news_id
int64 1
63.2k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
50,655 | NER-vállalkozó és orosz származású fegyverkereskedő gründol közös faipari céget | Fatermékek gyártására új befektetőcéget hozott létre Horváth László vállalata, a L.A.C. Holding, valamint egy félig orosz származású fegyverkereskedő, Kobály László. Horváth évtizedek óta jó kapcsolatokat ápol a Fidesz több vezető politikusával, az agráriumtól a vendéglátóiparon keresztül a szállítmányozásig számos ágazatban vannak vállalkozásai, és otthonosan mozog a közép-ázsiai térségben, különösen Kazahsztánban. | 2020.06.20. 10:15
Fatermékek gyártására új befektetőcéget hozott létre Horváth László vállalata, a L.A.C. Holding, valamint egy félig orosz származású fegyverkereskedő, Kobály László.
Nem nyerheti meg Budapestet a Fidesz, de alaposan megnehezítheti Karácsony Gergely győzelmét
belpolitika
2024.01.27. 06:006 perc | https://hvg.hu/360/202025_karpataljai_beruhazasi_posztszovjet_kapcsolatok | https://web.archive.org/web/20200710122706/https://hvg.hu/360/202025_karpataljai_beruhazasi_posztszovjet_kapcsolatok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ner-vallalkozo-es-orosz-szarmazasu-fegyverkereskedo-grundol-kozos-faipari-ceget | HVG360 | hungarian-news | 2020-06-20 12:49:00 | [
"Horváth László",
"Kobály László"
] | [
"Kárpátaljai Beruházási Kft.",
"L.A.C. Holding Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"erdészet",
"klientúra"
] | [] |
50,656 | Csak úgy záporoznak a milliárdok Tiborcz István pécsi barátjára | A vissza nem térítendő támogatások után csaknem egymilliárd forint hitelt is kapott, hogy kilábaljon a járvány okozta válságból. Czéh-Tóth Márk családjának vállalkozása decemberben vette meg a pécsi belváros százévesnél is idősebb, szecessziós szállodaépületét az akkor átkeresztelt Hotel Palatinus, valamint a HotelKer nevű céggel. Czéh-Tóthék annak idején a trafikkoncessziókból is részesültek, és a fiatalembernek a mai napig közös vállalkozása van a kormányfői vő, Tiborcz ügyvédjével, Hamar Endrével. | 2020.06.19. 10:00
A vissza nem térítendő támogatások után csaknem egymilliárd forint hitelt is kapott, hogy kilábaljon a járvány okozta válságból.
Kajakkal közlekedni Budapesten? – a „katasztrófaturista" Földes András árvízi filmje
2024.01.10. 18:301 perc | https://hvg.hu/360/202025_hotel_palatinus_zaporoznak_amilliardok | https://web.archive.org/web/20200814074215/https://hvg.hu/360/202025_hotel_palatinus_zaporoznak_amilliardok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csak-ugy-zaporoznak-a-milliardok-tiborcz-istvan-pecsi-baratjara | HVG360 | hungarian-news | 2020-06-19 12:53:00 | [
"dr. Czéh-Tóth Márk",
"Hamar Endre (Dr.)"
] | [
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"hitelezés",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
50,657 | Így lehet repülőgép- vagy vagongyáros, akit szeret a NER | Nyolcvanmilliárdos repülőgépgyárat azért nem akárki tud venni, ez már úri huncutság, el kell ismerni. Olyanoknak való, akik még a sportban is tudják, kik illenek a focipályák VIP-páholyaiba, és kik például a windsori lovaspólóklub lelátójára. Ez utóbbiak közé tartozik Tombor András, aki lelkes lovaspólós, és nem mellesleg hosszú évek óta a Fidesz közelében mozog. Bár a legtöbben Habony Árpád hitelezőjeként ismerik – amikor Orbán tanácsadójának Gucci táskáját firtatták, ő vállalta be, hogy pénzt kölcsönzött Habonynak –, valójában egy szélesebb üzleti portfólióval rendelkező, művelt és világlátott emberről van szó. | 2024 a választások éve. 50 országban több mint két milliárd ember fog szavazni idén. A pártok és a politikusok pedig, hát, olyanok, amilyenek. Litkai Gergely gyűjtésében kitér néhány fontosabb voksolásra. Megtudhatjuk, mely országok azok, ahol preventív jelleggel letartóztatták már a komplett ellenzéket. Oroszországban is nagy a tét: Putyin győz, vagy a többiek veszítenek? A gondos szakmai elemzés farvizén pedig megtudhatjuk azt is, hogy mit jelent a "droidok tikmokoznak" kifejezés, illetve miért nem lehet tanítani a Pitagorasz-tételt Indiában. | https://hvg.hu/360/202025_gazdagok_sportja_hihetetlen_oroksegek | https://web.archive.org/web/20210307190936/https://hvg.hu/360/202025_gazdagok_sportja_hihetetlen_oroksegek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-lehet-repulogep-vagy-vagongyaros-akit-szeret-a-ner | HVG360 | hungarian-news | 2020-06-19 13:54:00 | [
"Arany Bence",
"Habony Árpád",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Tombor András"
] | [
"Atmedia Kft.",
"Közérthető és Alkalmazható Tudásért Alapítvány",
"London Capital Zrt.",
"Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt.",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány"
] | [] | [
"vasút",
"repülőtér / légügy",
"klientúra",
"szerencsejáték"
] | [] |
50,658 | Kérj az Isitől, rendes ember, ő majd segít! – a Széchenyi Kereskedelmi Bank bukása | Június 16-án őrizetbe vették az egykori Széchenyi Kereskedelmi Bank vezetőit, és még pár, a bankhoz így, vagy úgy kapcsolódó embert. A nyomozók nem kapkodták el, a bank már hat éve nem működött, a feltételezett egykori bűnök a 2013-2014-es időszakban történhettek. A bank sztorija alapvetően Töröcskei István jobboldali üzletember története, aki egyszerre volt felelős és alighanem áldozat is. | Több mint hatmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozó bűnszervezet tagjait vették őrizetbe a nyomozó ügyészek egy nagyszabású akció keretében – ezt a hírt közölte szerdán a Fővárosi Főügyészség, nem sokkal azután, hogy az Index.hu is beszámolt az esetről.
A további részleteket firtató kérdéseinkre már csak rövid válaszokat kaptunk
A kérdezett ügyben az Ön által kért adatok és bírósági iratok kiadására nincs lehetőség. A 2019. decemberben ügyészségi hatáskörbe vont nyomozásban mostanra vált megalapozottá a gyanú. A bíróság elrendelte három fő letartóztatását és öt személy bűnügyi felügyeletét.
- írta a Fővárosi Főügyészség.
Az érintettek
Természetesen fontos különbséget tenni a gyanú és az ítélet között, a Széchenyi ügyében még csak a nyomozás szakaszában vagyunk, de így is megüti az embert a kemény kifejezés: bűnszervezet.
E szó hallatán lánykereskedő-, autótolvaj-, vagy áfacsaló bandákra gondolunk, akiket mackóalsóban vagy félmeztelenül rángatnak elő, és a rendőrségi felvételeken kigyúrt, agyontetovált alakok kezét csavarják hátra a kommandósok. A most elfogottak más típusú emberek:
Töröcskei István a főtulajdonos udvarias, konzervatív úriember,
Szakács Tibor, a vezérigazgató korábban minisztériumokban, állami hivatalokban dolgozó szerény tisztviselőtípus,
Lakatos Zsolt, üzleti vezérigazgató-helyettes, egykori CSFB-s, majd Erős János (MFB) mellett szocializálódó sztárbankár pedig, mint arról maga is nyilatkozott, nagycsaládos, 13 gyermekes, hívő ember.
A korábbi közlemények szerint két nő is van a letartóztatottak között. Mivel a bankban korábban a női vezetők közül Töröcskei István felesége és Deák Klára általános vezérigazgató-helyettes viselték a legmagasabb pozíciókat, ráadásul, amikor az MNB még jóval korábban 76 millió forintra bírságolta a szabálytalanságok miatt a bank négy vezetőjét, ők is a megbüntetettek között voltak, vélhetően róluk van szó.
Illetve rajtuk kívül a 24.hu értesülése szerint Vörös József ügyvédet, Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos bizalmasát gyanúsítottként hallgatták ki a nyomozó ügyészek.
Ha megáll majd a közleményben megfogalmazott gyanú, ezek az emberek felelősök a 6 milliárd forintos bűncselekményekért, de hogy kik a többiek, azt nehéz ma még feltárni, voltak a testületekben neves állami aktorok is, de arról nem hallottunk, hogy ők is fókuszba kerültek volna.
Ez a cikk arra tesz kísérletet, hogy ha nem is büntetőjogi szempontból, de legalább üzleti szempontból felidézze a múltat, Töröcskei István és a Széchenyi Kereskedelmi Bank sztoriját.
Töröcskei István szeretett volna egy bankot
A Széchenyi Kereskedelmi Bank története ugyanis alapvetően Töröcskei István bankár-üzletember sztorija. Töröcskei, aki a mai napig pikszisben volt, így benne volt a magyar villamosenergia rendszert működtető MAVIR vezetésében, mindig is szoros, baráti szálak fűzték a hazai jobboldalhoz.
A gyanú szerint sok szabálytalanság száradhat a lelkén (különösen a tőkeemelések és egyes hitelezések körül), de a legnagyobb hibája talán mégis az volt, hogy miközben mindenképpen befolyásos bankár szeretett volna lenni, igyekezett megfelelni mindenkinek, aki kért tőle valamit, képtelen volt nemet mondani.
Ha kellett, ott volt a Magyar Nemzet, vagy a Hír TV élén, de elvállalta az ÁKK vezetését, vitt két Jeremie tőkealap-kezelőt, rengeteg céges tisztséget vállalt, és csak aláírt, aláírt és aláírt.
A felelőtlen nagylelkűség nincsen a legfontosabb bankárerények kézikönyvében, és miközben első számú tulajdonosként, a bankja ügyeiért, vagy különösen a tőkeemelésekért biztosan felelős, sokan megvezethették, kihasználhatták naivitását, egy időben sok különös entitás járkált a városban, hogy a Széchenyi Banknak hajtson fel tőkét, vagy éppen a bank hiteleit „közvetítse ki” okosban.
Ő maga soha nem ismerte el a felelősségét, mindig is azt hajtogatta, hogy az ÁKK vezetése mellett nem figyelt annyira a bankjára, hogy neki 50 milliárd forintos állami tőkeemelést ígértek, amikor pedig végül kapott 3 milliárdot, azzal is annyi költsége volt, hogy valójában csak 2 milliárdot tudott használni.
Mindig azzal érvelt, hogy amikor a bank bedőlt, „bedöntötték”, akkor még egy csomó lehetőség lett volna, korai volt az állami fellépés. A piac persze ekkor már hónapok óta arról beszélt, hogy miként működhet egy bank, amelyik effektív csődben van.
Egy idő után a korábbi sikeres üzletember azonban már mindenképpen lejtőre került, tartozott, kapkodott, konfliktusai lettek, és a bajban gyorsan eltünedeztek azok a barátok, akiknek korábban ő segített.
A csúcson
De ne szaladjunk ennyire előre, mutassuk be a pályáját annak az embernek, aki a fénykorában a pénzügyi szférán kívül szerepeket vállalt az energetikában, a médiában, a reklámpiacon, volt brókercége és borászata is, ahol, Dörgicsén mindenkivel kedélyes kedves házigazda volt, de valójában ő maga mindig is a banki világban érezte jól magát
A rendszerváltás előtt majd két évtizedig a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) dolgozott, Töröcskei nagyon alul kezdte, ahogy egyik kollégája mesélte, mindig őt kérték meg a lányok, hogy hozzon jégkrémet az ebéd után, és Isi ezt szívesen vállalta.
Aztán egyre feljebb jutott a devizagazdálkodási osztályon, sőt 1977 és 82 között kikerült Londonba, a Hungarian International Bankban, a jegybank londoni pénzintézeténél dolgozott, megházasodott, két gyermeke született.
A VW-ügy
Az MNB-nek ez volt a legnemzetközibb, legpiacibb osztálya, ahol azért ebben az időben voltak zavaros és kínos ügyek. Egy évtizeddel később derült ki például, hogy hatalmas rejtett veszteség van a jegybankban, mert az MNB korábban vett egy csomó ezüstöt, aminek ugyan lement az ára, de a bank nem merte elszámolni a veszteséget, ezért beszerzési áron maradt a csomag a könyvekben.
amelyekből svájci bankszámlák és magánzsebek gazdagodtak. A balhéért egyedül „Áchim” vagyis egy Hans-Joachim Schmidt nevű bróker ült hat évet (hogy, hogy nem az eljárás közben leégett a VW irattára).
Az MNB úgy került bele a botrányba, hogy néha beállt a Volkswagen és az UBS svájci bank közé, kis nyereségekért segített a limitek kikerülésében. Végül az MNB, 1993-ban, amikor Magyarország pénzügyi helyzete egyáltalán nem volt stabil, egy peren kívüli egyezségben vállalta, hogy 69 millió márkát visszafizet.
Az ügyben Töröcskei István szerepét is firtatták, aki kapcsolatban volt „Áchimmal”, de sem külföldön, sem itthon nem marasztalták el.
Újra itthon
A rendszerváltás után Töröcskei (és Boros) a Magyar Hitel Bankhoz (MHB) kerültek, majd Glatz Ferenc kulturális miniszter hívására megalapították a Kultúrbankot (a sors különös fintora, hogy ez a bank lett később a Növekedési Hitel Bank, de annak rémségeihez már természetesen nem volt köze a bankárnak).
Töröcskei és Boros egy idő után visszamentek az MHB-hoz, ahol Töröcskei volt a vezérigazgató, Boros a helyettese. Töröcskei elnök-vezérigazgatósága alatt az MHB belekeveredett az MDF és a Fidesz elhíresült székházügyébe is.
1994 után, vagyis a Horn-kormány megérkezésével Töröcskeiék távoztak, és innen egy ideig a bankár a magánszférába távozott, vezette az Equilor brókercéget, Prágában is dolgozott, a cseh Interbankánál.
akkor újra állami feladatokat vállalt, a Magyar Exporthitel Biztosító elnöke is volt (itt volt kollégája Szakács Tibor), ott volt a Gödöllői Tangazdaság, a Magyar Nemzet, a Hír TV, illetve a sok állami pályázation sikeres MAHIR-csoport ügyeiben.
2002 és 2010 között megint jött a baloldal, Töröcskei pedig magán céges ügyeivel foglalkozott, beszállt a megújuló energiával foglalkozó Pannergybe, vitte a dörgicsei Pántlika Pincészetet.
A Széchenyi Kereskedelmi Bank
2010-ben visszatért Orbán Viktor, és Töröcskei ismét közelebb került a hatalomhoz, idővel bekerült a Mol Nyrt. fb-jébe és a Mavir Zrt. elnöki székébe.
A Széchenyi Kereskedelmi Bank sztorija egy kis zalai hitelszövetkezet megismeréséből indult, Töröcskeinek volt egy kósza gondolata, hogy felépülhetne Magyarországon egy komolyabb szövetkezeti hálózat, még országos „roma” hitelszövetkezetben is látott fantáziát. Az ötletet leegyeztetette Simicska Lajossal is, akit régóta jól ismert, sőt, Töröcskei foglalkoztatta Simicska feleségét is.
Töröcskei mindig is szeretett volna visszatérni a bankszektorba, 2010-ben pedig a dörgicsei családi vállalkozása, a T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. megvette az SPE Bankot, egy licenc-szel rendelkező, de nem aktív bankot, amelyet előbb átkeresztelt Helikon Bankra, egy hónapon belül pedig Széchenyi Bankra.
ÁKK
Éppen csak elindította volna a bankja építését, amikor 2011-ben Töröcskei fontos állami megbízást kapott, felkérték az ÁKK vezetésére, bár ezt sem ő, sem a szakma nem értette igazán, elvállalta, de saját elmondása szerint cserébe segítséget kért a bankjának. A bankár emlékei szerint kapott is ígéretet egy az indulást segítő hitelre, ahogyan arra is, hogy a hitelszövetkezetének a rossz portfólióját is átengedheti, de végül máshogyan alakult.
Töröcskei ezt zokon vette, le akart mondani az ÁKK vezetéséről – állította később a Figyelőnek, ekkor állítólag már 50 milliárdos tőkeemelésre kapott ígéretet, amiből végül 2013. június végére lett 3 milliárd.
Töröcskei gondjai sokasodtak, az ő szövetkezeti elképzelése nem valósulhatott meg, más irányt vett a szövetkezetek szabályozása és integrációja, majd a kissé hitet és stratégiát vesztett bank előremenekülési kísérletei is sorra kudarcot vallottak.
A Széchenyi megvette volna a kis Hanwha Bankot, a Banco Popolaret, de még egy igazán nagy falatot, a hazai Raiffeisen Bankot is. Minden terv kudarcot vallott, az osztrák fél például az utolsó utáni időpontban hátrált az üzlet mögül.
Varga Mihály segített
A tőkeemelés elég nehezen jött össze, az egyik széchenyis bankár mesélte, hogy már háromszor koccintottak pezsgővel az állami pénz megérkezésére, de az mindig elhalasztódott. De vajon miért volt ennyire felelőtlen a Magyar Állam? Miért adott valódi kontroll (49 százalék) nélkül egy rakáspénzt a kicsi, egyáltalán nem életképes bankra? Nem tudni, de a bank már ekkor recsegett-ropogott,
sok rossz hitel,
kevés ügyfél,
növekvő veszteség (2013-ban már 2 milliárd forint).
Töröcskei maga sokszor érvelt azzal, hogy a sokasodó bajokért nem ő felelt, ÁKK-vezetőként kevesebb figyelmet tudott a bankra fordítani, kollégái szerint azonban ez csak felelősség-hárítás volt, mindvégig követte a bank ügyeit.
A bankárok lesújtó képet festettek ekkor a pénzintézetről, elavult technológiák, semmi igazi üzlet, a bankot egyedül az állam tartotta felszín felett, jött néhány állami és önkormányzati ügyfél, a banknak volt szerepe a letelepedési kötvény üzletben, a fejlődő országokból érkezőknek tetszett, hogy a bankban tulajdonos az állam.
2014: a vég
Simicska Lajos 2014-ben nagy csinadrattával elvált Orbán Viktortól, a bank vezetői ekkor már nagyon „remegtek”, mert korábban a Széchenyiben gyakori fordulat volt az, hogy „majd megkérdezzük a Lajostól.”
Töröcskei számára ezekben az időkben a jó fideszes kapcsolatok már sok fejfájást is okoztak, hiszen hirtelen kötelezettségei támadtak például azzal, hogy „szétnyerte” magát a Jeremie-pályázatokon (két tőkealapkezelője is befutott, a Kairos és a Prosperitás), egyre nehezebb volt mindenkinek megfelelni, sokan kértek tőle, kevesen segítettek.
Töröcskei kölcsönöket is kért magánszemélyektől, és ehhez fedezetként olykor üzleti érdekeltségeit és magánvagyonát is kénytelen volt bedobni, például a Jeremie-alapkezelőket.
A banknál intenzíven vizsgálódott az MNB, a vizsgálat végső lezárása előtt is már felügyeleti biztosokat rendeltek ki, végül az MNB 2014. december 5-én visszavonta a bank engedélyét, majd 2015 márciusában büntető-feljelentést is tett.
A piacon nyílt titok volt, hogy a Széchenyi körül van egy zavaros kör, amelyik hitelekhez segít arra nem érdemes vállalkozásokat. A gyanú szerint a nyomozók most ezt a csapatot térképezték fel, bár természetesen nem lesz könnyű bizonyítani, hogy a hiteldöntésekért cserébe magánzsebek gazdagodtak.
Nem hitte el, hogy itt a game over
Töröcskei István nagyon nehezen élte meg a végső bukást, furcsa közvetítők (például az egykori EMFESZ gázkereskedő cégből ismert figurák) ígértek neki segítséget, és ő mindvégig hitt az egyre egzotikusabb orosz, kínai, iráni megoldásokban.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter próbálkozott, amikor felismerte a bank helyzetét, egykori Kinizsi utcai közgázos kollégiumi szobatársát (Havas Lászlót) kérte fel az NGM képviseletére.
A Széchenyis vezetők nem jöttek ki jól az állami arccal, Töröcskei ekkor többször megfordult Kínában és Iránban, ahol egy nagyszabású üzleti lehetőségéről tárgyalt. Szerinte legális üzletre készült, a szankciók sújtotta Irán Kínában ragadt forrásait szerette volna kimenteni egy háromszög-ügylettel. Az állam leállította ezt az ügyletet is.
Töröcskei végül visszavonulót fújt, az állam nyomására lecserélte korábbi állandó társait, bizalmi embereit, Deák Klárát és Lakatos Zsoltot. A sztori legvégén volt olyan helyzet is, hogy Varga Mihály egy tökéletesen kitárgyalt állami átvétellel kimenti Töröcskeit a bankból, de ő az utolsó pillanatban mégis meggondolta magát és irreális árat kért a tulajdonáért. Ekkor már alighanem teljesen elveszett a realitásérzéke.
A bűncselekmények
Töröcskei István a környezete szerint az elmúlt hetekben bizakodó volt, valamilyen fordulatra várt az őt nyomasztó, hosszú, elhúzódó nyomozás kapcsán. Vélhetően nem erre a fordulatra gondolt.
A nyomozás és, ha lesz, a bírósági tárgyalás talán majd feltárja a konkrét bűncselekményeket is. Az biztos, hogy a Széchenyinek egy időben olyan híre volt, hogy egyes munkatársak könnyen „kiengednek” hiteleket. A bank zavaros helyzetben beszállt a Rácfürdő–projektbe is.
Az MNB is lecsapott, a bank négy egykori vezetőjét összesen 76 millió forintra bírságolta. Szakács Tibor 20 millió forintos, Deák Klára, illetve Lakatos Zsolt 19-19 millió forintos, míg Töröcskei Zsuzsanna 18 millió forintos bírságot kapott. Maga Töröcskei, mint tulajdonos megúszta a jegybanki számonkérést.
Az állami képviselőknek nem lehetett jó a lelkiismerete, elég gyorsan felállítottak egy 5 milliárd forintos kármentő alapot. Az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA) 1400 betétes felé 12,7 milliárd forintot kellett kifizetnie.
Ám egy bankot rosszul vezetni, veszteségesen működtetni, vagy akár csődbe vinni, nem bűncselekmény. Akkor történtek bűncselekmények, ha a bank vezetői nem tartották be a bankokra vonatkozó törvényeket, ha egyesek a saját érdekeiket szem előtt tartva vitték nehezebb helyzetbe a bankot, ha nem a bank érdekeit követték a hiteldöntéseknél.
Ezt igyekezett feltárni a nyomozás, ezt fogja majd vizsgálni a bíróság.
(Borítókép: Töröcskei István a Széchenyi Kereskedelmi Bank elnöke a pénzintézet Fotex Plázában található központjában 2011-ben. Fotó: Mohai Balázs / MTI) | https://index.hu/gazdasag/2020/06/22/kerj_az_isitol_rendes_ember_o_majd_segit_-_a_szechenyi_kereskedelmi_bank_bukasa/ | https://web.archive.org/web/20230208101547/https://index.hu/gazdasag/2020/06/22/kerj_az_isitol_rendes_ember_o_majd_segit_-_a_szechenyi_kereskedelmi_bank_bukasa/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kerj-az-isitol-rendes-ember-o-majd-segit-n-a-szechenyi-kereskedelmi-bank-bukasa | Index | hungarian-news | 2020-06-22 18:06:38 | [
"Deák Klára",
"Lakatos Zsolt",
"Szakács Tibor",
"Töröcskei István",
"Vörös József"
] | [
"Államadósság-kezelő Központ",
"EMFESZ Kft.",
"Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)",
"Széchenyi Bank"
] | [] | [
"csődbűntett",
"bankok - pénzintézetek",
"hitelezés"
] | [
"Orbán-Simicska háború",
"Széchenyi Bank-ügy"
] |
50,659 | Kicsúszott a határidőből az állam, egymilliárd forint közpénz veszett oda Simonkáék cégében | Az állam valóban több mint egymilliárd forint jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését rendelte el a Magyar Termés TÉSZ Kft.-vel szemben, és a követelését a felszámolónak is bejelentette. Csakhogy a hitelezői nyilvántartásba „határidőn túli” besorolással került az állam követelése. Magyarán az állam kicsúszott a határidőből. A Transparency International szerint mindez azt jelenti, hogy ha volt is remény arra, hogy valamennyi pénz megtérüljön a követeléséből, ezzel a hibával vélhetően elúszott. | Pert nyert a magyar állammal szemben a Transparency International (TI) Magyarország egy a Fidesz vád alá helyezett országgyűlési képviselőjével, Simonka Györggyel kapcsolatos ügyben – tudta meg a szervezettől a 24.hu.
A jogerős ítélet arra kötelezi a Magyar Államkincstárt, tisztázza mi lett a Békés megyei kormánypárti politikus zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelemmel foglalkozó cégének nyújtott tetemes állami támogatás sorsa. Az egykor Simonka és felesége irányítása alatt működő, mára felszámolás alatt álló Magyar Termés TÉSZ Kft. több mint egymilliárd forint közpénzt kapott a már megszűnt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH), amelynek az államkincstár a jogutóda.
A kormányzati kommunikáció szerint a pénzt az állam rögvest visszakövetelte, amint a cég felszámolás alá került, és igényét a kijelölt felszámolónak is bejelentette, csakhogy ennek nyilvános nyoma nem volt. A részleteket az államkincstár sem a 24.hu, sem a TI Magyarország közérdekű adatigénylésére nem tisztázta. A perben végül arra kötelezte a bíróság az államkincstárt, hogy adja ki a kért adatokat.
Így derült ki, hogy az állam valóban több mint egymilliárd forint jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését rendelte el a Magyar Termés TÉSZ Kft.-vel szemben, és a követelését a felszámolónak is bejelentette.
Csakhogy a hitelezői nyilvántartásba „határidőn túli” besorolással került az állam követelése. Magyarán az állam kicsúszott a határidőből.
A Transparency International szerint mindez azt jelenti, hogy ha volt is remény arra, hogy valamennyi pénz megtérüljön a követeléséből, ezzel a hibával vélhetően elúszott.
A szabályozás szerint ugyanis a felszámolás elrendelésétől számított 40 napon belül bejelentett hitelezői igények határidőben benyújtott igénynek minősülnek, így a törvényben meghatározott sorrend szerint veszik nyilvántartásba azokat. A 40 napon túli, de 180 napon belül bejelentett igények határidőn túli igénynek minősülnek, ezeket csak a határidőben bejelentett követelések után elégítheti ki a felszámoló.
Az igénybejelentéssel együtt regisztrációs díjat is kell fizetnie a követelőnek, ami a követelés egy százaléka, de legfeljebb 200 ezer forint, ennek a befizetése nélkül szintén nem kerül nyilvántartásba igényével a követelő. Tehát vagy az igény bejelentését vagy a regisztrációs díj befizetését nem tette meg az állam határidőn belül.
Márpedig a határidőn belül bejelentett hitelezők sora hosszú. Köztük van az MKB Bank, a Magyar Fejlesztési Bank, az UniCredit Bank, a Magyar Követeléskezelő Zrt., valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Követelésük összege körülbelül egymilliárd forint, miközben a Magyar Termés TÉSZ Kft. vagyona ennek csak a töredéke. Így aligha van esély, hogy az államkincstár további egymilliárdos követelése valaha megtérüljön.
Mint azt a 24.hu feltárta, a felszámolási eljárás során a vagyont éppen Simonka György környezete vásárolta vissza, méghozzá kedvezményes áron:
Az pedig később, a büntetőügy előkészítő tárgyalásán derült ki, hogy az ügyészség szerint a felszámolás során az eszközök áron alul kerültek vissza a politikus körébe, ráadásul a felszámolók is beismerték, hogy ennek érdekében megvesztegették őket:
Arra, hogy az MVH, illetve jogutódja, az államkincstár követelésének körülményei problémásak az MSZP volt országgyűlési képviselője irányította rá a figyelmet 2017-ben. Gőgös Zoltán a cégközlönyben megjelent, Simonka cégét érintő felszámolási eljárásról szóló értesítő alapján kérdezte az akkor államtitkári posztod betöltő Nagy István jelenlegi agrárminisztert, hogy miért nem szerepel a céggel szembeni követelők közt a magyar állam.
Nagy István akkor azt közölte:
Az általam ismert információk alapján minden hivatali szereplő a jogszabályoknak megfelelően végezte a dolgát és tette meg a szükséges lépéseket az európai uniós és a hazai költségvetési források védelme érdekében.
Ez azért különös, mert ekkor Nagy Istvánnak már tudnia kellett volna arról, hogy az állam a határidőből kicsúszva fordult az ügy felszámolójához. Az pedig a fejlemények tükrében végképp érdekes, hogy még azt is hozzátette:
Adalék, hogy nemrég Polt Péter legfőbb ügyész elismerte, a parlamentben törvényt módosítottak Simonka György kedvéért. A politikus a hozzá köthető társaságok által felvett támogatások szabálytalan felhasználásának következményeit igyekezett tompítani, főként el akarta kerülni, hogy a támogatásokat vissza kelljen fizetni.
Kiemelt kép: Soós Lajos /MTI | https://24.hu/fn/gazdasag/2020/06/23/simonka-gyorgy-kozpenz-tamogatas-mvh-allamkincstar-magyar-termes-tesz/ | https://web.archive.org/web/20230604072645/https://24.hu/fn/gazdasag/2020/06/23/simonka-gyorgy-kozpenz-tamogatas-mvh-allamkincstar-magyar-termes-tesz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kicsuszott-a-hataridobol-az-allam-egymilliard-forint-kozpenz-veszett-oda-simonkaek-cegeben | 24.hu | hungarian-news | 2020-06-23 00:00:00 | [
"Simonka György",
"Simonka Györgyné Gábor Marianna"
] | [
"Magyar Államkincstár (MÁK)",
"Magyar Termés TÉSZ Kft."
] | [
"Békés megye"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"rokonok",
"támogatás",
"EU",
"felszámolás - végelszámolás",
"mulasztás",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
50,660 | Az Index nagy összeggel tartozik a Nemzeti Együttműködés Rendszerének | A Media1 információi szerint még most is 180 millió forinttal tartozik az Index tulajdonosa, a Magyar Fejlődésért Alapítvány a fele részben Vaszily Miklós, a NER-közeli médiavállalkozó tulajdonában lévő Indamediának. A tartozás még évekkel ezelőtt, azokban az időkben keletkezett, amikor Simicska Lajos, a miniszterelnök volt barátja a Spéder Zoltán kormányközeli vállalkozótól megvásárolt Indexet az alapítványba helyezte. Miután az egyébként eredetileg jóval magasabb tartozásnak a Media1 megtalálta a nyomait, felhívtuk Bodolai Lászlót, az alapítvány kuratóriumi elnökét. | A Media1 információi szerint miután 2017-ben az Orbán Viktor miniszterelnökkel egykoron baráti szálakat ápoló, majd vele egy időre szembeforduló Simicska Lajos nagyvállalkozó „odaadományozta” a Magyar Fejlődésért Alapítványnak (MFA) az Index.hu Zrt.-t, amit a Lázár Jánossal (egykoron miniszterelnökséget vezető miniszter) jó kapcsolatokat ápoló Spéder Zoltán nagyvállalkozótól vásárolt meg opciós jogának lehívásával,
nem sokkal az adományozást követően jelentős összegű kölcsön is keletkezett az új tulajdonos, a Magyar Fejlődésért Alapítvány oldalán. Ezt a kölcsönt jelenleg az Indamedia Zrt. felé kell megfizetnie az MFA-nak.
A Media1 meg is találta a Magyar Fejlődésért Alapítvány nyilvános beszámolójában és az Indamedia kimutatásaiban a tartozásra utaló tételeket. A 2017-es pénzügy év zárásakor 270 millió forint kölcsön látszik az MFA könyveiben, és hasonló összegek látszanak az Indamedia könyveiben is.
Az összeg 2019-re ugyan lecsökkent, de a hosszú lejárató kölcsön mértéke még így is 219 millió forint.
Az Indamedia fele részben a NER-é
A hitelező Indamedia fele részben a Nemzeti Együttműködés Rendszeréé: Ziegler Gábor mellett 50 százalékban tulajdonosa volt egy időben a KDNP-s kötődésű Oltyán József, idén március végén pedig Vaszily Miklós, a TV2 elnöke vette át az Indamedia felét Oltyántól.
Vaszily egyértelműen a NER részévé vált az elmúlt években. E pozícióját megelőzően a Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállalkozó tulajdonában lévő Echo TV elnöke volt, korábban pedig az MTVA vezérigazgatója, illetve azt megelőzően az ő idejében került sor nagy botrányt kiváltó főszerkesztői elbocsátásra az Origónál. A Media1 kereste Vaszilyt, de nem reagált a megkeresésünkre.
Az Index profitjából fizeti az alapítvány a NER-közeli cég felé a tartozást
A Media1 megtudta, hogy az MFA az Index.hu Zrt. évente kifizetett osztalékából törleszt az Indamedia felé. Úgy tudjuk, ezt az összeget szerették volna minél előbb rendezni az Indamedia felé, hogy csökkenjen pénzügyi kitettségük a Fidesz-közeli sales house irányába. Idén is az Index.hu Zrt. 2019-es pénzügyi eredményeiből 40 millió Ft osztalék bekerül az MFA könyvelésébe, hogy abból azután fizetni lehessen a hitel törlesztőjét. Tavaly is hasonló okokból és közel hasonló összegben került sor osztalékfizetésre az Index.hu Zrt-nél: a pénz akkor is az Indamedia felé fennálló tartozást csökkentette.
Még közel 180 millió lehet hátra
A Media1 kedden délben utolérte Bodolai Lászlót, az MFA kuratóriumi elnökét (aki egyben az Index.hu Zrt. elnöke is). Bodolai érdeklődésünkre megerősítette, hogy az MFA tartozik az Indamediának. Hozzátette, idén is törlesztettek belőle egy jelentős részt, méghozzá pontosan annyit, amennyit osztalékként láttunk a könyvelésben, azaz mintegy 40 millió forintot.
Szerettük volna megkérdezni, hogy van-e valamilyen határidő a törlesztés végére, vagyis milyen hosszú a hitel futamideje, de Bodolai azt mondta, ez olyan üzleti titok, amiről nem beszélhet.
Csökkenő árbevételből és profitból kell törleszteni
A sors különös fintora, hogy amikor az Index olvasói támogatást fizetnek be az Index működésére, hogy az a NER ellenszelében is működni tudjon, akkor ebből (és persze a cég hirdetési bevételeiből megmaradó profitból) azután osztalék keletkezik, és ebből végső soron egy NER-közeli vállalkozás , az Indamedia profitál. Valójában azonban az olvasók befizetéseikkel azt segítik elő, hogy csökkenjen az Index kitettsége a NER felé, mielőbb lezárhassák a hitelt, és persze legyen miből bért fizetni a munkatársaknak.
Mint arról még a múlt héten beszámoltunk, az Index.hu és a Velvet.hu portálok tulajdonosa, az Index 1,24 milliárd forint nettó értékesítési árbevételt ért el 2019-ben. Ez 4,54 százalékkal alacsonyabb a 2018-ban összehozott 1,3 milliárd forinthoz képest. A cég árbevétele egyébként az elmúlt négy évben lefeleződött, profitja pedig ötödére esett vissza. Ilyen gazdálkodási környezetben kellett már eddig is törleszteni az Indamedia számára.
A koronavírus még jobban keresztbe tesz
A médiaipar gazdálkodására is károsan ható koronavírus miatt az Indexnek is számolnia kell bevételei lecsökkenésével, ráadásul a bevételek alakulása már eddig is csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt években. Emiatt kérdés, hogy idén mekkora osztalékot tudnak fizetni és mikorra tudják rendezni az Indamedia felé a tartozást. Úgy tudjuk, az Indamedia mint hitelező erre is hivatkozva igyekezett az Index gazdálkodására vonatkozó javaslattal előállni.
Így merült fel a lehetséges megoldási javaslatok között az igazgatósági ülésen a Gerényi Gábor (az LMP-s kötődésű Azonnali.hu társtulajdonosa) által bedobott koncepció, amellyel üzletileg hatékonyabb működésre próbált volna átállni az Index. A koncepciót azonban – ahogyan arról Bodolai vasárnap már nyilatkozott a Media1-nek – az Index igazgatósága elvetette. Pusztay András vezérigazgatót pedig megbízták egy másik koncepció kidolgozásával.
Veszélyben
Az Index vasárnap vészjelző állásba kapcsolta a szerkesztőség függetlenségét jelző virtuális mérőórát, miután a 24.hu arról cikkezett, hogy Gerényi Gábor javaslatára feldarabolnák a céget rovatonként. Közleményt is közzétett az Index arról, hogy napokon belül akár meg is szűnhet a működése.
Bodolai László nem sokkal később azt mondta a Media1-nek, a 24.hu az igazgatósági ülésen elhangzottak torz közlésével okozott riadalmat az Index szerkesztőségében. Később Dull Szabolcsot, az Index főszerkesztőjét az Index.hu Zrt. igazgatóságából visszahívták, mert mint Bodolai László a Media1-nek tegnap elmondta, közvetve felelősnek tartja őt az igazgatósági ülésről kiszivárgott üzleti információk a konkurens 24.hu-n való nyilvános megjelenése miatt. (Dull Szabolcs egyelőre nem nyilatkozott, hiába kerestük, nem kaptunk visszahívást.)
A Media1 úgy tudja, hogy a tegnapi állománygyűlésen az újságírók garanciákat követeltek, hogy a szerkesztőség szabadon működhessen tovább.
Mindenesetre ha az Index valamiért befejezné működését, akkor a Vaszily Miklós féle Indamedia több száz millió forint veszteséget szenvedne el a hitel miatt, nem beszélve a közvetített hirdetéseken elbukott évente változó forgalomról. Azonban vélhetően ez aligha lenne igazán fájdalmas veszteség a kormányzó Fidesz számára, és megtalálnák a módját, hogyan kompenzálják Vaszilyt a történtekért.
Frissítés 15:06
Lemondott Pusztay András, az Index.hu Zrt. vezérigazgatója. Az utódja egy jogász. | https://media1.hu/2020/06/23/az-index-nagy-osszeggel-tartozik-a-nemzeti-egyuttmukodes-rendszerenek/ | https://web.archive.org/web/20221129191039/https://media1.hu/2020/06/23/az-index-nagy-osszeggel-tartozik-a-nemzeti-egyuttmukodes-rendszerenek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-index-nagy-osszeggel-tartozik-a-nemzeti-egyuttmukodes-rendszerenek | Media1 | hungarian-news | 2020-06-23 13:40:37 | [
"Simicska Lajos",
"Spéder Zoltán",
"Vaszily Miklós"
] | [
"Indamedia Sales Kft.",
"Index.hu Zrt.",
"Magyar Fejlődésért Alapítvány"
] | [] | [
"média",
"üzleti titok",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
50,661 | Hasít a Mészáros-öccs is: 346 milliós rekordosztalékot vett ki három cégéből | Utóbbi az előző évhez képest változatlan, 23 alkalmazottra vetítve azt is jelenti, hogy az átlagbér a cégnél mintegy bruttó 237 ezer forint lehet. 2018-ban ez az adat 210 ezer forint volt. | Nem lehet oka panaszra a kisebbik Mészáros testvérnek, Mészáros Jánosnak sem. Ahogy a bátyja, a volt felcsúti polgármester évről évre gyarapodik, úgy követik őt az öccs vállalkozásai is. A siker már-már családi örökség, noha Mészáros János héttagú cégbirodalmából még csak három társaság éves beszámolója lett nyilvános pénteken, azok alapján szinte biztos, hogy kiváló év volt 2019 az öccs cégbirodalmában is.
Az egyik legnagyobb cége az Agro-Felcsút Kft. az árbevételét egy év alatt 14 százalékkal tudta növelni: 2,8 milliárd forint után 3,2 milliárd forint folyt be a kasszába. A növekedés részleteire azonban nem tér ki a kiegészítő melléklet, a bevételeket - és a költségeket is - csak főbb csoportok szerint tüntetik fel a dokumentumban. A ráfordítások egyébként a bevétellek párhuzamosan szintén mutattak némi növekedést:
anyagjellegűként 2,5 milliárd után 2,8 milliárdot költöttek el,
személyi jellegűként pedig 81 millió forintot a 2018-as 72 millió után.
Utóbbi az előző évhez képest változatlan, 23 alkalmazottra vetítve azt is jelenti, hogy az átlabér a cégnél mintegy bruttó 237 ezer forint lehet. 2018-ban ez az adat 210 ezer forint volt.
Mindezek eredményeként üzemi szinten gyakorlatilag stagnált a nyereség, 251 millió forintot mutattak ki. Ez a pénzügyi műveleteken elért veszteség és az adófizetési kötelezettség miatt 224,5 milliós pluszt eredményezett 2019-re, némileg kevesebbet az előző évi 238 milliónál.
Bár pár millióval kevesebb nyereség maradt a cég kasszájában év végére, a korábbi évek sikeres tevékenysége lehetővé tette, hogy rekordosztalékot utaljon ki magának az egyedüli tulajdonos, Mészáros János. 150 millió forintot vett ki a társaságból. Legutóbb 2017-ben fizetett ki magának 100 milliót, az előző évben pedig 60 milliót, ami az első osztalékfizetés is volt a cég története során.
A 150 milliós osztalék mellé szintén rekordnagyságú összeghez jutott a másik vállalkozásából, az elmúlt években megszerzett Herceghalom Interat Zrt.-jéből. A 2019-es év után 100 millió forintot utal ki magának Mészáros jános. A Zrt. egyébként szintén jó évet zárt, a korábbi 1,9 milliárd forint után 3,1 milliárd bevételt könyvelt el. Mivel azonban az anyagjellegű ráfordítások 1,5 milliárdról 2,8 milliárdra emelkedtek, végeredményben a 2018-ashoz hasonló szintű tiszta nyereség maradt a cégben, 162 millió forint.
Egy harmadik cég, az Adept Enviro Kft. szintén friss szerzemény, a többihez képest egész kicsinek számít, hiszen mindössze 341 milliós árbevételre tett szert tavaly. Ebből maradt 95,9 millió forint adózott nyereség, amit az utolsó fillérig kivett osztalékként Mészáros Lőrinc öccse.
A három cégből tehát összesen 346 millió forint osztalékot lapátolt ki magának Mészáros János.
Ami pedig a folytatást illeti, a társaságok kiegészítő mellékletében egy záróértékelést is rögzítettek a kialakult koronavírus-járvánnyal összefüggésben. Értékelésük szerint ez azonban nem sodorja nehéz helyzetbe egyik vizsgált céget sem. Mint írják: | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/hasit-a-meszaros-occs-is-346-millios-rekordosztalekot-lapatolt-ki-harom-cegebol.html | https://web.archive.org/web/20230129222834/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/hasit-a-meszaros-occs-is-346-millios-rekordosztalekot-lapatolt-ki-harom-cegebol.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hasit-a-meszaros-occs-is-346-millios-rekordosztalekot-vett-ki-harom-cegebol | mfor.hu | hungarian-news | 2020-06-14 13:09:00 | [
"Mészáros János"
] | [
"Adept Enviro Kft.",
"Agro-Felcsút Kft.",
"Herceghalom Interat Zrt.",
"Pegazus Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"kereskedelem"
] | [] |
50,662 | 52 milliárd befektetés után 1,2 milliárdos veszteséget is felhalmozott már a ZalaZone próbapálya | Tavaly már működött a pálya, de az autóipart nem érdekli: 109 milliós árbevétel mellett 787 millió forintos veszteséget hozott össze az állami cég 2019-ben. | Tavaly már biztosan voltak ügyfelei az 52 milliárd forintból épített állami autó-tesztpályának, a ZalaZone-nak. Az első ütemet 2019 májusában adták át, de már 2018 szeptemberében beszámoltak arról az MTI-nek, hogy megjelentek az első külföldi tesztelők. Az állami híradások szerint a külföldi cégek nagyon érdeklődtek a világon egyedülálló magyar létesítmény iránt.
Ezért joggal reménykedhetünk abban, hogy az állami beruházás sok pénzt termel majd. De nem így alakult,
a pálya az egész évben alig 109 millió forint árbevételt ért el.
Ez európai összehasonlításban is nagyon gyenge eredmény, a sokkal kisebb, alig néhány milliárd forintból épült pályák is ennek sokszorosát érték el az elmúlt években.
Lehetne abban bízni, hogy hamarosan felpörög a pálya, de például az alkalmazotti létszám nem erre utal. A tavaly szeptemberben még 112 fős cégnél gyorsan apadt a foglalkoztatottak száma, ma már alig 53 főnek ad munkát a cég. A gazdálkodás fenntarthatatlanságát mutatja, hogy a 109 milliós árbevétel tavaly a bérköltségek ötödét sem fedezte. De az igénybe vett szolgáltatásokért is közel kétszer annyit fizettek, mint a bevétel volt. Fontos kiemelni, hogy a beruházások nem ezen a számviteli soron jelennek meg, ezeknek a költségeknek túlnyomórészt az üzemeltetéshez kellett kapcsolódnia.
A bevétel 82 százaléka a pálya bérbeadásából származott, ez pedig jól mutatja, hogy nagy igény nincsen hozzáadott mérnöki vagy innovációs szolgáltatásokra, hiszen az összes nem pályabérleti szolgáltatásért alig 19 milliót fizettek a megrendelők. Az Autóipari Próbapálya Kft.-nek van egy leányvállalati is, ám az APZ Kutató és Fejlesztő Nonprofit Kft. 2018-ban és 2019-ben sem érte el egyetlen forint árbevételt sem. Alkalmazottai sem igen vannak, 2020. februárjában nőtt a létszám egyről háromra.
A magyar állam az osztrák autóipari nagyágyúnak számító, 2 milliárd euró, tehát közel 750 milliárd forint árbevételű AVL List GmbH-val közösen is létrehozott egy céget tavaly szeptemberben a piaci megrendelők mérnöki és k+f megrendeléseinek kielégítésére. Az AVL-ZalaZONE Próbapálya Kft. még nem adta le 2019-es beszámolóját, de ennek is csak egy alkalmazottja volt egészen idén februárig. Azóta négyen dolgoznak a cégnél, így feltehetően ez sem jutott még jelentős megrendelésekhez.
A ZalaZone bevételét érdemes az állami befektetések összegével összevetni: eddig 51,5 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket a pálya megépítésére. Ha azt szeretnék, hogy 30 év alatt hozza vissza a pálya a befektetett összeget, kamatkiadásoktól eltekintve is legalább évi 1,7 milliárdot kellene visszatermelnie. Ez nem az elvárt árbevétel, hanem a profit, ugyanis az árbevételnek a működést is finanszíroznia kellene.
Európa talán legnagyobb, 23 ezer főt foglakoztató, nem csak egy pályát, hanem komplex autóipari tesztelést, dokumentálást és engedélyeztetést végző cége, a spanyol Applus Services S.A. is csupán 1,6 milliárdos éves profitot ér el, így ez teljesen reménytelen vállalkozás.
Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy ideális esetben az ide települő autóipari cégek által létrehozott munkahelyek és új cégek teremtik meg a megtérülést, és a cégnek csak a fenntartást kellene fizetni, akkor is legalább milliárdos árbevételre lenne szükség, amitől szintén nagyon messze van a ZalaZone.
Mindezek alapján
a ZalaZone sosem fogja megtermelni a beleöntött tízmilliárdokat, egy túlméretezett és reménytelenül veszteséges állami beruházásnak tűnik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkReménytelen, hogy valaha is megtérüljön a 45 milliárdos zalai tesztpályaEz lenne a kormány értelmes, előremutató nagyberuházása. De elemzésünk alapján a várható előnyökhöz képest finoman szólva is aránytalan a tesztpálya brutális költsége.
A beruházás fontos jellegzetessége, hogy itt nem egy high-tech k+f központról van szó. A megkötött szerződések 96 százaléka Fidesz-közeli építőipari cégeknél landolt. A Duna Aszfalt, a Szabadics Zrt. és a ZÁÉV örülhetett összesen 49,5 milliárd forintnyi megbízásnak. Ezért a pénzért alapvetően utakat és épületeket kellett felhúzni. Elgondolkodtató, hogy egy 2 x 1,5 km-es területen, a 2 km hosszúságú főpálya és ehhez kapcsolódó utak építésre hogy mehet el annyi pénz, mint amiből 20-30 km autópályát is meg lehet építeni. A beruházás így leginkább egy újabb ürességtől kongó stadionnak tűnik, nem az innovációt felvirágoztató zseniális ötletnek.
A szerződéseket még nem fizették ki teljesen, ugyanis csak jövő év végéig fog teljesen kiépülni a pálya, egyelőre a 2. fázis készült el. Kérdés azonban, hogy miért építenek megállás nélkül, ha egyelőre semmilyen érdemi kereslet nem látszik a piacon a ZalaZone iránt. Kerestük a pályát üzemeltető céget is, hogy ők mekkora árbevétellel számolnak, és mennyire elégedettek az elért eredményekkel, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
Külön érdekesség, hogy a beruházást Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a külföldi befektetőknek szóló prezentációjában úgy mutatta be, mint a kormány egyik a koronavírusra adott gazdaságélénkítési intézkedése. Pedig ekkor már kormányhatározat volt a fejlesztések folyatásáról, így ebben semmi újdonság nem volt. Mindenesetre nem a levegőbe beszélt, az utolsó, 11,4 milliárdos szerződést a Duna Aszfalttal június 10-én írták alá a 2. fázis kivitelezésére. A 3. fázis még véglegesítés alatt van – a fellelhető elképzelések szerint nem lenne meglepő, ha ez is tízmilliárdos nagyságrendű költségekkel járna. | https://g7.hu/kozelet/20200622/52-milliard-befektetes-utan-12-milliardos-veszteseget-is-felhalmozott-mar-a-zalazone-probapalya/ | https://web.archive.org/web/20221205144225/https://g7.hu/kozelet/20200622/52-milliard-befektetes-utan-12-milliardos-veszteseget-is-felhalmozott-mar-a-zalazone-probapalya/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/52-milliard-befektetes-utan-12-milliardos-veszteseget-is-felhalmozott-mar-a-zalazone-probapalya | G7 | hungarian-news | 2020-06-22 15:40:00 | [] | [
"Autóipari Próbapálya Zala Kft.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Szabadics Zrt.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Zala megye",
"Zalaegerszeg"
] | [
"útépítés",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"klientúra",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
50,663 | Megvásárolta piaci riválisát Mészáros és Keszthelyi Erik alkuszcége | Többségi tulajdont vásárolt az Insurance Partners Biztosítási Alkusz Kft.-ben a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft., Keszthelyi Erik és Mészáros Lőrinc biztosítási alkuszcége. A Portfolio a vállalat közleménye alapján azt írja, a Hungarikum stratégiai befektetőként vásárolt tulajdont az Insurance Partners Biztosítási Alkusz Kft.- ben, amely ezután a Hungarikum-csoport tagjaként, HUNInsurance Biztosításközvetítő Kft. néven működik majd tovább. A cég önálló jogi entitásként szolgálja majd ki a nagyvállalati piac építőipari szektorában felépített ügyfélkörét, valamint egyéb kis- és nagyvállalati partnereit. | Többségi tulajdont vásárolt az Insurance Partners Biztosítási Alkusz Kft.-ben a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft., Keszthelyi Erik és Mészáros Lőrinc biztosítási alkuszcége. A Portfolio a vállalat közleménye alapján azt írja, a Hungarikum stratégiai befektetőként vásárolt tulajdont az Insurance Partners Biztosítási Alkusz Kft.- ben, amely ezután a Hungarikum-csoport tagjaként, HUNInsurance Biztosításközvetítő Kft. néven működik majd tovább. A cég önálló jogi entitásként szolgálja majd ki a nagyvállalati piac építőipari szektorában felépített ügyfélkörét, valamint egyéb kis- és nagyvállalati partnereit.
A Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. Keszthelyi Erik cége volt, amely pár év alatt letarolta a biztosítási brókerpiacot, és sorra kapta az állami megbízásokat. Keszthelyi cége profitabilitásban egy időben Mészáros Lőrinc cégeit is lekörözte, aki 2018 tavaszán be is szállt a cégbe feleségével együtt, majd idén tavasszal az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., korábbi nevén a Takarékbank is 25 százalékos tulajdonrészt vásárolt a cégben. | https://index.hu/gazdasag/bankesbiztositas/2020/06/24/meszaros_lorinc_keszthelyi_erik_hungarikum_biztositasi_alkusz/ | https://web.archive.org/web/20221202093338/https://index.hu/gazdasag/bankesbiztositas/2020/06/24/meszaros_lorinc_keszthelyi_erik_hungarikum_biztositasi_alkusz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megvasarolta-piaci-rivalisat-meszaros-es-keszthelyi-erik-alkuszcege | Index | hungarian-news | 2020-06-24 16:21:43 | [] | [
"Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.",
"Insurance Partner Kft."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"biztosítók/biztosítás"
] | [] |
50,664 | Egyetlen ellenzéki város sem részesül a milliárdos pénzosztásból | Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója korábban azt mondta, egyetlen jó ötlet sem marad támogatás nélkül, és szigorúan szakmai szempontok alapján döntenek. Úgy fest, vagy főként a fideszes önkormányzatoknak vannak jó ötleteik, vagy az ellenzékiek nem értesültek az ad hoc pénzosztásról. Felcsút viszont másfél milliárd forintot kért a záportározó turisztikai fejlesztésére. | Szakmai szempontok alapján, egy szakmai grémium segítségével, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának döntése alapján ítélik oda az egyedi turizmustámogatásokat – derült ki nemrég az ügynökség lapunknak küldött válaszából. Azt azonban adatigénylésünkre sem árulta el az MTÜ, hogy kik a tagjai a grémiumnak, és azt sem tudni, közelebbről milyen szempontok alapján születnek a döntések. Az viszont biztos, hogy
a 24.hu birtokába jutott adatok alapján egyetlen ellenzéki vezetésű önkormányzat sem pályázott a darabonként akár több száz millió forintos vagy milliárdos összegű egyedi támogatásra. Ez tovább erősíti a gyanút, hogy a nem nyilvánosan meghirdetett pályázati felhívás eredményeként kiosztott pénzek hozzáférhetőségéről közel sem minden lehetséges érdekelt értesült.
(A lapunk birtokába jutott adatsorban a legutolsó beérkezett pályázat 2019. októberi, arról nincs információnk, hogy ezt követően milyen pályázatok érkeztek az MTÜ-höz, és melyeket bírálták el kedvezően.)
Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója korábban azt mondta az egyedi pályázatokról, hogy „egyetlen turisztikai attrakcióként értelmezhető remek ötlet sem eshet el támogatástól, ha van rá forrás”. Ebből arra lehet következtetni, hogy az ellenzéki vezetésű településeknek egyetlen ilyen ötletük sem volt, vagy – ami valószínűbb – nem tudtak az MTÜ ad hoc pénzosztási gyakorlatáról.
Fideszes önkormányzatokat viszont bőven találni a kedvezményezettek között, a 23 önkormányzati pályázó közül 15 fideszes vezetésű, a többi független. A kormánypárti irányítású Kaposvár, Zalaegerszeg és Makó például szállodatervezésre kért és kapott összesen kis híján félmilliárd forint állami támogatást tavaly.
Kaposvár a konferencia- és wellnesshotel fejlesztésének terveire gyűjtött be 120 millió forintot. A Szita Károly vezette önkormányzat egy 120 szobás négycsillagos superior szállodát álmodott meg, ami közvetlen összeköttetésben lesz a gyógyfürdővel.
Zalaegerszegen a városban felépült járműipari tesztpályához kapcsolódóan állami beruházással új négycsillagos üzleti és konferenciahotelt építenek a korábbi Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ helyén, ennek előkészítésére ment 200 millió forint.
Makó „szállodatervezésre” kapott 150 millió forint egyedi támogatást. Könnyen lehet, hogy arra a beruházásra, amiről Lázár János számolt be: a Hagymatikum szomszédságában egy négycsillagos szálloda épül.
Ezek azonban nem a legnagyobb összegek. A nem meglepő módon jól értesült
Felcsút fideszes vezetése például másfél milliárd forintot kért
az árvízcsúcs-csökkentő tározó környezetének turisztikai célú fejlesztésére.
Mészáros László polgármestert kerestük, hogy megtudjuk, megkapták-e már a támogatást, de a városvezető nem válaszolt levelünkre. Annyi biztos, hogy az előkészítési szakaszra biztosítottak nekik 15 millió forintot, és az is, hogy tavaly tavasszal az önkormányzat lakossági fórumot tartott a záportározó turisztikai hasznosításáról.
Nyíregyháza az Aquarius Élményfürdő fejlesztésére igényelt 3,4 milliárd forintot, egy előterjesztés szerint az önkormányzat a Magyar Turisztikai Ügynökség Egyedi Ügyek Irodájához nyújtotta be a pályázatát 2018 decemberében. Nem tudjuk, létezik-e ilyen irodája az MTÜ-nek, de az előkészítést (ugyancsak 15 millió forinttal) támogatta az ügynökség.
A balatoni önkormányzatok közül is csak fideszesek pályáztak, Füredről és Boglárról már írtunk, Tihany pedig a félsziget hosszútávú fejlesztésére igényelt 3,5 milliárd forintot. A Tihany 2030 program célja, hogy a következő tíz évben 52 fejlesztési programot valósítsanak meg uniós és hazai forrásból. 2018-ban nagyjából 1,9 milliárd forint uniós pénzhez jutott a település egy szórakoztatóközpont megvalósítására és az apátság belső tereinek felújítására, és hárommilliárd forint állami támogatás is jutott az apátság műemléki rekonstrukciójára, egyes épületeinek fejlesztéseire és az apátsági vendégház bővítésére.
Sátoraljaújhely 1,8 milliárdos turisztikai támogatást kért a Bortemplom látogatóközponttá alakítására. Egy 2018-as kormányhatározat szerint egy ugyanekkora összeget már megítéltek az önkormányzatnak erre a célra.
Ráckevén még a tavaly leváltott fideszes városvezetés igényelt 6 milliárd forintot a „Barokk fények Ráckevén – Savoyai kastély, híddal a belvárosban” elnevezésű projektre. Vereckei Zoltán, a város októberben, a KEVE Egyesület színeiben megválasztott polgármestere a 24.hu-nak elmondta, hogy a projekt előkészítése folyamatban van, beadványuk az MTÜ és a kormány beruházás-előkészítő alapjánál van.
A legújabb pozitív fejlemény, hogy a város 8 millió forintot kapott a projekttel kapcsolatos tanulmány elkészítésére,
nyilatkozta Vereckei, hozzátéve, hogy bár a veszélyhelyzet sok tervüket felülírta, bíznak abban, hogy még ebben a ciklusban megkezdődhet a projekt megvalósítása.
Az említett önkormányzatokon kívül
másfél milliárd forint támogatást kért Sárospatak önkormányzata a Végardó Fürdő fejlesztésére,
2 milliárd 650 millió forintot igényelt Mórahalom szintén fideszes önkormányzata „gyógyhely-fejlesztésre”,
1,1 milliárd forintot kért Mátraderecske ugyancsak fideszes polgármestere a Kincses fürdő fejlesztésére, ezt a pályázatot azonban elutasították.
A független vezetésű önkormányzatok közül Tokaj egy a Bodrog feletti gyalogos hídra kért egymilliárd forintot. 2017-ben mintegy 40 milliárdos fejlesztést jelentettek be Tokaj-Hegyaljára, azt ígérve, hogy egy gyalogos híd megépítésére is jut belőle. Ha minden igaz, akkor a Rakamazt Tokajjal összekötő híd felújítása augusztusban kezdődik majd.
Telkibányán „aranybányászati turisztikai attrakcióra” igényelt az önkormányzat 2,5 milliárd forintot, de tudtunkkal egyelőre ők is csak az előkészítési szakaszra kaptak 15 millió forintot. A turai önkormányzat pedig egy négycsillagos szállodát szeretne létesíteni a városban, ehhez kért 1,3 milliárd forintot. A Turai Hírlap szerint az önkormányzat már ki is fizetett nyolcmillió forintot a tanulmánytervre. Egy tavalyi előterjesztésből kiderül, hogy az önkormányzatnak 10 százalékos önrészt kellene vállalnia, viszont a januári testületi ülésen már arról volt szó, hogy a város egyelőre nem rendelkezik a szükséges 144,5 millió forinttal. Így abban állapodtak meg, hogy „amennyiben az önerő állami támogatásból, pályázati forrásból, illetve egyéb bevételből nem biztosítható, úgy sikeres pályázat esetén a támogatást vissza kell utasítaniuk.”
Guller Zoltán az egyedi támogatásokkal kapcsolatban arról beszélt korábban, hogy az MTÜ 2030-ig a kezelt források kevesebb mint 2 százalékát fordítja egyedi támogatási döntésekre. Azt nem tudni, hogy ez pontosan mekkora összeg lehet, de az kijelenthető, hogy az ellenzéki városok teljesen kimaradnak a pénzosztásból.
Kiemelt kép: Kummer János /24.hu | https://24.hu/belfold/2020/06/25/egyedi-tamogatas-magyar-turisztikai-ugynokseg-onkormanyzatok/ | https://web.archive.org/web/20220818135105/https://24.hu/belfold/2020/06/25/egyedi-tamogatas-magyar-turisztikai-ugynokseg-onkormanyzatok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyetlen-ellenzeki-varos-sem-reszesul-a-milliardos-penzosztasbol | 24.hu | hungarian-news | 2020-06-25 00:00:00 | [] | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [
"Balatonboglár",
"Balatonfüred",
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Csongrád megye",
"Fejér megye",
"Felcsút",
"Kaposvár",
"Makó",
"Mórahalom",
"Nyíregyháza",
"Pest megye",
"Sárospatak",
"Sátoraljaújhely",
"Somogy megye",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye",
"Telkibánya",
"Tihany",
"Tokaj",
"Tura",
"Veszprém megye",
"Zala megye",
"Zalaegerszeg"
] | [
"pályázat",
"idegenforgalom",
"vendéglátás",
"klientúra"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
50,665 | A járványra hivatkozva milliárdokkal drágul a Magyar Zene Háza építése a Ligetben | 19,2 milliárd forintról 23 milliárdra drágult a Liget-projekt részeként épülő Magyar Zene Háza – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő hétfői hirdetményéből. Az indoklás szerint az áremelkedést olyan körülményekkel indokolják, amelyeket a kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő nem láthatott előre. | 19,2 milliárd forintról 23 milliárdra drágult a Liget-projekt részeként épülő Magyar Zene Háza – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő hétfői hirdetményéből. Az indoklás szerint az áremelkedést olyan körülményekkel indokolják, amelyeket a kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő nem láthatott előre.
Az épületre kiírt közbeszerzési pályázatot a korábban Mészáros Lőrinchez, utóbb már inkább Tiborcz Istvánhoz közeli Magyar Építő Zrt. nyerte el, a cég a becsült értéknél 2,5 milliárddal drágábban, 17,5 milliárd forintért vállalta a munkát. A világhírű japán építész, Fudzsimoto Szószuke (Sou Fujimoto) által tervezett, a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a műjégpálya közelében, az egykori Hungexpo-irodaházak helyén épülő Magyar Zene Háza a tervek szerint oktatási, múzeumi intézményként, koncerthelyszínként és közösségi térként funkcionál majd. A lebegő palacsintára emlékeztető, roppant könnyed, látványos épület munkálatai azonban hosszú ideig nem indultak el.
Előbb többször újra kellett tervezni a házat, a hírek szerint azért, mert a japán tervező által megálmodott szerkezetet a magyar kivitelezők képtelenek lettek volna a beruházási költség jelentős túllépése nélkül elkészíteni. Ám hiába az újratervezés, a generálkivitelezésre kiírt közbeszerzési pályázat érvénytelen lett, az újabb nekifutásra azonban a Magyar Építőnek sikerült elnyernie a munkát.
Tavaly ősszel a beruházást a tervek alapján Európa legjobb középületének választották, amit a Városliget Zrt. büszkén hirdetett is, azzal azonban már nem büszkélkedtek, hogy a tervezésnél rossz üveggel kalkuláltak az alapvetően üvegből épülő Magyar Zene Háza költségeinél, ezért drágult 17,5 milliárd forintról közel 19,2 milliárdra a kivitelezés.
Ez az összeg emelkedett most további 4 milliárddal. A módosítás indoklásánál a koronavírus-járványt jelölték meg előre nem látható körülménynek. A veszélyhelyzet miatt „a hazai és nemzetközi viszonylatban is beállott rendkívüli gazdasági körülményekre hivatkozva” a kivitelező arra kérte a Városliget Zrt-t, hogy finanszírozásának fenntartása érdekében már az előtt is elszámolhasson teljesítést, hogy az adott munkát elvégezte volna.
A Magyar Zene Háza hatalmas üvegfala 94 darab, Németországban egyedileg gyártott, osztatlan és hőszigetelt panelből áll majd; ezeket a monumentális üvegelemeket speciális üvegbordák támasztják meg – közölte az épület május végi sajtóbejárásán a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa, Baán László. Hozzátette, a légies épület kiválóan illeszkedik a parkba, szinte teljesen elrejtik a környező platánok, a beruházás ráadásul 7000 négyzetméternyi, évtizedekig elzárt zöldfelületet is visszaad a közönségnek a Városligetből. Nemcsak az épület kinézete, hanem tartalma és funkciói is egész Európában egyedülállóak lesznek, amint a közönség a 2021 decemberében várható nyitás után megtapasztalhatja majd.
Az eredeti tervek szerint 2020-ra elkészülő létesítmény kapcsán Gyorgyevics Benedek, a beruházó Városliget Zrt. vezérigazgatója elmondta, okkal kételkedtek abban, hogy megvalósíthatók-e Magyarországon a világ egyik leginnovatívabb építészeként számon tartott Fudzsimoto tervei, most azonban már kezd kirajzolódni, hogy az épület valóban olyan légies lesz, mint a látványterveken. | https://magyarhang.org/belfold/2020/06/08/a-jarvanyra-hivatkozva-milliardokkal-dragul-a-magyar-zene-haza-epitese-a-ligetben/ | https://web.archive.org/web/20231217004826/https://hang.hu/belfold/a-jarvanyra-hivatkozva-milliardokkal-dragul-a-magyar-zene-haza-epitese-a-ligetben-117599 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-jarvanyra-hivatkozva-milliardokkal-dragul-a-magyar-zene-haza-epitese-a-ligetben | Magyar Hang | hungarian-news | 2020-06-08 12:48:00 | [] | [
"Magyar Építő Zrt.",
"Városliget Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Városliget beépítése"
] |
50,666 | Többszörösen túlárazott közvélemény-kutatást rendelt meg a FŐTÁV, vizsgálat indul | Tüttő Kata bejelentette, hogy az előző városvezetés alatt, a Mitnyan György által vezetett FŐTÁV a Vízművekhez képest nyolcszoros áron rendelt meg egy felmérést, ráadásul egy követeléskezelő cégtől. | közvélemény-kutatás;Főtáv Zrt.;túlárazás;
2020-06-24 13:38:16
Többszörösen túlárazott közvélemény-kutatást rendelt meg a FŐTÁV, vizsgálat indul
Tüttő Kata bejelentette, hogy az előző városvezetés alatt, a Mitnyan György által vezetett FŐTÁV a Vízművekhez képest nyolcszoros áron rendelt meg egy felmérést, ráadásul egy követeléskezelő cégtől.
Vizsgálat indul egy „fideszes közvélemény-kutatás” miatt, amelyet a FŐTÁV Zrt. rendelt meg nyolcszoros áron egy követelésbehajtó cégtől – jelentette be Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes Facebook-oldalán.
Közölte, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal arra kötelezi a szolgáltatókat – például a vízműveket, csatornázási műveket és a távfűtő céget –, hogy kétévente független közvélemény-kutató szervezettel méressék fel a lakossági felhasználók szolgáltatással kapcsolatos elégedettségét. Megszabják, hogy mit, mekkora mintán és hogyan kell kérdezni. Azt a cégekre bízzák, hogy kivel végeztetik el a munkát.
Tüttő Kata azt írta, hogy amikor a városüzemeltetési holding munkatársai megnézték, hogy a három erre kötelezett fővárosi közszolgáltató ugyanazt a munkát kivel és mennyiért csináltatta meg az elmúlt években, meghökkentek egy kicsit.
Eszerint az alábbiak feltételekkel rendelték meg gyakorlatilag ugyanazt a kutatást ( 500 fős minta):
Ez Tüttő Kata szerint azt jelenti, hogy az előző városvezetés alatt, a Mitnyan György által vezetett FŐTÁV a Vízművekhez képest nyolcszoros áron rendelt meg egy közvélemény-kutatást, ráadásul egy követeléskezelő cégtől.
Tüttő Kata közölte azt is, hogy ez a behajtó cég referenciaként a Főtávval kötött korábbi szerződését csatolta be az eljáráshoz, amely egy ügyfél elégedettségi szerződés 24,9 millió forintért a 2017-2018-as évekre. | https://nepszava.hu/3082735_tobbszorosen-tularazott-kozvelemeny-kutatast-rendelt-meg-a-fotav-vizsgalat-indul | https://web.archive.org/web/20210831021048/https://nepszava.hu/3082735_tobbszorosen-tularazott-kozvelemeny-kutatast-rendelt-meg-a-fotav-vizsgalat-indul | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobbszorosen-tularazott-kozvelemeny-kutatast-rendelt-meg-a-fotav-vizsgalat-indul | Népszava | hungarian-news | 2020-06-24 17:21:00 | [
"Mitnyan György"
] | [
"Best Debt Management Kft.",
"Főtáv Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"piackutatás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
50,667 | Mészáros Lőrinc nagyot kaszált a rászorulók nyaraltatásán | Az Erzsébet-program elmúlt nyolc évében másfél millió ember jutott ebben a keretben pihenési lehetőséghez. A nyaraló családok, a nyugdíjasok és a gyerekek mellett van még egy nyertese az Erzsébet-programnak: Orbán Viktor miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc, akinek a program évről évre hatalmas megrendeléseket jelent. | Az Erzsébet-program elmúlt nyolc évében másfél millió ember jutott ebben a keretben pihenési lehetőséghez. A nyaraló családok, a nyugdíjasok és a gyerekek mellett van még egy nyertese az Erzsébet-programnak: Orbán Viktor miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc, akinek a program évről évre hatalmas megrendeléseket jelent.
Építőipari megbízásokat: Mészárosék Fejér B.Á.L Zrt. nevű családi cége és a Szabadics Zoltán tulajdonában lévő Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt. konzorciuma összesen 21,58 milliárd forintért újítja fel a zánkai és fonyódligeti Erzsébet-táborokat. A méretes állami beruházás azért is érdekes, mert a táborok már nincsenek állami tulajdonban: a kormány úgy ajándékozta el a 17,5 milliárd forint forgalmi értékű komplexumokat a Szeged–Csanádi Egyházmegyéhez közeli Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványnak, hogy az alapítvány 15 év után akár el is adhatja azokat. Ellenben sem a forgalmi értéket, sem a felújításra költött tízmilliárdokat nem kell megtéríteniük.
Turisztikai munkákat: a nagyrészt állami térítésű üdültetéséből is jelentős megbízásokhoz jutott a miniszterelnök barátja, az Erzsébet-programban résztvevő szálláshelyek jelentős része – a Hvg.hu szerint tavaly az 55 szálláshely közül 15 – a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Zrt.-é.
Míg az építési megbízásoknál a közbeszerzések nyilvánossága miatt könnyebb információkhoz jutni az ellentételezésről, az üdültetés esetében nehezebb tiszta képet alkotni, hogy kinél mennyit költött az állam. Az Erzsébet-programban a szociális üdültetés pénzügyi alapját az Erzsébet-utalványcsalád forgalmazásának pénzügyi eredményei biztosították, ebből a pénzből fizették azokat a szálláshely-szolgáltatókat, amelyek leszerződtek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvánnyal (MNÜA). A kedvezményes üdülésre nagycsaládosok, nyugdíjasok, fogyatékossággal élők és fogyatékossággal élő gyereket nevelő családok pályázhatnak. Aki nyer, az az üdülési támogatást a következő év végéig használhatja fel a programmal együttműködő szálláshelyeken. A nyaralóknak jellemzően néhány tízezer forintot kellett fizetniük, a fennmaradó részt a MNÜA téríti meg a szálláshelyeknek.
Annyi már a program kezdetén is látható volt, hogy az állammal leszerződni jó üzlet lesz, hiszen az üdülőhelyek úgy jutnak garantált számú vendéghez, hogy még reklámra sem kell költeniük. A Hvg.hu szerint tavaly voltak olyan hotelek, amelyek az utcától betévedő vendégeket nem is fogadták, kizárólag az Erzsébet-programmal érkezőkkel foglalkoztak. Így tett a program keretében nagycsaládosokat fogadó balatonvilágosi Club Aliga és a keszthelyi Hullám Szálló is – a szállodai állapotokról olvasóink panaszai alapján számoltunk be:
Mindkét szálláshely a NER kedvenc nagyvállalkozójának termelte a pénzt, a Hullámot és a Club Aligát is a Hunguest Hotels üzemeltette. A Hvg.hu tudta meg, hogy a két, kifejezetten az Erzsébet-program vendégeit fogadó szálloda összesen 490 millió forinthoz jutott a program keretében. Mindez azonban csak egy része annak a summának, amit a Hunguest Hotels tett zsebre tavaly az Erzsébet-programban való részvételével.
A társaság múlt évre vonatkozó mérlegének kiegészítő mellékletében az áll, hogy a szállodáik többségében 2019-ben is folytatódott a 2017 óta tartó szociális üdültetési program, amelynek keretében nyugdíjas, fogyatékkal élő és nagycsaládos vendégek 3 és 4 éjszakás üdülési csomagokra szereztek jogosultságot. Azt írják, hogy
a program lebonyolításához kapcsolódóan 2019. évben 1,2 milliárd forintot meghaladó árbevételt realizáltunk.
A kiegészítő mellékletben van még egy árulkodó mondat:
Társaságunk Erzsébet-programban való részvétele 2019. év végén lezárult.
Ez alátámasztja a Népszava értesüléseit, miszerint az idősek szociális üdültetése lassan elhal, erre utal, hogy míg az idén összesen 6500 nyugdíjas kap támogatást az üdüléséhez az Erzsébet-program keretében, tavaly még majdnem 60 ezer nyertes foglalhatott kedvezményesen szállást. Az Erzsébet-utalványok forgalmazása 2019. január elsejétől megszűnt, így az alapítványnak nincs bevétele, megszűnik az a törvényi kötelezettsége is, hogy megszervezze ezeket a programokat.
A Hunguest Hotels tavaly erős évet zárt: magyarországi eredményeik 2,3 milliárd forinttal 19,7 milliárd forintra nőttek, a külföldi értékesítéseik szűk egymilliárd forinttal ugrottak meg.
A társaság belföldi bevételeinek nagyjából 6 százaléka származott az Erzsébet-programból.
A szállodalánc 26,8 milliárd forintos összesített forgalma mellett 3,1 milliárd forintos adózott eredményt könyvelhetett el, ezt az eredménytartalékba helyezték.
A Hunguest Hotelshez tartozik az az állami milliárdokból felépített, majd Mészárosnak eladott egerszalóki Saliris Resort is, amely nem kér a tb-kártyás betegekből. A Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő Központ februárban frissített adatbázisa szerint azóta sem gondolták meg magukat. | https://24.hu/kozelet/2020/06/26/hunguest-meszaros-erzsebet-program/ | https://web.archive.org/web/20221004035905/https://24.hu/kozelet/2020/06/26/hunguest-meszaros-erzsebet-program/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-nagyot-kaszalt-a-raszorulok-nyaraltatasan | 24.hu | hungarian-news | 2020-06-26 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Szabadics Zoltán"
] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA)",
"Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt."
] | [] | [
"pályázat",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
50,668 | Az ügyészség elutasította Szél Bernadett a Budaest-Belgrád vasút építése miatt tett feljelentését | A kormány nem vagyonkezelőként jár el, amikor pénzeket csoportosít át a költségvetésben, ezért nem merülhet fel a hűtlen kezelés gyanúja. Az ügyészség indoklása szerint a kormány „az Egyezmény megkötése, illetve a költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosítás tárgyában meghozott döntései révén nem vagyonkezelési tevékenységet végzett.” Illetve „a Kormány tagjai büntetőjogi értelemben nem tekinthetők a központi költségvetés kezelésével megbízott személyeknek, az e tárgyban meghozott közhatalmi döntéseik a közvagyonra vonatkozó olyan tulajdonosi rendelkezések, amelyek a hűtlen kezelés megállapításának alapjául szolgáló vagyonkezelői kötelezettség megszegésének nem tekinthetők.” | A Központi Nyomozó Főügyészség elutasította a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentésemet a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása ügyében – írja Facebook-posztjában Szél Bernadett független országgyűlési képviselő.
Az ügyészség indoklása szerint a kormány „az Egyezmény megkötése, illetve a költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosítás tárgyában meghozott döntései révén nem vagyonkezelési tevékenységet végzett.” Illetve „a Kormány tagjai büntetőjogi értelemben nem tekinthetők a központi költségvetés kezelésével megbízott személyeknek, az e tárgyban meghozott közhatalmi döntéseik a közvagyonra vonatkozó olyan tulajdonosi rendelkezések, amelyek a hűtlen kezelés megállapításának alapjául szolgáló vagyonkezelői kötelezettség megszegésének nem tekinthetők.”
A kormány május közepén 82,1 milliárdot csoportosított át a Budapest–Belgrád vasútvonal építésére a Gazdaságvédelmi Alapból. Április végén írták alá a Budapest–Belgrád-vasútvonalról szóló hitelszerződést, a beruházás nagyjából 700 milliárd forintnál tart. Varga Mihály pénzügyminiszter akkori szavai szerint Magyarország számára előnyös és biztonságos hitelszerződés született a Budapest–Belgrád vasútvonal létrehozására Magyarország és Kína között.
Az országgyűlés megszavazta a beruházásról szóló törvényt, amelyben az is szerepel, hogy minden azzal kapcsolatos szerződés és irat 10 évig titkos. | https://hvg.hu/gazdasag/20200625_Az_ugyeszseg_elutasitotta_Szel_Bernadett_BudapestBelgrad_vasut_epitese_miatt_tett_feljelenteset | https://web.archive.org/web/20221011100948/https://hvg.hu/gazdasag/20200625_Az_ugyeszseg_elutasitotta_Szel_Bernadett_BudapestBelgrad_vasut_epitese_miatt_tett_feljelenteset | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ugyeszseg-elutasitotta-szel-bernadett-a-budaest-belgrad-vasut-epitese-miatt-tett-feljelenteset | HVG | hungarian-news | 2020-06-25 11:53:00 | [] | [] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés",
"vasút"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
50,669 | Akárhonnan nézzük, nagyon drágán vettük a kínai lélegeztető gépeket | Pánikolhatott a kormány, ezért rendelt meg 16 ezer lélegeztetőgépet Kínából – mondta a hvg.hu-nak egy egészségügyi szakértő. Ez kétszer annyi, mint amennyit Orbán Viktor bemondott mint szükséges mennyiséget, most próbálják eladni a felesleget.
Ez azt jelenti, hogy egy gép átlagára 18,7 millió forint volt. | Akárhonnan nézzük, nagyon drágán vettük a kínai lélegeztetőgépeket
Windisch Judit - Serdült Viktória
Pánikolhatott a kormány, ezért rendelt meg 16 ezer lélegeztetőgépet Kínából – mondta a hvg.hu-nak egy egészségügyi szakértő. Ez kétszer annyi, mint amennyit Orbán Viktor bemondott mint szükséges mennyiséget, most próbálják eladni a felesleget. Kérdés, sikerül-e, és ha igen, mennyiért. A beszerzés átláthatatlan, az eddig nyilvánosságra került információmorzsák alapján csillagászati árat fizettünk a gépekért, csak nem tudni, hogy ezért – autós hasonlattal élve – inkább Trabantot vagy Mercedest vettünk-e. A külügy azt sem mondja meg, mennyi gép volt használhatatlan.
Aki a védekezést támadja, emberéleteket kockáztat
– mondta Menczer Tamás külügyi helyettes államtitkár a lélegeztetőgép- és egyéb védőfelszerelés-beszerzésről adott interjúban. Ezzel a mondattal a kormány elvárja, hogy az eszközök és részletek pontos ismerete nélkül fogadja el mindenki, hogy a kormány
több mint 300 milliárd forintért vásárolt 16 ezer lélegeztetőgépet.
Ez azt jelenti, hogy egy gép átlagára 18,7 millió forint volt.
A két számmal Menczer Tamás – illetve a kormány – szerdán állt elő először, kiderült az is, hogy a gépek egy része még úton van, miközben itthon is elindult már a gyártás. Orbán Viktor miniszterelnök áprilisban még arról beszélt, hogy a legrosszabb forgatókönyvvel számolva a járvány csúcsán 7500-8000 lélegeztetőkészülék kellhet a betegek egyidejű kezelésére (akkor itthon 2560 darab volt). Az operatív törzs – Menczer elmondása szerint – 10 ezer gép beszerzését javasolta, mire a kormány a biztonság kedvéért 16 ezer gépre kötött szerződést, hogy a nagy versenyben beérkezzen a szükséges mennyiség.
A kormány attól tartott, hogy az olaszországihoz hasonló helyzet következik be nálunk is, de ennek szerencsére a közelébe sem kerültünk: a csúcson sem volt egyszerre 100 beteg lélegeztetőgépen, nemhogy válogatni kellett volna a súlyos állapotú páciensek között.
Nagy a köd
A miniszterelnök "fürkészeket és portyázókat" küldött védőeszközök és lélegeztetőgépek beszerzésére, de a részletek homályban maradtak. Nem tudni, hogy a kormány (az Innovációs és Technológiai, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányításával) pontosan milyen gépeket, mennyiért és kiknek a közvetítésével szerzett be, a döntő többségnek nincs nyoma sem a magyar, sem az uniós közbeszerzési értesítőben. A részletekkel Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sincs tisztában, akit a csütörtöki Kormányinfón kérdeztünk erről.
Egyes gépek árairól korábban érdeklődtünk az illetékes minisztériumnál, de nem kaptunk választ, ahogy laptársunk, a 444.hu sem, ezért újabb e-mail helyett a veszélyhelyzet elmúltával közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a Külügyminisztériumnak, hogy megtudjuk a részleteket. Addig is az egy-két nyilvánosságra került dokumentumból lehet következtetést levonni.
Például az Ott-One Nyrt.-éből, mely (informatikai fókuszú cégként) március 26-án tájékoztatta a befektetőit arról, hogy a Külügyminisztérium a kínai partnerei miatt rajta keresztül vett 500 darab lélegeztetőgépet, nettó 4,7 milliárd forintért.
A tájékoztatóból nem derült ki*, hogy milyen típusú gépekről volt szó (ami fontos, hiszen több szakértő is arra hívta fel figyelmünket, a gépek tudása között ugyanolyan különbség van, mint egy Trabant és egy C-osztályú Mercedes között, és ez természetesen az árban is meglátszik), de ha feltételezzük, hogy egyenárban sikerült gépeket beszerezni, akkor
darabja nettó 9,4 millió forintba került.
(*Frissítés: cikkünk megjelenése után a cég közölte, SH 300-as típusú, magas tudású, jó minőségű gépekről van szó, melyek a megfelelő specifikációkkal, minősítésekkel rendelkeznek a szakszerű kórházi lélegeztetés szempontjából. Saját akkumulátoruk és kiváló kezelhetőségük révén pedig akár tábori körülmények között is alkalmazhatók. A cég szerint a járvány alatt 40 százalékos emelkedés is tapasztalható volt a társaság korábbi, ugyanazon termékre vonatkozó beszerzéséhez képest.)
Ez jóval alatta van a kormány által kommunikált átlagárnak, ami – mint cikkünkben említettük, 18,7 millió forint. Az is könnyíti a számolást, hogy a járványra tekintettel az EU a január 31. és az év vége közötti beszerzéseket áfa- és vámmentessé tette.
A másik nyilvános szerződés a Semmelweis Egyetemé, amely 196 lélegeztetőgépet szerzett be 1,1 milliárd forintért, ami átlagolva
5,7 millió forintos darabárat jelent.
A későbbi információkból kikövetkeztethető volt, hogy a gépek egy része, 56 készülék úgynevezett non-invazív, vagyis a legsúlyosabb koronavírusos betegek kezelésére alkalmatlan, de a WHO akkori ajánlásainak megfelelő gép volt. Nem tudjuk, hogy az összes non-invazív gép a sajtóban közölt ResMed Lumis 150 típusú készülék volt-e, de abból a neten most durván 1,5 millió forintért lehet hozzájutni egy darabhoz.
Összehasonlításként megnéztünk egy 2019-es közbeszerzést, ahol egy gép beszerzése 6,3 millió forintba került. Ismét hangsúlyozzuk, nem tudni, hogy a kínai gépek milyen gyártmányúak és tudásúak.
Élet-halál harc ment
Az árat még egy tényező befolyásolhatta: a gépbeszerzésben érintett, illetve más, a piacra rálátó, névtelenséget kérő forrásaink kivétel nélkül arról beszéltek, hogy a nagy kereslet miatt a kínai partnerek emeltek az áron, a 2-3-szoros ár sem volt ritka, sőt, 20 milliós gépek is előfordultak (ezek már a csúcskategóriásak lehettek). Egyikük azt mondta,
két választás volt: akarod vagy nem akarod. Aki nem látta belülről, nem tudja elképzelni, micsoda élet-halál harc volt a gépekért, az elején csak non-invazív eszközöket lehetett beszerezni, de azok is jobbak, mint a kézipumpa.
A beszerzésekről nem beszélhetett, mert mind a magyar, mind a külföldi szerződés titkos, de azt összehasonlításként elmondta, normál körülmények között egy kínai gép ára – felszereltségtől függően – felmehet 5-10-12 millió forintra, amihez most még jött a covid miatti őrület. Mint fogalmazott, ő olyan gépeket hozott be, amilyenekre a saját gyerekét is gond nélkül rákötné. Más azt tapasztalta, hogy a nagy gyártók nem igazán emeltek árat, a kisebb gyárak viszont jelentősen feltornázták az összeget.
A beszerzési folyamat összességében átláthatalan, nem tudni, hogy Kínától idáig több cég kezén ment-e át egy gép, vagy a minisztériummal szerződött partner hozta be közvetlenül. Az egyik – régóta ezzel foglalkozó – cégnél azt mondták, ők csak a határon vettek igénybe segítséget a vámoláshoz.
Egy egészségügyi szakértő szerint a kormány a járvány elején pánikolt, és biztosra akart menni, azt azonban nem érti, hogy idővel, mikor már látszott a vége, miért nem mondott föl szerződéseket. (Azt sem tudjuk, hogy milyen szerződések születtek, azok felmondhatók voltak-e – a szerk.)
Meg lehet indokolni, hogy veszélyhelyzetben fontos volt a lehető legtöbb gépet a lehető leggyorsabban beszerezni, de akkor is el kell vele utólag számolni tételesen.
Nem keresni akarnak rajta
A felesleget a kormány eladja, Menczer szerint Ázsiából és Afrikából is vannak érdeklődők. Ez azonban a szakértő szerint csak kármentés: közel sem biztos, hogy annyiért lehet eladni, mint amennyiért megvettük, másrészt gyaníthatóan Magyarország – eladó félként – a gép szervizelését és alkatrész-utánpótlását sem tudja garantálni, ami tovább nyomhatja az árat.
Megkérdeztük Gulyás Gergelyt, hogy a kormány mivel számol, árban vagy ár alatt tudja-e majd eladni a feleslegessé vált gépeket, mire a miniszter azt mondta, a
végén el kell számolni, de nem az a fő mérce, hogy keresett vagy vesztett rajta az ország.
Az is egyébként csak Gulyás szavaiból derült ki, hogy voltak használhatatlan gépek is, amelyekre érvényesíteni kellett a szavatossági igényt. A nyilatkozat után megkerestük a Külügyminisztériumot, hogy hány gép volt használhatatlan, és a szavatossági igényt gond nélkül tudják-e érvényesíteni, mire annyit írtak,
minden beérkező lélegeztetőgépet szakemberek néztek át, és ha kellett, akkor a szükséges összeszerelési, esetlegesen korrekciós munkát elvégezték, így a kórházakba természetesen minden gép életmentésre tökéletesen alkalmas állapotban kerül.
Miután eredeti kérdéseinkre nem kaptunk választ, újabb mailt küldtünk a tárcának, amire azóta sem válaszoltak.
De mi történt máshol?
Természetes, hogy a koronavírus-járvány kitörésekor minden ország erején felül próbált lélegeztetőgépekhez jutni, az észak-olaszországi kórházakból érkező képek miatt nem csak a magyar kormány fújt riadót. Mégis, a 16 ezer megrendelt lélegeztetőgép, nem beszélve a 300 milliárdos költségről, még nemzetközi összehasonlításban is aránytalanul soknak tűnik.
Összehasonlításképp: az Európai Bizottság – mintegy koordinátorként – négy közös uniós közbeszerzési eljárást indított orvosi védőeszközök beszerzésére, amelyek közül az egyiket éppen lélegeztetőgépekre írták ki, méghozzá 110 ezer darabra, ennyi gépen 26 európai ország osztozik. A keretösszeg pedig 1,4 milliárd euró volt, ami az elmúlt hónapokra jellemző 350 forintos euróárfolyammal számolva 490 milliárd forint. Vagyis egy berendezés 4,45 millió forintból jött ki.
A rendkívüli helyzetben egyébként nemcsak Magyarország, hanem más tagállamok sem igazán törődtek a minőséggel, a 110 ezer megrendelt lélegeztetőgép közül csak 57 ezer rendelkezik CE-tanúsítvánnyal – vagyis még az uniós megrendelésben is lehettek használhatatlan gépek.
Azok az európai tagállamok, amelyek megtehették, igyekeztek maguk legyártani a szükséges mennyiséget, de még a nálunk sokkal népesebb és súlyosabb járványhelyzettel küzdő nyugat-európai országok is messze elmaradtak a 16 ezres számoktól.
A Financial Times márciusi összefoglalója szerint Olaszország július végéig 2000 lélegeztetőgépet rendelt az ország legnagyobb lélegeztetőgép-gyártójától, a Siare nevű cégtől. A bolognai vállalat még a hadseregtől is kapott mérnököket, hogy havi 150-től 500-ra növelje a termelést. A gépek egyenként 17 ezer euróba (nagyjából 6 millió forint) kerülnek. Házon belül oldotta meg a hiányt a világ egyik legjobb egészségügyi rendszerével rendelkező Németország is, de még ott is megálltak 10 ezer lélegeztetőgépnél. (Azt nem tudjuk, hogy a járvány előtt hány ilyen készülék állt rendelkezésre az országokban.)
A rekordot a britek tartják: a The Guardian beszámolója szerint a kormány 30 ezer lélegeztetőgéppel akarja kibővíteni a kórházak jelenlegi kapacitását, amit saját gyártásból, új fejlesztésekből és külföldi – izraeli és amerikai – vásárlásokból akar megoldani. A lakossághoz és a betegek számához viszonyítva azonban még ez is eltörpül a magyar beszerzések mellett, hiszen az Egyesült Királyságban 66,6 millióan élnek, a fertőzöttek száma pedig a Johns Hopkins egyetem adatai szerint meghaladta a 300 ezret. (A halottak száma pedig több mint 43 ezer.)
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy más országok ne lettek volna biztonsági játékosok, és ne rendeltek volna több lélegeztetőgépet a szükségesnél. A titok inkább abban rejlik, hogy pontosan mennyi is volt ez a mennyiség. A holland egészségügyi minisztérium például 250 millió eurót (87,5 milliárd forintot) különített el a költségvetésben „több ezer” lélegeztetőgép megvásárlására, hogy felkészüljenek a koronavírus második hullámára. Ezt az összeget azonban nem feltétlenül fogják felhasználni, korábbi sajtóhírek 600 gépről és 100 millió eurós büdzséről beszéltek.
A szlovákok még költségkímélőbben oldották meg a problémát, a Stará Turá-i Chirana Medical társaság vállalta, hogy június végéig 300 lélegeztetőgépet gyárt le Szlovákiának. Ezek átlagára – típustól függően – 25 ezer euró (8,75 millió forint) körül alakul.
Lengyelországban viszont politikai botrányt okozott egy félresikerült beszerzés: az ellenzéki pártok – mindössze két héttel a most vasárnap rendezendő választások előtt – azzal vádolták a kormányt, hogy 22 milliárd forintnak megfelelő összegért rendelt 1200 lélegeztetőgépet egy lublini cégtől, amelynek nem mellesleg egy volt fegyverkereskedő a tulajdonosa, de eddig egyetlen eszköz sem érkezett meg. | https://hvg.hu/itthon/20200626_lelegeztetogep_koronavirus_jarvany_kina_beszerzes_furkesz_portyazo | https://web.archive.org/web/20221011100656/https://hvg.hu/itthon/20200626_lelegeztetogep_koronavirus_jarvany_kina_beszerzes_furkesz_portyazo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/akarhonnan-nezzuk-nagyon-dragan-vettuk-a-kinai-lelegezteto-gepeket | HVG | hungarian-news | 2020-06-26 11:58:00 | [] | [] | [
"Ázsia",
"Kína"
] | [
"közbeszerzés",
"egészségügy",
"covid-19",
"lélegeztetőgép",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
50,670 | Három védett barlangot semmisített meg évekkel ezelőtt egy bányacég Ürömön, most derült ki | Védett barlangokat tüntetett el a bányászat során az ürömi Stonemine Kft., amely ennek ellenére engedélyt kapott a környezetvédelmi hatóságtól egy kőbánya feltöltésére. Egy helyi egyesület és az ürömi önkormányzat azonban perre vitte az ügyet, a bíróság pedig egy éves procedúra után végre helyt adott a tiltakozók keresetének. | Még 2018-ban kérvényezte az ürömi Stonemine Kft. a környezetvédelmi hatóságnál, hogy az egyik kőbányáját 545 ezer köbméter inert hulladékkal feltölthesse. A bányafeltöltés ellen az ürömi önkormányzat és az Ürömért Egyesület is tiltakozott, és fellebbezést nyújtott be a hatósági engedély ellen.
A tiltakozók arra hivatkoztak, hogy bányafeltöltésre országosan védett barlang védőövezetében, föld alatti ivóvízbázist veszélyeztetve kerülne sor. Emellett a 18 tonnás sittszállító teherautók zsúfolt lakóövezeteken és az Ürömi tanösvényen haladnának át, elviselhetetlen por- és zajszennyezést okozva a város egyébként is túlterhelt útjain.
