news_id
int64 1
63.2k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
50,761 | Kiderült: 30 millióval bízta meg Puch László egykori érdekeltségét az MSZP-frakció | Újabb megbízási szerződést kötött az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja a párthoz közel álló Sapienza Kft.-vel, több mint 30 millió forint értékben - derül ki a parlament hivatalos oldalán közzétett adatokból. A jelek szerint Puch László egykori pártpénztárnok korábbi érdekeltsége nyerőszériában van: ezúttal is tanácsadásra és elemzésre kaptak súlyos közpénz milliókat. | Újabb megbízási szerződést kötött az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja a párthoz közel álló Sapienza Kft.-vel, több mint 30 millió forint értékben - derül ki a parlament hivatalos oldalán közzétett adatokból. A jelek szerint Puch László egykori pártpénztárnok korábbi érdekeltsége nyerőszériában van: ezúttal is tanácsadásra és elemzésre kaptak súlyos közpénz milliókat.
Bár az MSZP-t sorra rázzák meg a botrányok, a közvélemény-kutatások szerint önállóan be sem jutnának a parlamentbe, továbbá az anyagi helyzetük sem túl stabil, közpénzosztogatásban ugyanolyan jók, mint korábban.
Újból megbízást kaptak
A Parlament.hu-n közzétett nyilvános szerződésekből kiderült, hogy a párthoz közel álló Sapienza Kft. ismét nagyot meríthet a szocialista frakció kasszájából.
Az elérhető adatok szerint az MSZP országgyűlési csoportja múlt hét pénteken 30.480.000 forint értékben kötött megbízási szerződést a céggel. A közzétett információkból az látszik, hogy többek között a frakció "alaptevékenységének ellátásához" szükséges tanácsadói feladatok ellátására, valamint különböző tanulmányok és szerződések elkészítésére kapják a pénzt. A szocialisták egyébként fél évre kötelezték el magukat, így július elejétől december végéig érkezhetnek a jó tanácsok, és részletes tanulmányok a Sapienzától. Ez havi lebontásban közel sem számít jelentéktelen összegnek, ugyanis
minden hónapban több mint ötmillió forint bevétel érkezik a pártközeli céghez.
Azt, hogy a társaság közel áll Tóth Bertalanékhoz, mi sem bizonyítja jobban, minthogy már az év első felében is befutók voltak. Akkor 33.020.000 forintot kaptak ugyanezeknek a feladatoknak az ellátására.
Puch volt a biztosíték
Egyébként közel sem véletlen, hogy a Sapienza Kft. folyamatosan nyeri az újabb és újabb megbízásokat: a vállalkozás ugyanis régi szereplője az MSZP gazdasági holdudvarának, 2011 óta látványosan jól teljesítenek a szocialisták közpénzosztogatásain.
A legfőbb biztosíték a sikerességre sokáig az MSZP pártpénztárnokaként emlegetett Puch László volt, aki egészen tavaly januárig tulajdonolta a vállalkozást. TőleTörök Ottó, a második Gyurcsány-kormány sport szakállamtitkára vette át a stafétabotot.
A tulajdonosváltás után nem sokkal a vállalat Sapienza Plus Kft. néven egy új leánycéget is alapított, akikkel a szocialisták bérleti szerződést kötöttek. Az új társaság nem sokban tér el a Sapienzától, hasonló dolgokkal foglalkozik: a cégadatbázis szerinti főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása és üzemeltetése.
Szárnyal a pártközeli cég
Az elmúlt időszakban az MSZP feltűnően sok pénzt folyatott ki a Sapienzához: 2011-től kezdve közel félmilliárd forintért adott tanácsot, írt elemzéseket és végzett nyomdai szolgáltatást a baloldali pártnak. A cégadatbázis szerint a társaságnak nem igazán volt más bevétele, gyakorlatilag a szocialisták megbízásaiból él.
A cégcsoport jelenleg is nyerőszériában van: a mostani ciklusban eddig közel 230 millió forintot zsebeltek be.
2018 áprilisa után Török Ottóék a következő megrendeléseket kapták az MSZP-től a hivatalos adatok szerint:
Szerződés összege Szerződő fél Szerződés időtartama Szerződés tárgya 30.480.000 forint Sapienza Kft. 2020. július 1. - 2020. december 31. tanácsadás, különböző tanulmányok és szerződések elkészítése 25.400.000 forint Sapienza Kft. 2020. március 1. - 2020. június 30. az MSZP-frakció kiadványainak nyomdai előállítása, kiszállítása 33.020.000 forint Sapienza Kft. 2020. január 2. - 2020. június 30. tanácsadás, különböző tanulmányok, és szerződések elkészítése 10.516.512 forint Sapienza Plus Kft. 2020. január 1. - 2020. december 31. a Villányi úti pártszékház egyes helységeinek bérlése 15.240.000 forint Sapienza Kft. 2019. szeptember 27. - 2019. december 31. az MSZP-frakció kiadványainak nyomdai előállítása, kiszállítása 27.940.000 forint Sapienza Kft. 2019. július 2. - 2019. december 31. tanácsadás gazdaságpolitikai, társadalompolitikai, és EU-s kérdésekben 6.503.670 forint Sapienza Plus Kft. 2019. április 1. - 2019. december 31. az MSZP-frakció kizárólagos haszonbérleti joga a Villányi úti pártközpont egyes helységeire 6.503.670 forint Sapienza Plus Kft. 2019. április 1. - 2019. december 31. a Villányi úti pártszékház egyes helységeinek bérlése 5.080.000 forint Sapienza Kft. 2019. március 1. - 2019. június 30. az MSZP-frakció kiadványainak nyomdai előállítása, kiszállítása 27.940.000 forint Sapienza Kft. 2019. január 2. - 2019. június 30. tanácsadás gazdaságpolitikai, társadalompolitikai és EU-s kérdésekben 41.910.000 forint Sapienza Kft. 2018. július 1. - 2018. december 31. tanácsadás, különböző tanulmányok és szerződések elkészítése | https://www.origo.hu/itthon/2020/07/sapienza-kft-30-millio-forint-mszp | https://web.archive.org/web/20230131103250/https://www.origo.hu/itthon/20200720-sapienza-kft-30-millio-forint-mszp.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiderult-30-millioval-bizta-meg-puch-laszlo-egykori-erdekeltseget-az-mszp-frakcio | Origo | hungarian-news | 2020-07-20 19:53:39 | [
"Puch László"
] | [
"Sapienza Kft."
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"tanácsadás",
"tanulmányírás",
"klientúra"
] | [] |
50,762 | A korábbi vezetés stiklijei sodorhatják el a polgármestert Tótkomlóson | Rájár a rúd Tótkomlós ősszel megválasztott ellenzéki polgármesterére, most éppen annak a pályázatnak a támogatásától állhat el a minisztérium, amelyben maga a polgármester tett feljelentést még ellenzékben.
Hamis aláírásgyűjtések miatt tett feljelentést tavaly Tótkomlós azóta megválasztott ellenzéki polgármestere, Zsura Zoltán egy EFOP-programban támogatott pályázat miatt. A felzárkóztató pályázatot azóta többször is ellenőrizte a minisztérium: most eldőlt, hogy 500 millió forint támogatást vissza kell fizetni. | Rájár a rúd Tótkomlós ősszel megválasztott ellenzéki polgármesterére, most éppen annak a pályázatnak a támogatásától állhat el a minisztérium, amelyben maga a polgármester tett feljelentést még ellenzékbenHamis aláírásgyűjtések miatt tett feljelentést tavaly Tótkomlós azóta megválasztott ellenzéki polgármestere, Zsura Zoltán egy EFOP-programban támogatott pályázat miatt. A felzárkóztató pályázatot azóta többször is ellenőrizte a minisztérium: most eldőlt, hogy 500 millió forint támogatást vissza kell fizetniAz Emberi Erőforrások Minisztériumának vizsgálata nem az aláírásokkal foglalkozott, ám több visszaélést is felderített: például nem ültettek facsemetéket ott, ahol azt a programban leírták, illetve a tavaly szeptember és november vége között tíz alkalommal tervezett egészségklubot egyszer sem tartották meg a nagybánhegyesi fürdőben – írta meg a magyarnarancs.hu. Ezt azzal próbálták megmagyarázni a projektért felelősök, hogy még nem sikerült a program megtartására kiírt közbeszerzést lebonyolítani. Az Emmi nem fogadta el a kifogásokat. Az ugyanebben a pályázatban a hamis aláírások miatt indult nyomozás még folyamatban vanA programot a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány, a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és önkormányzatok bonyolították, most különböző mértékben nekik kellene visszafizetniük a pénzt, ha esetleges jogorvoslati kérelmüket nem fogadják el© Marton SzilviaA Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítványról a hvg.hu is többször írt, a mezőhegyesi földpályázatoktól kezdve számos felzárkóztató programban részt vettek, de más pályázatokban is szerepet vállaltak, például őshonos állatok parkjának kialakítására is sikerült néhány százmillió forintot uniós pályázaton elnyerniük. A sokáig egy kis mezőkovácsházi bódéban működő alapítvány azóta már elköltözött, elnököt is cserélt, de a pályázatokon rendületlenül jól szerepeltek, most a magyarnarancs.hu információi szerint ennek a szervezetnek kell a pályázati pénz nagy részét visszafizetni. A Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítványt a megyei közgyűlés alapította, elnöke ma is a közgyűlés képviselője. A hvg.hu korábban arról írt, hogy bár Simonka György ellen indult egy tiltakozásféle a kormánypárt helyi hívei között, de a megyei közgyűlésbe még simán beszavaztak a bűnvádi eljárás alatt álló politikust támogatók közül többeketSimonka György Két tűz közöttTótkomlós tavaly októberben megválasztott, ellenzéki polgármestere sajátos helyzetbe került az Emmi vizsgálata során. Az ellenőrzések nagy részét még az önkormányzati választások előtt tartották, de a legutolsót már egy hónappal ezt követően, így a vizsgálati dokumentumokat Zsura Zoltánnak is láttamoznia kellett. Kerestük a tótkomlósi polgármestert, de a hvg.hu kérdéseire nem kívánt válaszolniNem könnyű az új polgármester dolga, hiszen most arra is tekintettel kellene lennie, hogy a város stabilitását megőrizze. Ráadásul nem ez az egyetlen problémás pályázat: nemrég számoltunk be a magyarnarancs.hu cikke nyomán, hogy egy másik EFOP-pályázat esetében is azt gyanítják, hogy szabálytalanságok történtek. Ha nem enged a hatóság, akkor 70 millió forint körüli összeget kell visszafizetnie a városnak az előző pályázat miatti, a Magyar Narancs információi szerint 100 milliós büntetés mellettMohó elődök miatt is bizonytalan a projektTótkomlóson közben folyamatban van egy ötmilliárd forintos, szintén részben uniós forrásból elindított projekt. Itt egy magáncéggel közös projektcéget alapított az előző városvezetés. A tervek szerint termálrendszert építenének, ezzel látnának el nyolcszáz lakást és az intézményeket fűtéssel, de egy üvegház megépítését is tervezik. Ennek a lezárásáig még van idő, de nagyon úgy fest, hogy nem fog zökkenőmentesen menni: Zsura Zoltánnak az előző években megkötött "üzletekért" is tartania kell a hátát, akár több ügy is előbújhat. A termálprojekt is napirendre kerülhetA projekttel van egy másik gond is. Párhuzamosan több energetikai pályázaton is befutó volt a kisváros, így több a hő, mint a fogyasztó, kétséges, hogy teljesíthetők a milliárdos pályázatban vállaltak. Egyelőre maradt idő, de csak nagy kreativitással lehet hőpiacot találni a Viharsarokban. Tavaly márciusban foglalkozott a hvg.hu a tótkomlósi projekttel, bár akkor még el sem indult a beruházás, arra voltunk kíváncsiak, hogy a hétezer lakosú, jellemzően magánházas kisvárosban mennyire lehet kapós a termálfűtés. Akkor a helyiek úgy tudták, majd ingyen köthetnek az elkészült vezetékre, de azóta kiderült, hogy erre senki nem vállalt garanciát. Így már kevésbé lelkesek a lakosok, kérdés, hogy a nyolcszáz tervezett rákötésből mennyi valósul meg, ha százezreket kell majd fizetni háztartásonkéntA tervek szerint a termálvízzel nemcsak a lakosok, de az intézmények energiáját is biztosították volna, és egy 14 hektáros üvegházat is építenének. Most úgy néz ki, hogy jó, ha az üvegházból lesz valami, viszont akkor a pályázatban vállaltak majd fele ködbe vészAz intézmények fűtése azért eshet ki a tervezett fogyasztói körből, mert Tótkomlós egymást követő három évben négy energetikai pályázatot is elnyert, ebből hárommal egy-egy önkormányzati, illetve állami oktatási intézmény energetikai felújítását hozhatják tető alá, de a termálprojekt is pont ezeket írta be a pályázatába. Az intézmények így a termálrendszerre nem csatlakozhatnak, mert azokban is uniós forrásokból folyik egy energetikai felújítás, amelyhez öt évig nem nyúlhatnak hozzá. A négy energetikai pályázat sorában a harmadik volt a nagy termálprojekt, tehát Tótkomlós előző vezetése még akkor is adott be egy intézményi korszerűsítési beruházást, amikor már tudták, hogy a termálfűtést oda is be kellene vezetni. Az önkormányzat és egy magáncég közös projektcéggel vágott bele a projektbe, Tótkomlós 100 ezer forintért jutott 25 százalékos üzletrészhez, ami akkor kedvezőnek látszottÚgy tudjuk, hogy a magáncég kivásárolná az önkormányzati részt, de ebben nincs előrelépés. Egyelőre úgy néz ki, hogy a balhét is együtt fogják elvinni, ha úgy alakul, de a projekt megvalósítására, a járványügyi meghosszabbítással együtt, még van idő, hogy kibogozzák a szálakat. | https://hvg.hu/gazdasag/20200526_Simonka_haverok_korabbi_stiklijei_sodorhatjak_el_az_ellenzeki_polgarmestert | https://web.archive.org/web/20210227152053/https://hvg.hu/gazdasag/20200526_Simonka_haverok_korabbi_stiklijei_sodorhatjak_el_az_ellenzeki_polgarmestert | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-korabbi-vezetes-stiklijei-sodorhatjak-el-a-polgarmestert-totkomloson | HVG | hungarian-news | 2020-05-26 11:02:00 | [] | [
"Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány",
"Tótkomlós Város Önkormányzata"
] | [
"Békés megye",
"Tótkomlós"
] | [
"támogatás",
"EU",
"szociál",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
50,763 | A letelepedésikötvény-biznisz kulcsfigurája támogatta Mészáros Lőrinc alapítványát | A volt felcsúti polgármester két alapítványt is létrehozott az elmúlt években, melyekkel a környékbeliek lakhatását és tanulmányait támogatja. Az eddig jól prosperáló szervezetek tavaly azonban már nagyon felemás évet zártak. | A mára Magyarország egyik leggazdagabbja címet birtokló Mészáros Lőrinc az elmúlt néhány évben két alapítványt is létrehozott. Az elsőt, a Mészáros Alapítványt még 2016 szeptemberében jegyezték be, a Vál-völgyi Fiatalokért Alapítványt bő egy évvel később, 2017 decemberében. Mindkét szervezettel főként a környékbelieket kívánta támogatni a volt felcsúti polgármester: a helyiek lakhatását vagy épp a fiatalok tanulmányait támogatja pályázatos formában elnyerhető anyagi támogatásokkal.
Nyugodtan kijelenthető, hogy eddig a két alapítványnak bőven volt miből támogatni a környékbelieket, mivel százmilliós nagyságrendben jutott támogatásokhoz különféle gazdasági szervezetektől. Tavaly azonban valami megváltozott, míg a Mészáros Alapítvány hozta a korábbi számokat a beszámolók alapján, addig a Vál-völgyi Fiatalokért Alapítványnál megtört a lendület. De nézzük sorban!
A Mészáros Alapítvány fő célja, hogy ösztöndíjjal támogassa a felsőoktatásban résztvevő helyi (felcsúti, alcsútdobozi, kajászói, tabajdi, vértesacsai és váli) tanulókat. Hogy 2019-ben hány tanuló részesülhetett ösztöndíjban, arra vonatkozóan a közhasznúsági jelentésben sem találtunk információkat. Mindenesetre bár nagyjából a korábbi harmadára csökkent a szervezet egyéb bevétele tavaly, még így is 173 millió forintnyi összbevételt tudott felmutatni. Ebből 150 millió forint egyéb bevétel, 23 millió forint pedig a pénzügyi műveletek bevételeként került elszámolásra.
2018-ban még ez a teljes bevétel 463 millió forint volt, melyből több cégnek köszönhetően 460 millió volt az egyéb bevétel. Az alapítványt nem kevés összeggel segítette meg a West Hungária Bau Kft., az Épkar Zrt. és a Build It Mérnökiroda Kft. 2019-re a támogatói lista egyszereplősre redukálódott: a 150 millió forint a Debt-Invest Kft.-től érkezett.
A társaság annak a Boros Attilának a tulajdonában van, akit a letelepedésikötvény-biznisz egyik kulcsfigurájának tartanak és sajtóinformációk szerint Rogán Antal köréhez sorolható. Boros Attila volt az, aki létrehozta a kínaiaknak kötvényt áruló Hungary State Special Debt Fundot.
A Mészáros Alapítvány a 173 millió forintos bevétellel szemben az előző évinél több, 149 milliós ráfordítást számolt el, így végeredményben 24 milliós tárgyévi eredményt könyvelhettek el az előző évi 342 millióval szemben.
A bevételek és ráfordítások mellett ugyanakkor az alapítvány mérlege is említésre méltó folyamatokról árulkodik. A jelek szerint 2018-ban 494,4 millió forint értékben vásároltak értékpapírt, amiből 2019-ben 164,4 millió forintnyit vagy eladtak, vagy lejárt a futamideje. Utóbbi magyarázat lehetne a 23 millió forintos pénzügy műveleteken elért bevételre is az eredménybeszámolóban. Itt egyébként alapvetően nem tartós befektetési céllal vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat tüntetnek fel, többek között például részesedéseket kapcsolt vállalkozásban vagy állampapírokat.
A Mészáros Alapítványhoz hasonlóan a Vál-völgyi Fiatalokért Alapítvány is bevásárolhatott állampapírokból 2018-ban, hiszen szintén 494,4 millió tűnt fel ezen a soron, amitől 2019-ben aztán teljes egészében meg is vált a szervezet. Az értékpapírok lenullázódása mellett más - talán sokkal fontosabb - sorok is lenullázódtak. Miközben 2018-ban még 379 millió forintnyi egyéb bevétel érkezett a kasszába, tavaly ez csupán 1000 forint volt. A korábbi százmilliós adományokat juttató "baráti" cégek mintha eltűntek volna. 2018-ban a West Hungária Bau Kft. mellett a FÉSZ Zrt. utalt nem kevés összeget az alapítvány számlájára.
Azonban hiába gyakorlatilag nullára estek vissza a bevételek, a támogatási tevékenység még folytatódott, hiszen egyéb ráfordításként 208 milliót számoltak el. Mindennek eredménye lett az is, hogy az előző évi 101 milliós pozitív eredmény 216 milliós mínuszba fordult 2019-ben. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/a-letelepedesikotveny-biznisz-kulcsfiguraja-tamogatta-meszaros-lorinc-alapitvanyat.html?utm_source=rss&utm_medium=referral | https://web.archive.org/web/20231218041511/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/a-letelepedesikotveny-biznisz-kulcsfiguraja-tamogatta-meszaros-lorinc-alapitvanyat.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-letelepedesikotveny-biznisz-kulcsfiguraja-tamogatta-meszaros-lorinc-alapitvanyat | mfor.hu | hungarian-news | 2020-07-21 21:24:53 | [
"Boros Attila",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Build It Mérnökiroda Kft.",
"Debt-Invest Kft.",
"Épkar Zrt.",
"FÉSZ Építő Zrt.",
"Hungary State Special Debt Fund (HSSDF)",
"Mészáros Alapítvány",
"Vál-völgyi Fiatalokért Alapítvány",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"civilek",
"klientúra"
] | [
"Letelepedési kötvény-biznisz"
] |
50,764 | Vádat emeltek Töröcskei István volt bankvezér ellen | A Zala Megyei Főügyészség vádat emelt a mára felszámolás alatt álló Széchenyi István Hitelszövetkezet igazgatóságának és cenzúrabizottságának volt elnökei és tagjai ellen, köztük Töröcskei István jobboldali üzletember ellen – értesült a 24.hu. | A Zala Megyei Főügyészség vádat emelt a mára felszámolás alatt álló Széchenyi István Hitelszövetkezet igazgatóságának és cenzúrabizottságának volt elnökei és tagjai ellen, köztük Töröcskei István jobboldali üzletember ellen – értesült a 24.hu.
Az ügyészség megkeresésünkre közölte, a vádirati tényállás lényege szerint az ügy nyolc érintett vádlottja 2012-ben és 2013-ban a hitelkihelyezésekkel kapcsolatban megszegte vagyonkezelői kötelezettségét és 500 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott. A társaság pénzügyi beszámolói szerint ezekben az években Töröcskei volt a zalaegerszegi székhelyű hitelszövetkezet igazgatósági elnöke.
Az ugyanakkor fontos, hogy ez az ügy nincs összefüggésben a Széchenyi Banknál zajló eljárással, amelyben bűnszervezetben elkövetett hatmilliárd forintos károkozással gyanúsítják Töröcskeit és társait, és ami miatt egy hónapja letartóztatta a rendőrség a korábbi bankvezért.
A 2014-ben, csaknem egyszerre becsődölt hitelszövetkezet és bank ügye közt mindössze Töröcskei István személye az átfedés: ő mindkét ügyben érintett. Előbbiben vádlottként, utóbbiban gyanúsítottként.
A Széchenyi István Hitelszövetkezet körülbelül hatezer betétessel rendelkezett, működési területe jellemzően Zala megye és környéke egy részét ölelte fel. Piaci részesedése ugyanakkor nagyon csekély volt a hitelintézeti szektorban. Töröcskei 2009 júliusától töltötte be a pénzintézet igazgatósági elnöki posztját, egészen 2014 november 6-ig, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) visszavonta a hitelszövetkezet működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki az intézményhez. Ezután már nem volt megállás, nem sokkal később a társaság felszámolási eljárás alá került.
A pénzintézet betéteseit az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kártalanította. Összesen 2705 károsultnak 8,9 milliárd forintot fizetett az OBA. Ezek háromnegyede magánszemély volt. Érdekesség, hogy Töröcskei István egy ideig az Államadósság Kezelő Központ vezetője volt, amely éppen a kártalanító szervezet, az OBA vagyonát is kezelte.
Figyelemre méltó körülmény, hogy mind a Széchenyi Hitelszövetkezet, mind a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. története majdnem hat évvel ezelőtt ért véget, mégis mindkét ügyben szinte egyszerre jutottak eredményre a nyomozóhatóságok. Előbbi ügyben május végén született vádemelés, utóbbiban pedig júniusban gyanúsították meg a bankvezetőket. Mégis a Széchenyi Banknál történtek miatt aggódhat jobban Töröcskei, ugyanis ha bebizonyosodik a hatmilliárd forint kárértékre bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés bűntette, egészen biztosan súlyos büntetés várhat a pénzintézet alapító-tulajdonosára.
Az bizonyos, hogy a Széchenyi Bank ügyében érintettek a lehető legnagyobb titokban próbálják tartani a részleteket. Egyelőre például azt sem sikerült kideríteni, hogy ki Töröcskei István jogi képviselője. Az ügy Mészáros Lőrinc ügyvédjét is elérte, Vörös József szintén gyanúsítottja bankügynek, ám az ő védője sem járult hozzá, hogy a bíróság kiadja a nevét a sajtónak.
Kiemelt kép: MTI/Mohai Balázs | https://24.hu/belfold/2020/07/22/torocskei-istvan-vademeles-zalaegerszeg-szechenyi-istvan-hitelszovetkezet-bank/ | https://web.archive.org/web/20230805142302/https://24.hu/belfold/2020/07/22/torocskei-istvan-vademeles-zalaegerszeg-szechenyi-istvan-hitelszovetkezet-bank/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadat-emeltek-torocskei-istvan-volt-bankvezer-ellen | 24.hu | hungarian-news | 2020-07-22 00:00:00 | [
"Töröcskei István",
"Vörös József"
] | [
"Széchenyi Bank",
"Széchenyi Hitelszövetkezet"
] | [
"Zala megye"
] | [
"csődbűntett",
"ítélet/döntés",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra"
] | [
"Széchenyi Bank-ügy"
] |
50,765 | Kiszedett mindent és még annál is többet Mészáros Lőrinc a cégéből | A nemzet gázszerelője és felesége 50 százalékos tulajdonában lévő Hungarikum Kft. egy év alatt az árbevételét és a nyereségét is csaknem megduplázta. A profitot teljes egészében fel is vették a tulajdonosok, amelyhez hozzácsapták még az előző évi eredménytartalékot is, így a Mészáros-házaspár markát közel 1,3 milliárd forint osztalék ütötte. | Kiugró éve volt a tavalyi a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-nek. Árbevétele 4 milliárd 453 millió lett, szemben a 2018. évi 2 milliárd 402 millióval – ez 85 százalékos növekedés. Az árbevétel túlnyomórészt biztosítóktól befolyt jutalékbevételből állt – derül ki a cég most közzétett tavalyi éves beszámolójának kiegészítő mellékletéből. Ami egy biztosításialkusz-cégnél teljesen természetes, hiszen abból él, hogy biztosítók termékeit közvetíti ki. Nyeresége pedig abból származik, hogy egy alkusz költségei – az üzletág sajátosságaiból fakadóan, ahol a tevékenységet nem terhelik jelentős rezsikiadások – általában jóval elmaradnak az árbevételétől.
Márpedig a Hungarikum a tavalyi évet 2 milliárd 584 milliós adózott nyereséggel zárta, ami csaknem 60 százalékos árbevétel-arányos profit. A cég három tulajdonosa – Mészáros Lőrinc és felesége, valamint a Keszthelyi Erik által száz százalékban birtokolt Keszthelyi Holding Zrt. – úgy döntöttek, hogy a nyereséget teljes egészében kiveszik a cégből, sőt, még a 4,5 milliós eredménytartalékot is. Annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány miatt a Magyar Nemzeti Bank kifejezetten azt ajánlotta, hogy a tulajdonosok az idén ne vegyék ki a nyereségüket a cégükből, vagy legalábbis az erről szóló döntést halasszák el szeptember 30-áig, amíg tisztulhat a kép a jövőről.
A biztosítási alkuszként akkor már éveken át tevékenykedő Keszthelyi Erik még 2010 májusában vásárolt üzletrészt a Hungarikum jogelődjében, az Optimál-GB Biztosítási Alkusz Kft.-ben, majd a tulajdonostársait kivásárolva 2012-ben annak egyedüli gazdájává vált. A céget 2015-ben keresztelte át Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-re.
Mészáros Lőrinc a feleségével együtt 2018-ban szállt be a Hungarikumba, 50 százalékot vásárolva a Keszthelyi által 2015-ben alapított Keszthelyi Holding Zrt.-től (amely azonban 50 százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkezik).
Keszthelyi Erik érdekeltsége az alapvetően állami vállalatok, részben önkormányzatok számára kiközvetített szerződések révén meglehetősen agresszíven terjeszkedett: míg 2014-ben még a tizedik legnagyobb hazai független biztosításközvetítő volt, addig ma már a német OVB-csoport magyar leánya mögött a második.
Felvásárlási lázban
A Hungarikum a korábbi években több alkuszcéget is felvásárolt. 2019-es beszámolója szerint tavaly két tranzakciót hajtott végre: megvette a HUNPartner Kft.-t, míg az UFS Group Kft-ben 90 százalékos részesedést szerzett.
Az már az idei év fejleménye, hogy februárban az Agenta-Consulting Kft.-t HUNBankbiztosítás Közvetítő Kft.-re keresztelte át, alig két és fél hónappal később, május elején pedig a Takarék Csoport központi bankja, az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 25 százalékos részesedést vásárolt a HUNBankbiztosítás Kft.-ben. A Takarékbankot – a beszállásáról kiadott közlemény indoklása alapján – az vihette rá az üzletre, hogy országos fiókhálózatában a harmadik negyedévtől immár nemcsak egy bizonyos, hanem akár valamennyi hazai biztosító termékét értékesítheti, lakosságit és vállalatit egyaránt.
Ígéretes lehetőség előtt
A Takarék Csoport szerepvállalását ugyanakkor az is magyarázhatja, hogy – mint arról beszámoltunk – Mészáros Lőrinc közel 25 százalékban tulajdonos a CIG Pannónia Biztosítóban, s épp most készül arra, hogy megszerezze e cég többségét. Amelyet követően aztán ígéretes lehetőség nyílhatna meg a CIG előtt: értékesíthetné a termékeit a Takarékbank, MKB és Budapest Bank egyesüléséből majdan létrejövő megabank együttesen mintegy 1,9 milliót számláló ügyfelének. | https://privatbankar.hu/cikkek/vallalat/kiszedett-mindent-es-meg-annal-is-tobbet-meszaros-lorinc-a-cegebol.html | https://web.archive.org/web/20230203063644/https://privatbankar.hu/cikkek/vallalat/kiszedett-mindent-es-meg-annal-is-tobbet-meszaros-lorinc-a-cegebol.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiszedett-mindent-es-meg-annal-is-tobbet-meszaros-lorinc-a-cegebol | mfor.hu | hungarian-news | 2020-07-22 11:43:50 | [
"Keszthelyi Erik",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"HUNBankbiztosítás Közvetítő Kft. (Agenta-Consulting)",
"Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.",
"Keszthelyi Holding Zrt.",
"Magyar Takarékszövetkezeti Bank"
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"biztosítók/biztosítás"
] | [] |
50,766 | Nincs olyan jó helyzetben az Indamedia, hogy következmények nélkül bedarálhassa az Indexet | Az Index főszerkesztője, Dull Szabolcs június végén egy, szinte a teljes szerkesztőség által szignált cikkben jelezte, hogy veszélyben van a hírportál függetlensége. A következő hetekben több cikkben is lehetett olvasni arról, hogy az Index hirdetési felületeit kezelő, a 2018-as választások után kormányközeli kezekbe kerülő Indamedia milyen gazdasági eszközökkel tudja és akarja kivéreztetni az Indexet, magához idomítani a hangvételét. Megnéztük az Igazságügyi Minisztérium által üzemeltetett, nyilvánosan elérhető cégadatbázisban az Indamedia-csoport és az Index elmúlt néhány évben kiadott pénzügyi beszámolóit, kiegészítő határozatait, hogy legalább a számok terén lássuk, mekkora mozgástere van az Indamediának egy ilyen, fentebb feltételezett gazdasági háborúhoz, illetve mekkora ütést tud benyelni az Index anélkül, hogy napi működése veszélybe kerüljön. | Az Index tulajdonosváltásainak kálváriáját talán nem kell részletesen bemutatni a médiapiac iránt komolyabban érdeklődő olvasóknak, de aki ezzel nincs tisztában, kattintson az Index tulajdonviszonyait taglaló cikkünkre, vagy görgessen a cikk végén található gyorstalpaló keretes írásunkig.
Amit mindenképpen tudni kell:
Az Index igazgatótanácsa több, a portál napi működését érintő tervezetet is tárgyalt, az egyiket Pusztay András, az Index Zrt. azóta lemondott vezérigazgatója terjesztette be, a másikat a külsős tanácsadóként megbízott Gerényi Gábor. A két tervezet egyikét se fogadta el az igazgatótanács, Pusztayt ezért felkérték egy olyan struktúra kidolgozására, amelynek alapját Gerényi terve adta (Pusztay ennek hatására lemondott, mint ahogy azóta utódja is). Dull Szabolcs, az Index főszerkesztője, aki igazgatótanácsi tagi tisztéségben részt vett ezen a megbeszélésen, ezt követően egy cikkben kongatta meg a vészharangot, és kimondta: veszélyben az Index függetlensége. Dullt ezért az akciójáért kitették az igazgatóságból, mondván, üzleti titkot szivárogtatott.
Az Index hirdetési felületeit is értékesítő Indamedia-csoport jelenlegi tulajdonosai Vaszily Miklós és Ziegler Gábor.
Az Indexet felügyelő Magyar Fejlődésért Alapítványt tulajdonló NP Nanga Parbat 17 Zrt.-n 50-50 százalékban osztozik Bodolai László, az MFA vezetője és a Vaszily-Ziegler páros.
Vaszily a 444.hu megkeresésére néhány hete azt nyilatkozta, hogy „nincs szándék második Origót csinálni, de arra sincs szándék, hogy az Index átsodródjon a túloldalra, és harciaskodjon, akár az Indamediával, vagy a lapvezetéssel szemben, és állandósuljon a mostani állapot. Annak üzleti kára lesz, ami senkinek sem jó. Az lenne jó, ha maradna, ami volt, normális újság“.
Egy nyilatkozat persze önmagában nem mond semmit egy ilyen komplex ügyben, és természetesen nem lehet lesöpörni az asztalról az Index megregulázásának kormányoldalról érkező vágyát sem, azért, mert Vaszily Miklós azt mondta, hogy ez nem cél. Ebben a helyzetben az első – és jelenleg egyetlen –, amit tehetünk, az az, hogy tisztán pénzügyi szempontból megvizsgáljuk az Indamedia-csoport és az Index helyzetét, hogy lássuk, egyáltalán van-e olyan erőpozícióban az Indamedia, hogy valóban megtörhesse az Indexet.
Az Indamedia erős, az Index gyenge?
Az egyik érv szerint mivel az Indamedia kezeli az Index hirdetési felületeit, az Index ki van szolgáltatva az időközben „ellenséges“ kezekbe kerülő sales house-a kénye-kedvének. Az okfejtés az, hogy az Indamedia megteheti, hogy lezárja a pénzcsapokat, amellyel a magát 90-95 százalékban hirdetési bevételből fenntartó hírportál működését el lehet lehetetleníteni. A másik érv pedig az, hogy az Indexnek egyáltalán nincsenek tartalékai, és ha megszűnik a beáramló hirdetési pénz, akkor lényegében azonnal be kell zárni.
Lássuk hát először az Indamedia-csoport, majd az Index.hu Zrt. nyilvános pénzügyi beszámolói alapján megrajzolt helyzetét! (Az utolsó közzététel a 2019-es pénzügyi évre vonatkozik, tehát az idei évre tényadatok nem állnak rendelkezésre.)
Az Indamedia Network Zrt. (ez lett a Cemp-x Online Zrt. utódvállalata – a szerk.) egy olyan ernyővállalat, amely összefogja magát a sales house-t, azaz az Indamedia Sales Kft-t, valamint különböző, a historikusan is a CEMP/Indamediához tartozó kiadóvállalatokat. Ezek a Napi.hu, a Femina Média, a Totalcar és a Port.hu, valamint az informatikai fejlesztőcég, az Inda Labs Zrt. A cégek pénzügyi helyzetét egyrészt az alább látható grafikonokon (bevétel, illetve nyereség terén), másrészt a pénzügyi beszámolók kiegészítő határozatainak kivonatolásával mutatjuk be.
A beszámolókból látszik, hogy az Inda-csoport összes tagja meredeken növelte eredménytartalékát (a rendelkezésre álló készpénzállományt). Például az Indamedia Sales 2018-as nyeresége nagy részét félretette, így 2019 végére az eredménytartaléka 29 millióról 487 millió forintra nőtt, miközben tulajdonosa, az Indamedia Network Zrt. 2019-ben 80 millió forint osztalékot vett ki, ezt viszont azon az oldalon már nem vették ki, a beszámoló alapján ez az osztalék a holding eredménytartalékába került, amely egy év alatt 1,6 millió forintról 135 millióra nőtt. Hasonlón tett a Port.hu, a Femina Média (56 millióról 138 millió forintra) és az Inda-Labs is (1,8 millióról 99 millió forintra).
A Napi.hu és a Port.hu teljesítménye talán a leggyengébb. Előbbi forráshiánnyal küzd, kötelezettségei 30 millió forinttal 86 millióra emelkedtek, a könyvvizsgáló megállapítása szerint a „tőkeszerkezet az előző évhez képest a külső források felé tolódott el”, ami valószínűleg azt jelenti, hogy a vállalatnak kölcsönt kellett felvennie, de nem derül ki, hogy pénzintézettől vagy cégcsoporton belül. Jelentősen nőttek az anyagjellegű (155-ről 180 millió forintra) és a személyi ráfordítások (106-ról 133 millióra), innen nézve kisebb csoda, hogy egyáltalán tudtak nyereséget termelni úgy, hogy a bevételük csak 20 millió forinttal volt több 2018-hoz képest. A Port.hu-nál pedig amiatt főhet a tulajdonosok feje, hogy a hirdetési bevétel 237-ről 168 millió forintra esett vissza 2018-19 között, ami már jelzi, és ha hozzávesszük, hogy 2017-ben még 318 millió, 2016-ban pedig 342 millió hirdetési bevételük volt, már jól látszik az erős negatív tendencia. A két cég gyengülő teljesítménye pedig az eredményességre is rányomja a bélyegét.
A Totalcarnál csökkenő hirdetési bevétel (152-ről 139 millió forintra), de növekvő egyéb árbevétel (48-ról 64 millió forintra) látható, alapvetően stabil és teljesen kiegyensúlyozott működés jellemzi az autós portált.
A Femina Médiánál meg kell jegyezni, hogy tavaly szeptemberben beolvadt a cégbe a Divány.hu, ami nemcsak a cég tőkéjét, hanem a hirdetési bevételt is jócskán megdobta: a Femina Media 2018-hoz képest 219-ről 293 millió forintra tudta növelni a reklámokból származó bevételét. A cég kibővült portfóliója (Femina.hu, Divány.hu, Retikül, Női friss, Sóbors.hu) révén az Index után a második számú taggá lépett elő.
Az Inda-Labs 616 millió forintnyi bevételéből 398 millió forintot kapcsolt vállalkozástól nyertek, miközben 2018-ban ez még csak 120 millió forintot tett ki. Ezzel párhuzamosan a profit minimálisra csökkent: a 2018-as 64 millióból 2019-re 243 ezer forint maradt, bár nem tudni, hogy cégcsoporton belül hogyan csoportosították a pénzeket, illetve vegyük hozzá, hogy120 millióval nőtt a személyi költség a cégben, miközben 24-ről 40 főre nőtt az állomány.
Lássuk most az Index gazdasági állapotát:
A működésből származó árbevételük 3 éve enyhén esik, de hozzá kell tenni, hogy 2014-15 környékén még bő 2 milliárdos forgalmuk volt. Az Index forgalma ugyanakkor az egyéb bevételeivel (könyvértékesítés, pályázati és olvasói támogatások) együtt stabilnak mondható. Az Index nyeresége 2017-18 között némileg megrogyott (99 millióról 43 millióra csökkent), de 2019-ben már ismét 61 millió forintot ért el (a korábbi években szintén volatilis volt, 2014-ben például 275 millió, 2013-ban viszont csak 13 millió forint nyereségük volt).
Az eredménytartalék 2019-ben 91-ről 100 millió forintra nőtt, a lekötött tartalék 20-ról 25 millióra, majdnem 100 millióval, 350 millió forintra nőtt a követelésük (kinnlevőség), míg a személyi ráfordítások 553-ról 610 millió forintra nőttek.
Az Index egyéb bevételek címén 230 millió forintot szerzett, ebből 184 milliót egyéb bevétel címszóval könyveltek el, valószínűleg itt érhető tetten az olvasói hozzájárulásokból származó bevétel.
Arra nézve nincsenek adatok, hogy mennyi a cég reklámbevétele, talán azért, mert valóban 100 százalék körüli összeg jön hirdetésből (még egyszer, az értékesítésből származó bevételt tekintve, mert egyéb bevételből volt még 230 millió). Ezt a könyvvizsgálat úgy fogalmazza meg, hogy „az értékesítés nettó árbevétele egymástól jelentősen különböző tevékenységek, szolgáltatások szerint - annak homogenitása miatt - nem bontható meg”.
Az Index legnagyobb problémája talán, hogy még a Spéder-érából örökölt egy jelentős, 270 millió forintos kölcsönt, amit az Indamedia (akkor még CEMP) adott az Indexnek, és amelyből még mindig hátra van nagyjából 180 millió forint (legalábbis a Media1 számításai alapján). Az Index, pontosabban az MFA ezt az Indexből kivett osztalékból fizeti évről évre az Indamediának, arra nézve viszont nincs információ, hogy meddig tart a kölcsön futamideje, mert Bodolai László üzleti titokra hivatkozva nem válaszolt a Media1 ezt firtató kérdésére. Tehát bár a kölcsön részleteiről nem sokat tudunk, alapvetően az Index joggal tekinthet veszélyforrásként adósságára.
Béreslegény mezítláb ment szántani
Egy Index nélküli Indamedia még jóindulatúan fogalmazva is sokadrangú szereplővé válna az egyre kiélezettebb, és egyre több szereplővel működő online reklámpiacon. Ha tehát azt a narratívát vesszük alapul, hogy az Indamedia ki fogja csinálni az Indexet, akkor valójában ez egyet jelent azzal, hogy a tulajdonosok a saját cégcsoportjuk sírját is megásták, vagy legalábbis sokkal kedvezőtlenebb helyzetbe kormányozzák magukat, mint ha az Index is a portfóliójukban lenne.
Sokan sok váddal illették már Vaszily Miklóst, de azzal nem, hogy egy önálló akarat nélküli stróman lenne, aki tűzön-vízen át végrehajtja a kormány akaratát. Tagadhatatlan a szerepe az MTVA áramvonalasításába, amely fellépése óta ha sokat nem is, azért ellépett a felelős gazdálkodási szervezet szótári fogalma irányába – még ha nem is szabad szem elől téveszteni azt a nyilvánvaló tényt, hogy a közmédia ép ésszel felfoghatatlan, évi 90 milliárd forint körüli állami támogatással működik. Talán nem véletlen az sem, hogy Andy Vajna halála után rábízták a TV2 Csoport borzasztó pénzügyi mutatóinak gatyába rázását is, ami már a 2018-as évben meghozta gyümölcsét, 2019-ben pedig ismét nyereséges maradt a vállalat, amire tényleg időtlen idők óta nem volt példa.
Ha az Indamedia-csoport bedarálja az Indexet azzal, hogy nem visz oda hirdetést, vagy visszatartja a jussát, azzal kétféleképpen is maga alatt vágja a fát: visszatartott bevétel esetén azt bíróságon valószínűleg minden további nélkül behajthatná az Index. Ha pedig nem visz oda reklámot a sales house, az egyszeri hirdető joggal kérdezhetné meg, hogy miért nem? Senki nem menne bele egy olyan konstrukcióba, ami (elérés szempontjából) másodvonalbeli portálokon keresztül szedné össze a szerződésben vállalt megjelenésszámot, miközben a portfólió zászlóshajója parlagon hever: ezer más lehetőséget találhat a hirdető, ahol vonzóbb feltételekkel hirdetheti el a pénzét, és ezen lehetőségek között szerepel a nemzetközi óriáscégek felületein való még hangsúlyosabb jelenlét. Az Index gazdasági megrendszabályozása indirekt módon a hazai online hirdetési piac további torzulását eredményezheti a Google és a Facebook javára.
Harmadrészt pedig mivel Vaszily Miklós és Ziegler Gábor nemcsak az Indamediában, hanem az Index anyacégében is 50 százalékos tulajdonos, valójában saját vállalkozását darálná be. Nem valószínű, hogy a vállalatirányítási wunderkindként elkönyvelt Vaszily vállalná annak ódiumát, hogy politikai megrendelésre két cégét is tönkretegye.
Ami az Index forrásnélküliségét illeti: egy ekkora hírportál működése rengeteg pénzzel jár, tehát a tartalékában lévő nagyjából 150 millió forint készpénz valójában csak 1-2 havi működést fedezne. Ugyanakkor ennek a pár hónapnak a zavartalan működése is kulcsfontosságú lehet, ha az Index más bevételforrások után akarna nézni. Nem szabad persze figyelmen kívül hagyni 1. az Indamedia által adott, még mindig 180 millió forint körüli hitelt, 2. a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesést sem, hiszen valószínűleg egyik – nem kitartott – sajtótermék sem úszta meg ennek negatív hatását: az elmaradó hirdetéseket, az ebből fakadó forráshiányt, a munkatársak fizetésének csökkentését, kényszerszabadságolását vagy éppen elbocsátását. Ezek a folyamatok egyelőre nagyrészt a színfalak mögött zajlanak, tényleges hatását csak a következő tavaszon benyújtott pénzügyi beszámolókban lehet tetten érni – rosszabb esetben a mindennapi valóságban, az Index görgetése közben. | http://kreativ.hu/kreativ_online/cikk/nincs_olyan_jo_helyzetben_az_indamedia__hogy_kovetkezmenyek_nelkul_bedaralhassa_az_indexet | https://web.archive.org/web/20210226071634/http://kreativ.hu/kreativ_online/cikk/nincs_olyan_jo_helyzetben_az_indamedia__hogy_kovetkezmenyek_nelkul_bedaralhassa_az_indexet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nincs-olyan-jo-helyzetben-az-indamedia-hogy-kovetkezmenyek-nelkul-bedaralhassa-az-indexet | Kreatív | hungarian-news | 2020-07-22 16:53:56 | [] | [
"Indamedia Sales Kft.",
"Index.hu Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
50,767 | Két év börtönt kapott a sebészfőorvos, aki a hálapénzt kevesellve még több pénzt kért a pácienseitől | Két év letöltendő börtönbüntetésre, és három év közügyektől való eltíltásra ítélte a Kúria azt az ortopéd sebészfőorvost, aki a TB támogatott műtétekért további pénzeket szedett be a pácienseitől, írja a Fővárosi Főügyészség a közleményében. | Két év letöltendő börtönbüntetésre, és három év közügyektől való eltíltásra ítélte a Kúria azt az ortopéd sebészfőorvost, aki a TB támogatott műtétekért további pénzeket szedett be a pácienseitől, írja a Fővárosi Főügyészség a közleményében.
Az orvos 2009. és 2013. között az egyik budapesti kórházban ortopéd sebészfőorvosként dolgozott, műtéti beavatkozásokat is végzett. Az orvos a jövedelmének kiegészítése érdekében több betegétől is – az egyébként a társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi ellátásért – jogosulatlanul pénzt kért, vagy az általuk önként felajánlott hálapénzt kevesellve, nagyobb összeget kért.
Az orvos többek között arra hivatkozott, hogy a felajánlott harmincezer forintot percek alatt elszórakozza a barátaival, illetve az ötvenezer forint kevés, mert ő gépkocsival jár a Balatonról.
Volt olyan beteg, akivel előre közölte, hogy mennyibe fog kerülni a műtét, és volt, hogy a műtét után határozta meg, hogy mennyi pénzt tart elfogadhatónak a beavatkozásért. Volt olyan eset, amikor a főorvos felhívta a beteg figyelmét, ne felejtse el, megy még vissza varratszedésre, és egyébként is mástól többet szokott kérni. Előfordult olyan is, hogy egy betegének a részletekben történő fizetés lehetőségét is felajánlotta.
Egy másik beteg köszönetképp egy nagyobb értékű könyvet szeretett volna ajándékozni az orvosnak, aki azonban azt visszautasította, egyértelműen utalva arra, hogy a könyv helyett pénzt kér, hiszen a tárgyi ajándékból nem tudja a számára szükséges dolgokat megvenni.
Az orvost elsőfokon kilenc rendbeli, minősített eseti vesztegetés elfogadása miatt két év letöltendő börtönre ítélte, de a másodfokú döntés szerint a vádlott nem minősült önálló intézkedésre jogosultnak, ezért a bíróság az elsőfokon kiszabott két év börtönbüntetést egy év hat hónapra mérsékelte és a végrehajtását négy évre felfüggesztette, emellett pénzbüntetést is kiszabott.
A jogerős döntés ellen a Fővárosi Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Kúriához, amelyben kérte az önálló intézkedésre jogosultság, mint minősítő körülmény megállapítását és letöltendő szabadságvesztés kiszabását. A Legfőbb Ügyészség az indítványt fenntartotta, a Kúria pedig helyt adott annak.
A Kúria megállapította, hogy az egészségügyi beavatkozás díját a kórház állapítja meg, azt vagy a beteg vagy az egészségbiztosítás fizeti, az eljáró orvos azonban külön nem kérhet ellenszolgáltatást, mert az jogtalan előnynek minősül. Egy főorvos pedig a beteg irányába önálló intézkedési jogkörrel bír, ezért ha jogtalan előnyt kér, cselekménye súlyosabban minősül.
A Kúria az orvost két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte és három évre eltiltotta a közügyektől, valamint az orvosi foglalkozás végzésétől is. | https://444.hu/2020/07/23/ket-ev-bortont-kapott-a-sebeszfoorvos-aki-a-halapenzt-kevesellve-meg-tobb-penzt-kert-a-pacienseitol | https://web.archive.org/web/20230131201532/https://444.hu/2020/07/23/ket-ev-bortont-kapott-a-sebeszfoorvos-aki-a-halapenzt-kevesellve-meg-tobb-penzt-kert-a-pacienseitol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-ev-bortont-kapott-a-sebeszfoorvos-aki-a-halapenzt-kevesellve-meg-tobb-penzt-kert-a-pacienseitol | 444 | hungarian-news | 2020-07-23 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"ítélet/döntés",
"egészségügy",
"hálapénz"
] | [] |
50,768 | Több milliárdos áfacsalással gyanúsítják a luxusautóból maszkot osztogató férfit | Húsz év börtönt is kaphat az a férfi, aki egy Lamborghiniből osztogatott maszkokat a járvány alatt Győrben. A NAV gyanúja szerint ugyanis több milliárd áfát csalt el. | Húsz év börtönt is kaphat az a férfi, aki egy Lamborghiniből osztogatott maszkokat a járvány alatt Győrben. A NAV gyanúja szerint ugyanis több milliárd áfát csalt el.
A győri születésű, de már Budapesten élő István azzal került be az újságokba még áprilisban, hogy Lamborghini és Bentley luxusautókkal vitt maszkokat a győri kórháznak és az idősotthonoknak.
István akkor azt nyilatkozta a Kisalföldnek:
„Nekem mindig is nagyobb öröm adni, mint kapni, ezért is magam viszem el a maszkokat az intézményekbe. Mindig is olyan voltam, hogy amíg mások csak beszélnek én addig cselekszem. Csak azt sajnálom, hogy akkor vettem meg őket, amikor az egekben volt az áruk, most abból a pénzből sokkal többet tudnék vásárolni.”
A múlt héten viszont kiderült, hogy a maszkok magas ára ellenére valószínűleg sokkal többre is futotta volna.
A NAV nyomozása szerint egy Budapest és Győr környéki cégeket irányító bűnbanda az Európai Unióból nettó áron vásárolt élelmiszeripari termékeket – főként sajtot, csokoládét, kávét – és azt Magyarországon nagykereskedőknek, szállodai beszállítóknak adta tovább. Az árut negyedévente cserélődő, bukó cégeken keresztül szerezték be, ezek pedig vagy nem nyújtottak be bevallást, vagy fiktív adatokkal, így csökkentve a haszonhúzók fizetendő adóját. Ennek a bűnszervezetnek volt a tagja az adományozó István is.
A nyomozás szerint több tízezer tonna élelmiszer került rajtuk keresztül különböző vendéglátóhelyekre és a hazai boltok polcaira. Több mint egymillió magyar éves sajtfogyasztását tudták garantálni.
A NAV és a TEK akciója két napig tartott és összesen 85 helyszínen tartottak kutatást. A bizonyítékok beszerzése mellett a győri nyomozók luxusautókat, illetve jelentős összegű készpénzt is foglaltak, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak. A biztosított vagyon értéke megközelíti a másfél milliárd forintot.
A nyomozók 24 gyanúsítottat hallgattak ki, közülük 5 főt őrizetbe vettek, letartóztatásukat a Budai Központi Kerületi Bíróság elrendelte.
István luxusautóinak lefoglalásáról még videó is készült: | https://444.hu/2020/07/23/tobb-milliard-afat-csalt-a-luxusautobol-maszkot-osztogato-ferfi | https://web.archive.org/web/20230208065720/https://444.hu/2020/07/23/tobb-milliard-afat-csalt-a-luxusautobol-maszkot-osztogato-ferfi | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-milliardos-afacsalassal-gyanusitjak-a-luxusautobol-maszkot-osztogato-ferfit | 444 | hungarian-news | 2020-07-23 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"élelmiszeripar",
"adó",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
50,769 | Kaptak egy 20 milliárdos megbízást, majd három nap múlva bejelentették, hogy megveszi a céget az állam | Több mint egy éve tárgyaltak az Alföldi Nyomda állami megvásárlásáról, miközben a cég gigamegrendelést kapott későbbi vevőjétől. | Bár információink szerint már közel két éve egyeztettek az Alföldi Nyomda állami felvásárlásáról, a tranzakciót mégis épp három nappal azt követően jelentették be, hogy a debreceni cég aláírt egy 20 milliárdos állami megbízásról szóló szerződést. A megállapodást ráadásul épp azzal a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-vel (Kello) kötötték, amely most megveszi a nyomdát. Az állami cég és az Alföldi tehát egy időben egyeztetett a nyomda bevételének alsó hangon harmadát-negyedét adó gigaüzletről és a cég eladásáról.
Egyre nagyobb biznisz a tankönyv
A hatalmas tankönyvnyomtatási megbízás, amiről július 7-én írták alá a szerződést, nem előzmény nélküli, hiszen már az elmúlt években is ugyanaz a hat cégből álló konzorcium szállított a Kellónak, amellyel most is megállapodott. Ez egyébként azt is jelenti, hogy nem minden tankönyvre szánt adóforint az Alföldi Nyomdának megy, más cégek is részt vesznek az ügyletben.
A debreceni vállalat szerepe ebben a bizniszben azonban több okból is fontosabb, mint a partnereié. Egyrészt 8-9 milliárdos éves bevételükkel alapból messze ők a legnagyobbak a hat cég közül, másrészt az Alföldi a konzorcium vezetője is. Utóbbi ugyan normál esetben nem feltétlenül jár együtt privilégiumokkal, itt azonban igen. Az elmúlt évek bevételi számai alapján elég egyértelműnek tűnik, hogy a munka dandárját ők végzik, és úgy tudjuk, hogy a többiek között is ők osztják le a feladatokat. A vállalat meghatározó szerepét jól mutatja, hogy a mostani szerződés aláírásakor a konzorciumot alkotó összes céget az Alföldi Nyomda tulajdonosa és igazgatóságának elnöke, György Géza képviselte.
A tankönyves megbízások jelentőségét az adja, hogy – bármennyire is abszurdul hangzik – jelenleg ezek a legjobban fizető munkák a piacon. A könyvnyomtatás kifejezetten tőkeigényes, ráadásul a szektorban elég nagy a verseny, így az elmúlt években a tevékenység nem kecsegtetett túl nagy hozammal. A nem éppen piaci tankönyvnyomtatás azonban nem fizetett rosszul, esetenként az átlagos hozam másfélszeresét is el lehetett érni vele. Nem véletlen, hogy a nyomdák próbáltak nem kimaradni ebből a bizniszből.
Ami most az eddigieknél is látványosan nagyobb lett. Legutóbb ugyanis még csak 8,5 milliárd forintra szerződött a Kello a nyomdákkal, pedig az a megállapodás is ugyanúgy három évre szólt, mint a mostani. Azaz
a tankönyvnyomtatási biznisz 2017 óta nagyjából a két és félszeresére hízott.
Ez még úgy is jelentős növekedés, hogy az akkori szerződés egy 20 százalékos opciót is tartalmazott, de a keret még ezzel együtt is kevés lett, így az idén tavasszal módosítani kellett a megállapodást. Bár az eredeti szerződésben mi nem találtunk olyan passzust, amely erre lehetőséget biztosít, a felek március végén ennek ellenére megnövelték a keretösszeget, méghozzá nem is kevéssel, összesen 15 milliárd forintra. A mostani 20,8 milliárd azonban még ehhez képest is majdnem 40 százalékos ugrás.
Furcsa párhuzamos tárgyalások
A konzorcium tagjai arról nem számolnak be külön, hogy az üzletből kinek mekkora szelet jut, György Géza azonban a napokban azt nyilatkozta, hogy náluk készül a legtöbb tankönyv, a bevételüknek pedig a 25-30 százalékát adja ez a szegmens. Mivel a cég tavalyelőtt 8, tavaly 8,8 milliárdos forgalmat hozott össze, ez azt jelenti, hogy eddig évi 2-2,7 milliárd forintot hozott nekik az állami megbízás, azaz a teljes tankönyvpénz fele maradhatott náluk. Ha a munkából a jövőben is hasonló arányban veszik ki a részüket, akkor
a szűk két hete aláírt szerződés 10 milliárd forintos bevételt hozhat az Alföldi Nyomda számára.
Ennek a cég működése szempontjából egyértelműen kulcsfontosságú szerződésnek az aláírása után három nappal jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a tankönyveket megrendelő Kello nemcsak hogy megveszi az Alföldi Nyomda Zrt. 97,7 százalékát, de a tranzakciót a kormány ezzel a lendülettel nemzetstratégiai jelentőségűnek is minősítette.
Az időzítés minden szempontból furcsa. Már önmagában az a helyzet is kifejezetten érdekes, hogy egy állami cég úgy tárgyal egy piaci szereplő megvásárlásáról több mint egy évig, hogy közben az adott cég létét meghatározó tízmilliárdos nagyságrendű megbízásról is egyeztetnek. A feleket megkérdeztük, hogy hogyan nézett ki ez a folyamat, ki kezdeményezte a kapcsolatfelvételt, és miként zajlottak a tárgyalások, de a Kello későbbre ígért válaszokat, György Géza pedig – a kormányzati indoklást idézve – mindössze annyit mondott, hogy az eladásra a tankönyvellátás biztonsága érdekében volt szükség. A többi kérdésünkre üzleti titokra hivatkozva nem kívánt válaszolni.
Milyen ellátásbiztonság?
Az ugyanakkor biztos, hogy a koronavírus-járvány az Alföldi Nyomda Zrt.-t is megroppantotta. A kijárási korlátozás a könyvpiacot különösen érzékenyen érintette. A könyv, újság és papíráru kiskereskedelmi forgalma az átlagnál is jóval nagyobb mértékben, kétharmadával esett vissza áprilisban, és még májusban is csak az egy évvel korábbi felére rúgtak az eladások. Ha nem is azonnal, de ez nyilván a könyvnyomtatással foglalkozó cégekhez is elér, ezek megrendeléseit is erősen visszafogja.
Az Alföldi Nyomda Zrt. már a legutóbbi, még 2019-ről szóló beszámolójához is hozzáfűzött egy rövid kommentárt a kilátásokról, illetve a járvány hatásairól. Ebben azt írták, hogy elég érzékenyen érintette a vállalatot a kialakult helyzet, március végén a megrendelésállomány, valamint a várható árbevétel jelentős, alsó hangon 600-700 milliós visszaesésével számoltak*A vállalatnál egész pontosan úgy fogalmaztak, hogy a mérlegfőösszeg 10 százalékát meghaladó csökkenéssel kalkulálnak. A mérlegfőösszeg tavaly 6,8 milliárd forint volt..
A vélhetően leginkább érintett május-július közötti időszakban azonban a céget épp a tankönyvmegrendelések segíthették ki. A Kellóval kötött szerződésekben ugyanis azt írták, hogy az évi 1000 és 1400 közötti egyedi megrendelés jelentős részét május 1. és július 25. között adja majd le az állami cég, és ezek leszállítására sincs túl sok ideje a nyomdáknak, hiszen minden egyedi megrendelést 28 napon belül teljesíteni kell. Az idén pedig könnyen lehet, hogy a szokottnál is nagyobb részét tartja magánál a tankönyvmegrendeléseknek az Alföldi, és a munka csak egy kisebb részét adja tovább a konzorciumi partnereknek. Erre utal legalábbis, hogy György Géza a napokban arról beszélt:
az idén a 13 millió tankönyvből 12 milliót nyomtatnak Debrecenben.
Vagyis pont akkor kellett a tankönyvek miatt csúcsra pörgetni a termelést, amikor összeomlott a könyvkereskedelem. Ennek megfelelően az Alföldinél nem is volt szükség elbocsátásokra, sőt az adóhatósághoz leadott adatok alapján a vállalatnál májusban kissé még többen is dolgoztak, mint februárban.
Kívülről ugyan nehéz megítélni egy cég aktuális likviditási és vagyoni helyzetét (az érintettek pedig ugye erről sem kívántak nyilatkozni), de a fentiek fényében összességében
a tankönyvellátás biztonságára hivatkozni jelenleg nem tűnik túl megalapozottnak.
Egyrészt a tárgyalások jóval a koronavírus-helyzet előtt kezdődtek, másrészt az idei tankönyvek egy jelentős részét elvileg már le kellett szállítania a nyomdáknak, és így az Alföldinek is, harmadrészt pedig eddig valószínűleg pont az állami megbízások tartották víz felett a vállalatot.
Milliárdos ár és egy értékes ingatlan
Az állami felvásárlás tehát – különösen most – elég nehezen érthető, az azonban biztos, hogy a kisebb nyomdákat az eddigieknél is kiszolgáltatottabbá teszi. Mostantól ugyanis már nem egy piaci szereplő, hanem az állam, egészen pontosan a Kello dönthet arról, kik részesülhetnek a tankönyvbizniszből.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a könyvtárellátó mennyit fizet az Alföldi Nyomdáért, de egész biztosan milliárdos tételről van szó. Ágazati szakértők szerint a vállalat jövedelemtermelő képessége alapján
5-6 milliárd forint lehetett a még megindokolható vételár, bár ennyit egy nem állami, hanem piaci szereplő szinte biztosan nem adott volna a cégért.
Összehasonlítási alapként a tőzsdén is jegyzett egykori Állami Nyomda (ANY Nyrt.) szolgálhat, amit jelenleg valamivel több mint 18 milliárd forintra értékel a piac. Ez a vállalat azonban az elmúlt években mind eredményben, mind árbevételben a három-négyszeresét hozta annak, amit az Alföldi Nyomda fel tudott mutatni. Ez alapján inkább 4-5 milliárd lehet utóbbi cég reális értéke. Vagy talán még ennél is kissé kevesebb, ugyanis az ANY Nyrt. hatékonyabban működik, legalábbis az egy alkalmazottra vetített hozzáadott érték náluk jóval magasabb.
Ami némileg bekavarhat, az az Alföldi Nyomda vagyona, azon belül is az az elég értékes ingatlan Debrecen belvárosában, ahol jelenleg az üzemük is működik. A több mint három hektáros telek minden bizonnyal milliárdokat ér*Ennél viszont jóval alacsonyabb összegen tartják nyilván a könyveikben., aminél egész biztosan tudnak olcsóbban új telket vásárolni a város külterületén, ha az új tulajdonos a költözés mellett dönt. Más kérdés, hogy a költözés egy nyomdánál azért annyira nem egyszerű művelet, és komoly költségekkel is jár.
Érdekesség, hogy a nyomdának egyébként abban a debreceni labdarúgócsapatot működtető DVSC Futballszervező Zrt.-ben is van részesedése, aminek többségi tulajdonhányadát az együttes élvonalból történő kiesése után épp most vette meg a város. Ha az állam és a helyi önkormányzat üzletelni akar az Alföldi különböző eszközeivel, akkor ennek az egyébként tényleg minimális tulajdoni hányadnak is lehet jelentősége.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA karantén nem az olvasásról szól: hatalmas visszaesés a könyvpiaconA webshopok nem tudták kompenzálni a boltzárat: áprilisban 65-75 százalékkal csökkent a könyvpiac forgalma. A fizetések jelentős mértékben csökkentek. | https://g7.hu/vallalat/20200717/kaptak-egy-20-milliardos-megbizast-majd-harom-nap-mulva-bejelentettek-hogy-megveszi-a-ceget-az-allam/ | https://web.archive.org/web/20221126094544/https://g7.hu/vallalat/20200717/kaptak-egy-20-milliardos-megbizast-majd-harom-nap-mulva-bejelentettek-hogy-megveszi-a-ceget-az-allam/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kaptak-egy-20-milliardos-megbizast-majd-harom-nap-mulva-bejelentettek-hogy-megveszi-a-ceget-az-allam | G7 | hungarian-news | 2020-07-17 15:25:00 | [] | [
"Alföldi Nyomda Zrt.",
"Kello Könyvtárellátó Nonprofit Kft."
] | [] | [
"oktatás",
"könyvkiadás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
50,770 | Kezd felpörögni az atomerőmű építése, 50 millióból készítik fel a Paks II Zrt.-t | Úgy tűnik, elég masszívan átalakíthatják a paksi atomerőmű bővítését felügyelő céget az új blokkok építésének megkezdése előtt. A Paks II Zrt. ugyanis közel 50 millió forintot költ arra, hogy a következő fél évben egy jogi iroda segítsen kialakítani a társaságnál a megfelelő szervezeti struktúrát. | Úgy tűnik, elég masszívan átalakíthatják a paksi atomerőmű bővítését felügyelő céget az új blokkok építésének megkezdése előtt. A Paks II Zrt. ugyanis közel 50 millió forintot költ arra, hogy a következő fél évben egy jogi iroda segítsen kialakítani a társaságnál a megfelelő szervezeti struktúrát.
Sukoró, Simicska, Paks
A megbízást tárgyalásos közbeszerzésen elnyerő Dentons Réczicza Ügyvédi Iroda egyébként nem teljesen ismeretlen az állami cég számára. A Paks II Zrt. szerződéslistájából (pdf) kiderül, hogy ez az iroda ad nekik jogi tanácsot a megvalósítási megállapodásokkal, illetve az ezekből eredő vitákkal kapcsolatban is, az év végéig összesen 310 millió forintért*Bár nem teljesen egyértelmű, hogy ez milyen időtávra szól, de utóbbi valószínűleg keretösszeg..
Az ügyvédi iroda már korábban is kapott állami megbízásokat, illetve dolgoztak Simicska Lajoshoz köthető cégnek is. Az Origo korábban arról írt, hogy a Réczicza Dentons Europe LLP ügyfele volt az egykori Fidesz-pénztárnok érdekeltségébe tartozó euroAWK plakátcég, és szintén az Origo számolt be arról, hogy a washingtoni
Sukoró-perben is Réczicza István ügyvédi irodája képviselte a magyar államot,
igaz, akkor még nem a Dentons, hanem egy másik nagy nemzetközi iroda itteni partnereként.
A Dentons Récziczától a bővítésért felelős cégnél most azt várják, hogy az iroda szakértői átvilágítsák a vállalatot, és egy olyan struktúrát alakítsanak ki, amelyben rendelkezésre állnak a szükséges erőforrások és kompetenciák, illetve ahol egyértelműek a felelősségi körök. Mindezt ráadásul rendkívül gyorsan el kell kezdeniük, a tender kiírása szerint ugyanis a szerződés napokban esedékes aláírását követően öt napon belül elő kell állniuk egy végrehajtási tervvel.
Az ügyvédi iroda egyébként neves tanácsadócégeket utasított maga mögé a tenderen. A Deloitte például több mint másfélszer nagyobb összegért vállalta volna csak a munkát, a KPMG-t pedig már az eljárás második körére sem hívták meg. Ebben a fordulóban egyébként a Dentons Récziczán és a Deloitte-on kívül még két cég adott be ajánlatot, de a második legalacsonyabb is 11 millió forinttal drágább volt a végül befutó ügyvédi irodáénál.
Már több éves csúszásban van a projekt
A szervezetfejlesztési igény is elég jól mutatja, hogy a beruházás új fázisába lépett. A bővítésben érintett szervezetek június legvégén jelentették be, hogy a Paks II. Zrt. benyújtotta (pdf) az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) a két új blokk létesítésiengedély-kérelmét, illetve az ahhoz kapcsolódó 283 ezer oldal terjedelmű létesítési dokumentációt. Ennek elbírálására elvileg egy éve van a hatóságnak, de legalább ennyire fontos, hogy a létesítésiengedély-kérelem benyújtása után három hónappal kérhetik az OAH-tól a földmunkák elkezdésének engedélyezését.
Kifejezetten az atomerőmű megépítésének érdekében ugyanis még egyetlen kapavágás sem történt Pakson,
holott az eredeti tervek szerint mostanra már egy ideje el kellett volna kezdődnie a munkálatoknak. A folyamat azonban már az elején megcsúszott, a magyar fél magyarázata szerint az elhúzódó uniós jóváhagyás miatt. A kormányban már 2019 elején is másfél-két éves csúszással számoltak, ami 2026-27-es indulást jelentett volna, tavaly év végén azonban a beruházásért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János a Népszavának már 2029-es rajtról beszélt.
Ha maguknak a blokkoknak a kivitelezése egyelőre nem is indult meg, a felvonulási területen már dolgoznak. A Kalocsa TV Süli János beszámolója alapján nemrégiben összegezte a már megkezdett fejlesztéseket. Ezek alapján a
transzformátorállomás már teljesen elkészült,
egy három- és egy négyszintes iroda kivitelezése épp most zajlik, akárcsak
egy 100 fős étkezőépületé, míg
az acél- és betonacél-összeszerelő műhelyre, valamint a hozzá kapcsolódó
fémáruraktárra épp a napokban kapta meg az engedélyt a Paks II Zrt.
A miniszter arról is beszélt, hogy a már megkezdett négy épületből háromnak a kivitelezését bízta magyar cégekre az orosz fővállalkozó. A legzsírosabb falat eddig minden bizonnyal az Erőmű Beruházási Központ (EBK) névre keresztelt nagyobb irodaépület volt, amire maga az állami cég írt ki egy közbeszerzést. A tendert az a West Hungária Bau Kft. nyerte, amely*Egészen pontosan a tulajdonában lévő WHB Befektetési Kft. pár éve 3 milliárd forintot fizetett a miniszterelnöki vő, Tiborcz István közbeszerzéseken hizlalt közvilágítási cégéért, az Elios Zrt-ért. A WHB most ennél kissé alacsonyabb összegért, 2,6 milliárdért vállalta el az EBK tervezését és kivitelezését.
Egyből fizetünk az oroszoknak
Ezek a tételek elég jól mutatják, hogy mostanra azért már egyre komolyabb költségek merülnek fel a paksi bővítéssel kapcsolatban. A beruházást ugye az eredeti tervek szerint orosz hitelből finanszírozta volna a kormányzat, az eredeti indoklás szerint azért is választották verseny nélkül az oroszokat a 4000 milliárdos munkára, mert ők finanszírozást is tettek az ajánlatuk mögé.
A konstrukció szerint a beruházás 20 százalékát fedezi önrészből a magyar állam, az oroszok a többire nyújtanak 30 éves kölcsönt. A gyakorlatban azonban ez utóbbit eddig a magyar fél nem vette igénybe, egész pontosan minden alkalommal előtörlesztette azt, mivel jelenleg piaci alapon kedvezőbben lehet hitelhez jutni, mint amit nagyjából hét éve Moszkva ajánlott.
Úgy tudjuk, hogy az eddig bevett gyakorlaton a koronavírus-válság ellenére sem kíván a kormányzat változtatni, és
továbbra is azt tervezik, hogy amíg kedvezőek a piaci feltételek, addig kiváltják az orosz kölcsönt.
Más kérdés, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatbázisa szerint tavaly március óta nem hívtunk le a Vnyesekonombanktól pénzt. Akkor egy 144,5 millió eurós összeget könyveltek le az ÁKK-nál.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKilencvenmilliárdért építi meg az új Duna-hidat Paksnál a kormány kedvenc útépítőjeA hídra főleg a paksi atomerőmű bővítése miatt van szükség, és 25 kilométernyi utat is építhet hozzá a Duna Aszfalt a következő három évben. | https://g7.hu/vallalat/20200717/kezd-felporogni-az-atomeromu-epitese-50-milliobol-keszitik-fel-a-paks-ii-zrt-t/ | https://web.archive.org/web/20221006160824/https://g7.hu/vallalat/20200717/kezd-felporogni-az-atomeromu-epitese-50-milliobol-keszitik-fel-a-paks-ii-zrt-t/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kezd-felporogni-az-atomeromu-epitese-50-milliobol-keszitik-fel-a-paks-ii-zrt-t | G7 | hungarian-news | 2020-07-17 15:32:00 | [] | [
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"energia",
"atom",
"építőipar",
"klientúra"
] | [
"Paks II"
] |
50,771 | Nem létező projekt után fizetett a BKK 300 milliót tanácsadásra | A Zöld Terasz Kft.-nek a BKK e-jegy tanácsadói szerződésén kívül nem is volt más érdemi bevétele. Összesen 760 milliót utalt a fővárosi cég. | Elképesztően jó feltételekkel sikerült leszerződnie néhány éve a BKK-val egy ingatlan bérbeadásra létrehozott vállalkozásnak. A szerződéses feltételek alapján akkor is havi 18 millió forintot kell kapniuk 2,5 éven át, ha időközben a projekt is megszűnik, és így már tennivaló sem akad.
A BKK valaha volt talán legösszetettebb informatikai- és eszközfejlesztési projektje, és egyben az egyik legnagyobb pénznyelő botránya volt az e-jegy rendszer bevezetésének kudarca. Ennek levezényléséhez olyan céggel szerződtek tanácsokra, amelynek semmi tapasztalata nem volt hasonló nagyságrendű, nemzetközi mércével is jelentős projekt menedzselésében. A tanácsadói díj az aktuális szerződési feltételek szerint a 800 millió forintot közelíti, ami az eredetileg tervezett 13,8 milliárd forintos e-jegy projekt értékének 6 százaléka – ami kirívóan magas, főleg ha számításba vesszük, hogy a projekt sikere nem szerepelt a feltételek között.
A budapesti e-jegy rendszer egészen látványosan bukott meg: hiába költöttek el rá 8,6 milliárd forintot, semmi nem valósult meg belőle, és alig maradt a projekt után olyan eszköz, amit a jövőben bármire is fel lehetne használni.
Az új fiúkkal érkeztek
A BKK-nak külön csapata volt az e-jegyrendszer előkészítésére 2010 óta, akik közül sokan az informatikai piacon működő cégektől érkeztek. Ők nemzetközi tenderben kiválasztották a német Scheidt & Bachmann (S&B) céget a projektre, és 2014 októberében szerződtek egy olyan konstrukcióban, amiben a rendszer tervezése, fejlesztése, kivitelezés és öt éves működtetése is a cég feladata volt.
Nem sokkal később, 2014 decemberében Tarlós István leváltotta a BKK éléről Vitézy Dávidot, majd a következő közel egy évben az e-jegy projekt vezetője és a csapat nagy része távozott a cégtől. Itt már látszott, hogy komoly gondok vannak. A projektre rálátó forrásaink a német S&B-ről hamar kiderült, hogy nem képes és nem is akarja befejezni a projektet, igaz, egy olyan szerződésmódosítást kiharcoltak, ami megemelte a teljesítés nélkül adható előleget.
Az abban az időben Dabóczy Kálmán vezette BKK sem volt ura a helyzetnek, hiába nem látták a kiutat a projektnél, ahelyett, hogy lezárták volna, inkább csak mindig egy-egy évet toltak a határidőn. Egy dologban viszont nem tétlenkedtek: újabb jelentős összegű szerződéseket kötöttek.
A Zöld Terasz Kft.-vel 2015 novemberében kötöttek szerződést mérnöki szolgáltatásokra. A szerződés másfél oldalon át vezeti le, hogy miért is nem közbeszerzési eljárás keretében, hanem verseny nélkül választotta ki a BKK a céget erre a feladatra. (Többek között arra hivatkoznak, hogy közszolgáltatási feladataik ellátásához szükséges a tanácsadó szerződtetése, ami erősen megkérdőjelezhető.*A nem működő rendszer nélkül pontosan ugyanúgy működne a budapesti közlekedés, mint egyébként.)
Ezt a megállapodást a Zöld Terasz Kft. és a SecurIT Kft. konzorciumával kötötték, az előbbi 70 százalékos részesedéssel bírt a konzorciumban. A “Minőségbiztosítási szolgáltatások nyújtására az elektronikus jegyrendszer bevezetéséhez kapcsolódóan” tárgyú szerződést ekkor maximum 40 millió forintos keretösszeggel írták alá, és azzal a feltétellel, hogy amennyiben hasonló tárgyban új szerződést köt a BKK, akkor érvényét veszti.
A szerződést a BKK IT és gazdasági vezetője írta alá, a neveket a közérdekű adatkérés során kitakarták. Ám azt tudni lehet, ekkoriban Horváth János volt a cég gazdasági vezérigazgató-helyettese, az aláírás alapján pedig Merth Balázs lehetett az informatikai vezető, akinek 2015 áprilisa óta volt aláírási joga.
Ezt követően egy évvel új megállapodás született: a BKK 2016. október 17-én szerződött le immár csak a Zöld Terasz Kft.-vel egy közbeszerzés eredményeként. Az új szerződés tárgy az “AFC (elektronikus jegyrendszer) Projekt megvalósításához kapcsolódó független mérnöki feladatok ellátása” lett.
A szerződést 18 hónapra kötötték meg, 12 hónap opcióval. Tehát eredetileg lejárt volna 2018. április 17-én. Ám az opciót olyan trükkösen foglalták a szerződésbe, hogy az automatikusan meghosszabbodik, ha az e-jegy projektet nem adják át a Zöld Terasztól független ok miatt. Ekkor ugyan még élt a szerződése a BKK-nak az e-jegy projektre, de nem haladt a projekt, és már ekkor is sokan kételkedtek, hogy valaha megvalósulhat-e. A Zöld Terasz Kft. azonban levélben felhívta a BKK figyelmét, hogy a csúszás nem miattuk van, ezért 2019. április 17-ig meghosszabbodott a szerződés.
Sőt, még az opció lejárta után sem gondolt senki arra, hogy a havi 18 milliós szolgáltatás nem hozta meg a várt eredményt. 2019. február 12-én ugyanis meghosszabbították a szerződést 2020. június 15-éig. Ez azért különösen érdekes, mert a BKK vezetése 2018. november 21-én felmondta a szerződést az e-jegy megvalósításával megbízott Scheidt & Bachmann-nal. Azóta már e-jegyrendszer projekt sincsen, az új nevén Fővárosi Viteldíjrendszer (FVR) kidolgozásán dolgoztak.
Egy olyan feladatra hosszabbítottak szerződést, ami ekkor már hónapok óta nem létezett, hiszen felmondták a szerződést.
Épeszű indokot erre igen csak nehéz találni, különösen hogy a teljesítéshez kellett volna egy kivitelező, akinek a munkáját ellenőrizhették volna. Arról nem tudni sokat, hogy milyen munkát végzett a Zöld Tearsz. Pedig nem kevés pénzről van szó: másfél évig, egészen idén áprilisig összesen 302 millió forint számlát fogadott be a BKK úgy, hogy a projekt, amire szerződtették a mérnököt, megszűnt.
Mindeközben a BKK vezetését a 2019. októberi választások után új vezetés vette át. Lapunknak nyilatkozva az azóta már menesztett Varga Ivett is kiemelte, hogy
az egész e-jegyrendszer projekttel kapcsolatban az előző városvezetés feljelentést tett, folyamatban vannak az ügyészségi és rendőrségi vizsgálatok.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdos bukás fenyegeti a járvány miatt a budapesti közlekedéstÉrdemi fővárosi közlekedésfejlesztés nem lesz a kormány támogatása nélkül, miközben a turisták eltűnése is jelentős érvágás - mondja a BKK vezérigazgatója.
Tehát egy kiemelten csalás-gyanús, közel 10 milliárdos közpénzért semmilyen kézzelfogaható eredményt nem szállító projektnél, amivel kapcsolatban ügyészségi és rendőrségi nyomozás zajlik, senkinek nem tűnik fel, hogy egy cég havonta úgy nyújt be 18 milliós számlát, hogy igazából már nem is létezik a projekt, amin dolgoznia kellene.
A Zöld Terasz Kft.-nek mindenesetre bomba üzlet volt a tanácsadás. A BKK-tól közérdekű adatként kikért kimutatások alapján az elmúlt öt évben 760 millió forintot fizettek ki a cégnek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHatmilliárdos gödörből kell kihúzni Tarlósék elfuserált projektjétMég a tesztkapukat is leszerelik a bedőlt e-jegyrendszer után, 8,6 milliárdért cserébe két szervere és pár kétséges hasznú szoftvere marad a BKK-nak.
Az S&B a BKK-tól összesen 7,6 milliárd forintot kapott meg, így az ő munkáját felügyelő mérnöki, tanácsadói feladatokra a Zöld Terasznak ennek tizedét fizették ki. A cég árbevételi adatait érdemes a BKK-s kifizetésekkel is egybevetni, és jól láthatóan alig volt más bevétele a cégnek:*A cég 2018-ban még egy 11,5 milliós közbeszerzési megbízást is kapott a BKK-tól, ezt is figyelembe vettük.
A Zöld Terasz Kft.-t 2005-ben alapították ingatlanforgalmazásra, és 2016 júniusától váltottak profilt, ekkortól a mérnöki szolgáltatás a főtevékenységük. Nyilvános honlapja nincs a vállalkozásnak. Az e-jegy projekt előtt egy állami mérnöki megbízásuk volt, a szintén BKK-s Futár projekten dolgoztak: egy 21,5 milliós munkában vettek részt konzorciumi társként 2013-ban.
A cégnél 2016 májusig ketten dolgoztak, a BKK-s munka 7 főre emelte a létszámot. 2018 májusától már csak hatan, 2019 februárjától négyen, 2020 áprilisától pedig senki sem dolgozik a cégben. Tehát a 760 milliós bérből maximum 7 fő bérét kellett állni.
322 millió forintot azonban alvállalkozónak fizetett ki a cég, így a munka 42 hónapja alatt fejenként havi másfél millió forint jutott a hét főre a mérnöki-tanácsadói munkára. Ennyi pénzért feltehetően már találtak volna olyan projektmenedzseri-tanácsadó céget is, amelyik jelentősebb tapasztalattal rendelkezik.
A Zöld Terasz tulajdonosa Megyesi László, akinek több ingatlanos cége is volt, ezek között számos felszámolás és kényszertörlés alatt. Ügyvezető volt abban a WK Mélygarázsépítő Kft.-ben, ami még 2007-ben tervezett mélygarázst a Nagymező utcába, ami éveken át tartó botrányokba keveredett. A Zöld Terasznak leányvállalata is van, az MNP Controll Kft, amely 2018-ban 7 milliós eredményt ért el, 2019 december 23-tól a NAV végrehajtási adatbázisában szerepelt.
Az alvállalkozói munkákkal megbízott GVSX Kft.-ről már többet tudni. 2019. februárjáig 6 alkalmazottjuk volt, azóta 10-11. Tulajdonosa és ügyvezetője Sipos Gyula. A cégnek azonban valóban van közlekedésfejlesztési tapasztalata, ők készítették 2015-ben a Budapest Közút Integrált Közlekedésszervezési és Szabályozási Rendszerét (IKSZR), amivel 400 kamera képe alapján tudják a forgalmat és a buszsávokat figyelni és büntetéseket kiszabni.
A GVSX közel 850 millió forintnyi közbeszerzést nyert el a fővárosi közlekedési cégektől az IKSZR rendszer fejlesztésére és üzemeltetésére. Ehhez hasonló rendszert épít a rendőrség is, ők 35 ezer kamerát kötnének össze országosan a Szitakötő rendszerben. Az erről szóló közbeszerzést 350 millió forintos áron június 10-én nyerték el.
A BKK-s e-jegyrendszer és a rendőrség sem áll annyira távol egymástól: a kirúgott Varga Ivett élettársa, Nagy Zsolt korábban részt vett a Hagyó Miklós elleni nyomozásban az egykori Népszabadság cikke szerint. A rendőrségtől pedig kimagaslóan magas, havi 1,1 milliós fizetéssel a BKV-hoz került tanácsadóként a 2010-es fideszes választási győzelmet követően, majd a BKK-nál az e-jegyrendszerrel foglalkozott.
Hiába a nyomozói tapasztalat, az e-jegyrendszer ismételt átvizsgálása, új feljelentést nem tett sem a BKK, sem a főváros új vezetése. Még azt se vették észre, hogy már bedőlt projektre fizetnek százmilliós költségeket.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLegkésőbb év végétől nincs, aki üzemeltesse a BKK jegyautomatáitA cég jegybevételének 60 százaléka származik az automatákból, így elég komoly problémát okozna ezek kiesése. A szerződés azonban úgy tűnik, végleg lejár. | https://g7.hu/kozelet/20200721/nem-letezo-projekt-utan-fizetett-a-bkk-300-milliot-tanacsadasra/ | https://web.archive.org/web/20221126093819/https://g7.hu/kozelet/20200721/nem-letezo-projekt-utan-fizetett-a-bkk-300-milliot-tanacsadasra/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-letezo-projekt-utan-fizetett-a-bkk-300-milliot-tanacsadasra | G7 | hungarian-news | 2020-07-21 15:36:00 | [
"Dabóczi Kálmán",
"Tarlós István"
] | [
"Budapesti Közlekedési Központ (BKK)",
"Scheidt & Bachmann"
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"tanácsadás",
"gazdálkodás",
"közlekedés",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"BKK botrányos e-jegyrendszere"
] |
50,774 | Őrizetbe vették Zimbabwe egészségügyi miniszterét | Az AFP francia hírügynökség csütörtöki értesülése szerint a Magyarországon bejegyzett Drax Consult SAGL nevű cég 20 millió dolláros szerződéshez jutott Zimbabwében felhasznált Covid-19-tesztek és védekező felszerelések szállításáért. | Őrizetbe vették Obadiah Moyo zimbabwei egészségügyi minisztert, akit várhatóan szombaton állítanak bíróság elé azzal a váddal, hogy törvénybe ütköző módon egy kétes hírű egészségügyi vállalattal kötött több millió dollár értékű szerződést a koronavírus-járvány elleni harchoz szükséges egészségügyi termékek szállítására – közölte az MTI.
A zimbabwei korrupcióellenes hatóság pénteken vette őrizetbe a tárcavezetőt az egyre terebélyesedő botrány közepette. A helyi sajtó szerint Moyo olyan céget választott ki, amely a védőfelszereléseket, illetve a koronavírus-teszteket túlzottan magas áron kínálta a kormányzatnak. A cég árlistáján a szájmaszkok darabja például 28 dolláros (8600 forint) áron szerepelt. A hararei vezetés a közfelháborodás nyomán felmondta a szerződést.
Emmerson Mnangagwa elnök egyik fia közleményben volt kénytelen tagadni kapcsolatát a céggel, miután olyan felvételek jelentek meg a vállalat zimbabwei képviselőjéről, amelyeken az elnök és felesége, illetve a fiai társaságában látható több rendezvényen is.
Delish Nguwaya, a cég képviselője, illetve a zimbabwei gyógyszerbeszerzési hatóság több vezető tisztségviselője ellen már vádat emeltek az ügyben. Nguwayát a többi között azzal gyanúsítják, hogy hazudott a vállalatról, amelyet egy svájci székhelyű gyógyszergyártóként állított be, pedig – a vádirat szerint – mindössze egy tanácsadó cég volt minden tapasztalat nélkül az egészségügyi termékek gyártása terén.
A botrány éppen az egészségügyi dolgozók sztrájkja idején érte a dél-afrikai országot. Az orvosok és ápolók amerikai dollárban követelik fizetésüket, mivel a 750 százalékot meghaladó infláció és a helyi fizetőeszköz összeomlása miatt a bérük gyakorlatilag értéktelenné vált. A folyamatos gazdasági válsággal küzdő országban a legtöbb kereskedő ráadásul amerikai dollárban szabja meg az árakat. Az egészségügyi dolgozók egyben azt is kifogásolják, hogy nincs megfelelő védőfelszerelésük a koronavírussal fertőzöttek ápolására.
Magyar szál
Az AFP francia hírügynökség csütörtöki értesülése szerint a Magyarországon bejegyzett Drax Consult SAGL nevű cég 20 millió dolláros szerződéshez jutott Zimbabwében felhasznált Covid-19-tesztek és védekező felszerelések szállításáért.
Márciusban a magyar hatóságok aggodalmukat fejezték ki a cég számlájára történt kétmillió dolláros gyanús befizetés miatt, amely kiváltotta a Mozgalom a Demokratikus Változásért (MDC) nevű zimbabwei ellenzéki formáció haragját. A párt korrupcióval vádolta meg a hararei kormányt.
Zimbabwében szombatig 479 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, és négyen haltak bele a SARS-CoV-2 nevű vírus okozta szövődményekbe.
Ez a szám azonban feltehetően erősen alábecsült, mivel kevés tesztet végeztek el az afrikai országban, amely a 2000-es évek eleje óta az államot és közegészségügyi rendszert romba döntő súlyos gazdasági válság áldozata. | https://magyarnarancs.hu/kulpol/zimbabwe-miniszter-orizet-130861 | https://web.archive.org/web/20200730093851/https://m.magyarnarancs.hu/kulpol/zimbabwe-miniszter-orizet-130861 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orizetbe-vettek-zimbabwe-egeszsegugyi-miniszteret | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-06-20 05:12:00 | [
"Obadiah Moyo"
] | [
"Drax Consult SAGL"
] | [
"Afrika",
"Zimbabwe"
] | [
"pénzmosás",
"bankok - pénzintézetek"
] | [] |
50,775 | Százmilliós kampánypénzcsalás miatt emeltek vádat kamupártok vezetői ellen Nyíregyházán | Vádat emelt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség egy házaspár ellen, mert a férj és a feleség a 2014-es országgyűlési választások alkalmával 117 millió forintot elcsalt az általa létrehozott párt állami támogatásából. Az MTI információi szerint a Seres Mária Szövetségesei elnevezésű pártról van szó. | Vádat emelt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség egy házaspár ellen, mert a férj és a feleség a 2014-es országgyűlési választások alkalmával 117 millió forintot elcsalt az általa létrehozott párt állami támogatásából. Az MTI információi szerint a Seres Mária Szövetségesei elnevezésű pártról van szó.
Martossy György, a főügyészség megbízott vezetője hétfői, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a vádirat szerint a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével vádolt férjnek és a feleségének is volt egy-egy olyan saját pártja, amely csak formálisan működött, a tagokat ismerőseik közül gyűjtötték össze.
A házaspár 2013-ban egy újabb pártot is alapított, amelynek vezetője egy ismerősük lett, a párt nevében, meghatalmazással azonban a férj járt el. Az új párt a 2014-es országgyűlési választáson 67 egyéni jelöltet állított, így jogosult lett csaknem 300 millió forint állami támogatásra, mely összeget a törvény szerint kizárólag kampánycélra – plakátolás, rendezvénytartás, reklám – lehetett költeni.
Ahogy a pénz megérkezett a párt bankszámlájára, egy részét a férj átutalta felesége pártjának számlájára, az asszony pedig azt nagyrészt tovább utalta férje pártjának bankszámlájára - ismertette a megbízott főügyész. Az átutalások jogcíme mindig "kampánytevékenység" volt, de ezt a vádlottak csak kitalálták.
Megjegyezte, a pénzből a férj 75 millió forintot készpénzben vett fel, felesége szintén vett ki pénzt pártja bankszámlájáról, valamint Budapesten egy ingatlant is vásárolt. A két vádlott 117 millió forintot tulajdonított el a kampányra kapott állami támogatásból.
A házaspárra börtönbüntetés és pénzbüntetés kiszabását, valamint a jogtalanul szerzett vagyon elkobzását indítványozta az ügyészség a bíróságnak – közölte Martossy György.
A vádlottak két ingatlanát már zár alá vették, így a vagyonelkobzás részben biztosítva van. Mivel pedig a bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált pártok papíron még ma is működnek, a megszüntetésüket indítványozta az ügyészség – tette hozzá a megbízott főügyész.
Seres Mária pártjáról még a 2014-es választás alkalmával itt írtunk bővebben. A kamupártok jelenségével lapunk is részletekbe menően foglalkozott számos cikk alkalmával. Később arról is beszámoltunk, mikor Seres Mária már nem csak kamupártok, de kamuoldalak körül is feltűnt. Majd mikor Gulyás Márton tavaly a rablópártok jelenségéről készített tényfeltáró dokumetumfilmet, Seres azt félrevezetőnek tartotta, sérelmezte, hogy szerinte az a pártja helyett a családját sározta be. Gulyás Márton interjúnkban fejtette ki, miért kifejezőbb a kamupártnál a rablópárt kifejezés, milyen volt ezen szervezetek működési mechanikája. | https://magyarnarancs.hu/belpol/szazmillios-kampanypenzcsalas-miatt-emeltek-vadat-seres-maria-es-ferje-ellen-nyiregyhazan-131266 | https://web.archive.org/web/20201022100528/https://m.magyarnarancs.hu/belpol/szazmillios-kampanypenzcsalas-miatt-emeltek-vadat-seres-maria-es-ferje-ellen-nyiregyhazan-131266 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmillios-kampanypenzcsalas-miatt-emeltek-vadat-kamupartok-vezetoi-ellen-nyiregyhazan | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-07-06 05:19:00 | [
"Seres Mária",
"Stekler Ottó"
] | [
"Seres Mária Szövetségesei"
] | [
"Nyíregyháza",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"pártfinanszírozás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"támogatás",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
50,776 | Ahol a szükség | Nyomozást rendelt el a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság februárban a zsadányi önkormányzatnál túlzott gázolaj-felhasználás formájában megnyilvánuló hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt. Az előző faluvezetés több éven keresztül sok millió forint értékben szabálytalanul támogathatta a helyi református egyházközséget. | Költségvetési csalás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folytat a NAV eljárást a Békés megyei Zsadányban a helyi református egyházközség fenntartásában lévő intézményeknél – adtuk hírül február végén. Részben finanszírozási, részben más szempontok miatt az egyház fenntartásába került szinte az összes helyi önkormányzati intézmény, amelyekben visszaélésgyanús cselekmények zajlottak. A gyanú szerint az intézmények térítési díjait a „Teremtőnek felajánlott” adományként „könyvelték el”. Azonban ez az adomány sok esetben minden hónapban mindig éppen annyi volt, mint amennyi az idős- vagy a szociális otthonok térítési díja. Az intézmények átvételével helyben nagy befolyásra tett szert a református lelkészházaspár, Demeter Ottó és felesége, valamint a kis békési falut 1994-től 2019-ig polgármesterként irányító Dudás Árpád. Szegény és kiszolgáltatott emberek lakta községről van szó.
Tavaly egy mocskolódásoktól és hazugságoktól hangos helyi kampány után – ha szoros versenyben is, de – vesztett Dudás Árpád: mindössze tíz vokssal kapott kevesebbet a politikába új szereplőként belépő Marton Sándornál. Marton azonban alig három és fél hónap után, 2020. február 6-án egészségi okokra hivatkozva lemondott. A héttagú új képviselő-testületben Dudás kimaradásával is a negyedszázadon át volt faluvezető hívei maradtak többségben, és a polgármesteri hivatal meghatározó posztjain is az ő emberei ülnek. Mind a képviselők egy része, mind az apparátus megnehezítette az új polgármester munkáját, aki rövid idő alatt felőrlődött ebben a helyzetben. Marton azóta családjával az ország másik végébe költözött.
Február végén április 26-ra írták ki az időközi polgármester-választást, ám az időközben kitört koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet miatt ezt elhalasztották. A voksolás új időpontját a helyi választási iroda a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül tűzi ki. A polgármesterségért négyen indulnak függetlenekként, köztük Dudás Árpád is. (Az előzményeket lásd: Adományok Isten dicsőségére, Magyar Narancs, 2020. február 20.)
A bejelentés útja
„Szeretnék bejelentést tenni a tavalyi »túlzott« gázolajfogyasztás miatt, és szeretném, ha eljárnának ez ügyben. Alig van 50 hektár földünk (ti. az önkormányzatnak – B. T.), amit művelünk és a gázolajfogyasztásunk tavaly kb. 22 000 liter volt. Én december 5-én kerültem az önkormányzathoz raktárosnak, már az első héten feltűnt a hatalmas fogyasztás, amit aztán »egyéb eszközökkel« próbáltam visszafogni, sikerült is. 2020 januárjában 2000 litert spóroltam meg, és februárban is elég lesz a 2019 decemberében vásárolt gázolajunk. Tehát ez 2 hónap alatt 3000 liter. Ezzel 1,2 millió forintot tettem le az önkormányzat asztalára, volt, aki megkérdezte, hogy miért vett fel a polgármester raktárosnak, HÁT EZÉRT!!!” – olvasni abban a polgármesternek és a helyi képviselő-testületnek címzett bejelentésben, amelyet Baráth Györgyné tett 2020. január 27-én. Azt is leírta, az önkormányzat traktorainak nincs menetlevele, így a felhasználást visszamenőleg nem lehet ellenőrizni – de szerinte az üzemanyag-vásárlásokat a pénzügyi osztályon vissza lehet keresni. Baráthné szerint, ha ez neki raktárosként egy hét alatt feltűnt, akkor kizárt, hogy a hosszú évek alatt a telephelyvezető mindezt ne észlelte volna. Végül az ügy kivizsgálását és a felelős elleni eljárás megindítását kérte a képviselő-testülettől, hozzátéve, ha ezt nem teszik meg, az ügyészséghez fordul. (Baráthné az októberben győztes polgármester február eleji lemondása után távozott az önkormányzattól.)
