gyorgy-igenyei-szerint-modositottak | 444 | hungarian-news | 2020-05-21 00:00:00 | [
"Győrffy Balázs",
"Jakab István",
"Simonka György",
"Simonka Györgyné Gábor Marianna",
"Tóth Renáta"
] | [
"Magyar Termés TÉSZ Kft.",
"Paprikakert TÉSZ Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"EU",
"jogalkotás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
50,469 | Közel háromszázmilliós támogatást kapott a kormánytól Matolcsy György fiának cége | Magyarország megakadályozta a koronavírus elszabadulását, így mostantól a munkahelyvédelem a válságkezelés új feladata, mondta a külügyminiszter Budapesten, a versenyképességi program támogató okiratainak csütörtöki átadóján. Három vállalat vehette át a dokumentumot, köztük a Matolcsy György fiának érdekeltségében lévő Balaton Bútor Kft. is. Szijjártó Péter szerint a járvány okozta visszaesésből előny is származhat, ha a magyar cégek felkészülési lehetőségnek tekintik a válságot, és fejlesztésekre fordítják a visszaesés miatt felszabaduló idejüket. | Magyarország megakadályozta a koronavírus elszabadulását, így mostantól a munkahelyvédelem a válságkezelés új feladata, mondta a külügyminiszter Budapesten, a versenyképességi program támogató okiratainak csütörtöki átadóján. Három vállalat vehette át a dokumentumot, köztük a Matolcsy György fiának érdekeltségében lévő Balaton Bútor Kft. is. Szijjártó Péter szerint a járvány okozta visszaesésből előny is származhat, ha a magyar cégek felkészülési lehetőségnek tekintik a válságot, és fejlesztésekre fordítják a visszaesés miatt felszabaduló idejüket.
"A kormány ehhez azzal járul hozzá, hogy az uniós korlátozások feloldását kihasználva jelentősen emeli a beruházások támogatási arányát. Ha a magyar cégek megragadják a rendkívüli lehetőséget, az átalakuló versenyhelyzet nyerteseivé válhatnak,"
tette hozzá a miniszter. A Balaton Bútor közel 574 millió forintos beruházása 287 millió forintot meghaladó állami támogatást kapott. A pénzt nemcsak az ügyvezető igazgató, hanem a térség fideszes országgyűlési képviselője is megköszönte. Óvádi Péter külön méltatta, hogy
a kormány gyorsan döntött a támogatásról.
Matolcsy Ádám a Glamorous nevű cégén keresztül még 2015-ben szerzett tulajdonrészt a Balaton Bútorban. A bevásárlást segítette a Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás tulajdonában álló Növekedési Hitelbank hitele. | https://444.hu/2020/05/21/kozel-haromszazmillios-tamogatast-kapott-a-kormanytol-matolcsy-gyorgy-fianak-cege | https://web.archive.org/web/20230802050004/https://444.hu/2020/05/21/kozel-haromszazmillios-tamogatast-kapott-a-kormanytol-matolcsy-gyorgy-fianak-cege | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-haromszazmillios-tamogatast-kapott-a-kormanytol-matolcsy-gyorgy-fianak-cege | 444 | hungarian-news | 2020-05-21 00:00:00 | [
"Matolcsy Ádám"
] | [
"Balaton Bútor Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"támogatás"
] | [] |
50,470 | Szegény hívek gazdag papja: Németh Sándor tényleg hazavitte az ATV többségi tulajdonrészét | A Hit Gyülekezetének juttatott egyszázalékos felajánlások átlagos összege messze elmarad a többi egyházétól, a pünkösdi-karizmatikus, a magyar állam által bevett egyházként elismert újprotestáns felekezet mellett létrehozott cégbirodalom mégis látványosan prosperál. A korábbi gyülekezeti tag Bartus László új könyvéből derül ki, hogy a felekezet alapító lelkésze, Németh Sándor a csodálatos kenyérszaporítással vetekedő módszerrel sokszorozta meg céges tulajdonrészeit egy liechtensteini offshore cég segítségével – ennek az első hallásra elég meredek állításnak jártunk utána a Magyar Hang Magazinnal közös tényfeltárásunk során. | Bár az egyházak gazdálkodása a jelenlegi törvénykezés értelmében a magyar társadalom egyik legkevésbé átlátható szegmense, az egy százalékos felajánlásoknak köszönhetően következtethetünk a híveik anyagi helyzetére. Most csak a nagyobb, legalább ötezer felajánlást begyűjtő egyházakat soroljuk fel 2019-ből: a leggazdagabbak a Mazsihisz támogatói (átlag 7057 Ft/fő), a nagy felekezetek közül a reformátusok átlagban 5093, a katolikusok 5051 forintot juttattak adójukból tavaly a saját egyházaiknak. A lista végén nagyon leszakadva a Hit Gyülekezete támogatói állnak: az adójuk egy százaléka átlagosan csak 2848 forint. Hasonló adatot találtunk 2018-ban is, ott is sereghajtók, ráadásul még kisebb összeggel, alig 2545 forinttal.
Az egyházaknak felajánlott szja 1% egy főre eső összegének változása 2018 és 2019 között
Jó kérdés: tényleg a hitgyülisek a legszerényebb anyagi helyzetűek a vallásosak közül, vagy csak „ügyesek”, amikor adófizetésre kerül a sor? És még jobb kérdés: ha ennyire csórók a hívek, miből lett Németh Sándor dúsgazdag?
A gyülekezet alapító lelkésze a televízióban is közvetített Vidám vasárnap nevű istentiszteleteken gyakran mond már-már lázárjánosi mondatokat, arról beszélve, hogy akinek nincs pénze, az valamit elszúrt, ellenben aki igazán hisz és jó keresztényként él, az gazdag és vagyonos lesz isten jóságának köszönhetően. Ezek szerint falra hányt borsó a prédikációja, hiszen hívei (az egy százalékos felajánlásokból visszafejtve) havonta alig nettó 105 ezer forintot visznek haza.
Másképp fogalmazva 2019-ben Magyarországon 149 000 forint volt a minimálbér, és a Hit Gyülekezetét támogató felajánlók ennél alig valamivel többet, havi bruttó 158 222 forintot kerestek. Még egyszerűbben értelmezve: szinte a teljes hitgyüli minimálbéren van bejelentve. Van még egy lehetőség: mind a 43 ezren vállalkozók, akik ugyan minimálbéren vannak bejelentve, de osztalékból komoly jövedelemre tesznek szert, amiből jut tized és adomány az egyháznak is.
Az Átlátszó által megkérdezett szakértő azt mondta, hogy a személyi jövedelemadó alacsony összegére az lehet a magyarázat, hogy a vállalkozói típusú jövedelem nem számít bele az szja alapjába, továbbá a családi adókedvezmény is csökkenti az adóalapot. Az egy százalékos felajánlások az átlagosnál alacsonyabb összegéből arra lehet következtetni, hogy a Hit Gyülekezetének támogatói sokkal kisebb mértékben alkalmazottak mint más egyházak hívei, illetve nagyobb arányban vannak 18 éven aluli gyerekeik.
Aki elmegy egy istentiszteletre a Hit Parkba, nem érezhet szegényszagot – a parkolóban drága autók, a 11 ezer négyzetméteres modern csarnokban világszínvonalú világítás és hangrendszer dolgozik. Ráadásul a Hit Gyülekezete valóságos médiabirodalmat épített ki az elmúlt években: övék volt Magyarország harmadik legnagyobb kereskedelmi televíziója, az ATV, de létrehoztak egy másikat is ATV Spirit néven; van rádiójuk, hetilapjuk és könyvkiadójuk. És hogy miért a múlt idő az ATV esetében? Mert az tavaly március óta tulajdonképpen Németh Sándor magántulajdona.
Csodálatos részvényszaporítás egy vaduzi offshore cég bevonásával
Az egyházi vagyon csodás elprivatizálása Bartus László Fesz lesz című könyvéből derült ki (ez május végén nyomtatott formában is megjelenik), ahol egy teljes fejezetben taglalja, hogyan vitte haza Németh Sándor a televíziót. A lényeg: az egyház tulajdonában álló egyik vállalkozás tulajdonosi körében egyszer csak felbukkant egy liechtensteini offshore cég, amely egyre nagyobb tulajdonrészt szerzett, majd amikor többségbe került, átadta a tulajdonrészét Németh Sándornak. Ezzel a húzással Németh egycsapásra az ATV Zrt. többségi tulajdonosává is vált. Jó kérdés, ki állt az offshore cég mögött.
Az Átlátszó utánanézett, és a nyilvánosan hozzáférhető cégadatok tanúsága szerint az X & A Marketing and Holding Limited nevű vállalkozást 2006-ban jegyeztették be Vaduzban, Liechtenstein fővárosában. Az alig 160 négyzetkilométeren elterülő, néhány tízezer ember által lakott európai monarchia nemzetközi hírű adóparadicsom. Előkelő helyen szerepel az offshore cégalapításra és bizalmi vagyonkezelésre szakosodott vállalkozások kínálatában, mert nem tagja az Európai Uniónak, és az itt működő gazdasági társaságok beszámolói nem minősülnek nyilvános adatoknak.
Üzleti adatbázisokban fellelt adatok tanúsága szerint a fent említett cég 2020. január 9-e óta végelszámolás alatt áll, azelőtt pedig egy bizonyos Viktor Andreas Büchel volt az önálló aláírási joggal rendelkező vezető tisztségviselője. Büchel több tucat jelenleg is működő vagy már megszűnt cégben – köztük panamai offshore cégekben is – visel ilyen és ehhez hasonló tisztségeket, ami nem meglepő, tekintve hogy a Dun&Bradstreet üzleti adatbázisban fellelhető adatok szerint a liechtensteni IGT-Proventus bizalmi vagyonkezelő cég egyik partnere és igazgatója. Az IGT-Proventus egyik szolgáltatása pedig pontosan a valódi tulajdonos kilétének elfedése a cég által delegált tisztségviselőkkel.
A magyar cégnyilvántartás adatai alátámasztják Bartus László kutatását a liechtensteini offshore cég szerepéről a Hit Gyülekezete körül kialakult cégbirodalomban. Az X & A Marketing and Holding Limited 2009 és 2019 között volt tulajdonos a Hadar Gold Kft.-ben, tagsági jogviszonya pontosan azon a napon, 2019. március 29-én szűnt meg, amikor Németh Sándor magánszemélyként 60%-os tulajdonrészt szerzett az utóbbi vállalkozásban. A Hadar Gold Kft. 50%-ot meghaladó szavazati joggal rendelkezik a Broadcast Project Kft.-ben, és a 2019. május 10-én közzétett legfrissebb alapszabály szerint Németh Sándor magánszemély mellett ez a két cég birtokolja az ATV Zrt. részvényeit is.
Összességében tehát kijelenthető, hogy a liechtensteini offshore cég kiiktatásával a cégstruktúrából Németh Sándor magánszemély közvetlenül és érdekeltségein keresztül az ATV Zrt. többségi tulajdonosává vált.
Ezen túlmenően az is Németh Sándor és a liechtensteini offsore cég kapcsolatára utal, hogy az X & A Marketing and Holding Limitednek volt egy másik magyar érdekeltsége is: az X AND A Marketing Kft. nevű magyar cég, amelyet ugyanúgy 2006-ban jegyeztettek be, mint liechtensteini tulajdonosát. A magyar X AND A Kft. tulajdonosi körében 2007-től 2010-ig egy másik offshore cég, az Intermedia Zug Holding AG. is megjelent, ennek kézbesítési megbízottja dr. Dávid Gyula, Puch László akkori szocialista pártpénztárnok ügyvédje volt.
2019. március 29-én aztán a liechtensteini X & A kiszállt a magyar leánycégből, és ennek is Németh Sándor lett a 100%-os tulajdonosa. Az X AND A Kft. ügyvezetőjének személye azonban az alapítása, 2006 óta nem változott, maradt a mai napig Kovács Tamás. Ő pedig nem más, mint az ATV Zrt. 2003 óta regnáló vezérigazgatója.
Családi vállalkozásként működtetett médiabirodalom
Az is jogos kérdés, az ATV tulajdonosa miért engedte, hogy egy külföldi offshore vállalkozás összesen alig 270 milliós tőkeemeléssel döntő befolyást szerezzen egy több milliárd értékű vagyon felett? Erre a szokatlan engedékenységre magyarázat lehet az, hogy minden vállalkozásban családtag ül – az egyház vagyonkezelő cégét (Új Spirit Kft) a lelkész lánya vezeti, a televíziót a fia és a másik lánya. Immár az ő többségi tulajdona az ATV épülete (az épületre 2010-ben ideiglenesen másfél milliárdos jelzálogot is bejegyzett egy bank, tehát értékes ingatlan), megszerezte a befolyást a televízió felett, és a tévé épülete mellett lévő négy szintes egyházi kollégium is többségében az övé.
A gyülekezeti vagyonból magánvagyon lett – a kérdés csak az, hogy Németh Sándornak honnan voltak százmilliói, hogy megvegye az offshore cég üzletrészét? Vagy ingyen kapta a titokzatos tulajdonostól?
A terv rafináltságát jól jelzi az: úgy szerezte meg a televíziót, hogy a magánszemélyként a birtokában lévő ATV-részvények száma alapján nem is látszik többségi tulajdonosnak. De mivel a másik két cégben többségi tulajdonrészt szerzett, a részvénytársaságnak is de facto többségi tulajdonosává vált.
Hogy miért lehetett szükség kezdetben az egyházra? Erre maga a lelkész adott magyarázatot egy hosszú Facebook-videóban: neki nem volt pénze. A szövevényes céghálóra is van egy meghökkentően őszinte válasza:
„azért tettük bonyolulttá, hogy ne lehessen könnyen eligazodni!”
A huszonkét perces magyarázkodásra információink szerint azért volt szükség, mert a hívek egy részének is szemet szúrt a különös ügylet. A Hit Gyülekezete közösségi oldalán május 13-án sugárzott videón a kérdéses rész alatt végig zavarban volt a lelkész: csapongott, nem fejezett be mondatokat és feltűnően sokat dadogott, holott a prédikációi során flottul, kerek magyar mondatokban szokott fogalmazni. Többször is azt mondta, a gyülekezetet nem érte kár, de azt elismerte, hogy a televízióba az egyház pénzéből befektettek „néhány százmilliót”.
Németh Sándor „őszödi beszéde” from Laszlo Bartus on Vimeo.
Az ügy azért is érdekes, mert az egyházak különleges jogállással rendelkeznek Magyarországon, gazdálkodásuk a nyilvánosság elől nagymértékben rejtve van. Magyarán a hívek által befizetett adományok és perselypénzek útja lényegében követhetetlen és adómentes, az egyháznak még az éves beszámolót sem kötelező nyilvánosságra hoznia.
Jár nekik állami támogatás is – a Hit Gyülekezete is több milliárdot kapott a magyar adófizetőktől az elmúlt tíz évben. Ha ebből a pénzből magánvagyon lesz, az már közügy. Azt is tudjuk, hogy Németh Sándor egy ideje Orbán Viktor nagy barátja, és a NER nem hálátlan: állami hirdetések özönlenek a televízióhoz, és például az Iványi Gábor vallási közösségével ellentétben a Hit Gyülekezete simán megszerezte az úgynevezett bevett egyház státuszt, így jogosult az állami támogatásra.
Válaszok helyett feddést kaptunk a Hit Gyülekezetétől
Természetesen küldtünk kérdéseket a Hit Gyülekezetének és Németh Sándornak is arról, mennyi jövedelmet vett fel az elmúlt tíz évben az egyháztól és milyen adózott forrásból tudta megvásárolni a cégtulajdonokat. Lapzártánkra a következő választ kaptuk az egyház három vezetőségi tagjától:
„A lelkészek, papok – mint hitéleti szolgálatot végző egyházi személyek – javadalmazása, így Németh Sándor vezető lelkészé is, a Hit Gyülekezetében a hitéleti bevételekből történik, ahhoz egyházunk soha egyetlen forint állami támogatást, közpénzt nem vett igénybe és nem is kapott, tehát az erre vonatkozó adatok nem nyilvánosak.”
Megnyugtattak minket azzal, hogy „egyházunk vagyontömege nem csökkent, hanem éppen ellenkezőleg: az elmúlt évtizedekben sokszorosára növekedett minden területen, így a média-érdekeltségeiben is”, amit nem is vitattunk, mint ahogy az is tény, hogy még nagyobb lenne az egyház vagyontömege, ha Németh Sándor nem szerezte volna meg annak jelentős részét.
„A vezető lelkész alapítói tevékenysége, kezdeményező és aktív szerepvállalása, hozzáadott erkölcsi, szellemi értéke nélkül egyházunk eleve szerephez sem jutott volna a média világában!” – írták, majd így folytatták:
„A bűnügyi vizsgálókat is megszégyenítő, provokatív és arrogáns kérdéssorukat nem tudjuk másnak látni, mint zavarkeltésre irányuló akciónak. (…) A magánszférába és az egyházi autonómiába való durva beavatkozási kísérletük viszont a kommunista pártállami idők egyházellenes hangulatkeltésének emlékét idézi fel (amiből sajnos volt részünk bőségesen). Csak remélni tudjuk, hogy egy ilyen, mintegy alternatív adóhatóságként való fellépésük és önmaguknak a törvények fölé helyezése az egyházunkkal és vezetőjével szemben, csak egy átmeneti működési zavar megnyilvánulása önöknél.”
Az ATV Zrt. épületei és a Németh család villája Budapesten – drónfelvételek from atlatszo.hu on Vimeo.
Az alapító lelkész, akinek nincs más látható jövedelme a papi fizetésén túl, nem él rosszul – például a harmadik kerületben fényűző, többszintes villát birtokol. A bőkezű adományozásra gyakran az alábbi bibliai verssel biztatja híveit: „aki bőven vet, bőven is arat.” Az idézetet a lelkész a magyarázkodó videóban is elsütötte, azzal zárva le a meglehetősen kusza beszédet, hogy „nem akarok tovább ezzel foglalkozni, bízok benne, hogy egyszer nagy örömmel fogunk nagyot aratni a végén.”
Nagyon úgy tűnik, neki már sikerült.
Lukács Csaba — Bodoky Tamás
Címlapfotó: Németh (Kauzál) Alexandra interjúzik Németh Sándorral 2015-ben. Fotó forrása: Hit Rádió / Facebook. Kis kép: a Németh család budapesti villája. Drónvideó: Németh Dániel. Infografika: Bátorfy Attila. A cégadatokat az Opten szolgáltatta. | https://atlatszo.hu/2020/05/22/szegeny-hivek-gazdag-papja-nemeth-sandor-tenyleg-hazavitte-az-atv-tobbsegi-tulajdonreszet/ | https://web.archive.org/web/20230404200040/https://atlatszo.hu/2020/05/22/szegeny-hivek-gazdag-papja-nemeth-sandor-tenyleg-hazavitte-az-atv-tobbsegi-tulajdonreszet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szegeny-hivek-gazdag-papja-nemeth-sandor-tenyleg-hazavitte-az-atv-tobbsegi-tulajdonreszet | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-05-22 14:37:24 | [
"Dávid Gyula",
"Kovács Tamás (ATV)",
"Németh Sándor (ATV)",
"Viktor Andreas Büchel"
] | [
"ATV Zrt.",
"Hadar Gold Kft.",
"Hit Gyülekezete",
"Új Spirit Kft."
] | [] | [
"offshore",
"háttér",
"egyház",
"média",
"ügyvédek"
] | [] |
50,471 | Fordulat a Mol-INA ügyben: visszavonhatják a Hernádi elleni elfogatóparancsot | A Zágráb megyei bíróság szerdán hatályon kívül helyezte Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója vizsgálati fogságára vonatkozó, 2018-as döntését - írta a helyi sajtó. | http://www.atv.hu/belfold/20200129-fordulat-a-mol-ina-ugyben-visszavonhatjak-a-hernadi-elleni-elfogatoparancsot | https://web.archive.org/web/20221001112055/http://www.atv.hu/belfold/20200129-fordulat-a-mol-ina-ugyben-visszavonhatjak-a-hernadi-elleni-elfogatoparancsot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fordulat-a-mol-ina-ugyben-visszavonhatjak-a-hernadi-elleni-elfogatoparancsot | ATV | hungarian-news | 2020-01-29 15:04:00 | [] | [
"INA (Horvátország)",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"vesztegetés",
"ítélet/döntés"
] | [
"Vesztegetés az INA privatizációjánál"
] |
|
50,472 | Átláthatóság jöhet az önkormányzatoknál? | 390 jelölt köteleződött el a civilszerveztek egy csoportja által megálmodott átláthatósági minimumprogram mellett az idei önkormányzati választáson. Kétszer annyian, mint öt éve. A programhoz csatlakozók vállalták: fellépnek az átláthatóság és elszámoltathatóság mellett. Mandátumot szerezve pedig 100 napon belül beterjesztik ezt a minimumot a tiszta közélet érdekében. Az aláírók vállalásait az antikorrupciós civilszervezetek figyelik és kérik számon, amennyiben szükséges. | Átláthatóság jöhet az önkormányzatoknál?
Leporolták az átláthatósági minimumprogramot, amely mellett kétszer annyian köteleztek el, mit öt éve – egyebek mellett erről beszélt a Transparency International Magyarország jogi igazgatója az ATV Start című műsorban. Ligeti Miklós szerint a vasárnap kapott felhatalmazással sok településen kieshetnek a csontvázak a szekrényből.
390 jelölt köteleződött el a civilszerveztek egy csoportja által megálmodott átláthatósági minimumprogram mellett az idei önkormányzati választáson. Kétszer annyian, mint öt éve. A programhoz csatlakozók vállalták: fellépnek az átláthatóság és elszámoltathatóság mellett. Mandátumot szerezve pedig 100 napon belül beterjesztik ezt a minimumot a tiszta közélet érdekében. Az aláírók vállalásait az antikorrupciós civilszervezetek figyelik és kérik számon, amennyiben szükséges.
A dokumentumot aláírók közül végül 170 képviselő, 14 polgármester és Karácsony Gergely főpolgármester nyert mandátumot a vasárnapi választáson.
"Már az siker, hogy jóval többen jelentkeztek az átláthatósági minimumprogram, mint öt évvel ezelőtt" – ezt mondta a Transparency International Magyarország jogi igazgatója az ATV Start című műsorában. Mint mondta, saját szervezete mellett a K-Monitor Közhasznú Egyesület és az Átlátszó.hu már akkor is az átláthatóságért küzdött és összeállítottak erről egy minimumcsomagot. Ezt most elővették, leporolták és kiegészítették az elmúlt évekbeli tapasztalatokkal. Ligeti Miklós is megerősítette az aláírók számát és azokat, akik közben mandátumot nyertek a választáson.
Ligeti szerint sajnos vannak vállalások, amelyek nem változtak. Azért sajnos – tette hozzá –, mert ez azt is jelenti, hogy előrelépés sem történt, mint például a költségvetési adatok megismerhetősége vagy a közbeszerzések.
Az viszont újdonság az elmúlt évek alapján, hogy nemcsak az önkormányzatoknál, de az önkormányzati cégeknél is fennállhat a korrupció beszélye. Ajánlásaikat tehát ez utóbbiakra is kiterjesztették. Ligeti szerint ez egyébként is központi téma a kampányokban, már a 2010-es Fidesz-kampányban is előkerült. Rendszerszintűvé azonban a 2010-et követő években vált, majd megjegyezte azt is, hogy "a hatalom termeli a korrupciót, önkormányzati és központi szinten egyaránt". Bízik abban, hogy hajlandóak a korrupció ellen tenni azok, akik elfogadták a vállalásokat. Most ugyanis olyan politikai többség van több településen is, amellyel minden kiderülhet, "a lakásmutyiktól kezdve egészen a haveri szerződésekig".
atv.hu | http://www.atv.hu/belfold/20191018-atlathatosag-johet-az-onkormanyzatoknal | https://web.archive.org/web/20210924022641/http://www.atv.hu/belfold/20191018-atlathatosag-johet-az-onkormanyzatoknal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/atlathatosag-johet-az-onkormanyzatoknal | ATV | hungarian-news | 2019-10-18 15:13:00 | [] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"antikorrupció",
"önkormányzat"
] | [] |
50,473 | Gajda Péter: Nem keresem meg az évi százmilliót | Lejárató kampány részének tartja a sajtóban megjelent, korrupciógyanús ügyekről szóló cikkeket Kispest szocialista polgármestere. Gajda Péter lapunknak adott interjújában beszélt a kormánysajtóban bemutatott felvételek főszereplőjéről, Lackner Csabáról, aki fehér poros zacskót lóbálva beszélt korrupcióról. Az MSZP-ből azóta kizárt képviselő ügyében lezajlott a vagyonnyilatkozati eljárás. Gajda szerint Lackner több mint tízmilliós terepjáróját az Orbán-kormány által biztosított családi kedvezmények igénybevételével vásárolta. A polgármester elmondta, nem fizetik ki a kerületi menzatender miatt kirótt százmilliós bírságot, a fővárosban pedig nem jó szívvel vállalta el a vagyonnyilatkozat-ellenőrző bizottság vezetését. | Még az ellenzéki pártok körében is komoly indulatokat váltott ki, hogy Karácsony Gergely főpolgármester az MSZP javaslatára önt nevezte ki a fővárosi Ügyrendi, Nemzetiségi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottság élére. Az MSZP azután kérte fel erre a posztra, hogy a kispesti önkormányzati vezetéssel szemben komoly korrupciós gyanú merült fel, amit máig nem sikerült tisztázni. Több ügyben a rendőrség is nyomoz. Nem gondolja, hogy nem kellett volna elvállalni a felkérést?
A posztot nem jó szívvel és nem boldogan vállaltam el. A feladatra Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője kért fel, és nehéz volt jó döntést hozni. Ha nem vállalom, akkor esetleg azokat az állításokat támasztom alá, amikkel vádolják a kerületet, illetve személyesen engem. Ha pedig vállalom a feladatot – ahogyan ez történt –, akkor azt az ismert felhördülés követi. Ugyanakkor fontos leszögeznem, hogy Kispesten semmi olyasmi nem történt, mint amiről a KESMA-birodalomban cikkeztek. Ez a bizottsági poszt egyébként nem különbözik a többitől, pluszjuttatás nem jár érte, csak többletmunka van vele.
Úgy véli, ha nem vállalta volna, az felért volna egy beismeréssel a kispesti önkormányzatot, illetve az önt ért vádak tekintetében?
Azzal tisztában voltam, bárhogyan is döntök, abból ügyet fognak csinálni, ám a koronavírus-járvány közepette mégsem tartottam annyira kardinális kérdésnek ezt a bizottsági felkérést. Volt épp elég dolgom a kerületi védekezés megszervezésével és a költségvetés átszervezésével.
Utólag, látva a reakciókat, mit gondol, nem lett volna bölcsebb döntés Őrsi Gergely II. kerületi vagy Tóth József XIII. kerületi polgármestert felkérni a posztra?
Azért került hozzám a feladat, mert mindenki más már valamilyen pozíciót töltött be, én voltam az egyetlen, akinek nem volt hasonló posztja.
Igaz, nem maradt sok választás, miután nemrég ketten is otthagyták az MSZP-t. Mit gondol Szaniszló Sándor XVIII. kerületi és Kiss László óbudai polgármester döntéséről, hogy átléptek az MSZP-ből a DK-ba?
Nekem mindkettejükkel nagyon jó személyes kapcsolatom van, és nem a Fidesz-frakcióba léptek át. Nyilvánvaló, ha így lett volna, akkor sarkosabb véleményem lenne. Ez az ő döntésük volt, de szerintem jó polgármesterek, jól vezetik a kerületüket.
Elhagyták a süllyedő hajót?
Nem szeretnék semmilyen negatívumot mondani kettejükről, az MSZP-ről meg pláne nem.
De gondolom, azt ön is látja, hogy az MSZP támogatottsága mélyponton, a márciusi felmérések szerint épp, hogy bejutnának a parlamentbe, közben a DK erősödik.
Kovács László, korábbi MSZP-kormánytag klasszikus megfogalmazásával értek egyet ebben a kérdésben: nem közvélemény-kutatást, hanem választást kell nyerni. A következő általános választás még messze van. Addig még nagyon sok minden történhet.
Visszaérve az új posztjához: hitelesnek gondolja magát a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséért felelős bizottság élén?
A mostanihoz hasonló lejárató kampányokat már megéltem Kispesten 2006-ban, 2010-ben és 2014-ben is. A helyi Fidesz ugyanezt csinálta korábban is: feljelentett, bejelentett, majd közölte, hogy nyomozás van. Ezek aztán a választások után le is zárultak. Jelenleg csupán annyi különbség van, hogy az eljárás a választás után sem ért még véget.
De most nem csak a Fidesz mondja, hogy nyomozás van, hanem a rendőrség.
Mint mondtam, volt már ilyen, meglátjuk az eredményt.
Még nem válaszolt arra kérdésre, hogy hitelesnek gondolja-e magát az új posztján.
Minden nagyképűség nélkül mondhatom, hogy igen. Nincs miért szégyenkeznem, és hacsak nincs politikai szándék, akkor rólam soha nem fogják kimondani, hogy bármiben bűnös volnék. De ne felejtsük el, hogy ez Magyarország. Láttunk már olyan embereket, akiket vezetőszáron vittek el, és a vádlottak padjára kerültek, és akikről később kiderült, hogy nem követték el azt, amit állítottak róluk. Viszont hosszú ideig lehetett róluk beszélni.
Ha új tisztségében gyanús vagyonnyilatkozatokat talál a jövőben – például párttársai esetében –, kezdeményez majd velük szemben eljárást?
Mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően szoktam eljárni minden esetben. Bizottsági elnökként is így fogok tenni, amennyiben hivatalból tudomásomra jut, vagy kapok ilyen bejelentést, vagy a bizottság kap ilyen bejelentést, és erre nyilvánvalóan lesz hatásköre a bizottságnak.
De személyesen is kezdeményezhet ilyen eljárást.
Ha politikai komisszár lennék, elkezdeném nézegetni a párttársaim vagyonnyilatkozatát, vagy embereket állítanék rá, hogy kezdjenek kutakodni a képviselőtársaim vagyonnyilatkozatával kapcsolatban, de azt gondolom, hogy nekem nem ez a feladatom. Ugyanakkor természetesen, ha érkezik bejelentés a bizottsághoz, azzal foglalkozni kell. De magam nem fogok vizsgálatokat kezdeményezni.
A vagyonnyilatkozatok hatékony ellenőrzését politikai komisszárságnak tartja?
A bizottság minden olyan feladatot el fog látni, amit a jogszabályok rátestálnak, és úgy fogja ellátni, ahogyan erről a jogszabályok rendelkeznek.
Maradjunk a vagyonnyilatkozatoknál. Lackner Csaba, az MSZP-ből azóta kizárt kispesti önkormányzati képviselő, korábbi párttársa – a megjelent fotók tanúsága szerint barátja – az önkormányzati kampány idején a kormánysajtóban nyilvánosságra került felvételeken súlyos korrupcióra utaló állításokat tett. A kezében fehér port tartalmazó zacskót lóbálva a többi közt azt mondta, ha évente nem keresed meg a százmillió forintot, akkor hülye vagy. A képviselő nagy értékű családi házban lakik, és a legutóbbi hírek szerint egy tízmillió forintot meghaladó luxusterepjáró parkol a háza udvarán. Vele szemben polgármesterként kezdeményezett vagyonnyilatkozati eljárást?
Kezdeményeztem. A vizsgálatot lefolytattuk, és épp a napokban kaptam meg az erről szóló határozatot, amit alá is fogok írni.
Mit állapított meg ez a vizsgálat?
Ez nem vagyonosodási vizsgálat volt, arra ugyanis 2017 óta nincs lehetőség. Azt tudtuk vizsgálni, hogy azok az adatok, amiket Lackner Csaba beírt a vagyonnyilatkozatába, azok megfelelnek-e a valóságnak. Ennél többet nem tehettünk.
Tehát az igaz, hogy új építésű budapesti családi háza van, és az is hogy nagy értékű terepjárót vett, de ha jól értem az nem derült ki, hogy miből futja neki erre. Mit gondol, Lackner Csaba önkormányzati képviselőként hogyan tett szert a vagyonára?
Nem vagyok Lackner Csaba védőügyvédje, de azt tudom, hogy számára nem a képviselői fizetés jelenti az egyetlen hivatalos bevételi forrást, nem a képviselőség a főállása. Ezzel a legtöbb önkormányzati képviselő – Kispesten is – így van. Nem abból a 200-300 ezer forintos tiszteletdíjból élnek, amit az önkormányzatból hazavisznek. Továbbá
Lackner Csaba négygyermekes édesapaként igénybe vehette mindazokat a családi kedvezményeket, amiket Orbán Viktor és a kormány biztosít neki. Legjobb tudomásom szerint így vásárolta vették meg az említett Skoda családi autót, amit luxusnak nevez a sajtó.
Tizenötmillió forint körüli vételárról szóltak a hírek. Azért az a legtöbbeknek luxus.
Mindenkinek mást jelent a luxus. Nekem is, nincs is tizenötmilliós autóm. De egy Skoda nem tartozik a luxuskategóriába. Nem véletlenül használnak kormányzati és önkormányzati vezetők Skodákat. Köznapi értelemben persze egy tizenötmilliós autóra lehet azt mondani, hogy luxus. De legjobb tudomásom szerint a szóban forgó járművet Lackner Csaba felesége vásárolta, amelyhez igénybe vette mindazokat a kedvezményeket, amiket többgyermekes szülőként kihasználhatott.
Tehát a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezményével vették az autót.
Úgy tudom, igen. Továbbá szintén családi kedvezményeket kihasználva építik a családi házukat is. De azt megismétlem, nem nekem kell megvédenem Lackner Csabát, akiről egyébként olyanok állították, hogy ő szerepel a kormánysajtó által bemutatott felvételeken, akik nem is ismerik őt.
Miért, ön szerint nem Lackner Csaba szerepel a felvételeken?
Ezt nem az én dolgom megítélni. Ha sor kerül rá, ezt a bíróságnak kell eldöntenie. De a bemutatott videóban egy Lackner Csabához nagyon hasonló személy látható, ám rögzített beszélgetések során elhangzanak olyan kijelentések, amelyek nem igazak. Például nem igaz, hogy Lackner Csaba nekem hárommillió forintot adott, ezt nyilvánosan maga is elmondta. De azt is aggályosnak tartom, hogy ez egy vágott videó anyag. Természetesen jó lenne a felvételeket vágatlanul, teljes terjedelmükben megismerni.
Azért a hangfelvételeken számos elhangzott állításról azóta kiderült, hogy valós. Szóba kerül Kránitz Krisztián is, a kispesti vagyonkezelő cég vezetője, illetve az ő vagyoni helyzete. Róla azóta kiderült, hogy például Spanyolországban van nagy értékű ingatlanja. Erről mit gondol?
Amit luxusvillaként emlegetett a kormánysajtó, miközben valójában úgy tudom, hogy kispesti panellakás árával egyenértékű apartmanról volt szó. Ráadásul a volt képviselő vagyonnyilatkozatában is nyomon követhető, hogy milyen forrásból vásárolta azt. Nyilván ezt az ingatlant is lehet úgy fotózni, hogy luxusvillának tűnjön.
Ami a hangfelvételek hitelességét illeti, Kránitz Krisztián nem került be az új képviselő-testületbe, viszont az ön javaslatára megduplázták a fizetését. Ez pontosan úgy történt, ahogyan azt Lackner Csaba a felvételek szerint megjövendölte. Ezek alapján egyetért azzal, hogy nem légből kapott állítások hangzottak el a felvételeken?
Csakhogy ez nem volt titok, hiszen az MSZP döntése értelmében a baloldali megállapodás alapján két körzetet adtunk át Kispesten, ebből az egyik Kránitz Krisztiáné volt. Tehát ez még a Fidesz előtt is ismert volt. Ahogyan az is, hogy épp ezért kompenzálni fogjuk Kránitz Krisztiánt, akinek korábban a bérébe bele volt kalkulálva az önkormányzati tiszteletdíja is. Az pedig
nem elvárható, hogy egy sok százmillió forintos vagyonért felelős vezető bruttó 500 ezer forintot keressen azután, hogy a képviselői fizetésétől megfosztjuk.
Elhangzott az is: „ha évente nem keresed meg a százmillió forintot, akkor hülye vagy”. Ön megkeresi az évi százmillió forintot?
Köszönöm, hogy feltette ezt a kérdést. Ugyanis ezt az állítást alaposan megvizsgálva kiderül, hogy az valójában nem Kispestre vonatkozik, mert nem az hangzott el, hogy kispesti képviselőként meg lehet keresni az évi százmilliót. Ez akár egy fideszes önkormányzatról is beszélhetett.
Csak ezt éppen vélhetően Lackner Csaba kispesti képviselő mondta. Ön megkeresi az évi százmillió forintot?
Nem. Dehogy keresem meg.
Akkor hülye a politikához?
Lehet.
Elhangzott a felvételeken néhány könnyen ellenőrizhető információ is. Ilyen volt, hogy a kispesti közbeszerzéseken rendre taroló cég Somogyi Lászlóné helyi MSZP-s önkormányzati képviselő férjéhez köthető, a társaság több százmilliós értékben nyert el tendereket. Ez viszonylag könnyen ellenőrizhető. Nem tartja ezt összeférhetetlennek?
Somogyi László cégei nagyon régóta közmegelégedésre dolgoznak Kispesten. Azokat a munkákat, amiket végeznek, valósak, nincs elsumákolva belőle semmi. A helyi Fidesz már korábban is számtalanszor „kóstolgatta” Somogyi Lászlót, több feljelentést tettek az őt érintő ügyekben, amelyekből semmi nem lett. Ezeket a munkákat szabályos közbeszerzési eljárásokon nyerték el az érintett cégek. Azok az állítások pedig nem igazak, hogy a kerületi munkák nagy részét Somogyi László cégei nyerték volna el. Százmilliós nagyságrendben nyertek el tendereket ez igaz, de az elmúlt öt évben például a kispesti önkormányzat költségvetése 60 milliárd forint fölött volt. Ez is alátámasztja azt, hogy a Lackner Csabának tulajdonított felvételt bármikor, bárkiről meglehet csinálni.
A 24.hu tavaly év végén feltárta, hogy Kispest és Józsefváros korábbi közbeszerzései alapján egy kerületeken átívelő Fidesz-MSZP összjáték rajzolódik ki. Ugyanis a Kispesten a Somogyi Lászlóné MSZP-s önkormányzati képviselő férjéhez köthető cégek úgy nyerték meg a közbeszerzéseket, hogy vesztesnek rendre olyan cégek voltak, amelyek Józsefvárosban a fideszes vezetés idején nyertek, azokban az esetekben pedig a kispesti nyertesre osztották a vesztes szerepét. Mit gondol erről?
Csak Kispestről tudok beszélni. Én mindig próbáltam magam távol tartani a közbeszerzésektől, nem én döntök ezekben az ügyekben, hanem egy szakbizottság. Nem vagyok ebben túlzottan otthon. De abban biztos vagyok, hogy ezeket az eljárásokat szabályosan bonyolítottuk le. Meghívásos pályázatok esetén pedig mindig olyan cégeket hívtunk meg, amelyek a saját szabályaink szerinti megfelelő alkalmassággal rendelkeztek. Az, hogy Józsefvárosban egyébként ki, mi alapján dönt ezekben az ügyekben, azt nem tudom, de azt gondolom nem is kell tudnom.
Mindazonáltal nem találja furcsának ezt az összefüggést?
Erre a kollégáim értelmes és logikus magyarázatot tudtak adni. Ezek szabályos eljárások voltak.
Ebben az ügyben indult vizsgálat?
Minden olyan ügyben, amelyekben megköpködött minket a sajtó azonnali belső vizsgálatot kértem.
Ez nem köpködés volt, csak tények.
Ezek szabályos eljárások voltak.
Ugyanakkor nem ez az egyetlen érdekes egybeesés. Másik szintén fideszes szál is van a kerületben. Az LMP-s Ferenczi István közérdekű bejelentést tett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál a kispesti menzatender ügyében. Ezt azzal indokolta, felmerült a gyanú, hogy a kispesti önkormányzat verseny nélkül szervezte ki a közétkeztetést. A bizottság arra jutott, hogy meg kell szüntetni a versenykorlátozó döntést, az önkormányzatnak pedig 100 millió forint bírságot kell fizetnie. Hogy látja ezt az ügyet?
Ez az egész ügy egy bohózat. Amikor azzal kezdtek vádolni, hogy ez egy szabálytalan eljárás, nem is írtam alá a szerződést. Tehát az sem világos, hogy milyen alapon bírságolt a hivatal egy olyan ügyben, amelyben nem ment teljesedésbe a szerződés. Egyébként nem Ferenczi István fordult először a hatósághoz az ügyben, hanem én. Kértem a kormányhivatalt, hogy adjon állásfoglalást arról, hogy szabályos volt-e ez az eljárás vagy sem. Két hétig ment a jogászkodás, majd közölték, hogy a Közbeszerzési Hatóságnak kell döntenie, ekkor Ferenczi István valóban feljelentette a kerületet, és rögtön kaptunk egy százmilliós bírságot. Méghozzá úgy, hogy előtte soha egyetlen önkormányzat nem kapott hasonló büntetést, pláne egy olyan szerződés esetében, amit alá sem írtunk. Ezt a bírságot nem fizetjük ki. Az ügyben a Kúriához fordultunk. Hozzátenném, hogy mindazok véleményét – beleértve Hadházy Ákos független képviselőt – megkérdőjelezem, akik egy olyan hatóság döntésére hivatkoznak, amit az Orbán-kormány nevezett ki, szemben a független bíróság ítéletével. A Pécsi Törvényszék ugyanis arról döntött, hogy ez a közbeszerzés szabályos volt.
Ferenczi István volt az is, akinek a vezetésével egy vizsgálóbizottság állt fel Kispesten a Lackner-féle hangfelvételek nyilvánosságra kerülése után A képviselő szerint kikérték az elmúlt tíz év önkormányzati ingatlanjaira vonatkozó adásvételi szerződések adatait és az építőipari szerződéseket, amelyek sok elhangzott állítást igazolni vagy cáfolni tudtak volna, de ezeket nem kapták meg. Miért?
Ennek a bizottságnak az utolsó ülésén jeleztük, hogy ezeket a tagok rendelkezésére bocsátjuk a következő ülésen. Azonban következő ülés sosem volt, mert az elnök nem hívta össze. Nincsenek titkok, ezeket a szerződéseket bármikor meg lehet nézni.
A szerződések közt érdekes az az esetet, amit a 444.hu tárt fel egy kispesti telekügyletről. A történet szerint Guzmics Zsombor a kispesti építési hatóság vezetőjének családjába úgy került bagóért egy beépíthetetlen telek, hogy vásárlás után megváltoztatták az építési szabályokat, amelyek lehetőséget teremtettek beépíteni a foghíjtelket. Ezzel több tízmilliós haszonra tett szert Guzmics családja. Erre az önkormányzat azt reagálta, hogy minden rendben volt, és nem vizsgálják a történteket. Nem mondhatja komolyan leendő összeférhetetlenségi bizottsági elnökként, hogy ezzel nincs probléma.
Mindent lehet nézni ilyen meg olyan szemüvegen keresztül nézni. Guzmics Zsombort nem kell megvédenem, ahogyan Lackner Csabát sem. A 444-en egyébként az nem jelent meg, amit válaszoltunk, hogy egy nyílt pályáztatás zajlott a telekkel kapcsolatban.
Világos, de egy beépíthetetlen telekre azért olyan sokan nem mozdulnak rá.
Másik két pályázó volt, akik licitáltak is.
Ezzel együtt meglehetősen olcsón kelt el, majd a szabályok megváltoztatása után felértékelődött a telek.
Igen, csakhogy az építési szabályozás megváltoztatása nem ennek a teleknek az apropóján indult el. Továbbá nem a telek és környezetének szabályozása változott. Tehát ezeket persze össze lehet keverni, csak az ok-okozati viszony nem ez volt.
Azért ez túl sok véletlen egyszerre, nem gondolja?
Nem. Guzmicsot is azért fűzték fel erre a történetre, mert a neve szerepel a már említett felvételeken.
A felvételek miatt egyébként több szálon zajlik rendőrségi nyomozás. Önt kihallgatták már az ügyben?
Nem, nem is kerestek. És tudomásom szerint másokat sem. Ami azért is furcsa, mert ha például be akarják bizonyítani valakiről, hogy kábítószert fogyasztott, ami hónapokig kimutatható adott esetben hajmintából, akkor vajon miért nem keresték meg, miért nem vettek tőle mintát, miközben ezek a felvételek már tavaly októberben nyilvánosságra kerületek.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu | https://24.hu/belfold/2020/05/22/gajda-peter-interju-mszp-kispest-polgarmester-lackner-csaba-korrupcio-kozbeszerzes/ | https://web.archive.org/web/20231113093310/https://24.hu/belfold/2020/05/22/gajda-peter-interju-mszp-kispest-polgarmester-lackner-csaba-korrupcio-kozbeszerzes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gajda-peter-nem-keresem-meg-az-evi-szazmilliot | 24.hu | hungarian-news | 2020-05-22 15:15:04 | [
"Gajda Péter",
"Guzmics Zsombor",
"Kránitz Krisztián",
"Lackner Csaba",
"Somogyi László",
"Somogyi Lászlóné"
] | [
"Budapest Főváros XIX. kerület Önkormányzata (Kispest)",
"MSZP"
] | [
"Bp. XIX. kerület",
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"bírság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] | [
"Kispesti hangfelvételek"
] |
50,474 | Csányi Sándor üzlettársa ráhajtott a balatoni kikötőre | Nagy György azután vette át a tihanyi kikötő irányítását, hogy a cég állami támogatást nyert. Korábban egy Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó cég a füredi kikötő fejlesztésére kapott pénzt. | Nemcsak Mészáros Lőrinc és Tiborcz István korábbi közös érdekeltsége kapott állami támogatást balatoni kikötőfejlesztésre, hanem Csányi Sándorhoz közeli cégnek is jutott 550 millió forint a balatonfüredi Uni Hotel kikötőjének fejlesztésére – írtuk április elején. Akkor még úgy tűnt, hogy az OTP-vezér köre beéri ennyivel, a pályázat kihirdetése után egy hónappal azonban Csányi Sándor üzlettársa átvette a tihanyi kikötő irányítását.
Pedig áprilisban még arról számoltunk be, hogy egy balatoni vállalkozó cége fejlesztheti az állami tulajdonban lévő Tihanyi Yacht Clubot. Ám a tihanyi Malackrumpli bisztró tulajdonosa, Járosi Tamás a Magyar Turisztikai Ügynökség 195 millió forintos kikötőfejlesztési támogatása után nagyjából egy hónappal otthagyta a kikötőt üzemeltető céget. Helyette Csányi üzlettársa, a 36. leggazdagabb magyar (a Szakonyi Péter által összeállított 100 leggazdagabb magyar listája szerint), Nagy György HO-ME 2000 Kft.-je lett a Peninsula Resort Zrt. tulajdonosa.
Válság van, és nem bírtuk tempóval, ezért döntöttem így. Kaptam egy ajánlatot, amit elfogadtam. Vállaltunk más projekteket is, a jövőben ezekre koncentrálunk majd
– indokolta Járosi a kiszállását a 24.hu-nak.
Járosi formálisan májusban távozott a Peninsula Zrt.-ből, Nagy Györgyék azonban már korábban megjelentek a tihanyi fejlesztések környékén. Erre lehet következtetni abból, hogy a milliárdos vállalkozó egyik cége, a REPÉT Kft. tavaly decemberben leszerződött a Tihany Yacht Club szálloda felújítására. A munka nettó 475 millió forint, a közbeszerzést egyedüli ajánlattevőként vitte el érdekeltsége.
Nem sokkal később Csányi Sándor üzlettársa meg is vette a Peninsulát, majd miután a kikötőüzemeltetőbe beszállt vállalkozása, a HO-ME 2000, Nagy György új ügyvezetőt nevezett ki, május eleje óta Harnos László vezeti a céget. Harnos a közbeszerzésről azt mondta lapunknak, hogy a szálloda felújítása nem kerül közpénzbe, a projektet egészében a Peninsula Resort Zrt. finanszírozza.
Harnos Linkedin profilja alapján dolgozott már Csányi Sándornak és Mészáros Lőrincnek is. Bad Kleinkirchheimben a Hotel OTP Birkenhofot igazgatta, klubmenedzsere volt a legnagyobb taglétszámú magyar golfközpontnak, a Pannonia Golf & Country Clubnak, amelynek üzemeltetője tavaly került a Csányi család kezéből Mészáros Lőrinc érdekeltségébe.
Jut még kikötőkre
A tervek szerint 4 milliárd forintot adott volna az állam a balatoni kikötők bővítésére vagy építésére, de végül ennél több mint 800 millióval nagyobb összeget áldoztak hét balatoni kikötőre. A pályázat legnagyobb nyertese Balatonfüred, ahol három kikötőt fejleszthetnek állami támogatásból. A cél a balatoni elektromos hajózás fejlesztése, a kiírás szerint olyan hálózatot kell megépíteni, „amely az elektromos hajók számára is megteremti a lehetőséget a Balaton teljes körű bejárására”.
A Kisfaludy-program részeként további 500 millió forintot is szétosztanak a meglévő kikötők fejlesztésére. Ez viszont csupán aprópénz az első körhöz képest, a kiírás szerint a felhívás keretösszege 500 millió forint, amiből 10-20 kikötőt akarnak támogatni, így a maximális támogatás összege 30 millió forint lesz. | https://24.hu/fn/gazdasag/2020/05/22/tihany-kikoto-csanyi-sandor-nagy-gyorgy/ | https://web.archive.org/web/20230607132347/https://24.hu/fn/gazdasag/2020/05/22/tihany-kikoto-csanyi-sandor-nagy-gyorgy/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csanyi-sandor-uzlettarsa-rahajtott-a-balatoni-kikotore | 24.hu | hungarian-news | 2020-05-22 15:21:10 | [
"Csányi Sándor",
"Harnos László",
"Nagy György (Wallis)"
] | [
"HO-ME 2000 Kft.",
"Peninsula Resort Zrt."
] | [
"Tihany",
"Veszprém megye"
] | [
"idegenforgalom",
"állami / önkormányzati vállalat",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
50,475 | MÁR NEM A DK SZERINT ELÉGETT IRATAIT KÉRI SZÁMON A PÁRTON AZ ÁSZ, HANEM A 2020-AS PÉNZÜGYI DOKUMENTUMAIKAT | A DK szóvivője szerint politikai okokból függesztette fel költségvetési támogatásukat az Állami Számvevőszék. Ám a szervezet szóvivője szerint mindössze csak annyit kérnek a párttól, mutassák meg a 2020-as évre hatályos pénzügyi alapdokumentumaikat. | Elmondta, mikor a DK irodája leégett, az ÁSZ-hoz fordultak, és kérték, hogy tekintettel a vis maior helyzetre vegyenek fel erről jegyzőkönyvet, jöjjenek ki, nézzék meg, akkor arra a számvevőszék nem volt hajlandó, „azóta pedig folyamatosan az állami támogatás elvételével fenyegettek minket”.
„Egészen arcpirító, hogy Domokos László ÁSZ-elnök, aki 2010 óta nem tud elszámolni saját képviselői juttatásaival, próbálja ellehetetleníteni a Demokratikus Koalíciót” – jegyezte meg Barkóczi. Hogy járhat-e létszámleépítéssel a támogatás felfüggesztése a DK-nál, arra úgy válaszolt: ezt nem tudja elképzelni, de a Fidesz nyilvánvalóan azt tűzte ki célul, hogy ellehetetlenítse az ellenzék működését. „Féltik a saját hatalmukat, és látják, hogy mi pedig egyre erősödünk és az ellenzék vezető ereje lettünk”.
A szóvivő szerint nem ők azok, akik ne működnének törvényesen, hanem a Fidesz és a kormány, akik még azt sem tudják elfogadni, hogy a pártnál volt egy vis maior helyzet, és nem tudjuk azokat a dokumentumokat biztosítani, amik egyébként náluk megvannak. „Nem is értjük, hogy most mit kérnek számon rajtunk”.
Pedig Barkóczi szerint ahonnan csak tudták, beszerezték a számlák másolatát, ami „irdatlan nagy munka volt”, hiszen a pártnak 106 egyéni választókerületben van szervezete. Vagyis például ha valahol március 15-ei ünnepségre vettek koszorút, akkor a virágboltból kellett azt megszerezni. „Elég viccesnek tartom azt, hogy mindannyian emlékszünk rá, mikor a Fidelitas számlái állítólag eláztak, és akkor az Ász nemhogy nem kezdeményezett vizsgálatot, hanem nagyvonalúan azt mondta, ezekről nem kell utólagos bizonylatot vagy számlakivonatot adni.”
Barkóczi szerint egyébként voltak már ennél sokkal nehezebb helyzetben is, azt is megoldották, és ezt is meg fogják oldani.
„Amikor majd Domokos László ugyanúgy börtönben lesz a mostani cselekedeteiért, mint a diktatúra többi működtetője, mi akkor is itt leszünk és tesszük a dolgunkat”.
De mit is akar az ÁSZ?
„Mi a DK 2017-es-2018-as évi gazdálkodásáról szóló vizsgálatunkat lezártuk, és megállapítottuk, hogy a párt arról szóló beszámolói nem feleltek meg a valóságnak. A jelentéstervezetre a DK elnöke küldött egy észrevételt, ebben ő teljes mértékben elutasította azt, hogy visszatérítse a törvényes útra a pártot. Ez az elutasítás indokolja azt, hogy a párt költségvetési támogatásának felfüggesztését kértük, mert egy törvényen kívül működni kívánó párt nem kaphat közpénzt" – erről beszélt az Állami Számvevőszék szóvivője, Horváth Bálint az Azonnalinak.
Fontos, hogy mint Horváth Bálint elmondta, már nem a elégett iratokat kérik számon a DK-n, hanem a 2020-ban hatályos pénzügyi alapdokumentumaikat, amelyek azt támasztják alá, hogy adottak náluk a törvényes működés feltételei.
Például a pénzügyi, számviteli szabályzatokra kíváncsi az ÁSZ, amelyek olyan kérdéseket szabályoznak, minthogy ki írhat alá a párt nevében, hogyan lehet pénzt elutalniuk és így tovább. „Vagyis ezek olyan dokumentumok, amelyek minden pártnál rendelkezésre kell, hogy álljanak, csak le kell venni ezeket a polcról" – mondta.
Hogy működik a pártok támogatása?
Minden párt annak függvényében kap négy évig állami támogatást, hogy milyen eredményt ért el a választásokon. Az őket megillető összeget az Államkincstár negyedévente utalja, így a DK a legközelebb esedékes negyedéves támogatástól eshet el addig, ameddig nem tesz eleget az Állami Számvevőszék feltételeinek. Vagyis ez azt jelenti a gyakorlatban, a következő negyedévben esedékes pénzt nem kapja meg a párt
„Viszont ha teljesítik a feltételeket, akkor visszamenőleg is meg fogják kapni az összeget"
– mondta Horváth Bálint, az ÁSZ szóvivője. „A célunk az, hogy a DK törvényesen gazdálkodjon!" – tette hozzá.
Még az iratokat is szabálytalanul tárolhatták
Horváth arról beszélt, a DK-val kapcsolatban 2013 óta folyamatosan törvénysértéseket tárnak fel az ellenőrzéseik. Ami a 2017-2018-as évről a Magyar Közlönyben közzétett elszámolásukat illeti, azzal az volt a probléma Horváth szerint, hogy a DK nem tudta dokumentumokkal alátámasztani a beszámolóját. A kérdésünkre, hogy erre mondja a párt, tűzvész volt az irodájukban, ami miatt iratok is megsemmisültek, úgy válaszolt:
a párt semmilyen módon nem jelezte a beszámolójában, hogy az nem valós és nem teljes körű, amivel megtévesztették az adófizetőket és a saját tagjaikat is.
Vagyis nem derült ki, hogy mi alapján írtak számokat a beszámolójukba a Magyar Közlönyben. „Mi a tűzvészt nem is vizsgáltuk" – mondta Horváth hangsúlyozva: ugyan részletkérdés, de a pártoknak be kell tartaniuk a dokumentumok megőrzésére vonatkozó előírásokat is, ennek része, hogy a pártok hivatalos székhelyén kell tárolniuk a dokumentumokat. A DK-nak viszont eleve nem a leégett terézkörúti irodában van a székhelye, hanem a Victor Hugo utcában. „Vagyis még az iratokat is szabálytalanul tárolhatták”.
Így végül az ÁSZ azt kérte a DK-tól, állítsa helyre a törvényes gazdálkodását, amire Gyurcsány Ferenc azt válaszolta nekik, ez egy politikailag motivált támadás, ő nem hajlandó intézkedni.
Mit szól az ÁSZ a DK kritikájához?
A felvetésre, hogy az Állami Számvevőszéket az a DK szerint bezzeg nem zavarta, a mikor az Új Nemzedék Központ dokumentumai áztak el, az nem igaz, volt vele problémájuk, fel is jelentették őket, és az ügyészség nyomozott is az ügyben.
És hogy mit gondol az ÁSZ arról, hogy a DK politikailag motivált támadásnak tartja a költségvetési támogatásuk felfüggesztését hangsúlyozva, Domokos László, a szervezet elnöke korábban fideszes parlamenti képviselő volt? Horváth Bálint szerint ÁSZ-elnöke eleve
semmilyen módon nem vesz részt a pártok ellenőrzésében, ezt ugyanis az ÁSZ főtitkárának a feladata felügyelni. „Nyilvánvalóan az ÁSZ elnöke minden politikai tisztségről lemondott megválasztásakor, teljesen függetlenül és pártatlanul látja el a feladatát. Határozottan visszautasítom ezt az alaptalan vádaskodást" – húzta alá az ÁSZ szóvivője.
FRISSÍTÉS (2020.05.21. 15:48):
Az ÁSZ állításáról újra megkérdeztük Barkóczi Balázst, aki röviden összefoglalva annyit mondott, ha csak a 2020-as évről van szó, akkor nincs is semmi probléma. „Azokban a papírokban, amiket az ÁSZ küldött, ez nincs leírva. Az Állami Számvevőszék azt írja, állítsuk helyre a törvényességet. Ha ez azt jelenti, hogy mutassuk be a 2020-as évünk papírjait, vagy küldenek egy vizsgálatot, akkor állunk elébe, mert teljesen törvényesen működő párt vagyunk.” | https://azonnali.hu/cikk/20200521_mar-nem-a-dk-szerint-elegett-iratait-keri-szamon-a-parton-az-asz-hanem-a-2020-as-penzugyi-dokumentumaikat | https://web.archive.org/web/20220525130626/https://azonnali.hu/cikk/20200521_mar-nem-a-dk-szerint-elegett-iratait-keri-szamon-a-parton-az-asz-hanem-a-2020-as-penzugyi-dokumentumaikat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-nem-a-dk-szerint-elegett-iratait-keri-szamon-a-parton-az-asz-hanem-a-2020-as-penzugyi-dokumentumaikat | Azonnali | hungarian-news | 2020-05-21 14:24:00 | [] | [
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)",
"Demokratikus Koalíció (DK)"
] | [
"Magyarország"
] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [] |
50,476 | Fogy a levegő Simonka körül: 500 millió forintos pályázati bukta Dél-Békésben | Szabálytalanság miatt a támogatási jogviszony elállással történő megszüntetését javasolja az Emmi egy Simonka-közeli pályázatnál. A kedvezményezett szervezeteknek és önkormányzatoknak 500 millió forintot kell visszafizetni. Tótkomlós ellenzéki polgármestere is kényelmetlen helyzetbe került. | Tótkomlós vezetésével 2018. február 1-jén indult egy komplex fejlesztési program, amely a humán közszolgáltatások fejlesztését, a foglalkoztatottság növelését célozta. A projekt mintegy 500 millió forint Európai Uniós vissza nem térítendő támogatás segítségével valósulna meg, 2020 februárjában zárulthat le.
A projekt a lakosság munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű tagjainak csoportos tanácsadást, mentorálást, az egyes, a térségbe tartozó intézmények dolgozóinak továbbképzéseket biztosít. Továbbá különféle preventív programok, klubok és karitatív programok indultak a közösségfejlesztés jegyében - legalább is papíron.
Az EU által támogatott projektben a közvetlenül elérni kívánt lakosok száma 4 ezer, 15 főnek pedig állást biztosítanának a közszolgálati ágazatban. A programban Tótkomlós, Orosháza, Kaszaper, Nagybánhegyes és Kardoskút önkormányzatai, valamint a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Simonka György fideszes országgyűlési képviselőhöz ezer szállal kötődő Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány vett részt.
Simonka csak követi a vészjósló fejleményeket
Három időpont, három ellenőrzés
Csakhogy a program fennakadt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szűrőjén. A tárca 2019 őszén három helyszíni ellenőrzést végzett, s mind a három alkalommal szabálytalanságok sorát állapította meg – derült ki abból a Narancs.hu birtokába került hivatalos levélből, amelyet Nemcsok Dénes Sándor, az Emmi helyettes államtitkára küldött ki május 13-án a tótkomlósi polgármesternek, Zsura Zoltánnak.
A birtokunkban lévő dokumentum szerint a tárca megdöbbentő furcsaságokra bukkant. 2019. október 3-án például ellátogattak Nagybánhegyesre, hogy megnézzék azt az Egészségklubot, ami a pályázati anyagban szerepelt, mint a projekt része. Kiderült, hogy a megadott címen a helyi termálfürdő és kemping működik, Egészségklubnak pedig híre-hamva nincs. Az ellenőröknek a strand igazgatója megerősítette, a fürdőben nincs ilyen nevű program.
Az Emmi ellenőrei hat nappal később Kaszaperre mentek, ahol a projekt menetrendje szerint a Szent Gellért parkban éppen faültetés zajlott. Azaz csak zajlott volna, mert a helyszínen nem találkoztak az ültetőkkel, a hivatalos magyarázat szerint a program "elmaradásáról" a kedvezményezett önkormányzat nem értesítette a minisztériumot.
A harmadik alkalommal, 2019. november 28-án a porjekt központjába, Tótkomlósra látogattak el. Szintén egy egészségklubot akartak megnézni, de sehol nem találtak semmit. Az időpontnak más szempontból is jelentősége van: ekkor már a település túl volt az önkormányzati választáson, amely során az ellenzék jelöltje, Zsura Zoltán legyőzte Simonka emberét, a fideszes polgármestert, Garay Ritát. Márpedig Zsura kampányának része volt a gyanús Simonka-féle projektekkel való leszámolás. Ám erre a fontos elemre később még visszatérünk.
Az Emmi levele
500 millió forintot vissza kell fizetni
Az ellenőrzéseket követően a kedvezményezett önkormányzatok és szervezetek észrevételeket tehettek a megállapított szabálytalanságokról. Azzal érveltek, hogy csak tervezett és nem lekötött programokról volt szó, másrészt „a helyi kereskedelmi szolgáltatások korlátozottsága miatt nem tudták elültetni a facsemetéket.” De volt olyan szabálytalanság, amellyel kapcsolatban nem tettek észrevételt.
Csakhogy az Emmi nem volt vevő ezekre a kifogásokra, és megállapította, hogy szabálytalanságok történtek, az adatközlést valótlannak minősítette, majd a „támogatási jogviszony elállással történő megszüntetetésre” tett javaslatot. Ez nem kevesebbet jelent, minthogy az Emmi felfüggeszti a kifizetéseket, s visszakéri az eddig átutalt összeget.
Igaz, a szabálytalansági eljárás megállapításaival szemben jogorvoslati kérelmet terjeszthetnek elő a kedvezményezettek, de kérdés, hogy azok után, hogy a minisztérium a "tettenérést" követően lesöpörte az érintettek észrevételeit az asztalról, mekkora esélye van a "fellebbezésnek". A Narancs.hu információi szerint a tetemes összegből 300 millió forint hárul a projektben irányító feladatokat ellátó Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítványra, 100 millió a tótkomlósi, 20 millió az orosházi önkormányzatra, míg a többi településnek 10-15 millió forintot kell visszautalnia.
Simonkát ma is kitüntetnék?
Simonkához több mint közel…
A Simonkához kötödő Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány vezetői közül négyen ott ülnek a fideszes politikus mellett a vádlottak padján abban a büntetőperben, ahol Simonkát és 32 társát bűnszervezetben különlegesen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség.
U. Pálról, Simonkáné G. Mariannról, Simonka sok cégben felbukkanó unokahúgáról, T. Renátáról és egyik rokonáról, G. Pálnéról van szó. Simonka feleségére 6, míg unokahúgára 5 év fegyházat kér az ügyészség.
Zsura Zoltán kényes helyzetben
Ez a Tótkomlóst érintő ügy azért is érdekes, mert 2019 elején e projekt égisze alatt elkövetett okirat-hamisítás és csalás miatt tett feljelentést a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál az akkor még helyi ellenzéki politikus, ma már polgármester, Zsura Zoltán és Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.
Ugyanis 2019. január 13-án Tótkomlóson szlovák nemzeti színházi estet rendeztek, amely előtt többen aláírásokat gyűjtöttek egy olyan ívre, amelynek tetejére egy, az Európai Unió által finanszírozott projekt nevét írták. Nem másról, mint a most elkaszált „Humán szolgáltatások fejlesztése a társadalmi felzárkóztatás érdekében” című 500 millió forintos programról volt szó.
Többen gyanút fogtak, hogy milyen biankó szignókat gyűjtenek a színházi est előtt, ezért elvitték az aláíróívek Zsura Zoltánnak, aki később Hadházyval közösen a NAV-nál feljelentést tett. Az ügyről akkor a Narancs.hu is beszámolt, jelezve, hogy az aláírásgyűjtés teljesen szürreális, zavaros formában zajlott, senki nem értette, mi a cél. Most kiderült, hogy ezzel a projekttel volt összefüggésben, nem zárható ki, hogy "lepapírozás" folyt.
Zsura Zoltán (balról) és Hadházy Ákos: feljelentést tettek
Viszont a fentebb említett Emmi-ellenőrzések harmadik felvonása a tavaly őszi önkormányzati választás után történt, amikor már Zsura volt a polgármester a dél-békési városban. Érthetetlen forrásaink szerint, hogy ha ennyire kifogásolta korábban a programot és Simonkára, illetve a fideszes politikus helyi embereire mutogatott, akkor hivatalba kerülése után miért nem jelezte a hatóságoknak, hogy baj van. A Narancs.hu jelezte a polgármesternek, hogy az Emmi-dokumentum a birtokunkban van, kértük, reagáljon a minisztérium állításaira, de Zsura nem akart nyilatkozni, csupán annyit közölt, ő a törvényesség talaján áll és a város első embereként védenie kell Tótkomlós pénzügyi egyensúlyát.