Rekultiváció vagy környezetpusztítás? Forrnak az indulatok Ürömön a bányafeltöltés miatt
Fokozottan érzékeny ivóvízbázis és országosan védett víznyelő közelében zajlik majd az a bányafeltöltés, melyre minap adott ki engedélyt a szakhatóság. A határozat szerint naponta 23 nyergesvontatóval fogják szállítani az építési anyagot az ürömi kőbányába.
A hatósági eljárás aztán meglehetősen furcsa fordulatokat vett. A Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala ugyanis, helyt adva a tiltakozók érveinek, megsemmisítette az engedélyről szóló határozatát. A Stonemine Kft. azonban szintén fellebbezést nyújtott be ez ellen a hatósági döntés ellen, s a Pest megyei Kormányhivatal, vagyis ugyanaz a hatóság 2019 júniusában másodfokon visszavonta a korábbi megsemmisítő határozatát. Magyarán újra hatályossá tette az eredeti bányafeltöltési engedélyt. Ennek értelmében meg is indult a sittszállítás a bányába, mégpedig lázas tempóban. Az engedély szerint ugyanis a bányacég már a 2019-es évben 300 ezer köbméter inert építési hulladékot helyezhetett el a feltöltendő bányagödörben.
Az Ürömért Egyesület és a helyi önkormányzat azonban nem adta fel a tiltakozást és bírósági pert indított a kiadott engedély ellen. Idén áprilisban pedig Szalona László független önkormányzati képviselő – aki a bányafeltöltés elleni tiltakozás egyik motorja – meghökkentő iratot csatolt a peranyaghoz.
Három barlangot „bányásztak el”
A képviselő ugyanis a környezetvédelmi hatósághoz fordult abból a célból, hogy a bánya területén lévő, a város Helyi Építési Szabályzatában (HÉSZ) is szereplő három védett barlangot vegyék nyilvántartásba. Az „ex lege” védett barlangok szerepelnek az interneten fellelhető Pest megyei nyilvántartásban is.
A Pest Megyei Kormányhivatal válaszlevele szerint viszont az „Üröm I. budai márga” nevű bánya területén, a 062/63 hrsz-on már nem található meg a három védett természeti érték: a 4810-9 kataszteri számú Szerszámos-barlang, a 4810-35 számú Laposkő-bányai 1. sz. barlang és a 4810-36 kataszteri számú Laposkő-bányai 2. sz. barlang, amelyek korábban az Országos Barlangnyilvántartásban is szerepeltek. A Közép-Duna-völgyi Természetvédelmi Felügyelőség már 2014-ben egy hatósági szemle során megállapította, hogy a három védett barlang eltűnt. Ezeket ugyanis
„a területen dolgozó bányavállalkozó elbányászta, az elbányászást a Felügyelőségnek nem jelezte.”
A védett természeti értékek megsemmisítése miatt “természetvédelmi bírság kiszabására került sor, illetve az Országos Barlangnyilvántartásból a barlangok törlésre kerültek” – olvasható a levélben.
A védett barlangok „elbányászása” tehát csak most derült ki, annak, hogy a vállalkozó erről korábban bárkit értesítette volna, nincs nyoma. Megdöbbentő módon az ürömi HÉSZ egyes módosításai során sem vették észre a barlangok eltűnését.
Most úgy tűnik, hogy a további környezetpusztítást legalább sikerül megállítani: a Budapest Környéki Törvényszék ugyanis június 23-án helyt adott a bányafeltöltés ellen tiltakozók keresetének, és megsemmisítette a Kormányhivatal által kiadott engedélyt. Vagyis a helyiek kitartó ellenállása eredményt hozott, és az ivóvízbázist és a többi barlangot veszélyeztető további bányafeltöltést végül sikerült meghiúsítani.
Fotó: Munka az ürömi laposkő bányában. Forrás: Yotube/Stonemine | https://atlatszo.hu/2020/06/25/harom-vedett-barlangot-semmisitett-meg-evekkel-ezelott-egy-banyaceg-uromon-most-derult-ki/ | https://web.archive.org/web/20211210215153/https://orszagszerte.atlatszo.hu/harom-vedett-barlangot-semmisitett-meg-evekkel-ezelott-egy-banyaceg-uromon-most-derult-ki/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/harom-vedett-barlangot-semmisitett-meg-evekkel-ezelott-egy-banyaceg-uromon-most-derult-ki | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-06-25 00:00:00 | [] | [
"Stonemine Kft."
] | [
"Pest megye",
"Üröm"
] | [
"környezetkárosítás"
] | [] |
50,671 | Megcsappant a jövedelme, mégis most kezdi mutatni a gazdagodás jeleit a volt alpolgármester | Jócskán megcsappant a jövedelme, mégis most kezdi mutatni a gazdagodás jeleit Érd egyik legélelmesebb fideszes politikusa. Az elérhető vagyoni adatok alapján kérdéses, hogy Érd volt fideszes alpolgármesterének honnan volt annyi mozgósítható pénze, amennyiből házat tudott vásárolni a Pest megyei városban a nemrég alapított cégének 2020. elején. Bács István a Facebookon válaszolt kérdéseinkre. | A helyi médiában sokat szereplő Bács István 2019. október 13-án bukott meg az önkormányzati választásokon egy szinte teljesen ismeretlen ellenzéki jelölttel szemben a 4.sz. egyéni választókerületben. Távoznia kellett az alpolgármesteri székből, és ezzel alaposan megcsappant az egyszerű adófizető állampolgár számára látható jövedelme.
A sokmilliós végkielégítés és szabadságmegváltás mellett a havi egymilliós politikusi jövedelem az egyharmadára csökkent, ennek ellenére a figyelemre méltó rokoni kapcsolatai mellett szélsőséges kijelentéseiről elhíresült Bács vagyoni helyzete 2020 elején a jelentős gazdagodás jeleit kezdte mutatni.
Érd fideszes alpolgármestere a káosz és az anarchia megteremtésében érdekelt csürhének titulálta az ellenzéket
Korm. rendeletek – NAIH véleményezés Korm. rendeletek – NAIH véleményezés Gyalogos-átkelőhelyekre vonatkozó adatigénylés Gyalogos-átkelőhelyekre vonatkozó adatigénylés Miskolci gyalogos-átkelőhelyek baleseti helyzete Közérdekű adat igénylése – Volánbusz Vidékfejlesztési Minisztérium – támogatások Vidékfejlesztési Minisztérium – szerződések NGM – támogatások NGM – szerződések Külügyminisztérium – támogatások
Az Átlátszó értesülései szerint Bács cége 2020. elején vásárolhatott egy házat nem messze jelenlegi lakhelyétől Érden, a Thököly u. 4/A-ban – a tulajdonos változását legalábbis február elején jegyezték be az ingatlannyilvántartásba. A nagyjából 700 négyzetméteres telken ház és gazdasági épület áll. Piaci becslések szerint az ingatlan több tízmillió forintot érhet.
A jogvégzett politikus vagyonnyilatkozati adatai szerint nem világos, hogy az adásvételhez szükséges pénzt Bács – mint a cég tulajdonos-ügyvezetője – milyen forrásból teremtette elő.
Az Aequivalentia Kft.-t tavaly november 9-én jegyezte be a cégbíróság. Rövid 2019-es története alatt az egyebek mellett építőipari és ingatlanforgalmazási tevékenységet regisztráló, hárommillió forintos jegyzett tőkével induló cég 3,5 millió forintos nettó árbevétel mellett közel hárommilliós adózott eredményt ért.
A tevékenységi körei közé a PR-munkát és a kommunikációt is felvevő, ugyanakkor internetes honlappal nem rendelkező Aequivalentia (ez a latin szó egyenértékűséget, megfelelést jelent) egyszemélyi tulajdonosa a hárommilliós nyereséget nem vette ki a cégből.
Bács István 2019. október 13-ig Érd alpolgármestereként költségtérítéssel és nyelvpótlékkal együtt nagyjából egymillió forintot keresett havonta. A választási vereség után a képviselői illetménye 231 ezer forint lett – természetesen ez ugyancsak bruttó összeg.
Remek üzlet polgármesternek lenni Érden – megválasztottnak és elbukottnak egyaránt
Érd előző polgármesterének közel egymillió forinttal csappant meg a havi jövedelme. A megyei jogú városok polgármesterei közül októberig egyik leggazdagabbnak számító T. Mészáros András négymillió forinttal hízlalta a bankszámláját, és végkielégítésként, valamint szabadság-megváltásként összesen nettó 6,9 millió forint felvételére vált jogosulttá.
A cégalapítás és az ingatlanozás mellett Bács a jogászi munkába is belevágta a fejszéjét. A volt budaörsi alpolgármester, Kálóczi Imre tulajdonában álló Real History Nonprofit Kft-nél havi 150 ezer forint jövedelmet keresett tavaly.
A legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint a történelem iránt lelkesen érdeklődő Bács 2019-ben 15 millió forintos biztosítási összeg és 500 ezer forint készpénz fölött rendelkezett, továbbá egy 76 négyzetméteres és 54 négyzetméteres társasházi lakás – utóbbinak felerészt – tulajdonosa. Autója vagy nagyobb értékű ingósága nincs.
A 76 négyzetméteres társasházi lakás különös története már az országos sajtót is megjárta. A lakást 2018. augusztusa óta a női kézilabdacsapata révén közismertté vált Érdi Sport Kft. bérelte figyelemre méltó bőkezűséggel Bácstól. A veszteséges cégnek az az önkormányzat – az érdi – a száz százalékos tulajdonosa, amelynek a fideszes politikus volt akkor az alpolgármestere.
Egyebek mellett a – Bács testvérének cégét szintén érintő – Érdi Sport Kft-s lakásbérleti visszásságok miatt tavaly ősszel tett feljelentés után a rendőrség nyomozást rendelt el vagyon elleni bűncselekmény gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
A veszteséges önkormányzati sportcég lakást bérelt a volt fideszes alpolgármestertől Érden
Korm. rendeletek – NAIH véleményezés Korm. rendeletek – NAIH véleményezés Gyalogos-átkelőhelyekre vonatkozó adatigénylés Gyalogos-átkelőhelyekre vonatkozó adatigénylés Miskolci gyalogos-átkelőhelyek baleseti helyzete Közérdekű adat igénylése – Volánbusz Vidékfejlesztési Minisztérium – támogatások Vidékfejlesztési Minisztérium – szerződések NGM – támogatások NGM – szerződések Külügyminisztérium – támogatások
Bács frissen alapított cége, az Aequivalentia az adásvétel nyélbe ütése után az új házba tette át székhelyét abból a családi házból, ahol Bács a családjával lakik. Ez utóbbi lakóházas ingatlan nem Bács tulajdona. Ingatlannyilvántartási adatok szerint a Bács és a családja által használt ingatlan egyik közeli hozzátartozójának a tulajdona.
Az ingatlanhasználat joga úgynevezett vagyoni értékű jog. Ezért Bácsnak a vagyonnyilatkozatában ezt az ingatlant és az azon fennálló használati jogát fel kellett volna tüntetnie. Ezt a volt alpolgármester azonban nem tette meg.
Hiányos vagyonnyilatkozatok
A használati jog egyik speciális változatának vagyonnyilatkozati bevallásával egy fideszes politikusnak már meggyűlt a baja. A Direkt36 tényfeltáró portál 2016-ban mutatott rá, hogy Pesti Imre fideszes parlamenti képviselő a vagyonnyilatkozatában nem szerepeltette az egyik ingatlanon fennálló haszonélvezeti jogát. A képviselő változtatott az eddigi kitöltési gyakorlatán, és a legfrissebb vagyonnyilatkozatban is feltüntette az ingatlant és az azt terhelő holtig tartó haszonélvezeti jogot.
Bács egykori mentorának és főnökének, az ugyancsak fideszes T. Mészáros Andrásnak ugyancsak gondjai támadtak a vagyonnyilatkozataival. Az Átlátszó kiderítette, hogy a fideszes politikus 3,4 millió forintos jövedelmet felejtett el feltüntetni a 2017-es vagyonnyilatkozatában.
A 2019. őszi választások legnagyobb érdi vesztesének számító T. Mészáros vagyonnyilatkozataiban azonban más, alapvető bajok érzékelhetőek. Mint összeállításunkból kiderült, a megyei jogú városok polgármesterei közül ő az egyik leggazdagabb. A legalább 100 milliós vagyon, a jelentős gazdagodás forrása azonban nem látszik, a korábbi vagyonnyilatkozatait pedig nem adja ki. (2019-ben egy 55 négyzetméteres érdi társasházi lakás felének tulajdonát szerezte meg).
Feltűnően vagyonosodik az érdi polgármester, de nem hozzáférhetőek a korábbi vagyonnyilatkozatai
Erdő, lakások, szántóföldek tizenkét tételben, 66 millió forintos pénzintézeti követelés, neobarokk nappali, és legalább 6000 kötetes könyvtár: egyebek között ezek szerepelnek T. Mészáros András érdi polgármester 2017-es vagyonnyilatkozatában.
A másként gondolkodókat lecsürhéző kirohanásával annak idején nagy felháborodást kiváltó Bácsot 2019. szeptember óta politikai ellenfelei élesen támadták lakásbérleti és rokonságának közbeszerzési ügyei miatt.
A női kézilabdacsapatáról ismert, száz százalékos önkormányzati tulajdonban álló Érd Sport Kft. nemcsak Bács, hanem testvérének – korábban offshore társaság tulajdonában álló – cégétől is bérelt lakást hosszú évek óta több tízmillió forint összegben.
Fordulat a választások után
A cégtulajdonos testvér férjének testvére (vagyis Bács István sógorának testvére) pedig annak az építési cégnek a tulajdonosa, amely Érden 2011-től 1,5 milliárd forintnyi összértékben főleg építési szerződéseket nyert el. A közbeszerzési pályázatokat az a fideszes érdi önkormányzat írta ki, amelynek Bács kezdetben tűz közeli háttérembere, 2014-től pedig alpolgármestere lett.
A General-Invest Bau Kft. – mert erről a cégről van szó – kizárólag Érden nyert el közbeszerzési pályázatokat – többnyire meghívásos eljárásokban. A Érdi Sport Kft. Bácstól azt a lakást bérelte, amelyet a politikus évekkel korábban a General-Invest Bautól vásárolt meg.
Bács politikai pályafutásában az elvesztett önkormányzati választás jelentős fordulatot okozhatott. A saját cég alapítása mellett egy, a Budapesti Aranykéz utcában fellelhető cégtől jogászként a korábbiakhoz képest szerény havi jövedelmet kap.
A Real History Zrt. jelenlegi tulajdonosa-ügyvezetője Budaörs – a női kézilabdáért szintén rajongó – volt alpolgármestere, akinek távoznia kellett a Fideszből, miután Budaörs liberális polgármestere, Wittinghoff Tamás ajánlatát elfogadva alpolgármesterként beszállt a városvezetésbe.
A fő tevékenységi köre szerint történelmi helyek és látványosságok működtetésével foglalkozó cég másik ügyvezetője széles körű ismertségét a Survivor és a Konyhafőnök VIP című reality bulvárműsorok szereplőjeként szerezte meg. Dr. Panyik Anita az Instagramm-oldalán látható adatok és képek tanúsága szerint egyszerre munkajogász, sportoló és celeb.
Levélszemétben a kérdések
Bács István emailben feltett kérdéseinkre először nem reagált, azonban később (még cikkünk megjelenése előtt) Facebook oldalán megjelentetett egy kiírást, amely szerint megtalálta a levelünket a „spam” mappában, és ezúton válaszol rá.
Bács szerint sem az ő, sem pedig a családjának vagyoni helyzete nincs összefüggésben a cégének vagyoni helyzetével. És bár a cég üzleti stratégiájáról és gazdasági ügyeiről nem kíván beszámolni, annyit elárulhat, hogy a Kft. az ingatlan megvásárlását jelentős részben hitelből fedezte.
Arra a kérdésre, hogy vagyonnyilatkozatában miért nem tüntette fel az ingatlant, amelyen vagyoni értékű joga fennállt, Bács azt válaszolta, nem tud arról, hogy olyan vagyoni értékű joga lenne, amelyet kellett volna, de nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában.
A céginformációkat az Opten Kft. szolgáltatta.
Fotó: A volt alpolgármester időseknek telefonál 2020 áprilisában. Forrás: Bács István közéleti oldala | https://atlatszo.hu/2020/06/29/megcsappant-a-jovedelme-megis-most-kezdi-mutatni-a-gazdagodas-jeleit-a-volt-alpolgarmester/ | https://web.archive.org/web/20211020234737/https://orszagszerte.atlatszo.hu/megcsappant-a-jovedelme-megis-most-kezdi-mutatni-a-gazdagodas-jeleit-a-volt-alpolgarmester/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megcsappant-a-jovedelme-megis-most-kezdi-mutatni-a-gazdagodas-jeleit-a-volt-alpolgarmester | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-06-29 00:00:00 | [
"Bács István",
"T. Mészáros András"
] | [
"Aequivalentia Kft.",
"Érdi Sport Kft.",
"General-Invest Bau Kft.",
"Real History Zrt."
] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"háttér",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"önkormányzat"
] | [] |
50,672 | Megcsappant a jövedelme, mégis most kezdi mutatni a gazdagodás jeleit a volt alpolgármester | Jócskán megcsappant a jövedelme, mégis most kezdi mutatni a gazdagodás jeleit Érd egyik legélelmesebb fideszes politikusa. Az elérhető vagyoni adatok alapján kérdéses, hogy Érd volt fideszes alpolgármesterének honnan volt annyi mozgósítható pénze, amennyiből házat tudott vásárolni a Pest megyei városban a nemrég alapított cégének 2020. elején. Bács István a Facebookon válaszolt kérdéseinkre. | Jócskán megcsappant a jövedelme, mégis most kezdi mutatni a gazdagodás jeleit Érd egyik legélelmesebb fideszes politikusa. Az elérhető vagyoni adatok alapján kérdéses, hogy Érd volt fideszes alpolgármesterének honnan volt annyi mozgósítható pénze, amennyiből házat tudott vásárolni a Pest megyei városban a nemrég alapított cégének 2020. elején. Bács István a Facebookon válaszolt kérdéseinkre.
A helyi médiában sokat szereplő Bács István 2019. október 13-án bukott meg az önkormányzati választásokon egy szinte teljesen ismeretlen ellenzéki jelölttel szemben a 4.sz. egyéni választókerületben. Távoznia kellett az alpolgármesteri székből, és ezzel alaposan megcsappant az egyszerű adófizető állampolgár számára látható jövedelme.
A sokmilliós végkielégítés és szabadságmegváltás mellett a havi egymilliós politikusi jövedelem az egyharmadára csökkent, ennek ellenére a figyelemre méltó rokoni kapcsolatai mellett szélsőséges kijelentéseiről elhíresült Bács vagyoni helyzete 2020 elején a jelentős gazdagodás jeleit kezdte mutatni.
Érd fideszes alpolgármestere a káosz és az anarchia megteremtésében érdekelt csürhének titulálta az ellenzéket
Korm. rendeletek - NAIH véleményezés Korm. rendeletek - NAIH véleményezés Gyalogos-átkelőhelyekre vonatkozó adatigénylés Gyalogos-átkelőhelyekre vonatkozó adatigénylés Miskolci gyalogos-átkelőhelyek baleseti helyzete Közérdekű adat igénylése - Volánbusz Vidékfejlesztési Minisztérium - támogatások Vidékfejlesztési Minisztérium - szerződések NGM - támogatások NGM - szerződések Külügyminisztérium - támogatások
Az Átlátszó értesülései szerint Bács cége 2020. elején vásárolhatott egy házat nem messze jelenlegi lakhelyétől Érden, a Thököly u. 4/A-ban - a tulajdonos változását legalábbis február elején jegyezték be az ingatlannyilvántartásba. A nagyjából 700 négyzetméteres telken ház és gazdasági épület áll. Piaci becslések szerint az ingatlan több tízmillió forintot érhet.
A jogvégzett politikus vagyonnyilatkozati adatai szerint nem világos, hogy az adásvételhez szükséges pénzt Bács - mint a cég tulajdonos-ügyvezetője - milyen forrásból teremtette elő.
Az Aequivalentia Kft.-t tavaly november 9-én jegyezte be a cégbíróság. Rövid 2019-es története alatt az egyebek mellett építőipari és ingatlanforgalmazási tevékenységet regisztráló, hárommillió forintos jegyzett tőkével induló cég 3,5 millió forintos nettó árbevétel mellett közel hárommilliós adózott eredményt ért.
A tevékenységi körei közé a PR-munkát és a kommunikációt is felvevő, ugyanakkor internetes honlappal nem rendelkező Aequivalentia (ez a latin szó egyenértékűséget, megfelelést jelent) egyszemélyi tulajdonosa a hárommilliós nyereséget nem vette ki a cégből.
Bács István 2019. október 13-ig Érd alpolgármestereként költségtérítéssel és nyelvpótlékkal együtt nagyjából egymillió forintot keresett havonta. A választási vereség után a képviselői illetménye 231 ezer forint lett - természetesen ez ugyancsak bruttó összeg.
Remek üzlet polgármesternek lenni Érden - megválasztottnak és elbukottnak egyaránt
Érd előző polgármesterének közel egymillió forinttal csappant meg a havi jövedelme. A megyei jogú városok polgármesterei közül októberig egyik leggazdagabbnak számító T. Mészáros András négymillió forinttal hízlalta a bankszámláját, és végkielégítésként, valamint szabadság-megváltásként összesen nettó 6,9 millió forint felvételére vált jogosulttá.
A cégalapítás és az ingatlanozás mellett Bács a jogászi munkába is belevágta a fejszéjét. A volt budaörsi alpolgármester, Kálóczi Imre tulajdonában álló Real History Nonprofit Kft-nél havi 150 ezer forint jövedelmet keresett tavaly.
A legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint a történelem iránt lelkesen érdeklődő Bács 2019-ben 15 millió forintos biztosítási összeg és 500 ezer forint készpénz fölött rendelkezett, továbbá egy 76 négyzetméteres és 54 négyzetméteres társasházi lakás - utóbbinak felerészt - tulajdonosa. Autója vagy nagyobb értékű ingósága nincs.
A 76 négyzetméteres társasházi lakás különös története már az országos sajtót is megjárta. A lakást 2018. augusztusa óta a női kézilabdacsapata révén közismertté vált Érdi Sport Kft. bérelte figyelemre méltó bőkezűséggel Bácstól. A veszteséges cégnek az az önkormányzat - az érdi - a száz százalékos tulajdonosa, amelynek a fideszes politikus volt akkor az alpolgármestere.
Egyebek mellett a - Bács testvérének cégét szintén érintő - Érdi Sport Kft-s lakásbérleti visszásságok miatt tavaly ősszel tett feljelentés után a rendőrség nyomozást rendelt el vagyon elleni bűncselekmény gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
A veszteséges önkormányzati sportcég lakást bérelt a volt fideszes alpolgármestertől Érden
Korm. rendeletek - NAIH véleményezés Korm. rendeletek - NAIH véleményezés Gyalogos-átkelőhelyekre vonatkozó adatigénylés Gyalogos-átkelőhelyekre vonatkozó adatigénylés Miskolci gyalogos-átkelőhelyek baleseti helyzete Közérdekű adat igénylése - Volánbusz Vidékfejlesztési Minisztérium - támogatások Vidékfejlesztési Minisztérium - szerződések NGM - támogatások NGM - szerződések Külügyminisztérium - támogatások
Bács frissen alapított cége, az Aequivalentia az adásvétel nyélbe ütése után az új házba tette át székhelyét abból a családi házból, ahol Bács a családjával lakik. Ez utóbbi lakóházas ingatlan nem Bács tulajdona. Ingatlannyilvántartási adatok szerint a Bács és a családja által használt ingatlan egyik közeli hozzátartozójának a tulajdona.
Az ingatlanhasználat joga úgynevezett vagyoni értékű jog. Ezért Bácsnak a vagyonnyilatkozatában ezt az ingatlant és az azon fennálló használati jogát fel kellett volna tüntetnie. Ezt a volt alpolgármester azonban nem tette meg.
Hiányos vagyonnyilatkozatok
A használati jog egyik speciális változatának vagyonnyilatkozati bevallásával egy fideszes politikusnak már meggyűlt a baja. A Direkt36 tényfeltáró portál 2016-ban mutatott rá, hogy Pesti Imre fideszes parlamenti képviselő a vagyonnyilatkozatában nem szerepeltette az egyik ingatlanon fennálló haszonélvezeti jogát. A képviselő változtatott az eddigi kitöltési gyakorlatán, és a legfrissebb vagyonnyilatkozatban is feltüntette az ingatlant és az azt terhelő holtig tartó haszonélvezeti jogot.
Bács egykori mentorának és főnökének, az ugyancsak fideszes T. Mészáros Andrásnak ugyancsak gondjai támadtak a vagyonnyilatkozataival. Az Átlátszó kiderítette, hogy a fideszes politikus 3,4 millió forintos jövedelmet felejtett el feltüntetni a 2017-es vagyonnyilatkozatában.
A 2019. őszi választások legnagyobb érdi vesztesének számító T. Mészáros vagyonnyilatkozataiban azonban más, alapvető bajok érzékelhetőek. Mint összeállításunkból kiderült, a megyei jogú városok polgármesterei közül ő az egyik leggazdagabb. A legalább 100 milliós vagyon, a jelentős gazdagodás forrása azonban nem látszik, a korábbi vagyonnyilatkozatait pedig nem adja ki. (2019-ben egy 55 négyzetméteres érdi társasházi lakás felének tulajdonát szerezte meg).
Feltűnően vagyonosodik az érdi polgármester, de nem hozzáférhetőek a korábbi vagyonnyilatkozatai
Erdő, lakások, szántóföldek tizenkét tételben, 66 millió forintos pénzintézeti követelés, neobarokk nappali, és legalább 6000 kötetes könyvtár: egyebek között ezek szerepelnek T. Mészáros András érdi polgármester 2017-es vagyonnyilatkozatában.
A másként gondolkodókat lecsürhéző kirohanásával annak idején nagy felháborodást kiváltó Bácsot 2019. szeptember óta politikai ellenfelei élesen támadták lakásbérleti és rokonságának közbeszerzési ügyei miatt.
A női kézilabdacsapatáról ismert, száz százalékos önkormányzati tulajdonban álló Érd Sport Kft. nemcsak Bács, hanem testvérének - korábban offshore társaság tulajdonában álló - cégétől is bérelt lakást hosszú évek óta több tízmillió forint összegben.
Fordulat a választások után
A cégtulajdonos testvér férjének testvére (vagyis Bács István sógorának testvére) pedig annak az építési cégnek a tulajdonosa, amely Érden 2011-től 1,5 milliárd forintnyi összértékben főleg építési szerződéseket nyert el. A közbeszerzési pályázatokat az a fideszes érdi önkormányzat írta ki, amelynek Bács kezdetben tűz közeli háttérembere, 2014-től pedig alpolgármestere lett.
A General-Invest Bau Kft. - mert erről a cégről van szó - kizárólag Érden nyert el közbeszerzési pályázatokat - többnyire meghívásos eljárásokban. A Érdi Sport Kft. Bácstól azt a lakást bérelte, amelyet a politikus évekkel korábban a General-Invest Bautól vásárolt meg.
Bács politikai pályafutásában az elvesztett önkormányzati választás jelentős fordulatot okozhatott. A saját cég alapítása mellett egy, a Budapesti Aranykéz utcában fellelhető cégtől jogászként a korábbiakhoz képest szerény havi jövedelmet kap.
A Real History Zrt. jelenlegi tulajdonosa-ügyvezetője Budaörs - a női kézilabdáért szintén rajongó - volt alpolgármestere, akinek távoznia kellett a Fideszből, miután Budaörs liberális polgármestere, Wittinghoff Tamás ajánlatát elfogadva alpolgármesterként beszállt a városvezetésbe.
A fő tevékenységi köre szerint történelmi helyek és látványosságok működtetésével foglalkozó cég másik ügyvezetője széles körű ismertségét a Survivor és a Konyhafőnök VIP című reality bulvárműsorok szereplőjeként szerezte meg. Dr. Panyik Anita az Instagramm-oldalán látható adatok és képek tanúsága szerint egyszerre munkajogász, sportoló és celeb.
Levélszemétben a kérdések
Bács István emailben feltett kérdéseinkre először nem reagált, azonban később (még cikkünk megjelenése előtt) Facebook oldalán megjelentetett egy kiírást, amely szerint megtalálta a levelünket a "spam" mappában, és ezúton válaszol rá.
Bács szerint sem az ő, sem pedig a családjának vagyoni helyzete nincs összefüggésben a cégének vagyoni helyzetével. És bár a cég üzleti stratégiájáról és gazdasági ügyeiről nem kíván beszámolni, annyit elárulhat, hogy a Kft. az ingatlan megvásárlását jelentős részben hitelből fedezte.
Arra a kérdésre, hogy vagyonnyilatkozatában miért nem tüntette fel az ingatlant, amelyen vagyoni értékű joga fennállt, Bács azt válaszolta, nem tud arról, hogy olyan vagyoni értékű joga lenne, amelyet kellett volna, de nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában.
Kis Zoltán
A céginformációkat az Opten Kft. szolgáltatta. | https://atlatszo.hu/2020/06/29/megcsappant-a-jovedelme-megis-most-kezdi-mutatni-a-gazdagodas-jeleit-a-volt-alpolgarmester/ | https://web.archive.org/web/20211020234737/https://orszagszerte.atlatszo.hu/megcsappant-a-jovedelme-megis-most-kezdi-mutatni-a-gazdagodas-jeleit-a-volt-alpolgarmester/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megcsappant-a-jovedelme-megis-most-kezdi-mutatni-a-gazdagodas-jeleit-a-volt-alpolgarmester-1 | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-06-29 00:00:00 | [
"Bács István",
"T. Mészáros András"
] | [
"Aequivalentia Kft.",
"Érdi Sport Kft.",
"General-Invest Bau Kft.",
"Real History Zrt."
] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"háttér",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"önkormányzat"
] | [] |
50,673 | „Mr. Oroszország” a paksi bővítés után most Orbán német kapcsolatait egyengeti pár százmillióért | A kormány mindig is kiemelten figyelt a jellemzően német tulajdonú, magyarországi autógyárakra, ezek termelik ugyanis a magyar GDP 5 százalékát. A kormány számára a német autóipar és a német gazdasági kapcsolatok annyira fontosak, hogy ezek egyengetésére egy külön tanácsadót is alkalmaznak. Ő Klaus Mangold német üzletember, aki korábban a paksi bővítés uniós elfogadtatásában is segítette a magyar kormányt. | Bár a győri Audi az elmúlt időszakban évi több mint százmilliárdos nyereséget termelt, Orbán Viktor mégis fontosnak érezte, hogy június közepén a gyárba látogatva a koronavírus járvány miatt anyagi segítséget ajánljon az üzemnek. A miniszterelnök ezt többek között azzal magyarázta, hogy a német tulajdonú gyár a magyar ipar fellegvára és büszkesége.
A kormány mindig is kiemelten figyelt a jellemzően német tulajdonú, magyarországi autógyárakra, ezek termelik ugyanis a magyar GDP 5 százalékát. A kormány számára a német autóipar és a német gazdasági kapcsolatok annyira fontosak, hogy ezek egyengetésére egy külön tanácsadót is alkalmaznak. Ő Klaus Mangold német üzletember, aki korábban a paksi bővítés uniós elfogadtatásában is segítette a magyar kormányt.
Mangold új megbízása a Direkt36 által kikért tanácsadói szerződésekből derül ki, amelyeket a magyar kormány a német üzletember Mangold Consulting nevű cégével kötött az elmúlt másfél évben. Mangoldot ezekre a munkákra verseny nélkül választották ki, a vele kötött hét szerződés összértéke pedig 380 millió forint.
A kitűnő orosz kapcsolatai miatt a német sajtóban néha csak Mr. Oroszországként emlegetett Mangold évtizedek óta Európa legmagasabb üzleti köreiben mozog. A magyar kormánynak 2013 óta ad tanácsokat, eleinte jellemzően orosz ügyekben segítette a kormányt.
A Mangold cégével szerződő Innovációs és Technológiai Minisztériumot megkérdeztük arról, hogy a tanácsadó eddig milyen eredményeket ért el, és Klaus Mangoldnak is eljuttatunk több kérdést. Ezekre egyelőre egyik helyről sem kaptunk választ.
A paksi bővítést egyengette
A 77 éves Mangold pályája egy részét német nagyvállalatok élén töltötte. Az 1990-es évek elején a német Quelle csomagküldő szolgálat vezetője volt, ekkor ismerkedett meg Vlagyimir Putyinnal, akivel a kapcsolata azóta is megmaradt. 1995 és 2003 között a Daimler német autógyárnál töltött be vezetői posztokat, ennek köszönheti kapcsolatait a német autóiparban. Ezután nagyobb német és francia vállalatok felügyelő bizottságaiban kapott helyet, és tanácsadással kezdett el foglalkozni, amelynek során üzleti megállapodásokat segít összehozni orosz és európai gazdasági, politikai szereplők között.
A magyar kormánnyal 2012 végén került szorosabb kapcsolatba Mangold. Orbán Viktornak Lázár János mutatta be, aki közös vadászaton is részt vett Mangolddal. Nem sokkal később – ahogy azt a Direkt36 korábbi cikke bemutatta - Mangold a színfalak mögött tevékenykedve részt vett a paksi bővítést tető alá hozó orosz-magyar tárgyalások előkészítésében, és szerepe volt abban is, hogy a projektet elfogadtassák az EU-val és nyugati üzleti körökkel is.
Neve akkor vált ismertté itthon, amikor a 444 megírta 2016-ban, hogy az ő magánrepülőgépével érkezett Budapestre Günther Oettinger, aki akkor az Európai Bizottság német biztosa volt. Az utazás több kérdést is felvetett. Egyrészt azt, hogy ki fizette, az EU-s biztosok ugyanis csak kisebb értékű ajándékokat fogadhatnak el. Ráadásul Oettinger korábban energiaügyi biztos volt, így értékes tudással rendelkezhetett a magyar kormány számára, amelynek szembe kellett néznie a paksi bővítés miatt indított több bizottsági eljárással is. Oettinger tagadta, hogy a budapesti útja során Paksról tárgyalt volna Orbánnal, és azt állította, hogy a repülőutat a magyar kormány fizette. Lázár ezt követően árulta el, hogy Mangold a magyar kormány fizetett tanácsadója, és Orbán kérésére szervezte meg Oettinger útját.
A kormány ezután egy ideig nem árulta el, hogy Mangold pontosan milyen ügyekben és mennyi pénzért ad tanácsokat. Néhány részlet akkor derült ki, amikor a Miniszterelnökség 2017 őszén közadatkérések után négy olyan szerződést is kiadott, amelyeket Mangold cégeivel kötöttek. Ezekből derült ki, hogy a Lázár vezette minisztérium 2017 július és 2018 május közötti időszakra bruttó 650 ezer euró (akkori árfolyamon 201 millió forint) értékben szerződött Mangold cégeivel. A szerződések szerint a tanácsadó uniós költségvetéssel, energiapolitikával, digitalizációval, elektromos autók elterjedésével összefüggő kérdésekben segítette a magyar kormányt.
Még több német gyár legyen
Mivel a 2018-as parlamenti választás után Lázár nem maradt a kormány tagja, a Mangolddal való kapcsolattartás Palkovics László innovációs miniszterhez került, aki az ipar- és az energiaügyekért is felel. Ez akkor lett nyilvánvaló, amikor idén május közepén a kormány közzétett egy listát az ITM aktuális szerződéseiről, amelyen a Mangold Conusulting neve is felbukkant. A Direkt36 ezt követően kérte ki az ITM-től az összes olyan megbízási szerződést, amelyet ezzel a céggel kötöttek. A minisztériumtól összesen hét szerződést kaptunk, ezek összeértéke bruttó 380 millió forint.
Az ITM által kiadott egyik szerződéshez csatoltak egy német cégiratot, eszerint a Mangold Consulting egyik ügyvezetője Klaus Mangold. A hivatalos német cégnyilvántartás szerint pedig ő a vállalkozás tulajdonosa is. Német lapok szerint a tanácsadói szolgáltatások nyújtására hozott létre, kifejezetten a közép-kelet-európai piacra fókuszálva.
Az első szerződést öt hónappal azután kötötték, hogy Orbán 2018 júliusában Berlinben találkozott Angela Merkel német kancellárral. Bár a találkozó utáni sajtótájékoztató arról maradt emlékezetes, hogy Merkel rosszul ejtette ki a Balaton nevét, Orbán ekkor jelentette be, hogy az innováció és a technológia terén mélyítik a két ország együttműködését. Ennek érdekében pedig egy munkacsoportot is létrehoznak. Ezt követően az ITM a Mangold Consultinggal alá is írt egy szerződést arról, hogy a német üzletember cége segíti a munkacsoport tevékenységét: háttérelemzéseket és háttérszámításokat készít a német-magyar gazdasági együttműködésről, „különös tekintettel a németországi ipar magyarországi jelenlétére”.
A német ipar volt a fókusza egy másik, 2019 márciusában megkötött szerződésnek is. Ez azzal függött össze, hogy az Európai Tanács tavaly tavasszal hosszas előkészítés után szigorúbb szén-dioxid kibocsátási előírásokat fogadott el a személyautókra és a kisteherautókra vonatkozóan. Az ITM arra kérte fel Mangold cégét, hogy válaszolja meg, a szigorítások milyen hatással lesznek a német és a magyar gazdaság növekedésére, „különös tekintettel a német autóipari vállalatok (Audi, Mercedes, BMW) magyarországi jelenlétére”.
A kormány az elmúlt években különböző támogatásokkal igyekezett elősegíteni, hogy külföldi (több alkalommal német autóipari) vállalatok beruházásaik helyszínéül Magyarországot válasszák. Úgy tűnik, hogy az autóipari cégek idecsábításában is számítanak Mangold cégének tanácsaira. Az ITM idén február 7-én egy olyan szerződést kötött velük, amely a tanácsadó cég feladatai között felsorolja az autóipari vezetőkkel való kapcsolattartást annak érdekében, hogy Magyarország minél inkább befektetőbarát helynek tűnjön, és minél több vállalat számára legyen vonzó.
A magyarországi beruházások ösztönzéséről szól egy másik, szintén idén február 7-én megkötött szerződés is. Eszerint Mangold cége külföldi technológiai befektetők keresésében segít, főként egészségüggyel, hulladékgazdálkodással és infrastrukturális fejlesztéssel összefüggő projektekben. A kormány itt is német befektetőkre számít, erre utal, hogy a dokumentum megemlíti, az ITM szorosabb kapcsolatra törekszik a német technológiai vezetőkkel. A Mangold Consulting feladata ezzel kapcsolatban az, hogy „segítséget nyújtson Magyarország képviselőinek” németországi látogatásaik megszervezésében, illetve a Magyarország iránt érdeklődő német iparági vezetőkkel és politikusokkal való kapcsolatfelvételben.
Ha támogatod a Direkt36-ot, betekintést is kapsz a tényfeltáró munkába. Csatlakozz a támogatói körhöz!
Az ITM Mangold kapcsolatrendszerére számít abban is, hogy a Magyarország jövőre hangsúlyosabban tudjon megjelenni a világ egyik legnagyobb, Németoroszágban rendezett ipari vásárán, a Hannover Kiállításon. A Mangold Consultingot azért is fizetik, hogy segítsen a magyar kormány által megjelölt különböző német kutatóintézetekkel szorosabb kapcsolatot kialakítani.
Ezekre a munkákra az üzletember cégét nem közbeszerzésekkel választották ki. Az ITM ezt azzal indokolta, hogy a jogszabályok megengedik a minisztérium alaptevékenységével kapcsolatos tanácsadás esetén a tender mellőzését. Mangold díjazásának feltétele minden esetben az, hogy havonta írásos összefoglalókat készítsen. A szerződések végén minden esetben található egy antikorrupciós nyilatkoztat is. Ez arról szól, hogy a Mangold Consulting nem sértheti meg a magyar korrupcióellenes előírásokat, így többek között az ITM tisztviselőinek nem adhat sem ajándékot, sem pénzbeli juttatásokat. | https://444.hu/2020/06/26/mr-oroszorszag-a-paksi-bovites-utan-most-orban-nemet-kapcsolatait-egyengeti-par-szazmillioert | https://web.archive.org/web/20230905153925/https://444.hu/2020/06/26/mr-oroszorszag-a-paksi-bovites-utan-most-orban-nemet-kapcsolatait-egyengeti-par-szazmillioert | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bmr-oroszorszagr-a-paksi-bovites-utan-most-orban-nemet-kapcsolatait-egyengeti-par-szazmillioert | 444 | hungarian-news | 2020-06-26 00:00:00 | [
"Klaus Mangold"
] | [
"Mangold Consulting"
] | [] | [
"energia",
"háttér",
"tanácsadás",
"atom",
"lobbi",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Paks II"
] |
50,674 | 68 milliárdba került, de végül csúcsra ért Orbán futballhóbortja | Miután 2-1-re megverte a Kispest Honvédot, harmadik helyen végzett az NBI-ben, ezzel indulhat a nemzetközi kupában a Puskás Akadémia. Nem találtam megfelelő statisztikát, de szinte biztos, hogy az egyik legkisebb lélekszámú településként jutott ki az európai fociporondra az 1800 fős Felcsút. | Miután 2-1-re megverte a Kispest Honvédot, harmadik helyen végzett az NBI-ben, ezzel indulhat a nemzetközi kupában a Puskás Akadémia. Nem találtam megfelelő statisztikát, de szinte biztos, hogy az egyik legkisebb lélekszámú településként jutott ki az európai fociporondra az 1800 fős Felcsút.
Máshol ez a csoda kategóriája lenne. Nálunk elképesztő mennyiségű pénzből csináltak hazai szinten topkategóriás csapatot és utánpótlásnevelő központot azon a településen, ahol Orbán Viktor a gyerekkorát töltötte. A településtől Orbán felnőttkorában sem szakadt el, itt van a nyaralója. Ennek a szomszédságában húzták fel a felcsúti stadiont.
A harmadik hellyel és az európai kupaindulással elég csattanós választ adott saját magának Orbán Viktor:
Nem csoda, 68 milliárd forint
Egészen döbbentes összegből gazdálkodik a felcsúti foci. Az Orbán Viktor által alapított Felcsút Utánpótlás Nevelésért Alapítvány (FUNA) 2011 óta 53 milliárdra tett szert a mintha csak éppen erre a célre kitalált társasági adó eltereléséből, illetve direkt adományokból, amiket a cégek Orbán Viktor hobbijára felajánlottak. Ehhez jön még hozzá a profi csapatot működtető Puskás Futball Club Kft.-hoz befolyt, szintén tisztességes mennyiségű pénz, 15,4 milliárd forint.
Vagyis 2011 óta összesen 68,4 milliárd forint vándorolt a felcsúti fociba.
A támogatók listája olyan, mintha kinyomtatták volna a közbeszerzési értesítőt. Szinte több cég van rajta, mint ahány néző a Pancho Arénában.
Ők a kiemeltek:
És van egy rakás olyan cégis, amik nincsenek fent a szponzorfalon, de Felcsútra terelik át a társasági adójukat a központi költségvetés helyett. A tao-támogatás ugye az a közpénz, ami csak Orbán Viktor szerint nem közpénz. Ebből épült a Pancho Aréna, és nőnek ki az újabb és újabb épületek. De már annyira kell már ötletelni, hogy mire lehetne még elverni a pénzt, hogy például futódombot is összehordanak Felcsúton 106 millió forintért.
Állítólag nem ez volt a terv
„Orbán Viktor 2004-ben szülőföldjén megalapította A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, amely 2006-ban bentlakásos futballiskolát hozott létre Felcsúton és 2007-ben felvette a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia nevet. Az intézmény azóta Magyarország legjobban felszerelt és legnagyobb futballközpontjává fejlődött saját középiskolával, tucatnyi füves, műfüves nagy- és edzőpályával, szállodával, orvosi központtal, archívummal, évenkénti rangos nemzetközi tornával, és immár saját NB I-es felnőttcsapattal” - olvasható a Puskás Akadémia honlapján, az Orbán 50. születésnapját köszöntő cikkben.
Ennyire azért nem egyszerű ez a történet.
Orbán valóban arról beszélt már a kezdet kezdetén, hogy európai elitszínvonalú utánpótlásközpont kialakítása a cél Felcsúton. Alapítóként, 2007-ben azt ígérte, hogy 7-8 éven belül az akadémiák 50 olyan játékost nevelnek ki, akik a négy legkomolyabb eruópai bajnokságban rendszeresen játszanak. Ebből semmi nem lett. 2013-ban évente ígért 2-3 játékost a Puskás műhelyből, akik az európai mezőnyben is megállják a helyüket.
"Megépítjük a stadionokat, nevelünk fiatalokat és bízunk abban, hogy a Puskás Akadémia minden évben két-három olyan játékost nevel, akik később az európai mezőnyben is megállják a helyüket. Ebben én biztos vagyok. És van még néhány akadémia ebben az országban, amelyek nem hiszem, hogy rosszabbul dolgoznának, mint mi. Ebből lesz a magyar futball: világszínvonalú magyar futball lesz újra!" (2013)
Az első, 2013 szeptemberi taós sportfejlesztésű programjuk indokoklása igazán jól sikerült.
Hiába Orbán jóslata, a Puskás nem lett az a csapat, ami ontja magából a tehetségeket.
Tavaly májusban az MLSZ a Puskásra nézve megsemmisítő statisztikát tett közé, eszerint nem volt még egy olyan csapat, ahol kevesebb fiatal mutatkozott be az NBI-ben az előző négy évben, mint a felcsúti.
Azóta ez a helyzet valamennyire javult, a tavaly nyáron kinevezett felvidéki Hornyák Zsolt bátrabban nyúl a fiatalabbakhoz, mint az elődei. Ami azért azt jelenti, hogy a legfiatalabb felcsúti a 21 éves, eredetileg Fradi-nevelés Deutsch László volt a Honvéd elleni meccsen, ahol hat légióssal kezdtek.
Ősszel azért Hornyák is fogalmazott meg kritikákat, arra panaszkodott, hogy külön kell képezni a felnőttek edzésein az akadémiáról kikerült játékosait, mert hiányoznak az alapok. Elődje, a Németországban élő Radoki János egészen lesújtó véleménnyel volt a felcsúti szakmai munkáról:
„Infrastruktur hundert prozent, munkastruktur zero prozent.”Az eredeti terv az volt, hogy Felcsúton a fehérvári Videoton utánpótlásbázisa lesz. Orbán eleinte még nagyon szerényen nyilatkozott a céljaikról:
"Nincs realitása annak, hogy Felcsút település NB I-es csapatot adjon Magyarországnak, nem szabad sem magunkat, sem játékosainkat, sem szurkolóinkat ezzel az álommal áltatni. A körülmények, feltételek nem adottak az élvonalhoz, ezt be kell látni. Jelenleg a felnőtt csapat az első helyen áll, ám a folytatásban változnak a célok, rövid távon a 4-8. hely valamelyikét kell megszereznünk, távolabbra gondolva pedig azt szeretnénk, hogy színvonalas, a saját utánpótlásra épülő, a jövő tehetségeinek lehetőséget adó NB II-es középcsapatot alakítsunk ki." (Orbán Viktor 2007-ben a Fejér Megyei Hírlapnak, amikor még az NBII-ben harcolt a felcsúti csapat)
Még a felcsúti stadion felépítésének bejelentésekor is szerénykedett egy sort Orbán a Puskás Akadémia honlapjának adott2011-es interjúban:
"A stadion kifejezés nagyképű, stadionok városokba kellenek. Nekünk egy új centerpálya kell, amelynek a lelátóján két-háromezer ember kényelmesen elfér, mert itt ilyen minőségű ifjúsági tornák és NB II-es meccsek szép számmal lesznek." Orbán Viktor a Puskás Akadémia honlapjának a készülő stadionról 2011 őszén.
Amikor aztán 2013-ban mégis feljutottak az NBI-be, Szöllősi György felcsúti háziújságíró Orbánnal készített egy interjút:
„Az Akadémia NB I-es feljutása sok élcelődés céltáblája, bár a bajnoki címet talán nem kell megmagyarázni…
Orbán: Nem emlékszem, hogy egy maratoni futó valaha is azt magyarázta volna, hogy a többiek miért maradtak le mögötte utcahosszal.”
Orbán ekkor azt jósolta, hogy nem maradnak sokáig az NBI-ben, mert nem nincs ott a helyük.
„Most, hogy az egycsoportos NB II beköszöntött, az ilyen csapatoknak, mint mi, az NB II középmezőnyében lenne a helyük, mert a nagyvárosok a következő két-három évben eluralják majd az NB II-t. Jönnek majd a hagyományos futballközpontok, mint Tatabánya, Sopron, talán előbb-utóbb Budafok és Csepel, aztán itt van Nyíregyháza, Békéscsaba, Szolnok, szóval az NB II óriási változás előtt áll.”
Ehhez képest a 12 csapatos NBI negyede (Felcsút, Mezőkövesd, Kisvárda) a NER-ben lett első osztályú a semmiből, miközben NBII-es lett a Vasas, az MTK is, most éppen a hétszeres bajnok Debrecen.
Volt egy pillanat, amikor visszatérhettek volna az Orbán által kijelölt útra, és valóban fiatal tehetségek csapata lehetett volna a Puskás Akadémia.
Három idény után, 2016-ban ugyanis kiesett az NBI-ből a Puskás Akadémia. Ekkora azonban már megjött a futballétvágy, valami végképp átkattant Felcsúton, és a saját nevelésű játékosok rovására óriási bevásárlásba kezdtek, hogy azonnal visszajussanak az első osztályba. Válogatott játékosokat szerződtettek, majd amikor az NBII legerősebb, összevásárolt keretével visszajutottak az élvonalba, a nemzetközi piacon kezdtek tucatszám bevásárolni. Így előfordult, hogy a kispadra sem fértek oda fiatalok, mert ott is válogatott játékosok és légiósok ültek.
2017 nyara óta összesen 35, vagyis több, mint háromcsapatnyi légióst szerződetett a Puskás Akadémia. Nagy részük hamar távozott, hogy újak jöjjenek helyettük. És bőségesen bevásároltak itthoni játékosokból is.
Kinevelt játékosok eladásából ugyan alig volt bevétele a Puskás Akadémiának, de a cégek megállás nélkül tolták a milliárdokat.
Az elmúlt években a Fradi és a Videoton után már az NBI harmadik legnagyobb költségvetésű csapata lett a Puskás Akadémia, a harmadik legerősebb játékoskeretet vásárolták össze Felcsúton, de valami mindig hiányzott ahhoz, hogy a papírfomrának megfelelően dobogóra is lépjenek. Az európai kupaszereplés már két éve is majdnem összejött, bejutottak a Magyar Kupa-döntőjébe, de 11-esekkel elbukták a finálét az Újpest ellen, és így akkor még lemaradtak az Európa-liga indulásról.
Eközben az NBI legalacsonyabb nézőszámát produkálja évről évre a Felcsút, a hárommillió Fidesz-szavazó sem ölelte keblére a csapatot. Még a mostani, történelmi meccsen is csak a Kispest szurkolók töltötték meg a vendégszektort, bőven volt üres szék a 3800 fős stadionban.
Így tisztán lehetett hallani a közvetítésben is a Puskás név einstandolása miatt a felcsútiakat nem kedvelő Honvéd-tábor ilyenkor megszokott kántálását: | https://foci.444.hu/2020/06/27/68-milliardba-kerult-de-vegul-csucsra-ert-orban-futballhobortja | https://web.archive.org/web/20230905144217/https://foci.444.hu/2020/06/27/68-milliardba-kerult-de-vegul-csucsra-ert-orban-futballhobortja | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/68-milliardba-kerult-de-vegul-csucsra-ert-orban-futballhobortja | 444 | hungarian-news | 2020-06-27 00:00:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [] | [
"háttér",
"sport",
"adó",
"stadion"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
50,675 | Vaszily Miklós új, Mészáros Lőrinc pénzét forgató médiacége lehet a Pesti Tv befektetője | A 444 információi szerint az egészen biztos, hogy nem egymagában a Pesti Srácok kiadója fogja elindítani azt a Pesti Tv-t, amihez a kormányzati médiaholdinghoz (KESMA) tartozó Hír TV-ből igazolták le az Informátor című műsor stábját. | A 444 információi szerint az egészen biztos, hogy nem egymagában a Pesti Srácok kiadója fogja elindítani azt a Pesti Tv-t, amihez a kormányzati médiaholdinghoz (KESMA) tartozó Hír TV-ből igazolták le az Informátor című műsor stábját.
Huth Gergely, a PS főszerkesztője, egyben az azt kiadó cég egyik alapítója a 444 kérdésre elmondta, hogy nekik egyedül nincs se pénzük, se tapasztalatuk egy tévécsatorna elindításához, így a projektben tényleg lesz külső befektető is. Huth elmesélte, hogy augusztusban a nyilvánosság előtt be fogják mutatni a műsorstruktúrát. Huth leszögezte, hogy a leendő csatornánál a Pesti Srácok stábja fogja készíteni a kreatív anyagokat.
Huth azt nem árulta el, hogy ki lenne ez a bizonyos befektető.
A 444 azonban más forrásból úgy tudja, hogy nem lenne meglepetés, ha a Pesti TV lenne annak a vadonatúj, idén májusban alapított, Progressive Media nevű cégnek az első projektje, aminek a felét Vaszily Miklós, a TV2 elnöke, az Index hirdetési bevételeit kezelő Indamedia Kft résztulajdonosa birtokolja, a másik felét pedig egy Bizalom Vagyonkezelő Kft. nevű cég. A G7 általunk is ismertetett mai cikke szerint egy cégbíróságra benyújtott dokumentumból az derül ki, hogy a Bizalom Mészáros Lőrinc pénzét, jelenleg konkrétan 500 millió forintját forgatja.
Úgy tudjuk, hogy a Progress Media vezetői már szeptember elsejével elindítanák az adást. Bár még mindig nem világos, hogy netes vagy kábeltévéről lesz szó, tudomásunk szerint minden bizonnyal az utóbbi a helyzet. Ez megmagyarázhatja a sietséget is. Ahhoz, hogy az új, politikai csatorna bekerülhessen a jövő évi kábelszolgáltatói csomagokba, az ősz elején el kell indulnia.
A Mészáros Lőrinc-közeli médiában már volt példa a bizalmi vagyonkezelő bevetésére: a TV2-t például a Mészáros-közeli Vida József bankár az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt-n keresztül szerezte meg. Vida Józsefhez és az Abraham Goldmannhoz kötődik az Index korábbi cikke szerint az a társaság is, amelyik tavaly májusban megszerezte a TV2 fő műsorgyártója, az IKO Holding 49 százalékát.
Az idén májusban alapított, Vaszily-féle Progressive Media olyan ágon is kötődik a TV2-univerzumhoz, hogy az ügyvezetője az a Kovács Gergely, aki a közmédia és a TV2 csoport reklámjait értékesítő Atmedia anyacégének, a Visus Investnek is az ügyvezetője. Amikor a G7 megkérdezte Kovácsot, ő azt mondta nekik, hogy az új cég tévéműsor gyártására készül.
Ha az események az itt vázolt módon történnek, az akár azt is jelentheti, hogy Mészáros Lőrinc körül egy, a KESMA-tól független kormánypárti média/propaganda-birodalom kezd kialakulni. Mészáros a sajtóbefektetéseit a KESMA megalakulásakor felajánlotta a kormányzati propagandaholdingnak, így kerültek oda például a megyei napilapok. | https://444.hu/2020/06/29/vaszily-miklos-uj-meszaros-lorinc-penzet-forgato-mediacege-lehet-a-pesti-tv-befektetoje | https://web.archive.org/web/20230910024330/https://444.hu/2020/06/29/vaszily-miklos-uj-meszaros-lorinc-penzet-forgato-mediacege-lehet-a-pesti-tv-befektetoje | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vaszily-miklos-uj-meszaros-lorinc-penzet-forgato-mediacege-lehet-a-pesti-tv-befektetoje | 444 | hungarian-news | 2020-06-29 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Vaszily Miklós"
] | [
"Bizalom Vagyonkezelő Kft."
] | [] | [
"média",
"klientúra"
] | [] |
50,676 | Budapesti kerületek egy rejtélyes parkolási szoftver csapdájában | A fizetős övezetekhez tartozó önkormányzatokban egy olyan cég szoftverét használják a parkoló autók ellenőrzéséhez, ami alig árul el magáról valamit. A kerületek átalánydíjai között óriási, nehezen magyarázható különbségek vannak. Ha egy önkormányzat egyszer leszerződött a céggel, akkor nagyon nehéz megszabadulni tőle. A főváros kerületei függővé váltak egyetlen magáncég informatikai szolgáltatásától. | A fizetős övezetekhez tartozó önkormányzatokban egy olyan cég szoftverét használják a parkoló autók ellenőrzéséhez, ami alig árul el magáról valamit.
A kerületek átalánydíjai között óriási, nehezen magyarázható különbségek vannak.
Ha egy önkormányzat egyszer leszerződött a céggel, akkor nagyon nehéz megszabadulni tőle.
A főváros kerületei függővé váltak egyetlen magáncég informatikai szolgáltatásától.
Karácsony Gergely, zuglói polgármesterként az önkormányzati kampányban, a szocialistákkal szembe menve, megpróbált kiszabadulni a csapdahelyzetből.
Titokban készítettek egy új parkolási szoftvert, ami a kiút lehetett volna. Nem lett.
444: A Sessionbase parkolási szoftverét használják a legtöbb helyen Budapesten. Viszont a 12. kerület havonta nettó 14 és fél millió forintot fizet érte. Máshol, például a Várban…
x: Másfél millió alatt. Mindent tudok.
444: De miért van ekkora különbség?
x: Hol milyen éhesek a gazdik.
(Az idézet az egyik legnagyobb parkolási vállalat fejével folytatott háttérbeszélgetésből származik)
2019. decemberben a 12. kerület parkolást intéző önkormányzati cége, a Fáber kft. 870 milliós (bruttó 1 milliárd 104.9 millió forint) megbízást adott a Sessionbase kft-nek, ami azt jelenti, hogy a Hegyvidék öt éven keresztül nettó havi 14,5 millió forintos bérleti díjat fizet a parkolásellenőrzést kiszolgáló informatikáért. Miközben a szomszédos I. kerület, a Vár ennek tizedét, havonta egymillió négyszázhúszezer forintot fizet a Sessionbase csomagjáért. Zuglóban 2020. tavasszal Horváth Csabáék ugyanezzel a céggel állapodtak meg, ők havi nettó 8 millió forintot fizetnek a szolgáltatásért. Erzsébetváros pedig 2020. nyarán rendelte meg ugyanettől a cégtől a parkolás ellenőrzéséhez szükséges informatikai pakkot, havonta nettó 5 millió forintért.
A Sessionbase vezetőjét, Schäffer Zoltánt megkerestük, hogy adjon magyarázatot az árkülönbségekre, aki az alábbi választ küldte: | https://tldr.444.hu/2020/06/18/budapesti-keruletek-egy-rejtelyes-parkolasi-szoftver-csapdajaban | https://web.archive.org/web/20220404200357/https://tldr.444.hu/2020/06/18/budapesti-keruletek-egy-rejtelyes-parkolasi-szoftver-csapdajaban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/budapesti-keruletek-egy-rejtelyes-parkolasi-szoftver-csapdajaban | 444 | hungarian-news | 2020-06-18 00:00:00 | [
"Schäffer Zoltán",
"Tóth Csaba (MSZP)"
] | [
"Fáber Kft.",
"MSZP",
"Sessionbase Kft.",
"SIS Parking Kft."
] | [
"Bp. I. kerület",
"Bp. XII. kerület",
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"informatika",
"parkolás",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Sys IT / SIS Parking-ügy"
] |
50,677 | 3 milliárd forint extra taót zsebelt be közvetlenül a veszélyhelyzet kihirdetése előtt Orbán fociakadémiája | Még májusban jelent meg a hír, hogy ez év márciusában plusz 200 millió forint tao-támogatást kért és kapott Orbán Viktor felcsúti focialapítványa. Már akkor is gyanúsnak tűnhetett, hogyha taózásról van szó, a Felcsút nem százmilliókkal gurigázik. Ezúttal sem így történt. Úgyhogy rögvest oszlassuk is el ezt a felcsútiakra nézve mélyen sértő félreértést. Orbán alapítványa március 9-én nem 200 millió forint, hanem összesen közel 3 milliárd 280 millió forint tao-támogatást kapott. | Még májusban jelent meg a hír, hogy ez év márciusában plusz 200 millió forint tao-támogatást kért és kapott Orbán Viktor felcsúti focialapítványa. Már akkor is gyanúsnak tűnhetett, hogyha taózásról van szó, a Felcsút nem százmilliókkal gurigázik. Ezúttal sem így történt. Úgyhogy rögvest oszlassuk is el ezt a felcsútiakra nézve mélyen sértő félreértést.
Orbán alapítványa március 9-én nem 200 millió forint, hanem összesen közel 3 milliárd 280 millió forint tao-támogatást kapott.
A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) ugyanis ezen a napon nemcsak a cikkben említett 2019-es tao-programjára hivatkozva kérelmezett további tao-támogatást, de a 2017-es, illetve 2018-as programjára is.
A Transparency International Magyarország korrupcióellenes civilszervezet segítségével benyújtott adatkérésünkre az MLSZ alig másfél hónapnyi gondolkodás után elárulta, hogy mennyi pénzről is van szó pontosan.
A szövetség válasza szerint a Felcsút
2017-es programjára 1 241 975 897 forint,
a 2018-as programra 1 834 205 312 forint,
a 2019-es programra pedig – mint már tudjuk – 203 177 509 forint
további tao-támogatást hagytak jóvá, ami összesen 3 279 358 718 forintot jelent. A már megismert 200 millió forintos támogatáshoz hasonlóan a többi plusz pénzt is azért kérte és kapta a FUNA, hogy mégse kelljen saját forrásból kifizetnie a tao-támogatás segítségével megvalósuló építési beruházásainak korábban vállalt 30 százalékos önrészét. Mindezt egy 2019. decemberi, Bánki Erik fideszes képviselő által benyújtott törvénymódosítás tette lehetővé.
A járványügyi vészhelyzet kihirdetése előtt mindössze két nappal kérelmezett, összesen 3,2 milliárd forintos extra tao-támogatásnak emellett az időzítése és a mértéke is rendkívül figyelemreméltó. Meg persze az, hogy az MLSZ nyilvántartása szerint a Felcsút bő egy hónappal hamarabb hozzájuthatott ehhez a támogatáshoz, minthogy a szövetség illetékes testülete – az elnöksége – döntött volna a jóváhagyásáról.
Nagy baj lett volna, ha nem kapják meg?
A Felcsútnak megítélt újabb több milliárd forintos támogatás tökéletesen ellentétes azzal a törvényalkotói szándékkal, ami lehetőséget teremtett rá. Bánki Erik a következő indoklással tálalta indítványát a tisztelt ház elé 2019. december 19-én:
„Arra kérem tehát önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy pártállástól függetlenül támogassák ezt a törvényjavaslatot, segítsük azokat a sportegyesületeket, alapítványokat, amelyek a beruházásukhoz szükséges önerőt nem tudják előteremteni, így, ezzel a törvényjavaslattal viszont megnyílik az út számukra is, hogy a sportág fejlesztését illetően, a gyermekek sportolási lehetőségeit biztosítandó létesítményfejlesztéseket valósítsanak meg.”
A Felcsút taózásának ezzel szemben nemhogy az önerő hiánya, de semmi más sem tudott az útjába állni az elmúlt kilenc évben.
Orbán alapítványa olyan sok tao-támogatáshoz jutott, hogy azt már nem más csapatokhoz kell viszonyítani, hanem egész megyékhez.
Az MLSZ hivatalos adatai alapján Heves, Nógrád, Komárom-Esztergom, Zala, Somogy és Tolna megye például kevesebb pénzhez jutott eddig a tao-programból, mint Felcsút. Mármint nem egyenként, hanem a hat megye együtt. A jóváhagyott programokra ténylegesen begyűjtött tao-támogatások tekintetében az 1,7 milliós főváros sportszervezetei szűk 1,3 milliárd forintot bírtak ráverni a Felcsútra, a Pest megyeieknek (1,3 millió lakos) már 7,3 milliárd forinttal kevesebb jutott a miniszterelnök falujánál.
Nem nagy kockázat kijelenteni, hogy a Felcsútnál senki sem szorult rá kevésbé, hogy levegyék a válláról az önrész terhét.
A 29 milliárd forintos törzstőkéjű, az elmúlt üzleti évet 2 milliárd forintos eredménnyel záró intézmény az ország leggazdagabb sportszervezete, elnöki székében Mészáros Lőrinccel, az ország leggazdagabb emberével. Ennek megfelelően attól sem kellett tartani, hogy az önrész utólagos állami átvállalása – avagy tao-nyelven: az addig maximum 70 százalékos támogatási intenzitás 100 százalékra emelése – nélkül esetleg finanszírozási nehézségekbe ütköztek volna a felcsúti beruházások.
És ha még így is lett volna, a magyar labdarúgás fejlődésében valószínűleg az sem okozott volna érzékelhető megtorpanást, ha az eredeti önerővel, de valamivel később, esetleg spórolósabb verzióban valósulnak meg ezek a fejlesztések. Esetleg sehogy.
Mint például az utánpótlás-képzés minősége szempontjából teljesen irreleváns 10 milliárd forintos felcsúti sportszálló. Amire annyi tao-támogatást gyűjtöttek be, mint Bács-Kiskun megye az elmúlt 9 évben összesen.
Vagy a „futódomb” néven elhíresült projekt, ami a mulatságos elnevezésen túl azért is érdekes, mert egy korábbi tao-programból derült ki, hogy a Felcsútnak korábban is volt egy futódombja. Persze lehet, hogy az már elromlott. Az új mindenesetre 106 millió közpénzt visz végül.
De az sem lett volna akkora tragédia, ha az extra tao-támogatás nélkül nem sikerül lecserélni a 2014-ben átadott felcsúti stadion pályaszéli, ledes reklámtábláit pár száz millió forintért újakra, és így a skyboxokban ülő oligarcháknak hatéves led-reklámtáblákon kell nézniük egymás hirdetéseit, amelyeknek célközönsége nyilvánvalóan egyetlen főből áll. Most már ez a beruházás is 100 százalékban közpénzből valósulhat meg, 270 millió forint értékben. A legjobb magyar utánpótlás-nevelő egyesület, az MTK teljes 2019-es tao-programja ennél 70 millió forinttal kevesebbet ért.
A példákból is érződik, hogy Felcsúton már annyi minden van, hogy alig bírnak kitalálni valamit, amire még pályázhatnának. Sporthotelből is rendelkeznek már egyébként egy családias, 16 szobás, 38 férőhelyes verzióval, még régebbről. Meg minden mással, amire taóból és céges adományokból tellett, márpedig ezekből a Felcsút már a mostani extra nélkül is több mint 50 milliárd forinthoz jutott.
Ember nem tudja, mihez kellhet egy fociakadémiának ennyi pénz.
A Bayern München két év alatt felhúzta az új, 2017-ben átadott, tényleg világelitbe tartozó 30 hektáros edzőközpontját a mostani barátságtalan árfolyamon számolva szűk 25 milliárd forintból (70 millió euróból). Nyolc futballpályával, kosárlabdára, kézilabdára és aszteliteniszre alkalmas sportcsarnokkal, az akadémia épületével, benne a 75 fős személyzet irodáival és 35 apartmannal a nem müncheni növendékek számára. Meg persze van egy saját, 2 500 fős stadion is a korosztályos csapatok meccseihez. (És München egy 13 milliós tartomány 1,5 milliós fővárosa a világ 16. leggazdagabb országában.)
Szerencsétlen precedensnek tűnik
Ráadásul ha valaki egy megítélt támogatás birtokában belekezd egy projektbe, majd menet közben bejelenti, hogy igazából sokkal több pénz kell a befejezéshez, akkor ezt egy igen felelőtlen eljárásnak gondolnánk, amiért nem jár dicséret.
Ehhez képest a Felcsút pontosan ezt adta elő egymás után kétszer is. Előbb a végül 12,5 milliárd forintba fájó sport- és konferenciaközpont nevű beruházással, aminek költségei az átadás előtt 3 hónappal nőttek hirtelen a jóváhagyott érték 170 százalékára. Majd egy év múlva az Ifjúsági sportszálláshely nevű beruházással, amire a 2017-es és 2018-as felcsúti tao-programban összesen 4,5 milliárd forint tao-támogatást hagytak jóvá, aztán 2019 őszén kiderült, hogy kéne még rá további 2,6 milliárd.
Enyhén szólva érthetetlen, hogy mindezek után még kirívó módon meg is jutalmazták a miniszterelnök alapítványát, és szívességből kifizették helyette az utólagos emeléssel együtt számított beruházási érték önrészét, az egészet ráterhelve a mit sem sejtő magyar adófizetőkre.
A 3 milliárd forintos lesre futás
Túl a már említett szempontokon, igen súlyos problémák voltak a Felcsútnak adott újabb tao-támogatás jóváhagyásának és a pénz rendelkezésre bocsátásának körülményeivel is.
A 2017-es, 2018-as és 2019-es tao-programot érintő módosítási kérelmeket 2020. március 9-én adták be, az MLSZ pedig szédületes tempóban, még aznap jóvá is hagyta őket. A Puskás-akadémia honlapján megtekinthető mindhárom szűkszavú dokumentum, alján Vági Márton főtitkár aláírásával.
Hamar munka sosem jó, a közmondás ezúttal is igaznak bizonyult. A nagy sietségben ugyanis senkinek nem tűnt fel, hogy a felcsúti módosításokról az MLSZ saját tao-szabályzata szerint először a szövetség elnökségének kellett volna döntenie.
A 300 millió forintot - akár programmódosítás során is - elérő vagy azt meghaladó pályázat elbírálására csak az MLSZ Elnökségének jóváhagyását követően – a jogszabályban rögzített eljárás mentén a sportért felelős miniszter, valamint az adópolitikáért felelős miniszter véleményének figyelembevételével – kerülhet sor.
A felcsúti alapítványt mindez a legkevésbé sem zavarta, és a különös jóváhagyó határozatokkal kezében viharsebesen be is gyűjtötte a kapott plusz pénz nagy részét. Március 20-án már több mint 3 milliárd forint adófelajánlással beljebb voltak. Annak idején figyelgetve a különös eseményeket az MLSZ tao-nyilvántartásaiban, mindezt archiválni is sikerült.
A jóváhagyott programok megvalósítására felajánlott, és arra igazoltan fordítható társaságiadó-támogatás mértékét az MLSZ által kiadott, úgynevezett támogatási igazolások összege mutatja. A hivatalos nyilvántartás szerint 2020 márciusának harmadik hetében a Felcsút 2017-es tao-programjára kiállított támogatási igazolások összege az addig ismert 9,02 milliárd forintról 10,2 milliárd forintra nőtt, vagyis az önerőre frissében kapott teljes támogatást begyűjtötték. Miként a 2018-as program esetében is, ahol a kiállított igazolások értéke 4,8 milliárdról 6,6 milliárd forintra nőtt. A 2019-es program esetében mintegy 50 millió forint volt a növekmény, azaz itt még 150 millió forint begyűjtésre vár.
Az MLSZ elnöksége ezzel szemben csak a támogatói igazolások kiadása után közel egy hónappal, április 14-én is hozta meg döntését a kérelmezett felcsúti módosításokról.
„ELN-48/2020 (04.14.) számú határozat
Az MLSZ Elnöksége elfogadta a Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítvány 2017/2018-as, 2018/2019-es és 2019/2020-as programjaihoz beadott támogatás-intenzitás módosítási kérelmét, amennyiben a kérelmezett felhasználás az elszámolás idején érvényes éves sportági keretösszeget nem lépi túl.”
led
Bástya elvtárs esete a svédasztallal
Az Elnökség meglehetős ütemkéséssel végrehajtott tisztázási kísérlete páros lábbal kaszálta el a korábbi jóváhagyás legitimitását. A határozat léte önmagában is bizonyítja, hogy a döntést magasabb szinten kellett meghozni.
A „sportági keretösszegre” való hivatkozás pedig végkép teljesen egyértelművé teszi, hogy rossz sorrendben történtek a dolgok. A hivatkozott „sportági keretösszeg” ugyanis azt a maximális összeget jelenti, ami a folyamatban lévő taós beruházások, illetve az újonnan elfogadott programok támogatására fordítható az adott évben és sportágban. A hat taós sportágra jutó mintegy 125 milliárd forint felosztásáról az Emmi dönt, az érintett sportszövetségek vezetőivel egyeztetve.
A labdarúgásra már második éve ugyanannyi pénz, 44,7 milliárd forint jut, amiből 25,9 milliárd használható működési célú támogatásra, 19,8 milliárd pedig ingatlanfejlesztési támogatásra.
Utóbbi pénzből kell kihozni az összes korábban már jóváhagyott, de még folyamatban lévő taós építési beruházás támogatását, illetve finanszírozni az adott évben jóváhagyott új beruházásokat.
Hogy a labdarúgás sportági tao-keretének mekkora része jut a korábban, illetve az újonnan jóváhagyott programokra, illetve milyen arányban részesednek belőle a profi, illetve az amatőr sporszervezetek, annak eldöntése az MLSZ elnökségének feladata.
Erre viszont csak jóval azt követően kerített sort a testület – szintén április 14-én –, hogy a Felcsút részére már kiállították a plusz 3,2 milliárd forint felhasználásához szükséges támogatási igazolásokat. Ami felvet kérdéseket annak szabályosságáról, de nem is volt igazán fair a többi, mintegy ezerkétszáz pályázóval szemben, hogy a Felcsút az MLSZ nehezen magyarázható hibáit kihasználva afféle Bástya elvtársként, több órás előnnyel és két ételhordóval kezében járulhatott a svédasztalhoz. Különösen, hogy a keretek kimerülése esetén még a jóváhagyott programokra sem állíthat ki támogatói igazolást a szövetség, vagyis az érintett csapatok még a betervezett támogatáshoz sem juthatnak hozzá.
A többi egyesületnek hiányozhat ez a pénz
Az MLSZ Elnöksége tehát – tagjai közt Bánki Erikkel – egy lejárt szavatosságú, teljesen értelmetlen és semmit sem befolyásoló elnökségi döntéssel posztumusz vetett keresztet az építkezésekre fordítható éves sportági tao-keret bő 16 százalékára.
Ha ez a 16 százalék nem hiányzik a keretből, az erősen arra utalna, hogy az MLSZ már az Emmivel és a többi taós sportszövetséggel történő téli egyeztetések alatt számolt a felcsútiak önrészét kiváltó luxustámogatással. Azaz már akkor kihasítottak a rendszerből 3,2 milliárd forintot, aminek elköltéséből sem a magyar futball, sem a magyar sport nem profitált lényegében semmit. A felcsúti léptékkel mérve nem túl soknak tűnő pénz alig 600 millió forinttal kevesebb a vízilabdázók építési beruházásokra fordítható éves tao-kereténél.
Ha pedig az derülne ki, hogy ez a pénz mégiscsak hiányzik a labdarúgócsapatok taós beruházásainak megvalósításához, akkor az MLSZ elnöksége a saját sportága többi csapatát hozta hátrányos helyzetbe, csak és kizárólag azért, hogy a Felcsútnak több pénze legyen. | https://foci.444.hu/2020/06/29/3-milliard-forint-extra-taot-zsebelt-be-csendben-kozvetlenul-a-veszelyhelyzet-kihirdetese-elott-orban-felcsuti-fociakademiaja | https://web.archive.org/web/20230905144219/https://foci.444.hu/2020/06/29/3-milliard-forint-extra-taot-zsebelt-be-csendben-kozvetlenul-a-veszelyhelyzet-kihirdetese-elott-orban-felcsuti-fociakademiaja | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/3-milliard-forint-extra-taot-zsebelt-be-kozvetlenul-a-veszelyhelyzet-kihirdetese-elott-orban-fociakademiaja | 444 | hungarian-news | 2020-06-29 00:00:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [
"Fejér megye",
"Felcsút"
] | [
"sport",
"adó",
"jogalkotás"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
50,679 | Mázsás titkokat vitt magával a sírba Drobilich Gábor | Drobilich a börtönben ismerkedett meg a fiatal telefonfülke-fosztogatóval, Portik Tamással, akit aztán bevitt a ’90-es években dívó olajozás fő zászlóshajójába, az Energol Rt. igazgatói közé. Drobilich és a harmadik igazgató, Ferencsik Attila – mások mellett – vádlottjai lettek az évekig húzódó Energol-pernek, Portik azonban 1996-tól illegalitásba vonult, és addig elő sem jött, amíg társait jogerősen fel nem mentették a nevetségessé vált perben. | Radnai a PestSrácok.hu-nak adott interjújában így reagált Drobilich halálhírére:
„Őszintén sajnálom, negyven évig barátok voltunk. Nem olyan rég lementem hozzá Siófokra és találkoztam vele. Tisztáztuk, hogy ki, mit, miért. A kettőnk viszonyát érintően annyit mondott a beszélgetés végén: Lacika, hibáztam. Ez kettőnkre tartozott. Megrázott a halála, sok szép emlék köt össze bennünket.”
Drobilich a börtönben ismerkedett meg a fiatal telefonfülke-fosztogatóval, Portik Tamással, akit aztán bevitt a '90-es években dívó olajozás fő zászlóshajójába, az Energol Rt. igazgatói közé. Drobilich és a harmadik igazgató, Ferencsik Attila – mások mellett – vádlottjai lettek az évekig húzódó Energol-pernek, Portik azonban 1996-tól illegalitásba vonult, és addig elő sem jött, amíg társait jogerősen fel nem mentették a nevetségessé vált perben.
Időközben Portik Tamást elfogták, majd egy sor, a '90-es évek leszámolási hullámában elkövetett gyilkosság, illetve gyilkossági kísérlet felbujtójaként perbe is fogták, majd elítélték nem utolsósorban Radnai László ex-maffiafőnök vallomásai alapján.
Az összes Portik ellen zajlott büntetőeljárásba bevonták Drobilich Gábort is tanúként, ám soha nem vallott Portik ellen.
A Fenyő-gyilkosság miatt ősszel folytatódik Gyárfás Tamás és Portik Tamás egyesített büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken. A vád lényege szerint Gyárfás felbujtotta a vele egyébként üzleti kapcsolatban is álló Portik Tamást, hogy ölesse meg üzleti ellenségét, Fenyő Jánost, amit Portik a szlovák bérgyilkossal, Jozef Roháccsal el is végeztetett. (Rohác egyebek mellett ezért is kapott jogerősen életfogytiglani fegyházbüntetést.) Ahhoz, hogy Gyárfás és Portik végül 22 évvel a gyilkosság után a vádlottak padjára került, hozzájárult, hogy Portik megrögzötten – és titokban – felvette az összes beszélgetését, bárkivel is folytatta azokat. Így a mentorának tartott Drobilich Gáborral folytatott beszélgetéseket is rögzítette, és egy 2005-ben felvett dialógus alapján gyanúsították meg Drobilichet hamis tanúzással a Fenyő-ügy kapcsán. Ez a nyomozás a férfi halálával megszűnt.
Maga a hivatkozott beszélgetés leirata azonban nem csak a Fenyő-ügy miatt volt érdekes a nyomozók számára. Portik és Drobilich ugyanis a '90-es évek politikai jellegű robbantásairól is szót váltottak. Emlékezetes, hogy az 1998-as országgyűlési választások előtt és után ismeretlen személyek, hivatalosan ismeretlen okból különböző robbantásos merényleteket hajtottak végre Magyarországon.
E sorok írója 2018-ban így írt a vélhető okokról:
„Boross Zsigmond Attila rendőr alezredes, a gyűlölet-bűncselekmények szakértője fejtette ki egyik tanulmányában, hogy »valószínűleg külföldi megrendelői és elkövetői kör áll az 1998-ban elkövetett robbantássorozat mögött. A választási évben történt eseménysor egyes szakértők szerint a Magyarország euroatlanti integrációját volt hivatott nehezíteni, a Fidesz és az FKGP egyes vezető politikusai, valamint a pártok székházai ellen intézett támadásokkal pedig az Aranykéz utcai maffialeszámolás is kapcsolatba hozható. A szakértők egyike Vidus Tibor, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatója volt.«”
A politikai merényletek 1998. március 16-án kezdődtek, amikor robbanás történt Torgyán József, az FKGP elnökének rózsadombi lakásánál, ahol gépkocsik rongálódtak meg. Az év május 1-jén Szájer József akkori Fidesz-alelnök Futórózsa utcai lakásának ajtaja előtt robbant pokolgép, június 15-én pedig a Fidesz Lendvay utcai székházánál lerobbantották Áder János kampányfőnök irodájának az erkélyét.
A merénylő az utcán lévő telefonfülkéből felhívta a székházat, és megkérdezte, bent van-e Áder úr, majd a nemleges válaszra robbantott. Mindegyik merényletnél csehszlovák gyártmányú, Danubit nevű, plasztik ipari robbanóanyagot használtak, csakúgy, mint az Aranykéz utcában 1998. július 2-án.
A fentiek tükrében legalábbis meglepő, hogy Portik és Drobilich beszélgetése során az utóbbi szóba hozza a robbantásokat, mint amelyeket az egyik volt energolos vezető szervezhetett:
„Drobilich: … a ... elmesélte nekem kint az egész történetünket, ami fel sem merült, hogy a ... tudja. De ezt már mondtam neked, tehát nem először hallod. Ugye? Ezt, azt, amazt, mindent, kérlek szépen. És mondtam neki, hogy te hogy-, honnan szeded ezeket a hülyeségeket? Azt mondja, Gabi, hát hogyhogy honnan? Hát, amikor bent voltál (a börtönben – a szerző), azt mondja, a izével megbeszéltem, megvá- a rendszer, mi szerveztük közösen a-
Portik: (közbevág, nem érthető)
Drobilich: székház (?) és ilyeneket mondott. Hát mondom, te hülye vagy, mondom, hát én nem- én nem tudok, mondom, én most hallom ezt tőled először, mondom.
Portik: Ő szervezte a székház robbantást(?)
Drobilich: Becsület szavamra. Igen.
Portik: Ne hülyéskedjél!
Drobilich: Én mondom...”
Amikor a fenti leirat alapján Drobilich Gábort tanúként hallgatták ki a Fenyő-ügyben, a nyomozóknak tagadta, hogy a volt energolos társ beismerte volna, hogy ő szervezte a politikai robbantás-sorozatot.
Szűk családi körben temetik Drobilich Gábort
Szűk családi körben, zárt temetésen fognak búcsút venni hozzátartozói Drobilich Gábortól, mert el szeretnék kerülni, hogy a temetésen a hazai szervezett bűnözés színe-java felvonuljon – írta az Index.
Energol Rt.
szervezett bűnözés
Energol
olajozás
Gyárfás Tamás
Rohác
Portik
Jozef Rohác
halasztott vármfizetés
gyárfás
Drobilich Gábor
olajszőkítés
szlovák bérgyilkos
drobilich
robbantások
Portik Tamás
maffia | https://magyarnemzet.hu/belfold/mazsas-titkokat-vitt-magaval-a-sirba-drobilich-gabor-8270202/ | https://web.archive.org/web/20221210174248/https://magyarnemzet.hu/belfold/mazsas-titkokat-vitt-magaval-a-sirba-drobilich-gabor-8270202/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mazsas-titkokat-vitt-magaval-a-sirba-drobilich-gabor | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2020-06-20 22:53:00 | [
"Drobilich Gábor",
"Gyárfás Tamás",
"Portik Tamás",
"Radnai László"
] | [
"Energol Rt."
] | [] | [
"maffia"
] | [
"Olajügyek"
] |
50,680 | 50 millió forintra büntették Pikó Andrást a VIII. kerület közétkeztetési szolgáltatójának lecseréléséért | 50 millió forintra büntette Pikó András józsefvárosi polgármestert a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD), amiért a rendkívüli jogrend alatt lecserélte a Klassz Menza Kft. közétkeztetési szolgáltatót – tudta meg a Napi.hu. Ezt nem sokkal később Szilágyi Demeter, a Fidesz józsefvárosi képviselője egy sajtótájékoztatón is megerősítette. | Ez a cikk több mint 3 éves.
50 millió forintra büntette Pikó András józsefvárosi polgármestert a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD), amiért a rendkívüli jogrend alatt lecserélte a Klassz Menza Kft. közétkeztetési szolgáltatót – tudta meg a Napi.hu. Ezt nem sokkal később Szilágyi Demeter, a Fidesz józsefvárosi képviselője egy sajtótájékoztatón is megerősítette.
Az ügy előzménye, hogy a kerület év elején egy indokolatlanul nagymértékű áremelési indítványt kapott a Klassz Menza Kft.-től, majd amikor Pikóék átnézték a szerződést, állításuk szerint arra jutottak, hogy a szerződés érvénytelen, ami törvénysértő állapot. Hogy ezt minél gyorsabban megszüntessék és törvényesen tudják biztosítani a kerületben a közétkeztetést, egy új közbeszerzési eljárást indítottak, és amíg az lefolyt, addig átmenetileg egy külföldi multi leányvállalatával, az Eurest Étteremüzemeltető Kft.vel kötöttek szerződést.
A Magyar Nemzet szerint a Klassz Menza Kft. viszont azt állítja: a 2015-ben lefolytatott közbeszerzési eljárás szerint a szolgáltatónak még több évig érvényes szerződése volt az önkormányzattal.
Szerintük a kerület vezetője visszaélt a különleges jogrenddel, és közbeszerzés nélkül, a koronavírus okozta veszélyhelyzetet kihasználva cserélt szolgáltatót a helyi közétkeztetésben, holott a szerződésük valójában nem volt semmis.
A KD friss határozata szerint „az ajánlatkérő és a kérelmezett között 2020. május 26-án létrejött Közétkeztetési feladatok átmeneti időszakra történő ellátása tárgyú szolgáltatási szerződés semmisségét, valamint, hogy a szerződés semmisségére tekintettel, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazása körében az eredeti állapot nem helyreállítható”. Az Euresttel kötött szerződés tehát ezzel semmisnek lett nyilvánítva.
A KD Pikóra a jogsértésekkel összefüggésben 30 millió forint, a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményeként pedig további 20 millió forint bírságot szabott ki, az Eurest pedig 5 milliós büntetést kapott.
A keddi sajtótájékoztatón Szilágyi Demeter, a Fidesz józsefvárosi képviselője úgy fogalmazott: a hatóság a döntést azzal indokolta, hogy nem érvényesültek azok a közbeszerzési alapelvek, amelyek szerint átláthatónak és többszereplősnek kell lennie az eljárásnak. Nem volt jogalapja, hogy az eljárásra csak egy ajánlattevőt hívjanak meg, és az is jogsértő, hogy az eljárás a nyilvánosság teljes kizárásával történt – írta meg a hirado.hu.
A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs, a büntetést 15 napon belül be kell fizetni, a 30+20 millió forintos számlát pedig az önkormányzat állja.
A háromtagú testület – amelynek elnöke Fáry Zoltán közbeszerzési biztos – egyébként már kedden megsemmisítette Pikó András egyszemélyi, a járványhelyzet alatt döntését, így ez alig egy hónapig élt.
Pikó András a Napi.hu-nak adott interjújában egyébként korábban így indokolta, miért nem volt nyilvános a közbeszerzés:
„Az ajánlatkérő tárgyalási meghívót küldött és tárgyalást folytatott le azzal a gazdasági szereplővel, aki az átmeneti időszakban, a rendkívüli sürgős helyzetben képes teljesíteni. A tárgyalások befejezésével felek az átmeneti időre szerződést kötöttek. Ez bevett gyakorlat, a Közbeszerzési Hatóságot a törvényi előírásoknak megfelelően tájékoztattuk. Az új közbeszerzési eljárás kiírása rövidesen megtörténik, és a lehető legátláthatóbb módon fog lezajlani. Az átmeneti időszakra szóló dokumentumok pedig nyilvánosak, elérhetők az önkormányzat honlapján.”
A polgármester hozzátette, számára a törvényesség és a józsefvárosiak érdekeinek védelme az elsődleges. | https://merce.hu/2020/06/30/50-millio-forintra-buntettek-piko-andrast-a-viii-kerulet-kozetkeztetesi-szolgaltatojanak-lecsereleseert/ | https://web.archive.org/web/20230926022435/https://merce.hu/2020/06/30/50-millio-forintra-buntettek-piko-andrast-a-viii-kerulet-kozetkeztetesi-szolgaltatojanak-lecsereleseert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/50-millio-forintra-buntettek-piko-andrast-a-viii-kerulet-kozetkeztetesi-szolgaltatojanak-lecsereleseert | Mérce | hungarian-news | 2020-06-30 22:56:50 | [
"Pikó András"
] | [
"Budapest Főváros VIII. kerület Önkormányzata (Józsefváros)",
"Klassz Menza Kft."
] | [
"Bp. VIII. kerület",
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"bírság",
"közétkeztetés",
"önkormányzat"
] | [] |
50,681 | Fenyő-gyilkosság – A kényszerszünet után folytatódott a felbujtással vádolt Gyárfás Tamás meghallgatása | Több mint négy hónapos kényszerszünet után folytatódott kedden a Fenyő János néhai médiamágnás 1998-as meggyilkolása miatt indított büntetőper, amelynek legutóbbi tárgyalásán az ügyben felbujtással vádolt Gyárfás Tamás tehette meg észrevételeit, a volt sajtócézár és sportvezető szerint a vádiratban egyetlen olyan pont sincs, amely alátámasztaná a bűnösségét. A másik felbujtónak a a Prisztás-gyilkosság és a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás miatt már jogerősen elítélt Portik Tamást tartja az ügyészség. Portiknak a Gyárfással történt megbeszéléseiken készített titkos hangfelvételei nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a volt sportvezetőt a nyomozóhatóságok összekapcsolhassák az üggyel. Az ügyben számos tanút meghallgatnak, közöttük van az első magyarországi maffiaper főszereplője, Tasnádi Péter, aki azt állítja, Gyárfás először őt bízta meg Fenyő meggyilkolásával, ő pedig ugyan átvette az azért járó pénzt, de a megbízást nem teljesítette. Ugyancsak tanú lesz a Horn-kormány belügyminisztere, Kuncze Gábor, akinek pontos információi lehettek Fenyő és Gyárfás harcáról, mégsem lépett semmit, tanúként azonban igazat kell majd mondania. | Fenyő-gyilkosság – A kényszerszünet után folytatódott a felbujtással vádolt Gyárfás Tamás meghallgatása
Több mint négy hónapos kényszerszünet után folytatódott kedden a Fenyő János néhai médiamágnás 1998-as meggyilkolása miatt indított büntetőper, amelynek legutóbbi tárgyalásán az ügyben felbujtással vádolt Gyárfás Tamás tehette meg észrevételeit, a volt sajtócézár és sportvezető szerint a vádiratban egyetlen olyan pont sincs, amely alátámasztaná a bűnösségét. A másik felbujtónak a a Prisztás-gyilkosság és a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás miatt már jogerősen elítélt Portik Tamást tartja az ügyészség. Portiknak a Gyárfással történt megbeszéléseiken készített titkos hangfelvételei nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a volt sportvezetőt a nyomozóhatóságok összekapcsolhassák az üggyel. Az ügyben számos tanút meghallgatnak, közöttük van az első magyarországi maffiaper főszereplője, Tasnádi Péter, aki azt állítja, Gyárfás először őt bízta meg Fenyő meggyilkolásával, ő pedig ugyan átvette az azért járó pénzt, de a megbízást nem teljesítette. Ugyancsak tanú lesz a Horn-kormány belügyminisztere, Kuncze Gábor, akinek pontos információi lehettek Fenyő és Gyárfás harcáról, mégsem lépett semmit, tanúként azonban igazat kell majd mondania.
A koronavírus-járvány miatt elrendelt karantén miatt több hónap után folytatódott a Fővárosi Törvényszéken az 1998 februárjában, Fenyő János médiamágnás meggyilkolása miatt indított büntetőper, amelynek keddi tárgyalásán az ügyben felbujtással vádolt Gyárfás Tamás tette meg észrevételeit. A vádlott ezeket még februárban, a pandémia európai kialakulása előtt kezdte el, négy napot kapott erre a bíróságtól, amelynek eredeti tervei szerint áprilisban folytatódott volna Gyárfás meghallgatása. A volt médiavállalkozó, egykori úszószövetségi elnök a keddi etapon ismertette azokat a régebbi Népszava-cikkeket, amelyek szerinte alátámasztják, hogy a Fenyővel történt kibékülése után a sértett már nem támadta őt, véget ért a lejáratási sorozat, és nem okozott neki károkat üzleti szempontból sem.
Mint azt korábban megírtuk, az egykor a Fenyő János tulajdonában lévő Népszava szisztematikusan közölt Gyárfásról lejárató cikkeket, ami a vád szerint indokot jelenthetett a vádlottnak arra, hogy megölesse riválisát. Gyárfás Tamás keddi észrevételeiben kitért az egykor a portfóliójában lévő Rádió és Televízi Újság tulajdonlása kialakult vitáról, a lapot egykor szintén Fenyő akarta megszerezni. A védelem – és természetesen Gyárfás Tamás – álláspontja az, hogy ez a körülmény sem támasztja alá a bűnösségét, mivel a kiadvány sorsáról nem a sértett és Gyárfás kötött alakult ki vita, hanem Fenyő János a Magyar Rádió – mint valódi tulajdonos – illetékesei között volt nézeteltérés a folytatásról.
Fenyő a Napkeltében
A keddi tárgyaláson szó esett az egykori Nap TV tulajdonlásáról is, amelyet Fenyő János ugyancsak meg akart szerezni, és amely a vád szerint szintén okot adott a bűncselekmény megszervezésére. Gyárfás Tamás indítványára a bíróság közzétette azokat a felvételeket, amelyek Fenyő szerepléseit mutatták be a Napkeltében. Ezek a tények a vádlott szerint azt támasztják alá, hogy nem volt olyan rossz viszonya a sértettel, ami okot, alapot adhatott volna a likvidálására. A Napkelte szerkesztési jogaiért folytatott küzdelmet végül választott bíróság zárta le, a döntés Gyárfásnak kedvezett, ami szerinte ugyancsak értelmetlenné teszi, hogy merényletet rendelt volna meg riválisa ellen.
