news_id
int64 1
63.2k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
50,976 | Ez sem tipikus: Mészáros Lőrinc gyerekei egy cégükből sem vettek fel osztalékot | Megtört 2019-ben a szárnyaló lendület Mészáros Lőrinc gyermekeinek zászlóshajó cégénél. Más érdekeltségeik ugyanakkor elég jól hoztak a konyhára. Osztalékot azonban egyik cégükből sem vettek ki a beszámolók szerint.
Nem lehet magabiztosan kijelenteni, hogy Mészáros Lőrinc gyerekei maradéktalanul elégedettek lennének a tulajdonukban lévő cégek tavalyi évével. Bár a kisebb vállalkozások szép számokat hoztak 2019-ben és növekedni tudtak, a tervezőiroda is felívelőben van, addig a zászlóshajó cégnél megtört a korábbi szárnyaló lendület. És nem is kicsit. A Fejér-B.Á.L Zrt.-nél jócskán visszaestek a bevételek, aminek szinte törvényszerű következménye lett, hogy a profit is jóval alacsonyabban alakult a 2018-asnál. Igaz, ez is csak viszonyítás kérdése, hiszen még így is 1,5 milliárdos profitra tettek szert (ám ez az előző évi negyede). Ami viszont a Nemzeti Együttműködés Rendszerében egész ritka jelenség: ezúttal egyetlen cégükből sem fizettek ki maguknak osztalékot, hiába lett volna rá lehetőség.
Szokatlan tétel a kiadások között
A részletezett anyagjellegű ráfordítások között tűnt fel egy igazán szokatlan tétel:
hirdetés, reklám, propaganda: 544 millió forint.
A tétel jelentős, főleg annak fényében, hogy egy ekkora összegű kampány esetén számos helyen találkozni kellett volna, ámnem tudunk felidézni semmilyen Fejér-B.Á.L. reklámot. Az biztos, hogy jelentős kiadás volt ez, mivel a korábbi években ezen a címen ennek töredékét költötték el. 2017-ben 2 milliót, 2018-ban pedig 20 millió forintot. A megugrás hátterében véleményünk szerint két dolog állhat: vagy valamelyik focicsapatot szponzorálták meg ekkora összeggel (az eszéki vagy a felcsúti focicsapatot tartjuk erre esélyesnek, melyeknek a honlap szerint támogatói is), vagy pedig valamelyik KESMA-terméket "támogattak" meg ilyen formában ekkora összeggel. | Nem lehet magabiztosan kijelenteni, hogy Mészáros Lőrinc gyerekei maradéktalanul elégedettek lennének a tulajdonukban lévő cégek tavalyi évével. Bár a kisebb vállalkozások szép számokat hoztak 2019-ben és növekedni tudtak, a tervezőiroda is felívelőben van, addig a zászlóshajó cégnél megtört a korábbi szárnyaló lendület. És nem is kicsit. A Fejér-B.Á.L Zrt.-nél jócskán visszaestek a bevételek, aminek szinte törvényszerű következménye lett, hogy a profit is jóval alacsonyabban alakult a 2018-asnál. Igaz, ez is csak viszonyítás kérdése, hiszen még így is 1,5 milliárdos profitra tettek szert (ám ez az előző évi negyede).
Ami viszont a Nemzeti Együttműködés Rendszerében egész ritka jelenség: ezúttal egyetlen cégükből sem fizettek ki maguknak osztalékot, hiába lett volna rá lehetőség.
Negyedére zuhant a profit
Mészáros Lőrinc gyerekeinek legnagyobb és legjobban prosperáló cége az építőipari tevékenységgel foglalkozó Fejér-B.Á.L. Zrt., melynek szárnyalása tavaly mintha megbicsaklott volna. A 2018-as 23 milliárd forint után már "csak" 17 milliárd folyt be a kasszába árbevételként, igaz, ezt az értéket 1,8 milliárddal növelte az aktivált saját teljesítmény értéke is és több mint félmilliárd egyéb bevételt is elkönyvelhettek.
A kiadások azonban a korábbinál magasabb szinten alakultak:
anyagjellegűként 14 milliárd után 15,8 milliárdot számoltak el,
személyi jellegűként pedig 921 millió után 1,2 milliárdot.
Utóbbi hátterében nem a létszám bővülése áll, hanem a bérek emelése. Az átlagos foglalkoztatotti létszám ugyanis 167 főről 166-ra mérséklődött tavaly. Az ez alapján számolt átlagbér viszont 355 ezer forintról 471 ezerre nőtt.
Szokatlan tétel a kiadások között
A részletezett anyagjellegű ráfordítások között tűnt fel egy igazán szokatlan tétel:
hirdetés, reklám, propaganda: 544 millió forint.
A tétel jelentős, főleg annak fényében, hogy egy ekkora összegű kampány esetén számos helyen találkozni kellett volna, ámnem tudunk felidézni semmilyen Fejér-B.Á.L. reklámot. Az biztos, hogy jelentős kiadás volt ez, mivel a korábbi években ezen a címen ennek töredékét költötték el. 2017-ben 2 milliót, 2018-ban pedig 20 millió forintot. A megugrás hátterében véleményünk szerint két dolog állhat: vagy valamelyik focicsapatot szponzorálták meg ekkora összeggel (az eszéki vagy a felcsúti focicsapatot tartjuk erre esélyesnek, melyeknek a honlap szerint támogatói is), vagy pedig valamelyik KESMA-terméket "támogattak" meg ilyen formában ekkora összeggel.
Végeredményben 1,5 milliárd forint tisza nyereség maradt a vállalkozásban, ami alig több mint a negyede a 2018-as, 5,7 milliárdos profitnak. A nyereség osztalékfizetés nélkül teljes egészében a cégben maradt. Igaz, 2018-ban 5,6 milliárdot vettek ki a cégből (2017-ben pedig az első osztalékfizetéskor 750 milliót vettek ki).
A mostani tartalékolás érthetővé is válhat, ha azt nézzük, hogy a cég tartozásállománya egy év alatt több mint a háromszorosára nőtt, 14 milliárd forint szerepel ezen a soron a mérlegben. A növekedés hátterében a rövid lejáratú kötelezettségek, pontosabban a vevőktől kapott előlegek állnak. Itt 555 millió forint után 8,3 milliádot tartanak nyilván, ami azt sejteti, hogy valamelyik munkát előre kifizhette a megrendelő.
Felívelőben a tervezés
Saját alapítású cége még Mészáros Lőrinc gyerekeinek a Fejér Tervező Mérnökiroda Kft. Bár csak 2017-ben alapították, nem kellett három teljes év sem ahhoz, hogy az egymilliárdot is meghaladja a cég árbevétele. Ebben nagyon sokat számított a 2019-es év, hiszen több mint megtriplázták a befolyó forintokat. 318 millió forint után 1,1 milliárd érkezett a pénztárba. Igaz, a ráfordítások ebben az esetben is jócskán megnövekedtek:
anyagjellegűként 203 millió után 781 milliót könyveltek el,
személyi jellegűként pedig 79 millió forint után 111-et.
Utóbbi növekedéséhez azonban ezúttal a létszám bővítése is hozzájárult. Az átlagos statisztikai létszám 11 főről 13-ra nőtt tavaly. A számolt átlagos bruttó bér pedig 482 ezerről 567 ezerre emelkedett.
Végeredményben a cég nyeresége 42,7 millióról 165 millióra nőtt 2019-ben, amit ezúttal is az eredménytartalékban helyeztek el. Osztalékfizetés nem történt.
A vásárolt cégekre sem panaszkodhatnak
A Fejér-B.Á.L Zrt. még 2018 év elején szerezte meg a többségi tulajdonrészt a Fenstherm Future Zrt.-ben, és nem is lehet okuk panaszra a Mészáros-gyerekeknek a cég teljesítményére. Tavaly több mint harmadával növekedett a társaság árbevétele, 3,5 milliárd forint után 4,8 milliárd folyt be a kasszába, amiből a végén a korábbinál nagyobb nyereség, 283 millió forint maradt. Az összeget itt is az eredménytartalékba helyezték.
Mint arról lapunk elsőként beszámolt, tavaly novemberben újabb társaságot szerzett meg leánycének a Fejér-B.Á.L. A fő tevékenységként fémmegmunkálással foglalkozó, állami támogatással felpumpált Gerecse-Plusz Kft.-t. A tulajdonszerzés időpontjából kiindulva Mészáros Lőrinc gyerekeinek nem sok ráhatása lehetett a 2019-es év gazdasági teljesítményére, ám érdemes egy pillantást vetni a cég számaira. Ezek ugyanis kisebb bevételcsökkenésről, és drasztikus profitzuhanásról árulkodnak. Értékesítésből származó árbevélként a cég 973 millió forint után tavaly 889 milliót könyvelt el, ám a ráfordítások annyival magasabb szinten alakultak tavaly, hogy végeredményben az előző évi töredéke maradt meg tiszta nyereségként. 99 millió után mindössze 14,1 millió forint. A tétel nagyságát tekintve nem is meglepő, hogy ezt az összeget inkább bent hagyták a cégben és nem döntöttek osztalékfizetésről. A társaság egyébként stabil lábakon áll, hiszen 192 milliós saját tőkéje van, igaz, jócskán megugrott a kötelezettségek állománya, 162 millió forint után 426 millió szerepel ezen a soron. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ez-sem-tipikus-meszaros-lorinc-gyerekei-egy-cegukbol-sem-vettek-fel-osztalekot.html | https://web.archive.org/web/20210127141541/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ez-sem-tipikus-meszaros-lorinc-gyerekei-egy-cegukbol-sem-vettek-fel-osztalekot.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ez-sem-tipikus-meszaros-lorinc-gyerekei-egy-cegukbol-sem-vettek-fel-osztalekot | mfor.hu | hungarian-news | 2020-09-23 09:26:00 | [
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft.",
"Fenstherm Future Zrt.",
"Gerecse-Plusz Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
50,977 | A titkosszolgálat nem jelzett, majdnem benyomták konzulnak a gyanús ügyletekbe keveredett milliárdost | A titkosszolgálat nem talált rizikót abban, hogy a Budapesten élő milliárdos, Josh Cartu tiszteletbeli konzul akart lenni. Az állítólag Habony Árpáddal is jó kapcsolatokat ápoló Cartu tiszteletbeli konzuli kinevezését a Miniszterelnökség berkein belül is támogatták, végül mégis füstbe ment a terve. Időközben a milliárdos feje fölött összecsaptak a hullámok: tavasszal Kanadában, nemrég pedig az Egyesült Államokban indult eljárás ő és fivérei, valamint az ügyfeleiket megkárosító cégei ellen a netes csalók körében népszerű bináris kereskedés miatt. | A titkosszolgálat nem jelzett, majdnem benyomták konzulnak a gyanús ügyletekbe keveredett milliárdost
A titkosszolgálat nem talált rizikót abban, hogy a Budapesten élő milliárdos, Josh Cartu tiszteletbeli konzul akart lenni. Az állítólag Habony Árpáddal is jó kapcsolatokat ápoló Cartu tiszteletbeli konzuli kinevezését a Miniszterelnökség berkein belül is támogatták, végül mégis füstbe ment a terve. Időközben a milliárdos feje fölött összecsaptak a hullámok: tavasszal Kanadában, nemrég pedig az Egyesült Államokban indult eljárás ő és fivérei, valamint az ügyfeleiket megkárosító cégei ellen a netes csalók körében népszerű bináris kereskedés miatt.
Ha a titkosszolgálaton múlik, simán diplomata lesz a gyanús ügyletekbe keveredett milliárdosból
A titkosszolgálat nem talált rizikót abban, hogy a Budapesten élő milliárdos, Josh Cartu tiszteletbeli konzul akart lenni. A Habony Árpáddal is jó kapcsolatokat ápoló Cartu tb. konzuli kinevezését a Miniszterelnökség berkein belül is támogatták, és később sem a magyar fél miatt nem lett belőle semmi. Időközben Cartu fölött összecsaptak a hullámok: tavasszal Kanadában, nemrég pedig az Egyesült Államokban indult eljárás ő és fivérei, valamint az ügyfeleiket megkárosító bináris kereskedés miatt.
A budapesti Four Seasons Hotel éttermében reggelizett a Külgazdasági-és Külügyminisztérium kötelékében akkor még miniszteri biztosként tevékenykedő Suha György a Salamon-szigetek brüsszeli nagykövetével, Moses Kounival és egy Budapesten élő kanadai milliárdosról, Josh Carturól beszélgettek. A 41 éves Cartu ismert alakja a budapesti elit világának, közszereplő, még a magyar nyelvű Wikipédia oldalán is fent van, mint “Magyarországon élő üzletember, milliomos, autóversenyző, korábbi Ferrari-pilóta és luxusautógyűjtő”. A Cartu üzleti birodalmat egyébként három kanadai-izraeli testvér, Jonathan, Joshua és David Cartu vezeti. 2014-ben a 444 egyik olvasója lefotózta, amint az akkor 35 éves Josh Cartu az Alagútban összetört egy negyvenakárhány millió forintos sportkocsit, egy Bac Monót.
A luxushotel éttermében a miniszteri biztos és a nagykövet azért találkozott egymással, hogy Cartu jövőbeni “diplomáciai karrierjéről” egyeztessenek, miután a kanadai üzletember a Salamon-szigetek tiszteletbeli konzulja kívánt lenni. A tiszteletbeli konzulok jellemzően a saját hazájukban vagy lakóhelyükön látják el a tisztséget, egy másik államot képviselve. Ez esetben tehát Cartu képviselte volna Magyarországon a távoli szigetek érdekeit - nem mintha a Salamon-szigeteknek bármilyen érdekeltsége lenne errefelé. Azt, hogy a miniszteri biztos találkozzon és egyeztessen Cartu leendő posztjáról Kounival, egy nem hivatalos feljegyzés szerint a Miniszterelnökség kezdeményezte. Úgy tudjuk, a “Miniszterelnökség” kitétel nem is annyira a kormányzatra, mint Mendelényi Dánielre vonatkozott. Róla még 2014-ben írtunk részletesen, amikor Áder János kinevezte a magyar gazdaság fejlesztésével megbízott, rendkívüli és meghatalmazott utazó nagykövetnek. Az akkor megszólaló szakértők arról beszéltek: bár az utazó nagykövetek kaphatnak állami költségtérítést és diplomata útlevelet, átláthatatlan, hogy a kiküldetéseiken kit képviselnek, ki felügyeli a munkájukat, és mennyire keverik a saját cégeik vezetését az utazó nagyköveti munkájukkal. Mendelényi az egyik vállalkozását egy kínai óriáscéggel közösen alapította, miután 2011-ben a magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztosság titkárságvezetőjeként dolgozott. Ő akkor azt válaszolta nekünk, hogy a két ténynek nincs köze egymáshoz - ami történt, az még a hvg.hu-nak akkor nyilatkozó kritikus megszólalók szerint is minden elemében teljesen legális volt.
A Four Seasonsban megtartott munkareggelin a Salamon-szigetek brüsszeli nagykövete a már említett nem hivatalos feljegyzés szerint arról győzködte a magyar felet, hogy a 2011-es diplomáciai kapcsolatok felvételét követően eljött az ideje annak, hogy érdemben kezdődjön meg a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése Magyarország és a távoli állam között. Ennek érdekében a Salamon-szigetek kormánya hamarosan hivatalból is megbízza magyarországi akkreditációval - mondta akkor a nagykövet. Mindehhez tudni kell, hogy a Salamon-szigeteknek Európában csak Londonban és Brüsszelben van diplomáciai képviselete.
A nagykövet a reggeli közben arról beszélt, hogy három területen lát kiemelt bilaterális együttműködési lehetőséget a két ország között. Eszerint a Salamon-szigeteken szívesen hasznosítanák a magyar vízipari tudást, másrészt örömmel vennék salamon-szigeteki diákok magyarországi egyetemi képzését, és kiemelt fontosságú lenne, ha megbízhatna az ország egy budapesti tiszteletbeli konzult is. Ekkor Kouni előadta, hogy erre a pozícióra már meg is találták a megfelelő embert, Josh Cartut, aki a beszélgetésről készült feljegyzés szerint a “magyar számítástechnikai ágazat egyik vezető szereplője, milliárdos árbevételű cége elismert magyarországi gazdasági szereplő” - emellett világszerte ismert Ferrari-pilóta, autóversenyző, aki “minden alkalmat kihasznál Magyarország turisztikai vonzerejének népszerűsítésére”. A nagykövet kifejtette, hogy a tiszteletbeli konzultól elsősorban turizmus-promóciót, protokolláris jelenlétet és a kétoldalú gazdasági kapcsolatok dinamizálását várják. A találkozó végén Cartu is megjelent a szállodában, és - csatlakozva a nagykövethez - megerősítette mindazt, amit a diplomata mondott róla.
Cartu jelölését azonban ekkor a külügy még elutasította. Ám az üzletember tavaly újra próbálkozott, 2019 június 4-én megint jelölte őt a Salamon-szigeteki nagykövet és a magyar külügy is nyitott volt rá. “A küldő ország javaslatában új tényeket és új körülményeket jelölt meg, amelyek közül politikai jelentőséggel bír, hogy a leendő konzuli képviselet konzuli kerületét a V4-es tagállamok teljes területére kívánja bővíteni, azaz a jövőben Budapest adna otthont a szigetország regionális képviseletének. Ezen túlmenően a jelölés indoklásában kiemelt hangsúlyt kapott a jelölt sportdiplomáciai kötődése, időközben a küldő ország a leendő tiszteletbeli konzulnak ’olimpiai nagykövet’ címet adományozott, így a kétoldalú együttműködés szakpolitikai dimenziói is bővülhetnek” - derül ki egy birtokunkba került hivatalos külügyi feljegyzésből. Cartu jelölését ekkor már a külügy Ázsia és Óceánia Főosztálya is támogatta.
A tiszteletbeli konzulokat a jelöléskor a magyar titkosszolgálat is véleményezi. A Catu jelölését ismertető külügyi feljegyzés szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal tavaly nem állapított meg kockázati tényezőt a kanadai üzletemberrel kapcsolatban. Ez azért is érdekes, mert idén tavasszal a kanadai Ontarióban illetékes pénzügyi felügyeleti hatóság közzétett egy dokumentumot, ami szerint azért vizsgálódnak, mert a Cartu és testvéreinek cégei 2013 júliusa és 2017 áprilisa között hétszáz kanadai befektetőt vettek rá bináris kereskedésre, ezekből az üzletekből pedig nagyjából 1,4 millió (minden bizonnyal kanadai) dollárra tettek szert. A dokumentum szerint Cartuék a kereskedéssel foglalkozó cégüket nem jegyezték be az illetékes kanadai hatóságnál.
A hatóságok két olyan weboldalt is említenek, amelyek mögött Cartuék álltak, az elérhetőségeikkel kapcsolatban pedig ezeken a weboldalakon eleve félrevezető információkat tüntettek fel. Így azt sem tudták a kanadai befektetők, hogy a pénzügyi műveleteket izraeli call centerekben bonyolítják egy Tracy PAI Management Limited nevű társaságon keresztül. A kanadai befektetőket egyébként Cartuék a dokumentum szerint azzal is megtévesztették, hogy álneveket használtak, Jonathan Cartut például “Jon Cartier” néven ismerték az ügyfelek, merthogy nekik így mutatkozott be. A weboldalaik 60-85 százalékos megtérülést ajánlottak a befektetőiknek.
Mindez azért is érdekes, mert egy Cartuék érdekeltségébe tartozó magyar cég is üzemeltetett call centert. A Budapesten működő Call4all kft. 2015-ben alakult, tavaly tavasszal szűnt meg végelszámolással. Az Index még tavasszal megkereste a cég egykori ügyvezetőjét, N. Cs.-t, akinek elmondták, hogy a kanadai hatóság egy olyan kereskedési gyakorlat miatt indított eljárást Cartuék ellen, amelyet a jelek szerint a budapesti cég is folytatott. "Ne haragudjon, de ebben nem tudok segíteni" – válaszolta a volt ügyvezető.
Emellett most az Egyesült Államokban is eljárást indítottak Cartuék és a cégeik ellen. Az Amerikai Határidős Árutőzsde Felügyelet (CFTC) szeptember 2-án tett közzé az oldalán egy sajtóközleményt. Eszerint Cartuék ellen ugyanolyan gyanú miatt indult eljárás, mint Kanadában, a különbség annyi, hogy ezúttal amerikai károsultak vannak. A CFTC szerint Cartuék vállalkozásai 165 millió dollárral károsíthatták meg a gyanútlan amerikai befektetőket. Ezeket a CFTC szerint feltehetőleg csalásra épülő ügyleteket 2013 májusától 2018 április végéig csinálták.
Az ügy nemzetközi jellegét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy az amerikai felügyelet azután tudott eljárást indítani, hogy információkat kapott ausztráliai, Belize-i, ciprusi, németországi, írországi, izraeli, máltai, svájci és brit társhatóságoktól.
2018 februárjában a budapesti Four Seasons Hotel éttermében reggelizett a Külgazdasági-és Külügyminisztérium kötelékében akkor még miniszteri biztosként tevékenykedő Suha György a Salamon-szigetek brüsszeli nagykövetével, Moses Kounival és egy Budapesten élő kanadai milliárdosról, Josh Carturól beszélgettek - derült ki egy birtokunkba került nem hivatalos feljegyzésből.
A 41 éves Cartu ismert alakja a budapesti elit világának, közszereplő, még a magyar nyelvű Wikipédia oldalán is fent van, mint “Magyarországon élő üzletember, milliomos, autóversenyző, korábbi Ferrari-pilóta és luxusautógyűjtő”. A Cartu üzleti birodalmat egyébként három kanadai–izraeli testvér, Jonathan, Joshua és David Cartu vezeti. 2014-ben a 444 egyik olvasója lefotózta, amint az akkor 35 éves Josh Cartu az Alagútban összetört egy negyvenakárhány millió forintos sportkocsit, egy Bac Monót.
Igazi celebritásnak számít, Instagramját közel egymillióan követik. 2018-ban együtt járt Lee Levi dán–izraeli modellel, aki korábban Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök fiának volt a barátnője.
Josh Cartu a Salamon-szigeteken:
A luxushotel éttermében a miniszteri biztos és a nagykövet azért találkozott egymással, hogy Cartu jövőbeni “diplomáciai karrierjéről” egyeztessenek, miután a kanadai üzletember a Salamon-szigetek tiszteletbeli konzulja kívánt lenni. A tiszteletbeli konzulok jellemzően a saját hazájukban vagy lakóhelyükön látják el a tisztséget, egy másik államot képviselve. Ez esetben tehát Cartu képviselte volna Magyarországon a távoli szigetek érdekeit – nem mintha a Csendes-óceán déli részén, Pápua-Új Guineához közel található ezernyi szigetből álló államnak bármiféle érdekeltsége lenne errefelé.
Azt, hogy a miniszteri biztos találkozzon és egyeztessen Cartu leendő posztjáról Kounival, egy nem hivatalos feljegyzés szerint a Miniszterelnökség kezdeményezte.
A Four Seasonsban megtartott munkareggelin a Salamon-szigetek brüsszeli nagykövete a már említett nem hivatalos feljegyzés szerint arról győzködte a magyar felet, hogy a 2011-es diplomáciai kapcsolatok felvételét követően eljött az ideje annak, hogy érdemben kezdődjön meg a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése Magyarország és a távoli állam között. Ennek érdekében a Salamon-szigetek kormánya hamarosan hivatalból is megbízza magyarországi akkreditációval – mondta akkor a nagykövet. Mindehhez tudni kell, hogy a Salamon-szigeteknek Európában csak Londonban és Brüsszelben van diplomáciai képviselete.
A nagykövet a reggeli közben arról beszélt, hogy három területen lát kiemelt bilaterális együttműködési lehetőséget a két ország között. Eszerint a Salamon-szigeteken szívesen hasznosítanák a magyar vízipari tudást, másrészt örömmel vennék Salamon-szigeteki diákok magyarországi egyetemi képzését, és kiemelt fontosságú lenne, ha megbízhatna az ország egy budapesti tiszteletbeli konzult is.
Ekkor Kouni előadta, hogy erre a pozícióra már meg is találták a megfelelő embert, Josh Cartut, aki a beszélgetésről készült feljegyzés szerint a “magyar számítástechnikai ágazat egyik vezető szereplője, milliárdos árbevételű cége elismert magyarországi gazdasági szereplő” – emellett világszerte ismert Ferrari-pilóta, autóversenyző, aki “minden alkalmat kihasznál Magyarország turisztikai vonzerejének népszerűsítésére”. A nagykövet kifejtette, hogy a tiszteletbeli konzultól elsősorban turizmuspromóciót, protokolláris jelenlétet és a kétoldalú gazdasági kapcsolatok dinamizálását várják. A találkozó végén Cartu is megjelent a szállodában, és – csatlakozva a nagykövethez – megerősítette mindazt, amit a diplomata mondott róla.
Cartu jelölését azonban ekkor a külügy még elutasította. Ám az üzletember tavaly újra próbálkozott, 2019. június 4-én megint jelölte őt a Salamon-szigeteki nagykövet és a magyar külügy is nyitottabb volt rá. “A küldő ország javaslatában új tényeket és új körülményeket jelölt meg, amelyek közül politikai jelentőséggel bír, hogy a leendő konzuli képviselet konzuli kerületét a V4-es tagállamok teljes területére kívánja bővíteni, azaz a jövőben Budapest adna otthont a szigetország regionális képviseletének. Ezen túlmenően a jelölés indoklásában kiemelt hangsúlyt kapott a jelölt sportdiplomáciai kötődése, időközben a küldő ország a leendő tiszteletbeli konzulnak ’olimpiai nagykövet’ címet adományozott, így a kétoldalú együttműködés szakpolitikai dimenziói is bővülhetnek” – derül ki egy birtokunkba került hivatalos külügyi feljegyzésből. Cartu jelölését ekkor már a külügy Ázsia és Óceánia Főosztálya is támogatta.
A tiszteletbeli konzulokat a jelöléskor a magyar titkosszolgálat is véleményezi. A Cartu jelölését ismertető külügyi feljegyzés szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) tavaly nem állapított meg kockázati tényezőt a kanadai üzletemberrel kapcsolatban. Ez utóbbi azt mutatja, hogy az AH nem áshatott túl mélyre, merthogy Cartuék cégei 2013 és 2018 között már a netes csalók körében népszerű bináris kereskedésben utaztak.
Idén tavasszal a kanadai Ontarióban illetékes pénzügyi felügyeleti hatóság közzétett egy dokumentumot, amely szerint azért vizsgálódnak, mert a Cartu és testvéreinek cégei 2013 júliusa és 2017 áprilisa között hétszáz kanadai befektetőt vettek rá bináris kereskedésre, ezekből az üzletekből pedig nagyjából 1,4 millió (minden bizonnyal kanadai) dollárra tettek szert. A dokumentum szerint Cartuék a kereskedéssel foglalkozó cégüket nem jegyezték be az illetékes kanadai hatóságnál.
Bináris kereskedés A pénzügyi felügyelő hatóságok által rendkívül kockázatosnak tartott tőzsdei kereskedés, amely során az ügyfél pusztán arra "fogad", hogy egy részvény, vagy pénzügyi termék árfolyama milyen irányban mozdul el – anélkül, hogy az adott eszközbe befektetne. A netes bináris kereskedés egy sor alkalmat kínál az ügyfelek átverésére, ezért a pénzügyi hatóságok erősen korlátozzák ezt a típusú brókerkedést.
A hatóságok két olyan weboldalt is említenek, amelyek mögött Cartuék álltak, az elérhetőségeikkel kapcsolatban pedig ezeken a weboldalakon eleve félrevezető információkat tüntettek fel. Így azt sem tudták a kanadai befektetők, hogy a pénzügyi műveleteket izraeli call centerekben bonyolítják egy Tracy PAI Management Limited nevű társaságon keresztül. A kanadai befektetőket egyébként Cartuék a dokumentum szerint azzal is megtévesztették, hogy álneveket használtak, Jonathan Cartut például “Jon Cartier” néven ismerték az ügyfelek, merthogy nekik így mutatkozott be. A weboldalaik 60-85 százalékos megtérülést ajánlottak a befektetőiknek.
Egy Cartuék érdekeltségébe tartozó magyar cég is üzemeltetett call centert. A Budapesten működő Call4all Kft. 2015-ben alakult, tavaly tavasszal szűnt meg végelszámolással. Az Index még tavasszal megkereste a cég egykori ügyvezetőjét, N. Cs.-t, amelynek elmondták, hogy a kanadai hatóság egy olyan kereskedési gyakorlat miatt indított eljárást Cartuék ellen, amelyet a jelek szerint a budapesti cég is folytatott. "Ne haragudjon, de ebben nem tudok segíteni" – válaszolta a volt ügyvezető.
Emellett most az Egyesült Államokban is eljárást indítottak Cartuék és a cégeik ellen. Az Amerikai Határidős Árutőzsde Felügyelet (CFTC) szeptember 2-án tett közzé az oldalán egy sajtóközleményt. Eszerint Cartuék ellen ugyanolyan gyanú miatt indult eljárás, mint Kanadában, a különbség annyi, hogy ezúttal amerikai károsultak vannak. A CFTC szerint Cartuék vállalkozásai 165 millió dollárral károsíthatták meg a gyanútlan amerikai befektetőket. Ezeket a CFTC szerint feltehetőleg csalásra épülő ügyleteket 2013 májusától 2018. április végéig csinálták. Az ügy nemzetközi jellegét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy az amerikai felügyelet azután tudott eljárást indítani, hogy információkat kapott ausztráliai, Belize-i, ciprusi, németországi, írországi, izraeli, máltai, svájci és brit társhatóságoktól.
Bár a magyar titkosszolgálat nem jelezte aggályait, Josh Cartu végül mégsem lett tiszteletbeli konzul, leginkább azért nem, mert a Salamon-szigetek és Magyarország semmilyen diplomáciai kapcsolatot vagy bárminemű együttműködést nem tudott felmutatni, a távoli országban például még magyar diplomáciai delegáció sem járt soha, így a konzuli cím kiosztását nem lehetett volna észérvekkel megindokolni.
Úgy tudjuk, a kérelme elutasítása után Cartu a kormányzathoz közeli kapcsolatain, például Habony Árpádon keresztül igyekezett a címhez hozzájutni, de így sem járt végül sikerrel.
A hvg.hu birtokába jutott dokumentumban arról nincs szó, hogy Josh Cartu mit kezdett volna a tiszteletbeli konzuli címmel, de arról általánosságban elmondható, hogy ugyan nem ad diplomáciai mentességet, de bizonyos védelmet igen. A diplomáciai mentesség lényege röviden, hogy egy diplomata mentesül a fogadó állam joghatósága alól. Ez a mentesség egy tiszteletbeli konzult csak korlátozottan illet meg, ami azt jelenti, hogy a konzuli feladatai eljárásával összefüggésben végzett tevékenységére terjed ki. A kiskapu abban rejlik, hogy magát a tiszteletbeli konzuli intézményt a bécsi egyezmény szabályozza, ami lehetőséget ad arra, hogy a küldő állam akár diplomáciai feladatokkal is ellássa a tiszteletbeli konzult – amely esetben viszont már a teljes diplomáciai mentesség is vonatkozik rá.
(Cikkünk eredeti változatát az új információk ismeretében módosítottuk.) | https://hvg.hu/itthon/20200923_Ha_a_titkosszolgalaton_mulik_siman_diplomata_lesz_a_gyanus_ugyletekbe_keveredett_milliardosbol | https://web.archive.org/web/20201101235709/https://hvg.hu/itthon/20200923_Ha_a_titkosszolgalaton_mulik_siman_diplomata_lesz_a_gyanus_ugyletekbe_keveredett_milliardosbol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-titkosszolgalat-nem-jelzett-majdnem-benyomtak-konzulnak-a-gyanus-ugyletekbe-keveredett-milliardost | HVG | hungarian-news | 2020-09-23 09:33:37 | [
"Habony Árpád",
"Joshua Cartu",
"Mendelényi Dániel"
] | [
"Alkotmányvédelmi Hivatal (AVH)",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [
"Ausztrália és Óceánia",
"Salamon-szigetek"
] | [
"offshore",
"csalás",
"diplomácia",
"titkosszolgálat"
] | [] |
50,978 | “Nem kormánygépek”, de Szijjártó Péter rendszeresen használja a honvédség repülőit is | Megszereztük a honvédség 2018-ban vásárolt két Airbus A319 és két Dassault Falcon 7X típusú repülőgépének nyári útvonalait. A koronavírus-járvány dacára a gépek nem pihentek: jártak az elmúlt hónapokban Brüsszelben, Minszkben, Moszkvában és Rómában is. Fényképekkel bizonyítható, hogy Orbán Viktor miniszterelnök mellett Szijjártó Péter külügyminiszter is többször használta őket, és volt olyan, hogy ketten két géppel repültek Belgrádba. Orbán és Szijjártó is többnyire valamelyik Falconnal utazik, de május közepén a külügyér az egyik Airbus fedélzetén ment Debrecenbe a BMW-gyárról tárgyalni. | Megszereztük a honvédség 2018-ban vásárolt két Airbus A319 és két Dassault Falcon 7X típusú repülőgépének nyári útvonalait. A koronavírus-járvány dacára a gépek nem pihentek: jártak az elmúlt hónapokban Brüsszelben, Minszkben, Moszkvában és Rómában is. Fényképekkel bizonyítható, hogy Orbán Viktor miniszterelnök mellett Szijjártó Péter külügyminiszter is többször használta őket, és volt olyan, hogy ketten két géppel repültek Belgrádba. Orbán és Szijjártó is többnyire valamelyik Falconnal utazik, de május közepén a külügyér az egyik Airbus fedélzetén ment Debrecenbe a BMW-gyárról tárgyalniA Magyar Honvédség 2018 februárjában vásárolt két darab Airbus A319 típusú repülőgépet hivatalosan katonai csapatszállítónak, ám Orbán Viktor miniszterelnök rendszeresen használta őket külföldi útjaihoz. 2018 nyarán a honvédség vett két Dassault Falcon 7X típusú, szupergazdagok által magángépnek használt, business jet kategóriájú repülőgépet is, és a miniszterelnök azokkal is utazottA honvédségi repülők útjai egy ideig bárki által nyomon követhetőek voltak, ám miután több újságcikk jelent meg arról, hogy Orbán repked a katonai gépekkel, letiltották a két Airbust és a két Falcont a nyilvános oldalakrólEnnek ellenére nem tudnak elbújni, ugyanis a repülőgépeken lévő transzponder által sugárzott jelet, ami mutatja a pozíciójukat, lajstromjelüket, magasságukat és sebességüket is, egyszerű földi vevőkészülékek képesek fogni. A transzponder-jeleket pedig repülőfigyelő oldalak gyűjtik, köztük a repülési adatok állami cenzúráját elutasító ADS-B Exchange önkéntesei isAz Átlátszó a tényfeltáró újságírói kutakodást támogató Investigative Dashboard segítségével megszerezte az ADS-B Exchange önkéntesei által gyűjtött transzponder-adatokat a honvédségi repülőgépek útjairól. Mutatjuk, merre jártak a honvédségi gépek tavasz óta, a koronavírus-járvány miatti “maradj otthon” időszakban604: Belgrád, Kisinyov, MinszkA 604-es lajtstromjelű, hivatalosan csapatszállítónak vett repülőgép sokszor tette meg a Pápa és Kecskemét közötti utat az elmúlt hónapokban, de számos alkalommal járt külföldön is. Április közepén Brüsszelben, május elején a spanyolországi Albacete városában, május közepén Belgrádban, júniusban Minszkben, Münchenben, egy Rómához közeli olasz katonai repülőtéren, júliusban a norvégiai Stavanger városában, Münchenben, Párizsban, Prágában, Stuttgartban és Tel-Avivban, augusztusban pedig Kölnben, Berlinben, Linköpingben, és szintén Párizsban, Prágában, valamint Münchenben járt605: Berlin, Brüsszel, KölnA másik, 605-ös lajtstromjelű honvédségi Airbus április elején csak Magyarországon, a Pápa-Kecskemét-Jakabszállás-Budapest útvonalon repült, majd – legalábbis a pilóta által kikapcsolható transzpondere által leadott jelek szerint – július végéig nem járt sehol. Július végén is csak itthon, a Budapest-Kecskemét-Szolnok háromszögben járt, majd augusztus elején kezdett külföldre járni. A repülő ekkor volt Berlinben, Brüsszelben, Kölnben és Münchenben, augusztus végén pedig Ljubljanában606: Brüsszel, Párizs, ZadarA honvédség 606-os lajstromjelű, Dassault Falcon 7X típusú luxusgépe áprilisban Frankfurtban, májusban Belgrádban, Brüsszelben, Bukarestben, Marosvásárhelyen és Párizsban, júniusban Hannoverben, Brünnben, Máltán, Prágában és Zadarban járt. Júliusban volt a repülő Brüsszelben, Krakkóban, Párizsban, Varsóban és Washingtonban is607: Madrid, Moszkva, WashingtonA másik honvédségi business jet, a 607-es lajstromjelű Falcon április közepén járt Washingtonban, Ljubljanában és Várnában, májusban pedig a Debrecen-Kecskemét-Pápa utak mellett Párizsba is kiruccant néhány napra. Júniusban a gép volt Ankarában, Cipruson, Madridban, Minszkben, Moszkvában és Rómában isJúliusban a 607-es Amszterdamban, Athénban, Brüsszelben és az amerikai Newark városában volt, augusztusban pedig Berlinben, Bordeaux-ban, Hannoverben, Innsbruckban, Ljubljanában, Münchenben és Washingtonban jártSzijjártót Debrecenbe is az egyik Airbus vitteBár a – pilóta által kikapcsolható – transzponder adataiban nem látszik, de a külügyminiszter nyilvános oldalára feltöltött képekből tudható, hogy április végén a 604-es Airbus Szijjártót a moldáv fővárosba, Kisinyovba vitte. A kormany.hu-n megjelent beszámoló szerint a külügyminiszter egy védőfelszerelés-szállítmányt kísért el. Április közepén Szijjártó a 604-es fedélzetén Boszniába ment az ajándék védőfelszereléseket átadniJúnius elején a gép Orbán Viktor miniszterelnököt, Szijjártó Péter külügyminisztert, és kíséretüket vitte Minszkbe, Fehéroroszország fővárosába. A miniszterelnök Facebook-oldalára feltöltött galériában szereplő egyik fényképen egyértelműen felismerhető a 604-es szürke Airbus. Az utazáson szintén résztvevő Szijjártó Péter külügyminiszter Facebook-oldalán pedig van egy olyan fotó is, amin a repülőn ülve beszélgetnek OrbánnalMájus 15-én szintén a külügyminiszter utazott a 604-essel, ami aznap nem csak Belgrádba, hanem előtte még Debrecenbe is elrepítette Szijjártót a BMW-gyárról tárgyalniOrbán egy másik honvédségi géppel ment BelgrádbaMájus 15-én, amikor Szijjártó Péter külügyminiszter a 604-es Airbus fedélzetén utazott Belgrádba – és előtte Debrecenbe -, Orbán Viktor miniszterelnök egy másik honvédségi repülőgéppel, a 606-os Falcon luxusjettel ment Szerbia fővárosába. A Facebook-oldalára feltöltött videón látszik, ahogy maszkot viselő szerb díszegyenruhások fogadják a magyar miniszterelnököt a belgrádi repülőtéren. Szijjártó Péter Facebook-oldalán pedig látható is egy aznapi fotó, amin együtt mosolyognak Orbánnal a szerb fővárosbanNem ez az egyetlen alkalom, amikor ugyanarra a helyszínre két honvédségi repülő is ment: a transzponder-adatok szerint június 5-én nem csak a miniszterelnök oldalára feltöltött fotón látható 604-es Airbus, hanem a 607-es Falcon is Minszkbe repültAz alábbi térképen mind a négy honvédségi repülő 2020. tavaszi-nyári útjai megtekinthetők:Orbán Brünnbe és Brüsszelbe is Falconnal mentMivel a miniszterelnök tevékenységét alaposan dokumentálják a Facebook-oldalán és a kormány honlapján is, nagyon könnyen felfedezhetők az összefüggések Orbán Viktor külföldi útjai, és a honvédségi repülőgépek útvonalai közöttA május közepi és a június elejei minszki út mellett Orbán fotókkal bizonyítható módon máskor is használta a honvédségi gépeket: a 606-os Falconnal ment június 11-én Brünnbe, és a 607-essel július 16-án BrüsszelbeSzijjártó sokat repked a HM luxusgépeivelA külügyminiszter Facebook-oldalán és a külügy honlapján szereplő fotókat és beszámolókat összevetve a honvédségi repülők transzponderataival szintén könnyedén felfedezhetők az összefüggésekSzijjártó Péter június 16-án a 607-es Falconnal ment Bécsbe az osztrák, cseh, szlovák és szlovén kollégáival találkozni, másnap pedig már a 606-ossal utazott Szerbiába (Bácsfeketehegyen, Belgrádban, Palicson és Szabadkán volt). Június 18-án a 606-os Falcon Máltán volt, ahogy a külügyminiszter is, aki a máltai fővárosból, Vallettáról posztolt a Facebookra és nyilatkozott az MTI-nek isJúnius 23-án Moszkvából jelentkezett repülős fotóval Szijjártó, és pont akkor volt ott a 607-es Falcon is. Másnap, június 24-én már a repülő és a külügyér is Madridban volt, majd egy kijevi kitérő után Szijjártó és a 607-es is Cipruson bukkant fel június 26-ánEzután 3 nappal, június 29-én a Falcon Rómába vitte a külügyminisztert tárgyalni, aki másnap – egy rövid budapesti tartózkodás után – Ankarába utazott a 607-esselJúlius elején Szijjártó a 606-os Falconnal ment Tbiliszibe, és július közepén Brüsszelbe, szeptember elején pedig a Vatikánba az üldözött keresztények megsegítéséről tárgyalni. Szeptember 22-én Strasbourgban járt a 606-os Falconnal a külügyminiszter, szeptember közepén pedig a győri repülőtéren landolt egy honvédségi géppel San Marinóból Tatára tartva30 évig titkos, hogy miért jártak a gépek adóparadicsomokbanTavaly decemberben az Átlátszó megszerezte és nyilvánosságra hozta az ADS-B Exchange önkéntesei által gyűjtött transzponder-adatokat a honvédségi repülőgépek összes addigi útjairólAhogy akkor megírtuk, a két Airbus és két Falcon által meglátogatott helyszínek között olyanok is szerepelnek, mint Dubaj, a Kanári-szigetek, Las Vegas, Málta és Panama. 2020 januárjában viszont kiderült, hogy 30 évig nem kapunk magyarázatot arra, hogy miért jártak a magyar légierő gépei adóparadicsomokban és nyaralóhelyeken, mert az ezzel kapcsolatos adatokat ennyi időre, 3 évtizedre titkosították – “honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből”Mit keres a Magyar Légierő a Kanári-szigeteken, Las Vegasban, Dubajban, Máltán vagy Panamában? Orbán Viktor miniszterelnök tavaly sokszor utazott a frissen beszerzett új honvédségi repülőgépekkel, és büszkén pózolt mellettük. Azóta viszont a Magyar Honvédség két-két utasszállítójával és luxusrepülőgépével kapcsolatos adatokat letiltották az internetes repülőgépfigyelő oldalakról, így egy ideje nem lehetett tudni, mikor merre járnakOrbán Viktor rendszeresen használja őketIdén májusban szintén az Investigative Dashboard segítségével megszereztük az ADS-B Exchange önkéntesei által gyűjtött transzponder-adatokat a négy honvédségi repülő útjairól 2019. decemberétől 2020. április első feléigA gépek ebben az időszakban jártak Washingtonban, Moldovában, Oroszországban és Kanadában is, Valentin-napon pedig az egyik Falcon kiruccant Rómába. Több út már akkor is egyértelmű egyezést mutatott a miniszterelnök külföldi látogatásaivalA miniszterelnök továbbra is kormánygépnek használja a honvédség luxusrepülőit A honvédség 2018-ban vásárolt két Airbus A319 és két Dassault Falcon 7X típusú repülőgépe a koronavírus-járvány idején sem pihen: jártak Washingtonban, Moldovában, Oroszországban és Kanadában is az elmúlt öt hónapban, Valentin-napon pedig az egyik luxusgép kiruccant Rómába. Több út nyilvános fényképekkel is alátámasztható egyezést mutat a miniszterelnök külföldi látogatásaivalAhogy azt korábban már többször is leírtuk, az érthető és más országokban is bevett gyakorlat, hogy a miniszterelnök állami tulajdonú repülőgépekkel, például a hadsereg repülőgépeivel utazik hivatalos látogatásokraOrbán Viktor ilyen útjaival azonban a titkolózás a probléma: bár szemmel láthatóan a miniszterelnök rendszeresen használja a gépeket, a honvédség mégis következetesen állítja, hogy a két Airbus és a két Falcon nem kormánygépek, hanem katonai célokra vették őket. Emiatt nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkolják a gépek beszerzési árát és üzemeltetési költségét, és nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva 30 évre titkosították, hogy hova miért mentek a repülők, kiket szállítottak, és mennyibe kerültek ezek az utak30 évig titkos, hogy miért jártak a honvédség repülői nyaralóhelyeken és adóparadicsomokban December közepén hoztuk nyilvánosságra a honvédségi repülők összes eddigi útját, amelyek között népszerű üdülővárosok is vannak. Cikkünk nyomán Harangozó Tamás (MSZP) országgyűlési képviselő megkérdezte a honvédelmi minisztert, hogy hol miért jártak a HM repülőgépei, de Benkő Tibor azt közölte vele, hogy ezek az adatok honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból 30 évig nem nyilvánosakSzöveg: Erdélyi Katalin – Adatvizualizáció: Szabó KrisztiánCímlapkép: Szijjártó Péter kiszáll a 606-os Falconból Rómában 2020. szeptember 3-án. (fotó: Szijjártó Péter/Facebook) | https://atlatszo.hu/2020/09/23/nem-kormanygepek-de-szijjarto-peter-rendszeresen-hasznalja-a-honvedseg-repuloit-is/ | https://web.archive.org/web/20221011101356/https://atlatszo.hu/2020/09/23/nem-kormanygepek-de-szijjarto-peter-rendszeresen-hasznalja-a-honvedseg-repuloit-is/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lnem-kormanygepekr-de-szijjarto-peter-rendszeresen-hasznalja-a-honvedseg-repuloit-is | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-09-23 09:55:08 | [] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Magyar Honvédség"
] | [] | [
"diplomácia",
"utazás",
"államtitok",
"honvédelem"
] | [] |
50,979 | Öt éve írtunk a milliárdos csalásról, most ítélték el a vidékfejlesztési hivatal volt elnökhelyettesét | 2015-ben írtunk arról az ügyészség vádirata alapján, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal akkori elnökhelyettese által irányított bűnszervezet 100 millió forintnál több területalapú támogatást csalt el, és még bő 1 milliárd forintot akart megszerezni. Az ügyben most született elsőfokú ítélet: Drajkó Miklóst 7,5 év börtönre, kollégáját, Hörömpő Nándort 8 év 10 hónap börtönre, számos további vádlottat pedig szintén letöltendő vagy felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a bíróság, de az ítélet még nem jogerős. | 2015-ben írtunk arról az ügyészség vádirata alapján, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal akkori elnökhelyettese által irányított bűnszervezet 100 millió forintnál több területalapú támogatást csalt el, és még bő 1 milliárd forintot akart megszerezni. Az ügyben most született elsőfokú ítélet: Drajkó Miklóst 7,5 év börtönre, kollégáját, Hörömpő Nándort 8 év 10 hónap börtönre, számos további vádlottat pedig szintén letöltendő vagy felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a bíróság, de az ítélet még nem jogerős.
A Népszabadság 2013-as cikke szerint az agrártámogatási botrányt Gőgös Zoltán MSZP-s agrárpolitikus robbantotta ki, aki szerint három érdekcsoportban összesen 46 cég és 31 magánszemély próbálkozott azzal, hogy az uniós területalapú támogatásokat illegálisan felvegye. Emiatt 2013 őszén nyomozás indult a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH) a jogosulatlan igénylések ügyében, ezért több ezer földhasználó nem kapta meg időben a területalapú támogatást.
2015-ben az Átlátszó birtokába került a vádirat, amelyből rekonstruáltuk a történteket.
A vádirat szerint 2012-2013-ban vette észre az MVH akkori elnökhelyettese, Drajkó Miklós, és kollégája, Hörömpő Nándor, az MVH Közvetlen Támogatások Igazgatóságának igazgatója, hogy az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott egységes területalapú támogatási rendszerben sok olyan földterület van, amelyre a jogosultak nem nyújtanak be támogatási kérelmet.
Ebből a felismerésből az az ötletük támadt, hogy ezeket a területalapú támogatásokat megpróbálják maguknak megszerezni.
Drajkó régi, vele bizalmas kapcsolatban lévő ismerőseit kereste meg azzal, hogy kutassanak fel olyan megbízható személyeket, akik – adott esetben a cégeik nevében – névlegesen megigénylik a támogatásokat. Indulásképpen a két vezető adatokat kért le az MVH rendszeréből a támogatható területekről és az igénylésekről. Ezután megállapodtak az időközben felajánlkozó cégvezetőkkel arról, hogy a szervező jutaléka az elnyert támogatások 10 százaléka, míg Drajkónak 30 százalék jár.
Ezt követően H. Nándor közreműködésével benyújtották a társaságok támogatási kérelmeit az előzetesen kiszűrt földterületekre. A Silver Forrest Kft., az Erdőgépészeti Kft., az Ezüst Szakáll Kft., a BaromfiPiac Kft. és az Erdő-Mező-Gépészet Kft. nevében sikerrel jártak – annak ellenére, hogy a cégek az igényelt területekre nem rendelkeztek földhasználati jogosultsággal, és a támogatás feltételeinek semmiben nem feleltek meg. A hamis igénylésekkel a költségvetésnek 117 millió forint hátrányt okoztak – áll a vádiratban.
A támogatást elnyerő cégektől Drajkó Miklós több részletben mintegy 35 millió forintot kapott, amit megfelezett Hörömpő Nándorral.
Összesen mintegy másfél milliárdnyi támogatásra nyújtattak be kérelmet, de ebből mindössze 117 milliónyi jutott el a kifizetésig. Számos esetben az történt ugyanis, hogy egy adategyeztetésre való felhívás vagy jogszerű földhasználati vizsgálat megindulása miatt Drajkó visszavonatta a kérelmeket.
A csalásban mintegy ötven cég és három tucat magánszemély működött közre, a nyomozás tizenötezer hektárnyi földterületre és mintegy ötven vállalkozás jogosulatlanul benyújtott kérelmére terjedt ki a vádirat szerint. A Fővárosi Főügyészség társtettesként, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat összesen 118 személy ellen.
Az ügyészség szerint megcsapolták az agrárkasszát – a vidékfejlesztési hivatalból szervezték a milliárdos csalást
A vádirat szerint 2012-ben döntött úgy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal akkori elnökhelyettese, hogy megcsapolja a területalapú támogatások kasszáját – az ügy nemrég került bírósági szakaszba. A hamis támogatási kérelmek benyújtása előtt néhány hónappal készült el az a jelentés, amelyik többek közt az ilyen jellegű visszaélések kockázataira hívta fel a figyelmet – mint látjuk, hiába.
Az ügy érdekes fejleménye volt, hogy – mint az a Népszabadság 2015-ben megírta – a másodrendű vádlott, Hörömpő Nándor a botrány kirobbanása után a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgatója lett. Új posztján jelentős költekezésbe kezdett (32 járműből álló autóflottát és több száz méregdrága laptopot rendelt), de rövid idő után onnan is távozott.
Az elsőrendű vádlott, Drajkó Miklós 2015 szeptemberében azt nyilatkozta a Magyar Időknek, hogy a csaknem másfél milliárd forintos csalási kísérlet „valójában az MVH informatikai rendszerének biztonsági tesztje volt”, amelyet ő maga rendelt el, az akkori igazgató, Palkovics Péter utasítására. Ezt azonban a nyomozás során a volt elnök cáfolta.
Valószínűleg a bíróság sem vette be ezt a magyarázatot, az ügyben ugyanis öt év után a napokban született elsőfokú, nem jogerős ítélet.
Drajkó Miklóst 7,5 év börtönre, 8 év közügyektől eltiltásra és 6 millió forint pénzbüntetésre, Hörömpő Nándort pedig 8 év 10 hónap börtönre, 3 millió forint pénzbüntetésre és 9 év közügyektől eltiltásra ítélte a bíróság.
Rajtuk kívül számos további vádlottat ítélt a bíróság letöltendő, illetve felfüggesztett szabadságvesztésre, vagy sújtott pénzbüntetéssel, továbbá több mint százmillió forint értékben vagyonelkobzást rendelt el.
Az ítélet nem jogerős, az ügyészség 3 nap gondolkodási időt tart fenn a perorvoslati kérelme megtételére. A Fővárosi Főügyészség közleménye szerint indítványozták nyolc vádlott letartóztatásának elrendelését a másodfokú eljárásra, és a bíróság végül három személlyel szemben alkalmazott kényszerintézkedést, bűnügyi felügyelet alá helyezve őket.
A címlapkép illusztráció (forrás: Pixabay) | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/09/23/ot-eve-irtunk-a-milliardos-csalasrol-most-iteltek-el-a-videkfejlesztesi-hivatal-volt-elnokhelyetteset/ | https://web.archive.org/web/20221204141827/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/09/23/ot-eve-irtunk-a-milliardos-csalasrol-most-iteltek-el-a-videkfejlesztesi-hivatal-volt-elnokhelyetteset/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ot-eve-irtunk-a-milliardos-csalasrol-most-iteltek-el-a-videkfejlesztesi-hivatal-volt-elnokhelyetteset | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-09-23 10:05:00 | [
"Drajkó Miklós",
"Hörömpő Nándor"
] | [
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal"
] | [] | [] | [] |
50,980 | A Fidesz-médiavezér sógorát is megtaláltuk a nagy lélegeztetőgép-bizniszben | Szabó László a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik csúcsmenedzsere. Volt már miniszterhelyettes Szijjártó Péter alatt, washingtoni misszióvezető, szűk fél éve pedig a kormánypárti sajtóérdekeltségeket kiadó Mediaworks elnök-vezérigazgatója. Mindeközben a családja is egyre fontosabb pozíciókat fogott: a neje nagykövet lett, a sógora meg a külügyi tárca lélegeztetőgép-beszállítói hálózatának központi figurája. „Nekik jól jött a vírus” című sorozatunk 2. része. | Ebben a cikkben most tovább megyünk. Igazoljuk, hogy a Fourcardinalban Szabó László volt miniszterhelyettes egyik családtagja – pontosabban: a sógora – is szerepet kapott, ráadásul éppen a nagy lélegeztetőügylet idején. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kft. mögötti tulajdonosi-menedzseri közösség minden eddig azonosított tagja köthető a legfelsőbb kormánykörökhöz.
Ám mielőtt rátérünk a pontos részletekre, leszögezzük: arra nyilvánvalóan van mentség, hogy Magyarország brutálisan túlrendelte magát lélegeztetőgépekből. A méltányos ítéletalkotáshoz ide is kopírozzuk Máté-Horváth Nóra aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos minapi Facebook-bejegyzésének részletét: „Nehéz lett volna a bergamói, spanyol, francia és amerikai katasztrófa láttán azt mondani, nincs szükség azonnali eszközbeszerzésre. Egy olyan országban, ahol egészségügyi minisztérium sincs (és amikor még volt, akkor sem volt jól működő), a járványügy csökevényes, az egészségügyi tanácsadók pedig a háttérben porosodtak hosszú évtizedeken keresztül, lehetetlen egy világégés közepén egy egészségügyi nagybeszerzést rövid idő alatt tökéletesen levezényelni. Talán nagyobb hiba lett volna nem beszerezni a gépeket, mint túllőni a célon.”
Tény viszont, hogy az idehaza máig felhalmozott több mint húszezer eszköz használatára nincs elég kiképzett szakember. Az is faktum, hogy a Fourcardinal Kft.-től nem a legelső ideges pillanatokban vásárolt a külügyi tárca ezer darab kínai lélegeztetőgépet, hanem egy hónappal azután, hogy Orbán Viktor márciusban „fürkészeket és portyázókat” küldött a világ minden égtája felé. A 444 gyűjtése szerint az április 20-i Fourcardinal-akció előtt a kormányzat már legalább 22 megállapodást kötött rengeteg lélegeztetőgép beszerzésére; ez szintén arra utal, hogy ebben az esetben nem feltétlenül a sürgős szükség bontott törvényt, hanem talán a villogó dollárjelek igézete. Pláne, hogy a Direkt36 által elemzett nemzetközi kereskedelmi adatok szerint az egész Európai Unióban Magyarország kötötte a legrosszabb lélegeztetős üzleteket. (Áprilisban Olaszországnál több mint tízszer, Németországnál ötvenszer magasabb összeget fizettünk a Kínából érkező gépek kilogrammjáért.) Szijjártó Péter tárcája a Fourcardinalnak átlagban 17 millió forintot fizetett egy eszközért, miközben a szerződésben megnevezett gyártó oldalán ma ezer és ötezer dollár közötti áron kínálják az efféle termékeket. Vagyis: tized-ötvened áron.
Bónuszként hozzátesszük: a Fourcardinal cégstruktúráját a külüggyel kötött szerződés napján, április 20-án szabták át úgy, hogy az extraprofit a homályba terelődjön, vagyis a „magyar életek megmentésénél” alighanem voltak fontosabb szempontok a lélegeztetőbizniszben.
Az alábbiakban pontokba szedve, kisokos-jelleggel rögzítjük, mit tudunk eddig a Fourcardinal-üzletről. A felsorolásban külön jelöljük az új, Szabó László volt miniszterhelyettes családjáig érő tényeket, illetve azokat az adatokat, amelyeket a szeptember eleji cikkünkben már „feldobtunk”. A cégvezetőknél, tulajdonosoknál, közreműködőknél egyébként e-mailben érdeklődtünk valós indítékaikról, de egyikük sem válaszolt. Ennek ellenére a hozzájuk intézett kérdéseinket is felvillantjuk a most következő összegzésben.
1. A kormányzat és a Fourcardinal Kft. kapcsolatának kezdete. Ahogy szűk három hete megírtuk, 2016-tól ez a társaság működtette a külügyi tárca alá rendelt Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) egyiptomi partnerirodáját, mindemellett az Orbán-kabinet a „védelmi export növeléséhez” is igénybe vette a cég szaktudását. Vagyis bejáratott állami partnerről beszélhetünk.
2. A Fourcardinal struktúrája idén április 20. előtt. Azt az adatot is nyilvánosságra hoztuk már korábban, hogy a 2014-ben alapított vállalkozás első ügyvezetője Szegi Ildikó volt, aki civilben a miniszterelnök nemzetközi főtanácsadójaként ismert Rahói Zsuzsanna alapítványának kurátora. Szegi egy évvel később átadta a cég irányítását a „felsőbb kapcsolat” testvérének, Tóthné Rahói Juditnak. Így az egyiptomi kereskedőház működtetési jogát már utóbbi nyerte el közbeszerzésen a Fourcardinalnak. Eddig nem írtuk le, de most jelezzük: négy éve bizonyos Van Zyl-Pandur Ágnes a társaság ügyvezetője. Ugyanő korábban az MNKH gazdaságdiplomáciai és protokolldivízióját vezette, majd a Magyar Turisztikai Ügynökségnél szolgált – vagyis az állami oldalról ült át a Fourcardinal főhelyére. Mindeközben a cég 90 százalékos tulajdonosának személye nem változott: máig Szegi Ildikó lánya (Nagy Beatrix) nevén van a többségi rész, a maradék 10 százalékot birtokló magánszemély viszont időközben kivonult a vállalkozásból.
3. Április 20., avagy a nagy átalakulás napja. Miként már egyértelművé tettük, a Külgazdasági és Külügyminisztérium ezen a napon kötött 17 milliárd forintos (48,1 millió eurós) szerződést a Fourcardinal által beszerzett ezer darab kínai lélegeztetőgép megvásárlásáról. A cégnek az eszközöket nem hazáig, csak a pekingi vámraktárig kellett szállítania, tehát a Budapestre röptetés költsége sem „nyomta agyon” az üzletet. És itt jön a csavar: még ugyanekkor megszerezte a Fourcardinal 10 százalékos darabját a szintén aznap alapított SRF Silk Road Fund Holding Zrt. Az új társasági szerződésben gyorsan ki is kötötték a felek, hogy bizonyos kereskedelmi ügyletek után – értsd például: lélegeztetőgép-buli – 7/8-ad részben az SRF-é lesz a profit. Tehát Rahói Zsuzsanna miniszterelnöki főtanácsadó körei visszafogottabban részesülnek a saját vállalkozásuk hasznából, mint a 10 százalékos részesedéssel „bekacsintó” selyemútlobbisták.
4. Kik állnak valójában az SRF mögött? A Fourcardinalban tulajdonos új vállalatot két ügyvéd alapította; egyikük Vámosi-Nagy Zsolt, másikuk Veréb Balázs, aki úgy egyébként IV. rendű vádlott egy nagy vesztegetési bűnügyben. Egyelőre nem tudhatjuk, valóban Verébék-e az SRF végső haszonhúzói, vagy csak jogászi-technikai segítségnyújtás gyanánt adták a nevüket a történethez, erre irányuló kérdésünkre ugyanis nem válaszoltak. Ahogy arra sem: miért kellett ilyen különös módon „bebújniuk” a Fourcardinal Kft. mögé, miért nem saját jogon nyerték el a lélegeztetős óriásbizniszt. Előző cikkünkben említettük, hogy a titokzatos SRF vezérigazgatója – Verébék megbízásából – egy gyógyszerkereskedő, Szeverényi Márk lett. Szeptember elején ennek az információnak még nem tulajdonítottunk különösebb jelentőséget – ma már annál inkább. Az illető testvére, Szeverényi Ivonn Ildikó ugyanis nemrég rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti stallumot kapott Szijjártó Péter kezdeményezésére. Feladata – a tárca sajtóosztályának tájékoztatása szerint – „az innovatív termékeket és szolgáltatásokat exportálni kívánó magyar vállalkozások külföldi piacra jutásának segítése”, s ezt a munkát döntően Budapestről végzi. Még érdekesebb azonban, hogy a diplomata férje nem más, mint Szabó László volt külügyminiszter-helyettes és amerikai nagykövet, jelenleg a kormánypárti sajtótermékek garmadát kiadó Mediaworks elnök-vezérigazgatója. Lehetséges, hogy véletlen az egybeesés, de Szabó épp idén áprilisban, a lélegeztető-beszerzések kellős közepén hagyta hátra a washingtoni missziót, azaz szállt ki hirtelen a külügy kötelékéből, mondván: „elfogadott egy felkérést a gazdasági szférából”.
Szabó László a Fourcardinal-szerződés április 20-i aláírásakor már a Mediaworks hajóját kormányozta, a felesége pedig még nem volt nagykövet. Szabó sógora, Szeverényi Márk viszont épp ekkor kormányozta be az SRF-et a 17 milliárdos külügyi pénzt beszippantó Fourcardinal ernyője alá.
Természetesen megkérdeztük Szeverényi Ivonn Ildikót, volt-e tudomásuk arról, hogy a testvére által vezetett cég közvetve részese lett a Szijjártó-minisztérium sokmilliárdos lélegeztetőgép-beszerzésének, de nem válaszolt. Szeverényi Márknál is próbáltunk tájékozódni az SRF-csillag felemelkedésének hátteréről, ám a neki küldött kérdéseink is költőivé minősültek. Úgyhogy maradunk a vonatkozó dokumentumokban szereplő tényeknél. Például annál, hogy Szabó László sógora mellett egyetlen azonosítható figura akad az SRF-ben: a cégvezetői titulussal ellátott Kőszegi Gábor, aki szintén a már sokat emlegetett MNKH-tól, a külügy korábbi kereskedőházától szerelt le (ott Afrikáért és tartós élelmiszeripari termékekért felelős projektigazgató volt).
Summa summarum: a Fourcardinal–SRF-cégközösséget vizsgálva mindig Rahói Zsuzsanna miniszterelnöki főtanácsadó vagy Szabó László volt külügyminiszter-helyettes köreibe, családtagjaiba, volt alárendeltjeibe botlunk.
5. Szeverényi Márk és az egészségpiac. A fenti összefüggésrendszert persze elgyengítené, ha Szabó László sógora megkerülhetetlen egészségpiaci mogul volna, akiből minden szakmabeli kinézné, hogy önállóan összehoz egy 17 milliárdos lélegeztetőgép-üzletet. Ám erről nincs szó: a Szeverényi Márk által menedzselt Q Pharma és EU Pharma nevű kft.-kben sok-sok év alatt landolt ennyi pénz. Előbbi vállalkozásban például tavaly 1,2 milliárdos forgalom mellett 73,5 milliós nyereség keletkezett, utóbbiban viszont a 730 milliós bevételre majd’ 183 milliós veszteség jutott. A Q Pharma alapvetően magzatvédő termékekkel (Dr. Czeizel multivitaminok), nőgyógyászati, fogamzásgátló és menopauzakezelő készítményekkel, az EU Pharma inkább gyógyszerkereskedelemmel foglalkozik, s közben – miként a linkelt honlapokon is látszik – sorra kapják projektjeikhez az uniós és egyéb közpénzeket. Legutóbb épp párban nyert a két cég a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól 333 millió forintnyi támogatást, hogy „hüvelyi önmintavevő eszközt” és „multimarker-technológiát” fejlesszen ki méhnyakrák szűrés céljára. A Szeverényi-társaságok nagytarcsai inkubátorháza szintén EU-s dotációval épült, és egy ideig úgy tűnt, hogy a Q Pharma tápszergyárat, mikrobiológiai labort és csomagolóüzemet is létesít Bicskén uniós pénz segítségével. Ám miként arra Hadházy Ákos parlamenti képviselő 2016-ban felhívta a figyelmet, a tervekből végül nem lett semmi, csak 59 darab földbe ásott lyuk, a kifizetett százmilliók azonban nem kerültek vissza a közkasszába. A Q Pharma akkori vezetése a Bicskei Újságnak úgy nyilatkozott, azért maradt el a beruházás, mert a telek a helyi menekülttábor közelében van, és a migrációs nyomás „egészen más viszonyokat” teremtett a városban. Ekkoriban Szeverényi Márk még nem volt a Q Pharma csúcsvezetője, de a cégről elnevezett vitorláscsapat az ő neve alatt futott, illetve a társasággal szimbiózisban működő EU Pharma Kft.-t részben már akkor is ő tulajdonolta. Hadházy Ákos a Szabó László–Szeverényi Márk-sógorságra négy éve még nem mutatott rá – de a mostani lélegeztetőgép-ügyletek nyilván a korábbi történetek megítélésre is visszahathatnak.
Nyitókép: Szijjártó Péter és Szabó László Washingtonban. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
#lélegeztetőgépek#Szabó László#Szijjártó Péter | https://www.valaszonline.hu/2020/09/23/fourcardinal-szabo-laszlo-lelegeztetogepek/ | https://web.archive.org/web/20230322075618/https://www.valaszonline.hu/2020/09/23/fourcardinal-szabo-laszlo-lelegeztetogepek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-mediavezer-sogorat-is-megtalaltuk-a-nagy-lelegeztetogep-bizniszben | valaszonline.hu | hungarian-news | 2020-09-23 10:21:10 | [
"Kőszegi Gábor",
"Rahói Zsuzsanna",
"Szabó László (KKM)",
"Szegi Ildikó",
"Szeverényi Ivonn Ildikó",
"Szeverényi Márk",
"Vámosi-Nagy Zsolt",
"Van Zyl-Pandur Ágnes",
"Veréb Balázs"
] | [
"Fourcardinal Tanácsadó Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Q Pharma Kft.",
"SRF Silk Road Fund Holding Zrt."
] | [] | [
"rokonok",
"egészségügy",
"forgóajtó",
"diplomácia",
"ügyvédek",
"klientúra",
"kereskedelem"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései",
"Kereskedőházak csókosoknak"
] |
50,981 | Simicska ment, Szíjj László jött, közel háromszorosára drágult az autópálya-építés | Az évtized elején még nagyjából egymilliárd forintból is ki lehetett hozni egy kilométer olyan sztrádát, ami manapság már több mint három milliárdba kerül. | A hírekbe részben Szijjártó Péter helikopteres közlekedése miatt került be, de önmagában is érdekes az ország legújabb, szeptember 3-án átadott autópályája, az M4-es Berettyóújfalu és Nagykereki (azaz a román határ) közötti szakasza.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) szerint ezzel már létre is jött a gyorsforgalmi útkapcsolat a Felvidék és Észak-Erdély között a Kassa-Debrecen-Nagyvárad irányban, bár ehhez valójában az autósoknak térugrást kellene végrehajtani Miskolc és a szlovák határ között, ott ugyanis még csak épülőfélben van az M30-as. Szijjártó Péter azt emelte ki, hogy az új szakasszal gyorsforgalmi kapcsolat jön létre Nagyvárad és Budapest között, amiben technikailag igaza van a külgazdasági és külügyminiszternek, az más kérdés, hogy ehhez kerülőt kell tenni az M3-as felé. Berettyóújfalutól nyugatra ugyanis az M4-es nem folytatódik, a Törökszentmiklósig tartó részt még csak tervezik, vagyis errefelé még sokáig a 4-es főutat kell választani.
Ettől függetlenül, ha valaki Budapestről Nagyváradra akar autózni, a Google útvonaltervezője (az autópálya-használatot engedélyezve) időalapon valóban az M3-M35-útirányt javasolja. A csavar Berettyóújfalunál jön, itt ugyanis a tervező szerint nem érdemes ráhajtani a most átadott magyar autópályára, illetve a határon túli 5 kilométeres romániai folytatására (pedig ismeri ezeket), hanem a régi 42-es főúton és az ártándi átkelőn át javasolja elérni Nagyvárad központját.
Ez persze nem jelenti azt, hogy semmi értelme a most átadott M4-es szakasznak, ám jelentősége igazán akkor lesz, ha egyrészt megépül az M4-es Berettyóújfalutól nyugatra, másrészt a határ túloldalán az A3-as, avagy észak-erdélyi autópálya. Ekkor ugyanis Magyarország központi részéből – és persze ennél nyugatabbról – tényleg sokkal gyorsabban lehet majd elérni olyan erdélyi városokat, mint Zilah, Kolozsvár, Marosvásárhely, Brassó, valamint természetesen a Székelyföldet is.
Az más kérdés, hogy ez még nagyon-nagyon messze van, mert az észak-erdélyi autópálya sorsa még a közmondásosan nehezen haladó román sztrádaprogramhoz képest is különösen mostohán alakult. Ezért lett külön projekt a magyar határtól Bihar településig tartó, már átadott rövid szakasz. Az innen Margittáig tartó részről azonban korábban dolgavégezetlenül levonult már az amerikai Bechtel, majd egy spanyol vállalat is, a nyáron aláírt legutóbbi szerződés szerint az a román-szlovák konzorcium építheti meg itt az autópályát, amely a határ mellett már bizonyított.
Erről a szerződésről az Index is írt, kiemelve, hogy az átszámolva 813 millió forintos kilométerár feleannyi, mint az M4-es akkor legutóbb átadott Üllő-Albertirsa szakaszán. Meg is kapta a magáét a cikk a – „Mi az építőipart építjük” jelszóval működő – magyarepitok.hu főszerkesztőjétől, hosszasan sorolva, miért nem korrekt ez az összehasonlítás. A megfontolásra érdemes szempontokon túl – például hogy nem nulláról kell kezdeni, mert annak idején az amerikai Bechtel nagyjából félig megépítette a sztrádát, mielőtt levonult*Igaz, ez már hét éve volt, ezért kétséges, hogy a hátrahagyott elemek mennyire hasznosíthatók. – azonban egy fontos dolog mellett valahogy elment az írás.
Az Index összehasonlításában szereplő magyar szakasz ugyanis – a romániai A3-assal ellentétben – nem autópálya, hanem autóút, ahol alacsonyabb a megengedett sebesség és a műszaki tartalom, így olcsóbb megépíteni. Az Üllő-Albertirsa rész valójában az egyik legolcsóbb mostanában átadott magyar gyorsforgalmi út, nem mondható tipikusnak az árszintje.
Ha már valamivel érdemes összevetni a romániai árat, akkor az az M4-es Berettyóújfalu-Nagykereki szakasza, ahol viszont a kilométerár 3,13 milliárd forint, ami már sokkal inkább jellemző.*Ha pedig ehhez hozzáveszünk egy korábban átadott, ehhez csatlakozó, nagyjából 3 kilométeres, 15 milliárd forintba kerülő M4-es szakaszt is, akkor 3,33 milliárd a fajlagos ár. Legalábbis abban az esetben, ha az adott szakaszon nincsenek olyan jelentős műtárgyak, mint mondjuk egy széles folyón átívelő híd vagy éppen egy alagút, mert akkor ennél is jóval drágább az építés. Az M4-esnél a kivitelező cégek is szokásosnak mondhatók, hiszen a Hódút, a Duna Aszfalt és az A-Híd is rendszeres szereplő a hasonló munkáknál.
Persze a félbehagyott munka miatt tényleg nem érdemes túlságosan erőltetni a határon átnyúló összehasonlítást, arra viszont nagyon is alkalmas ez az M4-es rész, hogy megnézzük, idehaza hogyan változtak a költségek. Fontos persze, hogy olyan viszonyítási pontot keressünk, amelynek a műszaki tartalma nagyjából megegyezik. Nem is kell messzire menni, a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Nyíregyháza és Őr között 2013-ban átadott M3-as szakasz nemcsak hosszra hasonló, hanem a terep, valamint a felül- és aluljárók, hidak, csomópontok és pihenőhelyek száma is nagyjából stimmel. Ami lényeges eltérés, hogy az M4-esnél kellett építeni egy-egy mérnökségi telepet, rendőr- és tengelysúlymérő állomást, valamint egy határátkelőt. Ezek ugyan milliárdos tételek, de a teljes, 26,5 kilométeres hosszra elosztva radikális eltérést önmagukban nem okozhatnak.
Számolni kell persze az építőipari áremelkedéssel is. Az M3-as nyertes konzorciumának (Colas, Strabag, Közgép, Kelet-Út) 2009-ben kellett beadnia az ajánlatát, míg az M4-esnél 2016-ban. A kettő között a KSH szerint az útépítési ágazatban az összesített infláció 20 százalék volt. Ezzel számolva, mivel az M3-as kijött kilométerenként 1,1 milliárdból, az M4-esnél 1,32 milliárd adódna. (Illetve valamivel több az említett pluszlétesítmények miatt.)
De tegyük fel, hogy az utóbbi esetében a későbbi nyertesek az áremelkedés gyorsulására számítottak, ezért nyomták meg jobban a ceruzát az árképzésnél. Igaz, ehhez nem kis előrelátás kellett volna, mivel 2016 kifejezetten gyenge év volt az építőipar számára*Az útépítéseket magában foglaló egyéb építmények volumene csak a 2015-ös szint kétharmada volt., és egy akkori nyilatkozata szerint a Duna Aszfalt is visszaesésre számított az útépítéseknél. De még ha pontosan előre is látták volna azt, ami történt, az előző évtizedben akkor is csak 44 százalékos összesített inflációt mért az útépítéseknél a KSH. Ami 1,1 helyett nem egészen 1,6 milliárdos árat adna ki kilométerenként. Vagy másképpen fogalmazva, míg az ágazati áremelkedés átlagosan 44 százalékos volt,
az észak-alföldi autópályáknál 185 százalékos emelkedés történt, ami ugye közel háromszoros drágulás.
A két időszak gazdasági viszonyai persze eltértek, az M3-as tendereztetése idején tombolt a válság, míg 2016-ban inkább csak döccent a növekedés, az építőipar teljesítménye az uniós finanszírozási ciklusváltás volt annyira gyenge. Legalább ennyire fontos azonban, hogy 2009-ben alig akadt új autópálya-építési lehetőség, hét évvel később viszont éppen felpörgőben volt a sztrádaprogram. Ráadásul közben eltűnt néhány nagy név az építők közül, egyebek mellett az olyan állami versenykorlátozó előírások miatt, mint a mobil aszfaltkeverő gépek alkalmazásának tiltása, amelyet utóbb az EU jogellenesnek minősített.
Az M3-as konzorciumi tagok közül csak a Colas és a Strabag találhatta meg a számítását az évtized közepén, a G-nap után Simicska Lajos Közgépjének esélye sem volt. Pedig pont ezen az M4-es tenderen adott be egy neves olasz vállalattal karöltve a későbbi győztesnél 25 milliárddal (azaz kilométerenként közel egymilliárddal) kedvezőbb ajánlatot, ám a kiíró NIF ezt megalapozatlannak minősítette, és kizárta irreálisan alacsony ár miatt. Pedig akkoriban a 2,1 milliárd forint körüli kilométerár még egyáltalán nem tűnt túlzottan alacsonynak. Mindenesetre később a Közgép a Közbeszerzési Döntőbizottságnál és a bíróságon is hiába keresett jogorvoslatot.
Az egyebek mellett a jachtjáról – ahol ugye Szijjártó is vendégeskedett a nyáron – ismert Szíjj László Duna Aszfaltjának menetelése viszont azóta is töretlen, tendergyőzelmeinek összesített értéke bőven százmilliárdos nagyságrendű, és olyan profitrátát tud felmutatni, amely párját ritkító az ágazatban Európában.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKülönös dolgok zajlanak a százmilliárdokkal kitömött magyar építőiparbanTavaly már 40 olyan cég volt az építőiparban, amely 10 milliárd forintnál is nagyobb bevételt ért el. Elég sok közülük állami pénznek köszönhetően pörög. | https://g7.hu/kozelet/20200923/simicska-ment-szijj-laszlo-jott-kozel-haromszorosara-dragult-az-autopalya-epites/ | https://web.archive.org/web/20230610003926/https://g7.hu/kozelet/20200923/simicska-ment-szijj-laszlo-jott-kozel-haromszorosara-dragult-az-autopalya-epites/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/simicska-ment-szijj-laszlo-jott-kozel-haromszorosara-dragult-az-autopalya-epites | G7 | hungarian-news | 2020-09-23 15:35:25 | [
"Simicska Lajos",
"Szíjj László",
"Szijjártó Péter"
] | [
"A-Híd Építő Zrt.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Hódút Hódmezővásáhelyi Útépítő Kft.",
"Közgép Zrt.",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt."
] | [
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"közbeszerzés",
"útépítés",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Orbán-Simicska háború"
] |
50,984 | 136 millióért vesz gyapjúszőnyegeket Kövér László hivatala | Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentum alapján a 8 darab, összesen 269 négyzetméter területnyi szőnyeg az Országház Nándorfehérvári termébe és annak előterébe, valamint a Pázmándy termébe kerül majd. Ezek gyapjúszőnyegek lesznek, kézi csomózással készülnek, mintásak lesznek és 8 mm flórmagassággal kell rendelkezniük.
A munkát a békésszentandrási ART-KELIM Kft. lett, mely nettó 135,6 millió forintért vállalja a kívánt mennyiség és minőség leszállítását.
Kiugró a 135,6 milliós ajánlati ár, de a korábbi beszerzésekhez is. 2013-ban a hivatal 5 darab szőnyeget vásárolt ugyanettől a cégtől, melyek a mostani megrendelés négyzetméterének a negyedét tették ki - akkor nettó 12,2 millió forintból megvoltak.
2018-ban a Pallas Athéné Alapítványok rendeltek kézi csomozású szőnyeget ugyanettől a társaságtól. Az összesen 5 darabért nettó 16,8 millió forintot fizettek. | Kézi csomózású szőnyegek beszerzésén munkálkodott nyáron az Országgyűlés Hivatala. A 8 darab szőnyegre vonatkozó júniusi kiírás első körben azonban eredménytelenül zárult, mivel az egyetlen pályázó visszavonta ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt. A hivatal július 30-án újra elindította a tendert, amin ugyanaz a jelentkező adta be pályázatát - ez egyébként egyáltalán nem meglepő, hiszen a korábbi években, ha valaki ilyen terméket szerzett volna be, rendszerint ez a cég lett a befutó. Meggyőző referenciákkal rendelkezik tehát, de erről picit később.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentum alapján a 8 darab, összesen 269 négyzetméter területnyi szőnyeg az Országház Nándorfehérvári termébe és annak előterébe, valamint a Pázmándy termébe kerül majd. Ezek gyapjúszőnyegek lesznek, kézi csomózással készülnek, mintásak lesznek és 8 mm flórmagassággal kell rendelkezniük.
A munkát a békésszentandrási ART-KELIM Kft. lett, mely nettó 135,6 millió forintért vállalja a kívánt mennyiség és minőség leszállítását.
Az árról túlzás nélkül lehet állítani, hogy az igencsak magas. Olyannyira, hogy csak ezzel a munkával a cég az egész éves bevételét bebiztosítja magának, sőt még annál is nagyobb összeghez jut. A 2019-es beszámoló szerint tavaly valamivel több mint 80 millió forint folyt a cég kasszájába, 2018-ben 125 millió forint. Igaz, a nyereségességen van mit javítani, hiszen két évvel ezelőtt 8,7 millió, tavaly pedig csupán 411 ezer forint profitot realizáltak.
Ám nemcsak a cég gazdálkodásához mérten kiugró a 135,6 milliós ajánlati ár, de a korábbi beszerzésekhez is. Ugyan csak a hirdetményekben rögzített paraméterekből tudunk kiindulna, de az jól látszik, hogy nagy mértékben egyező elvárások (kézi csomózás, szövéssűrűség, flórmagasság) alapján ezek a Kövér Lászlóék által beszerzett szőnyegek nagyon drágák lesznek.
2013-ban a hivatal 5 darab szőnyeget vásárolt ugyanettől a cégtől, melyek a mostani megrendelés négyzetméterének a negyedét tették ki - akkor nettó 12,2 millió forintból megvoltak. Ha a négyzetméterből indulunk ki, akkor a mostani majdnam 270 négyzetmétert lefedő padlóborítás kicsival több mint 60 millió forintba került volna. Természetesen az elmúlt év pénzromlási üteme is drágíthatja a mostani beruházást, ezért nézzünk egy nem ennyire régi beszerzést.
2018-ban a Magyar Nemzeti Bank kötelékébe tartozó Pallas Athéné Alapítványok rendeltek kézi csomozású szőnyeget ugyanettől a társaságtól. Az összesen 5 darabért nettó 16,8 millió forintot fizettek és nagyjából a mostani beszerzésnek a negyede volt a teljes négyzetméter. Vagyis még a két évvel ezelőttihez képest is sokszoros áron vesz szőnyegeket az Országgyűlés Hivatala. | https://mfor.hu/cikkek/makro/136-millioert-vesz-gyapjuszonyegeket-kover-laszlo-hivatala.html | https://web.archive.org/web/20221128182014/https://mfor.hu/cikkek/makro/136-millioert-vesz-gyapjuszonyegeket-kover-laszlo-hivatala.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/136-millioert-vesz-gyapjuszonyegeket-kover-laszlo-hivatala-1 | mfor.hu | hungarian-news | 2020-09-10 10:04:00 | [] | [
"Art-Kelim Kft.",
"Országgyűlés Hivatala"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
50,987 | A fideszes vezetésű Tihany 2,5 milliárd forintot kap a titokban osztott állami támogatásból | 2,5 milliárd forint egyedi támogatást kap Tihany a Magyar Turisztikai Ügynökségtől a Tihanyi Legenda Program első ütemére – derül ki az önkormányzat oldalán található előterjesztésből. Az eddigi tapasztalatok alapján jó ajánlólevél, ha egy települést kormánypárti polgármester vezet, eddig ugyanis egyetlen ellenzéki helység sem részesült a milliárdos állami pénzosztásból. | 2,5 milliárd forint egyedi támogatást kap Tihany a Magyar Turisztikai Ügynökségtől a Tihanyi Legenda Program első ütemére – derül ki az önkormányzat oldalán található előterjesztésből. Az eddigi tapasztalatok alapján jó ajánlólevél, ha egy települést kormánypárti polgármester vezet, eddig ugyanis egyetlen ellenzéki helység sem részesült a milliárdos állami pénzosztásból. Márpedig Tihany élén a fideszes Tósoki Imre áll.
Bíztak a kormányzati támogatásban
A Tihanyi Legenda Program előkészítése már 2018 óta tart, de az állami támogatás kiadása a koronavírus-járvány miatt szeptemberre csúszott. A pénzt egy három tagból álló konzorcium kapja,
1, 7 milliárd jut a Tihanyi Önkormányzatnak,
403 millió forintot kap a Tihany Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft., ez a cég szintén az önkormányzat tulajdona,
355 milliót pedig a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítványnak utalnak át.
A pénzből az önkormányzat a tihanyi rév környezetében épít egy turisztikai fogadóépületet és egy parkolót, környezeti kármentesítést hajtanak végre, és rendezik a kikötő területét és a part menti erdősávot. Hogy ez pontosan mit jelent, azt a dokumentum nem részletezi, de a polgármester egy júniusi nyilatkozatából néhány részlet kiderül.
A Club Tihannyal szemközti területen egy 350-400 férőhelyes parkolót akarunk építeni, itt egy turisztikai fogadóépület is helyet kap. Mindez két év múlva meg is valósulhat. A következő lépés pedig az lesz, hogy meg kell oldanunk majd innen az emberek szállítását a faluba, akár elektromos buszokkal vagy valami más megoldással.
A 2,5 milliárdos támogatásból létrehoznak még a Bujtor István Szabadtéri Színpad környezetében egy szabadtéri rendezvényhelyszínt, és kialakítanak egy művészeti alkotó teret. A szabadstrandok és a hajóállomás környezetében pedig zöldítést terveznek.
Tósoki korábbi nyilatkozatából ráadásul arra lehet következtetni, hogy a 2,5 milliárdos egyedi támogatás csak a kezdet. 2020 áprilisában ugyanis a városvezető arról beszélt,
abban bízik, hogy kormányzati támogatással ismét ilyen nagy lépés előtt áll a község.
Ehhez ismertette a 2030-ig szóló terveket, ezek közül az első hármat valósítják most meg:
Balatoni kapu – a tihanyi rév és környezetének integrált fejlesztése,
Kultúr-part – Tihany kulturális negyedének létrehozása,
A lélegző félsziget – a félsziget táji és rekreációs minőségének fejlesztése,
Ezeréves örökségünk – a tihanyi apátság és környezetének megújulása,
A világörökségi helyszín – az ősközség épített környezetének minőségi megújítása,
a Tihanyi-félsziget közlekedési rendszerének komplex megújítása
Apáti fogadókapu – A 71-es úti bekötőút környezetének integrált fejlesztése.
Nincsen nyoma a kiosztott támogatásoknak
Tihany 2018-ban nagyjából 1,9 milliárd forint uniós pénzhez jutott egy szórakoztatóközpont megvalósítására és az apátság belső tereinek felújítására, és hárommilliárd forint állami támogatás jutott az apátság műemléki rekonstrukciójára, egyes épületeinek fejlesztéseire és az apátsági vendégház bővítésére. Eközben ellenzéki városok még a korábban beígért turisztikai támogatást sem feltétlenül kapják meg. | https://24.hu/fn/gazdasag/2020/09/24/tihany-egyedi-tamogatas-magyar-turisztikai-ugynokseg/ | https://web.archive.org/web/20221203151122/https://24.hu/fn/gazdasag/2020/09/24/tihany-egyedi-tamogatas-magyar-turisztikai-ugynokseg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fideszes-vezetesu-tihany-25-milliard-forintot-kap-a-titokban-osztott-allami-tamogatasbol | 24.hu | hungarian-news | 2020-09-24 00:00:00 | [
"Guller Zoltán",
"Tósoki Imre"
] | [
"Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Tihany Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft."
] | [
"Tihany",
"Veszprém megye"
] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"önkormányzat",
"NER HOTEL"
] | [] |
50,988 | Íme a Mészáros-család építőipari mérlege: 250 milliárd bevétel, 30 milliárd forint profit | Az utolsó, Mészáros Lőrinc és családja érdekeltségébe tartozó építőipari cég is beszámolt a 2019-es teljesítményéről: a ZÁÉV közel 73 milliárd forintos forgalmat bonyolított és 5 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégből. | Megérte tavaly megvennie Mészáros Lőrincnek a ZÁÉV Építőipari Zrt.-t, ugyanis a zalaegerszegi székhelyű cég bődületesen nagyot kaszált 2019-ben - derül ki a cég beszámolójából. Rögtön az elején ideírjuk a számokat: 72,8 milliárd forintos nettó árbevétel, 6,7 milliárd forintos adózott eredmény és 5 milliárd forint osztalék. Ez 2018-ban sem volt sokkal rosszabb: 71,9 milliárd forintos forgalom, 5,6 milliárd forintos profit és 8 milliárd forintos osztalék. Tehát azt nem lehet állítani, hogy Mészáros Lőrinc tett volna csodát a céggel.
A Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. tavaly januárban tett bejelentést a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH), hogy egyedüli közvetlen irányítást szerzett a Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt. felett. A vagyonkezelő Pannon Speed a tulajdonosa a ZÁÉV Építőipari Zrt.-nek és annak szintén építőipari tevékenységet végző leányvállalatainak. A Talentis Group Zrt. a felcsúti milliárdos nagyvállalkozó, Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a háromtagú igazgatóságot Mészáros három gyereke alkotja.
Mondjuk azt lehetett sejteni, hogy a zalaegerszegi focicsapatot is szponzoráló ZÁÉV nagyot kaszált 2019-ben, mert a referenciái lenyűgözőek. Természetesen leginkább állami megrendelésekről van szó:
részben ők építették a 190 milliárd forintos Puskás stadiont
ők építik a 32 milliárd forintos Új Néprajzi Múzeumot a Városligetben
5,5 milliárd forintért Mészáros Lőrinc érdekeltsége építheti meg Zalaegerszegen a Mindszentyneumot és a hozzá tartozó parkolót.
Szintén Zalaegerszegen a napokban megtartották a ZÁÉV Zrt. kivitelezésében, 9,5 milliárd forintból épülő városi uszoda bokrétaünnepségét.
És még nagyon sokáig lehetne sorolni.
Az elmúlt időszakban a ZÁÉV Zrt. minőségi munkavégzésének és jó hírnevének köszönhetően egyre több megrendelésnek tehetett magas fokon eleget, így vállalatunk éves forgalma folyamatosan meghaladja a 10 milliárd forintot
- szól a cég bemutatkozása, amit elég régen írhattak, hiszen 2017-ben már 35 milliárd forint volt az árbevétel, 2018-ban pedig jött a nagy ugrás és a 71,9 milliárd forintos forgalom. A g7.hu írt arról, hogy csak Mészárosék tulajdonszerzése óta, illetve az azt közvetlenül megelőző hetekben 29 milliárdnyi közbeszerzést nyertek el önállóan, és másfélszer ennyit másokkal közösen. Az eddig jelentő öt Mészáros-társaság (Mészáros és Mészáros, R-Kord, V-Híd, Fejér B.Á.L., Euro-Generál) együttes árbevétele a 180 milliárd forintot közelíti, nyereségük pedig meghaladja a 23 milliárdot. A ZÁÉV eredményével kiegészülve tehát elérheti ez a 250 milliárd, illetve a 30 milliárd forintot.
Lapunk is írt arról, hogy még májusban egyszerre három, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó régebbi cég éves beszámolója is megjelent. Ezekből a két vasútépítéssel foglalkozó cégnek - az R-Kord Kft.-nek és a V-Híd Zrt.-nek - a 2018-asnál kicsit gyengébb éve volt, panaszra azonban itt sem lehet ok, hiszen a többmilliárdos osztalék kifizetése biztosított volt a számok alapján.
A zászlóshajó cég, a Mészáros és Mészáros Kft. azonban még tovább tudott tavaly növekedni, pedig már a korábbi években sem volt aprópénznek nevezhető az, ami átfolyt a cég kasszáján. Az árbevétel valami egész elképesztő tempóban emelkedik tovább: 50,6 milliárd forint után tavaly 87,3 milliárdra ugrott. A cégek annyira jól prosperáltak, hogy közel 20 milliárd forintos osztalékhoz jutott belőlük Mészáros Lőrinc. Az összehasonlítás kedvéért: ez majdnem akkora összeg, mint amennyit a kormány munkahely-megtartó programokra fordított a koronavírus-járvány miatt május végéig.
Hogy a jövőben mi lesz a Mészáros-család elképesztő vagyonával, azt még nem lehet tudni. Mészáros Lőrinc és felesége a Magyar Távirati Irodán keresztül kiadott közleményben tudatta szeptember elején, hogy közös megegyezés alapján kezdeményezik házasságuk felbontását a bíróságon. Ahogy a bejelentéskor lapunk is felvetette, érdekes lesz megfigyelni, hogyan osztoznak az elmúlt évek során felhalmozott, tetemes vagyonon.
A Mészáros-család ugyanis mára Magyarország legnagyobb családi gazdaságának számít: számos nagy cégben tulajdonosok közösen, és úgy is, hogy mellettük még a három gyerekük is rendelkezik valamekkora tulajdoni hányaddal. Az valószínűnek tűnik, hogy Mészáros Lőrinc feleségénél marad a tévés társaság, a Media Vivantis Kft. A sajtóban korábban megjelent információk szerint az Echo TV-s szerepvállalása idején megtetszett neki ez a világ, így a csatorna KESMA alá történő bekerülése után megalakuló Media Vivantissal a Life TV-ért lett felelős.
A Forbes-lista szerint pedig a Mészáros-család cégbirodalma a legnagyobb Magyarországon 252 milliárd forintos becsült értékkel. | https://mfor.hu/cikkek/makro/ime-a-meszaros-csalad-epitoipari-merlege-250-milliard-bevetel-30-milliard-profit-.html | https://web.archive.org/web/20221201064038/https://mfor.hu/cikkek/makro/ime-a-meszaros-csalad-epitoipari-merlege-250-milliard-bevetel-30-milliard-profit-.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ime-a-meszaros-csalad-epitoipari-merlege-250-milliard-bevetel-30-milliard-forint-profit | mfor.hu | hungarian-news | 2020-09-24 15:38:12 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt.",
"Talentis Group Zrt.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"építőipar",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
50,989 | Milliárdosok borászatát is közpénz-milliókkal támogatja az Orbán-kormány | Az ország szinte valamennyi borvidékére is bőven jutott a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vissza nem térítendő állami támogatásaiból, amiből például a 27. leggazdagabb magyar is profitál, így százhektáros szőlőbirtokokhoz épülhetnek szálláshelyek az adófizetők pénzéből - derül ki a Kisfaludy-pályázatok nyerteseinek listájából. | Az ország szinte valamennyi borvidékére is bőven jutott a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vissza nem térítendő állami támogatásaiból, amiből például a 27. leggazdagabb magyar is profitál, így százhektáros szőlőbirtokokhoz épülhetnek szálláshelyek az adófizetők pénzéből - derül ki a Kisfaludy-pályázatok nyerteseinek listájából.
A 27. leggazdagabb magyar pedig nem más, mint Dunai György, akinek vagyonát 51 milliárd forintra becsülte a 100 leggazdagabb magyar című kiadvány. Ennek ellenére a multimilliárdos üzletember két cégét is ott találjuk a Kisfaludy-pályázatok nyertesei között: a szekszárdi székhelyű Bodri Pincészet Kft. és a Vendégház-Csötönyi Kft. összesen 9 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott. A két társaságban 45, illetve 50 százalékos tulajdonnal rendelkezik Dunai György.
A Bodri birtokon jelenleg 25 szobával, minden kényelmet biztosító vendégházakkal, luxusapartmanokkal, termálvizes kupolás római fürdővel, jakuzzival és szaunával várjuk a hozzánk érkező pihenni vágyókat. 2015-ben készült el két további vendégházunk. A Csötönyi Vendégház a Nagypince szomszédságában, míg a Baranya Vendégház egy kicsit feljebb, a szőlősorok között kínál pihenési lehetőséget. A bútorok, az ágyak több mint 200 éves restaurált történelmi darabok, míg a vendégházak négy csillagos felszereltségi szinttel, wifivel, klímával, LED TV-vel rendelkeznek, egész évben kellemes kikapcsolódást biztosítva a pihenni vágyóknak - olvasható a Bodri birtok bemutatkozása.