Az asszony a levelet maga vitte be a zsadányi polgármesteri hivatalba, ahol azt iktatták. A háromoldalas beadványban az immár volt raktáros táblázatba foglalva mutatta ki az önkormányzat tavalyi teljes gázolajvásárlását. Ebben jelezte, tavaly januárban és februárban, amikor a mezőgazdasági munkák álltak, összesen 3014 liter gázolajat vásárolt a település. Raktárossága idején, 2020 januárjában és februárjában semmi szükség nem volt ilyen nagyságrendű üzemanyag-vásárlásra. A táblázat mellé írt megjegyzésében rögzítette, tavaly július 8. és augusztus 10. között vette a legtöbb gázolajat az önkormányzat, csaknem 4100 litert. Kérdőjellel ezt írta mellé: „Bálázás az egyháznak? 30 000 bála, az önkormányzatnak 3000 bála.”
A lemondott polgármester közlése szerint másnap Demeter Ottó helyi református tiszteletes felkereste őt, míg felesége, Demeter Ottóné tiszteletes asszony Baráthnét. Mindketten a beadványban foglaltakra hivatkozva jelezték, hogy készek rendezni az egyházközség tartozásait. Kérdés, miért érezték találva magukat? Ugyanis a Baráthné-féle beadványban nem szerepelt, hogy az egyház tartozna az önkormányzatnak – ők mégis gyorsan léptek.
„Falun gyorsan terjednek a hírek” – magyarázta a lelkész a Narancsnak, hogyan szereztek tudomást a levélről. A lelkész házaspár – korábbi cikkünkkel ellentétben – ezúttal nyilatkozott lapunknak. Szerintük itt valójában nincs is ügy. Ha megérkezett az önkormányzattól a számla, fizettek, éveken át. „Mindig számlázott az önkormányzat és mi mindig fizettünk, legutóbb tavaly októberben polgármester-választás volt, új ember lett a község vezetője. Ezt követően nem kaptunk számlát, így nem tudtunk fizetni. Ha számlát adtak volna, akkor fizettünk volna, erre ma is készek vagyunk, és akkor nem tartozunk” – magyarázta a kialakult helyzetet Demeter Ottó tiszteletes. Majd azt kérdezte, hogy az egyháznak mi köze lehet az önkormányzat esetleges túlzott gázolajfogyasztásához? Ezt „teljesen fals információnak” nevezte, és leszögezte, nem volt ingyen a bálázás. (Az évi több tízezer bálával az egyház a saját intézményeinek fűtését oldja meg az őszi és a téli időszakban.) Demeter Ottó elmondta, az egyházközségnek is van egy traktora, ők is vettek üzemanyagot, és a bálázást együtt végezték az önkormányzattal. „Mi soha nem kaptunk ingyen semmit.” Azt elismerte, hogy január végén bement Marton Sándor polgármesterhez, mert „hallotta, hogy probléma van a gázolaj-elszámolással”. Hangsúlyozta, az önkormányzati bálázó egyik alkatrészének cseréjét közel félmillió forintért az egyház állta. Végül azt mondta, „amíg az önkormányzat nem ad számlát, addig az egyház sem tud fizetni”.
Ha van ügy, ha nincs, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya ez év február 11-én hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt rendelt el nyomozást. A büntetőeljárás azóta is folyamatban van; lefoglalás nem történt, a zsadányi önkormányzattól a rendőrség iratokat kért be, viszont gyanúsított kihallgatására még nem került sor.
A faluvezetést nem érdekli
Azt követően, hogy február 6-án Marton Sándor lemondott, a képviselő-testület nem foglalkozott a neki címzett gázolajüggyel. Baráthné ezért, ígéretéhez híven, az ügyészségen feljelentést tett, ahol viszont a Sarkadi Rendőrkapitányságra irányították. Ő azonban a sarkadi rendőrökkel szemben elfogultságot jelentett be, így került az ügy Békéscsabára. A megyei rendőr-főkapitányság egy nyomozója a bejelentőt február végén meghallgatta, erről 13 oldalas jegyzőkönyvet vettek fel. A zsadányi képviselő-testület a bejelentés óta eltelt csaknem négy és fél hónapban semmilyen módon nem tárgyalt az ügyről. (A veszélyhelyzet elrendeléséig is lett volna erre másfél hónap, ráadásul március 11. után sem állt meg az élet.)
Pikó István alpolgármester, aki a falubeliek szerint a volt polgármester, Dudás embere, és aki polgármester hiányában jelenleg vezeti a kis békési községet, azt mondta, nem találkozott a beadvánnyal, csak hallott róla. A volt raktáros bejelentését, mint említettük, a polgármesteri hivatalban iktatták. Az alpolgármestert az ügy azt követően sem érdekelte, hogy a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozást rendelt el, és iratokat kért be Zsadányból. A megbízott faluvezető azt fejtegette érdeklődésünkre, hogy „a feladat rászakadt, s lehet, a jövő héten már nem is lesz itt”. Amúgy meg nem érdekli, ő nyugdíjas, 66 éves, „a járványveszély miatt be sem kellene járnia a hivatalba”.
Nem jártunk jobban Juhász Ferencné alpolgármesterrel sem, akit nemrég Pikó nevezett ki. Ő ugyan tud Baráthné beadványáról, de kérdéseinket provokációnak minősítette. Beszélgetésünket azzal zárta rövidre, hogy nem szeretne nyilatkozni, főként nem telefonon.
„A gázolajfogyasztás nem volt túlzott, minden ezzel kapcsolatos kijelentés hazugság” – mondta érdeklődésünkre Dudás Árpád volt polgármester. Az önkormányzatnak egy 3 millió forint értékű bálázója van, amelyet mindenki megelégedésére használnak. Ő is említette, hogy amikor a gép egy fontos alkatrésze meghibásodott, az egyház segített az önkormányzatnak. A forgalmazó AXIÁL-lal a település volt szerződéses kapcsolatban, ezért Zsadány is fizette ki a 450 ezer forintot, de ezt utóbb az egyházközség megtérítette az önkormányzatnak. Arra nincs válasz, hogy a szigorú könyvelési szabályok mellett ezt számvitelileg hogyan sikerült lebonyolítani.
A Narancs felvetésére Dudás elismerte, a község tulajdonában lévő traktoroknak nem volt menetlevelük, de ez megítélése szerint nem probléma, mert a munkanaplókból minden ellenőrizhető. Amikor arra kérdeztünk rá, hogyan zajlott az önkormányzat és a helyi református egyházközség közötti számlázás, akkor a volt polgármester azt mondta, „nem számláztak”, mindig „egyéb módon” rendezték a munka és a szolgáltatás értékét. Amikor jeleztük, hogy az egyház helyi vezetője határozottan számlázásról beszélt, Dudás úgy reagált, hogy „ne forgassuk ki a szavait”, majd rögvest kijelentette, hogy e sorok szerzője „egy hazug ember”. Végül olyan dehonesztáló jelzőt használt, ami egy kocsmai vitában is erősnek számítana. (Dudás Árpád ez év február 23-án, három nappal korábbi zsadányi riportunk megjelenése után minden háztartásba nyílt levelet juttatott el, amelyben hazugsággal és bosszúval vádolt meg, és írásomat arra vezette vissza, hogy a 2014-es tavaszi parlamenti választáson Zsadányban ellenzéki jelöltként kevés voksot kaptam.)
Egyéb pikantériája is lehet az ügynek
„Nem volt számlázás, a munka ellenértékéért biztosan nem így fizetett, ha fizetett az egyház” – mondta a Narancsnak Baráth Györgyné. A bejelentő becslése szerint több évre visszamenően akár 10–20 milliós ingyenmunkát végezhetett az egyébként súlyos forráshiánnyal küzdő önkormányzat a nála jobb anyagi helyzetben lévő egyházközségnek.
Ha a feljelentésben megfogalmazott gyanú a nyomozás során igazolást nyer, akkor egyéb érdekessége is lehet az ügynek – jelezték helyiek. Elképzelhető, hogy a nyári bálázási szezonban napi 10–15 közmunkás feketén dolgozott az egyháznak. A hatályos törvények szerint az egyház kikérhette volna őket a munkaügyi központon keresztül, hiszen még maszekok is kérhetnek ki közmunkásokat, csak akkor nekik kell őket fizetni. Nem kizárt tehát, hogy a korábbi faluvezetés feketemunkára kényszerítette a közmunkásokat. Azt pedig egymástól függetlenül többen megerősítették lapunknak, hogy ebből gyakorta viták és veszekedések voltak, mert senki nem akart menni az egyházhoz bálázni. Ez a munka a helyiek megfogalmazása szerint „nagyon pocsék”, nemegyszer a 35–40 fokos melegben kint, a határban folyt. Vasvillával kellett adogatni a bálákat a több méter magasan megrakott pótkocsira úgy, hogy közben a szalmapor hullott az emberek nyakába és a megizzadt bőrt ez erősen csípi. „A maszekban napi 15 ezret fizettek nekem ezért” – mondta egy volt közmunkás. Nemegyszer szombaton is dolgoztatták őket közmunkásbérért.
Évente akár 30 ezer bála jutott így a zsadányi református egyházközségnek, hogy az intézményeit fűtse. A helyiek többsége szerint ez csak nekik volt jó üzlet. | https://magyarnarancs.hu/belpol/ahol-a-szukseg-130763 | https://web.archive.org/web/20221126160642/https://magyarnarancs.hu/belpol/ahol-a-szukseg-130763 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ahol-a-szukseg | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-06-18 05:32:00 | [
"Demeter Ottó",
"Dudás Árpád"
] | [
"Zsadány Község Önkormányzata"
] | [
"Békés megye",
"Zsadány"
] | [
"hűtlen kezelés",
"egyház",
"feketemunka"
] | [] |
50,777 | A MÁV-ot nem hozza izgalomba, hogy fiktív-e a szakszervezeti elnök milliós szakértése | Miután meghallgatta a MÁV vezetőinek tájékoztatását, az állami vasúttársaság felügyelő bizottsága sem intézkedett azzal a bejelentéssel kapcsolatban, amely szerint a testület egyik tagját, az 5-6 ezer vasutas érdekeit képviselő VDSZSZ Szolidaritás elnökét színlelt szerződéssel foglalkoztatják havi 1,8 millióért. | A MÁV Zrt. felügyelő bizottsága június 3-án tárgyalta saját tagja, Halasi Zoltán – aki egyben a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás (Szolidaritás) szakszervezet elnöke – vasúti foglalkoztatását egy bejelentés miatt, amely azt vélelmezi, hogy Halasi szakértői megbízatása színlelt szerződés.
A beadvány jogtalannak tartja, hogy a MÁV dolgozóit képviselő Szolidaritás négy vezetőjét, köztük az elnökét, a vasúttársaság színlelt szerződéssel humánpolitikai szakértőként foglalkoztatja. A beadvány szerint Halasi járandósága bruttó 1,8 millió forint lehet, vezetőtársaié is 1 millió feletti. Ez akkor nem lenne törvénysértő, ha a munkáltató a szakszervezeti taglétszám után járó munkaidő-kedvezmény javára foglalkoztatná őket, viszont – a vizsgálatot kérő szerint – a négy szakszervezeti vezetőt ezen felül, ettől függetlenül alkalmazza a MÁV. Ezt azért látja jogsértőnek a beadványozó, mert a Munka törvénykönyve az előírtakon túl nem engedi meg az állami társaságoknak a szakszervezetek plusz támogatását. A szakszervezeti vezető tisztségviselők csak a szakszervezeteknek járó munkaidő-kedvezmény terhére mentesíthetők a munkavégzés alól. A Szolidaritás hozzávetőleg 5500 fős MÁV-os tagsága révén nagyjából 15-17 szakszervezeti tag mentesülhetne a munkavégzés alól; a törvény értelmében két tagonként havi egy óra elszámolható. E kedvezményt általában "szétterítik" a tagok között, elsősorban a szakszervezet összejöveteleire tartogatják, hogy minél több tag kaphasson munkavégzés alóli felmentést arra az időre. A vizsgálatot kérő beadvány szerint a Szolidaritás igénybe veszi a munkaidő-kedvezményes foglalkoztatást néhány tisztségviselőjére, és Halasiékat azon felül alkalmazza a MÁV.
A Szolidaritás elöljáróinak munkamentes foglalkoztatása okozott már fejtörést évekkel ezelőtt is, amikor még érvényben volt egy 2014-es megállapodás. A MÁV ebben garantálta, hogy a Szolidaritás által megjelölt négy vezető teljes munkaidejét konzultációs tevékenységként ismeri el, részükre külön bérkeretet képez. Papíron a négy Szolidaritás-vezető napi nyolc órában konzultált a MÁV-val jóval bruttó 1 millió forint feletti fizetésért. 2017-ben ezt aztán a társaság megszüntette. Mindez viszont a beadvány szerint nem jelentette azt, hogy MÁV-os foglalkoztatás be is fejeződött volna.
A bejelentés azonban nem győzte meg sem a MÁV-ot, sem a társaság felügyelő bizottságát. A MÁV lapunkkal azt közölte, hogy az fb június 3-án a MÁV tájékoztatását elfogadta, és nem tartott indokoltnak további intézkedést.
Halasi személye néhány hete ismét szóba került a testület ülésén, úgy tudjuk, erre a Narancs.hu azon júniusi cikke szolgáltatott apropót, amelyben arról írtunk, hogy Halasi tavalyi elnökké választásával összefüggésben rendőrségi nyomozás van folyamatban. A nyomozás magánokirat-hamisítás gyanúja miatt indult februárban, amit néhány hete intellektuális közokirat-hamisítás gyanújával folytatnak, de ez kiegészülhet akár csalás gyanújával is. Halasi lapunknak tagadta a nyomozás tényét, egyéb kérdéseinkre nem válaszolt.
Rendőrségi ügy lett a vasutas szakszervezet tisztújításából
Intellektuális közokirat-hamisítás gyanújával nyomoz a rendőrség a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás tavalyi küldöttgyűlése miatt. A tisztújítás előtt a tagság 10 százaléka egyik alapszervezetből a másikba igazolt, sokan úgy, hogy nem is volt erről tudomásuk. Mivel a szakszervezet vezetése nem nyújtott be hiteles jegyzőkönyvet, az elnököt egy év elteltével sem jegyezte be a bíróság. | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-mav-ot-nem-hozza-izgalomba-fiktiv-e-a-szakszervezeti-elnok-millios-szakertese-131545/ | https://web.archive.org/web/20220925072419/https://magyarnarancs.hu/belpol/a-mav-ot-nem-hozza-izgalomba-fiktiv-e-a-szakszervezeti-elnok-millios-szakertese-131545/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-mav-ot-nem-hozza-izgalomba-hogy-fiktiv-e-a-szakszervezeti-elnok-millios-szakertese | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-07-17 07:03:00 | [
"Halasi Zoltán"
] | [
"MÁV",
"Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ)"
] | [] | [
"gazdálkodás",
"szakszervezet"
] | [] |
50,778 | Jogerős: Simonka körzetében százmilliós pályázati pénzeket kell visszafizetni önkormányzatoknak | Jogerőssé vált az a korábbi döntés, hogy két dél-békési EU-s projektnek – a szabálytalansági eljárás és az érintett önkormányzatok és szervezetek fellebbezése után – 100-100 millió forintot kell visszafizetni. A két projekt kísértetiesen hasonlít egymásra. Abban is, hogy sok eleme nem valósult meg. A polgármesterek egy része lázong. | A Narancs.hu május elején tudósított a Simonka György – immár vád alá helyezett – fideszes országgyűlési képviselő egyéni választókerületében, Dél-Békésben történt furcsaságokról. Mint megírtuk, egy terv szerint „szolgáltatások, workshopok, állásbörzék és képzések lesznek a mezőkovácsházi központban, a projekt 199 millió 999 ezer forint vissza nem térítendő támogatás segítségével valósul majd meg”. A Brüsszelből érkező forrás felhasználásáról és a projekt céljáról még 2018-ban írtak közleményt. Ahogy arról is, milyen nagy segítséget jelent a Dél-békési Jövőkép Nonprofit Kft. vezetésével megvalósuló pályázat a munkanélküliségtől sújtott térségben.
A „Nők, család, munkavállalás – szemléletformáló program a Dél-Békési térségben” című projekt legfőbb küldetése a nők munkaerő-piaci helyzetének javítása volt a mezőkovácsházi járásban. Legalább 500 embert kívántak bevonni.
Megdöbbentő egyezések
Volt egy másik projekt is, aminek szintén ugyanez volt a célja, ugyancsak a nőknek kívánt volna segíteni, mégpedig Tótkomlóson. A bekerülési összeg is ugyanakkora volt, mint a mezőkovácsházinak. Sőt a jelek szerint a pályázat írói nem sokat szöszöltek, ugyanazt a szöveget adták be mindkét esetben, hiszen még a helyesírási hibák is ugyanazok voltak. Ez annyira feltűnő volt, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi) szabálytalansági gyanú miatt valakik bejelentést tettek, a tárca pedig kénytelen volt utánajárni a dolognak.
Varga Gusztáv Simonka mellett
Május 8-i cikkünkben megírtuk, hogy az Emmi helyettes államtitkárától, Nemcsok Dénes Sándortól érkezett nyolcoldalas levél nagy részletességgel taglalja a mezőkovácsházi és tótkomlósi pályázattal kapcsolatban felmerült kifogásokat. Ezek között szerepel, hogy a szakmai tervek nem egyedileg, nem a kedvezményezettekre szabottan készültek, másrészt a projekt egyik tagja, a Dél-békési Jövőkép Nonprofit Kft. szakmai terv elkészítése címén jogosulatlan támogatást igényelt. Emellett részben szabálytalan volt a projektben résztvevő vezetők foglalkoztatása.
45 nap állt rendelkezésre
A mezőkovácsházi projektet vezető Dél-békési Jövőkép Nonprofit Kft.-nek 71, míg a programban ugyancsak részt vevő Dél-Békés Mentőcsoport Alapítványnak 10, a kaszaperi önkormányzatnak közel 19 millió forintot kell visszafizetnie. A tótkomlósi projekt vezetője a helyi önkormányzat volt, így az előlegként megkapott mintegy 70 milliót neki kell visszautalnia. A programban szereplő szervezetek egyikét, a Dél-Békés Mentőcsoportot annak idején Simonka György alapította, és sokáig az a Garay Rita volt a vezetője, aki Simonka embereként 2019-ig Tótkomlós polgármestere volt, és részt vett a most elbukott projekt megvalósításában is.
Az Emmi a szabálytalansági eljárásról szóló döntését úgy hozta meg május elején, hogy minderre észrevételeket tehettek a két projektben szereplő önkormányzatok és civil szervezetek, ám magyarázataikat az Emmi európai unós fejlesztési forrásokért felelős államtitkársága nem fogadta el. A jogszabályok szerint a komoly visszafizetési kötelezettséggel járó döntés az érintettek megfellebbezhették. A fellebbezés ügyében az Emmi helyett az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) járt el, amelynek 45 napja volt arra, hogy a két EU-s támogatással "megvalósult" (de többek szerint részben vagy egészben kamu) projektekről meghozza a végső döntést.
Helybenhagyta
Az ITM-től hétfőn kapták meg a szabálytalansági eljárásról szóló jogerős döntést az érintettek, amely teljes mértékben helybenhagyta a korábban született döntést, így mindkét projekt esetében összességében 100-100 millió forintot kell visszafizetni az érintetteknek. A hírről Zsura Zoltán, Tótkomlós ellenzéki polgármestere hétfő délelőtt elsőként tőlem értesült, s azt firtatta, honnan tudom az információt. Nem sokkal később ő maga is megerősítette értesüléseinket, miután a hivatalban a kezébe vette az ITM-től érkezett hivatalos levelet.
Zsura Zoltán azt kérdezte, honnan tudjuk?
Fotó: Zsura Zoltán/Facebook.com
Vagyis a korábbi fideszes tótkomlósi városvezetés szennyesét az új testületnek és polgármesternek kell kimosni. Már ha lehetséges: az egyik EU-s projekt után az alig ötezres városnak 70 millió forintot kell visszafizetni az irányító hatóságnak. Zsura Zoltán a Narancs.hu-nak azt mondta, ebbe Tótkomlós költségvetése ugyan nem rokkan bele, de nagyon komoly, szinte mindenre kiterjedő átcsoportosítást kell végrehajtani a büdzséjükben.
„Remélem, a számlánkra az inkasszót nem azonnal nyújtják be” – mondta Zsura a Narancs.hu-nak, aki közben saját Fb-oldalára kitette a rossz hírt, ám a rövid kis közlemény nem említi a 70 milliós visszafizetési kötelezettséget. Nem kétséges, hogy a két projekt érintettjei az ügyben bírósághoz fordulnak. Egyes jogászok szerint ennek pénzügyi értelemben nincs halasztó hatálya, míg mások szerint igen.
Visszahívják a kistérségi elnököt?
E döntés mindenképpen befolyással lesz arra a szerdai dél-békési kistérségi ülésre, ahol információink szerint a polgármesterek egy része arra készül, hogy a sorozatos balhék és szabálytalansági eljárások miatt visszahívja posztjáról Simonka György emberét, Varga Gusztáv elnököt, aki korábban hosszú ideig volt Mezőkovácsháza polgármestere. A szerdai ülésen várhatóan részt vesz Simonka György fideszes országgyűlési képviselő is, akit többen, legalábbis közvetetten, felelőssé tesznek a Dél-Békésben kialakult bizalomhiányos helyzet miatt.
A vádirat ír az elkülönített ügyekről
A Simonka főszereplésével zajló, bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatti, 1,4 milliárd forint kárértéket feltüntető per vádiratának végén egy elkülönítésről is szó esik: az EU-s forrásokat megcsapoló dél-békési ügyeket a vádhatóság külön kezeli. Ennek középpontjában pedig a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás áll, amelynek vezetője Simonka hű embere, Varga Gusztáv. A kárérték jócskán meghaladhatja a már folyó per közel másfél milliárdos összegét is. A feszültséget tovább növeli, hogy az elkülönített ügyben az érintettek kihallgatása már megkezdődött Dél-Békésben.
Ha Simonka György elmegy a szerdai mezőkovácsházi kistérségi ülésre, akkor éles viták sem zárhatók ki. A vele szemben állók elégedetlenségük és dühük miatt a "palotaforradalom" lehetőségét sem zárják ki, értesült a Narancs.hu. Ha viszont Simonka nem megy el, az a megfutamodással lenne egyenlő.
(Címlapfotónkon: Varga Gusztáv kistérségi elnök (balról), Simonka György és Garay Rita volt tótkomlósi polgármester. A felvétel forrása: Simonka György/Facebook.com.) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-korzeteben-szazmillios-palyazati-penzeket-kell-visszafizetni-palotaforradalom-lesz-131617 | https://web.archive.org/web/20230416215612/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-korzeteben-szazmillios-palyazati-penzeket-kell-visszafizetni-palotaforradalom-lesz-131617 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogeros-simonka-korzeteben-szazmillios-palyazati-penzeket-kell-visszafizetni-onkormanyzatoknak | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-07-21 07:12:00 | [
"Garay Rita",
"Simonka György",
"Varga Gusztáv"
] | [
"Dél-békési Jövőkép Nonprofit Kft.",
"Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása",
"Dél-Békési Mentőcsoport Alapítvány",
"Kaszaperi Önkormányzat",
"Tótkomlós Város Önkormányzata"
] | [
"Békés megye",
"Mezőkovácsháza",
"Tótkomlós"
] | [
"pályázat",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"EU",
"önkormányzat"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
50,779 | Badacsonyi panzióra kapott milliókat a fideszes képviselő az Orbán-kormánytól | Újabb fideszes országgyűlési képviselőről derült ki, hogy cége szerepel a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiírt Kisfaludy-pályázatok nyerteseinek listáján. A szerencsés kormánypárti honatyát Szatmáry Kristófnak hívják és a Nimfeum Kft. nevű cége 8 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott egy badacsonytomaji szálláshely fejlesztésre.
Lapunk írta meg, hogy érdekes neveket is rejt a nyertesek listája: a Vertical Art Kft. négymillió forintot nyert egy hollókői panzió fejlesztésére. A cég tulajdonosai pedig Becsó Károly és Becsó Zsolt, mindketten a Fidesz parlamenti képviselői.
összesen 13 471 vidéki szálláshely tulajdonosa kaphat augusztus folyamán szobánként egymillió forint vissza nem térítendő támogatást, összesen mintegy 45 milliárd forintot a kormánytól. | Újabb fideszes országgyűlési képviselőről derült ki, hogy cége szerepel a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiírt Kisfaludy-pályázatok nyerteseinek listáján. A szerencsés kormánypárti honatyát Szatmáry Kristófnak hívják és a Nimfeum Kft. nevű cége 8 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott egy badacsonytomaji szálláshely fejlesztésre.
A képviselőnek mostanában igazán nem lehet oka panaszra, hiszen a Nimfeum 2018-ban is nyert: akkor egy vidékfejlesztési pályázaton osztott ki a cégnek a kormány 49 millió forint uniós pénzt a badacsonytomaji panzió építésére. Szatmáry Kristóf 2016-ban vásárolt Badacsonytomaj külterületén egy 1,3 hektáros birtokot, és azóta ide van bejegyezve a 2014-ben alapított borászati cége, a Nimfeum Kft. is.
A Villa Salve névre keresztelt panzió még nem nyílt meg, de a szálláshely honlapja szerint már nem kell sokat várni arra, hogy a fideszes képviselő a panorámás teraszon fogadhassa az első vendégeket. Persze nem Szatmáry Kristóf az egyetlen kormánypárti képviselő, aki simán elindult és nyert a Kisfaludy-pályázaton. Lapunk írta meg, hogy érdekes neveket is rejt a nyertesek listája: a Vertical Art Kft. négymillió forintot nyert egy hollókői panzió fejlesztésére. A cég tulajdonosai pedig Becsó Károly és Becsó Zsolt, mindketten a Fidesz parlamenti képviselői.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó MTÜ hétfőn hozta nyilvánosságra a nyertesek listáját, amiből kiderült: összesen 13 471 vidéki szálláshely tulajdonosa kaphat augusztus folyamán szobánként egymillió forint vissza nem térítendő támogatást, összesen mintegy 45 milliárd forintot a kormánytól. | https://mfor.hu/cikkek/makro/badacsonyi-panziora-kapott-milliokat-a-fideszes-kepviselo-az-orban-kormanytol.html | https://web.archive.org/web/20231113094208/https://mfor.hu/cikkek/makro/badacsonyi-panziora-kapott-milliokat-a-fideszes-kepviselo-az-orban-kormanytol.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/badacsonyi-panziora-kapott-milliokat-a-fideszes-kepviselo-az-orban-kormanytol | mfor.hu | hungarian-news | 2020-07-22 12:32:00 | [
"Becsó Károly",
"Becsó Zsolt",
"Simicska Lajos",
"Szatmáry Kristóf"
] | [
"Nimfeum Kft.",
"Vertical Art Kft.",
"Villa Salve"
] | [
"Badacsonytomaj",
"Hollókő",
"Nógrád megye",
"Veszprém megye"
] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
50,780 | Milliárdokat kaptak, mégis eladósodtak | Félmilliárd forinttal támogatja az Új Nemzedék Központ (ÚNK) Kft.-t az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) – derül ki a tárca honlapjáról. E szerint 170 millió forintot a cég idei évi működésének támogatására kapnak, 56 milliót kiegészítő támogatásként, 300 milliót pedig „a társaság 2013. november 1. óta felhalmozott adósságának és likviditási problémáinak rendezésére”. Mindez azért különös, mivel a kft., amelyet 2011-ben jelöltek ki az Új nemzedék jövőjéért program megvalósítására, már hárommilliárd forintnyi uniós támogatást kapott, amit a jelek szerint nemcsak teljesen felélt, hanem jelentősen el is adósodott. Kerestük az ügyben az Emmit és az ÚNK-t, ám napokkal ezelőtt feltett kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ. | Félmilliárd forinttal támogatja az Új Nemzedék Központ (ÚNK) Kft.-t az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) – derül ki a tárca honlapjáról. E szerint 170 millió forintot a cég idei évi működésének támogatására kapnak, 56 milliót kiegészítő támogatásként, 300 milliót pedig „a társaság 2013. november 1. óta felhalmozott adósságának és likviditási problémáinak rendezésére”. Mindez azért különös, mivel a kft., amelyet 2011-ben jelöltek ki az Új nemzedék jövőjéért program megvalósítására, már hárommilliárd forintnyi uniós támogatást kapott, amit a jelek szerint nemcsak teljesen felélt, hanem jelentősen el is adósodott. Kerestük az ügyben az Emmit és az ÚNK-t, ám napokkal ezelőtt feltett kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ.
A program hivatalosan pályaválasztási tanácsadásról, az iskolából kikerülők támogatásáról szólt. Ennek érdekében honlap készült, országszerte húsz Új nemzedék kontaktpont jött létre, iskolai programokat, rendezvényeket szerveztek, kiadványok készültek. A kormány még 2011-ben döntött a program megvalósításáról, az uniós pályázat előkészítésére pedig Mihálovics Pétert, a közigazgatási tárca akkori miniszteri biztosát jelölték ki. A befutó végül az ÚNK, a közigazgatási minisztérium egyik cége lett. Az ÚNK akkori vezetője, Siklódi László Levente Veszprémben volt fideszes önkormányzati képviselő, s onnan ismerte Mihálovicsot, akivel korábban a megyei Fidelitast vezették.
Az ÚNK először 30,5 millióért készíttetett megvalósíthatósági tanulmányt, majd sorozatban folytak el a milliók tanulmányírásra, médiakampányra. A programhoz tartozó portál elkészítésével a Shortcut Communications Kft.-t bízták meg, amelynek ügyvezetője Kisfalvi Gábor, aki L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár kabinetfőnökének volt az üzlettársa. A munkáért 23,4 millió forint járt. Protzner András, a Fidesz-frakció jogi tanácsadója 8,82 milliót kapott szakértői munkájáért. Tavaly a projekt átkerült az Emmihez, amely azt átvilágíttatta. A 444.hu furcsa személyi összefonódásokat is említett. Az egyik nyertes cég ügyvezetője korábban együtt dolgozott Gál András Leventével, a közigazgatási tárca volt államtitkárával. | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2015/08/milliardokat-kaptak-megis-eladosodtak | https://web.archive.org/web/20220703182042/https://magyarnemzet.hu/archivum/belfold-archivum/milliardokat-kaptak-megis-eladosodtak-4035072/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardokat-kaptak-megis-eladosodtak | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2015-08-15 11:57:00 | [
"Gál András Levente",
"Kisfalvi Gábor",
"Mihalovics Péter",
"Protzner András",
"Siklódi László Levente"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Fidesz",
"Shortcut Communications Kft.",
"Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft."
] | [] | [
"tanácsadás",
"klientúra",
"adatigénylés"
] | [
"Új Nemzedék Központ (akta)"
] |
50,781 | Összefüggést találtak a korrupció és a politikusok elhízása között | Nem minden elhízott politikus korrupt, de azokban az országokban, ahol nagy a korrupció, kövérebbek a miniszterek is – erre a következtetésre jutott egy friss tanulmány. Pavlo R. Blavatskyy, az üzleti tudományok terén posztgraduális képzést nyújtó Montpellier Business School kutatója 15 posztszovjet ország példáján keresztül vizsgálta az összefüggést a kormánytagok testtömegindexe és a korrupció között. | Nem minden elhízott politikus korrupt, de azokban az országokban, ahol nagy a korrupció, kövérebbek a miniszterek is
– erre a következtetésre jutott egy friss tanulmány. Pavlo R. Blavatskyy, az üzleti tudományok terén posztgraduális képzést nyújtó Montpellier Business School kutatója 15 posztszovjet ország példáján keresztül vizsgálta az összefüggést a kormánytagok testtömegindexe és a korrupció között.
Blavatskyy és munkatársai egy algoritmus segítségével 299, a tizenöt ország kormánytagjairól 2017-ben készült fotót vizsgáltak át. Az algoritmus, melynek működése az arcfelismerő algoritmusok működéséhez hasonlítható, a portrék alapján belőtte, mekkora lehet a képen szereplő személy testtömegindexe (BMI).
A kutató azt vizsgálta, mekkora a korreláció a korrupció mértékét hagyományos módszerekkel mérő értékek és az elhízás mértéke között. És arra jutott, hogy meglehetősen nagy.
Blavatskyy azért ezeket az egykor Szovjetunióhoz tartozó államokat választotta, mert ezekben az országokban nagyon komoly probléma a korrupció - legalábbis az ezt vizsgáló intézetek adatai szerint. (A teljes lista: Azerbajdzsán, Észtország, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lettország, Lithuania, Moldova, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna és Üzbegisztán.)
Azt, hogy egy országban mekkora a korrupció, hagyományosan ugye nem a BMI alapján számolják, hanem a Transparency International Korrupció-érzékelési Indexe (CPI), a Világbank Korrupciós Kontroll Indikátora, illetve az Index of Public Integrity (IPI) alapján, ami megbecsüli és rangsorolja az országok korrupciós kitettségét. A friss tanulmány szerint ezek nagyban korrelálnak a BMI alapján számolt adatokkal.
A testtömegindex alapján az embereket különböző kategóriákba sorolják, ezek szerint lehetünk
soványak,
normális súlyúak,
túlsúlyosak
vagy elhízottak.
A 299 miniszter közül 96, tehát 32 százalékuk elhízott volt, átlagosan 35-40 volt a BMI-jük. Az üzbég miniszterek több mint fele szintén el volt hízva, ugyanez az arány a tádzsikok között 44 százalék volt. A 24 ukrán miniszterek közül 10 volt elhízott.
A legslankabbak a három balti állam miniszterei voltak - épp ez a három ország a legkevésbé korrupt a vizsgáltak közül. Jól teljesített Grúzia is.
A képen Emomali Rahmon, Tádzsikisztán elnöke, aki egy alkotmánymódosítással elérte, hogy gyakorlatilag élete végéig megtarthassa hatalmát. A főváros polgármesterének saját fiát nevezte ki.
A 299 miniszter közül összesen 13, tehát négy százalék esett a súlyosan elhízott kategóriába, az ő testtömegindexük 40 felett volt.
Normális testsúlyú, tehát olyan miniszter, akinek a BMI-je 18,5 és 25 között volt, csupán 10 akadt, sovány viszont egy sem volt.
A legnagyobb korrupció a hagyományos módszer szerint mérve Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban és Üzbegisztánban van, a legmagasabb BMI-értékek pedig Türkmenisztán, Üzbegisztán és Ukrajna minisztereinél születtek. A tanulmány szerzője szerint talán Ukrajnában alá-, Tádzsikisztánban pedig túlbecsülik a korrupció mértékét.
Azt viszont aláhúzza, hogy az, hogy egy politikus el van hízva, nyilván még nem jelenti azt, hogy korrupt is.
Az is jó felvetés, hogy talán ahol a teljes népesség körében probléma a túlsúly, ott nyilván a miniszterek is kövérebbek. Ugyanakkor a vizsgált esetek azt mutatják, itt nem erről van szó. Például Üzbegisztánban az átlagos BMI 26-5 százalék, ami minimálisan van csak a normál érték fölött, a minisztereik testtömegindexe azonban 35,5 százalék. | https://444.hu/2020/07/27/osszefuggest-talaltak-a-korrupcio-es-a-politikusok-elhizasa-kozott | https://web.archive.org/web/20230104082810/https://444.hu/2020/07/27/osszefuggest-talaltak-a-korrupcio-es-a-politikusok-elhizasa-kozott | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/osszefuggest-talaltak-a-korrupcio-es-a-politikusok-elhizasa-kozott | 444 | hungarian-news | 2020-07-27 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"háttér"
] | [] |
50,782 | Ugye milyen jó, hogy nem vagyunk ellenzékiek? – kérdezte a fideszes polgármeste | Filvig Géza, Kalocsa fideszes polgármestere egy olyan videót tett közzé a Facebook-on, amelyben a megkapott állami támogatást a város kormánypárti irányultságával köti össze közvetlenül. | Filvig Géza, Kalocsa fideszes polgármestere egy olyan videót tett közzé a Facebook-on, amelyben a megkapott állami támogatást a város kormánypárti irányultságával köti össze közvetlenül. Azt mondja ugyanis:
Kedden örömmel jelentettem be, hogy Magyarország Kormányától Kalocsa megkapta a 138 millió forint támogatást az óvodaépítéshez. Most egy újabb 50,5 milliós kormányzati támogatásról tudok beszámolni.
– kezdi beszédét.
Ez a támogatás nagy segítség városunknak, mert így a kötelező béremeléseknek a pluszfinanszírozását nem a városi, nem az önkormányzati költségvetésből kell finanszíroznunk, nem azt terheli. Köszönöm szépen ezt a kormányzati támogatást is. Ugye milyen jó, hogy nem ellenzéki város vagyunk?
Filvig ezzel egyértelműen arra utal, hogy az állami támogatások megítélésénél az önkormányzat kormánypárti, illetve nem kormánypárti volta meghatározó, és az ilyen döntéseknél ez lehet a legfontosabb szempont.
A kalocsai közgyűlésben egyébként hét fideszes és négy nem kormánypárti képviselő ül tavaly ősz óta.
Kiemelt kép: A Fidesz központi kampányzáró rendezvényének kezdésére várakozók Székesfehérváron, a Városház téren az Országalmánál 2018. április 6-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt | https://24.hu/belfold/2020/07/24/kalocsa-fidesz-allami-tamogatas/ | https://web.archive.org/web/20201213010223/https://24.hu/belfold/2020/07/24/kalocsa-fidesz-allami-tamogatas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ugye-milyen-jo-hogy-nem-vagyunk-ellenzekiek-n-kerdezte-a-fideszes-polgarmeste | 24.hu | hungarian-news | 2020-07-24 00:00:00 | [] | [
"Kalocsa Város Önkormányzata"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kalocsa"
] | [
"pályázat",
"támogatás",
"nyomásgyakorlás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
50,783 | Az érdi közgyűlés egyetlen tollvonással lenullázta a volt fideszes polgármester nejének magáncégét | Érden újabb front nyílt a lassan két éve tartó közéleti sportháborúban: egy új, köztulajdonú úszócég megalapításával a közgyűlés lezárta a T. Mészáros András feleségének nonprofit vállalkozását tápláló közpénzcsatornákat. Egy 2019. elején kötött szerződés révén az akkor hivatalban lévő fideszes városvezető önkormányzatának egyik cége évi több tízmillió forintot pumpált a feleség, Berczi Zita cégébe. A szerződő felek a szerződés minden szavát – különös tekintettel a megbízási díj összegére – üzleti titoknak minősítették. | Új, száz százalékos köztulajdonban álló sportcéget hozott létre Érd önkormányzata. A cégalapítás jól megjósolható következményeként tönkremegy a volt fideszes polgármester feleségének, Berczi Zitának a kizárólagos tulajdonában álló Érdi Úszó Sport Nonprofit Kft.
Az új társaság, az Érdi Vízisport Kft – amelynek megalapításáról július 23-án döntött az összellenzéki szövetség által uralt közgyűlés – a tervek szerint egy az egyben átveszi a Berczi tulajdonos-ügyvezető cégének munkavállalóit. Az önkormányzat egyik cége gyakorlatilag minden olyan szerződést felmondott, amely szükséges az Érdi Úszó Sport Nonprofit Kft. működéséhez.
A szupertitkos úszásoktatási szerződés
Július 23-án Érd összellenzéki polgármestere elmondta, hogy szülők, oktatók és edzők azért keresték meg az önkormányzatot, mert bizonytalannak látják az úszósport helyzetét a Pest megyei városban. Csőzik László hozzátette, az úszócég munkavállalói “egy az egyben” átmennek az új céghez.
Csőzik szerint az új cég, a Vízisport Kft. üzleti tervének megtárgyalása után a finanszírozási feltételek változatlanok maradnak. Az új ügyvezető, aki a helyi városfejlesztési cég alkalmazottja, fizetés nélkül vállalta a megbízást, ahogy a felügyelőbizottsági tagok sem kapnak pénzt.
A felügyelőbizottság elnöke a szülők képviselője lesz. A szakmai oldalt a cég korábbi tulajdonosa, Egerszegi Klára, az önkormányzatot pedig a sportbizottság elnöke képviseli a testületben.
A polgármester fontosnak találta kiemelni afféle elrettentő példaként, hogy T. Mészáros András korábbi polgármester és felesége, Berczi Zita a cég mostani kizárólagos tulajdonosa gyakorlatilag elüldözte az Érdi Úszó Sport Kft-ből Milák Kristóf világbajnok-világrekorder úszót és edzőjét, Selmeci Attilát. A távozás körülményeiről az Átlátszó is beszámolt.
Milák Kristóf edzője szerint Érd lemondott az élsportolóról, ezért mentek át a Honvédhoz
A Budapesti Honvéd Sportegyesülethez igazolt át hétfőn az egyik legtehetségesebbnek tartott úszó, Milák Kristóf. Az élsportoló edzője, Selmeci Attila szerint keserű szájízzel búcsúznak Érdtől, mert szerettek volna onnan kimenni a következő olimpiára, de a várossal nem sikerült megegyezni. Úgy tudjuk, hogy Milák Kristóf a 300 ezer forintos fizetésének megemelését kérte a nyugodt felkészüléshez.
Pár nappal a cégalapítás közgyűlési napirendre vétele előtt az Érdi Úszó Sport Nonprofit Kft-vel megkötött használati és úszásoktatási szerződéseket – 60 napos felmondási idő mellett – a Városfejlesztési Kft. megszüntette. Az önkormányzati tulajdonában álló városfejlesztési cég szerződéseinek felmondása minden tekintetben ellehetetleníti az úszócég működését. Berczi cége ezután nem használhatja például a városfejlesztéi társaság uszodáit.
Legfájdalmasabban egy, a Városfejlesztési Kft-vel kötött több tízmillió forintos megbízási szerződés megszüntetése érinti a volt fideszes polgármester, T. Mészáros András feleségének nonprofit vállalkozását. A 2019. január 2-án megkötött, majd pár hónapja meghosszabbított, most pedig felmondott szerződés szerint a városfejlesztési cég havonta 3,7 millió forintot – vagyis évente 45 milliót – fizetett Berczi magáncégének érdi óvodás és általános iskolás gyerekek úszásoktatásáért.
A szerződés egyik legdöbbenetesebb rendelkezése a szerződés 4. oldalán, a 9. 4,. pont alatt olvasható. Zsirkai László, a Városfejlesztési Kft. ügyvezetője és a fideszes polgármester felesége 2019. január elején ugyanis úgy rendelkeztek, hogy
“jelen szerződés tartalma – annak teljes szövege és különösen az ebben foglalt díjak összege – bizalmas információnak minősül.
Jelen titoktartásról szóló pont rendelkezései a Szerződés megszűnése után is hatályban maradnak”.
Nagyjából ugyanezt a rendelkezést ismétlik meg a 10.5. pontban, amelyben rögzítik, hogy a szerződés tartalmát üzleti titokként kezelik. Vagyis Zsirkai és Berczi úgy abból indultak ki, hogy az adófizetőknek semmi közük sincs ahhoz, hogy a fideszes polgármester feleségének cége mennyi közpénzt kap a teljesen köztulajdonban lévő önkormányzati cégtől.
A bevétel nagy részét elvitték a fizetések
A legutóbbi időkig az Érdi Úszó Sport Kft-nek két tulajdonosa volt. Egerszegi Klára (az olimpiai bajnok Egerszegi Krisztina testvére) cégbeli tagságát a cégbíróság 2020. június 10-i hatállyal törölte, Berczi ezután szerezte meg a teljhatalmat a nonprofit vállalkozás fölött.
A 2012. decemberében alapított cég nettó árbevétele 2019-ben 88 millió (2018-ban: 56 millió), az adózott nyeresége 3,8 millió forint volt, amelyet július elején Berczi az eredménytartalékban hagyott. A cég a Magyar Úszó Szövetségtől 24 millió forintot kapott. Bérekre, személyi kifizetésekre és járulékaikra 2019-ben összesen 63 millió forintot fizettek ki. A beszámoló kiegészítő melléklete szerint a vállalkozás átlagos statisztikai állományi létszáma 6 fő, míg maga a beszámoló 2018-re és 2019-re is az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak számát nyolcban adja meg.
A június 23-i közgyűlésen (videón 23:14-től) az összellenzéki szövetség keményvonalas támogatói egy olyan Csőzik Lászlót láttak, akire már régen vártak.
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése – (2020.07.23)
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése – 2020.07.23
Információink szerint a korábban tétova, kompromisszumkereső alapállása miatt saját köreiben bírált polgármester szinte lehengerelte politikai ellenfeleit.
A leginkább érintett, a volt fideszes polgármester T. Mészáros András, a kormánypárt helyi szervezetének elnöke a legfőbb mentőérvként a kormányhű sajtóban már megjelent értékeléseket hozta fel felesége cége mellett. Ez pedig úgy hangzik, hogy a járvány első hulláma idején több tucat úszócég megszűnt, míg az érdi túlélte a válságot.
Kerestük írásban Berczi Zitát is az ügyben, ő azonban cikkünk megjelenéséig nem reagált levelünkre.
Elszakadt a cérna
A korábban mindig nyakkendőt viselő, most kigombolt ingnyakkal mutatkozó, egy megtört ember benyomását keltő T. Mészáros nem habozott az érdi úszósport szétverésével megvádolni Csőziket, a városvezetést és összellenzéki szövetséget.
Mészáros számára a felesége cége elleni húsbavágó támadás alighanem az utolsó csepp lehetett a pohárban. A szó szerinti jegyzőkönyv értesüléseink szerint a nyári szabadságolások miatt jóideig még nem készül el, ám négy forrás megkeresése után nagyjából rekonstruálható, hogy milyen – meglehetősen durva – kijelentést tett a volt polgármester az általa vezetett pénzügyi bizottság ülésén, július 23-án.
A volt polgármestertől írásban azt kérdeztük, hogy megerősíti vagy cáfolja-e, hogy Csőzikre és a városvezetésre azt mondta volna: “Maguk nemcsak állatok, hanem gazemberek is”.
Mészáros András ezt nyilatkozta az Átlátszónak: “Nehéz higgadtan, indulatok nélkül elviselni mind azt a gonoszságot, rágalmazást és rombolási szándékot, amit Csőzik László és csapata képvisel, és aminek nap mint nap tanúbizonyságát is adja. Szomorú, de tény, hogy ennek már az életemet fenyegető kijelentések is a részévé váltak. Sajnos nekem sem sikerült megőriznem a higgadtságomat. A tegnapi közgyűlésen ezért elnézést is kértem.”
Az igazság viszont az, hogy T. Mészáros elnézést is kért, meg nem is. A nem feltétlenül egyértelmű elnézéskérés logikai útvesztőjébe a videón 42:30-tól tekinthet bele a mindenre elszánt olvasó.
Az új sportcég megalapítása alighanem új frontot nyit az érdi közéletben lassan két éve dúló sportháborúban. Eddig a női kézilabda-csapatáról ismert Érdi Sport Kft. szerepelt a botrányaival sokszor az országos sajtóban. Az átláthatatlanságáról elhíresült cég ügyeiről az Átlátszó is több alkalommal beszámolt.
Újabb nyomozás indult az Érdi Sport Kft-nél: most egy százmilliós csalás gyanúja kerül terítékre
A rendőrség egyelőre ismeretlen tettes ellen indított eljárást – tudta meg az Átlátszó. A háttérben a női kézilabda-csapat működésével összefüggésben kifizetett megbízási díjak állhatnak, amelyek teljesítését vitatják. Az Érdi Sport Kft. nemrég kinevezett társügyvezetője a napokban lemondott, a korábbi ügyvezető így újra egyedül áll a lassan két éve tartó botránysorozat terhe alatt megroggyant cég élén.
Fotó: Az érdi Fidesz elnökeként tartott sajtótájékoztatót a korábbi polgármester, T. Mészáros András. Forrás: T. Mészáros András Facebook oldala
A céginformációkat az Opten Kft. szolgáltatta. | https://atlatszo.hu/2020/07/27/az-erdi-kozgyules-egyetlen-tollvonassal-lenullazta-a-volt-fideszes-polgarmester-nejenek-maganceget/ | https://web.archive.org/web/20221208161901/https://atlatszo.hu/2020/07/27/az-erdi-kozgyules-egyetlen-tollvonassal-lenullazta-a-volt-fideszes-polgarmester-nejenek-maganceget/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-erdi-kozgyules-egyetlen-tollvonassal-lenullazta-a-volt-fideszes-polgarmester-nejenek-maganceget | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-07-27 16:54:00 | [
"Berczi Zita",
"T. Mészáros András"
] | [
"Érd Város Önkormányzata",
"Érdi Úszó Sport Nonprofit Kft.",
"Érdi Városfejlesztési és Szolgáltató Kft.",
"Vízisport Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"támogatás",
"sport",
"önkormányzat"
] | [] |
50,784 | A rendőrség mindent megtett, hogy a legkevesebbet árulja el a Kaleta-ügyről | Noha két magyar rendőr utazott Peruba tavaly márciusban a Kaleta-ügy miatt, ők csak házkutatást tartottak Limában, a volt nagykövet pedig még diplomataként, szabadon térhetett vissza Budapestre – több mint egy évvel a történtek után így rekonstruálható a pedofilügy, amit a titkosszolgálat inkább „levakart” magáról, míg a rendőrség még az ügy nyilvánosságra kerülése, de már a nyomozás lezárta után is azon volt, hogy a lehető legkevesebb részletet ossza meg a közvéleménnyel. | A Külgazdasági- és Külügyminisztérium, az Alkotmányvédelmi Hivatal és az Információs Hivatal bevonásával a külföldön lévő magyar intézmények védelmére új koncepciót és intézkedéssorozatot dolgoztak ki azután, hogy februárban az Index nyilvánosságra hozta a volt perui nagykövet pedofilügyét. Legalábbis ez derül ki az Információs Hivatal főigazgatójának, Czukor Józsefnek a leveléből, amit Mesterházy Attila MSZP-s országgyűlési képviselő kérdésére válaszolt.
Mesterházy arra volt kíváncsi, hogy milyen eredménnyel zárult az a vizsgálat, ami a Kaleta-ügyben indult amiatt, mert a hazai (titkos)szolgálatok nem, ellenben egy külföldi bűnüldöző szerv derítette fel a volt diplomata „másik életét”. Czukor szerint az új koncepció „csökkenti annak lehetőségét is, hogy a jövőben hasonló jogellenes cselekedetek történjenek”. Mint ismeretes, a bíróság nemrég egy év (két év hat hónapra) felfüggesztett börtönbüntetésre és 540 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte Kaleta Gábor volt nagykövetet, mert közel húszezer gyermekpornográf képet tárolt a számítógépén. Az ítélet nem jogerős, mert a vádlott enyhítésért fellebbezett.
Az, hogy a külföldön lévő magyar intézmények védelmét ezek szerint már a hírszerzés vezetője szerint is újra kellett gondolni a Kaleta-ügy miatt, azért is érdekes, mert úgy tudjuk, hogy a botrány kirobbanása után éppen Czukor volt az, aki mentegette az IH-t, mondván, a perui sztoriban a hírszerzésnek semmilyen keresnivalója nem volt. Amikor a parlament külügyi bizottságában a képviselők – Menczer Tamás, a tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár, valamint az ORFK egyik vezetője mellett – Czukor Józsefet kérdezték a Kaleta-ügyről, a hírszerzés vezetője „mosta kezeit”.
Az ülésen elhangzottakat tíz évre titkosították ugyan, de úgy tudjuk, azon kívül, hogy érdemi információ nem hangzott el, a hírszerzés vezetője kiokosította a jelenlévőket arról, mennyire félreértelmezte a titkosszolgálatok szerepét a Kaleta-ügyről író sajtó. Ebben az értelmezésben Kaleta ügye a rendőrségre tartozott, azaz kizárólag rendőrségi ügy, az IH-nak ahhoz semmi köze sem volt, hivatalosan nem is értesült róla.
Információnk szerint Czukor gyakorlatilag azt ecsetelte az ülésen, hogy ha a titkosszolgálatnak köze lett volna Kaleta-ügyének felderítéséhez, akkor a kommunizmusban lennénk, ahol még a szolgálatok rendőrségként működtek. Csakhogy ma már nem az a dolguk, a sajtó pedig az úgynevezett kolóniavédelmet (azaz a magyar intézmények külföldi védelmét) is félreértelmezi, ha a szolgálatokon kéri számon, miért nem tárták fel időben a Czukor szerint „mélyen konspiráló” Kaleta titkos életét, így érvelt állítólag a hírszerzési vezető.
Információnk szerint egyébként Kaleta lekapcsolását egy két évig tartó nemzetközi nyomozás előzte meg, a volt nagykövetet pedig a számítógépének IP-címe buktatta le.
A Kaleta-üggyel kapcsolatban már korábban megírtuk, hogy noha egy Magyarországot képviselő diplomatát érintett, a hatóságok egészen addig hallgattak róla, amíg az Index meg nem írta. De még azután is elég nyögvenyelősen kommunikáltak.
Február 10-én küldtünk kérdést az ORFK-nak. Ekkor már kiderült, hogy Kaletát a pedofilügy miatt hozták haza és távolították el a külügytől, de sem a külügyminisztérium, sem más hatóság nem közölt semmit. Az ORFK-tól ekkor azt szerettük volna megtudni, hogy utazott-e Peruba 2019 tavaszán bármelyik rendőri szervtől rendőr Peruba a Kaleta-ügy miatt. A kérdésünk pontosan így szólt:
2019 tavaszán bármelyik magyar rendőri szervtől utaztak-e Peruba annak érdekében, hogy a Limában korábban nagyköveti szolgálatot ellátó magyar állampolgárt hazaszállítsák, mert ellene büntetőeljárás indult gyermekpornográfia miatt?
Azt is megkérdeztük, hogy ha igaz a hír, akkor mit lehet tudni a folyamatban lévő eljárásról és a gyanúsított jelenlegi helyzetéről, letartóztatásban van-e.
Az ORFK még aznap válaszolt, meglehetősen röviden:
Arra a kérdésünkre pedig, hogy mit lehet tudni a folyamatban lévő eljárásról, nem is válaszoltak februárban.
Mindez csak azért érdekes, mert nemrég, már Kaleta elítélése után az RTL Klub érdeklődésére a külügy azt állította: Kaletáért tavaly tavasszal rendőrök mentek ki.
Az RTL híradásából nem derült ki, hogy a rendőrök hozták-e haza a volt diplomatát, ezért elkértük a televíziótól a külügy teljes válaszát.
Ebből kiderül, hogy a külügyminisztérium 2019. március 22-e előtt kapott jelzést az ügyről. Ezt követően a külügy azonnal átrendelte Bucsi-Szabó Edit quitói magyar nagykövetet Limába. Bucsi-Szabó Edit és két Budapestről kiutazó rendőrtiszt március 23-án jelentek meg a limai nagyköveti rezidencián, ahol a rendőrtisztek vizsgálatot folytattak. Kaleta Gábor március 25-én érkezett meg Budapestre. Másnap találkozott a KKM közigazgatási államtitkárával, és még aznap érdemtelenség jogcímen azonnal felmentették.
Ezután arra kérdeztünk rá a rendőrségen, hogy ha tavaly tavasszal tényleg magyar rendőrök utaztak ki Peruba, akkor ezt miért hallgatta el az ORFK. A rendőrség ekkor már bőbeszédűbb volt, mint februárban. Azt válaszolták az Indexnek, hogy a Kaleta-ügyben „a tárgyi bizonyítási eszközök biztosítása céljából a rendőrség két tagja, a legrövidebb időn belül a perui nagykövetségre utazott”. A rendőrök – az ORFK válasza szerint – „eljárási cselekményeket hajtottak végre, bizonyítékokat gyűjtöttek”. A rendőrség azt is közölte, hogy a korábbi, azaz a februári válaszukat fenntartják, mert „a rendőrök személyi szabadságot korlátozó kényszerítő intézkedést az utazás során nem hajtottak végre”.
Úgy tudjuk, hogy a külügyi bizottság ülésén sem volt bőbeszédű a rendőrséget képviselő vezető. A rendőrség arra hivatkozott, hogy a nyomozás akkor már befejeződött, nekik már nincs vele dolguk és amúgy pedig ők mindent, amit kellett, megtettek.
Kaleta Gábor még szabadon térhetett haza Peruból, még nagykövetként. Sem odakint, sem idehaza nem vették őrizetbe, az eljárás során végig szabadlábon védekezhetett.
Az Információs Hivatalnak valószínűleg tényleg nem volt szerepe a hazahozatalában, ezért semmi sem indokolta az ügy titkosítását, a külügyi bizottság ülésén elhangzottak is csak azért lettek titkosítva, mert az egyik titkosszolgálati vezető jelen volt. Az is igaz ugyanakkor, hogy a titkosszolgálatok semmit nem vettek észre Kaleta „másik életéből”, noha a pályafutása során összesen háromszor átvilágították.
Ha nem is állított valótlant februárban a rendőrség az Indexnek, mindent megtettek azért, hogy erről az ügyről a legkevesebb információt hozzák nyilvánosságra.
(Borítókép: Kaleta Gábor 2015-ben. Fotó: Igazságügyi Minisztérium / Véssey Endre / MTI) | https://index.hu/belfold/2020/07/27/a_kaleta-ugy_miatt_gondoltak_ujra_a_titkosszolgalatok_a_koloniavedelmet/ | https://web.archive.org/web/20240311122332/https://index.hu/belfold/2020/07/27/a_kaleta-ugy_miatt_gondoltak_ujra_a_titkosszolgalatok_a_koloniavedelmet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-rendorseg-mindent-megtett-hogy-a-legkevesebbet-arulja-el-a-kaleta-ugyrol | Index | hungarian-news | 2020-07-27 21:46:32 | [] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Rendőrség"
] | [] | [
"átláthatóság",
"diplomácia"
] | [] |
50,785 | Egészségügyi kockázatokat rejthet a koronavírus elleni kormánybeszerzéseket övező titokrezsim | Az Orbán-kormány állami intézményeitől mindeddig nem kaptunk választ arra, hogy milyen orvosi és védőeszközöket vettek a magyar orvosoknak, mentősöknek, rendőröknek. Ezért alaposan átnéztük a sikerpropagandára használt képeket. Amíg az állami szervek válaszára hiába vártunk, a hozzáférhető egyetlen információforráshoz fordultunk: azokhoz a képekhez és képsorokhoz, amelyek a megszerzett eszközökről, vagy azok csomagolásáról készültek. Ezek között pedig minden jel szerint az európai sztenderdeket súlyosan alulmúló típusok is előfordultak. Átvizsgáltuk a Kínából közbeszerzett, illetve az ottani vállalkozások baráti adományait tartalmazó, a reptéri szalagokon sorjázó kartondobozokról készült kormányzati dicsőségfotókat, ezután azonosítottuk az egyes termékek és gyártóik megnevezését, és megpróbáltuk ellenőrizni: az exportőr kóser papírokat adott-e melléjük. Nyolc olyan eszközt is találtunk, amivel is gondok lehetnek. | Az Orbán-kormány állami intézményeitől mindeddig nem kaptunk választ arra, hogy milyen orvosi és védőeszközöket vettek a magyar orvosoknak, mentősöknek, rendőröknek. Ezért alaposan átnéztük a sikerpropagandára használt képeket. Amíg az állami szervek válaszára hiába vártunk, a hozzáférhető egyetlen információforráshoz fordultunk: azokhoz a képekhez és képsorokhoz, amelyek a megszerzett eszközökről, vagy azok csomagolásáról készültek. Ezek között pedig minden jel szerint az európai sztenderdeket súlyosan alulmúló típusok is előfordultak. Átvizsgáltuk a Kínából közbeszerzett, illetve az ottani vállalkozások baráti adományait tartalmazó, a reptéri szalagokon sorjázó kartondobozokról készült kormányzati dicsőségfotókat, ezután azonosítottuk az egyes termékek és gyártóik megnevezését, és megpróbáltuk ellenőrizni: az exportőr kóser papírokat adott-e melléjük. Nyolc olyan eszközt is találtunk, amivel is gondok lehetnek.
A koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzet első etapján Magyarország már régen túl van. A 2020. március 11-én kormányrendeletben kihirdetett veszélyhelyzet június 18-ával hivatalosan is megszűnt, országszerte kinyitottak a kocsmák és a bölcsődék, az élet — bár a COVID-19-járvány jövőbeni alakulásával kapcsolatban biztosat lehetetlen mondani — javarészt visszatért a normális kerékvágásba.
Ennél jobb időt keresve sem lehetne találni arra, hogy Orbán Viktor kormánya a magyar állampolgárok előtt beszámoljon és mérleget vonjon azokról a beszerzésekről, amiket a vírus miatti veszélyhelyzet hevében eszközölt. De az Orbán-adminisztráció egyelőre arra sem tűnik hajlandónak, hogy megválaszolja: a veszélyhelyzet legelső hetében megkötött szerződések alapján konkrétan milyen védő- és orvosi eszközöket sikerült a járvány elleni védekezés első vonalában küzdő honfitársaink felszerelésére vásárolnia.
Az Átlátszó szűk másfél hónapja próbálja megkérdezni, hogy konkrétan milyen eszközöket kapott a magyar állam a koronavírus elleni védekezésre elköltött milliárdokért. De értelmes válasz helyett a két szóba jöhető állami intézmény csak egymásra mutogat.
Ez már csak azért is aggasztó, mert — ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk — a magyar hatósági ellenőrzésen korábban átcsúsztak olyan Kínából importált, védőeszköznek minősülő, kereskedelmi forgalomba szánt szájmaszkok, amelyek általunk ismert dokumentációja hiányosságokat mutatott. Ezek között pedig minden jel szerint az európai sztenderdeket súlyosan alulmúló típusok is előfordultak.
Amíg az állami szervek válaszára vártunk, a hozzáférhető egyetlen információforráshoz fordultunk: azokhoz a képekhez és képsorokhoz, amelyek a megszerzett eszközökről, vagy azok csomagolásáról készültek.
Átvizsgáltuk a Kínából közbeszerzett, illetve az ottani vállalkozások baráti adományait tartalmazó, a reptéri szalagokon sorjázó kartondobozokról készült kormányzati dicsőségfotókat, ezután azonosítottuk az egyes termékek és gyártóik megnevezését, és megpróbáltuk ellenőrizni: az exportőr máshol mindenestül kóser papírokat adott-e melléjük.
Ellenőriztük azokat a képeket is, amelyeket egy parlamenti képviselő készített egy budapesti kórházban az egészségügyi dolgozóknak adott eszközökről. Azt néztük: legalább küllemre megnyugtatóan teljesítik-e a szokásos európai uniós elvárásokat.
Másfél tucatnyi kellőképpen azonosítható orvosi vagy védőeszköz között nyolc olyan típust is találtunk, amikkel kapcsolatban nem lehetünk nyugodtak. Ezek között található olyan, ami
Kórházi szájmaszk, amire az európai FFP2 sztenderd jelzését nyomta az ismeretlen gyártó — csak éppen megfelelést tanúsító szervezet kötelezően feltüntetendő azonosítószáma nélkül
Magyar egészségügyi és rendvédelmi dolgozóknak március-április során tömegével kiszállított védőruha — amelynek az amerikai forgalmazója EU-s tanúsítványként egy csak annak látszó sajtpapírt lobogtat
És a fideszes vezetésű Kaposvárnak a kínai nagyberuházójuk által adományozott szájmaszk-szállítmány, aminek az uniós tanúsítványával a polgármesteri hivatal szerint minden rendben van — csak éppen nem akarják megmutatni.
Nem minden maszk ugyanolyan
A koronavírus elleni védekezés első vonalában dolgozókat, azaz az orvosokat, ápolókat, rendőröket és más állami alkalmazottakat védőeszközökkel felruházó legfontosabb kormányzati beszerzések körét könnyű azonosítani. Március 11-én megtörtént a veszélyhelyzet kihirdetése, erre egy héten belül összesen öt darab pályázat keretében három magyar bejegyzésű cég nyert el megbízást védőeszközök, COVID-tesztek, lélegeztetőgépek és fertőtlenítőszerek beszerzésére. Az egyik nyertes cég plusz egy hét múlva kapott még egy szerződést, ezzel együtt jön ki a lényegi vásárlások 7,523 milliárdos összértéke.
Ezek voltak azok a legfontosabb szerződések, amik miatt az M1 Híradója mellett a koronás vonalon aktív kormányzati Facebook-oldalakon, így Szijjártó miniszter hivatalos Fb-szájtján, vagy az úgynevezett Koronavírus tájékoztató oldalon is rendszeresen szerepeltetett szállítmányok Magyarországra érkeztek.
Miközben a pályázatok eredményéről szóló beszámolók megjelentek a Közbeszerzési Értesítőben, a beszerzések pontos tartalmáról már ekkor is csak minimális információ jutott el a nyilvánossághoz. A közbeszerzett megrendeléseknél szokásos szőrszálhasogató kommünikékhez képest például a “védőeszközök beszerzése – B" megnevezésű pályázat eredményi beszámolójában olvasható leírás ilyen lakonikus tömörséggel jelölte meg a megvásárlandó tárgyakat: kétmillió db. háromrétegű sebészi maszk, félmillió db. FFP2 minősítésű maszk stb.
A kovidos védőeszközökért ekkoriban globális, titkosszolgálati eszközöktől sem visszarettenő, államok közti tömegverekedés folyt. Nyilván a magyar közbeszerzéseken nyertes honi cégek sem egy-két kínai beszerzési forrásból tudtak, teszem azt, félmilllió maszkot intézni, hanem több kisebb tételből pakolták össze a megrendeléseket.
A begyűjtött termékek sokféleségét szépen mutatja a fenti, az M1 híradójának egy kora áprilisi riportjából származó képkivágás, amelyen az egy kórházban vizitelő Németh Szilárd látható orvosokkal, rendőrökkel és más államinak tűnő emberekkel övezve.
A riportrészleten látható öt férfi közül a védőkesztyűt viselő három egyértelműen különböző termékeket visel a kezén, és a maszkok sem mind ugyanolyanok.
Rejtélyes bejátszócégek titokzokniban
Valószínű, hogy a szóban forgó korai közbeszerzési pályázatokon nyertes cégek (a legtöbb értékű megbízást elnyerő CECZ Közép Európai Kft, továbbá a Kromat Műszerforgalmazó Kft., valamint a kizárólag a fertőtlenítőszerekre kiírt beszerzésen győztes Florin Kft.) további, kvázi albeszerzőkhöz folyamodtak a megfelelő mennyiségű áru felhajtásához — dacára annak, hogy alvállalkozók bevonásáról nem esik szó a pályázatok eredményéről szóló értesítésekkben.
Az M1 Híradójában leadott képsorokon például a repülővel Budapestre érkező, illetve a kórházakba továbbított kartondobozok között is felismerhető olyan, amin bizonyos Medirex Zrt. neve szerepel. Medirexes dobozt látni Bencsik János független parlamenti képviselő abban a Facebookon közzétett videójában is, amelyben az exjobbikos honatya egy bizonyos budapesti kórházba eljuttatott védőeszközök között kutakodik. A Medirex egy olyan magyar orvostechnikai cég, amit egy 2016-os kartellezési ügy miatt idén 162 millió forintra bírságolt a versenyhivatal.
A budapesti reptérre érkezett egyes kartondobozokon (illetve az azokról készült képeken) pedig a Marosport Kft. neve fedezhető fel — ez elvileg egy sportruházati kereskedőcég volna. A Medirex és a Marosport nevét először az Alfahír szúrta ki.
A kormányzati PR-fotók átbogarászása során az Átlátszó két másik magyar cégnevet talált: a Limitless Medical Kft.-ét és a Re-Guard Kft.-ét. Azt is felfedeztük, hogy legalább egy, a Marosport nevével ellátott, a felirata szerint izolációs ruhákat tartalmazó doboz állami végfelhasználóhoz: az M1 híradójának képanyaga szerint a győri kórházhoz utazott tovább.
A négy, a dobozokon szereplő magyar cég közül a Re-Guard és a Marosport egyáltalán nem válaszolt a kérdéseinkre. A Medirex képviselője emailben feltett kérdéseinkre előbb azt válaszolta, régi állami partnerként beszállított termékeik “többsége értelemszerűen állami intézményekhez kerül". A válasz kifejtését kérő újabb emailünkre azonban nem válaszolt. A négyes közül az egyik vállalat képviselője megkeresésünkre azt mondta, nem nyilatkozik, de arra is utalt: munkaadójának nincs köze állami megrendelésekhez.
Többen, köztük a Medirex is azt mondták kérdésünkre, hogy a szállítás költségeit maguk viselték. A közbeszerzéseken hivatalosan győztes félmaréknyi cég alatt bindzsiző további játékosok bújtatásának számos oka lehet. Eleve kevéssé kérdéses, hogy a koronás beszerzések körüli magyar titkosszolgálati és más államközeli szereplők is ügyködtek – erről bővebben lásd a legnagyobb közbeszerzési győztes CECZ hátteréről korábban írott cikkünket.
Portyázók és fürkészek: több évtizedes félállami nyomulás ágyazott meg a kínai beszerzéseknek Az olajügyek viharában edződött egykori finánc, idősebb Kovácsics Iván évtizedek óta állami hátszéllel mozgolódik a legfontosabb magyar-kínai közös ügyek környékén. Jelenlegi munkaadója a magyar kormány legfontosabb koronavírus-védelmi beszállítója lett: a CECZ koronavírus-védőeszközök beszerzésére kiírt, négy darab, 5,8 milliárd forintos összértékű közbeszerzési pályázatokon nyert március hónapban, ez a cég nyerte a legtöbb ilyen közbeszerzést Magyarországon.
Titokrezsim korona idején
Az általunk május hónap során megkeresett magyar bejátszócégek állításait júliusig árnyékban maradt, de váratlanul nyilvánosságra hozott információk tűnnek cáfolni. A Limitless Medical Kft. például lélegeztetőgépeket biztosan beszállított a Külgazdasági- és Külügyminisztériumnak, mint ahogy az a július 2-án a hvg közérdekű adatigénylésére adott válaszból kiderült. A Népszava adatigénylésére július 3-án adott válaszból pedig az derült ki, hogy a Wizzair légitársaságnak csak tavasszal 4,713 milliárd forintot fizetett a kormány a különböző eszközök — így nyilván a mindenfelé eljutó Medirexes dobozok — szállításáért is.
Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a KKM aktivitása az emlékezetesen brutális, összesen 300 milliárd forintos értékű lélegeztető-beszerzésben, továbbá a Wizzair alkalmazása, valamint a bejátszócégek szerepe titkos kormányhatározatokból következik, vagy más szempontból minősített adatot jelent, illetve jelentett a veszélyhelyzet június 28-i végével bezárólag (bár wgy megjegyzést megér, hogy abban sok rejtély nincs, hogy bármilyen magyar állam kritikus helyzetben a Molnál tankol, a Wizzairrel repül vagy a Waberer’s-zel kamionozik).
Külön érdemes észben tartani, hogy két éve a most az ÁEEK-hoz képest kétszeres áron lélegeztetőket szerző KKM alá került az Információs Hivatal is. Ha ez a verziócsomag a helytálló, akkor az Orbán-kormány szabadon válogathat a titkok közül a nyilvánosság elé csepegtetett részinformációk időzítésében és tartalmában. Az is elképzelhető, hogy egyes vásárlások a járvány alatti mentesítő eljárásrend szerint történtek, ami még írásos szerződés megkötését sem írja elő.
Akármi is legyen azonban oka a beszerzésekben láthatólag résztvevő további közvetítők rejtésének, annyi nyilvánvaló, hogy ilyen széttagolt beszállítói hálózat mellett a Magyarországra juttatott védőeszközök összképe is hasonlóan összevissza ábrát fest.
A kormány titkolja, hogy milyen koronás árukat vett
Június legelején adtunk be közérdekű adatigénylést több kora márciusi, köztük két védőeszközök beszerzésére kiírt közbeszerzési eljárással kapcsolatban is a Semmelweis Egyetemhez (SE). Ezt a felsőoktatási intézményt jelölte ki ugyanis a közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmények szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) “a védekezéshez és megelőzéshez elengedhetetlenül szükséges áruk beszerzésére.
Azt akartuk megtudni tőlük, hogy pontosan milyen áruk beszerzésére került sor; kimondottan érdekelt volna minket például az átvett, konkrét termékek gyártója, megnevezése, darabszáma.
A SE azonban a kormányzati kórházlogisztikai csúcsszerv, a koronás termékek elosztását is intéző Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz (ÁEEK) irányított minket, mondván: a beszerzés során az ÁEEK képviseletében jártak el, az adatokat ezért inkább tőlük kérjük. Ezután viszont szintén hiába kerestük meg az ÁEEK-t: szerintük a “megjelölt közbeszerzési eljárások ajánlatkérője a Semmelweis Egyetem, ezért az Állami Egészségügyi Ellátó Központ nem rendelkezik a kért adatokkal."
Az egymásra mutogató két állami intézmény között álldigáló nyilvánosság szempontjából a gyakorlatban az történik, hogy magyar kormányzati szervek még júliusban sem képesek vagy hajlandóak megmondani, hogy március és április során pontosan mit is sikerült jókora csinnadrattával kísérve behozatniuk az országba. Mi több, a benyújtott adatigényléseink dacára a válaszokból még csak az sem világos, hogy akkor most kitől is kéne kérnünk ezeket az egyértelműen közérdekű adatokat — miközben teljesen nyilvánvaló, hogy a világjárvány közepén a magyar intézményrendszeren átfolyó, milliárdokért beszerzett eszközkészletet legalább az egyik, de leginkább mindkét helyen bevételezték és leltározták. Az adatigénylésünk teljesítéséhez csak az a minimális szándék hiányzik, hogy valaki elővegye a valamelyik fiókban amúgy is ott heverő papírt.
Egy még korábbi adatigénylésben azt kérdeztük, hogy pontosan hogyan zajlik az állam részéről az egészségügyi védőfelszerelések beszerzésének menete a koronavírus elleni védekezés során, így például hogy mely szerv, mi alapján és kinek adja le a rendelést a védőfelszerelésekre vonatkozóan, vagy hogy kik veszik át a reptéren, vasútállomáson a szállítmányokat és ezek hova kerülnek első körben. Ezt a május legelején beadott kérdést a KKM egészen júliusig hárította, mondván, a válaszadás úgymond veszélyeztetné a minisztérium feladatainak ellátását.
Július 2-án (ismerős dátum) a KKM válaszolt: hogy április végéig összesen 6,1 milliárd forintot költöttek a koronás védőeszközök szállítására, a többi kérdésben pedig nem minősülnek adatkezelőnek, és csak július 3-án válaszolta meg a Belügyminisztérium a kérdéseink lényegét is, különösebben nem részletesen.
Átcsúsznak az ellenőrzésen a problémás védőeszközök
A Fidesz-többségi felügyelet alatt álló közmédiához tartozó M1 híradójának egy bemondója már áprilisban utalt arra, hogy minden politikai vezetésnek érdekében áll az egyszerű marketingtrükk, hogy látszólag feljebb tornásszák a megszerzett (és használható minőségű) védőeszközök számát. A bemondó akkori szavai szerint “Európában szinte mindenhol lassul a járvány, ennek ellenére még mindig komoly harc folyik, hogy melyik kormány mennyi védőeszközt tud megvásárolni Kínából". Hasonló trükk természetesen az Orbán-kormánynak is érdekében állhat.
De akármilyen motivációk vezetik is az Orbán-vezette államszervezetet a koronás beszerzésekkel kapcsolatos titkolózásban, a jelek nem arra utalnak, hogy az illetékes hatóságok a nyilvánosság figyelme nélkül képesek volnának a szükséges alapossággal eljárni.
Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, a magyar hatóságok szűrőjén simán átcsúsztak olyan, magyar piaci szereplők által Kínából importált, FFP2-esnek mondott védőmaszkok, amik se megfelelő dokumentációval nem rendelkeztek, sem az FFP2 európai szabvány szintjét nem érték el.
Találtunk például egy olyan, magyar webshopban árult, kínai gyártmányú maszkot, ami svéd tesztek szerint az FFP2 szintnek számító — azaz a levegőben található részecskék legfeljebb 6 százalékát áteresztő — szűrőképesség helyett a molekulák több, mint 53 százalékát átengedte.
A Magyarországon is árult egyes, FFP2-esnek mondott maszkok külföldi mérési eredményeihez az OCCRP nemzetközi oknyomozó újságíró hálózatnak köszönhetően jutottunk el. Tagszervezetként az Átlátszó is részt vett az OCCRP nemzetközi nyomozásában, ami az Európát elárasztó, gyakran kérdéses minőségű kínai maszkokat kísérő, hasonlóan kérdéses úgynevezett megfelelőségi tanúsítványok árnyékgazdaságát tárta fel.
“Opportunistaként csaptunk a maszkbizniszbe" – kamupapíros kínai maszkok Magyarországon Súlyos hiányosságai lehetnek azoknak az FFP2-esként hirdetett maszkoknak, amiket kétes hitelességű minőségi tanúsítványok kísérnek a magyar webshopokban. Alig találni olyan FFP2 minősítésűként reklámozott maszkot, ami biztosan hiteles megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkezik – erre jutottunk, amikor átnéztük a honi interneten rendelhető szájmaszkok kínálatát.
Mitől lesz oké egy kínai maszk Európában?
Például az FFP2 maszkok és más védőeszközök európai importjának feltétele, hogy rájuk legyen pecsételve az úgynevezett CE jelzés, ami azt bizonyítja, hogy a termék megfelel az európai biztonsági minőségi sztenderdeknek, és a gyakorlatban vizuálisan meg is jelenti, hogy az árut az importőr behozhatja az unió területére, az európai állampolgárok pedig nyugodtan megvehetik. A CE jelzésre jogosító tanúsítványokat csak úgynevezett tanúsító szervezetek adhatják ki. A CE jelzést és az eljárt tanúsító szervezetet azonosító négy számjegyű kódot fel kell tüntetni a terméken.
Ilyen tanúsítványt persze hamisítani is lehet, és legalább egy olyan magyar esetről van tudomásunk, ahol biztosan művi certifikáttal próbáltak egy maszkszállítmányt egy magyar cégnek eladni.
Az OCCRP újságíróival együtt azonban úgy találtuk, Európa-szerte leginkább olyan tanúsítványokkal játszanak, amiket ugyan elismert tanúsító szervezetek állítanak ki, de mégis érvénytelenül. Az érvénytelenség egyrészt abban áll, hogy noha első blikkre a papír azt látszik mutatni, hogy funkciója szerint a CE jelzés tanúsítására szolgál — így például látványosan szerepelteti a közismert CE logót — de a kisbetűs részben azt közli, hogy voltaképpen semmi köze az egész CE-s témához.
Az érvénytelenség másik gyakori jellemzője, hogy a tanúsítók között a leggyakrabban felbukkanó rosszfiúnak tűnő két szervezet, az olasz Ente Certificazione Macchine (ECM) és a lengyel ICR Polska noha egyaránt bejegyzett európai tanúsító szervezetek, de pont a védőeszközök területén egyik sem jogosult certifikátozni. Magyarországon is sok, kínai maszkokat kísérő ECM-tanúsítvánnyal lehet találkozni. Egy másik honi specialitás a kínai minősítők “CE" papírjainak lobogtatása: Ezek biztosan nem érvényesek, mert csak az Európai Unióban bejegyzett cégek lehetnek CE tanúsító szervezetek.
Az Európai Uniós sztenderdeknek megfelelőként forgalmazott termékek adminisztratív-ellenőrzési rendszerét ugyanis csúnyán kijátszották a koronavírusos maszkvásárlási láz alatt. Az OCCRP nyomozása során arra jutottunk, hogy Európa-szerte száznál is több típusú olyan, FFP2-esként marketingelt maszkot hoztak be pénzéhes kereskedők, amelyeket az importhoz szükséges CE jelzést csak első ránézésre megalapozó tanúsítvány kísért.
A magyar hatóságok pedig látványosan későn ébredtek rá a veszélyre. Még júniusban is cirka kéttucatnyi olyan, maszkokat áruló hirdetést találtunk magyar webshopokban és online piactereken, amelyekhez ilyen kamupapírt mellékeltek. Egy neve elhallgatását kérő magyar maszkimportőr azt mesélte nekünk, hiába kért több magyar állami szervet is a maszkok mellé kapott tanúsítvány ellenőrzésére, nem kapott semmi segítséget: neki “igazából úgy tűnt, hogy a hatóságok részéről senkinek fogalma sincs erről".
Az mindenesetre sokatmondó, hogy a nem élelmiszer jellegű veszélyes termékek európai riasztási rendszerébe, a RAPEX-be Magyarország egészen június végéig nem töltött fel védőmaszkot, akkor viszont egyből hatot. Mind a hat esetben a vámhatóság kapcsolta le a terméket, mert nem volt releváns szervtől CE-minősítése. Az esetleírások nem teszik világossá, hogy egyáltalán nem jött minősítési papír a maszkokkal, vagy az valamilyen szempontból nem felelt meg a követelményeknek. Két visszafordított maszkhoz mindenesetre találni valamilyen certifikátra emlékeztető iratot az interneten.
Interjú a vámpírral
Így nézett ki a kérdésben a NAV sajtóosztályával vagy másfél héten át lefolytatott üzenetváltásunk (nagyon kivonatolt, szerkesztett formában):
Átlátszó: A szóban forgó termékek esetében teljességgel hiányzott-e a megfelelőségi tanúsítvány, vagy az azokat kísérő dokumentáció valamilyen formában hiányos, hamis, egyéb okból nem megfelelő volt? Korábban miért nem végzett alaposabb ellenőrzéseket a vámhatóság, és most miért kezdett?
NAV: A NAV nem piacfelügyeleti hatóság, a termékek minőségére, nem megfelelőségére, esetleges veszélyességére vonatkozóan megállapításokat nem tehet. Kérjük, kérdéseivel forduljon az ITM-hez.
Átlátszó: Vajon melyik magyar állami szerv felelőssége egy problémás irattal kapcsolatos gyanú észlelése?
NAV: Ha felvetődik a gyanú a vámeljáráskor benyújtott dokumentum eredetiségével kapcsolatban, úgy arról a NAV értesíti az illetékes piacfelügyeleti hatóságokat. Ez után a piacfelügyeleti hatóság elvégzi az adott termék vizsgálatát, majd döntést hoz arról, hogy megfelel-e a termékbiztonsági előírásoknak.
Átlátszó: A koronavírus miatti veszélyhelyzet óta hány alkalommal merült fel a NAV-nál a válaszában foglaltak szerinti gyanú egyéni védőeszközök, valamint orvosi eszközök vámeljárása során benyújtott megfelelőséget tanúsító dokumentumok eredetiségével kapcsolatban?
Erre az utolsó kérdésre már egy hete hiába várjuk a választ.
Állami beszerzésnél sem nézik nagyítóval a certifikátot
Április 10-én az operatív törzs szokásos sajtótájékoztatóján Müller Cecília országos tisztifőorvos az Index kérdésére gyakorlatilag bevallotta, hogy a behozott védőeszközöknél, például az FFP2-esként megvásárolt maszkoknál nem különösebben ellenőrzik a CE-jelzésre jogalapot adó tanúsítványt.
“Ha az egyéni védőfelszerelések CE-jelzéssel vannak ellátva, az azt jelenti, hogy az Európai Unióba való behozataluk megengedett, és az EU-ban szabadon forgalomba hozhatók. Ezeknek a termékeknek a minősítése megtörtént, tehát felhasználhatók." — fogalmazott ekkor Müller.
Érdemes megjegyezni, hogy a kovidválság kitörése óta egy különleges jogi kivételszabály miatt a magáncégekkel szemben az EU tagállami kormányzatainak, így Orbánéknak is lehetősége volt eltérni a szokásos uniós szabályoktól. Ez a lehetőség annyit jelent, hogy az unió országai a kizárólag az egészségügyi dolgozói részére behozott védőeszközök kapcsán kerülhetik az EU szokásos tesztelési-minősítési, biztonsági-adminisztratív elvárásait.
A magyar kormányzatnak tehát jogi értelemben nem kötelező ragaszkodni a CE-jelölést megfelelően alátámasztó papírhoz, sőt, magához a CE-jelöléshez sem.
Azonban a kétes certifikáttal kísért védőeszközök eleve kockázati tényezőt jelentenek. Az OCCRP nyomozása során derült fény arra, hogy egy svéd állami intézmény tesztjei azt az átlagot hozták ki: hamis vagy félrevezető dokumentációval rendelkező maszkok a részecskeszűrési és általános minőségi minimumfeltételeket az esetek több, mint felében nem képesek teljesíteni. Egy korábbi cikkünkben beszámoltunk arról is, hogy hasonló megfelelőségi arányok merültek fel a Kínából importált koronavírus-gyorstesztek esetében is.
A tudottan hiányos dokumentációval behozott áruk esetében az volna bármely felelős kormányzat részéről a nyilvánvaló minimum, hogy azokat olyan rigorózus tesztelésnek vetik alá, mint ami magához a CE-tanúsítási procedúrához kell (vagy mondjuk a belga FAMHP ügynökséghez alternatív teszt protokolljához hasonló módon a koronavírusos szituációkhoz igazítottan speciális követelményrendszerű, de nem kevésbé alapos ellenőrzésnek vetik alá).
Az aligha kétséges, hogy magyar kórházakba jutott olyan termékekből, amelyek minden látszat szerint nem mentek át semmilyen európai tanúsító szervezet vizsgálatán.
A korábban jobbikos, ma független parlamenti képviselő Bencsik János és egy kísérője május során bejutott a dél-pesti Jahn Ferenc kórházba, ahol levideózták az egészségügyi dolgozóknak eljuttatott védőeszközöket.
A Bencsikék által átnézett ötféle szájmaszk közül pusztán a terméken feltüntetett jegyek alapján mindössze kettő típus felelt meg az európai import egyébként általában szokásos feltételeinek.
Két maszkon egyáltalán nem szerepelt CE jelzés vagy az európai részecskeszűrő sztenderd FFP2-re vagy az ehhez tartozó szabványokra vonatkozó írás.
Ezeken a maszkokon mindössze a kínai részecskeszűrő szabvány KN95-össel kapcsolatos jelzések voltak. Ugyan a KN95 papíron nagyjából megfelel az öreg kontinens FFP2-jének, de ezt a kínai szabványt, lévén nem uniós, európai szerv nem tudja számonkérni. Az európai jelölések teljes hiánya arra enged következtetni: semmilyen, az EU-ban honos szervezet nem csekkolta a maszkok minőségét.
A harmadik maszkon ugyan szerepeltek az európai szabványokkal kapcsolatos kódok és maga a CE jelzés is, azonban emellett nem szerepel a tanúsító szervezet négyjegyű kódja. Ez azért volna kötelező, mert az adott termék CE-tanúsítványának létezését csak a tanúsító, illetve az azt jelölő kód ismeretében lehet ellenőrizni akár egy hétköznapi maszkvásárló számára is. A négyjegyű kódot ezért leginkább azok szeretik lehagyni az árujukról, akiknek igazából nincs is fullos tanúsítványuk.
Ilyen maszkokat a koronavírus miatt meghozott, csak a tagállami kormányzatokra vonatkozó EU-s különleges kivételszabály nélkül egyáltalán nem lett volna szabad importálni és bármilyen speciális védelmi képességgel rendelkező eszközként árulni az unióban.
De vajon hogyan ellenőrizte Orbán Viktor kormányzata, hogy ezek a maszkok jók-e egyáltalán bámire?
Az operatív törzs március 29-i sajtótájékoztatóján Müller Cecíliát a 444 arról kérdezte, hogy az államilag megszerzett, kínai gyártmányú tesztek és maszkok minőségi ellenőrzése megtörtént-e már.
Az országos tisztifőorvos erre azt válaszolta: “valóban nagyon különbözőek az áruk. Az egyéni védőfelszereléseknek a biztonságot okozó, azt hozó minősége rendkívül fontos, ezért átvizsgálásra kerül az a szállítmány, ami beérkezik az országba, mert rendkívül fontos, hogy ezekben megbízhassunk, és azt a védelmi képességet, amit hivatott ellátni, azt mindenkor biztosítani tudjuk."
Ha lehántjuk a cukormázas bullshitet Müller mondatairól, azt kapjuk: például a kórházakba szállított kínai gyártmányú maszkok magyar minőségellenőrzése kimerült a szállítmányok úgymond átvizsgálásában. Nem történt említés arról, hogy a certifikátok alapos ellenőrzésével, vagy az eszközök szakszerű, részletes tesztelésével célzatosan foglalkozna bárki.
Bencsik János konkrétan rá is kérdezett Kásler Miklós humánerőforrás-miniszternél arra, hogy van-e egyáltalán értelmes ellenőrzés. Bencsik formálisan, parlamenti írásbeli kérdésként benyújtott tetemrehívása egyebek mellett a következőkre várt választ Káslertől:
Megvizsgálják-e a magyar hatóságok a külföldről érkező védőfelszereléseket, mielőtt azokat kiosztanák, illetve raktárakba szállítanák?
Mely hatóságok, szervek végzik ezt a vizsgálatot, és a beérkezéstől számítva milyen határidővel teszik ezt?
Amennyiben a nemzetközi gyakorlattal ellentétben a magyar hatóságok nem végeznek ilyen vizsgálatokat, kérem, indokolja ezt meg!
A Kásler megbízásából válaszoló Rétvári Bence államtitkár részletesen leírta, hogy milyen szabályok és ellenőrzési gyakorlatok vonatkoznak a behozott védőeszközökre és orvosi eszközökre, már úgy általában. Arról, amire Bencsik kérdése legalább részben vonatkozott — hogy az államilag beszerzett holmik kapnak-e valamilyen speciális figyelmet — az államtitkár csak annyit írt, hogy az ÁEEK szerez be, tárol és oszt ki bizonyos védőeszközöket.
A válasz finoman utalt is arra, hogy a kormány él az uniós kivételszabály adta lehetőséggel. De arra nem, hogy a CE minősítés nélkül behozott eszközök külön ellenőrzésére van-e valamilyen protokoll. Mindösszesen két további esetet találtunk, ami alkalmas lehet arra, hogy az ilyenkor szokásos gyakorlatra következtessünk belőlük; egyik tanulság sem megnyugtató.
Bencsik János független országgyűlési képviselő az Átlátszó megkeresésére azt mondta, hogy
“A kormány minden kritikát és kérdést, amelyek az egészségügyi védőfelszerelések számára és minőségére vonatkoztak, azzal ütött el, hogy az egész világ Kínánál áll sorban, ezért minden beszerzést győzelemként kell értékelnünk. Én ezt megértem, és felelős képviselőként azzal is tisztában vagyok, hogy egy világjárvány középén, ilyen erős versenyben akár a gyengébb minőségű eszközöket is jobbak a semminél. Amit viszont elfogadhatatlannak tartok, hogy ezek az eszközök ellenőrizetlenül lettek szétosztva, a felhasználásukat azóta is titok és ködösítés övezi. Országgyűlési képviselőként azért kezdtem nyomozásba, illettve azért tettem rendőrségi feljelentést foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt, mert azt láttam, a kormány ellenérdekelt az igazság kiderítésében. A feljelentésemet egyébként elutasították, amely ellen kifogással éltem, és ha Magyarországon kimerítettem az összes jogi lehetőséget, kész vagyok nemzetközi úton folytatni küzdelmemet. Többé nem fordulhat elő, hogy a frontvonalban küzdő egészségügyi és szociális dolgozóknak a kormány nem biztosít megfelelő védelmet a vírus elleni küzdelemben."
A hvg lélegeztetőgépekkel kapcsolatos adatigénylésére adott, már említett válaszában a KKM elárulta, hogy az addig beszerzett bő tízezer invazív lélegeztetőgép közül majd’ ezerötszáz egyáltalán “nem rendelkezik az uniós CE minősítéssel", A KKM az uniós kivételszabályra hivatkozva azt is jelezte, hogy ezeket szabad akkor használni, ha az eszközöket a releváns “hatóság bevizsgálta és alkalmasnak nyilvánította".
A vonatkozó uniós és magyar jogszövegeket áttekintve úgy tűnik, a “bevizsgálás" szó használata enyhe túlzás. Laborvizsgálatokat és hasonlókat az ilyen piacfelügyeleti eljárások során az illetékes intézményeknek például nem kötelező bevetniük. Az ilyen eljárásokban kötelező papírnézegetésről viszont a NAV korábban idézett válaszából tudjuk, hogy a látszatra meglévő papírokkal kapcsolatos problémákat alapesetben leginkább a vámhatóság feladata volna észlelni — ennek a hatékonyságát a korábbiakban már láthattul.
A korábban szintén említett koronavírus-gyorstesztek eseténél merült fel az a különösen aggasztó fejlemény, hogy minden jel szerint legalább egy esetben állami egészségügyi szervnél olyan orvosi eszközök voltak rendszeresítve, amik nem mentek át a Semmelweis Egyetem kutatóinak tesztjén.
Az Anhui (gyártó: Anhui Deep Blue Medical Technology Co., Ltd., Kína), és Clungene (gyártó: Hangzhou Clongene Biotech Co., Ltd., Kína) típusú koronavírus-gyorstesztek alkalmazása a kutatók szerint “szakmailag vállalhatatlan". Az Országos Mentőszolgálat szabványos eljárásrendeket leíró honlapján ugyanakkor kizárólag ehhez a két gyorsteszthez volt elérhető használati útmutató. Sajtóhírek szerint maga a Semmelweis Egyetem is rendelt húszezret az egyik tesztből.
Ez azért is kimondottan ijesztő, mert a SE szerepelt ajánlatkérőként a Közbeszerzési Értesítőben azonosítható, legelső öt darab koronavírusos közbeszerzésnél.
Még sötétebbre árnyalja az esetet, hogy az állami szervek gyorsan szőnyeg alá söpörték a kérdést: a SE klasszikus nemtagadó sajtóközleményt adott ki arról, hogy a kutatás nem “az ITM megbízásából rendelt, az egy Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából rendelt, [az egyik főbeszállító] CECZ-től származó" teszteket vizsgálta, a mentőszolgálat pedig gyorsan eltüntette a honlapjáról az inkriminált útmutatókat.
Háromféle koronavírus-gyorsteszttel is baj van, a mentőszolgálat tesztjei is érintettek Több, a magyar kormányszervek által Kínából rendelt koronavírus-gyorsteszt is kétes minőségű. Az Index a SOTE kutatására hivatkozva írt arról, hogy kétféle bevizsgált gyorsteszt alkalmatlan a vizsgálatra. A kormánypárti média álhírt kiáltott, de valójában megerősítették a cikk állításait, majd kiderült, hogy a kutatás arról a két tesztről szólt, amelyeket a mentősöknél rendszeresítettek.
Mégis, hogyan tudhatnánk meg, hogy mit vett az állam?
Amíg az Orbán-adminisztráció válaszaira vártunk, átnéztük azt a képanyagot, amit állami szervek közöltek a beszerzett eszközökről Facebook-oldalakon vagy az M1 Híradójában. A csomagolásokról leolvasható feliratok alapján megpróbáltuk azonosítani az egyes termékeket és azok gyártóit is, majd ezután az eszközökről megpróbáltunk további információkat találni.
Ahol tudtuk, azonosítottuk az egyes termékek és gyártóik megnevezését. Azt nem tudhatjuk, hogy konkrétan a magyar hatóságok milyen dokumentációt láttak, de az megpróbáltuk ellenőrizni: az exportőr máshol mindenestül kóser papírokat adott-e az adott eszközök mellé. Több olyan terméket is találtunk, ami a kormányzati képek szerint bevételezésre és kiosztásra került annak ellenére, hogy internetes kereséssel kizárólag az előírásoknak nem megfelelő dokumentációt találtunk hozzájuk.
Ezeket a potenciálisan problémás eszközöket azonosítottuk:
Dandong Devote Garment Co., Ltd. — Medical disposable protective suit – Védőoverál
A Dandong overáljait tartalmazó dobozokat ábrázoló képek számtalan helyen felbukkantak. A kormányzati, facebookos “Koronavírus tájékoztató oldal" két április 3-i fotóalbumában is szerepelnek, ezek címe “Védőeszközök érkeztek a rendőrséghez és a honvédséghez is", illetve “Sorra érkeznek a védőeszközök a kórházakba", Budapestre és vidékre egyaránt. A dobozok április 17-én, egy olyan albumban is felbukkannak, ami a leírása szerint azt mutatja be, hogy “60 kórházba érkeztek védőeszközök a betegek és az egészségügyi dolgozók védelmére".
A gyártó cég honlapjára nem bukkantunk rá, de az amerikai forgalmazójuk szájtján szerepel egy PDF fájl, ami elvileg a különböző bizonyítványaikat tartalmazza. Ebben az iratcsomagban CE tanúsítványként egy erre nem alkalmas sajtpapír szerepel. Az azt kiállító kínai entitás nem szerepel — EU-n kívüli szervezetként nem is szerepelhet — az uniós tanúsító szervezetek hivatalos listáján.
A certifikátot jegyző OCT Technology Testing kifejezetten szerepel is at területen aktív, nagypályás tanúsító szervezeteket képviselő European Safety Federation (ESF) feketelistáján, mint gyakori kamupapír-kiállító.
A Dandong ruháival látszatra megegyező overálok azután később a kormányzati koronás fb-oldal több későbbi fotósorozatában is felbukkannak — ezúttal már az egészségügyi dolgozókon. Ezek az albumok kórházakban, vagy az országos koronavírus-szűrés során készültek.
