news_id
int64 1
63.2k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
51,199 | Több mint egymilliárd forint értékű közbeszerzést nyert már el a fideszes képviselő szüleinek cége | Sorra nyeri a ceglédi önkormányzat közbeszerzéseit egy cég, amelynek tulajdonosai az egyik helyi fideszes képviselő szülei. Az Elastic’91 Kft., amely közel 1,4 milliárd forint értékű megbízást kapott az elmúlt években Ceglédtől, korábban egy ingatlanvásárlás kapcsán is bekerült már a hírekbe. | Sorra nyeri a ceglédi önkormányzat közbeszerzéseit egy cég, amelynek tulajdonosai az egyik helyi fideszes képviselő szülei. Az Elastic’91 Kft., amely közel 1,4 milliárd forint értékű megbízást kapott az elmúlt években Ceglédtől, korábban egy ingatlanvásárlás kapcsán is bekerült már a hírekbe.
Az 1991-ben alapított, 202 fős Elastic’91 Kft. nyerte a ceglédi önkormányzat által kiírt tendert, amelynek keretében a település csapadékvíz elvezető létesítményeinek fejlesztése valósul meg. A beruházás pályázata meghívásos volt, összesen hat cég adhatott be ajánlatot, köztük meglepetésre egy fuvarozó vállalat is. A nyertes a legkedvezőbb árajánlattal az Elastic’91 Kft. lett: nettó 172 + 55 millió forintért vállalta a kivitelezést.
A cégnek már nem először sikerült a legolcsóbb ajánlatot adnia: az elmúlt években rendre őket hirdette ki győztesként a ceglédi városvezetés. Igaz, kizárólag csak ők.
A jelenségre még tavaly ősszel figyelt fel a 24.hu. A portál akkor arról számolt be, hogy a cég 2016 óta nettó 1 milliárd 56 millió forintnyi megbízást nyert el a Pest megyei várostól – ez az összeg mára tovább nőtt. Az Elastic’91 Kft. ugyanis azóta újabb megbízásokat kapott az önkormányzattól: csak idén 317,9 millió forint értékben csapadékvízelvezetéssel kapcsolatos munkákra.
Eddig a legmagasabb összegű megbízásuk félmilliárd forintra rúg: a cég – egyedüli ajánlattevőként – öt évig láthatja el a város köztisztasági feladatait. De korábban évi 40 millió forintért vállalták az esővízcsatornák rendben tartását, 159 millió forintért építenek kerékpárutakat, emellett kisebb összegekért parkolókat, járdákat és közterületeket is felújítanak.
Az Opten adatbázisa alapján így alakultak a cég bevételei, az adózott eredménye és a közbeszerzésekből befolyó összegei (forintban):
Mindez azért érdekes, mert a cég tulajdonosai 50-50 százalékban Károly Ferenc Sándor és Károly Ferenc Sándorné, a ceglédi képviselő-testület Fidesz-KDNP-s tagjának, ifj. Károly Ferencnek a szülei.
„Összefogás, együttes munka”
„Egyedül a legnagyobb erő sem tehet mindent, mondhatnám, nem tehet sokat: egyesített erőknek pedig a lehetetlennek látszó is gyakran lehetséges. Családunk mottója is lehetne ez a Kölcsey – idézet. Az összefogás, az együttes munka jellemzi a Károly – családot” – áll a cég honlapjának bemutatkozó szövegében.
A kft. szerint
„a mai rohanó világunkban a család biztos hátteret tud nyújtani, és a „több lábon állás”, a különféle tevékenységek, szolgáltatások egy kézben történő összpontosítása is segítség ebben.”
Éppen ezért a cég fürdőruha-gyártással és -forgalmazással, köztisztasági munkával, telekommunikációval, szállítmányozással, valamint egyéb kereskedelmi – szolgáltató tevékenységekkel is foglalkozik.