Dunai György főleg építőipari vállalkozásairól ismert: leginkább - a 2019-es adatok szerint a 3,4 milliárd forint forgalmú - Betonútépítő Zrt.-ről és a 39 milliárd forintos árbevételű EuroAszfalt Kft.-ről. A szőlészet-borászat irányába is terjeszkedett: a Bodri Pincészet Kft.-be már 2009-ben bevásárolt. Az agrotrend.hu írt arról, hogy a birtokhoz jelenleg több mint 140 hektár szőlőterület tartozik. A Bodri Pincészet borait szolgálják fel például a szintén a Dunai-család érdekeltségébe tartozó Duna Garden étterem és hotelben, amihez saját jachtkikötő tartozik. A visegrádi Thermal hotel is Dunai György családjának tulajdonában van.
Persze más borászatokat is ott találunk a Kisfaludy-pályázat nyertesei között, például a balatonlellei Konyári-családot vagy a balatonfüredi Figula pincészetet, amely stabilan 60-80 millió forint profittal zárt az elmúlt években, és most 9 millió forint vissza nem térítendő állami támogatáshoz jutottak. Az etyeki borvidéken borászkodó Rókusfalvy Pál cége pedig 7 millió forintot kapott az MTÜ-től. A leginkább rádiós műsorvezetőként ismert üzletember szívesen kampányolt korábban különböző fideszes rendezvényeken.
Nem ez az első eset, hogy pénzeső hullott a borászatokra. A napi.hu írta meg, hogy az összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program pályázati forrásaiból a Zelna Kft. 294 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott. A balatonfüredi borász cég Zettwitz Sándor tulajdona, aki a 77 Elektronika Kft. tulajdonosaként mintegy 30 milliárd forintos becsült vagyonnal rendelkezik.
A Kányaváry Borbirtok Kft. is borpanziót építhet Zalaszabaron, a cég Szabadics Zoltán nagyvállalkozó tulajdonában van, és szintén sikeresen pályázott az MTÜ-nél: 68 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert el.
Az MTÜ vezérigazgatója, Guller Zolán jelentette be, hogy lezárult a Kisfaludy-program magán-, és egyéb szálláshelyek fejlesztését célzó pályázata; a másfél hónapos időszakban több mint 16 ezer vidéki szálláshely pályázott, közülük 13 471 szálláshely kaphat augusztus folyamán szobánként egymillió forint vissza nem térítendő támogatást, összesen mintegy 45 milliárd forintot a kormánytól. Lapunk is megírta, hogy például Simicska Lajoshoz hasonló nyolc millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő badacsonyi panziója. | https://mfor.hu/cikkek/makro/milliardosok-hobbijat-is-kozpenz-milliokkal-tamogatja-az-orban-kormany.html | https://web.archive.org/web/20230531004222/https://mfor.hu/cikkek/makro/milliardosok-hobbijat-is-kozpenz-milliokkal-tamogatja-az-orban-kormany.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardosok-boraszatat-is-kozpenz-milliokkal-tamogatja-az-orban-kormany | mfor.hu | hungarian-news | 2020-08-12 00:13:00 | [
"Dunai György",
"Rókusfalvy Pál",
"Szabadics Zoltán"
] | [
"Bodri Pincészet Kft.",
"Kányaváry Borbirtok Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Thermal Hotel Visegrád",
"Vendégház-Csötönyi Kft.",
"Zelna Kft."
] | [] | [
"szőlő - borászat",
"támogatás",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
50,990 | Ez sem tipikus: Mészáros Lőrinc gyerekei egy cégükből sem vettek fel osztalékot | Mészáros Lőrinc gyerekeinek legnagyobb és legjobban prosperáló cége az építőipari tevékenységgel foglalkozó Fejér-B.Á.L. Zrt., melynek szárnyalása tavaly mintha megbicsaklott volna. A 2018-as 23 milliárd forint után már "csak" 17 milliárd folyt be a kasszába árbevételként.
A részletezett anyagjellegű ráfordítások között tűnt fel egy igazán szokatlan tétel: hirdetés, reklám, propaganda: 544 millió forint. A tétel jelentős, főleg annak fényében, hogy egy ekkora összegű kampány esetén számos helyen találkozni kellett volna, ám nem tudunk felidézni semmilyen Fejér-B.Á.L. reklámot.
A nyereség osztalékfizetés nélkül teljes egészében a cégben maradt. Igaz, 2018-ban 5,6 milliárdot vettek ki a cégből | Nem lehet magabiztosan kijelenteni, hogy Mészáros Lőrinc gyerekei maradéktalanul elégedettek lennének a tulajdonukban lévő cégek tavalyi évével. Bár a kisebb vállalkozások szép számokat hoztak 2019-ben és növekedni tudtak, a tervezőiroda is felívelőben van, addig a zászlóshajó cégnél megtört a korábbi szárnyaló lendület. És nem is kicsit. A Fejér-B.Á.L Zrt.-nél jócskán visszaestek a bevételek, aminek szinte törvényszerű következménye lett, hogy a profit is jóval alacsonyabban alakult a 2018-asnál. Igaz, ez is csak viszonyítás kérdése, hiszen még így is 1,5 milliárdos profitra tettek szert (ám ez az előző évi negyede)Ami viszont a Nemzeti Együttműködés Rendszerében egész ritka jelenség: ezúttal egyetlen cégükből sem fizettek ki maguknak osztalékot, hiába lett volna rá lehetőségNegyedére zuhant a profitMészáros Lőrinc gyerekeinek legnagyobb és legjobban prosperáló cége az építőipari tevékenységgel foglalkozó Fejér-B.Á.L. Zrt., melynek szárnyalása tavaly mintha megbicsaklott volna. A 2018-as 23 milliárd forint után már "csak" 17 milliárd folyt be a kasszába árbevételként, igaz, ezt az értéket 1,8 milliárddal növelte az aktivált saját teljesítmény értéke is és több mint félmilliárd egyéb bevételt is elkönyvelhettekMészáros Lőrinc gyerekei (Fotó: Átlátszó) Mészáros Lőrinc gyerekei (Fotó: Átlátszó)A kiadások azonban a korábbinál magasabb szinten alakultak:anyagjellegűként 14 milliárd után 15,8 milliárdot számoltak el,személyi jellegűként pedig 921 millió után 1,2 milliárdotUtóbbi hátterében nem a létszám bővülése áll, hanem a bérek emelése. Az átlagos foglalkoztatotti létszám ugyanis 167 főről 166-ra mérséklődött tavaly. Az ez alapján számolt átlagbér viszont 355 ezer forintról 471 ezerre nőttSzokatlan tétel a kiadások között A részletezett anyagjellegű ráfordítások között tűnt fel egy igazán szokatlan tétel: hirdetés, reklám, propaganda: 544 millió forint. A tétel jelentős, főleg annak fényében, hogy egy ekkora összegű kampány esetén számos helyen találkozni kellett volna, ámnem tudunk felidézni semmilyen Fejér-B.Á.L. reklámot. Az biztos, hogy jelentős kiadás volt ez, mivel a korábbi években ezen a címen ennek töredékét költötték el. 2017-ben 2 milliót, 2018-ban pedig 20 millió forintot. A megugrás hátterében véleményünk szerint két dolog állhat: vagy valamelyik focicsapatot szponzorálták meg ekkora összeggel (az eszéki vagy a felcsúti focicsapatot tartjuk erre esélyesnek, melyeknek a honlap szerint támogatói is), vagy pedig valamelyik KESMA-terméket "támogattak" meg ilyen formában ekkora összeggelVégeredményben 1,5 milliárd forint tisza nyereség maradt a vállalkozásban, ami alig több mint a negyede a 2018-as, 5,7 milliárdos profitnak. A nyereség osztalékfizetés nélkül teljes egészében a cégben maradt. Igaz, 2018-ban 5,6 milliárdot vettek ki a cégből (2017-ben pedig az első osztalékfizetéskor 750 milliót vettek ki)A mostani tartalékolás érthetővé is válhat, ha azt nézzük, hogy a cég tartozásállománya egy év alatt több mint a háromszorosára nőtt, 14 milliárd forint szerepel ezen a soron a mérlegben. A növekedés hátterében a rövid lejáratú kötelezettségek, pontosabban a vevőktől kapott előlegek állnak. Itt 555 millió forint után 8,3 milliádot tartanak nyilván, ami azt sejteti, hogy valamelyik munkát előre kifizhette a megrendelőFelívelőben a tervezésSaját alapítású cége még Mészáros Lőrinc gyerekeinek a Fejér Tervező Mérnökiroda Kft. Bár csak 2017-ben alapították, nem kellett három teljes év sem ahhoz, hogy az egymilliárdot is meghaladja a cég árbevétele. Ebben nagyon sokat számított a 2019-es év, hiszen több mint megtriplázták a befolyó forintokat. 318 millió forint után 1,1 milliárd érkezett a pénztárba. Igaz, a ráfordítások ebben az esetben is jócskán megnövekedtek:anyagjellegűként 203 millió után 781 milliót könyveltek el,személyi jellegűként pedig 79 millió forint után 111-etUtóbbi növekedéséhez azonban ezúttal a létszám bővítése is hozzájárult. Az átlagos statisztikai létszám 11 főről 13-ra nőtt tavaly. A számolt átlagos bruttó bér pedig 482 ezerről 567 ezerre emelkedettVégeredményben a cég nyeresége 42,7 millióról 165 millióra nőtt 2019-ben, amit ezúttal is az eredménytartalékban helyeztek el. Osztalékfizetés nem történtA vásárolt cégekre sem panaszkodhatnakA Fejér-B.Á.L Zrt. még 2018 év elején szerezte meg a többségi tulajdonrészt a Fenstherm Future Zrt.-ben, és nem is lehet okuk panaszra a Mészáros-gyerekeknek a cég teljesítményére. Tavaly több mint harmadával növekedett a társaság árbevétele, 3,5 milliárd forint után 4,8 milliárd folyt be a kasszába, amiből a végén a korábbinál nagyobb nyereség, 283 millió forint maradt. Az összeget itt is az eredménytartalékba helyeztékMint arról lapunk elsőként beszámolt, tavaly novemberben újabb társaságot szerzett meg leánycének a Fejér-B.Á.L. A fő tevékenységként fémmegmunkálással foglalkozó, állami támogatással felpumpált Gerecse-Plusz Kft.-t. A tulajdonszerzés időpontjából kiindulva Mészáros Lőrinc gyerekeinek nem sok ráhatása lehetett a 2019-es év gazdasági teljesítményére, ám érdemes egy pillantást vetni a cég számaira. Ezek ugyanis kisebb bevételcsökkenésről, és drasztikus profitzuhanásról árulkodnak. Értékesítésből származó árbevélként a cég 973 millió forint után tavaly 889 milliót könyvelt el, ám a ráfordítások annyival magasabb szinten alakultak tavaly, hogy végeredményben az előző évi töredéke maradt meg tiszta nyereségként. 99 millió után mindössze 14,1 millió forint. A tétel nagyságát tekintve nem is meglepő, hogy ezt az összeget inkább bent hagyták a cégben és nem döntöttek osztalékfizetésről. A társaság egyébként stabil lábakon áll, hiszen 192 milliós saját tőkéje van, igaz, jócskán megugrott a kötelezettségek állománya, 162 millió forint után 426 millió szerepel ezen a soron. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ez-sem-tipikus-meszaros-lorinc-gyerekei-egy-cegukbol-sem-vettek-fel-osztalekot.html | https://web.archive.org/web/20210127141541/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ez-sem-tipikus-meszaros-lorinc-gyerekei-egy-cegukbol-sem-vettek-fel-osztalekot.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ez-sem-tipikus-meszaros-lorinc-gyerekei-egy-cegukbol-sem-vettek-fel-osztalekot-1 | mfor.hu | hungarian-news | 2020-09-23 09:07:00 | [
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"R-Kord Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
50,991 | Az új paksi Duna-híd 92 milliárdért nem csak drága, de nagyrészt szükségtelen is | Minden szám arra utal, hogy a brutálisan megdrágult építkezés nem racionális közlekedésfejlesztési megoldás, és még veszteséget is termel majd az országnak. | A napokban az EU hivatalos értesítőjéből kiderült, hogy szeptember 14-én a Duna Aszfalttal aláírták a Paks-Kalocsa Duna-híd építésére vonatkozó, 92 milliárd forintosra hízott szerződést, amint erről például a 444.hu is hírt adott. Mi a tender eredményéről először május végén írtunk, és már akkor látszott, hogy a beruházás a kezdeti tervekhez képest elszállt.
A híd építését eredetileg 16 milliárd forintra, a Paks-Kalocsa főútét, a kapcsolódó körforgalmakét pedig 14,8 milliárdra becsülték, ám ez az összesen 31 milliárd forint röpke öt év alatt 77 milliárdra nőtt, a projektet pedig egy 14,9 milliárd forintos kapcsolódó mellékút építése egészíti ki.
Már májusban azt írtuk:
kérdéses, ha egyszer a tervezett összeg sokszorosára nő egy projekt költsége, akkor miért nem merül fel senkiben a döntéshozók közül, hogy illene megvizsgálni, hogy ilyen áron egyáltalán van-e még értelme megvalósítani?
A rövid válasz az, hogy nincs.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKilencvenmilliárdért építi meg az új Duna-hidat Paksnál a kormány kedvenc útépítőjeA hídra főleg a paksi atomerőmű bővítése miatt van szükség, és 25 kilométernyi utat is építhet hozzá a Duna Aszfalt a következő három évben.
Egy híd építésének költsége és haszna mindig egyedi tényezőktől függ és nehezen számolható, de ebben az esetben már önmagában az sokat elárul, hogy a nem messze lévő dunaújvárosi 2×2 sávos (azaz dupla akkora) autóút-hidat 2007-ben 54 milliárd forintért építették meg. Ez mai áron a KSH beruházásiár-indexe alapján 89 milliárd forint lenne. Valami tehát eleve nagyon nem stimmel az árazásnál, hiszen a paksi híd mai árakon egy dupla akkora híddal esik egy kategóriába.
A 14,9 milliárdért épülő 11 kilométeres mellékút is igen problémás, hiszen 1,3 milliárd forintra jön ki egyetlen kilométere. A részletek sajnos nem ismertek, de elképzelhető, hogy nagyon sok földmunkára lesz szükség, esetleg problémás altalajjal kell dolgozni. Az eredeti, 2015-ös tervekben erre a szakaszra még csak 3 milliárd forintot terveztek elkölteni, az ötszörös árdrágulás nagyon nehezen érthető.
Ám még ha így is van, akkor is marad a kérdés, hogy egyáltalán mi szükség van erre az útra?
Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy milyen költségekkel tervezetek az eredeti tervekben, és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. végül milyen összegekre szerződött.
Közérdekű adatként elkértük NIF-től, hogy mi is szerepelt az eredeti, 2015-ös tervben. A legérdekesebb részlete a NIF által kiadott megvalósíthatósági tanulmánynak talán az, hogy csupán napi 2 200 egységjármű forgalommal számol.
Ez döbbenetesen alacsony érték, erre nem hogy hidat, de még utat se nagyon szoktak építeni.
2018-ban Magyarországon az elsőrendű főutak átlagos napi forgalma 10 031, a másodrendű főutak forgalma pedig 6 775 egységjármű volt naponta. A mellékutakon 1 900 volt az átlag, a bekötőutaknál pedig 1 139. Ez tehát azt mutatja, hogy ezúttal autópálya áron fog megépülni egy átlagosnál alig jobb kihasználtságot mutató mellékút.
Az új híd pedig a most meglévő utak forgalmát is feltehetőleg csökkenteni fogja. Északra jelenleg a dunaföldvári híd 8 468 egységjármű/nap forgalmat bonyolít le, míg a szekszárdi M9 autóút 3 683-at. Különösen ez utóbbi messze a kapacitása alatt üzemel, így már csak azért sem ésszerű új hidat építeni, mert a meglévők is jelentős kapacitásokkal rendelkeznek.
Minden átkelés 3 ezer forint
A híd elképesztően elszálló megvalósítási költségei azért is fontosak, mert így már jó eséllyel nem hasznot termel, hanem sokkal inkább veszteséget. Az eredeti tervek mellett még csak-csak elképzelhető lett volna, hogy legalább a megtérülés határára kerüljön az új híd, mert a csökkenő eljutási időknek köszönhetően néhány százan, vagy akár ezren jó eséllyel új munkát találhattak volna a Duna másik partján. Ennek pozitív gazdasági hatásai is lehetnek.
A tisztánlátást nehezíti, hogy a hídról a fellelhető adatok alapján nem készült részletes költség-haszon elemzés, és a részletes tervezett forgalmi adatokat sem ismerjük. Csak abból tudunk kiindulni, hogy a közutak tervezésében bevett gyakorlat, hogy 30 éves időtartam alatt kell megtérülni a beruházásnak. Ha a közel 95 milliárdos teljes nettó költséget 30 év alatt a napi tervezett 2 200 autósra elosztjuk, akkor azt kapjuk, hogy minden egyes utazás 3 914 forintjába kerül az adófizetőknek.
Ez persze egy igen elnagyolt számítás, de ha 3 százalékos finanszírozási költséget és évi 2 százalékos inflációt feltételezünk, illetve számításba vesszük, hogy üzemeltetni is kell az utat, és ez évente kilométerenként átlagosan 10 millió forintba kerül*https://internet.kozut.hu/kozerdeku-adatok/gazdalkodasi-adatok/
A Magyar Közút éves költségei / üzemeltetett úthálózat hossza., akkor is
3 ezer forintba kerül az adófizetőknek minden egyes autó áthaladása az új Paks-Kalocsa hídon.
Másképp megközelítve: ha minden egyes autós a paksi atomerőműbe menne dolgozni (hiszen ez az egyik fő indoka a híd építésének), akkor ez azt jelenti, hogy
minden egyes új munkahelyre 42 millió forint állami támogatás jut.
Nem lehet véletlen azonban, hogy csak a paksi erőműben történő munkavállalásról lehetett hallani a projekt kapcsán: az új útvonal ugyanis nem kapcsolódik egyetlen új kelet-nyugati korridorhoz sem. Magyarán: ha Kecskemétről, Szegedről, Pécsről, Szekszárdról indul el valaki, nem fog neki útba esni az új út. Ez tehát egy helyi érdekű mellékút marad a jövőben is, így pedig arra sincs esély, hogy a kistérség ennek a drága beruházásnak köszönhetően érdemben új közlekedési kapcsolatokhoz jusson.
Ha pedig az erőműbe bejárás megkönnyítése volt csak a szándék, azt modern kompokkal, hajókkal is meg lehetett volna oldani, az összeg töredékéből – és akkor sok tízmilliárd jutott volna érdemi térségfejlesztésre. Komppal munkába járni a világ számos országában vagy városában a mindennapok része (persze nem olyan kompokra kell gondolni, amelyek ma a Dunán járnak).
A nagyvárosokban egyébként is egyre népszerűbbek a kompok a dugók kikerülésére, a jól szervezett műszakokban végzett erőművi munkákhoz pedig még könnyű is lenne menetrendet, illetve ezekhez csatlakozó buszokat szervezni. | https://g7.hu/kozelet/20200925/az-uj-paksi-duna-hid-92-milliardert-nem-csak-draga-de-nagyreszt-szuksegtelen-is/ | https://web.archive.org/web/20230321152245/https://g7.hu/kozelet/20200925/az-uj-paksi-duna-hid-92-milliardert-nem-csak-draga-de-nagyreszt-szuksegtelen-is/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-uj-paksi-duna-hid-92-milliardert-nem-csak-draga-de-nagyreszt-szuksegtelen-is | G7 | hungarian-news | 2020-09-25 15:50:49 | [] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt."
] | [] | [
"útépítés",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"klientúra"
] | [
"Paks II"
] |
50,992 | Csányi OTP-s bizalmasának fegyverkereskedő cége elbukott egy kétmilliárdos üzletet | Tiltott összejátszás gyanúja miatt diszkvalifikálta a Védelmi Beszerzési Ügynökség az OTP Bank egyik fontos alkalmazottjának cégét egy közbeszerzésből. A Milipol Zrt. adta ugyan a legjobb ajánlatot a 9 milliméteres parabellum-lőszerek vásárlására indított eljárásban, az ügynökség azonban úgy ítélte meg, hogy az árakat egyeztette egy másik, az eljárásban résztvevő céggel, hogy megszerezhesse az üzletet. A szóban forgó cég alapítója is a Milipol vezetői köréhez tartozik. | A nyár végén elakadt a Magyar Honvédség 2020-2022-es időszakra vonatkozó pisztolylőszer-beszerzése. A Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) augusztus közepén eredménytelenségre hivatkozva zárta le a kétmilliárd forintos kerettel indított eljárást.
Úgy tudjuk, az ügynökség azért döntött így, mert álláspontja szerint a a Milipol Zrt. a Kraft HD Zrt.-vel összejátszva megsértette az eljárás tisztaságát.
Az eljárásról készített összegző dokumentumban a 24.hu információja szerint az áll: a két cég összehangolhatta egymással, hogy milyen árat kérjenek a lőszerekért. A Milipol a második fordulóra több mint 50 százalékkal csökkentette eredeti árajánlatát, hogy alámenjen fő riválisának, egy német lőszercég leányvállalatának, és hasonlóan manőverezett a Kraft HD is. Ezenfelül a két cég pályázatában szövegrészek egyeztek meg, lényegében ugyanazt a termékleírást csatolta mindkét vállalkozás. Az is erősítette a tiltott összejátszás gyanúját, hogy mind a Milipol, mind a Kraft HD elindult a 800 milliós nagyságrendű vaklőszer-beszerzésen is, amely a parabellum-pályázattal párhuzamosan folyt, és ott is hasonló koreográfiát követtek.
A VBÜ ugyanakkor minden kétséget kizáróan nem tudta bizonyítani a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény kijátszását, ezért a Gazdasági Versenyhivatalhoz továbbította az ügyet.
Az árkartell gyanúját felvető ügynökségi döntés azért érdekes, mert a Milipol az utóbbi években a hazai fegyveres testületek egyik kedvenc beszállítójává nőtte ki magát. Ráadásul a cégnek egy ideje a magyar bankvilág felső köreiből érkező főtulajdonosa van. Ecsedi Ferenc, az OTP Bank fontos embere, Csányi Sándor régi bizalmasa 2017 végén szerezte meg a Milipol-részvények többségét.
A Milipol honlapja azzal büszkélkedik, hogy
a cég a katonai és rendvédelmi termékek elsődleges szállítójaként vált közismertté a magyar honvédelmi, rendészeti és kormányzati szervezetek körében. (…) 2018-ra a rendvédelmi és katonai eszközök és szolgáltatások terén a magyar piac legjelentősebb magánkézben lévő beszállítójává vált.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Belügy- és a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó szervek rendszeresen szereznek be különféle felszereléseket a cég közvetítésével. Az Országos Rendőr-főkapitányság például tőlük rendelt 2017-ben 2,3 milliárd forintért hőkamerákat és 1,7 milliárdért éjjellátó berendezéseket, emellett egy 20 millió forintos gázspray-üzletet is kötöttek. Ez a cég szállította az Országgyűlési Őrség ruházatát, bilincseit és sokkolóit, valamint az MNB Biztonsági Zrt. is rajtuk keresztül vásárolt 200 ezer darab lőszerrel együtt 112 Parabellum szolgálati pisztolyt.
A Milipol a szocialista kormányok idején is jelentős üzleteket húzott be – még Combat Kereskedelmi Kft. néven. A Hír TV 2010-ben egyenesen azzal vádolta a „budai villába bejelentett” céget, hogy a menedzsment és az MSZP vezető politikusai között fennálló szoros kapcsolat révén szállíthatott több mint kétszeres áron egy amerikai helikoptert a honvédségnek. Hende Csaba honvédelmi miniszter pedig úgy nyilatkozott: 2010 előtt bevett gyakorlat volt a honvédségi beszerzéseknél a közvetítő beiktatása a gyártó és beszerző közé.
A névváltás után azonban az Orbán-kormány sem ejtette a céget, sőt bevételei az elmúlt években új csúcsokat értek el. 2017-ben és 2018-ban 7 milliárd forint felett volt a forgalma. Tavaly ugyan be kellett érnie 3,6 milliárd forint árbevétellel, a nyereség azonban így is megközelítette az egymilliárd forintot.
A cég irányítója és fő tulajdonosa másfél évtizeden át az amerikai lakhellyel is rendelkező Székely Herbert, a meggyilkolt médiavállalkozó, Fenyő János egykori bizalmasa volt. A cégadatbázisból kiderül, hogy a Millipolt Székely személye és az igazgatóság több korábbi és mostani tagja is összeköti azzal a Kraft HD Zrt.-vel, amely a Védelmi Beszerzési Ügynökség szerint összejátszhatott a lőszerbeszerzéseken a Milipollal. A Kraft HD-t 2006-ban Székely alapította, és eredetileg ennek a cégének is Combat kezdetű nevet adott. A Combat Tactical Kerekedelmi Kft. éveken át működött a fő vállalkozás, a Combat Kereskedelmi Kft. mellett, aztán átkeresztelték, végül 2016-ban átalakították Kraft HD Zrt.-vé.
Bár a két cég vezetősége között volt átjárás, már máskor is előfordult, hogy egymás ellen indultak közbeszerzési eljáráson. A Terrorelhárítási Központot 2016-ban például nem zavarta, hogy hasonló tulajdonosi kör indult két céggel a ruházati beszerzésükön, és egyszer az egyik, másszor a másik adott be jobb ajánlatot.
Ecsedi Ferenc 2017 végén jelent meg a Milipol Zrt.-ben, és az Opten cégadatbázisa szerint az övé a részvények 51 százaléka, 49 százalék továbbra is Székely Herbert kezében maradt.
Ecsedi az 1990-es évek óta az OTP Bank egyik aláírásra feljogosított vezető munkatársa, tizenöt évig volt a pénzintézet főosztályvezetője, azóta közvetlenül a bankelnök mellett dolgozik. Az Origo és az Index is írt arról, hogy Csányi Sándor és Bige László műtrágyakirály – eredetileg a Péti Nitrogénművek körül kibontakozó – harcába is belefolyt.
Neve az elmúlt években egy kormányüdülő eladása kapcsán is előkerült. Ecsedi egy OTP-s tulajdonú projektcég ügyvezetője volt, ez vette meg 2016-ban az MNV Zrt.-től az addig állami tulajdonban lévő Hotel Lovasberényt. A Lido Immo Kft. azonban csak addig működött, amíg 2018-ban be nem olvadt Pintér Sándor belügyminiszter korábbi biztonsági cégébe. Így az egykori kormányüdülő, ahol az Orbán-kormány kihelyezett ülést is tartott, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. egyik telephelye lett.
A 24.hu információja szerint az OTP Bank belső szabályzata kötelezővé teszi minden munkatárs számára, hogy az összeférhetetlenségi szabályok alapján engedélyeztesse külső üzleti érdekeltségeit. Ezért megkerestük a bankot, összeegyeztethetőnek tartják-e, hogy a pénzintézet fontos poszton lévő alkalmazottja egy fegyverkereskedő cégben tulajdonos.
A felvetett ügyet az OTP Bank nem kommentálja. A pénzügyi intézmények munkavállalóinak üzleti tevékenységét, beleértve a vállalkozásban való tulajdonszerzést, a hatályos jogszabályok részletesen szabályozzák. Ezeket a szabályokat az OTP Bank mindenkor, így a felvetett ügyben is maradéktalanul betartja, és munkatársaival is betartatja
– írta a bank.
Kerestük a Védelmi Beszerzési Ügynökséget is, onnan a következő válasz érkezett:
Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt/ MTI | https://24.hu/belfold/2020/09/25/fegyverkereskedelem-otp/ | https://web.archive.org/web/20230203003745/https://24.hu/belfold/2020/09/25/fegyverkereskedelem-otp/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csanyi-otp-s-bizalmasanak-fegyverkereskedo-cege-elbukott-egy-ketmilliardos-uzletet | 24.hu | hungarian-news | 2020-09-25 00:00:00 | [
"Csányi Sándor",
"Ecsedi Ferenc",
"Hende Csaba",
"Székely Herbert"
] | [
"Kraft HD Zrt.",
"Milipol Zrt.",
"MNB Biztonsági Szolgáltatások Zrt.",
"Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK)",
"Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"klientúra",
"fegyver - hadiipar"
] | [] |
50,993 | Állami támogatással tömték ki az ország legnagyobb pulykás cégét, mielőtt Mészárosék közelébe került | 731,9 millió forint támogatásról kötött szerződést a Pénzügyminisztérium a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt.-vel július 27-én – derül ki a minisztérium legújabb szerződéskötési listájáról. A pénzt a szarvasi cég technológiai fejlesztésre kapta. | 731,9 millió forint támogatásról kötött szerződést a Pénzügyminisztérium a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt.-vel július 27-én – derül ki a minisztérium legújabb szerződéskötési listájáról. A pénzt a szarvasi cég technológiai fejlesztésre kapta. Ez nemcsak azért érdekes fejlemény, mert az ország legnagyobb pulykafeldolgozójáról van szó, a Gallicoop tavaly 35 milliárd forint árbevételt ért el és 2 milliárd forintos profitjából egymilliárd forint osztalékot vettek ki a tulajdonosai, hanem azért is, mert az állami támogatással létrejövő fejlesztés hasznát már más seperheti be. Néhány héttel a szerződéskötés után ugyanis kiderült, hogy a piacvezető pulykás cég tulajdonost vált.
Mint megírtuk, a céget felépítő Erdélyi István az előző évben még arról nyilatkozott, hogy nem akar megválni a Gallicooptól, de végül beadta a derekát:
A hivatalos közlemény szerint három magyar magántőkealap-kezelő vásárolta meg a Gallicoop Zrt.-t, a társaság 100 százalékos részvénycsomagja a Takarék, a Béta és a Status Food Magántőkealap tulajdonába került, az igazgatóság elnöke pedig Csák Gyula lett. Ő cikkünk írásakor is tagja volt a felcsúti multimilliárdos Mészáros Lőrinc agrárportfólióját összefogó vagyonkezelőnek, a Talentis Agro Zrt.-nek, ezért is tartják úgy a piacon, hogy a Gallicoop Mészárosék közelébe került.
Kiemelt kép: Daráltpulykahúst csomagoló gépsor a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. szarvasi üzemében 2017. március 28-án. Fotó: Rosta Tibor /MTI | https://24.hu/fn/gazdasag/2020/09/25/allami-tamogatas-gallicoop-meszarosek/ | https://web.archive.org/web/20201019163443/https://24.hu/fn/gazdasag/2020/09/25/allami-tamogatas-gallicoop-meszarosek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allami-tamogatassal-tomtek-ki-az-orszag-legnagyobb-pulykas-ceget-mielott-meszarosek-kozelebe-kerult | 24.hu | hungarian-news | 2020-09-25 00:00:00 | [
"Csák Gyula",
"Erdélyi István",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt.",
"Talentis Agro Zrt."
] | [
"Békés megye",
"Szarvas"
] | [
"támogatás",
"élelmiszeripar",
"tőkealap"
] | [] |
50,994 | Mészároséké az egész Euro Generál, a kisbefektetők hoppon maradnak | A felcsúti milliárdos tőzsdei cége, az Opus Global megvált 50 százalékos részesedésétől az Euro Generál Építő és Szolgáltató Zrt.-ben, a vevő pedig Mészáros Lőrinc gyermekeinek építőipari vállalata, a Fejér B.Á.L. Zrt. lett. | A Föld lakóinak negyede választhat az idén demokraták, populisták és autokraták közül. A Vatikánban rendkívüli döntések születhetnek a nőkről és a melegekről. Nagy sporteseményekből nem lesz hiány, jelentős évfordulókat ünnepelnek, újabb űrprogramok indulnak. A részleteket az alábbi infografikán mutatjuk.
Az EU pénzügyminiszterei megállapodtak a költségvetési szabályok módosításáról. Ennek Magyarországra vonatkoztatható következményeiről kérdeztük Darvas Zsoltot, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóját. | https://hvg.hu/360/202039_euro_general_tozsderol_ameszaros_gyerekekhez | https://web.archive.org/web/20201027161709/https://hvg.hu/360/202039_euro_general_tozsderol_ameszaros_gyerekekhez | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaroseke-az-egesz-euro-general-a-kisbefektetok-hoppon-maradnak | HVG360 | hungarian-news | 2020-09-25 17:11:03 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Buda-Cash Brókerház Zrt.",
"Euro Generál Zrt.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Opus Global Nyrt."
] | [] | [
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"építőipar",
"tőzsde"
] | [] |
51,001 | Hivatalos: Szíjj László Duna Aszfaltja nettó 92 milliárd forintért építheti meg az új Duna-hidat | A Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László cége tovább gyarapodhat egy újabb állami megbízásnak köszönhetően. A Duna Aszfalt építheti ugyanis az új Duna-hidat Paks és Kalocsa között a kapcsolódó úthálózattal nettó 92 milliárd forintért. A NIF “csak” 80 milliárdra becsülte a költségeket. | Hivatalosan is eredményt hirdettek a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) által kiírt tenderen, amellyel a Kalocsa és Paks között épülő új Duna-híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat kivitelezőjét keresték.
Az ekr.gov-ra feltöltött dokumentumok szerint a nyertes Duna Aszfalt Kft. többek között az A-Híd és a STRABAG ajánlatánál nyújtott be kedvezőbbet.
A közbeszerzés két részből állt:
egyrészt keresték az 512. jelű út 3+568-16+753 km szelvény (Kalocsa-M6 autópálya) közötti szakaszának tervezőjét és kivitelezőjét (I. szakasz, ebbe tartozik az új Duna-híd is),
másrészt az 5124. j. út 5+210-10+445 és 10+575-16+360 km szelvény (Gerjen-Paks) közötti szakaszának tervezőjét és kivitelezőjét (II. szakasz) is.
Az I. szakasz kivitelezésének költségét a NIF nettó 71,9 milliárd forintra becsülte, de a Duna Aszfalt ennél 5 milliárddal drágábban, nettó 76,9 milliárdért végzi el.
A II. szakasz árát nettó 8 milliárdra becsülte a NIF, ennek azonban majdnem duplájáért, nettó 14,9 milliárd forintért csinálja meg a Duna Aszfalt.
Szíjj László cége tehát összesen nettó 91,9 milliárd forintért vállalta a munkálatokat, amiket a NIF előzetesen jóval olcsóbbra, nettó 80 milliárdra becsült.
A cégnek a Duna-híd és a hozzá tartozó 2 darab kezelő úti híd felhúzása mellett 13,2 km egybefüggő, kétszer egy sávos új közutat és három új körforgalmi csomópont kell építenie, emellett 2,9 km meglévő útszakaszt és két meglévő szintbeni csomópontot átépítenie, plusz a közműveket is ki kell váltania.
A kiírásban azonban az is szerepel, hogy a NIF a finanszírozás érdekében a „Kiemelt közúti projektek (KKP) keretében megkötött hatályos támogatási szerződés módosítását fogja kezdeményezni, és ajánlatkérő a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján a támogatási szerződés módosításának elmaradását olyan körülménynek tekinti, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja. Továbbá a Kbt. 135. § (12) bekezdése alapján a támogatási szerződés módosításának hatályba lépését ajánlatkérő a szerződés hatálybalépését felfüggesztő feltételként köti ki.”
Vagyis nem biztos, hogy lesz elég pénz a projektre.
Nem áll el a közpénzeső
Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a Duna Aszfalt 2017 óta egyedül vagy konzorciumban összesen 1 ezer 52 milliárd (1052.000.000.000) forint értékű közpénzes megbízást kapott a magyar államtól.
Végzett különböző útépítéseket és -felújításokat a Magyar Közút vagy a NIF megbízásából Berettyóújfalutól kezdve Nagylakon át Tiszakürtig, de kaptak önkormányzati megbízásokat is például Kecskeméten és Érden, meg persze Szíjj szülővárosában, Tiszakécskén is. Emellett említésre méltó a 45 milliárdra drágult zalaegerszegi tesztpálya is.
A beruházások jelentős részét uniós pénzből fizette az állam:
Az elmúlt három évben több százmilliárd forintnyi uniós forrást használt, és 7 luxusjachtnyi profitot termelt Szíjj László építőipari cége
A magyar külügyminisztert jachtoztató kormányközeli nagyvállalkozó Duna Aszfalt Kft-je 2017 óta egyedül vagy konzorciumban összesen 1 ezer 52 milliárd (1052.000.000.000) forint értékű közpénzes megbízást kapott a magyar államtól, és eközben 7 Lady MRD-nyi, azaz hétmilliárd forintos luxusjachtnyi nyereséget termelt. A cég által elnyert megbízások 43,5 százalékát európai uniós támogatásokból finanszírozták.
Nem véletlen, hogy a cégnek határozottan jól megy: 2017-ben nettó 75,6 milliárd forintos, 2018-ban 129,5 milliárdos, 2019-ben pedig 157,4 milliárd forint éves forgalmat produkált. Az adózott eredmények is szépen nőttek: a 2016-os 11,1 milliárd forinthoz képest tavaly már 24,3 milliárd forint volt a vállalkozás haszna.
Politikusok a fedélzeten
Így aztán nem csoda, hogy a Duna Aszfalt tulajdonosa, Szíjj László megengedheti magának, hogy jachtokat üzemeltessen. Portálunk nemrég derítette ki, hogy a máltai bejegyzésű Artemy és Lady MRD nevű luxusjachtokat üzemeltető L&L Charter Ltd. valódi tulajdonosa Szíjj László.
Szíjj László a Lady MRD és az Artemy jachtokat birtokló máltai offshore cég valódi tulajdonosa
Az elmúlt két évben sokszor írtunk arról, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által is használt, osztrák bejegyzésű, OE-LEM lajstromjelű luxus magánrepülőgép többször is pontosan oda repült a horvát tengerpartra, ahol éppen a Lady MRD nevű, máltai bejegyzésű luxusjacht tartózkodott. A 7 milliárd forint értékű luxusjachtról fotókat és drónfelvételeket is készítettünk.
A Lady MRD volt az, amin rajtakaptuk Szijjártó Péter külügyminisztert, amint épp szabadságát töltötte az Adrián. A magyar külügyminiszter látszólag lázas munkával töltötte az idei nyarat: Facebook oldalán rendre sorakoztak a képek, amelyek tanúsága szerint irodai környezetben, öltönyben, mobiltelefonnal a kezében egyeztet például a minszki helyzetről magasrangú külföldi politikusokkal. Ehhez képest augusztus 16-án, vasárnap a Lady MRD-en, a Szíjj László tulajdonában lévő luxusjachton fotóztuk le a miniszter urat az Adrián, Horvátországban, Biograd Na Morutól 25 kilométerre délre, a Kornati-szigetek alatt.
A magyar külügyminiszter látszólag lázas munkával tölti az idei nyarat, elég csak meglátogatni Facebook oldalát hogy erről meggyőződjünk: irodai környezetben, öltönyben, mobiltelefonnal a kezében egyeztet a minszki helyzetről magasrangú külföldi politikusokkal, külügyminiszter kollégákkal az elmúlt napokban.
A külügyminiszter akkor és azóta sem árulta el, miből fizette az utat, amit a vagyonnyilatkozata alapján nem engedhet meg magának. Az ügyészség és a parlament sem hajlandó kivizsgálni Szijjártó Péter jachtozását, és minden megkeresést azzal hárítanak el, hogy a külügyminiszter nyaralása magánügy.
Szél Bernadett parlammenti képviselő – látva, hogy az esetnek semmi követkeménye nem lett – a napokban törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint a kormánytagokat luxusajándékokkal elhalmozó nagyvállalkozók öt évre kizárnák magukat a közbeszerzésekből. Szél egyúttal azt is szeretné elérni, hogy a képviselői vagyonnyilatkozatokból ne lehessen kihagyni az efféle “ajándékokat”.
Az Átlátszó évek óta követi az exkluzív járművek útját, hogy kiderüljön, hogyan használja „SZOT-üdülőként” Szíjj jachtját a kormány holdudvara, és hol bukkan fel meglepetésszerűen a magángép, amelyet Orbán Viktor is használt.
Arról pedig, hogy miért nem magánügy, ha Szijjártó Péter vagy bármelyik politikus egy oligarcha luxusjachtján nyaral titokban, itt írtunk bővebben.
Címlapkép: A Paks-Kalocsa híd látványterve. (forrás: NIF) | https://atlatszo.hu/2020/09/22/hivatalos-szijj-laszlo-duna-aszfaltja-netto-92-milliard-forintert-epitheti-meg-az-uj-duna-hidat/ | https://web.archive.org/web/20230922151513/https://atlatszo.hu/2020/09/22/hivatalos-szijj-laszlo-duna-aszfaltja-netto-92-milliard-forintert-epitheti-meg-az-uj-duna-hidat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hivatalos-szijj-laszlo-duna-aszfaltja-netto-92-milliard-forintert-epitheti-meg-az-uj-duna-hidat-2 | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-09-22 00:00:00 | [
"Szíjj László"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt."
] | [
"Magyarország"
] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
51,003 | Kisvasutat építhet Szíjj László szülővárosában, Tiszakécskén több mint 200 millióért | Hol vannak már azok az idők, amikor Simicska Közgépe tarolt a közbeszerzéseken! A “G-nap” óta jóval szerényebb bevételeket produkáló cég alig 1,1 milliárd forintos forgalmat bonyolított tavaly. Most ismét elnyert egy kisebb közbeszerzést, méghozzá nem máshol, mint az új többségi tulajdonos Szíjj László szülővárosában. Tiszakécskén több uniós projekt is folyamatban van. | Hol vannak már azok az idők, amikor Simicska Közgépe tarolt a közbeszerzéseken! A „G-nap” óta jóval szerényebb bevételeket produkáló cég alig 1,1 milliárd forintos forgalmat bonyolított tavaly. Most ismét elnyert egy kisebb közbeszerzést, méghozzá nem máshol, mint az új többségi tulajdonos Szíjj László szülővárosában. Tiszakécskén több uniós projekt is folyamatban van.
2009-ig üzemeltette a tiszakécskei önkormányzat a helyi kisvasutat, majd, miután az állapota teljesen leromlott, bezárták. A város fideszes polgármestere többször bejelentette, hogy a kisvasút újjáéled, de ez a tavalyi választásokig nem történt meg – erről itt írtunk korábban. Tóth János polgármester akkor azt mondta, a késlekedés oka a “a tervezői kapacitások szűkössége”.
Se kisvasút, se kilátó: eddig semmi sem lett a Tiszakécskének ígért uniós fejlesztésekből
Szegény ember az, aki még ígérni sem tud, Tiszakécske fideszes polgármestere azonban nem ilyen. Tóth János 2018 januárjában, és egy évvel később is bejelentette, hogy 1,4 milliárd forint forráshoz jutott a város, amiből lesz újra kisvasút, kilátó, felújítás. 2019 őszén viszont ebből alig látszik valami, az önkormányzat pedig hallgat a bejelentett beruházásokról.
Úgy tűnik azonban, hogy a kisvasút végül lassan mégis célba ér, legalábbis a közbeszerzési értesítő szerint. A város meghívásos tendert írt ki 1025 méter új vágányszakasz építésére és 607,3 méter vágány felújításra. A vágány tervezési sebessége az eredeti – 1971-es – állapot szerinti 10 km/óra. “Ennek a sebességnek a megkötésére a vágány hossz miatti utazási idő meghosszabbítása volt és jelenleg is ez a célja” – írják. A kisvonat szerelvénye 25 fő befogadóképességű lesz. Járműszín is épül kiszolgáló épülettel és szociális helyiségekkel.
A kisvasut.hu szerint a tiszakécskei vonal az eredeti tervek szerint a vasútállomást kötötte volna össze a Tisza-parttal, végül csak egy 1,2 kilométeres vaspályát fektettek le a Sportliget és a Tisza-part között. “Bár igen rövid vonalról van szó, érdemes útba ejteni, megnézni a Tisza híres kanyarulatát, vagy megmártózni a helyi gyógyfürdő vizében” – írja a portál.
A közbeszerzést nettó 231,9 milliós ajánlattal a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. nyerte, amely alvállalkozóként bevonta a Duna Aszfaltot is.
A szebb napokat látott Közgép egykor szinte mindent vitt: 2014-ben még döbbenetes, 129 milliárdos forgalmat bonyolított. Aztán jött a tulajdonos Simicska Lajos és Orbán Viktor miniszterelnök „szakítása”, és a cég mélyrepülésbe kezdett. Tavaly mindössze 1,1 milliárdos forgalom mellett 72 millió forint adózott eredményt ért el.
A kegyvesztett vállalkozás előbb Nyerges Zsolthoz, majd Szíjj Lászlóhoz került. Ahhoz a Szíjj Lászlóhoz, aki építőipari cégeivel – főként a Duna Aszfalttal – rengeteg állami és önkormányzati megbízást nyer el, akinek Mészáros Lőrinccel is több közös cége van, aki a Forbes legutóbbi gazdaglistája szerint a 4. leggazdagabb magyar, és akinek a jachtján töltötte nyaralását Szijjártó Péter külügyminiszter.
De vissza a tiszakécskei beruházásokhoz.
Épülne egy kilátó is, ami négy függőleges tartóoszlopon áll, amit négy íves támasz merevít. Az ácsszerkezetű tetővel védett kilátószintje 14 m magas. A kilátószintet egyenes karú falépcsőkkel lehet megközelíteni – ez is a közbeszerzési értesítőből derül ki. Erre a városnak 44 794 466 forintja van, viszont ennél csak drágább ajánlatok érkeztek. A legolcsóbbat a Horváth Építőmester Zrt. adta, 79 millióval, a legdrágábbat Gomép Ipari és Kereskedelmi Kft. 92 millióval. Eredmény még nincs.
A kisvasúthoz nem csak pálya, de szerelvény is kell. Erre is gondoltak Tiszakécskén – szintén a közbeszerzési értesítő tanúsága szerint. Az úgynevezett C50 típusú mozdonyt kell felújítani, a leírás szerint “a mozdony főkeretében kismértékű csavarodást tapasztalható., (…) az oldalsó takaró lemezek, homloklemez, súlyszekrényfedelek sérültek és deformáltak”. Azt is írják, hogy a motor is új lesz. A kocsik 130 évesek, gyakorlatilag minden elemét újjá kell varázsolni. Ennek a közbeszerzésnek sincs eredménye.
Fotó: Tiszkakécske 2019 őszén. A szerző felvétele. | https://atlatszo.hu/2020/09/23/kisvasutat-epithet-szijj-laszlo-szulovarosaban-tiszakecsken-tobb-mint-ketszazmillioert/ | https://web.archive.org/web/20211020225146/https://orszagszerte.atlatszo.hu/kisvasutat-epithet-szijj-laszlo-szulovarosaban-tiszakecsken-tobb-mint-ketszazmillioert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kisvasutat-epithet-szijj-laszlo-szulovarosaban-tiszakecsken-tobb-mint-200-millioert | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-09-23 00:00:00 | [
"Szíjj László"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Közgép Zrt."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Tiszakécske"
] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
51,004 | Nyomozás az érettségi után – Nem csak a gimnáziumban bukott meg az igazgatónő | Közokirat-hamisítás büntette miatt nyomoznak a Sümegi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója ellen. Szabó Krisztinát – a város fideszes polgármesterének élettársát – még régebben hamis érettségi bizonyítvánnyal vették fel az egyetemre. Amennyiben ez a gyanú igazolódik, azt jelenti, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú képesítéssel sem rendelkezhet. | Egy tavalyi történet indította el a lavinát. 2019. július 26-án ugyanis tizenhat órán át nem volt orvosi ügyelet Sümegen. Ennek híre gyorsan elterjedt a közösségi oldalakon, aminek nyomán Végh László, a város fideszes polgármestere az önkormányzati televízióban álhírek gyártásával vádolt meg egy Facebook-csoportot, de elismerte, hogy valóban volt kimaradás az ellátásban. A felelősséget az orvosokra hárította, és szankciókkal fenyegette meg őket. Hasonlóan reagált a Sümegi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központ közösségi oldala is; ott is álhíreket emlegettek.
A Sümegi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft. az önkormányzat, illetve a Sümeg Kistérségi Többcélú Társulás fenntartásában működik. Ügyvezető igazgatója pedig az a Szabó Krisztina, aki a polgármester élettársa. Végh László 2014-ben vette át a Veszprém megyei város vezetését, Szabó 2015-ben került a korábbi igazgató helyére.
A 168 Óra úgy értesült, hogy Szabó Krisztina ellen közokirat-hamisítás büntette ügyében nyomoznak. A gyanú szerint hamis érettségi bizonyítványt nyújtott be, amikor felvételizett a Pécsi Tudományegyetemre. Amennyiben ez igaz, érvénytelennek kell tekinteni a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú, szakirányú végzettségét is. Szabónak, aki a Balaton-felvidéki Szociális, Gyermekjóléti és Háziorvosi Ügyeleti Szolgálatnak is alkalmazottja, egy 2014-ben kiállított rekreációszervező és egészségfejlesztő főiskolai oklevele van, amelyet már 2017-ben – azaz a Sümegi Egészségügyi Szolgálat igazgatójaként – „fejelt meg” egy felsőfokú végzettségre épülő posztgraduális – rekreáció, illetve egészségügyi menedzser – szakképesítéssel.
A gyanú alapja, hogy Szabó Krisztina a tapolcai Batsányi János Gimnázium levelező tagozatára járt 1992–1995 között, de hiányzás és rossz tanulmányi eredménye miatt több tantárgyból bukásra állt, ezért nem érettségizhetett. Mégis kapott érettségi bizonyítványt, amelyet Budapesten állított ki a nevére 1995-ben a Belvárosi Esti Gimnázium. Minderről egy több helyre eljuttatott – alighanem álnéven írt – levél számol be, amelynek valóságtartalmát nem állt módunkban ellenőrizni, és amelyet tudomásunk szerint az ügyben eljáró Pécsi Rendőrkapitányság sem vizsgált.
Az bizonyos, hogy Szabó 1993. szeptember 15-től 1995. május 23-ig folytatott a Batsányiban gimnáziumi tanulmányokat (ebben az iskolatípusban az érettségi vizsgákra való jelentkezés határideje minden év február 15.), de Tapolcán, ahol a tanulmányait folytatta, érettségi vizsgát nem tett. Az viszont nem világos, hogy amennyiben ősszel – sikeres pótvizsgák után – tett pótérettségit, akkor azt miért egy másik intézményben tette, és mikor vették fel oda?
A birtokunkba került iratok alapján a 2000-ben jogutód nélkül megszűnt Belvárosi Esti Gimnázium – amelynek iratait a Fővárosi Levéltárban őrzik – 1995-ös érettségi anyakönyvében és az 1994/95-ös osztályanyakönyvben sem szerepel Szabó Krisztina neve, továbbá az E-42/1995. számú törzslap sem.
Szintén a birtokunkba került iratok alapján úgy tűnik, hogy a Pécsi Rendőrkapitányság vizsgálati osztálya a nyomozás során lefoglalta és megvizsgálta Szabó Krisztina érettségi bizonyítványát, de „megfelelő összehasonlító minták hiányában” nem tudta megállapítani, hogy a bizonyítvány eredeti-e. Ezért – és mert a Fővárosi Levéltár csak 2007-ben vette át a 2000-ben megszűnt Belvárosi Esti Gimnázium anyakönyveit, és nem tudott nyilatkozni róluk – a rendőrség megszüntette az eljárást, arra hivatkozva, hogy a „rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése”.
A Pécsi Járási Ügyészség azonban 2020. augusztus 26-án hivatalból hatályon kívül helyezte a Pécsi Rendőrkapitányság eljárást megszüntető határozatát, és elrendelte a nyomozás folytatását. Amint az ügyészség határozata fogalmaz: az ügyben további nyomozati cselekményeket kell elvégezni, azaz a nyomozás folytatódik.
Próbáltuk elérni Szabó Krisztinát, de lapzártánkig nem sikerült. Elértük viszont Végh Lászlót, aki lapunknak elárulta, hogy nincs tudomása a nyomozásról. Azt mondta, a következtetések levonásával meg kell várni az eljárás végét. Amikor Szabóval fenntartott kapcsolatáról próbáltuk kérdezni, a hívás megszakadt, és azóta sem sikerült újra beszélnünk vele. | https://168ora.hu/itthon/nyomozas-az-erettsegi-utan-191894 | https://web.archive.org/web/20201020000718/https://168ora.hu/itthon/nyomozas-az-erettsegi-utan-191894 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomozas-az-erettsegi-utan-n-nem-csak-a-gimnaziumban-bukott-meg-az-igazgatono | 168 óra | hungarian-news | 2020-09-25 10:10:00 | [
"Szabó Krisztina",
"Végh László"
] | [
"Sümegi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft."
] | [
"Sümeg",
"Veszprém megye"
] | [
"közokirat-hamisítás"
] | [] |
51,005 | Újabb milliárdos ingatlant vásárolt Tiborcz István cége a budai hegyekben | 1986-os budapesti koncertjük után a Queen együttes vacsorázott abban az étteremben, ami most az egykori Fonográf Klub egészével Tiborcz István érdekeltségéhez került. Az Orbán Ráhel férjének többségi tulajdonában lévő BDPST Zrt. által a nyáron alapított cég, a Tusculanum Kft. a 8600 négyzetméteres telken fekvő ingatlant a Piarista Rend Magyar Tartományától vette meg – tudta meg a Kétfarkú Kutya Párt elnöke, a kerület önkormányzati képviselője. Korábban itt – a Költő utca 30. és 32. alatt – működött a Fonográf Klub, majd a Svábhegyi Polgári Klub. | 1986-os budapesti koncertjük után a Queen együttes vacsorázott abban az étteremben, ami most az egykori Fonográf Klub egészével Tiborcz István érdekeltségéhez került. Az Orbán Ráhel férjének többségi tulajdonában lévő BDPST Zrt. által a nyáron alapított cég, a Tusculanum Kft. a 8600 négyzetméteres telken fekvő ingatlant a Piarista Rend Magyar Tartományától vette meg – tudta meg a Kétfarkú Kutya Párt elnöke, a kerület önkormányzati képviselője. Korábban itt – a Költő utca 30. és 32. alatt – működött a Fonográf Klub, majd a Svábhegyi Polgári Klub.
Az egykori Illés (majd Fonográf) Együttes több tagja által alapított Fonográf Klubot 1983-tól 2003-ig működtette a Fonográf Gmk. a budapesti XII. kerületi Költő utcában. Az akkori ügyvezető, Rosta Mária az Átlátszó kérdésére elmondta: ők húsz éven át először az egyik pedagógus-szakszervezettől, majd a piarista rendtől bérelték a helyet, ahol a Gmk. épített többek között teniszpályákat, medencét és éttermet „a város legszebb telkén”. Elmondta, hogy amikor a szerződésük lejárt, ők szerették volna cserével megtartani a helyet, de a tulajdonossal nem sikerült erről megegyezni.
A Piarista Rend Magyar Tartománya tartományfőnöke a Kutyapárt elnökének most azt írta, hogy a kérdéses ingatlanok az elhelyezkedésük miatt nem alkalmasak a rend céljainak szolgálatára, ezért értékesítették azokat. Kovács Gergő a bejegyzésében arról is ír, hogy ezeket a területeket az 1995-ös egyházi kárpótlás keretében kapták vissza a piaristák.
„Ők egy darabig ültek rajtuk, majd egy részen a saját ingatlanbefektetési alapjuk kezdett űrállomásokat építeni (egészen pontosan egy, az ingatlanbefektetési alapjuk tulajdonában levő Kft.), egy másik részt eladták ingatlanbefektetőknek, akik közt Andy Vajna neve is felbukkan, és most cserélt gazdát a maradék piarista tulajdonú terület, rajta a Svábhegyi Polgári Klubbal.”
A Tiborcz István által megvásárolt 8600 m2-es terület két különböző helyrajzi számú telekből áll. Kovács szerint mindkettő úgynevezett „intézményi terület”, ami azt is jelenti, hogy jóval nagyobb a beépíthetőségük, mint ha “sima” lakóövezetek lennének. „Az egyiken már most is lehet lakóépület, a másikon egyelőre csak oktatási, művelődési, kulturális, egészségügyi, igazgatási célú épületek húzhatók fel, de gondolom senkinek nincsenek kétségei afelől, hogy a miniszterelnök veje azt épít majd ide, amit akar.” – írja a Kutyapárt weboldalán a politikus.
A hét salakos teniszpályát és két műanyag borítású pályát, valamint egy úszómedencét is magában foglaló ingatlanra a tulajdoni lap szerint 2 és fél milliárd forint értékben kerül jelzálog-bejegyzés 2020. áprilisban. Ez alapján, és a piaci adatok ismeretében, milliárdos értéke lehet Tiborcz István milliárdokat érő ingatlan-gyűjteményének legújabb, júliusban szerzett darabjának.
A Kutyapárt képviselője emlékeztet: az egykori Fonográf Klub mellett korábban Andy Vajna is vett egy részt még halála előtt a piaristáktól a tulajdonában álló Költő Estates Kft. nevére. Ez a cég pedig a CHS Holdingon keresztül a CHS Hungary tulajdona (98%-ban), utóbbi Ettől a cégtől vásárolt maszkokat a XII. kerületi Önkormányzat.
Kovács Gergő egy korábbi bejegyzésében található drónvideón látszik az is, hogy a szintén a piaristák általa eladott másik két szomszédos telken – ami orosz magánszemélyek által tulajdonolt cégeké, illetve részben a piaristák vállalkozásáé– , már elkezdődött az építkezés.
Címlapkép: Kovács Gergely / MKKP | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/09/28/ujabb-milliardos-ingatlant-vasarolt-tiborcz-istvan-cege-a-budai-hegyekben/ | https://web.archive.org/web/20230128074541/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/09/28/ujabb-milliardos-ingatlant-vasarolt-tiborcz-istvan-cege-a-budai-hegyekben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-milliardos-ingatlant-vasarolt-tiborcz-istvan-cege-a-budai-hegyekben | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-09-28 22:58:00 | [] | [
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"CHS Hungary Kft.",
"Piarista Rend Magyar Tartománya",
"Tusculanum Kft."
] | [
"Bp. XII. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
51,006 | Varga Mihály elárulta, miért nem vizsgálja ki Szijjártóék méregdrága lélegeztetőgép-bizniszét | A veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet alapján a minisztériumok és állami szervek egyedi mentesítéssel kihagyhatták a közbeszerzési eljárást, ha a koronavírus elleni védekezéshez vásároltak valamit – de ekkor is be kellett kérniük három árajánlatot a beszerzés előtt. Azt pedig csak kivételes sürgősséggel tehették meg, hogy egy adott céget közvetlenül is felkérjenek az ajánlattételre. A kormányrendelet értelmében az egyedi mentesítéssel kötött szerződések szabályosságát az államháztartásért felelő miniszter ellenőrzi, utólag. | Varga Mihály;Szijjártó Péter;ellenőrzés;lélegeztetőgép;Külgazdasági és Külügyminisztérium;
2020-09-28 16:30:25
Varga Mihály elárulta, miért nem vizsgálja ki Szijjártóék méregdrága lélegeztetőgép-bizniszét
A Pénzügyminisztérium szerint már nem kell foglalkozniuk a 178 milliárdos, egy céggel kötött szerződéssel.
Hetekig visszhangzott a sajtó a Külgazdasági- és Külügyminisztérium 300 milliárdos lélegeztetőgép-beszerzéséről, amit Szijjártó Péter tárcája a nyilvánosság kizárásával, a közbeszerzés alóli teljes mentesítéssel zavart le.
A közérdekű adatigényléssel napvilágot látott eset külön érdekessége volt, hogy a 444.hu kiderítette: az óriási összeg több mint felét, 178 milliárd forintot egy maláj cégnek, a GR Technologies-nek fizette ki a KKM, összesen 6258 lélegeztetőgépért – ráadásul, a maláj eladó a piaci törvényeknek ellentmondva annál drágábban adta a gépeket, minél többet kért belőlük a magyar külügy. Végül már 28,4 millió forintos átlagáron értékesítették a készülékeket.
Mentesítéssel bárkitől, bármennyiért
A gyanúsan drága beszerzésről Sebián-Petrovszki László, a DK politikusa érdeklődött Varga Mihály pénzügyminiszternél.
A DK-s képviselő levelében felidézte: a veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet alapján a minisztériumok és állami szervek egyedi mentesítéssel kihagyhatták a közbeszerzési eljárást, ha a koronavírus elleni védekezéshez vásároltak valamit – de ekkor is be kellett kérniük három árajánlatot a beszerzés előtt. Azt pedig csak kivételes sürgősséggel tehették meg, hogy egy adott céget közvetlenül is felkérjenek az ajánlattételre.
– emlékeztetett Sebián-Petrovszki, aki rá is kérdezett arra, hogy Varga Mihály kötelességének megfelelően utólag ellenőrizte-e a külügy óriási, 178 milliárdos összegű gépbeszerzését.
Ha nincs rendelet, nincs ellenőrzés sem
Varga megbízásából államtitkára, Tállai András válaszolt, óriási csavarral magyarázva, miért nem kell foglalkozniuk a túlárazottnak tűnő beszerzéssel:
Idejük sem lett volna rá
Vagyis, a kormányrendelet hiába ír elő utólagos vizsgálatot, Vargának semmi dolga háromszor módosított, idővel egyre gigantikusabbá váló külügyi biznisszel. Kérdés, hogy akkor mi értelme a határozatlan időtávú "utólag" szócskának.
A Pénzügyminisztériumnál a jelek szerint egyébként akkor se nagyon tudták volna ellenőrizni az óriási összegű szerződést, ha véletlenül szerették volna. A külügy utoljára május 21-én módosította a GR-megállapodást – a veszélyhelyzet megszűnéséről szóló törvényt pedig június 16-án fogadta el az Országgyűlés.
Az ügy kapcsán megkerestük a Pénzügyminisztériumot, szerettük volna megtudni, hogy
Ha a minisztériumtól választ kapunk, frissítjük cikkünket.
Szijjártó kérte, Szijjártó megadta
Sebián-Petrovszki László nem csak Varga Mihálynál érdeklődött, de Szijjártó Pétertől is szerette volna megtudni, hogy a Külgazdasági- és Külügyminisztérium kért és kapott-e egyedi mentesítést a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos beszerzésekre. A DK-s képviselő a jelek szerint nem értesült róla, hogy pont Szijjártó tárcája volt az, ami az Orbán Viktortól kapott felhatalmazással élve dönthetett a mentesítésekről való kérelmekről, beleértve a saját minisztériuma kéréseit is.
Magyar Levente külügyi államtitkár kérdésre adott válasza mindenesetre így is parádés:
„Az Ön által megfogalmazott kérdésekkel kapcsolatos adatok már ismertek és nyilvánosak, a lélegeztetőgépek beszerzése természetesen a törvények betartásával történt.”
Magyar csak azt nem tette hozzá, hogy az adatokat csak közérdekű adatigénylésre és egy hónap után adta ki a külügy, a beszerzések szabályosságával pedig már a kormány sem foglalkozik. | https://nepszava.hu/3093595_varga-mihaly-elarulta-miert-nem-vizsgalja-ki-szijjartoek-meregdraga-lelegeztetogep-bizniszet | https://web.archive.org/web/20220121005801/https://nepszava.hu/3093595_varga-mihaly-elarulta-miert-nem-vizsgalja-ki-szijjartoek-meregdraga-lelegeztetogep-bizniszet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varga-mihaly-elarulta-miert-nem-vizsgalja-ki-szijjartoek-meregdraga-lelegeztetogep-bizniszet | Népszava | hungarian-news | 2020-09-29 09:28:55 | [] | [
"GR Technologies",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Pénzügyminisztérium"
] | [
"Ázsia",
"Malajzia"
] | [
"közbeszerzés",
"versenykorlátozás - kartell",
"engedély",
"közigazgatás hallgatása"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
51,007 | Brutális kedvezménnyel juttatott kiváló fekvésű ingatlant a Belváros a fideszes képviselő lányának | Egy elegáns virágüzletet szerzett meg a fideszes Szágerné Fazekas Éva lánya, a környék négyzetméteráraihoz képest közel milliós engedménnyel édesanyja párttársainak szavazataival. A kedvezményes belvárosi ingatlanosztásban új szintet jelent az eset. | Piaci árához képest több tízmillió forinttal olcsóbban jutott egy értékes, remek adottságú ingatlanhoz a belvárosi önkormányzat nyári ülésén Szágerné Fazekas Éva kormánypárti képviselő lánya. A Bajcsy-Zsilinszky úti elegáns virágüzlet tulajdonjogához – az édesanyját is soraiban tudó – Fidesz-frakció szavazatai segítették hozzá a vevőt – derítette ki a 24.hu az önkormányzat június 25-ei testületi ülésének jegyzőkönyve nyomán.
Információink szerint Szágerné érintettsége okán nem szavazott ennél az ingatlannál – a többi, közel tucatnyinál azonban igen, mégpedig a párttársaival egységesen –, ugyanakkor ez egy pillanatra sem befolyásolta a privatizálás sikerét, hiszen Szágerné nélkül is megvolt az eladáshoz szükséges kényelmes többség, lévén az V. kerületben a tíz Fidesz-KDNP-s képviselőre mindössze öt ellenzéki jut. Csakhogy – amint azt hamarosan látni fogjuk – Szágerné nem teljesen kívülálló az említett ingatlan ügyében: közvetve van kapcsolódási pontja a feltűnően olcsón értékesített üzlethez, amelynek tulajdoni lapján cikkünk írásakor széljegyen „tulajdonjog-bejegyzési kérelemmel” már a lánya cége szerepelt.
Bőven egymillió feletti négyzetméterárak
A nyári önkormányzati döntés nyomán a Bajcsy-Zsilinszky út 76. szám alatti, 126 négyzetméteres üzlethelyiség – amelyet eredetileg 59,15 millióra becsülték fel, de ebből lejött a bérlőknek járó 30 százalékos kedvezmény, azaz közel 18 millió forint – végül 41,4 millióért lett a fideszes képviselő lányáé.
Vagyis a Száger Anna tulajdonában álló Anemone Brigid Kft. 328 ezer forintos négyzetméteres áron jutott ingatlanhoz a Belváros északi részén, a Nyugati tér közvetlen szomszédságában. (Csak a pontosság kedvéért: 108 négyzetméter az üzlethelyiség földszinti része és 18 négyzetméter a galéria.)
Hogy ez az ár mennyire kedvezményes a városnak az egyik legdrágább részén, azt aligha kell taglalni. Tegyük hozzá: egy olyan üzletről beszélünk, amelynek az utcára nyílik a bejárata, mégpedig egy rendkívül forgalmas utcára, amely ráadásul a város egyik legnagyobb közlekedési csomópontja mellett található.
Alábbi gyűjtésünkből továbbá az derül ki, hogy egy ilyen jellegű üzletért a fenti árnál négyzetméterenként akár egymillióval (vagy akár többel) is többet kérhetnek, legalábbis a piaci szereplők.
Például ennek a szintén utcai, szintén kirakatos, Bajcsy-Zsilinszky úti üzlethelyiségnek közel hatszoros, 1,8 millió forintos a négyzetméterára. 100 négyzetmétert árulnak 180 millió forintért. Azaz az alapterület itt még kisebb is, mint a 41 millióért eladott önkormányzati ingatlannál.
Ennél az üzletnél 1,46 millió forint a négyzetméterár. Ez szintén a Bajcsy-Zsilininszky úton található, és utcára nyílik. Itt is több mint egymillió forint a különbség.
Ennek a Bajcsy-Zsilinszky útról nyíló utcában található kis üzletnek a négyzetméterára 1,69 millió forint.
Ez pedig egy 1,4 milliós négyzetméterért árult üzlet a Bajcsy-Zsilinszky úton, párszáz méterre a virágostól.
Ennek az üzlethelyiségnek pedig úgy 1,08 millió forint a négyzetméterára, hogy csak a Bajcsy-Zsilinszky út „közelében van”, ráadásul udvari. Ez mindjárt kétszeres értékcsökkentő tényező, azaz bár háromszor annyiba kerül, közel sem rendelkezik olyan jó adottságokkal, mint az utcai, forgalmas helyen lévő virágos.
A fenti példákból látszik, hogy a vételár a piaci viszonyok töredékét tette ki. Ha a fenti árakból indulunk ki, az üzlet aligha kerülhetne kevesebbe százmilliónál, de a százötven milliós ár sem lenne ezek alapján teljesen elrugaszkodott. A kedvezményes ár ráadásul nemcsak a vételárra, hanem az eddigi bérleti díjra is érthető. A 24.hu birtokába került szakértői jelentésből ugyanis az derült ki, hogy a 126 négyzetméteres virágüzlet havi bérleti díja 260 ezer forint volt. Csak összehasonlításképp: a virágos mellett ottjártunkkor épp kiadó volt egy közepes állapotú, 11 négyzetméteres, galériázott üzlethelyiség 130 ezer forint, plusz rezsiért. Vagyis fele annyi pénzért majd tizedakkora üzlet szerezhető piaci viszonyok közt – legalábbis az általunk telefonon felhívott ajánlat alapján.
A szakértői dokumentumból még az derül ki, hogy 2017 óta bérli az Anemone az ingatlant, amiben csak tavaly februárban lett tulajdonos Száger Anna, hogy az idén már meg is vásárolhassa a virágost 41 millió forintért. A cég egyébként 2018-ban 1,8 millió forintnyi, tavaly pedig 1,4 milliós veszteséget termelt, 5 millió forint saját tőkéje van, hitele viszont nincs az Opten szerint. Száger Anna még egy zuglói virágüzletet tulajdonol (Kivirágzik Virágüzlet és Virágküldő Szolgálat), de tavaly és tavalyelőtt ez a cég is veszteséget termelt.
Pont a vagyonkezelőben fb-elnök
Úgy tudjuk, hogy a lánya virágosát érintő szavazásnál Szágerné nem nyomott gombot (ezt támasztja alá, hogy az ezt megelőző, illetve az ez után követő szavazásoknál mind a tíz fideszes képviselő voksolt, itt viszont közülük csak kilencen), más privatizációt viszont támogatott. Mindez azonban nem osztott, nem szorzott: a kilenc támogató szavazat is elég volt a 15 fős testületben. Az ügyben kerestük Szágernét, hogy nem tartja aggályosnak lánya kedvezményes tulajdonszerzését, ám a képviselő nem reagált érdeklődésünkre. A belvárosi önkormányzat pedig ezúttal sem válaszolt a megkeresésünkre.
Ráadásul Szágerné épp annak a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságának elnöke (e dokumentum alapján bruttó 357 ezer forintért), amely társaság a kerület tulajdonában álló ingatlanokat kezeli, és amely cég például az értékbecsléseket készíti az értékesítés előtt, miután a bérlők részéről megérkezett a vételi ajánlat. Ez az – a belvárosi ingatlanok történetében kulcsszerepet játszó – szervezet, amelynek éléről, Rogán Antal bizalmasa, Kertész Balázs tavaly ősszel távozott.
A vagyonkezelő készíti elő az elidegenítést, azaz a privatizálást is, a testületi határozatoknál minden egyes ingatlanértékesítésnél felelősként a BLV Zrt. igazgatója van megjelölve – így történt ez a kívülről mutatós virágüzlet esetében is. Külön érdekesség, hogy az ingatlan épp abban az egyéni választókörzetben található, ahol Száger Anna édesanyja a megválasztott önkormányzati képviselő.
Szágerné egyébként 2006 óta egyéni képviselő a Belvárosban. Legutóbbi győzelmének az adott külön értéket, hogy a Belváros északi része inkább szavaz balra, mint a hagyományosan jobboldali déli rész – ennek ellenére Szágerné úgy győzött a 10-es számú egyéni körzetben 65 szavazat különbséggel a momentumos jelölttel szemben, hogy az övével szomszédos választókörzetekben (8., 9.) ellenzéki győzelem született.
Fideszes képviselő és a strómanfigurák
A Száger család története nagyobb perspektívából nézve is érdekes. Eddig ugyanis nem volt arra példa, hogy a belvárosi testületben többségben lévő párt képviselőjének egészen közeli hozzátartozója vásárolhasson meg nyomott áron egy ingatlant az önkormányzati tulajdonból. (MSZP-s képviselők ugyanakkor – ellenzékből – lakásokat tudtak vásárolni a bérlőknek járó kedvezményes áron a 2000-es évek végén.)
Olyan azonban előfordult, hogy például az említett vagyonkezelő céget vezető Kertész Balázs érdekeltségébe kerüljön ingatlan, igaz, ez nem közvetlenül történt, hanem egy látszólag nagyvonalúan viselkedő fogorvos közreműködésével. De fideszes országgyűlési képviselőhöz is kerültek ingatlanok, ahogy azt tavaly a Magyar Narancs kimutatta. Szatmáry Kristóf feleségével közös cége úgy lett tulajdonosa több belvárosi, korábban önkormányzati tulajdonban lévő ingatlannak (mielőtt még a képviselő belépett volna házastársa mellé), hogy egy fodrászszövetkezet előbb megvette az üzleteket, majd azokat gálánsan bevitte egy olyan vállalkozásba, amely nemsokára teljesen Szatmáryék érdekeltsége lett.
Koronavírus-járvány ide vagy oda, az idén csaknem 1,8 milliárd forintért privatizált már ingatlant a belvárosi önkormányzat, azaz a kiárusítási tempó nem hagyott alább Budapest szívében a legutóbbi időszakban sem. A januári testületi ülésen 980 millió forintnyi, míg a júniusi ülésen 690 millió forintnyi ingatlan elidegenítéséről döntöttek – és ezek már a 30 százalékos kedvezménnyel érintett árak összesítései. Magyarán: a privatizált ingatlanvagyon meghaladja a kétmilliárd forintot az idén, amely ráadásul – ahogy ezt mostani történetünkben is láttuk – a piaci viszonyokhoz képest jellemzően töredékárú becslésen alapul.
Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu | https://24.hu/belfold/2020/09/28/sok-tizmillios-kedvezmeny-belvaros-ingatlan-fideszes-kepviselo-lanya/ | https://web.archive.org/web/20230203025955/https://24.hu/belfold/2020/09/28/sok-tizmillios-kedvezmeny-belvaros-ingatlan-fideszes-kepviselo-lanya/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/brutalis-kedvezmennyel-juttatott-kivalo-fekvesu-ingatlant-a-belvaros-a-fideszes-kepviselo-lanyanak | 24.hu | hungarian-news | 2020-09-28 00:00:00 | [
"Száger Anna",
"Szágerné Fazekas Éva"
] | [
"Anemone Brigid Kft.",
"Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"pályázat",
"önkormányzat",
"klientúra"
] | [] |
51,008 | New Land: Rogánék tavaly 70 milliárdot költöttek el kormányreklámra egyetlen cégnél | Ismét jelentősen nőtt a kormány reklámjait és propagandaanyagait legyártó New Land Media Kft. éves bevétele. Balásy Gyula cége járványhelyzet miatt meghosszabbított határidő előtti utolsó napon adta le a 2019-es pénzügyi mérlegét. | Ismét jelentősen nőtt a kormány reklámjait és propagandaanyagait legyártó New Land Media Kft. éves bevétele. Balásy Gyula cége járványhelyzet miatt meghosszabbított határidő előtti utolsó napon adta le a 2019-es pénzügyi mérlegét.
A cég 2018 óta, amikor Csetényi Csaba és Kuna Tibor is kegyvesztett lett, konkurencia nélkül kapja a megrendeléseket a kormánytól, hogy eljutassa a Rogán Antal által irányított propagandagépezet legjobban sulykolt üzeneteit az emberekhez.
Balásy-cég forgalma tavaly 70,3 milliárd forintra nőtt, ami 18 milliárddal több mint 2018-ban.
A cég eddig is elképesztő forgalomnövekedést és emellett nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó nyereséget produkált. A New Land Media 2013-ban még 8 milliót forgalmazott, amivel 800 ezer forintos eredményt tudott felmutatni, az utóbbi években azonban milliárdos tételek jutottak osztalékra is.
A most közzétett mérlegbeszámoló szerint Balásy Gyula a szeptember 25-én megtartott egyszemélyes taggyűlésen 4 milliárd forintos osztalékot szavazott meg magának a 2019-es 5,8 milliárdos nyereségből. | https://24.hu/belfold/2020/09/30/new-land-media-70-milliard-kormanyreklam/ | https://web.archive.org/web/20220128172421/https://24.hu/belfold/2020/09/30/new-land-media-70-milliard-kormanyreklam/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/new-land-roganek-tavaly-70-milliardot-koltottek-el-kormanyreklamra-egyetlen-cegnel | 24.hu | hungarian-news | 2020-09-30 00:00:00 | [
"Balásy Gyula",
"Rogán Antal"
] | [
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"média",
"hirdetés",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,009 | Percenként egymilliót fizetett angol leckét kínáló műsorért az állami cég, Habony köréig érnek a szálak | Milliárdos tételben, egyre gyorsabban ömlik a közpénz a műsorgyártásba és a rendezvényszervezésbe. A megtérülésről nehéz mérleget vonni, a költséges munkák azonban rendre a NER első vonalához köthető cégek ölébe pottyannak – a műsorgyártástól a kommunikáción át a védelmi feladatokig. most fókuszban a NER legtitokzatosabb cégeinek egyike. | Az 5 perc angol TV című műsor elkészítéséért 240 millió forintot fizetett ki az állami tulajdonú műsorszóró, az Antenna Hungária Zrt. a Magno Studio Kft.-nek – tudta meg a 24.hu. Egy éven át tartó levelezés, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közbelépésével sikerült megszereznünk a hagyományosan földfelszíni sugárzással, az utóbbi bő egy évben pedig milliárdos állami rendezvényszervezésekkel is foglalkozó Antenna Hungária Zrt. szerződéseinek listáját. Ebből derült ki, hogy az egyébként műsorkészítéssel is foglalkozó állami cég 2019 júniusában 240 millió forintos szerződést írt alá Horváth László cégével, a Magno Studio Kft.-vel.
A csaknem negyedmilliárd forintért 50 darab, nettó 4 és 5 perc közötti epizód készült el a nyelvoktató kisfilmekből.
Percenként tehát körülbelül egymillió forint közpénzt vitt el a műsor, amelynek jelentős részében Szalai Nóra, az 5 perc angol brand arca és létrehozója egy kanapén ül és magyaráz, a fennmaradó időben pedig egy fehér háttér előtt egy maroknyi szereplő ad elő pársoros dialógusokat.
Több szakembert is megkérdeztünk arról, mennyi idő alatt vehették fel a műsor 50 epizódját, reális-e az árazás. Az egyik, névtelenséget kérő forrásunk szerint az ilyen, egy kameraállásos, különösebb technikai, díszletbeli kihívásokat nem támasztó munkáknál nem reális a percenként egymilliós ár, már csak azért sem, mert az 50 epizód felvétele jelentős ráhagyásokkal sem lehetett több 8–9 munkanapnál, az utómunka pedig nem igényelt olyan speciális kapacitást, ami megdobhatta volna a költségeket. Egy másik forrásunk szerint az ár akkor lehet reális, ha a résztvevőket valamiért kiugró mértékben díjazták, vagy ha ismert rendezőre bízták a munkát. A megbízásról szerettük volna megkérdezni a cégén keresztül Szalai Nórát és a Magno Studió Kft.-t is, de leveleinkre nem érkezett válasz, így nem tudtuk meg, hogy csak Szalai Nóra, vagy a cége, az 5 perc Media Kft. vett-e részt a műsor elkészítésében. Utóbbira utal az, hogy a műsorral kapcsolatos nyereményjáték szabályzatában az Antenna Hungária mellett az 5 perc Media Kft. neve szerepel – érdekesség, hogy a Magno Studio Kft.-é nem.
Az 5 perc Media Kft.-ben Szalai Nóra társtulajdonosa a nyilvános cégadatok alapján vele egy címre bejelentett Tóth Péter, akinek a Habony-körig érnek az üzleti kapcsolatai. Tóth Péter üzlettársa Halkó Gabriellának, a TV2 egykori gazdasági igazgatójának is, mégpedig a Press & Belt Produkciós Iroda Kft.-ben. Ez a cég azzal került be a hírekbe, hogy éveken át fizetett Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadónak. Nem is keveset: a NAV 2015 tavaszán indított vagyonosodási vizsgálatából a 444.hu által megszerzett információk alapján Habony saját bevallása szerint 2011 és 2013 között körülbelül évi bruttó 3,5 millió forint körüli összegeket keresett a Press & Belt Kft.-nél, amelynek már abban az időszakban is tulajdonosa volt Tóth.
Halkó Gabriellát Habony Árpád jó barátjaként, bizalmasaként tartják számon, a Válasz Online egyenesen Habony „gazdasági énjének” nevezte. Számos olyan kormányközeli bizniszben érintett, amelyek a legmagasabb NER-es körökhöz köthetők (lásd keretes írásunkat.)
Ábránk a szerződés életbe lépésekor (2019. 06. 02.) fennálló viszonyokat mutatja.
Közpénzes munkák a NER elitjének
A Magno Studiót tulajdonló Horváth László neve valószínűleg nem sokaknak ismerős, ugyanígy vannak ezzel az általunk megkérdezett, műsorkészítésben jártas szakemberek is. Pedig a vállalkozó üzleti tehetsége vitathatatlan: 2015 végén alapított cége tavaly már 14,9 milliárd forintos nettó bevételt ért el az Opten adatbázisa szerint. A titokzatossághoz az is hozzájárul, hogy a Magno Studio Kft.-nek nincs honlapja, és a közösségi médiában sem találtuk nyomukat.
A közpénz ennek ellenére megtalálja a vállalkozást, méghozzá gyakran egyfajta kapocs szerepben: a pénz nem közvetlenül a NER eminenciásaihoz megy, hanem a Magno Studio közbeiktatásával mozog.
Így történt ez az állami MVM és a CÖF között: a Magno Studio forgatta azt a négy, a Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórumának készült imázsfilmet, amelyre az állami MVM Zrt. adott 433 millió forint közpénzt, és a kormányközeli TV2 sugározta. A kisfilmek többe kerültek, mint az Oscar-díjas Saul fia, minőségükről itt győződhet meg.
Tavaly a Magno Studio rendezte a Gaál Cecíliához (akkor még Rogán-Gaál Cecíliához) köthető Fitbalance Aréna Tavasz és a Fitbalance Kids nevet viselő sporteseményeket. A rendezvények állami cégek nagyvonalú támogatásaival hozták tető alá: a hvg.hu tudta meg, hogy a rendezvényekre közpénzes segítséget nyújtó MVM nem a Nakama & Partners Kft.-nek, nem is az üzletasszonynak, hanem a Magno Studio Kft.-nek utalta a 160 milliós támogatást. A lap elkérte a támogatási szerződéseket, de az Antenna Hungária csak a támogatás összegét közölte, egyéb adatokat nem. Mostani, egy évig húzódó adatigénylésünkből derült ki, hogy a műsorszóró – hasonlóan az MVM-hez és a Szerencsejáték Zrt.-hez – 2018-ban a Magno Studio Kft.-nek utalta az összesen 50 milliós támogatást.
Máskor közvetlenül a Magno Studióhoz folyik a közpénz megrendelés vagy támogatás formájában:
Az Átlátszó összegzése szerint a 2018 januárjában futó Stop Soros-kampányból 676,3 milliót kapott a cég, a választás előtti 7 milliárd forintos propagandaköltésekből pedig 3,8 milliárdos szeletet hasított ki a Magno Studio.
2018-ban két részletben összesen 142 millió forint támogatást kapott az ugyancsak állami Szerencsejáték Zrt.-től.
A legújabb hír pedig, hogy idén augusztusban újabb 250 millió forintos megbízás landolt a szakmában ismeretlen, a közpénzt mégis milliárdos tételben vonzó céghez, a műsorgyártásra a megbízást az Antenna Hungária Zrt. adta. (A cég arra a kérdésre nem válaszolt lapunknak, milyen műsorszámra adta a megbízást.)
Felfutóban az Antenna Hungária
Bár az Antenna Hungária fő tevékenysége az országos földfelszíni televízió- és rádióműsor-szórás, illetve a műholdas műsorszórás, az utóbbi bő másfél évben inkább a rendezvényszervezési megbízásaik miatt írtunk az állami cégről. Tavaly nyáron a telekommunikációs cég elnyerte a Rogán Antal-féle Nemzeti Kommunikációs Hivatal 30 milliárd forintos rendezvényszervezési keretszerződését. Bár első blikkre úgy tűnik, hogy a közpénz ezzel a húzással egy állami szervezettől egy állami céghez került, valójában a NER ismert szereplői is jól jártak, hiszen alvállalkozóként a plakátkampányos Balásy Gyula cégeit, illetve a kormánykedvenc Valtont vonták be.
Ezen keretszerződésen belül hozta tető alá az Antenna Hungária az úgynevezett raktárkoncerteket is, amelyek a Népszava cikke szerint végül nem fértek be a közszolgálati tévé műsorfolyamába. A közpénzből fizetett koncertfelvételekért a nézőknek az Antenna Hungária MindiGO nevű applikációjával kell megküzdeniük, ahogyan azoknak is, akik utólag szeretnék megnézni a csaknem negyedmilliárd forintból készült kezdő angol nyelvleckéket.
Kiemelt kép: 5 perc Angol Tv | https://24.hu/fn/gazdasag/2020/09/30/5-perc-angol-antenna-hungaria/ | https://web.archive.org/web/20230805143510/https://24.hu/fn/gazdasag/2020/09/30/5-perc-angol-antenna-hungaria/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/percenkent-egymilliot-fizetett-angol-lecket-kinalo-musorert-az-allami-ceg-habony-koreig-ernek-a-szalak | 24.hu | hungarian-news | 2020-09-30 00:00:00 | [
"Habony Árpád",
"Halkó Gabriella",
"Horváth László",
"Szalai Nóra",
"Tóth Péter"
] | [
"5 perc Media Kft.",
"Antenna Hungária Zrt.",
"Magno Studio Kft."
] | [] | [
"média",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,010 | K. Ferenc milliárdos átlátszó módon nem fizetett adót, mégsem volt könnyű észrevenni | Gyönyörűen ledokumentálta, hogyan próbálta kikerülni az adófizetést. Egyelőre csak félmilliárd forintot keres rajta a NAV, de a végösszeg a háromszorosa is lehet. | A jogaszvilag.hu oldalon 2015 decemberében jelent meg egy írás arról, hogy az Egyesült Arab Emírségek miért az egyik legkiválóbb adótervezési és üzleti letelepedési célterület, különösen magyarok számára. Ekkor már majdnem egy éve életbe lépett a két ország közötti „kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló” egyezmény – amelyről egyébként a cikk nagyon jól megállapítja, hogy a címe teljesen ellentmond a tartalmának.
Az egyezmény ugyanis arról rendelkezik, hogy az Egyesült Arab Emírségekben dolgozó, vagy odaköltözött magyar állampolgároknak a kettős adózás elkerülése érdekében Magyarországon nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Csakhogy az arab országban a személyi jövedelemadó nem létezik, vagyis a kettős adózást úgy lehet elkerülni, hogy sehol nem kell adót fizetni.
Az írás a letelepedés legegyszerűbb gyakorlatát is vázolta röviden. A “kettős adózás” elkerülésére vágyó honfitársunknak mindössze annyit kellett tenni, hogy az akkor már 40 úgynevezett Szabad Zóna egyikében alapít egy céget, ami után néhány nap alatt akár több embernek is évekig érvényes tartózkodási engedélyt kaphat az országban. A cikkben azt is kiemelték, hogy
„2015-ben egyértelműen a „RAK” azaz a Ras Al Khaimah és az Ajman emirátus a legnépszerűbb letelepedési helyszín külföldiek számára az országban, de Umm al-Quwain ismertsége is növekszik”.
Az írás megjelenésekor K. Ferenc jól ismert magyar nagyvállalkozó cége, a Seker FZE már közel három hónapja rendelkezett az Umm al-Quwain-i szabadkereskedelmi hatóság engedélyével, másfél évvel később pedig már K. Ferenc lakcíme is az Egyesült Arab Emírségekben volt.
Százszoros megtérülés néhány hónap alatt
Más kérdés, hogy 2015-ben sokat ezzel még nem ért a kelet-magyarországi vállalkozó, mert a legnagyobb hozzá kötött cégek közül még egy sem volt a nevén. Az ebben az időszakban egyaránt 10-15 milliárdos árbevétellel és több száz millió forintos nyereséggel működő Forrás Áruház illetve Meal Trade Kft-k ugyan a család tulajdonában álltak, de ezeket K. Ferenc gyermekei birtokolták. Az ezeknél is nagyobb, 35-40 milliárdos forgalmat lebonyolító Kerekes Kft-hez pedig papíron semmi köze nem volt a családjának.
Utóbbi cégből egyébként K. Ferenc még 2009 decemberében kiszállt, akkor a 90 százalékos részesedését a szerződés szerint „figyelemmel a társaság pénzügyi gazdasági helyzetére” névértéken 2,7 millió forintért adta el*A Kerekes Kft. ekkor még a CBA tagja volt, de 2012-ben kivált a kiskereskedelmi tömörülésből, és attól kezdve önállóan működött..
Ám a vállalat öt hónappal később 355 millió forint osztalékot fizetett ki, azaz a kérdéses részesedés alig fél év alatt több mint százszoros megtérülést hozott az új tulajdonosának.
Ezt persze sem akkor, sem máskor nem verték nagydobra, de az elmúlt több mint egy évtized cégiratainak átböngészéséből kiderült, hogy a vállalatnál a láthatóan masszívan ár alatti értékesítés bevett gyakorlattá vált:
a Kerekes Kft. üzletrészeit többször adták-vették néhány százezer, esetleg egy-két millió forintért, majd később százmilliós osztalékot vett fel az új tulajdonos.
Volt olyan eset, amikor az adásvétel és az osztalékról való döntés között még egy hónap sem telt el.
Az igazán nagy húzásra azonban a közel-keleti letelepedésig kellett várni. Ekkor tért vissza ugyanis a cégbe K. Ferenc, méghozzá nem is akárhogy. A vállalkozó 2016-ban először visszavásárolta a Kerekes Kft. 10 százalékát, az adásvételi szerződés tanúsága szerint 300 ezer forintért. Alig egy évvel később pedig úgy módosították az alapszabályt, hogy a régi-új tulajdonos ezért az egytizedes tulajdonhányadért a mindenkori osztalék 95 százalékát kaphatta meg*Igaz a szavazati joga közben jóval a tulajdoni hányada alá csökkent..
A cégbirodalom központja Ebesen
Közben nagyon hasonló fejlemények történtek a családhoz köthető másik két nagyobb cégnél, a Forrás Áruház illetve a Meal Trade Kft-nél. A különbség csak annyi volt, hogy itt nem vásárlással, hanem 240 ezer forintos tőkeemeléssel szállt be K. Ferenc a fiai mellé tulajdonosnak, és mivel már megvolt a know-how, a tranzakciót nem bontották ketté. Ahogy 2017 tavaszán részesedést szerzett, egyből meg is kapta a jogosultságot az osztalék 95 százalékára.
Lehetett fokozni
A három vállalat már korábban is szépen termelt osztalékot – évről évre százmilliókat vettek ki a tulajdonosok – a kifizetések azonban ekkor pörögtek fel igazán. A három társaság összesen 3,25 milliárd forint osztalékjövedelemhez juttatta tulajdonosait.
K. Ferencre, aki részesedéseiért az ezt megelőző szűk egy évben összesen 780 ezer forintot fizetett, közel 3,1 milliárd jutott.
A NAV-nál azonban nem ez verte ki a biztosítékot, hanem a cégbírósághoz leadott iratok szerint az, hogy a vállalkozó bejelentett lakcíme ekkor már az Egyesült Arab Emírségekben volt. Így a felvett milliárdok után – legalábbis a NAV szerint – nem fizetett adót. A hatóság K.Ferenc letartóztatásáról szóló közleményében még egy kicsit nagyobb összeget (3,6 milliárd forintot) említett, ennek az a magyarázata, hogy az üzletember más, kisebb vállalatokból is vett fel pénzt 2017-ben.
A történet azonban itt még mindig nem ért véget. A 2017-es nagy pénzfelvételt követő évben ugyan nem fizettek osztalékot a cégek, ám utána, 2019-ben a korábbinál is jóval nagyobb összeghez jutottak a tulajdonosok. Jórészt ekkor is K. Ferenc volt a végállomás, de már nem közvetlenül, mert 2018-ban egy nap alatt az összes érdekeltségét átruházta a Seker FZE-re, vagyis arra a cégre, amit még 2015-ben az Egyesült Arab Emírségekben alapított.
Még 1,3 milliárdnyi adó sorsa kérdéses
Persze alapesetben a Seker mögött álló vállalkozók kilétét nem feltétlenül kellene ismernünk. Csakhogy ezekhez a tranzakciókhoz minden esetben csatolták az Umm al-Quwain-i vállalat cégkivonatát is, amiből kiderül, hogy az egyszemélyes tulajdonos K. Ferenc. Egyébként ezt nem is nagyon rejtették véka alá: a közel-keleti társaságot Magyarországon ugyanaz az ügyvéd képviselte, aki korábban a papíron külföldre költözött K. Ferencet is, és aki már hosszú évek óta minden céges ügyben eljárt a családnak. Vélhetően ő az, akit a vállalkozóhoz hasonlóan bűnszövetségben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva elkövetett költségvetési csalással gyanúsít a NAV.
Az adóhatóság tájékoztatójában a második körös kifizetésről már nem esik szó, pedig K. Ferenc címe még ekkor is az Egyesült Arab Emírségekben volt. Látszólag tehát mindössze annyi történt, hogy a magyar milliárdos és cégei közé beiktattak még egy lépcsőt, a Seker FZE-t, amely a pénz útjának követését kissé bonyolultabbá teszi. Nehezebb például kideríteni, hogy K. Ferenc a kinti vállalatból is kivett-e pénzt, és így keletkezett volna-e adóalapja Magyarországon.
A NAV számára ugyanis elsősorban ez a fontos, hiszen azt állítják, hogy
a vállalkozó külföldi életvitele csak álca volt, valójában itthon élt, Magyarországról irányította üzleteit, így az adómentességre sem jogosult.
A 2017-es 3,6 milliárd forintos osztalék alapján így a NAV most mindössze 540 millió forint elmaradt személyi jövedelemadó befizetését kéri számon K. Ferenctől, pedig az előző két év kifizetései után több mint kétszer ennyi adó sorsa kérdéses lehet.
A három említett nagyobb vállalkozásból ugyanis 2019-ben további 4,4 milliárd forint osztalékot vettek fel, (ennek nagy részét akkor már a Seker), 2020-ban pedig újabb 700 milliót. Emellett az előző két évben egy olyan ingatlanos cégből is kivettek összesen 4 milliárd forintnyi osztalékot, amely részben még mindig közvetlenül a papíron külföldön lakó K. Ferencé, és amelyből ugyanúgy az osztalék 95 százaléka illette meg.
Mindez az előző bő egy évben összesen körülbelül 8,65 milliárd forint jövedelmet jelent K. Ferencnek, és ennek az adóvonzata itthon további 1,3 milliárd forint lenne.
Az nem egyértelmű, hogy a NAV ezzel az első körösnél is nagyobb összeggel egyelőre miért nem foglalkozott. Nem kizárt, hogy tényleg a Seker közbeiktatása nehezítette meg a dolgukat, illetve a 2020-as kifizetéseknél elvileg még bevallhatja az adót itthon a vállalkozó.