Több dél-békési polgármesterrel és az ügyre rálátó szakemberrel is beszéltünk, de ők sem voltak hajlandóak nyilatkozni, viszont név nélkül elmondták, hogyan látják az ügyet. Beszélgetéseinkből két verziót szűrtünk le arról, hogyan is bukhatott meg a projekt annak ellenére, hogy Simonka befolyása közismert, csütörtökön Polt Péter legfőbb ügyész is elismerte, hogy 2016-ben még törvényt is ki tudott lobbizni a Fideszben abban reménykedve, hogy más, szintén bukott programok esetében ne kelljen visszafizetni a támogatást.
Egyesek szerint összehangolt és jól irányzott akciókról van szó, amelynek célja a kamu projektek leleplezésével Simonka politikai megsemmisítése, s nem mellékesen odaütnek az önkormányzatoknak is, amelyek közül Tótkomlós már ellenzéki vezetés alatt áll.
Mások szerint elgondolkodtató, hogy csak ilyen későn lepleződnek le ezek az álprojektek, tehát Simonka helyi megregulázása valamilyen oknál fogva csak most kapott zöld utat. Azaz Simonka befolyása valóban csökken.
Egyedül Galló Ferenc területfejlesztési szakértő és pályázatíró vállalta az üggyel kapcsolatban névvel a véleményét. A meggyanúsítása után Simonkával szakító Galló szerint jó ideje lehetett tudni - s ezt ő nyilvánosan többször jelezte -, hogy ezekkel az EFOP-projektekkel problémák vannak. Most annyit közölt a Narancs.hu-val: „továbbra is fenntartom, hogy a polgármesterek sürgősen vizsgálják meg a pályázataikat, és amennyiben gyanú merül fel bennük, tegyenek feljelentést. A veszélyhelyzet miatt most egyszemélyben felelősek mindenért, hiszen nem üléseznek a képviselő-testületek.”
A vádirat szóban forgó része
Galló minden jel szerint nem beszél a levegőbe, hiszen a vádiratból az már kiderült, hogy az ügyészség néhány ügyet az alapügytől elkülönített, tehát nagy valószínűség szerint indulni fog egy másik büntetőper is. Forrásaink szerint nem zárható ki, hogy az Emmi-döntés ennek az eljárásnak az első felvonása.
(Címlapfotónk: Simonka távozik az Emmiből, ahol szabálytalannak ítéltek több dél-békési projektet. A felvétel forrása: Simonka György/Facebook.com.) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/otszazmillio-forintos-palyazati-bukta-del-bekesben-simonka-korul-csapkodnak-a-villamok-130023 | https://web.archive.org/web/20200730093809/https://m.magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/otszazmillio-forintos-palyazati-bukta-del-bekesben-simonka-korul-csapkodnak-a-villamok-130023 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fogy-a-levego-simonka-korul-500-millio-forintos-palyazati-bukta-del-bekesben | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-05-22 05:06:00 | [
"Simonka György",
"Simonka Györgyné Gábor Marianna",
"Tóth Renáta",
"Zsura Zoltán"
] | [
"Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány",
"Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány"
] | [
"Békés megye",
"Tótkomlós"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"közokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"rokonok",
"átláthatóság",
"EU",
"klientúra",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
50,477 | Másfél milliárdos megbízást kapott Rogán kedvenc hirdetője | Balásy Gyula kommunikációs cégeinek kormányzati megrendeléseit a járványhelyzet se tudja befolyásolni: ezúttal 1,6 milliárd forintos hirdetési csomagot bízott rájuk a Rogán Antal irányította kormányzati propagandaközpont. | Balásy Gyula kommunikációs cégeinek kormányzati megrendeléseit a járványhelyzet se tudja befolyásolni: ezúttal 1,6 milliárd forintos hirdetési csomagot bízott rájuk a Rogán Antal irányította kormányzati propagandaközpont.
Az elmúlt hónapokban a Nemzeti Kommunikációs Hivatal keretmegállapodásban szerződött a Balásyhoz tartozó New Land Media Kft.-vel és Lounge Design Kft.-vel hét tételben, komplex kommunikációs feladatok ellátására – tudható meg a Közbeszerzési Értesítőből.
Miket és kiket pakoltak Rogánék Balásyék puttonyába?
A csomag első eleme a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal számára nettó 63 millió forintért végzendő komplex kommunikációs szolgáltatás, megtoldva egy 19 milliós opcióval.
A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó ügynökségi és gyártási feladatokat nettó 40 millió forintos keretösszegig vállalták Balásy cégei.
A csomag izmosabb darabja a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. számára kommunikációs és rendezvényszervezési feladatainak ellátása nettó 388 millió forintért.
A leghúsosabb falat
a csomag felét jelentő nettó 716 millió forintos megbízás a Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt. külföldi és belföldi tevékenységéhez kapcsolódó komplex kommunikációs és rendezvényszervezési feladatainak ellátására. Ennél a tételnél a legmagasabb a keretmegbízást szélesítő opció: nettó 215 millió forint.
Balásy cégei ezen kívül szintén komplex kommunikációs feladatokat végeznek a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. részére nettó 205 millió forint plusz 61 milliós opciós keret erejéig,valamint a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. számára nettó 74,5 millióért,3,7 milliós opcióval. Másfélmillió forinttal többért vállalták a Nemzeti Artista Előadó és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. számára a médiaügynökségi és gyártási munkák végzését 23 millió forintos opcióval.
Valamennyi felhívásra csupán egy ajánlat érkezett,
Balásy említett két cége verseny nélkül vitte el mind a hetet, a megbízási szerződéseket is mind megkötötték már.
Mint januárban Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő gyűjtése alapján megírtuk, hogy Balásy cégei 2019-ben 56 milliárd forintért kaptak megbízásokat a kormány propagandaközpontjától.
A sorosozó kampányokat is jegyző cégek
a kormány favoritjai lettek, 2018-ban a Nemzeti Kommunikációs Hivatal megbízásaiból 90 százalékot meghaladó mértékben részesedtek. Egy évvel ezelőtt a narancs.hu a 238 millió forintos, útfelújítások kommunikációjával kapcsolatos feladataikat sorolta fel. Idén januárban a Világgazdaság írt arról, hogy Balásy e két cége nyerte a Nemzeti Kommunikációs Hivatal 1,5 milliárd forintos pályázatát az e-sport népszerűsítésére. Rogánék Balásyék iránti töretlen bizalma a másban is megnyilvánult, a 24.hu számolt be arról az 1800-as telken álló 800 négyzetméteres panzióról, amit a Rózsadombon megvettek a reklámcégek új központja számára. A portál összesítése szerint Balásy cégei öt év alatt 570-szeres gyarapodást értek el.
Ne egyenek cukrot! Vegyenek Magyar Narancsot!
Mi minden van a friss számban? Zavar a kommunikációban, zavar a döntéshozatalban. Biztonságos-e megtartani május 4-ével kezdődően az érettségi vizsgákat?Kinek a felelőssége a diákok, a családtagjaik és a pedagógusok egészségének kockáztatása a járványhelyzetben?Teczár Szilárd okos cikkében megszólal Horn György, az AKG igazgatója és Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is. | https://magyarnarancs.hu/belpol/masfel-milliardos-megbizast-kapott-rogan-kedvenc-hirdetoje-129199 | https://web.archive.org/web/20200509054648/https://m.magyarnarancs.hu/belpol/masfel-milliardos-megbizast-kapott-rogan-kedvenc-hirdetoje-129199 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/masfel-milliardos-megbizast-kapott-rogan-kedvenc-hirdetoje | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-04-26 05:22:00 | [
"Balásy Gyula",
"Rogán Antal"
] | [
"Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.",
"Lounge Design Kft.",
"Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt.",
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt.",
"Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) Zrt.",
"Nemzeti Artista Előadó és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH)",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"média",
"hirdetés",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
50,478 | Harmadáron jutott önkormányzati lakáshoz Kocsis Máté bizalmasa | Danada-Rimán Edina kedvezményes bérleti díjú erzsébetvárosi lakásával éppen nyolc éve foglalkoztunk, amikor Kocsis Máté VIII. kerületi polgármestersége idején kinevezték józsefvárosi jegyzőnek. A 42 négyzetméteres Dob utcai önkormányzati lakást még az MSZP-s Hunvald György polgármestersége idején utalták ki számára 2008-ban. Ekkor Rimán az egy kerülettel odébb még csak alpolgármesterként tevékenykedő Kocsis (akit az előző polgármester, Csécsei Béla 2009-es lemondása után időközi voksoláson választottak a kerület vezetőjének) titkárságát vezette. De azt követően is a lakásban maradhatott, hogy a VII. kerület vezetését 2010-ben átvette a Fidesz. | Danada-Rimán Edina kedvezményes bérleti díjú erzsébetvárosi lakásával éppen nyolc éve foglalkoztunk, amikor Kocsis Máté VIII. kerületi polgármestersége idején kinevezték józsefvárosi jegyzőnek. A 42 négyzetméteres Dob utcai önkormányzati lakást még az MSZP-s Hunvald György polgármestersége idején utalták ki számára 2008-ban. Ekkor Rimán az egy kerülettel odébb még csak alpolgármesterként tevékenykedő Kocsis (akit az előző polgármester, Csécsei Béla 2009-es lemondása után időközi voksoláson választottak a kerület vezetőjének) titkárságát vezette. De azt követően is a lakásban maradhatott, hogy a VII. kerület vezetését 2010-ben átvette a Fidesz.
Kíváncsiak voltunk, hol áll most az ügy, ezért rákérdeztünk az új polgármesternél, a DK-s Niedermüller Péternél. Válaszából kiderült, Danada-Rimán Edina már nem albérlő, hanem egyenesen tulajdonos, mert megvette az ingatlant és ehhez újabb kedvezményeket vehetett igénybe. A DK-s polgármester azt közölte a Narancs.hu-val hogy Rimán 2014. november 3-án 2,7 millió forintért vásárolta meg a lakást, amit az értékbecslő 7,6 millióra taksált.
Apró gesztus a józsefvárosi jegyzőnek
Józsefváros jegyzője bérlakást kapott a szomszéd kerülettől, bő három éve. Rimán Edina ugyan csak március óta jegyző - jogi végzettség nélkül -, de még amíg alpolgármester volt vagy korábban városházi alkalmazott, akkor sem volt rászorulva az önkormányzat segítségére. Képünk csak illusztráció Fotó: MTI Határozatlan időre jutott Erzsébetvárosban önkormányzati bérlakáshoz Józsefváros jelenlegi jegyzője.
A vételár harmadolása annak a lakásgazdálkodási rendeletnek volt köszönhető, ami kedvezményt adott a lakásban élő bérlők számára vásárlás esetén. Még furcsább a vételár összege, ha figyelembe vesszük az akkori piaci négyzetméterárat: az ingatlannet nyilvántartása szerint 2014-ben 244 ezer és 300 ezer forint között mozgott. Ha az átlagos 280 ezer forinttal számolunk, egy 42 négyzetméteres ingatlanért 12 millió forintot is elkérhettek hat évvel ezelőtt, amikor Danada-Rimán megvette a lakást 2,7 millióért.
Feljelentések
Az októberi választások után ellenzéki irányítás alá került önkormányzat azóta már leállította lakásállománya értékesítését, a vonatkozó rendelet átdolgozása folyamatban van.
Az erzsébetvárosi polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint az előző ciklusban annak ellenére értékesítették az önkormányzat tulajdonában álló lakóingatlanokat, hogy semmilyen eladási kényszer nem állt fent. "Rendeleti úton szabályozták a lakóingatlanok rendkívül kedvezményes értékesítésének folyamatát. Ennek köszönhetően az adott lakóingatlanban élő bérlő a piaci ár töredékéért megvehette az általa lakott lakóingatlant" - közölte a kerület új vezetése.
Díjátadó 2014-ben: Székyné Sztrémi Melinda, Salgótarján akkori polgármestere, Haag Éva, Szekszárd alpolgármestere, jobbra Rimán Edina, Józsefváros jegyzője
Sokan éltek is a lehetőséggel: miután nyomott áron megvették, piaci áron túl is adtak a szerzeményükön. Az önkormányzat ezekben az esetekben csalást sejt, több esetet kivizsgáltak, és feljelentést tettek. "Az látszik, hogy több lakóingatlant ugyanaz a vevői kör szerzett meg a kerületben" – állítja az önkormányzat. A hatóságoktól most azt várják, derítsék ki: az önkormányzati vagyonkezelőnek volt-e tudomása arról, hogy az egyes vevők eleve továbbértékesítési szándékkal vásároltak és vették igénybe a kedvezményeket.
Szép karrierív
Danada-Rimán Edina neve legutóbb decemberben került elő. Kiderült, a választások után adatmegsemmisítés folyt a józsefvárosi önkormányzati lapnál, és az erről folyó belső levelezést szerint az akkor a helyi választási bizottságot irányító Danada-Rimán tanácsokkal látta el az önkormányzati lap vezetőjét.
Mint arról korábban beszámoltunk, Danada-Rimán Kocsis Máté korábbi józsefvárosi polgármester bizalmasa, az erzsébetvárosi lakást is akkor kapta, amikor Kocsis már pozícióban volt. Jegyzősködése előtt Danada-Rimán Kocsis titkárságát vezette, majd Józsefváros alpolgármestere lett.
Danada-Rimán később lemondott alpolgármesteri székéről, és átült a jegyzőibe. Igaz, jogi diplomája ehhez nem volt. Az önkormányzati előterjesztések jogi kontrollját a diplomával rendelkező aljegyzőjére hárult, ő írt alá dokumentumokat. A tavalyi helyhatósági választások után távozott posztjáról, jelenleg az önkormányzat szociális, egészségügyi és lakásügyi bizottságának külsős tagja.
Illetve együtt mozgott a választást elbukó VIII. kerületi fideszes polgármesterrel: mint ismeretes, Sára Botond a választások után a Budapest Főváros Kormányhivatala élére került (Kocsis Máté még 2018-ban távozott a kerület éléről, mivel megválasztották országgyűlési képviselőnek, és a két poszt összeférhetetlen volt, utódja Sára lett, aki tavaly elvesztette a józsefvárosi voksolást Pikó Andrással szemben). A kormanyhivatal.hu-n az olvasható, hogy a volt jegyző követte Sárát, és jelenleg a Karácsony Gergely főpolgármestert is felügyelő kormánymegbízott kabinetfőnöke.
Ne egyenek cukrot! Vegyenek Magyar Narancsot!
Mi minden van a friss számban? Zavar a kommunikációban, zavar a döntéshozatalban. Biztonságos-e megtartani május 4-ével kezdődően az érettségi vizsgákat?Kinek a felelőssége a diákok, a családtagjaik és a pedagógusok egészségének kockáztatása a járványhelyzetben?Teczár Szilárd okos cikkében megszólal Horn György, az AKG igazgatója és Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is. | https://magyarnarancs.hu/belpol/harmadaron-jutott-onkormanyzati-lakashoz-a-kocsis-egykori-jozsefvarosi-bizalmasa-129225 | https://web.archive.org/web/20200528041917/https://m.magyarnarancs.hu/belpol/harmadaron-jutott-onkormanyzati-lakashoz-a-kocsis-egykori-jozsefvarosi-bizalmasa-129225/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/harmadaron-jutott-onkormanyzati-lakashoz-kocsis-mate-bizalmasa | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-04-27 05:35:00 | [
"Danada-Rimán Edina",
"Kocsis Máté"
] | [
"Budapest Főváros VII. kerület Önkormányzata (Erzsébetváros)",
"Fidesz"
] | [
"Bp. VII. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"csalás"
] | [] |
50,479 | A fideszes polgármesterek is kiakadtak a kormány balatoni kiárusítási tervein | A balatoni önkormányzatokat hibáztatta Fónagy János, a nemzeti vagyonért felelős államtitkár a parlamentben, amiért „hagyták”, hogy állami tulajdonba kerüljön a balatoni hajózási társaság. Közben a balatoni polgármesterek – a fideszesek is – egységesen kiállnak a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) napvilágot látott „reorganizációs terve” ellen. A balatoni kormánypárti országgyűlési képviselők azonban hallgatnak. | A balatoni önkormányzatokat hibáztatta Fónagy János, a nemzeti vagyonért felelős államtitkár a parlamentben, amiért „hagyták”, hogy állami tulajdonba kerüljön a balatoni hajózási társaság. Közben a balatoni polgármesterek – a fideszesek is – egységesen kiállnak a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) napvilágot látott „reorganizációs terve” ellen. A balatoni kormánypárti országgyűlési képviselők azonban hallgatnak.
A Narancs.hu múlt csütörtökön az első között írta meg: elkészült a tavaly augusztusban tőkeemlés révén 75 százalékos állami tulajdonba került Balatoni Hajózási Zrt. átalakításának tervezete. A dokumentum szerint „a főtulajdonos rendelkezése alapján” megszüntetnék a társaság legnyereségesebb ágazatát, a vitorláskikötő-üzemeltetést. A kocepcióról május 6-án szavaz a részvénytársaság közgyűlése és a tulajdonviszonyok alapján borítékolható a döntés.
Egymilliárdos bevételt várnak
Pedig a cégnek érdemi bevételei vannak a a vitorláskikötőből: idén egymilliárdos járandóságra számítanak az üzletágból. Az új elképzelések szerint 11 kikötőt pályázat útján bérbe adnak, továbbá négy hajókikötőben megszüntetik a járatokat, a kikötő-ingatlanokat pedig eladják. Szintén dobra vernek egy vízparti szállodát és két kempinget. Mindez 65 fős leépítéssel jár a járvány közepén.
Fónagy János kioktat
Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely
„Az önkormányzatok nem fejlesztették az elmúlt években a Balatoni Hajózási Zrt.-t”– mondta a héten a parlamentben Fónagy János államtitkár, a Jobbik siófoki képviselője, Potocskáné Kőrösi Anita kérdésére. Fónagy úgy érvelt, ezért volt szükség a társaság visszaállamosítására. Potocskáné azt firtatta: „miért akarják átjátszani a hajózási cég legnyereségesebb ágazatát, a vitorláskikötő-üzemeltetést a haveri oligarcháknak?”
A Jobbik-alelnök arra emlékeztetett a parlamentben: a korábban a céget kizárólagosan tulajdonló balatoni önkormányzatok célja a Bahart egyben tartása volt, noha forrás híján a milliárdos tőkeemelésre nem voltak képesek. Most azonban – tette hozzá – a cég szétdarabolásával a 170 éves társaság megindul a vég felé.
"Látni, mi a szándék"
Fónagy János államtitkár válaszában azt hangoztatta, az önkormányzatoknak lett volna lehetőségük és pénzük a Bahart fejlesztésére, de nem éltek vele. „Minden kikötő állami tulajdonban van, minden más csak alaptalan feltételezés” – tette hozzá.
Potocskáné Kőrösi Anita szerint „mindenki látja, mi a szándék a Baharttal, a vitorláskikötőkkel”, éppen ezért nem csak az ellenzéki, hanem a fideszes balatoni országgyűlési képviselőket is arra kérte: álljanak ki a balatoni hajósokért, a hajózásért és ne asszisztáljanak a vitorláskikötők „átjátszásához”!
A Balatoni Hajózási Zrt. részvényeinek 51 százalékát még az első Orbán-kormány adta át 2001-ben a kikötővel rendelkező balatoni településeknek, a maradék 49-et 2008-ban kapták meg az önkormányzatok a Gyurcsány-kabinettől. Utóbbi megállapodás része volt az is, hogy 2012-ig 1,424 milliárd forinttal feltőkésítik a társaságot.
Ez végül nem történt meg. Az elmúlt években az önkormányzatok pénzügyi lehetőségei, szabadon felhasználható pénzeszközei folyamatosan szűkültek, szűkülnek, bevételeik egyre nagyobb hányadát vonta el (vagy vonja el most a járványra hivatkozva) a központi kormányzat.
Balatoni polgármesterek lázadoznak
A cég székhelye székhely Siófokon van, egyben ez a város rendelkezik a legnagyobb részvénypakettel az önkormányzatok közül. A település polgármestere, a független Lengyel Róbert arra emlékeztetett: a tóparti települések célja sosem a haszonszerzés volt, hanem a Széchenyi István által alapított balatoni hajózási társaság egyben tartása. Az elmúlt években az önkormányzatok már az osztalékra sem tartottak igényt, azt a cég a fejlesztésre fordíthatta.
Lengyel kezdeményezte a balatoni polgármesterek egységes kiállását „a Bahart széthordása” ellen, közben szigligeti kollégája, Balassa Balázs is élesen fogalmazva tiltakozott a reorganizációs tervben foglaltak miatt. Bár lényegesen visszafogottabban, de a Balaton Fejlesztési Tanácsot elnöklő Bóka István, Balatonfüred fideszes polgármestere is kételyeinek adott hangot.
Kedden aztán megszületett a balatoni polgármestereket tömörítő, még 1904-ben alapított Balatoni Szövetség állásfoglalása, amely nem kertel. Fontos, hogy a tóparti települések egy jelentős hányada fideszes irányítás alatt áll, azaz a kormánypárti polgármesterek is támogatták ennek a közleménynek a kiadását.
A vitorláskikötők 1 milliárd forintot hoznak az idén
Fotó: wikipedia.org
„A Bahart Zrt.-ben tulajdonosként – részvényesként – bent maradó balatoni önkormányzatok számára kiemelten fontos feladat, hogy a társaság egyben maradjon annak vagyonával, tevékenységével, működési struktúrájával, a meglevő személykikötő-, illetve vitorláskikötő-hálózat maradjon a cégben, hiszen ez biztosítja a Balaton egészének megközelítését, azon való közlekedést, ami a turizmus elengedhetetlen feltétele” – fogalmaz a Lombár Gábor balatonfenyvesi polgármester, szövetségi elnök által jegyzett állásfoglalás. A levél címzettje az állami többségi tulajdonost képviselő Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Gullner Zoltán.
A balatoni polgármesterek véleménye szerint „a cég reorganizációs terve nem a Balaton érdekével, inkább a cég gazdasági helyzetének javításával foglalkozik kiemelten akkor, amikor a cég jelen működésével is nyereséges. A balatoni vízi közlekedés sosem volt és nem is szabad, hogy csak és kizárólag gazdasági kérdés legyen, ennél sokkal fontosabb a hosszú távú stratégiai, és közösségi érdek.”
NER-közeliek az igazgatóságban
A Balatoni Szövetség felhívja az MTÜ figyelmét a helyi önkormányzatokkal való egyeztetés fontosságára, amely eddig elmaradt. „Van olyan közösségi érdek – például a Balaton ügye –, mely fontosabb a gazdaságossági szempontoknál” – írják állásfoglalásuk végén.
Közben az is kiderült – nyomozni kellett hozzá, mert a Balatoni Hajózási Zrt. honlapján ez nem lelhető fel –, hogy kik kerültek be idén februárban a társaság igazgatóságába és felügyelő bizottságába, vagyis kik a „felsőbb akarat” közvetítői. A Privátbankár cikke szerint az igazgatóság elnöke a „NER-közeli” nagyvállalkozó, Szabadics Zoltán, bekerült az igazgatóságba Horváth Péter, a Kisfaludy 2030 program vezérigazgatója, a felügyelőbizottságba pedig Farkas Örs, a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője.
Hallgatag honatyák
S miközben a balatoni polgármesterek háborognak, a balatoni kormánypárti országgyűlési képviselők hallgatnak. A Facebook-oldalukon sok mindenről szót ejtenek, csak az önkormányzatokat érintő súlyos tervről nem. Móring József Attila dísznövénytermesztők nehéz helyzetéről értekezik. Witzmann Mihály azon rugózik, hogy az ellenzéki vezetésű Siófok miért nem valósítja meg idén az ipari parkot, amire pedig már pályázati támogatást nyert.
A zalai Balaton-parton Manninger Jenő keszthelyi fejlesztésekről tájékoztat, az északi parton Fenyvesi Zoltán többek között haltelepítésről, Kontrát Károly pedig füredi óvodafejlesztésről posztolt. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-balatoni-hajozas-szethordasat-az-onkormanyzatok-maguknak-koszonhetik-129276 | https://web.archive.org/web/20200618222923/https://m.magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-balatoni-hajozas-szethordasat-az-onkormanyzatok-maguknak-koszonhetik-129276 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fideszes-polgarmesterek-is-kiakadtak-a-kormany-balatoni-kiarusitasi-tervein | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-04-29 05:43:00 | [
"Farkas Örs",
"Horváth Péter",
"Szabadics Zoltán"
] | [
"Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART)"
] | [
"Balaton",
"Heves megye"
] | [
"hajózás",
"közlekedés",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
50,480 | Exportált orbánizmus 1.: Láb az ajtórésben | Az elmúlt években az Orbán-kormány jelentős összegeket költött a szomszédos országokban élő magyarokra. Riportsorozatunkban annak jártunk utána, hogyan hasznosulnak ezek a hatalmas összegek a határon túl, és hogyan növeli befolyását a magyar kormány Szlovéniában, Szerbiában és Romániában. | A cikksorozat Szerbiáról szóló részét itt, a Romániáról szólót pedig itt olvashatják el.
A 11 ezer lakosú Lendva néhány kilométerre fekszik a határtól, ám a szlovéniai magyarság „fővárosa” vonat- és autóbusz-összeköttetés híján csak autóval közelíthető meg Magyarországról. A település lakosságának mintegy 40 százaléka magyar. Az utak minősége, a felújított házak, a kerítés nélküli porták Lendvát sokkal inkább valamely osztrák városkához teszik hasonlatossá, mint egy magyarhoz.
Az 5–6 ezer fős muravidéki magyarság az egyik legkisebb határon túli magyar közösség. Szlovéniában az őshonos kisebbségeket (a magyar mellett az olaszt) erősen támogatja az állam. Széles körű jogokkal rendelkeznek, a kétnyelvű oktatást, a nemzetiségi médiát anyagilag is bőkezűen segíti Szlovénia, a nemzetiségi önkormányzatok meglehetős autonómiával rendelkeznek, és a kisebbségeknek jár egy garantált parlamenti mandátum is. A többnemzetiségű részekre nem jellemzők az etnikai feszültségek, természetesek a kétnyelvű feliratok, ahogy az is, hogy az óvodában a pedagógusok mindent kétszer mondanak el: magyarul és szlovénül. Ebbe rondított bele a politika, mégpedig Magyarországról.
„Alapítása óta, azaz 26 éve dolgozom a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetben (MNMI). Tíz évig igazgatóhelyettes voltam, majd tíz évig igazgató. Most a harmadik ciklusra már nem is pályáztam, mert ebben a struktúrában nem tudok labdába rúgni. Nekem más a beállítottságom.” Kepe Lilivel a Lendva központjában álló, Makovecz Imre tervezte színház épületében találkoztam. Az MNMI alapításának fő célja az volt, hogy felkarolja a hagyományőrző egyesületeket, segítse a magyar nyelvű könyvkiadást, és pótolja a kétnyelvű oktatás hiányosságait, mondta Kepe Lili a Narancsnak. Az intézet elkezdte kiépíteni kapcsolatait a többi határon túli közösséggel, és mintául szolgált hasonló intézmények létrejöttéhez a Vajdaságban, Erdélyben vagy Kárpátalján. Táborokat szerveznek a határon túli magyar gyerekeknek, az intézet által életre hívott tanulmányi versenyen elért helyezés pedig már pontot ér a középiskolai felvételin Szlovéniában. Létrehoztak egy kulturális kávézót is, és felépítettek egy félamatőr színjátszó társulatot, amely komoly elismeréseket zsebelt be szerte a Kárpát-medencében. Az intézet körüli hangulat azonban 2015-ben kezdett megváltozni.
Sokat hozott
Fotó: Horváth Ferenc facebook oldala
Az MNMI fenntartója, ahogy a legtöbb kisebbségi intézményé is, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK). Az MMÖNK a kisebbségi intézményrendszer csúcsszervezeteként gyakorolja a tulajdonosi jogokat, folyósítja a fenntartáshoz szükséges pénzt – amit a szlovén állam biztosít a magyaroknak. Az MMÖNK a legnagyobb munkáltató a nemzetiségi körökben, elnöke pedig 2010 óta az a Horváth Ferenc, aki korábban nem tapasztalt egyszemélyi uralmat épített ki a Muravidéken.
„Kis Orbánnak is mondják, mert ha ő kitalál valamit, akkor annak úgy kell lennie”
– jellemezte egy másik helyi forrásunk Horváthot, aki irányítása alá hajtotta nemcsak a helyi politikát, de a kultúrát és a médiát is. Horváth nagy híve a magyar miniszterelnöknek, és irodájában a helyi szóbeszéd szerint Nagy-Magyarország térképe mellett egy Felcsút-sál is lóg.
Színház
„Máig nem tudom pontosan, hogy mi nem tetszett neki – mondta Kepe –, négyszemközt többször mondta, hogy mondjak le, mert túl liberális vagyok, nem a nemzetiségért dolgozom, és nem bízik meg bennem. Pedig én magamról tudom, hogy nem vagyok liberális, és szinte egész életemben a nemzetiségért dolgoztam, ahogy a családom is. Mindig a szakmaiságot képviseltem, és a művészi szabadságot helyeztem előtérbe. A politikát mindig távol tartottam az intézettől. A probléma legfeljebb az lehetett velem, hogy nem álltam be a sorba.” A konfliktus végül egy színdarab okán éleződött ki, amikor Horváth arra kérte az intézet igazgatóját, akadályozza meg, hogy Mess Attila állítsa színpadra A padlást. Kepe ezt a kérést visszautasította.
Mess vajdasági születésű rendező, évek óta dolgozott Lendván, az ő részvételével fejlődött a helyi amatőr diákszínpad Egy és Más Vándorszínházzá. A rendező a Narancsnak arról beszélt, hogy korábbi darabválasztásaikat is kritizálták azok „liberális” volta miatt, végül A padlás jogdíjainak kifizetéséből kerekedett botrány. „Miután a jogdíjakat kezelő irodának elmondtuk, hogy kisebbségi társulat vagyunk, nagyon kedvezményes, pár száz eurós jogdíjat kértek mindössze. Ráadásul nem is maguknak, hanem azt mondták, adományként fizessük be egy alapítvány számára.” Amikor az MMÖNK-ban utánanéztek, mi is az a megjelölt alapítvány, amelyiknek utalni kell, kiderült, hogy az egyebek mellett menekülteknek is nyújt jogi segítséget. Horváth kijelentette: ha bemutatják az előadást, akkor ő megszakít minden együttműködést az intézettel. A Narancsnak két egymástól független forrás is arról beszélt, hogy Horváth levelet írt a szlovén kulturális minisztériumnak, miszerint szeretné megszüntetni az MNMI-t, és egy új kulturális intézetet alapítana helyette – a szlovén kormány viszont azt válaszolta, hogy ha ezt megteszi, az új intézet nem számíthat állami támogatásra.
Ezek után került sor A padlás bemutatójára 2016 decemberében. Az előadás előtt a rendező kiállt a színpadra, ahol arról beszélt, ő Milošević diktatúrájából érkezett, de még ott sem szabták meg a színházaknak, hogy milyen darabot mutathatnak be. A Muravidéken viszont igen, ez pedig veszélyes tendencia. Amikor azt kérdeztük Messtől, mi lehetett a vezetés problémája a személyével, a rendező azt felelte: „Jól tudjuk, hogyan működik a színház. Ha valaki érti, akkor élvezi. Ha nem érti, akkor ellenségként kezeli. Ez mindig mindenhol így van. Úgy néz ki, mintha a Muravidéken kicsiben lemásolták volna azt, ami Magyarországon megy. Ugyanaz a paranoia, ugyanaz a hisztéria.”
A darab nagy sikerrel lement, de nem sokkal a bemutató után a társulat – 12 évnyi működés után – feloszlott, mert nem tudtak megegyezni az MMÖNK-val a következő évad finanszírozásáról. Innentől Kepe Lili napjai is meg voltak számlálva az intézet élén. Az MMÖNK 2017 elején felszólította a lemondásra, aminek ő nem tett eleget, inkább betegállományba vonult. Kepe szerint ez alatt az egy év alatt előfordult, hogy egyes kollégáinak megüzenték, jobb, ha nem látogatják meg az igazgatót. Végül kitöltötte a mandátumát és ma is az intézetben dolgozik mint művelődésszervező. „Sajnálom, hogy ide jutottunk, de nincs bennem keserűség és bosszúvágy sem” – mondja.
A lendvai Magyar Kulturális Központ
Horváth Ferenc lapunk megkeresésére tagadta, hogy az előadás leállítását kérte volna; ő is ott volt a premieren, és tetszett neki a darab. Kepe kijelentéseire úgy reagált, hogy „négyszemközti beszélgetésünket az egykori igazgató asszony eléggé sajátosan értelmezi, mint sok minden mást is abból az időszakból. A »liberális« kifejezés a pénzügyi fegyelemmel kapcsolatban merült fel, az intézet ugyanis a felhalmozódott adósságok miatt csődközeli helyzetbe került.” Szerinte Kepe felmentését is az intézet kedvezőtlen pénzügyi helyzete miatt kezdeményezte az MMÖNK. Az intézet ügyeit ismerő forrásaink szerint viszont a gazdasági érvek nem állnak meg, mert az MNMI vezetése évek óta jelezte az MMÖNK-nak, hogy a magyar kulturális programoknak is otthont adó Bánffy Központ működtetése nem önfenntartó, ezért pluszforrásokra lenne szükség. Kepe távozása után gyorsan lett is pénz mindenre. Horváth Ferenc azt mondta lapunknak, egy év alatt sikerült rendbe tenni az MNMI pénzügyi helyzetét. Az intézet vezetője most az a Patyi Zoltán, aki Horváth helyettese az MMÖNK-ban, és nem mellesleg a leghevesebben támadta az Egy és Más Vándorszínház működését; egyebek mellett azért, mert színpadra állították Kornis Mihály drámáját.
Mielőtt politizálni kezdett volna, Horváth Ferenc sportújságíró volt a Népújság című helyi hetilapnál. Második ciklusa elején, „2014-től »professzionalizálta« az MMÖNK-elnöki posztot, azaz fizetést adott magának. A következő lépésként az MMÖNK-t függetlenítette bármiféle ellenőrzéstől. Korábban az öt helyi önkormányzatnak felügyeleti joga volt az MMÖNK felett, a szervezet programját és költségvetését is véleményeznie kellett az önkormányzatoknak. Horváth javaslátara azonban ez 2015-ben megváltozott, és átírták az alapszabályt, így az önkormányzatoknak nincs semmi ráhatásuk a csúcsszervre. Azóta amit az MMÖNK csinál, az úgy van, és kész” – mondta lapunknak Kovács Attila, aki 2018-ig maga is kisebbségi képviselő volt. Horváth szerint azonban nem igaz, hogy kiterjesztette volna a hatalmát. „Az MMÖNK döntéseit a 21 fős tanács hozza meg, ezeket az elnök végrehajtja, és képviseli a tanácsot. Az elnök feladatköre a mandátumom alatt nem változott” – válaszolta kérdésünkre.
Az elmúlt években az anyaország egyre jobban figyelt a Muravidékre. Magyarország főkonzulátust és kereskedelmi irodát nyitott Lendván. Magyarországról két csatornán érkeznek pénzek a Muravidékre. Az egyik a helyi magyar gazdaság fejlesztését a zászlajára tűző Pro Futura, amely 2017-ben kezdett működni. A Pro Futura első igazgatója, Horváth József azt mondta a Narancsnak, hogy a kezdetekkor valódi gazdaságfejlesztési stratégiáról volt szó, a politika teljes kizárásával. „Kisléptékű beruházásokkal akartunk kezdeni, aztán azokat fejleszteni, elsősorban a turizmusra koncentrálva, mert a Muravidéken arra van szükség.” Ám idővel kiderült, hogy a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztériumot kevéssé érdekelte e stratégia. „Megmondták, az a cél, hogy minél többen kapjanak támogatást, hogy lássák az emberek, valóban érkezik pénz.” Ennek megfelelően az eddig megvalósult két pályázati körben elsősorban mezőgazdasági és kisebb részben turizmusfejlesztési pályázatokra osztottak ki mintegy 800 millió forintot (2,4 millió eurót). Jellemzően 10–15 ezer eurós támogatás jutott egy-egy olyan pályázónak, aki igazolta, hogy tud magyarul – vagy legalább kétnyelvű iskolában végzett. Miután felállt a rendszer, Horváth József azt tapasztalta, hogy kezdik kiszorítani a Pro Futurából, és nemsokára le is váltották.
Utódja Močnek Ottó lett – ő a lendvai konzulátus külgazdasági szakasszisztense. Felesége, Močnek Mária szintén fontos ember Lendván, ugyanis ő a helyi fociklub, az NK Nafta igazgatója. A Nafta tulajdonosa a ZTE focicsapatot is birtokló Végh Gábor, akit az Átlátszó egy ízben akkor kapott le, amikor Mészáros Lőrinc magánrepülőjéről szállt le a felcsúti csodavállalkozó társaságában. Močnek Mária másik munkahelye épp a ZTE, és Lendván mindenki tudni véli, hogy Mészáros Lőrinccel is rokoni kapcsolatban áll – ez utóbbi információt azonban nem tudtuk leellenőrizni. A szlovén másodosztályban játszó csapatot amúgy a magyar állam is támogatja: 2018-ban 300 millió forintnyi magyarországi közpénzt kapott. A Pro Futura mellett ugyanis a Bethlen Gábor Alapból (BGA) is jut pénz Szlovéniába.
Míg 2015-ben 74 millió forint érkezett a Muravidékre a BGA-n keresztül, addig 2016 és 2018 között összesen majd’ 1,5 milliárd: a muravidéki magyarság létszámához képest ez hatalmas összeg. E pénz jelentős része vagy közvetlenül az MMÖNK-hoz vagy az alá tartozó szervezetekhez került. Horváth Ferenc pedig maximálisan kihasználja a befolyó pénzeket. Jelen van a kapcsolódó rendezvényeken, és nyilatkozataiban is úgy beszél, mintha kizárólag neki lenne köszönhető, hogy ennyi támogatás érkezik Magyarországról.
E pénzek néha meglehetősen furcsa dolgokra mennek el. Egészen extrém példa az a traktor, amelyet 56 ezer euróért vásárolt az önkormányzat, de amelyet még senki nem látott – ebből az ügyből rendőrségi feljelentés is lett. A források nagy része rendezvényekre és infrastrukturális beruházásokra megy el, pedig a helyiek szerint inkább az emberekbe kellene fektetni. „Öt-tíz év múlva sok tanár nyugdíjba megy, és nem lesz elég olyan pedagógus, aki mind a két nyelvet beszéli. Ha pedig egynyelvű iskolák lesznek, alig lesz valaki, aki a magyarba íratná a gyerekét. Ezen kéne elgondolkodni, és erre kéne költeni” – e véleményt majdnem mindenkitől hallottuk, amikor a támogatások szóba kerültek.
A térségben magyar nyelvű tévé, rádió működik, valamint hetente megjelenik a nyomtatott Népújság. A média fenntartásához szükséges összeget jórészt a szlovén állam biztosítja, ez azonban nem garancia a függetlenségre. Az újság alapítója hivatalosan az MMÖNK, így közvetlen beleszólása van abba, kik vezessék a lapot. A Muravidéki Magyar Rádió és a Televízió a szlovén közszolgálati RTV alá tartozik, ám a magyar szerkesztőségek tanácsába az MMÖNK nevezi ki a tagok többségét – a főszerkesztőkről pedig ebben a tanácsban döntenek. Forrásaink szerint személyi összefonódások is vannak. Több meghatározó pozícióban lévő szerkesztő rokonának is Horváth Ferenc szerzett munkát, akik így lekötelezettjei a politikusnak. Ennek megfelelően a magyar nyelvű médiában szinte egyáltalán nem találkozni Horváth Ferencet, az MMÖNK-t vagy akár a magyar kormányt kritikusan kezelő anyagokkal. Pedig a Muravidéken is vannak kritikus hangok. „Horváth Ferenc botrányairól csak akkor számolt be a magyar nyelvű sajtó, mikor Ljubljanában már állt a bál, és a szlovén sajtó ettől volt hangos” – mondja Kovács Sándor. A Muravidéki Magyar Rádió szerkesztője szerint, ha a magyar nyelvű sajtó nem „falazna” Horváthnak, sok kellemetlenségtől meg lehetett volna kímélni a közösséget. Kovács Attila be is perelte a Népújságot, amiért az nem akarta lehozni egy olvasói levelét, amelyben az MNMI politikai alapú támadására reagált volna. „Miután megnyertem a pert mind a három fokon, kénytelenek voltak közölni az írást.”
A Népújság szerkesztőségében
„Nem mondhatom, hogy cenzúra lenne a lapnál, inkább egyfajta öncenzúrának neveznék egyes folyamatokat. Ha vannak viták, annak helyt adunk, de nem fogunk botrányt csinálni abból, amiből nem kéne, ami kárára lenne egy kisebbségben élő közösségnek. Mindig mérlegelni kell, mi az, amivel jót vagy rosszat teszünk közösségünknek” – ezt már Király M. Jutka, a Népújság főszerkesztője mondja. Az MMÖNK-székházban lévő szerkesztőségben találkoztunk, ahol a Népújság emeletére érve egy Nagy-Magyarország matrica fogad. A Kovács Attila ügyével kapcsolatos kérdésre azt feleli, korábban számos levelét megjelentették, de idővel ez már átlépett egy határt. „Az újság szerkesztési politikáját a szerkesztőség vezeti, nem Kovács Attila. Amikor nem hoztuk le egy levelét, egyből pert indított. Egyszerűen nem fogadható el, hogy egy ember ilyen szinten nyomást akar gyakorolni egy újságra.” Horváth Ferencről pedig a főszerkesztő azt mondja, igenis foglalkoztak a vele kapcsolatos „botrányokkal”. „Igaz, hogy nem csináltunk belőle ötcentis főcímet, de mi voltunk az elsők közt, akik kérdéssel fordultunk Horváthhoz a felmerülő ügyek kapcsán.” Amikor a politika felől érkező esetleges befolyásról kérdezem, Király azt feleli, „ez egy kicsi és érzékeny, könnyen sebezhető közösség. Sohasem teszek olyat, ami a személyes meggyőződésem ellen lenne.”
A televízió 2018-as, magyarországi választásokról beszámoló riportjáról a szlovén köztévé médiaombudsmanja mondta ki hivatalos állásfoglalásban, hogy egyoldalú volt; a feliratos adást egy szlovén néző panaszolta be. Kovács Sándor arról beszélt lapunknak, hogy a rádió szerkesztőségéből az MMÖNK üléseire csak bizonyos újságírók mehetnek, olyanok, akik nem mindig kritikusak, amit vállalnak is. „A kolléga, aki a nemzetiségi politikát viszi, el is mondta élő adásban, hogy az ő riportjai szubjektívek, és hogy megszűri az információkat, mert nem lehet mindenről beszámolni.” Gerebic Betina, a rádió újságírója pedig arról beszélt, hogy egyszer arról írt jegyzetet, jó dolog, hogy a külhoni magyarok is megkapják az állampolgárságot, de ennek nem kellene együtt járni a magyarországi választójoggal. „Másnap megjelent a főkonzul, illetve Horváth Ferenc a felelős szerkesztő ajtajánál. Rá egy hétre a főszerkesztő élő adásban kért elnézést a hallgatóktól a jegyzetem miatt.”
Politika
Horváth Ferenc 2018-ban a szlovén parlamentbe is bekerült, a magyar kisebbségnek járó mandátumért két jelölt indult a választásokon. Nem sok kétség férhetett Horváth sikeréhez, hiszen olyan hátszele volt, amilyen senki másnak. Nem csupán a Magyarországról érkező pénzekre és a helyi média feltétlen támogatására számíthatott – Orbán Viktor is Lendvára látogatott mellette kampányolni. Parlamenti képviselőként Horváth aztán több országos botrány főszereplőjévé vált.
Mandátumának felvétele után aláírt egy megállapodást a szlovén kormánnyal, amelyben támogatásáról biztosította a kabinetet. Néhány hónappal később azonban egy Népújságban közzétett publicisztikában Horváth Ferenc már arról írt, hogy a magyaroknak össze kell fogni, és fel kell lépni a szlovén kormány ellen. A szlovén közvéleményben az keltette az első valódi megütközést, amikor a választások után az új kormány felállított egy parlamenti vizsgálóbizottságot annak kiderítésére, hogy a szélsőjobboldali Janez Janša és pártja, az SDS milyen támogatást kapott Magyarországról; a pártok külföldi finanszírozását tiltják a szlovén törvények. (A Magyar Narancs nyomtatott és online felületein többször is beszámoltunk arról, miként támogatták Orbán Viktorhoz közeli magyar üzletemberek az SDS-t.
Habony Árpád üzlettársai több, az SDS-hez kötődő médiaterméket vásároltak fel.
A felvásárláson túl az is problémás lehet, hogy e médiatermékek például fizetett posztokban osztották meg az SDS kampányvideóit. Lásd: Barátom, Janša, Magyar Narancs, 2018. március 22.) A kisebbségi képviselőknek joguk van belépni bármelyik vizsgálóbizottságba, Horváth pedig azonnal jelentkezett tagnak. „Eddig egyszer fordult elő, hogy a magyar képviselő élt volna ezzel a jogával: még a kilencvenes évek elején a háborús visszaéléseket vizsgáló bizottságba lépett be az akkori magyar képviselő, mert a magyarok ellen is történtek atrocitások. Horváth viszont ezzel a lépésével beleszólt a szlovén belpolitikába. A magyar kisebbségnek semmi köze ehhez az ügyhöz.
A szlovén média felkapta az ügyet, a magyar média pedig hallgatott róla” – mondta Kovács Attila.
Balra Horváth Ferenc
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda - Szecsődi Balázs
A szlovén sajtóban már ekkor „Orbán képviselőjeként” kezdték emlegetni Horváthot, ám a valódi botrány abból kerekedett, hogy Horváth a képviselővé választása után is MMÖNK-elnök maradt, és megtartotta cégvezetői posztját az önkormányzat tulajdonolta cégben, a Mintában is. A szlovén törvények szerint a cégvezetésről 3 hónapon belül le kellett volna mondania, de ezt csak egy feljelentést követően, 9 hónap után tette meg. Parlamenti mandátumát mégis megtarthatta. A szlovén korrupcióellenes hivatal az MMÖNK-elnöki és az országgyűlési képviselőség egyidejű betöltését találta összeférhetetlennek. A parlament által felkért, jogászokból álló bizottság azonban nem találta törvényellenesnek ezt; Horváth Ferenc is a jogászbizottság véleményére hivatkozott, amikor arról kérdeztük, miért nem mondott le. „Nem volt okom a lemondásra, az ellenem irányuló támadás egyértelműen politikai indíttatású volt, a becsületem megsértése és személyem lejáratása volt a cél.” Egyik forrásunk szerint viszont Horváth ezzel nemcsak a magyar közösségnek okozott kárt, de a széke is megingott a parlamentben, és zsarolhatóvá vált. Ezzel magyarázzák, hogy Horváth az első sorban ült az augusztus 17-i szentmisén, amikor a Muravidék Szlovéniához csatolásának 100. évfordulóját ünnepelték. Horváth annak ellenére vett részt az ünnepségen, hogy korábban levélben szólította fel a kétnyelvű iskolák igazgatóit: a magyar gyerekeket ne engedjék el az ünnepségre. Az igazgatóknak címzett levél nyilvánosságra került, jókora fölháborodást keltve.
Lendván az az uralkodó vélemény, hogy Horváth belépése a szlovén nagypolitikába komoly károkat okozott a helyi magyarságnak. „A nagy befektetések elkezdték erősíteni a nacionalizmust mindkét oldalon, sőt a magyarországiak sem nézik jó szemmel, hogy ennyi pénz jön ide, de komoly konfliktusok szerencsére nincsenek” – mondta Kovács Sándor. „Ha baráti társasággal elmegyünk találkozni, előbb-utóbb előjön a politika és Horváth Ferenc ügye. Korábban ez nem fordult elő, de ma már sajnos az életünk egyre több területére beférkőzik a politika” – folytatta a gondolatot Gerebic Betina. Kovács Attila szerint viszont kézzelfogható károk is érhetik a helyi magyarokat. „Amikor 2012–2013-ban a gazdasági válság miatt hatalmas megszorítások voltak, Ljubljana még a határon túli szlovének költségvetését is jelentősen csökkentette, a magyarok pénzéhez viszont alig nyúlt hozzá. Attól tartok, ennek a pozitív hozzáállásnak mostantól vége. A szükséges minimumot megadják, de pluszra nem számíthatunk.”
De miért ölt a magyar kormány ennyi pénzt és erőforrást a néhány ezer fős szlovéniai magyarságba és annak vezetőjébe? Erre egyetlen lehetséges magyarázatot találtunk: a 2018-as választások előtt Orbán azzal számolt, hogy Janez Janša átveszi a hatalmat Szlovéniában. Ezért vásárolták fel Habony Árpád üzlettársai a szélsőjobboldali párthoz kötődő tévét és lapokat, és ezért indították el ugyanazt a migránsellenes propagandát, mint itthon. A mindössze 90 fős szlovén parlamentbe a választási rendszer miatt jellemzően sok párt jut be, ezért minden mandátumnak súlya van. Előfordult már, hogy a bal- és a jobboldalnak is 44–44 képviselője volt – ilyen helyzetben a kisebbségi képviselők jelentik a mérleg nyelvét. Ezért kellett Budapestről felépíteni egy megbízható nemzetiségi képviselőt, hogy adott esetben a magyar szavazattal ne legyen gondja Janšáéknak. Ez a számítás azonban nem jött be, hiszen hiába nyerte meg az SDS a választásokat, kormányt már nem tudott alakítani, még magyar segítséggel sem.
(Lendva)
A cikksorozat Szerbiáról szóló részét itt, a Romániáról szólót pedig itt olvashatják el.
A cikk eredetileg a Magyar Narancs nyomtatott kiadásának 2020 február 6-i számában jelent meg.
A cikk rövidített formában megjelent a BIRN-en. Ez a cikk a Resonant Voices Initiative in the EU projekt keretében jelent meg, amit az Európai Unió Belső Biztonsági Alapja – Police támogat. A cikkben leírtak semmi esetre sem tekinthetők az Európai Unió hivatalos álláspontjának. | https://magyarnarancs.hu/kulpol/lab-az-ajtoresben-126602/ | https://web.archive.org/web/20200520225600/https://m.magyarnarancs.hu/kulpol/lab-az-ajtoresben-126602 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/exportalt-orbanizmus-1-lab-az-ajtoresben | Magyar Narancs | eu-news | 2020-02-06 05:57:00 | [
"Habony Árpád",
"Horváth Ferenc (MMÖNK)",
"Janez Janša",
"Močnek Mária",
"Močnek Ottó",
"Patyi Zoltán",
"Végh Gábor"
] | [
"Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetben (MNMI)",
"Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség",
"Muravidéki Magyar Rádió és a Televízió",
"Népújság (Szlovénia)",
"NK Nafta 1903",
"Pro Futura",
"Szlovén Demokrata Párt (SDS)"
] | [
"Európa",
"Szlovénia"
] | [
"média",
"rokonok",
"támogatás",
"átláthatóság"
] | [] |
50,481 | Az állam helyett a családjának fizet adót Kuna Tibor cége | A tao-támogatások rendszere, vagyis az, hogy a cégek a társasági adójuk egy részéből sportcsapatokat vagy kulturális egyesületeket is támogathatnak, a kormány egyik leginkább féltve őrzött titka. A kormány már többször akart törvényt módosítani, hogy ne kelljen kiadnia az adatokat arról, melyik cég melyik focicsapatot mennyi közpénzzel támogatta, vehemensen harcolt az ellen az értelmezés ellen, hogy a tao-támogatás közpénznek minősül, így pedig az ezzel kapcsolatos adatok közérdekűek, sőt, egyes minisztériumok inkább bűncselekményeket követnek el, mintsem hogy eleget tegyenek a jogerős bírói döntésnek, és kiadják a tao-program adatait.Nem is teljesen csoda, hogy a kormány szeretné titokban tartani ezt a rendszert – máskülönben ugyanis olyan történetek kerülnének nyilvánosságra, mint amiről ez a cikk is szól. Olyan dokumentumokhoz jutottunk hozzá, amelyekből kiderül:
A KORMÁNY EGYIK KEDVENC PR-ÜGYNÖKSÉGE A TULAJDONOS APÓSÁNAK FIZETI AZ ADÓJA EGY RÉSZÉT AZ ÁLLAMKASSZA HELYETT. | A tao-támogatások rendszere, vagyis az, hogy a cégek a társasági adójuk egy részéből sportcsapatokat vagy kulturális egyesületeket is támogathatnak, a kormány egyik leginkább féltve őrzött titka. A kormány már többször akart törvényt módosítani, hogy ne kelljen kiadnia az adatokat arról, melyik cég melyik focicsapatot mennyi közpénzzel támogatta, vehemensen harcolt az ellen az értelmezés ellen, hogy a tao-támogatás közpénznek minősül, így pedig az ezzel kapcsolatos adatok közérdekűek, sőt, egyes minisztériumok inkább bűncselekményeket követnek el, mintsem hogy eleget tegyenek a jogerős bírói döntésnek, és kiadják a tao-program adatait.
Nem is teljesen csoda, hogy a kormány szeretné titokban tartani ezt a rendszert – máskülönben ugyanis olyan történetek kerülnének nyilvánosságra, mint amiről ez a cikk is szól. Olyan dokumentumokhoz jutottunk hozzá, amelyekből kiderül:
Mindez persze a 2009 óta kiépült rendszerben egyáltalán nem illegális, mégis fölmerül a kérdés, hogy ez szolgálja-e legjobban Magyarország fejlődését.
A cég, amelyről szó van, a Trinity Communications, a korábbi fidelitasos Kuna Tibor cége, amely sorra nyeri a kormányzati kommunikációs pályázatokat. Kommunikációs karrierje előtt – még az első Orbán-kormány idején – Kuna Tibor az Ifjúsági Minisztériumban dolgozott, ahol olyan remek barátokat szerzett, mint például Szijjártó Péter jelenlegi külügyminiszter.
Később a magánszférában folytatta, ahol először a Young & Partners nevű kommunikációs céggel lett nagyon sikeres a kormányzati kommunikációs közbeszerzéseken a 2010-es kormányváltás után, majd beszállt a Trinity Communicationsbe, amely sokszor Kuna másik cégével versenyez a zsíros megbízásokért.
Ezek a cégek értékesítették a kormány menekültellenes plakátjait, promózták a vizes vb-t, végeznek kommunikációs kampányokat a legnagyobb állami cégeknek, és nyomtatnak a pécsi egyetemnek. Mindezeknek hála pedig Kuna Tibor 2017-ben már fölkerült a száz leggazdagabb magyar listájára 7,9 milliárd forintos vagyonnal.
Az állami megbízásokból befolyó nyeresége után fizetendő társasági adójából pedig pár tízmillió forint tao-támogatásként Kuna Tibor apósának kosárlabdás cégénél kötött ki. Ez önmagában persze nem törvénytelen, de jól mutatja, hogy a kormány féltve őrzött programja hogyan tudja a családi és baráti tőkefelhalmozás eszközévé tenni azt a pénzt, amiről már az ország legfontosabb bírósága is kimondta, hogy az a közé.
Családi adókedvezmény
A Salgó Basket Kft. 2014-ben alakult azzal a céllal, hogy felpezsdítse a salgótarjáni kosárlabdaéletet, és segítsen a jövő kosarasainak kinevelésében. Ehhez meg is kapta a BGF 2012-ben bezárt salgótarjáni karának addig kihasználatlanul álló tornatermét, amit azóta is lelkesen fejleszt.
Tavaly például újraparkettázták a pályát, kicserélték a világítást, idén pedig az öltözők és a vizes blokk felújítását kezdték el. A termet használják is, hobbijátékosoktól a helyi másodosztályú klubig bérlik a pályát. Emellett a cég két utánpótláscsapatot is menedzsel, egy 10-11 és egy 12 évesekből álló csapatot, amelyek ugyan Salgó Basket néven kosaraznak, de csak a meccseik vannak a városban, a srácok ugyanis mind a Szécsényben járnak iskolába, és ott is edzenek.
A Salgó Basket viszont nem igazán profitábilis vállalkozás, a terem kiadásából alig van bevétel, kicsit több mint kétmillió forint, az üzemeltetés és a két csapat viszont csak viszi a pénzt, így a 2016-os évet például 1,7 millió forint veszteséggel zárta a cég. Szerencsére viszont a Salgó Basket sikeresen szerepel a Magyar Kosárlabdázók Szövetsége által kiírt tao-pályázatokon,
Ennek közel fele pedig biztos, hogy Kuna Tibor cégétől jött. A cég ügyeit ismerő forrásunk szerint kifejezetten erre az üzleti modellre alapították a társaságot, vagyis arra, hogy majd lesz olyan cég, amely támogatja a társasági adójából a Salgó Basketet. Sőt, állítólag már a kezdetektől tudni lehetett, hogy Kuna Tibor valamelyik vállalkozása lesz a salgótarjáni kosárlabda felvirágoztatója. A Salgó Basketet alapító és ügyvezetőként menedzselő Berczelly Béla ugyanis a kormánnyal virágzó kapcsolatban lévő üzletember gyermekeinek nagyapja.
Biztos bevétel
A Trinity Communications
2016-ban 13,9 millió forint,
2017-ben pedig 14,7 millió forint társasági adó odautalásáról írt alá együttműködési megállapodást a Salgó Basket Kft.-vel.
Ehhez még 7,4 milliót hozzádobott egy másik kommunikációs cég, a Genesis 2015 7,4 millió forintos támogatása (ezt a céget Hevér Kristóf vezeti, aki Kuna Tiborhoz hasonlóan ózdi és volt fidelitasos).
A legtöbb pénzt ingatlanfelújításra, vagyis az önkormányzattól kapott tornaterem fejlesztésére kapta a Salgó Basket, 2016/2017-ben 15,6 millió forintot, ebből újult a parketta és a világítás. Ha viszont ezek is hasonlóan újultak fel, mint a Salgó Basket öltözője, akkor nem biztos, hogy ennyibe is került maga a felújítás.
A 2018-ban végrehajtott felújítás (amire 8 millió forint tao-támogatást kapott a Salgó Basket) a cég pályázata szerint ugyanis 8,3 millió forinttal többe került, mint amekkora összeggel a cég a saját költségvetésében számolt, legalábbis ez látszik azokból az anyagokból, amelyek hozzánk elkerültek. Ez a tao-támogatás viszont már nem a Trinitytől jött, legalábbis Kuna Tibor kérdésünkre azt válaszolta, hogy erre a támogatási időszakra nem írtak alá megállapodást a Salgó Baskettel.
Megkérdeztük Kuna Tibort arról, hogy tényleg az apósa cégének adott-e tao-támogatást a Trinity. Válaszában hosszan magasztalta a Salgó Basket munkáját. A kosárpálya felújítását „helyi csodának" írta le, amelynek hatására „az enyészetből kézzelfogható eredmények születtek". Leírása szerint a helyi tornacsarnok az enyészeté volt, balesetveszélyes volt a parketta, borzasztóak voltak az állapotok, de „köszönhetően annak a pár lelkes idősödő úrnak, többek között Berczelly Bélának", ez mind megváltozott. Azt viszont csak egy második levélben ismerte be, hogy Berczelly úr az apósa, miután erre az első levél után rákérdeztünk.
(Borítókép: Young & Partners és a Trinity Communications céghelye 2015-ben - fotó: Bődey János / Index) | https://index.hu/gazdasag/2018/02/12/kuna_tibor_tao/ | https://web.archive.org/web/20220404075257/https://index.hu/gazdasag/2018/02/12/kuna_tibor_tao/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-allam-helyett-a-csaladjanak-fizet-adot-kuna-tibor-cege | Index | hungarian-news | 2018-02-12 11:41:00 | [
"Berczelly Béla",
"Hevér Kristóf",
"Kuna Tibor",
"Szijjártó Péter"
] | [
"Genesis 2015 Communications Kft.",
"Salgó Basket Kft.",
"Trinity International Communications Kft.",
"Young & Partners Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"támogatás",
"sport",
"adó"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
50,482 | Egy történet: így vágja maga és magunk alatt a fát a Fidesz | Erre találtunk most egy jó példát Veszprémben, ahol a helyi fideszes többségű képviselő-testület még tavaly úgy döntött, hogy 2019-től saját kezébe veszi a helyi közösségi közlekedést a Volán regionális vállalatától. V-Busz Kft. néven alapítottak céget azzal a céllal, hogy a helyi buszos szolgáltatás színvonala javuljon, az utasszám bővüljön. Aztán kineveztek élére egy embert, akinek politikai lojalitásához nem férhet kétség. | Az elmúlt kilenc év politikai gazdaságtanát az erőteljes államosítás, a centralizáció és az einstand jellemezte. Úgy nagyban – azaz országosan –, mint kicsiben: bizonyára mindenki emlékszik arra, hogy ezt a sajátos módszert még kormányra kerülése előtt 2009-ben a fideszes vezetésű Pécs próbálta ki, amikor az önkormányzat lényegében kisajátította a helyi vízművet.
Azóta ez lett a bevett eljárásrend, s az állam terjeszkedésnek rendszerint az a következménye, hogy az egyes cégek élére „megbízható” ember kerül. Mondhatni, az 50-es, 60-as évek óta nem volt annyira meghatározó a politikai lojalitás, mint most, ami még a szakértelmet is felülírhatja. S amikor ez bekövetkezik, rendszerint mi, adófizetők, állampolgárok bánjuk: zuhan a minőség, szétfolyik a közpénz.
Erre találtunk most egy jó példát Veszprémben, ahol a helyi fideszes többségű képviselő-testület még tavaly úgy döntött, hogy 2019-től saját kezébe veszi a helyi közösségi közlekedést a Volán regionális vállalatától. V-Busz Kft. néven alapítottak céget azzal a céllal, hogy a helyi buszos szolgáltatás színvonala javuljon, az utasszám bővüljön. Aztán kineveztek élére egy embert, akinek politikai lojalitásához nem férhet kétség.
Menetrendetlenség
A fideszes városvezetés komoly terveket szőtt, ezek papíron mind-mind az utasok kényelmét szolgálták volna. Rugalmasabbá akarták tenni a jegy- és bérletrendszert, vadonatúj buszokat kívántak beszerezni, hogy a járműpark átlagéletkorát nyolc évre mérsékeljék.
A V-Busz egyik járműve
Fotó: Facebook/V-Busz
Csakhogy már az elején bőven akadtak gondok.
A helyi hírsite, a Veszpresszo.hu beszámolója szerint már az első napokban járatkimaradásokra és késésekre panaszkodtak az utasok, mint kiderült, nem volt elég sofőrjük sem. A V-Busz honlapja nemrég arról tájékoztatja utasait, hogy a menetrendkönyveket ne keressék, kiadásuk technikai okok miatt szünetelt. A „menetrend” fül alatt pedig csak a járatok és a megállók vannak felsorolva, hogy melyik, mikor és hova közlekedik, nem derül ki. Ezek után nem meglepő, hogy a tervek közt emlegetett buszbeszerzés is csúszik.
Széllel szemben?
A veszprémi döntés azért is furcsa, mert a központi fideszes akarat más irányba mutat. A központosítás jegyében még 2012-ben létrehozták a megjegyezhetetlenül nevű Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központot, amibe 2015 januárjában beolvadt öt buszos cég (a Vasi, Zala, a Kisalföld, a Balaton, a Bakony és a Somlói Volán).
Idén újabb stációjához ért a centralizáció: elkezdődött a regionális közlekedési cégek beolvadása a Volánbuszba, ami a tervek szerint októberre ér véget.
Pénz, pénz, pénz
A V-Busz Kft. gazdálkodása sincs rendben. Az önkormányzat 835 millió forintot biztosított a 2019-es működéshez szükséges 1,7 milliárdos költségvetéséből, 230 millió forintot januárban átutaltak a biztonságos átálláshoz és a starthoz.
Ám rövid időn belül kiderült, a cégnek több pénzre van szüksége: az augusztus 20-i tűzijátékot követő napokban ülésező veszprémi képviselő-testület a V-Busz további 480 millió forintos támogatási igényével szembesült. A közel félmilliárd forint pluszot többek között a tervezettnél magasabb munkabérekkel, a növekvő üzemanyagköltségekkel, a jegyelőállítási költségek növekedésével indokolták.
Minden jel szerint szinte az összes fontos kiadási elemet alultervezték.
A megbízható elvtárs
Úgy fest, a problémákat a V-Busz élére állított szakember hamarabb észlelte, mint a politikusok: a tavaly júliusban kinevezett Mihálszky Gábor még 2018 decemberében bedobta a törülközőt: távozott a vezérigazgatói székből. Pontosabban eggyel hátrébb lépett: szakmai igazgatóként továbbra is a cégnél dolgozik, de az irányítást Pálinkás Norbert vette át.
Azt gondolnánk, mindez azért történt, mert egy nagyobb tudású menedzsert keresett a városvezetés a budapesti közlekedési cégtől érkező Mihálszkynál. Annál a szakembernél, aki menet- és forgalomirányítással foglalkozva dolgozott a BKV-nál 1987 óta – az utolsó években már vezérigazgató-helyettesként.
Porga Gyula
Fotó: wikipedia.org
Valami ilyesmire hivatkozott a fideszes polgármester is, amikor próbálta megindokolni Pálinkás kinevezését. Porga Gyula akkor azt nyilatkozta, a V-Busz irányításához egy menedzserre van szükség. Ráadásul Pálinkás pályája kezdetén helyközi és iskolajáratok szervezésével foglalkozott, mi több, logisztikai menedzser diplomát szerzett. Porga külön kiemelte: Pálinkás négy éve saját cégét vezeti és más cégeknél is közreműködik százmilliós projektekben.
Csakhogy Pálinkás menedzseri képességei szerények, annál nagyobb a politikai hátszele: ezer szállal kötődik a Fidesz ifjúsági szervezetéhez. Öccse, a veszprémi Fidelitasban cseperedett Pálinkás Roland az önkormányzat ügyrendi és igazgatási bizottságának külső szakértője, a városi tulajdonú Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. felügyelőbizottságának tagja, a Fidesz jelöltjeként indul ősszel Veszprém 4-es számú választókerületének képviselői helyéért.