Ismét színre lép Tasnádi Péter
A következő, csütörtöki tárgyaláson még várhatóan a vádlott észrevételeit hallgatja meg a Fővárosi Törvényszék, a büntetőperben később hallgatják majd ki a másik felbujtónak tartott, a Prisztás-gyilkosság és a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás miatt már jogerősen elítélt Portik Tamást, akinek a Gyárfással történt megbeszéléseiken készített titkos hangfelvételei nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a volt sportvezetőt a nyomozóhatóságok összekapcsolhassák az üggyel. Tanú lesz az első magyarországi maffiaper főszereplője, Tasnádi Péter, aki azt állítja, Gyárfás először őt bízta meg Fenyő meggyilkolásával, ő pedig ugyan átvette az azért járó pénzt, de a megbízást nem teljesítette.
Kuncze Gábornak tanúként igazat kell mondania
A per hetvenkét tanúja közül ötvenkettőt személyesen idézett a bíróság, közöttük van a Horn-kormány belügyminisztere, Kuncze Gábor, akinek meghallgatása bizonyára érdekes lesz, mivel Perczel Tamás, aki Fenyő János bizalmasa volt, Brády Zoltánnak, a Kapu folyóirat főszerkesztőjének 2004-ben készült dokumentumfilmjében azt állította, hogy Horn és Kuncze Gábor is tudott Fenyő és Gyárfás médiapiaci háborújáról. Perczel a filmben elmesélte, hogy Fenyő rendőri és titkosszolgálati segítséggel adatokat gyűjtött Gyárfás Tamás állítólagos gazdasági visszaéléseiről, és összeállított egy, a jogsértésekre utaló százhúsz oldalas dossziét. Erről beszámolt Kunczának is, aki elkérte az iratokat, ám az ügyben mégsem történt semmi – állította Perczel. Hatvan nap után a médiacézár egyik rendőrségi informátora jelezte, a dokumentum végül eljutott a Központi Bűnüldözési Igazgatóság 2016 tavaszán elhunyt vezetőjéhez, Kiss Ernőhöz is, azonban az anyagból addigra eltűnt legalább húsz oldal. A professzor arról is beszélt, hogy Fenyő 1997 őszén találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel is, aki arra kérte a médiamágnást, hogy hagyja békén Gyárfás Tamást és kössenek végre békét. A gyilkossághoz Perczel szerint végül az vezetett, hogy Fenyőről valakik levették a kezüket, és védtelenné vált. A volt bizalmas azt is nehezményezte, hogy vallomásából több részletet is kihagytak. Nem írták jegyzőkönyvbe például Horn Gyula, illetve Kuncze Gábor nevét sem, hiába beszélt róluk a rendőröknek. Kuncze 2012-ben tett rövid vallomásában tagadta, hogy kapott Gyárfásra nézve terhelő dokumentumot, iratanyagot Fenyőtől. Az ügyészség ugyanakkor igényt tart Kuncze meghallgatására, hiszen a volt belügyminiszter sokat tudhat a két egykori médiacápa háborújáról.
Egyesítették Gyárfás és Portik ügyeit
A Fenyő-gyilkosság büntetőpere nemrég azzal került be a hírekbe, hogy Polt Péter legfőbb ügyész jogorvoslati indítványt tett, miután a Fővárosi Törvényszék bírája, Póta Péter célszerűségből egyesítette a Fenyő-gyilkosság két, külön indult büntetőügyét, így a vád szerinti két felbujtó, Gyárfás Tamás és Portik Tamás ügyét egy eljárásban fogják elbírálni. Az indítványról a Kúria döntött, elutasította azt, az ügyészség szerint a lefőbb bírói szervezet ezzel szakmai hibát vétett, de tudomásul vették a döntést. Az ügy tárgyalása csütörtökön folytatódik a Fővárosi Törvényszéken. | https://pestisracok.hu/fenyo-gyilkossag-a-kenyszerszunet-utan-folytatodott-a-felbujtassal-vadolt-gyarfas-tamas-meghallgatasa/ | https://web.archive.org/web/20230603105320/https://pestisracok.hu/fenyo-gyilkossag-a-kenyszerszunet-utan-folytatodott-a-felbujtassal-vadolt-gyarfas-tamas-meghallgatasa/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fenyo-gyilkossag-n-a-kenyszerszunet-utan-folytatodott-a-felbujtassal-vadolt-gyarfas-tamas-meghallgatasa | pestisracok.hu | hungarian-news | 2020-06-30 22:58:38 | [
"Fenyő János",
"Gyárfás Tamás",
"Prisztás József"
] | [] | [] | [
"média",
"maffia"
] | [] |
50,682 | Adócsalással gyanúsíthatják meg a Jobbik kémkedéssel vádolt volt politikusát | Újabb ügyben került az ügyészségi nyomozás célkeresztjébe a már bíróság előtt álló volt jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla – értesült a PestiSrácok.hu. Úgy tudjuk, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) költségvetési csalás gyanújával indított eljárást Kovács ügyében, egy magánszemély feljelentése alapján. KGBéla jelenleg ugyancsak költségvetési csalás, illetve kémkedés miatt áll bíróság előtt, mert a vád szerint az egykori EP-képviselő az Európai Uniót elárulva, az orosz titkosszolgálatot segítette információkkal. Kovácsról korábban azt is megírtuk, hogy kiváló kapcsolatokat ápolt egy Varsóban lebukott kémmel, illetve egy vallomás szerint dekoratív, orosz konzumlányokat küldött volna több nyugat-európai üzletember nyakára. Nem nehéz kitalálni, milyen céllal… | Újabb ügyben került az ügyészségi nyomozás célkeresztjébe a már bíróság előtt álló volt jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla – értesült a PestiSrácok.hu. Úgy tudjuk, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) költségvetési csalás gyanújával indított eljárást Kovács ügyében, egy magánszemély feljelentése alapján. KGBéla jelenleg ugyancsak költségvetési csalás, illetve kémkedés miatt áll bíróság előtt, mert a vád szerint az egykori EP-képviselő az Európai Uniót elárulva, az orosz titkosszolgálatot segítette információkkal. Kovácsról korábban azt is megírtuk, hogy kiváló kapcsolatokat ápolt egy Varsóban lebukott kémmel, illetve egy vallomás szerint dekoratív, orosz konzumlányokat küldött volna több nyugat-európai üzletember nyakára. Nem nehéz kitalálni, milyen céllal…
Kovács Béla, a Jobbik volt, kémkedéssel is vádolt EP-képviselőjét érintő ügyben indított újabb nyomozást költségvetési csalás gyanújával a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) – erősítette meg a PestiSrácok.hu információját a főügyészség helyettes szóvivője. Kovács Katalin hozzátette: eddig még senkit nem hallgattak ki gyanúsítottként, ám „a nyomozati cselekmények folyamatosak”. Kovács Katalin az eljárás érdekeire tekintettel mást nem árult el, ugyanakkor úgy tudjuk, Kovácsot egy magánszemély jelentette fel.
Kémkedéssel vádolják
A volt jobbikos képviselő jelenleg bíróság előtt áll, mivel őt a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2017 decemberében az Európai Unió intézményei elleni kémkedés, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével és három rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolta meg. A kémkedési ügyben az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) 2014 áprilisában tett feljelentést, majd az elindult ügyészségi nyomozásban Polt Péter legfőbb ügyész 2014. május 12-én diplomáciai úton indítványozta, hogy az Európai Parlament (EP) függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát, amit az EP másfél évvel(!) később teljesített csak. Ezután tudták csak meggyanúsítani, majd megvádolni Kovácsot.
Komoly segítség az orosz titkosszolgálatnak
A vádirat szerint az ex-jobbikos politikus 2010. május 14-től európai parlamenti képviselőként az Európai Unió különböző feladatokat ellátó bizottságaiban vállalt szerepet. Az évtől többször találkozott és rendszeres, folyamatos kapcsolatot tartott fenn az orosz katonai hírszerzés, a GRU tisztjével. A találkozókon az orosz hírszerző az EU külpolitikájára és gazdaságpolitikájára vonatkozó hírigényt fogalmazott meg, így az EU külpolitikájával és gazdaságpolitikájával kapcsolatban keletkezett adatok megszerzését és átadását kérte Kovácstól. A Jobbik volt politikusa 2012 októbere és 2014 februárja között többek között az Oroszországot érintő, az Európai Közösségekre kihatással lévő energetikai tárgyalások részleteiről, ártárgyalási stratégiákról, a világ legnagyobb földgázkitermelő cégével kapcsolatos uniós vizsgálatok hátteréről, Moldávia uniós csatlakozásának folyamatáról, az Európai Unió és Ukrajna, Belorusszia kapcsolatáról, valamint a Déli Áramlattal kapcsolatos uniós álláspontról, az európai bankrendszer jövője vonatkozásában keletkezett adatok megszerzéséről, átadásáról és a 2014-ben esedékes európai parlamenti választásokról, az Oroszországi Föderáció vonatkozásában felmerült Európai Unió vízummentességi kérdéseiről, valamint a következő európai uniós csúcstalálkozóról adott át adatokat a GRU hírszerzőjének.
Cél: az Európai Unió bomlasztása
A hazánkból végleg távozó orosz hírszerző 2013 novemberében bemutatta utódját Kovács Bélának, aki 2014. február 16-án, újabb személyes megbeszélést követően informálta immár az újonnan megismert orosz hírszerzőt a moszkvai útjáról, az EU aktualitásairól, a magyarországi belpolitikai helyzetről, a választásokról és a paksi atomerőmű bővítéséről. A vádirat megfogalmazása szerint Kovács Béla tevékenységével aktívan segítette az orosz hírszerzés munkáját. A tevékenység végső célja az volt, hogy az Oroszországi Föderáció érdekében az Európai Parlamenten belül egy erős háttérbázisú, nyíltan EU-ellenes tábort hozzanak létre, amelynek egyetlen feladata, hogy belülről bomlassza az európai közösségek intézményeinek munkáját és az orosz érdekeket helyezze előtérbe. Úgy tudjuk, ebben az ügyben az ügyészek konkrét pénzügyi tranzakciókra is rákérdeztek Kovácsnál, valamint egészen a 80-as évekig vizsgálták a volt jobbikos politikus pénzügyi helyzetét. Ide tartozik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egy évekkel ezelőtti parlamenti vitában – nyilván nem véletlenül – azt állította, hogy Kovács Bélának fiktív számlái vannak és azt kérte a Jobbiktól, nézzenek utána, az azon talált pénz vajon a radikális párt pénze volt-e.
Konzumlányokkal a Nyugat ellen
Portálunk a kémkedési ügy kapcsán korábban megírta, hogy Kovács Béla kiváló kapcsolatot ápolt egy kémkedés miatt letartóztatott lengyel politikussal, Mateusz Piskorskival és a politikus a Jobbik oroszországi helyfoglalásáról szóló megállapodás-tervezetet írt alá egy Piskorski által elnökölt szervezettel. De felhívtuk a figyelmet arra is, hogy egy vallomás szerint Kovács orosz konzumlányok közvetítésével foglalkozó vállalkozás beindítását tervezte. A kémkedéssel vádolt Kovács célja ezzel – a többek által is furcsállt – kezdeményezéssel az lett volna, hogy “dekoratív” orosz hölgyeket hozzon össze nyugat-európai üzletemberekkel…
Kovácsnak bíróság előtt kell felelnie azért is, mert a vádirat szerint Kovács európai parlamenti képviselőként – azért, hogy az Európai Parlament illetékes szolgálatának döntésre jogosult személyét megtévessze és a vele kapcsolatban álló személyeknek az EP költségvetéséből származó anyagi előnyt juttasson – 2012–2013-ban valótlan tartalmú gyakornoki megállapodásokat írt alá három személlyel (ők szintén a vádlottak padjára kerültek). Valójában Kovácsnak esze ágában sem volt gyakornokként foglalkoztatnia a vádlottakat, ezzel az Európai Parlament költségvetésének összesen több mint hatmillió forintnyi vagyoni hátrányt okoztak. | https://pestisracok.hu/ujabb-nyomozas-celkeresztjeben-kgbela-adocsalassal-gyanusithatjak-meg-a-jobbik-kemkedessel-vadolt-volt-politikusat/ | https://web.archive.org/web/20230131071441/https://pestisracok.hu/ujabb-nyomozas-celkeresztjeben-kgbela-adocsalassal-gyanusithatjak-meg-a-jobbik-kemkedessel-vadolt-volt-politikusat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/adocsalassal-gyanusithatjak-meg-a-jobbik-kemkedessel-vadolt-volt-politikusat | pestisracok.hu | hungarian-news | 2020-06-30 23:03:49 | [
"Kovács Béla (Jobbik)"
] | [
"Európai Parlament",
"Jobbik"
] | [
"Európa",
"Oroszország"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"kémkedés"
] | [] |
50,683 | Üzent a spanyolországi börtönből a Zóna Taxi volt vezetője – Szerinte korrupt NAV-osok miatt került rács mögé | Nem követett el bűncselekményt és ártatlannak vallja magát – üzente – élettársa útján – a PestiSrácok.hu-nak a jelenleg Mallorcán kiadatási őrizetben lévő Veres István.
A Zóna Taxi és a Budapest Taxi volt tulajdonosa ellen a Nemzeti Adó – és Vámhivatal (NAV) kérésére, költségvetési csalás gyanúja miatt adott ki június 16-án európai és nemzetközi elfogatóparancsot a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB), a spanyol hatóságok ezután intézkedtek vele szemben. Úgy tudni, az üzletember cégeit érintő ügyben szeretnék gyanúsítottként kihallgatni. | Nem követett el bűncselekményt és ártatlannak vallja magát – üzente – élettársa útján – a PestiSrácok.hu-nak a jelenleg Mallorcán kiadatási őrizetben lévő Veres István.
A Zóna Taxi és a Budapest Taxi volt tulajdonosa ellen a Nemzeti Adó – és Vámhivatal (NAV) kérésére, költségvetési csalás gyanúja miatt adott ki június 16-án európai és nemzetközi elfogatóparancsot a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB), a spanyol hatóságok ezután intézkedtek vele szemben. Úgy tudni, az üzletember cégeit érintő ügyben szeretnék gyanúsítottként kihallgatni.
Veres azt mondta, nem érti, miért adtak ki ellene elfogatóparancsot, ő életvitelszerűen Magyarországon kívül Spanyolországban is él, ezt a magyar szervek is tudják, nem bujkált, ha megkeresik, az igazságszolgáltatás rendelkezésére állt volna, csak a koronavírus-járvány miatt nem jött korábban Magyarországra. Ráadásul, amiben meg akarják hallgatni, az egy ismert, a nagybani piachoz köthető ügy, amelynek érintettjei mind szabadlábon vannak és amiben korábban már meg lett fenyegetve – állította a vállalkozó, aki hangsúlyozta, két héttel ezelőtt is kapott egy fenyegetést, hogy tartsa a száját és ne beszéljen korrupt NAV-osokról. Megemlítette azt is: Spanyolországban nagyobb biztonságban érzi magát, mint védelem nélkül Magyarországon.
Veres István emellett jelenleg harmadrendű vádlottja annak a vesztegetéses, a Zóna Taxit érintő büntetőpernek, amelynek vádiratát öt éve éve, 2015 nyarán nyújtotta be a Fővárosi Főügyészség az illetékes bíróságra. | https://pestisracok.hu/uzent-a-spanyolorszagi-bortonbol-a-zona-taxi-volt-vezetoje-szerinte-korrupt-nav-osok-miatt-kerult-racs-moge/ | https://web.archive.org/web/20211206143710/https://pestisracok.hu/uzent-a-spanyolorszagi-bortonbol-a-zona-taxi-volt-vezetoje-szerinte-korrupt-nav-osok-miatt-kerult-racs-moge/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uzent-a-spanyolorszagi-bortonbol-a-zona-taxi-volt-vezetoje-n-szerinte-korrupt-nav-osok-miatt-kerult-racs-moge | pestisracok.hu | hungarian-news | 2020-06-29 23:07:00 | [
"Veres István"
] | [
"Budapest Taxi",
"Zóna Taxi"
] | [] | [
"fuvarozás - logisztika",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
50,684 | Hajókat, luxusautókat, százötven ingatlant halmozhatott fel egy befolyásos kapcsolatokkal rendelkező ügyvéd | Több, mint százötven ingatlannal, hajókkal, luxusautókkal rendelkezik a vallomások szerint az a szolnoki illetőségű, „Kövér” gúnynevű ügyvéd, akit még februárban tartóztatott le több társával együtt a bíróság. Az ellene vallók állítják: hatalmas vagyonát uzsorakölcsönökből, zsarolásból és különböző gazdasági bűncselekményekből szerezhette, csápjai pedig országosan is behálózhatták a magyar igazságszolgáltatást. Nem “Kövér” az egyetlen ügyvéd, aki a közelmúltban súlyos bűncselekménybe keveredett: az egyik jogásznő például a Gyurcsány-párt volt politikusával és bandájával akarhatta megöletni haragosát, míg egy másik ügyvéd a gyanú szerint saját ügyfelét fenyegette meg halálosan és zsarolt ki tőle százmilliókat. | Több, mint százötven ingatlannal, hajókkal, luxusautókkal rendelkezik a vallomások szerint az a szolnoki illetőségű, „Kövér” gúnynevű ügyvéd, akit még februárban tartóztatott le több társával együtt a bíróság. Az ellene vallók állítják: hatalmas vagyonát uzsorakölcsönökből, zsarolásból és különböző gazdasági bűncselekményekből szerezhette, csápjai pedig országosan is behálózhatták a magyar igazságszolgáltatást. Nem “Kövér” az egyetlen ügyvéd, aki a közelmúltban súlyos bűncselekménybe keveredett: az egyik jogásznő például a Gyurcsány-párt volt politikusával és bandájával akarhatta megöletni haragosát, míg egy másik ügyvéd a gyanú szerint saját ügyfelét fenyegette meg halálosan és zsarolt ki tőle százmilliókat.
Sajtóinformációk szerint egy szolnoki ügyvéd az elmúlt tizenöt évben törvények felett állt Jász-Nagykun-Szolnok megyében, de országosan is befolyásos kapcsolatrendszert épített ki, miközben óriási vagyont szerezhetett. A jogász édesanyja a Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Főügyészség csoportvezető ügyésze volt, felesége az egykori APEH-nál dolgozott. Így talán nem véletlen, hogy az ellene indult eljárás a Bács–Kiskun Megyei Főügyészség felügyelete mellett zajlik, de ugyanúgy ők felügyelik a magyarországi húspápa, Piero Pini és társai ellen indult többmilliárdos adócsalási nyomozást is. Nem véletlenül: Piero Piniék ügyéből nőtte ki magát „Kövérék” ügye.
Befolyásos kapcsolatok az igazságszolgáltatásban?
A 168 Óra által megszerzett vallomások szerint a húspápához köthető alvállalkozó cégek vezetői mind strómanok voltak, a vállalkozások java Szolnok megyei illetékességű, és egy ideje a szolnoki jogászhoz kötődött, ő finanszírozta ezeknek a cégeknek a működését, amiből persze jelentős hasznot húzott, ezért vasmarokkal irányított. A büntetőügy egyik fontos vallomása szerint a jogász félelemben tartotta a körülötte lévő embereket, mindig azt sugallta, hogy bármikor elvitetheti őket valamelyik hatósággal. Többen csak hosszas gondolkodás után mertek vallomást tenni ellene. Volt, aki kijelentette, hogy nem bízik a hatóságokban:
„Ha a Kövér szabadlábra kerül, akkor büntetőügyeket kreál majd ellenem, mindig azt mondta, olyan kapcsolatrendszere van, hogy senki sem tud neki ártani.”
Többek szerint a férfi az ellene szóló feljelentések megszüntető határozatait lobogtatta haragosai előtt, ezzel is demonstrálva a hatalmát.
Vallomások szólnak arról is, hogy az ügyvédnek mintegy 150 értékes ingatlana van szerte az országban, luxusautói, illetve hajói az adriai kikötőkben. A haszon a tanúk szerint uzsorakölcsönökből, zsarolásból és különböző gazdasági bűncselekményekből tevődött össze. Mindezt „Kövér” hosszú éveken keresztül megtehette, büntetlenül. Magabiztosságát jól jellemzi az a hangfelvétel, amelyen hallható, ügyfeleit hogyan készíti fel az egyik kihallgatásuk előtt:
„Meg fogom adni a számotokat, és azon fel fog hívni a nyomozás vezetője […], én majd, ha úgy jön ki a lépés, mind a két kihallgatáson benn leszek, de ezt mindenki le fogja tagadni. A rendőr sem fog beleírni a jegyzőkönyvbe. Én olyan leszek, mint egy szellem. Bementem, elmondtam, amit kell, az el fog hangozni, leírják, és utána én távozom… Van ellenünk egy feljelentés névvel, amivel valamit csinálni kell. Olyan nincs, hogy nem csinálunk semmit. Most ott tartok az ügyben, hogy az NNI nem fog eljárást lefolytatni. Át kell tenni valahova. Azt mondta az ügyész, hogy egy olyan NAV-hoz, ahol az ő fennhatóságuk alá kerül. Akkor nagyon nagy valószínűség szerint senki sem lesz meghallgatva, de ha meg is lesz, akkor is csak tanúként. (…) Ezt az ügyet, fogalmazzunk úgy, hogy most tereljük. (…) Eggyel nincsenek tisztában, hogy nekem mekkora hatalmam van.”
Az egykori maffiafőnök már évekkel ezelőtt kipakolt “Kövérről”
Végül mégsem maradt szellem: a bűnbandára február 25-én csaptak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói, az akcióban a Bács–Kiskun Megyei Főügyészség ügyészei és a TEK munkatársai is részt vettek. Tizenöt helyszínen hajtottak végre kutatást, több mint 600 millió forint számlapénzt, értékes luxusautókat és ingatlanokat zároltak. Az ügyvéd személyét még az is pikánssá teszi, hogy évekkel ezelőtt az ő vallomása alapján gyanúsították meg csalással a Portik-ügyek koronatanúját, Radnai Lászlót. A volt keresztapa a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában azt állította: már akkor beszélt a hatóságoknak „Kövér” kétes ügyleteiről, így számára érthetetlen, miként maradhatott ilyen hosszú ideig érinthetetlen a szolnoki védő.
Gyémántokat, százmilliós vagyont zsarolhatott ki ügyfelétől
Nem „Kövér” az egyetlen jogász, akit az utóbbi időben utolért az igazságszolgáltatás, elég csak arra a május végén őrizetbe vett, ismert budai ügyvédre gondolni, akit azzal gyanúsítanak, hogy hatalmas vagyont zsarolt ki egy feltalálótól. A történet előzménye, hogy a negyvenhárom éves jogász 2014-ben megbízást kapott az üzletembertől, hogy lássa el a kozmetikai termékeit forgalmazó cégéhez köthető ügyvédi feladatokat. Az ügyvéd azonban rájött, megbízója tart a hatóságoktól, ezért elhatározta, hogy ezt kihasználva szerez pénzt tőle. Közölte vele: olyan információkhoz jutott, hogy házkutatást (az új Be. szerint kutatást) fognak nála tartani, és elkért tőle több adathordozót, amelyeken üzleti és személyes titkokat tárolt. Ugyan a vállalkozót valóban „karcolgatta” egy NAV-nyomozás, de a házkutatást csak az ügyvéd találta ki, aki a pendrive-okat nem adta vissza, mondván, azt ügyfele érdekében a Dunába dobatta.
A következő években az ügyvéd az üzletember költségén létrehozott több gazdasági társaságot, amelyeket azonban a saját bizalmi embereivel töltött fel, és a cégek közötti pénzmozgások felhasználásával több mint százezer eurót lopott el a feltalálótól, akit, miután felmondta a megbízást, az ügyvéd több társával együtt megzsarolt, és halálosan megfenyegetett, majd több százmillió forintnyi vagyont, gyémántokat, készpénzt és ingatlant szerzett meg tőle. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség mindezekért az ügyvédet csalás, zsarolás, ügyvédi visszaélés bűntette, két társát pedig zsarolás miatt hallgatta ki gyanúsítottként.
Bérgyilkost keresett az ügyvédnő, de átverték
A fenti történeteknél is pikánsabb annak az ügyvédnőnek az esete, aki a gyanú szerint a Demokratikus Koalíció (DK) volt politikusával, Kőrös Gusztávval és bandájával akarta megöletni egyik haragosát. A nőt csúnyán átverték, Kőrösék nem akarták végrehajtani a bérgyilkosságot, csak a pénzét akarták megszerezni. A nyomozás adatai szerint a szabadlábon védekező 47 éves ügyvédnő azért keresett bérgyilkost, mert haragudott egyik rokonának férjére, ugyanis a házaspár zűrös válás közepén volt. A férfinek ezért kellett volna meghalnia. Az ügyvédnő 2017 nyarán egy ügyfelén keresztül ismerkedett meg a D. Márkó álnéven bemutatkozó Sz. Zsolttal, akivel megegyeztek, kivégzi a jogásznő haragosát. Csakhogy a beszélgetést Sz. Zsolt rögzítette, ráadásul bejelentkezett a leendő áldozatnál, akinek elmondta, hogy megbízást kapott a megöletésére, sőt még azt is elárulta, hogy ki a megbízó, aki 70 ezer eurót ajánlott fel a munka elvégzéséért. A „bérgyilkos” felajánlotta a férfinek, hogy 3500 euróért odaadja a hangfelvételt, mindezért a pénzt pedig egy II. kerületi bevásárlóközpont mögötti faház tetejére kellett tennie. Ez meg is történt, ám a hanganyagot nem kapta meg, őt is átverték, így feljelentést tett a rendőrségen.
Ezután derült ki, hogy Sz. Zsoltnak volt még négy bűntársa, közéjük tartozott az egész lehúzást kitervelő Kőrös Gusztáv, aki korábban a Demokratikus Koalícióban politizált, ám a hozzá köthető bajai hamis videóbotrány után kilépett Gyurcsányék pártjából. Kőrös Gusztáv jelenleg börtönben van, 2017. október 6-án fogták el, de még nem az átverés miatt, hanem mert a magát államtitkárnak, illetve minisztériumi dolgozónak is kiadó férfi vezette bűnbanda több mint 150 millió forintot csalt ki vállalkozóktól. A volt DK-s azt ígérte a vállalkozóknak, hogy kiterjedt kapcsolatrendszerén keresztül jelentős összegű – akár több százmilliós nagyságrendű – vissza nem térítendő uniós támogatás elnyeréséhez segíti őket. A találkozókra Kőröst ráadásul a Terrorelhárítási Központ (TEK) bevetési öltözékéhez hasonló ruházatot és felszerelést viselő emberei kísérték el.
Kőrös Gusztáv és 13 társával szemben a Somogy Megyei Főügyészség 2018 júniusában emelt vádat többrendbeli vesztegetést állítva, hivatalos személyi jelleg színlelésével, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt. A bíróság nem jogerősen februárban nyolc évre ítélte a volt politikust, aki ellen tavaly a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) is vádat emelt, mivel a hatóság információi szerint 2017 áprilisában a volt DK-s rávette nem jogi végzettségű ismerősét, hogy adja ki magát ügyvédnek, és ajánlja fel egy fogvatartottnak, hogy hétmillió forint ellenében közbenjár az eljáró hatóságoknál szabadlábra helyezése és az ellene folyó nyomozás megszüntetése érdekében. Az álügyvédet végül egy budapesti plázában fogták el.
A szerző írása a Magyar Nemzet pénteki számában is elolvasható. | https://pestisracok.hu/hajokat-luxusautokat-szazotven-ingatlant-halmozhatott-fel-egy-befolyasos-kapcsolatokkal-rendelkezo-torvenyek-felett-allo-ugyved/ | https://web.archive.org/web/20211220020925/https://pestisracok.hu/hajokat-luxusautokat-szazotven-ingatlant-halmozhatott-fel-egy-befolyasos-kapcsolatokkal-rendelkezo-torvenyek-felett-allo-ugyved/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hajokat-luxusautokat-szazotven-ingatlant-halmozhatott-fel-egy-befolyasos-kapcsolatokkal-rendelkezo-ugyved | pestisracok.hu | hungarian-news | 2020-06-26 23:13:00 | [
"Kőrös Gusztáv"
] | [] | [] | [
"zsarolás",
"bíróság",
"ügyvédek",
"maffia"
] | [] |
50,685 | Törvénytelenül szavazták meg a balatoni kikötők elsinkófálását? | Nyilvánvalóan akarata ellenére, de könnyen lehet, új megvilágításba helyezte a történteket Szajcz Adrián minapi Facebook-posztja. A Somogy Megyei Közgyűlés fideszes alelnöke – tavaly októberig a siófoki képviselő-testület Fidesz-frakciójának vezetője – május 31-ig volt tagja a Bahart felügyelő bizottságának (fb). | Megeshet, hogy jogilag érvénytelen a Balatoni Hajózási Zrt. május 6-án elfogadott kikötőbérbeadással, ingatlanértékesítésekkel és létszám-leépítéssel járó reorganizációs terve. Mi több, hétfőn az is kiderült a parlamentben: ha valaki több mint 40 éven át dolgozott a balatoni hajós cégnél, ebből 17-et vezérigazgatóként, az ma „szakmailag” nem kívánatos a társaság egyik irányító testületében.
Ahogyan a Narancs.hu megírta, a 75 százalékban tulajdonos államot képviselő Magyar Turizmus Ügynökség (MTÜ) szavazatával „ment át” a Bahart május 6-i közgyűlésén a társaság "racionalizálási" terve. Méghozzá a kisebbségi tulajdonos balatoni önkormányzatok akarata ellenére. Jellemző, egyetlen tóparti polgármester sem szavazott igennel, a fideszesek sem, ők zömmel tartózkodtak. Balatonszemes fideszes polgármestere volt a legbátrabb, ő nemmel „mert” voksolni.
Bahart-hajók a kikitőben
Fotó: resize.php
Előbb a felügyelőbizottság tárgyalja meg
Nyilvánvalóan akarata ellenére, de könnyen lehet, új megvilágításba helyezte a történteket Szajcz Adrián minapi Facebook-posztja. A Somogy Megyei Közgyűlés fideszes alelnöke – tavaly októberig a siófoki képviselő-testület Fidesz-frakciójának vezetője – május 31-ig volt tagja a Bahart felügyelő bizottságának (fb).
Ő nemrég azt írta a közösségi oldalon, hogy minden egyéb híreszteléssel ellentétben igenis távozott az fb-ből május végén. Azaz: nem vett részt a reorganizációs terv előkészítésében, sőt, azt is kibökte, hogy a felügyelőbizottság nem is tárgyalta.
Csakhogy a „Kitiltottak társasága – siófoki sejt” ellenzéki Facebook-oldal szerkesztőinek szöget ütött a fejében ez a közlés. Beszereztek egy jogi szakvéleményt, amely szerint a polgári törvénykönyv hatályos rendelkezése értelmében „a felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.” Magyarán Szajcz elszólhatta magát nevezetes posztjában, amikor azt állította - önmagát mentegetve -, az fb még csak nem is látta azt a tervet, amit aztán a közgyűlés a többségi állami tulajdonos voksával megszavazott.
Szajcz Adrián: elszólta magát...
Fotó: Somogy Megyei Önkormányzat
Fónagy későbbre ígért választ
Ezzel kapcsolatban tett fel kérdést hétfőn a parlamentben Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) is, azt állítva, hogy törvényességi aggályokat vethet fel, ha a Bahart közgyűlése valóban anélkül fogadta el a reorganizációs tervet, hogy az előzőleg a felügyelőbizottság elé került volna. Lehet, hogy a május 6-i döntés nem is érvényes? Fónagy János államtitkár későbbiekre ígért választ, arra hivatkozva, hogy neki is tájékozódnia kell.
Arra ellenben válaszolt, hogy a Bahart miért akadályozza hónapok óta azt, hogy Siófok igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat delegáljon a Bahart vezetésébe. Valószínűleg nem akarják, hogy a független polgármester, Lengyel Róbert által irányított településnek rálátása legyen a cég berkein belül történtekre. Siófok székhelyként és legnagyobb önkormányzati részvényesként arra kötött szerződést a Bahartban tulajdont szerzett állammal, hogy a város egy-egy jelöltet delegálhat a Bahart két említett testületébe.
Szakmai okok miatt?
Fónagy János válasza szerint, amikor Siófok először jelölt igazgatósági tagot, őt szakmai megfontolásokból utasította el az államot képviselő Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ). Siófok akkor azt a Horváth Gyulát jelölte, aki 42 évet töltött a balatoni hajózási társaságnál. Matrózként kezdte, 2013-ban vezérigazgatóként fejezte be, a leghosszabb ideig, 17 éven át irányította a céget.
Beszédes, hogy kik kerültek be ugyanakkor az MTÜ delegáltjaiként a közelmúltban az igazgatóságba, vagy éppen a felügyelőbizottságba. Például igazgatósági elnökként Szabadics Zoltán NER-közeli mélyépítő és szállodafejlesztő vállalkozó, azután ott ül már „bahartosként” Horváth Péter, a Kisfaludy 2030 program vezetője és Farkas Örs, a Rogán-féle Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője.
Szelet vet, vihart arat
A legtöbben azonban nyilván arra kíváncsiak most Balaton-szerte, mi lesz Szajcz Adrián „elszólásából.”
Horváth Gyula, volt Bahart-vezér
Aki most úgy arathat vihart, hogy a jelek szerint tudomása sem volt róla, hogy szelet vetett.
Még az is előfordulhat, hogy a térség kormánypárti országgyűlési képviselőjének, Witzmann Mihálynak az öröme is korainak bizonyul, ő ugyanis első hozzászólóként sietett gratulálni korábbi személyi titkárának remekbe szabott posztjához.
(Címlapfotónkon: Teltházzal elindult a balatoni komp. A felvétel forrása: Balatoni Hajózási Zrt./Facebook.com.) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/torvenytelenul-szavaztak-meg-a-balatoni-hajozas-szetszedeset-130536 | https://web.archive.org/web/20200901115154/https://m.magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/torvenytelenul-szavaztak-meg-a-balatoni-hajozas-szetszedeset-130536 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/torvenytelenul-szavaztak-meg-a-balatoni-kikotok-elsinkofalasat | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-06-09 05:48:00 | [] | [
"Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART)"
] | [
"Balaton",
"Heves megye"
] | [
"hajózás",
"idegenforgalom",
"közlekedés",
"klientúra",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
50,686 | Lázár János eddig semmit sem bizonyított, de sokat költött | A volt miniszter több milliárd forint közpénzből a 22. század mezőgazdasági „NASA”-ját építi a kisvárosban, miközben egyes majorokban még a 19. századi körülmények között élnek. Az állami felzárkóztató programban a település is pályázhat, nagyjából egy fél traktor árára. | Májusban a Lada Nivájába ültette Lázár János Nagy István agrárminisztert, majd pénzt kért a mezőhegyesi állami agrárcég öntözőrendszerének fejlesztésére. A kormánybiztos szerint erre nagy szükség van, úgy vélte, ezzel be lehetne pörgetni a Békes megyei gazdaságot.
Úgy tűnik, a támogatásra nagy szükség van, mert Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. továbbra sem szárnyal: 2016-os megalapítása óta közel harmincmilliárd közpénzt nyelt el, ráadásul a cég április végén leadott beszámolója szerint nem állnak valami fényesen, ami a profitot illeti.
Ráadásul a környéke sem úgy fest, mintha itt épülne „a magyar mezőgazdaság NASA-ja”, a "22. századi gazdaság", ahogy Lázár emlegetni szokta a Nemzeti Ménesbirtokot.
Lázár nemrég az agrárminisztert fogadta
Fotó: Lázár János/Facebook.com
2018. októberi belépőjekor Lázár nem kevesebbet vállalt, minthogy a Mezőhegyesi Ménesbirtok öt éven belül Magyarország legjobb, tíz éven belül Európa egyik legjobb agrárcége lesz. Mellesleg megígérte Békés megye felzárkóztatását is – a felügyeletére bízott mezőhegyesi cég szárnyalásának hozadékaként.
Utca végén a pottyantós
Mezőhegyes még Békés megyének is az egyik legeldugottabb zugában van, 1784-ben itt alapította meg II. József a híres-neves ménesbirtokot. Az egész település a ménesre és az azt kiszolgáló gazdaságra épült. Máig megmaradtak a monarchiabeli gazdasági, illetve katonai épületek, és megmaradtak azok a majorok is, amelyek a gazdaságban dolgozók lakhelyéül szolgáltak. Ezekben lakik a mezőhegyesiek ötöde. Több lakásban még ma sincs fürdőszoba, az utcácska végén áll a budi, oda járnak ki a lakók, ha a szükség úgy hozza.
Kétségkívül, a budit szépen felújították. Ide a vezetékes vizet sem hozták ki, mert többszázmilliós költséget jelentene az önkormányzatnak, a vízszolgáltatást még ma is a Ménesbirtok biztosítja. „Kicsit sárga, de nekem okés így” – mondja István, aki a 39-es majorban lakik családjával szemben azzal az egykori tehénteleppel, amit 278 millió forintból most újítanak fel és alakítanak át lóistállóvá. A központtól öt kilométerre levő Belsőkamaráspusztáról vonattal járnak az emberek a városba dolgozni, mert annyira rosszak arrafelé az utak, hogy még a busz sem fordul oda.
Cammog a 19. század...
Két nagy munkáltató volt…
A rendszerváltás után két nagy munkáltató volt a városban: a cukorgyár és az akkor még állami gazdaságként működő ménesbirtok. Az előbbi 1997-ben zárt be, majd 2004-ben privatizálták a birtokot, igaz, maga a lótenyésztés állami kézben maradt, az Állami Ménes Kft. néven működött tovább. A növény- és a vetőmag termelés, illetve a tejtermelés került magánkézbe.
A privatizált birtok a profitra hajtott, de ötszáz munkahelyet fenntartott, és 60-80 millió forintos iparűzési adót fizetett a városnak. Valamint igyekezett támogatni a helyi sportot, civileket, rendezvényeket. Nem csoda, hogy öt évvel ezelőtt összerándult a mezőhegyesiek gyomra, amikor napirendre került a birtok szétdarabolása.
Ekkor az a veszély fenyegetett, hogy az agrárcég területét felosztják, így elveszíti a kisváros a fő munkáltatóját, és a legnagyobb adófizetőjét. Ezért tekintettek az államra és Lázár Jánosra is többen Messiásként, amikor a kormány bejelentette, hogy mégsem szedik szét a nyolcezer hektáros birtokot, hanem kézbe veszi az állam.
Mostanra az állami Ménesbirtok lényegében lenyelte a helyi önkormányzatot, elindultak az állami milliárdokból a beruházások, illetve megvásárolták a franciáktól az aranytojást tojó tyúknak tekintett vetőmagüzemet is.
Nem lett jobb a mezőhegyesieknek
Csakhogy az államosítás óta a munkavállalók egy jelentős részét elbocsátották, ráadásul a társaság a cégbíróságra leadott legfrissebb beszámolója szerint aligha fog a városnak érdemi iparűzési adóbevételt (hipa) termelni. Pedig korábban úgy festett, a Lázár előtt a gazdaság renbetételével megbízott szakember jó irányba viszi a vállalkozást.
Ülésezik a Ménesbirtok felügyelőbizottsága
Fotó: Lázár János/Facebook.com
Az államosítást Farkas Sándor vezényelte le, igaz, a Miniszterelnökséget akkor vezető Lázár János felügyelete alatt. A Ménesbirtok Zrt. megvásárlására 2,1 milliárd forintot költöttek 2016-ban, de az addigra már elárverezett földek felváráslóit is kártalanította az állam, erre is közel másfél milliárd forint közpénz folyt el. „Ő két lábbal a földön járt” – így emlékeznek Farkasra a helyiek, és az első másfél év közbeszerzései is azt támasztják alá, hogy a Fábiánsebestyénen saját gazdaságot is vivő Farkas pragmatikusan próbálta gatyába rázni a Ménesbirtokot. Ekkor már elindították az új tehenészeti beruházást, tervezték egy ipartelep létrehozását, tárolók, szárítók építését, és elkezdték megújítani a gépparkot is.
Farkas további tízmilliárdos beruházásokkal számolt, takarmánykeverő, szárító építését is tervezték. Azt maga Lázár János mondta egy 2018. januári sajtótájékoztatón, hogy az állam addig 22 milliárd forintot fektetett a gazdaságba. Majd a 2018-as választások után Farkas az agrárminiszter mellé került, és egy rövid ex-lex időszak után, novemberben Lázár Jánost nevezték ki a birtokot felügyelő kormánybiztossá.
Farkas, Lázár és Pap István Tibor
Pénzeső és elbocsátások
Míg Farkas belépőjében a munkahelyek megőrzését ígérte, erre már nem fektetett akkora hangsúlyt az utóda. Lázár János már 2019 januárjában belengette a leépítéseket. Az állami cég megalapításakor a tangazdasághoz csapták az Állami Ménes Kft.-t, ha nem is sokkal, de így bővült a foglalkoztatottak száma.
Időközben azonban az állam megvásárolta a vetőmagüzemet a franciáktól, és a korábbi tulajdonostól átvették az embereket is. A volt miniszter éppen ezért racionalizálásról, a párhuzamos feladatkörök megszüntetéséről beszélt, igaz, azt is ígérte, hogy a leépítésekre csak a szakszervezetekkel való egyeztetések után kerül sor. A Ménesbirtokon belül működött a Létesítménygazdálkodási Kft. és a Takarmánygyártó, ez utóbbi végelszámolása már Lázár idején indult el, illetve elbocsátások voltak az előbbinél is.
Összességében bő harmadával csökkent a létszám, a cég utolsó negyedéves beszámolója szerint most 386-an dolgoznak az állami vállalatnál.
Most folytatódik az ötmilliárd forintos tehenészeti beruházás, a régi tehénistálló átalakítása lóistállóvá, majorok (nem lakóházak) felújításába is belefogtak. A tavaly májusban kedélyeket borzoló közbeszerzést, amelyben golfpálya és kisvasút építését is tervezték, visszavonták. Bár a luxusberuházások egyelőre a feledésbe merültek, csak idén tíz közbeszerzést írtak ki, az állam további súlyos összegeket fektet a Ménesbirtokba.
Tiborcz István körülnézett
A helyiek szerint Tiborcz István is körülnézett a környékén, bár a vele való találkozót nem posztolta a közösségi oldalán a kormánybiztos. Májusban Mezőhegyesen járt az agrárminiszteren kívül Győrffy Balázs, agrárkamarai elnök, és Balog Zoltán, volt „emberminiszter” is.
Összességében úgy tűnik, hogy Lázár nagy ívű tervei zöld jelzést kaptak.
Az állami cég gazdasági mutatói viszont nem túl izmosak. Árbevétele majd' egymilliárd forinttal kevesebb, mint tavaly, az adózás előtti eredménye pedig alig 21 millió forint. 2018-ban ez az összeg 454 millió, 2017-ben 943 millió forint volt, így a tavaly produkált eredményről nem túlzás azt állítani, hogy az a nulla fele tendál.
Mivel a tehenek jól tejelnek, a gazdaság 9 millió kilogramm feletti tejet értékesíthet (ráadásul az elmúlt években a nyerstej felvásárlási ára szépen javult), így a gyengülő eredmények mögött nem a termelés visszaesése állhat, sokkal inkább a nagy volumenű beruházásokra és felvásárlásokra vezethetők vissza. Például a vetőmagüzemet kétszer annyiért vette meg az állami cég a francia tulajdonostól, mint amennyiért még a magánkézben levő Ménesbirtok Zrt. eladta azt hat évvel ezelőtt.
Az állami Nemzeti Tangazdaság és Ménesbirtok Zrt. üzemi eredménye a tavalyi évben mínusz 483 millió forintra jött ki, holott korábban százmilliós pluszban voltak.
Hosszú távon persze jó üzlet lehet a Ménesbirtok, de pár éven át inkább viszi a pénzt. Így a település, amely a megváltóként tekintett az államra, egyelőre hoppon marad. Ettől még simán vásárolt az állami cég a Porsche Hungáriától 30 millióért tárgyaló mikrobuszt, 26 millióért két személyautót is, bár ezek közül egyiket sem láttuk parkolni a gazdaság központi épülete előtt, csak Lázár híres Lada Nivája árválkodott a bejáratnál ottjártunkkor.
Akárhogy is alakulnak az önkormányzat cégtől származó bevételei, azt biztos, hogy Lázár mélyen belenyúlt a település politikai viszonyaiba is: a volt vezérigazgatóból, Pap István Tiborból polgármestert csinált tavaly a kormánybiztos.
A felzabált önkormányzat
Mint emlékezetes, a 2019-es önkormányzati választások előtt a békési kisvárosban Lázár szórólapokon ajánlgatta a Ménesbirtok vezérigazgatóját polgármesternek. A Fidesz és a térség kormánypárti országgyűlési képviselőjének aspiránsával szemben. Miután Simonka György, a Mezőhegyest is magában foglaló választókerület elnöke ellen éppen a helyhatósági választások előtt emeltek vádat, így fideszes támogatottjának nem sok esélye volt. Lázár és Simonka híresen rossz viszonyban vannak, semmilyen alkalommal nem találkoztak egymással az elmúlt években.
A nevezetes Lázár-féle szórólap
A kisváros előző polgármestere, a független Mitykó Zsolt pedig visszalépett az utolsó pillanatban. A helyiek szerint nem is tehetett mást, mert megválasztása esetén sem lehetett volna megkerülni az állami birtok kormánybiztosát.
Az ex-vezérigazgatót meg is választották. Pap István Tibor áprilisban négy évre szóló gazdasági tervet tett az asztalra. Ebben azt írta, hogy a városnak úgy kell alakítania a helyi adópolitikát, hogy az a lehetőség szerint ne jelentsen elviselhetetlen terhet és ne gátolja a vállalkozói tevékenységet. Furcsa ez a kijelentés annak fényében, hogy a települések többségének szinte nincs is más érdemi bevétele, mint a hipa, és hát Mezőhegyes tavaly 277 millió forint iparűzési adót tehetett zsebre.
Egy jobb traktor árának ötöde
Azt is megállapítja a négy éves terv, hogy a városban egyre többen veszik igénybe a szociális ellátást, az önkormányzat pedig "nagy hangsúlyt fektet a munkahelyteremtésre". Azt viszont leszögezik, hogy a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. olyan technológiai fejlesztések útjára lépett, amelyek miatt nincs szüksége számolatlanul munkaerőre. A világörökségi lista várományosaként a városban a turizmusra alapoznának, az állami mezőgazdasági cég ilyen irányú beruházásait támogatják.
Élet a 39-es majorban
Az, hogy Mezőhegyes felkerült a Belügyminisztérium felzárkóztatási listájára, április 28-án a Magyar Közlönyben jelent meg. Egy gazdaságélénkítő program indulhat, amelyet a minisztérium alkalmazottja felügyel majd. Ennek keretében késlekedés nélkül juthat a város akár 10-15 millió forintos támogatáshoz. Ez nagyjából egy használt traktor ára. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/lazar-janos-eddig-semmit-sem-bizonyitott-de-sokat-koltott-milliardokat-nyel-el-az-agrar-nasa-130734 | https://web.archive.org/web/20200725094628/https://m.magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/lazar-janos-eddig-semmit-sem-bizonyitott-de-sokat-koltott-milliardokat-nyel-el-az-agrar-nasa-130734 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lazar-janos-eddig-semmit-sem-bizonyitott-de-sokat-koltott | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-06-17 05:57:00 | [
"Lázár János"
] | [
"Mezőhegyesi Állami Ménes Kft.",
"Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt."
] | [
"Békés megye",
"Mezőhegyes"
] | [
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"államosítás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
50,687 | Hamis hozzájárulás, okirat-hamisítás miatti feljelentés – lázongás Simonka körzetében | Lázadás jelei látszanak Dél-Békésben, amelynek még mindig az a Simonka György (Fidesz-KDNP) az országgyűlési képviselője és a kormánypárt választókerületi elnöke, akit bűnszervezetben elkövetett súlyos bűncselekmények vádjával került a Fővárosi Törvényszék büntetőtanácsa elé. | Jókora csavar van az egyik Dél-Békést is érintő, európai uniós forrásokból finanszírozott pályázatban - tudta meg a Narancs.hu.
Ahogy arról május elején elsőként hírt adtunk, komoly szabálytalansági aggályok merültek fel az Emmi ellenőrzése után a "Nők, család, munkavállalás - szemléletformáló program a Dél-Békési térségben" című EFOP-projektnél. A kifogások között szerepelt, hogy a szakmai tervek nem egyedileg, nem a kedvezményezettekre szabottan készültek, másrészt a projekt egyik tagja, a Dél-békési Jövőkép Nonprofit Kft. szakmai terv elkészítése címén jogosulatlan támogatást igényelt. Emellett részben szabálytalan volt a projektben résztvevő vezetők foglalkoztatása is.
Két pályázat érkezett be a dél-békési térségből erre a projektre, de még a bekerülési összegük is ugyanakkora volt. Sőt, úgy fest, a pályázat írói nem sokat szöszöltek, ugyanazt a szöveget adták be mindkét esetben, hiszen még a helyesírási hibák is ugyanazok voltak. Az egyik projekt Tótkomlós és környékét, míg a másik Mezőkovácsháza térségét célozta meg. Ennek az utóbbinak a projektvezetője a Dél-békési Jövőkép Nonprofit Kft. volt, de kedvezményezettként részt vett benne a Kaszaperi Közös Önkormányzat és a korábban Simonka György által életre hívott a Dél-Békés Mentőcsoport Alapítvány.
Nem volt hozzájárulás
A történet nem új, a témával a Magyar Narancs tavaly tavasszal már foglalkozott. Akkor kiderült: hat szó szerinti egyezést mutató projektleírást tartalmazó pályázat közül öt nyert az ország különböző pontjain: Villányban, Medgyesegyházán, Csongrádon, Kunszentmártonban és Hajdúsámsonban. Ugyanez az uniós finanszírozású pályázat érdekes egyezéseket és konzorciumi tagokat mutat Tótkomlóson és Mezőkovácsházán is - ez a fentebb említett, most terítékre került két projekt -, ezért a térség fejlesztési ügyeire rálátó forrásaink szerint nem zárható ki, hogy kamuprogramokról van szó.
Miután az Emmi megállapította a szabálytalanságokat, 100-100 milliót követel vissza a kedvezményezettektől. Így a Mezőkovácsháza és térsége által elnyert programban 71 milliót a Dél-békési Jövőkép Nonprofit Kft.-nek, 19 milliót a Kaszaperi Közös Önkormányzatnak és 10 milliót a mentőcsoportos alapítványnak kell visszautalnia.
Az ügyben érintettek fellebbeztek, a végső döntés egyelőre várat magára, mert az eljáró Emmi nem ellenőrizheti saját magát, így az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Irányító Hatósága dönt majd jogerősen.
A Narancs.hu most kiderítette, más gondok is mutatkoznak a programnál. A Kaszaperi Közös Önkormányzat csak úgy lehetett (volna) kedvezményezettje a projektnek, ha az érintett települések mindegyike testületi döntés után ehhez hivatalosan hozzájárul. Ezt sem Nagybánhegyes, sem Végegyháza nem adta meg, mégis úgy továbbították a pályázat kaszaperi részét, mintha ez megtörtént volna.
Végegyháza feljelentést tett
Azt, hogy nem született ilyen képviselő-testületi döntés, Farkas Sándor nagybánhegyesi és Vajda Norbert végegyházi polgármester is megerősítette portálunknak.
"Az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál ismeretlen tettes ellen feljelentést tettünk, ugyanis a pályázatban úgy tüntették fel, hogy Végegyháza hozzájárulását adta a projekthez, holott ez nem történt meg. Mivel nem érkezett önkormányzatunkhoz ilyen jellegű kérés, így képviselő-testületi döntés sem született" - mondta a Narancs.hu-nak Vajda Norbert polgármester.
Hozzátette, egyáltalán nem ismeri a kérdéses EFOP-pályázatot. Tartalmáról éppúgy nem tud semmit, ahogy nem látott semmilyen pénzügyi vagy gazdasági beszámolót a végzett programmal kapcsolatban. Ugyanakkor Végegyháza első embere nem rejtette véka alá, hogy ebben a térségben kézi vezérléssel mentek a dolgok, de ők nem álltak be a sorba.
Vajda Norbert (balra) feljelentést tett
Újabb feljelentések várhatók?
Aligha kell nagy képzelőerő, hogy a közokirat-csalás gyanúja miatti felelősöket Kaszaperen, az előző önkormányzati vezetésében kell keresni. A tavaly októberi választáskor az évtizedeken át a polgármesteri székben ülő Csürhést Istvánt Kun László váltotta. Neki az a kényelmetlen szerep jutott, hogy az előző vezetés kétes ügyeit kell menedzselnie.
A Dél-Békést érintő botrány miatt lázadás közeli hangulatban vannak a polgármesterek, többen Simonka György és embereinek felelősségét firtatják. Főleg, hogy az EU által finanszírozott pályázatoknál további feljelentések is várhatók - értesült a Narancs.hu.
Nehéz helyzetben vannak a fideszes polgármesterek és alapszervezeti elnökök is, akik az országos pártközpontból folyamatosan azt az utasítást kapják, ha problémájuk van, akkor elsőként mindig a Fidesz választókerületi emberét keressék. Aki esetükben Simonka György.
Meddig húzza Simonka?
A "Nők, család, munkavállalás - szemléletformáló program a dél-békési térségben" című projekt legfőbb küldetése a nők munkaerő-piaci helyzetének javítása volt a mezőkovácsházi járásban. Legalább 500 embert kívántak bevonni a projektbe. Ebből úgy fest, nem sok minden valósult meg. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/hamis-hozzajarulas-okirat-hamisitas-miatti-feljelentes-lazongas-kozeli-allapot-simonka-korzeteben-130776 | https://web.archive.org/web/20200913200534/https://m.magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/hamis-hozzajarulas-okirat-hamisitas-miatti-feljelentes-lazongas-kozeli-allapot-simonka-korzeteben-130776 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hamis-hozzajarulas-okirat-hamisitas-miatti-feljelentes-n-lazongas-simonka-korzeteben | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-06-18 06:10:00 | [
"Csürhés István",
"Simonka György"
] | [
"Dél-békési Jövőkép Nonprofit Kft.",
"Dél-Békési Mentőcsoport Alapítvány",
"Kaszaperi Önkormányzat"
] | [
"Baranya megye",
"Békés megye",
"Csongrád",
"Csongrád megye",
"Hajdú-Bihar megye",
"Hajdúsámson",
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Kunszentmárton",
"Mezőkovácsháza",
"Tótkomlós",
"Végegyháza",
"Villány"
] | [
"pályázat",
"közokirat-hamisítás",
"támogatás",
"EU",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
50,688 | Tükrös pipereasztalt is vásárolt bruttó 700 ezer forintért az előző városvezetés Velencén | A 2019. októberi önkormányzati választások után több, újonnan megválasztott elöljáróság is üres kasszával és – fogalmazzunk így – „érdekes” költésekkel szembesült a távozó polgármesterek, jegyzők hagyatékát megvizsgálva. Velencén tükrös pipereasztalt találtak, Abán pedig egy közel 4 millió forintos Hunyadi kódex miatt nyomoznak. | A 2019. októberi önkormányzati választások után több, újonnan megválasztott elöljáróság is üres kasszával és – fogalmazzunk így – „érdekes” költésekkel szembesült a távozó polgármesterek, jegyzők hagyatékát megvizsgálva. Velencén tükrös pipereasztalt találtak, Abán pedig egy közel 4 millió forintos Hunyadi kódex miatt nyomoznak.
A tóparti kisváros, Velence lakosai figyelemfelkeltő cikket olvashattak a helyi, havi hírmondó májusi számában: az októberben polgármesterré választott Gerhard Ákos (Regélő Egyesület) által jegyzett egyoldalas írás részletesen beszámol ugyanis a nemrég elkezdődött, az előző vezetés gazdálkodását vizsgáló átvilágításról. Gerhard az Átlátszó kérdésére úgy reagált, az október óta eltelt hónapokban a „politikai mélyvízbe csöppenve” több ügybe (Velence Korzó ráépítése, a Velence Resort & Spa melletti értékes önkormányzati terület kérdése) kellett beleállniuk, így a pénzügyi átvilágításra eddig nem nagyon volt idejük. Az említett cikk első fele egyébként a jelenlegi városvezetés takarékos hozzáállását hivatott bizonygatni, majd a polgármester rátér az előző éra vezetőinek kiadásaira.
Új eljárás indul: lehet, hogy végleg bukik a Velence Korzó ráépítési terve?
Szép dolog az örökpanoráma, de fél éve még inkább az izgatta a Velencei-tó partján élőket, hogy egyes utcákban tolózárcsere és egyéb munkálatok miatt megint akadozott az ivóvíz-szolgáltatás, vagy hogy március 20-ra végre kiírták az új Bence-hegyi – helyben vegyes fogadtatású – kilátó ünnepélyes átadásának időpontját.
80 millióba került a jegyző négy évre
„Már most is szembeszökő egy-két olyan korábbi kiadás, amelyet én személy szerint visszásnak, pazarlónak tartok. Például azt, hogy városunk korábbi jegyzője négyévnyi munkája után több mint bruttó 80 millió forint kifizetéshez jutott Velence város kasszájából úgy, hogy ebben az összegben a jutalmak és a prémiumok tették ki az utalások nagy részét” – sérelmezi Gerhard.
Az Átlátszó közadatként kikérte az önkormányzattól a korábbi jegyző, dr. Szvercsák Szilvia regnálása alatti havi illetményeinek összegét. Mint a dokumentumból kitűnik, a jegyzőnek 2015 nyara, azaz a „próbaidő” után emelkedett a fizetése, bruttó 449.300 forintról 600 ezer forintra, majd 2016-tól már havi 750 ezer forintot, 2017-től 850 ezer forintot keresett a közszolgálati jogviszonya megszűnéséig. Ezek azonban csak az alapilletményének tételei.
Legérdekesebb tételként azonban egy képpel az újságban is szereplő bútordarabot említ a jelenlegi polgármester. „A dologi költségek is olykor érthetetlenül bőkezűnek tűnnek a polgármesteri hivatalban.
Nehezen találom például indokolhatónak azt, hogy egy tükrös pipereasztalért miért kellett majdnem bruttó 700 ezer forintot, vagy egy tabletért bruttó 585 ezer forintot kifizetnie egy felelősen gazdálkodó polgármesteri hivatalnak.
A félreértések elkerülése végett: nem célom, hogy egyenként kipellengérezek minden tételt – pedig volna mit” – tette hozzá Gerhard Ákos.
Részletesebben rákérdezve a szóban forgó bútordarabra Gerhard Ákos elmondta, számukra is csak a garancialevélből tűnt ki, hogy az asztalt használó előző jegyző valójában tükrös pipereasztalt rendelt annak idején a hivatali irodájába. Jelenleg az asztal egyébként éppen szétesőben van, de egyébként sem használnák semmire, így felvetődött, hogy ha valaki megvenné, az önkormányzat eladja, a hozzá tartozó ezüst színű székekkel együtt.
„Igen, van az a pénz, amiért áruba bocsájtanánk” – jegyzi meg tréfásan a polgármester hozzátéve, a jelenlegi jegyző kollégájában csak akkor tudatosult, milyen jelentőségteljes bútordarabról is van szó, amikor a hivatali dolgozók némelyike elcsodálkozott, hogy immáron neki is be szabad lépnie a jegyzői helyiségbe.
Természetesen kerestük a pipereasztalka tulajdonosát, a korábbi jegyzőt is, dr. Szvercsák Szilvia azonban írásban csak ennyit reagált:
„2019. június 30. napjától nem én töltöm be a jegyzői pozíciót Velence városában. A jelenlegi városvezetéstől teljes mértékben elhatárolódom, leginkább a következő örökérvényű mondás alapján: Aquila non captat muscas. (A sas nem kapkod legyekért.) Ez minden, amit a témával kapcsolatban nyilatkozni kívánok.”
Vaterán próbálják eladni a kacatokat
Fejér megyében Aba az egyik olyan kisváros, amely folyamatosan szolgáltat megírnivalót a sajtó számára, s ennek oka még most is a korábbi, 30 éven át regnáló polgármester és a jelenlegi vezetés viszonya. A felek ugyanis egymás folyamatos és kölcsönös feljelentgetésével adnak munkát a bíróságoknak, jelenleg több per folyik közöttük, ezek között volt/van hűtlen kezelés és rágalmazás miatt indult is, de még mindig tart a Kossa ellen 10 millió forintos üzletszerű sikkasztás miatt indult eljárás is.
A településnek teljes megújulást és átláthatóságot ígérő jelenlegi polgármester, dr. Mikula Lajos (Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület) nagy lendülettel állt neki az önkormányzati gazdasági helyzet rendbetételének is. Az átvilágítás Mikula rendszeres közösségi oldalas beszámolói szerint érdekes dolgokat hozott a felszínre, szó szerint.
Elődje, a hangtálas testületi üléseiről és az ezeken megidézett szellemiségekről elhíresült Kossa Lajos az irodában hagyott néhány tárgyat, ezeket Mikula vagy kidobta, vagy megnézte, hogyan lehetne még értékesíteni. Érthetetlen kiadásnak nevezte a polgármester az önkormányzati hivatalon elhelyezett vízköpőket is, amelyeket azon frissiben, még októberben el is távolíttatott.
Az abai polgármester gyertyával és hangtállal küzd az ellenzéki gonosz ellen a testületi üléseken
Kossa Lajos, Aba város polgármestere a 2019. január 23-i testületi ülésen új hagyományt jelentett be: ezentúl tibeti hangtálakkal fognak nyugtázni minden testületi döntést, az ülések kezdetén pedig gyertyát gyújtanak az ártó szellemek és az ellenzéki negatívság elhallgattatására.
„Ezeket a csúfságokat most fogjuk a Vaterán meghirdetni a többi kacattal együtt, amit Kossa itt hagyott. Remélem, megveszik” – foglalta össze tömören az elődje költéseiről gondoltakat Mikula Lajos az Átlátszónak. Egy másik érdekes, szerinte követhetetlen életű kiadás miatt azonban feljelentést is tett a rendőrségen, hűtlen kezelésre hivatkozva.
Mátyásról szóló könyv közel négymillióért
„Igazságos Lajos” birodalmában úgy tűnik, Igazságos Mátyásnak (mármint Hunyadi Mátyásnak) már nem lesz olyan kultusza, mint volt az előző 30 évben Kossa regnálása alatt. A korábbi polgármester ugyanis igen sok mindent a jeles reneszánsz uralkodó tiszteletének rendelt alá:
Abán a Mátyás Emlékév 2013 januárjában kezdődött, és idén, 2020 áprilisában fejeződött volna be, tehát több mint hét esztendeig tartott volna.
Kossa Lajos minden lehetséges fórumon hangoztatta és ma is hangoztatja, hogy Mátyás király politikai kapcsolatai mindennél erősebb örökséget jelentenek a 21. századi abaiak és a közeli társult apró települések, Bodakajtor és Belsőbáránd számára.
Mint az emlékév-folyam beharangozójában írta még 2012-ben, „Az abai őseink, a belső- és középázsiai eredetű kipcsak – török nyelvű lovasnomád népek köréből származó besenyők, több évszázados vándorlás után, kontinensnyi területet bejárva jutottak el a Sárvíz partjáig, és telepedtek le mintegy 700 km2-nyi területen, így Abán is a X. – XI. században. Mindehhez hozzá kell illesztenünk azt a nem kevésbé jelentős történelmi örökséget, amelyet Belsőbáránd hordoz számunkra a hosszú ideig ott tevékenykedő, Mátyás királlyal szintén különleges és szívbéli kapcsolatot ápoló egyetlen magyar alapítású rend, a gyógyító és tanító szerepkört betöltő pálosok által. Erős szálak határozzák tehát meg Aba, Báránd és Kajtor történelmét és jövőjét. Atilla királytól, Szent Istvánon, a besenyőkön, kunokon és a pálosokon keresztül Mátyás királyig ívelő nagyszerű történelmi örökség a miénk, amely hasonlóan nagyszabású tettekre kell, hogy sarkalljon bennünket.”
Mikula Lajos nemrégiben a település közösségi oldalán számolt be arról, hogy egy könyv, az úgynevezett Hunyadi kódex okán is feljelentette elődjét hűtlen kezelésre hivatkozva. Mint megjegyzi, az előző vezetés ismeretlen okból különös figyelmet szentelt Mátyás királynak, pedig az uralkodónak semmi komolyabb kapcsolódása nem volt Abához.
Aba Város Önkormányzatának hivatalos oldala
„Kossa Lajos korábbi polgármester az önkormányzat nevében 2019. május 24-én szerződést kötött egy Mátyás király életét bemutató könyv megírására. A szerződés szerint a megbízott vállalkozó feladata „egy átfogó, komoly, igényes, tudományos alapossággal, komoly forráskutatással megtámogatott könyv megírása Hunyadi Mátyás királyról, családjáról és egész koráról”. A szerződés szerint a megbízási díj bruttó 3.850.000 forint, amelyről a megbízott számlát bocsát ki. A 2019. évi költségvetés a szerződés tárgyára vonatkozóan külön, nevesített előirányzatot nem tartalmaz” – mutatott rá a polgármester, aki azt is megmagyarázta, ez miért probléma.
„A vonatkozó önkormányzati rendelet szerint a polgármester 1 millió forintig vállalhatott a képviselő-testület döntése nélkül kötelezettséget. De ezekről utólag tájékoztatni kellett a képviselő-testületet. Kossa Lajos a jelzett önkormányzati rendeletben szereplő kötelezettségét megszegte, a képviselő-testület engedélye nélkül kötött 1 millió forintnál nagyobb értékű szerződést vállalt ezzel törvénytelenül kötelezettséget. A szerződés megkötéséről a képviselő-testületet utólag sem tájékoztatta.
A törvénysértő módon megkötött szerződéssel Aba Város Önkormányzatát 1,4 millió forint kár érte.
A szerződés 2019. októberi felbontásáig a vállalkozónak ekkora összeg kifizetésre is került” – áll a Facebook bejegyzésben.
A megyei napilap azonmód megkérdezte a helyi sajtóval egyébként előszeretettel üzengető Kossát, mi is a helyzet a „Nagy Művel”. Mint Kossa itt elmondja, „a kódex elkészítésére vonatkozó megbízási díj fedezete elkülönítve, külön rovatban szerepelt a képviselő-testület által elfogadott 2019. évi költségvetésben, a szerződés aláírására a költségvetési rendeletben, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az önkormányzati törvényben foglalt előírásoknak megfelelően került sor, tehát a megbízási jogviszony szabályosan és törvényesen jött létre.”
Nem világos azonban, miért állítja akkor pár sorral lejjebb, hogy a
„Hunyadi kódex 2013. január 24-én (sic!) az abai Mátyás király emlékév keretében íródott, a könyv országos bemutatójára 2020. április 6-án került volna sor Abán.”
Nincs rá magyarázat, hogy az ezek szerint egy nap alatt született dolgozatnál akkor pontosan mikor is kelt a megbízás, hogyan teljesített időközben a titokzatos, nevesítve sehol sem megjelölt szerző, s tulajdonképpen elkészült-e véglegesen a kódex? Ha igen, mekkora terjedelmű, milyen tartalmú? Hunyadi kódex megnevezéssel ugyanis mindeddig egyetlen találatot ismer a legnagyobb kereső, mégpedig egy 2005-ban kelt magyar képregényt, lelkes szegedi fiatalok gondozásában.
A kódexszel kapcsolatban, amelyről Mikula az Átlátszónak annyit mondott még, hogy ő maga nem olvasta, de „sok betű”, mert írója havonta küldött valamennyi szöveget, más furcsaságok is vannak. Az emlékév(ek) elhatározása utáni egyetlen testületi jegyzőkönyvben sincs semmilyen nyoma, márpedig az furcsa, hogy a rendezvénysorozat kapcsán mindenhol lelkesen mesélő Kossa éppen ennek a nagyszabású műnek a készüléséről ne számolt volna be a nagyvilágnak.
Akárhogy is: a korábban a közösségi házban látható, egy korábbi Mátyás mellszoborról készült nagy méretű képet Mikuláék hamarosan szintén felteszik a Vaterára a tervek szerint. Volt és jelenlegi polgármester – valamint Mátyás király szelleme – pedig újra a bíróságon találkozhat majd.
Fejér megye: ellenzéki kézen Dunaújváros, Velence és a hangtálas Aba is
Bár a megyeszékhely, a Fidesz politikatörténetében emblematikus Székesfehérvár szuperfideszes maradt, a kormánypárt Fejér megyében két jelentősebb kisvárost is elvesztett a vasárnapi választásokon. Velencében és Dunaújvárosban is közre játszhattak a korrupciós események, amikről már sokat cikkeztünk korábban.
Kocsis Noémi
Fotó: Velencei Híradó 2020/5. | https://atlatszo.hu/2020/06/29/tukros-pipereasztalt-is-vasarolt-brutto-700-ezer-forintert-az-elozo-varosvezetes-velencen/ | https://web.archive.org/web/20220118122128/https://atlatszo.hu/2020/06/29/tukros-pipereasztalt-is-vasarolt-brutto-700-ezer-forintert-az-elozo-varosvezetes-velencen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tukros-pipereasztalt-is-vasarolt-brutto-700-ezer-forintert-az-elozo-varosvezetes-velencen | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-06-29 10:19:00 | [
"Kossa Lajos",
"Szvercsák Szilvia"
] | [
"Aba Város Önkormányzata",
"Velence Város Önkormányzata"
] | [
"Aba",
"Fejér megye",
"Velence"
] | [
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"jegyző"
] | [] |
50,689 | Uniós pénzből építenek luxus rehabilitációs központot a balatoni golfklubban | 1,7 milliárd forint állami támogatással épül a hotel, ahová élsportolókat és magas jövedelmű vendégeket várnak, a rehabilitációs központ 1,5 milliárd forint uniós pénzt is kapott. | Vagács András, a balatonudvari Balaton Golf Club tulajdonosa az 1,7 milliárdos állami támogatás mellé uniós pénzt is felmarkolt cégével az ötcsillagos Royal Golf Hotel megvalósításához. Utóbbit mindössze egy apró, a lenti képünkön a jobb alsó sarokban látható tábla jelzi, e szerint az X. Center Irodaház Kft. 1,5 milliárd forintot igényelt egy szállodai színvonalú „Post-Operatív Rehabilitációs Központ” megépítésére.
Az uniós projekt összefoglalója alapján egy olyan ötcsillagos hotel kialakítását tervezik Udvariban
ahol élsportolók és magas jövedelemmel rendelkező magányszemélyek sérülés és műtét utáni rehabilitációja, elsősorban golf és egyéb sportolási lehetőségek, valamint wellness szolgáltatások érhetők el egy helyen, luxus körülmények között.
A balatonudvari golfpályát 2017-ben vásárolta meg Vagács cége, a Vaperty Investment Zrt. 390 millió forintért, majd két évvel később az X. Center Irodaház Kft. a vételár több mint négyszeresét, 1,7 milliárd forint állami támogatást kapott egy ötcsillagos szálloda megépítésére, ehhez jött hozzá az uniós támogatás.
A Balaton északi partján, Balatonudvari és Örvényes között fekvő golfpálya igazi közpénznyelő vállalkozás. A 2000-es évek közepén fejlesztett komplexum az akkori tudósítások szerint 1,3 milliárd forintos beruházással készült el, és csaknem 300 millió forint állami támogatáshoz jutott a Széchenyi-terv keretében, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. pedig egymilliárd forintnyi euróalapú hitellel finanszírozta. Ebből a pénzből nem sokat láthatott viszont az állam: 2016-ban legalábbis kamatokkal együtt megközelítőleg 1,5 milliárd forint tartozásról tudott a HVG, és ennek ötödéért kelt el végül a vagyon a felszámolás során. A kormány 2015 nyarán stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a tulajdonost, a Royal Balaton Golf & Yacht Zrt.-t, amely ekkor már felszámolás alatt állt.
A golfkomplexum uniós támogatására rákérdeztünk a forrást biztosító Finatech II Kockázati Tőkealapnál. Arra voltunk kíváncsiak:
milyen szolgáltatások lesznek a rehabilitációs központban?
Hogyan kapcsolódik ez a szolgáltatás a golfhoz és a Kisfaludy-program támogatásával megvalósuló hotelépítéshez?
Ki lesz a rehabilitációs központ vezetője?
A Finatech néhány napos gondolkozás után úgy döntött, hogy nem nyilatkozik az uniós pénz felhasználásáról. Kerestük a Balaton Golf Clubot is, sikerült Tringer László elnököt elérnünk, de a beszélgetésünk rövid lett.
24.hu? Jaj, az nem
– mondta, majd letette a telefont.
Tringer Füred Golf Kft.-je egyébként júniusban 6,7 millió forint uniós pénzt nyert földmunkagép beszerzésére. A céget 2018-ban alapította, és még abban az évben át is vette az udvari golfpálya üzemeltetését.
Elmaradt a környezeti hatásvizsgálat
A szállodaépítés miatt a tulajdonos kérésére változtatni kellett a helyi építési szabályokon, miután a hotelt olyan helyre álmodták meg, amely különleges nyersanyaglelőhely, rekultiválandó bányaterület építési övezetbe tartozott, és amelyen így épületet nem lehetett létesíteni. A módosítás nem ment simán. Ahogy közérdekű adatigénylésünkből kiderült, a veszprémi járási hivatal természetvédelmi főosztálya ugyanis környezeti vizsgálat lefolytatását szorgalmazta, különös figyelemmel a tervezett beépítettség és építménymagasság tájképre gyakorolt hatására.
Szabó László polgármester viszont ezzel nem értett egyet, és az osztályvezetőnek egy kormányrendeletre hivatkozva azt válaszolta, „a jelenlegi, részterületre készülő módosítás esetében eseti meghatározás alapján dönthető el a környezeti értékelés szükségszerűsége”. Az utolsó szó végül Németh Zsolt állami főépítészé volt, aki azt írta, a tervezett módosítás várható hatása nem jelentős, ezért a településrendezési tervek módosítása során környezeti vizsgálat lefolytatása nem szükséges. A volt kőbánya területe így településközponti vegyes terület lesz, 70 százalékos beépítettséggel és 12 méteres épületmagassággal. A golfpálya területéből pedig kialakítanak egy magánutat, és egy 3000 négyzetméteres parkoló is tervben van. A pénzt begyűjtötték, lassan az építkezés is megkezdődhet.
Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu | https://24.hu/belfold/2020/07/01/balatonudvari-golf-hotel-unios-tamogatas/ | https://web.archive.org/web/20230326222715/https://24.hu/belfold/2020/07/01/balatonudvari-golf-hotel-unios-tamogatas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/unios-penzbol-epitenek-luxus-rehabilitacios-kozpontot-a-balatoni-golfklubban | 24.hu | hungarian-news | 2020-07-01 00:00:00 | [
"Kornis Gábor",
"Szivek Norbert",
"Vagács András"
] | [
"Finatech II Kockázati Tőkealap",
"Vaperty Investment Zrt.",
"X. Center Irodaház Kft."
] | [] | [
"pályázat",
"támogatás",
"EU",
"idegenforgalom",
"tőkealap",
"NER HOTEL"
] | [] |
50,690 | Hévízi luxusszállodában pihen még 3 évig a médiahatóság | Ha minden jól megy, akkor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) munkatársai hamarosan vissza nem térítendő állami félmilliárdból felújított, magántulajdonban lévő hévízi luxusszállodában pihenhetik ki a fáradalmaikat. A médiahatóság honlapjára feltett üvegzsebszerződésekből ugyanis kiderül, hogy a 2020-2023-as időszakra ismét a négycsillagos, superior kategóriájú Hotel Carbonával kötöttek szerződést 197 millió forintért. | Ha minden jól megy, akkor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) munkatársai hamarosan vissza nem térítendő állami félmilliárdból felújított, magántulajdonban lévő hévízi luxusszállodában pihenhetik ki a fáradalmaikat. A médiahatóság honlapjára feltett üvegzsebszerződésekből ugyanis kiderül, hogy a 2020-2023-as időszakra ismét a négycsillagos, superior kategóriájú Hotel Carbonával kötöttek szerződést 197 millió forintért.
A hévízi szálloda tulajdonosa pedig nemcsak a médiahatóság dolgozóinak örülhet, hanem annak is, hogy sikeresen pályáztak a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiírt Kisfaludy-tenderen. Így 537 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás segítségével újíthatják fel a 260 szobás hotelt, amely a fürdőváros központjában, egy 4,6 hektáros, arborétumszerű parkban helyezkedik el.
Legnagyobb erősségünk a komplexitás: szállodánkban egy helyen minden megtalálható, ami egy tartalmas, egészségre nevelő, ugyanakkor pihentető és kényeztető szállodai tartózkodáshoz kell - olvasható a koronavírus-járvány után, június 26-án újra kinyitott szálloda honlapján.
A Hotel Carbona tulajdonosa pedig nem akárki: a Buda Invest Kft.-n keresztül a Pocsai-família, amelynek feje, Pocsai Alex a kormányközeli HírTV egyik alapítója. Igazgatósági tag még az ingatlanbefektető-ügyvéd Bálintfy Gábor, valamint a kisebbségi tulajdonos Csóti György volt MDF-es és fideszes országgyűlési képviselő, korábbi zágrábi nagykövet is tag. A fő tulajdonosok azonban Pocsai Alex lányai. Pocsai és Bálintfy között rokoni kapcsolat is van, hiszen Pocsai feleségét Bálintfy Eszternek hívják.
Nem először esik a választása a médiahatóságnak a hévízi szállodára. Az első szerződést még az első Orbán-kormány idején, 2000 márciusában kötötte az NMHH elődje, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a hotellel, de akkor még 35 millió forintba került egy év. Azóta drágább lett, mivel a 2017-2020-as időszakra megkötött 197 millió forintos szerződés egy évre lebontva 65,6 millió forintot jelent. A következő 3 évre viszont nem kell többet fizetni, maradt a 197 millió forint, pedig a Balatonnál idén nyáron is volt pár százalékos áremelés más szállodákban.
Az NMHH a Magyar Nemzet korábbi cikkében azzal indokolta a hévízi luxusszállodát, hogy nincs saját üdülője, így ez olcsóbb megoldás volt, mint fenntartani egy ingatlant. Emellett a hévízi luxusszálloda adta a legolcsóbb ajánlatot. Közbeszerzés nyomát idén sem találtuk, így vélhetően idén is a Hotel Carbona adta a legjobb ajánlatot. Az üdülési lehetőségek odaítéléséről pedig szociális bizottság döntött a hatóságnál. A teljes költség egy részét a dolgozók fizetik meg.
Azt nem tudni, hogy Karas Mónika, az NMHH elnöke hol nyaral, de az biztos, hogy javult az anyagi helyzete, hiszen tavaly nyáron döntött arról a parlament, hogy a médiahatóság vezetőjének fizetése 1,3 millió forintról négymillió forintra nő. Bőven van pénz tehát az NMHH-nál, amelynek célja a következő:
Az infokommunikációs szektorban egy olyan megbízható, kiszámítható és zavartalan piaci környezetet tartson fenn Magyarországon, amely mind a szolgáltatók, mind a felhasználók számára biztosítja a kielégítő működés feltételeit - olvasható az NMHH oldalán.
Ehhez pedig új mérőlabor és szerverközpont is szükséges: nettó 15,9 milliárd forintért épülhet meg a hatóság új központja a 13. kerületi Visegrádi utcában. A beruházásra három cég adott be ajánlatot, amelyek közül a Grabarics Kft. nyerte a tendert. Ők építhetik például a szántódi BalaLand ötcsillagos hotelt és az ötcsillagos Grand Hotel Tokaj exkluzív szállodát is, amelyek a hévízi hotelhez hasonlóan szintén kaptak vissza nem térítendő állami milliárdokat az MTÜ által koordinált Kisfaludy-pályázatokból.
A Grabarics pedig nagyon közel van mostanában a NER keménymaghoz: székhelyük megegyezik a Balaland és a Grand Hotel Tokaj hoteleket állami milliárdokból velük építettő Dreamland Holding csoportéval. A holding részvényeinek 75 százalékát pedig a napokba vásásrolta fel az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt., amely Tiborcz István és Mészáros Lőrinc volt cége.
Nem teljesen bevett szokás, hogy állami dolgozók kedvezményes áron luxusban pihenhetnek. A Magyar Posta például eladja az üdülőit, hogy legyen miből kifizetni a béreket. | https://mfor.hu/cikkek/makro/luxusban-pihen-a-mediahatosag.html | https://web.archive.org/web/20221129050305/https://mfor.hu/cikkek/makro/luxusban-pihen-a-mediahatosag.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hevizi-luxusszallodaban-pihen-meg-3-evig-a-mediahatosag | mfor.hu | hungarian-news | 2020-07-01 10:35:41 | [
"Bálintfy Gábor",
"Csóti György",
"Pocsai Alex"
] | [
"Grabarics Kft.",
"Hotel Carbona Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)"
] | [] | [
"rokonok",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
50,691 | Korrekt fiú, de nem tartoznék neki egy forinttal sem | A szakmájában mindenki ismeri, azon kívül szinte senki. Pedig a 43 éves Jellinek Dániel ma már Magyarország egyik leggazdagabb, de e ligában talán a legkevésbé ismert milliárdosa, egy hatalmas cégbirodalom és ingatlanvagyon gazdája. Egyaránt otthonosan mozog az amerikai befektetők, a hazai bankok és felszámolók, illetve a B és C kategóriás irodák világában. Ha mostanában nagyobb ingatlanportfólió vagy követeléscsomag kerül a piacra, biztosak lehetünk benne, hogy Jellinek Dániel már megvizsgálta. Sőt, jó eséllyel már meg is vette. | Jellinek Dániel és cégbirodalma az Indotek-csoport szélsebesen tör felfelé. A ma 43 éves, ingatlanokkal, követelésekkel, pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó üzletembert, több száz cég képviselőjét tapasztalataink szerint a hazai ingatlanszakmában és bankvilágban mindenki ismeri, azon kívül szinte senki.
Az üzletember eddig főleg B és C kategóriás irodákkal, logisztikai parkokkal, raktárakkal foglalkozott, vagyis olyan „macerás” ügyekkel, amelyekkel radar alatt maradt. Még akkor is, ha közben szép csendben méretes portfóliókat is megvett, például a CIB-től, a Raiffeisentől és az MKB-tól, utóbbi esetben a szanálási vagyonkezelőn keresztül. Az üzlet röviden: a bankok szívesen szabadulnak a nem teljesítő hiteleiktől, javítják könyveiket, megúsznak végrehajtásokat, pereskedéseket, aki pedig ért ehhez, óriásit kaszál, ha 30 százalékon megvesz egy csomagot, majd 40-et hoz ki belőle.
Az Indotek mindig is ebben volt mester, de közben megjelent a plázapiacon is, és összevásárolt 14 fővárosi és vidéki plázát, ráadásul újabb és újabb hatalmas üzletekben pletykálják őt a vevői oldalon.
Hírlik, hogy az Indotek vehet meg
négy újabb plázát (köztük a Duna Plazát és a Corvint),
az Országos Betétbiztosítási Alaptól (OBA) több tízmilliárd forintnyi követelést,
a Sofitel szállót is.
Az OBA-vételről elsőként az Mfor.hu írt, úgy tudjuk, hogy a vásárlás lassan valóban megvalósul. Természetesen ezt szerettük volna megkérdezni Jellinek Dánieltől is, de ő azt jelezte, hogy pletykákat és/vagy folyamatban levő tárgyalásokat nem tud kommentálni. Így inkább üzletfeleire, finanszírozóira, versenytársaira hagyatkoztunk, amikor azt vizsgáltuk, hogy ki ez az ember, hogy jutott ilyen magasra, milyen politikai támogatottsága van.
Portréjának megrajzolásához sokakkal beszéltünk, és a róla rajzolt pályatársi kép viszonylag egységes. Eszerint Jellinek Dániel precíz, pontos, nagyon okos, illetve őrült munkabírású (a fáma szerint 14-16 órát képes tartósan dolgozni), kőkemény, de szavatartó ingatlanos.
Nem éppen humánus iparágban tevékenykedik, a legtöbbször nehéz helyzetbe került adósok ingatlanjait szerzi meg. Állítólag még mindig nehezen delegál döntéseket, nem könnyen engedi el a one man show-t, így pedig nem lesz könnyű egy egyre terebélyesebb iroda-, pláza-, szálloda- és lakásportfóliót üzemeltetni.
Gyerekként kezdte
Többen is hallották az első milliókról szóló történeteket, ahogy ezekről Jellinek szórványos nyilvános fellépései során is beszélt.
Eszerint egyszerű környezetből érkezett, nem voltak üzletember felmenői. A legenda szerint később volt olyan időszak, amikor az Indoteknél négy Jellinek-generáció is dolgozott, az idős nagymama borítékokat címzett, az édesapa kézbesített, de még Jellinek Dániel gyerekei (az üzletembernek négy gyermeke van) is kaptak kisebb feladatokat a puritán, Kerepesi úti főhadiszálláson.
Visszaugorva a kilencvenes évekre, amikor a rendszerváltás idején kinyílt a világ Magyarországon is, a jó üzleti vénával megáldott, 14-15 éves Jellinek Dániel azonnal seftelni kezdett. Ausztriában magnókazettákat vett, a Balatonnál kínai papucsokkal házalt, állítólag az üzlet annyira bejött, hogy a fiatal fiú olykor bérelt Daciával és sofőrrel fordult Budapest és a Balaton között, ezért papucskirályként emlegették.
Rudas László titkára
Az ingatlanos körökben ismert másik anekdota szerint a fiatal Jellinek egy Rudas László nevű, számítástechnikai, egészségügyi és ingatlanos cégekben is utazó dörzsölt üzletember mellett „inaskodott”, és itt tanulta meg az üzlet csínját-bínját. Majd kijutott Ausztráliába, ahol könyvelést és angolt tanult.
Hazatérése után, a kilencvenes évek elején az angol, a könyvelési tudás és a helyi üzleti viszonyok ismerete nyerő kombináció volt. Jöttek ugyanis sorba az olasz, ír, francia és izraeli ingatlanbefektetők, és keresték a segítőket. Jellinek könyvelt, hitelkérelmeket írt, üzemeltetett, megismerte az ingatlanpiacot.
Első cégei
A cégregiszter szerint a kilencvenes években Kevin & Thorn néven tanácsadó céget alapított, amelyben ismert üzletemberek, Radnai Márton (Ramasoft) és Hák-Kovács Tamás (Commerzbank, OTP-csoport) voltak a partnerei. Az üzlettársak később szétváltak (de úgy tudjuk a baráti kapcsolat a volt társak között azóta is megmaradt), az a rész, amelyik Jellineké lett, felvette az Indotek nevet.
Akik már a hőskorban is ismerték, azt mesélik, hogy bevett módszere volt, hogy felhajtott jó vételeket, azokat leopciózta, és ezt az opciós jogot, felárral adta tovább. Az üzlet remekül haladt, az Indotek főleg a B és C kategóriás, kevéssé szexi ingatlanok nagyon olcsó megszerzésében utazott.
Erről az üzletről azt hallottuk, hogy „melós”, sokat kell pepecselni, de nagyon jól is lehet vele keresni, csak éppen dörzsölt felszámolókkal és kétségbeesett volt tulajdonosokkal szemben kell még dörzsöltebben haladni.
A Stryker család
Hamarosan a szerencse egy igazán tőkeerős partnerhez juttatta az Indoteket. A coloradói Strykerek még az Egyesült Államokban is topligás szupergazdag családnak számítanak, akik kórházi berendezések gyártásából szerezték mesés vagyonukat. Az alapító három unokája, Ronda, Patricia és Jon a Forbes szerint külön-külön is 3-6 milliárd dolláros vagyont birtokol.
Az Indotek egyharmadát ez a család vette meg, pedig állítólag a kapcsolat rosszul indult, mert Jellinek német rendőrök segítségével Németországban foglaltatta le egy követelés fejében a Stryker család egy vagyonelemét. Az egyik családtag Budapestre utazott, kifizette a tartozást, majd az eredetileg erősen konfliktusos helyzetből üzleti együttműködés született.
Ez a tulajdonostárs már belépő lehetett az Indotek számára is a magas nemzetközi körökbe, mert
Utóbbi a világ egyik legnagyobb, Minneapolisban székelő, de Londonban, Luxemburgban, New Yorkban és Szingapúrban is irodákkal rendelkező és vonzó hitelportfóliókat vadászó private equity cége, később az Indotek és a CarVal együtt vásároltak banki portfóliókat.
A válság
A 2008-as ingatlan-, majd pénzügyi válság során a hazai bankok nagyon megégtek a vacak projektfinanszírozási portfólióikkal, és amikor a CIB és a Raiffeisen együtt 400 millió eurós nominális értékű portfóliót értékesített, Jellinek és a CarVal bevásárolt. Több forrásunk is úgy emlékezett, hogy amikor beütött a válság, a piacon szinte mindenki nagy bajban volt, Jellinek azonban ekkor vásárolt csak igazán, és mivel továbbra is pontosan tudta fizetni a hiteleit, felértékelődött a reputációja a bankoknál.
Sok történetet hallottunk arról, hogy miképpen nőtt ekkor a birodalom.
Ebben az időben derült ki: a sokszor a korrupt bankárokkal is összejátszó csaló projektgazdák már évek óta abból éltek, hogy átverték a bankokat. Jellinek modellje más volt: fillérekért vett, és forintokat keresett azon.
Vélhetően már évekkel korábban felférhetett volna a top 100-as milliárdosok listájára, de ekkor még mindig nem ütötte meg a nyilvánosság ingerküszöbét. A helyzet akkor változott meg, amikor az MKB rossz portfóliójának „maradékát” is megvette. Ekkor már a szűkebb szakmán kívül is elkezdtek beszélni róla, kérdezgették, hogy ki az a Jellinek.
Ráadásul, az izraeli Plaza Centers egykori, később javarészt a francia Klépierre tulajdonába kerülő plázákat kezdte összevásárolni.
Konfliktusos helyzetek
Jellinek tehát kijött a fényre, hiszen ahogy „egy C kategóriás kőbányai raktár üzemeltetése még senkit nem érdekel, de ha valaki megveszi a város plázáját, arra már kíváncsi a polgármester is, de talán még a nagypolitika is” – hallottuk. Ezek a nagy dealek azt is felvetették, hogy ki az a Jellinek Dániel, ki van mögötte, ki van vele.
A nagyobb és ismertebb ingatlanportfóliók megvásárlása után ugyanis már senki nem gondolhatta, hogy Jellinek Dániel politikai kapcsolatok nélkül működhetne a piacon, igaz, azt nem tudta megmondani senki, hogy pontosan mit is jelent a kapcsolatrendszer, miből is áll egy ilyen hátszél.
A mai világban, ha nem vagy barát, akkor ellenség vagy, így biztosan kellenek politikai kapcsolatok ahhoz, hogy valakit ne pörgessenek ki a piacról. Ma egy-egy ingatlanról vagy követelésről úgy tárgyalunk, hogy mindenki elmondja, hogy kit ismer, olyan ez, mint régen lehetett, amikor a vadnyugati kocsmákban a legények kitették a fegyvereiket
– mondja egy ingatlanos szakember.
E vélemény szerint „Jellinek is ebben a világban mozog, és itt kénytelen egyensúlyozni, amerikai befektetői vagy finanszírozó partnerei miatt nem kerülhet túl közel a politikához, a hazai viszonyok miatt viszont nem is lehet túl távol attól”.
Hogy ez pontosan mit jelent, azt kívülről nehéz megítélni, de valami olyan egyensúlyozásról hallottunk, hogy „amikor a politikusok kérnek valamit, akkor nem lehet mindent teljesíteni, mert akkor nem lenne nyereséges az üzlet, de nem lehet túl keveset sem adni, mert akkor elkaszálnak”.
Ez nem a NER kedvenc terepe
Van, aki szerint annyira nem rossz a helyzet, mert a bonyolult, pepecselős követelésvásárlás, a „barna mezős” ingatlanok üzemeltetése nem a NER világa. Ráadásul a NER tud fizetni, vagyis kissé letisztultabb a helyzet azokhoz az időkhöz képest, amikor furcsa aktorok jöttek, és csak úgy bejelentkeztek cégekért.
De miként tudott az elmúlt években ez a magyar cég, az Indotek azokkal a szinte korlátlan likviditással ellátott szereplőkkel (Cerberus, Goldman Sachs, Deutsche Bank) versenyezni, amelyek szintén eljöttek a nagy banki portfóliókért?
Jellinek kombinációja állítólag azért szerencsés, mert van minőségi angolszász vagy hazai forrása, ugyanakkor jól ismeri ezt a nagyon bonyolult piacot bankostul, felszámolóstul, ingatlant-bérbevevőstül.
Fontos a helyismeret
Ha ugyanis egy óriási angolszász alap megvesz egy magyar követelés-portfóliót, akkor neki A, vagy B magyar magánszemély adós ugyanazt a kockázatot jelenti, így nyilván mindenkit nagy kockázatúnak tart.
Kissé profánul: egy angolszász alap majd méregdrága tanácsadókkal és angolszász ügyvédekkel dolgoztat, Jellineknek elég lehet, hogy kettőt telefonál, vagy két helyzetet párba állít. Az angolszász exitet akar, a magyar azt sem bánja, ha évekig üzemeltetni kell egy törökbálinti depót, vagy ki kell adni egy győri lakást.
A versenytársak
Említettük már a cikk elején, hogy a róla alkotott kép eléggé egységes. Ahogy egy őt két évtizede ismerő projektfinanszírozó fogalmazott:
Dani a B kategória királya. Amit ki lehet hozni egy sztoriból, azt ő kegyelem nélkül kicsavarja. Figyeld meg, most éppen a Hermina irodaházat kóstolgatja!
„Viszont azt el kell ismerni – folytatta, hogy ebből az egész magyar ingatlanos csapatból az ő modellje volt a legtisztább. Tízből kilenc magyar ingatlanos úgy tett, mintha egy 100-at érő ingatlant 130-ért venne meg, csakhogy kapjon rá 110 hitelt, amin már nyert, Jellinek a 100-at érő ingatlant meg tudta venni 70-ért, és legfeljebb 50 hitelt vett fel rá.”
Ezzel nagyjából megegyező hangulatot írt le az a versenytárs, aki érdeklődésünk hallatán elmosolyodott:
Nem lakoltat ki
Az üzletember ma már egy kétszáz fős nagy konglomerátumot üzemeltet, sok karbantartóval, könyvelővel, villanyszerelővel vesz fel embereket a konkurenciától, de a korábbi banki partnerei közül is, például az egykori FHB-ból vagy éppen a Raiffeisentől.