Guangdong Owgels Science & Technology Co., Ltd. — Surgical Mask — Sebészi maszk
Az Owgels márkájú sebészi maszkokat tartalmazó képek szintén számos, a kormányzati szerkesztésű Koronavírus tájékoztató oldalon közölt képen felbukkannak. Egy április 3-ra datált albumon látható képeket kísérő szövegek szerint az eszközök budapesti és vidéki kórházakba kerültek.
A személyes védőeszköznek minősülő FFP2-es arcmaszkokétól több pontban különbözik a sebészi maszkokkal kapcsolatos uniós szabályozás, ugyanis ez utóbbiak orvosi eszköznek minősülnek, és abból is a legkevésbé kritikus osztályba tartozónak. Ezért a CE jelzéshez a gyártónak mindössze egy saját nyilatkozatot kell kiállítania arról, hogy a terméke megfelel a teljesítendő sztenderdeknek.
De ennek a nyilatkozatnak is megvannak a szükséges feltételei, a címétől kezdve (ez csak “Declaration of Conformity" lehet) egészen a tartalmában foglalt információig. Talán a legfontosabb követelmény, hogy az unión kívüli, például kínai gyártóinak kell lennie egy, az EU-ban honos hivatalos képviselőjének, a képviselő kilétét pedig a terméken, a csomagoláson és a nyilatkozaton is fel kell tüntetni.
Az Owgels sebészi maszkjához viszont nem találtunk ilyen nyilatkozatot. Egy kínai tesztlabor, a CTB által kiállított sajtpapírt viszont igen. Ez nemcsak címében, tartalmában sem felel meg az uniós elvárásoknak: például nem nevezi meg a gyártó európai képviselőt. A CTB szerepel azon a feketelistán is, amit egyéni védőeszközöket legitimen tanúsító európai egyes szervezetek közös formációja, az ESF vezet a honlapján problémás iratokon gyakran szereplő, néha tilosban járó, néha odahamisított “tanúsítókról". További, sajátos körülmény, hogy a sajtpapírt az azonosítószáma alapján a CTB saját honlapján elérhető certifikát-adatbázisban sem találtuk meg.
Véletlennek nem tűnő egybeesés, hogy ugyanez a termék felbukkan a covidcare.hu webshopban vásárolható termékek között is. A webshopot üzemeltető E-Silk Supply Chain Kft. ugyanis ugyanahhoz a cégcsoporthoz tartozik, mint az állami beszállító CECZ, amely összesen hétmillió sebészi maszk beszerzésére nyert megbízást.
A webshop oldala azt állítja, “a gyártó rendelkezik a termék exportálásához szükséges engedélyekkel és minőségi tanúsítványokkal", a sebészi maszkról készült képek között ugyanakkor “tanúsítvány" megjelöléssel csak a CTB-féle sajtpapír látható.
Shandong Huien Medical devices Co. Ltd – Medical Surgical Mask – Sebészi Maszk
A dobozokat ábrázoló kép egy április 28-ára datált képalbumban bukkant fel a koronavírusos kormányzati FB-oldalon, a kísérő szöveg szerint a védőfelszereléseket “több mint 100 helyszínre, köztünk kórházakba" vitték.
A Shandong Huien-féle sebészi maszkok helyzete nagyjából megegyezik az Owgels-féle maszkok helyzetével. Orvosi eszköznek számítanak, de az uniós elvárásnak megfelelő nyilatkozatot sehol sem találni tőlük. Ezzel szemben több helyen elérhető egy olyan, ránézésre valamilyen tanúsítványnak tűnő papír, ami viszont a EU-s szabályozás vonatkozásában értelmezhetetlen.
Ezen a papíron kiállítóként a CELAB nevű olasz entitás szerepel, ami egyébiránt egy elismert uniós tanúsító szervezet, mégis szerepel az ESF már említett feketelistáján. A CELAB-honlapon emellett azonososítószáma alapján megpróbáltuk ellenőrizni a hasznos jogi jelentéssel egyébként nem bíró kvázi-tanúsítványt is. Az eredmény: a papír nem érvényes.
Xinxiang Kangmin Hygienic Materials Development Co.Ltd. – Surgical Mask – Sebészi Maszk
Henan Aklly Filter Engineering Co. Ltd. – Face Mask – FFP2(?) Arcmaszk
Ez a két termék abban különbözik az előzőekben bemutatott három tételtől, hogy nem az állami célokra beszerzett eszközöket is szerepeltető kormányzati FB-oldalakon találtuk a képeiket. Ennek a kettő tételnek a gyártóit ugyanis olyan dobozokról sikerült lelesnünk, amik a Kaposvárnak adományozott kínai eszközökről készült videókban láthatóak. Az adományozó a China National Machinery Import & Export Corp. nevű kínai nagyvállalat, ami jelentős naperőmű-beruházást eszközöl éppen Kaposvárott.
A fideszes vezetésű dunántúli város polgármestere a fideszes Szita Károly, ő is feltűnik a győzelmi jelentéssel felérő képsorokon, amit Szita saját FB-oldalán tettek közzé április 9-én.
“Bajban mutatkozik meg, kik az igazi barátaink! Megérkezett a 30 000 db szájmaszk a napelempark beruházójától! Köszönjük!" – olvasható a videó mellett.
Szita a videóban azt is közli, hogy az adománymaszkok értéke mintegy százmillió forint. A polgármester egy kommentelő megjegyzésére válaszolva ki is fejtette, hogy jön ki a maszkonkénti háromezer forint feletti összeg: “sajnos ez a realitás. Annyira megdrágultak a maszkok, hogy egyes típusok 4-5 ezer forintba kerülnek, a másik típus is 3 ezer forint környéke."
Ez azért érdekes kijelentés, mert az általunk azonosított termékekhez nem találtunk olyan tanúsítványt az interneten, amikkel ezeket bármilyen ellenértékért cserébe szokásos forgalomba lehetett volna hozna az unió területén. Az is valószínű, hogy a polgármester maga is úgy vélte, hogy a maszkok kereskedelmi forgalomba nem hozhatók, és legalábbis nem lehet biztosat mondani, hogy milyen uniós sztenderdeknek felelnek meg. A videóhoz érkező kérdésekre írt válaszaiban ugyanis arról írt, ezeket az eszközöket csak a már ismertetett kivételszabály alá tartozó “védekezésben dolgozók" kaphatják meg, a tárgyak pontos képességeit elkenve pedig csak azt mondta: ezek “jobb minőségű maszkok".
A Szita-féle videókról az egyik termék gyártója és neve is leolvasható: ez a Xinxiang Kangmin sebészi maszkja. Sajátos jelenség, hogy a dobozról leolvasható angol nevű termékmegnevezés egyszerű sebészmaszknál legalábbis valamivel komolyabb eszközre látszik utalni, de egy viszonteladó hirdetéséből könnyen azonosítható, hogy itt tényleg hétköznapi orvosi maszkokról van szó.
Tanúsítványra emlékeztető dolgot egyedül egy másik viszonteladó ajánlatából elérhető fotón látni: ez az ICR Polska nevű, a kamutanúsítványos piacon számtalanszor felbukkanó szervezet sajtpapírja.
A másik termékről csak a gyártó azonosítható egyértelműen: az An Ke Lin márkanévvel ugyanis a Henan Aklly forgalmazza az áruit. A gyártó honlapján ugyanakkor mindössze két, majdhogynem ugyanolyan megjelenésű maszkot találni, ami szóba kerülhet. Az egyik elvileg a kínai a KN95 sztenderdet, a másik az európai FFP2-t teljesíti. Utóbbi maszkhoz elérhető a szájton egy olyan gyártói nyilatkozat, ami tökéletesen megfelelne az uniós elvárásoknak – ha sebészmaszkot, és nem egyéni védőeszköznek minősülő FFP2-es eszközt kéne kísérnie, aminek a már említettek szerint tanúsító szervezet certifikátjára volna szüksége a szokásos szabályok alapján.
Ilyet nem találtunk, ezzel szemben egy viszonteladónál találtunk egy olyan, EU-s tanúsítványra emlékeztető papírt, ami látszólag négy különböző Henan Aklly-modell uniós sztenderdek szerinti megfelelőségét igazolja. A valóságban azonban jogilag semmi ilyesmi haszna nincs. A papírt kiállító szervezet, az ECM pedig az az entitás, amivel a leggyakrabban találkoztunk hasonló kamupapírokon.
A kaposvári polgármesteri hivatalt email kerestük meg, és jeleztük: aggodalmaink vannak az adományként fogadott áruk megfelelőségi dokumentációjával kapcsolatban. Erre azt a választ kaptuk, hogy valóban kaptak tízezer FFP3-as és húszezer FFP2-es maszkot a kínaiaktól, amikkel kapcsolatban külön kérték is az “ajándékozó felet, hogy maszkokkal kapcsolatos megfelelőségi nyilatkozatot küldjék meg", ez pedig meg is történt.
Erre Szitáékat újabb emailben arra kértük: ugyan, küldjék már el nekünk azokat a tanúsítványokat, amikről beszélnek. Erre az emailre közel egy hónapja hiába várunk választ. Időközben legalább annyi kiderült egy képviselőtestületi ülésen: a százmilliósnak mondott kínai adománymaszkok kiosztásra azóta sem kerültek, az utolsó szálig a raktárban állnak.
Közreműködött: Katus Eszter. A kaposvári helyzet megértéséhez Huszka Imre segítségét vettük igénybe. A hvg lélegeztetőgépes adatigénylésére kapott válaszát Oroszi Babett kollegiális nagylelkűségének köszönhetően tanulmányozhattuk. Címlapkép: Védőeszközös dobozok. Forrás: Koronavírus tájékoztató oldal, Facebook.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | https://atlatszo.hu/2020/07/28/egeszsegugyi-kockazatokat-rejthet-a-koronavirus-elleni-kormanybeszerzeseket-ovezo-titokrezsim/ | https://web.archive.org/web/20230102134543/https://atlatszo.hu/2020/07/28/egeszsegugyi-kockazatokat-rejthet-a-koronavirus-elleni-kormanybeszerzeseket-ovezo-titokrezsim/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egeszsegugyi-kockazatokat-rejthet-a-koronavirus-elleni-kormanybeszerzeseket-ovezo-titokrezsim | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-07-28 12:48:00 | [] | [
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK)",
"CECZ Közép-Európai Kft.",
"Florin Kft.",
"Kromat Műszerforgalmazó Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Limitless Medical Kft.",
"Marosport Kft.",
"Medirex Zrt.",
"Re-Guard Kft.",
"Semmelweis Egyetem (SE/SOTE)"
] | [
"Ázsia",
"Kína"
] | [
"közbeszerzés",
"egészségügy",
"engedély",
"covid-19",
"kereskedelem"
] | [] |
50,786 | A kormányszóvivő férje a kaszinók után a dunakeszi járműjavítóba is beszállt, máris nyertek 32 milliárdot | 32 milliárd forintos keretszerződést írt alá a múlt héten a Dunakeszi Járműjavító Kft. a MÁV-Start Zrt.-vel. A közbeszerzésre még állami tulajdonú társaságként pályázott a járműjavító, a nyereményt azonban már a kft. új tulajdonosai, az orosz állami Transmashholding Csoport és Szalay-Bobrovniczky Kristóf zsebelhetik be. | 32 milliárd forintos keretszerződést írt alá a múlt héten a Dunakeszi Járműjavító Kft. a MÁV-Start Zrt.-vel. A közbeszerzésre még állami tulajdonú társaságként pályázott a járműjavító, a nyereményt azonban már a kft. új tulajdonosai, az orosz állami Transmashholding Csoport és Szalay-Bobrovniczky Kristóf zsebelhetik be. Az egykori Századvég-potentát, majd londoni nagykövet, a kormányszóvivő férjeként is ismert Szalay-Bobrovniczky nemrég az egyik legjövedelmezőbb bizniszbe kapott bebocsátást, Garancsi Istvánnal közösen átvehette a néhai Andy Vajna fővárosi kaszinóüzletét.
Ha nem is ilyen látványos, de nyereséggel kecsegtető üzletnek néz ki újabb szerzeménye is, az elmúlt öt esztendőben legalábbis nem volt még egy olyan jó éve a Dunakeszi Járműjavító Kft.-nek, mint a tavalyi. A májusban még főtulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. megszavazhatott 101 millió forint osztalékkivétet, így is maradt pénz a nyereségből, több mint 200 milliót betehettek az eredménytartalékba. (Az osztalék alighanem már az új tulajokat gazdagította, a taggyűlés nélküli határozat ugyanis június 30-ai kifizetést írt elő azzal, hogy „az osztalék jogosultjai azok a tagok, akik az osztalékfizetés esedékességének időpontjában a társaság tagjai”. Az új tulajdonosokat pedig június elején jegyezte be a cégbíróság.) Ez látványos eredményjavulás ahhoz képest, hogy 2015 óta 8 és 68 millió forint között ingadozott a nyereség. Idén januárban a dolgozók még úgy vázolták lapunknak a dunakeszi cég helyzetét, hogy megrendelést főként az állami vasúttársaságtól várhat, az azonban legatyásodott, ezért nem reménykedtek a járműjavító felvirágzásában.
Nagyot fordult azonban azóta a világ, a múlt héten hatalmas megrendelésről írhattak alá szerződést a MÁV-csoport személyszállító cégével. Összesen nettó 32 milliárd forint a megrendelés keretösszege, igaz, a keret 48 hónapra szól, és az összegnek „csak” a 70 százaléka biztos, ennyi pénz elköltésére vállalt kötelezettséget a MÁV-Start, durván 10 milliárd forint lehívása opcionális. De még a 22 milliárd forint is óriási tétel a Dunakeszi Járműjavító életében, hiszen az előző öt évben a cég árbevétele nem érte el a 10 milliárd forintot: 2015-ben 5,4 milliárdnál tartott, tavaly mutatott ki a legtöbb forgalmat, de az is csak 9,4 milliárd forint volt.
A feladat a MÁV-Start által üzemeltetett, belföldi és nemzetközi forgalomban lévő vasúti személykocsik fővizsgája, ellenőrzése, javítása. Minderre előleget is kap a Dunakeszi Járműjavító, a szerződés szerint három havonta a belföldi kocsikra 206 millió, a nemzetközi forgalomban futó személykocsikra 175 millió forintot, csak igényelnie kell.
Nyílt közbeszerzést írt ki a MÁV-Start áprilisban, így elméletileg az egész Európai Unió területéről jelentkezhettek volna a munkára, de a bontási jegyzőkönyv szerint csak a dunakeszi cég adott be ajánlatot. A dokumentumok alapján az áron nem kellett huzakodni,
az ajánlattevő fillére annyi vállalkozói díjat írt be, amennyit a MÁV-Start a kiírásban becsült.
Az új tulajdonosok már jelezték az MTI-nek adott nyilatkozatukban, hogy komoly terveik vannak a Dunakeszi Járműjavítóval: több tíz millió eurós beruházással modernizálnák, a magyar, majd a közép-európai piacon vezető járműipari gyártó vállalattá fejlesztenék. Hogy pontosan mit fognak gyártani, a megrendelésektől függ, de biztos pontnak látszik a tulajok szerint, hogy a TMH Hungary Kft. (tulajdonosai azonosak a hasonló nevű zrt. tulajdonosaival) több mint 1 milliárd euró értékben 1300 személyszállító vasúti kocsit szállít az ENR egyiptomi vasúttársaságnak, és ebből 680-at, négy év alatt Dunakeszin fognak legyártani.
Kiemelt kép: Soós Lajos /MTI | https://24.hu/kozelet/2020/07/28/szalay-bobrovniczky-kristof-dunakeszi-jarmujavito/ | https://web.archive.org/web/20230203031845/https://24.hu/kozelet/2020/07/28/szalay-bobrovniczky-kristof-dunakeszi-jarmujavito/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormanyszovivo-ferje-a-kaszinok-utan-a-dunakeszi-jarmujavitoba-is-beszallt-maris-nyertek-32-milliardot | 24.hu | hungarian-news | 2020-07-28 00:00:00 | [
"Bacsa György",
"Habony Árpád",
"Halkó Gabriella",
"Hernádi Zsolt",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf"
] | [
"Dunakeszi Járműjavító Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt.",
"MÁV Start Zrt.",
"TMH Hungary Invest Zrt.",
"Transmashholding Hungary Kft."
] | [
"Dunakeszi",
"Pest megye"
] | [
"pályázat",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"vasút",
"klientúra"
] | [] |
50,787 | Csodaszarvas és aranytömbök: 326 millióba kerül az adófizetőknek az MNB két új szobra | Nettó 326,5 millió forintot fizet ki két grandiózus szoborért a Magyar Nemzeti Bank ingatlanos cége – derült ki a közbeszerzési értesítőből. A szerződés szerint az Arany Dinamikája és a Csodaszarvas szobrok az egykori Postapalotát díszítik majd a budai Krisztina körúton. Előbbi nettó 127 millió, utóbbi pedig nettó 199,5 millió forintba kerül. | Nettó 326,5 millió forintot fizet ki két grandiózus szoborért a Magyar Nemzeti Bank ingatlanos cége – derült ki a közbeszerzési értesítőből. A szerződés szerint az Arany Dinamikája és a Csodaszarvas szobrok az egykori Postapalotát díszítik majd a budai Krisztina körúton. Előbbi nettó 127 millió, utóbbi pedig nettó 199,5 millió forintba kerül.
Az alkotásokat Szőke Gábor Miklós cége, a Dante Birodalom Kft. készítheti el, vagyis ugyanaz a társaság, amelyiktől nemrég másik két szobrot is rendelt csaknem 700 millió forintért a Matolcsy György vezette jegybank tulajdonában álló cég.
Az Arany Dinamikája és a Csodaszarvas című alkotások megrendeléséről korábban a G7 számolt be.
Előbbi leírása alapján a gazdaság dinamikáját absztraháltan jelenítené meg.
Az alkotó egy suhanó masinát képzelt el, amely plasztikája levegőben száguldozó elemekből épül fel, egyszerre szelve át teret és időt. A gazdaság dinamikáját Szőke elcsúsztatott aranyrudakkal formázná meg, amelyek szinte a levegőben, egymást alig érintve lebegnének, a suhanás érzetét imitálva.
Persze nem valódi aranyat használnának fel, hanem rozsdamentes acélból készül majd a szobor. Az alkotás félig az egykori Postapalotában, félig a Széll Kálmán téren áll majd, a 13 méter hosszú szobrot ugyanis az időközben Pénztörténeti Múzeummá alakított épület bejáratához álmodták meg.
A másik szobor történelmi ihletésű: egy gigantikus csodaszarvast készítenek a leírás szerint elvileg a palotán belülre. A 4,5 méter magas és 7,2 méter hosszú szobor egy 6,5 méter magas sziklát ábrázoló talapzaton áll majd, tehát az egész kompozíció 11 méterrel emelkedhet a múzeum látogatói fölé.
Szőke Gábor Miklós egy csodaszarvast ábrázoló szobrot készített már Köveskálra, amely jóval kisebb volt a most készülőnél.
A művész alkotta korábban a a vizes vb szobrait, és az ő munkája a Fradi stadionja előtti sas is, ahogy ő munkálta meg a világ legnagyobb madárszobrát az Atlanta Falcons amerikaifoci-csapat stadionja elé.
Szőke Gábor Miklós munkásságáról nemrég írtunk:
Kiemelt kép: Az egykori Postapalota épülete (MTVA /Bizományosi /Jászai Csaba) | https://24.hu/belfold/2020/07/28/csodaszarvas-aranytomb-mnb-szobor-matolcsy-szoke-gabor-miklos-dante-birodalom/ | https://web.archive.org/web/20221014070807/https://24.hu/belfold/2020/07/28/csodaszarvas-aranytomb-mnb-szobor-matolcsy-szoke-gabor-miklos-dante-birodalom/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csodaszarvas-es-aranytombok-326-millioba-kerul-az-adofizetoknek-az-mnb-ket-uj-szobra | 24.hu | hungarian-news | 2020-07-28 00:00:00 | [
"Matolcsy György",
"Szőke Gábor Miklós"
] | [
"Dante Birodalom Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)"
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"kultúra - művészet",
"klientúra",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
50,788 | Jobban járt idén a Hungaroring azzal, hogy nem voltak nézők a Forma-1-es futamon | A zárt kapus verseny után milliárdokkal kevesebbet kell fizetni, igaz, cserébe egy évvel tovább marad a nemzetközi szinten is kimagaslóan magas jogdíj. | A Forma-1 versenyek rendezése elképesztően költséges Magyarországnak: csak a jogdíjára 13,6 milliárdot költött az állami tulajdonú Hungaroring Sport Zrt. tavaly. Ebből egy fillért sem tudott saját maga kigazdálkodni, az államtól 14,2 milliárd forint támogatást kapott.
Összesen 20 milliárd forintba kerül évente a mogyoródi pálya fenntartása és az ott megtartott versenyek szervezése, és a költségeknek még a harmadát sem tudja a társaság önállóan előteremteni. Mindebből az is látszik, hogy
még akkor is veszteséges lenne a Hungaroring, ha ingyen rendezhetné meg a Magyar Nagydíjat.
Ráadásul azzal is csak első ránézésre tudott spórolni, hogy – mint arról a Hungaroring Zrt. tájékoztatott minket – a jogtulajdonos Formula One Management Limited jelentős, milliárdos összegeket engedett el a jogdíjakból, mivel a koronavírus-járvány miatt nem vehetnek részt nézők a versenyeken. Pontos összeget azonban nem adott meg az állami cég.
Emellett a jogdíj éves növekedésének mértékét most leküzdötték 4 százalékra. De ezért cserébe nem 2026-ig, hanem 2027-ig marad érvényben a méregdrága szerződés. A cégnél úgy kalkulálnak, hogy az idei jogdíjcsökkentéssel és az emelési mérték visszafogásával 6 milliárd forintot spórolnak az államnak.
Ez alapján ki lehet számolni, hogy idén körülbelül 2,8 milliárdot takaríthattak meg a jogdíjon. Mivel tavaly a jegyeladásból származó bevétel 2,7 milliárd forint volt, így igazából csak a kieső jegyárbevételt engedte el a Formula One a Hungaroringnek. (A cégnél úgy tájékoztattak minket, hogy idénre 2,5 milliárd jegyárbevétellel kalkuláltak.)
Vagyis idén a tervezetthez képest nem változik érdemben a Hungaroring pénzügyi helyzete, így végső soron csak szerény mértékben jártak jobban az adófizetők, és szükség lesz arra a 14,7 milliárd forintra, amelyet a hatályos törvények és szerződések szerint az államnak utalnia kell a cég számára.
Érdemes még visszatérni a 4 százalékos drágulásra is, amelyet a Hungaroring sikernek könyvel el. Ez erősen relatív, legfeljebb ahhoz képest eredmény, hogy a magyar állam és a Hungaroring igazi lúzernek számít az F1-versenyek szervezésében. Ahogy már korábban is megírtuk, az átlagos rendezői jogdíj évről évre csökken, míg a magyar verseny rendezésére olyan hosszú távú szerződést írtak alá, ami alapján 2026-ig 5 százalékkal emelkedett volna a jogdíj összege. Az alábbi grafikonon látható, hogy míg korábban az átlagnál olcsóbb volt a magyar versenyek jogdíja, az elmúlt években ez megfordult, és egyre nyílt az olló.
Ezt sikerült tehát egy százalékponttal lejjebb alkudni, ám ezért cserébe 2027-re is el kellett köteleződni. A nemzetközi adatok mutatják, hogy itt a jogtulajdonos járt jól: idén alig kellett lemondania egy kis bevételről, cserébe összességében még növelni is tudta a szerződésállományát. Márpedig egy tőzsdei cégnél a backlognak kiemelt fontossága van a pénzügyi beszámolókban. Becslésünk szerint a Hungaroringtől így 2021-től 91 milliárd helyett már 105 milliárd bevételre számíthatnak. (Mivel a szerződés dollárban van, az árfolyam változása persze jelentősen befolyásolja a forintösszeget. Mi a mostani 295 forint/dollárral számoltunk.)
Az F1-versenyek rendezője egyébként komoly pénzügyi kihívásokkal néz szembe, egyre kevesebb olyan rendező van, amelyik hajlandó a csillagászati rendezési díjakat kifizetni. Ezért is nyitottak kelet és az autokratikusabb országok felé, ahol a pénzügyi megtérülés nem lényegi szempont.
Piaci alapon nézve a Hungaroring Zrt. gazdálkodása még inkább reménytelen, hiszen a bevételek 70 százalékát az állami támogatás teszi ki. A jegyárbevételek és televíziós jogdíjak még a költségek ötödét sem fedezik. A napokban közzétett 2019-es beszámoló adatai is azt mutatják, hogy nincsen változás a trendekben, nem sikerül a bevételeket érdemben növelni a kiadásokhoz képest.
Lenne pedig lehetőség a bevételek növelésére, mert a jegyeket egy osztrák tulajdonú vállalkozás értékesíti, és elképesztően magas jutalékot fizet ezért a Hungaroring. Az elhunyt Frank Tamás és Gerstl Péter hozták Magyarországra – még a vasfüggöny mögé – az első F1-versenyt, és azóta is így-úgy kerestek rajta. Ma már örököseik viszik az Ostermann Forma 1 Kft.-t, ami még nem adta le a tavalyi beszámolóját, de a megelőző 5 évben 2,1 milliárd forint adózott eredményt ért el a szinte kizárólag a Hungaroring Zrt.-nek dolgozó vállalkozás.
Az Ostermann Kft.-nek a Hungaroringtől megkapott jegyértékesítési jutaléka szinte teljes egészében nyereségként jelentkezett.
Idén nem jelent meg a Hungaroring Zrt. szerződött partnerei között az Ostermann Kft., ám ennek nem az az oka, hogy saját kézbe vette volna az évi több száz milliós nyereséggel kecsegtető jegyértékesítést az állami cég. Kérdésünkre elmondták, hogy a jegyértékesítési szolgáltatásra 2026-ig érvényes, hosszú távú szerződéssel rendelkeznek. Mindezt verseny és közbeszerzés nélkül, pedig ahogy korábbi cikkünkben is jeleztük, a Hungaroring Zrt.-nek is közbeszerzéseket kellene kiírni, hiszen állami támogatásból gazdálkodik alapvetően.*Az állami tulajdonú gazdasági társaságoknak adott értékhatárok felett közbeszerzést kell kiírniuk, ha árut vagy szolgáltatást vesznek. Ezen belül két eset van:
– Ha kizárólag közfeladatot lát el a társaság, akkor minden esetben vonatkozik rá ez a kötelezettség. Ilyen például egy vízszolgáltató vagy egy autóbuszos cég.
– Ha részben lát el közfeladatot a vállalat, akkor kell közbeszereznie, ha állami finanszírozást vesz igénybe, és többségi állami tulajdonban van.
A Hungaroring Sport Zrt. 2017 januárja óta 100 százalékban az államé.
A cég hiába gondolja úgy, hogy piaci tevékenységet végez, hiszen teljesen egyértelműen közpénzből működik, és a magyar közbeszerzési törvény szerint az is elég, ha tevékenységében akár csak egy hangyányi közérdek felfedezhető.
A Hungaroring gyakorlata eltér a végül visszavont olimpiai pályázatot készítő Budapest 2024 Nonprofit Zrt. vagy éppen a 2017-es úszó-világbajnokságot szervező Bp2017 Nonpofit Kft. gyakorlatától. Ezek nem húzták ki magukat a közbeszerzési kötelezettség alól, márpedig mindegyik esetben ugyanarról a tevékenységről van szó: sporteseményeket szerveznek, állami forrásból.
Az állami vállalat és az Ostermann vezetésének összefonódása is igen komoly kérdéseket vethet fel. Frank Marianne 2006 és 2014 között a Hungaroing igazgatóságának tagja volt, miközben 2012 és 2014 között az Ostermann ügyvezetőjeként is dolgozott. Őt Ariane Vivien Frank-Meulenbelt 2019-ben követte az állami cég igazgatóságában, miközben az Ostermann Kft. ügyvezetői pozícióját is betölti. Ez az igazgatóság dönt a 30 millió forint feletti beszerzésekről a társaság szervezeti és működési szabályzata szerint.
Eljött azonban a cég első közbeszerzésének az ideje is: a pálya felújítására keres vállalkozót. Szerettük volna megtudni, hogy ez várhatóan mekkora beruházás, de a cégnél kérdésünkre azt válaszolták, hogy mivel az eljárás „jelenleg folyamatban van, eredménytájékoztatójának megjelenéséig annak forráskeretéről és költségéről nem adhatunk bővebb tájékoztatást”.
A cég transzparenciával kapcsolatos hozzáállását ez jól szemlélteti, hiszen egy teljesen nyilvános adatot nem akart közölni: a kormány ugyanis július 16-i rendeletében 1,6 milliárd forintos keretösszeget engedélyezett a beruházásra elkölteni.
Annyira a kormány sem lehet azonban elégedett a Gyulai Zsolt vezette cég teljesítménnyel: bár 2017-ben Szijjártó Péter azt jelentette be, hogy 35 milliárdot költenek a Hungaroring fejlesztésére, ebből egyelőre nem lett semmi. A MotoGP versenyeket sem a mogyoródi pályán rendezik majd, hanem egy új, 56 milliárdos – és szintén reménytelenül veszteségesnek ígérkező – pályát építenek Hajdúnánáson.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzúttal 12 milliárdba került a Magyar Nagydíj, és ez már tényleg sokTíz éve még ötmillió dollárral kevesebbet fizettünk az átlagos jogdíjnál, tavaly már 10 millióval többet. Ha valamikor, akkor most lehet alkudni, de ahhoz lépni kell.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépíttetiKülföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki. | https://g7.hu/vallalat/20200728/jobban-jart-iden-a-hungaroring-azzal-hogy-nem-voltak-nezok-a-forma-1-es-futamon/ | https://web.archive.org/web/20220812081734/https://g7.hu/vallalat/20200728/jobban-jart-iden-a-hungaroring-azzal-hogy-nem-voltak-nezok-a-forma-1-es-futamon/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jobban-jart-iden-a-hungaroring-azzal-hogy-nem-voltak-nezok-a-forma-1-es-futamon | G7 | hungarian-news | 2020-07-28 16:20:08 | [] | [
"Hungaroring Sport Zrt.",
"Ostermann Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"sport",
"gazdálkodás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
50,789 | Az erősebbek vásárolhatják fel a megroggyant szállodákat, Mészárosék is készülnek | A hitelmoratórium sok szállodás cégnek segített, de jövőre így is lehet konszolidáció a piacon. A Mészáros-csoportnál napirenden van további hotelek vásárlása. | Bár arról megoszlanak a vélemények, hogy mikor és milyen mértékben, de szinte biztos, hogy hoz tulajdonosi átrendeződést a szállodaiparban és úgy általában a turizmus területén is a koronavírus-járvány. Miután a szektor jövedelemtermelő képessége látványosan visszaesett, és a kilátások is nagyon bizonytalanok, most biztosan olcsóbban lehet vásárolni, mint korábban. Ráadásul sok piaci szereplő megroppant, ami kiszolgáltatottá teheti őket a nagyobb, tőkeerős cégekkel szemben.
A nagyokban jobban bíznak, vagy bíztak
A folyamat egyáltalán nem magyar sajátosság, az idegenforgalom lényegében a világon mindenhol leállt, így mindenütt szenvednek a turisztikai szolgáltatók. A nemzetközi sajtóban már áprilisban arról cikkeztek, hogy bár rövidtávon minden szektorban, így a szállodaiparban is visszaesett a felvásárlási-összeolvadási tranzakciók száma, itt azonban akár már rövidtávon is lehet változás. Az elmúlt két-három hónap adatai pedig azt mutatják, hogy valóban felpöröghetnek az akvizíciók.
A Globaldata elemzőcég folyamatosan követi különböző szektorokban az ilyen jellegű tranzakciók számát, és a turisztika területén már május-júniusban is növekedést tapasztaltak. Korábban egy elemzőjük már előrevetítette, hogy ez lesz, mondván, a kisebb, rosszabb likviditási helyzetben lévő cégek mozgástere igencsak beszűkült.
Ralph Hollister akkor azt nyilatkozta, hogy szerinte a nagyobb, tőkeerősebb láncok valószínűleg az – elsősorban a higiéniára vonatkozó – új fogyasztói elvárásokhoz is könnyebben tudnak majd alkalmazkodni, illetve jobban el tudják majd hitetni vendégeikkel ezt. Bár ez nem olyan biztos. A CBS-en futó Inside Edition csapata által nagyjából két hete készített riport ugyanis épp arra mutatott rá, hogy az Egyesült Államokban a legnagyobb szereplőknél is komoly gondok akadnak a higiénia területén.
Pénz, az van
Az ágazati folyamatok itthon is hasonlóak, mint bárhol máshol a világon, esetleg az időbeli lefutásban lehetnek különbségek. Korábban már írtunk róla, hogy – miként a válságok általában – a koronavírus-járvány nyomán kialakult gazdasági válság is nagyon sok eszközt leértékelt, ami felvásárlási lehetőséget teremt a komolyabb készpénztartalékkal rendelkező cégek számára. Ebbe a kategóriába pedig itthon jelentős arányban olyan vállalatok tartoznak, amelyek főleg a jó kapcsolataik révén szerzett állami megbízásaiknak köszönhetik az üzleti sikert.
Ahogy akkor bemutattuk, rengeteg – főleg építőipari – kormányközeli vállalat bankszámláján halmokban álltak 2018 végén a milliárdok. Az pedig korántsem lenne példa nélküli, hogy egy vállalkozó az ebben a szektorban összeszedett pénzt máshol fekteti be.
Azóta sok vállalat leadta az újabb, 2019-ről szóló beszámolóját is, amiből az derült ki, hogy jelentős változás tavaly sem volt. Bár némileg átrendeződött a mezőny (a Mészáros-csoporthoz tartozó cégeknek például csökkent a tartaléka, a miniszterelnök túravezetőjeként ismert Garancsi Istvánhoz köthető Market Zrt.-nél pedig jelentősen nőtt), összességében így is százmilliárdos készpénz- és bankbetétállománnyal rendelkeznek ezek a vállalatok.
Amit azonban jó eséllyel még nem a közeljövőben fognak elkölteni. A kormányzati intézkedések egy része ugyanis sok bajba került céget időhöz juttatott. A szállodaiparban az egyik legnagyobb segítség – ahogy erre Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke felhívta a figyelmet – egyértelműen az év végéig tartó hitelmoratórium volt. Mivel ennek köszönhetően sok vállalat jelentős fizetési kötelezettségtől mentesült, az intézkedés a várható átalakulásokat is eltolta, sőt valószínűleg tompította is ezt a hatást.
Az ágazati várakozások szerint azonban a turizmus 2020 végéig sem fog teljesen talpra állni, lesznek olyan régiói az országnak (főleg Budapest) ahol még 2021 első felében is komoly gondok lehetnek. Így az igazi mozgolódás a szektorban akkor indulhat majd be, amikor a szállodás cégeknek ismét el kell kezdeniük fizetni a hiteleik törlesztőrészleteit.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKormányközeli cégek lehetnek a nyertesei a koronavírust követő felvásárlásoknakKonszolidációs hullámot indíthat el a mostani válság, ezen pedig azok nyerhetnek, akiknek van pénzük. Minél később jön az állami mentőcsomag, annál kiszolgáltatottabbak a cégek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízezreket rúgtak ki a magyar hotelek és éttermek, sokan elhagyják a pályátA hivatalos adatokon még nem látszik, de nagyon sok ember veszítette el az állását a vendéglátásban és a turizmusban. Visszavenni csak egy részüket tudják.
Napirenden van
A tulajdonosi átrendeződés mértékét azonban egyelőre éppen a bizonytalanság miatt nagyon nehéz megjósolni. Flesch Tamás szerint sok múlik azon is, hogy a bankok hogyan kezelik a helyzetet, és tulajdonképpen minden eset egyedileg alakulhat, így egyelőre lehetetlen bármit megjósolni.
A szektor szereplői azonban számítanak konszolidációra. Kovács Balázs, az országszerte 15, ebből Budapesten tíz hotelt üzemeltető Danubius Hotels vezérigazgatója lapunknak korábban azt mondta, hogy lehetnek felvásárlások, de ők ebben a helyzetben biztosan nem terveznek szállodát venni.
A másik nagy hazai lánc, a Hunguest, illetve annak tulajdonosa, Mészáros Lőrinc azonban igen. A felcsúti milliárdos cégcsoportjánál lapunk felvásárlási terveket firtató kérdésére úgy fogalmaztak:
Folyamatosan figyelemmel követjük az akvizíciós lehetőségeket. Az Opus Global Nyrt. esetében például a korábban bejelentett terveink közül a TITÁSZ projekt aktív fázisban van, de természetesen új beruházási lehetőségeket is vizsgálunk. A turizmusban napirenden van további szállodák vásárlása. Az iparban- és az építőiparban azoknak a vagyonelemeknek a megszerzése a célunk, ahol többségi befolyása lehet társaságunknak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk"Az idei nyár Budapesten katasztrófa lesz"Egyelőre csak vidéken indul újra a turizmus, a fővárosban kilátástalan a helyzet. Interjú a Danubius vezérigazgatójával. | https://g7.hu/vallalat/20200724/szallodafelvasarlasok-kiserhetik-a-jarvanyt-meszarosek-is-bevasarolhatnak/ | https://web.archive.org/web/20230128005023/https://g7.hu/vallalat/20200724/szallodafelvasarlasok-kiserhetik-a-jarvanyt-meszarosek-is-bevasarolhatnak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-erosebbek-vasarolhatjak-fel-a-megroggyant-szallodakat-meszarosek-is-keszulnek | G7 | hungarian-news | 2020-07-24 16:25:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Opus Global Nyrt."
] | [] | [
"idegenforgalom",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
50,790 | A tízmilliárdos üzlet Mészáros és Csányi árnyékában | Az OTP múlt héten távozó vezérigazgató-helyettesének jó időzítéssel alapított cége tavaly három , összesen 80 milliárd forint értékű állami keretszersződésbe került bele. | Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja.
Ez az Einstein idézet fogadja a látogatókat a távvezeték-építésekre és kapcsolódó munkákra szakosodott Forest-Vill Kft. honlapján. A vállalat egyik alapítója, Barna Zsolt mintha csak a Nobel-díjas fizikus szavait próbálta volna bizonyítani az elmúlt években. A bankár Csányi Sándor közvetlen helyetteseként egyfajta összekötő szerepben dolgozott Mészáros Lőrincnek is, akivel személyesen is jóban van, miközben a háttérben saját tízmilliárdos bizniszét, a Forrest-Villt gründolta.
Múlt héten azonban kiderült, hogy erre a helyzetre nem biztos, hogy igaz Einstein megállapítása, Barna Zsolt ugyanis hirtelen távozott az OTP-nél betöltött, nagy hatalmat biztosító szerepéből.
Csodálatos előrelátás a rezsicsökkentés után
Maga a Forest-Vill kifejezetten fiatal, alig ötéves vállalkozás, de az alapításának volt előzménye. A cég egyik alapító tulajdonosa Adorján István ugyanis már a kilencvenes évek közepe óta a szakmában dolgozott, saját vállalata, az Adorján-Bau Kft. több mint két és fél évtizede épít áramszolgáltatóknak, referenciái alapján elsősorban az ELMŰ-Émásznak.
Az üzletember 2015 végén azonban valamiért úgy érezte, hogy – az eddiginél láthatóan komplexebb munkákra – új céget kell alapítania, méghozzá a bankárvilágban akkor már jól ismert, évekig a pénzügyi felügyeletnél, majd 2010-től az OTP-nél dolgozó Barna Zsolttal közösen. A szakmában járatos, kicsit előre tekintő szakembereknek ekkor már elég egyértelmű lehetett, hogy az ágazatban komoly átalakulás lesz. Ahhoz azonban már tényleg elég jól kellett ismerni az iparágat, hogy valaki rájöjjön:
ennek a folyamatnak a végén milliárdos állami megrendelések lesznek.
Szűk három évvel voltunk a teljes energiaszektort felforgató rezsicsökkentés megindítása után. A lakossági gázszolgáltatást ekkorra lényegében bekebelezte az állami közműholding, az áramszolgáltatás területén azonban a vártnál lassabban haladtak a dolgok. A villamosenergiát és a gázt a fogyasztókhoz eljuttató (vezetékeket fenntartó) hálózati cégek megszerzésére pedig ugyan voltak tervek, de annyira drágának tűnt, hogy a kormányzat látszólag már-már lemondott a dologról.
Mivel a rezsicsökkentéssel kivéreztették az energiacégeket, a vállalatok minden kiadásukat visszafogták, fejlesztésekre is kevesebbet költöttek, mint korábban. Szakértők ekkor már jó ideje emlegették, hogy az olcsó lakossági energia egyik kellemetlen mellékhatása a gáz és villanyvezetékek állapotának romlása lehet, mivel a multik csak a legszükségesebb javításokat végzik el, az igazi fejlesztések elmaradnak.
Az egyetlen fix pont az ilyen munkákat végző már ekkor is állami tulajdonban lévő rendszerirányító, a Mavir volt, amelynek tulajdonképpen az a feladata, hogy felügyelje az ország áramellátását. Nekik köszönhető, hogy nincsenek napi szinten áramszünetek.*ifj. Chikán Attila, az ALTEO vezérigazgatója egy találó hasonlattal, korábban úgy írta le lapunknak a hazai villamosenergia-rendszer, hogy az olyan, mint „egy nagy kád. Van kismillió lefolyó alul, amiket néha bedugnak, néha kihúznak, és néhány nagyobb, illetve több kisebb csap, amelyekből különböző intenzitással folyik a víz. A rendszerirányító (a Mavir) feladata pedig az, hogy ebben a kádban mindig ugyanannyi víz legyen”. Ebben az időszakban azonban a nagyfeszültségű vezetékeket fenntartó Mavir is éppen kevesebbet költött a megszokottnál. Ebből következik, hogy
2015 végén, amikor a Forrest-Villt megalapították, egy laikus számára egyáltalán nem tűnt jó befektetésnek felsővezetéket építő céget létrehozni.
Azóta azonban kiderült, hogy az időzítés nem is lehetett volna jobb. Az állami közműholding (amely most NKM Nemzeti Közművek néven fut) már a következő évben megvette a Démászt annak 32 ezer kilométernyi felsővezetékével együtt, tavaly pedig egyetlen ügylet keretében újabb sok tízezer kilométernyi vezetéket vásárolt az NKM, illetve Mészáros Lőrinc tőzsdei cége, az Opus is.
Így mostanra a hazai villamosenergiahálózat nagy része állami, vagy kormányközeli kézbe került. Ezzel pedig – mivel az állam már nem hagyhatja rohadni az infrastruktúrát – meg is indult a hatalmas, sok tízmilliárd forintos fejlesztési hullám, amit csak fokozott, hogy időközben a Mavir is felpörgette beruházásait.
Ahogy nőttek az állami rendelések, úgy került egyre inkább előtérbe az egyik tulajdonos
Persze a gigantikus közbeszerzéseken egy kicsi, komoly tapasztalattal nem rendelkező cég nem igazán tud elindulni. A Forrest-Vill alapításának időzítése azonban épp azért volt tökéletes, mert mire a legnagyobb tenderek megérkeztek, addigra némi állami segítséggel már referenciát is fel tudtak mutatni. Az első, még viszonylag kisebb, de így is majdnem egymilliárdos ilyen megbízásukat ugyanis az állami MVM Ovittal közösen elindulva nyerték 2017 tavaszán, márpedig ebből már lehet építkezni. Ha pedig ez mégsem volt elegendő, hát elindultak valaki mással konzorciumban a megbízásokért.
Eddig a pontig úgy tűnhet, hogy tényleg egy részben szerencsés, de főleg jó szakmai meglátások miatt remekül időzített vállalkozásról van szó. Egy adott terület szakértője megkeres egy pénzembert, aki tud tőkét is tenni az ötlet mögé. Barna Zsolt pedig ebből a szempontból jó választás volt, hiszen kapcsolatrendszerének, és bankári tapasztalatának köszönhetően nyilván banki forrást is könnyebben tudott szerezni az egyébként beruházásigényes vállalkozáshoz. Ekkor ráadásul Barna Fidesz-közeli körökhöz való kötődése sem volt még túl látványos.
Ez a felállás azonban csak addig tartott, amíg el nem kezdtek dőlni az állami megrendelések. Az eredetileg 60-40 százalékos részesedési megoszlás már 2017-ben még inkább Barna Zsolt felé tolódott, aki ekkor kétharmados tulajdonos lett a cégben, egy évvel később pedig teljesen egyértelművé vált, hogy a legzsírosabb állami megbízásoknak ő lesz a haszonélvezője.
Bár a felek ezt nem verték nagydobra, a cégbírósági iratok alapján 2018 áprilisában úgy módosították a cég alapszabályát, hogy a két fő üzletág közül a távvezeték építésit kizárólag a bankár érdekeltségébe rendelték. Így
a legtöbb pénzt hozó munkák hasznát csak Barna Zsolt élvezhette, a nyereség (illetve az ez után fizetett osztalék) is neki járt.
Később újabb – ipari létesítmények építése névre keresztelt – divízióval bővítették a vállalatot, és ez is Barnához került. Közben Adorján István cégvezetői hatáskörét megnyirbálták. Először új ügyvezetőt kapott maga mellé, majd kikötötték, hogy a 30 millió forint feletti szerződésekről nem dönthet egyedül, csak a taggyűlés (tehát Barna Zsolt) jóváhagyásával*Tavaly novemberben aztán ezt az összeghatárt 300 millióra emelték..
Ismerős partnerek
Mindez kevesebb, mint egy hónappal azt követően történt, hogy a vállalat megkötötte első igazán nagy állami üzletét: a Mavir nagyfeszültségű távvezeték építésére és átalakítására kiírt első körben 12,4 milliárdos keretösszegű tenderén futottak be.
Ez természetesen nem jelentett automatikusan ekkora megbízást, hiszen a rendszerirányító több céggel szerződött, és a Forest-Vill – valószínűleg csekély tapasztalata miatt – nem is egyedül indult. A szerződés alapján azonban már sejteni lehetett, hogy szépen elkezdenek majd jönni a (30 milliónál nagyobb) megbízások.
Ezen a tenderen egyébként a Forest-Vill azzal a német tulajdonú Spie Hungaria Kft-vel indult együtt, amely*Egészen pontosan amelynek jogelődje. a miniszterelnöki vő, Tiborcz István botrányos közbeszerzéseken felhizlalt cégével, az Elios Zrt-vel is többször együtt dolgozott.*A Spie Hungaria Kft-t öt hónappal ezelőtt megkerestük kérdéseinkkel, kíváncsiak lettünk volna, miért nem egyedül indultak a tenderen, honnan ered a kapcsolatuk a Forest-Vill-lel és hogyan osztották le a munkákat, de nem kaptunk válaszokat a kérdéseinkre
Azt nem könnyű megmondani, hogy pontosan mennyi bevétele lett a Mavir-megbízásokból a Forest-Vill-nek, mert ugyan a rendszerirányító lapunk kérdésére még tavaly azt írta, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően közzétette szerződéseit, mi az összeset szinte biztosan nem találtuk meg. Összesen tíz olyan megállapodást sikerült azonosítanunk, amik ennek a keretszerződésnek a nyomán születtek, de ezek összértéke messze elmaradt a 12,4 milliárdtól. Pedig a keretet elvileg meg is növelték, ami nem arra utal, hogy ne költötték volna el.
Annyi bizonyos, hogy két megrendelést biztosan kapott a Forest-Vill-SPIE kettős, amiből nagyjából 900 millió forintos bevételük volt. A tényleges összeg azonban nagyobb lehet.
Ennek megfelelően a 2016-ban még csak 84 milliós bevételt hozó kisvállalat forgalma is meglódult. Egy évvel később már átlépték a milliárdos határt, 2018-ban pedig 3,5 milliárdnál tartottak. Ebben az évben ráadásul már masszív nyereséget is termelt a cég, aminek köszönhetően a tulajdonosok*Vélhetően főleg Barna Zsolt, bár ez a céges iratokból nem derül ki teljesen egyértelműen. 300 milliónyi osztalékot is kivehettek.
Tízmilliárdos szerződések
Ez pedig még csak a kezdet volt, az üzlet csak ezt követően, 2019-ben pörgött fel igazán.
Tavaly május és december között három olyan keretmegállapodásba került be a Forrest-Vill, amelyek összértéke meghaladta a 80 milliárd forintot.
Az NKM a kiemelt fontosságú vezetékek építésére és felújítására 26, a normál fontosságúakéra 10,5 milliárd forintot szánt, míg a Mavir az előzőnél is jóval nagyobb, 45 milliárdos keretösszeggel hirdette meg vezetéképítési közbeszerzését. A Forrest-Vill pedig mindhárom tenderen befutott aktuális partnerével. A Mavirnál megint a SPIE-vel közösen indultak, míg az NKM két tenderén a Vill-Korr Hungária Kft-vel alkottak konzorciumot. Utóbbi vállalat korábban szintén dolgozott együtt Tiborcz István közvilágítási cégével, de a neve a Borkai-botrány kapcsán is előkerült, mivel tulajdonosát, Gasztonyi Lászlót a szivárogtató blog szintén a volt győri polgármester kiruccanásainak szereplőjeként emlegette.
A Forest-Villnek egyébként valószínűleg nem szakmai okokból, sokkal inkább egyéb elvárások miatt kellettek a partnerek, hiszen a cégnél kifejezetten tapasztalt szakemberi gárda jött össze. Ebben szerepet játszik, hogy az induláskor az egyik konkurenstől (a francia hátterű Omexomtól) sikerült átcsábítani egy már viszonylag összeszokott csapatot.
A tavalyi nagy üzletek most is csak keretszerződések voltak, azaz lehetőségek későbbi megrendelésekre, de az elmúlt hónapokban szép lassan ezek a konkrét megbízások is elkezdtek áramlani.
Az NKM tavaly december óta hét részletben összesen hátmilliárd forint értékben rendelt meg munkákat a Forest-Vill, Vill-Korr kettőstől.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a felpörgő állami megrendelésekből milyen 2019-es évet sikerült összehoznia a vállalatnak, a tavalyi beszámolóját ugyanis még nem tette közzé a cég, és eredményeikről nekünk sem kívántak beszámolni. Elég jó esély mutatkozik azonban arra, hogy a vállalat folyamatosan rekordéveket hozzon. Ebbe ráadásul tavaly némi állami forrás is besegíthetett: az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól kaptak több mint 183 millió forintot (pdf) az építőipari ágazat technológiai korszerűsítését célzó támogatási program keretében*Ugyanebben a programban a Forest-Vill kisebbségi tulajdonosának vállalata, az Adorján-Bau is 34 milliós állami támogatáshoz jutott..
Hatalmas piac
Egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy a jövőben ne számolhatna hasonló nagyságrendű megbízásokkal a cég. A Mavir az elmúlt néhány évben évi nagyjából 20 milliárd forintot költött ilyen beruházásokra, és az NKM-nél is felpörögtek a fejlesztések: már a tavalyi újabb hálózatvásárlás előtt is nagyjából 13-15 milliárd ment el olyan munkákra, amiket a Forest-Vill is végez. Utóbbi tényleg komoly növekedés, hiszen az előző tulajdonos utolsó évében felennyit sem szántak a hálózat felújítására. Az idén még ehhez az így is 30-35 milliárdos piachoz jön hozzá az újabb állami szerzemény, és valószínűleg a Titász évi szintén 10-13 milliárdos megrendelése.
Bár utóbbi cég nem állami, hanem Mészáros Lőrinc tőzsdei birodalmának része*Illetve lesz, ha lezárják a tranzakciót. (pdf), de a Forest-Villnek valószínűleg ez sem akkora hátrány. A cég ugyanis korábban is dolgozott már Mészáros Lőrinc érdekeltségnek: a Kall Ingredients Kft., masszív állami támogatással megkínált a kukorica-feldolgozó üzemének építésében vettek részt az állami MVM-Ovittal közösen*Igaz az nem teljesen egyértelmű, hogy Kall Ingredients Kft-vel ki került előbb kapcsolatba, a Forest-Vill, vagy Mészáros Lőrinc. A milliárdos papíron 2017 tavaszán szállt be a cégbe, márpedig az építkezés ennél jóval korábban kezdődött, az MVM-Ovit viszont csak 2017 végén tett közzé egy posztot a témában..
Emellett
több forrásból is úgy értesültünk, hogy Barna Zsolt személyesen is elég régóta – még az üzleti befutása előtti időből - ismeri Mészáros Lőrincet, akivel jó kapcsolatban van.
Barna egyébként pályája során magát végig bankárként definiálta, és banki karrierjének építésébe fektette a legtöbb energiát. Pályáját az állami pénzügyi felügyeletnél kezdte, ahol 12 év alatt elég magas pozícióba jutott, és ahonnan épp a 2010-es kormányváltást követően kellett távoznia. Ezután az OTP-nél helyezkedett el és egészen múlt hétig a legnagyobb magyar banknál is dolgozott, méghozzá egyre magasabb pozíciókban (pdf). Olyannyira, hogy Csányi Sándor egy Indexnek adott tavalyi interjúban már azt mondta, hogy ha ő nincs itthon, akkor operatív ügyekben Barna Zsolt helyettesíti.
Barna ekkor már általános vezérigazgató-helyettes volt a banknál, de korábban vezette az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt-t, és az igazgatóság elnökeként irányította a OTP Alapkezelő Zrt-t is. Időközben részben ezekben a szerepekben, részben magánszemélyként egyre többször került kapcsolatba – az általa ekkor ugye már jól ismert – Mészáros Lőrinc érdekeltségeivel.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsányi Sándor birodalma bevásárolta magát a Mészáros Lőrinc-birodalombaNem nehéz szimbolikus lépésnek látni ezt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElőször került Mészáros-vagyon nyíltan az Orbán-családhoz, rögtön hatmilliárd forintnyiAzt viszont nem látni tisztán, hogy mi fedezhetné a vételárat.
Nagyjából két éve az ő vezetése alatt álló OTP Ingatlanbefektetési Alap épp Mészáros Lőrinc tőzsdei birodalmától vásárolt egy nagyobb részvénycsomagot az akkor még a felcsúti milliárdos érdekkörébe tartozó Appeninn Nyrt-ben (pdf). Úgy tudjuk, hogy az Appeninn környékéről több piaci befektetőt is megkerestek és végül az OTP alapja lett az, amelyik 5,92 százalékos részesedést szerzett a vállalatban. Az ingatlanos tőzsdei cégben nem sokkal később Tiborcz István is tulajdonos lett, azóta azonban mind Mészáros, mind a miniszterelnök veje kiszálltak, csak az OTP maradt.
A híd Mészáros és Csányi között
Barna Zsoltnak azonban ezen kívül is volt nyílt kötődése a Mészáros-világhoz. A bankár felügyelőbizottsági tagként dolgozott a 2018 óta a felcsúti milliárdos tulajdonában lévő és azóta hasító V-Híd Zrt-ben*Igaz erre a pozícióba már azelőtt kinevezték, hogy Mészáros Lőrinc házon belülre került volna., a TV2-nél*Amely ugyan papíron egy bizalmi vagyonkezelőé, de Andy Vajna halála óta Mészáros Lőrinc bizalmi emberei irányítják. pedig már 2017 óta igazgatósági tag. Emellett tavaly Mészáros egy másik bizalmasával, Antal Kadosa Adorjánnal együtt vásárolta be magát az Est Média Nyrt-be (pdf).
Barna tehát úgy közelített, vagy tartotta magát közel Mészáros Lőrinc birodalmához, hogy az OTP egyik legfontosabb vezetője, és így Csányi Sándor bizalmi embere volt, miközben saját üzleteit – köztük valószínűleg egyelőre legnagyobbként a Forest-Vill-t – is építgette. Hallottunk olyan értelmezést, miszerint Barna volt a híd az össze-összeérő Csányi és Mészáros világ között. Ez pedig kívülről nézve is elég veszélyes terepnek tűnik. Csányi Sándorról például azt tartják, hogy fontos neki közvetlen beosztottjai lojalitása, és nem nézi jó szemmel, ha valaki másfelé tekinget. Valószínűleg éppen ezért úgy látszott, hogy OTP-s főnöke felé – ami bankár-karrierje szempontjából fontosabb volt neki – inkább kisebbíteni próbálta ezeknek a kapcsolatoknak, ügyleteknek a jelentőségét, nem szerette volna, ha úgy tűnik, neki nem az OTP a legfontosabb.
Az OTP-s vonal azonban múlt héten hirtelen így is véget ért.
A bank elég váratlanul bejelentette (pdf), hogy Barna Zsolt vezérigazgató-helyettes munkaviszonyát közös megegyezéssel megszüntették, és ezzel egyidejűleg a szakember viselt vezető tisztségeiről lemondott. Az ügy hátteréről az Index írt múlt héten részletesebben. A meglepő szakítás azonban jó eséllyel nem jelenti Barna Zsolt banki karrierjének végét, hiszen az eddig általa összekötött két érdekkör közül a másiknál éppen most alakul egy óriásbank. Egyáltalán nem lenne meglepő, ha a jövőben ennek a környékén kapna szerepet.
Furcsa tulajdonosváltás
Időközben egyébként a Forest-Vill is gazdát cserélt. Hat héttel azt követően, hogy február végén először megkerestük az ügyben a céget, illetve az érintetteket, Barna Zsolt és Adorján István eladta a vállalatot, ami így közvetve egy svájci társaságé lett. Több jel is utal azonban arra, hogy nagyon távol azért most sem került Barna Zsolttól.
A bankár már tavaly alapított egy vállalatot Forest-Vill Plus Zrt. néven, amelynek papíron ugyanúgy elektromos, híradás-technikai célú közmű építése a főtevékenysége, mint testvércégének, ez pedig még most is az övé. Emellett alig két héttel ezelőtt egy újabb céget is bejegyeztetett Ganz Transzformátor Motor- és Generátorgyártó Kft. néven. A két új vállalat pedig ugyanabban az ügyvédi irodává alakított belvárosi társasházi lakásban székel, ahol Forest-Vill új svájci tulajdonosának magyar leánya is. Ráadásul az új vállalatok vezetői is a Forest-Vill menedzsmentjéből kerültek ki*A Ganz Transzformátor Motor- és Generátorgyártó Kft-t Adorján István vezeti, a Forest-Vill Plust pedig a Forest-Vill másik két ügyvezetője..
Az idén alapított új svájci tulajdonosról egyébként a nyilvánosan elérhető adatokból nem lehet kideríteni, hogy ki áll mögötte, mindössze annyi biztos, hogy kéttagú menedzsmentjében benne van egy Svájcban élő magyar, Szabó Ferenc is. A Forest-Villnél lapunk kérdésére ugyanakkor azt mondták, hogy nem csak a vezetője, hanem a tulajdonosa is ő a svájci vállalatnak, és így a magyar vezetéképítő cégnek is. Szabónak ugyan voltak már magyar céges érdekeltségei, de eddig inkább Svájcban üzletelt.
A közös lakás még akkor is érdekes, ha a Forest-Villtől kapott információk szerint a cégek egyelőre nem működnek együtt. A lapunknak küldött válaszokból egyébként az derült ki, hogy a Ganz Transzformátor Motor- és Generátorgyártó Kft. célja a Ganz transzformátor- és motorgyár működtetésében való részvétel, a Forest-Vill Plus Zrt. pedig egyéb villamossági területeken végez feladatokat. | https://g7.hu/vallalat/20200727/a-tizmilliardos-uzlet-meszaros-es-csanyi-arnyekaban/ | https://web.archive.org/web/20221020060142/https://g7.hu/vallalat/20200727/a-tizmilliardos-uzlet-meszaros-es-csanyi-arnyekaban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-tizmilliardos-uzlet-meszaros-es-csanyi-arnyekaban | G7 | hungarian-news | 2020-07-27 16:30:00 | [
"Barna Zsolt",
"Csányi Sándor",
"Gasztonyi László",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Forest-Vill Kft.",
"Mavir Zrt.",
"NKM Áramszolgáltató Zrt.",
"SPIE Hungaria Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"energia",
"támogatás",
"klientúra"
] | [] |
50,791 | Többszázmilliós ÁFA-csalás miatt őrizetbe vették Botka László bizalmasát | Több százmilliós ÁFA-csalás gyanújával őrizetbe vette a NAV Joób Márton szegedi MSZP-s önkormányzati képviselőt, Botka László bizalmasát - értesült megbízható forrásból az Origo. | Joób Márton a szegedi polgármester, Botka László legszűkebb köréhez tartozik, az önkormányzatban család- szociálpolitikai és sportért felelős tanácsnok is. Úgy tudjuk, már hosszabb ideje nyomozott utána az adóhivatal. A 2018-as választáson az MSZP és a Párbeszéd közös országgyűlési képviselőjelöltje volt Csongrád megye 2-es körzetében (Szeged), de simán kikapott a Fidesz jelöltjétől, B. Nagy Lászlótól.
A Joób Márton elleni gyanúról kérdeztük a NAV-ot, azt válaszolták, folyamatban lévő ügyben nem nyilatkozhatnak. Joób letartóztatásáról csütörtökön dönt a bíróság. | https://www.origo.hu/itthon/2020/07/joob-marton-orizetbe-vetel | https://web.archive.org/web/20221011101024/https://www.origo.hu/itthon/20200728-joob-marton-orizetbe-vetel.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobbszazmillios-afa-csalas-miatt-orizetbe-vettek-botka-laszlo-bizalmasat | Origo | hungarian-news | 2020-07-28 21:43:51 | [
"Joób Márton"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
50,792 | Áfacsalás miatt őrizetbe vett a NAV egy szocialista képviselőt Szegeden | „Megdöbbenve értesültünk Joób Márton ügyéről, amiről semmilyen ismeretünk nem volt, és amelynek semmi köze nincs képviselői munkájához. Reméljük, hogy a vállalkozói tevékenységével kapcsolatos hír nem igaz, és tisztázza magát a vádak alól” - közölte a szegedi önkormányzat, miután az Origo arról írt, hogy több százmillió forintos áfacsalás gyanújával őrizetbe vette a NAV Joób Mártont, az Összefogás Szegedért önkormányzati képviselőjét. A NAV az üggyel kapcsolatban az MTI megkeresésére annyit válaszolt, hogy folyamatban lévő ügyben nem nyilatkozhatnak. | „Megdöbbenve értesültünk Joób Márton ügyéről, amiről semmilyen ismeretünk nem volt, és amelynek semmi köze nincs képviselői munkájához. Reméljük, hogy a vállalkozói tevékenységével kapcsolatos hír nem igaz, és tisztázza magát a vádak alól” - közölte a szegedi önkormányzat, miután az Origo arról írt, hogy több százmillió forintos áfacsalás gyanújával őrizetbe vette a NAV Joób Mártont, az Összefogás Szegedért önkormányzati képviselőjét. A NAV az üggyel kapcsolatban az MTI megkeresésére annyit válaszolt, hogy folyamatban lévő ügyben nem nyilatkozhatnak.
2018-ban Joób volt az MSZP jelöltje a Csongrád megyei 2. számú választókörzetben. A párt honlapján azt írta magáról, hogy Botka László felkérésének eleget téve döntött az indulás mellett. | https://444.hu/2020/07/29/afacsalas-miatt-orizetbe-vett-a-nav-egy-szocialista-kepviselot-szegeden | https://web.archive.org/web/20211128112816/https://444.hu/2020/07/29/afacsalas-miatt-orizetbe-vett-a-nav-egy-szocialista-kepviselot-szegeden | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/afacsalas-miatt-orizetbe-vett-a-nav-egy-szocialista-kepviselot-szegeden | 444 | hungarian-news | 2020-07-29 00:00:00 | [
"Joób Márton"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
50,793 | Több mint egymilliárdos megbízást nyert a Jászai Gellért-féle 4iG és két másik cég a NAV-tól | A 4iG Nyrt., a Getronics Magyarország Kft. és az ASH Szoftverház Kft. közös ajánlata nyerte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kiírt 1,1 milliárd forintos közbeszerzést. Ennek célja szerverek, tárolók és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások beszerzése a NAV részére. A 4iG szállítóként vesz részt a beszerzésben. | A 4iG Nyrt., a Getronics Magyarország Kft. és az ASH Szoftverház Kft. közös ajánlata nyerte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kiírt 1,1 milliárd forintos közbeszerzést. Ennek célja szerverek, tárolók és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások beszerzése a NAV részére. A 4iG szállítóként vesz részt a beszerzésben.
A 4iG 2018 nyarán olvadt be a Mészáros Lőrinc-féle Opus Global Nyrt.-be, majd megsokszorozta forgalmát, nyereségét, és sorban kapta a megbízásokat. Alig egy év múlva az egykori felcsúti polgármester jelentősen csökkentette részesedését a vállalatban, a cégtulajdon döntő része arra a Jászai Gellértre szállt, aki az elmúlt években a Mészáros-birodalom működtetője volt, de időközben összekülönbözött a Mészáros családdal. Ennek részleteiről A százmilliárdos bombaüzlet, amit Orbán inkább elvitt Felcsútról című cikkünkben írtunk. | https://444.hu/2020/07/30/tobb-mint-egymilliardos-megbizast-nyert-a-jaszai-gellert-fele-4ig-es-ket-masik-ceg-a-nav-tol | https://web.archive.org/web/20210917031716/https://444.hu/2020/07/30/tobb-mint-egymilliardos-megbizast-nyert-a-jaszai-gellert-fele-4ig-es-ket-masik-ceg-a-nav-tol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-egymilliardos-megbizast-nyert-a-jaszai-gellert-fele-4ig-es-ket-masik-ceg-a-nav-tol | 444 | hungarian-news | 2020-07-30 00:00:00 | [
"Jászai Gellért",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Opus Global Nyrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"klientúra"
] | [] |
50,794 | Új eljárást kell indítani a Szeviép-ügyben | A Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a Szegedi Törvényszék másodfokú döntését és új eljárásra utasította a törvényszéket a Szeviép-ügyben csütörtökön. Az ügyészség csődbűncselekmény elkövetésével vádolta meg az út- és magasépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével foglalkozó, felszámolás alatt álló Szeviép Zrt. három egykori vezetőjét, akik a cselekményt azzal követhették el, hogy a társaság vagyonának másfél milliárd forintos csökkentésével meghiúsították a hitelezők kielégítését. | A Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a Szegedi Törvényszék másodfokú döntését és új eljárásra utasította a törvényszéket a Szeviép-ügyben csütörtökön. Az ügyészség csődbűncselekmény elkövetésével vádolta meg az út- és magasépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével foglalkozó, felszámolás alatt álló Szeviép Zrt. három egykori vezetőjét, akik a cselekményt azzal követhették el, hogy a társaság vagyonának másfél milliárd forintos csökkentésével meghiúsították a hitelezők kielégítését.
A Szeviép-ügy 2020 elején újra központi téma lett a kormánypárti nyilvánosságban, Orbán Viktor nemzeti konzultációt is hirdetett „a Szeviép-üggyel összefüggésben felmerült bírói korrupció gyanújáról”, de aztán ezt a járvány elsodorta. A szövevényes sztorival a független médiában legutóbb az Index foglalkozott részletesen.
Visszatérve az MTI tudósításához: a vád szerint a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaság legkésőbb 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, majd fizetésképtelenné vált és csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárásban elrendelte a cég felszámolását, amelynek során hozzávetőlegesen 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba. Az ügyészség úgy látja: a jelentős vagyonvesztést az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben vagy részben a zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek - köztük az egyik vádlottnak -, sportszervezeteknek.
Az ügyben első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság bűnösnek mondta ki a vádlottakat, közülük kettőt öt év két hónap, társukat hat év szabadságvesztéssel sújtotta, a másodfokon ítélkező Szegedi Törvényszék azonban bizonyítottság hiányában felmentette őket. A harmadfokú eljárás lefolytatására a Kúria által kijelölt Pécsi Ítélőtábla Krémer László vezette tanácsa a csütörtöki végzésében kimondta, hogy a törvényszék megalapozatlan döntést hozott, mert bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül állapított meg a járásbíróságtól eltérő tényállást, egyes tényállási pontok esetén nem oldotta fel az első és a másodfokú eljárásban tetten érhető, köztük a szakértői véleményt érintő ellentmondásokat. Ezek tisztázása azonban a döntés szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy törvényesen állást lehessen foglalni abban a kérdésben, hogy a vádlottak bűnösök vagy sem.
Az ügy elsőrendű vádlottja a közelmúltban elhunyt, ezért az eljárás ellene megszűnt.
A hatályon kívül helyező határozat ellen az ügyész és az ítélethirdetésen megjelent vádlott fellebbezett, erre nyolc napon belül a távol maradó vádlottnak is lehetősége van. A fellebbezés miatt a végső szót abban a kérdésben, hogy meg kell-e ismételni a másodfokú eljárást, a Kúria mondja ki. A legfelsőbb bírói fórum dönti el, hogy megalapozott-e a Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezésről szóló döntése, vagy az ügyet harmadfokon érdemben el lehetett volna bírálni. Ha megalapozottnak találja a fellebbezéseket, az eljárás lefolytatására utasítja a Pécsi Ítélőtáblát.
A Szeviép-ügy másodfokú felmentő ítéletét követően Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke elrendelte a Szegedi Törvényszéki igazgatási tevékenységének büntető ügyszakot érintő vizsgálatát. Három ember ellen fegyelmi eljárás indult, az OBH-elnök visszavonta Tárkány-Szűcs Babettnek a törvényszék elnöki feladatainak ellátására vonatkozó megbízatását. (MTI) | https://444.hu/2020/07/30/uj-eljarast-kell-inditani-a-szeviep-ugyben | https://web.archive.org/web/20220927105436/https://444.hu/2020/07/30/uj-eljarast-kell-inditani-a-szeviep-ugyben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uj-eljarast-kell-inditani-a-szeviep-ugyben | 444 | hungarian-news | 2020-07-30 00:00:00 | [] | [
"Szeviép"
] | [] | [
"csődbűntett",
"ítélet/döntés",
"útépítés",
"építőipar"
] | [
"Szeviép-ügy"
] |
50,795 | Letartóztatták Joób Mártont | A Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírója a Csongrád- Csanád Megyei Főügyészség indítványára 30 napra letartóztatásba helyezte a szegedi szocialista képviselőt, Joób Mártont és közvetlen munkatársát, írja a Délmagyar. A 2018-as országgyűlési választásokon Joób volt az MSZP képviselőjelöltje a Csongrád megyei 2. számú választókörzetben. | A Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírója a Csongrád- Csanád Megyei Főügyészség indítványára 30 napra letartóztatásba helyezte a szegedi szocialista képviselőt, Joób Mártont és közvetlen munkatársát, írja a Délmagyar. A 2018-as országgyűlési választásokon Joób volt az MSZP képviselőjelöltje a Csongrád megyei 2. számú választókörzetben.
Az önkormányzati képviselőt több százmillió forintos áfacsalás gyanújával vett őrizetbe a NAV kedden. Az ügyészség közleménye szerint a szórólapterjesztéssel foglalkozó szegedi cég, amelyik a bűnszervezet tetején állt, a 2013. és 2017 vége közötti időszakban valós gazdasági esemény nélküli számlákat fogadott be fiktív számlák kiállítására létrejött cégektől.
A számlázási lánc tetején álló cég a szórólapterjesztést négy megye területén folytatta, jellemzően be nem jelentett alkalmazottakkal. Az ebből eredő költségei fedezésére, valamint az áfában fennálló fizetési kötelezettségeinek csökkentésére három különálló számlázási láncot alkotó cégcsoporttól fogadott be fiktív számlákat. A számlázási láncban levő cégek kizárólag a fiktív számlák kibocsájtására jöttek létre, és a láncok legalján olyan gazdasági társaságok álltak, amelyek vagy nem teljesítették adóbevallási kötelezettségüket vagy ha tettek is bevallást, az adót már nem fizették meg.
A bűncselekmény leplezése érdekében a fiktív számlákat kiegyenlítették, de a számlakibocsátásért járó jutalékok levonása után a fennmaradó összeget visszajuttatták a szegedi cég vezetőjéhez.
Az őrizetbe vett gyanúsítottak között a számlázási láncok tetején álló cég vezetője, a szórólap terjesztést koordináló területi vezetők, valamint a fiktív számlázó cégeket biztosító személyek vannak. Az eddigi adatok szerint
a költségvetést ért vagyoni hátrány összege meghaladja a 250 millió forintot. A nyomozás során gyanú merült fel arra is, hogy a bűnszervezet tetején álló cég vezetőjének másik, építőipari tevékenységgel foglalkozó cége is fogadott be fiktív számlákat, mintegy 3 millió forint adótartammal.
A főügyészség a gyanúsítottak letartóztatására az 5-20 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt indult eljárásban a szökés, elrejtőzés veszélye, valamint az eljárás meghiúsításának veszélye és ténye miatt tett indítványt a bíróság felé.
A nyomozás során beszerzett adatok szerint ugyanis a gyanúsítottak egy része miután tudomást szerzett az eljárásról,
bizonyítékokat próbált meg eltüntetni,
rájuk nézve kedvezőtlen vallomást tevő személyt próbáltak meg vallomása megváltoztatására rábírni,
az eljárás során terhelő adatokat tartalmazó adathordozót próbáltak meg hamis nyilatkozattal a bizonyítékok köréből kivonni.
A NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatóság Csongrád-Csanád Megyei Vizsgálati Osztálya a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség által irányított nyomozásban a kedden összehangolt akció keretében állította elő gyanúsítottakat. Az ügyben a számlázási láncok teljes felderítése mellett további elkövetők eljárás alá vonása várható. | https://444.hu/2020/07/30/letartoztatasba-helyeztek-joob-martont | https://web.archive.org/web/20230205231403/https://444.hu/2020/07/30/letartoztatasba-helyeztek-joob-martont | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/letartoztattak-joob-martont | 444 | hungarian-news | 2020-07-30 00:00:00 | [
"Joób Márton"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
50,796 | Az orosz hátterű beruházási bank 9,8 milliárdos hitelt ad az Appeninn ötcsillagos balatoni szállodájára | A Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent csütörtöki közlemény szerint az Appeninn Vagyonkezelő Holding közvetett tulajdonában lévő Szántód Balaland Family Ingatlanfejlesztő kft. 9,8 milliárd forintos hitelt kap az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Banktól (IIB) a „Szántódon fejleszteni kívánt ötcsillagos hotel és élménypark finanszírozása érdekében ”. | A Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent csütörtöki közlemény szerint az Appeninn Vagyonkezelő Holding közvetett tulajdonában lévő Szántód Balaland Family Ingatlanfejlesztő kft. 9,8 milliárd forintos hitelt kap az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Banktól (IIB) a
„Szántódon fejleszteni kívánt ötcsillagos hotel és élménypark finanszírozása érdekében ”.
A luxusingatlanok fejlesztésével foglalkozó Appeninn tulajdonosai között korábban egy Mészáros-cég, illetve Tiborcz István is felbukkant, de idén tavasszal mindketten kiszálltak, a miniszterelnök vejének részvényeinek többségét pedig a Jellinek Dániel vezette Indotek vásárolta meg.
És mint a napi.hu írja, a tulajdonosváltás után nagy felvásárlásba kezdett a cég Tokajban és a Balaton környékén, így került tulajdonukba a Dreamland Zrt. 75 százalékos tulajdonrésze is. A lap információi szerint már épül Szántódon „a 109 szobás, öt csillagos, koloniális hangulatú családi élményszálloda”, és a tervek szerint hamarosan elkezdődhet a 80 nap alatt a Föld körül világát megidéző élménypark, a BalaLand építése is.
A BalaLand hotel építésére korábban 2,9 milliárd forintot kapott a 2017-ben alapított Szántód BalaLand Family (SZBFamily) Ingatlanfejlesztő Kft. a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy 2020 nevű pályázatán. | https://444.hu/2020/07/31/az-orosz-hatteru-beruhazasi-bank-98-milliardos-hitelt-ad-az-appeninn-otcsillagos-balatoni-szallodajara | https://web.archive.org/web/20230905152405/https://444.hu/2020/07/31/az-orosz-hatteru-beruhazasi-bank-98-milliardos-hitelt-ad-az-appeninn-otcsillagos-balatoni-szallodajara | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-orosz-hatteru-beruhazasi-bank-98-milliardos-hitelt-ad-az-appeninn-otcsillagos-balatoni-szallodajara | 444 | hungarian-news | 2020-07-31 00:00:00 | [
"Jellinek Dániel",
"Mészáros Lőrinc",
"Tiborcz István"
] | [
"Appeninn Holding Nyrt.",
"Nemzetközi Beruházási Bank",
"Szántód BalaLand Family Kft."
] | [
"Somogy megye",
"Szántód"
] | [
"idegenforgalom",
"diplomácia",
"hitelezés",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
50,797 | Csak négyszer került többe a Mátrai Erőmű, mint eddig tudtuk | A hivatalos kormányzati nyilatkozatok szerint 17,44 milliárd forintba került az államnak a Mátrai Erőmű visszavásárlása Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől, ám most a Magyar Szocialista Párt - közérdekű adatigénylés útján megszerzett információk alapján - azt állítja, az adófizetőknek összességében 75,14 milliárd forintjába került az ügylet.
A Magyar Villamos Művek ugyanis a vételáron felül egy sor kötelezettséget is átvállalt, közte tagi hitelek, követelések kifizetését, valamint tőkeemelést is végrehajtott az érintett vállalatoknál és áthidaló hitelkeretet is biztosított.
Bontásban így néznek ki a tételek (milliárd forintban):
Vételár:17,44
Tagi hitel visszafizetése: 4,898
Tőkeemelés: 19 (Mátrai Erőmű), 7,4 (SPI Kft.)
Áthidaló hitelkeret: 11,4 (Mátrai Erőmű), 7,4 (SPI Kft.), 7,6 (SGI Kft.)
Ez pedig azt jelenti, hogy az állam tiltott módon részesíthette támogatásban Mészáros Lőrinc érdekeltségeit, így versenyelőnyt biztosított számukra más gazdasági szereplőkhöz képest. | A hivatalos kormányzati nyilatkozatok szerint 17,44 milliárd forintba került az államnak a Mátrai Erőmű visszavásárlása Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől, ám most a Magyar Szocialista Párt - közérdekű adatigénylés útján megszerzett információk alapján - azt állítja, az adófizetőknek összességében 75,14 milliárd forintjába került az ügylet.
A Magyar Villamos Művek ugyanis a vételáron felül egy sor kötelezettséget is átvállalt, közte tagi hitelek, követelések kifizetését, valamint tőkeemelést is végrehajtott az érintett vállalatoknál és áthidaló hitelkeretet is biztosított.
Bontásban így néznek ki a tételek (milliárd forintban):
Vételár:17,44
Tagi hitel visszafizetése: 4,898
Tőkeemelés: 19 (Mátrai Erőmű), 7,4 (SPI Kft.)
Áthidaló hitelkeret: 11,4 (Mátrai Erőmű), 7,4 (SPI Kft.), 7,6 (SGI Kft.)
Az MSZP szerint nem világos továbbá, hogy ki kezdeményezte az ügyletet, ugyanis a hivatalos álláspont szerint az eladó, azaz Mészáros Lőrinc érdekeltségei, de a papírokból úgy tűnik, hogy az MVM kereste meg a tulajdonosokat.
A párt következtetése mindezek alapján az alábbi:
"Összességében a kiadott dokumentáció tartalma abba az irányba mutat, hogy az MVM Zrt. független piaci szereplőként, piaci alapon nem vágott volna bele az ügyletbe. Ez pedig azt jelenti, hogy az állam tiltott módon részesíthette támogatásban Mészáros Lőrinc érdekeltségeit, így versenyelőnyt biztosított számukra más gazdasági szereplőkhöz képest. A részletes dokumentumok megismerését követően ezért tiltott állami támogatás miatt panaszt fogunk tenni ez Európai Bizottságnál. Az eljárástól azt várjuk, hogy a tiltott módon juttatott előny visszaszerezhető Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől az állam részére, hiszen az erőművel kapcsolatban álló több ezer dolgozó, beszállító, kisvállalkozó megélhetéséről a jövőben is gondoskodni kell." | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/csak-negyszer-kerult-tobbe-a-matrai-eromu-mint-eddig-tudtuk.html | https://web.archive.org/web/20221011101307/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/csak-negyszer-kerult-tobbe-a-matrai-eromu-mint-eddig-tudtuk.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csak-negyszer-kerult-tobbe-a-matrai-eromu-mint-eddig-tudtuk | mfor.hu | hungarian-news | 2020-07-28 23:33:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Mátrai Erőmű Zrt."
] | [
"Heves megye",
"Visonta"
] | [
"energia",
"privatizáció",
"gazdálkodás",
"környezetkárosítás",
"államosítás",
"erőmű"
] | [
"Mátrai Erőmű visszavásárlása"
] |
50,798 | Ezúttal több mint 1 milliárdos állami megbízás nyertesei között a 4iG | A 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján tájékoztatta a befektetőket, valamint a pénz- és tőkepiac szereplőit arról, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kiírt „eKereskedelem szerver infrastruktúra és licence beszerzés” megnevezésű közbeszerzési eljárás nyertes ajánlataként hirdette ki a 4iG Nyrt., a Getronics Magyarország Kft. és az ASH Szoftverház Kft.. közös ajánlattevők ajánlatát.
Az informatikai cég - amelynek tulajdonosai közül csaknem egy hónapja szállt ki Mészáros Lőrinc - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal intézményei részére szerez be többedmagával szervereket és tárolókat, valamint az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat.
Az ajánlat értéke 1 103 498 538,-Ft + áfa. | A 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján tájékoztatta a befektetőket, valamint a pénz- és tőkepiac szereplőit arról, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kiírt „eKereskedelem szerver infrastruktúra és licence beszerzés” megnevezésű közbeszerzési eljárás nyertes ajánlataként hirdette ki a 4iG Nyrt., a Getronics Magyarország Kft. és az ASH Szoftverház Kft.. közös ajánlattevők ajánlatát.
A beszerzési eljárás a KEF által kötött KM02SRVT17 keretmegállapodás alapján verseny-újranyitással történt. A beszerzés célja a NAV részére szerverek és tárolók, valamint ezekhez kapcsolódó szolgáltatások beszerzése. A konzorcium tagjai közül a szállító a 4iG Nyrt.
Az ajánlat értéke 1 103 498 538,-Ft + áfa. | https://mfor.hu/cikkek/befektetes/ezuttal-tobb-mint-1-milliardos-allami-megbizast-nyert-a-4ig.html | https://web.archive.org/web/20220815151903/https://mfor.hu/cikkek/befektetes/ezuttal-tobb-mint-1-milliardos-allami-megbizast-nyert-a-4ig.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ezuttal-tobb-mint-1-milliardos-allami-megbizas-nyertesei-kozott-a-4ig | mfor.hu | hungarian-news | 2020-07-30 23:52:00 | [
"Jászai Gellért"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"klientúra"
] | [] |
50,799 | Az MTVA-ban képviselőket taszigáló biztonságiak cége a közbeszerzésekben is verhetetlen | Pintér Sándor hét éven át vezette a biztonsági céget, amely most az MTVA székházát őrzi, majd eladta azt Simicska Lajos egykori helyettesének. A Civil Biztonsági Szolgálat 2010 óta a vagyonvédelmi piac nagyágyúja.
A fegyveres őrség mellett Pintér Sándor egykori cége is őrzi az MTVA székházát – vette észre az mfor.hu a hétfő reggeli balhéról feltöltött facebookos videókban. Más kérdés, hogy a portál nem talált sem az állami média honlapján, sem a közbeszerzések között egyetlen olyan szerződést sem, amelyet ezzel a céggel, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-vel kötöttek volna.
A vállalat már eddig is sikeres szereplője volt az állami közbeszerzéseknek: a Bisnode információi szerint az elmúlt egy évben 1 milliárd forintnál is nagyobb értékben nyert közbeszerzéseken, igaz, legtöbbször konzorcium tagjaként indul a pályázatokon. Az MVM-től, a Szerencsejáték Zrt.-től, a Terror Háza Múzeumtól és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől is kapott megbízásokat. A hvg.hu-nak már 2011-ben arról panaszkodtak más vagyonvédelmi cégek vezetőit, hogy esélyük sincs, ha egy pályázaton a CBSZ ellen indulnak, de a Vagyonvédelmi Kamara elnöke szerint ez csak a vesztesek irigykedése volt. | A fegyveres őrség mellett Pintér Sándor egykori cége is őrzi az MTVA székházát – vette észre az mfor.hu a hétfő reggeli balhéról feltöltött facebookos videókban. Más kérdés, hogy a portál nem talált sem az állami média honlapján, sem a közbeszerzések között egyetlen olyan szerződést sem, amelyet ezzel a céggel, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-vel kötöttek volna.
A vállalat már eddig is sikeres szereplője volt az állami közbeszerzéseknek: a Bisnode információi szerint az elmúlt egy évben 1 milliárd forintnál is nagyobb értékben nyert közbeszerzéseken, igaz, legtöbbször konzorcium tagjaként indul a pályázatokon. Az MVM-től, a Szerencsejáték Zrt.-től, a Terror Háza Múzeumtól és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől is kapott megbízásokat. A hvg.hu-nak már 2011-ben arról panaszkodtak más vagyonvédelmi cégek vezetőit, hogy esélyük sincs, ha egy pályázaton a CBSZ ellen indulnak, de a Vagyonvédelmi Kamara elnöke szerint ez csak a vesztesek irigykedése volt.
A CBSZ árbevétele általában 12 milliárd forint körül alakul évente, így 2013-2015-ben másfél, azóta kicsit több, mint évi egymilliárd forint profitot termelt. A dolgozói létszáma sokáig 180 körül ingadozott, idén azonban nagy bővítésbe fogtak, már 263 alkalmazott van.
Az őrző-védő vállalatot még 2001-ben alapították, amikor Pintér Sándor az első Orbán-kormány belügyminisztere volt. Pintér neve többször is felbukkan a cégiratokban, de arra nagyon odafigyel, hogy hivatalosan szerepet csakis akkor vállaljon a cégben, amikor a Fidesz ellenzékben van. 2003 és 2010 között előbb közvetlen irányító részvényesként, majd többségi befolyású, végül újra közvetlen irányító részvényesként vezette a vállalatot, emellett 2003-2004-ben tíz hónapig vezérigazgató volt, utána 2009-ig vezető tisztségviselőként dolgozott. 2008 októberétől 2010 márciusáig igazgatósági tag volt.
Pintér két héttel a Fidesz győzelmét hozó 2010-es választás előtt szállt ki a cégből, onnantól kezdve a két hónappal korábban, 2010 januárjában alapított Prostasia Zrt. a vállalat egyetlen tulajdonosa. Hiába volt újonnan alapított cég a vevő, Pintér jól tudhatta, kinek adja el a vállalatát: amikor a Prostasia megalakult, a tulajdonosaként a Civil Biztonsági Szolgálat egyik igazgatósági tagját, Kántor Tibort jelölték meg, a székhely pedig az ő lakcíme lett. Kántor egyébként korábban az APEH-ban dolgozott, amikor Simicska Lajos volt az adóhivatal elnöke, ő a helyettese volt.
A Prostasia 2015 és 2017 között minden évben 0 forint árbevételt szerzett, dolgozói létszáma 2015-ben még 1 ember volt, azóta 0 fő. Azért a Civil Zrt. így sem áll túl távol a belügyminisztertől: az igazgatója idén tavasz óta Tasnádi László, aki 2016-ig Pintér rendészeti államtitkára volt. | https://hvg.hu/kkv/20181218_civil_biztonsagi_szolgalat_Pinter_Sandor_tuntetes | https://web.archive.org/web/20191105031843/https://hvg.hu/kkv/20181218_civil_biztonsagi_szolgalat_Pinter_Sandor_tuntetes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mtva-ban-kepviseloket-taszigalo-biztonsagiak-cege-a-kozbeszerzesekben-is-verhetetlen | HVG | hungarian-news | 2018-12-18 19:25:00 | [
"Kántor Tibor",
"Pintér Sándor",
"Simicska Lajos"
] | [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)",
"Prostasia Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"forgóajtó",
"őrzés-védés",
"klientúra"
] | [] |
50,800 | Pintér Sándor nélkül csak úgy dől a pénz | A kormányváltás óta 50 százalékkal nőtt a bevétele a Civil Biztonsági Szolgálatnak, Pintér Sándor korábbi cégének. A néhány évvel ezelőtt még panelban lakó bizalmi embere által megvásárolt CBSZ 856 millió forintot kap a Pécsi Tudományegyetemtől, de a médiahatóságnál is befutottak, és érik az újabb nagy üzlet, a vízművek védelme. | A kormányváltás óta 50 százalékkal nőtt a bevétele a Civil Biztonsági Szolgálatnak, Pintér Sándor korábbi cégének. A néhány évvel ezelőtt még panelban lakó bizalmi embere által megvásárolt CBSZ 856 millió forintot kap a Pécsi Tudományegyetemtől, de a médiahatóságnál is befutottak, és érik az újabb nagy üzlet, a vízművek védelme.
Nem vesztett a lendületéből Pintér Sándor belügyminiszter korábbi cége, a Civil Biztonsági Szolgálat (CBSZ). Tavaly már 9,5 milliárd forint volt az árbevétele, ami 20 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ez azt jelenti, hogy 2010 óta több mint 50 százalékkal nőtt a cég bevétele, amelynek jelentős része állami megrendelésekből származik.
A CBSZ leánycégeinek még jobban megy, a cégcsoport konszolidált árbevétele közel 3 milliárddal nőtt egy év alatt, összesen 14,4 milliárd forintra. A CBSZ leánycégei közül különösen a riasztókkal foglalkozó Mon-Da tarolt 2012-ben, bevételei egy év alatt megduplázódtak, és elérték a 2,2 milliárd forintot. A CBSZ már nem is csak Magyarországon terjeszkedik, 2012-ben megalapították a pozsonyi székhelyű, őrzés-védelemmel és biztonságtechnikával foglalkozó Safety Team Sro.-t.
Rejtélyes hírszerző a sikerember
Pintér 2003-ban lett a CBSZ tulajdonosa, már az ő vezetése alatt is dinamikusan fejlődött a cég, hét év alatt a hatszorosára nőtt a bevétele, de 2010-es miniszteri kinevezése előtt eladta a cégcsoportot a Prostasia Zrt.-nek. Ahogy korábbi cégportrénkból kiderül, a Prostasiát 2010 januárjában, ötmillió forintos jegyzett tőkével alapította meg Kántor Tibor, aki korábban dolgozott hírszerzőként és Simicska Lajos helyetteseként is az APEH-nél. Alapításakor a Prostasia egy békásmegyeri panellakás címére volt bejegyezve, ahol korábban Kántor is élt.
Bár nem hozták nyilvánosságra, hogy mennyiért cserélt tulajdonost a CBSZ, Pintér 2010-es vagyonnyilatkozata szerint 2013-ig a cégei eladásából 1,8 milliárd folyik be hozzá, amelynek nagy részét feltehetően a CBSZ-ért kapja. Korábban több, Kántort ismerő forrásunk is azt mondta, hogy soha nem volt tízmillió forintja, csak pár éve költözött el a panellakásból. A 2000-es évek elején került közvetlenebb kapcsolatba Pintérrel, a bizalmi emberének számít, és bár papíron nem dolgozott a CBSZ-nél, tanácsadóként és ügyintézőként segítette őt.
Megint beindultak
Kántor színrelépése után a cég jóval több közbeszerzést nyert meg, mint korábban, az első másfél évben kapott megrendelést a Magyar Villamos Művektől, a Magyar Fejlesztési Banktól, a Szerencsejáték Zrt.-től, a Terror Háza Múzeumtól, a Miniszterelnökségtől és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől. A CBSZ-re jellemző, hogy mindig alvállalkozókkal vagy más cégekkel összeállva indul a közbeszerzéseken, és mivel az Opten cégadatbázis szerint a cég 135 embert alkalmaz, feltételezhető, hogy a védelem ellátásához szükséges létszámot a partnercégek biztosítják. A módszer azóta sem változott, a CBSZ legújabb sikereit is más cégek partnereként aratta.
Tavaly többek között szerződést kötöttek a Budapest Turisztikai Desztináció Menedzsment Nonprofit Kft.-vel, valamint az Országos Bírói Hivatallal, de egyik sem volt jelentős, előbbi értéke 23,7 millió forint, utóbbié 2,4 millió.
A 2013-ban kihirdetett szerződések azonban már jóval nagyobb összegekről szólnak. A Pécsi Tudományegyetem nettó 856 millió forintért szerződött le három évre a CBSZ-szel a személy- és vagyonőri, valamint ügyfél-irányítói feladatokra. A Közbeszerzési Értesítő szerint eredetileg 700 millió forintra becsült közbeszerzésre csak a CBSZ adott be árajánlatot. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal 108 millió forint értékben szerződött a CBSZ. Ezekhez hasonló volumenű üzletet jelentenek a különböző vízművekkel kötött szerződések.
Már 2011-ben megmondták
Egyik, Pintért és a CBSZ működését jól ismerő forrásunk már 2011-ben azt mondta, hogy a CBSZ következő nagy fogásai a vízművek lesznek, és jóslata beigazolódott. A CBSZ az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt.-hez (ÉRV) tartozó vízművekkel kötött szerződéseket. Ezeknek a megállapodásoknak a pontos értékét azonban nem lehet tudni, ugyanis keretszerződésekről van szó, a szerződésekben csak az óradíjakat rendezték. Az öt vízművel kötött szerződések összértékét eredetileg 692 millió forintra becsülték a Közbeszerzési Értesítő szerint.
A CBSZ honlapján szereplő referenciái között megtalálható a Magyar Posta, a MÁV, a Főtáv, a Magyar Honvédség, a Magyar Rádió, az MVM, a Honvédelmi Minisztérium vagy a Magyar Államkincstár, de a piacon is erős, ügyfelei között szerepel az OTP Bank, a Mol, a Campona, a Lurdy Ház, a Westend vagy a Tv2 is. | https://www.origo.hu/itthon/2013/7/pinter-sandor-volt-cege-civil-biztonsagi-szolgalat-2013-as-kozbeszerzesei | https://web.archive.org/web/20231123163354/https://www.origo.hu/itthon/20130705-pinter-sandor-volt-cege-civil-biztonsagi-szolgalat-2013-as-kozbeszerzesei.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pinter-sandor-nelkul-csak-ugy-dol-a-penz | Origo | hungarian-news | 2013-07-05 19:30:00 | [
"Kántor Tibor",
"Pintér Sándor",
"Simicska Lajos"
] | [
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"Észak-Magyarországi Regionális Vízművek Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"MON-DA Központi Riasztórendszer Szolgáltató Kft.",
"Pécsi Tudományegyetem (PTE)",
"Prostasia Zrt.",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Terror Háza Múzeum"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"forgóajtó",
"őrzés-védés",
"klientúra"
] | [] |
50,801 | Meg kellett válnia Pintérnek biztonsági cégétől: csak így lehet miniszter | Pintér Sándor volt belügyminiszter eladta a Civil Biztonsági Szolgálat (Civil) Zrt.-t, az új tulajdonos a Prostasia Zrt. lett. A cég tulajdonosa Kántor Tibor, aki a Fidesz-kormány idején Simicska Lajos APEH-elnök helyettese volt.
A Prostasia Zrt. lett a Civil Biztonsági Szolgálat (Civil) Zrt. új tulajdonosa, közölte Civil Zrt. a honlapján pénteken. A Pintér Sándor volt belügyminiszter tulajdonát képező társaságot március 25-én vette meg a Prostasia Zrt., amelynek tulajdonosa, Kántor Tibor a Fidesz-kormány idején Simicska Lajos APEH-elnök helyettese volt.
A közlemény szerint a Prostasia Zrt. a vásárlással "a Civil Zrt. és a hozzá tartozó cégcsoport" tulajdonosa lett. Tasnádi László, a Civil Zrt. vezérigazgatója azt mondta, hogy a tulajdonosváltás nem jelent semmiféle változást a cégcsoport működésében. A vezérigazgató a vételárról nem kívánt részleteket közölni, miként a tulajdonosváltás okát firtató kérdést is elutasította azzal, hogy erről a Civil Zrt. volt tulajdonosát, Pintér Sándort személyesen kell megkérdezni. | https://www.atv.hu/belfold/20100327_meg_kellett_valnia_pinternek_biztonsagi_cegetol_csak_igy_lehet_miniszter | https://web.archive.org/web/20100401122615/https://www.atv.hu/belfold/20100327_meg_kellett_valnia_pinternek_biztonsagi_cegetol_csak_igy_lehet_miniszter | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-kellett-valnia-pinternek-biztonsagi-cegetol-csak-igy-lehet-miniszter | ATV | hungarian-news | 2010-03-27 19:42:00 | [
"Kántor Tibor",
"Pintér Sándor",
"Simicska Lajos",
"Tasnádi László"
] | [
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"Prostasia Zrt."