A tulajdonos Károly Ferenc Sándor és Károly Ferenc Sándorné fiát, ifj. Károly Ferencet a Fidesz-KDNP jelöltjeként választották meg képviselőnek 2019 őszén (korábban a Ceglédért Független Egyesület színeiben is volt képviselő), de egy időben apja, Károly Ferenc is önkormányzati képviselőként dolgozott a településen.
A 24.hu úgy tudja, a fideszes képviselő nem vesz részt az olyan szavazásokon, amelyek édesapja cégét érintik – ezért „gyakran kell ki-be járkálnia”.
Az Elastic’91 egyébként már 2010-ben is figyelmet kapott az országos sajtóban. Akkor a hvg.hu írta meg, hogy a cég meglepően alacsony áron vásárolhatta meg az önkormányzattól az egykori Dózsa György laktanya több mint 18 hektáros részét a rajta álló épületekkel együtt. A vállalkozás 21 millió forintot fizetett a hatalmas területért úgy, hogy az önkormányzat pályázatot sem írt ki. | https://atlatszo.hu/2020/11/06/tobb-mint-egymilliard-forint-erteku-kozbeszerzest-nyert-mar-el-a-fideszes-kepviselo-szuleinek-cege/ | https://web.archive.org/web/20210922202352/https://orszagszerte.atlatszo.hu/tobb-mint-egymilliard-forint-erteku-kozbeszerzest-nyert-mar-el-a-fideszes-kepviselo-szuleinek-cege/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-egymilliard-forint-erteku-kozbeszerzest-nyert-mar-el-a-fideszes-kepviselo-szuleinek-cege | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-11-06 00:00:00 | [
"ifj. Károly Ferenc",
"Károly Ferenc",
"Károly Ferenc Sándorné"
] | [
"Cegléd Város Önkormányzata",
"Elastic ’91 Kft."
] | [
"Cegléd",
"Pest megye"
] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"önkormányzat"
] | [] |
51,200 | Lepencei strand: kiemelt fejlesztési terület lett a NER-barát szállodakirály új befektetése | 2007-ben zárt be a Dunakanyar talán legszebb fürdője, amelynek egykori medencéi egyedülállóak. Azóta pusztul a lepencei strand, az 53000 négyzetméteres területen csak lovak legelnek. Pedig évek óta szó van arról, hogy felújítják a strandot. Úgy tűnik, most talán tényleg sor kerül rá: a helyszínt ugyanis kiemelt fejlesztési területté nyilvánították. | 2007-ben zárt be a Dunakanyar talán legszebb fürdője, amelynek egykori medencéi egyedülállóak. Azóta pusztul a lepencei strand, az 53000 négyzetméteres területen csak lovak legelnek. Pedig évek óta szó van arról, hogy felújítják a strandot. Úgy tűnik, most talán tényleg sor kerül rá: a helyszínt ugyanis kiemelt fejlesztési területté nyilvánították.
Az első jel, hogy talán mozdul valami a strand ügyében az volt, hogy a Kisfaludy-program keretében a Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft. strandfürdő fejlesztésre kapott 2 992 429 607 Ft-ot, 2017 augusztusában pedig ugyanerre a célra 2 milliárdot a Dunakanyari fejlesztések keretében.
De hogyan jutottunk el idáig, és mit lehet tudni a 2017-ben alakult, Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft-ről? A 2007-ben bezárt strandot a Castrum Visegrád Kft. tulajdonolta, amelynek egyik tulajdonosa a strand bezárásáig a térségben sokat emlegetett Simon Péter volt. A terv akkor egy fürdőkomplexum, luxusfürdő létrehozása volt, ám végül az álom csak álom maradt, a céget pedig felszámolták.
Félmilliárd forintos ajándék egy szentendrei vállalkozónak
Elengedte a szentendrei önkormányzat a több mint fél milliárd forintos tartozását Simon Péter vállalkozónak, aki jelenleg a városi projektiroda vezetőjeként, közalkalmazottként dolgozik. Simon a városi uszoda üzemeltetése során halmozta fel adósságát, de korábban a Kulcsár-féle brókerbotrány szereplőivel is üzletelt. Kép innen 2013. december 12-i ülésén a szentendrei képviselőtestület elvetette a Quali-Team Kft.