Pénz és politika
Ugyanakkor megnéztük azokat a „százmilliós projekteket” is, amelyekről a polgármester beszélt, és számos furcsaságra bukkantunk. Egyrészt a Pálinkás által vezetett vagy tulajdonolt cégek legfeljebb mikro- és kisvállalkozásnak tekinthetők, másrészt szinte mindenütt fidelitasos kapcsolatokra bukkantunk.
Pálinkás saját, egyszemélyes tulajdonú cége a Feuvert Zrt. Ám ez is kiskorú még: 2017-ben alapította, 33 millió forint bevételt ért el 2018-ban. De erről a polgármester még nem értesülhetett, hiszen Pálinkás kinevezésekor még nem volt a cégnek kész a tavalyi mérlege. A Feuvert Zrt. három gazdasági társaságban érdekelt. Ezek közül Porga nem hivatkozhatott az Ugocsa Real Estate Kft.-re, mivel abba csak idén februárban szerzett tulajdont Pálinkás cége. A Feuvert érdekeltségében lévő, 2018-ban alakult Enerys Kft. referenciája ennél is visszafogottabb: nulla árbevételt, mínusz félmillió adózott eredmény. A Rec-Energo Kft.-be 2017. decemberben szállt be a Feuvert: ez a társaság 2018-ban alig 6 millió forintos forgalmat bonyolított.
Pálinkás kapcsolati hálója: minden út a Fideszhez vezet
Annál izmosabbak a cégekben fellelt politikai kapcsolatai. Pálinkás a korábbi Fidelitas-alelnök, jelenleg a Somogy megyei közgyűlés alelnöklő Tardi Tamás alapította Versus Generation Kft.-ben is feltűnt Hevér Kristóf ózdi Fidelitas alelnök társaságában. A Versus Generation igazi fideltiaszos inkubátorház. 2016 tavaszától 2017. januárig a szintén Fidesz-káder, Siklódi László Levente vezette. Siklódi nevét néhány éve pörgette meg a sajtó a zánkai ex-úttörőtáborban székelt Új Nemzedék Központ vezetőjeként. 2012 és 2014 között irányította a központot, amikor az állami gyereküdültető cég legbotrányosabb időszakát élte, az Állami Számvevőszék feljelentést is tett az ügyben.
Az Ugocsa Estate-ben az Ideona Zrt.-nek is van részesedése, s ez a cég szintén nem áll távol a Fidesz érdekköreitől. Gazdája, Tóth Gábor is megjárta a veszprémi Fidelitast, 2015-2018-között a kormánypárti online médiafenegyereke, a Pestisracok kiadójának volt kisebbségi tulajdonosa. Tóth kapcsolati hálójáról és az Ideona bámulatos startjáról az Átlátszó tudósított: bár csak 2016-ban alakították, 2017-ben konzorciumi tagként elnyerte a MÁV 1,5 milliárd forintos 15 ezer tonna talpfa és egyéb olajjal telített fahulladék átvételére, elszállítására és kezelésére kiírt közbeszerzését.
Pálinkás 2017-ben Simplon Marketplace néven alapított egy másik céget. Ez 2018-ban mindösszesen 38 millió forintos forgalmat hozott össze. Mindezek alapján Porga Gyula Pálinkás menedzsment- tapasztalatairól szóló ajánlása igencsak túlzónak mondható. Meg is kerestük a polgármestert: többek között szerettük volna megkérdezni tőle, ki ajánlotta Pálinkást a veszprémi közlekedési cég élére. Szintén megkerestük a V-Busz vezérét is, hogy megkérdezzük: minek köszönhető villámkarrierje. Ám egyikük sem válaszolt a kérdéseinkre.
Lépéskényszer
A V-Busz Kft.-nek részletesen indokolnia kellett a féléves közszolgáltatási beszámolóban, a ténylegesen felmerült költségek miért tértek el az előzetesen beállított kompenzáció mértékétől. Az indoklást "az önkormányzat hivatala nem találta kellően kimunkáltnak", kétszer is hiánypótlásra szólították fel a társaságot.
A héten csütörtökön összeül a veszprémi képviselő-testület, ahol a V-Busz jövő évi működési modelljéről lesz szó. Az előterjesztés – amely lényegében elismeri, hogy a Pálinkás-Mihálszky-féle modell megbukott - így fogalmaz: „a veszprémi közösségi közlekedés kompenzációigénye jelentősen csak a legnagyobb költségtételek és (...) a megrendelt szolgáltatási teljesítmény folyamatos felülvizsgálatával csökkenthető".
Utóbbi a járatrikítást jelenti a tömegközlekedési szaknyelvben. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/egy-tortenet-arrol-a-fidesz-hogyan-is-vagja-maga-es-magunk-alatt-a-fat-123194 | https://web.archive.org/web/20190926104010/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/egy-tortenet-arrol-a-fidesz-hogyan-is-vagja-maga-es-magunk-alatt-a-fat-123194 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-tortenet-igy-vagja-maga-es-magunk-alatt-a-fat-a-fidesz | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-09-25 11:45:00 | [
"Hevér Kristóf",
"Pálinkás Norbert",
"Pálinkás Roland",
"Siklódi László Levente",
"Tardi Tamás Ákos",
"Tóth Gábor (Veszprém)"
] | [
"Fidesz",
"Ideona Zrt.",
"V-Busz Kft.",
"Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Veszprém",
"Veszprém megye"
] | [
"rokonok",
"közlekedés",
"önkormányzat",
"klientúra"
] | [] |
50,483 | Mészáros Lőrincné új médiavállalkozást indított | Media Vivantis néven hozott létre részvénytársaságot a miniszterelnök felcsúti barátjának felesége, Mészárosné Kelemen Beatrix, a fideszes médiaholding, a KESMA által megszerzett LifeTV és OzoneTV elnöke. Az új céget ugyanoda jegyezték be, ahol korábban a Gyárfás Tamás féle NapTV, majd a megszűnéséig a Mészárosné vezette Echo TV működött, napjainkban pedig innen készítik a Hír TV műsorait. | Március elején a Media1 megírta, hogy az egy ideje már a nemzetközi dollármilliárdosok között is szereplő egykori felcsúti gázszerelő Mészáros Lőrinc felesége, Mészárosné Kelemen Beatix (Mészáros Lőrincné) az Ozone és a Life Tv életmódcsatornák körül mozgolódott, Pálmai L. Ákos volt Origo-főszerkesztő társaságában. Mindez azért is keltett feltűnést, mivel a volt polgármester felesége akkoriban még az Echo TV elnöke volt.
Március 29-én aztán megtörtént a nagy bejelentés, hogy Mészárosné Kelemen Beatrix elnök és Vaszily Miklós vezérigazgató távozik az Echo Televízió éléről. Ekkor jelentették be azt is, hogy Mészárosné lesz az Ozone Tv és a Life Tv elnöke.
Ugyanaznap jött létre a Media Vivantis
Mostanra az is kiderült, hogy épp ugyanaznap, amikor bejelentették Mészárosné távozását a megszűnő Echo TV éléről és karrierje folytatását az Ozone és a Life TV élén, Mészárosné alapított egy új céget Media Vivantis Zrt. néven.
A hvg.hu írta meg a hétvégén, hogy Media Vivantis néven létrejött az új cég. Ennek Orbán Viktor barátjának felesége a tulajdonosa, valamint Mészárosné Kelemen Beatrix lett a médiavállalkozás igazgatósági elnöke is. A cég igazgatóságába bekerült az a Bálint Istvánné is, akit Mészárosné már az Echo Televízióba is magával vitt, méghozzá a Felcsút melletti Bicskéről. Bálint Istvánné Bicske fideszes alpolgármestere, aki 2017-ben a választói szavazatok alapján elnyerte Az év alpolgármestere díjat, 2015-ben pedig Áder János köztársasági elnök a Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozatával tüntette ki a menekültügyben végzett több éves, kiemelkedő munkájáért. (Bálintné főnővérként 1994-ben a bicskei menekülttáborban kezdett dolgozni.) A hvg.hu Bálint Istvánnét mint Mészárosné barátnőjét emlegeti.
A Media Vivantis igazgatóságának másik tagja Ruff Zoltán, aki még 2003-ban került a Hír TV-hez, majd 2005-től 2011-ig az Echo TV vezetőségében kapott tisztséget. 2013-ban Ruff lett az Erzsébet-utalványokhoz kapcsolódó Erzsébet Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, és maradt a cég 2017-es végelszámolásáig, így egy időre hozzá került az Erzsébet téri Akvárium üzemeltetése is.
Pont ott működik, ahol régen a NapTV, majd az Echo TV, most pedig a Hír TV működik
Az új cég, a Media Vivantis egyébként az Opten céginformációs rendszer adatai alapján 5 millió forint jegyzett tőkével jött létre, székhelye pedig épp az az Angol utca 65. lett, ahol korábban a Gyárfás Tamás féle NapTV is működött. Mészáros Lőrinc azután megszerezte Gyárfástól a helyet, és több mint egy milliárd forintot ráköltve itt alakította ki az akkor még a nevén lévő Echo Tv új, modern, űrbázis stílusú stúdióját, amikor ide költöztette 2017 végén az Echo TV-t.
Mészáros Lőrinc a több mint egy milliárdba kerülő beruházása után az Echo Tv-t végül felajánlotta az Orbán-párti médiaholding, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) számára. Az Echo TV azóta összeolvadt a HírTv-vel, ami azóta erre az Angol utcai címre költözött, ahol Mészáros Lőrincné új médiavállalkozása is.
A fideszes médiaholding körül a Media Vivantis
A Media Vivantis fő tevékenységi köre a céginformációs rendszer szerint film-, video- és televízióprogram terjesztése lett.
Nem lenne meglepő fordulat, ha az Ozone TV, a Life TV, vagy akár a HírTV körül – beszállítóként, például gyártóként vagy a műsorterjesztőként – jelenne meg az új médiacég, tovább gazdagítva az Orbán Viktorhoz szorosan köthető, mostanra dollármilliárdossá vált Mészárosékat.
A Hír TV védjegye korábban már Mészárosékhoz került
Ahogyan arról a Media1 már beszámolt, a HírTV védjegyet korábban megszerezték Mészárosék a Talentis Group nevű cégükön keresztül. Ez arra utal, hogy Felcsútról akár a védjegyhasználatért is pénzt kérhetnek az állami pénzekből életben tartott HírTV-től. Emellett ha netán egyszer a fideszes médiaholding alá tartozó Hír TV-nél a korábbi G-nap utáni fordulathoz hasonló esemény történne (vagyis esetleg a médiaholding vagy maga a HírTV vezetése szembe fordulna Orbán Viktorral) – akkor Mészáros Lőrincék egy jogi eljárással megtilthatják majd a Hír Tv-nek, hogy a nevét tovább használhassa.
A védjeggyel tehát Mészárosékon keresztül rövid gyeplőn fogható a Hír Tv vezetése.
Mészárosék egyébként Spéder Zoltán nagyvállalkozótól, a korábban az Indexet és az FHB Bankot is tulajdonló üzletembertől vették meg a Hír TV márkanevet.
Kiemelt kép: Mészárosné Kelemen Beatrix, azaz Mészáros Lőrincné a közmédia vendégeként (YouTube). Coub: Mészárosné korábbi szavai az Echo Tv akkori vezetőjeként. | https://media1.hu/2019/04/29/media_vivantis-meszaros_lorincne-uj-mediavallalkozas/ | https://web.archive.org/web/20230604213339/https://media1.hu/2019/04/29/media_vivantis-meszaros_lorincne-uj-mediavallalkozas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorincne-uj-mediavallalkozast-inditott | Media1 | hungarian-news | 2019-04-29 12:08:00 | [
"Bálint Istvánné",
"Kelemen Beatrix Csilla",
"Ruff Zoltán",
"Spéder Zoltán"
] | [
"Fidesz",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Media-Vivantis Kft."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"műsor / filmgyártás",
"klientúra"
] | [] |
50,484 | Feljelentést tett a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt Szél Bernadett | A kormány épp 82 milliárd forintot csoportosít át a projektre az idén eredetileg betervezett 61 milliárd forintos kiadáson felül, vagyis csak 2020-ban a kormány csak erre a beruházása 143 milliárd forintot szán – írta, és arra is felhívta a figyelmet, hogy egy friss törvénymódosítás nyomán a külügyi tárca csak a kínai kormány álláspontjával dönthet a beruházás iratainak nyilvánosságáról. | Feljelentést tett a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítási beruházása kapcsán hűtlen kezelés gyanújával Szél Bernadett. A független országgyűlési képviselő közleményében kiemelte: „már bőven fizetjük a Fidesz és a Kínai Kommunista Párt nászajándékát”.
A kormány épp 82 milliárd forintot csoportosít át a projektre az idén eredetileg betervezett 61 milliárd forintos kiadáson felül, vagyis csak 2020-ban a kormány csak erre a beruházása 143 milliárd forintot szán – írta, és arra is felhívta a figyelmet, hogy egy friss törvénymódosítás nyomán a külügyi tárca csak a kínai kormány álláspontjával dönthet a beruházás iratainak nyilvánosságáról.
A képviselő szerint botrány, hogy a magyar állam legdrágább vasúti beruházása – amely ráadásul felújítás, tehát nem jár kisajátítással, és kifejezetten könnyű, sík terepen halad – kilométerenként 4 milliárd forintba kerül, és a szakértői számítások 130-2400 év közé teszik a megtérülését. „Ez a gyakorlatban a soha meg nem térülés kategóriája, ilyen kilátások mellett sem a magántőke, sem egy bank nem finanszírozná a beruházást. Ezért is tolják ránk, adófizetőkre, gondolván, hogy nekünk esélyünk sincs tiltakozni” - fogalmaz.
A nagyjából 700 milliárd forintos költségnél járó, nagyrészt kínai hitelből megvalósuló beruházáshoz nemrég újabb 82 milliárd forintot csoportosítottak át a Gazdaságvédelmi Alapból, majd tíz évre titkosították a szerződés adatait.
Április végén pedig a hitelszerződést is aláírták, akkor Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta, a kínai Eximbankkal kötött megállapodás szerint a beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam.
A beruházást kivitelező magyar–kínai konzorciummal - amelynek magyar partnere Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik - tavaly tavasszal írták alá a vasútvonal korszerűsítésére vonatkozó szerződést. A szerbiai szakaszon már folyik a felújítás, amely a várakozások szerint 2022 végére készül el. A cél az, hogy 2025-re a teljes vasútvonal megépítése befejeződjön. | https://hvg.hu/gazdasag/20200523_Feljelentest_tett_a_BudapestBelgrad_vasutvonal_miatt_Szel_Bernadett | https://web.archive.org/web/20210616095411/https://hvg.hu/gazdasag/20200523_Feljelentest_tett_a_BudapestBelgrad_vasutvonal_miatt_Szel_Bernadett | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelentest-tett-a-budapest-belgrad-vasurvonal-miatt-szel-bernadett | HVG | hungarian-news | 2020-05-23 09:56:00 | [] | [] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"vasút",
"hitelezés"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
50,485 | Göddel már nem kell megállapodni | Március 5-én ugyanis az jelent meg egy kormányhatározatban (1071/2020), hogy a tervezett fejlesztések – közút, vasút, víz-, áram- és gázellátás, szennyvízelvezetés – érdekében „együttműködési megállapodás kerüljön megkötésre Göd Város Önkormányzatával”. A határidő március 20. lett volna. Ezt törölte most a szerda este közzétett 1248/2020 számú határozat – logikusan, hiszen a városnak már semmi köze a beruházáshoz. | A kormány elvette Gödtől a Samsung akkumulátorgyár területét, majd döntött milliárdok ráköltéséről, de valamiről elfeledkezett. Az áprilisi döntés idején, úgy látszik, nem vett észre egy korábbi határozatot, amelyet csak most vont vissza.
Március 5-én ugyanis az jelent meg egy kormányhatározatban (1071/2020), hogy a tervezett fejlesztések – közút, vasút, víz-, áram- és gázellátás, szennyvízelvezetés – érdekében „együttműködési megállapodás kerüljön megkötésre Göd Város Önkormányzatával”. A határidő március 20. lett volna.
Ezt törölte most a szerda este közzétett 1248/2020 számú határozat – logikusan, hiszen a városnak már semmi köze a beruházáshoz. | https://hvg.hu/gazdasag/20200521_god_samsung_fejlesztes | https://web.archive.org/web/20200604072244/https://hvg.hu/gazdasag/20200521_god_samsung_fejlesztes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/goddel-mar-nem-kell-megallapodni | HVG | hungarian-news | 2020-05-21 10:00:00 | [] | [
"Samsung"
] | [
"Göd",
"Pest megye"
] | [
"engedély",
"önkormányzat",
"adó",
"jogalkotás",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"Gödi különleges gazdasági övezet"
] |
50,486 | Megszüntették a nyomozást a Mátrai Erőmű eladása ügyében | Levélben értesítette a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Szél Bernadett független országgyűlési képviselőt, hogy bűncselekmény hiányában megszüntette a feljelentése nyomán indult eljárást, amit a Mátrai Erőmű eladása miatt tett. A képviselő különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt fordult a hatósághoz. | Levélben értesítette a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Szél Bernadett független országgyűlési képviselőt, hogy bűncselekmény hiányában megszüntette a feljelentése nyomán indult eljárást, amit a Mátrai Erőmű eladása miatt tett. A képviselő különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt fordult a hatósághoz.
Szél szerint a levélben azt írja az NNI, hogy alapos nyomozást végeztek az elmúlt két hónapban, adatokat gyűjtöttek, anyagokat kértek be és foglaltak le, és arra jutottak, hogy
az MVM Zrt. teljesen felelős módon járt el akkor, amikor 17 milliárd forintért megvásárolta Mészáros Lőrinctől a Mátrai Erőművet.
Az ellenzéki politikus szerint az állami cég súlyos kárt okozott az adófizetőknek azzal, hogy megvásárolta „a veszteséget termelő, lebontásra ítélt és környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet." Szél azt is hozzátette, hogy a decemberi adásvétel pillanatában már létező nemzetközi vállalása volt a magyar államnak, hogy 2030-ra leállítja a szénalapú áramtermelést Magyarországon. Palkovics László pedig még azt is elmondta, hogy 2-300 milliárdos forrásbevonásra lesz szükség az átálláshoz.
Szél úgy véli, hogy a fenti költségeket nem vették figyelembe az erőmű megvásárlásakor, ugyanakkor a nyomozás során a rendőrség olyan üzletértékelésre alapozva határozta meg az erőmű árát, ami értelemszerűen nem tartalmazza az erőmű átalakításának költségeit.
A potenciálisan bekövetkező üzleti és gazdasági események vizsgálata vagyonkezelői feladatkör, melynek határai között eljárva az üzleti kockázatot értékelni lehet és szükséges is. Az üzletrész megszerzése során az MVM Zrt. részéről eljárók ezt a kötelességüket teljesítették
– idézte a határozatot Szél.
A képviselő bejegyzésében jelezte, hogy betekintést kér a nyomozati anyagokba, és addig megy, míg nem látja, mire készül a kormány az erőművel.
A Mátrai Erőművet megvételét március 26-án jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az állam 17,4 milliárdért megvette Mészáros Lőrinc érdekeltségétől a létesítmény 73 százalékát. Két évvel korábban Mészárosék 5,9 milliárdot fizettek ezért a részesedésért, igaz azóta az erőmű gazdagabb lett egy biomassza üzemmel.
Az állami MVM egyébként 5,9 milliárd forint veszteséggel veszi át a Mátrai Erőművet a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opustól. Az is kiderült: 2019-ben direkt csak 57 százalékos kihasználtsággal üzemeltették a blokkokat, hogy legalább ettől ne nőjön még nagyobbra a veszteség.
További részletek itt: | https://hvg.hu/gazdasag/20200519_nyomozas_megszuntetese_matrai_eromu | https://web.archive.org/web/20221011100809/https://hvg.hu/gazdasag/20200519_nyomozas_megszuntetese_matrai_eromu | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszuntetteka-nyomzoast-a-matrai-eromu-eladasa-ugyeben | HVG | hungarian-news | 2020-05-19 10:08:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Mátrai Erőmű Zrt."
] | [] | [
"energia",
"ítélet/döntés",
"államosítás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
50,487 | Hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést az I. kerület a Red Bull Air Race ügyében | Hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tesz a Budavári Önkormányzat, mert megítélése szerint az előző vezetés 2015 és 2018 között túl nagy engedményt adott a Red Bull Air Race szervezőinek a közterület-használati díjból.
V. Naszályi Márta, a kerület polgármestere bejelentette: számításaik szerint négy év alatt összesen 135 millió forintos kár érte az önkormányzatot. | Nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést az I. kerületi önkormányzat, mert vizsgálatuk szerint félmilliárd forint hiányzik az önkormányzat számlájáról.
V. Naszályi Márta polgármester és Gelencsér Ferenc alpolgármester szerda délelőtti sajtótájékoztatóján elmondta: amikor elkezdtek utánanézni, hova tűnhetett az összeg, a kezükbe került egy 2013-ban Nagy Gábor Tamás volt polgármester által kötött szerződés, amelyet a 2014-ben bedőlt Széchenyi bankkal kötött.
Eszerint az önkormányzat 500 millió forintot kötött le a bankban, ami már akkor komoly likviditási gondokkal küzdött.
Gelencsér szerint a tranzakció technikailag szabályos volt, mert a volt fideszes polgármester egy hónappal korábban egy rendelettel 100 millióról 500 millióra emelte a bizottsági engedély nélkül leköthető összeg határát.
A Momentum a sajtótájékoztató után kiadott közleményében azt is írta: a döntést egy vélhetően irányított piackutatás előzte meg, mivel eredetileg „a bank lekötési csomagja nem szerepelt a kapott ajánlatok között”.
A pénz lekötése teljes titokban zajlott, se a pénzügyi bizottság, se a képviselő-testület nem tudott róla, a 2013-as szeptemberi pénzügyi beszámolóban nem szerepel az anyag.
Gelencsér elmondta: 2014-ben már érezhető volt, hogy a Széchenyi Bank likviditási gondokkal küzd, decemberben pedig el is indították a végelszámolást. Az önkormányzat ennek ellenére nem menekítette ki a közvagyont,
Nagy Gábor Tamás erről levelet is írt Varga Mihály pénzügyminiszternek.
“Ha feltörnénk a lekötésünket és visszautaltatnánk a lekötött összeget, olyan lavinát indíthatunk el, amely esetleg pánikhelyzetet teremt. Megrendülhet a bizalom egy állami tulajdonúként ismert bankkal szemben, és ennek következményeit nem vállalhattuk fel” – írta.
Az I. kerület alpolgármestere ezért büntetőfeljelentést tesz, egyben arra is kéri az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat, vizsgálják meg a Széchenyi bankkal kötött szerződéseket. | https://hvg.hu/gazdasag/20200513__hutlen_kezeles_feljelentes_I_keruleti_onkormanyzat | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hutlen-kezeles-miatt-tesz-feljelentest-az-i-kerulet-a-red-bull-air-race-ugyeben | HVG | hungarian-news | 2020-05-18 10:13:00 | [
"Nagy Gábor Tamás"
] | [
"Budapest Főváros I. kerület Önkormányzata (Budavár)"
] | [
"Bp. I. kerület",
"Budapest"
] | [
"hűtlen kezelés",
"engedély",
"rendezvényszervezés"
] | [] |
50,488 | 38 millióval támogat a kormány egy konzervatív nemzetközi szervezetet, melynek elnöke Novák Katalin | Az Orbán-kormány kiemelten fontosnak tartja a szervezettel való együttműködést, ezért a támogatás.
Elolvasva azonban kiderül, hogy Orbán Viktor forrásátcsoportosítást rendelt el a 2020-as költségvetés civil és non-profit szervezetek támogatására elkülönített keretéből, és 38 millióval támogatják a Politikai Hálózat az Értékekért (Political Network for Values, a honlapját ITT találják) transzatlanti platformszervezettel való együttműködés céljából egy konzervatív, tradicionális értékeket képviselő, magyarországi egyesület működésének támogatását. Az azonban nem derül ki a szövegből, hogy ez az összeg kihez, vagy kikhez kerül. | Címében elsőre furcsa kormányhatározat jelent meg a péntek esti Magyar Közlönyben, ugyanis abban csak annyit közölnek, hogy „a konzervatív, tradicionális értékeket képviselő, magyarországi szervezet támogatásáról” szól a határozat.
Elolvasva azonban kiderül, hogy Orbán Viktor forrásátcsoportosítást rendelt el a 2020-as költségvetés civil és non-profit szervezetek támogatására elkülönített keretéből, és 38 millióval támogatják a Politikai Hálózat az Értékekért (Political Network for Values, a honlapját ITT találják) transzatlanti platformszervezettel való együttműködés céljából egy konzervatív, tradicionális értékeket képviselő, magyarországi egyesület működésének támogatását. Az azonban nem derül ki a szövegből, hogy ez az összeg kihez, vagy kikhez kerül.
Mindenesetre a kabinet „kiemelten fontosnak tartja” a szervezettel való együttműködést. A Political Network for Values szervezetről a kormány honlapjáról annyit tudni meg, hogy tavaly szeptemberben Novák Katalin családügyi államtitkárt választották elnöknek. A szervezet politikusokat tömörít, Novák pedig 2015-től a szervezet tanácsadó testületének alelnöke volt előtte. Az államtitkár akkor azt mondta, „a Politikai Hálózat az Értékekért egy öt éve (tehát ma már hat – a szerk.) alakult nemzetközi politikai szervezet, amelynek számos ország kormányzati, törvényhozási képviselője a tagja. Hozzátette: a mérsékelt, de határozott véleményt képviselő szervezet a család vitathatatlan jelentőségét hirdeti, továbbá a házasság, az élet, az emberi méltóság és a vallásszabadság tiszteletét.”
Novák egy éve azt mondta: „a szervezet alapelveivel és a nem radikális hangvételével is maximálisan azonosulni tud.” | https://hvg.hu/gazdasag/20200516_38_millioval_tamogat_a_kormany_egy_konzervativ_nemzetkozi_szervezettel_valo_egyuttmukodest_aminek_az_elnoke_Novak_Katalin | https://web.archive.org/web/20200617031225/https://hvg.hu/gazdasag/20200516_38_millioval_tamogat_a_kormany_egy_konzervativ_nemzetkozi_szervezettel_valo_egyuttmukodest_aminek_az_elnoke_Novak_Katalin | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/38-millioval-tamogat-a-kormany-egy-konzervativ-nemzetkozi-szervezetet-melynek-elnoke-novak-katalin | HVG | hungarian-news | 2020-05-16 10:23:00 | [
"Novák Katalin"
] | [] | [] | [
"támogatás",
"civilek",
"klientúra"
] | [] |
50,489 | 82 milliárdot csoportosított át a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonalra | A Gazdaságvédelmi Alapból tették át a pénzt az elsősorban kínai hitelből épülő beruházáshoz.
A pénteken este megjelent Magyar Közlöny egyik kormányhatározata arról dönt, hogy a kabinet hozzányúl a Gazdaságvédelmi Alaphoz, és onnan 82,1 milliárdot átcsoportosítanak a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére. Az összeg jelentős része a magyarországi szakasz működési és felhalmozási célú kiadásait fedezi. | A pénteken este megjelent Magyar Közlöny egyik kormányhatározata arról dönt, hogy a kabinet hozzányúl a Gazdaságvédelmi Alaphoz, és onnan 82,1 milliárdot átcsoportosítanak a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére. Az összeg jelentős része a magyarországi szakasz működési és felhalmozási célú kiadásait fedezi.
Április végén írták alá a Budapest–Belgrád-vasútvonalról szóló hitelszerződést, akkor azt írtuk, hogy a beruházás nagyjából 700 milliárd forintnál tart. Varga Mihály pénzügyminiszter akkori szavai szerint Magyarország számára előnyös és biztonságos hitelszerződés született a Budapest–Belgrád vasútvonal létrehozására Magyarország és Kína között.
A kínai Eximbankkal kötött megállapodás szerint a beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam. A vasútvonal építkezési iratai tíz évig titkosak lesznek, amikor pedig erről vitáztak a parlamentben, kiderült, a beruházás költségei 700 milliárd forintnál járnak, de a kormány szerint megéri a projekt.
A beruházással kapcsolatos hír az is, hogy a jövő héten szokatlan javaslat kerül a Ház elé. Ugyanis az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a jövő keddi szavazás előtt azt javasolta, hogy:
„A Kínai Népköztársaság Kormányának álláspontját beszerezve” dönthet a külgazdasági és külügyminiszter a Budapest–Belgrád-vasútvonal iratainak nyilvánosságáról.
Vagyis: Kína is beleszólhatna abba, mi legyen nyilvános Magyarországon. | https://hvg.hu/gazdasag/20200516_82_milliardot_csoportositott_at_a_kormany_a_BudapestBelgrad_vasutvonalra | https://web.archive.org/web/20210514232821/https://hvg.hu/gazdasag/20200516_82_milliardot_csoportositott_at_a_kormany_a_BudapestBelgrad_vasutvonalra | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/82-milliardot-csoportositott-at-a-kormany-a-budapest-belgrad-vasutvonalra | HVG | hungarian-news | 2020-05-16 10:32:00 | [] | [
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt."
] | [
"Ázsia",
"Kína"
] | [
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"vasút",
"hitelezés"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
50,490 | Tiborcz István eladta az Appennin részvényei nagy részét | A miniszterelnök vejének cége eladta az Apeninn részvényeinek nagy részét. Mészáros Lőrinc már korábban kiszállt az üzletből.
Az Appeninn Holding Nyrt. pénteken arról tájékoztatta a Budapesti Értéktőzsdét, hogy a BDPST Zrt. május 15-én értékesített 11 369 141 darab, a társaság által kibocsátott Appeninn részvényt az Avellino Holding Zrt. részére, továbbá 375 668 darabot az OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap részére, továbbá 98 046 darabot az OTP Zártkörű Intézményi Részvény Alap részére.
Az Appeninn Nyrt. nemrég két balatoni ingatlanfejlesztési projektjéhez vissza nem térítendő állami támogatást nyert el. | Az Appeninn Holding Nyrt. pénteken arról tájékoztatta a Budapesti Értéktőzsdét, hogy a BDPST Zrt. május 15-én értékesített 11 369 141 darab, a társaság által kibocsátott Appeninn részvényt az Avellino Holding Zrt. részére, továbbá 375 668 darabot az OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap részére, továbbá 98 046 darabot az OTP Zártkörű Intézményi Részvény Alap részére.
A BDPST Tiborcz Istvánnak, Orbán Viktor miniszterelnök vejének az érdekeltsége és a fő tulajdonos volt eddig az Appeninnben. Nem ő az első kormányközeli üzletember, aki eladja a részvényeit, a Mészáros Lőrinc-féle KONZUM II. Ingatlanbefektetési Alap már korábban bejelentette, hogy a 18,33 százalékos tulajdonát eladta a Zinventive Vagyonkezelő Zrt.-nek. A BÉT tájékoztatása szerint a BDPST Zrt. által közvetlenül birtokolt, szavazati jogot biztosító Appeninn részvények mértéke 5 százalék alá süllyedt.
Az Appeninn még április 22-én jelentette be, hogy a BDPST Zrt. értékesíteni kívánja az 1,387 milliárd forintnyi részvényét a cégből, ami 29,3 százalékos szavazati jogot jelentett a részvénytársaságnál.
Az Appeninn ingatlankezelő cégben 2017-ben vásárolt befolyást a Mészáros-cégbirodalmat összefogó Konzum Nyrt., majd egy év múlva a Konzum stratégiai partnerséget kötött Tiborcz István ingatlanos cégével, a BDPST Zrt.-vel, amelynek értelmében a miniszerelnök veje megszerezte a cégben lévő részesedés több mint 20 százalékát. A cégben egyébként még az OTP tulajdonos.
Az Apeninn részvényekből most több mint 11 milliót vásárló Avellino Holding Zrt. Jellinek Dániel érdekeltsége, aki leginkább az ingatlanbefektetésekben az Indotek cégcsoport vezetőjeként ismert. A Forbes 2019-es év végi listáján bekerült a tíz leggazdagabb magyar közé 107,5 milliárd forintosra becsült vagyonával.
Tiborcz István az MTI-nek közleményben magyarázta még áprilisban az eladási szándékát. Azt írta, annak idején azért is kezdett el komolyabban ingatlanbefektetésekkel foglalkozni, mert szerinte ez egy olyan terület, amelyet kevésbé érintenek állami és önkormányzati tenderek,
ő pedig még a látszatát is el akarta kerülni annak, hogy a személye miatt előnyben részesülnének az érdekeltségei.
Ahogy korábban is jeleztem, nem kívánok olyan cégben tulajdonos lenni, amely állami és önkormányzati támogatások elnyeréséért indul
– fejtette ki a közleményben Tiborcz István.
Az Appeninn Nyrt. nemrég két balatoni ingatlanfejlesztési projektjéhez vissza nem térítendő állami támogatást nyert el. | https://hvg.hu/ingatlan/20200515_tiborcz_istvan_appeninn_reszveny | https://web.archive.org/web/20230328163648/https://hvg.hu/ingatlan/20200515_tiborcz_istvan_appeninn_reszveny | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/tiborcz-istvan-eladta-az-appennin-reszvenyei-nagy-reszet | HVG | eu-news | 2020-05-15 10:36:00 | [
"Tiborcz István"
] | [
"Appeninn Holding Nyrt.",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"tőzsde",
"klientúra",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
50,491 | Még 1,9 milliárdot ad a kormány az atlétikai stadionra, és 1,3 milliárdot a kézilabdára | A csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg, hogy a kormány 1 998 039 107 forintot különít el a Nemzeti Atlétikai Központ bontási, megszüntetési és ahhoz kapcsolódó egyéb, a kivitelezést megelőző" munkálataihoz. A stadion költségei ezzel 5,7 milliárd forintról 7,7 milliárdra nőnek.
Az atlétika mellett a kézilabda is kap pénzt, a Kocsis Máté vezette Magyar Kézilabda Szövetség "2020. évi szakmai programjának és a hosszú távú sportágfejlesztési stratégiájára" 1 380 000 000 forintot ad a kormány, a határon túli magyar kézilabdasport fejlesztési feladatainak támogatására pedig 300 milliót. | Még 1,9 milliárdot ad a kormány az atlétikai stadionra, a kézilabdára 1,3 milliárdot
Még a határon túli magyar kézilabdasportnakis jut 300 millió forint.
A csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg, hogy a kormány 1 998 039 107 forintot különít el a Nemzeti Atlétikai Központ bontási, megszüntetési és ahhoz kapcsolódó egyéb, a kivitelezést megelőző" munkálataihoz. A stadion költségei ezzel 5,7 milliárd forintról 7,7 milliárdra nőnek.
Az atlétika mellett a kézilabda is kap pénzt, a Kocsis Máté vezette Magyar Kézilabda Szövetség "2020. évi szakmai programjának és a hosszú távú sportágfejlesztési stratégiájára" 1 380 000 000 forintot ad a kormány, a határon túli magyar kézilabdasport fejlesztési feladatainak támogatására pedig 300 milliót.
A veszélyhelyzet bejelentése óta napi szinten 205,3 millió forintot csoportosított át az állam a sportra.
2020. március. 02. 08:18 hvg.hu Gazdaság
Úgy jött ki 38 milliárdra a 2023-as vb ára, hogy az atlétikai központot kihagyták a számításból
Nehezen értelmezhető számok szerepelnek az atlétikai vb hatástanulmányában, például az atlétikai központot nem számolják a vb költségei közé, és a forintárfolyam is irreális. Még egy ilyen optimista becslés szerint is 31 milliárd forint állami támogatásra lesz szükség. | https://hvg.hu/gazdasag/20200515_atletikai_kozpont_stadion_magyar_kozlony_kezilaba_szovetseg | https://web.archive.org/web/20210625014101/https://hvg.hu/gazdasag/20200515_atletikai_kozpont_stadion_magyar_kozlony_kezilaba_szovetseg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-19-milliardot-ad-a-kormany-az-atletikai-stadionra-es-13-milliardot-a-kezilabdara | HVG | hungarian-news | 2020-05-15 10:43:00 | [] | [
"Magyar Kézilabda Szövetség"
] | [] | [
"támogatás",
"sport",
"stadion",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
50,493 | A kormány csúsztatva magyarázza az önkormányzatok kárára létrehozandó gazdasági övezeteket | A különleges gazdasági övezetek kialakítása miatt egyes települések jelentős bevételeket veszítenek, azokat a megyék kapják. A kormány szerint az önkormányzatok nem veszítenek.
„A különleges gazdasági övezetek bizonyos adóbevételeit a megyei önkormányzat a térség, különösen a beruházással érintett települések területén megvalósuló fejlesztések, valamint a települések működésének támogatására fordíthatja. A változás nem érinti a helyi és a központi adók arányának eddigi rendszerét, […] az állam nem von el egyetlen fillér adóbevételt sem az önkormányzatoktól” – írja közleményében a Miniszterelnökség, amelyben a különleges övezetek rendeleti kijelölését lehetővé tevő törvénytervezetet magyarázza. | „A különleges gazdasági övezetek bizonyos adóbevételeit a megyei önkormányzat a térség, különösen a beruházással érintett települések területén megvalósuló fejlesztések, valamint a települések működésének támogatására fordíthatja. A változás nem érinti a helyi és a központi adók arányának eddigi rendszerét, […] az állam nem von el egyetlen fillér adóbevételt sem az önkormányzatoktól” – írja közleményében a Miniszterelnökség, amelyben a különleges övezetek rendeleti kijelölését lehetővé tevő törvénytervezetet magyarázza.
Nem mindegy, hogy egy önkormányzat, vagy az önkormányzatok
A közlemény csúsztat, amikor azt írja, hogy az állam nem von el adóbevételt az önkormányzatoktól. A jogszabálytervezetben ez olvasható: „A különleges gazdasági övezet létrejötte napját megelőző napon a helyi iparűzési adó alanyának a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat illetékességi területén fennálló iparűzési adókötelezettsége megszűnik, amelyet az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség szempontjából
úgy kell tekinteni, mintha az iparűzési adó alanya székhelyét áthelyezte, telephelyét megszüntette volna.
A különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megyei önkormányzat illetékességi területén az iparűzési adókötelezettség a különleges gazdasági övezet létrejötte napján keletkezik.”
Vagyis persze, igen, az állam nem vesz el adóbevételt „az önkormányzatoktól” – hiszen a megyei önkormányzatok is önkormányzatok. De a települési önkormányzatok elveszítik a különleges gazdasági övezetben működő cégektől befolyó iparűzési adót, azt a megyei önkormányzatok kapják meg. Az iparűzési adó a települések legfontosabb és legnagyobb saját bevételi forrása.
Konkrét példával élve, a gödi önkormányzatot aligha vigasztalja, és a gazdálkodását aligha segíti, hogy egy másik önkormányzat (a Pest megyei) kapja meg a bevételei jelentős részét. Ez nem hipotetikus példa, a kormány a „veszélyhelyzetre” való hivatkozással a Gödön épülő Samsung-gyár területét már különleges gazdasági övezetté minősítette, ezt a mechanizmust akarja most törvényi szintre emelni.
A kormányzati indoklás szerint „a kiemelt, 5 milliárd forint feletti beruházások gazdasági és foglalkoztatási hatása a helyi szint mellett megyerészeket és térségeket is érint. Éppen ezért igazságosabb, hogyha egy faluban vagy kisvárosban megvalósuló jövőbeni nagyberuházás adóbevételei több települést gyarapítanak”. Vagyis a közlemény elismeri, hogy lesznek olyan önkormányzatok, amelyek adóbevételeket veszítenek, csak épp a kormány szerint ez így igazságos.
Ez nem feltétlenül olyan érv, amit kapásból el kell utasítani, de azért jegyezzük meg, hogy már most is
létezik az önkormányzatok bevételei közti különbségeket kompenzálni hivatott mechanizmus, úgy hívják, hogy szolidaritási hozzájárulás,
amit a magasabb „adóerő-képességű” önkormányzatoknak kell fizetniük.
Az tény, hogy a kormány nem venné el a települési önkormányzatoktól a helyi adók kivetésének jogát – ugyanakkor ezt a jogot kiterjesztené a megyei önkormányzatokra is.
Kimondottan vonatkozik Budapestre is
A miniszterelnökségi közlemény azt is írja, hogy a változás „nem vonatkozik a fővárosban, a budapesti kerületekben, illetve a megyei jogú városokban megvalósuló beruházásokra”. Ezt a kijelentést nehéz értelmezni, a javaslat szövegében ugyanis egyáltalán nem szerepel még csak a „megyei jogú város” kifejezés sem, így nem világos, miért ne vonatkoznának rájuk a bevezetendő szabályok.
Az önkormányzati törvény meghatározása szerint a megyei jogú városok önkormányzatai települési önkormányzatok
(bár plusz funkciókkal és jogkörökkel) – vagyis rájuk is vonatkoznak a tervezetben a települési önkormányzatokra bevezetendő változtatások. A közlemény esetleg arra utalhat, hogy a kormány nem kívánja kiemelt gazdasági övezetté nyilvánítani a beruházásaikat. Ez azonban nem jogszabályi tényállás, hanem pusztán ígéret.
Vagy előfordulhat, hogy a jogalkotó kivételt akart tenni a megyei jogú városok esetében, ez azonban kimaradt a tervezet szövegéből.
Ami a fővárost illeti, az sincs sehol a tervezetben, hogy az ne vonatkozna rá. Sőt, ez olvasható benne: „A Kormány rendeletében – az érintett települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi, valamint az illetékes kerületi önkormányzat, valamint megyei önkormányzat véleményének kikérésével – a Területet különleges gazdasági övezetté nyilváníthatja.” Vagyis a szövegben expliciten az szerepel, hogy a kormány a fővárosban is kijelölhet különleges övezeteket.
A tervezet mindössze azt mondja ki a fővárossal kapcsolatban, hogy az ott kijelölendő övezetek esetében a kerületi önkormányzatok települési önkormányzatnak számítanak, míg a fővárosi önkormányzat pedig megyei önkormányzatnak. Továbbá hogy a helyiadó-bevételek fővárosi önkormányzat és kerületi önkormányzatok közti külön meghatározott elosztási arányát az övezet kijelölése nem befolyásolja. | https://hvg.hu/gazdasag/20200513_A_kormany_csusztatva_magyarazza_az_onkormanyzatok_karara_letrehozando_ovezeteket | https://web.archive.org/web/20200606155939/https://hvg.hu/gazdasag/20200513_A_kormany_csusztatva_magyarazza_az_onkormanyzatok_karara_letrehozando_ovezeteket | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-csusztatva-magyarazza-az-onkormanyzatok-karara-letrehozando-gazdasagi-ovezeteket | HVG | hungarian-news | 2020-05-13 10:54:00 | [] | [] | [] | [
"önkormányzat",
"jogalkotás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
50,495 | A kormány az élet újraindításához szükség van a milliárdokba kerülő vadászati kiállításra | A kabinet nemrég 1,67 milliárd pluszt adott a rendezvényre.
A két kérdést egybevonva Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára mindössze egy mondattal válaszolt:
"Az élet újraindítása szempontjából fontos a világszínvonalú nemzetközi rendezvények megtartása Magyarországon." | A kormány szerint az élet újraindításához szükség van a milliárdokba kerülő vadászati kiállítás megrendezésére
A kabinet nemrég 1,67 milliárd pluszt adott a rendezvényre.
Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa azt az írásbeli kérdést tette fel, hogy:
A vadászati kiállítás költségei helyett miért nem a járványügyi alapot növelte a kormány 1,677 milliárddal?
A DK-s Vadai Ágnes pedig azt, hogy:
A mostani COVID-19 járvány tanulságait figyelembe véve érdemes-e olyan kiállítást megrendezni, ahová 1 millió látogatót várnak?
A két kérdést egybevonva Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára mindössze egy mondattal válaszolt:
Az élet újraindítása szempontjából fontos a világszínvonalú nemzetközi rendezvények megtartása Magyarországon.
Nemrég írtunk arról, hogy a kormány újabb 1,67 milliárd forintot adott a 2021-es „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás megrendezésére. Legutóbb tavaly novemberben csoportosítottak át 2 milliárd forintot a Semjén Zsolt miniszter és Kovács Zoltán államtitkár nevével fémjelzett kiállítás előkészítésére.
Lapunk 2019 januárjában a kiállításról azt írta, hogy 50 milliárdba kerül Semjén rendezvényálma, mégsem minősül majd világkiállításnak.
Akkor úgy fogalmaztunk, hogy 2015 óta tervezi-szervezi a kormány az 1971-es budapesti vadászati világkiállítás félcentenáriumára álmodott újabb vadászati világkiállítást. Beruházások sorozata indult és zajlik majd le több tízmilliárd forintból, miközben kiderült: hivatalosan nem is lesz majd világkiállítás az esemény.
2020. április. 24. 08:21 hvg.hu Gazdaság
1,67 milliárd forint pluszt ad a kormány a Semjén nevével fémjelzett vadászati kiállításra
Mint oroszlán a gazellát, úgy falja a kiállítás a pénzt.
2019. szeptember. 25. 07:10 hvg.hu Itthon
Zsidózás és niggerezés miatt mondatnák le a vadászati világkiállítás szervezőbizottságának tagját
Forrnak az indulatok a Magyar Solymász Egyesületnél, miután a szervezet elnökéről kiszivárgott, hogy visszatérően durván rasszista megjegyzéseket tett Facebook kommentjeiben. Az Angela Merkelt "barom lengyel zsidó" jelzővel illető, nyomdafestéket nem tűrő kifejezések kíséretében "homoki niggerező" Prágay István tagja a kormány kiemelt nemzetközi rendezvényálma, a 2021-es vadászati világkiállítás szervezőbizottságának is. A kis egyesületben a lemondását követelik, a szervezőbizottságban viszont nincs nyoma, hogy következménye lenne a zsidózásnak-niggerezésnek. | https://hvg.hu/gazdasag/20200513_A_kormany_szerint_az_elet_ujrainditasahoz_szukseg_van_a_milliardokba_kerulo_vadaszati_kiallitas_megrendezese | https://web.archive.org/web/20210506135359/https://hvg.hu/gazdasag/20200513_A_kormany_szerint_az_elet_ujrainditasahoz_szukseg_van_a_milliardokba_kerulo_vadaszati_kiallitas_megrendezese | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-az-elet-ujrainditasahoz-szukseg-van-a-milliardokba-kerulo-vadaszati-kiallitasra | HVG | hungarian-news | 2020-05-13 10:57:00 | [
"Kovács Zoltán (államtitkár)",
"Semjén Zsolt"
] | [
"Egy a Természettel Nonprofit Kft.",
"Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács"
] | [] | [
"támogatás",
"vadászat",
"rendezvényszervezés",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [
"Vadászati világkiállítás"
] |
50,496 | Félmilliárd forintos hűtlen kezelés miatt tesz eljelentést az I. kerületi önkormányzat | Gelencsér Ferenc I. kerületi alpolgármester szerint az előző fideszes vezetés 500 milliót kötött le a bedőlés előtt álló Széchenyi bankban. A pénzt később sem vették ki, hogy ne rendüljön meg a bizalom az állami tulajdonú pénzintézményben.
Nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést az I. kerületi önkormányzat, mert vizsgálatuk szerint félmilliárd forint hiányzik az önkormányzat számlájáról. | Gelencsér Ferenc I. kerületi alpolgármester szerint az előző fideszes vezetés 500 milliót kötött le a bedőlés előtt álló Széchenyi bankban. A pénzt később sem vették ki, hogy ne rendüljön meg a bizalom az állami tulajdonú pénzintézménybenNagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést az I. kerületi önkormányzat, mert vizsgálatuk szerint félmilliárd forint hiányzik az önkormányzat számlájárólV. Naszályi Márta polgármester és Gelencsér Ferenc alpolgármester szerda délelőtti sajtótájékoztatóján elmondta: amikor elkezdtek utánanézni, hova tűnhetett az összeg, a kezükbe került egy 2013-ban Nagy Gábor Tamás volt polgármester által kötött szerződés, amelyet a 2014-ben bedőlt Széchenyi bankkal kötöttEszerint az önkormányzat 500 millió forintot kötött le a bankban, ami már akkor komoly likviditási gondokkal küzdöttGelencsér szerint a tranzakció technikailag szabályos volt, mert a volt fideszes polgármester egy hónappal korábban egy rendelettel 100 millióról 500 millióra emelte a bizottsági engedély nélkül leköthető összeg határátA Momentum a sajtótájékoztató után kiadott közleményében azt is írta: a döntést egy vélhetően irányított piackutatás előzte meg, mivel eredetileg „a bank lekötési csomagja nem szerepelt a kapott ajánlatok között”A pénz lekötése teljes titokban zajlott, se a pénzügyi bizottság, se a képviselő-testület nem tudott róla, a 2013-as szeptemberi pénzügyi beszámolóban nem szerepel az anyagGelencsér elmondta: 2014-ben már érezhető volt, hogy a Széchenyi Bank likviditási gondokkal küzd, decemberben pedig el is indították a végelszámolást. Az önkormányzat ennek ellenére nem menekítette ki a közvagyont,Nagy Gábor Tamás erről levelet is írt Varga Mihály pénzügyminiszternek“Ha feltörnénk a lekötésünket és visszautaltatnánk a lekötött összeget, olyan lavinát indíthatunk el, amely esetleg pánikhelyzetet teremt. Megrendülhet a bizalom egy állami tulajdonúként ismert bankkal szemben, és ennek következményeit nem vállalhattuk fel” – írtaAz I. kerület alpolgármestere ezért büntetőfeljelentést tesz, egyben arra is kéri az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat, vizsgálják meg a Széchenyi bankkal kötött szerződéseket. | https://hvg.hu/gazdasag/20200513__hutlen_kezeles_feljelentes_I_keruleti_onkormanyzat | https://web.archive.org/web/20220426121554/https://hvg.hu/gazdasag/20200513__hutlen_kezeles_feljelentes_I_keruleti_onkormanyzat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felmilliard-forintos-hutlen-kezeles-miatt-tesz-eljelentest-az-i-keruleti-onkormanyzat | HVG | hungarian-news | 2020-05-13 11:03:00 | [
"Nagy Gábor Tamás"
] | [
"Budapest Főváros I. kerület Önkormányzata (Budavár)",
"Széchenyi Bank"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"bankok - pénzintézetek"
] | [
"Széchenyi Bank-ügy"
] |
50,497 | A kormány törvényesíti az önkormányzatok kivéreztetésére alkalmas fegverét | Gyakorlatilag szabad kezet ad magának a kormány egy törvényjavaslattal, hogy egész területeket vegyen el mindenestül a települési önkormányzatoktól, és adjon át a megyei önkormányzatoknak. A települési önkormányzatok jelentős része nem kormánypárti vezetésű – a megyei közgyűlések mindegyikében kormánypárti többség van.
Az első pillantásra kevéssé izgalmas „A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról” címmel terjesztett be a kormány javaslatot az országgyűlés elé május 12-én éjszaka. | A kormány törvényesíti az önkormányzatok kivéreztetésére alkalmas fegyverét
Gyakorlatilag szabad kezet ad magának a kormány egy törvényjavaslattal, hogy egész területeket vegyen el mindenestül a települési önkormányzatoktól, és adjon át a megyei önkormányzatoknak. A települési önkormányzatok jelentős része nem kormánypárti vezetésű – a megyei közgyűlések mindegyikében kormánypárti többség van.
Az első pillantásra kevéssé izgalmas „A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról” címmel terjesztett be a kormány javaslatot az országgyűlés elé május 12-én éjszaka.
A javaslat előadója Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter – már ez kicsit furcsa, a gazdasági, fejlesztési ügyek ugyanis elsősorban Palkovics László innovációminiszter, illetve Szijjártó Péter külgazdasági miniszter portfoliójába tartoznak, az adózási kérdések pedig Varga Mihály pénzügyminiszterhez.
Igaz, a javaslat enyhén szólva érinti az önkormányzatokat, vagyis elsősorban közigazgatási jelentőségű, amely terület Gulyáshoz tartozik.
Egész területeket vehetnek el az önkormányzatoktól
A javaslat lényegében nem más, mint az április 17-én a „veszélyhelyzetre” való hivatkozással hozott, különleges gazdasági övezetek kijelöléséről szóló rendelet törvénybe iktatása, vagyis állandósítása a veszélyhelyzet utáni időkre. Ráadásul olyan formában, amely gyakorlatilag szabad kezet ad a kormánynak a települési önkormányzatok kivéreztetésére.
A javaslat szerint
a kormány rendeletileg (vagyis tetszése szerint) jelölhet ki különleges gazdasági övezeteket, amelyeket a települési önkormányzatok mindenestül (tulajdonilag, közigazgatásilag, adóügyileg) elveszítenek, ezek a területek a megyei önkormányzatokhoz kerülnek át.
A települési önkormányzatok ezekről a területekről adót sem szedhetnek – ez számos települési önkormányzat esetében halálos ítélet lehet (vagy legalábbis működésük ellehetetlenítése, teljes kiüresítése), hisz éppen a legnagyobb cégek (amelyek nagyobb beruházásokat képesek megvalósítani) a legnagyobb adóbefizetők.
A törvényjavaslat szerint ráadásul azok a cégek, amelyek alól a kormány a területet különleges gazdasági övezetté nyilvánítja, visszaigényelhetik az illetékes települési önkormányzatnak esetleg már befizetett adóelőleget. Más szóval a kormány ezzel az eszközzel nemcsak jövőbeli bevételektől foszthat meg helyhatóságokat, hanem olyan pénzeket húzhat ki a zsebükből, amelyek oda már befolytak.
Az önkormányzatok pedig még arra sem kapnak időt, hogy felkészüljenek a súlyos bevételkiesésre: a javaslat alapján ugyanis a törvény már a kihirdetését követő napon hatályba lép.
A kormány szabad kezet ad magának
A legfontosabb különbség a fent említett „veszélyhelyzeti” gazdasági övezetekhez képest, hogy aszerint a legalább 100 milliárd forint költségigényű beruházások környezetét lehet különleges övezetté minősíteni.
A törvényi szintre emelendő változatban a limit már csak 5 milliárd forint. Ez nagyon alacsony összeg a nagyberuházások szintjén.
Csak összehasonlításképpen: a legnagyobb magyarországi beruházás (a Mercedes kecskeméti gyárának – jelenleg felfüggesztett – bővítése) ennek a százszorosa, de a Mol tiszaújvárosi fejlesztésére is 400 milliárd forintot meghaladó összeget szán a cég.
Az ötmilliárdos határ olyan alacsony, hogy a kormány szinte az egész országban szabad kezet kap ahhoz, hogy kedve szerint jelöljön ki különleges gazdasági övezetet.
A kormánynak a javaslat értelmében a rendeleti kijelölés előtt ki kell kérnie az érintett önkormányzatok véleményét, a beleegyezésükre azonban nincs szükség, szóval a kormány akár az önkormányzatok akarata ellenében is elvehet tőlük területeket.
Papíron csak olyan területeket lehet különleges övezetté minősíteni, amelyeken a megvalósuló beruházás:
a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű,
és munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését vagy új munkahelyek létesítését szolgálja.
A második kritérium rendkívül tág, hiszen szinte bármilyen beruházásra ráhúzható, hogy vagy munkahelyek megszűnésének elkerülését, vagy újak létrehozását szolgálja. Az első ponttal kapcsolatban pedig a jogszabály nem határozza meg, pontosan mi számít a „megye területének jelentős részére kihatónak”, így praktikusan az számíthat ilyennek, amire a kormány azt mondja, hogy ilyen. Illetve nem látni, hogyan lehetne bármilyen fórumon bizonyítani, hogy a kormány tévesen feltételezte egy beruházásról, hogy hatása a megye „jelentős” részére „kihat”.
Szintén hatalmas kiskapu, hogy a jogszabálytervezet nem határozza meg, egy beruházás környezetének mekkora részét lehet különleges övezetté minősíteni. A kormány elvben egy beruházásra hivatkozva tetszőleges méretű területeket szervezhet majd ki a települési önkormányzatok alól.
Kétharmad kell hozzá
A kormány a „veszélyhelyzet” jegyében, még a rendeleti jogkörében már ki is jelölte az első ilyen gazdasági övezetet, méghozzá Göd területén, ahol a Samsung épít akkumulátorgyárat. Aztán rögtön rendelkezett is pár tízmilliárd forint infrastruktúrafejlesztésről a területen.
Gödöt egyébként ellenzéki polgármester és ellenzéki többségű közgyűlés vezeti, ahogy sok önkormányzatot a 2019-es választások óta. Ezzel szemben
a megyei közgyűlések mindegyikében a kormánypártoknak van többségük.
A törvényjavaslattal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az a megyei jogú városokat külön nem említi. És mivel az önkormányzati törvény (Mötv.) azokat települési önkormányzatként definiálja, értelemszerűen a megyei jogú városokra is vonatkozik minden – tehát a kormány azoktól is átadhat területeket a megyei önkormányzatoknak. Budapest különleges státuszát a törvényjavaslat is elismeri, Budapest esetében a kerületi önkormányzatok számítanak települési önkormányzatnak, a fővárosi önkormányzat pedig megyei önkormányzatnak. Így a gyakorlatban, ha a kormány egyszer esetleg e jogkörében különleges gazdasági övezetté minősítene fővárosi területeket, akkor azok a kerületi önkormányzat(ok)tól a fővárosi önkormányzathoz kerülnének át.
Egyébként mivel a módosítás az önkormányzati törvényt is érinti, kétharmad kell az elfogadásához – ez aligha jelent majd gondot, hisz a kormánypártoknak kétharmaduk van az országgyűlésben.
A „veszélyhelyzeti” különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló rendelet miatt Szél Bernadett független országgyűlési képviselő az ombudsmanhoz fordult. Szél szerint a gödi különleges gazdasági övezet kijelölésének semmi köze a járványhoz, teljesen szükségtelen és aránytalan lépés, alkotmányellenes tulajdonelvonásával pedig ellehetetlenít egy települést és veszélyezteti annak működőképességét. „Magyarul minden létező ponton sérti a hazai jogrendet és számos tekintetben a nemzetközit is” – írta a képviselő.
Szinte senki sem tudott arról, mire készül a kormány Gödön
A Pest megyei önkormányzat sem - ez azután derült ki, hogy a városi és a megyei jegyző leült egyeztetni a Samsung SDI által befizetett iparűzési adó sorsáról. Lényegében a gödi önkormányzatot és a megyei közgyűlést is derült égből villámcsapásként érte a kormány döntése, hogy a gödi lett az első különleges gazdasági övezet az országban.
A szabályok törvényi szintre emelése ellenére azok lehetnek alkotmányellenesek, így a kormány ezzel a manőverrel nem tud teljesen kikerülni egy ombudsmani, vagy esetleg egy alkotmánybírósági vizsgálatot.
Nem ez az első eset, hogy a kormány törvényi szinten akar állandósítani egy, első körben a „veszélyhelyzet” ürügyén rendeletileg bevezetett intézkedést Pontosan ez történik például a kiskereskedelmi különadó esetében is. | https://hvg.hu/gazdasag/20200513_onkormanyzatok_kulonleges_gazdasagi_ovezet_megye | https://web.archive.org/web/20211221205649/https://hvg.hu/gazdasag/20200513_onkormanyzatok_kulonleges_gazdasagi_ovezet_megye | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-torvenyesiti-az-onkormanyzatok-kivereztetesere-alkalmas-fegveret | HVG | hungarian-news | 2020-05-13 11:09:00 | [] | [] | [] | [
"önkormányzat",
"jogalkotás",
"nyomásgyakorlás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
50,499 | Több mint 150 ingatlant, luxusautókat és hajókat halmozott fel uzsorakölcsönökkel és zsarolásokkal | Egy költségvetési csalás nyomozásakor bukkantak rá a NAV nyomozói egy Szolnok megyei illetékességű ügyvéd viselt dolgaira. Az illető több mint egy évtizeden keresztül sanyargatott családokat és vállalkozásokat az uzsorakölcsöneivel, miközben a földönfutóvá tett emberek rendre elbuktak vele szemben a hatóságok és a bíróságok előtt. | „Van ellenünk egy feljelentés névvel, amivel valamit csinálni kell. Olyan nincs, hogy nem csinálunk semmit. Most ott tartok az ügyben, hogy az NNI (Nemzeti Nyomozó Iroda – a szerk.) nem fog eljárást lefolytatni. Át kell tenni valahova. Azt mondta az ügyész, hogy egy olyan NAV-hoz, ahol az ő fennhatóságuk alá kerül. Akkor nagyon nagy valószínűség szerint senki sem lesz meghallgatva, de ha meg is lesz, akkor is csak tanúként. (…) Ezt az ügyet, fogalmazzunk úgy, hogy most tereljük. (…) Eggyel nincsenek tisztában, hogy nekem mekkora hatalmam van.”
Ez a beszélgetés része egy többórás hanganyagnak, amelyet egy a hatóságokkal együttműködő személy vett fel. Be akarta mutatni ugyanis azt az ügyvédet, aki
az elmúlt tizenöt évben lényegében törvényen kívülivé vált Jász-Nagykun-Szolnok megyében, de országosan is befolyásos kapcsolatrendszert épített ki, miközben óriási vagyont szerzett az uzsorakölcsöneivel és zsarolással.
Tehette, mert üzelmei megkezdésekor az édesanyja még a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség csoportvezető ügyésze volt, a felesége az egykori APEH-nál dolgozott, neki pedig kapcsolatai voltak a helybéli és a fővárosi hatóságokkal. Dr. V. Tamást és hat társát végül nem is Szolnokon, hanem a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség indítványára Kecskeméten tartóztatták le a közelmúltban, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, jogosulatlan pénzügyi tevékenység, hamis tanúzásra felhívás és hamis magánokirat felhasználása bűntettének alapos gyanújával.
A nyomozás eredetileg nem ellene irányult, hanem a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának a Piero Pini ellen zajló, mintegy ötmilliárdos adócsalási ügyéből bontakozott ki. Az Európában több vágóhidat is üzemeltető olasz húspápa érdekeltségébe tartozó, a kiskunfélegyházi vágóhidat üzemeltető Hungary-Meat Kft. nagyrészt olyan bérmunkásokkal dolgoztatott, akiket különböző gazdasági társaságok biztosítottak részére. A NAV szerint ezek a bérmunkaszerződések színlelt okiratok voltak, csak azt a cél szolgálták, hogy a Hungary-Meat Kft. saját foglalkoztatás esetén elkerülje az adó- és járulékterhek befizetését. Továbbá a bérmunkavégzéshez kapcsolódó fiktív számlákkal áfát igényeltek vissza, és csökkentették az adóbevallásuk összegét. Születtek az ügyben olyan vallomások is, amelyek szerint a félegyházi vágóhídon a fiktív számlázás mellett a Pini lengyelországi gyárából érkezett fagyasztott húsárut át kellett csomagolniuk és címkézniük, hogy hazaiként feltüntetve értékesíthessék a magyar piacon.
Az ügy egyik meghatározó vallomása szerint: „Az alvállalkozó cégek vezetői mind strómanok voltak. A cégvezetőknek csak a szerződés aláírása volt a feladatuk, valamint felvenni a pénzt a pénztárban.”
A rendszer évekig egy megadott cégcsoport közreműködésével működött, de a fiktív cégek piacán is megkezdődött a konkurenciaharc, és a kiskunfélegyházi húsüzem adójátékában részt vevő gazdasági társaságok lecserélődtek. Az új rendszerben működő cégek java Szolnok megyei illetékességű volt, és dr. V. Tamás ügyvédhez kötődött, akit csak „Kövérnek” szólítottak az emberei, az üzlettársai. Ő finanszírozta ezeknek a cégeknek a működését, a rendszer likviditási problémáit, és mindennek egyben a haszonélvezője is volt. A félelmetes az egészben, hogy mindebből nem volt kiszállás. A büntetőügy egyik, V. Tamásról szóló vallomása szerint: „A legfontosabb a részéről ezeknek az embereknek a félelemben tartása volt, mindig azt sugallta feléjük, hogy bármikor elvitetheti őket valamelyik hatósággal. És ami nagyon fontos körülmény még, hogy ezt nem jótékonyságból csinálta, hanem a finanszírozási és a szakmai segítség miatt, miközben ezen bűncselekményekből tetemes jutalékot kapott, nagyon sok anyagi haszna származott belőlük.”
Többen csak hosszas gondolkodás után mertek vallomást tenni ellene. Volt, aki kerek perec kijelentette, hogy nem bízik a hatóságokban: „Ha a Kövér szabadlábra kerül, akkor büntetőügyeket kreál majd ellenem, mindig azt mondta, olyan kapcsolatrendszere van, hogy senki sem tud neki ártani.” Több egybehangzó vallomás szerint dr. V. Tamás az ellene szóló feljelentések megszüntető határozatait lobogtatta a haragosai előtt, ezzel is demonstrálva a hatalmát.
A vallomások szerint dr. V. Tamás nemegyszer segített a tartozások elrendezésében, aki pedig ezekbe az ügyletekbe belement, a sorsa megpecsételődött. Ha vállalkozása volt, be kellett kapcsolódnia a fiktív számlázásba, illetve prémiumautót kellett vásárolnia, vagy lízingbe vennie az érdekeltségéhez tartozó valamelyik cégtől. A gépjárművásárlás a beszámolók szerint úgy zajlott, hogy ha a jármű mondjuk tízmilliót ért, akkor húszmilliót kellett érte fizetni részletben, ezek az összegek a tartozás, illetve a kölcsön összegétől függöttek. Nem egy esetben a futamidő lejárta előtt dr. V. Tamás értesítette az ügyfelet, hogy a lízingelt járművet hozza el szemlére, mert be kell mutatniuk a finanszírozó banknak, aztán a használó a lényegében már kifizetett autót nem kapta vissza, hanem egy másikkal újra kezdődött az egész részletfizetési csapda.
Amikor valamelyik adósának elege lett az uzsoraszerződéseiből, akkor az iratokat az emberei segítségével az újratárgyaláskor széttépette. Ha egy igazságtalan kölcsönügylet bíróság elé is került – a vallomások szerint –, a beidézettek mind dr. V. Tamásnak dolgoztak, hamisan vallottak, ezáltal semmi esélye nem volt annak, aki jogilag megpróbált fellépni ellene.
A nyomozati adatok szerint volt olyan uzsoraszerződése, amelyben a kölcsönfelvevő ingatlana fedezetül az ügyvéd egyik strómanja nevére került, majd amikor a kölcsön visszafizetési határideje lejárt, a tulaj elképedve látta, hogy a házát már rég eladták, és más nevén van. Az ingatlan visszaszerzé-séért újra fizetnie kellett, így lényegében kétszer fizette ki az uzsorakölcsönt.