Mivel az elmúlt évek fejleményeinek hátterére is kíváncsiak voltunk, az ügyben valamennyi érintett vállalatot megkerestük kérdéseinkkel. Szerettük volna tudni, hogy mivel indokolják a furcsa, áron aluli adásvételeket (amelyek jelentőségével következő cikkünkben még részletesen foglalkozunk), illetve, hogy miért adta el K. Ferenc részesedéseit a Seker FZE-nek, valamint rákérdeztünk az egyes cégek közötti üzleti kapcsolat jellegére is, válaszokat azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk. | https://g7.hu/vallalat/20200928/k-ferenc-milliardos-atlatszoan-csalta-az-adot-megsem-volt-konnyu-eszrevenni/ | https://web.archive.org/web/20230328163403/https://g7.hu/vallalat/20200928/k-ferenc-milliardos-atlatszoan-csalta-az-adot-megsem-volt-konnyu-eszrevenni/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/k-ferenc-milliardos-atlatszo-modon-nem-fizetett-adot-megsem-volt-konnyu-eszrevenni | G7 | hungarian-news | 2020-09-28 15:02:00 | [] | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)"
] | [
"Arab Emírségek",
"Ázsia"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"adó"
] | [] |
51,011 | Még Panamából is ömlik a pénz a kormányközeli médiába | A Fidesz-közeli médiaalapítványba tolt cégbirodalom bevétele a második legnagyobb kiadócég forgalmánál majdnem ötször nagyobb, az Indexénél hatvanszor. | Kedd este kiderült, mekkora monstrummá sikerült hizlalni a kormányközeli médiabirodalmat, nyilvánosságra hozta ugyanis 2019-es beszámolóját az újságok és internetes lapok tucatjait, illetve rádiókat és tévét is birtokló Mediaworks Zrt. A vállalatnak ez az első olyan éves jelentése, amely elvileg nagyjából már mindent mutat, és ennek megfelelően a médiapiaci viszonylatban egészen példátlan számokat produkált a csoport.
Összeállt a birodalom
A Mediaworks már elég régóta meghatározó szereplője a magyar médiapiacnak. Ez volt az a vállalat, amelyen keresztül a magyar cégek furcsa adásvételével milliárdokat kaszáló Heinrich Pecina egy nemzetközi sajtópiaci tranzakciót kihasználva megszerzett egy rakat magyarországi médiaterméket, majd miután néhány évig működtette ezeket, bezárta a csoporthoz tartozó Népszabadságot, és az egész pakkot eladta Mészáros Lőrincnek. A felcsúti milliárdosnál azonban nem pihent sokáig a médiabirodalom, mivel Mészáros 2018 végén sok más kormányközeli vállalkozóval egy időben felajánlotta médiapiaci érdekeltségeit az épp akkor gründolt Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA). Bár a nemes gesztus első ránézésre is nagyon komoly versenyjogi aggályokat vetett fel, a kormány gyorsan átvágta a gordiuszi csomót azzal, hogy az ügyletet nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette, így a fideszes médiaholding megszületésénél nem is kellett vizsgálódnia a versenyhivatalnak.
A KESMA eleinte teljes jogi és szervezeti káosz volt több tucat médiacéggel, ezért egy többlépéses folyamatban lényegében minden megszerzett vállalatot betereltek valamilyen formában a Mediaworks alá. A központi cégbe napra pontosan egy éve 11 másik társaság olvadt be, további 11 cég pedig uralmi szerződés alapján vált a csoport tagjává. Emellett az MW-nek még további jó néhány kapcsolt vállalkozásban van részesedése.
Panamai export
A lényeg, hogy tavaly őszre megszületett a fideszes médiamonstrum, amelynek most a méreteivel is tisztába kerülhettünk. Már a Mediaworks egyedi – tehát nem az összes kapcsolódó, csak a beolvasztott cégek eredményeit összesítő – beszámolója is olyan piaci koncentrációt mutat, ami a szektorban korábban elképzelhetetlen volt. A társaság árbevétele megközelítette a 35 milliárd forintot, adózott nyeresége pedig több mint 5 milliárd forintra rúgott. Összehasonlításképpen,
csak a profit nagyjából annyi, mint amennyiből a tavaly még a magyar internet nyitóoldalának számító Index az elmúlt négy évben működött.
A Mediaworks bevételeinek megoszlása már itt is érdekes a teljes piac szempontjából, de mivel a konszolidált számok valószínűleg még fontosabbak, ezért itt csak egy furcsaságot emelnénk ki. A vállalatnak viszonylag nagy, több mint 1,3 milliárdos bevétele volt külföldi országokból is. Ez önmagában még nem feltétlenül meglepő, hiszen lehetnek hirdetők a határon túlról is, és erre utal, hogy az exportbevétel nagy része Szlovákiából jött. A második helyen azonban ezen a listán már nem egy olyan ország áll, amire elsők között tippelnénk egy magyar médiavállalkozás esetében. A társasághoz ugyanis több mint 200 millió forint folyt be – az üzleti életben leginkább offshore-tevékenységről ismert – Panamából.
Döbbenetes számok
Már az egyedi beszámoló 35 milliárdos árbevétele is hatalmas, konszolidált szinten – tehát az összes érdekeltséget figyelembe véve – azonban ennek a duplájánál is nagyobb bevételt hozott össze az MW. A társaság forgalma 70,8 milliárd forint volt.
Ez az azonos tevékenységi körű cégek közül a második legnagyobb Blikk árbevételének nagyjából a tizenkétszerese,
a szektorban harmadik helyen álló, Népszavát jegyző XXI. század Média Kft.-ének pedig a durván 35-szöröse. A már említett Index ezen a listán egyébként a negyedik volt 2019-ben, náluk már közel hatvanszoros a szorzó.
A Mediaworks előnye azonban még akkor is hatalmas, ha kicsit megengedőbbek vagyunk, és az általuk megadott alaptevékenység mellett más médiához köthető tevékenységet is figyelembe veszünk. A Central Mediacsoport Zrt.-nél például hatszor nagyobb az MW bevétele (de még akkor is nagyjából négy és félszer, ha a Central digitális kiadványait jegyző cégének forgalmát is figyelembe vesszük), a HVG-hez viszonyítva pedig majdnem hússzoros a különbség.
Letarolták a hirdetési piacot
A Mediaworks konszolidált bevételéből egyébként nagyjából 18 milliárd származott lapértékesítésből, valamivel több mint 32 milliárd pedig hirdetésekből (a többi például nyomdai, reklámügynökségi, filmgyártási tevékenységből, illetve tévés és rádiós műsorszolgáltatásból jött össze). A lapkiadási forgalomnál elég nehéz lenne megbecsülni, hogy ez pontosan mekkora részesedést jelent, itt ugyanis nincsenek teljes szektorra vonatkozó adatok, de egészen biztosan meghatározó részt hasít ki magának a piacból a kormányközeli médiaholding.
A hirdetési piacon ugyanakkor elég jól becsülhető az MW súlya. A 32,2 milliárdos árbevétel ugyanis a teljes piaci költés egészen pontosan 13,1 százaléka. Ez azonban még masszívan alulbecsüli a Mediaworks médiában betöltött szerepét, hiszen a teljes reklámtortában például a mozi és közterületi hirdetések is benne vannak, a Facebook és a Google reklámmilliárdjairól nem is beszélve. Ha ezeket kivesszük a képletből, akkor már közel 20 százaléknál tartunk.
Ám ez még mindig kicsit torz, mert a tévés piacon – mivel a TV2 nem került be a holdingba – nincs jelentős részesedése a Mediaworksnek. Így a számokat (a csoporthoz tartozó Hír TV bevételeitől megtisztítva) a hazai digitális, a sajtó- és a rádiós piac teljes bevételével érdemes összevetni. A MW-nek a Hír TV nélkül 30,7 milliárdos hirdetési bevétele volt, ami ezen a három piacon 31 százalékos részesedés.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fideszes médiaholding még az USA-ban is durva piaci szereplő lenneA Fidesz-közeli Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány a legnagyobb amerikai kiadókhoz mérhető print portfólióval rendelkezik, összesen 408 újságja van.
Ez ebben a szektorban elképesztő mértékű piaci koncentrációt jelent, különösen, hogy a MW ezt csak médiatermékekkel hozza, miközben például a digitális szegmensben véletlenül sem csak médiahirdetések vannak. Ezért is volt szükség arra, hogy a kormány kivonja a forgalomból a versenyhivatalt a holding születésénél, ezt ugyanis nem lehetett volna jóváhagyni.
Frissítés: Más kérdés, hogy az MW konszolidált beszámolójában ilyen hatalmas piaci erő ellenére is milliárdos veszteséget mutatott ki adózott soron. A kiegészítő mellékletben erről azt írták, hogy az adózott eredmény tartalmazza a tőkekonszolidáció hatását is, ezért negatív. Mindenesetre az eredménykimutatás néhány nem részletezett eleme alapján úgy tűnik, hogy egyszeri tételekről lehet szó, és erre utal az is, hogy üzemi szinten még masszívan nyereséges volt a társaság, 7,2 milliárd volt a profit.
A kormányközeli sajtó dominanciája egyébként a tévés hirdetési piacon még nagyobb mértékű. Ebben a szegmensben a teljes hazai reklámköltés 65 milliárd forint volt, miközben a TV2 hirdetési és szponzorációs bevétele önmagában a 24 milliárd forintot közelítette. Ha ehhez még hozzáadjuk a Hír TV és állami média tévés reklámbevételeit, akkor a 42,5 százalékos részesedés adódik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Index nélkül tényleg nem maradna sok a szabad internetből MagyarországonA legnagyobb magyar internetes újság politikai befolyás alá kerülése megrendítő pofont adna az egész nyilvánosságnak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiszámoltuk, hány milliárdot vitt haza Heinrich Pecina a NER-média körüli ügyletekbőlA médiában több üzletet is kötött Mészáros Lőrinccel a Népszabadságot bezáró Heinrich Pecina, aki számításaink szerint igencsak vaskos haszonnal szállt ki ezekből a bizniszekből.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKellemeset a hasznossal: így válnak a közpénz-milliárdok magánvagyonná a kormánypropagandávalAmint kormányközeli tulajdonba kerül egy médiavállalkozás, elkezd ömleni az állami pénz, aminek köszönhetően a korábban veszteséges kiadó hirtelen nyereséges lesz. | https://g7.hu/vallalat/20200930/meg-panamabol-is-omlik-a-penz-a-kormanykozeli-mediaba/ | https://web.archive.org/web/20230323040316/https://g7.hu/vallalat/20200930/meg-panamabol-is-omlik-a-penz-a-kormanykozeli-mediaba/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-panamabol-is-omlik-a-penz-a-kormanykozeli-mediaba | G7 | hungarian-news | 2020-09-30 15:10:42 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"TV2 Média Csoport Zrt."
] | [
"Észak- és Közép-Amerika",
"Panama"
] | [
"média",
"hirdetés",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció",
"infografika"
] | [] |
51,012 | 45 milliárd forint ment át az Orbán-kormány által kiválasztott kaszinósok kezén | Így összességében a magyarországi kaszinópiac mintegy 45 milliárd forint forgalmat könyvelhetett el 2019-ben, amiből 14 milliárd forint nyereség jött össze az Orbán-kormány által kiválasztott koncesszió tulajdonosoknak. | Nehéz szavakat találni az öt budapesti kaszinó koncessziós jogát 2024-ig birtokló LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. 2019-es elképesztő árbevételelére és profitjára. Gyorsan ide írjuk a számokat: 32,8 milliárd forint lett a tavalyi nettó árbevétel, a forgalomból 23,5 milliárd forintot a pénznyerő automatáknak, mintegy 8,3 milliárd forint pedig az asztali játékoknak köszönhetnek. Még az egyéb kategória is 933 millió forint - derül ki az LVC céges beszámolójából.
Naívan talán azt lehetett volna hinni, hogy a 2018-as 9,6 milliárd forintos adózott eredményt lehetetlen überelni. Ez tévedés volt, hiszen a 2019-es profit ennyi lett: 11,7 milliárd forint. Ez egészen elképesztő profithányadot jelent, csaknem 30 százalékosat. Az LVC Diamond nevű céget tulajdonló Las Vegas Casino Játékkaszinó Üzemeltető Zrt. pedig úgy döntött a februárban elfogadott alapítói határozatában, hogy 11,5 milliárd forint osztalék kifizetését hagyja jóvá (ennek jelentős részét már korábban kifizették osztalékelőleg formájában).
Ki kapta ezt a pénzt? Erre is választ ad a céges beszámoló.
A Társaság végső tulajdonosa Vajna Tímea
- olvasható a dokumentumban. A cég korábban a tavaly januárban elhunyt Andy Vajna tulajdonában volt. Ez volt az utolsó alkalom, hogy Vajna örököse gazdagodott az öt budapesti kaszinóból (Sofitel, Corvin, Atlantis, Tropicana, Átrium), ugyanis április 30-tól a többségi tulajdonost Garancsi Istvánnak hívják. Az LVC Diamond új birtokosa ugyanis a Las Vegas Casino Zrt.-én keresztül a Garinvest Zrt., amely a székesfehérvári MOL Fehérvár FC nevű focicsapatot is birtokló milliárdos üzletember egyik cége.
Nem csak a budapesti kaszinók mentek jól tavaly, hanem a szintén Garancsi István érdekeltségébe tartozó soproni kaszinó is. Mint azt megírtuk: a soproni koncessziót 2026-ig birtokló CAI Hungary Kft. ismét rekord árbevételt és profitot termelt 2019-ban: a 4,8 milliárd forintos forgalomból 4,2 milliárd forintot a pénznyerő automatáknak, mintegy 600 millió forintot pedig az asztali játékoknak köszönhetnek. Mindez pedig összesen 1,4 milliárd forint profitot jelentett a tulajdonosoknak.
Kelet-Magyarországon nem megy ennyire jól a kaszinósoknak, de azért ott sem lehet ok különösebb panaszra. Megírtuk, hogy míg a nyíregyházi egység szinte pontosan megismételte a 2018-as évét, addig a debreceni egység még kissé jobban is prosperált a korábbinál. Összesítve a két kaszinó közel 3 milliárd forint árbevételből 611 milliós nyereséget termelt, amiből 300 millió forint jutott a két tulajdonosnak (Szima Gábor és a DVSC Futball Zrt.).
A győri, a pécsi és a miskolci kaszinó pedig a a Casino Win csoport érdekeltsége, a cégek tulajdonosa Rákosfalvy Zoltán győri ügyvéd. Tavaly rekordot döntöttek, a győri kaszinó bevétele 2,1 milliárd forint volt, adózás után pedig 376,5 millió forint nyereség maradt. A Casino Win Pécs Kft. 1,5 milliárd forint forgalom mellett 101 millió nyereséget termelt, de a működését 2018-ban kezdő Casino Win Miskolc Kft. sem teljesített rosszul, 716 millió forint bevételt és csaknem 60 millió forint nyereséget hozott.
Így összességében a magyarországi kaszinópiac mintegy 45 milliárd forint forgalmat könyvelhetett el 2019-ben, amiből 14 milliárd forint nyereség jött össze az Orbán-kormány által kiválasztott koncesszió tulajdonosoknak.
A jövőben pedig kiemelt nemzetgazdasági érdek lesz, hogy ki üzemeltetheti Magyarországon a kaszinókat. Az eddigi törvény úgy szólt, hogy Mager Andrea tárca nélküli miniszter a megbízható szerencsejáték-szervezővel nyilvános pályázat kiírása nélkül is megkötheti a koncessziós szerződést. Már a Nemzeti Koncessziós Irodának (NKI) is lehet beleszólása abba, hogy ki nyithat új kaszinót valahol a Dunántúlon. Szintén júniusban döntötték el ugyanis, hogy a Dunántúlon nem három, hanem négy kaszinó kaphat engedélyt, így a közeljövőben akár egy kaszinó-koncessziós pályázatot is kiírhatna az állam.
Fő a megbízhatóság
A törvény szerint a kaszinóban szervezett szerencsejáték állami monopólium, így ilyen tevékenységet folytatni csak az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, illetve 100 százalékban állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság útján, vagy az állam által átengedett koncesszió alapján lehetséges. A koncessziós szerződést pedig az illetékes miniszter a megbízhatónak ítélt szerencsejáték szervezővel nyilvános pályázat nélkül is megkötheti.
Jelenleg ilyen megbízhatónak számít: Garancsi István, Rákosfalvy Zoltán és Szima Gábor. Jelenleg a kormány nem tartja elég megbízhatónak a Szerencsejáték Zrt.-t, az állami lottócég ugyanis már sem a soproni, sem a budapesti kaszinókban nem érdekelt, minden koncesszióját évekkek ezelőtt elvették az amúgy évről évre kimagasló eredményt elérő társaságtól. | https://mfor.hu/cikkek/makro/45-milliard-forint-ment-at-az-orban-kormany-altal-kivalasztott-kaszinosok-kezen.html | https://web.archive.org/web/20230206062305/https://mfor.hu/cikkek/makro/45-milliard-forint-ment-at-az-orban-kormany-altal-kivalasztott-kaszinosok-kezen.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/45-milliard-forint-ment-at-az-orban-kormany-altal-kivalasztott-kaszinosok-kezen | mfor.hu | hungarian-news | 2020-09-30 16:15:20 | [
"Andy Vajna",
"Garancsi István",
"Rákosfalvy Zoltán",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Szima Gábor",
"Vajna Tímea"
] | [
"CAI Hungary Kft.",
"Casino Win Győr Kft.",
"Casino Win Miskolc Kft.",
"Casino Win Pécs Kft.",
"Garinvest Zrt.",
"Las Vegas Casino Zrt.",
"LVC Diamond Kft."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"engedély",
"klientúra",
"szerencsejáték",
"koncesszió"
] | [] |
51,013 | Az állami Eximbank jogerősen pert vesztett a Lánchíd Palota ügyében, 800 milliót fizet | 2015 óta pereskedtek az ikonikus budapesti épületre 2014-ben kötött bérleti szerződés miatt, az Eximbank 2017 óta nem fizetett, így komoly késedelmi kamattal is tartozik. | Jogerősen megnyerte az állami Export-Import Bankkal (Eximbank) szemben a Lánchíd Palota bérleti ügyében évek óta húzódó pert Nobilis Kristóf cége, a Döb-68 Zrt. – tudta meg a hvg.hu Mátrai Mihálytól, Nobilis Kristóf ügyvédjétől. A bíróság az Eximbank minden kereseti követelését elutasította, megállapította, hogy a Lánchíd Palota bérletére kötött szerződés nem semmis és nem érvénytelen, az Eximbanknak (illetve Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-nek, a MEHIB-nek mint másodrendű felperesnek) összesen több mint 800 millió forintot kell kifizetnie Nobilis Kristóf cége számára. Plusz több tízmillió forint perköltséget.
A döntés előzménye, hogy januárban a Kúria hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla tavaly májusi, másodfokú döntését, ami szerint az Eximbank és a Döb-68 Zrt. közötti, a Lánchíd Palotára kötött bérleti szerződés a jó erkölcsbe ütközik, ezért semmis. Az évek óta tartó pereskedésben egyébként a Fővárosi Ítélőtábla májusi döntése volt az egyetlen, amely az Eximbanknak adott igazat. A döntés hatályon kívül helyezése azt jelentette, hogy új másodfokú eljárást kellett lefolytatni – ez zárult le most, a Döb-68 Zrt. jogerős győzelmével.
Az Eximbank utólag találta ki, hogy tisztességtelenül sok a bérleti díj
Nobilis és az Eximbank 2013-ban tíz évre, a 2014–2024-es időszakra állapodtak meg a hozzávetőlegesen hétezer négyzetméteres, eredeti pompájában felújított épület bérbe adásáról négyzetméterenként hatezer forintos, akkori árfolyamon 20 eurós díjért. Nem sokkal később azonban az Eximbank pert indított azzal érvelve, hogy a bérleti díj túl magas, ezért a szerződés a jó erkölcsbe ütközik, de 2017 második feléig még fizette az extrémnek tartott bérleti díjakat. Azóta azonban nem fizettek, Nobilis Kristóf cége ezért nem csak az elmaradt bérleti díjat, de 9 százalékos késedelmi kamatot is követelt. A bő 800 millió forintból 23,8 millió csak a késedelmi kamat.
Az Eximbank időközben ki is költözött a műemlék palotából, jóllehet azt korábban a saját igényei szerint alakította át – több helyen szőnyegpadlóra váltva például az intarziás parkettát. Az átalakítások és szerződés idő előtti megszűnése miatti bérbeadói igények várhatóan újabb jogi eljárást alapoznak meg – árulta el a hvg.hu-nak Mátrai Mihály.
Piaci hírek szerint az Eximbank kitartó pereskedése mögött az a szándék állt, hogy Nobilis kénytelen legyen nyomott áron eladni az épületet, amit körülbelül hárommilliárd forintért vett meg 2013-ban, részben bankhitelből (s kifejezetten azért, mert az Eximbankban tartós, megbízhatónak hitt bérlőre lelt).
Az IIB székháza lesz
A Döb-68 Zrt. 2020 márciusában adta el a Lánchíd Palotát, ekkor írták alá a dokumentumokat a Nemzetközi Beruházási Bankkal (nevének angol változata alapján: IIB). A Nemzetközi Beruházási Bank a tervek szerint még az idei év végéig áthelyezi székhelyét a Lánchíd Palotába. „Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy az IIB székhelye a magyar főváros egy ilyen történelmi jelentőségű épületében kaphat helyet, mit a Lánchíd Palota” – mondta Nyikolaj Koszov az IIB igazgatótanácsának elnöke, aki szerint a bank „meg fog tenni minden szükséges erőfeszítést annak érdekében, hogy gondosan megőrizze és fenntartsa ezt az egyedi építészeti műemléket”. | https://hvg.hu/ingatlan/20200930_Az_allami_Eximbank_jogerosen_pert_vesztett_a_Lanchid_Palota_ugyeben_800_milliot_fizet | https://web.archive.org/web/20210723144858/https://hvg.hu/ingatlan/20200930_Az_allami_Eximbank_jogerosen_pert_vesztett_a_Lanchid_Palota_ugyeben_800_milliot_fizet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-allami-eximbank-jogerosen-pert-vesztett-a-lanchid-palota-ugyeben-800-milliot-fizet | HVG | hungarian-news | 2020-09-30 16:32:36 | [
"Nobilis Kristóf"
] | [
"Döb-68 Zrt.",
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt.",
"Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"ítélet/döntés",
"bankok - pénzintézetek"
] | [] |
51,014 | Szabadstrand is lehetett volna, de inkább privát kikötőt csinálnak belőle | A balatonakarattyai egykori MÁV-gyermeküdülő helyén már jó ideje, rohamos léptékben építkeznek. A faházak, az étkező, a pingpongasztalok helyén most konferenciaterem, szálloda, teniszpálya, és egy seafood (sic!) étterem épül. | A balatonakarattyai egykori MÁV-gyermeküdülő helyén már jó ideje, rohamos léptékben építkeznek. A faházak, az étkező, a pingpongasztalok helyén most konferenciaterem, szálloda, teniszpálya, és egy seafood (sic!) étterem épül.
Ahogy az mostanában szokás a Balaton környékén, Balatonakarattyán is felvonultak a munkagépek egy fás, nagyon zöld területen, és elkezdték előkészíteni a terepet a betonnak és a térkőnek. Jó ideje tudni lehet, hogy oktatási és konferenciaközpont épül az egykori üdülő területén, de a helyiek és a nyaralótulajdonosok többsége sokáig úgy tekintett az egészre, mint egy természetes fejlődési folyamatra. Néhányan még örültek is neki, hogy valami új épül az elhanyagolt területen.
Az önkormányzat mindenesetre nem sokkal az értékesítés után megváltoztatta a helyi építési szabályzatot úgy, hogy a területen 7,5 méter helyett 8 méter magas épületeket lehessen felhúzni, a telken belüli kötelező zöldfelület arányát pedig 60-ról 40 százalékra csökkentette. Amint arra egy az üggyel foglalkozó Facebook-csoportban felhívták a figyelmet, a környéken a partközeli ingatlanok maximum 4,5 méter magasak lehetnek, és a telken legalább 65 százalék kell hogy legyen a zöldfelület.
Arról viszont nem volt szó, hogy a volt üdülő előtti partszakaszon, ami közterület, kikötő épül.
„Ez egy nyugodt környék, kis családi nyaralók vannak itt. Régen megszokott volt a gyerekzsivaj, a MÁV-üdülőben nyaraló gyerekek strandoltak meg játszottak itt” - meséli egy nyaralótulajdonos, aki családjával hosszú évek óta tölti a nyarakat Balatonakarattya egyik legnyugisabb, part menti részén. „Már vagy két éve megy az építkezés. Nagyon modern, a legújabb gépekkel dolgoznak, a vejem szerint azért sincs akkora zaj. Hallottunk már mi is a kikötőről, de a részletekről semmit sem tudunk. Nem mond nekünk senki semmit” - meséli egy idős hölgy.
Szeptember elején röppent fel a hír, hogy bár a település vezetése már 2016-ban jóváhagyta a kikötő építését, erről a lakosságot elfelejtették értesíteni. Sőt, most sem azért derült fény a tervekre, mert rászánták magukat a tájékoztatásra, hanem mert egy helyi blog megírta. Miután kiderült a dolog, végül - lakossági nyomásra - felkerült az önkormányzat oldalára egy tájékoztató.
A tervek szerint a két nagy strand közötti partszakaszon 40 hajós kikötő épül, ami - úgy néz ki - nagyobb lesz, mint a környék legnagyobb kikötője, és 150 méter hosszan nyúlik majd be a tóba. Hogy milyen alapon kapta meg az MNB tulajdonában lévő Optimum-Gamma Kft a strandolásra alkalmas, közterületnek számító partszakaszt, egyelőre nem világos, ahogy az sem, el lesz-e zárva, vagy bárki bemehet. Ami biztos, hogy magát a kikötőt csak az oktatóközpont látogatói használhatják.
Egyelőre úgy tűnik, a helyiek nem is annyira magát a kikötőt ellenzik, csak azt szeretnék, ha az nem tenne kárt a környezetben, és a part nem lenne elzárva a helyiek elől.
Az épületegyüttes egy part menti dombon épül, a Koppány soron, két barátságos kis strand között. Az előtte lévő, vízparti területen kezdődhet meg hamarosan a kikötő építése, olyan partszakaszon, ami eddig a helyieké volt, bár már jó ideje el volt zárva a fürdőzni vágyók elől. A környék csendes, zöld, barátságos, főleg apró nyaralók sorakoznak a part közelében. A tervek szerint már jövőre átadnák a kikötőt, ami nagyon sok szempontból meglepő. Ahogy még rengeteg apró részlet ebben a sztoriban.
A terveken látható, hogy elég nagy kikötőről van szó, elvileg 12 személyesnél nem nagyobb elektromos hajókat és 12-13 méter hosszú vitorlásokat fogadnak majd. A víz itt elég sekély, így lesz persze mederkotrás is, nem is kicsi, és a tervek szerint 210 köbméter vasbetonból épül partvédmű és hullámtörő gerenda. Ezzel kapcsolatban azonnal felvetődik a kérdés, hogy ez nem vezet-e a szomszédos strand eliszaposodásához - a beruházó szerint nem.
Az egész engedélyeztetési eljárás az elejétől fogva minimum furcsának mondható, hibák és hiányosságok kerülnek elő, közben mágikus módon folyamatosan változik a szabályozás, önkormányzati szinten is. Nehéz nem úgy látni, hogy mintha a beruházásra szabnák a játékszabályokat is. Az csak hab a tortán, hogy az egész építkezés el sem kezdődhetne, míg el nem készül a partszakaszra érvényes partvonal-szabályozási terv - márpedig ez még egyáltalán nem készült el.
Amikor az önkormányzat elfogadta a kikötő tervét, azt az állami főépítész kifogásolta, és a vízpartrehabilitációs terv módosításáig nem támogatta. Az ombudsman hivatala 2017-ben nagyon részletesen fogalmazta meg a kikötő építésével kapcsolatos aggályait, ennek ellenére a terv nem került le a napirendről, és a helyi építési szabályzatban sem esett szó róla.
Egy helyi blog részletesen írt arról, hogy a környezetvédelmi hatóság most megakasztotta a folyamatot, és hatásvizsgálatra kötelezte a beruházót, de ez valószínűleg egyáltalán nem azt jelenti, hogy a kikötő nem fog megépülni, csupán formai hibákat és hiányosságokat kérnek számon rajtuk.
A helyiek és a nyaralótulajdonosok, amint értesültek a tervekről, több platformon is szervezkedni kezdtek, és megpróbáltak mindent megtudni a tervezett kikötőről. Minden információmorzsát maguk hordtak össze, ugyanis az önkormányzat nem nagyon akar kommunikálni velük a témáról.
A településen Matolcsy György MNB-elnök volt felesége, Matolcsy Gyöngyi a polgármester. A helyiek kérték, hogy árulják el, milyen feltételekkel, és főleg hogy miért a lakosok megkérdezése nélkül engedték át a part menti területet a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában lévő kft-nek, de választ eddig nem kaptak.
A helyzetet bonyolítja, hogy az építkezés Balatonakarattya és Balatonkenese közigazgatási határán fekszik, egy olyan területen, melyről egyébként is vita van a két település vezetése között. Ha Kenese nagyon ragaszkodik a területhez, akár pert is indíthat, hogy érvényt szerezzen igényeinek.
Az oktatóközpont építési területe, ami bár le van zárva, olyan nagy, hogy szabad szemmel is látható, hogy nagy dolgokra készülnek. Ottjártunkkor is ezerrel ment a munka. A tervek szerint lesz szálloda, teniszpálya, konferenciaterem, és egy egyelőre seafood étteremnek nevezett vendéglátóegység - erről egyelőre nem tudjuk, itt valóban tengeri ételeket szolgálnak-e majd fel. A tervezett kikötő területén sok nyoma még nincs munkának, de a partról nézve látható, hogy az első perctől az volt a terv, hogy ez az egész egy nagy összefüggő valami lesz. A Bezerédi strandot egy kis lagúna választja el a majdani kikötőtől, elvileg ez is része lesz majd a komplexumnak.
Nemcsak a titkolózás, az arrogancia se tetszik az akarattyaiaknak. A beruházás miatt aggódó helyi lakosok és nyaralótulajdonosok most a helyi civil szervezetek támogatásában bíznak, és zárt Facebook-csoportokban igyekeznek kinyomozni mindent, amit csak lehet. Egy aktivista már össze is állított egy kérdőívet, melyen - az önkormányzat és az építtető helyett - kérdezi a lakosok véleményét a beruházásról.
Az üggyel kapcsolatban elküldtük kérdéseinket Balatonakarattya önkormányzatának, ezekre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. | https://444.hu/2020/10/01/szabadstrand-is-lehetett-volna-de-inkabb-privat-kikotot-csinalnak-belole | https://web.archive.org/web/20220804143927/https://444.hu/2020/10/01/szabadstrand-is-lehetett-volna-de-inkabb-privat-kikotot-csinalnak-belole | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szabadstrand-is-lehetett-volna-de-inkabb-privat-kikotot-csinalnak-belole | 444 | hungarian-news | 2020-10-01 00:00:00 | [] | [
"Balatonakarattya Község Önkormányzata",
"Optimum-Gamma Kft."
] | [
"Balatonkenese",
"Veszprém megye"
] | [
"önkormányzat",
"jogalkotás",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
51,015 | Eltűnt az OTKA-nyertes ITM-államtitkár pályázata a győztesek listájáról | Ahogy lapunk is megírta, nemrég fény derült arra, hogy az egyébként is politikai beavatkozástól sújtott idei OTKA-pályázaton az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára, Boros Anita is nyert (pontosabban nyertesnek hozták ki), kutatócsoportja 36 millió forintot költhet el. Az OTKA a magyar tudománytámogatási rendszer alapköve, a kutatóknak pályázniuk kell, hogy a kutatási terveik finanszírozást nyerjenek. | Ahogy lapunk is megírta, nemrég fény derült arra, hogy az egyébként is politikai beavatkozástól sújtott idei OTKA-pályázaton az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára, Boros Anita is nyert (pontosabban nyertesnek hozták ki), kutatócsoportja 36 millió forintot költhet el. Az OTKA a magyar tudománytámogatási rendszer alapköve, a kutatóknak pályázniuk kell, hogy a kutatási terveik finanszírozást nyerjenek.
Az ügyet Arató Gergely DK-s képviselő vetette fel, és kérdést tett fel ez ügyben az ITM-nek. Schanda Tamás államtitkár válaszában elismerte, hogy a két személy azonos, de arra nem felelt, hogy ki hozta ki győztesnek a pályázatot. Egyébként pedig szerinte Boros Anitát tisztelni kéne inkább, amiért egyszerre politikus és tudós is. A neki járó pénzt az államtitkár állítása szerint szétosztotta munkatársai között.
36 milliót kapott Boros Anita kutatócsoportja. Azt nem tudni, hogy a szakmai zsűri vagy a főnöke volt ily kegyes.
Boros Anita 135979 számú, Fenntarthatóság és jog című pályázata olvasható volt a pályázatokat lebonyolító, ITM által ellenőrzött Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal honlapján.
De már nem olvasható. Előbb, amint a 444 észrevette, a pályázatvezető nevét cserélték le Kecskés Gáborra, de a pályázat továbbra is szerepelt a győztesek között. A cikk írásának pillanatában azonban már az egészet eltüntették. Nem egyértelmű, hogy ettől még győztesnek tekinthető, és megkapja a pénzt, vagy nem.
Az ügyről a következő kérdésekkel kerestük meg az NKFI Hivatalt. Amint válaszolnak, frissítjük a cikkünket:
Az OTKA kutatási témapályázatok 2020. évi nyertesei között (https://nkfih.gov.hu/palyazoknak/nkfi-alap/tamogatott-projektek-k20) korábban szerepelt a 135979-es sorszámú, Fenntarthatóság és jog című pályázat is. Jelenleg azonban nem található. Mi ennek az oka? Ki adott utasítást a törlésre, milyen indokkal?
Néhány nappal ezelőtt, amikor még szerepelt a pályázat a nyertesek között, az eredeti projektvezető Boros Anita nevét lecserélték Kecskés Gáborra. Mi ennek az oka? Ki adott utasítást a törlésre, milyen indokkal?
Továbbra is OTKA-nyertesnek tekinthető-e a 135979-es sorszámú, Fenntarthatóság és jog című pályázat? Megkapják-e az odaítélt támogatást?
Hányszor fordult elő a múltban, hogy egy nyertes pályázatnak utólag megváltoztatták a projektvezetőjét?
Hányszor fordult elő a múltban, hogy egy nyertes pályázatot utólag töröltek a nyertesek listájáról, illetve visszavonták a támogatását?
Cikkünk megjelenése után a 444 talált rá az eltűnt pályázatra, mégpedig egy teljesen új kategóriában. Az "OTKA pályázatok 2020. évi keretemelésének eredményeként szakpolitikailag támogatott projektek" elnevezésű csoportban összesen hét pályázat szerepel, és ott van az ITM-államtitkár pályázata is – immár Kecskés Gábor neve alatt.
Az új kategória létrehozásának indokaként az NKFI Hivatal honlapján azt írják, hogy 300 milliós maradvány keletkezett más pályázati források átstrukturálása következtében, és ezért támogatnak a szakmai döntéseken felül újabb pályázatokat is. Mint írják, a „projektek támogatásáról a kollégiumok javaslatától függetlenül a többletforrás terhére az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakpolitikai szempontok mentén döntött”, bármit is jelentsen ez.
Az ITM-államtitkár OTKA-támogatása előtt nem sokkal derült fény arra, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium átírta a szakmai zsűri javaslatát a támogatásra érdemes kutatói pályázatokról. A minisztériumi döntéssel bekerült a nyertesek közé olyan „vonal alatti pályázó” is, aki előtte az utolsó helyen végzett az adott zsűri rangsorában. Sajtóhírek szerint a zsűri által nem megfelelőnek ítélt, mégis pénzhez juttatott pályázók között volt olyan is, aki – gyakorlatilag egyedüliként a tudományos közösségben – lelkesen támogatta a kormány MTA ellen indított támadásait.
FRISSÍTÉS 2
Kérdéseinkre adott válaszként az NKFI Hivatal az alábbi közleményt juttatta el lapunkhoz:
Ahogy a 2020. augusztus 30-án megjelentetett közleményünkben már jeleztük a pályázati keretösszeg tekintetében a kollégiumok által eredetileg előterjesztett támogatási döntési javaslat keretösszege az idei évben bővült tekintettel az Élvonal pályázatok 300 millió forint maradvány-keret átcsoportosítására. Ebből a forrásból kiemelt szakpolitikai szempontok mentén további 7 pályázat támogatása valósul meg.
A tudományos közösséggel megkezdett egyeztetési folyamat részeként a Hivatal vezetése a napokban személyesen is találkozott a tudományterületi kollégiumok képviselőivel. Az egyeztetés eredményeként a szóban forgó 7 támogatott pályázatot a Hivatal a honlapján a többi OTKA nyertestől elkülönülten tüntette fel: https://nkfih.gov.hu/palyazoknak/nkfi-alap/otka-palyazatok-2020-keretemeles.
Tekintettel arra, hogy 2020. augusztus 31-én változás állt be a 135979 számú projekt vezetésében, a Hivatal az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján eleget tett közzétételi kötelezettségének a kedvezményezett vezető kutató személyében bekövetkezett változás vonatkozásában. | https://hang.hu/belfold/2020/10/01/eltunt-az-otka-nyertes-itm-allamtitkar-palyazata-a-nyertesek-listajarol/ | https://web.archive.org/web/20210427153845/https://hang.hu/belfold/2020/10/01/eltunt-az-otka-nyertes-itm-allamtitkar-palyazata-a-nyertesek-listajarol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eltunt-az-otka-nyertes-itm-allamtitkar-palyazata-a-gyoztesek-listajarol | Magyar Hang | hungarian-news | 2020-10-01 00:00:00 | [
"Boros Anita"
] | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH)"
] | [] | [
"pályázat",
"oktatás"
] | [] |
51,016 | Vannak, akik falaznak Simonka Györgynek, de Orbán Viktor elől nem rejthetik el | Máig működik rokonságának céghálózata, és milliárdos fejlesztési pénzeket söpör be a falujában Simonka György fideszes parlamenti képviselő, noha a napokban induló perében maffiavádakkal kell szembenéznie. Egyesek védeni próbálják, de a bűntársi szerep egyre többeket késztet arra, hogy hátba támadják az erős embert. | 2020.10.01. 05:00
Máig működik rokonságának céghálózata, és milliárdos fejlesztési pénzeket söpör be a falujában Simonka György fideszes parlamenti képviselő, noha a napokban induló perében maffiavádakkal kell szembenéznie. Egyesek védeni próbálják, de a bűntársi szerep egyre többeket késztet arra, hogy hátba támadják az erős embert. | https://hvg.hu/360/202040__simonkaugy__fideszes_rendszerhibak__nincs_megallas__rab_atortan | https://web.archive.org/web/20201020181155/https://hvg.hu/360/202040__simonkaugy__fideszes_rendszerhibak__nincs_megallas__rab_atortan | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vannak-akik-falaznak-simonka-gyorgynek-de-orban-viktor-elol-nem-rejthetik-el | HVG360 | hungarian-news | 2020-10-01 10:36:35 | [
"Dávid Zoltán",
"Kerényi János",
"Puju János",
"Simonka György",
"Simonka Zsófia",
"Varga Gábor"
] | [
"Dél-Békési Mentőcsoport Alapítvány",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Fidesz",
"Jövő Építők Turisztikai Desztináció Menedzsment Közhasznú Egyesülete",
"No Tolerance Zrt.",
"Nord Tender Kft.",
"Pronergy Kft.",
"Public Sector Consulting Kft.",
"Turisztikai Attrakció Fejlesztő Zrt."
] | [
"Békés megye",
"Orosháza"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"EU",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
51,017 | Bajban lehetnek az önkormányzatok, ha százmilliókat kell visszafizetniük Simonkáék trükközése miatt | Simonka György korábban kiokította a dél-békési településeket, hogyan lehet jól járni. Mostanra viszont már az a kérdés, hogyan tudják elkerülni, hogy nagyon rosszul járjanak. A felzárkóztatásra szánt tízmilliárdok ugyanis nem náluk, hanem az ügyeskedőknél landoltak. | 2020.10.01. 09:00
2020.10.01. 11:00
Simonka György korábban kiokította a dél-békési településeket, hogyan lehet jól járni. Mostanra viszont már az a kérdés, hogyan tudják elkerülni, hogy nagyon rosszul járjanak. A felzárkóztatásra szánt tízmilliárdok ugyanis nem náluk, hanem az ügyeskedőknél landoltak. | https://hvg.hu/360/202040_tervgazdalkodas | https://web.archive.org/web/20220206233042/https://hvg.hu/360/202040_tervgazdalkodas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bajban-lehetnek-az-onkormanyzatok-ha-szazmilliokat-kell-visszafizetniuk-simonkaek-trukkozese-miatt | HVG360 | hungarian-news | 2020-10-01 11:05:05 | [
"Font Sándor",
"Galló Ferenc",
"Ruck Márton",
"Simonka György",
"Uhrin András"
] | [
"Aktív Klub Szolgáltató Kft.",
"Jövő Építők Turisztikai Desztináció Menedzsment Közhasznú Egyesülete",
"Mentor Menedzsment Kft.",
"Paprikakert TÉSZ Kft.",
"Projektfelügyelet Kft."
] | [
"Békés megye"
] | [
"közbeszerzés",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"EU",
"idegenforgalom"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
51,018 | Közel kétmilliárdos osztalékot vettek ki a tenderkedvenc WHB-ból a tulajdonosok | Az utolsó napon adta le éves beszámolóját a közbeszerzések egyik nagy sztárja, a West Hungária Bau Kft., vagyis a WHB. A cég értékesítésének nettó árbevétele tavaly 50 milliárdról 61 milliárdra nőtt, és bár a nyeresége csökkent, a tulajdonosok így is 1,7 milliárd forint osztalékot vettek ki belőle. Az állami tenderek állandó szereplőjének és gyakori nyertesének többségi tulajdonosa az ország 45. leggazdagabb embere, Tiborcz István üzlettársa, Paár Attila. | Az utolsó napon adta le éves beszámolóját a közbeszerzések egyik nagy sztárja, a West Hungária Bau Kft., vagyis a WHB. A cég értékesítésének nettó árbevétele tavaly 50 milliárdról 61 milliárdra nőtt, és bár a nyeresége csökkent, a tulajdonosok így is 1,7 milliárd forint osztalékot vettek ki belőle. Az állami tenderek állandó szereplőjének és gyakori nyertesének többségi tulajdonosa az ország 45. leggazdagabb embere, Tiborcz István üzlettársa, Paár Attila.
Az e-beszámolóra feltöltött dokumentumok szerint a WHB éves forgalma tavaly 61 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy az értékesítés nettó árbevétele hat év alatt megháromszorozódott, hiszen 2014-ben még csak 20 milliárd forintot tett ki. A cég adózott eredménye, azaz nyeresége ugyanezen időszak alatt 1,4 milliárdról 2018-ra 7,3 milliárdra ugrott, majd tavaly 4,4 milliárd forintra csökkent.
A taggyűlésen hozott határozat szerint a társaság tagjainak a 2019-ben elért nettó 4,4 milliárd forintos haszonból 1,75 milliárd osztalékot fizetnek ki, tekintettel a társaság osztalékpolitikájára, amely szerint:
adózás előtti eredmény * 100 / nettó árbevétel = minimum 6 %.
osztalékfizetés utáni mérleg szerinti eredmény eléri az éves nettó árbevétel 3,5 %-át.
osztalék kizárólag az adózott eredmény 60 %-ig (más esetben 50 %) írható ki.
A cég tavaly 240 dolgozónak összesen 1,2 milliárd forint bért fizetett ki.
A WHB sikereiről az Átlátszó is többször beszámolt.
A biatorbágyi székhelyű építési vállalkozás bevételeinek jelentős részét állami beruházások teszik ki, vagyis tetemes közpénz vándorol a céghez.
A WHB csak idén hat közbeszerzést nyert, míg tavaly 17-et.
Többek között ők építkeznek a Városligetben: mélygarázst építenek 7,6 milliárdért, emellett a dubaji világkiállításra szánt 10,6 milliárdos magyar pavilon felhúzásában is érdekeltek, de érintettek a szegedi és a soproni uszoda kivitelezésében, és benne voltak a vizes vb egyes projektjeiben, valamint a Bozsik stadion építésében is.
Emellett a közelmúltban ők végezték a járványkórház építését Kiskunhalason, de – az Épkar Zrt.-vel konzorciumban – a budai Kútvölgyi Kórház felújításába is ők kezdtek bele. Igaz, a koronavírus miatt karanténkórházzá avanzsált épület borítás nélkül maradt, és úgy áll azóta is.
A WHB építheti fel nettó 2,6 milliárd forintért az Erőmű Beruházási Központját Pakson, és a Pénzügyminisztérium új épületén is ők dolgoznak a Várban a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel közösen. 2017-ben pedig egy 200 milliárdos keretszerződést húztak be a Mészáros-féle ZÁÉV-vel.
200 milliárdos keretmegbízást nyert a WHB és a ZÁÉV állami intézmények energetikai felújítására A Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft. tenderére hárman pályáztak, és mindannyiukkal szerződést kötöttek. A négy évre szóló megbízás keretében EU-s pénzből kell energetikai felújítást végezniük különböző állami intézményeken.
A WHB többségi (80%) tulajdonosa Paár Attila, aki korábban az Eliosban megvásárolta Tiborcz István miniszterelnöki vő tulajdonrészét. A Forbes 2019-es összeállítása szerint Paár Attila a 45. leggazdagabb magyar 32,9 milliárd forintos vagyonával.
Címlapkép: A WHB biatorbágyi irodája (forrás: Google maps) | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/10/01/kozel-ketmilliardos-osztalekot-vettek-ki-a-tenderkedvenc-whb-bol-a-tulajdonosok/ | https://web.archive.org/web/20221208023730/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/10/01/kozel-ketmilliardos-osztalekot-vettek-ki-a-tenderkedvenc-whb-bol-a-tulajdonosok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-ketmilliardos-osztalekot-vettek-ki-a-tenderkedvenc-whb-bol-a-tulajdonosok | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-10-01 13:14:00 | [
"Paár Attila",
"Tiborcz István"
] | [
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
51,019 | Luxusvillák, medencék, óriásdaru a védett területen – így épül be a Tihanyi-félsziget | Itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét 1952-ben. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, Natura 2000-es természetvédelmi terület, világörökségi várományos helyszín – mégis rohamtempóban beépül a Tihanyi-félsziget. Az építkezéseket papíron szigorú szabályok korlátozzák ezen a kivételes helyen, de úgy tűnik, hogy a korlátozások nem vonatkoznak mindenkire. A környék rendkívül népszerűvé vált a NER-elit köreiben: drónfelvételen mutatjuk, hogy néz ki most a Tihanyi-félsziget, és hogy milyen sok mezőgazdasági tárolónak álcázott luxusnyaralót, és víztározóként engedélyeztetett úszómedencét építettek ide. | Itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét 1952-ben. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, Natura 2000-es természetvédelmi terület, világörökségi várományos helyszín – mégis rohamtempóban beépül a Tihanyi-félsziget. Az építkezéseket papíron szigorú szabályok korlátozzák ezen a kivételes helyen, de úgy tűnik, hogy a korlátozások nem vonatkoznak mindenkire. A környék rendkívül népszerűvé vált a NER-elit köreiben: drónfelvételen mutatjuk, hogy néz ki most a Tihanyi-félsziget, és hogy milyen sok mezőgazdasági tárolónak álcázott luxusnyaralót, és víztározóként engedélyeztetett úszómedencét építettek ide.
“A Tihanyi-félsziget teljes területe a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A Tihanyi-félszigeten hozták létre 1952-ben Magyarország első tájvédelmi körzetét“– fogalmaz egy 2017-ben Tihany önkormányzata megbízásából készült környezeti tanulmány. A félsziget ráadásul Natura 2000-es terület, és vizes élőhelyként a Ramsari Egyezmény is védi.
Sőt, az egykori tűzhányóműködésre utaló, ritka forráskúpjaival és gejzírmezőjével Tihany 2003-ban ún. Európa Diplomát kapott: ezzel a kitüntetéssel olyan védett területek kerülnek az Európa Tanács védnöksége alá, amelyek geológiai, biológiai vagy tájképi sokfélesége Európában kiemelkedő. Mindezen túlmenően a Tihanyi-félsziget a “Balaton-felvidéki kultúrtáj" részeként Világörökségi Várományos Helyszín is.
Azonban úgy tűnik, hogy ez a többszörös védettség sem elég ahhoz, hogy mentesítse a különleges balatoni tájat a nagy környezeti terhelést jelentő luxusberuházásoktól. Júliusban a 444 írt több építkezésről, többek között arról, hogyan hordták el a hegyoldal egy részét egy közel 9 ezer négyzetméteres telken – ahol korábban szőlő, rét és gyümölcsös volt–, hogy ott egy 385 négyzetméteres, “lakófunkcióval is rendelkező mezőgazdasági épületet" húzzanak fel.
Ez a cikk kitért arra is, hogyan álcázzák papíron esővíztározónak vagy kerti tónak az egyébként Tihany nagy részén nem engedélyezett magán úszómedencéket.
A 444 derítette ki azt is, hogy augusztusban Mészáros Lőrincék több, mint félmilliárd forintért vettek meg Tihanyban egy gyümölcsöst, amin egy “luxusnyaralónak látszó gazdasági épület" van. A lap szerint ezt a területet Eppel Jánostól, az állami autóbeszállító Porsche Hungária ügyvezető igazgatójától vették Mészárosék, akiknek a faluban borászatuk és egy másik nyaralójuk is van. A miniszterelnök kabinetfőnökének volt felesége, Rogán Cecília is vett nyaralót Tihanyban, nem messze Mészárosék “gyümölcsösétől".
Az Átlátszó stábja szeptemberben járt a helyszínen: ottjártunkkor a védett félsziget Kopasz-hegy nevű részén épül háza – hatalmas daruval – a Matolcsy Ádám és Száraz István köreihez sorolt Somlai Bálint Fülöp érdekeltségének: a RAW Development Beruházássszervező és Mérnöki Szolgáltató Kft. több közbeszerzési megbízást is elnyert az MNB alapítványaitól. A Cserhegyi dűlőnél már kész háza van, lezárt magánúttal Kőrössy Krisztiánnak, aki az Equilor Befektetési Zrt. intézményi kereskedésért felelős ügyvezető igazgatója. Az Equilor egyik tulajdonosa Szécsényi Bálint, akit Tiborcz Istvánal együtt fotózott le a Magyar Narancs korábban.
Luxusvillák, medencék, óriásdaru a természetvédelmi területen – így épül be a Tihanyi-félsziget from atlatszo.hu on Vimeo.
A tihanyi építkezésekre vonatkozó szabályok kijátszása miatt júliusban feljelentést tett egy ellenzéki országgyűlési képviselő, Kocsis-Cake Olivio. A Párbeszéd Magyarországért politikusa szerint hamis magánokiratokat használhattak fel egyes építkezések bejelentésénél, vagyis hazudtak a hatóságnak arról, hogy valójában mit építenek, mezőgazdasági épületként feltüntetve azt.
Kocsis-Cake először a Veszprém megyei kormányhivataltól kért tájékoztatást. Ők annyit válaszoltak, hogy 2020. március 1. előtt nem ők voltak az elsőfokú építési hatóság, hanem az önkormányzat, azóta pedig nem adtak ki egyetlen mezőgazdasági épület megépítésére sem engedélyt Tihanyban. Március 1. óta 35 építésügyi vizsgálatot folytattak le a településen, hat tihanyi építkezés esetében eljárást indítottak. Ezek közül egy esetben bontásra kötelezték a tulajdonost, míg öt másik építkezésnél fennmaradási engedélykérelmet kellett az érintetteknek benyújtaniuk.
A képviselő ekkor feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, a Veszprém megyei Főügyészségnek címezve. Az ügyészség a rendőrségnek továbbította a feljelentést, de a Veszprémi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya elutasította azt, többek között arra hivatkozva, hogy
“A feljelentés a vélelmezett bűncselekmények – hamis magánokirat felhasználása – megjelölésén és azzal, mint jogszabályokkal kapcsolatos álláspontjának kifejtésén túl érdemi tényállításokat nem tartalamaz. A feljelentésben nem kerülnek nevesítésre, hogy kik azok a személyek, akik olyan bejelentést tettek a hatósághoz, amelyek már megtételük időpontjában is valótlanok voltak, továbbá a feljelentés további részében nem jelöli meg, hogy ki, mikor, hol és milyen magatartással követte el a bűncselekményeket, illetve e megjelölt bűncselekmények hogyan valósultak meg."
Kocsis-Cake furcsállotta az indoklást. Korábban a Párbeszéd írásbeli kérdéseire válaszolva Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára azt közölte: a Veszprém Megyei Kormányhivatal "a Tihanyban megvalósuló fejlesztéseket a község különleges adottságaira, védett természeti terület jellegére tekintettel kiemelt figyelemmel kíséri"; egyébként pedig – a kormány álláspontja szerint – rengeteg új, "országos jelentőségű védett természeti terület létesült" az elmúlt években.
“Az új építési törvény lazításai kedveznek a szabálytalankodóknak, mert az építkezések többségére már nem kell engedélyt kérni, elég bejelenteni. Továbbá, az építés-felügyelet 2015 óta már nem az önkormányzat, hanem a megyei kormányhivatal feladata, messze került a helyiektől. Mire a szabálytalan építmény elleni jogi eljárás az érdemi intézkedés fázisába ér, addigra már kivágták a fákat, letarolták a dombot, és a papíron víztározónak minősített fürdőmedence is elkészült. Az építményeket nem fogják lebontani, legfeljebb bírság fizetésére kötelezhető a jogsértő beruházó. Azonban akármekkora is ez az összeg, a fákat már nem lehet visszavarázsolni, és a tönkretett tájkép is évtizedekre velünk marad"– mondta az Átlátszónak Hajósy Adrienne, a Nők a Balatonért Egyesület programvezetője.
Drónvideó: Németh Dániel | https://atlatszo.hu/2020/10/01/luxusvillak-medencek-oriasdaru-a-vedett-teruleten-igy-epul-be-a-tihanyi-felsziget/ | https://web.archive.org/web/20211227192811/https://atlatszo.hu/2020/10/01/luxusvillak-medencek-oriasdaru-a-vedett-teruleten-igy-epul-be-a-tihanyi-felsziget/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/luxusvillak-medencek-oriasdaru-a-vedett-teruleten-n-igy-epul-be-a-tihanyi-felsziget | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-10-01 14:46:00 | [
"Eppel János",
"Kőrössy Krisztián",
"Mészáros Lőrinc",
"Somlai Bálint Fülöp",
"Szécsényi Bálint"
] | [
"Equilor Befektetési Zrt.",
"Raw Development Kft."
] | [
"Tihany",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"engedély",
"környezetkárosítás",
"nemzeti park",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
51,020 | Több milliárd forint közpénz tűnt el - még mindig hullanak a csontvázak a teniszszövetség szekrényéből | Folyamatosan vizsgálja az MTSZ új vezetése a múltban történteket és minél tovább jut az ellenőrzésben, annál lehangolóbb lesz a kép az utóbbi évekről. Lapunk úgy tudja, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az elmúlt négy évben 8-8,5 milliárd forint közpénzt fizetett ki az MTSZ törvénytelenül külső cégeknek. A két kiemelt kedvezményezett az A-Z Produkció volt, illetve az Open Time. Mindkét vállalkozásnak az interneten is elérhető adatok szerint Horváth Csaba volt a tulajdonosa és párja, Tamás Krisztina az ügyvezetője. Utóbbi személye azért is érdekes, mert ő volt az MTSZ kommunikációs vezetője. Később Horváth az A-Z Produkciót átadta jó ismerősének, Kovács Zsoltnak. Kovács több A-Z nevű cégnek is a tulajdonosa volt, többek között az A-Z Teniszprodukciónak, amely a Davis Kupa-mérkőzések megszervezésére szerződött az MTSZ-szel. | Bernau Péter;
tenisz;LázárJános;Magyar Teniszszövetség;
2020-10-01 15:50:37
Több milliárd forint közpénz tűnt el - még mindig hullanak a csontvázak a teniszszövetség szekrényéből
Egyre valószínűbb, hogy súlyos törvénysértéseket követett el a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) előző vezetése, amikor külsős cégeket állami forrásból fizetett ki.
Folyamatosan vizsgálja az MTSZ új vezetése a múltban történteket és minél tovább jut az ellenőrzésben, annál lehangolóbb lesz a kép az utóbbi évekről. Lapunk úgy tudja, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az elmúlt négy évben 8-8,5 milliárd forint közpénzt fizetett ki az MTSZ törvénytelenül külső cégeknek. A két kiemelt kedvezményezett az A-Z Produkció volt, illetve az Open Time. Mindkét vállalkozásnak az interneten is elérhető adatok szerint Horváth Csaba volt a tulajdonosa és párja, Tamás Krisztina az ügyvezetője. Utóbbi személye azért is érdekes, mert ő volt az MTSZ kommunikációs vezetője. Később Horváth az A-Z Produkciót átadta jó ismerősének, Kovács Zsoltnak. Kovács több A-Z nevű cégnek is a tulajdonosa volt, többek között az A-Z Teniszprodukciónak, amely a Davis Kupa-mérkőzések megszervezésére szerződött az MTSZ-szel.
Olyan beruházásoknál, melyeknél állami pénzt használnak fel, kötelező kiírni a közbeszerzést, így rendelkezik a törvény. A közbeszerzés kiírásáról elnökségi határozatot kell hozni, és a pályázatnak meg kell jelenni a Magyar Közlönyben is.
Ez az eljárás felveti a költségvetési csalás gyanúját, mivel tételes elszámolás hiányában ellenőrizhetetlen, hogy valójában mennyibe került egy-egy esemény, amelyet hivatalosan nem a szövetség szervezett.
Az MTSZ előző vezetése pontosan tisztában volt a törvényi előírásokkal, kisebb tételeknél (például irodabútorok beszerzésénél) kiírta a közbeszerzési eljárást, amit a Magyar Közlönyben is megjelentetett. Ettől eltérni csak rendkívüli esetekben lehet, amikor nincs idő várakozni, azonnal kell cselekedni (pl: ha egy kórházban elromlik a lift, akkor a gyors javítás vagy csere a legfontosabb).
Nem szigorúan ellenőrzött milliárdok
A több milliárd forint közpénz nehezen ellenőrizhető felhasználásáért nemcsak az MTSZ-t terheli felelősség. Érthetetlen, hogy az Emmi hogyan utalhatott ki éveken át állami milliárdokat úgy, hogy azok felhasználását nem ellenőrizte tételesen. Az elmúlt hónapokban kezdte el bekérni a minisztérium az alvállalkozói számlákat. Úgy tudjuk, az Állami Számvevőszékhez is érkezett feljelentés az MTSZ miskolci tagszervezetétől még Szűcs Lajos elnökösködése idején arról, hogy nem átlátható, hogyan gazdálkodik az MTSZ az államtól kapott forrásokkal, illetve komoly aggályokat vet fel, hogy a szövetség a feladatait külső cégekkel végezteti el, ami egyrészt növeli a költségeket, másrészt nem átlátható az államtól kapott anyagi támogatás felhasználásának jogszerűsége.
Az ÁSZ sem foglalkozott érdemben ezzel a kérdéssel. Az állami pénzek útját azért is volt nehéz nyomon követni (és roppant időigényes a múltban történtek feltárása), mert sokszor a cégek az államtól kapott összegeket készpénzben fizették ki az alvállalkozóik részére, ami több trükközésre ad lehetőséget, mint az átutalás, és a számlák kiállítása is melegágya lehet a visszaéléseknek.
A miskolciak 2018-ban feljelentést tettek a NAV-nál is, az adóhivatal viszont csak idén reagált érdemben a borsodiak beadványára és iratokat foglalt le a teniszszövetségnél.
Elengedték Szűcs Lajos kezét
Az MTSZ elnöksége is csak akkor kezdett el komolyan foglalkozni a szervezet zavaros pénzügyeivel, amikor megjelentek az első cikkek. Az elmúlt két évben egyre többet írtak a lapok az MTSZ átláthatatlan pénzügyeiről és anyagi gondjairól. Idén áprilisban a Népszavában jelent meg először, hogy Szűcs Lajos, az MTSZ előző elnöke 3,5 milliárd forintot kért a szervezet konszolidációjára az Emmi-től. A konszolidációs kérelem benyújtása után a hét elnökségi tagból öt lemondott tisztségéről.
A fideszes politikust évekig megvédte a kormány, miután azonban nyilvánosságra került, hogy mennyi pénz hiányzik az MTSZ kasszájából, nem lehetett tovább ott tartani a pozíciójában. Helyét július 27-én Lázár János fideszes országgyűlési képviselő foglalta el.
A politikus egy évre vállalta el a feladatot és azt ígérte, év végéig már komoly eredményeket tud majd felmutatni a vizsgálatok során. Az új vezetés feljelentést tett Richter Attila ellen, aki februárig volt az MTSZ főtitkára, és a napi ügyekért felelt, miután Szűcs Lajos nagyon kevés időt foglalkozott a szövetséggel. | https://nepszava.hu/3093954_tobb-milliard-forint-kozpenz-tunt-el-meg-mindig-hullanak-a-csontvazak-a-teniszszovetseg-szekrenyebol | https://web.archive.org/web/20230324001312/https://nepszava.hu/3093954_tobb-milliard-forint-kozpenz-tunt-el-meg-mindig-hullanak-a-csontvazak-a-teniszszovetseg-szekrenyebol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-milliard-forint-kozpenz-tunt-el-meg-mindig-hullanak-a-csontvazak-a-teniszszovetseg-szekrenyebol | Népszava | hungarian-news | 2020-10-01 16:16:10 | [
"Horváth Csaba (MTSZ)",
"Szűcs Lajos (Pest megye)",
"Tamás Krisztina"
] | [
"A-Z Produkció Kft.",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Magyar Teniszszövetség (MTSZ)",
"Open Times Consulting Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"sport",
"gazdálkodás",
"végrehajtás",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [
"Teniszszövetség botránya"
] |
51,021 | Közérdekű adatokat kért, elmeorvosi vizsgálatra küldték | Őszinte válaszok helyett elmeorvosi vizsgálatot kapott az a szabolcsi férfi, aki fiktív lakosokra hívta fel a magyi önkormányzat figyelmét. A jegyző és a polgármester nem örültek a férfi kérdéseinek, ezért a jegyző megpróbálta elmebeteggé nyilváníttatni a jogi egyetemre járó férfit. | Az elmúlt hetekben a Szabad Európa riportsorozatban foglalkozott a község fantomházainak szavazóival, illetve azzal, hogy a csak papíron létező - a faluhoz tartozó Kauzsay-tanyán élő - emberekre milyen állami támogatásokat kapott az önkormányzat a belügyminisztériumtól.
Múlt héten kiderítettük azt, hogy a magyi vezetők tavaly 99 ember után igényeltek tanyagondnoki támogatást miközben a valóságban csak alig 30-an élnek ott. Ez azt jelenti, hogy jogosulatlanul is több tízmillió forintot kasszírozhatott a magyi önkormányzat évek óta a Jókai és a Mohos utcai házakban csak papíron lakó emberek után.
A törvénytisztelő polgár
Csak az igazságot akarta kideríteni az a férfi, aki három évvel ezelőtt költözött a Szabolcs-Szatmár-Bereg-megyei Magyra. Három év nem sok idő, de arra pont elég volt az egykori rendőrnek, hogy elérje: falu jegyzője elmebetegnek titulálva gondnokság alá akarta helyeztetni.
A Szabad Európának nyilatkozó férfi azt mondja: az volt a baj, hogy túl sokat kérdezett.
„A jegyzőnek írtam a közérdekű adatigényléseket. Ugyan kaptam rá válaszokat, de amikor rájöttem, hogy a válaszok a valósággal köszönőviszonyban sincsenek, akkor ugyanezekben a témakörökben szintén közérdekű adatigényléssel fordultam az illetékes hatóságokhoz, akiket ezzel lépéskényszerbe hoztam és ezek a hatóságok a megállapításokat így vagy úgy, hosszú idő elteltével, de meghozták”
-nyilatkozta a Szabad Európának férfi, aki szerint a hatósági vizsgálatok jogilag és anyagilag is határozottan negatívan érintették a falut.
Miután az állam az állampolgárok pénzéből, a magyarok jólétéért működik, ezért Magyarországon is joga van megtudnia bárkinek, hogyan használja fel az állam a közpénzt. Ezért közérdekű és közérdekből nyilvános adatot nem szabad eltitkolni az állampolgárok elől, ezeket bárki kikérheti szóban, írásban vagy elektronikus formában is.
Miután Magyra költözött, a férfinak feltűnt, hogy a község határában egy illegális szeméttelep van. Kis nyomozás után kiderítette, hogy a magyi temetői hulladékot és az önkormányzat uborkaföldjéről a fóliákat a polgármester utasítására a közmunkások az önkormányzat traktorján hordták egy osztatlan közös tulajdonú termőföldre.
„A környezetvédelmi hatóság emberei kimentek és megállapították, hogy temetői hulladék, törött üvegmécsesek, műanyagok vannak az illegális szeméttelepen, amiket néha-néha még megpróbálnak elégetni. Emiatt levegőtisztasági bírsággal sújtották az önkormányzatot, ami néhány tízezer forintos tétel volt”
-mesélte a férfi, aki azt is elmondta hogy az önkormányzatnak sok pénzébe került az is, hogy fel kellett számolnia az illegális szeméttelepüket.
2019 októberében független választási bizottsági tagként az is feltűnt neki, hogy a faluhoz tartozó Kauzsay-tanya elbontott házaiból emberek mentek szavazni. Újabb közérdekű adatigénylésben fordult a jegyzőhöz, aki válaszolt is neki.
Időközben a polgármester Czirják István is megelégelte a kellemetlenkedő férfi kérdéseit és szórólapokon értesítette a magyiakat: falugyűlést hív össze.
A Szabad Európa egyik forrása azt mondta: a polgármester kijelentette, hogy szerinte elszaporodtak a községben közérdekű adatigénylések, amelyek miatt olyan rossz légkör alakult ki Magyon, hogy ő így nem tud dolgozni.
A falugyűlésen a férfi neve ugyan nem hangzott el, de Magy egy kis község, mindenki tudta kiről van szó és ki az, aki kérdésekkel bombázza az önkormányzatot.
Válasz helyett elmeorvosi vizsgálat
A férfi, aki egyébként a Debreceni Egyetem jogi asszisztensi képzésére jár, tavaly a közérdekű adatigénylési kérelmére válasz helyett egy idézést kapott a Fehérgyarmati Gyámhivataltól.
Mint később kiderült: a község jegyzője névtelen bejelentést kapott arról, hogy a férfi elmebeteg, ezért indította el a gyámhatóságnál a kellemetlenkedő férfi gondnokság alá helyezését Szilvási Andrea Ágota.
– mondta a férfi, akiről tavaly decemberben a pszichiátriai intézet elmeorvosi szakvizsgálata kiderítette, hogy teljesen épelméjű, és nincs olyan ok, amiért gondnokság alá kellene venni. A Fehérgyarmati Gyámhivatal jogerősen megszüntette a férfi ellen az eljárást, aki ezek után rágalmazásért pert indított a jegyző ellen.
A bíróság szeptemberben elsőfokon kimondta, hogy Szilvási Andrea Ágota jegyzőnő nem bűnös, mert a gondnokság alá vételi eljárást a névtelen bejelentésre hivatkozva kötelessége volt elindítani.
Annak ellenére sem bűnös, hogy azt állította: a kíváncsiskodó férfi cselekvőképtelen elmebeteg, aki még az önálló életvitel ellátására sem alkalmas.
Nem ez volt az első eset
A szabolcsi Magyon nem ez volt az első eset az elmúlt 10 évben, amikor a regnáló jegyző vagy éppen Czirják István polgármester megpróbált félreállítani valakit, aki a hatalmukat veszélyeztette vagy az érdekeiket sértette.
A 2010-es októberi önkormányzati választásokon a jelenlegi polgármesterrel szemben elindult a magyi önkormányzat egyik alkalmazottja, Kovács Márta is. Czirják István fölényes győzelmet aratott, amit a nő tudomásul is vett, de a polgármester bosszúja elől nem menekülhetett. A Szabad Európa birtokába került a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság ítélete, amely idézi a község vezetőjének szavait a kirúgás indoklásáról.
„Ilyen légkörben nem lehet dolgozni. Aki a falu elvárásainak nem felel meg, annak itt nincs helye. Ha nincs bizalom, akkor nincs miről beszélni"
- mondta a 2010. október 25-i testületi ülésen Czirják István polgármester.
A választás után két héttel egy önkormányzati testületi ülésen a képviselők egyszerűen megszavazták, hogy a Czirják István ellen a választáson elindult nőt, aki egyébként akkor már 12 éve dolgozott a magyi önkormányzatnál, egyszerűen kirúgják.
Kovács Mártát 2010 decemberében fel is mentette az akkori jegyző és megszüntette a nő köztisztviselői pozícióját. Az asszony néhány hónap múlva beperelte az önkormányzatot, a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság pedig megállapította:
„A jogviszonyának megszüntetésére ténylegesen azon okból került sor, hogy elindult a polgármesteri választáson, a munkáltató rendeltetésellenesen gyakorolta a felmentés jogát, így a jogellenesség ebből a szempontból is megállapítható volt”
– áll az ítéletben, ami azt is kimondta, hogy a magyi önkormányzatnak összesen csaknem 2.2 millió forintot kellett a kirúgott asszony számára megfizetnie.
A Szabad Európa kereste a település jegyzőjét is, amint válaszol frissítjük cikkünket. | https://www.szabadeuropa.hu/a/elmebeteg-magy-czirjak-istvan-gondnoksag-politika-kozerdeku/30868216.html | https://web.archive.org/web/20201002062522/https://www.szabadeuropa.hu/a/elmebeteg-magy-czirjak-istvan-gondnoksag-politika-kozerdeku/30868216.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozerdeku-adatokat-kert-elmeorvosi-vizsgalatra-kuldtek | Szabad Európa | hungarian-news | 2020-10-01 19:35:50 | [] | [
"Magy Község Önkormányzata"
] | [
"Magy",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"önkormányzat",
"nyomásgyakorlás",
"adatigénylés",
"jegyző"
] | [] |
51,022 | Álomfizetések az állami divatügynökségnél | Bár a hitvallása szerint a magyar divatnak irányt mutató és kereteket adó Magyar Divat és Design Ügynökség Nonprofit Zrt. tevékenysége nyomán még nem robbant be a magyar divat a világ élvonalába, ám a cég bérjellegű kifizetései már világszínvonalúak. Az Orbán Ráhel közeli, állami milliárdokkal megtámogatott divatcég most közzétett 2019-es mérlege szerint ugyanis közel félmilliárd forintot, bérjárulékokkal együtt 445 milliót költöttek el bérköltségekre a tavaly statisztikai átlagban 10 munkavállalóval dolgozó ügynökségnél. | divat;Orbán Ráhel;Magyar Turisztikai Ügynökség;
2020-10-02 06:00:00
Álomfizetések az állami divatügynökségnél
A kormány önti a milliárdokat a cégbe, amely átlagosan tíz embernek ad munkát. A bérek és juttatások a félmilliárdot közelítik.
Bár a hitvallása szerint a magyar divatnak irányt mutató és kereteket adó Magyar Divat és Design Ügynökség Nonprofit Zrt. tevékenysége nyomán még nem robbant be a magyar divat a világ élvonalába, ám a cég bérjellegű kifizetései már világszínvonalúak. Az Orbán Ráhel közeli, állami milliárdokkal megtámogatott divatcég most közzétett 2019-es mérlege szerint ugyanis közel félmilliárd forintot, bérjárulékokkal együtt 445 milliót költöttek el bérköltségekre a tavaly statisztikai átlagban 10 munkavállalóval dolgozó ügynökségnél.
A jelenleg a Rogán Antal felügyelte Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) – amely szintén az Orbán-Tiborcz házaspár felségterületeként ismert – alá tartozó vállalkozást 2018-ban alapította az állam azok után, hogy piaci hírek szerint a turizmus után a dizájn és divatvilág is felkeltette a miniszterelnök lányának érdeklődését. Az állami cég kapott maga alá egy elegáns istenhegyi úti villát, illetve egymilliárd forint közpénzt az elinduláshoz. A cég élére Orbán Ráhel egyik barátnője, Bata-Jakab Zsófia került. Az állami divatügynökség rendezvényein rendszeresen részt vesz a miniszterelnök lánya is.
A vállalkozás feladata az lett, hogy megszervezzék a magyar dizájn- és divatéletet, közvetítsenek tervezők és iparági szereplők között, kommunikálják a helyi tervezők munkáit, mentorálják őket, továbbá megalkossák a kormány számára a magyar dizájn- és divatstratégiáját.
A kihívások nagyságához igazították a cég vezetésének fizetését. 2019-re a vezetői kifizetések is megugrottak: míg 2018-ban még havi átlag 1,4 millió ment vezetői bérekre, addig tavaly már 2,6 millió. Emellett igencsak zsíros tanácsadói szerződések köttethettek az ügynökségnél, mivel a mérleg szerint tavaly összesen 146 millió forintot fizettek ki tanácsadásért, illetve 73 milliót szakértői díjakra.
Volt miből: a cégbe 2019-ben ömlött a közpénz, így az év során 1,8 milliárd működési és 26 milliós beruházási támogatást kaptak. A legtöbb kiadásuk rendezvényszervezéshez kapcsolódik, erre összesen 972 millió forint ment el.
A cég eseménynaptára szerint 2019-ben több külföldi szakmai eseményen, így Milánóban, Ausztriában és Franciaországban is jelen voltak, illetve idehaza megszervezték a Budapest Central European Fashion Week-et és számos képzést tartottak.
Bár a divatvilágon az idén végigsöpört a koronavírus – a milánói divatbemutatókat le is kellett fújni – a Zrt.-t ez valószínűleg kevésbé érinti. Legalábbis a Magyar Divat és Design Ügynökség is rajta volt azoknak az állami cégeknek, szervezeteknek a listáján, amelyek még idén áprilisban, azaz a járvány kellős közepén írtak ki öt milliárdos tanácsadói közbeszerzést „a koronavírus okozta károk mérséklésére, az ágazat rövid időn belüli talpra állítására és turizmusfejlesztési feladatok ellátására”.
Igaz, egyelőre tisztázatlan okokból májusban leállították a közbeszerzést, ám sírva vigad az ügynökség, mivel idén augusztusban már 2,8 milliárdos támogatást kaptak a kormánytól. | https://nepszava.hu/3093978_alomfizetesek-az-allami-divatugynoksegnel | https://web.archive.org/web/20230130010834/https://nepszava.hu/3093978_alomfizetesek-az-allami-divatugynoksegnel | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/alomfizetesek-az-allami-divatugynoksegnel | Népszava | hungarian-news | 2020-10-02 10:23:34 | [
"Bata-Jakab Zsófia"
] | [
"Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt."
] | [] | [
"támogatás",
"gazdálkodás",
"kultúra - művészet",
"klientúra"
] | [] |
51,023 | Ha pulykafelvágottat vagy -fasírtot vesz, jó eséllyel Mészárosnál cseng a kassza | A Talentis Agro ugyanis egy holdingcég, amelyhez 40 különféle, a mezőgazdaság szinte teljes spektrumát átfogó vállalkozás tartozik. Foglalkoznak gabona- és gyümölcstermesztéssel, őrléssel, állattenyésztéssel, takarmány-előállítással, tojástermeléssel, vadgazdálkodással és vadászattal, ásványvíz palackozásával, szőlőműveléssel és borászattal, sőt még pékségük is van. Most pedig szintet lépnek: megveszik az országban évente vágóhídra kerülő 3,7 millió pulyka 40 százalékát, évi 40 ezer tonna húst feldolgozó, egyben a legtöbb magyar pulykaterméket exportáló, három évtizedes múltú Gallicoopot. Ezek után a Pepito sonkás szeletet, a Nagyi májast, a Fincsli virslit vagy a Kópé fasírtot Mészárostól vesszük majd. | belpolitika
2020.09.05. 06:15 2 perc
Miközben Magyarországon 54 ezren kapnak 300 ezer forintnál is nagyobb öregségi nyugdíjat és több száz esetben a félmilliót is meghaladja a juttatás összege, még mindig jóval többen vannak az olyan szépkorúak, akik kénytelenek az átlagnyugdíj felénél is kevesebből megélni. | https://hvg.hu/360/202040__meszaros_agrarbirodalma__husvertikum__homalyos_hatter__a_marka_ara | https://web.archive.org/web/20210320194740/https://hvg.hu/360/202040__meszaros_agrarbirodalma__husvertikum__homalyos_hatter__a_marka_ara | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ha-pulykafelvagottat-vagy-fasirtot-vesz-jo-esellyel-meszarosnal-cseng-a-kassza | HVG360 | hungarian-news | 2020-10-02 10:37:09 | [
"Csányi Sándor",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Bonafarm-csoport",
"Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt.",
"Status Food Magántőkealap",
"Talentis Agro Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"mezőgazdaság",
"élelmiszeripar",
"tőkealap"
] | [] |
51,024 | Orbán ellenszélben: a fideszes médiabirodalom nagyobb, mint Felcsút | Közel kétezer munkavállalót foglalkoztatott 2019-ben a kormánypárti média ékköve, a Mediaworks-csoport – derül ki a társaság első konszolidált (vagyis a leányvállalataira és az alá rendelt vállalatokra is kiterjedő) beszámolójából. Ez rengeteg ember, például Orbán Viktor miniszterelnök és barátja, a Mediaworks volt tulajdonosa, Mészáros Lőrinc falujában, Felcsúton kevesebben élnek. Természetesen médiapiaci léptékkel mérve is komoly túlerőt képviselő hadseregről van szó, a nagy vállalatok, mint az RTL vagy a Central Média is csak pár száz embert foglalkoztatnak. | Közel kétezer munkavállalót foglalkoztatott 2019-ben a kormánypárti média ékköve, a Mediaworks-csoport – derül ki a társaság első konszolidált (vagyis a leányvállalataira és az alá rendelt vállalatokra is kiterjedő) beszámolójából. Ez rengeteg ember, például Orbán Viktor miniszterelnök és barátja, a Mediaworks volt tulajdonosa, Mészáros Lőrinc falujában, Felcsúton kevesebben élnek. Természetesen médiapiaci léptékkel mérve is komoly túlerőt képviselő hadseregről van szó, a nagy vállalatok, mint az RTL vagy a Central Média is csak pár száz embert foglalkoztatnak.
A segédcsapatok nélkül kétezer fő a hadsereg
Ráadásul a szűk kétezer foglalkoztatottban (egész pontosan 239 fizikai munkás és 1735 szellemi foglalkozású) nincsenek benne azok, akik vállalkozóként dolgoznak be a Mediaworks-csoportnak, ami pedig a médiában nem ritkaság.
A csoportnak összesen 22,7 milliárd forint személyi jellegű ráfordítása volt, vagyis ennyi ment el az ott dolgozókra. Ebből 2,17 milliárd nem bérköltség vagy bérjárulék volt, hanem egyéb személyi jellegű kifizetés. Utóbbi mehetett részben a vállalkozóként bedolgozókra.
Persze szem előtt kell tartani, hogy a Mediaworks-csoport nem csak tartalomkészítéssel és -terjesztéssel foglalkozik. Az online és offline újságok, rádiók, tévék természetesen központi részét képezik a vállalatcsoportnak, de van ott nyomda is (öt darab), lapterjesztés, logisztika.
A kétezer fős hadseregben azok sincsenek benne, akik külső vállalkozásokon keresztül szállítottak be a Mediaworksnek. Ez szintén gyakran előforduló megoldás, különösen a mozgóképes médiumoknál: egyes műsorokat nem házon belül gyártanak, hanem külső cégektől vásárolják azokat. Ami a Mediaworks-csoportot illeti, tízmilliárdokért vásároltak szolgáltatásokat és árukat, a beszámolókból azonban nem derül ki, ebből mennyi mehetett külsős tartalomra. A beszámolók ugyanis rendkívül puritának, gyakorlatilag csontvázak, a legszükségesebb információkon túl lényegében semmit nem árulnak el. Ez ilyen méretű vállalkozások esetében nem szokványos. Sőt ami azt illeti, kisebb cégek esetében sem. Azok a cégek, amelyeknek fontos az átláthatóság, nemcsak a puszta számokat közlik a beszámolójukban, hanem némi magyarázatot is fűznek azokhoz. Nem erkölcsi okból, a transzparencia az üzleti életben fontos szempont.
Dőltek a reklámbevételek
Mondjuk legalábbis vitatható, a Mediaworks-csoport mennyire mozog üzleti pályán. Az biztos, hogy a médiumok alaposan ki vannak tömve állami és állam közeli hirdetésekkel, mérete miatt pedig a csoport az üzleti alapú hirdetési piacon is megkerülhetetlen tényező. A hirdetési bevételek nem meglepő módon a csoport bevételeinek legnagyobb részét tették ki:
Lapértékesítés árbevétele 17 963 338 000 forint.
Hirdetési árbevétel 32 253 169 000 forint.
Információtechnológiai szolgáltatás 23 635 000 forint.
Nyomdai árbevétel 7 130 661 000 forint.
Filmgyártás árbevétele 2 501 692 000 forint.
Reklámügynöki tevékenység árbevétele 7 819 765 000 forint.
Televíziós és rádiós műsorszolgáltatás 4 949 950 000 forint.
Terjesztési és adminisztrációs díj árbevétel 7 329 808 000 forint.
Bérbeadás árbevétele 442 037 000 forint.
Egyéb árbevétel 2 439 722 000 forint.
Nettó árbevétel összesen 82 853 777 000 forint.
Ezt a 83 milliárdos árbevételt a konszolidáció során csökkentették 12 milliárd forinttal a cégcsoport tagjai között elszámolt forgalmak miatt. Az egymás közti tranzakciókkal nem számolva még mindig maradt 70 milliárd árbevétel.
Ezekkel a hirdetési bevételekkel a Mediaworks-csoport egyértelműen a magyar piac domináns szereplője, ha a Facebookot és a Google-t kivesszük a képből, a hazai reklámtorta ötöde a Mediaworksé – kalkulált a G7. És ebben nincs benne a szintén Fidesz-közeli, de nem mediaworksös TV2.
Kormányközeli médiának lenni nagyon jó biznisz, a Mediaworks-csoport 7,2 milliárd forint üzemi eredményt ért el. Végül az adózás előtti eredmény 95 millió forint lett, az adófizetés utáni pedig –422 millió. A korrigált adózott eredmény 1,5 milliárd forint veszteséget mutat, de csak azért mert átvilágították mind a 26 beolvadt cég, illetve leányvállalat – az orgánumok eredeti kiadóinak – tőkehelyzetét, és több társaságnál nemcsak az adózott eredmény volt negatívban, de az eredménytartalék is mínuszos volt, azaz a korábbi években is több volt a kiadásuk, mint a bevételük, így az előző évek veszteségeit rendezni kellett – írta meg a Népszava.
Nincs itt semmi látnivaló, tessék továbbhaladni!
A Fidesz-közeli médiacégek tulajdonosai 2018. december elején ajándékozták oda több tízmilliárd forint összértékű újságjaikat, tévéiket, rádióikat a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA). A piac ekkora koncentrálódása mellett a médiahatóság szó nélkül elment, a versenyhivatal (a GVH) pedig nem foglalkozhatott a tranzakcióval, mert a kormány nemzetgazdasági jelentőségűvé minősítette – igaz, ezt sikerült elbaltázni, így joghézagba rántották a GVH-t, a helyzetet utóbb kellett tisztába tenni.
Miután a fideszes médiacégek mind a KESMA alá kerültek, már versenyhivatali vizsgálat nélkül alakulhattak igazi vállalatcsoporttá a Mediaworks, mint uralkodó tag alatt, hiszen egyetlen tulajdonos érdekeltségei közti manőverről volt szó. Ezután pár cég még összeolvadt egymással, jónéhányan beolvadtak a Mediaworksbe, és megszületett az egységes Fideszmédia-csoport. | https://hvg.hu/gazdasag/20201002_Orban_ellenszelben_a_fideszes_mediagolem_nagyobb_mint_Felcsut | https://web.archive.org/web/20210807160535/https://hvg.hu/gazdasag/20201002_Orban_ellenszelben_a_fideszes_mediagolem_nagyobb_mint_Felcsut | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-ellenszelben-a-fideszes-mediabirodalom-nagyobb-mint-felcsut | HVG | hungarian-news | 2020-10-02 10:40:22 | [] | [
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Mediaworks Hungary Zrt."
] | [] | [
"média",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
51,025 | Kálvária téri kis lakáson át a Várba: így jutottak önkormányzati ingatlanhoz Rákay Philipék | A Fidesz-gyűlések egykori házigazdája, illetve a felesége aligha egyenértékű ingatlant adott a Bécsi kapu téri bérlakásáért cserébe. | További részleteket derített ki a 24.hu arról, hogy milyen körülmények között jutott önkormányzati lakáshoz Rákay Philip és családja a budai Várban. A Magyar Televízió volt vezérigazgató-helyetteséről és feleségéről tavaly írtuk meg, hogy lakáscsere útján jutott hozzá egy 60 négyzetméteres, kétszobás ingatlanhoz a Bécsi kapu téren egy olyan műemlék épületben, amit néhány éve 70 millió forintból újított fel az I. kerületi önkormányzat. A lakásért költségelvű lakbért, havonta 39 ezer forintot fizetnek.
A kerülettől kikért szerződésekből kiderült, hogy Rákayék a vári lakásért cserébe egy 24 négyzetméteres, földszinti, egyszobás lakást adtak a VIII. kerületi Kálvária téren.
A két ingatlan mérete és elhelyezkedése alapjaiban különbözik. A legnagyobb ingatlanportálok hirdetései alapján a józsefvárosi lakás értéke töredéke lehet a Bécsi kapu térinek. De nem ez az egyetlen szokatlan körülmény, ugyanis a Kálvária téri cserelakás tulajdoni lapján nagy volt a mozgás a csereügylet idején. A földhivatali dokumentumból kiderült:
Rákay Philip felesége 2018 novemberében vásárolta meg a józsefvárosi lakást, majd 9 nappal később csereszerződést kötött a Bécsi kapu téri ingatlan bérlőjével, amelynek értelmében a VIII. kerületi ingatlan a vári bérlőre szállt.
A lakást azonban nem sokáig tartotta meg az új birtokosa sem, aki a tulajdonjoga bejegyzése után 13 nappal eladta a szóban forgó józsefvárosi ingatlant, méghozzá éppen annak a személynek, akitől nem sokkal korábban Rákayék megvették azt.
Magyarán: kevesebb mint két hónap alatt háromszor is gazdát cserélt a Kálvária téri lakás, majd kikötött annak eredeti tulajdonosánál. Ez azért is érdekes, mert Rákay korábban még úgy nyilatkozott, hogy az „értékes, felújított pesti öröklakást” a vári lakás bérlője választotta ki, ám ha ez így van, akkor kérdés, hogy vajon az adásvétel után 13 nappal ő miért döntött úgy: eladja az ingatlant az eredeti tulajdonosnak.
Figyelemre méltó tényező az is, hogy az adásvételi szerződést Rákayék esetében ugyanaz az ügyvéd készítette, aki egy olyan lakáscsere-ügyletnél is eljárt, aminél arra gyanakodnak, hogy a cserét feltehetően csak papíron bonyolították le, és valójában pénzért cserélt gazdát az önkormányzati ingatlan. Ha így történt, az ellentmond a lakástörvénynek. A gyanús szerződéseket Gelencsér Ferenc, az I. kerület momentumos alpolgármestere osztotta meg közösségi oldalán, egyben jogi lépéseket ígért az ügyben.
A csereügylet részleteiről érdeklődve megkerestük Rákay Philipet is, aki szűkszavúan nyilatkozott. Kérdéseinkre nem válaszolt, azt közölte, hogy a csere kapcsán minden a hatályos jogszabályok és törvények teljes körű betartásával történt.
Továbbá utolértük azt a személyt is, aki elcserélte a vári lakást Rákayékkal. Nála többek közt arról érdeklődtünk, egyenértékűnek tartja-e a lakásokat, valamint azt is megkérdeztük, miért adta el olyan gyorsan a Kálvária téri ingatlant, ha egyszer ő választotta ki azt. Meghallgatta a kérdéseinket, ám azokra a részleteket illetően nem adott érdemi választ.
Érdekes, hogy Rákay Philip nem mondta meg, fizetett-e az ingatlanért. Ugyanezt Bayer Zsolt kormánypárti publicista bevallotta az azonnali.hu portálnak adott interjújában. A Fidesz ötös számú párttagkönyvének tulajdonosa, utalva a vári lakások megszerzésére, azt mondta,
mindenki bele van kényszerítve, hogy úgymond törvénytelenséget kövessen el.
Mint azt kiderítettük, Bayer családja két önkormányzati lakást is szerzett a budai Várban ugyanazzal a trükkel. Mindkét esetben papíron bonyolították a cserét, és rövid időn belül vissza is vásárolták a cserealapként felkínált ingatlanjukat. Ráadásul a kormánypárti publicista minderről hazudott is kameránk előtt, majd beismerte, hogy nem mondott igazat.
A 24.hu tavaly cikksorozatban mutatta be, hogy az elmúlt években kik jutottak önkormányzati lakáshoz a budai Várban. Olyan ingatlanokhoz, amelyek nem magántulajdonúak ugyan, de úgy viselkednek, mintha azok lennének. A bérlők ugyanis életre szóló bérleti joghoz jutottak, ami örökölhető, továbbá ezek a lakások magántulajdonú ingatlanra cserélhetők.
Bayer és Rákay mellett így jutott önkormányzati lakáshoz a budai Várban:
Lázár János vadásztársa, Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg.
A Semjén Zsoltot kitüntető Safari Club elnöke.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.
Kuna Tibor, korábbi kormányközeli üzletember.
De önkormányzati lakásban lakik Nagy Gábor Tamás, az I. kerület volt fideszes polgármestere, valamint a szülei is.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu | https://24.hu/belfold/2020/10/02/rakay-philip-onkormanyzati-lakashoz-budai-var-lakascsere/ | https://web.archive.org/web/20230321071013/https://24.hu/belfold/2020/10/02/rakay-philip-onkormanyzati-lakashoz-budai-var-lakascsere/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kalvaria-teri-kis-lakason-at-a-varba-igy-jutottak-onkormanyzati-ingatlanhoz-rakay-philipek | 24.hu | hungarian-news | 2020-10-02 00:00:00 | [
"Rákay Philip"
] | [] | [
"Bp. I. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"önkormányzat",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,026 | Momentumos–DK-s mozimutyi Újpesten | A nyáron Déri Tibor polgármester és Bedő Kata alpolgármester kezdeményezésére ingyenes autósmoziban lehetett része az újpestieknek. A vetítéssel megbízott cég erre a munkára jött létre. | Az Újpesti tényfeltáró nevű Facebook-oldalon jelent meg egy bejegyzés, amely a tavaly ősszel felálló új városvezetéssel kapcsolatban hozott nyilvánosságra kínos információkat.
Ahogy arról idén május 26-án az Index is beszámolt, Déri Tibor, a Momentum újpesti polgármestere és Bedő Kata DK-s alpolgármester a Facebookon jelentette be, hogy a nyáron autósmozit indítanak, ahol öt hétvégén át ingyenes vetítésekkel várják a kerületi lakosokat:
A cégbírósági adatok szerint ugyanezen a napon, 2020. május 26-án jegyezték be a Wizarts Kreatív Kft.-t, amelyet Greilich Attila Pál és Mátyás Dávid alapított. Az ajánlattételre egy héttel később került sor, majd június 5-én meg is állapodtak a frissen alakult céggel.
Az alvállalkozó vetít
A vetítéseket azonban nem a Wizarts bonyolította le, hanem a Mozgó Mozi Kft., ameky a Facebookon közzé is tette ennek hírét, de még a hivatalos szerződéskötés előtt, az ajánlattétel napján. A helyzet pikantériája, hogy a Mozgó Mozi Kft. korábban közvetlenül is dolgozott az újpesti önkormányzat intézményeinek. Az Index által megismert adatok szerint a cég 2015. május 26-án két filmet vetített saját technikával az Ady Endre Művelődési Házban összesen nettó 120 000 Ft-ért (azaz filmenként 60 000 Ft-ért), 2018-ban pedig az Újpesti Kulturális Központnak végzett hasonló szolgáltatást, ebben az esetben egy filmet vetített nettó 100 000 Ft-ért. A Wizarts tíz kültéri vetítésére összesen nettó 6,2 millió Ft-ot, előadásonként 620 000 Ft-ot fizetett ki az önkormányzat. Az előadásokra öt héten át, egymást követő napokon, szombaton és vasárnap került sor, ami jelentősen csökkenthette a technika telepítési költségeit. Újpest a 6,2 milliós megbízási díj 80 százalékát már az első vetítés napján átutalta a megbízottnak.
Kitalálták, kiírták, megpályázták, megnyerték
Az Index kereste Déri Tibor polgármestert, aki Bedő Kata alpolgármesterhez irányította lapunkat.
Bedő lapunknak elmondta, hónapok óta ment már az ötletelés arról, hogy a járványügyi intézkedések ellenére milyen kulturális programokat tudnak kínálni a kerületi lakosok számára, így jött az ötlet egy általa „kreatív csapatnak” nevezett társaságtól, hogy az önkormányzat autósmozit szervezhetne. A társaság nem dolgozott szerződéses jogviszonyban az önkormányzat mellett, de a kerület vezetése úgy gondolta, az ötletgazdák számára lehetőséget biztosít, hogy megpályázzák a saját ötletük megvalósítását. A társaság annak érdekében, hogy pályázhasson, céget alapított.
Bedő azonban leszögezte, hogy már az indikatív ajánlattételek során kiderült, valószínűleg ők fogják adni a legelőnyösebb ajánlatot. Rajtuk kívül két másik piaci szereplőtől is kértek be hasonló ajánlatot. Rákérdeztünk arra is, mi az oka annak, hogy ezek között nem szerepel a Mozgó Mozi Kft., amely korábban ellátott már hasonló tevékenységet.
Az almát a körtével nem lehet összehasonlítani
– hangzott a válasz. A DK-s alpolgármester ugyanis elmondta, a cégektől nemcsak a vetítést várták el, hanem a PR-tevékenységek megszervezését, a helyszín őrzését, biztosítását, mobil WC és vetítővászon bérlését. Ilyeneket Bedő állítása szerint a Mozgó Mozi Kft. korábban nem látott el, ez az oka annak is, hogy a korábbi megbízásokhoz képest drágábbra jött ki egy vetítés, ugyanis olyan többletköltségek merültek fel, amelyekre szerinte korábban nem volt szükség.
Arra a kérdésünkre, hogy nem tartja-e szerencsétlennek, hogy már az ajánlattétel napján az alvállalkozó tényként közölte, ő biztosítja a vetítéshez szükséges technikát, úgy reagált:
Erre valóban nem tudok mit mondani.
(Borítókép: képernyőkép / Facebook) | https://index.hu/belfold/2020/10/02/momentum_dk_mozi_ujpest_wizarts/ | https://web.archive.org/web/20230530085842/https://index.hu/belfold/2020/10/02/momentum_dk_mozi_ujpest_wizarts/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/momentumosndk-s-mozimutyi-ujpesten | Index | hungarian-news | 2020-10-02 16:53:00 | [] | [
"Budapest Főváros IV. kerület Önkormányzata (Újpest)",
"Wizarts Kreatív Kft."
] | [
"Bp. IV. kerület",
"Budapest"
] | [
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,027 | Egyre több jel utal arra, hogy négy-tízszeres áron vehette meg a kormány a kínai maszkgyártó csodamasinát | “Újabb infó Orbán kínai csodamasinájáról: az alibaba.com oldalon (!!!) 5 perc internetes kereséssél tized áron (!!) 210 millió helyett 21 millióért vehette volna meg a kormány a maszkokat gyártó gépsort (amivel persze jól át is vertek a kínaiak, mert az ígért havi 2,8 millió maszk helyett max 450 ezret sikerül kipréselni belőle).” Ezt Hadházy Ákos független parlamenti képviselő írja egy friss Facebook-posztjában. | “Újabb infó Orbán kínai csodamasinájáról: az alibaba.com oldalon (!!!) 5 perc internetes kereséssél tized áron (!!) 210 millió helyett 21 millióért vehette volna meg a kormány a maszkokat gyártó gépsort (amivel persze jól át is vertek a kínaiak, mert az ígért havi 2,8 millió maszk helyett max 450 ezret sikerül kipréselni belőle).”