] | [] | [
"őrzés-védés",
"klientúra"
] | [
"Eclipse-ügy"
] |
|
50,802 | Egy kapavágás nélkül, az engedélyek megszerzésével kerestek Tiborczék egymilliárdot a félkész visegrádi hotelen | Egyetlen sor téglát sem kellett leraknia Tiborcz István cégének, mégis milliárdos hasznot hozott számukra egy visegrádi, máig befejezetlen hotel-beruházás két év alatt. Az építési projektet annak idején elkezdő, azóta bedőlt ír cég több milliárd forintos hitelt kapott egy állami tulajdonú banktól: az MKB-tól, ami azóta Mészáros Lőrincé és Szíjj Lászlóé. A bank követelését, és ezzel a félkész szállodát később a miniszterelnök vejének egyik érdekeltsége szerezte meg. A védett erdő közepén található építmény tulajdonosa ma már egy Szíjj Lászlóhoz köthető tőkealap. Drónfelvételen mutatjuk, hogyan terjeszkedik a NER nemcsak a Balaton partján, hanem a Dunánál is. | Egyetlen sor téglát sem kellett leraknia Tiborcz István cégének, mégis milliárdos hasznot hozott számukra egy visegrádi, máig befejezetlen hotel-beruházás két év alatt. Az építési projektet annak idején elkezdő, azóta bedőlt ír cég több milliárd forintos hitelt kapott egy állami tulajdonú banktól: az MKB-tól, ami azóta Mészáros Lőrincé és Szíjj Lászlóé. A bank követelését, és ezzel a félkész szállodát később a miniszterelnök vejének egyik érdekeltsége szerezte meg. A védett erdő közepén található építmény tulajdonosa ma már egy Szíjj Lászlóhoz köthető tőkealap. Drónfelvételen mutatjuk, hogyan terjeszkedik a NER nemcsak a Balaton partján, hanem a Dunánál is.
Néhány hete jelent meg a hír, hogy a visegrádi hegyoldalban évek óta félkészen, tájsebként álló hotelt tulajdonló cégből (HOTEL VSGRD Kft.) hatalmas osztalékot vett ki a tulajdonos Longoria Holding Zrt. Ebben a cégben pedig a Tiborcz Istvánhoz köthető BDPST Zrt a többségi, egy Lexan Holding Zrt. nevű cég pedig kisebbségi tulajdonos. A Lexan tulajdonosa, Komonczi Zsolt több olyan cégnek a vezetője, melyek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt korábbi vezetőjének, Tiborcz István üzlettársának, Szivek Norbertnek az érdekeltségébe tartoznak.
Az ügyről beszámoló mfor.hu cikke a cégbírósági adatok alapján úgy számolt, hogy a HOTEL VSGRD Kft-nek a félkész hotel értékesítéséből 3,65 milliárd forint bevétele és számításaik szerint 1,21 milliárd forint nyeresége lehetett, amikor az ingatlant eladták egy Szíjj Lászlóhoz köthető alapkezelőnek, a Minerva V50 Ingatlankezelő Alapnak 2019. márciusában.
Szerettük volna megtudni mennyi munkába, befektetésbe kerülhetett elérni a milliárdos profitot, ezért megkérdeztük a többségi tulajdonos BDPST Zrt-t, hogy a két év alatt, amíg a HOTEL VSGRD Kft-n keresztül a tulajdonosai voltak az ingatlannak, milyen változtatásokra került sor az épületben és a telken. A cég vezetésének a véleményét kértük a fent idézett állításokról is.
A válasz a BDPST Zrt, kommunikációs feladatait ellátó, a sok milliárdos kormányzati kommunikációs kampányokban is részt vevő Goodwill Communications Tanácsadó Kft. -től érkezett. Ebből kiderült, hogy a cég által hozzáadott érték a projektben nemzetközi tanácsadók bevonása, egy fejlesztési koncepció kidolgozása és a szükséges engedélyek megszerzése volt.
„A BDPST Group a fejlesztői tevékenyég mellett tanácsadói és közvetítői tevékenységet is folytat, azaz megvásárol az elmúlt időszakban valamilyen finanszírozási vagy technikai okból ellehetetlenült, leállt projekteket, majd újra piacképes termékké teszi őket, és ezt követően értékesíti azokat. Ilyen volt az évek óta álló visegrádi hotelfejlesztés, amelyhez a projekttulajdonosok kidolgozták a fejlesztési koncepciót, megszerezték a szükséges engedélyeket, majd így értékesítették tovább. Ezek mind értéknövelő tényezők, előbbiek keretében jelentős forrást szántak a hotel komplett tervezési és fejlesztési folyamatainak előkészítésére, külföldi tanácsadók bevonására, az épület teljes körű kitakarítására, folyamatos őrzésére, valamint a következő fejlesztési fázisra történő előkészítésére.”
A Goodwill Communications a fenti válasz mellett elküldött nekünk egy levelet, amit korábban az osztalékról hírt adó mfor.hu szerkesztőségének írtak, a fent idézett cikk több részletét kifogásolva. Ebben a levélben több, a cég vezetésének nem tetsző megfogalmazást sorolnak, de azt nem tagadják, hogy a Hotel VSGRD Kft. a félkész szálloda értékesítése után több, mint egymilliárd forintos osztalékot (1.075.000.000 Ft) fizetett ki a tulajdonos Longoria Holding Zrt. részére.
Egy kapavágás nélkül, az engedélyek megszerzésével kerestek Tiborczék egymilliárdot a félkész visegrádi hotelen from atlatszo.hu on Vimeo.
Az épület őrzése nagyon sokba nem kerülhetett a BDPST Zrt-nek, legalábbis amikor ott forgattunk, az építkezési területen egyetlen őrt láttunk. A beruházás engedélyeinek egy része pedig már korábban, az építkezés megkezdésekor is nagy valószínűséggel megvolt. Egy környezetvédelmi engedély iránti kérelmet ugyan benyújtott a cég, de nem megfelelően, így akkor abból nem lett semmi. Ezt később a következő (jelenlegi) tulajdonos, a Szíjj László -féle Minerva Befektetési Alapkezelő Zrt. kérvényezte és kapta meg, mint erről az Átlátszó is hírt adott januárban. Igaz, hogy a terület átsorolását, nagyobb beépíthetőségét (a zöldfelület rovására) sikerült elintéznie a Tiborcz István -féle BDPST Zrt.-nek, és az építési engedélyt is megszerezték.
Környezetvédelmi engedélyt kapott a Tiborcztól Szíjj Lászlóhoz került visegrádi luxushotel
Rábólintott a környezetvédelmi hatóság annak a tíz éve félbehagyott luxusszállónak a befejezésére, melyet Tiborcz István cégétől vásárolt meg a Szíjj Lászlóhoz kötődő befektetési alap. Az építtető az új szálloda tájba illesztését és az egykori bányaterület rekultivációját is ígéri.
A BDPST Zrt által hivatkozott „piacképes termékké tevésben” a cégnek egy a környék állami forrásból történő fejlesztéséről döntő kormányhatározat, és egy, Tiborcz István apósa, Orbán Viktor által javasolt helyi fejlesztés is segíthetett. Egy évvel ezelőtt számoltunk be egy visegrádi lakossági fórumról, ahol a helyiek a település új építési szabályzatáról panaszkodtak, mert szerintük az a helyi lakosokat drákói szigorral bünteti, míg a cégekkel, beruházásokkal elnézően bánik.
A fórumon azt is többen panaszolták, hogy míg a kisemberek építkezéseit a műemlék- és tájképvédelemre hivatkozva korlátozzák vagy büntetik, addig a nagyberuházók sitt-halmokkal, konténerekkel csúfíthatják el a várost. Üres épületek”, félbehagyott építkezések jellemzik Visegrádot, háborgott több felszólaló.
Feketeöves NER-lovagok sürgölődnek Visegrádon, a kormány milliárdokat tol a Duna-kanyarba
Sokan jelentek meg azon a lakossági fórumon, melyen Visegrád rendezési tervének módosítása és egy új Helyi Építési Szabályzat véleményezése volt a téma. A Tiborcz Istvánhoz és további NER-lovagokhoz köthető, milliárdos nagyberuházások városképre gyakorolt hatásáról azonban kevés szó esett, a jelenlévők inkább az építési szabályzat őket érintő korlátozásait kifogásolták.
Ebben a cikkünkben írtunk arról is, hogy 2017-ben maga Orbán Viktor javasolta az akkori polgármesternek (Félegyházi András, független), hogy nyújtson be részletes városfejlesztési tervet. Így készült el a Virágzó Visegrád program. Ugyanebben az évben áprilisban lett Tiborcz István egyik érdekeltsége, a Hotel VSGRD Kft. a félkész hotel tulajdonosa.
A visegrádi önkormányzat 2018-as évről szóló beszámolója részletes tájékoztatást ad arról, hogyan indult fejlődésnek a település, épp akkortájt, amikor Tiborcz Istvánék cége betette a lábát a városba:
„Két, komolyabb előkészítést igénylő településrendezési szerződést is megkötöttünk ebben az évben, az ebből származó, a település fejlesztésre fordítható forrás mellett jelentős előrehaladásnak ítéljük, hogy a 2008-ban félbehagyott Hilton szálló új befektetője megszerezte az építési engedélyt és remélhetőleg egy éven belül egy új szálloda nyithatja meg kapuit Visegrádon. […] A 2017-ben megszületett „Dunakanyar kormányhatározat” két nagyobb, összességében 4 milliárd forintnyi támogatást biztosít a látogatómenedzsment és a különféle történeti emlékhelyek, látnivalók összekapcsolására. A Magyar Turisztikai Ügynökséggel 2018-ban több alkalommal egyeztettünk, ennek eredményeképp elkészült egy 10 oldalas koncepció, amit a TDM tagok is megismertek, véleményeztek. A koncepciót a tavasz során benyújtottuk az MTÜ-höz, ahol a koncepció alapján folyik tovább az előkészítési munka. Decemberben beadtuk az igényünket az előkészítő tanulmányok, vizsgálatok lefolytatására, remélhetőleg 2019-ben már arról lesz szó, hogy a vizsgált változatok közül melyik változat részletes tervezése indulhat meg.”
A 12 978 négyzetméteres telket, amin a félkészen is milliárdos hasznot hozó beruházás található, 2004-ben összesen közel százmillió forintért (97 335 000 Ft) adta el a visegrádi önkormányzat – tudtuk meg az önkormányzat jegyzőjétől megkapott adásvételi szerződésből. Egy önkormányzati dokumentumból az is kiderül, hogy az ingatlan értéke tavaly márciusban, amikor a tulajdonos Longoria Holding Zrt. eladta a Szíjj Lászlóhoz köthető tőkealapnak, 3,7 milliárd forint volt.
Az Országos Területrendezési Terv szerint Visegrád teljes közigazgatási területe tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezet, így a hotel területe is. A település közigazgatási területének egésze a Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítéséről szóló 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet alapján a DINP (Duna-Ipoly Nemzeti Park) részeként országos jelentőségű védett természeti terület. Ráadásul Visegrád is felkerült az UNESCO világörökség-várományos helyszínek listájára az esztergomi várral együtt, a „Dunakanyar-kultúrtáj” részeként.
Amint arról néhány napja beszámoltunk, a Momentum szerint magyar állami és uniós pénzből telt a Tiborcz Istvánnak a panorámás telken álló, medencés felsőörsi luxusingatlanra, amelyet az Átlátszó mutatott be először tavaly nyáron, ezért a helyszínen tiltakoztak a miniszterelnöki vő gyanús vagyonosodása ellen:
Tiborcz István az Átlátszó által felkutatott balatoni birtokánál akciózott a Momentum
A Momentum szerint magyar állami és uniós pénzből telt Tiborcz Istvánnak a panorámás telken álló medencés felsőörsi luxusingatlanra, amelyet az Átlátszó mutatott be először tavaly nyáron. Az utóbbi hetekben több ellenzéki párt is tiltakozott, amiért szerintük a kormányközeli gazdasági elit kisajátítja a Balaton környékét.
Szöveg: Horn Gabriella — Fotó, videó: Németh Dániel
A cégadatokat az Opten Kft. biztosította. | https://atlatszo.hu/2020/08/03/egy-kapavagas-nelkul-az-engedelyek-megszerzesevel-kerestek-tiborczek-egymilliardot-a-felkesz-visegradi-hotelen/ | https://web.archive.org/web/20211018052236/https://atlatszo.hu/2020/08/03/egy-kapavagas-nelkul-az-engedelyek-megszerzesevel-kerestek-tiborczek-egymilliardot-a-felkesz-visegradi-hotelen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-kapavagas-nelkul-az-engedelyek-megszerzesevel-kerestek-tiborczek-egymilliardot-a-felkesz-visegradi-hotelen | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-08-03 11:20:15 | [
"Komonczi Zsolt",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor",
"Szíjj László",
"Szivek Norbert",
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Goodwill Communications Kft.",
"Hotel VSGRD Kft.",
"Lexan Holding Zrt.",
"Longoria Holding Zrt.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Minerva Befektetési Alapkezelő"
] | [
"Pest megye",
"Visegrád"
] | [
"rokonok",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"jogalkotás",
"NER HOTEL"
] | [] |
50,804 | A szeméthegyen is túl – bűz és patkányok a győri Újvárosban lévő Iszkápa közben | Győr újvárosi részében, az Iszkápa közben – nem messze a helyi orvosi rendelőtől, illetve az Olimpiai Sportparktól – egy magántulajdonú telken lévő illegális szemétlerakóban régóta gyűlik a hulladék: a 400-500 négyzetméteres ingatlan területén nagyjából két méter magasan áll. Már a patkányok is felbukkantak, de az illegális szemetelőket nem tudják tetten érni. | Győr újvárosi részében, az Iszkápa közben – nem messze a helyi orvosi rendelőtől, illetve az Olimpiai Sportparktól – egy magántulajdonú telken lévő illegális szemétlerakóban régóta gyűlik a hulladék: a 400-500 négyzetméteres ingatlan területén nagyjából két méter magasan áll. Már a patkányok is felbukkantak, de az illegális szemetelőket nem tudják tetten érni.
„Győr egyik nagyberuházása, az Olimpiai Sportpark innen légvonalban körülbelül 300 méterre van. A környező társasházakban élők többen megkerestek már, hogy elviselhetetlen a bűz – mondta el az Átlátszónak Pollreisz Balázs.
Az önkormányzati képviselő (MSZP) szerint az, ami az Iszkápa közben van, évek óta probléma. „A környéken vannak még kisebb hulladéklerakók, de ez talán a legnagyobb. Győrben elkezdték újragondolni a szelektív hulladékgyűjtést, s nagyon sok szelektív hulladékgyűjtő szigetet ezáltal megszüntettek. Ugyan máshová tettek esetleg nagyobbakat, de ezzel párhuzamosan többet megszüntettek, ezért nagyon sokan sajnálatos és elítélendő módon zuglerakókba teszik a szemetet” – véli Pollreisz.
A képviselő két hónappal ezelőtt fordult a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályához panaszbejelentéssel. A járási hivatalvezető megbízásából eljáró közegészségügyi-járványügyi szakügyintéző 2020. május 28-án arról tájékoztatta őt, hogy „…a szükséges intézkedések megtétele megtörtént.”
A környéken lakók azonban ebből riportunk idején még nem sokat tapasztalhattak. Legalábbis július 16-án, ottjártunkkor egy helybeli lakos azt mondta:
a bűz és a patkányok jelenléte rendszeres a telek szomszédságában lévő házak környékén.
A helyszín megtekintése után mi is a hivatalvezetőhöz fordultunk, azt tudakolva: milyen intézkedések történtek konkrétan, mikor várható a közegészségügyi, járványügyi problémát is jelentő szemét elszállítása, illetve, hogy annak költsége kit fog terhelni. A járási hivatalvezetőtől nem érkezett válasz.
Reagált viszont dr. Lipovits Szilárd jegyző, aki az Átlátszó kérdésére elmondta, „a hulladék elszállításának kötelezettsége – amennyiben a hulladék tulajdonosa, birtokosa nem állapítható meg – az ingatlan tulajdonosát terheli. Amennyiben az ingatlan tulajdonosa önként nem tesz eleget kötelezettségének, a környezetvédelmi hatáskörében eljárva a települési önkormányzat jegyzője kötelezi őt a hulladék elszállítására. Ha a kötelezés eredménytelen, végső soron a jegyző az ingatlan tulajdonos költségére elrendelheti a hulladék elszállítását.”
A jegyző hozzátette, az említett ügyben a hatósági eljárás folyamatban van, az ingatlantulajdonos elszállításra kötelezése megtörtént. A tulajdonossal a hulladék elszállításával kapcsolatos egyeztetés folyik, tekintettel azonban arra, hogy egyedi hatósági ügyről van szó, az Átlátszó pedig nem ügyfél, annak állásáról, illetve az ingatlan tulajdonosának személyéről további tájékoztatást nem adhat.
„Ilyen mennyiségben ezt egy magánszemély nem tudja elszállítani” – véli Pollreisz Balázs, aki szerint a városnak, ha nem is kötelessége, de mindenképpen felelőssége, hogy ez a helyzet megoldódjon. „Szép számmal vannak itt patkányok, nem hiszem, hogy kisgyerekes családoknak egészséges volna így élni” – véli az MSZP politikusa.
A tulajdonos mindenképp felel
Természetesen próbáltuk beazonosítani és megkérdezni telektulajdonost is. Az egyik, az ügyre rálátással bíró forrásunk meg is nevezte őt, a Földhivatalban pedig találtunk az Iszkápa közben egy beépítetlen telket ezen a tulajdonosnéven. Telefonon el is értük az illetőt, ő azonban teljesen elzárkózott a nyilatkozattól, sőt azt is tagadta, hogy az ügyben szereplő telek az ő tulajdona lenne. E-mailben feltett kérdéseinkre nem válaszolt, és telefonon sem volt hajlandó ennél többet mondani.
Dr. Lipovits Szilárd tájékoztatása alapján azonban nem is mindig a tulajdonos a „hunyó”. „Az eljárások során meggyőződtünk arról is, hogy nem az ingatlanok tulajdonosai helyezik el a hulladékot az ingatlanokon, sőt ők egyrészt tetemes forrásokat invesztáltak a hulladék elszállítására, másrészt a tőlük elvárható módon igyekeztek megvédeni az ingatlanaikat az újratermelődő illegális hulladék lerakásától” – magyarázta a jegyző még Pollreisz Balázshoz intézett válaszában. (A többes szám arra utal, hogy Újvárosban több más helyen, így a Tűz utcában, illetve a Zúgó utcai orvosi rendelő mellett is volt illegális szeméttelep.) Válaszából azonban kiderült: amennyiben az elkövetőket nem sikerül tetten érni, elfogni, beazonosítani, akkor a hulladék elszállításának – nyilvánvalóan tetemes – költsége a tulajdonost terheli, akár tehet róla, akár nem.
Rendészekkel vennék fel a harcot
A jegyző arra is rámutott, hogy sem a fokozott hatósági jelenlét, sem a kamerák nem tudták megakadályozni a hulladék újratermelődését. A hulladék elhelyezői pedig nyilván olyan időpontot választanak az elhelyezésre, amikor nincs felügyelet a területen.
Pedig éppen ebben hónapban alakult meg a Győri Önkormányzati Rendészet, amely a Kisalföld július 2-i tudósítása alapján „…még határozottabban lép fel a szabálytalankodókkal és az illegális szemetelőkkel szemben. (…) A rendészek új egyenruhát, logót, sapkát kaptak, felszerelésük a gázspray mellett gumibottal, bilinccsel bővült és 0-24 órában dolgoznak.”
A cikk szerint a legtöbb probléma talán a zugszeméttel van, de ennek eltűntetésében is segíthetnek a rendészek. Ennek érdekében, akit illegális hulladékelhelyezésen érnek, a törvényben meghatározott legmagasabb összegre, 50 ezer forintra büntetik.
„Dézsi Csaba András polgármester célként jelölte meg, hogy másfél éven belül Győr legyen a legtisztább magyarországi város. Jelenleg 27 felügyelő járja a várost kilenc gépkocsival, és az állomány az idén még hat emberrel bővül” – olvasható a cikkben.
Ennek kapcsán rá is kérdeztünk a jegyzőnél: amennyiben az önkormányzati rendészek már kényszerítő eszközökkel is rendelkeznek, illetve nonstop dolgoznak, miért nem lehet a területen éjszaka „lesben állni”, az eseményeket rögzíteni, s amikor a szemétlerakók odamennek, rajtakapni, illetve tetten érni őket? Dr. Lipovits Szilárd kérdésünkre elmondta, kiemelt feladatuk ugyan az illegális hulladéklerakás megelőzése, tetten érése és szankcionálása, de fontos leszögezni, hogy a munkatársak nem kizárólag a köztisztaságra vonatkozó szabályok betartatásáért felelősek, hanem közrend- és közbiztonságvédelmi, de állat-egészségügyi és ebrendészeti feladatokat is ellátnak – utalt a jegyző a rendészet leterheltségére.
Azt, hogy a szóban forgó területen mikor volt legutóbb takarítás, és mikor várható legközelebb, egyelőre nem tudni.
Fotók: a szerző felvételei | https://atlatszo.hu/2020/07/28/a-szemethegyen-is-tul-buz-es-patkanyok-a-gyori-ujvarosban-levo-iszkapa-kozben/ | https://web.archive.org/web/20210917101212/https://orszagszerte.atlatszo.hu/a-szemethegyen-is-tul-buz-es-patkanyok-a-gyori-ujvarosban-levo-iszkapa-kozben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-szemethegyen-is-tul-n-buz-es-patkanyok-a-gyori-ujvarosban-levo-iszkapa-kozben | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-07-28 00:00:00 | [] | [] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"környezetkárosítás"
] | [] |
50,805 | Önkormányzati ingatlanhoz jutott az ellenzéki frakcióból kilépő szolnoki képviselő egyesülete | Ligeti József, a 2020 áprilisában a Szolnoki Többség ellenzéki tömörülést szétverő önkormányzati képviselő 2015 decemberében tűnt fel a szolnoki közéletben. Politikai karrierje 2016-ban indult, a szolnoki 6-os választási körzetben, időközi választáson a DK és az MSZP támogatásával indult, független jelöltként. Kampányvideóját a Societas – Baloldali Ifjúsági Mozgalom készítette, ő volt a „hozzáértő civil jelölt”, aki minden házat végigjárt és minden járdahibát megtalált, de a DK-nak is „támogató tagja” volt, ami annyit jelent, szavazati joggal nem rendelkező, de tagdíjat fizető párt szimpatizáns.
A lemondott fideszes képviselő helyét akkor mégis Rezák László nyugdíjas kosárlabda edző nyerte (FIDESZ-KDNP), második lett Ligeti József, és mögötte felsorakozva már bontakozni látszott a későbbi “szolnoki többség” ellenzéki politikai formáció.
Ligeti József áprilisi kilépését sajtónyilatkozatok követték, ahol elmondta, nem tetszik neki, hogy az ellenzéki önkormányzati csoport hozzá nem értő embereket akar kinevezni önkormányzati cégek élére. Nyílt támadást intézett képviselő csoportja ellen, és az ellenzéki önkormányzati frakcióból is kilépett 2020 áprilisában, egyben frakciója zártkörű, belső dokumentumait tette nyilvánossá egy sajtótájékoztatón.
Hátradőlhet a Fidesz Szolnokon, megbomlott a kényszerű ellenzéki együttműködés
A pandémiás válság közepén, április végén roggyant meg – két képviselőjük távozásával – az egyébként is labilis, egyszerűen „kényszerházasságnak” minősített „Szolnoki Többség” ellenzéki önkormányzati frakciószövetség, amely technikailag négy különálló frakció: a Jobbik, a Demokratikus Koalíció, az MSZP és a XXI. Század nevű csoporttal, amely a Momentum és a Szolidaritás 1-1 képviselőjét jelenti.
A politikai belháború azóta is tart a szolnoki városházán.
A Ligeti József elnökségével vezetett civil szervezet, a Szolnok Város Fejlődéséért Egyesület júliusi Facebook bejegyzésében nyíltan támadta Miskolczi László (DK) alpolgármestert az idei szúnyoggyérítés miatt.
Ligeti József a „civil”, aki egyébként nyugalmazott katona, jelenleg a szolnoki többség támogatásával megszerzett Városüzemeltetési és városfejlesztési bizottság elnöke. Azt állítja, hogy az alpolgármester „kissé időzavarba, illetve némi ellentmondásba került” saját magával szemben, nyíltan éppen nem hazugozta le a város egyik vezető emberét, de otromba udvariatlanságnak minősítette, hogy a titkárnőjével íratta a levelét, majd kajánul hozzátette, hogy „bár így nincs benne helyesírási hiba”.
Miskolczi László a “szúnyog ügyet” nem szakmai, hanem egyértelmű politikai támadásnak vette, és Facebook oldalán válaszolt is Ligeti József képviselőnek: egy üres A/4-es lapot mutatott be, amely a bizottsági elnök javaslatait tartalmazza szúnyoggyérítéssel kapcsolatban.
“A politikai revolverezés valódi oka, hogy Ligeti József egyesülete – a Szolnoki Többség frakció nem tetszése ellenére – hozzájutott a város egyik nagyobb értékű ingatlanához, a 3712 nm-es egykori szandaszőlősi ABC épület egy részéhez (Hrsz. 10683/10), amelyet még 2020 januárjában az önkormányzat térítésmentesen a Szollak Kft. városi ingatlankezelő vállalat rendelkezésére bocsátott hasznosításra, akik aztán tovább adták az ingatlant Ligeti József egyesületének” – nyilatkozta az Átlátszónak Miskolczi László.
Az alpolgármester cikkünk születésének időpontjában tekinthetett be, hosszú hetek várakozása után a Szollák Kft és a Ligeti-féle egyesület között kötött szerződésbe.
Az alpolgármester másolatot nem készíthetett a szerződésről és magánál sem tarthatta annak másolatát. Pár dolgot megjegyzett azonban a szerződés tartalmából: az ingatlanból 274 nm nagyságú belső ingatlanrészt kapott az Egyesület és 3363 négyzetméter külső területet, 2020. február 24-től határozott időre. Az Egyesület felajánlotta bruttó 1,5 millió forint összegben a helyiség felújításá és az épület külső karbantartását. Bérleti díjat nem kell fizetnie.
Egy székért egy házat?
Nagyszabású tervek és civil program kibontakozásának lehetőségei követhetők nyomon most, hogy a volt ABC épületet rendbe kell hozatni, mert évek óta használaton kívül állt. A 2017-ben alakult civil szervezetnek viszont nincs transzparens mérlege, amiből látszana, miből van pénze egy nagyméretű ingatlan felújítására, sőt 2017 óta semmilyen pénzügyi beszámolót nem tettek közzé.
Lukácsi Katalin (MMM elnökségi tag) a múlt héten kapott felszólító levelet Ligeti József ügyvédjétől, hogy kérjen bocsánatot egy Facebook bejegyzése miatt, amiben arról ír a politikus – aki egyben a Szolnok Város Fejlődéséért Egyesület titkára is – hogy a „Fidesz egy újabb ellenzéki politikust vásárolt meg. Szomorú, hogy éppen azt a személyt, aki a civil világot képviselte a szolnoki közgyűlésben.” Lukácsi Katalin azt is leírta – bár erre éppen azért nincsenek bizonyítékai, mert sem a szolnoki jegyző sem a Szollak Kft. nem ad választ még a városüzemeltetésért felelős Miskolczi László alpolgármester kérdéseire sem -, hogy a város 50 millió forintból újítja fel Ligeti közösségi házát.
Lukácsi Katalin az ügyvédi felszólítás után levette a pénzügyekre vonatkozó bejegyzését a közösségi oldalról, de fenntartja, hogy ő, az egyesület titkára sem kapott semmilyen pénzügyi beszámolót és elszámolást sem, és az ingatlan használatra vonatkozó üzemeltetési és feladatellátási szerződéseket sem látta – mondta el az Átlátszónak.
A dokumentumokat mi is kikértük közérdekű adatigényléssel az önkormányzattól, a Szollak Kft.-től és Ligeti József egyesületi elnöktől. Emellett a képviselőtől azt is kértük, reagáljon az őt ért vádakra. Cikkünk megjelenéséig senki sem válaszolt.
Szotyori Lázár Zoltán (Jobbik) az önkormányzat rendészeti, jogi és ellenőrzési bizottságának tagja, mint minden bizottsági tag, évente két ellenőrzést kérhet különböző témákban, akár a városi ingatlanok felhasználására is. A július 27-i bizottsági ülésen jóvá is hagyták azt az ellenőrzési igényét, hogy a Szollak Kft. ingatlan hasznosításaival kapcsolatban, különösen a Gátőr és Vörösmező utca kereszteződésében található száz százalékban önkormányzati tulajdonú, Ligeti József egyesületének használatára bocsátott egykori ABC-vel mi történt és történik folyamatosan. A bizottság az ellenőrzést befogadta, a fideszes képviselők is megszavazták, így októberben lehetősége lesz az ellenzéki bizottsági tagnak betekinteni a város legnagyobb önkormányzati cégének vagyonosztogatásába.
Nem tudtak pályáztatásról
Július 27-én az Átlátszó a helyszínen járt, az ingatlan környezetét – saját elmondásuk szerint – városi közmunkások rendezgették, és egy platós teherautón munkaeszközöket szállítottak a helyszínre a munkálatok elvégzéséhez. A munkások egy része azt mondta, ők a Munkalehetőség a Jövőért Szolnok Nonprofit és Közhasznú Kft. kirendelésében voltak a helyszínen.
A helyszínen járva kiderült, hogy az ingatlan oldalában egy jól működő, napközben is forgalmas kocsma van. A korábbi gyakorlat az volt, hogy mindig az aktuális bérlő működtette vagy adta bérbe. Az ingatlan hányattatott sorsát a megyei napilap egy 2017-es cikkéből lehet megtudni, az egykori ABC 2010-ben került a város tulajdonába, azóta hol több, hol kevesebb sikerrel igyekeztek bérbe adni. A vendéglátó egység az évek során is folyamatosan nyitva volt, akkor is, amikor az épület környéke nem volt ennyire rendezett.
2017-ben a polgármesteri hivatal sajtóosztálya azt nyilatkozta újságírói kérdésre, hogy „panasz a jelenlegi bérlőre még nem érkezett, a környéken élőktől a város azt a jelzést kapta, hogy kulturáltan üzemelteti az általa vendéglátó helyként működtetett helyiséget.” Egy lakossági fórumon viszont már akkor felbukkantak a „civilek”, akik azt kérdezték Szalay Ferenc polgármestertől, hogy „vajon az üresen álló ingatlan részt megkaphatják-e civilek?”A polgármester azt a választ adta, hogy a város nyitott a civil szervezetek ilyen irányú támogatására – tudtuk meg a Szoljon.hu cikkéből.
Az általunk megkérdezett helyi civil szervezek azonban nem tudtak arról, hogy erre az épületre a „civilek” pályázhattak volna. Mint mondták:
kértek volna mások is közösségi helyiséget szervezetüknek, de nem kaptak.
És természetesen, ha tudtak volna arról, hogy a város vagy a Szollak Kft. megpályáztatja az épületet, jelentkeztek volna rá.
Az önkormányzati előterjesztésen az ingatlan egységes helyrajzi számon szerepel, így feltételezhető, hogy a jelenleg is működő kocsma is immár a civil szervezet használatába vándorolt. Ez azonban csak a Szolnok Város Fejlődéséért Egyesület és a Szollak Kft. által megkötött szerződésből derülhet majd ki.
Kármán Irén
Fotó: Az egykori szolnoki ABC 2020 júliusában. A szerző felvétele.
Frissítés (2020.08.28.)
Cikkünk megjelenését követően egy hónappal később reagált megkeresésünkre Ligeti József. A képviselő szerint nem áprilisban, hanem március 17-én lépett ki Fajcsák Károllyal a Szolnoki Többség frakciójából. Véleménye szerint azonban ezzel a frakció nem lett „szétverve”, vagy „ha mégis szétverték, azt nem Ligeti József tette, hanem azok a személyek, akik a kampány alatt tett ígéreteikkel homlokegyenest ellenkező módon cselekedtek, amint hatalomra kerültek.” Ligeti szerint a Szollak Kft-től a Szolnok Város Fejlődéséért Egyesületnek bérbe adott egykori bolt épületében található „vendéglátó egység évek óta a jelenlegi bérlő használatában van”, és a bérleti szerződését nem az egyesülettel, hanem a Szollak Kft-vel kötötte. | https://atlatszo.hu/2020/07/31/onkormanyzati-ingatlanhoz-jutott-az-ellenzeki-frakciobol-kilepo-szolnoki-kepviselo-egyesulete/ | https://web.archive.org/web/20210917112453/https://orszagszerte.atlatszo.hu/onkormanyzati-ingatlanhoz-jutott-az-ellenzeki-frakciobol-kilepo-szolnoki-kepviselo-egyesulete/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/onkormanyzati-ingatlanhoz-jutott-az-ellenzeki-frakciobol-kilepo-szolnoki-kepviselo-egyesulete | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-07-31 00:00:00 | [
"Ligeti József"
] | [
"Szollak Kft.",
"Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Szolnok Város Fejlődéséért Egyesület"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Szolnok"
] | [
"ingatlan",
"civilek",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
|
50,806 | Családi házát és a cégét is zár alá vette a NAV a szegedi képviselőnek | Politikusoktól próbált segítséget kérni Joób Márton – ezt állította az Átlátszónak egy, az ügyre rálátó forrás. A szegedi önkormányzati képviselőt kedden fogták el, több mint 1 milliárd forint fiktív számlázás a gyanú ellene. A NAV a politikus elfogása előtt egy nappal vette zár alá a férfi cégét. | Politikusoktól próbált segítséget kérni Joób Márton – ezt állította az Átlátszónak egy, az ügyre rálátó forrás. A szegedi önkormányzati képviselőt kedden fogták el, több mint 1 milliárd forint fiktív számlázás a gyanú ellene. A NAV a politikus elfogása előtt egy nappal vette zár alá a férfi cégét.
“Hétfőn szóltak neki, hogy a hét második felében elvihetik. Tudta, hogy baj van, több szegedi politikustól is próbált segítséget kérni, de már késő volt. Kedd reggel a családja szeme láttára bilincselték meg és vitték el, majd tartottak házkutatást” – mondta az Átlátszónak a szegedi önkormányzati képviselő Joób Mártonnak az ügyére rálátó forrásunk. Nem akarta megnevezni, ki értesítette a vállalkozó-képviselőt a veszélyről, de megjegyezte, tavaly, amikor a képviselőnél házkutatást tartott a NAV, sejteni lehetett, hogy baj van.
Joób Márton, a háromszoros kenu világbajnokot, 11 gyermekes családapát kedden reggel vették őrizetbe – erről először az origo.hu írt. A médiában családjával gyakran szereplő politikust a kormánymédia ugyan Botka bizalmasaként írja le, ugyanakkor szegedi – jobb és baloldali – politikusok szerint ez nem ilyen egyértelmű. Joób a 2019-es önkormányzati választásokon az Összefogás Szegedért Egyesület színeiben indult, a többi ellenzéki képviselővel ellentétben a neve mellett nem szerepelt az MSZP, a DK és a Jobbik logója sem. Ezt forrásaink azzal magyarázták, hogy a Hit Gyülekezetéhez tartozó családapának ez már nem fért volna bele.
Az, hogy „baj van” Joóbbal, a szegedi Fidesz tavaly a választások előtt megszellőztette. Kérték a politikust, tisztázza magát. Úgy tudjuk, Joób a fideszes képviselőknek tagadta, hogy gondban lenne, és ezt a legtöbben el is fogadták. Ezért lehet, hogy a helyi Fidesz-t annyira meglepte Joób őrizetbe vétele, hogy a KESMA-tag Délmagyarországnak küldött közleményükben MSZP-s képviselőnek titulálják Joóbot, és csak óvatosan fogalmaznak róla. Tény, hogy Joób 2018-ban az MSZP színeiben, az mszp.hu szerint Bokta László felkérése indult az országgyűlési választásokon, de a párt helyi igazgatója szerint sosem volt párttag. 2014-ben pedig a MSZP-DK-EGYÜTT-PM-Szegedért színeiben lett képviselő.
Akkor sem fogalmaztak meg élesebb kritikát, amikor többüket az ügyről kérdeztük, mindenki az ártatlanság vélelmére hivatkozott, ami a Fidesztől elég visszafogott. Erős példa erre, hogy korábban a Szeviép-ügy kapcsán a Fidesz úgy támadta Botka Lászlót az cég csődjével, hogy a polgármester még csak gyanúsított sem volt. Most Joób nem csak gyanúsított, de már le is tartóztatták.
Árulkodó cégadatok
Az ügyészség részletes közleménye szerint „a bűnszervezet tetején álló szegedi székhelyű – gazdasági társaság a 2013 és 2017 vége közötti időszakban valós gazdasági esemény nélküli számlákat fogadott be fiktív számlák kiállítására létrejött cégektől. A számlázási lánc tetején álló cég a szórólap terjesztést 4 megye területén folytatta, jellemzően be nem jelentett alkalmazottakkal.” (…) „Az eddigi adatok szerint a költségvetést ért vagyoni hátrány összege meghaladja a 250 millió forintot. A nyomozás során gyanú merült fel arra is, hogy a bűnszervezet tetején álló cég vezetőjének másik, építőipari tevékenységgel foglalkozó cége is fogadott be fiktív számlákat, mintegy 3 millió forint adótartammal.”
Joób Mártonnak az önkormányzat honlapján elérhető vagyonbevallása szerint két cége van, az egyik a Műsorkalauz Kft., a másik a Sálem Kft.. Mindkettőben felesége is részes, a cégek székhelye a 11 gyerekes családfő szegedi háza. A vádbeli időszak előtt a Műsorkalauz Kft.-nek így alakultak a bevételei és az eredménye.
Jól látszik, a cég 2013-ben megtízszerezte bevételét, de eredménye alig volt. És nem csak akkor: 2-300 millió forintos bevételek mellett mindössze egyszer sikerült 3 százalékos mérleg szerinti eredményt elérni, annak ellenére, hogy 2017-ben is csak 4-en dolgoztak a cégnek, a bérük bruttó 157 ezer forint, vagyis minimálbér közeli. Éppen az ilyen szerény eredmények miatt vált forrásunk szerint gyanússá a cég az adóhatóságnak.
De volt egy közvetlenebb szál is. Információink szerint egy Szeged környéki, szintén szórólapterjesztéssel foglalkozó cég – pontosabban számlagyár – már másfél éve megbukott. Úgy tudjuk, az akkor elfogott cégvezető információkat ajánlott a hatóságnak enyhébb büntetésért – így jutottak el Joóbhoz. Ezt erősíti Németh Sándor, a Hit Gyülekezetének vezetője is, aki azt mondta a Joóbot védő ügyvédre hivatkozva, hogy:
„egy elítélt tett terhelő vallomást a Marcira, valami ilyesmi lehet”.
Az ügyvédet mi is kerestük, de ő még azt sem akarta elismerni, hogy Joóbot védi, nyilatkozni sem akart.
Nem hitték el
Több jobboldali és baloldali politikussal is beszéltünk az ügyről. Mind azt mondta, Joóbot jó embernek ismerték, aki a családjáért élt. Senki sem fogalmazott meg komolyabb bírálatot. Jobb oldalon a tavalyi sajtótájékoztatót azzal magyarázták, kampány volt, nem tudták igaz-e. A baloldaliak nem akarták elhinni, hogy Joób ilyet tehetett.
Pedig az ügyészség szerint alaposan felépített rendszert üzemeltettek, “A számlázási láncban levő cégek kizárólag a fiktív számlák kibocsájtására jöttek létre és a láncok legalján olyan gazdasági társaságok álltak, amelyek vagy nem teljesítették adóbevallási kötelezettségüket vagy ha tettek is bevallást, az adót már nem fizették meg. A bűncselekményt megvalósító tevékenység leplezése végett a fiktív számlákat kiegyenlítették, de a számlakibocsátásért járó jutalékok levonása után a fent maradó összeget visszajuttatták a szegedi cég vezetőjéhez.”
250 milliós a kár, ami azt jelenti, valamivel több mint 1 milliárd forintnyi számla vándorolt körbe a cégek között. Egy forrásunk arra is utalt, hogy fideszes érintett is lehet a fiktív számla ügyben, ezért óvatos a párt.
Joóbot július 28-án fogták el, a NAV – a cégbírósági adatok szerint – egy nappal korábban, július 27-én kérte a cégbíróságot, hogy jegyezzék be a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának büntetőjogi intézkedéseit. A családi házat is zár alá vették, a földhivatali iratok szerint július 28-án.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: | https://atlatszo.hu/2020/07/31/csaladi-hazat-es-a-ceget-is-zar-ala-vette-a-nav-a-szegedi-kepviselonek/ | https://web.archive.org/web/20221011101829/https://orszagszerte.atlatszo.hu/csaladi-hazat-es-a-ceget-is-zar-ala-vette-a-nav-a-szegedi-kepviselonek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csaladi-hazat-es-a-ceget-is-zar-ala-vette-a-nav-a-szegedi-kepviselonek | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-07-31 00:00:00 | [
"Joób Márton"
] | [
"Műsorkalauz Kft.",
"Sálem Kft."
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
50,807 | Mészárosék 1 méterrel „elszabták” az ország legdrágább vasútját, megbénult egy Fejér megyei kisváros | A közel hatezres lélekszámú Pusztaszabolcs egy nagyobb kőhajításra fekszik a turisztikai attrakcióként emlegetett Velencei-tótól. Emellett pedig a Felcsút községet – értsd: az ország szívcsakráját – is magában foglaló Fejér megye egyik városa. Utóbbi tényt csak azért keverjük ide, mert az egész országrész a Mészáros Lőrincben megtestesülő nemzeti nagytőke felvonulási területe, és mindebből akár az is következhetne, hogy Pusztaszabolcs és környéke ugyanolyan fejlett (lesz), mint a Vál-völgyi „kis Ausztria”. De nem. A lezárt vasúti sorompóval kettéválasztott, feltúrt városka most jobban hasonlít Ukrajna-külsőhöz. Vagyis egy olyan régióhoz, ahová az állam csak azért szórja a pénzt, hogy legyen mit ellopni. Legalábbis ez az első benyomásunk, amikor az óvárosi templom felől átmászunk síneken a polgármesteri hivatalt is rejtő újvárosba.
Miért bukhatott a fideszes polgármester?
Apropó polgármester. Akad néhány település a térségben, ahol 2014-ben még fideszes vezetőt választottak, öt évvel később viszont a velük szemben indulókra voksolt a közösség többsége. Talán, mert hiába volt kormánypárti a polgármester, az ő helységük maradt a megye árnyékos oldalán. Ilyen Dunaújváros, Ercsi, Velence és különösen Pusztaszabolcs, ahol a legnagyobb arányú győzelmet aratta a független Simonné Zsuffa Erzsébet (59 százalék) az addig regnáló Fidesz–KDNP-s Csányi Kálmánnal szemben (41 százalék).
Utoljára a leváltott polgármesternek lett volna esélye kilobbizni, hogy Pusztaszabolcs ne a központi sorompó mögött feltorlódott állandó kocsisoráról legyen híres, hanem esetleg másról is. Ám az esély 2016–2017-re elszállt, s
immár biztos, hogy a helyi közlekedési infrastruktúra 19. századi szinten konzerválódik – noha, mint látni fogjuk, épp az ország eddigi legdrágább vasúti fejlesztése zajlik a városban.
Az eredeti elképzelések szerint elkerülőút, illetve „különszintű közúti csomópont”, azaz aluljáró is épült volna a síneknél, de ezeket a projektelemeket Csányi Kálmánnak nem sikerült megmentenie. Ehelyett az M6-os autópálya és a Velencei-tó közötti autó- és buszforgalom „újabb ezer évig” rázúdul majd a település kellős közepére, a sorompó mögötti kocsisorok pedig – alul- vagy felüljáró hiányában – még gyakoribbak lehetnek. Hiszen épp azért korszerűsítik a vasutat, hogy több szerelvény tudjon áthaladni a síneken – a korábbi 120 kilométer/órás sebesség helyett akár 160-nal. A Százhalombatta–Pusztaszabolcs-vonal a Fiume–Zágráb–Budapest páneurópai közlekedési folyosó része, így az ország elemi érdeke, hogy ezen a szakaszon is maximalizálódjon a teherforgalom.
A Fidesz szemszögéből tehát Pusztaszabolcs kudarcváros. A helyi erős emberük gyenge érdekérvényesítőnek bizonyult, s elbukott. Ebből akár az is következhetne, hogy a Fejér Megyei Közgyűlés kormánypárti elnöke, Molnár Krisztián keresi a kapcsolatot a függetlenként polgármesterré választott Zsuffa Erzsébettel, s pláne a mögötte álló néptömegekkel. Ezzel szemben a fideszes megyefőnök két hónapja ellenségeknek kijáró „tisztelettel” előszobáztatta, majd hagyta cserben a vasúti fejlesztésről is egyeztetni kívánó – az egyébként von Haus aus jobboldali – településvezetőt.
Miért írjuk, hogy ez „az ország legdrágább vasúti fejlesztése”?
Annak idején még a Heti Válaszban adtunk teret annak az összeállításnak, amely igazolja, hogy a maga nemében Magyarország valaha volt legdrágább vasúti beruházása a Százhalombatta és Pusztaszabolcs közötti felújítás. Annak ellenére is, hogy egyébként kihagytak belőle szinte minden „eldobható” műszaki tartalmat – például a már említett aluljárót, elkerülőutat. A szóban forgó szakaszt egyébként a közbeszerzés során kettébontották, majd 2017 legvégén az első tendert ugyanúgy a Mészáros és Mészáros Kft. nyerte meg (egy konzorcium vezetőjeként), mint a másodikat. Így a felcsúti mogul cége összesen 27,9 kilométernyi sínt korszerűsíthet 87,5 milliárd forintért – miközben a kiíró Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. dokumentumaiban becsült összegként „csak” 70 milliárd szerepelt. Ez azt jelenti, hogy
a Mészáros-művek Pusztaszabolcs térségében bő 3,1 milliárdért épít egyetlen kilométernyi vasutat,
miközben lengyel testvéreink a hasonló műszaki tartalmú, a Varsó közelében lévő Otwock és Lublin közötti munkát harmadennyiből kihozták.
Mivel a pusztaszabolcsi esetben EU-pénzből korszerűsödnek a vágányok, akár legyinthetnénk is arra, hogy a kivitelező ceruzája csöppet vastagon fogott. Csakhogy: ha Magyarországon normális árakkal dolgoznának a fővállalkozók, könnyen lehet, hogy nem kellett volna kiszedni a vasúti projektből a kerülőutat és az aluljárót. És akkor a bődületes profitrátájú Mészáros-cégek mellett esetleg Pusztaszabolcs is nyerhetett volna valamicskét az összeurópai sínfejlesztésből. Nem öröm, inkább újabb üröm az ürömben, hogy a Budapest–Belgrád-vonal magyar szakaszának most induló munkálatai ennél is többet, kilométerenként közel 3,9 milliárd forintot emésztenek majd el.
Miért csak 6 méter széles lett a csomópont?
Mikor szembesült először a vasútproblémával? – kérdezzük a 2019 októberében polgármesterré választott Zsuffa Erzsébetet a pusztaszabolcsi átjáróban állva. „Már az idei karanténidőszakban történt; az első sor szegélypadka letétele után rögtön hívtam a NIF projektvezetőjét, hogy a régi, hét méter széles átjárónkat hatméteresre szűkítette a kivitelező. Mivel a közutak nem nyílegyesen futnak a sínekhez, hanem rá kell kanyarodni a csomópontra, egyértelműnek tűnt, hogy két busz vagy traktor nem fog elférni egymás mellett. De egy kombájn meg egy személyautó sem, márpedig ez is szempont, elvégre mezőváros volnánk. Mondtam magamban: az lehetetlen, hogy miután elvették a beígért elkerülőutat és aluljárót, még össze is szűkítik a városunk két része közötti folyosót. Mindezt a korszerűsítés, a modernizáció örve alatt. Az itt élők élete eddig is jórészt arról szólt, hogy a sorompó mögött várakoztak napjában többször. Hát mi lesz ezután?” – így a polgármester.
Zsuffa ezt követően kierőltetett egy forgalmi próbát, és április 6-án két busz segítségével élő-egyenesben bizonyította, hogy nagyobb járművek egyidejű használatakor bedugul az átjáró. A ráfutó útszakaszok állami üzemeltetője, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. rögvest írásba adta a NIF-nek, hogy „a megépített csomópont kiemelten magas forgalombiztonsági kockázatú és vasútüzem-biztonsági szempontból is kockázatos”, így nem járult hozzá a megnyitásához. Innentől aztán rétestésztaként nyúlik a történet.
Bár az átjárót a Mészáros és Mészáros Kft. tervező alvállalkozója szabta szűkre, a kivitelező máig tagadja, hogy bármilyen felelőssége is lenne, hiszen „ez a szabvány”, ráadásul az állami érdekeltek (NIF, Magyar Közút) annak idején hozzájárultak a megvalósításhoz. Zsuffa Erzsébet viszont úgy látja: „Az a különleges helyzet állt elő, hogy a forgalmi próba után a projektben érintett állami közreműködők a lehető legnagyobb empátiával közelítettek a problémánkhoz. A Mészáros-csoport ugyanakkor rögtön egyértelművé tette, hogy a NIF-re kívánja hárítani az esetleges átjárószélesítés minden költségét. Engem kvázi ellenségként kezelnek, nem veszik fel a telefonokat, levegőnek néznek, a csomópont ideiglenes megnyitásáról szóló június végi tárgyaláson való részvételüket pedig 15 perccel a kezdés előtt mondták le azzal, hogy más fontos dolguk akadt. Pedig elvileg érdekeltek az átjáró használhatóságában – a sorompózár miatt az ő egyéb projektjeik is állnak a városban.” A polgármester hozzáteszi:
„A vasútfejlesztés miatt porban úszik a város, a kivitelező gigantikus dömperjei egész nap száguldoznak a földútjainkon, a közúthálózatunkat a végletekig lerohasztják.
Ne legyen igazam, de az átjáróval kapcsolatos hozzáállásuk miatt attól tartok, a vágánymunkák után úgy vonulnak majd le, hogy nem teszik rendbe az általuk szétdúlt városi infrastruktúrát. Nyilván van az az állami pluszforrás, elismert pótmunka, amiért igen, de maguktól aligha. Ez a cég pont úgy viselkedik, ahogy a neve alapján mindenki gondolná. Pedig a lakók a téli időszakban teával itatták és etették a munkásokat, szerettünk volna jó partnerei lenni a Mészáros és Mészáros Kft.-nek. Még ezt sem engedték meg nekünk.”
Milyen egyéb Mészáros-projektek futnak Pusztaszabolcson?
Vajon mit jelent Zsuffa ama mondata, hogy Mészárosék elvileg érdekeltek lennének az átjáró használhatóságában, hiszen a sorompózár az ő egyéb munkáikat is akadályozza? Konkrétan azt, hogy Pusztaszabolcson lényegében az összes most futó infrastrukturális nagyberuházást a felcsúti milliárdos érdekeltségei nyerték el az államtól. A sínkorszerűsítési büdzsé terhére például ők végzik az egykori MÁV-os szolgálati házak vezetékrendszerének rákötését a városi csatornahálózatra. Illetve végeznék, hiszen a lezárt csomópont és a vasútállomás-rekonstrukció miatt „nem férnek hozzá” ehhez a részprojekthez.
És ugyanígy elakadt a nagy pusztaszabolcsi szennyvíztisztító-fejlesztés, amelyet egy több települést érintő közbeszerzésen nyert el a Mészáros és Mészáros Kft. (szintén egy konzorcium vezetőjeként). Utóbbi beruházás csekély 5,8 milliárd forintnyi uniós forrásra érdemesült a magyar kormányzat jóvoltából, de nem ezért lett országos jelentőségű. Hanem, mert a Direkt36 igazolta, hogy ebből a pénzből némi „apró” továbbfolyt az Orbán Viktor édesapjához tartozó Dolomit Kft.-hez is.
Most akkor mi lesz az átjáróval?
A mellékzöngék után vissza eredeti témánkhoz, a vasúthoz. Mivel az előtörténet meglehetősen kalandos, nem evidens, hogy mi történik majd a pusztaszabolcsi átjáróval. Megnyitják valaha? Hajlandó lesz-e kiszélesíteni a csomópontot a Mészáros és Mészáros Kft.? Ha igen, ki viseli a munka költségét? A tervezési bakikról és a jövőről természetesen nemcsak Zsuffa Erzsébetet kérdezzük meg; a Mészáros-csoporttól is próbálunk informálódni, hogy ne essünk az egyoldalúság bűnébe. Ám ők egy név nélküli, „Kommunikációs Igazgatóság” aláírással ellátott válaszlevélben csupán annyit közölnek: „a NIF Zrt.-vel létrejött fővállalkozói szerződés rendelkezéseinek értelmében harmadik személy felé semmilyen információt nem közölhetünk”.
Megyünk hát tovább az állami megrendelőhöz, bízva abban, hogy ők esetleg kibökik a megoldást. „Az útátjáró ideiglenes megnyitása várhatóan 2020 augusztusában, a végleges kialakítás 2020 októberében történhet meg. A szélesítés költségeit a NIF Zrt. viseli” – szól a válasz. Azaz a sorompók néhány hét múlva kinyílnak, egy-két hónapra fellélegezhet a város, majd jön az újabb zárás, hogy el lehessen végezni a csomóponttágítást. Utóbbit, minő meglepetés, nem a kivitelező vagy a tervező, hanem az állam fizeti. Bár a NIF által viselt újabb pluszköltség mértékéről nincs hivatalos információnk, úgy tudjuk, az egyméteres szélesítés ára – az eddigi tárgyalásokon bedobott összegek alapján – több százmillió forintra is rúghat.
Távozóban Pusztaszabolcsról még beugrunk a felújítás alatt álló vasútállomásra, közvetlenül a vágányokhoz. És nem hiszünk a szemünknek. A kivitelező közel 500 méter hosszú, azaz gyalogszerrel 5-7 perc alatt végigjárható peront épített – noha ekkora személyszállító szerelvény nyilvánvalóan nem közlekedik Magyarországon. A bennünk bujkáló kisördög rögtön súgja is, hogy a látszat kedvéért csekély technológiaigényű betonpallóba öntötték az állami pénzt, azon sokat lehet keresni. A polgármesternek mókásabb gondolatai támadnak: „Bárkit kérdeztem a peron hosszáról, nem tudott előállni értelmes válasszal. Lehetséges, hogy ez a szabvány egy repülőtéren, és elnézték a terveket.”
A NIF aztán megmenti a helyzetet, és küld egy többé-kevésbé átélhető – bár nehezen kibogozható – magyarázatot: „Pusztaszabolcs állomáson az I-III. vágány között lévő peron 370 méter hosszú lesz, ehhez közvetlenül csatlakozik az I-II. vágányok közötti peron, melynek hossza 95 méter, tehát az I. vágány mellett lévő peron teljes hossza 465 méter, de ez valójában két peron. Az I-III. és a IV-V. vágányok között épülő, 370 méter hosszú peronokat jelzővel megosztják annak érdekében, hogy közös peronra lehessen fogadni a különböző irányokból érkező személyszállító vonatokat.”
Hogy ez pontosan mit jelent a gyakorlatban, néhány hónap múlva megkíséreljük a helyszínen megérteni. Addig a bennünk bujkáló kisördög szilenciumot fogadott…
Nyitókép: Vörös Szabolcs
#Mészáros Lőrinc#Pusztaszabolcs#vasút | https://www.valaszonline.hu/2020/07/22/pusztaszabolcs-meszaros-es-meszaros-beruhazas-riport/ | https://web.archive.org/web/20231010194356/https://www.valaszonline.hu/2020/07/22/pusztaszabolcs-meszaros-es-meszaros-beruhazas-riport/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszarosek-1-meterrel-belszabtakr-az-orszag-legdragabb-vasutjat-megbenult-egy-fejer-megyei-kisvaros | valaszonline.hu | hungarian-news | 2020-07-22 00:00:00 | [] | [
"Magyar Közút Nonprofit Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt."
] | [
"Fejér megye",
"Pusztaszabolcs"
] | [
"hanyagság",
"útépítés",
"vasút",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
|
50,808 | Politikusgyerektől a rendőrfőnökig: ők képviselik külföldön Magyarországot | Egészen színes társaság dolgozik a magyar külügynél: az egyszerű politikai kinevezettek már szinte megszokottak is, de feltűnik Szijjártó Péter osztálytársa, a köztévé fideszesítője, és egy palesztin üzletember is. Itt a hvg.hu külügykörképe. | Egészen színes társaság dolgozik a magyar külügynél: az egyszerű politikai kinevezettek már szinte megszokottak is, de feltűnik Szijjártó Péter osztálytársa, a köztévé fideszesítője, és egy palesztin üzletember is. Itt a hvg.hu külügykörképe.
A jó káderek
Sokan talán már nem is emlékeznek rá, de az egészségügyből érkezett Mikola István nagyon hosszú ideig a Fidesz egyik erős emberének számított, sőt: előtte a KDNP erős embere volt, és ha 2006-ban a Fidesz – egyes értelmezések szerint miatta – nem veszti el a választást, ő lett volna a miniszterelnök-helyettes.
Mikola ugyanis a választás előtt arról beszélt, a határon túliak szavazatával 20 évre bebiztosíthatná magát a Fidesz. Bár úgy tűnik, ez a vízióban tényleg volt valami, ezt már Mikola nélkül valósította meg a párt. A kezét viszont nem engedték el: 2011-ben a képviselői mandátumáról lemondva Párizsban nagykövet lett az OECD-nél, majd egy 2014-ben indult államtitkárkodás után 2018-ban jött ki a főnyeremény, és ő lett a canberrai nagykövet Ausztráliában.
Kevéssé látványos, de szintén fontos pártpozícióból került Ausztriába Nagy Andor, aki 1988-tól a Fidesz tagja, az első Orbán-kormányban pedig a miniszterelnök kabinetfőnökeként dolgozott. Kis szünet után 2004-ben ült be képviselőként a parlamentbe is, és egészen 2013-ig volt aktív a politikai pályán.
Nagy Andor © MTI / Beliczay László
Ebben az évben viszont váratlanul lemondott a parlamenti mandátumáról, hogy aztán gyorsan megkapja az izraeli nagyköveti címet, amit 2018-ig birtokolt, majd átkerült Bécsbe, ahol a mai napig ő látja el a nagyköveti feladatokat. Legutóbb akkor került a hírekbe, amikor interjúban magyarázta el, hogy Orbán Viktor tulajdonképpen demokrata, csak elmegy a falig.
Közéjük sorolhatjuk Kumin Ferencet is, aki idén lett nagykövet Londonban. A 45 éves Kumin oktatott a Századvég Politikai Iskolában, 2006-tól Sólyom László köztársasági elnök alatt idején vezette a kommunikációs főosztályt.
Kumin Ferenc © Facebook / Kumin szerint
Két év szünet után 2012-ben átvette Kovács Zoltántól a nemzetközi kommunikációjáért felelős helyettes államtitkári posztot, ahonnan egyenes út vezetett New Yorkba, ahol 2018-ig főkonzul volt. Idén került Londonba került, miután a Habony Árpád jobbkezének tartott Szalay-Bobrovniczky Kristóf hazarepült. A csere egyes hírek szerint összefüggött azzal, hogy Habony ismét aktív szerepet kapott a kormányzati kommunikáció alakításában. (Érdekesség, Kumin nevét a kormany.hu-ról elérhető külügyminisztériumi listán még nem frissítették be, csak a hivatalos londoni nagykövetségi oldalon.)
Sikó Anna korábban Jeszenszky Gézát váltotta Norvégia fővárosában, Oslóban 2016-ban, de már a kinevezése előtt is észrevehető volt a felívelő politikai karrierje. Nem biztos, de akár annak is köze lehet hozzá, hogy Sikó Orbán Viktor angoltanára is volt, aki az első kétharmados győzelme idején még köszönetet is mondott neki, amiért szellemi hátországot adott a Fidesznek.
Odrobina László © Youtube
Odrobina László 2019 óta nagykövet Madridban, előtte felnőttképzési pénzek felelőse volt a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2017-ig, akkor indoklás nélkül mentették fel. A felmentés előtt hatósági vizsgálat indult az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) több képviselője ellen, mert jogosulatlanul vettek fel olyan, EU-s pénzeket, amikre Odrobina Farkas Flórián kormányzati szövetségeseként kötött velük szerződést. Farkas Flóriánhoz hű képviselők több hónapon át havi 300 ezer forint feletti díjazásban részesültek az Odrobina László által aláírt szerződések alapján. Bár a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt eddig 24 embert hallgatott ki gyanúsítottként, se Odrobina, se Farkas nem volt köztük.
A jelenlegi Los Angeles-i főkonzul, Széles Tamás neve talán nem csak diplomáciai körökben nem mond sokat, de az eredeti közegének számító sajtóban sem: mielőtt Los Angelesbe költözhetett volna, a Debreceni Televízió ügyvezető igazgatója volt. Az országos média figyelmét akkor keltette fel, amikor kiderült, 2014-ben elkísérte Új-Zélandra Kósa Lajost egy útra, ahol pont beleszaladtak egy Rolling Stones-koncertbe is.
Széles Tamás © MTI / Kovács Attila
Los Angelesben 2017-ben kínos angolsággal mutatkozott be, de későbbi akciója is emlékezetes volt: 2018-ban a magyar államtól teljesen független kaliforniai Magyar Ház alelnökét mondatta le, miután az kormánykritikus kommenteket írt Facebookon.
A kellemes időjárást kapta Pach Judit is, aki Indonézia nagykövete lett Jakartában. A harmincas éveiben kikerült Pach 2014 óta képviseli Magyarországot Délkelet-Ázsiában, előtte a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője, majd Schmitt Pál sajtófőnöke volt.
Miután levezényelte az MTVA propagandagyárrá alakítását, Szabó László Zsolt 2016-ban kapta meg a misszióvezetői pozíciót Wellingtonban. Előtte már lefutott egy nagyon hasonló kört: 2001-ben szintén Fidesz-kormány alatt mondott le a közmédia éléről, hogy aztán az az ausztráliai nagykövetség kulturális attaséja legyen.
Nem hagyhatjuk ki Őry Csabát sem, aki az egzotikus Vietnamban végzi el a nagyköveti teendőket, 2015 óta. Az első Orbán-kormányban előbb Harrach Péter politikai államtitkára volt, 2000 és 2002 között a Miniszterelnökségen dolgozott, majd a Fidesz EP-képviselője lett.
Bár már Szabó László külügyi karrierje jelenleg szünetel, azért érdemes kiemelni, hogy őt a washingtoni nagyköveti pozícióról hívták haza, hogy a kormányközeli lapokat gyűjtő Mediaworksöt irányítsa Liszkay Gábor után. Szabó utódját még nem nevezték ki, ideiglenes ügyvivőként Zombori Dóra irányítja a követséget.
Kocsis András Magyarország hágai nagyköveteként dolgozik, de főleg két dolog miatt érdekes: az egyik az, hogy Szijjártó Péter gimnáziumi osztálytársáról van szó, a másik pedig az, hogy 2018-ban bement kiosztani egy előadáson Gulyás Márton ellenzéki aktivistát, felhívta a figyelmet a párbeszéd fontosságára, aztán hazament.
Közel-keleti kapcsolataink
A lista egyik legérdekesebb szereplője Oszama Naffa, aki 2014 óta Magyarország nagykövete Egyesült Arab Emírségekben annak ellenére, hogy az Index szerint felmerült, kinevezése nemzetbiztonsági kockázatot jelentene – amit Pintér Sándor belügyminiszter nem erősített meg. Naffa 2013–15 között a Kereskedőház Zrt. arab országokért felelős kereskedelmi igazgatója is volt, és a lap információi szerint a magyar állampolgárságát is politikai nyomásra szerezte meg.
Ő segítette Orbán Viktor közelébe az azóta elhunyt Ghaid Pharaont, akit korábban a CIA húsz éven át körözött terrorizmus támogatásának vádjával. Pharaonnal főleg testvére, a Jordánia tiszteletbeli konzuljaként Magyarországon dolgozó Zaid Naffa volt szoros kapcsolatban. Zaid Naffa biztosan nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ennek ellenére Áder János köztársasági elnök közeléből nézte végig a Parlamentben, ahogy Orbán Viktor negyedszer is miniszterelnök lesz.
Említést érdemel a bahreini tiszteletbeli konzul, Garamvölgyi Balázs is, aki ott bábáskodott Orbán Ráhel és Tiborcz István legendássá vált látogatásánál is, és afrikai újságokban reklámozta a magyar letelepedési kötvényt. Oka is volt a reklámok elhelyezésére, hiszen lelkesen üzletelt is a kötvényekkel.
Csiszár Jenő
Az ő külügyes karrierje akkora megdöbbenést keltett, hogy külön kategóriát kap. A korszakos Apukám Világából és Heti Hetesből ismert műsorvezetőről 2017-ben derült ki, hogy Magyarország milánói főkonzulja lesz. Akkor Csiszárra még várt egy olasz nyelvvizsga is a pozíció betöltéséig. 2019-ben Szijjártó Péter külügyminiszter javaslatára rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté léptették elő.
A gyerekek
Politikusok és egyéb közszereplők gyerekeként nyilván szembe kell nézni azzal, hogy a szülőknek fogják tulajdonítani a megszerzett magas pozíciót, de azért ítélkezés nélkül érdemes leírni, hogy Schmitt Pál lánya, Schmitt Petra Floridában kapott konzuli posztot. Nem ő az egyetlen sikeres Schmitt-rokon: az egykori köztársasági elnök unokaöccse, Schmitt Pál Péter Sanghajban volt főkonzul, igaz az a kaland kevesebb, mint egy évig tartott.
Vele együtt dolgozott Kínában B. Nagy Péter, a jelenlegi New York-i konzul, B. Nagy László, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselőjének fia.
Pesti Máté 2017 óta képvisel minket Pekingben, de sokkal érdekesebb a családi háttere: ő ugyanis Pesti Imre fideszes országgyűlési képviselő fia. A képviseletet 31 évesen vehette át, az erről író Átlátszó egyik forrása egyenesen nevetségesnek nevezte, hogy Kínában egy ennyire zöldfülű diplomata dolgozik, ám megjegyezte, a fontos megbeszélések úgysem Pekingben, hanem Budapesten zajlanak a két ország között.
Annyi a váltás a magyar diplomáciában, hogy nehéz lett kiszűrni a kockázatokat Bár a nagykövetségek és a hírszerzés között nagy az átjárás, a magyar szolgálatok - mint arra a perui nagykövet esete is rávilágított - nincsenek felkészülve a nemzetbiztonsági kockázatok kiszűrésére.
Bár nem politikusgyerek, de illik megemlíteni Bencsik Dávid stuttgarti külgazdasági attasét, a Demokrata főszerkesztőjének fiát. Az Európa-jogász Bencsik egy ideig lelkesen osztotta meg mulatozásait a közösségi médiában is, a legutóbbi hír róla az, hogy Szijjártó Péter javaslatára ő kapta meg Kiváló Külgazdasági Attaséja kitüntető oklevelét. A nagy hírt egyetlen újság tartotta fontosnak megjelentetni: a Demokrata.
Nem klasszikus rokoni szál, de azért mégsem lehet elmenni amellett, hogy a franciaországi nagykövetünk Károlyi György, aki a nagykárolyi gróf család tagja, és az egykori miniszterelnök, Károlyi Mihály féltestvérének a leszármazottja. Hasonló okokból érdekes vatikáni nagykövetünk: Habsburg Eduárd is, az ő vezetéknevében benne is van minden.
Nem várt nevek
Mile Lajos több pártot is megjárt, 2010-től négy évig az LMP országgyűlési képviselőjeként dolgozott, de részt vett az MDF, a Fidesz és az SZDSZ és a Magyar Demokrata Néppárt megalapításában is. Miután 2014-ben nem jutott be a parlamentbe, az akkori külügyminiszter, Navracsics Tibor kolozsvári főkonzullá nevezte ki. Szijjártó Péter érkezésével szintet is lépett: idén májusban nagyköveti címet kapott, de továbbra is főkonzul.
Mile Lajos © MTI
Bencze József egyértelműen nem párthoz kötődő nagykövet: egészen 2011-ig volt országos rendőrfőkapitány, miután 2010-ben több rendbeli hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt feljelentették. A nyomozás elindult ugyan, de vádemelésről nem találtunk hírt. 2011-ben Bencze macedóniai nagykövet lett, 2016-tól viszont a Fülöp-szigeteken képviseli Magyarországot.
Bencze József (b) átveszi a megbízólevelét a szkopjei nagykövetség élére Schmitt Pál köztársasági elnöktől (j) a Sándor-palotában. © MTI / Koszticsák Szilárd
2016 februárja óta Szántó Péter Magyarország üzbegisztáni nagykövete, nagy figyelmet egy története generált: egy diplomata elpanaszolta, hogy a minisztériummal Skype-on kellett tartani a kapcsolatot, ugyanis még nemzetközi hívásokat sem tudnak bonyolítani a követségről. Az is kiderült, a követség gazdálkodásának havi rendszerességgel előírt ellenőrzését korábban senki nem végezte el, a követség épületében pedig egyetlen kulcsra zárható rész sem volt. A külügytől meglepően rövid és tömör választ kapott panaszaira "Állítsd le magad!" | https://hvg.hu/itthon/20200804_Politikusgyerektol_a_rendorfonokig_ok_kepviselik_kulfoldon_Magyarorszagot | https://web.archive.org/web/20210216065226/https://hvg.hu/itthon/20200804_Politikusgyerektol_a_rendorfonokig_ok_kepviselik_kulfoldon_Magyarorszagot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/politikusgyerektol-a-rendorfonokig-ok-kepviselik-kulfoldon-magyarorszagot | HVG | hungarian-news | 2020-08-04 09:34:51 | [
"B. Nagy Péter",
"Bencsik Dávid",
"Bencze József",
"Garamvölgyi Balázs",
"Kocsis András (Szijjártó)",
"Kósa Lajos",
"Kumin Ferenc",
"Mikola István",
"Nagy Andor",
"Odrobina László",
"Őry Csaba",
"Oszama Naffa",
"Pesti Máté",
"Schmitt Pál",
"Schmitt Pál Péter",
"Schmitt Petra",
"Sikó Anna",
"Szabó László Zsolt",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Széles Tamás"
] | [] | [] | [
"rokonok",
"diplomácia",
"klientúra"
] | [
"Felzárkóztatási pénzek elherdálása (ORÖ)",
"Kereskedőházak csókosoknak"
] |
50,809 | Több száz millió eurót dobtak ki az ablakon Orbánék | A magyar kormány még mindig nem kötött megállapodást a 2014-2020 közötti költségvetési időszakra az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó Izland, Liechtenstein és Norvégia kormányával a hármak által finanszírozott projektek megvalósítására. Emiatt az eltelt időszakban csaknem 109 millió euró fejlesztési pénztől esett el az EGT Alapból. Ezen kívül jöhetett volna még pénz a Norvég Alapból is, de szerződés híján eddig egyetlen eurocent sem érkezett a hét évre borítékolt 105,7 millióból. Összességében így Magyarország eddig több mint 214 millió euróval lett szegényebb. Összehasonlításképpen: a 2009-2014 közötti időszakban 153 millió euró támogatást használt fel ugyanezekből a forrásokból. | Halmai Katalin (Brüsszel);
Európai Unió;uniós források;Norvég Alapok;
2020-08-04 06:00:00
Több száz millió eurót dobtak ki az ablakon Orbánék
Ha a pénz elosztásába más is beleszólhat, akkor inkább nem kéri a támogatást a kormány. Így vesznek el a Norvég- és az EGT Alap támogatásai.
A magyar kormány még mindig nem kötött megállapodást a 2014-2020 közötti költségvetési időszakra az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó Izland, Liechtenstein és Norvégia kormányával a hármak által finanszírozott projektek megvalósítására. Emiatt az eltelt időszakban csaknem 109 millió euró fejlesztési pénztől esett el az EGT Alapból. Ezen kívül jöhetett volna még pénz a Norvég Alapból is, de szerződés híján eddig egyetlen eurocent sem érkezett a hét évre borítékolt 105,7 millióból. Összességében így Magyarország eddig több mint 214 millió euróval lett szegényebb. Összehasonlításképpen: a 2009-2014 közötti időszakban 153 millió euró támogatást használt fel ugyanezekből a forrásokból.
Az EGT/Norvég Alapokról készült friss kiadvány szerint a finanszírozásra kijelölt 15 ország közül Magyarország az egyetlen, amely 2014 óta nem jutott támogatáshoz. Pontosan abban az évben robbant ki konfliktus a magyar kormány és a Norvég Alap, illetve az EGT Alap országai között a civil szervezeteket segítő programok magyarországi kezeléséről. Az alapok magyarországi kifizetéseit felfüggesztették és a vitát azóta sem sikerült rendezni. A budapesti kormány beleszólást akart abba, hogy mely szervezetek kezelhetik a civileknek járó pénzt, míg a támogatók ebbe nem mentek bele.
Az EGT/Norvég Alapok egyik kiemelt finanszírozási területe az alapvető jogok és a jogállam tiszteletben tartásának elősegítése, valamint a civil szféra erősítése.
A három EGT ország az EU-al kötött megállapodás alapján azokat az uniós tagállamokat támogatja, amelyekben az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem nem éri az EU 90 százalékát. A kelet- és közép-európai régió országai, illetve Málta és Ciprus mellett ezek közé tartozik Görögország és Portugália. A Norvég Alapból viszont csak azok a tagállamok részesülhetnek, amelyek 2004 után csatlakoztak az unióhoz, és megfelelnek a fenti feltételnek.
Az EU-n kívüli Izland, Liechtenstein és Norvégia hozzáférnek a huszonhetek egységes piacához, viszont nem osztoznak a közösség költségeiben. Az alapokat azért hozták létre, hogy mégis hozzájáruljanak a közös kasszához, és részt vegyenek a fejletlenebb országok felzárkóztatásában, valamint az európai értékek érvényesítésében.
Az ügyben megkerestük a Kormányszóvivői Irodát, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. | https://nepszava.hu/3086826_tobb-szaz-millio-eurot-dobtak-ki-az-ablakon-orbanek | https://web.archive.org/web/20221126085915/https://nepszava.hu/3086826_tobb-szaz-millio-eurot-dobtak-ki-az-ablakon-orbanek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-szaz-millio-eurot-dobtak-ki-az-ablakon-orbanek | Népszava | hungarian-news | 2020-08-04 10:50:47 | [] | [] | [] | [
"támogatás",
"civilek",
"nyomásgyakorlás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
50,810 | Most 3,3 milliárdos munkát nyertek: megállíthatatlan a 4iG | A munkát uniós forrásból fizetik, a GINOP program keretében, összértéke 3,3 milliárd forint. | Újabb jól tejelő munkát nyert el a 4iG, derül ki a cég a Budapesti Értéktőzsde oldalán közzétett közleményéből. Ezúttal köznevelési és szakképzési intézmények korszerű, és egységes vezeték nélküli hálózati infrastruktúrájának kialakítása a feladat a "konvergencia régiókban", vagyis Budapesten és Pest megyén kívül az ország minden részén lévő, köznevelési és szakképzési intézményekben.
A munkát uniós forrásból fizetik, a GINOP program keretében, összértéke 3,3 milliárd forint.
A megrendelő a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség volt.
Sikertavasz, sikernyár
A 4iG-t a Mészáros Lőrinc barátjaként is ismert Jászai Gellért vezeti. Cége a koronavírus-korszak kezdetével sem veszített a lendületéből:
márciusban egymilliárdos munkát nyertek a NAV-tól,
áprilisban 422 milliósat a Paks II Zrt.-től,
májusban 3,7 milliárdosat a Nébihtől,
szintén májusban 970 milliósat a NISZ-től,
júliusban 4,2 milliárdosat az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt.-től,
szintén júliusban pedig 1,1 milliárdosat, megint csak a NAV-tól, igaz, ezt a melót már harmadmagukkal vitték el. | https://privatbankar.hu/cikkek/vallalat/most-33-milliardos-munkat-nyertek-megallithatatlan-a-4ig.html | https://web.archive.org/web/20210115145326/https://privatbankar.hu/cikkek/vallalat/most-33-milliardos-munkat-nyertek-megallithatatlan-a-4ig.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/most-33-milliardos-munkat-nyertek-megallithatatlan-a-4ig | Privátbankár | hungarian-news | 2020-08-05 10:09:05 | [] | [
"4iG Nyrt.",
"Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"klientúra"
] | [] |
50,811 | Az ÁSZ most az LMP gazdálkodásában talált hibákat | Az Állami Számvevőszék szerint az LMP 2017-ben és 2018-ban a könyvviteli nyilvántartásait nem az előírások szerint vezette. 2017-ben az LMP számviteli szabályozási környezete nem biztosította a központi költségvetésből kapott támogatások és az egyéb hozzájárulások, adományok szabályszerű nyilvántartását, valamint könyvvezetésének és gazdálkodásának szabályszerűségét. | Az Állami Számvevőszék szerint az LMP 2017-ben és 2018-ban a könyvviteli nyilvántartásait nem az előírások szerint vezette. 2017-ben az LMP számviteli szabályozási környezete nem biztosította a központi költségvetésből kapott támogatások és az egyéb hozzájárulások, adományok szabályszerű nyilvántartását, valamint könyvvezetésének és gazdálkodásának szabályszerűségét. Hozzátették: az LMP 2018-ban a magánszemélyek adományairól és a tagdíjakról analitikus nyilvántartást nem vezetett.
A magánszemélyektől kapott adományok adatait bizonylat nélkül rögzítette számviteli nyilvántartásában, így nem igazolta, hogy ezen adományok a párttörvény szerinti engedélyezett forrásból származtak. 2018-ban a teljesítésigazolás nélküli kifizetések miatt nem igazolt az sem, hogy a kifizetéseket az LMP feladatai ellátására fordította.
A közlemény szerint a párt a 2017-re és 2018-ra vonatkozó pénzügyi kimutatásainak adatait szabályszerű könyvvezetéssel nem támasztotta alá, így a kimutatások alapján nem igazolt, hogy a felhasznált közpénzeket átláthatóan és a közélet tisztasága elvének figyelembevételével kezelte.
A Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben és az LMP honlapján közzétett pénzügyi kimutatás – a szabályszerű könyvvezetés hiányában – nem mutat valós képet a párt vagyoni és pénzügyi helyzetéről – írták. Hozzátették: a törvényi előírásnak megfelelően az ÁSZ a jelentéstervezetet észrevételezésre megküldte az LMP társelnökeinek, akik nem vitatták az ÁSZ megállapításait.
A feltárt szabálytalanságok kijavítására az ÁSZ öt javaslatot tett az LMP társelnökeinek, akiknek ezek alapján 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük – olvasható a közleményben. Az Állami Számvevőszék törvényi előírás alapján kétévente ellenőrzi a költségvetési támogatásban részesülő pártok gazdálkodását.
Az LMP 2017-ben 173,7 millió forint, 2018-ban 195,1 millió forint központi költségvetési támogatásban részesült.
Az ÁSZ-nek korábban a Jobbik és a DK gazdálkodásával is problémája akadt.
Az LMP közleményben azt írta, tudomásul veszi az Állami Számvevőszék megállapításait, de vitatja azokat, és fenntartja, hogy nem tévesztette meg sem a nyilvánosságot, sem pedig saját tagságát.
Az LMP számára az átlátható, tiszta és jogszerű gazdálkodás központi kérdés, ezért a párt 30 napon belül elkészíti az ÁSZ által kért intézkedési tervet – írták.
kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás | https://24.hu/belfold/2020/08/04/az-asz-most-az-lmp-gazdalkodasaban-talalt-hibakat/ | https://web.archive.org/web/20200930035437/https://24.hu/belfold/2020/08/04/az-asz-most-az-lmp-gazdalkodasaban-talalt-hibakat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-asz-most-az-lmp-gazdalkodasaban-talalt-hibakat | 24.hu | hungarian-news | 2020-08-04 00:00:00 | [] | [
"LMP"
] | [
"Magyarország"
] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [] |
50,812 | Megszüntették a nyomozást a Hosszú Katinka-cég Duna Aréna-használatának ügyében | A rendőrség szerint nem történt bűncselekmény, ennek hiányában szüntette meg ugyanis a nyomozást abban a 24.hu által feltárt ügyben, hogy az Iron Corporation szerződés nélkül használta a Duna Arénát. Az eljárás annak ellenére véget ért, hogy a 2017-es időszakra – az állami cég állítása szerint – nincs szerződés a Bp2017 Kft. nevű állami cég és Hosszú Katinkáék vállalkozása között az uszoda használatára. | Az arra alkalmas területeket, medencéket a használó köteles kizárólag sport célra harmadik személyek részére, így különösen a FINA világbajnokságon induló válogatott magyar sportolók felkészülésének biztosítása vagy utánpótlás-nevelés érdekében ingyenesen biztosítani
– ez a Nemzeti Sportközpontok és a Bp2017 Kft. közötti szerződés kulcsmondata. Ez ugyanis lehetővé tette, hogy a Bp2017 Kft. úgy adja használatba az általa működtetett Duna Arénát, hogy ne kérjen pénzt érte. Alighanem ez történhetett akkor, amikor a Bp2017 Kft. egyezségre jutott az akkor Hosszú Katinka és Shane Tusup tulajdonában álló Iron Corporation Kft.-vel arról, hogy a cég az újonnan átadott létesítményben oktat úszást, és ezért nem kell bérleti vagy használati díjat fizetnie.
A 24.hu tárta fel, hogy az Iron Corporation Kft. bérleti vagy használati szerződés nélkül használta a Duna Arénát. Lapunk két és fél évig próbálta megtudni, milyen feltételekkel kapott helyet a vállalkozás az állami létesítményben: közérdekű adatigénylések, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jelentése, a bíróság jogerős ítélete után végül végrehajtóval érkeztünk az arénát az ominózus időszakban működtető Bp2017 Kft. székhelyére, ennek köszönhetően kaptuk meg a megállapodások listáját. Ezen nem szerepelt a felek közötti, a használatra vonatkozó szerződés. Cikkünk közzététele után Csárdi Antal, az LMP, és Szabadai Viktor, a Liberálisok politikusa is feljelentést tett. A közérdekű adattal való visszaélés és a hűtlen kezelés ügyében tett feljelentést egyaránt bűncselekmény hiányában utasította el a BRFK.
Az elutasítás indoklásából látszik, hogyan vándorolt kézről kézre a Duna Aréna. A létesítmény a magyar állam kizárólagos tulajdonában áll, a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. gyakorolja. Az MNV Zrt. a vagyonkezelői jogokat a Nemzeti Sportközpontoknak engedte át: ez a megállapodás lehetővé tette az NSK-nak, hogy a létesítményt hasznosítsa. Ennek nyomán 2017 márciusában az NSK a teljes körű üzemeltetést átengedte a Bp2017 Kft.-nek. A szerződés arról szólt, hogy a Bp2017 Kft. az arénát a 2017-es budapesti vizes vébét megelőző felkészülés és a verseny megrendezése céljából használhatta. Ezen kívül lehetőséget kapott arra is, hogy a vetélkedőre készülő sportolók felkészülését támogassa, ezen kívül az NSK javaslatot tett – a szabad kapacitás terhére – sportszervezetek beengedésére is. Illetve, mint idéztük, utánpótlás-nevelés érdekében ingyenesen is beengedhetett harmadik felet.
Ugyanakkor a 24.hu által indított végrehajtási eljárás alapján biztos, hogy erről megállapodás nem született a felek között, hiszen ha lett volna ilyen, akkor a Bp2017 Kft. – a jogerős bírósági ítélet alapján – köteles lett volna átadni a 24.hu-nak.
Az sem mellékes körülmény, hogy a rendőrségi nyomozásban most előkerült dokumentumra és kitételre az első újságírói kérdéstől a jogerős bírósági ítéletig vezető két és fél évben senki nem hivatkozott, a perben sem került elő.
Ennek azért van különös jelentősége, mert a rendőrség a hűtlen kezeléssel kapcsolatos feljelentésre azt írja: a bűncselekmény csak szándékosan valósítható meg, az követheti el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és „ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz”. Márpedig ha ingyen is adhatta a Bp2017 Kft. a létesítményt, akkor nem okozott vagyoni hátrányt. Igaz, az állami vagyon használatának szerződés nélküli átadása legalábbis szokatlan megoldás. Olyannyira, hogy maga a Bp2017 Kft. sem tartotta fent ezt a modellt, mert – a rendőrségi dokumentáció szerint – a folyamat közben szerződést kötött a Hosszú Katinka tulajdonában álló Iron Swim Kft.-vel. A rendőrségi anyag szerint 2018. augusztus elsején írták alá a megállapodást, amely alapján a vállalkozás már biztosan fizetett szolgáltatási díjat.
Az ingyenes időszak külön érdekessége, hogy Darnyi Tamás úszóiskolájának akkor nem jutott vízfelület az arénában. Lapunk 2017. márciusában éppen azért küldte el az első újságírói kérdést az ügyben, hogy kiderüljön, mennyit fizet Hosszú klubja a vízfelületért, milyen ajánlatot adott, hogy az ő cége lehetőséget kapott, Darnyiék viszont nem. Akkor még nem lehetett tudni, hogy az ajánlat minden bizonnyal nulla forint, és nem születik róla szerződés.
A rendőrök a közérdekű adattal való visszaélés bűncselekményét sem látták megvalósultnak, miután az adatgazda a végrehajtási eljárásban végül kiadta a kért dokumentumot.
Ezzel ért véget az eljárás, amelyben a hűtlen kezelés ezek szerint azért nem valósult meg, mert ingyen is átadhatták az uszodát a cégnek, a közérdekű adattal való visszaélés pedig azért nem, mert a végrehajtási eljárásban átadták a szerződések listáját.
Amelyen azonban nem szerepel az a szerződés, amely igazolná, hogy ingyen kapta az uszodát az Iron Corporation, azaz a közérdekű adatot vagy visszatartották, vagy nem volt ilyen megállapodás. Ám ezt már nem vizsgálják, a nyomozás több mint három évvel az első újságírói kérdés után lezárult.
Kiemelt kép: Illyés Tibor /MTI | https://24.hu/belfold/2020/08/04/duna-arena-hosszu-katinka-iron-corporation-bp2017/ | https://web.archive.org/web/20210423092007/https://24.hu/belfold/2020/08/04/duna-arena-hosszu-katinka-iron-corporation-bp2017/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszuntettek-a-nyomozast-a-hosszu-katinka-ceg-duna-arena-hasznalatanak-ugyeben | 24.hu | hungarian-news | 2020-08-04 00:00:00 | [
"Hosszú Katinka",
"Shane Tusup"
] | [
"Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft.",
"Iron Corporation Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Nemzeti Sportközpontok (NSK)"
] | [
"Budapest"
] | [
"ítélet/döntés",
"PR",
"protekció",
"átláthatóság",
"hirdetés",
"sport",
"adatigénylés",
"stadion"
] | [
"Vizes VB 2017"
] |
50,813 | Hová tűntek a rendszerváltás magyar milliárdosai? III. rész | A HVG megpróbálta feltérképezni, hogy mi lett a kilencvenes évek mára szinte elfeledett milliárdosaival. Azok, akik megszólaltak, és akiket most bemutatunk négyrészes sorozatunkban, főként a politikai környezet megváltozását, illetve saját üzleti hibáikat nevezték meg visszahúzódásuk okaként. Mi lett a sokak által irigyelt vagyonokkal, mi maradt meg a pénzből, hírnévből? | Hová tűntek a rendszerváltás magyar milliárdosai? III. rész
Emlékszik a „káendhás kapcsolatápoló” Erős Jánosra, esetleg a „postabankos macis” Princz Gáborra, netán a „vesztes yblbankos” O. Nagy Imrére?
A HVG megpróbálta feltérképezni, hogy mi lett a kilencvenes évek mára szinte elfeledett milliárdosaival. Azok, akik megszólaltak, és akiket most bemutatunk négyrészes sorozatunkban, főként a politikai környezet megváltozását, illetve saját üzleti hibáikat nevezték meg visszahúzódásuk okaként. Mi lett a sokak által irigyelt vagyonokkal, mi maradt meg a pénzből, hírnévből?
Erős János
„Pillanatnyilag csak jótékonykodom, vadászom és fogyókúrázom” – mondja most az egykori vívó, majd bankosként súlyfeleslegre szert tett Erős János. Másfél évtizeddel ezelőtt még másként látta a jövőt: „Én már csak bankban tudom elképzelni az életemet”. Nyilván futja is a kiadós pihenőre, ám arról, hogy pontosan mekkora vagyonra tett szert annak idején, nem beszél. A vezetése alatt álló Kereskedelmi és Hitelbank 1997-es privatizációjakor ő és vezérkara 150 millió forintnyi részvényt vehetett meg névértéken, amit utóbb a K&H brókercége 270 százalékos árfolyamon vásárolt vissza, a pénzt pedig évi 35 százalékos garantált hozamra forgatta – Erős ekkor alapozta meg a vagyonát.
Vadásztársaságba – mint mondja – a kapcsolatok ápolása, s nem az állatok gyilkolása miatt jár, talán arra készülve, hogy egyszer visszatér a bankvilágba. Friss jótékonykodási akciója az Abelus nevű nonprofit cég, amit tavaly két barátjával alapított, hogy mozgássérülteket, fogyatékkal élőket segítsen munkához, például azokat a fiatalokat, akik a zuglói Mozgásjavító Általános és Szakközépiskolában végeznek. Csaknem két évtizede hozta létre az 1987-ben elhunyt édesapjáról – aki bankár volt Fekete János mellett – elnevezett alapítványt, ami a felsőfokú közgazdászképzést hivatott támogatni, nem „unortodox” módon. Az idén például alkalmanként 200 ezer forintért lehet pályázni az oktatási intézményekben tartott rendezvényre vagy előadásra, ezer-ezer eurós díjat kaphat egy tudományos dolgozatot benyújtó hallgató és egy 35 év alatti szakújságíró. Erős jó kapcsolatait jelzi, hogy a kuratórium tagja több ismert pénzember, például az egykori bankszövetségi elnök Pulai Miklós, a volt bankfelügyeleti elnök Tarafás Imre és a volt MFB-elnök Zdeborsky György.
Princz Gábor
Ahol csak vállalkozásba kezd, romhalmaz, csőd, százmilliós-milliárdos adósságok kísérik az egykori tehetséges jegybankár, az idén 60 éves Princz Gábor útját. Pedig páratlan lehetőség nyílt előtte, amikor 1988-ban az MNB-ből indulva első embere lett a Postabanknak, amelyet a postai hálózattal összekapcsolva az OTP konkurenciájának szántak. E helyett Princz tízéves regnálása a macis bankban több mint 200 milliárd fo-rintjába került az adófizetőknek. A reprezentációban mindvégig jeles, széles VIP-es ügyfélkört fenntartó, a baráti cégeknek szabály szegve hitelező, a szennyest zseniális praktikákkal takargató Postabank összeomlása az 1997 eleji betétesi pánik után vált nyilvánvalóvá. Hogy Princznek mennyi pénzt sikerült kimentenie belőle, sosem derült ki, a bankember mindenesetre nincs a gazdag magyarok listáin. A Postabank ledarálása miatt indult büntetőeljárásban sem a vagyonától sem a szabadságától nem fosztották meg, 2009-ben jogerősen mindössze gondatlanságból elkövetett hanyag kezelést róttak fel neki, amiért 3,6 millió forintos pénzbüntetéssel sújtották. Jóllehet Princz ezt sem érezte jogosnak, ami az óta történt, igazolja, hogy az üzleti életben legalábbis „gondatlan”. A jobb- és baloldali politikai elittel egyaránt kitűnően felépített kapcsolatrendszere eddig elegendőnek tűnt ahhoz, hogy vállalkozási ötleteihez újra és újra pénzt szerezzen.
Több mint négymilliárd forintja után szaladva kényszerből vásárolta ki például az állami Magyar Fejlesztési Bank a különféle Princz-cégek által gründolt szentgotthárdi Gotth’Art Hotelt a felszámolásból. A szentgotthárdi üzletbe belebukott cégek reménytelen adósságokat halmoztak fel a helyi önkormányzat, az adóhatóság, egyes takarékszövetkezetek és a beszállítók felé is. Princz egy ideig előre menekült volna, Győrbe és Orfűre tervezett újabb hoteleket. Ám nemcsak idegenforgalmi érdekeltségei kerültek bajba, hanem a „Medic” vagy Medic’Art nevezetű egészségügyiek is: akad olyan, amelyiknél fogászati berendezéseket árul a felszámoló, s több olyan is, amely hivatalosan még nincs csődben, de már nem csinál semmit, miközben több százmilliós tartozásokat görget. Princz vállalkozásait előszeretettel finanszírozta a már bezárt Körmendi Takarékszövetkezet, amely mögött a szóbeszéd szerint ő maga állt. A Körmendi pénzintézetbe kistulajdonosként Töröcskei István is beszállt. Hiába, a takarék bedőlt - követeléseit épp most pályáztatja a felszámoló -, mint ahogyan a Töröcskei-család tulajdonában álló Széchenyi Bank is. Princz közvetve az utóbbinak is kliense volt: a Széchenyi 1,1 milliárd forinttal hitelezett meg egy hozzá köthető, sárgacsekk-leolvasó automatákat fejlesztő céget. A projektnek azonban már nincs sok értelme, mert az úgynevezett QR-kódokat eleve ráteszik a csekkekre. A Széchenyi Banknak adós cég, a Digit Pont Network mögött áttételesen, két bécsi érdekeltségén keresztül fedezhető fel Princz. Nem sok jóval kecsegtet, hogy az osztrák cégek magyarországi, La-tek nevű vállalkozása is törvénytelenül tőkehiányos. A bankár már a második (időközben felbontott), Malek Andrea énekesnővel kötött házasságából származó egyik, éppen felnőtt fiát is bevonta a cégtemetésbe: Princz Péter most novemberben lett az évek óta vegetáló Motív’Art nevű vállalkozás vezető-tulajdonosa.
A sorozat előző részei
Hová tűntek a rendszerváltás magyar milliárdosai? I. rész
Hová tűntek a rendszerváltás magyar milliárdosai? II. rész
O. Nagy Imre
Örömmel tölti el a most 64 éves O. Nagy Imrét, az egykori Ybl Bank elnökét, hogy a minap a Márianosztrai Börtönből a Kozma utcaiba szállították át. Még évekig rab lesz, s így könnyebben tarthatja a kapcsolatokat és egyszerűbb lesz orvosi kezelése is. A bankárt most számítástechnikával foglalkozó fia támogatja, pedig tíz éve még milliárdos nagyságrendű összeget tudott megmozgatni. Csakhogy minden kifolyt a keze közül. Akárcsak 1992 nyarára abból a bankcsoportból, amelynek részben az irányítója és a tulajdonosa is volt: az Ybl Bankból, a Gyomaendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezetből és az Általános Vállalkozói Bankból. Az Ybl bank csődje az első komoly magyarországi bankbukás volt a rendszerváltás után. A későbbi Kulcsár-féle sikkasztáshoz vagy a 2015-ben lelepleződött brókercsalásokhoz képest csekélység, de akkoriban sokkoló volt, amikor kiderült, hogy O. Nagy és vezetőtársai 12-15 milliárd forintot hiteleztek a saját érdekeltségeiknek. Ebből körülbelül 4 milliárd forintnak nyoma veszett, az akkori vádhatóság szerint a pénzt részben O. Nagy vitte el bőröndben. O. Nagy és üzlettársai a kezdetektől gyanúsak voltak. Az akkori Csepi Lajos által navigált Állami Vagyonügynökség csak vonakodva adta el nekik a bank 25,8 százalékos állami pakettjét 1991-ben, s tette ezt érthetetlen okból annak ellenérre, hogy a Surányi György-vezette jegybank és Kupa Mihály által irányított Pénzügyminisztérium nem értett vele egyet.