Vélhetően egy nagyobb adósság is belejátszott, hogy a strand a CIB Bank tulajdonába került, majd a banktól két évvel később a Recovery Zrt-hez került, amely szintén a CIB csoporthoz tartozik.
Tőlük vásárolta meg 2017-ben a területet a Dreamland Holding Zrt., amely fél év múlva tovább is adta a VLVS Kft.-nek. A Dreamland Holding tulajdonosa 2019 végéig dr. Szepesi Richárd József volt, jelenlegi tulajdonosa egy Kft.-n keresztül (Szepard Kft.) a felesége dr. Kante Awa, illetve az Appeninn Vagyonkezelő Holding. Hogy bonyolultabb legyen a helyzet, a VLVS Kft. ügyvezetője is dr. Szepesi volt, jelenleg pedig Vécsey Róbert. A céget most a DLHG Invest Zr. tulajdonolja, amelynek tulaja – hogy visszakanyarodjunk a kezdetekhez – a Dreamland Holding Zrt.
Természetvédelmi területet is érint
A képviselő-testület 2020 szeptemberében módosította a Helyi építési szabályzatot (134/2020. (IX. 11.), mégpedig azért, mert az az évekkel korábbi fejlesztési terveknek megfelelő paramétereket tartalmazott. Ám a jelenlegi tulajdonos, a Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft. már máshogy képzeli el a koncepciót, a területet máshogyan hasznosítaná, de ezt a hatályos szabályozás nem teszi lehetővé. Ezért a tulajdonos megbízásából új tanulmányterv készült (tervező: Bord Építész Stúdió Kft), melyet a képviselő-testület befogadott, majd kiemelt fejlesztési területté nyilvánította a fürdő területét.
Az elhagyatott lepencei strand from atlatszo.hu on Vimeo.
Az építkezést nehezítheti, hogy egy 2020 szeptemberi egyeztetés során fény derült arra, hogy az egyik terv két helyen is Natura 2000-es területet érint, amit a Duna-Ipoly Nemzeti Park jelzett is, felhívva a figyelmet arra, hogy 2017-ben készült egy élőhely térkép a területről. Kimondták azt is, hogy Natura 2000 területet csak kiemelt érdekben lehet igénybe venni, és jelezte azt is, hogy élőhelyen a Nemzeti Park nem tud hozzájárulni épület elhelyezéséhez, a terület igénybevételéhez. Természetesen a beruházónak van lehetősége módosítani a terveken, figyelembe véve az előírásokat.
Családi szálak
A történetben dr. Szepesi neve lehet izgalmas, a hotelbizniszben utazó üzletember az elmúlt években több kormányzati támogatást is elnyert a Kisfaludy-programon keresztül. A 2017-ben megszerzett egykori Horty villa helyén épülő Balaland hotel és a Grand Hotel Tokaj után most a Dunakanyarban építkezhet a NER-közeli vállalkozó, akinek felesége és cégtársa dr. Kante Awa.
Az ő szerepe azért érdekes, mert édesanyja Nagy Róza, Matolcsy György egykori bizalmasa, korábbi államtitkár, és az MNB korábbi főigazgatója is.
Ezt segítheti, hogy a térségben szinte egyedüli módon Visegrád polgármestere, Eőry Dénes fideszes támogatással szerezte meg a városvezetői széket – ő egyébként a Visegrádi Ásványvíz Kft. volt igazgatója, a cég jelenleg felszámolás alatt áll -, miközben a térségben szinte mindenhol ellenzéki jelölt nyert. Erre utaló jel, hogy a város képviselő-testülete döntött a helyi építési szabályzat módosításáról, és kiemelt fejlesztési területnek minősítette az egykori strand területét. Bár az ügyben lakossági fórumot is terveztek, az a vírus miatt elmaradt.