Ezt Hadházy Ákos független parlamenti képviselő írja egy friss Facebook-posztjában.
Ez a bizonyos “csodamasina” egy április elején közzétett miniszterelnöki propagandavideó révén lett ismert. Orbán ekkor a sátoraljaújhelyi börtönbe látogatott, hogy megnézze az ott üzembe állított, Kínából vásárolt automata maszkvarró gépet. A filmben egyértelműen az hangzott el, hogy az ott bemutatott gép egy hónap alatt 2,8 millió maszkot képes előállítani.
Amikor Hadházy képviselő a nyáron rákérdezett a Büntetésvégrehajtásnál a géppel addig legyártott maszkok tényleges számáról, a BVOP hivatalos, írásos válaszából kiderült, hogy az töredéke a propagandavideóban állítottnak: az időarányos több mint ötmillióhoz képest 890 ezret gyártottak vele. A több millió darabos eltérést a BV Hadházynak adott válaszában azzal indokolta, hogy a miniszterelnöki látogatáson határozottan erre az egy gépsorra bemondott adat valójában a BV teljes kapacitását takarja.
De nem ez az egyetlen furcsaság a gépsor körül.
Az időközben kiderült, hogy a kormány 600 ezer euróért, vagyis durván 210 millió forintért vette a sátoraljaújhelyi gépet. Csakhogy Hadházy Ákos friss posztjában azt állítja, hogy
Ilyen gépet jelenleg nagyjából a 600 ezer eurós ár tizedéért, 60 ezer körül lehet kapni a kínai az Alibaba webáruházban. (Ezt leellenőriztem és tényleg így van.)
De a kérdéses gép tavaszi megvásárlásának idején is nagyjából ennyiért - mármint a kormány által fizetetthez képest durván tizedáron - lehetett automata maszkvarró géphez jutni.
Utóbbit olyan alapon állítja a képviselő, hogy egy magyar üzletember levélben írta meg neki, hogy április 24-én Kínából 63 ezer dolláros, vagyis nem egészen húszmillió forintos árajánlatot kapott egy percenként 100 maszkot - vagyis havonta több, mint 4 milliót - gyártani képes ilyen gépre. | https://444.hu/2020/10/04/egyre-tobb-jel-utal-arra-hogy-negy-tizszeres-aron-vehette-meg-a-kormany-a-kinai-maszkgyarto-csodamasinat | https://web.archive.org/web/20230323105712/https://444.hu/2020/10/04/egyre-tobb-jel-utal-arra-hogy-negy-tizszeres-aron-vehette-meg-a-kormany-a-kinai-maszkgyarto-csodamasinat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyre-tobb-jel-utal-arra-hogy-negy-tizszeres-aron-vehette-meg-a-kormany-a-kinai-maszkgyarto-csodamasinat | 444 | hungarian-news | 2020-10-04 00:00:00 | [] | [
"TMT Technics Kft."
] | [] | [
"egészségügy",
"covid-19",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
51,028 | Döntött a Kúria: Hegedűs Zsuzsa reprezentációs költései közadatnak minősülnek | A Miniszterelnöki Kabinetiroda évek óta titkolja, mire ment el ez a pénz. | Közadatnak minősül, hogy Hegedüs Zsuzsa hátrányos helyzetűekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott mire költi a havi nettó 920 ezer forintos tiszteletdíján felül neki juttatott havi átlag 136 ezer forintos reprezentációs összeget – áll a Demokratikus Koalíció közleményében. Hegedüs 2016-ban úgy tapsolt el másfél millió forintot éttermi számlákra és vendégfogadásra ebből a forrásból, hogy közben nem rendezett olyan eseményt, ahol neki kellett volna fizetni a meghívottak vendéglátását – legalábbis ennek nem találta nyomát annak idején a Direkt 36.
A DK 2017-ben indított pert azért, hogy nyilvánosak legyenek ezek a bizonyos reprezentációs költések, most ennek eredménye a Kúria döntése.
2018-ban részletes cikkben számoltunk be Hegedüs Zsuzsa brutális költéseiről: | https://magyarnarancs.hu/belpol/dontott-a-kuria-hegedus-zsuzsa-reprezentacios-koltesei-kozadatnak-minosulnek-133729 | https://web.archive.org/web/20231130001910/https://magyarnarancs.hu/belpol/dontott-a-kuria-hegedus-zsuzsa-reprezentacios-koltesei-kozadatnak-minosulnek-133729 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dontott-a-kuria-hegedus-zsuzsa-reprezentacios-koltesei-kozadatnak-minosulnek | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-10-04 11:30:00 | [
"Hegedűs Zsuzsanna"
] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"szociál",
"adatigénylés"
] | [] |
51,029 | Furcsa cégektől vett 9,6 milliárdért 2 millió koronavírus-tesztet a kormány | A partnerek között ott van egy olyan maláj cég is, mely a fürkészős-portyázós tavaszi lélegeztetőgép-beszerzésekben már érdekelt volt, az egyik hazai partner tulajdonosa pedig az azeri baltás gyilkos történetéből ismerős. Egyetlen teszt ára eszerint kerekítve 4700 forintra jön ki.
Ujhelyi szerint van olyan vállalkozás ezek között, amely a cégadatai szerint alapvetően ingatlanértékesítéssel foglalkozik, egy másik pedig az Orbán-kormánynak fontos azeri ügyekben tűnt fel.
A Pro Concept az a cég, amelyik az Ujhelyi által említett, az Orbán-kormánynak fontos azeri ügyekhez kapcsolódik, a tulajdonosa, Hiszem Jánoson keresztül - erről a történetről az Átlátszó írt pár éve. A sztori röviden: 2012-ben több részletben több mint kilencmillió dollár érkezett egy befolyásos azeri politikus fiának Budapesten nyitott bankszámlájára, miközben a magyar kormány éppen furcsa körülmények között kiadta az azeri baltás gyilkost. A pénzt a Brit Virgin-szigetekre bejegyzett Velasco International Inc. magyarországi bankszámlájára utalták, melynek korábban Hiszem János volt a magyarországi kézbesítési megbízottja. | Kiderült, hány darab koronavírus-tesztet vásárolt a beszerzéseket intéző Külgazdasági és Külügyminisztérium, és az is, hogy ezeket mely cégektől vette, összesen mennyiért. Ujhelyi István szocialista EP-képviselő közérdekű adatigényléssel fordult a kormányhoz, melynek eredményét egy Facebook-posztban osztotta meg csütörtök reggel. Eszerint
2 043 280 darab tesztet szereztek be, összesen 9 580 639 177 forintért.
Egyetlen teszt ára eszerint kerekítve 4700 forintra jön ki.
A partnercégek a következők voltak:
Pro Concept Kft.,
GR Technologies,
Clinomix Inc.,
Speciál99 Külkereskedelmi Kft.,
Primer Design Ltd.
Ujhelyi szerint van olyan vállalkozás ezek között, amely a cégadatai szerint alapvetően ingatlanértékesítéssel foglalkozik, egy másik pedig az Orbán-kormánynak fontos azeri ügyekben tűnt fel.
A GR Technologies nevű maláj cég már együttműködött a kormánnyal COVID-ügyben, tőlük korábban több mint hatezer lélegeztetőgépet vettek. A hazai Pro Concept Kft. is szállított járványvédelmi eszközöket már tavasszal is a külügynek, ezekről a beszerzésekről a 444 írt bővebben nemrég.
A baltás gyilkos meg a korona-tesztek
Érdekes partner a beszerzésekben a Pro Concept. A cég főtevékenysége információ-technológiai szaktanácsadás, de foglalkozik ingatlanok adásvételével, bérbeadásával is - erre utalhatott Ujhelyi. A vállalat tevékenységi körei között szerepel még a szoftver- és számítógép-kereskedelem és a gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelme - nyilván most az utóbbi a releváns.
A Pro Concept az a cég, amelyik az Ujhelyi által említett, az Orbán-kormánynak fontos azeri ügyekhez kapcsolódik, a tulajdonosa, Hiszem Jánoson keresztül - erről a történetről az Átlátszó írt pár éve. A sztori röviden: 2012-ben több részletben több mint kilencmillió dollár érkezett egy befolyásos azeri politikus fiának Budapesten nyitott bankszámlájára, miközben a magyar kormány éppen furcsa körülmények között kiadta az azeri baltás gyilkost. A pénzt a Brit Virgin-szigetekre bejegyzett Velasco International Inc. magyarországi bankszámlájára utalták, melynek korábban Hiszem János volt a magyarországi kézbesítési megbízottja.
A Pro Concept a tavalyi évre vonatkozó céges beszámolót még nem adta le, a megelőző pár éve így alakult:
nettó árbevétel: 2015-ben még semmi sem volt, a következő évben 530 millió forint, aztán 1,3 milliárd, majd 2018-ban 3,8 milliárd.
nyereség 2015-től 2018-ig: 617 ezer forintos mínusz, majd 180 milliós plusz, aztán 540 milliós, majd 1,9 milliárdos profit.
Az új arcok
A Climonix Inc., a Speciál 99 Külkereskedelmi Kft. és a Primer Design Ltd. új a külügy üzleti partnerei között.
A hazai Speciál 99 építéssel, bontással, ingatlanokkal is foglalkozik, de főtevékenysége az egyéb háztartási cikk nagykereskedelme. Ők már leadták a tavalyi évre vonatkozó beszámolójukat, értékesítésük nettó árbevétele így alakult 2015-től fogva: 18 millió, 50 millió, 116 millió, 145 millió, majd tavaly 255 millió forint. A nyereség: 3 millió, 8 millió, 8 millió, 7 millió, majd tavaly egy nagy ugrással 24 millió forint.
A Primer Design Ltd. egy PCR-tesztek gyártására szakosodott brit cég.
A Climonix Inc.-re a keresések egy 2015-ös alapítású, USA-ban bejegyzett céget dobnak ki, mely divatcikkeket gyárt: mellényeket, anorákokat, különféle nyakkendőket, de elsősorban bőrkesztyűket. Ennek azért nem érdemes nagyobb jelentőséget tulajdonítani, mert a pandémia alatt egy csomó vállalat kezdett olyan tevékenységbe, mely az eredeti hivatásához nem feltétlenül áll közel, itthon például a MOL kezdett kézfertőtlenítő-gyártásba. Simán lehet, hogy a Climonix tevékenységi köre is bővült, például gyógyászati eszközök kereskedelmével. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/96-milliardert-vett-2-millio-koronavirus-tesztet-a-kormany.html | https://web.archive.org/web/20201021182450/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/96-milliardert-vett-2-millio-koronavirus-tesztet-a-kormany.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/furcsa-cegektol-vett-96-milliardert-2-millio-koronavirus-tesztet-a-kormany | mfor.hu | hungarian-news | 2020-09-25 09:41:00 | [
"Hiszem János"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Pro Concept Kft.",
"Speciál 99 Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"offshore",
"egészségügy",
"covid-19",
"lélegeztetőgép"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
51,030 | Összesen 5,6 milliárddal pumpálják fel Szijjártóék cégét és alapítványát | Magyar Közlönyben olvasható kormányhatározat arról rendelkezik: a Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló MANEVI Zrt.-t 5 milliárd forintos tőkeemeléshez juttatják. A pénz forrása a költségvetésben a Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetében található Határon túli gazdaságfejlesztő programok támogatása jogcímcsoport. Eredetileg nemesfém tárgyak, termékek hitelesítésével és nemesfémtartalmuk tanúsításával foglalkozott, de fő profilja jelenleg, hogy a külügy különféle projektjeit előkészítse és végrehajtsa, amelynek keretében tranzakciós és vagyonhasznosítási feladatokat lát el.
Ezzel együtt életet lehelnek a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványba is,megkapta a most tőkeemelésben részesülő MANEVI Zrt. valamint a Comitatus-Energia Zrt. részvényeit is. Kormányhatározat pedig az alapításhoz szükséges 600 millió forint rendelkezésre bocsátására hívja fel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert. Arra van felhatalmazásuk, hogy bármilyen magyar vonatkozással rendelkező ingatlant megszerezhessenek Közép-Európában. | A kedden éjszaka megjelent Magyar Közlönyben olvasható kormányhatározat arról rendelkezik: a Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló MANEVI Zrt.-t 5 milliárd forintos tőkeemeléshez juttatják. A pénz forrása a költségvetésben a Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetében található Határon túli gazdaságfejlesztő programok támogatása jogcímcsoport. A MANEVI saját tőkéje egy korábbi állami injekciónak köszönhetően már eddig is 10,5 milliárd forint fölött volt. Bemutatkozása szerint eredetileg nemesfém tárgyak, termékek hitelesítésével és nemesfémtartalmuk tanúsításával foglalkozott, de fő profilja jelenleg, hogy a külügy különféle projektjeit előkészítse és végrehajtsa, amelynek keretében tranzakciós és vagyonhasznosítási feladatokat lát el.
Ezzel együtt életet lehelnek a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványba is. A külügyhöz tartozó, idén nyáron megalapított alapítvány indulásakor már megkapta a most tőkeemelésben részesülő MANEVI Zrt. valamint a Comitatus-Energia Zrt. részvényeit is, a friss kormányhatározat pedig az alapításhoz szükséges 600 millió forint rendelkezésre bocsátására hívja fel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/osszesen-56-milliarddal-pumpaljak-fel-szijjartoek-ceget-es-alapitvanyat.html | https://web.archive.org/web/20221006034101/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/osszesen-56-milliarddal-pumpaljak-fel-szijjartoek-ceget-es-alapitvanyat.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/osszesen-56-milliarddal-pumpaljak-fel-szijjartoek-ceget-es-alapitvanyat | mfor.hu | hungarian-news | 2020-09-30 10:03:00 | [] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Manevi Zrt."
] | [
"Európa",
"Románia"
] | [
"ingatlan",
"támogatás"
] | [] |
51,031 | Megkezdődtek a tanúkihallgatások Simonka körzetében, ahol választási csalás miatt nyomoznak | A mezőhegyesi rendőrőrségen megkezdődtek azok a tanúkihallgatások, amelyek célja, hogy tisztázzák: történt-e választási csalás a legutóbbi országgyűlési választáson a Békés megyei 4. számú egyéni választókerületében, ahol jelenleg is a fideszes Simonka György a parlamenti képviselő. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai a mezőhegyesi őrsre húsz perc eltéréssel hívják be azokat a választópolgárokat, akiknek aláírásával, pontosabban annak meghamisításával kapcsolatban fennállhat a bűncselekmény gyanúja. Így óránként három embert tudnak meghallgatni. | A mezőhegyesi rendőrőrségen megkezdődtek azok a tanúkihallgatások, amelyek célja, hogy tisztázzák: történt-e választási csalás a legutóbbi országgyűlési választáson a Békés megyei 4. számú egyéni választókerületében, ahol jelenleg is a fideszes Simonka György a parlamenti képviselő. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai a mezőhegyesi őrsre húsz perc eltéréssel hívják be azokat a választópolgárokat, akiknek aláírásával, pontosabban annak meghamisításával kapcsolatban fennállhat a bűncselekmény gyanúja. Így óránként három embert tudnak meghallgatni.
Békés megyében jelenleg két körzetben folyik választási csalással kapcsolatos nyomozás. A Narancs.hu számolt be arról elsőként, hogy ilyen vizsgálat elsőként több észak-békési településen indult, amelyek Békés megye 3. számú, Gyula központú választókerületéhez tartoznak. Ezt a vizsgálatot azonban nem Békés megyei rendőrök, hanem a Budapesti Rendőr-főkapitányság végzi.
Fordulat és kamupártok
Így néz ki az aláírásgyűjtő ív
Fotó: valasztas.hu
A dél-békési nyomozás fordulatot jelez, mert többen rögvest a 2018-as tavaszi parlamenti választás után az aláírásukkal való visszaélés miatt büntetőfeljelentést tettek, de a megindult nyomozást a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság később felfüggesztette. Így tett Füvesi Sándor, aki akkor a MSZP és a Párbeszéd, valamint Szabó Ervin, aki a Jobbik jelöltje volt. A választási szabályok az utóbbi időben könnyebbé tették, hogy valakiből képviselőjelölt lehessen, mert a választási szerv által kibocsátott aláírásgyűjtő íveken csupán 500 hiteles aláírást kellett gyűjteni, s ezek ellenőrzése, legalábbis a 2014-es választást követően, nem volt túl szigorú.
Ha a jelölőszervezet összegyűjtötte a kellő számú aláírást és azt befogadta, jóváhagyta a helyi választási bizottság, akkor hivatalosan jelöltté vált, ezzel egyben jogosult lett arra, hogy felvegye a központi költségvetéstől a kampányra biztosított 1 millió forintot. S ha ezt követően nem csinált semmit, annak az idevonatkozó szabályok ellenére nem, vagy alig volt szankciója. Így történhetett meg, hogy nem tudni, milyen forrásból, de adatbázisok kerültek a kamupártokhoz és jelölőszervezetekhez. Valakinek az is az érdekét szolgálhatta, hogy minél több jelölt legyen, s így minél jobban megosszák a választópolgárokat.
Békés megye 4. számú választókerületében, ahol 2010 óta Simonka György (Fidesz-KDNP) a parlamenti képviselő, rekordszámú aspiráns indult el a legutóbbi országgyűlési választáson. A kormánypárti képviselőt egyébként a voksolás után bűnszövetségben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással vádolja az ügyészség, ezért a vádlottak padján ül.
Füvesi Sándor (MSZP) feljelentést tett
Fotó: Füvesi Sándor/Facebook.com
Felhívás csalásra?
A verseny rajtvonalához 29 álltak, s végül 26-an lettek hivatalosan is képviselőjelöltek. (Köztük volt e cikk szerzője, a Narancs.hu vidéki témákkal foglalkozó rovatának szerkesztője, Bod Tamás – aktív közéleti szerepvállalását megelőzően is újságíró volt –, aki azóta felhagyott a politikai tevékenységgel és visszatért eredeti szakmájába, 2018 ősze óta portálunk rovatvezetője – a szerk.).
Füvesi Sándor, miután feljelentése után felfüggesztette a nyomozást a rendőrség, úgy fogalmazott a Narancs.hu-nak, hogy mindez a hatóság részéről felhívás újabb választási csalásra. A szocialisták akkori jelöltje nevét több kamupárt ívén is megtalálta, holott nem támogatta őket. Szabó Ervin (Jobbik) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy sok estben az aláírásgyűjtő íveken a nevek sorrendje is egyezett, amiből az következik, hogy az adatokat egyszerűen átmásolták egyik ívről a másikra.
Kevesebb voks, mint támogató aláírás
A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság ezt követően újraindította a nyomozást, és úgy tervezte, hogy még áprilisban kihallgatja a mezőhegyesi tanúkat, ám a koronavírus-járvány átírta a forgatókönyvet. Halasztani kellett. Így most kezdődtek meg a meghallgatások. A Narancs.hu-t tájékoztató helybeliek elmondták, hogy aláírásgyűjtő íveket tettek eléjük, egyben annak megerősítését vagy cáfolatát várták, hogy azokon az ő aláírásuk szerepel-e. A rendőrök kérdésre válaszolva azt is megerősítették több tanúnak, hogy a 2018-as parlamenti választással függ össze a mostani nyomozás.
Közvetlenül a voksolás előtt
Fotó: valasztas.hu
Figyelemre méltó, hogy a 2018. áprilisi választáson a dél-békési körzetben induló 26 indulóból 21-en nem szereztek annyi voksot, mint ahány támogató aláírást elvben összeszedtek. Érdemes megjegyezni Kálmándi László nevét (az NP nevű formáció jelöltje volt), aki 13, vagy Csurár Józsefét (Jó Út MPP jelöltje), aki 14 voksot gyűjtött. Egy mezőhegyesi választópolgár a történteket követően utánanézett a dolgoknak. Nem kevesebb, mint tizenhárom jelölőszervezetnél találta meg az aláírását, holott csak két aspiránst támogatott – mondta a Narancs.hu-nak még korábban.
Mindezek ellenére Simonka György csak néhány százalékkal végzett Szabó Ervin jobbikos képviselőjelölt előtt a 2018-as országgyűlési választáson a Békési 4. számú, Orosháza székhelyű választókerületben. A Fidesz politikusa a szavazatok 43,15 százalékát szerezte meg, Szabó Ervin 39,5 százalékot kapott.
Cikkünk megjelenése után Fetser János (MSZP) orosházi önkormányzati képviselő, korábbi polgármester és országgyűlési képviselő arról tájékoztatta a Narancs.hu-t, hogy a Dél-Békéshez és a 2018-as tavaszi parlamenti választáshoz köthető nyomozások többlépcsősek és nem egy szálon futnak.
A Békés Megyei Főügyészség tájékoztatása
Ezt bizonyítja az is, hogy Füvesi Sándor 2018. márciusi feljelentése nyomán a Békés Megyei Főügyészség, a rendőrség nyomozására alapozva, a választás rendje elleni bűntett miatt egy esetben már 2019 decemberében vádat emelt egy személlyel szemben vádat emelt a Gyulai Törvényszéken. Mindezt bizonyítja az ügyészség tárgyban született levele. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/megkezdodtek-a-kihallgatasok-a-simonka-korzeteben-tortent-valasztasi-csalas-ugyeben-133177 | https://web.archive.org/web/20230321080518/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/megkezdodtek-a-kihallgatasok-a-simonka-korzeteben-tortent-valasztasi-csalas-ugyeben-133177 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megkezdodtek-a-tanukihallgatasok-simonka-korzeteben-ahol-valasztasi-csalas-miatt-nyomoznak | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-09-16 10:56:00 | [
"Simonka György"
] | [] | [
"Békés megye",
"Mezőhegyes"
] | [
"csalás",
"választások - népszavazás"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása",
"Simonka-ügyek"
] |
51,032 | Csoda Borsodban ( Fideszes kampányanyagok ügye a rendőrség előtt ) | A miskolci Fidesz tavalyi választási kampányának reklámanyagai egy rendőrségi nyomozás középpontjába kerültek. A belső ellenőri jelentés szerint utólag beavatkoztak a városi nyomdacég információs rendszerébe, és például több ezer tétel mögül a Fidesz eltűnt megrendelőként. A párt helyett a termékeket a város szervezetei fizették ki. | „A Miskolci Rendőrkapitányság hűtlen kezelés bűntett elkövetésének gyanúja miatt indít eljárást ismeretlen tettessel szemben” – közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság azon megkeresésünkre, amelyben a miskolci Fidesz tavalyi nyomdai kampánymegrendeléseiről és -kifizetéseiről érdeklődtünk.
Táskajárás
A nyomozás a miskolci önkormányzat belső ellenőri jelentése alapján indult, amely feltárta, hogyan változott a helyi Fidesz-szervezet által az őszi választások előtt legyártatott több tízezer nyomdai anyag státusza. A nyomda elektronikus rendszerébe utólag belenyúltak, és a módosított nyilvántartás szerint nem azok a termékek, illetve kevesebb darabszámban készültek el, mint amelyeket és amennyit eredetileg a papíralapú dokumentumok szerint megrendeltek. A folyamat végére a Fidesz elvesztette megrendelői jellegét, és a párt helyett az önkormányzat szervezetei, egy alapítvány, sőt maga a nyomda, továbbá egy magánvállalkozás állta a számlákat.
Az érintett önkormányzati nyomdacég a Miprodukt Reklám- és Nyomdaipari Kft., amelynek 2019. évi tételes ellenőrzését végezték el a revizorok. Ennek során a nyomdai megrendelések összes elemét tartalmazó úgynevezett munkatáskákból 67 darabot nem találtak. (A munkatáska az a nyomtatvány, amelyen szerepel a megrendelő neve, a megrendelés dátuma, megnevezése, a gyártási határidő, a kért mennyiség és annak alapanyaga. Egy megrendeléshez annyi darab munkatáska készül, ahány rendelési tétel van.) Később a véletlennek köszönhetően a gazdasági ügyintéző irodájából előkerült 16 darab „elveszettnek hitt” munkatáska, és ezekben bukkantak a revizorok a miskolci Fidesz számára készült választási plakátok, szórólapok adataira. A nyomtatványon szereplő adatokat a belső ellenőrök egybevették a Miprodukt nyomdai információs rendszerének adataival, és egy sor eltérést mutattak ki. Az viszont valószínűleg soha nem derül ki, hogy a hiányzó 51 munkatáskában hány megrendelésnél találhattak volna hasonló „hibát”.
A belső ellenőrzés az eredeti megrendelések, a nyomdai információs rendszer adatai, az átadás-átvételi jegyzőkönyvek és a kimenő számlák alapján bizonyítottnak látta, hogy több esetben utólag módosították a megrendelések mennyiségét, megnevezését, sőt a megrendelő személyét is. E megrendeléseknél nem a szabályzatnak megfelelően folytatták le a beszerzéseket, a nyomdai információs rendszer nem volt zárt, szigorú számadású, vagyis bármikor módosíthattak vagy törölhettek belőle az arra jogosultak – állapították meg a revizorok. A rendelések tartalmát, folyamatát senki sem ellenőrizte, a beszerzéseket nem engedélyeztették, az önkormányzati anyacég, a Miskolc Holding Zrt. kihagyásával lebonyolított beszerzésekről nyilvántartást nem vezettek. A belső ellenőrzés azt is feltárta, hogy a már egyszer kinyomtatott átadás-átvételi jegyzőkönyveket is többször újranyomtathatták, a kimenő számlák kiállításának folyamatát pedig nem szabályozták.
A megtalált 16 munkatáska alapján eredetileg 332 ezer darab nyomdai terméket rendeltek; a beavatkozó módosítások révén a tételszám lement 97 ezerre, majd az is csökkent 51 ezer darabra; a számlát végül az utóbbi tételről állították ki – összegez a revizori jelentés.
Szociokulturális szórólapok
Nézzünk néhány jellemző példát a revizori jelentés alapján. Az egyik munkatáskát 30 250 darab A5 méretű szórólapra állították ki, a megrendelő a Fidesz miskolci alapszervezete volt. A raktári bevétel szerint az összes szórólap elkészült, az átadás-átvétel megtörtént. A nyomdai információs rendszerben a munka leírása megegyezett az eredeti munkatáskán szereplő leírással, viszont a megrendelő és a darabszám már nem. A számlát a Dr. Hilscher Rezső Szociális Közalapítvány számára állították ki 4 ezer darab szórólapról. Ezt a szervezetet a miskolci önkormányzat hozta létre a város szociálisan rászoruló polgárainak támogatására, hogy emberi és anyagi erőforrásokat vonjon be helyi szociálpolitikai ellátórendszerébe.
Egy másik munkatáska a miskolci Fidesz által rendelt 250 darab választási plakátot rögzít: „nagy plakát 3 féle, 100 darab Gonda, 50 darab Novákné, 100 darab Gazdusné” megrendelői jelzéssel. A raktári bevétel szerint mind elkészült, a nyomdai információs rendszerben a megrendelő ismét a szociális közalapítvány lett.
Ugyancsak nyoma veszett az eredeti megrendelőnek, a Fidesznek, sőt, a nyomtatványnak is annál a tételnél, amelyikhez viszont meglett az átadás-átvételi jegyzőkönyv. Eszerint 11 400 darab, 19-féle 20×60 centiméteres plakát készült Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala részére. A jegyzőkönyvön piros tollal az alábbi megjegyzés szerepel: „Fidesz MPSZ Miskolci”. A nyomdai információs rendszer e munkára csupán 75 darab A2 méretű plakátot rögzített; és ennek számláját végül szintén egy önkormányzati szervezet, a Miskolci Kulturális Központ állta.
Egy negyedik munkatáskához tartozó átadás-átvételi jegyzőkönyvben is a miskolci Fidesz alapszervezet neve olvasható 22 ezer darab etikett címkével. A nyomdai információs rendszer szerint azonban szó sem volt erről, csupán 1 darab „C” típusú tájékoztató táblát rendeltek, de azt sem a Fidesz, hanem a Miskolci Kulturális Központ számára.
Ugyancsak a városi kulturális központ fizetett ki 22 400 darab, eredetileg a miskolci Fidesz által rendelt A5-ös szórólapot. A munkatáskához tartozó raktári bevétel szerint valamennyi elkészült, át is vették. A nyomdai információs rendszer azonban mindössze 3 ezer darabos megrendelést rögzített, mégpedig szintén a Miskolci Kulturális Központ számára.
Egy másik alapítvány is feltűnik: az S-1992-1518-O számú munkatáskát 2200 szórólap megrendeléséről állították ki a miskolci Fidesz részére. A raktári bevétel és az átadás-átvételi jegyzőkönyv szerint ezeket maradéktalanul legyártotta a nyomda, az információs rendszerbe azonban 1 darab grafikai tervezés, 2 oldal próbanyomat és 1 darab „C” típusú tájékoztató tábla került. A megrendelő ekkor már egy mobilkommunikációs hulladékok gyűjtésének megszervezésével foglalkozó miskolci alapítvány. E tételnél a raktári bevételt is módosították.
Figyelemre méltó az a megrendelés, amelyért végül maga a nyomdacég „fizetett”. A megrendelést a Fidesz szerencsi alapszervezete adta le 3800 kiadványra; ezek elkészültek, majd a nyomdai információs rendszerben a megrendelés 6000 darab A4 méretű irodai papírra és 2 oldal próbanyomatra változott. Az utólagos módosítás szerint a megrendelő maga a gyártó, a Miprodukt Kft. lett; „a belső használatra” szánt termékekről számla sem készült.
A legnagyobb és legérdekesebb tétel munkatáskája a miskolci önkormányzat számára megrendelt 80 ezer kiadványról tudósít. Három átadás-átvételi jegyzőkönyv is van 16 ezer + 30 ezer + 34 ezer darabos tételekre bontva. A 30 ezer darabról szóló átadás-átvételi jegyzőkönyvön piros tollal írva az alábbi figyelmeztetés olvasható: „Még nem számlázandó! Nem tudjuk, kié lesz!” E munkatáska további különlegessége, hogy a második módosított változat már csak 20 ezer darab kiadványt említ a miskolci Fidesz részére. Ennek megfelelően a raktári bevételt is módosították, ahogy az átadás-átvételi jegyzőkönyvet is újranyomtatták, azt ugyan nem írták alá, de a számlát ezúttal a Fidesz helyi alapszervezetének állították ki.
Eltűnt lemezek
A munkatáskák ellenőrzésekor a revizorok a nyomtatáshoz készített nyomdalemezeket is meg szerették volna tekinteni, ám februárban a legtöbbet (összesen 697 kilogrammot) hulladékként eladták a Metál Sprinter Kft.-nek, így lehetetlenné vált ezek összevetése a munkatáskákkal. Elektronikus formában azonban előkerültek a lemezek adatai, és a belső ellenőrzés a véletlenszerű vizsgálat során a táskák és ezen adatok között ugyancsak eltérésekre bukkant, továbbá nem minden lemezhez találta meg a hozzá tartozó munkatáskát.
A felsorolt esetek alapján a miskolci Fidesz-alapszervezet rengeteg reklámanyagról mondott le, ami kampány idején nem jellemző a politikai pártokra, amelyek minél több szavazót igyekeznek elérni. Megkérdeztük erről Kriza Ákos leköszönt miskolci polgármestert, aki azt mondta, hogy a Fidesz valamennyi megrendelt nyomdai termékét a saját költségvetéséből kifizette, és minden esetben a törvény szerint járt el. A rendőrségi nyomozásról tőlünk értesült, eddig senki nem kereste az ügyben. Kriza egyébként becsületsértés miatt magánvádas eljárást indított Bartha György, a Velünk a Város frakció MSZP-s önkormányzati képviselőjével szemben, aki a revizori vizsgálatra hivatkozva azt állította sajtótájékoztatóján, hogy a miskolci Fidesz választási plakátjait közpénzből a Miprodukt Kft. nyomtatta, és különböző önkormányzati cégek állták a cechet. Bartha nem tartja túlzásnak azt a becslést, amely szerint akár 10 millió forint hátrány érhette emiatt a várost. Úgy tudjuk, a belső ellenőri jelentés alapján egy magánszemély után maga a Miprodukt Kft. nemcsak hűtlen kezelés, hanem egyéb bűncselekmények gyanújával is feljelentést tett.
Benyúlással
A belső ellenőrzés munkáját egy tanú is segítette, aki részletesen beavatta a revizorokat abba, hogyan módosították az önkormányzati választások szórólapjainak munkatáskáit. Elmondása szerint legalább három táskát vontak össze egy vállalkozási szerződésbe, majd eszerint készítették el a kimenő számlákat. A szerződéseket az egyik vezető hozta le azzal az utasítással, hogy a nyomda illetékese fogja közölni a hozzá tartozó táskaszámokat. Leültek a gépéhez, megnyitották a nyomdai információs rendszert, az egyik ügyintéző mellette ült és diktálta, mely munkatáskákat érinti a módosítás. A hozzáféréssel rendelkező nyomdai illetékes ez alapján módosított, és azt is megadták, milyen táskaszámokat tüntessen fel a számlákon. A vállalkozási szerződéseken teljesen más munkák szerepeltek, mint a hozzájuk tartozó eredeti munkatáskákon. Előfordult, hogy digitális szerkesztés és „C” vagy „D” típusú táblák szerepeltek a szerződéseken, miközben az eredeti táskákon ilyennek nyoma sem volt. A szórólapok mennyisége is jóval kevesebb lett a módosítás után, mint amennyit az eredeti munkatáskákon feltüntettek. | https://magyarnarancs.hu/belpol/csoda-borsodban-132284 | https://web.archive.org/web/20210823053038/https://magyarnarancs.hu/belpol/csoda-borsodban-132284 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csoda-borsodban-fideszes-kampanyanyagok-ugye-a-rendorseg-elott- | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-08-13 11:10:00 | [] | [
"Dr. Hilscher Rezső Szociális Közalapítvány",
"Fidesz",
"MiProdukt Kft.",
"Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Miskolci Kulturális Központ"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Miskolc"
] | [
"hűtlen kezelés",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás"
] | [] |
51,033 | Milliárdos profit a Librinél, a Fidesz-közeli új tulajdonos már a könyvesbolton belül | Spéder Zoltán helyett hamarosan egy Fidesz-közeli alapítvány lehet a Libri-Bookline stratégiai kisebbségi tulajdonosa. A cég milliárdos profitja is vonzó lehet. | A Libri-Bookline Zrt. 2019-es eredményeit látva tökéletesen érthetőnek tűnik, hogy a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány miért mutat érdeklődést a könyves cég iránt. Ugyan már 2018-ban is 5 milliárd forintos árbevétel és egymilliárd forintos nyereség fölé jutottak, de a tavalyi 5,6 milliárd forintos forgalom és 1,3 milliárd forintos profit rekordnak számít - derül ki a céges beszámolóból.
A szeptember 11-én tartott közgyűlésen pedig úgy döntöttek, hogy 1,3 milliárd forint osztalékot ki is fizetnek a tulajdonosoknak. A többségi tulajdonos az SQ Invest nevű cégen keresztül Balogh Ákos, de az Axialis Holding Zrt.-n keresztül még egy 25 százalékos részvénycsomaggal rendelkezik Spéder Zoltán is.
A milliárdos nagyvállalkozó 2007-ig volt az OTP Bank alelnöke, vezérigazgató-helyettese, azt követően az FHB Bank-csoport résztulajdonosa és elnők-vezérigazgatója, a 2013 őszén elindult takarékszövetkezeti integráció vezéralakja, média-nagyvállalkozó. 2016-ban az Orbán-kormánynál kegyvesztett lett, s azt követően sorra meg kellett válnia tisztségeitől, valamint médiaérdekeltségeitől, mindenekelőtt az Index.hu portáltól, valamint az InfoRádiótól.
Nagy esély van arra, hogy Spéder Zoltán helyét a Libri-Bookline Zrt.-nél is hamarosan egy Fidesz-közeli tulajdonos veszi át. Október 1-én jelentették be ugyanis, hogy a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvány tárgyalásokat kezdett az Axialis Holding Zrt. megvásárlásáról, amivel kapcsolatban a felek jogilag nem kötelező érvényű megállapodást írtak alá.
Az MCC közleménye szerint a tárgyalások sikeres zárása a jelenleg folyó átvilágítás eredményességének és a hatósági engedélyek függvénye. A társaság megvásárlása esetén a vevő közvetve a Libri-Bookline Zrt. (illetve a Libri-Bookline Csoport) stratégiai kisebbségi tulajdonosa lenne, és a többségi tulajdonossal közösen irányítja majd a cégcsoport működését.
Van miből Libri részvényeket vásárolnia az MCC-nek, amelynek kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára, hiszen idén júniusban az MCC-t fenntartó, a Habony Árpád hitelezőjeként ismert Tombor András által alapított Tihanyi Alapítvány tulajdonába került a MOL és Richter 10-10 százalékos részvénycsomagja. Ez évente több milliárd forintos osztalék bevételt jelent.
A könyvpiac másik nagy szereplője is remek évet tudhat maga mögött, hiszen a Líra-Könyv Zrt. rekordnak számító 8,7 milliárd forintos forgalommal zárt 2019-ben, ami ezúttal 125 millió forintos nyereséget jelentett a tulajdonosnak. A többségi tulajdonos Kolosi Tamás, a cégből pedig 38 millió forint osztalékot vettek ki. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/milliardos-profit-a-librinel-a-fidesz-kozeli-uj-tulajdonos-mar-a-konyvesbolton-belul.html | https://web.archive.org/web/20220518011127/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/milliardos-profit-a-librinel-a-fidesz-kozeli-uj-tulajdonos-mar-a-konyvesbolton-belul.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardos-profit-a-librinel-a-fidesz-kozeli-uj-tulajdonos-mar-a-konyvesbolton-belul | mfor.hu | hungarian-news | 2020-10-05 12:29:45 | [] | [
"Libri-Bookline ZRt.",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány"
] | [] | [
"könyvkiadás",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
51,034 | Fantomlakók, kamutámogatások, elmeorvosi vizsgálat - élet a keleti végeken | Elmeorvosi vizsgálatra küldte a magyi jegyző azt a férfit, aki kiderítette, hogy romba dőlt házakba bejelentkezve szavazott legalább 20 ember a faluban még 2019-ben. A Szabad Európa riportsorozatban járt utána annak is, hogy a falu vezetése tízmilliókat igényelt a szellemlakosok után. | Az elmúlt hetekben a Szabad Európa riportsorozatban foglalkozott a szabolcsi Magy község fantomházainak szavazóival. Később kiderítettük azt is, hogy a faluhoz tartozó Kauzsay-tanyán összesen 28 ember él, az önkormányzat viszont még a 2020-as évre is 99 embert jelentett le a Belügyminisztérium felé. Egy héttel később pedig megírtuk azt, hogy azt a falubelit, aki felgöngyölítette az ügyet, a jegyző megpróbálta elmebetegként gondnokság alá vetetni. Összefoglaló a magyi történetről.
Magy egy papíron 900 lelkes falu Szabolcs-Szatmár-Bereg-megyében. Három évvel ezelőtt költözött ide az a korábban rendőrként dolgozó férfi, aki sok észrevételt tett, és mindezt megpróbálta békés úton rendezni a község vezetőivel. Nem sikerült neki.
Fantomházak szellemlakói
A Szabad Európa informátora 2019 októberében az önkormányzati választásokon a helyi választási bizottság független delegáltja volt. Amikor a szavazók a helyi művelődési házba mentek voksolni, a férfinak egy idő után feltűnt, hogy olyan emberek is szavaznak, akiket korábban még sosem látott. Hamar kiderítette, hogy a falu külterületén lévő Kauzsay-tanya lakói is szavaztak, méghozzá olyan lakcímekről, amelyeken nincs lakható ház.
A választások után írásban kérdezte Czirják István polgármestert, hogy mit tud a fantomlakosokról, de a polgármestertől választ nem kapott. A férfi a helyi jegyzőnek, Szilvási Ágota Andreának is írt, aki végül válaszolt, ám a férfi szerint érdemi választ nem kapott.
A Kauzsay-tanya szellemei
Ezt követően a megyei Kormányhivatalhoz fordult, amely végül 2020 február végén helyszíni szemlét is tartott, majd megállapította:
- írta a hivatal vezetője a vizsgálat során.
Csakhogy a választói névjegyzék szerint a Jókai utca 60.-ban – ahol legalább 7 éve egy rom áll - név szerint felsorolva 11, voksolásra jogosult ember élt a 2019-es önkormányzati választások idején. És választás nem csak 2019-ben volt, hanem egy évvel előtte is. A kormányhivatal azt is megállapította, hogy a Jókai utca 70. és 72. szám alatt sincs lakhatásra alkalmas ingatlan. Az üres telekre és a romba dőlt házba is összesen 9 ember volt bejelentve még 2019 őszén is.
A való világ
Sem a kormányhivatal, sem pedig a Magyar Államkincstár hivatalnokai nem tudtak arról, hogy nem léteznek házak a külterületen, amíg a férfi be nem jelentette, hogy ott nem lakhatnak életvitelszerűen emberek. A földhivatali térképek nem mindig tükrözik a valóságot.
A Google Maps 2020-as műholdfelvételein látszik, hogy a területen már alig vannak házak.
A Jókai úton és a Mohos utcában összesen 10 ház áll, de a Kormányhivatal ellenőrei a helyszíni bejárás alkalmával azt már nem számolták össze, hogy pontosan hány ember él ezekben a házakban. A Szabad Európa egy helyi lakossal azonban megtette ezt, és a helyszínen kiderült: összesen 28-an laknak a 10 házban.
Ez azonban nem az egyetlen furcsaság a magyi lakosok nyilvántartása körül. A falu közepén álló, alig néhány éve épített és átadott Egészségház sószobájába, a választói névjegyzék szerint, például egy házaspár volt bejelentve még a 2019-es önkormányzati választások idején is. A falubeliek szerint már legalább nyolc éve nem látta őket senki.
Mennyibe kerültek Magy fantomlakosai az államnak?
A Szabad Európa megszerezte azt a dokumentumot, amelyből látszik, hogy a magyi önkormányzat a tanyagondnoki program miatt az elmúlt 5 évben átlagosan 100 ember után kérte és kapta meg az állami támogatást, miközben már rég nem laknak ott annyian. Ezt azonban nem ellenőrizte sem a Központi Statisztikai Hivatal, sem a Magyar Államkincstár, sem pedig a Kormányhivatal.
Közérdekű adatokat kért, elmeorvosi vizsgálatra küldték
A Szabad Európa informátora hiába kért a magyi polgármestertől és a falu jegyzőjétől közérdekű adatokat. Viszont 2019 végén kapott egy idézést a Fehérgyatmati Gyámhivataltól elmeorvosi vizsgálatra.
- mondta a férfi a Szabad Európának, akiről tavaly decemberben a pszichiátriai intézet elmeorvosi szakvizsgálata kiderítette, hogy teljesen épelméjű, és nincs olyan ok, amiért gondnokság alá kellene venni.
A Fehérgyarmati Gyámhivatal jogerősen megszüntette a férfi ellen az eljárást, aki ezek után rágalmazásért pert indított a jegyző ellen, aki egyébként 2014-ben írta meg "A közérdekű adatigénylés gyakorlati lehetőségei és korlátai" című szakdolgozatát a Miskolci Egyetemen.
A bíróság szeptemberben elsőfokon kimondta, hogy Szilvási Andrea Ágota jegyzőnő nem bűnös, mert a gondnokság alá vételi eljárást a névtelen bejelentésre hivatkozva kötelessége volt elindítani.
Annak ellenére sem bűnös, hogy azt állította: a kíváncsiskodó férfi cselekvőképtelen elmebeteg, aki még az önálló életvitel ellátására sem alkalmas. | https://www.szabadeuropa.hu/a/fiktiv-lakos-magy-kozerdeku-elmeorvosi-kauzsay-tanya/30874414.html | https://web.archive.org/web/20230921201144/https://www.szabadeuropa.hu/a/fiktiv-lakos-magy-kozerdeku-elmeorvosi-kauzsay-tanya/30874414.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fantomlakok-kamutamogatasok-elmeorvosi-vizsgalat-elet-a-keleti-vegeken | Szabad Európa | hungarian-news | 2020-10-05 14:04:23 | [
"Czirják István",
"Szilvási Ágota Andrea"
] | [
"Magy Község Önkormányzata"
] | [
"Magy",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"antikorrupció",
"önkormányzat",
"nyomásgyakorlás",
"adatigénylés"
] | [] |
51,035 | Hiába a közérdekű adatigénylés, Gárdony titkolja képviselőinek vagyonnyilatkozatait | Ez már csak azért is fontos, mert ahogy arra a Gárdonyi közlöny rámutatott: a gárdonyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatai mégsem nyilvánosak. És hogy tovább bonyolódjon a helyzet: úgy tűnik, nem is nagyon tesznek rá kísérletet, hogy az legyen. | Ez a cikk több mint 3 éves.
„Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (e § tekintetében együtt: hozzátartozó) a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát” – mondja ki a 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól.
Benne járunk az októberben…
Ez már csak azért is fontos, mert ahogy arra a Gárdonyi közlöny rámutatott: a gárdonyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatai mégsem nyilvánosak. És hogy tovább bonyolódjon a helyzet: úgy tűnik, nem is nagyon tesznek rá kísérletet, hogy az legyen.
Pedig ahogy a Gárdonyi közlöny Facebook-posztjából kiderül: ők mindent megpróbálnak, hogy kiszedjék az önkormányzatból a vagyonnyilatkozatokat. Ennek érdekében még közérdekű adatigénylést is benyújtottak. Amire válaszul kér dolog történt:
Egyrészt a helyi jegyző levélben az Ügyrendi Bizottsághoz irányította őket, jelezve ennek a bizottságnak a hatásköre a vagyonnyilatkozatok kiadása. Csakhogy mint az az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatából kiderül, az Ügyrendi Bizottságnak kizárólag a vagyonnyilatkozatok vizsgálata a feladata, nem az ő dolguk, hogy az ezzel kapcsolatos egyéb ügyeket intézzék.
Az pedig már csak külön érdekesség, hogy a jegyző úgy irányította át a bizottsághoz a Gárdonyi közlönyt, hogy semmilyen elérhetőséget nem adott hozzájuk.
Hozzáteszik azt is: megnéztük találomra egy szomszédos település (Kápolnásnyék) honlapját is, ahol mindössze két kattintással elérhető minden helyi politikus vagyonnyilatkozata.
„Akkor Gárdonyban miért nem lehet ugyanezt tenni?” – teszik fel a kérdést.
Érdemes egyébként megjegyezni, hogy a vonatkozó kormányrendeletben, ami a közérdekű adatigénylés teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről rendelkezik, az szerepel, hogy csak abban az esetben számolható fel, ha több mint 4 munkaórát kell foglalkozni vele. Hogy egy képviselő vagyonnyilatkozatának megkeresése és elküldése ennyi időt emésztene fel – az azért elég furcsa. No pláne, hogy amúgy törvényi kötelezettsége lenne az önkormányzatnak nyilvánosságra hoznia, minden választópolgár számára elérhetővé tennie ezeket a vagyonnyilatkozatokat.
via Gárdonyi közlöny | https://merce.hu/2020/10/05/hiaba-a-kozerdeku-adatigenyles-gardony-nagyon-titkolja-kepviseloinek-vagyonnyilatkozatait/ | https://web.archive.org/web/20220703025619/https://merce.hu/2020/10/05/hiaba-a-kozerdeku-adatigenyles-gardony-nagyon-titkolja-kepviseloinek-vagyonnyilatkozatait/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hiaba-a-kozerdeku-adatigenyles-gardony-titkolja-kepviseloinek-vagyonnyilatkozatait | Mérce | hungarian-news | 2020-10-05 14:37:44 | [] | [
"Gárdony Város Önkormányzata"
] | [
"Fejér megye",
"Gárdony"
] | [
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"önkormányzat"
] | [] |
51,036 | Ára van a nagy orvosi béremelésnek: szigorú összeférhetetlenségi szabályok jönnek | 2023-tól csaknem 2,4 millió forintot kereshet egy idős orvos. A kormány most beterjesztett javaslata átalakítja az orvosok jogviszonyát is, és jelentősen szűkülhet a magánellátásban is dolgozók mozgástere, ami természetesen a betegeket is érinti. | Hétfő délután benyújtotta a kormány a "soha nem látott mértékű" orvosi béremelésről szóló törvényjavaslatot, amely a Magyar Orvosi Kamara javaslatán alapul. A kamara azt kérte, a béremelés minden orvosra – így a háziorvosokra és a fogorvosokra is vonatkozzon.
A törvényjavaslatban közzétett bértábla szerint az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá a kormányrendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók bére három év alatt emelkedik.
Egy kezdő rezidens jövőre 481 ezret keres, ami három év múlva 687 ezer forintra emelkedik. Egy 41 évnél régebben praktizáló orvos bére jövőre 1,6 millióra, 2023-tól pedig 2,38 millióra emelkedik.
A törvényjavaslattal bevezetnek egy új fogalmat, az "egészségügyi szolgálati jogviszonyt", az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál csak ilyen jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet végezni, a rezidenseket is így kell majd foglalkoztatni. Erre az új jogállásra azért lehetett szükség, hogy minden orvos megkapja a béremelést.
A Magyar Orvosi Kamara alapelve az volt, hogy "minden, közfinanszírozott ellátásban dolgozó orvos elérje a bértábla szerinti jövedelmet, függetlenül attól, hogy közalkalmazotti, vagy magánalkalmazotti jogviszonyban dolgozik, avagy vállalkozó. Az alapellátásban, a háziorvosi és fogorvosi vállalkozások finanszírozásába az ágazati bértáblában szereplő bérek nincsenek betervezve, ezért kigazdálkodhatatlanok", emiatt a finanszírozási rendszer és a "finanszírozási kondíciók" átalakítását is szükségesnek tartották. A törvényjavaslat ismerete előtt beszéltünk egy háziorvossal, aki azt mondta, a béremeléshez a "(kényszer)vállalkozó alapellátó háziorvosok, gyerekorvosok, fogorvosok esetén valószínűleg vagy új foglalkoztatási, vagy új finanszírozási forma kell majd".
A törvény hatálya az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra is kiterjed, ami azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak is a zsebükbe kell majd nyúlniuk (feltéve, ha addig nem veszik el ezt is az önkormányzatoktól, ahogy nemrég felmerült).
Odacsapnak a magánellátásnak?
A törvényjavaslatnak van egy másik nagyon érdekes része is, ami az összeférhetetlenségre vonatkozik. A javaslat kimondja, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy
további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, illetve bármilyen díjazás ellenében végzett tevékenységet kizárólag a Kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet.
Egy másik passzus alapján pedig vége lehet a magánellátásból az államiba küldött betegekkel "trükközésnek", a javaslat ugyanis úgy fogalmaz, annak érdekében, hogy a betegeknek nyújtott ellátást nyomon lehessen követni, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az egészségügyi szolgálati jogviszonya keretében – sürgős szükség esetét kivéve – nem láthat el olyan beteget, akinek más (nem az egészségügyi szolgálati) jogviszonyában már ugyanazon betegség tekintetében egészségügyi szolgáltatást nyújtott.
A korlátozás alól adható felmentés – ennek köre egy majdani kormányrendeletből derül majd ki –, de a szülészeti-nőgyógyászati ellátást már a törvényjavaslat indoklása is nevesíti a kivételek között. | https://hvg.hu/itthon/20201005_Megjelent_az_orvosi_beremelesrol_szolo_torvenyjavaslat | https://web.archive.org/web/20201124180426/https://hvg.hu/itthon/20201005_Megjelent_az_orvosi_beremelesrol_szolo_torvenyjavaslat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ara-van-a-nagy-orvosi-beremelesnek-szigoru-osszeferhetetlensegi-szabalyok-jonnek | HVG | hungarian-news | 2020-10-05 14:40:55 | [] | [] | [] | [
"egészségügy",
"hálapénz",
"jogalkotás"
] | [] |
51,037 | Draskovics: Már nem dolgozik a BKK-nál, aki hibázott a reptéri buszjegyekkel | A BKK igazgatósági elnöke a főváros és a BKK előző vezetéseire mutogatva azt állítja, hogy előnytelen feltételekkel férnek csak hozzá a jegyautomatákat kezelő szoftverhez, ráadásul egy korábbi szerződésmódosítás miatt a cégnek fizetnie kellett azért, hogy a reptéri járatok jegyét töröljék az automata kínálatából. | A BKK, mint ezt nyilvánosan elismerte, hibázott, amikor nem szüntette meg a jegyvásárlás lehetőségét a jelenleg nem működő reptéri buszjáratra. Ezen nincs mit szépíteni. A hibáért felelős vezető, éppen emiatt, már nem is dolgozik a társaságnál
– derült ki a BKK Igazgatóságának elnökének, Draskovics Tibornak Vitézy Dávidhoz írt nyílt leveléből.
A Közlekedő Tömeg hívta fel rá a figyelmet 12 napja, hogy a már nem létező buszjáratra 14 millió forintért vásároltak jegyet az utasok.
A BKK szombaton arról számolt be közleményben, hogy a felesleges vásárlások megelőzése miatt lépéseket eszközölt a vállalat, a Mobiljegy applikációból azonnal törölte a repülőtéri és a hajós terméket, és a szolgáltató segítségével módosította az automaták szoftverét, így már nem érhető el a gépekben sem ez a két jegy.
A BKK azt is jelezte, hogy felvette a kapcsolatot az automatákat üzemeltető T-Systemsszel, ugyanis a vállalat a jelenleg működő jegyértékesítő automaták 2013-ban megkötött szerződése szerint nem rendelkezik megfelelő szintű, közvetlen hozzáféréssel az automatákat irányító rendszerhez.
A szolgáltató a hét évvel ezelőtt kötött egyezmény alapján 1,4 millió forintos árajánlatot adott a gombok kiiktatására, így a repülőtéri és a hajójegy vásárlására szolgáló funkciók deaktiválásáért 2,8 millió forintot fizet a BKK, a gombok visszaállítása várhatóan hasonló költséget emészthet fel, közölte a vállalat.
Vitézy Dávid viszont vasárnap a Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy díjfizetés nélkül, 15 napos átfutási idővel joguk lett volna a 100E autóbusz leállítása után – vagy éppen előzetesen – a reptéri vonaljegyek költségmentes törlésére az automaták kínálatából. Draskovics azonban a hétfői levelében azt állítja, hogy 2019 februárjában módosították a szerződést, és annak alapján „quality and release management” címén a BKK-nak fizetnie kell még az egyébként ingyenes szolgáltatásokhoz kapcsolódóan is.
A BKK igazgatóságának elnöke szerint a 2013-14-ben megkötött szerződések előnytelenek a BKK számára.
A budapesti közösségi közlekedés meghatározó rendszereinek informatikai háttere ugyanis nincs a BKK közvetlen ellenőrzése és irányítása alatt.
Draskovics szerint azonnali intézkedés, „egy gombnyomás” helyett levelezésre és 15 napos várakozásra kényszerül még egy olyan egyszerűnek tűnő ügyben is, mint egy jegyfajta értékesítésének felfüggesztése. | https://hvg.hu/kkv/20201005_Draskovics_BKK_100e_vitezy | https://web.archive.org/web/20201124191718/https://hvg.hu/kkv/20201005_Draskovics_BKK_100e_vitezy | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/draskovics-mar-nem-dolgozik-a-bkk-nal-aki-hibazott-a-repteri-buszjegyekkel | HVG | hungarian-news | 2020-10-05 14:55:18 | [] | [
"Budapesti Közlekedési Központ (BKK)",
"T-Systems Magyarország Zrt."
] | [] | [
"informatika",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
51,038 | „Szar, szemét szekusok” – kitálal a Fidesz volt titokminisztere | Váratlanul erős beszédet mondott egy augusztus 20-i ünnepségen Demeter Ervin, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatal vezetője. Az első Orbán-kormány titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere arról beszélt: „ellenérdekelt titkosszolgálat” meg akarja fosztani pozíciójától, hogy a helyébe saját emberét ültesse. Nem sokkal beszéde után Demetert valóban leváltották. Az érintett a teljes magyar sajtó érdeklődését elhárította, de a Válasz Online-nal kivételt tett, így feltehettük neki kérdéseinket. A szekusozás az új huszonhárommillió román? Miért higgyük el, hogy nem egy sértett ember vagdalkozik? Miért állítja, hogy a román titkosszolgálat harminc éve használ Magyarországra telepedett erdélyieket? Exkluzív nagyinterjú. | – Jól látjuk, hogy az interjú helyszínét is szakpolitikusi múltja határozza meg?
– Amennyiben?
– Itt ülünk egy galériában a Falk Miksa utcában, átellenben pedig ott az egyik titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal székháza.
– Egyrészt a Hivatal már elköltözött innen, másrészt itt nem a titkot kell keresni. Harminckét évvel ezelőtt családi erőből létrehoztuk az Erdély Művészetéért Alapítványt, amely a szülőföldjükön maradó művészeknek biztosít kiállítási lehetőséget a már jó ideje a galériákról nevezetes belvárosi utcában.
– Már tíz éve elkerült a nemzetbiztonsági területről, a kormányhivatal éléről történt idén augusztusi leváltása előtt néhány nappal mégis arról beszélt: álmában egy „ellenérdekelt titkosszolgálat” törekedett önt megfosztani beosztásától, hogy a helyére „saját emberüket ültessék.” „Szar, szemét szekusok” – utalt a román kommunista diktatúra titkosszolgálatának gúnynevével az állítólag ön ellen fondorkodó szervezetre. Nem sokkal később felmentették beosztásából, utódja pedig Alakszai Zoltán lett, aki a Fidesz jelöltjeként vereséget szenvedett a tavaly őszi miskolci polgármester-választáson. Erről szólt az „álom”?
– Akár erről is szólhatott. Augusztus huszadikai beszédet mondtam augusztus 18-án a kormányhivatal dolgozóinak a Miskolci Nemzeti Színházban. A műsor részeként idéztem meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatal elmúlt tíz évét, az államalapítás jelentőségét és a két rész között igyekeztem felhívni a figyelmet arra, hogy az elmúlt egy évtizedben közösen elért eredményeinket veszély is fenyegetheti.
– Alakszai Zoltán előbb kabinetfőnökként, majd jegyzőként dolgozott az erdélyi származású Kriza Ákos volt miskolci fideszes polgármester mellett. De hogy jönnek ide a szekusok? Ez nem a huszonhárommillió románozás jobboldali változata?
– Már hogy lenne! Az előbb említettem az alapítványunkat: több mint harminc éve sokat tettünk és igyekszünk ma is tenni az erdélyi magyarokért, az erdélyi magyar kultúráért. Az erdélyi magyar nem román és nem törvényszerű, hogy a „szeku” érdekeit szolgálja és az ő kottájukból játsszon.
– Súlyos vádat táncolunk körbe. Hol a bizonyíték?
– Nyilvános beszédet mondtam, és már korábban is leszögeztem: az ott elhangzottakból sem elvenni, sem azokhoz hozzátenni nem akarok. Különösen azért nem, mert
vélekedésemnek valóságmagvát nem újságíróknak, hanem a témával alkotmányos kötelességből, hivatalból foglalkozó szervezeteknek kell feltárniuk. Abban a dimenzióban kell eldönteni, hogy a felvetésem mennyire megalapozott.
– Azért fejtegessük még az ügyet újságírói eszközökkel is! Alakszai Zoltán különben miskolci születésű édesanyja, Alakszainé Oláh Annamária 2004 és 2010 között a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Kárpát-medencei Régiójának alelnökeként tevékenykedett, a megyeszékhely közéletének befolyásos szereplője. Már 1998 és 2002 között alpolgármesterként dolgozott, Kriza Ákos polgármestersége idején pedig pénzügyi szakemberként a városi holding felügyelőbizottságának elnöke volt 2019-ig. A Fideszben többen úgy vélik: az MVSZ-féle, nagy nemzeti meghasonlást okozó 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazást a román titkosszolgálat manipulálta. Ez így pontos?
– Valóban érdemes visszalépnünk a Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett 2004-es referendumig. A Fidesz az első perctől úgy látta, hogy ez kártékony dolog, csak rosszul sülhet el – ám képtelenek voltunk ellenállni ennek a sunyi demagógiának, ennek a nyomásnak. Ekkor választotta a Fidesz azt a megoldást, hogy ha már nem tud szembemenni a kezdeményezéssel, az élére áll, de a traumatikus eredmény igazolta eredeti fenntartásainkat. A 2004-es népszavazás súlyos lelki károkat okozott, amit a 2010 utáni kormány az egyszerűsített honosítást lehetővé tevő törvénnyel orvosolt, de erre korábban nem volt lehetőség. Gyurcsány Ferenc kormányzása idején pontosan lehetett tudni, hogy a szocialista–szabaddemokrata többség nem fog ilyen törvényt megszavazni, ezért ennek erőltetése eleve káros és provokatív lépés volt. Azt is tudjuk, hogy az MVSZ elnöke, az erdélyi származású Patrubány Miklós kifejezetten ellenségesen viselkedett a Fidesszel szemben, s ebben osztoztak azok is, akik akkor mellette harcostársként dolgoztak. Amikor a Magyarok Világszövetsége a népszavazást szervezte, az említett hölgy, Alakszainé Oláh Annamária a szervezet a gazdasági vezetője volt, és az utolsó töltényig támogatta a Fidesz elleni küzdelemben Patrubány Miklóst.
– Utóbbi magatartásnak a bukaresti parancson kívül van más logikus magyarázata: miután 2000-ben az Orbán-kormány jelöltjével, Boross Péter egykori miniszterelnökkel szemben választották az MVSZ elnökévé, elzárultak az állami pénzcsapok. Azaz Patrubány Miklósnak volt oka arra, hogy megorroljon a Fideszre.
– Az első Orbán-kormány valóban megvonta a Magyarok Világszövetsége költségvetési támogatását, de még az említett választás előtt, mert azt látta, hogy ez egy rosszul működő szervezet, és kidobott pénz költségvetési forrásból támogatni. A Fidesznek ez a kritikája be is igazolódott, hiszen Patrubány elnöksége idején az addig tekintélyes, Csoóri Sándor által vezetett szervezet mélyrepülésbe kezdett.
– Tegyük fel, az MVSZ nem gittegylet, hanem a nemzet megosztásáért felelős, a román titkosszolgálat által manipulált szervezet. Ha ez így van, miképpen létezhet még mindig, tíz év fideszes kormányzás után?
– Nem tudom, hogy ez a szervezet létezik-e még. (Az MVSZ székházában nemrég vírusszkeptikus konferenciát tartottak Patrubány Miklós fővédnökségével, az esemény egyik szervezője a járványtagadó Gődény György gyógyszerész volt – A szerk.) De ne legyünk naivak: a világon mindenütt minden kormány szeretne minél többet tudni riválisairól és szomszédairól, mindenki igyekszik megismerni a másik ország szándékait, befolyásolni döntéshozatalát, sőt vannak, akik még a zavarkeltés mindenféle eszközeit is alkalmazzák. Ezt mindenki tudja, ám senki nem mondja ki. Általában minden ország gyűjt információt a másikról, de ezzel párhuzamosan igyekszik megvédeni magát a többiek hasonló törekvésétől.
– Elbeszéléséből továbbra is hiányoznak fontos láncszemek: még ha el is fogadnánk, hogy a 2004-es népszavazás kezdeményezése mögött román szervek is álltak, miként függ ez össze egy 2020-as államigazgatási személycserével?
– A fonalat az erre hivatott szerveknek kell felfejteni. Úgy látom, sok olyan mellékszál van, ami a két esemény között összefüggéseket mutat, de ezeket az információk nem itt kell nekünk elemezni, értékelni.
– Az elmúlt évtizedben a kormányzattól folyamatosan az ország szuverenitásának megvédését halljuk, ön meg most azt mondja: a magyar állam annyira pancser, hogy a második legnagyobb megye vezető államigazgatási pozíciójának betöltésekor joggal vetődhet fel a románügynök-vád.
– Neveket én nem mondtam, egy jelenségre igyekeztem a figyelmet ráirányítani.
– Kik tehát azok, akiket a „szar, szemét szekusok” a kormányhivatalra szabadítanak?
– Ez már most is látszik, de az idő előrehaladásával még egyértelműbbé válik, kinek és mekkora háttérből jövő befolyása lesz – és már van is – a megyei kormányhivatal működésére. Ezt persze az erre illetékeseknek kell felfedni.
– Ön előtt a miskolci baloldal vádolta Kriza Ákost azzal, hogy Erdélyből származó emberekkel vette körül magát, s ők töltötték be a város stratégiai pozícióit.
– Ezek nem vádak voltak, hanem a valóság.
– És mi a baja ezzel a valósággal?
– Nincsen semmi baj mindaddig, amíg ezek az emberek nem románul beszélnek egymás között, hogy azt a többiek ne értsék.
– Volt konfliktusa az említett személyi körrel?
– Nem. Kriza Ákossal polgármesteri működése alatt normális munkakapcsolatunk volt, minden rendelkezésemre álló törvényes eszközzel maximálisan segítettem a város működését és munkáját.
– Pályája során volt a nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős államtitkár, miniszter, kormányhivatali kinevezéséig a parlament szakbizottságában dolgozott. Lényegében arra kér minket, hogy előéletének tudatában higgyünk önnek, s ne azt gondoljuk, hogy egy leváltása miatt sértett ember vádaskodik alaptalanul.
– Attól, hogy megbántottak, mert méltatlanul jártak el velem, még lehet igazam. Az eddigi tevékenységem, remélem, megadja a hitelességet ahhoz, hogy elhiggyék: nem véletlenül szólaltam meg. A beszéd után voltak kollégáim, akik megdöbbentek, mert még soha nem hallottak ilyen szavakat tőlem. Nyilván megvolt az okom, amiért ilyen drasztikus eszközzel próbáltam felhívni a figyelmet egy jelenségre. Gyanús személyi összefonódások, kapcsolatok, összefüggések, az államigazgatásban való befolyásolás megszerzése és még számos, általam tapasztalt jelenség miatt mondtam el nyilvánosan ezt az erős mondatot. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján
teljesen biztos vagyok abban, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye nem érintetlen a román hírszerzés tevékenységétől.
– Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára néhány éve kiadta az állambiztonság 1989-es összefoglaló jelentéseit. A kötetből kiderül, hogy akkoriban több megyében, így Borsodban is külön egységeket kellett felállítani az Erdélyből menekülők szűrésére, s a magyar szervek számos „küldött embert” azonosítottak. Azt állítja, hogy ez a jelenség a rendszerváltás után is létezett-létezik?
– Miért ne létezhetne? Az 1988-89-es hullám a román hírszerzés számára kiváló lehetőséget adott a telepítésre, ostoba lenne az a titkosszolgálat, amely nem él a lehetőséggel, s nem használ ilyen – akár zsarolással beszervezett – embereket. Szinte biztosak lehetünk abban, hogy annak idején nem sikerült mindenkit kiszűrni. Az első Orbán-kormány idején a szolgálat működésbe hozása vitte el az energiákat, nem fordítottunk erre a kérdésre elegendő figyelmet. Ebben én is hibás vagyok. Már akkor is léteztek figyelmeztető jelek – olyan emberek dolgoztak fontos pozíciókban, akiket alappal lehetett gyanúsítani az ellenérdekelt titkosszolgálattal való együttműködéssel. Kényes kérdés ez, hiszen nehéz azt mondani egy sokszor nehéz sorsú áttelepültre, hogy tartsuk távol magunkat tőle. Egy idegen titkosszolgálatnak végzett munka mindig igen nehezen bizonyítható, ezek az emberek ugyanis nem „szekus” igazolvánnyal a zsebükben járnak-kelnek. Gyakran előfordul az is, hogy maga az érintett sem tud – naiv módon – a külföldi titkosszolgálat manipulációjáról. Nincs tisztában azzal, hogy az általa elfecsegett információk hol landolnak, vagy a neki segítő jóbarátok pontosan milyen érdeket is szolgálnak. Ezek valós veszélyek, nem foglalkoztunk és nem foglalkozunk ezzel a kérdéssel elég mélyen.
– A megyei kormánymegbízottakat átvilágítják a C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzéssel?
– Igen. Azt azonban nem tudom, hogy utódom átesett-e ilyen vizsgálaton.
– Józan paraszti ésszel gondolkodva elvárható lenne egy korábbi titkosszolgálati minisztertől, hogy amennyiben valóban gyanús folyamatokat lát a megyéjében, akkor felemeli a telefont és beszél az illetékesekkel. Például a belügyminiszter által felügyelt Alkotmányvédelmi Hivatal szakembereivel.
– Talán későn, de tettem megfelelő jelzéseket.
– Kinek és mikor?
– Olyan vezetőnek, akinek ezzel lehet dolga és tud cselekedni.
– Vajon azért nem figyeltek önre, mert 2011-ben a parlamentben megakadályozta, hogy Pintér Sándor belügyminiszter felügyelte alatt létrejöjjön a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) és titkosszolgálati jogköröket kapjon?
– Nyilván nem. A tényszerűség kedvéért tisztázzuk: ezt nem én akadályoztam meg, hanem a Fidesz országgyűlési frakciója mellett működő nemzetbiztonsági kabinet tartotta rossz elképzelésnek a javaslatot, a NIBEK ilyen formában való létrehozását. Valóban én voltam ennek az akaratnak a gyakorlati végrehajtója, én készítettem el és adtam be a módosítókat. Ezek a javaslatok a Belügyminisztériummal egyetértésben történtek, azaz az előterjesztő szándékán módosítottunk a nemzetbiztonsági kabinet tagjaival közösen.
– Többszáz ember előtt mondott egy beszédet félreérthetetlen kiszólással. Miért fordult a nyilvánossághoz?
– Megtettem, amit lehet. Az már az arra hivatott szervek felelőssége, hogy legyintenek-e, mondván egy sértett ember vádaskodásáról van szó, vagy pedig megteszik a szükséges lépéseket.
– Kijelentésére milyen reakciókat kapott?
– Volt, aki magára vette az általam mondottakat és felháborodva jelentette ki: nem maradhat következmények nélkül, hogy én ilyeneket mondok. Beszédes. Akadt, aki értetlenkedett, más meg örült, hogy „végre kimondtam”.
– Milyen állapotban van a magyar állam immunrendszere? Szavai alapján az a benyomásunk, hogy Brüsszel helyett inkább Borsodban kellene szuverenitásküzdelmet folytatni.
– Ezt csak az tudja megállapítani, aki közelről látja a nemzeti védelmi rendszert. Ebből tíz éve kikerültem, mert csak 2010 decemberéig voltam tagja a nemzetbiztonsági bizottságnak. Akkor az Alkotmányvédelmi Hivatal elődje, a Nemzetbiztonsági Hivatal nagyon rossz állapotban volt, mert vezetői elkövették az ősbűnt: a pártpolitika szolgálatába állították a szolgálatokat az MSZP–SZDSZ-kormány idején. Ez megbocsáthatatlan bűne a titkosszolgálatokat felügyelő Szilvásy Györgynek és az akkori miniszterelnöknek, Gyurcsány Ferencnek. Ebből következően a második Orbán-kormány létrejöttekor még azért is küzdeni kellett, hogy ez a szétroncsolt hivatal ne szűnjön meg. Ekkor elkezdődött az újjáépítés, de el is kerültek ebből a korábban rosszul működő rendszerből egyes feladatok. Például a Terrorelhárítási Központhoz, majd később a rendvédelmi szervek és a közigazgatás védelmével foglalkozó Nemzeti Védelmi Szolgálathoz. Azért azt persze tudjuk, hogy mely országok milyen erőkkel dolgoztak Magyarország ellen.
– A sokat emlegetett keleti szomszéd ebben a rangsorban hol állt?
– Vitathatatlanul a dobogón. Romániában például máig nemzetbiztonsági kockázatként kezelik a székely autonómiatörekvéseket, amelyek támogatása – egy-két szélsőséges hangot leszámítva – ma már a magyar politikában lényegében konszenzust élvez. Ezt a két homlokegyenest ellentétes álláspontot nem lehet közös nevezőre hozni. Természetes tehát, ha az ilyen eltérő érdekekkel és felfogásokkal rendelkező országok aktívan igyekeznek megismerni és befolyásolni egymást – akkor is, ha egy szövetségi rendszerhez tartoznak. De én már korábban, miniszterként is azt tapasztaltam, hogy a két ország között nincs egyensúly:
Románia jóval nagyobb erővel használta támadó eszközeit, mint ahogy mi használtuk a védelmi rendszerünket.
– Mi az oka ennek a különbségnek?
– Elsősorban a történelem. Magyarországon tényleg internacionalista volt a diktatúra. A nyolcvanas évek legvégéig a magyar hivatalos szervezetek nem törődtek a határon túl élő magyarokkal, miközben a románok a Kádár-rendszer alatt végig intenzíven dolgoztak ránk – ők már akkor is nacionalisták voltak. Csak remélem, hogy lassan kiegyensúlyozódik ez a helyzet, és a mi védelmi rendszerünk el tudja végezni feladatait.
– Vajon nem az a probléma lényege, hogy Magyarországon hiányzik a politikából a titkosszolgálati kultúra? Még mindig cipeljük magunkkal az állambiztonsági batyut, a kudarcok, botrányok és amatőrségek gyakran nyilvánosságra kerülnek, a sikerek meg szinte soha. Ezért a politika csak annyit foglalkozik a területtel, amennyit muszáj, s a rámenősebb külföldi titkosszolgálatok vígan lubickolhatnak nálunk.
– Jogos az észrevétel. Szakpolitikusként gyakran tapasztaltam a területtel kapcsolatos bizalmatlanságot – kívülről nehéz belelátni, amit pedig nem ismer az ember, azzal szemben gyanakvó. A botrányok tovább erősítették az előítéleteket – 2010 előtt a terület majdnem végzetes sebeket kapott. A korábbi Nemzetbiztonsági Hivatal 2002 és 2006 között még úgy-ahogy ellátta feladatát, de a Moszkvában végzett Laborc Sándor vezetése és Szilvásy György minisztersége alatt 2006-tól mélyrepülésbe kezdett, és az imént említett ősbűnbe esett. Ilyen előzmények után érthető, ha 2010 után megszűnt a titkosszolgálatok egységes irányítása, s inkább több miniszter között osztották szét az elhárítás és a hírszerzés felügyeletét. Remélem, hogy az akkori áldatlan állapotokat mára sikerült felszámolni, s ezzel talán ismét elérkezik az idő a rendszer működési kereteinek újragondolására. Meggyőződésem szerint ugyanis a széttagoltság nem segíti az állam titkos védelmi és információszerző képességének működését – márpedig enélkül a hatékony nemzeti önrendelkezés elképzelhetetlen.
Nyitókép: Vörös Szabolcs
Ez az interjú olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!
#Magyarország#Miskolc#nemzetbiztonság#Románia#Securitate | https://www.valaszonline.hu/2020/09/30/demeter-ervin-nemzetbiztonsag-interju/ | https://web.archive.org/web/20230924094506/https://www.valaszonline.hu/2020/09/30/demeter-ervin-nemzetbiztonsag-interju/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bszar-szemet-szekusokr-n-kitalal-a-fidesz-volt-titokminisztere | valaszonline.hu | hungarian-news | 2020-09-30 15:29:00 | [
"Alakszai Zoltán",
"Alakszainé Oláh Annamária",
"Demeter Ervin"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal",
"Fidesz"
] | [
"Európa",
"Románia"
] | [
"titkosszolgálat",
"közigazgatás"
] | [] |
51,039 | Megbüntette a lélegeztetőgép-biznisz egyik szereplőjét az MNB | Az MNB 10 millió forint bírságot szabott ki egy természetes személyre a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. Ezzel összefüggésben az OTT-ONE Nyrt.-vel szemben 5 millió forint bírságot állapított meg a bennfentesek jegyzékének jogsértő módon történő összeállítása miatt. | Az MNB 10 millió forint bírságot szabott ki egy természetes személyre a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. Ezzel összefüggésben az OTT-ONE Nyrt.-vel szemben 5 millió forint bírságot állapított meg a bennfentesek jegyzékének jogsértő módon történő összeállítása miatt.
Az OTT-ONE Nyrt. neve a kormány lélegeztetőgép-beszerzései miatt ismert, az első hullám alatt többek között rajtuk keresztül szereztek be lélegeztetőgépeket Kínából. Egyebek mellett 800 lélegeztetőgépről írtak alá megállapodást a Külgazdasági és Külügyminisztériummal (KKM), valamint az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal, összesen több mint 12 milliárd forint értékben.
Most nem ezért vizsgálták őket, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból indított piacfelügyeleti eljárása keretében azt vizsgálta, hogy az OTT-ONE Nyrt. (Kibocsátó) egyik részvényese által az OTT1 részvényekkel végrehajtott tőzsdei tranzakcióival kapcsolatban sérültek-e a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) bennfentes kereskedelemről szóló rendelkezései.
A jegybank megállapította, hogy a részvényes a vizsgált időszakban a Kibocsátó egyik vezető tisztségviselőjétől bennfentes információról szerzett tudomást arra vonatkozóan, hogy a Kibocsátó a közeljövőben zártkörű alaptőke-emelést fog végrehajtani. A bennfentes információ birtokában a természetes személy olyan tőzsdei megbízásokat adott, melyek tiltott bennfentes kereskedelmet valósítottak meg.
A részvényes tevékenysége alkalmas volt arra, hogy károkat okozzon a befektetőknek és veszélyeztesse a pénzügyi rendszerbe vetett befektetői közbizalmat – közölte a jegybank. Magatartásával olyan többletinformáció felhasználásával kötött tőkepiaci ügyletet, amely a többi befektetővel szemben tisztességtelen előnyhöz juttatta, amely tevékenység sérti a tőkepiac átláthatóságát, és azt, hogy a befektetők egyenlő feltételek mellett vegyenek részt a tőkepiac mindennapjaiban.
Az MNB a részvényest 10 millió forintra bírságolta, megtiltotta részére azok ismételt megsértését, és bennfentes kereskedelem gyanújával feljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen. A jegybank megállapította, hogy az alaptőke-emeléssel összefüggésben keletkezett bennfentes információt a Kibocsátó vezető tisztségviselője a potenciális befektetők – így a később bennfentes kereskedelmet megvalósító részvényes – részére a tőkeemelés feltételeinek megismerése céljából a feladatainak szokásos keretein belül adta át, így azzal nem sértette meg a MAR bennfentes információk jogosulatlan közzétételének tilalmára vonatkozó rendelkezéseit.
Az üggyel összefüggésben a jegybank megállapította továbbá, hogy a MAR előírásaihoz képest a Kibocsátó tévesen határozta meg, hogy valójában mikor keletkezett az alaptőke-emelésre vonatkozó bennfentes információ. A bennfentesek jegyzékének összeállítására vonatkozó előírások megsértése miatt az MNB 5 millió forint felügyeleti bírsággal sújtotta a Kibocsátót. | https://telex.hu/gazdasag/2020/10/05/magyar-nemzeti-bank-ott-one-bennfentes-kereskedelem-lelegeztetogep | https://web.archive.org/web/20221203200953/https://telex.hu/gazdasag/2020/10/05/magyar-nemzeti-bank-ott-one-bennfentes-kereskedelem-lelegeztetogep | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megbuntette-a-lelegeztetogep-biznisz-egyik-szereplojet-az-mnb | Telex | hungarian-news | 2020-10-05 15:47:11 | [] | [
"Ott-One Kft."
] | [] | [
"piacfelügyeleti eljárás (MNB)",
"bennfentes kereskedelem",
"covid-19"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
51,040 | Ismerős arcoknak osztott ki milliárdokat az Orbán-kormány Tokajtól a Dunakanyarig | Újra és újra kiderül, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség kiknek ad vissza nem térítendő állami támogatást százmilliós, milliárdos mértékben. Most újabb nevek kerültek napfényre. | Megújult a kormányzati felügyelet alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program honlapja, és rögtön előkerültek olyan lezárt pályázatok eredményei, amelyek eddig nem voltak ismertek, pedig nem csak 2020-ban, hanem 2019-ben odaítélt vissza nem térítendő állami támogatásokról van szó.
Nehéz is hol kezdeni a lista bemutatását, de általánosságban elmondható: az Orbán-kormány olyan fejlesztéseket finanszíroz közpénzből, amelyek tulajdonosainak minden bizonnyal akadna saját forrása is a beruházásra. A 2020-as döntéseket átnézve megállapítható, hogy újabb, legalább 3,1 milliárd forint közpénzt osztottak ki vidéki panziók és szállodák építésére vagy fejlesztésére.
A Hernádi Zsolt MOL-vezér unokaöccse, Hernádi Ádám polgármester által irányított Esztergomban egyre több helyszínre kerülhetnek ki a nyertes Kisfaludy-pályázatokról szóló és a kormánynak köszönetet mondó táblák. Például a BSP Ingatlanberuházó Kft. most 210 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott egy négycsillagos panzió kialakítására. A BSP egyik tulajdonosa a HB Property Kft.-n keresztül Bacsa György, aki Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgató unokatestvérének a fia és a MOL egyik igazgatója, de Hernádi Gran Private Equity Zrt. nevű cégében is igazgatósági tag.
Két panziót is építhet Esztergomban Horváth Mihály, aki a korábbi fideszes polgármester, Meggyes Tamás kampányfőnöke és önkormányzati képviselő is volt: a GUPLAS Vagyonkezelő Kft. és az IMMO-GRANUM Kft. nevű cégei 144 és 134 millió forintot kaptak. Sorra nyeri el az esztergomi önkormányzat közbeszerzéseit a C-Sped 84 Kft., de most a Kisfaludy-pályázaton is nyert a cég 64 millió forintot egy panzióra. Nem meglepő, hogy Esztergomba ömlenek a kormányzati támogatások, hiszen Hernádi Ádám több mint négy évet Orbán Viktor kormányfő stábjában dolgozott, de a Guller Zoltán vezette MTÜ-ben is dolgozott a szervezet kabinetfőnökeként.
A nyertesek között van Száraz István két cége is. A Dunakanyar Turisztikai Kft. egészen pontosan 300 millió forint közpénzt kapott egy 25 szobás, négycsillagos panzió létesítése Zebegényben. Míg a Riverview Ecolodge Kft. 90 millió forint közpénzt fordíthat egy dömösi négycsillagos panzióra. A Dunakanyar Kft. (a cég tavaly mintegy 5 milliós forintos veszteséggel zárt) többségi tulajdonosa a Drycom Informatikai Tanácsadó Kft.-n keresztül Száraz István. Szintén a Drycom Kft.-nek van tulajdona a a Riverview Ecolodge Kft.-ben.
Száraz István leginkább onnan ismert, hogy 2013 végén ő indította el a vs.hu nevű, függetlennek ígért híroldalt, melyhez több neves online újságírót is leigazolt. A portál elindításához szükséges százmilliók forrása eleinte nem volt ismert, ám 2016 áprilisában kiderült, hogy a lapot kiadó New Wave Média több mint félmilliárd forintot kapott a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank alapítványaitól. A lap sehol sem jelezte, honnan van a pénz. A New Wave Média egyébként 2015 végén több mint 4 milliárd forintért felvásárolta az Origo Média Zrt-t., 2017 nyarán pedig Matolcsy Ádám, Matolcsy György fia nevére is vette a New Wave-et. A cég azóta már a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz tartozik.
A nyertesek között ismét felbukkan például az Ináncsy família. Ezúttal az ERNŐKER Kft. nevű cégük kapott 62,5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást egy új, 3 csillagos panzió létesítése Rátka külterületén, a Tokaji Történelmi Borvidéken. A cég az Ináncsy Holdingon keresztül Ináncsy Miklós tulajonában van.
Lapunk írta meg korábban, hogy a Hotel Tokaj felújítására 349 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott költségvetési forrásból a Hotel Tokaj Kft., amely szintén az Ináncsy-hotelbirodalom része. A családé többek között a négycsillagos Hotel Aurum is Hajdúszoboszlón, amelyet a Hajdú Park Kft. működtet és 8 millió forintot nyertek a Kisfaludy-pályázaton.
De ki is Ináncsy Miklós, és miből vették meg ezt a rengeteg szállodát Tokajtól Hajdúszoboszlóig? Az alapblog.hu készített vele interjút, amiből kiderül például, hogy a rendszerváltáskor jókor volt jó helyen: a budapesti Közvágóhíd 14,5 hektátos területét a 90-es években nagyon jutányos áron vette meg a Budapesti Húsnagykertől, amelynek igazgatója volt, majd bombaüzleteket kötve részben értékesítette a telkeket.
Vissza 2019-be
Ennél jóval nagyobb összegek kerültek elő az MTÜ 2019-es dokumentumaiból. Például a Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft. 2,9 milliárd forintot kapott a Lepence strandfürdő fejlesztésére. Lapunk írt arról, hogy a jövőben még több vendég érkezhet Visegrádra. Ebben bízik például az Appeninn Nyrt. is, amely a 2007-ben bezárt visegrádi Lepence strandfürdőt nyitná meg egész évben működő zárt élményfürdőként.
Júniusban többségi tulajdonrészt szerzett a Jellinek Dániel hazai ingatlanguru érdekeltségei közé tartozó Appeninn Nyrt. a Dreamland Holding Zrt.-ben, amely az elmúlt időszakban több jelentős vidéki turisztikai ingatlanfejlesztési projektet is elindított. A cégcsoporthoz tartozik a Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft. is, amely már telepítési tanulmánytervet nyújtott be az önkormányzatnak, az építkezés helyszíne kiemelt fejlesztési terület lehet, a helyi turisztikai bizottság pedig már látta is a lepencei strand látványterveit, amit a Bord Építész Stúdió Kft. készített.
Szintén az Appeninn és Jellinek Dániel érdekeltségébe tartozó TATK Tokaj Aktív Turisztikai Központ Kft. pedig 993 millió forintot kapott az MTÜ-től Tokaj kiemelt turisztikai fejlesztési térség attrakciófejlesztésére. Bármit is jelentsen ez.
Még egy milliárdos kapott milliárdokat
Nem tudni pontosan, hogy mi lesz a konkrét projekt, de nagyon jól hangzik, hogy a Dorottya Experience Kft. 3 milliárd forintot kapott a Dorottya Experience megvalósítására. Egyelőre erről nem tudni semmit. Az biztos, hogy a Dorottya Experience Kft.-t tavaly alapították és Kreinbacher József többségi tulajdonában van. Milliárdos pezsgőgyárosról van szó. Legutóbb akkor lehetett róla hallani, amikor a 24.hu nyáron megírta: a Sikló-Beruházó Kft.-ben kisebbségi tulajdonos lett Kreinbacher József a Gellért Hill Experience Kft.-n keresztül. Ez a cég építheti a gellérthegyi siklót, amit Karácsony Gergely főpolgármester is támogat.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó MTÜ a közelmúltban hozta nyilvánosságra a nyertesek listáját, amiből kiderült: összesen 13 471 vidéki szálláshely tulajdonosa kapott augusztus folyamán szobánként egymillió forint vissza nem térítendő támogatást, összesen mintegy 45 milliárd forintot a kormánytól.
A kormány szerint nincs ezzel semmi probléma: Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint nem politikai szimpátia alapján, hanem kizárólag szakmai alapon dől el az, hogy kik kapnak turisztikai fejlesztési támogatást. Ezeket a fejlesztéseket ugyanis magyar emberek hajtják végre, magyar embereknek adnak munkát, a magyar turizmus és a magyar gazdaság bővüléséhez járulnak hozzá. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/milliardosok-partjan-az-orban-kormany-tokajtol-a-dunakanyarig.html | https://web.archive.org/web/20230328141704/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/milliardosok-partjan-az-orban-kormany-tokajtol-a-dunakanyarig.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ismeros-arcoknak-osztott-ki-milliardokat-az-orban-kormany-tokajtol-a-dunakanyarig | mfor.hu | hungarian-news | 2020-10-06 10:54:55 | [
"Bacsa György",
"Hernádi Ádám",
"Horváth Mihály",
"Inárcsy Miklós",
"Kreinbacher József",
"Meggyes Tamás",
"Száraz István"
] | [
"BSP Ingatlanberuházó Kft.",
"C-Sped 84 Kft.",
"Dorottya Experience Kft.",
"Dreamland Holding Zrt.",
"DryCom Informatikai Tanácsadó Kft.",
"Dunakanyar Kft.",
"Dunakanyar Turisztikai Kft.",
"HB Property Kft.",
"IMMO-GRANUM Kft.",
"Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Riverview Ecolodge Kft.",
"Tokaj Aktív Turisztikai Kft.",
"Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft."
] | [
"Esztergom",
"Komárom-Esztergom megye"
] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
51,041 | Kitartó vallomás-megtagadással védekezik a súlyos vádak ellen a fideszes polgármester | Mind a nyomozóknak, mind az ügyészségnek, mind a bíróságnak megtagadta eddig a vallomást Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester, miközben ártatlannak vallja magát. Holott költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával vádolja őt a Gyulai Járási Ügyészség, amiért egy EU által támogatott 31 milliós bűnmegelőzési projekt forrásait ismeretlen célra használta fel. Bohózatszerű tanúvallomások sora hangzott el a tárgyaláson. | „Tát Margit elsőrendű vádlott a támogatási szerződés aláírásakor fennálló valós – az írásban lefektetett megtévesztő nyilatkozatától eltérő – szándéka az volt, hogy a legfeljebb 31 millió forint összegű, vissza nem térítendő támogatást az engedélyezett felhasználási cél megvalósítása nélkül jogtalanul megszerezze, és azt más, az eljárás során ismertté nem vált célra fordítsa” – áll abban a vádiratban, amelyet még tavaly májusban nyújtott be az ügyészség a Gyulai Járásbírósághoz. Az ügyről elsőként a Magyar Narancs számolt be 2019 nyarán. Egy fiataloknak megvalósítandó bűnmegelőzési programról volt, vagy lett volna szó.
A helyiek korábban a Narancs.hu-nak elmondták, a román határ mellett található, a környék településeihez képest jómódú községben ismeretlen a gyermek- és fiatalkorú bűnözés, így a program akkor is értelmetlen lett volna, ha az megvalósul. Ám a vád éppen az, hogy a projekt nem, vagy legalábbis legnagyobb részben nem valósult meg, miközben több részletben lehívták az irányítóhatóságtól az erre elnyert 31 millió forintot.
Az ügyben az egykori Együtt elnöke, a Juhász Péter vezette Igazmondó Alapítvány tett feljelentést még 2016-ban, amely után a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága nyomozást rendelt el. Ez vezetett el a vádirat megszületéséig és a most folyó büntetőper tárgyalásáig. Mindez azért is érdekes, mert a méhkeréki fiataloknak szóló bűnmegelőzési projekt hivatalos lezárulta után az irányító hatóság részéről ilyenkor kötelező ellenőrzés mindent rendben talált.
Tát Margit (középen), Kósa Lajos és Kovács József, a térség parlamenti képviselője
Fotó: Tát Margit/Facebook.com
„A szerződéstől eltérő felhasználás”
A pályázati lehetőségre 2012 tavaszán bólintott rá a méhkeréki képviselő-testület, majd nem sokkal később a pályázat szakmai koncepciójának elkészítésével megbízták a budapesti székhelyű Eubility Group Kft.-t. Az illetékes hatóság 2013 februárjában támogatásra érdemesnek ítélte a beérkezett anyagot, s ennek eredményeként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) nevében eljáró közreműködő, az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2013 júliusában írta alá a támogatási szerződést. A szerződés értelmében az NFÜ a méhkeréki önkormányzatnak összesen 31 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott a helyi alapfokú iskolában megvalósítandó bűnmegelőzési programhoz, amelynek nagyobb részét az EU, míg a kisebbik részét a magyar költségvetés állta.
„Az elsőrendű vádlott előre elhatározta azt is, hogy a támogatás jogtalan megszerzése és a pénz szerződéstől eltérő felhasználásának leplezése érdekében különböző nonprofit szervezetekkel, gazdasági társaságokkal és természetes személyekkel köt színlelt megállapodásokat – munka-, illetve megbízási szerződéseket” – áll a vádiratban. A méhkeréki polgármester a hamis látszatot a projekt színlelt lebonyolítása mellett a közreműködő szervezethez benyújtott kifizetési kérelmeivel, elszámolásaival és egyéb nyilatkozataival tartotta fenn, és úgy tett, mintha egyes eszközök beszerzése a pályázati cél érdekében történt volna.
Vádlottként újraválasztották
2019 októberében úgy választotta meg újból az alig kétezer lakosú Méhkerék polgármesternek a 2010 óta hivatalban lévő fideszes polgármester, Tát Margitot, hogy ő közben már hét társával együtt vádlott volt. A büntetőper az idén február elején kezdődött el a Gyulai Járásbíróságon, ahol mind a nyolc vádlott ártatlannak vallotta magát, sőt hatan arról is lemondtak, hogy azon személyes részt vegyenek. A koronavírus-járvány miatt a büntetőper rendes tárgyalása hónapokat csúszott és csak héten kezdődött el a tanúk meghallgatásával.
Ezek a tanúk, a projekt dokumentációja szerint, részt vettek a bűnmegelőzési program végrehajtásában, ezért mind a NAV Bűnügyi Igazgatóság, mind az ügyészség kihallgatta őket, később megszüntette ellenük az eljárást. Megrovásban részesítette és arra kötelezte őket, hogy az adóhatóság letéti számlájára fizessék be a jogtalanul felvett pénzt. Ezt mindannyian megtették.
A büntetőper tárgyalási jegyzéke
A kollektív amnézia összesűrűsödése
A most meghallgatott tanúk döntő többsége miatt a büntetőper egy rosszul megírt és gyengén előadott paródiához volt hasonlatos. A felejtés, az emlékezetkiesés olyan összetorlódásával találkozhatott a tárgyalást figyelemmel követő újságíró, ami önmagában is rendkívüli. Mindez aligha magyarázható azzal, hogy a történtek 2013 és 2015 között történtek, mert a tanúk nagy része a projekttel összefüggő legalapvetőbb kérdésekre sem tudta a választ. Az amnézia ilyen összesűrűsödés hallatán Darók Katalin bíró többször figyelmeztette a tanúkat az igazmondási kötelezettségükre, és azt kérdezte tőlük: „Félnek-e valakitől, vagy tartanak-e valaki befolyásától?” A kérdésekre minden alkalommal nem volt a válasz.
Az állítólag szakköröket tartó tanúk többsége nem tudta megmondani, ki, mikor, mire kérte fel őket. Ahogy azt sem, mikor, hol, kinek és hány foglalkozást kellett tartaniuk és a több év során kivel egyeztettek a feladatokról. Az is kiderült, hogy ebben a kicsinyke faluban, és az ennél még kisebb közösségben, ahol a programnak meg kellett volna valósulnia, az abban résztvevők erről soha nem beszéltek egymással. Ekkor a bíró arról érdeklődött, hogy „titkosan kezelték ezeket a programokat?” Erre is „nem” volt a válasz.
A papíron szakköröket tartók közül senki nem emlékezett arra, hogy szakmai koncepciót, majd ezt követően szakmai beszámolót készített volna. Ahogy az is kiderült, nem volt érdekes, ha az állítólagos szakkörök vezetőjének az adott témakörben nem volt semmilyen végzettsége és jártassága. Így tartottak – legalábbis papíron – sportterápiás, tánc- és zenei, barkács-, valamint vizuális foglalkozásokat. Előbb ezek vezetésére többségében a helyi általános iskola tanárait kérték fel, majd egy nehezen érthető polgármesteri döntéssel nagyobb részt a községháza köztisztviselőit jelölték ki.
Vádlotti vallomás és fordulat
A tanúk nagy többsége arra sem emlékezett, hogy a pályázattal összefüggésben volt-e napközis tábor, s megvalósult-e a létavértési táborozás. A nyomozás feltárta, hogy ennek a táborhelynek a befogadóképessége negyven fő alatti, de a projekt keretében legalább kilencvenen voltak ott egyszerre.