Azt is hallottuk, hogy a szerény Kerepesi úti irodaházat már kinőtte a csoport, hónapokon belül a Váci útra, nagyobb helyre költözik a cég. Vélhetően a legnagyobb magyar irodaportfólió-tulajdonos talált magának saját irodát. Volt, aki azt mesélte, hogy Jellinek nagyon kemény tárgyalópartner, és mint ilyen, elég sokszor rálépett bizonyos emberek lábujjára, nem mindenki kedveli.
Ugyanakkor eddig volt egy érdekes heppje: minden követeléscsomagot megnéz, rengetegszer viszi végig a lejárt céges tartozások után a végrehajtást, de a magánemberek ingatlanfedezeteit messze elkerüli, mert nem szeretne családokat kilakoltatni.
OBA
Az ugyanis valóban nem a lélekemelő momentumok egyike, csak az a kérdés, hogyha igaz a hír, miszerint hozzá kerülnek az OBA közel egy tucat bankkal szemben (hat Buda-Cash körüli bank, Széchenyi, takarékszövetkezetek) fennálló követelései, akkor hogyan kerüli ki majd az ilyen helyzeteket, mert ezekben a vegyes portfóliókban biztosan van ilyen követelés is.
Az OBA-portfólió eladása az OBA részéről amúgy elég észszerű volt. Az OBA ugyanis korábban a sorozatos bankcsődök idején kénytelen volt a kártalanításokhoz kölcsönt felvenni (kötvényt bocsátott ki négy magyar bank felé). Az OBA eladta a követeléseit és a befolyt összegből tudja vélhetően visszafizetni a kötvényeket.
Jellinek részéről ez azért lehet jó üzlet, mert ő biztosan sokkal jobb érdekérvényesítő helyzetben lesz, mint a bankok ügyfelekkel szembeni követeléseit csak több áttétellel (banki felszámoló, a bebukott ügyfél felszámolója) érvényesíteni képes OBA.
Barátai, üzletfelei
Jellinek Dániel magánéletéről, kapcsolatairól nem sokat tudunk. Azt hallottuk, hogy az üzleti világban is ismert arcok közül jóban van például Nagygyörgy Tiborral (Biggeorge's), illetve Soltész Gergővel (az FHB korábbi vezérigazgatójával), említett munkatempója miatt vélhetően kevés a szabadideje, azt családjával tölti, illetve teniszezik.
Forrásaink szerint nem találunk az ingatlanpiacon vagy a NER-világban olyan neves játékost, aki ne ismerné, vélhetően az ingatlanpiacon szintén aktív Szivek Norbert, Tiborcz István, Jászai Gellért és Mészáros Lőrinc egyaránt tárgyalt vagy akár üzletelt is vele, ugyanakkor azt nem tudjuk, hogy bármelyikükkel is szorosabb lenne az üzleti kapcsolata.
Eddig főleg olyan piacon dolgozott, amelyet az „első vonal” bottal sem piszkált volna meg, most azonban olyan ligába lépett, ahol fényesebben süt a nap, de egyik, pillanatról a másikra eljön a koromfekete éjszaka. Ha a piacon hallott pletykáknak csak a harmada igaz, a következő hónapokban még bőven hallunk majd méretesebb Indotek-vásárlásokról.
(Borítókép: Jellinek Dániel. Fotó: indotek.hu) | https://index.hu/gazdasag/2019/05/28/jellinek_daniel_indotek_portre_ingatlan/ | https://web.archive.org/web/20230610033158/https://index.hu/gazdasag/2019/05/28/jellinek_daniel_indotek_portre_ingatlan/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrekt-fiu-de-nem-tartoznek-neki-egy-forinttal-sem | Index | hungarian-news | 2019-05-28 12:38:00 | [
"Jellinek Dániel"
] | [] | [] | [] | [] |
50,692 | Tiborcz helyére lépett, de nem NER-lovag – exkluzív interjú Jellinek Dániellel | A „semmiből” robbant be a Forbes- és A 100 leggazdagabb-listák első tíz szereplője közé – ám nem a hatalom pakolta alá sem az első, sem a tizedik, sem a századik milliárdját. Azt mondja, vagyona meghatározó részét még életében jótékony célra fordítaná. Amerikai befektetőtársai progresszív-demokrata aktivisták, ő viszont nemrég az illiberális magyar miniszterelnök vejét válthatta a tőzsdei Appeninn Nyrt. tulajdonosi körében. Emellett övé 21 magyarországi pláza és olyan városképi jelentőségű budapesti épületek, mint a Gellért szálló vagy a Sofitel; emiatt Karácsony Gergely kabinetjével is együtt kell működnie. Ki ez az ember? A Válasz Online Magyarok a világpiacon-sorozatában nagyinterjú az Indotek Group fejével, Jellinek Dániellel. | – Csak két éve szerepel a magyar gazdaglistákon, de a legutóbbin már a nyolcadik – közvetlenül a hatalom kiemelt sztrádaépítő partnere, Szíjj László után. Hol bujkált eddig, miért nem vettük észre?
– Megértem, hogy a 2017–2018 előtti üzleteim nem vonzották az újságírók tekintetét. Egy B vagy C kategóriás irodaház, raktár vagy ipari ingatlan tulajdonosi viszonyai talán kevésbé érdekesek.
– De önnek körülbelül kétszáz ilyen ingatlan ment át a kezén.
– Mégsem kerültem fel a radarra. Jó is volt így, nem vagyok az a típus, aki örömmel látja magát efféle listákon. Akkor lettem kihagyhatatlan, amikor nagyobb, híresebb bevásárlóközpontokat kezdtünk vásárolni: pedig már hét éve indultunk a Kanizsa Plaza megszerzésével, aztán jött Szeged, Csepel, egyebek, majd Szolnok, Kaposvár, Debrecen, tavaly meg a Duna és a Corvin Budapesten.
Összesen 21 plazánk van, nincs mit tenni, ilyenkor az elemzők már elkezdik számolgatni az ember vagyonát.
– A 100 leggazdagabb című 2020-as kiadvány szerint 115 milliárdja van. Nagyságrendileg pontos ez az összeg?
– Mivel transzparens módon működik az Indotek Group, nyilván nagy biztonsággal meg lehet tippelni, hogy mennyit ér, amim van. Az Egyesült Államokban az emberek büszkék akár mások sikereire is, Magyarországon viszont rossz képzetek tapadnak a vagyonhoz. Tehát nem szeretek ilyesmiről beszélni, viszont tudom, hogy a gazdagság felelősséget is jelent, és igyekszem így élni.
– Nem fogunk „gázszerelőzni”, de azért a legtehetősebbek között sok olyan sikerkovácsot látunk, akiről nehéz elhinni, hogy kizárólag a tehetsége repítette a top száz közé.
– Ezeken a listákon Bojár Gáborok és Kürti Sándorok is szerepelnek vagy szerepeltek, ráadásul az sem igaz, hogy akik a mostani vagy a korábbi kormányoktól úgymond lehetőséget kaptak, mind tehetségtelenek lennének. Szó sincs erről, sokan közülük jó minőségben, innovatív módon dolgoznak – nemzetközi mércével is.
– Most mondhatnám, hogy neveket akarok hallani, de inkább maradjunk önnél. Ha beütöm a cégkeresőbe, hogy Jellinek Dániel, gyakorlatilag kiakad a számláló. Hány gazdasági társaság van a portfoliójában?
– Összesen úgy háromszáz. Nálam általában egy ingatlanhoz egy hitel és egy projektcég tartozik – meg persze vannak szubholdingok és kiszolgálóegységek –, hogy szeparáljuk a kockázatokat.
– Ráadásul a vállalatok jelentős részében ön vezető tisztségviselő, nemcsak cégbirtokos, vagyis megszámlálhatatlan mennyiségű papírt kell aláírnia. Kevés tulajdonos bonyolítja agyon ennyire az életét.
– Azért vannak még szofisztikált ingatlanos szereplők, illetve komplex bizniszek rajtam kívül is, de tény, hogy nagy hálózatot működtetünk – komoly adminisztrációval, back office-szal. Csak a folyamatszabályozásunk kitesz egy könyvespolcot.
– Nem volt ez mindig így: legendák keringenek arról, „pályakezdőként” hogyan lett papucskirály a Balatonnál, illetve miként alapozta meg sikereit Ausztráliában, ahol angolt és könyvelést tanult. De mi volt a kilövés pillanata?
– A 2000-es évek közepén kezdtem látható mennyiségű pénzt keresni, miután eladogattam a felszámolásokból vett ingatlanokat.
– Miből vásárolta meg, amiket eladogatott?
– Nem a pénztárcámból vagy a családunk kasszájából; édesanyám matematikatanár, apukám meg anyagbeszerző volt. Ír, francia, izraeli, amerikai, egyéb társbefektetőkkel dolgoztam, nem voltak különösebben ismert figurák. Ők akkortájt, az ezredforduló környékén már jelen voltak Magyarországon, de azt érezték: mindenki le akarja húzni őket. Én addigra felmértem a magyar piac lehetőségeit, hoztam nekik ingatlanokat, majd megállapodtunk, hogy a hozamelvárásuk fölötti profiton osztozunk. Az 1990-es évek végén, a 2000-res évek elején fillérekért lehetett ipari ingatlanokat vásárolni – jellemzően csődbe ment állami vállalatok „maradványait”. A X. kerületben például komplett irodaházat vettünk 20 millió forintért. Az a 20 millió ma persze több lenne, de higgye el, felfoghatatlanul kevés pénz volt az épület értékeihez képest.
– Mai fejjel elképzelhetetlen, hogy nem politikaközeli szereplők raboltak rá az efféle ingatlanokra.
– Vonal alatti ügyletek voltak ezek. Egyetlen szabály volt: kizárólag olcsón vásároltunk, majd amikor 2005–2007-ben felszöktek az árak, szinte mindent eladtunk, a befektetőtársaim rengeteg pénzt kerestek, és nekem is maradt belőle bőven. A külföldi partnerek szerettek volna új célpontokat találni, de akkoriban nem lehetett olcsó ingatlant találni.
– Egy külföldi partner azért megmaradt: az amerikai Stryker család jelenleg is kisebbségi tulajdonos az Indotekben. Róluk néhány hónapja megírtuk, hogy üzleti tevékenységük mellett közéletileg is aktívak: hagyományosan Soros Györggyel koalícióban küzdenek a Demokrata Pártért, most a Trump-rezsim ellen – az úgynevezett Democracy Alliance (Demokrácia Szövetség) keretei között.
– Biztosan nem a közéleti aktivitásuk miatt lettünk befektetőtársak. Az amerikaiakkal a közös sztorink a ’90-es évek végén kezdődött – a vak véletlen folytán. Az apósomnak volt egy rozsdamenetesacél-gyára, de egy vevő nem fizetett neki, így a cég végelszámolás alá került, én lettem a végelszámoló. Az a bizonyos vevő, egy félszélhámos pasas, látványsörfőző-berendezéseket forgalmazott az Egyesült Államokban. Nos, Stryker asszony akkori férje is rendelt tőle egy ilyen eszközt az éttermébe. Aztán egy delíriumos éjszakán arról is megegyeztek a felek, hogy a férj az egész forgalmazó vállalkozást felvásárolja – de az átvilágítás nyilván elmaradt. A lényeg, hogy Strykerék úgy vettek meg egy céget, hogy a társaság az adósunk volt, igaz, ők ezt akkor nem tudhatták.
– Hogy tudták meg?
– Volt Münchenben egy sörfőzős vásár, ahova szakmai érdeklődőként mentünk ki, és legnagyobb csodálatunkra kiállítási darabként megláttuk ott a saját sörfőző-berendezésünket. Az amerikaiak hozták el bemutatni. Mivel Németországban azonnali intézkedést lehet kérni, ha elismert követelésed van és az adósod el akarja vonni a fedezetet, mi lefoglaltattuk azt a vagyonelemet. Stryker asszony akkori férje később megjelent a vásáron, látta, hogy le van foglalva a gépe, nyilván ideges lett, majd felült egy Magyarországra tartó repülőre. Ideért, és egy csekk kitöltésével rendezte a 380 ezer dolláros tartozásukat. E különös megismerkedés után pedig elkezdtek velem befektetni a magyar ingatlanpiacon, jó sokat kerestünk velük abban a bizonyos 2005–2007-es időszakban.
– Meg később is.
– Amikor 2009-ben tombolt a gazdasági világválság, újra felhívtam őket azzal, hogy lesz lehetőség megint olcsón vásárolni, beszállhatnak a bizniszbe, ha akarnak. Mondták rögtön, hogy oké, de most már nem egy-egy projektcéghez társulnának, hanem az egész Indotek-vállalatcsoporthoz. A ma is élő szindikátusi szerződésünk szerint lehet magánhasználatú, úgynevezett lifestyle-ingatlanportfolióm, saját házam, nyaralóm, de egyébként minden befektetésünk közös. Mivel a gazdasági krízis hatásai bőven áthúzódtak 2010 utánra, az ingatlanárak régiós szinten még 2015-ben is alacsonyak voltak, sokáig lehetett olcsón vásárolni. Így beindultunk a plaza- és az irodapiacon is.
– Akkor önnek hivatalból szeretnie kell a gazdasági válságot hozó jelenségeket. Csettintett a koronavírus érkezésekor?
– Egyrészt: ahol emberéletekről van szó, ott az ember nem csettintget. Másfelől most nincs likviditási válság, a magyar fundamentumok alapvetően rendben vannak, a világ jegybankjai öntik a pénzt a gazdaságokra. Óvatosak vagyunk tehát a vásárlásokkal: nem esnek túlzottan az ingatlanárak, a hiteltörlesztési moratóriumok miatt nincs cash-flow nyomás a szereplőkön. Ezzel persze nem állítom, hogy ne lenne érdemes körülnéznünk a régióban.
– Az Indoteknek már van bevásárlóközpontja Marosvásárhelyen, Vitézy Tamás korábbi dalmáciai ingatlancsomagja is az önöké, szereztek apartmanházat Bulgáriában…
– Bulgáriában és például Lengyelországban más befektetési célpontjaink is vannak. Az amerikai társak erősen szorgalmazzák, hogy diverzifikáljunk, legyünk jelen több országban.
– Tehát hallunk majd a bevásárlásaikról a következő hónapokban is.
– Mivel az ingatlan inflációálló jószág, valószínűleg megéri befektetni akkor is, ha nincsenek extrán olcsó eladó ingatlanok.
– Ezt miért mondja? Pénzromlásos időszak előtt állunk?
– Mivel a jegybankok épp pénzbőséget teremtenek, ez fogyasztást fog generálni, helyreállnak a gazdaságok, viszont rettentően el lesznek adósodva egyes államok. Olaszországban például az államadósság a GDP 140 százaléka, és csökkenő hazai termék mellett ez felmehet akár 180 százalékra is. Ilyen körülmények között nem lehet kamatot emelni, mert meghal a gazdaság. Így viszont infláció lesz. Ez nemcsak olasz probléma, a nemzeti bankok nemigen fognak tudni kamatot emelni sehol sem.
– Ön a koronavírusidőszakban lett az irodaházbizniszben érdekelt Appeninn Holding legnagyobb részvényese. Ez nem őrült kockázat? Laikusként úgy gondolnánk, a cégek megtapasztalták, hogy a munkaerőt home office-ban is lehet alkalmazni, csökkentik majd a bérelt területeiket, vagyis nem kell ennyi irodaház, nem lehet majd jól keresni ezen a piacon.
– Nem tudjuk a jövőt, viszont vannak tapasztalataink. Az általam ismert vállalatvezetők szinte mind egyetértenek abban, hogy a home office hatékonysága brutálisan rossz, ráadásul a munkavállalók sem rajonganak érte. Ha a műszak egy részét választható módon otthon tölthetik, az más, de az állandó és kötelező házi munkavállalás legfeljebb a járványidőszak elején tűnt idillinek. Vagy már akkor sem. Ráadásul a vírusveszély inkább irodatér-megtartásra ösztönöz: a jövőben nem lehet majd sűrűn ültetni az embereket, visszaszorul a megosztott íróasztalhasználat, amikor az alkalmazott oda ül, ahol van hely. Mindenkinek lesz újra saját kis vacka a személyes holmijaival, a gyermekei fényképével. Ráadásul a budapesti irodaárak nem túl magasak; Londonban, New Yorkban vagy Szingapúrban talán érdemi megtakarítást tud elérni egy-egy cég az összébbhúzódással, de nálunk aligha.
– Tehát az irodapiac nem sínyli meg a vírust?
– A gazdaság lendületének visszaesése miatt biztosan lesz valamiféle korrekció, csökkenni fog a keresleti nyomás, de közben a kivitelezési költségek is lejjebb mennek. Tehát érdemi sokkra nem számítok.
– Vegyünk nagy levegőt, a múlt és a jövő után forduljunk rá a kényesebbnek tűnő jelenre. Eddig kevés interjút adott, de mindegyikből az a kép rajzolódott ki önről, hogy igyekszik távol tartani magát a politikától, nem utazik állami támogatásokra, ingyenpénzekre, nem indul közbeszerzéseken. Ehhez képest az utóbbi időszakban mintha stratégiát váltott volna: a nemzeti bank vagyonkezelőjétől ön vehette meg az MKB szanálása során elkülönített ingatlanok és követelések nagy részét, állami pályázaton jutott értékes svábhegyi telkekhez, majd jelentős Appeninn-tulajdonrészt vásárolt Tiborcz Istvántól. Ugyanez a tőzsdei cég összesen 14 milliárd forint kormánytámogatást is kapott nemrég a Club Aliga és egy balatonfüredi partszakasz, illetve kikötő fejlesztésre.
– Vegyük sorra, mert így ez a felsorolás erősen koncepciózus. Elöljáróban annyit, hogy van Magyarországon egy makrokörnyezet, amelytől nem tekinthetünk el.
– A Nemzeti Együttműködés Rendszerére gondol?
– Inkább úgy mondanám: az ország egyik sajátossága, hogy a kormányzat fajsúlyos szereplő, az állami újraelosztás mértéke körülbelül a GDP 50 százaléka. Tehát bizonyos méret fölött lesznek olyan bérlőink, akik vevői, beszállítói vagy egyéb leágazásai az államnak. Ezt lehet úgy fordítani, hogy közeledek a politikához, de talán nem fair. Ami pedig a konkrét ügyeket illeti, az említett MKB-csomagot az Indotek a Deloitte által szervezett nemzetközi pályázaton vásárolta meg – úgy, hogy korábban gyakorlatilag minden banktól vettünk már ingatlanokban megtestesülő vállalati fedezetköveteléseket. Ilyen háttérrel ne induljak el egy nemzeti banki tenderen? Az ön által említett svábhegyi telkeken pedig régóta próbált túladni az állam – sikertelenül –, így ezek lényegében lerohadtak. Nem másokat löktünk tehát el a lehetőség elől, hanem nyílt árverésen nyertünk.
– A Tiborcz-kapcsolat viszont érdekes előjátékkal indult: még az év elején eladta az emlegetett füredi kikötőt az Appeninn Nyrt.-nek. Aztán egy bő hónapja ön lett a tőzsdei cég legmeghatározóbb tulajdonosa a kormányfő veje helyett. Vagyis visszaszerezte a mólót – meg hozzá sok egyebet. Csodálatos körforgás!
– Ez két külön történet. Amikor annak idején eladtam a kikötőt, szó sem volt róla, hogy Appeninn-részesedést fogok vásárolni.
Konkrétan a sajtóból tudtam meg, hogy Tiborcz István társasága kiszállni készül a vállalatból. Rögtön érdeklődtem – tudomásom szerint más piaci szereplők is így tettek –, és az üzlet később megköttetett.
Egy ideje amúgy is ki akartunk lépni a tőzsdére, hiszen jó forrást teremt a további növekedésre, ha intézményi vagy kisbefektetőktől vonzunk be tőkét. Ami pedig a Club Aliga és a balatonfüredi ingatlan állami támogatását illeti: amikor a menedzsment ezeket a pályázatokat beadta, én még sehol nem voltam.
– Az a bizonyos menedzsment viszont még mindig a helyén van. Egyáltalán: átveszi majd a hatalmat az Appeninnben?
– A tőzsdei cégek szigorú közzétételi rendben működnek, olyan nincs, hogy a sajtón keresztül üzenünk a kisbefektetőknek, tulajdonostársaknak. Azt viszont elmondhatom: nagyon várjuk, hogy – a járványhelyzet enyhülésével – legyen közgyűlés. Ezen a részvényesek elé fogjuk tárni az általunk fontosnak tartott lépéseket a vállalat működését illetően.
– Tavaly két városképi jelentőségű budapesti ingatlan, a Sofitel és a Gellért szálló is az Indotekhez került, és bejelentették, hogy hamarosan felújítják a hoteleket. Tudott már tárgyalni erről például a főpolgármesterrel? Bízik önben?
– Nem vagyok politikus, nem kell operatív ügyekben miniszterekkel vagy a főpolgármesterrel egyeztetnem. Karácsony Gergely kabinetjével és az érintett kerületek illetékeseivel persze folyamatosan tárgyalunk. Minden partner rendkívül kooperatív, teljesen kiegyensúlyozott a kapcsolatunk.
– A Gellértet és a Sofitelt is továbbadja egyszer, vagy ezek mennek az „örökös” készletbe?
– Állandóan jönnek a vételi ajánlatok a két szállóra, de ezekre nagyon büszke vagyok, nem szeretném eladni egyiket sem.
– Tulajdonképpen mi hajtja? Legendák keringenek arról, hogy napi 15-16 órát dolgozik, alig alszik, és olyan szenvedéllyel adja-veszi az ingatlanokat, mint egy megrögzött Capitaly-játékos.
– Minden reggel jó kedvvel kelek fel, mert szeretem, amit alkotok. Van négy gyermekem, de ez nem azt jelenti, hogy őket akarom csípőből milliárdossá tenni.
A családommal abban maradtunk, hogy a vagyonunk meghatározó részét jótékony célra fordítjuk – még az életemben.
Addig pedig azt a tudást szeretném minél több tehetős embernek átadni, hogy támogatni és adakozni is csak jól érdemes. Azzal nem sokra megy a világ, ha például magunkat marketingelve adományozunk. Én szívesebben adok pénzt inkognitóban például olyan fundraising-eseményekre, amelyekkel tartósan meg lehet alapozni egy-egy karitatív vagy civilszervezet finanszírozását. Továbbá bevett módszerem, hogy ha üzleti konfliktusba keveredek valamelyik partneremmel, azt javaslom neki, a vitatott összeget adjuk jótékony célra, így nem marad tüske senkiben, sőt. Az Indoteknek van céges nyaralója, oda is úgy mehetnek a kollégák, ha cserébe egy saját maguk által kiválasztott ügyet támogatnak – nem pénzzel, hanem munkával. Nekem mindegy, hogy kutyamenhelyre mennek segíteni vagy ruhát visznek a Máltai Szeretetszolgálatnak. A lényeg, hogy érezzék, érezzük: felelősek vagyunk egymásért.
Ez az interjú nem készülhetett volna el olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!
#gazdaság#ingatlan#magyarok a világpiacon#Tiborcz István | https://www.valaszonline.hu/2020/06/29/jellinek-daniel-indotek-group-interju/ | https://web.archive.org/web/20230905143821/https://www.valaszonline.hu/2020/06/29/jellinek-daniel-indotek-group-interju/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborcz-helyere-lepett-de-nem-ner-lovag-n-exkluziv-interju-jellinek-daniellel | valaszonline.hu | hungarian-news | 2020-06-29 12:40:00 | [
"Jellinek Dániel"
] | [] | [] | [
"háttér"
] | [] |
50,693 | A NER üzleti köreinek kedvez a kormány egyik új rendelete | Veszélyhelyzetben is vannak fontos üzleti kérdések, például az örök sláger kiemelt nemzetgazdasági beruházások köre. Kijött három ilyen projekttel kapcsolatban egy rendelet, Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a neve ezek közül kettőnél is feltűnik: mind a Dél-Buda Millenáris Parkot építő EA Alfa 4 Kft., mind a Heinrich Udvart fejlesztő Heinrich Passage Kft. jelenlegi és volt tisztségviselői üzleteltek már vele. | Veszélyhelyzetben is vannak fontos üzleti kérdések, például az örök sláger kiemelt nemzetgazdasági beruházások köre. Kijött három ilyen projekttel kapcsolatban egy rendelet, Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a neve ezek közül kettőnél is feltűnik: mind a Dél-Buda Millenáris Parkot építő EA Alfa 4 Kft., mind a Heinrich Udvart fejlesztő Heinrich Passage Kft. jelenlegi és volt tisztségviselői üzleteltek már vele.
A józsefvárosi Heinrich Udvar megújítása, a Dél-Buda Millenáris Parkjaként emlegetett ingatlanfejlesztés és a büki iparterület is szerepel a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányrendeletben, amelyek mielőbbi megvalósítását a kormány nemzetgazdasági szempontból – a gazdaság fejlesztése és a munkahelyteremtés miatt – kiemelt jelentőségűnek tart.
Ezzel a rendelettel lehetővé teszik, hogy a beruházások eltérjenek a hatályos településrendezési előírásoktól vagy az OTÉK (országos településrendezési és építési követelmények) szabályaitól.
Így például a XI. kerület Vahot utcában, a Bikás park területén megépülő Dél-Buda Millenáris Park esetében „az építési határvonalon kívülre eső épületrész szélessége (kiugrása) a teljes homlokzathosszon legfeljebb 2 méter lehet.” Az ingatlant az EA Alfa 4 Kft. építi. A cég ügyvezetője – az Opten Kft. adatai szerint – 2019. szeptember végétől Balázs Attila, tulajdonosa pedig a Vabatowers Ingatlanfejlesztő Kft.. Ennek ügyvezetője szintén Balázs Attila, a tulaja pedig nem más, mint a cégvezető másik gazdasági társasága, a Bayer Construct Zrt. Ez a társaság tavaly nettó 22 milliárd forintos árbevételt ért el, adózott eredménye pedig 2,5 milliárd forint lett.
A kormányrendelet megjelenése előtt egy nappal a Válasz.hu, írt cikket Balázs Attiláról, akit a NER új üstökösének nevezett. Az üzletember januárban megvásárolta a balatonfüredi kikötőt az Appeninn Nyrt.-vel közösen. Az nyrt. Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető és annak tőzsdei holdingjába is bekerült Balázs Attila, még pedig úgy, hogy részvénycsomagját Mészáros Lőrinc köreitől szerezte meg – írta a lap. Ezzel pedig „különösen alkalmassá vált a közvetlen kormányzati támogatások, illetve a tízmilliárdos állami fejlesztési hitelek lehívására.”
A józsefvárosi ingatlanfejlesztés
A Heinrich Udvarban – a Mária utca 54. és az Üllői út 32. szám alatti épülettömbben – működött a Tilos Rádió, onnan tavaly kellett kiköltöznie. Az ingatlant lebontják (erről tanúskodik ez a kerületi dokumentum), és 195 parkolót is kialakítanak itt. Az épület helyi műemlék védettséget élvez, ami nem olyan erős védelem, mint az országos. Az épületből elbontott műemléki elemek csak úgy bonthatóak el a rendelet szerint, ha az ingatlanon újra beépítésre kerülnek.
Az 1893-ban épült Heinrich udvar rehabilitációját a Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt. végzi el, úgy hogy az ingatlanon lévő épületet elbontja, helyére pedig egy többfunkciós (lakó, szállodai, irodai, vendéglátói, kereskedelmi) épületegyüttest húz fel. A cég vezérigazgatója és egyedüli részvényese Illés László. A társaságban korábban még tag és vezető tisztségviselő volt Csurai András György és Szabó Zoltán is. A zrt. székhelye egyébként – az Opten Kft. alapján – ma is Csurai diósdi lakcímén található.
A másik volt cégtárs, Szabó Zoltán, nem más, mint a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója és tulajdonosa. A cég értékesítésének nettó árbevétele 2018-ban 3,3 milliárd forint lett és félmilliárdot könyvelt el adózott eredményként. A közgazdász végzettségű Szabó – a Magyar Narancs riportjában szerepelt – az egyetemen szobatársa volt Varga Mihály későbbi pénzügyminiszternek.
A Garage Kft. 2017-ben a Tiborcz Istvánnal is üzletelő Paár Attila cégével, a West Hungária Bau (WHB) Kft.-vel közösen nyerte el Millenáris-park kivitelezését 10,6 milliárd forintos ajánlattal. Emellett a két cég konzorciumot alkotva végzi el a Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületének műemléki helyreállítását. Az építkezés eredetileg tervezett költségei 26 milliárd forintról 35 milliárd fölé emelkedtek, de örökségvédelmi aggodalmak is felmerültek, mert az állam vissza akarja építeni a historizáló épület háborúban elpusztult újabb emeletét.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy az EA Alfa 4 Kft. és a Heinrich Passage Zrt. illetékesei miként értékelik a kormányrendeletben számukra biztosított egyedi építési lehetőségeket, de a kért időpontig egyik cégtől sem kaptuk meg a válaszokat. Amennyiben megküldik szerkesztőségünknek a reagálásokat, akkor közzé tesszük azokat.
A kormányrendeletben szereplő harmadik beruházás a Bük külterületén felépülő ipari park, amely idén készülhet el. A területfejlesztés 800 millió forintba kerül. Az összegből Bük 200 milliót TOP-programban nyert el. | https://pestihirlap.hu/2020/04/30/a-ner-uzleti-koreinek-kedvez-a-kormany-egyik-uj-rendelete/ | https://web.archive.org/web/20220818053457/https://pestihirlap.hu/2020/04/30/a-ner-uzleti-koreinek-kedvez-a-kormany-egyik-uj-rendelete/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-ner-uzleti-koreinek-kedvez-a-kormany-egyik-uj-rendelete | Pesti Hírlap | hungarian-news | 2020-04-30 20:34:00 | [
"Balázs Attila",
"Csurai András György",
"Illés László",
"Szabó Zoltán (Garage)",
"Tiborcz István"
] | [
"EA Alfa 4 Kft.",
"Garage Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt.",
"Vabatowers Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"protekció",
"engedély",
"jogalkotás"
] | [] |
50,694 | Megpecsételődött a belváros egyik legérdekesebb épületének sorsa? | Nemzetgazdasági szempontból kiemelt
Hasonló kiemelésről az elmúlt hónapokban számtalanszor hallhattunk, jelentése azonban nem egyértelmű: a hangzatos jelző valójában annyit jelent, hogy a projekt eltérhet az épp érvényben lévő településrendezési előírásoktól, illetve az Országos Településrendezési és Építési Követelményektől (OTÉK).
A megvalósítás ezzel nem csak gyorsabbá, hanem egyszerűbbé is válik, hiszen a tervek engedélyezésének folyamata is jóval könnyebbé válik a szokásosnál, cserébe viszont zöld út nyílik az utcaképbe vagy a környék stílusába kevésbé illő megoldások előtt, ezt a lehetőséget pedig a befektetők kihasználhatják. Nem feltétlenül kell persze ilyen kiemelés ahhoz, hogy egy épület képe teljesen megváltozzon – elég ehhez megnézni a mindössze néhány lépésnyire álló, papíron műemléki védettséget élvező, de nemsokára teljesen átalakuló Baross utca 40. példáját. | A egykori tervekkel ellentétben nem hajózható csatornaként, hanem széles szárazföldi útvonalként megvalósult Nagykörút és szűk környéke minél gyorsabb megmentésre szorul, hiszen az egymást túllicitálni vágyó üzletreklámok, a bulinegyed szélére tévedőket vonzó kocsmák, illetve az egykor a polgárság krémjének otthont adó házak együttes képe nem épp bizalomgerjesztő.
Épp ezért lenne fontos, hogy a járdák és üzletszintek tisztasága mellett az autósok és gyalogosok fölé nyújtózó épületek is megmeneküljenek, melyek őrzik a város századfordulós arcát. Hatványozottan fontos lenne ez az elmúlt két évtizedben kialakult Corvin-negyedben is, a felújítások helyett azonban bontásokkal, és az elődöknél lélektelenebb óriások építésével szembesült mindenki, aki arra járt. A trend néhány éve a körút másik oldalán, Józsefváros szélén is elindult: a Baross utca 40.-re 2004-es eladása óta több befektető is kivetette a hálóját, hogy újabb, modern szintekkel fejeljék meg a környék legidősebb lakóházát (ezeket itt mutattuk be), az álmok azonban sosem váltak valóra. Most azonban úgy tűnik, hogy a munkák végül tényleg megindultak, hamarosan pedig egy furcsa öszvér emelkedik majd ki az elmúlt években gyanús körülmények közt lepusztult ház romjai közül.
Nem lesz ez másképp az alig néhány méternyire álló, korábban az Ismeretlen Budapest sorozatunkban is bemutatott Heinrich udvar esetében sem: a szűk Mária utca felől gyárépületnek tűnő (ép. Sándy Gyula, 1912), az Iparművészeti Múzeum felé azonban neobarokk bérházhomlokzattal tekintő (ép. Hubert József és Móry Károly, 1893), L alakú óriást Pest egykor legvagyonosabb családja, a vaskereskedő Heinrichek építtették, összevonva az üzletet az otthonnal.
A vörös téglás oldalon az árut tartották, a lakóházban pedig saját otthonuk mellett a dolgozóik, illetve néhány, a belvárosban élni vágyó polgár bérlakása kapott helyet, a két különböző célú ingatlant pedig egy további raktárterületeket rejtő, ívelt udvarral kötötték össze.
A két világháború közt rövid időre a politika és az olimpiák világába is bepillantott család cége egészen az államosításokig működött, a területet pedig ezután a VASÉRT vette át, ami központi irodáit is ide költöztette. Az épületek ennek köszönhetően megúszták a szocializmus értelmetlen pusztítását. A rendszerváltás után pedig kisebb cégek raktárai, boltjai, zenekari próbatermek és lakók költöztek a falak közé, de hosszú éveken át a Tilos Rádió, 2012–2019 között pedig a fiatal tervezők egész sorának kitörési lehetőséget és műhelyteret adó Heinrich Alkotói Szint is itt működött.
Egy évvel ezelőtt azonban valami megváltozott, hiszen a bérlőknek el kellett hagyniuk az épületet, a kapuk pedig 2019 nyarán bezártak.
A fordulatnak volt előjele: a Magyar Nemzet Magazinjának egy 2011. januári anyagából már kiderült, hogy az épületet akkor már több éve egy spanyol befektető szerezte meg, aki hotelt, irodaházat és lakóházat tervezett a telekre.
A cikk szerint az első tervek 2009-ben jutottak a Műemléki Tanácsadó Testület elé, az akkor még csak ideiglenes műemléki védelmet élvező Heinrich udvarnak azonban csak a homlokzatait volt kötelező megtartani, így az udvari épületek bontása, illetve a lakóházi szárny megmaradt értékes részleteinek eltüntetése is lehetővé vált. A tervekből a válság hatására végül semmi sem lett, az L alakú telken lévő építmények minden tagja pedig 2011 augusztusában állandó műemléki védettséget kapott.
A bérlők egy évvel ezelőtti kiköltöztetése ennek ellenére intő jel volt, néhány héttel ezelőtt pedig meg is történt, amitől mindenki tartott: egy kormányrendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítették az ingatlanfejlesztést, amely egy 117 szobás hotelt és 218, döntően airbnb-re alkalmas lakás építését tartalmazza
– írta a Facebookon a józsefvárosi önkormányzat ellenzéki képviselője, Sátly Balázs, aki a Magyar Közlöny április 29-i számában vette észre a változtatást.
A kiemelés talán hirtelen döntésnek tűnik, ám az elmúlt hónapokban már voltak ennek előjelei: a Magyar Közlöny 2019. december 20-i száma például arról adott hírt, hogy az akkor már nyolc éve műemléki védettséget élvező együttes földszintes raktárépületeinek műemléki védettségét megszüntették, „tekintettel arra, hogy az a szakmai ismérveknek nem felel meg”, az épületek műemléki védettségét azonban továbbra is fenntartják,
tekintettel a Heinrich udvar épületeinek építészeti, képző- és iparművészeti, továbbá ipari- és kereskedelemtörténeti értékeinek megőrzésére
– írják. Kérdés persze, hogy miféle ismérvek hiánya indokolta a döntést, főleg annak fényében, hogy a rendelet épp az ipari- és kereskedelemtörténeti értéket említi az utcára néző tagok védettségének egyik okaként.
Az Indokolások Tára (2020. január 6.) tovább magyarázza a helyzetet:
Azon műemlék ingatlanok esetében, amelyekről a műemléki szakértői felülvizsgálat során bebizonyosodik, hogy a műemlékké nyilvánításhoz szükséges kiemelkedő műemléki értékkel nem rendelkeznek – többnyire az évtizedek során bekövetkezett részleges értékvesztés miatt –, azaz a műemlékké nyilvánítás céljának nem felelnek meg, a műemléki védelem megszüntethető. Ebbe az esetkörbe tartozik […]: a Budapest VIII. kerületben lévő úgynevezett Heinrich udvar, amelynek udvari raktárépületei jelentős műemléki értéket nem képviselnek.
Jelentős műemléki értékről talán tényleg nem beszélhetünk, az azonban vitathatatlan, hogy a bontásra ítélt raktárépületek hosszú évtizedeken át megőrizték a képüket, körülöttük pedig a város teljesen átalakult, így a védelem megszüntetése a város épített örökségének, illetve ipari örökségének megőrzése szempontjából egyáltalán nem tűnik kitűnő ötletnek.
A tulajdonviszonyok
Az épületegyüttes 1996-ban vált társasházzá: tulajdonosa ekkor a Hornimpex Holding, egy ingatlanhasznosító, illetve egy cipőimportőr volt, az utóbbiak együttesen is csak 24 százalékos tulajdonrésze azonban lassan megszűnt: előbbit a Hornimpex, utóbbit pedig az abból 2004-ben életre hívott Heinrich Udvar Kereskedelmi És Szolgáltató Kft. vette át, így 2006-ra az egész komplexum egy kézbe került. A projektcég tulajdonosai az első két évben a Hornimpex vezetői voltak, helyüket azonban 2006-ban előbb a Seychelles-szigeteken bejegyzett Larano Inc., négy hónappal később pedig a Burgosban bejegyzett Desarrollos Urbanisticos Orion SL vette át.
Nyilvánvalóan ők juttatták el tehát az első, 2009-ben született tervet a Műemléki Tanácsadó Testülethez, ami aztán – a fenti Kasztília Házhoz hasonlóan –, a válságnak köszönhetően kútba esett, így a Heinrich udvart a következő években raktár- és irodaterületként hasznosították.
A helyzet 2019-ben változott meg újra, nyilvánvalóan magával hozva a bérlők kiköltöztetését is: a tulajdoni jog teljes egésze az egy évvel korábban bejegyzett Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt. kezébe került, melynek vezérigazgatója Illés László, de az alapítás után rövid ideig Csurai András György és Szabó Zoltán is feltűnt a vezetésben, sőt, az ingatlanfejlesztő cég ma is Csurai lakcímén van bejegyezve.
A történet érdekességét azonban nem az ő személye, hanem Varga Mihály pénzügyminiszter egykori kollégiumi szobatársa, Szabó Zoltán adja, akinek Garage Ingatlanfejlesztő Kft. nevű, az elmúlt években egyre nagyobb bevételekhez jutó cége az egykori Tiborcz-üzlettárs Paár Attilához kötődő West Hungária Bauval közösen nyerte el a 18,7 milliárdos Millenáris Szélkapu projekt társkivitelezői szerepét – írta a Magyar Narancs. A két cégnek nem ez az egyetlen közös projektje, hiszen a Pénzügyminisztérium leendő Szentháromság téri épületében négy termet 2,1 milliárd forintért újítanak fel együtt (de ők végzik a teljes épület felújítását is, leszámítva a díszítőmunkákat), 2019 októberében pedig 27 milliárdos ajánlatukkal elnyerték a szegedi kézilabdacsarnok építési projektjét.
A cég 2019 szeptemberében előterjesztéssel fordult a józsefvárosi önkormányzathoz, melyben ugyan egy kapubehajtó útcsatlakozását kérték, de a leírásban azt is elárulták, hogy
Kérdés, hogy mindez mit jelent: teljes lebontást biztosan nem, hiszen a műemléki védelem a két, utcára néző épületre továbbra is érvényes, bár ez a védelem nyilvánvalóan – az elmúlt évek ilyen eseteihez hasonlóan – bármikor eltüntethető.
A látványtervek egyelőre nem elérhetők, így kérdés, mekkora átalakulásról van szó, és mekkora változást jelentene ez az egykor fákkal szegélyezett Üllői út képében. A cég a projekt leendő oldalának tárhelyét már megvásárolta (heinrichpassage.hu), így nemsokára néhány képen talán már látni fogjuk, mivé válhat a századfordulós Budapestnek egy eddig jókora szerencsével megmaradt darabja.
Kiemelt kép: A szerző felvétele | https://24.hu/kultura/2020/05/09/muemlekvedelem-heinrich-udvar-epuletbontas-ismeretlen-budapest/ | https://web.archive.org/web/20210925193720/https://24.hu/kultura/2020/05/09/muemlekvedelem-heinrich-udvar-epuletbontas-ismeretlen-budapest/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megpecsetelodott-a-belvaros-egyik-legerdekesebb-epuletenek-sorsa | 24.hu | hungarian-news | 2020-05-09 20:41:00 | [
"Szabó Zoltán (Garage)"
] | [
"Garage Ingatlanfejlesztő Kft."
] | [
"Bp. VIII. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"műemlékvédelem"
] | [] |
50,695 | Jászai Gellért kivásárolta Mészáros Lőrincéket a 4iG-ből | A Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett információk szerint a Jászai Gellért érdekeltségében lévő KZF Vagyonkezelő Kft. megvásárolja a Mészáros Lőrinchez köthető Opus Global Nyrt. és a Konzum PE Magántőkealap informatikai vállalatban lévő részvénycsomagját. | A Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett információk szerint a Jászai Gellért érdekeltségében lévő KZF Vagyonkezelő Kft. megvásárolja a Mészáros Lőrinchez köthető Opus Global Nyrt. és a Konzum PE Magántőkealap informatikai vállalatban lévő részvénycsomagját. Az üzletember, aki tavaly június óta már a 4iG legnagyobb befektetője, az adásvétel lezárását követően 61,79 százalékra növeli részesedését az informatikai társaságban – derül ki a 4iG közleményéből.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett bejelentés értelmében Jászai Gellért vagyonkezelő társaságán keresztül megvásárolja az Opus Global Nyrt. és a Konzum PE Magántőkealap tulajdonában lévő 4iG részvényeket. A felek az Opus 9,95 százalékos, valamint a Konzum PE 11,63 százalékos részvénycsomagjának megszerzéséhez szükséges adásvételi megállapodásokat az igazgatóságok és a tulajdonosi hozzájárulásokat követően megkötötték.
Ezzel Jászai Gellért teljesen kivásárolta Mészáros Lőrincéket a 4iG-ből.
A most bejelentett ügyletek jelentős változást eredményeznek a társaság tulajdonosi szerkezetében, Jászai Gellért ugyanis közvetett módon – IKON Befektetési Alapkezelő Zrt.-n és a KZF Vagyonkezelő Kft.-n keresztül – a társaság mindösszesen 61,79 százalékos részvénycsomagját tulajdonolja majd, amely szavazatok 63,86 százalékos arányát biztosítja.
Az utóbbi időben a 4iG hasított az állami tendereken, amelynek köszönhetően a társaság árbevétele jelentősen megnőtt. A vállalat emellett korábban azzal is bekerült a hírekbe, hogy ajánlatot tett a Telekom informatikai leányvállalatára, a T-Systemsre, az ügylet azonban végül meghiúsult. | https://24.hu/belfold/2020/07/01/jaszai-gellert-meszaros-lorinc-4ig/ | https://web.archive.org/web/20220108151820/https://24.hu/belfold/2020/07/01/jaszai-gellert-meszaros-lorinc-4ig/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jaszai-gellert-kivasarolta-meszaros-lorinceket-a-4ig-bol | 24.hu | hungarian-news | 2020-07-01 00:00:00 | [
"Jászai Gellért",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Konzum PE Magántőkealap",
"KZF Vagyonkezelő Kft.",
"Opus Global Nyrt."
] | [] | [
"informatika",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"tőkealap"
] | [] |
50,696 | Varga Zoltán és a Central: egy baloldali oligarcha pályaíve | A baloldal oligarchái lényegében az egész magyar közéletet behálózzák. Gazdasági erejük, politikai kapcsolataik révén jelentős befolyást gyakorolnak az ellenzéki sajtóra, a véleményformáló elitre, vagyis az egész hazai nyilvánosságra. Egy ilyen pénzember Varga Zoltán, aki nemrég azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a tulajdonában lévő Central Médiacsoport Zrt.-nél a koronavírus-járványra hivatkozva jelentősen csökkentette az újságírók fizetését, miközben mintegy másfél milliárdos osztalékot vett fel. | 2020.07.02. 06:05
A baloldal oligarchái lényegében az egész magyar közéletet behálózzák. Gazdasági erejük, politikai kapcsolataik révén jelentős befolyást gyakorolnak az ellenzéki sajtóra, a véleményformáló elitre, vagyis az egész hazai nyilvánosságra. Egy ilyen pénzember Varga Zoltán, aki nemrég azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a tulajdonában lévő Central Médiacsoport Zrt.-nél a koronavírus-járványra hivatkozva jelentősen csökkentette az újságírók fizetését, miközben mintegy másfél milliárdos osztalékot vett fel.
Különös fénytörést ad a történteknek, hogy Varga többször is nyilatkozott arról a felelősségről, amelyet azok az emberek jelentenek számára, akik a cégeinél dolgoznak. – Nálam van majdnem kétezer dolgozó áttételesen, ami óriási felelősség, ez kétezer család. Azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy ezt a felelősséget föl is vállaljuk – fogalmazott korábban a milliárdos az akkor még Simicska Lajos tulajdonában levő, ellenzéki irányultságú Hír TV-ben.
De nézzük, ki is valójában Varga Zoltán.
Az üzletember saját elmondása szerint egy viszonylag szegény bonyhádi bányászcsalád sarjaként látta meg a napvilágot 1967-ben. Mint mondta, első üzleteit tízévesen ütötte nyélbe, amikor nyulakat tenyésztett és adott el.
Első számottevő üzleti vállalkozásába 1984-ben fogott bele, az egyetem mellett napszemüvegeket hozott be Lengyelországból, és ezeket adta el itthon.
Bonyhádi bányászlegény
A pécsi „közgázon” diplomázott 1990-ben, azaz közgazdász végzettsége van, először a Budapesti Értéktőzsdén dolgozott, majd a Crédit Suisse First Bostonnál helyezkedett el. Későbbi mentorát, barátját is ez utóbbi munkahelyen ismerte meg, aki bevezette a pesti értelmiségi közegbe: Ungár András, a Budapesti Ingatlanhasznosítási és -fejlesztési Nyrt. (BIF) tulajdonosa előbb ügyfele volt a Crédit Suisse-nél, majd a BIF-nél tulajdonostársak lettek. – Andrással soha nem volt semmilyen pénzügyi vitám, kettőnk között a kapcsolat nagyon-nagyon jó volt – mondta Varga egy korábbi interjúban, ahol hozzátette: Ungár 2006-os halála nagyon megviselte.
A befektető azóta hosszú utat járt be, 2020-ban Magyarország 61. leggazdagabb embere lett a Forbes listája szerint.
Kockázati tőkealapok
A 2000-es évek második felében Varga figyelme a kockázati tőkealapok felé fordult, 2009 áprilisának végén alakult meg a Central Fund Kockázati Tőkealap, „amely a hazai intézményi befektetői piac legfontosabb szereplőinek részvételével, 5,2 milliárd forintos jegyzett tőkével alakult meg” – írta akkor a kezdeményezésről a Piac & Profit. A Varga érdekeltségi körébe tartozó Central Fund nyert a Jeremie I. kiíráson, és magvető (seed) alapot indíthatott a Jeremie II. kiírása után is. Ezeknek a programoknak a célja az induló, illetve növekedési életszakaszban lévő innovatív mikro-, kis- és középvállalkozások tőkehelyzetének javítása, amire a válság miatt volt szükség. A pénz az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül az új Széchenyi kockázati tőkeprogramok alapjába folyt, amelyre Vargáék is pályáztak és nyertek.
A Jeremie-programba bevont, befektetésre kiszemelt vállalkozások „sokkolóan” rosszul teljesítettek, egy náluk teremtett munkahelyre 81 millió forintot áldoztak az adófizetők – összegzett 2016-ban a Figyelő. Az egyetlen alap, amelynek cégei összességében nyereségesek voltak, a Central Fund volt, ám a lap cikke szerint akadtak itt is furcsaságok: Varga Zoltán egyszerre volt érdekelt a tőkealap-kezelőben és az egyik portfóliócégében. – A Central Group Media Holding Kft. az a társaság, amely a Sanoma magyarországi médiacsomagját 2014-ben megvette. Előtte az Opten cégadatbázisában fellelhető információk alapján négy éven keresztül a Central Fund volt az egyik tulajdonosa, amelynek egyik (manapság többségi) részvényese Varga Zoltán – írta akkor a Figyelő. A számos további furcsaságot feltáró cikk szerzője Bukcsy Péter volt, aki azóta a G7 gazdasági portál újságírója lett, amely a Central Médiacsoport tagja. Az újságíró azóta nem írt Varga Zoltán ügyeiről.
A magyar Rupert Murdoch
A Central Médiacsoport 2014 óta van Varga Zoltán tulajdonában. A cégcsoport lapjai korábban a Sanoma finn céghez tartoztak, amely 2014 áprilisában jelentette be, hogy eladja magyarországi érdekeltségét egy magyar pénzügyi befektetőnek, amely a Central Fund volt.
Varga Zoltán pont ekkor esett el egy évi ötmilliárdos biznisztől, az állam átvette a cégétől a mobilparkolást. – Hadd hangsúlyozzam: technokrata szemlélettel rendelkező pénzügyi befektető vagyok, függetlenként próbálok mozogni a médiapiacon. A vállalkozás célja a szórakoztatás és a profit. A 24.hu portálon kívül nincs is politikai termékünk – nyilatkozta Varga a balliberális értékrendű 24.hu portálról a Médiapiac.com-nak 2016-ban.
A 888.hu-n megjelent korábbi Varga Zoltán-portré szerint az üzletember terve kezdetben az volt, hogy feldarabolja a Sanomát, és részenként eladja. Aztán teljesen váratlan dolog történt, ahogy gyakran hangoztatja: beleszeretett a termékeibe – írta az online portál, amelynek a befektető egyik ismerőse arról is beszámolt, hogy Varga leginkább abba a képbe szeretett bele, „amit a termékek által kezdett elhinni magáról. Azt gondolja, ő a magyar Rupert Murdoch” – foglalta össze a 888.hu. A portál forrása hozzátette:
Varga Zoltánt idegesíti, ha a Story vagy a Best magazinokkal azonosítják portfólióját, szíve csücske a Nők lapja és a balliberális 24.hu.
– A pletykagyáros kifejezés szégyenletes számára, pedig több szempontból is találó, megállja a helyét – mesélte róla a 888.hu forrása.
Saját elmondása szerint Varga portfóliója nagy részben nőknek szóló lapokat dob piacra, ez alól a 24.hu az egyetlen kivétel, amely szerinte független, és ő maga nem befolyásolja a lap irányvonalát.
A képet némileg árnyalja, hogy az utóbbi években kikkel töltötték fel a szerkesztőséget: egykori népszabadságos újságírók, Simicska-árvák és más balliberális médiumok korábbi újságírói alkotják a 24.hu derékhadát.
Az olvasó alig találkozhat olyan cikkel, amely a nyilvánvaló gazdasági eredmények ellenére legalább méltányos lenne a kormánnyal vagy a jobboldali szereplőkkel. Erre példa, hogy 2016 márciusában a 24.hu videósa, Katz Dávid a miniszterelnök lányának várandósságából próbált ízléstelen viccet faragni. – Amikor láttam a felvételt, azonnal azt mondtam: ez vállalhatatlan. Le is vettük, elnézést kértünk, hölggyel így nem beszélünk – mondta Varga Zoltán az eset kapcsán, ám Katz a mai napig az online portál munkatársa.
Szintén 2016-ban az ellenzék kegyeit kereső RTL Magyarország megpróbált részesedést vásárolni a cégben, ám ezt végül meghiúsította a Gazdasági Versenyhivatal.
A Central Médiacsoport gazdasági szempontból sikeres vállalkozás: habár árbevétele csökkent, a 2018-as 12,28 milliárd forintról 11,32 milliárd forintra esett 2019-ben, ám a profitot megduplázva 1,13 milliárd forinttal zárták 2019-et. Ezt a pénzt osztalékként vették ki a cég tulajdonosai, mint azt cikkünk elején jeleztük.
Varga külföldön is terjeszkedik: felvásárolta a Novelty nevű gasztrooldalt, valamint a lengyel Premium Mobile mobilszolgáltatót, beszállt egy repülőautót fejlesztő szlovák startup cégbe és egy argentin fapados légitársaság projektjébe, valamint tőzsdére vinné a lengyelországi Wydawnictwo Szkolne iPedagogiczne (WSiP) kiadót.
Offshore-lovag
Varga Zoltán neve felmerült a Panama-iratok botrányában is, a hozzá kapcsolódó cégháló több tagjában feltűnt egy Dorel Securities nevű, Panamavárosban bejegyzett cég.
Az Origo.hu 2016-os cikke szerint Varga Zoltán két offshore hátterű cégben töltött be vezető pozíciót, az Adaimmo Ingatlanforgalmazó Kft.-ben, valamint a Hybrid Logistics Kft.-ben volt ügyvezető. Az efféle, adóparadicsomokban bejegyzett cégeket leginkább adóoptimalizálás céljából szokták alapítani, vagyis akkor, ha a cégvezető nem akar hazájában adót fizetni. Varga Zoltán ezzel természetesen törvénysértést nem követett el, az efféle módszerek inkább erkölcsi problémákat vetnek fel.
Az egyik éttermi beszállító cégével kapcsolatban feljelentést tett, Varga állítása szerint a tulajdonostársai kirabolták őt. A milliárdos elmondta: 51 százaléknyi tulajdonrészük volt, ám a cégben egy év után „már nem volt semmi”. – Csak azt gondolom, amikor a befektetés megtörtént, a tulajdonostársak már nem jó szándékkal közelítettek – emlékezett vissza.
Ellentmondásos figura
Mint arról fentebb beszámoltunk, Varga Zoltán az alkalmazottai iránti felelősséget hangsúlyozta egy korábbi interjúban, majd vélhetően magának és társainak 1,5 milliárdos osztalékot fizetett ki, miközben a járványra hivatkozva csökkentette az alkalmazottai bérét.
A korábbi, Veiszer Alindának (Hír TV) adott interjút úgy zárta a milliárdos, hogy reméli, Magyarország ötven év múlva „tisztességes, becsületes, értékalapú és szerethető” lesz, ám ezzel a jövőképpel szembemegy az általa vezetett korábbi offshore birodalom.
Varga Zoltán függetlennek vallja magát, miközben kifejezetten kormányellenes médiumot működtet.
Nyilatkozatai egyikében kiemelte, hogy nem kapnak állami hirdetést. Lapunk nem hivatalosan úgy tudja, hogy az üzletember 2016 végén nemet mondott arra, hogy a kvótaellenes népszavazás kapcsán a magyar állam hirdessen a Central Médiacsoportnál.
Varga Zoltán korábban már magyarázkodni is kényszerült. A Hír TV-s interjúban úgy fogalmazott: „Azt el kell hogy mondjam, hogy nagyon nagy volt a félelem a kezdet kezdetén. […] Rengeteg embert hallottam, hogy kinek vagyok a strómanja. Talán három év után elmondhatom: önálló vagyok, én vettem, saját pénzemből vettem” – fogalmazott Varga Zoltán a Central Médiacsoportról.
Sanoma
Varga Zoltán
balliberális ellenzék
BALOLDALI OLIGARCHA
Panama-iratok
Central Médiacsoport
MÉDIAMOGUL
24.hu
ellenzéki sajtó
ellenzék | https://magyarnemzet.hu/belfold/egy-baloldali-oligarcha-palyaive-8322258/ | https://web.archive.org/web/20210622172421/https://magyarnemzet.hu/belfold/egy-baloldali-oligarcha-palyaive-8322258/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varga-zoltan-es-a-central-egy-baloldali-oligarcha-palyaive | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2020-07-02 15:59:33 | [
"Ungár András",
"Varga Zoltán (Central)"
] | [
"Central Digitális Média (CDM)"
] | [] | [
"offshore",
"háttér",
"média",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"tőkealap",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [
"Jeremie-pályázatok"
] |
50,697 | Habony emberei újabb cégben kaptak fontos pozíciót | A tavaly alakult Századvég Konjunktúrakutató a minap csaknem 10 milliárdos megbízást kapott a kormányzattól.
Halkó Gabriella egyre több Habony-közeli cégnél kap pozíciót, ezúttal a Századvég Konjunktúrakutatónál állítottak fel felügyelőbizottságot, és abban lett tag.
Volt élettársával, Jáksó Lászlóval együtt az üzletasszony a kormányfői tanácsadó, Habony Árpád baráti körébe tartozik.
Az elmúlt hónapokban igazgatósági tag lett azokban a cégekben, amelyek az ugyancsak a baráti körhöz tartozó Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz kerültek, így a vasúti kocsikat gyártó és mesés egyiptomi megbízást elnyert Magyar Vagonban, és ugyanilyen pozíciót kapott a hazai szerencsejáték-biznisz zászlóshajójában, a Las Vegas Casino Zrt.-ben. | olvasási idő
1 perc
megjelent
2020.07.02. 12:00 | https://hvg.hu/360/202027_szazadveg_konjunkturakutato_habony_emberei | https://web.archive.org/web/20210623003326/https://hvg.hu/360/202027_szazadveg_konjunkturakutato_habony_emberei | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/habony-emberei-ujabb-cegben-kaptak-fontos-poziciot | HVG360 | hungarian-news | 2020-07-02 16:33:25 | [
"Halkó Gabriella",
"Kovács Lóránd"
] | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Las Vegas Casino Kft.",
"Századvég Konjunktúrakutató Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"tanácsadás",
"klientúra"
] | [] |
50,698 | Beveszik Tihanyt, ha kell, elhordják a fél hegyet | Tehetetlenül nézzük évek óta, ahogy hazánk egyik legszebb vidékét, a Balaton környékét gyorsan és visszavonhatatlanul bekebelezi a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Ha kell, átírják a törvényeket, hogy fákat vághassanak ki, garázst építhessenek a Balaton-Felvidék egyik legszebb hegyén, ha meg úgy van, hogy világörökségi, környezetvédelmi szabályok akadályozzák a nyaraló és a hozzá tartozó medence megépítését, egyszerűen belekalkulálják az árba az esetleges bírságokat. Aki azt hitte, hogy az egységes látképű egykori halászfalu, Tihany talán megússza, óriásit tévedett. | Tehetetlenül nézzük évek óta, ahogy hazánk egyik legszebb vidékét, a Balaton környékét gyorsan és visszavonhatatlanul bekebelezi a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Ha kell, átírják a törvényeket, hogy fákat vághassanak ki, garázst építhessenek a Balaton-Felvidék egyik legszebb hegyén, ha meg úgy van, hogy világörökségi, környezetvédelmi szabályok akadályozzák a nyaraló és a hozzá tartozó medence megépítését, egyszerűen belekalkulálják az árba az esetleges bírságokat. Aki azt hitte, hogy az egységes látképű egykori halászfalu, Tihany talán megússza, óriásit tévedett.
Tihany nemcsak a Balaton-felvidék, de egész Magyarország egyik legszebb fekvésű települése. Geológiailag kivételesen sokszínű, lehet fürdeni, kirándulni, a dombról pedig páratlan kilátás nyílik a Balatonra. A Tihanyi-félsziget világörökségi várományos helyszín, nem csoda, hogy itt sokáig nem lehetett giccses, tájidegen nyaralókat találni: nagyon vigyáztak rá, hogy megmaradjon az ősi halászfalu jellege. A nyaralók többsége valamilyen formában őrzi a településre jellemző jegyeket, ilyenek a terméskő, a nádtető, az erdősebb részeken a házak többsége belesimul a környezetbe, a kertben magas fák sorakoznak.
A tihanyi apátságtól indulva rövid séta a Visszhang-domb, nagyjából itt kezdődik Tihany Óvárnak nevezett része, ahonnan lélegzetelállító látvány nyílik a tóra. Ez nem nyaralóövezet, hivatalosan külterület, nem is olyan régen itt még csak szőlősök, gyümölcsösök voltak, amiken legfeljebb egy kis gazdasági épület volt.
Az egykor teljesen zöld terület azonban mintha kezdené elveszíteni külterület jellegét. Az elmúlt években a nagyjából két-három utca által határolt terület benépesült, a gyümölcsösök és szőlők gazdát cseréltek, és bár itt tényleg nem építhető lakóépület, fantasztikus házakat, villákat húztak fel, melyek hivatalosan mezőgazdasági épületek „lakófunkcióval”. A szőlőültetvények sok helyen még megvannak, de ami maradt a zöldből, annak általában mennie kellett, hogy elférjen a medence.
Ha az ember elindul a Visszhang domb felől az egyik zsákutcában, fás, bokros területre ér, ahonnan tényleg elképesztő látvány nyílik a Balatonra. Van itt egy-két nyaraló, de az épületek nem túl nagyok, szépen belesimulnak a tájba.
Aztán az ember egyszer csak elér az utca végére, és azt látja, hogy valaki itt elhordta a fél hegyet.
Az összesen majdnem 9 ezer négyzetméteres telken a tulajdoni lap szerint egészen múlt év végéig szőlő, rét és gyümölcsös volt. Most ugyanott egy óriási gödör található, amin az építési engedély szerint egy 385 négyzetméteres, lakófunkcióval is rendelkező mezőgazdasági épület lesz, pazar kilátással.
Egy utcával feljebb már jóval sűrűbben beépült Óvár. Nemrégiben írt róla az Index, hogy itt van Dzsudzsák Balázs medencés nyaralója, szinte a szomszédjában pedig Rogán Cecília vásárolt meg áprilisban egy telket 143 millióért. Elvileg az itt álló házak is mezőgazdasági épületek, tehát elvileg olyan kis házak, amelyben azonk kívül, hogy a kertműveléshez szükséges eszközöket tárolják, aludni is lehet. A környéken szinte mindenhol van medence, holott a helyi rendelet szerint ez tilos lenne, „fürdőzési célra” medencét építeni - elvileg - csak néhány kiemelt övezetben lenne lehetőség.
A természetkárosítás-gyanús építkezések az elmúlt években felpörögtek a település más, korábban éppen a zöld környezet miatt kedvelt részein is. A Halász utca és az Alsókopaszhegyi utca között fekvő telkek szépségüket nemcsak fekvésüknek, de a rajtuk található sűrű, buja növényzetnek és a magas ősfáknák köszönhetik. Errefelé a telkek csak kis részét elfoglaló, a fák között szinte megbújó nyaralók álltak, vagy nem is volt rajtuk épület.
Mostanában azonban itt is felütötte a fejét az az egészen érthetetlen trend, ami Budán: emberek rengeteg pénzért, szabályokat kijátszva vagy semmibe véve vesznek maguknak telket az erdő közepén, csak azért, hogy aztán a saját otthonuk teljes területén kiirtsák a fákat és letérkövezzék a földet.
A Halász utcában több olyan ház is épült az elmúlt időkben, ami sokkal nagyobb, mint a környező nyaralók, a fákat pedig szinte teljesen kiirtották.
Az általunk megkérdezett építész szerint a szabálytalanságoknak kedvez az az építési törvény, amit a kormány 2017. január elsején léptetett életbe, és ami megszüntette rengeteg épülettípus és építési munka engedélyeztetését. Ennek értelmében elég bejelenteni az építési munkákat az önkormányzatnál, így az építésfelügyeleti hatóság is legfeljebb annyit tud ellenőrizni, hogy megtörtént-e a bejelentés, és rendben vannak-e az engedélyek - amik viszont a törvény értelmében nem szükségesek.
A törvény miatt nagyon nehéz a szabálytalan építkezések ellenőrzése, még ha az önkormányzat komolyan is veszi a feladatát, és megpróbálja leállíttatni az építkezést, nincsen eszköz a kezében arra, hogy ezt kierőszakolja. A hatóságok önmaguktól nem lépnek, ezt pedig tudja az építész és az építtető is, így komolyabb aggódnivalójuk nincsen.
Még ha valóban tenni is akar valaki a szabálytalanságok ellen, az olyan sokáig tart, hogy mire bármit léphetnének, az építmény már áll. Mivel épületet szinte soha nem bontanak el, a visszabontást is csak nagyon ritkán rendelik el, általában az történik, hogy kiszabnak egy nagyobb bírságot.
Tihanyban a 3000 négyzetméternél nagyobb telkeken lehet olyan épületet felhúzni, amiben lakni is lehet (de hivatalosan nem lakóépület). A beépítés mértéke 3 százalék lehet, ami azt jelenti, hogy akár több száz négyzetméteres „gazdasági épületet” is felhúzhatnak. Mindezt egyszerű bejelentéssel, és a végén valószínűleg senki sem ellenőrzi, pontosan milyen célt szolgál az épület.
Az építész szerint a medencékkel is könnyű visszaélni: nagyon határozottan tiltják az olyan medencék építését, melyek célja a fürdőzés, de a kerti tóról vagy az esővíztározóról nem rendelkeznek. Azt meg mindenki elképzelheti, milyen bonyolult folyamat lenne így bizonyítani, hogy a medencében Gucci fürdőruhában szoktak koktélozni, és nem kiskacsák úszkálnak a vízben. De ha még sikerül is, kérdés, hogy lebontatják, vagy egyszerűen megbírságolják a tulajdonost. Az építész azt mondta, ezeket a bírságokat ma már jellemzően beleépítik a beruházás költségeibe. Noha nyilván az építészek és az építtetők is tudják, hogy amit tesznek, nem helyes, ez az eljárás gyakorlattá vált nemcsak a Balaton környékén, de az egész országban.
A 2017-es törvénnyel jelentősen nőtt az építési engedély nélkül végezhető munkák köre, gyakorlatilag alig maradt olyan, ami ma is engedélyköteles. Bár hivatalosan azzal magyarázták a rendelkezést, hogy ezzel is csökkenteni lehet a bürokráciát, úgy tűnik, az intézkedéssel a kormányközeli beruházások és a baráti építkezők dolgát könnyítették meg.
Az ilyen engedélyeket azonban már nem a helyi önkormányzatok adják ki, hanem a kormányhivatalok. Ez azt jelenti, hogy a helyi építési sajátosságokat jól ismerő önkormányzat helyett a megyei kormányhivatalban döntik el, mi épülhet az adott településen. Tihany esetében ez a veszprémi kormányhivatal.
Az építkezésekkel kapcsolatos kérdéseket tettünk fel a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak, de választ két hét várakozás után nem kaptunk. Megkerestük Tihany főépítészét is, aki válaszában azt írta, a község jegyzője 2013 óta nem rendelkezik építésügyi hatósági jogkörrel.
„Tihany-Óvár területét - az építési ügyekben - az építési hatóságon túl a természetvédelmi és örökségvédelmi szakhatóságok is felügyelik, akiknek vétójoguk van egy-egy hatósági építési engedély megadásával kapcsolatban. Feltételezem, hogy ezek a hatóságok - a legjobb tudásuk szerint - az országos és a helyi építésügyi jogszabályoknak megfelelően adták ki a hatósági engedélyeket” - írta válaszában Bujdosó Judit főépítész. | https://444.hu/2020/07/02/beveszik-tihanyt-ha-kell-elhordjak-a-fel-hegyet | https://web.archive.org/web/20231001092904/https://444.hu/2020/07/02/beveszik-tihanyt-ha-kell-elhordjak-a-fel-hegyet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/beveszik-tihanyt-ha-kell-elhordjak-a-fel-hegyet | 444 | hungarian-news | 2020-07-02 00:00:00 | [
"Csányi Sándor",
"Garancsi István",
"Hernádi Zsolt"
] | [
"CDHT Hotel Projekt Kft."
] | [
"Tihany",
"Veszprém megye"
] | [
"idegenforgalom",
"építőipar",
"klientúra",
"jogalkotás",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
50,699 | Orbánék elmagyaráztatták, miért közérdek, ha minden hozzájuk tartozik | Az önállótlanná tett Alkotmánybíróság olyan zsilipet nyitott meg a kormányzati médiakonglomerátum létrehozásának védelmében, amely bármely területen tág teret adhat az Orbán-közeli monopóliumoknak.Az Alkotmánybíróság (AB) minapi döntése alapján elegendő egyetlen varázsszót papírra vetniük az indoklásnál:
„közérdek”.
Ennek a lényegében minden mást felülíró minősítésnek a perdöntő voltát a testület a 476 termékből álló médiaportfóliót egyesítő Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrejöttének körülményeit kifogásoló, az ellenzéki képviselők által közösen jegyzett indítvány kapcsán mondta ki.
Bár a vizsgálat kezdeményezői szerint súlyosan sérült az alaptörvény – illetve az általa is garantált szabadpiaci verseny és médiapluralizmus –, amikor a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a konglomerátum létrejöttét, az, hogy a fékek és ellensúlyok szerepre hivatott személyek vagy szervezetek közül senki nem akadályozhatja meg a döntést, az AB szerint cseppet sem aggályos. | Az Európai Bírósághoz fordul az Európai Parlament a zár alól feloldott magyar pénzek miatt. Óriási részvénycsomagot kapott a Mol felső vezetése. Magyarok helyett vietnámiakat vesz fel egy akkugyártó, alig talál hálapénzes orvosokat a Nemzeti Védelmi Szolgálat. Az izraeli túszok egy része gyógyszerhez juthat. Mi Hodász András új küldetése? | https://hvg.hu/360/202027__mediakoncentracio__kesmadontes__elkullogo_ab__kozerdek_jellegu_maganerdek | https://web.archive.org/web/20210625130034/https://hvg.hu/360/202027__mediakoncentracio__kesmadontes__elkullogo_ab__kozerdek_jellegu_maganerdek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orbanek-elmagyaraztattak-miert-kozerdek-ha-minden-hozzajuk-tartozik | HVG360 | hungarian-news | 2020-07-06 11:12:47 | [] | [
"Alkotmánybíróság",
"Gazdasági Versenyhivatal (GVH)",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Médiatanács"
] | [] | [
"média",
"ítélet/döntés",
"versenykorlátozás - kartell",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
50,700 | “Opportunistaként csaptunk a maszkbizniszbe” – kamupapíros kínai maszkok Magyarországon | Súlyos hiányosságai lehetnek azoknak az FFP2-esként hirdetett maszkoknak, amiket kétes hitelességű minőségi tanúsítványok kísérnek a magyar webshopokban. Alig találni olyan FFP2 minősítésűként reklámozott maszkot, ami biztosan hiteles megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkezik — erre jutottunk, amikor átnéztük a honi interneten rendelhető szájmaszkok kínálatát. A kétes dokumentációval érkező szájmaszkok között több olyan is volt, ami európai állami szervek mérései szerint nem elégíti ki a szükséges sztenderdeket. Egy maszk például 6 százalék helyett legalább 53 százalékban engedte át a részecskéket. Megkeresésünk után több magyar viszonteladó is eltüntette a kétes minőségű termékeket a boltjából. Egy név nélkül nyilatkozó importőr elmondta: semmi segítséget nem kapott a magyar hatóságoktól a dokumentáció ellenőrzéséhez. | Súlyos hiányosságai lehetnek azoknak az FFP2-esként hirdetett maszkoknak, amiket kétes hitelességű minőségi tanúsítványok kísérnek a magyar webshopokban. Alig találni olyan FFP2 minősítésűként reklámozott maszkot, ami biztosan hiteles megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkezik — erre jutottunk, amikor átnéztük a honi interneten rendelhető szájmaszkok kínálatát. A kétes dokumentációval érkező szájmaszkok között több olyan is volt, ami európai állami szervek mérései szerint nem elégíti ki a szükséges sztenderdeket. Egy maszk például 6 százalék helyett legalább 53 százalékban engedte át a részecskéket. Megkeresésünk után több magyar viszonteladó is eltüntette a kétes minőségű termékeket a boltjából. Egy név nélkül nyilatkozó importőr elmondta: semmi segítséget nem kapott a magyar hatóságoktól a dokumentáció ellenőrzéséhez.
Opportunista kereskedők, lassan ébredő hatóságok szegélyezik a magyar maszkbiznisz útját: a nagy- és a szakmai közönségeknek szóló, továbbá a koronavírus miatt kirobbanó érdeklődés okán felhúzott webshopok kínálatában található, jellemzően Kínából importált maszkokkal seftelő vállalkozások legtöbbje azt állítja: termékük rendelkezik a szükséges CE megfelelőségi tanúsítvánnyal.
Amikor azonban ezeket a tanúsítványokat mellékelik is a hirdetéshez, kiderül: sokszor olyan sajtpapírokra hivatkoznak, amelyek a valóságban nem megfelelő tanusítványok. Az általunk megvizsgált mintegy két tucatnyi dokumentum néhány kivételtől eltekintve nem bizonyult az európai importhoz elengedhetetlen CE jelölés feltüntetését hitelesen megalapozó iratnak.
A maszkokat megvásárlók számára a certifikát milyensége nem akadémikus kérdés: önmaguk és szeretteik egészsége függhet tőle. A szóban forgó szájmaszkok között több olyat is találtunk, amelyek elbuktak különböző európai országok állami szerveinek vizsgálatain.
Nem minden FFP2, ami annak látszik
Két olyan, nem megfelelő tanúsítvánnyal kísért olyan terméket is találtunk, ami nem ment át a belga gyógyászati eszközökért felelős ügynökség (FAMHP) tesztjein. Egy tavaly 689 millió forintos árbevételt elérő biztonságtechnikai nagykereskedő cég webshopjában is forgalmazott egyik maszkról azt állapították meg a belgák: az alternatív tesztprotokollnak sem felel meg, és csak “komfort maszkként” lenne marketingelhető.
A maszkra a belgák a nem élelmiszer jellegű veszélyes termékek európai riasztási rendszerében, a RAPEX-ben is kiadtak riasztást. A cég megkeresésünkre azt mondta, a magyar fogyasztóvédelem eljárt a maszkjuk ügyében, és úgy találta: noha a gyártó és a termék neve is ugyanaz, a belgák által vizsgált, és az ő webshopjukban talált termék nem azonos.
A másik problémás terméket egy apróhirdetésekre specializált szájton találtuk, ez a maszk a belga vizsgálat szerint csak akkor üzemel kielégítően, ha a viselője körbe-ragasztószalagozza a széleinél.
Ez a két termék egyelőre eltűnt a magyar internetről, miután megkerestük a forgalmazókat.
Egy különösen megdöbbentő esetben egy svéd vizsgálat úgy találta: egy maszk esetében az FFP2-es beugrónak számító, legfeljebb 6 százalékos részecske-áteresztéssel szemben mindhárom tesztpéldány 53 százaléknál is nagyobb arányban engedte át a molekulákat.
A Yiwu Henghao Household Products Co. Ltd. által gyártott maszkot egy magyar webáruházban is meg lehet venni; a webshopot működtető céget 2019 év végén jegyezte be a 26 éves ügyvezető-tulajdonos. A “szájmaszk influenza ellen” nevű termék leírása azt állítja: “Szűrési fokozata: ≥ 95%”. Ez a termék még most is elérhető online, a cégnek küldött megkeresésünkre semmilyen választ nem kaptunk.
A magyar webáruházban fellelhető maszkok külföldi mérési eredményeihez az OCCRP nemzetközi oknyomozó újságíró hálózatnak köszönhetően jutottunk el. Tagszervezetként az Átlátszó is részt vett az OCCRP nemzetközi nyomozásában, ami az Európát elárasztó, gyakran kérdéses minőségű kínai maszkokat kísérő, hasonlóan kérdéses certifikátok árnyékgazdaságát tárta fel.
Kétes papírok, hamis tanúsítványok segítségével árasztják el Európát hamis és hibás maszkok
Félrevezető tanúsítványok szürkebizniszéhez fordultak a gyengébb minőségű koronavírusos védőeszközök eladói. Ilyen iratok tucatnyinál is több európai országba kísértek maszkokat.
CE-nek látszó tanúsítványok kisbetűs résszel
Az OCCRP úgy találta, hogy Európa-szerte leginkább olyan papírokkal cselezik ki a vásárlókat védő jogszabályokat, amelyek egyfajta szürkezónában mozognak. Leegyszerűsítve, a maszkok és más védőeszközök európai importjának feltétele, hogy rendelkezzenek az úgynevezett CE jelzéssel, ami azt bizonyítja, hogy a termék megfelel az európai biztonsági minőségi sztenderdeknek.
A CE jelzésre jogosító tanúsítványt csak úgynevezett tanúsító szervezetek adhatják ki. A CE jelzést és a tanúsító szervezetet azonosító négy számjegyű kódot fel kell tüntetni a terméken.
Ilyen tanúsítványt persze hamisítani is lehet, és legalább egy olyan magyar esetről van tudomásunk, ahol biztosan művi certifikáttal próbáltak egy maszkszállítmányt egy magyar cégnek eladni. Az OCCRP újságíróival együtt azonban úgy találtuk, Európa-szerte leginkább olyan tanúsítványokkal játszanak, amiket ugyan elismert tanúsító szervezetek állítanak ki, de érvénytelenül.
Az érvénytelenség egyrészt abban áll, hogy noha a papír arra látszik utalni, hogy egy CE-tanúsítvány, és a közismert CE logót látványosan szerepelteti, de a kisbetűs részben azt közli, hogy nem számít annak.
Az érvénytelenség másik jellemzője, hogy a leggyakoribb rosszfiúnak tűnő két szervezet, az olasz Ente Certificazione Macchine (ECM) és a lengyel ICR Polska noha egyaránt bejegyzett európai tanúsító szervezetek, de egyik sem a védőeszközök területén szakértő.
Magyarországon is ennek a két vállalatnak a certifikátjaival találkoztunk legtöbbször; a fenti három terméket egyaránt ECM-papír kísérte. A magyar kínálatot átnézve több olyan esetet is találtunk, ahol az importőr kínai intézmény által kiállított CE-papírt lobogtat: ezek biztosan nem érvényesek, mert csak az Európai Unióban bejegyzett cégek lehetnek CE tanúsító szervezetek.
Svédországban végzett tesztek kimutatták, hogy hamis vagy félrevezető dokumentációval rendelkező maszkok a részecskeszűrési és általános minőségi minimumfeltételeket az esetek több, mint felében nem képesek teljesíteni. Korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy hasonló megfelelőségi arányokat találtak a Kínából importált koronavírus-gyorstesztek esetében is:
Háromféle koronavírus-gyorsteszttel is baj van, a mentőszolgálat tesztjei is érintettek
Több, a magyar kormányszervek által Kínából rendelt koronavírus-gyorsteszt is kétes minőségű. Az Index a SOTE kutatására hivatkozva írt arról, hogy kétféle bevizsgált gyorsteszt alkalmatlan a vizsgálatra. A kormánypárti média álhírt kiáltott, de valójában megerősítették a cikk állításait, majd kiderült, hogy a kutatás arról a két tesztről szólt, amelyeket a mentősöknél rendszeresítettek.
A maszkkereskedő meséje
Sikerült beszélnünk egy szintén szürkezónás ECM-certifikáttal rendelkező maszk magyar forgalmazójával. A cégtulajdonos férfi a téma érzékenységére tekintettel neve elhallgatását kérte, úgyhogy nevezzük innentől csak Krisztiánnak.
“Mint sokan mások, mi is opportunistaként csaptunk a maszkbizniszbe” — mesélte a férfi.
Krisztiánnnak jó külföldi kapcsolatai vannak, ők hozták össze egy Kínában mozgó közvetítővel, akinek pedig volt egy maszkgyáras ismerőse. Krisztiánék abban bíztak, hogy az április elsejei kínai exportszigorítás után már nem kaphatnak problémás terméket – az egyik megrendelésüket vissza is fordították. Mégis, az ő árujuk sem muzsikált túl jól a belgák tesztjén. Sokat viszont nem kerestek a sztorin: az egész szállítmány a nyakukon maradt.
Krisztián elmondása szerint a magyar állam semmit sem segített abban, hogy megfelelő papírokkal rendelkező terméket hozzanak be az országba:
“Mielőtt megrendeltük volna a maszkokat, próbáltam ellenőriztetni a CE tanúsítványt hozzáértővel. Először a reptéri vámhatóságot próbáltam hívni, de ők azt mondták, nem foglalkoznak ezzel. Utána hívtam a fogyasztóvédelmet, ők sem tudtak megmondani, hogy a tanúsítványt ki is tudná hivatalosan jóváhagyni. Ezek után próbáltam az OGYÉI-t hivni, ott pedig senkit sem lehetett elérni. Igazából úgy tűnt, hogy a hatóságok részéről senkinek fogalma sincs erről” — mesélte a kereskedő.
A veszélyhelyzet kihirdetésének idején, márciusban ráadásul pánikvásárlás és készlethiány volt ezekből a termékekből Magyarországon, így még a közösségi médiában is megjelentek az ismeretlen eredetű termékekkel seftelő hirdetések:
Maszkokat és fertőtlenítőt kínálnak eladásra nagy tételben Szabó Tünde államtitkár rokonságában
Miközben az országban mindenhol készlethiányra panaszkodnak, a gyógyszertárakban és a boltokban szinte már sehol sem kapni, és még a háziorvosoknak sem jut elég maszk és kézfertőtlenítő, Szabó Tünde sportért felelős államtitkár testvérének a veje nagy tételben, képekkel illusztrálva kínál eladásra maszkokat és fertőtlenítőt az Instagram oldalán.
Az FFP2 maszkokat alig ellenőrzik
Kétségtelen, hogy a magyar szervek láthatóan nem teljesítenek túl a maszkok felügyeletében. A forgalomban lévő orvostechnikai eszközöket Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) nagyon szigorúan ellenőrzi, de az FFP2 szájmaszkok — sajátos módon például a sebészmaszkokkal szemben — nem számítanak annak.
A gyógyászati eszközökért felelős OGYÉI honlapján egy tájékoztató olvasható arról, hogy az arcmaszkok és más védőeszközök ügyében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) munkavédelmi főosztálya az illetékes, de csak a magyarországi tanúsító szervezetek felügyeletének erejéig.
A négy, védőeszközök tanúsítására alkalmas ilyen magyar szervezettel viszont nem volt baj: a kínai maszkokat jellemzően az unió más országaiban bejegyzett tanusító szervezetek papírjaival hozták be.
Ez azt jelenti, hogy a koronavírus-járvány ideje alatt forgalomba hozott arcmaszkok különös figyelmet nem kaptak, csak amire a vámhatóságnak és a kormányhivatali rendszerbe betagozott fogyasztóvédelemnek éppen érkezése volt, azt vizsgálták meg.
A fogyasztóvédelem honlapján azt találjuk, hogy az idei évben végeztek célzott termékteszteket például szappanokra és zsámolyokra, de maszkokra nem.
Egy sajtóközlemény szerint egy uniós akció keretében a fogyasztóvédelem az ITM 2020. február végétől fokozott hatósági ellenőrzéseket folytatott hagyományos és az online kereskedelemben is. Összesen 27 webáruházat vizsgáltak és 4,5 millió forintnyi bírságot szabtak ki. Hiába kerestünk azonban valamiféle nyilvános tájékoztatót arról, hogy mire érdemes figyelnie az egyszeri állampolgárnak a vásárlás során.
A webshopok kínálatábából az látszik, hogy a nem kielégítő tanúsítványokkal kísért FFP2-es maszkokat még most, hónapokkal a veszélyhelyzet kihirdetése (és lassan fél hónappal a megszüntetése) után még mindig nyugodtan lehet hirdetni az interneten, és az üzleti szereplők sincsenek feltétlenül tisztában a pontos követelményekkel.
Az egyik forgalmazó a maszkjukkal kapcsolatos tanúsítványukat érintő megkeresésünkre azt írta: megdöbbenve értesültek beszállítójuktól az ECM által kiadott dokumentumok utólagos visszavonásáról. A dokumentumokat azonban nem vonták vissza: érvényességüket ellenőriztük az ECM adatbázisában. Viszont a CE jelzésre sem most, sem korábban nem adtak jogalapot.
Kérdés, hogy a problémás tanúsítványok veszélyére mikor figyeltek fel a magyar hatóságok. A nem élelmiszer jellegű veszélyes termékek európai riasztási rendszerébe, a RAPEX-be Magyarország egészen a múlt hétig nem töltött fel védőmaszkot, múlt héten viszont egyből hatot. Mind a hat esetben a vámhatóság kapcsolta le a terméket, mert nem volt releváns szervtől CE-minősítése.
Az esetleírások nem teszik világossá, hogy egyáltalán nem jött minősítési papír a maszkokkal, vagy az valamilyen szempontból nem felelt meg a követelményeknek. Két visszafordított maszkhoz mindenesetre találni valamilyen certifikátra emlékeztető iratot az interneten.
A különböző, az ügyben illetékes állami szerveknek küldött kérdéseinkre sehonnan nem kaptunk választ a témában.
Vett szájmaszkot? Fotózza le, és küldje el nekünk, cikket írunk belőle! A fotókon mindenképpen célszerű volna látnunk a csomagoláson a gyártó és a termék megnevezését, illetve az egész terméket magát, hogy milyen jelzések láthatóak, vagy nem láthatóak rajta. Egyéb infók (hol vette, esetleg maga az online hirdetés, számla), és minél több fotó hasznos számunkra. A fotókat a [email protected] címen várjuk.
Címlapkép: ECM-papírral kísért kínai maszkszállítmány Magyarországon. Forrás: forgalmazó, Jófogás | https://atlatszo.hu/2020/07/06/opportunistakent-csaptunk-a-maszkbizniszbe-kamupapiros-kinai-maszkok-magyarorszagon/ | https://web.archive.org/web/20230408110018/https://atlatszo.hu/2020/07/06/opportunistakent-csaptunk-a-maszkbizniszbe-kamupapiros-kinai-maszkok-magyarorszagon/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lopportunistakent-csaptunk-a-maszkbizniszber-n-kamupapiros-kinai-maszkok-magyarorszagon | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-07-06 11:16:00 | [] | [] | [
"Ázsia",
"Kína"
] | [
"egészségügy",
"engedély",
"covid-19",
"kereskedelem"
] | [] |
50,701 | Egy atomerőmű-modell lesz Kisvárda legújabb látványossága | Kisvárda a helyi kötődésű Seszták Miklós minisztersége idején méltán érdemelte ki a “Kelet Felcsútja” elnevezést: a kisvárosra húszmilliárd forintnál is több közpénz hullott 2014-2018 között. Az abszurd fejlesztések máig nem álltak le, most épp a kisvárdai ECO-park interaktív fejlesztéséhez keresnek pályázókat. A projekt egyik látványossága egy atomerőmű-modell lesz. | Kisvárda a helyi kötődésű Seszták Miklós minisztersége idején méltán érdemelte ki a “Kelet Felcsútja” elnevezést: a kisvárosra húszmilliárd forintnál is több közpénz hullott 2014-2018 között. Az abszurd fejlesztések máig nem álltak le, most épp a kisvárdai ECO-park interaktív fejlesztéséhez keresnek pályázókat. A projekt egyik látványossága egy atomerőmű-modell leszKisvárda egy kisváros Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A településre ömlöttek a milliárdok, amikor 2014-2018 között a helyi kötődésű Seszták Miklós volt a fejlesztési miniszter. Bár Seszták már nem miniszter, a fejlesztések nem álltak meg. Kisvárda több abszurd fejlesztésnek ad otthont, ezekről nemrég drónvideót is forgattunkDrónfelvétel: megnéztük a kisvárdai NER-Disneylandet Budapestről három óra autóval az ukrán és szlovák határ közelében fekvő Kisvárda. A kisváros nemhiába vívta ki magának a „kelet Felcsútja” címet: amíg a kisvárdai kötődésű Seszták Miklós 2014-től 2018-ig Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere volt, több mint 20 milliárd forint közpénz érkezett a városba. [caption id=Felsorolni is nehéz, mi minden valósult meg eddig a több mint 20 milliárd forintnyi közpénzből. A stadion mellett jutott pénz vízicsúszdaparkra, moziparkra, jégtörő hajóra, ökoturisztikai attrakcióra, díszletutcára, de még termálvizes lórehabilitációs központra isSzabályozható atomerőmű-modellA közbeszerzési értesítőben június végén jelent az a felhívás, amiben a kisvárdai ECO-park interaktív fejlesztéséhez keresnek pályázókat. A kiírás kisebb módosításai pénteken jelentek megAz ajánlatkérő Kisvárda Város Önkormányzata, ami az ECO-parkban több látványosságot is szeretne megvalósítani. Elképzeléseik szerint lesz majd például zenélő lépcső, amin a megfelelő lépcsőfokok „bejárásával” komplett dallamok is lejátszhatóak. A parkban helyet kap egy virtuális medence is, a “térdig érő” virtuális vízben a tájegységre jellemző autentikus halak úszkálnak, amik “Természetesen elinalnak a látogató keltette fodrozódó vízben”A látogató megismerkedhet egy, a filmkészítésben széles körben alkalmazott trükktechnikával, sőt a green- vagy bluebox felületnek köszönhetően láthatja magát az animációban. Idővonal is lesz, ami a tájegység történetét dolgozza fel, ezen kívül helyet kap a tiszavirágzást és a végtelen lápot bemutató interaktív, és mozgásérzékeny installáció is. A látogatók egy digitális vendégkönyvben mondhatják el a véleményüket a nem mindennapi látványosságokrólA tervek szerint az ECO-parkban lesz egy atomerőmű -modell is. Ez tartalmazza az atomreaktort, a csővezetékeket, a turbinát, a generátort, és a villamos vezetékeket. A látogatók beleshetnek a reaktorba, ahol a fűtőelem-kazetták és a mozgatható szabályozó rudak lesznekA közbeszerzési kiírásban nem szerepel becsült érték, tehát egyelőre még megsaccolni sem lehet, mennyibe fog kerülni a projektAz OLAF már felfigyelt ráValószínűleg a sajtóban sokat szereplő Öko-filmparkról lehet szó. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Hivatal 1,295 milliárd forintnyi uniós támogatást nyert el ökoturisztikai fejlesztésekre, ebből valósulna meg ez a beruházás is a Cinemaqua mozipark mellett. A fejlesztésre már az OLAF is felfigyelt, mert a tervek szerint csak 5 évig, az EU-s projektek kötelező fenntartási időszakában működneA Cinemaqua mozipark egyébként szintén Kisvárdán található, és 273 millió forintból épül. Itt többek között „a szegénynegyedek egzotikus, de közbiztonság mentes hangulatát” lehet majd megcsodálni. A projekttel, melyet a Nyírépszer Hungária Kft. és a Szabó-Tetőmester Kft. nyert el, a tervek szerint 2021-re végeznekCímlapkép: Stadion és mesterséges sziget Kisvárdán. (Fotó: Pápai Gergely/Átlátszó)Ha már egyszer itt vagy… Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/07/03/egy-atomeromu-modell-lesz-kisvarda-legujabb-latvanyossaga/ | https://web.archive.org/web/20230607060506/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/07/03/egy-atomeromu-modell-lesz-kisvarda-legujabb-latvanyossaga/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-atomeromu-modell-lesz-kisvarda-legujabb-latvanyossaga | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-07-06 11:21:00 | [] | [
"Kisvárda Város Önkormányzata",
"Nyírépszer Hungária Kft."
] | [
"Kisvárda",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"támogatás",
"EU",
"idegenforgalom",
"OLAF-vizsgálat",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
50,702 | Erzsébetváros is a csalás miatt elítélt Kupper korábbi cégével szerződött parkolásügyben | Az önkormányzat tulajdonában lévő EVIN Zrt. áprilisban és májusban is kiírt egy közbeszerzést a kerületi parkolóautomatákkal kapcsolatos feladatokra. Mindkettőt a C-Ware Kft. nyerte, amelynek korábbi tulajdonosát, Kupper Andrást – szintén parkolással kapcsolatos ügyben – korábban nyolcvanezer rendbeli csalás miatt elítélte a bíróság. | A VII. kerületi önkormányzat tulajdonában lévő Erzsébetvárosi Ingatlangazdálkodási Nonprofit Zrt. (EVIN) idén április elején írt ki közbeszerzést az önkormányzat tulajdonában lévő 131 db Siemens Prisma5 és 5 db Parkeon Strada típusú parkolójegy-kiadó automatákkal kapcsolatos feladatokra. Bár az eljárás nyílt volt, tehát bárki pályázhatott, az ajánlatok benyújtására rendelkezésre álló idő meglehetősen rövid, mindössze 1 hónap volt.
A kiírás szerint az EVIN két részre bontotta a munkát:
1. részfeladat: Parkolójegy-kiadó automaták üzemeltetése, karbantartása, javítása és zárbetétek cseréje;
2. részfeladat: Parkolójegy-kiadó automaták pénzkazettáinak kiürítési, pénzkezelési és pénzfeldolgozási szolgáltatások ellátása
Az eljárás eredménye most jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. A dokumentum szerint az első részfeladat tekintetében eredménytelen lett az eljárás, mert „az ajánlat meghaladja az ajánlatkérő rendelkezésre álló anyagi fedezetének összegét”. Az automaták üzemeltetésére két cég, a C-Ware Kft. és a DBM Banktechnika Kft. tett ajánlatot, utóbbiét azonban érvénytelennek nyilvánították, mert az ajánlattételi határidő lejárta után nyújtotta be. A túl magasnak érzett árajánlatot tehát minden bizonnyal a C-Ware Kft. adta be, az viszont még az ajánlatok összegzésében sem szerepel, hogy mekkora volt a cég által kért összeg, amit soknak talált az önkormányzati vállalat.
A második részfeladat tekintetében eredményes lett a tender: , a pénzkazetták ürítését egyetlen pályázóként a C-Ware Kft. nyerte nettó 20,5 millió forintos ajánlattal. Az EVIN június 25-én írta alá a céggel a szerződést.
Két hasonló tender 2 hónapon belül
De nem csak ezt, hanem egy másikat is. A VII. kerületi önkormányzat tulajdonában álló zrt. ugyanis május 27-én kiírt egy hasonló parkolóautomatás tendert.
Ennek is két része volt: az első az automaták zárbetét-cseréje, a másik az automaták üzemeltetése, karbantartása és kapcsolódó szolgáltatások (biztonsági műszaki felügyelet, valamint adatszolgáltatás, jelentések, statisztikák készítése).
Erre a májusi tenderre azonban már az előző 1 hónaposnál is rövid határidő alatt várták a jelentkezéseket. Az ajánlatokat június 5-ig lehetett benyújtani, vagyis mindössze 9 nap állt a pályázók rendelkezésére.