Persze a fürdő nem működik termálkút nélkül, a K7-es kút sorsa pedig sokáig bizonytalan volt. Egy 15 éves jogvitát követően, 2014-ben került vissza az önkormányzat tulajdonába. A termálvizet többek közt az önkormányzat a Grand Hotel Bohemia Zrt.-nek értékesítette – ennek a cégnek tulajdonosa a szerződés aláírásakor dr. Szepesi Richárd József volt – amely azt kérte, hogy helyette a Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft. lépjen be a szerződésbe. Ezt 2019 szeptember 18-án öt igennel és két tartózkodással megszavazta a testület.
A Grand Hotel Bohémia nem véletlenül tűnt fel Visegrádon, a ma már MNK Pénzügyi Szolgáltató Zrt. néven futó vállalkozás a Magyar Szállodák és Éttermek szövetségének listája szerint azonos néven 4*superior besorolású, 214 szobás hotelt nyitna. Az eredeti megnyitási dátum 2021 első negyedéve, de ennek megvalósulása nem valószínű, különös tekintettel arra, hogy Visegrád jegyzőjének tájékoztatása szerint jelenleg nem tudnak szálloda építésről a településen. | https://atlatszo.hu/2020/11/09/lepencei-strand-kiemelt-fejlesztesi-terulet-lett-a-ner-barat-szallodakiraly-uj-befektetese/ | https://web.archive.org/web/20210917101739/https://orszagszerte.atlatszo.hu/lepencei-strand-kiemelt-fejlesztesi-terulet-lett-a-ner-barat-szallodakiraly-uj-befektetese/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lepencei-strand-kiemelt-fejlesztesi-terulet-lett-a-ner-barat-szallodakiraly-uj-befektetese | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-11-09 00:00:00 | [
"Kante Awa",
"Nagy Róza",
"Szepesi Richárd"
] | [
"Appeninn Vagyonkezelő Holding",
"DLHG Invest Zrt.",
"Dreamland Holding Zrt.",
"Grand Hotel Bohemia Zrt.",
"MNK Pénzügyi Szolgáltató Zrt.",
"Szepard Kft.",
"Velence Város Önkormányzata",
"Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft.",
"VLVS Kft."
] | [
"Fejér megye",
"Velence"
] | [
"fürdő",
"környezetvédelem",
"önkormányzat",
"NER HOTEL"
] | [] |
51,201 | Újra pénzt ad a kormány egy kerékpárútra, amely miatt korábban már az NFÜ büntetését is kifizette | 2014-ben adták át a félmilliárd forintból, Szegedtől a vajdasági Törökkanizsáig megépített kerékpárutat, amelynek jó része azóta tönkrement. Az uniós forrásokat koordináló ügynökség korábban 19,5 millió forintra büntette Tiszaszigetet a beruházással kapcsolatos szabálytalanság miatt. Az állam akkor is a település segítségére sietett, most pedig újabb 38 millió forintot ad a kormány a fideszes polgármester vezette településnek a felújításra. | 2014-ben adták át a félmilliárd forintból, Szegedtől a vajdasági Törökkanizsáig megépített kerékpárutat, amelynek jó része azóta tönkrement. Az uniós forrásokat koordináló ügynökség korábban 19,5 millió forintra büntette Tiszaszigetet a beruházással kapcsolatos szabálytalanság miatt. Az állam akkor is a település segítségére sietett, most pedig újabb 38 millió forintot ad a kormány a fideszes polgármester vezette településnek a felújításra.
“Öt kiíráson mintegy 177 millió 335 ezer forintot nyertek a Csongrád-Csanád megyei települések. A legtöbben a temetőket újítják meg, de kerékpárutakat is fejleszthetnek, valamint elhagyatott ingatlanokat vásárolnak meg és alakítanak át, így javul a településkép is” – írja a Délmagyarország.