Némi fordulatot jelentett a héten tartott kétnapos tárgyalási fordulóban, hogy meggondolta magát, és vallomást tett a harmadrendű vádlott O. B. Petra, aki a 2013 és 2015 között a projekt megvalósításában segédkező Eubility Group Kft. munkatársa volt. A közgazdász végzettségű vádlott nagy részletességgel beszélt a projektben végzett menedzsment-tevékenységről. Kiderült, a programot csúszások miatt hosszabbítani kellett, és megvalósítás érdekében még három céget bevontak. A harmadrendű vádlott projektévei alatt mindössze kétszer járt Méhkeréken, így a program ténylegesen megvalósításáról közvetlen tapasztalatai nem lehettek. Igaz, a személyes jelenlét nem is volt a munkaköri leírásában. O. B. Petra vallomásában egy szabályos pályázatról beszélt. Bár az ügyész, Balogh Péter kérdésére csak annyit tudott megerősíteni, hogy „papíron a pályázat sikeres volt.”
A fordulatot Netye Bertold volt méhkeréki alpolgármester tanúvallomása jelentette. Nem véletlen, hogy elfogultságra hivatkozva őt a védelem korábban ki akarta zárni a meghallgatottak köréből. Önmaga lelkiismeretével is viaskodva Netye egy döntő többségében meg nem valósított pályázatról beszélt, amelyért ő is jogos büntetést kapott, megrovással és a pénzvisszafizetési kötelezettséggel. Majd azt hangsúlyozta, nem tehet mást, mint hogy a valóságot mondja el. Netye Betold többször hangsúlyozta, Tát Margit polgármestertől alig kaptak információt ebben és más ügyben is. Amikor pedig azt tapasztalták, hogy a projekt késésben van, többször keresték a polgármestert, és a pályázat megkezdéséről, végrehajtásáról érdeklődtek nála. De mindannyiszor megnyugtató és kitérő válaszokat kaptak. Azt mondta nekik Tát: „Ráérünk, nem kell félni, nem lesz semmi baj.”
Hová tűnt a pénz?
A volt méhkeréki alpolgármester elmondta, a tanárok helyett azért adta át – papíron – a szakkörök vezetését Tát Margit a köztisztviselőknek, mert túlórapénzt nem tudott nekik fizetni, így pótlólagos munkahelyi járandóságukat egy EU-s pályázatból egyenlítette ki. Szerinte méltatlan és felháborító, hogy Tát milyen megalázó helyzetbe hozta őket a döntő részben meg nem valósított pályázat kapcsán. Egészen addig elmenően, hogy tisztességes embereket hallgattak ki az adónyomozók.
Jelenet a tanúmeghallgatásokból
De elmondta azt is, hogyan készítette fel őket Tát Margit a vizsgálat megkezdése után 2016-ban arra, mit kell mondaniuk a NAV nyomozóinak. A heves érzelmi kitörésektől és vitáktól sem mentes vallomás egy másik lehetséges forgatókönyvet vázolt fel, ami a vádiratban foglaltakat erősíti. Nem véletlen, hogy a vádlottak védői elemi erővel támadtak a tanúra, kétségbe vonva, hogy képes elfogulatlan vallomástételre. Szerintük a polgármesterrel való rossz viszonya a magyarázat vallomása tartalmára. Amikor azt kérdezte az ügyész Netye Bertoldtól, tudomása szerint hova tűnt a pályázatra elnyert 31 millió forint, akkor erre úgy válaszolt: „Erre a kérdésre egyedül a polgármester tudja a választ.”
Ha beismerő vallomást tenne...
A Narancs.hu információi szerint az eddig a nyomozók és az ügyészek előtt, valamint a bíróság előkészítő és rendes ülésen a vallomás-megtagadás jogával élő, de ártatlanságát hangoztató Tát Margit fideszes méhkeréki polgármester a későbbiekben írásban és/vagy szóban tesz vallomást. Erre leghamarabb az október végén folytatódó büntetőperben lesz lehetősége. Eddig község vezetője csak néhány észrevételt tett a tanúk és a harmadrendű vádlott vallomására.
Amennyiben Tát Margit teljes körű beismerő vallomást tesz, úgy 1 év 10 hónap szabadságvesztés kiszabását javasolja az ügyészség, és a börtönben letöltendő büntetés végrehajtását két és fél évre felfüggesztené. Továbbá 1 millió forint pénzbüntetést és 168 ezer forint vagyonelkobzást is javasolt a vádirat. Bár Tát Margit közszereplő, de a tárgyaláson élt azzal a jogával, hogy ott nem készülhet róla képfelvétel. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kitarto-vallomasmegtagadassal-vedekezik-a-sulyos-vadak-ellen-a-fideszes-polgarmester-133076 | https://web.archive.org/web/20211221145448/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kitarto-vallomasmegtagadassal-vedekezik-a-sulyos-vadak-ellen-a-fideszes-polgarmester-133076 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kitarto-vallomas-megtagadassal-vedekezik-a-sulyos-vadak-ellen-a-fideszes-polgarmester | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-09-11 15:28:00 | [
"Tát Margit"
] | [
"ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.",
"Eubility Group Kft."
] | [
"Békés megye",
"Méhkerék"
] | [
"pályázat",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"EU",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
51,042 | Rogán-korszak újratöltve: tízmilliós kedvezmények, pár százezres négyzetméterárak a Belvárosban | Önkormányzati ingatlanok eladásáról döntött a Belváros a nyáron, ebből összesen 700 millió forint bevételre számíthatott. Volt olyan kedvezményre jogosult cég, amelyet pár nappal a döntés előtt adtak el. | Nem a fideszes önkormányzati képviselő, Szágerné Fazekas Éva lányának jelentős kedvezményű ingatlanszerzése volt az egyetlen figyelemre méltó eleme a belvárosi önkormányzat legutóbbi, nyári kiárusításának, amelyből 700 millió forintra számíthattak. A politikusrokon a piaci árnál sok tíz millióval olcsóbban vásárolhatott, ám ez az összeg kis tételnek tűnik azokhoz a százmilliókban mérhető üzletekhez képest, amelyekre szintén a június 25-ei testületi ülésen adta áldását a kormánypárti többség. És amelyek közül néhány a kedvezményre jogosító döntés előtt lett egy ingatlanos cégé.
De milyen tendenciába illeszkedik mindez? Bár elvileg csak olyan vehetné meg a nem lakáscélú, önkormányzati ingatlant 30 százalékos kedvezménnyel a Belvárosban, aki maga is bérlője volt a helyiségnek (hosszabb-rövidebb ideig), csakhogy egy sor olyan példát látunk az elmúlt évekből, amelyeknek főszereplői ilyen-olyan ravasz húzással próbálták meg kikerülni ezt a kötelezettséget.
Kreatív megoldások tárháza
Ezek az alkalmanként ügyeskedők, a strómanok, illetve a strómannak tűnő barátok egész műfajrendszert építettek ki, a 2006 óta fideszes vezetésű belvárosi önkormányzat pedig ezidáig nem mutatott olyan törekvést, hogy a kiskapukat keresők dolgát legalább megnehezítse.
A 2010-es években az új PTK-ban alkottak egy jogszabályt, amivel megnyitották a kaput az ilyen nyereségvágy előtt. Tavaly a Magyar Narancs írt bővebben az úgynevezett átruházási jogról. Vagyis arról a lehetőségről, hogy ha egy cég megfelelő ideig bérelt ingatlant a Belvárostól, hogy megvehesse azt 30 százalék kedvezménnyel, átruházhatta ezt a jogot annak, akinek akarta. A hetilap majd tucatnyi esetet gyűjtött össze, így került például egy Egyetem téri iroda 200 ezer forint forintos négyzetméter áron egy ingatlanoshoz.
De más módszer is van az értékes belvárosi ingatlanok megszerzésére, ha az ember nem bérlő.
A Fidesz parlamenti képviselője, Szatmáry Kristóf feleségével közös cége például úgy lett végső tulajdonosa több belvárosi, korábban önkormányzati tulajdonban lévő ingatlannak (amelyet előbb kedvezményesen értékesítettek), hogy egy fodrászszövetkezet – amely addig bérlő volt – előbb megvette ezeket az üzleteket, majd azokat bevitte egy olyan vállalkozásba, amely nemsokára teljesen Szatmáryék érdekeltsége lett, és a „fodrászok” gyorsan kiszálltak belőle.
Kertész Balázs, a korábbi polgármester, Rogán Antal bizalmasa még a jelenlegi miniszter polgármestersége idején közvetlenül nem vásárolt belvárosi ingatlant, hiszen ő volt az ingatlanokat kezelő Belvárosi vagyonkezelő IT-elnöke. Ennek ellenére jutott kedvezménnyel vásárolt ingatlan a cégébe: ebben kulcsszerepe volt egy Fürstner József nevű fogorvosnak, aki hozzájutott egy ilyen ingatlanhoz, majd bevitte azt Kertész cégébe, ahonnan később a fogorvos távozott. Az ingatlan viszont maradt.
És akkor ott vannak még a messziről is strómannak látszó szereplők, akik egy rendes irodát sem tartanak fenn, és sajtóérdeklődésre sem reagálnak. De egy olyan példát is részletesen bemutattunk, amikor a semmiből feltűnik valaki, aki minden jel szerint csak aláírni jött, majd az elképesztően jó áron vásárolt Duna-parti ingatlant cégével csendben „eladja” a kormány kedvenc jordán befektetőinek.
Pár nappal korábban vették meg
De térjünk vissza a most nyári testületi üléshez, amelyen egy tucat ingatlant adtak el igen jó áron. A most visszatérő modell leegyszerűsítve a következő:
ha van egy cég, ami nagy területű, azaz nagyon értékes ingatlant bérel a belvárosban, és már jogosult a 30 százalékra, akkor a közgyűlési döntés előtt nem sokkal szállj be a cégbe, vagy egyszerűen vedd meg azt, és az ingatlan a több tízmilliós kedvezménnyel lehet a tied. A „nem sokkal” pedig akár napokat is jelenthet.
Vegyük például a nyári ülésen kedvezményes vásárlásra feljogosított Andor 06 nevű céget.
A képviselőtestületi ülésre készült előterjesztés – amely a polgármester, valamint az értékbecslést kezelő Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő igazgatójának aláírása is szerepel – június 16-án keltezett.
Ehhez képest az Andor 06 nevű cég tulajdonosi viszonya csupán öt nappal, június 11-én változott az Opten szerint. A Dorottya utca 9. szám alatti, összesen 484 négyzetméteres irodát 2013 óta bérelte ez a cég, amelynek 2019-ig a Lofthome Ingatlanforgalmazó volt a tulajdonosa. Ezután egy rövid időre megvette a Gozsdu-Ínyenc nevű cég, hogy aztán az idén június 11-én már a Gellért Globe legyen a tulajdonos, ekkor pár nappal vagyunk az előterjesztés előtt.
A közgyűlési döntés nyomán az Andor 06. kapott 88 millió kedvezményt, hogy 205 millióért vásárolhassa meg az irodát. Amelynek a négyzetméter ára így 423 ezer forint lett. Olyan környékről beszélünk, ahol a négyzetméterárak nemigen vannak 1 millió forint alatt.
A Gellért Globe a tulajdonosa annak a 3P nevű cégnek, amelynek korábbi ingatlanos vásárlásáról a Magyar Narancs is írt. Mégpedig ezt: „egy egymással összefüggésbe hozható ingatlanos csoport az elmúlt fél évben 1487 négyzetmétert vásárolhatott kedvezményesen. A három cégnél – az egykor Száraz István tulajdonában álló 3P Promóciós Kft.-nél (Falk Miksa utca, 1105 négyzetméter), a Király 13 Bar Kft.-nél (Zoltán utca, 148 négyzetméter), illetve a Klauzál 34 Estate Kft.-nél (Báthory utca, 234 négyzetméter) – több alkalmazotti és tulajdonosi átfedést találtunk.”A Gellért Globe főtevékenysége alapján foglalkozik ingatlankezeléssel, bérbeadással és ingatlanügynöki tevékenységgel is. Érdeklődésünkre a cég nem reagált.
A minta nem egyedi, jöjjön egy újabb eset erről a júniusi ülésről.
A kerület lakásbizottsága még 2018. szeptember 18-án döntött úgy, hogy bérleménybe adja a Semmelweis utca 4. szám alatti 205 négyzetméteres üzlethelyiséget a Procortino ft-nek. A cég ekkori tulajdonosai egy, az Optenben megadott adatok szerinti Zsámbékon élő család tagjai. Tavaly év végére már csak egyetlen tulajdonosa lesz a cégnek: a ZRA Vagyonkezelő, amely főtevékenysége alapján szintén ingatlanos cég. Most nyáron végül arról dönt a kerület, hogy 20 milliós kedvezménnyel, a 134 négyzetméteres pincével együtt 205 négyzetméteres helyiséget 226 ezer forintos négyzetméteres áron, összesen 46,5 millióért eladja. A ZRA szintén nem reagált érdeklődésünkre.
Ezzel még mindig nem értünk a sor végére.
Ott van ugyanis a szintén remek elhelyezkedésű, a Károly körút 10. számban található, 238 négyzetméteres iroda, amelyet 45 milliós kedvezmény után 443 ezer forintos négyzetméter áron ad el a kerület, összesen 105,5 millió forintért. Nem véletlenül tűnik ez az összeg igazán barátinak az Astoria környékén: ez az iroda szintén a Károly körúton van, egymillió forintos négyzetméter árért eladó. Ezen az oldalon Károly körúti ingatlanok 800 ezer forintos négyzetméter ártól 2 millióig mennek.
A Ditra Plusz – egy önkormányzati dokumentum szerint – már 25 éve bérli ezt az irodát, ám tavaly májusban a cég tulajdonosa a Londo Holding Zrt. lett, amely a Mesterházy Ernőhöz tartozó Bahia Ingatlanfejlesztőtől vette meg a Ditrát. A Londo-t 2018-ban alapították, és az Borbély Ákos a tulajdonosa, akinek számos ingatlanos vállalkozása van az Opten szerint. A Ditra Plusz azt írta a 24.hu-nek: a vásárláshoz, illetve más üzleti tevékenységhez nincs köze a tulajdonosváltásnak. Az ingatlant nem tervezik értékesíteni, továbbra is saját irodaként akarják használni.
Összesen több mint 900 négyzetméternyi belvárosi ingatlan került így, vagy úgy, de hasonló recept szerint ingatlanos cégekhez: a bérlő cég közelmúltbeli felvásárlásával jelentős kedvezménnyel.
De nemcsak nekik jutott jutányos ár a júniusi ülésen. Példák a további értékesítések közül:
egy réteses cég 304 ezer forintos négyzetméteráron szerzett meg egy galériás üzlethelyiséget a Vámház körúton.
egy jó állapotú szépségszalont 243 ezer forintos négyzetméteres áron vehetett meg bérlője a Királyi Pál utcában (a 121 négyzetméteres üzletből 72 négyzetméter pince).
a Falk Miksa utcában egy emeleti végrehajtó iroda került 427 ezer forintos négyzetméteráron áron a korábbi bérlő tulajdonába. Ezen a környéken szintén a milliós egységárak a jellemzőek.
a Múzeum körúton pedig 472 ezer forintért lett négyzetmétere a bérlő kínai étteremé. Csak összehasonlításképp: ennél a szintén Múzeum körúti étteremnél, úgy hogy nem a tulajdonjog, hanem csak a bérleti jog eladó, 545 ezer forintot kértek négyzetméteréért. Ha a 30 millió forintos átadási árat megfizette valaki, utána vált jogosulttá, hogy a havi 570 forintos bérleti díjat fizesse.
Kiemelt kép: Farkas Norbert/24.hu | https://24.hu/belfold/2020/10/05/belvaros-ingatlan-eladas-berlo/ | https://web.archive.org/web/20221202141015/https://24.hu/belfold/2020/10/05/belvaros-ingatlan-eladas-berlo/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rogan-korszak-ujratoltve-tizmillios-kedvezmenyek-par-szazezres-negyzetmeterarak-a-belvarosban | 24.hu | hungarian-news | 2020-10-05 00:00:00 | [
"Borbély Ákos",
"Fürstner József",
"Kertész Balázs",
"Rogán Antal",
"Szágerné Fazekas Éva",
"Szatmáry Kristóf"
] | [
"3P Promóciós Kft.",
"Andor 06 Kft.",
"Bahia Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Gellért Globe Kft.",
"Király 13 Bar Kft.",
"Klauzál 34 Estate Kft.",
"Londo Holding Zrt.",
"Procortino Kft.",
"ZRA Vagyonkezelő Kft."
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"pályázat",
"önkormányzat",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,043 | Sarka Kata férje és Pintér egykori vállalkozása is befutott egy 48 milliárdos állami tenderen | Hat őrző-védő, illetve biztonságtechnikai céggel írt alá 48 milliárd forint plusz áfa értékű keretszerződést a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság (KEF) szeptember végén. Mindegyik cég jól behatárolható érdekkörhöz tartozik. | Hat őrző-védő, illetve biztonságtechnikai céggel írt alá 48 milliárd forint plusz áfa értékű keretszerződést a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság (KEF) szeptember végén. Mindegyik cég jól behatárolható érdekkörhöz tartozik:
A Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. és leányvállalata, a Civil Rendszertechnika és Távfelügyelet Kft. Pintér Sándor egykori érdekeltségei. Pintér még belügyminiszteri kinevezése előtt, 2010 márciusában eladta ugyan a Civil Zrt.-t, de a cég vezérigazgatója jelenleg is Tasnádi László, Pintér Sándor egykori rendészeti államtitkára, a BRFK korábbi III/II-es operatív tisztje. A Civil töretlenül szárnyal, tavaly már csaknem 20 milliárd forint bevételt ért el, és több mint 1,8 milliárd forint adózott eredményt mutatott ki.
Ahogy a nevük is mutatja, az Univerz Biztonsági Szolgáltató Kft., az Univerz Biztonságtechnikai Kft. és az Univerz Holding Zrt. egy tulajdonosi kör kezében vannak, bár nevük nem csenghet ismerősen, mivel ezeket csak január óta használják. Korábban a PFM Biztonsági Szolgáltató Kft.-nek, Hunex Team Kft.-nek és PFM Holding Zrt.-nek hívták őket. A közvetett tulajdonosok között ott van a már említett Tasnádi László és Marton László is — utóbbi 2010 és 2012 között vezette a Civil Biztonsági Zrt.-t vezérigazgatóként, miután Pintér Sándor kiszállt a cégből.
A Valton-Sec Zrt.-t pedig senkinek nem kell bemutatni: a kormány kedvenc őrző-védő cége, tulajdonosa az a Varga Lajos, akiről az Index korábban azt írta, bármikor bárkit felhívhat az Orbán Viktor, Lázár János, Rogán Antal hármasból. Tulajdonostársa a nyilvánosságot kerülő Bessenyei István, Sarka Kata bulvárszereplő-üzletasszony férje. Bessenyei 2013-ban MSZP-s küldött volt a Szocialista Internacionálé ülésén, sőt, az Index korábbi cikke szerint 11 éven át járhatott be a Parlamentbe MSZP-s belépővel. Mindennek ellenére a Fidesz-érában is szép sikereket ért el ő és felesége is, aki Gaál Cecília (korábban Rogán-Gaál Cecília) üzlettársaként került a közpénz közelébe.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint a cégek őrzési és vagyonvédelmi feladatokat fognak ellátni a KEF üzemeltetési és ellátási körébe tartozó intézményekben, illetve az ezekben található vagyontárgyak esetében. Ezek az intézmények, helyszínek a gyakorlatban nagyjából a teljes állami szférát — például a minisztériumi épületeket is — lefedik. A KEF vállalása szerint a keretösszeg 70 százalékát biztosan lehívják, azaz a fenti cégeknél legalább 33,6 milliárd forint plusz áfa értékben költ az állam.
A megbízás azt is jelenti, hogy a KEF-et őrző körben nincsen változás. A G7 2017-ben írta meg, hogy ugyanezek a cégek hároméves keretszerződést írtak alá a főigazgatósággal 26 milliárd forint értékben. Ahogy most, az újabb, elvileg három évre szóló munka esetében is, a megbízásra a kormányközeli vállalkozásokon kívül más nem adott ajánlatot.
Tavaly decemberben derült ki, hogy a közvagyonra is Pintér Sándor köre vigyázhat:
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu | https://24.hu/belfold/2020/10/06/kef-valton-pinter/ | https://web.archive.org/web/20230609152314/https://24.hu/belfold/2020/10/06/kef-valton-pinter/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sarka-kata-ferje-es-pinter-egykori-vallalkozasa-is-befutott-egy-48-milliardos-allami-tenderen | 24.hu | hungarian-news | 2020-10-06 00:00:00 | [
"Bessenyei István (Valton)",
"Pintér Sándor",
"Sarka Kata",
"Tasnádi László",
"Varga Lajos"
] | [
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"Civil Rendszertechnika és Távfelügyelet Kft.",
"Hunex Team Kft.",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF)",
"PFM Biztonsági Szolgáltató Kft.",
"PFM Holding Zrt.",
"Univerz Biztonsági Szolgáltató Kft.",
"Univerz Biztonságtechnikai Kft.",
"Univerz Holding Zrt.",
"Valton-Sec Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"őrzés-védés",
"kiszervezés",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,044 | Orbán falujába és Mészáros-féle kempingre is jut a titokban osztott állami pénzből | Ha lehet, még átláthatatlanabbá tette a Magyar Turisztikai Ügynökség a Kisfaludy-programban kifizetett vissza nem térítendő állami támogatások nyilvántartását. A kormányzati felügyelet alatt működő szervezet úgy alakította át a turisztikai program honlapját, hogy az eddiginél is követhetetlenebbé váltak a kifizetések adatai. Így nem derül ki például az sem, hogy a nyertesek pontosan melyik pályázaton indultak, csupán az, hogy melyik évben. A kevert listákban találhatók meg azok is, akik a 24.hu által felderített titkolt közpénzcsap révén jutottak állami százmilliókhoz. Az utóbbiak köre ugyanakkor bővült, kiderült, hogy Felcsút „egyedi döntés” alapján csaknem másfél milliárd forinthoz jutott. | Megújult a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, 300 milliárd forintos keretösszegű Kisfaludy turisztikai program honlapja, amelyen így az eddiginél is nehezebben követhető a kiosztott állami pénzek sorsa. Az új oldalon már csupán évenkénti bontásban, ömlesztett formában találhatók meg a vissza nem térítendő támogatások nyertesei.
Vagyis az eddigiekkel ellentétben nem követhető nyomon, hogy a közpénzek kedvezményezettjei melyik pályázati kiírásra jelentkeztek, egyáltalán pályázaton nyerték-e a támogatást, vagy egyedi döntéssel. A panzió- és strandkorszerűsítésekre elnyert összegek ugyanabban a nyilvántartásban szerepelnek, mint a kikötőfejlesztések. Ugyanakkor az idei táblázatból kimaradtak a májusban kiosztott 83 milliárd forintos szállodafejlesztési támogatás nyertesei, így például Mészáros Lőrinc 17,7 milliárddal megtámogatott vidéki Hunguest-szállói, valamint a Garancsi Istvánhoz, Csányi Sándor OTP-elnökhöz és Hernádi Zsolt Mol-főnökhöz köthető kft. nyolcmilliárdos tihanyi hotelépítése és a NER további húzóembereinek a beruházásai.
A közzétett listákban szerepelnek viszont azok a fű alatt hozott „egyedi döntések” alapján történt kifizetések, amelyek rendszerét az év elején tárta fel lapunk. Mint megírtuk, a Guller Zoltán vezette MTÜ ad hoc döntések alapján osztogat százmilliós, sőt mint mostanra látszik, akár milliárdos összegeket.
A birtokunkba került dokumentumok alapján februári cikkünk írásakor több mint nyolcvan hasonló egyedi döntésre váró kérelem volt a turisztikai ügynökség asztalán, amelyek többségét akkor még nem bírálták el. Azonban mostanra a Kisfaludy-program frissített honlapja alapján több kedvezményezett már hozzájutott a támogatáshoz.
Így Felcsút, Orbán Viktor miniszterelnök faluja is megkapta a remélt csaknem másfél milliárd forintot.
Nyáron Mészáros László, a község fideszes polgármestere még nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy elnyerték-e az árvízcsúcs-csökkentő tározó környezetének turisztikai célú fejlesztésére kapott támogatást, noha az már akkor világos volt, hogy a kormánypárti vezetésű települések jó eséllyel indulnak az ad hoc pénzosztáson.
Megkapta az igényelt összeget a Magyar Turisztikai Ügynökség korábbi tanácsadója is. A Folly arborétum örökösét, Folly Rékát márciusban kérdeztük arról, hogy eredményesen igényelték-e az egyedi támogatást, illetve hogy továbbra is a MTÜ külsős tanácsadójaként dolgozik-e. Levelünkre Folly azóta sem reagált, viszont a Kisfaludy weboldalára felkerült 177 oldalas dokumentumban az áll, hogy az arborétum turisztikai attraktivitásának fejlesztésére 475 millió forintot ítéltek meg. A Folly Arborétum Nonprofit Kft. tulajdonosáról 2018 nyarán írtuk meg, hogy egyike annak a kilenc tanácsadónak, aki segíti a turisztikai ügynökség munkáját. Kedden kerestük az állami szervezetet Folly Réka külsős tanácsadói megbízásával kapcsolatban, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak az összeférhetetlenséget firtató kérdéseinkre.
Pécsi NER-lovag, kastélyfelújítás
Májusban számoltunk be arról, hogy Czéh-Tóth Márk, Pécs ifjú NER-lovagja a vitatott körülmények között szerzett belvárosi szállodája árának hatszorosát kérte annak felújításra. A Kisfaludy honlapáról kiderül, ő is sikerrel járt, cége, a Hotel Nick Kft. több mint egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutott. A szálloda-, ingatlan- és dohánybizniszben is érdekelt jogász-üzletember akkor vált országosan ismertté, amikor 2013-ban Hamar Endrével – aki Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak volt az üzlettársa – elnyert öt dohánykoncessziót.
A vissza nem térítendő támogatások kérelmezői közt írtunk korábban a BDJK-Real Estate Kft.-ről is: a társaság csaknem másfél milliárd forintra pályázott, és már meg is kapta azt, méghozzá a bodajki Hochburg-Lamberg-kastélyban interaktív vadászati kiállítótér kialakítására, valamint a kastély környezetének rehabilitációjára. A kastélyt Tiborcz István ingatlanos cége, a BDPST Zrt. szerezte meg 2016-ban, aztán gyorsan továbbadta Paár Attila cégének, ám 2018-ban a győri milliárdos is túladott rajta. Messzire azonban nem került, a vevő cég ugyanis több szálon kötődik Paárhoz. Nem sokkal ezt követően írtak ki közbeszerzési pályázatot a kastély felújítására, amit éppen Paár cége nyert el egyedüli pályázóként. A felújítás költsége több mint hárommilliárd forint, aminek csaknem a felét az MTÜ, illetve a Kisfaludy-program támogatásából fedezik.
Kormánypárti újságíró is nyert
Bár az egyedi támogatások listáján nem szerepelt, most fény derült rá, hogy 40 millió forintos állami támogatáshoz jutott az erősen fideszes Blogstar alapítója, Csúri Ákos és üzlettársa Németh Mihály Zsolt cége is. A dokumentumból az nem derül ki, hogy Csúriék pontosan hol valósítják meg a Káli Álom fedőnevű turisztikai fejlesztést, és egy alkotóház kialakítását. A Káli Álom Kft.-be egyébként Csúri Ákos tavaly év végén szállt be, a cégnek az elmúlt három évben nem volt bevétele.
Hasonlóan homályos az is, hogy mire kapott egyelőre nyolcmillió forintot a Tarányi Nonprofit Kft., amely információink szerint félmilliárd forintos igényt nyújtott be az MTÜ-nek a Tarányi látogató- és rendezvényközpont, illetve turista pihenőpont fejlesztésére. Ez az a társaság, amelybe nemrég betársult Rákay Philip, a Magyar Televízió volt vezérigazgató-helyettese, a Fidesz-nagygyűlések korábbi házigazdája. Rákay egyébként a Balaton-felvidéken terjeszkedik, mint azt megírtuk, nemrég megszerezte Badacsonytomaj egyik történelmi villáját.
Ömlik a közpénz Balatonfüredre
Balatonfüred fideszes vezetésű önkormányzata is megkapta a kért 1,2 milliárd forint egyedi támogatást a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég által üzemeltetett kemping fejlesztésének első ütemére. Az önkormányzat összesen 3,2 milliárd forint egyedi támogatásból és valamivel több mint egymilliárdos önrészből építene konferenciatermet és mélygarázst a kempingbe, valamint „magasabb minőségű szálláshelyeket” ígér a terület megújításával. Balatonfüred a második ütemre további közel kétmilliárd forint turisztikai támogatást igényelt. Ezt a táblázat szerint még nem kapta meg a város.
A város tulajdonában lévő, de Mészárosék üzemeltette kempingbe az utóbbi években csak úgy ömlik a közpénz. Területén jelenleg is építik a 142 hajó fogadására alkalmas kikötőt közel kétmilliárd forint uniós pénzből, valamint itt húzzák fel azt a 66 szobás, négycsillagos hotelt, amelyre 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott Szabadics Zoltán SZ. Z. Szállodafejlesztő Kft.-je. Balatonfüred fideszes önkormányzata nem csak kempingfejlesztésre kapott egyedi támogatást, hárommilliárd forintot megítéltek a város új kulturális negyedének kialakítására is.
Hernádi Zsolt köre is jól járt
A Kisfaludy-program megújult honlapját az mfor.hu szúrta ki. A portál szintén szemezgetett a kedvezményezettek közül. Mint írták, a Hernádi Zsolt Mol-vezér unokaöccse, Hernádi Ádám polgármester által irányított Esztergomban egyre több helyszínre kerülhetnek ki a nyertes Kisfaludy-pályázatokról szóló és a kormánynak köszönetet mondó táblák. Például a BSP Ingatlanberuházó Kft. 210 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott egy négycsillagos panzió kialakítására. A BSP egyik tulajdonosa egy másik cégen keresztül Bacsa György, Hernádi Zsolt unokatestvérének a fia és a MOL egyik igazgatója, aki Hernádi Gran Private Equity Zrt. nevű cégében is igazgatósági tag, nemrég pedig bekerült a hallgatók és oktatók tiltakozása ellenére átszervezett Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriumába.
A nyertesek között van Száraz István két cége is. A Dunakanyar Turisztikai Kft. 300 millió forint támogatást kapott egy 25 szobás, négycsillagos panzió létesítéséhez Zebegényben, míg a Riverview Ecolodge Kft. 90 millió forint közpénzt fordíthat egy dömösi négycsillagos panzióra. Száraz akkor lett ismert, amikor 2013 végén elindította a Vs.hu-t. A portál működtetéséhez szükséges százmilliók forrása eleinte nem volt ismert, ám 2016 áprilisában kiderült, hogy a lapot kiadó New Wave Média több mint félmilliárd forintot kapott a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank alapítványaitól. A céget 2015 végén több mint 4 milliárd forintért felvásárolta az Origo Média Zrt-t., 2017 nyarán pedig Matolcsy Ádám, a jegybankelnök fia a nevére is vette a New Wave-et. A cég azóta már a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz tartozik.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu | https://24.hu/belfold/2020/10/07/magyar-turisztikai-ugynokseg-kisfaludy-program-egyedi-dontes-felcsut-balatonfured/ | https://web.archive.org/web/20230525152901/https://24.hu/belfold/2020/10/07/magyar-turisztikai-ugynokseg-kisfaludy-program-egyedi-dontes-felcsut-balatonfured/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-falujaba-es-meszaros-fele-kempingre-is-jut-a-titokban-osztott-allami-penzbol | 24.hu | hungarian-news | 2020-10-07 00:00:00 | [
"Bacsa György",
"Csányi Sándor",
"Csúri Ákos",
"dr. Czéh-Tóth Márk",
"Folly Réka",
"Garancsi István",
"Guller Zoltán",
"Hernádi Ádám",
"Hernádi Zsolt",
"Mészáros László",
"Mészáros Lőrinc",
"Németh Mihály Zsolt",
"Orbán Viktor",
"Paár Attila",
"Rákay Philip",
"Szabadics Zoltán",
"Száraz István",
"Tiborcz István"
] | [
"BDJK-Real Estate Kft.",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"BSP Ingatlanberuházó Kft.",
"Dunakanyar Turisztikai Kft.",
"Folly Arborétum és Borászati Kft.",
"Gran Private Equity Zrt.",
"Hotel Nick Kft.",
"Káli Álom Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Riverview Ecolodge Kft.",
"SZ.Z. Szállodafejlesztő Kft.",
"Tarányi Nonprofit Kft."
] | [
"Baranya megye",
"Bodajk",
"Fejér megye",
"Felcsút",
"Pécs"
] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
51,045 | Gődény pártja: költségvetési csalás miatt is nyomoznak | Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanújával is folyik jelenleg büntetőeljárás a Közös Nevező pártot érintően. A 2018-as országgyűlési választások után a pártnak közel 153 millió forint kampánytámogatást kellett volna visszafizetnie az államkincstárnak. Gyanúsított egyelőre nincs. | Látványos bejelentések ugyan nem voltak, de az sem igaz, hogy csendben elhaltak volna mind a próbálkozások a 2018-as országgyűlési választásokon feltűnt „kamupártok”, azaz rendkívül kevés szavazatot szerzett, nemigen kampányoló, nem aktív, de az állami támogatást felvevő pártok elszámoltatására. Zajlanak eljárások jelenleg is, köztük a vírusszkeptikus gyógyszerész-testépítő, Gődény Györgyhöz köthető Közös Nevező párt ügyében is, tudta meg a Telex.
Az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata szerint a 2018-as választások után a Közös Nevező Párt érintettségével összesen 32 büntetőeljárás indult. Két, eredetileg külön indult eljárást egyesítettek. 13 eljárást ismeretlen elkövető miatt felfüggesztettek, 8-at megszüntettek. A maradék 10 ügy viszont folytatódott: 5 büntetőeljárás jelenleg még folyamatban van, 5 ügyet pedig vádemelési javaslattal továbbítottak az ügyészségnek.
Mivel a Közös Nevező Gődényen keresztül Nyíregyházához kötődik, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Főügyészségnél is érdeklődtünk a pártot érintő eljárásokról. A főügyészség sajtószóvivője, Szilágyi László kérdésünkre
két folyamatban, felderítési szakaszban lévő nyomozásról írt.
Mindkettőt a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága folytatja. Az egyik különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt indult a Közös Nevező pártot érintően. Ezt a bűncselekményt kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a Btk. A másik költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási kötelezettség elmulasztásának bűntette miatt indult
„a párthoz köthető egy személy vonatkozásában”.
Ezért három évig terjedő szabadságvesztés járhat.
A NAV-ot hiába kérdeztük a két nyomozásról. „Folyamatban lévő ügyről a NAV nem hozhat nyilvánosságra részleteket” – válaszolta a hivatal kommunikációs főosztálya.
Gyanúsítottat a főügyészségi szóvivő tájékoztatása szerint még egyik ügyben sem hallgattak ki. Nem gyanúsított tehát ezekben az ügyekben Gődény sem a jelen állás szerint.
Ugyanakkor a párt tartozásáért a múltban vezető tisztségviselőként felelősséget vállalt. Amikor a K-monitor blogja 2020 tavaszán megpróbált utánajárni a hirtelen felbukkanó minipártok által begyűjtött pénzek sorsának, a Magyar Államkincstártól megkapták és nyilvánosságra is hozták az egyes pártok kampányfinanszírozási nyilatkozatait. A Közös Nevezőhöz tartozó, 2018. március 13-i keltezésű nyilatkozat egyértelműen rögzíti, hogy a párt ügyvezetője, Gődény György áll helyt a központi költségvetésből juttatott támogatás visszafizetéséért, ha a párt nem éri el az 1 százalékot, és a párttól nem lehet behajtani a visszajáró pénzt.
A Közös Nevező Párt, amely mindössze 0,07 százaléknyi szavazatot gyűjtött, közel 153 millió forint támogatást kellett volna visszaadjon az államkincstárnak.
A kintlévőségek behajtása a NAV-hoz tartozó feladat. A NAV nemcsak a folyamatban lévő büntetőeljárásokról, hanem arról sem árul el semmit, hogy történt-e kísérlet a Közös Nevező tartozásának behajtására, és ha igen, mire jutottak. „Konkrét adózóra vonatkozó információkat törvényi rendelkezés okán – adótitok – a NAV nem hozhat nyilvánosságra” – írta az adóhivatal Kommunikációs Főosztálya a Telexnek. A behajtási kísérletekre vonatkozó kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig a Magyar Államkincstártól sem kaptunk választ.
Gődény György emailben válaszolt kérdéseinkre. Azt írta, először is nem érti, miért ilyen témával keressük,
„miközben a sokkal fontosabb ”covid„ témával kapcsolatban elég gyorsan rittyentettek már egy olvashatatlanul hosszú és értelmetlen cikket, amivel kapcsolatosan még csak egy halvány sms-t sem küldtek, hogy he, figyelj má’, firkáltunk rólatok valami marhaságot, van esetleg valami mondandód?”
Utána azt közölte, hogy – idézzük -:
Soha nem alapítottam pártot, így a Közös Nevezőt sem.
A szervezet kampányarcának kértek fel, amit naivan elvállaltam és lettem ügyvezetője 2018 januárjában, akkor még nem tudva, hogy Magyarországon az úgynevezett „liberális ellenzék” és a sajtója a fennkölten hirdetett „pluralizmusa” ellenére magán kívül nem tűr meg semmilyen más induló szervezetet. Ezért az általa kitalált kamupárt jelzővel illetnek mindenkit, melynek következménye a sajtó hecckampánya miatt egy megalázó választási részvétel és eredmény lett, a befektetett munka, valamint a választókerületi és a rendkívül erős online kampányok ellenére.
Ügyvezetőként a választási kampánnyal foglalkoztam szinte teljes egészében, és olyannyira nem kaptam vagy vettem fel 150 milliót, hogy még a szervezet bankszámlájához se volt hozzáférésem.
Hasonlóan nincs és nem is volt soha semmiféle visszafizetési kötelezettségem, sem velem szemben fennálló tartozás, és a párt részéről sincs tudomásom semmilyen behajtásról.
A Közös Nevezővel kapcsolatosan semmilyen eljárásról nincs tudomásom, és soha nem követtem el sem én, sem a szervezet bűncselekményt, eljárás ellenem sem volt soha, nem hallgattak ki nyomozó szervek semmilyen minőségben, tehát nyilvánvaló, hogy vádemelés sem történt soha, senki ellen!
Mindezekből következően nincsenek „várakozásaim” sem semmilyen eljárással kapcsolatban, és így nem számítok semmire, hogy mi mire fog kifutni és milyen eredménnyel.
Levelét pedig azzal zárta, hogy „nyilván sokaknak az okoz nagy élvezetet, ha szándékosan vagy fantáziálva találnak ki elképesztő hazugságokat, amiket semmivel nem tudnak magyarázni és főleg alátámasztani, csak megjelentetnek a ”szenzáció„ reményében, bízva abban, hogy közszereplőket a végtelenségig lehet sározni.”
Azt is írta, hogy a cikkhez csak ebben a formában járul hozzá, „fantáziában gazdag hozzátoldások és elvételek nélkül!”
(Borítókép: Gődény György, a Közös nevező elnöke. Forrás: Közös Nevező / Youtube) | https://telex.hu/belfold/2020/10/06/godeny-partja-koltsegvetesi-csalas-miatt-is-nyomoznak | https://web.archive.org/web/20230321070813/https://telex.hu/belfold/2020/10/06/godeny-partja-koltsegvetesi-csalas-miatt-is-nyomoznak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/janecsko-kata-godeny-partja-koltsegvetesi-csalas-miatt-is-nyomoznak | Telex | hungarian-news | 2020-10-06 09:49:00 | [
"Gődény György"
] | [
"Közös Nevező Párt"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"kampányfinanszírozás",
"számviteli fegyelem megsértése"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
51,046 | A Mészáros-gyerekek tervezőcége többmilliárdos munkát kapott a paksi atomerőműnél | Az Óbuda-Újlak Zrt.-vel és a Győrber Kft.-vel konzorciumban nettó 6,7 milliárd forintos ajánlattal a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. nyerte az új atomerőművi blokkokhoz kapcsolódó területfejlesztésért felelős állami vállalat tervezési feladatokra kiírt közbeszerzését. A Mészáros-gyerekek tervezőcégének ez az eddigi legnagyobb közpénzes megrendelése – majdnem hétszerese a tavalyi egész éves bevételüknek. | A PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft. (PIP) honlapja szerint „célja az új paksi atomerőművi blokkok létesítése mentén a területfejlesztési, a vállalkozásfejlesztési, a közlekedésiinfrastruktúra-fejlesztési, a térség versenyképességének fokozását szolgáló összehangolt tevékenységek ellátása, koordinációja”.
A céget Paksi Ipari Park Kft. (innen a PIP) néven 1997-ben Paks önkormányzata alapította, és 20 évig a város (valamint 2000 és 2005 között a Paksi Atomerőmű Rt.) tulajdonában volt. 2017-ben az államé lett, majd 2018-ban nevet változtatott.
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő akkor derítette ki, hogy a PIP majdnem 5 milliárd forint értékben vásárolt ingatlanokat Szekszárdon, Pakson és Fadd-Domborin, politikailag jól helyezkedő tulajdonosoktól.
Hadházy: milliárdokért vett ingatlanokat a paksi ipari park, fideszesek járhattak jól
A korábban önkormányzati, ma már állami tulajdonban lévő, a paksi ipari parkot üzemeltető PIP Nonprofit Kft. 2017 óta majdnem 5 milliárd forint értékben vásárolt ingatlanokat Szekszárdon, Pakson és Fadd-Domborin. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint a politikailag jól helyezkedő tulajdonosok az ügyleten sokat kereshettek, emiatt feljelentést tesz.
A Közbeszerzési Értesítő szerint a PIP 2019-ben kezdte el a fizikai munkálatokat: nettó 298 milliót költöttek a paksi ipari park belső út- és közműhálózatának bővítésére, és 245 milliót az inkubátorház irodaterületére. Idén végre többszöri nekifutás után sikerült 162 millióért autókat bérelniük, de traktort és munkagépeket venni még nem – és a 2.sz. ipari park belső útjának tervezésére és kivitelezésére kiírt közbeszerzés is eredménytelen lett.
Viszont a következő négy év tervezési feladataira májusban kiírt tenderük eredményesen zárult az EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent tájékoztató szerint:
A nettó 6,7 milliárd forintos keretszerződést közös ajánlattevőként az Óbuda-Újlak Zrt., a Győrber Kft., valamint a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. nyerte.
Érdekesség, hogy a nyertes konzorcium ajánlata pont annyi volt, amennyire a PIP előzetesen becsülte a munkát, pedig az nem egy kerek összeg: 6 milliárd 783 millió 991 ezer 439 forint.
A Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. tulajdonosa a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt., és a Mészáros család többi cégéhez hasonlóan rendkívül sikeres vállalkozás.
A 2017 márciusában bejegyzett tervezőcég már működésének első – nem teljes – évében nettó 72,5 millió forintos árbevételt ért el, majd 2018-ban 318 milliót, a tavalyi forgalmuk pedig meghaladta az 1 milliárd forintot. Vagyis 2 év alatt megtizenötszörözték a bevételeiket. Adózott eredményük kicsit szerényebben emelkedik: 2017-ben 21,2 millió, 2018-ban 42,7 millió, tavaly pedig 164,9 millió volt – ez 7,7-szeres növekedés.
Közbeszerzést a hivatalos értesítő szerint 2018-ban nyert először a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft., és rögtön egy óriási összegűt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől: a TSPC Kft.-vel közösen nettó 550 millió forintért vállalták az Országos Széchenyi Könyvtár Archivális Raktárépületének teljes körű tervezését Piliscsabán. (Ez a munka később 547 millióra csökkent egy projektelem elhagyása miatt.)
2019-ben az Incorso Építész és Építő Műhely Kft.-vel együtt az Állatorvostudományi Egyetem új kampuszának megtervezését nettó 690 milliós ajánlattal nyerték el, ám ez néhány hónap múlva 728 millióra drágult.
Szintén tavaly a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. nyerte a felcsúti Endresz György Általános Iskola megtervezésére kiírt közbeszerzést is, aztán idén a tervezőcég anyavállalata, a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt. megnyerte az épület kivitelezését.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége építheti fel az új iskolát Felcsúton 4,5 milliárd forintért
A Fejér-B.Á.L. Zrt. tulajdonában lévő Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. megtervezte, most a Fejér-B.Á.L. Zrt. kivitelezi a felcsúti Endresz György Általános Iskola újjáépítését. Mindkét cég felcsúti milliárdos gyerekeinek tulajdonában van.
Az idei évben felpörögni látszik az eredeti tervekhez képest erős késésben lévő Paks2-projekt. Februárban számoltunk be arról, hogy a Paksi Atomerőmű északi területén lévő épületek bontását a korábban többek között a Népstadion elbontásával is megbízott Föld-Trans 2001 Kft. végezheti el több mint nettó egymilliárd forintért.
Az Átlátszó birtokába került szerződésben forrásaink szerint és a piaci árakhoz képest erősen túlárazottnak tűnő bontási költségek szerepelnek, és nincs semmi nyoma annak, hogy megpályáztatták volna a munkát. A Paksi Atomerőmű érdeklődésünkre nem árulta el, hogy miért ilyen magasak a bontási költségek, és hogy hova fogják elszállítani a bontás során keletkező építési hulladékot.
A piaci négyzetméterárak többszöröséért bonthat épületeket a Paksi Atomerőműnél a Föld-Trans
A Paksi Atomerőmű északi területén lévő épületek bontását a korábban többek között a Népstadion elbontásával is megbízott Föld-Trans 2001 Kft. végezheti el több mint nettó egymilliárd forintért. Az Átlátszó birtokába került szerződésben forrásaink szerint és a piaci árakhoz képest erősen túlárazottnak tűnő bontási költségek szerepelnek, és nincs semmi nyoma annak, hogy megpályáztatták volna a munkát. | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/10/07/a-meszaros-gyerekek-tervezocege-tobbmilliardos-munkat-kapott-a-paksi-atomeromunel/ | https://web.archive.org/web/20230205135137/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/10/07/a-meszaros-gyerekek-tervezocege-tobbmilliardos-munkat-kapott-a-paksi-atomeromunel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-meszaros-gyerekek-tervezocege-tobbmilliardos-munkat-kapott-a-paksi-atomeromunel | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-10-07 09:53:00 | [] | [
"Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft.",
"Győrber Kft.",
"Óbuda-Újlak Zrt.",
"PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"építőipar",
"klientúra"
] | [
"Paks II"
] |
51,047 | Így válnak: egyik aranytojást tojó tyúkjukat Mészárosné otthagyta Mészárosnak | Nem gyerekeinek, hanem válófélben lévő férjének adta oda – könyv szerinti értékén – mintegy 15 milliárd forintos vagyonrészét Mészárosné Kelemen Beatrix a V-Híd nevű építőipari vállalatban. A megállapodás részletei nem ismertek, így nem tudni, hogy a tranzakció járt-e, és ha igen, milyen pénzmozgással. | Az ország leggazdagabb emberénél mást jelent váláskor, hogy az asszony viszi a tévét. De mi történik, ha a felcsúti milliárdos a válópernél tudja meg, hogy mije is van? A Duma Aktuál erre is gondolt.
Az, ahogyan Ungváry Krisztián a kutatását tálalta, nem elegáns. Bayer Zsolt Ungvárynak adott válaszában pedig nem szerepel önreflexió, sem vezeklés – írja szerzőnk. Vélemény.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Péterfy Gergelynek most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: demencia, nerport, eufóbia, nercisztikus, iskolabezárás.
„A vezetőt isteni tulajdonságokkal ruházzák fel a követői” – mondja Körösényi András politikatudós Orbán Viktorról, aki a választásokon nemcsak legitimációt, hanem szinte korlátlan hatalmat is szerez.
A kapszulás kávé kényelmét (és árszínvonalát) hozza, de nem jár hulladékkal, hanem teljes egészében komposztálható. | https://hvg.hu/360/20201007_Igy_valnak_egyik_aranytojast_tojo_tyukjukat_Meszarosne_otthagyta_Meszarosnak | https://web.archive.org/web/20201201190733/https://hvg.hu/360/20201007_Igy_valnak_egyik_aranytojast_tojo_tyukjukat_Meszarosne_otthagyta_Meszarosnak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-valnak-egyik-aranytojast-tojo-tyukjukat-meszarosne-otthagyta-meszarosnak | HVG360 | hungarian-news | 2020-10-07 15:09:11 | [] | [
"Mahir Cityposter Kft.",
"Publimont Kft.",
"V-Híd Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
51,048 | A hálapénz legsunyibb módja megmaradhat | Az Indexnek nyilatkozó Lantos Gabriella a mostani béremelést így kommentálta: jelentős növekedés lesz mindazok számára, akik eddig az állami ellátásban jövedelmük felénél többet kerestek, és csak a jövedelmük kisebb része származott a magánellátásból. Hisz bár le kell mondaniuk a magánellátásban szerzett jövedelmükről, de az állami ellátásból szerzett jövedelmük megduplázódik.A hálapénz szerzésének trükkje
Az egészségügy menedzser arra is kitért, hogy a jelenleg nagy magánpraxissal és nagy magánbevétellel rendelkező orvosok vagy rosszul járnak, vagy trükközésre kényszerülnek az önkéntes segítő pozícióval. Ha lemondanak a nagy magánpraxisuk jövedelméről, és sokkal kevesebbel is beérik az állami ellátásban, akkor ők is száműzhetőek lesznek két évre, ha a helyzet azt kívánja. A másik lehetőség, hogy a nagy magánjövedelmüket választják, ebben az esetben azonban kiszorulnak a magánellátásba, ahol nem fognak tudni nagyon komoly műtéteket végezni. Hacsak nem trükköznek, és mennek vissza önkéntes segítőnek a korábbi munkahelyükre. | Kedden a parlament egyhangúlag fogadta el az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt, amely rögzíti az orvosok jövőre induló, többlépcsős béremelését. Az Indexnek nyilatkozó Lantos Gabriella egészségügyi menedzser szerint jelentős béremelésről lehet beszélni, de a „száműzetés”, illetve a trükközés lehetőségét teremti meg, és így megmaradhat a hálapénz legsunyibb módja is.
Még 2016-ban jelent meg az Indexen a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatójaként írt nagy horderejű cikksorozata a legtöbb hálapénzt kereső orvosbárókról, és az általuk működtetett kórházi hűbérbirtokokról. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara jelenlegi elnöke egészségügyi szakemberként üdvözölte Lantos Gabriella problémafelvetését, és vitára ösztönző írását, amely szerinte látleletet adott a magyar egészségügyről.
Az Indexnek nyilatkozó Lantos Gabriella a mostani béremelést így kommentálta:
jelentős növekedés lesz mindazok számára, akik eddig az állami ellátásban jövedelmük felénél többet kerestek, és csak a jövedelmük kisebb része származott a magánellátásból. Hisz bár le kell mondaniuk a magánellátásban szerzett jövedelmükről, de az állami ellátásból szerzett jövedelmük megduplázódik.
Ugyanakkor hozzátette: ezért azonban
mivel gyakorlatilag a megkérdezésük nélkül helyezheti át őket az állam bárhova az országban két évre úgy, hogy előtte csak két héttel értesíti őket.
Aki ezt a szerződést aláírja, az gyakorlatilag aláírja a saját száműzetését lehetővé tevő megállapodást
– jelentette ki Lantos Gabriella.
A hálapénz szerzésének trükkje
Az egészségügy menedzser arra is kitért, hogy a jelenleg nagy magánpraxissal és nagy magánbevétellel rendelkező orvosok vagy rosszul járnak, vagy trükközésre kényszerülnek az önkéntes segítő pozícióval. Ha lemondanak a nagy magánpraxisuk jövedelméről, és sokkal kevesebbel is beérik az állami ellátásban, akkor ők is száműzhetőek lesznek két évre, ha a helyzet azt kívánja. A másik lehetőség, hogy a nagy magánjövedelmüket választják, ebben az esetben azonban kiszorulnak a magánellátásba, ahol nem fognak tudni nagyon komoly műtéteket végezni. Hacsak nem trükköznek, és mennek vissza önkéntes segítőnek a korábbi munkahelyükre.
– fogalmazott Lantos.
Ez azt jelenti, hogy
ezért pedig semmilyen névleges bérleti díjat nem fog fizetni, legfeljebb nem kap arra a napra bért. Az állami kórházban ingyen megműtött betegéről viszont legombolja a jelentős hálapénz helyett a műtéti tarifát a magánrendelőjében. Nem állami alkalmazottként ugyanis nem vonatkozik rá semmilyen tiltó szabály, annyiért vállalhatja majd a műtétet, amennyiért akarja.
– fejtette ki az egészségügyi menedzser.
Az Indexnek arról is beszélt, hogy a béremeléssel létrejövő állami jövedelem még mindig nem éri el a magánellátásban megkereshető jövedelmeket, így azokat érdemben nem fogja emelni.
Lantos Gabriella szerint kétségtelen, hogy jelentősen szétválik majd az állami ellátás a nagy magánszolgáltatóknál lévő ellátástól, mert két helyen az orvosok nem dolgozhatnak. De a
lakásrendelők szürkezónájából
az orvosok önkéntes segítőként továbbra is ott lesznek az állami ellátásban, igaz, ingyen. A nagy pénzeket meg majd a lakásrendelőjükben fogják megkeresni, már mint vállalkozó orvosok arra támaszkodva, hogy továbbra is ingyenes a műtét a kórházban a pácienseknek.
Az Index már foglalkozott az önkéntesként segítő orvosokkal
Az Index még 2016-ban írt cikket arról, hogy az önkéntesként segítő orvosok az átlagosnál is nagyobb eséllyel várnak el hálapénzt a betegeiktől, vagy az átlagosnál több betegük köt ki a magánrendelésükön. A cikk arra is kitért, hogy az önkéntesként segítő orvosokat azokban a kórházakban alkalmazhatják, ahol például nincs pénz több, munkaviszonyban foglalkoztatott orvosra, vagy egyszerűen csak nincs jelentkező.
Ebben „a tipikus magyaros működési hibridben” találkozott össze az alulfinanszírozottság és az elvándorlás miatti szakemberhiány, az elöregedés problémája a romló közegészségügyi helyzettel, és a magasabb szintű, drágább egészségügyi megoldások iránti növekvő kereslettel.
„Ez az együttállás pedig eléggé tökéletes elegy azoknak, akik a közgyógyászaton belül mozogva saját zsebre dolgoznak, az állásokért a kórházi feletteseiknek akár fizetnek, illetve a hálapénzekből mondjuk visszaosztanak”
– mondta négy évvel ezelőtt egy névtelenséget kérő egészségügyi felsővezető az Indexnek.
Lesznek-e ítéletek orvosok és páciensek ellen?
Lapunk kérdésére válaszul Lantos Gabriella arra hívta fel a figyelmet, a hálapénz kivezetése akkor lehetne sikeres, ha komolyan vennék, és nem csempésznék vissza az önkéntes segítő alkalmazásával, még láthatatlanabb módon.
– vetette fel az egészségügyi menedzser, aki reméli, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Etikai Szabályzata erről rendelkezni fog.
Lantos szerint a legnagyobb kérdés mégis az, hogy lesznek-e ítéletek orvosok és páciensek ellen. Rámutatott:
amit senki sem fog igazán komolyan venni.
Pedig nagyon nagy szükség volna arra, hogy az egészségügyi korrupció ne torzítsa tovább a rendszert
– szögezte le.
A kedden elfogadott törvény büntethetővé tette a hálapénzt, akár egy évig terjedő szabadságvesztésre számíthat az orvos és a páciens is.
Az egészségügyről szóló törvény szerint az egészségügyi dolgozó, az orvos semmilyen pénzbeli, gazdasági vagy természetbeni ellenszolgáltatást nem kérhet, illetve nem fogadhat el. Az egészségügyi dolgozó egy alkalommal csak olyan tárgyat fogadhat el, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének öt százalékát. Ez jelenleg nyolcezer forintot jelent.
Az új törvény november 18-án lép hatályba, legtöbb rendelkezését január elsejétől kell alkalmazni. | https://index.hu/belfold/2020/10/07/sulyos_arat_fizetnek_a_beremelesert_az_orvosok/ | https://web.archive.org/web/20211216205016/https://index.hu/belfold/2020/10/07/sulyos_arat_fizetnek_a_beremelesert_az_orvosok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-halapenz-legsunyibb-modja-megmaradhat | Index | hungarian-news | 2020-10-07 15:24:06 | [] | [] | [] | [
"egészségügy",
"hálapénz",
"jogalkotás"
] | [] |
51,049 | Ideológiai janicsárképzővel hódít a könyvszakmában a NER | Nem törődött a könnyű zsákmányokkal, rögtön a nagyvadra megy a központi agytröszt, amikor a Mathias Corvinus Collegiumon keresztül bevásárolja magát a könyvkiadást és -terjesztést domináló Libri-csoportba. | Nem törődött a könnyű zsákmányokkal, rögtön a nagyvadra megy a központi agytröszt, amikor a Mathias Corvinus Collegiumon keresztül bevásárolja magát a könyvkiadást és -terjesztést domináló Libri-csoportba.
Demeter Szilárd megálmodta, a Miskolci Egyetem mögé állt, szeptembertől pedig már indul is a Póka Egon Művészeti Akadémián (PEMA) az egyetemi szintű kortárs könnyűzenei képzés. Horváth Zitát, az egyetem rektorát kérdeztük az új alapszakról.
„Eötvös József oktatási reformja óta része volt a gimnáziumi képzésnek a művészettörténet tantárgy. Csak két diktatórikus korszakban vezették ki egy időre. Most megint ezt teszik” – mondja Révész Emese egyetemi oktató, aki tiltakozik a döntés ellen.
Átláthatatlanul és döcögősen kivitelezve, de érdemi bérfejlesztésről van szó a pedagógusok esetében – bár az első fizetési papírok szerint van, aki csak 3%-ot kapott –, 2030-ig szóló ígéret is van a folytatódó emelésekre. Jövőképre is nagy szükség lenne, hogy legyen utánpótlás. | https://hvg.hu/360/202041__uj_kisebbsegi_tulajdonos_a_libriben__speder_ment__orban_jott__elefant_akonyvesboltban | https://web.archive.org/web/20210205122013/https://hvg.hu/360/202041__uj_kisebbsegi_tulajdonos_a_libriben__speder_ment__orban_jott__elefant_akonyvesboltban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ideologiai-janicsarkepzovel-hodit-a-konyvszakmaban-a-ner | HVG360 | hungarian-news | 2020-10-08 09:51:34 | [] | [
"Libri-Bookline ZRt.",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány"
] | [] | [
"oktatás",
"könyvkiadás",
"klientúra",
"kereskedelem"
] | [] |
51,050 | Megszereztük a jelentést a Biodóm pénzügyi helyzetéről - a helyzet jobb, mint mindenki hitte | Már csak 16,4 milliárd forint kell a Biodóm befejezéséhez, és ebből csak 5 milliárdnak nincs meg a fedezete. A pluszpénz ráadásul nem azonnal kell, hanem a 2024-ben várható átadásig elnyújtva. Az nem opció, hogy az építmény ne biodóm legyen, a majdani üzemeltetést pedig alaposan ki kell dolgozni - olvasható a hvg.hu birtokába került jelentésre az állatkert épülő intézményéről. | Megszereztük a jelentést a Biodóm pénzügyi helyzetéről - a helyzet jobb, mint mindenki hitte
Már csak 16,4 milliárd forint kell a Biodóm befejezéséhez, és ebből csak 5 milliárdnak nincs meg a fedezete. A pluszpénz ráadásul nem azonnal kell, hanem a 2024-ben várható átadásig elnyújtva. Az nem opció, hogy az építmény ne biodóm legyen, a majdani üzemeltetést pedig alaposan ki kell dolgozni - olvasható a hvg.hu birtokába került jelentésre az állatkert épülő intézményéről.
Várhatóan 16,4 milliárd forint beruházási költség szükséges a befejezésig a versenyképes és attraktív látogatói élmény biztosításához - olvasható a fővárosi állatkertben (FÁNK) épülő Biodóm hvg.hu birtokába került felülvizsgálati jelentésében, amelyet az önkormányzat rendelt az Enviroduna Kft-től. A lapunk birtokába került elemzés szerint ez jó hír, a FÁNK legutóbbi, 2019 májusi költségtervében ugyanis még az szerepelt, hogy 26 milliárd kell a befejezéshez.
Jobban hangzik, mint a huszonsok milliárd
A felülvizsgálat szerint az előzetesen becsült költségek jelentősen csökkenthetőek, persze szem előtt tartva, hogy bizonyos tételeket még nem terveztek be, így ezek pontos költsége jelenleg csak becsülhető - figyelmeztet a jelentés.
A 16,4 milliárdos költség ráadásul nem jelenti, hogy még ennyi pénzt kellene beletolni a projektbe,
csak 5 milliárd forintra nincs fedezet.
A hatályos kormányzati támogatási szerződés alapján rendelkezésre álló, szerződéses kötelezettségvállalásokkal jelenleg nem terhelt keret összege 6 milliárd forint, ezen kívül a projekthez kapcsolódik még az eredetileg a Hermina Garázs kialakítására a kormány és az önkormányzta egyeztetési fóruma, a Közfejlesztések Tanácsa által is jóváhagyott 5,7 milliárd forint. A fenti összegben nincsenek benne az üzemeltetési és marketingköltségek, benne vannak viszont a hátralévő tervezési munkák, a generálkivitelezői díjak, a szakszerű projektirányítás költségei és az előre nem látható tételekre képzett tartalék.
A pénzt 2024-ig kell belerakosgatni
Ráadásul az 5 milliárdra a felülvizsgálat során felállított modell szerint nem 2020-ban és nem egy összegben, hanem a következő évek során időben elnyújtva, lépcsőzetesen lesz szükség. Ez megint csak üdvözlendő fejlemény, azonban továbbra is nyitva marad a kérdés, hogy a kormány vagy a főváros vagy a kettő megosztva fogja beletenni a projektbe a hiányzó pénzt. Karácsony Gergely főpolgármester épp a jelentés publikálása előtti napon, szerdán jelentette be, hogy a fővárosi önkormányzat a járvány és a gazdasági válság miatt pénzügyileg gyakorlatilag a túlélésért küzd.
A felülvizsgálat során ütemtervet is készítettek a projekt befejezésére, e szerint
a beruházás befejezésének időigénye 2020 szeptemberétől számítva 3,5–4 év,
a hátralévő munkálatok előkészítetlensége, de azok objektív időszükséglete, valamint a közbeszerzési folyamatok átfutási ideje miatt is. A fizikai tevékenységek nyers időigénye ennél valamivel rövidebb lenne, de az elmaradt tervezési munkák pótlása, a szükséges újratervezések és a jogi eljárások várható elhúzódása reálisan 2024-es befejezést eredményeznek.
Külön szerencse,hogy a projekt befejezéséhez csak 5 milliárd hiányzik, a felülvizsgálat során ugyanis megnézték, be lehetne-e fejezni a Biodómot olcsóbban, és más funkciót adni neki. Arra jutottak, hogy a „biodóm” funkciótól alapvetően eltérő, alternatív célú befejezése nem reális opció. Részben mert ehhez a már meglévő szerkezeti és műszaki állapot jelentős visszabontása és átépítése lenne szükséges, amelynek gazdaságossága nem alátámasztható, emellett jelentős további késedelmet okozna. Részben pedig azért, mert a funkcióváltás az állammal kötött támogatási szerződésben megfogalmazott támogatási cél meghiúsulása miatt több tízmilliárd forintos visszafizetési kockázatot vethetne fel.
Az igazgató vélhetően ebbe bukott bele
A felülvizsgálati jelentés szerint a FÁNK 2019-ben egy részletezés nélküli, pár soros feladatlistára alapozva mondta be a 26 milliárdot. “Ebből sem a megalapozottság, sem a teljeskörűség, sem a műszaki tartalom nem állapítható meg. Így valószínűsíthető, hogy – mint korábban is – a következő években további, akár tízmilliárdos többletigények merültek volna föl” - írják. A projekt ugyanis lényegében fogantatása óta a permanans drágulás állapotában volt, a 2014-ben még 16 milliárdra becsült összköltség 2015-ben 25 milliárdra, 2017-ben 44 milliárdra, a 2019-es FÁNK tervezettel pedig már összesen 64 milliárd forintra emelkedett. Köszönhetően annak, hogy a “beruházás eddigi alakulását sajnos nem jellemezte az előrelátó szakmai-pénzügyi tervezés és irányítás” - kritizál a felülvizsgálati jelentés.
A főpolgármesteri hivatal 2020 februárjában jelentette be, hogy Persányi Miklós 21 év után lemondott az állatkert igazgatói posztjáról. A közleményben Persányi egészségi okokra hivatkozott, de több, mint valószínű, hogy lemondása mögött a Pannon Park és benne a Biodóm körüli pénzügyi botrány állt.
A Pannon Park körüli vita akkor mérgesedett el igazán, amikor egy bejáráson Persányi bejelentette, hogy a nagyszabású beruházásra nem elég a kormány által biztosított 43,7 milliárd forint. Akkor úgy becsülte: további 20 milliárd forintra van szükség. A Persányi által kért pluszpénzt se a kormány, se a főváros nem akarta és/vagy tudta megadni.
A majdani üzemeltetés lehetőségeit is megnézték
A felülvizsgálati jelentésre és a Pannon Park, illetve a Biodóm jövőjére visszatérve, megvizsgálták a beruházás finanszírozhatóságának javítására és a későbbi bevételek növelésére szóba jöhető további opciókat is. A projekttel szemben ugyanis csak az egyik kritika volt a kivitelezési költségek elszállása, a másik kritika szerint az üzemeltetés sem lesz megoldható nemhogy nyereséggel, de nullszaldóval sem. Vagyis a kritika szerint a hatalmas költségekkel felhúzott monstrum megnyitása után is csak vinni fogja a pénzt.
Beengedtek a félkész Biodómba, és állítják, nem lesz túl magas a rezsi - videó
Bedőlhet a megálmodott projekt, ha az állam vagy a főváros nem fizet plusz 20 milliárd forintot a biodóm befejezésére. Patthelyzet van, nyilván ettől nem volt független az a keddi sajtóbemutató, amelyet az Állatkert igazgatója tartott a félkész épületben.
A majdani bevételek növelésére a felülvizsgálati jelentés szerint opció a korábban tervezett Hermina Garázs területén egy magánerős szállodafejlesztés lehetősége. Várhatóan ezt egy független ingatlanfejlesztő finanszírozni tudná, sőt akár 1,5 milliárd forintot is meghaladó egyszeri telekár/ráépítési jog értékesítési bevételt is juttathatna a Főváros részére; emellett évi akár 11 ezer fő plusz FÁNK/Biodóm látogatószámot, mintegy 60 millió forint/év többletbevételt generálhatna; és illeszkedne a nemzetközi trendbe, melyben az attrakció közelébe épülő szálloda a bevételek növelésének egyik eszköze. Tegyük hozzá: mire a Biodóm és a szálloda felépülnek, a nemzetközi turizmus remélhetőleg már kilábalt a járvány okozta mélyrepülésből. A várható látogatószámmal kapcsolatban a jelentés meg is jegyzi, hogy a Covid-járvány gazdasági és turisztikai kihatásai alapjaiban átírhatják a korábbi modelleket, ezért a járványtól időben távolodva és a nyitáshoz közeledve, a következő években a látogatószámok, a jegyárstruktúra és a várható bevételek piackutatáson alapuló részletes újramodellezésére lesz szükség
A Biodóm vendéglátóipari (catering) és rendezvényes szolgáltatásainak szakszerű és egységes kiszervezését is javasolja a jelentés, egyrészt a garantált bevételek növelése, másrészt a minőségi látogatói élmény javítása, harmadrészt a Biodóm amúgy is komplex nyitási és beüzemelési kockázatainak csökkentése érdekében. Előzetes számítások szerint, a rendezvény és catering szolgáltatások kiszervezéséből
a Biodóm lehetséges éves nettó profitja a 60–110 millió forint közötti értéksávban becsülhető, feltételezve a tervezett látogatószámok elérését.
A felülvizsgálati jelentés szerint az eredeti „egyjegyes” tervekkel szemben stratégiailag „kétjegyes” modell javasolt, vagyis a történelmi Állatkert és az új Biodóm „Ősvadon” része egy közös jeggyel, míg a Biodóm „Akvárium” része egy másik külön jeggyel lenne látogatható, természetesen a kedvezményes kombinált jegyvásárlást is lehetővé téve. Az Akvárium külön beléptetéssel akár évi 0,9–1,0 milliárd forint pluszbevételt is generálhat (nem számítva a kombinált jegyekből várható addicionális jegyárbevételt). Ezen kívül fontos, hogy a „kétkapusság” a látogatók áramlása és kezelése szempontjából legkritikusabb kihívást, a nyári csúcsidőszak látogatói tömegének elosztását is segítené a teljes FÁNK területén, így a látogatói élményt javítaná azáltal, hogy csökkentené a Biodómba való bejutás hosszú várakozási idejéből adódó frusztrációt.
Meg kell fontolni az egész állatkert kiszervezését
A Biodóm gazdaságos és hatékony működtetése számos ok miatt nem tervezhető és célszerűen nem is tervezendő az Állatkert egészétől elszigetelten - figyelmeztet a jelentés. Szükséges egy legalább 5–10 éves távlatra előre tekintő integrált terv kidolgozása a Biodómot is magába foglaló FÁNK egészére, amely a gazdálkodást és a működést optimalizálja, a piaci pozicionálást, a látogatószámot, a látogatói összetételt, a jegyárak és az értékesítés rendszerét, valamint a bevételeket is a jól teljesítő külföldi benchmark állatkertek teljesítményéhez közelíti, ezeket ugyanis jelenleg alulmúlja.
Végezetül a felülvizsgálati jelentés azt javasolja, legalábbis érdemes megfontolni az egész FÁNK kiszervezését egy cégbe (ami nem jelenti, hogy ne maradna önkormányzati tulajdonban),
egy valós kereskedelmi és menedzsment szemléletre jobban ösztönző, sikeresebb piaci alkalmazkodást lehetővé tevő, hatékonyabb vállalati struktúra érdekében.
A hatékonyságnövelés a Fővárosi Önkormányzat által nyújtandó működési támogatást is csökkenthetné, hosszú távon akár szükségtelenné is tehetné - írják. | https://hvg.hu/kkv/20201008_Megszereztuk_a_Biodomjelentest__a_helyzet_jobb_mint_mindenki_hitte | https://web.archive.org/web/20201020093459/https://hvg.hu/kkv/20201008_Megszereztuk_a_Biodomjelentest__a_helyzet_jobb_mint_mindenki_hitte | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszereztuk-a-jelentest-a-biodom-penzugyi-helyzeterol-a-helyzet-jobb-mint-mindenki-hitte | HVG | hungarian-news | 2020-10-08 09:54:09 | [] | [
"Fővárosi Állat- és Növénykert",
"Market Építő Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Városliget beépítése"
] |
51,051 | Megálmodta a pályázatot a fideszes képviselő, a családja is kaszált vele | Balatonlelle — Jól fialt a szálláshely-fejlesztési pályázat: Witzmann Mihály fideszes politikus két hozzátartozója is nyert a nyáron kiírt Kisfaludy-pályázaton. | A képviselő felesége 2,4 milliót, az édesanyja pedig 2 millió forint állami pénzt kapott, hogy fejleszthessék a balatonlellei szálláshelyeiket. Witzmann ráadásul maga büszkélkedett el, hogy ő az ötletgazdája és kezdeményezője a kiírt pályázatnak, és később azért is sikeresen lobbizott, hogy meghosszabbítsák a pályázatok megvalósítási határidejét.
– Év elején személyesen kezdeményeztem miniszterelnök úrnál, hogy a magánszálláshelyek fejlesztését is támogassa a kormány. A tárgyalások eredményesnek bizonyultak, így a Magyar Turisztikai Ügynökség már májusban meghirdette a magán- és egyéb szálláshelyek fejlesztését célzó pályázati felhívást. A kezdeményezéssel az volt a célom, hogy a szállodák, kempingek és a panziók mellett a legkisebbek, azaz a magánszálláshely-kiadók is részesülhessenek állami támogatásban – írta a politikus július végén a Facebookján.
A múlt héten pedig arról számolt be, hogy sikerült plusz három hónapot kialkudni a fejlesztések megvalósítására.
– Jó hír a magánszálláshely-pályázatok nyerteseinek! 2021. március 31-ig meghosszabbítják az elnyert pályázatok megvalósítási határidejét! Sokan megkerestek az elmúlt hónapokban ezzel a kéréssel. Köszönöm a kormánynak és a Magyar Turisztikai Ügynökségnek, hogy kérésünket meghallgatva meghozták a kedvező döntést! – jelentette be Witzmann, aki azt nem tette hozzá, hogy családilag is érintett a kérdésben.
A képviselő szerint senkinek sem okozott semmilyen hátrányt, hogy a hozzátartozói is indultak ezeken a pályázatokon.
– Édesanyám és anyósom a nyolcvanas évek eleje óta – vagyis közel 40 éve – foglalkozik magánszálláshely-kiadással. Ez a Balatonnál egyébként egyáltalán nem számít kuriózumnak! Anyósom lakásának kiadása 2001 óta a feleségem nevén szerepel, akit 2003-ban ismertem meg, majd 2007-ben vettem feleségül – válaszolt a Blikknek a politikus.
(Ez is érdekelheti: Ügyészség vizsgálhatja L. Simon panzióügyét)
Hozzátette: az elnyert összegeket a pályázatban megadott szálláshelyek fejlesztésére fordítják, illetve fordították, a kiírásnak tökéletesen megfelelő módon.
– A meghirdetett pályázati konstrukcióban összesen 60 milliárd forint állt rendelkezésre, amiből 45 milliárd forintot ítéltek oda a nyerteseknek, vagyis 15 milliárd forint így is megmaradt! Ebből az is következik, hogy az édesanyám lakásának kettő, illetve anyósom lakásának három szobájára beadott pályázat senki számára nem okozott semmiféle hátrányt, és senkinek nem csökkentette a nyerési esélyeit – magyarázta Witzmann a Blikk érdeklődésére.
Ezreknek jutott támogatás
Július 15-én zárták le azt a pályázatot, amin kizárólag csak vidéki szálláshelyek indulhattak. Mint kiderült, összesen 16 ezer szálláshely pályázott, amik nagy része végül nyertesnek is mondhatta magát: 13471-en kaptak szobánként egymillió forintos támogatást, összesen 45 milliárd forintot osztott így ki a kormány. | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/witzmann-mihaly-szallashely-fejlesztes-palyazat-penz-balatonlelle/sth0n24 | https://web.archive.org/web/20221011100347/https://www.blikk.hu/aktualis/politika/witzmann-mihaly-szallashely-fejlesztes-palyazat-penz-balatonlelle/sth0n24 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megalmodta-a-palyazatot-a-fideszes-kepviselo-a-csaladja-is-kaszalt-vele | Blikk | hungarian-news | 2020-10-08 00:00:00 | [
"Witzmann Mihály"
] | [] | [
"Balatonlelle",
"Somogy megye"
] | [
"pályázat",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
51,052 | Kishantos és a Greenpeace jogerősen pert nyert a magyar állammal szemben | Budapest, 2020. október 8. – A Fővárosi Törvényszék jogerős döntése alapján Kishantos és a Greenpeace Magyarország ma pert nyert a magyar állammal szemben. A mai döntés megerősítette a Pesti Központi Kerületi bíróság korábbi ítéletet, mely elutasította a magyar állam keresetét, és kimondta, hogy a magyar állam által felhozott vádak megalapozatlanok. [1] A magyar biogazdálkodás fellegvárának számító kishantosi ökogazdaság kálváriája 2013-ban indult, amikor egy jogszabályokat sértő eljárás során a gazdaság elveszítette a földjeit. A ma véget ért peres eljárás öt éven át zajlott, ebből négy évig halasztották. A perben a magyar állam valótlan vádak alapján 14 millió forintot és ennek kamatait akarta megfizettetni a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtal és az őket támogató Greenpeace Magyarországgal. | Budapest, 2020. október 8. – A Fővárosi Törvényszék jogerős döntése alapján Kishantos és a Greenpeace Magyarország ma pert nyert a magyar állammal szemben. A mai döntés megerősítette a Pesti Központi Kerületi bíróság korábbi ítéletet, mely elutasította a magyar állam keresetét, és kimondta, hogy a magyar állam által felhozott vádak megalapozatlanok. [1] A magyar biogazdálkodás fellegvárának számító kishantosi ökogazdaság kálváriája 2013-ban indult, amikor egy jogszabályokat sértő eljárás során a gazdaság elveszítette a földjeit. A ma véget ért peres eljárás öt éven át zajlott, ebből négy évig halasztották. A perben a magyar állam valótlan vádak alapján 14 millió forintot és ennek kamatait akarta megfizettetni a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtal és az őket támogató Greenpeace Magyarországgal.
„Örömmel üdvözöljük a Fővárosi Törvényszék döntését, ebben az eleve megdöbbentő indokokkal indított perben. Hiszen, mint végül az ítélet is kimondja, a 2014. áprilisi demonstrációnk törvényes volt, melyet a gyülekezési jog szabályai szerint tartottunk meg. Célja az alapszabályunkban rögzített küldetésünknek megfelelően a természet és az emberi élet védelmének és megőrzésének előmozdítása volt. Hitünk szerint mindaz, amit tettünk, a magyar Alaptörvény szellemének is megfelelt, amely rögzíti mindenki jogát az egészséges környezethez (XXI. cikkely). Ezt igazolja az is, hogy akciónkkal kapcsolatban sem büntetőjogi feljelentés nem történt, sem a rendőrség nem jelezte, hogy a demonstrációink jogsértőek lettek volna” – mondta dr. Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitás kampány-felelőse.
A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság mai ítéletével megerősítette az első fokú bíróság ítéletében [1] szereplő objektíven helytálló és politikamentes tényeket és megállapította azt, hogy az NFA úgy kötött szerződést a biztonsági céggel, hogy erre nem volt felhatalmazása a magyar állam részéről. Így a szerződésben megállapított összeget a magyar állam nem perelheti. Az új bérlők haszonbérleti szerződésével kapcsolatban pedig a felperes magyar állam semmilyen bizonyító iratot nem mutatott fel. Ezért a magyar állam elmaradt haszonbérleti díjjal kapcsolatos követelése sem jogos.
Ismert tény, hogy a pert még 2015 őszén indította a Nemzeti Földügy Központ (NFK) jogelődje, az egykori Nemzeti Földkezelő Alap (NFA). A per első tárgyalásán, 2015. november 10-én 31 civil szervezet közel száz tagja demonstrált a két alperes iránti szolidaritásból a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt, és adott ki közös nyilatkozatot „A bátorságot nem lehet beszántani” címmel.
A magyar állam nevében eljáró NFK kártérítésre akarta kötelezni Kishantost és a Greenpeace Magyarországot azok törvényes véleménynyilvánító demonstrációi miatt. 2014 áprilisában ugyanis a Greenpeace jogkövetően és békésen demonstrált Kishantos földjeinek elpusztítása ellen. Mint emlékezetes, ekkor történt az, hogy a folyamatban lévő birtokvédelmi perek dacára az „új bérlők” művelésbe vétel címszó alatt beszántották Kishantos 400 hektárnyi, aratás előtt lévő bionövényét, akkori áron kb. 100 millió forintnyi terményt.
A tiltakozás dacára az NFA nemhogy megakadályozta volna az öncélú pusztítást, de privát, fegyveres őrző-védő szolgálatot bérelt fel, amely a gazdasághoz vezető közutakat is lezárta. (Az erről készült fotókat lásd itt.) Az NFK abszurd álláspontja az, hogy Kishantos és a Greenpeace békés tiltakozása miatt kára keletkezett, ezért többek között ennek a biztonsági szolgálatnak a díját, valamint a 14 millió forint késedelmi kamatait, és a teljes perköltséget akarta megfizettetni az ökogazdasággal és a Greenpeace-szel. A még 2015-ben indított pert akkor egyetlen tárgyalás után felfüggesztették, és elhalasztották a Kishantossal kapcsolatban folyamatban lévő egyéb perek befejeztéig, melyek hazai szakaszai 2019 tavaszán zárultak le, de a véleményünk szerint jogszabályokat sértő döntések miatt Kishantos az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult.
A Greenpeace 2013 óta folyamatosan támogatja Kishantos harcát az igazságért, az erről szóló idővonalunkat lásd itt.
Jegyzetek:
[1] A Pesti Központi Kerületi Bíróság mint elsőfokú bíróság ítélete a Magyar Államnak a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és a Greenpeace Magyarország ellen indított kártérítés megfizetése iránt indított perében:
https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2020/06/b78aca12-202006_elso_foku_itelet_nfa_kishantos_karterites.pdf | https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/7613/kishantos-es-a-greenpeace-jogerosen-pert-nyert-a-magyar-allammal-szemben/ | https://web.archive.org/web/20221004025240/https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/7613/kishantos-es-a-greenpeace-jogerosen-pert-nyert-a-magyar-allammal-szemben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kishantos-es-a-greenpeace-jogerosen-pert-nyert-a-magyar-allammal-szemben | Greenpeace | hungarian-news | 2020-10-08 14:05:04 | [] | [] | [] | [
"ítélet/döntés",
"mezőgazdaság"
] | [
"Kishantos",
"Visszaélés a földpályázatoknál"
] |
51,053 | Puch László balatonlellei panziója is százmilliókat kapott az Orbán-kormánytól | Az MSZP volt pénztárnokának és gazdasági háttéremberének cége is 315 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott egy balatoni panzióra a Magyar Turisztikai Ügynökségtől. | Eddig azt lehetett hinni, hogy a kormányzati felügyelet alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program pályázati nyertesei között csak kormányközeli vállalkozókat, politikusokat lehet találni, mint például Mészáros Lőrinc, Simicska Lajos vagy Demeter Ervin, de ez nincs teljesen így. A napokban ugyanis megújult a Kisfaludy program honlapja, és rögtön előkerültek olyan lezárt pályázatok váratlan nyertesei, akikről eddig nem lehetett tudni semmit.
Így például a nyertesek között szerepel: MEFTER Magyar Folyam- és Tengerhajózási Zrt., a cég 315 millió forintot kapott a Rózsaporta Panzió építésére Balatonlellén. A MEFTER egy kis forgalmú cég, tavaly konkrétan 710 ezer forint bevétele és egymillió forintos vesztesége volt, de az óbudai Bojtár utca 64-66. szám alá van bejegyezve, vezérigazgatója pedig ifjabb Puch László.
Az 1990-es alapításától egészen 2004-ig a Mahart-hoz tartozó cég jelenlegi tulajdonosa pedig a Bojtár 64-66 Ingatlanhasznosító Kft.-én keresztül a bécsi Horizont Handels und Industrie AG, ami már Puch László, egykori MSZP-pénztárnok érdekeltsége.
A MEFTER már nem hajózással foglalkozik, hanem alapvetően egy ingatlanos vállalkozás, amelynek Balatonlellén van fióktelepe, egy üdülőház címén.
A Rózsa Porta Üdülőház 120 méterre a Balaton partjától helyezkedik el a szabadstrand mellett a Honvéd utcában Balatonlellén. Az apartman igazi balatoni retró hangulatba varázsolja vendégeit
- szól a Puch-család panziójának bemutatkozása, amit tehát a Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter által ellenőrzött MTÜ-től kapott 315 millió forint vissza nem térítendő állami támogatásból fejleszthetnek. A nyertesek listájából az nem derül ki, hogy pontosan melyik pályázaton indultak, csupán az, hogy melyik évben (2019).
Többször megírtuk már, hogy az Orbán-kormány olyan szálloda vagy panziófejlesztéseket finanszíroz közpénzből, amelyek tulajdonosainak minden bizonnyal akadna saját forrása is a beruházásra. Ez igaz természetesen Puch Lászlóra is, akinek 2014-ben leadott vagyonbevallása szerint hat vidéki ingatlanja, egy Suzuki terepjárója és 170 millió forintnyi megtakarítása volt.
Azóta ez gyarapodhatott, hiszen a hvg.hu cikke szerint például milliárdos összeget kapott az MSZP volt pénztárosa a Szabad Föld nevű vidéki hetilap eladásáért Mészáros Lőrinc cégétől. De szintén kereshetett a Népszava eladásakor is. A baloldali napilap kiadóját Puch a Horizont AG nevű érdekeltségén keresztül birtokolta, de tavaly eladta Leisztinger Tamás egyik cégének.
A Horizont AG-nek van egy magyarországi fióktelepe is, amely például a Jókai 6. Irodaház Zrt. tulajdonosa is. Ez a cég üzemeltette az MSZP székházát. Szintén a Horizont fióktelepe a tulajdonosa a Hungaroholding Zrt.-nek: a 24.hu írta meg Puch Lászlóék cégéről, hogy 6 millió forintért adtak tanácsokat az MSZP-frakciónak 2018-ban.
A kormány szerint a Kisfaludy-pályázatokkal nincs semmi probléma: Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint nem politikai szimpátia alapján, hanem kizárólag szakmai alapon dől el az, hogy kik kapnak turisztikai fejlesztési támogatást. Ezeket a fejlesztéseket ugyanis magyar emberek hajtják végre, magyar embereknek adnak munkát, a magyar turizmus és a magyar gazdaság bővüléséhez járulnak hozzá. A Puch-családnak van is tapasztalata a magyar turizmusban, hiszen például a harkányi Dráva hotelnek a volt szocialista politikus lánya, Puch Eszter az ügyvezetője. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/osszeno-ami-osszetartozik--puch-laszlo-balatonlellei-panzioja-is-szazmilliokat-kapott-az-orban-kormanytol.html | https://web.archive.org/web/20221207104851/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/osszeno-ami-osszetartozik--puch-laszlo-balatonlellei-panzioja-is-szazmilliokat-kapott-az-orban-kormanytol.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/puch-laszlo-balatonlellei-panzioja-is-szazmilliokat-kapott-az-orban-kormanytol | mfor.hu | hungarian-news | 2020-10-08 15:25:36 | [
"ifj. Puch László",
"Puch László"
] | [
"Hungaroholding Zrt.",
"Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"MEFTER Kft.",
"MSZP"
] | [
"Balatonlelle",
"Somogy megye"
] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
51,054 | Cége csaknem teljes nyereségét kivette osztalékként az Origo volt tulajdonosa | A DyrCom Informatikai Tanácsadó Kft. 2019-es adózott nyeresége másfélszer lett nagyobb a 2018-asnál, ezt a 217 millió 758 ezer forintot a cég egyedüli gazdája, Száraz István csaknem az utolsó fillérig ki is vette osztalékként. | Száraz István neve 2013 végén lett közismert, amikor elindította a vs.hu nevű portált. Mint később, 2016 tavaszán kiderült, a lapot kiadó New Wave Media Group Kft. az induláshoz szükséges több mint félmilliárd forintot a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank alapítványaitól kapta. Ez utóbbi információ nyilvánosságra kerülésekor Száraz cége, a New Wave Media már egy másik portál, az Origo.hu-t kiadó céget is a magáénak tudhatta, miután azt 2015 végén több mint 4 milliárd forintért megszerezte. Ha némi csúszással, de ennél a cégnél is felbukkant a Matolcsy-név, a New Wave-t ugyanis 2017 nyarán a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám cége, a Magyar Stratégiai Zrt. vásárolta meg.
A céget azóta már a Magyar Stratégiai Zrt. ingyen átadta a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak, amelyen a jelek szerint – mint arra laptársunk, az Mfor.hu a cikkében rámutatott – nem kevés pénzt bukhatott a jegybankelnök fiának cége.
Száraz a médiából való kiszállását követően sem tűnt el az üzleti életből, sőt új területeken tűnt fel. Például a bankszektorban. Egy bizonyos Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. tavaly augusztusban adott ki egy sajtóközleményt arról, hogy „az általa kezelt Uncia Magántőkealap közvetett tulajdonába kerül a Bankonzult Finance Zrt., amely így közvetett befolyást szerez az MKB Bank irányításában”. Ez közel 33 százalékos pakett megszerzését jelentette, a tranzakció eredményeként végbement tulajdonosváltást 2019 novemberében jegyezte be a cégbíróság. Mivel a magántőkealapok nem kötelesek tulajdonosaik kilétét felfedni, némi utánjárás kellett ahhoz, hogy laptársunk kiderítse, a Quartz Zrt. mögött Száraz áll.
Nem sokkal később Száraz másik cége, a Frank Digital Kft. pedig egy közbeszerzési eljáráson arra szerzett jogot, hogy 2020 végéig 1,95 milliárd forint plusz áfáért egyebek mellett az NHP Fix, illetve a növekedési kötvényprogram, a bankjegycserék, valamint a jövő márciusban elindítani tervezett azonnali fizetési rendszer kommunikációját elvégezze.
Idén szeptember közepén pedig a gyógyszeripar következett az egykori médiabefektető számára, aki informatikai tanácsadócégén, a DryCom Zrt.-n keresztül a Gemil Pharma Zrt.-ben szerzett irányítást.
Ez utóbbi értelemszerűen még nem járulhatott hozzá a DryCom tavalyi sikeréhez. Merthogy aligha lehet másként értékelni azt, hogy Száraz cége a 2019-es évet a 2018-ashoz képest 37 százalékkal magasabb, 633,5 millió forintos nettó árbevétellel zárta – derül ki a társaság tavalyi évének főbb számait tartalmazó kiegészítő mellékletből. A saját tulajdonú, bérelt ingatlanjai bérbeadása, üzemeltetése közel 46 milliót hozott a konyhára (2018-ban nullát, mivel ilyen tevékenysége a társaságnak akkor még nem létezett), az egyéb tevékenységek viszont egy nagyságrenddel többet, csaknem 485 milliót. Hogy ezek mi fán teremtek, az nem derült ki a kiegészítő mellékletből. Mindenesetre jól jöttek, miután a DryCom megnevezett másik két tevékenységéből az üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadásból a tavalyelőttinek csak a felére, 102 millióra tett szert a cég, a 2018-ban még 124 milliót hozott reklámügynöki tevékenységéből pedig 2019-ben már egyetlen fillért sem származott.
Igaz, a DryCom 124 milliós üzemi eredménye több mint 20 százalékkal elmaradt a tavalyelőttitől. Ennek oka, hogy mind az anyagi, mind a személyi jellegű ráfordítások megugrottak, magyarul, sokat költött a cég. Különösen az igénybe vett szolgáltatásokra kiadott közel 200 millió tűnik magasnak, az több mint háromszorosa az előző évinek. Az emelkedés oroszlánrészét a 125 milliós szakértői díjak tették ki, amelyek csaknem kereken 100 millióval haladták meg az egy évvel korábbiakat. De az 50 milliót kóstáló személyi jellegű kiadások (ebből mintegy 37 millió a bérköltség) is csaknem háromszoros emelkedést mutatnak.
Az, hogy ennek ellenére mégis eredményesebb lett Száraz cége 2019-ben, mint 2018-ban, a pénzügyi műveletekből származó közel 125 milliós bevételnek köszönhető. Így a DryCom adózott eredménye 217 millió 758 ezer forint lett, amelyet Száraz csaknem teljes egészében osztalékként kivett, mindössze az e tekintetben kerekítési összegnek számító 758 ezret hagyta a cégben. S akkor még mértéktartóbb is volt az egy évvel korábbinál, amikor nemcsak a 142,9 milliós 2018-as profitot vette magához, hanem további 40 millióval még a cég eredménytartalékát is megcsapolta. | https://privatbankar.hu/cikkek/vallalat/cege-csaknem-teljes-eredmenyet-kivette-osztalekkent-szaraz-istvan.html | https://web.archive.org/web/20210301073727/https://privatbankar.hu/cikkek/vallalat/cege-csaknem-teljes-eredmenyet-kivette-osztalekkent-szaraz-istvan.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/cege-csaknem-teljes-nyereseget-kivette-osztalekkent-az-origo-volt-tulajdonosa | Privátbankár | hungarian-news | 2020-10-02 15:36:00 | [
"Száraz István"
] | [
"DryCom Informatikai Tanácsadó Kft.",
"Frank Digital Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)"
] | [] | [
"tanácsadás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
51,055 | Hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt jelentik fel a gárdonyi önkormányzatot | A gárdonyi önkormányzat mélyen áron alul adott oda egy cégnek egy tóparti földterületet. A Fejér megyei településen a helyi ellenzék népszavazást is kezdeményez. | Kunhalmi Ágnes csütörtökön, a Velencei-tó partjáról, az MSZP Facebook-oldalán közvetített online sajtótájékoztatón azt mondta, a gárdonyi önkormányzat hatvan évre biztosított földhasználati jogot egy cégnek mindössze 8,4 millió forintért.
Hozzátette: a több mint 550 négyzetméteres vízparti területet a szabadstrandból hasították ki, a földhasználati jog eladása előtt nem történt meg a terület értékbecslése, nem volt pályázat, versenyeztetés.
Kunhalmi Ágnes közölte, az ügyészséghez fordul, kérve a hatvan évre földhasználati jogot biztosító szerződés semmissé tételét.
Az önkormányzatnak vagyoni hátrányt okozó testületi döntés és szerződéskötés miatt feljelentést is tesz ismeretlen tettes ellen hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanúja miatt - jelentette be.
Elmondta, kezdeményezni fogja az Állami Számvevőszéknél, hogy vizsgálja ki, a gárdonyi önkormányzat felelősen gazdálkodik-e az önkormányzati vagyonnal.
Az ellenzéki politikus jelezte azt is, hogy fegyelmi eljárás iránti igényt nyújt be az illetékes kormányhivatalhoz a polgármester és a jegyző törvénysértő előterjesztései miatt.
Eötvös Pál gárdonyi ellenzéki képviselő közölte, nem ez az első part menti terület, amelyet eladtak a városban az utóbbi években. Ezt a folyamatot meg kell állítani - folytatta -, ezért három témakörben kezdeményeztek helyi népszavazást. A témaköröket ismertetve elmondta, a helyi építési szabályzatot nem szabad módosítani, nem szabad, hogy megszűnjön a harmincméteres védelmi sáv a tóparton, vagyis ne lehessen magas épületeket felhúzni oda. Az elszaporodó társasházépítések miatt kezdeményezik, hogy csak 2000 négyzetméteresnél nagyobb ingatlanra lehessen társasházat építeni - mondta, hozzátéve: a zöldterületek megtartásáról is megkérdezik a népszavazáson a helyieket. | https://168ora.hu/itthon/gardony-192966 | https://web.archive.org/web/20201205124236/https://168ora.hu/itthon/gardony-192966 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hivatali-visszaeles-es-hutlen-kezeles-miatt-jelentik-fel-a-gardonyi-onkormanyzatot | 168 óra | hungarian-news | 2020-10-08 17:08:20 | [
"Eötvös Pál"
] | [] | [
"Fejér megye",
"Gárdony"
] | [
"hűtlen kezelés",
"hivatali visszaélés",
"önkormányzat"
] | [] |
51,056 | A TV2 tulajdonosának pár millió forintból kellett volna visszafizetnie 26 milliárdot | Nagyon rossz likviditási helyzetben lehetett 2019 végén a TV2-t tulajdonló Businesshelp Kft. – a cég napokban közzétett beszámolójából erre lehet következtetni. A vállalatnak, amely nem hivatalosan már 2016-ban megszerezte a TV2-csoportot, majd Andy Vajna halála után különböző cégjogi bűvészkedéseket követően nevére is vette azt, néhány millió forintból kellett volna kifizetni egy olyan lejáró adósságot, amelynek értéke egész biztosan több milliárd, de inkább több tízmilliárd forint lehetett. | Nagyon rossz likviditási helyzetben lehetett 2019 végén a TV2-t tulajdonló Businesshelp Kft. – a cég napokban közzétett beszámolójából erre lehet következtetni. A vállalatnak, amely nem hivatalosan már 2016-ban megszerezte a TV2-csoportot, majd Andy Vajna halála után különböző cégjogi bűvészkedéseket követően nevére is vette azt, néhány millió forintból kellett volna kifizetni egy olyan lejáró adósságot, amelynek értéke egész biztosan több milliárd, de inkább több tízmilliárd forint lehetett.