Nem is tolongtak a jelentkezők a tenderre, egyedül csak a C-Ware Kft. tett ajánlatot. A cég a parkolóautomaták zárbetét cseréjét nettó 11 millió forintért, az automaták üzemeltését és karbantartását pedig nettó 33 millióért vállalta. Az önkormányzat tulajdonában álló EVIN az erre vonatkozó szerződést is június 25-én írta alá a céggel, tehát
a C-Ware két tender keretében összesen 64,5 millió forintért végez az erzsébetvárosi parkolóautomatákkal kapcsolatos feladatokat.
A közbeszerzési adatbázisból kiderül, hogy a második, májusban kiírt eljárás során a DBM Banktechnika Kft. vitarendezési eljárást kezdeményezett. A cég szerint az EVIN eleve ki sem írhatta volna ezt a tendert, mert az áprilisban indított eljárást akkor még nem zárta le. Emellett a DBM-nek a rövid ajánlattételi határidő sem tetszett, és kifogásolta az eljárás fajtáját („Kifogásolja Kérelmező azt is, hogy Ajánlatkérő a jelen eljárást a Kbt. Harmadik rész 117. § szerinti eljárás keretében indította meg, holott azt a Kbt. Második része szerinti eljárási rendben lenne köteles lebonyolítani.”) is.
A DBM Banktechnika Kft. azt javasolta, hogy az EVIN vonja vissza a tendert. Sajnos az EVIN erre adott válasza nem elérhető a Közbeszerzési Hatóság honlapján, de az biztos, hogy nem vonták vissza a májusi pályázatot, hiszen egyedüli jelentkezőként a C-Ware Kft. nyerte.
„Nem vizsgálták az előéletét”
A két tenderrel kapcsolatban kérdéseket küldtünk az EVIN Zrt.-nek, és az Erzsébetvárost tavaly október óta vezető ellenzéki polgármesternek, Niedermüller Péternek (DK) is.
Megkeresésünkre az EVIN vezérigazgató-helyettese, dr. Bernáth Attila azt válaszolta, hogy a májusi közbeszerzés az áprilisi tender első részének („Parkolójegy-kiadó automaták üzemeltetése, karbantartása, javítása és zárbetétek cseréje”) eredménytelenül pályáztatott feladatai tekintetében ismételték meg oly módon, hogy két részre (1: Parkolójegy-kiadó automaták zárbetét cseréje; 2: Üzemeltetés, karbantartás és kapcsolódó szolgáltatások) osztották a munkát.
Arra a kérdésünkre, hogy miért volt szokatlanul rövid (1 hónap illetve 9 nap) a jelentkezési határidő a két tenderre, az EVIN vezérigazgató-helyettese azt írta válaszul, hogy „Nem volt szokatlanul rövid az eljárások hossza, hiszen ezek megfelelnek a hatályos közbeszerzési szabályozásnak.” Dr. Bernáth Attila hozzátette, hogy „hosszabb időintervallumok érvényesítésére azért sem volt lehetőség, mivel záros határidőn belül, 2020. június 27-vel át kellett venni Erzsébetváros parkolási szolgáltatását.”
Rákérdeztünk arra is, hogy nem tartják-e kínosnak vagy problémásnak, hogy mindkét tender kapcsán a C-Ware Kft.-vel kötöttek szerződést, amelynek volt tulajdonosát, Kupper Andrást korábban nyolcvanezer rendbeli csalás miatt elítélte a bíróság.
„A közbeszerzések sajátossága, hogy a pályázat kiírónak nincs lehetősége vizsgálni a pályázók volt tulajdonosainak előéletét, csak a pályázati tartalmak körében jogosultak értékelést végezni és döntést hozni.” – válaszolta erre lapunknak az EVIN Zrt. vezérigazgató-helyettese.
Zugló is ezzel a céggel szerződött
A C-Ware Kft.-t Kupper András alapította 2008-ban, majd néhány hónap után kiszállt belőle, és a cég ezután egy magánszemély, majd sokáig két egzotikus (Seyschelles-szigeteki, valamint Belize-i) és két német vállalat tulajdonában volt. 2017 szeptemberében Kupper újra tulajdonos lett a C-Ware Kft.-ben, és csak tavaly november közepén szállt ki belőle ismét. A cég azóta a német S + F Consulting GmbH (62,5%) és Szolyák Norbert (37,5%) tulajdonában van. Szolyák nem új szereplő a C-Ware Kft. életében: 2013 óta ő a vállalkozás ügyvezetője. A férfi emellett számos más társaságban is tulajdonos vagy tisztségviselő, például szintén ő az ügyvezetője Kupper András egyik cégének, a Body Guard Hungary Kft.-nek is.
Kupper András a Centrum parkolási birodalom kapcsán lett közismert: cégeinek több tagja is csalás miatt került a vádlottak padjára, őt magát 80 ezer rendbeli csalás miatt ítélte el a bíróság, mert cége jogosulatlanul szedett parkolási díjat az Állatkerti úton.
Kupper, és az általa alapított, hozzá köthető C-Ware Kft. rossz hírneve azonban nem rettentett el a céggel való üzletkötéstől mindenkit: nemcsak Erzsébetváros, hanem korábban az MSZP-s Horváth Csaba által vezetett Zugló is a C-Ware Kft.-vel szerződött le.
Zugló 278 milliós szerződést kötött a csalás miatt elítélt Kupper András korábbi cégével
Az önkormányzat 76 darab parkolóautomatát vesz a C-Ware Kft.-től, és a cég is fogja üzemeltetni őket. Horváth Csaba (MSZP) polgármester szerint kényszerpályán mozogtak, a kiírt közbeszerzésen már nem lehetett változtatni.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Niedermüller Péter, a VII. kerület DK-s polgármestere a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városháza dísztermében 2019. november 27-én. (MTI/Koszticsák Szilárd) | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/07/03/erzsebetvaros-is-a-csalas-miatt-elitelt-kupper-korabbi-cegevel-szerzodott-parkolasugyben/ | https://web.archive.org/web/20230128010439/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/07/03/erzsebetvaros-is-a-csalas-miatt-elitelt-kupper-korabbi-cegevel-szerzodott-parkolasugyben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/erzsebetvaros-is-a-csalas-miatt-elitelt-kupper-korabbi-cegevel-szerzodott-parkolasugyben | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-07-03 11:33:00 | [
"Kupper András (parkolás)"
] | [
"Budapest Főváros VII. kerület Önkormányzata (Erzsébetváros)",
"C-Ware Kft.",
"EVIN Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"parkolás",
"önkormányzat"
] | [] |
50,703 | Irányított pályázatok: egymilliárd forint összértékben nyert építőipari munkát a turbinagyártó | Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs után most egy Heves megyei fideszes választókerületben derült fény gyanús uniós TOP-pályázatokra. | pályázatok;településfejlesztés;
2020-07-02 06:00:00
Irányított pályázatok: egymilliárd forint összértékben nyert építőipari munkát a turbinagyártó
Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs után most egy Heves megyei fideszes választókerületben derült fény gyanús uniós TOP-pályázatokra.
Különösen alakultak a Településfejlesztési Operatív Pályázatok (TOP) Szabó Zsolt korábbi fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár, fideszes országgyűlési képviselő hatvani választókerületében – hívta fel lapunk figyelmét Hadházy Ákos független képviselő. Mint megtudtuk, tizennyolc településen rendre ugyanazokat a cégeket hívták meg ajánlattételre a Heves megyei 3-as számú választókörzetben: közülük legtöbbször – tizennégyszer – a MOVIÁD Kft. került ki győztesen. A cég sikere annak tükrében különösen figyelemreméltó, hogy építőiparral alig négy éve éve foglalkozik a társaság, főtevékenysége a motor és turbinagyártás, miközben az elnyert munkák többsége épületszigetelés és felújítás volt összesen egymilliárd forint értékben.
Egyre több megyében derül ki, hogy szervezettek, összehangoltak és irányítottak voltak az önkormányzati épületek korszerűsítésére, bővítésére kiírt zömmel TOP eljárások. A Népszava írta meg, hogy polipszerű hálózatban nyertek így cégek Nógrád megyében, a fideszes Becsó Zsolt és Becsó Károly körzetében: ebben az ügyben cikkünk megjelenése után rendőrségi nyomozás indult. Hasonlóan gyanús pályáztok voltak a fideszes Simon Miklós nyírbátori választókerületében, s ugyanez zajlott le a mentelmi jogától időközben megfosztott kormánypárti Boldog István mezőtúri kerületében is. Utóbbi esetben az ügyészség nyomoz, adataik szerint a képviselő hivatali helyzetével visszaélve jogellenesen befolyásolta a pályázatok elbírálásának eredményeit, amiért a vállalkozóktól jogtalan előnyt kapott.
A Heves megyei 3-as számú választókörzetben tizennyolc településen rendre ugyanazokat a cégeket hívták meg ajánlattételre, a legtöbbször – tizennégy alkalommal – a turbinagyártó MOVIÁD Kft. nyert. A második legtöbbet nyerő cég az a JRM Produkció Kft, amelyet korábban az MTVA műsorbeszerzéseinek kartellezése miatt több millió forintra büntettek: ők a televíziós műsorszolgáltatási tevékenységüket váltották fel 2015-ben lakó-, és nem lakóépületek építésére, majd nem sokkal később a hatvani körzetben 13 közbeszerzésen nyertek el munkákat, összességében 669 millió forint értékben. Háromszor még ellenfelük sem volt, egyedül pályáztak, további nyolcszor pedig mindössze egy céggel kellett "versenyezniük". A cégnek az opten.hu adatai szerint két alkalmazottja van.
Jellemző azonosság még, hogy a települések – mivel a pályázati előírás szerint ez kötelező – meghívtak ugyan ajánlattételre összesen öt céget, ezek jó részének azonban semmilyen építőipari referenciája nem volt. Jó részük egy budapesti székhelyszolgáltatónál bejegyzett, telephellyel nem rendelkező társaság.
Ebben a választókerületben a közbeszerzéseket a Heves Projekt Gazdaságfejlesztő Kft. intézte. A Gyöngyöshöz közeli Ludas község 2018. március végi közgyűlési anyagából kiderül, hogy a cégben több önkormányzat is részesedést vásárolt, aminek lehetőségét Szabó Zsolt országgyűlési képviselő ajánlotta fel – ezt jegyzőkönyv rögzíti. Vargáné Csengeri Mónika ludasi polgármester pedig ugyanitt azt mondta: „Ezt a céget célirányosan azért hozta létre az államtitkár és a mérnökök, hogy a 36 település, amely a 3-as számú választókerülethez tartozik, hogy ezen települések egy kézben legyenek...”
A ludasi óvoda korszerűsítésére kiírt közbeszerzési eljárás során – s ez is a jegyzőkönyvekben olvasható – több helyi képviselő kifogásolta, miért budapesti kivitelezők közül kell választaniuk, miért nem helybéli vagy megyei vállalkozások végzik a munkát, ráadásul többen hiányolták a meghívott cégek építőipari jártasságát is. Végül az óvodaberuházást 28 millió forintért mégiscsak a budapesti MOVIÁD Kft. vitte el, a projektcég által meghívott „versenytársak” ugyanis – amelyek neve később is felbukkan a térségben más településeknél ajánlattevőként – papíron 1-2 millióval magasabb áron vállalták volna a munkát.
Érdekesség, hogy az egyik vesztes cégnek 2017-ig a főtevékenysége „testedzési szolgáltatás” volt, ezt váltotta át egyéb épületgépészeti szerelésre, de értékelhető építési referenciákkal ők sem rendelkeztek. A ludasi iskolafelújítást is a MOVIÁD nyerte el, 32 millióért, a másik négy ajánlattevő közül három szintén budapesti volt, a negyedik pedig tápiósági. Vagyis, ellentétben a Becsó testvérek körzetében tapasztalt tendenciával, ahol legalább helyi vagy Nógrád megyei cégeket hoztak előnybe, a hatvani körzetben a polgármesterek egy részének nem jutott eszébe térségbeli építőipari cégeket invitálni a meghívásos közbeszerzésekre.
Megkérdeztük Szabó Zsolt fideszes képviselőt, szerinte irányított módon zajlottak-e az uniós pályázatok közbeszerzési eljárásai a körzetében, s emiatt sérültek-e a versenyjogok. Válasza szerint a magyar jogrendben nem létezik olyan fogalom, hogy irányított közbeszerzés, a térség települései a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok szerint jártak el. Érdekes módon szinte szóról-szóra ugyanezt írta erre vonatkozó kérdésünkre Vargáné Csengeri Mónika ludasi polgármester is, hozzátéve még, hogy minden alkalommal a legmagasabb pontszámot elért céget választotta a testület, s az elvégzett munka minősége megfelelő volt. Hozzátette: a térség önkormányzatai a hatályos jogszabályoknak megfelelően, maguk bonyolították a projektekkel kapcsolatos feladataikat.
Megkérdeztük a MOVIÁD Kft-t is, szerintük nyílt és tisztességes versenyben nyertek-e el egymilliárdos összértékű munkát Szabó Zsolt körzetében. Mór Viktor ügyvezető igennel felelt, arra pedig, hogy energetikai cégként miért pályáztak építőipari beruházásokra, azt válaszolta: a szabad vállalkozáshoz való jogot az alaptörvény biztosítja. | https://nepszava.hu/3083586_iranyitott-palyazatok-egymilliard-forint-osszertekben-nyert-epitoipari-munkat-a-turbinagyarto | https://web.archive.org/web/20220627002247/https://nepszava.hu/3083586_iranyitott-palyazatok-egymilliard-forint-osszertekben-nyert-epitoipari-munkat-a-turbinagyarto | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/iranyitott-palyazatok-egymilliard-forint-osszertekben-nyert-epitoipari-munkat-a-turbinagyarto | Népszava | hungarian-news | 2020-07-02 16:04:00 | [
"Becsó Károly",
"Becsó Zsolt",
"Boldog István",
"Simon Miklós",
"Szabó Zsolt (Fidesz)"
] | [
"JRM Produkció Kft.",
"MOVIÁD Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"EU",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
50,704 | Kamupártok vezetői ellen emeltek vádat, Seres Mária lehet az érintett | A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség azzal vádol egy házaspárt, hogy a 2014. évi országgyűlési választások alkalmával a kampánycélra kapott állami támogatásból 117 millió forintot eltulajdonítottak, azt nagyrészt magáncéljaikra használták fel – közölték hétfőn. | A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség azzal vádol egy házaspárt, hogy a 2014. évi országgyűlési választások alkalmával a kampánycélra kapott állami támogatásból 117 millió forintot eltulajdonítottak, azt nagyrészt magáncéljaikra használták fel – közölték hétfőn.
A vádirat szerint mind a férj, mind a feleség rendelkeztek egy-egy saját párttal, melyek csak formálisan működtek, a tagokat ismerőseik közül gyűjtötték össze. 2013-ban – készülve az egy év múlva esedékes parlamenti választásra – a házaspár egy új pártot alapított, melynek vezetője egy ismerősük lett, azonban a párt nevében meghatalmazással a férj járt el teljeskörűen. Az új párt indult is a választáson, 67 egyéni jelöltet állított. Az államtól közel 300 millió forintot kapott a párt a kampányra, mely összeget a törvény szerint kizárólag kampánycélra (pl. plakátolás, rendezvénytartás, reklám stb.) lehetett költeni.
Ahogy a pénz megérkezett a párt bankszámlájára, annak egy részét a férj meghatalmazás alapján átutalta a felesége pártjának számlájára, az asszony pedig azt nagyrészt tovább utalta a férje pártjának bankszámlájára. Az átutalások jogcíme mindig kampánytevékenység volt, de ilyet a pártok nem végeztek, azt a vádlottak csak kitalálták. A pénzből a férj 75 millió forintot készpénzben felvett. A nő is vett fel készpénzt pártja bankszámlájáról, sőt Budapesten egy ingatlant is vásárolt a pénzből.
Vádlottak összesen 117 millió forintot tulajdonítottak el a kampányra kapott állami támogatásból, ennyi vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.
Az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével vádolja a házaspárt, és velük szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozta a bíróságnak. Emellett pénzbüntetésre, továbbá a jogtalanul szerzett vagyon elkobzására is indítványt tett az ügyészség. A nyomozás során a vádlottak két ingatlanát is zár alá vette a nyomozó hatóság, így a vagyonelkobzás részben biztosítva van. Mivel a bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált pártok még ma is működnek papíron, ezért azok megszüntetését is indítványozta az ügyészség.
Bár az ügyészségi közleményben nem szerepelnek nevek, a leírás ráillik Seres Máriára és férjére, Stekler Ottóra, és az MTI úgy tudja, hogy az érintett párt a Seres Mária Szövetségesei.
A Frissmédia.hu szintén azt írja, hogy Seres és férje ellen emeltek vádat.
2015 decemberében a Népszava azt írta, hogy a Seres Mária Szövetségesei jelöltjeinek (67 fő) felét gyanúsítottként már kihallgatta a rendőrség, de a többi jelöltre is ez vár.
Seresékről 2019 áprilisában Gulyás Márton készített filmet, amelyben azt állította, hogy fél tucat párt működött és működik maffiaszerűen a Magyarországi Zöld Párthoz és a 2009-es, képviselői költségtérítések eltörléséről szóló népszavazáshoz kapcsolódó Seres Máriához, és egy nyíregyházi körhöz. Gulyás szerint a 2014-es és a 2019-es választás során a házaspár 2 milliárdnál is több állami támogatást tüntethetett el a hozzájuk kötődő kamupártokon keresztül.
Kiemelt kép: 24.hu/Farkas Norbert | https://24.hu/belfold/2020/07/06/kamupartok-vademeles-szabolcs-szatmar-bereg-megye/ | https://web.archive.org/web/20230405034230/https://24.hu/belfold/2020/07/06/kamupartok-vademeles-szabolcs-szatmar-bereg-megye/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kamupartok-vezetoi-ellen-emeltek-vadat-seres-maria-lehet-az-erintett | 24.hu | hungarian-news | 2020-07-06 00:00:00 | [
"Seres Mária",
"Stekler Ottó"
] | [
"Seres Mária Szövetségesei"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
50,705 | Vaszily Miklós, akitől az Indexet féltik, Mészáros Lőrinc pénzével indított új médiacéget | Mészáros Lőrinc azóta nem húzott nagyot a médiapiacon, hogy ingyen és bérmentve átadta médiabirodalmát a fideszes médiaalapítványnak. | Egy olyan bizalmi vagyonkezelővel birtokol felesben egy vadiúj médiacéget Vaszily Miklós, amely Mészáros Lőrinc pénzét forgatja, és amelynek a kedvezményezettje is a felcsúti milliárdos. A májusban bejegyzett Progress Média Hungary Kft. nevű vállalatba alig két hete félmilliárd forintot tettek be tulajdonosai. A végső pénzforrást elrejtő struktúra és az időzítés az előző napok Index körüli fejleményeinek fényében elég érdekes, még akkor is, ha az új vállalat a főtevékenysége alapján nem az online, hanem a tévés piacon fog ténykedni.
Az elmúlt hónapok legfontosabb médiapiaci fejleménye egyértelműen az Index szerkesztőségének előző vasárnapi bejelentése, amely szerint úgy látják, hogy veszélybe került a szerkesztőség függetlensége. A cikk megjelenéséhez vezető céges intézkedések és tervek mögött a piacon egyértelműen azt a Vaszily Miklóst sejtik, aki március végén maga jelentette be, hogy megszerezte az Index hirdetéseit és pénzügyeit menedzselő Indamedia Kft. 50 százalékos részesedését.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Index nélkül tényleg nem maradna sok a szabad internetből MagyarországonA legnagyobb magyar internetes újság politikai befolyás alá kerülése megrendítő pofont adna az egész nyilvánosságnak.
Egy ilyen folyamat véghezvitele Vaszilytól egyáltalán nem állna távol, hiszen az elmúlt években Liszkay Gábor mellett ő volt a kormányközeli média egyik legfontosabb építője.
A vezetése alatt távolították el Sáling Gergőt az Origo éléről, amit követően megindult a portál propaganda lappá válása,
három évig irányította a közmédiát közvetlenül annak átalakítása után, közben
vezette a Mészáros Lőrinc, majd a fideszes médiaalapítvány tulajdonában lévő Echo TV-t,
jelenleg pedig a TV2 igazgatóságának elnöke.
Ezért önmagában jelzésértékű volt, amikor Vaszily feltűnt az Index körül. Igaz, az Indamedia, aminek a kormányzati médiaember a felét megszerezte, csak közvetett csatornákon tud befolyást gyakorolni az Index kiadójára: ez a cég folyósítja az Index bevételeit, irányít számos kapcsolt vállalkozást a blog.hu-tól a Totalcarig, és birtokolja azt a céget, amely az Indexet tulajdonló alapítványt alapította. Vaszily egyébként eleve egy kormányközeli médiavállalkozót, Oltyán Józsefet váltja az Indiamedia fele részének tulajdonosaként.
Vaszily tulajdonjogát azonban a lassan három hónappal ezelőtti nagy bejelentés ellenére a múlt hétig az Indamediában sem jegyezték be. Éppen ezért utánanéztük a cégnek, illetve annak, hogy a nagy átalakítónak milyen egyéb médiapiaci kötődései vannak.
Így bukkantunk a Progress Média Hungary Kft-re, amely hiába alig több, mint másfél hónapos cég, így is túl van már néhány érdekes cégjogi tranzakción. A vállalatot eredetileg Vaszily egy olyan céggel közösen alapította, amelynek egyik tulajdonosa Alcsútdoboz fideszes alpolgármestere, Tima János, a másik pedig a Mészáros Lőrinc tőzsdei birodalmához köthető CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. igazgatósági tagja, Fedák István.
Tima és Vaszily közös üzletelése annyira nem meglepő, hiszen az alcsútdobozi alpolgármester amellett, hogy Mészáros Lőrinc több cégében is szerepet vállal, közben a TV2 igazgatóságában is bent ül Vaszily mellett.
Csakhogy Tima és Fedák közös cége csak egy rövid ideig volt tulajdonos, június 8-án eladta a részesedését az akkor épp egy hónapos vállalatban. A vevő a Bizalom Vagyonkezelő Kft. volt, amely – amint ez a nevéből is látszik – egy úgynevezett bizalmi vagyonkezelő, azaz egy olyan cég, amely a rábízott vagyont kezeli, úgy, hogy jellemzően nem derül ki, hogy ki adta a pénzt, és ki az egész elrendezés kedvezményezettje. Egy teljesen zavaros cégjogi ügylet végén egy ugyanilyen cég szerezte meg a TV2-t is valamikor tavaly, azaz ez a tulajdonosi forma egyáltalán nem ismeretlen a magyar sajtóban.
A Bizalom Vagyonkezelő tulajdonosa sokáig egy személyben Nagy László volt, aki egy szekszárdi vállalkozó. Pár héttel az adásvétel előtt azonban ebbe a cégbe is beszállt Tima János.*Tima azóta el is adta a részesedését, igaz, ezt még nem jegyezték be cégbíróságon. Itt azonban magának a cégnek kevésbé fontos a tulajdonosa. Sokkal érdekesebb, hogy ki az úgynevezett vagyonrendelő, aki a pénzt adja bizalmi vagyonkezelőnek, és ki a kedvezményezett, aki a hasznokat élvezi.
Ez az, ami általában nem szokott kiderülni, nem véletlenül bizalmi vagyonkezelés a tevékenység neve. Ezúttal azonban a cég valamilyen okból*Vélhetően, hogy igazolja bizalmi vagyonkezelői jogosultságát. benyújtott egy olyan jegybanki hatósági bizonyítványt a cégbíróságra, amelyben minden szereplőt nevesítenek. A június 2-i keltezésű dokumentum szerint pedig magának a cégnek a tulajdonosa valóban Tima és Nagy, a vagyonrendelő és a kedvezményezett azonban Mészáros Lőrinc.
Ez azt jelenti, hogy a cég, amely a TV2-t vezető és az Index hátterében megjelent Vaszily Miklóssal közösen birtokol egy médiavállalkozást, a felcsúti milliárdos vagyonát kezeli.
Méghozzá nem is keveset, hiszen azt követően, hogy a Bizalom Vagyonkezelő megjelent tulajdonosként a Progress Médiában, rögtön beletett a cégbe 500 millió forintot. Ezért ráadásul nem is kért sokat, mindössze annyit, hogy a korábban 46,7 százalékos részesedése 50 százalékra emelkedjen. Azaz jelenleg Vaszily és a Mészáros Lőrinc százmillióit kezelő cég fele-fele arányban birtokolja a jelentős likviditással rendelkező vállalatot.
Ezen a ponton érdemes megemlíteni, hogy a bizalmi vagyonkezelésnek ugyan nagy előnye, hogy elrejtheti a pénz forrását, de közben be is korlátozza a vagyont biztosító mozgásterét, hiszen a vagyonrendelő elvileg jogszabály szerint nem utasíthatja a vagyonkezelőt. Más kérdés, hogy a felek közötti szerződésben ezt a kérdést kezelni lehet, és ezt a szerződést nem kell nyilvánosságra hozni.
Az nem teljesen egyértelmű, hogy mire készül a pénzel a Progress Média. A céget megkerestük, és a vállalkozás ügyvezetője, Kovács Gergely – aki egyébként az egyik a közmédia és a TV2 csoport reklámjait értékesítő Atmedia anyacégének, a Visus Investnek is az ügyvezetője – szűkszavú válaszában elmondta, hogy sem az Index vagy az Indamedia, sem a TV2 körül nem fog szerepet vállalni a Progress Média, és a cég tévéműsor gyártásra készül.
Mészáros Lőrinc személyes feltűnése mindenesetre komoly fordulat, ilyenre ugyanis nem igazán volt példa azóta, hogy a felcsúti milliárdos ingyen és bérmentve átadta médiabirodalmát a fideszes médiaalapítványnak.
Megkerestük az ügyben a Bizalom Vagyonkezelőt is, és sikerült is elérnünk Nagy Lászlót, ő azonban nem kívánt arról nyilatkozni, milyen médiapiaci terveik vannak. A Mészáros csoportnál pedig – akiktől egyebek mellett azt kérdeztük, hogy hány befektetési alapban, magántőkealapban, bizalmi vagyonkezelőben, befektetési alapkezelőben van érdekeltsége Mészáros Lőrincnek – azt válaszolták, hogy a kérdéseinkre a válaszok nyilvánosan elérhetőek. Ez alól a zárt magántőkealapok képeznek kivételt, amelyekre azonban általánosságban igaz: nem nyilvánosak, hogy kiknek a pénzét kezelik. Így ezekkel kapcsolatban értelemszerűen ők sem rendelkeznek információkkal. | https://g7.hu/kozelet/20200629/vaszily-miklos-akitol-az-indexet-feltik-meszaros-lorinc-penzevel-inditott-uj-mediaceget/ | https://web.archive.org/web/20230203004941/https://g7.hu/kozelet/20200629/vaszily-miklos-akitol-az-indexet-feltik-meszaros-lorinc-penzevel-inditott-uj-mediaceget/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vaszily-miklos-akitol-az-indexet-feltik-meszaros-lorinc-penzevel-inditott-uj-mediaceget | G7 | hungarian-news | 2020-06-29 21:24:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Nagy László",
"Tima János",
"Vaszily Miklós"
] | [
"Bizalom Vagyonkezelő Kft.",
"Indamedia Sales Kft.",
"Index.hu Zrt."
] | [] | [
"média",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
50,706 | A pénzmosók is már nagyon várták a határok megnyitását | Amikor tavaly egy füles alapján a lett vámosok átkutatták egy Ukrajnából érkezett magángép utasainak csomagjait a rigai repülőtéren, körülbelül egymillió dollárnak megfelelő értékű készpénzt találtak náluk amerikai és európai bankjegyekben, amelyeket lefoglaltak. Az eset már csak azért is különös volt, mert a négy utas egyike egy olyan üzletember volt, aki Ukrajnában és Lettországban is birtokolt bankot. | Amikor tavaly egy füles alapján a lett vámosok átkutatták egy Ukrajnából érkezett magángép utasainak csomagjait a rigai repülőtéren, körülbelül egymillió dollárnak megfelelő értékű készpénzt találtak náluk amerikai és európai bankjegyekben, amelyeket lefoglaltak. Az eset már csak azért is különös volt, mert a négy utas egyike egy olyan üzletember volt, aki Ukrajnában és Lettországban is birtokolt bankot.
Az esetről annak kapcsán ír most a Bloomberg, hogy a koronavírus-járvány miatti határzárak nyomán lényegében beigazolódott a gyanú, hogy sokan a leghagyományosabb módon hordták a – nem törvényesen szerzett – pénzt Lettországba, hogy ott tisztára mossák.
A lett és az észt bankok pénzmosási eseteiről rengeteget lehetett hallani az utóbbi években, de a gyakorlat bőven a 90-es évekre nyúlik vissza. A Parex nevű lett pénzváltó, majd bank egyik alapítója azt írta önéletrajzában, hogy a 90-es évek elején megbízásukból többször repültek bankjegykötegekkel megrakott Tu-134-es repülőgépek különböző oroszországi célpontokra. A könyv egy másik helyén arról írt, hogyan érkezett meg Lettországba egy kazah oligarcha pénze, amelyet aztán minden lépésnél fegyveres őrök kísértek. Azóta is jellemző, hogy elsősorban más szovjet utódállamokban illegálisan felhalmozott összegeket igyekeznek a nyugat-európai bankrendszerbe eljuttatni Lettországon keresztül.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz üres lakásban nem volt más, csak 37 milliárd forintnyi készpénzOrosz mértékkel is elképesztő pénzeket tüntetett el egy állambiztonságiakból álló, bankokat ellenőrző hálózat, ami jól mutatja az orosz gazdaság torzulásait.
Ezek a dolgok odáig fajultak, hogy volt olyan időszak, amikor az aprócska, alig kétmilliós Lettországban zajlott a világ összes dollártranzakciójának egy százaléka. Ez már az amerikaiaknak is feltűnt, és pénzmosással vádolták meg a harmadik legnagyobb lett bankot, az ügy kapcsán a lett jegybankelnököt is őrizetbe vették. A sorozatos botrányokban összeomlott több lett és észt bank, de helyi leányvállalatainak tevékenysége miatt csúnyán megégette magát a Danske Bank és a Swedbank is.
Ezek után a helyi hatóságoknak nem volt más választásuk, mint szigorú felügyelet alá vonni a helyi pénzintézetek tevékenységét. A lett bankoknál 2015-ben csak 21,5 millió euró gyanús eredetű összeget fagyasztottak be, tavaly már 346 milliót, idén június közepéig pedig 282 milliót.
Mivel utalni egyre kockázatosabb, előtérbe kerültek a jó öreg bankókötegek. A kereskedelmi bankok jegybanknál elhelyezett betétei alapján a lett hatóságok úgy becsülték, hogy évente 400 millió eurót csempésznek az országba. A határzártak nyomán az elmúlt hónapokban ez közvetett módon – a friss pénz hiányának képében – be is bizonyosodott.
Ilze Znotina, a lett pénzügyi nyomozók vezetője mesélt a Bloombergnek a manapság jellemző módszerekről. Például valamelyik pénzküldési szolgáltatóval küldik el az átvinni kívánt összeget, amelyet a lett határ közelében, annak túloldalán vesznek fel, majd bevisznek az országba. Ha valaki nem akar kockáztatni, akkor megmozgatja az egész családot, és mindenkinél, a gyerekeket is beleértve, van fejenként 9900 euró – 10 ezernél ugyanis már bejelentést kell tenni. Nem mindig pénzmosásról van szó egyébként, lett vállalkozók részben így jutnak készpénzhez akkor is, ha zsebbe akarják fizetni az alkalmazottaikat.
A határzár idején értelemszerűen ilyesmi nem jöhetett szóba, de a helyzet normalizálódásával ez változik, így a hatóságok is készülnek. Ilze Znotina szerint szükséges a gyalogosan, autóval és vonattal érkezők erőteljesebb ellenőrzése, sok országban például kiemelt figyelemre számíthat, aki egy évben 15-nél többször fordul meg a határon. Ha pedig még lenne olyan lett pénzintézet, amely könnyen fogad be nagy összegeket, számolnia kell azzal, hogy az is gyanús jel, ha túl sok 500 euróst helyez el a jegybanknál.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVizsgálják a hatóságok, hogy miért utalt a zimbabwei kormányzat kétmillió dollárt egy magyar számláraAz Interpol kiszivárgott levele szerint megalapozott a gyanú, hogy bűncselekmény áll az utalás mögött. | https://g7.hu/vilag/20200630/a-penzmosok-is-mar-nagyon-vartak-a-hatarok-megnyitasat/ | https://web.archive.org/web/20220809132657/https://g7.hu/vilag/20200630/a-penzmosok-is-mar-nagyon-vartak-a-hatarok-megnyitasat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/a-penzmosok-is-mar-nagyon-vartak-a-hatarok-megnyitasat | G7 | world-news | 2020-06-30 21:34:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Lettország"
] | [] | [] |
50,707 | Elképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépítteti | Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki. | Ha sportról és autóiparról van szó, semmi sem drága a kormánynak, a Hajdúnánásra tervezett új gyorsaságimotoros-világbajnoki (MotoGP) pálya esetében pedig a két terület találkozik.
A 65 milliárd forintosra tervezett költség nem csak első pillanatra tűnik óriásinak, nézzünk ezzel kapcsolatban először két nemzetközi példát. Az Egyesült Államokban, Texasban a Circuit of the Americas 2012-2013 között épült magánbefektetők mintegy 400 millió dollárjából, mai árfolyamon 125 milliárd forintból. Érdemes azonban az Egyesült Államok és hazánk közti árszínvonal-különbséget is figyelembe venni (idehaza jóval olcsóbb például a munkaerő), a magyar adatokkal számolva körülbelül 56 milliárd forintból kijött volna az ottani építkezés.
Ráadásul ez a pálya jóval összetettebb, mint a Hajdúnánásra tervezett, hiszen ott nemcsak MotoGP-, hanem Forma-1-es versenyeket is rendeznek. Ráadásul az említett összegből felhúztak egy sor kiegészítő létesítményt is, amelyek egyebek mellett a látogatók szórakoztatását, valamint mentősök, rendőrök, tűzoltók képzését szolgálják. (Igaz, a hajdúnánási összegbe is belefér Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentése szerint egy tréning- és egy konferenciaközpont, valamint egy szálloda építése.)
Finnországban tavaly adták a KymiRing nevű pályát, amelyhez a kormány 6,5 millió euró támogatást adott. Az autó-motorsportok világának egyik legsikeresebb országa 2,3 milliárd forintnyi közpénzzel járult tehát hozzá a projekthez, de ennek feltétele volt magánbefektetők bevonása – a projekt több mint kétharmadát ők finanszírozták.
A tervezett 16 millió eurós beruházási költség végül 25 millió euróig kúszott fel, így a finnek 8,8 milliárd forintból hozták ki a MotoGP-versenyekre alkalmas pályájukat. De itt is érdemes tekintettel lenni az eltérő árszínvonalra, hiszen Finnország a világ egyik legdrágább országa. A vásárlóerő-paritást figyelembe véve a végső költség alig 4,5 milliárd forintnak felel meg. Ezt is figyelembe véve tehát
a finnek a tervezett magyar költségek kevesebb mint tizedéből kihozták a saját MotoGP-pályájukat.
Egyszer már idehaza is akartak egy MotoGP-futam megrendezésére alkalmas pályát fejleszteni. A sávolyi Balatonring költsége a 2008-as tervek szerint 80 millió euró lett volna, akkori árfolyamon 22, a mostanin 28 milliárd forint*Ha pedig az építőipari inflációval is számolunk, akkor 40 milliárd forint lenne az összeg.. A kigondolt konstrukcióban az állam az üzemeltetésre létrehozott Balatonring Zrt.-be szállt volna be.
Bár 2008-ban letették a létesítmény alapkövét, az építkezés két évvel később elakadt, mert a spanyol Sedesa vállalatnak az állami Magyar Fejlesztési Bank nem adott hitelt. Nem csoda, mert mint a Társaság a Szabadságjogokért által kiperelt kormányelőterjesztésből (pdf) kiderül, a projekt megtérülése erősen kockázatos volt.
Könnyen lehet, hogy ezúttal nem lesz mit kiperelni. Hiába kérdeztük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM), hogy készült-e költség-haszon vizsgálat vagy megvalósíthatósági tanulmány a hajdúnánási pályával kapcsolatban, válaszaikban erre nem tértek ki. Mindenesetre közbeszerzést nem írt ki, szerződést a fellelhető adatok alapján nem kötött ilyen vagy hasonló tárgyban a kormány.
Kósa Lajos egykori debreceni polgármester, Fidesz-alelnök az M1-nek megtérülésről nem beszélt. Egyelőre úgy tűnik, hogy – például a Forma-1-es futamokkal szemben – kormányzati részről meg sem próbálják bebizonyítani még a közvetett, mindenféle gazdasági és társadalmi hatást figyelembe vevő megtérülést sem.
Ez lényegében lehetetlen is lenne, ha abból a néhány európai MotoGP-futamot rendező versenypályából indulunk ki, amelynek megismerhető az üzleti beszámolója. Az 1930-as évek óta versenyzésre használt Brno Circuit Csehország legnagyobb autós-motoros versenypályája. 1987-ben készült el a mai pálya, amely a MotoGP-versenyek régiós központja, de rendeznek ott sok más motoros és autós versenyt is.
Az üzemeltető Automotodrom Brno a.s. legutolsó üzleti beszámolója a 2018-as évre vonatkozik: e szerint 2,6 milliárd forintnak megfelelő árbevétel mellett 210 millió forintnyi adózás előtti nyereséget ért el, míg a megelőző évben 2,2 milliárd forint árbevétel mellett 353 milliós nyereséget.
Ha a jobbik év nyereségét vesszük alapul, kétszáz év alatt akár meg is térülhet az új magyar MotoGP-pálya. Ez azonban csak egy elméleti számítás, mert ha a karbantartási és a finanszírozási költségeket is figyelembe vesszük, akkor borítékolható, hogy sosem éri el a projekt a megtérülést. Ráadásul Csehországban a brnói az első számú versenypálya, több olyan versenyt is rendeztek és rendeznek ott, amilyeneket nálunk a Hungaroringen. Egy ekkora méretű országban, mint Magyarország, teljesen értelmetlen még egy jelentős versenypálya – főként, hogy a Hungaroring is évi sok milliárdos állami támogatás mellett tud csak anyagilag a felszínen maradni.
Két spanyolországi pályán is rendeznek MotoGP-versenyeket. A jerezi pályát üzemeltető Circuito de Jerez SA az elmúlt években átszámolva 1-1,4 milliárd forint árbevételt ért el, és félszáz embernek ad munkát. Az aragóniai nagydíjnak helyt adó versenypályát üzemeltető Ciudad del Motor de Aragon SA az elmúlt három évben 1,7-1,8 milliárd forintnyi árbevételt ér el, és 74 főnek adott munkát.
A MotoGP-versenyek rendezése sem lehet azonban túl jó üzlet: a méregdrága versenypálya és a szervezési költségek mellett még a szervezési jogokért is fizetni kell. Az indonéz sajtó szellőztette meg, hogy tavalyi adatok alapján 7-9 millió dollár ennek költsége, ami egybevág az aragóniai verseny 7 millió eurós, 2012-es adatával.
A méregdrága versenypálya mellett még évi 2,5-3 milliárd forintos jogdíjat is fizetni kell tehát a MotoGP-versenyek szervezéséért. Így aztán tényleg reménytelen bármiféle megtérülésről beszélni. De ha nem kéne pályát építeni, legalább a veszteség nem lenne óriási. Megkérdeztük a Hungaroring Sport Zrt.-t és az ITM-et is, hogy vizsgálták-e, hogy a MotoGP-versenyeket a Hungaroringen rendezzék meg. A válasz szerint | https://g7.hu/kozelet/20200702/elkepesztoen-draga-veszteseggyar-lesz-a-kormany-megis-megepitteti/ | https://web.archive.org/web/20230322223201/https://g7.hu/kozelet/20200702/elkepesztoen-draga-veszteseggyar-lesz-a-kormany-megis-megepitteti/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elkepesztoen-draga-veszteseggyar-lesz-a-kormany-megis-megepitteti | G7 | hungarian-news | 2020-07-02 21:38:00 | [
"Szijjártó Péter"
] | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Nemzeti Sportközpontok (NSK)"
] | [
"Hajdú-Bihar megye",
"Hajdúnánás",
"Nyíregyháza",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"rokonok",
"támogatás",
"sport",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
50,708 | A követhető állami reklámpénzek 84 százaléka NER-cégekhez kerül | Minden harmadik reklámforintot az állam tolja bele a magyar médiába. A Mininszterelnökség közel 14 milliárdot költött a járvánnyal kapcsolatos kommunikációra. | A koronavírus-járvány hatására radikálisan csökkent a hazai cégek reklámköltése január és május között. A Kantar Hungary adatbázisának segítéségével az idei év első öt hónapjának reklámmegjelenési adatait vetettük össze a megelőző év hasonló időszakával. Listaáron számítva a magyar médiapiac reklámbevételei 6,9 százalékkal csökkentek, de a piaci költések ennél sokkal jobban, 7,4 százalékkal estek vissza. Közben az államiak még nőttek is 11,6 százalékkal.
A Kantar adataiból a bruttó reklámköltést lehet nyomon követni: a cég munkatársai a hirdetési listaárak és a megjelenések alapján számítják ki ezt az értéket. A médiapiacon azonban bevett gyakorlat a jelentős, egyes estekben akár 90 százalékos kedvezmények alkalmazása. Ezért a Kantar adatait a 2019-es, a Magyar Reklámszövetség által összeállított reklámtorta adataival vetettük össze, így médiatípusonként megkaptuk, hogy a bruttó költések mekkora része a nettó költés. Ez alapján pedig a 2020-as adatokat is nettósítottuk.
Míg a piaci reklámok esetében nagyon jelentős a kedvezmény mértéke, korábbi kutatásunk és a piaci információk alapján az látszik, hogy az állami hirdetéseknél a bruttó költés körülbelül 75 százaléka került a hirdetéseket megjelentető cégekhez.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízszeres áron is hirdetnek az állami cégek a baráti médiábanEgy fillért sem próbálnak megtakarítani az állami cégek, ha reklámról van szó. 5 állami hirdetési forintból 4 a kormánypárti médiafelületeknél köt ki.
Az állam a hazai reklámpiacon meghatározó szereplő: 2019 első öt hónapjában a hirdetési költések 26, 2020-ban már 32 százalékát a kormány és az állami cégek, szervezetek költötték el.
Fontos kiemelni, hogy itt a hazai cégeknél elköltött pénzről van szó. Tavaly 59,2 milliárd forintot költöttek az IAB által készített jelentés szerint a hazai vállalkozások a nemzetközi digitális platformoknál, alapvetően a Google-nél és a Facebooknál. Ennek nem ismerjük az időbeli megoszlását és azt sem, hogy idén hogyan alakult. De ha időarányosan elosztjuk a hónapok között, és idén is változatlan kiadást veszünk figyelembe, akkor is 20 százalékról 24-re nőtt az állami hirdetések szerepe*Azt pedig végképp nem tudjuk, hogy az állam és állami szereplők mennyit költenek ezeknél a hazai adókat részben elkerülő, a legjelentősebb adótartozók NAV-listáján évek óta bérelt hellyel rendelkező cégeknél..
A kormányzat koronavírussal kapcsolatos kommunikációja végső soron egy a médiapiacot segítő lépésnek is tekinthető, becslésünk szerint
a reklámpiaci visszaesés miatt elmaradó bevételek harmadát pótolta az állami hirdetések megugrása.
Azt is megbecsültük, hogy az egyes médiafelületeken belül milyen szerepet töltenek be az állami hirdetések: a leginkább a napilapok és a közterületi reklámhordozók esetében jelentős a kormányzattól származó bevételek aránya – bár utóbbi esetében pont idén lehetett jelentős visszaesés. Az állami hirdetések az online média esetében játsszák a legkisebb szerepet. A legnagyobb növekedés pedig a tévés piacon zajlott le az elmúlt egy évben.
Az állami költések jelentős része a NER-, azaz kormányközeli tulajdonban lévő vállalatokhoz jutott. 2019 első öt hónapjában még csak a kiadások 66, idén már 84 százaléka került ilyen médiafeleletekhez. Ebben szerepe lehet például olyan kampányoknak, mint például amit a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara indított idén. Listaáron egymilliárd forintot költöttek a TV2-csoportnál – más médiafelületen nem jelentek meg ezek a reklámok.
A Miniszterelnökség a járvánnyal kapcsolatban listaáron 18,9, ténylegesen 13,7 milliárd forintot költött év eleje óta. Összességében azonban nem növelték ennyivel a hirdetési költségeiket, ezek bruttó 20-ról 24 milliárdra nőttek, tehát a koronavírussal kapcsolatos kormányzati kommunikációra más állami hirdetések forrásait használták fel alapvetően. Egyébként nem csak az állam aktivizálta magát a járványhoz kapcsolódó kommunikációban: március és május között az ezzel kapcsolatos fizetett médiamegjelenések 89 százalékát magáncégek rendelték meg.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokba kerül a propaganda, egy év alatt 65 milliárd ment el állami kommunikációraAz volt a terv, hogy egy év alatt 25 milliárdot költ el az állam kommunikációra, de csak a Soros-palkátokra ennek majdnem a másfélszerese ment el. | https://g7.hu/adat/20200703/a-kovetheto-allami-reklampenzek-84-szazaleka-ner-cegekhez-kerul/ | https://web.archive.org/web/20231019033414/https://g7.hu/adat/20200703/a-kovetheto-allami-reklampenzek-84-szazaleka-ner-cegekhez-kerul/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kovetheto-allami-reklampenzek-84-szazaleka-ner-cegekhez-kerul | G7 | hungarian-news | 2020-07-03 21:47:00 | [] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara",
"Miniszterelnökség",
"TV2 Média Csoport Zrt."
] | [] | [
"média",
"hirdetés",
"gazdálkodás",
"klientúra"
] | [] |
50,709 | Pikó András: Szabályosan jártunk el, de pénzben mindenképpen megérte | A józsefvárosi polgármester szerint ők szabályosan kötöttek gyorsított, meghívásos eljárásban szerződést új közétkeztetési szolgáltatóval, és nem tehettek mást, az előzőt fel kellett rúgni – hiába jutott ennek ellenkezőjére a Közbeszerzési Döntőbizottság. „Abban a helyzetben mi az egyedüli és helyes megoldást választottuk, ezt fogjuk képviselni a közigazgatási peres eljárásban is, amit megindítunk a döntőbizottsági határozat ellen” – nyilatkozta Pikó András józsefvárosi polgármester a Józsefvárosi újságnak, miután az önkormányzat 50 millió forintos bírságot kapott a Közbeszerzési Döntőbizottságtól (KD). A testület szerint az önkormányzat szabálytalanul bonyolított le közbeszerzést ahhoz, hogy új közétkeztetési szolgáltatóval szerződjön. A KD a bírság kiszabásán túl a szerződést semmisnek nyilvánította. | „Abban a helyzetben mi az egyedüli és helyes megoldást választottuk, ezt fogjuk képviselni a közigazgatási peres eljárásban is, amit megindítunk a döntőbizottsági határozat ellen” – nyilatkozta Pikó András józsefvárosi polgármester a Józsefvárosi újságnak, miután az önkormányzat 50 millió forintos bírságot kapott a Közbeszerzési Döntőbizottságtól (KD). A testület szerint az önkormányzat szabálytalanul bonyolított le közbeszerzést ahhoz, hogy új közétkeztetési szolgáltatóval szerződjön. A KD a bírság kiszabásán túl a szerződést semmisnek nyilvánította.
Az előző szolgáltatóval való együttműködést pedig az önkormányzat mondta fel, így a kerületnek most nincs szerződése. Pikó azt nyilatkozta, a Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék konyháján készítik el a napi 700 adag ételt egészen augusztus 31-ig. Emellett azt remélik, nyár végére lezárul az új közbeszerzés, és szerződést tudnak kötni, így szeptembertől új szolgáltató láthatja el az óvodai, az iskolai és az idősotthoni közétkeztetést.
A polgármester megismételte, hogy álláspontjuk szerint az önkormányzat Klassz Menza Kft-vel fennálló szerződése jogsértő volt, és egy év a felmondási ideje. „Polgármesterként nem mondhattam, hogy fenntartom a jogsértő állapotot még egy évig. Ki kellett mondani a szerződés semmisségét, érvénytelenségét” – mondta Pikó. Ezzel szemben a Klassz Menza szerint csak bíróság állapíthatja meg bármely szerződés érvénytelenségét, így álláspontjuk szerint az jelenleg is hatályos, és készek folytatni a szolgáltatást.
Egyébként hasonló álláspontra helyezkedett a KD is, amely alapvetően épp azért meszelte el az önkormányzat eljárást, mert
ha a szerződésben foglaltaknak megfelelően mondták volna fel azt, akkor lett volna idejük rendes közbeszerzési eljárást lefolytatni
– az önkormányzat gyorsított, meghívásos eljárása így indokolatlan volt.
Ráadásul a KD szerint az önkormányzat már 2019 nyara óta tudott róla, milyen szerződése van a Klassz Menzával, hiszen a szerződést akkor módosították, és az önkormányzat elfogadta a Klassz Menza jogelődje, a Pensio Kft. (amellyel az önkormányzat eredetileg leszerződött) csak a közétkeztetési üzletágát ruházta át a Klassz Menzára. Pikóék ezt kifogásolják, a polgármester szerint
az még a fideszes vezetésű önkormányzat volt,
ők pedig csak májusban szembesültek a helyzettel. „Erről nem akar tudomást venni a döntőbizottság. Nehéz ezt másképp értékelni, minthogy a Fidesz keresi azokat az eszközöket, melyekkel kimenti a közpénzszivattyút működtető korábbi döntéshozókat”. Pikónak abban természetesen igaza van, hogy 2019 őszén változott az önkormányzat vezetése – azonban maga az önkormányzat azonos önmagával attól függetlenül, hogy hívják a polgármestert.
Pikó szerint szabályosan jártak el, amikor szakítottak a Klassz Menzával és leszerződtek az új céggel. „A tárgyalásos közbeszerzési eljárás szerintünk indokolt volt, méghozzá azért, mert a közétkeztetés kiemelt fontosságú közérdek. Szerintük [mármint a KD szerint – a szerk.] meg a közétkeztetés közérdek ugyan, de nem kiemelkedő” – mondta a polgármester. És valóban, a KD erre a megállapításra jutott, ez azonban azért volt kérdés, mert ha az új, Euresttel kötött szerződést a KD kiemelkedően közérdekű jelentőségűnek értékeli,
akkor az összes megállapított szabálytalanság ellenére eltekinthetett volna semmisségének megállapításától.
Így vagy úgy, Pikó szerint az 50 millió forintos bírság vállalható:
persze fáj, mert azt ki kell fizetni. De még így is 120 millió forintot spórolunk fél év alatt.
A régi szerződés felmondása után az Euresttől például máris 25 százalékkal olcsóbban kaptuk az ételt, így tudtuk csökkenteni 10 százalékkal a józsefvárosiak által fizetendő térítési díjakat. Brutálisan túlárazott volt a régi szerződés.”
Az ügy biztosan önkormányzati vizsgálóbizottság elé fog kerülni, mert ebben egyetértenek a helyi Fidesszel – állítja Pikó. „Ők szeretnék kivizsgálni az ügyben általam hozott döntéseket és azok törvényességét, én pedig állok elébe, viszont mi pedig szeretnénk az eredeti szerződés körülményeit és a közétkeztetés 2015–2019 közötti időszakát kivizsgálni” – mondta. | https://hvg.hu/kkv/20200707_Piko_Andras_Szabalyosan_jartunk_el_de_penzben_mindenkeppen_megerte | https://web.archive.org/web/20200911125801/https://hvg.hu/kkv/20200707_Piko_Andras_Szabalyosan_jartunk_el_de_penzben_mindenkeppen_megerte | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/piko-andras-szabalyosan-jartunk-el-de-penzben-mindenkeppen-megerte | HVG | hungarian-news | 2020-07-07 11:20:36 | [
"Pikó András"
] | [
"Budapest Főváros VIII. kerület Önkormányzata (Józsefváros)",
"Klassz Menza Kft.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"bírság",
"közétkeztetés",
"önkormányzat",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
50,710 | Badacsonyban a járvány alatt megcsinálták a strandbüfé-monopóliumot | A badacsonytomaji alpolgármester azt állítja, semmi köze sincs ahhoz, hogy az a cég, amelyből pár hónappal korábban kilépett, megszerezte a városi strand önkormányzati tulajdonú vendéglátóhelyeit. Az biztos, hogy kiírták, átírták, visszavonták a pályázatot, mígnem végül eredményt hirdettek. | Hartai Béla 2019 őszén lett az újraválasztott Krisztin N. László polgármester mellett Badacsonytomaj alpolgármestere. Az önkormányzati választás után – a feladatköri leírása alapján – Hartai felügyelete alá került a város tulajdonában lévő ingatlanokat (köztük a strandüzleteket) kezelő Badacsonytomaj Városüzemeltető Nonprofit Kft.
Önkormányzati tulajdonban három üzlethelyiség van a strandon, amelyekhez egy 250 négyzetméteres szabadtéri teraszrész is tartozik. A kormány már több milliárddal támogatta a települést, a helyiek reménye szerint újabb források is érkezhetnek a Balaton-partra. Erről még nem tudni konkrétumot, az azonban biztos, hogy a mostani pályázatnál rögzítették azt: a helyiségek bérlőjének „tűrnie kell”, ha az önkormányzat úgy dönt, hogy átépíti az ingatlanokat.
Az üzletek közül kettőt több mint 23 éven át vitt a Tóth család vállalkozása, a harmadik üzemeltetésébe Hartai Béla egy helyi üzlettársával szállt be. A szerződések azonban a tavalyi szezonnal lejártak, így a városüzemeltető cégnek meg kellett újítani a bérleti jogviszonyt.
Ennek január és május között nem kevesebb mint háromszor futottak neki, újabb és újabb módosított pályázatokat írtak ki. A Tóth család szerint lényegében addig csavargatták az indulási feltételeket, amíg az üzemeltetőknek világossá nem vált, hogy nem érdemes próbálkozniuk. Mint mondták, kitúrták őket, csakhogy jó ideig nem tudták elhinni, hogy a végén az alpolgármester volt cége lesz úgyis a győztes. Tóth János a 24.hu-nak azt mondta:
Annyira görcsösen dolgoztak a pályázati feltételek alakításán, hogy aztán egy sor eljárási hibát is elkövettek.
Azt már a pályázati kiírás eldöntötte, hogy – a korábbi gyakorlattal ellentétben – nem külön-külön hirdetik meg az üzleteket, hanem egyetlen jelentkezőnek adják oda mindhárom ingatlant. A képviselő-testület januári ülésén részletes vita bontakozott ki a pályázati feltételekről, a felvétel alapján a résztvevőknek és a jegyzőnek sem volt minden pillanatban egyértelmű, hogy éppen melyik kitételt hogyan módosítanák. Az biztos, hogy az alpolgármester amellett érvelt: egy év helyben működés szerepeljen a feltételek között. A Mejlinger és Társa Kft., amelyből Hartai 2019. október 10-én szállt ki, akkor még csak egy évet tudott felmutatni. Az emellett bevezetett egyéb kritériumokkal végül annyira leszűkítették a jelentkezési kondíciókat, hogy végül csupán az a két cég jelentkezett, amely korábban is a strandon működött.
A nagy igyekezet ellenére az első pályázat gyorsan megbukott, február 19-én visszavonták, a második kiírásban viszont benne maradt egy olyan feltétel, amely kizárta volna az Mejlinger Kft.-t. Öt évre visszamenőleg kérték bizonyítani az egyik tevékenységi kör meglétét, de fél évtizeddel korábban a cég még nem is létezett. Végül módosították a pályázatot. A versenyben akkor Tóthék nyertek.
Tóth János elmondta, hogy 72 oldalas pályázattal kellett bejelentkezni a büfékért, de még a tenderbontás napján is megpróbálták kiütni a versenyből a cégüket azzal, hogy nem az „elvárt” hivatal adta ki a nullás adóigazolásukat, hanem egy másik. Feszült viták után végül mégis nyertesként mehettek haza. Csakhogy a szerződést nem írhatták alá, mert az nem volt kész. Az önkormányzati cég az aláírásra biztosított két hét utolsó napján küldte el a megállapodás-tervezetet, amely azonban több ponton lényegesen eltért a pályázati kiírásban szerepeltetett feltételektől.
Bár Tóthék a városgazdálkodásnak, Krisztin polgármesternek, Hartai Bélának és az önkormányzati képviselőknek is jelezték, hogy a vitás kérdések rendezése mellett szándékukban áll megállapodni, érdemi válasz helyett a városüzemeltető cég a járványhelyzetre hivatkozva április 24-én megsemmisítette a pályázatot.
Újabb pályázatot írtak ki, és ezúttal olyan frissen megalkotott indulási feltételt illesztettek a kiírásba, amely kizárt volna minden olyan céget a részvételből, amelyet az elmúlt három évben badacsonytomaji önkormányzati pályázaton nyertesként hirdettek ki, de nem kötötte meg a szerződést. Bár ez a feltétel de facto kizárta Tóthékat a versenyből, ügyvédjük levelére végül – állításuk szerint – szóban közölték a pályázat felelősei, hogy a kitételt nem veszik majd figyelembe az eljárás során. Tóthék azonban ekkor már úgy érezték, hogy nem éri meg az erőlködés, mint mesélik, gyomorideggel mentek a tenderbontásra, aztán fel is adták. A Mejlinger Kft. megkapta a három üzlethelyiséget, de a korábbi pályázatoktól elérően a cég a koronavírusra hivatkozva kedvezményeket is kapott: 2020-ra csökkentett bérleti díjat kell fizetnie, és az idén a háromból csak egy üzletet kell nyitva tartania.
A pályázattal kapcsolatban megkerestük Hartai Béla alpolgármestert, aki kijelentette, nincs köze a Mejlinger Kft. győzelméhez, hiszen ő már az önkormányzati választás előtt kilépett a cégből. (A kilépést az Opten adatai szerint három nappal a tavaly október 13-án lezajlott választás előtt jegyezték be.)
Tőlem az összes badacsonytomaji cég egyenlő távolságra van, valamennyit egyformán támogatom
– mondta az alpolgármester, aki szerint az eljárás teljesen nyílt volt, bárki, bármelyik cég jelentkezhetett. A rövid telefonbeszélgetésben Hartai azt is állította, hogy a konkurens cég saját hibájából vesztette el a nyertes pályázatát, mert nem írta alá a szerződést, és nem fizette ki a bérleti díjat. | https://24.hu/belfold/2020/07/07/badacsony-strand-bufe-palyazat/ | https://web.archive.org/web/20230606202624/https://24.hu/belfold/2020/07/07/badacsony-strand-bufe-palyazat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/badacsonyban-a-jarvany-alatt-megcsinaltak-a-strandbufe-monopoliumot | 24.hu | hungarian-news | 2020-07-07 00:00:00 | [
"Hartai Béla"
] | [
"Mejlinger és Társa Kft."
] | [
"Badacsonytomaj",
"Veszprém megye"
] | [
"pályázat",
"idegenforgalom",
"önkormányzat",
"vendéglátás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
50,711 | Megszületett a Balaton új szállodakirálya | A most már Jellinek Dániel hazai ingatlanguru cége, az Indotek Group 24 és a kormányközeli Balázs Attila által tulajdonolt Zinventive Zrt. 18,33 százalékos tulajdonában lévő Appeninn Holding Nyrt. attól a Szepesi Richárdtól vásárolt balatoni ingatlanokat tartalmazó tulajdoni részesedést, akinek anyósa, Nagy Róza hosszú évekig a bizalmasa volt Matolcsy Györgynek, az általa hajdan vezetett minisztériumban és a Magyar Nemzeti Bankban is magas pozíciót töltött be. | A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján megjelent tájékoztatás szerint az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. megvásárolta a Dreamland Holding Zrt. részvényeinek 75 százalékát a Szepard Kft.-től. Ennek eredményeként az Appeninn érdekeltségébe került a Dreamland által teljes egészében birtokolt DLHG Invest Zrt., valamint az utóbbi kizárólagos tulajdonában lévő alábbi cégek:
Tokaj Csurgó Völgy Ingatlanfejlesztő Kft.,
Szántód BalaLand Family Ingatlanfejlesztő Kft.,
Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft.,
SZRH Szántód Rév Hotel Ingatlanfejlesztő Kft.,
TATK Tokaj Aktív Turisztikai Kft.
Egyúttal az Appeninn a Solum-Invest Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Kft.-ben meglévő üzletrészéből 24,5 százaléknyit eladott a DH Invest Zrt.-nek, amellyel az Appeninn részesedése 51 százalékra csökkent.
A Szepard Kft. tavaly novemberben jött létre, vagyonkezelésre, 3 millió forintos törzstőkével. Egyedüli tulajdonosaként Dr. Kante Awa van bejegyezve. A hölgy édesanyja az a Nagy Róza, aki Matolcsy György jegybankelnök bizalmasaként lett ismert. Az első Orbán-kormány idején, 2000-2002 között a Matolcsy által vezetett Gazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára volt, majd a 2002-es kormányváltást követően, immár a Medgyessy-kabinetben a kis-és középvállalkozások fejlesztéséért felelős helyettes államtitkári posztot töltötte be, egy éven át. 2003-as távozását követően 2010-ben tért vissza az államigazgatásba, amikor a második Orbán-kormányban lett a Matolcsy által irányított Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára. Főnökét követte a Magyar Nemzeti Bankba, ahol 2013 márciusától főigazgató volt, 2015 novemberéig.
Dr. Kante Awa férje Szepesi Richárd ismert idegenforgalmi NER-vállalkozó. A 24.hu cikke szerint üzletelt már Mészáros Lőrinccel, a Mészáros Gasztro Kft. 2017 márciusában vette meg a Témadesign Kft.-t Szepesi cégétől, a Témahotel Beruházó Kft.-ről. De Szepesi adta el 2017 elején a tokaj-hegyaljai Andrássy Rezidenciát is a nemzet gázszerelőjének.
Szepesi több ízben is milliárdos támogatást kapott az államtól idegenforgalmi beruházásaihoz. Legutóbb, március elején – mint arról lapunk beszámolt – a Szepesi-házaspár két cégüket a Magyar Turisztikai Ügynökség 5,9 milliárd forintban részesítette, amelyből az ötcsillagos BalaLand hotelt építhetik fel Szántódon.
A most az Appeninn 75 százalékos tulajdonába került a Dreamholding Zrt.-t Szepesi 2017 áprilisában alapította meg, saját tulajdonú ingatlanok adásvételére, 5 millió forintos alaptőkével. A céget 2019. december 30-án a felesége, Dr. Kante Awa által egy hónappal korábban létrehozott Szepard Kft.-nek adta el, amely bizalmi vagyonkezelőként látja el a tulajdonosi jogokat. Már a Szepard emelte meg a Dreamholding jegyzett tőkéjét 5 millióról 12 millióra idén március 26-án, vagyis a koronavírus-járvány miatti vészhelyzet kihirdetését követően tizenöt nappal. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/a-ner-es-szallodakirallyal-butorozott-ossze-orban-viktor-vejenek-korabbi-erdekeltsege.html | https://web.archive.org/web/20230123141809/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/a-ner-es-szallodakirallyal-butorozott-ossze-orban-viktor-vejenek-korabbi-erdekeltsege.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszuletett-a-balaton-uj-szallodakiralya | mfor.hu | hungarian-news | 2020-06-23 09:53:00 | [
"Balázs Attila",
"Jellinek Dániel",
"Kante Awa",
"Mészáros Lőrinc",
"Szepesi Richárd",
"Tiborcz István"
] | [
"Appeninn Holding Nyrt.",
"Dreamland Holding Zrt.",
"Solum-Invest Kft.",
"Szántód BalaLand Family Kft.",
"Szepard Kft.",
"SZRH SZántód Rév Hotel Kft.",
"Témadesign Kft.",
"Tokaj Aktív Turisztikai Kft.",
"Tokaj Csurgó Völgy Kft.",
"Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft.",
"Zinventive Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
50,712 | Kisfaludy-pályázatok: Mészáros Lőrinc háromezerszer kap többet Tiborcz István ügyvédjénél | Orbán Viktor miniszterelnök szerint féligazságok helyett érdemes a teljes igazsággal foglalkozni. Kiszámoltuk: Mészáros Lőrinc szállodái háromezerszer nagyobb támogatást kapnak a Kisfaludy-pályázatokból, mint Tiborcz István ügyvédjének panziója. Valamennyien köszönettel tartoznak a kormánynak. | Orbán Viktor miniszterelnök szerint azért nem probléma, hogy a Mészáros Lőrinc üzletember tulajdonában lévő Hunguest Hotels Zrt. összesen 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a lerobbant szállodái kitatarozására, mert amúgy nagyon sok más egyéb szálláshelyet is támogattak.
Valóban létezik egy Kisfaludy-program, ami a magyar turizmust hivatott fejleszteni. A magyar kormány támogatásával 650 panziót újítottak fel - mondta Orbán Viktor miniszterelnök még június 29-én egy azonnali kérdésre válaszolva.
Ez így igaz, és ebben benne van az egész Orbán-rendszer gazdaságpolitikája. A kormányzati irányítású Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiírt Kisfaludy-pályázatokon valóban sokan nyertek vissza nem térítendő állami támogatást. A döntési listán megnéztük, hogy ki kapta a legkevesebb támogatást. Innen derült ki, hogy az Elios-botrányból ismert Hamar Endre tulajdonában lévő Vár-Gold Kft. 5,6 millió forintot kapott a pécsi Retró panzió felújítására. Tehát a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Hunguest Hotels Zrt. 17,7 milliárd forintot, míg a tavaly 18,1 millió forintos árbevétel mellett 2,3 millió forintos veszteséget produkáló Vár-Gold Kft. pedig 5,6 millió forintot köszönhet a kormánynak. A közös bennük, hogy mindannyian a NER haszonélvezői, csak egyikük a lista tetején, másikuk a lista alján található.
Vagyis Magyarország harmadik leggazgadabb embere, akinek magánvagyonát 270 milliárd forintra becsülik, több mint háromezerszer nagyobb támogatást érdemelt ki, mint a veszteséges pécsi cég.
Amely persze ennek az 5,6 millió forintnak is örül. Az MTÜ ugyanis kötelezővé tette, hogy mindenki, aki támogatást kapott a kormánytól, az a szálláshely honlapján is jól látható helyen mondjon köszönetet a magyar kormánynak. Így tett a Vár-Gold Kft. is.
Az alábbiakban ismertetjük a projekt során megvalósult tevékenységeket. A panzió 10 szobájában a fürdőszobákba fürdőszoba panel került a zuhanyfülkékbe, 4 szobában a rosszul záródó régi zuhanykabin is lecserélésre kerül, új modern változatra. Némelyik szobában a bútorzat is lecserélésre került, a régi kopott bútorok helyére új bútorok kerültek - olvasható a Retró panzió honlapján.
Ezeken kívül még vissza nem térítendő állami támogatásból szerzi be Hamar Endre a következőket:
3 darab ágy
4 darab asztal
10 darab Navon televízió
5 darab hűtő
2 darab matrac
1 darab kanapé
klímaberendezés
a konyhában a padló új járólapot kapott
1 darab mosogatógép
a közös helyiségbe 1 darab LED televízió
és 4 darab kerékpár.
A támogatott projekt a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében valósult meg - közli a Retró panzió.
Tehát vissza nem térítendő állami támogatásból, teljesen hazai költségvetési forrásból, közpénzből magántulajdonban lévő panzió LED televíziót vásárolhat. Persze nem akárki a Vár-Gold Kft. tulajdonosa, hiszen Hamar Endre egy iskolába járt a kormányfő vejeként ismert Tiborcz Istvánnal, majd 2011-től közös vállalkozást működtettek Hamar & Tiborcz Jogi és Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft. néven. Később a Dr. Hamar Ügyvédi Iroda hajtotta fel a turai kastélyt Tiborcz Istvánéknak, és a jogász a Mészáros Lőrinc körüli nagy ingatlanszerzéseknél is közreműködött. Arról viszont nem hallani, hogy kórházi kórtermekbe is LED televíziókat szereznének be, az valamiért nem annyira fontos, mint Hamar Endre veszteséges panziója.
Fontos kérdés a turizmus fejlesztése. Féligazságok helyett érdemes a teljes igazsággal foglalkozni - magyarázta a kormányfő.
A Kisfaludy-pályázatokról gyakran írtunk, ebben a cikkünkben például arról, hogy Polt Péter legfőbb ügyész a törvények szerint jár el, ezért nem vizsgálhatja, hogy a Kisfaludy-pályázatok dokumentációi esetleg a hivatalos megjelenésük előtt kikerültek-e a későbbi nyertes pályázókhoz. | https://privatbankar.hu/cikkek/makro/orban-viktor-igy-osztogat-a-kozosbol-meszaros-lorinc-haromezerszer-kap-tobbet-tiborcz-istvan-ugyvedjenel.html | https://web.archive.org/web/20230323165133/https://privatbankar.hu/cikkek/makro/orban-viktor-igy-osztogat-a-kozosbol-meszaros-lorinc-haromezerszer-kap-tobbet-tiborcz-istvan-ugyvedjenel.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kisfaludy-palyazatok-meszaros-lorinc-haromezerszer-kap-tobbet-tiborcz-istvan-ugyvedjenel | Privátbankár | hungarian-news | 2020-07-07 10:13:00 | [
"Hamar Endre (Dr.)"
] | [
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Vár-Gold Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
50,713 | Rablóprivatizátorból milliárdos miniszterelnök | 2020.07.07. 06:05
Ha vörös báró, akkor Gyurcsány Ferenc. A volt kormányfő meggazdagodása éles látlelete annak, hogy a rendszerváltás után miként szereztek szédületes vagyont az ifjú kommunisták. Bűncselekmények határát súroló tranzakciók, haverok és természetesen egy feleség, akinek édesanyja belépőkártyát jelentett a baloldali topmilliárdosok közé. Érdekes fénytörést ad a történteknek, hogy míg Gyurcsány folyamatosan fideszes oligarchákat emleget, csak az elmúlt négy esztendőben összesen több mint kétmilliárd forint osztalékot vett fel csak az Altusból.
Gyurcsány Ferenc cégbirodalmának alappillére első cége, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Részvénytársaság, amelyet 1992. november 10-én alapított. Gyurcsány a tízmillió forintos alaptőkével induló Altust – papíron – egy KISZ-es ismerősével hozta létre, ő maga hatvan-, Molnár Attila pedig negyvenszázalékos tulajdonos volt. Gyurcsány az Altushoz a kezdőtőkét akkori feleségének hozományából, egy Pécs környéki családi ház árából biztosította.
A vállalkozói pályára lépésben Gyurcsányt Szilas Ádám a székhely biztosításával (Szent István körút 11.), Szilas felesége, Tatai Ilona pedig a kései szocializmusban szerzett ágazati szakértelmével segítette – hasonlóan az Altusban később szintén fontos szerepet játszó Jagiellowicz Györgynéhez. Jagiellowicz és Tatai Ilona egyaránt a Taurus Gumiipari Vállalat vezetésében dolgozott. Debreczeni József könyve (Az új miniszterelnök) szerint Gyurcsány Altusában Molnár Attila kezdettől fogva Tatai Ilonáék strómanja volt. Minderre Debreczeni szerint azért volt szükség, mert az MSZMP Politikai Bizottsága tagjaként feltűnt Tatai Ilona neve rosszul csengett volna a rendszerváltás utáni évek üzleti világában. A cég kezdetben, az első hónapokban csak tanácsadással foglalkozott, de később a tulajdonosok figyelme a privatizáció felé fordult. Ezután, 1994-ben Tatai Ilona az Altus egyik cégénél vállalt igazgatótanácsi tagságot, Jagiellowicz Györgyné pedig az Altus által létrehozott Fortus Rt. elnök-vezérigazgatója lett, majd a kétezres években az Altust is vezette. Molnár Attilát Gyurcsány végül 1998-ban vásárolta ki az Altusból.
Akcióban az Altus
Gyurcsány Ferenc Altus Rt.-je 1993 decemberében szerezte meg az első privatizációs zsákmányát, a Gép- és Technológiaszerelő Rt.-t. Gyurcsány az ekkoriban szokásos módszerrel dolgozott: a cég 51 százalékát vette meg, az önrészt kárpótlási jegyből fedezte, ehhez pedig egzisztencia- és bankhitelt vett fel. A cégvásárlás Gyurcsány szerint végül csak veszteséget hozott, ezért 1995-ben megszüntették a gazdasági tevékenységet, elbocsátották a dolgozókat. Az Altus 1994-ben újból hitelből vásárolt, ezúttal a Béta-Roll Hengergumizó Kft.-t vette meg.
Házasság, politika
Gyurcsány életében 1994-ben történt egy nagyon fontos dolog: megházasodott, feleségül vette Dobrev Klárát.
A lakodalmat követően felpörögtek az események, amelyek nyilván nem voltak függetlenek attól a körülménytől, hogy Dobrev édesanyja az az Apró Piroska volt, aki ebben az időszakban Horn Gyula miniszterelnök kabinetfőnökeként is tevékenykedett. Az Altus alaptőkéjét 1995-ben a cég részvényesei megháromszorozták, a cég saját vagyona hétszeresére nőtt.
Gyurcsány két sokat vitatott ingatlanügye, a Szalay utcai és a balatonőszödi ingatlanvásárlás szintén közvetetten az Altus Rt.-hez kötődött, ugyanis az Altus cége, az Aldo Kft. szerezte meg a két ingatlant 1994 januárjában, majd májusában, sajátos konstrukciójú lízing-, illetve bérleti szerződéseket kötve a magyar állammal, közelebbről az azt képviselő Miniszterelnöki Hivatallal. Érdemes felidézni, hogy miképpen zajlott az adásvétel, hiszen az ügylet részletei világos képet festenek arról, hogy milyen módszerek vezettek Gyurcsány gazdagodásához.
„Ha én ezt a klubban egyszer elmesélem”
A Szalay utca 4. szám alatt lévő épület alsó szintjén elhelyezkedő 319 négyzetméteres bemutatótermet 1994 májusában Gyurcsány Ferenc egyik cége, az Aldo egy lízingszerződéssel szerezte meg. Az Aldónak összesen 13 millió forintot kellett volna részletekben fizetnie, de 1995 januárjában eladta vételi jogát Gyurcsány másik cégének, az Altus Rt.-nek, amely 11 millió forintos előtörlesztéssel megvásárolta az ingatlant, majd képviselői klubbá alakította azt. Három hónappal később a kancellária egyik gazdasági társasága, a Közlöny- és Lapkiadó Kft., majd 2000-től a belőle kivált Human Jövő 2000 Kht. havi 1,1 millió forintért visszabérelte, sőt mintegy százmillió forintért fel is újította azt.
A bérleti díj 2003-ban csaknem 14 millió forint volt, vagyis egyetlen év bérleti díja magasabb volt, mint amennyiért a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) korábban értékesítette a Gyurcsány-cégnek az ingatlant. Gyurcsány tehát jól járt, ugyanez azonban nem mondható el a közlönykiadóról, amelynek a szerződésben foglaltak szerint még a klub belsőépítészeti munkálatait is el kellett végeznie: ez mintegy 122 millió forintjába került. (Ebből csak tízmilliót fizetett az Altus.) Ráadásul az Altus a képviselői klub üzemeltetéséből származó bevételből és a tagsági díjból befolyt összeg 28 százalékát is mindvégig megkapta.
Üdülő ingyen
Gyurcsány hasonló módszerrel jutott hozzá a balatonőszödi kormányüdülőhöz is. Az egész ügyletet az tette különösen pikánssá, hogy
Gyurcsányék az ingatlant évi 2,5 millió forintért lízingelték, ám – hogy, hogy nem – az épületet a későbbi miniszterelnök éppen ekkora összegért adta bérbe egy állami üdültetéssel foglalkozó társaságnak. Ez azt jelentette, hogy Gyurcsányéknak gyakorlatilag semmibe nem került az ingatlan.
Szintén 1995-ben, novemberben privatizálta az Altus az 1400 embert alkalmazó Magyaróvári Timföldgyárat és Műkorund Rt.-t (Motim), decemberben pedig egyszerűsített privatizációval került az Altushoz a Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Rt. A Motim privatizációjánál fontos szerepet játszott a Magyar Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (MHB) igazgatótanácsi elnöke, Apró Piroska, ugyanis az MHB folyósította a hitelt az Altusnak a Motim megvásárlásához. Ellentmondásos tény, hogy miközben a DK mostanában rászorultsági alapon alacsonyabb energiaárakat követel, Gyurcsány kormányzása idején ilyen programról szó sem lehetett. Kivételt képezett ezalól a kormányfő cége, a Motim, mely – néhány másik nagyfogyasztóval együtt – egy 2007. decemberi megállapodás alapján az „elvileg legalacsonyabb” hazai, hivatalos aukción kialakult, nagykereskedelminek tekinthető árnál is olcsóbban vásárolhatott áramot. Eközben a lakossági áramárak a nyolcéves baloldali kormányzás időszaka alatt megduplázódtak.
1997-ben Apró Piroska lett az Altus igazgatóságának elnöke. Már a Horn-kormány ciklusának második felében számos tanácsadói megbízást kapott Gyurcsány Altus Consulting nevű cége, elsősorban a környezetvédelmi és területfejlesztési tárca háttérintézményeitől, amelynél ekkoriban államtitkárként dolgozott Szilvásy György.
Pályára áll a Fortus
Kanyarodjunk vissza ismét 1995-höz, hiszen ebben az évben kezdődött a Gyurcsány-féle cégfejlődés egyik legérdekesebb és egyben legsötétebb időszaka, amelyben felbukkan a Portik Tamás miatt elhíresült Energol Rt. De haladjunk a kezdetektől: az Altus, valamint a Magyar Villamos Művek (MVM) Fortus néven közös céget alapított. Előbbi 45, utóbbi 55 százalékos tulajdonrészt birtokolt. Az Altus kilencmillió forint készpénzzel szállt be az üzletbe, az MVM pedig, amelynek akkor Apró Piroska volt a tanácsadója, szerette volna a vállalkozásba apportálni a Dunamenti Hőerőmű fűtőolaj-tározóit. A tervet az Állami Számvevőszék húzta keresztül. A tározókat egyébként valamivel korábban négymilliárd forintnyi közpénzből hozta létre az állam, amihez a Magyar Fejlesztési Banktól vett fel hitelt. Az MVM arra hivatkozott, hogy az olajtározók működtetése gondot jelent neki, ezért partnert kellett keresni az üzemeltetéshez. Ez a partner lett a Fortus Rt.
Az ügyletek itt azonban még nem értek véget. Az MVM ugyanis tett még egy nagylelkű gesztust. Nevezetesen: a részvénytársaság alapító okirata öt százalék osztalék- és szavazatelsőbbséget biztosított az eredetileg kisebbségi tulajdonrésszel bíró Altusnak. A kérdőjelek számát növeli: vajon miért volt szüksége az MVM-nek egy olyan cégre, amelyen keresztül olajszállításokat bonyolít saját magához? A Fortus tájékoztatása szerint csak 1996-ban negyvenezer tonna fűtőolajat értékesítettek a villamos műveknek.
Gyurcsányék egyébként
a Fortushoz igazolták a Mol korábbi kereskedelmi igazgatóját, Sáska Lászlót. Őt később kis híján kivégezték, amikor a kocsijában ülő üzletemberre egy máig ismeretlen férfi több lövést adott le.
Olajbiznisz nehézfiúkkal
A történteket még rejtélyesebbé teszi, hogy a Fortus tulajdonosaként felbukkanó Dryden Enterprises Limited nevű ciprusi offshore cég alapító okirata az olajmaffiát irányító Energol Rt. egyik vezetőjének, Dékány Istvánnak a feleségénél tartott 1997. augusztusi házkutatásnál került elő. Talány, hogy a Gyurcsány-féle érzékeny cégirat miképpen kerülhetett az energolosokhoz.
Mint köztudott, az Energol-perben kiderült, hogy az Energol a Fortuson keresztül is komoly olajszállítmányokat szerzett be. A Fortus a büntetőeljárás során azzal védekezett, hogy tudtukon kívül, csak papíron, hamis számlákon keresztül vettek részt az ügyletekben. És ha már ismét az Energol-ügynél tartunk, nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a botrány kirobbanása előtt, 1997. április 21-én Gyurcsány Ferenc és Jagiellowicz Györgyné kimenekült a Fortusból, vagyis a későbbi miniszterelnök lemondott felügyelőbizottsági, az üzletasszony pedig elnöki tisztségéről. Tény továbbá az is, hogy a Fortus üzleti kapcsolatban állt egy másik nagy olajcéggel, az MSZP-s hátterű ETL Rt.-vel, amelyről köztudott, hogy az Energol fő beszállítója volt. Az ETL felügyelőbizottságába 1996-ban, az olajügylet legjövedelmezőbb évében került be a szocialisták fő energetikai szakértőjeként ismert Karl Imre és Szűcs Erika, a szocialisták országos választmányának akkori tagja is. Szűcs jelenleg Gyurcsány Ferenc pártját, a Demokratikus Koalíciót erősíti.
Irány a Balkán!
Visszatérve az Altushoz:
a cég a kétezres években stabil, átlagosan nagyjából százmillió forintos éves adózott eredményt produkált.
A társaságot Gyurcsány kormányfői távozása évében, 2009-től Dobrev Klára igazgatta. Az Altus Zrt. megalapította a BudaShen kínai-magyar kereskedőházat, illetve létrehozta az Altus-ConsAlt Kft.-t, mely nemzetközi babérokra tört: kelet- és közép-európai kormányoknak, önkormányzatoknak, magánérdekeltségeknek és nonprofit szervezeteknek kínál és kínált tanácsadási szolgáltatást. 2011 novemberében Gyurcsány Ferenc mobilfizetési megoldásokat kínáló vállalkozást alapított Kóka Jánossal, Cellum Bulgaria AD néven. Albániában az Altus-ConsAlt szervezésében az a Central European Investment Services Kft. végezhette el a helyi köztisztviselők uniós felkészítését, amelyet Kóka akkori felesége, Szandrocha Kamilla jegyzett.
Macedónia (a mai Észak-Macedónia), Montenegró, Szerbia, valamint Bulgária kormánya a felzárkózási források hatékony elköltése érdekében foglalkoztatta az Altus-stábot.
Gyurcsány cégcsoportja 2010 áprilisától 2013 őszéig közel negyven – közszférát érintő – balkáni projektben vett részt.
A referencialistán olyan megbízások szerepelnek, mint a bulgáriai Plovdiv városfejlesztési stratégiája vagy éppen a nyugat-balkáni roma civil szervezetek felkészítése a nemzetközi források lehívására. Utóbbi esetben a Soros György-féle Open Society Foundations bízta meg Gyurcsány tanácsadó cégét.
Az Altus vezette konzorcium 2015-ben mintegy másfél milliárd forintos uniós közbeszerzést is elnyert, aminek értelmében a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési periódus kohéziós politikájáról gyűjtenek adatokat és készítenek tanulmányokat. Nem sokkal később Gyurcsány Ferenc cége már a lengyel fejlesztéspolitikát vizsgálhatta nagyjából 400 ezer euróért, mai árfolyamon több mint 140 millió forintért.
Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben egyébként több mint kétmilliárd forintnyi osztalékot vett fel csak az Altusból. A „sikersztori” tehát folytatódik.
Apró Piroska
altus
vörös báró
DK
Dobrev Klára. | https://magyarnemzet.hu/belfold/rabloprivatizatorbol-milliardos-miniszterelnok-8343915/ | https://web.archive.org/web/20210920205844/https://magyarnemzet.hu/belfold/rabloprivatizatorbol-milliardos-miniszterelnok-8343915/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rabloprivatizatorbol-milliardos-miniszterelnok | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2020-07-08 12:49:06 | [
"Dobrev Klára",
"Gyurcsány Ferenc",
"Jagiellowicz Györgyné",
"Sáska László",
"Szandrocha Kamilla",
"Szilvásy György",
"Tatai Ilona"
] | [
"Altus Zrt.",
"Central European Investment Services Kft.",
"Energol Rt.",
"ETL Rt.",
"Fortus Rt.",
"HUMAN-JÖVŐ 2000 Kht.",
"Motim Rt."
] | [] | [
"ingatlan",
"offshore",
"privatizáció",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
|
50,714 | Adatkezelési tájékoztató | https://adatbazis.k-monitor.hu/egyeb/adatkezelesi-tajekoztato | null | other | 2020-07-08 15:43:00 | [] | [] | [] | [] | [] |
||||
50,715 | Udvari beszerzők szakíthattak nagyot a lélegeztetőgépes gigabiznisz 300 milliárdjából | Az hozhatott be Magyarországra lélegeztetőgépnek nevezett szerkezetet, akinek voltak kapcsolatai a kormánnyal, és azt mondta, hogy képes az üzletkötésre. Így nem csoda, hogy a járvány idején amúgy is drágább és sokszor használhatatlan eszközök három-négyszeres áron jutottak el – egyelőre a raktárakba. | Az hozhatott be Magyarországra lélegeztetőgépnek nevezett szerkezetet, akinek voltak kapcsolatai a kormánnyal, és azt mondta, hogy képes az üzletkötésre. Így nem csoda, hogy a járvány idején amúgy is drágább és sokszor használhatatlan eszközök három-négyszeres áron jutottak el – egyelőre a raktárakba. | https://hvg.hu/360/202028__meregdraga_lelegeztetogepek__udvari_beszerzok__vitatott_terapia__kronikus_leszomj | https://web.archive.org/web/20220120181602/https://hvg.hu/360/202028__meregdraga_lelegeztetogepek__udvari_beszerzok__vitatott_terapia__kronikus_leszomj | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/udvari-beszerzok-szakithattak-nagyot-a-lelegeztetogepes-gigabiznisz-300-milliardjabol | HVG360 | hungarian-news | 2020-07-09 14:16:00 | [
"Hiszem János",
"Nagy Hunor Szilárd",
"Szegi György"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Ott-One Kft.",
"Pro Concept Kft."
] | [
"Ázsia",
"Kína"
] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"egészségügy",
"covid-19",
"lélegeztetőgép",
"klientúra"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései",
"Kereskedőházak csókosoknak"
] |
50,716 | Már a Budapest-Belgrád projektre vásárolhatott bányát az Orbán-családdal üzletelő cég | A Magyarország legjobb kövét adó bányát egy fiatal, de jó kapcsolatokkal bíró cég szerezte meg, amelynek partnerei közt Orbán Győző is felbukkant, és idővel Mészáros Lőrinc beszállítója lehet. | A lakók alapvetően nem félnek ettől. "Legalább lesz valami" – mondja egy idős asszony. Merthogy az iskola bezárt, a gyógyszerész épp le akarja húzni a rolót, a fiatalok nagy része elment, aki maradt, az is a közeli Egerbe jár dolgozni. Vagy Budapestre, ahonnan hétvégente jár haza. Szombat esténként csak a kocsmában van élet. Pedig régebben a bányató is sok embert vonzott, volt ott büfé, fiatalok ugráltak a vízbe, ám manapság a nyári napokon is csak néhányan mennek le fürdeni – adnak rögtönzött helyzetképet Egerbakta lakói. | https://hvg.hu/360/201947__egerbaktai_banya__budapestbelgrad_vasutvonal__alapozas__ko_kovon | https://web.archive.org/web/20191129005528/https://hvg.hu/360/201947__egerbaktai_banya__budapestbelgrad_vasutvonal__alapozas__ko_kovon | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-a-budapest-belgrad-projektre-vasarolhatott-banyat-az-orban-csaladdal-uzletelo-ceg | HVG360 | hungarian-news | 2019-11-25 14:31:00 | [
"Orbán Győző",
"Tóth Tamás (Egerbakta)"
] | [
"Colas Északkő Kft.",
"Zekko Investment Zrt."
] | [
"Egerbakta",
"Heves megye"
] | [
"bányászat",
"klientúra"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
50,717 | Titokban akár Orbán apja is kereshet a Budapest–Belgrád vasútvonalon | Tíz évig csak miniszteri engedéllyel lehet megtudni, hogy szállít-e követ a Budapest–Belgrád vasútvonal felújításához például a miniszterelnök apja, és hogy milyen dollárkifizetések történnek a jórészt kínai hitelből épülő beruházás során. A kivitelező konzorcium magyar fele Mészáros Lőrinc érdekeltsége, amely a járvány miatti gazdaságvédelemre hivatkozva is kaphatott pénzt. | hvg terasz
2020.07.02. 17:00 1 perc
1 százaléknál is kevesebb esélyt látnak arra, hogy a kormány megváltoztassa álláspontját a Színház- és Filmművészeti egyetem ügyében - erről beszéltek M. Kiss Csabának azok a diákok, akik az intézmény átalakítása elleni tiltakozás szervezői. Milovits Hanna és Podlovics Laura ennek ellenére fontosnak tartja, hogy fellépjenek a hatalommal szemben, már csak azért is, mert ezt állampolgári kötelességüknek is tekintik. | https://hvg.hu/360/20200527_Kinai_hitel_keleti_nyitas_belgradi_vasut | https://web.archive.org/web/20210616024731/https://hvg.hu/360/20200527_Kinai_hitel_keleti_nyitas_belgradi_vasut | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titokban-akar-orban-apja-is-kereshet-a-budapestnbelgrad-vasutvonalon | HVG360 | hungarian-news | 2020-05-27 14:39:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Győző"
] | [
"RM International Kft."
] | [
"Ázsia",
"Kína"
] | [
"támogatás",
"építőipar",
"vasút",
"klientúra"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
50,718 | Intézkedéscsomag a kormánytól – megint az Orbán család és a NER járhat jól | A miniszterelnök apjának üzletága, a bányászat és az oligarchák építőipari cégei a fő nyertesei a kormány vaskos intézkedéscsomagjának, amely amúgy valós problémákra keres válaszokat.
A kormány július elején az építésgazdaság fejlesztésének stratégiájába csomagolta azokat a határozatokat, amelyek rövid időn belül megkönnyíthetik a kő- és kavicsbányászok életét: várhatóan kevesebbet kell bajlódniuk a bányatelkek kialakításával és a kitermelés bővítésével, valamint a civilek akadékoskodásával. A jogszabály egyben felkéri Palkovics László innovációs és technológiai minisztert, hogy keresse meg a Közép-magyarországi régióban és közvetlen közelében azokat a helyszíneket, ahol megoldható az intenzívebb bányászat. | A kormány július elején az építésgazdaság fejlesztésének stratégiájába csomagolta azokat a határozatokat, amelyek rövid időn belül megkönnyíthetik a kő- és kavicsbányászok életét: várhatóan kevesebbet kell bajlódniuk a bányatelkek kialakításával és a kitermelés bővítésével, valamint a civilek akadékoskodásával. A jogszabály egyben felkéri Palkovics László innovációs és technológiai minisztert, hogy keresse meg a Közép-magyarországi régióban és közvetlen közelében azokat a helyszíneket, ahol megoldható az intenzívebb bányászat.
A kő- és kavicsbányászati vállalkozások arra panaszkodnak, hogy eddig tucatnyi hivatalnál kellett kilincselniük bányanyitási engedélyért, miközben az önkormányzatok is távol akarják őket tartani a lakott területektől. Ráadásul a bányanyitás lehetőségeinek feltárásakor figyelembe kell venni a környezetvédelmi, földvédelmi és világörökségi szempontokat is, ám hamarosan felülvizsgálhatják ezeket a jogszabályokat annak érdekében, hogy „az építőipari kivitelezéshez szükséges mennyiségű nyersanyag folyamatosan rendelkezésre álljon”.
A kő-, kavics- és homokhiány nem kétséges, az építőipari termelés megugrásával ugyanis képtelen lépést tartani az alapanyag-ellátás. „Télen voltak olyan hetek, amikor teljesen le kellett állni” – mondta egy építési vállalat vezetője a HVG-nek.
A mostani változtatás lényegében azt jelenti, hogy kormányzati hátszelet kap a kavics- és kőbányászat, ráadásul éppen ott, ahol Orbán Győző érdekeltségei is működnek. Eközben az építésgazdaság fejlesztése és az arra szánt 31 milliárd forint állami támogatás megint a Mészáros családnak és jól ismert üzleti körének kedvez. | https://hvg.hu/gazdasag/20190724_kavicsbanyaszat_ner_orban_gyozo_palkovics_jogszabaly | https://web.archive.org/web/20230316101853/https://hvg.hu/gazdasag/20190724_kavicsbanyaszat_ner_orban_gyozo_palkovics_jogszabaly | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/intezkedescsomag-a-kormanytol-n-megint-az-orban-csalad-es-a-ner-jarhat-jol | HVG | hungarian-news | 2019-07-24 14:41:00 | [
"Orbán Győző ifj."
] | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)"
] | [] | [
"rokonok",
"engedély",
"bányászat",
"jogalkotás"
] | [] |
50,719 | Orbán családjával alapított céget, egy forintot nem látott belőle | Bár közösen alapított céget Orbán Viktor családjával, és a vállalat a második évében 750 millióval megnövelte bevételét, Bihari Lajos egy forintot sem látott a pénzből. Eközben a miniszterelnök családja milliárdokat vesz ki érdekeltségeiből. | Újból betekintést nyertünk a NER legsikeresebb vállalkozásainak kulisszái mögé, egy informátor ezúttal a januárig az Orbán-családhoz köthető Nemzetközi Alapanyag és Késztermék Kereskedelmi Zrt., illetve a még mindig a kormányfő apjához, Orbán Győzőhöz tartozó Nehéz Kő Kft. ügyeibe adott némi betekintést.
A NAKK Zrt.-t 2016-ban alapították, a többségi tulajdonos a miniszterelnök testvére, Orbán Áron volt, ám tavaly év végén a cég ügyvezetője, Bihari Lajos kivásárolta őt az 51 százalékos tulajdonrészéből – ekkoriban az idősebbik Orbán Győző is kiszállt a vállalkozásból. Bihariról annyit kell tudni, hogy korábban különféle pozíciókban a MÁV-nál dolgozott, illetve vélhetően az Orbán-család bizalmi emberének számíthat, mivel a Nehéz Kő-ben jelenleg is vezető tisztségviselő.