O. Nagyot 1996-ban négyéves börtönre ítélték, amit több részletben ült le. Miután 1997-ben súlyos betegsége miatt megengedték neki, hogy félbeszakítsa a büntetését, megszökött, s 2000-ben kapták csak el Bécsben. Akkor is, azóta is azzal védekezik, hogy ártatlanságát akarta bizonyítani, amire börtönkörülmények között nem lett volna módja. Állítja, az Ybl Bank hitelei mögött bőséges fedezet állt, amiből minden követelést ki lehetett volna elégíteni, ha a hatóságok szemhunyása mellett nem herdálják el a vagyont. Szabadulása után viszont az ő pénze még megvolt, igen jól élt, sőt két magánrepülőgépre is futotta. Az Ybl Bank csődjéből nem tanult, tíz éve újabb kockázatos ügyletbe fogott: az alvilág bankárának, a „Kisbandinak” nevezett Lakatos Andrásnak egy közvetítőn keresztül hozzá eljutó ötletére nyílászárókat és parkettát hozott be Brazíliából, több mint 600 millió forintért. Azt hitte, sokat keres majd vele, mert az árut egy szakértő milliárdos értékűnek tartotta. A magyar piacnak azonban nem kellett a különlegesség. O. Nagy erre faktoráltatta az árut (előfinanszíroztatta a remélt vételár egy részét), továbbá két banktól kölcsönt is vett fel úgy, hogy fedezetbe adta. Miután vevő nem érkezett, a faktorcég 10 százalékos áron szabadult meg a faárutól. A faktorcég 70, a két bank együttesen 530 milliót bukott. O. Nagy pedig a szabadságát bukta el ismét, hiszen ebben az ügyben az idén nyáron született meg a jogerős ítélet, ami szerint több mint hét évet kell ülnie. A helyzetét súlyosbítja, hogy korábban ittas vezetésen, irathamisításon is kapták, többször megszökött, egyszer úgy, hogy autójával elsodorta az útját álló rendőrt. A pénze elfogyott – nyilatkozta most az ügyvédjén keresztül a HVG érdeklődésére, de igazából szüksége sincs rá, ha egyszer szabadul, nem üzletel többé, idejét hét unokájára fordítja. | https://hvg.hu/kkv/20161219_milliardosok_princz_postabank_ybl_eros | https://web.archive.org/web/20210615130442/https://hvg.hu/kkv/20161219_milliardosok_princz_postabank_ybl_eros | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hova-tuntek-a-rendszervaltas-magyar-milliardosai-iii-resz | HVG | hungarian-news | 2016-12-19 20:46:00 | [
"Erős János",
"O. Nagy Imre",
"Princz Gábor"
] | [] | [] | [] | [] |
50,814 | Új emberek az MFB élén: A nyugodt Erős | Lapzártánk idején úgy tudni, Medgyessy Péter kormánya Erős Jánost, a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) egykori vezérigazgatóját a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kormánybiztosává nevezi ki. A korábbi bankvezér értesüléseink szerint "középtávon" az MFB vezérigazgatói posztjának várományosa. A szakmában vegyes, a médiában kimondottan negatív megítélésű exbankár helyzetbe hozásának a híre meglehetősen nagy port vert föl a hazai bankvilágban. Jóval nagyobbat, mint a szintén az MFB-t felügyelő kormánybiztosi pozícióval felruházni kívánt, ám Erőssel ellentétben jelenleg is a bankárelit krémjéhez tartozó Zdeborsky György megjelenése. | Lapzártánk idején úgy tudni, Medgyessy Péter kormánya Erős Jánost, a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) egykori vezérigazgatóját a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kormánybiztosává nevezi ki. A korábbi bankvezér értesüléseink szerint "középtávon" az MFB vezérigazgatói posztjának várományosa. A szakmában vegyes, a médiában kimondottan negatív megítélésű exbankár helyzetbe hozásának a híre meglehetősen nagy port vert föl a hazai bankvilágban. Jóval nagyobbat, mint a szintén az MFB-t felügyelő kormánybiztosi pozícióval felruházni kívánt, ám Erőssel ellentétben jelenleg is a bankárelit krémjéhez tartozó Zdeborsky György megjelenése.
A CIB Banktól a közelmúltban - a külső szemlélő számára meglehetősen váratlanul - távozó Zdeborsky ugyan jó személyes kapcsolatot ápol Erőssel, ám a kettejük habitusát egyaránt ismerők kételkednek abban, hogy hosszú távon képesek lennének a súrlódásmentes szakmai együttműködésre.Erős János azon kevesek közé tartozik, akikről szinte lehetetlen olyan negatívumokat írni, amelyeket eddig ne róttak volna már föl több fórumon is. Pedig a korábban a legifjabb hazai sztárbankár titulussal is felruházott Erősről ismerősei váltig állítják: kimagaslóak a kommunikációs képességei. Néhány éve még kitűnően élt is ezekkel. Legalábbis erre utal az, hogy néhány olyan újságíró, aki utólag őszinte megdöbbenésének ad hangot annak kapcsán, hogy Erőst 1997-ben az év emberévé választották a Magyar Hírlap olvasói, a K&H sikeres privatizációját követően nem győzte legekkel elhalmozni a bankvezért.
A sajtó akkori tevékenysége letagadhatatlanul szerepet játszott abban, hogy a Magyar Hírlap olvasótáborára bízott szavazáson a bankár még az ökölvívó Kovács Kokó Istvánt is maga mögé utasította, s így ő kapta meg első ízben azt a díjat, amelyet később Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok korábbi országgyűlési biztosa, Esterházy Péter író, a Pharmavit Rt.-ről és a pezsgőtablettáiról ismert Somody Imre, tavaly pedig Szabó István filmrendező vehetett át.
Sose volt még ennyire durva...
"Pillanatnyilag nem tagja a szűken vett bankárelitnek" - állítja Erősről egyik ismerője, aki nem egészen érti az exbankvezér körülötti hisztériát. Ennek megfejtésére többen is vállalkoztak, persze nevük elhallgatását kérve. Az egyik pénzügyi szakember pszichés tényezőkön alapuló magyarázattal rukkolt elő: ő a média sajátosságának tudja be, hogy "egy nem a legelőnyösebb külsejű ember kisiklásait hajlamos felnagyítani, miközben egy szépfiúnak egy apagyilkosságot is gond nélkül megbocsát". A "kisiklás" kifejezés leíró erejében erősen kételkedő ellentábor ezzel szemben azt a "bűnlajstromot" citálja, amely az ÉS-ben jelent meg először rendezett formában, Vajda Éva és "szabó Attila riportjában (A romlás virágai, Élet és Irodalom, 1999/22. és 23. szám).
Erős János csillaga amúgy jó darabig magasan ragyogott, nem utolsósorban a kiemelkedő háttérnek köszönhetően. A pénzügyi berkekben komoly tekintélynek, egyszersmind népszerűségnek örvendő apa - aki jegybanki pályafutása során sokat tartózkodott külföldön, s ennek megfelelően fiát a legmagasabb szintű közgazdasági képzésben részesíthette - önmagában is jó ajánlólevél volt a csemete számára. Így lett az angolul és franciául már végzősként folyékonyan beszélő Erős első munkahelye a nyolcvanas évek derekán a kor legnyitottabbnak mondható hazai intézménye, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelynek devizagazdálkodási főosztályán a skandináv területtel foglalkozott. A feladat súlyának megítélése az eltelt évek miatt nem egyszerű, ám kortársai szerint egy fiatal, igyekvő pályakezdő számára komoly kihívást jelentett. Az MNB-ben szorgalma mellett simulékonyságával is kitűnő Erős "majdnem" üzleti szemléletet sajátíthatott el, magyarán a kockázatvállalást a józan ész határain belül.
Innen alig két év elteltével átigazolt a formálódó magánszférába, ám a Unicbankból hamar kiábrándult, így egy magyar származású svájci állampolgárral gründolt tanácsadó céget, amit nemsokára - szakmai összetűzések miatt - otthagyott. Egy kisebb kitérőt követően, 1990 elején az ötven százalékban magánkézbe adott Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) vezérigazgatójaként tér vissza a kaptafához. Ekkor még nincs harmincéves.
Bankot lőttek
Az itt eltöltött időszak megítélését alaposan megnehezíti, hogy a nem túl nagy mozgásterű bank megvétele kapóra jött az akkoriban éppen működő hitelintézet után kajtató orosz Gazprom-csoportnak. Az ÁÉB-t a kilencvenes évek közepén szőröstül-bőröstül lenyelő oroszok egyelőre nem tűnnek érdekeltnek abban, hogy bárminemű szennyest - már ha van ilyen - kiteregessenek, jóllehet rebesgettek az ÁÉB-vel összefüggésben mindenféle ukrán és fővárosi (bankfiókfejlesztésnek álcázott) ingatlanügyleteket, tranzakciókat ciprusi off-shore cégekkel, nyakló nélküli hitelkihelyezéseket, továbbá azt, hogy Erősnek a legsikamlósabb hiteleket magával kellett vinnie a bankból távozásakor.
A kifogások azonban soha nem jutottak a feltételezéseken túli fázisba, kivéve az akkori bankfelügyelet kis nyilvánosságot kapó jelentését, amely aggasztóan magas tőkehiányt állapított meg nem sokkal a bank értékesítése előtt. Utólag képtelenség megítélni, mekkora szerepet játszott a hiány kialakulásában az ÁÉB vezetése, s mekkorát a jogi környezet megváltozása; mindenekelőtt a gazdasági jogszabályok drasztikus szigorítása, aminek következtében az állam - életben tartandó a bankokat - jelentős konszolidációs lépéssorozatra kényszerült.
Miközben többen azt vágták a fejéhez, hogy regnálása alatt a bank elvesztette tőkéjének jelentős részét, Erős János emelt fővel jött el az ÁÉB-től. Egyesek szerint ez részben annak köszönhető, hogy egy ún. csendes konszolidáció történt: a Gazprom lenyelte azt a veszteséget, ami vélhetőleg jóval nagyobb hullámokat kavar akkor, ha ezt az államnak kell megtennie. Részben pedig Erős sajátos érvényesülési technikájának eredménye, amely a pénzember kivételes kapcsolatteremtő képességén alapszik. Az édesapjától örökölt szálak ápolása mellett ugyanis a kilencvenes évek közepe táján népszerű társasági ember bankárként és szenvedélyes vadászként is gyarapította pártfogói körét, miután - egyik pályatársa szavaival élve - "zseniális abban, ahogyan bárkit képes maga mellé állítani". Ennek érdekében nemegyszer ölti magára az "engedelmes apród" jelmezét, "estéről estére sikert aratva az előadással". Nem véletlen, hogy támogatói körében éppúgy vannak szabaddemokrata, mint szocialista politikusok, de a "túloldal" sem áll tőle távol.
Többek szerint Erős a K&H Bankba is Kupa Mihály, az Antall-kormány egykori pénzügyminiszterének farvizén evezve jutott be (Kupa már az ÁÉB-ben is igazgatósági tag volt). A már említett Vajda-"szabó-cikk szerint viszont (Erős) "politikai értelemben olyan embernek számított, aki mindkét koalíciós párt (az MSZP és az SZDSZ - Cs. Cs.) számára bármilyen fontos posztra elfogadhatónak tűnt". Így lett a bankszférát érintő konszolidációs lépéssorozatban az egyik legtöbb apanázst szerző, ám a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hitelezőjeként igen aggasztó állapotban lévő K&H Bank vezérigazgatója, amelynek rendbetételét és a privatizációra történő felkészítését várta tőle a tulajdonosi jogokat ellátó Pénzügyminisztérium.
A K&H-s időszak nem indult túl biztatóan. Legalábbis egy akkori számvevőszéki jelentés megállapította: a bankot a befagyott követelések értékesítése, illetve az ezek nyomán felszabaduló céltartalékok (amelyeket a kockázatosnak ítélt hitelek fedezetéül kötelező képezni, így a kintlevőség felszámolásával fölöslegessé válnak) felélése tartotta a víz felett. Az élelmiszeripari hozomány (a FÁK-piacok összeomlása miatt befagyott kintlévőségek fejében beszerzett, tekintélyes volumenű, ám "bankidegen" vagyonelemek) persze joggal nyomasztotta a menedzsmentet, amely igyekezett ettől minél kedvezőbb feltételekkel megszabadulni. Ennek érdekében Erős igénybe vette az MFB segítségét is, amelyet akkoriban egykori ÁÉB-s helyettese, Huszty András vezetett. Bár az MFB és a K&H között folyamatosan ingázott az úgynevezett konzervgyári portfólió, a manőverben - amennyiben a hitelintézet érdekeit szolgálta - nem sok kivetnivaló akad. Akkoriban sok olyan ügylet számított elfogadhatónak, amelyek miatt most könnyen megüthetné az ember a bokáját. (Egy nagy lakossági bankról például azt terjesztették, hogy az informatikai fejlesztésekre biztosított, több milliárd forintos állami támogatást az MDF-nek áttételesen nyújtott, néhány tízmilliós támogatás fejében zsebelhette be.)
A tőkehiányos K&H privatizációjával (amelynek részleteivel szintén foglalkozik a már citált tényfeltáró írás) Erős feljutott a csúcsra. Igaz, ebben elévülhetetlen érdemeket szerzett a sajtó: a magánosítás ugyanis a hazai bankprivatizáció sikertörténeteként vonult be a köztudatba. A vevő valóban hátborzongatóan magas, több száz százalékos árat kínált fel, ám csak egy kis részvénypakettért. A hitelintézet egészét reális, kirívóan magasnak egyáltalán nem nevezhető áron szerezte meg a belga-ír konzorcium, ami egybeesett az eladó elvárásaival. A tranzakció tehát sikeres volt, ám csoda nem történt - a pillanatok alatt híressé tett Erős viszont valószínűleg ennek köszönheti az év embere díjat.
Mene, tekel...
A vevő konzorcium - semmiféle apparátusa nem lévén a régióban - a K&H meglévő menedzsmentjének dobta a gyeplőt. Az ifjú bankvezér összességében nem tudott élni a lehetőséggel, bár az is igaz, hogy a bank Erős idejében még képes volt osztalékot fizetni. Elég hamar és elég tetemes veszteséget hátrahagyva kényszerült távozni, és nem vetettek rá jó fényt azok a történetek, amelyek ez idő tájt kaptak szárnyra, s amelyek egyike-másika ismeretlen tettes ellen tett rendőrségi feljelentést is maga után vont.
Ezek egyike a dolgozói részvényprogramban való részvétele, illetve az ahhoz kapcsolódó, a bank saját brókercége által vállalt hozamgaranciás ügylet. A tranzakció részleteit számtalan helyen kivesézték már, s többnyire busás, több száz milliós profitról szólt a fáma. Tény, hogy a menedzsment részvénnyel történő jutalmazásának különböző formái nem számítottak s máig sem számítanak kirívó esetnek, hiszen ezáltal a vezetők (de az alacsonyabb beosztású dolgozók is) érdekeltté tehetők a cég értékének növelésében. Az akkoriban töretlen lendülettel növekvő értékpapírpiacon a hozamgaranciás ügyletek sem mentek eseményszámba (ezek lényege, hogy egy bizonyos megtérülést garantálnak a befektetett összegre), az üzletszerzés és az azzal járó jutalék reményében a brókerek tömegesen kötöttek ilyen megállapodásokat. A K&H menedzsmentje tehát vélhetően nem követett el törvénytelenséget azzal, hogy a könnyen jött pénzt alaposan megforgatta (legalábbis az akkoriban érvényes játékszabályok szerint), ám az eljárás etikussága megkérdőjelezhető - bár végül az érintettek egyike sem élt a szerződés szerint őt megillető lehetőséggel.
Szintén az újságok címoldalán landolt a Nádor ´95 Rt. és a K&H hitelügylete. Ez egy államilag garantált tranzakciónak indult, hogy aztán az adós nem fizetése - és az 1998-as kormányváltás - után kiderüljön: a jótállást az Orbán-kabinet nem ismeri el, ellenben a tartozás több mint négymilliárddal gyarapítja a bank veszteségeit, amelyet egyébként is megviselt a tőzsdei válság miatt szinte ellehetetlenülő brókerház vesszőfutása. Ekkorra már komplett, a Postabank-sagával vetekedő legendárium alakult ki a bankcsoport körül: szabálytalanságok tömkelegéről lehetett hallani, amelyek állítólagos haszonélvezői között a vezető alkalmazottakon kívül neves közéleti személyiségek is gyakran feltűntek.
A hirtelen kegyvesztetté váló Erősre szakmai értelemben árnyékot vet, hogy a szakma, illetve a bankszövetség nem állt ki mellette, mint tette azt - az egyesek szerint keményen megleckéztetett, mások szerint otrombán meghurcolt - másik egykori bankvezér, Kunos Péter esetében. Erős János egy Svájcban bejegyzett, de nem "pedigrés" (egyes hírek szerint közel-keleti bázisú) bank itteni képviseletére vonult vissza, s az elmúlt négy évben nem sokat hallatott magáról.
Szegény Dzsoni és Árnika
Annak dacára, hogy erősen tartja magát az a nézet, miszerint Erős "kollektíve vállalhatatlan" a bankszakma részére, "kitagadása" a maga nemében sajátos. Leginkább egy tékozló fiú kipaterolására emlékeztet, akit családtagjai titokban, egyenként látogatnak. Az, hogy az utóbbi esztendőkben többször is megfordultak az előszobájában a hazai pénzügyi szféra prominensei, arra enged következtetni, hogy akadnak, akik úgy gondolják: "fű alatt" nem árt jóban lenni vele.
Jelölését az MFB élére kevesen tartják szerencsés lépésnek, elsősorban széles nyilvánosságot kapott múltja miatt. "Nincs bizonyíték rá, hogy valaha is elkövetett volna törvénytelenséget, ezzel együtt az MFB élére egyértelműen tiszta kezűnek ismert palit kellene ültetni" - fogalmaz pironkodva azon ismerőseinek egyike, aki nem kételkedik Erős szakmai képességeiben. Akad olyan sarkos álláspont is, miszerint kinevezése "az ország szégyene lenne", célja pedig nem más, mint az idei választásokon befutó két pártra áldozott támogatás ellentételezése.
A találgatásokkal ellentétben jogos kérdéseket vet fel, és egy nehezen kezelhető helyzetet vetít előre, hogy a kormány első lépésben az MFB felügyeletére mindjárt két kormánybiztost (Erős János, Zdeborsky György) is kinevez. (A kormánybiztosi kinevezés nem igényel bankfelügyeleti jóváhagyást, ellentétben a "mezei" vezérigazgatói megbízással.) A fejlesztési bank leendő elnökének és vezérigazgatójának mozgásköre (s ez gyakorlatilag az összes hazai részvénytársaságra igaz lehet) nem lehet mentes az átfedésektől, ami különösen két olyan erős egyéniség esetében válhat zavaróvá, mint amilyen a két poszt két várományosa. (Egyesek nem tartják lehetetlennek, hogy Zdeborsky távozása a CIB-től részben annak köszönhető, hogy vezérigazgatóként hasonló konfliktusba keveredett a bankba igazgatósági elnökként érkező Surányi György korábbi jegybankelnökkel.) Az összeférhetetlenséget többen annak ellenére készpénznek veszik, hogy a kormánybiztosok a magánéletben - már csak a közös vadászatok apropóján is - jó viszonyt ápolnak. (A Népszabadság információi szerint Erős és Zdeborsky egyaránt vezérigazgató lehet - vagyis e posztot megkettőznék -, míg a leendő bankelnök személye egyelőre nem ismert.)
Az, hogy a furcsa pár mit tud kezdeni a megalapítása óta leginkább egy módszeresen megdézsmált becsületkasszához hasonlítható MFB-vel, egyelőre kérdéses. Attól viszont sokan tartanak, hogy az új koalíciós kormány beleesik a leváltott kabinet azon hibájába, amit ellenzékből nemegyszer vetett a Fidesz szemére. Abba, hogy a hatalom elfelejt (nem akar?) ügyelni a látszatra. | https://magyarnarancs.hu/belpol/uj_emberek_az_mfb_elen_a_nyugodt_eros-62194 | https://web.archive.org/web/20220704090738/https://magyarnarancs.hu/belpol/uj_emberek_az_mfb_elen_a_nyugodt_eros-62194 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uj-emberek-az-mfb-elen-a-nyugodt-eros | Magyar Narancs | hungarian-news | 2002-05-20 20:48:00 | [
"Erős János",
"Kunos Péter",
"Kupa Mihály",
"Zdeborsky György"
] | [
"Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB)",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)"
] | [] | [
"offshore",
"bankok - pénzintézetek"
] | [] |
50,815 | Egy korábbi magyar állami bankár és egy médiabefektető offshore üzlete is kiderül a panamai papírokból | A világ legnagyobb offshore-kiszivárgásából új részletek derültek ki egy eddig rejtve maradt üzletről, amely egy magas rangú állami cégvezető és egy befolyásos osztrák befektető között zajlott még 2007 és 2009 között.
Erről a nemzetközi tényfeltáró munkában résztvevő egyik osztrák lap, a Falter számolt be kedd este megjelent cikkében. A munka magyar részébe besegített a Direkt36, amely Magyarországról vett részt a a Süddeutsche Zeitung és az ICIJ nevű tényfeltáró hálózat által vezetett projektben, és már több cikket közölt magyar offshore-érintettekről.
Ennek a mostani ügynek a magyar főszereplője Erős János, aki 2002 és 2010 között az állami Magyar Fejlesztési Bankot vezette. Az osztrák főszereplő Heinrich Pecina, az egyik legismertebb osztrák üzletember, aki régóta jelen van Magyarországon jelentős befektetőként. Jelenleg a befektetőcégein keresztül az FHB Bankban, illetve a Népszabadságot, a Nemzeti Sportot, a Világgazdaságot és több megyei lapot is kiadó Mediaworks Hungary Zrt.-ben van érdekeltsége. | A világ legnagyobb offshore-kiszivárgásából új részletek derültek ki egy eddig rejtve maradt üzletről, amely egy magas rangú állami cégvezető és egy befolyásos osztrák befektető között zajlott még 2007 és 2009 között.
Erről a nemzetközi tényfeltáró munkában résztvevő egyik osztrák lap, a Falter számolt be kedd este megjelent cikkében. A munka magyar részébe besegített a Direkt36, amely Magyarországról vett részt a a Süddeutsche Zeitung és az ICIJ nevű tényfeltáró hálózat által vezetett projektben, és már több cikket közölt magyar offshore-érintettekről.
Ennek a mostani ügynek a magyar főszereplője Erős János, aki 2002 és 2010 között az állami Magyar Fejlesztési Bankot vezette. Az osztrák főszereplő Heinrich Pecina, az egyik legismertebb osztrák üzletember, aki régóta jelen van Magyarországon jelentős befektetőként. Jelenleg a befektetőcégein keresztül az FHB Bankban, illetve a Népszabadságot, a Nemzeti Sportot, a Világgazdaságot és több megyei lapot is kiadó Mediaworks Hungary Zrt.-ben van érdekeltsége.
Az offshore-iratokból és a Falter által idézett osztrák cégpapírokból kiderül, hogy Pecina Collegia nevű magánalapítványa 2007 végén eladott egy Wintercastle nevű céget körülbelül 50 000 euróért (mintegy 15,5 millió forint) a panama bejegyzésű Garuda Group-nak. Az offshore-papírok szerint a svájci UBS banknál számlával is rendelkező Garuda tulajdonosa Erős János volt.
A Falter által idézett dokumentumok szerint később jelentős pénzmogás volt a Garuda és Pecina érdekeltségei között. 2009 júliusában a Garuda átutalt 5,4 millió eruónyi (1,6 milliárd forint) hitelt Pecina egyik cégének, a VCC Financial Information Services GmbH-nak. Néhány hónappal később azonban a VCC Financial vissza is fizette ezt az összeget, de nem a Garudának. Erős cége kérte ugyanis, hogy egy bécsi vagyonkezelőnek utalják a pénzt.
A Falter idéz egy belső könyvvizsgálati jelentést, amely a VVC Financial tevékenységéről készült. A dokumentum szerint a Garudától történt hitelfelvétel feltűnt a könyvvizsgálóknak, akik megállapították, hogy „a könyvvizsgálók részéről a vizsgált társaságnál nem találtunk objektív pénzügyi indokot a hitelfelvételre” – áll a jelentésben.
A Falter információi szerint a Garuda-ügylet esetében pénzmosás gyanújával vizsgálódtak is az osztrák hatóságok, de ez az eljárás 2015 áprilisában egy év után eredménytelenül zárult. „Pénzmosás tekintetében büntetőjogilag releváns magatartás nem bizonyítható” – áll a lap által idézett hatósági indoklásban. A Falter újságírója a Direkt36-tal közölte, hogy a bécsi ügyészség vizsgálta az ügyet.
Az osztrák hetilap kereste azt, hogy milyen kapcsolat lehetett Pecina és Erős között. A lap felidézi, hogy 2007 nyarán – tehát a Garuda-üzlet előtti hónapokban – zajlott le az az üzleti offenzíva, amelyben az osztrák olajtársaság, az OMV megpróbálta átvenni az irányítást a Mol felett. Ennek a történetnek különböző oldalakon szereplője volt Erős és Pecina is.
Heinrich Pecina úgy volt része a történetnek, hogy az offenzíva idején átvett az orosz-magyar milliárdos Megdet Rahimkulov-tól 5,6 millió MOL-részvényt. 2007. június 25-én az osztrák üzletember bejelentette a Mol-nál, hogy cége, a Vienna Capital Partners ezzel együtt összesen a Mol-részvények 6,186 százalékát birtokolja, és még aznap továbbadta a részvényeket az OMV-nek. A Mol összesített tőzsdei értéke körülbelül 12,7 milliárd euró volt, Pecina részesedése így nagyjából 785 millió eurót ért, de az OMV számára még többet ért, írja a Falter. Egy névtelenséget kérő forrás szerint az OMV jelentősen többet fizetett Pecinának a tőzsdei árfolyamnál.
A Falter szerint Pecina ezzel nagyon jól keresett, az OMV azonban rosszul járt, mert végül a magyar kormány beavatkozott, és az osztrákoknak nem sikerült megszerezniük az iránytást a magyar olajccég felett. Ebben a visszavágásban tevékeny szerepet játszott az akkoriban Erős János által vezetett Magyar Fejlesztési Bank (MFB) – emlékeztet az osztrák lap, felidézve, hogy az MFB 2007. július 2-án felvásárolt egy csomó Mol-részvényt, amivel a magyar olajcég stabilizálta tulajdonosi struktúráját és a saját részvények jelentős részét kivonta a kereskedésből.
A Falter megkérdezte Pecinától, hogy esetleg kapott-e bármi információt Erőstől az MFB készülő akciójáról (ami felvetné a tiltott bennfentes kereskedés gyanúját), az üzletember azonban azt válaszolta, hogy „a kérdés abszurd és teljesen megalapozatlan”. Erős egyik munkatársa szintén azt közölte a Direkt36-tal, hogy semmi ilyesmi nem történt.
Erős ezen a munkatársán keresztül írásban reagált a történet több más részletére is. A Garuda nevű panamai cégről azt közölte, hogy befektetésszervezés és menedzsment-tanácsadás volt a feladata, és azért vette meg a Wintercastle nevű céget Pecina alapítványától, mert egy „tervezett befektetéshez szükséges projektcég” lett volna. Erős azt írta, hogy a Garudát egy hosszúlejáratú hitelből működtette, és így ez volt a forrása annak a hitelnek is, amelyet a cég adott Pecina érdekeltségének. A projekt végül meghiúsult, és ezért fizette vissza a pénzt Pecina néhány hónappal később.
Erős nem részletezte sem azt, hogy mi lett volna a projekt, sem azt, hogy mi volt a hosszúlejáratú hitel forrása.
Bővebben írt arról, hogy milyen viszonyban van Pecinával. Mint írta, közel három étvizedes „sporttársi” kapcsolatuk van, mivel mindketten szeretnek vadászni. Erős hozzátette azonban, hogy más jelentős banki, befektetési és üzleti szereplőkkel is van hasonló kapcsolata. Állítása szerint az MFB vezetése idején nem változott a viszonya ezzel a vadászbaráti körrel, nem került hozzájuk közelebb és nem is távolodott el tőlük. Hozzátette, hogy az MFB vezérigazgatói tárgyalójában nem lőtt „magasan repülő fácánokat”, és a gemenci erdőben sem tartott vezérigazgató értekezleteket.
Erős 2010-ben, a Fidesz választási győzelme után ajánlotta fel lemondását. Erről szóló sajtótájékoztatóján közölte, az állami bank vezetése a mindenkori kormányhoz fűződő bizalmi állás. Azóta a háttérbe húzódott, és nem visel tisztséget semmilyen magyarországi cégben, és nincs információ arról sem, hogy külföldön végezne menedzseri munkát.
Pecinának régebben érdekeltségei voltak két nagy magyar vegyipari cégben, a TVK-ban és a Borsodchemben, jelenleg pedig a médiában és a bankszektorban van jelen. | https://444.hu/2016/04/05/egy-korabbi-magyar-allami-bankar-es-egy-mediabefekteto-offshore-uzlete-is-kiderul-a-panamai-papirokbol | https://web.archive.org/web/20230604134647/https://444.hu/2016/04/05/egy-korabbi-magyar-allami-bankar-es-egy-mediabefekteto-offshore-uzlete-is-kiderul-a-panamai-papirokbol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-korabbi-magyar-allami-bankar-es-egy-mediabefekteto-offshore-uzlete-is-kiderul-a-panamai-papirokbol | 444 | hungarian-news | 2016-04-05 20:50:00 | [
"Erős János",
"Heinrich Pecina"
] | [
"Garuda Group",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)"
] | [] | [
"offshore",
"bankok - pénzintézetek"
] | [] |
50,816 | Luxusterepjárót bérel 27 millióért az állami bank | Több mint 27 millió forintért bérel két és fél évre egy Audi Q7-es luxusterepjárót felsővezetői számára az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank. Ennyi pénzből akár meg is vehetnék az autót, a pénzintézet szerint azonban a bérlés számukra kedvezőbb, a terepjáróra pedig azért van szükségük, mert időnként nehezen megközelíthető beruházási helyszíneket kell felkeresniük. | Több mint 27 millió forintért bérel két és fél évre egy Audi Q7-es luxusterepjárót felsővezetői számára az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank. Ennyi pénzből akár meg is vehetnék az autót, a pénzintézet szerint azonban a bérlés számukra kedvezőbb, a terepjáróra pedig azért van szükségük, mert időnként nehezen megközelíthető beruházási helyszíneket kell felkeresniük.
"Olyan járművet keres, amely munkába menet éppoly kényelmes, mint a hegyek között? Egy autót, amely az ön eleganciáját, egyéniségét és ízlését tükrözi?" - ezzel a szöveggel próbál kedvet csinálni az Audi hivatalos honlapja a német gyártó egyik legdrágább, csúcskategóriás modelljéhez, a Q7-eshez. A luxuskocsik és a terepjárók tulajdonságait ötvöző, 2006 óta kapható autó egyfajta státusszimbólummá nőtte ki magát Magyarországon, és 2007 óta a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) is büszkélkedhet eggyel - derül ki a Közbeszerzési Értesítő szombati számából, amelyben a jármű lízingeléséről szerepelnek részletek.
Az állami tulajdonú pénzintézet bő két évvel ezelőtt írt ki közbeszerzési eljárást az autóbérlésre, és már a felhívásban külön szerepelt, hogy "egy darab AUDI Q7 típusú vagy azzal egyenértékű" autót akarnak beszerezni. Végül egy 4,2 literes, nyolchengeres, turbódízel modell mellett döntöttek, amely még a Q7-családon belül is a drágábbak közé tartozik. Az Audi honlapja szerint ennél csak a 12 hengeres dízel verzió kerül többe, igaz, ezek az adatok már az új, 2009 elején bemutatott, némileg felfrissített modellekre vonatkoznak.
Biztonság és presztízs
Az MFB az [origo] kérdésére közölte, hogy az autót a cég felsővezetői használhatják, akiknek azért van szükségük a luxusterepjáróra, mert "sok a zöldmezős beruházás, amelyeket nehéz terepen lehet megközelíteni". Hozzátették, hogy emellett a "személyi biztonság érdekében" használják a Q7-est a pénzintézet vezetői, illetve a bankba érkező külföldi vendégek. Kérdésünkre közölték, hogy a kiválasztásnál is a biztonság, illetve a tartósság volt a szempont, és csak harmadsorban játszott közre a "presztízs, amit egy állami fejlesztési banknak itthon és külföldön egyaránt tartania illik".
Az MFB vezérigazgatói, Erős János és Czirják Sándor - időnként nehéz terepre mennek
Az MFB úgynevezett operatív lízing keretében bérli az autót 30 hónapra, amelyet követően a bérbeadó visszakapja a járművet. A 2007-ben megkötött szerződésben az szerepel, hogy a bank ezért bruttó 27,7 millió forintot fizet, az Audi-honlap szerint azonban ennél jóval kevesebbért, 23,3 millió forintért meg is lehet vásárolni azt a modellt, amelyet az MFB bérel. A bank szerint azonban számukra a bérlés jobban megérte, mert azt költségként elszámolhatták, míg ha megvásárolják, akkor az beruházásnak számított volna.
Azzal azonban semmiképp sem járt jól a bank, hogy svájcifrank-alapú lízinget kötött, és így az utóbbi egy év árfolyamváltozásai - hasonlóan a lakosság egy jelentős részéhez - hátrányosan érintették. A bérleti díj megemelkedett, így - ismerte el némi önkritikával az MFB - "az eredeti megfontolás és döntés más aspektusban jelenik meg".
Állami kötődések
A bank hangsúlyozza ugyanakkor, hogy nyereséges - a mérlegkimutatás szerint 2008-ban 5,7 milliárd forint profitot termelt -, és állami tulajdonban van ugyan, de nem az adófizetők pénzét költi. Elsődleges tevékenysége az, hogy kedvezményes hitelt nyújt különböző fejlesztésekhez, és a jogszabályok szerint csak megtérülő ügyleteket finanszírozhat, tehát elvileg nem mehet bele olyan kockázatos befektetésekbe, amelyeket aztán az államnak kellene megtérítenie.
Az MFB állami kötődése azonban ettől függetlenül nyilvánvaló, a 2008-as költségvetési törvény például 400 milliárd forintos készfizető kezességet tartalmazott a bank számára - derül ki a pénzintézet tavalyi évéről szóló könyvvizsgáló jelentésből. A cég vezérigazgatóját pedig a "tulajdonosi jogok gyakorlója", vagyis a gazdasági miniszter nevezi ki. Az MFB-nek 2002 óta két vezérigazgatója is van, Czirják Sándor és Erős János. Utóbbi akkor került a bank élére, amikor Medgyessy Péter lett a miniszterelnök, akivel jó viszonyban vannak. Czirják és Erős a szerződés értelmében év végéig használhatja a Q7-est, utána meg kell elégedniük a másféle Audi-modellekből, Volkswagenekből és Skodákból álló autóparkkal. | https://www.origo.hu/itthon/2009/06/audi-q7es-terepjarot-berel-a-magyar-fejlesztesi-bank | https://web.archive.org/web/20201031223309/https://www.origo.hu/itthon/20090616-audi-q7es-terepjarot-berel-a-magyar-fejlesztesi-bank.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/luxusterepjarot-berel-27-millioert-az-allami-bank | Origo | hungarian-news | 2009-06-12 20:52:00 | [
"Czirják Sándor",
"Erős János"
] | [
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)"
] | [] | [
"juttatás",
"bankok - pénzintézetek"
] | [] |
50,817 | Erős Jánoshoz, a szoci kormányok alatt bűvészkedő exbankárhoz köthető céggel szerződött a XI. kerület | Tízmilliós szerződést kötött a száz százalékban önkormányzati tulajdonú cégek gazdálkodásának átvilágítására a XI. kerületi önkormányzat. A meghívásos pályázaton a nyertes vállalkozás kiválasztásáról és megbízásáról Újbuda DK-s polgármestere, László Imre saját hatáskörben dönthetett. Az ő választása pedig a Stark Capital Zrt.-re esett. | Tízmilliós szerződést kötött a száz százalékban önkormányzati tulajdonú cégek gazdálkodásának átvilágítására a XI. kerületi önkormányzat. A meghívásos pályázaton a nyertes vállalkozás kiválasztásáról és megbízásáról Újbuda DK-s polgármestere, László Imre saját hatáskörben dönthetett. Az ő választása pedig
a Stark Capital Zrt.-re esett.
Erről tanúskodik az a birtokunkba került vállalkozói szerződés, amelyet 2020. május 29-én szignózott a polgármester és a nyertes cég vezetője, Bató Csaba. Batón, és a céget a cégnyilvántartás szerint tulajdonló Erős Dánielen keresztül a Stark Capital a volt MFB-vezér Erős Jánoshoz köthető, akiről 2016-ban írta meg a Direkt36, hogy offshore cége üzletei miatt 2014-15-ben
pénzmosás gyanújával nyomoztak az osztrák hatóságok.*
Erős János a Panamában bejegyzett Garuda Group nevű cégével 2007 és 2009 között keveredett olyan osztrák bizniszekbe, amelyek fölkeltették a hatóságok gyanúját. A Garuda ausztriai partnere pedig nem más volt, mint a csodálatos Heinrich Pecina, az ember, aki megvette Orbán Viktornak a magyar sajtót, és aki bezáratta a Népszabadságot. A gyanús üzlet a Panama-iratok kiszivárogtatása révén került az osztrák hatóságok látókörébe: az akkoriban – még MSZP-kormányok alatt – az állami Magyar Fejlesztési Bankot vezető Erős János cége látszólag indokolatlanul adott 5,4 millió eurónyi hitelt Pecina egyik cégének, VCC Financial Information Services GmbH-nak, néhány hónappal később viszont mindenestül vissza is fizette a hitelt az adós.
Az ügyet feltáró osztrák Falter hetilap információi szerint a bécsi ügyészség nyomozott a Garuda-ügylet után, de ez az eljárás 2015 áprilisában egy év után eredménytelenül zárult. „Pénzmosás tekintetében büntetőjogilag releváns magatartás nem bizonyítható” – idézte 2016 tavaszán a lap a hatósági indoklást.
Erős János 2010-ben a Fidesz választási győzelme után mondott le a Magyar Fejlesztési Bank vezetéséről, mondván, az állami bank irányítása a mindenkori kormányhoz fűződő bizalmi állás. Azóta háttérbe húzódott, de 2018-ban az Index írta meg róla, hogy irodája az MFB Nádor utcai épületével szemben van, és ide van bejegyezve fia, Erős Dániel cége, a Stark Capital Zrt. is. A cégvezető és Erős János között szintén egyértelmű a kapcsolat: Bató Csaba ugyanis az Erős irányítása alatt álló MFB befektetési cégének, az MFB Invest Zrt.-nek volt a vezérigazgatója. (Korábban tévesen az MFB volt vezérigazgató-helyetteseként hivatkoztunk Bató Csabára.)
Erős és a Stark Capital kapcsolatának legfrissebb bizonyítéka, hogy a budai Rác fürdőhöz tartozó szállodát és az Orom utcát alagúton összekötő siklóprojekthez a 2018-as Index-cikk szerint Bató és Erős adnak tanácsokat, miközben a beruházásért felelős projektcég egyik tulajdonosa a Stark Capital Zrt.
Mikor kiderült, hogy a László Imre vezette újbudai önkormányzat meghívta az önkormányzati cégek átvilágításáról szóló pályázatra a Stark Capitalt, a Momentum kerületi képviselői kezdtek tiltakozásba a lépés ellen.
„Átláthatatlan üzleteket bonyolító offshore cégeket tulajdonolt üzletember érdekeltségének felkérése egy ilyen átvilágításra nagyon rossz fényt vet a kerületi önkormányzatra. Nem szeretnénk, még csak közvetetten sem, együttműködni Erős Jánossal” - kommentálta a szerződéskötés hírét a 444-nek Bedő Dávid, újbudai momentumos önkormányzati képviselő. Hozzátette, a László Imre kabinetje egyelőre nem reagált érdemben a szerződéskötés ellen szót emelő képviselők tiltakozására.
Hogy ismeri-e a Stark Capital hátterét és Erős János offshore ügyeit, és ezzel együtt rendben találja-e a cég megbízását az átvilágítással, mi is megkérdeztük László Imrét. Amint válaszokat kapunk a polgármester kabinetjétől, cikkünket frissítjük.
A XI. kerületi önkormányzatnak valahogy nincs érzéke a botránymentes átvilágításokhoz: 2019 év végén annak a Czeglédy Csabának az ügyvédi irodáját bízta meg a kerület – a szintén DK-s vezetésű VII. kerülettel egyetemben – az önkormányzat szerződéseinek átvilágításával és jogi képviselettel sajtóperes ügyekben, akit korábban költségvetési csalás bűntette miatt jogerősen három év két hónap börtönbüntetésre ítélt a bíróság. | https://444.hu/2020/08/05/eros-janoshoz-a-szoci-kormanyok-alatt-buveszkedo-exbankarhoz-kotheto-ceggel-szerzodott-a-xi-kerulet | https://web.archive.org/web/20230905144531/https://444.hu/2020/08/05/eros-janoshoz-a-szoci-kormanyok-alatt-buveszkedo-exbankarhoz-kotheto-ceggel-szerzodott-a-xi-kerulet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eros-janoshoz-a-szoci-kormanyok-alatt-buveszkedo-exbankarhoz-kotheto-ceggel-szerzodott-a-xi-kerulet | 444 | hungarian-news | 2020-08-05 00:00:00 | [
"Bató Csaba",
"Erős János",
"László Imre"
] | [
"Budapest Főváros XI. Kerület Önkormányzata (Újbuda)",
"Stark Capital Zrt."
] | [] | [
"offshore",
"pénzmosás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
50,818 | Itt a Simonka-per őszi menetrendje – hosszú börtön és teljes vagyonelkobzás fenyegeti a politikust | Októberben kilenc tárgyalási nappal nyit majd a Fővárosi Törvényszéken az a büntetőper, amelyben Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt és 32 társát bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolják – tudta meg a Narancs.hu. Minden héten három tárgyalási napot tervez a bíróság. | Hatalmas médiaérdeklődéstől kísérve az idén januárban előkészítő ülésekkel kezdődött meg a Simonka György kormánypárti parlamenti képviselő nevével fémjelzett monstre büntetőper tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A politikust és társait bűnszövetkezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással, sikkasztással és okirat-hamisítással vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vádirat szerint a termelési és értékesítési szövetkezetekkel összefüggő kárérték eléri az 1,4 milliárd forintot.
Amikor januárban Simonka leült a vádlottak padjára, akkor sokak értesülésére rácáfolt a vádhatóság, hiszen voltak olyan vélekedések, amelyek szerint a Fidesz politikusa és Dél-Békés ura végül majd elkerüli a bíróság tárgyalást. Mások szerint viszont a kormánypárt vele is azt akarja bizonyítani, mintha pártatlanul működne Magyarországon az igazságszolgáltatás, ami a jogállamiság egyik legfontosabb ismérve. A Narancs.hu jegyzetírójának erről kicsit árnyaltabb a véleménye.
Volt egy bizarr jelenet
A közel 150 oldalas vádirat ismertetése, valamint a több mint harminc vádlott nyilatkozata három napig tartott a januárban a Fővárosi Törvényszéken az előkészítő ülés. A vádirat nyolc és fél év fegyházbüntetésre, valamint 750 millió forintos vagyonelkobzásra tett javaslatot a bíróságnak arra az esetre, ha Simonka elismeri a vádiratban foglaltakat és lemond a védekezés lehetőségéről. Mindezt a fideszes politikus nem tette meg, így elvileg a büntetési tételek emelkedhetnek. Hacsak nem sikerült azt bizonyítani a parlamenti képviselőnek és ügyvédeinek, Bánáti Jánosnak és Erdei Zoltánnak, hogy a vádiratban foglaltak eltúlzottak és légből kapottak, vagy egyszerűen semmisek.
Simonka a januári előkészítő ülésen
Simonka alapállása világos. Ő semmilyen bűncselekményt nem követett el, s egy minden elemében koncepciós eljárás folyik ellene. Az pedig minimum halottgyalázás a részéről, hogy kivégzett mártír miniszterelnökhöz, Nagy Imréhez hasonlítja magát, aki éppen azon a vádlottak padján ül, ahol most ő. Volt egy jogilag bizarr jelenete a januári előkészítő ülésnek. Ügyvédeivel való rövid megbeszélése után Simonka arra tett javaslatot a bíróságnak, hogy zárják ki a tárgyalás további követéséből Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt és lapunk munkatársát, e cikk szerzőjét, mert a továbbiakban őket majd tanúként javasolja meghallgatni a védelem. A tanácsvezető bíró arra emlékeztette Simonkát, de ami fontosabb, a jogi képviselőit is, hogy ennek a javaslattételnek nincs helye az előkészítő ülés során.
Hetente három tárgyalási nap
A januárban a Fővárosi Törvényszéken lezajlott előkészítő ülésen bejelentették, hogy a tárgyalást tavasszal folytatják. A koronavírus-járvány azonban közbeszólt és a májusra kitűzött tárgyalási napokat bizonytalan időre elhalasztották. Azóta a Narancs.hu többször érdeklődött a bíróságnál, hogy mikor várható a büntetőper folytatása. A törvényszék sajtóosztálya most újabb megkeresésünkre válaszolva megírta, tárgyalássorozat október közepén indul, s egyelőre, október végével bezárólag, kilenc tárgyalási napot tűztek ki.
Az érdemi tárgyalás a vádlottak, így Simonka György és korábbi üzlettársa, Kékessy Mihály, valamint felesége és unokahúga meghallgatásával október 13-án kezdődik, s még ezen a héten másik két napon tárgyalja a bíróság az ügyet. Majd a következő hét hétfőjére, keddjére és szerdájára ugyancsak tárgyalást tűzték ki, s ugyanígy az azt követő hétre is. A tárgyalás helyszíne minden esetben a Fővárosi Törvényszék Fő utcai épülete, kezdete 9 óra. A bíróság sajtóosztálya még arra hívta fel a figyelmet, hogy a járványügyi helyzettől függően ugyan, de előreláthatólan minden határnapra kötelező lesz előregisztrálniuk az érdeklődőknek, így a sajtó munkatársainak is.
Simonka meghallgatása több mint izgalmas lehet
Várhatóan már az első tárgyalási napokon sor kerül az ügy főszereplőjének, Simonka György harmadrendű vádlott meghallgatására. A minden bizonnyal több órás meghallgatás a vádirat ismeretében sok érdekes részt tartogathat. Így azt, hogy a vádirat szerint hogyan és milyen logika mentén szerveződött meg a termelési és értékesítési szövetkezetek támogatásának lenyúlására alakult csapat, és ki volt annak a valódi irányítója? Miért volt arra szükség, hogy a rendőrség és a nemzetbiztonsági szervek számára nem lehallgatható csatornákon kommunikáljanak egymással az ügy irányítói? Ha minden rendben volt és nem történt bűncselekmény, miért akarták lefizetni a NAV nyomozóit?
Sok vádlott és sok érdeklődő a bíróságon
De előállhat egy olyan vallomással is Simonka, amely megdönti a vádiratban foglalt súlyos bűncselekmények megtörténtét. Ennek esélyét azonban csökkenti, hogy a vádlottak közül többen már vádalkut kötöttek az ügyészséggel. Ezzel aligha ártatlanságukat bizonyították, viszont fontos részleteket árulhatnak el a történtekről. Az ügy arról is szól, hogy a rendszerváltás óta eltelt 30 évben olyan súlyos bűncselekményekkel nem vádoltak politikust, mint Simonkát. Ugyanakkor a vádirat 138. oldalán szerepel, hogy ettől az ügytől már korábban elkülönítették azokat, amelyek Dél-Békésben az európai uniós forrás megcsapolásának gyanúját vetették fel. Ott a kárérték akár jócskán meghaladhatja az ebben a perben szereplő 1,4 milliárdos összeget.
Így a büntetőper mostani szereplői közül többekre, valószínűleg Simonkára is egy újabb monstre büntetőper várhat. Ettől nem teljesen függetlenül a Fidesz 2022-re már új országgyűlési képviselőjelölt keresésébe fogott Dél-Békésben. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/itt-a-simonka-per-oszi-menetrendje-hosszu-borton-es-teljes-vagyonelkobzas-fenyegeti-a-politikust-131877 | https://web.archive.org/web/20211104051134/https://m.magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/itt-a-simonka-per-oszi-menetrendje-hosszu-borton-es-teljes-vagyonelkobzas-fenyegeti-a-politikust-131877 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/itt-a-simonka-per-oszi-menetrendje-n-hosszu-borton-es-teljes-vagyonelkobzas-fenyegeti-a-politikust | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-07-29 05:56:00 | [
"Simonka György"
] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"sikkasztás",
"magánokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés",
"támogatás",
"EU",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
50,819 | Rokoni szálak és összefonódások a Magyar Falu Program 30 millió forintos projektjében a végeken | Közösségi teret alakítanának ki a nagykocsmaként ismert, a település központi részén lévő épületből. Erre ad be pályázatot – 30 millió forintos támogatást remélve – Kötegyán a Magyar Falu Program keretében – nyilatkozta Hajdu-Szűcs Mária Kornélia polgármester. Arról azonban a településvezető nem beszélt, hogy néhány aggály felmerül projekttel szemben. | Minderről néhány héttel ezelőtt nyilatkozott Hajdu-Szűcs Mária Kornélia (Fidesz-KDNP) kötegyáni polgármester viharsarki napilapban, s annak online felületén. Ehhez hozzátette, hogy az épület nincs az önkormányzat tulajdonában, ezért azt meg is kellene vásárolni, de a támogatás, azaz a Magyar Falu Program forrásai erre lehetőséget ad.
„Ezzel a beruházással is az lenne a cél, hogy a fiatalokat helyben tartsuk. Egy olyan helyet lehetne kialakítani, ami rendezvényeknek, találkozóknak adhatna otthont, ahol remek társaságok jöhetnének össze” – mondta a román határ melletti alig másfélezer lelket számláló község első embere.
Ezt követően felsorolta, hogy sikeres pályázat esetén rendbe tennék a konyhát, a termet és az egykor pultként szolgáló részt is. A településvezető kiemelte, az ingatlan nagy udvarral rendelkezik, ahol parkolóhelyeket is ki lehetne alakítani.
A viták középpontjában: a nagykocsma
Fotó: kotegyan.hu
Ami a tudósításból kimaradt
Hajdu-Szűcs Mária Kornélia nyilatkozatából, így a tudósításból azonban kimaradt, hogy a kötegyáni „nagykocsma” épületének tulajdonosa Hajdu János, aki nem csupán a polgármester asszony közeli rokona, hanem egyben a község képviselő-testületének tagja. S persze arról sem beszélt Hajdu-Szűcs Mária Kornélia, hogy nagybátyja, Hajdu János már hosszú évek óta nem működteti a vendéglátó-ipari épületet és az egykor benne lévő egységet, mert nem éri meg. Ahogy arról sem, hogy hosszú évek óta zárva van. Régóta próbálja eladni, ez huzamos ideje piaci alapon nem sikerült.
Most egy pályázat kapcsán közpénzből vásárolhatja meg az önkormányzat az üres és pusztuló ingatlant, ezzel pedig aligha jár majd rosszul a képviselő és rokon, Hajdu. A kötegyáni polgármester nyilatkozata szerint a „nagykocsma” épületéből közösségi teret akar kialakítani 30 milliós pályázati pénzből.
Helyben többen nem értik ennek a beruházás az indokoltságát, ugyanis a nemrégiben pályázati pénzből teljesen felújították önkormányzati tulajdonú Ungvári Mihály Művelődési Központot, ami megfelelő helyszín fiataloknak közösségi rendezvények szervezésére is, valamint a Kötegyáni Baráti Kör Egyesületnek is van egy tágas közösségi háza. Ezek a meglévő kulturális intézmények jelenleg sincsenek kihasználva. A sok hátránnyal küzdő, a román határ melletti Békés megyei községet a fiatalok aligha a közösségi helyszín(ek) állítólagos hiánya miatt hagyják és hagyták már el, mert nincs munkahely, nincs megélhetés.
Nincs alternatívája az épületnek?
Felmerült aggályok miatt írásban kereste meg a Narancs.hu Hajdu-Szűcs Mária Kornélia polgármestert. Aki csaknem két hét után válaszolt kérdéseinkre (minősítve a témaválasztást és lapunk munkatársának munkáját – a szerk.). Emellett azt kérte, hogy nyilatkozatát teljes terjedelemben közöljük a cikkben. Mivel nem jegyzőkönyvet, hanem cikket írunk, s mondandójának hossza szétfeszítené ennek az írásnak a kereteit, ezért mindettől eltekintünk. De a hallgatassék meg minden érdekelt fél elvét szem előtt tartva, ennek lényegét – fentiek mellett – közreadjuk.
A polgármester meglátása szerint „a település történetében a 2020-as év pozitív változásokat eredményezett. Egyre több család dönt a helyben maradás mellett, illetve egyre több család tér vissza településünkre. Haza húzza őket a szívük.” Ehhez hozzátette, hogy az Ungvári Mihály Művelődési Ház és Könyvtár egy olyan közösségi tér, amely nem tud bizonyos igényeknek megfelelni. Családi rendezvényekre a színpad előtti teret használják. Nincs konyhája. Csak egy pici teakonyha, ahol még főzési lehetőség sincs. Már maga a családi rendezvények megtartásának helyszíne is problémát okoz településünkön.
Majd arra emlékeztetett, hogy a régi „nagykocsma” épülete egy kultikus hely. Itt vendéglátó egységet nem akarnak üzemeltetni, viszont minden infrastrukturális adottsággal rendelkezik, amely előnyt jelent. Rengeteg anyagi forrást meg lehet spórolni a már kialakított helységeknek köszönhetően. Összegzése szerint: ennek „az épületnek nincs alternatívája.”
Emellett azt írta a Narancs.hu-nak írt válaszlevelében, hogy az épület vételára nem a Hajdu János által megállapított összeg, mely korábban az interneten ingatlanhirdetésben szerepelt. „Annál jóval alacsonyabb összeg tekintettel arra, hogy hivatalos értékbecslőt kértünk. Tehát így ebben hol is van a nyerészkedés?” – kérdezett vissza Hajdu-Szűcs Mária Kornélia. Azt viszont elismerte, hogy a nagykocsmát korábban eladni kívánt Hajdu János szoros rokoni kapcsolatban áll vele.
Amin a polgármester átsiklott
A Narancs.hu részéről mindehhez hozzátesszük: „nyerészkedésről” nem írtunk. Arról viszont igen, hogy két hasonló intézmény van Kötegyánban, ami legalábbis elgondolkodtatásra késztet többeket a formálódó 30 millió forintos beruházás kapcsán. A polgármester levelében azonban említést sem tesz, hogy a nemrégiben felújított művelődési ház mellett helyben még rendelkezésre áll a Kötegyáni Baráti Kör Egyesület tágas közösségi háza is. De arról sem, hogy a helyi, önkormányzati óvodában jól felszerelt, modern konyha van, állandó személyzettel, amely rendezvények kiszolgálására is képes.
Másrészt átsiklik a tény felett, hogy rokonának közel tíz éve nem sikerült értékesíteni a szóban forgó ingatlant piaci alapon, most azonban egy közpénzből megvalósuló projekt keretében mégis lehetőség kínálkozik erre.
Kötegyán első embere egyetlen számmal vagy adattal nem támasztja alá azt az állítását, hogy ebben az évben a községben egyre többen döntene a helyben maradás vagy a visszaköltözés mellett. Mindennek értékelésére az évből eltelt alig hat hónap meglehetősen rövid időnek tűnik. Ugyanakkor tény, hogy egy gyorsan fogyó és vészesen elöregedő településről van szó, ahonnan már évtizedek óta nem csak a fiatalabb, de a középgeneráció meghatározó része is távozott. Helyben nincs valódi munkahely, csak közmunka.
Egy 2015-ös adat szerint mintegy 1400 élnek a településen. De közülük sokaknak, bár itt van a bejelentett lakhelyük, de életvitelszerűen már nem itt élnek. Emellett több román állampolgár vett Kötegyánban olcsón ingatlant, ugyanis a magyar egészségügyi szolgáltatások igénybe vételéhez és itteni vállalkozásaik működtetéséhez szükséges a magyar lakcím. Ők sem itt élnek.
A helyi általános iskolába nagyon kevesen járnak, a létszámot a szomszédos Sarkadról áthozott gyerekekkel növelik. A helyi iskola a létszámgondok miatt már az önállóságát is elvesztette.
Hajdu János és Kovács József, a térség parlamenti képviselője
Fotó: Kovács József/Facebook.com
„Ebből az aspektusból még nem gondoltam át”
A Narancs.hu megkereste az ügy másik érintettjét, Hajdu Jánost, aki agrárvállalkozóként él a Békés megyei kisközségben. Azt kérdeztük tőle, hogy megvalósíthatósági, jogi és etikai szempontból lát-e kivetni valót a formálódó projekttel kapcsolatban? Hajdu válaszában elmondta, a Magyar Falu Program kiírására még nem kaptak pozitív választ. Ehhez hozzátette, hogy az általunk mondott aspektusból még nem gondolta át a dolgot, de majd megteszi.
Ezek szerint Hajdu megfeledkezett arról, hogy a települést vezető polgármester nagybátyja, s arról is, hogy jelenleg is a képviselő-testület tagja. Hajdu 1990 óta (!) képviselő Kötegyánban, az előző önkormányzati ciklusban alpolgármester volt. De elfelejtkezett arról is, hogy hosszú évek óta nem működteti, és huzamos ideje árulja azt a nagykocsmát, amelyet a rokon polgármester és a képviselő-testület, amelynek ő is tagja, most éppen új közösségi háznak álmodott meg.
(Címlapfotónkon a 2019-es önkormányzati választáson győztes kötegyáni csapat. Középen Nemes János leköszönt polgármesterrel és rózsaszín pólóban, kezében borosüveggel, Hajdu-Szűcs Márai Kornélia polgármester. A felvétel forrása: Kovács József/Facebook.com.) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/rokoni-szalak-es-osszefonodasok-a-magyar-falu-program-30-millio-forintos-projektjeben-a-vegeken-131941 | https://web.archive.org/web/20211111024932/https://m.magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/rokoni-szalak-es-osszefonodasok-a-magyar-falu-program-30-millio-forintos-projektjeben-a-vegeken-131941 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rokoni-szalak-es-osszefonodasok-a-magyar-falu-program-30-millio-forintos-projektjeben-a-vegeken | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-07-30 06:08:00 | [
"Hajdú János",
"Hajdu-Szűcs Mária Kornélia"
] | [] | [
"Békés megye",
"Kötegyán"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"átláthatóság"
] | [] |
50,820 | Évi 6,6 millióért kér tanácsot zenekari pajtásától Demeter Szilárd | 6,6 millió forintot fizet a Petőfi Irodalmi Múzeum a Doutdes Bt.-nek stratégiai „tanácsadó tevékenységért” 2020-ban - derül ki az intézmény honlapján közzétett idei szerződéslistából. | 6,6 millió forintot fizet a Petőfi Irodalmi Múzeum a Doutdes Bt.-nek stratégiai „tanácsadó tevékenységért” 2020-ban - derül ki az intézmény honlapján közzétett idei szerződéslistából.
A szerződéslistán alapvetően szokásos tételek szerepelnek: például, mint minden más költségvetési szerv, a PIM is a 4iG-től kell megrendelje az informatikai eszközeit, és a Balásy Gyula féle Lounge-csoporttól a kommunikációs szolgáltatásokat, de a kisebb értékű szerződéseknél azért akad némi mozgástér.
Így juthatott megbízáshoz a Doutdes Bt. is, ahol a PIM-et vezető Demeter barátja, a gitáros eszmetörténész Megadja Gábor a 2016-os cégalapítás óta beltag. Bár a tételsorban nem számít magas összegnek, a 6,6 millió forint jelentősnek mondható egy olyan vállalat életében, amely 2018-ban összesen 3 millió forint bevételt könyvelhetett el.
Május elején az Index épp csak megemlítette, hogy a PIM Hajónapló című műsorát Demeter zenekari társa, a szintén a Loyal együttesben pengető Megadja Gábor igazgatja.
Az érintettek válaszul váratlan, öt bekezdéses Origo-interjúban magyarázták el, hogy könnyűzenei karrierjüket csak „haladárok” mossák össze közéleti tevékenységükkel, és nem Orbán-poszter alatt, haptákba vágva éneklik a dalaikat, hanem van életük a politikán kívül is. A beszélgetés annyira jó hangulatúra sikeredett, hogy az Origo vezető elemzést is közölt a századvéges rockerek új lemezéről, amin „úgy játsszák a riffeket, ahogy azt csak a rock félistenei tudják.”
Demeter elmondása szerint a Loyal összeférhetetlenség miatt nem pályázhat sem a PIM, sem az NKA könnyűzenei pályázatain, így a zenekar inkább vesztese a két gitáros közéleti szerepvállalásának, semmint győztese. Az összeférhetetlenség a gitárosok közti tanácsadást nem érinti.
A magyarázkodás azért hatott furán, mert Demeter a politikai nyerészkedők egy jelentős részével ellentétben legalább nyíltan és egyenesen vállalja orbánizmusát, és az azzal járó kultúrharcot; nem hazudja el a közélet megosztottságát sem, és ez a szempont nyilván érvényesül a pénzosztás során is. Ő tényleg az orbánizmus lehető legmagasabb szintű minőségét képviseli: még a politikai munkát is azért élvezi, mert Orbán Viktor arra kérte, hogy élvezze.
Megadja Gábor évekkel ezelőtt még a Fidesztől egy lépéssel távolabb álló, magát független jobboldali közösségként hirdető jobbklikkes-mandineres kör emblematikus tagja volt, de mióta saját utánpótlását is bedarálta a Fidesz, a jobboldali média kormánypárti megmondóembereként tűnt fel, és a Századvég elemzőjeként is tevékeny.
2019 év elejéig az Echo TV egyik arca volt, de miután egy adáson keresztül „jákobpéterezte” a Jobbik elnökét, Jakab Pétert, levették a műsorról. A Hajónapló című műsorból aztán azért kellett távoznia pajtásaival együtt, mert egyik megmondótársa a magyarországi németek elhurcolásának emléknapján németek kiirtásával viccelődött. Megadja mindkét eset után bocsánatot kért, és az utóbbit követően így tett Demeter is.
Update: "Megadja Gábor barátom gyakorlatilag a főigazgatói (..) pályafutásom kezdetétől tanácsokat ad nekem," reagált Demeter Szilárd a Facebook-oldalán. Azért választotta többek közt, mert
"az egyik legokosabb ember, akit megismertem, széleskörű műveltséggel, olvasott és olvas a mai napig,
"nem foglya egyetlen elitkulturális érdekkörnek sem, tud kívülről nézni,
illetve "lát a pályán.."
"Ezért fizetést kap, naná, a jó munkát megfizetik," tette hozzá. | https://444.hu/2020/08/06/evi-66-millioert-ker-tanacsot-zenekari-pajtasatol-demeter-szilard | https://web.archive.org/web/20210827222343/https://444.hu/2020/08/06/evi-66-millioert-ker-tanacsot-zenekari-pajtasatol-demeter-szilard | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/evi-66-millioert-ker-tanacsot-zenekari-pajtasatol-demeter-szilard | 444 | hungarian-news | 2020-08-06 00:00:00 | [
"Demeter Szilárd",
"Megadja Gábor"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Doutdes Bt.",
"Lounge Design Kft.",
"Petőfi Irodalmi Múzeum"
] | [] | [
"tanácsadás",
"kultúra - művészet",
"klientúra"
] | [] |
50,821 | 51 milliós rekordosztalékot vett ki cégéből a Fidesz frakcióvezetője és családja | Rekordösszegű pénzt vett ki Kocsis Máté és családja az általuk vezetett cégből tavaly - derül ki a Hobby Key Kft. 2019. évi beszámolójából. Mindez azért is jöhetett létre, mert a korábbiaknál jövedelmezőbb gazdálkodást folytatott az üzleti évben a társaság. | Rekordösszegű pénzt vett ki Kocsis Máté és családja az általuk vezetett cégből tavaly - derül ki a Hobby Key Kft. 2019. évi beszámolójából. Mindez azért is jöhetett létre, mert a korábbiaknál jövedelmezőbb gazdálkodást folytatott az üzleti évben a társaság.
Mint az a leadott beszámolóból kiderül, a fémáru, szerelvény, fűtési berendezés nagykereskedelmével fő tevékenységként foglalkozó cég az előzőnél 6 millióval több árbevételt könyvelhetett el tavaly, 136,6 millió forintot. És mivel ezzel párhuzamosan a ráfordítások összességében még csökkentek is, ezért közel 70 százalékkal nagyobb nyereséget tudtak végeredményben kimutatni. Az előző évi 21 millió forint után 35,5 millió maradt a cég kasszájában.
A Kocsis-családtól eddig sem állt nagyon távol az osztalékfizetés - 2010 óta csupán három évben nem történt ilyen -, ezt a gyakorlatot ezúttal is folytatták és minden eddiginél több pénz jutott a családtagokhoz. A Kft.-ben egyébként Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője mellett még három családtag tulajdonos, egyformán 25-25 százalékos részesedéssel. Ez azt jelenti, hogy a kifizetett osztalékon is ilyen arányban osztoznak.
A beszámoló mellé csatolt határozat alapján összesen 51 millió forintot vettek ki a Hobby Key Kft.-ből, ami azt jelenti, hogy Kocsis Máté önállóan 12,75 millió forinthoz jutott.
A kivett osztalék gyakorlatilag három "zsebből" került összegyűjtésre. A dokumentum szerint a 2019-es év nyereségét, a 35,5 millió forintot teljes egészében kiutalták, ezt kiegészítették még 15,5 millió forinttal az előző évek eredményeit halmozó eredménytartalékból, illetve véglegesítették a kiosztott 6 millió forint osztalékelőleget. Így jött össze az 51 millió forint.
A korábbi években egyébként legfeljebb néhány millió forintot vett ki a Kocsis-család a cégből, 2018-ban például "csak" 3,6 millió forintot. Ebből az összegből 900 ezer forint jutott a tulajdonosi hányad alapján Kocsis Mátéra. 2010 óta összesen 75,1 millió forintot fizetett ki osztalékként a Kocsis-család, amiből a fideszes képviselőhöz 18,7 millió forint jutott.
Bár a kifizetett osztalék nagysága elméletileg a képviselő vagyonnyilatkozatából kiderülhetne, ám Kocsis Máté az egyéb jövedelem soron nem szokta számszerűsíteni azt, hogy mennyi osztalékot biztosított neki a Hobby Key Kft. Jellemzően a vonatkozó sorba csak annyit ír: "osztalék (forgalomtól függően)". | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/51-millios-rekordosztalekot-vett-ki-cegebol-a-fidesz-frakciovezetoje-es-csaladja.html | https://web.archive.org/web/20230328163956/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/51-millios-rekordosztalekot-vett-ki-cegebol-a-fidesz-frakciovezetoje-es-csaladja.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/51-millios-rekordosztalekot-vett-ki-cegebol-a-fidesz-frakciovezetoje-es-csaladja | mfor.hu | hungarian-news | 2020-08-07 18:05:48 | [
"Kocsis Máté"
] | [
"Hobby Key Kft."
] | [] | [
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
50,822 | Jogerősen is börtönben marad Joób Márton a társaival | A Kecskeméti Törvényszék helybenhagyta a Kecskeméti Járásbíróság végzését, amivel egy hónapra elrendelte Joób Márton és hét társa letartóztatását. Ez azt jelenti, hogy a bűnszervezetnek mind a nyolc gyanúsítottja jogerősen is letartóztatásban marad. | A Kecskeméti Törvényszék helybenhagyta a Kecskeméti Járásbíróság végzését, amivel egy hónapra elrendelte Joób Márton és hét társa letartóztatását. Ez azt jelenti, hogy a bűnszervezetnek mind a nyolc gyanúsítottja jogerősen is letartóztatásban marad.
A szegedi baloldali önkormányzati képviselőt és társait azzal gyanúsítják, hogy fiktív számlázással 254 millió forintos hátrányt okoztak a költségvetésnek. A megalapozott gyanú szerint a szórólapterjesztéssel foglalkozó – a bűnszervezet tetején álló szegedi székhelyű – gazdasági társaság a 2013 és 2017 vége közötti időszakban valós gazdasági esemény nélküli számlákat fogadott be fiktív számlák kiállítására létrejött cégektől. A számlázási lánc tetején álló cég a szórólapterjesztést négy megyében folytatta, jellemzően be nem jelentett alkalmazottakkal.
Költségei fedezésére, valamint az áfafizetési kötelezettségének csökkentésére három különálló számlázási láncot alkotó cégcsoporttól fogadott be fiktív számlákat. A számlázási láncban levő cégek kizárólag a fiktív számlák kibocsájtására jöttek létre, és a láncok legalján olyan gazdasági társaságok álltak, amelyek vagy nem teljesítették adóbevallási kötelezettségüket, vagy ha tettek is bevallást, az adót már nem fizették meg.
A bűncselekményt megvalósító tevékenység leplezése végett a fiktív számlákat kiegyenlítették, de a számlakibocsátásért járó jutalékok levonása után a fennmaradó összeget visszajuttatták a szegedi cég vezetőjéhez.
Az őrizetbe vett gyanúsítottak között a számlázási láncok tetején álló cég vezetője, azaz Joób, valamint a szórólapterjesztést koordináló területi vezetők, és a fiktív számlázó cégeket biztosító személyek vannak. Az eddigi adatok szerint a költségvetést ért vagyoni hátrány összege meghaladja a 250 millió forintot. A nyomozás során gyanú merült fel arra is, hogy a bűnszervezet tetején álló cég vezetőjének másik, építőipari tevékenységgel foglalkozó cége is fogadott be fiktív számlákat, mintegy hárommillió forint adótartammal.
A törvényszék döntésével a Kecskeméti Járásbíróság határozata véglegessé vált, vele szemben további jogorvoslatnak nincs helye. | https://24.hu/belfold/2020/08/06/jogerosen-is-bortonben-marad-joob-marton-a-tarsaival/ | https://web.archive.org/web/20210320152449/https://24.hu/belfold/2020/08/06/jogerosen-is-bortonben-marad-joob-marton-a-tarsaival/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogerosen-is-bortonben-marad-joob-marton-a-tarsaival | 24.hu | hungarian-news | 2020-08-08 00:00:00 | [
"Joób Márton"
] | [] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
50,823 | Kaszálnak a fideszes trafikosfamíliák | Röpködnek a több százmilliós bevételek és a több tízmilliós nyereségek azoknál a kormányközeli cégeknél, amelyek irányított pályázatokon jutottak koncesszióhoz. | Fidesz;trafik;dohányipar;fideszes holdudvar;
2020-08-08 06:40:00
Kaszálnak a fideszes trafikosfamíliák
Röpködnek a több százmilliós bevételek és a több tízmilliós nyereségek azoknál a kormányközeli cégeknél, amelyek irányított pályázatokon jutottak koncesszióhoz.
Mára látszik, hogy érdemes volt átvészelni az országos botrány heteit az akkor kiválasztott trafikosoknak 2013-ban, vagyis hogy csalásgyanús, irányított pályázaton szereztek dohánykoncessziókat. Bár a közel 5300 trafik jövedelmezősége a 2013 előtti időszakhoz képest gyengült, vannak olyan dohányboltok - és jellemzően ezek kerültek kormányközeli kézbe -, amelyek óriási bevételt termelnek, stabil egzisztenciát nyújtva tulajdonosaiknak.
A hét évvel ezelőtt első körben kiosztott háromezer koncesszióból nagyjából 1500 volt közvetlenül a Fideszhez, illetve a kormánypárt gazdasági hátországához – Continental Zrt., Tabán Trafik, CBA, Vimpex – köthető.
Igazi trafikos családdá avanzsált a korábban a Fidelitast vezető Böröcz László fideszes képviselő rokonsága: testvére öt trafikjogot kapott Szombathelyen. Az Alfa Dohány Bt. a kezdettől a legjövedelmezőbb cégek között volt, 2019-ben az öt trafik már 1,2 milliárd forgalmat bonyolított le és 84 milliós adózott nyereséget termelt.
Böröcz feleségének is köze van két trafikkoncesszióhoz, mégpedig Dunakeszin. A Kezew Bt. a többnyire százmillió feletti forgalom ellenére zsinórban mínuszban zárta az utóbbi éveket. 2019-re viszont a 239 milliós árbevételhez azért sikerült egy közel nyolcmilliós nettó nyereséget összehozni.
Trafikos famíliának mondható a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát is éveken át kézben tartó Szatmári Kristóf képviselőé is. Az egykori Vállalkozók Pártjából a Fideszbe átnyergelt volt kamarai elnök családjához összesen 11 trafik köthető. Édesanyja, Szatmáriné Jahl Angéla Bagó-ért Bt.-je ugyan csak egy trafikkoncessziót kapott, ám a cég nevétől elütően igazi aranybánya. Az utolsó mérlegadat szerint a 355 milliós bevételből 36 millió forint tiszta profitot termelt, a trafikpályázat óta eltelt évek alatt több mint 100 milliós tiszta nyereséget hozott.
A rutinos kereskedőnek ismert Jahl Angéla az üzleti sikerhez elengedhetetlen hatodik érzékkel is rendelkezik: a trafikos céget 2013 januárjában alapította, amikor még nem lehetett tudni, hogy ki nyeri majd a trafikpályázatot. A Bagó-Ért Bt.-nek résztulajdona van a szintén rendkívül jó helyen, Kőbánya kispesti metró végállomásnál is trafikot tartó TörőPex Bt.-ben. A cég tavaly 1 milliárdos forgalma mellé 83 milliós nyereséget söpört be.
Ezek után finoman szólva is sajátosnak tűnt, hogy 2014-ben éppen Szatmári Kristóf nyújtotta be a parlamentnek a dohányszektor egészségügyi különadójára vonatkozó javaslatot, amelynek megfizetése alól éppen a dohány kiskereskedők, így többek között a családja maradtak ki.
Voltak olyanok is, akik nem is indultak a koncessziós pályázaton, hanem csak később startoltak rá a jól jövedelmező helyeken lévő trafikokra, így a botrányt is megúszták. A jelek szerint ilyen volt a jelenleg súlyos bűncselekményekkel vádolt Simonka György politikus családja is. Simonka – szintén bűnvádi eljárás alá vont - unokahúga a kültagja a Déliker Trade Bt.-nek, amely a nyilvántartások szerint öt dohánykoncessziót birtokol. A cégből gyakorlatilag ömlik a pénz: a forgalma már 2015-re meghaladta a félmilliárdot, 2018-ra pedig 800 millió volt, miközben 42 milliós nettó nyereséget termelt.
Még több pénzt hozott a Tabacum Bt., amelyben Simonka - a trafikpályázat idején alig húsz éves - unokaöccse a kültag. A nyilvántartás szerint négy koncessziót birtokló cég forgalma folyamatosan 900 millió feletti volt, és évről-évre 10 és 38 millió közötti adózott nyereséget termelt.
Ha nem is rokoni, ám meglehetősen szoros volt a kapcsolat Rogán Antal – volt ötödik kerületi polgármester, ma propagandaminiszter – és a trafikpályázaton az ötödik kerületi koncesszió jó részét besöprő Csetényi Csaba-Krskó Tibor páros között. Túl azon, hogy a kommunikációs célú, milliárdos közbeszerzéseket éveken át zsinórban elnyerte a vállalkozópáros, Csetényi még közvetlen szomszédja is volt az akkor még a pasaréten lakozó Rogánéknak. Bár a duó időközben kiesett a pixisből, vigasztalódhatnak az ötödik kerületi trafikjaikkal.
A négy trafikot tulajdonló Szivar Torony City Bt. - ennek beltagja Krskó Tibor - minden évben milliárd feletti forgalmat tudott magáénak 30 és 100 millió közötti adózás utáni nyereséggel. Valamivel kevésbé produktív, ám takaros summát hoz az egy koncessziós Szivartorony River Bt., így 2018-ban 290 milliós árbevétel mellett már 17 millió forintos nyereséget termelt. A közvetlenül Csetényi Csabához köthető, két koncessziót magáénak tudó Szivar Torony Castle Bt. 2018-ban 636 milliós árbevétel mellé 38 milliós üzemi nyereséget termelt.
Dohánynagyker: unortodox üzlet, valós milliárdok
Monopoljoga van a trafikok áruval való ellátására a 2015-ben létrehozott Országos Dohányboltellátó (ODBE) Kft.-nek. A feladatra pályáztatás nélkül kiválasztott vállalkozás egyben élő cáfolata a trafikrendszert övező kormányzati propagandának, hiszen a dohánytermékek trafikokba száműzése egyáltalán nem csökkentette az egészségkárosító dohányzást. A cég forgalma tempósan nőtt, a kezdeti, 516 milliárdról tavaly 671 milliárdra, a nettó nyeresége 3,3-ról 4,4 milliárdra.
A cégnek két tulajdonosa van, a British American Tobacco (BAT) és egy hódmezővásárelyi dohánycég, a Tabán Trafik. A fő tulajdonos az utóbbi vállalkozás.
Valószínűleg nem elválasztható a dohánynagyker létrehozásától – illetve a BAT és a Fidesz egymásra találásának a tanúsága –, hogy az ODBE gründolásával egyidőben a BAT felügyelőbizottsági tagja lett Lánczi Tamás politológus. Az nem világos, hogy értene a dohánykereskedelemhez, ám Lánczi Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó jobbkezeként is ismert.
Az ODBE-ben is feltünedeznek érdekes figurák, így a Simicska Lajos fő bizalmasának számító - ennek megfelelően Simicska bukása után egy időre mellőzött - Németh Lászlóné volt fejlesztési miniszter nemrégiben a cég felügyelő bizottsági tagjaként bukkant fel.
A cég egyik vezetőségi tagja Fodor Sándor, aki korábban az ODBE szóvivőjeként nyilatkozott. Őt a cégbíróság nemrégiben eltiltotta a cégvezetéstől, 2020 végéig. A pontos ok nem ismert, ám a harmincas éveinek elejét taposó szakember mögött már változatos vállalkozói múlt van, több cégét kényszertörölte a bíróság.
Piaci mozgások, új szerződések
Nem mindenkinek lett aranybánya a trafiküzlet, a kezdeti viszonyokhoz képest az üzemeltetői kör negyede-ötöde kicserélődött. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. lapunknak küldött tájékoztatójából kiderül: a trafikrendszer 2013 júliusi indulása óta 983 koncessziós szerződés szűnt meg, azaz durván a trafikok ötöde.
Ugyanakkor az ismételt pályáztatások nyomán 838 új koncessziós szerződés is született. Az eltűnő és újjászülető trafikok területi eloszlása nem ismert, ám valószínűsíthető, hogy az erősebb vásárlóerejű fővárosi és nyugati határ menti területek trafikjai kevésbé, míg az északi és keleti országrészen lévő dohányboltok üzemeltetői nagyobb arányban cseréltek gazdát.
A meglévő trafikosok termelékenységét hivatott bebiztosítani, hogy míg eleinte minden 2000 lakosra volt kiadható egy koncesszió, addig ez előbb 3000-re, majd tavaly decemberben négyezer főre nőtt. Szintén komoly, színfalak mögötti lobbiharcra utal, hogy eleinte a hipermarketekben is lehetett koncessziókat kapni. Ennek nyomán például az Auchan áruházak zömében éppen az akkori felcsúti alpolgármesterhez (Mészáros László azóta már a település polgármestere lett) köthető érdekeltségek kaptak dohányboltot.
Később a kormány meghajolt az utcai trafikoshálózatokat részben markában tartó néhány nagyobb szereplő lobbierejének, és kitiltották a hipermarketekből a dohányárukat. A távozásra kényszerített - szintén kormányközeli - trafikosoknak csak az egyik szeme sírhatott: amíg üzemeltek, irgalmatlan, több százmilliós forgalmat bonyolítottak le, sokszor üzleteként. | https://nepszava.hu/3087575_kaszalnak-a-fideszes-trafikosfamiliak | https://web.archive.org/web/20221204124151/https://nepszava.hu/3087575_kaszalnak-a-fideszes-trafikosfamiliak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kaszalnak-a-fideszes-trafikosfamiliak | Népszava | hungarian-news | 2020-08-09 09:50:00 | [
"Böröcz László",
"Csetényi Csaba",
"Krskó Tibor",
"Lánczi Tamás",
"Szatmári Kristóf",
"Szatmáry-Jähl Angéla"
] | [
"Alfa Dohány Bt.",
"Bagó-Ért Bt.",
"Continental Dohányipari Zrt.",
"Déliker Trade Bt.",
"Kezew Bt.",
"Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (NDN Zrt.)",
"Országos Dohányboltellátó Kft.",
"Szivar Torony Castle Bt.",
"Szivar Torony City Bt.",
"Szivar Torony River Bt.",
"Tabacum Bt.",
"Tabán Trafik Zrt.",
"Törőpex Bt.",
"Vimpex"
] | [] | [
"rokonok",
"dohányipar",
"kereskedelem",
"koncesszió"
] | [
"Dohányboltellátó mutyi",
"Trafikmutyi"
] |
50,824 | Ismeretlen pénzből, „digitális inkubátorban” keltetik a fideszes Facebook-katonákat | Megafon Központ néven indított nemrégiben egy igen sajátos, „digitális inkubátort” Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója annak érdekében, hogy a jobboldali, kormánnyal szimpatizáló fiatalokból „profi Facebook-harcost” képezzenek ingyenes tréningek segítségével. Mindezt különös megvilágításba helyezi az a tény, hogy nemrégiben Péterfalvy Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke belengette, a kormánynak jogszabályt kellene alkotnia a Facebook működéséről. | Még mielőtt azonban rátérnénk, mi is a Megafon Központ célja, érdemes egy pillantást vetni Kovács István munkahelyére, az Alapjogokért Központra.
Az Alapjogokért Központ vállaltan a Fidesz pénzéből működik
A budapesti székhelyű, 2013 óta működő jogi elemző- és kutatóintézet leginkább egy fiatal jobboldali jogászokat becsatornázó műhelyként értelmezhető. A kormánnyal való szívélyes viszonyukat mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Szánthó Miklós igazgató 2017-ben, az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában Baló kérdésére készséggel elismerte, hogy a Polgári Magyarországért Alapítvány finanszírozza az Alapjogokért Központot. Egyébként a Polgári Magyarországért Alapítványról elmondta,
„ez a Fidesznek a pártalapítványa, illetve többek között jegybanki alapítvány is, és én személy szerint nagyon büszke vagyok rá, hogy akár Balog Zoltán, akár Kövér László, akár Matolcsy György támogatásra érdemesnek tart minket.”
Szánthó azóta nagyot lépett előre a NER képzeletbeli ranglétráján, így ma már nemcsak az Alapjogokért Központ igazgatója, hanem a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, vagyis a KESMA kuratóriumi elnöke is.
Gulyás Gergellyel kifejezetten jó viszonyt ápolnak
A Magyar Narancs egy három évvel ezelőtti cikkében azt írja, jogászkörökben az az általános vélemény, hogy az Alapjogokért Központ elég szorosan „be lehet kötve” a fideszes Gulyás Gergelyhez, a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez. Szintén ebből a hosszú és alapos írásból lehet tudni azt is, hogy
a Központ 2013-as alapításának évében a Fidesz 31,6 millió forinttal támogatta a szervezetet, 2017-ig pedig több mint 224 millió forintnyi közpénzt kapott a nagyobbik kormánypárt és a jegybank alapítványaitól.
Érdemes megjegyezni, hogy az alapítványokkal és egyesületekkel szemben a nonprofit kft. működési forma miatt az Alapjogokért Központnak nem kell tételes kimutatást közzétennie támogatóiról, ami enyhén szólva nem könnyíti meg a tisztánlátást.
Múlt hónapban 100 milliót kapott a Polgári Magyarországért Alapítvány a Fidesztől
Apropó, ha már az alapítványoknál tartunk, a Matolcsy György által alapított, fentebb már említett Polgári Magyarországért Alapítvány információk szerint jó két évnyi készülődés után idén februárban irodát nyitott Brüsszelben. Mint azt Balog Zoltán, az alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, az a céljuk, hogy a „brüsszeli buborék” megismerje az igazi Közép-Európát. Úgy tűnik, nem kell azért annyira aggódni, maradt még a kasszában pénz: az alapítvány weboldalán elérhető Támogatói fülön található adatokból látható,
éppen egy hónappal ezelőtt, 2020 júliusában egy igen jelentős, 100 millió forintos apanázst kaptak a Fidesztől.
Néhány éve Keszthelyi Erik is feltűnt az Alapítvány támogatójaként
A hatalmas összeg mellett szinte csak zsebpénznek tűnik az a 2015. és 2017. februári, 3-3 milliós támogatás, ami Keszthelyi Eriktől érkezett. Keszthelyi egy igen érdekes figura, a 444.hu három évvel ezelőtti portréja szerint az egykori szekszárdi pincér az állami cégektől származó milliárdos bevételeinek köszönhetően egészen röviden idő alatt a hazai biztosítási piac királyává vált.
A Mészáros Lőrinccel közös Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. ügyvezető igazgatója legutóbb alig két hónapja azzal került be a hírekbe, hogy többségi tulajdont vásároltak az Insurance Partners Biztosítási Alkusz Kft.-ben, ezzel a lépéssel pedig bekebelezte piaci riválisát. Érdekesség, hogy a vállalkozás székhelye Felcsútra van bejegyezve.
Mit akar a Megafon Központ?
A június végén elindított, Kovács István saját projektjének számító Megafon Központot elmondása szerint azért hozta létre, hogy a
„közösségi médiát cunamiként elárasztó, a nyílt társadalom hálózata által finanszírozott, balliberális tartalmak ellen felvegye a harcot.”
Mint azt a Központ vezetője nem sokkal az indulásuk után több kormányközeli propagandalapban elmondta (mandiner, PestiSrácok, KarcFM), céljuk, hogy a jobboldali, konzervatív hangokat felerősítsék a közösségi médiában, ehhez pedig ingyenes képzéseket is biztosítanak a jelentkezőknek.
„A Magyarország jövőjéért dúló harc itt dől el, ezért össze kell fognunk!”
Egész pontosan ezt írják: „Olyan online közösségeknek adunk otthont, amik akár politikai, akár piaci okok miatt alig jutnak levegőhöz, továbbá ”a Megafon Központnál nem kevesebbet vállaltunk, mint hogy megtaláljuk a nemzeti érzelmű kortársainkat, felerősítsük a hangjukat, hozzájáruljunk a sikerükhöz, közösséget hozzunk létre.”
A jelenleg 53 feliratkozóval rendelkező YouTube-csatornájukon mindössze egyetlen bemutatkozó videó található, vagyis úgy tűnik, egyelőre nem viszik túlzásba a professzionális, „konzervatív” és „nemzeti” tartalomgyártást.
Fiatal fideszes véleményvezéreket és Facebook-katonákat képeznek
A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint májusban 3 millió forintos alaptőkével elindított Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft.-nél mindössze egy fő dolgozik, miközben weboldaluk GYIK-jében ezt írják: „A Megafonban jelenleg egy kis számú, de lelkes csapat dolgozik”.
Ennél jóval érdekesebb ugyanakkor, hogy pontosan miféle teljesen ingyenes képzéseket is biztosítanak az érdeklődőknek annak érdekében, hogy „a politikailag korrekt véleménydiktatúrában” is hallathassák hangjukat. A jelentkezési határidő augusztus 20., ezután a szóbeli felvételi beszélgetéseket augusztus 24. és szeptember 4. között tartják a Megafon budapesti irodájában.
A szeptember közepén megrendezésre kerülő, négy teljes napot kitöltő, személyes részvételt igénylő képzésükön a résztvevők megtanulhatják a hazai közösségi média legnépszerűbb platformjainak (Facebook, Instagram, YouTube) működési elveit, azt, hogyan kell jelen lenni és jelen maradni az online térben, milyen „vizuális formába érdemes önteni a mondandójukat”, miben különbözik az online videó egy klasszikus videótól, hogyan szerezhetnek új követőket, miként lehet hatékonyan hirdetni posztokat, emellett az érdeklők megismerkedhetnek a grafikai utómunka alapjaival is.
Fontos megemlíteni, hogy nemcsak kezdők jelentkezhetnek, hanem azok is, akiknek már van Facebook-oldaluk, YouTube- vagy Instagram-csatornájuk, de szeretnének szintet lépni, mert kevés emberhez jutnak el a tartalmaik. Továbbá olyanokat is várnak, akik tudnak videót vágni, ismerik az InDesign és a Photoshop programokat vagy értenek a szövegíráshoz. Ezenkívül természetesen nemcsak munkával, de pénzzel is lehet támogatni a Központot.
Máshol ezért súlyos pénzeket kell fizetni
Azért, hogy valaki képbe kerüljön a közösségi média platformok működésével kapcsolatban és otthonosan mozogjon a hirdetések világában, az ilyen jellegű komplex képzéseket és workshopokat kínáló cégek borsos árat kérnek el. Általánosságban elmondható, hogy még a legolcsóbb közösségi média tréning is 25.000 forintba kerül, de a határ a csillagos ég, mert találni digitális marketing képzést 320.000 forintért is, igaz, ezeket neves szakemberek tartják és több óraszámban, kiterjedtebb ismeretanyagot biztosítanak, így például megtanítják az e-mail marketing fortélyait és a hatékony webshopmenedzsmentet is.
Rejtélyes amerikai előadókat is behúztak
A Megafon Központ életre hívója augusztus 5-én a Mandinernek adott interjújában elmondta, sokan jelentkeztek hozzájuk munkára és képzésre, egy hónap alatt pedig több mint kétezren regisztráltak a weboldalunkon. Kifejtette, noha a képzési tervünkön folyamatosan dolgoznak, hogy a legversenyképesebb tudást adják a résztvevők számára, az már szinte biztos, hogy lesz egy kezdő, valamint egy haladó osztály, mivel a jelentkezők tudásszintje eltérő.
Kovács szerint profi stáb áll a rendelkezésükre, sőt, vannak amerikai partnereik is, akik a legtöbbet tudják a közösségi média működéséről. Úgy fogalmazott:
„Nem túlzás azt mondani, hogy az Egyesült Államokban vannak a legjobb digitális szakemberek a világon. Az ő szaktudásukat is igénybe vesszük mind a tervezés, mind pedig a lebonyolítás során.”
Nagy kérdés, vajon miből telik a Központnak a rejtélyes szakemberekre, miután a fentebb már említett 3 millió forintos alaptőkén kívül nem ismert, hogy bármilyen további támogatást kaptak volna.
Megkerestük kérdéseinkkel a Megafon Központot, de egyelőre nem kaptunk választ.
Ezekre voltunk kíváncsiak:
A nyilvánosan elérhető cégadatok alapján májusban 3 millió forintos alaptőkével indították el a Megafont. Kaptak-e azóta valamilyen forrást, és ha igen, kitől vagy milyen szervezettől?
Mekkora összeget szánnak a képzésekre?Hány ember dolgozik jelenleg a Megafon Központnál?
Pontosan hány fővel tervezik megrendezni a szeptember közepén induló képzéseiket?
Milyen kritériumoknak kell megfelelniük azoknak, akik eljutnak a szóbeli felvételiig?
Név szerint kik fogják tartani a képzéseket?
Az oktatásért cserébe kapnak valamilyen juttatást az előadók?
Amint reagálnak, frissítjük cikkünket. | https://alfahir.hu/2020/08/06/megafon_kozpont_kovacs_istvan_szantho_miklos_alapjogokert_kozpont_polgari | https://web.archive.org/web/20230207215600/https://alfahir.hu/2020/08/06/megafon_kozpont_kovacs_istvan_szantho_miklos_alapjogokert_kozpont_polgari | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ismeretlen-penzbol-bdigitalis-inkubatorbanr-keltetik-a-fideszes-facebook-katonakat | alfahir.hu | hungarian-news | 2020-08-06 13:33:00 | [
"Keszthelyi Erik",
"Kovács István Gergely (Alapjogokért)",
"Szánthó Miklós"
] | [
"Alapjogokért Központ",
"Fidesz",
"Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.",
"Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft.",
"Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda",
"Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány"
] | [] | [
"háttér",
"média",
"támogatás"
] | [] |
50,825 | Titokban osztott állami pénzből épülhet a NER-ben gazdát cserélt, félkész visegrádi luxushotel | Hárommilliárd forint vissza nem térítendő állami támogatás segítségével készülhet el az a visegrádi félkész luxusszálloda, ami a kormányfő vejétől, Tiborcz Istvántól tavaly került Szíjj László milliárdos vállalkozó érdekeltségébe – tudta meg a 24.hu | Hárommilliárd forint vissza nem térítendő állami támogatás segítségével készülhet el az a visegrádi félkész luxusszálloda, ami a kormányfő vejétől, Tiborcz Istvántól tavaly került Szíjj László milliárdos vállalkozó érdekeltségébe – tudta meg a 24.hu
A leggazdagabb magyarok százas listáján az előkelő hetedik helyet elfoglaló Szíjj érdekeltsége, a MINERVA V50 Ingatlanfejlesztő Alap a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által fű alatt, egyedi döntésekre hivatkozva osztogatott állami milliárdokból részesülhet. A birtokunkba került dokumentumok alapján a társaság tavaly áprilisban fordult az MTÜ-höz támogatási kérelmével, vagyis rögtön 1-2 hónappal azután, hogy megszerezte a szállodát.
A befejezetlen épületet az Mfor.hu becslései szerint körülbelül 3,6 milliárd forintért szerezhette meg a Szíjj-féle ingatlanfejlesztő alap Orbán Viktor vejének cégétől. Erre a Hotel VSGRD pénzügyi beszámolójából lehet következtetni. Az érdemi tevékenységet nem végző cég ugyanis 3,65 milliárdot számolt el egyéb bevételként a 2019-es évre.
Ha ez így van, és az állami támogatást is bezsebeli Szíjj érdekeltsége, akkor bombaüzlet volt az adásvétel, ez esetben ugyanis a két összeg különbségéből fakadóan körülbelül 650 millió forint saját tőkét kellett megmozgatni.
Azt ugyanakkor nem tudni, hogy az állami támogatást megkapta-e a hotel új tulajdonosa, az MTÜ ugyanis nyilvánosan nem közli a nyertesek listáját – igaz, korábban néhány támogatott nevét közölték, de azokat is csak azután, hogy kérelmük sorsára közérdekű adatigénylésben kérdeztünk rá. A pénzről a MINERVA Befektetési Alapkezelő Zrt. sem adott tájékoztatást, de azt sem tagadták, hogy közpénzt kértek a szállodára. A cég vezérigazgatója, Kardos Imre megkeresésünkre néhány hónappal ezelőtt azt írta:
A megkeresésükben megjelölt téma vonatkozásában annyi tájékoztatást tudok adni Önöknek, hogy a visegrádi projektünk előkészítése elkezdődött, jelenleg az építési engedély módosítása van folyamatban, illetve az ingatlanon állagmegóvási feladatokat hajtunk végre, melyet a kiviteli tervek elkészítése és a kivitelezői ajánlatok bekérése fog követni.
Fontos körülmény, hogy Szíjjék nem egy konkrét pályázati felhívásra jelentkeztek, hanem maguk keresték meg ötletükkel az MTÜ-t, miközben a Kisfaludy-programon belül külön nyilvános szállodafejlesztési pályázatot írt ki az állami szervezet a Dunakanyarra vonatkozóan.
A négycsillagosra tervezett szálloda támogatói kérelme egy abból a több mint nyolcvan egyedi kérelemből, amelyeket (mint korábbi, alább keretesben összegyűjtött cikkeinkben beszámoltunk róla) a Kisfaludy 2030 Zrt. tart nyilván, és amelyek közül több százmillió forintos nagyságrendű támogatást eredményezett. Közös jellemzőjük, hogy – a hazai és európai uniós pénzosztásoknál megszokottaktól eltérően – még csak pályázati azonosító számmal sem rendelkeznek. (A lapunk birtokába jutott adatsorban a legutolsó beérkezett pályázat 2019. októberi, arról nincs információnk, hogy ezt követően milyen pályázatok érkeztek az MTÜ-höz, és melyeket bírálták el kedvezően.)
A visegrádi komplexum, amikor végül elkészül, több mint 200 szobás lesz, ugyanennyi parkolóval, két buszparkolóval, és hét kültéri – köztük két termál – medencével, tetőkerttel lesz ellátva. Több mint 400 vendéget és 20 fős személyzetet tud majd elszállásolni. A terveket a dán formatervező-belsőépítész-zenész-producer csodabogár, Johannes Torpe irodája készíti.
Figyelemre méltó adalék, hogy a nyilvánosság elől elzárt támogatásokról szóló első cikkünk megjelenése után Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója a Világgazdaságnak olyan természetességgel beszélt a támogatási formáról, mintha az korábban is ismert lett volna. Azt mondta:
az MTÜ által 2030-ig a kezelt források kevesebb mint 2 százalékát fordítja egyedi támogatási döntésekre. Fontos megjegyezni, hogy ezekben az esetekben is ugyanolyan pályázati dokumentációt várunk, mint egy-egy pályázati kiírásnál, a beérkező igényekről pedig egy szakmai grémium dönt.
Ugyanakkor ennek a szakmai grémiumnak a névsorát sem árulja el az MTÜ, hiába kértük tőlük, csupán annyit közöltek, hogy a végső döntést a vezérigazgató hozza meg a támogatásokról. | https://24.hu/belfold/2020/08/10/visegrad-luxushotel-tiborcz-istvan-szijj-laszlo-mtu-kozpenz-egyedi-tamogatas/ | https://web.archive.org/web/20230209031904/https://24.hu/belfold/2020/08/10/visegrad-luxushotel-tiborcz-istvan-szijj-laszlo-mtu-kozpenz-egyedi-tamogatas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titokban-osztott-allami-penzbol-epulhet-a-ner-ben-gazdat-cserelt-felkesz-visegradi-luxushotel | 24.hu | hungarian-news | 2020-08-10 00:00:00 | [
"Guller Zoltán",
"Kardos Imre",
"Orbán Viktor",
"Szíjj László",
"Tiborcz István"
] | [
"Hotel VSGRD Kft.",
"Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Minerva Befektetési Alapkezelő",
"Minerva V50 Ingatlanfejlesztő Alap"
] | [
"Pest megye",
"Visegrád"
] | [
"rokonok",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"jogalkotás",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
50,826 | Robog tovább a 4iG: most 3,3 milliárdos munkát nyertek | Újabb jól tejelő munkát nyert el a 4iG. Ezúttal köznevelési és szakképzési intézmények korszerű, és egységes vezeték nélküli hálózati infrastruktúrájának kialakítása a feladat a "konvergencia régiókban", vagyis Budapesten és Pest megyén kívül az ország minden részén lévő, köznevelési és szakképzési intézményekben.
A munkát uniós forrásból fizetik, a GINOP program keretében, összértéke 3,3 milliárd forint.