Egy furcsa 21 milliárdos tartozás
Az összeget a nyilvánosan elérhető cégbírósági adatok alapján nem lehet egyértelműen meghatározni, mert van egy furcsa, 21 milliárd forintos tétel a vállalat beszámolójában. Ezt ugyan éven túl lejáró kötelezettségként tartják nyilván, a jogszabályok szerint azonban ezt nem tehetnék meg. A beadott dokumentumok szerint ugyanis a tartozást váltóval (vagyis egyfajta hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral) biztosították.
Váltót manapság nem túl gyakran használnak, de ha mégis, akkor csak éven belüli, rövid lejáratú ügyletekhez. Egy lapunk által megkérdezett szakértő szerint ez nem csak a leggyakrabban biztosított követelések jellegzetességei miatt van így, hanem azért is, mert az értékpapírtörvény alapján elvileg nem lehet egy évnél hosszabb időtávra kiállítani váltót. Mint fogalmazott,
nem lehet olyan dátumot ráírni, ami alapján hosszú lejáratú kötelezettség lehetne.
A céget megkérdeztük, hogy ennek ellenére miért mégis így tartják nyilván a hatalmas összegű adósságot, de nem válaszoltak a kérdésünkre. A beszámolóból pedig csak annyi derül ki, hogy a pénzt öt éven belül egészen biztosan vissza kell fizetni.
Nem ez egyébként az egyetlen komolyabb tartozása a vállalatnak: a Businesshelpnek egy valamivel több mint ötmilliárdos bankhitele is van, és ez az éves jelentésben is éven belüli lejárattal szerepel.
A tartozások egy ezredének kifizetésére sem volt pénz
Ha egy cégnek viszonylag sok rövid lejáratú tartozása van, az még nem feltétlenül probléma, csak akkor, ha nincs miből kifizetnie. Normál piaci alapon működő cégeknél általában alapszabály, hogy a készpénz, illetve a gyorsan pénzzé tehető eszközök*A forgóeszközök, illetve azoknak egy része. fedezzék az éven belül lejáró kötelezettségeket.
A Businesshelpnél azonban ez egyáltalán nem teljesült 2019 végén. A cég nagyjából 28 milliárd forintos vagyonának nagy részét ugyanis a TV2-csoport, illetve a szintén tavaly megszerzett egyéb csatolmányok tették ki. A vállalatban mindössze 3,3 millió forint készpénz, és 638 ezer forint egyéb gyorsan mozdítható eszköz volt, és ez
az éven belül visszafizetendő összegnek még akkor is kevesebb mint az ezredrészét fedezte, ha a 21 milliárdos váltótartozástól eltekintünk.
Általános esetben ilyenkor a fizetőképtelenség elkerülésére az egyik lehetőség logikusan a nagy értékű befektetett eszközök, tehát jelen esetben éppen a TV2 pénzzé tétele lenne. A vállalatnál rákérdeztünk, hogy a likviditási helyzet befolyásolhatja-e a médiacsoport helyzetét, de erre a kérdésünkre sem válaszoltak. Ahogy arra sem, sikerült-e azóta más módon rendezni a likviditási problémákat, illetve visszafizették-e a tartozásokat az elmúlt kilenc hónapban.
Kaptak hitelt Mészáros Lőrinc bankjától
Utóbbi kérdésre egyébként minden bizonnyal “nem” a válasz, ám ez nem jelenti azt, hogy a Businesshelp bajba került volna. A hitelnyilvántartási rendszer szerint ugyanis a cég szeptember végén 11,9 milliárd forintos hitelt (valószínűleg inkább hitelkeretet) kapott a Mészáros Lőrinchez köthető MKB Banktól. A vállalatot korábban is ez a pénzintézet hitelezte, igaz tavaly még a jelenlegitől 800 millió forinttal kisebb összeggel, azaz úgy tűnik, hogy a lejáró tartozást egy új kölcsönnel váltották ki, azaz refinanszírozták.
A váltókötelezettség pedig jó eséllyel nem véletlenül mond ellent az üzleti logikának (és talán a jogszabálynak is). Ilyen feltételekkel valószínűleg csak olyasvalaki ad 21 milliárdos kölcsönt, aki biztos a dolgában, csak háttérben akar maradni,. Ez a jelenség nem lenne példa nélküli a TV2 közelmúltbeli történetében. Egy ilyen hitelező viszont egészen biztosan nem érdekelt abban, hogy bedöntse a finanszírozott céget.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelértékelték a TV2-t, amin 10 milliárdot keresett Andy Vajna volt cégeNagyjából 21 milliárd forintért cserélhetett gazdát a TV2-t és a csoport további tucatnyi csatornáját fenntartó cég 75 százalékos részvénycsomagja. | https://g7.hu/vallalat/20201007/a-tv2-tulajdonosanak-par-millio-forintbol-kellett-volna-visszafizetnie-26-milliardot/ | https://web.archive.org/web/20230530090100/https://g7.hu/vallalat/20201007/a-tv2-tulajdonosanak-par-millio-forintbol-kellett-volna-visszafizetnie-26-milliardot/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-tv2-tulajdonosanak-par-millio-forintbol-kellett-volna-visszafizetnie-26-milliardot | G7 | hungarian-news | 2020-10-07 17:29:00 | [
"Andy Vajna",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Businesshelp Kft.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"TV2 (televízió)"
] | [] | [
"média",
"átláthatóság",
"klientúra",
"hitelezés",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
51,057 | „Nem küldött senki” – az új sajtóbirodalmat építő Milkovics Pál Habonyról és cuki állatkákról | Heteken belül ismét újraindítja a Pesti Hírlapot nyomtatott napilapként, a 168 Órát állítása szerint nem bezárni, hanem megmenteni akarja, ráadásul cuki kutyusos videókat futtató tévétervét is megvalósítja Milkovics Pál. De ki ez az ember, aki elvileg sikeres médiavállalkozó volt külföldön, mielőtt hazajött a nemlétező magyar sajtópiacra, hogy aztán a kormány kedvenc rabbijától, Köves Slomótól átvegye a 168 Órát – amelynek főszerkesztőjét azért rúgta ki, mert közölt egy nyilvános fotót az Orbán-családról? Megbízást teljesít? A saját útját járja? Interjú. | – Kutya- és cicaügyekben nagyon otthon van. A kacsákkal hogy áll?
– Minden állatot kedvelek. Miért?
– Az a mondás például megvan, hogy ami úgy totyog, mint egy kacsa, úgy hápog, mint egy kacsa, az vélhetőleg kacsa?
– Meg, persze. Mire céloz?
– Önre, nyilván.
– Sikeres médiavállalkozó külföldön, de hazajön a nemlétező magyar sajtópiacra, a kormány kedvenc rabbijától átveszi a 168 Órát, de kirúgja a főszerkesztőt, mert közölt egy fotót az Orbán-családról…
– Mondja ki, amire gondol!
– Megbízást teljesít?
– Kiét?
– Mondjuk Habony Árpádét?
– Válaszolok a kérdésre, de annyit áruljon el, hogy ezt miből gondolja?
– Még Habony emberét, a Lokál volt vezetőjét is leigazolta a Pesti Hírlaphoz!
– Tény, hogy a habonyozás innen indult velem kapcsolatban. A HVG-ben megjelent egy szerző nélküli cikk azzal, hogy Keresztesi Péter alapított egy céget, amelyben a mi email-címünket használta. Ebből máris levonták és címbe tették a következtetést, hogy „Habony Árpád osztja a lapokat a Pesti Hírlapnál”.
– Tisztában volt vele, hogy Keresztesi mit csinált a Lokálban, nem?
– Hogyne. Konkurenciám volt.
– Mi a véleménye arról, amit az a lap művelt?
– Nem szeretnék médiakritikusként debütálni. Nekem az a fontos, hogy amit létrehozok, az legyen jó, nem az, hogy másnak a teljesítményét értékeljem. Például: olyan lapot szeretnék csinálni, amelynél mondjuk megkérdezik az érintettet is, amikor elkezdik Habonyt emlegetni vele kapcsolatban. A HVG ezt nem tette meg. Elmondtam volna, hogy akkor már hónapok óta együtt dolgoztunk Keresztesivel és az egyik legjobb döntésem volt a konkurenciától szerződtetni egy vezetőt. Semmilyen leleplezendő titok nincsen. Azért kerestem meg Pétert, mert évtizedes tapasztalata van ingyenesen terjesztett lapok bevezetésében, működtetésében, a Pesti Hírlap pedig éppen az. Emellett pedig jó menedzser, higgadt vezető, és ezekben kiegészít engem. De mielőtt magyarázkodnék olyanért amiért nincs okom, mutassanak egyetlen cikket a Pesti Hírlapból vagy 168 Órából, amely nem volt korrekt, netán a kormány szekerét tolta!
– Most említettük, hogy ön kitette a főszerkesztőt, amiért fotót közölt a kormányfőről és a családjáról. Nyilvános fotót, amelyet a miniszterelnök tett ki magáról.
– Nem a képfelhasználás jogszerűségével volt gondom, ezt többször elmondtam. Illetve nem hiszem, hogy ezzel az ő szekerét toltam volna, sőt, mindenki megint arról beszélt, hogy nincs sajtószabadság. Erkölcsi gondom volt. Gyerekek szerepelnek azon a képen egy adventi koszorú előtt, várva a karácsonyt, évekkel ezelőtt, egy olyan cikk mellett, amelyben az apjuk munkáját kritizáljak.
– Büszkén tette ki magáról a kormányfő, a családjával növelve saját népszerűségét. Nem lesifotó volt.
– Ön szerint az a legjobb fotó volt ahhoz a cikkhez? Ön ezt tette volna ki?
– Ha a cikk a miniszterelnök családi bizniszeiről szólt, eléggé passzolt a témához.
– Attól tartok, téved. A cikk szociálpolitikáról szólt. Ön főszerkesztőként ezt a képet tette volna ki?
– Nem biztos. Az viszont igen, hogy senkit nem rúgunk ki, ha ezt teszi oda.
– Milyen világ az, ahol egy gyereknek kijár, hogy vele illusztráljanak egy cikket, amelyben az apjukat elhordják mindennek? Milyen elképesztő indulat hárulhat így a gyerekekre, ha belekeverjük őket is?
– Jogos kérdések. Anyunak és apunak feltéve.
– Az az ő döntésük. Az enyém meg az, hogy nem hagyok gyerekeket gyűlölet céltáblájává válni. Még akkor sem, ha nyilván tudtam, hogy ebből balhé lesz.
– A miniszterelnöknél mondjuk biztosan szerzett vele jó pontot.
– Ne hülyéskedjünk már! Azért tettem, mert így láttam helyesnek, ez ennyire hihetetlen?
– Ha nem jó pontokat gyűjtött, miért nem hivatkozott valami másra Rózsa Péter menesztésekor? „Közös megegyezéssel, érdemei elismerése mellett, új kihívásokra koncentrálva…”
– Azért nem hivatkoztam másra, mert ez volt az igazság. Ilyen egyszerű. És most mondom: ez az utolsó alkalom, hogy erről beszélek. Rózsa Péter szaktekintély, szép pályát tudhat maga mögött, ez nem is kérdés. Aznap reggel amikor a nyomdából megjött a lap, és megláttam a fotót a cikkben, tudtam, hogy ez nekem nem fér bele.
Megkérdeztem Pétert, hogy szerinte ez rendben van-e. Igennel felelt. Ekkor tudtam, hogy van egy feloldhatatlan ellentét közöttünk, ezért nagyon nehezen tudnánk együtt dolgozni a jövőben.
Ha Gyurcsányról, Macronról vagy Kim Dzsong Un-ról lett volna szó, akkor is így jártam volna el. Felőlem a miniszterelnököt lehet szidni, de gyerekeket nem lehet belekeverni. Talán érdemes megemlíteni, hogy milyen alpári üzenteket kaptam az eset után. Olyanokat, amelyekben a fotón szereplő gyerekeket fenyegetik, hogy mi lesz velük, ha az apjuk már nem lesz hatalmon. Minden egyes ilyen primitív üzenet megerősített: mindent meg kell tennünk azért, hogy gyerekek ne kerülhessenek a gyűlölet középpontjába.
– Hagyjuk is a gyűlöletet, irány a cukiság! Kutyusok, cicusok. Két éve úgy volt, hogy a cseheknél sikerre vitt állatvideós Mnau TV-t indítja el itthon Vau TV néven. Helyette mégis politikai sajtóban utazik? Miért?
– Nem helyette. Hamarosan érkezik.
– Itthon is lenne kereslet arra, hogy cicás-kutyás online-videókat nézegessünk tévén?
– Biztos vagyok benne, hogy bárhol a világon van erre kereslet.
– Ahogy a szürke cica bután néz, a cirmos meg fonalat gombolyít? Az internetről leszedve, tévén…
– Igen. A gyerekek pedig sokkal jobban járnak, ha cicás, majmos, zebrás videót néznek a tévében, mintha valami erőszakos mesét. De például Csehországban idősek otthonából is kaptunk levelet, hogy végre meg tudnak egyezni a nénik és a bácsik, mit nézzenek.
– Az ön ötlete volt a tévén futó online videók?
– Ez így erős leegyszerűsítés. Nyilván azért lett és lesz sikeres ez a csatorna, mert a tévé kínál egy komfortot a tablethez, számítógéphez képest. Megnyomok egy gombot és azonnal látható a szerkesztett tartalom, nem kell képernyőt méretezni, új videót keresni, miután az egyik véget ért. Amúgy is eltűnőben vannak az egyes platformok közötti határok, ha megnéz egy modern tévékészüléket, egyre kevésbé válik el az online tartalom és a klasszikus tévés. Visszatérve a kérdésére: előbb csináltam meg a Nyamm TV-t, ami a cseh TV Paprika, aztán egy baráti társaságban mondta valaki, hogy ő, ha tehetné, mást sem tenne, csak cuki, állatos videókat nézne egész nap. A tévében. Erre emlékeztem évekkel később, úgyhogy megcsináltam. Működött.
– Akkor miért adta el a cseh cégeket?
– Kaptam egy nagyon jó ajánlatot értük. A cseh nyelvet sajnos nem beszélem annyira jól, hogy ki tudtam volna teljesedni azon a piacion a szakmámban. Közvetlenül a tranzakció után tényleg úgy volt, hogy folytatom, illetve megcsinálom ugyanazt itthon, de életemben először rájöttem, hogy pihennem kell. Hazamentem Brüsszelbe és majdnem egy évig semmit sem csináltam.
– És láblógatás közben jött a cicásnál is nagyobb ötlet: bemegyek a nemlétező magyar közéleti sajtópiacra!
– Igen, ekkor jött a Pesti Hírlap ötlete. De bocsánat, mi az, hogy nemlétező? Önök is a magyar sajtópiacon működnek. Méghozzá sikeresen.
– Ön is olvasói támogatást kér majd?
– Nem tervezem.
– Akkor kormányhirdetésekből akar gazdagodni? Az a másik út. Csak némi cimboráskodással jár.
– Piaci alapon akarunk működni, erre építettük fel az üzleti modellünket, nem cimboráskodásra. Az ingyenes lapok működnek szerte a világban, például Londonban az Evening Standard a legnagyobb példányszámú, legfontosabb újság, üzletileg is siker. A híreket persze, amelyeket mond, hallottam én is itthonról, de nekem nincs ilyen tapasztalatom.
– Tényleg piaci termékként tekint a Pesti Hírlapra, miközben az elég gyorsan meg is szűnt nyomtatásban?
– A Pesti Hírlap jelenleg is nyomtatásban van, heti egyszer: a tömegközlekedési csomópontok mellett közel 500 partnerünk lett a nyáron – élelmiszerboltok, kávézók, pékségek –, náluk folyamatosan elérhető az újság. De azért azt nem gondolja komolyan, hogy miközben kijárási tilalom van, ahogy az volt tavasszal, én embereket fogok utcára küldeni újságot osztogatni a nemlétező utazóközönségnek. Amit viszont el tudok mondani: ha nem kényszerülünk arra, hogy másfél hónap működés után felfüggesszük a nyomtatott lapot, májusra komoly piaci hirdetőkkel számolhattunk volna. Ügynökségi, multinacionális reklám-megrendelésekkel. Nyereségesek nem lettünk volna, de elkezdett működni a modell. A vírus szólt közbe, amit nem tudtam előre kalkulálni, így valóban a tűrőképességem határára értem a lap finanszírozásában. A jó hír most, hogy úgy döntöttünk: a Pesti Hírlap heteken belül újra napilapként fog működni.
– És 4 oldalt majd a Főváros tölt meg benne? Egy friss előterjesztés szerint ingyen kellene átadnia ekkora felületet minden ingyenesen terjesztett lapnak.
– Többször átolvastam a szöveget, illetve a nyilatkozatokat a Főváros részéről. Egy biztos csak. Az, hogy nem értem.
Ők sem gondolhatják komolyan, hogy például egy 12 oldalas lapból 4 oldalt oda tudunk adni valakinek ajándékba, úgy, hogy abba beleszólásunk sincs, de mi fizetjük a nyomdát és a terjesztést. Szerintem ez csak egy félreértés lehet,
ezért kollegáim felveszik a kapcsolatot a Fővárosi Önkormányzattal, és további felvilágosítást, értelmezést kérnek az illetékesektől.
– Köves Slomóhoz mi vitte egyébként? Miért tőle kért segítséget, amikor már nem bírta a Pesti Hírlapot egyedül? Nem látjuk a nagy kalapot.
– Valóban elfogyott a rizikótűrő képességem a Pesti Hírlapnál, társra volt szükségem, aki a finanszírozásba beszáll. Több párhuzamos tárgyalást folyattam, de rövid idő után nem volt kérdés, hogy a Brit Mediával szeretnék megállapodni. Tapasztalatom szerint a vezető rabbi egyébként nem csak ortodox zsidókkal áll kapcsolatban.
– Ön neológ?
– Zsidó származású családból jövök, de nem vagyok vallásos. Nagyapám holokauszttúlélő. Ortodox család volt az övék, sámeszek voltak a zsinagógában. A holokauszt után viszont nagyapám vallástalan lett, ahogy nagyon sok más túlélő is.
– Mára, csupán néhány hónappal a társulás után már öné a Brit Media 168 Órástul, Klubrádiós kisebbségi tulajdonostul. Hogy lett a bajban lévő Milkovics hirtelen a szerencse fia?
– Ez a vállalkozáscsoport elég sok mínuszt termel és termelt, az eddigi támogatók jóvoltából tudta működését fenntartani. A Brit Media közel egymilliárd forintot fektetett be az ön által is említett cégekbe. Ezek nélkül ma nem lenne se 168 óra, se Klubrádió, se Pesti Hírlap. Lehet szerencse fiának gondolni, de előttünk most az a feladat, hogy a vezető rabbi által bejelentett támogatói kivonulás végére legyen egy életképes vállalkozásunk. Vagy befejeztük. Ezen pedig a szerencse nem sokat fog segíteni, csak a kemény munka. Egyébként őszintén sajnálom, hogy egyre kevesebb módom lesz a vezető rabbival egyeztetnem, aki az egyik leginspirálóbb személyiség azok között, akikkel módomban állt együtt dolgozni.
– Tehát, csak hogy tiszta legyen: önnek adták az irányítási jogot, aztán majd a tulajdonjogot is megkapja.
– Már előbb vezérigazgató lettem, azóta végzem a munkát, a Brit Media támogatói pedig úgy látták ebből, én vagyok az, aki sikerre tudja vinni ezt az átalakulást.
– Szóval már nem akarják támogatni, de mégis támogatják?
– Az átalakulás folyamat, nem esemény. Piaci alapokon kell működnünk és bizonyítanunk. Van egy tervünk és ahhoz van forrás.
– Brüsszelben és Prágában élt, amikor itthon már végignéztük mondjuk a Népszabadság bezárását. Szóval ne haragudjon nagyon a magyar közvéleményre, ha önre tekintve Pecina strómanszerű alakját látja felderengeni.
– Nem haragszom senkire. Azzal nem tudok mit kezdeni, hogy ki mit képzel el, talál ki. Ez nem is foglalkoztat. A kételkedőknek a legjobb válasz az lesz, ha sikeresek leszünk. Ha meg nem, akkor úgysem számít, hogy mit mondok, gondolok.
– Miért, ki tudja jelenteni mondjuk, hogy a 2022-es választások pillanatában a 168 Óra még létezik?
– Nem tudom kijelenteni.
– Bingó!
– Bingó?
– Egy naugyénk azért lehet, ha két év múlva már nincs ilyen lap?
– Nem lehet. Annyit mondhatnak akkor, hogy „Milkovics, ezt elbaltáztad, nem sikerült, amit elkezdtél”. De őszintén, miért kell konteókat gyártani? Ha az lenne a célom, pláne a megbízatásom valami titkos összeesküvés szerint, hogy bezárjam a 168 Órát, besétálnék holnap, összehívnám az állományt és megmondanám, hogy vége. Bezárt még egy hetilap, sokadik a világon.
Amikor pecináznak, egyet felejtenek el: én a szakmából jövök. 15 éves koromtól a médiában dolgozom, hordtam kávét, csináltam riportokat a világ körül, majd ebben a szakmában kezdtem el vállalkozni 15 évvel ezelőtt.
Nekem van személyes ambícióm. 41 éves vagyok. Egészen eddig a semmiből indítottam el vállalkozásokat, volt, hogy sikerre vittem őket és nagyok lettek, volt, hogy nem. Most jött el az idő, amikor nem új termékek létrehozásával foglalkozom, hanem igazán kihívásokkal teli időkben bizonyítom be, hogy minőségi és sikeres médiumokat tudok működtetni és fejleszteni. Szóval én az vagyok, aki megmenti a 168 Órát, nem az, aki bezárja.
– Ön öt évvel ezelőtt a 168 Óra olvasója volt?
– Nem. Ez miért releváns?
– Nem mindegy, szereti-e a lapját.
– A lapnak komoly múltja van, ezt az értéket felhasználva ugyanakkor én a jövőjén dolgozom.
– A múltban határozottan a baloldal lapja volt.
– Ezzel a leegyszerűsítéssel lebecsüli az olvasóinkat.
– Dehogy. Azt mondjuk csak, képviselt egy irányt, határozottan Orbán-elleneset például. Nem a semmiből jön. Mi értelme ezt középre tolni?
– Itthon a legtöbb médium definiálja magát vagy definiálják őket egy politikai palettán, leginkább úgy, hogy ki van a kormánnyal és ki van ellene. Ez egy bozótharc, pontosabban a két fél két árokból lövi egymást, köztük nincs szinte semmi. Kiegyensúlyozott médiumból, sajtótermékből van itthon hiány.
amely megkérdezi mindkét oldalt, akkor is, ha az sokkal nehezebb mint legyinteni, hogy úgy sem válaszolnak. Utánamenni az információnak, ellenőrizni a forrást, nem azt mondani, hogy minden rossz, vagy minden jó. Kíváncsinak és nyitottnak lenni. Nem kapásból lenézni valakit, mert mást gondol, másban hisz, másra szavaz. A mi lapunk olvasói pedig nem buták, hogy csak a saját véleményüket akarják hallani. Nem. Tájékozódni szeretnének, jól értesültek szeretnének lenni, érteni, hogy mi történik a világban. A 168 Óra a Reuters felmérése szerint az ötödik legmegbízhatóbb hírforrás az országban. Azt szeretném, hogy három év múlva elérésben is itt tartsunk. A legolvasottabb termékek egyikét akarom létrehozni. Ezért még sokat kell tenni, az tény, de olyan terveink vannak…
– Milyenek?
– Ezeket nem szeretném most konkrétan elmondani. Lassan fél éve dolgozunk egy innovatív online platformon, a nyomtatott 168 Óra megújításán, a Pesti Hírlap napilapkénti újraindításán, a Neokohn egyedi hangjának népszerűsítésen. További akvizíciós tárgyalásaink is folyamatban vannak, ezekből néhány remélhetőleg sikeresen le is zárul hamarosan. Előre megyünk, kockázatot vállalunk, mert az alternatíva a feladás. Hiszek benne, hogy a hirdetőknek is hiányoznak olyan közéleti termékek, amelyek nincsenek ide vagy oda bekategorizálva, az a közönség, amelyet ezzel a filozófiával érünk el, nagyon értékes. Nagy, multinacionális cégek gyakran azért nem hirdetnek sok mai termékben, mert azok elkötelezettek valamelyik irányba.
– Szóval az üzleti modelljét Orbán és Gyurcsány is bedöntheti egyetlen mondattal. Csak azt mondják, gyurcsányista vagy orbánista, aztán ugrott a hirdetés.
– Ha a termék tényleg elfogulatlan, mondhatnak rá bármit. Mondhatja rám ön is, hogy kacsa, attól még nem leszek kacsa.
– Karácsonyéktól hogyan kapták meg a névhasználati jogot a Pesti Hírlaphoz?
– Nem könnyen. Nem kaptunk senkitől semmit könnyen és ez rendben is van. Egy induló vállalkozás esetén általában az egyik legnagyobb kihívás, hogy higgyenek, bízzanak abban, amit állítasz.
– Abban, hogy ön nem kacsa?
– Akár abban. Nézzék, én nem gazdag, befolyásos környezetből jövök: a Haller utcai lakótelepről származom. A gyerekkorom azzal telt, hogy volt egy erős vágyam, mint sokaknak: sikeres szerettem volna lenni. Ez persze sok mindent jelenthet, és jelentett is, pénzt, elismerést, hatalmat. Csak nem olyan régen értettem meg, hogy a valódi siker arról az útról szól, amit az ember ezért a célért, érzésért jár be. Nem arról, ki mit gondol rólam, sokkal inkább arról, hogy esténként úgy feküdjek le, hogy csak legyen már reggel, hogy folytassuk, amit elkezdtünk.
– Tehát ön nem középvállalkozó gázszerelőből lett hirtelen az ország leggazdagabb embere.
– Különböző sikersztorik vannak.
– Miért ennyire diplomatikus?
– Nem mások ügyeivel foglalkozom. Illetve nem érzem magam autoritásnak, hogy ítélkezzek. A magam dolgával törődőm.
– Ön kapitalista, nem?
– Minden porcikámban.
– És nem zavarja a versenytorzítás, a minta, hogy haversággal lehet a legnagyobb vagyont összeszedni, nem mondjuk teljesítménnyel?
– Nem élünk ideális világban, sem Magyarországon, sem máshol. Aki ebben hisz, az naiv.
– Nem olvassa a magyar sajtót arról, itt hogyan élünk? Legalább a saját lapjait?
– Olvasom, de még egyszer, nem gondolom, hogy bárki felett ítélkeznem kellene. Én magamért vagyok kint a pályán. Nekem pedig nincs ilyen tapasztalatom, amióta újra itthon vagyok. Ha lenne, ha korlátozni akarnának, az ellen felemelném a szavam. De nincs ilyen. Lehet, hogy csak szerencsés vagyok, vagy…
– Vagy kacsa?
– Kedves állat.
Nyitókép: Domaniczky Tivadar
Ez az interjú olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!
#168 Óra#Magyarország#média#Pesti Hírlap | https://www.valaszonline.hu/2020/10/09/milkovics-pal-pesti-hirlap-168-ora-interju/ | https://web.archive.org/web/20230603142104/https://www.valaszonline.hu/2020/10/09/milkovics-pal-pesti-hirlap-168-ora-interju/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bnem-kuldott-senkir-n-az-uj-sajtobirodalmat-epito-milkovics-pal-habonyrol-es-cuki-allatkakrol | valaszonline.hu | hungarian-news | 2020-10-09 09:26:27 | [
"Keresztesi Péter",
"Milkovics Pál"
] | [
"168 óra (újság)",
"Brit Média Kft.",
"Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH)",
"Pesti Hírlap (újság)"
] | [] | [
"háttér",
"egyház",
"média",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
51,058 | 16,4 milliárd forint kell a Biodóm befejezéséhez, a mélygarázs helyére hotel épülhet a Ligetben | Elkészült a Biodóm beruházás vizsgálati jelentése, ami kapcsán a főváros vezetése sajtótájékoztatót tartott az állatkertben. A jelentés alapján a főváros a napokban feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen. A befejezés lehetőségeit mára kényszerpályák határozzák meg, és a főváros nem a fapados Biodóm mellett tette le a voksát, ezért 16,4 milliárd forint kell még a befejezéshez. | Még mindig nem tudni, hogy hová folytak a milliárdok
Csütörtök délben Karácsony Gergely főpolgármester, Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes, és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes sajtótájékoztatót tartott a Fővárosi Állat- és Növénykertben arról, hogy elkészült a Biodóm beruházás vizsgálati jelentése, amit egyúttal közzé is tettek a főváros honlapján a nyilvánosság számára.
A vizsgálatnak az volt az indoka, hogy tavaly Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) korábbi igazgatója közölte, hogy a kormány által eddig biztosított nettó 43,7 milliárd forinton felül még további mintegy 20 milliárdra van szükség a Pannon Park, és benne a Biodóm építésének befejezéséhez. Ezután a főváros felkérte a tulajdonában lévő Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft.-t, hogy világítsa át a projektet, és vizsgálja meg a lehetőségeket a minél költséghatékonyabb befejezés és üzemeltetés érdekében. Ezt a drágulást ugyanis már sem a kormány, sem a főváros nem akarta finanszírozni. A vizsgálódás közben Persányi Miklós lemondott, a hivatalos indoklás szerint a távozása hátterében egészségi okok álltak.
Akár 63 milliárd forintba is kerülhet az állatkerti Biodóm, ha egyáltalán sikerül befejezni
A kormány az állatkert igazgatóját okolja a Biodóm az eredetileg tervezett 12 milliárd forinthoz képest most már ötszörös drágulása miatt, és nem ad több pénzt az építkezésre. A főváros átvilágíttatja a projektet, és minden lehetőséget megvizsgál a minél költséghatékonyabb befejezés és üzemeltetés érdekében.
A Pannon Park projekt a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) nagyszabású beruházása, a park kivitelezését a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. és az annak tulajdonában lévő Vilati Szerelő Zrt. alkotta konzorcium nyerte el 2017 nyarán. A vizsgálati jelentés szerint a beruházás eddigi alakulását sajnos nem jellemezte a FÁNK részéről az előrelátó szakmai-pénzügyi tervezés és irányítás. Így fordulhatott elő, hogy a 2014-ben még 16 milliárdra becsült összköltség 2015-ben 25 milliárdra, 2017-ben 44 milliárdra, a 2019-es FÁNK-tervezettel pedig már összesen 64 milliárd Ft-ra emelkedett.
A beruházás első ütemében felhúzzák a Biodóm épületét, azután következik a második ütem, amikor is otthonossá teszik a betonmonstrumot az állatok számára: hátravan még a növényesítés, a parképítés, a dekorációs és belsőépítészeti munkák, valamint az állatok beszerzése is.
A csütörtöki sajtótájékoztatón a mindenkit lázban tartó kérdésre még nem tudtak választ adni a főváros képviselői. Még mindig nem tudni, hogy hová folytak a milliárdok, ez majd csak a további vizsgálódások során derülhet ki. „Hogy hol van a pénz, azt mi is szeretnénk megtudni” – mondta Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes.
A főváros feljelentést tesz a Biodóm kapcsán
Karácsony Gergely szerint Persányi Miklós jó szakmai vezetője volt az állatkertnek, az más kérdés, hogy rossz döntés volt az előző városvezetés részéről egy ekkora beruházást rábízni egy közművelődési intézményre.
A jelentés szerint egy ilyen nagyságrendű, ennyire komplex beruházás levezényléséhez kifejezetten projektirányításra és ellenőrzésre szakosodott, legalább 8–10 fő teljes munkaidős projektmenedzsment-szervezetre, a speciális szakértői feladatokhoz pedig további erőforrások bevonására lett volna szükség. A FÁNK azonban a Pannon Park projekt lebonyolításához szükséges szervezettel nem rendelkezett.
Kerpel-Fronius Gábor számolt be arról, hogy az Enviroduna jelentése alapján a főváros a beruházás során felmerült ügyek kapcsán a napokban feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen.
Ezzel párhuzamosan folyik a Fővárosi Önkormányzat által felállított vizsgálóbizottság munkája is, ami több más ügy mellett a Biodómot is vizsgálja. A Fővárosi Önkormányzat a szeptember 30-i közgyűlésen döntött arról, hogy a FÁNK-ot a jelenlegi költségvetési intézményből 100 százalékban saját tulajdonú gazdasági társasággá alakítja, mégpedig az átláthatóság és a hatékonyság érdekében.
Muszáj befejeznie a fővárosnak
„Kényszerpályán vagyunk, ami a Biodóm beruházást illeti. Igazából nincs döntése a fővárosnak, egyszerűen ezt a beruházást be kell fejeznünk, méghozzá jó színvonalon, ez a Biodóm Európa legnagyobb és legkomplexebb ilyen épülete lesz” – mondta Gy. Németh Erzsébet.
Szó sincs tehát arról, hogy a Biodómot ledózerolnák: „a beruházást úgy kell befejezni, hogy a látogatói élmény a legkevésbé se sérüljön” – mondta Karácsony Gergely főpolgármester.
Az Enviroduna Kft. felmérése kiterjedt az épületnek az eredetitől esetleg eltérő, egyéb funkcióval történő, költségkímélő befejezési és hasznosítási lehetőségének vizsgálatára is. Azonban már a felmérés kezdeti szakaszában világossá vált, hogy a beruházásnak a „biodóm” funkciótól alapvetően eltérő, alternatív célú befejezése nem reális opció.
Részben azért, mert ehhez a már meglévő szerkezeti és műszaki állapot jelentős visszabontása és átépítése lenne szükséges, melynek gazdaságossága nem alátámasztható, emellett jelentős további késedelmet okozna. Részben pedig azért, mert a funkcióváltás az állammal kötött támogatási szerződésben megfogalmazott támogatási cél meghiúsulása miatt több tízmilliárd forintos visszafizetési kockázatot vethetne fel.
Nem épül meg a Hermina Garázs, de még így is 5 milliárd forint hiányzik
Az Enviroduna tanulmánya szerint 16,4 milliárd forint kell még a befejezéshez, ebből a támogatási szerződés alapján megvan 5,4 milliárd forint. A kormánnyal folytak arról egyeztetések, hogy a Hermina Garázs meg nem építéséből fennmaradó 5,6 milliárdot is a beruházásra költenék. További mintegy 5 milliárd forint kell még, amit a kormánytól vár a főváros, hiszen ez egy állami beruházás.
A jelentésben található egy táblázat, ami tartalmazza, hogy milyen költségekből faragtak le.
A polgármester-helyettes szerint a különbség a 26 milliárd és a 16 milliárd forint beruházási összegnél, hogy későbbre halasztanak néhány olyan munkát, amit nem kell elvégezni, ahhoz, hogy a Biodómot most meg tudják nyitni. A hullámvasút felújítását korábban 2,5 milliárd forintra becsülték, de azt csak később fogják megvalósítani.
A jelentés szerint a beléptetőrendszerre vonatkozó korábbi 1,9 milliárd forintos költségvetés mögött a FÁNK korábbi saját becslése áll olyan tételekkel, amelyek önmagukban nem értelmezhetők, nem piackutatáson alapulnak, ezért nem tekinthetők reális összegnek. Az Enviroduna kalkulációja szerint a vállalkozási díj mindössze 340 ezer forintra tehető.
Gy. Németh Erzsébet tett egy ígéretet, ami szerint 2024 márciusára meg tudják nyitni az új látványosságot. A jelentésben kicsit óvatosabban fogalmaznak, a Pannon Park projekt befejezése és a nyitás időpontja optimista forgatókönyv szerint 2024. márciusára tehető, reálisabb azonban 2024. szeptemberével számolni.
A tanulmány kitér arra, hogy a fizikai tevékenységek nyers időigénye ennél valamivel rövidebb lenne, de az elmaradt tervezési munkák pótlása, a szükséges újratervezések és a jogi eljárások várható elhúzódása reálisan 2024-es befejezést eredményeznek majd.
Gy. Németh Erzsébet megemlítette, hogy a Biodóm miatt alig fordítottak pénzt az elmúlt 10 évben arra, hogy az állatkertet szinten tartsák, a jövőben viszont többszáz millió forintot fognak fordítani az állatkert műemléki részének felújítására.
Egy hotel lehet a Ligetben
A kormány döntött arról, hogy nem tartja szükségesnek a Hermina Garázs megépítését a Liget-projekt kapcsán.
A jelentésben olvasható, hogy felmerült a korábban tervezett Hermina Garázs területén egy magánerős szállodafejlesztés lehetősége. Várhatóan ezt egy független ingatlanfejlesztő finanszírozni tudná, sőt akár 1,5 milliárd forintot is meghaladó egyszeri telekár/ráépítési jog értékesítési bevételt is juttathatna a Főváros részére; emellett évi akár 11 ezer fő plusz FÁNK/Biodóm látogatószámot, mintegy 60 millió forint/év többletbevételt generálhatna.
„A hotel nem a történelmi Városligetben helyezkedne el, ezért ha ezzel a fejlesztéssel a tanulmány szerint 1,5 milliárdot lehetne spórolni az adófizetőknek, ez egy megfontolandó javaslat. A hasonló beruházások úgy működnek, hogy szállodai kapacitással is rendelkeznek, ezért ezt megfontoljuk a kormánnyal való egyeztetések során” – mondta Karácsony Gergely.
Hibát hibára halmozott a FÁNK
A jelentés több nagyobb és kisebb hibára is rámutat, ami azt bizonyítja, hogy a FÁNK nem tudott megbirkózni egy ekkora projekttel.
A generálkivitelezővel 2017-ben kötött szerződés kulcsrakész átadás-átvételt határozott meg 2020-as határidővel. Az időközben eltelt években a beruházó részéről elmaradt a befejezéshez szükséges – de a generálkivitelezői szerződésen kívül eső – jelentős munkarészek megfelelő előkészítése és elindítása, ezért a projekt mai állapota a kulcsrakészséget meg sem közelíti. Az építmény jelenlegi készültsége sem építészeti, sem gépészeti, sem elektromos szempontból nem felel meg a kulcsrakész követelményeknek, továbbá az eredetileg előírt üzempróbák nem megfelelő módon, vagy egyáltalán nem kerültek lefolytatásra.
A beruházó (FÁNK) által előterjesztett legutóbbi, 2019. májusi költségterv a projekt befejezéséhez 26 milliárd Ft költségigényt számszerűsített – részletezés nélküli, pár soros feladatlistára alapozva. Ebből sem a megalapozottság, sem a teljeskörűség, sem a műszaki tartalom nem állapítható meg. Így valószínűsíthető, hogy – mint korábban is – a következő években további, akár tízmilliárdos többletigények merültek volna föl. A kivitelezőt ugyan 36 hónapos garancia terheli, de ennek teljes körű érvényesítése korábbi szerződésjogi és projektirányítási problémák miatt gyakorlatilag lehetetlen, pl. a milliárdos értékű medencegépészeti berendezések elveszítik garanciájukat még a létesítmény megnyitása előtt.
Problémát jelent, hogy a befejezéshez szükséges tervek korábban csak részlegesen, hibásan vagy egyáltalán nem készültek el. Jellemző példa, hogy bár szerződés szerint az épület 2020 novemberétől a kivitelezőtől a beruházó üzemeltetésébe mindenképpen átkerül, ennek ellenére üzemeltetési terv, ehhez kapcsolódó reális költségvetés, szakszemélyzet nem került felállításra. Az Enviroduna Kft. 2020-as felmérése során a növényesítési és több más koncepció felülvizsgálatát elvégezte, a tovább tervezést előkészítette, a novembertől felállítható üzemeltetési modellt kidolgozta.
A Pannon Park projekt folyamatának legnagyobb hibája a Fővállalkozói szerződés megbontása és egyes projektelemek – úgy, mint belső dekoráció, külső-belső növényesítés, tartalomfejlesztés, aktív eszközök, mobiliák, beléptető rendszer – Fővállalkozói szerződésen kívüli megvalósítása. Ezen projektelemek kiviteli szintű tervezése részben a Fővállalkozói szerződés részét képezi, azonban kötbérterhes részhatáridők hozzárendelése nélkül.
A hibás tenderstratégia egyenes következménye a Pannon Park projekt befejezési határidejének és a Biodóm nagyközönség előtti megnyitásának jelentős késedelme.
A felmérés során kiderült, hogy a kiindulásként rendelkezésre álló adatok, tervek, koncepciók súlyosan hiányosak, esetenként egyáltalán nem is léteznek.
A megvalósítani szánt szakmai és műszaki tartalom még a felmérés időszaka alatt is folyamatosan változott, bővült, a felmérés határidejéig sem zárult le teljesen a FÁNK részéről. Így pl. a Biodómban bemutatandó állatállomány fajlistája 2020. augusztusáig sem jutott nyugvópontra, sok körben változott.
A növényesítési terv olyan növényeket tartalmazott, amelyek fizikailag nem fértek volna el az épületben.
Az Enviroduna talált néhány kisebb tételt, amiknek a szükségessége nem volt indokolt, pl.: 60 millió forintos kukásautó, vagy egy 16 millió forintos drón.
Az egyik legdurvább hiányosság, hogy a Biodóm üzemeltetésére nem készült koncepció, költségbecslés.
„A Pannon Park (Biodóm) létesítményt kivitelezői átvételétől kezdve üzemeltetni szükséges. Erre vonatkozó tervezet eddig nem állt rendelkezésre, ezért – az átvételig hátra lévő idő szűkösségére tekintettel – az Enviroduna Kft. koordinálásában elkészült a 2020. november 1-től esedékes létesítményüzemeltetési koncepció. Az elvégzett tervezési folyamat eredményeként és a rendelkezésre álló adatok alapján: a Pannon Park 2020/21. évi 18 hónapos működéséhez 1,8 Mrd forintos forrásra lesz szüksége a Fővárosi Állat- és Növénykertnek, amely nem tartalmazza az időszakra már betervezett beruházási tételeket.” – áll a jelentésben.
Próbálnak több bevételre szert tenni
A Biodóm kritikusai attól is félnek, hogy nemcsak a beruházás, hanem a monstrum üzemeltetése is csak a pénzt fogja nyelni. Az Enviroduna kidolgozott néhány javaslatot, ami által több pénz folyna be. Előzetes számítások szerint a rendezvény- és cateringszolgáltatások kiszervezéséből a Biodóm lehetséges éves nettó profitja a 60–110 millió forint közötti értéksávban becsülhető, feltételezve a tervezett látogatószámok elérését.
A felülvizsgálati jelentés szerint az eredeti „egyjegyes” tervekkel szemben stratégiailag „kétjegyes” modell javasolt, vagyis a történelmi Állatkert és az új Biodóm „Ősvadon” része egy közös jeggyel, míg a Biodóm „Akvárium” része egy másik külön jeggyel lenne látogatható, természetesen a kedvezményes kombinált jegyvásárlást is lehetővé téve. Az Akvárium külön beléptetéssel akár évi 0,9–1,0 milliárd forint pluszbevételt is generálhat (nem számítva a kombinált jegyekből várható addicionális jegyárbevételt). | https://atlatszo.hu/2020/10/09/164-milliard-forint-kell-a-biodom-befejezesehez-a-melygarazs-helyere-hotel-epulhet-a-ligetben/ | https://web.archive.org/web/20211028104017/https://atlatszo.hu/2020/10/09/164-milliard-forint-kell-a-biodom-befejezesehez-a-melygarazs-helyere-hotel-epulhet-a-ligetben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/164-milliard-forint-kell-a-biodom-befejezesehez-a-melygarazs-helyere-hotel-epulhet-a-ligetben | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-10-09 09:36:39 | [] | [
"Fővárosi Állat- és Növénykert",
"Market Építő Zrt."
] | [] | [
"építőipar",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Városliget beépítése"
] |
51,059 | Pont az állam trollkodja szét a tőzsdei szabályokat | Amikor egy tőzsdei cégben meghatározó tulajdont szerez egy új befektető, a többi kisbefektetőnek is fel kell ajánlania a részvények megvételét. A magyar állam hosszú küzdelem után átvette a debreceni Kartonpack Nyrt. irányítását, ám a tőkepiac elemi szabályait áthágva, mégsem tett vételi ajánlatot a többi részvényesnek. Indokolása szerinte ugyanis a cég esetében nem „kóser” a tőzsdei ár, de még a saját tőke sem. De vajon ezt kijelentheti-e ő maga? | Mondhatja-e azt az állam egy zavaros helyzetben, hogy ő egész egyszerűen nem fogadja el azt az árat, ami egy részvény esetében a tőzsdén kialakult?
Mondani mondhatja, mint a következő sztori is bizonyítja, ám ha valójában semmilyen eljárás vagy bírósági ítélet nem határozott erről a megállapításról, akkor erősen kétséges, hogy ezzel csak úgy simán el lehet bliccelni a vételi ajánlatot a többiek felé. Vagy mégis? Magyarországon egyelőre úgy tűnik, hogy ilyet is lehet. Az eset tényleg különös, és bár a jogszabály egyáltalán nem mentesíti az államot az ajánlattétel alól, a hatalom törvényen felülinek érzi magát. Pedig lássuk be, nem tűnik reálisnak, hogy ezt az államon kívül bárki más is megtehetné. Ha egy váratlan fordulattal az Amazon vagy a Google felvásárolná a Graphisoft Park vagy a Rába magyar tőzsdei cégek többségét, elég meglepő lenne, ha csak úgy kijelenthetné a vevő, hogy vételi ajánlatot ő most inkább nem tesz, mert nem tartja reálisnak a tőzsdei átlagárat.
A vételi ajánlat
A tőkepiaci szabályok egyik legfontosabb pontja a kisbefektetőket védő kötelező vételi ajánlat. A jogszabály összetett, de ha valaki 33 százalékos részesedést szerez egy tőzsdei cégben, akkor a többi befektetőnek legkésőbb 15 napon belül fel kell ajánlania, hogy megveszi az ő papírjaikat is. Ha nincs a cégben rajta kívül 10 százaléknál nagyobb tulajdonos, akkor már a 25 százalékos részesedés elérésénél is fennáll ez a kötelezettség.
Megveszi a többi részvényt, ezt értjük, de mennyiért? Hiszen az sem mindegy. Gáláns természetesen mindenki lehet, felső sapkája nincsen a kínálható árnak, de minimumértékek vannak.
A vételi ajánlatban az ár nem lehet kevesebb, mint a megelőző 180 vagy 360 nap súlyozott tőzsdei átlagára, vagy az azonos részvénytípusért az ajánlattevő által kifizetett összeg, vagy az egy részvényre jutó saját tőke értéke közül a legmagasabb összeg. Saját tőkeként a legutolsó, közgyűlés által jóváhagyott, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban szereplő összeget kell figyelembe venni.
A Kartonpack-átvétel
Csakhogy most a Budapesti Értéktőzsdén kialakult furcsa helyzetben, éppen a magyar állam lett úgy vezető tulajdonos, hogy nem tett ajánlatot. Az érintett céltársaság a Kartonpack Nyrt., egy alapvetően debreceni, alapvetően gyógyszeres kartondobozokat gyártó cég. Stabil, jól kiszámítható, átlátható vállalkozás, amely évente 2-2,5 milliárd forintos forgalommal és szerény, de pozitív nyereséggel dolgozik. Azt írtuk, hogy alapvetően debreceni, azért a furcsa kitétel, mert a gyártás ott zajlik, de október 2-án azt jelentette be a cég, hogy a székhelyét áttette Budapestre, a II. kerületi Ady Endre utca 19/A-ba, amely cím a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda címe – ez az iroda sokat szerepelt korábban a sajtóban mindenféle Seszták Miklóshoz kapcsolódó ügyben. Vélhetően most ez az iroda próbálja egyengetni a zűrös Kartonpack-ügyet is. Azért zűrös, mert a cég tulajdonosi szerkezete régóta eléggé „gáz”.
Jó ideig a Kulcsár-ügyből, vagyis a K&H-s brókerbotrányból ismert Britton-cégek voltak a meghatározó tulajdonosai, ám ezek a tulajdonok a büntetőeljárásban született ítéletek alapján vagyonelkobzás alá kerültek. Csakhogy nem lett volna könnyű eladni őket, éppen amiatt, mert az új tulajdonosnak meg kellett volna venni a többi papírt is, mégpedig méregdrágán.
A koronavírus előtt 62 százaléka volt a Britton Kft.-nek, 30 százaléka pedig Fintha-Nagy Ádám ügyvédnek, aki maga is érintett volt a Kulcsár-ügyben mint az építőipari milliárdos Dunai György nevével fémjelzett DBI Kft. ügyvédje. Az ügyvéd tulajdonszerzésével kapcsolatban is vizsgálatok zajlottak, úgy tudjuk, hogy az MNB és a bíróság szerint is Fintha-Nagy bennfentesen lett részvényes, ezért meg is büntették, de a részvényeit nem kobozták el.
A végrehajtás
A lassú bírósági eljárások egy fázisában tehát a brókerbotrányban sáros egykori üzletemberek cégeinek vagyonára elkobzást rendeltek el. Ennek szabályai vannak, elvileg nem az állam kapja meg közvetlenül az érintett részvényeket, hanem a végrehajtó köteles a vagyontárgyat értékesíteni, és a befolyó árbevétel illeti meg a magyar államot.
Itt jött az már említett svédcsavar. Ha egy 62 százalékos pakettet megvett volna valaki, akkor neki azonnal életbe lép a vételi ajánlattal kapcsolatos kötelezettség. Ezt azért nem vállalta senki, mert a Kartonpack részvényeire alacsony forgalom mellett volt néhány nagyon magas áron megkötött tőzsdei ügylete, ami a vételi ajánlatot egy drága kötelezettséggé emelte volna.
Vírus
A koronavírus aztán felkavarta az állóvizet, április 17-én váratlanul katonák, rendőrök és ügyvédek lepték el a debreceni céget, és érthetetlen indoklással (mintha a járvány elleni védekezésben lenne kulcsfontosságú a cég) állami felügyelet alá vonták a társaságot és a korábbi vezetőit azonnal visszahívták.
A társaság élére pedig állami emberek érkeztek, az MFB volt munkatársa, Uszkay-Boiskó Sándor lett a vezérigazgató, majd amikor az állam „rendbe tette” a részvénykönyvet, immár elnök-vezérigazgatóként vezeti a céget, és a Britton helyett az MNV lett a 62 százalékos tulajdonos. Azóta a cég új befektetési kapcsolattartót is kapott, akinek a nevére rákeresve az MFB Invest jön elő mint munkáltató.
Vitatható
Hogy ez jogszerű volt-e, arról majd biztosan elpereskednek még a felek, viszont ami a többi részvényest a legjobban érdekelhette mindebből, hogy az állam nem tett vételi ajánlatot.
Ahogy Dióslaki Gábor, a Tőzsde Egyéni Befektetők érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) elnöke fogalmaz:
„Valójában az állam azt jelentette be, hogy ő szeretne kötelező vételi ajánlatot tenni, de nem tud, mert nem tudja a valós saját tőke értékét, az árfolyamot pedig manipulációval kialakítottnak tartja.”
Mire alapozza?
A jogi csavar ebben az, hogy a feltételezés ugyan valóban életszerű, a Kartonpackra ritkán volt kötés, de ezek alapján a félmillió, tőzsdére vezetett, egyenként 200 forintos névértékű részvény ma összesen 8 milliárdos cégértéket mutat, mert néhány magas kötés miatt 16 ezer forint körül van a részvények 180 napos átlagára.
A vállalatértékelés összetett dolog, pár adat alapján nem könnyű reális értéket mondani, de egy Kartonpack-szerű, korábban száz-, ma már csak tízmillió forint körüli nyereséget termelő, 1,5 milliárd forintos saját tőkéjű cég aligha ér 2 milliárd forintnál többet.
Róka fogta csuka helyzet alakult ki, amire tényleg nem látszott értelmes megoldás. Ha a céget nem lehet átruházni vételi ajánlat nélkül, akkor az örökre a Britton érdekeltsége marad? Vagy meg kellene egyeznie a vevőnek, legyen az akár az állam, akár más, a kisebbségi részvényesek legnagyobbikával, vagyis Fintha-Nagy Ádámmal egy köztes árban? De az állam egyezkedhet úgy egy bennfentesen tulajdonossá váló részvényessel, hogy az nagyon sokat keressen az ügylettel? Mi a jó megoldás?
Nem jogszerű
Nem könnyű kérdés, és tényleg nincs tiszta megoldás, de a vételi ajánlat elhagyása így sem lehet jogszerű. Különösen azért nem, mert aligha elegendő mindössze egy közleményben jelezni, hogy az ár manipulált, ezt nem jelentheti ki csak úgy valaki, főleg nem az, aki így mentesül egy drága kötelezettség alól.
A tőkepiaci törvény konkrétan kimondja, hogy a vételár meghatározása során csak akkor lehet a tőzsdei átlagárszámításból egy-egy ügyletet kihagyni, ha arról hatóság vagy jogerős bírói ítélet megállapította, hogy az nem jogszerű körülmények között jött létre. Márpedig az árfolyam-manipulációt semmilyen hatóság, bíróság nem állapította meg.
És a saját tőke?
És ha esetleg el is fogadnánk, hogy a tőzsdei ár nem mérvadó, akkor még mindig ott van a saját tőkére vonatkozó szabály. Igaz, hogy a cég 2019-es éve még mindig nincs lezárva, de ha az állam nem tudja megállapítani a 2019 végi saját tőkét, még mindig kiindulhatna az utolsó elfogadott beszámolóból (miképpen a jogszabály elő is írja), vagyis a szabályosnak tűnő 2018 év végi értékből – magyarázza Dióslaki.
A Kartonpack erről annyit mondott a részvényeseknek, hogy
„az MNV Zrt. tájékoztatást nyújtott arról, hogy az éves beszámolók helytállósága nem áll fenn, jelenleg a nyilvános vételi ajánlathoz szükséges transzparens ár nem meghatározható, a Tpt. 72. § szerinti valós átlagár számítás nem elvégezhető, így az MNV Zrt. a Magyar Állam képviseletében nincs olyan helyzetben, hogy nyilvános vételi ajánlatot tegyen”.
Az új könyvvizsgáló véleménye
Ezt arra alapozza, hogy idén áprilisban, amikor az állam „megérkezett”, a cég könyvvizsgálót váltott, és az új könyvvizsgáló, a cégnek egyébként már korábban is dolgozó BDO kijelentette, hogy annyi rendetlenséget talált, hogy jelentését a „véleménynyilvánítás visszautasítása” szöveggel adta ki. Hogy az új könyvvizsgáló véleményére alapozva miként lehetett a korábbi könyvvizsgálatok eredményeit semmisnek tekinteni, hát, erre már nem nagyon van jogszerű magyarázat.
A helyzetet és a vételi ajánlat összegének meghatározását az is bonyolítja, hogy a Kartonpack információnk szerint korábban jogi úton próbált érvényt szerezni egy, a csornai napelemgyárat építő kft. mintegy 40 százalékos üzletrészére vonatkozó igényének. Ez a vagyonelem jelentősen befolyásolhatja a saját tőke értékét, így az üzletrész sorsa sem jelentéktelen.
„E botrányos ügyben talán az a legfelháborítóbb, hogy az MNB mint pénzügyi felügyelet nem tesz semmit, pedig az ő törvény által előírt feladata lenne, hogy ilyen ne történhessen”
– véli Dióslaki.
Ki fog így nagyot kaszálni?
Ha minden így marad, akkor senki. Ha lesz vételi ajánlat, akkor alighanem Fintha-Nagy Ádám, aki részvényenként 612 forintért vette meg a részesedését. Ha például egyszer egy bíróság kimondaná, hogy a 33 százalékos részesedés átlépése miatt az államnak vételi ajánlatot kell tenni a többi részvényesnek (például a jelenleg adódó 16 ezer forintos áron), akkor ő 25-szörös nyereséget realizálna.
Ám jelenleg a sok folyamatban levő eljárás miatt a helyzet nem rendezett. Most a legnagyobb vesztesnek a magyar tőkepiac tűnik, ahol ugyan eddig is voltak a vételi ajánlatok körül perek, botrányok, új ármeghatározások, de olyan, hogy az teljesen elmaradt volna, még itt, a „vadkeleten” is újdonság.
(Borítókép: A debreceni Kartonpack Dobozipari Nyrt. üzemcsarnoka 2016 novemberében. Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor) | https://telex.hu/gazdasag/2020/10/02/pont-az-allam-trollkodja-szet-a-tozsdei-szabalyokat | https://web.archive.org/web/20230323174740/https://telex.hu/gazdasag/2020/10/02/pont-az-allam-trollkodja-szet-a-tozsdei-szabalyokat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pont-az-allam-trollkodja-szet-a-tozsdei-szabalyokat | Telex | hungarian-news | 2020-10-09 09:39:53 | [
"Dunai György",
"Fintha-Nagy Ádám",
"Rátky Miklós"
] | [
"Britton-csoport",
"Kartonpack Nyrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Rátky és Társa Ügyvédi Iroda"
] | [] | [
"covid-19",
"tőzsde",
"végrehajtás"
] | [] |
51,060 | Már a múlté a kukakáosz vagy csak a szőnyeg alá söpörték a szemetet? | Jelentős, 181 millió forintos veszteséget termelt a főleg a pilisi településeken tevékenykedő Zöld Bicske Kft., de a győri és a kaposvári közszolgáltató is csak irigykedve nézheti például a székesfehérvári, békéscsabai vagy a debreceni kollégák profitját. Hogy hol veszteséges vagy nyereséges ugyanaz a tevékenység, azt néha a legegyszerűbb tényezők döntik el, mint például a kukásautók által megtett út hossza vagy a népsűrűség. | Az országban a közszolgáltatók összesen 3203 ezer tonna hulladékot gyűjtöttek be 2019-ben - állapítja meg a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) az általa készített 2021-es Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben (OHKT), amit október 17-ig lehet véleményezni. A dokumentum szerint a legtöbb régióban megtörtént a közszolgáltatók koncentrációja, hiszen 25 régióban 28 közszolgáltató működik.
A rendszer jelenlegi formájában még nem tekinthető véglegesnek, kisebb változások várhatók a hatékonyabb működés érdekében
- olvasható a tervben. Mi találomra megnéztük néhány hulladékgazdálkodási közszolgáltató cég tavalyi beszámolóját, amelyekből az derült ki: míg néhány szemétszállító cég már egészen normális nyereséggel dolgozik, addig még bőven akad veszteséges társaság is.
Jelentős, 181 millió forintos veszteséget termelt a főleg a pilisi településeken tevékenykedő Zöld Bicske Kft., de a győri és a kaposvári közszolgáltató is csak irigykedve nézheti például a székesfehérvári, békéscsabai vagy a debreceni kollégák profitját. Hogy hol veszteséges vagy nyereséges ugyanaz a tevékenység, azt néha a legegyszerűbb tényezők döntik el, mint például a kukásautók által megtett út hossza vagy a népsűrűség.
Ugyanakkor azt az OHKT is leírja, arra kéne törekedni, hogy az egy közszolgáltató által ellátott területben ne keletkezzen szakadás, a közszolgáltatók gyűjtés és szállítás során egymás szolgáltatási területén ne kényszerüljenek áthaladásra. Vagyis néhány esetben nem az viszi el a szemetet, aki a legközelebb van hozzá.
Ez is volt az egyik oka annak, hogy tavaly és idén is több város és falu döntött úgy, hogy közszolgáltatót vált, főleg Tolna megyében volt nagy a mozgás.
Paks város, valamint az érintett önkormányzatok képviselőtestületének döntése alapján, továbbá a hulladékgazdálkodási integrációs folyamatok eredményeként 2020. április 1-jétől a Vertikál Nonprofit Zrt. végzi Pakson és térségében (Bölcske, Gerjen, Györköny, Madocsa, Nagydorog, Pusztahencse) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet. A közszolgáltatási díjról a számlát továbbra is a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. állítja ki az önök részére
- közölte a Kaposvári Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (KHG). Az indoklás szerint a KHG az év során több alkalommal is likviditási problémákkal küzdött, a bérelt eszközök bérleti díjait rendszeresen csak nagy késéssel fizették ki. A késedelmes számlafizetésekre, felhalmozott lejárt tartozásokra vonatkozóan számos más beszállítótól is érkezett panasz. Tehát Paksról már nem a kaposvári központú társaság viszi a szemetet, hanem a Polgárdi központú Vertikál Zrt. Talán éppen ennek a két cégnek a beszámolóján keresztül lehet bemutatni a legjobban az ágazat ellentmondásait.
A Vertikál Közszolgáltató Nonprofit Zrt. tulajdonosainak száma 16, melyből 14 önkormányzat és két gazdasági társaság. A két legnagyobb részvényes a fideszes vezetésű Polgárdi és az ellenzéki Baja, de például az 1300 lakosú Jenő településnek is van 0,1 százalékos tulajdona. A Vertikál Vagyonkezelő Kft.-én keresztül pedig Ferencz Kornél igazgatósági elnök is részesedik a profitból.
Ő pedig egy igazi hulladékipari nagyágyú, hiszen Ferencz Kornél egyúttal a dunaújvárosi szemétszállító, a Dunanett Nonprofit Kft. ügyvezetője, valamint Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökének tanácsadója is a kormány által megrendelt hulladékgazdálkodási stratégia elkészítésében.
Az egyiknek sikerült, a másiknak nem
Nos, a Vertikál a 2018-as 5,3 milliárd forintos árbevételét 7,5 milliárd forintra tornázta fel és 189 település tartozik hozzájuk alvállalkozókon keresztül Esztergomtól Paksig. De Balatonakarattya és például a Dunakanyarban fekvő Pilismarót is az ő ellátási térképükön található. Míg 2018-ban közel 100 millió forintos veszteséget könyveltek el, addig 2019-et már 100 millió forintos profittal zárták.
Ellenben a kaposvári KHG 2 milliárd forintos forgalom mellett mintegy 4 millió forintos veszteséget szenvedett el. Pedig 126 település tartozik hozzájuk, ők látják el a Szita Károly kaposvári fideszes polgármester által elnökölt Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás közigazgatási területén a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tevékenységét. A KHG-t pedig a kaposvári önkormányzat (50 százalék) mellett 40 százalékban az állam tulajdonolja.
Maga a kukaholdingnak hívott NHKV elvileg már nyereséges: 92 milliárd forintos árbevétel mellett 246 millió forintos pluszban zártak 2019-ben. Pedig 2017-ben még 3,6 milliárd forintos veszteség jött össze, amit csak többszöri állami beavatkozással lehetett nagy nehezen mára eltüntetni. Korábbi közleményükben arról írtak: a társaság felgyorsította a számlák kiállításának folyamatát, az elmaradásokat felszámolta, így az ügyfelek tavaly időben kapták meg számláikat. Újraszervezték a kintlévőség-kezelési folyamatot, a beszedettségi arány 80 százalékról 93 százalékosra nőtt.
Ez nem azt jelenti, hogy minden rendben van a kukaholdingnál: a követelésállomány még így is csak 59 milliárd forintról 44 milliárd forintra csökkent 2019-ben. Míg 2018-ban a közszolgáltatási díj kiszámlázáshoz kapcsolódott 50,5 milliárd forint követelés, most ez 37,4 milliárd forint. Tehát még mindig bőven lenne lenne mit behajtani a lakosságtól.
Behajtók alkonya
A napi.hu írt arról, hogy még 2018. januárban 7,6 milliárd forint értékű követelést adott át a Díjbeszedő Holding Zrt. vezette konzorciumnak a kukaholding, amelyben egy addig ismeretlen kelet-magyarországi behajtó is helyet kapott. Ez a cég, a balkányi székhelyű Pepp and Cars Kft. korábban még élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozott. Beszámolója szerint 2017-ben 102 millió forintos bevétele volt, ami 270 ezres profitot eredményezett, 2018-ban viszont már 590 millió forintos forgalmat bonyolítottak, amiből 38 millió forintos nyereség jött össze Törő Norbertné tulajdonosnak. Ez 2019-ben 367 millió forintos forgalomra és 415 ezer forintos profitra volt elég.
Összességében mostanában nem lehet olyan eseteket hallani, mint 2018 őszén, amikor a gödöllői központú Zöld Híd Kft. 116 településen nem vitte el a szemetet, de a rendszerben még mindig benne vannak a likviditási problémák, amik afelé tolják az önkormányzatokat és a hulladékszállító cégeket, hogy minél kevesebb szereplő maradjon talpon az ágazatban. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/mar-a-multe-a-kukakaosz-vagy-csak-a-szonyeg-ala-soportek-a-szemetet.html | https://web.archive.org/web/20230327164357/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/mar-a-multe-a-kukakaosz-vagy-csak-a-szonyeg-ala-soportek-a-szemetet.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-a-multe-a-kukakaosz-vagy-csak-a-szonyeg-ala-soportek-a-szemetet | mfor.hu | hungarian-news | 2020-10-09 09:44:28 | [] | [
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.",
"Pepp And Cars Kft.",
"Vertikál Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"hulladéküzlet",
"végrehajtás",
"jogalkotás",
"államosítás"
] | [] |
51,061 | Az állam segít elvenni a földeket, ha a tulajdonosok nem akarják napelemes cégnek adni | Ha csendesen is, de már itthon is zajlik a zöld forradalom, amiben a kormány az egyik főszerepet a naperőműveknek szánta. A megújulós támogatásokra egyre többen mozdulnak rá, és ahogy ez a történet is mutatja, az állam akár külön rendeletet is kész hozni, ha egy napelemes cég nem tudja megszerezni a kiszemelt földet a tulajdonosoktól. Így néz ki a magyar klímaharc alulnézetből. | Ha csendesen is, de már itthon is zajlik a zöld forradalom, amiben a kormány az egyik főszerepet a naperőműveknek szánta. A megújulós támogatásokra egyre többen mozdulnak rá, és ahogy ez a történet is mutatja, az állam akár külön rendeletet is kész hozni, ha egy napelemes cég nem tudja megszerezni a kiszemelt földet a tulajdonosoktól. Így néz ki a magyar klímaharc alulnézetből.
Bezöldül a NER
Két éve a magyar kormány tagjai még egészen nyíltan beszéltek arról, hogy ha a károsanyag-kibocsátásról van szó, ők inkább az autógyárak érdekeit tartják szem előtt. Majd miután itthon is egyre többen kezdtek aggódni a klímaválság miatt, a 2019-es európai parlamenti választásokon pedig látványosan megerősödtek a zöld pártok, a Fideszben is rájöttek, hogy nem elég, ha csak Áder János beszél a környezetvédelemről, végül úgy belehúztak, hogy még a KDNP is zöld fordulatot hirdetett.
Bár a magyar kormány tavaly először leszavazta, hogy 2050-re klímasemlegessé tegyék az EU-t, azért mégis születtek visszafogott tervek a szennyező energiaforrások kivezetésére.
E tervek szerint a jövőben nagyrészt nukleáris és megújuló energiából termelnénk áramot. Az előbbi nyilván a paksi bővítést, az utóbbi pedig még több napelemes erőmű építését jelenti, mivel újabb szélerőművekre nem adnak engedélyt. Az év elején megjelent klímaterv szerint 2030-ra 20 százalékkal nőne az ország végső áramfogyasztásában a megújulók aránya. Ennek megfelelően Orbán Viktor még a februári évértékelőjében is beszélt arról, hogy „a következő tíz évben meghatszorozzuk a naperőművek kapacitását”. A klímaterv pedig azzal számol, hogy a napelemes kapacitások nagysága 2030-ra közel 6500 MW-ra nőne.
Mivel a paksi beszerzések körül gyakran az oroszokkal kell lökdösődni, ráadásul az atomerőmű éptése egyébként is komoly szaktudást igényel,
ha valaki a magyar zöld fordulaton akar keresni, annak jóval egyszerűbb a naperőműves piacra beszállni. Itt elég megszerezni a megfelelő területeket a csatlakozási pontok közelében, és kérni a támogatást. Nem véletlen, hogy a miniszterelnök török barátja, Adnan Polat is elkezdte felvásárolni a napelemes projektcégeket, és a Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körök is rárepültek az lehetőségre.
A magyar állam pedig támogatási rendszerrel biztosítja, hogy a napelemes erőművekkel ne lehessen nagyon mellényúlni: a tavaly indult METÁR-tenderek nyerteseinek 15 éven át garantálja, hogy az általuk megajánlott áron adhassák el a megtermelt áramot. Ez úgy működik, hogy ha a tőzsdei ár valamiért a támogatott ár alá esne, akkor az állam a különbözetet zöld prémiumként pótolja ki. Vagyis a rendszer a sikeresen pályázóknak hosszú távon olyan kiszámítható üzletet biztosít, amire könnyű befektetőt találni.
Így az egyetlen kockázatos tényező a megfelelő földek megszerzése marad, de a jó kapcsolatokkal rendelkező cégek ebben is segítségre számíthatnak.
Hallom, eladó a földed
Csabát* még 2020 elején kereste meg egy cég, hogy megvenné a Putnok melleti földjét, mert napelemes erőművet építene. Csaba visszautasította őket. Arra jutott, hogy nem érné meg neki az üzlet, mert a földet 2023-ig egy biogazdálkodó bérli tőle, és ha az érdeklődő cég kérésére kivonnák a szántót a művelés alól, a bérlő elbukná az ökológiai gazdálkodásra kapott uniós támogatást. Így pedig joggal kérhetne kártérítést Csabáéktól. Másrészt úgy tervezte, hogy pár év múlva már a fia gazdálkodna a területen.
Bár az elutasítás után a napelemes cég még egy ideig erősen győzködte, hogy jobban járna, ha eladná a több mint 34 hektárt, egy idő után úgy tűnt, sikerült leráznia őket. Éppen ezért döbbent meg, amikor augusztus végén kézhez kapott egy határozatot, amiben a földhivatal közölte, hogy a NES Energy Zrt. kérésére a területet kivonják a művelés alól, és engedélyezik „a termőföldek más célú hasznosítását nagy teljesítményű napelemes erőmű céljából”. Ennek a cégnek ugyanaz a Plachy László a vezetője, mint amelyiket Csaba pár hónappal korábban visszautasított.
Először ő sem értette, hogy a hatóság miért engedélyezi az átminősítést egy olyan cég kérésére, amelyik sem tulajdonosa, sem bérlője a földnek. Ráadásul őt akkor sem értesítették, amikor a hatóság emberei kimentek felmérni a földjét. Csak az indoklásból derült ki, hogy a NES Energy közben komoly kormányzati segítséget kapott a kiszemelt földek megszerzéséhez.
A cég ugyanis nem csak Csabáék földjét nézte ki magának: Észak-Magyarországon közel 1000 hektáron terveznek napelemes erőműveket építeni. És amikor úgy érezték, elakadtak a földek megszerzésével, megkeresték az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM), hogy segítsenek megoldani a problémáikat.
A cég egyébként nem csinál titkot abból, hogy vannak jó kormányzati kapcsolatai: a honlapján is hirdeti, hogy Plachy tavaly ősszel összefutott Palkovics Lászlóval Ózdon, nemrég pedig maga Szijjártó Péter vitt házhoz 282 millió forintnyi támogatást a másik cégének, a Green Plan Energy napelemes szerkezeteket gyártó üzemébe.
Az ITM-ben a tárgyalások annyira sikeresek voltak, hogy május 6-án a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a projektet,
egyben a cég kérésére 18 településen összesen 229 helyrajzi számot minősített beruházási célterületté. Bár májusban Csabáéknak erről még fogalmuk sem volt, de az ő putnoki földjük is felkerült a kormány listájára, amire hivatkozva a NES kezdeményezte is a szántó átminősítését. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal pedig augusztusban megadta az engedélyt.
Ezután két lehetőségük maradt, de a terület mindenképpen a NES birtokába kerül:
vagy elfogadják az utolsó ajánlatot, amit a cég a kormányhivatalon keresztül küld a tulajdonosoknak,
vagy megindul a kisajátítási eljárás.
És nem Csabáék az egyetlenek, akik így jártak, kérdésünkre Plachy László elmondta, hogy az egész projektben szereplő közel 1000 hektárból nagyjából 150-250 hektárnál voltak hasonló viták, ami 10 tulajdonost jelent. Egyébként mindenki mással meg tudtak állapodni, és elmondása szerint a piaci árnál többet kínáltak a földekért.
A Kazincbarcikához közeli Szuhakálló önkormányzatának tavaly októberi jegyzőkönyvéből az is kiderül, hogy a NES milyen feltételekkel tett ajánlatot a környékbeli földekre. Ezek szerint kínáltak egy vételi árat, de az engedélyek megszerzése előtt előszerződést akartak kötni. A település vezetése először kevésnek találta a cég által hektáronként ajánlott 2,5 millió forintot, végül idén szeptemberben hektáronként 4 millióért hirdették meg azt a két földrészt, amit eladnának.
A jegyzőkönyvhöz mellékelték a mintaszerződést is, amiből kiderül, hogy a végleges megállapodást csak azután kötnék meg, ha a NES-nek egy éven belül sikerül megszereznie a kiserőművi engedélyt. A vételárat is csak ezután fizetnék ki, azonban addig az eladónak mindenképpen el kell intéznie, hogy a földhivatal vonja ki a földet a művelés alól, mert amíg termőföldnek minősül, gazdasági társaságok nem szerezhetnék meg.
Vagyis egy ilyen ajánlatnál a földtulajdonosoknak a kivonásnál úgy kellene elküldeniük az addigi bérlőiket, hogy nem lehetnek biztosak abban, megépül-e az erőmű. Végül a szuhakállói önkormányzat a NES áltak kért három földből csak kettőt hirdetett meg eladásra, de a cég így is bőven terjeszkedhet a falu körül, mert a kormány itt 10 másik területet jelölt ki az erőműveinek.
„Én annyit ígértem cserébe, hogy ezt magyar emberek fogják építeni, magyar tervezőkkel, magyar beruházásban, a lehető legtöbb magyar alapanyaggal és magyar munkahelyeket teremtünk. És 2023 végén megvalósítjuk” - mondta Plachy László, a NES vezetője, amikor a kormányzati segítségről érdeklődtünk. A vállalkozót kérdeztük arról is, hogy miből tervezik megvalósítani a 100 milliárdos volumenű projektet, ha cégük 8,5 millió forint árbevétel mellett 17 millió forint veszteséggel zárta a tavalyi évet. Plachy azt mondta, hogy a METÁR-tenderen mindenképpen indulnak, de egyébként saját tőkéből dolgoznak, más állami támogatást nem kapnak. Ugyanakkor most több befeketetővel is tárgyalnak a tőkebevonásról.
Amikor lengedezik a hátszél
Az nem példa nélküli, hogy egy-egy nagyobb beruházásnál az állam közérdekből, azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás mellett elveszi egy ingatlan tulajdonjogát. És az erről szóló törvény többek között az energiatermelést is az ilyen közérdekű célok között említi. Ugyanakkor egy másik napelemes cég menedzsere meglepődve hallotta, hogy egyes szereplőknek a kormány személyre szabott rendelettel nyújt segítséget.
Az ilyen projekteknél épp a megfelelő helyen fekvő földek megszerzése a legnehezebb feladat. Erre gyakran külön ügynökségeket alkalmaznak, mert a területeknek lehetőleg egymás mellett kell lenniük, de közben nem eshetnek túl messze a csatlakozási alállomástól sem. A földeket ilyenkor általában a piaci árnál jóval drágábban tudják megvenni, de ha a tulajdonos bele is megy az üzletbe, akkor is rengeteg adminisztrációval jár. Viszont ha a tulajdonos valamiért mégsem akarja eladni a földjét, akkor normál esetben nem tudnak mit tenni, másik helyszínt kell keresniük.
De ha a kormány valakinél külön rendelettel könnyíti meg ezt a folyamatot, az sok időt és pénzt spórolhat meg. Mivel a földhivatalnál nem lehetett fellebbezni, Csabának 30 napja volt bírósághoz fordulni, mert úgy érezte, megsértették a tulajdonhoz való jogát, és szerinte a NES nem kérhette volna a kivonást. Szerinte még kiemelt kormányzati beruházásra sem lehet hivatkozni, mivel az erőmű egyelőre az engedélyeket sem kapta meg. Egyben a kormányhivatalnak is írt egy tiltakozó levelet, de a kormánymegbízott válasza nem kecsegtetett túl sok jóval. Azt írta, hogy mivel a kormány a projekhez kapcsolódó közigazgatási eljárásokat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította és a beruházási célterületet itt jelölte ki, nem lát lehetőséget az engedélyező határozat visszavonására.
Természetesen többször kerestük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, hogy megtudjuk, mi alapján jelölték ki éppen ezeket a területeket, illetve mi alapján választották ki éppen ezt a céget, de semmire sem válaszoltak.
Címlapkép: Kiss Bence | https://444.hu/2020/10/09/az-allam-segit-elvenni-a-foldeket-ha-tulajdonosok-nem-akarjak-napelemes-cegnek-adni | https://web.archive.org/web/20221109123223/https://444.hu/2020/10/09/az-allam-segit-elvenni-a-foldeket-ha-tulajdonosok-nem-akarjak-napelemes-cegnek-adni | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-allam-segit-elvenni-a-foldeket-ha-a-tulajdonosok-nem-akarjak-napelemes-cegnek-adni | 444 | hungarian-news | 2020-10-09 00:00:00 | [
"Plachy László"
] | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"NES Energy Zrt."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Putnok",
"Szuhakálló"
] | [
"ingatlan",
"energia",
"klientúra"
] | [] |
51,062 | Megvan a pontos szám: összesen 16 863 darab lélegeztetőt vett a külügy | Ha lépésről lépésre is, de lassan talán kiderül, hogy milyen üzletet kötött a lélegeztetőgépekre még tavasszal a magyar Külügyminisztérium. Most Ujhelyi István szocialista EP-képviselő közérdekű adatigénylésére osztott meg újabb adatokat a minisztérium. | Ha lépésről lépésre is, de lassan talán kiderül, hogy milyen üzletet kötött a lélegeztetőgépekre még tavasszal a magyar Külügyminisztérium. Most Ujhelyi István szocialista EP-képviselő közérdekű adatigénylésére osztott meg újabb adatokat a minisztérium.
Eszerint összesen 16 863 darab lélegeztetőgépet vett a külügy. Valamivel több, mint 300 milliárd forintért.
Korábban mi is kikértük a szerződéseket, de azokból nem volt egyértelmű, hogy a különböző cégek végül hány darab lélegeztetőt szállítottak le, mert előfordult, hogy ez a szám nem szerepelt a nekünk megküldött megállapodásban. Most ennyivel már beljebb vagyunk:
Két olyan kínai cég is volt,amiktől csak non invazív (vagyis maszkos, nem a légcsőbe vezetett tubosos) lélegeztetőt vettünk. Tavasszal az volt a szakmai álláspont, hogy ezek nem alkalmasak a súlyos állapotban lévő koronavírusos betegek ellátására (másra persze lehet használni, de arra eleve voltak meglévő eszközök is). Összesen 418 non invazív eszközt vett a külügy.
Árak ebben a listában nem szerepelnek, de azok nagyjából megvannak a nekünk korábban megküldött szerződések alapján.
A tavaszi lélegeztetőgép beszerzések esetében fontos megjegyezni, hogy Magyarországnak fel kellett készülnie a legrosszabbra a koronavírus megjelenésekor. Bár volt itthon egy 2000 darabos eszközpark, végül szakemberek számításai alapján Orbán Viktor 8000 darabos kapacitás kiépítését tartotta szükségesnek, hogy a legszélsőségesebb esetben se maradjon ellátatlan senki eszközhiány miatt.
De a külügy a biztonság kedvéért jelentősen túlrendelte magát, és vásárolt úgy 16 ezer lélegeztetőt, hogy a szabadrablásra emlékeztető piacon aranyáron lehetett ezekhez hozzájutni. Közben az állami kórházellátó is vásárolt majdnem 2500-at, fele olyan átlagáron, mint a külügy.
Jelenleg 82 koronás beteg van lélegeztetőgépen. Egy sokkal durvább járványhelyzetben nem a 20 ezresre felduzzasztott eszközpark, hanem a szakdolgozók száma szabna korlátot. Becslések szerint maximum 3000 intenzíven fekvő beteget tud ellátni egyszerre a magyar egészségügy a jelenlegi személyzettel.
A nagytételű vásárlásoknál még a normál piaci logika sem működött. Miközben a maláj GR Technologiestől vette a külügy messze a legtöbb lélegeztetőt, 6258 darabot, ezek átlagára volt nagyon magas a többi vásárláshoz képest. (A nekünk korábban megküldött szerződések között egyetlen drágább szerepelt, a Beijing KGT-vel kötött, de az mindössze 61 darabról szólt, a maláj 100-szor ennyiről.)
A legjobb darabáron a német MMA Medical Equipmetsszel szerződött a külügy. Sajnos mindössze 11 darab lélegeztetőt vettek tőlük, igaz, azt annyiért, amennyiért a malájok egyet számoltak fel. Kiderült az is, hogy ami Szlovéniában már korrupciógyanúsan magas ár, mi annál is drágábban vettünk lélegeztetőt ugyanattól a szlovén cégtől.
Ujhelyi listáján szerepelnek az egyéb beszerzések is, ezek védőeszközök, kesztyűk, maszkok lehetnek, hogy hány pontosan mik és mennyiért, ezekből az adatokból nem derül ki. Ezekért újabb adatigénylést nyújt be Ujhelyi. | https://444.hu/2020/10/09/megvan-a-pontos-szam-osszesen-16-863-darab-lelegeztetot-vett-a-kulugy | https://web.archive.org/web/20230401175043/https://444.hu/2020/10/09/megvan-a-pontos-szam-osszesen-16-863-darab-lelegeztetot-vett-a-kulugy | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megvan-a-pontos-szam-osszesen-16-863-darab-lelegeztetot-vett-a-kulugy | 444 | hungarian-news | 2020-10-09 00:00:00 | [] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] | [
"átláthatóság",
"diplomácia",
"covid-19",
"lélegeztetőgép",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
51,063 | A lenyúlt nyugdíjvagyont is megmozgatták Orbánék, hogy kisegítsék a kedvenc bankjukat | Nyolc éve szorult helyzetbe került az FHB Bank: azonnal 30 milliárd forintnyi tőkére volt szüksége, hogy ne boruljon fel. Spéder Zoltán, a bank akkori vezetője jól feküdt a kormánynál: rendszeres vendég volt Orbán Viktor irodájában, egészen közeli, baráti kapcsolatban állt Lázár Jánossal, a miniszterelnöki hivatal vezetőjével, üzletelt Simicska Lajossal, a Fidesz akkori gazdasági centrumával, és Németh Lászlóné fejlesztési miniszterrel is jóban volt. Ezek után senkit sem lepett meg, hogy az FHB furcsa kötvénykibocsátással 30 milliárddal növelni tudta az alaptőkéjét. | Nyolc éve szorult helyzetbe került az FHB Bank: azonnal 30 milliárd forintnyi tőkére volt szüksége, hogy ne boruljon fel. Spéder Zoltán, a bank akkori vezetője jól feküdt a kormánynál: rendszeres vendég volt Orbán Viktor irodájában, egészen közeli, baráti kapcsolatban állt Lázár Jánossal, a miniszterelnöki hivatal vezetőjével, üzletelt Simicska Lajossal, a Fidesz akkori gazdasági centrumával, és Németh Lászlóné fejlesztési miniszterrel is jóban volt. Ezek után senkit sem lepett meg, hogy az FHB furcsa kötvénykibocsátással 30 milliárddal növelni tudta az alaptőkéjét.
Hiába pletykálták, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő segítette ki a bankot, és hogy a magyar állam ezzel nem járt valami jól, ezt nem lehetett bizonyítani, hiszen az MNV könyvelése és más nyilvános adatok nem utaltak ilyen kötvényvásárlásra. Ebben a cikkben azt a forgatókönyvet írjuk le, ami minden elérhető nyilvános adattal egybevág. Eszerint az FHB egy miniszteri szinten egyeztetett, bonyolult értékpapír-cserével jutott hozzá a 30 milliárdhoz, méghozzá úgy, hogy Orbánék az FHB megsegítése érdekében még a lenyúlt nyugdíjvagyont is bevetették.
Amennyiben tényleg az állam segítette ki az FHB-t, az tiltott állami támogatásnak minősül, de az biztos, hogy nemzetközi szinten is kínos egy ilyen ügy. Ennek ellenére Magyarországon ezt a jelek szerint gond nélkül meg fogja úszni minden érintett.
2012-ben még nagyon más volt a világ. A Fidesz csak két éve volt hatalmon, Orbán Viktor pedig még jóban volt Spéder Zoltánnal, Csányi Sándorral meg nem. A Miniszterelnökséget még Lázár János vezette, aki kifejezetten a barátjának tartotta Spédert, Csányi Sándort meg polipnak nevezte. A miniszterelnök éppen azt tervezgette, hogy a takarékszövetkezetek összevonásával Fidesz-közeli tulajdonú ellen-OTP-t hoz létre, erre a munkára pedig a tapasztalt, és a párt környékén már az 1993-as székházügy óta ismert bankár, Spéder Zoltán volt a legalkalmasabb, aki a hitelválságban kissé megingott bankját, az FHB-t és a Magyar Postát is elkezdte belegyúrni az új nagy lakossági bankba.
Az FHB azonban 2012-ben nem volt abban az állapotban, hogy ilyen komoly terveket lehessen rá alapozni, a 2008-as nagy gazdasági válság hatásait még nem tudta kiheverni. A válság annak idején az amerikai jelzáloghitelezési piacról indult ki, és éppen a bankszektorban, a hitelezési piacon volt legbrutálisabb a hatása. Az FHB pedig – Földhitel és Jelzálog Bank – talán az összes hazai bank közül a leginkább kitett volt a jelzálogpiaci összeomlásnak.
A hazai bankszektor legtöbb szereplője külföldi tulajdonú volt akkor, ezek a cégek fordulhattak anyabankjukhoz segítségért, de az FHB csak az államtól kérhetett. Kapott is, még a szocialista kormányzás idején. Gyurcsány Ferenc ekkorra már lemondott, bár formálisan még miniszterelnök volt, az FHB pedig ebben az interregnumban szerezte meg a támogatást: 30 milliárd forint tőkeinjekciót és 400 millió eurónyi hitelt kapott az államon keresztül az IMF-mentőcsomagból, illetve az állam által lehívható nemzetközi segélykeretből.
A mentőcsomag viszont azzal járt volna, hogy az állam bizonyos feltételek nem teljesülése esetén tulajdont szerezhet az FHB-ban, emiatt a bank vezetése a még mindig kritikus gazdasági helyzetben úgy döntött, hogy visszafizeti a harmincmilliárdot, ráadásul egy EU-s döntés következményeként még 2,6 milliárd forintnyi kamatot és büntetést is a gyengélkedő bank nyakába varrtak.
2012-re tehát az FHB tőkéjéből megint hiányzott harmincmilliárd forint, újabb segítségre volt szüksége, de akkor már Orbán Viktornak hívták a miniszterelnököt. | https://tldr.444.hu/2020/10/09/a-lenyult-nyugdijvagyont-is-megmozgattak-orbanek-hogy-kisegitsek-a-kedvenc-bankjukat | https://web.archive.org/web/20210827224654/https://tldr.444.hu/2020/10/09/a-lenyult-nyugdijvagyont-is-megmozgattak-orbanek-hogy-kisegitsek-a-kedvenc-bankjukat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-lenyult-nyugdijvagyont-is-megmozgattak-orbanek-hogy-kisegitsek-a-kedvenc-bankjukat | 444 | hungarian-news | 2020-10-09 00:00:00 | [
"Lázár János",
"Orbán Viktor",
"Simicska Lajos",
"Spéder Zoltán",
"Szivek Norbert"
] | [
"FHB Bank",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"tiltott állami támogatás"
] | [] |
51,064 | Belerokkantak abba, amit Felcsúton simán megcsináltak | Nemzetközi előírásoknak is megfelelő 1700 fős stadiont és regionális utánpótlásközpontot álmodtak Szigetszentmiklósra, a 3,5 milliárdos beruházás azonban magával rántotta a százéves klubot. Hiába költöttek el több mint egymilliárd forint taót, az építkezés évek óta áll, az NB II.-t is megjárt csapat feloszlott, és az egykor híres utánpótlás megszűnt. Jó eséllyel az állam fogja befejezni a létesítményt, de ha így is lesz, nem tudni, ki fog benne focizni. Tanulságos történet a taorendszer árnyoldalairól. | 2020. október 5. – 09:44
818
Nemzetközi előírásoknak is megfelelő 1700 fős stadiont és regionális utánpótlásközpontot álmodtak Szigetszentmiklósra, a 3,5 milliárdos beruházás azonban magával rántotta a százéves klubot. Hiába költöttek el több mint egymilliárd forint taót, az építkezés évek óta áll, az NB II.-t is megjárt csapat feloszlott, és az egykor híres utánpótlás megszűnt. Jó eséllyel az állam fogja befejezni a létesítményt, de ha így is lesz, nem tudni, ki fog benne focizni. Tanulságos történet a taorendszer árnyoldalairól.
Nem sokkal a tűzoltóság után, egy murvás úton kell befordulni a félbemaradt szigetszentmiklósi futballstadionhoz. Könnyű elvéteni, semmi nem jelzi, hogy a fák mögött egy 3,5 milliárdosra tervezett beruházás romjai találhatók. A természet elkezdte visszafoglalni a területet, a centerpályát teljesen benőtte a gaz, nehéz elképzelni, hogy ott valaha futballozni fognak. A műfüves pálya borítását több helyen felszaggatták, a labdafogó háló is hiányos pár helyen.
„Már csak a tetőív hiányzik, ezt leszámítva az épület szerkezetileg kész. Itt jöttek volna be a vendég szurkolók, ott a hazaiak, ide pedig egy üvegkalitkát terveztünk, benne egy büfével” – mutatta a helyszínen Potoczki Tamás, a Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre (SZTK) korábbi ügyvezetője, hogyan is nézne ki a főlelátó. A félkész betonépülethez évek óta nem nyúlt senki, csak az itt-ott eldobált óvszerek jelzik, hogy néha mások is járnak arra.
Regionális utánpótlásközpontnak szánták a létesítményt, 1700 fős stadionnal, 150 férőhelyes parkolóval, villanyvilágítással ellátott két élő füves és egy műfüves nagypályával.
Ez lett volna az ország első zöldstadionja, ha elkészül: az eredeti tervek szerint a pályát és a főépületet hőszivattyúval fűtötték volna, az áramot és a meleg vizet pedig napenergia segítségével tervezték megoldani.
Így ment csődbe a százéves klub
Az SZTK a környék egyik legnagyobb klubjának számított. 2009 és 2016 között NB II.-es csapatuk is volt, az évek során ismert edzők fordultak meg a kispadon. Dolgozott itt a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya, Várhidi Péter és Horváth Ferenc egykori válogatott focista. Erős volt az utánpótlásuk is, több mint 300 gyerek focizott náluk, minden korosztályban tudtak csapatot indítani. Még bőven a taózás előtti időszakban indult fejlődésnek a klub, amit teljes egészében céges szponzorációból tartották fenn. Az önkormányzattól csak az utánpótlásra kaptak támogatást, évi 10-15 milliót, tette hozzá Potoczki. Az utolsó években a felnőttcsapat fenntartása már évi 300-400 millióba került a klubnak, ami még egy kisebb NB I.-es csapat költségvetéséhez képest sem kevés.
Idővel kinőtték a régi sporttelepet, egyrészt szűkössé vált az egyetlen műfüves pálya, ahol edzettek és a meccseiket játszották, másrészt az infrastruktúra már nem felelt meg az NB II.-es előírásoknak. Így merült fel az utánpótlásközpont ötlete, amit már taotámogatásból akartak megvalósítani. Azt remélték, hogy ezáltal a régió legnagyobb utánpótlásbázisává válhat a klub, és még több tehetséget tudnak odavonzani. Olyan pályát akartak, ami a nemzetközi előírásoknak is megfelel, hogy a női és az utánpótlás-válogatottaknak is rendezhessenek meccseket Szigetszentmiklóson. Ezért az MLSZ-szel egyeztetve olyan elemek is bekerültek a tervekbe (például közvetítőállások kiépítése), amik 100-200 millióval növelték a beruházás költségeit.
Az ambiciózus projektbe 2012-ben vágtak bele, de a történteket látva nem túlzás azt mondani, hogy alaposan túlvállalták magukat vele. Az építkezés gyakorlatilag magával rántotta az egész klubot:
Eltelt nyolc év, de se stadionjuk, se csapatuk, miközben elköltöttek 1,5 milliárd forintot, nagyrészt taotámogatásból.
2017 körül látszott először, hogy valami nincs rendben. Miután harmadikok lettek az NB III.-ban, bejelentették, hogy a következő szezonban csak a megye egyes bajnokságban indulnak. Majd 2018 februárjában onnan is visszaléptették a felnőttcsapatot, mivel addigra már nem volt pénzük, minden forrásuk a stadion befejezésére ment. Utánpótlás-csapataik is szétszéledtek, a gyerekek a szomszédos településekre mentek át focizni. „Ha a Fradi megszüntetné az első csapatát, lenne utánpótlása? Melyik szülő vinné oda a gyerekét?” – tárta szét a kezét Potoczki, aki több mint tíz éven át vezette az SZTK-t. 2018 nyarán felszámolási eljárás indult a klub ellen, majd a félkész utánpótlásközpontot árverésre bocsátották, a létesítmény becsült értéke 420 millió forint. Szomorú véget ért tehát a százéves múltra visszatekintő szigetszentmiklósi futballklub.
Mellékszál a történetben, de szintén árverésre került a klub régi sporttelepe is, ahol 400-500 millióból újították fel a pályát és az öltözőket, ugyancsak taóból. A telek a város tulajdonában van, az önkormányzat most azért küzd, hogy a felszámolás végén a rajta lévő infrastruktúra is náluk maradjon. Egy 100 milliós hiteltartozás is a városra szállhat, a fejlesztés megvalósításánál ugyanis az önkormányzat vállalt kezességet, vagyis az SZTK felszámolásával a városnak kell törlesztenie a hitelt. Ezt el is kezdték, eddig körülbelül 10 milliót fizettek vissza, nagyrészt a hitel kamatait. Szeretnék majd az új tulajdonossal rendezni ezeket a viszonyokat, mondta Nagy János, Szigetszentmiklós tavaly megválasztott polgármestere.
Máshol könnyebben ment a stadionépítés
A stadionberuházásnak kezdettől fogva több buktatója volt. A taoszabályok szerint a 10 milliónál nagyobb beruházások esetében csak utófinanszírozásra van lehetőség. Vagyis az egyesület elkezdi megvalósítani a beruházást, majd ahogy halad előre az építkezés, úgy kapja meg a korábban megítélt taotámogatás aktuális részletét. Tehát hiába kapott papíron közel 2 milliárd forint taót az SZTK, a pénz nem volt azonnal a klubnál, hanem az MLSZ számláján parkolt, míg el nem számoltak a megvalósult fejlesztésekkel. Erre panaszkodott az egyik önkormányzati ülésen Becz Péter fideszes önkormányzati képviselő, az SZTK elnöke:
„Azzal, hogy a taoberuházások esetében egy utófinanszírozott rendszer – nem akarom ezt mondani, de mégis mondom, hogy nem minden Felcsút, nem minden Mezőkövesd, hogy azok a pénzek ott állnak a páncélszekrénybe, hogy ki tudom fizetni a vállalkozó számláját, és utána majd megkapom –, a mi esetünkben azt jelentette, hogy az MLSZ-nél lévő begyűjtött taót mindig elköltés után lehetett igényelni, addig meg kellett előre finanszírozni.”
Nem véletlenül emlegette a Mezőkövesd példáját a klubelnök. A NAV-elnök Tállai András csapata 2013-ban, az NB I.-es feljutás után vágott bele a lelátók és a klubház modernizációjába, és 2016-ban fejeződött be a fejlesztés. Az Átlátszó cikke szerint az 5000 férőhelyesre bővített aréna egymilliárd forintból épült meg; ehhez a központi költségvetéstől 400 milliót, az önkormányzattól pedig 60 milliót kaptak.