Ugyanakkor olybá tűnik, Bihari rendesen befürödhetett az új vállalkozásával, amelyet egyébként a fiával vezet. Az Orbán-család céges ügyeire rálátó informátorunk szerint ugyanis az új tulajdonos a NAKK egyetlen év alatt 750 millió forinttal megnövekedett árbevételéből egyetlen forintot sem látott, pedig a cég adózás utáni eredménye 20 és 50 millió forint között volt. 2016-ban egyébként korántsem ment ilyen jól a NAKK-nak, 21 milliós árbevétel mellett mindössze 95 ezer forintos nyereséget termelt a vállalkozás. Állítólag Biharinak abból sem származik semmi haszna, hogy ő a Nehéz Kő ügyvezetője.
Ez a 95 ezer forintos összeg nyilván elenyésző ahhoz képest, amennyit Orbán Viktor családja kivett a hozzájuk köthető cégekből. A tavalyi évben például a miniszterelnöki rokonságnak 2,5 milliárd forintnyi osztalékot hozott a bányabiznisz. Csak Orbán Viktor édesapja 1,3 milliárd forinthoz jutott az általa 51 százalékban birtokolt Dolomit Kőbányászati Kft.-ből. 2012 óta 7,42 milliárd forintot vettek ki osztalékként a cégből, ebből Orbán apja 4,3 milliárd forintot vitt.
Nem ment ilyen jól a másik nagy családi cégnek, a Gánt Kő és Tőzeg Kft.-nek, amely két év nyereség után tavaly 34 milliós mínuszt termelt a tulajdonosoknak.
Piaci alapon nehéz ennyi pénzt termelni
„Én meg vagyok lepődve azon, hogy ön azt állítja, hogy van olyan európai uniós projekt, ahol vállalkozóként, fővállalkozóként vagy alvállalkozóként az én családomból indult volna valaki” – így felet tavaly nyáron a Direkt36 kérdésére Brüsszelben Orbán Viktor, amikor az oknyomozók arról érdeklődtek nála, hogy édesapja, illetve testvérei haszonélvezői-e az állami, illetőleg EU-s beruházásoknak.
A kérdés azért jogos, mert sokak szerint, ha csak a hazai piacot nézzük, szimplán magánmegrendelésekből nehezen elképzelhető, hogy idősebb Orbán Győző bányacégei milliárdos profitot, pláne osztalékot hozzanak.
Orbán Brüsszelben azt is kijelentette: szerinte nem probléma, ha a családja cégei beszállítóként részt vesznek állami beruházásokban.
Tavaly a Direkt36 is cikkezett arról, hogy Orbán Győző vállalkozásai is szállítottak zúzott követ és dolomitot a dél-balatoni vasút felújításához. Végül ez be is bizonyosodott, az újságírók a kiperelt iratokból megtudták, hogy a Nehéz Kő Kft. is az állami beruházás alvállalkozói között volt. A Szántód és Balatonszentgyörgy közötti vasútvonal fejlesztésének összértéke 72,4 milliárd forint – ebből nagyjából 300 millió üthette a Nehéz Kő markát. A tendert egyébként a Déli-part 2016 Konzorcium nyerte, amelyben Mészáros Lőrinc R-kord Kft.-je, a Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a V-Híd Zrt. indult.
Vélhetően nem ez az egyetlen állami beruházás, amelyhez köze lehet az Orbán-család cégeinek, ugyanakkor ezekről nem sokat lehet tudni, mivel ellenben a tenderek nyerteseivel, az alvállalkozók és beszállítók listáját nem kell nyilvánosságra hozni.
Korábban a Margitszigeten is feltűnt Orbán Győző érdekeltsége egy ötmilliárdos csatornázási beruházáskor. A munkaterületeknél olyan betonelemeket raktak le, amelyeken a Dolomit Kft., Gánt felirat volt látható. Emellett más, érdi és budapesti csatornázásokon is feltűnt a Dolomit, és a Direkt 36 szerint annak ellenére a Dolomit Kft.-től rendeltek betonelemeket, hogy azok drágábbak voltak a konkurencia termékeinél, igaz, egyesek informátorok szerint a minőségük is jobb. | https://hirtv.hu/ahirtvhirei_adattar/orban-csaladjaval-alapitott-ceget-egy-forintot-nem-latott-belole-2462414 | https://web.archive.org/web/20220522230221/https://hirtv.hu/ahirtvhirei_adattar/orban-csaladjaval-alapitott-ceget-egy-forintot-nem-latott-belole-2462414 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-csaladjaval-alapitott-ceget-egy-forintot-nem-latott-belole | HírTv | hungarian-news | 2018-06-06 15:55:00 | [
"Bihari Lajos",
"Orbán Győző"
] | [
"Dolomit Kft.",
"Nehéz Kő Kft.",
"Nemzetközi Alapanyag és Késztermék Kereskedelmi Zrt."
] | [] | [
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"bányászat"
] | [] |
50,721 | Újraindult a csalással vádolt volt szocialista politikus, Simon Gábor pere | Újraindult az a büntetőper, amelyben Simon Gábort, az MSZP volt elnökhelyettesét különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, hamis magánokirat felhasználásával, valamint közokirat-hamisítással vádolja az ügyészség. Az elsőfokú eljárást azért kell megismételni, mert változott a bíró személye. Csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken a bíró a korábbi eljárás jegyzőkönyveit ismertette. | Újraindult az a büntetőper, amelyben Simon Gábort, az MSZP volt elnökhelyettesét különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, hamis magánokirat felhasználásával, valamint közokirat-hamisítással vádolja az ügyészség. Az elsőfokú eljárást azért kell megismételni, mert változott a bíró személye. Csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken a bíró a korábbi eljárás jegyzőkönyveit ismertette.
Simon Gábor ellen 2014-ben indult nyomozás, amely 2016-ban vádemeléssel zárult. Az ügyészség szerint a volt politikus 2008 és 2012 között vagyonnyilatkozataiban és adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, valamint az államtitkári tisztségéért kapott bevételeit tüntette fel, miközben Svájcban, majd Ausztriában nyitott bankszámláin ismeretlen forrásból származó, több száz millió forintnak megfelelő devizát helyezett el. Simon Gábor 2008 januárjától a következő év áprilisáig több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt helyezett el egy grazi és egy svájci bankban, és ezekről az összegekről ott saját vagyonaként nyilatkozott – tartalmazza a vádirat.
Az is nyilvánosságra került, hogy Simon Gábor egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitott számlát, amelyen szintén milliók voltak. A gyanú szerint a hamis útlevéllel történő bankszámlanyitáshoz szükséges iratokat saját kezűleg látta el „Gabriel D” névaláírással. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint Simon Gábor rövid idő alatt 267 millió forint bevételt szerzett, amely után nem fizetett szja-t és egészségügyi hozzájárulást, amivel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. Simon Gábor a 128 millió forintot az ellene indult eljárás kezdetén megtérítette. A vádhatóság letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozta a volt politikusra, akit hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádol.
(Nyitókép: Simon Gábor volt szocialista országgyűlési képviselő, államtitkár, az MSZP egykori elnökhelyettese, választmányi elnöke az ellene és társa ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt indult büntetőper tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2016. szeptember 21-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán.) | https://mandiner.hu/cikk/20200709_ujraindult_a_csalassal_vadolt_volt_szocialista_politikus_simon_gabor_pere | https://web.archive.org/web/20220625193309/https://mandiner.hu/cikk/20200709_ujraindult_a_csalassal_vadolt_volt_szocialista_politikus_simon_gabor_pere | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujraindult-a-csalassal-vadolt-volt-szocialista-politikus-simon-gabor-pere | Mandiner | hungarian-news | 2020-07-09 00:14:00 | [
"Simon Gábor"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [
"Simon Gábor-ügy"
] |
50,722 | Tizenkét milliárdot hozott a hagyaték, amit már az USA-ból birtokolhat Vajna Tímea | Vajna Tímea túladott a legfontosabb cégen. Az új tulajdonos egy Las Vegas-i cég, amely mögé a végső haszonélvező kényelmesen el tud bújni. | Május közepe óta már nem közvetlenül Vajna Tímea a tulajdonosa annak a több tízmilliárd forintnyi cégvagyonnal rendelkező AV Perfect Kft-nek, amit férjétől, a néhai Andy Vajnától örökölt. A társaság egy frissen alapított Las Vegas-i céghez került, amely azonban nem független Vajna Tímeától, illetve a férjének korábbi üzlettársától, Samuel Russell Falconellótól sem.
Bonyolult cégstruktúra
Az AV Perfect Kft. jelentőségét az adja, hogy ez az a vállalat, amelybe Andy Vajna lényegében bepakolta a vállalati érdekeltségeit hosszú évek óta összefogó AV Investments Kft-t, amikor halála előtt néhány héttel átszervezte a cégbirodalmát. Éppen ezért azt követően, hogy az egykori filmmogul tavaly januárban elhunyt, az örökléssel kapcsolatban a legfontosabb kérdés az volt, hogy ez a cég kihez kerül.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAndy Vajna örököse Vajna Tímea a hivatalos iratok szerintEgy dokumentumból kiderül, hogy Vajnáné a januárban meghalt filmproducer és kaszinómogul egyszemélyes örököse, vagyonának haszonélvezője. Már csak az a kérdés, hogy kiürítették-e a vagyonkezelőt alóla.
Maga a struktúra eddig sem volt egyszerű. A Vajna-birodalom központi vállalata Magyarországon a már említett AV Investments Kft. volt, ez fogta össze mások mellett a kormánybiztosként is ténykedő Andy Vajna kaszinóit, ingatlancégeit és médiaérdekeltségeit, köztük a TV2-t is. A vállalat sokáig offshore cégek tulajdonában állt, egy idő után azonban Andy Vajna – akit sokat támadtak offshore érdekeltségei miatt – végül a nevére vette. Ezért is volt furcsa, hogy másfél évvel ezelőtt, mindössze egy hónappal a halálát megelőzően egy sor ügylettel úgy alakította, hogy az AV Investments ismét egy amerikai vállalathoz került. Az új tulajdonos a Cinergi Pictures Entertainment Inc. lett, az AV Perfect Kft. pedig ez utóbbi cégnek a többségi részesedését szerezte meg.
A tranzakció során
a Vajna-cégbirodalmat 155 millió dollárra értékelték fel, és a cégiratok alapján most is nagyságrendileg ennyit érhet,
legalábbis az AV Perfect a saját részesedését a Cinergiben 130,5 millió dolláros, azaz jelenlegi árfolyamon közel 41 milliárd forintos értéken tartja nyilván. Ezt a céges vagyont örökölte meg az itthoni hagyatéki eljárás lezárása után Vajna Tímea, akit tavaly októberben be is jegyeztek az AV Perfect Kft. egyedüli tulajdonosaként.
Ismét az USA-ba költöztek
Sokáig azonban nem maradt így, az idén májusban ugyanis a tízmilliárdokat érő vállalat ismét tulajdonost váltott, és egy márciusban alapított Las Vegas-i céghez, a VMT Holdings LLC-hez került. A társaságról túl sokat nem lehet tudni, mindössze annyit, hogy a két vezetője Vajna Tímea és az a Samuel Russell Falconello, aki korábban Andy Vajna amerikai üzlettársa volt, és a filmmogul halála óta az itteni céges ügyeiben is elég aktív szerepet vállalt.
Emellett a magyar cégbírósághoz leadott iratokból az is kiderül, hogy a VMT Holdings nem adásvétellel szerezte meg az AV Perfectet, hanem Vajna Tímea nem vagyoni hozzájárulásként adta a cégnek. Ez arra utal, hogy legalább részben ő lehet az új Las Vegas-i társaságnak is a tulajdonosa, és ahogy korábban Andy Vajna esetében, ezúttal is csak cégjogi, esetleg adózási okok állhatnak a tranzakció mögött. Ez azonban teljesen nem egyértelmű. Éppen ezért emailben megkerestük Vajna Tímeát, és megkérdeztük, hogy miért adott túl az örökségén, illetve, hogy kié a WMT Holdings, válaszokat azonban nem kaptunk*A Vajna Tímea-Falconello kettős vezetésével ráadásul egy másik céget is alapítottak a tavasszal a tengerentúlon, amely szinte biztosan kapcsolódik a csoporthoz, hiszen a Cinergi Entertrainment LLC nevet kapta. A végső magánszemély tulajdonos kiléte azonban itt sem derül ki..
Mindenesetre a Vajna-hagyaték 2019-ben is jelentős pénzt hozott új tulajdonosának, az AV Investments ugyanis nagyon masszív nyereséget termelt, és ezt teljes egészében ki is fizette osztalékként. A pár napja leadott éves beszámoló szerint a tulajdonos*a Cinergi Pictures Entertainment Inc. több mint 37 millió dollárt, azaz nagyjából 11,6 milliárd forintot vett ki a vállalatból, igaz ennek egy jelentős részét már korábban osztalékelőlegként, a közelmúltban csak a maradék 4,5 millió dollárt fizette ki a holdingcég.
Szétkapkodják a hagyatékot
Más kérdés, hogy Andy Vajna holdingcégét az üzletember halála óta gyakorlatilag kiürítették. A TV2 – amit valójában már életében sem a filmmogul birtokolt – papíron is egy olyan bizalmi vagyonkezelőhöz került, amelynek tulajdonosai Vida József és Gál Miklós, akik egyaránt Mészáros Lőrinc bevált emberei. A valószínűleg legtöbbet érő kaszinóbizniszt pedig az idén májusban szerezte meg Garancsi István, illetve Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Mindketten fontos intézői a Fidesz körüli üzleti világnak, előbbit Orbán Viktor túratársaként is emlegetik, míg utóbbi saját állítása szerint Habony Árpád bajtársa.
Az AV Investmentsnek 2019 végére az egy évvel korábbi 17 céges érdekeltségéből csak 10 maradt, és ebben még a kaszinók is benne voltak. A tavalyi nyereség nem független ezektől a vállalati tranzakcióktól, ugyanis a részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek a teljes profit nagyjából felét adták. | https://g7.hu/kozelet/20200709/tizenket-milliardot-hozott-a-hagyatek-amit-mar-az-usa-bol-birtokol-vajna-timea/ | https://web.archive.org/web/20230128223844/https://g7.hu/kozelet/20200709/tizenket-milliardot-hozott-a-hagyatek-amit-mar-az-usa-bol-birtokol-vajna-timea/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizenket-milliardot-hozott-a-hagyatek-amit-mar-az-usa-bol-birtokolhat-vajna-timea | G7 | hungarian-news | 2020-07-09 15:00:00 | [
"Andy Vajna",
"Samuel Russell Falconello",
"Vajna Tímea"
] | [
"AV Investments Kft.",
"AV Perfect Kft.",
"Cinergi Pictures Entertainment Inc."
] | [] | [
"offshore",
"média",
"rokonok",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"szerencsejáték"
] | [] |
50,723 | Egyetlen ígért új nagyvállalati munkahely átlagosan 16 millió forintba került tavaly az adófizetőknek | 52 cég kapott 105 milliárdot. Ebből 18,6 milliárd olyan cégekhez került, ahol csökkent a munkavállalók száma. | 52 vállalkozás kasszájában landolt 105 milliárd forintnyi állami támogatás tavaly egyetlen forrásból: a Külgazdasági- és Külügyminisztérium (KKM) által kezelt egyedi kormánydöntés (EKD) nevű megállapodásokból. A pénz kiosztásának módjáról szinte semmit nem tudhat meg a nyilvánosság, csak eredményt: mennyi pénzt kapott egy vállalat, és hány munkahely létrehozását vállalta cserébe.
Az összeg nagyságrendjét talán az érzékelteti a legjobban, a 450 ezer magyarországi cég összesen 303 milliárd társasági adót fizetett be 2019-ben – ennek a pénznek a harmadát kapja vissza egy markonyi, többnyire külföldi nagyvállalat. A közúthálózat fenntartására összesen 90 milliárd forintot szánt a költségvetés tavaly, a bíróságok összesen 136 milliárd forintjába kerültek az adófizetőknek, az egész közmunka-program pedig 166 milliárd forint volt.
A támogatások nagy része a korábban megszokott évekhez hasonlóan a nagy multinacionális cégekhez került, pedig a kormány jellemzően arról beszél, a hazai vállalkozások segítését tekinti gazdaságpolitikája fő céljának. A támogatásoknak nem csak az abszolút összege nő évről évre, az egy-egy új munkahelyre jutó támogatás összege is a másfélszeresére nőtt tavaly egy év alatt.
A Fidesz 2010-es hatalomra kerülésén követően sokkal nagyobb támogatásokat kaptak a cégek, mint korábban. Az viszont fontos változás, hogy most már magyar cégek is jutnak ilyen kivételes támogatáshoz. 2004 és 2011 között csak a források 2 százaléka került magyar cégekhez, 2011 és 2019 között viszont már 24 százalékra nőtt ez az arány. De a magyar vállalkozások nem a külföldiek kárára jutottak több támogatáshoz: minden nagyvállalat egyre több pénzt kap.
2004 óta a német cégek kapták a támogatások 34 százalékát, és a magyar cégek a második helyen állnak 19 százalékkal. A magyar cégek 2015 után jutottak nagyobb szerephez, de a németek ebben az időszakban is több kedvezményhez jutottak.
2019-ben az is újdonság volt, hogy 11,8 milliárdnyi támogatást úgy osztottak szét, hogy ezért cserébe még csak új munkahelyeket sem várnak el. Így kapott a Robert Bosch csoport három cége 7,2 milliárd, az OTTO Fuchs Kft. 1,9 milliárd, a Hamburger Hungaria Kft. 1,7 milliárd, az Egis pedig 1,1 milliárd forint támogatást. Ezt kérdésünkre a KKM azzal indokolta, hogy tavaly átalakították a rendszert, és most már a meglévő munkahelyek támogatására, illetve a termelékenység növelésére is adnak támogatást. Az eszközberuházásoknál ezért már nem kell többlet munkahelyeket ígérniük a cégeknek, a vállalat bérköltség és az árbevétel növekedésére viszont kötelezettséget kell vállalniuk.
Az egy munkahelyre jutó legnagyobb támogatást a MOL kapta a petrolkémiai üzemének építésére. Itt érthető a nagy támogatás, hiszen egy új iparágban tud egy hazai nagyvállalat ennek segítségével betörni, és végső soron egy meghatározó részben állami és magyar tulajdonban lévő cégről van szó.
Arányaiban a második legnagyobb támogatást az 1,8 milliárdos Pick-projektre jutott, ami egy fermentált szárazáru üzem kapacitásbővítésére vonatkozik. De talán ennél is érdekesebb, hogy a világ egyik legnagyobb vállalata, az IBM nagyvállalati videóplatform fejlesztésre kapott egymilliárdot, mindössze 33 új munkahelyet ígérve. Feltehetően ezt a nemrég felvásárolt magyar gyökerű Ustream startupból nagyvállalati részleggé átalakult budapesti irodája kaphatta. A céget becslések szerint 38 milliárdért vette meg az IBM. Mindkét cég estében 33 millió forintba kerül egy munkahely.
Különösen aktuálissá teszi a támogatások kérdését, hogy a koronavírus járvány miatt számos cég nemhogy bővítene, de leépít. Kérdésünkre a KKM elárulta, hogy jellemzően a társaság teljes létszámát vizsgálják, amikor ellenőrzik, hogy teljesült-e a munkahely-bővítés feltétele – már ha erről a szerződés nem rendelkezik másképp. Arra viszont nem válaszolt a minisztérium, hogy a járvány miatt lazítják-e ezt a feltételt, ami arra utal, hogy nem lesz ilyen enyhítés.
A támogatott cégek az EKD szerződés aláírásakor összességében*csak azokat vettük figyelembe, akik munkavállalói létszám növelést vállaltak. 37 161 munkavállalót foglalkoztattak. Ehhez képest 6686 fő foglalkoztatását vállalták a támogatási szerződésekben, ami 17 százalékos létszámbővítéssel érne fel.
Csakhogy ez nagyon nem teljesült az aláírás óta eltelt fél-egy évben:
A 45 cégből 13-nál nem hogy nőtt a 18,6 milliárdos támogatás hatására a tervezett 1433 fővel, hanem még csökkent is a munkavállalói létszám, 1075 fővel.
Azt nem tudhatjuk, hogy mikorra kell elérni a kívánt létszámot, mindenesetre elég kellemetlen, hogy a támogatott cégek harmada, akiknek a támogatás hatodát fizették ki, kevesebb embert foglalkoztat.
De összességében sem túl rózsás a helyzet: egyelőre a beígért állások tizedét, csupán 709 új munkahelyet hoztak létre a cégek,
eddig 131 millió forintba került egy új munkahely a valóságban.
Ehhez nem kell sokat számolni, hogy borzasztó rossz beruházás: az átlagbér utáni adókat és járulékokat*a 388 ezer forintos átlagbruttó után jelenleg 203 ezer forint havonta az adó és a járulék 55 évig lehetne ebből finanszírozni.
A 2019-ben megítétélt támogatások esetében:
csökkent a foglalkoztatotti létszám az aláírás óta 13 cégnél, ők 18,6 milliárdnyi támogatást kaptak;
28 cégnél nőtt ugyan a foglalkoztatotti létszám, de még nem a vállalat szintre, ezek 71,6 milliárdhoz jutottak;
nem volt munkahely bővítő elvárás 5 cégnél, ők 11,8 milliárdot kaptak;
csupán 4 cég volt, amely elérte a szerződött foglakoztatás bővülést, ők 3,2 milliárd forintot kaptak.
Az egyes cégek adatai a legördülő listán választva lehet összehasonlítani:
Kellemetlen részletek
A támogatások alacsony hatékonyságát mi sem illusztrálja jobban, mintha megnézzük a régebbi támogatottak listáját. 2004-ben például az Electrolux kapott 8 milliárd forint támogatást 1050 új munkahely létrehozása. Ahogy arról beszámoltunk, a cég tavaly 800 fős leépítésbe kezdett. Az utolsó adatok szerint 2521-en dolgoznak a cégnél. A 2008-as évre visszamenőleg lelhető fel a legrégebbi alkalmazotti létszám a cégbeszámolókban, akkor 4348-an dolgoztak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz első dominó lehet az Electrolux 800 fős leépítéseNem meglepő az adatok tükrében, hogy az Electrolux a létszámleépítés mellett döntött. Ha a közeljövőben több hasonló bejelentést hallunk majd, sajnos akkor sem lesz okunk csodálkozni.
Ha azt vesszük, hogy ezer munkahely volt 15 évig 8 milliárd forintért Magyarországon, akkor ez havonta 44 ezer forintba került. 2008-ban egy átlagos dolgozó 157 ezer forint volt, ami után az akkori adó- és járulékbevétele 80 ezer forint körül alakult az államnak. Ez nem tűnik tehát egy túl jó üzletnek, ajándékba és előre megkapta hosszú évek minden bér- és járulékköltségét a vállalkozás. A finanszírozási és ügyintézési költségeket is figyelembe véve nem sok haszna lehetett ebben a költségvetésnek, ha egyáltalán.
Az ország legnagyobb vállalata, az Audi Hungaria Zrt. 2008 és 2019 között összesen 36 milliárd forint kapott a magyar adófizetőktől, ezért cserébe 3012 munkahely létrehozását vállalták.
A 13 ezer fős győri Audinál minden 4. munkahelyet a magyar adófizetők támogattak, átlagosan 11 millió forintunkba került minden foglalkoztatott.
Ráadásul a támogatások egyre kevésbé használnak. A 2019. decemberében megkötött utolsó EKD megállapodás alapján 6,4 milliárd forinttal támogatjuk az Audi e-transzformációját. Mindezzel csupán 250 új munkahely jön létre, legalábbis papíron. Az egy munkahelyre jutó 25,6 milliós költség is kiemelkedőnek számít. A cég alkalmazotti létszáma ugyanis nem nőtt, hanem csökkent. Ahogy korábban is megírtuk, a cégnél igen jelentős leépítést terveztek már 2019-ben.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJelentős létszámcsökkentés az Audi győri gyárában, ezernél több ember távozhatAz autóipar bizonytalan helyzete miatt fokozatosan csökkentik a gyár létszámát ott dolgozók szerint. Az Audi saját bevallása szerint nagy kihívás előtt áll.
Ennek ellenére a kormányzat úgy írta alá a szerződést az új munkahelyekre, hogy már hónapok óta csökkent a cég alkalmazottainak száma, és azóta is tart ez a trend. Az aláírás hónapjában még 13 752-en dolgoztak a cégnél, májusban pedig 13 426-an. A csökkenés pedig még a koronavírus járvány előtt megindult.
Az Audi Hungaria állami támogatások nélkül is kiemelkedően nyereséges cég. Az elmúlt hat évben 14 445 milliárd forintos árbevétel mellett 698 milliárd forintos adózás előtti eredményt értek el, ez 4,8 százalékos profitráta.
Ebben az időszakban a 15 milliárd forint az adózott eredmény 2 százalékát tette ki. Erősen kétséges, hogy ez valóban szükséges volt a cég beruházási döntéseihez, hiszen a cég gazdálkodásához képest csekély forrásnak tűnik. De a céget így is sok egyéb más formában támogatja a kormány, például infrastruktúrával, vagy az adózási és a munkajogi környezet alakításával.
A nagy összegű, és egyre csak hízó EKD támogatások kapcsán nem igazán látszik, hogy ezek valóban szükségesek lennének, és bármi is indokolná ezek folyamatos növekedését. A 2010 óta a nagyvállalatoknak nyújtott 456 milliárd forintnyi támogatás pedig már annyira jelentős, hogy ez komplett szektorok gazdálkodását tudta volna fenntarthatóan átalakítani. Ehhez képest továbbra sem látszik, hogy bármiféle átgondolt stratégia, költség-haszon elemzések vagy hatástanulmányok alapján nyújtanák ezeket a támogatásokat. | https://g7.hu/kozelet/20200710/egyetlen-igert-uj-nagyvallalati-munkahely-atlagosan-16-millio-forintba-kerult-tavaly-az-adofizetoknek/ | https://web.archive.org/web/20230128170138/https://g7.hu/kozelet/20200710/egyetlen-igert-uj-nagyvallalati-munkahely-atlagosan-16-millio-forintba-kerult-tavaly-az-adofizetoknek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyetlen-igert-uj-nagyvallalati-munkahely-atlagosan-16-millio-forintba-kerult-tavaly-az-adofizetoknek | G7 | hungarian-news | 2020-07-10 15:18:42 | [] | [
"Audi Hungária Kft.",
"Egis Rt.",
"IBM",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"MOL Petrokémia Zrt.",
"Pick Szeged Rt."
] | [] | [
"háttér",
"támogatás",
"átláthatóság",
"foglalkoztatás",
"gazdálkodás",
"jármű / gépgyártás",
"infografika"
] | [] |
50,724 | Évi 180 millióba kerül a fűnyírás, az öntözés és a karbantartás a Puskás stadionban | Két tendert is kiírtak a napokban a Puskás Aréna fenntartására és a feladatokra összesen 720 millió forintot szánnak. Közben az atlétikai stadionnál már próbacölöpöznek. | Először jelentek meg konkrét számok arról, hogy mennyibe is kerülhet a jövőben a 190 milliárd forintból felhúzott Puskás stadion fenntartása. A komplexumot kezelő Nemzeti Sportközpontok a különböző feladatokra két tendert is kiírt a napokban, és a közbeszerzési dokumentumok szerint ezekre összesen 720 millió forintot szánnak a következő egy évben.
Felülvetés és fénytechnika
A kisebb összegű pályázat a Puskás Aréna pályakarbantartási feladatiról szól, amire 180 millió különítettek el. A kiírás alapján a nyertesnek kell gondoskodnia
a pályamunkákról,
az öntözésről,
a pályaápolásról,
a tápanyagutánpótlásról,
a felülvetésről,
a növényvédelemről,
a labdarúgó mérkőzések előkészítéséről,
a mérkőzések utáni helyreállításról, de az ő feladatuk lesz
a pályaápolást segítő infrastruktúrák működtetése és
pályaborítás részleges és teljes cseréje/felújítása is.
Az induló cégeknél nem árt, ha van olyan szakember, aki komolyabb pályafenntartási és mérkőzés előkészítési tapasztalattal rendelkezik, mert ez is döntési kritérium, de a győztesről főleg az ajánlott ár alapján döntenek majd. A nyertes azonban nem csak 180 milliónyi megbízásban reménykedhet, mert bár a közbeszerzést csak egy évre írták ki, már az első dokumentumban rögzítették, hogy a keretmegállapodás legfeljebb két alkalommal tovább két évvel meghosszabbítható.
Hasonlóak a feltételek a másik, jóval nagyobb összegű tendernél is, aminek a keretében a rendezvénytechnikai szolgáltatásokat szerzi be az NSK. Erre 540 milliós keretösszeget határoztak meg, és a nyertes feladata az lesz, hogy a Puskás Aréna sporteseményeihez illetve egyéb rendezvényeihez kapcsolódó hang-, fény-, színpad-, és vetítéstechnikai feladatokat ellássa, valamint a rendezvényekhez kapcsolódó technikai eszközöket biztosítsa és üzemeltesse.
Évi ötmillió a Puskás névért, de nem csak Puskáséknak
Ezek egyébként nem az első szerződések lesznek, amiket az NSK a Puskás stadion kapcsán köt (pdf). Márciusban hasonló összegben határozatlan időre már leszerződtek az állami Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósággal (KEF) mélyebben nem részletezett üzemeltetési szolgáltatásokra, és emellett számos kisebb megállapodást is kötöttek. Az informatikai rendszer üzemeltetése 50 millióba kerül, a belépőjegyek értékesítéséért pedig 56 milliót fizetnek a labdarúgó szövetségnek, de rendeltek néhány 10 millióért például jogi és stratégiai tanácsadást is.
Sőt, évi 5 millió forintot fizetnek azért is, hogy a Puskás Aréna használhassa a Puskás nevet, méghozzá
egy olyan cégnek, amelynek legnagyobb tulajdonosa a Nemzeti Sport főszerkesztője, az Orbán Viktor által alapított felcsúti akadémia egykori kommunikációs igazgatója, Szöllősi György.
Mindent egybevetve még a KEF-fel kötött szerződés nélkül is az 1 milliárd forintot közelíti az az összeg, amit a nyitás óta a Puskásra szánt az NSK.
Cölöpöznek az Atlétikai Stadion helyén
Miközben a Puskásnál már a fenntartásra mennek a százmilliók, a másik, vélhetően hasonló nagyságrendű összegből megvalósuló fővárosi arénánál még az építésre. Az Atlétikai Stadion kivitelezője még mindig nincs meg (igaz, a verseny leszűkült három szereplőre), de a Mészáros-család érdekeltségébe tartozó Fejér B.Á.L. Kft. már a második megbízását kaphatja a területen.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHárman maradtak versenyben a budapesti atlétikai stadion építéséértKönnyen lehet, hogy ugyanaz a konzorcium húzza fel a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra épülő stadiont, amely a 190 milliárdos Puskást is építette.
Azt követően, hogy egy konzorcium tagjaként ez a cég végezhette a bontási munkákat a területen 4 milliárdért, a próbacölöpözés és próbaterhelés elvégzésére is ők adták a legkedvezőbb ajánlatot. Más kérdés, hogy ehhez csak egy konkurensnél kellett olcsóbbnak lenni, a tenderre ugyanis hiába hívtak meg öt céget, csak kettő adott le ajánlatot. | https://g7.hu/kozelet/20200707/evi-180-millioba-kerul-a-funyiras-az-ontozes-es-a-karbantartas-a-puskas-stadionban/ | https://web.archive.org/web/20230409001435/https://g7.hu/kozelet/20200707/evi-180-millioba-kerul-a-funyiras-az-ontozes-es-a-karbantartas-a-puskas-stadionban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/evi-180-millioba-kerul-a-funyiras-az-ontozes-es-a-karbantartas-a-puskas-stadionban | G7 | hungarian-news | 2020-07-07 15:33:00 | [
"Szöllősi György"
] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Nemzeti Sportközpontok (NSK)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"sport",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"klientúra",
"stadion"
] | [
"Puskás Ferenc Stadion"
] |
50,725 | ISMÉT MEGNÉZTÜK, MIRE KÖLTÖTT A SZÁSZ JENŐNEK GRÜNDOLT KUTATÓINTÉZET | Bár a kutatások kiszervezése terén visszavette a költéseit a Szász Jenő-féle Nemzetstratégiai Kutatóintézet, cserébe rendeltek szakmai konzultációkhoz luxuscateringet, 15 millióért takaríttatták az irodaházat, és ismét készült többmillióért olyan élményfilm, amit nem lehet fellelni az interneten. Megnéztük az NSKI 2019-es és 2020-as szerződéseit. | ha elégszer az agyára mennek, úgy tűnik, még egy kormányzati szervet is rá lehet bírni arra, hogy átláthatóbbá tegye működését.
Legalábbis ez a tapasztalat a Szász Jenő-féle Nemzetstratégiai Kutatóintézettel, röviden az NSKI-vel, aminek gyanús, 2018-as szerződéseivel az Azonnali már tavaly is foglalkozott. A 2019-es és a 2020-ból eddig ismert szerződések alapján találni pár meglepő dolgot: az NSKI – ami ugye maga is egy tudományos kutatóintézet – például már jóval kevesebbet költ kiszervezett kutatói munkákra (34,5 százalékról 23,7 százalékra csökkent az ilyen célra költött források aránya), ellenben megnövekedett a pénznyelő rendezvényszervezésre szánt összegek mértéke (15,9 százalékról 23,6 százalékra).
Az összes forrás viszont, amit az NSKI más cégeknek adott, több, mint a felével csökkent 2018-hoz képest: az akkori 618 millióhoz képest 2019-ben már csak 299 millió forintra rúg ez az összeg, úgy, hogy az NSKI összköltségvetése nem változott. De vajon ez azt is jelenti, hogy nem találni gyanús kifizetéseket? Utánajártunk!
De előbb: mi is ez az NSKI?
A Nemzetstratégiai Kutatóintézetet 2012-ben hozta létre az Orbán-kormány, alapító okirata szerint célja „a magyarság kiemelkedő szellemi, kulturális és tudományos eredményeinek, hagyományainak, valamint társadalmi és gazdasági helyzetének elemzése, kutatása, azok koordinációja; a társadalmi és gazdasági tér fejlesztése és a határokon átnyúló nemzeti összetartozás erősítése érdekében a magyarság nemzeti erőforrásainak kutatása, elemzése, azok koordinációja”.
Ennek elnöke pedig az a Szász Jenő lett, aki nemcsak hogy tizenkét évig volt Székelyudvarhely polgármestere, de alapítója is volt az RMDSZ erdélyi dominanciáját megtörni hivatott, majd ebbe belebukott Magyar Polgári Pártnak. Szászt viszont nem hagyták az út szélén akkor sem, amikor 2012-ben távozott az MPP-elnöki tisztségéből, helyette az akkor létrejövő NSKI elnöke lett, és azóta is ott van.
Az NSKI híres arról, hogy mennyire nem szereti, ha a kotnyeles újságírók megpróbálnak betekinteni a színfalak mögé: 2015-ben, egy magyar parlamenti bizottsági ülésen Szász például egyenesen azt kérte a törvényhozóktól, hogy biztosítsanak a kutatóintézetének védelmet egyes újságírói kérdésektől, és
ne kelljen azoknak az újságíróknak válaszolnia, akik vélhetőleg nem a magyar nemzet, hanem „valaki más érdekeit szolgálják”.
A honatyáknál viszont nem került meghallgattatásra a szászi kérés, így 2016-ban már az Átlátszónak – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságának döntése nyomán – sikerült elérnie, hogy az NSKI kiadja számára az ötmillió forint felett kötött szerződéseinek listáját.
Ugyanígy kikérte Ungár Péter LMP-s parlamenti képviselő (és az Azonnali többségi tulajdonosa) a 2018-as szerződéseket, amit tavaly Azonnali részletesen fel is dolgozott. Akkor a mi kérdéseinkre az NSKI nem volt hajlandó válaszolni, mert szakmaiatlannak tartották azokat. Ungár Péter parlamenti kérdéseire viszont – amik részben ugyanazokat firtatták, mint amikre mi is kíváncsiak lettünk volna akkori cikkünkhöz – már válaszolt Szász Jenő: így derült ki például az is, hogy mi köze van egy székelyudvarhelyi, műfüves focipálya felújításának a nemzetstratégiai kutatáshoz.
Csökkenő külső ráfordítások, változó hangsúlyok
Ahogy két évvel ezelőtt, úgy a tavaly és az idén május végéig köttetett, ötmillió forintot meghaladó NSKI-szerződéseket is kikérte Ungár Péter.
Ami az adatokból elsőre szembetűnik, hogy bár az NSKI – központi költségvetésből finanszírozott – költségvetése nagyságrendileg ugyanakkora maradt mind 2019-ben, mind 2020-ban, mint 2018-ban (1,1-1,4 milliárd forint), a szerződésekre fordított összeget rendesen megnyeste 2018 után az intézet: míg akkor 618 millió forint értékben, költségvetésének durván felét költötte el különböző külsős cégeknél, addig ez 2019-re kevesebb, mint a felére csökkent 299 millióval, míg 2020 májusáig 95,5 millió forint értékben kötött szerződéseket az NSKI. Így – az idei évre előre becsülve – Szász Jenőék még takarékosabbak lehetnek idén: ha ez a tendencia folytatódik az év végéig, már nagyjából csak 229 millió forint értékben szervezheti ki a munkát.
Mindezek fényében érdemes kicsit elveszni a részletekben. Ami a 2018-as szerződéseket illeti, a legfurább bennük az volt, hogy egy definíciószerűen kutatási célra létrejött, közpénzből működő intézmény miért költ százmilliókat arra, hogy külső partnerekkel végeztessen kutatásokat.
2018-hoz képest láthatóan visszaesett a kutatásra szánt pénzek aránya: míg két éve az összes szerződés összegének 34,5 százalékát tették ki a kiszervezett kutatások, addig ez 2019-re már 23,7 százalékra csökkent.
Arányaiban többet adott ugyanakkor az NSKI rendezvényszervezésre: míg 2018-ban ez az összes szerződés összegének 15,9 százalékát tette ki, addig ez 2019-re 23,6 százalékra növekedett, ami a második legnagyobb tételt jelenti a kikért dokumentumok alapján.
Érdemes lesz külön elidőzni a foglalkoztatásra, azaz az NSKI szakmai tevékenységéhez nem kapcsolódó feladatokra adott pénzeknél, ahol hasonlóan drasztikus változást tapasztalhatunk: míg 2018-ban az összes forrás csak 7,45 százalékát adták e célra, addig 2019-ben már 18,58 százalékát. (Ezekben az összehasonlításokban a 2020-as adatokkal azért nem foglalkozunk, mert az év hátralévő részét nem látjuk, csak a májusig megkötött szerződéseket.)
Hogy pontosan milyen feladatok elvégzésére adta az NSKI a forrásokat, alább részletesen körüljárjuk.
Mit kutatattak Szász Jenőék az elmúlt másfél évben?
Megelőzendő a „nem a magyar nemzet érdekét szolgáló” kérdezősködést, Szász Jenő azzal a felütéssel küldte el nem csupán a 2019-es és 2020-as szerződések listáját Ungár Péternek, hanem az NSKI (azóta a honlapra is feltett) 2019. évi szakmai beszámolóját is, hogy „már a szakmai beszámoló minimális tanulmányozásával, illetve az nski.hu honlapon fellelhető egyéb információ birtokában elkerülhető lehet a tavalyi esztendő több mint kínos tárgyi tévedéseinek halmaza, amivel az azonnali.hu portál megörvendeztette olvasótáborát.” (Hogy korábbi cikkünkben Szász szerint pontosan milyen tárgyi tévedéseket vétettünk, arról az NSKI-elnök nem nyilatkozott.)
És valóban, a szakmai beszámoló tartalmazza tételesen nem csupán az NSKI saját, hanem azoknak a külső partnerekkel végeztetett kutatásoknak is a leírását és eredményeit, amiket a tavalyi cikkünkben annyira hiányoltunk. (Igaz, a külső partnereket az egyes projekteknél nem nevezik meg, így külön-külön kell beazonosítani a szerződéseket tartalmazó lista szereplőit azokkal a projektekkel, amiket a szakmai beszámolóban részletesen kifejt az intézet.)
Így például
egy fokkal közelebb jutottunk ahhoz, hogy megtudjuk, a székelyudvarhelyi Eötvös József Alapítvány mit is csinál tulajdonképpen szórványkutatás címszó alatt:
az alapítvány tevékenysége az NSKI egy 2014 óta futó, kísérleti programjába ágyazódik be, amiben évente nyolc-tíz, szórványterületen élő, magyar diák kap ösztöndíjat, hogy ne román, hanem magyar iskolában tanuljon tovább, így – az NSKI beszámolója szerint – 2019-re már mintegy 250 gyerek magyar iskolákban való továbbtanulását tették lehetővé. Az eredmények ismertetését ugyanakkor nem eresztette bő lére az NSKI, mindössze arról számolt be, hogy a programban résztvevők kilencven százaléka sikerrel zárta a tanévet, és lehetősége nyílt magyar intézményben folytatnia a tanulmányait.
Az Eötvös József Alapítvány pedig ezeket a diákokat monitorozta, adatfelvételt végzett a körükben, és elemezte azokat, 2019-ben 5,5 millió, 2020-ban már 12 millió forintért. Persze ez önmagában olyan sokat nem mond, nem tudjuk például, hogy pontosan milyen adatokat vett fel az alapítvány, milyen módszertannal dolgoztak, vagy milyen típusú és mélységű összefüggéseket találtak a magyar iskolákban szocializálódó diákok körében. Ez irányú érdeklődésünkre azonban – tavalyhoz hasonlóan – nem kaptunk választ az alapítványtól. Azt mindenesetre az NSKI beszámolójából megtudtuk, hogy az eredményekre támaszkodva sikerült kialakítani egy széleskörű Kárpát-medencei szórványösztöndíj-program tervezetét.
Az EU-s kutatások dokumentációjára már jobban ad az NSKI
Ennél részletesebb információkkal szolgáltak Szász Jenőék az uniós projektekhez kapcsolódó kutatásaikról, amikből kettő is futott tavaly. Az egyik egy „makroregionális kutatások a közösségfejlesztés és a társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében” címen futó EFOP-pályázatot takar, ami a Kárpát-medencei magyarság társadalmi-gazdasági helyzetét igyekszik tudományos alapokon felmérni, és amire összesen 440 millió forintos támogatást nyert az NSKI az EU-tól.
És amíg 2018-ban ugyanehhez a kutatáshoz kapcsolódóan a projekt leírásán túl nem lehetett nagyon mást találni, mostanra úgy tűnik, beérett a munka gyümölcse:
+ egy szlovák cég, a Transylvania Inquiry 10,8 millió forintért csinált 25-30 interjút, hogy megtudja, milyen összefüggések vannak a határon túli magyar régiókban az etnikai párhuzamosságok és a helyi döntéshozók, véleményformálók tevékenysége között (igaz, ők a teljes kutatást nem, csak annak összefoglalóját tették közzé);
+ a Market Insight Kft. 9,7 millió forintért kutatta ki Erdélyben, a Vajdaságban, Kárpátalján és Dél-Szlovákiában, hogy milyen szociodemográfiai jellemzőket mutatnak az ott élő magyarok;
+ a KSH 8,1 millió forintból vizsgálta a magyarországi és a székelyföldi népesség elöregedési tendenciáit;
+ az Euroterv 2002. Kft. pedig (aminek az oldalán a tavalyi cikkünk óta is egy, a cégről semmit nem tudó magánszemély telefonszáma szerepel Folberth Péter ügyvezető igazgató neve alatt) 6 millió forintért értékben készített tanulmányt a Kárpát-medence geopolitikai helyzetéről és térszerkezetéről, illetve lefolytatott egy kísérleti kutatást a külhoni magyarok gazdasági helyzetéről, életminőségéről és demográfiai jellemzőiről.
A KSH ÁLTAL AZ NSKI MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETT KUTATÁSBAN PÉLDÁUL ARRA IS VÁLASZT KAPUNK, HOGY A KÜLÖNBÖZŐ FORGATÓKÖNYVEK SZERINT MENNYIVEL FOG CSÖKKENI A SZÉKELYFÖLDI MAGYAROK SZÁMA 2051-RE. FORRÁS: A KSH TANULMÁNYA
Az így összegyűjtött adatokra támaszkodva dolgozott ki az NSKI – a szakmai beszámolója alapján – két foglalkoztatási programot is, mindkettőt Kelet-Magyarországon megvalósítva, aminek keretében olyan mezőgazdasági termelési módokat teszteltek, amik „állami dotáció nélkül is fenntarthatók, hatékonyan igazodnak a lokális viszonyokhoz, és a határon átnyúló foglalkoztatás lehetőségét is magukban hordozzák.”
Erről kellett volna 5 millió forint értékben élményfilmeket készítenie a High-Invest Kft-nek, amik viszont sem az NSKI, sem a cég különböző felületein (honlap, Facebook, Youtube) nem találhatóak.
Kérdésünkre, hogy miért nem, nem kaptunk választ sem a High-Investől, sem az NSKI-tól, ahogy arra a kérésünkre sem reagált egyik érintett sem, hogy legalább nekünk küldjék a filmeket. (A High-Invest egyébként 2018-ban is kapott forrást, akkor jóval grandiózusabb összegért, 15 millió forintért végezte egy csöppet sem felhasználóbarát adatbázis kreatív tervezését.)
A másik nagy, 2019-ben kiszervezett EU-s projekt „oktatási struktúrák Kárpát-medencei makroregionális együttműködését támogató kutatásokról” néven fut, aminek célja lényegében az, hogy a jó külhoni oktatási gyakorlatokat átültesse a magyarországi oktatási környezetbe, így segítve elő, hogy a külhoni és a magyar oktatási rendszer szervesebb egységet alkosson.
A tavalyi cikkünk óta elkészült a kutatási adatokat mindenki számára nyilvánossá tevő és böngészhető adatbázis is, a MEGÉRTI Kft. (azaz a Magyar Energetikai Gazdaságtervező és Értékelő Tanácsadó Iroda), valamint a KKMEDO Kft. jóvoltából. Az előbbi cég 9,2 millió forintért rendezte adatbázisba a különböző forrásokból összegereblyézett, Kárpát-medencei demográfiai adatokat, mint a természetes szaporodás, a vándorlások mértéke, a házasodási kedv, továbbá az olyan gazdasági és munkaerőpiaci mutatókat, mint a munkavállalói jövedelmek mértéke vagy a nonprofit szervezetek száma. A KKMEDO pedig kis híján 14,3 millió forintért hozta létre az adatbázis böngészéséhez szükséges felületet, ami azt leszámítva, hogy lassan tölti be a kért adatokat, könnyen használható és átlátható keresést biztosít.
A KÁRPÁT-MEDENCEI ADATBÁZIS KÉSZÍTŐI FIGYELTEK ARRA IS, HOGY AZ EGYES TELEPÜLÉSEK A HELYBEN HASZNÁLATOS NÉVEN IS KERESHETŐEK LEGYENEK. ÍGY AKI KÍVÁNCSI, AZ A KASSAI ADATOKRA KOSICE NÉVEN IS RÁKERESHET.
A KKMEDO egyébként 2020-ban is kapott megbízást az NSKI-től az elég rejtélyes, „Kárpát-medencei online diskurzus (felmérés és elemzés)” címszó alatt, amire 12,7 millió forintot adtak Szász Jenőék. Hogy megtudjuk, ez mit takar, felhívtuk a KKMEDO egyetlen elérhető, a Facebook-oldalukon szereplő telefonszámát, amit Kocsis Krisztián, a cég tanácsadója vett fel. Mint Kocsistól megtudtuk, a Kárpát-medencei online diskurzus egy felmérést jelentett, amiben az NSKI a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos sérülékenység felmérését kérte a cégtől. Így a KKMEDO felmérte és az előbbi adatbázis felületén elérhetővé is tette például az idős népesség arányát, vagy az egy háziorvosra jutó népesség számát Kárpát-medence-szerte.
Összességében tehát a tavalyi cikkünk óta – ami pont a kiszervezett, tudományos kutatásokra helyezte a fókuszt – az NSKI e tekintetben átláthatóbbá tette, hogy pontosan milyen kutatásokra adja a pénzt, és azokból milyen eredmények születnek. Mindazonáltal érdemes megnézni az egyes kutatási anyagok URL-jét és az ott kivehető feltöltési dátumokat is: közülük nem kevés azután került fel az NSKI honlapjára, hogy Ungár Péternek május végén megküldték az NSKI szerződéseinek listáját.
Egy rakás pénzt költöttek takarítókra és biztonsági őrökre
Azért nem minden lett fenékig tejfel az NSKI háza táján, akadt nem egy finoman szólva is szemöldökráncolós megbízás, elsősorban a foglalkoztatás körébe eső tevékenységek között – ami, emlékezzünk rá, 2019-ben már az összes szerződési összeg 18,58 százalékát tette ki.
A már korábban ismertetett EFOP-os, makroregionális kutatások szakmai konzultációihoz például az NSKI 2019-ben catering-szolgáltatást is rendelt 6 millió forint értékben, méghozzá nem is akárkitől: az Albatros Party Service Kft-től, amit nem véletlenül tartanak luxusszolgáltatónak ezen a szakterületen. Az Albatros 2015-ben megnyerte az Év Rendezvényszolgáltatója Díjat, 2019-ben pedig ők képviselték hazánkat az International Catering Cup-on Lyonban, ami a legrangosabb nemzetközi verseny a rendezvénygasztronómia területén. Ennek megfelelően az Albatros elég felkapott, saját bevallásuk szerint évi 600 rendezvényen biztosítják tízezreknek az ételt és az italt.
AZ ALBATROS ILYEN ÉTELEKET KÉSZÍT. FORRÁS: ALBATROS PARTY SERVICE / FACEBOOK
Érdekelt volna minket, hogy mi indokolja ezt a luxust a makroregionális kutatásokat folytató tudósok számára, ahogy az is, hogy pontosan hány szakmai konzultációhoz és hány főre biztosított az Albatros cateringet, vagy hogy pontosan miket szolgáltak fel 6 millió forintért. Rákérdeztünk arra is, hogy esetleg a kutatás részeredményeit 2019. november 8-9-én bemutató I. Interdiszciplináris konferencia cateringjét is az Albatros biztosította-e.
Wéber Szilvia, a cég értékesítési vezetője azonban megkeresésünkre úgy reagált, hogy „sajnos harmadik félnek nem áll módomban kiadni bármilyen jellegű információt a közelmúltban megrendezett eseményeinkkel kapcsolatban. A Szász Jenő által vezetett Nemzetstratégiai Intézet állami szerv, így minden adat nyilvános elérhető az ön számára is.” Sajnos ezek valójában mégsem voltak elérhetők, így megkérdeztük az NSKI-t is, hiába.
Hasonlóképpen falakba ütköztünk akkor is, amikor azt akartuk kideríteni, hogy mi került 2019-ben 15,45 millió forintba az NSKI Nagysándor József utcai irodaházának takarításán, méghozzá úgy, hogy ezt az összeget kétéves közbeszerzés keretében hívta le a feladatot elnyerő Point-Security Kft. Azaz minden bizonnyal – egyelőre ez még nem történt meg –
a 2020-as évben is fog még kapni a cég tízmilliós kifizetéseket azért, hogy felmossa az NSKI irodáházának padlóját.
Mindezt úgy, hogy a Point-Security fő tevékenysége alapján csupán általános takarítási feladatokat végez, nem pedig olyan speciális takarítási munkákat, amik nagyban megdobhatnák a költségeket. Ráadásul a cég – az NSKI 2019. évi közbeszerzési terve alapján – nem is az év elejétől, csupán 2019 júliusától takarítja az NSKI épületét, azaz egy hónapban így 2 millió 575 ezer forintot ért a Point-Security munkája. Tekintve, hogy egy heti szinten rendszeresen, 3-5-ször takarító, átlagos takarítócég árszabása is csak nagyjából (ÁFA-val együtt) bruttó 125 ezer forint környékén van egy 300-400 négyzetméteres ingatlan esetén egy hónapra, sehogy sem jön ki a matek a Point-Security esetében.
Az Azonnali így nyilván kíváncsi volt rá, hogy történt-e olyan váratlan esemény (például csőtörés), ami jelentősen megdrágíthatta a Point-Security munkáját, ahogy arra is, hogy pontosan mekkora alapterületű irodaházban, milyen takarítási feladatokat, milyen költségigény mellett, hány ember és napi hány órában látott el. A honlap nélküli cégtől többszöri megkeresés után sem kaptunk választ, és kérdéseinkre az NSKI sem reagált.
De még a Point-Securitynál is jobban járt a REM Pro Kft, ami
2019-ben összesen 34,14 millió forintot hívott le (úgyszint kétéves közbeszerzés keretében) az NSKI székházának, illetve rendezvényeinek őrzés-védelmi feladataira, illetve a székház portaszolgálatának biztosítására.
(A székház itt egyenlő az irodaházzal, amit a Point-Security takarított, csak a szerződéseket felsoroló listában másképp hivatkoznak ugyanarra az épületre.) Ezt a feladatot a REM Pro – úgyszint az NSKI 2019. évi közbeszerzési terve alapján – 2019 májusától látta el, azaz a REM Pro munkája 4 millió 267 ezer forintot ért per hó. Ezt nehéz összehasonlítani a piaci viszonyokkal, hiszen sok tényezőt (minthogy hány embert, hány órában, és a székház őrzésén túl milyen rendezvényeken alkalmazott a cég) nem ismerünk. Azonban ha feltételezzük, hogy váltott műszakban naponta 3 őr és 2 portás vigyázta az NSKI épületét 8 órás műszakokban még hétvégén is, még elég jó bruttó óradíjakkal számolva is (az őröknél ez 2795 forint, a portásoknál 1560 forint) is csak havi 2 millió 761 ezer forint lesz a végösszeg, ami még a közelében sincs a REM Pro 4 millió feletti havi kifizetésének.
ÍGY NÉZ KI A (MEGSZENTELT) NSKI-SZÉKHÁZ, AMINEK ŐRZÉSE ÉS PORTASZOLGÁLATA TÍZMILLIÓKBA KERÜL.
Az NSKI egyébként – a szakmai beszámolója alapján – 2019-ben főszervezőként 17 eseményt szervezett 541 fő, társzervezőként pedig 21 rendezvényt 2980 fő részvételével. De ezekből nyilván nem volt szükség mindegyiken a REM Pro szolgálataira (például nehezen lenne hihető, hogy a 10-20 fős kutatási műhelymunkákon indokolt lenne biztonsági személyzetet alkalmazni), ahogy az sem mindegy, hogy ezeket a feladatokat hány fős személyzettel, napi hány órában látta el a cég. Az Azonnali kíváncsi volt arra is, hogy a REM Pronak kellett-e számolnia plusz kiadásokkal (például biztonsági eszközök vagy járművek beszerezésével), amik indokolják ezt a magas árat, vagy hogy kellett-e vigyázniuk olyan személyre, akinek a védelme speciális eszközöket, eljárásrendet igényelt. Válaszokat az úgyszint honlap nélküli, és úgyszint csak a cégjegyzékben egyetlen e-mailes elérhetőséget szerepeltető REM Protól sem kaptunk, ahogy az NSKI is az eddigiekhez hasonlóan ignorálta a kérdéseinket.
Volt ezeken kívül még egy megrendelése az NSKI-nek, ami lehetséges, hogy a szolgáltatások közé lesz sorolható, azonban annak tárgyát olyan homályosan fogalmazták meg, hogy a fenti infografikán az egyéb kategóriájába kellett tennünk: az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (röviden NISZ) 2019-ben 25,3, idén pedig 27,2 millió forintért biztosított az NSKI-nek „központosított informatikai és hírközlési szolgáltatások ellátását”.
Hogy ez pontosan mit takarhat, azt nem volt könnyű kideríteni, ugyanis a sajtóosztály elérhetőségét a NISZ sehol sem teszi közzé az oldalán. Végül Kele Eszterrel, a NISZ senior marketing és kommunikációs menedzserével sikerült beszélnünk, többet azonban ő sem tudott mondani annál, minthogy a kért adatok az infotörvény alapján közérdekű adatnak minősülnek, ezért az erre vonatkozó rendelkezések alapján válaszolnak 15 napon belül. Erről a hivatalos, írásbeli értesítést július 7-én, kedden kaptuk meg. Amint megérkezik a NISZ válasza, természetesen beszámolunk róla.
Könyvkiadásra most is jutott bőven
Az Azonnalihoz eljutott szerződéslistában igencsak szembeötlő az a 18,8 milliós tétel, amennyiért a Méry Ratio Kiadó vállalta az NSKI Kárpát-haza és Kárpát-haza Galéria sorozatcímmel megjelenő könyvei kiadói tevékenységének és nyomdai munkálatainak teljes körű kivitelezését. (Igaz, ez az összeg így is csupán a fele annak, amit 2018-ban kapott a kiadó hasonló feladatok ellátásra.)
Az Országos Széchenyi Könyvtár nyilvántartása szerint a Méry 2019-ben összesen hét NSKI-könyv és kiadvány munkálataiban segédkezett: ebből öt volt Kárpát-haza könyv példának okáért a széki muzsikáról, a Hargita megyei falu, Énlaka kulturális örökségéről vagy a Székely Hadosztály egykori parancsnokáról, Kratochvil Károlyról. Emellett a Kárpát-haza Galéria sorozat két kötetét is a Méry gondozta, az egyik a Boldogasszony Kiállítás katalógusa volt, a másik a 2018-as Kárpát-haza Galéria Alkotótábor műveit mutatja be.
Átlagban tehát a Méry 2,69 millióért látta el egy darab NSKI-könyv nyomdai munkálatait és kiadásait, ami még úgy is soknak tűnik, hogy két művet teljesen vagy főként színesben nyomtattak ki.
Hogy megtudjuk, az NSKI-könyvek esetében tételesen miért mennyi pénzt fizettek a Mérynek, hogy milyen kötésről beszélünk, és hogy az egyes köteteket mekkora példányszámban adták ki, megkerestük mind a Méryt, mind az NSKI-t, választ azonban egyiküktől sem kaptunk.
Főleg ahhoz képest tűnik a Mérynek adott összeg túlárazottnak, hogy a Grafcom Media Kft 2019-ben, közbeszerzési szerződés keretén belül mindössze 9,7 millióért, vagyis feleannyiért vállalta az NSKI nyomtatott és elektronikus kiadványainak, kommunikációs és marketing eszközeinek grafikai tervezését, szerkesztését, nyomdai előállítását, gyártását és még a leszállítását is. Mindezt úgy, hogy az NSKI-nak 2019-ben összesen 17 darab kiadványa jelent meg, és ki tudja, mennyi munkát végzett még a Grafcom a homályos megfogalmazású „kommunikációs és marketing eszközök” címszó alatt.
De hogy pontosan mit és mennyiért csinált az NSKI-nak a Grafcom, arról a cég alapítója, Magdó Emil nem kívánt beszélni, mert a Szászékkal kötött szerződése erre szerinte nem biztos, hogy feljogosítja.
Magdó ugyanakkor biztosított minket arról, hogy az NSKI-ban nagyon segítőkészek, ennek ellenére mégsem kaptunk választ az intézettől a Grafcom munkájával kapcsolatban sem.
A már tárgyalt uniós pályázatokon túl költött az NSKI oktatásra is: a Magok Egyesület 7 millió forintot kapott egy oktatási mintaprojekt kidolgozására, az Orbán Balázs Intézet 6,4 millióért készíthetett fel erdélyi magyar diákokat a román érettségire, a Bookers Kft. pedig 5,78 millióból utaztathatott külhoni tanulókat és pedagógusokat honismereti tanulmányi kirándulásra – igaz, ez utóbbinál nem tudni, hogy hova, hány fővel, mennyi időre és milyen programokat szervezve tették ezt.
Miután az e-mailes megkeresésre nem kaptunk választ, felhívtuk a Bookerst ezekért az információkért, azonban mint azt a telefont felvevő recepciós elmondta, már a július elején küldött levelünk idején nyaralt a cég minden illetékes embere, aki válaszolhatott volna. De még ha elérhető is lett volna egy kompetens ember, ő sem válaszolhatott volna a recepciós szerint, mert a Bookerst titoktartási szerződés köti, így az NSKI-nál kell érdeklődnünk. Ezt meg is tettük, sajnos a korábbiakhoz hasonló, lehangoló eredménnyel.
17 millióba kerül a Székely Bál a Vigadóban, de így is harmincezres belépőt kell fizetni
Ami az NSKI rendezvényeit illeti, már a tavalyi cikkünkben is írtunk arról, hogy éles kritikák tárgya, hogy a kutatóintézet nem kevés pénzért szervezteti meg minden évben a Budapesti Székely Bált, ahol Tarlós Istvántól kezdve Kásler Miklóson és Semjén Zsolton át Kövér Lászlóig és Varga Mihályig sok kormánypárti politikus is tiszteletét tette már. A Pesti Vigadó Nonprofit Zrt. évek óta 17 millió forint felett kap forrást az NSKI-tól a bál szervezésére, egész pontosan terem- és eszközbérlésre, cateringre, valamint a hang- és fénytechnika biztosítására.
ILYEN ELEGÁNS KÖRNYEZETBEN ROPHATJA AZ EMBER A TÁNCOT, MÁR AMENNYIBEN KIFIZETI A 30 EZRES BELÉPŐT. FORRÁS: NSKI.HU
Nem volt ez másképp az elmúlt két évben sem, a 17 millió mégsem volt arra elegendő egyik évben sem, hogy az emberek ingyen mehessenek bálozni: a résztvevőknek 30 ezer forint belépőt kell fizetnie, ami
tartalmazza a bálon való részvételt, a programokat, valamint a báli gálavacsorát és a hozzá felszolgált italokat – ez utóbbiakra ugye a 17 millióból is fordít a Pesti Vigadó, de úgy tűnik, nem eleget ahhoz, hogy ne kelljen értük pluszban fizetni.
Kereken 17 milliós keretet adott az NSKI a Hargita Megyei Labdarúgó Egyesületnek egy másik hagyományos rendezvény, a 2019-es jubileumi X. Székelyföldért Teremlabdarúgó Torna megszervezéséért, amin 48 Kárpát-medencei, amatőr teremfocicsapat, és összesen 700 fő vett részt az NSKI-szerződéseket tartalmazó dokumentum szerint. Érdekes, hogy ez 4 millióval több, mint amibe a IX. torna megszervezése került. Hogy a különbözetet a tavalyi torna jubileumi mivolta okozta-e, azt az egyesület vezetője, Tamás Zoltán nem akarta elárulni az Azonnalinak.
Adott pénzt az NSKI továbbá egészségügyi konferenciák szervezésére is: tavaly kereken 7,5 millió forintot kapott a Dr. Imreh Domokos Alapítvány arra, hogy 2019. novemberében megszervezzék „Az ápolás művészete: értékmegőrzés és jövőbe tekintés” nevű nemzetközi tudományos konferenciát Székelyudvarhelyen, ahol a résztvevők a székelyudvarhelyi egészségügyi oktatás múltját és jelenét járták körbe. Az esemény fővédnöke egyébként Kásler Miklós miniszter volt. Emellett 5,6 milliót kapott a PRO ORL Egyesület egy Kárpát-medencei fül-orr-gégészeti találkozó megszervezésére, ahol a szakemberek ennek a területnek az erdélyi történetét és vívmányait tárgyalták meg.
Ezeken felül az NSKI biztosított forrást a Kárpát-medencei Magyar Karácsony tematikus programsorozat megszervezésére is: ennek keretében kaptak pénzt pályázati alapon külhoni és egyházi intézmények a saját programötleteik megvalósítására (CBA L és F Kereskedelmi Kft – 9,7 millió forint), de szerveztek önálló, karitatív, hagyományőrző Magyar Karácsony-programokat is Széken (Széki Római Katolikus Plébánia – 7 millió forint) és Beregszászon (Beregszászi Római Katolikus Egyházközség – 6 millió forint).
A legkevesebbet az NSKI művészetekre és önmaga promózására adja
Összességében a kiszervezett feladatokból a legkevesebb forrás a művészettámogatásra és kultúrára, valamint az önreklámra jutott az NSKI-nál 2019-ben, illetve 2020 májusáig.
Az előbbi körébe tartozó tételek esetében a legtöbb pénzt mindkét évben a Forrás Művészeti Intézet Kft. kapta a Kárpát-haza Galéria kiállítás-sorozat évi 12 kiállításának megszervezésére, valamint a helyszín, a kurátori feladatok, a kapcsolattartás és műtárgyszállítás biztosítására: 2019-ben ez 11,3 millió, 2020-ban 13,2 millió forintot jelentett. Míg ezek a már kész kulturális produktumok bemutatását célozták, addig a II. Kárpát-haza Galéria Alkotótábor már a művészi alkotási folyamatra koncentrált. Ennek megszervezésére a ZETEVAR Tour 8,5 millió forintot kapott az NSKI-től.
Ennél is kevesebbet költött arra az NSKI, hogy másokkal saját magát reklámoztassa: a két évben eddig összesen 15,5 millió forintot.
Ebben benne van a már korábban említett 5 milliós kifizetés a High-Invest Kft nem nyilvános élményvideóiért, valamint a 2019. évi Tusványoson fenntartott NSKI-sátor (PRO MINORITATE Alapítvány – 5 millió forint), továbbá a Kárpát-haza Galéria kiállítás-sorozat, illetve más művészeti alkotások, kiállítások és rendezvények fotózása (Sulyok 64 Kulturális Szolg. Betéti Társaság – 5,5 millió forint).
Ha a NISZ Zrt. rejtélyes informatikai és hírközlési szolgáltatását nem az egyéb célokra adott források közé soroltuk volna, akkor erre a kategóriára jutott volna a legkevesebb forrás. A két év alatt ezen kívül mindössze egyetlen szerződést kötött az NSKI, ami ide sorolható: a STEP Közbeszerzési Tanácsadó Kft. nyújtott szolgáltatást az NSKI-nek 7,2 millió forint értékben közbeszerzési eljárások lebonyolítására, valamint közbeszerzési tanácsadásra. Az Azonnali kíváncsi lett volna, hogy tételesen miben segített a STEP az NSKI-nek, és hogy hány fős szakértői gárda végezte a feladatokat, ám
a cég arra hivatkozva kért haladékot, hogy ehhez előzetesen engedélyt kell kérnie az NSKI-tól. Azóta sem kaptunk választ tőlük.
Az NSKI szerint idén sem szakmai alapokon foglalkozunk velük
Összesen 11 céggel kötött szerződéseihez kapcsolódóan tettünk fel kérdéseket az NSKI-nak, az intézet azonban érdemben egyikre sem reagált. Helyette Molnár Miklós, az NSKI elnöki kabinetvezetője úgy reflektált megkeresésünkre, hogy szerintük a róluk való tájékoztatást „alapvetően idén sem szakmai, hanem adminisztratív szempontból közelítik meg, holott szerintünk a nemzetstratégia nyilvános diskurzusának kialakítása fontos újságírói küldetés lenne/lehetne.”
Továbbá felhívta arra is az Azonnali figyelmét, hogy azoknak a szerződéseknek a többsége, amikre rákérdeztünk, közbeszerzési eljárás keretében köttetett, így a szerződéseket és egyúttal a kérdéseink többségére a válaszokat megtaláljuk a közbeszerzési keresőben. Csakhogy a 11 szerződés „többségét” a gyakorlatban négy darab elérhető szerződés jelenti: ugyanis mindössze a méregdrága takarítást végző Pro-Security, a túlárazott őrző-védő szolgáltatást nyújtó REM Pro, a majdnem darabjáért 2,7 millióért NSKI-könyveket kiadó Méry Ratio Kiadó, valamint a Méryhez hasonló tevékenységet már jóval normálisabb áron végző Grafcom szerződései elérhetőek nyilvánosan.
Ezekben viszont sok köszönet nincs, tekintve, hogy
mindegyik szerződésben azt rögzítik a felek, hogy az elvégzendő feladatok részletes dokumentációját – azaz lényegében azt, amire kíváncsiak voltunk mi is – maga a szerződés nem, hanem annak mellékleteként a műszaki leírás tartalmazza. Ez viszont már nem nyilvános.
Ezen felül az NSKI válaszában hosszan ecseteli, hogy a megkötött szerződésekről csak akkor nyilatkozhat bármelyik fél, amennyiben a másik fél ehhez előzetesen hozzájárul – Molnár szerint ezt a kikötést nem kívánják megszegni azzal, hogy „a méltányosságot és az észszerűséget nélkülöző” határidőre válaszoljanak a kérdéseinkre. Egyébként pontosan két napos határidőt adtunk az NSKI-nak, ezalatt nem jelezték sem levélben, sem telefonon (aminek lehetőségére még külön is felhívtuk a figyelmet), hogy gondjuk lenne a határidővel. Amennyiben az NSKI a jövőben mégis válaszol érdemben is a kérdéseinkre, úgy azt természtesen közöljük.
NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali | https://azonnali.hu/cikk/20200709_igy-kell-felmosni-egy-szekhazat-evi-15-millioert-ismet-megneztuk-mire-koltott-a-szasz-jenonek-grundolt-kutatointezet | https://web.archive.org/web/20230327092926/https://azonnali.hu/cikk/20200709_igy-kell-felmosni-egy-szekhazat-evi-15-millioert-ismet-megneztuk-mire-koltott-a-szasz-jenonek-grundolt-kutatointezet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ismet-megneztuk-mire-koltott-a-szasz-jenonek-grundolt-kutatointezet | Azonnali | hungarian-news | 2020-07-09 07:00:00 | [
"Szász Jenő"
] | [
"Méry Ratio Kiadó",
"Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI)",
"Point-Security Kft.",
"REM Pro Kft."
] | [
"Magyarország"
] | [
"takarítás",
"oktatás",
"műsor / filmgyártás",
"őrzés-védés",
"tanulmányírás",
"könyvkiadás",
"rendezvényszervezés",
"adatigénylés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
50,726 | Irodaház épül a Feneketlen-tónál: a civilek elhatárolódnak a DK-s polgármester alkujától | A Buda Gardens márkanéven futtatott XI. kerületi (szentimrevárosi) ingatlanprojekt ügyét három éve követjük a rendelkezésünkre álló médiafelületeken. A lavinát annak idején egy Heti Válasz-cikkel indítottuk, majd tavaly részletes összefoglalóval szolgáltunk – immár a Válasz Online-on – minden fontos stációról. Érdeklődésünk nem lankadt az eltelt időszakban sem, hiszen ez volt az egyetlen olyan ingatlanspekulációs sztori a magyar nyilvánosságban, amelyre egyként ugrott rá a helyi konzervatív értelmiség (továbbiakban: „a civilek”), a baloldali ellenzéki pártok és a 2018-ig regnáló Fidesz-kormány második legmeghatározóbb alakja, Lázár János kancelláriaminiszter.
Utóbbi, aki alól kiprivatizálták az 1,2 hektárnyi ingatlanrészt, például szabályos „vérengzést” rendezett a Miniszterelnökségen: minden szóba jöhető felelőst eltávolíttatott a tárcától és a területet értékesítő állami cégtől, az ÉMI Nonprofit Kft.-től. Emellett visszaparancsolt 500 millió forintot a nyerészkedőktől „a köz” javára, illetve szigorú tényfeltárásra utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt. (Ennek a vizsgálatnak aztán már nem lett érdemi eredménye.) Az azóta homályba veszett ellenzéki párt, az Együtt pedig feljelentést fogalmazott a telekügy részleteit feltáró cikkünk nyomán. (A BRFK gazdasági bűnözés elleni főosztálya lépett is, majd két évvel később gyanúsítotti kihallgatás nélkül zárta le a nyomozást. Nem tett jót a témának, hogy a rendőrség hűtlen kezelés után szimatolt, de ezt a bűncselekményt a hatóságok lényegében csak akkor tekintik elkövetettnek, ha van konkrét bizonyíték a korrupcióra: például fénykép-, hang- vagy videófelvétel a vesztegetésről.) Mindeközben a civilek petícióztak, illetve próbálták rászorítani az akkor még fideszes polgármesteri vezetést, hogy a befektetők helyett a szentimrevárosiak érdekeit képviselje. (Az önkormányzati testület végül összpárti döntéssel rendelt el változtatási tilalmat a „panama sújtotta” telekre. Ez ebben a pillanatban még él, de nem sokáig: őszig el kell fogadni az új kerületi építési szabályzatot, amely zöld jelzést ad a beruházásnak.)
A Buda Gardens-történetben fordulópontot ígért az önkormányzati választás, hiszen a megválasztott polgármester, illetve az őt támogató DK–Momentum–MSZP–Párbeszéd–LMP–Jobbik-összefogás írásban vállalta, hogy teljesíti a civilek követeléseit. Miként alább kiderül, ez egészen másként látszik alakulni, viszont az is tény, hogy László Imre az eredetileg 37 ezer négyzetméteresre tervezett ingatlanegyüttest 23 ezresre faragtatta a befektetővel (amely így már „csak” 8 ezerrel nagyobb a helyiek által optimálisnak gondolt terjedelemnél). A DK-s polgármester múlt pénteken mindezt óriási sikerként könyvelte el saját Facebook-oldalán, és külön hangsúlyozta, hogy az eredményt a Szentimrevárosért Mozgalomba tömörült civilek „bevonásával” érte el sok-sok tárgyalás után. Csakhogy a mozgalom kezdeményezői tegnap körlevelet küldtek a helyieknek, amelyben elhatárolódnak a rájuk nem kellő alappal hivatkozó László Imrétől. Mint írták, a kerületvezető és a momentumos alpolgármester, Orosz Anna által jegyzett nyilatkozat azt a hamis látszatot kelti, hogy velük egyetértve született meg a 23 ezer négyzetméteres döntés, miközben az új szabályozási javaslat „még mindig jelentősen nagyobb épületet eredményez, mint amit a környezet adottsága és arculata megenged”.
Hogy olvasóink igazságot tudjanak tenni, hat pontban foglaljuk össze az érdemi előzményeket és a vitás kérdéseket, s közben mindkét fél álláspontját igyekszünk bemutatni.
1. Ki és mit építene?
Ahogy említettük, a fejlesztendő telek egy umbuldagyanús ügylet után került a Buda Gardens Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap tulajdonába – itt ki is számoltuk, hogy a vásárló körülbelül 2,2 milliárd forintot költött a terület megszerzésére. Ezt a befektetési alapot ugyanúgy a hazai hátterű, de máltai adóoptimalizáló érdekeltséggel is felvértezett DVM Group ellenőrzi, mint az építkezést levezényelni hivatott Horizon Development Kft.-t. Tehát lényegében egy kézben vannak a tulajdonosi, tervezői, kivitelezői jogok és képességek. (Ez a csapat a tisztán piaci munkái mellett arról híres, hogy a jegybankkal bizniszelt az Eiffel Palace irodaház körül, ők vágták puccba a néhai Andy Vajna és neje által felfuttatott Dorottya utcai gyémántboltot, illetve az Erzsébet-táborok renoválási munkáiból is kivehették a részüket. Ugyancsak fontos referenciájuk a Városligeti fasori Spitz-villa – amelynek felújítását a magyar miniszterelnök török barátja, Adnan Polat rendelte meg tőlük –, továbbá dolgoznak Schmidt Mária BIF Nyrt.-jének is.)
A fejlesztők eredetileg három óriástömböt „ültettek” volna a Feneketlen-tó kertvárosias környezetébe, az egyébként szűkös és egyirányú Diószegi útra – 350 lakással és 500 beállós mélygarázzsal. Ez a projekt szelídült időközben 23 ezer négyzetméteres, a mélyben 260 parkolóhelyes irodakomplexummá, ahogy László Imre bejelentéséből megtudhatta a nagyérdemű. (Elterjedtek olyan jóhiszemű pletykák a kerületben, hogy az 1,2 hektáros területen 1,8-as szintterületi mutatóval jóváhagyandó épület a föld feletti és alatti részekkel együtt lesz 23 ezer négyzetméter nagyságú, de ez utóbbi szám valójában csak a felszíni méretet jelöli.)
2. Mit vállalt a kampányban a DK-s polgármester?
Mivel a kampányidőszakban László Imre (az őt támogató összes jelölt nevében) írásban is rögzítette, hogy a Diószegi út mostani beépítési intenzitásánál nagyobb és sűrűbb dolgokhoz nem adja a nevét – és a civilek az alábbi dokumentumot a Szentimrevárosért Mozgalom levelezőlistáján is közzétették –, sok száz kerületi család vette biztosra: legfeljebb 15 ezer négyzetméteres, nagy zöldterülettel körülölelt objektumról lehet szó. László ráadásul arra is ígéretet tett, hogy a szomszédos játszótér területét akár kisajátítás árán is megkétszerezik (a Buda Gardens-telek rovására).
3. Miért ígért ilyen kemény dolgokat László Imre, és mára miért változott a helyzet?
Mindezt nyilván a polgármestertől is megkérdeztük, hivatala pedig így válaszolt: hatalmas előrelépésnek tekintik, hogy a szintterületi mutatót az eredeti 3-asról, majd a 2019-ig hatalmon lévő fideszesek által kitárgyalt 2,5-ösről 1,8-ra tudták csökkenteni. „A volt ÉMI-telket az állam értékesítette, jóval a piaci ár alatt, hiszen az nem az önkormányzat tulajdona volt. A tranzakciót rendőrségi vizsgálat követte. A korrupciógyanús ügylet ellen sem Hoffmann Tamás, a kerület előző Fidesz–KDNP-s polgármestere, sem Simicskó István országgyűlési képviselő nem tett semmit. (A beépítést eddig blokkoló változtatási tilalmat viszont a korábbi fideszes vezetés kezdeményezte – A szerk.). Sajnos az egész beruházást nem tudjuk leállítani, mert azzal milliárdos nagyságrendű kártalanítási pert kockáztatnánk, miközben a kormányzati elvonások így is rendkívüli terheket rónak Újbudára. (…) Tehát a választási kampány során tett ígéreteinket igyekszünk betartani. A Buda Gardens-beruházás esetében sikerült az eredetileg tervezett zöldfelületet jelentősen, 20-ról 35 százalékra növelni. A beruházót arról is meggyőztük, hogy saját pénzén korszerűsítse a szomszédos játszóteret, nyissa meg a területet az ott élők előtt, hozzon létre a Diószegi út felőli oldalon egy sétányt, a parkolóhelyek számát csaknem a felére, az épület méretét pedig 40 százalékkal csökkentse. A beruházó a játszótér fejlesztése mellett azt is vállalta, hogy a Diószegi út irányában az út menti fák és a fejlesztés zöld felületeit összekapcsolja, közparkká alakítja, egyebek mellett kávézóval és baba-mama-papa szobával.”
Arra a kérdésünkre pedig, hogy a kampányban vállalt játszótérkétszerezés miért marad el, az alábbi választ kaptuk: „A Diószegi úti játszótér a kerület legnagyobb játszótere, ráadásul a környéken számtalan játszótér és sportpark található még. A terület megduplázásánál jobb megoldás, ha a már meglévő, rossz állapotú, elavult játékokat, sporteszközöket felújítjuk, korszerűsítjük. Meggyőződésünk, hogy ez szolgálja legjobban a környéken élők érdekeit.
A kampányígéretekre vonatkozó kérdéseinket a polgármester mellett a Buda Gardens-terület egyéni képviselőjének ugyancsak elküldtük – már csak azért is, mert Kreitler-Sas Mátét a zöldpárti identitású LMP delegálta a 2019-es összellenzéki szövetségbe. A politikus leszögezte: ő továbbra is a civilek javaslatait támogatja, de egyetlen LMP-s képviselőként ül a testületben, közvetlenül nem részese a városvezetésnek, „ezért igen korlátozottak az eszközeim arra vonatkozóan, hogy rákényszerítsem a helyi kormányzó pártokat a választási ígéretek betartására”.
4. Mit nyerhet a befektető?
Önkormányzati forrásaink szerint a befektető képviselői sűrűn hivatkoztak arra az elmúlt hónapok egyeztetései során, hogy eddig 3 milliárd forintot költöttek telekvásárlásra és előkészületekre (ahogy írtuk, ebből 2,2 milliárdnak nyoma is van). Tehát ha a polgármesteri vezetés nem engedi nekik, hogy legalább 23-25 ezer négyzetméteres irodaházat építsenek, veszteséges lehet a projektjük. Ráadásul ha a politikusok nélkülük módosítanák lefelé a beépítési paramétereket (például 15 ezer négyzetméterig), kártalanítási pert indítanak, hiszen ők úgy vették a telket, hogy az akkori szabályozás szerint oda akár 37 ezer négyzetméteres épületegyüttes is emelhető.
A Válasz Online által megkérdezett szakértők szerint a László Imre által kialkudott 23 négyzetméteres ingatlan piaci értéke biztosan 20-22 milliárd fölött lesz. Vagyis a fejlesztőknek – az eddig állítólag már elköltött 3 milliárdon túl – legalább 17-19 milliárdot bele kellene ölniük a projektbe, hogy a történet ne nyereséges, hanem nullszaldós legyen. A jövőt persze nem látjuk, de létezik olyan ingatlanpiaci számítás, amely alapján talán további mértékletességre lehetett volna „kérni” a befektetőt.
5. Mit tesz most a Szentimrevárosért Mozgalom?
A civilek a múlt vonatkozásában egyértelművé tették: „Az új kerületi vezetéssel a Szentimrevárosért Mozgalom alapítói több ízben egyeztettek, hogy vállalásaik megvalósíthatók legyenek. Az egyeztetések során kiderült, hogy Újbuda új vezetése egyik fenti vállalását sem tartja. Kompromisszumot kértek a Szentimrevárosért Mozgalomtól, erre válaszul olyan kötött beépítési javaslatot dolgoztunk ki, amely különös rendszerével a környezeti értékeket megtartó összefüggő zöldfelületet biztosított. A sablonostól eltérő építészeti- és szabályozási javaslat vállalásának feltétele mellett az 1,6-os szintterületi mutatót ajánlottuk maximumként. Legnagyobb meglepetésünkre ezt sem fogadták el.”
Ami pedig a játszóteret illeti: „Az építési helyet 30 méterrel javasoltuk elhúzni a játszótértől, hogy a gesztenyefasort a kétszintes mélygarázsépítés közbeni és utáni káros következményeitől megóvjuk, illetve a tervezett irodaház és a játszótér között kellő, teljesértékű zöldfelületi védősáv alakulhasson ki. Ám a játszótér bővítéséről a polgármesteri közleményben már szó sincs, az előző kerületi vezetéshez hasonlóan már csak funkcióinak bővítéséről szól a vállalás.”
A civilek azt is jelezték, hogy az önkormányzat honlapjára felkerült új kerületi építési szabályozási javaslat lehetővé teszi, hogy a játszótér határától már 12-15 méterre irodaház épüljön, ez pedig különösen elfogadhatatlan. Így – mint írják – a tervezet véleményezési eljárása során „továbbra is harcolunk a helyi értékek és érdekek védelméért”.
Nyitókép: Vörös Szabolcs
#Buda Gardens#Budapest#ingatlan#László Imre#Magyarország#önkormányzat#Újbuda | https://www.valaszonline.hu/2020/06/25/buda-gardens-laszlo-imre-szentimrevaros/ | https://web.archive.org/web/20230324124049/https://www.valaszonline.hu/2020/06/25/buda-gardens-laszlo-imre-szentimrevaros/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/irodahaz-epul-a-feneketlen-tonal-a-civilek-elhatarolodnak-a-dk-s-polgarmester-alkujatol | valaszonline.hu | hungarian-news | 2020-06-25 00:00:00 | [] | [
"Buda Gardens Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap",
"DVM Group",
"ÉMI Nonprofit Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"építőipar"
] | [] |
|
50,727 | Szíjj László a Lady MRD és az Artemy jachtokat birtokló máltai offshore cég valódi tulajdonosa | Az elmúlt két évben sokszor írtunk arról, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által is használt, osztrák bejegyzésű, OE-LEM lajstromjelű luxus magánrepülőgép többször is pontosan oda repült a horvát tengerpartra, ahol éppen a Lady MRD nevű, máltai bejegyzésű luxusjacht tartózkodott. A 7 milliárd forint értékű luxusjachtról fotókat és drónfelvételeket is készítettünk. A NER-elit köreiben népszerű jacht valódi tulajdonosát azonban egy máltai offshore cég rejtette – eddig, mert most egy pénzmosás elleni uniós direktívának köszönhetően a máltai offshore cégek valódi tulajdonosainak kilétét is nyilvánosságra hozták. Az adatbázisból kiderül, hogy az Artemy és a Lady MRD nevű jachtokat üzemeltető L&L Charter Ltd. valódi tulajdonosa Szíjj László tiszakécskei nagyvállalkozó, a negyedik leggazdagabb magyar. | Az elmúlt két évben sokszor írtunk arról, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által is használt, osztrák bejegyzésű, OE-LEM lajstromjelű luxus magánrepülőgép többször is pontosan oda repült a horvát tengerpartra, ahol éppen a Lady MRD nevű, máltai bejegyzésű luxusjacht tartózkodott. A 7 milliárd forint értékű luxusjachtról fotókat és drónfelvételeket is készítettünk. A NER-elit köreiben népszerű jacht valódi tulajdonosát azonban egy máltai offshore cég rejtette – eddig, mert most egy pénzmosás elleni uniós direktívának köszönhetően a máltai offshore cégek valódi tulajdonosainak kilétét is nyilvánosságra hozták. Az adatbázisból kiderül, hogy az Artemy és a Lady MRD nevű jachtokat üzemeltető L&L Charter Ltd. valódi tulajdonosa Szíjj László tiszakécskei nagyvállalkozó, a negyedik leggazdagabb magyar.
2018 nyarán sokáig követtük két exkluzív jármű, egy magánrepülőgép és egy luxusjacht útját szerte Európában, és közben a magyar kormányzat és holdudvara különböző szereplőire bukkantunk. Lefotóztuk, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök az osztrák lajstromszámú magánrepülőgéppel érkezett haza Budapestre a Videoton bulgáriai meccse után. Lefotóztuk, hogy ugyanez a gép később Mészáros Lőrinc lányát, és a ZTE tulajdonosát hozta Ferihegyre. Drónvideót készítettünk arról, hogy Mészáros üzlettársa, Szíjj László, valamint egy kormánybiztos, és Homolya Róbert MÁV-elnök ugyanazzal a luxusjachttal hajókázik az Adrián, amin korábban Mészáros Lőrinc pihent. Térképre tettük a luxusjacht és a magánrepülő összes eddigi útját, és kiderült, hogy elég sokszor keresztezték egymást, még 2019-ben is.
Amikor korábban írtunk a Lady Mrd nevű jachtról és az azt Máltán regisztráló cégről, még nem volt Máltán nyilvánosan elérhető adatbázis az ott bejegyzett cégek valódi tulajdonosáról (ultimate beneficial owner), ezért akkor csak annyit tudtunk közölni, hogy a hajót egy L&L Charter Ltd nevű máltai offshore cég regisztrálta.
Erről a cégről akkor csak annyit lehetett kideríteni, hogy a névleges tulajdonosa egy PKF Fiduciaries International Ltd. nevű máltai strómancég, amely máltai cégadatok szerint több mint kétszáz offshore céget kezel tulajdonosként vagy igazgatóként. A PKF tulajdonosai George Mangion és Marianne Mangion máltai lakosok, ám az rendkívül valószínűtlen, hogy a PKF által frontolt cégek valóban az ő saját vállalkozásaik volnának.
Nyilvánosságra kerültek a valódi tulajdonosok
A máltai cégadatbázisban az L&L Charter Ltd -ről most az tudható meg, hogy a tulajdonosaként jelölt cég, a PKF Fiduciaries International Ltd. egy másik, tényleges tulajdonost képviselve “birtokol" 1199 részvényt (“on behalf of a beneficial owner"), míg saját jogán egyetlen részvény tulajdonosa. Ez a pénzmosás elleni erőfeszítések részeként megalkotott uniós direktívának köszönhetően került nyilvánosságra nemrégiben.
A tényleges, vagy végső tulajdonosa egy cégnek az a személy, vagy csoport aki(k)nek az érdekét szolgálja egy adott cég működése, aki(k)nek 25% vagy annál több szavazati joga vagy ennyi részvénye van a vállalatban, és akinek lehetősége van az igazgatóság többségének kinevezésére, illetve leváltására. Szíjj Lászlót 2018. decemberétől szerepeltetik tényleges tulajdonosként ebben a cégben: közvetve (más cégen keresztül) 99,84%-ban a végső tulajdonosa az L&L Charter Ltd.-nek.
Árulják a luxushajót, meg is lehet nézni
A Szíjj cégének tulajdonában lévő Lady Mrd-ot jelenleg eladásra kínálják, 16 millió 900 ezer euróért – tudtuk meg a hajó értékesítésén dolgozó ügynöktől. A megkeresésünkre válaszoló e-mailben Stefan Katafai, az Agent4Stars ügynökség igazgatója azt írta: ha hivatalos szándéknyilatkozatot és árajánlatot küldünk, valamint megjelöljük, hogy ki venne részt a látogatáson, akár belülről is megnézhetjük a luxushajót Horvátországban.
Hatmilliárd forintért árulják a Lady MRD luxusjachtot, amin Mészárosék járták az Adriát Most 16,9 millió euróért, azaz nagyjából hatmilliárd forintért megvásárolható a máltai bejegyzésű Lady Mrd, amin Orbán Viktor kedvenc milliárdosán kívül a NER egy másik fontos üzletembere, Szíjj László, és Homolya Róbert MÁV-elnök is utazott már. A Földközi-tengert járó, 3 szintes privát luxusjachtot másfél hónapja árulják.
Az L&L Charter Ltd nevére regisztráltak egy másik jachtot, az Artemy-t is, amiről 2016-ban a Magyar Narancs írt elsőként. Akkor le is fényképezték a hajó fedélzetén Mészáros Lőrincet és a feleségét az Adriai-tengeren.
Az általunk most megismert adatok szerint az Artemy továbbra is az L&L Charter birtokában van, vagyis ez a Lady MRD-nél valamivel kisebb hajó is Szíjj László tulajdona.
Az építőipari cégeivel rengeteg állami és önkormányzati megbízást elnyerő tiszakécskei nagyvállalkozónak Mészáros Lőrinccel is több közös cége van, és a Forbes legutóbbi gazdaglistája szerint a 4. leggazdagabb magyar. Pályafutásával tavalyi portrécikkünkben foglalkoztunk részletesen. Szíjj Lászlót kérdésekkel kerestük a máltai jachtok ügyében, amennyiben válaszol rájuk, frissíteni fogjuk a cikket.
Szöveg: Horn Gabriella — Fotók, videó: Németh Dániel
A máltai cégadatok és hajóregiszterek megszerzésében a 2017 októberében meggyilkolt máltai újságírónő, Daphne Caurana Galizia emlékére létrehozott újságíró-alapítvány (The Daphne Caruana Galizia Foundation) volt a segítségünkre.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | https://atlatszo.hu/2020/07/10/szijj-laszlo-a-lady-mrd-es-az-artemy-jachtokat-birtoklo-maltai-offshore-ceg-valodi-tulajdonosa/ | https://web.archive.org/web/20230901061912/https://atlatszo.hu/2020/07/10/szijj-laszlo-a-lady-mrd-es-az-artemy-jachtokat-birtoklo-maltai-offshore-ceg-valodi-tulajdonosa/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szijj-laszlo-a-lady-mrd-es-az-artemy-jachtokat-birtoklo-maltai-offshore-ceg-valodi-tulajdonosa | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-07-10 20:30:00 | [
"Szíjj László"
] | [
"L&L Charter Ltd."
] | [
"Európa",
"Málta"
] | [
"offshore",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
50,728 | Ötmilliárdért épít kikötőt Mohácson az a cég, amelyben a fideszes Nagy Csaba is dolgozott | Újabb közbeszerzést nyert el az a cég Baranyában, amelyben évekig Nagy Csaba, a térség fideszes országgyűlési képviselője is dolgozott. A pécsi Platina Bau Zrt. ezúttal kikötőt építhet Mohácson, ahol számos más beruházásért is felel. A döntést a szocialista polgármester hozta meg, aki azonban állítja, nem tudott a kapcsolatról a nyertes cég és Nagy között. | Mohács Város Önkormányzata új, országos közforgalmú kikötő építése írt ki közbeszerzési eljárást tavaly szeptemberben. Az eredményt most tették közzé az uniós közbeszerzési értesítőben.
A dokumentum szerint a nyílt pályázatra öten jelentkeztek, és közülük a pécsi Platina-Bau Zrt. lett a befutó. Az uniós finanszírozású beruházás keretében a cégnek tervezési, régészeti, lőszermentesítési, közmű létesítési, út-, vasút- és partfalépítési feladatai is lesznek. A teljes beruházást nettó 5,79 milliárd forintért vállalta a társaság.
A Platina Bau Zrt-ről még 2012-ben írta meg a HVG, hogy:
a társaság a munkáltatója volt Nagy Csaba pécsi fideszes politikusnak, aki a város alpolgármestere, majd a térség országgyűlési képviselője lett.
Nagy 2009-ben, alpolgármesterré választása után lépett ki a cégből, amely azonban kifejezetten népszerű lett az új városvezetés körében. A portál rámutatott: a cég alvállalkozóként bekerült a Bayer Center Zrt. alá Pécs főterének felújításába, és részese lett a Pécs 2010 keretében megvalósuló közterület felújítási program egyéb állomásainak is. Később pedig részt vett a Zsolnay Kulturális Negyed építésében is.
A lendület azóta is tart: a cég az elmúlt években számos közbeszerzést nyert el – főként – Baranya megyében. A Platina Bau építhet kerékpárutat Szigetváron, emellett Pécsett többek között parkgondozási és síkosságmentesítési munkákat végeznek más cégekkel közösen, Mohácson pedig ők felelnek a Búsójárás színtereinek fejlesztéséért, az Újváros parkosításáért, és a Szepessy tér rehabilitációjáért is.
A cég éves nettó árbevétele 2014-ben még 1,4 milliárd forint volt, ez azonban 2016-ra mindössze 537 millióra csökkent. Újabb két év múlva, 2018-ban viszont ismét megközelítette az egymilliárdot a forgalom, az adózott eredmény pedig 40 millióra ugrott a 2017. évi 3,4 millióról. Valószínűleg a tavalyi év is jól alakulhatott – köszönhetően az elnyert közbeszerzéseknek is – a 2019. évi beszámolót azonban a cég még nem hozta nyilvánosságra.
A Zrt. tulajdonosa Katics József, aki egyúttal a Pécsi Vizilabda (sic!) Kft. ügyvezetője is. A vízilabdás cég tulajdonosa pedig a Pécsi Vasutas Sportkör, illetve a pécsi önkormányzat.