Dr. V. ügyvédi tevékenysége sem mondható etikusnak. Egy vallomás szerint a védelemért cserébe – a valós érték harmadáért – egyik strómanjára íratta az ügyfele házát. A családtagok szerint azonban mindezért semmiféle munkát nem végzett, a védencét elítélték.
A vallomások szerint az ügyvédnek mintegy 150 értékes ingatlana van szerte az országban,
többhangárnyi luxuskocsija, valamint hajói az adriai kikötőkben. A haszon abból tevődött össze, hogy vállalkozásokat, befektetéseket, trafikjoggal rendelkezők üzleteit pénzelte, vagy az érintetteket zsarolta. Polgármesterek, ügyvédek ettek a kezéből, strómanjainak nevei közt feltűnik a nemrégen hivatali visszaélés bűntettének alapos gyanújával mentelmi jogától megfosztott Boldog István Jász-Nagykun-Szolnok megyei fideszes honatya kabinetfőnöke – az ügyben szintén gyanúsított –, F. Petra testvére.
Dr. V. Tamás magabiztosságát jól szemlélteti annak a hangfelvételnek a jegyzőkönyve, amelyben az ellene szóló legutóbbi feljelentés ügyében felkészíti az érintetteket a kihallgatásuk előtt:
„Azt szeretném, hogy tisztába kerüljünk egymással! Ha jól sikerülnek ezek a vallomások, mindenkié, akkor Zoli ellen (az egyik gyanúsított) le fognak folytatni egy soron kívüli büntetőeljárást, és vele szemben nagyon úgy néz ki, meg fogom szüntetni a büntetőeljárást.” Aztán dr. V. Tamás ügyvéd a továbbiakban hozzáteszi: „Meg fogom adni a számotokat, és azon fel fog hívni a nyomozás vezetője (…), én majd, ha úgy jön ki a lépés, mind a két kihallgatáson benn leszek, de ezt mindenki le fogja tagadni. A rendőr sem fog beleírni a jegyzőkönyvbe, mindenki le fogja tagadni. Én olyan leszek, mint egy szellem. Bementem, elmondtam, amit kell, az el fog hangozni, leírják, és utána én távozom.” Ezután elhangzik két neves ügyvéd neve, akik hivatalosan benn lesznek a kihallgatásokon, és a nevük szerepelni fog a jegyzőkönyvekben, ő viszont a háttérből, név nélkül irányít majd. Végül a következőképpen fejezi be a kihallgatásokra a felkészítést: „Én most abban a pozícióban vagyok, hogy senki nem tud erről a feljelentésről, de szerintem ez így is fog maradni.”
Nem így lett. dr. V. Tamást és társait egyszerre fogták le, március óta előzetes letartóztatásban vannak, és ennek hírére az ügyvéd ellen egyre gyűlnek a terhelő vallomások. A pénzügyi nyomozók tizenöt helyszínen mintegy hatszázmillió forint értékben készpénzt és értékpapírt, csaknem száz ingatlant és számos luxusautót – Bentley, Porsche, Ferrari, Mercedes, Lamborghini – foglaltak le.
A jövő nagy kérdése: mi van akkor, ha dr. V. Tamás a büntetésének enyhítése érdekében szeretne majd vallomást tenni mindazon ügyvédekről, ügyészekről és bírákról, akik az ügyeiben szervesen és mindannyiuk számára kifizetődően részt vettek? | https://168.hu/itthon/tobb-mint-150-ingatlant-tobb-luxusautot-es-tobb-hajot-halmozott-fel-uzsorakolcsonokkel-es-zsarolasokkal-egy-torvenyen-kivulive-valt-ugyved-jasz-nagykun-szolnok-megyeben-185673 | https://web.archive.org/web/20200609132809/https://168ora.hu/itthon/tobb-mint-150-ingatlant-tobb-luxusautot-es-tobb-hajot-halmozott-fel-uzsorakolcsonokkel-es-zsarolasokkal-egy-torvenyen-kivulive-valt-ugyved-jasz-nagykun-szolnok-megyeben-185673 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-150-ingatlant-luxusautokat-es-hajokat-halmozott-fel-uzsorakolcsonokkel-es-zsarolasokkal | 168 óra | hungarian-news | 2020-05-23 13:01:00 | [
"Piero Pini"
] | [
"Hungary Meat Kft.",
"Jász-Nagykun-Szolnok megyei Főügyészség",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye"
] | [
"ingatlan",
"háttér",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"rokonok",
"foglalkoztatás",
"zsarolás",
"ügyvédek",
"strómanok",
"klientúra",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"hamis tanúzás",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
50,500 | Hatszázmillióval lett drágább, de így is csúszik a Kaposvári Közlekedési Központ kivitelezése | Hatszázmillióval lett drágább, de így is csúszik a Kaposvári Közlekedési Központ kivitelezése | A város nyolc éve, 2012-ben kötött szerződést az UTIBER Kft.-vel az első változat megtervezésére, miután külön e célra kapott a kormánytól 350 millió forintot.
A grandiózus, 34 milliárdos terv, mely döntően a város szívében terpeszkedő teherpályaudvar területén, annak radikális átalakításával valósult volna meg (két sínpár maradt volna 11 helyett), a MÁV ellenállásán megbukott, forrásaink szerint egyszerű ok miatt: a vasúttársaságnak zsíros üzletet jelentő cukorrépaszállításhoz szükség van rá. Közismert, hogy Kaposváron van az ország egyetlen megmaradt répacukor-előállító üzeme.
Az épülő Kaposvári Közlekedési Központ: nem az, aminek látszik, viszont értelmetlen és drága
Közel egy évtizede stimulálja a somogyi megyeszékhely polgárainak idegvégződéseit Szita Károly és a vele egy húron pendülő helyi sajtó az „intermodálissal”.
Hogy a tervek elkészítése előtt miért nem egyeztettek a MÁV-val, s ezért ki viseli a felelősséget, soha, sehol nem merült fel.
Az egyharmad milliárdot felemésztő tervek így mentek a kukába. Az akkori fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné ígéretete szerint 2014-ben kezdődik az építés és 2016-ra kész is lehet a központ, amely integrált vasúti, távolsági, illetve helyi buszközlekedést jelent majd, valamint felül- és aluljárókkal az egykor szebb napokat látott, elgettósodott városrész, a vasút által elvágott Donner visszakapcsolását a város vérkeringésébe.
A helyi kormánypárti sajtó által évekig agyonhájpolt, az „évszázad beruházásának” kikiáltott projekt bukásának politikai szégyenét még Szita Károly, Kaposvár „örökös polgármestere” sem engedhette meg magának. Így a 2015-ös Modern Városok programba visszacsempészték a központ egy könnyített változatát, amely már csupán nettó 12 milliárdba került, s nem érinti vasúti (teher)pályaudvart.
Az új tervek egy közúti, egy gyalogos-kerékpáros felüljárót tartalmaznak, és integrált helyi-helyközi buszpályaudvart, amelyek egymástól eddig is csupán néhány tíz méterre, egy négysávos út két oldalán voltak, s most merész húzással egy oldalra kerülnek.
A kivitelező Swietelsky Építő Kft. a közbeszerzés nyertese 2017. október 2-án kötött szerződést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel, a teljes projektre 27 hónapos vállalási határidővel, nettó 11 milliárd 987 millió forintért. Eszerint 2020 első napjaiban kellett volna elkészülnie a teljes beruházásnak, ám a befejezés most, a határidő letelte után is nagyon távolinak tűnik.
A közbeszerzést először egy év után, 2018. 11. 30-án módosították, miután az egyik helyszínen, melyet a Honvédelmi Minisztériumtól vettek át, találtak két föld alatti tartályt, melyből vélhetően hosszú ideig szivárgott a fűtőolaj. A szennyezett talaj eltávolítására és a kármentesítésre 640 millió forintot kapott a kivitelező, erről szólt „Gyanús áremelések…” c. írásunk.
Gyanús áremelések: összesen 1,6 milliárddal nőtt két kaposvári projekt költsége
Schmidt Csaba megbízási szerződése. Makó és Térsége ivóvízminőség-javító projekt I. ütem használatbavételi engedély kiadásának megtagadása Parkolást megengedő tábla miatti beláthatatlan kereszteződés Válaszadások elmulasztása Településsoros munkanélküliségi adatok Válaszadások elmulasztása Miniszterelnökség – szerződések Külügyminisztérium – támogatások Külügyminisztérium – szerződések Honvédelmi Minisztérium – szerződések Miniszterelnökség – támogatások
A Közlekedési Központ beruházásával kapcsolatos legújabb módosítást a NIF „Változáskezelési Osztály” (mert ilyen is van) adta ki 2020. április 20-án, és két fontos dologról rendelkezik. Egyrészt közbeszerzési módosításhoz képest szokatlanul hosszú és zavaros fejtegetésbe kezd bizonyos, építési területbe bevont ingatlanok kisajátításáról, és az ennek köszönhető költségemelkedésről, illetve határidő-csúszásról.
Másrészt az indoklás utolsó mondatában, mintegy mellékesen közli, hogy „a teljesítés során felmerült üzemeltetői igények okán az utastájékoztató perontáblák műszaki tartalmában és ennek következtében a szerződés ellenértékében történt módosítás” – 660 millió forint értékben.
Miután a közbeszerzés kiírója, a NIF nem részletezi, hogy az áremelkedésben mekkora rész jut az ingatlan-kisajátításra és mekkora a perontáblák plusz műszaki tartalmára, erre vonatkozó kérdéseinket elküldtük nekik. Cikkünk megjelenésig nem érkezett válasz az illetékesektől.
Egyúttal igyekeztünk a Közbeszerzési Értesítőben megjelent indoklás egyes részleteinek is utána járni. A szöveg két ingatlant említ, a 7131/6 helyrajzi számút – ez a korábbi távolsági autóbusz-állomás területe – amely még a kaposvári önkormányzat közlekedési vállalatának birtokában van, legalábbis az április 29-én kikért tulajdoni lap szerint.
Miután itt nem került sor kisajátítási eljárásra – és információink szerint tervtől eltérő, késedelmes átadásra sem – kizárásos alapon a másik, 7131/9 számú ingatlanról lehet szó a közbeszerzési dokumentációban, amelyen a vasútállomás mellett lévő, azóta lebontott Vasút Étterem egyemeletes épülete (volt).
„Ránk akarják kenni a balhét”
Megkerestük az étterem egykori tulajdonosát, az üzemeltető cég ügyvezetőjét (kérte, hogy nevük ne szerepeljen a cikkben), mondaná el, hogyan zajlott a NIF által kezdeményezett kisajátítási eljárás.
Az ügyvezető a következőkről tájékoztatta az Átlátszót.
A Vasút Étterem a MÁV üzemi konyhája volt 1964 óta, melyet később előfizetéses, illetve betérő vendégek is előszeretettel igénybe vettek kedvező árai miatt. 2004-től bérelték a helyet, s, miután a MÁV pécsi igazgatósága 2010-ben meg akart szabadulni tőle, cégük megvette.
Hosszú távra terveztek, folyamatosan korszerűsítették a konyhát és az éttermet, s tetőtér-beépítéssel, szállás-férőhelyekkel is bővítették volna a vállalkozást, ám 2016-tól változtatási tilalmat rendelt el az építéshatóság az épületre.
2018. október 17-én kapták meg a NIF ingatlanszakértő által megállapított összegű vételi ajánlatát, amelyet nem tartottak elfogadhatónak, bár az ügyvezető elmondása szerint a vevő és a kormányhivatal képviselője is közölte velük, hogy se több pénzre, se haladékra ne számítsanak, ha kisajátításra kerül sor. Az eljárás lezajlott, 2019. június 11-én átadták az épületet, amelyet július 15-én éjszaka szélsebesen el is bontottak. Utána viszont, az átadástól számított hét hónapig, idén februárig a területen semmiféle munka nem folyt.
Így az ügyvezető szerint teljes képtelenség, hogy a Vasút Étteremmel kapcsolatos kisajátítás bármilyen módon hátráltatta volna a beruházást, ahogy az is, hogy az eredeti költségekbe ne számították volna bele a megszerzendő ingatlanok szakértő által felbecsült értékét. A beruházó által hosszasan ecsetelt birtokbaadási procedúráról annyit mondott: valóban nem állított ki számlát, mert a NIF illetékese többszöri megkeresésre sem volt hajlandó válaszolni, hogy pontosan mi is szerepeljen rajta. „Ahhoz viszont volt eszük, hogy a NAV-végrehajtókat ránk küldjék” – fogalmazott az ügyvezető.
Ugyanígy nonszensznek tartja, hogy a NIF „költözés, üzemátszervezés címén jelentkező (…) és a bevételkiesésből adódó károk megtérítésére” hivatkozik, miközben a cég ilyen címeken a mai napig sem kapott egyetlen fillért sem. A 2007. évi CXXIII., a kisajátításról szóló törvény 21/A. paragrafusa szerint járna ilyen címen kártérítés, ám a NIF erről csak annyit ír nagyvonalúan, hogy „a járulékos költségek tekintetében tett megállapítások továbbra is nélkülözték a Kstv. szempontjait”.
A NIF által a Közbeszerzési Értesítőben leírtakban – függetlenül a Vasút Étterem egykori tulajdonosának dokumentumokkal igazolt álláspontjától – egyértelmű, hogy az épület vitáktól és bonyodalmaktól mentes átadására 2019. április 10-én került volna sor. Ehelyett június 11-én vették birtokba. Erre hivatkozva igyekszik a NIF a határidő-csúszást, és – legalábbis részben – egy 660 milliós költségnövekedést indokolni.
Tegyük hozzá: az étterem – már csak hűlt helye – a beruházási terület legszélén, csupán térburkolat, illetve útépítés szempontjából érintett, így különösen nehéz elképzelni, hogy bármikor hátráltatta volna a beruházást, melynek kulcsfontosságú szerkezetei több száz méterre vannak tőle.
A cégnek, amely másfél évtizedig jó hírű, közkedvelt és olcsó éttermet üzemeltetett a városközpontban, nem elég, hogy le kellett húznia a rolót, szélnek ereszteni 12 munkatársát úgy, hogy még felmentésükre, végkielégítésükre sem kapott pénzt a kisajátítótól – sem segítséget az újrainduláshoz az önkormányzattól – még azt is kénytelen elszenvedni, ahogy fogalmazott, hogy az állami óriáscég „rá akarja kenni a balhét” ebben a kissé költségesre sikerült bizonyítvány-magyarázatban.
Fotó: Jelenleg egy mozdony áll a volt Vasút Étterem helyén. Forrás: a szerző felvétele | https://atlatszo.hu/2020/05/11/hatszaz-millioval-lett-dragabb-de-igy-is-csuszik-a-kaposvari-kozlekedesi-kozpont-kivitelezese/ | https://web.archive.org/web/20211013081908/https://orszagszerte.atlatszo.hu/hatszaz-millioval-lett-dragabb-de-igy-is-csuszik-a-kaposvari-kozlekedesi-kozpont-kivitelezese/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hatszazmillioval-lett-dragabb-de-igy-is-csuszik-a-kaposvari-kozlekedesi-kozpont-kivitelezese | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-05-11 00:00:00 | [] | [
"MÁV",
"Swietelsky Építő Kft.",
"Utiber Kft."
] | [
"Kaposvár",
"Somogy megye"
] | [
"közbeszerzés",
"közlekedés"
] | [] |
50,501 | Veszélyes állapotban avatták fel az érdi játszóteret a választási kampányhajrában | Alapvető biztonsági szabályokat sértettek meg Érden a városligeti játszótér 2019. szeptemberi megnyitásakor – derül ki at Átlátszó birtokába került dokumentumokból. A használatbavételi ellenőrzés elmulasztása miatt egyetlen gyermek sem léphetett volna a játszótér területére. Az akkori fideszes polgármester az önkormányzati választási kampány hajrájában olyan helyre hívta a Pest megyei város lakóit, köztük gyerekeket, ahol balesetveszélyesen huzalok és csavarok ágaskodtak a burkolatból. | Alapvető biztonsági szabályokat sértettek meg Érden a városligeti játszótér 2019. szeptemberi megnyitásakor – derül ki at Átlátszó birtokába került dokumentumokból. A használatbavételi ellenőrzés elmulasztása miatt egyetlen gyermek sem léphetett volna a játszótér területére. Az akkori fideszes polgármester az önkormányzati választási kampány hajrájában olyan helyre hívta a Pest megyei város lakóit, köztük gyerekeket, ahol balesetveszélyesen huzalok és csavarok ágaskodtak a burkolatból.
Ötven nappal a botrányos, 2019. szeptember végi avatási rendezvény után végezték el Érden a városligeti játszótér játékainak kötelező biztonsági ellenőrzését – derül ki az Átlátszónak eljuttatott dokumentumokból. Az ellenőrzési jegyzőkönyv elkészítése nélkül azonban senkit, főként gyermekeket nem lett volna szabad beengedni.
A játszótér átadása a 2006. óta kormányzó fideszes városvezetés egyik legfontosabb kampányeseményének ígérkezett ősszel, a legbusásabb politikai hasznot pedig a Fidesz polgármesterjelöltje, az akkor kormányzó városvezető, T. Mészáros András remélhette a gyermekbarát rendezvénytől.
A játszótér átadásának ellentmondásos körülményei a 2019-es őszi önkormányzati választási kampány egyik sorsdöntő botrányát robbantották ki Érden. Helyi véleményformálók azt mondták az Átlátszónak, hogy az országos sajtóban hatalmas nyilvánosságot kapott játszótér-botrány döntő hatással volt az önkormányzati választások végkimenetelére Érden. Az összellenzéki jelöltjei súlyos vereséget mértek a Fideszre Érden 2019. október 13-án.
Az ellenzéki nagykoalíció politikusai a kampány hajrájában azzal vádolták T. Mészáros András polgármestert, hogy egy félkész, balesetveszélyes játszótér átadására hívta meg a 70 ezer lelket számláló Pest megyei város lakóit.
Az egyik kereskedelmi tévécsatorna többször beszámolt az érdi játszótér szeptember 28-i megnyitása körül kipattant botrány fejleményeiről. A RTL Klub Híradó felvételein (a videókat itt és itt, valamint itt tudja megnézni) közelről látni lehet az önmagukban veszélyes csavarokat és huzalokat a gyerekek előtt megnyitott játszótér területén.
Az Átlátszó által feltárt tények alapján ki kell jelenteni: nem pusztán a testi épséget veszélyeztető huzalokkal és csavarokkal volt probléma 2019. szeptember végén. Az érdi városligeti játszótérre úgy engedték be a városlakókat, hogy a legalapvetőbb biztonsági előírásoknak nem tettek eleget a döntéshozók.
Biztonsági szakértők az Átlátszónak elmondták: üzembehelyezési ellenőrzés nélkül egyetlen városlakót sem szabad beengedni a játszótér területére. Az üzembehelyezési ellenőrzést hetekkel később, novemberben végezték el. Ehhez képest Érd fideszes polgármestere, T. Mészáros András az önkormányzati kampány hajrájában felhívásban csődítette az érdieket, köztük gyerekeket a játszótérre.
Egy 2003-as rendelet így fogalmaz: “A játszótéri eszközt új létesítés […] esetén használatba venni a kijelölt szervezet által végzett, a biztonságossági követelményeknek való megfelelést, valamint a megfelelőségi nyilatkozat vagy a megfelelőségi tanúsítvány meglétét ellenőrző vizsgálatot követően lehet.”
Senkit nem engedhettek volna a játszótérre
A játszóterek üzembehelyezési ellenőrzését a fővárosi kormányhivatal egyik osztálya által kijelölt szervezetek végzik. Az érdi játszótér esetében ez a szervezet a martfűi Tisza Park Kft. Dénes Zoltán ügyvezető az Átlátszónak azt nyilatkozta: “a használatbavétel a játszótéri eszközök biztonságosságát bizonyító – kijelölt szervezet által készített – ellenőrzési jegyzőkönyv birtokában végezhető el”. Dénes szavaiból egyértelműen következik: az ellenőrzés elvégzése nélkül nem lehet beengedni embereket a játszótérre.
Mészáros a játszótér megnyitása előtt pár nappal azt állította: “Örömmel jelentjük, hogy szombatra elkészül a játszótér a területen!”
A játszótér nem készült el. Ezt a korábbi években csaknem kizárólag a Fidesz álláspontját visszhangzó helyi közmédia riportjában is elismerték (a videón 1:32-től): “Játszótéren még néhány simítást végeznek az elkövetkező hetekben…”
Az Átlátszó úgy értesült, hogy a játszótér közelében elmulasztottak rögzíteni egy aknafedelet, amely alatt egy vasrúd ágaskodott, ez adott esetben az aknába zuhanó embert könnyen felnyársalhatta volna. Sajtóbeszámolók szerint az esemény másnapján gyerekek estek az egyik “munkagödörbe”, az egyiküket az apja szerint majdnem felnyársalta két betonvas.
Érd polgármestere azzal védekezett, hogy a 2018. szeptember 28-i esemény nem átadás, hanem egy avatás volt, amely után pár napig próbaüzemet tartottak.
Security Check Required
Később kétségbe vonta, hogy bárki megsérült volna. Mészáros lényegében ugyanezt ismételte meg, amikor az átadás, illetve az önkormányzati kampány esetleges összefüggéséről kérdezték: “Nem volt se korai, se késői átadás, avatás és próbaüzem volt.”
Arra a kérdésre, hogy ki engedélyezte a játszótér terveit, azt válaszolta: “A játszótér építése nem engedélyköteles, a játszóeszközök pedig uniós normáknak megfelelő engedéllyel rendelkeznek.”
Nem ismeri a Ptk. a próbaüzemet
Mészáros utolsó kijelentése különösen azért ellentmondásos, mert ugyan a játszótéri eszközök tanúsítványai tényleg rendben voltak a később elkészült ellenőrzési okmányok szerint, de a kormányhivatal által kijelölt szervezet, a Tisza Park Kft. csak november 14-ben (tehát bő másfél hónappal a botrányos avatás után) kezdte meg a használatba vételt megelőző ellenőrzést.
Az október 13-án megbukott érdi fideszes polgármester próbaüzemmel kapcsolatos kijelentése más szempontból önellentmondó és értelmezhetetlen.
A 2014. márciusában hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv nem ismeri a próbaüzem fogalmát, azt a valamennyi vállalkozási szerződésre alkalmazandó átadás-átvételi eljárás váltotta fel. Vagyis egy olyan eljárás, az átadás, amelynek lefolytatását T. Mészáros váltig tagadta.
A kivitelezés mérnöki feladatait ellátó cég tulajdonosa, Benkó István az Átlátszónak azt mondta: “Határozottan állítom, hogy nem történt meg az átadás-átvétel.”
Az pedig teljesen életszerűtlen, hogy a “próbaüzem” pár napig tartson, aztán pedig lezárják a területet. A játszóteret azóta sem nyitották meg az érdiek előtt. (A záportározóról két hónappal ezelőtt készült drónvideót itt nézheti meg.)
Májusi özönvíz után őszi kampánykudarc
A tahitótfalui székhellyel bejegyzett Wood Fun Kft. működése egyik legnagyobb üzletét szerezte meg, amikor megnyerte az érdi városligeti játszótér megépítésére kiírt közbeszerzési pályázatot 38 ezer forint híján 300 millió forint értékben.
Cégadatok szerint az egy alkalmazottat foglalkoztató Wood Fun 2014-ben 3,4 millió forint árbevétel mellett 800 ezer forint adózott veszteséget szenvedett el. Azóta töretlen a főtevékenységként bútorgyártással foglalkozó kisvállalkozás pénzügyi karrierje. 2018-ra 58,5 millióra emelkedett az árbevétel, míg az adózott eredmény 30 millió forinta ugrott a legutolsó cégbírósági beszámoló szerint.
Az érdi úgynevezett Papi Földeken, a záportározónál hidak és speciális játszótér megépítésére kiírt közbeszerzést kivételesen alkalmazható szabályok szerint, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban bonyolította az ajánlatkérő Érd és Térsége Közműfejlesztési és Beruházási Önkormányzati Társulás.
A társulás elnöke Érd akkori polgármestere, T. Mészáros András volt, a legfontosabb döntésekért ő a felelős, a Wood Fun szerződéseit ő írta alá 2019. elején.
Ha a beszerzés végleges összértéke meghaladta volna a 300 millió forintot, akkor nyilvános hirdetménnyel kellett volna az eljárást megindítani. Ám a végleges összérték 38 ezer forint híján nem érte el a törvényi értékhatárt.
A közbeszerzés két részből állt: hidak, kikötők és támfalak, valamint a játszóterek megépítéséről kötöttek szerződést a Wood Fun Kft-vel 2019. elején. A tahitótfalui cégnek 2019. augusztus 30-ig kellett volna befejeznie az építkezést.
2019. májusában Érden az átlagosnál 300 százalékkal több eső esett. Egy közbeszerzési dokumentum szerint a talaj 20 centiméteres mélységtől annyira átvizesedett, hogy nem lehetett munkát végezni az a Papi Földeken. Augusztus 14-én ezért módosítani kellett a Wood Fun-szerződéseket.
Feltűnően vagyonosodik az érdi polgármester, de nem hozzáférhetőek a korábbi vagyonnyilatkozatai
Erdő, lakások, szántóföldek tizenkét tételben, 66 millió forintos pénzintézeti követelés, neobarokk nappali, és legalább 6000 kötetes könyvtár: egyebek között ezek szerepelnek T. Mészáros András érdi polgármester 2017-es vagyonnyilatkozatában.
Nyomás hatására cselekedtek
A hidakról, kikötőkről és támfalakról szóló szerződés esetében november 15-re módosították a teljesítési határidőt. A játszóterekről szóló részszerződés teljesítési határidejét ugyancsak november 15-ben határozták meg, ám a játékokat és a burkolatokat szeptember 25-ig – tehát 18 nappal az önkormányzati választások előtti időpontban – át kellett volna adnia a Wood Fun Kft-nek.
A játszótér azonban nem készült el. Szeptember 28-án mégis beengedték az embereket a befejezetlen játszótérre. Pár napra rá kitört a botrány, és alighanem ezzel megpecsételődött az érdi Fidesz sorsa az október 13-i önkormányzati választások előtt.
Az új polgármester október 31-én járt a helyszínen. “Elhűlve hallgattam az érintettektől, mekkora nyomás alá helyezték őket a kampányban, hogy nyissák meg idő előtt a játszóteret. Nem tudok másképp fogalmazni, igazi disznóság és iszonyatos felelőtlenség, amit elkövettek!” – írta a Facebookon Csőzik László, a helyi összellenzék közös jelöltje.
Egy forrásunk azt mondta, hogy az avatás előtti éjjelen az ügy egyik érintettje próbálta elfogadható állapotba hozni a játszóteret, de arra nem maradt ideje, hogy az aknákat betömje homokkal. Ezt az információt névvel senki nem erősítette meg.
Név nélkül többen nyilatkozták, hogy teljesen életszerű az a feltevés, amely szerint kampányérdekek miatt hozták előre augusztusban szeptember 25-re a játszótéri játékok és a burkolat átadását. A megkeresett érintettek egyike sem erősítette meg ezt a feltételezést.
„Bemutató” volt az avatás
Megszólalt viszont a Papi Földek játszótér-beruházásának társulási projektfelelőse, aki a Wood Fun kft. győzelmével végződött közbeszerzési eljárás kapcsolattartója volt. Kovács Péter Barna az Átlátszónak azt nyilatkozta, a játékok és maga a játszótér átadásának időpontját azért választották ketté augusztusban, mert az őszi időjárás beköszöntével technikailag problematikus lett volna a gumiburkolat lefektetése.
Kovács Péter Barna szerint a szeptember 28-i esemény valójában “egy bemutató volt, amelyet egy emléktábla átadásával kötöttek egybe”. Kovács nem talált kivetnivalót abban, hogy “T. Mészáros politikusként avatásnak, illetve azt azt követő három napot ‘próbaüzemnek’ nevezte”.
Kovácsot a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt indult nyomozásban a ráckevei rendőrség tanúként kihallgatta, és a nyomozók adatokat is kértek tőle. A projektvezető – aki éveken át az október 13-i önkormányzati választáson megbukott fideszes polgármester, T. Mészáros András közeli munkatársa és beosztottja volt az önkormányzati társulásnál – úgy vélekedett, hogy semmilyen politikai oka nem lehetett annak, hogy szeptember végére, tehát két héttel a választás előtti napra időzítették a játszótér megnyitását.
Az augusztus 14-én tető alá hozott szerződésmódosítás szövege kifejezetten az átadás szót használja: “… a felek a szerződés teljesítési határidejét a Mérnök által elfogadott indokolás alapján 2019. november 15-ben határozzák meg úgy, hogy a játékok, burkolatok átadásra kerülnek legkésőbb szeptember 25-ig”.
Amikor a projektvezetőt erre a szerződésmódosítási rendelkezésre emlékeztettük, Kovács azt mondta: nincs semmilyen ellentmondás, hiszen az ilyen építkezéseken folyamatos részátadások történnek. Amikor a részátadás dokumentációjáról kérdeztük, a projektvezető azt válaszolta, hogy erről a beruházás mérnöke tudna felvilágosítást adni.
A helyszínen készült felvételeken kör alakú aknák, valamint az aknák mélyén függőleges fémrudak látszanak, továbbá kilógó csavarok és vezetékek. Kovács elmondta a kinyúló csavarok és vezetékek a később felszerelendő kandeláberek működtetését szolgálják, de “ezek nem estek a játéktérbe, hanem a parkba”.
A 18 centméter átmérőjű aknákat fedlapok fedték. A projektvezető elismerte, hogy hibát követtek el, amikor az aknák fedlapjait nem rögzítették. Kovács úgy vélekedett: valószínűleg gyerekek mozdították el a fedlapot. Ugyanakkor arról nincs tudomása, hogy bárki megsérült volna.
A játszótéri eszközök használatba vételi ellenőrzéséről készült jegyzőkönyvet és dokumentumokat Kovács Péter Barna juttatta el az Átlátszónak.
Az ellenőrzési dokumentumokon üzemeltetőként a Zöld Határ Komposzt Kft. szerepel, amelynek egyszemélyes tulajdonosa az önkormányzati szervnek minősülő Érd és Térsége Közműfejlesztési és Beruházási Önkormányzati Társulás, vagyis a játszótéri közbeszerzés ajánlatkérője. A Zöld Határ Komposzt ügyvezetője ugyanaz a Kovács Péter Barna, aki a társulás projektvezetőjeként a közbeszerzési eljárás kapcsolattartója volt.
Kovács az Átlátszónak nyilatkozva utólag jobbnak tartotta volna, ha nem 2019. szeptember 28-án, hanem legalább egy hónappal később, az ellenőrzés lezárása után mutatták volna be a közönségnek a játszóteret.
A projektvezető-ügyvezető szerint a játszótér “bemutatását” azért tartották helyesnek, mert az egyes játszótéri eszközök tanúsítványai a rendelkezésükre álltak – ezt az állítást a Kovács által átadott dokumentumok alátámasztják. De, mint írtuk, ez önmagában nem elegendő, az üzembehelyezési ellenőrzés előtt senki nem engedhettek volna a játékokhoz.
Kovács szerint azért is határozták el, hogy beengedik a városlakókat, mert át kellett adniuk az emléktáblát (itt nézheti meg az átadásról készült videót, az emléktábla a felvétel elején látszik.)
„Ők, a vírus kollaboránsai”
Kovács szerint akkora volt a városban az érdeklődés a játszótér iránt, hogy a lezárt területre többször beszökdöstek. Kovács szerint a játszótér megnyitásával akarták csillapítani a felfokozott érdeklődést. “Ez egyébként sikerült is, azóta a játszótérre nagyon ritkán jönnek be illetéktelenek” – jegyezte meg a projektvezető-ügyvezető.
“Nincs titkolni valóm. A hibák akkor is hibák maradnak, ha én mondom vagy ha más leplezne le, minden munkán vannak hibák, tévedések, de összességében büszke vagyok a munkámra és eredményekre, amit a városért tehettem, nevezetesen erre a játszótérre is” – nyilatkozta Kovács Péter az Átlátszónak.
Az ügy érintettjei közül – így például a Wood Fun Kft. ügyvezetője, a játszótér építése műszaki ellenőre – nem nyilatkoztak az Átlátszónak. Volt olyan érintett, aki azt mondta, azért nem beszél, mert nyomást gyakoroltak rá a hallgatás érdekében.
Érd volt polgármesteréhez írásban több kérdést eljuttattunk. Más mellett arra voltunk kíváncsiak, hogy az üzembehelyezési ellenőrzés hiányában miként engedhették be a embereket, köztük a gyermekeket a játszótérre. Kértük, T. Mészáros András adjon magyarázatot a nyilatkozatai között fennálló ellentmondásokra.
T. Mészáros 2018. nyara óta nem válaszolt az Átlátszó egyetlen kérdésére sem. Most megtörte a csendet: válaszként a játszótér-ügyben feltett kérdésekre egy csoportképet küldött a parlament ellenzéki képviselőiről. A fotó alatt ez a szöveg olvasható (betűhíven közöljük):
“ŐK AZOK! IDŐRŐL, IDŐRE A NEMZETRE RONTÓ SZÉLSŐSÉGESEK, ŐK, A VÍRUS KOLLABORÁNSAI, ŐK, AKIK A VÍRUSRT TÁMOGATTÁK.” | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2020/05/21/veszelyes-allapotban-avattak-fel-az-erdi-jatszoteret-a-valasztasi-kampanyhajraban/ | https://web.archive.org/web/20220110185818/https://orszagszerte.atlatszo.hu/veszelyes-allapotban-avattak-fel-az-erdi-jatszoteret-a-valasztasi-kampanyhajraban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/veszelyes-allapotban-avattak-fel-az-erdi-jatszoteret-a-valasztasi-kampanyhajraban | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-05-21 00:00:00 | [
"Kovács Péter Barna",
"T. Mészáros András"
] | [
"Érd és Térsége Közműfejlesztési és Beruházási Önkormányzati Társulás",
"Wood Fun Kft.",
"Zöld Határ Komposzt Kft."
] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"közbeszerzés",
"engedély",
"önkormányzat",
"játszótér"
] | [] |
50,502 | Még mindig tart a költségvetési csalás miatt folytatott nyomozás a Stécénél | A nyomozás ugyanis nem csupán a Szojka-stadion szomszédságában lévő dolinkai pálya „elmaradt” füvesítése ügyében folyik, amelyre a Stécé 28 millió forint TAO-pénzt kapott. A feljelentés egy önkormányzati ügyletre is kiterjed. A már említett dolinkai sportpályát az önkormányzat korábban egy forintért adta el az önkormányzat tulajdonában lévő Salgó Vagyon Kft.-nek. Tavaly viszont az egy forintért eladott pályát 28 millió forintért visszacserélte az önkormányzat, s saját vagyonából három ingatlant átadott a Salgó Vagyon Kft.-nek. | Milliárdos hiány, vagyonfelélés, részvétel a költségvetési csalással gyanúsított Stécé vezetésében, büntetett előéletű, illetve büntetőeljárás hatálya alatt lévő személyek fontos tisztségbe emelése jelenti a baloldali ajánlólevelet a salgótarjániaknak a február 28-i időközi polgármester- választáson.
„A konkrét ügyben nem kívánunk információt megosztani a nyilvánossággal” – ezt válaszolta lapunk megkeresésére az adóhatóság, amikor arról érdeklődtünk, miként áll és mi a határideje a Salgótarjáni Barátok Torna Club (SBTC) pénzfelhasználása kapcsán költségvetési csalás megalapozott gyanújával elrendelt nyomozásnak. A patinás futballklub, a Stécé a város csapata, az önkormányzat jelentős támogatását élvezi, s a klubvezetésnek tagja Salgótarján egyik alpolgármestere, Dániel Zoltán is. A baloldal ugyan nem őt, hanem egy másik alpolgármestert, Fekete Zsoltot indítja a február 28-i időközi polgármester-választáson, amelynek eredményére bizonnyal hatással lenne, ha önkormányzati tisztségviselők felelőssége is felmerülne az eljárásban.
A nyomozás ugyanis nem csupán a Szojka-stadion szomszédságában lévő dolinkai pálya „elmaradt” füvesítése ügyében folyik, amelyre a Stécé 28 millió forint TAO-pénzt kapott. A feljelentés egy önkormányzati ügyletre is kiterjed. A már említett dolinkai sportpályát az önkormányzat korábban egy forintért adta el az önkormányzat tulajdonában lévő Salgó Vagyon Kft.-nek. Tavaly viszont az egy forintért eladott pályát 28 millió forintért visszacserélte az önkormányzat, s saját vagyonából három ingatlant átadott a Salgó Vagyon Kft.-nek.
Nem az ennek kapcsán felmerülő esetleges vagyonvesztés az egyetlen ügy, amely a szocialista városvezetés tevékenységével összefüggésben a nyomozó hatóságok látóterébe került. Mint megírtuk, a Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület ügyeiben az adóhatóság jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt jelenleg is eljárást folytat a kazári székhelyű, az MSZP-hez sok szálon kötődő közhasznú egyesület pályázati pénzeinek felhasználása ügyében. Tavaly nyáron a salgótarjáni szocialista városvezetés az egyesület korábbi elnökét, az egykori kazári MSZP-s polgármestert, Molnár Katalint bízta meg a Novohrad-Nógrád Geopark Nonprofit Kft. ügyvezetésével. Ez az önkormányzati cég foglalkozik az ökoturisztikai fejlesztésekkel.
Még ennél is megdöbbentőbb lépés volt a várost vezető MSZP-től, amikor a polgármesteri kabinet vezetésével s a salgótarjáni fejlesztésekre szolgáló közpénzek koordinációjával a korábban sikkasztás miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Karakasev Annát bízták meg. Igaz, a bíróság Karakasevet mentesítette a büntetett előélet hátrányos következményeitől, ami elhárította a jogi akadályt a fontos tisztség betöltésétől, az erkölcsi pedig nem játszott szerepet az ügyben.
Igaz, a salgótarjáni szocialistáknál az ilyen típusú személyi kérdések nem tekinthetők kuriózumnak, hiszen a Salgótarjáni Városfejlesztő Kft. felügyelői bizottságába például olyan embert, Fürjész Lászlót delegálták, akit a Háromkő Takarékszövetkezet ügyében hűtlen kezelésért, sikkasztásért és a számviteli rend megsértéséért ítéltek el. Boldvai Lászlót, az MSZP egykori pénztárnokát havi több százezer forintért alkalmazták tanácsadóként, ahol a szocialista városvezetés tavaly csaknem egymilliárd forintos hiányt hozott össze. | https://www.magyarhirlap.hu/belfold/Balos_kaderpolitika_Salgotarjanban | https://web.archive.org/web/20201124213347/https://www.magyarhirlap.hu/belfold/Balos_kaderpolitika_Salgotarjanban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-mindig-tart-a-koltsegvetesi-csalas-miatt-folytatott-nyomozas-a-stecenel | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2016-01-11 23:38:00 | [
"Boldvai László",
"Fürjész László",
"Karakasev Anna"
] | [
"Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület",
"Salgó vagyon Kft.",
"Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Nógrád megye",
"Salgótarján"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"sport",
"LEADER",
"önkormányzat"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
50,503 | Hárman maradtak versenyben a budapesti atlétikai stadion építéséért | Könnyen lehet, hogy ugyanaz a konzorcium húzza fel a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra épülő stadiont, amely a 190 milliárdos Puskást is építette. | Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyon jól fizet a Puskás stadion építéseAz arénát építő mindkét cég megduplázta árbevételét 2017-ben, nyereségük pedig ennél is gyorsabban nőtt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHuszonhat munkással kaszált 3,6 milliárdot az állami megbízásokkal kitömött építőcégÁrbevételét megduplázta, nyereségét pedig megháromszorozta tavaly a 190 milliárdból épülő Puskás Stadion kivitelezésén is dolgozó Magyar Építő Zrt.
Ketten kiestek
A tenderen alapból nem vehetett részt bárki, hiszen a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) meghívásos pályázatot írt ki, amin csak a kiválasztott piaci szereplők indulhatnak el.
Az első fordulóban azonban közülük is kiesett kettő, miután érvénytelen részvételi jelentkezést nyújtottak be.
A Fertődi Építő Zrt., az Aktuál Bau Kft. és a Horváth Építőmester Zrt. konzorciumát azért zárták ki, mert nem jelölte meg a tervezett alvállalkozóit (illetve nem jelezte, hogy vannak-e egyáltalán ilyenek, és ha igen, támaszkodnak-e a referenciáikra). A szintén közösen induló Hunép Zrt. – HC Építő Kft. – Merkbau Kft. trió pedig pontatlanul tette meg ugyanezt, ráadásul ők az együttműködési megállapodásukat sem csatolták.
Ezek különösen annak fényében tűnnek kissé amatőr hibának, hogy elég komoly megbízásról van szó. Bár a stadion tervezett költségeiről hivatalos becslést még senki nem adott,
a beruházásra már eddig is milliárdokat költött el az állam, a végső cech pedig jó eséllyel 100 milliárd felett lesz.
A projekt mérete ugyanis a közelmúlt nagyberuházásai közül valószínűleg csak a Puskás stadionhoz vagy az épp most épülő multifunkcionális csarnokhoz mérhető.
A 9600 tonna acél és közel 31 ezer köbméter vasbeton felhasználásával épülő stadion ugyanis 40 ezres befogadóképességével a Puskás után a legnagyobb hasonló létesítmény lehet az országban. Bár az eredeti kiírásban még úgy szerepelt, hogy a nyertesnek 14 531 ülőhelyes fix és további 22 795 ülőhelyes mobil lelátót kell kialakítania, később ezt módosították, és a most érvényes felhívásban már nincs ilyen megosztás. Az aktuális dokumentum úgy fogalmaz, hogy a feladat egy „40 ezer férőhelyes sportlétesítmény” építése.
Illetve ez csak a feladat egy része, mert a részben fedett stadion kialakítása mellett még jó néhány más munkát is elvégezhet, aki megnyeri a tendert. Így építeni kell mások mellett
több mint 75 ezer négyzetméternyi közhasználatú épületet,
gyalogos és közúti aluljárót,
hajóállomást,
egy közel 170 méter hosszú acél felszerkezetű hidat,
380 méternyi vasúti vágányt és
egy egy kilométeres árvízvédelmi védvonalat is.
Erős kapcsolatok
Konkrét költségek mostanáig a bontás és a környező infrastruktúra tervezése kapcsán merültek fel. Előbbire épp múlt héten különített el újabb kétmilliárd forintot a kormányzat a hivatalos indoklás szerint „árvízvédelmi és távközlésikábelhálózat-kiváltási” munkákra.
A most megtolt bontási munkákat egyébként a Mészáros-család tulajdonában lévő Fejér B.Á.L. Zrt. végzi a Puskás stadion elődjét is elbontó Föld-Trans 2001 Kft.-vel közösen. A megbízásért a konzorcium egyetlen versenytársa épp az a Magyar Építő volt, amely most Mészárosék egy másik cégével, a Záévvel együtt indul az atlétikai stadion építéséért, és amely már enélkül is elég sok közös munkát tud felmutatni a Mészáros család építőipari cégeivel. A társaság
a Záévvel közösen húzta fel 190 milliárdért a Puskás stadiont;
szintén a Záévvel együtt dolgozik a 2020. évi labdarúgó Eb-hez szükséges kiegészítő fejlesztéseken a Puskás környékén 8 milliárdért;
ugyancsak a Záévvel építi a 26 milliárd forintba kerülő Új Néprajzi Múzeumot;
a Fejér B.Á.L-lal dolgozott együtt a Bicskei járási hivatalon;
szintén a Fejér B.Á.L-lal közösen újítja fel a Zichy-kastélyt; illetve
ez a kettős nyerte el a Testnevelési Egyetem velencei továbbképző központjára kiírt közbeszerzést is.
Persze mindez nem meglepő, hiszen a vállalat korábban Mészáros Lőrinc állandó üzlettársának és barátjának, Szíjj Lászlónak az érdekeltségébe tartozott, és azt követően is kormányközeli tulajdonban maradt, hogy Szíjj túladott rajta. A vállalatot az Épkar Zrt., illetve a WHB Befektetési Kft. vette meg, márpedig utóbbi vállalat volt az, amely 3 milliárd forintot fizetett a miniszterelnöki vő, Tiborcz István közbeszerzéseken hizlalt közvilágítási cégéért, az Elios Zrt.-ért. Emellett a WHB-csoport tulajdonosának, Paár Attilának a neve az elmúlt évek egyik legnagyobb port kavaró politikai botrányában, a Borkai-ügyben is előkerült.
Nem lesz rá sok idő
A Záév-Magyar Építő kettősnek tehát a Puskás elég jó referencia, de a két versenytárs is fel tud mutatni egy-egy magyarországi stadiont a közelmúltból. A Strabag azt a fehérvári arénát építette, amely elég komoly esélyekkel pályázik a kivitelezés során legtöbbször dráguló projekt címére, a Swietelsky Magyarország Kft. pedig az (azóta másodosztályú) Haladás 15 milliárdos stadionján dolgozott, méghozzá a Záévvel közösen.
Érdekesség, hogy a stadionok kivitelezői az azokat használó labdarúgó-csapatok szponzorai is egyben. A Strabag hosszú évek óta a Fehérvár FC kiemelt támogatója, a Swietelsky logója pedig a Haladás játékosok mezén díszelgett ott évekig.
A nyertesnek azonban a meglévő tapasztalatok ellenére sem lesz könnyű dolga,
a stadiont ugyanis elég gyorsan kell felhúzni, még akkor is, ha a 2023-as atlétikai világbajnokság elhalasztása sem esélytelen.
Utóbbi ugyan egyelőre nem került szóba, de a 2021-es vb eltolásáról már döntöttek a koronavírus-járvány miatt, így pedig igencsak feltorlódhatnak a világesemények, ami akár későbbi események, például a budapesti rendezvény halasztását is eredményezheti.
Ha erre nem kerül sor, akkor a kivitelezésre alig több, mint két éve lesz a nyertesnek, ami soknak semmiképp sem mondható. Nem csoda, hogy az atlétikai stadion kérdése az egyik legfontosabb ütőkártya volt a tavalyi önkormányzati választások után az új fővárosi vezetés kezében, amit Karácsony Gergely hamar ki is játszott.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fővárosi sportberuházások lefújásával oda léphetnek Orbánnak, ahol fájNem csak a sok-sok milliárdos építményekről van szó, hanem magukról a sportrendezvényekről is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKarácsony Gergely: Nem félek a népszerűtlenségtőlNem zavarja, ha kigúnyolják a színházban, és ha Baán László nem beszélt volna ostobaságokat, a főpolgármester szerint talán nem lenne változtatási tilalom a Ligetben.
Ahogy ugyanis tavaly ősszel is írtuk, az atlétikai világbajnokságnak nincs alternatív helyszíne, ha nem épül új stadion, akkor vb sem lesz, márpedig arra, hogy lesz vb, a kormány garanciát vállalt. Méghozzá nemcsak szóban, hanem anyagilag is: az esemény visszamondásának nagyon komoly pénzügyi konzekvenciái is lettek volna. | https://g7.hu/kozelet/20200519/harman-maradtak-versenyben-a-budapesti-atletikai-stadion-epiteseert/ | https://web.archive.org/web/20231001031124/https://g7.hu/kozelet/20200519/harman-maradtak-versenyben-a-budapesti-atletikai-stadion-epiteseert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/harman-maradtak-versenyben-a-budapesti-atletikai-stadion-epiteseert | G7 | hungarian-news | 2020-05-19 15:38:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila"
] | [
"BMSK (Beruházási Műszaki Fejlesztési Sportüzemeltetési) Zrt.",
"Épkar Zrt.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Magyar Építő Zrt.",
"WHB Befektetési Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"sport",
"építőipar",
"klientúra",
"stadion"
] | [] |
50,504 | Így nézhet majd ki a Tiborcztól egy másik kedvenc NER-milliárdos kezébe került visegrádi luxushotel | Az eredetileg 2009-re ígért Hilton hotel építését a válság kettévágta, majd Tiborcz Istvánon át az MKB-ben és a Közgépben is érdekelt Szíjj László tulajdonába került. Most befejezhetik az építkezést. | Tizenöt évvel ezelőtt a Dunakanyar egyik legszebb pontján fekvő régi bányagödörbe az ír hátterű Tourist Projects 2004 Ingatlanhasznosító Kft. álmodott meg egy kétszázharminc szobás, 5+1 csillagos hotelt, amelynek az építését 2007-ben meg is kezdték, ám a munkálatok két évvel később a gazdasági válság következtében leálltak.
A két étterem mellett konferencia- és rendezvénytermeket, uszodát is rejtő komplexumot a Hilton üzemeltette volna, mivel a fővárosi két szállodája mellett az amerikai lánc a magyar vidék egy fontos pontját is megcélozta, a két hektáron nyújtózó óriás építésének felfüggesztése után azonban kihátráltak a projektből, sőt 2012-ben a beruházó cég felszámolása is megindult.
Az ILoveDunakanyar által 2017-ben készített fotókon jól látszik az épületnek a felmérések szerint 66 százalékos készültségi foka, ennek ellenére a 2015-ös eladási próbálkozást nem koronázta siker: az 1,8 milliárdos árcímkét, illetve az MKB 30 millió eurós jelzálogjogát látva egyetlen cég sem tett ajánlatot.
A helyzet végül a következő évben változott meg: az Átlátszó szerint ugyanis a terület az MKB követelésének átvállalásával a Tiborcz Istvánhoz köthető Hotel VSGRD Kft. elődjéhez került. Az épületet közvetetten tehát a miniszterelnöki vő szerezte meg, 2018 tavaszán pedig megállapodás született a várossal a szállodaépület folytatására.
A Hotel VSGRD részéről a szerződést Malik Zoltán írta alá; ő a Longoria Holding Zrt.-nek és a Tiborcz István tulajdonában álló BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.-nek is az ügyvezetője, de igazgatótanácsi tag a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István közös érdekeltségébe tartozó Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt.-ben is. A várossal kötött szerződés szerint a beruházó vállalja, hogy a város tájképi környezetét nagymértékben romboló betonszerkezetből egy luxusszállodát épít, emellett kötelezettséget vállal a növényzet pótlására, valamint a földbe süllyesztett parkoló tetején egy közpark létrehozására és üzemeltetésére
– írta az oldal, látványterveket azonban a cég azóta sem tett közzé, sőt, azt sem lehetett tudni, hogy ki tervezi majd újra az épületet, ami 2019-ben a Tiborcz érdekeltségéből a NER másik kedvencének, a tiszakécskei vállalkozóból hirtelen a magyar üzleti élet középpontjába, kétszázmilliárdos vagyonával pedig a Forbes leggazdagabb magyarokról készített listájának negyedik helyére repült Szíjj László tulajdonában lévő MINERVA Befektetési Alapkezelő Zrt. kezébe került.
Egészen mostanáig, hiszen minden jel arra mutat, hogy a Löffler-bánya külszíni fejtésének helyén emelkedő, a helyiek által csak üveghegyként emlegetett torzó befejezése felett a dán formatervező-belsőépítész-zenész-producer csodabogár, Johannes Torpe irodája őrködik majd.
A korábban a felső kategóriás audioeszközöket gyártó Bang & Olufsen kreatív igazgatói székét elfoglaló, illetve a Roberto Cavallinak, a Dolce & Gabbanának, a Ferrarinak és a Skype-nak is dolgozó, sőt egy 2001: Űrodüsszeia ihlette koppenhágai privát klubot is megálmodó Torpe már 2017 októberében, egy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tartott beszéde utáni interjúban is elejtett egy fél mondatot a projektről – „tegnap Visegrádon voltam, mert ügyfelekkel volt találkozóm” –, az azóta több online művészeti lap által átvett terveket azonban csak nemrégiben tette közzé.
A tervezőiroda honlapján már csak 210 szobásként emlegetett, 5+1 helyett négycsillagos, The Buda Resort munkacímen futó projekt leírásában nem szerepel a megrendelő kiléte (habár ez a fentiek fényében nyilvánvaló), számos információ azonban kiderül belőle, így az is, hogy a hotel esetében sem a minőségi alapanyagokkal, sem a terek méretével nem spórolnak majd, hiszen
az első emeleti családi fürdőrész 1200, a részben földalatti, csak felnőttek számára használható wellness-részleg 4000, míg a tíztermes konferenciatér 2000, az éttermek és bárok pedig 1800 négyzetméternyi területet vesznek majd el a szobák elől.
A hét kültéri, köztük két termálmedencével, tetőkerttel és jógaterekkel is ellátott óriás megszületésének határidejéről egyelőre nem állnak rendelkezésre információk, a látványterveket és a jelenlegi vírushelyzetet látva azonban kizártnak tűnik, hogy a hely 2022 előtt megnyithatná a kapuit – feltéve, ha valóban Torpe tervei valósulnak meg.
A belső tér részletei közül néhány külön kiemelést érdemel: az ezoterikus színezetű, a Dobogókőt a bolygó szívcsakrájaként említő, a lótusz motívumát beemelő, de a Föld láthatatlan energiaáramlási rendszeréről, a Ley-vonalakról is megemlékező – leírásból kiemelkedik a hallból és a felette lévő hat szintről jól látható 32 méter magas andezitszikla megmutatásának ötlete (habár ez az eredeti terveken is így szerepelt), illetve a főhomlokzatba épített, napenergiát hasznosító panelek, amelyek tényleg nívós épületté emelhetik majd a Duna-Ipoly Nemzeti Park Natura2000 védettségű madárvédelmi területétől mindössze két kilométerre lévő, de arra a hatástanulmány szerint egyáltalán nem veszélyes visegrádi projektet. | https://24.hu/kultura/2020/05/25/tiborcz-istvan-szijj-laszlo-visegrad-vsgrd-hotel-szalloda-luxusszalloda/ | https://web.archive.org/web/20230131080710/https://24.hu/kultura/2020/05/25/tiborcz-istvan-szijj-laszlo-visegrad-vsgrd-hotel-szalloda-luxusszalloda/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-nezhet-majd-ki-a-tiborcztol-egy-masik-kedvenc-ner-milliardos-kezebe-kerult-visegradi-luxushotel | 24.hu | hungarian-news | 2020-05-25 21:54:34 | [
"Malik Zoltán",
"Szepesi Richárd",
"Szíjj László",
"Tiborcz István"
] | [
"Appeninn Holding Nyrt.",
"Hotel VSGRD Kft.",
"Longoria Holding Zrt.",
"Minerva Befektetési Alapkezelő",
"Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft."
] | [] | [
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [] |
50,505 | Közel egymilliárd forintos megrendelést nyert el a 4iG | Közel egymilliárd forintos megrendelést nyert el a 4iG, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-nek az EES bevezetéséhez szükséges informatikai jellegű fejlesztésekkel összefüggésben. | Közel egymilliárd forintos megrendelést nyert el a 4iG, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-nek az EES bevezetéséhez szükséges informatikai jellegű fejlesztésekkel összefüggésben.
A 4iG tájékoztatást tett közzé a 4iG ajánlatának nyertes ajánlatként történő kihirdetéséről az NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság által "AZ EES bevezetéséhez szükséges informatikai jellegű fejlesztések" tárgyú verseny-újraindításával megindított központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen. ... | https://www.portfolio.hu/uzlet/20200526/kozel-egymilliard-forintos-megrendelest-nyert-el-a-4ig-433888 | https://web.archive.org/web/20231215075718/https://www.portfolio.hu/uzlet/20200526/kozel-egymilliard-forintos-megrendelest-nyert-el-a-4ig-433888 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-egymilliard-forintos-megrendelest-nyert-el-a-4ig | Portfolio | hungarian-news | 2020-05-26 11:59:42 | [] | [
"4iG Nyrt.",
"Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"klientúra"
] | [] |
50,506 | Mészáros Lőrinc öccsének cégei tarolnak a közútkezelő tenderein | Közel egymilliárd forintos tendert húzott be a Herceghalom Interat Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. – szúrta ki a K-Monitor. A cég azóta szárnyal a közbeszerzéseken, amióta Mészáros Lőrinc öccse, Mészáros János – egy másik cégén keresztül – megvásárolta 2017 februárjában. | Egyedüli ajánlattevőként nyerte el a Magyar Közút Nonprofit Zrt. nettó 842 millió forintos nyílt közbeszerzését Mészáros János cége. Az uniós közbeszerzési értesítő szerint az állami közútkezelő két részletben, nettó 243,6 és nettó 598,4 millió forint értékben írt ki pályázatot rakodógépek és adapterek beszerzésére.
A tenderre csak a Herceghalom Interat Zrt. jelentkezett, amely meg is kapta mindkét megbízást.
Ezzel tovább folytatódik Mészáros Lőrinc öccsének menetelése az állami közútkezelő tenderein.
Ahogy arról beszámoltunk, legutóbb áprilisban nyert közbeszerzést Mészáros János egy másik cége az állami tulajdonú Magyar Közúttól. Akkor a Pegazus Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a közútkezelő Kelet-Magyarország és Nyugat-Magyarország területén dolgozó alkalmazottjainak munkaruhával való ellátását nyerte meg nettó 400 millió forint keretösszegben.
Mészáros Lőrinc testvére veszélyhelyzetben is nyert egy 400 milliós tendert a közútkezelőtől
Vannak dolgok, amelyeken a veszélyhelyzet sem változtat. Ilyen például a Magyar Közút Nonprofit Zrt. munkaruhára vonatkozó közbeszerzése, amelyet – úgy látszik – minden körülmények között Mészáros Lőrinc testvérének cége nyer el. Most éppen nettó 400 millió forint keretösszegben. Támogasd az Átlátszót szja 1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány A Pegazus Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A Pegazus mesebeli szárnyalására jellemző, hogy tavaly legalább hétszer bizonyult a legjobb ajánlattevőnek a közútkezelő által kiírt közbeszerzéseken.
2019 januárjában 567 millió forintért vett tőlük – az ország különböző pontjaira szánt – 34 darab aszfalttömörítő gépet az állami cég, majd áprilisban egy 460 millió forintos tenderen is befutó lett a Pegazus. Akkor nyári és téli adapterek beszerzésére írt ki pályázatot a közútkezelő, és az öt részre bontott pályázatból négynél a Pegazus Trade Kft. lett a nyertes. Május végén egy 105 millió forintos megbízást húztak be (munkaruházat gyártására), majd júniusban ugyanerre nettó 115 milliót nyertek. Egy hónappal később ők vitték el a téli ruházat beszerzésére kiírt pályázatot is nettó 145 millió forintért, majd szeptember végén a közútkezelő egyéni védőeszközeinek beszerzését is a Pegazus Trade teljesíthette nettó 400 millió forintért.
Az MTA-n át a Kaposvári Egyetemig
Bár a Pegazus sikerszériája egészen lenyűgöző, azért Mészáros János többi cégét, köztük a most favorizált Herceghalom Interat Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-t sem kell félteni. Sőt.
Az 1992-ben alapított, bicskei székhelyű céget három éve vette meg Mészáros János a Pegazus Trade Kft.-n keresztül. A Herceghalom Interat elsősorban mezőgazdasági gépek és alkatrészek kereskedésével foglalkozik, de Suzuki-szalont is üzemeltetnek. Alig több mint egy hónappal azután, hogy Mészáros Lőrinc öccse tulajdont szerzett – az előtte is jól működő – cégben, az be is zsebelt egy közbeszerzést: a Készenléti Rendőrség tőlük vásárolt meg egy „vontatásra alkalmas emelő-rakodó gépet” nettó 9,35 millió forintért.
2018-ban már egy félmilliárdos tender is összejött: akkor a Magyar Közút két szerződést is kötött a fiatalabb Mészáros cégével: egyrészt kerékpárutak karbantartásához szükséges eszközök beszerzésére (440,8 millió forint értékben), valamint három darab önjáró hidarulikus oszlopverő és kihúzó gép beszerzésére (62,2 millió forint értékben). Tavaly a Kaposvári Egyetem mezőgazdasági gépek beszerzésével bízta meg Herceghalom Interat-ot 142,4 millió forintért, majd az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja vett a cégtől egy parcellakombájnt 39,5 millióért.
Idén februáig kellett várni az első közbeszerzési sikerre: Mészáros János cége a Hidrot Ipari Gyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel közösen nyerte el a Magyar Közút 12 darab rádió távvezérelt rézsűkaszálógép beszerzésére kiírt tenderét 214,1 millió forint értékben. Ezután kisebb szünet következett, majd áprilisban ismét örülhetett a Herceghalom Interat: kerékpárutak karbantartásához biztosíthatott traktor alapú munkagépeket az állami közútkezelőnek 182,2 millió forintért.
A cég 2016-ban 1,2 milliárd, 2017-ben 1,3 milliárd, 2018-ban már nettó 1,9 milliárd forint éves forgalmat bonyolított. Adózott eredménye a 2016-os 50 millióról 2017-ben 106 millióra, 2018-ban pedig 187,5 millió forintra nőtt.
Vagyis mióta Mészáros Lőrinc testvére megvette, a Herceghalom Interat Zrt. árbevétele közel megduplázódott, a cég által termelt profit pedig majdnem megnégyszereződött.
A zrt. 2019-es mérlegadatai még nem elérhetők, de a folyamatos állami megrendelések minden bizonnyal a tavalyi számokra is pozitív hatással voltak.
A korábbi felcsúti alpolgármesternek további vállalkozásai is vannak, amelyekkel szintén sikert sikerre halmoz az állami tendereken. A mérnöki tevékenységgel és műszaki tanácsadással foglalkozó Adept Enviro Kft. például (négy hónappal azután, hogy Mészáros János megvette), egy 260,6 millió forintos közbeszerzést nyert el az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól, az Agro-Felcsút Kft.-vel pedig nettó 770,2 millió forintos keretszerződést kötött a Magyar Közút Zrt három éve.
Mészáros János cégbirodalmának legjövedelmezőbb tagja azonban egyértelműen a Híd-Tám. A kft. többek között a székesfehérvári vasútállomás gyalogos felüljárójának befejezésére kapott 2,4 milliárd forintot, de Bács-Kiskun megyében és a Balaton mellett is épített egy hidat. A cég részt vehet a Püspökladány és Ebes közötti vasúti szakasz 74,9 milliárdos felújításában, de alvállalkozóként a Budapest-Belgrád vasútvonalon is dolgoznak majd. Mészáros Lőrinc öccse 2016-ban szerezte meg a céget, amely azóta kilőtt: az akkori 61 millió forintos nyereség 2018-ra 221 millióra nőtt, az éves forgalom pedig 712 millióról 5,8 milliárdra.
A 24.hu számításai szerint Mészáros János cégei 2019-ben (többnyire egyénileg, néha konzorciumi tagként) 7 milliárd 757 millió forint értékű állami megbízást nyertek el.
Mészáros Lőrinc testvérétől vesz sószórókat a Magyar Közút 770 millióért
Járványügyi veszélyhelyzettel kapcsolatos beszerzés Dorog Iskola utcára vonatkozó adatok Dorog Iskola utcára vonatkozó adatok BDPST Zrt. – Budapest név használta Pesti Srácok – Budapest név használati engedélye 2020-05-04-i Dudálós Tüntetés Vidékfejlesztési Minisztérium – támogatások Vidékfejlesztési Minisztérium – szerződések NGM – támogatások NGM – szerződések NFM – szerződések
Címlapkép: interatzrt.hu. A cégadatokat az Opten Kft. biztosította. | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/05/26/meszaros-lorinc-occsenek-cegei-tarolnak-a-kozutkezelo-tenderein/ | https://web.archive.org/web/20221209193415/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/05/26/meszaros-lorinc-occsenek-cegei-tarolnak-a-kozutkezelo-tenderein/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-occsenek-cegei-tarolnak-a-kozutkezelo-tenderein | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-05-26 22:46:00 | [
"Mészáros János"
] | [
"Herceghalom Interat Zrt.",
"Pegazus Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"versenykorlátozás - kartell",
"útépítés",
"klientúra",
"kereskedelem"
] | [] |
50,507 | Pikóék kirúgják a 700 millióért dolgozó közétkeztetési céget Józsefvárosból | A Pikó András vezette önkormányzat kedden jelentette be, hogy érvénytelennek tekinti azt az éves szinten mintegy 700 milliós értékű közétkeztetési szerződést, amely alapján a Klassz Menza Kft. végezte a szolgáltatást egyes józsefvárosi intézmények számára. | Új közbeszerzési eljárást ír ki a Józsefvárosi Önkormányzat a kerületi óvodák, iskolák közétkeztetésére.
A Pikó András vezette önkormányzat kedden jelentette be, hogy érvénytelennek tekinti azt az éves szinten mintegy 700 milliós értékű közétkeztetési szerződést, amely alapján a Klassz Menza Kft. végezte a szolgáltatást egyes józsefvárosi intézmények számára.
Az önkormányzat azt is írta a közleményében, hogy a kerületi óvodák, az iskolák, valamint Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Családsegítő központ számára 2020. június 2-ig a Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék konyhája fogja ellátni ezt a feladatot, utána pedig a rendkívüli helyzetre tekintettel az Eurest Kft. mindaddig, amíg egy közbeszerzési eljárás eredményeképpen új szerződést nem kötnek valakivel. Erre azért van szükség, mert az önkormányzatnak kötelező feladata a közétkeztetést biztosítása, így a szolgáltatásnak zavartalanul kell működnie.
A Klassz Menza szolgáltatásaira már évek óta számos panasz érkezett az önkormányzathoz, az előző kerületi vezetés idején azonban ezek nem jártak komolyabb következménnyel. Az iskolák, pedagógusok, szülői munkaközösségek többször is tiltakoztak az ellen, hogy rossz minőségű ételeket kaptak a menzákon. Sokan más módon igyekeztek megoldani az étkezést, és visszamondták a megrendelését. Az egyik általános iskola adatai szerint már csak a gyermekek kétharmada veszi igénybe az iskolai menzát, ők is csak azért, mert az intézményben nincs alternatív étkeztetési lehetőség, a felnőttek viszont mindannyian kiiratkoztak a menzáról. A minőségi problémák mellett azt is kifogásolták, hogy a szerződtetett cég folyamatosan emelte az árat.