A taorendszer 2011-es bevezetése óta 2019-ig több mint 600 milliárd vándorolt a sportegyesületekhez és sportszövetségekhez. A hat támogatott csapatsportág közül (futball, kosárlabda, kézilabda, vízilabda, jégkorong, röplabda) messze a futball kapta a legtöbb pénzt, nyolc év alatt mintegy 275 milliárdot. A felcsúti Puskás Ferenc Akadémia a taorendszer egyik legnagyobb nyertese: az akadémián és a profi csapatot működtető kft.-n keresztül 2019-ig 68 milliárd forint támogatáshoz jutottak a cégek felajánlásai révén. Sok helyen történtek visszaélések a közpénznek számító támogatásokkal, a Magyar Labdarúgó-szövetség 30 esetben tett feljelentést.
Nem is automatikusan kapják meg a sportszervezetek a taotámogatást. Az MLSZ által megítélt összeg csak egy keret, amit még fel kell tölteniük a cégek felajánlásaiból. A kisebb, kevésbé jó politikai kapcsolatokkal rendelkező egyesületeknek ez nem mindig egyszerű feladat, kitartó lobbizást és utánajárást igényel. Szigetszentmiklóson viszont kifejezetten jól álltak ezen a téren. Az Mfor.hu által ismertetett dokumentumok szerint ugyanis a GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. 602 milliót, az Allianz Hungária Zrt. 438 milliót, a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt. 192 milliót ajánlott fel számukra a társasági adójából.
2015–2016-ban 674 milliós keretet, míg a 2012–2013-as támogatási évben több mint 900 milliós keretet állapított meg számukra azMLSZ, amit sikerült is teljesen feltölteniük. Ebben nemcsak a stadionra szánt támogatások vannak benne, hanem az utánpótlásra és a személyi ráfordításokra kapott pénzek is. Mindenesetre jól mutatja, hogy nem a tao begyűjtésével volt a probléma Szigetszentmiklóson. Viszonyításképpen: a 2012–2013-as időszakban csak a felcsúti Puskás Ferenc Akadémia gyűjtött náluk több taót, 2,3 milliárdot egészen pontosan.
Az ilyen típusú beruházásoknál a taotámogatás csak 70 százalékig fedezi a költségeket. A fennmaradó részt a sportegyesületeknek kell összeszedniük. Jellemzően ilyenkor az önkormányzat biztosítja a hiányzó önrészt; így történt például Nagykőrösön is, ahol 200 milliót adott a város az új klubház megépítésére. Ott úgy vágott bele a 400 milliós fejlesztésbe a Nagykőrösi Kinizsi, hogy még megye egyes csapata sincs.
Szigetszentmiklóson az akkor még fideszes vezetésű önkormányzat viszont egy forinttal sem támogatta a beruházást, csupán a telket adta bérbe, amire a létesítmény épült. Taopályázatukban le is írták, hogy a klub anyagi háttere stabil, kockázatot csak az önerő előteremtése jelent. Hogy ez mennyire így volt, csak később vált világossá.
Megmutatkoztak a taozás árnyoldalai
A pályákat, a világítást, a parkolót és a közművek bekötését magába foglaló első ütemet még nagyjából zökkenőmentesen sikerült befejezniük 2016-ra. Azért csak nagyjából, mert az építőipari árak növekedése és a talajvíz miatt menet közben megszaladtak a beruházás költségei. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) segítette ki őket, 361 milliós egyszeri támogatást kaptak. Potoczki azt mondta, ebben nem volt semmi rendkívüli, más kluboknak is adtak pluszpénzt ilyen esetekben. Az első ütem 1,2 milliárdba került, az ehhez szükséges önerőt, körülbelül 400 millió forintot, végül saját zsebből fizette ki a klub.
Még korábban felmerült, hogy a város tulajdonában lévő régi sporttelep eladásából teremtsék elő ezt az összeget. Hiába kaptak erre szóbeli ígéretet az akkori városvezetéstől, ebből végül nem lett semmi, amiben Potoczki szerint a klubelnök és az akkori, szintén fideszes Szabó József polgármester konfliktusa is közrejátszott. Kerestük a korábbi polgármester is az ügyben, de cikkünk megjelenéséig nem reagált kérdéseinkre.
Jobb híján a felnőttcsapattól vonták el az önrészhez szükséges pénzt, részben ez vezetett a csapat megszűnéséhez. Közben megmutatkoztak a taózás árnyoldalai is: azt vették észre, hogy a taózás felfutásával a klasszikus szponzoráció gyakorlatilag megszűnt a futballban. A cégek úgy voltak vele, hogy ha odaadják a taójukat, akkor azon felül már nem adnak további pénzt. „Ha feltöltési kötelezettséged van, persze hogy azt mondod, add nekem a 100 millió forintnyi taódat, nem kell a szokásos 2 millió.” Szigetszentmiklóson is így voltak ezzel, csakhogy ezzel maguk alatt vágták a fát, mert így még több pénz szivárgott el a felnőttcsapattól, magyarázta az egykori klubvezető.
Potoczki szerint mégsem ez volt a legnagyobb hiba, hanem az, hogy egyáltalán belevágtak az építkezésbe. Akkor kellett volna lefújniuk az egészet, amikor az önkormányzat visszamondta a sporttelep eladását, mondta.
„Egy ilyen kicsi klubnak, mint a miénk, nem lett volna szabad egyedül belevágnia. Akkoriban még mindenki csak tanulta, hogyan működik a rendszer. Most minden klub arra vár, hogy majd az állam épít neki stadiont.”
Ez annyiban igaz, hogy az elmúlt évek stadionépítéseit nagyrészt a központi költségvetés finanszírozta (lásd Honvéd, Haladás, Ferencváros). Az MLSZ-től kapott összesítés szerint 2011 és 2019 között csupán 9,9 milliárd taót használtak fel ilyen célra, ami eltörpül amellett, hogy 2010 óta közel 300 milliárd ment el stadionokra. Egyedül a 3800 fős felcsúti Pancho Aréna épült kizárólag taóból, ott azonban nem volt gond a 30 százalékos önerő összeszedése.
Mindenük ráment
A stadiont magában foglaló második ütembe már kényszerből vágtak bele. Úgy gondolkodtak, hogy a pályák önmagukban semmit nem érnek a kiszolgálóépület nélkül. Az első, 230 milliós részszámlát még ki tudták fizetni, igaz, csak banki hitelből, és az 50 milliós önrész előteremtéséhez is kölcsönre volt szükségük. Az építkezés folytatásához további 400 millióra lett volna szükségük, ennyi volt a hátralévő, 1,4 milliárdot kitevő részszámlák önrésze. A klubnak azonban addigra már semmi pénze nem maradt. Hiába jelentkezett egy befektető, aki vállalta volna az önerő kifizetését (erről szerződésük is volt), kicsúsztak a határidőből, ezért az Emmi visszavonta a 700 milliós taokeretüket, amiből a második ütem épült volna. (A 300 milliónál nagyobb taoberuházásokat a minisztérium ellenőrzi.) Potoczki azt mondta, nem árulhatja el, hogy ki volt a titokzatos befektető.
Ami biztos, hogy ezen a ponton bedőlt az egész projekt, és 2018-ban végleg leállt az építkezés, azóta egy kapavágás sem történt a területen. Nem csak a klub járt pórul, Potoczki szerint házán és kocsiján jelenleg is végrehajtás van az önrészhez felvett 50 milliós hitel miatt.
„Amikor mondják, hogy mennyi pénzt kerestünk ezzel, akkor azt tudjuk mutatni, hogy mindenünk ráment. Lehet azt mondani, hogy ez egy 3,5 milliárdos beruházás, de az a pénz sosem volt nálunk és nem is lesz. A politika azt diktálta, hogy ez egy jó csont, lehet rágni.”
Az önkormányzatnál úgy tudják, hogy a klub 2,7 milliárdos tartozást hagyott maga után. Az Emminek például 1,6 milliárddal, két építőipari cégnek pedig további százmilliókkal tartoznak, ez teszi ki a tartozás nagy részét. Potoczki azt mondta, az 1,6 milliárd úgy jön össze, hogy meg nem valósuló beruházásoknál a taotámogatás 150 százalékkal megnövelt összegét és annak büntetőkamatait kérik vissza, esetükben ez ennyire jön ki. Az egymilliárdnyi taóval is el tudnak számolni: abból épültek a pályák és a főlelátó, és a minisztérium csak azért kéri vissza a pénzt, mert nem tudták befejezni a beruházást. A cégeknek valóban tartoznak, ismerte el Potoczki. Őket már nem tudták kifizetni, mivel az önerő hiánya miatt nem hívhatták le a taotámogatásukat. Abban reménykedhetnek, hogy az árverés után legalább a pénzük egy részéhez hozzájuthatnak. Az Emmit is megkérdeztük az 1,6 milliárdos tartozásról, cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ.
Oké, befejezik a stadiont, de ki fog focizni?
Hogy mi lesz az évek óta pusztuló létesítmény sorsa, még nem tudni, az árverést ugyanis szeptember közepén visszavonták. Annak van a legnagyobb esélye, hogy végül az államhoz kerül. Erre utal, hogy 2019 nyarán Orbán Viktor stratégiailag kiemelt jelentőségű szervezetté minősítette a felszámolás alatt álló klubot. Potoczki szerint további 2-2,2 milliárdra lenne szükség az utánpótlásközpont befejezéséhez.
Ha el is készül a stadion, kérdés, hogy ki fog benne futballozni, Szigetszentmiklóson ugyan működik egy másik focicsapat, de nekik nagy lenne a létesítmény. A Miklósi Kölyök Foci Klub az SZTK korábbi pályáját használja, 130 gyerek focizik náluk, felnőttcsapatuk a Pest megyei harmadosztályú bajnokságban szerepel. Bárhogyan is alakul az utánpótlásközpont sorsa, Potoczki már nem fog részt venni a befejezésében.
Partnereinktől | https://telex.hu/sport/2020/10/05/szigetszentmiklos-stadion-tao-potoczki-tamas-mlsz | https://web.archive.org/web/20231028034637/https://telex.hu/sport/2020/10/05/szigetszentmiklos-stadion-tao-potoczki-tamas-mlsz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/belerokkantak-abba-amit-felcsuton-siman-megcsinaltak | Telex | hungarian-news | 2020-10-05 15:44:00 | [] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Szigetszentmiklósi TK"
] | [
"Pest megye",
"Szigetszentmiklós"
] | [
"támogatás",
"sport",
"stadion",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
51,065 | Nem támogatják a bírók Polt Péter jobbkezének Kúria-elnökké választását | Elutasította Áder János államfő főbíró-jelöltjét az Országos Bírói Tanács. A bírók szerint ugyanis a Varga Zs. András jelölését lehetővé tévő jogszabály-módosítások nyomán Áder János javaslata nem feleltethető meg annak az alkotmányos elvárásnak, hogy a bírósági szervezetrendszer csúcsára a más hatalmi ágaktól független, külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy kerüljön. | 13 nem, 1 igen arányban elutasította az Országos Bírói Tanács (OBT) Varga Zsolt András Kúria-elnökké történő megválasztását, derült ki a szervezet honlapján közzétett határozatból és összefoglalóból.
A hatályos törvények szerint ugyanis az OBT személyes meghallgatás alapján a Kúria elnökének tisztségére jelölt személyről előzetes véleményt nyilvánít. Az OBT tagjai egy rendkívüli ülésen, miután Áder János a hét elején jelöltje, majd az Országgyűlés igazságügyi bizottságának Fidesz–KDNP-s többsége csütörtökön már támogatta, pénteken délelőtt ismerhették meg a jelölt szakmai önéletrajzát, meghallgatták és kérdeztek Varga Zs.-től.
Az OBT ezt követően közzétett határozatában az áll: a bírák önigazgatási szerve elismeri Varga Zs. tudományos területen szerzett érdemeit, alkotmánybíróként és a legfőbb ügyész helyetteseként a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatásban szerzett tapasztalatát, valamint személyes kvalitásait és felkészültségét.
„Meggyőző és megnyugtató volt, amit a jelölt a meghallgatáson a jogegység, a bírósági szervezet tekintélye, a folyamatban lévő ügyekben az utóbbi időben tapasztalt nyilvánosan megfogalmazott kritikák közbizalmat romboló hatását illetően elmondott. Nem lehet azonban elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy a jelölt korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja nincs. A rendszerváltás óta kizárólag olyan személy töltötte be a Legfelsőbb Bíróság, illetve Kúria elnökének tisztségét, aki ezt megelőzően hosszabb-rövidebb ideig bíróként is dolgozott” – írták. Az OBT arra is felhívta a figyelmet, hogy
„Varga Zs. András jelöltté válását kizárólag két közelmúltbeli törvénymódosítás tette lehetővé, amely nem feleltethető meg annak az alkotmányos elvárásnak, hogy a bírósági szervezetrendszer csúcsára a más hatalmi ágaktól független, külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy kerüljön.”
A jelölt támogatását elutasító határozatot Fázsi László, az OBT elnökének tájékoztatásaként tette közzé a szervezet, ugyanakkor a testület honlapján megtalálható a rendkívüli ülés összefoglalója is. Aszerint az ülésen részt vett az OBT 14 tagja, de tanácskozási joggal jelen volt Varga Judit igazságügyi miniszter, Hajas Barnabás, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Polt Péter legfőbb ügyész, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, valamint dr. Oltai Judit Zsófia, a Magyar Bírói Egyesület elnöke is. Az összefoglaló azt is részletezi, hogy a Kúria elnökének javasolt személyt 1 igen, 13 nem szavazattal, tartózkodás nélkül utasította el az OBT.
Mindennek nagyon súlyos hazai és nemzetközi következményei lehetnek, főként miután az Országgyűlés igazságügyi bizottságának kormánypárti többsége már támogatásáról biztosította a jelöltet, ahogyan a Fidesz–KDNP és a kormány több tagjai is. Pedig a Telex is megírta: sokan döbbenten fogadták a bírói karban, hogy tárgyalóteremben sosem ítélkező, egykori ügyészségi vezetőből csinálna kúriaelnököt a politikai hatalom.
Varga Zs. András jelenlegi alkotmánybíró Polt Péter helyetteseként, sőt jobbkezeként, na meg az Apostoli Királyság államformáját lehetőségként felvető egyetemi oktatóként vált ismertté itthon. Brüsszelben ráadásul még sokkal hangosabb lehet főbírói belépője, hiszen éppen a múlt héten jelent meg az uniós jogállamisági jelentés, amely elmarasztalta és aggályosnak nevezte pont azt a két törvénymódosítást, amelyekkel Varga egyáltalán főbíróvá választhatóvá vált Magyarországon.
(Fotó: Varga Zsolt András, a Kúria elnökjelöltje meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén a Parlament Delegációs termében 2020. október 8-án. [MTI/Illyés Tibor]) | https://telex.hu/belfold/2020/10/09/nem-tamogatjak-varga-zs-andras-kuria-elnokke-valasztasat-a-birok-orszagos-biroi-tanacs | https://web.archive.org/web/20230127152427/https://telex.hu/belfold/2020/10/09/nem-tamogatjak-varga-zs-andras-kuria-elnokke-valasztasat-a-birok-orszagos-biroi-tanacs | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-tamogatjak-a-birok-polt-peter-jobbkezenek-kuria-elnokke-valasztasat | Telex | hungarian-news | 2020-10-09 15:48:00 | [
"Varga Zs. András"
] | [
"Kúria"
] | [] | [
"bíróság",
"jogalkotás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
51,067 | Tiborcz István testvére beszállt a jógabizniszbe, amihez jó háttér a turai kastély | Online jóga- és fitneszfoglalkozásokat közvetít Tiborcz Péter új érdekeltsége. Tiborcz István bátyjáról (a miniszterelnök lányának, Orbán Ráhelnek a sógoráról) eddig a számítástechnikában érdekelt üzletemberként lehetett hallani. Az új fejlesztésben szerepet játszik Griecs-Farkas Emese, az állami megbízásokkal ellátott, szintén az informatikában utazó Symmetria Magyarország Zrt. többségi tulajdonosa is. | Online jóga- és fitneszfoglalkozásokat közvetít Tiborcz Péter új érdekeltsége. Tiborcz István bátyjáról (a miniszterelnök lányának, Orbán Ráhelnek a sógoráról) eddig a számítástechnikában érdekelt üzletemberként lehetett hallani. Az új fejlesztésben szerepet játszik Griecs-Farkas Emese, az állami megbízásokkal ellátott, szintén az informatikában utazó Symmetria Magyarország Zrt. többségi tulajdonosa is.
A Griecs-Farkas és Tiborcz közötti szálak, mint korábbi cikkünkben megírtuk, hivatalosan egy belvárosi ingatlanban futottak össze, a nő a Tiborcz család V. kerületi lakását használta abban az időszakban, amikor az ingatlan Orbán Ráhel apósáé volt. A Symmetria társtulajdonosa akkor kérdésünkre elismerte, hogy Griecs-Farkas és Tiborcz Péter között van kapcsolat, ennek jellegéről azonban nem akart nyilatkozni, mint mondta, arra, hogy a viszony mennyire szoros – élettársi, házastársi-e – nem tiszte válaszolni.
Griecs-Farkas Emese nemrég egy Instagram-videóban (01:45-től) beszélt arról, hogy miért indították el a Fitness and Yoga Now-t. Bár az üzletasszony sem tulajdonosként, sem ügyvezetőként nincs jelen a kezdeményezés mögött álló Group Now Kft.-ben, az oldal megálmodójaként, létrehozójaként nyilatkozik. Tavaly ősszel derült ki a várandóssága, ezért, egyetemi elfoglaltságai és a munkája miatt sem volt már komfortos edzésekre járnia. Mint mondja, Balin kapta el őket a jóga varázsa, az i-re a pontot pedig a koronavírus tette fel,
mivel magunknak is IT-cégünk van, és egyik napról a másikra kellett több mint száz embert hazaküldenünk.
A jógás platform mögött álló cég – a honlapjuk szerint – Tiborcz Péter Group Now Kft.-je, ami ugyanabban a Báthory utcai lakásban működik, amelyet korábban a Griecs-Farkas használt. A cégen keresztül megkérdeztük az érintetteket a videóban elhangzottakról, de választ nem kaptunk.
Százmilliók a fiatal üzletasszonynál
Az viszont a nyilvános cégadatokból is látszik, hogy nagyságrendileg mekkora hasznot hajt Griecs-Farkas Emesének a Symmetria. A cég részvényeinek 50 százalékát birtokolja, Teasdale Harold 25 százaléknyit, a fennmaradó negyed pedig a cég kezében lévő saját részvény. Ennek alapján Griecs-Farkashoz az osztalék durván kétharmada kerülhet, ami elnézve az utolsó mérlegükben feltüntetett tételeket, hatalmas összeg. A Symmetria az utóbbi egy évben 4,7 milliárdos forgalom mellett csaknem 80 millió forint veszteséget hozott össze, azonban az eredménytartalék terhére 823 millió forint osztalék kifizetéséről döntöttek. Tavaly 440 milliós adózott eredménnyel adták le a mérlegüket, és 390 millió forint osztalék kivételéről szavaztak. Így a 34 éves üzletasszonynak két év alatt 800 millió forintot fialhatott az állami megbízásokkal jól elengedett informatikai vállalkozás.
Az élőben streamelt, de egy ideig visszanézhető mozgásos videókra épülő üzlet még csak most indult, ám a miniszterelnök famíliájáig érő családi összefogás jeleit nem nehéz felfedezni. Az online edzések lehetőségét Instagram-kampánnyal népszerűsítik, ennek központi eleme a turai Schossberger-kastély, Tiborczéktól kapott nevén a BOTANIQ Turai Kastély:
A Pest megyei, csaknem 3000 négyzetméteres kastély a TRA Real Estates Kft. nevű céghez tartozik, amely Tiborcz István által tulajdonolt BDPST Zrt. tulajdonában van. A kastély és a hozzá tartozó 10 hektáros park furcsa körülmények között, mindössze 200 millió forintért cserélt gazdát. | https://24.hu/belfold/2020/10/12/tiborcz-peter-joga-online-turai-kastely-griecs-farkas-emese/ | https://web.archive.org/web/20220419060547/https://24.hu/belfold/2020/10/12/tiborcz-peter-joga-online-turai-kastely-griecs-farkas-emese/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborcz-istvan-testvere-beszallt-a-jogabizniszbe-amihez-jo-hatter-a-turai-kastely | 24.hu | hungarian-news | 2020-10-12 00:00:00 | [
"Griecs-Farkas Emese",
"Teasdale Harold",
"Tiborcz Péter"
] | [
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Group Now Kft.",
"Symmetria Magyarország Kft.",
"TRA Real Estates Kft."
] | [] | [
"informatika",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [] |
51,068 | Hiába épülnek a házak Madárhegyen, a Fidesz-közeli vállalkozó nem építi ki a csatornát | Két éve ígérgeti Tamás László az újbudai Deáki utca tulajdonosainak, hogy kiépíti a szennyvízcsatornát, de csak az engedélyt szerezte meg. Van olyan család, amely kisgyermekekkel nem tud beköltözni az új otthonába, más súlyos pénzeket bukik a csúszással. A vállalkozó újabb kérelme már nem ment át olyan könnyen az önkormányzaton, könnyen lehet, hogy végül nem is tudja meghosszabbíttatni a csatornázási engedélyét. Tamásnak korábban a Népligetben volt ingatlanvitája, ott egy jó hírű teniszakadémiát és alapítványi iskolát űzött el. Pár éve Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc társaságában szotyizott a Felcsút focimeccsén, de a Békemenet első sorában is rendre feltűnik, és több milliárd forintot kaszált a Dél-budai Centrumkórház telkeinek eladásával. | 2020. október 13. – 07:46
1014
Két éve ígérgeti Tamás László az újbudai Deáki utca tulajdonosainak, hogy kiépíti a szennyvízcsatornát, de csak az engedélyt szerezte meg. Van olyan család, amely kisgyermekekkel nem tud beköltözni az új otthonába, más súlyos pénzeket bukik a csúszással. A vállalkozó újabb kérelme már nem ment át olyan könnyen az önkormányzaton, könnyen lehet, hogy végül nem is kap új csatornázási engedélyt. Tamásnak korábban a Népligetben volt ingatlanvitája, ott egy jó hírű teniszakadémiát és alapítványi iskolát űzött el. Pár éve Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc társaságában szotyizott a Felcsút focimeccsén, de a Békemenet első sorában is feltűnt, és több milliárd forintot kaszált a Dél-budai Centrumkórház telkeinek eladásával.
Tavaly tavasszal még csak a nagy semmi volt a XI. kerületi Deáki utcában. Madárhegynek hívják azt a pár utcát, amely az elmúlt években Újbuda egyik legfelkapottabb és legdrágább része lett. 2006 után kezdték beépíteni ezt a részt, azóta évről évre bővül, javarészt három-négy lakásos társasházakat húznak fel. Bár a Deáki utca egyik oldala lassan már teljesen beépül, a Google térképén a mai napig nincs fenn a földút. Van itt olyan társasház, amely már tavasszal kulcsrakész állapotban volt, más telkeken még hozzá se fogtak az alapozáshoz.
Két éve megy a hitegetés
Hiába készülnek el azonban a házak, a lakók nem tudnak beköltözni, mert nincs kiépítve a szennyvízcsatorna az utcában.
Pedig egy Fidesz-közeli vállalkozó már 2017-ben megkapta a csatornázási engedélyt, de három és fél év alatt nem készült el a 293,5 méteres szennyvízcsatorna.
Ez azért is érthetetlen, mert néhány évvel ezelőtt még az egész domboldal Tamás László és családja tulajdonában volt, de a csatornázásban érintett 19 telekből 16 most is az ő érdekeltségébe tartozik, és több háza is épül a területen. A vállalkozó két éve mondogatja a szomszédoknak, hogy hamarosan meglesz az utcában a csatorna. Egy idős házaspár az ígéretre hallgatva eladta az otthonát, de nem tudnak beköltözni az új lakásba, bár a ház már hónapok óta kész van. Nem csak ők vannak bizonytalan helyzetben, ugyanebbe a társasházba költözne gyermekük családja is, ahol négy kisgyerek van. Tamás László a Gazdasági Bizottság júliusi ülésén azt állította, cégével tíz nap alatt meg tudná építeni a csatornát, de úgy tűnik, ez valami miatt nem sürgős, még neki se kezdett.
„Mi terveink szerint legkésőbb az év végén költöznénk. Eredetileg már szeptemberre kész lett volna a ház, de így, hogy nincs meg a csatorna, a kivitelező se siet annyira” – meséli Kállai Ákos. Ő egyike annak a nyolc családnak, akiket évek óta hiteget a csatorna kiépítésével a vállalkozó. Egy négylakásos társasházban költöznek majd be három másik családdal együtt.
Kállaiék minél később tudnak beköltözni, annál több pénzt buknak a hitelkonstrukciójukban, míg egy szomszédjuk hitelszerződése semmissé válhat, ha jövő tavaszig nem kapja meg a használatbavételi engedélyt. Márpedig a használatbavételi engedély feltétele, hogy legyen az utcában szennyvízcsatorna.
Erős politikai kapcsolatok
„Az a típusú milliárdos, aki egy rövid ujjú ingben és egy szakadt farmerben naponta kijön az építkezésre, hogy mindent és mindenkit szemmel tartson.”
Így jellemezték Tamás Lászlót, akit pár éve Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc társaságában fényképeztek le a Felcsút focimeccsén, 2013-ban pedig a Békemenet első sorában sétált Bayer Zsolt és Stefka István mellett.
Az ezredfordulón Kőbányán volt fideszes önkormányzati képviselő, majd 2010 után a Fővárosi Közgyűlés pénzügyi és ellenőrző bizottság külsős tagjának választották, és Kőbányán is bekerült a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságba.
Az ő cége építette a XVII. kerületi Helikopter lakóparkot és a Népligetben a Taraliget lakóparkot. Itt pár éve Tamás háborút indított a szomszédos alapítványi gimnázium és Ábris Teniszakadémia ellen, hogy megszerezze a területüket, és hónapokig tartó kitartó támadásokkal üldözte el onnan a két intézményt. A Hvg.hu cikke szerint volt olyan, hogy elvágták a teniszcentrumhoz és iskolához vezető villamos vezetékeket, máskor a gáz- vagy a telefonvezetékeket tették tönkre, és olyan is előfordult, hogy eltömítették a csatornát. Hivatalosan persze sose derült ki, hogy ki a tettes, de a közművek Tamás lakóparkján keresztül haladnak végig, és a teniszakadémia ügyvédje szerint egyértelműen hozzá vezetnek a szálak. Ezt erősíti meg az a videó is, amin az látszik, hogy Tamás László négy-öt munkatársával próbálja megakadályozni a markológépet, amikor az alapítvány egy biotartályt szeretett volna beüzemeltetni, miután elzárták az iskolához vezető szennyvízelvezetést a Taraliget lakópark területén.
Az ingatlanháborút kezdték emlegetni 2014-ben is, miután egy 61 éves férfi összeesett és meghalt a teniszpályán. A mentőautó nem jutott be időben, mert betonelemekkel kerítették le az odavezető utat. A katasztrófavédelem megállapította, hogy a Kismartoni útra helyezett akadályok elhelyezése szabálytalan, ugyanakkor a teniszakadémia jogásza szerint a Taraliget lakópark munkatársai és biztonsági emberei megakadályozták a rendőröket, hogy elszállíttassák a tömböket. Az idős teniszezőn már nem tudtak segíteni a mentők, akiknek az utolsó pár száz métert a betontömbök miatt futva kellett megtenniük.
Talán a vállalkozó jó kapcsolatainak is köszönhető, hogy az ő volt telkein építik meg a Dél-budai Centrumkórházat. 2016-ban döntött arról a kormány, hogy a városközponttól távol eső Dobogó városrészen húzzák fel a szuperkórházat. Nyolc közművesítetlen, gazos telket választottak ki, a területet egyelőre tömegközlekedéssel nehéz megközelíteni, rengeteg pénzbe kerül majd a megfelelő infrastruktúra kiépítése. Később a Magyar Nemzet derítette ki, hogy a nyolc érintett ingatlan közül négy Tamás Lászlóé és lányáé.
A négy közművesítetlen telekért összesen 4,4 milliárd forintot fizetett nekik az állam.
Abszurd, hogy egy utcában nem lehet használatbavételi engedélyt kapni
Mindezeket ismerve még inkább érthetetlen, hogy pár utcával arrébb – a Madárhegyen – egy nagyjából 10-12 millió forintos szennyvízcsatornán megy évek óta a vita.
Novák Zalánt az érintett nyolc család kereste meg, az Euro-Immo Expert Kft. ügyvezetője ugyanis jól ismeri a környéket, az elmúlt években több közműfejlesztést is végzett a Madárhegyen, legutóbb a Deáki utcára merőleges Molnárfecske utcában. „Öt éve kerestem meg először Tamás Lászlót a Molnárfecske utcai tulajdonosok képviseletében, hogy az ésszerű megoldás az lenne, ha a fenti telkeket (Molnárfecske utca – szerk.) egybecsatornáznánk a lentiekkel (Üröm utca – szerk.), és gravitációs módon bevezetnénk a lenti befogadóba, ami a Deáki utca végében már kész volt. Olyan lehetetlen feltételeket támasztott, hogy az tárgyalási alapnak se volt értelmezhető” – magyarázza Novák.
A Molnárfecske utcában így végül úgynevezett nyomott rendszert alakítottak ki, holott az drágább és kevéssé ésszerű egy hegyoldalban. A Deáki utcában lakóknak azonban erre sincs lehetőségük, mert a szabályozás szerint csak az a jogosult építheti ki a csatornát, aki megszerezte az erre szóló engedélyt a katasztrófavédelemtől.
„Abszurd helyzet, hogy az elmaradó csatornázás miatt évek óta nem lehet használatbavételi engedélyt kapni az utcában” – mondja Novák, hozzátéve, ügyfelei már azt is vállalnák, hogy kifizetik a teljes beruházást, de a milliárdos vállalkozó ebbe se ment bele.
Bár a csatornázási engedély idén januárban lejárt, Tamás gyorsan beadta a katasztrófavédelemhez az újabb engedélyezési kérelmet. Csakhogy ehhez több más hatóság mellett az Újbudai Önkormányzat tulajdonosi hozzájárulására is szükség van.
Az önkormányzat egyezséget akar
Az önkormányzat gazdasági bizottsága hónapok óta ül a döntés felett, eddig három bizottsági ülésen vették le a napirendről a kérdést.
Az önkormányzat ugyanis megpróbálja valamifajta egyezségre bírni a két felet, mert ha nem adják meg a hozzájárulást Tamásnak, idén már biztosan nem készül el a csatorna, hiszen az egész engedélyeztetési folyamatot elölről kell kezdeni, amelynek több hónap az átfutási ideje. Ha viszont a vállalkozó megkapja az engedélyt, évekig senki nem szólhat bele, hogy miért nem építi ki a csatornát.
Így a többi tulajdonos továbbra se tudna beköltözni az átadott házakba, míg az önkormányzat komoly pályázati pénztől esik el. Büki László, városgazdálkodási igazgató kérdésünkre azt írta, vissza nem térítendő támogatást szeretnének igényelni a Miniszterelnökségtől a Deáki utca aszfaltozására, azonban a pályázás előfeltétele lenne a szennyvízcsatorna.
Nem véletlen, hogy parázs vita alakult ki a júliusi bizottsági ülésen, amelyen részt vett Tamás László és több telektulajdonos is. A szomszédok számonkérték a vállalkozót, hogy ígéretei ellenére eddig miért nem építtette ki a csatornát, de nem adott választ. Azt állította viszont, hogy pár éve azzal a feltétellel adott át 7400 négyzetméternyi területet az önkormányzatnak útépítésre, hogy ha ő a jövőben bármikor közművet építene, visszavonhatatlan tulajdonosi hozzájárulást adnak neki. Azt is belengette, hogy visszaveszi az ajándékot, ha az önkormányzat nem adja meg a tulajdonosi hozzájárulást.
Csakhogy, mint azt később megtudtuk, valójában az önkormányzatnál nincs ilyen dokumentum. „Az ingatlanokból az út részére kijelölt területeket térítés és ellenszolgáltatás nélkül 2001 májusában adták önkormányzatunk tulajdonába. A dokumentumban olyan feltétel, melyre Tamás úr hivatkozik, nem került rögzítésre” – írta a Telexnek a városgazdálkodási igazgató.
A bizottsági ülésen végül arról határoztak, hogy az önkormányzat moderált beszélgetést szervez a két fél számára. Novák elmondása szerint itt a nyolc család vállalta, hogy telekarányosan beszállnak az építkezés költségeibe, amennyiben Tamás még az idén befejezi a beruházást, de olyan javaslat is felmerült, hogy a beruházás teljes költségét ők fizetik Tamás helyett. Arányosan elosztva nagyjából 6-700 ezer forint jutna egy telekre (egy telken általában 3-4 lakás van), folytatja Novák, de a tulajdonosok telkenként 2 millió forint befizetését is vállalnák, ha szerződésben rögzítik az idei befejezést. Mindezek után már csak arra volt szükség, hogy Tamás hivatalosan is nyilatkozzon az önkormányzat felé, hogy ha megkapja a tulajdonosi hozzájárulást, három hónapon belül megépíti a csatornát. Ezt azonban a mai napig nem tette meg, hiába keresték a tulajdonosok azóta több alkalommal is.
Szeptemberben ismét napirendre került a kérdés a bizottsági ülésen, de megint nem született döntés róla. Az önkormányzat újabb megbeszélésre hívta a feleket, hogy egyezzenek meg. Ez múlt héten meg is történt, de nem történt előrelépés, Novák beszámolója szerint Tamás László és kollégája „minden megoldástól elzárkóztak”. Abba se mentek bele, hogy eddigi költségeik megtérítése után átírják az engedélyt az önkormányzat nevére, de az se volt jó nekik, hogy a három másik telektulajdonos által érintett kis szakaszra vonatkozó részt töröltessék a tervből, így akkor arra ők önállóan engedélyt tudnának szerezni.
Naponta kijár az építkezésre, de nem tudni, mi a motivációja
Ez a mozzanat jól illeszkedik az elmúlt évek történeteibe, a szomszédok szerint mostanra világossá vált, hogy Tamás valamilyen okból nem akarja ezt a csatornát kiépíteni. És az egész történetben ez a legnagyobb rejtély. Mi lehet Tamás László motivációja az egészben, miért szeretné ismét megszerezni a csatornázási engedélyt, ha nem akarja megépíteni?
„Erre nincs racionális válasz. Egyszerűen hatalmi pozícióban van azzal, hogy nála az építési jog – fogalmazott Kállai. – Két éve megy a hitegetés, hogy majd lesz csatorna. Semmilyen kompromisszum nem jó neki, az se, ha mi építjük meg, az se, ha ő.”
Más szerint ez már pusztán szórakozás a nyugdíjas milliárdosnak, aki naponta kijár az építkezésre, és beszélget a szomszédokkal. Állítólag az is elhangzott egy ilyen utcai beszélgetésen, hogy ő az unokáinak építi a házakat, és mivel az egyik még csak kettő-, a másik ötéves, egyáltalán nem sürgős neki. Az önkormányzat által szervezett megbeszélésen is azzal indokolta a folyamatos csúszást Büki elmondása szerint, hogy „az építkezések nem tartottak olyan fázisban, hogy a szennyvízcsatornára szükség legyen”.
A valódi motivációját sajnos nem sikerült feltárnunk. Természetesen szerettük volna erről magát az érintettet, Tamás Lászlót megkérdezni, de hiába kerestük telefonon. Kérdéseinket hetekkel ezelőtt elküldtük emailben közvetlen munkatársának, Kovács Tamásnak, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz, mint ahogy többszöri telefonhívásunkat is kinyomta, és SMS-ünkre se reagált.
Erhardt Attila, a Gazdasági Bizottság elnöke lapunknak azt mondta, a bizottság azt a megoldást fogja támogatni a következő ülésen, „ami a lakók érdekeit legjobban szolgálja.” Szerinte azzal járna mindenki a legjobban, ha a felek egyezségre jutnának. „Megállapodás hiányában nem fogom javasolni a tulajdonosi hozzájárulás megadását” – tette hozzá a momentumos képviselő. A következő bizottsági ülés várhatóan októberben lesz, itt már döntést kell hozniuk a képviselőknek a tulajdonosi hozzájárulásról.
(Borítókép: Épülő társasházak a XI. kerületi Madárhegyen 2020. szeptember 15-én. Fotó: Bődey János / Telex)
Partnereinktől | https://telex.hu/belfold/2020/10/13/ujbuda-madarhegy-csatornazas-tamas-laszlo-fidesz-kozeli-vallalkozo | https://web.archive.org/web/20230512192424/https://telex.hu/belfold/2020/10/13/ujbuda-madarhegy-csatornazas-tamas-laszlo-fidesz-kozeli-vallalkozo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hiaba-epulnek-a-hazak-madarhegyen-a-fidesz-kozeli-vallalkozo-nem-epiti-ki-a-csatornat | Telex | hungarian-news | 2020-10-13 10:09:32 | [] | [] | [
"Bp. XI. kerület",
"Budapest"
] | [
"közmű",
"engedély",
"építőipar"
] | [] |
51,069 | Szocialista lakásmutyi sincs – újabb nyomozást szüntettek meg Hódmezővásárhelyen | Alig több mint egy évnyi nyomozás után megszüntette a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság a szocialista Nagy Ernő lakásügye kapcsán indított nyomozást Hódmezővásárhelyen. Előzménye, hogy a Fidesz feljelentést tett az ügy kapcsán, azt állítva, Nagy Ernő (MSZP) lánya titokban, a jogszabályokat megsértve és áron alul vásárolt meg egy hódmezővásárhelyi önkormányzati lakást. | „Feljelentést tesz a Fidesz egy szabálytalanul értékesített önkormányzati lakás miatt Márki-Zay Péter polgármester, Kis Andrea MSZP-s alpolgármester és Nagy Ernő szocialista képviselő ellen, akinek lánya a Fidesz szerint áron alul, a közgyűlést megkerülve vásárolta meg az ingatlant” – közölte a Fidesz-KDNP közgyűlési frakciójának vezetője még 2019 februárjában Hódmezővásárhelyen. A hvg.hu cikke szerint az azóta a közélettől már visszavonult Hegedűs Zoltán azt állította, hogy „Nagy Ernő a Lakásügyi Tanácsadó Testület (LTT) elnökeként visszaélt hivatali hatalmával, amikor rokoni kapcsolatukat eltitkolva szabálytalanul segítette bérlakáshoz lányát.”
Nem ez volt az első alkalom, amikor a hódmezővásárhelyi fideszes képviselők feljelentést tettek. Először Lázár János sajtósa, Göbl Vilmos levele miatt fordultak a rendőrséghez. Ebben az állt, „sajnos több visszajelzés alapján fennáll a veszélye annak, hogy az olvasók, nézők, hallgatók a pozitív témák alapján úgy érzik, megy, működik a város”, majd
azt javasolta a fideszes képviselőknek, gyűjtsék a negatívumokat, amelyekkel a sajtóban tudnak majd csatákat indítani.
A levél miatt Hegedűs Zoltán, a Fidesz-frakcióvezetője döntött a feljelentés mellett, miközben azt állította, „a városban kialakuló diktatúra újabb állomása az, hogy a polgármester magánlevelezéseket töret fel”. Erről a feljelentésről megírtuk, hogy az információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekmény gyanúja miatt indult nyomozást a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya 2019. február 1-jén megszüntette.
Lyukra futottak a fideszes képviselők a Márki-Zay elleni feljelentéssel
Hosszú utat járt be a fideszes Hegedűs Zoltán és Cseri Tamás feljelentése: Márki-Zay Pétert a híressé vált Göbl-levél miatt mószerolták be a helyi kapitányságon. Az ügy onnan a szegedi ügyészségre, majd újra Hódmezővásárhelyre, aztán Gyulára került. Ott végül megszüntették a nyomozást.
Ott volt még a strand víztisztítójának 170 milliója, amiről Hegedűs a jegyzőkönyv szerint azt mondta akkor, hogy „a gond az, hogy a polgármester közbeszerzést írt ki, és aláírt egy szerződést 170 millió forintról, amire nem volt fedezete. Fedezet nélküli kötelezettségvállalás, az egyik legsúlyosabb költségvetési kihágás, minek nevezzem”. A feljelentést Tényi Imre tette, a rendőrség ezt az eljárást is megszüntette.
A harmadik volt a lakásügy. Erről a Magyar Nemzet “Korrupciós botrányba keveredett MSZP-s politikusnak adott pozíciót Márki-Zay” írt, majd ezt a vonalat követte a teljes kormánysajtó: “Megtűrt vásárhelyi jogsértés? Nem adta vissza az mszp-s politikus lánya a bérlakást” – írta a Magyar Nemzet, valamint a HírTV, hogy: “A kispestihez hasonló ügy fordulhat elő Hódmezővásárhelyen is”.
A lakásügy lényege, hogy a lakásbizottságot vezető szocialista Nagy Ernőnek a lánya meg akart vásárolni egy önkormányzati lakást, aminek a bérlője volt. A hódmezővásárhelyi Fidesz ennek kapcsán azt állította a Délmagyarországban 2019-ben, hogy “júliusban lesz 2 éve, hogy üresen áll az a lakás, melyet Nagy Ernő lányának jogtalanul, 40 százalékkal olcsóbban akartak átjátszani”, a Magyar Hírlap pedig azt írta, hogy „Jogszabálysértő módon értékesített egy ingatlant Márki-Zay Péter”.
Ezek után a Fidesz helyi szervezete feljelentette Márki-Zay Péter polgármestert, Kis Andrea MSZP-s alpolgármestert és Nagy Ernő szocialista képviselőt. A rendőrség pedig nyomozott. Az Átlátszó érdeklődésére most azt közölte a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság, hogy “a megkeresésében megjelölt ügyben a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya a büntetőeljárást a 2017. évi XC. törvény 398. § (1) c) pontja szerint 2020. július 13-án megszüntette.”
Ez a Büntető Törvénykönyv szerint annyit tesz: “a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése”. | https://atlatszo.hu/2020/09/29/szocialista-lakasmutyi-sincs-ujabb-nyomozast-szuntettek-meg-hodmezovasarhelyen/ | https://web.archive.org/web/20211023142753/https://orszagszerte.atlatszo.hu/szocialista-lakasmutyi-sincs-ujabb-nyomozast-szuntettek-meg-hodmezovasarhelyen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szocialista-lakasmutyi-sincs-n-ujabb-nyomozast-szuntettek-meg-hodmezovasarhelyen | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-09-29 00:00:00 | [
"Kis Andrea",
"Márki-Zay Péter",
"Nagy Ernő (Hódmezővásárhely)"
] | [
"Békés Megyei Rendőr-főkapitányság"
] | [
"Csongrád megye",
"Hódmezővásárhely"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,070 | Soha nem használt irodát bérelnek Kaposváron Demeter Mártának a piaci ár kétszereséért | Nem tudni, milyen célra bérelnek Demeter Márta képviselőnek irodát Kaposváron. A város központjában található üzlethelyiség berendezve és felcímkézve sincs, látszólag senki sem használja. Az állam mégis bruttó 203 ezer forintot fizet havonta a bérleti díjért – tudta meg az Átlátszó egy közérdekű adatigénylésből. | Nem tudni, milyen célra bérelnek Demeter Márta képviselőnek irodát Kaposváron. A város központjában található üzlethelyiség berendezve és felcímkézve sincs, látszólag senki sem használja. Az állam mégis bruttó 203 ezer forintot fizet havonta a bérleti díjért – tudta meg az Átlátszó egy közérdekű adatigénylésből.
Meglepő szerződésre bukkantunk az Országgyűlés Hivatalának nyilvánosan elérhető anyagai között: 2019. augusztus elseje óta havi több mint bruttó kétszázezer forintot fizet az állam egy harminchat négyzetméteres irodáért Kaposvár belvárosában. A város legszűkebben vett központjában, a főtértől néhány tíz méterre lévő Teleki utcai helyiségben sem ránézésre, sem a környékbeli lakók és üzlettulajdonosok beszámolója szerint semmiféle tevékenység, mozgás nem volt tapasztalható ezidő alatt.
Kérdés az is, hogy mi lehetett az eredeti szándéka az LMP-frakciónak, vagy a korábban az MSZP színeiben politizáló képviselőnek, amikor eldöntötték, hogy a somogyi megyeszékhelyen nyitnak állandó irodát. Jellemző gyakorlat, hogy az egyéniben bejutott képviselők tartanak fenn ilyet a saját kerületükben, ám Demeter Márta 2018-ban az LMP listáján jutott mandátumhoz, s nem találtunk olyan adatot, amely őt szorosabban fűzné Kaposvárhoz más településeknél.
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény rendelkezik a képviselők jogállása mellett a lakhatási és irodai elhelyezésükről. Ennek 111. § (1) alapján „… az országos listán megválasztott képviselő esetében az általa megválasztott településen a képviselői tevékenység ellátására alkalmas, az Országgyűlés Hivatala által biztosított, egy vagy több ingatlanban megvalósuló irodai elhelyezésre jogosult”, a mindenkori képviselői alapdíj bruttó összegének hetven százalékáig, ami jelenleg 772.380 forint. Demeter Mártának a kaposvárin kívül még két érvényes irodabérleti szerződése van, egy bruttó 177.165, és egy 283.000 forintos, így szinte teljesen kihasználja a rendelkezésre álló összeget.
Arra viszont, hogy havonta egy alkalommal esetleg képviselői fogdóórát tartson, ráadásul egy számára alapvetően ismeretlen városban, számos egyszerűbb és főleg olcsóbb megoldás kínálkozik az irodabérlésnél. Hangsúlyozzuk, erre az elmúlt egy évben nem is volt példa:
az iroda nincs berendezve, és felirat vagy más látható jel sem utal arra, hogy azt a képviselő vagy munkatársai használták volna.
Ezt Demeter Márta kérdésünkre el is ismerte. Válaszában arra hivatkozott, hogy „várandósságom és fiam születése a vírushelyzetre esett, ami alapvetően megakadályozta a rendszeres fogadóórák megtartását”. A képviselő 2020 márciusában jelentette be a Facebookon, hogy megszülett a gyermekük, a tulajdonossal, a kisbajomi Via Pannonia Kft.-vel megkötött irodabérleti szerződés dátuma viszont jóval korábbi.
A gyermekáldás tehát nem magyarázza meg, hogy korábban miért nem használták az irodát, mikor ugyanezen időszak alatt a parlamentben rendkívül aktív volt: huszonhárom alkalommal szólalt fel képviselői adatlapja szerint. Úgy tudjuk, ekkortájt mindössze egyszer volt Kaposváron néhány óráig, az önkormányzati kampány idején – felettébb szerény érdeklődést kiváltva.
Demeter a parlamenti jegyzőkönyvek szerint nyáron visszatért a parlamentbe, ám a kaposvári „képviselői iroda” továbbra is üresen maradt.
Olcsóbban is adnak ki helyiséget
Megkérdeztük természetesen azt is, pontosan milyen célra tervezték igénybe venni az irodahelyiséget, s miért éppen Kaposváron kívánt irodát nyitni, annak ellenére, hogy sem hivatalosan, sem személyesen nem kötődik a városhoz. Ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ, azt viszont határozottan cáfolta Demeter Márta, hogy bármilyen kapcsolat fennállna közte és az egyébként főtevékenységként üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadással foglalkozó, 2018-ban közel 1,3 milliárdos árbevételű Via Pannoniával.
Demeter Márta kérdésünkre hangsúlyozta azt is, hogy
„a kaposvári iroda bérletének megkezdése előtt, mint minden esetben az Országgyűlés Hivatala pontos értékbecslést készít, attól eltérni a törvények szerint nem lehet”.
Pedig a kaposvári belvárosban, éppen az állítólagos „képviselői iroda” közvetlen közelében kevesebb mint féláron kínálnak egy hasonló alapterületű, megszólalásig azonos jellemzőkkel rendelkező irodát: a parlament, pontosabban az adófizetők által kicsengetett bruttó 203.200 forint helyett 95.250 forintért (nettó 160 – nettó 75 ezer plusz ÁFA).
Az általunk közérdekű adatigénylésben kikért határozatlan idejű, de legfeljebb Demeter Márta képviselői mandátumának lejártáig megkötött szerződés, amely amúgy 15 napos határidővel felmondható lenne, ha minden így marad, közel nettó hétmillió forintjába fog kerülni az adófizetőknek, s egyelőre úgy tűnik, az ügyletnek egyetlen haszonélvezője van, a bérbeadó cég. Az viszont, hogy az öncélú közpénzégetésben mi a jó az LMP-nek, vagy személy szerint Demeter Mártának, egyelőre nincs válasz.
Fotó: Az üresen álló iroda a Teleki utcában. A szerző felvétele. | https://atlatszo.hu/2020/10/01/soha-nem-hasznalt-irodat-berelnek-kaposvaron-demeter-martanak-a-piaci-ar-ketszereseert/ | https://web.archive.org/web/20220511063000/https://orszagszerte.atlatszo.hu/soha-nem-hasznalt-irodat-berelnek-kaposvaron-demeter-martanak-a-piaci-ar-ketszereseert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/soha-nem-hasznalt-irodat-berelnek-kaposvaron-demeter-martanak-a-piaci-ar-ketszereseert | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-10-01 00:00:00 | [
"Demeter Márta"
] | [
"LMP",
"Országgyűlés Hivatala",
"Via Pannonia Kft."
] | [
"Kaposvár",
"Somogy megye"
] | [
"ingatlan",
"juttatás"
] | [] |
51,071 | Kezdődik a Fertő-tavi gigaprojekt: Mészáros Lőrinc cége vitorláskikötőt épít 9 milliárdért | A lakossági ellenállással nem törődve nekiáll a kormány a Fertő-tóhoz tervezett turisztikai óriásberuházásnak, amely mögött a helyiek Orbán Ráhelt, a miniszterelnök lányát sejtik. A most megjelent hivatalos tájékoztató szerint a Mészáros és Mészáros Kft. nettó 9,3 ,milliárd forintért kezdi el a projektet: 813 férőhelyes vitorláskikötőt építenek. | 2016-ban a kormány 7,9 milliárd forintot irányzott elő a Fertő-tó turisztikai fejlesztésére, majd 2019 tavaszán ezt az összeget 23,2 milliárd forintra emelték. A tervek szerint épül majd egy ökocentrum, sportközpont, kikötő, 100 ágyas szálloda, vendégházak, kemping, étterem, új strand és kikötő, hogy minél több turistát csábítsanak ide, és készül egy 880 férőhelyes parkoló is.
Arról egyelőre nincs szó, hogy az állami forrásból felépülő új létesítményeket ki fogja üzemeltetni.
Vagyis most még nem tudni, kinek termel majd hasznot – vagy veszteséget – a közpénzből megvalósuló idegenforgalmi fejlesztés.
Az viszont biztos, hogy az eddigi természetközeli, főként fából és nádból készült, kisméretű házak és mólók helyett a látványterveken rengeteg beton, térkő és errefelé szokatlan stílusú, hatalmas épület szerepel, továbbá a kormányzati elképzelések szerint a jelenleginél jóval nagyobb részt építenek be a parton.
Fertő parti fejlesztés – bemutatófilm
Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.
A beruházást a 2017-ben létrehozott, állami tulajdonú Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) irányítja. A cég vezérigazgatója Kárpáti Béla, aki egyben a soproni KDNP alelnöke is.
„Megtetszett neki a hely”
Tavaly augusztusban beszámoltunk arról, hogy a strandot már lezárták, a büféseket elzavarták, a kirándulókat biztonsági őrök engedik be-ki, a hajósok csak nyár végéig maradhatnak, és a cölöpház-tulajdonosok attól tartanak, hogy előbb-utóbb nekik is menniük kell.
A helyiek szerint fejlesztésre valóban szükség van, de nem ekkora és tájidegen projektre; továbbá amiatt is fel vannak háborodva, hogy a beruházásért felelős állami cég nem válaszol a megkereséseikre. A magyar kormány Ausztriát sem tájékoztatta a közös tavat érintő fejlesztésről, és az UNESCO-val sem egyeztetett a világörökségi területen tervezett beruházásról.
Helyi lakosokkal és Ausztriával is konfrontálódik a kormány a Fertő-tavi óriásberuházás miatt
Legalább 23 milliárd forint közpénzből akar megvalósítani a kormány egy hatalmas turisztikai beruházást Fertőrákoson, ahol a tervek szerint szálloda, sportközpont, ökocentrum, új strand és kikötő is épül majd a tóparton.
A helyiek arról beszéltek tavaly az Átlátszónak, hogy gyanújuk szerint Mészáros Lőrinc valamelyik cége lesz a kivitelező, aztán ő és Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István fog hasznot húzni a szálloda és a kikötő üzemeltetéséből. Feltevéseiket arra alapozták, hogy a fejlesztés bejelentése óta többször látták a parton Tiborcz feleségét, a miniszterelnök lányát, aki az állami turizmusban mozgolódik. A helyiek úgy tudják, hogy eleve azért indult a beruházás, mert Orbán Ráhel pár éve Fertőrákoson volt vitorlázni, és megtetszett neki a hely.
Idén szeptember végén a Portfolio megírta, hogy a kormány a helyi lakosok, a környezetvédők, Ausztria és az UNESCO tiltakozását semmibe véve folytatja a projektet, de az eredetileg tervezett 20-30 milliárd forint helyett „csak” 9 milliárdot szán rá 2020-ban és 2021-ben összesen.
Viszont úgy tűnik, hogy a helyiek gyanúja beigazolódik: az EU-s közbeszerzési értesítőben most megjelent tájékoztató szerint Mészáros Lőrinc gazdagodik a beruházással.
A Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. tenderét nettó 9,3 milliárd forintos ajánlattal a Mészáros és Mészáros Kft. nyerte. A beruházás keretében hatalmas kikötő épül 813 vitorlásnak és 500 csónaknak.
Nem érint mindent a beruházás
Az SFTFN március elején írta ki a tendert, és a nyílt eljárásra Mészáros Lőrinc építőcégén kívül csak a Strabag jelentkezett. A rövid leírás szerint a feladat „a Fertő- tavi Vízitelep komplex fejlesztése során vízjogi létesítési engedélyes munkái keretében kotrási és tereprendezési munkák, partfal kialakítások, Rákos patak érintett szakaszának átalakítása, úszóműves vitorlás kikötők, csónakkikötő kialakítása, járathajó kikötőrész kialakítása, Fertő-tó nyílt víz felöli terület kialakítása, Nyugati csatorna kialakítása, víziközmű építési munkák elvégzése”.
Ennek keretében épül egy 8,5 hektáros kikötő, amelyben 813 vitorlásnak és 500 csónaknak lesz hely. A projekt során 163 ezer köbméter anyagot kotornak ki a tómederből, rengeteg terméskővel, acéllemezzel, valamint vasbeton – és facölöppel erősítik meg a partot, emellett ivó-, szenny-, csapadékcsatorna-, és locsolóvízhálózatot alakítanak ki.
A hivatalos tájékoztató kiemeli, hogy az északi kikötő úszó mólótestei, a parti házsor előtti stégek, és az északi oldal kilátó-móló nem képezik a projekt részét, vagyis ezeket – egyelőre – békén hagyják.
Helyi lakosokkal és Ausztriával is konfrontálódik a kormány a Fertő-tavi óriásberuházás miatt from atlatszo.hu on Vimeo.
Nyitókép: A hivatalos látványterv. Forrás: SFTFN | https://atlatszo.hu/2020/10/07/kezdodik-a-ferto-tavi-gigaprojekt-meszaros-lorinc-cege-vitorlaskikotot-epit-9-milliardert/ | https://web.archive.org/web/20221011100449/https://orszagszerte.atlatszo.hu/kezdodik-a-ferto-tavi-gigaprojekt-meszaros-lorinc-cege-vitorlaskikotot-epit-9-milliardert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kezdodik-a-ferto-tavi-gigaprojekt-meszaros-lorinc-cege-vitorlaskikotot-epit-9-milliardert | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-10-07 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Ráhel",
"Tiborcz István"
] | [
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
51,072 | Orbán, Rogán és Kósa gyerekei is szerepelnek a kínai adatbázisban | Magyar politikusok és diplomaták mellett rendőrkapitányok és bírák is szerepelnek a rejtélyes kínai cég által összeállított adatbázisban. A listából az is kiderül, mely állami vagyonelemek kelthették fel Kína érdeklődését. | Szeptember közepén hozták nyilvánosságra kutatók, hogy egy eddig soha nem látott méretű, személyes adatokat tartalmazó adatbázis jutott el hozzájuk.
Az adatbázis mintegy 2,4 millió emberről és 650 ezer szervezetről tartalmaz információkat.
Az információkat a Shenzhen Zhenhua Data Information Technology nevű cég gyűjtötte össze. A Zhenhua Data a kínai kormánnyal és hadsereggel is kapcsolatban áll az adatbázist elemző kutatók szerint. Minderről részletesen itt írtunk a magyar médiában elsőként.
A Szabad Európa megkapta az adatbázis azon részét, ami a magyarokra vonatkozó adatokat tartalmazza.
A listán 710 név szerepel, közülük 393 embert tudtunk egyértelműen beazonosítani.
Az adatbázisban számos programozó, pénzügyi szakember és egyházi vezető szerepel.
Mostani cikkünkben a listán szereplő diplomatákat, politikusokat, állami cégvezetőket, bírókat és rendőröket mutatjuk be, ők 315-en vannak.
Az állami vagyon, különösen annak néhány eleme is nagyon érdekelte Kínát.
Cikksorozatunk következő részében arról írunk, milyen egyéb tevékenységet végezhet még az adatbázist összeállító kínai cég, a Zhenhua Data.
Politika
Az adatbázisban legtöbben a jelenlegi és volt országgyűlési képviselők és az ő rokonaik vannak. A lista ezen részét feltehetően valóban algoritmusok gyűjtötték össze, hiszen minden ciklusból találtunk képviselőt vagy képviselőhöz köthető személyt. A közigazgatás helyettes államtitkári, illetve megyei közgyűlési elnöki szintig érdekelte a kínaiakat, de találtunk az adatbázisban vidéki városi polgármestert és önkormányzati képviselőt is.
Ugyanakkor annak is nyomát találtuk, hogy nem csak internetről szabadon hozzáférhető adatok alapján állt össze az adatbázis. Rábukkantunk ugyanis több olyan névre is, akik a sajtóban alig vagy egyáltalán nem szereplő kormányzati háttérember illetve diplomata rokonai.
Adatvédelmi okokból csak azoknak személyeknek a nevét írjuk le, akik ma is közszereplőnek számítanak. Nézzük először a politikusokat.
A listán az összes miniszterelnök szerepelhet, ugyanis szinte mindegyikük legalább egy rokonának nevét megtaláltuk az adatbázisban. Szerepelnek ugyanis a listán Medgyessy Péter és Bajnai Gordon rokonai, de Orbán Viktor egyik gyerekének neve is.
Ami a kormánypárti politikusokat illeti, fent van a listán Varga Judit igazságügyminiszter, Nagy István agrárminiszter, Soltész Miklós nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, Havasi Bertalan (Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár) és Hollik István (a Fidesz kommunikációs igazgatója) is.
Mi az, amit tudunk, és mi az, amit nem?
Fontos kiemelni, hogy a fájlokat már sérülten kapták meg az elemzők, akik az adatok mindössze 10 százalékát tudták helyreállítani.
Ez egyrészt azt jelenti, hogy a teljes adatbázis akár 7000 nevet is tartalmazhat. Másfelől pedig sokkal több információ lehet egy-egy emberről az adatbázisban, mint ami hozzánk eljutott. Ez pedig nem sok, az adatbázis látványosan hiányos. Minden név mellett szerepel, hogy az illető státusza aktív vagy inaktív-e. A 710 személyből 240 neve mellett szerepel az aktív státusz. A neveken túl fel van tüntetve a személyek neme, többeknél szerepel egy rövid leírás a szakmai múltjukról, valamint link egy portréfotóhoz vagy közösségimédia-profilhoz. Az adatok többsége (de nem mind) ugyanis az internetről elérhető nyílt forrásokból származik, főleg Twitter és LinkedIn profilokból, de olyan információgyűjtő oldalakról is, mint a Crunchbase vagy a Factiva. Találtunk ugyanakkor egy olyan linket is az adatbázisban, ami a kínai Államitanács állami tulajdonú vagyonfelügyeleti és igazgatási bizottságának szerverén lévő fájlra mutat. (Rákattintva természetesen a „Hozzáférés megtagadva” 403-as hibaüzentet kaptuk).
Az információkat 2018 júliusában kezdték el összegyűjteni a magyarokról. Az adatbázist rendszeresen frissítették, a kiszivárgott verzió valószínűleg nem a legfrissebb.
Megtaláltuk a listán Rogán Antal miniszter, Tuzson Bence államtitkár, Lázár János, Kósa Lajos, Trócsányi László, Tarlós István és Martonyi János egy-egy gyerekének a nevét is. Fent van a listán Kubatov Gábor a Fidesz pártigazgatója és egyik gyereke, ahogyan Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes lánya is – ő korábban egy afrikai kereskedőházat irányított. Rajtuk kívül említésre méltó még Budai Gyula (jelenleg miniszteri biztos a Külügyminisztériumban), Beneda Attila (helyettes államtitkár az EMMI-ben), Hörcsik Richárd (parlamenti képviselő) illetve Gondos Judit (a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára), Kiszely Katalin (volt helyettes államtitkár, jelenleg főtanácsadó a Külügyminisztériumban) Répássy Róbert korábbi államtitkár vagy Szentgyörgyvölgyi Gábor (Szentgyörgyvölgyi Péter V. kerületi polgármester testvére, maga is önkormányzati képviselő a Belvárosban).
Ami az ellenzéki politikusokat illeti, az adatbázis tartalmazza Gyöngyösi Márton jobbikos, Hiller István, Burány Sándor és Kunhalmi Ágnes szocialista képviselők nevét, de rajta vannak a listán olyan, részben már visszavonult politikusok is, mint Hagyó Miklós, Gál J. Zoltán, Ángyán József, Dávid Ibolya és Vona Gábor egyik közvetlen hozzátartozója.
„A külföldiekről szerzett információk hatalmas előnyt jelentenek nem csak a kül- és biztonságpolitikában, de a gazdaságban is. Ha a rokonságról is rendelkeznek információval, akkor még nagyobb előnyt jelent. Ki kicsoda, kivel áll kapcsolatban, mi a gyengéje, mivel lehet befolyásolni: hogyan lehet kedveskedni egy döntéshozónak vagy éppen zsarolni. Ezeket az információkat próbálja mindenki megszerezni”, mondta Tálas Péter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója a Szabad Európának.
„Bármely ország jól működő hírszerző szervének alapvető feladata az ilyen jellegű információk összegyűjtése. Még azok a szervek is feltérképezik a politikusokat és környezetüket, melyek nem kémkedési célból gyűjtenek adatokat. Tudok olyan kutatóintézetről, ahol pontosan tudják, hogy egy posztszovjet ország bármely politikusának a gyereke milyen hobbit űz.”
Diplomaták egész sora
Több tucatnyi jelenlegi és volt diplomata neve, illetve valamilyen közvetlen hozzátartozója is fent van a kínai cég által összeállított adatbázisban. Van köztük nemzetközi szervezethez nagykövetként delegált korábbi diplomata is. Közülük jelenleg is szolgál Szabó László Zsolt Új-Zélandon (az ő neve MTVA-vezérigazgatóként vált ismerté), Kumin Ferenc az USA-ban szolgál, Diczházi Gábor Litvániában, Mátis Viktor Törökországban, Konkoly Norbert pedig Oroszországban. Bencze József a Fülöp-szigeteken szolgál, de a korábbi rendőrkapitány volt már szkopjei nagykövet is. Szegner Balázs Düsseldorfban, Teleki Szilárd pedig Sao Paoloban főkonzul. Olyan háttérdiplomata közvetlen hozzátartozójának a nevére is rábukkantunk az adatbázisban, aki soha nem szerepel nyilvánosan. A volt diplomaták közül Horváth János korábbi kubai nagykövet nevét érdemes megismerni, ő tévés újságíróként vált ismertté.
Tálas Péter szerint „Kelet-Európa fontos Kínának, mert itt találhatnak olyan európai vezetőket, akik fogékonyak a kínai modellre, nyitottak a technológiára vagy éppen a pénzükre. Felmérni például, hogy egy ország vezetése mennyire nyitott arra, hogy az uniós pénzeket kínaival váltsák ki, és hogy ezeket az érzelmeket hogyan tudják befolyásolni, nagyon hasznos információ lehet. Ennek ellenére nem túloznám el a térség és Magyarország jelentőségét. Ráadásul, míg pár éve Kelet-Közép Európa kifejezetten lelkes volt Kína irányába, addig ma már sokkal több a kritika. Amikor pedig kiderül egy ilyen tömeges adatgyűjtéssel kapcsolatos hír, az további komoly presztízsveszteséget jelent Kínának.”
Számos bíró és rendőrkapitány
A legnyugtalanítóbb talán, hogy 16 bíró, illetve alkotmánybíró nevét is tartalmazza az adatbázis. Köztük van négy kúriai tanácselnök (Zanathy János, Lominici Zoltán, Molnár Ambus, Márki Zoltán), öt kúriai bíró (Krecsik Eldoróda, Vaskúti András, Mudráné Láng Erzsébet, Sugár Tamás, Csőke Andrea) egy járásbírósági elnök (Szűrösné dr. Takács Andrea) és négy már nyugalmazott – korábban szintén magas beosztást betöltött – bíró.
Az Alkotmánybíróság tagjai közül szerepel az adatbázisban Dienes-Oehm Egon egyik közvetlen hozzátartozója, valamint Holló András volt AB-elnök is.
A bírák mellett a listán szerepel két rendőrfőkapitány (Farkas József és Czinege László dandártábornokok), valamint egy nyugalmazott vezérezredes szintén volt honvédségi családtagja.
A kiterjedt adatgyűjtés ellenére Matura Tamás is azon a véleményen van, hogy Magyarország kevéssé lehet a kínai hírszerzés fókuszában. „Diplomáciai szempontból kifejezetten jók a kétoldalú kapcsolatok Kínával, a magyar kormány számtalan politikai gesztust tett Peking irányába az elmúlt évtizedben. Az más kérdés, hogy mindennek gazdasági hozadékát és hasznait sokan megkérdőjelezik, és a kínai befektetésekről, illetve kereskedelemről szóló statisztikák sem arról tanúskodnak, hogy komoly áttörést sikerült volna elérni”, mondta a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, Kína-szakértő a Szabad Európának.
Állami cégek és szervezetek
Valószínűleg korábbi politikai munkája miatt szerepel a listán Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke (ő volt országgyűlési képviselő) és Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke (az első Orbán-kormány oktatási minisztere október elején alapított új pártot). A nyilvánosság kiemelt szerepére utal Galambos István, az MTVA vezérigazgató-helyettesének (korábbi MTI-vezér) jelenléte.
Több adóhatósági munkatárs szereplésén túl a legbeszédesebb azonban az, hogy melyek azok az állami cégek, melyek vezetői a kínaiak érdeklődési körébe tartoznak.
Talán kevésbé meglepő a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak jelenléte a listán. A jegybank 2018-ban kötött együttműködési megállapodást az állami Fudan Egyetemmel, ami először oktatási programot indított Budapesten az MNB szakmai támogatásával, majd egy egész magyarországi campus létesítéséről határozott (a kínai egyetemről részletes cikket közölt a Szabad Európa). Szerepel ugyanis az adatbázisban Fömötör Barna MNB-főigazgató, a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja; Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács tagja; valamint Balog Ádám a jegybank volt alelnöke (jelenleg az MKB elnök-vezérigazgatója).
Szeneczey Balázs valószínűleg még Tarlós István főpolgármester-helyetteseként került a listára, de már a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának vezérigazgatója. A főváros iránti érdeklődésre utal, hogy két korábbi BKV-, illetve BKK-vezér nevét is megtaláltuk a listán.
Az adatbázis alapján az állami vagyon, illetve annak bizonyos elemei különösen érdeklik Kínát. Szerepel a listán a Közbeszerzési hatóság két volt elnöke (közülük az egyik Rigó Csaba, aki jelenleg a Gazdasági Versenyhivatal élén áll). Márton Péter ma a Magyar Államkincstárnál miniszteri biztos, de korábban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vezérigazgatója volt. Rajta kívül legalább öt, az MNV vezetésében korábban részt vevő ember nevét találtuk meg az adatbázisban egy másik volt államkincstári elnök mellett.
Hét olyan ember nevét is tartalmazza a lista, akik korábban a MÁV vezetésében vettek részt. Ez annak a fényében nem meglepő, hogy a kínai finanszírozású Budapest-Belgrád vasútvonal már javában épül. Így szinte „természetes”, hogy az adatbázisban felbukkant Pál László neve is, aki a MÁV éléről került Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. élére.
Az már érdekesebb, hogy három korábbi Mol vezető, két MVM irányításában résztvevő személy mellett több olyan név is szerepel az adatbázisban, akik a Paksi Atomerőmű vezetőségében vettek részt. Ráadásul az a Szabó Iván ügyvéd is szerepel a listán, aki túl azon, hogy a Roszatomot képviseli Magyarországon, több, a Fidesznek fontos ügyben vállalt szerepet (a Pécsi Vízművek „visszavétele”, a BKV-ügy koronatanújának védelme, stb.).
Külkereskedelmi szempontokból szintén érhető, hogy korábbi Exim Bank vezér és befektetési ügynökségi vezető is van a listán (HEPA, HIPA, HITA, mikor hogy nevezték). Borbély Attila jelenléte se meglepő, hiszen ő a Magyar-Kínai Gazdasági Kamara felügyelőbizottsági elnöke (e mellett számos más fontos tisztséget is ellát, illetve ellátott).
Annál izgalmasabb azonban, hogy bent van az adatbázisban Hegmanné Nemes Sára, a Magyar Posta elnöke, és mellette még legalább két másik elődje is. Érdemes még megemlíteni Szemerey Szabolcs nevét is, aki a KEDO Zrt. elnöke. Ezt a céget az MNB egyik alapítványa hozta létre, és a kecskeméti egyetem fejlesztéséért felelős. Szemerey amúgy a kecskeméti polgármester férje és Matolcsy György jegybankelnök másodunokatestvére.
Matura Tamás ugyanakkor nem vonna le messzemenő következtetéseket a névsorból, de szerinte az adatbázis értelmezése és folyamatos frissítése már kockázatot jelenthet:
„Nagyon valószínűnek tartom, hogy ez az adatgyűjtés szőnyegbombázás jellegű, a kínai big data technológia van olyan szinten, hogy erre képesek legyenek, és ennek pont az a lényege, hogy ha elég sok OSINT (az internetről szabadon begyűjthető – KAÁ.) adatot gyűjt be és dolgoz fel (akár mesterséges intelligencia segítségével) egy hírszerző ügynökség (vagy üzleti célból egy magánvállalat), abból már értékes információkat lehet szerezni. Akár alacsony rangú katonák által a közösségi oldalukra feltöltött képek alapján is fel lehet ismerni esetleg a háttér alapján, hogy épp merre járnak. Szintén érdekes lehet, hogy egyes politikusok hol, mikor, miről beszélnek, változik-e a mondandójuk tartalmi, érzelmi töltete, kikkel találkoznak, ebből milyen kapcsolati hálót lehet felvázolni nemzetközi szinten. Fontos arra emlékeztetni ugyanakkor, hogy ilyen jellegű tevékenységet számos ország folytat, saját technológiai kapacitásától függő mértékben.” | https://www.szabadeuropa.hu/a/orb%C3%A1n-rog%C3%A1n-%C3%A9s-k%C3%B3sa-gyerekei-is-szerepelnek-a-k%C3%ADnai-adatb%C3%A1zisban-adatgyujtes-kina-zhenhua-data/30890672.html | https://web.archive.org/web/20231106145252/https://www.szabadeuropa.hu/a/orb%C3%A1n-rog%C3%A1n-%C3%A9s-k%C3%B3sa-gyerekei-is-szerepelnek-a-k%C3%ADnai-adatb%C3%A1zisban-adatgyujtes-kina-zhenhua-data/30890672.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-rogan-es-kosa-gyerekei-is-szerepelnek-a-kinai-adatbazisban | Szabad Európa | hungarian-news | 2020-10-13 14:15:07 | [] | [] | [
"Ázsia",
"Kína"
] | [
"titkosszolgálat",
"adatgyűjtés"
] | [] |
51,073 | Rejtélyes hátterű budai luxusvillába pakolja cégeit Rogán Antal belvárosi bizalmasa | Kertész Balázs kiüríti azt a ma már százmilliókat érő V. kerületi ingatlant, amelyért tíz éve mindössze kétmillió forintot kellett fizetni. Az új cégszékhely feltehetően Kertész otthonául is szolgál, tulajdonosa azonban egy svájci cég. | Az V. kerületi Aulich utcai irodából a Gellérthegyre, a Rezeda utcába költözött Kertész Balázs két cége, a Monavis Consulting és a Monavis Holding – derül ki az Opten céginformációs rendszeréből. Az előbbi esetében a költözés időpontja február, az utóbbinál szeptember közepe volt. A harmadik, Aulich utcában székelő Kertész-vállalkozás, a Monavis Energy egyelőre maradt a Belvárosban a cégadatok szerint.
A Magyar Narancs két évvel ezelőtti cikke szerint bár nincs a nevén, Kertész életvitelszerűen lakhat a gellérthegyi villában, jóllehet, a nyilvánosan fellelhető adatok szerint kérdéses, miből engedhet meg magának efféle luxust.
Rogán Antal jobbkeze
Kertész elsősorban a Rogán Antal vezette V. kerületi önkormányzat körüli gyanús ingatlan- és egyéb pénzügyek miatt lett érdekes a sajtónak évekkel ezelőtt. A mostani miniszter, akkori polgármester jobbkezeként megismert Kertész volt a Belváros ingatlankezelő cégének vezetője azokban az időkben is, amikor tömegével jöttek a hírek a feltűnően olcsón értékesített önkormányzati üzlethelyiségekről, az Index 2016-os cikke szerint egyenesen az ő „közreműködésével tökéletesítették úgy a rendszert, hogy az jogilag támadhatatlan legyen.”
A jogász végzettségű Kertész maga is büszkélkedhet jó áron vett belvárosi irodával: ez az Aulich utca 3. szám alatti helyiség, amelynek a története még kerületi mércével mérve sem mindennapi.
A közel 250 négyzetméteres iroda 2011-ig az önkormányzaté volt,
majd az V. kerület eladta kedvezményes áron, 44 millió forintért Fürstner József fogorvosnak, akit egyébként nemrég a Magyar Sí Szövetség elnökének választottak.
Kertész Balázs – aki ekkor még bőven a Belváros kötelékében áll – 2014-ben tűnt fel a történetben: Fürstner az ő cégébe, a Monavis Consultingba apportálja az ingatlant, cserében résztulajdonos lesz. Fürstner 2016 végén aztán távozott a cégtől.
Ekkora már egyedül Kertész Balázs egyszemélyes cége az ingatlan tulajdonosa.
Az Aulich utcai helyiség adásvételi szerződése (amely Fürstner és az V. kerület közt jött lére) eltűnt az önkormányzat irattárából.
A Transparency International Magyarország évekig pereskedett az önkormányzattal, amely különböző érvekkel próbálta csökkenteni felelősségét az ügyben. A bíróság végül arra kötelezte a kerületet, hogy adja ki a szerződést, erre az eltűnt szerződés előkerült, a Magyar Narancs nyilvánosságra is hozta.
Ebből kiderült, hogy az irodát megszerző fogorvosnak alig kétmillió forintot kell fizetnie az ingatlanért, miután állítólag igazolta, hogy 42 millió forintot ráköltött egy korábban általa bérelt önkormányzati ingatlanra. A hetilap semmilyen dokumentumot nem kapott arról, hogy Fürstner igazolta volna, valóban 42 millió forintot költött a Váci utcai lakásra.
Az Aulich utcai ingatlan mai értéke több száz millió forint. Miközben alig tíz évvel ezelőtt mindössze kétmillió forintot kellett fizetni érte.
Kertész az önkormányzati ingatlanokat kezelő belvárosi vagyonkezelő igazgatóságának éléről csak tavaly távozott, de nagy sebet ez sem ejtett az V. kerület ingatlanprivatizálási kedvén.
A gellérthegyi, a Magyar Narancs által lefotózott és részletesen bemutatott pazar ingatlan – ahogy említettük – nincs Kertész nevén, holott az Átlátszó 2016-ban azt írta, hogy Kertész újíttatta fel az akkorra már rossz állapotban lévő villát.
Rejtélyes svájci cég
Az ingatlant ma is birtokló Rezeda 5. Ingatlanhasznosító Kft. tulajdonosa a Bergavest Aktiengesellschaft (BA) nevű svájci vállalkozás, amelynek valós tulajdonosa nem ismert, az utolsó látható pont a Mattig-Suter und Partner nevű svájci könyvvizsgáló, tanácsadó, vagyonkezelő. A BA megbízott kézbesítési megbízottja az a Karafiát Ügyvédi Iroda, amely a Kertész nevén lévő Monavis Consulting nevű vállalkozásában is megbízott. Karafiát Katalin Kertész korábbi egyetemi évfolyamtársa, és többször az ő irodája járt el az V. kerület ügyeiben, de kapott megbízást később Rogán minisztériumától is.
Kertésznek az Optenben jelzett lakcíme szintén Svájcban van, az adóparadicsomként elhíresült Zug kantonban.
És ezzel még nincs vége a svájci kapcsolatoknak: amint korábban a 24.hu megírta, egy nagy vagyonok kezelésével és adóoptimalizációval foglalkozó svájci üzletember segített be Rogán Antal feltaláló barátainak, hogy Zug kantonban rejtsék el az uniós pénzzel megtámogatott cégük nyereségét. Meglehet, véletlen, de a pénzt kezelő CEI AG székhelye alig néhány utcára található attól a luxus kategóriás épülettől, ahol Kertész Balázs lakik.
Azt pedig a hvg.hu derítette ki nemrég, hogy Kertész áll a Rogán Antallal közös találmányt jegyző Csík Balázs és Lengyel Csaba tulajdonában lévő Hunguard Kft. korábbi máltai tulajdonosa mögött.
Az átköltöztetett Monavis Consulting tavaly 6,5 millió forint mínusszal zárt, míg az előző két évben 18,2 illetve 15,8 millió forintos veszteséget termelt. A székhelyét szintén a Gellérthegyre helyező Monavis Holding mínusz 3,3 milliós eredményt tud felmutatni 2018-ból, a tavalyi mérlegét egyelőre nem adta le az elektronikus cégbeszámoló szerint, ahogy a gázkereskedelmet megcélzó Monavis Energy sem. 2018-ban ez a cég 3 milliós veszteséget produkált.
A hazai cégadatok alapján a milliós veszteségekkel működő cégeken túl más hazai vállalkozása nincs Kertész Balázsnak, aki ezentúl még a vegyes (állami és magán) tulajdonú MMBF Földgáztároló Zrt. igazgatósági tagja. Nem tudjuk, most mennyit keres, de egy 2016-os közzététel szerint a tagok 170 és 230 ezer forint közötti bért kaptak. Ez az összeg azonban még cégei veszteségeinek konszolidálására sem lenne elég, nemhogy egy budai luxusvilla megszerzésére vagy bérlésére piaci értéken.
Kiemelt kép: Németh Dániel /Magyar Narancs | https://24.hu/belfold/2020/10/13/luxusvilla-kertesz-balazs-rogan-antal-monavis/ | https://web.archive.org/web/20220730074412/https://24.hu/belfold/2020/10/13/luxusvilla-kertesz-balazs-rogan-antal-monavis/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rejtelyes-hatteru-budai-luxusvillaba-pakolja-cegeit-rogan-antal-belvarosi-bizalmasa | 24.hu | hungarian-news | 2020-10-13 00:00:00 | [
"Csik Balázs",
"Fürstner József",
"Karafiát Katalin",
"Kertész Balázs",
"Lengyel Csaba",
"Rogán Antal"
] | [
"Hunguard Kft.",
"Karafiát Ügyvédi Iroda",
"MMBF Földgáztároló Zrt.",
"Monavis Consulting Kft.",
"Monavis Energy Zrt.",
"Monavis Holding Zrt.",
"Rezeda 5 Kft."
] | [
"Bp. V. kerület",
"Bp. XI. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"önkormányzat",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,074 | Svájci adóparadicsom homálya rejti el, mennyit kereshetett Mészáros Lőrinc veje | A 2019-es évet is eredményesen zárták Homlok Zsolt érdekeltségei – bár az utóbbi időszak céges változásai miatt egyre nehezebb kibogozni, hogy a közbeszerzéseken milliárdos megrendeléseket nyerő cégekből mennyi pénze származik Mészáros Lőrinc vejének. | A 2019-es évet is eredményesen zárták Homlok Zsolt érdekeltségei – bár az utóbbi időszak céges változásai miatt egyre nehezebb kibogozni, hogy a közbeszerzéseken milliárdos megrendeléseket nyerő cégekből mennyi pénze származik Mészáros Lőrinc vejének.
Homlok legizgalmasabb érdekeltsége a Vasútvillamosító Kft., amelyről elsőként írtuk meg, hogy egy prágai vállalkozáson keresztül az érdekkörébe került. A Rafinanz Promotion azóta még inkább nemzetközi, hogy egy olyan vállalkozás tulajdona lett, amit a kedvező adózásáról ismert svájci Zug kantonban jegyeztek be. Homlok Zsolt neve közvetett tulajdonosként nem is, csak vezérigazgatóként jelenik meg a cégben.
A Vasútvillamosítóhoz nagy tételben érkeznek az állami megrendelések, de hogy most pontosan kinek a kezében van a vállalkozás, a svájci adóparadicsom homálya fedi. A titokzatos tulajdonoshoz mindenesetre az utóbbi három évben több milliárd forint tiszta haszon juthatott.
Milliárdos tiszta haszon
Homlok Zsolt 2017-ben vette feleségül Mészáros Ágnest. Ebben az évben kezdődött a Vasútvill nagy menetelése is, 7,3 milliárd árbevételt és adófizetés után 1,8 milliárd forint nyereséget könyvelhetett el a társaság. A profit láttán az ügyvezetés mindjárt 1,14 milliárd forint osztalék kifizetését javasolta.
2018-ban még jobban megszaladt a szekér: 16,3 milliárd forint bevételt és 3,4 milliárd forint nyereséget ért el a cég, ebből 2,3 milliárd forint osztalék kifizetésének van nyoma a 2019-es mérlegben. Tavaly év közben további 1 milliárd forint osztalékelőleg kifizetése látszik, amit közbenső mérleg alapján kalkuláltak ki – derül ki a cég beszámolójából. A múlt évben folytatódott a sikerszéria, 14,1 milliárd forint árbevételt ért el a vállalat, a nyeresége pedig 2,2 milliárd forint volt, az azonban még nem derül ki a beszámolókból, hogy a 2019-es profitból mennyi pénzt visz haza a tulaj.
Annyi így is biztos, hogy három év alatt 6,6 milliárd forint nyereséget hozott össze Homlok Zsolt érdekeltsége, és eddig 4,4 milliárd forint osztalékkivétnek van nyoma.
Nem muzsikált rosszul Homlokék családi cége, a Homlok Építő Zrt. sem: a tavalyi évet 4,8 milliárd forintos forgalom mellett 482,7 millió forintos adózott eredménnyel zárta, ebből 250 millió forintot vettek ki osztalékként. Éppen annyit, mint egy évvel korábban.
A Homlok Zrt. szintén remek eredményeket ér el a közbeszerzéseken. A tavalyi év eredményeire jellemző, hogy már 2019 hetedik napján megkapott egy 730 millió forintos szombathelyi megbízást (a Prenor Kertészeti és Parképítő Kft.-vel közösen), majd kiderült, hogy a víztorony 300 millió forintos renoválását és az Arany-patak harmincmilliós revitalizációját is ők nyerték el. Az év végén pedig újabb szombathelyi munkát zsebeltek be: 838 millió forintért a helyi képtár felújítását is Homlokékra bízták. Városi kötődését jelzi, hogy Homlok Zsolt a helyi sportklub, a Haladás VSE társadalmi elnöke.
Kiemelt kép: MTI/Varga György | https://24.hu/kulfold/2020/10/13/homlok-zsolt-meszaros-lorinc-veje-svajc-vasutvill/ | https://web.archive.org/web/20230323144502/https://24.hu/kulfold/2020/10/13/homlok-zsolt-meszaros-lorinc-veje-svajc-vasutvill/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/svajci-adoparadicsom-homalya-rejti-el-mennyit-kereshetett-meszaros-lorinc-veje | 24.hu | hungarian-news | 2020-10-13 00:00:00 | [
"Csík Bálint",
"Homlok Zsolt",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Homlok Építő Zrt.",
"Homlok Zrt.",
"Vasútvillamosító Kft."
] | [] | [
"offshore",
"vasút"
] | [] |
51,075 | Mindent tagadott a bíróságon Simonka György | Megkezdődött a Fővárosi Törvényszéken az a büntetőper, amelyben Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt és 32 társát bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolják. | Az orosházi központú választókerület országgyűlési képviselője nyolc és fél évi fegyházbüntetést is kaphat, valamint az ügyészség 850 millió forintos vagyonelkobzásra tett javaslatot a bíróságnak arra az esetre, ha Simonka elismeri a vádiratban foglaltakat és lemond a védekezés lehetőségéről. Ezt a fideszes politikus az előkészítő ülésen és a mostani tárgyaláson sem tette meg.
A vád szerint Simonka György és társai 2009 és 2015 között 1,4 milliárd forintot csaltak el egy bűnszervezetben. Társaival arra specializálódtak, hogy a zöldség-gyümölcs termelői csoportok által igényelhető állami támogatásokat átláthatatlan céghálókon keresztül számtalan trükkel lenyúlják.
A NAV feljelentése alapján még 2016-ban indult a nyomozás, a képviselő mentelmi jogát 2018 októberében függesztette fel az Országgyűlés. Tavaly augusztusban emeltek vádat, és csak most kezdődött az érdemi tárgyalás. Az ügyben eddig 70 ezer oldalnyi irat készült, és csak az ügyészség 35 tanú meghallgatását kezdeményezte. A fideszes politikus szabadlábon van, és a vád alapján ő tekinthető az ügyészség legnagyobb korrupciós fogásának az elmúlt években.
A politikus akkor került az adóhivatal és az ügyészség látókörébe, amikor a Fidesz borsodi képviselője, Mengyi Roland lebukott az alkotmányos költségnek becézett kenőpénzekkel. Merthogy kiderült: a dél-békési Simonka György is hasonló fideszes infrastruktúrán és céghálózattal működik, mint – mások mellett – a borsodi párttárs.
Mindent tagadott a fideszes képviselő
Simonka György nem járult hozzá, hogy róla a bírósági tárgyaláson felvételek készüljenek, és írásbeli vallomását is a bíró olvasta fel. Ezt megelőzően a képviselő mindössze annyit mondott, hogy a nyomozás során többször tett vallomást, az ügyészség minden kérdésére válaszolt írásban és szóban is, ezeket továbbra is fenntartja. Elmondta még, hogy a média komoly nyomás alá helyezte őt és családját is az elmúlt időszakban, ezért nem tesz szóban vallomást és kérdésekre sem válaszol.
A bíró által felolvasott írásbeli vallomás szerint Simonka lényegében a vádirat minden ellene hozott pontját tagadta. A dokumentumból egyebek közt kiderült, hogy Simonka szerint
olyan személyek vallomásán alapulnak a vádak, akik az ügyészséggel kiegyeztek, „a mentesülésük miatt mondták azt, amit kellett”,
a vádiratban szereplő bűnszervezet sohasem létezett,
nem vezette bűnös szándék sem a vállalkozások alapításánál, sem vezetésénél,
a kétezres évek közepén nem is reménykedhetett támogatásban, mert baloldali kormány volt hatalmon,
a termelőszövetkezetek létrehozását a gazdasági válság indokolta,
a 2000-es években vállalkozó volt és őstermelő, családi vállalkozásokat működtetett, továbbá tanácsokat adott más vállalkozóknak, de a döntést egyetlen esetben sem ő hozta,
minden beruházás a téeszek működését szolgálta, túlárazásról nem tudott,
hamis az az állítás, hogy pénzeket osztottak vissza,
nem az ő utasítása alapján történt a közös védekezési stratégia kialakítása,
a vádiratban szereplő beruházások megvalósultak, és azokat szakszerűen végezték el.
A bíró ezután felolvasta a politikus korábbi, gyanúsítotti vallomásait, amelyeket Simonka György a bíróságon nem kívánt kiegészíteni.
A januári, előkészítő tárgyaláson Simonka szintén az ártatlanságát hangsúlyozta, és akkor azt is mondta, hogy 100 tanút szeretne meghallgattatni a bíróságon. Korábban a büntetőper több vádlottja beismerte bűnösségét, és elfogadta az ügyészség által indítványozott büntetést.
A képviselőn kívül a vádlottak padján ül még Simonka felesége és unokahúga. Velük kapcsolatban a képviselő azt állította, hogy önállóan dolgoztak, nem tud arról, hogy bármi törvénytelent tettek volna. Rajtuk kívül másik két fideszes országgyűlési képviselőnek, Kerényi János dél-alföldi pártigazgatónak, valamint Varga Gábor országgyűlési képviselőnek a rokonai szintén a vádlottak között vannak. Az ügy főszereplőit magánokirat-hamisítás, vesztegetés, ezekre való felbujtás is terhelheti.
Simonkához egyéb gyanús ügyletek is kötődnek, amelyet azonban nem vizsgált az ügyészség.
A tárgyalás szerdán Kerényi István meghallgatásával folytatódik. | https://hvg.hu/gazdasag/20201013_Mindent_tagadott_a_birosagon_Simonka_Gyorgy?s=hk | https://web.archive.org/web/20201127040655/https://hvg.hu/gazdasag/20201013_Mindent_tagadott_a_birosagon_Simonka_Gyorgy?s=hk | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mindent-tagadott-a-birosagon-simonka-gyorgy | HVG | hungarian-news | 2020-10-13 16:16:19 | [
"Kerényi István",
"Simonka György",
"Simonka Györgyné Gábor Marianna"
] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
51,076 | Nem foglalkoznak már a hatóságok a magyar cégek külföldi korrupciójával | Új tanulmány jelen meg arról, hogy az egyes országok milyen szigorral csaptak le az elmúlt négy évben a külföldön korrupcióval előrejutó cégeikre. Magyarország is visszaesett, pontosabban szinte megszűnt minden ilyesmi szigor, a jelentés szerint az ügyészség nálunk különösen problémás. Az USA és az Egyesült Királyság a legaktívabb a hazai cégeik külföldi korrupciós ügyeinek ellenőrzésében, áll a Transparency International A korrupció exportja című, új tanulmányában. Ebben azt vizsgálták, hogy az egyes országok mennyire lépnek fel az ellen, amikor a cégeik külföldön használnak korrupciót az előrejutáshoz. | Az USA és az Egyesült Királyság a legaktívabb a hazai cégeik külföldi korrupciós ügyeinek ellenőrzésében, áll a Transparency International A korrupció exportja című, új tanulmányában. Ebben azt vizsgálták, hogy az egyes országok mennyire lépnek fel az ellen, amikor a cégeik külföldön használnak korrupciót az előrejutáshoz.
Súlyos probléma a külföldi vesztegetés
A több országban is jelen lévő cégek ugyanis alapvetően másképp tudnak viselkedni, ha eltérő üzleti kultúrával vagy ellenőrzési színvonallal találkoznak egy országgal arrébb.
Nekünk elég arra gondolni, hogy például a Magyar Telekom egykori vezetői, Straub Elek, Balogh András és Morvai Tamás, hogy megégették magukat a balkáni terjeszkedési módszereikkel. Az egész pedig ki sem derült volna, ha nem akarják bevezetni a céget a New York-i tőzsdére is.
Vagy fordítva is elég belegondolni a tavaly kirobbant Microsoft-botrányba. Itt az amerikai tőzsdefelügyelet csapott le az anyacégre, azt állítva, hogy számos országban lefizették a helyi politikusokat, hogy Microsoft-termékeket vásároljanak. A felügyelet végül 19 millió dolláros büntetést szabott ki a cégre, ami mai áron 5.9 milliárd forint.
Magyarországon az ügyészség, a NAV vagy a rendőrség beszerzése is a részletesen bemutatott példáik között szerepel.
Egyik említett esetben sem ítélték el végül a főszereplőket,
peren kívüli megállapodások születtek.
Globálisan sem elhanyagolható probléma, csak az elmúlt években olyan óriáscégek botrányai rázták meg a világot, mint az Airbus, a Rolls-Royce vagy épp az Ericsson óriási és rendszerszerű korrupciós gyakorlata.
Nem tökéletes a módszer, de nagy vonalakban segíthet
A korrupciót jellegéből fakadóan nehéz kutatni, már csak azért is, mert ha elég hatékonyan csinálják, akkor sosem derül ki.
A mostani tanulmányban a több országban jelen lévő cégek vesztegetési ügyeinek ellenőrzését úgy vizsgálták, hogy hány ilyen eljárás indult az elmúlt négy évben, hány fejeződött be büntetéssel és ezek milyen súlyúak voltak. Ezt korrigálták még azzal, hogy melyik ország mennyit exportál, a többet exportáló országok cégeinek ugyanis több lehetőségük és ösztönzőjük korrumpálni a helyieket.
Ez a megoldás sem tökéletes a helyzet teljes felderítésére, de azt segít mutatni, hogy
melyik ország mennyire aktív a cégeik ellenőrzésében
külföldön, ha korrupcióról van szó. A most vizsgált időszak 2016-2019 közti volt, 47 országot figyeltek meg, amelyek a világ exportjának 83 százalékát fedik le.
Magyarországon például egy ilyen ügy se indult el
A lista élén az USA és az Egyesült Királyság áll, ezeken a helyeken minden évben indul legalább egy nagyobb ilyen nyomozás. De például az USA-ban 2017-ben összesen 45 nyomozás indult.
Izrael és Svájc hatóságai számítottak egyébként még igen aktívnak. Nagy előrelépést mutatott be Spanyolország, ahol korábban alig törődtek hasonló ügyekkel. Visszaesést mutatott viszont Németország, Norvégia és Olaszország.
Azok országok eggyel érdekesebbek, ahol nem vagy alig törődnek az ilyen jellegű bűncselekményekkel. Itt kiemelt példa
Magyarország, ahol lényegében megszűntek a hasonló ügyek,
noha korábban még mutattunk minimális aktivitást. Az nem valószínű, hogy hirtelen megjavultak volna a vállalatvezetőink. Hiszen például lehet tudni, hogy az észak-macedón pénzügyi rendőrség nyomozott a kormánypárti médiánk balkáni terjeszkedése kapcsán hasonló ügyekben.
Egy másik hasonló jelentésben az OECD tavaly meg is jegyezte, hogy 2011 óta nem indult nálunk hasonló ügy. Szerintük ilyen hatósági hozzáállással
Magyarország azt kockáztatja, hogy "biztonságos kikötő" lesz azoknak a cégeknek, amelyek korrupcióval szeretnének előbbre jutni a régióban.
A Transparency International mostani jelentésében megjegyzik, hogy például hiába írtuk le a 2017-es pénzmosás elleni törvénybe, hogy Varga Mihályéknak létre kell hoznia egy adatbázist a cégek a mögött álló tényleges tulajdonosokról, ezt a valóságban azóta sem csináltuk meg.
Vagy, hogy azért se jelentik nálunk igazán a visszaéléseket, mert a törvényeink nem adnak tényleges védelmet a hasonló esetek bejelentőinek.
Osztrák cég esete nálunk
Ausztriánál említik a BEWAG (mai nevén Energie Burgenland) esetét, ami még mindig nem zárult le Ausztriában. Az osztrák cég szélerőművet szeretett volna építeni Bogyoszlón 2008-ban, aminek érdekében a vád szerint magyar szereplőkön keresztül kenték volna meg az Energiahivatal és az E.On akkori vezetését. Eszerint a Hochegger Kft. dr. J. László és B. Gabriella közreműködésével összesen több mint 1,3 millió eurót (mai áron 470 millió forintot) kapott magyar szereplők lefizetésére.