A 4iG-t a Mészáros Lőrinc barátjaként is ismert Jászai Gellért vezeti. Cége a koronavírus-korszak kezdetével sem veszített a lendületéből:
márciusban egymilliárdos munkát nyertek a NAV-tól,
áprilisban 422 milliósat a Paks II Zrt.-től,
májusban 3,7 milliárdosat a Nébihtől,
szintén májusban 970 milliósat a NISZ-től,
júliusban 4,2 milliárdosat az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt.-től,
szintén júliusban pedig 1,1 milliárdosat, megint csak a NAV-tól. | Újabb jól tejelő munkát nyert el a 4iG, derül ki a cég a Budapesti Értéktőzsde oldalán közzétett közleményéből. Ezúttal köznevelési és szakképzési intézmények korszerű, és egységes vezeték nélküli hálózati infrastruktúrájának kialakítása a feladat a "konvergencia régiókban", vagyis Budapesten és Pest megyén kívül az ország minden részén lévő, köznevelési és szakképzési intézményekben.
A munkát uniós forrásból fizetik, a GINOP program keretében, összértéke 3,3 milliárd forint.
A megrendelő a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség volt.
Sikertavasz, sikernyár
A 4iG-t a Mészáros Lőrinc barátjaként is ismert Jászai Gellért vezeti. Cége a koronavírus-korszak kezdetével sem veszített a lendületéből:
márciusban egymilliárdos munkát nyertek a NAV-tól,
áprilisban 422 milliósat a Paks II Zrt.-től,
májusban 3,7 milliárdosat a Nébihtől,
szintén májusban 970 milliósat a NISZ-től,
júliusban 4,2 milliárdosat az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt.-től,
szintén júliusban pedig 1,1 milliárdosat, megint csak a NAV-tól, igaz, ezt a melót már harmadmagukkal vitték el. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/robog-tovabb-a-4ig-most-33-milliardos-munkat-nyertek.html | https://web.archive.org/web/20220627121353/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/robog-tovabb-a-4ig-most-33-milliardos-munkat-nyertek.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/robog-tovabb-a-4ig-most-33-milliardos-munkat-nyertek | mfor.hu | hungarian-news | 2020-08-10 10:35:00 | [] | [
"4iG Nyrt.",
"IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt.",
"Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség",
"MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)",
"Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)",
"Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"oktatás",
"informatika",
"EU",
"klientúra"
] | [] |
50,828 | Ellenzéki hajszálak a fideszes tarhonyában | A közétkeztetési piac – aminek éves forgalmát 150 milliárd forintra teszik – elsősorban a biztos profit miat vonzza a kormányközeli vállalkozókat. A szereplők között vagy mögött felsejlik a fideszes Bánki Erik, egy korábbi államtitkár, de a menzabizniszbe beszállt 24 éves focistáról sem nehéz feltételezni, hogy csak nevét adja a céghez, amelynek formailag tulajdonosa. | Budapest;közétkeztetés;menza;
2020-08-10 06:00:00
Ellenzéki hajszálak a fideszes tarhonyában
Fortyog a budapesti közétkeztetési katlan. Poloska, sok tízmilliós bírságok, Fidesz-közeli cégek adják hozzá az alapanyagot, amit politikai alkuk fűszereznek.
A közétkeztetési piac – aminek éves forgalmát 150 milliárd forintra teszik – elsősorban a biztos profit miat vonzza a kormányközeli vállalkozókat. A szereplők között vagy mögött felsejlik a fideszes Bánki Erik, egy korábbi államtitkár, de a menzabizniszbe beszállt 24 éves focistáról sem nehéz feltételezni, hogy csak nevét adja a céghez, amelynek formailag tulajdonosa.
A politikai kapcsolatokra és a fideszes kavarásokra jó példa Józsefváros, ahol az új kerületi vezetés Pikó András polgármesterrel az élen nem volt elégedett a közétkeztetés minőségével, így a járvány idején kapott áremelési kérelmet nem fogadták el. Majd a jogsértőnek tartott tulajdonosváltás miatt – a Klassz Menza Kft. tavaly vásárolta fel a korábbi szolgáltató Pensio Kft. közétkeztetési üzletágát – érvénytelenítették az előző ciklusban kötött megállapodást, és a feladatot egy másik cégre, az Eurest Kft.-re bízták.
A cégváltás miatt az Orbán-család ügyvédje, Bajkai István mellett is feltűnő Lukács Rudolf főként vidékről verbuvált tüntetőkkel tiltakozást szervezett. Ráadásul a Közbeszerzési Döntőbizottság jogsértőnek találta az önkormányzat eljárását és 50 millióra büntette az önkormányzatot – igaz, Józsefváros intézményei még így is 120 millióval olcsóbban jutnak hozzá a szolgáltatáshoz, mint korábban. A kerület pert indított, amelynek végén a bírság maradt ugyan, de az Eurest tovább szolgáltathat, ameddig az új, július végén meghirdetett tenderen ki nem választják az új közétkeztető céget.
A momentumos Soproni Tamás, Terézváros új polgármestere is felbontotta az elődje, a fideszes Hassay Zsófia által aláírt szerződést a Junior Vendéglátó Zrt.-vel, mondván „nem maradhat napirenden olyan döntés, ami mögött jogsértés gyanítható, és csak akkor garantált az eljárás tiszta lebonyolítása, ha új pályázatot írnak ki”. Ugyanis a Közbeszerzési Hatóság 8 millió forintos bírsággal sújtotta a kerületet a Hassay ideje alatt lefolytatott eljárás miatt. Soproniék új tendert hirdettek, július közepén pedig szerződést kötöttek a nyertes Prizma-Junior Zrt.-vel. A helyzet azért pikáns, mert a Prizma-Junior valójában az elzavart Junior Vendéglátó: a céget tavaly nevezték át.
A társaság vezetőségében 2018 végéig ott ült Gál Pál Zoltánt, aki az egykori fideszes államtitkár, Gál András Levente testvére. A Prizma cégcsoporthoz tartozik a PQS International Kft. is, amely 2017-ben az akkor éppen Tombor András érdekkörébe tartozó Dig Hungary Kft.-vel közösen végezte a BKV járművek takarítását.
Régi-új céget hozott ki győztesnek Kispest is. A XIX. kerületi önkormányzat korábban Józsefvároshoz hasonlatosan a Pensio Magyarország Kft.-vel szerződött a közétkeztetésre, de tavaly októberben új tendert hirdettek. A három jelentkező közül végül az az alig egy éve alapított Szakácstündér Kft. nyert, amely egy 24 éves focista tulajdonában van. Hadházy Ákos, a korrupciós ügyekben vizsgálódó független országgyűlési képviselő bírálta a tendert, szerinte nem rendelkezett megfelelő referenciákkal a cég. A Szakácstündér azzal védekezett, hogy a pályázat előtt felvásárolt Menzaminta Kft. referenciáit használta. Ez a társaság ugyanis Újpesten szolgáltat, a korábbi fideszes kerületi vezetéssel 2014-ben állapodtak meg: 10 évre szerződtek 9 milliárdért. A kispesti szocialisták korrupciógyanús botrányai miatt szorongatott helyzetben lévő MSZP-s Gajda Péter polgármester végül nem írta alá a 3,6 milliárdos szerződést a Pensióval. A Közbeszerzési Döntőbizottság májusban az egész eljárást megsemmisítette és 100 milliós bírsággal sújtotta a kerületet. Kispest egyelőre nem írt ki új pályázatot.
A II. kerületi önkormányzat is szabadulna menzacégétől. Jelenleg belső vizsgálat folyik a Hungast ellen egy óvodai tányéron talált poloska miatt: a botrány kapóra jött az ellenzéki vezetésű önkormányzatnak – a vizsgálat eredményéről megkérdeztük a kerületet, de nem kaptunk választ. A legnagyobb hazai közétkeztetőnek számító Hungast cégcsoport sikerei mögött sokan Bánki Eriket, a Fidesz országgyűlési képviselőjét sejtik. Egy biztos, a holding tulajdonosának testvére – Bánki saját bevallása szerint – a fideszes politikus „jó barátja”. Mi több, Bánki idén júliusban benyújtott egy olyan törvénymódosítást, amely lehetővé tette, hogy a Hungast mögött álló György Tamás megvegye a pécsi futballklubot.
Minden jel szerint a Fidesz-közeli vállalatok sikeresen horgásznak a közétkeztetési zavarosban. Pedig nem is olyan régen a kormány még azt ígérte, rendet vág a szektorban biztosítva az egészséges étkezés feltételeit. Lázár János még Miniszterelnökséget vezető miniszterként jelentette be 2016-ban, hogy a kormány a hulladékkezelés mintájára a közétkeztetést is központi irányítás alá vonná. 2017 májusában az akkor még kormánykritikus Magyar Nemzet egy törvénytervezetet is megszerzett, amely azzal indokolta az államosítást, hogy a menzákon 20-30 évvel ezelőtti állapotok uralkodnak, a szolgáltatók jellemzően olcsó, rossz minőségű alapanyagokat használnak fel, mivel az elsődleges szempont a profit. Végül a Fidesz erős emberei megfúrták a terveket.
Közétkeztetési kétharmad
A közelmúltban a közétkeztetési piacon jelentős átalakulás történt a cégfelvásárlásoknak köszönhetően. A főszereplő a Hungast Holding Zrt., amelyről egy ideje azt rebesgetik, hogy ez a társaság lehet a nyertese az állami menzakoncessziónak. A Hungast a kormányzati stratégiaalkotás idején vásárolta fel két korábbi riválisát: a Sodexot, illetve a Zóna Vendéglátó Kft.-t. Korábban már megvette a Gyermekmenza Kft.-t, illetve többségi tulajdont szerzett az Elamen Zrt.-ben. Ezzel egy tulajdonosi körnél összpontosul a közétkeztetés és a munkahelyi vendéglátás jelentős része, a cégcsoport az ország kétharmadában szolgáltat. A Hungast a fideszes Papcsák Ferenc egykori zugló polgármester segítségével vetette meg a lábát Budapesten, azóta is ez a cég főz a kerületre. De a fideszes önkormányzatok többségének is: a fellelhető szerződések szerint ők biztosítják a közétkeztetést az I., a II., a III., a VII., részben a IX. és a XIII. kerületben.
Nagy darabot hasít ki a fővárosi közétkeztetési tortából a Junior Holding is, amely az V., a VI. a XXI. és a XXIII. kerületet látja el. Ezek közül az eredetileg 2,7 milliárdosra taksált, de végül 4,4 milliárd forintra kerekedő csepeli megbízást tavaly nyáron húzták be. A Klassz Menza Kft. tavaly vásárolta fel a Pensio Magyarország Kft. közétkeztetési üzletágát és ezzel az övék lett a a XI., a XVII. valamint a VIII. a X. és a XIX. kerület is. Igaz, az utóbbi háromból azóta részben kiebrudalták őket. A Klasz Menzát viszont már korábban bekebelezte a Kórház- és Menzaétkeztetés Kft. A céget eredetileg pénzügyi tevékenység végzésére alapították, de azóta már üzleti kapcsolatban állnak Mészáros Lőrinc felcsúti fideszes milliárdossal. A cég előbb Eger, Miskolc, majd a XV. kerületi önkormányzat közétkeztetési tenderét is megnyerte. A vállalkozás köré mára Gasztvital néven szerveztek cégcsoportot. Legutolsó nagy dobásuk a G7 beszámolója szerint Kőbánya 10 évre szóló csaknem 10 milliárd forintos megbízása volt az önkormányzati választások előtt pár nappal. | https://nepszava.hu/3087726_ellenzeki-hajszalak-a-fideszes-tarhonyaban | https://web.archive.org/web/20220208133612/https://nepszava.hu/3087726_ellenzeki-hajszalak-a-fideszes-tarhonyaban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ellenzeki-hajszalak-a-fideszes-tarhonyaban | Népszava | hungarian-news | 2020-08-10 11:14:53 | [
"Bánki Erik",
"Gál Pál Zoltán",
"György Tamás"
] | [
"Gasztvital",
"Hungast Holding Zrt.",
"Hungast Vital Kft.",
"Junior Vendéglátó Zrt.",
"Klassz Menza Kft.",
"Kórház- és Menzaétkeztetés Kft.",
"Menza Minta Kft.",
"Pensio 17 Kft.",
"PQS International Hungary Kft.",
"Szakácstündér Kft."
] | [
"Bp. VI. kerület",
"Bp. VIII. kerület",
"Bp. XIX. kerület",
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"közétkeztetés",
"önkormányzat",
"jogalkotás",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
50,829 | Fejenként 21 milliót ért Orbán Viktornak kétezer ember, vagy 44 milliárdot egyetlen egy | Több mint négy évig lehetett volna fizetni a Mátrai Erőmű összes dolgozójának bérét abból az összegből, amit az MVM a létesítmény megvásárlására szánt. | Több mint négy évig lehetett volna finanszírozni a Mátrai Erőműben dolgozó összes – egyébként elég jól kereső – alkalmazott nettó bérét abból az összegből, amit az MVM állami energiaóriás a létesítmény megvásárlására szánt. Ennek azért van jelentősége, mert Orbán Viktor miniszterelnök korábban a munkahelyek megőrzésével indokolta, miért vette meg az állam az erőművet barátjától, Mészáros Lőrinctől. A magyarázat már elsőre is nagyon nyakatekertnek tűnt, most azonban az MSZP által kikért iratokból nagyon látványosan kiderült, mennyire elferdítette a valóságot a kormányfő.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán Viktor megpróbálta megindokolni, miért vesszük meg Mészárosék erőművét, de nem sikerültOrbán több részből álló magyarázata, ha szigorúak vagyunk vele, akkor szakmai szempontból szinte teljes egészében értelmetlen volt.
44 milliárd lett, maradhat?
A Mátrai Erőmű megvásárlásának állami költségeiről eddig annyit lehetett tudni, hogy az MVM 17,44 milliárd forintot fizetett Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek a létesítményt működtető cégért. Mindezt azután, hogy az előző tulajdonos 11,2 milliárdos osztalékot vett ki a vállalatból, amiről tudni lehetett, hogy a következő években sokmilliárdos veszteséget termelhet.
Az MSZP azonban kedd reggel több MVM-től kikért dokumentumot is nyilvánosságra hozott, amelyekből kiderül, hogy az állami energiacég ennél sokkal több pénzt szánt az ügyletre. A vételár kifizetése mellett ugyanis az erőművet fenntartó vállalatban és a kapcsolódó cégekben összesen 26,4 milliárd forintnyi tőkeemelést és ugyanekkora összegű áthidaló hitelkeretet tartottak szükségesnek az MVM-nél.
Az ellenzéki párt által készített összefoglaló egy 4,9 milliárdos kölcsönkiváltással is számol, amit Mészáros magántőkealapjának kellett kifizetni, de a kiadott iratok alapján az ügyletnek ez a része elég zavaros. Az MVM igazgatósági ülésére készült előterjesztésben úgy fogalmaznak, hogy a
3,6 milliárd forint összértékű, magántőkealaptól kapott euró és forint kölcsönök a vételár részeként az MVM Zrt. részére átruházásra kerülnek. A kölcsönökkel kapcsolatos adatszolgáltatás az adatszobában hiányos volt, részletes analitika nem állt rendelkezésre, a fenti összeg a Status Power Invest Kft. (az ügyletben érintett egyik cég – a szerk.) főkönyvi kivonatán alapul.
Mindenesetre ezt elvileg az MVM által biztosított hitelkeretből visszafizették, szóval – még ha a hiányos adatszolgáltatás és ennek elfogadása nagyon sok kérdést vet is fel – valószínűleg nem érdemes az árhoz hozzáadni. Ahogy vélhetően az áthidaló hitelt sem, ez ugyanis az indoklás szerint azért kell, mert a tőkeemelés időigényes, és elvileg abból vissza is fizetik az érintettek. Ha mindezt elfogadjuk, akkor összességében így nagyjából 44 milliárd lehet az összeg, amit végül az átvételre elkölt vagy elköltött az MVM.
Erős kerekítés
Ezzel a 44 milliárddal pedig 2109 ember állását sikerült megóvni, a tranzakcióra ugyanis végső soron ezért került sor. Orbán Viktor január közepén egy sajtótájékoztatón egészen pontosan ezt mondta:
én is hajlottam a logikára, hogy ha valami üzletileg nem működik, akkor természetesen ne finanszírozzunk veszteséget, hanem zárjuk be és alakítsuk át, az embereknek biztosítsunk más munkalehetőséget. De a kormány áttanulmányozta a konkrét helyzet, és azt látta, hogy tízezer ember munkahelyéről van szó, és semmilyen olyan megoldást nem láttam, hogy annak a tízezer embernek hol fogunk munkát adni a környéken.
Már akkor is írtuk, hogy az indoklás ezer sebből vérzik, a mostani dokumentumok fényében viszont még döbbenetesebb. A tízezer munkahelyet ugyanis nem csak mi éreztük erős túlzásnak, de konkrétan az MVM is megcáfolta. Az előterjesztésben ugyanis azt írják, hogy
az erőműhöz közvetlenül 2100, közvetve 4700 munkahely kötődik, ami elég erős kerekítéssel jön csak ki tízezerre.
Ráadásul, ahogy korábban írtuk, ez a közvetett kötődés sem jelenti törvényszerűen a munkahelyek megszűnését, ha mondjuk bezár az erőmű.
Ám, ha még el is fogadjuk a 6800 munkahelyet, a 2020 első negyedévi Heves megyei nettó átlagkeresettel számolva ebből az összegből akkor is több mint 30 hónapig lehetett volna fizetni a teljes foglalkoztatotti kört. Ha pedig csak az erőműben dolgozókat nézzük, akkor ez úgy is 51 hónap, hogy a vállalat kifejezetten jól fizeti az alkalmazottjait. Az éves beszámoló szerint a havi bruttó átlagbér 615 ezer forint körül lehetett, de a szellemi alkalmazottaknál a 850 ezret közelítette.
Ez a több mint négy év pedig már nagyon közel van az erőmű működési engedélyének 2025-ös lejáratához. Korábban volt olyan homályos ígéret, hogy ezt követően gáztüzelésűre „állítanák át” az erőművet, de az újabb hírek szerint úgy tűnik, erre csak 2029-ben kerül sor. Az azonban biztos, hogy egy ilyen váltás átalakítja a cég munkaerőigényét is, így ennél tovább valószínűleg nem is érdemes számolni a jelenlegi foglalkoztatás pozitív hatásával.
A Mátrai Erőmű létszáma ráadásul hosszabb távon egész biztosan csökkenni fog. Az uniós előírások miatt a létesítmény két blokkját még 2021-ben leállítják, ami ugyan a kapacitást az ígéretek szerint nem érinti, de létszámban hozhat változást. Főleg, hogy a létesítmény szerepe az ország áramellátásában évről-évre csökken. Ráadásul a most közzétett dokumentumokban kockázatként azt is kiemelték, hogy a következő években jelentős számú munkavállaló megy majd nyugdíjba, ami komoly munkaerő-fluktuációhoz vezethet a cégnél.
Mindebből jól látszik tehát, hogy több okból sem kellett annyi ember munkahelyét megmenteni, mint amennyiről a miniszterelnök beszélt:
az érintettek száma nagyon maximum 6800,
akik közül 4700 munkahelyéről nehezen lehetne kimutatni*A kormányfő szerint „nemcsak az erőműnek a dolgozóival kell számolnunk, hanem az erőmű által termelt áramot használó ipari parkban működő cégek alkalmazottaival is”. Áramot azonban természetesen máshonnan is kaphatnak ezek a vállalatok., hogy megszűnne az erőmű bezárásával,
a létesítmény saját 2100 dolgozója közül pedig sokan nyugdíjba mennek a következő években.
A vásárláshoz kapcsolódó 43,84 milliárdos összegből az erőmű dolgozóira a jelenlegi létszám mellett fejenként közel 20,8 millió forint jut. Ez alapján elég meglepő, hogy a kormány semmilyen más módszert (átképzések, némileg távolabbra történő munkába járás támogatása, új befektető környékre csábítása) nem talált, csak azt, hogy az erőművet meg kell vásárolni Mészáros Lőrinctől.
A befektetőknél maradva, noha tavaly minden korábbinál drágábbra jött ki egy új munkahely az egyedi kormánydöntésekhez kapcsolódó beruházásoknál, de így is megállt fejenként 15,7 millió forintnál. A gyöngyösi térség pedig egyáltalán nem olyan elmaradott szeglete az országnak, ahová ne lehetne befektetőt csábítani. Az Apollo Tyres például Gyöngyöshalász mellett épített üzemet pár éve, és bár ott 29,4 millió forintba került egy munkahely, ez az összeg várhatóan nem fog nőni, a Mátrai Erőművel viszont még várhatóan igen sok költsége lesz az államnak a jövőben.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyetlen ígért új nagyvállalati munkahely átlagosan 16 millió forintba került tavaly az adófizetőknek52 cég kapott 105 milliárdot. Ebből 18,6 milliárd olyan cégekhez került, ahol csökkent a munkavállalók száma. | https://g7.hu/kozelet/20200728/fejenkent-21-millio-ert-orban-viktornak-ketezer-ember-vagy-44-milliardot-egyetlen-egy/ | https://web.archive.org/web/20230421180230/https://g7.hu/kozelet/20200728/fejenkent-21-millio-ert-orban-viktornak-ketezer-ember-vagy-44-milliardot-egyetlen-egy/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fejenkent-21-milliot-ert-orban-viktornak-ketezer-ember-vagy-44-milliardot-egyetlen-egy | G7 | hungarian-news | 2020-07-28 16:59:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor"
] | [
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Mátrai Erőmű Zrt."
] | [] | [
"energia",
"klientúra",
"államosítás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"erőmű",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
50,830 | Megmentette Mészárosék milliárdjait az állam a Mátrai Erőmű megvásárlásával | A nagy osztalékfizetés után oda jutott a vállalat, hogy a számlán lévő pénze valószínűleg már a januári bérek kifizetésére sem lett volna elég. | Nagyon látványosan romlott 2019-ben a Mátrai Erőmű Zrt. (MERT) pénzügyi pozíciója, jelentős részben a főleg Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek kifizetett hatalmas osztalék miatt. A vállalatnak – amit azóta megvásárolt az állami MVM – az év során többször is likviditási hitelt kellett felvennie. Ez azért rendkívül problémás, mert jogszabály szerint a tulajdonosok nem vehetnek ki pénzt egy cégből, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét. Márpedig a MERT likviditási helyzete tényleg elég rossz volt, ezt az állami felvásárlást megelőző átvilágítás is megerősítette.
Elfogyott a pénz
A pénzügyi pozíció romlását talán az mutatja legjobban, hogy míg 2018 végén több mint 19 milliárd forint volt a MERT bankszámláin (ami a korábbi évekhez képest nem is számított soknak), egy évvel később már csak 1,1 milliárd. Bár a jelentős csökkenésben komoly szerepe volt a tavalyi 5,9 milliárdos veszteségnek és különböző beruházásoknak is, a legnagyobb mértékben az tolta meg, hogy az akkori tulajdonosok a korábbi évek nyereségének terhére 11,2 milliárd forintot vettek ki a cégből. Ennek az összegnek közel háromnegyede jutott a Mészáros Lőrinc és üzleti köre érdekeltségébe tartozó Mátra Energy Holding Zrt.-re, kicsit több mint negyede az MVM-re, míg a maradék néhány kisrészvényesre.
Az osztalékról még 2019 februárjában döntött a vállalat közgyűlése. Ha ekkor nem is, a kifizetés napján, április 9-én valószínűleg azért már lehetett sejteni, hogy a vállalatnál lehetnek likviditási problémák. Erre utal legalábbis, hogy a társaság az osztalékfizetés fordulónapja után alig 16 nappal egy ötmilliárd forint összegű likviditási hitelkeret-szerződést kötött az egyébként szintén részben Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-vel. Ehhez a hitelkerethez pedig a második félévben többször is hozzá kellett nyúlni, a MERT éves beszámolója szerint 2019 végéig 2,66 milliárd forintot hívtak le belőle.
Ez azonban korántsem rendezte a társaság likviditási helyzetét: 2019 végén a jelentősen megcsappant pénzállomány az éven belül lejáró tartozások*a rövid lejáratú kötelezettségek tizedét sem fedezte, és a többi likviditási mutató is rengeteget romlott*A pénzeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek aránya 7,65 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 141,7 százalékkal; míg a – forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek hányadosaként megállapított – likviditási ráta 100,1 százalék..
A bankszámlán lévő 1,2 milliárdból valószínűleg a kétezer alkalmazott januári fizetése sem jött volna ki,
hiszen 2019-ben havonta átlagosan 1,5 milliárdot költött bérekre és járulékokra a cég.
Amikor az állam elkezdett tárgyalni Mészárosékkal a MERT átvételéről, akkor már jól látszott, hogy milliárdokat kell beletolni a cégbe, hogy ne roppanjon meg. A tranzakció előtti átvilágítás során az MVM által megbízott PwC tanácsadócég arra jutott, hogy a MERT finanszírozási igénye csak 2020 első negyedévében 11,4 milliárd forint lesz.
Legalábbis valószínűleg, biztosat ugyanis nem tudtak mondani, mivel – ahogy ez az MVM egy MSZP által kikért igazgatósági előterjesztéséből kiderül –
az eladó az átvilágítás során többszöri kérés ellenére sem bocsátott az MVM rendelkezésére a várható zárást követő időszakra vonatkozó heti és havi likviditási terveket.
Így pedig elképzelhetőnek tartották, hogy még ehhez a 11,4 milliárd forinthoz képest is további finanszírozási igény merülhet fel a zárást követően, illetve 2020 további részében. Ezért is szerepelt az említett előterjesztésben, hogy a MERT-et kínálja meg az MVM egy 19 milliárd forintos tőkeemeléssel, és addig is, amíg az nem érkezik meg, adjon neki további 11,4 milliárd forint áthidaló hitelt. Utóbbi arra utal, hogy még azt a néhány hónapos átfutási időt sem húzta volna ki a cég, amíg a tőkeemelés megérkezik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFejenként 21 milliót ért Orbán Viktornak kétezer ember, vagy 44 milliárdot egyetlen egyTöbb mint négy évig lehetett volna fizetni a Mátrai Erőmű összes dolgozójának bérét abból az összegből, amit az MVM a létesítmény megvásárlására szánt.
Maradt kapcsolat a Mészáros-birodalommal
Persze így kívülről még az adatok alapján is elég nehéz megítélni, hogy mennyire került veszélybe a cég fizetőképessége, különösen, hogy így is volt rá vevő, de a fentiek alapján azért elég komoly likviditási gondok lehettek. Ez pedig azért problémás, mert a polgári törvénykönyv szerint a tulajdonosok nem vehetnek ki pénzt a cégből, ha ez veszélyeztetné a társaság fizetőképességét.
Ha pedig ennek ellenére mégis vesznek fel osztalékot, és a cég bajba kerül, akkor a pénzt a társaság részére vissza kell fizetni.
Az MVM igazgatóságához benyújtott előterjesztés alapján, ha nincs az állami vevő, akkor vagy ez történik, vagy Mészároséknak más módon – például tőkeemeléssel – kell plusz forráshoz juttatniuk a céget.
Ráadásul ugye az erőművet az a Takarék-csoport finanszírozta, amiben szintén van érdekeltsége Mészároséknak. Erre a hitelszerződésre az állammal kötött adásvételi szerződési is utal, bár abban – sok más dologgal együtt – kitakarták a kölcsönt nyújtó bank nevét, az csak a cég beszámolójából derül ki. Mindenesetre ettől a kötöttségtől elvileg megszabadult az erőmű, ráadásul a keret megszüntetésének díjától a bank a jelek szerint nagyvonalúan eltekintett. Nem minden hitellel volt azonban ekkora szerencséje az MVM-nek. A MERT egyik leányvállalatának OTP-s hitelét például 28 millió forintba került előtörleszteni, egy másik hitelkeretnél pedig 1,8 millió volt a megszüntetés díja.
A takarékos kötöttségtől tehát megszabadult az immár állami kézben lévő MERT*bár a cég banknál vezetett számlaszámai még élnek, így is maradt azonban még kötődésük a Mészáros-cégbirodalomhoz. Az erőmű ugyanis különböző szolgáltatásokat (földgáz-, energia- és vízszolgáltatás) nyújt a továbbra is a felcsúti milliárdos érdekeltségébe tartozó, gabonafeldolgozással foglalkozó Viresol Kft.-nek. Márpedig az
ezekre vonatkozó, 2025 végéig élő szerződéseket a közzétett dokumentumok szerint csak súlyos szankciók mellett lehetne megszüntetni.
Ahhoz ráadásul, hogy a MERT el tudja látni a Viresolt gázzal, meg kellett hosszabbítani a Mol gázvezetékét, aminek a költségeit a két cég felesben állta. A MERT beszámolója alapján az építés miatt a Mol részére fizetendő esedékes összegek felét a Viresol a Mátra bankszámlájára utalja, azaz emiatt is kapcsolatban marad a két cég.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán Viktor megpróbálta megindokolni, miért vesszük meg Mészárosék erőművét, de nem sikerültOrbán több részből álló magyarázata, ha szigorúak vagyunk vele, akkor szakmai szempontból szinte teljes egészében értelmetlen volt. | https://g7.hu/kozelet/20200729/megmentette-meszarosek-milliardjait-az-allam-a-matrai-eromu-megvasarlasaval/ | https://web.archive.org/web/20231017025549/https://g7.hu/kozelet/20200729/megmentette-meszarosek-milliardjait-az-allam-a-matrai-eromu-megvasarlasaval/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megmentette-meszarosek-milliardjait-az-allam-a-matrai-eromu-megvasarlasaval | G7 | hungarian-news | 2020-07-29 17:03:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Magyar Takarékszövetkezeti Bank",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Mátra Energy Holding Zrt.",
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"VIRESOL Kft."
] | [] | [
"energia",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"hitelezés",
"államosítás",
"erőmű"
] | [
"Mátrai Erőmű visszavásárlása"
] |
50,831 | Szédületes tempóban cserélődtek a szupergazdagok a füredi kikötő körül, miközben az ötmilliárd közpénzt kapott | Jellinek Dániel üzemeltette a kikötőt, amikor decemberben pályáztak, pár nappal később Tiborcz és Mészáros érdekeltségébe került, de már ők is túladtak rajta. | A Szövi néven emlegetett balatonfüredi vitorláskikötő közelmúltja sajátosan szemlélteti a legismertebb politikaközeli vállalkozók változékony erőviszonyait. A kikötő üzemeltetését a hatalma csúcspontján lévő Simicska Lajos szerezte meg, később Nyerges Zsolté lett, majd Mészáros Lőrinc és Tiborcz István portfóliójába került.
Simicska Lajos*a Közgépen keresztül 2013-ban milliárdos fejlesztések ígéretével szerezte meg a kikötő üzemeltetését az államtól, a tervezett szálloda- és vitorláscentrumból azonban semmi sem valósult meg. Simicska után a kikötő üzemeltetése hiába ment keresztül jelentős vagyonokat felhalmozó vállalkozók kezén, továbbra sem történt érdemi fejlesztés a területen.
Úgy tűnik azonban, hogy az elmúlt fél év elhozta az áttörést: a kikötőüzemeltető két pályázaton összesen 5,4 milliárd forint állami támogatást kapott a kikötő felújítására és egy prémiumkategóriás szálloda felépítésére.
A kikötő körüli változások ezzel párhuzamosan nehezen követhető tempóba kapcsoltak. Az állami milliárdok villámgyors megpályázása után pár nappal Tiborcz István és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került a kikötő üzemeltetése, amely pár hónap után újabb milliárdosokhoz vándorolt, de még ekkor sem értek véget a tulajdonoscserék. A visszás állami pályázaton elnyert milliárdok és a céges kavarások számos kérdést felvetnek, de a szereplők többsége nem adott rájuk magyarázatot.
Simicskától a Seychelles-szigetekig
A Balaton északi partjának egyik legfelkapottabb részén fekvő kikötő a 2010-es évek elején állami tulajdonban volt*a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő révén. Ahogy a Magyar Narancs korábban írta, az akkori – és jelenlegi – fideszes polgármester, Bóka István kezdeményezésére ingyen került Balatonfüred tulajdonába 2012-ben. Pár hónappal később pályázatot írtak ki a terület hasznosítására, így vált a kikötő üzemeltetőjévé egy frissen alapított cég, a Solum-Invest Kft.
A Solum-Investnek két tulajdonosa volt: a Simicska érdekeltségébe tartozó Közgép, illetve Simicska egyik közeli szövetségese, Fonyó Károly. A 444 akkori cikke szerint a cég határozatlan időre, évi 15 millió forintért kapta meg a húszezer négyzetméteres Balaton-parti terület hasznosítási jogait. Simicskáék egyedüli pályázóként azzal az ígérettel nyerték el az üzemeltetést, hogy 2017 végéig felújítják a kikötőt és új szállodát építenek hárommilliárd forintból.
A Közgép végül 2018-ban vált meg a Solum-Investtől,*Fonyó Károly már pár hónappal korábban kiszállt. a terület érdemi fejlesztése nélkül. Ez volt az az időszak, amikor az Orbán Viktorral összevesző Simicska számos vállalkozása Nyerges Zsolton keresztül Mészáros Lőrinc érdekeltségbe került. A kikötőt üzemeltető cégnek azonban máshogy alakult a sorsa. A Solum-Invest is először Nyerges tulajdonába került, ő viszont egy hónappal később egy Seychelle-szigeteki tulajdonban álló cégnek adta tovább a kikötőüzemeltetőt.
Újabb egy hónap múlva ismét tulajdonost váltott a cég: 2019 elején a szintén a leggazdagabb magyarok közé tartozó Jellinek Dániel lett a cég tulajdonosa (bár több jel utal arra, hogy a Seychelle-szigeteki tulajdonban álló cég is kapcsolódhat Jellinekhez*A Solum-Invest ügyvezetője ugyanaz az ember volt Jellinek és a Seychelles-szigeteki tulajdonban álló cég tulajdonlása idején is. Ennek az ügyvezetőnek szintén van kimutatható üzleti kapcsolata egy Jellinek közelében dolgozó emberrel.). Jellinek B és C kategóriás ingatlanok adásvételéből és üzemeltetéséből lett az egyik leggazdagabb magyar vállalkozó. Indotek nevű cégcsoportját több mint 25 éve építi, egyebek mellett több mint húsz pláza tartozik hozzá.
Mivel soha nem indult közbeszerzésen és kevésbé látványos üzletággal foglalkozott, Jellinek jó ideig teljesen ismeretlen volt a közvélemény előtt. Pár éve azonban állandó szereplője a gazdaglistáknak (karrierjéről több megtudható ebből a portfóliós interjúból vagy ebből az indexes portréból), a 100 leggazdagabb magyar idei kiadványában már nyolcadik volt a listán 115 milliárd forintos vagyonnal.
Felfüggesztett pályázat
Jellinek pontosan egy éven keresztül volt a tulajdonosa a füredi kikötő üzemeltetőjének*egészen pontosan a Geraldton Invest Zrt.-n keresztül. Bár ekkor sem valósult meg érdemi fejlesztés, az utolsó hetek különösen mozgalmasak voltak. Az állami Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) tavaly december 20-án nyitott meg egy jelentős pályázati lehetőséget, amellyel nagy kapacitású szállodák között terveztek szétosztani 20 milliárd forint állami támogatást.
A pályázat eredeti határideje március végén lett volna, de bő három hónap helyett két és fél hét után felfüggesztették túl sok jelentkezőre hivatkozva. A füredi kikötő esetén Jellinekék az eredeti összeg közel negyedét, 4,4 milliárdot célozták meg szálláshelyfejlesztésre, és sikerült is leadni a pályázatot a program január 7-i felfüggesztése előtt. Megkeresésemre Jellinek azzal magyarázta a gyorsaságukat, hogy a pályázatoknál igyekeznek minél korábban beadni az igényüket, mert szerinte máskor is előfordul, hogy idő előtt lezárják vagy felfüggesztik azokat.
Ez volt az a visszás pályázat, amelyen – ahogy a 24.hu bemutatta – szinte kizárólag Magyarország leggazdagabb emberei nyertek hatalmas összegeket több esetben rejtélyes beruházásokra, miközben a turizmus összeomlása miatt tízezrek maradtak érdemi segítség nélkül. Az egyik kirívó eset a 31 éves Sáfrány Tamásé volt, aki a pályázat megnyitása előtt egy nappal alapította meg első cégét, amely végül nyolcmilliárd forint támogatást kapott, majd az eredményhirdetés előtt megjelent a cégében a negyedik leggazdagabb magyar, Szíjj László érdekeltsége.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzobánként 77 millió forint közpénzt kap három magyar szupergazdag közös szállodájaCsányi, Hernádi és Garancsi összesen 11,5 milliárdot kaptak, hogy piaci alapon nem működő hotelt építsenek az egyik legkülönlegesebb fekvésű magyar ingatlanon.
Egy másik esetben pedig egy szobára bontva 77 millió forint támogatást*egy másik pályázattal együtt, összesen 11,5 milliárd forintot kapott egy tihanyi szállodaprojektre az egyaránt a leggazdagabb ötven magyar közé tartozó Csányi Sándor, Garancsi István és Hernádi Zsolt közös cége, a beruházásról pedig semmit nem árultak el.
Sürgős vásárlás
Jellinek cége hiába adta le a pályázatot, a végeredményt mégsem várta meg: a pályázat felfüggesztése után két nappal, január 9-én eladta a kikötőt üzemeltető céget. A Solum-Invest 76 százalékát az egyik legjelentősebb ingatlanpiaci cég, az Appeninn Holding vette meg, amelynek az adásvétel idején a legjelentősebb tulajdonosai Tiborcz István és Mészáros Lőrinc voltak. A kikötőüzemeltető kisebbségi tulajdonosa pedig Balázs Attila, a Bayer Construct elnöke lett. A cég a piaci sikerei után több jelentős állami projektekben vett-vesz részt – például a Puskás Aréna építésén -, forgalma meredeken növekszik (a Válasz Online részletesen írt Balázs felemelkedéséről).
Az Appeninn angol nyelvű beszámolójából az is kiderült, hogy a kikötőt üzemeltető cég 76 százalékáért 800 millió forintot fizetett az Appeninn. Ez alapján Jellinek nagyjából egymilliárd forintot kaphatott a teljes Solum-Investért, amelyet a kérdésemre meg is erősített az üzletember. Jellinek szerint a pályázatot még decemberben adták le, és január elején kereste meg vételi ajánlatával az Appeninn.
Azt mondta, az egymilliárdos eladási ár jóval magasabb volt, mint amennyiért vette a céget, ezért lényegében azonnal megállapodtak. Hozzátette, azért is ment bele az üzletbe, mert a pályázat megvalósítása még jelentős önerőt igényelt volna (30 százalékot), és az akkori megítélése szerint „a várt megtérülés a befektetés megtérülési idejével és kockázataival súlyozva – még a pályázat megnyerése esetén is – alacsonyabb volt, mint az ár, amennyit kapott az üzletrészekért”.
Szintén a Válasz Online egyik korábbi cikkéből derült ki, hogy az adásvételt kifejezetten sürgették a vevők. Cégbírósági dokumentumok szerint az Appeninn külön kérte a tulajdonjoga soron kívüli bejegyzését, „figyelemmel arra, hogy a társaság olyan állami támogatási programon kíván pályázatot benyújtani, amelynek határideje 2020. január 31-én lejár”.
Az MTÜ-nek ugyanis ekkoriban egy másik, kikötőkre vonatkozó pályázatára is lehetett jelentkezni. Ezt a pályázatot azonban nem függesztették fel idő előtt, hanem épp ellenkezőleg, meghosszabbították a jelentkezési lehetőséget január végéig (legalábbis a Válasz Online-cikk szerint, mert az erre vonatkozó bejegyzés azóta eltűnt az MTÜ honlapjáról).
Felpörgő tulajdonoscserék
A két beadott pályázatnak még nem jelent meg a hivatalos eredménye, amikor az Appeninn március végén bejelentette, hogy hosszú évek után megkezdődött a kikötő fejlesztése. Mint a közleményükben írták, a fejlesztés a kikötő teljes körű felújítását és egy négycsillagos szállodakomplexum felépítését foglalja magába.
Négy nappal később derült ki, hogy a kikötőfejlesztésre megkapják az egymilliárd forintos támogatást, de a jóval jelentősebb, 4,4 milliárdos támogatás odaítéléséről továbbra sem volt hír (az Appeninn másik jelentős turisztikai vállalkozása – amelyben a volt MNV-vezér Szivek Norberthez közeli cég is tulajdonos – szintén kapott egymilliárdot a Club Aliga kikötőjének fejlesztésére).
Áprilisban aztán jelentős változások álltak be az Appeninn tulajdonosi szerkezetében. Előbb Mészáros Lőrinc érdekeltsége jelentette be, hogy eladta 18 százalékos érdekeltségét éppen annak a Balázs Attila-érdekeltségének, akinek közvetlenül is volt részesedése a füredi kikötőt üzemeltető Solum-Investben. Aztán pár nappal később Tiborcz István is bejelentette, hogy kiszállna az Appeninnből, mivel az MTÜ-s kikötős pályázat révén állami támogatást nyert a vállalat, ő pedig „még a látszatát is el akarta kerülni annak, hogy a személye miatt előnyben részesülnének az érdekeltségei”. Ezt bizony nem könnyű követni, de ez az idővonal talán követhetőbbé teszi az eseményeket:
Május közepén derült ki, hogy a Tiborczhoz köthető részvénycsomag döntő részét a Jellinek többségi tulajdonába tartozó Indotek-csoport vette meg, amely így 24 százalékos részesedést szerzett az Appeninnben. Így tehát az Appeninnen keresztül ismét részben Jellinek érdekeltségébe került a Solum-Invest. Bő egy héttel később, május végén pedig kiderült, hogy sikeres volt a szilveszter környékén beadott pályázat, és a Solum-Invest megkapja a 4,4 milliárd forintot a füredi szállodára. Jellinek szerint az Appeninn-nel kapcsolatos befektetési döntésében értelemszerűen nem játszott főszerepet a teljes portfólióhoz képest valóban nem túl jelentős vagyonelem.
Részletes bemutatást ígérnek
A Solum-Invest azért is kaphatta meg az eredetileg szétosztani tervezett összeg negyedét, mert időközben az MTÜ a 20 milliárdos keretösszeget 85 milliárdra emelte fel. Az MTÜ nem adott érdemi magyarázatot arra, hogy miért emelték több mint négyszeresére a keretösszeget, mint ahogy a pályázattal kapcsolatos kérdéseim közül egyre sem regáltak korábban.
A tulajdonoscserék azonban ezzel sem értek véget a füredi kikötő üzemeltetőjénél. Még a pályázat kihirdetése előtt, május elején Sokorai István váltotta a Solum-Invest kisebbségi tulajdonosaként Balázs Attilát. Sokorai a Balázs által vezetett Bayer Construct egyik leánycégének a vezetője.
Június végén pedig kiderült, hogy az Appeninntől 24 százalékos tulajdonrészt szerzett a Solum-Investben a Szepesi Richárd tulajdonába tartozó DH Invest Zrt. Szepesi jelentős szállodaipari vállalkozó, akiről korábban a 24.hu írt portrét. Többször üzletelt Mészáros Lőrinccel, érdekeltségei több alkalommal kaptak az MTÜ-től milliárdos támogatásokat.
A füredi kikötőt üzemeltető Solum-Invest sűrű tulajdonoscseréiről, az állami támogatásokról és a fejlesztési tervekről megkérdeztem Balázs Attilát és Sokorai Istvánt, de egyikük sem válaszolt. Jellineken kívül a megkeresettek közül egyedül az Appeninn reagált, bár a konkrét kérdéseimre nem adott válaszokat. Számottevő elemként azt írták, hogy a balatonfüredi fejlesztésekkel kapcsolatos tervekről „egy átfogó és részletes bemutatást” terveznek, „amikor a projektek olyan állapotba kerülnek, hogy azokról a széles nyilvánosságot és különösen a befektetőket és a helyi lakosokat tájékoztatni tudják”.
A jövőben további terjeszkedés várható a turizmusban az Appeninntől. A vállalat 2020-as stratégiájában jelent meg új célszegmensként a turizmus. Az Appeninn honlapján két turisztikai ingatlan van feltüntetve: a füredi kikötő mellett a már szintén említett Club Aliga. Júniusban pedig újabb elemmel bővült a portfólió: a Szántód Balaland Family Kft.-vel. A cég Balatonszántódon fejleszt ötcsillagos szállodát, amelyre korábban az MTÜ-től 2,9 milliárd forintot kapott.
A Balaland korábban az imént szintén említett Szepesi Richárd felesége tulajdonában volt, és éppen akkor szerzett benne tulajdonrészt az Appeninn, amikor az Appeninnben megjelent Szepesi. A legfrissebb hír az épülő hotellel kapcsolatban, hogy az Appeninn pénteki közleménye szerint részben orosz hátterű hitelből fogják befejezni.
A cég 9,8 milliárd forintos hitelt kap az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Banktól (IBB), amelyről több cikket is írt a Direkt36. A legutóbbi, tavaly decemberi cikkben az szerepelt, hogy az IBB magyarországi megjelenése miatt komoly nézeteltérés volt a magyar és az amerikai kormány között, és az amerikai diplomácia fő célja, hogy teljesen kiszorítsa a bankot Magyarországról. „Azok a kockázatok, hogy Oroszország a bankot káros célokra használja, sokkal súlyosabbak, mint bármiféle kicsiny gazdasági előny” – írta az amerikai nagykövetség tavaly a Direkt36-nak. | https://g7.hu/kozelet/20200803/szeduletes-tempoban-cserelodtek-a-szupergazdagok-a-furedi-kikoto-korul-mikozben-az-otmilliard-kozpenzt-kapott/ | https://web.archive.org/web/20230328164040/https://g7.hu/kozelet/20200803/szeduletes-tempoban-cserelodtek-a-szupergazdagok-a-furedi-kikoto-korul-mikozben-az-otmilliard-kozpenzt-kapott/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szeduletes-tempoban-cserelodtek-a-szupergazdagok-a-furedi-kikoto-korul-mikozben-az-otmilliard-kozpenzt-kapott | G7 | hungarian-news | 2020-08-03 17:15:00 | [
"Balázs Attila",
"Fonyó Károly",
"Jellinek Dániel",
"Mészáros Lőrinc",
"Nyerges Zsolt",
"Simicska Lajos",
"Szepesi Richárd",
"Tiborcz István"
] | [
"Appeninn Holding Nyrt.",
"Bayer Construct Zrt.",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Közgép Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Solum-Invest Kft.",
"Szántód BalaLand Family Kft."
] | [
"Balatonfüred",
"Somogy megye",
"Szántód",
"Veszprém megye"
] | [
"offshore",
"pályázat",
"háttér",
"rokonok",
"támogatás",
"hajózás",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"klientúra",
"Balaton-sztorik"
] | [
"Orbán-Simicska háború"
] |
50,832 | Az Orbán-család szállítmányozó cégét nem viselte meg a koronavírus | Az Orbán-családhoz köthető vállalatok közül elsőként a szállítmányozással foglalkozó Nehéz Kő Kft. hozta nyilvánosságra 2019-es számait. A vállalatnál teljesen kisöpörték a padlást. Az egyetlen tulajdonos, a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző az előző év 139 milliós nyeresége mellett még azt a 885 ezer forintot is kivette osztalékként, ami a korábbi évek profitjából maradt. | Az Orbán-családhoz köthető vállalatok közül elsőként a szállítmányozással foglalkozó Nehéz Kő Kft. hozta nyilvánosságra 2019-es számait. A vállalatnál teljesen kisöpörték a padlást. Az egyetlen tulajdonos, a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző az előző év 139 milliós nyeresége mellett még azt a 885 ezer forintot is kivette osztalékként, ami a korábbi évek profitjából maradt.
A cég egyébként nem zárt rossz évet. Bár nyeresége látványosan elmaradt az egy évvel korábbitól, az árbevétele viszont megközelítette a 3 milliárd forintot, ami rekordnak számít a vállalat életében. Ennek pedig a többi Orbán-cég szempontjából is lehet jelentősége. A Nehéz Kő ugyanis részben a család bányászati és egyéb cégeinek dolgozik, így a növekvő forgalom utalhat arra, hogy ezek a társaságok is bővülni tudtak. Márpedig az elmúlt években ez utóbbi tevékenységek hozták a nagy pénzt: a mostanit megelőző kilenc évben összesen valamivel több mint 6,1 milliárd forint osztalékjövedelme volt Orbánéknak, ebből 5,2 milliárd 2015 és 2018 között.
A bevételek egy része pedig közvetlenül vagy közvetve egészen biztosan állami megbízásokból jött. Korábban a Direkt36 részben épp a Nehéz Kő Kft. kamionjait követve mutatta be, hogy az Orbán-cégek növekedését több állami, főként Európai Uniós forrásból finanszírozott beruházás is segítette. A Nehéz Kő Kft. például csak a dél-balatoni vasútfelújításból 300 millió forinthoz jutott alvállalkozóként.
A társaság egyébként nem is rejti véka alá, hogy Fidesz-közeli, állami megbízásokkal kitömött cégeknek dolgozik. Honlapjukon
a referenciáik között szerepel az első Orbán-kormány idején hasító Vegyépszer, Simicska Lajos Közgépje, majd a nagy összeveszés után a Közgépet váltó Duna Aszfalt is.
A cég egyébként nem bonyolította túl az éves beszámolóját, annyi azonban kiderült, hogy a koronavírus-járvány nem viselte meg őket különösebben. A beszámolóban szó szerint úgy fogalmaztak:
A várható hatások nincsenek olyan jelentős, vagy számottevően negatív hatással a társaság rövid távú (a mérleg fordulónapját követő 12 hónapot átfogó időszakra vonatkozó) pénzügyi- és likviditási helyzetére, az eszközök mérlegben bemutatott értékelésére, amely lényegesen befolyásolná, vagy lényegesen bizonytalanná tenné a további működését. | https://g7.hu/vallalat/20200807/az-orban-csalad-szallitmanyozo-ceget-nem-viselte-meg-a-koronavirus/ | https://web.archive.org/web/20230605060602/https://g7.hu/vallalat/20200807/az-orban-csalad-szallitmanyozo-ceget-nem-viselte-meg-a-koronavirus/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-orban-csalad-szallitmanyozo-ceget-nem-viselte-meg-a-koronavirus | G7 | hungarian-news | 2020-08-07 17:30:00 | [
"Orbán Győző"
] | [
"Nehéz Kő Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"bányászat",
"építőipar",
"fuvarozás - logisztika"
] | [] |
50,833 | 1,4 milliárd uniós támogatásról díszeleg tábla a térdig érő gazban | Grandiózus látogatóközpontot álmodtak a Dunakanyarnál, kaptak rá 1,4 milliárdot az EU-tól, 2019-re ígérték az átadást, de eddig csak a tábla valósult meg. | Dömös a Dunakanyar egyik legszebb fekvésű települése. Az 1100 fős községből közelíthető meg legkönnyebben Magyarország két kedvelt kirándulóhelye, a Rám-szakadék és a Prédikálószék. Hajóállomásáról pedig idén júliustól körbehajózható a Dunakanyar, mindössze 500 forintért.
A hajóállomástól néhány lépésre egy elhagyatott, romos épület áll, az egykori Bergmann Panzió, amelyhez hatalmas udvar tartozik. A főút mellett húzódó területen térdig ér a gaz, az omladozó kerítést ellepték az invazív növények, mint a bálványfa vagy az akác. A kerítést benövő fák között van egy hirdetőtáblányi hely, amely alapján itt valamire 1,377 milliárd forint uniós támogatás jutott.
A kiírás szerint a gazos udvar a “Dunakanyar Látogatóközpont” elnevezésű projektet jelöli, amely a tervek szerint 2019-re készült volna el, de a helyszínen nem láttam nyomát bármiféle fejlesztésnek. Ugyan éppen az elmúlt hónapokban bonyolítottak le egy közbeszerzési eljárást a beruházással kapcsolatban, az illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) semmit sem árult el arról, hogy mi történt a látogatóközponttal, egyáltalán elkészül-e valamikor.
A legmeghatározóbb ökoturisztikai látványosság
A látogatóközpont ötlete több mint tíz évre nyúlik vissza, a nemzeti park vezetője korábban azt mondta, hogy 2008-ban találtak rá a Dunától száz méterre fekvő, 2,5 hektáros telekre. A terület a magyar állam tulajdonában van, és a DINPI vagyonkezelésébe adtak.
A látogatóközpontot nettó 18,5 millió forintból kezdték el megtervezni 2013-ban. Két évvel később V. Németh Zsolt akkori agrárfejlesztési államtitkár arról beszélt, hogy uniós forrásból tervezik megvalósítani a dömösi beruházást. 2017-ben valóban kapott a projekt 1,38 milliárd forint uniós támogatást, ezt követően egy sajtótájékoztatón mutatták be a terveket.
A bejárásról és a sajtótájékoztatóról készült tv-felvétel
Az akkori ígéretek szerint a látogatóközpontban helyet kap többek között egy interaktív kiállítás a térség élővilágáról, egy 150 fős konferenciaterem, egy tanösvény, egy állatsimogató és egy madárröptető. A nemzeti park ekkoriban azzal számolt, hogy a látogatóközpont a térség legmeghatározóbb ökoturisztikai látványossága lesz, és évi 36 ezer vendéget vártak. A látványterveket ide kattintva vagy ide kattintva lehet részletesebben megismerni.
A sajtótájékoztató idején azzal terveztek, hogy a projekt összköltsége 1,5 milliárd forint lesz*Ez a fenti videóban az egyik diából is látszódik, illetve az EU-s projekteket ismertető hivatalos oldalon is ez szerepel., tehát az EU-tól kapott támogatás szinte teljes egészében fedezné. A látogatóközpont megnyitását pedig 2019 szeptemberére tervezték. Ennek ellenére a támogatás odaítélése után mintegy másfél évig nem történt érdemi előrelépés, csak 2018 szeptemberében írtak ki közbeszerzést a látogatóközpont megvalósítására.
Többszörösére nőtt költségek
A közbeszerzés azonban érvénytelen lett, mivel csak egy ajánlat érkezett be. Tudomásom szerint ez az ajánlat a 1,5 milliárd forintos keret többszöröséért vállalta volna a tervek megvalósítását. Az építőipar ugyanis jelentősen megdrágult az elmúlt években, és a nemzeti park rosszul mérhette fel a megvalósítás költségeit. Tavaly novemberben aztán ismét nekifutottak a közbeszerzésnek, de ekkorra egyszerűsödtek a tervek: például a három épületből egy már nem szerepelt az új kiírásban.
A közbeszerzéseken Vörös József ügyvéd is részt vett, a kiírások alapján tőle lehetett további tájékoztatást kérni az érdeklődőknek. Vöröst több cikkben Mészáros Lőrinc bizalmasaként jellemzik, az ügyvéd földeket is vett Mészáros megbízásából. Vörös a Széchenyi Banknak is volt az igazgatósági tagja, és júniusban gyanúsítottként hallgatták ki a bank hatmilliárd forintos károkozása miatt indult büntetőügyben. Sem a DINPI, sem Vörös nem árulta el megkeresésemre, hogy pontosan mi volt a feladata a látogatóközpont közbeszerzésénél, és hogy hogyan került a projektbe.
Az ajánlattételi határidőt többször is meghosszabbították, és végül július elején közzétették az eljárás eredményét. A látogatóközpont elkészítését három szakaszra osztották – az épületek, a környezetrendezés és a kiállítás kivitelezésére -, és mindegyik részre egy-egy érvényes ajánlat érkezett.
A nyertes ajánlatok összege azonban az egyszerűsítés ellenére is közel hárommilliárd forint, azaz nagyjából kétszerese az EU-s forrásoknak. Az nem egyértelmű, hogy a különbséget milyen forrásból fedezné a nemzeti park. Az intézet egyik munkatársa azt mondta nekem, hogy “a saját forrás bővítése az egyetlen megoldás”, és abban reménykednek, hogy kormányzati támogatást kapnak.
Hivatalosan is megkerestem a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságát a beruházással kapcsolatban, hogy megtudjam, mi okozta a késlekedést, és hogy hogyan látják a projekt jövőjét, de nem válaszoltak a kérdésekre. | https://g7.hu/elet/20200805/14-milliard-unios-tamogatasrol-diszeleg-tabla-a-terdig-ero-gazban/ | https://web.archive.org/web/20220816032219/https://g7.hu/elet/20200805/14-milliard-unios-tamogatasrol-diszeleg-tabla-a-terdig-ero-gazban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/14-milliard-unios-tamogatasrol-diszeleg-tabla-a-terdig-ero-gazban | G7 | hungarian-news | 2020-08-05 17:37:00 | [
"Vörös József"
] | [
"Duna-Ipoly Nemzeti Park"
] | [
"Dömös",
"Komárom-Esztergom megye"
] | [
"támogatás",
"EU",
"idegenforgalom"
] | [] |
50,834 | A magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., első rész | Ganz öntöde, Láng gépgyár, Weiss konzervgyár, Richter gyógyszergyár? Külföldön sikeresek voltak, mégis elbújhatnak Mészáros Lőrinc cégének exponenciális, gazdaságtörténeti jelentőségű növekedése mellett. | (A szerző közgazdász, a CRCB igazgatója.)
I. rész: Növekedési ütemek, találmányok és jelenlét a külpiacokon
2001. július 24. egy keddi napra esett. Ez a nap fontos dátum a jelenkori magyar gazdaságtörténetben. Ekkor, tizenkilenc évvel ezelőtt, jegyezte be a cégbíróság 07-09-007959 számon a magyar gazdaságtörténet eddigi legsikeresebb, emblematikus cégét, a Mészáros és Mészáros kft-t (továbbiakban MM).
Az alábbi esszében, amelyet két részben ismerhet meg az olvasó, hét ábrán keresztül lesz szó az MM 2006-2020 közötti fejlődésének néhány különleges mozzanatáról.*Az esszé egy CRCB által indított kutatási projekt („Közbeszerzéseink tisztaságáról: avagy az elmúlt 14 év ajánlatkérőinek és nyerteseinek hálózati elemzése. A 2005-018 között megkötött 15.000 legnagyobb közbeszerzési szerződés adatainak elemzése”) részeredményeit ismerteti. A kutatást magyar állampolgárok, magyar cégek és alapítványok támogatják. Ezúton is szeretném megköszönni támogatóinknak, hogy pénzügyi támogatásukkal, valamint önkénteseinknek, hogy munkájukkal, lehetővé teszik e kutatási program megvalósítását, valamint Laki Mihálynak, Lengyel Györgynek és Reszegi Lászlónak az írás első változatához fűzött véleményét és javaslatait.
Ez az elemzés csak kezdetnek tekinthető, első lépésnek abban a munkában, amely tíz, húsz, vagy harminc év múlva fel fogja tárni, hogy mi is történt a magyar gazdaságban, a magyar vállalati szektorban a 2010-es korszakváltás után, és mi vont ebben a történetben az MM szerepe. Érdemes most három szempontot szem előtt tartani:
mellőzni kell a kiválasztott téma tisztán politikai szálait;
csak a rendelkezésre álló nyilvános adatokra szabad hagyatkozni, és
a vizsgálat tárgyát gazdaságtörténeti perspektívába helyezve kell tárgyalni.
Az utóbbi szempont persze az elemzésnek ebben a fázisban még csak alig megvalósítható, de mégis érdemes törekedni erre. Ezért az MM eddigi történetét, a cégtulajdonosok döntéseit néhány ponton összevetettem a magyar gazdaág a XIX. és a XX. századi történetének néhány cégével és néhány korabeli emblematikus vállalkozó tevékenységével.
Az első részben ismertetem az MM növekedési ütemét és kitérek az MM mellett*Mészáros Lőrinc és felesége nemcsak az MM céget birtokolja, hanem a 2010-es rendszerváltás után egyre kiterjedtebb, több mint háromszáz céget tartalmazó cégbirodalmat hozott létre, amely cégek közül egyre többen jutnak különböző szektorokban egyre másra meghatározó szerephez az építőipar után az energia-iparban, a vendéglátásban, vagy a médiában. Ebben az írásban a többi céggel nem foglalkozom. A Mészáros cégek gazdasági szerepéről lásd például: https://bit.ly/3fi9p0k, és https://bit.ly/2PeJtYY . Mészáros cégbirodalmáról és ennek fejlődéséről lásd Jandó Zoltán cikksorozatát a G7.hu-n: https://bit.ly/30dYQr5, https://bit.ly/3fiJyFA, https://bit.ly/314tvq6, https://bit.ly/3k0A4CL, https://bit.ly/3flpEtI, https://bit.ly/2DjlZ2i, https://bit.ly/33cVyWV. A Mészáros cégbirodalom növekedésének, és az e cél érdekében felhasznált eszközöknek részletes politikai gazdaságtani elemzését adja Laki Mihály. 2020. ”A Mészáros-vállalatcsoport. Adalékok a Fidesz-közeli vállalkozások és vállalkozók működéséhez”, Külgazdaság, 63. évf. 9-10. szám, 65–100. oldal.
a XIX-XX. századi magyar kapitalista fejlődés fontosabb cégeinek fejlődésére, és ebben a külpiacok szerepére. A második részben arról lesz szó, hogy milyen szerepet játszottak az állami megrendelések az MM és a magyar gazdaságtörténet jeles cégeinek fejlődésében, a cégtulajdonosok hogyan használták fel a cégeik által megtermelt profitot és milyen szerepet játszik a készpénz az MM gazdálkodásában. Ugyanitt egy példán keresztül szólok arról, hogy XIX. századi magyar vállalkozók közül többen nemcsak az üzleti életben, hanem a közéletben is tudtak kockázatot vállalni, és ennek megfelelően bátran cselekedni, ha a hazájuk érdeke úgy kívánta.
Az elemzés során bemutatott ábrák nem adnak megnyugtató válaszokat, inkább újabb kérdéseket vetnek fel.
A rendelkezésre álló adatokból nyilvánvaló, hogy az MM 2001-2020 között a magyar gazdaság történetében példátlan sebességű növekedést produkált: akár ha az árbevételt, akár ha a mérlegfőösszeget, vagy a nettó profit volumenét nézzük.
Ha csak az elmúlt harminc évet, de akkor is, ha XX. század 1945-ig tartó magyar gazdaságtörténetét vesszük figyelembe. Sőt akkor is, ha a XIX. századig megyünk vissza és az 1830 előtt született vállalkozók, az első kereskedők, iparosok, bankárok (az előfutárok), vagy mellettük a 1830-1860 között születettek (az alapítók) által alapított cégek fejlődését vizsgáljuk.*Lengyel György könyvében a XIX. század első felének első kereskedőit, iparvállalatok tulajdonosait előfutároknak, a második generációt – az 1831-1860 között születetteket alapítóknak és az 1861 után születetteket örökösöknek hívja. Lásd Lengyel György. 1989. Vállalkozók, bankárok, kereskedők. Budapest: Magvető Könyvkiadó A pesti előfutárok pályájáról, családi kapcsolatairól, gondolkodásmódjáról Bácskai Vera könyve ad körképet. Lásd: Bácskai Vera. 1989. A vállalkozók előfutárai. Nagykereskedők a reformkori Pesten. Budapest: Magvető Könyvkiadó. Az 1848-1914 közötti ipari fejlődésről lásd Kövér György. 1982. Iparosodás agrárországban. Magyarország gazdaságtörténete 1848-1914. Budapest: Gondolat Kiadó c. könyvét, valamint Berend T. Iván, Ránki György. 1979. Gazdasági elmaradottság. Kiutak és kudarcok a XIX. századi Európában. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó című könyvét. A bankok szerepét a századforduló magyar ipari fejlődésében lásd Tomka Béla. 1999. Érdek és érdektelenség: a bank-ipar viszony a századforduló Magyarországán, 1892-1913. Debrecen: Multiplex Média, Debrecen UP. https://bit.ly/3fj7poT, A magyar középosztályok és elitek történetéről bővebben lásd Kövér György (szerk.). 2006. Zsombékok. Középosztályok és iskoláztatás Magyarországon. Budapest: Századvég. A Lengyel György által javasolt említett hármas tagolást egyébként ki lehetne egészíteni a nehézsorsúak kategóriájával, azokkal a szocializmusban élő és küzdő vállalkozókkal, akik a szocialista rendszerben mintegy muszáj Herkulesként próbálták a racionális kalkulációt, a kockázatvállalást érvényesíteni a maguk területén és síkraszállni a tulajdon védelméért. Erőfeszítéseik, intellektusuk dacára bukásuk bele volt kódolva a szocialista rendszerbe. A magánvállalkozások szocializmusbeli helyzetéről, túlélési stratégiáiról lásd Laki Mihály. 1998. Kisvállalkozás a szocializmus után. Budapest: Közgazdasági Szemle Alapítvány, https://bit.ly/3i1q3Dx 4-48. oldal. A magyar filmművészet érzékletesen mutatja be ezeket a sorsokat. Lásd Kovács András. 1964. Nehéz emberek. Budapest: MAFILM 1. Játékfilmstúdió. https://bit.ly/3jytBPe valamint Ember Judit, Gazdag Gyula. 1973. A határozat. Budapest: Balázs Béla Stúdió. https://bit.ly/2ZTQZPm.
Az MM a 2010-es hatalomváltás óta összes eszközét folyó áron számolva 141-szeresére, árbevételét 102-szeresére, nettó profitját pedig 58-szorosára növelte.
Sem Valero Antal selyemgyára, sem Koppl Ábrahám és Móricz vagy a Wodianer család, vagy a híres nagykereskedő és bankár Weiss Bernát Ferenc*Lásd Bácskai, 1989. üzleteinek története nem valószínűsít ilyen ütemű cégnövekedést. De sem az 1845-ben alapított Ganz Öntőde (a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt, és az 1911-ben alakult Ganz és Társa-Danubius Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. elődje), sem az 1868-ban Láng László által alapított gépjavító üzem (az 1911-ben alapított Láng Gépgyár Rt. elődje), sem az 1882-ben alapított Weiss konzervgyár (a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek elődje), sem az ugyanabban az évben alapított a Villanyos Izzólámpagyár (a Tunsgram Rt egyik elődje), sem Richter Gedeon által 1906-ban alapított családi vállalkozás (a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. elődje) esetében, és e cégek utódai esetében sem számol be semmilyen történeti forrás ilyen ütemű növekedésről.*E szóban forgó cégek történetéről Bence Géza. 2007. A Láng Gépgyár története az alapítástól az állami tulajdonba vételig (1868-1948). Tanulmányok Budapest Múltjából, 33. Kötet. 2006- 2007. o. 85-111. https://bit.ly/3fUvDqB; Koroknai Ákos (szerk.). 2004. A Tungsram Rt. története 1896-1996. Budapest: Aschner Lipót Alapítvány; Gábor Andás kuratóriumi elnök. https://bit.ly/2OO0d9v; Lengyel György. 1989. Vállalkozók, bankárok, kereskedők. Budapest: Magvető Könyvkiadó; Rasztik Tibor. 2010. Egy történelmi gyáralapító: Richter Gedeon (1872-1944). In: Menedzserek Országos Szövetsége. 2010. Történeti üzletembereink: Richter Gedeon. Budapest: Richter Gedeon Nyrt.; Nyáry K. 2016. Merész magyarok – 30 emberi történet. Budapest: Corvina Kiadó. Szekeres József. 1967. Ganz Ábrahám, 1814-1867. A Ganz-gyárak alapítójának életrajza. Budapest: Ganz Villamossági Művek; Szekeres József. 1971. „Ganz Ábrahám életrajza (1814-1867). Tanulmányok Budapest Múltjából. Vol: 18. pp. 211-247. valamint https://bit.ly/30UuGbo; https://bit.ly/2WQw5i1; https://bit.ly/3ggGX0g, és https://bit.ly/2DjXJNw; https://bit.ly/39MNe1a; https://bit.ly/315nXLY
Az MM nettó árbevételének növekedését millió forintban a következő ábra mutatja. Ebből látszik, hogy míg a cég 2008-ban mindössze 100 millió forintos árbevételt ért el, addig 2019-ben nettó árbevétele már 87,4 milliárd forintra rúgott.
Hozzá kell ehhez tenni, hogy az MM történetében az igazán nagy ugrás nem ekkor, hanem 2007 és 2008 között következett be: míg a 2007-es üzleti évben a cég 5,8 millió forint veszteség mellett 1,7 millió forintos nettó árbevételt ért el, addig egy érvre rá árbevétele ennek 55-szörösére nőtt. E kivételes ütemű növekedés mögött nem tudjuk, hogy milyen üzleti tranzakciók állnak. Annyi bizonyos, hogy egyáltalán nem vall kiegyensúlyozott növekedésre, olyanra, amit a magyar gazdaság történetében eddig lehetett látni.
Ganz Ábrahám 1845. január 20-án vette meg a budai Városi Tanács árverésén a tönkrement Fleischbauer vízimolnár Királyhegy utca 336. alatti házát (szoba, konyha, fészer és istálló) 4000 forintért, és itt rendezte be kicsiny üzemét.*Lásd Szekeres, 1967 és Szekeres, 1971. Első években hét munkással kezdett dolgozni, de két év múlva már 32 munkás dolgozott az üzemben. Az 1848-49-es szabadságharc alatt a hadi megrendeléseknek köszönhetően a termelés felfutott és 1851-ben Ganz már 50 munkást foglalkoztatott. Egy év múlva, 1852-ben már öt telken terült el a gyártelep, öntödével, lakatos-, kovács- és asztalosműhelyekkel. Ekkor a szükséglet szerint 40—60 munkás dolgozott az üzemben.*Lásd Szekeres, 1971.
A Láng Gépgyár vagy a Richter Gedeon 5-10 év alatt tudták megtöbbszörözni árbevételüket, a cégeknél dolgozók létszámát – erre mutat, hogy a cégek az alapítás után néhány évvel nőtték ki első telephelyeiket. Láng László cége például négy év alatt nőtte ki a kis műhelyt, ahol eleinte 8-10, majd 60 fő dolgozott. Láng 1872-ben döntött úgy, hogy megvásárolja egy volt keményítőgyár Külső Váci út 1442/b hrsz. alatt található gyártelepét.*Lásd Bence, 2007. Ez lett a később a Láng Gépgyár otthona (jelenleg az Alstom Power Hungária Zrt. telephelye).
Teljesen azonos utat járt be Richter Gedeon is a kis Sas Patikától (1902), a Kőbányán a Cserkesz utca 63. alatti, mintegy 300 négyszögöles telek 1906-os megvásárlásáig*Lásd Rasztik, 2010. és később e gyártelep bővítéséig. Az Egger testvérek és Kremenezky János 1882-ben hozták létre az Első Osztrák-Magyar Villamvilágítási és Erőátviteli Gyár Egger B. és Tsa nevű céget, és működtették az első években egy kis budapesti műhelyben.*E cégük játszott később szerepet a Villanyos Izzólámpagyár Rt. létrehozásában, majd az Egyesült Villanyossági Rt, és később az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (a Tunsgram Rt. elődje) megalapításában. Lásd Koroknai, 2004. Az üzlet olyan jól ment, hogy 5 év múlva lépniük kellett: 1887 végén megvásárolták a Magyar Általános Hitelbanktól egy nagyobb gyártelepet a Huszár u. 7. sz. alatt, amelyet később fokozatosan bővítettek.*Lásd Koronkai, 2004.
Talán a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek növekedési üteme vetekszik az MM-ével. Míg az előbbi 1892-ben mindössze 40 főt foglalkoztatott, addig 22-26 évvel később, az I. világháború alatt már 30 ezres cégóriássá bővült a háborús konjunktúrának köszönhetően. A 2001-2019 közötti Magyarországon azonban nem volt háborús konjunktúra. Míg a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek számára az I. Világháború, és több mint húsz év kellett ehhez a növekedéshez, addig hasonló utat az MM békeidőben közel tíz év alatt járt be. A háború befejezése egyébként némi törést jelentett Weiss Manfréd Acél- és Fémművek életében: gyorsan át kellett állniuk polgári termelésre, miközben 30 ezerről hatezer főre kellett csökkenteni a dolgozók létszámát.*Lásd https://hvg.hu/magyarmarka/20050325weissmanfred.
Az MM elképesztő ütemű növekedése azonban nemcsak a magyar gazdaságtörténetben rendkívül ritka, hanem külföldi cégekkel összehasonlítva is. A következő ábra az MM, a Google anyacége (Alphabet Inc.), a Ganz Ábrahám által 1845-ben alapított Ganz Öntöde, egy rendkívül sikeres magyar start-up, a Nav N Go (NNG), egy családi tulajdonban lévő közép-kelet-európai nagy építőipari cég,*E cég nevét nem közöljük, helyette X. Construction ltd. fantázianéven hivatkozunk rá. valamint a Tunsgram egyik jogelődjének (Villanyos Izzólámpagyár) növekedési ütemeit hasonlítja össze úgy, hogy minden cégnél az alapítás utáni hetedik évet veszi alapnak, ehhez viszonyítja a termelés/árbevétel későbbi szintjeit.*Az alapítás utáni hetedik év kiválasztása önkényes. Ez csak azt a célt szolgálja, hogy az alapítást követő turbulens évektől eltekintsünk és a már viszonylag konszolidált cégek kibocsátásának szintjét és növekedési ütemét vegyük alapul. A Google, az X. Construction ltd, az NNG, és az MM esetében a nettó árbevételek adatokat (dollárban és forintban), Ganz Öntödénél a 1852-1860 közötti adatok alapján a termelt öntvények tonnája és korabeli ára alapján becsült árbevételt, a Tunsgram jogelődje esetében pedig az 1890-1903 között eladott izzólámpák számát*Lásd Koronkai, 2004. 9. és 13. oldal. vettem figyelembe, minden adatot logaritmus skálán ábrázolva.
Az ábrán jól látszik, hogy míg a Google, az NNG és a Tunsgram jogelődjének növekedési üteme majdhogynem egybevág, miközben történetüket több mint száz év választja el, addig az MM-é messze meghaladja e cégekét. A Ganz 1852-1855 közötti viszonylag alacsonyabb növekedési üteme (az alapítást követő 7-10. év) mögött a levert szabadságharcot követő évek politikai repressziója és ezzel is összefüggő gazdasági pangásának hatása (a megrendelések megcsappanása, tőkehiány, a fizetési fegyelem romlása) húzódik meg.*Ekkor új politikai viszonyok nagymértékben akadályozták a magyar ipari vállalkozások fejlődését. Az iparpártoló egyesületek betiltása, az szabadságharcban résztvevő elit tagjainak kivégzése, bebörtönzése, elüldözése vagy belső emigrációba kényszerítése együtt járt megrendelések csökkenésével, szűk belső kereslettel, romló fizetési fegyelemmel. Mindez tőkehiánnyal, szakmunkáshiánnyal és növekvő adóterhekkel párosult. Lásd Szekeres, 1971. Ezt követően, az alapítás utáni 12. évtől a Ganz is felzárkózik a Google, vagy a Villanyos Izzólámpagyár által meghatározott trendekhez. Az alapítás utáni 15. évre a Ganznál a kiinduló szinthez képest 7,4-szeresére, a Google-nál 9-szeresére, a Villanyos Izzólámpagyárnál 8,5-szeresére nőtt az árbevétel, illetve a termelés volumene. Az MM estében pedig ezt jócskán meghaladó, 20-szoros növekedést láthatunk.
A fentiekkel szemben az X ltd.-t a többi céghez képest inkább a stagnálás, mint a növekedés jellemzi. Míg a Google és a Villanyos Izzólámpagyár nagyjából 12-14-szeresére növelte árbevételét, illetve az eladott izzólámpák számát az alapítás utáni tizenhetedik évre, addig az MM nettó árbevétele közel 88-szorosára nőtt. A magyar NNG (Nav N Go) és a Ganz Öntöde az alapítás utáni 7. és 13. év között 4,8-szorosára tudta növeli nettó árbevételét, addig a Google 6,2-szeresére, a Villanyos Izzólámpagyár pedig 5,2 szeresére.*Az NNG-nél látható későbbi ütemcsökkenés minden bizonnyal a mobiltelefonra telepíthető navigációs alkalmazások gyorsuló térnyerésével állhat kapcsolatban.
A másik figyelemre méltó dolog, ami az ábrából látszik, hogy mind a Google, mind a Tunsgram, mind az NNG növekedési üteme milyen egyenletes a vizsgált időszakban: ezek alig megtörő egyenesekkel írhatók le. Ugyanezt láthatjuk a Ganz 1855-1860 közötti növekedési üteménél is. Ezekkel szemben az MM-é nagy ugrásokon és egy visszaesésen (2016) keresztül nő évről-évre. Ez minden bizonnyal azzal függ össze, hogy az MM szinte kizárólag nagy építőipari projektekben vesz részt, és évente viszonylag kevés szerződést köthet, amelyek lökésszerűen mozgatják éves árbevételét. Ugyanezt az ugrálást láthatjuk a másik, ugyancsak nagy építőipari projekteket megvalósító cég – az X. Construction ltd. – növekedési adatainál is.
A következő, ami az MM-ben különleges, az az, hogy az MM egyáltalán nem exportál. A vizsgált időszakban (2007-2019 között) az MM csak Magyarországon végzett munkát. „Nehéz is lenne exportálni egy alapvetően építőipari kivitelezést végző cégnek!” – mondhatná erre bárki. De nem. Ez nem lehetetlen. Van ugyanis olyan magyar tulajdonú építőipari cég, nem is a legkisebb, amelynél 2005-2019 között az export több éven keresztül az árbevétel 25-35 százalékát tette ki, és volt olyan év, amikor a 60 százalékot is elérte.
A XIX. és a XX. századi magyar gazdaság történetében kiemelkedő szerepet játszó kereskedelmi vállalkozások, iparvállalatok egyik közös jellemzője az, hogy a tulajdonosok, cégvezetők mindvégig törekedtek a nemzetközi kapcsolatok építésére, külföldi piacokra való belépésre, külföldi cégekkel való olyan együttműködésre, amely aztán külföldi piacok meghódítására irányult.*Az MM esetében olyan lenne ez, mintha a Strabag, amely nemcsak a Magyarországon, hanem például Lengyelországban is jelen van, mint útépítési projektek kivitelezője, nemcsak a magyar, hanem a lengyel útépítési projekteken is együttműködne az MM-el, mert az MM által biztosított minőség, szervezettség, szaktudás növelné az esélyét egy-egy ottani építőipari közbeszerzési tender megnyerésére. Így járt el Ganz Ábrahám, aki találmányával, a kéregöntésű vasúti kerekek öntésének tökéletesítésével már 1855-ben részt vett a Párizsi világkiállításon.*„A politikai rendőrség azonban nem felejtette el Ganz forradalmi múltját és útlevélkérelmét elutasították. Ekkor Ganz a bécsi svájci követséghez fordult, és mint svájci állampolgár kapott útlevelet.” Lásd Szekeres, 1971. 231. oldal. De Láng László is hasonló utakon járt: az üzeme 1868-as alapítása után az 1880-as évektől már külföldre is szállított: a balkáni országokba, Oroszországba, nemzetközi kiállításokra járt. A gyár gőzgépe nagydíjat nyert az 1900. évi párizsi világkiállításon.*Lásd Bence, 2007.
A XIX. század eleji kereskedők igyekeztek gyümölcsöző kapcsolatot kiépíteni külföldi vevőikkel, kooperálni külföldi kereskedőkkel, iparosokkal. A Pest – Bécs – Pest utat nagyon sokan bejárták, dolgoztak külföldön tapasztalatszerzés céljából.*„Richter a legjobb akart lenni a szakmájában, két év magyarországi tanulás után még négy évet töltött patikus-segédként Németország, Anglia, Franciaország és Itália több városában. 1901-ben, kora egyik legképzettebb gyógyszerészeként úgy tért vissza a hazájába, hogy öt nyelven beszélt és olvasott.” Lásd Nyáry, 2016 és http://www.ekor-lap.hu/informacio/2019/02/04/richter_gedeon_1872_1944_
A Bécsből Pestre és Pestről Bécsbe való áttelepülés, munkavállalás eléggé gyakori volt körükben.*Lásd Bácskai, 1989. Nemcsak a zsidó kereskedőknél, hanem az osztrák, felvidéki zipszer, vagy csehországi német családokból származó kereskedőknél és iparosoknál is. Több nyelvet beszéltek: ez is elősegítette a külföldi kapcsolatok építését. Ezen túl gyakran több szakmában is jártasak voltak. Pekár Imre (Rozsnyó, 1838. december 8. – Budapest, 1923. július 12.) magyar gépészmérnök, feltaláló, malomtechnológus, közgazdasági író először a bécsi Politechnikumban tanult, ezt követően Karlsruhéban gépészmérnöki oklevelet szerzett, de élete során például elsajátította a kovács, lakatos, esztergályos, asztalos szakmákat is.*Lásd Lengyel, 1989. E vállalkozók cégük kivitelét megtöbbszörözték, új külpiacokat nyertek, külföldön leányvállalatokat alapítottak. A cégük növekedése egyet jelentett az exporttal, a külpiacok meghódításával. A Richter Gedeon Rt. az 1920-as évek végén — miközben dúlt a nagy gazdasági világválság – képes volt az egész világot behálózó kereskedelmi és képviseleti láncolat létrehozására és tíz külföldi leányvállalat alapítására.*Lásd Rasztik, 2010.
Pályafutása csúcsán Richter Gedeon termékei számos rangos nemzetközi elismerést is nyertek. A húszas évektől a háború kitöréséig a vállalat 12 aranyérmet szerzett a nemzetközi kiállításokon. Ezek közül sajnos csak egy maradt ránk, az 1929-ben Barcelonában rendezett nemzetközi kiállítás nagydíjának oklevele. A vállalatot már két évtizeddel a gyáralapítás után úgy emlegették, „a magyar Merck”.*Lásd Rasztik, 2010. A Merck KGaA egyébként egy ma is működő vezető gyógyszeripari cégcsoport https://www.merckgroup.com/en, amely 2019-ben az 27. helyet foglalta el az 50 globális gyógyszercég rangsorában (Top 50 Global Pharma Companies). Lásd: https://bit.ly/39kpqBR.
De ugyanez igaz például Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (Tunsgram Rt elődje) esetében is: az 1900-as évek elején az izzólámpaosztály termelésének 80 százalékát külföldön értékesítette, miközben forgalma évenként mintegy 30 százalékkal nőtt.*„A gyár 1891-ben szénszálas izzólámpáinak már 2/3 részét exportálta, elsősorban Oroszországba és Japánba, de más ázsiai országokba és Amerikába, Ausztráliába is. Melbourne-ben és Montrealban bizományi képviseletek létesültek” Lásd Koroknai, 2004. 8. oldal.
A cikk második részében arról lesz szó, hogy milyen szerepet játszottak az állami megrendelések az MM és a magyar gazdaságtörténet jeles cégeinek fejlődésében, a cégtulajdonosok hogyan használták fel a cégeik által megtermelt profitot és milyen szerepet játszik a készpénz az MM gazdálkodásában. | https://g7.hu/vallalat/20200804/a-magyar-gazdasagtortenet-legnagyobb-csodaja-a-meszaros-es-meszaros-kft-elso-resz/ | https://web.archive.org/web/20230328164025/https://g7.hu/vallalat/20200804/a-magyar-gazdasagtortenet-legnagyobb-csodaja-a-meszaros-es-meszaros-kft-elso-resz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-magyar-gazdasagtortenet-legnagyobb-csodaja-a-meszaros-es-meszaros-kft-elso-resz | G7 | hungarian-news | 2020-08-04 17:41:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [] | [
"háttér",
"építőipar",
"klientúra",
"infografika"
] | [] |
50,835 | A magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., második rész | Vajon mi magyarázza, hogy választások előtt mindig készpénzben úszik a Mészáros és Mészáros, és hogy legnagyobb vevőik - közöttük a magyar állam - előre utalják a tízmilliárdokat? | (A szerző közgazdász, a CRCB igazgatója.)
A cikk első részében a Mészáros és Mészáros kft. elképesztően gyors növekedését vetettem össze a XIX. és XX. századi magyar tőkés fejlődés kimagasló cégeinek növekedési ütemével, illetve olyan cégekével, mint a Google, vagy a Nav N Go. Szó volt arról is, hogy milyen szerepet játszottak a kiemelkedő magyar cégek növekedésében a külpiacok. Az, hogy a tulajdonosok mindvégig törekedtek a külföldi üzleti kapcsolatok építésére, a külpiacokon való jelenlétre, exportjuk bővítésére.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., első részGanz öntöde, Láng gépgyár, Weiss konzervgyár, Richter gyógyszergyár? Külföldön sikeresek voltak, mégis elbújhatnak Mészáros Lőrinc cégének exponenciális, gazdaságtörténeti jelentőségű növekedése mellett.
II. rész: Az állami megrendelések, az osztalék és a készpénz
Itt, a cikk második részében arról lesz szó, hogy milyen szerepet játszottak az állami megrendelések az MM és a magyar gazdaságtörténet jeles cégeinek fejlődésében, a cégtulajdonosok hogyan használták fel a cégeik által megtermelt profitot, és milyen szerepet kap a készpénz az MM gazdálkodásában. Végül egy példán keresztül szólok arról, hogy XIX. századi magyar vállalkozók vezető képviselői nemcsak az üzleti életben, hanem a közéletben is tudtak kockázatot vállalni, és ennek megfelelően bátran cselekedni, ha a hazájuk érdeke úgy kívánta.
Különleges elem az MM fejlődésében, hogy – a cég elképesztő növekedési ütemével párhuzamosan – rövid idő alatt radikálisan megváltozott a cég megrendelőinek köre is. Míg az MM 2010 előtt nem nyert közbeszerzést, addig
2010 után közvetve, vagy közvetlenül valószínűleg csak egy vevője akadt: ez pedig a magyar állam.
Valószínűsíthető, hogy 2010 után – néhány év kivételével – az MM teljes nettó árbevétele közvetlenül, vagy a konzorciumi partnerein keresztül, közbeszerzésekből származik.
Erre utal a következő ábra, ahol minden évre vonatkozóan az MM által egyedül, illetve konzorciumban megnyert közbeszerzések éves nettó összértékét viszonyítjuk a cég nettó árbevételéhez. Ebből látható, hogy 2011 után, de különösen 2014-től az állami megrendelések aránya kimagasló lehetett az MM összes árbevételében. A 3. ábrán látható arányok természetesen lehetnek nagyobbak, mint 100 százalék. Abban az esetben, ha az MM konzorciumban nyert más cégekkel, akkor e projektek összértéke meghaladhatja az MM adott évi nettó árbevételének összegét.*A konzorciumban nyert közbeszerzések aránya a G-napot (2015 február 6.) követő évtől nőtt meg. Keretszerződésekkel együtt a MM 2011 és 2015 között 21 közbeszerzést nyert, ebből tizenhármat konzorciumban (62 százalék), 2016-2020 április között pedig 78 közbeszerzést, ebből 65-öt konzorciumban (83 százalék). Eközben a Simicska Lajos tulajdonolta Közgép 2011-2014 között 209 közbeszerzést nyert (306 tenderen indult), ebből 177 tendert konzorciumban (85 százalék). A Közgép 2015-ben még 115 tenderen indult, de már csak tizenöt tendert nyert, tizenkettőt konzorciumban. 2016-2019 között a Közgép csak kilenc tenderen indult, de már egyszer sem nyert. Elvileg az is lehet, hogy az MM rengeteg nem közbeszerzésből származó munkát vállal magyar magáncégeknek, amelyek aztán busásan megfizetik, miközben az MM jelentős összegű közbeszerzéseket nyer konzorciumi partnereivel, ahonnan meg elenyésző árbevételre tesz szert. De ennek a történetnek valószínűsége csekély.
Arra már Alexander Gerschenkron gazdaságtörténész rámutatott a XVII-XIX századi európai gazdaságfejlődés gazdaságfejlesztés típusait és intézményét vizsgáló alapvető művében,*Lásd Gerschenkron, A. 1962. Continuity in History and Other Essays. Economic Backwardness in Historical Perspective. Cambridge, Massachusetts: The Belknap Press of Harvard University Press. (magyarul: A. Gerschenkron. 1984. A gazdasági elmaradottság – történelmi távlatból. Budapest: Gondolat Könyvkiadó.)
hogy közép-kelet európai térségben a gazdasági fejlődésben, illetve a gazdasági elmaradottság felszámolásában az állam szerepe lényegesen erősebb, kiterjedtebb, mint Nyugat- vagy Közép-Európában (az utóbbin Németországot és a mai Ausztriát értve). Közép-Kelet Európában ugyanis az állam nemcsak a gazdaságot szabályozó törvények őreként, a tulajdonjogok kikényszerítőjeként, illetve az állami újraelosztáson (adózás, vámpolitika) keresztül lép fel az iparfejlesztés, illetve a gazdaságfejlesztés érdekében, hanem megrendelőként, az infrastruktúra fejlesztés finanszírozójaként, illetve a nemzetgazdaságokban jelentős szerepet játszó állami vállalatok létrehozójaként és működtetőjeként is. Gerschenkron történelmi példák elemzésén keresztül továbbá rámutat arra is, hogy a gazdaság fejlődésében e térségekben (különösen a cári Oroszországban) milyen fontos szerepet játszottak a háborúk, a fejlődő ipar számára nagy állami keresletet jelentő hadimegrendelések.
Nincs tehát mit csodálkozni, ha a magyar vállalkozások fejlődésében, nemcsak az előfutárok, hanem az alapítók és az örökösök generációjában is gyakran meghatározó szerepet játszottak az állami, és ezen belül a hadi megrendelések. A Majkon posztógyár (Kanitz, Kadish és Mauthner kereskedők közös cége) a XIX. század elején hadi megrendelésre termelt és még az 1820-as években, a dekonjunktúra alatt is 40-50 szövőszéken 152 munkást foglalkoztatott.*Lásd Bácskai, 1989. 96. oldal. Ganz Ábrahám elkötelezett híve volt a magyar szabadságharcnak, öntőműhelyében a kormány megrendelésére a szabadságharc számára becslések szerint 22 ágyút öntöttek (ezekre vésette fel Ganz „Ne bántsd a magyart!”).*Lásd Szerekes, 1971. 223. oldal. A szabadságharc alatt hadimegrendelésre dolgozott többek között a Korompai Vasműtársulat vagy a Ruszkahegyi Vasmű is.*Az utóbbi társtulajdonosa Maderspach Károly kohómérnök, aki találmánya, a vaslemezekből álló függőhíd révén szerzett országos hírnevet. Megpályázta a Lánchíd munkálatait is. Lásd Lengyel, 1989. 36-37. oldal. Weiss Berthold és Manfréd kereskedőcége Bosznia okupációjának idejében (1878) hadiszállító volt, aztán a hadsereg megrendelései mind a 1882-ben alapított konzervgyáruk, mind a későbbi csepeli tölténygyár fejlődését elősegítették. Az I. világháborús katonai megrendelések – mint korábban már említettük – a Weiss Manfréd Művek számára a rendkívül gyors növekedést tettek lehetővé.*Lásd Lengyel, 1989.
De hasonló volt a Richter gyár helyzete is: az első világháborús konjunktúra is segítette a cég növekedését. A hadsereg jelentős keresletet támasztott a Hyperol fertőtlenítőszer iránt, kiváló minősége és porként való könnyű tárolása, használhatósága miatt. De a Richter gyárat korántsem az állam „tartotta el”.*Lásd Rasztik, 2010. A Kalmopyrin fő vevője nem lehetett az állam. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és jogelődjei is több terméket szállított az állam (különösen a Magyar Királyi Posta) számára.* „A cég az 1889. évi első nagy postai versenytárgyaláson még alulmaradt, de 1891-ben győztesként már a legnagyobb megrendelést kapta a pályázó másik három vállalattal szemben. Szállított telefonokat, Hughes- és Morse-féle távírógépeket, különféle hálózatszerelési anyagokat, de telefonközpontokat, majd 1895-től multiplex kapcsolószekrényeket is, amelyek egyszerűsítették a híváskezelők munkáját és meggyorsították a kapcsolást. Az 1896-os kiállításon ezek a termékek mind nagy sikert arattak. A Posta ezután már nem szorult rá az antwerpeni Bell Manufacturing Co. gyártmányaira.” Lásd Koroknai, 2004. 8. oldal. A Láng Gépgyár a magánpiacon már keresett termékeit, közöttük gőzturbinákat szállított állami tulajdonú vállalatoknak.*„Az első Láng-gyári Zoelly-rendszerű gőzturbina 1905-ben készült el a morvaországi witkowitzi bánya- és kohómü megrendelésére. Teljesítménye 300 lóerő, fordulata percenként 3000 volt és befecskendező kondenzációval látták el. Még 1905-ben az elsőhöz hasonló teljesítményű gőzturbinát szállítottak a szerbiai varesi állami vasmű megrendelésére.” Lásd Bence, 2007. 96. oldal. A példákat még oldalakon keresztül lehetne sorolni. Később, a harmincas évek vége felé aztán, az úgynevezett Darányi-féle győri program 1938-as meghirdetését követően, az irányított gazdaság körülményei között az állami szerepvállalás erősödésével és a hadiipari fejlesztéssel újra megnőtt az állami megrendelések aránya is.*Lásd Lengyel György. 1981. ”Irányított gazdaság és tervgazdaság: a negyvenes évek magyar gazdasági változásairól. “Gazdaságpolitika, gazdasági szervezet” c. tudományos konferencia előadása, 1980. december 12-13.” Medvetánc, 1. évf. 1. szám, 109-119. oldal, illetve Berend T. Iván és Szuhay Miklós. 1975. A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848-1944. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Az itt említett cégek és az állam, valamint az MM és az állam kapcsolata között azonban van egy nagyon fontos különbség. A magyar gazdaságtörténetben ismert és imént felvillantott példákban olyan vállalkozásokról van szó, amelyek fejlődése elsősorban a tulajdonos széleskörű és megalapozott szakértelmén, kockázatvállalásán, invencióján, találmányain alapult. Ők szinte megtestesítik a vállalkozó Schumpeter által leírt fogalmát: a termelési tényezők új kombinációját létrehozó gazdasági szereplőt.*Schumpeter a termelési eszközök új kombinációinak megvalósítását hívja vállalkozásnak: „Az új kombinációk megvalósítását ”vállalkozásnak” nevezzük, azokat a gazdasági alanyokat pedig, akiknek az új kombinációk végrehajtása a funkciója ”vállalkozóknak” (…) „a gazdasági alanyokat az új kombinációk megvalósítása teszi vállalkozókká”. Lásd Schumpeter J. A. 1980 (1911) A gazdasági fejlődés elmélete. Vizsgálódás a vállalkozói profitról, tőkéről, a hitelről, a kamatról és a konjunktúraciklusról. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. (eredeti kiadás: Schumpeter J. A. 1911. Theorie der wirtschaftlichen Entwicklung. Leipzig: Verlag von Duncker & Humblot.) 120-144. oldal. A felsorolt vállalkozók és cégek már bizonyítottak a magánvállalkozások piacán, mielőtt időlegesen, illetve részben az állami beszerzések felé fordultak volna. Már komoly tekintélyt vívtak ki a hazai, vagy nemzetközi piacokon, mielőtt kiaknázták volna a háborús konjunktúra nyújtotta lehetőségeket.
Az MM-nek és tulajdonosainak helyzete ebből a szempontból teljesen más. Az MM az állami megrendelések felfuttatása előtt néhány évvel egy pár főnek kenyeret adó, csőd közeli vállalkozásnak számított, amely már kezdte felélni pár millió forintos saját tőkéjét.
2011 után a céget óriássá szinte kizárólag az állami megrendelések tették.*Jól példázza ezt, hogy 2011 január és 2020 április között az MM által nyert 99 közbeszerzési szerződésből mindössze tizenkét esetben volt a megrendelő valamilyen önkormányzat. A legtöbb, MM által nyert közbeszerzést az állami tulajdonban lévő NKM Nemzeti Közművek Zrt. cége, az NKM Földgázhálózati Kft (32 esetben), valamint a Nemzeti Fejlesztési Programiroda (23 esetben), a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt (5 esetben). és különböző főhatóságok (pl. Országos Vízügyi Főigazgatóság, stb.) írták ki.
Az MM tehát mintegy egymaga példázza azt, amit Berend T. Iván és Ránki György a szocialista állam gazdaságteremtő szerepéről írt, ahol „nem a gazdaság teremti meg az államot, hanem az államnak kell a gazdaságot megteremtenie”.*Lásd: Berend T. I. és Ránki Gy. (szerk.). 1979. Gazdasági elmaradottság, kiutak és kudarcok a XIX. századi Európában. Az európai periféria az ipari forradalom korában. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 64. oldal. Ezt a gondolatot a mai magyar helyzetre, az MM és az állam viszonyára vonatkoztatva következőképpen lehetne megfogalmazni: ha a piacgazdaság, a vállalkozások nem hozzák létre az államot, akkor maga az állam hozza létre saját képére formálva saját „vállalkozóját”:*Ez persze azt is jelenti, hogy az MM tulajdonosait a schumpeteri értelemben nem tekinthetjük vállalkozóknak. qualis dominus, talis est servus.*Latin szállóige: „Amilyen az úr, olyan a szolga”.