A Klassz Menza neve a kispesti közétkeztetési botrány miatt ismerősen csenghet. A XIX. kerületben is a Klassz Menza Kft. (korábbi nevén Pensio17 Kft.) végezte 2012 óta a közétkeztetést. A Gajda Péter polgármester vezette önkormányzatnak azonban sikerült úgy leváltania a céget, hogy lényegében változatlanul (alvállalkozóként) benne maradtak az üzletben. Az új körbeszerzést egy olyan, alig egyéves, számottevő közétkeztetési tapasztalattal nem rendelkező cég nyerte, amelyet egy 24 éves férfi alapított. Az ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság is eljárást indított Ferenczi István LMP-s önkormányzati képviselő közérdekű bejelentése alapján, és arra jutott, a versenykorlátozó döntést meg kell semmisíteni, az önkormányzatnak pedig 100 milliós bírságot kell fizetnie.
Kiemelt kép: Rosta Tibor /MTI | https://24.hu/belfold/2020/05/26/klassz-menza-jozsefvaros-kozetkeztetes/ | https://web.archive.org/web/20210919213229/https://24.hu/belfold/2020/05/26/klassz-menza-jozsefvaros-kozetkeztetes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pikoek-kirugjak-a-700-millioert-dolgozo-kozetkeztetesi-ceget-jozsefvarosbol | 24.hu | hungarian-news | 2020-05-26 00:00:00 | [] | [
"Budapest Főváros VIII. kerület Önkormányzata (Józsefváros)",
"Klassz Menza Kft.",
"Pensio 17 Kft."
] | [
"Bp. VIII. kerület",
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"közétkeztetés",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
50,508 | Mészárosék állami megrendelései minden rekordot megdöntöttek a járvány alatt | Szerdára virradóra tette közzé a CRCB (Corruption Research Center Budapest) legfrissebb jelentését, amelyben 2005 januárjától 2020 április végéig elemezték az összes állami közbeszerzést, majdnem 248 ezer kiírást. A mostani elemzés elsősorban két szempontra koncentrál: hányan indultak egy-egy közbeszerzési pályázaton, és mennyit nyert közülük olyan cég, amelynek tulajdonosa nyilvánvalóan Orbán Viktor baráti köréhez tartozik. | Szerdára virradóra tette közzé a CRCB (Corruption Research Center Budapest) legfrissebb jelentését, amelyben 2005 januárjától 2020 április végéig elemezték az összes állami közbeszerzést, majdnem 248 ezer kiírást. A mostani elemzés elsősorban két szempontra koncentrál: hányan indultak egy-egy közbeszerzési pályázaton, és mennyit nyert közülük olyan cég, amelynek tulajdonosa nyilvánvalóan Orbán Viktor baráti köréhez tartozik.
Hogy hányan indulnak egy pályázaton, az a korrupciós kockázat megállapítása miatt fontos. Ahol egyáltalán nincs verseny, vagyis egyetlen jelentkező van, ott inkább felmerülhet, hogy előre eldöntötték, hogy kinek kell kapnia a munkát. Minél több az induló, annál kisebb a korrupció kockázata. A CRCB kutatói az indulók számától függően a versenyintenzitást jelölő mutatókat alkottak, hogy összehasonlíthassák az egyes időszakok és pályázattípusok korrupciós kockázatait.
A haveri cégek szereplésének vizsgálatára az MGTS+ jelölést használták, a "Mészáros, Garancsi, Tiborcz, Simicska és Társaik" rövidítéséből. Az ide sorolt cégek listája megtalálható a tanulmány végén, reklámos és ásványvizes vállalat éppen úgy megtalálható köztük, mint vasút- és útépítő cégek.
Világosan látszik, hogy a korrupciós kockázat mértéke és az MGTS+ csoport győzelmei között összefüggés van: akkor nyerik a legtöbbet a haveri cégek, amikor a legkisebb a verseny.
Óriási mentőcsomagot kaptak Mészárosék
A tanulmány egyik legérdekesebb megállapítása, hogy idén az MGTS+ csoport cégei kivételesen sokat nyertek. Úgy tűnik, hogy az állam nagyvonalú segítséget nyújtott nekik, hogy meg tudjanak birkózni a járvány nyomán keletkező gazdasági nehézségekkel.
Ez azzal járt együtt, hogy az elmúlt 15 évben soha nem volt annyi verseny nélkül elnyert közbeszerzés, mint idén.
A 2020 első négy hónapjában lezárt közbeszerzések 41 százaléka volt olyan, hogy csak egyetlen pályázó indult. Ez az arány, négy hónapos átlagokat számolva, 2005 és 2019 között 20 és 35 százalék között mozgott.
2020 előtt az MGTS+ csoporthoz tartozó cégek az általuk megnyert közbeszerzések 51 százalékán egyedül, versenytárs nélkül indultak - ez az adat már önmagában mutatja, hogy az indulók száma összefügg a korrupció kockázatával, hiszen rivális nélkül kapták megrendeléseiknek több mint felét kapták a baráti cégek. Idén ez az arány is nagyon megugrott: a csoport győzelmeinek 68 százalékában egyedül indult a pályázaton.
Az MTGS+ csoport 74 közbeszerzésen győzött április végéig, összesen 253 milliárd forint állami megrendelést elnyerve. Ez az összes közbeszerzésen elköltött idei pénz 27 százaléka, ami szintén új rekord.
A csoporthoz sorolt cégek 2005 és 2010 között még csak 0,4 - 1,8 százalékát vitték el a közbeszerzésre szánt pénznek, 2013-ban már 17 százalékát, tavaly pedig 21 százalékát. (A csoportba sorolt cégek között vannak, amelyek már nem aktívak, például Simicska Lajos egykori birodalmához tartozó vállalkozások, míg van köztük olyan, ami csak az elmúlt néhány évben jött létre.)
Hogy mennyire számít a politikai helyzet, azt jól mutatja, hogy az MGTS+ cégcsoport 2015-ben szerepelt a legrosszabbul, akkor az elnyerhető pénzek alig 5 százalékát vitték el. Az volt Simicska Lajos és Orbán Viktor nyílt szakításának az éve, és az új, immár leginkább Mészáros Lőrinc köré épített cégháló még nem állt fel akkoriban.
Kampány idején szabadabb a pálya
A tanulmányból az is kiderül, hogy a választási kampányok kivételes időszakoknak számítanak. Egyrészt sokkal több a közbeszerzés, mint a többi évben: a 2006-os, a 2010-es, a 2014-es és a 2018-as választás idején is jóval többet lehetett keresni az állami megrendeléseken, mint a kampány nélküli években.
A másik érdekesség, hogy kampányidőszakban a haveri cégek kivételezett helyzete ideiglenesen megszűnik. 2017 májusa és 2018 augusztusa között például az MGTS+ csoport egyetlen tendert sem nyert úgy, hogy egyedül indultak. Ilyen kivételes alkalmakkor nagyobb a verseny Magyarországon, többen érezhetik közel magukat a sikerhez, mint máskor.
2016 óta jobban figyelnek az EU-s pályázatokra
A tanulmány harmadik igen érdekes megállapítása, hogy az EU-s pénzből fizetett pályázatok esetében 2016 óta csökkent a korrupciós kockázat, míg a tisztán magyar adófizetők pénzéből finanszírozott pályázatokon nőtt. A CRCB kutatói emlékeztetnek, hogy 2016-ban indított vizsgálatot az EU csalásokat felderítő hivatala, az OLAF, Tiborcz István közvilágítási sikerei ügyében. | https://444.hu/2020/05/27/meszarosek-allami-megrendelesei-minden-rekordot-megdontottek-pont-a-jarvany-alatt | https://web.archive.org/web/20230131132834/https://444.hu/2020/05/27/meszarosek-allami-megrendelesei-minden-rekordot-megdontottek-pont-a-jarvany-alatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszarosek-allami-megrendelesei-minden-rekordot-megdontottek-a-jarvany-alatt | 444 | hungarian-news | 2020-05-27 00:00:00 | [
"Garancsi István",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor",
"Simicska Lajos"
] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"rokonok",
"klientúra"
] | [] |
50,509 | 83 milliárd forintot osztottak ki szállodafejlesztésre, Mészáros és Garancsiék is nagyot szakítottak | Közzétették a Kisfaludy-program részeként meghirdetett „nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztése és új szállodák létesítése” elnevezésű pályázat nyerteseinek névsorát. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 83,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást osztott ki, túlnyomórészt a NER-hez kötődő vállalkozóknak. | Komolyan gondolja a Magyar Turisztikai Ügynökség a koronavírus-járvány miatt megrogyott turizmus támogatását, és meg is vannak ennek az első nyertesei. Közzétették a Kisfaludy-program részeként meghirdetett „nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztése és új szállodák létesítése” elnevezésű pályázat nyerteseinek névsorát. A felhívás keretösszege eredetileg 20 milliárd forint volt, ehhez képest az MTÜ összegzésünk szerint
83,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást osztott ki, túlnyomórészt a NER-hez kötődő vállalkozóknak.
A legnagyobb támogatást a Vajna-kaszinókat továbbvivő Garancsi Istvánhoz, Csányi Sándor OTP-elnökhöz és Hernádi Zsolt Mol-főnökhöz köthető CDHT Hotel Projekt Kft. kapta a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére, összesen 8 milliárd 632 millió forintot. Ez ráadásul nem az első támogatás, amihez a három milliárdos hozzájut, már bő egy éve is arról írtunk, hogy a Kisfaludy-programból 2,9 milliárd forintot kaptak erre a fejlesztésre.
NER-milliárdosok fejleszthetik a hoteleiket állami pénzből
Minden idők legnagyobb turisztikai programja milliárdosoknak szólt: minden harmadik forint náluk landolt.
A pályázat legnagyobb nyertese, természetesen, mégis Mészáros Lőrinc. Az Opus Global Nyrt.-n keresztül a felcsúti dollármilliárdos érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels 14 vidéki szállodáját összesen 17,7 milliárd forintból újítják fel.
Mészáros Lőrinc és Tiborcz István korábbi közös vállalkozása is kapott állami támogatást, a nemrég a tizedik leggazdagabb magyar, Jellinek Dániel és Balázs Attila által megvásárolt Appennin Nyrt. egyik leányvállalata, a Pro-Mot Hungária Kft. 7 milliárd 350 millió forintot kapott a balatonvilágosi Club Aliga hotel és élményközpont építésére, míg a balatonfüredi vitorlásközpont szálláshelyfejlesztésére 4 milliárd 400 millió forint jutott a szintén e cégcsoporthoz tartozó Solum-Invest Kft-nek.
Ez a két cég április elején, amikor még Tiborcz és Mészáros Lőrinc volt az Appennin tulajdonosa, a balatonfüredi kikötő felújításához és a Club Aligához tartozó kikötőre már kapott 1-1 milliárd forint támogatást a Kisfaludy-program keretében. Céges részesedésük eladását Tiborczék egyébként éppen azzal indokolták, hogy elkerüljék még a látszatát is, hogy politikai befolyásukkal szereznek támogatást.
A mostani döntésre az Appennin Nyrt. hívta fel a figyelmet közleményében, közölve, hogy a Club Aliga és a füredi kikötő területén is szállodák építésébe kezdett. A tőzsdén jegyzett társaság a Club Aliga területén egy egész évben működő, 4 csillagos, 160 szobás szállodát hoz létre. A hotelhez wellness részleg, konferenciaközpont, sportpályák, játszóterek, boltok és kávézók is tartoznak majd. Balatonfüred központjának egy eddig beépítetlen területén pedig egy több mint 100 szobás, 5 csillagos, szintén egész évben működő szálloda építését kezdte meg a vállalat. A munkálatok márciusban indultak a mélyépítéssel, a szálloda átadását ugyancsak 2023-ra tervezik. A cég szerint a koronavírus-járvány és annak gazdasági hatásai nem befolyásolják érdemben a terveiket, sőt a belföldi turizmus további bővülésére számítanak hosszabb távon is.
Tiborcz István volt üzlettársa, a győri Paár Attila cége is nyert az MTÜ pályázatán, a keszthelyi Helikon Hotel felújítására 3 milliárd 987 millió forintot kapott.
A napi.hu arról írt tavaly ősszel, hogy a milliárdos vissza nem térítendő állami támogatás ellenére sok helyen nem kezdődtek meg a szállodaépítkezések, és az építőipari drágulás miatt a tervek a fiókban maradhatnak. Keszthelyen például a Hotel Baron beruházására 1,8 milliárd forintot ítéltek meg, de semmilyen hír nem érkezett róla. Mindenesetre a szálloda felújításra most is jutott vissza nem térítendő állami támogatás, az Adventor Hotel Kft. 4 milliárd forintból fejlesztheti az ötcsillagos keszthelyi szállodát. A nyertes cég Mészáros Lőrinc üzlettársának, a tiszakécskei útépítő milliárdosnak, Szíjj Lászlónak az érdekeltségében áll, bár nem közvetlen tulajdonosa a szállodás cégnek. A tulajdonos a Themis Magántőkealap, amit a Minerva Befektetési Alapkezelő Zrt. kezel, ez utóbbit vette a nevére Szíjj László tavaly márciusban.
Az Adventor Hotel Kft. nemcsak a keszthelyi építkezésre kapott pénzt, a Greenfield Hotel Bükfürdő felújítására is jutott a cégnek 2 milliárd forint, sőt a soproni Hotel Promus Winehouse, Conference & Spa kialakítására is elnyert ugyanennyi állami támogatást most. A soproni beruházás tavalyi Kisfaludy-program részeként már kapott 792 millió forintot.
Januárban derült ki, hogy Pécs NER-lovagja, a dohánybizniszben is érdekelt Czéh-Tóth Márk érdekeltsége megszerezte a patinás Palatinus Hotelt. A Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Zrt. két társaságnak adta el a százszobás, felújítandó szállodát. Nem kellett csalódniuk, a Hotel Palatinus Kft. most 3,5 milliárd forintot kapott a patinás szálloda rekonstrukciójára.
Kiemelt kép: Keszthely látképe, a jobb szélen a Helikon szállóval 2020. február 15-én. Fotó: MTI/Varga György | https://24.hu/belfold/2020/05/26/szallodafejlesztes-mtu-magyar-turisztikai-ugynokseg-balaton-meszaros-garancsi/ | https://web.archive.org/web/20230923011149/https://24.hu/belfold/2020/05/26/szallodafejlesztes-mtu-magyar-turisztikai-ugynokseg-balaton-meszaros-garancsi/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/83-milliard-forintot-osztottak-ki-szallodafejlesztesre-meszaros-es-garancsiek-is-nagyot-szakitottak | 24.hu | hungarian-news | 2020-05-26 00:00:00 | [
"Balázs Attila",
"Csányi Sándor",
"dr. Czéh-Tóth Márk",
"Garancsi István",
"Hernádi Zsolt",
"Jellinek Dániel",
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila",
"Szíjj László"
] | [
"Adventor Hotel Kft.",
"CDHT Hotel Projekt Kft.",
"Club Aliga",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Minerva Befektetési Alapkezelő",
"Opus Global Nyrt.",
"Pro-Mot Kft.",
"Solum-Invest Kft."
] | [
"Balatonfüred",
"Balatonvilágos",
"Baranya megye",
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Keszthely",
"Magyarország",
"Pécs",
"Sopron",
"Tihany",
"Veszprém megye",
"Zala megye"
] | [
"pályázat",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [
"Aligai kiemelt beruházás",
"Kisfaludy-program"
] |
50,511 | Hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést Szél Bernadett a Budapest-Belgrád vasútépítés miatt | A független képviselő szerint a kínai kommunista párt diktál a Fidesznek.Szerinte már most is bőven fizetjük „a Fidesz és a Kínai Kommunista Párt nászajándékát”: a kormány épp 82 milliárd forintot csoportosít át a projektre az idén eredetileg betervezett 61 milliárd forintos kiadáson felül, vagyis csak 2020-ban a kormány csak erre a beruházása 143 milliárd forintot szán – írta Szél. | Orbán Viktor;titkosítás;vasútépítés;kínai tőke;Budapest-Belgrád;
2020-05-23 14:55:15
Hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést Szél Bernadett a Budapest-Belgrád vasútépítés miatt
A független képviselő szerint a kínai kommunista párt diktál a Fidesznek.
„Feljelentést tettem a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítási beruházása kapcsán hűtlen kezelés gyanújával. A kihallgatásra készen állok, a nyomozati anyagokba betekintést fogok kérni” – tudatta Szél Bernadett országgyűlési képviselő szombati, az MTI-ben is megjelent közleményében.
Szerinte már most is bőven fizetjük „a Fidesz és a Kínai Kommunista Párt nászajándékát”: a kormány épp 82 milliárd forintot csoportosít át a projektre az idén eredetileg betervezett 61 milliárd forintos kiadáson felül, vagyis csak 2020-ban a kormány csak erre a beruházása 143 milliárd forintot szán – írta Szél.
Nyilvános lesz, ha Kína és Szijjártó úgy akarja
Arra is emlékeztetett, hogy egy törvénymódosítás után a külügyminiszter csak „A Kínai Népköztársaság Kormányának álláspontját beszerezve” dönthet a beruházás iratainak nyilvánosságáról.
„de mindeközben mi – a magyar adófizetők és választópolgárok – nem ismerhetjük meg a kínai hitel kondícióit, a beruházás indokoltságát, a megtérülés kilátásait. Fizethetünk, de nem kérdezhetünk” – írja a politikus.
Tegyük hozzá Szél szavaihoz, hogy a beruházást itthon tíz évre titkosították; ebben ráadásul Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke sem látott problémát, amikor még csak a javaslatról kérdezték. A Magyar Hírlapnak azt mondta, hogy
– mert hát Szijjártó Péter dönthet úgy, hogy feloldja a titkosítást; persze csak a kínaiak engedélyével.
Az is tudható, hogy a beruházás nagy részét (85 százalékát) kínai hitelből építjük majd, és minden jel arra mutat, hogy a megépítéséhez is elsősorban a kínai félnek fűződik érdeke – na és Mészáros Lőrincnek, hiszen a projektet magyar oldalról Mészáros cégcsoportja fogja lebonyolítani.
Alig 2400 év alatt térülne meg
Mint Szél Bernadett rámutatott, a vasútvonal felújítása a magyar állam legdrágább vasúti beruházása lenne, becslések szerint 3,6-4 milliárd forint körüli kilométer-árral, holott nem építésről, hanem felújításról van szó, azaz alig kell kisajátításokkal számolni, és a vonal kifejezetten könnyű, alföldi terepen halad, alagútépítésekre sem lesz szükség.
„Az eddig nyilvánosságra került, az ismert paraméterek alapján készült szakértői számítások 130 és 2400 (!) év közé teszik a projekt várható megtérülését. Ez a gyakorlatban a soha meg nem térülés kategóriája, ilyen kilátások mellett sem a magántőke, sem egy bank nem finanszírozná a beruházást. Ezért is tolják ránk, adófizetőkre, gondolván, hogy nekünk esélyünk sincs tiltakozni” – jegyzi meg a politikus, aki szerint alap, hogy feljelentést tesz.
„Egy ország, ami tűr, némán és bénultan”
Mint Szél fogalmaz, „Polt Péter nem most fogja bevenni a bátorságszérumot”, de már csak azért sem maradhatunk csendben, mert | https://nepszava.hu/3079160_hutlen-kezeles-gyanujaval-tett-feljelentest-szel-bernadett-a-budapest-belgrad-vasutepites-miatt | https://web.archive.org/web/20220505062546/https://nepszava.hu/3079160_hutlen-kezeles-gyanujaval-tett-feljelentest-szel-bernadett-a-budapest-belgrad-vasutepites-miatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hutlen-kezeles-gyanujaval-tett-feljelentest-szel-bernadett-a-budapest-belgrad-vasutepites-miatt | Népszava | hungarian-news | 2020-05-23 17:21:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [] | [
"Ázsia",
"Kína"
] | [
"hűtlen kezelés",
"vasút",
"államtitok"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
50,512 | Családi biznisz lett a TAO-pénzekből összedobott velencei sportuszoda építése | Kihirdették az 5 milliárdos komplexum kivitelezőit: az építkezés és üzemeltetés egyik nyertese ugyanannak a cégnek a tulajdona, mely egy további érdekeltségén keresztül benne van a magát az építkezést és üzemeltetést megrendelő vállalatban. És mindegyik a Csapó családhoz tartozik. | Úgy tűnik, most már egyenesbe jön a hányatott sorsú velencei sportuszoda ügye. Az épület alapkövét már három héttel ezelőtt letette Kásler Miklós, és pár hónapja az is tudható, hogy bár pénz nincs az építkezésre, de mégis van, mert összelapátolták TAO-támogatásokból - most pedig helyére került a kirakós utolsó darabja is, azaz kihirdették a kivitelezőket.
Az uniós közbeszerzési értesítőben kedden reggel jelent meg a bejegyzés, miszerint az építést és 20 évig tartó üzemeltetést is tartalmazó csomagot a velencei székhelyű Épületgenerál Konstrukt Kft. és VRS Part Hotel Kft. koncessziója kapta meg. Ők voltak az egyetlen pályázók.
A kivitelezés teljes nettó összege 5,2 milliárd forint,
ebben benne van a 230 milliós koncessziós díj, valamint a havi bérleti díj is, ami 500 ezer forint - utóbbit az üzemeltetés időtartama értelmében 240-szer kell venni. Az árat eredetileg 4,5 milliárd forintra becsülték, abből lett végül 4,8 milliárd, plusz a koncessziós és bérleti díj összege.
A megrendelő a városi önkormányzat cége, a Velence Plus Sport, Termálvíz-és Geotermikus Energiaszolgáltató Kft., mely kiírása szerint ez egy úszó és vízilabda sportrendezvények lebonyolítására, úszás, vízilabda és szinkronúszás oktatás folytatására alkalmas vízisport létesítmény lesz. Konkrétan egy a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) szabványainak is megfelelő versenyuszoda, olvasható a Feol.hu januári cikkében, melybe egy ötven méteres, FINA szabványos verseny medencét, tovább két húszméteres tanmedencét és egy kültéri tanmedencét, valamint 506 fős lelátót és ezerfős öltözőt terveztek.
Lecsaptak Csapóék
Az egyik koncessziós nyertes, a VRS Part Hotel Kft., úgy tűnik, elég jó pozícióból startolhatott rá a munkára - már azon túl is, hogy társával ők voltak az egyedüli indulók. A VRS ugyanis annak az Eventhotels Vagyonkezelő Zrt.-nek a tulajdona, mely nem csak kivitelezői, de megrendelői oldalról is szorosan kapcsolódik a projekthez.
A közbeszerzést kiíró Velence Plus Kft. ugyanis, bár önkormányzati cég, 2015-től fogva valójában már csak kisebbségi tulajdona a városnak. A 24.hu korábbi cikke szerint ugyanis ebben az évben, hogy megszerezhessék a taopénzeket, beengedték a Velencei-tavi Úszó és Vízilabda Egyesületet, és jelentős tulajdoni hányadot kapott benne a Kenyeresház Vagyonkezelő Kft. nevű cég is. A Kenyeresház pedig a közbeszerzést elnyert hoteles céghez hasonlóan ugyancsak az Eventhotels tulajdona. A VRS és az Eventhotels székhelye pedig közös: nem más, mint előbbi cég szállodája, a Béke utca 57. szám alatti Velence Resort & Spa.
A 24.hu forrásai szerint a VRS tóparti szállodájának fő irányítója Csapó Tamás, aki korábban Demján Sándor bizalmi embere volt. Ő korábban ügyvezető volt az Eventhotelsben is, melynek viszont ma már egyetlen részvényese és vezetője Csapó édesapja, Csapó András Béla. A megrendelő uszodás önkormányzati cégben Csapó Tamás egyébként felügyelőbizottsági tag. A Velence Plus másik résztulajdonosa pedig saját könyvelőcégén keresztül Csapó felesége, Fritsch Margit, ő egyben a Kenyeresháznak a vezető tisztségviselője is. Firtsch a cégjegyzék szerint a VRS-hotellel szomszédos épületben, a Béke utca 56. szám alatt él.
Az Eventhotelsnek néhány éve volt egyébként egy visszás telekügylete az önkormányzattal. Velence a cégre ruházta volna át egy mintegy 29 ezer négyzetméteres tóparti telek tulajdonjogát, amiért cserébe a vagyonkezelő átvállalta volna azt a potenciális jövőbeli veszteséget, amire egy holdinggal való pereskedés miatt számított a város vezetése, pedig akkor még nem is volt bírósági döntés a kártérítésről. A Korrupcióellenes Szövetség nevű civil szervezet azonban kiszúrta a visszásságot, és a megyei kormányhivatalhoz fordult az ügylettel kapcsolatban, a velencei önkormányzat pedig sietve visszavonta a döntését. Az ügyről annak idején az Átlátszó írt részletesen.
További érdekesség, már nem a tulajdonosi háló és az üzletelések, hanem konkrétan a TAO-támogatások kapcsán, hogy küldött pénzt az uszodára Mészáros Lőrinc és családja is. Mint korábban megírtuk, a Mészáros és Mészáros Kft. 2011 és 2016 között összesen 1,087 milliárd forint TAO sorsáról döntött, ebből 89,1 millió forintot juttattak a Velence Plus Kft.-nek, mely ezzel a felcsúti sikerfamília harmadik legnagyobb kedvezményezettje lett az idézett időszakban.
Emberminiszteri ügy
Az uszoda alapkövét már október 10-én letették, ekkor ásót ragadott mások mellett Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere is. Kásler nem véletlenül volt jelen a ceremónián, hiszen Velence a Feol januári cikke szerint már háromszor kért hosszabbítást az Emberi Erőforrások Minisztériumától, valamint a vízilabda-szövetségtől. További halasztásra pedig a taoprogramban nincs is lehetőség, és mostanra már eléggé forró lett a talaj a projekt körül, hiszen év elején még azt mondta Koszti András, az akkori polgármester: "elengedhetetlen", hogy 2019 tavaszán meg tudják kezdeni az építkezést.
Ez, mint az őszi alapkő-letételből is látszik, nem sikerült, és annak sem vették sok hasznát a városházán, hogy az ünnepélyes lapátolást az önkormányzati választás kampányhajrájára időzítették. Kevésnek bizonyult Kleinheisler László válogatott focista támogatása, de még Orbán Viktor látogatása is: a 2017-ben még az év polgármesterének választott fideszes Koszti helyett ugyanis a velenceiek most Gerhard Ákos független jelöltnek szavaztak bizalmat.
Gerhardé lesz tehát a feladat, hogy átvágja majd a szalagot legkésőbb 2020. június 30-án, ezt határozták meg ugyanis a projekt végső befejezési dátumának. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/megvan-kik-epitik-fel-a-tao-penzekbol-osszelapatolt-velencei-sportuszodat.html | https://web.archive.org/web/20220812090825/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/megvan-kik-epitik-fel-a-tao-penzekbol-osszelapatolt-velencei-sportuszodat.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csaladi-biznisz-lett-a-tao-penzekbol-osszedobott-velencei-sportuszoda-epitese | mfor.hu | hungarian-news | 2019-10-31 17:29:00 | [
"Csapó András Béla",
"Csapó Tamás",
"Fritsch Margit"
] | [
"Eventhotels Vagyonkezelő Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Velence Plus Kft.",
"VRS Part Hotel Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
50,513 | Teniszbotrány: Szűcs rosszul választott segítőt | Nem a megfelelő embernek adott hatalmat a Magyar Tenisz Szövetség elnöke, akinek egyéb elfoglaltságai miatt az ellenőrzésre sem maradt elég ideje. | Korom Milán;Bernau Péter;
tenisz;
2020-05-26 07:40:00
Teniszbotrány: Szűcs rosszul választott segítőt
Nem a megfelelő embernek adott hatalmat a Magyar Tenisz Szövetség elnöke, akinek egyéb elfoglaltságai miatt az ellenőrzésre sem maradt elég ideje.
Lapunk folytatja sorozatát, amelyben arra keresi a választ, hogyan juthatott el odáig a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ), hogy 3,5 milliárd forintos extra állami segítségre szoruljon, amelynek elmaradása esetén a felszámolás és megszűnés várna rá.
Amint az ismert, a magyar kormány számára a sport kiemelt stratégiai ágazat, a politikai vezetés a korábban soha nem látott mértékű anyagi támogatásért cserében saját embereit tette a szövetségek élére. Így lett a teniszezők első embere 2011-ben Szűcs Lajos, fideszes parlamenti képviselő, a párt korábbi frakcióvezető-helyettese.
Szűcs neve és kapcsolatrendszere volt a garancia a kiemelt állami támogatásokra, a 2010-es évek előtt 150-200 millió forintos éves költségvetéssel rendelkező szervezet büdzséje jelenleg eléri az évi 3 milliárd forintot is. Ekkora forrásnak a kezelése, a kiadások kordában tartása, ellenőrzése folyamatos jelenlétet igényelt volna, vagy olyan ember kiválasztását, aki a napi szintű elnöki felügyelet hiánya ellenére sem okoz kárt az MTSZ-nek.
Szűcs nem vett részt az MTSZ napi munkájában, előfordult, hogy hetekig sem látták a szövetségben. Nem voltak rendszeres elnökségi ülések, melyek a jogszerű működés elengedhetetlen feltételei. Ideális esetben havonta ül össze a testület, de minimum negyedévente elkerülhetetlen a tanácskozás a zavartalan működés biztosítása érdekében. Az elnökség dönt minden szövetségnél többek között a költségvetésről, szakmai programokról, az állami források felhasználásáról, klubok, játékosok támogatásáról. Szintén a testület hatáskörébe tartozik a döntés a versenynaptárról, részvételről külföldi sporteseményeken, majd az ezekről készülő szakmai beszámolók elfogadása, utóbbi azért fontos, mert ez igazolja, hogy az állami forrást arra használták, amire kapta a szövetség.
Az MTSZ-ben nem voltak rendszeresen elnökségi ülések, úgy tudjuk, az is előfordult, hogy kilenc hónapig nem ült össze a testület. Szűcs távollétében a februárban távozott főtitkár, Richter Attila volt a mindennapokban a szövetség irányítója. Mivel nem volt sem elnöki, sem elnökségi kontroll, de a napi ügyeket vinni kellett, nagyon sokszor Richter döntött olyan kérdésekben is, melyekről egyeztetni kellett volna az elnökséggel.
Az atlatszo.hu 2018. novemberében azt írta, egy tagszervezet feljelentése nyomán a NAV vizsgálatot indított az MTSZ gazdálkodása miatt, mert felmerült a gyanú, hogy magáncégek részesültek a szövetség részére biztosított állami támogatásból, amit a törvény tilt. A feljelentés szövege szerint bűncselekmény gyanúját veti fel, hogy az MTSZ saját feladatainak az ellátására olyan céggel szerződött, amelynek tulajdonosa a szövetség fizetett alkalmazottja és munkakörét képezi a kiszervezett feladatok ellátása.
A feljelentésben szerepelt az is, hogy az edzőkkel egyéni vállalkozói szerződéseket kötött az MTSZ, a szakemberek a fizetésük egy részét számla nélkül, zsebbe kapták. Illetve azt is leírták a feljelentésben, hogy a szövetségben sok döntés született az elnökség megkérdezése nélkül.
Az MTSZ főtitkárával, Richter Attilával kapcsolatban összeférhetetlennek és etikátlannak tartja a bejelentő, hogy a főtitkár a saját cégével, a Pro Sport Invest Kft.-vel Fucsovics Márton teniszező képviseletében szerződött a szövetség egyik főszponzorával, a HEDO Kft.-vel a versenyző reklámtevékenységére. A kontraktus alapján a HEDO Kft. – állítja a bejelentő – a szövetségnek nyújtott százmillió forintos támogatásából 30 milliót a Pro Sport Investnek utalt át.
Richtert rengeteg bírálat érte kívülről, majd az idő előrehaladtával már a szövetségen belülről is. Szűcs, mivel nem látott rá a napi ügyekre, de azt sem akarta beismerni, hogy hibázott, amikor nem ellenőrizte rendszeresen az MTSZ-nél zajló folyamatokat, illetve a tévedését sem Richter kiválasztásával, nagyon sokáig védte a főtitkárát.
Richter bukását végül az idén februárra Budapestre tervezett, ám helyszín és kormánygarancia hiányában elmaradt WTA-torna okozta. Az MTSZ sosem vállalta fel ezt a versenyt, a WTA honlapján mégis Richter szerepelt versenyigazgatóként, miután ő arról tájékoztatta a női profi játékosok szervezetét, hogy nem lesz akadálya a torna lebonyolításának. Ehhez jött, hogy februárban derült ki az is, komoly, önerőből kezelhetetlen anyagi problémái vannak az MTSZ-nek, amelynek mértékét, az Emmi-nek áprilisban írt 3,5 milliárdos konszolidációs kérelem után ismerte meg konkrétan az elnökség, amelynek tagjai Szűcs Lajos elnök és Bohács Zsolt alelnök kivételével lemondtak.
A konszolidáció feltétele a kormány részéről Szűcs távozása és a rendkívüli közgyűlésen a politikai vezetés által kiválasztott elnökjelölt megválasztása. A közgyűlés június 12-én lesz, erről hétfőn született döntés. | https://nepszava.hu/3079394_teniszbotrany-szucs-rosszul-valasztott-segitot | https://web.archive.org/web/20201105144200/https://nepszava.hu/3079394_teniszbotrany-szucs-rosszul-valasztott-segitot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/teniszbotrany-szucs-rosszul-valasztott-segitot | Népszava | hungarian-news | 2020-05-26 17:54:00 | [
"Richter Attila",
"Szűcs Lajos (Pest megye)"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Magyar Teniszszövetség (MTSZ)",
"Pro Sport Invest Kft."
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"sport",
"gazdálkodás",
"nav-vizsgálat"
] | [
"Teniszszövetség botránya"
] |
50,514 | Így kúszott végig a járvány a fővároson és a megyékben | Melyik volt az elején, és melyik lett azóta lakosságarányosan a legfertőzöttebb megye? És ennek átfertőzöttsége mekkora a fővároshoz képest? Például ezek is remekül lekövethetők az alábbi infografikán, ha a bal alsó sarokban a play gombra kattint.
Pár poént előre ellövünk: érdemes megfigyelni, hogy Budapest végig az "élen" van, de a kezdeti nagy előnyéhez képest a végén már szinte ugyanazt az arányt produkálja, mint a legfertőzöttebb megyék. Érdekes az is, hogy a zalai idősotthonos fertőzöttség, vagy a tatabányai kórház ügye mennyire meg tudja dobni ezeket az adatokat, és az élvonalba katapultálni az adott megyét.
Az adatok tükrében felmerülhet, hogy Fejér megyét miért nem kommunikálták kiemeltként, illetve látszik, hogy Pest megyében az adatok alapján utólag nem tűnik túl indokoltnak a fővároshoz hasonló kiemelt korlátozás. | https://index.hu/belfold/2020/05/27/race_bar_chart_megyei_budapesti_fertozottseg_lakossagarany_koronavirus_jarvany/ | https://web.archive.org/web/20230609045902/https://index.hu/belfold/2020/05/27/race_bar_chart_megyei_budapesti_fertozottseg_lakossagarany_koronavirus_jarvany/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-kuszott-vegig-a-jarvany-a-fovaroson-es-a-megyekben | Index | hungarian-news | 2020-05-27 18:02:34 | [] | [] | [] | [
"infografika"
] | [] |
|
50,515 | Több száz milliós vagyonra tett szert a saját ügyfelét zsaroló budapesti ügyvéd | Bűntársaival együtt gyémántokat, készpénzt és ingatlant szerzett meg az üzletembertől. | ügyvéd;zsarolás;őrizet;bűnszövetség;
2020-05-27 14:17:29
Több száz milliós vagyonra tett szert a saját ügyfelét zsaroló budapesti ügyvéd
Bűntársaival együtt gyémántokat, készpénzt és ingatlant szerzett meg az üzletembertől.
Bűnszövetségben, súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás miatt indított nyomozást a Fővárosi Nyomozó Főügyészség egy saját ügyfelét megkárosító budapesti ügyvéd és társai ellen; a gyanúsítottakat nagyszabású akció során a Terrorelhárítási Központ és a rendőrség segítségével fogták el - közölte az MTI-vel a főügyészség vezetője szerdán.
Ibolya Tibor a közleményében azt írta, a 43 éves budapesti férfi ügyvédként 2014-ben megbízást kapott a sértettől, egy feltaláló üzletembertől, hogy a kozmetikai termékeit forgalmazó cégét érintő ügyvédi feladatokat lássa el.
Az ügyvéd elhitette a sértettel, hogy házkutatást fognak nála tartani, ezért elkért tőle több, üzleti és személyes titkokat tartalmazó adathordozót, ám azokat nem adta vissza. Egy társával valótlanul azt állították az üzletembernek, hogy az adathordozókat az ő védelme érdekében a Dunába dobták.
A főügyész közleménye szerint az ezt követő években az ügyvéd az üzletember költségén és csak részben tudtával létrehozott több gazdasági társaságot, amelyeket saját bizalmi embereivel töltött fel, és a cégek közötti pénzmozgások segítségével több mint százezer euróval károsította meg a sértettet.
A nyomozó ügyészek a Terrorelhárítási Központ munkatársainak és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda rendőreinek segítségével nagyszabású akció során, több budapesti és Pest megyei helyszínen fogták el a gyanúsítottakat és tartottak kutatásokat, amelyek során bizonyítékokat, okiratokat, informatikai eszközöket, továbbá vagyontárgyakat és kábítószert foglaltak le. Öt embert hallgattak ki gyanúsítottként, közülük hármat őrizetbe vettek. | https://nepszava.hu/3079617_tobb-szaz-millios-vagyonra-tett-szert-a-sajat-ugyfelet-zsarolo-budapesti-ugyved | https://web.archive.org/web/20210619193048/https://nepszava.hu/3079617_tobb-szaz-millios-vagyonra-tett-szert-a-sajat-ugyfelet-zsarolo-budapesti-ugyved | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-szaz-millios-vagyonra-tett-szert-a-sajat-ugyfelet-zsarolo-budapesti-ugyved | Népszava | hungarian-news | 2020-05-27 18:00:00 | [] | [] | [] | [
"zsarolás",
"ügyvédek"
] | [] |
50,516 | Szabadstrand-támogatásból felújították, most fizetőssé tették a vízparti területeket | A Magyar Turisztikai Ügynökség csaknem 3 milliárd forintos fejlesztési keretet kapott tavaly az államtól a balatoni szabadstrandok fejlesztésére. Fonyód ügyesen pályázott, öt szabadstrandjára összesen 450 millió forint támogatást kapott az MTÜ-től, az idei szezonra viszont a Bélatelepi és a Városi strandot is fizetőssé tette az önkormányzat. | A Magyar Turisztikai Ügynökség csaknem 3 milliárd forintos fejlesztési keretet kapott tavaly az államtól a balatoni szabadstrandok fejlesztésére. Fonyód ügyesen pályázott, öt szabadstrandjára összesen 450 millió forint támogatást kapott az MTÜ-től, az idei szezonra viszont a Bélatelepi és a Városi strandot is fizetőssé tette az önkormányzat. Pedig tavaly a város fideszes polgármestere Hidvégi József még azt állította, hogy a strandok ingyenesek maradnak:
A szabadstrandjaink szabadstrandok is maradnak! Nem volt a pályázat feltétele, hogy bármelyik strandunk fizetős stranddá váljon. Nyilván van olyan elem, mint például az újabb Wibit élménypark a Bélatelepi strandon, amely szolgáltatásért fizetni kell majd a működtetési költségek megtérülése miatt, de az összes többi fejlesztési elem nem lesz fizetős! Zömmel vizesblokk-felújítások történnek meg a projektben, játszótereket építünk és eszközöket cserélünk majd.
A Városi strandon tavaly a már meglévő 300 négyzetméteres épületet újították fel, ahol baba-mama szobát, gyermekfoglalkoztatót és beltéri játszóházat alakítottak ki, de játszóteret is létrehoztak, valamint felújították a vizesblokkot. A Bélatelepi strandon a vízi kalandpark mellett szintén felújították a vizesblokkot, illetve játszóteret alakítottak ki.
A két strand fizetőssé tételével kapcsolatban kerestük a polgármestert, de Hidvégi József a 24.hu-nak nem indokolta meg a változtatás okait, ahogy arra sem válaszolt, hogy vissza kell-e majd fizetniük az állami támogatást, mivel azt szabadstrand-felújítására vették fel. Ez utóbbi kérdéssel megkerestük a turisztikai ügynökséget is, de válaszukból csupán annyi derült ki, hogy az önkormányzat nekik még nem jelezte, hogy a strandok fizetősek lesznek. Az MTÜ azt írta, hogy
a támogatási intenzitás meghatározása minden esetben az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárási szabályoknak megfelelően történik. Amennyiben a kedvezményezett részéről hivatalos változásbejelentés érkezik be társaságunkhoz, a bejelentés elbírálása során ezen szabályok szerint fogunk eljárni.
Idén nem a nyári szezonban újítják fel a strandokat
Tavaly komoly felháborodást okozott a Balatonnál, hogy nem készültek el a felújításokkal a nyári szezonra, így az is megesett, hogy a markolók mellett strandoltak a nyaralók. Idén várhatóan nem lesz hasonló helyzet, ugyanis jóval hosszabb határidőket szabnak meg a felújítások befejezésére.
2020-ban 67 támogatott balatoni strand kapott állami támogatást. Fonyód megint jól pályázott, a Városi strandnak 70 millió forint jutott, míg a Bélatelepi strandnak 37 millió. A város további négy strandja is kapott támogatást, így összesen 167 millió 860 ezer forint megy a fonyódi strandok fejlesztésére.
Kiemelt kép: Fürdőzők a Balatonban a fonyódi szabadstrandon. Fotó: Varga György /MTI | https://24.hu/belfold/2020/05/27/szabadstrand-tamogatas-felujitas-fonyod/ | https://web.archive.org/web/20220829142356/https://24.hu/belfold/2020/05/27/szabadstrand-tamogatas-felujitas-fonyod/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szabadstrand-tamogatasbol-felujitottak-most-fizetosse-tettek-a-vizparti-teruleteket | 24.hu | hungarian-news | 2020-05-27 00:00:00 | [] | [
"Fonyód Város Önkormányzata",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [
"Fonyód",
"Somogy megye"
] | [
"pályázat",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"önkormányzat",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
50,518 | Tagadja tettét a feltalálót százmilliókkal, gyémántokkal zsaroló budai ügyvéd | Tagadja bűnösségét az az ismert budai ügyvéd, akit azzal gyanúsítanak, hogy több százmillió forintnyi vagyont, gyémántokat és ingatlant zsarolt ki egy feltalálótól a társaival | Tagadja bűnösségét az az ismert budai ügyvéd, akit azzal gyanúsítanak, hogy több százmillió forintnyi vagyont, gyémántokat és ingatlant zsarolt ki egy feltalálótól a társaival – tudta meg a 24.hu.
A megalapozott gyanú szerint egy negyvenhárom éves ügyvédként dolgozó férfi 2014-ben megbízást kapott a feltaláló üzletembertől, hogy lássa el a kozmetikai termékeit forgalmazó cégét érintő ügyvédi feladatokat. Az ügyvéd felismerte, hogy megbízója bizalmatlan a hatóságokkal szemben, ezért elhatározta, hogy ügyfelét kihasználva, csalárd módon jut anyagi előnyhöz.
A férfi elhitette ügyfelével, hogy házkutatást fognak nála tartani, és elkért tőle több adathordozót, amelyek üzleti és személyes titkokat tartalmaztak. Miután nem következett be az egyébként csak az ügyvéd által kitalált házkutatás, az adathordozókat nem adta vissza, hanem megtévesztve ügyfelét, egy társával hamisan azt állította, hogy azokat az ügyfele védelme érdekében a Dunába dobták.
Az ezt követő években az ügyvéd az üzletember költségén és csak részben a tudtával létrehozott több gazdasági társaságot, amelyeket azonban a saját bizalmi embereivel töltött fel, és a cégek közötti pénzmozgások felhasználásával több, mint százezer eurót tulajdonított el a feltalálótól. Amikor az ügyfél 2017-ben felmondta a megbízást, az ügyvéd – több társával együtt – megzsarolta, és a rákövetkező évben több százmillió forintnyi vagyont, gyémántokat, készpénzt és ingatlant szerzett meg tőle élet elleni fenyegetéssel.
Az ügyvéd társa volt egy ötvenkilenc éves férfi is, aki elsőnek semleges közvetítőnek mutatkozott, és a fizetésre így akarta rávenni az üzletembert, később azonban közölte vele hogy ha nem működik együtt, akkor ,,indul a vendetta”. De 100 ezer euró erejéig egy harminckilenc éves férfi is megzsarolta az üzletembert, aki a cégcsoport informatikai fejlesztését végezte, és a cégcsoport működéséhez elengedhetetlen adatok visszatartásával fenyegetett.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség csalás, zsarolás, ügyvédi visszaélés bűntette miatt, két társát pedig zsarolás miatt hallgatta ki gyanúsítottként. Úgy tudjuk, hogy az ismert budai ügyvéd tagadta a bűnösségét a kihallgatása során. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség letartóztatást indítványozott az ügyvéd és az informatikussal szemben is, valamint kérte az ötvenkilenc éves férfi bűnügyi felügyelet alá helyezését.
Fotók: ügyészség | https://24.hu/belfold/2020/05/28/tagadja-tettet-a-feltalalot-szazmilliokkal-gyemantokkal-zsarolo-budai-ugyved/ | https://web.archive.org/web/20200614014852/https://24.hu/belfold/2020/05/28/tagadja-tettet-a-feltalalot-szazmilliokkal-gyemantokkal-zsarolo-budai-ugyved/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tagadja-tettet-a-feltalalot-szazmilliokkal-gyemantokkal-zsarolo-budai-ugyved-1 | 24.hu | hungarian-news | 2020-05-28 00:00:00 | [] | [] | [
"Budapest"
] | [
"zsarolás",
"ügyvédek"
] | [] |
50,519 | Lackner Csaba a vagyonáról: családi segítség, öröklés, hitel | "Minden ember szokott spórolni, minden ember örökölhet, minden embernek lehetnek szülei. Ezek mind olyan használható források, amiket az ember családon belül alkalmazni tud."
Ezt mondta a 24.hu-nak vagyoni helyzetéről Lackner Csaba kispesti önkormányzati képviselő. | Minden ember szokott spórolni, minden ember örökölhet, minden embernek lehetnek szülei. Ezek mind olyan használható források, amiket az ember családon belül alkalmazni tud.
Ezt mondta a 24.hu-nak vagyoni helyzetéről Lackner Csaba kispesti önkormányzati képviselő, aki a tavalyi önkormányzati kampány idején a kormánysajtóban megjelent felvételeken súlyos korrupcióra utaló állításokat tett. Az MSZP-ből azóta kizárt képviselő kezében fehér port tartalmazó zacskót lóbálva a többi közt azt mondta, ha évente nem keresed meg a százmillió forintot, akkor hülye vagy.
A politikust azért kerestük meg, mert a vele jó viszonyt ápoló kispesti szocialista polgármester lapunknak adott interjújában arról beszélt, hogy Lackner Csabának nem a képviselői fizetés jelenti az egyetlen hivatalos bevételi forrást, nem a képviselőség a főállása. Gajda Péter azt mondta, Lacknerék az Orbán-kormány által biztosított családi kedvezményekkel tudtak házat építeni, és nagy értékű Skoda terepjárót vásárolni.
Lackner Csaba megkeresésünkre a polgármesterrel egybehangzóan elmondta, négy gyermeket nevelnek, így a házépítés esetén és az autóvásárláskor is ki tudták használni a nagycsaládosoknak járó állami kedvezményeket. De hozzátette, bőven kaptak családi segítséget és hitelfelvétel is áll a vagyonszerzésük mögött. A képviselő szerint egyébként nem igaz az, hogy 12,5 millió forintba került volna az a Skoda terepjáró, ami a felesége tulajdonában van, mint mondta, ennél jóval olcsóbb volt az autó.
Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a kiszivárgott hangfelvételeken egy gépkocsivásárlásról is beszél Lackner, beszélgetőtársának azt mondta: a feleségének szánt 12,5 millió forint értékű autót egy Péter nevű személy már le is foglalózta számára. De az is szerepel a felvételeken, amikor Lackner azt mondja:
Bementem a Wallishoz és úgy voltam vele, hogy 15 millió forintig jó vagyok.
A politikus kispesti házáról szólva azt mondta, igénybe vették a kétszer tízmillió forint állami támogatást, valamint az ötmillió forint adó-visszatérítési kedvezményt, amit az ingatlan tulajdoni lapja is alátámaszt. Így – mint mondta – a 25 milliós segítség az ingatlanépítés költségeinek majdnem több mint a kétharmadát tette ki.
A Gajda Péter által emlegetett más bevételi forrásairól viszont Lackner nem akart nyilatkozni. Azt mondta, céges információkat nem fog kiadni. Ám az Opten céginformációs adatbázisa szerint aligha saját vállalkozásából finanszírozza kiadásait. Az egyetlen tulajdonában álló gazdasági társaság, a Perfekt-Terv Kft. az elmúlt öt évből háromban veszteséges volt, de a másik két évben is összesen ötmillió forint nyereséget hozott. Ráadásul vagyonbevallása szerint ezzel a társaságból Lackner az elmúlt években havonta 35 ezer forintot keresett, igaz, ez az utolsó 2020-as bevallása szerint már felemelkedett 190 ezer forintra.
A politikus a nyilvánosságra került felvételekről sem kívánt nyilatkozni, mert – ahogy fogalmazott – nem tudja, hogy azokon ki és hogyan szerepel, azok tele vannak fals információkkal.
Továbbá érdekes körülmény, hogy bár Lackner ügyében többek közt kábítószerrel való visszaélés miatt nyomoz a rendőrség, meglepő módon állítása szerint nem keresték meg őt a hatóságok.
Kiemelt kép: Lackner Csaba /Facebook | https://24.hu/belfold/2020/05/28/kispest-korrupcio-lackner-csaba-csaladi-segitseg-orokles-hitel-gajda-peter/ | https://web.archive.org/web/20231010213452/https://24.hu/belfold/2020/05/28/kispest-korrupcio-lackner-csaba-csaladi-segitseg-orokles-hitel-gajda-peter/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lackner-csaba-a-vagyonarol-csaladi-segitseg-orokles-hitel | 24.hu | hungarian-news | 2020-05-28 12:55:00 | [
"Gajda Péter",
"Lackner Csaba"
] | [
"Budapest Főváros XIX. kerület Önkormányzata (Kispest)",
"MSZP"
] | [
"Bp. XIX. kerület",
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] | [
"Kispesti hangfelvételek"
] |
50,520 | Simonka György ellentámadásba lendült | A megvádolt parlamenti képviselő egy portálon, amelynek ő maga a felelős szerkesztője dokumentumokat tett közzé, cáfolva a hozzá köthető uniós projektekkel kapcsolatban megjelent híreket.
Egy sor helyreigazítási dokumentumot tett ki az oldalára Simonka György, többnyire uniós felzárkóztatási projektekkel kapcsolatosan megjelent cikkekben leírtak ellen emelt kifogást. | Simonka György ellentámadásba lendült
A megvádolt parlamenti képviselő egy portálon, amelynek ő maga a felelős szerkesztője dokumentumokat tett közzé, cáfolva a hozzá köthető uniós projektekkel kapcsolatban megjelent híreket.
Egy sor helyreigazítási dokumentumot tett ki az oldalára Simonka György, többnyire uniós felzárkóztatási projektekkel kapcsolatosan megjelent cikkekben leírtak ellen emelt kifogást. Az előzmény az, hogy a Magyar Narancs internetes oldalán két ízben is beszámolt uniós forrásból nyert pénzből szervezett, három felzárkóztató programmal kapcsolatos ellenőrzések eredményeiről, mindegyiknél szabálytalanságot állapított meg az ellenőrzéseket végző Emberi Erőforrások Minisztériuma. A magyarnarancs.hu birtokába került dokumentumok szerint két, ugyanazon a pályázaton, az EFOP 1.2.9 Nők a családban kiíráson nyert 200-200 millió forint egy meghatározott részének visszafizetését helyezte kilátásba az ellenőrző szervezet, erről szól az egyik cikk. A másik cikkben egy harmadik pályázatról írt a portál: az EFOP 1.5.3 projektben, amelyen közel 500 millió forintot nyertek a közreműködők, a szerződéstől való elállást kezdeményezte az Emmi. Mindhárom esetben még van jogorvoslati lehetőség.
A pályázatoknál Simonka György választókörzetében működő civil szervezetek is közreműködnek, olyanok is, amelyeknek alapítói és vezetői között megtalálhatók a politikus rokonai és maga a képviselő is. Simonka szerint a személyét akarja lejáratni a sajtó, ezért összemossa a szereplőket, a projekteket és az abban közreműködőket. A kifogásait azon a portálon tette mindenki számára hozzáférhetővé, amelynek ő maga a felelős főszerkesztője, és amelynek 2012-es határon átnyúló uniós projektjeivel az Átlátszó foglalkozott öt évvel ezelőtt. Nézzük, hogy mit kifogásol Simonka György.
Bedőlhet Tótkomlós
A magyarnarancs.hu pénteken foglalkozott a közel 500 millió forintos EFOP pályázattal. A lap által megszerzett dokumentumokban az Emmi azt írja, hogy nem valósultak meg a pályázatban tervezett programok, nem tartották meg az egészségklubot, de facsemetéket sem ültettek. Most Simonka ezzel kapcsolatban a portálján közzétett dokumentumokban azt írja, neki nincs köze a projekthez, és egyelőre nem született határozat a visszafizetésről. A képviselő azt is megjegyzi, hogy a félmilliárdos projektet bonyolító Dél-békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány programjában tervezték ugyan az eseményeket, de azok esetében még nem írták ki a közbeszerzéseket, a meg nem valósult programokkal így el sem számoltak, tehát nem károsítottak meg senkit és semmit. A magyarnarancs.hu oldalán megjelent minisztériumi akták indoklásában az Emmi megjegyzi, hogy a kedvezményezett megírta nekik, hogy a program lebonyolítására a szolgáltatót vonatkozóan még nem folytatták le a beszerzési eljárást, ennek ellenére megállapította a szabálytalanságot.
Az ügy kényelmetlenül érinti a jelenleg ellenzéki vezetésű Tótkomlóst is, hiszen a kisváros kasszája ürülhet ki, ha a jogorvoslati kérelmüknek nem ad helyt a minisztérium. Így alkalmasint pont az ősszel polgármesteri székbe került ellenzéki politikusnak kell majd „bűnhődnie” elődei bakijai miatt. A tótkomlósi polgármester a város oldalán, szombaton videóban mondta el a lakosoknak, hogy mi a teendője az üggyel kapcsolatban. Zsura Zoltán itt leszögezi, hogy továbbra is ellenzékiként feladatának tartja a korrupció elleni fellépést, de mint a városra felesküdött polgármester, egyszerre dolga a stabilitás megőrzése is. Benyújtják a jogorvoslati kérelmet, majd tájékoztatást adnak a további lépésekről is, amennyiben megkapják az Emmi válaszát. A pikáns ezzel a pályázattal kapcsolatban az, hogy pont ezzel összefüggésben folyhatott hamis aláírásgyűjtés is, ami miatt még ellenzékiként a jelenlegi polgármester tett feljelentést. Ez egy külön szála a történetnek, a visszafizetést lebegtető vizsgálatot az Emmi végezte szúrópróbaszerűen.
Van még más is
Simonka György külön-külön írt helyreigazítási kérelmet a projektekről írt cikkekkel kapcsolatosan. A korábban megjelent, a két másik felzárkóztató projektről szóló cikk miatt nem csak helyreigazítást, de ötmillió forintos sérelemdíjat is követel. A május eleji cikk szerint a képviselő választókörzetében két járásban, a mezőkovácsházi és az orosházi járásban pályáztak az EFOP 1.2.9 projektre. A két projekt az ellenőrzést végzők szerint nem egyedileg, nem a kedvezményezettekre szabottan készült. Az orosházi járási projekt megvalósításában a hivatalos kormányzati portálon a projekt összefoglalója szerint Tótkomlós önkormányzata, a helyi szociális központ és a Jövő Építők TDM vesznek részt. A mezőkovácsháziban pedig egy önkormányzatok alapította nonprofit kft., Kaszaper Közös Önkormányzata és a Dél-Békési Mentőcsoport Alapítvány. A két projektben szereplő civil szervezetekkel kapcsolatosan emlegette a sajtó, hogy közel állnak Simonkához, most ezt is kifogásolja a politikus. A választókörzet képviselője szerint neki a projekthez semmi köze nincs, és tudomása szerint a tótkomlósi projekthez a Mentőcsoportnak sincs köze. Ez utóbbi igaz is, hiszen a DBMCS Alapítvány nem a tótkomlósi, hanem a mezőkovácsházi projektben működik közre.
A DBMCS Alapítványt 2013-ban alapították, az alapítók között volt Simonka György is, amit ő maga is többször hangsúlyozott. Most az orosházi alpolgármester a szervezet elnöke, de tavaly nyárig ezt a posztot Garay Rita, Tótkomlós előző polgármestere töltötte be. Tehát a pályázat beadásakor és annak bonyolításának jelentős időszakában (az idén nyáron kellene zárulnia a kétéves projektnek) Garay egyszerre asszisztált mindkét projekthez, a mezőkovácsháziban mint a közreműködő civil szervezet elnöke, a másikban pedig mint a gesztor település, Tótkomlós polgármestere. Most Simonka mondhatja, hogy neki egyikhez sincs semmi köze, hiszen papíron valóban nem szerepel egyikben sem.
Hozta, vagy vitte a pénzt?
Ugyanakkor a képviselő számtalanszor kampányolt az elmúlt években az úgynevezett Calendula-tervvel, amelynek 1-2-3-ik, sőt már elvileg a 4-ik üteme is elindult, ezekben rendre azzal hozakodott elő a képviselő, hogy az ő munkájának köszönhetően rengeteg pénz érkezett a térségbe. A Calendula-terven tucatnyi munkacsoport dolgozott a képviselő szerint, ám a programokat és azok kidolgozóit többször szerették volna megismerni, többek mellett az orosházi ellenzéki képviselők, de erre soha nem kaptak lehetőséget. Pedig Simonka a kommunikációjában többnyire éppen azt állította, hogy a munkacsoportok programjai tették lehetővé, hogy számos pályázaton nyerhettek a választókörzetének önkormányzatai, szervezetei. Ezek szerint a pénzfelhajtásban volt szerepe a képviselőnek, de a lebonyolítás részleteibe, állítása szerint, nem látott bele.
A megvádolt békési képviselő mostani kirohanásának kettős célja lehet: a projektek, illetve az abban részt vevők mentése. Tavaly nyáron írt a hvg.hu arról, hogy a politikus megyei elnökké választása körül kirobbant Békésben a botrány. Több fideszes próbálta eltávolítani magát a képviselőtől, amit az is mutatott, hogy a régióigazgató javaslata ellenére sem választották végül megyei elnökké Simonkát, de többen próbáltak megválni egykori munkatársaitól is. Orosházán ekkor váltották le a közbeszerzésekkel foglalkozó alpolgármestert, bontottak szerződést a Jövő Építők TDM-mel, és az azóta rendre Simonka ellenében fellépő Galló Ferenctől is megszabadultak, aki 2018 őszéig több esetben a projektmenedzsmenti feladatokat látta el. A projektek a térségben azonban zajlanak tovább, úgy tűnik, hogy a már elkövetett szabálytalanságokat nehéz eltagadni, még akkor is, ha valóban nem születtek meg még azok a határozatok, amelyek a visszafizetési kötelezettségekről rendelkeznek. Simonka magyarnarancs.hu-nak elküldött, és a saját oldalán is közzétett iratokból az tűnik ki, hogy a politikus igyekszik leválasztani magát és a projekteket bonyolító szervezeteket és személyeket.
Simonka magánoldala
Simonka György a magyarnarancs.hu, összesen három cikkével kapcsolatosan kért helyreigazítást, amelynek dokumentumait ő maga hozta nyilvánosságra. Úgy tudjuk, hogy hétfőn délig hivatalosan az előbbi szerkesztőség címére még nem érkeztek meg a helyreigazítási kérelmek, amelyekben ötmillió forint sérelemdíj megfizetését is követel a laptól. Ezeket a dokumentumokat viszont közzétette a www.likefestoon.hu portálon, amelynek impresszuma szerint ez a képviselő oldala, és ő maga a felelős szerkesztője is. 2015-ben erről a hírportálról írta meg az Átlátszó, hogy 2012-ben egy határon átnyúló projektben 24 millió forintot nyert, egyfelől Arad, másfelől pedig egy akkor Pusztaottlakán bejegyzett alapítvány, a Dél- Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány. Ez utóbbi közbeszerzést írt ki, így a program lebonyolítója a Likefest Kft. lett. Az alapítvány elnöke 2012-ben Tóth Renáta, Simonka unokatestvére volt, míg az azóta többször is nevet váltó Likefest Kft. tulajdonosai között pedig Simonka felesége és más rokona is ott volt ugyanebben az évben. Az elmúlt nyolc évben mind az alapítvány, mind a szinte kétévente nevet váltó cég rendszeresen nyertek uniós pályázatokat, ez utóbbinak a tulajdonosai között még mindig ott van a képviselő unokahúga, aki szintén vádlott a Simonka és 32 társa ellen januárban elindult büntető eljárásban. A projektet vizsgálta a hatóság, el is marasztalták a résztvevőket, de többszöri fellebbezés után mindösszesen 300 ezer forintot kellett befizetniük. Azóta már a kötelező ötéves fenntartási idő is letelt, az oldal pedig csendesen Simonka György oldalává változott. | https://hvg.hu/kkv/20200525_Simonka_Gyorgy_ellentamadasba_lendult | https://web.archive.org/web/20201004211607/https://hvg.hu/kkv/20200525_Simonka_Gyorgy_ellentamadasba_lendult | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/simonka-gyorgy-ellentamadasba-lendult | HVG | hungarian-news | 2020-05-28 14:18:00 | [
"Garay Rita",
"Simonka György"
] | [
"Dél-Békési Mentőcsoport Alapítvány",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)"
] | [
"Békés megye",
"Tótkomlós"
] | [
"támogatás",
"EU",
"klientúra",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
50,521 | Az adótartozások ellenére önlik a pénz a fideszes kisváros fociklubjához | Több tízmilliós tao-támogatás visszafizetésére kötelezték, mégis épülhet közpénzből a Nagykőrösi Kinizsi Sportegyesület klubháza. Az egyesület, a Fidesz és a kormányhoz közel álló üzletemberek, köztük Mészáros Lőrinc üzlettársának az érdekei összemosódnak.
Az elmúlt hetekben végképp feldühítette Nagykőrös nem kormánypárti lakóit, hogy a járvány okozta veszélyhelyzet közepette a város fideszes polgármestere a megmentő szerepében tetszelegve a fociklub építkezésével kampányolt. | Az elmúlt hetekben végképp feldühítette Nagykőrös nem kormánypárti lakóit, hogy a járvány okozta veszélyhelyzet közepette a város fideszes polgármestere a megmentő szerepében tetszelegve a fociklub építkezésével kampányolt. Czira Szabolcs áprilisi diadalittas közlése után a helyi önkormányzati lap május közepén egyenesen „soha nem látott” infrastrukturális fejlesztésnek minősítette, hogy készül a Nagykőrösi Kinizsi Sportegyesület székháza, holott két sportszövetség is szabálytalanságokat állapított meg a klubnál.
De mégis miből építkeznek? – kérdezték a helyiek, ha egyszer a Magyar Labdarúgó-szövetség már feljelentést is tett, mert kiderült, hogy szabálytalan felhasználás miatt a sportegyesület 50 millió forinttal tartozik az MLSZ-nek. Emiatt a szövetség felfüggesztette annak a 190 millió forintnak a folyósítását is, amelyet a Kinizsi a társaságiadó-felajánlásokból kapott, így viszont az önkormányzat sem utalhatta volna át az összeg másik felét, mert annak a tao volt a feltétele.
A rejtélyt az MLSZ oldotta meg a HVG kérdésére adott válaszában, ami egyben azt a gyanút kelti, hogy szó szerint kifizetődő a támogatás legmagasabb körökkel jóban lenni. A Kinizsi ugyanis részletfizetési engedményt kért és kapott az adóhivataltól, amit bemutatott a labdarúgó-szövetségnek, ott pedig megszüntették a felfüggesztését, mondván, a klubnak nincs köztartozása.
Csakhogy közben kiderült, a Kinizsi nemcsak a fociban maradt a sportági szervezet adósa, hanem a röplabdában is. Mint a Magyar Röplabda Szövetségnél kérdésünkre elmondták, csaknem 24 millió forint visszafizetésére kötelezték az egyesületet, részben azért, mert a dokumentumok alapján egyszerűen nem használták fel a támogatást. Csakhogy, ha a pénz a számlán maradt, akkor kérdés, a Kinizsi miért nem fizette vissza az összeget.
A röplabdások csak a veszélyhelyzet miatt nem kértek még adóhivatali végrehajtást, viszont a klub a jelek szerint nem tájékoztatta az MLSZ-t a tartozásról. Az önkormányzatnál pedig nem vettek tudomást erről, pedig az egyesület és a közgyűlés között egy remek híd képződött.
A Kinizsi elnöke, Sohajda Márk október óta a nagykőrösi képviselő-testület fideszes tagja, sőt a Jogi, Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság elnöke is. Vagyis esetenként olyan kérdésekben is dönthet, vagy legalábbis befolyásolhatja a határozathozatalt, amelyek az egyesület életét is érintik. Ha pedig ez még nem lenne elég az összeférhetetlenséghez, a tao-támogatást a Duna Aszfalt ajánlotta fel, vagyis az ország egyik legtöbb közbeszerzését elnyerő vállalata.
A Duna Aszfalt tulajdonosa, Szijj László ugyanis nemcsak a felcsúti milliárdos egyik legközvetlenebb üzlettársa, hanem Czira Szabolcs polgármester nászura. Szijj lánya az ifjabb Czira felesége, az ifjabb Czira pedig a Duna Aszfalt ügyeiben is sokszor eljáró ügyvéd.
A tao-támogatások dokumentumai között az is fellelhető, hogy Sohajda Márk és az egyesület technikai vezetője, Veszprémi Zsolt – aki nem mellesleg Sohajda üzlettársa a beszédes nevű Sport Transzfer Kft.-ben is – az előző teljes évadban egyaránt havi bruttó 300-300 ezer forintot vettek fel. Utóbbinak a versenyzők utaztatása, logisztikája mellett még a szertár rendezésének is bele kellett férnie az összegbe, ahogy a kapcsolattartásnak is a szövetséggel.