Nem tudott a kapcsolatról
A kikötő építésére 2015-ben nyert nettó 4,75 milliárd forint uniós támogatást a Duna-parti város az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program keretében (IKOP), de a tervek már korábban, 2000-ben rendelkezésre álltak. 2017-ben Szekó József, a város fideszes polgármestere azt nyilatkozta a regionális lapnak, hogy a 330 méter hosszúságú új kikötő az egész Dél-Dunántúl fejlődését szolgálja majd, eddig ugyanis gazdasági és kereskedelmi szempontból a Dunát nem használták ki megfelelően.
2018-ban a mohácsi önkormányzat eredménytelennek nyilvánította az akkor kiírt közbeszerzést arra hivatkozva, hogy mindössze nettó 3,7 milliárd forintja van a projektre (ami a közel 5 milliárdos EU-s támogatás miatt kissé érthetetlen), de a beérkezett legkedvezőbb ajánlat is 6,5 milliárd volt.
Ezután következett az új tender kiírása, az építkezést azonban a polgármester már nem élhette meg: tavaly ősszel, éppen a választások előtt elhunyt. Ellenfele, a szocialista Csorbai Ferenc – bár sokan, még saját támogatói is kérték – nem lépett vissza, így ő került a város élére. Igaz, a választók (tiltakozásuk jeléül) 4076 érvénytelen szavazatot adtak le (Csorbaira 1867-en voksoltak), a korábbi testület pedig gyorsan, még a választások előtt megnyírbálta a leendő polgármester jogait.
Csorbai a választás után fideszes többségű testületet kapott maga mellé, amely világossá tette, hogy amint lehet, feloszlatják a testületet, és új választást írnak ki. Erre eddig nem került sor a veszélyhelyzet elrendelése miatt.
A kikötő pályázatát tehát még ez előző városvezetés írta ki, a nyertessel viszont már az új kötött szerződést. Ezt Csorbai Ferenc polgármestertől tudtuk meg, aki emailben válaszolt kérdéseinkre.
Az önkormányzatnál azután érdeklődtünk, ki hozta meg a döntést, (a rendkívüli felhatalmazás ideje alatt egy személyben a polgármester vagy már a képviselő-testület), illetve, tisztában voltak-e a döntés meghozatalakor azzal, hogy a cégben 2009-ig Nagy Csaba is dolgozott. Ha igen, ez befolyással volt-e a döntésre.
Érdeklődésünkre Csorbai Ferenc elmondta, az eljárásban egy még 2019. nyarán kijelölt és eljárásban döntéseket hozó 3 tagú bíráló bizottság tett döntési javaslatot felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó felügyelete és ellenjegyzése mellett. A döntési javaslat aztán a Miniszterelnökség ellenőrzésén esett át, végül megkapta a Miniszterelnökség szabályossági tanúsítványát is. Ő ezt a Miniszterelnökség által jóváhagyott döntési javaslatot fogadta most el. Csorbai szerint a döntésre Nagy Csabának kihatása nem volt, igaz, a polgármester a céggel való kapcsolatról sem tudott.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A mohácsi Duna-part. (A szerző archív felvétele) | https://atlatszo.hu/2020/06/30/otmilliardert-epit-kikotot-mohacson-az-a-ceg-amelyben-a-fideszes-nagy-csaba-is-dolgozott/ | https://web.archive.org/web/20220205041056/https://orszagszerte.atlatszo.hu/otmilliardert-epit-kikotot-mohacson-az-a-ceg-amelyben-a-fideszes-nagy-csaba-is-dolgozott/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/otmilliardert-epit-kikotot-mohacson-az-a-ceg-amelyben-a-fideszes-nagy-csaba-is-dolgozott | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-06-30 00:00:00 | [] | [
"Platina Bau Zrt."
] | [
"Baranya megye",
"Mohács"
] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
50,729 | Túlárazott fákra pályázhattak a kistelepülések az Agrárminisztérium országfásítási programjában | A kereskedelmi árak három-négyszeresébe kerülhetnek azok a fák, amelyeket a településfásítási program során oszt szét az Agrárminisztérium. Félmilliárd forintból 12 ezer facsemetét ültetnek majd el országszerte, a lebonyolító Országos Erdészeti Egyesület 40 millió forintot kap mindezért. | A kereskedelmi árak három-négyszeresébe kerülhetnek azok a fák, amelyeket a településfásítási program során oszt szét az Agrárminisztérium. Félmilliárd forintból 12 ezer facsemetét ültetnek majd el országszerte, a lebonyolító Országos Erdészeti Egyesület 40 millió forintot kap mindezért.
Településfásítási programot indított az Agrárminisztérium, amelynek keretében 2020. június 15-től minden tízezer fő alatti település pályázhatott belterületen ültethető fákra. Településenként 10-30 fát lehetett igényelni – a 12000 darab fa szinte rögtön gazdára talált.
A pályázat a 2019 őszén indított Országfásítási Programhoz (VP-20.2-16) kapcsolódik, célja elsősorban a közterületek, valamint az óvoda- és iskolaudvarok, oktatási és önkormányzati intézmények területének fásítása. Az ültetésekre 2020 őszén és jövő tavasszal kerül sor.
A fásításra 500 millió forintos keretösszeget határoztak meg, amely 12000 sorfa beszerzését takarja. Ez nagyjából 40 ezer forintot jelent darabonként. Az Agrárminisztérium számára az állami tulajdonú KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. biztosítja a fákat.
A törekvés jó és támogatandó, mégis felmerül a kérdés, miért kerül legalább négyszer annyiba egy fa a KEFAG-tól beszerezve, nagy tételben, mint bármelyik faiskolától egy darabot megvásárolva, beleértve a saját kiskereskedésüket is? Merthogy úgy tűnik, ez a helyzet.
Négyszeres áron
Megnéztük a kereskedéseket, és a következő árakat találtuk: fehér eperfa 4089 forint, keskenylevelű kőris 7000-12000 forint, gömb szivarfa 10500-13500 forint, tövistelen lepényfa 9500 forint, korai juhar 15000 forint. Vagyis sok helyen töredékébe kerülnek a listában szereplő fák, sőt akad, ahol a házhozszállítás is ingyenes 20-25000 forint felett.
A pályáztatást lebonyolító Országos Erdészeti Egyesület (OEE) tájékoztatása szerint az árkülönbség oka az, hogy:
minden fához 3 darab támasztó karót, rögzítő hevedereket, a törzset védő hálót és talajtakaró mulcsot is kapnak a pályázók, valamint a házhozszállítás díja is a kiírót terheli.
„A programban kínált fák 10-14 cm törzskörméretűek, földlabdásak vagy konténeresek, azzal együtt 2-5 méter magasak” – írta az egyesület arra a kérdésünkre, hogy pontosan mit is kapnak a nyertes kistelepülések.
Hogy miért kellett bevonni az OEE-t, amely a program koordinálását végzi, az nem derült ki. Bár erről megkérdeztük az Agrárminisztériumot, cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
Azt megtudtuk ugyan, hogy stratégiai megállapodás van a minisztérium és az OEE között, de ez jogszabályi előkészítésre, illetve véleményezésre vonatkozik. Az egyesület saját bevallása szerint 40 millió forintot (a program költségvetésének 8%-a) kap azért, hogy lebonyolítja az igényléseket, kapcsolatot tart az önkormányzatokkal, és biztosítja egy-egy erdész szakember jelenlétét az ültetések során. A fák ültetésével kapcsolatos tájékoztató kiadvány elkészítése és a program teljes kommunikációja is az egyesület dolga. Azt, hogy az említett 40 millió forintot az 500 millión felül biztosította a minisztérium vagy annak részeként, többszöri kérdésünkre sem árulta el az OEE.
Érdekes egybeesés ugyanakkor, hogy az OEE elnöke, Zambó Péter (aki idő előtt visszaadta mandátumát) az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára volt. Zambó 2019. február 18-a óta dolgozik a minisztériumnál, miután elődjét, Bitay Márton Örsöt menesztették a hivatalából. Az ő neve többek között arról lehet ismert, hogy ő volt az állami földvásárlási program felelőse, amelynek során rengeteg földet árvereztek el, és amivel sokan jól jártak a szereplők közül. Az egyesület új elnökét, Kiss Lászlót június 20-án iktatták be, ő egyébként az Ipoly Erdő ZRt. vezérigazgatója is.
Invazív fafaj volt a listán
Eredetileg az ezüst juhar is, amely invazív fafajnak számít, szerepelt a választható fák listájában. Érdeklődtünk, mi ennek az oka.
Ezzel kapcsolatban az OEE elmondta, az igényelhető fafajok kiválasztásánál fontos szempont volt a fajok várostűrő képessége. A települések a fák szempontjából szélsőséges élőhelynek számítanak, amit sok esetben csak idegenhonos fajok vagy egyes fajok kertészeti változatai viselnek el. Mivel a termőhely ismeretében a fafaj kiválasztása az igénylők felelőssége, ezért a program minél szélesebb kínálatot biztosított, hogy minden lehetséges termőhelyre legyen megfelelő fafaj.
A vonatkozó Európai Uniós rendelet által felsorolt inváziós fajok közül Magyarországon egyedül a bálványfa fordul elő, ez a jogszabályoknak megfelelően nem is szerepelt a programban igényelhető fajok listáján. Az ezüst juhar hangsúlyozottan belterületi alkalmazását általánosságban nem tiltják a jogszabályok, ezért szerepelt kezdetben az igényelhető fajok listáján.
A Magyar Díszkertészek Szövetségével időközben lefolytatott egyeztetések alapján azonban végül csak olyan fajok kerültek fel a listára, amelyek szerepelnek a szakmaközi szervezetként működő szövetség által kiadott „Közterületi sorfák jegyzékében”, így az ezüst juhar még az igénylési felület megnyitása előtt kikerült az igényelhető fajok közül.
Fotó: oee.hu
Frissítés (2020.07.07.) Cikkünk megjelenését követően részben reagált korábbi megkeresésünkre az Agrárminisztérium. Szerintük nincs túlárazva a minisztérium Településfásítási Programja, mivel a 10 ezer fő alatti településeknek szóló program központi elemét kétségtelenül a belterületen elültethető fák jelentik, de a sikeres igénylők nem pusztán fákat, hanem egy komplett csomagot kapnak, ami több, az egyes fák közvetlen árán kívüli tételből áll.”
Ezek a következők: „a 10-14 centiméter körméretű, 3-4 éves, földlabdás vagy konténeres, 2-5 méter magas, belterületi ültetésre alkalmas fák költsége. A 2020 nyári igénylés után a fák őszi illetve következő tavaszi ültetési időszakig történő tárolása és ápolása (ennek során fák kiemelése, földlabdázása, vermelése, konténerezéshez szállítás, visszametszés, termesztő közegbe ültetés, konténerezés, csepegtető locsolás és támrendszer kiépítés, fák kötözése, 2 tenyészeti időszakban történő ápolás, tápanyag utánpótlás, növényvédelem, locsolás, téliesítés (fagy elleni védelem). A csomagokhoz tartozó eszközök beszerzése, esőmentes rakodó felületen történő tárolása az elosztásig; 36.000 db karó, 3.000 zsák takaró mulcs (20l/fa), 12.000 db favédőrács, továbbá kötöző hevederek, karót rögzítő távtartók, madárodúk. Két elosztási ponton a kiszállítandó csomagok összeállítása, szállításra történő előkészítése. Szállítási időpontok egyeztetése közel 500 sikeres igénylési helyszínen, 10-30-as tételenként az ültetési csomagok egységes kiszállítása az ország egész területén. Kapcsolattartás mintegy 500 településsel, minden ültetési helyszínen erdész vagy kertész szakember jelenlétének a biztosítása az ültetéskor. Ültetéssel kapcsolatos információkat tartalmazó kiadvány készítése a települések számára.” | https://atlatszo.hu/2020/07/07/tularazott-fakra-palyazhattak-a-kistelepulesek-az-agrarminiszterium-orszagfasitasi-programjaban/ | https://web.archive.org/web/20211022101317/https://orszagszerte.atlatszo.hu/tularazott-fakra-palyazhattak-a-kistelepulesek-az-agrarminiszterium-orszagfasitasi-programjaban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tularazott-fakra-palyazhattak-a-kistelepulesek-az-agrarminiszterium-orszagfasitasi-programjaban | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-07-07 00:00:00 | [] | [
"Agrárminisztérium",
"KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.",
"Országos Erdészeti Egyesület"
] | [
"Magyarország"
] | [
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
50,730 | Fecskékkel együtt hordhatták el a homokot egy mórahalmi bányából, a rendőrség nyomoz | Fokozottan védett élő szervezet egyedére elkövetett természetkárosítás bűntettének gyanúja miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, miután egy teherautóval homokot hordtak egy évek óta pihenő homokbányából. Akkor, amikor a partifecskék már költöttek a homokkúpban. | “Valamikor 7-8 éve lehetett, amikor a bányát megnyitották, akkor naponta jöttek a teherautók. Nem volt tőle nyugtunk, olyan port csináltak, hogy élni is alig lehetett. Aztán, egyik napról a másikra, minden csendes lett. Csak 2015 nyarán indult újra a forgalom, de akkor már a kerítésépítő gépek jöttek. Utána szerencsére újra csend. Ezért is tűnt furcsának, hogy egy hónapja újabb teherautók jelentek meg a bányánál” – mesélte az Átlászónak egy mórahalmi férfi. Nevét a munkája miatt nem írhatjuk le. Szereti a természetet, gyakran jár a határhoz vezető úton a Zöld Közösségi Ház és Erdei Iskola felé.
“A parti fecskék korán visszatértek, szeretik a homokbánya itt hagyott kúpjait. Ott költenek, nincs ebben semmi meglepő. A teherautók először egy rámpát építettek a bányánál, majd a markolóval elbontották a fél kúpot. Azt, amihez évekig senki sem nyúlt hozzá” – folytatta.
Az érintettlen földhalmok a Google Earth fotóin is jól láthatóak.
A férfi azt mondta, azért fordult az Átlátszóhoz, mert felháborítnak tartja, hogy miközben a nemzeti parkok minden évben a fecskék fokozott védelmére hívják fel a figyelmet, addig egyeseket ez egyszerűen hidegen hagy.
Egy ilyen felhívást még május végén tett közzé a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, abban a közösségi posztban azt írták, “a hajdani homokbányák régen leomlott falait vették birtokba a védett madarak. A helyileg illetékes természetvédelmi őr és a terület tulajdonosai jóvoltából a telepek folyamatos zavartalansága biztosítva van. Ennek következtében május végére már öt nagyobb és néhány kisebb telepen együttesen 3500-at meghaladó partifecske és megközelítőleg 1000 új gyurgyalag költőüreg volt az általuk birtokba vett régi falmaradványokban. A partifecske (Riparia riparia) Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 50 ezer forint.”
De úgy tűnik, a mórahalmi bányánál ez a “közmegegyezés” nem működik. Az Átlászó informátora nem csak lapunknak, de az illetékes természetvédelmi hatóságnak is szólt. Úgy tudjuk, ők szemlét is tartottak, de hiába kerestük a területileg illetékes Kiskunsági Nemzeti Parkot, nem válaszoltak kérdéseinkre. Ellenben a rendőrség azt közölte, hogy:
a Szegedi Rendőrkapitányságon fokozottan védett élő szervezet egyedére elkövetett természetkárosítás bűntettének gyanúja miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen.
A terület a tulajdoni lapok szerint két magánszemélyé. A bányában 2016-2018 között volt a budapesti Pannon Ásvány Kft. székhelye. A cég tulajdonosai megegyeznek a terület tulajdonosaival. Kerestük a Pannon Ásvány Kft.-t, van-e tudomásuk homokelszállításról, ha igen, az mikor történt. Tudnak-e arról, hogy madarak fészkeltek-e a homokban abban az időben, illetve a rendőrség kereste-e őket az ügyben.
Egyetlen kérdésünkre sem válaszoltak.
Nem ez lenne az első alkalom, hogy fecskefészkeket semmisítenek meg cégek vagy épp önkormányzatok.
Százával verték le a fecskefészkeket egy szolnoki önkormányzati beruházás helyszínén
Közpénzből újítottak fel közingatlant Szolnokon, a munkák legkevesebb 80, más számítások szerint 300 molnárfecske-család pusztulásával, de legalábbis elüldözésével jártak. A rendőrség egy ideig tologatta az aktákat, mára megszüntette a nyomozást. Szerzőnk civil aktivistaként végigküzdötte, és dokumentálta is a történteket. [featuredbox text=
Fotó: A szerző felvétele. | https://atlatszo.hu/2020/07/07/fecskekkel-egyutt-hordhattak-el-a-homokot-egy-morahalmi-banyabol-a-rendorseg-nyomoz/ | https://web.archive.org/web/20211017131020/https://orszagszerte.atlatszo.hu/fecskekkel-egyutt-hordhattak-el-a-homokot-egy-morahalmi-banyabol-a-rendorseg-nyomoz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fecskekkel-egyutt-hordhattak-el-a-homokot-egy-morahalmi-banyabol-a-rendorseg-nyomoz | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-07-07 00:00:00 | [] | [] | [
"Csongrád megye",
"Mórahalom"
] | [
"környezetkárosítás"
] | [] |
50,731 | Visszadátumozott jegyzőkönyvek, chip nélküli kukák és fideszes szemétcég Zsombón | Visszadátumozott jegyzőkönyvekről és chipes kukák hiányáról beszélnek a Csongrád-Csanád megyei Zsombón. Az ügyet a média is felkapta, pedig a szolgáltató Négyforrás Nonprofit Kft. az Átlátszónak elmondta, a kukákba az adott projekt nem is szánt chipet, a kiosztás pedig 2018-ban kezdődött. A háttérben felbukkan az egyre gyarapodó Vertikál Vagyonkezelő Kft. is. | “Ma, holnap és holnap után lehet Zsombón átvenni a lakossági kukákat, amit a KEOP 1.1.1/C/13-2013-0004 pályázat keretében kaptunk. A furcsaság a történetben az átadás-átvételi elismervény, amit a kuka átvételkor alá kell írnia minden ingatlantulajdonosnak. Ebben pontosan leírják milyen feltételekkel és hogyan szabad használni a kukát, stb, meg ott is írják a bizonyos 5 éves fenntartási időszakot. A hiba ott van, hogy ezen a 2020.06.30-án történt átvételen olyan papírt írattak alá mindenkivel (akivel beszéltem) amin 2018 tavaszi dátum szerepel! Több mint 2 évvel korábbi, mint amilyen napon ténylegesen történt az átadás-átvétel” – írta nemrég az Átlátszónak egy zsombói férfi. Hozzátette, amikor erre rákérdezett, azt mondták neki, “a dátumozás nem számít, lényegtelen, csak a pályázat miatt szükséges, meg lehet nyugodni, nincs jelentősége.”
Szerinte azonban ez nincs rendben, az pedig főleg nem, hogy a rosszul dátumozott papír alapján chipes kukákat vesznek át az ügyfelek, holott a helyszínen elismerték, hogy nincs is chip a kukákban. Azt is hozzátette, akadt átvevő, akinek a kérésére tollal végül átjavították a dátumot az aktuális napra.
Miközben az illetékesek válaszára vártunk, az esetről beszámolt a 24.hu a Zsombói Másik Oldal nevű oldal alapján. A portál idézi a hulladékgazdálkodás-korszerűsítési program kapcsán Zsombó polgármesterének 2015-ben elhangzott projektzáró beszédét, amelyben a chipes rendszer kiépítéséről beszélt. Gyuris Zsolt akkor azt mondta, a „chip a gyűjtési rendszer optimalizálását, és a szerződött mennyiségen felül kihelyezett hulladék elszállításából adódó többletköltség csökkenését is eredményezi majd.” Gyuris ötvenkétezer szemetes kukáról tett említést, amelyekre jeladót szereltek Szegeden és a város környékén.
Meg is találtuk a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás 2015-ben kiírt közbeszerzését, amely a chipes rendszerről szólt. A ma is elérhető szerződés szerint a Mórahalom térségi körzetre 6370 eszközt nyertek, összesen 51 995 edényt vettek és chipeztek fel.
Nem kértek chipes kukákat
Ezekből azonban Zsombó nem kapott. Ezt már Koltainé Farkas Gabriella mondta az Átlátszónak. A Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási társulás – munkaszervezet vezetőjét telefonon értük el. A társulás elnöke a szegedi polgármester, Botka László, míg az elnökhelyettes az eszközök beszerzésének idején Zsombó polgármestere, Gyuris Zsolt volt. (Ezért számolt be ő annak idején a chipes közbeszerzésről.)
Megkerestük az ügyben a kukákat kiosztó Négyforrás Nonprofit Kft. is, amely az Átlátszó kérdésére elmondta, szerintük politikai indíttatású támadás érte őket, amiben nem akart részt venni. Ugyanakkor azt is mondták, hogy visszadátumozták a jegyzőkönyveket. Mint írták, az edények kiosztása már 2018-ban megkezdődött az érintett szolgáltatási területen, azonban
„munkaerő kapacitás hiánya miatt azonban elhúzódott a kiosztás, és nem kerültek újra kinyomtatásra a jegyzőkönyvek”.
A chipekkel kapcsolatban azt írták, hogy “az érintett projekt (Keop 1.1.1/C/13-2013-0004) keretében a közszolgáltató nem vett át chipeket. Bordány, Forráskút, Üllés és Zsombó települések nem voltak érintettek a projekt során a chipes beszerzésben.”
Szerintük a pályázatot határidőben lezárták, aminek a kedvezményezettje a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás. Az edényeket is ők vásárolták meg 2015-ben, a kiosztás részben a kormányzati kukaholding körlüi anomáliáknak is köszönhető, ugyanis a települési cégek többsége az átszervezéssel nem lett közszolgáltató, a kukák kiosztása akadozott.
Ugyanakkor Zsombón vettek chipet is: a közbeszerzési adatbázis szerint az Üllés, Zsombó, Bordány, Forráskút települések tulajdonában álló Négyforrás Nonprofit Kft. 2014-ben írt ki közbeszerzést egy kukásautó, valamint “10.000 darab edényzetjelölő eszköz (chip), valamint mérő- és azonosító rendszer” szállítására. A közbeszerzést az M-U-T Hungária Kft. nyerte, 72,6 millió forintos ajánlattal. De ez csak chipekről szólt, kukáról nem. Ezeket viszont nem használják, a rezsicsökkentés és a kukaholding visszaosztása nem elég a rendszer üzemeltetésére.
Felbukkant a „fideszes kisgömböc”
Úgy tűnik azonban, hogy mindez csak a történet egy kis szelete. Kiderült ugyanis, hogy több település azóta kivált a társulásból: Domaszék, Kistelek, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Bordány, Üllés, Zsombó, Mórahalom, Forráskút immár a vaskúti FBH-NP Közszolgáltató Nkft.-hez tartozik.
Így fordulhat elő, hogy míg korábban a szemét a sándorfalvi úti lerakóra került, most Felgyőre, Vaskútra vagy Kiskunhalasra. A zsombói hulladék a korábbi 17 kilométer helyett most 55 kilométert utazik. De, hogy még így is megéri, azt iparági forrásunk azzal magyarázta, hogy a közszolgáltatóknak adott támogatás fedezi a többletutaztatást.
A vaskúti FBH-NP Közszolgáltató Nkft.-ben ugyanakkor nem csak a települések tulajdonosok, hanem tavaly óta a VERTIKÁL Vagyonkezelő Kft. is. A cég terjeszkedéséről 2017-ben írt először Hadházy Ákos, a korrupcióinfón. Az értelmetlen utaztatást akkor úgy mutatta be, hogy “Adonyba, a Vertikál Zrt.-hez viszik a szemetet, ezért – hasonlóan Szekszárdhoz – Dunaújvárosnak is nagyon drága a szállítási költség, hiszen a dunaújvárosi lerakó helyett 23 kilométert utaztatják a szemetet”. A cikk nyilván joggal kéri számon, hogy miért kell a szemetet Adonyba, a Vertikál telepére szállítani: „ez a szemét-utaztatás hatalmas kiadás a városnak, de nagyon jó bevétel a maszek hulladéklerakónak.”
A Vertikált a napi.hu “fideszes kisgömböcnek” nevezte tavalyi cikkében, amikor arról írt, hogy egyre több szemétcég menekül hozzájuk a csőd elől, amit főként az állami kukaholding utófinanszírozási rendszere okoz.
Fotó: A zsombói átvételi elismervény. Forrás: olvasói levél
A céginformációkat az Opten Kft. szolgáltatta. | https://atlatszo.hu/2020/07/09/visszadatumozott-jegyzokonyvek-chip-nelkuli-kukak-es-fideszes-szemetceg-zsombon/ | https://web.archive.org/web/20211028014220/https://orszagszerte.atlatszo.hu/visszadatumozott-jegyzokonyvek-chip-nelkuli-kukak-es-fideszes-szemetceg-zsombon/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszadatumozott-jegyzokonyvek-chip-nelkuli-kukak-es-fideszes-szemetceg-zsombon | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-07-09 00:00:00 | [] | [
"Négyforrás Nonprofit Kft.",
"Vertikál Vagyonkezelő Kft."
] | [
"Csongrád megye",
"Zsombó"
] | [
"hulladéküzlet"
] | [] |
50,733 | Évek óta a semmibe vezet a kerékpárút, hiába lett gazdasági szempontból kiemelt a beruházás | Még mindig csak a tervezés szakaszában van a Siófokot Péccsel összekötő kerékpárút, amelyre évek óta várnak az érintett települések – és persze a bringások. Emiatt a Balatonról délre haladó kerékpárút továbbra is semmibe vezet; pontosabban úgy ér véget, hogy már csak földúton lehet továbbhaladni Fejér megye irányába. | Még mindig csak a tervezés szakaszában van a Siófokot Péccsel összekötő kerékpárút, amelyre évek óta várnak az érintett települések – és persze a bringások. Emiatt a Balatonról délre haladó kerékpárút továbbra is semmibe vezet; pontosabban úgy ér véget, hogy már csak földúton lehet továbbhaladni Fejér megye irányába.
A „Sió-csatorna kerékpárút” a Balatoni kerékpárút kiegészítőszakasza Siófok és Siójut között. A 12 kilométer hosszú útvonalon Balatonszabadi és Ádánd is megközelíthető – a megyehatárnál azonban az aszfaltos út hirtelen véget ér. A problémára tavaly a Magyar Kétfarkú Kutya Párt hívta fel a figyelmet, változás azonban a mai napig nem történt.
Utánajártunk, miért.
A kerékpárút még 2006-ban készült el 140 millió forintból, 90 százalékos uniós támogatással az Orpheusz-program keretében. A kerékpárút folytatása, akár Tolna, akár Fejér megye irányába kitartóan várat magára, pedig már évekkel ezelőtt elkészült a terv, amellyel megszüntethető lenne a zsákutca. Ez pedig a Siófok és Pécs közé (eredetileg a horvát határig) tervezett, 136 km hosszú kerékpárút, amely érintené az ádándi részt is.
A beruházást 2017-ben kormányhatározatban hagyták jóvá. Akkor a tervek még arról szóltak, hogy több kerékpáutat, így a Siófok-Dombóvár (84 kilométer) és a Dombóvár-Pécs (52 kilométer) szakaszt 2019-ben adhatják át, a beruházásokra pedig összesen több mint 7 milliárd forintot költenének.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánított beruházássál kapcsolatban 2018-ban a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. ki is írta a tanulmányterv elkészítésére vonatkozó közbeszerzést, amelyet 164 millió forintért végezhet el a TURA-Terv Mérnökiroda Kft. és Via Futura Mérnöki, Tanácsadó és Szolgáltató Kft.. Ekkora viszont már az is tudható volt, hogy a fejlesztések csúszni fognak. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy ez még csak a tanulmányterv, amelyet kivitelezési terv, majd kivitelezési eljárás követ, valószínűleg nem is keveset.
Ezt támasztotta alá az egyik érintett település, Tamási alpolgármestere, Széles András is, aki kérdésünre elmondta:
a projekt lépésről lépésre halad, de már nem mernek jóslatokba bocsátkozni a befejezés időpontját illetően.
Az biztos, hogy a Baranya Megyei Kormányhivatal által június végén közzétett dokumentumok szerint „a Siófok-Pécs kerékpárút Baranya megyei szakaszának létesítése vonatkozásában kizáró ok merült fel, mivel a tervezett tevékenység a településrendezési eszközökkel nincs összhangban”. Ugyan „az összhang a tervezett tevékenységhez szükséges létesítési, építési engedély iránti kérelem előterjesztéséig megteremthető”, hogy ez mennyi időt vesz igénybe, nem tudni.
Így aztán a „terepbicajozást nem toleráló bicikliseknek” továbbra is két választásuk marad, ahogy a welovebalaton.hu fogalmazott: „vagy elmennek a két település valamelyike felé, vagy eltekernek a semmibe vesző bringaút 3 kilométerrel odébb lévő vége felé, hogy aztán visszatekerjenek”.
Fotó: google maps/Sándorics Tamás | https://atlatszo.hu/2020/07/09/evek-ota-a-semmibe-vezet-a-kerekparut-hiaba-lett-gazdasagi-szempontbol-kiemelt-a-beruhazas/ | https://web.archive.org/web/20230609223938/https://atlatszo.hu/2020/07/09/evek-ota-a-semmibe-vezet-a-kerekparut-hiaba-lett-gazdasagi-szempontbol-kiemelt-a-beruhazas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/evek-ota-a-semmibe-vezet-a-kerekparut-hiaba-lett-gazdasagi-szempontbol-kiemelt-a-beruhazas-1 | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-07-09 00:00:00 | [] | [] | [
"Baranya megye",
"Pécs",
"Siófok",
"Somogy megye"
] | [
"támogatás",
"útépítés",
"EU",
"közlekedés",
"Balaton-sztorik",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
50,736 | Milliárdos megbízást kapott a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Hódút Kft. Békéscsabán | Nettó 1,48 milliárd forintos keretszerződést kötött Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a kormányközeli Hódút Kft.-vel. A cég úgy vitte el a legtöbb pénzt, hogy a tervezettnél 15-50 százalékkal magasabb ajánlatot adott. | Nettó 1,48 milliárd forintos keretszerződést kötött Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a kormányközeli Hódút Kft.-vel. A cég úgy vitte el a legtöbb pénzt, hogy a tervezettnél 15-50 százalékkal magasabb ajánlatot adottHét fejezetből álló közbeszerzést írt ki Békéscsaba önkormányzata, összesen 1,5 milliárd forintot szántak a Kerekegyházi utca szakaszra tervezett “kerékpárforgalmi létesítmény” (mezőgazdasági út), a Kígyósi úti kerékpárút és csapadékcsatorna, a Kétegyházi úti kerékpárút megépítésére, valamint a Temető sori – Bartók Béla úti kerékpárút felújítására – ez mind a „A Modern Városok Program keretében a Wenckheim turista- és kerékpárút kialakítása” projektben szerepel. Ezen kívül Gerla településrészen is épül kerékpárút, valamint a Lencsési úton felújítást is terveznek – ahogy a Ligeti soron is„A Modern Városok Program keretében a Wenckheim turista- és kerékpárút kialakítása” című projekt részét képező Kerekegyházi út – Kígyósi út részt ugyan 426 millió forintosra tervezték, végül a kormánykedvenc Szijj Lászlóhoz köthető Hódút Kft. nyerte meg, 478 milliós ajánlattal. Ezért a pénzért 855 méter mezőgazdasági út épül a Kerekegyházi utcán, 970 méter a Kígyósi úton, 937 méter a kétegyházi úton, de lesz új csatorna és kerékpárút felújítás a Bartók Béla útonSzintén a Hódút viszi a tervezett 512 millió helyett 592 millióért a Lencsési úti kerékpárút építést, ebben elbontják a meglévő kerékpárutat, majd kétirányú utat építenek 773 méteren, a 3,2 kilométer hosszú külterületi szakaszon szintén kétirányú kerékpárút lesz. Felújítanak 2,1 kilométernyi kerékpárutatKi más, mint a Hódút viheti a „A Modern Városok Program keretében megvalósuló „Békéscsaba meglévő iparterületeinek kiszolgálása komplex infrastrukturális fejlesztésekkel” elnevezésű részt, a tervezett 109,5 millió helyett 168,3 millióért. Ennyi pénzért átépítik a kerékpárutat a Széna utcától a Mezőmegyeri vasúti gyalogos aluljáróig, (a meglévő terv szerinti 0+000 – 2+215.04 szelvények közötti szakasz). És még egy pici felújítás is belefért, a Dobozi út – Gém utca környékén – 130 millió helyett 215 millióért. Az átjáró építés is a Hódútnál landolt: 18 helyett 21,8 millióértA Szijj László féle Hódút Kft. az 1,5 milliárdos közbeszerzésből 1,475 milliárd forintot hozott el, így pár részre nem is maradt fedezet. A közbeszerzési értesítő szerint a 2. és 4. rész eredménytelenségének indoka, hogy a legkedvezőbb ajánlat 110 millió forint volt, ami meghaladta a rendelkezésre álló anyagi fedezetet (83,4 millió forint volt), míg a második részre 337 milliót szántak, de a legolcsóbb ajánlat is 395 milliós voltA többi esetben nem volt gond, hogy a Hódút a tervezettnél 15-50 százalékkal magasabb ajánlatokat adottA Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. (Hódút Kft.) a Duna csoport tagja a Magyar Vakond és a Duna Aszfalt mellett, amely Szíjj László érdekeltségébe tartozik. (A Hódút tulajdonosa a Hódút Vagyonkezelő Kft., amely a Hódmezővásárhelyi Útépitő Kft és a Magyar Vakond Út és Építőipari Kft. része. Utóbbi tulajdonosa a Szíjj László féle Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Kft.)A Duna Aszfalt – amely saját bevallás szerint is a magyar építőipari piac egyik legjelentősebb szereplője – rendre nyeri a nagy összegű állami beruházásokat. Ezzel együtt a Hódutat sem kell félteni. Kötöttek már keretszerződést 27 milliárd forint értékben (egy gazdasági csoportosulás tagjaként) a debreceni önkormányzattal, de a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel is (szintén más cégekkel közösen)A Kft. éves forgalma 39,7 milliárd forint volt 2017-ben, amely 2018-ra 68,5 milliárdra nőtt 2,9 milliárdos adózott eredmény mellett. Tavaly a cég 58 milliárdos éves nettó árbevételt ért el, adózott eredménye viszont a duplája: 5,8 milliárd forint voltSzázmilliárdos útépítési megbízást nyert Mészáros Lőrinc üzlettársának cége A Hódút Kft. és a Duna Aszfalt Kft. építi az M44-es gyorsforgalmi út Tiszakürt és Kondoros közötti szakaszának két részét. Hirdetés A Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt. 2016 május végén írt ki nyílt közbeszerzést az M44-es gyorsforgalmi út Tiszakürt-Kondoros közötti szakaszának kivitelezésére, az eljárás eredménye pedig január 14-én jelent meg az uniós értesítőbenA negyedik leggazdagabbSzíjj Lászlóról tavaly írtuk meg, hogyan lett néhány év alatt Magyarország egyik leggazdagabb embere a tiszakécskei vállalkozó, akinek építőipari cége robbanásszerű növekedést produkált az állami és önkormányzati megrendeléseknek köszönhetően. Szíjj a NER üzleti köreinek egyik legfontosabb szereplőjévé vált, számos vállalkozásban érdekelt, van egy hatalmas villája a Gellért-hegyen, nyáron lefotóztuk az Adrián egy luxusjacht fedélzetén, majd a ferihegyi repülőtéren, amikor egy osztrák luxusrepülőgép éppen Dubajból tért visszaA Forbes összeállítása szerint Szíjj tavaly a negyedik leggazdagabb magyar volt, köszönhetően a Duna Aszfalt sikereinek, valamint a tőzsdére vitt MKB miattTiszakécskétől Bulgárián át Dubajig: így lett Szíjj László a NER egyik legfontosabb üzletembere Néhány év alatt Magyarország egyik leggazdagabb embere lett a tiszakécskei vállalkozó, akinek építőipari cége robbanásszerű növekedést produkált az állami és önkormányzati megrendeléseknek köszönhetően. Mára Szíjj László a NER üzleti köreinek egyik legfontosabb szereplőjévé vált, az érdekeltségébe tartozik az MKB Bank harmada és a Közgép is, Mészáros Lőrinccel pedig egy bulgáriai építőcéget alapítottFotó: dunaaszfalt.huA cégadatokat az Opten Kft. szolgáltattaAz Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | https://atlatszo.hu/2020/07/10/milliardos-megbizast-kapott-a-szijj-laszlo-erdekeltsegebe-tartozo-hodut-kft-bekescsaban/ | https://web.archive.org/web/20210928233454/https://orszagszerte.atlatszo.hu/milliardos-megbizast-kapott-a-szijj-laszlo-erdekeltsegebe-tartozo-hodut-kft-bekescsaban/ | null | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-07-10 00:00:00 | [
"Szíjj László"
] | [
"Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Hódút Hódmezővásáhelyi Útépítő Kft."
] | [
"Békés megye",
"Békéscsaba"
] | [
"közbeszerzés",
"útépítés"
] | [] |
50,737 | Milliárdos megbízást kapott a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Hódút Kft. Békéscsabán | Nettó 1,48 milliárd forintos keretszerződést kötött Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a kormányközeli Hódút Kft.-vel. A cég úgy vitte el a legtöbb pénzt, hogy a tervezettnél 15-50 százalékkal magasabb ajánlatot adott. | Nettó 1,48 milliárd forintos keretszerződést kötött Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a kormányközeli Hódút Kft.-vel. A cég úgy vitte el a legtöbb pénzt, hogy a tervezettnél 15-50 százalékkal magasabb ajánlatot adott.
Hét fejezetből álló közbeszerzést írt ki Békéscsaba önkormányzata, összesen 1,5 milliárd forintot szántak a Kerekegyházi utca szakaszra tervezett "kerékpárforgalmi létesítmény" (mezőgazdasági út), a Kígyósi úti kerékpárút és csapadékcsatorna, a Kétegyházi úti kerékpárút megépítésére, valamint a Temető sori - Bartók Béla úti kerékpárút felújítására - ez mind a "A Modern Városok Program keretében a Wenckheim turista- és kerékpárút kialakítása" projektben szerepel. Ezen kívül Gerla településrészen is épül kerékpárút, valamint a Lencsési úton felújítást is terveznek - ahogy a Ligeti soron is.
"A Modern Városok Program keretében a Wenckheim turista- és kerékpárút kialakítása" című projekt részét képező Kerekegyházi út - Kígyósi út részt ugyan 426 millió forintosra tervezték, végül a kormánykedvenc Szijj Lászlóhoz köthető Hódút Kft. nyerte meg, 478 milliós ajánlattal. Ezért a pénzért 855 méter mezőgazdasági út épül a Kerekegyházi utcán, 970 méter a Kígyósi úton, 937 méter a kétegyházi úton, de lesz új csatorna és kerékpárút felújítás a Bartók Béla úton.
Szintén a Hódút viszi a tervezett 512 millió helyett 592 millióért a Lencsési úti kerékpárút építést, ebben elbontják a meglévő kerékpárutat, majd kétirányú utat építenek 773 méteren, a 3,2 kilométer hosszú külterületi szakaszon szintén kétirányú kerékpárút lesz. Felújítanak 2,1 kilométernyi kerékpárutat.
Ki más, mint a Hódút viheti a "A Modern Városok Program keretében megvalósuló "Békéscsaba meglévő iparterületeinek kiszolgálása komplex infrastrukturális fejlesztésekkel" elnevezésű részt, a tervezett 109,5 millió helyett 168,3 millióért. Ennyi pénzért átépítik a kerékpárutat a Széna utcától a Mezőmegyeri vasúti gyalogos aluljáróig, (a meglévő terv szerinti 0+000 - 2+215.04 szelvények közötti szakasz). És még egy pici felújítás is belefért, a Dobozi út - Gém utca környékén - 130 millió helyett 215 millióért. Az átjáró építés is a Hódútnál landolt: 18 helyett 21,8 millióért.
A Szijj László féle Hódút Kft. az 1,5 milliárdos közbeszerzésből 1,475 milliárd forintot hozott el, így pár részre nem is maradt fedezet. A közbeszerzési értesítő szerint a 2. és 4. rész eredménytelenségének indoka, hogy a legkedvezőbb ajánlat 110 millió forint volt, ami meghaladta a rendelkezésre álló anyagi fedezetet (83,4 millió forint volt), míg a második részre 337 milliót szántak, de a legolcsóbb ajánlat is 395 milliós volt.
A többi esetben nem volt gond, hogy a Hódút a tervezettnél 15-50 százalékkal magasabb ajánlatokat adott.
A Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. (Hódút Kft.) a Duna csoport tagja a Magyar Vakond és a Duna Aszfalt mellett, amely Szíjj László érdekeltségébe tartozik. (A Hódút tulajdonosa a Hódút Vagyonkezelő Kft., amely a Hódmezővásárhelyi Útépitő Kft és a Magyar Vakond Út és Építőipari Kft. része. Utóbbi tulajdonosa a Szíjj László féle Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Kft.)
A Duna Aszfalt - amely saját bevallás szerint is a magyar építőipari piac egyik legjelentősebb szereplője - rendre nyeri a nagy összegű állami beruházásokat. Ezzel együtt a Hódutat sem kell félteni. Kötöttek már keretszerződést 27 milliárd forint értékben (egy gazdasági csoportosulás tagjaként) a debreceni önkormányzattal, de a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel is (szintén más cégekkel közösen).
A Kft. éves forgalma 39,7 milliárd forint volt 2017-ben, amely 2018-ra 68,5 milliárdra nőtt 2,9 milliárdos adózott eredmény mellett. Tavaly a cég 58 milliárdos éves nettó árbevételt ért el, adózott eredménye viszont a duplája: 5,8 milliárd forint volt.
Százmilliárdos útépítési megbízást nyert Mészáros Lőrinc üzlettársának cége
A Hódút Kft. és a Duna Aszfalt Kft. építi az M44-es gyorsforgalmi út Tiszakürt és Kondoros közötti szakaszának két részét. Hirdetés A Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt. 2016 május végén írt ki nyílt közbeszerzést az M44-es gyorsforgalmi út Tiszakürt-Kondoros közötti szakaszának kivitelezésére, az eljárás eredménye pedig január 14-én jelent meg az uniós értesítőben.
A negyedik leggazdagabb
Szíjj Lászlóról tavaly írtuk meg, hogyan lett néhány év alatt Magyarország egyik leggazdagabb embere a tiszakécskei vállalkozó, akinek építőipari cége robbanásszerű növekedést produkált az állami és önkormányzati megrendeléseknek köszönhetően. Szíjj a NER üzleti köreinek egyik legfontosabb szereplőjévé vált, számos vállalkozásban érdekelt, van egy hatalmas villája a Gellért-hegyen, nyáron lefotóztuk az Adrián egy luxusjacht fedélzetén, majd a ferihegyi repülőtéren, amikor egy osztrák luxusrepülőgép éppen Dubajból tért vissza.
A Forbes összeállítása szerint Szíjj tavaly a negyedik leggazdagabb magyar volt, köszönhetően a Duna Aszfalt sikereinek, valamint a tőzsdére vitt MKB miatt.
Tiszakécskétől Bulgárián át Dubajig: így lett Szíjj László a NER egyik legfontosabb üzletembere
Néhány év alatt Magyarország egyik leggazdagabb embere lett a tiszakécskei vállalkozó, akinek építőipari cége robbanásszerű növekedést produkált az állami és önkormányzati megrendeléseknek köszönhetően. Mára Szíjj László a NER üzleti köreinek egyik legfontosabb szereplőjévé vált, az érdekeltségébe tartozik az MKB Bank harmada és a Közgép is, Mészáros Lőrinccel pedig egy bulgáriai építőcéget alapított.
Segesvári Csaba
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | https://atlatszo.hu/2020/07/10/milliardos-megbizast-kapott-a-szijj-laszlo-erdekeltsegebe-tartozo-hodut-kft-bekescsaban/ | https://web.archive.org/web/20210928233454/https://orszagszerte.atlatszo.hu/milliardos-megbizast-kapott-a-szijj-laszlo-erdekeltsegebe-tartozo-hodut-kft-bekescsaban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardos-megbizast-kapott-a-szijj-laszlo-erdekeltsegebe-tartozo-hodut-kft-bekescsaban-1 | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-07-10 00:00:00 | [
"Szíjj László"
] | [
"Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Hódút Hódmezővásáhelyi Útépítő Kft."
] | [
"Békés megye",
"Békéscsaba"
] | [
"közbeszerzés",
"útépítés"
] | [] |
50,738 | Lélegeztetőgép: cikkünk kapcsán menesztik az OTT-ONE felügyelőbizottsági tagját | Kiderült, hogy a vezető egyben tulajdonosa a berendezések üzembehelyezésével megbízott cégnek.
Az OTT-ONE elnök-vezérigazgatója, Májer Bálint a hvg.hu-nak azt írta, miután megbizonyosodott arról, hogy a megjelent információk helytállóak, azonnal intézkedett. Első lépésként az igazgatóság haladéktalanul kezdeményezi a közgyűlés összehívását, hogy Martonicz Dánielt visszahívják a felügyelőbizottságból. Az intézkedésről a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaság vezetése a BÉT – vasárnap délután meglehetősen csöndes – honlapján is közleményt adott ki. | Közleménye szerint a hvg360 cikkéből értesült a lélegeztetőgépeket beszerző OTT-ONE Nyrt. arról, hogy felügyelőbizottsági taguk, Martonicz Dániel tulajdonosa annak a cégnek, amely több mint 6 milliárdért helyezheti üzembe a kínai lélegeztetőgépeket.
Az OTT-ONE elnök-vezérigazgatója, Májer Bálint a hvg.hu-nak azt írta, miután megbizonyosodott arról, hogy a megjelent információk helytállóak, azonnal intézkedett. Első lépésként az igazgatóság haladéktalanul kezdeményezi a közgyűlés összehívását, hogy Martonicz Dánielt visszahívják a felügyelőbizottságból. Az intézkedésről a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaság vezetése a BÉT – vasárnap délután meglehetősen csöndes – honlapján is közleményt adott ki.
Májer azt írta, cégük "elzárkózik az efféle összeférhetetlen tevékenységtől", azt pedig sajnálatosnak tartja, hogy az egészről a sajtóból értesült. Martonicz Dániellel pénteken beszéltünk, elsőre interjút ígért aznapra, majd később sajtósán keresztül pár nap haladékot kért.
Az OTT-ONE egy nyilvánosságra hozott dokumentum alapján 4,7 milliárd forintért szerzett be 500 lélegezetőgépet, ami 9,4 millió forintos átlagárat jelent. Korábban kiderült, a kormány a veszélyhelyzet miatt 300 milliárd forintot költött lélegeztetőgépekre, 16 ezer darabra szerződtek le Kínában, amiből több mint 10 ezer érkezett meg a veszélyhelyzet végéig.
A Külügyminisztérium a hvg.hu közérdekű adatigénylésére elárulta, 22 céggel szerződött le a gépek behozatalára, az átlagár durván 19 millió forint volt (amibe beleszámolták a jóval egyszerűbb, ezért olcsóbb non-invazív gépeket is). Az információhiány miatt kevés gép árát lehet megbecsülni, de az látszik, az OTT-ONE által beszerzettek jóval ez alatt vannak. A cég korábban azt írta, a koronavírus miatt jócskán felmentek az árak, 40 százalékos emelkedést tapasztaltak ugyanazoknál a termékeknél. | https://hvg.hu/kkv/20200705_ott_one_martonicz_lelegeztetogep_kulugyminiszterium | https://web.archive.org/web/20230927070923/https://hvg.hu/kkv/20200705_ott_one_martonicz_lelegeztetogep_kulugyminiszterium | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lelegeztetogep-cikkunk-kapcsan-menesztik-az-ott-one-felugyelobizottsagi-tagjat | HVG | hungarian-news | 2020-07-05 11:12:00 | [
"Martonicz Dániel"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Ott-One Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"egészségügy",
"covid-19",
"lélegeztetőgép"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
50,739 | Összeomlóban: ígértek egymilliárdot a szállodásoknak, egy fillért sem utaltak | A turizmusban dolgozók úgy érzik, magukra hagyta őket az állam, a járulékkedvezmény és a bértámogatás már kifutott, szükség lenne a korábban beharangozott állami milliárdra. A programért a turisztikai ügynökség felel, de még a kiírásig sem jutott el.
Egymilliárd forintos vis major keretet hozott létre a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások megsegítésére – derült ki még március 6-án abból az interjúból, amelyet az ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán adott a Világgazdaságnak. Azóta eltelt négy hónap és a magyar turizmus lényegében teljesen összeomlott | Összeomlóban: ígértek egymilliárdot a szállodásoknak, egy fillért sem utaltak
A turizmusban dolgozók úgy érzik, magukra hagyta őket az állam, a járulékkedvezmény és a bértámogatás már kifutott, szükség lenne a korábban beharangozott állami milliárdra. A programért a turisztikai ügynökség felel, de még a kiírásig sem jutott el.
Egymilliárd forintos vis major keretet hozott létre a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások megsegítésére – derült ki még március 6-án abból az interjúból, amelyet az ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán adott a Világgazdaságnak. Azóta eltelt négy hónap és a magyar turizmus lényegében teljesen összeomlott a járvány miatt: a Központi Statisztikai Hivatal épp a napokban közölte a magyarországi turizmus májusi adatait, és ezek szerint a kereskedelmi szálláshelyek árbevétele 93 százalékkal volt kisebb, mint egy éve ilyenkor. A külföldi vendégek száma 99, a vendégéjszakák száma 98 százalékkal esett vissza, ez gyakorlatilag a turizmus leállását jelenti, különösen, hogy áprilisban is ugyanez volt a helyzet. Guller korábban azzal érvelt, hogy éppen ezért van szükség az egymilliárdos alapra, és azt is mondta, a pénz felhasználásáról később döntenek. Azóta eltelt négy hónap, de döntés máig sincs.
A hvg.hu egy olvasója azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy családi vállalkozásokat üzemeltet vidéken, két hónapja pedig e-mailben fordult segítségért a Magyar Turisztikai Ügynökséghez, hogy a hónapokkal ezelőtt beharangozott turisztikai vis major keretről érdeklődjön, mert mint írta, „családi vállalkozásuk többszörösen érintett”. Az egyik szállodában zömmel román vendégek voltak, de „hiába nyílt meg a határ, nem nagyon jönnek, ugyanez igaz a belföldi vendégekre is, annyira a Balatont nyomatják, hogy aki megy, oda megy” – mondta.
Épp ezért szerette volna tudni, ki és milyen feltételekkel igényelheti az állami támogatást. Az MTÜ oldalán azonban az igénylésről semmilyen információt nem talált, szerinte, ha
az ember rákeres a turisztika vis major keretre, akkor csak a nagy hírverésbe fut, ami mögött nincs semmi, még csak tájékoztatás sem, hallgatnak, mint hal a szatyorban
– írta.
Kerestük az ügynökséget, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy
egyelőre nem született ebben döntés, nem született meg a kiírás. Amint lesz e téren fejlemény, minden felületünkön kommunikálni fogjuk.
Olvasónk Messengeren is írt az MTÜ-nek, azt válaszolták, hogy folyamatosan egyeztetnek a kérdésben a Miniszterelnöki Kabinetirodával és a szakma képviselőivel. Információt azonban a Miniszterelnöki Kabinetirodától sem kaptunk.
Van állami segítség, csak kevés
Orbán Viktor miniszterelnök még március 10-én nyilatkozta azt, hogy nem makrogazdasági lépésekre, hanem célzott ágazati programokra lesz szükség a turizmusban, mivel az ágazatnak a járvány miatt "kampó". Azt is megígérte, hogy ezeknek a kormány megteremi a pénzügyi feltételeit. Eddig annyi történt, hogy
csökkent a Széchenyi Pihenőkártya adóterhe,
június 30-ig megszűnt a munkáltatók járulékfizetési kötelezettsége,
3 havi bértámogatást kaptak a veszélyeztetett munkavállalók,
a helyiségbérleti szerződéseket nem lehet felmondani,
a bérleti díjakat nem lehet emelni,
felfüggesztették a magánszemélyek és a vállalkozások hitelfizetési kötelezettségét,
a vállalkozások kérhetnek munkahelymegtartó hitelt.
A szektorban dolgozók azonban mindezt keveslik. A korábban említett vidéki szállodatulajdonos erre úgy reagált, hogy
a június végén kifutott járulékkedvezmény annyit ért, mint halottnak a csók, azóta minden visszaállt a régi kerékvágásba, igen ám, csak nincs vendég.
Ő attól tart, hogy a hónapokkal ezelőtt beharangozott 1 milliárdos keret is ugyanarra a sorsa jut majd, mint a Kisfaludy-pályázat: olyan vállalkozásoknak is jutott a támogatásból, amelyek nem sokkal az eredményhirdetés előtt alakultak.
A Magyar Turisztikai Ügynökség tavaly karácsonykor írt ki pályázatot hotelfelújításokra, és ahogyan arról korábban a hvg.hu írt Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor érdekeltségében lévő vállalkozások feltűnően rövid idő alatt tudtak sikeresen pályázni. A támogatást kapott szállodák listáját májusban tették közzé.
Akkor derült ki, hogy az eredetileg tervezett 20 milliárd forint helyett az MTÜ 83,5 milliárdot osztott szét a szállodaiparban, és a Mészáros érdekeltségében lévő Hungest Hotels több száz embert kirúgott, még mielőtt a milliárdos támogatást megkapta volna. A pénzből 1,5 milliárd jutott négy vidéki ötcsillagos szállodának is:
a Spirit Hotel Gyógyszálloda Kft. 499 millió forintot,
a Divinus Hotel Kft. 360 milliót,
a hévízi AEG Ingatlanhasznosító Zrt. 155,7 milliót,
a siófoki Breeze Lake Zrt. pedig 426 milliót kapott.
Budapesttel mi lesz?
Miközben a kormány önti a milliárdokat a turizmusba, Budapest nem kap pénzt, noha a magyarországi vendégéjszakák csaknem felét itt kötik le. Az Mfor írta meg, hogy míg vidéken már szinte az összes szálloda kinyitott, Budapesten több, nemzetközileg is ismert hotel zárva van. Ráadásul a Kisfaludy-programot is úgy találták ki, hogy csak vidéki szálláshelyek pályázhatnak ezúttal további 60 milliárd forintra. Az MTÜ legutóbbi kiírása úgy szól: az a cél, hogy 28 ezer szálláshely összesen 55 ezer szobájának mindegyike szobánként 1 millió forintot kapjon még ebben az évben, annak érdekében, hogy ezzel is támogassák a magyar kisvállalkozókat a válságból való kilábalásban. Jelentkezni július 15-ig lehet, de fővárosi helyek nem indulhatnak.
Szintén a Kisfaludy-programon keresztül ígértek pénzt, 300 millió forintot a hónapok óta munka nélkül lévő idegenvezetőknek. Fejenként 200 ezer forintot kaphatnak, de csak azok, akik vidéken dolgoznak, a fővárosiaknak ebből – nem tudni miért – szintén nem jár, noha Budapesten dolgozik a legtöbb idegenvezető, és a külföldiek elmaradása is őket érinti a leginkább. A pályázati feltételek között szerepel az is, hogy csak olyan idegenvezető kaphat támogatást, aki a pályázat benyújtásakor is fenntartja ezt a tevékenységét, vagyis nem adta vissza az „ipart” annak ellenére sem, hogy március óta nincs munkája, folyamatosan fizeti a költségeket. Az idegenvezetők nagy része a kata szerint adózik, vagyis havonta 50 ezer forintot akkor is fizetnie kell, ha nincs bevétele – június 30-án ugyanis lejárt az adómentesség is, amelyet a kormány biztosított az ágazatban dolgozók számára, miközben sokaknak még most sincs bevétele. | https://hvg.hu/kkv/20200709_Negy_honapja_hirdettek_milliardos_vis_major_keretet_a_turizmusban_maig_nem_utaltak_egy_fillert_sem | https://web.archive.org/web/20210706123859/https://hvg.hu/kkv/20200709_Negy_honapja_hirdettek_milliardos_vis_major_keretet_a_turizmusban_maig_nem_utaltak_egy_fillert_sem | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/osszeomloban-igertek-egymilliardot-a-szallodasoknak-egy-fillert-sem-utaltak | HVG | hungarian-news | 2020-07-09 11:16:00 | [
"Csányi Sándor",
"Guller Zoltán",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"AEG Ingatlanhasznosító Zrt.",
"Breeze Lake Zrt.",
"Divinus Hotel Kft.",
"Magyar Turisztikai Hivatal",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Spirit Hotel Gyógyszálloda Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
50,740 | Civilek tüntettek a tatai Öreg-tó partjára tervezett luxusszálloda ellen | Szinte az egész ország megmozdult, hogy ne épüljön ötcsillagos, 120 szobás luxusszálloda a kiemelt természetvédelmi területen. A polgármester ígéri, lakossági fórumokat tart a következő napokban a beruházásról.
A helyiek arra is panaszkodtak, hogy miközben romokban van a város művelődési háza, egyetlenegy strandjuk sincs, noha Tata a vizek városa, és a városvezetés egy luxusszállodától várja a bevételt. A helyi képviselőknek azt is felrótták, hogy a véleményüket figyelmen kívül hagyva döntenének a beruházásról. Azt is mondták, a tó körül már most gondot jelent a zsúfoltság, nem könnyű megőrizni a rendet és a tisztaságot.
Az építtető, az Avalon Center egyébként az engedélyeztetést akár már most is megkezdhetné, mert a helyi építési szabályzat most is lehetővé teszi, csak nem akkora méretben, mint a bemutatott terveken szerepel. Ezért ahhoz még a város szabályozási tervét is módosítani kellene. | „Nem kell az ördög palotája!”, „Te lebetonoznád?”, „Stop Avalon!” – ezekkel a táblákra írt mondatokkal tiltakoztak Tatán, az Öreg-tó partjára tervezett luxushotel ellen. Szombat délután több százan gyűltek össze a valamikori lóistálló előtti téren, hogy felhívják a figyelmet arra, nem kérnek a beruházásból.
Ez az a terület, ahol egy, a Hellt is tulajdonlók másik cége 24 milliárd forintból építene egy ötcsillagos, 120 szobás luxusszállodát. Az Avalon Center Kft.-ről van szó, amelyik még májusban azt ígérte, hogy
az Öreg-tó az építkezés után is körbesétálható lesz,
a szálloda 19 méternél nem lesz magasabb,
mélygarázsban lehet majd parkolni,
és az épület nem takarja ki a népszerű Eötvös Gimnáziumot.
A helyieket azonban nem sikerült megnyugtatni. A civilek most először tüntettek az építkezés ellen. A demonstráción nemcsak tataiak voltak, hanem jöttek a közeli Vértesszőlősről, Budapestről, és messzebbről Sopronból, illetve a Balaton partjáról is. A hvg.hu-nak azt mondták, fontos nekik, hogy az Öreg-tó partjának ezt a részét eredeti környezetében őrizzék meg, oda se szálloda, se wellness- és konferenciaközpont ne épüljön. Beszéltünk olyan családdal, amelyik nemrégiben kifejezetten a most még körbesétálható tó miatt költözött Budapestről Tatára, és találkoztunk olyannal is, aki ebben a városban nőtt fel, már nem itt él, de eljött a megmozdulásra, mert fontos neki az Öreg-tó körüli környezet.
A helyiek arra is panaszkodtak, hogy miközben romokban van a város művelődési háza, egyetlenegy strandjuk sincs, noha Tata a vizek városa, és a városvezetés egy luxusszállodától várja a bevételt. A helyi képviselőknek azt is felrótták, hogy a véleményüket figyelmen kívül hagyva döntenének a beruházásról. Azt is mondták, a tó körül már most gondot jelent a zsúfoltság, nem könnyű megőrizni a rendet és a tisztaságot.
„Se wellness, se hotel, Avalon nekünk nem kell!” – többen is ezt skandálták, miközben a tömeg a térről a város központjába vonult. Itt többen is felszólaltak. Egyikük, Szeidemann Ákos, helyi tanár, aki egyike a Stop Avalon! Tata nevű, több mint 10 ezer tagot számláló Facebook-csoport alapítóinak, arról beszélt, hogy május 26-a óta megváltozott a tataiak élete. Ezen a napon mutatta be az építtető a terveket, amiről Tóth Róbert, az Avalon Center ügyvezetője korábban a hvg.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy több, előzetes látványterv készült, végleges, konkrét adatokkal bíró azonban még nem. Hozzátette, hogy a cég minden beruházásánál a városvezetéssel és az illetékes hatóságokkal mindig együttműködött, minden műemlékvédelmi és környezetvédelmi szabályt, előírást betartott. Ez az esetleges tatai beruházás esetében is így lesz.
Amíg csak hasonló esetekről hallottunk, elfordítottuk a fejünket, óriási hiba volt
– jelentette ki Szeidemann, akit Tóth Enikő művészettörténész követett. Ő azt emelte ki, hogy a tervezett építkezés helyszíne kiemelt természetvédelmi terület, és szállodát építeni itt nem lehet, ha ez mégis megtörténik, akkor az visszafordíthatatlan károkat fog okozni.
A felszólalásokból kiderült még az is, hogy a civilek Bándi Gyulától, az ombudsman zöldügyekkel foglalkozó helyettesétől kértek segítséget. Időközben választ is kaptak, Bándi azt írta, jelenleg nincs mód arra, hogy az ügyben vizsgálatot indítson, de ígérte, figyelemmel fogja kísérni az Öreg-tó körüli eseményeket. A helyiek szintén levélben keresték meg Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert és az Agrártárca természetmegőrzésért felelős főosztályvezetőjét, ők még nem válaszoltak.
A polgármester, a kormánypárti Michl József Facebook oldalán közölte, hogy a következő napokban több lakossági fórumot is tartanak a beruházásról Tatán. A polgármester a hvg.hu-nak korábban azt mondta, Tatának nagy szüksége van egy ötcsillagos szállodára, ami ha megépül,
óriási előrelépés lesz Tata turisztikai vonzerejében.
Szerinte izgalmas, hogy egy nem kiemelt turisztikai térségben lévő várost nézett ki a beruházó magának.
Az építtető, az Avalon Center egyébként az engedélyeztetést akár már most is megkezdhetné, mert a helyi építési szabályzat most is lehetővé teszi, csak nem akkora méretben, mint a bemutatott terveken szerepel. Ezért ahhoz még a város szabályozási tervét is módosítani kellene. | https://hvg.hu/kkv/20200712_Elforditottuk_a_fejunket_oriasi_hiba_volt__civilek_tuntettek_a_tatai_Oregto_partjara_tervezett_luxusszalloda_ellen | https://web.archive.org/web/20210521153943/https://hvg.hu/kkv/20200712_Elforditottuk_a_fejunket_oriasi_hiba_volt__civilek_tuntettek_a_tatai_Oregto_partjara_tervezett_luxusszalloda_ellen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/cibvilek-tuntettek-a-tatai-oreg-to-partjara-tervezett-luxusszalloda-ellen | HVG | hungarian-news | 2020-07-12 11:24:00 | [] | [
"Avalon Center Kft.",
"Tata Város Önkormányzata"
] | [
"Komárom-Esztergom megye",
"Tata"
] | [
"engedély",
"környezetkárosítás",
"idegenforgalom",
"egészségturizmus",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [] |
50,742 | Öt év nyomzás kellett a kamupártos Seres Máriáék elleni vádemeléshez | Milliárdos kárt okozhattak a bizniszpártok az államnak, mégis több parlamenti választás telt el úgy, hogy többségük büntetlenül szerezhette meg a költségvetési támogatásokat. Most az egyik leghíresebb kamupártos ellen jutott el vádemelésig a vizsgálat, ám a jogvédők szerint eső után köpönyeg a mostani vizsgálat, különösen, hogy az állam eddig sem tudta visszaszerezni a kamupártoknak adott pénzeket. | Öt év nyomozás kellett a kamupártos Seres Máriáék elleni vádemeléshez
Milliárdos kárt okozhattak a bizniszpártok az államnak, mégis több parlamenti választás telt el úgy, hogy többségük büntetlenül szerezhette meg a költségvetési támogatásokat. Most az egyik leghíresebb kamupártos ellen jutott el vádemelésig a vizsgálat, ám a jogvédők szerint eső után köpönyeg a mostani vizsgálat, különösen, hogy az állam eddig sem tudta visszaszerezni a kamupártoknak adott pénzeket.
2015-ben, az Állami Számvevőszék feljelentése után kezdett nyomozni az ügyészség több párt ellen is, ennek eredménye lett a hétfőn bejelentett vádemelés – tudta meg a hvg.hu a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség szóvivőjétől.
Noha az ügyészség a közleményben nem nevezett meg sem pártot, sem azt, kik ellen emelt vádat, a megadott paraméterekből (az állami kampánytámogatás összege, de különösen az egyéni jelöltek száma alapján) könnyedén beazonosítható volt, a Seres Mária Szövetségesei (SMS) elnevezésű pártól van szó. Következésképpen Seres Mária és férje, Stekler Ottó ellen emeltek vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt: a vádirat szerint a házaspár a 2014-es országgyűlési választáson 117 millió forint állami támogatást csalt el.
Noha Seresnek és Steklernek volt egy-egy, formálisan működő pártja, 2013-ban új pártot alapítottak – ez volt az SMS –, amelyet egy ismerősük vezetett. A párt nevében a férj járt el, és amint a csaknem 300 milliós állami kampánytámogatás megérkezett, továbbutalta felesége pártjának számlájára, majd onnan továbbment a férj pártjához, "kampánytevékenység" megnevezéssel. Ez a tevékenység fiktív volt. A pénzmozgást kívülről nem lehet ellenőrizni, ugyanis Seres pártjának, a Civil Mozgalomnak nincs beszámolója.
A vádirat szerint ketten együtt 117 milliót vettek fel a számlákról, Seres ezt követően Budapesten két lakást is vásárolt. Az ügyészség a vádlottakra börtön- és pénzbüntetés kiszabását és vagyonelkobzást kért, illetve az érintett pártok megszüntetését kezdeményezte.
Az átláthatóságért lobbizó Seres
Seres Mária 2008-ban tűnt fel a színen, mikor népszavazást kezdeményezett a képviselői költségtérítés elszámoltathatóságáról, és össze is gyűjtötte hozzá a szükséges 100 ezer aláírást. A népszavazás végül elmaradt, mert a Parlament törvényt módosított, a képviselők pedig választókerületi pótlékot és lakhatási támogatást kaptak.
Seres viszont ismertté vált, a nyíregyházi Csaló közbe bejegyzett Civil Mozgalommal 45 ezer szavazatot szerzett a 2010-es választáson, amivel legeredményesebb parlamenten kívüli párt lett. Ismertségét ősszel kamatoztatta, egy ciklusra Mátraverebély polgármesterévé választották. Seres 2014-ben újra elindult az országgyűlési választáson, de nem a Civil Mozgalom, hanem "felkérésre" az SMS élén, "függetlenként."
Az egy jó év volt a "kamu és bizniszpártoknak": 2012-ben a fideszes kétharmad enyhített a jelölt- és listaállítás feltételein, a listát állító pártok busás támogatást kaptak úgy, hogy gyenge szereplés esetén sem kellett visszafizetni a pénzt (a szabály az óta változott, bár az állam csak fut a milliárdok után). A törvény ellen tiltakozó Political Capital és Transparency International akkor azt kifogásolta, a listát állító pártok készpénzben jutnak hozzá a 149-597 milliós kampánytámogatáshoz úgy, hogy tételesen el sem kell számolniuk a pénzzel.
A választáson az SMS 22 ezer szavazatot és 0,45 százalékot szerzett, azonban – hasonszőrű pártokkal együtt – ezzel is hozzájárultak a fideszes kétharmadhoz: a XVIII. kerületben például több szavazatot kapott a jelöltjük, mint amennyi különbség volt a fideszes Kucsák László és a vesztes Kunhalmi Ágnes között.
Nem voltak együttműködők
A párt hivatalos beszámolója nem volt részletes, az állami támogatásként feltüntetett 356,5 millió forintot (amibe beleszámolhatták az egyéni képviselők után járó, nekik adott támogatást is) egy az egyben elkönyvelték anyagi jellegű ráfordításként.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) bejelentésre vizsgálta a pártot, majd a számviteli és az áfatörvény megsértése és az adatszolgáltatás hiányosságai miatt a NAV-hoz és az ügyészséghez fordult 2015-ben, ekkor kezdődött a nyomozás.
Kérdésünkre, hogy miért kellett öt év az ügy feltárására, az ügyészség azt írta: az ÁSZ feljelentése után több párt esetében is vizsgálni kellett a kampánytámogatás felhasználását,
a vádiratban érintett párt esetében is szerteágazó volt a pénz útja, bonyolult bizonyítást kellett lefolytatni, de hátráltatta a nyomozást az is, hogy az érintett szervezetek iratanyaga nem, vagy csak hiányosan állt rendelkezésre.
A büntetőeljárás érdekére hivatkozva nem válaszoltak arra a kérdésünkre, hogy Seres és Stekler későbbi tevékenységét is vizsgálják-e.
Seres a 2018-as országgyűlési választáson nem indult, ám a Gulyás Márton által készített oknyomozó film szerint az akkori kamupártok felét a Sereshez köthető kör mozgatta, és azt valószínűsítették, hogy a birtokukban lévő választói adatok állhattak a 2014–18-ban burjánzó ajánláshamisítási ügyek mögött is. A filmben összességében 2,2 milliárdos költségvetési kárról beszéltek.
Seres Mária és férje állhat az utóbbi nyolc év féltucat kamupártja mögött
Az utóbbi évek kamupártos lenyúlásairól készített tényfeltáró filmet az eddig inkább közéleti megmozdulásairól ismert Gulyás Márton. A Rablópártok olyan megdöbbentő összefüggésekről rántja le a leplet, amelyek évek óta itt voltak a szemünk előtt. A konkrétan tetten ért kár 2,2 milliárd forint.
Az általunk ismert telefonszámokon kerestük Seres Máriát és Stekler Ottót is, de egyelőre nem reagáltak.
Nehezen követhető utak
Az ÁSZ tehát nem csak Sereséknél tárt fel visszaéléseket: a szervezet 2014-ben 10 pártot jelentett fel költségvetési csalás, illetve a hiányos adatszolgáltatás miatt. A megtévesztő nevű Együtt2014-et mindkét jogcím érintette, a Zuschlag Jánossal kapcsolatba hozott Új Dimenzió és Új Magyarország Párt ellen költségvetési csalás, az SMS, a Jólét és Szabadság, a Magyarországi Cigánypárt, a Zöldek Pártja, a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja és a Közösség a Társadalmi Igazságosságért nevű formációk ellen pedig a "közreműködési kötelezettség megszegése" miatt fordult az ügyészséghez. (Ez annyit tesz, hogy a pártok nem bocsátották rendelkezésre elszámolásaikat.) 2018-ban az ÁSZ nem kapott bejelentést, így nem vizsgált kamugyanús pártokat.
Az ügyészség viszont mindkét választási év után lépett, bár nehéz követni, hogy mely ügyekről van szó. Megkeresésünkre a Legfőbb Ügyészség csak egy 2018. novemberi statisztikát küldött át – épp azt, amelyiket korábban Szél Bernadett országgyűlési képviselőnek is –, amelyből kiderült, a 2014-es kampánytámogatások szabálytalan felhasználása miatt 17 büntetőeljárás indult, 11 esetben emelt vádat az ügyészség. 17 embert elítéltek, 3 ügy tavaly folyamatban volt.
Elképesztő kamupárthálózatra bukkantunk a volt monoki polgármester pártja körül
Míg a nagy pártok pénzt és energiát nem kímélve minden lehetőséget megragadnak, hogy a választások előtt elmondhassák fő üzeneteiket, addig néhány bemutatni próbált mikropártnál épp az ellenkezőjét tapasztaltuk. A rejtőzködő, agresszív jelöltek és még rejtőzködőbb pártvezetők mögött egy szürreális, jól felépített hálózat és Szepessy Zsolt volt monoki polgármester sejlik fel.
A 2018-as választás után az egy százalékot el nem ért pártok kampánytámogatás-felhasználása miatt 47 nyomozás indult (a 2017-ben módosított törvény szerint nekik vissza kellene fizetniük a kampánytámogatást), 8 ügyben emeltek vádat, négyben már jogerősen elítéltek hat embert. Két eljárás bűncselekmény, egy bizonyítottság hiányában szűnt meg. Szél a hvg.hu-nak azt mondta, hiába kérdezte a parlamenti meghallgatásán Polt Péter legfőbb ügyészt, konkrétumokat ő sem tudott meg.
Úgy kell összesakkozni
Az ügyészség menet közben is anonimizáltan kommunikálta az ügyeket, az első pénzbüntetésre ítélt kamupárt vezetőjéről kiadott közleményben azt írták, hogy egy parlamenten kívüli párt 37 éves elnökét ítélték el költségvetési csalás miatt, mivel a 149 milliós állami kampánytámogatásból 20 millióval nem tudott elszámolni. A férfi ezért külföldi cég nevében kiállított fiktív számlákat könyvelt le és megtévesztette az ÁSZ-t, amiért a bíróság 300 ezer forintos büntetést szabott ki rá. A nevet az ügyészség – arra hivatkozva, hogy nem ők az adatkezelő – közérdekű adatigénylésre sem árulta el, a hvg.hu azonban kiderítette, hogy a Zuschlag-közelinek tartott Új Dimenzió Pártjának elnökét, Kovács Szabolcsot ítélték el.
A Seres Máriáék elleni vádemelésről megkérdeztük a Transparency jogi igazgatóját, Ligeti Miklóst, aki azt mondta, ez fontos lépés, de eső után köpönyeg.
Az állam közpénzt dobott a kamupártoknak, amit azok lenyúltak, most meg közpénzt költ a nyomozásra, hogy utólag tetten érjék az előre látható lenyúlásokat.
Ligeti szerint vajmi kevés pénzt lehet visszaszerezni, de a kormány legalább fenn tudja tartani azt a narratívát, hogy a szabályozás jó, a csalókat pedig elkapják. Azt mondja, a valóság nem ez, szerinte a mostani helyett egy átlátható, "készpénzajándékot" nem tartalmazó jelöltállítási rendszerre lenne szükség.
Egy kanyit sem fizetett vissza a 306 milliós kampánytámogatásból az Összefogás Párt
Csak három párt fizette vissza teljes egészében a kampányra felvett állami pénzt, mert nem érte el az 1 százalékot. Tizenhárom párt semmit nem törlesztett.
Ligeti elmondása szerint azt sem szabályozták, kinek kell lépnie abban az esetben, ha a jelölt hamis aláírásokkal indult és kapott kampánytámogatást. Megkérdezte a Magyar Államkincstárat, a Nemzeti Választási Irodát és az ügyészséget is, de egyik sem érezte úgy, hogy ilyen esetben el kellene járnia. Felvetésünkre, hogy az két százalékot el nem érő jelöltnek így is, úgy is vissza kell fizetnie a pénzt, Ligeti azt mondta, minden jogsértésnél "jogcím szerint" kell végrehajtani a szankciókat, vagyis erre hivatkozva is vissza kellene követelni a pénzt. A Transparency egyébként kikérte a kamupártok elszámolását az Államkincstártól, amely a kérést csak 5 millió forintért akarta teljesíteni, így a szervezet bírósághoz fordult. Első fokon a bíróság kimondta, ezek az elszámolások ingyen járnak, másodfokú döntés még nincs. | https://hvg.hu/itthon/20200708_seres_maria_kamupartok_nyomozas_transparency_orszaggyulesi_valasztas_szamvevoszek | https://web.archive.org/web/20221011101551/https://hvg.hu/itthon/20200708_seres_maria_kamupartok_nyomozas_transparency_orszaggyulesi_valasztas_szamvevoszek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ot-ev-nyomzas-kellett-a-kamupartos-seres-mariaek-elleni-vademeleshez | HVG | hungarian-news | 2020-07-08 12:19:00 | [
"Seres Mária",
"Stekler Ottó"
] | [
"Civil Mozgalom",
"Seres Mária Szövetségesei"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
50,743 | Átalakul a 168 Óra és a Neokohn tulajdonosi szerkezete, a Pesti Hírlap eddigi tulajdonosa a Brit Media vezetője | A Media1 információi szerint a Pesti Hírlapot teljes egészében megvette a 168 Óra hetilapot, a 168ora.hu és a neokohn.hu internetes oldalakat tulajdonló, de hamarosan a tévés és rádiós szegmensben is erősíteni kívánó Brit Media, és a Brit Mediában ugyanakkor ezután résztulajdonosként és vezérigazgatóként is megjelenik hamarosan Milkovics Pál, a Pesti Hírlap eddigi tulajdonosa. A Pesti Hírlap és a 168 Óra összeköltözik. A Brit Mediánál pozíciót kap Keresztesi Péter, a Lokál egykori vezetője is. | A Media1 több bennfentes forrásból származó értesülése szerint hamarosan hivatalosan is bejelentik, hogy a Pesti Hírlapot kiadó Global Post Hun Kft. tulajdonost vált, és a cégben Milkovics Pál, az alapító tulajdonos mellett nemrég már 20 százaléknyi tulajdonrészt szerző Brit Media Kft. 100 százalékra növeli üzletrészét.
Az ügylettel egyidejűleg Milkovics Pál várhatóan 20% körüli részesedést szerez az épp megújuló 168 Óra című hetilapot és ennek internetes változatát, a 168ora.hu-t továbbá a tavaly elindított, zsidó témákat feldolgozó neokohn.hu-t tulajdonló Brit Media Kft.-ben.
Vagyis: miközben Milkovics eladja lapját, a Pesti Hírlapot a Brit Mediának, ő maga is tulajdonossá válik a Brit Mediában, mely a Pesti Hírlapnak is tulajdonosa lesz.
A Media1 információi szerint Milkovics Pál nem csak résztulajdonosként jelenik meg a médiaholdingban, de vezérigazgatója is lesz.
A nagy Milkovics-terv: print-online-tévé-rádió
A Media1 úgy tudja, hogy Milkovics víziója az, hogy a Brit Media tévés-rádiós-online-print lábbal is rendelkezzen, és a nyomtatott üzletágnak napilap és hetilap is képezze részét. Szerinte így lehetne a leghatékonyabban működni.
A Pesti Hírlap szerkesztősége beköltözött a 168 Óra kiadójához, hogy kihasználhassák a szinergiákból fakadó előnyöket.
Úgy tudjuk, Milkovics többeknek arról is beszélt, hogy a cégben való megjelenését követően a Brit Media szeretne a televíziós szektorban is megjelenni, illetve rádiós vonalon is erősítenének.
Televíziós vonalon korábban az eladósorba került Hatoscsatorna megvásárlása és teljes átalakítása is felmerült, amit a Telegráf Kft. (a 168 Óra kiadója) meg is erősített a Media1-nek, de arról, hogy hogy áll az ügylet, nem mondott részleteket. A Hatoscsatorna iránt egyébként több más érdeklődő is van, ezért sem tűnik biztosnak az ügy, ráadásul a csatorna teljes újramárkázására szorulna, de az értéke, hogy viszonylag sok kábelszolgáltatónál elérhető.
A Brit Media korábban egyébként már érdekelt volt a rádiós piacon, hiszen résztulajdonos volt Arató András mellett a Klubrádió Zrt.-ben, de azután a vállalat részvénycsomagja egy izraeli állampolgárhoz került, aki azonban vélhetően nem teljesen független az EMIH-hez köthető Brit Media mögötti üzleti körtől. Ha ez így van, a Brit Media akár vissza is térhetne a Klubrádióhoz. Ez ellen szól ugyanakkor az a bizonytalanság, ami jelenleg a Klubrádiót övezi. A médiaszolgáltatási jogosultságuk jövő év elején lejár, és a Médiatanácsnak idén nyáron kell döntenie arról, hogy hozzájárul-e, hogy a Klubrádió az éterben maradhat-e a lejáratot követően, azaz meghosszabbítják-e a médiaszolgáltatási jogosultságukat, vagy ők is a Class FM, a Danubius Rádió, a Sláger Rádió, a Music FM, a Civil Rádió és a többi, a hatóság által „kivégzett” rádió sorsára jutnak-e.
A Media1 utolérte Milkovics Pált, aki értesüléseinkről csupán annyit mondott, hogy az ügylettel kapcsolatos megállapodások részleteinek egyeztetése még tart, ezért például még korai lenne arról beszélni, hogy pontosan hány százalékos üzletrésze lesz a 168 Óra körüli holdingcégben. Értesüléseinket ugyanakkor nem cáfolta.
Milkovics már meg is érkezett a múlt héten
Úgy tudjuk, már a 168 Órás újságírók egy része is tud arról, hogy Milkovics megjelent vagy megjelenik a 168 Órát is tulajdonló holdingcégben. Nyomát a céginformációs rendszerben nem találtuk, mivel az ügylet még nem teljesen zárult le, de forrásaink szerint már a múlt héten bemutatkozott a cégnél.
Balra vagy középre?
Milkovics néhány 168 Órással beszélgetett is terveiről, és felmerült az is, hogy szeretné, ha a lapok kiegyensúlyozottan működnének, és azokat nem csak baloldali olvasók olvasnák.
Ez egyes újságírók körében némi meghökkenést is okozott Milkovics bemutatkozásakor, mivel többen közülük úgy vélik, a 168 Óra erőssége épp annak erős baloldali karaktere, és ha ez megváltozik, olvasóvesztést eredményezhetne. Milkovics épp az ellenkezőjét gondolja: ha a lapot nem sorolják be egyik vagy másik oldalra, a másik oldal is vásárolni fogja. Abban gondolkodik, amilyen a Pesti Hírlap is: megjelenik benne baloldali és jobboldali véleményvezér is.
Nemrég Habonnyal boronálta össze Milkovicsot a HVG360, de tagadja, hogy Habony embere lenne
Milkovics körül egyébként a HVG360 pár hete közölt híre szerint megjelent a Habony Árpádhoz is köthető, korábban a Lokál című kormányközeli lapnál vezetői pozíciót betöltő Keresztesi Péter, de Milkovics Pál a Media1-nek nyilatkozva tagadta, hogy Habony emberei szeretnének megjelenni a cégben.
Milkovics azt mondta, nem igaz, hogy Keresztesin keresztül a Pesti Hírlapra kormányközelből befolyást próbálnak gyakorolni, illetve állította, hogy Keresztesivel más munkában, más projektben működnek együtt. Pesti Hírlapos berkekből a Media1 úgy hallotta, hogy Keresztesinek a Pesti Hírlap körül volt azért némi szerepe, mivel például az újságok terjesztési folyamatába maga is belefolyt. Maga Milkovics is ilyesmiről beszélt: azt mondta, hogy Keresztesit az ingyenes lapok terjesztése körül szerzett tapasztalatai miatt kereste még korábban, de állítólag csak azért, mert jó szakember, nem pedig a korábbi politikai kötődés miatt.
Ugyanakkor a Media1 most megtudta, hogy Keresztesi a Brit Mediában pozíciót fog kapni, amit Milkovics is megerősített. Keresztesi Péterrel informátoraink már találkoztak is.
A Pesti Hírlaptól a holdingig
A Pesti Hírlap elindítását tavaly kezdte meg az elmúlt években külföldön élő, de korábban több hazai médiumnál is megforduló, korábban a magyar tévés piacra kutyás-macskás tévécsatorna elindítását is tervező, de végül a tervet meg nem valósító Milkovics Pál.
Az új ingyenes terjesztésű lap a tervezettnél némiképp később, idén év elején indult el Kerényi György főszerkesztésével. Márciusban azonban a koronavírusra hivatkozva leállították a lap megjelentetését egy időre, és nem sokkal később távozott Kerényi György alapító-főszerkesztő, akivel úgy tudjuk, nem sikerült békésre az elválás, pereskednek egymással a felek.
A Pesti Hírlap a koronavírus-járvány idején lefelezett stábbal és egy új főszerkesztővel, Trencséni Dáviddal az interneten működött, de az elmúlt időszakban heti megjelenéssel újra nyomtatásban is terjeszteni kezdték a lapot, egyelőre kávézókban, kerékpárszerelőnél, lottózóban és más kereskedelmi egységekben, de Milkovicstól úgy tudjuk, mától a rikkancsos utcai terjesztést is folytatják.
Épp távozóban Szabó Dániel, a Pesti Hírlap kiadójának ügyvezetője
A Media1 nemrég beszámolt arról is, hogy legkésőbb idén nyár végéig távozik a Pesti Hírlapot kiadó Global Post Hun Kft. éléről Szabó Dániel, aki a napi.hu főszerkesztő-helyetteseként tartalom-előállítási tevékenységére kíván fókuszálni.
További hírek találhatók a Media1-en!
Borító: A 168 Óra címlapja 2020.06.11-én. Fotó: Ladányi András / Media1 | https://media1.hu/2020/07/10/breking-atalakul-a-168-ora-es-a-neokohn-tulajdonosi-szerkezete-a-pesti-hirlap-eddigi-tulajdonosa-a-ceg-vezetoje-lesz/ | https://web.archive.org/web/20220815165629/https://media1.hu/2020/07/10/breking-atalakul-a-168-ora-es-a-neokohn-tulajdonosi-szerkezete-a-pesti-hirlap-eddigi-tulajdonosa-a-ceg-vezetoje-lesz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/atalakul-a-168-ora-es-a-neokohn-tulajdonosi-szerkezete-a-pesti-hirlap-eddigi-tulajdonosa-a-brit-media-vezetoje | Media1 | hungarian-news | 2020-07-10 12:30:00 | [
"Keresztesi Péter",
"Milkovics Pál"
] | [
"168 óra (újság)",
"Brit Média Kft.",
"Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH)",
"Global Post Hun Kft. (Pesti Hírlap)",
"Pesti Hírlap (újság)"
] | [] | [
"háttér",
"média"
] | [] |
50,744 | Uniós pénzből épül a fideszes képviselő borászata és panziója a Badacsonyon | Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő, a budapesti földutak leaszfaltozásáért felelős miniszteri biztos borászati cége 127,6 millió forint európai uniós támogatást kapott a kormánytól, hogy badacsonytomaji birtokán borászati épületet és panziót alakítson ki. Az épületek előtti mesterséges rézsűk annyira kiemelkednek a hegy oldalából, hogy már messziről is jól látható a projekt. | Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő, a budapesti földutak leaszfaltozásáért felelős miniszteri biztos borászati cége 127,6 millió forint európai uniós támogatást kapott a kormánytól, hogy badacsonytomaji birtokán borászati épületet és panziót alakítson ki. Az épületek előtti mesterséges rézsűk annyira kiemelkednek a hegy oldalából, hogy már messziről is jól látható a projekt.
A Veszprém megyében található, körülbelül 2000 fő lakosú Badacsonytomaj a Balaton északi partján, a Badacsony hegy lábánál fekszik. Már a rómaiak is termesztettek szőlőt a településen, ami manapság a NER köreiben is népszerű hely.
Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő 2016-ban vásárolt Badacsonytomaj külterületén egy 1,3 hektáros birtokot, és azóta ide van bejegyezve a 2014-ben alapított borászati cége, a Nimfeum Kft. is. Az ingatlan nem sokkal a vásárlás után egy telekösszevonással 1,5 hektárosra nőtt, a fele Szatmáry feleségéé lett, a Nimfeum Kft. pedig egy nagy beruházásba kezdett rajta.
Borászat és panzió EU-támogatással
2018-ban az Index írta meg, hogy Szatmáry borászati cégének 49,6 millió forint EU-s támogatást adott a kormány egy badacsonytomaji panzió építésére. Az uniós támogatások kormányzati keresője szerint a projekt összköltsége 118 millió forint, ám az állami honlapon semmilyen egyéb információ nem található róla. Sem az, hogy pontosan miről van szó, sem az, hogy kik voltak a támogatást megítélő bizottság tagjai, sem a kifizetés(ek) dátuma, sem a megvalósítás kezdete és vége.
Viszont a támogatásnyilvántartás szerint a Nimfeum Kft. 2017-ben is kapott uniós támogatást: akkor 77,9 millió forintot ítéltek meg neki borászati üzem kialakítására. A palyazat.gov.hu szerint a projekt összköltsége 155,9 millió forint, de a panzióhoz hasonlóan erről a beruházásról sem olvashatók részletek.
A közbeszerzési értesítőből azonban kiderül, hogy a Nimfeum a badacsonytomaji birtokon már megtalálható két épületetet alakítja át. A kivitelező mindkét esetben az Arttech Kft., ami a borászati épület felújítását nettó 119,6 millió forintért, a szálláshely átépítését pedig nettó 117,2 millióért vállalta 2018 augusztusában. A kivitelező honlapján látványterv is van a beruházásokról: ez a borászaté, ez pedig a szálláshelyé.
Kicsit később, 2018. szeptember végén szintén megjelent egy tájékoztató a közbeszerzési értesítőben, ami szerint az Arttech Kft. a borászati épületen nettó 148,2 millió forintért, a szálláshelyen pedig nettó 123,7 millióért dolgozik.
Mivel mindkét közbeszerzésnél szerepel a Nimfeum által elnyert mindkét EU-s támogatás projektszáma (VP3-4.2.2-16 és VP6-6.4.1–16), két eshetőség van. Az egyik, hogy két ütemben valósítják meg a beruházást, és akkor a számokat összeadva a teljes projekt összköltsége 508,7 millió, vagyis bő félmilliárd forint. A másik az, hogy tévesen jelentettek még két különböző eredményt a közbeszerzési értesítőben, és akkor – a palyazat.gov.hu-n szereplő számokhoz közelebb álló második tenderrel számolva – a beruházás összköltsége 272 millió forint.
Az adatok tisztázása érdekében megkerestük Szatmáry Kristófot a saját honlapján megadott és a parlamenti email-címén is. Kérdésünkre a képviselő azt közölte, hogy a beruházás összköltsége 269,6 millió forint, melyet saját tőkéből, hitelből, befektetői kölcsönökől és az uniós támogatásból finanszíroznak.
Az biztos, hogy tavaly szeptemberben a szálláshely kivitelezési költségét 121,3 millió forintra csökkentették, a borászati épületét pedig 143,9 millióra vitték le. Ugyanekkor a kivitelezési határidőket is meghosszabbították: a borászatét 2019. október 15-ig, a szálláshelyét pedig 2020. január 15-ig. Utóbbit 2020 februárjában ismét kitolták, ezúttal március 10-ig.
Két fekete sáv a hegyoldalon
A kivitelezés azonban mostanáig sem készült el teljesen: július eleji látogatásunk idején még nagyban dolgoztak a munkások az épületek környékén. Légifelvételeink szerint a tervekben szereplő kertészeti munkák még nem történtek meg, vagy legalábbis nem fejeződtek be, és most ezeket végzik a birtokon.
Szatmáry Kristóf az ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta, hogy jelenleg a közbeszerzésen kívüli utó- és tereprendezési munkálatok folynak a területen, és reményeik szerint ősszel megnyithatják a 8 szobás panziót.
Szembetűnő a helyszínen a két széles fekete földsáv az épületek előtt. Úgy tűnik, hogy megtörték a Badacsony oldalának természetes ívét, és két mesterséges lejtésű területet hoztak létre támfalakkal. Ezek a rézsűk egyébként is kiemelkednek a hegyoldalból, de mivel növényzet sem borítja őket, különösen robusztus látványt nyújtanak még messziről is.
A Nimfeum Kft. honlapján példamutató módon részletes dokumentáció található a beruházásról. Azonban a két mesterséges rézsű kialakításának nincs nyoma sem a szálláshely építési engedélyében, sem a borászati épületében, és a kiviteli tervhez készült helyszínrajzon sem.
A képviselőnek küldött megkeresésünkben rákérdeztünk arra is, hogy miért alakították ki ezt a két sávot az épületek előtt, és volt-e rá engedélyük. Ezzel kapcsolatban Szatmáry Kristóf azt válaszolta, hogy az építési engedélyek megszerzése, és a kivitelezési munkálatok a hatályos jogszabályoknak és előírásoknak megfelelően történtek, és ezt a hatósági ellenőrzések is megerősítették.
Oldalnézetből és a levegőből látszik igazán, hogy Szatmáryék – minden bizonnyal bámulatos balatoni panorámával rendelkező – telke mennyire kirí a környezetből.
A Nimfeum Kft. honlapja szerint a Villa Salve nevű panzió és panorámaterasz hamarosan nyit. A borászat aloldalán pedig az olvasható, hogy a cég a badacsonytomaji telken szürkebarátot és rajnai rizlinget termeszt, amelyek az itteni pincében fognak borrá nemesedni. “Itt várjuk majd kedves vendégeinket, hogy személyesen is bemutathassuk ezt a csodálatos Badacsonyi örökséget, a közel 140 éves boltíves pincét, ami a néhai híres Renolder püspök badacsonyi hagyatékainak egyik gyögyszeme." – olvasható a Nimfeum weboldalán.
Rákay “kétmillió" Philip a szomszédban
Az említett egykori veszprémi püspök, Ranolder János (1806-1875) sokat tett a magyarországi bortermeléséért: a Wikipédia szerint Csopakon, Badacsonyban, a Somló hegyen és a Hegyalján is szőlőket telepített. A Szatmáryék birtoka mellett látható, rettentően leromlott állapotú, tető és ablak nélküli épület egykoron a püspök nyaralója volt, melynek történetéről 2017-ben a Magyar Nemzet írt részletesen.
Az ingatlan 2017 nyarán Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István tulajdonába került: a Tiborcz érdekeltségében lévő BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. banki követelésként vette meg (a már akkor is lepusztult) villát a hozzá tartozó telekkel. Bár az önkormányzatnak elővásárlási joga volt az ingatlanra, nem élt vele, és ezt a polgármester azzal indokolta a Magyar Nemzetnek, hogy “nincs százmillió forintjuk a vételár kifizetésére és további pénzük sem a felújításra".
Tiborcz cége 2018-ban túladott az ingatlanon, amelyet az új vevő, a Zemplén Market Zrt. a HVG beszámolója szerint 135 millió forinton vitt be a felújításra létrehozott projektcégbe, a Ranolder Villa 1864 Kft.-be. Idén áprilisban a 24.hu írta meg, hogy ezt a projektcéget megvette a Norton Consulting Zrt., melynek tulajdonosa a híres Fidesz-közeli kommunikátor, Rákay Philip.
Arról szintén a 24.hu számolt be idén májusban, hogy milyen szerencsések a hegyoldalban borászkodó NER-hírességek: a kormány 465 millió forintot adott a badacsonytomaji önkormányzatnak útrekonstrukcióra, a település pedig a Szatmáryék birtokához és Rákay villájához vezető külterületi utakat újítja fel a támogatásból.