A Magyar Falu programban kerékpárút felújításra kapott pénzt a szerb határ közelében lévő Tiszasziget is. A lapnak a település fideszes polgármestere azt mondta, “a 38,5 millió forintból a határátkelőhely felé vezető kerékpárútjuk hibáját javítják ki, hiszen több helyen hepehupás és repedezett. Összesen 1,3 kilométernyi szakaszt tudnak helyreállítani, azokon a részeken renoválnak, ahol a legégetőbb a probléma. Megjegyezte, turisztikai szempontból is fontos ez az út, hiszen ezen lehet áttekerni Szerbiába és onnan hazánkba, valamint ez a vonal vezet a Mélypont emlékhelyhez is.”
“Több helyen hepehupás és repedezett” – ezt érdemes kiemelni Ferenczi Ferenctől. Tiszasziget fideszes polgármestere arról a kerékpárútról beszél, amit 2014-ben uniós pénzből építettek. A mindössze hatéves kerékpárút botrányos, és nem csak a kinézete miatt.
Még az átadás előtt, 2013-ban derült ki, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szabálytalansági eljárást indított a beruházás miatt. Akkor Ferenczi Ferenc azt állította a lapnak, “nem indított az irányító hatóság szabálytalansági eljárást a tiszaszigeti önkormányzat ellen, csupán azt vizsgálják január óta, hogy történt-e valami a tiszaszigeti kerékpárút-építés ügyében”. A fideszes településvezető politikai támadásnak nevezte az eljárásról szóló híreket.
2015-re viszont bebizonyosodott, hogy indult eljárás, sőt, meg is büntették az önkormányzatot.
Az uniós forrásokat koordináló ügynökség (NFÜ) a határon átnyúló szerb-magyar pályázatok nyertesei közül Tiszaszigetet 19,5 millió forintra büntette.
A büntetés oka, hogy olyan céget bíztak meg a munkával (a Tisza-Maros Víziközmű Üzemeltető Kft.-t), amelyben az önkormányzat is tulajdonos volt.
Akkor Ferenczi azt nyilatkozta, hogy az NFÜ „korrekciós összeget állapított meg, amely felhasználható volt a megvalósítás során”. Emiatt ugyan hitelt kellett felvennie a településnek, de azt utána az állam konszolidálta.
De nem csak emiatt került a hírekbe Tiszasziget. Az önkormányzati választások előtt írtunk Tiszasziget és Újszentiván fiktív lakosairól. Büntetőügy lett belőle, Tiszasziget polgármesterét is jogerősen elítélték. Később tettét az Átlátszónak azzal magyarázta, “döntésemet Magyarország Alaptörvényében szereplő Nemzeti Hitvallás szellemében hoztam meg: “Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik vényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.”
A Nemzeti Hitvallással indokolja a polgármester, miért jelentett be voksturistákat
Tiszasziget és Újszentiván polgármestere is újrázni próbál az októberi választásokon, egyikük esetében a közokirat hamisítás miatt kiszabott pénzbírság jogerős lett. A független Ferenczi Ferenc közleményt küldött, miszerint a Nemzeti Hitvallás szellemében pártolta a voksturizmust. A fideszes Putnik Lázár tovább hallgat. [featuredbox text=
Fotó: A határátkelőhely felé vezető kerékpárút Tiszaszigeten. A szerző felvétele. | https://atlatszo.hu/2020/11/13/ujra-penzt-ad-a-kormany-egy-kerekparutra-amely-miatt-korabban-mar-az-nfu-bunteteset-is-kifizette/ | https://web.archive.org/web/20210928232708/https://orszagszerte.atlatszo.hu/ujra-penzt-ad-a-kormany-egy-kerekparutra-amely-miatt-korabban-mar-az-nfu-bunteteset-is-kifizette/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujra-penzt-ad-a-kormany-egy-kerekparutra-amely-miatt-korabban-mar-az-nfu-bunteteset-is-kifizette | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-11-13 00:00:00 | [] | [
"Tisza-Maros Víziközmű Üzemeltető Kft.",
"Tiszasziget Község Önkormányzata"
] | [
"Csongrád megye",
"Tiszasziget"
] | [] | [] |
51,202 | Félmilliárddal meghaladta az árajánlat a fürdőre szánt összeget, mégis túl olcsónak találták | Kicsivel több mint 4 milliárd forintos ajánlatot adott a makói fürdő bővítésre a szegedi Dél-Konstrukt, de nem lett nyertes, arra hivatkozva, hogy az ár túl alacsony – bár az önkormányzatnak a beruházásra csak 3,7 milliárd forintja van. Új közbeszerzést írta ki, ahová csak azokat a pályázókat hívták meg, akik első körben 7 milliárd fölötti ajánlatokat adtak. | „A „Makó Városi Termál- és Gyógyfürdő fejlesztése építési beruházás” tárgyú közbeszerzési eljárás lefolytatása a vonatkozó jogszabályok alapján a Beruházási Ügynökség feladata, aki mint a feladat címzettje, meghatározza az eljárásrendet is. A Beruházási Ügynökség a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatása mellett döntött” – erről tájékoztatta a város jegyzője a DK-s Mucsi Tamás, aki a városi fürdő bővítésről érdeklődött.