A sztori még januárban indult, amikor kiderült, hogy az egyesület anyagi okok miatt visszalépteti felnőtt labdarúgócsapatát a megyei I. osztályból. A HVG kereste a nagykőrösi polgármestert is, aki helyett csak az alpolgármester válaszolt, de ő sem érdemben, mondván, hogy a Kinizsi egy önálló szervezet.
A sportklubot és vezetőit azonban nem lehetett utolérni, csupán korábbi nyilatkozataik olvashatók, miszerint az egyesület előző irányítói a ludasok. Ebből annyi tény, hogy a klub korábban olyan focistákat is leigazolt, akiknek a gázsija jelentősen meghaladta a klub lehetőségeit, először ez eredményezhette a fizetési nehézségeket.
A polgármester még a rendkívüli helyzetben is megpróbált az egyesület segítségére sietni, hogy a klub ki tudja fizetni a rezsiszámláit. Czira egy személyben döntött az önkormányzat sporttámogatási keretének felosztásáról, amiből 1,2 millió forint jutott a kosarasoknak, a maradék ötmillió pedig a Kinizsié lett. Pedig az önkormányzat sem támogathat olyan szervezetet, amelynek köztartozása van. | https://hvg.hu/gazdasag/20200528_Az_adotartozasok_ellenere_omlik_a_penz_a_fideszes_kisvaros_fociklubjahoz | https://web.archive.org/web/20200911154330/https://hvg.hu/gazdasag/20200528_Az_adotartozasok_ellenere_omlik_a_penz_a_fideszes_kisvaros_fociklubjahoz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-adotartozasok-ellenere-onlik-a-penz-a-fideszes-kisvaros-fociklubjahoz | HVG | hungarian-news | 2020-05-28 14:24:00 | [
"Sohajda Márk",
"Veszprémi Zsolt"
] | [
"Nagykőrös Város Önkormányzat",
"Nagykőrösi Kinizsi FC"
] | [
"Nagykőrös",
"Pest megye"
] | [
"támogatás",
"sport",
"klientúra"
] | [] |
50,522 | Simonka haverok stiklijei sodorhatják elaz elelnzéki polgármestert Tótkomlóson | Rájár a rúd Tótkomlós ősszel megválasztott ellenzéki polgármesterére, most éppen annak a pályázatnak a támogatásától állhat el a minisztérium, amelyben maga a polgármester tett feljelentést még ellenzékben.
Hamis aláírásgyűjtések miatt tett feljelentést tavaly Tótkomlós azóta megválasztott ellenzéki polgármestere, Zsura Zoltán egy EFOP-programban támogatott pályázat miatt. A felzárkóztató pályázatot azóta többször is ellenőrizte a minisztérium: most eldőlt, hogy 500 millió forint támogatást vissza kell fizetni. | Hamis aláírásgyűjtések miatt tett feljelentést tavaly Tótkomlós azóta megválasztott ellenzéki polgármestere, Zsura Zoltán egy EFOP-programban támogatott pályázat miatt. A felzárkóztató pályázatot azóta többször is ellenőrizte a minisztérium: most eldőlt, hogy 500 millió forint támogatást vissza kell fizetni.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vizsgálata nem az aláírásokkal foglalkozott, ám több visszaélést is felderített: például nem ültettek facsemetéket ott, ahol azt a programban leírták, illetve a tavaly szeptember és november vége között tíz alkalommal tervezett egészségklubot egyszer sem tartották meg a nagybánhegyesi fürdőben – írta meg a magyarnarancs.hu. Ezt azzal próbálták megmagyarázni a projektért felelősök, hogy még nem sikerült a program megtartására kiírt közbeszerzést lebonyolítani. Az Emmi nem fogadta el a kifogásokat. Az ugyanebben a pályázatban a hamis aláírások miatt indult nyomozás még folyamatban van.
A programot a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány, a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és önkormányzatok bonyolították, most különböző mértékben nekik kellene visszafizetniük a pénzt, ha esetleges jogorvoslati kérelmüket nem fogadják el.
A Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítványról a hvg.hu is többször írt, a mezőhegyesi földpályázatoktól kezdve számos felzárkóztató programban részt vettek, de más pályázatokban is szerepet vállaltak, például őshonos állatok parkjának kialakítására is sikerült néhány százmillió forintot uniós pályázaton elnyerniük. A sokáig egy kis mezőkovácsházi bódéban működő alapítvány azóta már elköltözött, elnököt is cserélt, de a pályázatokon rendületlenül jól szerepeltek, most a magyarnarancs.hu információi szerint ennek a szervezetnek kell a pályázati pénz nagy részét visszafizetni. A Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítványt a megyei közgyűlés alapította, elnöke ma is a közgyűlés képviselője. A hvg.hu korábban arról írt, hogy bár Simonka György ellen indult egy tiltakozásféle a kormánypárt helyi hívei között, de a megyei közgyűlésbe még simán beszavaztak a bűnvádi eljárás alatt álló politikust támogatók közül többeket.
Két tűz között
Tótkomlós tavaly októberben megválasztott, ellenzéki polgármestere sajátos helyzetbe került az Emmi vizsgálata során. Az ellenőrzések nagy részét még az önkormányzati választások előtt tartották, de a legutolsót már egy hónappal ezt követően, így a vizsgálati dokumentumokat Zsura Zoltánnak is láttamoznia kellett. Kerestük a tótkomlósi polgármestert, de a hvg.hu kérdéseire nem kívánt válaszolni.
Nem könnyű az új polgármester dolga, hiszen most arra is tekintettel kellene lennie, hogy a város stabilitását megőrizze. Ráadásul nem ez az egyetlen problémás pályázat: nemrég számoltunk be a magyarnarancs.hu cikke nyomán, hogy egy másik EFOP-pályázat esetében is azt gyanítják, hogy szabálytalanságok történtek. Ha nem enged a hatóság, akkor 70 millió forint körüli összeget kell visszafizetnie a városnak az előző pályázat miatti, a Magyar Narancs információi szerint 100 milliós büntetés mellett.
Mohó elődök miatt is bizonytalan a projekt
Tótkomlóson közben folyamatban van egy ötmilliárd forintos, szintén részben uniós forrásból elindított projekt. Itt egy magáncéggel közös projektcéget alapított az előző városvezetés. A tervek szerint termálrendszert építenének, ezzel látnának el nyolcszáz lakást és az intézményeket fűtéssel, de egy üvegház megépítését is tervezik. Ennek a lezárásáig még van idő, de nagyon úgy fest, hogy nem fog zökkenőmentesen menni: Zsura Zoltánnak az előző években megkötött "üzletekért" is tartania kell a hátát, akár több ügy is előbújhat. A termálprojekt is napirendre kerülhet.
A projekttel van egy másik gond is. Párhuzamosan több energetikai pályázaton is befutó volt a kisváros, így több a hő, mint a fogyasztó, kétséges, hogy teljesíthetők a milliárdos pályázatban vállaltak. Egyelőre maradt idő, de csak nagy kreativitással lehet hőpiacot találni a Viharsarokban. Tavaly márciusban foglalkozott a hvg.hu a tótkomlósi projekttel, bár akkor még el sem indult a beruházás, arra voltunk kíváncsiak, hogy a hétezer lakosú, jellemzően magánházas kisvárosban mennyire lehet kapós a termálfűtés. Akkor a helyiek úgy tudták, majd ingyen köthetnek az elkészült vezetékre, de azóta kiderült, hogy erre senki nem vállalt garanciát. Így már kevésbé lelkesek a lakosok, kérdés, hogy a nyolcszáz tervezett rákötésből mennyi valósul meg, ha százezreket kell majd fizetni háztartásonként.
A tervek szerint a termálvízzel nemcsak a lakosok, de az intézmények energiáját is biztosították volna, és egy 14 hektáros üvegházat is építenének. Most úgy néz ki, hogy jó, ha az üvegházból lesz valami, viszont akkor a pályázatban vállaltak majd fele ködbe vész.
Az intézmények fűtése azért eshet ki a tervezett fogyasztói körből, mert Tótkomlós egymást követő három évben négy energetikai pályázatot is elnyert, ebből hárommal egy-egy önkormányzati, illetve állami oktatási intézmény energetikai felújítását hozhatják tető alá, de a termálprojekt is pont ezeket írta be a pályázatába. Az intézmények így a termálrendszerre nem csatlakozhatnak, mert azokban is uniós forrásokból folyik egy energetikai felújítás, amelyhez öt évig nem nyúlhatnak hozzá. A négy energetikai pályázat sorában a harmadik volt a nagy termálprojekt, tehát Tótkomlós előző vezetése még akkor is adott be egy intézményi korszerűsítési beruházást, amikor már tudták, hogy a termálfűtést oda is be kellene vezetni. Az önkormányzat és egy magáncég közös projektcéggel vágott bele a projektbe, Tótkomlós 100 ezer forintért jutott 25 százalékos üzletrészhez, ami akkor kedvezőnek látszott.
Úgy tudjuk, hogy a magáncég kivásárolná az önkormányzati részt, de ebben nincs előrelépés. Egyelőre úgy néz ki, hogy a balhét is együtt fogják elvinni, ha úgy alakul, de a projekt megvalósítására, a járványügyi meghosszabbítással együtt, még van idő, hogy kibogozzák a szálakat. | https://hvg.hu/gazdasag/20200526_Simonka_haverok_korabbi_stiklijei_sodorhatjak_el_az_ellenzeki_polgarmestert | https://web.archive.org/web/20210227152053/https://hvg.hu/gazdasag/20200526_Simonka_haverok_korabbi_stiklijei_sodorhatjak_el_az_ellenzeki_polgarmestert | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/simonka-haverok-stiklijei-sodorhatjak-elaz-elelnzeki-polgarmestert-totkomloson | HVG | hungarian-news | 2020-05-26 14:31:00 | [
"Simonka György"
] | [
"Tótkomlós Város Önkormányzata"
] | [
"Békés megye",
"Tótkomlós"
] | [
"pályázat",
"támogatás",
"EU",
"önkormányzat",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
50,523 | Milliókat kaphat Mr. Negyven Százalék | A XIX. kerületi vagyonkezelő igazgatója több millió forintnyi közpénzt markolhat fel munka nélkül, ha idő előtt eltávolítja posztjáról az önkormányzat képviselő-testülete – értesült lapunk. Eközben a Momentum javaslata szerint az önkormányzati vezetés körül sorjázó ügyeket a Soros által támogatott Transparency Internationallel vizsgáltatnák ki. | 2020.05.28. 05:52
A XIX. kerületi vagyonkezelő igazgatója több millió forintnyi közpénzt markolhat fel munka nélkül, ha idő előtt eltávolítja posztjáról az önkormányzat képviselő-testülete – értesült lapunk. Eközben a Momentum javaslata szerint az önkormányzati vezetés körül sorjázó ügyeket a Soros által támogatott Transparency Internationallel vizsgáltatnák ki.
Amennyiben Kránitz Krisztiánnak, a kispesti vagyonkezelő korrupciógyanús ügyekbe keveredett vezetőjének megbízatását idő előtt, jogszerű indoklással visszavonja a XIX. kerület képviselő-testülete, akkor Kránitz jogosult a vezetői megbízatásának lejáratáig terjedő illetményre – tudta meg a Magyar Nemzet.
Értesüléseink szerint, ha Kránitzot a képviselő-testület most júniusban eltávolítaná hivatalából, akkor az több mint 13 millió forintjába kerülne a kerületi polgároknak, amelyet az el nem végzett munka után is kellene fizetni. Ez körülbelül 25 hónapnyi budapesti diplomás átlagbérnek megfelelő összeg.
A Vagyonkezelő Műszaki Szervezet (Vaműsz) igazgatóját határozott időre nevezte ki a kispesti baloldali többség, megbízatása 2021. február 28-án jár le. A határozott idejű vezetői megbízások visszavonását indokolni szükséges, ám a jogszabályok szerint az igazgató körül sorjázó korrupciógyanús ügyek jogi szempontból nem nyújtanak elégséges indokot az igazgató eltávolításához. Lapunk úgy tudja, a leváltás csak akkor valósulhat meg, ha Kránitz munkaköre átszervezés miatt szűnik meg.
Kránitz Krisztián leváltása akkor került ismét szóba a fővárosi politika színterein, amikor Gajda Péter kispesti polgármestert kinevezték a Fővárosi Közgyűlés összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséért felelős bizottság elnöki posztjára. Mint azt a Magyar Nemzet megírta, a kinevezés után Gajda tudta nélkül abban állapodtak meg a budapesti frakciók, hogy számukra csak akkor fogadható el a kerületvezető kinevezése, ha leváltják Kránitzot és átvilágítják a vagyonkezelőt. A Vaműsz átvilágítása korábban is napirenden volt, a Magyar Nemzet úgy értesült, hogy egy ismert könyvvizsgáló cég negyvenmillió forint plusz áfa árajánlatot adott a munkára.
Lapunk utolérte Soproni Tamást, aki elmondta, hogy folytatott tárgyalást Gajda Péterrel az ügyben, valamint fővárosi kérdések kapcsán is. – Nagyon bizakodó vagyok, hogy a transzparencia irányába tudunk lépéseket tenni, amelyekben megállapodtunk – nyilatkozta a kerületvezető. Hozzátette: ebbe a munkába szeretnék bevonni a Transparency Internationalt is.
Gajda Péter kispesti polgármester úgy tájékoztatta lapunkat, a kerületben minden önállóan gazdálkodó intézmény vezetőjét Kránitzéhoz hasonló, határozott idejű szerződéssel szokták megbízni. A kerületvezető arról is beszélt, hogy a vagyonkezelő átszervezésének kérdése jelenleg is napirenden van.
– A nyilvánosságra került hangfelvételek alapján egy felelős vezető megfontolhatta volna Kránitz Krisztián menesztését akár ilyen áron is, amit a szabályok szerint kötelező kifizetni neki. A napvilágra került vádak alapján Kránitz Krisztián méltatlan és alkalmatlan a vagyonkezelő vezetésére – nyilatkozta lapunknak Dódity Gabriella kispesti fideszes önkormányzati képviselő.
Mint ismert, Kránitz Krisztián, a kispesti vagyonkezelő vezetője, a Magyar Nemzet és a Hír TV által nyilvánosságra hozott Lackner-felvételeken párttársa szerint 12 millió forintot kaszált egy korrupciógyanús ügyleten, míg Gajdának hárommillió jutott. Lapunk azt is kiderítette és nyilvánosságra hozta tavaly októberben, hogy az igazgató nem tüntetett fel egy spanyolországi nyaralót a vagyonnyilatkozatában, valamint számos gyanús ingatlanfelújításra bukkantunk az önkormányzati lakások kapcsán.
vagyonkezelő
Kránitz Krisztián
botrány | https://magyarnemzet.hu/belfold/milliokat-kaphat-mr-negyven-szazalek-8171126/ | https://web.archive.org/web/20210928080540/https://magyarnemzet.hu/belfold/milliokat-kaphat-mr-negyven-szazalek-8171126/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliokat-kaphat-mr-negyven-szazalek | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2020-05-28 16:31:49 | [
"Kránitz Krisztián"
] | [
"Budapest Főváros XIX. kerület Önkormányzata (Kispest)"
] | [
"Bp. XIX. kerület",
"Budapest"
] | [
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] | [] |
50,524 | Mészáros Lőrinc búzafeldolgozója szennyezte a vizet, de a Mátrai Erőmű kapott bírságot | A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szerint bár a Viresol felelős a tavalyi tömeges halpusztulásért és a rosszulléteket okozó gázszennyezésért, nem ők, hanem a Mátrai Erőmű kapott vízszennyezési bírságot, összesen 5 millió forintot. | Mészáros Lőrinc búzafeldolgozója, a Viresol ügyében kérdezte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot Szél Bernadett. A független országgyűlési képviselő arra volt kíváncsi, hogy miután maga a hatóság is kimondta, hogy a Viresol tavaly nyár óta folyamatosan szennyezi a környező vizeket, miért nem szabtak ki rá bírságot.
A hatóság válasza szerint bár a Viresol felelős a tavalyi tömeges halpusztulásért és a rosszulléteket okozó gázszennyezésért, nem ők, hanem a Mátrai Erőmű kapott vízszennyezési bírságot, összesen 5 millió forintot – írja Facebook posztjában Szél.
A Mátrai Erőmű nem fellebbezett, de a Viresol megfellebbezte a katasztrófavédelem döntését.
Ezt csak úgy tudom értelmezni, hogy — az akkor még mindkét céget tulajdonló — Mészáros Lőrinc úgy gondolta: inkább bevállalja a pár milliós vízszennyezési bírságot, csak ne kelljen költséges átalakításokat végeznie a búzafeldolgozóján
– magyarázza Szél Bernadett.
A politikus feljelentést tett a Viresol ellen környezetkárosítás miatt, az ügy a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra került.
A Mátrai Erőmű időközben az államhoz került, az ügyletről itt írtunk bővebben:
A kiemelt képen a Mátrai Erőmű látható. Fotó: Marjai János/24.hu | https://24.hu/belfold/2020/05/28/meszaros-lorinc-viresol-matrai-eromu-birsag/ | https://web.archive.org/web/20210613114702/https://24.hu/belfold/2020/05/28/meszaros-lorinc-viresol-matrai-eromu-birsag/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-buzafeldolgozoja-szennyezte-a-vizet-de-a-matrai-eromu-kapott-birsagot | 24.hu | hungarian-news | 2020-05-28 21:34:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"VIRESOL Kft."
] | [
"Heves megye",
"Visonta"
] | [
"átláthatóság",
"bírság",
"engedély",
"környezetkárosítás",
"adatigénylés"
] | [] |
50,525 | Napok alatt szórtak szét tízmilliárdokat a NER bennfentes húzóemberei között | Az állam a szállodaépítési és -felújítási költségek felét kifizeti a milliárdosok cégeinek. A pályázatra csak a jól értesültek tudtak időben jelentkezni. A turisztikai ügynökség a családok támogatásáról beszél, holott Mészáros Lőrinc hoteljei a 17 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatással egy időben több száz embert rúgtak ki. | Történelmi jelentőségűnek nevezte a 24.hu-nak adott válaszában a kormány által turizmusfejlesztésre biztosított 150 milliárd forintot a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), mondván,
soha ennyi vissza nem térítendő forrást nem kaphattak a magyar családok.
Bár az ígéret szerint a vidéki, nyolcszobásnál kisebb magán szálláshelyek felújítására is juttat 60 milliárd forintot az állam, a nyertesek listájáról egyelőre annyit látni, hogy kormányközeli milliárdosok kapták a vissza nem térítendő támogatás első adagját, a 150 milliárd forintnak több mint a felét. Ahogy kedden beszámoltunk róla, a NER húzóemberei nagyot szakítottak a turisztikai ügynökség által levezényelt szállodás pályázaton:
a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels 14 vidéki szállóját összesen 17,7 milliárd forintból újítják fel,
a kaszinóbizniszben a néhai Andy Vajna helyét átvevő Garancsi Istvánhoz, Csányi Sándor OTP-elnökhöz és Hernádi Zsolt Mol-főnökhöz köthető CDHT Hotel Projekt Kft. pedig a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére kapott összesen 8 milliárd 632 millió forintot.
Jutott az állami pénzből a győri Paár Attilának – a miniszterelnök veje, Tiborcz István volt üzlettársának – is, aki a keszthelyi Helikon szállodát újíthatja fel, ehhez csaknem 4 milliárd forintot kap cége a költségvetésből.
Az Adventor Hotel Kft. pedig, amely közvetetten Szíjj Lászlónak, Mészáros Lőrinc üzlettársának a tulajdonában áll, három (egy keszthelyi, bükfürdői és soproni) szálló fejlesztésére összesen 8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásnak örülhet.
A 100 szobásnál nagyobb szálláshelyek és ötcsillagos vidéki szállodák összesen 85 milliárd forint támogatást kapnak a koronavírus-járvány okozta válság ürügyén, amihez ugyanennyi önerőnek kell társulnia, azaz a NER-hez közeli vállalkozók szállodaépítésének a felét az állam állja.
Sok saját pénzt nem kell kockáztatniuk a nyerteseknek, a vissza nem térítendő támogatás összege az építési költség maximum 70 százaléka lehet, és nem kell bajlódniuk az előfinanszírozással sem: a megítélt támogatás 50 százalékát előlegként megkapják. Akkor is, ha olyan tőkeerős vállalkozókról van szó, mint az említett Garancsi-Csányi-Hernádi trió, akiknek összvagyonát 400 milliárd forintra becsülik. Nem beszélve Mészáros Lőrinc szállodaláncáról, amelyet 17,7 milliárddal segít meg az állam – ez majdnem akkora összeg, mint amennyit Leisztinger Tamás keresett annak idején, amikor átadta a Hunguest szállodaláncot a felcsúti sikerembernek.
De nézzük, kik kerültek még a nyertesek listájára a nagyhalakon kívül!
A vendéglátós szakmában ismert Hoffmann Henrik két projektje is befutott. A Hotel Ózon Kft. kis híján 3,3 milliárd forintot nyert a mátraházai hotel felújításra és bővítésre. A cégnek amúgy szalad a szekere, 2018-ban 1,3 milliárd forint árbevételt és 500 millió forint adózott eredményt mutatott ki, 2016 és 2018 között összesen 1,5 milliárd forint tiszta profitot termelt. Ilyen mérleggel akár piaci hitelre is lenne esélye.
Csaknem 3,9 milliárd forint támogatásra érdemesítették az MPHH Hotel Invest Kft.-t, amelyet Hoffmann tavaly decemberben gründolt Márton Péterrel, aki korábban a Tensinél töltött be vezető pozíciót. Ők a 100 szobás Relax Hotel létrehozását tervezik, a döntési listából még az sem derül ki, hogy hol.
7,4 milliárd forinttal a második legnagyobb támogatást egy hévízi hotel létrehozására ítélték meg, erről azt tudni, hogy 5 csillagos lesz, és a nyertes az Event Horizon Capital Zrt. A cég a debreceni illetőségű Hüse István érdekeltsége, aki tavaly decemberig a harkányi Gyógyszálló Zrt.-nél dolgozott, korábban több szállodacégben megfordult. A nyertes cégnek nincs messzire nyúló előélete, 2017-ben és 2018-ban is nulla árbevételt mutatott ki.
Debrecennek két nagy projekt is jut a szállodafejlesztési boomból. Az önkormányzati tulajdonú Debreceni Gyógyfürdő Kft. 4,4 milliárd forinthoz jut a négycsillagos Aquaticum Hotel Plage Superior szálloda megépítésére és üzemeltetésére. Ez a hamarosan megnyíló új debreceni strand mellett épül fel. A támogatásnak ezek szerint az sem akadálya, ha veszteséges cégről van szó: a Debreceni Gyógyfürdő Kft. 2014 és 2018 között minden évben mínuszt mutatott ki, és összesen durván 900 millió forint veszteséget hozott össze.
Magánbefektetőként a lista szerint a Füredi Kastély Kft. építkezhet állami támogatással a cívisvárosban. A cég március óta tetrecen Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft. néven fut, de a lényeg, hogy bő 3,6 milliárd forint támogatáshoz jut egy új, négycsillagos szálloda, a Smart Life Hotel Debrecen létesítéséhez. Tulajdonosa február óta a Hattyú Projekt Kft., amelynek a cégiratok szerint egyedüli tagja László György, a háttérben azonban az építőipari milliárdost, a Híd-csoportot összehozó Apáthy Endrét sejtik a piacon. Tény, hogy a Füredi Kastély tulajdonosai a múlt év végéig Apáthy-érdekeltségek voltak, és László György nem áll távol a milliárdos cégbirodalmától: 2014-2018 között a G-Híd ügyvezetője volt.
2,75 milliárd forint ingyenpénzhez jut a Tamburmajor Invest Kft. A céget egy éve alapították, és azzal került be a hírekbe, hogy megvette a Magyar Telekom balatonkenesei szállodáját. A tulajdonosok között van Varga Lajos – az ő érdekeltségében áll a kormány kedvenc őrző-védő cége, a Valton Security Zrt. –, Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója, Varga Mihály, a KÉSZ Holding tulajdonosa és Vertán György informatikai vállalkozó.
A Hotel Carbona Zrt. 537 millió forintot nyert a négycsillagos hévízi Naturmed Carbonában minőségfejlesztés és szolgáltatásbővítés címszóval. A cég, így az egykori bányászüdülő korábban Bálintfy Gábor ismert jobboldali ügyvéd érdekeltsége volt, és most is fellelhető a cég igazgatóságában. Tulajdonos Csóti György MDF-alapító, később fideszes országgyűlési képviselő, aki az Orbán-kormány zágrábi nagykövete volt, de feltűnt az Echo Tv-ben is, 2017-től pedig a Miniszterelnöki Kabinetiroda szakértője.
496 millió forintot nyert a Velence Resort Zrt., amit szállásfejlesztésre és kapacitásbővítésre költhet. A négycsillagos velencei hotel üzemeltetését annak idején az Eventhotels Vagyonkezelő Zrt. szerezte meg, ez a cég több szálon kötődik az egykori államtitkár, fideszes képviselő L. Simon Lászlóhoz. Formális tulajdonosi kapcsolatot hiába keresnénk a cégadatbázisban, de vannak más nyomok, mint például az Eventhotels cégétől bérelt iroda, vagy az L. Simon által favorizált uszodafejlesztés, amelynek kivitelezésében az Eventhotels kulcsszerephez jutott.
Hamar lezárták a pályázatot, a tömeges elbocsátás sem akadály
Guller Zoltán, a turisztikai ügynökség vezérigazgatója május 19-én jelentette be, hogy a magyarországi szálláshelyek teljes körű felújítását célzó program utolsó szakaszára újabb 150 milliárd forintot biztosít a kormány. Ahogy megírtuk, a nagy szállodák felújítására kiírt pályázat keretösszege eredetileg 20 milliárd forint volt, így ha hihetünk Gullernek, a turisztikai ügynökségnek napok alatt kellett döntenie további 65 milliárd forint szétosztásáról.
Igaz, az állami támogatásra az igény már a koronavírus-járvány okozta válság előtt is felfokozott volt. Januárban számoltunk be arról, hogy valakik karácsony és újév idején is résen voltak, a vidéki szállodák támogatására szánt 20 milliárd forintos keret többszörösére érkeztek ugyanis pályázatok az év utolsó napjaiban, így a december 20-án megnyitott kiírást már január 7-én felfüggesztették a tervezett március végi zárás helyett. Aki tehát a karácsonyt és az időközben eltelt néhány munkanapot nem arra fordította, hogy jó előre elkészítse és beadja a pályamunkáját a nagy kapacitású szállodák fejlesztésére és létesítésére kiírt pályázatra, az lemaradt a támogatásról. Már akkor arról írtunk,
számos szállodás cég átverve érzi magát, mert szinte kizárt, hogy rákészülés nélkül bárki érvényes pályázatot produkáljon ilyen rövid idő alatt.
A keret aztán májusra több mint a négyszeresére, 85 milliárd forintra hízott – anélkül, hogy nyoma lenne a pályázat újranyitásának vagy új pályázat kiírásának. A jelek szerint tehát aki az év végén nem volt résen, az kimaradt a történelmi léptékű szálláshely-fejlesztésből. Az összeg megnégyszerezését egyébként nem a már januárban is a 20 milliárd forintot jócskán meghaladó igényekkel magyarázza az MTÜ, hanem a járványhelyzet okozta recesszióval, Guller bő egy héttel ezelőtt arról beszélt: „a vírus okozta válságból való kilábalást a fejlesztések folytatása segíti, így a turizmusban a kormány még magasabb fokozatba kapcsolt, amikor a fejlesztésekről döntött.”
És ez még nem minden, a 85 plusz a kisebb szállásoknak jutó 60 milliárd forinton felül 5 milliárd megy kempingekre is, így gyaníthatóan a Mészáros Lőrincék által üzemeltetett Balatontourist is számíthat támogatásra. Persze az sem újdonság, hogy állami pénzből próbálják felújítani a vízparti kempingeket:
Az viszont a válság miatt bajba jutottakat segítő munkahelyvédelmi programok közepette mégis csak különös, hogy olyan cég kap 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást, amely épp ezekben a napokban válik meg több száz dolgozójától. Márpedig a Hunguest Hotels esetében ez a helyzet: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó lánc április végén jelentette be, hogy munkatársainak több mint felét elküldi, az eredeti tervek szerint decemberben kezdődő szállodafelújításokat pedig előrehozza. Ehhez a fölöttébb bőkezű állami támogatás egy hónap elteltével meg is érkezett, a Népszava szerint úgy, hogy a csoportos leépítéssel
850 ember veszíti el az állását a szállodaláncnál, hogy addig se kelljen fizetni őket, amíg az államtól kapott milliárdokból végeznek a felújításokkal.
A támogatás jóval több, csak egy része láthatatlan
Több cikket írtunk már arról, hogyan osztja fű alatt az állami százmilliókat az MTÜ egyedi döntésekre hivatkozva. Így kapott pénzt Zoób Kati balatonfüredi divatháza, ebből a keretből építene balatoni panziót Tasnádi László volt III/II-es tiszt és rendészeti államtitkár, Pécs NER-lovagja, Czéh-Tóth Márk pedig (aki a mostani pályázaton is begyűjtött 3,5 milliárd forintot a Palatinus Hotel rekonstrukciójára) másik szállodája árának hatszorosát kaphatja felújításra az ad hoc támogatásból. | https://24.hu/fn/gazdasag/2020/05/29/turizmus-szallodafejlesztes-mtu-tamogatas/ | https://web.archive.org/web/20230523184305/https://24.hu/fn/gazdasag/2020/05/29/turizmus-szallodafejlesztes-mtu-tamogatas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/napok-alatt-szortak-szet-tizmilliardokat-a-ner-bennfentes-huzoemberei-kozott | 24.hu | hungarian-news | 2020-05-29 00:00:00 | [
"Apáthy Endre",
"Bálintfy Gábor",
"Csányi Sándor",
"Csóti György",
"Ganczer Gábor",
"Garancsi István",
"Guller Zoltán",
"Hernádi Zsolt",
"Hoffmann Henrik",
"Hüse István",
"László György",
"Márton Péter",
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila",
"Szíjj László",
"Varga Lajos",
"Varga Mihály (Kész Kft.)",
"Vertán György"
] | [
"Adventor Hotel Kft.",
"CDHT Hotel Projekt Kft.",
"Event Horizon Capital Zrt.",
"Füredi Kastély Kft.",
"Hotel Carbona Zrt.",
"Hotel Ózon Kft.",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"MPHH Hotel Invest Kft.",
"Tamburmajor Invest Kft.",
"Velence Resort Zrt."
] | [
"Balatonfüred",
"Balatonvilágos",
"Baranya megye",
"Debrecen",
"Fejér megye",
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Hajdú-Bihar megye",
"Hévíz",
"Keszthely",
"Magyarország",
"Pécs",
"Sopron",
"Tihany",
"Velence",
"Veszprém megye",
"Zala megye"
] | [
"pályázat",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
50,526 | NER HOTEL - térképen a politika-közeli szállodák, éttermek | A NER Hotel egy olyan webes alkalmazás, ami átláthatóbbá teszi a magyar szállás- és a vendéglátóhelyek tulajdonosi és üzemeltetői hátterét. Segítségével tájékozódhatsz, kinél cseng a kassza a költésed nyomán, ha asztalt vagy szállást foglalsz. | https://www.nerhotel.hu/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ner-hotel-terkepen-a-politika-kozeli-szallodak-ettermek | K-Monitor | hungarian-news | 2020-09-30 11:26:00 | [] | [] | [] | [
"idegenforgalom",
"NER HOTEL"
] | [] |
|
50,527 | A Tankcsapda pont arra a két napra szervezett autós koncerteket, amikor a kormány megengedte | Csütörtök este jelent meg az a kormányrendelet, ami kizárólag erre a hétvégére engedélyezi az autós könnyűzenei koncertek megtartását, vagyis mindenkinek abban a a kocsiban kell buliznia, amivel érkezett. Márpedig aki nem tudott erről előre, ilyen szűk határidő mellett nem tud koncertet szervezni. | Csütörtök este jelent meg az a kormányrendelet, ami kizárólag erre a hétvégére engedélyezi az autós könnyűzenei koncertek megtartását, vagyis mindenkinek abban a a kocsiban kell buliznia, amivel érkezett. Márpedig aki nem tudott erről előre, ilyen szűk határidő mellett nem tud koncertet szervezni.
De a MOL által szponzorált Tankcsapda valahogy ráérezhetett a kormány terveire, mert már múlt hét elején bejelentette a Petőfi Rádióban, hogy május 29-én Debrecenben, május 30-án pedig Székesfehérváron autós élő dalpremiert tart a Szüless meg újra című számnak.
Hogy az örök lázadó zenekarnak miért lehetett ekkora mákja, azt nem tudni, de az biztos, hogy a héten pont találkoztak Kósa Lajossal egy sajtótájékoztatón, amin bemutatták a Tankcsapda és a Jim Beam közös viszkijét, aminek a bevételét a Debrecen Városi Segélyalapnak ajánlották fel. Az eseményről a Fidesz alelnöke is osztott meg képeket az oldalán.
A Tankcsapda Debrecenben körszínpadon játszik majd, a „nézőtéren” pedig körülbelül 600 autó fér el, Székesfehérváron pedig nagyjából 300 autó tud majd leparkolni. Az autós koncertekről szóló kormányrendelet vasárnap már hatályát is veszti, így az engedmény pont arra a kép napra érvényes, amit a Tankcsapda előre leszervezett. | https://444.hu/2020/05/29/a-tankcsapda-pont-arra-a-ket-napra-szervezett-autos-koncerteket-amikor-a-kormany-megengedte | https://web.archive.org/web/20230610064137/https://444.hu/2020/05/29/a-tankcsapda-pont-arra-a-ket-napra-szervezett-autos-koncerteket-amikor-a-kormany-megengedte | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-tankcsapda-pont-arra-a-ket-napra-szervezett-autos-koncerteket-amikor-a-kormany-megengedte | 444 | hungarian-news | 2020-05-29 00:00:00 | [
"Kósa Lajos"
] | [
"Tankcsapda (zenekar)"
] | [] | [
"kultúra - művészet",
"jogalkotás"
] | [] |
50,528 | A NER tényleg bevette a Balatont: mutatjuk a 42 óriásprojektet | A balatoni vitorláskikötők közelgő privatizációja előtt megnéztük, milyen érdekcsoportok mozdulhatnak rá az új tóparti lehetőségekre. Egy biztos: a Fidesz, Tiborcz, Mészáros, Garancsi, Csányi tulajdonnevekkel körülírható felsőelit az elmúlt öt évben „körülölelte” a magyar tengert. Jelenleg 42 projekthelyszínt tudhatnak maguknál – országos összesítésben pedig övék a szálloda- és mólófejlesztésre szánt közpénzek kétharmada. Ez konkrétan 138-ból 90 milliárd forintot jelent; utóbbi összegből 63,5 milliárdot hasznosítanak a NER-potentátok a Balatonnál. A kormány a szponzoráció mértékét illetően is gyémántfokozatba kapcsolt: a turisztikai beruházásaik költségének 50-70 százalékát vállalja át. Kis magyar államkapitalizmus, sokadik fejezet. | Még egy éve sincs, hogy a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyeletével működő Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezetője kvázi eskü alatt fogadta: nem azért lett a magyar állam a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. ügydöntő tulajdonosa, hogy széthordásra ítélje, privatizálja a vállalatot. „Ilyen terv nincs. A Bahart most is nyereséges cég, profitot termel, a növekedés gátja az elavult infrastruktúra és járműpark. (…) Az állami tulajdon csak technikai részlet, a fejlesztés a fontos, s a forrásokat is erre használjuk majd” – üzente Guller Zoltán azoknak, akik már akkor magánosítást, vitorláskikötő-kiszervezéseket, hajójárat-megszüntetéseket, kempingeladásokat orrontottak.
Aztán idén berobbant Európába a koronavírusjárvány, az MTÜ vezetése pedig a jelzős szerkezetekkel leírhatatlan cinizmus eszköztárához nyúlt: amikor mindenki a pandémiára figyelt, hirtelen átvertek a Bahart-szervezeten egy olyan reorganizációs tervet, amely pontosan a jachtkikötő-üzemeltetés kiszervezéséről, járatmegszüntetésekről, ingatlaneladásokról szól (csak néhány közforgalmú mólónak kegyelmeztek meg utólag, ezek az érintett önkormányzatokhoz kerülhetnek). Mindezt persze – a tóparti ingatlanfejlesztésekben magánbefektetőként is érdekelt Bahart-elnök, Szabadics Zoltán magyarázata szerint – a járványhelyzet esetleges negatív hatásaiból fakadó potenciális csődhelyzet elkerülése végett foganatosították. Amelynél légiesebb, számszerűsíthetetlenebb indoklást legfeljebb a rablóprivatizációk korában jegyezhettek fel a krónikások. Merthogy, ismételjük, a Bahart nyereséges cég, vitorláskikötői kiváltképp azok; érdemi állami forrás legfeljebb a közösségi hajózás és a meglévő infrastruktúra fejlesztéséhez kellett volna. Ám erre így nincs pénz, ami azért különös, mert a kormányzati turizmuskassza egyébként felülről nyitottnak tűnik – legalábbis, ha a Nemzeti Együttműködés Rendszere tartóoszlopai nevével fémjelezhető óriásprojektekről van szó.
Miként az alábbi összeállításból kiderül, például a Mészáros Lőrinc konzorciális szövetségeseként ismert Szabadics balatoni vállalkozásai máris 2,85 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kaptak az MTÜ-től – vagyis attól a szervezettől, amely idén februárban őt delegálta a hasonló állami injekcióra érdemtelen Bahart elnöki székébe.
A helyzet tehát történelmi; ezért a közelgő balatoni privatizációs hullám előtt a Válasz Online leltárt készített arról, milyen érdekcsoportok mozdulhatnak rá az új tóparti lehetőségekre, vagyis kiket fűzött fel az elmúlt öt évben a kormányzat a Keszthely–Aliga-tengelyre. Bár például a 24.hu portál üzemszerűen és pontosan beszámol arról, hogy egyes Fidesz-közeliek, Tiborcz-, Mészáros-, Garancsi-leágazások hogyan jutottak telkekhez, gigantikus állami „szponzorpénzekhez”, lapunk most minden létező cégbírósági, földhivatali adatot összefésült az MTÜ különböző támogatási listáival.
Kutatásunk során egyértelművé vált, hogy a NER-elit jelenleg 42 balatoni óriásprojekt-helyszínt tudhat magáénak. Ha az egész országra kitekintünk, a szálloda- és mólófejlesztésre eddig megítélt források kétharmadát, 138 milliárd forintból 90-et vittek el ők – és ebből 63,5 milliárdot hasznosíthatnak közvetlenül a Balatonnál.
Hangsúlyozzuk ugyanakkor: mindez csupán pillanatfelvétel, a buli folytatódik, ráadásul fű alatti, gyengén dokumentált egyedi döntések is születgetnek a turisztikai ügynökségnél. Ami biztos: az alábbi összeállításban szereplő nagyberuházások értékének 50, de inkább 70 százalékát állja az állam. Tehát az elosztás mellett a támogatás-intenzitásban is érvényesül a kétharmados ökölszabály. Vagy inkább: ököljog.
A Nemzeti Együttműködés Rendszere által futtatott 42 Balaton-parti ingatlanprojekt
KESZTHELY
1. Keszthelyi Yachtkikötő
funkció: bő öt éve ennek az ingatlannak a megszerzésével lépett be Tiborcz István és csapata a Balaton-térség „fejlesztői” közé; a saját hajóflottával is rendelkező kikötőt a korábbi Bahart-portfolióból privatizálták (a keszthelyi önkormányzat szíves közreműködésével)
tulajdonos: a kormányfő veje formálisan már kiszállt a Keszthelyi Yachtkikötő Üzemeltető Zrt.-ből, de a cég vezérigazgatója (Péter Zsolt Miklós) és a kikötő zászlóshajójának kapitánya (Szloszjár Gábor) egyaránt köthető hozzá; előbbi vezető tisztségviselő volt az Elios Zrt.-ben, utóbbi ma is Tiborcz egyik cégében dolgozik
finanszírozás: az ingatlan tulajdoni lapja szerint a Gránit Bank még állami résztulajdonú pénzintézetként kezdte hitelezni a társaságot, és eddig 580 millió forint kölcsönnel járult hozzá a kikötővásárláshoz, -fejlesztéshez; a jachtcsapat szponzorai között pedig ott találjuk a Tiborcz-kötődésű új NER-üstökös, Balázs Attila cégeit (Viastein térkőgyártó, Barnes-luxusingatlankereskedő)
2. A Hotel Helikon és a környező sportpályák területének fejlesztése
funkció: az épületet négycsillagos szállóvá varázsolják át és mellette élményfürdőt is létesítenek
tulajdonos: a Pannon Tessera Hospitalis Zrt.-t egy időre Tiborcz István vette a nevére, majd egy vele üzletileg „rokonítható” adótanácsadó, Boda Gábor lett az ingatlanegyüttest birtokló cég legláthatóbb részvényese
finanszírozás: a szálló megújítására 3,99 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatás jutott a Kisfaludy-program szállodafejlesztési keretéből (továbbá a Mészáros Lőrinc-résztulajdonú Takarék-csoport 1,13 milliárd forint erejéig hitelezi a projektcéget)
3. A műemléki besorolású Hullám szálló
funkció: felújítandó hotel
tulajdonos: az ugyancsak a Tiborcz közelébe sorolható Pannon Tessera Hospitalis Zrt.
hitelező: a fenti Takarékbank-kölcsönből ezt a projektet is finanszírozzák
4. A szintén műemlékként jegyzett Balaton szálló
funkció: felújítandó hotel
tulajdonos: az épület a közelmúltig a Mészáros Lőrinchez sorolt Konzum II. Ingatlanbefektetési Alapé volt, majd nemrég átírták a Móló Invest Projekt Kft.-re; utóbbi cég egyik birtokosa az a – hévízi Fideszbe ágyazott – Gelencsér család, melynek fogászati érdekeltsége ugyancsak támogatja a Tiborcz-kötődésű Keszthelyi Yachtkikötő működését
5. A Via szálló helyén emelendő Baron Hotel
funkció: ötcsillagos szállodát és apartmanokat építenek az ingatlanon
tulajdonos: a 2,5 hektáros területet részben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől „vásárolta össze” a Mészáros Lőrinc állandó társaként jegyzett Szíjj László; pontosabban az ő cége által kezelt Minerva Ingatlan esernyőalap–Minerva Green Ingatlanbefektetési részalap
finanszírozás: a projekt 1,84 milliárd állami forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program forrásaiból, majd újabb 4 milliárdot a nagykapacitású szállodák fejlesztésére szánt keretből
6. Az egykori Zala Kemping területe
funkció: az egykori „táborhely” jelenleg fejlesztésre vár, a kemping bezárt
tulajdonos: az ingatlant bortokló Standful Property Kft. a patinás Magyar Építő Zrt. közvetett érdekeltsége; utóbbi vállalatot a bejáratott Tiborcz-partnerként ismert Paár Attila (WHB-csoport), valamint a kormányfő vejéhez ugyancsak barátilag kapcsolódó ifj. Szeivolt István (Épkar Zrt.) ellenőrzi
GYENESDIÁS
7. Négycsillagos szálloda építése a településen
tulajdonos: a fejlesztő Pleasure 77 Kft. tulajdonosa, Nagy Péter régi „üzletfele” a kormányzatnak;
finanszírozás: a hotelprojekt 1,73 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programból
VONYARCVASHEGY
8. Park Kemping és Üdülőfalu közel 5 hektáron
tulajdonos: a Magyar Kempingszövetség elnökeként funkcionáló Kisgyörgy Borbála cége, a Zala Kempingek Kft.; a táborhely a Mészáros Lőrinc közvetett tulajdonában lévő Balatontourist-hálózat tagja
RÉVFÜLÖP
9. Napfény és Napfény-Garden kempingek összesen közel 9 hektáron
tulajdonosok: a helyi önkormányzat és részben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.; a kempingeket Mészáros Balatontourist-csoportja üzemelteti
ZÁNKA
10. Canter Borház
funkció: borászat, később esetleg borhotel
tulajdonos: aBúzakalász 66 Felcsút Mezőgazdasági Kft. birtokában lévő Canter Borház Kft.; Mészáros Lőrinc 2017-ben az azóta elhunyt Demján Sándortól vette meg ezt az érdekeltséget
BALATONAKALI
11. Strand-Holiday Kemping 3 hektáron
tulajdonos: a Mészáros-féle Opus Global Nyrt. konszolidációs körébe vont Zion Europe Kft.; az üzemeltető természetesen a Balatontourist
finanszírozás: az ingatlan tulajdoni lapja szerint az ugyancsak Mészáros-résztulajdonú Takarék-csoport 277 milliós kölcsönnel segítette a terület megvásárlását, fejlesztését
BALATONUDVARI
12. Golfpálya és az ötcsillagos Royal Golf Hotel kialakítása
tulajdonos: a területet 2017-ben szerezte meg az akkori MNV-vezér és golfszövetségi elnök (a Tiborcz Istvánnal üzleti koalícióban működő Szivek Norbert) köreihez sorolt Vagács András cége (Vaperty Investment Zrt.); ugyancsak Vagácsé a szállodaépítő projektvállalat (X. Center Irodaház Kft.)
finanszírozás: a szálló 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programból
TIHANY
13. A Tihanyi Kastélyszálló és Tréning Központ Hotel megvalósítása Habsburg József főherceg nyári rezidenciája területén
funkció: a projekt keretében „átépül” a 6 hektáros parkból és három szállodaépületből álló vízparti ingatlan
tulajdonos: a Mol Fehérvár FC-tulajdonos Garancsi István, az OTP-főnök Csányi Sándor és a Mol-vezér Hernádi Zsolt által fémjelzett CD Hungary-csoport; az építtető CDHT Hotel Projekt Kft. ugyancsak az övék
finanszírozás: a beruházás 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programból, majd újabb 8,6 milliárdot a nagykapacitású szállodák fejlesztésére szánt keretből
14. A Tihanyi Yacht Club megújítása és bővítése
funkció: a szállodaépületeket felújítják, a kikötőt pedig alkalmassá teszik elektromos hajók befogadására is
tulajdonos: a magyar állam telkét a Peninsula Resort Zrt. bérli, e céget nemrég vette a nevére a Csányi Sándorral állandósult üzleti kapcsolatban álló Nagy György; a hotelfejlesztési munkákat végző vállalat (Repét Kft.) ugyancsak Nagy-érdekeltség
finanszírozás: az e-kikötő fejlesztéséhez 194,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Peninsula Resort Zrt. a Kisfaludy-program keretéből
BALATONFÜRED
15. A Nemzeti Vitorlásközpont megújítása
funkció: fejlesztik a szálláshelyeket, a kikötőt pedig alkalmassá teszik elektromos hajók befogadására is
üzemeltető: a Solum-Invest Kft. annak az Appeninn Nyrt.-nek a leánycége, amelyet a közelmúltig Tiborcz István dominált (ma már csak 5 százalék alatti részvénycsomagot birtokol), illetve meghatározó résztulajdonosa a Keszthelyi Yachtkikötőt szponzoráló Balázs Attila
finanszírozás: az e-kikötő kialakítására 999,9 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Solum-Invest a Kisfaludy-programból, a nagykapacitású szállodák fejlesztésére szánt keretből pedig 4,4 milliárdot
16. Füred Kemping 19 hektáron
tulajdonos: a helyi önkormányzat, de a kemping üzemeltetést Mészáros Balatontourist-hálózata végzi
17. Négycsillagos szálloda a kemping területén
funkció: vitorláshajóval is megközelíthető luxusszálló épül a Balatontourist által üzemeltett táborhelyen
építtető: a Balaton környékén Mészáros Lőrinccel konzorciumba szerveződő, az állami Bahart Zrt. igazgatósági elnöki tisztségét is viselő Szabadics Zoltán vállalkozása, az Sz. Z. Szállodafejlesztő Kft.
finanszírozás: a projekt 1,75 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programból
18. Az UNI Hotel fejlesztése
funkció: a szálló kikötőjét alkalmassá teszik elektromos hajók befogadására is
tulajdonos: a jelenleg Csányi Sándor közvetett tulajdonában lévő B.A. 1 Ingatlanforgalmazó Kft. 2016-ban jutott hozzá az (addig) állami ingatlanhoz
finanszírozás: a cég az e-kikötő kialakítására 550 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Kisfaludy-programból
ALSÓÖRS
19. Alsóörs Marina
üzemeltető: a kikötőt a Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérével kapcsolatba hozott Deák Gábor fejlesztette, ma a Balaton Dock Kft. a gazdája
finanszírozás: a részben uniós pénzekből megvalósított projektet és a balatonfenyvesi társkikötő fejlesztését az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 3,4 milliárd forintos hitele segítette
BALATONALMÁDI
20. A Bál Resort szálloda és a hozzá tartozó strand megújítása
tulajdonos-üzemeltető: a Mészáros-körbe tartozó Opus Global Nyrt. Hunguest Hotels-hálózata
finanszírozás: ez a projekt 1,45 milliárd forint vissza nem térítendő pénzt kapott a nagykapacitású szállodák fejlesztésére szánt Kisfaludy-keretből
BALATONKENESE
21. Az egykori Telekom-szálló felújítása, kapacitásbővítése
tulajdonos: a négy focipályányi, parti telek és rajta a 10 ezer négyzetméteres épületegyüttes tavaly decemberben került a Fidesz és a kormány rendezvényeit biztosító Valton Security-főnök (Varga Lajos) és társai, pontosabban az általuk alapított Tamburmajor Invest Kft. nevére
finanszírozás: a felújítást 2,75 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás segíti a nagykapacitású szállodák fejlesztésére szánt Kisfaludy-keretből
22. A Balatonfői Yacht Club e-kikötőfejlesztése
hasznosító: a Balatonfői Yacht Club Kft. a Viszkei testvéreké; ugyanők annak idején bekerültek a NER médiarendszerének arcképcsarnokába (mint „reklámgazdák”), majd azért vették elő őket, mert a cégük gyártotta Giró-Szász András korabeli kormányzati kommunikátor elektromos jachtját
finanszírozás: Viszkeiék az elektromos hajókat is befogadó kikötő fejlesztésre 901 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutottak a Kisfaludy-programból
23. A volt Piroska Kemping 3 hektárja
tulajdonos: 2015-től az MKB Bank üzemeltetési kft.-je vette át a területet, majd a bank időközben „átcsúszott” Mészáros Lőrinc közvetett tulajdonába
BALATONVILÁGOS
24. A Club Aliga élményközponttá fejlesztése
funkció: felújítják a hajdani pártüdülő 47 hektárját, a kikötőt pedig alkalmassá teszik elektromos hajók befogadására is
tulajdonos: a Pro-Mot Hungária Kft. meghatározó tulajdonosa a balatonfüredi Nemzeti Vitorlásközpontnál már emlegetett Appeninn Holding (amely, mint írtuk, még mindig egy „kicsit” Tiborcz Istváné és a vele szövetséges Balázs Attiláé), ám társtulajdonosként feltűnik a cégjegyzékben a volt MNV-vezér Szivek Norberthez köthető Lexan-csoport is
finanszírozás: az e-kikötő kialakítására 999,9 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Pro-Mot a Kisfaludy-programból, a nagykapacitású szállodák fejlesztésére szánt keretből pedig 7,35 milliárdot
SIÓFOK
25. Aranypart Kemping 9 hektáron
tulajdonos: családja cégén, a Brovama Kft.-n keresztül annak a Varga Jenőnek a befolyási övezetébe tartozik az ingatlan, akin keresztül Mészáros Lőrinchez került a Balatontourist; utóbbi máig a hálózatában tudhatja a kempinget
megjegyzés: Varga Jenő annak idején a pécsi egyetem MSZMP-titkáraként Gyurcsány Ferenc helyi KISZ-vezér elvtársa volt; arról is híres, hogy anno az általa alapított Vectigalis Zrt.-t jelölték ki a Jászai Gellért által bedöntött balatoni SCD–Balatontourist-kempingcégek felszámolására, illetve arról, hogy végül a Fidesz-érában ért karrierje csúcsára – a Malév-csőd menedzselésével
ZAMÁRDI
26. Mirabella Kemping közel 7 hektáron
tulajdonos: ugyancsak a Varga-féle Brovama Kft. – természetesen a Balatontourist partnereként
SZÁNTÓD
27. Az ötcsillagos BalaLand Hotel, apartmanok és élménypark fejlesztése
beruházó: a Matolcsy György legszűkebb nemzeti banki környezetéhez sorolt Nagy Róza rokonsága a Szántód BalaLand Family Kft.-n keresztül
finanszírozás: a projekt 3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programból
BALATONFÖLDVÁR
28. A balatonföldvári nyugati (elektromos) kishajókikötő kiépítése
projektgazda: az a Balabo Környezetbarát Technológiát Gyártó és Fejlesztő Kft., melynek résztulajdonosa, Mészáros László Péter nemrég felvásárolt egy – a már emlegetett Viszkei testvérek balatonfűzfői telephelyére bejegyzett – hajógyártót (User Hybrid Kft.)
finanszírozás: a Balabo az e-kikötő kialakítására 897 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Kisfaludy-programból
BALATONSZEMES
29. Vadvirág Kemping 15 hektáron
tulajdonos: a nehezen átlátható hátterű Capetown Real Estate Zrt., az üzemeltető pedig a Mészáros Lőrinchez tartozó Balatontourist
finanszírozás: az ugyancsak Mészáros-résztulajdonú Takarék-csoport 2 milliárd forint erejéig hitelezi a tulajdonosokat
30. A Hotel OTP átalakítása
tulajdonos: a pénzintézet szállodája jelenleg zárva tart
finanszírozás: a felújítást 537 millió forint vissza nem térítendő támogatással segíti az állam a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programból
FONYÓD
31. Háromcsillagos hotel a sporttelepen
építtető: az a Pelso Polgári Sportegyesület, amely a korábbi nemzeti fejlesztési miniszter, Seszták Miklós bizalmas ügyvédjéhez, Rátky Miklóshoz köthető
finanszírozás: az ingatlan tulajdoni lapján már a 2018-as választások után „rögzült” az a bejegyzés, hogy Seszták tárcája 1,3 milliárdos kölcsönnel segítette a projektet
32. Napsugár Kemping közel 10 hektáron
tulajdonos: az egykor a Balatontourist hálózatába tartozó ingatlan jelenleg a Rátky Miklós ügyvédi irodájának címére bejegyzett FND Kemping Kft. birtokában van
finanszírozás: a tulajdoni lap tanúsága szerint a Mészáros közébe „sodródott” Takarék-csoport 380 millió forintos hitelt nyújtott a kempingprojekthez
BALATONFENYVES
33. Fenyves Yacht Club
üzemeltető: a kikötőt az Alsóörs Marinánál már emlegetett Deák Gábor fejlesztette, ma ezt a mólót is a Balaton Dock Kft. működteti
finanszírozás: a részben EU-pénzekből megvalósított itteni projektet és az alsóőrsi fejlesztést, ahogy már írtuk, az állami MFB 3,4 milliárdos kölcsönnel segítette
BALATONBERÉNY
34. Naturista Kemping szűk 6 hektáron
tulajdonos: a helyi önkormányzat, de a kempingüzemeltetés joga a Balatontouristé
35. Kócsag Kemping bő 3 hektáron
tulajdonos: a Vonyarcvashegynél emlegetett Kisgyörgy Borbála másik cége, a Kócsag Kemping Kft.; ez a táborhely ugyancsak Balatontourist-csoportba tartozik
BALATON-KÖRNYÉK
36. A Hotel Freya családbarát fejlesztése (Zalakaros)
üzemeltető: a Mészáros Lőrinchez tartozó Hunguest Hotels
finanszírozás: ez a projekt 420 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a nagykapacitású szállodák fejlesztésére szánt Kisfaludy-keretből
37. Termál Kemping 4 hektáron (Zalakaros)
tulajdonos: a Siófok és Zamárdi esetében már „megénekelt” Varga Jenőék egy másik cége, a Queenstown Kft.; a kemping persze a nagy Balatontourist-család része
38. A Holnapocska Tábor és Zobori KalandoZoo fejlesztése, borpanzió építése (Zalaszabar)
tulajdonos: több cégen keresztül a balatonfüredi szállodafejlesztésnél már megidézett Mészáros-partner, Szabadics Zoltán; a zalaszabari projekt egy részének átadásán Rogán Antal „szakminiszter” is megjelent
finanszírozás: a Kisfaludy-program több „alzsebéből” 1,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás
39. Ötcsillagos szálloda felhúzása (Hévíz)
építtető: a Mészáros Lőrinc-féle Hunguest Hotels Zrt.-vel konzorciumba szerveződő Rossimo Kft. egyik testvérvállalata, az ugyancsak Hüse István által vezetett Event Horizon Capital Zrt.
finanszírozás: a projekt 7,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a nagykapacitású szállodák fejlesztésére szánt Kisfaludy-keretből
40. A Hotel Helios wellness- és gyógyszálló fejlesztése (Hévíz)
üzemeltető: Hunguest Hotels
finanszírozás: a projekt 1,05 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a nagykapacitású szállodák Kisfaludy-keretéből
41. A Hotel Panoráma színvonalának növelése (Hévíz)
üzemeltető: Hunguest Hotels
finanszírozás: a szállófejlesztés 458 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a nagykapacitású szállodák Kisfaludy-keretéből
42. A Hotel Pelion családbarát szolgáltatásainak bővítése (Tapolca)
üzemeltető: Hunguest Hotels
finanszírozás: a fejlesztés 1,96 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a nagykapacitású szállodák Kisfaludy-keretéből
A szálloda- és kikötőfejlesztésre szánt országos források, azaz a bűvös 138 milliárd forint „hasznosulása”
(A Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-programjának hotel- és panziófejlesztési listája, a nagykapacitású szállodák építését és felújítását támogató döntési ív és az e-kikötők kialakítását célzó támogatási lajstrom alapján)
I. Mészáros Lőrinc és „koalíciós” társai – 39 milliárd forint
A balatoni érdekeltségekre (tóparti Hunguest Hotelek, a keszthelyi Baron, Szabadics és Hüse projektjei) költött 22 milliárd forintnyi állami pénz mellett ide soroljuk a tarcali Andrássy Rezidenciára nyert 324 milliót (mert a forrást még Mészáros Lőrinc érdemelte ki, csak azóta Tiborcz átvette a szállót), az ország egyéb Hunguest-érdekeltségeire szórt bő 12 milliárdos pénzesőt, továbbá a Szíjj László bükfürdői és soproni ingatlanjaira érkező közel 5 milliárdot.
II. Tiborcz István üzleti holdudvara – 23 milliárd forint
A balatoni fejlesztőknél (X. Center Irodaház Kft., Pro-Mot Hungária, Solum-Invest, Pannon Tessera Hospitalis) szereplő tételek 19,5 milliárd forintos összértéke mellett ide soroljuk a pécsi Hotel Palatinusra megítélt 3,5 milliárdot.
III. Garancsi, Csányi, Hernádi és Nagy György környéke – 15,7 milliárd forint
A balatoni fejlesztésekre megítélt mindösszesen 12,8 milliárd mellé ide soroljuk a Hernádi Zsolt által gondozott esztergomi Mária Valéria Hotel-projekt 2,9 milliárdját.
IV. Egyéb kormányzati lekötelezettek – 12,3 milliárd forint
A szántódi, balatonkenesei, balatonföldvári és gyenesdiási projektekre jutó 9,3 milliárd mellé ide soroljuk az ugyancsak a Nagy Róza-rokonság által fémjelzett Grand Hotel Tokaj-fejlesztés 3 milliárdját.
V. A többi magyar állampolgár – 48 milliárd forint
#Balaton#Garancsi István#Magyarország#Mészáros Lőrinc#Tiborcz István | https://www.valaszonline.hu/2020/05/29/balaton-szalloda-molo-fejlesztes-tiborcz-garancsi-csanyi/ | https://web.archive.org/web/20230831155523/https://www.valaszonline.hu/2020/05/29/balaton-szalloda-molo-fejlesztes-tiborcz-garancsi-csanyi/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-ner-tenyleg-bevette-a-balatont-mutatjuk-a-42-oriasprojektet | valaszonline.hu | hungarian-news | 2020-05-29 15:04:00 | [
"Boda Gábor",
"Csányi Sándor",
"Dr. Deák Gábor (Hospinvest)",
"Garancsi István",
"Hüse István",
"Kisgyörgy Borbála",
"Mészáros Lőrinc",
"Nagy György (Wallis)",
"Nagy Róza",
"Péter Zsolt Miklós",
"Rátky Miklós",
"Szabadics Zoltán",
"Szivek Norbert",
"Szloszjár Gábor",
"Tiborcz István",
"Vagács András",
"Varga Lajos"
] | [
"Appeninn Nyrt.",
"B.A. 1 Ingatlanforgalmazó Kft.",
"Balabo Kft.",
"Balaton Dock Kft.",
"Balatonfői Yacht Club Kft.",
"Balatontourist",
"Brovama Kft.",
"Canter Borház Kft.",
"Capetown Real Estate Zrt.",
"CD Hungary Zrt.",
"CDHT Hotel Projekt Kft.",
"Event Horizon Capital Zrt.",
"FND Kemping Kft.",
"Gránit Bank",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.",
"Kócsag Kemping Kft.",
"Lexan Holding Zrt.",
"Magyar Építő Zrt.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Minerva Ingatlanalap",
"Móló Invest Projekt Kft.",
"Opus Global Nyrt.",
"Pannon Tessera Hospitalis Zrt.",
"Pelso Polgári Sportegyesület",
"Peninsula Resort Zrt.",
"Pleasure 77 Kft.",
"Pro-Mot Kft.",
"Solum-Invest Kft.",
"Standful Property Kft.",
"SZ.Z. Szállodafejlesztő Kft.",
"Szántód BalaLand Family Kft.",
"Takarékbank Zrt.",
"Tamburmajor Invest Kft.",
"Valton-Sec Zrt.",
"Vaperty Investment Zrt.",
"Zala Kempingek Kft.",
"Zion Europe Kft."
] | [] | [
"háttér",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [
"Aligai kiemelt beruházás",
"Kisfaludy-program"
] |
50,531 | Teljesen használhatatlan az EMMI által kiadott, felcsúti milliárdokról szóló jegyzőkönyv | Az Emmi a bíróság által kijelölt határidő után ugyan, de kiadott egy 150 oldalas vizsgálati anyagot, amelyet a DK három különböző könyvvizsgálóval nézetett át. A párt szerint mindannyian arra jutottak, hogy a jegyzőkönyv nem tartalmazza azokat az információkat, amiknek a kiadására korábban kötelezték őket. | A DK hosszú évek óta próbálja megtudni, hogy mire költötte Mészáros Lőrinc felcsúti fociakadémiája a TAO-milliárdokat, a hatóságok és az Emmi azonban nagyon nehezen adta ki a dokumentumokat. A legutóbbi jogerős bírósági ítélet végül arra kötelezte a minisztériumot, hogy hozzák nyilvánosságra a TAO-ügyhöz kapcsolódó jegyzőkönyvet.
Az Emmi a bíróság által kijelölt határidő után ugyan, de kiadott egy 150 oldalas vizsgálati anyagot, amelyet a DK három különböző könyvvizsgálóval nézetett át. A párt szerint
mindannyian arra jutottak, hogy a jegyzőkönyv nem tartalmazza azokat az információkat, amiknek a kiadására korábban kötelezték őket. Olyan számlakivonatokra hivatkoznak benne, amelyeket nem mellékeltek a jegyzőkönyvhöz. | https://24.hu/belfold/2020/05/29/emmi-tao-felcsut/ | https://web.archive.org/web/20211227113612/https://24.hu/belfold/2020/05/29/emmi-tao-felcsut/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/teljesen-hasznalhatatlan-az-emmi-altal-kiadott-felcsuti-milliardokrol-szolo-jegyzokonyv-1 | 24.hu | hungarian-news | 2020-05-29 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"támogatás",
"átláthatóság",
"sport",
"klientúra",
"jogalkotás",
"adatigénylés"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
50,532 | Fidesz-közeli cég kampányol a budapesti temetkezési társaságnak a buszmegállókban | A Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. 2011 óta reklámkampánnyal hívja fel a figyelmet a lejáró sírhelybérletek újraváltására – legutóbb csaknem 14 millió forint értékben. A kampány költsége azonban megspórolható lenne. A BTI ugyanis közszolgáltatói feladatai és jogszabályi kötelezettségeinek ellátása érdekében alig 19 ezer forintért beszerezhetné azon ügyfelek aktuális lakcímadatait, akiket címváltozás miatt nem tud postai úton elérni. Az olcsóbb és célzott megoldás helyett a kampány 9 éve része a BTI évi rendes kommunikációs beszerzéseinek, melyeket 2013-tól a Wise Advisory Group Kft. nyer meg. A legutóbbi, 2019-es beszerzés alkalmával a Wise egyetlen riválisa a saját neve helyett a későbbi győztes nevét írta a pályázati anyaga szerződéstervezetébe. A Wise Advisory Group megalakulása óta csak Fidesz-KDNP-s vezetésű önkormányzatok, illetve azok cégei által indított közbeszerzéseken nyert. A cég „piaci” ügyfelei is beszédesek: köztük volt már az Opus Global, a TV2 Csoport, a Konzum Private Equity, az Appennin Holding és a 4iG is. | A Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. 2011 óta reklámkampánnyal hívja fel a figyelmet a lejáró sírhelybérletek újraváltására – legutóbb csaknem 14 millió forint értékben. A kampány költsége azonban megspórolható lenne. A BTI ugyanis közszolgáltatói feladatai és jogszabályi kötelezettségeinek ellátása érdekében alig 19 ezer forintért beszerezhetné azon ügyfelek aktuális lakcímadatait, akiket címváltozás miatt nem tud postai úton elérni. Az olcsóbb és célzott megoldás helyett a kampány 9 éve része a BTI évi rendes kommunikációs beszerzéseinek, melyeket 2013-tól a Wise Advisory Group Kft. nyer meg. A legutóbbi, 2019-es beszerzés alkalmával a Wise egyetlen riválisa a saját neve helyett a későbbi győztes nevét írta a pályázati anyaga szerződéstervezetébe. A Wise Advisory Group megalakulása óta csak Fidesz-KDNP-s vezetésű önkormányzatok, illetve azok cégei által indított közbeszerzéseken nyert. A cég "piaci" ügyfelei is beszédesek: köztük volt már az Opus Global, a TV2 Csoport, a Konzum Private Equity, az Appennin Holding és a 4iG is.