A jelentés készítői bírálják, hogy a központosított magyar ügyészségben hiányzik a fékek és az egyensúlyok rendszere. Vagy külön probléma szerintük, hogy nálunk a nyomozás legfeljebb két évig tarthat. Ez a nagy, nemzetközi hálózatok kibogozására biztosan túl szűk időkeret.
Kiemelték még, hogy nincs igazi önállósága az ügyészeknek, az ügyészség vezetése pedig el tudja téríteni vagy meg is tudja akadályozni a nyomozásokat az érzékeny ügyekben. | https://www.szabadeuropa.hu/a/nem-foglalkoznak-mar-a-hatosagok-a-magyar-cegek-kulfoldi-korrupciojaval/30890936.html | https://web.archive.org/web/20230528103753/https://www.szabadeuropa.hu/a/nem-foglalkoznak-mar-a-hatosagok-a-magyar-cegek-kulfoldi-korrupciojaval/30890936.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-foglalkoznak-mar-a-hatosagok-a-magyar-cegek-kulfoldi-korrupciojaval | Szabad Európa | hungarian-news | 2020-10-14 17:41:23 | [] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"antikorrupció",
"ügyészség"
] | [] |
51,077 | Szétcenzúrázott cikket közölt a Magyar Narancs | Rendhagyó módon a Magyar Narancs legfrissebb lapszámában közölt egyik oknyomozó cikk egy ponton megszakad. Ennek oka egy korlátozó bírósági végzés, amellyel a cikkben érintettek előre meg tudták akadályozni, hogy az újság a teljes cikkét közölhesse. Egy olyan közpénzekben is részesedő magyar cég érte el ezt, mely korábban sikerrel lépett fel a Forbes című üzleti lappal szemben is, és ami miatt félő, hogy Magyarországon végképp ellehetetlenül a tényfeltáró újságírás. | „Avalon sötét lovagjai – A Hell Energy és a Barabás család” – ezzel a címmel jelent meg a Magyar Narancs e heti, legfrissebb, csütörtökön utcára került lapszámában egy cikk, melynek szerzője, Keller-Alánt Ákos oknyomozó újságíróként be kívánta mutatni a Barabás családot, azaz a Hell energiaital-gyártó cég tulajdonosait.
Ám az írás néhány bekezdés után egyszercsak megszakad, és abból lényeges részletek hiányoznak. Ennek oka a Fővárosi Törvényszék 17.Pk.22.488/2020/9. számú végzése.
Megkérdezte az újságíró a Hellt, erre a tulajdonosok bírói segédlettel letiltatták a készülő írás fontos részeit
A történet lényege röviden, hogy a XIXO italokat is forgalmazó, a Magyar Nemzeti Banktól jelentős összegű közpénzben részesedő Hell Energy tulajdonosait előzetesen megkereste friss oknyomozó cikke közlését megelőzően kérdésekkel a lap, ám a Hell és tulajdonosai az adatvédelmi rendeletre, a hatályos GDPR-szabályozásra hivatkozva közölték, hogy nem járulnak hozzá a személyüket, valamint a Hell-csoportot érintő információk közléséhez, és nem reagáltak a feltett kérdésekre sem.
Barabásék bíróságra is elvitték a dolgot, és a Fővárosi Törvényszék az említett végzésével eltiltotta a szerkesztőséget, hogy a tervezett írása három részletét közölje. Barabásék úgynevezett korlátozó végzést kértek a bíróságtól, a bíróság pedig Barabásék kérését tárgyalás mellőzésével elfogadta. A vállalkozás és tulajdonosai tehát sikerrel akadályozták meg az információk publikálását.
A Magyar Narancs jogi ellenlépéseket tesz
A Magyar Narancs vitatja a bírói végzés megalapozottságát és szerzőjük, Keller-Alánt Ákos (aki egyébként épp most igazolt át a szabadeuropa.hu-hoz), cenzúrának, a sajtószabadság korlátozásának tartja az esetet. A Narancs a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű civil jogvédő szervezet jogászainak segítségével igyekszik elérni, hogy utóbb mégis közölhesse a most cenzúra áldozatává vált részeket.
A Narancs azt írja a lapban és internetes oldalán:
Lapunk vitatja ezt a döntést, s küzdeni fogunk a cikk azon információinak a nyilvánosságáért is, amelyek most nem láthatnak napvilágot. Azt reméljük, hogy ha hamarabb nem is, úgy a polgári peres eljárás jogerős lezárultakor módunkban áll majd ezt a közlést jogszerűen megtenni.
A Magyar Narancs megígérte: be fognak számolni a szerintük a magyarországi sajtószabadság alakulását érintő ügy további fejleményeiről.
A Hell nem először kerül szembe a nyilvánossággal
Nagy port kavart idén év elején, amikor a Hell és a Barabás-család a Forbes ellen is jogi lépéseket tett, amiért az üzleti magazin szerepeltette a családot a leggazdagabb magyarok toplistájában, és a család bírósági úton, ideiglenes bírói végzéssel elérte, hogy vissza kelljen hívni az újságosoktól a Forbest, később pedig még az adatvédelmi szabályok állítólagos megsértése miatt több millió forint összegű adatvédelmi bírságot is kiszabott a NAIH a Forbesra (a Forbes bíróságon támadta meg a bírságról szóló határozatot).
A Magyar Narancs a korábbi Forbes-ügy tanulságaiból kiindulva elővigyázatosságból kereste meg a Barabás családot és a Hellt a cikke előtt.
Korábban egyébként több szervezet, köztük a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) is felemelte a hangját, amikor a Hell a Forbest visszahívatta az újságos standokról, és a történet még a Washington Postba és a The New York Timesba is bekerült januárban.
A Hell kontra magyar sajtó ügy alakulására azért is érdemes különösen odafigyelni, mivel ha ez az eljárásrend általánossá válik, gyakorlatilag az amúgy is megtépázott helyzetben lévő magyarországi tényfeltáró újságírás jogi okok miatt teljesen ellehetetlenülhet. Ez pedig korlátozhatja a közügyek feltárását és Magyarországot a pártállami időkbe röpteti.
Akit egyébként érdekel, milyen a cenzúrázott cikk, a Magyar Narancs október 15-i számának 12. oldalán keresse!
További hírek találhatók a Media1-en!
Borító: A Magyar Narancs 2020. október 15-i lapszáma és a cenzúrázott cikk egy részlete. Fotó: Ladányi András / Media1 | https://media1.hu/2020/10/15/cenzura-magyar-narancs-hell-energy-barabas-csalad-birosag-korlatozo-intezkedes/ | https://web.archive.org/web/20220812220911/https://media1.hu/2020/10/15/cenzura-magyar-narancs-hell-energy-barabas-csalad-birosag-korlatozo-intezkedes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szetcenzurazott-cikket-kozolt-a-magyar-narancs | Media1 | hungarian-news | 2020-10-15 15:04:23 | [
"Barabás Ernő",
"ifj. Barabás Ernő"
] | [
"Avalon Center Kft."
] | [] | [
"média",
"támogatás",
"átláthatóság",
"adatvédelem"
] | [] |
51,078 | Cukorcsempészettel égette meg magát az energiaitalok magyar királya | Origo Zrt. megsértette id. Barabás Ernő illetve ifj. Barabás Ernő jóhírnevét azzal, hogy az origo.hu-n 2013. május 14-én közzétett „Cukorcsempészettel égette meg magát az energiaitalok magyar királya" című cikkünkben azt állítottuk, hogy:
id. Barabás Ernő I., ifj. Barabás Ernő és Barabás Zsolt 2002. körül úgy kereskedtek cukorral, hogy nem fizettek utána vámot,
a Barabás család cége egy nagyobb, több vámost érintő korrupciós ügy miatt bukott le, egy vámos vezető a Barabás fivérek egykori cégét több közreműködővel együtt jogtalanul segítette, a Barabás család cége apróbb szívességeket kért a határátkelőhelyen dolgozó vámosoktól, a Barabás fivérek korábbi cége, a B&B Choko Kft. a cukorcsempészési ügyben érintett volt, és ezzel azt a hamis látszatot keltettük, mint hogyha id. Barabás Ernő I., ifj. Barabás Ernő is érintett lett volna a cukor- és édesipari termékek csempészésével kapcsolatos büntetőügyben, illetve mint hogyha ebből anyagi előnyre tettek volna szert, amely állítások azonban valótlanok. Origo Zrt. megsértette a Hell Energy Magyarország Kft. jóhírnevét azzal, hogy a cikkben szereplő, korábban felsorolt állításokkal, továbbá azon kifejezéssel, hogy a Hell Energy Magyarország Kft. „ügyesen összerakott cég", továbbá annak hangsúlyozásával, hogy tulajdonosa id. Barabás Ernő I. és ifj. Barabás Ernő „rejtőzködnek" a nyilvánosság elől, azt a hamis látszatot keltettük, mint hogyha a Hell Energy Magyarország Kft. részben törvénytelen anyagi előnyre alapozva érte volna el a sikereit, amely állítás nem felel meg a valóságnak. | egy vámos vezető a Barabás fivérek egykori cégét több közreműködővel együtt jogtalanul segítette,
a Barabás család cége apróbb szívességeket kért a határátkelőhelyen dolgozó vámosoktól,
a Barabás fivérek korábbi cége, a B&B Choko Kft. a cukorcsempészési ügyben érintett volt,
és ezzel azt a hamis látszatot keltettük, mint hogyha id. Barabás Ernő I., ifj. Barabás Ernő is érintett lett volna a cukor- és édesipari termékek csempészésével kapcsolatos büntetőügyben, illetve mint hogyha ebből anyagi előnyre tettek volna szert, amely állítások azonban valótlanok.
Origo Zrt. megsértette a Hell Energy Magyarország Kft. jóhírnevét azzal, hogy a cikkben szereplő, korábban felsorolt állításokkal, továbbá azon kifejezéssel, hogy a Hell Energy Magyarország Kft. „ügyesen összerakott cég", továbbá annak hangsúlyozásával, hogy tulajdonosa id. Barabás Ernő I. és ifj. Barabás Ernő „rejtőzködnek" a nyilvánosság elől, azt a hamis látszatot keltettük, mint hogyha a Hell Energy Magyarország Kft. részben törvénytelen anyagi előnyre alapozva érte volna el a sikereit, amely állítás nem felel meg a valóságnak.
Elnézést kérünk
A Barabás fivérek ütemérzéke kiváló. Barabás Zsolt börtön nélkül megúszott egy jelentős cukorcsempészési ügyet, és testvérével, Ernővel együtt azt is tudták, mikor kell kiszállniuk a szüleik tulajdonában lévő Hell Energy napi irányításából. Az energiaital-piac királyai lettek, ám mindketten rejtőzködnek a nyilvánosság elől.
Vámosok leptek el egy miskolci családi házat 2002. november 8-án. Házkutatást tartottak, és nagy mennyiségű cukrot találtak. A ház lakói, idősebb Barabás Ernő és két fia, Ernő és Zsolt akkoriban cukorral kereskedtek, mint az kiderült, részben úgy, hogy nem fizettek utána vámot. A családi cég egy nagyobb, sok vámost is érintő korrupciós ügy miatt bukott le, a telefonlehallgatások és a házban talált áru alapján pedig büntetőügy indult. Ennek egyik vádlottja Barabás Zsolt volt.
A perben 2007. június 8-án kemény ítéletet hozott a megyei bíróság, Barabás Zsoltot első fokon, nem jogerősen háromévi börtönre, háromévi közügyektől való eltiltásra és 3 millió forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A bűnlajstrom elég hosszú, a vádlottat többek között hivatali vesztegetésben találták bűnösnek, és bizonyítást nyert, hogy 74-szer bujtott fel hivatalos személyt közokirat-hamisításra.
Az elsőfokú ítélet ellenére Barabás Zsoltnak minden esélye megvan arra, hogy cukorügy ne hagyjon nyomot a múltján. Az ügyet ismerők közül többen is úgy tudják, hogy az elsőfokú ítélet meghozatalakor Barabás Zsolt Új-Zélandon tartózkodott, majd miután elfogató parancsot adtak ki ellene, egy idő után hazatért.
Másodfokon azonban a bíróság két év börtönre enyhítette a büntetését, és ezt még ötévi próbaidőre fel is függesztette. Mivel a jogerős ítélet 2009. február 3-án született meg, Barabás Zsoltnak még mindig vigyáznia kell, kirendelt pártfogó felügyelőjénél bizonyos időközönként meg kell jelennie.
Az ítélet konkrétan nem szól arról, hogy mi a jelentős enyhítés indoka, az általános indoklás szerint nagy nyomatékkal értékelték a bűnösségre kiterjedő, megbánást is mutató, tényeket feltáró vallomásokat. Emellett figyelembe vette a bíróság, hogy a cselekmény elkövetése és elbírálása között jelentős idő múlt el, enyhítő körülménynek számított a büntetlen előélet, és az is, hogy a vádlottnak tartásra, illetve nevelésre szoruló hozzátartozói voltak.
2014. február 2-án éjjel, a felfüggesztés leteltével azonban pezsgőt bonthat, mert ha másnap kér egy erkölcsi bizonyítványt, akkor az szűziesen tiszta lesz. Ha van stílusérzéke - és állítólag van -, akkor a pezsgő mellé egy energiaitalt is bedob, a Hell energiaital felfutásának ugyanis sokat köszönhet.
A leggazdagabb 100 között
Barabás Zsolt ma az energiaital-piacot évi közel 6 milliárd forintos bevétellel vezető Hell Energy Kft. egyik informális irányítója, és több, a Hellhez köthető cég résztulajdonosa.
A Barabás testvérek szülei - mint a Hell tulajdonosai - az idén felkerültek a Napi Gazdaság által összeállított, 100 leggazdagabb magyart tartalmazó listára is. Ennek szerkesztői úgy vélik, hogy a családi vagyon értéke jelenleg 6,9 milliárd forint, ami a 86. helyet biztosítja számukra.
A sikeres, de a cég működésében csak háttérből részt vevő, a nyilvánosság előtt nem mutatkozó magyar vállalkozó szerepébe az idén 36 éves Barabás Zsolt és bátyja, a 42 éves Ernő az évek alatt jól belesimult. Egy tárgyalópartnerük - a saját piacán meghatározó nagyvállalat elismert, első emberéről van szó - közvetlen, őszinte, természetes embernek írta le a fiatalabb testvért, akivel jól tud együtt dolgozni. "Nagyon sikeres, ért ahhoz, amivel foglalkozik" - mondta róla. Pedig a cégbírósági adatok szerint a Hellt hivatalosan nem is ő, hanem Ernő vezeti, de ismerői szerint Zsoltnak is meghatározó szerep jut benne.
Mivel ő és a bátyja a sajtóban nem szerepelnek, és lapunk megkeresése elől is elzárkóztak, történetük egyes elemeit mások elmeséléséből állítottuk össze. Beszéltünk versenytársaikkal, egy cukorkereskedővel és egy volt vámossal is.
Helyben pacsizik veled
A per, amelyben Barabás Zsoltot elítélték, meglehetősen összetett. Fő vádlottja egy vámos vezető, akit többfajta vesztegetési ügyön kaptak rajta, és repertoárjának csak egy szelete volt az, amikor a Barabás fivérek egykori cégét (tehát nem a Hellt) több közreműködővel együtt jogtalan módszerekkel segítette. Az ítéletből kiderül, hogy 2001 és 2002 novembere között cukrot, édesipari terméket hoztak be nagy tételben, a rakományt a vámosok segítségével tranzitárunak könyvelték el, a papírokat meghamisítva. Az áru valójában Magyarországon maradt, a vám megfizetése nélkül.
Az ítéletben közel 335 millió forint értékű csempészáru behozatalát tárták fel. A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól kapott tájékoztatás szerint akkoriban ebben a termékfajtában a vámtétel az áruféleségtől függően 30-68 százalék, az áfateher pedig 25 százalék volt, a csalásokkal tehát 100 millió forintot vagy akár annál is többet lehetett keresni.
Először a cég csak apróbb szívességet kért a határátkelőhelyen dolgozó vámosoktól, azt, hogy 45-70 ezer forint ellenében soron kívül kezeljék az áruit. A román és ukrán határon gyakran így kerülték ki a kígyózó sorokat. Az együttműködést idővel elmélyítették, a cukrot szállító, az egymás közötti beszélgetésekben következetesen csak kicsi és nagy kocsiknak hívott teherautók és kamionok esetében Barabás Zsolt kilónként 10 forint kenőpénzt adott, hogy a papírok is rendben legyenek. Ekkor a ténylegesnél kisebb tömeget tüntettek fel az iratokon, ennek következtében pedig azt egy olyan határátkelőhelyen lehetett kiléptetni az országból, ahol szintén dolgoztak korrupt vámosok. Oda azonban a cukorárut már el sem vitték, a rakomány csak papíron hagyta el Magyarországot.
Amikor a kicsi és nagy kocsik jöttek-mentek, a felek élénken egyeztettek telefonon, nem sejtve, hogy a rendőrség 2002 őszén már lehallgatja őket. Az ítélet szerint Barabás Zsolt egyszer például kifejezetten szóvá tette, hogy egy korábbi határátlépés során az egyik sofőrjénél az eljáró vámosok firtatták, cukorért megy-e ki. Erre a vámos azt felelte: "...várjál már egy picit, mindjárt megnézem még egyszer..., hogy kik vannak ott, de én nem tudom egyszerűen, el nem bírom képzelni, hogy ki izé..., ki pofáz..., ez a buzi gyerek van ott".
Egy cukorral ma is kereskedő vállalkozóval, illetve egy egykori vámossal folytatott beszélgetés alapján a hasonló édesipari termékekkel való ügyeskedés az ezredforduló idején nem volt kivételes eset. Sokan megpróbálkoztak ilyesmivel, a kérdéses ügy inkább a mennyisége és a kifinomult, bejáratott, rendszerszerű üzeme miatt tűnt fel, és váltott ki nagyobb visszhangot. "Galoppírozzál már át a ..... oldalra, lesz ott egy ismerős..., meg délután majd jön egy kicsi befele..., meg egy másik nagy is fog kimenni...az helyben pacsizik veled" - mondta például egy másik alkalommal a vámos a szintén beszervezett kollégájának a lehallgatott felvételek szerint.
A felállás ma is hasonló
A Barabás fivérek a cégbírósági adatok szerint 2000 augusztusában alapították meg a cukorcsempészési ügyben érintett cégüket B & B CHOKO néven. Az első évben Zsolt volt az ügyvezető, 2001 augusztusában azonban - még a rendőrség által vizsgált időszak előtt - kiszállt. Ekkor a fivérek édesapja, idősebb Barabás Ernő lett a 90 százalékos tulajdonos, ifjabb Barabás Ernő pedig az ügyvezető. Az időközben B & B CSOKI nevet felvevő céget 2005-ben eladták két szlovák állampolgárnak, majd 2008-ban felszámolták.
A társaságnak cégjogilag nincs köze a Hell Energy Kft.-hez, illetve elődjéhez. A felállás azonban ma is némileg hasonló, hiszen a Hellben is idősebb Barabás Ernő a minősített többségi tulajdonos, fia, Ernő az ügyvezető, Zsolt pedig egy nagyon rövid időszakot kivéve nem jelent meg a nyilvántartásokban. Ennek ellenére vezető szerepére utal, hogy Mengyi Roland, a megye fideszes képviselője a honlapján Zsolttal látható egy közös fotón, a politikus pedig a képaláírás szerint a Hell Energy vezetőjének tartja őt.
Hivatalosan azonban Barabás Zsolt ma csak a csoporthoz kapcsolódó logisztikai cégekben van jelen tulajdonosként, ilyen például a XIXO Water Kft. vagy a BHS Trans Kft. Ugyanakkor az is látványos egybeesés, hogy lakhelye Budapesten, a Károly körúton van, pont ott, ahol 2007 februárja óta a Hell székhelye is található (miközben a cég operatív irányítását egy budaörsi irodaházból vezénylik).
Ügyesen összerakott cég, jókor elindítva
Az energiaital-piac több ismerője szerint a Hell egy jól összerakott, ügyesen navigált társaság. A Hell azt állítja magáról, hogy indulásához nem volt szükség nagyobb tőkére, kezdetben lengyelországi bérgyártásban készültek az italai, a marketing pedig rendezvények támogatásán alapult. Az energiaital-piachoz értők szerint ez lehetséges, ráadásul a Barabás testvérek jókor éreztek rá a trendekre, és ügyesen építették fel a márkát.
Energiaital-céget indítani elvileg nem nagy kunszt, az italreceptek viszonylag egyszerűek, és könnyen lehet olyan üzemet találni, amely 3-5 millió forintért legyártja az induló készletet. Nem csoda, hogy a különféle márkák jönnek-mennek, sokan próbálkoznak, és sokan el is buknak, a piacon jelenleg is több tucat fajta energiaital kapható. A nehézség ugyanis a logisztikában és a kereskedelmi értékesítésben van, ehhez már több pénz és szakértelem szükséges. Barabásék arra is ráéreztek, hogy a márkaépítésre kell koncentrálniuk, csak ezzel tűnhetnek ki az egyébként akkor még teljesen egyforma, tutti-frutti ízvilágú tömegből.
A Gfk Hungária piackutatótól kapott adatok megerősítik, hogy a piac mostanra konszolidálódott, a teljes Magyarországon eladott energiaital mennyiség közel 60 százalékát három márka, a Hell, a Bomba és a Red Bull fedi le. Egészen sokáig aranybánya volt a termék, a fiatalok körében a fogyasztás folyton nőtt, ez a trend csak 2012-ben szakadt meg, akkor összességében 2 százalékkal csökkent a vásárlók száma. Így is a háztartások közel negyede vásárol rendszeresen energiaitalt, évente 160 millió doboz fogy. Barabásék és a Hell vezetői azonban ezúttal is időben léptek, az utóbbi években az exportra koncentrálnak - külföldi értékesítésük számairól azonban nem nyilatkoznak.
Felismerték, mikor kell háttérbe vonulni
A legnagyobb szava a családban a testvérpárt ismerők szerint mindig idősebb Barabás Ernőnek volt, akinek tekintélye üzleti és családi szempontból egyaránt megingathatatlan, fiai legendának tartják az apjukat. A Barabás fivéreket kifejezetten jó üzleti érzékkel megáldott vállalkozóknak tartják. Rejtőzködésüket részben a cukorügynek, részben pedig annak tudják be, hogy azon a vállalati szinten, amelyre eljutottak, már nem mozognak otthonosan. "Nem öltönyösök, inkább farmernadrágosok" - mondta róluk egy üzletember. Szerinte ha egy szórakozóhely-üzemeltetővel kell üzletelni, ahhoz kiválóan értenek, vérükben van az utcai kereskedők ösztöne. A budapesti menedzservilágban azonban már nem boldogulnának jól.
A versenytársak nagyra tartják a Barabás testvéreknek azt a képességét, hogy időben hajlandóak voltak a háttérbe vonulni, és a menedzseri, vállalatvezetési feladatokat olyanokra bízni, akik tényleg profik a szakmában. Amikor a Hell 2006-tól kezdve felpörgött, a a vállalat vezetésére az üdítőital- és élelmiszerpiacról igazoltak profikat, akik nagyot lendítettek a cég szekerén, ma pedig már piacvezetőként diktálhatnak. A Hell 2011-ben 5,9 milliárd forintos árbevétel mellett 538 milliós üzemi nyereséget könyvelt el.
Egy Ferrari Miskolcon
A társaság eddig összesen kilenc - uniós és magyar - pályázat keretében 1 milliárd 450 millió forint támogatást is kapott, ezt később a versenytársak és a sajtó is támadta. A társaság szerint beruházásaik összértéke 5 milliárd forint, a folyamatban lévő projektek mellett a teljes fejlesztési összeg pedig meghaladja majd a 7 milliárdot.
Ernő és Zsolt információnk szerint autómániás, a garázsban otthon nagy értékű kocsik sorakoznak. Ha Miskolc utcáin valaki egy Ferrarit lát, az könnyen lehet Barabás Zsolt autója. Ehhez is köthető, hogy a Hell kifejezetten szeret az autós rendezvények promóciós szponzora lenni, sőt, első magyar cégként még egy Forma-1-es csapat, a Williams támogatásába is beszállt pár évig. | https://www.origo.hu/gazdasag/20130411-barabas-zsolt-es-barabas-erno-portreja-a-hell-energy-felfutasa.html | https://web.archive.org/web/20220916081738/https://www.origo.hu/gazdasag/20130411-barabas-zsolt-es-barabas-erno-portreja-a-hell-energy-felfutasa.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/cukorcsempeszettel-egette-meg-magat-az-energiaitalok-magyar-kiralya | Origo | hungarian-news | 2013-04-11 15:07:00 | [
"Barabás Ernő",
"Barabás Zsolt",
"ifj. Barabás Ernő",
"Mengyi Roland"
] | [
"HELL ENERGY Kft."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"élelmiszeripar",
"adó"
] | [] |
51,079 | Szeptemberig sem jutott át a vámon a 300 milliárd forintnyi lélegeztető Magyarországon | Frissítette a Központi Statisztikai Hivatal a külkereskedelemről szóló beszámolóját, már az augusztusi adatok is szerepelnek benne. Nem egy óriási esemény általában, de most mégis figyelmet érdemel. Az adatokból ugyanis az látszik, hogy szeptemberig nem importáltunk annyi lélegeztetőt, mint amennyit saját bejelentése szerint tavasszal vásárolt a Külügyminisztérium. | Frissítette a Központi Statisztikai Hivatal a külkereskedelemről szóló beszámolóját, már az augusztusi adatok is szerepelnek benne. Nem egy óriási esemény általában, de most mégis figyelmet érdemel. Az adatokból ugyanis az látszik, hogy szeptemberig nem importáltunk annyi lélegeztetőt, mint amennyit saját bejelentése szerint tavasszal vásárolt a Külügyminisztérium.
A külügy márciusban és áprilisban vett 16 863 darab lélegeztetőt több mint 300 milliárd forintért. Ennyit messze nem kellett volna a legrosszabb forgatókönyvvel számolva sem, azzal indokolták a túlvásárlást, hogy a biztonság kedvéért rendeltek sokkal többet.
Az általunk korábban kikért szerződésekben szereplő dátumok alapján a 300 milliárd forintért vásárolt eszközöknek már régen meg kellett volna érkezniük Magyarországra. Ehhez képest a KSH adatai szerint idén szeptemberig összesen csak 193,7 milliárd forintért importáltunk lélegeztetőgépeket.
Annyival mindenképpen árnyalni kell a képet, hogy a majdnem 17 ezer lélegeztetőgép között van ezer, amit a külügy egy magyar-izraeli cégtől vásárolt 10 milliárd forintért. Ezeket a cég váci üzemében szerelik össze, vagyis nem kellett importálni. Ugyanakkor van egy másik, nagyobb beszerzés is. Ezt nem a külügy, hanem az állami kórházellátó intézte. 2481 darab lélegeztetőt vettek 26,7 milliárdért, nem mellékesen fele annyi átlagáron, mint a külügy.
Vagyis a 300 milliárdból lejön 10 milliárd, de hozzáadhatunk 26,7 milliárdot, az így összesen 316,7 milliárd. Legalább ennyinek szerepelnie kellene a KSH adatokban, de 121 milliárddal kevesebb van szeptemberig.
Amikor egy hónapja is írtunk erről az akkori - most már még frissebb - adatok alapján erről a több mint 100 milliárdos különbségről, Menczer Tamás külügyi államtitkár szokása szerint fakenewst kezdett emlegetni a Facebookon, azt állítva, hogy a lélegeztetőgépek természetesen megérkeztek Magyarországra, a megfejtés pedig egyszerű: „a KSH a NAV vámstatisztikájából dolgozik, a vámolás folyamatosan zajlik”.
Vagyis Menczer állítása szerint miközben „a baloldal az élet és életmentés ellen dolgozik”, az államtitkár által életmentőnek nevezett készülékek hónapok óta arra várnak, hogy elvámolják őket.
Amennyiben elfogadjuk Menczer megoldását, akkor kijelenthető, hogy a körülményes ügyintézés továbbra sem gyorsult fel, sőt, inkább lassult. Májusban, júniusban még pörgött a lélegeztető import, júliusban már csak 13,9 milliárd, augusztusban mindössze 8,2 milliárd értékű lélegeztetőgép érkezését jelentette a KSH.
Megkérdeztük a NAV-ot, hogy ha valóban a vámon akadt el a beszállítás, mi tart ilyen hosszú ideig egy állami vásárlás esetén az eljárásban, mennyi lélegeztetőt vámoltak eddig és mennyi vár még a sorsára, de nem válaszoltak a kérdéseinkre. Kérdeztük a külügyet is, de ők sem válaszoltak.
A külügyet arról a - meg nem erősített - információnkról is kérdeztük, hogy egy magáncég vámraktárában valóban vannak lélegeztetők, amiknek a tárolásáért jelentős összeget fizet az állam. Az ilyen típusú vámraktárakban ugyanis szándékosan magasak a tárolási díjak, mert átmeneti megoldásként kínálják az el nem vámolt áruk tárolására, nem közép- vagy hosszú távú raktározásra. Elképzelhető, hogy a külügy - abban a reményben, hogy az eszközök egy részét tovább tudja adni, hiszen erről a szándékról beszéltek eddig - egyszerűbbnek tartja, ha nem vámoltatja el az árukat, hanem megpróbálják továbbpasszolni. Ha viszont ez nem sikerül, akkor az állam nagyon sok tárolási díjat fizet. De erre sem kaptunk választ, ahogy arra sem, hogy a túlrendelésből mennyit sikerült eddig eladni. Menczer Tamás minden bizonnyal a Facebookon foglalkozik majd a témával, megírjuk, ha legalább ott válaszol.
A raktárban vagy ki tudja hol lévő extra lélegeztetőkre égetően nagy szükség nincs amúgy. Bár rekordszámban vannak most lélegeztetőn koronás betegek, a számuk 160 körül van, az eszközkapacitás ennek sokszorosa. Nem is az aranyáron túlrendelt gépek száma, hanem az azt kezelő szakszemélyzet miatt érheti el a plafont a magyar egészségügy. Szakértők szerint 3000 intenzíves ágynál tudnak még megfelelő ellátást biztosítani Magyarországon. | https://444.hu/2020/10/15/szeptemberig-sem-jutott-at-a-vamon-a-300-milliard-forintnyi-lelegezteto-magyarorszagon | https://web.archive.org/web/20220118073310/https://444.hu/2020/10/15/szeptemberig-sem-jutott-at-a-vamon-a-300-milliard-forintnyi-lelegezteto-magyarorszagon | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szeptemberig-sem-jutott-at-a-vamon-a-300-milliard-forintnyi-lelegezteto-magyarorszagon | 444 | hungarian-news | 2020-10-15 00:00:00 | [] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] | [
"egészségügy",
"covid-19",
"lélegeztetőgép"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
51,080 | Az SZFE-kuratóriumi tag Lajos Tamás nagy napja: hat tévéfilmes és sorozatos pályázatára kapott állami támogatást | Szeptember 22-én már tartott az SZFE-válság, ezen a napon öt nyugat- és közép-európai ország rektori konferenciái közös nyilatkozatban vállaltak szolidaritást és szólították fel a magyar kormányt, hogy állítsa vissza az egyetem autonómiáját, de Lajos Tamás, az SZFE kuratóriumi tagja mégsem lehetett szomorú. Ezen a napon ült össze ugyanis a Nemzeti Filmintézet televíziós döntőbizottsága, hogy soros ülésén tévéfilmek és -sorozatok állami támogatásáról döntsön. | Szeptember 22-én már tartott az SZFE-válság, ezen a napon öt nyugat- és közép-európai ország rektori konferenciái közös nyilatkozatban vállaltak szolidaritást és szólították fel a magyar kormányt, hogy állítsa vissza az egyetem autonómiáját, de Lajos Tamás, az SZFE kuratóriumi tagja mégsem lehetett szomorú. Ezen a napon ült össze ugyanis a Nemzeti Filmintézet televíziós döntőbizottsága, hogy soros ülésén tévéfilmek és -sorozatok állami támogatásáról döntsön.
És úgy döntöttek, hogy ebben az egy fordulóban hat olyan produkciót is támogatnak, amit a producer-operatőr Lajos Tamás cégei gyártanak.
A tévéfilmes mezőnyben óriási volt a verseny, hiszen 104 szinopszis versengett egymással. Ezek közül végül 7 kapott gyártási támogatást, egyenként 245-300 milliót és 3 további tévéfilmterv tartalomfejlesztésre 5-5 milliót. Ezekben a kategóriában két Lajos-cég produkciói nyertek támogatást: a Film Positive Productions Kft. 20 forint híján 300 milliót a Gárdonyi Géza-féle Ida regénye feldolgozására Goda Krisztina rendezővel, a Szupermodern Stúdió Kft pedig 5 milliót a Szegény Sudár Anna című, Koltay Gábor által rendezendő erdélyi sztori fejlesztésére.
Tévésorozatok fejlesztésére is osztottak támogatást, itt még nem a gyártást, hanem a forgatókönyvek kidolgozását támogatták, jellemzően 8 millió forinttal. A Lajos-cégek itt négy projekttel is nyertek, amik közül három a magyar régmúltban játszódó, kosztümös történelmi sorozat, egy pedig az ötvenes évek Magyarországán játszódik:
A Film Positive Stúdió Kft. XVII. századi Erdélyben játszódó versenyműve, az Erdélyi menyegző, amit Ugron Zsolna tévés, egykori MOL-sajtós és sikerkönyvszerző rendezne
A Szupermodern Stúdió Kft. projektje Esterházy Miklós herceg és Joseph Haydn sztorija, Pálinkás Norbert rendezésében, a Haydn - Verszália Mestere munkacímmel
A Sound Manager kft. sorozattevének címe Pro Libertate!, a sztori II. Rákóczi Ferenc életét követi végig, a rendezője pedig nem más, mint az SZFE kuratóriumának elnöke, Vidnyánszky Attila.
A Film Positive Productions Kft és Goda Krisztina rendező dupláztak, a másik sorozattervük címe szinte mindent elárul: Az ötvenes évek és a szex.
A tévés döntőbizottság elnöke az a Káel Csaba, akinek egyetlen nagyjátékfilmjében, a Bánk Bán operafilmben Lajos Tamás volt a secoind unit operatőr Zsigmond Vilmos mögött. Lajos volt az operatőre Káel "Makk Károly - szerelmeim" és "A Munkácsy-életút" című dokumentumfilmjeinek is. | https://444.hu/2020/10/14/az-szfe-kurator-lajos-tamas-nagy-napja-hat-tevefilmes-es-sorozatos-palyazatara-kapott-allami-tamogatast | https://web.archive.org/web/20221222080922/https://444.hu/2020/10/14/az-szfe-kurator-lajos-tamas-nagy-napja-hat-tevefilmes-es-sorozatos-palyazatara-kapott-allami-tamogatast | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-szfe-kuratoriumi-tag-lajos-tamas-nagy-napja-hat-tevefilmes-es-sorozatos-palyazatara-kapott-allami-tamogatast | 444 | hungarian-news | 2020-10-14 00:00:00 | [
"Lajos Tamás"
] | [
"Film Positive Productions Kft.",
"Nemzeti Filmintézet",
"Sound Manager Kft.",
"Szupermodern Stúdió Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"műsor / filmgyártás",
"kultúra - művészet"
] | [] |
51,081 | Majdnem mindenkinek mindenről Joób Márton jutott az eszébe a szegedi közgyűlésen | „A képviselő úr nem elérhető” – állítólag így viccelődnek az újszegediek Joób Márton önkormányzati képviselőn, akit júliusban tartóztattak le 254,9 millió forintos csalás gyanújával, és azóta meghosszabbították az előzetes letartóztatását. A 37 éves, 11 gyermekes egykori világbajnok kenus a Botka László polgármestert támogató frakció tagja, de az ellenzékkel is korrekt viszonyban volt eddig. Család-, szociálpolitikai és sportért felelős tanácsnok, és tagja a Szegedi Sport és Fürdők Kft. felügyelő bizottságának. | Miért nem kezdeményezte az ellenzék a visszahívást? – reagált a szegedi polgármester. A Fidesz Lex Joóbnak nevezte az egyik rendeletmódosítást.
„A képviselő úr nem elérhető” – állítólag így viccelődnek az újszegediek Joób Márton önkormányzati képviselőn, akit júliusban tartóztattak le 254,9 millió forintos csalás gyanújával, és azóta meghosszabbították az előzetes letartóztatását. A 37 éves, 11 gyermekes egykori világbajnok kenus a Botka László polgármestert támogató frakció tagja, de az ellenzékkel is korrekt viszonyban volt eddig. Család-, szociálpolitikai és sportért felelős tanácsnok, és tagja a Szegedi Sport és Fürdők Kft. felügyelő bizottságának.
Fogva tartása a hírek szerint meglepte a polgármester környezetét éppúgy, mint a Szegeden ellenzéki fideszeseket, kereszténydemokratákat.
Maszkban és fegyverben
Szinte minden napirendi pontnál
A letartóztatás óta először most, a pénteki közgyűlésen találkoztak a képviselők, és várható volt, hogy – bár nyáron a fideszesek is hangsúlyozták, az érintettet megilleti az ártatlanság vélelme – Joób Márton több napirendi pontnál is terítékre kerül. Ezen a napon tényleg többször hangzott el a neve, mint az újszegedi Hunguest Hotel Forrást tulajdonló Mészáros Lőrincé, vagy a szálló korábbi tulajdonosáé, Leisztinger Tamásé.
Először Tápai Péter (Fidesz-KDNP) utalt Joóbra, amikor megemlítette, hogy Chovanecz Kata és Bartók Csaba azért van távol, mert betegségből lábadozik. Örömét fejezte ki amiatt, hogy hárman is átvették Joób Márton feladatait – ezzel az önkormányzat beiskolázási támogatásáról, az iskolák fölújításáról napirend előtti felszólaló képviselőkre célzott.
Szabó Bálint (FVSZ–Magyar Egyesület) Joób helyzetét tette szóvá: távollétében nem tud dolgozni, tanácsnoki munkáját nem tudja ellátni, és a felügyelő bizottság is döntésképtelen miatta. Kérte, tárgyaljon a közgyűlés a helyzet megoldásáról. Botka László polgármester azonban azt mondta, a napirend módosítását csak írásban lehet kérni, ezt elmulasztotta az ellenzék.
Botka László polgármester, plexi mögött
Lex Joób?
A helyi építési szabályok módosításakor is szóba került Joób. Újszegeden egy területet Nagy Sándor alpolgármester tájékoztatása szerint már a kilencvenes években építésre jelöltek ki, csak kedvezőtlen volt az ottani viszonyokra vonatkozó előírás. Szabó Bálint azt kérdezte Botkától, tud-e arról, hogy Joób, mint építtető, ott üzletileg érdekelt, és ha nem tud erről, tájékozódjon. Botka László azt mondta, elég baj lenne, ha tudná, és a közgyűlés az alapján módosítaná a rendeleteit, ki, hol és milyen építkezésben érdekelt. Az alpolgármester pedig azt mondta, a kilenc érintett telek közül egyiknek sem tulajdonosa Joób Márton. Szabó pontosított: építőipari céges érdekeltségre gondol, és az ott zajló építkezés idején Joób a helyieknek sok mindent megígért, utat is. Nagy szerint a könnyítés, amelyről a közgyűlés most tárgyal, a tulajdonosok érdekeit szolgálja.
Lex Joóbnak nevezte Tápai Péter nyomán Szabó Bálint az önkormányzati költségvetés végrehajtási szabályairól szóló rendelet módosításának javaslatát. Eszerint a választókörzeti keret felhasználására az „illetékes képviselő(k) vagy az illetékes képviselő(k) 60 napot meghaladó akadályoztatása esetén” az önkormányzat tisztségviselője tehet javaslatot, és a javaslat alapján a pénzügyi és vagyongazdálkodási bizottság dönt a keret felhasználásáról. Tápai Péter szerint inkább rendkívüli ülésen kellene visszahívni a tanácsnoki és bizottsági tagsági tisztségeiből a képviselőt.
Nem lesz rendkívüli ülés
Német Ferenc (Fidesz–KDNP) azon lamentált, vajon miből telt Joóbnak kampányújságra a választások előtt. Halkó Pálnak (Fidesz– KDNP) az volt a véleménye, erkölcsi szempontból volna fontos tisztába tenni ezt az ügyet, és jó lenne, ha Joób nem venne föl tiszteletdíjat. Botka azt mondta, más képviselővel is előfordult korábban, hogy nem tudott dolgozni, szerencse, hogy jó egészségben visszatért a közgyűlésbe. Joób helyzetét pedig a törvények szabályozzák. Ő nincs annyi információ birtokában, hogy ítélkezhessen.
Ha úgy érzi az ellenzék, eleget tud a büntetőügyről, miért nem kezdeményezte a választott tisztségekből való visszahívást a szervezeti és működési szabályzatnak megfelelően? A fideszesek úgy gondolják, ha már Botka jelölte tanácsnoknak Joóbot, neki is kellene visszahívnia, és amikor egy korábbi képviselő, a jobbikos Keresztúri Farkas Csaba 2011-ben verekedésbe keveredett, más volt a polgármester hozzáállása.
Megvolt a másfél méter
Végül, az interpellációk között Szabó Bálint ismét szóba hozta, meg kellene oldani ezt a helyzetet. Botka ismét a jogszabályok útmutatására hivatkozott. Szabó nem fogadta el ezt, viszontválaszában rendkívüli ülést kezdeményezett Joób ügyének tárgyalására, a közgyűlés azonban 18 igennel, 7 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta Botka válaszát. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/majdnem-mindenkinek-mindenrol-joob-marton-jutott-az-eszebe-a-szegedi-kozgyulesen-133505 | https://web.archive.org/web/20210624184450/https://m.magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/majdnem-mindenkinek-mindenrol-joob-marton-jutott-az-eszebe-a-szegedi-kozgyulesen-133505 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/majdnem-mindenkinek-mindenrol-joob-marton-jutott-az-eszebe-a-szegedi-kozgyulesen | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-10-26 08:27:00 | [
"Joób Márton"
] | [] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"csalás",
"építőipar"
] | [] |
51,082 | Mini Hungary-per folyosói balhéval: bűnösnek vallotta magát a félmilliárdos beruházás műszaki ellenőre | Az öt vádlottból egy bűnösnek vallotta magát a Szegedi Törvényszéken a mórahalmi Mini Hungary makettpark ügyében tartott előkészítő ülésen, kedden. A vád: félmilliárdos költségvetési csalás kísérlete. A tárgyalásra eljött Szabó Bálint szegedi önkormányzati képviselő, hogy megnézze az elsőrendű vádlottat, aki a Szeviép-per egyik főszereplője. A szünetben vitába is keveredtek. | Makettparkot építettek, amely a történelmi Magyarország 1910-es állapotát mutatja be, hegy- és vízrajzzal, valamint ötven, akkor már létezett emblematikus épület méretarányos makettjével. A Mini Hungary nevű látványosság uniós és hazai támogatás segítségével elkészült, megépítése közben azonban félrevezették a támogatást folyósító hatóságot – ezt állítja a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség.
A Szegedi Törvényszéken kedden megtartott előkészítő ülésen Bálint Márton ügyész a vádiratot ismertetve azt mondta, a 2010-ben indult 648 milliós összköltségű beruházás a kezdetektől finanszírozási problémákkal küzdött. Ezt a nehézséget a vádlottak – a későbbi működtető cég vezetője, kivitelezők, alvállalkozó és műszaki ellenőr – úgy próbálták megoldani, hogy hamis tartalmú teljesítési igazolásokat nyújtottak be a projekt lebonyolítása közben, hogy a támogatás soron következő részletét felvehessék.
Így az el nem készült makettekről, valamint a be nem fejezett munkákról állították és igazolták, hogy már készen vannak. Közben a fejlesztési ügynökség meg is bírságolta az építtetőt, 25 százalékkal kevesebb támogatást adott. Az államot az ügyészség szerint így 436 millió forintos kár érte, amelyből 50 millió térült meg. Az ellenőrzés pillanatában húsz makett nem volt a helyszínen, több pedig sérült volt. Azt az ügyészség is elismeri, hogy a park végül – nem az eredetileg vállalt minőségben –, de elkészült.
A vádlottakat csak így lehetett fotózni
„Természetesen” nem bűnös
A vádhatóság az első- és másodrendű vádlottra 3-3 év, a negyedrendű vádlottra 2 év, az ötödrendűre 1 év egy hónap börtönbüntetést kért – a harmadrendű vádlottat betegsége miatt később idézik bíróság elé.
Az előkészítő ülésen Gaudi Tibor tanácsvezető bíró a négy jelenlévő vádlottnak elmagyarázta: ha beismerik a bűnösségüket, és ezt a bíróság elfogadja, az eljáró tanács nem szabhat ki rájuk a vádiratban javasolt büntetésnél súlyosabbat. Az elsőrendű vádlott B. S. azt mondta, természetesen nem tesz bűnösséget beismerő nyilatkozatot. Ügyvédje, Varga István több tanú meghallgatását is javasolta, köztük két vádlott-társét is, amennyiben beismerik bűnösségüket. A másodrendű vádlott, D. I. ártatlanak vallotta magát, szerinte az eljárás méltánytalan. Miután a parkot megépítették, az ő cége két és fél évig működtette azt, 2016-ban húszezer látogatója volt a látványosságnak. Védője, Nagy László a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (DARFÜ) akkori vezetőjének tanúként megidézés kérte, és bizonyítási indítványa mellé többek közt a park látogatói által készített, utóbb a Youtube-ra felkerült videók elérhetőségét csatolta.
Tisztában volt a valótlan tartalommal
Az ügyész szerint ezek akkor érdekesek az eljárás szempontjából, ha 2014 tavasza előtt készültek, mert nem azt vizsgálják most, milyen lett a park, hanem azt, hogy mit követtek el a megépítése közben. D. I. ezt az érvelést nem fogadta el, szerinte a látogatói videók igazolják, hogy a beruházás elérte a pályázati kiírásban megfogalmazott célt, vonzó turistalátványosság lett.
Szabó Bálint az egyik volt Szeviép-vezér miatt jött
A negyedrendű vádlott, Sz. K. sem ismerte el a bűnösségét – az ötödrendű K. S. R. azonban igen. A ma is műszaki ellenőrként dolgozó építészmérnök azt vallotta, tisztában volt azzal, hogy az általa aláírt dokumentumok egy része valótlan tartalmú. Ezeket azért szignózta mégis, mert attól tartott, ha nem teszi, elveszíti az állását. A harmadrendű vádlott, K. B kérte erre. A bíróság minden, a védők által kért tanú meghallgatását jóváhagyta, és azt a szakértőt is beidézi, akinek véleményét támadják a vádlottak.
És akkor megjelent Szabó Bálint…
Az ülésre menet közben bejött Szabó Bálint szegedi önkormányzati képviselő, aki a Szeviép-károsultak ügyében eljárva vált ismertté Csongrád megyében. (Szeged egykori legnagyobb építőipari cégénél 2009-ben jelentkeztek likviditási gondok, amelyek aztán 2010-ben előbb csődeljáráshoz, aztán felszámoláshoz vezettek. A három ügyvezető-tulajdonost első fokon a Szegedi Járásbíróság bűnösnek mondta ki és börtönbüntetéssel sújtotta, utóbb a Szegedi Törvényszék bizonyítékok hiánya miatt 2019 decemberében felmentette a vádlottakat a terhükre rótt bűncselekmények elkövetésének vádja alól.)
A Narancs.hu kérdésére Szabó Bálint azt mondta, azért jött, mert a Szeviép-per egyik főszereplője ennek az ügynek az elsőrendű vádlottja, és meglepte, hogy ki a védője. A szünetben a folyosón vitába is keveredett B. S.-sel és Varga István ügyvéddel. Megkérték, ne fotózza őket, Szabónak viszont az a véleménye, mindketten közszereplőnek számítanak, tehát készülhet róluk kép. B. S. a Pesti Srácok stábjával is vitába keveredett a folyosón.
Ahogy beszámoltunk róla, Szabó Bálintot hétfőn a Hódmezővásárhelyi Járásbíróságnál őrizetbe vették a rendőrök. Szabó erről a Narancs.hu-nak azt mondta, csak arra az időre vitték be, amíg közölték vele, gyanúsított egy eljárásban. Ez azért indult, mert Szabó idén márciusban a szegedi Anna-kútnál autójával feltartóztatta a villamost: úgy gondolta, a koronavírus miatt le kellene állítani a közösségi közlekedést a városban.
Ami a makettparkot illeti, most is működik Mórahalom határában, Ezer Év Parkja néven.
(Címlapfotónkon egy részlet a mórahalmi Mini Hungary Parkból, a felvétel forrása: youtube.com.) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/mini-hungary-per-balheval-bunosnek-vallotta-magat-a-felmilliardos-beruhazas-muszaki-ellenore-133579 | https://web.archive.org/web/20230508204356/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/mini-hungary-per-balheval-bunosnek-vallotta-magat-a-felmilliardos-beruhazas-muszaki-ellenore-133579 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mini-hungary-per-folyosoi-balheval-bunosnek-vallotta-magat-a-felmilliardos-beruhazas-muszaki-ellenore | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-10-29 08:39:00 | [] | [] | [
"Csongrád megye",
"Mórahalom"
] | [
"pályázat",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"EU"
] | [] |
51,083 | Megosztó jelölt a főbírói székbe – Jövő héten szavaz az Országgyűlés | Az OBT ezzel arra célzott, hogy egy 2019 végén elfogadott törvénymódosítás lehetővé tette, hogyha egy alkotmánybíró ezt kéri, akkor őt az államfő „a kinevezési feltételek vizsgálata és pályázat kiírása nélkül határozatlan időre bíróvá kinevezi”. A jogszabály értelmében az érintett személy bírói jogállása az alkotmánybírósági tagsága alatt szünetel, ám mandátuma lejártát követően rögtön a Kúriára kerülhet, mégpedig tanácselnöknek. | Azzal, hogy Áder János államfő Varga Zs. András alkotmánybírót jelölte október 5-én a Kúria elnökének, egyszersmind az is eldőlt, hogy január 1-jétől nem Darák Péternek hívják a főbírót. Elvileg ugyanis a kúriai elnök kilenc évre újraválasztható lenne, ezzel a lehetőséggel azonban nem élt a köztársasági elnök.
Kilencszáz ítélet
Varga Zs. András a jelölést elfogadta. A személyével szemben ellenzéki politikusok és bírák is azt hozzák fel fő kifogásként, hogy egy napot sem volt ítélkező bíró. Erre maga a jelölt felelt október 9-én, az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtti meghallgatásán, kifejtve, hogy az Alkotmánybíróság jogorvoslati fórumként is működik, vagyis ítélkező tevékenységet végez, és ő maga az elmúlt hat évben több mint ezer alkotmánybírósági ügy eldöntésében vett részt, amelyből kilencszáz bírói ítélet elleni panasz volt.
Varga Zs. érvelését erősítette meg október 12-én a jobbikos Gyüre Csaba azonnali kérdésére válaszolva Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár is, aki szerint
és ha megválasztják, egy alkotmánybíró kerülhet a Kúria élére, egy alkotmánybíró pedig bírói tevékenységet végez. Közbevetőleg: Orbán Balázs szimpátiájának már két évvel korábban, egy Mandinerben megjelent beszélgetésükben is ezer jelét adta.
Teljes mellszélességgel kiállt az államfő jelöltje mellett Orbán főnöke, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is, aki az október 8-i kormányinfón elmondta, hogy az ítélkezési gyakorlat ugyan nem követelmény, de előny a Kúria elnökénél. Ez Varga Zs. esetében adott, jegyezte meg, mivel az Alkotmánybíróság az Alaptörvény értelmében alkotmányjogi panaszokkal is foglalkozik, így ő is végzett ítélkezési tevékenységet. Hozzátette:
Apró ellentmondás, hogy 2011-ben éppen azért távolították el a posztjáról mandátuma lejárta előtt a Legfelsőbb Bíróság akkori elnökét, Baka Andrást, mert Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter megfogalmazása szerint
nem felel meg annak az új törvényi szabályozásban rögzített kritériumnak, amely ehhez öt év magyarországi bírói gyakorlatot ír elő.
Outsiderek magas polcon
Akár hozzávesszük az alkotmánybírósági időszakot az ítélkezési évekhez, akár nem, azért volt rá precedens az elmúlt három évtizedben, hogy outsider került magas polcra, és szépen megállta a helyét. 1990-ben például Györgyi Kálmánt, a kiváló büntetőjogászt választották meg legfőbb ügyésznek, aki annak előtte egy napot sem volt ügyész. Később viccesen megjegyezte, hogy szerinte egykori tanára, Kádár Miklós így kommentálta volna a felkérését:
„Kedves Kálmán! Nem kizárt, hogy nálad alkalmatlanabb embert is lehetett volna e tisztségre találni.”
Aztán Györgyi Kálmán sokak megelégedésére tíz évig irányította az ügyészséget, átvezetve a testületet a jogállami demokráciába.
Vagy: az Alkotmánybíróság első elnöke, Sólyom László is úgy került a grémium élére, hogy gyakorlatilag nem volt vezetői tapasztalata, afféle szobatudósnak számított, és megválasztásáig szinte kizárólag polgári joggal foglalkozott. Ehhez képest a kilencvenes éveket bátran nevezhetjük a Sólyom-bíróság korszakának is, számtalan, máig meghatározó ítélettel. A névadó pedig az Alkotmánybíróság után, 2005-től öt évig a köztársaság elnöke is volt.
Alkotmánybírák bírói pulpituson
Varga Zs. jelölésével kapcsolatban az Országos Bírói Tanács (OBT) azt is nehezményezte, hogy
jelöltté válását két, közelmúltbeli törvénymódosítás tette lehetővé, amely nem felel meg annak az alkotmányos elvárásnak, hogy a bírósági szervezetrendszer csúcsára más hatalmi ágaktól független, külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy kerüljön.
Az OBT ezzel arra célzott, hogy egy 2019 végén elfogadott törvénymódosítás lehetővé tette, hogyha egy alkotmánybíró ezt kéri, akkor őt az államfő „a kinevezési feltételek vizsgálata és pályázat kiírása nélkül határozatlan időre bíróvá kinevezi”. A jogszabály értelmében az érintett személy bírói jogállása az alkotmánybírósági tagsága alatt szünetel, ám mandátuma lejártát követően rögtön a Kúriára kerülhet, mégpedig tanácselnöknek.
Áder János államfő nyáron megjelent határozataival összesen nyolc alkotmánybírót nevezett ki bíróvá az új szabályok alapján. Így lett július 1-jétől Czine Ágnes, Juhász Imre, Hörcherné Marosi Ildikó, Schanda Balázs, Sulyok Tamás, Szabó Marcel, Szalay Péter és Varga Zs. András is „alvóbíró” a Kúrián. Azért „csak” nyolcan, mert ők még nem érték el az általános – az alkotmánybírákra egyébként nem érvényes – nyugdíjkorhatárt.
Schiffer András ügyvéd, az LMP korábbi társelnöke Facebook-posztjában úgy vélte:
Ha valaki kicsit is tisztában van a tényekkel, az tudja: nem a gyakorlatban 8-10 jelenlegi alkotmánybíró, 6-8-10 év múlva esedékes pulpitusra ültetése jelent veszélyt a bírói függetlenségre. Orbánnak újfent sikerült becsapdáznia ellenfeleit. Az egész manőver egy fedősztori volt ahhoz, hogy Varga Zs. Andrásból kúriai elnök legyen. Mennyivel elegánsabb a mindenkori 15 fős közjogi testület miatt törvényt módosítani, mint egyetlen egy ember miatt.”
„Nem az elnöknek van Kúriája”
Varga Zs. jelölése óta két plénum előtt is kifejthette álláspontját. Az Országgyűlés igazságügyi bizottságának meghallgatásán kiemelte: „végtelenül fontos” a Kúria elnökeként a szakmai és igazgatási feladatok elválasztása, hogy „talárban vagy talár nélkül nyilvánulunk-e meg”. Mint mondta, a Kúria elnöke igazgatási feladatot lát el és nem befolyásolhatja az ítélkezést, ítélkező bíróként pedig álláspontja egy a döntés meghozatalában résztvevő többi bíró álláspontja között.
A jelöltnek a bizottsági ülésen további három tételmondata volt:
A Kúria elnökének az egyes ítéletekre roppant kevés befolyása van, és ez így helyes.
Nem az elnöknek van Kúriája, hanem a Kúriának elnöke.
Volt és vélhetően ezután is lesz személyes véleménye a különböző közjogi kérdésekről, esküt azonban Magyarország Alaptörvényére, és nem saját tudományos meggyőződésére kell tennie, ha az Országgyűlés megválasztja.
Az OBT október 9-én 13-1 arányban nem támogatta Varga Zs. megválasztását, mert
nem lehet elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy a jelölt korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja nincs. A rendszerváltás óta kizárólag olyan személy töltötte be a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria elnökének tisztségét, aki ezt megelőzően hosszabb-rövidebb ideig bíróként is dolgozott.
Ugyanakkor a tanács, amelynek amúgy a Kúria elnöke is tagja, elismerte a jelölt tudományos területen szerzett érdemeit, alkotmánybíróként és a legfőbb ügyész helyetteseként a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatásban szerzett tapasztalatát, valamint személyes kvalitásait és felkészültségét. Az OBT közleménye szerint „meggyőző és megnyugtató volt, amit a jelölt a meghallgatáson a jogegység, a bírósági szervezet tekintélye, a folyamatban lévő ügyekben az utóbbi időben tapasztalt, nyilvánosan megfogalmazott kritikák közbizalmat romboló hatását illetően elmondott”.
Vadász Viktor, az OBT tagja később a Klubrádiónak kifejtette: külső szemmel nézve azért aggályos a döntés, mert az ügyészség és a bíróság majdhogynem két külön hatalmi ág. Belülről nézve pedig két külön szakma.
– hangsúlyozta a Fővárosi Törvényszék büntetőbírója.
Szabad királyválasztás?
Jelölése kapcsán azt is Varga Zs. szemére vetették, hogy néhány évvel ezelőtt egy konferencián azt mondta: meg kellene fontolni a törvényes dinasztia visszahelyezését a jogba és az Apostoli Királyság helyreállítását éppúgy, mint a szabad királyválasztás törvénybe iktatását.
Varga Zs. ugyanis egy 2010-es tanulmányában az alkotmányozás kapcsán arról értekezett, hogy a gyorsaság kizárja az alapos vitát, alapos vita nélkül pedig veszélybe kerül az új alkotmány hosszú távú tekintélye. Az ellentmondás feloldására egyik lehetséges módszerként ezért azt javasolta:
ha az alkotmány legbelső szintje nem dönti el az államforma és a kormányforma legfontosabb kérdéseit, hanem olyan preambulumot és alkotmányos alapelvkészletet tartalmaz, amely a legitimizmus eredményétől (az Apostoli Királyság helyreállítása a törvényes dinasztia jogaiba visszahelyezése mellett) a szabad királyválasztáson át a köztársasági államforma véglegesítéséig bármely megoldást változtatás nélkül »elvisel«.
Hát, azért ez nem ugyanaz!
A DK az Európai Bizottsághoz fordul
És végül: a Demokratikus Koalíció (DK) az Európai Bizottsághoz fordul azért, hogy „Polt Péter jobbkeze” ne lehessen a Kúria elnöke – jelentette be október 10-én Rónai Sándor, a párt európai parlamenti képviselője. Rónai szerint Varga Zs. András „ezer szállal kötődik Polt Péterhez és a Fideszhez” és már akkor „az Orbán-rendszer része volt, amikor az első kormánya alatt az ügyészség futni hagyta a fideszes bűnözőket”. (Varga Zs. András nem büntetőjogi, hanem közjogi legfőbbügyész-helyettes volt – A szerk.)
(Borítókép: Varga Zsolt András, a Kúria elnökjelöltje meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén a Parlament Delegációs termében 2020. október 8-án. Fotó: Illyés Tibor / MTI) | https://index.hu/belfold/2020/10/16/megoszto_jelolt_a_fobiroi_szekbe_-_jovo_heten_szavaz_az_orszaggyules/ | https://web.archive.org/web/20211206063902/https://index.hu/belfold/2020/10/16/megoszto_jelolt_a_fobiroi_szekbe_-_jovo_heten_szavaz_az_orszaggyules/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megoszto-jelolt-a-fobiroi-szekbe-n-jovo-heten-szavaz-az-orszaggyules | Index | hungarian-news | 2020-10-16 10:16:00 | [
"Varga Zs. András"
] | [
"Kúria"
] | [] | [
"bíróság",
"jogalkotás"
] | [] |
51,084 | Vizsgálja a Gazdsági Versenyhivatal, hogy összejátszott-e a cementpiac három legjelentősebb szereplője | A cementpiac három legjelentősebb cége ellen indított vizsgálatot a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mert az feltételezik, hogy megsértették a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát, írja a GVH közleményében. | A cementpiac három legjelentősebb cége ellen indított vizsgálatot a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mert az feltételezik, hogy megsértették a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát, írja a GVH közleményében.
A vizsgálat a Duna-Dráva Cement Kft.-vel, a LAFARGE Cement Magyarország Gyártó és Kereskedelmi Kft.-vel, valamint a CRH Magyarország Kft.-vel szemben folyik, mert a GVH szerint a cementtermékekre vonatkozó árszintek és szállítási feltételek az elmúlt évek során nagymértékű hasonlóságot mutattak a három vállalatnál. Ez azért probléma, mert a hazai cementpiac oligopol piacnak számít, ahol kifejezetten magas fokú az átláthatóság, ami a kevés szereplő miatt növelheti a vállalkozások kölcsönös függőségét, és csökkentheti a verseny intenzitását. | https://444.hu/2020/10/16/vizsgalja-a-gazdsagi-versenyhivatal-hogy-osszejatszott-e-a-cementpiac-harom-legjelentosebb-szereploje | https://web.archive.org/web/20210617182450/https://444.hu/2020/10/16/vizsgalja-a-gazdsagi-versenyhivatal-hogy-osszejatszott-e-a-cementpiac-harom-legjelentosebb-szereploje | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizsgalja-a-gazdsagi-versenyhivatal-hogy-osszejatszott-e-a-cementpiac-harom-legjelentosebb-szereploje | 444 | hungarian-news | 2020-10-16 00:00:00 | [] | [
"CRH Magyarország Kft.",
"Duna-Dráva Cement Kft.",
"LAFARGE Cement Magyarország Gyártó és Kereskedelmi Kft."
] | [] | [
"versenykorlátozás - kartell",
"építőipar",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
51,085 | Kalandos múltú cég olvadt fel a Bászna-portfolióban | Újabb átalakuláson esett át a Kósa Lajos fideszes politikus, volt debreceni polgármester családjához köthető vállalkozások láncolata: a két éve a sajtóhírekben gyakran felbukkanó cég, a Méker Kft. helyébe idén nyáron a Bászna Sertés Zrt. lépett A letisztított érdekeltségek mára két cégre redukálódtak, a már említett Bászna Sertés Zrt.-re, valamint a Bászna Gabona Kft.-re. | Újabb átalakuláson esett át a Kósa Lajos fideszes politikus, volt debreceni polgármester családjához köthető vállalkozások láncolata: a két éve a sajtóhírekben gyakran felbukkanó cég, a Méker Kft. helyébe idén nyáron a Bászna Sertés Zrt. lépett A letisztított érdekeltségek mára két cégre redukálódtak, a már említett Bászna Sertés Zrt.-re, valamint a Bászna Gabona Kft.-re.
A Bászna lett tehát a gyűjtőneve a mini cégbirodalomnak. A Kósa családhoz a kapcsolódást Kósa Lajos testvére, Kósa Karolina Éva jelenti, aki a Bászna Gabonában rendelkezik tulajdonrésszel. Az újonnan létrehozott vállalkozásban viszont őt nem, csak Szilágyi Gábort tüntetik fel - egyedüli - részvényesként. Őt, illetve családját korábbi sajtóhírek szintén a Kósa családhoz kötődőnek írták le.
A történet ott kezdődik, amikor 2013 táján a Szilágyi család tagjai megjelentek a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó Méker Kft.-ben tulajdonosként. A cég kezdetben zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelemmel foglalkozott fő profilban, majd a fideszes politikus édesanyja, Kósa Lajosné 2015-ös csatlakozása után átnyergeltek a sertéstenyésztésre. A mama négy év múltán kiszállt az üzletből, de ebben az időszakban nagyot tudott előrelépni a vállalkozás: jegyzett tőkéje 3 millió forintról 93 millió forintra emelkedett.
Ettől vélhetően nem függetlenül nagy terveket szövögetett a társaság, egy sertéstelep korszerűsítésére igényeltek támogatást, de a nagy médiazaj miatt végül elálltak a pályázattól - írta akkoriban a hvg. Sőt, az is felvetődött, hogy lemondanak a fejlesztésről.
Eközben a cég igyekezett bővíteni a portfolióját. Megszerezte a növénytermesztéssel, betakarítással foglalkozó Bászna Gabona Kft.-t , valamint a Kaméleon Dizájn Kft.-t. Utóbbi teljesen kilógott az agráriumban aktív csoportba tartozó cégek közül, mivel profilja szerint nyomdai tevékenységgel foglalkozott. Ma már ez a mozgalmas előéletű cég nem létezik, beolvadt a Mékerbe.
De így járt a Méker is. E cég pedig a Bászna Sertés Zrt.-ben olvadt fel pár héttel ezelőtt. Az újabb Bászna-vállalkozás tehát jogelődjének megfelelően mátészalkai székhelyű, jegyzett tőkéje 93 millió forint, és a sertéstenyésztés a fő profilja.
Maradt tehát két cég - a Bászna Gabona és a Bászna Sertés -, előbbiben van érdekeltsége Kósa Lajos testvérének. A két cég összesen 213 millió forint jegyzett tőkével rendelkezik, ebből a Bászna Gabonára jut 120 millió forint. Mozgásterük tehát van a tervezett fejlesztések megvalósítására. Ezek sorába tartozik az a takarmánytároló, amelyről laptársunk, az Mfor.hu számolt be elsőként, és amellyel kapcsolatban megjelentek sajtóhírek, hogy 500 millió forintos hitelért folyamodtak a beruházás megvalósítása érdekében.
A cégnyilvántartások szerint egyébként a Méker tavaly 523,1 millió forintos nettó értékesítési árbevételt ért el, az egy évvel korábbi 361,8 millió után. Adózott eredménye 44,3 millió forint lett, a korábbi 32,6 millió után. A Bászna Gabona beszámolója szerint a cég mintegy 10 millió forintos nettó értékesítési árbevételt ért el 2019-ben, adózott eredménye pedig -10,6 millió forint lett. Vagyis veszteséggel zárták az első teljes üzleti évüket. Tárgyi eszközeinek értéke viszont egy év alatt 643,4 millió forintra nőtt, vagyis van "anyag" a cégben.
A Bászna Sertés Zrt., mivel idén alakult, még nem adott le beszámolót. | https://privatbankar.hu/cikkek/vallalat/kalandos-multu-ceg-olvadt-fel-a-baszna-portfolioban.html | https://web.archive.org/web/20220813000930/https://privatbankar.hu/cikkek/vallalat/kalandos-multu-ceg-olvadt-fel-a-baszna-portfolioban.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kalandos-multu-ceg-olvadt-fel-a-baszna-portfolioban | Privátbankár | hungarian-news | 2020-10-16 15:08:27 | [
"Kósa Karolina Éva",
"Kósa Lajos",
"Kósa Lajosné Bacskó Katalin",
"Szilágyi Gábor"
] | [
"Bászna Gabona Kft.",
"Bászna Sertés Kft.",
"Kaméleon Dizájn Kft.",
"Méker Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"mezőgazdaság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
51,086 | Kormányközeli cégeknél landol a magyar reklámpénzek harmada | A Facebook és a Google a NER nyomába sem ér a reklámpiacon, amelynek olyan szegmense is van, ahol a Fidesz-közeli szereplők részesedése az 50 százalékot is meghaladja. | A Magyarországon reklámokra szánt pénz durván harmada biztosan valamilyen kormányközeli vállalatnál landol, de van olyan szegmense a szektornak, ahol ez az arány a 60 százalékot közelíti. Ennek a körnek a részesedése a reklámtortából már jóval nagyobb, mint a Google-é és a Facebooké együttesen. A hirdetési bevételek a médiapiaci erőviszonyokat is elég jól megmutatják: lehet számolgatni a sajtótermékeket, de a kormánymédia forrással való ellátottsága nem összevethető a független sajtóéval.
A hazai hirdetési piac elmúlt éveinek egyik leginkább meghatározó tendenciája az állami reklámköltés hihetetlen ütemű felfutása volt, amiről mi is többször írtunk. Miközben a kormány néhány évvel ezelőtt a hivatalos indoklás szerint azért hívta életre a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt, hogy spóroljanak az évi 30-40 milliárdos állami reklámkiadásokon, tavaly már 55 milliárd forintnál is többet költöttek épp az NKOH-n keresztül.
A NER szerepe azonban nem csak a reklámpiac keresleti oldalán nőtt nagyon látványosan, mára egyértelművé vált, hogy a kormányközeli cégek a hirdetési felületeket keresők számára sem megkerülhetőek. A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) adatai szerint 2019-ben a teljes magyarországi reklámköltés 245 milliárd forint volt, és ebből – az érintett cégek éves beszámolói alapján – egészen biztosan több mint 80 milliárd forintot költöttek el kormányközeli vállalatnál.
A továbbiakban szegmensenként nézzük át a hazai reklámtortában (illetve most már médiatortában, ahogy 2019 óta az MRSZ hívja), a NER-közeli vállalatok jelentőségét*Az MRSZ adatait a cégek beszámolóiban közzétett számokkal vetjük össze. Az érintett cégek többsége ad részletes bontást a bevételek összetételéről, így ebből az is kiderül, hogy mennyi folyt be reklámokból. Ahol ilyenek nem szerepeltek, ott becsültük a hirdetési bevételt, sajtótermékeknél például a példányszámból kalkulált lapeladási bevétel levonásával.
Az adatok többnyire összehasonlíthatóak, mert az MRSZ úgynevezett net-net (különböző ügyfél és ügynökségi kedvezményekkel csökkentett listaár alapján meghatározott) bevételi számokat összesít, és az esetek többségében a vállalati beszámolókban is ilyenek szerepelnek. A könyvelési gyakorlat azonban bizonyos esetekben eltérhet, így az összehasonlított adatok tartalmában is lehet némi különbség..
Digitális média és sajtó
A reklámtortából a legnagyobb szeletet évek óta itthon is a digitális szegmens hasítja ki magának, amit – ahogy a világon mindenhol – Magyarországon is egyre inkább a globális internetes cégek uralnak. Ez már önmagában azt indokolná, hogy ezt a szegmenst külön vizsgáljuk, de ez sajnos nem megoldható. A médiacégek jelentős része ugyanis print és online felületeket egyaránt fenntart, az ezekből származó bevételeket azonban szinte senki nem osztja meg ilyen elven a beszámolójában (illetve lehet, hogy úgy általában sem, mivel csomagban értékesít).
Éppen ezért kénytelenek vagyunk a digitális területet a további 41 milliárd forintnyi reklámot felszívó sajtóval együtt kezelni. A két szegmensre így a teljes reklámköltés közel 60 százaléka, több mint 140 milliárd forint jut. Ebből nagyságrendileg 57 milliárd forintot húznak be a globális szereplők, tehát elsősorban a Facebook és a Google, a hazai vállalatok digitális bevételei pedig nagyjából 44 milliárd forintra rúgnak*Pontos számot azért nem tudunk mondani, mert az MRSZ-nek adatot szolgáltató IAB Hungary két különböző módszertan szerint is kiszámítja a digitális reklámköltést. Ebből az úgynevezett net-net költés szerepel az MRSZ kiadványában, ez volt valamivel több mint 101 milliárd forint 2019-ben. A hazai és globális szereplők szerinti megoszlást azonban nem net-net, hanem az ettől némileg eltérő net bevételek alapján adja meg az IAB. Így az összes bevétel 104,7 milliárd volt, tehát közel 4 milliárd forinttal több, mint net-net alapon. Ebből a 104,7-ből jutott 59,2 milliárd a globális és 45,5 milliárd a hazai szereplőkre. Az elemzésben használt, ettől némileg eltérő két számot (44,1 és 57,4 milliárd) úgy kaptuk, hogy az MRSZ elemzésében szereplő teljes net-net adatot arányosítottuk a net megoszlás alapján..
Ezeken a piacokon a globális internetóriások után a legnagyobb szereplő egyértelműen a Mediaworks Zrt. (MW). Ez az a vállalat, amely összefogja a kormánysajtó nagy részét azóta, hogy nagyjából két éve a Fidesz-közeli vállalkozók többsége felajánlotta médiaérdekeltségeit a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA). Az alapítvány több tucat vállalatot kebelezett be, amiket aztán valamilyen formában beszerveztek az MW alá. Utóbbi cég épp a közelmúltban hozta nyilvánosságra beszámolóját az első olyan évéről, amikor már lényegében minden médiatermék alá tartozott. Ebből pedig az derült ki, hogy a hatalmas portfólióval 2019-ben több mint 32 milliárd forintnyi hirdetési bevételre tett szert. Így ez az egy csoport a teljes reklámpiac 13 százalékát ellenőrzi; de a sajtó és a digitális szegmensben – ahol a legtöbb érdekeltséggel rendelkezik – ennél is sokkal nagyobb a jelentősége.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég Panamából is ömlik a pénz a kormányközeli médiábaA Fidesz-közeli médiaalapítványba tolt cégbirodalom bevétele a második legnagyobb kiadócég forgalmánál majdnem ötször nagyobb, az Indexénél hatvanszor.
A Mediaworksnek tévéje és rádiói is vannak (ezekről a későbbiekben még lesz szó), amelyek együttesen nagyjából 4 milliárd forintnyi bevételt hoztak 2019-ben. Ha ezt levonjuk a teljes forgalomból, akkor az látszik, hogy a sajtó- és digitális termékeikben valamivel több mint 28 milliárdnyi reklámot helyeztek el az előző évben. Ez a teljes összevont digitális és sajtószegmensben is 20 százalék körüli részesedést jelent, ha azonban kivesszük a képletből a globális szereplőket, akkor már jóval 30 százalék felett járunk.
Bár ezt a piacon senki nem közelíti meg, akad még néhány olyan kormányközeli online és print médiatermék, amiket nem hajtottak be az MW alá, azaz továbbra is önállóan működnek. Ezek közül a legnagyobb a Széles Gábor érdekeltségébe tartozó Magyar Hírlap közel 700 milliós reklámbevétellel, de százmilliós nagyságrendű hirdetési pénzzel büszkélkedhetett a Demokrata*A Demokrata kiadója nem bontja meg az árbevételét éves beszámolójában, így itt becsültük a reklámbevételeket., a Pesti Srácok, sőt a TV2 online kiadványai is.
Emellett meghatározó szereplő a piacon a tavaly már szintén kormányközeli tulajdonban lévő Indamedia Sales is, amely mások mellett az Index reklámfelületeit értékesíti, és tavaly összesen 3,35 milliárdos árbevételt ért el*Itt ugye nem konkrétan az egyes sajtótermékek bevételéről van szó, így ez az adat nem teljesen összehasonlítható az MRSZ által közölt számokkal, de nagyságrendi eltérés valószínűleg nincsen. .Ha ezeket az MW-hez képest kisebb szereplőket is figyelembe vesszük, akkor
a sajtóban és a hazai digitális felületeken megjelenő reklámok bevételének 39 százaléka került kormányközeli céghez.
A két szegmensből valószínűleg a nyomtatott sajtóban nagyobb a kormányközeli szereplők súlya. Egyáltalán nem lenne meglepő, ha ezen a területen 50 százalék felett lennének, hiszen az MW is inkább printben erős, ráadásul az online reklámok véletlenül sem csak a hír- és egyéb tájékoztató portálokhoz folynak be, a neten lényegében bárki elhelyezhet hirdetéseket a saját oldalán.
Az MW dominanciáját – ahogy ezt a korábbi cikkünkben már bemutattuk – jól jelzi, hogy a vállalat teljes (tehát nem csak a hirdetési) forgalma az azonos tevékenységi körű cégek közül a második legnagyobb Blikk árbevételének nagyjából a tizenkétszerese. Ám még akkor is hatszoros a Mediaworks előnye, ha kicsit megengedőbbek vagyunk, és az általuk megadott alaptevékenység mellett más médiához köthető tevékenységet is figyelembe veszünk.
Tévék
A reklámtorta második legnagyobb szegmenséből még nagyobb részt hasít ki magának a NER. Az MRSZ szerint tavaly tévés hirdetésekre valamivel több mint 65 milliárd forintot költöttek Magyarországon, amiből számításaink szerint 27,8 milliárd ment kormányközeli szereplőkhöz. Ennek nagy része a TV2-csoportnál kötött ki, amely egyedül 22,3 milliárd forintot húzott be reklámokból és további 1,4 milliárdot szponzorációból.
Az elmúlt években számos csatornával felhizlalt állami média tévéadóin a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) beszámolója szerint nagyjából 2,5 milliárdot költöttek el hirdetésekre, a MW alá tartozó Hír TV-n pedig kicsit több mint 1,5 milliárdot. Ehhez jön még hozzá az MTVA minimális Teletext reklámbevétele.
Ezzel egyébként a TV2 és az egyéb kormányközeli tévék még mindig nem a legnagyobb szereplői a piacnak. A Magyar RTL Zrt. tavaly ugyanis 35 milliárd forintot is meghaladó árbevételt könyvelt el, és ugyan ezt nem osztották meg különböző tevékenységek alapján, de a beszámoló szerint a pénz nagy része „reklámtevékenységből származott”.
Mindez egyébként jól mutatja azt is, hogy mennyire koncentrált a piac, hiszen a reklámköltés majdnem 90 százalékát gyűjtheti be a két legnagyobb szereplő.
Rádiók
A különböző médiumok közül a rádióknál a legnagyobb a kormányközeli szereplők súlya a médiapiacon, olyannyira, hogy itt már a forgalom több mint felét ellenőrzik. A reklámszövetség szerint a teljes piac 11,3 milliárdos volt 2019-ben, a különböző NER-közeli kiadók és rádiós cégek pedig ennek az 55 százalékát ellenőrizték.
Abban, hogy ez így alakult, elég aktív szerepe volt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) erősen politikai érdekek mentén alakuló frekvenciagazdálkodásának.
A hatóság 2010 óta rengeteg olyan döntést hozott ezen a területen, amely üzleti szempontból teljesen érthetetlen volt, de a kormányzati érdekeknek megfelelt.
Az MSZP-közeli országos adó, a Neo FM bedőlése után nem indítottak versenytársat az akkor még kormánybarát Simicska Lajos rádiójával, a Class FM-mel szemben, hanem inkább szétosztották a felszabadult frekvenciákat. Később pedig, amikor Simicska ellenséggé vált, százmilliókról mondott le az NMHH, csak nehogy az egykori Fidesz-pénztárnoknál maradhasson az akkor már egyetlen országos kereskedelmi rádió, ami így el is hallgatott egy időre. Bár hivatalosan ekkor nem volt országos kereskedelmi csatorna (államiak ugye folyamatosan voltak), de az NMHH ebben az időszakban sorra írt ki olyan frekvenciákra pályázatot, amelyekkel Andy Vajna újonnan indult Rádió-1-e jogi kiskapukat kihasználva kvázi országossá válhatott. Majd, amikor újra meghirdették a tényleg országos frekvenciát, akkor az is az egykori filmmogul üzleti köréhez, majd onnan a KESMA-hoz került.
Így most van egy ténylegesen és egy kvázi országos kereskedelmi rádió, előbbi a fideszes médiaalapítványé, utóbbi pedig időközben Mészáros Lőrinc környezetébe került Andy Vajna özvegyétől. Emellett az MTVA is működtet országos rádiókat, és a KESMA, illetve a médiaérdekeltségeit üzletileg összefogó MW még egy szakajtónyi regionális rádiót is birtokol.
Ezek együttesen tavaly közel 6,3 milliárd forintnyi reklámbevételt hoztak össze a teljes 11,3 milliárdból. A KESMA és az MTVA egyaránt nagyjából 2,4 milliárdnyi hirdetési pénzhez jutott, míg a maradék 1,5 milliárd a Rádió-1-et fenntartó cégnek ment.
Közterület
Simicska Lajos kigolyózásával 2019-re újra a kormányközeli üzleti csoportok játszótere lett a köztéri hirdetési piac is. A 2015-ös nagy összeveszés előtt már volt egy ilyen időszak, akkor Simicska plakátos cégeihez valami egészen döbbenetes mennyiségű állami pénz áramlott. A G-nap aztán egy pillanat alatt alakította át a piacot. A kormány az egykori Fidesz-pénztárnok vállalatai helyett inkább a legnagyobb konkurensnél hirdetett, a korábban mesés nyereséget hozó Simicska-cégek pedig ha veszteségessé nem is váltak, de már csak a töredékét termelték a megszokott profitnak.
A 2018-as választások, majd Simicska kapitulációja után aztán a plakátcégek mandinerből Mészáros Lőrinchez kerültek, és már azelőtt újra visszatértek hozzájuk az állami megrendelések, hogy a felcsúti milliárdos házon belülre került volna. A legfontosabb plakátcég, a
Publimont tavaly – az első, már teljes egészében Mészáros-tulajdonban töltött évében – megduplázta árbevételét, adózott nyereségét pedig több mint hússzorosára növelte.
A kormányközeli közterületi hirdetéssel foglalkozó cégek bevételének dandárját így a Publimont hozta, de néhány százmilliónyi reklámot elhelyeztek a Simicska-Orbán háború egyik legemblematikusabb cége, a Mahír Cityposter Kft. oszlopain is. Ezek voltak ugye azok az oszlopok, amiket Simicska emberei saját testükkel védtek a főváros oszlopbontó hadseregével szemben még 2016-ban, és amelyek azóta szintén Mészáros Lőrinchez kerültek.
A felcsúti milliárdos mellett még – az Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett – Garancsi István tudott komolyabb pénzt csinálni a köztéri hirdetésekből. A kandelábereken elhelyezett reklámfelületeket értékesítő ESMA Zrt. története szintén lekövette Simicska Lajos és a miniszterelnök kapcsolatát. A kormány először betiltotta az ilyen hirdetéseket, hogy Simicska cégeinek kedvezzen, majd az összeveszés után a vállalat egy részét hirtelen megszerezte Garancsi, a saját köztéri felület nélkül maradt Fidesz pedig újra engedélyezte a lámpaoszlopokon történő reklámozást. A biznisz 2019-ben több mint 2 milliárd forintnyi reklámbevételt hozott az ESMA-nak.
Mindent egybevetve a teljes reklámpiacon így jön ki az egyharmados részesedés a NER-nek. A 245 milliárdos tortából 2019-ben egy legalább 80,8 milliárdos szelet jutott a kormányközeli cégeknek, ami egész pontosan 33 százalék. Már persze ha a nagy nemzetközi internetes szereplőket is figyelembe vesszük, nélkülük ugyanis már 43 százalék ez az arány. | https://g7.hu/vallalat/20201015/kormanykozeli-cegeknel-landol-a-magyar-reklampenzek-harmada/ | https://web.archive.org/web/20230608180507/https://g7.hu/vallalat/20201015/kormanykozeli-cegeknel-landol-a-magyar-reklampenzek-harmada/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kormanykozeli-cegeknel-landol-a-magyar-reklampenzek-harmada | G7 | hungarian-news | 2020-10-15 16:55:00 | [
"Andy Vajna",
"Garancsi István",
"Mészáros Lőrinc",
"Simicska Lajos"
] | [
"Esma Zrt.",
"HírTV Zrt.",
"Magyar Hírlap (újság)",
"Mahir Cityposter Kft.",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)",
"Publimont Kft.",
"TV2 Média Csoport Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"hirdetés",
"klientúra"
] | [
"Orbán-Simicska háború"
] |
51,087 | A trafikbiznisz után kihasíthat két szeletet a milliárdos állami pénzt bezsebelő cégcsoportból | Miközben különösen nagy értékre, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt előzetes letartóztatásban tartják a több milliárd forint állami támogatást elnyerő élelmiszer-ipari cégcsoport fő tulajdonos-irányítóját, B. Edét és három társát, birodalma elkezdett széthullani, és potom pénzért szedik szét. | Miközben különösen nagy értékre, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt előzetes letartóztatásban tartják a több milliárd forint állami támogatást elnyerő élelmiszer-ipari cégcsoport fő tulajdonos-irányítóját, B. Edét és három társát, birodalma elkezdett széthullani, és potom pénzért szedik szét. A közműszolgáltatók felé fennálló óriási tartozások miatt az áramot már kikötötték, és a vízzel és a gázzal is ez történhet, az ország egyik legnagyobb élelmiszer-feldolgozójának megálmodott telepen pedig csaknem minden dolgozót elküldtek, a lízingelt autókat, kamionokat, mezőgazdasági gépeket is elszállította a lízingcég.
Több mint egytucatnyi cég tartozik B. érdekeltségébe, ezekben – közvetlenül vagy egy másik cégén keresztül közvetve – kizárólagos vagy többségi tulajdonos. Ám majdnem minden üzletrészét jó ideje blokkolja valaki. Egyes üzletrészeit már tavaly decemberben lefoglalták tartozás miatt – hogy pontosan milyen vita áll e mögött, a lefoglalást elrendelő Szűcs-Galsi Emese végrehajtó irodája és a végrehajtói kamara sem árulta el. Más üzletrészeket idén áprilisban foglalt le a végrehajtó – azt követően, hogy két botrányról is beszámoltunk, amely a cégcsoporthoz köthető (ezeket keretes írásunkban foglaltuk össze).
Augusztus elején látta elérkezettnek az időt a végrehajtó, hogy elárverezze B. hat céges üzletrészét. Ebből kettőre érkezett egy-egy licit, minimáláron, ugyanattól a licitálótól. (Az el nem kelt üzletrészeket, cégeket azóta újra meghirdették.) Az elérhető információk szerint durván 300 hektáron gazdálkodó, gyümölcsöket, zöldségeket termesztő Szilvamag Kft.-ben levő 25 százalékos tulajdonrészért csupán 262 500 forintot fizetett a nyertes, ennek a cégnek a 75 százalékos üzletrésze B. Ede másik cégéé, a zöldség-gyümölcs nagykereskedő Gladiolus-Fruchté. A Gladiolus-Frucht 100 százalékban B.-é volt, de ezt is megszerezte 3,5 millió forintért ugyanaz a vevő. Így végül is nem egészen 3,8 millió forintért jutott hozzá a licitáló a nagy területen gazdálkodó élelmiszert termelő és az áruval kereskedő céghez.
A vásárló számolhat azzal, hogy az uniós földalapú támogatást a föld megművelője veheti fel. Helyiek elmondása szerint a Szilvamag a megművelt földek, gyümölcsös egy részét környékbeli magánszemélyektől bérli, más földek B.-é lehetnek. A Szilvamag beszámolóiban van erre vonatkozóan egy árulkodó adat: miközben a költségvetésből 2017-ben közel 80 millió forintot kapott a cég, a még nyilvántartott a követelések között szerepel 66 millió forint földalapú támogatás – vagyis ekkora összeget ugyan még nem utaltak ki nekik, de jár.
A vevő eddig nem a közelben gazdálkodott, a cégbe ugyanis Beréti Zsolt vállalkozása, az Indio Befektetési Kft. vásárolta be magát. Ahogyan arról Beréti a 24.hu-t tájékoztatta, az Indio működő vállalkozások üzletrészének felvásárlásával foglalkozik. Ugyan az Opten cégadatbázisa csak a fent említett két céget mutatja mint amelyek az Indio tulajdonában vannak, de Beréti azt állította, több üzletrészt is vásárolt már.
Hogyan került most a célkeresztjébe a Bonyhádtól 130 kilométerere levő két cég? Beréti azt mondja, hogy „mind az üzletrészek értékesítésére szakosodott hirdetőfelületeken, mind a végrehajtási eljárások során üzletrészeket értékesítő nyilvános fórumokon kerestünk olyan társasági részesedéseket, amelyek megítélésünk szerint jövedelmező befektetésnek bizonyulhatnak.” Így esett a választása az élelmiszer-ipari termelő Szilvamag Kft.-re, valamint a Gladiolus-Frucht Kft.-re – ezek a nyilvános adatok szerint jövedelmezően működtek, fogalmazott.
Az Opten cégadatbázisa szerint is így van: a 2013-ban alapított Szilvamag korábban elhanyagolható eredménye 2017-ben kezdett növekedési pályára állni, akkor 4,5, majd rá egy évre 37 millió forint profitot termelt, míg a Gladiolus-Frucht profitja 35, illetve 8 millió forintot tett ki ugyanebben a két évben. Frissebb adatok nincsenek, a cégek a kitolt törvényi határidőt nem tartották be, azaz még nem adták le beszámolójukat a tavalyi évről.
Az új tulajdonos elismerte, hogy a Szilvamag haszonbérleti szerződés alapján a megművelt földek hosszú távú használatára jogosult. Bár hangsúlyozta a két cégről, hogy egymással együttműködve jövedelmezően működtethetők, nem feltétlenül csak ebben gondolkodik a vállalkozó.
Miután a megvásárolt üzletrészhez semmiféle érzelmi kötődésem nincs, a megvásárlás tisztán üzleti alapon történt, nem zárom ki a továbbértékesítés lehetőségét sem. Vételi ajánlat vagy megkeresés ez ügyben részemre ezidáig nem érkezett
– közölte kérdésünkre.
Beréti cégbirodalmának Bonyhádon van a központja, legnagyobb vállalkozása az évi bő 4 milliárd forintos forgalmat bonyolító, raktározással, tárolással és tejtermékek nagykereskedelmével foglalkozó Niklós Tejtermék Depo. Beréti a Tolna megyei iparkamara szolgáltatói tagozatának elnöke, és vállalkozóként támogatja Bonyhádon a helyi focicsapatot. A trafikpiac 2013-as átrendezésekor ő is a kedvezményezettek közé került. Az akkori szekszárdi kormánypárti polgármester, Horváth István baráti társaságába tartozóként festette le őt Hadházy Ákos, a hét évvel ezelőtti trafikbotrányt borító szekszárdi önkormányzati képviselő, aki a történtek miatt kilépett a Fideszből, később az LMP társelnöke volt, jelenleg független parlamenti képviselő. Beréti Szekszárdon két trafikhoz jutott a sok kormányközeli szereplőt helyzetbe hozó újraosztáskor.
Új szerzeményeinek az átvétele viszont a hírek szerint nem ment simán. Helyiek mesélik, hogy amikor szeptember elején az új tulajdonos megérkezett a kerekegyházi telepre, először nem engedték neki birtokba venni a megszerzett cégek által használt irodát. Aztán rá két hétre, amikor újra ellátogatott Kerekegyházára, azzal szembesült, hogy sorra viszi el a lízingcég az autókat, traktorokat, mezőgazdasági eszközöket, köztük olyanokat is, amelyeket a Szilvamag, illetve a Gladiolus-Frucht használt. A hétmilliárd forintos állami támogatást elnyert Hírös-Vitál Zrt., illetve a Gladiolus-cégcsoport ugyanis tartozásokat halmozott fel, például a lízingcéggel szemben is.
Berétinek nem kis szerencsére volt szüksége, hogy megkaparintsa a használt földek révén vonzónak tűnő két céget. A Gladiolus-Fruchtra szeptember 2-ig lehetett licitálni. A cégbíróság a NAV kezdeményezésére ugyan szeptember 2-án vezette fel a vállalkozás lapjára a büntetőjogi intézkedést visszamenőleges, augusztus 12-i hatállyal, de a cégnyilvántartásban ezt csak szeptember 4-én tették közzé. Ezzel magyarázta azt lapunknak Beréti, a licitálás időpontjában nem tudhatta, hogy a Gladiolus-Fruchtra is kiterjed az adóhatóság büntetőjogi intézkedése. Mindenesetre a cégbíróság Berétit már be is jegyezte a két új szerzemény ügyvezetőjének, cégét, az Indio Befektetési Zrt.-t pedig új tulajdonosnak.
Elbocsátások a cégcsoportnál, kikapcsolt közművek, NAV-zár
Eközben a B.-féle cégcsoport többi részénél megállt az élet. A fő tulajdonos előzetes letartóztatásban van, a NAV zárolta a bankszámlákat, leállt a gyártás a két fő cégnél, a Gladiolus Kft.-nél és a Hírös-Vitálnál is. Csak néhány vezető maradt a vállalkozásoknál, a kétkezi munkásokat pár kivétellel összehívták augusztus végén, és közölték velük, hogy elbocsátják őket – mesélték forrásaink. Eredetileg szeptember 1-jével akarták elküldeni a dolgozókat, ám mivel csak B. Ede írhatta alá a papírjaikat, ő pedig előzetesben van, egy ideig késett ez a mozzanat. Ráadásul az elbocsátásokat meg is kell indokolni, erre is csak menet közben döbbentek rá a cégeknél – idézték fel beszélgetőtársaink. Végül sikerült több dolgozót rávenni arra, hogy közös megegyezéssel távozzanak a cégektől. De volt, aki ebbe nem ment bele. A munkatársak azért voltak bizalmatlanok, mert a munkaadójuk többeknek 1-2 havi bérrel tartozott, így féltek, hogy ha kilépnek, sosem fogják megkapni a járandóságukat. Úgy tudjuk, a tartozás egy részét azóta kifizette a cégcsoport a volt dolgozóknak, de még így is maradt fent adósság.
A cégcsoport a közműszolgáltatók felé is tetemes tartozásokat halmozott fel. Forrásaink azt mesélték, hogy ezért áram már nincs a telepen (hiába van ott hűtőház, és hiába kezdték újra palackozni a tavasszal problémásnak talált ásványvizet), és a vizet és a gázt is napokon belül kiköthetik. Ráadásul már nem is őrzik a cégcsoport csarnokait, irodáit.
A napokban NAV-osok jártak a telepen, és több olyan csarnokot is lezártak, amelyekben gépsorok vannak, mesélték forrásaink. Ez összefügghet azzal, amiről már írtunk: úgy tudjuk, a költségvetési csalást részben azzal követhették el a bűnszervezet résztvevői, hogy papíron EU-s, valójában azonban használt kínai gépsorokat szereztek be. A kiállított számlák jóval nagyobb összegről szólhattak, mint a berendezések valódi értéke, a számlák pedig az állami támogatás lehívásához kellettek.
A cégcsoport egyik fő oszlopát, Gladiolus Kft.-t is dobra verte a végrehajtó, már 31 millió forintért hozzá lehetett volna jutni a céghez, amely B. kizárólagos tulajdonában van. Csakhogy első körben senki nem látott fantáziát a bejáratott márkanévvel és engedélyekkel rendelkező, igaz, számos zűrös üggyel terhelt cégben. A NAV büntetőjogi intézkedése szeptember elején erre a cégre is kiterjedt (szintén augusztus közepi visszamenőleges hatállyal), ahogyan a csoport még néhány másik vállalatára is.
Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu | https://24.hu/fn/gazdasag/2020/10/15/b-ede-hiros-vital-gladiolus-bereti-zsolt-kerekegyhaza-trafik-trafikosztas-arveres-vegrehajto/ | https://web.archive.org/web/20210104205033/https://24.hu/fn/gazdasag/2020/10/15/b-ede-hiros-vital-gladiolus-bereti-zsolt-kerekegyhaza-trafik-trafikosztas-arveres-vegrehajto/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-trafikbiznisz-utan-kihasithat-ket-szeletet-a-milliardos-allami-penzt-bezsebelo-cegcsoportbol | 24.hu | hungarian-news | 2020-10-15 00:00:00 | [
"Bajáki Ede",
"Beréti Zsolt",
"Horváth István (Szekszárd)",
"Szűcs-Galsi Emese"
] | [
"Gladiolus Kft.",
"Gladiolus-Frucht Kft.",
"Hírös Vitál Zrt.",
"Indio Befektetési Kft.",
"Szilvamag Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"klientúra",
"dohányipar",
"végrehajtás"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.