Log into Facebook | Facebook
A Makovecz-fürdőt három részletben tervezték bővíteni, erről 2018-ben beszélt a város fideszes polgármestere. Farkas Éva Erzsébet a makohirado.hu tudósítása szerint azt mondta, “a kormány három részletben adja a fürdő Makovecz Imre tervei alapján való bővítésére a 9,5 milliárdot Makónak”, 2018-ban közel 2 milliárdot, 2019-ben 4,7 milliárdot, míg 2020-ban 2,8 milliárdot. 2019-ben a magyarepitok.hu írta meg, hogy elkészültek a tervek, “a beruházás pedig 2020 végére fejeződik be.”
A közbeszerzést 2019 augusztusában tették közzé, ebben lett volna “családi és élményzóna építése Makovecz Imre tervei alapján”: 2 db karéjos medence, 1800 négyzetméteres Atlantis kalandzóna, nyári öltöző, 1000 négyzetméteres napozóterasz, beléptető rendszer, fűtött átjárók és még sok minden más is.
Egy évvel később hirdettek eredményt, vagyis azt, hogy nincs eredmény. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer szerint hárman pályáztak: a Fehérép Kft., a stadionépítésekről ismert – Orbán Viktor vejének volt üzlettársa tulajdonában álló – West Hungaria Bau Kft., valamint a szegedi Dél-Konstrukt Kft.
Az értesítő szerint a Fehérép Kft. 7,1 milliárd, a WHB Kft. 7,7 milliárd forintos ajánlatot adott, a Dél-Konstruktról annyit írtak, “ajánlattevő figyelemmel arra, hogy ajánlatát nem tartotta fenn kifejezett nyilatkozatával, így az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül hagyta Ajánlatkérő”. A dokumentumból az is kiderült, hogy önkormányzatnak “a rendelkezésre álló fedezete 3 659 507 874 forint”, vagyis “a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez”.
Nem árulták el, mi a gond
Az EKR szerint nem ment simán az egy évig tartó közbeszerzés. A Dél-Konstrukt Kft. vitarendezési kérelméből az derül ki, hogy a fideszes vezetésű önkormányzat túl alacsonynak tartotta a szegedi cég ajánlatát. „Tárgyi közbeszerzési eljárás vonatkozásában a nyilvánosan elérhető önkormányzati előterjesztés alapján a közbeszerzési eljárás becsült értéke nettó 3.659.507.874,-Ft, Ajánlati árunk pedig ezt meghaladóan nettó: 4.357.814.321,-Ft. A bontási jegyzőkönyv sem a becsült érték, sem a rendelkezésre álló keret vonatkozásában nem tartalmaz adatot. Az aránytalanul alacsony vállalás így esetünkben nem állhat fenn – a nyilvánosan elérhető becsült értéken alapulva -, ha maga az ajánlatkérő is a mi vállalásunknál alacsonyabb összegben határozta meg a becsült értéket.”