2019 novemberében egy budapesti buszmegálló világítóplakátján találkoztunk először a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) Zrt. sírhelymegújításra figyelmeztető kampányával. A Budapesti Városkezelő Holdingon keresztül a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő megrendelő cég, a szokatlan üzenet, valamint az üzenetátadás kevésbé célzott módja felkeltette az érdeklődésünket.
Kérdéseinkkel és közérdekű adatigényléseinkkel több körben fordultunk a kampányt megrendelő BTI Zrt.-hez. Leveleinkre a cég vezérigazgatójának, Horváth Józsefnek az aláírásával érkeztek a válaszok. Ezekből megtudtuk, hogy a 2019-es "Sírhelyújraváltó" kampány a "Médiakampányok 2019" elnevezésű beszerzés részeként valósult meg, amelyet még tavaly március közepén nyert el a Wise Advisory Group (WAG) Kft.
A 2019. október-novemberben futó kampány hirdetései járműmegállók világítóplakátjain, országos rádiócsatornákon és online hírportálok felületein jelentek meg, némi keresőmarketing-támogatással kiegészítve. A vizsgált "Sírhelyújraváltó" kampány – a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok alapján – 13,6 millió forintba került. (Az összegbe beleszámoltuk a beszerzési eljárás részét nem képező, de a kampány összköltségébe beletartozó rádiós reklámidő árát is.)
A rádióreklámok a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Zrt. Kossuth, Dankó és Bartók rádiócsatornáin, illetve az egykor Andrew Vajna érdekeltségű, ma már a Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kötelékébe tartozó Retró Rádióban jelentek meg. Előbbiek reklámidejét az Atmedia leánycége, az MSC Hungary Kft., utóbbiét a Média Time Kft. értékesíti. Immár mindkét cég Mészáros Lőrincz üzleti köreihez tartozik – a legutóbbi tulajdonosváltásról a Média1 számolt be 2020 elején.
Felesleges kiadásnak tűnik
A BTI Zrt. a reklámkampány szükségszerűségét azzal indokolta, hogy a lejáró sírhelybérlettel rendelkezőknek vagy azok megbízott kapcsolattartóinak küldött postai értesítéseik több mint harmada "a címzett nem kereste vagy a címzett ismeretlen" jelzéssel érkezik vissza. Előbbieknél – miután a cím megfelelő, csak a címzett valamilyen okból nem veszi át az értesítést – a cég egyszerű postai levélben megismétli a figyelmeztetést, vagyis az üzenet végül eljut az érintett postaládájába.
Utóbbi esetben, ahol a címzett ismeretlen, jellemzően a címváltozás miatt nem tudja elérni a cég az érintetteket. Ők tulajdonképpen a kampány szűken vett célcsoportja, számukat tekintve 2019-ben 1163, 2018-ban 3210, 2017-ben pedig 3635 fő. A 2019-es "sírhelyújraváltó" kampány tehát elsődlegesen ennek a 1163 érintettnek szólt, akiket azonban a fent taglalt 13,6 millió forintos kampánynál sokkal célzottabb és olcsóbb módon is el lehetne érni.
A BTI Zrt. ugyanis – közszolgáltatói tevékenysége és jogszabályi kötelezettsége kapcsán – kellő jogalappal rendelkezik ahhoz, hogy csoportos adatigényléssel frissítse ügyfelei lakcímadatait a központi nyilvántartásból. Így az önkormányzati cég postai úton eljuttathatná az értesítést azon ügyfeleinek is, akiknek megváltozott a lakcíme, de ezt nem közölték a céggel.
Jogszabály-értelmezésünk és számításaink alapján a lakcímadatok legolcsóbb beszerzési módja – mágneses vagy optikai adathordozó használata, az aktuális 1163 tétel és csoportos adatigénylés esetén – címzettenként 16 forintba, azaz összesen 18 608 forintba kerülne. Ezt az összeget már csak a postaköltség terhelné, amellyel együtt is jelentős megtakarítást lehetne érni.
A témával kapcsolatban közadatigényléssel fordultunk a céghez, amelyben arról is érdeklődtünk, miért nem éltek eddig a fent említett csoportos adatigénylés (értsd lakcímadatbázis-frissítés) lehetőségével. Horvát József, a BTI Zrt. vezérigazgatója válaszában az alábbiak szerint reagált:
"...gazdasági döntéseink nem tartoznak a közérdekű adatok körébe, így azokról nem áll módunkban tájékoztatást nyújtani. [...] társaságunk médiakampányai elsősorban a kegyeleti jog gyakorlását szolgálják, segítik elő, a BTI Zrt.-nek ugyanakkor nincs jogszabályi kötelezettsége és pénzügyi fedezete sem a lakcímek külön felkutatására."
Fidesz-közeli cégek a beszerzésben
A BTI Zrt. 2019-es "sírhelyújraváltó" kampánya a "Médiakampányok 2019" elnevezésű beszerzés keretében valósult meg. A beszerzés kapcsán a temetkezési intézetnek nem kellett közbeszerzési eljárást lefolytatnia, mert a szolgáltatás összértéke nem haladta meg a szolgáltatásmegrendelésekre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatárt, a 15 millió forintot.
2017 előtt a BTI ugyanilyen típusú, éves beszerzéseihez még közbeszerzési eljárásra volt szükség. Ennek oka, hogy egyrészt alacsonyabb volt a közbeszerzési értékhatár, másrészt a műsoridő-vásárlással kapcsolatos szerződések akkor még a közbeszerzési törvény hatálya alá tartoztak, azaz a vásárolt reklámidő ára is beleszámított a beszerzés összértékébe.
A jelenlegi viszonyok között a beszerzés a BTI belső szabályai szerint zajlott. Ezek előírják, hogy a temetkezési intézet több cégtől is kérjen be ajánlatot. Az általunk kikért dokumentumok alapján a temetkezési intézet 2019-ben a New Land Média, a Wise Advisory Group és a Merlin Communication nevű cégektől kért ajánlatot, ám csak az utóbbi kettőtől kapott.
A győztes Wise Advisory Group mellett a másik két meghívott cég is rutinos szereplője a (köz)beszerzéseknek. A Merlin Communication volt, hogy már együtt, konzorciumban is indult a Wise Advisory Grouppal, de több alkalommal szerepeltek versenytársként is.
A hármasból a New Land Média neve cseng a legismerősebben: a cég Balásy Gyulának, az "udvari reklámbeszállító" Lounge Design tulajdonosának a médiavállalkozása. A g7.hu összesítése szerint a vállalkozó cégei az elmúlt években, de már idén is több 10 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek.
Furcsaságok a kampánydokumentációban
A gyakorlat szerint a BTI Zrt. ajánlatkérési dokumentációt küld ki a meghívott cégeknek, akik a dokumentáció kitöltésével adhatják le az ajánlatukat. Az anyag az ajánlattételi lapból, három különböző nyilatkozatból és a szerződéstervezetből áll.
A Merlin Communication Kft. – a későbbi győztes Wise Advisory Group egyetlen vetélytársa – meglepő szerződéstervezetet adott le pályázati anyagában. A szerződő felek adatait bemutató résznél ugyanis vállalkozóként nem a saját cégnevét, hanem a Wise Advisory Group Kft.-t tüntette fel. A dokumentumokon egyébként nem szerepel a cég vezetőjének aláírása sem.
A másik érdekességet a beszerzés győztesével később aláírt keretszerződésben találtuk. A szerződés 1. számú mellékletében, amely a keretösszeg projektekre bontott felbontását mutatja, egyszerűen nem stimmel a végösszeg, miután abba nem számolták bele a legutolsóként felsorolt feladat árát.
A BTI-nél cikkünk megjelenése előtt érdeklődtünk a soron következő "Médiakampányok 2020" beszerzés részleteiről is, ám a cég közölte: a járványügyi helyzet miatt idén még nem került sor a beszerzési eljárásra, és a beszerzés lefolytatásával kapcsolatban sem született döntés.
Nem ma kezdték
A BTI korábbi években lebonyolított kommunikációs beszerzéseit is megvizsgáltuk. Ezek alapján a Wise Advisory Group Kft. 2013 óta (!) zsinórban nyeri a temetkezési cég kommunikációs projektjeit, az utolsó három évben – a már említett okok miatt – közbeszerzési eljárás nélkül, két alkalommal is alulról súrolva a 15 millió forintos közbeszerzési értékhatárt.
A Wise Advisory Group Kft. által elnyert megbízások szerződés szerinti értéke a BTI Zrt. közbeszerzési eljárásain (K) vagy egyszerű beszerzésein (B)
Megbízások Szerződés értéke Médiakampányok 2013 (K) 15 024 210 Ft Médiakampányok 2015 (K) 20 785 500 Ft Hirdetések, médiamegjelenés 2015 (B) 1 271 500 Ft Médiakampányok 2016 (K) 22 405 082 Ft Székhelyváltoztatás tájékoztatási médiakampány 2016 (K) 9 813 017 Ft Médiakampányok 2017 (B) 14 886 434 Ft Médiakampányok 2018 (B) 14 785 532 Ft Médiakampányok 2019 (B) 14 221 396 Ft Összesen 113 192 671 Ft
Forrás: a Közbeszerzési Hatóság internetes adatbázisa és a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. honlapja.
A Wise Advisory Group évek óta tartó győzelmi szériája kapcsán megkérdeztünk pár szakembert és piaci szereplőt. A nevük elhallgatását kérő válaszadóink a konkrét ügyre nem kívántak reagálni, de általánosságban megjegyezték: az állami beszerzések egy részét jó ideje kedvezményezett vállalkozói körök uralják, a verseny pedig sok esetben már csak papíron létezik, pusztán formalitás.
Az ilyen eljárásokon a győztes mellett a többi cég jellemzően "vattaként" vesz részt, vagyis csak az ajánlatok száma, illetve a "rosszabb" ajánlat benyújtása miatt indul.
Az általunk megkérdezettek arra is rámutattak, hogy a jelenség a kisebb összegű, 15 millió forint alatti beszerzéseknél is érzékelhető, amelyeknél az is előfordul, hogy a kiírók tudatosan nem lépik át a közbeszerzési értékhatárt a közbeszerzési eljárás elkerülése miatt. Ezek a projektek ugyanis kevésbé vannak szem előtt, és nehezebb is őket ellenőrizni, hiszen nem szerepelnek a Közbeszerzési Hatóság online kereshető nyilvántartásában.
Merről fúj a szél?
Utánajártunk, hogy a Wise Advisory Group milyen közbeszerzési eljárásokon vett részt a megalakulása óta. A kis cég bár nem tartozik a milliárdos összegű, zsíros állami megbízásokat elnyerő nagyágyúk közé, a maga szintjén mégis jól kamatoztatja politikai kapcsolatait.
Erre utal, hogy a cég eddig csak és kizárólag olyan közbeszerzési eljárásokon aratott sikert, amelyeket Fideszes vagy Fidesz-KDNP-s vezetésű önkormányzatok vagy azok önkormányzati cégei kezdeményeztek. A WAG részvételével megkötött keretszerződéseik összértéke meghaladja az 480 millió forintot.
A WAG Kft. megalakulása óta egyedül vagy konzorciumban elnyert közbeszerzések
Megbízó Polgármester Szerződések értéke Szent Margit Rendelőintézet NP Kft., Óbuda Bús Balázs (FIDESZ-KDNP) 98,5 millió Ft Budakeszi Város Önkormányzata Dr. Csutoráné Dr. Győri Ottilia (FIDESZ-KDNP) 12,4 millió Ft Budapest III. ker. Óbuda-Békásmegyer Önk. Bús Balázs (FIDESZ-KDNP) 6,3 millió Ft Budapest XI. ker. Újbuda Önkormányzata Hoffmann Tamás (FIDESZ-KDNP) 42,1 millió Ft Kelet-Nógrád Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás Székyné Dr. Sztrémi Melinda (FIDESZ) Sisák Imre (FIDESZ) Nagy-Majdon József (FIDESZ-KDNP) 74,3 millió Ft Hatvan Város Önkormányzata Szabó Zsolt (FIDESZ-KDNP) 19,6 millió forint Budapest X. ker. Kőbánya Önkormányzata Kovács Róbert (FIDESZ-KDNP) 109,2 millió Ft Miskolc Városi Közlekedési Zrt. Dr. Kriza Ákos (FIDESZ-KDNP) 23,4 millió Ft Miskolci Operafesztivál Nonprofit Kft. Dr. Kriza Ákos (FIDESZ-KDNP) 8,85 millió Ft Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. Tarlós István (FIDESZ-KDNP) 68 millió Ft Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. Tarlós István (FIDESZ-KDNP) 17,8 millió Ft
Forrás: Közbeszerzési Hatóság internetes adatbázisa és az önkormányzatok internetoldalai
A cég ügyfélköre és tulajdonosai
A Wise Advisory Group nemcsak önkormányzati megrendelésekkel büszkélkedhet. Jól látszik azonban, hogy a cég "piaci" ügyfelei is a kapcsolatokra épülnek.
2019 áprilisában a media1.hu számolt be róla elsőként, hogy a TV2 Csoport vállalati kommunikációja a Wise Advisory Group Kft.-hez került. A téma kapcsán a cikk azt is megemlítette, hogy a vállalkozás Mészáros Lőrinc holdingjának, az Opus Globalnak is dolgozik. Olyan sajtóközleményeket is találtunk (1, 2, 3), amelyeket a Wise adott ki a Konzum-csoport, az Appeninn Holding, illetve a 4iG nevében.
A kis kommunikációs vállalkozás cégadatait vizsgálva magyarázatot kapunk a cég ügyfélkörére. Az Opten cégadatbázisa alapján ugyanis kiderül: a kft. 2011 vége óta 50%-ban Elkán Péteré, aki az egykor Jászai Gellért által vezetett és erős politikai kapcsolatokkal rendelkező SCD Group ingatlanfejlesztő társaság kommunikációért felelős vezérigazgató-helyettese volt.
A másik tulajdonos, Skultéthy Kinga a vállalkozás 2008-as elindulásától kezdve részt vesz a WAG irányításában. Elkánnal közösen jegyzi az EVENTUM+ Kft.-t is, sőt a Kőbányai Hírek című önkormányzati újság lapigazgatói tisztségét is együtt látják el. Skultéthy ezen kívül még egy kisebb vállalkozásban is érdekelt.
A Wise Advisory Group Kft. a 2019-es pénzügyi év adatait cikkünk megjelenésekor még nem tette közzé, de az a korábbi számokból is látható, hogy a cég az utóbbi években növekedési pályára állt. Az Opten cégadatbázisa alapján a vállalkozás 2018-ban mindenben rekordot döntött: nettó árbevételét csaknem 90%-kal, adózás előtti eredményét pedig 168%-kal tudta növelni az előző év számaihoz képest.
Az eredmény különösen imponáló egy olyan kis kommunikációs cégtől, amelynek internetoldalán csupán a cég logója és a kapcsolati adatok találhatók.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | https://atlatszo.hu/2020/05/29/fidesz-kozeli-ceg-kampanyol-a-budapesti-temetkezesi-tarsasagnak-a-buszmegallokban/ | https://web.archive.org/web/20210917232803/https://atlatszo.hu/2020/05/29/fidesz-kozeli-ceg-kampanyol-a-budapesti-temetkezesi-tarsasagnak-a-buszmegallokban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-kozeli-ceg-kampanyol-a-budapesti-temetkezesi-tarsasagnak-a-buszmegallokban | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-05-30 10:22:58 | [
"Elkán Péter",
"Skultéthy Kinga"
] | [
"Budapesti Temetkezési Intézet Rt.",
"Merlin Communication Kft.",
"Wise Advisory Group Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"hirdetés",
"temetkezés",
"klientúra"
] | [] |
50,533 | Újabb nagy állami tendert nyert Mészáros Lőrinc jobbkezének informatikai cége, a 4iG | A Mészáros Lőrinc jobbkezének, Jászai Gellértnek tulajdonában lévő informatikai vállalat közpénzes sikerszériája tovább folytatódik. Közel félmilliárd forintos megbízáshoz jutott a 4iG, most épp a Testnevelési Egyetemtől. Az nyrt. értékesítésének nettó árbevétele tavaly 41 milliárd forint, adózott eredménye pedig 2,8 milliárd forint volt. Ezzel eddigi történetének legeredményesebb évét zárta a cég. Fontos részlet, hogy tavalyi bevételeinek 62 százaléka állami megbízásokból származott. | A Mészáros Lőrinc jobbkezének, Jászai Gellértnek tulajdonában lévő informatikai vállalat közpénzes sikerszériája tovább folytatódik. Közel félmilliárd forintos megbízáshoz jutott a 4iG, most épp a Testnevelési Egyetemtől. Az nyrt. értékesítésének nettó árbevétele tavaly 41 milliárd forint, adózott eredménye pedig 2,8 milliárd forint volt. Ezzel eddigi történetének legeredményesebb évét zárta a cég. Fontos részlet, hogy tavalyi bevételeinek 62 százaléka állami megbízásokból származott.
Oktatástechnikai eszközök és adatközponti számítástechnikai eszközök beszerzésére és telepítésére kiírt pályázatot nyert el a 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság a Testnevelési Egyetemtől – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A nyílt eljáráson a társaság egyedül indult, és el is nyerte a nettó 425,8 millió forintos megbízást. A szerződést május 18-án írták alá a felek.
A 4iG feladata lesz a Testnevelés Egyetem átfogó fejlesztésének keretében az egyetem központi épületének audiovizuális és oktatástechnikai rendszereinek, valamint a kapcsolódó és integráltan működő adatközponti, hálózati médiatároló rendszereinek, illetve SAP HANA üzemeltetési környezethez szükséges adatközponti eszközök szállítása, telepítése és beüzemelése. Emellett oktatást is kell tartaniuk a rendszer működésével és használatával kapcsolatban.
Fél év alatt 16 milliárd
A cég január közepén közleményben tudatta, hogy orvosi eszközökhöz kapcsolódó informatikai rendszereket épít ki a Magyar Falu Program egyik alprogramja keretében. A fejlesztések a háziorvosi munka informatikai támogatását szolgálják majd ki, a megbízás összértéke nettó 1,55 milliárd forint.
Akkor a HVG rámutatott, hogy ezzel a megbízással együtt a 4iG összesen 8,38 milliárd forint értékben nyert közbeszerzéseket mindössze másfél hónap alatt. A portál össze is gyűjtötte ezeket:
Diákháló programba tartozó köznevelési és szakképzési intézmények vezetékes és vezeték nélküli hálózati fejlesztése, nettó 2,38 milliárd forintért;
Állami Egészségügyi Ellátó Központ Egészséges Budapest projektjébe tartozó 25 intézmény műtéti napló beszédleíró szoftvereinek leszállítása és telepítése 1,46 milliárdért;
gyártói támogatás nyújtsása a NAV-nak 1,06 milliárd forintotért,
wifi-rendszer kiépítése 25 intézményben 1,37 milliárd forintért,
„Oracle ZFS Tároló beszerzése és StorageTEK SL8500 Tape Library mentőeszköz bővítése” a NAV-nak 669,9 millió forint értékben;
hálózatbővítés a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség részére 566 millió forintért.
A cég sikerszériája pedig azóta is töretlen. A felsorolt megbízásokkal együtt összesen már több mint 16 milliárd forint értékben nyert közbeszerzéseket a 4iG az elmúlt fél évben.
Még januárban kaptak egy újabb megbízást a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságtól WAN/LAN eszközök üzemeltetésének támogatására 71,9 millió forintért, februárban pedig az Állami Egészségügyi Ellátó Központ versenyújranyitással megindított központosított közbeszerzési eljárásán futottak be győztesként. Az Egészséges Budapest projekt által érintett intézmények routercserét folytathatnak le nettó 754,5 millió forint értékben.
Márciusban a Nemzeti Adó és Vámhivatal által kiírt 1,08 milliárdos tendert húzták be. A 4iG feladata lesz három éven át „a Nemzeti Adó és Vámhivatal által használt HP Service Manager eszközzel támogatott szolgáltatás menedzsment folyamatok bővítése, licence követése”.
Áprilisban a Humansoft Szerviz Kft-vel közös megbízásról adott hírt a Közbeszerzési Hatóság, amely alapján HelpDesk és ServiceDesk szolgáltatás biztosít a két cég a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt-nek és a Paks II. Atomerőmű Zrt-nek 383 millió forintért.
Május elején a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. egyik tenderét, majd a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. pályázatát nyerték el 636 millió forint értékben.
Aztán a hét elején derült ki, hogy a társaság 3,7 milliárd forintot nyert a Nébih közbeszerzésén szakrendszerek szoftverfejlesztési és alkalmazási támogatására, egy nappal később pedig nettó 970 millió forintos megbízást kapott a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-től informatikai fejlesztésekre.
Állami megbízásokból gyarapodik
Minden jel arra mutat, hogy a 2020 is a 4iG éve lesz, pedig már tavaly sem panaszkodhattak. Sőt. A társaság 2019-ben fennállásának legsikeresebb évét zárta.
A cég beszámolója szerint „az elmúlt évben is folytatódott a tőzsdei társaság dinamikus fejlődése, amelynek köszönhetően kiemelkedő pénzügyi eredménnyel zárja a 2019-es gazdasági évét a 4iG. A cégcsoport legfontosabb megbízásai a logisztika, az oktatás, a gyógyszeripar, az egészségügy, valamint a járműipar és légi személyszállítás, a bankszektor és pénzügyi tanácsadás területéről származtak, de a társaság jelentős eredményeket könyvelhetett el a licensz- és eszközbeszerzések, illetve infrastruktúra-üzemeltetés és az IT biztonság területén is.”
„A társaság tavalyi bevételeinek 62 százaléka állami, 38 százaléka pedig a vállalati szegmens megbízásaiból származott.” – írja a cég a honlapján.
A cégcsoport jelentős növekedésről számolt be munkavállalói állományában is: míg 2018 végén 376-an dolgoztak a részvénytársaságnál és leányvállalatainál, 2019. december 31-én már közel 600 saját munkavállalót foglalkoztatott a 4iG. Ez 60 százalékos növekedést jelent. A vállalatnál dolgozó munkatársak 90 százaléka magasan képzett mérnök, programozó és informatikus – mutatott rá a társaság.
A 4iG éves árbevétele az előző bázisévhez viszonyítva csaknem háromszorosára növekedett, és meghaladta a 41,12 milliárd forintot, míg a cégcsoport adózott eredménye 2,82 milliárd forint fölé, azaz huszonnyolcszorosára ugrott a 2018-as záróértékhez képest.
A menedzsment várakozásai szerint a teljesítés és előkészítés alatt álló megbízások alapján, valamint a szolgáltatási portfólió tervezett bővítésével a vállalat teljesítménye és üzleti eredményessége az idei évben tovább növekedhet – zárta beszámolóját a cég.
Mészáros és Jászai a háttérben
A 4iG-ben a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt.-nek közel 10 százalékos tulajdonrésze van, a cég többségi tulajdonosa és elnök-vezérigazgatója pedig Mészáros barátja, Jászai Gellért.
A két szereplő kapcsolatáról többek között a következőket lehet tudni.
Jászai a Konzum-csoport képviseletében megvette Mészárosnak a Hunguest szállodaláncot az állami tulajdonú Eximbank hiteléből, majd a Balatontouristot is. Jászai 2019 áprilisáig a Konzum és az Opus igazgatóságában ült, onnantól pedig az Opus által 2018-ban megvásárolt 4iG Nyrt. vezérigazgatója lett, tavaly júniusban pedig a cég főrészvényesévé vált.
A 4iG alig fél évvel azután, hogy Mészáros Lőrinc megvásárolta, már nyereséges lett: a 2018-as évet nettó 14 milliárd forintos árbevétel mellett, 102 milliós nyereséggel zárta a cég. Persze ez nem meglepő annak fényében, hogy a 4iG egymás után kapott nagyösszegű állami megbízásokat: egy 1,297 milliárdost, majd párban egy 4 milliárdos, valamint egy 388 millió forintosat.
A tendencián az sem változtatott, hogy Jászai Gellért lett a 4iG tulajdonosa: a társaság és az általa megvásárolni szándékozott T-Systems hamarosan megnyerte a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. nettó 11,1 milliárd forintos közbeszerzését is. A cég gyakran úgy nyer tendereket, hogy ellenfele sincs. Vagy, ha mégis, akkor amatőr hibákat vét.
Pedig a cég nem dolgozik olcsón. A Tuzson Bence államtitkár által bejelentett 15 millió forintos kormányablak-applikációt például végül 155 millióért fejlesztette ki a 4iG.
155 millióért fejlesztett egy sima térképként működő kormányablak-appot a 4iG
Tuzson Bence államtitkár 2019. december 18-án sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormányablakos ügyintézést egy új mobilapp segíti a jövőben. Az alkalmazással azonban nem lehet ügyeket intézni vagy legalább időpontot foglalni: csak annyit tud, hogy megmutatja a térképen a kormányablakokat és nyitvatartási idejüket, valamint becslés alapján tájékoztatja a felhasználót, hogy hol mennyi idő alatt tud elintézni egy ügytípust.
Címlapkép: A X. Infotér Konferencián Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatója beszél egy pódiumbeszélgetésen. Forrás: youtube/4iG | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/05/29/ujabb-nagy-allami-tendert-nyert-meszaros-lorinc-jobbkezenek-informatikai-cege-a-4ig/#:~:text=%C3%9Ajabb%20nagy%20%C3%A1llami%20tendert%20nyert%20M%C3%A9sz%C3%A1ro | https://web.archive.org/web/20230201133552/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/05/29/ujabb-nagy-allami-tendert-nyert-meszaros-lorinc-jobbkezenek-informatikai-cege-a-4ig/#:~:text=%C3%9Ajabb%20nagy%20%C3%A1llami%20tendert%20nyert%20M%C3%A9sz%C3%A1ro | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-nagy-allami-tendert-nyert-meszaros-lorinc-jobbkezenek-informatikai-cege-a-4ig | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-05-30 10:26:00 | [
"Jászai Gellért",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK)",
"Humansoft Kft.",
"HungaroControl Zrt.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)",
"Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)",
"Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.",
"Testnevelési Egyetem"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
50,534 | Egy régi konfliktus áll Nagy Márton távozása mögött | Nem élte meg jól Nagy Márton alelnök, hogy 18 év után Matolcsy György elnök lemondásra szólította fel. Bár nem kizárt, hogy később a formálódó új banknál landol a szakember, hiszen már korábban is felmerült a neve, egyelőre nem kapott felkérést. | Más fontos megbízatása miatt lemondott Nagy Márton alelnök – írta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleménye tegnap, és a hazai banki társadalom két napja azt találgatja, hogy mi történt, miért ment el 18 év jegybanki állás után egyik napról, a másikra a vezető. Nem önszántából – írtuk, és ezt azóta is többen megerősítették.
A hazai sajtó is arról írt, hogy vajon a formálódó nagy közös bankba készül-e a szakember. Bár lehet, hogy végül így alakul, de információink szerint május 28-án az alelnök számára teljesen váratlanul szólította fel őt lemondása Matolcsy György jegybankelnök, és bár a piac nem zárja ki, hogy később a távozó közgazdász az egyesülő bankoknál köt ki, egyelőre semmilyen állással nem kínálták meg.
PM kontra MNB
A hazai gazdaságpolitika látványos és régóta húzódó konfliktusa, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank örök rivalizálása, úgy tudjuk, hogy a látszólag hirtelen ötlettől vezérelt szakítás hátterében is ez volt a döntő ok.
Erről a régi ellenszenvről már sokat írtunk, de ha szakmaian fogalmazzuk meg, a szerepéből és személyéből adódóan is óvatos pénzügyminiszter, Varga Mihály és a nagyokat álmodó, örök optimista Matolcsy György jegybankelnök sokat ütközött eddig is.
Ennek a leglátványosabb írása egy szeptemberi csörte volt, Matolcsy György a Növekedés.hu-n így fogalmazott:
Varga Mihály pénzügyminiszter az idei Közgazdász Vándorgyűlésen szombaton három kihegyezett állítással hívta fel magára a figyelmet. Bár ne tette volna."
De korábban is rengeteg szakmai konfliktusuk volt, akit ez bővebben is érdekel, itt írtunk a témáról.
Ami azonban a koronavírus-járvány idején új elem volt, hogy miközben sokáig úgy tűnt, hogy Matolcsy György szinte korlátlan bizalmat élvez a miniszterelnöknél, és rendre megnyerte a csatákat, addig az elmúlt két hónapban több, részben egymással összefüggő kérdésben is látványosan Varga Mihály álláspontja érvényesült. Ennek a két legfontosabb, a külvilág számára is látható jele ez volt:
Varga Mihály és a Pénzügyminisztérium 2020 tekintetében várhatóan 3 százalékos GDP-visszaesésről beszélt, Matolcsy György kitartott a 2-3 százalékos növekedés lehetősége mellett, a 2021-es költségvetést végül 3 százalékos idei GDP-visszaeséssel tervezték.
A Pénzügyminisztérium szerint nem volt kielégítő a hazai devizatartalékok szintje, ezért szükség volt nagyobb mértékű devizakötvény-kibocsátásra, az MNB továbbra is a hazai finanszírozás mellett érvelt, végül az eredetileg egymilliárd eurósra tervezett idei kibocsátást a válságban 4 milliárd eurós keretösszegig emelték.
Elvitte a balhét?
Az, hogy az MNB nem tudta meggyőzni az igazáról ezekben a kérdésekben a miniszterelnököt, zavarhatta Matolcsy Györgyöt, de kérdés, mindez miért Nagy Márton bűne? Mi okozta a "teljes és végzetes bizalomvesztést"?
Ezt eltérően magyarázták forrásaink, de az beszédes, hogy nemcsak Nagy Márton kényszerült távozásra, hanem a szakterület vezetője is, vagyis a jegybanki eszköztár, devizatartalék és kockázatkezelési igazgatóság vezetője.
Az MNB a csatavesztéseiért Nagy Mártont tette az elnök felelőssé, volt aki szerint eleve volt vita közöttük, hogy kommunikálható-e továbbra is a 2-3 százalékos növekedés.
Hallottuk, hogy a Matolcsyt a különböző egyeztetésekre rendre elkísérő és a részleteket elmagyarázó Nagy Márton Matolcsy György szerint nem állt ki kellően az elnök álláspontja mellett, többször fogalmazott meg különvéleményt. Más szerint egyszerűen csak el kellett vinnie valakinek a balhét azért, mert érdemben fordult a széljárás az MNB-n belül.
Végül a jegybankon belül is voltak ütközések a rendre önálló véleményt megfogalmazó, sokat szereplő alelnök és főnöke között. Az egyik ilyen téma az volt, hogy vehet-e a jegybank közvetlenül állampapírt, az MNB segítheti-e így a magyar gazdaságot, de a vállalati kötvényprogramban és az állami bankmentő alárendelt kölcsöntőke programban is voltak nézetkülönbségek. Mindenesetre lemondásról csak formailag volt szó, valójában nem magától és nem önként mondott le az alelnök.
Megy-e a közös bankba?
Bár körülbelül egy hónapja Nagy Márton neve valóban felmerült a közös bank egyik vezetőjeként, forrásaink szerint akkor Matolcsy György még nem akarta elengedni a jegybanki alelnököt. Az elmúlt hetekben ez a kérdés nem volt asztalon, de semmiképpen nem kizárt egy ilyen forgatókönyv, mert ahogy az egyik érintett fogalmazott számunkra
Nagy Márton nem lett a rendszer kegyvesztettje, nincs ellene politikai harag, csak az elnök úr bizalmából esett ki.
Márpedig a közös bankban kellhet egy olyan „tulok” típusú ember, aki nem finomkodik, nyomja a projektet, ha kell, üvölt a tanácsadókkal és csak az integráció sikeréért elkötelezett, és tud a Budapest Bank , az MKB és a Takarékbank egymást átfedő szakterület munkatársai között választani, mert nem elkötelezett a korábbi munkatársak felé.
Mit szólt ehhez Orbán Viktor?
Jegybanki alelnököt nem lehet csak úgy elküldeni, de természetesen nyomást lehet rá helyezni, például a hatáskörök, a szakterületek elvonásával. Erre volt példa 2013 márciusa, amikor Matolcsy György váltotta Simor Andrást a jegybank élén, és a megörökölt alelnököket, Király Júliát és Karvalits Ferencet gyakorlatilag a lényeges területekről azonnal levette az új elnök.
Ahogy egyik forrásunk mesélte, a megkérdezés biztos, de Orbán jellemzően nem szól bele abba, hogy egy kiválasztott magas rangú individuum kivel szeretne együtt dolgozni, Matolcsynak is elfogadta eddig is a személyi döntéseit.
Hogy vizsgázott a jegybank?
Miközben korábban az MNB több programja is sikert aratott, így a kamatcsökkentések, devizahitelek forintosítása, az aranyvásárlás, vagy az NHP hitelprogramok különböző sorozatai,
Azt, hogy a sokat hangoztatott „nincsen árfolyamcélunk”, az úgynevezett high pressure economy, vagyis a békeidőben is élénkítő, szinte válságkezelő kondíciók a valódi válságnál eszköztelenné tették a jegybankot és a forintárfolyam már-már kezelhetetlenül elszállt. Az MNB „megfogta” az elharapozó folyamatokat, de a jegybank addigi nagy kormányzati elismerése megcsorbult.
- vélte egy volt jegybanki vezető.
(Borítókép: Kovács Árpád a Költségvetési Tanács elnöke Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Nagy Márton a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács harmadik alkalommal megrendezett nyári konferenciáján a Budapesti Gazdasági Főiskolán 2014. július 17-én. -fotó: Szigetváry Zsolt / MTI) | https://index.hu/gazdasag/2020/05/30/egy_regi_konfliktus_all_nagy_marton_tavozasa_mogott_aki_egyelore_nem_kapott_uj_allast/ | https://web.archive.org/web/20231120122808/https://index.hu/gazdasag/2020/05/30/egy_regi_konfliktus_all_nagy_marton_tavozasa_mogott_aki_egyelore_nem_kapott_uj_allast/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-regi-konfliktus-all-nagy-marton-tavozasa-mogott | Index | hungarian-news | 2020-05-30 10:30:21 | [
"Matolcsy György",
"Nagy Márton"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)"
] | [] | [
"háttér",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra"
] | [] |
50,535 | Exportált orbánizmus 2.: Bevált receptek | Az elmúlt években az Orbán-kormány jelentős pénzeket költött a szomszédos országokban élő magyarokra. Riportsorozatunkban annak jártunk utána, hogyan hasznosulnak ezek a hatalmas összegek a határon túl, és a segítségükkel hogyan növeli befolyását a magyar kormány. Két hete Szlovéniáról írtunk, most Szerbia következik, s rövidesen sorra kerül Románia. | A cikksorozat Szlovéniáról szóló részét itt, a Romániáról szólót pedig itt lehet elolvasni.
A népszámlálási adatok szerint a délszláv háború előtt 450 ezer magyar élt a Vajdaságban, míg a 2011-es hivatalos adatok már csak 250 ezer magyart rögzítenek. Forrásaink szerint viszont manapság csupán 150–170 ezer magyar élhet Szerbiában. A drasztikus csökkenést a kivándorlással magyarázzák, amit elsősorban a könnyített honosítás 2011-es megadása indított be.
A magyar útlevél belépő az Euróai Unió munkaerőpiacára, a Vajdaság pedig Közép-Európa egyik legszegényebb régiója, az átlagfizetés 250–300 euró körül mozog. Aki innen elindul, az Németországig meg sem áll. Szinte minden vajdaságinak kiment már valakije Nyugatra; a változás a falvakban a legdrámaibb, sokan elnéptelenedő kistelepülésekről beszélnek. Mindez, szavazóbázisuk gyors ütemű csökkenése miatt, súlyosan érinti a szerbiai magyar pártokat és politikusokat is.
Arról, hogy a vajdasági magyarság száma 200 ezer alá esett, hivatalosan nem beszél senki. A népesség ilyen mértékű csökkenésének ugyanis komoly társadalmi és politikai következményei vannak: ha a kisebbség létszáma bizonyos szint alá esik, az indokolatlanná tesz egy sor nemzetiségi jogosítványt és intézményt.
Ebbe a szűkülő térbe nyomult be az orbáni külpolitika. A Vajdaságban könnyű dolga volt: a helyi magyar politikai elit vezető rétege már 2010 előtt megkezdte az igazodást, ráadásul az utóbbi években a belgrádi politikai változások is kedvezően alakultak a Fidesz szempontjából.
Fotó: Keller-Alánt Ákos
Pressburger Csaba 2009-ben lett a legfontosabb vajdasági napilap, a Magyar Szó főszerkesztője. „Úgy vállaltam el, hogy a szerkesztésbe beleszólása kívülről senkinek nem lehet, és ehhez is tartottam magam. Egy idő után ez elkezdte zavarni a politikát” – mondta a Narancsnak. Az 1944-ben alapított lap tulajdonosa a magyar kisebbség legfőbb képviseleti szerve, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT). Pressburger főszerkesztőként igyekezett minden politikai kezdeményezésnek teret adni a Magyar Szóban, ami az MNT-t domináló Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) egyre kevésbé tetszett. „Eleinte szép szóval próbáltak hatni rám, hogy mi szövetségesek vagyunk, egy csónakban evezünk. Összekeverték a magyar közösség érdekeit a pártérdekekkel.” A türelem hamar elfogyott Pressburgerrel szemben, az MNT 2011-ben eljárást indított ellene. A főszerkesztő személyéről szóló MNT-gyűlésen Pressburgernek egyedül kellett védekeznie, mert más újságírót nem engedtek be. „A »vádak« legalább 80 százaléka arról szólt, hogy nem megfelelően tudósítottunk egy VMSZ-hez kötődő sajtótájékoztatóról, vagy nem volt fotó egy átadóünnepségről, ahol VMSZ-politikusok vágták át a szalagot” – idézte fel Pressburger Csaba, akit a többórás ülés végére le is váltottak – hiába szerveztek szimpátiatüntetést a gyűlés idejére az MNT székháza elé. „A szerkesztőség átszervezésére hivatkozva aztán több, hozzám hasonlóan gondolkodó újságírót is partvonalra szorítottak. Fél évvel később jöttek a választások, fontos volt nekik, hogy már egy megszelídített Magyar Szóra támaszkodhassanak a kampányban.” Pressburger szerint ez a terv maximálisan megvalósult, hiszen a kampányidőszakban alig volt olyan nap, amikor Pásztor István VMSZ-elnök ne szerepelt volna a címlapon. A Magyar Szó azóta is lelkesen számol be minden párthoz kötődő eseményről, a kritikus hangok teljesen eltűntek az újságból, a lap egykor jelentős kulturális melléklete pedig az Előretolt Helyőrséghez került. Szerettük volna minderről megkérdezni a Magyar Szó mostani főszerkesztőjét is, ám Varjú Márta a megbeszélt időpont előtt pár órával SMS-ben lemondta a találkozót.
„Pressburger leváltása volt az első szimbolikus momentuma annak, hogy valami megváltozott a vajdasági közéletben” – mondja Gyurkovics Virág újságíró. Ő korábban a szintén MNT-irányítás alatt álló Hét Nap című hetilapnál dolgozott. „Egyszer írtam egy kritikát a Szabadkai Népszínházban látott Andrási Attila-rendezésről. (Andrási Attila miniportréját lásd: A közbátor, Magyar Narancs, 2018. szeptember 13.) Ebben nemcsak a darabot kritizáltam, de kifogásoltam azt is, hogy őt nevezték ki a magyar társulat élére. A kritikám után behívatott az igazgató, és ordítva közölte, hogy nálunk ilyeneket nem lehet megjelentetni. De akkor legalább megtudtam, mik a keretek.” A keretek hasonlóak a többi vajdasági magyar nyelvű sajtóterméknél is.
Amióta bekerült a főbb kábelszolgáltatók csomagjaiba, a Pannon RTV tévéadása szinte minden háztartásba eljut, rádiói pedig két frekvenciát kaptak. Így ez a médium vált az egyik meghatározó csatornává a Vajdaságban. Ez nem kis részben annak köszönhető, hogy a Magyarországról érkező pénzekből sikerült felfejleszteni a technikai hátteret és kibővíteni a stábot. A Pannon RTV a magyar közmédia hivatalos partnere is, amúgy pedig egy olyan magánalapítvány tulajdonában áll, amely az MNT ellenőrzése alá tartozik. A nyomtatott lapokhoz hasonlóan kritikus hangnak nincs helye, cserébe viszont – ahogy egy forrásunk fogalmazott – „az megy, ami Magyarországon. Sikerpropaganda, hogy soha nem volt ennyire jó az itteni magyarságnak. Pásztor, Orbán és Vučić szerepel állandóan.” Más pedig arról beszélt a Narancsnak, hogy olyan vendégeket, akik kicsit is kritikusak a VMSZ-szel szemben, nem hívhatnak be a stúdióba. Radics Viktória vajdasági magyar írónak a szerbiai köztévé magyar stúdiójával voltak hasonló élményei. „Volt olyan műsor, amiből egyszerűen kivágtak. A riporter négyszemközt meg is mondta, hogy azért nem kerülhetek képernyőre, mert a VMSZ ellenzékének számító Magyar Mozgalom felé hajlok inkább.”
A Vajdaság Ma az egyik legrégebbi helyi hírportál. Évekig sínylődött, de néhány éve Magyarországról támogatást kezdett kapni, onnantól pedig igazodik az elvárásokhoz. Budapesti tudósítóként azt a Sitkei Leventét alkalmazzák, aki különben a Magyar Nemzet újságírója. Szintén a magyar kormány támogatásával működik a Jó Reggelt, Vajdaság nevű online véleményportál, amely szinte kizárólag álnéven jegyzett írásokat közöl, és az általános sikerpropaganda mellett ez a fő terepe az ellenzék ellen irányuló negatív kampányoknak is. „A kultúra és a sajtó nem önfenntartó egy ekkora közösségben, és ezt maximálisan kihasználja a VMSZ, hogy nyomást gyakoroljon” – fogalmazott Gyurkovics Virág.
Sinkovics Norbert szintén újságíró, de jó ideje már csak szerb nyelvű médiumokban dolgozik. Szerinte a médiatér beszűkülése párhuzamosan zajlott azzal, ahogy a VMSZ kiterjesztette hatalmát a kisebbségi politikában. A szabad sajtó visszaszorult, néhány Facebook-oldal mellett a Családi Kör című hetilap és az online elérhető Szabad Magyar Szó maradtak meg. Ez utóbbi alapításában Pressburger Csaba is részt vett több, a Magyar Szótól eltávolított kollégájával együtt – ma ez a legolvasottabb magyar hírportál a Vajdaságban. „Egy ekkora kisebbség életében hatalmas érvágás, ha elmennek azok, akiknek elegük van ebből az egyszólamúságból. Azt kéne éreztetni, hogy egy olyan közösséghez tartozunk, ahol rendben van másképp gondolkodni, de most ennek az ellenkezője zajlik” – mondta Sinkovics Norbert. Jóllehet, a magyarországihoz hasonló direkt propaganda a vajdasági médiából hiányzik, ezt „pótolja”, hogy a magyar köztévé adásai, a Tv2 és az RTL Klub is elérhető a legtöbb háztartásban, és nagyon sokan is nézik ezeket. Ennek pedig megvan a hatása a vajdasági magyar közösségre is. „A szerb kormány nem folytat olyan migránsellenes propagandát, mint a magyar. Az itteni magyarok nagy része egyetért a határkerítéssel, és ez egyértelműen a magyarországi média hatása. Ezen viszont meg vagyok döbbenve, mert egy kisebbségben élőnek tudnia kell, milyen fontos, hogy érvényesüljenek az emberi jogok” – mutatott rá Sinkovics Norbert.
Politika
A vajdasági magyar politika legnagyobb pártja a Vajdasági Magyar Szövetség, melyet 2007 óta Pásztor István vezet. Míg korábban a VMSZ igyekezett minden magyarországi parlamenti párttal jó kapcsolatot ápolni, ezt a hagyományt Pásztor megtörte, és megszakítva a kapcsolatot a baloldali pártokkal, beállt a Fidesz mögé. „Ez csak részben magyarázható Pásztor személyes motivációjával. Látni kell, hogy addigra teljesen eljelentéktelenedett a magyarországi ellenzék. Mára viszont kialakult az a helyzet, amelyben a határon túli magyar pártok csak akkor működőképesek, ha feltétlen Fidesz-hűségről tesznek tanúbizonyságot” – mondta a Narancsnak Józsa László ügyvéd, aki korábban tagja volt a VMSZ elnökségének. „2010 és 2014 között voltak kritikus hangok a VMSZ-en belül. Voltunk jó néhányan, akik megpróbáltuk szembesíteni az elnököt azzal, hogy az a konfliktusgerjesztő és kizárólagosságra törekvő politika, amit ő képvisel, nem jótékony hatású” – tette hozzá. A szélsőjobboldali Szerb Haladó Párt 2014-es győzelme után ráadásul a VMSZ beállt a kormánypárt mögé annak ellenére, hogy ez a magyarok többségében komoly ellenérzéseket keltett. A párt vezetője ugyanis az az Aleksandar Vučić, aki az elítélt háborús bűnös Vojislav Šešelj támogatója volt. Šešelj nemcsak a horvátokat telepítette volna ki Szerbiából, de a magyarokkal is ez volt a célja – erre pedig a Vajdaságban mindenki emlékszik.
Orbán Pásztor bűvöli
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
„Pásztor István egyre több döntési jogkört vont magához, az elnökséget csak látszatnak tartotta meg. Amikor pedig valaki kritizálni merte a döntéseit, azt azonnal kiszorította. Voltak kiabálások is, aztán meg azt vette észre az illető, hogy pár hónapon belül elvesztette minden pozícióját. A VMSZ nem lehet egy családi vállalkozás” – ezt már Maglai Jenő mondta, aki szintén elnökségi tag volt a VMSZ-ben. Utóbbi megjegyzésével arra utalt, hogy a párt alelnöke az elnök fia, Pásztor Bálint, de a vajdasági közéletben fontos szerep jut az elnök élettársának, Lovas Ildikónak is (róla lásd
A kultúrairányítás szürke eminenciása című keretes írást). A belső ellentétek odáig fajultak, hogy a Pásztorral elégedetlenek 2015 nyarán megalapították a Magyar Mozgalmat (MM). „Az alapítás után mind a nyolcvanötünket kirúgtak a VMSZ-ből, ezzel téve egyértelművé, hogy részükről nincs igény a konszenzuskeresésre” – mondta Józsa László. Maglai Jenő, aki szintén MM-alapító, arról beszélt, hogy nem csak a politikusokra nem tartott igényt a VMSZ: „Aki a Magyar Mozgalmat felvállalta, el lett távolítva az állásából, kezdve az újságírókkal a Magyar Szónál. A vajdasági médiába elvétve jutunk be, az MNT-ben még tévedésből sem szavazzák meg a Magyar Mozgalom előterjesztéseit, de a magyar kormány is ignorál minket, pedig többször próbáltuk már felvenni vele a kapcsolatot.” Szerettünk volna beszélni a VMSZ jelenlegi vezetésével is, ám sem Pásztor István, sem Pásztor Bálint nem volt hajlandó nyilatkozni a Narancsnak.
„Azok a minták, amelyek Magyarországon érvényt nyertek, valamiképpen átkerülnek ide, ez teljesen világos. De azt is látni kell, hogy a vajdasági magyar politika harapófogóban van Orbán és Vučić rendszere között. Ők ketten most jóban vannak, de rejtély, hogy miért. Ebből az is következik, hogy a magyar politikum kényszerpályán mozog, Pásztoréknak ebben a környezetben kell túlélniük” – összegezte véleményét a Narancsnak egy társadalomkutató, aki munkahelye miatt név nélkül nyilatkozott.
„Azt, hogy 2011 után hatalmas ütemben megnövekedett a vajdasági magyarok elvándorlása, hamar észrevette a helyi politika is. Alapvetően erre adandó válaszként a VMSZ kidolgozott egy gazdaságfejlesztési stratégiát” – emlékeztetett Józsa László. Egy másik forrásunk ezt azzal egészítette ki, hogy „kell támogatni a helyi kisebbségi vállalkozásokat, hiszen köztük nincsenek oligarchák, ők nem részei a hatalomközeli szerb korrupciónak – így szükségszerűen hátrányban vannak”. A gyors stratégiaalkotás a VMSZ politikai érdeke is volt, hiszen a Magyar Mozgalom létrejöttekor Pásztorék még nem tudhatták, mekkora konkurensük lesz az új szerveződés. Néhány hónappal az MM megalakulása után Pásztor István és Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára Budapesten, a Parlamentben jelentette be, hogy a kormány 50 milliárd forintot ad a VMSZ gazdaságfejlesztési programjának megvalósítására. Pásztor a Magyar Szónak ekkor úgy nyilatkozott, hogy a pénzek kiosztására felállítandó alapítvány működése teljes mértékben átlátható lesz, és a pályázatokról a VMSZ-től független szervezet dönt. Mint azóta kiderült, nemcsak az átláthatóság és a függetlenség nem valósult meg, de úgy tűnik, a pénzek szétosztásának elsődleges célja sem a helyi gazdaság fejlesztése és a magyarok Vajdaságban való boldogulásának elősegítése.
Rövid idő alatt, 2016 elejére fel is állt a VMSZ által megszervezett intézményrendszer: ez a Prosperitati Alapítvány. A szerbiai választások előtt ki is tudták írni az első pályázatokat. A VMSZ kezdettől meglehetősen nyíltan kampányol a Prosperitati-pénzekkel. Pásztor István minden nagyobb bejelentésen, átadón jelen van – az alapítvány fotógalériáját nézegetve nehéz elhinni, hogy nem a VMSZ pártrendezvényeit látjuk. Pásztor fellépéseiről beszámol az áramvonalasított helyi magyar média; ezekben a VMSZ elnöke arról beszél, hogy végső soron neki és a pártjának köszönhető, hogy ekkora összegek érkeznek a Vajdaságba. A Prosperitati ügyvezetője Juhász Bálint, a VMSZ elnökségi tagja, az alapítvány irodáit VMSZ-es vagy VMSZ-közeli emberekkel töltötték fel – számoltak be forrásaink. Mi négy embert azonosítottunk VMSZ-tagként vagy korábbi jelöltként egy-egy választáson – a függetlenség tehát nem valósult meg.
A Prosperitati az első évben 16,5 milliárd, 2017-ben 23,2 milliárd, 2018-ban pedig már 45 milliárd forintot kapott a magyar kormánytól. Az összeg megugrásának egyik oka, hogy az első évek után alakítottak a pályázatokon. Alapvetően a legtöbb pályázatot – és eleinte a legtöbb pénzt is – magánszemélyek és kisvállalkozók nyerték. Az összeg több mint fele került a mezőgazdaságba, de jutott valamennyi az iparba, sőt fiatal házasok vajdasági házvásárlásának támogatására is futotta a pénzből. Ezek jellemzően maximum 10–15 milliós összegek voltak, de néhányan jóval többet kaptak.
A Prosperitati pályázatain a nagy nyertesek között megtalálni több VMSZ-közeli politikust is. A HVG szedte össze még az alapítvány indulása utáni évben, hogy a VMSZ politikusaival jó kapcsolatban lévő szabadkai nagyvállalkozó, Csákány Lajos 1,5 milliárd forintot kapott több cégével. A volt VMSZ-politikus Zsemberi János ma a magyar támogatásokból élő Topolyai SC elnöke, ő 800 millió forintot nyert első körben. Ugyanennyi pénz jutott a korábban a szabadkai VMSZ-t irányító Bunford Tivadar családjának is. Azt már csak kuriózumként jegyezzük meg, hogy ők mind rajta voltak azon a Prosperitati indulása előtt egy évvel kiszivárgott listán, amelyen olyan VMSZ-es vagy VMSZ-közeli vállalkozók voltak, akik idejekorán bejelentkeztek támogatásért. Józsa László egyetért a vajdasági magyar vállalkozások támogatásának szükségességével, ám a Prosperitati pénzosztásainak módjával nem. „A pályázatok jelentős része egyáltalán nem céloz munkahelyteremtést. Míg a támogatások jelentős része a mezőgazdaságba került, addig a vajdasági magyarok legfeljebb 10 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. A Prosperitati töredékében sem tudja ellensúlyozni az elvándorlást.”
A harmadik pályázati körben már változtatott a Prosperitati, és elsősorban arra hirdettek pályázatokat, hogy a mezőgazdasági vállalkozók agrárintegrátorokhoz tudjanak csatlakozni. Az integrátorok teljes szolgáltatást nyújtanak a gazdálkodóknak: adnak alapanyagot, vetőmagot a gazdáknak, felvásárolják a késztermékeket (ehhez elvárják a minőséget), és hosszú távú szerződéseket kötnek a gazdákkal. Az utóbbi időszakban tehát a támogatások mintegy fele arra ment el, hogy a gazdákat felkészítse arra, hogy megfeleljenek az agrárintegrátorok követelményeinek. „Az integrátorok monopolhelyzetbe kerülnek a Prosperitati-támogatottak körében, ahogy megvannak a kiválasztott beszállítók az eszközbeszerzések terén is. Ennek következtében a Vajdaságban is kialakul egy olyan klientúrarendszer, amelynek a léte megkérdőjelezhető” – fogalmazott Józsa László. „A rendszer hátránya, hogy aki leszerződik egy integrátorral, az hosszú távon kiszolgáltatottá válik” – mondta Gyurkovics Virág, aki újságíróként sokat foglalkozott a Prosperitati ügyeivel. „A Vajdaságban nem volt olyan agrárintegrációs cég, amely a Prosperitati követelményeinek megfelelő precíziós gazdálkodásban segíteni tudott volna. 2017-ben azonban a KITE felvásárolt egy kéthektáros telket Topolyán, hogy oda felépítse központját”.
A KITE agrárintegrátor cég Csányi Sándor tulajdona, de a magyar nagyvállalkozó más fronton is profitál a Vajdaságba érkező magyar pénzekből. A Prosperitatin keresztül ugyanis nemcsak közvetlen támogatáshoz, de kamattámogatott hitelhez is lehet jutni. A hitelt pedig a Vojvođanska banka, az OTP szerbiai leányvállalata nyújtja. „Konkrét visszaéléseknek nincs nyoma – mondta Gyurkovics Virág –, ahogy annak sincs, hogy csak VMSZ-közeli vállalkozók jutnának támogatáshoz a Prosperitatitól. Adathoz jutni viszont nem lehet az alapítványtól. A Prosperitati ugyanis csak a nyertesek nevét hozza nyilvánosságra, azt nem tudni, ki pályázott, és pontosan milyen szempontok alapján döntenek a pénzekről. Az adatigényléseket a Külgazdasági és Külügyminisztérium azzal utasítja el, hogy forduljak a Prosperitatihoz. Az viszont egy magánalapítvány Szerbiában, tehát nem kötelesek adatokat kiadni a működésükről. A kör ezzel bezárult.” Többen arra is felhívták a figyelmet: feltűnő, hogy a szerb kormány eddig egy szóval nem kifogásolta, hogy a magyar vállalkozók ekkora támogatást kapnak az anyaországból.
Beszélgetőpartnereink szerint a támogatottakkal szemben elvárás, hogy valamilyen módon kifejezzék hálájukat a VMSZ és a Fidesz felé. „Akik megnyerik ezeket a pályázatokat, azok kötelességüknek érzik nemcsak a Fideszre szavazást, hanem a toborzást is. Azt nem tudom, hogy a manipuláció hogyan történik, de például az én kozmetikusom is kapott pénzt, amiből vett egy házat. Azóta ő és a férje is aktívan részt vettek a VMSZ oldalán a kampányban. Úgy, hogy korábban nem voltak aktívak politikailag” – mondta a Narancsnak Radics Viktória. Minél kisebb településről van szó, ez a nyomás annál erősebb. Józsa László pedig arról számolt be, hogy „a VMSZ aktivistái a kampányidőszakban minden fenntartás nélkül a képébe vágják a választópolgárnak, hogy ha jó volt kapni, akkor most legyen jó szavazatot adni. Így, minden köntörfalazás nélkül közlik.” A 2016-os kvótanépszavazás előtt Bús Ottó, a VMSZ intézőbizottságának elnöke egy lakossági fórumon nyíltan érvelt úgy, hogy „néha vannak pillanatok – és 2016. október 2. egy ilyen pillanat volt –, amikor az embernek egy kicsit vissza is illenék adni azért a sok mindenért, amit kaptunk”. Józsa László szerint „a vajdasági magyarság – ahogy a komplett határon túli magyarság – nem jutott el addig a felismerésig, hogy a magyar állampolgárság könnyített megszerzése nem rólunk és nem a mi érdekeinkről szól. Hanem a magyarországi szavazatmaximalizálás célkitűzéseit szolgálja. Ez világosan látszik minden azóta megtörtént választási eseménynél.”
A 2016-os önkormányzati választásokon a Magyar Mozgalom kezdő szervezethez képest viszonylag jól szerepelt, a 67 szabadkai önkormányzati mandátumból 12-t szereztek, és bejutottak a tartományi parlamentbe is. Azóta azonban magasabb fokozatra kapcsolt a VMSZ, és már nemcsak a kézben tartott helyi médiára, a Magyarországról érkező pénzekre támaszkodhat, hanem vezető magyar politikusok támogatására is. A 2018-as nemzeti tanácsi választások előtt tartott ceremónián, amelyen átadták a Prosperitati-támogatásokat, Pásztor mellett Szijjártó Péter külügyminiszter is tiszteletét tette. A VMSZ 2018-ban már 86 százalékot kapott az MM 14 százalékával szemben.
A VMSZ szervezi Szerbiában a helyi magyarok levélszavazását is, egyre nagyobb hatékonysággal: a 2018-as parlamenti választásokra mintegy 40 ezer szavazat érkezett a Vajdaságból, a 2019-es EP-választásokon pedig már vagy 50 ezren szavaztak (a határon túli szavazatok között a Fidesz támogatottsága 90 százalék felett volt). Pásztor István minderről úgy nyilatkozott, hogy „van egy fölépített rendszerünk, amelyik nagyon tekintélyt parancsoló, amelyik nagyon működőképes, amelyik nagyon hatékony, ennek az eredménye az 50 ezer szavazat és az aránylag alacsony érvénytelenségi szám”. Az érvénytelen szavazatok alacsony arányára azért lehet büszke Pásztor, mert a levélszavazás viszonylag bonyolult. Ki kell tölteni egy adatlapot, két külön borítékba tenni a szavazólapot és az azonosító lapot, amit, főleg az idősebbek, könnyen elrontanak. Ám – és ezt is helyi forrásainktól tudjuk – a VMSZ aktivistái házról házra járva lelkesen segítenek kitölteni és postázni a levélszavazatokat. Amúgy Orbán Viktor tavaly egyenesen Szabadkán indította el a Fidesz EP-kampányát, amelynek ottani főszereplője Deli Andor VMSZ-es politikus volt, aki a Fidesz EP-képviselője már 2014 óta. Ő aztán tisztességgel végigkampányolta a Vajdaságot, s minden lépéséről beszámolt az ottani magyar sajtó. Deli is elsősorban a prosperitatis pénzekkel érvelt a Fidesz mellett, az uniós politika nemigen került szóba a kampányában.
Józsa László szerint a Vajdaságban is olyan rendszer alakult ki, mint Magyarországon: aki jóban van a politikai vezetéssel, az prosperál, aki pedig nem, annak annyi. „Ez egy kis közösségben még veszélyesebb, mert nem nagyon vannak menekülési útvonalak.” Mások arról beszéltek, hogy a VMSZ annyira bebetonozta magát, hogy nincs alternatívája, ami több szempontból is veszélyes. „A vajdasági magyarság kiszolgáltatottá vált. Ha nem lenne a magyarországi támogatás, összeomlana a tájékoztatás, az intézményrendszer és a gazdaság is. Mert nincs szakmaiság sehol, a sógor-koma kapcsolatokra épül itt minden.”
A kultúrairányítás szürke eminenciása
Vajdasági beszélgetéseink során rendre előjött Lovas Ildikó neve, az író-műfordító az utóbbi években már inkább kultúrpolitikusként dolgozik. Előbb Szabadka művelődési tanácsosa volt, jelenleg tagja a VMSZ-nek, és ő a Magyar Nemzeti Tanács művelődési tanácsosa is. Nem mellesleg Pásztor István élettársa és a vajdasági „kultúrairányítás szürke eminenciása”. Forrásaink szerint ő tartja a kapcsolatot a szerkesztőségekkel a politika részéről, rajta keresztül intézik a „kéréseket”. A Magyar Mozgalom alapítói közül többen is említették, hogy az ő konfliktuskereső magatartása és az általa gerjesztett ellentétek is nagyban hozzájárultak a szakításhoz.
Lovas lett a vezetője a magyar kormány támogatásaiból 2017 végén alapított Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központnak (VM4K) is, amely a Szekeres László Alapítványon keresztül gyakorlatilag az MNT kezében van. A VM4K azonnal kapott 400 millió forintot a Szabadka központjában lévő műemlék Donát Mór-ház megvásárlására és felújítására. Hogy azóta mennyi jutott a VM4K-nak Magyarországról, nem tudni, mert a pénzek nagy része az MNT-n keresztül érkezik. A VM4K szervez képzéseket, gyerekprogramokat, vannak koncertek és közéleti előadások, valamint kutatásokat is végez a vajdasági magyarság körében (például hogy képet kapjanak a helyi magyarság „gondolkodásáról, irányultságáról, kulturális fogyasztásáról”). Ahogy a vajdasági kulturális életet ismerő forrásunk fogalmazott, az intézmény valódi feladata, hogy „a pénzeket meg a gondolkodást megfelelő irányba terelje. Oda csak a Fidesz-elkötelezettségű embereket engedik be.” Erről magunk is meggyőződhettünk, amikor végigböngésztük a Donát Mór-házba meghívott előadókat: Demeter Szilárd „író, filozófus, rockzenész”, Szájer József „európai parlamenti képviselőjelölt, alkotmányjogász”, Deli Andor, Szakály Sándor, a Veritas Történelemkutató Intézet főigazgatója, ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász és kormánypárti főcivil, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, Mráz Ágoston Sámuel a Nézőponttól, Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet kutatója, aki Kereszténység végveszélyben: Európa, Közel-Kelet, migráció címmel tartott előadást.
A cikksorozat Szlovéniáról szóló részét itt, a Romániáról szólót pedig itt lehet elolvasni. A cikk eredetileg a Magyar Narancs nyomtatott kiadásának 2020 február 20-i számában jelent meg. A cikk rövidített formában megjelent a BIRN-en. Ez a cikk a Resonant Voices Initiative in the EU projekt keretében jelent meg, amit az Európai Unió Belső Biztonsági Alapja – Police támogat. A cikkben leírtak semmi esetre sem tekinthetők az Európai Unió hivatalos álláspontjának. | https://magyarnarancs.hu/kulpol/bevalt-receptek-126996/ | https://web.archive.org/web/20200524160321/https://m.magyarnarancs.hu/kulpol/bevalt-receptek-126996 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/exportalt-orbanizmus-2-bevalt-receptek | Magyar Narancs | eu-news | 2020-02-20 07:26:00 | [
"Aleksandar Vučić",
"Bunford Tivadar",
"Csákány Lajos",
"Csányi Sándor",
"Juhász Bálint",
"Lovas Ildikó",
"Orbán Viktor",
"Pásztor Bálint (VMSz)",
"Pásztor István (VMSz)",
"Zsemberi János"
] | [
"KITE Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt.",
"Magyar Nemzeti Tanács (Szerbia)",
"Magyar Szó (Szerbia)",
"Pannon RTV",
"Prosperitati Alapítvány",
"Szekeres László Alapítvány",
"Topolya TSC",
"Vajdasági Magyar Képző- Kutató- és Kulturális Központ (VM4K)",
"Vajdasági Magyar Szövetség",
"Vojvođanska banka"
] | [
"Európa",
"Szerbia"
] | [
"média",
"rokonok",
"támogatás",
"választások - népszavazás",
"kultúra - művészet",
"klientúra"
] | [] |
50,536 | Százmilliós kamuprojektekre bukkant a kormány Simonka birodalmában | Szolgáltatások, workshopok, állásbörzék és képzések lesznek a mezőkovácsházi központban, a projekt 199 millió forint uniós vissza nem térítendő támogatás segítségével valósul majd meg – adta büszkén hírül egy 2018-as közlemény, milyen nagy segítséget jelent a Dél-békési Jövőkép Nonprofit Kft. vezetésével megvalósuló pályázat a munkanélküliségtől sújtott térségben. | Szolgáltatások, workshopok, állásbörzék és képzések lesznek a mezőkovácsházi központban, a projekt 199 millió forint uniós vissza nem térítendő támogatás segítségével valósul majd meg – adta büszkén hírül egy 2018-as közlemény, milyen nagy segítséget jelent a Dél-békési Jövőkép Nonprofit Kft. vezetésével megvalósuló pályázat a munkanélküliségtől sújtott térségben.
A „Nők, család, munkavállalás – szemléletformáló program a Dél-Békési térségben” című projekt legfőbb küldetése a nők munkaerő-piaci helyzetének javítása volt a mezőkovácsházi járásban. Legalább 500 embert kívántak bevonni a projektbe.
Megdöbbentő egyezések
Volt egy másik projekt is, aminek szintén ugyanez volt a célja, ugyancsak a nőknek kívánt volna segíteni, de Tótkomlóson. Még a bekerülési összege is ugyanakkora volt, mint a mezőkovácsházinak, sőt, úgy fest, a pályázat írói nem sokat szöszöltek, ugyanazt a szöveget adták be mindkét esetben, hiszen még a helyesírási hibák is ugyanazok voltak.
Ez annyira feltűnő volt, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumánál szabálytalansági gyanú miatt valakik bejelentést tettek, a tárca pedig kénytelen volt utánajárni a dolognak.
A Dél-Békés Mentőcsoportnak 10 miilót kell visszafizetni
Fotó: Dél-Békés Mentőcsoport/Facebook.com
A történet nem új, a témával lapunk tavaly tavasszal már foglalkozott. Akkor kiderült, hogy hat szó szerinti egyezést mutató projektleírást tartalmazó pályázat közül öt nyert az ország különböző pontjain: Villányban, Medgyesegyházán, Csongrádon, Kunszentmártonban és Hajdúsámsonban. Ugyanez az uniós finanszírozású pályázat érdekes egyezéseket és konzorciumi tagokat mutat Tótkomlóson és Mezőkovácsházán is - ez a fentebb említett, most terítékre került két projekt -, ezért a térség fejlesztési ügyeire rálátó forrásaink szerint nem zárható ki, hogy kamuprogramokról van szó.