A megtermelt profit felhasználása is az MM furcsa viselkedését tükrözi. Egy ideáltipikus vállalkozó inkább a megtakarítást preferálja a fogyasztáshoz képest, és a cége által megtermelt profitot igyekszik a cégébe visszaforgatni – mivel bízik cége fejlődésében. Hiszen a cége az élete. Vagy egyszerűen csak azért, mert tartalékolni szeretne (a megtermelt nyereséget eredménytartalékba téve) azokra az időkre, amikor várhatóan gyengébb lesz az üzleti konjunktúra.*Ganz Ábrahám a szabadságharc utáni represszió időszakában, és az ezzel összefüggő kedvezőtlen üzleti kilátásokat érzékelve igyekezett cégét megmenteni azzal, hogy „nyereségét nem vonta ki a termelésből, hanem állandóan újra befektette és igyekezett más forrásokból is pénzbefektetésre.” Lásd Szekeres, 1971. 236. oldal. Munkája, előrelátása nagy nehézség árán sikerrel járt: bár egészsége ezeket az éveket nagyon megsínylette, de cégét végül sikerült megmentenie. Aztán ebből a visszaforgatott profitból vagy a cégét bővíti, vagy leányvállalatokat alapít, más cégekben vásárol részesedést, és a többi; – de ez mind a cége, cégcsoportja továbbélését, bővülését szolgálja.
Az osztalék mértéke és a nettó nyereséghez viszonyított aránya (dividend payout ratio, azaz osztalékhányad) egyik jó indikátora ennek a viselkedésnek. A rendszeres nagy összegű osztalékfelvétel, az extrém magas osztalékhányad egyáltalán nem vall a klasszikus vállalkozói mentalitásra, távol áll attól. Ekkor a vállalkozó mintegy „fejőstehénként” (cash cow) tekint a cégére, amelyet igyekszik minél inkább kizsigerelni, a megtermelt profitot onnan „kimenteni”, „elrejteni”, valami miatt a luxusfogyasztáshoz vonzódva, felélni. Reszegi László magyar vállalati adatokon alapuló elemzéséből tudjuk, hogy a közbeszerzések nyertesei inkább járnak el így, mint a közbeszerzéseken nem induló cégek.
A XIX. századi és XX. századi vezető magyar cégek tulajdonosai, vezetői meglehetős jómódban éltek, de távol állt tőlük a luxusfogyasztás, a kirívó költekezés.*Lásd többek között: Bácskai, 1989; Lengyel, 1989; Szekeres, 1971; Koroknai, 2004; Bence, 2007; Rasztik, 2010. Inkább töltötték szabadidejüket önképzéssel, a szakirodalom tanulmányozásával, vagy vállaltak közéleti szerepet. Ganz Ábrahám inkább a cégébe fektette minden pénzét, Láng László kiköltözött a gyár területén épített házába, hogy a lehető legközelebb legyen az üzemhez. Richter Gedeonnal kapcsolatban a kortársak szerénységére, puritánságára hívják fel a figyelmet, ami a szakmája iránti nagyfokú elhivatottsággal és tudásvággyal párosult.*Az hogy milyen gazdag volt „nem sok látszott a tulajdonos életmódján. Richter Gedeon milliomosként is minden nap háromnegyed hétre érkezett Kőbányára, magára öltötte barna lódenköpenyét és egy pörge kalapot, majd személyesen járta körbe az üzemet a kazánháztól a laboratóriumig. Mivel elsőként érkezett, a kapuban fogadta a munkából elkéső alkalmazottakat. Kétkezi munkásait is mind ismerte, megbízott bennük. A gyár volt az egyetlen szenvedélye, nem járt el társaságba, még csak színházba sem. Családja jól élt Belgrád rakparti lakásukban, de messze nem olyan luxusban, amit megengedhettek volna maguknak.” Nyáry, 2016. és http://www.ekor-lap.hu/informacio/2019/02/04/richter_gedeon_1872_1944.
Ha az MM cég megtermelt profittal és osztalékfizetéssel kapcsolatos magatartását vizsgáljuk, akkor meglehetősen más kép bontakozik ki előttünk, mint amit Ullmann Móric, Weiss Bernát Ferenc, Valero Antal, a Wurda, a Wodianer, vagy a Koppl család, Ecker János, az Egger fivérek, Ganz Ábrahám, Láng László, Richter Gedeon esetében a gazdaságtörténet kutatások elénk tárnak.*Lásd többek között Bácskai, 1989; Lengyel, 1989; Szekeres, 1971; Koroknai, 2004; Bence, 2007; Rasztik, 2010. Az MM tulajdonosai ugyanis előszeretettel veszik ki cégükben megtermelt profitot osztalékként. A 2006-2019 között az általuk évente felvett osztalék összege nominálisan 29,6 milliárd forintot tesz ki.*Ez az összeg évi 6 százalékos átlagos reálhozammal számolva jelenértéken mintegy 36,5 milliárd forintot tenne ki.
A 2011-2019 között kifizetett összeg nagyságát úgy érzékeltethetjük, hogy ez megfelel kb. tíz felcsúti stadion építési költségének, vagy Magyarországon a 2021. évi költségvetésben a középfokú oktatásra előirányzott összeg (354 milliárd forint) közel 8,5 százalékának.
Ennél is érdekesebb viszont, ha kifizetett osztalék nagyságát összevetjük a nettó profitéval, és kiszámítjuk a kettő arányát, az osztalékhányadot. Ezek az adatok világosan jelzik, hogy az MM tulajdonosainak 2011-2019 között egyáltalán nem volt fontos az, hogy megtermelt nyereségből saját cégüket fejlesszék. Ugyanis ekkor az MM osztalékhányada extrém módon magas volt: 2012 után, a cég tulajdonosai szinte minden évben a megtermelt nettó nyereség szinte teljes egészét felvették osztalékként. A következő ábrán – összehasonlításként – közöljük egy vezető magyar építőipari vállalkozás (VMEV)*A VMEV fantázianév egy létező magyar tulajdonú céget takar. osztalékhányadra vonatkozó adatait is.
2011-2019 között, míg az MM-nél a nettó profit 97 százalékát vették fel a tulajdonosok, addig a VMEV-nél csak tíz százalékát. Az MM tulajdonosainak e magatartása nemcsak a tipikus vállalkozói preferenciákkal, hanem az üzleti racionalitással is ellentétben áll. A felvett osztalék után ugyanis adót kell fizetni, míg a profitot a cég eredménytartalékába helyezni és ezen keresztül befektetni a cégbe, vagy más cégbe, projektbe, adómentes. Ezen túl a magas osztalékhányad közvetve arra is rámutat, hogy az MM tulajdonosai egyáltalán nem tartanak a konjunktúraciklus hullámzásaitól. Nem számítanak arra, hogy piacaikat egy esetleges dekonjunktúra érinteni fogja, amikor majd kevesebb megrendelésre kell számítaniuk. Nem kell tartalékolniuk a „szűkebb évekre”, így is biztosítva cégük túlélését, mint ezt például Ganz Ábrahám is tette annak idején.
Utolsó előttinek hagytam egy érdekes mozzanatot, amit első ránézésre nagyon nehéz megmagyarázni, ha az üzleti szemlélet felől közelítünk egy cég gazdálkodásához. Ez pedig az MM vonzódása a készpénzhez.*Itt a mérlegben a „Pénzeszközök” soron megjelenő összegekről van szó. Ez tartalmazza a pénztárban lévő készpénzen és csekkeken kívül a látra szóló (azonnal készpénzzé tehető) bankbetétek összegét is.
Egy cég eszközein belül érdemes a képződő likvid eszközöket (pénztár és a látra szóló betétek összege) rövidebb, vagy hosszabb távra lekötni, befektetni. A likvid pénzeszközök tartalékolása előnytelen, mivel legfeljebb minimális pénzügyi bevételt eredményez. Bizonyára sem Ganz, sem Láng, sem az Egger fivérek, sem Weiss Manfréd, sem Richter Gedeon nem készpénzben tartották a cégnél folyamatosan keletkező, a bevételekből a költségek levonása után fennmaradó összegeket. Az MM mérlegeit vizsgálva azonban azt láthatjuk, ez koránt sincs így, különösen 2016 után nőtt meg pénzeszközök (pénztár, csekkek és látra szóló bankbetétek) volumene. A cégnél a pénzeszközök/összes eszköz arány néhány évben extrém magas: esetenként az 51-78 százalék közötti szintet is eléri.*Eközben e mutató értéke a VMEV esetében 2011-2019 között átlagosan 20 százalékos volt, öt éven keresztül 20 százalék alatti értékkel és mindössze egy évben haladta meg a 30 százalékot. De egy vezető külföldi tulajdonú építőipari vállalkozásnál (VKTEV) ez az arány egészen elenyésző volt: 0,02 százalék és 0,16 százalék között mozgott 2012 és 2019 között. 2019-ben 55 milliárd forintra, 2018-ban 59 milliárd forintra, 2017-ben 74,6 milliárd forintra rúgtak az MM mérlegében a „Pénzeszközök” mérlegsoron nyilvántartott összegek.*Ezeket az összegeket és arányokat a vállalati pénzügyekkel foglalkozó tankönyvek a piacgazdaság körülményei között általában „rossz készpénzmenedzsment”-ként értelmezik. Nem tudjuk, hogy egy ilyen értelmezés mennyiben helytálló az MM esetében, mivel a klasszikus piacgazdasági logikán kívül lehetnek más okok is, amelyek a likvid eszközök ilyen mértékű, és arányú használatát indokolják.
Különös jelenség még az is, hogy ez az arány a 2009-es, a 2013-as, és a 2017-es üzleti években (vagyis a választásokat megelőző években) volt viszonylag magas, a legmagasabb éppen 2017-ben.
Első ránézésre úgy látszik, hogy az MM viszonylag nagy arányban rendelkezik a cég működéséhez, a megrendelések teljesítéséhez nem feltétlen szükséges likvid eszközökkel.
A mérlegek vizsgálata részben választ ad ezeknek az elképesztően magas összegeknek és arányoknak az okaira. Az MM vevője (az állam?), illetve vevői (konzorciumi partnerei?) ugyanis 2011 után rendszeresen fizetnek előleget az MM-nek: a vevőktől kapott előlegek összege 2017-ben 72,6 milliárd forint, 2018-ban 68 milliárd forint, 2019-ben pedig 56,4 milliárd forint volt (lásd a következő ábrát). Különös továbbá, hogy az MM vevőinek ebbéli magatartása meglehetősen átalakult 2011-et követően. 2011-ben, amikor a cég 2,2 milliárd forintos árbevételt ért el, a vevők még nem fizettek előleget az MM-nek. 2012 és 2019 között már fizettek és egyre inkább: 2012-ben még csak 422 millió forintot, 2019-ben már 56 milliárd forintot. Azaz a vevőktől kapott előlegek összege 133,6 szeresére nőtt ezen időszak alatt.
Ha az MM szempontjából különösen sikeres 2012-2019 közötti időszak egészét nézzük, akkor a cég nominálisan 211,9 milliárd forint nettó érbevételt ért el és 206 milliárd forintnyi előleget kapott vevőitől. Ezek elképesztően nagy összegek, és az elért árbevételhez képest elképesztően magas arányok.*Ha más építőipari cégek adatait is figyelembe vesszük, akkor annál inkább. A VMEV esetében például 2011-2019 között a vevőktől kapott előlegek 18 millió forint és 2 milliárd forint között ingadoztak és ezek összege az időszak alatt elért árbevétel mindössze 9 százalékát tette ki. Nem tudjuk, hogy mi áll e jelenség mögött. A választási éveket megelőző üzleti évekre jellemző magas arányok lehet, hogy egyszerűen a politikai üzleti ciklusokkal (political business cycle) függnek össze.* A politikai üzleti ciklusok során a kormányzatok több eszköz (pl. pénzpolitika, szabályozás, támogatások, adópolitika vagy kormányzati kiadások, stb.) felhasználásán keresztül kizárólag a célból hatnak az üzleti ciklusokra, hogy növeljék újraválasztási esélyeiket. A politikai üzleti ciklusok lehetőségét már Schumpeter felvetette (lásd Schumpeter, 1980 (1911) 273- 320.). Kalecki is foglalkozott a kérdéssel, amikor arról írt, hogy a kormányzatok a kormányzati kiadásokon keresztül törekedhetnek a teljes foglalkoztatottság elérésére. Lásd Kalecki, Michal. 1943. ”Political aspects of full employment”. Political Quarterly, Vol: 14. No: 4. pp. 322- 331. https://bit.ly/2PhiGv5 (magyarul: Kalecki, Michal. 1980. ”A tőkés gazdaság működéséről. Válogatott tanulmányok. 1933-1970.” Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 201-209. oldal.) A politikai üzleti ciklusok formális modelljét Nordhaus dolgozta ki először. Lásd Nordhaus, W. 1975.. ”The political business cycle”, Review of Economic Studies, Vol: 42, Issue: 2, pp. 169-190. A politikai üzleti ciklusok egyik fontos eszköze, hogy a választások közeledtével a kormányzatok hajlamosak felfuttatni az állami beruházásokat, így ezen belül a közbeszerzéseket is. Egy friss kutatás, amely 140 ezer európai állami vállalat adatait vizsgálta, arra talált bizonyítékot, hogy választási években jelentősen (közel 30 százalékkal) nőnek az állami cégek beruházásai a többi évhez képest. Az országonkénti vizsgálat arra mutatott, hogy egy adott országban minél gyengébb a joguralom, minél centralizáltabb a politikai rendszer, annál erősebb ez a hatás. Lásd Qingyuan Li, Chen Lin, Li Xu. 2020. ”Political Investment Cycles of State-Owned Enterprises” The Review of Financial Studies, Vol:33, Issue: 7, pp., https://doi.org/10.1093/rfs/hhz090 és https://bit.ly/2Pq37Bj. A kormányok a választások előtti évben, illetve választási évben általában hajlamosak felpörgetni költekezésüket, aminek egyik módja, hogy megnövelik az indított közbeszerzések volumenét. Ez a politika aztán a vevők (az állam) által fizetett előlegek összegének növekedésén keresztül mutatkozik meg az MM könyveiben.
Végezetül egy olyan mozzanatot emelnék ki, ami a múlt legnagyobb magyar vállalkozói közül sokakra, de különösen a XIX. század jelentős magyar vállalkozóira jóval inkább igaz, mint a MM tulajdonosaira.
Ez pedig az előbbiek aktív közéleti szerepvállalása.*Mészáros Lőrinc 2011-2018 között volt a kis dunántúli falu, Felcsút polgármestere (https://hu.wikipedia.org/wiki/Felcsút. 2018-ban lemondott, azóta az MM tulajdonosai a labdarúgás szponzorálásán kívül más közéleti szerepet nemigen vállalnak. Lásd https://bit.ly/2EEo2yD.
Nemcsak az üzleti életben vállaltak kockázatot, hanem esetenként a közéleti szerepükből adódóan is. Képesek voltak bátor lépéseket tenni, mint Ganz Ábrahám, Maderspach Károly, Ullmann Károly, Wodianer Móricz, Wodianer Fülöp és többen mások, akik aktív szerepet vállaltak a szabadságharcban. Iparosként, gyárosként, kereskedőként, bankárként, katonaként, de akár fegyvervásárlások pénzügyi feltételeinek megteremtőjeként*Lásd Urbán Aladár. 2010. ”Fegyvervásárlás, fegyvercsempészés 1848-ban”. Hadtörténelmi Közlemények 123. évf., 4. szám, 957-966. oldal. https://bit.ly/2X3PQmp.
szolgálták hazájukat. Amikor a sors úgy hozta, többen felléptek az önkényuralom ellen, a magyar szabadságért.
Jelképes lehet manapság Valero Antalnak, az egyik legjelentősebb XIX. század eleji textilipari cég a Valero selyemgyár tulajdonosának hozzáállása. Már a szabadságharc előtt jelentős közéleti szerepet is vállalt. Alapító tagja volt az 1842-ben létrehozott Nagykereskedői Testületnek, majd részt vett a Pesti Hengermalom Társaság, valamint a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapításában, amelynek később elnöke lett, őt választották meg az 1850-es alakuláskor a Pesti Kereskedelmi Kamara elnökének. Kapcsolatban állt főnemesekkel, közöttük Széchenyivel, tagja lett a Nemzeti Casinonak.*Lásd Lengyel, 1989. Valero később, mint nagy befolyású polgár, nem habozott, amikor az önkényuralom és a cenzúra ellen kellett fellépnie a kor prominenseivel együtt. Nyáry Pállal, Klauzál Gáborral, Deák Ferenccel, Fáy Andrással, Trefort Ágostonnal, Vörösmarty Mihállyal, Fényes Elekkel, Kemény Zsigmonddal, Kappel Frigyessel, Irinyi Józseffel és másokkal együtt 1848. március 16-án ő is aláírta Gróf Zichy Ferencnek a budai tanácshoz címzett leiratát a cenzúra megszüntetéséről és a sajtó útján elkövetett vétségek kivizsgálására alakult ideiglenes bizottság létrehozásáról.*Lásd Czaga Viktória, Jancsó Éva. 1998. Közcsend és közbátorság Budán, Pesten és Óbudán 1848-49-ben. Budapest Főváros Levéltára: Budapest történetének forrásai. Budapest: Budapest Főváros Levéltára. 22. oldal. | https://g7.hu/vallalat/20200806/a-magyar-gazdasagtortenet-legnagyobb-csodaja-a-meszaros-es-meszaros-kft-masodik-resz/ | https://web.archive.org/web/20231216024817/https://g7.hu/vallalat/20200806/a-magyar-gazdasagtortenet-legnagyobb-csodaja-a-meszaros-es-meszaros-kft-masodik-resz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-magyar-gazdasagtortenet-legnagyobb-csodaja-a-meszaros-es-meszaros-kft-masodik-resz | G7 | hungarian-news | 2020-08-06 17:49:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"építőipar",
"klientúra",
"infografika"
] | [] |
50,836 | Eltettek 9 milliárd közpénzt, majd vietnamiakhoz kerülve köddé váltak | Százezres nézőszámokat blöffölve szereztek állami pénzt a kamuszínházak, de így is több százmillió forintos adótartozást halmoztak fel az állam felé. | Tavaly augusztusban ugyanazon a napon egyszerre három budapesti színház is tulajdonost váltott. Az egymástól látszólag független színházak új tulajdonosai egyaránt a legnépszerűbb vietnami családnevet, a Nguyent viselik (a vietnamiak nagyjából 40 százalékát hívják így). A három színház az elmúlt évek nagy nyertese volt: az állam milliárdokkal támogatta őket, évi sok százmilliós bevételükkel pedig számos olyan ismert színházat is lenyomtak, mint a Centrál, a Katona vagy az Örkény.
Ezt a három színházat azonban jóformán nem ismerte senki sem. Ahogy korábban bemutattuk, számos jel szerint – két további színházzal együtt*Az öt színház név szerint: Anonymus Színház, Art Előadó-művészeti Nonprofit Kft./Art Challenge Nonprofit Kft. Maszka Színház, Műhely Produkció, Végtelen Tér/Art Cavea Színház – a tao-rendszer kijátszására hozták őket létre: kiskapukat kihasználva vagy egyenesen több százezres nézőszámokat blöffölve érték el, hogy szert tegyenek sok milliárdos állami támogatásra. A hálózat országosan a leginkább támogatott színházak közé tartozott.
Az öt színház számos ponton kötődött egymáshoz: többségük ugyanarra a címre volt bejegyezve, ugyanaz az ember készítette el beszámolóikat, honlapjaik olykor szó szerint megegyeztek, és mindnyájan kötődtek a színházi élet egyik ismert alakjához, Megyeri Lászlóhoz, akinek kulcsszerepe volt a színházak finanszírozását megreformáló tao-rendszer megalkotásában.
Aztán amikor a kormány visszaélésekre hivatkozva felszámolta a tao-rendszert 2018-ban, a csaló hálózatnak is befellegzett. Míg 2017-ben még 3,4 milliárd forint volt papíron a bevételük, 2018-ban 94 százalékkal, 190 millióra csökkent. Például az egyik színház állítólagos forgalma 836 millió forintról 3 millióra zuhant. Mivel azonban a tao-rendszer utófinanszírozású, a 2017-es hivatalos jegybevételük után még mintegy 940 millió forint támogatást be tudtak gyűjteni. A tao-rendszer közel tízéves fennállása alatt az öt cégből álló hálózat
mintegy kilenc milliárd forint közpénzt szerzett.
Az öt színházból összesen négy került egy-egy Nguyen nevű, budapesti lakcímmel rendelkező ember tulajdonába. Mivel különböző anyától származnak (és életkoruk hasonló), a négy Nguyen nem állhat közeli rokoni kapcsolatban egymással, és egyiküknek sincs és nem is volt más céges érdekeltsége. Az az egy színház volt a kivétel – tehát amelyik nem került egy Nguyenhez -, amelyben Megyerinek volt közvetlen tulajdona korábban.
A négy vietnami kézbe került cég közül három ellen indult el kényszertörlés*vagy legalábbis döntött megindításáról a bíróság. Ezt többek között azért rendeli el a bíróság, mert a cég elérhetetlenné válik, tehát nem elérhető a székhelyén sem maga a cég, sem a tagjai, tisztviselői.
Amellett, hogy a hálózat több esetben bizonyíthatóan jutott jogosulatlanul állami támogatáshoz, az adóhatóság felé is jelentős tartozásaik vannak. A NAV legfrissebb listája szerint három érintett színháznak is 100 milliósnál nagyobb adótartozása van*a Műhely Produkcióknak, valamint az Anonymus és a Maszka Színháznak.
Ugyan a kormány visszaélésekre hivatkozva szüntette meg a tao-rendszert, azóta sem jelent meg nyilvános információ arról, hogy vizsgálnák az érintett színházakat. A minisztérium akkoriban egy megkeresésemre sem válaszolt ezzel kapcsolatban. Az Állami Számvevőszék májusban tartott egy sajtótájékoztatót, amely szerint húsz, “kockázati alapon kiválasztott” előadó-művészeti szervezet gazdálkodását vizsgálták meg, de ezek között sem szerepelt az öt kamuszínház. | https://g7.hu/elet/20200808/eltettek-9-milliard-kozpenzt-majd-vietnamiakhoz-kerulve-kodde-valtak/ | https://web.archive.org/web/20221205144043/https://g7.hu/elet/20200808/eltettek-9-milliard-kozpenzt-majd-vietnamiakhoz-kerulve-kodde-valtak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eltettek-9-milliard-kozpenzt-majd-vietnamiakhoz-kerulve-kodde-valtak | G7 | hungarian-news | 2020-08-08 17:56:00 | [
"Megyeri László"
] | [
"Anonymus Színház",
"Art Előadó-művészeti Nonprofit Kft.",
"Maszka Színház",
"Műhely Produkció"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"kultúra - művészet",
"adó"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
50,837 | Kínos dokumentum szivárgott ki az RTL Magyarország és a 24.hu tulajdonosa közötti ügyletről | A Media1 által megszerzett többoldalas döntéselőkészítő dokumentum szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakértői eredetileg engedélyezni javasolták, hogy az RTL Magyarország felvásárolja az egyebek mellett a 24.hu-t is működtető Central Digitális Média 30 százalékát, és részletesen le is vezették, miért nem lenne akadálya az ügyletnek a médiapiac sokszínűsége szempontjából. Aztán jött egy rejtélyes fordulat és a szakemberek javaslatát valamiért felülírták... Megkérdeztük az NMHH-t is, hogyan fordulhatott elő mindez. | Bizonyára sokan emlékeznek még arra, amikor 2016 szeptemberében Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója és (a kormánysajtóban mostanában „vörösbáró és Trükkös Zotyó” kifejezésekkel támadott) Varga Zoltán, a Central Médiacsoport vezérigazgatója és tulajdonosa az Internet Hungary konferencián közösen bejelentették:
a felek megállapodtak, hogy az M-RTL Zrt. 30 százalékos tulajdonrészt vásárol a Central Médiacsoport digitális üzletágában, a Central Digitális Média Kft.-ben. (CDM)
A 24.hu lett volna a legizgalmasabb elem
Ez főleg azért volt izgalmas fejlemény, mivel a Central digitális üzletágához olyan termékek tartoznak mint a 24.hu hírportál, mely már akkoriban is egyre szorosabban az Index.hu nyomában volt az online médiapiaci versenyben a látogatottsági adatok alapján, de a CDM-portfólió része az NLC, a Startlap-csoport (Hírstart, lap.hu stb.), a vezess.hu, a hazipatika.com, és még néhány más kisebb digitális médium. Ha az ügylet megvalósult volna, egymást segíthette volna például a 24.hu és az RTL Híradó.
A CDM a top3 online média cég közé tartozott az összesített látogatottsági adatok alapján, ami nyilván jól jött volna az RTL számára, mely már akkor elkezdte a digitális lábának megerősítését. A Central számára pedig nyilvánvalóan vonzó lehetett, hogy így egy tőkeerős és a vezetők közé tartozó tévétársasággal tudtak volna együttműködésre lépni.
Érdemes felidézni röviden a korabeli nyilatkozatokat. Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója így nyilatkozott 2016 szeptemberében:
„Hiszünk a digitális világban és elkötelezettek vagyunk a magyar piac iránt, ezért szinte természetesnek tekinthető a Central Digitális Média Kft.-be való befektetésünk. Amellett, hogy az eddiginél is több digitális tartalom előállítását tervezzük, szeretnénk figyelembe venni a nézők komplexebb és rugalmasabb tartalomszolgáltatás iránti igényét is. Fontos hangsúlyozni, hogy nem másodlagos platformként tekintünk az online területre, már most is naponta 60-100 short form videót állítunk elő, az új műsorainkhoz kapcsolódó extra tartalmak pedig óriási növekedést produkáltak a digitális platformjainkon.”
Varga Zoltán, a Central Médiacsoport vezérigazgatója és tulajdonosa ezt mondta a bejelentéskor:
„Nagyszerű szakmai partnert találtunk a digitális portfóliónk további fejlesztéséhez. Meggyőződésünk, hogy a jövőbeni együttműködés révén értéket tudunk teremteni a hazai digitális piacon mind a látogatók, mind pedig hirdetőink számára.”
Az NMHH Médiatanács elutasító állásfoglalása miatt hiúsult meg az RTL-Central befektetés
A tranzakció azonban végül meghiúsult. A befektetést a jogszabályok alapján engedélyeztetni kellett a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH), mely a társhatósághoz, a Karas Monika vezette Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsához fordult, mivel a Médiatanácsnak meg kellett vizsgálnia, hogy a médiavállalatba történő befektetés esetleg okozhatja-e a média sokszínűségének csorbulását.
A történet folytatása addig sokak számára ismert, hogy a Médiatanács több hónappal később megakadályozta az RTL és a Central Média kérelmének teljesülését, arra hivatkozva, hogy ha engedélyezték volna a 30 százaléknyi tulajdonrész megszerzését, ez olyan jelentős médiapiaci torzulást eredményezne, ami az NMHH Médiatanács szerint aggályos lenne.
(Eközben Orbán Viktor miniszterelnök nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette egy rendelettel, hogy a kormánypárti KESMA/Mediaworks közel félezer médiamárkát gyűrjön maga alá, így azt a pillanatok alatt lezajló tranzakciót sem a GVH, sem a Médiatanács nem vizsgálta meg, és a HírTV, az Echo Tv, az Origo, a Magyar Nemzet, a Világgazdaság, a Lakáskultúra, a Retro Rádió, az összes megyei lap, és több más termék, valamint egy nyomda hatósági vizsgálat nélkül kerülhetett a Fidesz-közeli Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz.)
Az RTL-CDM befektetés megvalósulására a Médiatanács elutasító szakhatósági állásfoglalására hivatkozva azután a GVH sem adott engedélyt, az teljesen meghiúsult. Az RTL nem sokkal később bírósághoz fordult, és a Kúria nemrégiben a médiavállalat számára adott igazat, illetve a GVH-t új eljárás lefolytatására kötelezte.
Eredetileg a fúzió engedélyezésére készült az NMHH
Most a Media1 megszerzett egy olyan belső, 2016 decemberi keletkezésű döntés-előkészítő dokumentumot, ami komoly aggályokat vet fel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, illetve annak Médiatanácsának fair működését illetően.
„A sokszínű tájékozódás jogának érvényesülésével kapcsolatos vizsgálat” eredményét tartalmazó, 8 oldalas dokumentum (mely ezen felül további oldalakon át részletezi annak elkészítésének módszertanát is), színes ábrákkal, grafikonokkal kiegészítve, az állításokat piaci adatokkal (például a Whitereport nevű elemzőcégtől szerzett adatokkal) részletesen alátámasztva és levezetve azt a megállapítást tette, hogy
„… az elemzések alapján megállapítható, hogy az összefonódás eredményképp létrejött műsorkészítő műhely nem csökkenti érdemben a média sokszínűségére vonatkozó lehetőséget”.
Az NMHH-s döntés-előkészítő dokumentum készítői az RTL-Central Média ügylet engedélyezését javasolták, mivel a felvásárlással nem sérülne a média sokszínűsége.
A dokumentum szerint:
„(…) megállapítható, hogy az összefonódással érintett, tájékozódást, informálódást biztosító termékek naponta hozzávetőlegesen, ezen becslés alapján 2,7 millió fogyasztóhoz fognak eljutni az összes csatornát egybeszámolva. Ezen csoport ugyan nem tekinthető kis méretűnek, de mivel már ezen belül is külön-külön (televíziós és digitális területen egyaránt) megállapítható további 3-4 műsorkészítői csoport lefedettsége, így összességében is kiszámítható, hogy átlagosan 6-7 információs forrást láthatnak ezen az így kiszolgált fogyasztói csoporton belül is. Mivel kifejezetten érzékeny kérdés azon fogyasztók száma, akik csakis ezen a műsorkészítő csoporton belül tájékozódnak ezért erre külön számítás is készült. A digitális területen ez a csoport elhanyagolható, így összességében is megállapítható, hogy a teljes lakosságon belül a csakis a Kérelmezők által kiszolgált csoport mérete nem haladja meg a 3%-ot és erős diverzifikációt mutat. Mivel ezen csoportnak is van (legalábbis elméleti szinten) lehetősége a váltásra abban az esetben, ha nem lenne elégedett a kapott szolgáltatásokkal, így kimondható végeredményben, hogy az elemzések alapján megállapítható, hogy az összefonódás eredményképp létrejött műsorkészítő műhely nem csökkenti érdemben a média sokszínűségére vonatkozó lehetőséget”.
A hatóságtól kiszivárgott döntés-előkészítő dokumentum azt vezette le, miért kell elfogadni a kérelmet, aztán a Médiatanács mégis másképp járt el
Ehhez képest a Karas Monika NMHH-elnök vezette Médiatanács 2017. január 24-i (46/2017 számú) szakhatósági, elutasító állásfoglalásának indoklásában már a fentiekkel ellentétesen, így fogalmazott:
„Miután a Médiatanács megvizsgálta, hogy a fúzióban érintett médiatartalmak potenciálisan mekkora fogyasztói bázist érnek el, és azt is elemezte, hogy a médiaszolgáltatások dinamikáját tekintve egyre jelentősebb a digitális tartalomfogyasztás, és a fúzió következtében az önálló vállalatirányítási és ezzel összefüggésben az önálló szerkesztői felelősség korlátozódhat, szükséges a hatósági jogalkalmazás biztosította eszközökkel, a hatósági hatáskör keretei között e releváns piacot érintő beavatkozás. A szakhatósági eljárás során feltárt tényállási adatok alapján megállapítható, hogy a független véleményforrások összefonódás utáni szintje nem biztosítaná a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését.”
Az NMHH Médiatanácsa ezt követően arra hivatkozva, hogy „még az elvi lehetőségét is el akarja hárítani annak, hogy médiapiaci szempontból torzulást okozó problémák (korlátozások) keletkezzenek”, a szakhatósági hozzájárulást megtagadta.
Érdekesség, hogy az NMHH Médiatanács elutasító szakhatósági határozatában több ábra és szófordulat is visszaköszön abból az előkészítő dokumentumból, mely épp az ügylet engedélyezését szorgalmazta. Ezek szerint részben ugyanazon érvek mentén védték a kérelem elutasítását, mint korábban az elfogadását javasolták a szakemberek.
A Media1 a médiahatóság belső folyamataira rálátással bíró forrásból úgy értesült, hogy tényleg az történt, hogy a hivatal szakemberei eredetileg elkészítették a dokumentumot arról, hogy fogadják el az RTL Magyarország kérelmét a 24.hu tulajdonosába történő befektetésre, erre készültek. Aztán az egyik informátor tudomása szerint egyszer csak jelzést kaptak az NMHH-nál, hogy az ellenkező irányú kérés érkezett „fentről”, és el kell készíteni egy megtagadó határozatot is.
A médiahatóság meg sem próbálta tagadni a történteket
A Media1 kereste az ügyben a médiahatóságot és persze az érintett médiavállalatokat, a kérelmezőket is.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól azt kérdeztük, hogyan lehetséges az, hogy annak ellenére akadályozták meg az RTL Magyarország tulajdonszerzését a Central Digitális Médiában, hogy épp a történtek ellenkezőjét, a kérelem elfogadását javasoló dokumentum született.
Megkérdeztük azt is, tagadják-e, hogy létezett ilyen tartalmú dokumentum, illetve érdeklődtünk arról is, hogy az NMHH Médiatanácsa politikai, külső nyomásnak engedett-e, nem sérült-e az NMHH függetlensége, illetve mi volt a 180 fokos fordulat oka, esetleg maguktól érezték-e úgy, hogy szembemennek az NMHH szakembereinek javaslatával. Arra is rákérdeztünk, érkezett-e jelzés a médiahatóság illetékeseihez, hogy mégis az elutasításra vonatkozó dokumentumot kell elkészíteniük.
Megkérdeztük azt is, hogy Karas Monika, az NMHH elnöke nem érzi-e úgy, hogy le kellene mondania, amiért a médiahatósági döntést előkészítő dokumentumban foglaltak ellenére megszavazta a befektetés megvalósulását megakadályozó szakhatósági véleményt és emiatt nem szakmai döntés született.
Karas Monika helyett az NMHH Kommunikációs Igazgatósága válaszolt megkeresésünkre pénteken. A súlyos aggályokat felvető ügy kapcsán küldött kérdéseinkre összesen az alábbi 2 mondatot írták vissza:
„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, illetve a Médiatanács döntés-előkészítési folyamatai, dokumentumai nem nyilvánosak. A hatósági döntések nyilvánosak és elérhetőek a hatóság honlapján.”
Az NMHH-nál tehát meg sem próbálták tagadni a dokumentum létezését és azt, hogy a jelek szerint „újravarrták a gombhoz a kabátot”, vagyis az eredeti javaslattal ellentétes döntést fogadták el, és az eredeti javaslatban lévő adatokat átemelték az újba. Ehelyett abba próbálnak belekapaszkodni, hogy a hatóság döntés-előkészítő folyamatai nem nyilvánosak.
Central Médiacsoport: A stratégiai partnerség előkészítésekor minden azt támasztotta alá, hogy minden rendben lesz
Buzder Gábor, a Central Médiacsoport kommunikációs igazgatója a Media1 kérdésére, hogy volt-e tudomása a Central Médiacsoportnak, illetve tulajdonosának arról, hogy amikor az NMHH megakadályozta az RTL-Central Digitális Média tulajdonszerzés létrejöttét, akkor az elutasító határozatot megelőzően született egy olyan irat is, ami éppen az elfogadott határozat ellenkezőjéről szólt, vagyis azt mondta ki, hogy nincs jogi akadálya a tulajdonrész megszerzésének, illetve találkoztak-e ezzel a dokumentummal, azt felelte:
„Nem.”
Arra, hogy szerintük mi lehet a történtekből kirajzoló pálfordulat hátterében, miért nem az NMHH szakembereinek javaslata szerinti határozatot hozott végül az NMHH Médiatanács, a Central Médiacsoport kommunikációs igazgatója azt írta, mivel nem ismerik a dokumentum tartalmát, így nem tudják azt kommentálni, feltételezésekbe pedig nem szeretnének bocsátkozni. A kommunikációs igazgató hozzátette:
Arra, hogy voltak-e esetleg olyan nyomásgyakorlási, zsarolásnak tűnő kísérletek kormányzati vagy kormányközeli körökből, hogy ha a Central vagy az RTL ezt vagy azt teljesít a kormány részére, akkor esetleg lehetővé teszik az ügyletet, Buzder Gábor kitérő jellegű választ adott:
„Erre nem szeretnénk válaszolni.”
RTL Magyarország: Az elutasító állásfoglalást jogszabályi és médiaszakmai alapokon támadtuk meg bíróságon
Az RTL Magyarország Marketing és Kommunikációs Igazgatóságáról a következő választ kaptuk hasonló kérdéseinkre:
További hírek találhatók a Media1-en. RSS-hírfolyamunk itt található, napi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni. Érdemes követni bennünket a Facebookon is, hiszen időnként exkluzív, csak ott elérhető tartalmakat is közzéteszünk. Ön is hozzájárulhat a Media1 működési költségeihez tetszőleges összeggel, amit itt tud megtenni a legegyszerűbben.
Borító: Karas Monika, az NMHH elnöke. Fotó: NMHH / archív | https://media1.hu/2020/08/10/kinos-nmhh-dokumentum-24hu-rtl-befektetes-megakadalyozasa-kapcsan/ | https://web.archive.org/web/20230608142923/https://media1.hu/2020/08/10/kinos-nmhh-dokumentum-24hu-rtl-befektetes-megakadalyozasa-kapcsan/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kinos-dokumentum-szivargott-ki-az-rtl-magyarorszag-es-a-24hu-tulajdonosa-kozotti-ugyletrol | Media1 | hungarian-news | 2020-08-10 18:16:17 | [] | [
"Central Digitális Média (CDM)",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)",
"RTL Klub"
] | [] | [
"média",
"versenykorlátozás - kartell",
"átláthatóság",
"nyomásgyakorlás",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
50,838 | Milliárdosok eldugott vadászházára is adott 7 millió forintot az Orbán-kormány | A Wildex Kft. tulajdonosa az Agroprodukt Zrt. (a Pápai Állami Gazdaság jogutódja) volt, de 2019-ben eladta a teljes üzletrészét. Az új tulajdonos pedig a Heiter Major Kft. lett. A Mádl István milliárdos üzletemberhez tartozó Agroprodukt cégcsoport 5 vállalata - köztük a Wildex is - 2017 júniusában csatlakozott a Bonafarm csoporthoz, ami pedig Csányi Sándor OTP-vezér agráros cégbirodalma.
Az Agroprodukt szerteágazó tevékenységei közé tartozik a vendéglátás (lovászpatonai Heiter major) és a gyümölcstermesztés is: 80 hektár gyümölcsössel rendelkezik, amelyben alma, körte és szilva terem - olvasható a Bonafarm oldalán.
A Wildex azonban ma már újra Mádl Istvánhoz köthető, hiszen ő az egyik tulajdonosa a Heiter Major Kft.-nek. Mádl István változatlanul igazgatótanácsi tag az Agroprodukt Zrt.-ben Csányi Attilával együtt, aki a bankvezér fia és a Bonafarm vezérigazgatója. | Simicska Lajos után egy újabb példát találtunk arra, hogy az ország leggazdagabb emberei sem restek a saját vagyonukhoz viszonyítva teljesen eltörpülő összegű vissza nem térítendő állami támogatásra pályázni. Ugyanis a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiírt Kisfaludy-pályázaton a Wildex Kft. is nyert 7 millió forintot egy lovászpatonai szálláshely fejlesztésére. A veszprém megyei településen található a Heiter major, ahol a Wildex Kft. hat szobás vadászháza nyújt pihenést a fáradt vendégeknek.
A Wildex Kft. tulajdonosa az Agroprodukt Zrt. (a Pápai Állami Gazdaság jogutódja) volt, de 2019-ben eladta a teljes üzletrészét. Az új tulajdonos pedig a Heiter Major Kft. lett. A Mádl István milliárdos üzletemberhez tartozó Agroprodukt cégcsoport 5 vállalata - köztük a Wildex is - 2017 júniusában csatlakozott a Bonafarm csoporthoz, ami pedig Csányi Sándor OTP-vezér agráros cégbirodalma.
Az Agroprodukt szerteágazó tevékenységei közé tartozik a vendéglátás (lovászpatonai Heiter major) és a gyümölcstermesztés is: 80 hektár gyümölcsössel rendelkezik, amelyben alma, körte és szilva terem - olvasható a Bonafarm oldalán.
A Wildex azonban ma már újra Mádl Istvánhoz köthető, hiszen ő az egyik tulajdonosa a Heiter Major Kft.-nek. Mádl István változatlanul igazgatótanácsi tag az Agroprodukt Zrt.-ben Csányi Attilával együtt, aki a bankvezér fia és a Bonafarm vezérigazgatója.
A befolyásos üzletemberekhez hasonlóan Mádl István is szereti a vadászatot: a Heiter vadásztársaság az Agroprodukt Zrt. pápai címére van bejelentve. A 2002-ben fideszes támogatással Bakonyszűcs polgármesterének is megválasztott Mádl 2014-ben az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém megyei szervezetétől Nimród érem kitüntetést is kapott a Heiter vadásztársaság képviseletében.
A 7 millió forintos állami támogatást elnyerő lovászpatonai szálláshelynek azonban más érdekes tulajdonosa is van, hiszen a 2019-ben alapított és vagyonkezelés mellett vadgazdálkodással is foglalkozó Heiter Major Kft.-ben tulajdonos Andreas Wolfgang Treichl is, aki szintén bankvezér volt, csak éppen az osztrák Erste Group élén állt 2020 elejéig, amikor az Erste Alapítvány élére ment át. Decemberben pedig arról is beszélt, hogy nem akar osztrák pénzügyminiszter lenni, mert az elmúlt 22 évben hozzászokott, hogy nincs főnöke.
Lapunk írta meg, hogy lesz bőven dolguk az MTÜ által kiírt Kisfaludy-pályázatok szerencsés nyerteseinek, hiszen például a pénz felhasználásáról záróbeszámolót kell készíteniük, a számlákat is meg kell őrízniük és a fejlesztésről fotókat kell küldeniük az MTÜ-nek.
A kormányzati turisztikai ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán jelentette be, hogy lezárult a Kisfaludy-program magán- és egyéb szálláshelyek fejlesztését célzó pályázata; a másfél hónapos időszakban több mint 16 ezer vidéki szálláshely pályázott, közülük 13 471 szálláshely kaphat augusztusban szobánként egymillió forint vissza nem térítendő támogatást, összesen mintegy 45 milliárd forintot a kormánytól. A szerencsés nyertesek között volt Simicska Lajos, a Fidesz volt pénztárnoka, és több fideszes parlamenti képviselő is.
Augusztus 31-ig minden nyertes pályázó megkapja a Kisfaludy Program keretében elnyert szobánkénti 1 millió forintos támogatást, amelyet magán és egyéb szálláshelyek felújítására és fejlesztésére lehet fordítani. A pályázatban vállalt fejlesztéseket év végéig szükséges megvalósítani - közölte az MTÜ. | https://privatbankar.hu/cikkek/makro/bankvezerek-eldugott-vadaszhazara-is-adott-7-millio-forintot-az-orban-kormany.html | https://web.archive.org/web/20221205121323/https://privatbankar.hu/cikkek/makro/bankvezerek-eldugott-vadaszhazara-is-adott-7-millio-forintot-az-orban-kormany.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardosok-eldugott-vadaszhazara-is-adott-7-millio-forintot-az-orban-kormany | Privátbankár | hungarian-news | 2020-08-11 10:57:52 | [
"Csányi Attila",
"Csányi Sándor",
"Mádl István",
"Wolfgang Treichl"
] | [
"Agroprodukt Zrt.",
"Heiter Major Kft.",
"Wildex Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"vadászat",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
50,839 | Lélegeztetőgép-botrány: Vadai kérdését is lepasszolta a rendőrségnek Polt Péter | Szlovén oknyomozó újságírók tárták fel, hogy milyen jól keresett a magyar biznisszel egy ottani, korrupciógyanúba keveredett cég. | feljelentés;Vadai Ágnes;Polt Péter;lélegeztetőgép;
2020-08-10 15:30:22
Lélegeztetőgép-botrány: Vadai kérdését is lepasszolta a rendőrségnek Polt Péter
Szlovén oknyomozó újságírók tárták fel, hogy milyen jól keresett a magyar biznisszel egy ottani, korrupciógyanúba keveredett cég.
További intézkedésre a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz továbbítottam a korábban feljelentésként értékelt kérdéséhez kapcsolódó újabb kérdését: válaszolta Polt Péter legfőbb ügyész Vadai Ágnesnek a lélegeztetőgép-botránnyal kapcsolatban. Az ügyészségi portálra feltett dokumentum szerint a levél válasz a DK parlamenti képviselőjének több mint két héttel ezelőtti írásbeli kérdésére.
Az ellenzéki politikus abban a 24.hu „Jól kereshetett a lélegeztetőgép-botrányba keveredett szlovén cég a magyar biznisszel” címmel megjelent, a szlovén Necenzurirano oknyomozó újságra hivatkozó cikke alapján érdeklődött Polt Péternél.
Koronavírusos betegek kezelésére alkalmatlan
A szlovén lap információi szerint ugyanis a magyar kormány 49 ezer eurós darabáron vett 110 darab lélegeztetőgépet azon a közvetítőcégen keresztül, amely korrupciós botrányba keveredett és amellyel a szlovén kormány szerződést bontott. Mint írták, a Geneplanet tavasszal abban állapodott meg Orbán Viktor jóbarátjának, Janez Jansának a kormányával, hogy leszállítanak nekik 220 lélegeztetőgépet. Kiderült azonban, hogy a Siriusmed R30 lélegeztetőgépek fejlesztés nélkül nem alkalmasak a koronavírusos páciensek kezelésére, ezért 110 gép leszállítása után felbontották a szerződést Jansáékkal.
A dolog furcsasága, hogy a szerződés felbontását Marko Bitenc, a Geneplanet igazgatója javasolta. A Necenzurirano azzal magyarázza ezt a különös lépést, hogy Bitenc ekkor már tudhatta, hogy a magyar kormány segíthet neki. Megjegyzik, hogy Szijjártó Péter májusban kétszer is Szlovéniában
tárgyalt, a külügyminisztérium egyik fő feladata a veszélyhelyzet idején pedig pont a lélegeztetőgépek beszerzése volt.
A szlovén oknyomozó portál információi szerint Magyarország 5,4 millió eurót fizetett 110 darab lélegeztetőgépért a Geneplanetnek, és az árat előre átutalta.
A 49 ezer eurós darabár pedig 10 ezer euróval több mint amennyit a szlovének fizettek érte.
Legalább szabálytalan a közbeszerzés?
Mint arról korábban a Népszava is beszámolt, Vadai Ágnes az ügyben először július 12-én tett fel kérdést a legfőbb ügyésznek a majdnem duplaárú lélegeztetőgépek ügyében, a korrupció, de legalább a szabálytalan közbeszerzés gyanúját felvetve.
Polt Péter – szintén az ügyészségi honlapon olvasható – július 27-i válaszában jelezte, hogy Vadai megkeresését feljelentésként értékelte, és a Budapesti Rendőr-főkapitányságra továbbította. „A nyomozó hatóság megítélése, hogy a feljelentés tárgyát képező magatartás bűncselekmény gyanúját kelti-e, és emiatt a nyomozás elrendelésének van-e helye” – közölte akkor a legfőbb ügyész. | https://nepszava.hu/3087812_lelegeztetogep-botrany-vadai-kerdeset-is-lepasszolta-a-rendorsegnek-polt-peter | https://web.archive.org/web/20220111052830/https://nepszava.hu/3087812_lelegeztetogep-botrany-vadai-kerdeset-is-lepasszolta-a-rendorsegnek-polt-peter | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lelegeztetogep-botrany-vadai-kerdeset-is-lepasszolta-a-rendorsegnek-polt-peter | Népszava | hungarian-news | 2020-08-10 18:45:00 | [
"Janez Janša"
] | [
"Geneplanet"
] | [
"Európa",
"Szlovénia"
] | [
"közbeszerzés",
"egészségügy",
"covid-19",
"lélegeztetőgép",
"kereskedelem",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
50,840 | Valami bűzlik a „kitömött” gombás cég körül | Több milliárdos támogatást kapott a demjéni cégcsoport modernizációra, mégsem tudták szagtalanná tenni a trágyakomposztálást. | Füzesabony;vállalkozó;gomba;
2020-08-06 06:40:00
Valami bűzlik a „kitömött” gombás cég körül
Több milliárdos támogatást kapott a demjéni cégcsoport modernizációra, mégsem tudták szagtalanná tenni a trágyakomposztálást.
A hetvennyolc éves Lakó Endréné 14 éves korában került a füzesabonyi gazdasághoz. Vízhordóként kezdte, majd – ahogyan ő mondja – a „bornyászatnál”, vagyis a tehenek mellett dolgozott. A településhez tartozó pusztaszikszói majorban kaptak férjével együtt 1969-ben szolgálati lakást, itt él ma is az özvegyen maradt asszony. Háborítatlan vidék ez, negyven ember lakóhelye.
Egészen mostanáig. Idén pünkösdkor az ország legnagyobb gombatermesztő cégcsoportjának egyik tagja, az Új Champignons Kft. elkezdte idehordani teherautókkal a trágyával kevert gombakomposztot, s pár nap alatt több tonnányit halmoztak fel. A helyiek szerint nemcsak ide, de a nemrég átadott M25-ös út egy szakasza mellé is leborítottak jó néhány dombnyit. A bűzölgő halmokról az itt élők fotókat is készítettek bizonyíték gyanánt, és jól tették, mert csodák-csodájára az avatás napjára az út széli trágya eltűnt.
- Úgy tűnik, a szalagátvágás fontosabb volt, mint az itteniek érdekei. A mi otthonaink tövében nemhogy csökkent, de napról-napra nő a trágyahalom – mondta a Népszavának Szűcs László, akit a helyiek ügyük közös képviseletére választottak meg. A korábban a füzesabonyi állami gazdaság vezetőjeként dolgozó, a természet és a nyugalom érdekében szintén Pusztaszikszóra költözött férfi folyamatosan gyűjti a bizonyítékokat arról, mennyire élhetetlenné vált a környék. Rovarcsapdákat állított fel, azokat naplózza, így napra pontosan lehet követni, hogyan lett egyre több légy és egyéb rovar a környéken. Előbb telefonos bejelentést, majd panaszt tett több hatóságnál, köztük a füzesabonyi jegyzőnél, s a kormányhivatalnál.
Szerinte a gombakomposztot tároló cégnek nincs olyan engedélye, amely lehetővé tenné itt a trágya tárolását vagy feldolgozását. Igaz ugyan, hogy 2018-ban a füzesabonyi polgármesteri hivatal kiadott egy engedélyt műtrágya, nitrogénvegyület gyártása, raktározása, tárolása, ám ez ellen Szűcs fellebbezett: Nógrád megyébe tették át az eljárást, a működéshez a környezetvédelmi hatóságok pedig számos feltételt szabtak. Például azt, hogy a bűzhatás elkerülése érdekében a már felhasznált gombakomposzt tárolását úgy kell végezni, hogy az se kiporzást, se bűzszennyezést ne okozzon. Nem lehet véletlen, hogy cég 2019 áprilisában visszavonta a fenti telepengedély-kérelmét, s a lakók azóta sem kaptak értesítést új kiadásáról, noha ilyen esetben őket is értesíteni kellene. Ebből pedig arra következtetnek, hogy jelenleg a trágyakezelés engedély nélkül történik.
- Itt, aranyom, olyan büdös van időnként, mintha a döghús keveredne az erjedt cefre szagával, az ablakot se lehet kinyitni, de még így is mintha beszivárogna a bűz a falak repedésein, megkeserítve az életünket – mondta Lakó Endréné. Több mint hatvanadmagával ő is aláírta azt a birtokvédelmi kérelmet, amelyet végül Szűcs terjesztett be a füzesabonyi jegyzőhöz. Arra hivatkoztak, hogy a nagy mennyiségű, álláspontjuk szerint környezetszennyező trágya miatt a bűz elviselhetetlen, s az agresszív rovarrajok miatt sincs nyugtuk. Azt kérték, hogy kötelezzék a céget a birtokháborítás azonnali megszüntetésre, vagyis a trágyát haladéktalanul szállítsák el, s a jövőben ne hozzanak ide újabb teherautónyi bűzdombokat. Döntés még nem született, a kérelmüket „illetékesség” hiányában áttették a Heves megyei kormányhivatalhoz.
A pusztaszikszóiak okkal tartanak attól, hogy felvetéseiket a hatóságok nem veszik majd komolyan. A gombatermesztő cég demjéni központjának tőszomszédságában a kerecsendiek közel harminc éve küzdenek a bűzzel, nem véletlenül nevezték őket többször is „Büdösfalvának”, a telephelyre vezető demjéni utat pedig maró gúnnyal „Illatos útnak”. A kétezres évek elején gázálarcokban, maszkokban vonultak utcára a kerecsendiek, így tiltakozva a „gombagyár” ellen, s azóta is többször, több közgyűlési határozatban próbálták meg elérni, hogy csökkenjen az „illatfelhő.” | https://nepszava.hu/3087300_valami-buzlik-a-kitomott-gombas-ceg-korul | https://web.archive.org/web/20220123174711/https://nepszava.hu/3087300_valami-buzlik-a-kitomott-gombas-ceg-korul | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/valami-buzlik-a-bkitomottr-gombas-ceg-korul | Népszava | hungarian-news | 2020-08-06 18:53:00 | [] | [
"Új Champignons Kft."
] | [
"Füzesabony",
"Heves megye"
] | [
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"környezetkárosítás"
] | [] |
50,841 | Mészáros Lőrincék félmilliárdért vettek medencés nyaralónak látszó gyümölcsöst Tihanyban | Vélhetően nincs még egy olyan nemzeti park a világon, melynek területén annyi luxusnyaralónak látszó gazdasági épület lenne, mint Tihany egyik páratlan panorámát kínáló területén, Óváron. Az egykori halászfalunak tényleg erről a részéről nyílik a legszebb kilátás a Balatonra. | Vélhetően nincs még egy olyan nemzeti park a világon, melynek területén annyi luxusnyaralónak látszó gazdasági épület lenne, mint Tihany egyik páratlan panorámát kínáló területén, Óváron. Az egykori halászfalunak tényleg erről a részéről nyílik a legszebb kilátás a Balatonra.
Most Mészáros Lőrinc és felesége is itt, ugyanabban az utcában vettek több mint 500 millió forintért gyümölcsöst, ahol Rogán Cecília és Dzsudzsák Balázs nyaralója található, nem messze a hírhedtté vált építési gödörtől. Első ránézésre azonban úgy tűnik, nem lesz idén túl erős a termés.
A Mészáros házaspár csupán néhány nappal azelőtt, június 30-án írta alá az adásvételi szerződést, hogy megjelent a rendszerszintű tihanyi természetkárosításról szóló cikkünk.
Az építési törvények kijátszhatók, az ellenőrzéseket megnehezítették, így a megfelelően gazdag és befolyásos ingatlantulajok gyakorlatilag azt csinálnak a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó Óvár területén, amit csak akarnak.
A most megvásárolt föld hivatalosan gyümölcsösből, gazdasági épületből és egy pincéből áll. A roppant értékes területért 525 milliót fizettek.
Az utca, ahol az ingatlan található, nagyjából párhuzamos azzal az utcával, ahol nemrégiben valaki elhordta a fél hegyet, hogy ott az építési engedély szerint 20 millió forint értékű házat építsen. Bár a szerződés szerint Mészárosék földje gyümölcsös, aki megnézi, láthatja, hogy a területen egy nyaraló található, természetesen medencével, ahogy az errefelé szokás.
A Mészáros házaspár a szerződés szerint vállalta, hogy a föld művelését másnak nem engedik át, és legalább öt évig nem is használják másra.
De nemcsak Mészárosék látták meg a lehetőséget a különleges gazdasági épületekben. Idén nyáron Matolcsy György egyik unokaöccse, a Szemerey család egyik tagja is telket vásárolt Óváron. Hivatalosan gyümölcsös és gazdasági épület található a 805 négyzetméteres területen, a telek szomszédos a nemrégiben a hegyből kimart óriási gödörrel. A Szemerey család nehezen visszafejthető cégbirodalma több szálon kapcsolódik a Matolcsy családhoz és balatoni beruházásokhoz.
Mészárosék pedig attól az Eppel Jánostól, a Porsche Hungária ügyvezető igazgatójától, a kormány kedvenc autóbeszállítójától vásárolták meg a gyümölcsöst, akinek családtagjai több mint félezer hektár állami földet nyertek Fejér megyében az árveréseken. Az Átlátszó 2017-ben írt arról, hogy Eppel Jánosé volt az a balatonfüredi 3,5 hektáros szőlő és legelő birtok, amelynek csücskét kivették a művelésből, és engedélyezték, hogy „szállás épület és egészségügyi szolgáltató ház” címen hasznosítsák. A fél hegyet elfoglaló birtokon épült végül meg provence-i stílusban, 400 milliós uniós támogatással a Villa Vitae nevű luxusszálló, ahol az azóta elvált Rogán házaspár ünnepelte tizedik házassági évfordulóját.
Mészáros Lőrincnek nem ez a frissen vásárolt nyaraló az egyetlen tihanyi érdekeltsége. A Tihanyi Vinarius Borárium, Gasztrobár és Rendezvényház 2017 óta az egyik ismert Mészáros-cég, a Búzakalász 66 Kft. tulajdona, az éttermet – ahol Rogán Cecília tartotta lakodalmát – a Mészáros Gasztro Kft. üzemelteti. De nemcsak vállalkozásai, másik nyaralója is van a Mészáros házaspárnak Tihanyban. A Magyar Narancs 2014-ben írta meg, hogy egy szintén a Balatonra néző, szintén külterületen fekvő, a faluközponthoz és a kompkikötőhöz is közeli nyaralót vásároltak meg, amelyet a helyiek szerint inkább a Mészáros gyerekek használnak.
Mint arról korábban is írtunk, az új építési törvény kedvez a szabálytalanságoknak. Az építkezések többségére már nem kell engedélyt kérni, elég bejelenteni. Ráadásul néhány hónapja már nem is az önkormányzatok felügyelik az építkezéseket, hanem a megyei kormányhivatal. Óváron például nem volan szabad fürdés céljára szolgáló medencét építeni, tehát a képeken nagyon is medencének látszó építmények papíron víztározók, kacsaúsztatók, vagy ki tudja micsodák. | https://444.hu/2020/08/12/meszaros-lorincek-felmilliardert-vettek-medences-nyaralonak-latszo-gyumolcsost-tihanyban | https://web.archive.org/web/20230921112455/https://444.hu/2020/08/12/meszaros-lorincek-felmilliardert-vettek-medences-nyaralonak-latszo-gyumolcsost-tihanyban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorincek-felmilliardert-vettek-medences-nyaralonak-latszo-gyumolcsost-tihanyban | 444 | hungarian-news | 2020-08-12 00:00:00 | [
"Eppel János",
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc"
] | [] | [
"Tihany",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
50,842 | A csókosoknak kedvező földprivatizáció Tolna megyében is milliárdos állami bevételkiesést okozott | Tolna megyében is jól jártak a nagyvállalkozók a kormánypropaganda szerint a „kis-, és közepes családi gazdaságok” számára indított fölárveréseken, az állam pedig sok milliárd forintnyi bevételtől esett el – állítja a legújabb Ángyán-jelentés. | Tolna megyében is jól jártak a nagyvállalkozók a kormánypropaganda szerint a „kis-, és közepes családi gazdaságok” számára indított fölárveréseken, az állam pedig sok milliárd forintnyi bevételtől esett el – állítja a legújabb Ángyán-jelentés.
A második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára, dr Ángyán József ötödik éve teszi közzé megyénként a tanulmányait a 2015-2016 os földprivatizáció korrupció-gyanús gyakorlatáról.
A legújabb anyag Tolna megyéről készült, ahol Ángyán szerint az értékesített földekből legfeljebb 15,3 milliárd Ft-os árbevétele lehetett az államnak, pedig az ott dobra vert 6.789 hektár állami földterület tényleges értéke – mai, nyugat-európai átlagos földárakkal (10-35 millió Ft/ hektár) számolva – 68 – 238 milliárd forintra tehető.
Ráadásul az elárverezett állami földek több mint felét itt is nagyvállalkozói csoportok szerezték meg, pedig a “Földet a gazdáknak” program épp nem ezt szolgálta volna. A Greenpeace Magyarország Egyesület támogatásával készített jelentés emlékeztet: a kormányzati kommunikáció még most is “30 ezer földhöz jutott földműves”-ről beszél, de az elemzést készítő professzor számításai szerint az elárverezett terület általa eddig megvizsgált 86%-ából alig több, mint 3000 fő jutott földhöz a programban.
A földosztás Tolna megyei visszásságait feltáró anyag szerint az elkelt megyei földterület 153 nyertes árverezőhöz került, ám a földek több mint 61%-át, mintegy 4.200 hektárt nem a kormánypropagandában szereplő „kis-, és közepes családi gazdaságok”, hanem 41 nyertes árverező tagja nevén mindössze 18 nagy – 100 hektárnál nagyobb területre nyertes árajánlatot tett – érdekeltség szerezte meg.
Míg a kormányzati kommunikáció szerint „a föld azé a helyben élő földművesé legyen, aki azt megműveli”, Tolna megyében a földek 75%-át nem helybeli gazdálkodó családok, hanem más településen élő, tőkeerős árverezők szerezték meg. Ráadásul az úgynevezett „helybeliek” között vannak olyan cégtulajdonosok is, akik – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak úgy „szerzőképes helyi földművessé”, hogy helyben akár sohasem jártak és/vagy a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik.
A mintegy 6.800 hektár megyei terület közel fele licitálás nélkül kelt el, kikiáltási áron. További 1.140 hektár pedig a kikiáltási árat kevesebb, mint 20 %-kal meghaladó áron került a sikeres árverezőkhöz, ráadásul az európai 10-35 millió forint/hektár körüli földárak töredékéért, átlagosan 2 millió 252 eFt/hektár nyertes árajánlattal. Valódi árverseny – ahol a nyertes árajánlat több mint 100%-kal meghaladta a kikiáltási árat – a területek kevesebb, mint 8%-ának árverésén alakult csupán ki.
A teljes jelentés itt olvasható:
Földárverések – Záró – Tolna3 – Végleges by Katalin Erdélyi on Scribd
Ángyán József szerint a Tolna megyei földosztásnál is sokat segített, ha valaki jóban volt a kormányközeli körökkel. A volt államtitkár szerint ezt bizonyítja a megyében földhöz jutott emberek egy részének háttere is: van köztük például multimilliárdos nagyvállalkozó állatorvos, az agrárszektor száz leggazdagabb vállalkozójának egyike, egy német-magyar nagybirtokos főnemes üzleti érdekkörének tagjai, az első Orbán-kormány (FIDESZ) által privatizált „piszkos 12” állami gazdaság egyike, a Dalmand Rt. volt vezérigazgatója, korábbi, fideszes önkormányzati képviselő testvére és apja, a Paks II. beruházás 2012-2015 között volt vezérigazgatójának óvónő felesége, egy korábbi FIDESZ-KDNP-s önkormányzati képviselő lánya és édesanyja, a megyei kormányhivatal földügyi igazgatója, vagy éppen a FIDESZ-szövetséges MAGOSZ több gazdaköri elnöke és országos alelnöke, megyei elnöke.
Címlapkép: Ritz József fiatal gazdálkodó előkészíti földjét a vetéshez egy traktorral Bonyhád közelében 2019. április 23-án. (MTI/Sóki Tamás) | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/08/11/a-csokosoknak-kedvezo-foldprivatizacio-tolna-megyeben-is-milliardos-allami-bevetelkiesest-okozott-itt-a-legujabb-angyan-jelentes/ | https://web.archive.org/web/20230920024605/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/08/11/a-csokosoknak-kedvezo-foldprivatizacio-tolna-megyeben-is-milliardos-allami-bevetelkiesest-okozott-itt-a-legujabb-angyan-jelentes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-csokosoknak-kedvezo-foldprivatizacio-tolna-megyeben-is-milliardos-allami-bevetelkiesest-okozott | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-08-12 22:30:00 | [
"Csike György",
"dr. Varga József",
"Gscheidt Mátyás",
"Naszvadi Endre Zoltán",
"Twickel György"
] | [
"Dalmandi Mezőgazdasági Rt.",
"Nemzeti Agrárkamara",
"TolnAgro Állatgyógyászati Szolgáltató és Kereskedelmi Kft."
] | [] | [
"privatizáció",
"mezőgazdaság"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés"
] |
50,843 | Drágábban építenék újra a Sámándobot Karcagon, mint amennyibe eredetileg került | Eredménytelen lett a hírhedt Sámándob újjáépítésére kiírt tender, mert nem elég a kormány által erre adott támogatás. Karcag arra kérte a Belügyminisztériumot, hogy emelje meg az összeget, de a tárca kétszer is visszautasította a város kérését. Az expopavilon felépítésének költsége Milánóban 2,3 milliárd volt, a karcagi feltámasztása viszont 2,6 milliárd forintba kerülne. A nyilvános adatok szerint 1,5 milliárd forint hiányozhat, hogy a Sámándob csontváza újból életre keljen. | A pavilon a 2015-ös milánói világkiállításra készült, és már akkor közfelháborodást váltott ki az ára. Az épületet a sajtó kezdte el Sámándobnak hívni az alakja miatt, hivatalosan viszont az Életkert nevet viseli. Az építmény első elemei 2017-ben érkeztek meg Karcagra, hogy a fürdővel szembeni Erzsébet-liget rendezvény- és konferenciaközpontja legyen.
Az újjáépítésére kiírt tenderfelhívást az ajánlatkérő Karcag Városi Önkormányzat jelentette meg az uniós közbeszerzési értesítőben tavaly november végén.
A dokumentum szerint a pavilon eredetileg ideiglenes létesítménynek épült, és az egykori rendeltetése is alapvetően eltér a tervezett épületétől, ezért most már csak a teherhordó szerkezetet lehet felhasználni. Az épület méretei sem megfelelőek, ezért pinceszinttel és előcsarnokkal tervezik kibővíteni. A földszinten kap helyet a rendezvényterem, az emeleten pedig két kiállítóterem és egy, a karcagi fürdőre néző terasz lesz majd. Emellett az épület egyik oldalán szabadtéri színpadot terveznek kisebb előadások megtartására, és a pavilonhoz kapcsolódóan egy vízparti látványstég is épül mellette. Mindehhez jelentős terepmunka szükséges: a tájékoztató szerint az egész Sámándobot körülbelül 1,5 méterrel ki kell emelni a környező terepszinttől.
Azonban Karcagnak még várnia kell, hogy a milánói pavilon csontvázából rendezvényközpont legyen a város szélén. Az uniós közbeszerzési értesítő szerint ugyanis érvénytelenné nyilvánították a tendert, mert az önkormányzatnak nem áll rendelkezésére elegendő fedezet a projekt megvalósításához.
Karcag több alkalommal is írásban kérte a korábban támogatást biztosító Belügyminisztériumot, hogy a támogatás összegét „szíveskedjenek megemelni”, de a tárca a kérést két alkalommal is visszautasította.
1,5 milliárd forint hiányozhat az újjáépítéshez
A közbeszerzési értesítőből az nem derül ki, hogy a karcagi önkormányzat előzetesen mennyire becsülte a költségeket. Egy Magyar Közlönyben megjelent határozatból annyit lehet tudni, hogy 2018-ban 1 milliárd 108 millió forint költségvetési támogatást biztosított a kormány a pavilon újjáépítésére Karcagon.
Most négyen pályáztak a Sámándob felépítésére:
az egri Euro Campus Kft. és a budapesti Maxicargó Kft. párosa
a szintén egri Variabau Kft.
a budapesti Peszter Kft. és a Fensthern Kontakt Kft.
a kecskeméti Horváth Építőmester Építőipari Zrt. és Via Nouve Bt.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumai között megtalálható egy összegzés az ajánlatok elbírálásáról, amiből kiderül, hogy csak az Euro Campus és a Maxicargó párosa, illetve a Horváth Építőmester és a Via Nouve párosa adott be érvényes ajánlatot.
Az Euro Campus és Maxicargó árajánlata nettó 2 619 509 105 forint volt, a kecskeméti cégeké pedig 2 636 616 156 forint. A két ajánlat között csupán 17 millió forint különbség volt.
A 2018-as 1,1 milliárd forintos támogatással számolva tehát 1,5 milliárd forint hiányozhat ahhoz, hogy a pavilont újjáélesszék Karcagon.
Az egri székhelyű Euro Campus neve a masszívan veszteséges, s az építkezés közben négyszeresére drágult szilvásváradi lovasközpontról lehet ismerős, ami végül 6,8 milliárd forintba került az adófizetőknek. Az építési tendert 2015-ben a Mészáros és Mészáros Kft.-vel közösen nyerte el a cég.
Az Euro Campus Kft. tulajdonosa az FK Invest Befektető Kft., ami Kovács Imre és Forró Zoltán tulajdonában van. Forró a VálaszOnline cikke szerint egyike azoknak a „balliberális” üzletembereknek, akiket bebocsátottak a NER elitklubjaiba. Korábban ő volt Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármesteri kabinetfőnöke, aki a Magyar Nemzet 2010-es írása szerint BKV-s igazgatósági tagként lobbizott azért, hogy az általa favorizált cégeket hirdessék ki győztesnek az FKF közlekedésirányítási rendszerének kialakítására kiírt milliárdos tenderén.
„Giccsbe hajló építészeti paródia”
A Sámándob botrányokkal kísért élete már eddig is többmilliárd forint közpénzt emésztett fel.
A pavilon története összefonódik Szőcs Géza, az expo magyar részvételért felelős kormánybiztos nevével. Akkoriban nagy port kavart, hogy a kormánybiztosi döntés szerint nem a pályázat első díjas terve valósult meg, hanem a második díjas elképzelés. Az épület itthon elég heves kritikákat kapott, a BME tanárai sem estek hasra tőle, akkori közleményük szerint a terv „giccsbe hajló építészeti paródia„. A pavilonnak nem sok köze volt az eredeti tervekhez, még az építészek is elhatárolódtak tőle, és végül a nevüket sem voltak hajlandók adni a projekthez.
A világkiállításon való részvételnek becsült értékei vannak: az esemény összesen 5,2 milliárd forintnyi közpénzbe került, amiből a Sámándob felépítésére 2,3 milliárdot, az egyéb programokra 2 milliárdot költöttek, és a maradék 900 millió forint volt a pótköltségvetés.
Szőcs Géza 2015-ben azt nyilatkozta, hogy bruttó 5-6 milliárd forint közötti összeget költöttek a terveztetéstől a hazahozatalig a pavilonra és az expo programjaira.
Milánóból a karcagi sztyeppére
Két évbe telt, mire eldőlt, hogy mi lesz a pavilon sorsa. Végül 2017-ben jelentették be, hogy a pavilon Karcagra kerül, ahol az épület a magyar történelem sztyeppei, lovas hagyományait fogja bemutatni.
A pavilon Milánóból való hazaköltöztetését az eredetileg Carpathia Kft. nevű, majd Kárpátok-Alpok Zrt.-re keresztelt, jelenleg pedig Valor Hungariae Zrt. néven futó állami cég intézte, amelynek Szőcs Géza állandó tagja, de felbukkant benne Nógrádi György fideszes “biztonságpolitikai szakértő” is.
A Kárpátok-Alpok Kft. 2017 áprilisában ajánlatkérőként szerződést kötött nettó 307 millió forintért a KÉSZ Zrt.-vel a milánói pavilon bontására, a terület rekultivációjára és a pavilon Karcagra szállítására, míg a kapcsolódó műszaki ellenőri és tervellenőri feladatok ellátására 29,6 millió forintért a közbeszerzésen közösen induló Kömi Kft.-vel és Főber Zrt.-vel.
Körülbelül negyven kamion hozta haza a sámándob darabjait Milánóból, az első darabok 2017 nyarán érkeztek meg.
Az épületet Karcagon, a város szélén lévő Fürdő utcában, a 2934/1. helyrajzi számú telken szeretnék újraépíteni. A Google Térképen már látszik az előzetes terepmunka nyoma. Karcagnak már azért is fájna elengedni a Sámándobot, mert az előkészítő projekt keretében az önkormányzat nettó 298 millió forintot (bruttó 378 millió forintot) fizet területrendezésére és közművesítésre a Maxicargó Kft.-nek.
Hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést a pavilon tervezője
A pavilon tervezője, Sárkány Sándor tavaly feljelentést tett az Életkert ügyében, egyebek mellett hűtlen kezelés, költségvetési csalás és közokirat-hamisítás gyanúja miatt.
A 2015-ös milánói világkiállításra készült magyar pavilon tervezője szerint bő 1 milliárd forintos kárt okoz az állami költségvetésnek, hogy a „Sámándob” néven elhíresült épület Karcagra kerül. Sárkány Sándor szerint ezt a városból származó két fideszes miniszter, Fazekas Sándor korábbi agrárminiszter és Varga Mihály pénzügyminiszter intézte el, pedig az épület üzemeltetésére korábban három másik település is pályázott.
A feljelentés szerint gyanús, hogy Karcag utolsónak pályázott a Sámándobra, ráadásul a leggyengébb ajánlattal, mégis ők nyertek. Sárkány szerint azért, mert az Orbán-kormány 2 tárcavezetője is a városban született: Varga Mihály pénzügyminiszter és Fazekas Sándor korábbi agrárminiszter.
A Sámándob nagy része fából készült, ami a tervező szerint szétrohadt, ezért Milánóból csak a pavilon fém tartószerkezetét vitték Karcagra, s ezeket a szabadban, egymásra dobálva tárolta az önkormányzat. A pavilon tervezőjének feljelentése szerint ez a közvagyon hűtlen kezelése, mert jelenlegi állapotában az acélszerkezet nem visszaépíthető, és a helyrehozatala további közel 400 millió forintba fog kerülni az adófizetőknek.
A pavilon tervezője legutóbb a Magyar Hangnak azt nyilatkozta, hogy az acélszerkezet megfelelő kezelése közel annyiba kerülne, mint újra legyártani az egészet.
Sárkány Sándor arról is tájékoztatta a lapot, hogy a magyar hatóságok nem nyomoznak az ügyben.
A Szoljon.hu megyei hírportál 2017-ben tudta meg, hogy az elemek tárolását egy karcagi cég nyerte el. Ennek a vállalkozásnak a Szivárvány úti telephelyére kerültek raktározásra a pavilonelemek, s itt lesznek a felépítésükig. A Hír TV 2017-ben rejtett kamerával tudta rögzíteni, hogy akkoriban a szabadban helyezték el a pavilon elemeit, azóta az elemek tárolásáról nincs frissebb információ.
A céginformációt az OPTEN Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A magyar pavilon a milánói világkiállításon 2015. május 5-én. (MTI/EPA/Stefano Porta) | https://atlatszo.hu/2020/08/11/dragabban-epitenek-ujra-a-samandobot-karcagon-mint-amennyibe-eredetileg-kerult/ | https://web.archive.org/web/20221008085339/https://atlatszo.hu/2020/08/11/dragabban-epitenek-ujra-a-samandobot-karcagon-mint-amennyibe-eredetileg-kerult/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dragabban-epitenek-ujra-a-samandobot-karcagon-mint-amennyibe-eredetileg-kerult | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-08-10 22:38:00 | [
"Szőcs Géza"
] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Valor Hungariae Zrt."
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Karcag"
] | [
"kultúra - művészet",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Magyar pavilon a milánói világkiállításon"
] |
50,844 | Ellopta a kórházi liftre szánt pénzt | 2020 augusztus 13., 07:23
Jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték azt a férfit, aki elvállalta, hogy az esztergomi kórházban betegfelvonót épít, de az arra kapott pénzt inkább magára költötte. Az Esztergomi Járási Ügyészség tájékoztatása szerint az egy év hat hónap - két év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetés mellett a vállalkozót kötelezték, hogy fizesse vissza az 5,7 millió forintot, amit a kórház a lift beszerzésére és beszerelésére szánt. (MTI) | https://444.hu/2020/08/13/ellopta-a-korhazi-liftre-szant-penzt | https://web.archive.org/web/20230905152506/https://444.hu/2020/08/13/ellopta-a-korhazi-liftre-szant-penzt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ellopta-a-korhazi-liftre-szant-penzt | 444 | hungarian-news | 2020-08-13 00:00:00 | [] | [] | [
"Esztergom",
"Komárom-Esztergom megye"
] | [
"ítélet/döntés",
"egészségügy",
"építőipar"
] | [] |
|
50,845 | A kormány egy határozattal megkönnyítette a Club Aliga területének lezárását | Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítette a kormány egy múlt heti rendelettel a Club Aliga fejlesztését. | Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítette a kormány egy múlt heti rendelettel a Club Aliga fejlesztését.
Ezzel újra fellángolhat a vita arról, hogy elzárhatják-e az egykori pártüdülő területét a helyiek elől. A szabad megközelíthetőségért küzdő civil szervezet, az Aligai Fürdőegyesület arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormányrendelet felrúghatja a balatonvilágosi önkormányzat és a Club Aliga fejlesztői közti megállapodást, ami a Club Aliga még állami tulajdonban lévő területeinek használatára vonatozik.
Ebben a szerződésben ugyanis az szerepel, hogy a fejlesztőnek a lakosság által használt közutakat, közparkot és a szabad parti sétányokat fenn kell tartania, valamint azoknak önkormányzati tulajdonba adását kezdeményeznie kell a magyar államnál.
A civilek posztja szerint a kormányrendelet ezzel szemben felhatalmazza a fejlesztőt, hogy ezeket a közfunkciókat ne tartsa fenn: megszüntesse a közutakat; megszüntesse a parti sétányt és vízparti telkeket alakítson ki; építési telekké alakítsa a közparkot és a zöld területeket továbbá lehetősége van a terület teljes lezárására is.
Az Aligai Fürdőegyesület azt írja: őszintén remélik, hogy „a fejlesztő tartani fogja magát a megállapodáshoz, szerződéses kötelezettségeihez és a közfunkciók a továbbiakban is megtartásra kerülnek”.
Megkerestük az egyesületet. Rada Enikő, a szervezet egyik vezetője azt mondta a lapunkak, hogy minden bizonnyal tévedésből kerülhetett be a kormányrendeletbe a közutakat, szabad parti sétányt, közparkot megszüntető rész, hiszen azzal felülírnák a meglévő szerződéseket. Úgy vélik, a közfunkciók megszüntetése aligha lehet nemzetgazdasági érdek. Az ügy tisztázása érdekében segítséget fognak kérni a döntéshozóktól, az országgyűlési képviselőjüktől, és keresik majd a fejlesztő céget is, ami alig osztott meg valamit velük a terveiről.
A fejlesztő Appeninn közleményében azt írja, hogy „a kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánítás ténye nem változtat azon az elképzelésen, amely szerint a terület fejlesztése a helyi érdekek figyelembevételével, Balatonvilágos Község Önkormányzatának bevonásával történik. Mindemellett az aligai strand az eddig megszokott feltételek mellett továbbra is nyitott lesz a látogatók számára”.
Kerestük Balatonvilágos polgármesterét, a független Takács Károlyt, aki azt mondta, hogy egyeztetéseket kezdtek az Appeninn-nel, annak részleteiről egyelőre nem akar nyilatkozni.
Az Appeninn Zrt. a leányvállalatán, a Pro-Mot Hungária Kft.-n keresztül van jelen a Club Aligában. A balatonvilágosi székhelyű Pro-Mot Hungária Ingatlanfejlesztő Kft.-t a Club Aliga háromnegyed részének a tulajdonosa, valamint a maradék egynegyed résznek és a kikötőnek a vagyonkezelője.
Az Appeninn korábban Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltsége volt, de tavaszzal mindketten kiszálltak a cégből. Tiborcz ezt azzal indokolta, hogy az Appeninn Nyrt. két balatoni ingatlanfejlesztési projektjéhez (az egyik egyébként éppen a Club Aliga, a másik a balatonfüredi kikötő fejlesztése) összesen 2 milliárd forint, vissza nem térítendő állami támogatást nyert el. Tiborcz viszont „még a látszatát is el akarta kerülni annak, hogy a személye miatt előnyben részesülnének az érdekeltségei”. Az új tulajdonos az Indotek lett.
Az Appeninn júniusi bejelentéséből derült ki, hogy kétmilliárd forintnál is nagyobb összegű támogatást kaptak kikötőfejlesztésre Aligán és Füreden. A Pro-Mot Hungária Ingatlanfejlesztő Kft. 7,35 milliárd forintot, míg a balatonfüredi Solum-Invest Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Kft.-t 5,129 milliárd forintot kap a Kisfaludy-programban. (Az Appeninn építi Szántódon azt az ötcsillagos szállodát, a Balalandet is, amire 9,8 milliárdos hitelt kaptak az orosz hátterű beruházási banktól.)
Az aligai tervekről egyébként azt lehet tudni, hogy az Appeninn a Club Aliga területén egy egész évben működő, 4 csillagos, több mint 160 szobás szállodát épít. A hotelhez wellness részleg, konferenciaközpont, sportpályák, játszóterek, boltok és kávézók is tartoznak majd. Teljesen új kikötőt és parti éttermet is kialakítanak.
Azt is írták korábban, hogy az üdülőterület északi részén, az úgynevezett Aliga2 részterületen több, régóta elhanyagolt, védettséget nem élvező, és esetenként balesetveszélyes, korábban elzárt épület lebontása, valamint a körülöttük lévő elburjánzott növényzet rendbetétele is megindult. „A fejlesztés ezen szakasza olyan vonzó építési telkek kialakítását célozza, amelyeknek az értékesítése segíti a teljes komplexum átfogó felújításának finanszírozását.” | https://444.hu/2020/08/13/a-kormany-egy-hatarozattal-megkonnyitette-a-club-aliga-teruletenek-lezarasat | https://web.archive.org/web/20231207154622/https://444.hu/2020/08/13/a-kormany-egy-hatarozattal-megkonnyitette-a-club-aliga-teruletenek-lezarasat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-egy-hatarozattal-megkonnyitette-a-club-aliga-teruletenek-lezarasat | 444 | hungarian-news | 2020-08-13 00:00:00 | [] | [
"Appeninn Holding Nyrt.",
"Club Aliga",
"Pro-Mot Kft."
] | [
"Balatonvilágos",
"Veszprém megye"
] | [
"jogalkotás",
"Balaton-sztorik"
] | [
"Aligai kiemelt beruházás"
] |
50,846 | Letartóztatták a fantomkonzervgyár vezetőjét | B. Edéék ügyében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága hónapok óta nyomoz. Augusztus 11-én, kora reggel, összehangolt akcióban vették őrizetbe a szereplőket, végeztek házkutatásokat, valamint az érintett cégek kerekegyházi telephelyén adathordozókat, iratokat foglaltak le.
A Hírös Vital Zrt. néhány éve konzervipari gigaberuházásba kezdett Kerekegyháza határában, amelyet az állam nemzetgazdaságilag kiemelt üggyé nyilvánított és a Nemzeti Befektetési Ügynökség több mint hétmilliárd forinttal támogatta, továbbá üzletrészét vásárolt benne a Piarista Rend Magyar Tartományának tőkealap kezelője.
A tervek szerint a fejlesztéssel egy ásványvízüzem, lekvár, befőtt üzem, hűtőházak zöldségfeldolgozó készült volna le több mint 650 ember foglalkoztatásával.
A kárérték meghaladja az egymilliárdot.
A NAV - a nyomozás érdekeire hivatkozva - nem árul el részleteket az ügyről. | https://168ora.hu/itthon/kerekegyhaza-fantomkonzervgyar-b-ede-hiros-vital-zrt-gladiolus-kft-188936 | https://web.archive.org/web/20200925064248/https://168ora.hu/itthon/kerekegyhaza-fantomkonzervgyar-b-ede-hiros-vital-zrt-gladiolus-kft-188936 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/letartoztattak-a-fantomkonzervgyar-vezetojet | 168 óra | hungarian-news | 2020-08-13 17:57:00 | [] | [
"Gladiolus Kft.",
"Hírös Vitál Zrt.",
"NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága",
"Nemzeti Befektetési Ügynökség",
"Piarista Rend Magyar Tartománya"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kerekegyháza"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"élelmiszeripar",
"végrehajtás",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"ügyészség"
] | [] |
|
50,847 | Az alpolgármester saját zsebre eladta a telket, Badacsonyban kitört a belháború | Lemondásra szólítja fel a badacsonytomaji önkormányzat egyik képviselője a település alpolgármesterét, aki saját zsebre eladta az önkormányzattól turisztikai fejlesztésre kapott telket. Egy másik, volt fideszes képviselő pedig inkább maga mond le, ha nem rendezik a helyzetet. | Feldarabolta és eladta Badacsonytomaj alpolgármestere azt a kiváló helyen fekvő telket, amit turisztikai fejlesztés céljára szerzett meg jutányos áron az önkormányzattól még a megválasztása előtt. Hartai Béla azt ígérte, hogy 2022-ig pincesort épít a területre, és szerződésben vállalta, hogy ha nem valósul meg a beruházás, az önkormányzat visszaveheti tőle az ingatlant, sőt kötbért is fizet. A jelenleg is élő szerződés azonban nem akadályozta meg abban, hogy májusban fejlesztés nélkül egy építőcég tulajdonosának továbbértékesítse a területet – írtuk meg július végén. Az ügyletről akkor sem az alpolgármester, sem a szerződést letárgyaló Krisztin N. László polgármester nem akart nyilatkozni. A városban azonban komoly visszhangot váltott ki az értékes ingatlan továbbadása, ezért a vezetők egy héttel a cikk megjelenése után kitettek egy közleményt az önkormányzat honlapjára.
Noha azt állítják, hogy téves és félreérthető információkon alapuló sajtótámadások érték az önkormányzatot, a szöveg nem cáfolja a 24.hu állításait. Sőt, a telekügyben a közlemény egyfajta önkormányzati vizsgálatot is ígér, bár a szövegben egyszer sem említik meg, hogy a főszereplő az alpolgármester.
Mivel a szerződés 2022. augusztus 7-ig tart, a vevő további szándékait azóta nem firtattuk, önkormányzatunk csak a közelmúltban értesült az ingatlan adásvételről, ezért az ügyvédünk végzi a dokumentumok vizsgálatát. Amennyiben az önkormányzat részéről intézkedésre van szükség, azt maradéktalanul megtesszük!
– olvasható.
A város érintett vezetője azzal védekezik, nem tudták, hogy önkormányzatuk építési szabályzata erősen korlátozza a területi beépíthetőséget. Azt állítják, csak jóval később derült ki, hogy a szabályzat nem tesz lehetővé olyan fokú beépítést, mint amit az alpolgármester szeretett volna.
A védekezés azért is sántít, mert a 2017-es adásvételi szerződésben egyáltalán nem szerepelt konkrét fejlesztési vállalás. A megállapodásban csupán annyit rögzítettek, hogy Hartai a város javát is szolgáló „turisztikai hasznosítás (fejlesztés) céljára” kapta meg az ingatlant, az, hogy mi lesz ez a fejlesztés, vagy hogy mekkora helyet foglal majd el, szóba sem került.
A közlemény kitér a 24.hu július elején megjelent cikkére is, amelyben a strandbüféüggyel foglalkoztunk. Az önkormányzat a járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt pályáztatta meg a strand vendéglátóhelyeinek bérleti jogát, amelyet Hartai korábbi cége szerzett meg. Az alpolgármester felügyelete alá tartozó városüzemeltető cég addig módosítgatta a három elárusítóhely bérleti jogára vonatkozó közbeszerzés kiírását, amíg végül megszületett a megfelelő eredmény. A beavatkozás mértékét mutatja, hogy a fő rivális, a korábbi bérlő a második pályázatot meg is nyerte, de érvénytelenítették az eredményt.
A közlemény itt sem említi Hartai nevét. A szövegben egyszerűen felsorolják a három pályázatot, de meg sem próbálják elmagyarázni, hogy a vírushelyzetre hivatkozva miért érvénytelenítettek egy 12,2 millió bérleti díjat ajánló nyertes pályázatot, hogy aztán 8,7 milliós ajánlattal a Mejlinger és Társa Kft. nyerje el a bérleti jogot.
Hartai Béla alpolgármester az Opten adatai szerint három nappal a tavaly októberi önkormányzati választás előtt lépett ki a cégből, de a 24.hu-nak azt nyilatkozta, hogy nincs köze a Mejlinger Kft. győzelméhez.
Az egyik olvasónk viszont augusztus első hétvégéjén lefotózta az alpolgármestert, amint a büfé pultja mögött segédkezett. Forrásaink szerint el is kelt a segítség, mert az új felállás miatt minden hétvégén óriási sorok jellemzik a strandvendéglátást. Az önkormányzat ugyanis azt is megengedte a cégnek, hogy az elnyert három üzlethelyiségből idén a vírushelyzet miatt csak egyetlen büfét üzemeltessen.
A Hartai alpolgármester körüli balhék belháborút robbantottak ki Badacsonytomajon.
Az eddig Fidesz-támogatással működő független polgármester közleménye nem nyugtatta meg a város független, de korábban fideszes képviselőjét. Forintos Ervin a hétvégén hosszú Facebook-posztban értékelte a telekügyet, és arra jutott, amennyiben
felmerülhet a hűtlen kezelés gyanúja, akkor mindenkinek le kell vonni a konzekvenciákat. Ha önkormányzatunk ezután nem tudja vagy nem akarja a közvélemény számára megnyugtatóan tisztázni ezt az ügyet, abban az esetben képviselői mandátumomról lemondok.
Takács Lajos, a település LMP-s hátterű független képviselője viszont Hartai lemondatására és a 20 milliós kötbér behajtására szólította fel a polgármestert.
Városunkban az elmúlt időszakban botrány botrányt követ, Hartai úr tevékenysége, politikai és üzleti összeférhetetlensége súlyosan veszélyezteti a kormány által beígért városunkba érkező fejlesztési forrásokat, lehetőségeket, ami településünk érdekeivel ellentétes.
– írta Takács.
Információink szerint a botrányok miatt lemondott az önkormányzat turisztikai tanácsadója, Kruchina Károly is, aki egyébként több mint tíz éve a Fidesz országgyűlési frakciója mellett is tanácsadóként működik. | https://24.hu/belfold/2020/08/12/badacsonytomaj-belhaboru-hartai-bela/ | https://web.archive.org/web/20221128124346/https://24.hu/belfold/2020/08/12/badacsonytomaj-belhaboru-hartai-bela/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-alpolgarmester-sajat-zsebre-eladta-a-telket-badacsonyban-kitort-a-belhaboru | 24.hu | hungarian-news | 2020-08-12 00:00:00 | [
"Hartai Béla",
"Krisztin N. László"
] | [
"Mejlinger és Társa Kft."
] | [
"Badacsonytomaj",
"Veszprém megye"
] | [
"pályázat",
"idegenforgalom",
"önkormányzat",
"vendéglátás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
50,848 | Hiába a tiltakozás, kihelyezték a Rogán–Bessenyi-villa transzformátorát | Szerdán a munkálatok előzetes bejelentése nélkül kihelyezte a XII. kerületi Felhő és Gyöngyvirág utca sarkára az Elmű alvállalkozója azt a nagy teljesítményű transzformátorállomást, amely miatt júliusban heves tiltakozás indult a környéken. | Szerdán a munkálatok előzetes bejelentése nélkül kihelyezte a XII. kerületi Felhő és Gyöngyvirág utca sarkára az Elmű alvállalkozója azt a nagy teljesítményű transzformátorállomást, amely miatt júliusban heves tiltakozás indult a környéken. A szomszédos házak lakói elfoglalták a munkagödröt, a cég szerint a tiltakozók a kábeleket is megrongálták. Ezután az áramszolgáltató átmenetileg meghátrált.
Az építkezés kezdetén az alvállalkozó szórólapokon azt közölte a környék lakóival, hogy a beruházást a Rogán–Bessenyei-villa tulajdonosának kérésére indították. A lakók azt kifogásolták, hogy a transzformátort nem a villa telkén belül állítják fel, hanem a szomszédos házak elé tervezik elhelyezni.
Az Elmű többször cáfolta, hogy a transzformátor Rogán Antal propagandaminiszter korábbi lakóhelyének ellátására szolgál, mondván, egy ilyen méretű trafóállomás többtucatnyi családi házas ügyfél ellátását szolgálja, így a szóban forgó berendezés is „több új lakossági és intézményi ügyfél kiszolgálását fogja szolgálni, kiváltva a környék jelenleg túlterhelt hálózati infrastruktúráját több utcában”.
A lakók azonban megszerezték a munkálatok dokumentációját, és erre hivatkozva állítják, hogy a tervekben és a munkálatok önkormányzati engedélyeiben is a Felhő utca 20. szám alatti villa szerepel, konkrétan így:
létesítmény megnevezése: a Felhő utca 20. ingatlan villamosenergia ellátása. | https://24.hu/belfold/2020/08/13/felho-utca-rogan-bessenyi-villa-transzformator/ | https://web.archive.org/web/20200920220951/https://24.hu/belfold/2020/08/13/felho-utca-rogan-bessenyi-villa-transzformator/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hiaba-a-tiltakozas-kihelyeztek-a-rogannbessenyi-villa-transzformatorat | 24.hu | hungarian-news | 2020-08-13 00:00:00 | [
"Bessenyei István (Valton)",
"Rogán Antal",
"Rogán-Gaál Cecília",
"Sarka Kata"
] | [
"Budapesti Elektromos Művek (Elmű) Nyrt."
] | [
"Bp. XII. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"protekció",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
50,849 | 42 milliós állami támogatásból épül Száraz István balatoni panziója | A 24.hu vette észre, hogy az Origo korábbi tulajdonosának cége, a Dry Beta Kft. a Kisfaludy hotel-és panziófejlesztési program részeként 42 millió forint támogatást kapott a négycsillagos Frida panzió megépítésére. | A kivitelezés már 2019-ben megkezdődött, előreláthatólag 2020 negyedik negyedévétől várja látogatóit a panzió
– válaszolta Száraz István, amikor a balatoni panziójáról kérdeztük. A 24.hu vette észre, hogy az Origo korábbi tulajdonosának cége, a Dry Beta Kft. a Kisfaludy hotel-és panziófejlesztési program részeként 42 millió forint támogatást kapott a négycsillagos Frida panzió megépítésére. Száraz válaszából azt is megtudtuk, hogy a hatszobás panzió Balatonakarattyán fogadja majd a vendégeket.
A Magyar Turisztikai Ügynökség még tavaly 43 milliárd forintot osztott szét 625 projektre, a legnagyobb nyertesekről itt írtunk:
NER-milliárdosok fejleszthetik a hoteleiket állami pénzből
Minden idők legnagyobb turisztikai programja milliárdosoknak szólt: minden harmadik forint náluk landolt.
Miközben Száraz István a turizmusba beszállt, a média világát, úgy tűnik, teljesen hátrahagyja. 2017-ben Száraztól barátjához, a jegybankelnök fiához, Matolcsy Ádámhoz került a kormányközeli Origót kiadó New Wave Media Csoport, de a We Love Budapest Kft.-nek egészen idén nyárig ő volt a tulajdonosa. A We Love Budapest és a We Love Balaton oldalakat üzemeltető médiavállalat viszont a Kreatív cikke szerint Száraztól a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványhoz került júliusban. Az ügylettel kapcsolatos részletekre rákérdeztünk a korábbi tulajdonosnál, de konkrétumokat nem árult el Száraz, csupán annyit írt, hogy
az elmúlt időszakban sokat dolgoztunk azon, hogy az oldalak folyamatos fejlesztése, a kiemelkedő értékteremtő tevékenységük megőrzése mellett az alapműködésből fakadó tevékenységek által megpróbáljuk üzletileg is önfenntartóvá tenni a kiadót. A tulajdonosváltás és az üzleti tranzakció egy lépés ebbe az irányban, biztosak vagyunk, hogy a Magyar Turisztikai Szövetség sikeresen viszi tovább az általunk kilenc év alatt felépített portálokat.
Száraz István nemrég azzal került be a hírekbe, hogy cége, a Frank Digital végezheti közel 3 milliárd forintért a Matolcsy György elnökölte Magyar Nemzeti Bank kommunikációs feladatait. Száraz egyébként a jegybanki alapítványok körüli botrány egyik kulcsfigurája volt: 2016 áprilisában derült ki, hogy a tulajdonában lévő, a VS.hu-t is kiadó New Wave Production Kft. több mint félmilliárd forint támogatást kapott az MNB által létrehozott alapítványoktól tartalmak létrehozására. Az ügy kirobbanásakor szinte a teljes szerkesztőség felmondott, a VS.hu pedig csendesen vegetált megszűnéséig.
Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu | https://24.hu/belfold/2020/08/14/szaraz-istvan-balatonakarattya-panzio/ | https://web.archive.org/web/20230117124111/https://24.hu/belfold/2020/08/14/szaraz-istvan-balatonakarattya-panzio/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/42-millios-allami-tamogatasbol-epul-szaraz-istvan-balatoni-panzioja | 24.hu | hungarian-news | 2020-08-14 00:00:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Száraz István"
] | [
"Dry Beta Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [] | [
"pályázat",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"vendéglátás",
"klientúra",
"Balaton-sztorik"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
50,851 | Nem véletlenül bízták az Index bedarálását is Mészáros strómanjára | Spéder Zoltán egykori felfedezettjéből lett az Index végnapjait meghatározó árnyalak Vaszily Miklós. A gyors karriert befutó közgazdász az Origótól az MTVA-n át a TV2-ig végigkísérte az elmúlt tíz év médiaátalakításait. Most újabb feladatot osztottak rá a NER-ben: ő próbálja majd felfuttatni Mészáros Lőrinc pénzéből a kormánypárti ütvefúró szerepére kijelölt Pesti TV-t. | Spéder Zoltán egykori felfedezettjéből lett az Index végnapjait meghatározó árnyalak Vaszily Miklós. A gyors karriert befutó közgazdász az Origótól az MTVA-n át a TV2-ig végigkísérte az elmúlt tíz év médiaátalakításait. Most újabb feladatot osztottak rá a NER-ben: ő próbálja majd felfuttatni Mészáros Lőrinc pénzéből a kormánypárti ütvefúró szerepére kijelölt Pesti TV-t.