Aszfaltozásért felelős miniszteri biztos
Szatmáry Kristóf (1975) az önéletrajza szerint egészen fiatalon, 1993-ban lett tagja a Fidesz XVI. kerületi szervezetének, és rendkívül sikeres karriert futott be azóta. Az egyetemi évei alatt kezdett el a Századvég Politikai Iskola külsős munkatársaként dolgozni, majd 2000-ben friss diplomásként a Gazdasági Minisztérium Parlamenti Titkárságán parlamenti titkár lett, két év múlva pedig osztályvezetőként távozott a tárcától. Ekkor, 2002-ben a XVI. kerületben önkormányzati képviselőnek választották, és 2011-ig töltötte be ezt a tisztséget.
2004-ben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) általános alelnökévé választották. 2008 és 2016 között a BKIK elnöke és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökségének tagja volt. 2006 óta országgyűlési képviselő, és közben több kormányzati tisztséget is betöltött. 2011-2014 között a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára, 2014-2018 között a Miniszterelnökségen a kereskedelempolitika kormányzati összehangolásáért felelős miniszteri biztos volt, 2018-tól pedig a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a a Budapesti Útépítési Program koordinációjáért felelős miniszteri biztossá nevezte ki. Utóbbi pozíció konkrétan azt jelenti, hogy Szatmáry a budapesti földutak leaszfaltozásáért felelős miniszteri biztos lett.
Amikor a 24.hu megírta, hogy Badacsonytomajon félmilliárd forint állami támogatásból fogják leaszfaltozni a borászatához vezető utat, a képviselő azt nyilatkozta a lapnak, hogy: "Bár Budapesten mindent megteszek a földutak eltüntetéséért, miniszteri biztosként nem lettem az aszfaltozás megszállottja. Mi a borkészítés hagyományaiért és a természet közelségéért választottuk Badacsonytomajt."
Uniós pénzből épül a fideszes képviselő borászata és panziója a Badacsonyon from atlatszo.hu on Vimeo.
Nem világos, miből fedezik a beruházást
2018-ban Szatmáry Kristóf azzal került be a hírekbe, hogy családi zöldségescégüknél feketemunkást talált a hatósági ellenőrzés, a 24.hu újságírói pedig vásárlásaik során több alkalommal sem kaptak nyugtát. Az emiatti botrány után a cég először nevet változtatott, majd Szatmáry kiszállt belőle.
A cégnyilvántartás szerint a fideszes képviselő jelenleg két vállalkozásban közvetlen tulajdonos: a badacsonytomaji borászattal foglalkozó Nimfeum Kft.-ben, és annak többségi tulajdonosában, a Primo Kft.-ben, melyet feleségével közösen birtokolnak.
Bár a két cég 2019-es mérlegét még nem hozták nyilvánosságra, az előző évek adatai szerint egyik sem kiemelkedően sikeres. 2018-ban a Nimfeum és a Primo nettó árbevétele is 12 millió forint volt, melyből a Primo adózott eredménye 8,6 millió lett, a Nimfeum pedig 748 ezer forint veszteséggel zárta az évet.
A 2019-es mérlegadatok hiányában tehát nem világos, hogy (az EU-támogatás mellett) miből finanszírozzák Szatmáryék a többszázmillió forintos badacsonytomaji projektet. A Nimfeum 2018-as kiegészítő mellékletében ugyan az olvasható, hogy 80 millió forintot kapott kölcsön a beruházáshoz egy meg nem nevezett vállalkozástól, de ez is kevésnek tűnik a borászat és a panzió kivitelezéséhez. Ezen kívül viszont ebben a dokumentumban hosszú lejáratú kötelezettségként csak az alapítótól (vagyis Szatmárytól) kapott 16,5 millió forintos kölcsön szerepel.
Nagyjából ugyanekkora összeg áll Szatmáry Kristóf 2018-as vagyonnyilatkozatában is a nem pénzintézettel szembeni követeléseinél. A képviselő 2019-es vagyonnyilatkozatában azonban a 16 millió forint mellett szerepel további 25 millió forint nem banki követelés is, azt viszont nem tudni, hogy ki tartozik neki ekkora összeggel. Az biztos, hogy a közvetlen tulajdonában lévő másik cég, a Primo Kft. 2018-as kiegészítő mellékletében az áll, hogy a tulajdonos 72 millió forintot adott kölcsön a cégnek. Mivel a Primo tulajdonosai Szatmáry és a felesége, megkérdeztük a képviselőtől, hogy ő írta-e be rosszul az adatokat a vagyonnyilatkozatába, vagy a neje adott kölcsön a cégnek.
Szatmáry Kristóf erre vonatkozóan azt válaszolta az Átlátszónak, hogy vagyonnyilatkozatai 10 évre visszamenően elérhetőek, és a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazzák, ahogy a cégeik mérlegadatai is – viszont egyéb magánjogi szerződésekre vonatkozóan nem áll módjában válaszolni, mert azok nem csak a saját cégeiket érintik.
Természetesen elképzelhető, hogy 2019-ben vettek fel valamilyen hitelt a beruházás finanszírozására, ám mivel a tavalyi mérlegadatokat még nem tették közzé, ez egyelőre nem látszik sehol.
Szöveg: Erdélyi Katalin – Videó és címlapkép: Pápai Gergely
Ha már egyszer itt vagy... Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | https://atlatszo.hu/2020/07/13/unios-penzbol-epul-a-fideszes-kepviselo-boraszata-es-panzioja-a-badacsonyon/ | https://web.archive.org/web/20211018033144/https://atlatszo.hu/2020/07/13/unios-penzbol-epul-a-fideszes-kepviselo-boraszata-es-panzioja-a-badacsonyon/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/unios-penzbol-epul-a-fideszes-kepviselo-boraszata-es-panzioja-a-badacsonyon | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-07-13 12:57:22 | [
"Rákay Philip",
"Szatmáry Kristóf"
] | [
"Nimfeum Kft.",
"Norton Consulting Zrt."
] | [] | [
"szőlő - borászat",
"támogatás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"EU",
"idegenforgalom",
"vendéglátás",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
50,745 | Milyen népszerű a születésnapod? | A program az 1970 és 2019 közötti éveszületések számát mutatja be interaktív hőtérképen. | ✕
Súgó
A program az 1970 és 2020 közötti élveszületések számát mutatja be interaktív hőtérképen. A hőtérkép cellái az év egy-egy napjának felelnek meg, és színük attól függően változik, hogy a kiválasztott évben vagy időszakban hány gyermek született azon a napon.
A grafikon fölötti Fiúk/Lányok/Mind kapcsoló segítségével beállíthatja, hogy az összes gyermek, vagy csak a fiúk, vagy csak a lányok élveszületésének számát szeretné látni.
Az Év/Időszak kapcsolóval azt választhatja ki, hogy csak egy-egy év, vagy egy hosszabb-rövidebb időszak adatait akarja megtekinteni. A kapcsoló állásától függően a csúszkán be tudja állítani a keresett évet, vagy az időszak kezdő- és végpontját. Időszakot választva a két pont között is megfoghatja a csúszkát, így egyszerre mozgathatja a kezdő- és a végpontokat.
Az ünnepnapok kapcsoló váltásával a kiválasztott év ünnepnapjait jelenítheti meg, vagy rejtheti el.
Az egeret a grafikon fölött mozgatva az információs boxban megjelenik a kiválasztott nap dátuma, egy adott év adatainak megjelenítése esetén a nap megnevezése, az azon a napon született gyermekek száma, valamint zárójelben az, hogy a kiválasztott évben vagy időszakban ez hányadik legmagasabb érték volt.
A grafikon alatti gombokra kattintva a grafikont elmentheti bitképként, vagy az adatokat letöltheti CSV formátumban.
Módszertan | https://www.ksh.hu/interaktiv/szuletesek/szuletesek.html | https://web.archive.org/web/20230929012145/https://www.ksh.hu/interaktiv/szuletesek/szuletesek.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milyen-nepszeru-a-szuletesnapod | KSH | hungarian-news | 2020-07-13 17:52:53 | [] | [] | [] | [
"infografika"
] | [] |
50,746 | Energiahivatal: Orbán Viktor péntek este bedobta a gyeplőt a lovak közé | Noha egy hónapja még úgy tűnt: semmi akadálya, hogy az energiahivatal elnöke automatikusan meghosszabbíthassa lejáró mandátumát, Dorkota Lajos alól most mégis kirúgták a széket. Nehéz volna másként értelmezni, hogy utódja az a Horváth Péter lett, akit anno Dorkota váltott - miután Horváth szakmailag zátonyra futtatta a hivatalt. | "Na ne őrjítsen meg!" - ez volt az egyik energetikai cég felső vezetőjének reakciója arra a hírre, hogy július 13-ától Horváth Pétert nevezte ki a miniszterelnök a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökévé. Egy másik iparági szereplő pedig ezt mondta: "Nem tudom értelmezni ezt a helyzetet, mert ennek a döntésnek nincs értelmezhető tartománya". Féltucat iparági, hatósági és közigazgatási forrást kérdeztünk meg, az egybehangzó véleményük szerint erre nemhogy egy hónapja, de még egy hete sem számítottak volna, mivel nem volt erre semmiféle utalás, sejtés vagy előrejelzés. Hiába, hogy két hete már hivatalosan nem volt vezetője a MEKH-nek.
A Magyar Közlönyben július 10-én, pénteken este jelent meg az a kurta miniszterelnöki határozat mely szerint az elnökcserére az eddig regnáló Dorkota Lajos 7 éves kinevezésének június 30-i lejárta teremtett jogalapot. A hivatalról szóló törvény alapján pedig a miniszterelnök újabb 7 évre maga nevezhet ki új vezetőt.
Hetekkel ezelőtt még úgy volt, hogy a most "jogviszonyának megszűnése" okán menesztett Dorkota "csont nélkül" belevághat a második ciklusába, de aztán történt valami. Valami, ami miatt Orbán Viktor kormányfő végül úgy döntött, hogy a vezetői székbe mától azt a Horváth Pétert ülteti, aki nemcsak, hogy Dorkota közvetlen elődje volt, de aki miatt 2013-ban direkt az egykori dunaújvárosi fideszes politikust, a kormányfő közvetlen közelébe sorolt Dorkotát küldték a MEKH-be, hogy tegye rendbe a hivatali állományt és állítsa helyre annak zavaros, szétforgácsolt, akadozó működést - mindazt, amit az elődje elért és hátrahagyott.
"Ami az elmúlt egy hónapban itt történt, az minden józan észen túl van" - fogalmazott egy hivatali forrás, hozzátéve, hogy szombat reggel óta tucatnyi hívást kapott a szervezeten belülről, "de legalább ennyit" azon kívülről is, és mindenki értetlenkedve kérdezi, hogy mi lehet a döntés célja. Addig jutott, hogy
ennek, így, egyelőre nincs semmi értelme!
Az új elnök kinevezését a MEKH honlapján mindenesetre szélvészgyorsasággal lereagálták: a névcsere már vasárnap délelőtt megtörtént.
Igaz, szakmai rezüméjeként egyelőre egy teljesen üres oldal töltődik be, de - mint az alább kirajzolódik - a moszkvai olajipari- és a budapesti közgazdász diplomával rendelkező régi-új elnök karrierjének elmúlt 10 éve is feltűnő és tanulságos.
"Amit raktak délig, leomlott estére..."
A megjelenésében, fellépésében, de a tárgyalásában is rendre szerény, határozatlan képet mutató Horváth Péter - aki ezzel a viselkedési módszerrel képes megőrjíteni a beosztottjait - az ismerősei szerint "jelleméből fakadóan jó alkalmazkodó és eredményes végrehajtó". Mindezt az elmúlt 10 évben tanulta meg, azután, hogy a teljes ismeretlenségből 2010-ben ő lett az energiahivatal elnöke. A Simicska Lajos-Nyerges Zsolt vonalon Szolnokról, a Molból érkező szakemberről "senki se tudta, hogy kicsoda", de aztán ő lett a rezsiharc egyik legkönyörtelenebb végrehajtója. Amit a nyilvánosság felé Németh Szilárd bizonyított, azt a színfalak mögött - a politikai kampány szakmai lépéseknek való kommunikálásában főbb szerepet vállalva - Horváth Péter tette meg. Bár majdnem megoldhatatlan helyzetbe manőverezte magát, a szintén a Simicska-vonalról érkező Németh Lászlóné irányította fejlesztési tárca - mint megrendelő - egy ravasz hivatali átnevezéssel kimentette szorult helyzetéből.
Az ettől fogva Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalként ismert energiahivatalhoz így került a gáz- és áramügyek mellett a vízi és hulladékgazdálkodási közművek felügyelete. Viszont ezt már Horváth nem tapasztalhatta meg: mivel a hivatal 2013 nyarára szakmailag szétzilálttá és strukturálisan a működőképesség határára jutott, annak éléről távoznia is kellett. Némethné néhány nappal a távozása után még kitüntette őt - érdemei elismeréséét a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét kapta meg -, de ez az új posztján már nem sokat számított.
Ugyancsak a nemzeti fejlesztési miniszter bízta rá az MVM Zrt. frissen kialakított földgáz-üzletágának vezetését, de amikor a villamosművek első emberét, Baji Csabát - aki szintén Simicska Lajos környezetéből érkezett - az új fejlesztési miniszter, Seszták Miklós 2015 júniusában Csiba Péterre cserélte le, Horváthnak ismét mennie kellett. Hogy aztán ismét Némethnétől kapva megbízást (de aki ekkor már Lázár János minisztériumába került): az állami rezsicég, az Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSZ) Zrt. vezetője lett.
Ám az ebbéli elnök-vezérigazgató tevékenysége itt sem tartott sokáig: az ENKSZ leépült szervezetét 2016 őszén az a Kóbor György vette át tőle, aki az NKM-mé átkeresztelt és átalakított rezsicég sikeressé tételének is köszönhetően két éve már az MVM első embere (és akinek irányítása alatt az NKM-et az MVM magába olvasztotta).
Ezt követően Horváth Péter csak tavaly bukkant fel ismét a hírekben: a Mátrai Erőmű Zrt. új vezetőjeként. Féléves visontai regnálása csendesen telt - nem vett fel a cég további hitelt, nem indított beruházásokat, valamint nem bocsátott el embereket. Ennek az lehet a fő oka, hogy a tevékenysége fókuszába az kerülhetett, hogy az állam, az új, de távozó tulajdonos Opus Nyrt., valamint az MVM levezényelhesse, hogy az állami vállalt kezébe kerüljön a létesítmény.
Mint egy kollégája fogalmazott: "Túl rövid ideje volt arra, hogy bármit is csináljon, mert az érkezését követően a háttérben már zajlottak az előkészítő tárgyalások. Az ő feladata gyakorlatilag annyi volt, hogy a konszolidált átmenetet biztosítsa". Horváth az ügylet után - melyről azóta kiderült, hogy mintegy 17,5 milliárdba került az államnak - ismét eltűnt a nyilvánosság elől, hogy aztán most visszatérjen oda, ahonnan az országos ismertsége fakad.
"...Amit estig raktak, leomlott reggelre"
Azt, hogy mi történt az elmúlt egy hónapban, amivel Dorkota Lajos elvesztette a szimpátiáját a miniszterelnöknél, vagy a kormánynál, nem lehet tudni. Júniusig úgy tűnt, hogy az anno "Orbán ostoraként" emlegetett, a MEKH élére érkező politikusnak a hosszabbítás csak formalitás lesz. Aztán közel egy hónapja a hivatal elnöke két témában is élesen ütközött Palkovics László innovációs miniszterrel.
Elmondásokból tudjuk, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az energiahatékonysági kötelezettségekről, illetve a zöldenergiás támogatási rendszer (Kát/Metár) támogatás kérdésében is szakmailag tévútra fordulhatott, ami gyakorlatilag az energiakereskedők megsarcolása felé torzította volna a meglévő a szabályozást. Ezt Dorkota állítólag szóvá tette "a megfelelő helyen", így a korábban a hivatallal való egyeztetést kihagyó minisztérium apparátus visszavonulót fújt - még mielőtt a kormány a kifogásolt módosításokat elfogadta volna. Elképzelhető, hogy a szakmai kérdésekben - főként az európai direktíváknak való megfelelésben - eléggé nyakassá és csökönyössé vált Dorkota körül emiatt "fogyott el" a levegő, mivel az efféle magatartás a mai magyar politikában sebezhetővé (és nagyon veszélyessé) tette.
Ugyanakkor: az említett munkamenet energetikai területen egyáltalán nem szokatlan vagy kirívó, ráadásul e két pengeváltás nem is váltott ki jelentősebb minisztériumi vagy kormányzati ellenállást. Így valószínűtlen, hogy Dorkotát így és most érte volna utol Palkovics bosszúja.
A kegyvesztésre ennél erősebb érvnek tűnik az, hogy Horváth Péter reaktiválásában a hulladékgazdálkodási rendszer (újbóli) átalakításának szándéka játszhatott szerepet. A szektor feletti felügyeletet ugyanis a Horváth korábbi elnöksége idején (és általa) megálmodott módon gyűrte maga alá a MEKH. Azonban az a korábbi elképzelés, hogy az egyetlen kukaholding kézben tartja - és az orbáni elképzeléseknek megfelelő működteti - az ország hulladékgazdálkodását, zátonyra futott.
Ha ez állna a háttérben, akkor sem érthető, hogy az elképzelt újrastrukturálásra miért ne lett volna alkalmas Dorkota Lajos is. Akinek az elnöksége alatt a MEKH mintegy 330 fős apparátusában a gáz-, és villamosenergia ágazathoz hasonlóan ma már mintegy 75 szakember foglalkozik a víz és hulladékgazdálkodási terület kérdéseivel. Így lényegében a szabályozási, ellenőrzési feladatokhoz megfelelő kapacitás áll rendelkezésre - bárki is az elnök.
A vezetőcsere, illetve Dorokta "menesztése" mögötti indok lehet még akár az is, hogy a Vasivíz Zrt. ellen indított hatósági eljárás a "körmére égett". Ahogyan azt a Nyugat.hu, illetve a nyugat-magyarországi témákkal foglalkozó Úgytudjuk.hu is megírta (rögtön a Magyar Közlönyben megjelent hír másnapján): Dorkota májusban azzal zárta le a Vasivíznél elrendelt vizsgálatot, hogy a törvényes működés helyreállítására kötelezte a céget - úgy találták, hogy szabálytalan volt Molnár Miklós tavalyi, vezérigazgatói kinevezése.
Az ügy pikantériája nem az, hogy a szombathelyi politikában aktív Molnár éppen tavaly fordult szembe a helyi Fidesszel (és emiatt állandó támadásnak van kitéve), hanem az, hogy miután a hivatal határozatát a Fővárosi Törvényszéknél megfellebbezték, az eset furcsa irányt vett. A MEKH-határozatot - mely arra hivatkozik, hogy szakmai tapasztalat nélkül nevezték ki a vezérigazgatóit - azzal támadták meg, és azért kérik annak megsemmisítését, hogy ez az indok eddig sosem jelentett jogi problémát. A per még tart - írták a lapok, ám a Vasivízre kimondott hatósági döntés után már több mint egy tucat vízközmű cég jelezte a MEKH-nél, hogy szerintük náluk is hasonló a helyzet, lehet kezdeni a vizsgálatot. A Heves Megyei Vízműnél például a helyi Fidesz egyik alapítója, a tanári diplomával rendelkező Sasvári Szilárd a vezérigazgató, a Tiszamenti Regionális Vízműveknél pedig Bakondi György, a a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadójának fia.
Akár indokoltnak látta a miniszterelnök Dorkota megüresedő helyének mással való betöltését, akár nem, erre a döntésre senki nem számított. Illetve: a Népszava néhány napja megírta, hogy az elnök nélküliség interregnuma ugyan furcsa, de "Orbán Viktornak nincs különösebb oka elmozdítani Dorkota Lajost". Aki maga is ajánlkozott a folytatásra, ám ha mégse őt neveznék ki, a napilap összeállított egy rövid elnökaspiránsi listát. Ezen az ITM jelenlegi építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára, Boros Anita a feladatra kevéssé karakteresnek, a két éve az új kormányzati energiastratégiát és -politikát faragó Kaderják Péter (szintén ITM-államtitkár, de aki az első Orbán kormány idején már volt már energiahivatali vezető) túl súlyosnak, a lista végére írt Horváth Péter pedig túl komolytalannak tűnt.
"Falat megállítani hogy lesz lehetséges"?
Horváth Péter újbóli kinevezése egyelőre mindenki számára nagy talány. Egyrészről mert bár az elnöki megbízatása a jogszabályok alapján hét évre szól, Horváth Péter az elmúlt tíz során egyetlen pozícióját sem töltött be 3 évnél tovább. Másrészről a kinevezése célja egyelőre teljesen ismeretlen. Az biztos, hogy a visszatérő Horváthot nem az a szétzilált, szakmailag lecsupaszított hivatal várja, ahonnan 2013-ban kényszerből távozott; az intézmény ugyanis minden politikai felhang ellenére is, talán soha nem volt még szakmailag és szervezetileg ennyire erős, ráadásul Dorkota elnöksége alatt a MEKH nemcsak szakmailag lett más, de a hivatal a II. János Pál pápa térről a tényleges hatalmi centrumba, az V. kerületbe (Bajcsy-Zsilinszky út) is átköltözött.
Az energetikai szektor döntéshozói szintjén az évek óta vitán felül áll, hogy a MEKH-ben a megújuló energiás területet vivő alelnök, Tóth Tamás, illetve a hagyományos energiatermelőket, a szabályozást és engedélyezést irányító Grabner Péter a maguk területeinek legfelkészültebb, legtapasztaltabb figurái. Nos, éppen az elképzelhetetlen, hogy ők Horváth Péterrel együtt dolgozzanak majd. Az új elnökök ugyan rendre a maguk választotta embereket ültetnek alelnöki pozíciókba, és Grabner például már volt egyszer Horváth beosztottja, de valószínűtlen, hogy ez megismétlődne.
A 2000 óta a hivatali ranglétrát végig járó Grabnernek 2012 őszén, mint Horváth energetikáért felelős alelnökének, mennie kellett a szervezetből, ami a személyi konfliktuson túl azért is árulkodó, mert a posztját Horváth egész további elnöki regnálása végéig nem tudták betölteni. Ahogyan az ekkora már majd' egy éve üres nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettesi posztot sem. (Azt, hogy Grabner biztosan Horváth miatt állt fel a székéből, bizonyítja, hogy Dorkota Lajos gyorsan vissza tudta őt csábítani a hivatalba, és rábízta a szervezet szakmai újjáépítését.)
Reális forgatókönyv tehát, hogy a ma még bent lévő felsőszintű szakmai garnitúra az új elnök érkezését követően veszi majd a kalapját. Ez a legtöbb általunk megkérdezett ágazati szakember szerint a magyar energetikai vezetés és irányítás szakmai csődjét is jelentheti.
Déva vára
Több mint egy évtized után ismét aktuális lett az a 2009-ben megírt, az akkor 15 éves Energiahivatalt mérlegre tevő riport, amelyet az Élet és Irodalom Leföldelt szürke eminenciások címen közölt. Az akkori konklúzió az volt, hogy a hazai energetikát szakmailag, hatóságilag, hivatalból szervezni és felügyelni hivatott intézményre a hullámozó, de inkább az alacsony szintű érdekérvényesítő képesség volt a jellemző. Meg az, hogy sosem tudott kellő mértékben a politikai nyomás elől kitérni vagy annak ellenállni. Ez jellemezte a hivatalt Horn Gyula vagy Medgyessy Péter kormánya idején éppúgy, mint amikor Orbán Viktor először volt miniszterelnök. Utóbbi kormányzása idején éppenséggel Kaderják Péternek kellett lenyelnie a keserű pirulákat.
Ehhez képest hiába, hogy éppen a politikai küldöttként érkező Dorkota Lajos regnálása idején vált valódi hatósággá a MEKH. Hiába sikerült a múltja furcsa döntéseit - jelentős részben - maga mögött hagyni, mert a mostani kinevezés visszatérést jelez a korábbi függőségekhez. Most az látszik valószínűbbnek, hogy a hivatal megerősödése és sikerei leginkább annak voltak köszönhetők, hogy a 2014-es országgyűlési választásokra időzített - és politikai sikerre váltott - rezsiharcot a kormány nem tudta folytatni, mert az energetikai rendszerváltást, illetve az állam saját monopolista elképzeléseit kellett előbb rendbe tennie. Azt a rendetlenséget, amiről 2018-ban kiderült, hogy "dőlni kezdett a rendszer". | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/orban-pentek-este-bedobta-a-gyeplot-a-lovak-koze.709753.html | https://web.archive.org/web/20231220045712/https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/orban-kinevezes-energiahivatal-deva-vara-matrai-eromu-mvm-dorkota-lajos-horvath-peter.709753.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/energiahivatal-orban-viktor-pentek-este-bedobta-a-gyeplot-a-lovak-koze | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2020-07-13 18:47:45 | [
"Baji Csaba",
"Bakondi György",
"Csiba Péter",
"Dorkota Lajos",
"Horváth Péter (MEKH)",
"Molnár Miklós",
"Sasvári Szilárd"
] | [
"Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal",
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"VasiVíz Zrt."
] | [] | [
"energia",
"háttér",
"foglalkoztatás",
"hulladéküzlet",
"klientúra",
"vízügy",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
50,747 | Jut pénz kultúrára: 40 milliót kapott a Pesti Srácok kiadója, 50 milliót Szakács Árpád cége | 50 millió forintot kap a Kárpáti Stúdió Kft. 36 kötetnyi elhallgatott mű kiadására, 40 milliót pedig a Gerilla Press Kft. a „Nemzeti Összetartozás Emlékévéhez köthető tényfeltáró kutatómunka elvégzésére”, és egy 54 percnyi dokumentumfilm elkészítésére – ez derül az NKA összművészeti kollégiumának múlt héten publikált döntéséből. | 50 millió forintot kap a Kárpáti Stúdió Kft. 36 kötetnyi elhallgatott mű kiadására, 40 milliót pedig a Gerilla Press Kft. a „Nemzeti Összetartozás Emlékévéhez köthető tényfeltáró kutatómunka elvégzésére”, és egy 54 percnyi dokumentumfilm elkészítésére – ez derül az NKA összművészeti kollégiumának múlt héten publikált döntéséből. A kiírásról korábban már az Index is beszámolt.
A Kárpátia Stúdió Kft. Szakács Árpádé: ő az a kormánypárti publicista, aki annak a Magyar Időkben megjelent cikksorozatnak a szerzője volt, amely támadást indított a „balliberális kulturális dominancia” ellen. Ennek annyi eredménye bizonyosan lett, hogy a vállaltan jobboldali Prőhle Gergelynek el kellett hagynia a Petőfi Irodalmi Múzeumot, hogy helyét Demeter Szilárd vegye át.
Szakács egyébként újabban a szabadkőművesek ármánykodásairól ír sokat, de ha meghívják, fellép a Toroczkai-féle Mi Hazánk rendezvényén is. Szakács volt a Mediaworks központi főszerkesztőségének vezetője is, azonban évelején szabadságra ment.
Gerilla PresS Lapkiadó és Médiatanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság pedig a Pesti Srácok főszerkesztőjéé, Huth Gergelyé. (Ez a cég a tulajdonosa az Insider Médiának, amely a pestisracok.hu-t adja ki.) Huthtal kapcsolatban nemrégiben az a sajtóértesülés jelent meg, hogy Pesti TV néven indíthatnak új tévécsatornát, azaz az itt megítélt pénzből leforgatott dokumentumfilm akár ott is debütálhat.
Az NKA támogatta továbbá
25 millióval a Fonó Budai Zeneházat
5 millióval Herczku Ágnest
és 5 millióval a Határtalan Hangok Alapítványt. | https://24.hu/belfold/2020/07/13/nka-kozpenz-huth-gergely-szakacs-arpad/ | https://web.archive.org/web/20230323183856/https://24.hu/belfold/2020/07/13/nka-kozpenz-huth-gergely-szakacs-arpad/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jut-penz-kulturara-40-milliot-kapott-a-pesti-sracok-kiadoja-50-milliot-szakacs-arpad-cege | 24.hu | hungarian-news | 2020-07-13 00:00:00 | [
"Demeter Szilárd",
"Huth Gergely",
"Prőhle Gergely",
"Szakács Árpád"
] | [
"GerillaPress Kft.",
"Kárpátia Stúdió Kft.",
"Nemzeti Kulturális Alap (NKA)"
] | [] | [
"média",
"támogatás",
"klientúra"
] | [] |
50,748 | Az állami kórházellátó feleannyiért vett közel 2500 lélegeztetőgépet, mint a külügy | A kórházellátó a legnagyobb piaci szereplőktől vásárolt normális áron, a külügy jórészt ismeretlen hátterű cégektől sokkal drágábban. De a pénz nem számított. | Azt már eddig is lehetett tudni, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) alaposan bevásárolt lélegeztetőgépekből, de mint a G7-nek küldött válaszokból kiderült, az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) is vett ilyen berendezéseket, egészen pontosan 2481 darabot. Csakhogy míg a KKM átlagosan 19,8 millió forintért vásárolta a berendezéseket, az ÁEEK 10,8 millióért.
Lapunk kikérte a KKM-től*A hvg.hu szintén kikérte a minisztériumtól ezeket az adatokat, az adatkérésünk megelőzte a cikkük megjelenését. és az ÁEEK-tól a lélegeztetőgép-beszerzésekkel kapcsolatos fontosabb adatokat. A válaszokból kiderült, hogy az utóbbi szervezet 26,7 milliárdot költött erre a célra, míg a külügy a június végéig megérkezett 11 994 gépre 237,7 milliárdot*A KKM a beszerzett gépek átlagárát adta meg euróban, ezt szoroztuk meg a június végi árfolyammal és a gépek darabszámával. adott ki. Utóbbi esetében azonban ez biztosan nem a teljes összeg, mert Menczer Tamás, a KKM államtitkára elmondta, hogy összesen több mint 16 ezer lélegeztetőgépet rendeltek, amelyek „értéke” (vélhetően az ára) a 300 milliárd forintot is meghaladja.
Ez hatalmas összeg, ha visszafordítjuk a korábban szokásos számítást, akkor ebből bőven kijött volna a 150 milliárdos Puskás stadion, a 46 milliárdos Duna Aréna és a 78 milliárdos, a kézilabda-Eb-re épülő népligeti csarnok együtt. De a magyar egészségügy nagyjából kéthavi működését is fedezte volna.
De kellett-e ennyi gép ilyen sok pénzért? A koronavírus-járvány kezdetén azt lehetett tudni, hogy kétezer lélegeztetőgép van hazánkban, amit egy gyors rendeléssel a SOTE a tizedével meg is toldott. Ha a június végéig leszállított összes eszközt figyelembe vesszük, akkor már több mint 16,5 ezer lélegeztetőgép van Magyarországon.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözel kétszáz lélegeztetőgép érkezik a napokban Kínából, ezzel lakosságarányosan nagyot lépünk előreA Semmelweis Egyetem rendelte a gépeket, ezzel tíz százalékkal több lélegeztetőgép lesz az országban.
Ha csak a KKM által június vége utánra várt gépek fele megérkezik, akkor a magyar lélegeztetőgépek száma nagyjából 18,5 ezerre növekszik az eddigi információk alapján. Hogy ez mennyire túlzó, jól mutatja, hogy a hazánknál közel hétszer népesebb Egyesült Királyságban csak 15 ezer darabot vásárolnak. Ráadásul Magyarországot jóval kevésbé sújtotta a járvány.
Magyarország nemzetközi összehasonlításban tehát eddig sem állt rosszul a gépek számában, de ezt követően egyszerűen túl sok lesz. Az alábbi grafikonon néhány ország adatait lehet megnézni, hogy összesen és 100 ezer főre mennyi lélegeztetőgép jut.
Ehhez képest még nincs leállás, továbbra is vannak folyamatban beszerzések, elkészült ugyanis a hazai fejlesztésű lélegeztetőgép. Igaz, ennél már lehet, hogy főként nem is a hazai értékesítés, hanem az export a cél, ami a fejlődő világban felfutóban lévő járvány miatt még életszerű is lehet.
Könnyen elképzelhető, hogy a KKM által beszerzett gépek közül is sok külföldön köt ki, mert már idézett nyilatkozatában Menczer Tamás azt mondta, hogy értékesíteni fogják azokat, amelyekre itthon nincs szükség. Állítólag vannak is érdeklődők Afrikából és Ázsiából.
De térjünk még vissza az alapkérdésre, azaz hogy kellett-e ennyi gép. Ezzel kapcsolatban Menczer azt nyilatkozta, hogy a szakemberekből álló csoport azt mondta, hogy tömeges fertőzés esetén 8500 ember egyidejű lélegeztetésére is szükség lehet, az operatív törzs pedig a lehető legrosszabb forgatókönyvre is fel akart készülni, ezért döntöttek úgy, hogy 10 ezer gépre van szükség. Mivel azonban óriási volt a verseny a lélegeztetőgépekért – és nem volt biztos, hogy amit megrendelnek, az meg is érkezik – több mint 16 ezret rendeltek azért, hogy 10 ezer biztosan beérkezzen.
Ezzel kapcsolatban eleve érthetetlen, hogy miért volt szükség a 8500-hoz képest – a már az országban lévő 2,2 ezerrel is számolva – 70 százalékos túlbiztosításra. Megnyugtatóan hangzik, hogy „emberélet nem múlhat pénzen”, de egyrészt ez egész egyszerűen nem igaz. Nem is arra kell gondolni, hogy mire megy az ember pénz nélkül a magyar egészségügyben, hanem arra, hogy az emberélet beárazása valójában a szokásos rutin része nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon. (Közelmúltbeli példák erre az gerinceredetű izomsorvadásos kisfiúk kezelése érdekében indított gyűjtések, amelyekre azért volt szükség, mert a társadalombiztosítás nem finanszírozta a beavatkozásokat.)
Másrészt, ha a koronavírussal kapcsolatban tényleg nem is számít a pénz, ilyen mennyiségű lélegeztetőgépnek orvosszakmai szempontból nincs semmi értelme. Eleve 3800 ágy van olyan osztályokon*Sürgősségi betegellátó egységben szervezett szakellátás
Intenzív ellátás
Tüdő- és mellkassebészet
Tüdőgyógyászat
, ahol szóba jöhet a koronavírusos betegek kezelése. De itt sem megoldható, hogy minden ágy mellett legyen ilyen készülék.
Ez a kapacitás vészhelyzetben bővíthető, csakhogy a gépeket nem elég betolni egy kórházba vagy katonai sátorba, nagy felkészültséget és gépenként több szakembert kíván ezek működtetése. A gépi lélegeztetés egy összetett és kockázatos, fertőzésveszéllyel járó eljárás. Ezt nem lehet napok alatt gyorstalpalón megtanítani. Így hiába van több gép, ha nincsen hozzá személyzet.
Ténylegesen egyébként Magyarországon körülbelül százan lehettek egyszerre lélegeztetőgépen, a 16 ezer feletti állomány már annyira elképesztően sok, hogy 400 ezer koronavírusos beteg esetén lehetne csak mindet kihasználni, ami pedig szinte elképzelhetetlen forgatókönyv.
Ismeretlen cégek
A KKM és a kórházak, állami egészségügyi intézmények ellátásával foglalkozó ÁEEK beszerzései között nem csak az árban van különbség: míg a KKM listáján főként ismeretlen, frissen alakult, parányi vagy az egészségüggyel egyáltalán nem foglalkozó cégek jelennek meg leginkább, az ÁEEK szakmai cégektől vásárolt.
Megpróbáltunk néhány alapvető információt összegyűjteni a KKM beszállítóiról, de néhányról a cégregisztereken kívül semmi nem tűnik fel az interneten. A hongkongi vagy kínai cégekről pedig sehonnan sem lehet érdemi információt megtudni.
A 21 cégből nyolc kínai és hongkongi, nyolc magyar, de van belga, maláj, német, szlovén és szlovák is. A magyar Medirexen és a kínai Sinopharmon kívül egyik cég sem tűnik az egészségügyi eszközök piacán, különösen a lélegeztetőgépekkel kapcsolatban tapasztaltnak.
A piaci adatok alapján egy olcsó, lélegeztetés-támogató noninvanzív berendezés normál esetben három-négy millió forintért elérhető, és az igazán összetett, legmagasabb minőségű gépek ára sem haladta meg a 20 milliót a járvány előtt. Magyarországon korábbi beszerzéseknél az invazív gépek ára 10 millió forint körül mozgott.
Az ÁEEK esetében a hazai informatikai vállalkozás, az OTT-ONE Nyrt. az egyetlen, amely korábban nem egészségügyi eszközök gyártásával vagy kereskedelmével foglalkozott. Érdemes lehet kiemelni a Dräger Medicalt: a német cég piacvezetőként a piac közel ötödét mondhatja magénak. Ők is 11 milliós áron adták a kifejezetten jó minőségű gépeiket.
Mivel az OTT-ONE-on kívül nincsen átfedés a két lista között, tényleg úgy néz ki, hogy az állami kórházellátó szervezet önállóan is beszerzett annyi berendezést, aminek még egy súlyosabb járvány esetén is elegendőnek kellene lennie. Az OTT-ONE közleménye szerint 500 gépet adott el a KKM-nek, így feltehetően egy másik, 300 darabos beszerzésről van szó az ÁEEK esetén.
Az ÁEEK beszerzései közül érdemes kiemelni, hogy egy idén májusban aláírt szerződés alapján Hamillton márkájú, svájci gyártású lélegeztetőgépeket vásárolt, mert ebből az is látható, hogy milyen árkülönbségek vannak a berendezések összetettsége alapján.
MR kompatibilis Hamilton MR1 10 433 387 Ft / db
Hamilton G5 8 582 860 Ft / db
Hamilton C3 7 237 811 Ft / db
noninvazív kategoriában Hamilton C1 4 646 126 Ft /db (ez is alkalmas invazív terápiára is)
Természetes, hogy egy világjárvány idején, amikor óriási a kereslet, nagyot nőnek az árak. Érdemes azonban ennek kapcsán felidézni, hogy Szlovéniában kormányválság lett abból, hogy 36 ezer eurós darabáron vettek 220 lélegeztetőgépet, így a darabonként átlagosan 55,6 ezer eurós KKM-es beszerzés még nemzetközi összehasonlításban is kifejezetten drágának tűnik.
Az ÁEEK beszerzései pedig önmagukban is bizonyítják, hogy a járvány közepette is lehetett a korábbihoz hasonló áron megvásárolni neves gyártók lélegeztetőgépeit, a hasonló beszerzésekben járatlan külügynek ez azonban nem sikerült.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmerikában 50-60 ezer lélegeztetőgép is lehetne, de csak 17 ezer van, mert a piac közbeszóltMár 14 évvel ezelőtt elkezdtek készülni a világjárványra, és a terv jó volt. Aztán semmi nem lett belőle, mert a szabad piac törvényszerűségei érvényesültek. | https://g7.hu/kozelet/20200714/az-allami-korhazellato-feleannyiert-vett-kozel-2500-lelegeztetogepet-mint-a-kulugy/ | https://web.archive.org/web/20230128231454/https://g7.hu/kozelet/20200714/az-allami-korhazellato-feleannyiert-vett-kozel-2500-lelegeztetogepet-mint-a-kulugy/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-allami-korhazellato-feleannyiert-vett-kozel-2500-lelegeztetogepet-mint-a-kulugy | G7 | hungarian-news | 2020-07-14 16:43:00 | [] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] | [
"egészségügy",
"gazdálkodás",
"covid-19",
"lélegeztetőgép",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
50,749 | Egy újabb apró NER-manőver a bíróságok bedarálására | Az Alkotmánybíróság 15 mai tagjai közül csak négyen voltak ítélkező bírók alkotmánybíróvá válásuk előtt, de Áder János most mégis rendes bírónak nevezett ki nyolc Ab-tagot, pályáztatás nélkül. A politikai kinevezések példátlanok a magyar bírósági szervezetben, az viszont nem lesz teljesen az, ha az ítélkezési gyakorlattal nem rendelkező Varga Zs. András – Polt Péter korábbi helyettese – veszi át a Kúria elnöki posztját év végén. | Év végén lejár Darák Péter, a Kúria elnökének 9 éves mandátuma, a Fidesz-KDNP pedig alaposan előkészítette a legfelsőbb bírói fórum vezetőjének utódlását, ahogyan a kormányoldalról sokat bírált kúriai ítélkezései gyakorlat "reformját" is.
Emlékezetes, a Legfelsőbb Bíróság átnevezésével Kúriává tett legfőbb bírói szerv egyes döntéseit rengeteg kormányzati kritika érte már, és az is szinte köztudott, hogy Darák Péter biztosan távozik a szervezet éléről év végével. Azt is rebesgetik, hogy a kormányoldalon különféle forgatókönyvek mentén alakítanák át, vagy éppen tovább a bírósági szervezetet, elsősorban a nekik nem tetsző, gyakran kritizált kúriai ítéletek számának minimalizálása érdekében.
Darák Pétert 2011. december 13-án választotta meg az Országgyűlés a Kúria elnökévé, posztját 2012. január 1-jén foglalta el kilenc évre. Azaz az Országgyűlés várhatóan az őszi ülésszakon szavaz majd az új főbíró személyéről, amelyre egyébként formálisan a köztársasági elnök tesz javaslatot (még a hivatalban lévő Kúria-elnök mandátumának lejárta előtt).
A Kúria elnökét a határozatlan időre kinevezett és legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül választja az Országgyűlés, kétharmados többséggel, kilenc évre. Mindez kizárná, hogy ítélkezési tapasztalattal nem, csak bírói kinevezéssel rendelkező személy kerüljön a főbírói posztra, ám azt tavaly decemberben fontosnak tartották rögzíteni a szabályok között, hogy
a bírói szolgálati jogviszony számításakor a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben bíróként, főtanácsadóként, valamint az alkotmánybíróként, illetve az Alkotmánybíróság Hivatalában főtanácsadói munkakörben szerzett tapasztalatot is figyelembe kell venni.
Érdekesség azonban, hogy 2011-ben Navracsics Tibor még az igazságszolgáltatás első reformja idején még éppen azzal érvelt amellett, hogy a kormány mandátuma lejárta előtt eltávolította posztjáról a Legfelsőbb Bíróság akkori elnökét, Baka Andrást, hogy:
Baka András nem lehet a január 1-jén a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnöke, mivel nem felel meg annak az új törvényi szabályozásban rögzített kritériumnak, amely ehhez öt év magyarországi bírói gyakorlatot ír elő.
Az akkori miniszterelnök-helyettes ezt helyes előírásnak nevezte, kiemelve, hogy
Tavaly év végén azonban a kormányoldal, szakítva a korábbi összeférhetetlenségi szabályokkal egy 200 oldalas salátatörvény-javaslat részeként lehetővé tette, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) tagja lehessen egyidejűleg bíró is, az új szabályok értelmében az Ab-taggá megválasztását követő 30 napon belül kérheti bíróvá történő kinevezését.
Szintén az új szabályok szerint az Ab-tagokat mandátumuk lejárta után, vagy akár ha lemondanak még mandátumuk lejárta előtt
Ha már valakit az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává megválasztott, de a javaslat hatálybalépésekor még nem lépett hivatalba, a hivatalba lépésétől szünetel a bírói szolgálati jogviszonya. Ez utóbbi Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) volt elnöke esetében állt fenn, hiszen ezzel megteremtették a lehetőségét, hogy Handó alkotmánybírói posztja esetleges megszűnésé után rögtön a Kúriára kerülhetne bíróként, és szolgálati viszonya jelenleg is tart, csak alvóbíróként.
Az Ab-nek 15 tagja van, mára mindegyiküket a Fidesz-KDNP jelölte és parlamenti többségével ők is választották meg ezeket az alkotmánybírókat. Ugyanakkor közülük jelenleg mindössze 4-en rendelkeznek bírói tapasztalattal: a már nyugdíjaskorú Szívós Mária, Handó Tünde volt OBH-elnök, Czine Ágnes, aki a Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumának vezetője volt megválasztásáig, illetve Hörcherné Marosi Ildikó, aki már dolgozott a Kúrián is, és több évtizedes bírói tapasztalata van. Utóbbi két alkotmánybíró a törvénymódosítás hatályba lépése után természetesen kérvényezte is, hogy állítsák helyre bírói jogviszonyukat, ebben nincs meglepetés.
Áder János államfő ugyanis július 3-án megjelent határozataival meg is tette ezt, sőt, ennél sokkal többet:
Mindezzel a következő alkotmánybírók lettek formálisan rendes, de Ab-mandátumuk lejártáig "alvóbírók" június végétől:
Czine Ágnes
Juhász Imre
Hörcherné Marosi Ildikó
Schanda Balázs Tibor
Sulyok Tamás
Szabó Marcel
Szalay Péter
Varga Zsolt András
Handó, Czine Ágnes és Marosi Ildikó esetében a majdani kúriai kinevezés akár még értelmezhető is, bár ők sem kell, hogy pályázzanak a legfelsőbb bírósági presztízshelyekre. Csakhogy az alkotmánybíróvá és a bíróvá váláshoz alapesetben különféle képességeket követel meg a törvény. Alkotmánybíró lehet valaki például kiemelkedő tudású elméleti jogászként, de
Alkotmánybíróként azonban ezeknek a személyeknek ilyet nem kell igazolni, és nem kell a sokéves bírói gyakorlattal és tudással rendelkező pályázókkal sem versenyezniük például egy kúriai tisztségért azoknak, akiket eleve a kormányoldal jelölt és választott meg alkotmánybírónak, hiszen ez számukra az új szabályok szerint "automatikusan jár". Már csak ezért is érdekes:
Juhász Imre például sosem volt bíró, európai szakjogászként és egyetemi oktatóként dolgozott, 1991-től 2013-ig (alkotmánybíróvá választásáig) ügyvédként is tevékenykedett, miközben a 2006-os őszi tömeges emberi jogsértések okainak feltárására létrehozott Civil Jogász Bizottság (CJB) alapító tagja volt.
Az Ab-elnök Sulyok Tamás 1991-től alkotmánybíróvá választásáig ügyvéd volt, 2000 és 2014 között osztrák tiszteletbeli konzulként volt ismert.
Schanda Balázs Tibor 1993-tól 1999-ig az Alkotmánybíróság munkatársa volt. 1999-től 2002-ig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában az Egyházi Tájékoztatási és Koordinációs Főosztályt vezette. 2003-tól 2007-ig ismét az Alkotmánybíróságon dolgozott, majd szintén a jogoktatásban vett részt.
Szabó Marcel is elismert jogász volt, de nem bíró. Ő 1993-1994 közt a Külügyminisztérium Nemzetközi Jogi Főosztályának munkatársa, később jogi tanácsadója, majd vezetője, majd 2012 októberétől 2016 novemberéig az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese volt, eközben pedig egyetemeken oktatott.
Szalay Pétert ismert ügyvédként jelölte, majd választotta alkotmánybíróvá a Fidesz-KDNP. 1987-1988-ban az Igazságügyi Minisztérium Törvényelőkészítő Főosztályán előadó, 1988-1990-ben Pozsgay Imre államminiszter Titkárságán kormánytanácsos, majd kormányfőtanácsos, 1990-1992-ben a Miniszterelnöki Hivatalban, közelebbről a Miniszterelnöki Kabinetben a parlamenti ügyekért felelős kormányfőtanácsos, 1993-tól1998-ig a Pénzintézeti Központ (később Pénzintézeti Központ Rt., Pénzintézeti Központ Bank Rt.) jogi igazgatója, 1998-tól a Jutasi és Társai Ügyvédi Iroda tagja, ügyvéd.
Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban Varga Zs. András, aki szintén nem járt tárgyalóteremben bíróként. Ő 1995 és 2000 között az országgyűlési biztos hivatalában dolgozott, 1999-től 2000-ig hivatalvezetőként. 2000-től 2006-ig és 2010-től 2013-ig a legfőbb ügyész helyettese, 2006 és 2010 között címzetes főtanácsos ügyész, 2013 után címzetes főügyész a Legfőbb Ügyészségen. Varga Zs. tehát Polt Péter helyettese volt.
A Kúria elbírálja – törvényben meghatározott ügyekben – a törvényszékek, továbbá az ítélőtáblák határozata ellen előterjesztett jogorvoslatokat, az úgynevezett felülvizsgálati kérelmeket – azaz a Kúria mondja ki a végső szót a magyar bírósági struktúrában. De a Kúria emellett a bíróságokra kötelező jogegységi határozatokat is hoz, elbírálja a jogegységi panaszokat (amivel éppen december óta még inkább kordában tarthatja a bírók elvileg szabad mérlegelését), és dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, továbbá egyéb fontos ügyekben is hozhat ítéletet. Magyarán alapjaiban befolyásolhatja az ítélkezést.
Nyilván ezért fontos a főbíró személye is, ahogyan néhány olyan, most még alvóbíró, akik később biztosíthatják azt, hogy olyan esetek többé ne történhessenek, amit Orbán Viktor úgy élt meg:
(Borítkép: Sulyok Tamás elnök az Alkotmánybíróság határozatának nyilvános hirdetésén 2017. június 13-án. Mellette a felső sorban Szívós Mária, Szalay Péter, Czine Ágnes, Pokol Béla és Salamon László, az első sorban Varga Zs. András, Stumpf István, Schanda Balázs, Hörcherné Marosi Ildikó, Horváth Attila és Dienes Oehm Egon alkotmánybírók. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI) | https://index.hu/belfold/2020/07/15/ader_janos_ab_tagjai_biroi_kinevezes_hando_tunde_varga_zs_andras/ | https://web.archive.org/web/20220707015713/https://index.hu/belfold/2020/07/15/ader_janos_ab_tagjai_biroi_kinevezes_hando_tunde_varga_zs_andras/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-ujabb-apro-ner-manover-a-birosagok-bedaralasara | Index | hungarian-news | 2020-07-15 19:33:00 | [
"Handó Tünde",
"Varga Zs. András"
] | [
"Alkotmánybíróság",
"Kúria"
] | [] | [
"bíróság",
"jogalkotás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
50,750 | Hét és fél milliárd forintot költött a konzultációk papírjaira az Orbán-kormány | A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda kedden nyilvánosságra hozott egy összegzést arról, hogy mennyibe kerültek az elmúlt évek nemzeti konzultációi. Illetve hogy mennyi volt a gyártási, előállítási költség. | A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda kedden nyilvánosságra hozott egy összegzést arról, hogy mennyibe kerültek az elmúlt évek nemzeti konzultációi. Illetve hogy mennyi volt a gyártási, előállítási költség.
A kormány 2016 óta három konzultációt tartott meg, a negyedik, a „koronavírus és a gazdaság újraindítása” témájában rendezett levélküldés pedig jelenleg is zajlik. A négy konzultáció összköltsége meghaladta a bruttó 7,5 milliárd forintot – írta meg elsőként az Azonnali.
Rogánék összesítője szerint a mostani konzultáció gyártási és előállítási költsége egymillió híján 1,9 milliárd forint. A pénz nagy részét – ahogy a többi esetben is – a Belügyminisztérium költi-költötte el a levelek és a kérdőívek címzettekhez történő eljuttatására, a küldemények összeállítására, valamint a nyomdai borítékok előállítására. A nyomda 197 millióba került.
A kormány legdrágább levélkérdése a családpolitikai nemzeti konzultáció volt. A költségek itt jócskán meghaladták a 2,2 milliárd forintot.
A Soros-tervről szóló konzultációra összesen 2 milliárd, az Állítsuk meg Brüssszelt! címűre pedig 1,3 milliárd ment el. A költségek éppen e két, viszonylag gyors egymásutánban rendezett konzultáció között ugrottak meg. A Pintér Sándor vezette belügy az első konzultációnál még 1,2 milliárdból ki tudta gazdálkodni konzultációs ívek címzettekhez történő eljuttatását, a másodiknál viszont erre már több mint 1,9 milliárd forintra volt szüksége. | https://24.hu/belfold/2020/07/15/het-es-fel-milliard-forint-nemzeti-konzultacio/ | https://web.archive.org/web/20211028062401/https://24.hu/belfold/2020/07/15/het-es-fel-milliard-forint-nemzeti-konzultacio/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/het-es-fel-milliard-forintot-koltott-a-konzultaciok-papirjaira-az-orban-kormany | 24.hu | hungarian-news | 2020-07-15 00:00:00 | [] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [] | [
"média",
"PR",
"átláthatóság",
"hirdetés",
"gazdálkodás",
"adatigénylés"
] | [] |
50,751 | A szomszédság harcba szállt a Bessenyei–Rogán-villa transzformátorállomása ellen | A 24.hu június közepén számolt be arról, hogy az Elmű a Bessenyei–Rogán-villa áramellátására külön transzformátorállomást épít a XII. kerületi Felhő utcában. A lakók az utóbbi napokban többször akadályozták az építkezést. Információnk szerint szerdán kora délután a rendőrség is kiszállt a helyszínre, mert a tiltakozók beleálltak a munkagödörbe. | A 24.hu június közepén számolt be arról, hogy az Elmű a Bessenyei–Rogán-villa áramellátására külön transzformátorállomást épít a XII. kerületi Felhő utcában.
Az utcában tavaly készült el egy többszintes villa, amelyet a Valton-Sec Kft. résztulajdonosa, Bessenyei István és felesége, Sarka Kata építtetett, majd 2019 szeptemberében Rogán Antal és felesége is beköltözött. A több mint ezer négyzetméteres ingatlant a hírek szerint az utóbbi időben már csupán Rogán-Gaál Cecília lakja, miután tavaly elvált a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztertől, a Bessenyei-Sarka házaspár pedig máshol él (a bejelentett lakcímük is Luxemburgban van).
Az építkezés kezdetén szórólapokon azt közölték a környék lakóival, hogy a beruházást a villa tulajdonosának kérésére indították. A környék lakói ezért azt kifogásolják, hogy a luxusvilla áramellátását biztosító transzformátorállomást nem a telken belül, hanem a szomszédos házak elé akarják elhelyezni.
A lakók az utóbbi napokban többször akadályozták az építkezést. Információnk szerint szerdán kora délután a rendőrség is kiszállt a helyszínre, mert a tiltakozók beleálltak a munkagödörbe. Némi vita után szerdán nem folytatódott a munka, a beruházó levonult a helyszínről.
A 24.hu kérdésére a BRFK sajtóosztálya azt írta, hogy a Felhő utcából a munkavégzés akadályozása miatt kaptak bejelentést. "A rendőrök a helyszínre kimentek és az érintett felek részére a szükséges tájékoztatást megadták. A BRFK részéről egyéb rendőri intézkedés nem történt" – közölte a sajtóosztály. | https://24.hu/belfold/2020/07/15/felho-utca-rogan-villa-transzformato-rallomas/ | https://web.archive.org/web/20210918232312/https://24.hu/belfold/2020/07/15/felho-utca-rogan-villa-transzformato-rallomas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-szomszedsag-harcba-szallt-a-bessenyeinrogan-villa-transzformatorallomasa-ellen | 24.hu | hungarian-news | 2020-07-15 00:00:00 | [
"Bessenyei István (Valton)",
"Rogán Antal",
"Rogán-Gaál Cecília",
"Sarka Kata"
] | [
"Budapesti Elektromos Művek (Elmű) Nyrt."
] | [
"Bp. XII. kerület",
"Budapest"
] | [
"protekció",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
50,752 | Meghosszabítanák a Széchenyi Bank egykor vezetőinek letartőztatását | Július 18-ig döntenek róla, hogy mi legyen a korábban őrizetbe vett személyekkel.
Közleményt adott ki szerdán a Fővárosi Főügyészség arról, hogy hosszabb ideig maradhatnak letartóztatásban a bukott Széchenyi Bank egykori vezetői, a hatóság ugyanis “indítványozza a letartóztatásba került három gyanúsított kényszerintézkedésének meghosszabbítását”. | Közleményt adott ki szerdán a Fővárosi Főügyészség arról, hogy hosszabb ideig maradhatnak letartóztatásban a bukott Széchenyi Bank egykori vezetői, a hatóság ugyanis “indítványozza a letartóztatásba került három gyanúsított kényszerintézkedésének meghosszabbítását”.
Az ügyészség nem nevezi meg a közleményben a Széchenyi Bankot, de a leírtak alapján erről az ügyről van szó. Mint fogalmaznak: a megalapozott gyanú lényege szerint egy kisebbségi állami tulajdonban lévő pénzintézet hitelkihelyezései kapcsán egy bűnszervezet jött létre, amelyben a pénzintézet – közvetett többségi tulajdonosa – és felesége töltött be vezető szerepet.
A bűnszervezet a hiteleket abban az esetben is kihelyezte, ha egyébként a hitelt igénylő gazdasági társaság nem is juthatott volna ehhez. A hitelhez jutó gazdasági társaságok a felvett összeg döntő hányadát rövid időn belül különböző gazdasági társaságok közbeiktatásával előre meghatározott módon átutalták a közvetett tulajdonos többségi tulajdonában lévő cégnek. A hitelt felvett gazdasági társaságok a pénzt azonban nem fizették vissza,
azokból végül a pénzintézet közvetett tulajdonosának cége gazdagodott.
A bűnszervezet által okozott vagyoni hátrány meghaladja a hatmilliárd forintot – közölték. | https://hvg.hu/kkv/20200715_szechenyi_bank_letartoztatas | https://web.archive.org/web/20201215161849/https://hvg.hu/kkv/20200715_szechenyi_bank_letartoztatas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meghosszabitanak-a-szechenyi-bank-egykor-vezetoinek-letartoztatasat | HVG | hungarian-news | 2020-07-15 12:38:00 | [
"Töröcskei István"
] | [
"Széchenyi Bank"
] | [] | [
"bankok - pénzintézetek"
] | [
"Széchenyi Bank-ügy"
] |
50,753 | Megkezdődött a 700 milliárdos Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése | Az építkezés iratait tíz évre titkosították korábban.
Megkezdődött a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztése a kivitelezésre vonatkozó szerződés hatályba lépésével – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfőn.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a projekt megvalósítását irányító vállalatokkal tartott hétfői ülésen a tárca közlése szerint elmondta: az előkészületek ütemterv szerint haladnak, és a beruházás várhatóan 2025-re elkészülhet. | Megkezdődött a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztése a kivitelezésre vonatkozó szerződés hatályba lépésével – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfőn.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a projekt megvalósítását irányító vállalatokkal tartott hétfői ülésen a tárca közlése szerint elmondta: az előkészületek ütemterv szerint haladnak, és a beruházás
várhatóan 2025-re elkészülhet.
A miniszter beszédében emlékeztetett: a 2021-2027-es uniós fejlesztések középpontjában a vasúti projektek állnak, a tervezők, a kutatóintézetek, a mérnöki cégek számára is megnyugtató, hogy komoly lehetőségek várnak Magyarországra. "Az a célunk, hogy vasúti árufuvarozás tekintetében megkerülhetetlenek legyünk, ennek egyik, több szempontból kiemelt fejlesztési területe a Budapest-Belgrád 150. számú vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztése" – mondta Palkovics.
Az ITM kiemelte: a vasútvonal felújításával Magyarország kínálja majd az áruk leggyorsabb szállítási útvonalát a görögországi kikötők és Nyugat-Európa között. Az Ázsiából Európába tartó teherforgalomból tranzitországként Magyarország is profitál, így kedvező adottságaival élve a régió logisztikai központjává válhat. Emellett a két főváros közötti személyforgalomban a menetidő a jelenlegi 8 óráról kevesebb mint a felére csökken – írták. | https://hvg.hu/kkv/20200713_budapest_belgrad_vasutvonal_palkovics_laszlo_meszaros_lorinc | https://web.archive.org/web/20230316233857/https://hvg.hu/kkv/20200713_budapest_belgrad_vasutvonal_palkovics_laszlo_meszaros_lorinc | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megkezdodott-a-700-milliardos-budapest-belgrad-vasutvonal-fejlesztese | HVG | hungarian-news | 2020-07-13 12:47:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"R-Kord Kft.",
"RM International Zrt.",
"V-Híd Zrt."
] | [
"Ázsia",
"Kína"
] | [
"közbeszerzés",
"vasút",
"államtitok",
"klientúra",
"hitelezés"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
50,754 | Közös céget alapított az MVM és az orosz Roszatom | A felek más piacokon is együttműködnének.
European Power Services (EPS) Zrt. néven vegyesvállalatot alapított az MVM Zrt. valamint a Roszatom állami konszern leányvállalata, a Rusatom Service Rt. Magyarországon.
- erősítette meg a Roszatom a HVG múlt heti értesülését. A Roszatom közölte: a magyar és az orosz fél által alapított vegyesvállalatban a felek egyenlő arányban tulajdonosok, ugyanakkor a European Power Services Zrt. az MVM csoport részeként végzi majd tevékenységét. | European Power Services (EPS) Zrt. néven vegyesvállalatot alapított az MVM Zrt. valamint a Roszatom állami konszern leányvállalata, a Rusatom Service Rt. Magyarországon.
- erősítette meg a Roszatom a HVG múlt heti értesülését. A Roszatom közölte: a magyar és az orosz fél által alapított vegyesvállalatban a felek egyenlő arányban tulajdonosok, ugyanakkor a European Power Services Zrt. az MVM csoport részeként végzi majd tevékenységét.
A vegyesvállalat létrehozásával össze kívánták kötni a Roszatom állami atomenergetikai konszern tudományos és termelési kompetenciáit az MVM csoport mérnöki és termelési kapacitásait, "a szinergiával képesek lesznek a lehető leghatékonyabb együttműködésre az energetikai berendezések, létesítmények szervizelése terén, ami teljesen új lehetőséget teremt az üzleti tevékenység bővítésére az európai piacokon".
Az MVM közölte, hogy a EPS Zrt. a működését hét fővel 2020. július 8-án kezdte meg, a társaság alaptőkéje 5 millió forint. Az MVM honlapján közzétett tájékoztatás szerint a vegyesvállalat elsősorban erőművi rendszerek és berendezések biztonságos működtetéséhez szükséges fejlesztési és karbantartási szolgáltatásokat nyújt hazai és más európai piacokon.
Az MVM felidézi, hogy az MVM Zrt. és a Rusatom Service együttműködéséről 2018 októberében kezdődtek tárgyalások, majd a felek 2019. április 15-én egy vegyesvállalat alapítását célzó befektetői szándéknyilatkozatot írtak alá, a részvényesi megállapodást és a European Power Services Zrt. (EPS) alapszabályát 2020. május 11-én szignálták, a cégbíróság pedig a 2020. június 16-án bejegyezte a társaságot.
Az EPS üzleti tevékenysége többek között kiterjed az erőművi rendszerek, szerkezetek, alkatrészek biztonságának és hatékonyságának javítására, azok üzemeltetésének támogatására, illetve karbantartására és korszerűsítésére. A társaság továbbá speciális szakemberek képzésével, üzembe helyezési és leszerelési tevékenységekkel, illetve berendezések, szerszámok, pótalkatrészek, fogyóeszközök beszerzésével és szállításával foglalkozik majd.
Az MVM honlapján közzétett tájékoztatás szerint a EPS munkája elsősorban az MVM XPert Zrt., az MVM Titán Zrt., az MVM Nukleáris Karbantartó Zrt. és az MVM ERBE Zrt., valamint a Rusatom Service, és más, a Rosatom holdinghoz tartozó tagvállalatok kapacitásainak bázisán kezdődik el. A felek lehetőségeket látnak a magyar és a környező – elsősorban a cseh, szlovák, ukrán és balkáni – piacokon való együttműködésben is – írja az MVM honlapján. | https://hvg.hu/kkv/20200713_mvm_roszatom_cegalapitas | https://web.archive.org/web/20201215122117/https://hvg.hu/kkv/20200713_mvm_roszatom_cegalapitas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozos-ceget-alapitott-az-mvm-es-az-orosz-roszatom | HVG | hungarian-news | 2020-07-13 12:52:00 | [] | [
"EPS Holding Kft.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Roszatom"
] | [
"Európa",
"Oroszország"
] | [
"energia",
"atom"
] | [
"Paks II"
] |
50,755 | Szétvet az ideg, és nem tudunk mit csinálni | Felveri a gaz a népligeti teniszpályát, amelynek működését brutális eszközökkel lehetetlenítette el Tamás László Fidesz-közeli vállalkozó. A szomszédos Taraliget lakópark tulajdonosa évekig küzdött, hogy elüldözze az iskolát és teniszakadémiát, nemrég sikerült is neki. Most drogosok szállták meg a környéket, a lakóparkban élők pedig nehezen viselik, hogy rendszeresen eldobott fecskendőket, használt óvszereket kell kerülgetniük a játszótér mellett. Egy múlt heti tűzeset után talán jobban odafigyelnek a környékre, a Főkert azt ígéri, visszavágja a bokrokat. Azt azonban továbbra se tudni, mi volt az ingatlanfejlesztő célja. | Hatalmas füsttel égett le egy közel száz négyzetméteres épület múlt kedden a Népligetben, olvasóink még kilométerekkel arrébb is látták a szürke füstfelhőt. Egy héttel később már csak elszenesedett padok, a felismerhetetlenségig égett bútorok maradtak hátra, még a raktár mellett álló magas fák koronája is feketére égett.
A környéken lakók azt mesélik, várható volt, hogy előbb-utóbb valami baj lesz, az elmúlt hónapokban ugyanis áldatlan állapotok alakultak ki itt, a Népliget Kőbányai út felőli oldalán, a Taraliget lakópark mögött.
Ezzel keresték meg az Indexet pár nappal ezelőtt, mi pedig elmentünk megnézni a helyszínt. Több lakóval is beszéltünk, mindnyájan csak névtelenül mertek nyilatkozni, azt mondták, félnek, hogy megtámadják őket, ha felismerik a cikk alapján.
A fenti képen pirossal jelölt elhanyagolt terület tulajdonjoga vitatott, a Népliget nagy része ugyanis a mai napig nincs felparcellázva, osztatlan közös tulajdonként van bejegyezve, és egy helyrajzi számon szerepel. Az államnak, a fővárosnak és a szomszédos Taraliget lakópark (a térképen sárgával) építtetőjének is van tulajdonhányada, így aztán
Ez a vita áll az egész lepusztulás hátterében is, a cikkben később erről még lesz szó bővebben is. Maga a lakópark a kétezres évek elején épült, 432 lakást adtak el. Főként a gyerekesek, a futók és kutyások járnak át innen (is) a Népligetbe, több játszótér is van a közelben. Az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban találtak fecskendőt, használt óvszert, ruhadarabokat és szemetet a bokrokban, de ennél durvább esetről is beszámoltak a járókelők.
A múltkor letolt nadrággal üldöztek egy nőt, és azt üvöltözték neki, hogy megbasszák.
Egy másik alkalommal pedig rajtakaptak egy férfit, amint egy bokorban könnyített magán, miközben alig pár méterre tőle egy kislány hulahoppkarikázott a játszótéren.
A biztonsági őr engedte be a teniszpályára
A beszámolók szerint tízesével-húszasával járkálnak a kábult férfiak és nők a bokrok között, bár a múlt heti tűz óta valamelyest csökkent a számuk. Miközben a szomszédok sorra idézik fel a horrorélményeiket, mintha csak emlegetni kellett volna, egy fehér pólós srác jelenik meg a sétányon.
Kissé görnyedt háttal, ám céltudatosan és láthatóan idegesen indul az egyik bokor felé. Bemászik, majd az egyik résen át egy pillanat alatt már a salakos teniszpályán áll. Az előbb ott még egy sárga mellényes biztonsági őrt láttunk, időközben ő is eltűnt, hiába keressük.
Messziről követjük, ahogy a fiatal bekuckózza magát a teniszpálya szélén álló, palatetős kis viskóba. A szomszédok azt mondják, itt lövik be magukat, kívülről azonban nem látni oda, mert az egykori tároló bejárata pont a másik irányba néz. Alig pár perc múlva egy másik fiatal férfi is megjelenik, ő is ugyanazon a jól ismert útvonalon bemászik, az se zavarja, hogy öten nézzük.
„Nappal is kábultan fekszenek a földön vagy a padokon” – folytatják közben a szomszédok, és „gyakran teljesen nyíltan szexelnek a bokrokban.”
Minden este azt hallgatjuk, hogy Robika! Robika!
– veszi át a szót egy apuka. Robikának hívják állítólag a központi figurát, nála futnak össze a szálak, ő irányítja a Népligetnek ezt a részét. – Szétvet az ideg, és nem tudunk mit csinálni.
Amíg nem folyik vér, nem jön ki a rendőrség.
Egy 13 éves fiú okozta a tüzet
Azt mesélik, hiába hívták már milliószor a rendőröket, vagy nem jönnek ki, vagy azt ígérik, hogy hamarosan odamennek a helyszínre, de aztán valahogy nem érkeznek meg.
A rendőri intézkedésekről statisztikai adatokat csak teljes kerületet érintően tudunk adni, kerületrészeket és utcákat érintően kimutatást nem vezetünk
– válaszolta a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya arra a kérdésünkre, hogy idén júliusig hány alkalommal intézkedtek az érintett területen.
Így pontos számokat nem tudunk, de a rendőrség azt állítja, hogy ők „rendszeresen jelen vannak az adott környéken, a BRFK kerületi, valamint központi egységei is, több egységgel, naponta többször, visszatérő jelleggel ellenőrzik az adott kerületrészt”. Ám nyilván így is vannak időszakok, amikor épp nincsenek rendőrök, így fordulhatott elő, hogy
Az egyik szomszéd épp arra sétált a kislányával, és látta a fiút a tetőn, majd pár perccel később már a füstöt. Hívta a 112-t, de először nem jöttek ki a tűzoltók, mert hogy nem volt láng.
Alig telt el aztán egy kis idő, és már teljes terjedelmében égett a raktár, egy olvasónk videót is készített a tűzről:
A tűzoltók két vízsugárral oltották el a lángokat, a rendőrség pedig rongálás gyanúja miatt indított nyomozást az ügyben. A bűncselekményt egy 13 éves fiú követte el, akit meghallgattak, írta a rendőrség kérdésünkre.
Szigorúbb ellenőrzést ígér a Főkert
A környéken lakók a rendőrség mellett a Főkertnek is többször szóltak, hogy kezdjenek valamit a elburjánzott bokrokkal, amelyek tele vannak tűvel, óvszerrel, az egyik szomszéd június végén a Járókelőn is jelezte a problémát.
Mi is megkerestük a Főkertet. Azt írták, hogy általában tíz fővel vannak jelen a Népligetben, és munkatársaik is „tapasztalták a jelzett probléma életvitelszerű jeleit.
Az ezzel járó hulladékot naponta, kétnaponta szedik össze és szállítják el a munkatársaink. A bokrok között elhasznált fecskendőket is találnak.
Hozzátették, hogy egyeztettek a Taraliget lakópark tulajdonosával, és
jövő hét kedden megkezdődik a bokrok megritkítása, az invazív növényfajokat kiszedjük. Közterület-felügyelők és legalább négy járőr fogja biztosítani a munkálatok zavartalan lebonyolítását.
Elvágott vezetékek, munkagép elé beálló emberekkel
De ki is a Taraliget lakópark tulajdonosa, akivel egyeztetni kell, és akivel folyik a harc a területért? Tamás Lászlónak hívják, 1998 és 2002 között Kőbánya önkormányzati képviselője volt, 2010 után pedig a főváros Gazdasági Bizottságának külsős tagja, és az ő telkein épülhet meg a dél-budai szuperkórház.
Cége, a Tara Ingatlanfejlesztő Kft. építtette a Taraliget lakóparkot, ahol a kerület polgármesterének, Kovács Róbertnek is van egy lakása. A vállalkozó pár éve helyezte nyomás alá a lakóparkkal szomszédos Ábris Tenisz Akadémiát és Sportközpontot, és a mellette működő alapítványi iskolát, legalábbis 2014-ben a HVG-nek ezeket nyilatkozta a teniszklub akkori vezetője.
Szerinte volt, hogy elvágták a teniszcentrumhoz és iskolához vezető villamos vezetékeket, máskor a gáz- vagy a telefonvezetékeket tették tönkre, és olyan is volt, hogy eltömítették a csatornát. A közművek a lakóparkon keresztül haladnak végig.
A legdurvább eset talán az volt, amit 2014-ben felidézett az akkori teniszklub-vezető Gödry Ádám, amikor elzárták a szennyvízelvezetést, és később se engedték azt helyrehozni. Amikor az iskola és a teniszklub megoldásképp egy biotartályt készült beüzemeltetni, és a tartálynak szánt gödör kiásásakor megjelent egy markológép, Tamás László munkatársaival beállt a gép elé.
Egy idős teniszező összeesett verseny közben a pályán, és a mentőautó nem tudott bejutni időben a területre, mert az utat három irányból is lekerítették betonelemekkel. A mentősöknek meg kellett állniuk az útzárnál, onnan felszereléseikkel futva közelítették meg a sportközpontot, de már nem tudták megmenteni a sportoló életét.
Az eset idején 2014-ben a sajtóban összehozták ezt a halálesetet az ingatlanfejlesztő ténykedésével. A teniszpálya akkori jogásza az Indexnek azt mondta, a Taraliget lakópark tulajdonosának érintettsége nyilvánvaló, mert a lakópark munkatársai és biztonsági emberei akadályozták meg, hogy a rendőrök elszállíttassák a tömböket.
Az Ábris Tenisz Akadémia tulajdonosai jogi úton, beadványokkal, panaszokkal igyekeztek visszaverni a támadásokat, de egy idő után feladták, és otthagyták a telket. Hogy pontosan mi volt a vállalkozó célja, a mai napig nem tudni, a teniszakadémiát képviselő ügyvéd szerint az egész hátterében az állt, hogy meg akarta szerezni magának a területet.
Szerettük volna megkérdezni Tamás Lászlót, hogy mi a terve a területtel, és tud-e arról, hogy milyen állapotok alakultak ki a lakóparkja mögött. A héten többször is hívtuk a Taraliget Kft. nyilvánosan elérhető telefonszámait, de nem vette fel senki, és a céginformációs adatbázisban talált emailcímükre küldött levelünkre se reagáltak. A biztonsági cégnél is rákérdeztünk, hogy a tulajdonos engedélyével használják-e a teniszpályát az általunk látott férfiak, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
(Borítókép: Bődey János / Index) | https://index.hu/belfold/2020/07/17/nepliget_taraliget_lakopark_abris_teniszakademia_tuz_drogfogyasztas_prostitucio/ | https://web.archive.org/web/20230330015619/https://index.hu/belfold/2020/07/17/nepliget_taraliget_lakopark_abris_teniszakademia_tuz_drogfogyasztas_prostitucio/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szetvet-az-ideg-es-nem-tudunk-mit-csinalni | Index | hungarian-news | 2020-07-17 15:27:07 | [
"Tamás László"
] | [
"Tara Ingatlanfejlesztő Kft."
] | [
"Bp. X. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"prostitúció",
"kábítószer",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
50,756 | Újraindult Simon Gábor pere | Az elsőfokú eljárást azért kell megismételni, mert változott a bíró személye. Csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken a bíró a korábbi eljárás jegyzőkönyveit ismertette. | per;Simon Gábor;
2020-07-09 15:07:31
Újraindult Simon Gábor pere
Az elsőfokú eljárást azért kell megismételni, mert változott a bíró személye. Csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken a bíró a korábbi eljárás jegyzőkönyveit ismertette.
Újraindult az a büntetőper, amelyben Simon Gábort, az MSZP volt elnökhelyettesét különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, hamis magánokirat felhasználásával, valamint közokirat-hamisítással vádolja az ügyészség.
Az elsőfokú eljárást azért kell megismételni, mert változott a bíró személye. Csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken a bíró a korábbi eljárás jegyzőkönyveit ismertette.
Simon Gábor ellen 2014-ben indult nyomozás, amely 2016-ban vádemeléssel zárult. Az ügyészség szerint a volt politikus 2008 és 2012 között vagyonnyilatkozataiban és adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, valamint az államtitkári tisztségéért kapott bevételeit tüntette fel, miközben Svájcban, majd Ausztriában nyitott bankszámláin ismeretlen forrásból származó, több száz millió forintnak megfelelő devizát helyezett el. Simon Gábor 2008 januárjától a következő év áprilisáig több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt helyezett el egy grazi és egy svájci bankban, és ezekről az összegekről ott saját vagyonaként nyilatkozott – tartalmazza a vádirat.
Az is nyilvánosságra került, hogy Simon Gábor egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitott számlát, amelyen szintén milliók voltak. A gyanú szerint a hamis útlevéllel történő bankszámlanyitáshoz szükséges iratokat saját kezűleg látta el "Gabriel D" névaláírással.
A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint Simon Gábor rövid idő alatt 267 millió forint bevételt szerzett, amely után nem fizetett szja-t és egészségügyi hozzájárulást, amivel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. Simon Gábor a 128 millió forintot az ellene indult eljárás kezdetén megtérítette.
A vádhatóság letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozta a volt politikusra, akit hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádol. | https://nepszava.hu/3084443_ujraindult-simon-gabor-pere | https://web.archive.org/web/20231225163911/https://nepszava.hu/3084443_ujraindult-simon-gabor-pere | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujraindult-simon-gabor-pere | Népszava | hungarian-news | 2020-07-09 11:22:00 | [
"Simon Gábor"
] | [] | [] | [
"közokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [
"Simon Gábor-ügy"
] |
50,757 | Milliárdos tiszta haszon az állam után takarítani | Ez egy igazi sikersztori: az állami megrendelésekkel kitömött B+N Referencia Zrt. éppen akkor fut 36 milliárd forintos rekordévet 2019-ben, amikor arra készül, hogy egy leánycégével betörjön az állam által felszámolásra ítélt Malév GH piacára a reptéren. | Talán nem mindenki gondolná, de takarítással is lehet milliárdokat keresni. Például a kormány kedvenc takarítócége 2019-ben rekordévet futott: a B+N Referencia Zrt. a 2018-as 23,2 milliárd forintról 36 milliárd forintra növelte az árbevételét, a nyereség pedig 2,7 milliárd forintról 4 milliárd forintra hízott. Az egyszemélyes részvénytársaság tulajdonosa Kis-Szölgyémi Ferenc, aki úgy döntött, hogy 1,9 milliárd forintot vesz ki a cégből osztalék formájában - derül ki a céges beszámolóból.
A B+N szolgáltatásai hatékony megoldásokat kínálnak megrendelőink számára, legyen szó műszaki, emberi erőforrást érintő vagy beszerzési, logisztikai területekről. Szolgáltatásainkat minden esetben ügyfelünkre szabjuk, és a számára legmegfelelőbb kereteket biztosítjuk együttműködésünkhöz - szól a cég bemutatkozása.
A 36 milliárd forintos árbevételből 17,4 milliárd forint jött össze takarításból, 14,8 milliárd forint pedig üzemeltetésből. A bemutatkozásban megemlített kedves ügyfél pedig általában a magyar állam.
Például a B+N Referencia Zrt. végezheti a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) ellátási körébe tartozó épületekben az építési, karbantartási, felújítási, javítási, üzemeltetési feladatokat, nettó 26 milliárd forint keretösszeg erejéig.
A MÁV épületeit három évig (plusz egy év opcióval) takaríthatja a cég 19,4 milliárd forintért.
A NAV Budapest és Pest megyei épületeit 2,8 milliárd forintért üzemelteti.
De az ellenzéki vezetésű Fővárosi Önkormányzat is ezt a céget bízta meg kaszálással és fakivágással.
Magáról a cég kalandos történetéről talán most elég annyi, hogy Kis-Szölgyémi Ferenc előtt a B+N tulajdonosa a Mundus Invest Zrt. volt. A Mundus pedig korábban Simicska Lajos, a Fidesz egykori pénztárnoka érdekeltsége volt, most pedig Mészáros Lőrinc birodalmához tartozik.
Ami viszont sokkal érdekesebb, hogy július 9-én jelentette be az Airport Service Budapest Zrt., hogy június 24-én kézhez kapta a kiterjesztett földi kiszolgálási engedélyét, amely fővállalkozóként is feljogosítja a teljeskörű földi kiszolgálási tevékenységre a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Éppen akkor, amikor az állami Malév GH-t felszámolják.
A vállalat korábban Demján Sándor érdekeltségeihez tartozott, a 2020. június 3-án benyújtott éves beszámolója szerint most a B+N Referencia Zrt., a Civil Zrt. és a Valton-Sec Zrt. tulajdonában van. Egészen 2019. július 15-ig viszont a B+N saját leánycége volt, akkor adta el a cég 67 százalékát a Civil Zrt.-nek és a Valton-Sec Zrt.-nek. A Civil Zrt. például Pintér Sándor belügyminiszter volt cége.
A földi kiszolgálási tevékenység ellátásához szükséges csapat bővítését a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a társaság már megkezdte, zajlik az eszközpark bővítése is, így a pandémiás korlátozások megszűnésével az utasforgalom korábbi szintre való visszaállását az Airport Service Budapest Zrt. már felkészülten tudja fogadni - közölte a cég, amely az állami földi kiszolgáló cég eddigi alvállalkozója.
Összességében tehát minden passzol: éppen akkor fut rekordévet a B+N Zrt. állami megrendelésekből, amikor leánycége, az Airport Service Zrt. arra készül, hogy betörjön az állam által váratlanul felszámolásra ítélt Malév GH reptéri piacára. | https://privatbankar.hu/cikkek/makro/milliardos-tiszta-haszon-az-allam-utan-takaritani.html | https://web.archive.org/web/20210306082502/https://privatbankar.hu/cikkek/makro/milliardos-tiszta-haszon-az-allam-utan-takaritani.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardos-tiszta-haszon-az-allam-utan-takaritani | Privátbankár | hungarian-news | 2020-07-19 13:59:00 | [] | [
"Airport Service Budapest Zrt.",
"B+N Referencia Zrt.",
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"Valton-Sec Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"takarítás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"üzemeltetés",
"klientúra"
] | [] |
50,758 | Orbán Viktor mindenkinek ad a közösből: Mészáros Lőrinc háromezerszer kap többet Tiborcz István ügyvédjénél | A kormányzati irányítású Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiírt Kisfaludy-pályázatokon valóban sokan nyertek vissza nem térítendő állami támogatást. A döntési listán megnéztük, hogy ki kapta a legkevesebb támogatást. Innen derült ki, hogy az Elios-botrányból ismert Hamar Endre tulajdonában lévő Vár-Gold Kft. 5,6 millió forintot kapott a pécsi Retró panzió felújítására. Tehát a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Hunguest Hotels Zrt. 17,7 milliárd forintot, míg a tavaly 18,1 millió forintos árbevétel mellett 2,3 millió forintos veszteséget produkáló Vár-Gold Kft. pedig 5,6 millió forintot köszönhet a kormánynak. A közös bennük, hogy mindannyian a NER haszonélvezői, csak egyikük a lista tetején, másikuk a lista alján található.
Ezeken kívül még vissza nem térítendő állami támogatásból szerzi be Hamar Endre a következőket:
3 darab ágy
4 darab asztal
10 darab Navon televízió
5 darab hűtő
2 darab matrac
1 darab kanapé
klímaberendezés
a konyhában a padló új járólapot kapott
1 darab mosogatógép
a közös helyiségbe 1 darab LED televízió
és 4 darab kerékpár.
Vár-Gold Kft. tulajdonosa, hiszen Hamar Endre egy iskolába járt a kormányfő vejeként ismert Tiborcz Istvánnal, majd 2011-től közös vállalkozást működtettek Hamar & Tiborcz Jogi és Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft. néven. Később a Dr. Hamar Ügyvédi Iroda hajtotta fel a turai kastélyt Tiborcz Istvánéknak, és a jogász a Mészáros Lőrinc körüli nagy ingatlanszerzéseknél is közreműködött. Arról viszont nem hallani, hogy kórházi kórtermekbe is LED televíziókat szereznének be, az valamiért nem annyira fontos, mint Hamar Endre veszteséges panziója | Orbán Viktor miniszterelnök szerint azért nem probléma, hogy a Mészáros Lőrinc üzletember tulajdonában lévő Hunguest Hotels Zrt. összesen 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a lerobbant szállodái kitatarozására, mert amúgy nagyon sok más egyéb szálláshelyet is támogattak.
Valóban létezik egy Kisfaludy-program, ami a magyar turizmust hivatott fejleszteni. A magyar kormány támogatásával 650 panziót újítottak fel - mondta Orbán Viktor miniszterelnök még június 29-én egy azonnali kérdésre válaszolva.
Ez így igaz, és ebben benne van az egész Orbán-rendszer gazdaságpolitikája. A kormányzati irányítású Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiírt Kisfaludy-pályázatokon valóban sokan nyertek vissza nem térítendő állami támogatást. A döntési listán megnéztük, hogy ki kapta a legkevesebb támogatást. Innen derült ki, hogy az Elios-botrányból ismert Hamar Endre tulajdonában lévő Vár-Gold Kft. 5,6 millió forintot kapott a pécsi Retró panzió felújítására. Tehát a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Hunguest Hotels Zrt. 17,7 milliárd forintot, míg a tavaly 18,1 millió forintos árbevétel mellett 2,3 millió forintos veszteséget produkáló Vár-Gold Kft. pedig 5,6 millió forintot köszönhet a kormánynak. A közös bennük, hogy mindannyian a NER haszonélvezői, csak egyikük a lista tetején, másikuk a lista alján található.
Vagyis Magyarország harmadik leggazgadabb embere, akinek magánvagyonát 270 milliárd forintra becsülik, több mint háromezerszer nagyobb támogatást érdemelt ki, mint a veszteséges pécsi cég.
Amely persze ennek az 5,6 millió forintnak is örül. Az MTÜ ugyanis kötelezővé tette, hogy mindenki, aki támogatást kapott a kormánytól, az a szálláshely honlapján is jól látható helyen mondjon köszönetet a magyar kormánynak. Így tett a Vár-Gold Kft. is.
Az alábbiakban ismertetjük a projekt során megvalósult tevékenységeket. A panzió 10 szobájában a fürdőszobákba fürdőszoba panel került a zuhanyfülkékbe, 4 szobában a rosszul záródó régi zuhanykabin is lecserélésre kerül, új modern változatra. Némelyik szobában a bútorzat is lecserélésre került, a régi kopott bútorok helyére új bútorok kerültek - olvasható a Retró panzió honlapján.
Ezeken kívül még vissza nem térítendő állami támogatásból szerzi be Hamar Endre a következőket:
3 darab ágy
4 darab asztal
10 darab Navon televízió
5 darab hűtő
2 darab matrac
1 darab kanapé
klímaberendezés
a konyhában a padló új járólapot kapott
1 darab mosogatógép
a közös helyiségbe 1 darab LED televízió
és 4 darab kerékpár.
A támogatott projekt a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében valósult meg - közli a Retró panzió.
Tehát vissza nem térítendő állami támogatásból, teljesen hazai költségvetési forrásból, közpénzből magántulajdonban lévő panzió LED televíziót vásárolhat. Persze nem akárki a Vár-Gold Kft. tulajdonosa, hiszen Hamar Endre egy iskolába járt a kormányfő vejeként ismert Tiborcz Istvánnal, majd 2011-től közös vállalkozást működtettek Hamar & Tiborcz Jogi és Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft. néven. Később a Dr. Hamar Ügyvédi Iroda hajtotta fel a turai kastélyt Tiborcz Istvánéknak, és a jogász a Mészáros Lőrinc körüli nagy ingatlanszerzéseknél is közreműködött. Arról viszont nem hallani, hogy kórházi kórtermekbe is LED televíziókat szereznének be, az valamiért nem annyira fontos, mint Hamar Endre veszteséges panziója.
Fontos kérdés a turizmus fejlesztése. Féligazságok helyett érdemes a teljes igazsággal foglalkozni - magyarázta a kormányfő. | https://mfor.hu/cikkek/makro/orban-viktor-es-a-teljes-igazsag-meszaros-lorinc-haromezerszer-tobbet-kap.html | https://web.archive.org/web/20210802192024/https://mfor.hu/cikkek/makro/orban-viktor-es-a-teljes-igazsag-meszaros-lorinc-haromezerszer-tobbet-kap.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-viktor-mindenkinek-ad-a-kozosbol-meszaros-lorinc-haromezerszer-kap-tobbet-tiborcz-istvan-ugyvedjenel | mfor.hu | hungarian-news | 2020-07-07 21:52:00 | [
"Hamar Endre (Dr.)",
"Mészáros Lőrinc",
"Tiborcz István"
] | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Vár-Gold Kft."
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"pályázat",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
50,759 | Győztek a szomszédok, betemetik a Bessenyei–Rogán-villa transzformátorgödrét | A 24.hu június közepén számolt be arról, hogy az Elmű a Bessenyei–Rogán-villa áramellátására külön transzformátorállomást épít a XII. kerületi Felhő utcában. A lakók az utóbbi napokban többször akadályozták az építkezést. Információnk szerint szerdán kora délután a rendőrség is kiszállt a helyszínre, mert a tiltakozók beleálltak a munkagödörbe. A jelek szerint meghátrált az Elmű a XII. kerületi Felhő utcában kialakult patthelyzetben. | A jelek szerint meghátrált az Elmű a XII. kerületi Felhő utcában kialakult patthelyzetben.
Mint arról beszámoltunk, a szomszédság összefogott az Elmű új transzformátorállomás-beruházása ellen, amelyet a szolgálató a Bessenyei–Rogán-villa áramellátására kezdett kiépíteni. A környék lakói azt kifogásolták, hogy az ipari kapacitású transzformátorállomást nem a villa tulajdonosának telkén belül állítják fel, hanem a szomszédos házak elé akarják elhelyezni. A beruházó a napokban a rendőrséget is kihívta a helyszínre, mert a lakók a munkagödörbe állva akadályozták a transzformátorház elhelyezését. A rendőrök azonban nem avatkoztak be a vitában.
Csütörtök reggel viszont a beruházást végző cég gépei minden előzetes értesítés nélkül elkezdték betemetni a gödröt, és lezárni a kábeleket.
Az építést végző alvállalkozó júniusban szórólapon hirdette ki, hogy a Bessenyei–Rogán-villa tulajdonosának kérésére transzformátorállomást építenek. Az Elmű utóbb azt állította, hogy nem csak egy ingatlan, hanem a környék több fogyasztójának ellátását biztosítaná a beruházás.
A hatalmas alapterületű, többszintes villa, amelyet a Valton-Sec Kft. résztulajdonosa, Bessenyei István és felesége, Sarka Kata építtetett, tavaly készült el. Szeptemberben odaköltözött Rogán Antal és felesége is. A milliárdos értékű ingatlant a hírek szerint az utóbbi időben már csupán Rogán-Gaál Cecília lakja, miután tavaly elvált a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztertől, a Bessenyei-Sarka házaspár pedig máshol él (a bejelentett lakcímük is Luxemburgban van).
A beruházással kapcsolatban megkerestük az Elműt is. A cég válaszából az tűnik ki, hogy csak időleges a visszavonulás.
Az árokba lefektetett kábelt az elmúlt napokban több alkalommal megrongálták (belevágtak, szemetet, sittet öntöttek az árokba), így az eszközök védelme és balesetvédelmi szempontok miatt a munkaárkot betemettük. Ügyfeleink ellátására törvényi kötelezettségünk van, az engedélyezett tervek szerinti az új ügyfelek csatlakozási igényeinek, illetve a túlterhelt helyi hálózat tehermentesítésének célját szolgáló beruházások végrehajtásának tekintetében nincsen mérlegelési lehetőségünk.
– közölte Boross Norbert kommunikációs igazgató. | https://24.hu/belfold/2020/07/17/felho-utca-bessenyei-rogan-villa-transzformator/ | https://web.archive.org/web/20201220095643/https://24.hu/belfold/2020/07/17/felho-utca-bessenyei-rogan-villa-transzformator/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyoztek-a-szomszedok-betemetik-a-bessenyeinrogan-villa-transzformatorgodret | 24.hu | hungarian-news | 2020-07-17 00:00:00 | [
"Bessenyei István (Valton)",
"Rogán Antal",
"Rogán-Gaál Cecília",
"Sarka Kata"
] | [
"Budapesti Elektromos Művek (Elmű) Nyrt."
] | [
"Bp. XII. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"protekció",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
50,760 | Lengyelországban őrizetbe vették a korábbi Tusk-kormány egyik miniszterét | Korrupció és más bűncselekmények gyanújával őrizetbe vettek hétfőn Donald Tusk volt kormányának közlekedési miniszterét Lengyelországban – tette közzé a lengyel korrupcióellenes hivatal (CBA). A Donald Tusk miniszterelnöksége (2011-2015) idején a Polgári Platform (PO) tagjaként 2011 és 2013 közt miniszteri tisztséget betöltő Slawomir Nowakot a lengyel főügyészség bejelentése szerint szervezett bűnözői csoport irányításával és pénzmosással is gyanúsítják. | Korrupció és más bűncselekmények gyanújával őrizetbe vettek hétfőn Donald Tusk volt kormányának közlekedési miniszterét Lengyelországban – tette közzé a lengyel korrupcióellenes hivatal (CBA). A Donald Tusk miniszterelnöksége (2011-2015) idején a Polgári Platform (PO) tagjaként 2011 és 2013 közt miniszteri tisztséget betöltő Slawomir Nowakot a lengyel főügyészség bejelentése szerint szervezett bűnözői csoport irányításával és pénzmosással is gyanúsítják.
Az ukrán korrupcióellenes hatóság (NABU) külön vizsgálatot folytat az ügyben, Slawomir Nowak ugyanis 2016-tól 2019-ig az Ukravtodor ukrán közútkezelő hatóság élén állt, a varsói ügyészség közlése szerint az ellene szóló vádak ebből az időszakból származnak. A volt miniszter ellen a lengyel és az ukrán ügyészség külön-külön vizsgálatot folytat, de tevékenységüket egy különleges nyomozó bizottság összehangolja.
Nowakkal együtt őrizetbe vették a lengyel különleges egységek (GROM) korábbi vezetőjét, Dariusz Zawadkát és egy gdanski üzletembert, Jacek P.-t is. Nowak 2013-ban azután köszönt le a miniszteri tárca éléről, hogy vagyonbevallásában elmulasztott feltüntetni egy luxusórát. Az ügyben 2014-ben egy lengyel bíróság bűnösnek találta, és 20 ezer zloty (mintegy 1,4 millió forint) pénzbírság megfizetésére kötelezte. A PO részéről a vádakat a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt által politikailag motivált támadásnak nevezték. | https://mandiner.hu/cikk/20200720_lengyelorszagban_orizetbe_vettek_a_korabbi_tusk_kormany_egyik_miniszteret | https://web.archive.org/web/20211201122711/https://mandiner.hu/cikk/20200720_lengyelorszagban_orizetbe_vettek_a_korabbi_tusk_kormany_egyik_miniszteret | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/lengyelorszagban-orizetbe-vettek-a-korabbi-tusk-kormany-egyik-miniszteret | Mandiner | eu-news | 2020-07-20 16:28:25 | [] | [] | [
"Európa",
"Lengyelország"
] | [] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.