Az Emmi nemet mondott
Az Emmi lefolytatta a szabálytalansági eljárást, majd május 7-én, e hét csütörtökön arról tájékoztatta az érintett dél-békési polgármestereket, hogy elutasította a "fellebbezésüket". Azaz a tavaly július óta folyó eljárás során jogukban állt a bejelentésben szereplő "vádakkal" szemben észrevételeket tenni, ám ezeket a minisztérium lesöpörte az asztalról.
Ez azt jelenti, hogy a kedvezményezett szervezeteknek és önkormányzatoknak vissza kell fizetniük az előlegként eddig megkapott mintegy 100-100 millió forintot. Egyben az Emmi illetékese a még futó program azonnali felfüggesztésérről döntött.
Több, az ügyre rálátó forrás azt mondta, hogy ez azért érte hidegzuhanyként a kedvezményezetteket, köztük az önkormányzatokat, mert elhitették velük, hogy a „problémákat majd Simi elintézi.” "Simi" a térség fideszes országgyűlési képviselőjének, Simonka Györgynek a beceneve.
Krisztován Anna és az akkor még ellenzéki Zsura Zoltán vitája Tótkomlóson
Súlyos összegeket kell visszafizetni
Az Emmi helyettes államtitkárától, Nemcsok Dénes Sándortól érkezett nyolcoldalas levél nagy részletességgel taglalja a mezőkovácsházi és tótkomlósi pályázattal kapcsolatban felmerült kifogásokat. Ezek között szerepel, hogy a szakmai tervek nem egyedileg, nem a kedvezményezettekre szabottan készültek, másrészt hogy a projekt egyik tagja, a Dél-békési Jövőkép Nonprofit Kft. szakmai terv elkészítése címén jogosulatlan támogatást igényelt. Emellett részben szabálytalan volt a projektben résztvevő vezetők foglalkoztatása.
A mezőkovácsházi projektet vezető Dél-békési Jövőkép Nonprofit Kft.-nek 71, míg a programban ugyancsak részt vevő Dél-Békés Mentőcsoport Alapítványnak 10, a kaszaperi önkormányzatnak közel 19 millió forintot kell visszafizetnie. A tótkomlósi projekt vezetője a helyi önkormányzat volt, így az előlegként megkapott mintegy 70 milliót neki kell visszautalnia. A programban szereplő szervezetek és önkormányzatok sok szállal kapcsolódnak Simonka Györgyhöz. Ő alapította évekkel ezelőtt a Dél-Békés Mentőcsoportot például, amelynek sokáig az a Garay Rita volt a vezetője, aki Simonka embereként 2019-ig Tótkomlós polgármestere volt.
2019 februárjában Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő elment a tótkomlósi testület ülésére, ahol heves vitába keveredett Garay Rita akkori fideszes polgármesterrel és Krisztován Annával, akit Simonka legközelebbi embereként tartanak számon. Akkor a most felfüggesztett projektről is folyt vita.
Talány, hogy az előlegként felvett összegeket miből fizetik vissza az önkormányzatok és a kedvezményezett szervezetek. Ráadásul Kaszaper és Tótkomlós élén időközben váltást történt, így a most független Kun Lászlónak és ellenzéki Zsura Zoltán polgármestereknek kell intézkednie. Tény, hogy a megszületett Emmi-eljárással szemben jogorvoslati kérelmet terjeszthetnek elő. Ám ennek sikere erősen kétséges forrásaink szerint.
Hadházy a tavaly februári tótkomlósi ülésen
A mezőkovácsházi és a tótkomlósi ügy nem egyedülálló, információink szerint a mostani vizsgálódás egy nagyobb ellenőrzés része. Az Emminek azért is lépnie kell, mert ha az uniós ellenőrzés talál szabálytalanságokat, akkor annak árát a magyar költségvetésnek kellene befizetnie a brüsszeli kasszába.
„A koldus kalapjából ne lopják el az aprópénzt” – mondta a Narancs.hu-nak egy, az ügyre rálátó, névtelenséget kérő forrásunk. Vélekedése szerint pofátlanság a legszegényebb térségekben élő nők munkavállalására szánt pénzeket lenyúlni. Egy másik forrásunk szerint ennek a történetnek célkeresztjében Simonka György, már a vádlottak padján ülő fideszes parlamenti képviselő áll. „Sokat elmond Dél-Békés egykori korlátlan urának csökkenő befolyásáról és romló érdekérvényesítő képességéről, hogy már egy helyettes államtitkár leckézteti” – jegyezte meg ironikusan.
(Címlapfotónkon: Simonka György (középen), Varga Gusztáv volt mezőkovácsházi polgármester (balra), Garay Rita Tótkomlós egykori városvezetője (jobbra). A felvétel forrása: Simonka György/Facebook.com.) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ujabb-vihar-simonka-birodalmaban-szabalytalan-projektek-megvalositasat-fuggesztette-fel-az-emmi-129587 | https://web.archive.org/web/20200611210958/https://m.magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ujabb-vihar-simonka-birodalmaban-szabalytalan-projektek-megvalositasat-fuggesztette-fel-az-emmi-129587 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmillios-kamuprojektekre-bukkant-a-kormany-simonka-birodalmaban | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-05-08 08:02:00 | [
"Garay Rita",
"Simonka György"
] | [
"Dél-békési Jövőkép Nonprofit Kft.",
"Dél-Békési Mentőcsoport Alapítvány",
"Kaszaperi Önkormányzat",
"Tótkomlós Város Önkormányzata"
] | [
"Baranya megye",
"Békés megye",
"Csongrád",
"Csongrád megye",
"Hajdú-Bihar megye",
"Hajdúsámson",
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Kunszentmárton",
"Mezőkovácsháza",
"Tótkomlós",
"Villány"
] | [
"pályázat",
"támogatás",
"EU"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
50,537 | Leépítéssel készültek a közpénzesőre a NER-hotelek | Nem mindenkire érvényes a létszámstop. Mészárosék Lőrincék a krízisre hivatkozva előbb kirúgtak 850 embert, majd a járvány miatt megnövelt keretből kasszíroztak 17,7 milliárdot. | Unyatyinszki György;
közpénz;Hunguest Hotels;Mészáros Lőrinc; NER;
2020-05-28 06:20:00
Leépítéssel készültek a közpénzesőre a NER-hotelek
Nem mindenkire érvényes a létszámstop. Mészárosék Lőrincék a krízisre hivatkozva előbb kirúgtak 850 embert, majd a járvány miatt megnövelt keretből kasszíroztak 17,7 milliárdot.
„Egy jól körülhatárolható érdekkör milliárdos szállodafejlesztési támogatásokat kap, és számukra az sem volt pályázati feltétel, hogy cserébe ne bocsássanak el munkavállalókat. Eközben mi hetek óta hiába várjuk a rövidített munkaidőre kérhető állami bértámogatási igényünk elbírálását, hogy minél több kollégánknak megőrizzük a munkahelyét.” Így jelezte lapunknak egy szállodaigazgató azt, hogy ellentmondásos módon önti az állam a turizmusba a közpénzmilliárdokat. Azután kérdeztük erről, hogy a 24.hu megírta, 20 milliárd helyett váratlanul 83,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást osztott szét a Magyar Turisztikai Ügynökség a szállodaiparban. A nyertesek között van a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Hunguest Hotels is,beigazolódott az, amiről már május elején írt a Népszava: a cég kirúgott 850 embert, hogy addig se kelljen fizetni őket, amíg az államtól kapott milliárdokból végeznek a szállodafelújításokkal.
Bár a turisztikai ágazatban nem volt titok, hogy a Kisfaludy-program keretében kiosztanak szállodafejlesztési támogatásokat, az már meglepetést okozott: az eredetileg tervezett 20 milliárd forint helyett annak több mint a négyszereséről döntöttek most. A nyertesek listájáról a 24.hu számolt be először. Mint kiderült, 17,7 milliárd forint támogatást kap a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels 14 szállodája. A legnagyobb egyösszegű támogatást, 8,6 milliárd forintot Csányi Sándor OTP Bank-vezér, Hernádi Zsolt MOL-elnök és Garancsi István oligarcha közös cége, a CDHT Hotel Projekt Kft. kapta a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére. Nem maradt ki a pénzosztásból Szijj László szállodaipari érdekeltsége (4 milliárd forint), valamint a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak több üzlettársa sem: Paár Attila 4 milliárdot, Jellinek Dániel és Balázs Attila érdekeltségei összesen 11,3 milliárdot kapnak az államtól szállodafejlesztésre.
Egy lapunknak nyilatkozó szállodaigazgató külön felhívta a figyelmet a pályázati feltételekre. Mint mondta, a Kisfaludy-programra még a járvány előtt lehetett jelentkezni, és akkor még nem kötötték ki, hogy a pályázó cégeknek nem szabad elbocsátani alkalmazottakat. Később már a járvány hatásaira hivatkozva emelték meg a pályázati keretet, de a feltételeket változatlanul hagyták. Annak ellenére is, hogy más, kifejezetten a járványhelyzettel összefüggő támogatásoknál feltétel a munkatársak megtartása.
Annyi biztos, hogy Mészáros Lőrinc Hunguest-lánca aligha kapott volna támogatást, ha a Kisfaludy-programban feltétel a munkahelyek megőrzése. Azt ugyanis lapunk már május elején megírta, hogy Hunguest minden második munkavállalóját, 800-850 embert elbocsát a fejlesztések idejére. Ezzel a 2018-as cégadatok szerint nagyjából 700 millió forint bérköltséget is megspórol. Igaz, a Hunguest lapunk korábbi érdeklődésére közölte, hogy a felújítások utáni megnyitáskor „ismét jelentős számú szakképzett munkaerő foglalkoztatására kerül majd sor”.
Tekintettel arra, hogy főleg építési beruházásokat valósítanak meg a szállodák, a 83,5 milliárd forint jelentős része a kormányközeli vállalkozók építési cégeinél köthetnek ki. Legalábbis így volt ez akkor például, amikor a felcsúti Puskás Akadémia a tao-támogatásokból állt fejlesztéseit Mészáros Lőrinc építőipari cégeire bízták.
A hotelek bőkezű állami támogatása azért is figyelemre méltó, mert a hazai turizmus a válságig az egyik legprosperálóbb iparág volt. Évről évre rekordot döntött a forgalom és a profit is: 2019-ben a szállásdíj-bevétel 9,2 százalékkal, a szálláshelyi összbevétel pedig 8,8 százalékkal nőtt. A nagy bevételt és profitot hozó évek tükrében meglepetést keltett az azonnali kormányzati mentőöv és a szektorban indult gyors leépítési hullám. Mindezt részben magyarázza az, hogy sok szálloda az épület bérlése meg a hitelek fizetése miatt bevételei jelentős részét feléli. Másfelől viszont a nyereség sokszor osztalékká és nem tartalékká alakult, így a válság idején bevétel híján nem maradt miből fizetni alkalmazottakat. A most erősen megtámogatott Hunguest-lánc például 2018-ban 550 millió forintot fizetett ki osztalékként a tulajdonosoknak, mások mellett a Mészáros-családnak. | https://nepszava.hu/3079684_leepitessel-keszultek-a-kozpenzesore-a-ner-hotelek | https://web.archive.org/web/20230324021406/https://nepszava.hu/3079684_leepitessel-keszultek-a-kozpenzesore-a-ner-hotelek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/leepitessel-keszultek-a-kozpenzesore-a-ner-hotelek | Népszava | hungarian-news | 2020-05-28 14:57:00 | [
"Balázs Attila",
"Jellinek Dániel",
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila"
] | [
"CDHT Hotel Projekt Kft.",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
50,538 | Kétszázmillió a semmibe | Hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tettek: az ellenzéki városvezetés szerint felesleges reklámra herdálta a pénzt a önkormányzat kulturális cége a fideszes években. | Pécs;hűtlen kezelés;Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.;
2020-05-29 06:40:00
Kétszázmillió a semmibe
Hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tettek: az ellenzéki városvezetés szerint felesleges reklámra herdálta a pénzt a önkormányzat kulturális cége a fideszes években.
Az októberi választást követően a Pécsett fölényesen nyerő ellenzéki városvezetés átvilágította a korábban kormánypárti irányítású önkormányzat cégeinek működését, és már novemberben felmentette a Zsolnay Örökségkezelő NKft. (ZSÖK) vezetőjét, Vincze Balázst. Ennek oka az volt, hogy Vincze aláírt egy 2019 januárjától 2021 végéig szóló szóló, 209 milliós reklámszerződést egy rádióval, ám ehhez nem kért felhatalmazást a pécsi közgyűléstől, holott enélkül ezt nem tehette volna meg. Az átvilágítás azóta is folytatódott, és a szakértők megállapították, hogy a szerződés kárt okozott a kulturális cégnek.
Bodnár Imre, a pécsi önkormányzat ez ügyben eljáró jogásza elmondta: az évente 2,4 milliárd forintból gazdálkodó örökségkezelő a programjait a kormánypártok tömegkommunikációs holdudvarához tartozó P1 Médiacsoport segítségével kívánta népszerűsíteni. A reklámok 90 százalékát a P1 Rádió Kft. által működtetett Pécs FM osztotta meg a közönséggel, csakhogy ez a megoldás nem hatékony, hisz ma már az információk elsősorban az interneten és a tévén keresztül jutnak el a fogyasztókhoz. Ezt bizonyítja a Magyar Reklámszövetség felmérése, ami szerint a hazai reklámok alig 4 százalékát osztják meg a rádiók, miközben – a rádióknál lényegesen olcsóbban hirdető – internet 33, a tévék pedig 23 százalékot hasítanak ki a reklámtortából. Ezért az átvilágítók a P1-re bízott rádióreklámok javát elherdált pénznek gondolják. Ráadásul a 209 millió forintot akkor is ki kell, hogy fizesse a ZSÖK, ha közben kiderül: a reklám semmit se ért, és ezért már nem is igénylik rá a későbbiekben az adásidőt. Azaz akkor is fizetni kell, ha már egyetlen reklámot sem adnak le. Mindezek miatt a kontraktus ütközik az észszerűséggel és a jó erkölccsel, érvelt Bodnár.
Hogy a vitatott reklámok összességében mennyit hoztak a ZSÖK-nek, azt nehéz megállapítani. A statisztikák szerint 2018-ban 358 ezer, 2019-ben pedig 351 ezer fizető látogatója volt a ZSÖK rendezvényeinek és tárlatainak, vagyis a számok nem támasztják alá a reklámozás említett módjának eredményességét, mondta Bodnár.
Beszéltünk Vincze Balázzsal, aki úgy fogalmazott, nem tart a büntetőeljárástól, mert irányításával a ZSÖK jól gazdálkodott, ezt bizonyítja, hogy 2018-ban 717, míg 2019-ben 820 millió forint saját bevétele volt a kft-nek. A növekmény részben a reklámszerződésnek köszönhető, véli Vincze.
Az átvilágítás szakemberei másképp látják, hisz a bevétel jelentős része állami cégek szponzorációja, s utóbbiak gyakran nem gazdasági logika alapján, hanem politikai parancsra támogatják kulturális partnereiket.
Vincze Balázs azt is elmondta, hogy szerinte azért most jött elő a városvezetés az ő ügyével, mert ezzel szeretnék elvonni a figyelmet egy frissen kiderült városházi mutyiról. Az egyik kormányközeli újság, a pecsaktual.hu ugyanis csütörtökön megírta, hogy az önkormányzat egy átvilágítási pályázatának kiírásánál a városvezetés eleve tudta, ki kapja meg a munkát, s ezt bizonyítja egy, az újság által megszerzett levél, amit a győztes pályázó írt. A pályázattal elnyert munka egyébként nem egészen egymillió forintot hozott a nyertesnek. A városvezetés úgy reagált: a pályázati kiírás szabályos volt, ráadásul az összeg kicsinysége miatt nem is lett volna szükség tenderre. (az önkormányzat érvelését itt olvashatja részletesen)
A vitatott városházi pályázatról író pecsaktual.hu kiadója a P1 Media Group Zrt. Ez a vállalkozás értékesíti a ZSÖK-kel szerződött Pécs FM és a Rádió1 Pécs reklámidejét egyaránt. Utóbbi azért fontos, mert az adót működtető Mambó Rádió Kft.-vel erős kapcsolatot mutat a P1 Rádió Kft. És a Mambó Rádió Kft. annak a Fodor-Petrov Józsefnek az érdekeltsége aki a fideszes Páva Zsolt polgármestersége alatt vaskos városi megbízásokhoz jutott. A két cég székhelye megegyezik a P1 Rádió Kft.-ével, amelynek korábban tulajdonosa volt Fodor-Petrov egykori anyósa is. A Media Group Zrt. szinté Fodor-Petrové. | https://nepszava.hu/3079786_ketszazmillio-a-semmibe | https://web.archive.org/web/20200607213601/https://nepszava.hu/3079786_ketszazmillio-a-semmibe | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ketszazmillio-a-semmibe | Népszava | hungarian-news | 2020-05-29 15:08:00 | [
"Vincze Balázs"
] | [
"P1 Rádió Kft.",
"Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft."
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"hűtlen kezelés",
"hirdetés",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
50,539 | Kilencvenmilliárdért építi meg az új Duna-hidat Paksnál a kormány kedvenc útépítője | A hídra főleg a paksi atomerőmű bővítése miatt van szükség, és 25 kilométernyi utat is építhet hozzá a Duna Aszfalt a következő három évben. | A Duna Aszfalt építheti meg a Paks és Kalocsa közé tervezett új Duna-hidat, méghozzá közel 92 milliárd forintért, amivel ez lesz Magyarország történetének legdrágább ilyen építménye. A gigaprojektre kiírt közbeszerzésen kedden hirdettek eredményt, és bár a közzétett dokumentumból a szokottnál kevesebb részlet derül ki, az biztos, hogy a két részre szedett beruházást teljes egészében Mészáros Lőrinc állandó üzlettársa, Szíjj László cége nyerte el.
Néhány kilométernyi út is épül
Maga a projekt valójában nem csak az 1,1 kilométeres híd kivitelezését takarja, ennél jóval komplexebb. A fejlesztéssel ugyanis Kalocsa 512-es jelű nyugati elkerülő útját kötik össze a Duna túlpartján futó M6-os autópályával. Ehhez nem csak a híd hiányzik, hanem nagyjából 13 kilométernyi út is. Ez volt a közbeszerzés első része, amit egy 76,95 milliárd forintos ajánlattal nyert el a Duna Aszfalt.
A tender másik eleme egy erre az új útra merőleges másik aszfaltcsík kivitelezéséről szólt, amely Gerjent és Paksot fogja összekötni szintén kétszer egy sávon. Ez valamivel rövidebb, 11,2 kilométeres, és hidat sem kell hozzá építeni, így nem meglepő módon sokkal olcsóbb is lesz: ezt 14,96 milliárdos ajánlattal nyerte a Duna Aszfalt.
A közbeszerzésen Szíjj László cége mellett egyetlen piaci szereplő volt, amely mind a két részre érvényes ajánlatot adott le, az SDD Konzorcium. A Dömper Kft., a Subterra-Raab Kft. és a Pannon-Doprastav Kft. alkotta csoportosulás azonban a nagyobb munkát közel nyolcvan, a kisebbet pedig valamivel több, mint 16 milliárd forintért vállalata volna csak el. A Duna Aszfalton és az SDD-n kívül a Duna-híd építésére az A-Híd pályázott még, a Gerjen és Paks közötti útra pedig a Strabag, de ők is jóval drágább ajánlatot adtak a végső győztesnél.
Két év múlva lehet kész
A Paks-Kalocsa híd építését még 2015-ben jelentette be egy kormányzati sajtótájékoztatón Lázár János, aki akkor a Miniszterelnökséget vezette. A miniszter a beruházást a paksi atomerőmű bővítésével indokolta, mondván így a Bács-Kiskun megyében élők is hatékonyan részt tudnak venni a 4000 milliárdos projektben.
Ebből a szempontból egyébként tényleg indokolt az új híd, hiszen Paks II. építése jó ideig biztosan rengeteg embernek ad majd munkát, ebbe pedig logikusnak tűnt bevonni a Duna keleti oldalán élőket is. Hosszabb távon azonban már nem ennyire egyértelmű a kérdés. Nem véletlenül vetették fel többen is az öt évvel ezelőtti bejelentést követően szinte azonnal, hogy belátható távolságon belül északra és délre is van egy-egy híd a most épülőtől, ami feleslegessé teheti a beruházást. Ráadásul
ez a 92 milliárd szinte biztosan nincsen benne a paksi atomerőmű-bővítés 4000 milliárdjában,
hiszen a közbeszerzést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. írta ki.
A Paks és Gerjen közötti út kivitelezésére egyébként két éve, míg az új híd megépítésére 40 hónapja lesz a Duna Aszfaltnak. A 92 milliárdos megbízás pedig még az állami megrendelésekkel elég jól kitömött cég számára is kifejezetten nagy falat.
A társaság teljes éves bevétele 2016-ban például ennek alig több, mint harmada volt, pedig akkor már átvette Simicska Lajos Közgépének a helyét. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy 2016 – uniós források visszaesése miatt – a Duna Aszfalt leggyengébb éve volt a közelmúltban, hiszen két évvel ezelőtt már jóval 100 milliárd feletti árbevételt hoztak össze. | https://g7.hu/kozelet/20200527/kilencvenmilliardert-epiti-meg-az-uj-duna-hidat-paksnal-a-kormany-kedvenc-utepitoje/ | https://web.archive.org/web/20221116112159/https://g7.hu/kozelet/20200527/kilencvenmilliardert-epiti-meg-az-uj-duna-hidat-paksnal-a-kormany-kedvenc-utepitoje/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kilencvenmilliardert-epiti-meg-az-uj-duna-hidat-paksnal-a-kormany-kedvenc-utepitoje | G7 | hungarian-news | 2020-05-27 18:12:00 | [
"Szíjj László"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt."
] | [
"Paks",
"Tolna megye"
] | [
"közbeszerzés",
"útépítés",
"klientúra"
] | [
"Paks II"
] |
50,540 | Tavaly több mint 170 milliárdnyi bevételt hoztak Mészárosék építőipari cégei | Egy kivételével az összes, Mészáros Lőrinc és családja érdekeltségébe tartozó építőipari cég beszámolt a 2019-es teljesítményéről. Az eddig jelentő öt társaság együttes árbevétele a 180 milliárd forintot közelíti, nyereségük pedig meghaladja a 23 milliárdot. A végső összeg viszont ennél is jóval magasabb lehet, hiszen a sorból pont az a ZÁÉV hiányzik, amely az elmúlt években hihetetlen növekedést mutatott fel, és épp tavaly év elején került a család holdingcégéhez. | Egy kivételével az összes, Mészáros Lőrinc és családja érdekeltségébe tartozó építőipari cég beszámolt a 2019-es teljesítményéről. Az eddig jelentő öt társaság együttes árbevétele a 180 milliárd forintot közelíti, nyereségük pedig meghaladja a 23 milliárdot. A végső összeg viszont ennél is jóval magasabb lehet, hiszen a sorból pont az a ZÁÉV hiányzik, amely az elmúlt években hihetetlen növekedést mutatott fel, és épp tavaly év elején került a család holdingcégéhez.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHárman maradtak versenyben a budapesti atlétikai stadion építéséértKönnyen lehet, hogy ugyanaz a konzorcium húzza fel a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra épülő stadiont, amely a 190 milliárdos Puskást is építette.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagítottAz eddig elköltött pénz 40 százaléka végső soron két céghez vándorolt, és mindkettő köthető Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.
Rekordév a birodalom alapcégénél
A Mészárosékhoz köthető építőipari vállalatok számainak egy része már korábban is ismert volt. A cégbirodalom alapját jelentő két vállalatot a Mészáros és Mészáros Kft-t, illetve az R-Kord Kft-t ugyanis a felcsúti vállalkozó részben betolta tőzsdei vállalatába, így ezek néhány adata már az Opus Nyrt. beszámolójában is megjelent (pdf). Már abból a dokumentumból tudni lehetett, hogy a Mészáros és Mészáros 87,4 milliárdos árbevétellel és közel 12 milliárdos adózott nyereséggel abszolút rekordévet zárt. Utóbbi több mint kétszerese a korábbi csúcsnak. Az R-Kord ugyan az előző két üzleti év eredményeit nem érte el, de így sem volt okuk panaszra, a 35 milliárdos árbevétel és 4 milliárdos profit mellett.
A két cég tulajdonképpen a teljes nyereséget ki is fizette osztalékként: a tulajdonosok összesen 15,8 milliárd forintot vehettek ki. Ennek kicsit kevesebb, mint a fele (49 százaléka) ment közvetlenül Mészáros Lőrinc és felesége bankszámlájára, míg a többit az Opus Nyrt. kapja.*Egészen pontosan az osztalékot a két vállalatot összefogó Mészáros Építőipari Holding kapja, és utalja is tovább egyből a közgyűlés döntése értelmében a tulajdonosainak. Ennek a cégnek a 49 százalékát tartja a kezében Mészáros Lőrinc és felesége, és 51 százalékát a szintén a felcsúti milliárdos többségi tulajdonában lévő Opus Nyrt.
Szintén tudni lehetett az Opus bekebelezésével részben Mészárosékhoz kerülő Euro General eredményeit is. A magasépítéssel foglalkozó társaság 5,7 milliárd forint bevételt ért el, és a többi céghez képest gyengébb nyereségszámokat mutatott fel.
Az újabb vállalatoknak is jól ment
Van azonban a Mészáros-családnak egy másik magasépítésben aktív vállalata is, a felcsúti vállalkozó gyerekei által alapított Fejér B.Á.L., amely főleg az állami megrendeléseinek köszönhetően sokkal nagyobb pályán játszik. Egy konzorcium tagjaként ők végezhették a bontási munkákat a Nemzeti Atlétikai Központ helyén 4 milliárd forintért, építenek iskolát Biatorbáryon 6 milliárdért, és úgy általában is, a cég 2015-ös alapítása óta 136 milliárdnyi közbeszerzést nyertek el egyedül, vagy más cégekkel közösen*Ebből a teljesen önállóan elnyert munkák értéke 23,6 milliárd forint volt a Bisnode adatai szerint..
Ennek fényében nem meglepő, hogy még úgy is jóval nagyobb bevételt hoztak 2019-ben az Euro Generálnál, hogy ez az évük mind árbevétel, mind nyereség soron gyengébb lett az előzőnél.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA járvány árnyékában 100 milliárdnyi közbeszerzést húzott be Mészáros Lőrinc és üzleti köreBár számos állami beruházás elakadt a koronavírus-helyzet miatt, az igazán nagy közbeszerzések elé a járvány sem gördíthet akadályt.
Árbevételben V-Híd Zrt. sem tudta azt hozni, mint 2018-ban, abban az évben, amikor Mészárosék tulajdonába került. Persze ez annyira nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy tavalyelőtt duplázni tudták a forgalmukat, a nyereségüket pedig ennél is nagyobb mértékben növelték. Utóbbi ráadásul ezúttal is tovább emelkedett: 2019-ben az adózott eredmény már a 6 milliárdot közelítette.
Van még tartalék a rendszerben
Így jön ki az öt cégnek összesen a 180 milliárdot közelítő árbevétel, és a 23 milliárdos nyereség. Ez pedig, ha megjön a Záév beszámolója ennél is sokkal több lehet. Utóbbi vállalat ugyanis brutálisan sok állami megbízást kapott az elmúlt években:
egy másik kormányközeli céggel közösen ők építették a 190 milliárdos Puskás stadiont
ugyanezzel a vállalattal építik a 26 milliárdos Új Néprajzi Múzeumot
Nagykanizsán egyedül egy 10 milliárdos multinacionális csarnokot húznak fel
hatmilliárdot kapnak a Nyugat Magyarországi Utánpótlás Nevelési Centrum kivitelezéséért
közel ötmilliárdért építenek Jég- és Curling csarnokot az UTE-nek
és még hosszan lehetne sorolni. Csak Mészárosék tulajdonszerzése óta, illetve az azt közvetlenül megelőző hetekben 29 milliárdnyi közbeszerzést nyertek el önállóan, és másfélszer ennyit másokkal közösen. A korábbi megbízásaikkal együtt pedig egy cseppet sem lenne meglepő, ha a 2018-as 70 milliárdos árbevételt és 5,6 milliárdos profitot 2019-ben is hozni tudták volna.
A család építőipari cégeinek kilátásai pedig véletlenül sem csak a Záév és a Fejér B.Á.L. tízmilliárdokban mérhető rendelésállománya miatt kifejezetten kedvezőek. A Mészáros és Mészáros Kft-nek és az R-Kordnak ennél is jóval több megbízása van. Az Opus beszámolójában azt írták, hogy
előbbi 146,3, utóbbi 86 milliárd forintos szerződésállománnyal rendelkezett 2019 végén.
A két vállalat pedig azóta is nyert el állami megbízásokat, az R-Kord például 9,5 milliárdért dolgozhat a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között a vasúton, és 47 milliárdért villamosíthatja a Püspökladány és Biharkeresztes közötti vasútvonalat a Strabaggal közösen.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzen a térképen megnézheted, dolgozik-e a közeledben Mészáros LőrincAz osztráktól az ukrán határig terjednek a Mészáros és Mészáros Kft. aktuális feladatai, amelyek között már gázszerelésből van a legkevesebb. A nagy pénzt az út-, vasút-, híd- és víziközmű-építések hozzák.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNehezen kerülheted el Mészáros Lőrinc pénzgyárát, ha vonatra szállszAz R-Kord Kft. 124 milliárd forintos aktuális szerződésállománya az ország vasúthálózatának nagy részét lefedi.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA járvány árnyékában 100 milliárdnyi közbeszerzést húzott be Mészáros Lőrinc és üzleti köreBár számos állami beruházás elakadt a koronavírus-helyzet miatt, az igazán nagy közbeszerzések elé a járvány sem gördíthet akadályt. | https://g7.hu/vallalat/20200530/tavaly-tobb-mint-170-milliardnyi-bevetelt-hoztak-meszarosek-epitoipari-cegei/ | https://web.archive.org/web/20230610045912/https://g7.hu/vallalat/20200530/tavaly-tobb-mint-170-milliardnyi-bevetelt-hoztak-meszarosek-epitoipari-cegei/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tavaly-tobb-mint-170-milliardnyi-bevetelt-hoztak-meszarosek-epitoipari-cegei | G7 | hungarian-news | 2020-05-30 18:17:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Euro Generál Zrt.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Opus Global Nyrt.",
"R-Kord Kft.",
"V-Híd Zrt.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
50,541 | Megalapította első cégét, azonnal megpályázott nyolcmilliárd forint állami támogatást, és nyert | Sok ezren vesztették el a munkájukat a turizmusban, de ahelyett, hogy rajtuk segítettek volna, inkább a leggazdagabb magyarok között osztottak szét 83 milliárdot egy kirívóan visszás pályázaton. | A Tiszakécske amatőr focicsapatának egykori játékosa, Sáfrány Tamás tavaly karácsony előtt néhány nappal alapította meg élete első cégét. Pont egy nappal később nyitottak meg egy jelentős pályázati lehetőséget, amellyel nagy kapacitású szállodák igényelhettek több milliárd forint állami támogatást.
Bár a kiírás szerint március végéig lehetett volna pályázni, a 31 éves Sáfrány már január elején leadta az igénylését*legalább három szálloda üzemeltetésére. Ez remek ütemérzékre utal: a jelentkezést január 7-én felfüggesztették túl sok jelentkezőre hivatkozva. Azaz a tervezett bő három hónap helyett kevesebb mint három hétig lehetett pályázni, benne a jellemzően nem pályázatírással töltött karácsonyi-szilveszteri időszakkal.
Az állítólagos túljelentkezés ellenére Sáfrány sikeresen pályázott: cége összesen nyolcmilliárd forint állami támogatást nyert három hotel fejlesztésére, köztük egy ötcsillagos balatoni hotel megépítésére. A pár hetes vállalkozás úgy pályázott sikeresen több milliárd forint vissza nem térítendő adófizetői támogatásra, hogy nincs semmilyen előtörténete, az interneten lényegében semmilyen információ nincs róla, honlapja sincs, elérhetőségének is mindössze Sáfrány gmailes címe van megadva.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy néz ki, amikor Szíjj László 145 milliárdos útépítésért repül AfrikábaA negyedik leggazdagabb magyar azért utazott a Kongói DK-ba, mert egy világszinten számottevő útépítést készít elő a világ egyik legkorruptabb országában.
Sáfrány valószínűtlen sikerét kontextusba helyezi, hogy közeli kapcsolatban áll a hozzá hasonlóan tiszakécskei Szíjj Lászlóval, aki a Fidesz kormányzása alatt az ország negyedik leggazdagabb embere lett állami megrendeléseknek köszönhetően. Sáfrány a Szíjj tulajdonába tartozó Minerva Pénzügyi Zrt. felügyelőbizottsági tagja, és egy olyan hotelben is vezető pozíciója van, amely szintén a milliárdos vállalkozóé*Ezek mellett a nemrég még szintén Szíjj tulajdonába tartozó Kecskeméti Labdarúgó Akadémia Nonprofit Kft.-ben is felügyelőbizottsági tag volt Sáfrány..
Felfüggesztették a pályázatot, négyszeres lett a keret
Az állami Magyar Turisztikai Ügynökség által meghirdetett programon – ahogy a 24.hu bemutatta – döntő többségében olyan vállalkozók közelébe kerül sok milliárdos állami támogatás, akik Magyarország leggazdagabbjai közé tartoznak. A szétosztott 83 milliárd forintból a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó szállodákat összesen 17,7 milliárd forinttal támogatják, a nyertesek között van például Paár Attila egyik* résztulajdonában álló cége, vagy a Csányi Sándorhoz, Garancsi Istvánhoz és Hernádi Zsolthoz köthető tihanyi kastélyszálló, amely több mint nyolcmilliárd forintot kap.
A pályázat azonban nem csak azért kirívó, mert egy gazdasági válsághelyzetben a politikai elittel szoros kapcsolatot ápoló, kiemelkedően gazdag vállalkozókat támogatja adófizetői pénzből. Újszerűségét inkább az adja, hogy milyen áttetszően, a látszatra már csak minimálisan adva transzformálódnak közpénz-tízmilliárdok a politikával szoros kapcsolatot ápoló gazdasági elit magántermészetű gazdagodására.
Sáfrány cégéhez hasonlóan több olyan cég is milliárdos támogatást kap, amelyek lényegében teljesen üresek voltak a legutóbbi nyilvános beszámolóik szerint. Adott esetben a pályázat beadása után kerültek új tulajdonoshoz – mint Sáfrány esetében Szíjj Lászlóhoz -, és olyan hotelek építésére kapnak milliárdokat, amelyekről alig lehet nyilvános információt találni.
A magyar turizmus történetében példátlanul magas, 83 milliárd forintos pályázat nemcsak a felfüggesztett jelentkezés vagy a kiválasztás módja miatt visszás. A pályázat keretösszege ugyanis eredetileg 20 milliárd forint volt, és pont arra hivatkozva függesztették fel, hogy a beérkezett kérelmek összege elérte ennek a többszörösét.
Aztán nem tisztázott okokból a 20 milliárd forint helyett végül 83 milliárdot osztottak ki*Ez az összeg majdnem eléri a turisztikai ügynökség évi 90 milliárdos költségvetését, legalábbis a szervezet vezetője, Guller Zoltán erről beszélt egy korábbi interjúban.. Megkerestem a turisztikai ügynökséget, hogy miért nőtt meg a keretösszeg, illetve hogy összesen mekkora összegben érkeztek pályázatok, de nem reagáltak.
A támogatások megnégyszerezése azért is nehezen érthető, mert a turisztikai ügynökség vezetője, Guller Zoltán is arról beszélt március végén, hogy a legfőbb prioritás a munkaerő megtartása, ami értelemszerűen kevésbé valósulhat meg, ha új szállodák építésére fordítanak tízmilliárdokat például bértámogatás helyett (a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels állományának felét, 800-850 embert bocsátottak el a 17,7 milliárdos támogatással párhuzamosan).
A 83 milliárdos összeg nagyságát jól érzékelteti, hogy Guller március elején arról beszélt, hogy a koronavírus miatt összeomló, 400 ezer embernek munkát adó turizmus kárainak enyhítésére egymilliárd forintos alapot hoznak létre (igaz, erről nem találtam információt az MTÜ honlapján, egy későbbi interjúban Guller is kitérő választ adott egy segélycsomagra vonatkozó kérdésre, és az erről szóló kérdésemre sem reagáltak).
Miközben tehát egymilliárd forintos alapot hoznak létre a járvány miatt ellehetetlenülő kisebb-nagyobb vállalkozásoknak és több ezer munkáját elvesztő szállodaipari dolgozónak, az ország leggazdagabb emberei botrányos körülmények között kapnak 83 milliárd forint állami támogatást.
Szintén beszédes, hogy Gullerék minden idők legnagyobb turisztikai programjának nevezik a Kisfaludy néven futó támogatási programot, mégsem kommunikáltak a pályázat eredményeiről. A döntési listát mindössze egy kevésbé szem előtt lévő linken lehet megtalálni a program honlapján.
Az nem tudható, hogy kik bírálták el a döntéseket, de a pályázati kiírásban részletesen szerepelnek az értékelési szempontok. Általánosságban ezekről azt lehet írni, hogy kizárólag a benyújtott projektet vizsgálták, nem nézték a pályázó korábbi teljesítményét. Összesen 18 tényezőt értékeltek, köztük olyan puha szempontokat, hogy mennyire “magas színvonalúak” a tervezett fejlesztések. A legtöbb pontszámot pedig arra lehetett kapni, ha “reális, alátámasztott” a pályázat “marketing terve, piacra törési stratégiája”, ami szintén széles teret nyit a döntéshozók szubjektív szempontjainak érvényesülése előtt.
Guller korábbi tájékoztatása szerint a programmal 1500 új szoba jön létre és 4200 szépül meg. 83 milliárd forinttal számolva tehát egy szobára átlagosan 14,5 millió forint jut.
Korábban nem dolgozott a szállodaiparban
A milliárdokat nyert pályázók közül ebben a cikkben egyedül a cikk elején említett tiszakécskei Sáfrány cégével foglalkozom. Az internetről viszonylag kevés információt lehet megtudni a férfiról. Tudomásom szerint amatőr focis pályafutása mellett eredetileg pénzügyesként dolgozott, majd 2019 első felében jelentős fordulatot vett az élete. Ekkor került Szíjj László tulajdonába*a 2019 márciusától a tulajdonába tartozó Minerva Tőkealap-kezelő Zrt. révén egy négycsillagos bükfürdői szálloda, a Greenfield Hotel Golf & Spa, többek között Magyarország első 18 lyukú golfpályájával.
Az akkor 30 éves Sáfrány rögtön a hotel ügyvezetője lett úgy, hogy tudomásom szerint korábban nem dolgozott a szállodaiparban. A cégadatbázisok alapján cégvezető tapasztalata sem volt. Szűk egy évvel később alapította meg a cikk elején említett céget, az Adventor Hotel Kft.-t. Eddigi egyetlen sajtószereplésén, idén januárban annyit közölt a hvg360-nal a cégről, hogy “jelenleg is működő, illetve a későbbiekben megnyíló hotelek képviselőivel tárgyal a szolgáltatásairól”.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEnnyi pénzt még Simicska Lajos sem tudott csinálni útépítésbőlCsak tavaly majdnem 19 milliárdnyi nyereséget termelt a Duna Aszfalt, amiből az előző öt évben 31 milliárd forintot vettek ki.
Az nem derül ki, hogy a korábban semmilyen más céges érdekeltséggel nem rendelkező Sáfránynak miből lett volna forrása a pályázatok önerejére, amely a minimális 30 százalékos önrészből következően több mint 3 milliárd forint*A 8 milliárd forintos támogatás legfeljebb a 70 százaléka lehet a teljes beruházási összegnek.. Elképzelhető, hogy emiatt szállt be a cégbe a pályázat leadása után hónapokkal, május 15-én a Themis Magántőkealap, amelyet Szíjj László Minerva Befektetési Alapkezelő Zrt.-je kezel. Szíjj cége néhány nappal azt megelőzően lett tulajdonos az Adventor Hotelben, hogy kihirdették volna a nyolcmilliárdos támogatást.
Kétmilliárd támogatással számoltak, hatmilliárd lett
Az Adventor kétmilliárd forintot kapott a bükfürdői hotelre, és a három pályázott projekt közül ez az egyetlen hotel, amely ténylegesen működik. A másik kettő felépítése egyelőre terv, és róluk egyelőre jóval kevesebbet lehet tudni.
Az egyik egy ötcsillagos keszthelyi hotel, amelynek az építésére négymilliárd forintot kapott Sáfrány cége. Korábbi cikkek alapján Szíjj 2015-ben kezdte el bevásárolni magát a keszthelyi parti sétányon fekvő Via Hotelbe, amelyet mostanra elbontottak. A ledózerolt hotel helyén terveznek létrehozni egy ötcsillagos szállodát Hotel Baron néven.
A Hotel Baron először akkor került a hírekbe, amikor a Magyar Turisztikai Ügynökség tavalyi pályázatán 1,84 milliárd forintot kapott a jelenleg Szíjj László tulajdonába tartozó a Minerva Tőkealap-kezelő Zrt. egyik alapja. A nyertes cég akkor azt közölte egy balatoni újsággal, hogy a beruházás összege 10 milliárd forint lesz. Külön hozzátették, hogy a legalacsonyabb, 25 százalékos “támogatási intenzitással” pályáztak,
így a projekt önrésze meghaladja a 8 milliárd forintot.
Ennek azonban ellentmond, hogy az eddigi elnyert közel kétmilliárdos támogatáshoz most újabb négymilliárdot nyert a cég leendő üzemeltetője. Tehát amennyiben nem módosul a beruházás költségvetése, a hatvan százaléka – közvetlenül – közpénzből valósul meg.
Ahogy a beruházó korábban közölte, egy letűnt kor arisztokrata hangulatát próbálják visszavarázsolni a hotel megépítésével, ugyanis “az új hotel egyes részletei a virágzó Festetics korszakot, a XVII-XIX. századi főnemesség életének hangulatát fogják idézni”.
A harmadik szállodáról, a kétmilliárdos támogatásban részesülő Hotel Promus Winehouse-ról lényegében semmilyen információt nem lehet találni az interneten. Egy szállodapiaci forrás szerint az egykori soproni Hotel Fagus átalakításával vagy a helyén jöhet létre az új szálloda. A tulajdoni lap alapján a 2016-ban bezárt szállodát valóban az immár Szíjj László tulajdonába tartozó Minerva Tőkealap-kezelő Zrt. egyik alapja szerezte meg (a tíz leggazdagabb magyar közé bekerülő Jellinek Dániel érdekeltségén keresztül).
Akárcsak a keszthelyi szálloda, a soproni projekt is kapott támogatást tavaly a turisztikai ügynökségtől. Akkor közel 800 millió forintot, most pedig kétmilliárdot, ennek ellenére nyilvánosan semmit nem lehet tudni a projektről.
A cikkel kapcsolatban többek között megkérdeztem a turisztikai ügynökséget, hogy mi magyarázza azt, hogy egy frissen alapított cég három projektre összesen nyolc milliárd forintot kapjon, de erre a kérdésre sem válaszoltak. Sáfrányt és Szíjj László-féle Themis Magántőkealapot is megkerestem több kérdéssel, de ők sem reagáltak. | https://g7.hu/kozelet/20200529/megalapitotta-elso-ceget-azonnal-megpalyazott-nyolc-milliard-forint-allami-tamogatast-es-nyert/ | https://web.archive.org/web/20230321135526/https://g7.hu/kozelet/20200529/megalapitotta-elso-ceget-azonnal-megpalyazott-nyolc-milliard-forint-allami-tamogatast-es-nyert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megalapitotta-elso-ceget-azonnal-megpalyazott-nyolcmilliard-forint-allami-tamogatast-es-nyert | G7 | hungarian-news | 2020-05-29 18:24:00 | [
"Csányi Sándor",
"Garancsi István",
"Guller Zoltán",
"Hernádi Zsolt",
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila",
"Sáfrány Tamás",
"Szíjj László"
] | [
"Adventor Hotel Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Minerva Befektetési Alapkezelő"
] | [] | [
"pályázat",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [] |
50,542 | Öt év alatt 91 milliárdnyi profitot termelt Simicska Lajos útépítő utódja | Több mint 157 milliárdnyi árbevételt és 24,4 milliárdos profitot hozott 2019-ben a Duna Aszfalt. Ez nemcsak a cég, hanem a teljes magyar építőipat történetében rekord. | Egészen döbbenetes számokkal zárta 2019-et az elmúlt évek állami útépítési tenderein taroló Duna Aszfalt Kft. A Mészáros Lőrinc barátja és üzlettársa, Szíjj László tulajdonában lévő vállalat több mint 157 milliárdnyi árbevételt ért el kizárólag Magyarországon, és ezen vastag, 24,4 milliárd forint adózott nyereséget ért el. Mind a két adat rekord nemcsak a cég, hanem a teljes magyar építőipar történetében.
Árbevételben a Duna Aszfalton kívül eddig két cégnek sikerült egy éven belül 100 milliárd fölé kerülni. Az egyik a gyakran Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett Garancsi Istvánhoz köthető Market Zrt., amely mások mellett a vizes vb-re készülő Duna Arénát építette, és a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra szánt százmilliárdos multifunkcionális sportcsarnokon is dolgozik. Ők 2017-ben és 2018-ban is átlépték ezt a szintet, utóbbi évben már a 140 milliárdot közelítették, amivel akkor a Duna Aszfaltot is előzték. Mivel a Market a 2019-es számait még nem tette közzé, nem kizárt, hogy ismét túlszárnyalják Szíjj László útépítő vállalatát.
A másik cégnél azonban ez a veszély két okból sem fenyeget. Ez a társaság ugyanis a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép volt, amely még az Orbán-Simicska háború kirobbanása előtti állami megrendeléseivel ért el rekordokat 2014-ben és 2015-ben. A nagy összeveszést követően azonban a cég állami megbízásai teljesen lenullázódtak, a vállalat forgalma két év alatt a huszadára esett. Ráadásul
a korábbi rekorder Közgépet időközben eladta a kapituláló Simicska Lajos, és a cég pont ahhoz a Szíjj Lászlóhoz került, aki a Duna Aszfaltot is birtokolja.
A tulajdonosváltás óta egyébként el is kezdtek érkezni újra a megbízások a Közgéphez, először csak alvállalkozóként, majd közvetlenül is.
Visszakanyarodva a Duna Aszfalthoz, ha a vállalat növekedésében nem is volt fordulat, az osztalékfizetési stratégiájában azonban történt változás. A társaság tulajdonosa a 2014 és 2018 közötti 67 milliárdos profit közel kétharmadát kivette a cégből, most azonban a 24,4 milliárd nagy részét bent hagyja, csak 3 milliárdot fizet ki.
A jelenlegi gazdasági körülményeket tekintve ez kifejezetten érdekes fejlemény. A cégben hagyott pénz ugyanis jellemzően arra utal, hogy a vállalat valamilyen befektetésre készül. Márpedig most a koronavírus-válság időlegesen eléggé leértékelt egyébként normál piaci körülmények között jól teljesítő cégeket, amelyek könnyen felvásárlási célponttá válhatnak. Ráadásul jó esély van rá, hogy a magyar vevőknek komoly külföldi konkurenciával sem kell szembenézniük egy-egy felvásárlási kísérlet során.
A kormány ugyanis épp a héten korlátozta a külföldi cégek itthoni terjeszkedését
azzal, hogy miniszteri engedélyhez kötötte a külföldi tulajdonszerzést a magyar gazdaság nagy részében.
Korábban is írtuk már, hogy egy esetleges konszolidáció nagy nyertesei Magyarországon a komoly pénztartalékkal rendelkező kormányközeli cégek lehetnek. A Duna Aszfalt közülük is kifejezetten jó helyzetben várja a következő hónapokat, hiszen a vállalat bakszámláján közel 19 milliárd forint volt 2019 végén.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKormányközeli cégek lehetnek a nyertesei a koronavírust követő felvásárlásoknakKonszolidációs hullámot indíthat el a mostani válság, ezen pedig azok nyerhetnek, akiknek van pénzük. Minél később jön az állami mentőcsomag, annál kiszolgáltatottabbak a cégek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSimicska Lajos pénzgyára adja a referenciát MészároséknakA székesfehérvári félkész gyalogos felüljárót három éve nem sikerül befejezni. Talán majd most, miután még jobban elszállt a költsége.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉpp most élesztik újra a Simicska-birodalom ékkövétMészáros Lőrinc üzleti körének alvállalkozójakánt tér vissza a fővárosba az egykori Simicska-birodalom zászlóshajója, a Közgép. A Déli összekötő vasúti hidat korszerűsítik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc 54 milliárdért épít vasutat a BMW-gyárhoz, nem lesz elég az erre félretett pénzElég magas fajlagos költséggel épít vasutat a BMW-gyárnak a felcsúti milliárdos V-Híd nevű cége. Közben újra állami munkát nyert Simicska Lajos egykori cége, a Közgép. | https://g7.hu/vallalat/20200529/ot-ev-alatt-91-milliardnyi-profitot-termelt-simicska-lajos-utepito-utodja/ | https://web.archive.org/web/20221126082843/https://g7.hu/vallalat/20200529/ot-ev-alatt-91-milliardnyi-profitot-termelt-simicska-lajos-utepito-utodja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ot-ev-alatt-91-milliardnyi-profitot-termelt-simicska-lajos-utepito-utodja | G7 | hungarian-news | 2020-05-29 18:40:00 | [
"Szíjj László"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt."
] | [] | [
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
50,543 | Simonka György fideszes képviselő büntetőügyei: végtelen történet | Az ügy bonyolultsága, a közel háromtucatnyi vádlott, az előre bejelentett több mint száz tanú miatt igen hosszú menetre számíthatunk azok után, hogy ez év januárjában a Fővárosi Törvényszéken az előkészítő üléssel megkezdődött az a büntetőper, amelynek a középpontjában Simonka György fideszes országgyűlési képviselő áll. Valószínűleg több hónappal növeli az eljárás időtartamát, hogy a koronavírus-járvány miatt ítélkezési szünet volt a magyar bíróságokon – nem is tudják a pert az előzetesen kitűzött időpontban, május 12-én folytatni. A büntetőper érdemi része, a vádlottak kihallgatása csak valamikor ősszel kezdődhet el a fővárosban.
A vád és a védelem tökéletesen ellentétes módon ítélik meg az ügyet. A véleménykülönbségek feloldását aligha hozza el az első fokú ítélet, amely ellen a Központi Nyomozó Főügyészség, vagy a vádlottak, esetleg mindkét fél fellebbezni fog. Így jogerősen várhatóan a Fővárosi Ítélőtábla dönt majd. Egy, az ügyben érintett jogász forrásunk úgy kalkulál, hogy ez a büntetőper 2023-2024 előtt nem zárul le.
Simonkát a parlament kormánypárti frakciójában semmilyen szankció nem érte büntetőügye miatt.
Simonka mai is Fidesz-frakció tagja. Kocsis Mátéval egyetértésben
Újraindítják-e Simonkát?
Többször beszámoltunk, hogy az ügyészség tavaly augusztusban a Fővárosi Törvényszékhez benyújtott vádiratában 8 és fél év fegyházbüntetést és 750 millió forintos teljes vagyonelkobzást kért a bűnszervezetben különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás miatt megvádolt Simonka Györgyre. Emellett súlyos szabadságvesztést kér a politikus feleségére is. A vád szerint Simonka és társai összesen 1,4 milliárd forint kár okoztak azzal, hogy a termelési és értékesítési szövetkezetek (tész) beruházásaikor uniós és honi költségvetési pénzeket – előre elhatározott módon – szabálytalanul hívtak le és használtak fel. A januári előkészítő ülésen Simonka tagadta a bűnösségét. Ez azt is jelenti, hogy számára így nőhetnek a vádiratban szereplő büntetési tételek.
Ha tényleg csak három vagy négy év múlva zárulhat le a bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás miatti büntetőügy, kérdés, hogy a 2022-es választáson újraindítja-e a Fidesz Simonkát abban a dél-békési körzetben, ahol eddig háromszor nyert egyéni mandátumot.
Az indulás mellett szól, hogy bejáratott, felépített politikusról van szó. A 2019. augusztusi vádemeléskor Kerényi János, a Fidesz dél-alföldi régióigazgatója és Herczeg Tamás, a Fidesz Békés megyei választmánya elnöke – mindketten parlamenti képviselők is – egyaránt kijelentette, hogy a jogerős bírósági ítéletig mindenki ártatlannak tekintendő. Ez így helyes, ám okkal vethető föl, hogy a kormánypárt belevág-e olyan politikusáért kampányolni, aki súlyos bűncselekmények gyanúja miatt a vádlottak padján ül.
A feledékeny fideszes régióigazgató
Amúgy a tavaly augusztusi vádemelés után a Narancs.hu által megkérdezett Kerényi arról elfelejtett beszélni, hogy egy közeli hozzátartozója, K. István a Simonka-per negyedrendű vádlottja. Ha a 2022. tavaszi választáson nem Simonkát indítja a Fidesz, az a legbiztosabb jele lesz annak, hogy Orbán Viktor a közösen pózolós fotók ellenére is elengedte a képviselő kezét.
Simonka (balról) vele szemben Kerényi
Ráadásul Simonka büntetőügyei ezzel hosszan elnyúló perrel aligha érnek véget. Ahogyan a Narancs.hu arról már beszámolt, a Központi Nyomozó Főügyészség képviselői az előkészítő ülésén felolvasták a 150 oldalas vádiratot, amely a Simonka által létrehozott és menedzselt termelési és értékesítési szövetkezeteknél elkövetett bűncselekményeket taglalja.
Másik büntetőügy még nagyobb kárértékkel?
Az ügyészség jelezte, hogy a későbbi, döntően az EU-s fejlesztési források visszaélésével összefüggésben elkülönített ügyeket egy másik eljárásban vizsgálhatja. Forrásaink szerint az sem kizárt, hogy az EFOP- és TÁMOP-források szabálytalan felhasználása miatti eljárásban a kárérték akár a háromszorosa is lehet a mostani ügy 1,4 milliárd forintjának. Az ezzel kapcsolatos nyomozások és kihallgatások most is zajlanak Dél-Békésen, sok egykori és mai helyi közszereplő bevonásával.
Ha mindez igaz, akkor Simonka jó ideig koptatja még a vádlottak padját.
(Címlapfotónkon Orbán Viktor a volt Karmelita kolostorban fogadta Simonka Györgyöt. A felvétel forrása: Simonka György/Facebook.com.) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-gyorgy-fideszes-kepviselo-buntetougyei-vegtelen-tortenetek-129534 | https://web.archive.org/web/20200611205900/https://m.magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-gyorgy-fideszes-kepviselo-buntetougyei-vegtelen-tortenetek-129534 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/simonka-gyorgy-fideszes-kepviselo-buntetougyei-vegtelen-tortenet | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-05-09 08:38:00 | [
"Simonka György"
] | [
"Fidesz"
] | [
"Békés megye"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"rokonok",
"EU",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
|
50,544 | Ez a hajó elment, palira vették Rogánék a balatoniakat | Polgármestereket, köztük a fideszeseket és civil szervezeteket is becsapták. A balatoni vitorláskikötők dolgozóit már két héttel a május 6-i döntés előtt értesítette a cégvezetés: januártól kikerülnek a Balatoni Hajózási Zrt. fennhatósága alól. Múlt szerdán a vitorláskikötők kiszervezéséről döntött a Bahart közgyűlése egyetlen igen szavazattal. Ez a voks, a magyar államot képviselő, a Rogán Antal felügyelte turisztikai ügynökségé volt. | Az elsők között írtunk a 173 éve Széchenyi István által alapított balatoni hajózási társaság szétszedését végrehajtó, úgynevezett reorganizációs tervről. Akkor, amikor értesítették a már kisebbségi tulajdonban lévő balatoni önkormányzatokat, hogy miről is kell majd szavazniuk a május 6-i közgyűlésen.
Többek között azt, hogy a tervek szerint kiszervezik az idén közel egymilliárdos bevételt termelő vitorláskikötői ágazatot. Ahhoz, hogy a terv át fog menni, nem férhetett kétség: a javaslatot a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) felügyelete alatt lévő cég vezetősége dolgozta ki, a 6 milliárdos korábbi tőkeinekciónak köszönhetően az állam szavazati többsége pedig jó ideje biztosított.
S múlt szerdán minden a papírforma szerint történt, a döntés megszületett: 11 vitorláskikötőt pályázati úton bérbe adnak, megszüntetnek hajójáratokat, kivonnak a forgalomból és értékesítenek kikötőket, eladnak két kempinget és egy szállodát. Mindez 65 fős létszámleépítéssel is együtt jár.
Meg sem várták a döntést
Egyébként a Bahart vezetősége már a javaslatban világossá tette, hogy mindez a tulajdonosi jogokat gyakorló, a Rogán Antal miniszter által felügyelt turisztikai ügynökség "rendelkezései alapján" történik. Sőt, a cég vezetésének pontos információi lehettek arról, hogy a közgyűlés összehívása pusztán formalitás, nem fogják befogadni a kisebbségi részvénycsomagot birtokló önkormányzatok észrevételeit.
A Bahart vezetése ugyanis már két héttel a szavazás előtt közölte az érintett dolgozókkal: jövőre a cég már nem üzemeltet vitorláskikötőt. Sőt, időközben a Narancs.hu arról szerzett tudomást, hogy a létszámleépítések már el is kezdődtek a voksolás előtti napokban.
Tehát a balatoni polgármesterek és civil szervezet „segélykiáltása” pusztába kiáltott szó volt. Pedig mint arról beszámoltunk, a balatoni polgármestereket tömörítő, 1904-ben alapított Balatoni Szövetség elnöke, Lombár Gábor április végén még kísérletet tett az állam meggyőzésére.
A balatonfenyvesi független polgármester azt írta Gullner Zoltánnak, a társaságban az államot képviselő Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának május 6-a előtt: még nem késő asztalhoz ülni, egyeztetni. „A Bahart Zrt.-ben tulajdonosként – részvényesként – bent maradó balatoni önkormányzatok számára kiemelten fontos feladat, hogy a társaság egyben maradjon annak vagyonával, tevékenységével, működési struktúrájával, a meglevő személykikötő-, illetve vitorláskikötő-hálózat maradjon a cégben, hiszen ez biztosítja a Balaton egészének megközelítését, azon való közlekedést, ami a turizmus elengedhetetlen feltétele” - hangsúlyozta Lombár.
Egyetlen település sem támogatta
De egyeztetés nem volt, csak szavazás. A Narancs.hu birtokába került jegyzőkönyv szerint egyedül a magyar állam képviselője mondott online igent a Bahart átalakítására, a települések képviseletében 10 polgármester „üzente” írásban, hogy nem, heten tartózkodtak, négy településvezető pedig nem vett részt a szavazáson. A tíz nemmel voksoló polgármester közül kilenc független, egy fideszes, a balatonszemesi Szomorú Szilárd. A hét tartózkodó közül kettő független és öt fideszes, de ebből csak négyet vettek figyelembe a szavazatok értékelésekor, mivel a balatonfüredi Bóka István voksa „technikai okokból érvénytelenre” sikeredett.
Azon négy település közül, amely nem vett részt a szavazáson, egyet vezet fideszes polgármester, hármat független. A lényeg azonban: egyetlen balatoni településvezető sem szavazta meg a reorganizációs tervet, senki nem ért tehát egyet a Balatoni Hajózási Zrt. szétszedésével.
A nyereséget termelő ágazat
Fotó: wikipedia.org
A csőd, amiről nem tudnak
Mindez akkor is csak formaság volt. Nyilván a hivatalos magyarázat már jóval korábban megszületett, ám a kormánypárti Origó azonban a szavazás másnapján állt elő vele: a 78 százalékot érő egyetlen igen szavazat „a csődtől mentette meg a céget”.
A Narancs.hu-nak több polgármester is azt mondta, ezen igencsak meglepődtek. Tudták, hatalmas nyereségre sosem volt képes a társaság – nem is ezzel a céllal működtették –, ám csőd sohasem fenyegette. Ha most mégis az fenyegetné, amit a cég vezetői egyetlen egyszer sem közöltek velük, akkor különösen érthetetlen, hogy éppen a legtöbb bevételt hozó, legnyereségesebb ágazatától válik meg.
Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke szerint „a tóparti önkormányzatok azzal a feltétellel kapták meg hosszú évekkel ezelőtt a Bahart tulajdonjogát, hogy egyben kell tartaniuk a céget, ami észszerű, hiszen a veszteséges menetrendi hajózást a nyereséges ágazatokból kell és lehet finanszírozni.
„Nem piaci áron”
Érthetetlen, miért változott meg a régió és a turizmus hosszú távú érdekeit szem előtt tartó álláspont - a Bahart egybentartása - az állam részéről, hiszen a megszavazott reorganizációs terv eladásokról, bérbeadásokról, elbocsátásokról szól „optimalizáció címén”.
A kormánysajtó és a Magyar Turisztikai Ügynökség az elmúlt napokban, feltűnően kerülve a vitorláskikötők kiszervezésének témáját, azt is bizonygatta, hogy azok a hajókikötők, amelyeket értékesíteni, bérbeadni terveznek, „lepusztultak”.
A polgármesterek viszont mást sejtenek a háttérben. A csopaki és a balatonakali is úgy nyilatkozott: lehet, hogy nincsenek a legjobb állapotban ezek a kikötők, de mivel rendkívül értékesek - már csak a fekvésük miatt is -, ha korábban el akarták volna adni őket, még ha nem is piaci áron, lett volna rá jelentkező bőven. Az önkormányzatok viszont nem akarták dobra verni őket. Most viszont a Rogán-féle MTÜ döntheti el, ki kapja a kikötőket.
Hol a 12,5 milliárd?
Érdekes kérdés az is, amit Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség társelnöke, Szigliget független polgármestere feszeget. A 2016-os balatoni kormányrendelet szerint a Balaton-régiónak juttatandó 365 milliárd forintos keretből eredetileg a Bahartnak címkéztek 12,5 milliárd forint fejlesztési forrást. Azt mondja, ez a pénz végül nem érkezett meg, de jött helyette a Magyar Turisztikai Ügynökség a tulajdonosi jogok gyakorlójaként.
Az ugyancsak független siófoki polgármester, Lengyel Róbert „borítékolni merné”, hogy kik a kormánysajtó által már „beharangozott” megmentők, vagyis kiknek az érdekében játszották, játszatták el velük a május 6-i színjátékot. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ez-a-hajo-elment-palira-vettek-rogan-toniek-a-balatoniakat-fontosabb-a-remenybeli-biznisz-129641 | https://web.archive.org/web/20200619034443/https://m.magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ez-a-hajo-elment-palira-vettek-rogan-toniek-a-balatoniakat-fontosabb-a-remenybeli-biznisz-129641 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ez-a-hajo-elment-palira-vettek-roganek-a-balatoniakat | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-05-11 08:46:00 | [] | [
"Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART)",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [
"Balaton",
"Heves megye"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"hajózás",
"gazdálkodás",
"idegenforgalom",
"közlekedés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
50,545 | Ügyvédi segítséggel semmiztek ki egy jánoshalmai nyugdíjast | A Kiskunhalasi Járási Ügyészség minősített csalás és ügyvédi visszaélés miatt vádat emelt egy kiskunhalasi ügyvédnő és két bűntársa ellen, mert az ügyvéd 2016 májusában színlelt szerződések kötésével segített a bűntársainak abban, hogy megszerezzék egy idős jánoshalmai férfi ingatlanát. | A Kiskunhalasi Járási Ügyészség minősített csalás és ügyvédi visszaélés miatt vádat emelt egy kiskunhalasi ügyvédnő és két bűntársa ellen, mert az ügyvéd 2016 májusában színlelt szerződések kötésével segített a bűntársainak abban, hogy megszerezzék egy idős jánoshalmai férfi ingatlanát.
A vádirat szerint egy kiskunhalasi férfi és élettársa elhatározták, hogy csalással megszerzik a nyugdíjas házát úgy, hogy az ingatlan a kiskorú gyermekük nevére kerüljön. A pár az idős férfival abban állapodott meg, hogy 1 millió 100 ezer forintért veszik meg a házat. Valótlanul azt állították, hogy van két ingatlanuk, amiket biztosítékként felajánlanak, illetve a vételár részletekben való megfizetéséhez hitelt és "szocpolt" vesznek fel.
Az idős férfi becsapásában segítségükre volt az egyik ismerősük, egy kiskunhalasi ügyvédnő, akit az adásvételi szerződés megszerkesztésére és ellenjegyzésére kértek fel. Az ügyvéd a bűntársai érdekeit szem előtt tartva színlelt szerződéseket készített. Egy olyan adásvételi szerződést írt, amiben valótlanul azt állította, hogy a szerződés aláírásával együtt a vevő átadott 100 ezer forintot az idős férfink, továbbá a vételár fennmaradó részét már korábban kifizették neki, így nincs követelése a csalókkal szemben.
Ezen kívül az ügyvédnő készített egy színlelt kölcsönszerződést is, ami a vételár részletekben való megfizetésére irányult. Az idős férfi kérte volna a tulajdonjogának a fenntartását a vételár kifizetéséig, de ezt az ügyvédnő valótlanul azzal utasította vissza, hogy csak "így tud a gyerek nevére kerülni a tulajdon", illetve "így fogják tudni igényelni a szocpolt". A megtévesztett férfi a vádlottakban megbízva aláírta a szerződéseket.
2016. május 20-án a ház tulajdonjoga úgy szállt át a pár gyermekére, hogy a vételárból egy forintot sem fizettek meg és az élettársaknak esélyük sem volt arra, hogy kiegyenlítsék a vételárat, ugyanis ingatlanjaik sem voltak. A férfinak okozott kárból az élettársak mindössze 24 ezret fizettek vissza később, ezért a nyugdíjas kérte a kár megtérítését. | https://24.hu/belfold/2020/06/02/kiskunhalas-ugyvedi-visszzaeles-csalas-vademeles/ | https://web.archive.org/web/20200610150445/https://24.hu/belfold/2020/06/02/kiskunhalas-ugyvedi-visszzaeles-csalas-vademeles/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ugyvedi-segitseggel-semmiztek-ki-egy-janoshalmai-nyugdijast | 24.hu | hungarian-news | 2020-06-02 00:00:00 | [] | [] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kiskunhalas"
] | [
"csalás",
"ügyvédek"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.