Elhunyt Benedek Miklós színész, rendező. Egy 68 éves magyar síelő is életét vesztette január nyolcadikán Ausztriában, de nem csak őt érte baleset: Tirolban egy felvonó szakadt le, ott négyen sérültek meg súlyosan. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója. | https://m.hvg.hu/360/202033__vaszily_miklos_palyakepe__orbanek_mediavegrehajtoja__tehetsegesbol_gatlastalan__aki_megertette_azidok_szavat | https://web.archive.org/web/20210305035732/https://m.hvg.hu/360/202033__vaszily_miklos_palyakepe__orbanek_mediavegrehajtoja__tehetsegesbol_gatlastalan__aki_megertette_azidok_szavat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-veletlenul-biztak-az-index-bedaralasat-is-meszaros-stromanjara-1 | HVG360 | hungarian-news | 2020-08-15 11:23:43 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Nobilis Kristóf",
"Oltyán József",
"Schmidt Mária",
"Spéder Zoltán",
"Várhegyi Attila",
"Vaszily Miklós"
] | [
"Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.",
"Indamedia Sales Kft.",
"Közép-Európai Média és Kiadó Zrt. (CEMP)",
"Prestige Média Kft."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"klientúra",
"nyomásgyakorlás"
] | [
"Origo-ügy"
] |
50,852 | 1.8 milliárd forint nyereséggel zárta 2019-et a miniszterelnök édesapjának cége, a Dolomit Kft. | A K-Monitor hívja fel a figyelmet, hogy elérhető az igazságügyi minisztérium oldalán a Dolomit Kft legfrissebb, 2019-es beszámolója. A cég fő tulajdonosa Orbán Győző, Orbán Viktor miniszterelnök édesapja. | A K-Monitor hívja fel a figyelmet, hogy elérhető az igazságügyi minisztérium oldalán a Dolomit Kft legfrissebb, 2019-es beszámolója. A cég fő tulajdonosa Orbán Győző, Orbán Viktor miniszterelnök édesapja.
A kormányfő rokonai, barátai és azok üzletfelei évek óta nagyon jól szerepelnek az üzleti életben, jó érzékkel fognak vállalkozásokba, és komoly sikereket érnek el a piacon. Sokan közülük olyan megbízható, magas minőségű munkát végeznek, annyira korrekt árakon, hogy a magyar állam különböző intézményei is nagyon szívesen dolgoztatnak velük, és a magyar uniós pályázatokon is szép eredményeket tudnak felmutatni.
Ebből a perspektívából talán nem is olyan meglepő, hogy a Dolomit Kft például 4 milliárd forintos árbevétel mellett 1.8 milliárd forint profitot tudott felmutatni (igaz 2018-ban 1.9 milliárd esett ki a cégből). A pénzt, mint az 1.8 millird forintot ki is vették a cégből osztalékként a hivatalos dokumentumok szerint. Tavaly nyáron a Direkt36 tárta fel az Orbán-bányák üzleti sikereinek titkait. | https://444.hu/2020/08/15/18-milliard-forint-nyereseggel-zarta-2019-et-a-miniszterelnok-edesapjanak-cege-a-dolomit-kft | https://web.archive.org/web/20230209000627/https://444.hu/2020/08/15/18-milliard-forint-nyereseggel-zarta-2019-et-a-miniszterelnok-edesapjanak-cege-a-dolomit-kft | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/18-milliard-forint-nyereseggel-zarta-2019-et-a-miniszterelnok-edesapjanak-cege-a-dolomit-kft | 444 | hungarian-news | 2020-08-15 00:00:00 | [
"Orbán Győző",
"Orbán Viktor"
] | [
"Dolomit Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"bányászat"
] | [] |
50,854 | Újra a Gazdaságvédelmi Alaphoz nyúlt a kormány - megy pénz kormánykommunikációra is | A Magyar Közlöny egyik kormányhatározata ismét a Gazdaságvédelmi Alapból való költekezésről rendelkezik. Ennek értelmében három célra összesen 9,1 milliárd forintot pántlikázott fel a kormány az eredetileg a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak ellensúlyozására, enyhítésére létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból.
9,1 milliárd forintból
7 milliárd megy kormányzati kommunikációra és konzultációra,
1,4 milliárdot kap a Petőfi Irodalmi Múzeum a működési célú kiadások fedezésére,
700 millió forint pedig a turisztikai fejlesztési célelőirányzatra kerül.
A Gazdaságvédelmi Alap mellett a központi tartalékhoz is hozzányúlt a kormány - azon belül is a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzathoz. Innen 397,4 millió forintot csoportosított át a kormány az egyházi épített örökség védelmére és egyéb beruházásokra. | A kedd délután megjelent Magyar Közlöny egyik kormányhatározata ismét a Gazdaságvédelmi Alapból való költekezésről rendelkezik. Ennek értelmében három célra összesen 9,1 milliárd forintot pántlikázott fel a kormány az eredetileg a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak ellensúlyozására, enyhítésére létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból.
A korábbi százmilliárdos nagyságrendű átcsoportosításokhoz képest ez a mostani költekezés aprópénznek tűnik. Hiszen volt itt 300 milliárdos átrendezés, 196 milliárdos átcsoportosítás, 191 milliárdos is, míg legutóbb már csak 41,3 milliárdot vont el az alapból a kormány.
A 9,1 milliárd forintból
7 milliárd megy kormányzati kommunikációra és konzultációra,
1,4 milliárdot kap a Petőfi Irodalmi Múzeum a működési célú kiadások fedezésére,
700 millió forint pedig a turisztikai fejlesztési célelőirányzatra kerül.
A Gazdaságvédelmi Alap mellett a központi tartalékhoz is hozzányúlt a kormány - azon belül is a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzathoz. Innen 397,4 millió forintot csoportosított át a kormány az egyházi épített örökség védelmére és egyéb beruházásokra. | https://mfor.hu/cikkek/makro/ujra-a-gazdasagvedelmi-alaphoz-nyult-a-kormany--megy-penz-kormanykommunikaciora-is.html | https://web.archive.org/web/20230327223632/https://mfor.hu/cikkek/makro/ujra-a-gazdasagvedelmi-alaphoz-nyult-a-kormany--megy-penz-kormanykommunikaciora-is.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/ujra-a-gazdasagvedelmi-alaphoz-nyult-a-kormany-megy-penz-kormanykommunikaciora-is-1 | mfor.hu | hungarian-news | 2020-08-11 14:07:00 | [] | [] | [] | [
"támogatás",
"PR",
"gazdálkodás",
"klientúra"
] | [
"Kormányzati tájékoztató kampányok (2012-)"
] |
50,855 | Megvan, hol épülhet a lórehabilitációs központ Kisvárdán? | Évek óta teljes a homály a Kisvárdára tervezett termálvizes lórehablitációs központ körül. Annyira, hogy az eltelt időben csak egy dolog tekinthető biztosnak: a kormány 2,2 milliárd forintot ad rá. Lapunk azonban újabb információmorzsák birtokába jutott. | Lassan már három éve annak, hogy még 2017 utolsó napjaiban a megszokott költségvetési osztogatás során 2,2 milliárd forintot pántlikázott fel a kormány, mellyel egy termálvizes lórehabilitációs központ megvalósulását fedeznék Kisvárdán. Az elképesztő ötlet okozta nagy meglepetés után sokáig teljes csend volt a projekt körül: szinte semmilyen részlet nem volt ismert a beruházást illetően, csak annyi, hogy a Magyar Lovassport Szövetség felel érte. Szűk másfél évvel később azonban elkerült a szövetségtől a projekt és egy magánalapítványhoz kötődő céget jelölt ki a kormány, mint a támogatás kedvezményezettje és ezáltal a projekt felelőse. Ez a Kárpát-medencei Lovas Akadémia Nonprofit Kft. volt, mellyel kapcsolatban már érdekes fejlemény volt, hogy a vonatkozó kormányrendelet megjelenése előtt alig egy évvel alapították. Tulajdonosa a Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület, ügyvezetője pedig az alapítvány elnöke, Juhász Péter.
Bár első olvasatra ezek a nevek ismeretlennek tűnhetnek, a háttérben fideszes kapcsolódási pontok azonosíthatók. Juhász Péter például az ügyvezetője annak a szintén kisvárdai Futubit Kft.-nek, mely 2018. júliusáig Balogh Sándor (és Mager Andrea tárca nélküli miniszter) lánya, Balogh Szonja tulajdonában volt. De a hvg.hu cikke szerint Juhász a Magyar Afrika Társaságon keresztül is kapcsolatban van Balogh Sándorral (aki a G7 portréanyaga szerint Seszták Miklós helytartója, megoldóembere). Utóbbi a társaság elnöke, Juhász Péter pedig annak felügyelőbizottsági elnöke. És még egy adalék a kapcsolódáshoz: az Opten adatbázisa szerint a Kárpát-medencei Lovas Akadémia Kft. székhelye megegyezik Szeremley Csaba (egyéni vállalkozó) címével, aki a Magyar Afrika Társaság projektkoordinátora.
Az már önmagában is meglepő fordulat volt a történetben, hogy ez a cég lett végül a 2,2 milliárdos állami támogatás kedvezményezettje. Ezzel ugyanis az addig még állami keretek között, állami támogatásból megvalósuló projektet gyakorlatilag egy olyan magánberuházássá minősítették, amihez nem kevés adófizetői pénzt ad a kormány. Nem véletlen, hogy a változtatás után parlamenti írásbeli kérdés formájában is érdeklődtek ennek okáról. Erre ugyan nem derült fény a válaszból, viszont az állami támogatásra irányuló kormányzati szándék oka legalább körvonalazódott.
Vadai Ágnes DK-s képviselő volt arra kíváncsi, miért kellett a 2,2 milliárd forint kedvezményezettjét a Magyar Lovassport Szövetség helyett a Kárpát-medencei Lovas Akadémia Nonprofit Kft.-re cserélni? Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára a következőt válaszolta:
"Mivel sem Közép-Európában, sem az egész kontinensen hasonló adottságokkal bíró létesítmény nem áll rendelkezésre, a lovascentrum számos más, magas lovaskultúrával rendelkező nemzet válogatottjait is hazánkba vonzhatja, hazai és nemzetközi versenyhelyszínként is funkcionálhat".
Röviden összefoglalva: mivel ilyen közel s távol nincs, talán sokakat idevonzhat egy ilyen létesítmény kis hazánkba. Annak ellenére azonban, hogy a kormány milyen potenciált lát a projektben, a mai napig nincs egy kapavágásnyi előrehaladás sem. Sőt, mintha ugyanaz a bizonytalanság és tétovázás folyna, mint eddig.
Rendkívüli ülésen, a koronavírus-járvány tombolása közepette módosítottak
A legfontosabb kérdés például a központ helyszíne. Nagyon sokáig úgy gondolták, hogy a Kisvárdától mindössze 5 kilométerre lévő Döge lesz a lówellness otthona. A feltételezés egyáltalán nem volt alaptalan, mivel itt működik már egy lovascentrum, mely a Lázár Vilmossal is jó kapcsolatban lévő, egykori díjugrató, Bertók Viktor tulajdona. Az Ameko lovasklub ráadásul 2018 nyarán lefolytatott egy közbeszerzési eljárást a lovarda épületének továbbfejlesztésére. Emiatt sokan vélték úgy, hogy a lórehabilitációs központ a gyakorlatban nem új létesítmény lesz, hanem a közeli, már meglévő továbbfejlesztése. A beruházás értéke azonban elenyésző összeg volt az állami támogatáshoz mérten, mindössze nettó 48 millió forint. Igaz, még ez sem volt teljesen kizáró ok, hiszen semmi nem gátolja, hogy a lórehabilitációs központtá történő fejlesztést több szakaszban valósítsák meg. Ám úgy tudjuk - és minden jel arra is utal -, hogy egyáltalán nem erről lesz szó; teljesen új létesítmény lesz a lórehabilitációs központ.
Több forrásból származó egybehangzó információink alapján a termálvizes lórehabilitációs központ végső helyszíne Kisvárdán, a stadion szomszédságában lesz - dél-nyugatról észak-kelet felé haladva egyfajta kiterjesztéseként a strand-csúszdapark, mozipark, stadion és gigaparkoló szórakoztatónegyednek.
Az elhelyezkedés abból a szempontból kézenfekvő, hogy ha már termálvízre alapoznák a központot, akkor földrajzilag itt lehet a legközelebb hozzá. Az ugyanakkor már egy teljesen másik kérdés, hogy mennyire átgondolt a helyszínválasztás és milyen egyéb indokok támasztják alá a döntést. Hiszen ahogy arról több cikkben is beszámoltunk, a stadion és környezete egyfajta gigantikus szórakoztatónegyeddé kezd formálódni, ahol kikapcsolódni vágyó helyiek és remélhetőleg turisták is megfordulnak majd. És joggal vetődhet fel, hogy a lovasakadémia és lówellness-központ felől megfelelő széljárás esetén nem feltétlenül a legkellemesebb illatok terjedhetnek majd és fűszerezhetik meg a szurkolók vagy strandolók kikapcsolódását.
Úgy tudjuk, a végső döntés a koronavírus-járvány magyarországi berobbanásának időszakában született meg, egy március végi rendkívüli testületi ülésen. Információink szerint a polgármester, Leleszi Tibor március utolsó hetében - már a korlátozások idején - hívta össze a helyi képviselőket, ahol ismertették a legújabb elképzeléseket. Itt tárták a képviselők elé a javaslatot, hogy nem Dögén, hanem a városban, a stadion mellett fog felépülni a termálvizes lórehabilitációs központ. Ellenzéki képviselők részéről ugyan felmerültek olyan magától értetődő kérdések, mint például, hogy ez mennyiben módosítja a költségvetést, milyen forrást igényel a várostól, de érdemi választ nem kaptak.
A helyszínváltoztatással kapcsolatban megkerestük a Magyar Lovassport Szövetséget is, mint a sportágért felelős szakszövetséget, ám nekik nincs információjuk sem a projektről, sem annak alakulásáról.
"A kisvárdai lórehabilitáció központ felépítésére vonatkozóan a Magyar Lovassport Szövetségnek nincs információja. A beruházás megvalósítása a Szövetségtől függetlenül zajlik" - válaszolták.
Kérdéseinkkel megkerestük a kisvárdai önkormányzatot, valamint a Kárpát-medencei Lovas Akadémia Kft.-t is, ám egyik helyről sem érkezett válasz.
A cég számláján érintetlenül pihen az állami pénz
Időközben a Kárpát-medencei Lovas Akadémia Kft. is leadta 2019-es éves beszámolóját, melyből kiderül, hogy az év során a vonatkozó kormányhatározatnak megfelelően meg is kapta a 2,2 milliárd forintos támogatást a cég. Tavaly év végéig azonban a jelek szerint egy kapavágás sem történt, tehát ugyanúgy áll a lówellness-központ projektje, ahogyan eddig. A cég pedig gyakorlatilag alvócégként ül az állami milliárdokon. Mint az a kiegészítő mellékletből is kiderül, "a társaságnak a tárgyidőszakban nettó árbevétele nem keletkezett". Majd kicsit később hozzáteszik:
"A nonprofit társaság 2018. február 22-én lett bejegyezve, de tényleges, árbevételt képző gazdálkodási tevékenységét még nem kezdte meg. A tárgyidőszakban bevételei nem keletkeztek. (...) A társaság a tárgyidőszakban az Információs (sic!) és Technológiai Minisztérium, mint támogató által "Lovasakadémia és termálvizes lórehabilitációs központ kialakítása Kisvárdában (sic!)" tárgyú fejlesztésre 2,2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült."
A pénz a bankszámlán pihen a mérleg szerint. És bár egyetlen forint árbevétel nem keletkezett, némi anyagjellegű ráfordítást elszámoltak, 384 ezer forint értékben. Ez egyben az elszámolt veszteséggel is megegyezik. A saját tőke ezzel 2,5 millió forintra apadt, mivel bevételt termelő tevékenység hiányában 2018-ban is 76 ezer forint mínusszal zárta az évet a Kft. | https://mfor.hu/cikkek/makro/a-stadion-melle-epulhet-a-lorehabilitacios-kozpont-kisvardan.html | https://web.archive.org/web/20230329163722/https://mfor.hu/cikkek/makro/a-stadion-melle-epulhet-a-lorehabilitacios-kozpont-kisvardan.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megvan-hol-epulhet-a-lorehabilitacios-kozpont-kisvardan | mfor.hu | hungarian-news | 2020-08-17 09:59:46 | [
"Balogh Sándor",
"Balogh Szonja",
"Juhász Péter (Kisvárda)",
"Mager Andrea"
] | [
"Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület",
"Futubit Kft.",
"Lovas Akadémia Nonprofit Kft.",
"Magyar Lovassport Szövetség"
] | [
"Kisvárda",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"lósport",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
50,856 | Rogán régi ismerőse okosítja a belvárosi parkolást | Tábori Tamás több helyzetben is felbukkant a miniszter közelében, cége most 130 milliós értékben fejleszt okos parkolási rendszert – éppen Rogán Antal korábbi kerületének. | Belváros;Rogán Antal;mobiltelefonos parkolási rendszer;
2019-05-31 19:51:22
Rogán régi ismerőse okosítja a belvárosi parkolást
Tábori Tamás több helyzetben is felbukkant a miniszter közelében, cége most 130 milliós értékben fejleszt okos parkolási rendszert – éppen Rogán Antal korábbi kerületének.
A parkolóhelyek utáni keringés jócskán lerövidülhet az V. kerületben – lényegében erről beszélt tavaly szeptemberben Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester, amikor bemutatták a Budapesten még egyedülállónak számító okos parkolási rendszer próbaverzióját (a próba szónak lesz még jelentősége a későbbiekben). A fejlesztés valóban hasznos és környezetbarát, hiszen - mint a polgármester a napi.hu cikke szerint megjegyezte - a fővárosi forgalom akár 30 százalékát is a kétségbeesetten helyet kereső autósok adhatják, akik 15-20 percig kutathatnak szabad parkoló után.
Az okosított parkolóhelyekbe épített, elemről működő szenzorok azonban kiküszöbölik ezt a problémát: érzékelik, hogy üres vagy foglalt a tér felettük, és az adatot egy központi szerverre továbbítják. A szerveren egy ingyenes mobil alkalmazáson keresztül pedig a sofőrök is láthatják, hogy melyik utcába érdemes befordulni; sőt, az applikáción keresztül fizethetnek a kiválasztott helyért, ezzel eldöntve a „ki jött előbb”- kérdését is.
Okos hiúz, nagy zsákmánnyal
A próbaverziót a Vodafone és partnere, a Smart Lynx Kft. telepítette. Utóbbi cég neve ritkán szerepelt a fejlesztésről szóló tudósításokban, a Smart Lynx (okos hiúz) azonban mára megkerülhetetlenné vált: az V. kerületi okos parkolás végleges változatát ők adják el a megrendelő belváros -lipótvárosi közterület-felügyeletnek.
A közbeszerzési értesítőben jelent meg ugyanis, hogy a cég 129,7 millió forint értékben vállalta az V. kerületi okosparkolás kiépítését (alvállalkozóként pedig nem mellékesen a Vodafone Magyarországot nevezte meg).
A Kft. a beruházás során 1050 parkolóhelyen helyez el szenzorokat, és öt évig felügyeli működésüket – ha pedig a kerület igényt tart rá, opciós lehetőségként további 450 okos parkolóhelyet, forgalomszámláló szenzort és utcai kijelzőket is telepíthetnek a kerületben. A 2017-ben alapított, kétfős cégnek ráadásul úgy sikerült behúznia a jelentős tendert, hogy csak ők indultak a nyílt közbeszerzési pályázaton.
Egy ismerős Rogán köréből
A kis vállalkozás feltörését csak érdekesebbé teszi az ügyvezető igazgató személye. Tábori Tamás neve több okból ismerős lehet:
Az Index értesülései szerint Tábori pályája kezdetén a Széchenyi Szakkollégium diákbizottsági titkári posztján követte Rogánt, majd nem főállású alkalmazottként dolgozott a Miniszterelnöki Hivatal gazdasági kabinetjénél. Tábori munkatárs volt annál az IT Com Kft.-nél is ami még 2001-ben 8,2 millió dolláros megbízást kapott a nyugdíjfolyósító nyilvántartási rendszerének kifejlesztésére (konkrétan Tábori jegyezte be a cég domain nevét). Az IT COM vezetője egyébként Rogán egyik tanárkollégája volt a közgazdasági egyetemen - a Fidesz alelnöki posztját is betöltő Rogán Antal pedig pont ebben időszakban vezette az Országgyűlés informatikai és távközlési bizottságát.
A fideszes vezető saját elmondása szerint nem is tudott a nyugdíj-folyósítónál zajló közbeszerzésről; azt később a Népszabadságnak megerősítette, hogy Táborit ismeri, hiszen az informatikus-üzletember néhány évfolyammal alatta járt, ennek azonban szerinte semmi köze sem lehet a pályázathoz, és főként nem annak eredményéhez.
Egy újabb, Rogán közelébe vezető szálhoz pedig szinte véletlenül, a cégadatok böngészése közben bukkantunk rá – így derült ki, hogy Tábori felesége, Táboriné Ruttkay Réka az 2012-ben az V. kerületi polgármesteri titkárság osztályvezetője volt, éppen Rogán Antal polgármestersége idején.
Az egy másik fejlesztés volt
A közbeszerzéssel kapcsolatban megkerestük Tábori Tamást, aki a megnyert okosparkolási projektről készséggel nyilatkozott, de a korábbi munkáira, felesége megbízására vonatkozó kérdésekre nem akart válaszolni, mondván, ezek magánügyek.
Az alacsony céges létszámmal kapcsolatban Tábori megjegyezte, a parkoló szenzorokat egy alvállalkozókból álló csapat telepíti majd, a munka fizikai része tehát rájuk hárul. Azt is elárulta, hogy az új okosparkolási rendszer nyilvános tesztüzeme nyáron várható majd – más településeken viszont már zajlik a tesztelés. A nyári tesztüzem említése után adta magát a kérdés, hogy akkor mégis, mit mutattak ősszel az V. kerületben; az egy próbaalkalmazás volt, ami mások készítettek, másként lehetett használni, és a Vodafone fejlesztette; ez pedig az új hálózat tesztelése lesz - mondta titokzatosan üzletember.
A felvetésre, hogy a komoly, százharminc milliós pályázatra szerinte miért csak ők jelentkeztek, Tábori annyit mondott: legalább két komoly cégről tud, ami eséllyel indulhatott volna a tenderen, de hallott róla piaci pletykákat, hogy miért nem próbálták meg végül -
Az opciók is sok pénzt hoznak
A Smart Lynx megbízása nem tűnik túlárazottnak, tekintve, hogy 1050 szenzort telepítenek és tartanak felügyelet alatt 60 hónapig, valamint lefejlesztik és üzemeltetik a szenzorok adatait közlő mobil applikációt is.
Az ördög azonban ezúttal is a részletekben, vagyis az opciókban rejlik: az önkormányzat kérheti további 450 parkolóhely okosítását, amit a cég egy tételben 6,7 millió forintért vállal – az opcióval vállalt szenzorok havi üzemeltetése két éves megbízás esetén azonban darabonként 1090 forint, vagyis havonta közel félmillió forint lenne. További havi 1100 forintot kér el a cég az opciósan megrendelt szenzoronként két évre, ha közterület-felügyelet bizonyos extra szolgáltatásokat kér hozzájuk (üzemeltetési kimutatás, automatikus riasztás), de személyenként százezer forintba kerül a kezelő személyzet oktatása, külön tétel az autószámláló megállóhelyek opcionális kiépítése is.
Kérdésünkre Tábori úgy becsülte, hogy az összes opciós megbízás durván 40 százalékkal is megemelheti az önkormányzati költségeket, vagyis a teljes összeg megközelítené a 180 millió forintot. | https://nepszava.hu/3037096_rogan-regi-ismerose-okositja-a-belvarosi-parkolast | https://web.archive.org/web/20220925182929/https://nepszava.hu/3037096_rogan-regi-ismerose-okositja-a-belvarosi-parkolast | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rogan-regi-ismerose-okositja-a-belvarosi-parkolast | Népszava | hungarian-news | 2019-05-31 11:14:00 | [
"Rogán Antal",
"Tábori Tamás"
] | [
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata",
"Smart Lynx Kft."
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"parkolás",
"önkormányzat"
] | [] |
50,857 | Kupper András és Tasnádi László cégével kötött szerződést az ellenzéki testület Dunaújvárosban | Újabb ellenzéki összefogás által vezetett önkormányzat kötött szerződést a korábban csalás miatt elítélt Kupper András egyik cégével. Erzsébetvárosban és Zuglón azzal védekeztek, hogy az előző vezetés alatt megkötött szerződések kényszerpályára állították őket, Dunaújváros viszont maga kérte fel ajánlattételre a mindössze féléves Kft.-t. | Kupper András a Centrum parkolási birodalom kapcsán lett közismert: cégeinek több tagja is csalás miatt került a vádlottak padjára, őt magát 80 ezer rendbeli csalás miatt ítélte el a bíróság, mert a vállalkozása jogosulatlanul szedett parkolási díjat az Állatkerti úton. Júniusban írtuk meg, hogy az ellenzéki vezetésű Zugló 278 milliós szerződést kötött Kupper András korábbi cégével, a C-Ware Kft.-vel, majd a szintén ellenzéki Erzsébetváros is hasonló módon járt el.
Erzsébetváros is a csalás miatt elítélt Kupper korábbi cégével szerződött parkolásügyben
Az önkormányzat tulajdonában lévő EVIN Zrt. áprilisban és májusban is kiírt egy közbeszerzést a kerületi parkolóautomatákkal kapcsolatos feladatokra. Mindkettőt a C-Ware Kft. nyerte, amelynek korábbi tulajdonosát, Kupper Andrást – szintén parkolással kapcsolatos ügyben – korábban nyolcvanezer rendbeli csalás miatt elítélte a bíróság. [featuredbox text=
Adja magát a kérdés, vajon miért egy ilyen zűrös előéletű vállalkozóval kötnek újra és újra szerződést az önkormányzatok.
Horváth Csaba (MSZP) akkor azt nyilatkozta, hogy a tenderen, amit még az előző polgármester, Karácsony Gergely idejében írtak ki, már nem volt lehetőség módosítani, így kényszerpályán mozogtak. Niedermüller Péter (DK) pedig azzal érvelt, hogy „a pályázat kiírónak nincs lehetősége vizsgálni a pályázók volt tulajdonosainak előéletét, csak a pályázati tartalmak körében jogosultak értékelést végezni és döntést hozni” (Kupper tavaly novemberben szállt ki a C-Ware Kft.-ből).
Ezekkel a kifogásokkal azonban aligha védekezhet Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata, amely szennyvíztisztító „sodorvonali vezeték rekonstrukciójának műszaki felülvizsgálatára” kötött szerződést a Centrum Technology Kft.-vel a napokban.
Féléves céget kértek fel
A döntést a képviselő-testület hozta meg 2020. június 30-án. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint a megállapodás ellen senki sem tiltakozott, kérdés, vélemény nem hangzott el, a képviselők egyhangúlag fogadták el a javaslatot.
Ez azt jelenti, hogy a fideszes és az ellenzéki képviselők egyformán támogatták azt, hogy egy olyan céggel szerződjön le a város bruttó 18 millió forint értékben, amely mindössze fél éve létezik, és amelynek Kupper András, valamint Pintér Sándor belügyminiszter egykori rendészeti államtitkára, a III/II-es múlttal rendelkező Tasnádi László a tulajdonosa.
A 2020 februárjában alapított kft-ről elsőként a HVG számolt be, majd később a 24.hu tett róla említést, mint új parkolóórák lehetséges beszállítója. A fiatal vállalkozásnak még nincs mérlege, tevékenységei között a gép-, berendezés-nagykereskedelem és az információtechnológiai szolgáltatás is megtalálható. Közbeszerzést a Közbeszerzési Hatóság adatbázisa alapján egyelőre nem nyertek (azonban nem kizárható, hogy már több kisebb, a dunaújvárosihoz hasonló pályázatot behúztak).
Ennek ellenére a dunaújvárosi önkormányzat meghívásos tárgyalás keretében – két másik cég mellett – éppen a Centrum Technology Kft. kérte fel ajánlattételre. A megadott határidőre két vállalkozás nyújtott be érvényes ajánlatot: a Centrum Technology árajánlata bruttó 18.415.000 forint volt, míg a VITUKI Hungary Kft. ugyanezt a feladatot kicsivel többért, bruttó 18.923.000 forintért vállalta volna el. Mivel a beérkezett két ajánlat közül a Centrum Technology Kft. ajánlata volt kedvezőbb, az Ügyrendi, igazgatási és jogi bizottság, valamint a Pénzügyi, gazdasági és városüzemeltetési bizottság, és később a képviselő-testület is ezt támogatta.
Mutyiktól mentes közéletet ígértek
A DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum és a Párbeszéd helyi szervezeteinek tagjaiból álló Rajta Újváros! Egyesület komoly változásokat ígért választási kampányában.
„Nem kérdés, egy új önkormányzatnak tiszta lapokkal kell kezdenie a munkáját. Politikai bosszúhadjárat helyett azonban az igazság kiderítése és nyilvánosságra hozása, az átlátható, mutyiktól, korrupciótól mentes helyi közélet és döntéshozatal lehet egyesületünk célja. Jelenleg következmények nélkül bűnöznek a városvezetők – fontos célunk azonban, hogy véget vessünk a város érdekeivel ellentétes folyamatoknak” – hangsúlyozta a Jobbik országgyűlési képviselője, Pintér Tamás, az összellenzéki egyesület polgármester-jelöltje még tavaly júniusban.
A Dunai Vasmű és az Elios ügyével terhelt fideszes városvezetéssel szemben az üzenet célt ért, az ellenzéki tömörülés meg is nyerte a választásokat tavaly ősszel: 11 ellenzéki mellett mindössze 4 fideszes képviselő jutott be a közgyűlésbe.
Fejér megye: ellenzéki kézen Dunaújváros, Velence és a hangtálas Aba is
Bár a megyeszékhely, a Fidesz politikatörténetében emblematikus Székesfehérvár szuperfideszes maradt, a kormánypárt Fejér megyében két jelentősebb kisvárost is elvesztett a vasárnapi választásokon. Velencében és Dunaújvárosban is közre játszhattak a korrupciós események, amikről már sokat cikkeztünk korábban.
Érdeklődtünk a dunaújvárosi városházán, hogy miért ezeket a cégeket, és főként: miért pont a Centrum Technology Kft.-t kérték fel ajánlattételre.
Az ár volt a döntő
Kérdésünkre elmondták, hogy a Rajta Újváros! Egyesület valóban kiemelt céljának tekinti a korrupciótól mentes közéletet, és az előző vezetés mutyigyanús ügyeinek kivizsgálását. „Éppen ezért döntött úgy a városvezetés, hogy megvizsgáltatja az elmúlt évek egyik legnagyobb volumenű beruházását, a sodorvonali vezeték rekonstrukcióját. Erre a beruházásra az előző, fideszes városvezetés egyébként kölcsönt is felvett, újra az eladósodás útjára lökve ezzel Dunaújvárost.”
Az önkormányzaton hangsúlyozták, hogy egy sodorvonalbeli vezetékről szóló beruházás nem túl gyakori, különleges szaktudást igényel, értelemszerűen szintén különleges szakértelem kell annak felülvizsgálatához is, ezért a három leghozzáértőbb céget kérték fel a közgyűlés ajánlattételre. A legkedvezőbb ajánlatot a Centrum Technology Kft. adta be.
Emellett pedig szintén mellettük szól, hogy ők a munkát valójában 1 millió forint + ÁFA áron vállalják – mutattak rá. „Ezen felül csak akkor fizet az önkormányzat, ha a cég által adott szakvélemény alapján Dunaújváros MJV önkormányzatának oldalán káresemény maradt el, illetve szavatossági igényt tud érvényesíteni, akkor annak 15 százaléka szintén őket illeti, ez az összeg azonban nem lehet magasabb, mint 13,5 millió + ÁFA (e kettő összege a bruttó 18,415 millió forint).” Mindezt figyelembe véve messze kedvezőbb a Centrum Technology Kft. ajánlata.
„A cég tulajdonosairól mindenkinek meg lehet és meg is van a véleménye, itt azonban 17 milliós differenciáról beszélhetünk”
– érvelt az önkormányzat.
Hozzátették, a sodorvonali vezeték felülvizsgálatra semmi sem kötelezte az önkormányzatot, ezt a városvezetés az elszámoltatás jegyében végezteti el. A pályázatot szabályosan, szakmai szempontok alapján írták, fizetni pedig akkor és annyit fognak, amire a cég az elvégzett munka mértékében jogosult.
Fotó: Munkában a dunaújvárosi közgyűlés. Forrás: Rajta Újváros! Egyesület Facebook oldala | https://atlatszo.hu/2020/08/04/kupper-andras-es-tasnadi-laszlo-cegevel-kotott-szerzodest-az-ellenzeki-testulet-dunaujvarosban/ | https://web.archive.org/web/20210927123706/https://orszagszerte.atlatszo.hu/kupper-andras-es-tasnadi-laszlo-cegevel-kotott-szerzodest-az-ellenzeki-testulet-dunaujvarosban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kupper-andras-es-tasnadi-laszlo-cegevel-kotott-szerzodest-az-ellenzeki-testulet-dunaujvarosban | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-08-04 00:00:00 | [
"Kupper András (parkolás)",
"Tasnádi László"
] | [
"Centrum Technology Kft.",
"Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat"
] | [
"Dunaújváros",
"Fejér megye"
] | [
"közbeszerzés",
"parkolás",
"önkormányzat"
] | [] |
50,858 | Kaposvár főépítésze saját javára, szomszédja kárára módosíttatta a város rendezési tervét | Már az Kúriát is megjárta az a különös ügy, amelynek során a város egyik utcájából a rendezési terv módosításával „lecsíptek” egy darabot, amit aztán némi készpénz ellenében hozzákapcsoltak az előterjesztőnek, a város akkori főépítészének, L. Balogh Krisztinának és családjának birtokához, súlyosan korlátozva szomszédjának bejárását saját ingatlanára. | Már az Kúriát is megjárta az a különös ügy, amelynek során a város egyik utcájából a rendezési terv módosításával „lecsíptek” egy darabot, amit aztán némi készpénz ellenében hozzákapcsoltak az előterjesztőnek, a város akkori főépítészének, L. Balogh Krisztinának és családjának birtokához, súlyosan korlátozva szomszédjának bejárását saját ingatlanára.
A települések rendezési terveit általában a közösség igényeinek megfelelően szokás módosítani, s hosszas hatósági procedúra előzi meg. A Cser nevű városrészben lévő, sokak szemében káderdűlőnek számító Kenese teret, egyúttal a város más pontjait is érintő javaslat 2016-ban került Kaposvár önkormányzata elé először: határozatot hoztak, amely szerint számos ponton, azóta például a Modern Városok Program részeként megvalósult beruházások érdekében módosítani kell a város rendezési tervét.
Ez több szakaszban valósult meg, közülük az egyik, az M12/2/2016 – OTÉK számú javaslat összesen 6 pontban ipari parki, közlekedési fejlesztések mellett „egyes ingatlanok területfelhasználását ingatlan átruházás érdekében módosítja a Kenese tér zsákutca végén”. Az előterjesztés mellékleteként elkészült dokumentációt L. Balogh Krisztina akkori városi főépítész, mint „vezető településtervező” írta alá, s végül ő, mint résztulajdonos lett az egyik kedvezményezett.
Már az indoklás is áthallásos: „a Kenese-tér megnevezésű közterület végén található két ingatlan tulajdonos vételi szándékkal kereste meg az Önkormányzatot a jelenleg közút besorolású zsákutca végén a közterület megvásárlásának ügyében, a 10653/8 hrsz alatti ingatlan északi telekhatárának meghosszabbításában. Az adás-vétel közérdeket nem sért, azonban a gyűjtőút szabályozási vonalának módosítása szükséges a telekalakítások és ingatlanlejegyzések érdekében.”
A szöveges indoklás alatt lévő helyszínrajzon látszik, hogy módosítás hátrányosan érinti a tér bal oldalán lévő utolsó ingatlant, mert egyszerűen elzárja a telekre való bejárást. Ugyanakkor a tervlap következő oldalán lévő kisebb léptékű rajzról már „lefelejtették” a 10653/6 számú telken lévő épületet, amely mindenki számára világossá tette volna a jogsérelmet.
A hivatalos térképen tehát ott van a tulajdonosa szerint 2010-ben épült ház, az előterjesztés mellékleteként szolgáló anyagban a részletes helyszínrajzon viszont már nincs.
A 10653/6 helyrajzi számú ingatlan tulajdonosa először az önkormányzat jegyzőjéhez fordult, de nem járt sikerrel, szintúgy a kormányhivatalnál sem. A megyei főépítésszel, ifj. Horváth Jánossal – akinek hivatalból véleményeznie kell a települések rendezési terveinek módosítását – hosszas vitába bonyolódtak, miután a panaszos állítása szerint a főépítész szóban, telefonon először egyetértett a panaszossal, később viszont már nem akart erre emlékezni.
A főépítész egyik emailjében azonban szerepel egy mondat, amely mégis a panaszos állítását látszik alátámasztani: „A telek megközelítését tovább akadályozó szabályozási terv módosítás – közterületi megközelítés csökkentése – problémájára az Önkormányzat figyelmét a véleményezés során felhívtam, azaz hogy álláspontom szerint a módosítás akadályozza a szomszédos ingatlanok megközelíthetőségét, korlátozza használhatóságukat.”
Miután az állami főépítész nem válaszolt kérdéseinkre, közérdekű adatigénylésben kikértük a kormányhivataltól azt a szakvéleményt, amelyre hivatkozik, ám ebben efféle utalás nem szerepel.
Jogi útvesztőben
A panaszos 2019 májusában a Kaposvári Járásbírósághoz fordult. Beadványa szerint „tudomást csakis akkor szereztük a közérdekkel ellentétes jogügyletről, amikor a Kaposvár 10653/8-hrsz L. Balogh Krisztina főépítész asszony és férje ingatlanja elé földmérő karókat helyeztetett le az új kerítés és telekhatárok nyomvonalaiba. A Földhivatalt megkeresve tudtuk meg, hogy mi történt, és, hogy az utcából való tulajdonjogszerzés 2018.06.29.-én került bejegyzésre a városi főépítész lakóingatlanjának tulajdoni lapjára, vagyis akkor, amikor én a vele szemben lévő 10653/6. számú ingatlant vásároltam.”
A Kaposvári Járásbíróság illetékesség hiányában felterjesztette a Kúriára a beadványt, amely az önkormányzati döntések törvényességének felülvizsgálatára jogosult az Alaptörvény szerint, ám első körben itt is falba ütköztek: a Kúriához ugyanis annak Köf.5038/2019/3 sz. határozata szerint nem fordulhat földi halandó. „…absztrakt normakontroll eljárást kormányhivatalokon, az alapvető jogok biztosán és a peres ügyben ítélkező bírákon kívül magánszemélyek, jogi személyek nem kezdeményezhetnek”.
A józan ész azt súgná, hogy esetünkben ezt éppenséggel a Kaposvári Járásbíróság tette meg, ám panaszosunknak mégsem maradt más választása, mint az állampolgári jogok biztosához fordulni – az ombudsman válasza egyelőre még várat magára.
Közérdekű adatigénylésben megkérdeztük Kaposvár Megyei Jogú Város jegyzőjét, hogy létrejött-e az adásvétel: a válasz szerint igen, a közterületből leválasztott földdarabért 565 ezer forintot fizettek az érintettek.
Sok hűhó egy parkolóért?
Természetesen megkerestük L. Balogh Krisztinát is, aki 2011 és 2019 között volt Kaposvár főépítésze. A megnyerő, kommunikatív, agilis hölgy hamar népszerű lett a városban, egyrészt férje, Lőrincz Ferenc révén, aki egy ismert építészfamília szintén szakmabéli sarja, s a várostól és a kormányközeli beruházásoktól kapott tervezési megbízásokból más építészirodákhoz képest kiemelkedően sikeres Arker’s Stúdió tulajdonosa.
Krisztina asszony imádott a helyi, Szita-közeli médiában szerepelni, interjúkat adott, értekezett a helyi beruházások nagyszerűségéről, több, ezzel foglalkozó Facebook-oldalt üzemeltetett, olyannyira, hogy – különösen egyes jobboldali körökben – már Szita Károly lehetséges „független” utódjaként emlegették.
Tulajdonos az Arker’s Kft. körül kiépült háló egyik cégében, de sem ez, sem a férj-feleség viszony nem jelentett Kaposváron összeférhetetlenséget a jól fizető megbízásoknál. A cég kétszer tervezte meg például a Csiky Gergely Színház átépítését: egyszer 2006-ban, majd másodszor, a 2015-ös Modern Városok Program kezdetekor. A kapcsolat olyannyira szoros volt, hogy a kivitelező, a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő ZÁÉV építésvezetőségének is az Arker’s irodáiban szorítottak helyet.
Hasonló volt a helyzet a Kaposvári Közlekedési Központtal is, amelyről többször írt az Átlátszó: kétszer tervezték meg, miután az első koncepció a MÁV ellenállásán megbukott, s nem vitték ki a rendezőpályaudvart Kaposvár belvárosából. Azt a kérdést, hogy egy megalapozatlan tervre miért kellett 350 millió forintnyi közpénzt kiszórni az ablakon, sem Szita Károlynak, sem L. Balogh Krisztinának nem tette fel senki.
Az épülő Kaposvári Közlekedési Központ: nem az, aminek látszik, viszont értelmetlen és drága
Közel egy évtizede stimulálja a somogyi megyeszékhely polgárainak idegvégződéseit Szita Károly és a vele egy húron pendülő helyi sajtó az „intermodálissal”.
L. Balogh többek közt a Kaposvári Közlekedési Központ beruházási biztosi teendőit is ellátta, még azután is, hogy a városi főépítészségről tavaly lemondott. „Új kihívások várták”- így fogalmazott érzelmes búcsújában: 2019 őszétől a Miniszterelnöki Hivatal Építészeti Főosztályának vezetője lett. Ez csupán néhány hónapig tarthatott, mert munkahelyként ma már a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt.-t találjuk a Facebook-profilján, mely a Kossuth tér átépítésén szorgoskodik Wachsler Tamás egykori fideszes képviselő vezetésével.
Adott tehát egy zsákutca vége, amelynek méretei eredetileg mindhárom ott lévő telekre kényelmes behajtást biztosítanak. Ezt az egyik tulajdonos, aki nem mellesleg akkor a város főépítésze, az előterjesztés szakmai anyagának aláírója, lényegében a helyi hatalom teljes támogatásával kisajátítja úgy, hogy a közgyűléssel átminősítteti az utca végét közterületből értékesíthető magánterületté, majd egy kisebb összegért megveszi, ezáltal lehetetlenné téve a bejárást a szembeszomszédnak saját telkére.
A panaszos hiába keresi az igazságát a polgármesteri hivatalban, a kormányhivatalnál, a Járásbíróságon és végül a Kúriánál, miután ügyesen „bekerítették”, egyelőre sehol nem talál jogorvoslatra.
A kérdés csupán annyi, mi a pokolért volt szüksége a sejthetően milliárdos vagyonú, számos ingatlant birtokló családnak e talpalatnyi, nem túl frekventált közterületre? Egyes vélemények szerint parkoló miatt, de biztosat nyilván csak L. Balogh Krisztina tudna mondani, aki, bár írásban megígérte, egyelőre nem reagált az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre.
Fotó: Az eredeti és a módosított telekhatár. Google maps/Huszka Imre | https://atlatszo.hu/2020/08/10/kaposvar-foepitesze-sajat-javara-szomszedja-karara-modosittatta-a-varos-rendezesi-tervet/ | https://web.archive.org/web/20220131024856/https://orszagszerte.atlatszo.hu/kaposvar-foepitesze-sajat-javara-szomszedja-karara-modosittatta-a-varos-rendezesi-tervet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kaposvar-foepitesze-sajat-javara-szomszedja-karara-modosittatta-a-varos-rendezesi-tervet | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-08-10 00:00:00 | [
"L. Balogh Krisztina"
] | [] | [
"Kaposvár",
"Somogy megye"
] | [
"ingatlan"
] | [] |
50,859 | 24 közvilágítási pályázatból 22-t Tiborcz István egykori cége, az Elios nyert meg Szerbiában | A szerb N1 frissen publikált tényfeltáró videója szerint az elmúlt években kiírt 24 szerbiai közvilágítási pályázat közül 22-t nyert meg vagy az Elios szerbiai cége vagy egy hozzá üzletileg kötődő cég vagy konzorcium. | A szerb N1 frissen publikált tényfeltáró videója szerint az elmúlt években kiírt 24 szerbiai közvilágítási pályázat közül 22-t nyert meg vagy az Elios szerbiai cége vagy egy hozzá üzletileg kötődő cég vagy konzorcium.
Eszerint még gyorsult is a tempó, amivel az Orbán-családhoz kötődő, energiatakarékos közvilágítási rendszerekben utazó cég benyeli annak a Szerbiának a közvilágításkorszerűsítési piacát, amit az Orbán Viktorral deklaráltan remek személyes és politikai viszonyt ápoló Alekszandar Vucsics elnök vezet. A Direkt36 bő egy éve, 2019. június 26-án közölt tényfeltáró cikkében ugyanis még arról írtak, hogy az addig lezárult 15 ilyen tenderből
“tizenkettőt olyan cégcsoportok nyertek el, amelyeknek legalább egy tagja kapcsolatban áll a magyar Eliosszal. Ezeken felül nyertek egy nem PPP konstrukcióban kivitelezett projektet is.”
Az első 15 pályázathoz majdnem három év kellett, mivel az Elios szerbiai cége 2016. júliusában nyerte el az első szerbiai közvilágítási projektjét a vajdasági Adán. 2019. júniusának vége óta tehát 10 újabb tendergyőzelmet mutathat fel az az Elios körüli üzleti kör, amely a megelőző 3 évben 13 ilyen megrendelést kapott.
A BIRN (Balkan Investigative Reporting Network) nevű független tényfeltáró szervezet riporterei most a szerbiai PPP-ket ellenőrző bizottságtól próbálnak adatokat szerezni közérdekű adatigénylés formájában. (A PPP olyan félig magán, félig állami projekteteket jelent, ahol a magánberuházó által előre elvégzett munkát az állami vagy önkormányzati partner utólag fizeti ki.)
Hogy az Elios hogyan kapcsolódik az Orbán-családhoz?
2010-ben a fideszes vezetésű Hódmezővásárhely közvilágításának EU által fizetett korszerűsítését egy referenciával nem, de megfelelő tulajdonossal annál inkább rendelkező cég, az Elios Innovatív Zrt. nyerte el. A vállalat egyik tulajdonosa ugyanis Tiborcz István, a miniszterelnök veje volt. 2013-tól kezdve a hazai önkormányzatok sorozatban kezdtek közvilágítási pályázatokat kiírni, amelyek közül több tucatnyit nyert el az Elios. Már akkoriban több olyan hazai tényfeltáró cikk jelent meg, amik bemutatták, hogy ezek minden bizonnyal szabálytalan, irányított pályázatok voltak. A csalás jellemző módszere az volt, hogy a pályázati kiírásokba olyan feltételeket írtak bele, amiket csak az Elios tudhatott teljesíteni.
A jelenség annyira feltűnő volt, hogy az OLAF, a Unió csalás elleni hivatala 2015-ben vizsgálatot indított 35, az Elios által megnyert pályázat ügyében. A korrupcióellenes EU-szervezet súlyos szabálytalanságokat és összeférhetetlenséget állapított meg, a céget fedező magyar kormány pedig a botrány csillapítása végett úgy döntött, hogy inkább lemond az Elios által elnyert közbeszerzésekre szánt 13 milliárd forintnyi uniós finanszírozásról, vagyis inkább a magyar adófizetők pénzéből fedezik ezt az összeget. | https://444.hu/2020/08/17/24-kozvilagitasi-palyazatbol-22-t-tiborcz-istvan-egykori-cege-az-elios-nyert-meg-szerbiaban | https://web.archive.org/web/20230606084110/https://444.hu/2020/08/17/24-kozvilagitasi-palyazatbol-22-t-tiborcz-istvan-egykori-cege-az-elios-nyert-meg-szerbiaban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/24-kozvilagitasi-palyazatbol-22-t-tiborcz-istvan-egykori-cege-az-elios-nyert-meg-szerbiaban | 444 | world-news | 2020-08-17 00:00:00 | [
"Orbán Viktor",
"Tiborcz István"
] | [
"Elios Innovatív Zrt.",
"Elios SRB d.o.o."
] | [
"Európa",
"Szerbia"
] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"klientúra",
"közvilágítás"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
50,860 | Fideszes belháború: egykori pénzosztó fordult Simonka ellen, ő visszatámad | Simonka György cégének egyik vezetője volt, és az uniós támogatások rohamtempójú szétszórásában is részt vett Ruck Márton, aki most kizáratná a Fideszből a költségvetési csalással vádolt dél-békési országgyűlési képviselőt. | Ruck Márton (…) tevékenységével kapcsolatban én még nem tettem vallomást, majd októberben, amikor elkezdődik végre az érdemi tárgyalás, akkor fogok. Útravalóul, jó tanácsként: Az árulást sokfelé szeretik, de az árulót sehol!
– üzente Simonka György, miután Ruck, a Fidesz medgyesegyházai csoportelnöke a kizárását kezdeményezte a kormánypártból.
Hogy a többi között költségvetési csalással vádolt, nyolc és fél év börtönnel fenyegetett országgyűlési képviselő milyen terhelő információkkal rendelkezik párttársáról, azt nem tudni, mindenesetre októberben az ő és 32 társának büntetőpere kezdődik, ennek vádlottjai között pedig Ruck Márton nem szerepel. Kétségtelen ugyanakkor, hogy Simonka és a kizárását kezdeményező politikus sokat tudhat egymásról, mivel Ruck egy időben igen közelről szemlélte Simonkáék üzelmeit.
A Magyar Nemzet korábbi cikke szerint Ruck a fejlesztési igazgatója volt Simonka ma már felszámolás alatt álló cégének. Szintén a napilap írt arról 2017 nyarán, hogy Békés megyében 18,3 milliárd forintnyi brüsszeli pénz szétosztásáról döntöttek a Terület- és településfejlesztési operatív program részeként. A megyei önkormányzat területfejlesztési bizottságának szocialista tagja szerint a testület egy nap alatt bírálta el a kérelmeket, azaz „több mint négyszáz pályázatról döntött vakon”. A bizottság elnöke Ruck Márton volt, aki a napilapnak akkor azt mondta, szerinte nem összeférhetetlen, hogy ő döntött a Simonka körébe tartozó pályázatokról, ugyanis évekkel azelőtt volt tisztségviselő a fideszes politikus cégében.
A Top-pályázatok révén kapott 250 millió forintot egy pusztaottlakai kerékpároscentrum létesítésére egy olyan egyesület, amelynek elnöke Simonka üzlettársa, aki a politikushoz köthető cégek többségében is tulajdonos. A korábban Simonka által vezetett, 370 lakosú falu vadasparkjának „élményközpontúvá” alakítására 600 millió forint jutott, a község ipari parkját 450 millióból fejleszthették , és csaknem félmilliárd forint jutott egy másik iparipark-beruházásra egy szintén Simonkához köthető társaságnak a közeli Medgyesegyházán. Ezek az ügyek azonban, mint beszámoltunk róla, nem részei a Simonka elleni vádemelésnek – így különösen érdekes az, ha Simonka esetleg ezekről szeretne részletekkel szolgálni az októberi tárgyalásán. Kivált, hogy a beruházásokból tavalyi riportunk szerint jóformán semmi nem lett, a negyedmilliárdos kerékpáros központnál egy kapavágás sem történt, a vadasparkban pedig csak néhány állat sütkérezik:
A képviselő mindenesetre a múlt heti Facebook-bejegyzésében azt írta, a Ruck Mártonhoz és utódjához, Kraller József medgyesegyházi fideszes polgármesterhez tartozó körök „óriási pénzeket kerestek a Dél-Békésben megvalósuló fejlesztéseken”, de nekik ez sem volt elég, „ezért átálltak a Galló Ferenc által irányított, Jobbik-DK összefogás zsoldosának, és ebből a csapatból próbálnak meg most újból mindent kizsigerelni”. (Galló a többi említetthez hasonlóan Simonka belső köréhez tartozott, Medgyesbodzás alpolgármestere volt, de miután a Magyar Narancs cikke szerint szembefordult az országgyűlési képviselővel, leváltották.)
Tény, hogy Ruck nemrégiben fordult szembe egykori munkaadójával: a Magyar Narancs még másfél éve is Simonka embereként emlegette, amikor az ellenzék a parlamenti képviselő kabinetfőnökével együtt őt is megpróbálta visszahívni a megyei közgyűlésből, mondván mindkettő – az akkoriban még csak meggyanúsított – Simonka „hűbéresének számít”.
Ruck annyit válaszolt Simonkának, hogy ha a megvádolt politikus a vallomástételkor hazugságvizsgálatnak veti alá magát, ezt ő is megteszi. Egyúttal megjegyezte,
ha Simonka koncepciósnak tartja az ellene folyó büntetőeljárást, vajon milyen terhelő adatokkal szolgál majd másokról?
Igaz, a csoportelnök kizárási indítványa is tartalmaz különlegességeket. Ruck megállapítja, hogy Simonka tevékenysége rendkívüli módon erodálta a dél-békési Fideszt, és veszélyezteti a 2022-es választási eredményt, az érdekköre által menedzselt pályázatok szabálytalanságai miatt pedig az önkormányzatoknak máris 700 millió forintos visszafizetési kötelezettsége keletkezett. Ráadásul az ellene folyó büntetőeljárás tényéről nem tájékoztatta a választókerületi tanácsot. Ruck Márton azonban azt is megemlíti, hogy Simonkának „a független ügyészséget elfogultsággal vádoló, koncepciós perre utaló mondatai súlyosan sértik a Fidesz érdekeit, illetve jó hírét”. Ez a mondat azonban mintha épp összemosná az ügyészséget a Fidesz érdekeivel – miközben valóban megmosolyogtató, hogy egy hivatalban lévő kormánypárti képviselő koncepciós eljárás áldozatának tartja magát. | https://24.hu/belfold/2020/08/18/simonka-gyorgy-fidesz-ruck-marton-kizaras/ | https://web.archive.org/web/20230430063741/https://24.hu/belfold/2020/08/18/simonka-gyorgy-fidesz-ruck-marton-kizaras/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fideszes-belhaboru-egykori-penzoszto-fordult-simonka-ellen-o-visszatamad | 24.hu | hungarian-news | 2020-08-18 00:00:00 | [
"Kraller József",
"Ruck Márton",
"Simonka György"
] | [
"Fidesz"
] | [
"Békés megye"
] | [
"sikkasztás",
"magánokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés",
"támogatás",
"EU",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
50,861 | Minden 20. forintot költöttek el hasznosan az elfuserált fővárosi fejlesztésnél | Lassan két évvel a szerződés felmondása után is újabb költségek kerülnek elő, a számla az aktuális kimutatás szerint 11,1 milliárd. Felelős, de még csak gyanúsított sincs. | Másfél éve nem jut semmire a rendőrség nyomozása a BKK 2018 novemberében bedőlt e-jegyrendszerével kapcsolatban. A Tarlós István egykori főpolgármester feljelentése nyomán indult ügy felderítési szakaszban van, így még nem került az ügyészséghez az ügy, gyanúsítotti kihallgatásra eddig nem került sor. Az LMP hűtlen kezelés bűntette miatt is feljelentést tett. Az ORFK tájékoztatása szerint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz hűtlen kezelés ügyében, de gyanúsított lassan két éve nincs.
A Budapesti Közlekedési Központ a Scheidt & Bachmann-nal (S&B) eredetileg egy olyan szerződést kötött, ami alapján a német cégnek meg kellett volna terveznie, építenie és öt évig üzemeltetnie az elektronikus jegyrendszert akkori árfolyamon 28 milliárd forintért. A 2014-ben aláírt szerződés szerint 2017-re kellett volna átadni a rendszert.
A szerződést Vitézy Dávid vezetése alatt írták alá, őt azonban néhány hónappal később Tarlós István eltávolította, így már érdemben nem tudott a projekt megvalósításán dolgozni. Ezt követően módosította a Dabóczi Kálmán vezetése alatti BKK a szerződést, és már az egyes projektelemekre is lehetővé tették az előlegek kifizetését. 2017 júniusában 3,3 milliárddal növelték a költségeket, az üzemeltetési költségeket pedig a beruházásra hozták előre az S&B szerződésében. Emellett meghíztak a tanácsadói és jogi szakértői költségek, így összesen már 36,8 milliárdos lett az egész projekt.
A szerződés aláírását követően azonban érdemi munka az S&B részéről látszólag alig zajlott, úgy tűnt, hogy a főként parkolóautomatákra szakosodott cég képtelen megbirkózni a projekttel. A vállalatnál azonban ezek után is úgy gondolják, hogy nem nekik kell kártérítést fizetniük, hanem még nekik jár pénz. Kerestük a német céget, de nem hajlandóak kommentálni az esetet.
Persze nem csoda, ha nem volt motivált az S&B a projekt megvalósítására: a cég úgy jutott 6,3 milliárd forint bevételhez, hogy alig merültek fel költségei. A BKK által kifizetett teljes összeg harmadát tették ki az eszközök, minden más olyan szolgáltatás és előleg volt, amihez valószínűleg csak töredék költség kapcsolódhatott.
A BKK részünkre megküldött kimutatásából hiányzik egy közel 1,3 milliárdos tétel, amely más fővárosi és BKK-s kimutatásokban el nem számolt előlegként szerepel, ami arra utal, hogy ezt kifizették a németeknek, csak még nem számoltak el vele. Pedig egyértelműen látszik a felügyelőbizottság számára készített összeállításból, hogy ezt az összeget is átutalták. Ez az eset is mutatja, hogy a valós költségeket most és korábban is igyekeztek kevésbé problémásként bemutatni.
Sokatmondó az is, hogy mit tudott a BKK a leszállított eszközökből hasznosítani. 2020 júliusáig összesen 101 millió forint értékben tudtak szervert és lézernyomtatót aktiválni a könyvelésükben, de úgy látják a cég pénzügyi osztályán, hogy a jövőben még további 484 millió forintnyi hardvert tudnak a befejezetlen állományból aktiválni.
Mindez azt jelenti, hogy a 2,2 milliárd forintért megvásárolt eszközök közül jó esetben is csak 585 millió forintnyi hasznosítható.
A Scheidt & Bachmann által leszállított eszközöket ezek szerint vagy közel négyszeresen túlárazták, vagy használhatatlan eszközöket adtak át.
Az e-jegy-projekt azonban nem csak az S&B szerződéséből állt: ezen felült még további 3,5 milliárdot költöttek el főként tanácsadói, jogi és egyéb munkákra. Ez önmagában is elgondolkodtató: az S&B egy úgynevezett DBOM szerződés keretében kapta meg a munkát – ez arról szól, hogy a vállalkozó tervezi, megépíti, működteti és fenntartja a projektet. Tehát a megrendelőnek nem igazán lenne semmi dolga a szerződés megkötésén és a fizetésen kívül.
Ehhez képest az S&B-nek kifizetett pénzek felét vitte el az egyéb járulékos költség, amire nehéz magyarázatot találni. Talán önmagában az a legbeszédesebb, hogy ebből a 3,5 milliárd forintból egy fillér olyan munka nem született, amit beruházásként tudtak volna aktiválni, mindent azonnali költségként könyveltek el a BKK-nál.
A tanácsadói díjak java részét – a BKK által közölt 1,151 milliárd forintból 780 milliót – egy olyan, korábban ingatlan-bérbeadással foglalkozó cég kapta meg, amelynek az elérhető adatok szerint nem volt szaktudása az elektronikus jegyrendszer területén. Ráadásul a projekt bedőlése után is folytatódott részükre a kifizetés.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem létező projekt után fizetett a BKK 300 milliót tanácsadásraA Zöld Terasz Kft.-nek a BKK e-jegy tanácsadói szerződésén kívül nem is volt más érdemi bevétele. Összesen 760 milliót utalt a fővárosi cég.
Összességében 9,8 milliárd forintot fizetett ki és számolt el a BKK a projektre, az S&B vitatott, el nem számolt előlegét is számítva 11,1 milliárd forint lehet a végösszeg. Ha e mellé odatesszük a hasznosítható eszközök 585 milliós értékét, látszik, hogy körülbelül
csak minden huszadik forintot költötték el hasznosan a projekt során.
Mivel megállapodás még nincsen a német céggel, ezért feltehetően a költségek tovább nőnek. A szerződés szerint ráadásul csak nemzetközi választott bíróság elé mehetnek a felek, aminek a jogi és szakértői díja is több százmilliós tétel. A főváros és a BKK pozícióit talán csak az segíthetné, ha a nemzetközi kapcsolatrendszerén keresztül próbálna nyomást gyakorolni a német cégre. A német médiában például még egy hír sem jelent meg arról, hogy mit (nem) művelt a cég Budapesten.
A BKK az e-jegyrendszer finanszírozására az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) 2013 szeptemberében írt alá hitelszerződést 54,5 millió euró, jelenlegi árfolyamon 19 milliárd forint értékben. A hitelt 2017 szeptembere és 2021 márciusa között kellett volna törleszteni. Tehát a tervezett törlesztés végéig sem fog elkészülni a projekt.
Bár azt nem árulta el a BKK, hogy pontosan mekkora összeget vett fel, a cég pénzügyi beszámolói alapján 4,7 milliárd forint lehetett az összeg*A BKK éves üzleti jelentése szerint más hosszú távú kötelezettsége nem volt, ezen a soron a beszámolóban 2018-ban 2 milliárd forint szerepelt, míg 2017-ben 4,9, 2016-ban 4,5 milliárd forint. Más önkormányzati előterjesztések tanúsága alapján azonban 4,7 milliárd forint volt a felvett hitel összege, az eltérés oka az év végi és az éves átlagos értékek közötti különbség lehet., amit ténylegesen le is hívott, de a 2019. augusztusi visszafizetésekor már csak 2,8 milliárd volt a tartozás – így feltehetőleg már korábban törlesztették a hitel egy jelentős részét. Még Tarlós István főpolgármestersége alatt, 2019 májusában döntöttek arról, hogy a rendkívül rossz konstrukciójú, 3 százalékosnál is magasabb kamatozású hitelt visszafizetik. A hitelhez egyéb költségek is kapcsolódtak, és összességében olyannyira költséges hitelszerződést kötött meg a BKK és a Tarlós István vezette főváros, hogy
a legfeljebb 4,7 milliárdos hitel, amit összesen lehívott a BKK, egymilliárdos költséggel párosult.
Csak a 2019-es előtörlesztés díja, az ehhez kapcsolódó jogi költség 100 millió forintot tett ki – a fennálló hitelállomány 3,5 százalékát. A hitel szerződéskötési díja és rendelkezésre állása is elvitt már félmilliárdot*EBRD költségek megoszlása
szerződéskötési díj
246 617 003 Ft
rendelkezésre állási jutalék
237 907 009 Ft
hitelkamat
578 454 500 Ft
árfolyam-differencia
5 398 920 Ft
végtörlesztési költségek
46 638 209 Ft.
Adódik a kérdés, hogy hozhattak sorozatosan ennyire elhibázott és szerencsétlen döntéseket a főváros és a BKK vezetői éveken keresztül. Az e-jegyrendszerről elérhető pénzügyi adatok mind azt mutatják, hogy a valós teljesítéshez képest túlzó összegeket fizettek ki. A BKK válaszából azonban az tűnik ki, hogy egyelőre nem látni jelét bűncselekménynek, hiszen ahogy írják,
bizonyosság egy esetleges korrupt ügyletre nézve nem áll rendelkezésre.
A tisztánlátást nehezíti, hogy nem tudni, milyen alvállalkozóknál költötte el a BKK-tól kapott forrásokat a 6,3 milliárd forinthoz jutó S&B. Megkérdeztük a Fővárosi Önkormányzatot és a BKK-t is, nem gondolják-e szükségesnek, hogy Németországban is feljelentést tegyenek a projekt kapcsán. A Fővárosi Önkormányzat nem reagált kérdésünkre, a BKK-tól az alábbi választ kaptuk:
Mint bizonyára ön előtt is ismeretes, a Főpolgármesteri Hivatal még 2018-ban feljelentést tett az AFC projekt kudarca kapcsán. Az ennek nyomán indított büntetőeljárás tudomásunk szerint folyamatban van. Ezen túli feljelentésekre sem szükség, sem lehetőség nem látszott.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdos bukás fenyegeti a járvány miatt a budapesti közlekedéstÉrdemi fővárosi közlekedésfejlesztés nem lesz a kormány támogatása nélkül, miközben a turisták eltűnése is jelentős érvágás - mondja a BKK vezérigazgatója. | https://g7.hu/kozelet/20200812/minden-20-forintot-koltottek-el-hasznosan-az-elfuseralt-fovarosi-fejlesztesnel/ | https://web.archive.org/web/20221203124604/https://g7.hu/kozelet/20200812/minden-20-forintot-koltottek-el-hasznosan-az-elfuseralt-fovarosi-fejlesztesnel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/minden-20-forintot-koltottek-el-hasznosan-az-elfuseralt-fovarosi-fejlesztesnel | G7 | hungarian-news | 2020-08-12 14:36:00 | [
"Dabóczi Kálmán",
"Tarlós István",
"Vitézy Dávid"
] | [
"Budapest Főváros Önkormányzata",
"Budapesti Közlekedési Központ (BKK)",
"Scheidt & Bachmann"
] | [
"Budapest",
"Európa",
"Németország"
] | [
"informatika",
"tanácsadás",
"gazdálkodás",
"közlekedés",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"BKK botrányos e-jegyrendszere"
] |
50,862 | Egy forintot alkudott az MNB a festményekből, amiket 165 millióért vesz | A négy, közelmúltban megrendelt grandiózus szobor után ezúttal 17 Bak Imre-festményt szerez be a jegybanki tulajdonban lévő MNB-Ingatlan Kft. Abban túl sok meglepő nincs, hogy a vállalat ezúttal is csak egy céggel tárgyalt erről, hiszen csak attól vehetik meg a műalkotásokat, akinek a tulajdonában vannak, a dokumentáció alapján azonban így is volt egy furcsa mozzanat az eljárásban. | Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMatolcsyék aranyrudakkal és 11 méteres csodaszarvassal díszítik a PostapalotátA harcoló medve-bika és a felhőből kiugró aranyoroszlánok után ezúttal gigantikus csodaszarvast és egy a „gazdaság dinamikáját absztraháltan" megjelenítő szobrot rendelnek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGigantikus szobrokat állíttat Budán a Magyar Nemzeti BankLesz felhőből kiugró kilenc aranyszínű oroszlán, a korábbi Telekom-székház elé pedig egy harcoló medve-bika szobor kerül, tízméteres alapzatra.
A jegybanki cég – ahogy azt ilyen esetekben szokás – hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos tendert indított. Ehhez ugyan kellett a Közbeszerzési Hatóság jóváhagyása, de ott is belátták, hogy a már kiszemelt festményeket csak egy helyről lehet megvenni, így meg is adták az engedélyt (pdf). Ilyenkor az a menete a dolognak, hogy a tender kiírója kér egy ajánlatot, azt értékeli, tárgyal róla a reménybeli partnerrel, majd megegyeznek az árban, és kihirdetik az eredményt.
Az MNB-Ingatlan Kft. július végén tette közzé a felhívást, amiben augusztus 6-ra kérte az első ajánlatot, és egy nappal későbbre lőtték be az első tárgyalás időpontját. A festményeket birtokló Trance Balance Művészeti Kft. ajánlata be is futott időben, a 17 festményre ebben 165 354 331 forintos ajánlatot adtak. Az összeg azért fontos ennyire pontosan, mert egyrészt
ez egy forinttal több annál, amennyit a dologra a jegybanki cég szánt, másrészt épp ezt az egy forintot engedték el a tárgyalásos szakaszban.
Legalábbis erre utal, hogy négy nappal az ajánlat felbontásáról készült jegyzőkönyv közzététele után újabb bontási jegyzőkönyvet töltött fel a közbeszerzési rendszerbe az MNB-Ingatlan Kft., ebben viszont már csak 165 354 330 forintos ár szerepel. Fontos hangsúlyozni, hogy ez még nem a hivatalos eredmény, azt ugyanis külön dokumentumban rögzítik, de ilyenkor – hacsak nem történt valamilyen adminisztrációs hiba – már viszonylag ritkán szoktak változni a dolgok.
A 17 festmény többsége viszonylag új: öt az elmúlt két évben készült, és mindössze négy olyan van közöttük, amely 2013 előtti. Az eladó Trance Balance Művészeti Kft. Pados Gábor galériatulajdonos vállalata. A műgyűjtőt a művészeti színtér ötven legbefolyásosabb emberét felsorakoztató Magyar Power 50 listán legutóbb a negyedik helyre rangsorolták.
A jegybank az MNB-Ingatlan Kft.-n keresztül a közelmúltban sorra rendeli meg a különböző műalkotásokat. A volt Magyar Telekom székház elé monumentális harcoló medve-bika szobrot álmodtak, míg magába az irodaházba egy harmincméteres felhőt, amiből kilenc oroszlán ugrik majd ki. A Postapalotát pedig gigantikus csodaszarvassal és egy szavakkal nehezen leírható, az Arany dinamikája című másik szoborral díszítik fel. A négy szoborért összesen közel egymilliárd forintot fizetnek, az alkotásokat pedig kivétel nélkül a Groupama Aréna előtti Fradi-sast is jegyző Szőke Gábor Miklós, illetve cége, a Dante Birodalom Kft. készíti el.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKétszázmillióért épül meg Matolcsyék harcoló medve-bika szobraA felhőből kiugró kilenc oroszlán pedig közel félmilliárd forintba kerül majd. Az MNB elfogadta az eredeti árat. | https://g7.hu/kozelet/20200812/egy-forintot-alkudott-az-mnb-a-festmenyekbol-amiket-165-millioert-vesz/ | https://web.archive.org/web/20210304065529/https://g7.hu/kozelet/20200812/egy-forintot-alkudott-az-mnb-a-festmenyekbol-amiket-165-millioert-vesz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-forintot-alkudott-az-mnb-a-festmenyekbol-amiket-165-millioert-vesz | G7 | hungarian-news | 2020-08-12 14:47:00 | [] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"kultúra - művészet"
] | [] |
50,863 | Több mint tízmilliárdot fizet az állami média a Forma-1-ért | Története valószínűleg második legnagyobb összegű szerződését kötötte az állami média a Hungaroring Sport Zrt.-vel. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) valamivel több mint 36 millió dollárt, azaz jelenlegi árfolyamon közel 10,6 milliárd forintot fizet azért, hogy 2020 és 2022 között közvetíthesse a Forma-1-es futamokat, illetve, hogy biztosítottak legyenek a hazai versenyek közvetítésének részletes gyártási feltételei. | Története valószínűleg második legnagyobb összegű szerződését kötötte az állami média a Hungaroring Sport Zrt.-vel. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) valamivel több mint 36 millió dollárt, azaz jelenlegi árfolyamon közel 10,6 milliárd forintot fizet azért, hogy 2020 és 2022 között közvetíthesse a Forma-1-es futamokat, illetve, hogy biztosítottak legyenek a hazai versenyek közvetítésének részletes gyártási feltételei.
A megállapodás elvileg január elején lépett életbe, de valamiért valószínűleg csak márciusban került be abba dokumentumba, amelyben az MTVA a nagyobb összegű szerződéseit közzéteszi. Azért csak valószínűleg, mert az állami média (némi csúszással elvileg) havonta frissülő szerződéslistája (ami most márciusnál tart) továbbra is kereshetetlen. A most már lassan 160 oldalas, több ezer megállapodást összegző felsorolást két szkennelt dokumentumban hozzák nyilvánosságra (pdf 1, 2), ráadásul időről-időre a szerződések sorrendje is változik ezekben, így teljesen lehetetlen megállapítani, hogy mi került be egyik hónapról a másikra. Mindenesetre a januári (pdf) és februári (pdf) listában mi még nem találtuk nyomát a Hungaroringgel kötött megállapodásnak.
A mostani, 10 milliárd forintot is meghaladó összeg egyébként elég jelentős drágulásnak tűnik a korábbiakhoz képest.
Legutóbb – a 2017 és 2019 közötti időszakra – a közvetítésekért 4,9, a gyártásért 3 milliárd forintot fizetett az MTVA (akkor a két szolgáltatásra még külön szerződtek), tehát most harmadával kerül többe az F1, mint három éve. Ezt részben a forint gyengülése is magyarázza, hiszen ezeket a szerződéseket dollárban kötik, de még úgy is jelentősen nőtt a Forma-1 költsége, ha az árfolyamhatástól eltekintünk. Három éve ugyanis csak 29,5 millió dollárt fizetett az MTVA.
Ennél nagyobb összeget pedig a magyar labdarúgáson kívül még semmire nem szánt az állami média. Igaz, arra kétszer is, hiszen a 2012 és 2016 közötti idények közvetítési jogáért 13,5, a következő öt szezonért pedig már közel 19 milliárdot csengettek ki a Magyar Labdarúgó Szövetségnek. Az előbbi megállapodást ugyanakkor utólag toldották meg nagyjából 3,5 milliárd forinttal, így eredetileg az a szerződés is kisebb összegű volt, mint a mostani F1-es.
Az idén egyébként ezen a megállapodáson kívül sok sportközvetítésekkel kapcsolatos költsége nem volt az MTVA-nak. Néhány tízmilliót elköltöttek olimpiai és golfos műsorokra, illetve vonalköltségre, valamint az olimpiai készülődésre, de ezek aprópénznek számítanak ahhoz képest, amit ilyen célra szán az állami média.
Az elmúlt nagyjából nyolc évben ugyanis már jóval több mint 80 milliárd forint ment sportműsorokra.
Ez most már kevesebb, mint amennyiből az állami média egy évben gazdálkodhat (pdf), 2011-ben (pdf) azonban még csak 66 milliárd forintnyi bevétele volt az MTVA-nak. Más kérdés, hogy ennyi pénzből már akkor sem jöttek ki.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliót költ üzleti ülőhelyekre a közmédia a Fradi-stadionbanKomolyabb sportesemény jogainak megvásárlása nélkül is elköltött egymilliárd forintot 2019-ben különböző sportközvetítésekhez köthető szerződésekre a közmédia. | https://g7.hu/kozelet/20200812/tobb-mint-tizmilliardot-fizet-az-allami-media-a-forma-1-ert/ | https://web.archive.org/web/20230605163601/https://g7.hu/kozelet/20200812/tobb-mint-tizmilliardot-fizet-az-allami-media-a-forma-1-ert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-tizmilliardot-fizet-az-allami-media-a-forma-1-ert | G7 | hungarian-news | 2020-08-12 14:53:00 | [] | [
"Hungaroring Sport Zrt.",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)"
] | [] | [
"média",
"átláthatóság",
"sport",
"gazdálkodás"
] | [] |
50,864 | Kétmilliárdos profitot pumpálhatott Szlovéniába a magyar lélegeztetőgép-vásárlás | A beszerzés nem volt se gyors, se minőségi, viszont a pénz egy olyan céghez került, amely nagyon kedves a Fidesz szövetségesének. | Magyarország úgy vásárolt 220 lélegeztetőgépet a szlovén Geneplanet d.o.o. cégtől, hogy közben a cég Szlovéniában óriási botrányt robbantott ki azzal, hogy a helyi hírekben megjelent információk alapján a Fidesz-szövetséges SDS párthoz köthető szoros kapcsolatai miatt kapta csak meg a beszerzést.
Az SDS március 13-án Janez Janša vezetésével felálló kormánya első intézkedései között elvette a kórházak beszerzési jogát, és központosította az egészségügyi minisztériumhoz. Erről a kórházakat levélben Jelka Godec még képviselőként értesítette – csak március 26-án lett a miniszterelnöki kabinet államtitkára.
Ráadásul a Geneplanet által beszerzett lélegeztetőgépről kiderült, hogy az orvosok szakmai kollégiuma csak a legvégső esetben szerette volna használni. A beszerzési bizottság ranglistájának utolsó helyén volt a típus – voltak jobb és olcsóbb lélegeztetőgépek. A Geneplanet által kínált típusok közül a kínai Siriusmed R30 36,4 ezer euróért kifejezetten drágának tűnt. Az ehhez képest jobbnak tartott – Magyarországon is forgalmazott – SV 300 15,2 ezer euróba, a valamivel egyszerűbb, szintén kínai S1600 pedig csak 13,2 ezer euróba került volna.
Nehéz eldönteni a rendelkezésre álló adatokból, hogy csak ügyetlenségről vagy jól megtervezett forrásátcsoportosításról volt szó. Tény, hogy a koronavírus-járvány gyors terjedése alatt idén tavasszal minden kormány lélegeztetőgépet akart venni, és azonnal felmentek az árak.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter gyakran tárgyalt szlovén kollégáival: március 15-én úgy reagált az új SDS-kormány hivatalba lépésére, hogy eljött az idő az együttműködésre, és másnap már Ljubljanában tárgyalt az új külügyminiszterrel. Március 31-én az áruforgalomról tárgyalt ismét szlovén kollégájával, majd a szlovén-magyar határon is találkoztak május 28-án. Május 18-án Zdravko Počivalšek gazdasági miniszterrel telefonon egyeztetett, majd július 2-án már Budapesten fogadta.
Szlovéniában a Geneplanettel az új beszerzési hivatal létrehozása után egy nappal az állam egy 8 millió eurós szerződést írt alá március 18-án. Ezt követően kiderült, hogy a cég érdekében a gazdasági miniszter, Zdravko Počivalšek felhívta a beszerzéseket végző állami ügynökség vezetőjét, hogy adjanak egy másik, maszkok beszerzésére vonatkozó szerződést a Geneplanetnek. Ezt a beszélgetést rögzítették, és a közmédia, a TV Slovenija le is játszotta. A lélegeztetőgépeket mégis leszállíthatta a Geneplanet, igaz, közben az ügyészség házkutatásokat tartott, mások mellett a gazdasági miniszternél.
Még ezt megelőzően
Magyarország megvette a cégtől a szlovén 110 darabos mennyiség dupláját, még az ottaninál is harmadával magasabb áron.
A jelek szerint a magyar külügyminisztérium vagy nem vette észre, hogy a szlovén hírekben április óta téma volt a készülékek ára és a minőségével kapcsolatos kifogások, vagy nem zavarta. Magyarország ugyanis végül darabonként 17,1 millió forintért*48 909 euró/db vette a szóban forgó készülékeket, míg a botrányt hozó szlovén beszerzésben 12,7 millió volt a megállapodásban szereplő ár*36 400 euró/db. Csak míg Szlovéniában ebből kormányválság lett, itthon erre alig figyelt fel valaki, hiszen a teljes összeg alig több mint a lélegeztetőgépekre elköltött 300 milliárd forint egy százaléka.
Májusban még úgy döntött a Geneplanet, hogy inkább felmondaná a szlovéniai szerződést – pár nappal azután, hogy aláírták a magyarokkal kötött megállapodást – derült ki a szlovén Necenzurirano.si lappal közös kutatásunkból. Ennek ellenére végül ott is vettek az eredetileg kialkudott áron, 90-et osztottak ki a kórházakban, 20-at pedig visszaküldtek a cégnek. Külön probléma, hogy csak kiegészítő kompresszorral és fűtött levegőpárásító csövekkel tartották a gépeket koronavírusos betegek kezelésére alkalmasnak, de ezt végül – az ígéret ellenére – nem kapták meg a kórházak. Így nem is használják őket az állami hírügynökség beszámolója szerint.
Azt is elég nehéz megmagyarázni, hogy Magyarországon mi szükség volt ezekre a kérdéses minőségű és kifejezetten drága lélegeztetőgépekre. Az alábbi grafikonon az látható, hogy a koronavírusos új esetek és az elhunytak száma hogyan alakult hazánkban.
Fontos ennek kapcsán, hogy már március 23-án 500 lélegeztetőgépre szerződtek a magyar OTT-ONE céggel, közel 200 gépet pedig a Semmelweis Egyetem vásárolt, és egyéb forrásból is jöttek már be lélegeztetőgépek Magyarországra, így nemzetközi összehasonlításban kifejezetten sok volt már ekkor is.
A Geneplanet és a magyar állam szerződéseit elkértük a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól. Ebből kiderül, hogy három szerződést is kötöttek a szlovén céggel, az alábbiak szerint:
április 18-án 20 darab Siriusmed R30 lélegeztetőgépet vettek 980 ezer euróért,
április 23-án 40 darab Siriusmed R30 lélegeztetőgépet és 300 lélegeztetőcsövet 2 millió euróért,
április 23-én 160 darab lélegeztetőgépet 7,8 millió euróért – a típus vagy az R30-as, vagy Aeonmed VG70, vagy Eternity SH 300
Az egyes szerződések sok részletben eltértek egymástól. Az első esetében a Geneplanetnek kellett megoldania a szállítást, méghozzá a Ghibli Szállítmányozási Kft. ferihegyi Cargo City raktárába. A második esetében a fuvarozás a magyar kormányra maradt, feltehetően kamionnal. A harmadik esetben a DPD csomagszállító vállalat ljubljanai címe volt megadva raktárnak, ahol fel kellett venni a szállítmányokat.
Érdekesség ebben, hogy a Ghibli Kft.-nek és a CECZ Közép-Európai Kft.-nek ugyanaz a tulajdonosa*Shandong Imperial International Investment Limited Company. Márpedig, ahogy arról beszámoltunk, az első jelentősebb, 200 darabos lélegeztetőgép-beszerzést Kínából a CECZ intézte, akkor még a SOTE-nek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözel kétszáz lélegeztetőgép érkezik a napokban Kínából, ezzel lakosságarányosan nagyot lépünk előreA Semmelweis Egyetem rendelte a gépeket, ezzel tíz százalékkal több lélegeztetőgép lesz az országban.
A gépek közül 86 március 21-ig érkezett meg, március 28-ig 110 további. Tehát a szlovén szerződés előtt, a koronavírus-járvány csúcsán – nagy kereslet közepette – is sikerült lélegeztetőgépeket venni. Ráadásul ezek csak átlagosan 5,9 millió forintba (16,5 ezer euró) kerültek darabonként. Így tehát
a szlovén szerződés előtt már egy hónappal tudta a magyar állam, hogy harmadáron is lehet lélegeztetőgépet venni.
Az ezen a mennyiségen belül beszerzett, az intenzív ellátásban is használható gépek ára 28 ezer euró volt. Ezekhez képest darabonként 21 ezer euróval drágábban szállított a szlovén cég – mint láttuk – olyan berendezéseket, amelyekkel a szlovéniai megítélés szerint alapvetően nem lehet koronavírusos betegeket ellátni. (Azért a CECZ-szerződének is vannak érdekességei, ezek a csillagra kattintva olvashatók*A CECZ az Asia Centert működtető vállalkozás, a kínai tulajdonosok a pekingi kormányhoz is jól bekötöttek, a kínai külföldi terjeszkedési politika, az Egy övezet, egy út partnerei – amiről az Origónak nyilatkozva beszéltek. A cég társtulajdonosa a kínai kereskedőház létrehozója.
A március 16-án aláírt szerződést a tervezett szállítási határidő után, április 23-án módosították, és a teljes értékét 3,2-ről 4,6 millió euróra, tehát 1,1-ről 1,6 milliárd forintra növelték.
Így már a noninvanzív, a sajtóban is alaposan bemutatott ResMed Limus 150 gép, amiből 58-at vettek, 3 ezer euróba került, ami teljesen életszerű ezekért a légzést segítő gépekért. Az interneten is körülbelül ennyiért árulják. Ezek azonban teljesen használhatatlanok a koronavírus kapcsán.
Az invazív gépek nevét nem adták meg, de az 1. típus, amiből 30 darabot vettek, 15 740 euróba került, a 2. típus, amiből 110-et, 27 999 euróba. .)
A szlovén-magyar vonalon szóban forgóval teljesen azonos R30-as típust is jóval olcsóbban szereztek be máshol: ahogy a napi.hu megtalálta, Olaszországban a Generali biztosító adományozott ilyen berendezéseket június 19-én 35 700 eurós darabáron. Az Egyesült Királyságban 26,5 ezer euróért árulták – igaz, a készlet elfogyott. A gyártó pedig katalógusában 21 ezer euróért kínálta a készüléket.
Ennél is kellemetlenebb összehasonlításra ad lehetőséget, hogy a világ vezető lélegezőgép-gyártójától, a Drägertől idén 32 ezer eurós áron vett gépeket a magyar állam. Ezek kétségtelenül sokkal magasabb műszaki színvonalat képviselnek, mint a kontinensünkön alig ismert pekingi gyártó termékei.
Ha a legolcsóbb közvetlen kínai beszállító árait, illetve a viszonylag drágább, járvány közben vett gépeket vesszük alapul,
az Orbán-szövetséges szlovén kormánypárthoz köthető cég 1,6-2,1 milliárd forint extraprofithoz juthatott a lélegeztetőgép-üzleten.
A gyorsaság sem lehet igazán indok a magas árra. A szerződés aláírásakor ugyanis nem volt meg a Geneplanetnek a készülékek többsége, a 220-ból 160 darabot csak hetekkel később tudott szállítani. Azt is nehéz megérteni, hogy a kínai eszközöket miért közvetítőktől vették meg, miért nem közvetlenül a gyártól, ha már Magyarország olyan kiemelten jó kapcsolatokat ápol a kormányzati kommunikáció szerint Kínával.
Az is nyitott kérdés, hogy milyen jogalapja volt a beszerzésnek. A koronavírus-járvány miatt a közbeszerzési eljárások alól felmentést lehetett kapni, ami logikus is. De a K-Monitor által a napokban megszerzett külügyes felmentési listán a Geneplanet d.o.o. neve nem szerepel, miközben a vásárló a ljubljanai magyar nagykövetség volt. A szerződésben az is feltűnő, hogy a típus megadásán kívül semmilyen elvárás nincs arra, hogy ennek milyen műszaki elvárásoknak kell megfelelnie, milyen használati útmutatót kell adni hozzá.
Használhatósági kételyek
A szlovén sajtóban heteken át arról folyt a vita, hogy a Siriusmed R30-as lélegeztetőgépei mennyire használhatók koronavírusos betegek kezelésre. A kormánypárti médiában forrásmegjelés nélküli grafikont mutattak be, hogy melyik európai országban mennyit használnak a gépből. Érdekesség, hogy bár állítólag Németországban is használják, a német nyelvű internet egyszerűen nem ad találatokat a gép típusára, így könnyen lehet, hogy teljesen légből kapott összeállításról van szó. Az Egyesült Királyságra is hivatkoznak, ahol csak akkor lehet egészségügyi berendezést használni, ha a gyártó regisztrálja magát az MHRA nevű adatbázisban – a kínaiak itt nem szerepelnek.
Az Egyesült Államokban az FDA működtet adatbázist a jóváhagyott orvostechnikai eszközökről, a Siriusmed nem szerepel ebben. Ezek mind azt mutatják, hogy a fejlett országokban egy finoman szólva sem bejáratott termékről van szó, amit legjobb esetben is csak kis darabszámban vásárolhattak a járvány berobbanását követően.
A magyar külügy részünkre megküldött válaszában kiemeli, hogy a Geneplanet szlovén sajtót cáfoló közleménye szerint Németországban, Hollandiában, Olaszországban és az Egyesült Királyságban is használják a gépeket – a két utóbbi jelét mi is felleltük. Az azonban lényegi kérdés, hogy mire: lehet, hogy műtéti altatásra használják, de például tartós invazív lélegeztetésre nem. De igazából ez a vita teljesen értelmetlen, hiszen magyar kórházakban tudomásunk szerint nem, vagy csak elvétve használják a külügy által beszerzett 16,5 ezer gépet, inkább a szakmai elvek alapján, az állami kórházellátó szervezet által vásárolt jó minőségű és olcsóbb gépeket alkalmazzák.
Továbbá annak is gyanúsnak kellett volna lennie a beszerzőknek, hogy az interneten elérhető információk minimálisak erről a típusról. Ha egy komoly gyártó honlapjára felmegyünk, találunk az eszközéről leírást, kezelési útmutatót, certifikációkat, aminek megfelel. A Siriusmednél ilyen nincs, a – Linkedin profilja alapján a világ vezető orvostechnikai gyártójának készülő – cég honlapján alig néhány szóban mutatja be a készüléket. Ebből is látható azonban, hogy összetettebb feladatokra csak külön kiegészítő eszközökkel együtt használható.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz állami kórházellátó feleannyiért vett közel 2500 lélegeztetőgépet, mint a külügyA kórházellátó a legnagyobb piaci szereplőktől vásárolt normális áron, a külügy jórészt ismeretlen hátterű cégektől sokkal drágábban. De a pénz nem számított. | https://g7.hu/kozelet/20200813/ketmilliardos-profitot-pumpalhatott-szloveniaba-a-magyar-lelegeztetogep-vasarlas/ | https://web.archive.org/web/20230529053237/https://g7.hu/kozelet/20200813/ketmilliardos-profitot-pumpalhatott-szloveniaba-a-magyar-lelegeztetogep-vasarlas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ketmilliardos-profitot-pumpalhatott-szloveniaba-a-magyar-lelegeztetogep-vasarlas | G7 | hungarian-news | 2020-08-13 15:08:00 | [
"Janez Janša",
"Szijjártó Péter"
] | [
"Geneplanet",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [
"Európa",
"Szlovénia"
] | [
"közbeszerzés",
"egészségügy",
"gazdálkodás",
"covid-19",
"lélegeztetőgép",
"klientúra",
"kereskedelem",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
50,865 | Egy grafikonon az Orbán-család milliárdossá válása | Az üzleti világban ritkán látható olyan hatékonyan működő cég, mint amilyen a kormányfő édesapjáé. A bevétel közel fele a nyereség, és így az osztalék is, miközben beruházásokra is sokat költenek. | Ismét egymilliárd forint feletti osztalékjövedelme volt különböző céges érdekeltségeiből a miniszterelnök édesapjának, Orbán Győzőnek. A bányászati és kapcsolt vállalkozások 2010 előtt is hoztak évi néhány tízmillió forintot, de az igazán nagy pénzeket az elmúlt öt-hat évben vette ki belőlük az Orbán-család. A vállalatoknak a kilátási sem rosszak, több jel is arra utal, hogy a következő években folytatódhat az eddig tapasztalt dinamikus növekedés.
Bár a nagyobb cégek közül 2019-ben egyiknek sem ment rosszul, árbevétel-rekordot csak a Nehéz Kő Kft. döntött, melynek az eredményeiről már augusztus elején beszámoltunk. A jelentős részben a többi Orbán-vállalatnak, illetve egyéb kormányközeli cégeknek dolgozó, szállítmányozással foglalkozó társaság már évi közel 3 milliárdos árbevételt termel, és masszívan nyereséges is.
Mondjuk nem annyira, mint a család legfontosabb cége, a Dolomit Kft., amely az elmúlt években valami egészen elképesztő profithatékonysággal működik. Az 51 százalékban Orbán Győző tulajdonában lévő társaság már 2018-ban is hihetetlen profirátát ért el: az árbevétel 41 százaléka maradt meg adózott nyereségnek. Tavaly azonban még ezen is sikerült javítani, és 2019-ben a bevétel 45 százaléka gazdagította a tulajdonosokat.
Orbánék a profitot ezúttal sem hagyták a vállalatban, szinte teljes egészében kifizették osztalékként. Az elmúlt években a cégek kisöprése evidenciává vált, korábban azonban egyáltalán nem volt az. A 2014-et megelőző években nem is termelt annyi nyereséget a csoport, mint mostanában, de amit hozott, annak a jelentős részét is a vállalatokban hagyták, jellemzően néhány tízmillió forintnyi osztalék jutott csak az Orbán-családnak*A három legnagyobb vállalatban jelenleg csak idősebb Orbán Győzőnek van tulajdonrésze, korábban azonban a család más tagjainak is volt.. A 2013-as 153 millió a korábbi évekhez képes már jelentős növekedés volt, de ez még mindig sehol nem volt ahhoz képest, amennyit azóta évről-évre hoznak a vállalatok.
Az elmúlt hat évben a három legnagyobb cégéből több mint 6,8 milliárd forinttal gazdagodott a miniszterelnök családja.
A milliárdos osztalékhoz eleinte a korábbi évek nyereségének kifizetése is hozzájárult, most azonban már nincs erre szükség, minden évben megtermelik az ehhez szükséges profitot a cégek. A Gánt Kő Kft. kivételével pedig az előző néhány évben szép fokozatosan nőttek is a vállalatok: a Nehéz Kő hat év alatt meghatszorozta árbevételét és stabilan nyereségessé vált, a Dolomit pedig amúgy sem alacsony forgalmát ugyanebben az időszakban duplázni tudta.
A csoport kilátásai is jók. A Magyar Narancs tavaly tavasszal arról írt, hogy a Dolomit Kft. megtízszerezné a kitermelést gánti bányájában, a Gánt Kő Kft. pedig szintén tavaly kapott újabb kutatási engedélyt majdnem 23 hektárnyi területen a már működő Orbán-bányák közelében. Könnyen lehet azonban – amint erről korábban írtunk – hogy ezeken a területeken is a Dolomit Kft. bányászhat majd, a két cég tevékenysége ugyanis összefolyik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚj területen robbanthat Orbán Viktor családjaMajdnem 23 hektárnyi területen kapott kutatási engedélyt Orbán Győző bányászati cége a Fejér megyei Gánt közelében, ahol a családnak már több bányája is van.
Mindenesetre a Dolomit Kft. 2019-ben úgy tudta elérni a hatalmas nyereségét, hogy közben elég nagy értékben, összesen 420 millió forintért szerzett be különböző műszaki berendezéseket, gépeket és járműveket. Ez szintén arra utalhat, hogy növekedéssel számolnak. | https://g7.hu/adat/20200817/egy-grafikonon-az-orban-csalad-milliardossa-valasa/ | https://web.archive.org/web/20221202220521/https://g7.hu/adat/20200817/egy-grafikonon-az-orban-csalad-milliardossa-valasa/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-grafikonon-az-orban-csalad-milliardossa-valasa | G7 | hungarian-news | 2020-08-17 15:43:00 | [
"Orbán Győző",
"Orbán Viktor"
] | [
"Dolomit 2002 Kft.",
"Gánt Kő Kft.",
"Nehéz Kő Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"bányászat",
"fuvarozás - logisztika",
"infografika"
] | [] |
50,866 | Megtaláltuk, ki áll a Rogán feltalálótársaihoz is köthető Hunguard egykori offshore-tulajdonosa mögött | Nemrégiben a máltai cégek adatbázisába bekerült egy lehetőség, amelynek köszönhetően megtudhatjuk, kik az országban bejegyzett offshore társaságok valódi, végső tulajdonosai. Erre eddig nem volt mód, ezért is számított eddig Málta kiváló offshore-paradicsomnak. A hvg.hu e szolgáltatást igénybe véve megtudta, hogy jelenleg ki áll a rezsiharc farvizén (is) nagyot nyerő Hunguard egykori offshore-tulajdonosa mögött: a gyakorta Rogán Antal jobbkezeként is emlegetett Kertész Balázs. | 2020.08.18. 11:00
2020.08.18. 11:40
Nemrégiben a máltai cégek adatbázisába bekerült egy lehetőség, amelynek köszönhetően megtudhatjuk, kik az országban bejegyzett offshore társaságok valódi, végső tulajdonosai. Erre eddig nem volt mód, ezért is számított eddig Málta kiváló offshore-paradicsomnak. A hvg.hu e szolgáltatást igénybe véve megtudta, hogy jelenleg ki áll a rezsiharc farvizén (is) nagyot nyerő Hunguard egykori offshore-tulajdonosa mögött: a gyakorta Rogán Antal jobbkezeként is emlegetett Kertész Balázs. | https://hvg.hu/360/20200818_Kertesz_Balazs_all_a_Rogan_feltalalotarsaihoz_is_kotheto_Hunguard_egykori_offshoretulajdonosa_mogott | https://web.archive.org/web/20220712172436/https://hvg.hu/360/20200818_Kertesz_Balazs_all_a_Rogan_feltalalotarsaihoz_is_kotheto_Hunguard_egykori_offshoretulajdonosa_mogott | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megtalaltuk-ki-all-a-rogan-feltalalotarsaihoz-is-kotheto-hunguard-egykori-offshore-tulajdonosa-mogott | HVG360 | hungarian-news | 2020-08-18 19:56:00 | [
"Csik Balázs",
"Kertész Balázs",
"Lengyel Csaba",
"Pozsgai Petra",
"Rogán Antal"
] | [
"Hunguard Kft.",
"Javelin Ltd.",
"MobilSign Kft."
] | [
"Európa",
"Málta"
] | [
"offshore",
"k+f",
"informatika"
] | [
"Pénzügyi tanúsítási piac bekebelezése"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.