Vagyis, annak ellenére, hogy a Dél-Konstrukt Kft. a rendelkezésre álló összegnél 600 millió forinttal drágább ajánlatot adott, az önkormányzat szerint ez túl alacsony.
A Fehérép és a WHB ajánlatához képest mindenképp, közel 3 milliárddal.
A közbeszerzési dokumentum úgy folytatódik, hogy az önkormányzat a Dél-Konstrukttól újra elkérte a teljes kimutatást a költségekre, amit egyébként is megkapott a pályázattal. „Jelen ügyben sem egyértelmű, hogy Ajánlatkérőben a költségvetés mely pontjai ébresztettek kétséget. Az sem tisztázott továbbá, hogy mi az a mérce, melyhez viszonyítva Ajánlatkérő aránytalanul alacsonynak találja az ajánlati árunkat. Az indokolás kérésben Ajánlatkérő nem fejti ki, hogy a becsült értékhez vagy a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően végzett piacfelmérés alapján vagy az anyagi fedezet meghatározásához használt egyéb adatok alapján jutott erre a következtetésre?” – írta a cég.
Az önkormányzat 2020. március 4-én hétnapos, majd március 23-án háromnapos határidőt adott a Dél-Konstruktnak az árindoklásra. A cég válasza: „az Ajánlatkérő által kértek nem állnak arányban a teljesítésre megadott határidővel”. A vége az lett, hogy a Dél-Konstrukt kérelme “vitathatatlanul elkésettnek tekinthető, így arra Ajánlatkérő jogszabályi felhatalmazás hiányában érdemi választ nem ad.”
A fideszes önkormányzatnak tehát nem kellett megindokolnia, miért nem tetszett neki a Dél-Konstrukt ajánlata.
Nem vették figyelembe
Fürdő ennek ellenére lesz, csak épp nem mindenki indulhat a megismételt sokmilliárdos építkezésért. Az önkormányzat honlapjára feltöltött dokumentum szerint feltételes, közzététel nélküli tárgyalásos közbeszerzést indítottak, ahová mit ad isten, csak az elkaszált közbeszerzésen 7 milliárd fölötti ajánlatot adó cégeket hívják meg. Azzal indokolják, hogy csak a WHB és a Fehérép indulhat, hogy a korábbi közbeszerzésben csak ők adtak érvényes ajánlatot. Az eljárást a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zártkörűen Működő Részvénytársaság bonyolítja.
Az első közbeszerzésben nem volt érvénytelen ajánlat. A Dél-Konstrukt Kft. korábbi közbeszerzési dokumentum szerint „ajánlatát nem tartotta fenn kifejezett nyilatkozatával”, ezért nem vették figyelembe. Érvénytelen ajánlattevő nincs a dokumentumban. Így a két – jóval drágább ajánlatot beadó – cég közül valamelyik lehet a nyertes.
Pedig a Dél-Konstrukt sem ismeretlen a hazai építési piacon. Sőt, a Fehéréppel közösen öt szegedi iskola energetikai korszerűsítését nyerték el 2018-ban, de a WHB-val közösen építik a szegedi uszodát is. Azt, amelyikről megírtuk, hogy a tervezett 4 milliárd helyett 16 milliárdért épülhet fel – a WHB szerint azért, mert „a tervezés, az engedélyeztetés, majd a közbeszerzés lebonyolítása alatt eltelt időben megnövekedtek a költségek.”
Négyszeres áron, 16 milliárd forintért építi meg Szeged új uszodáját a WHB
Az eredeti árhoz képest jóval drágábban, 4 milliárd forint helyett 16 milliárdért építi meg Csongrád megye székhelyének új sportuszodáját Tiborcz István üzlettársának a cége, a West Hungária Bau Kft. (WHB) a Dél-Konstrukt Zrt.-vel közösen. A négyszeres áremelkedést azzal magyarázzák, hogy a tervezés, az engedélyeztetés, majd a közbeszerzés lebonyolítása alatt eltelt időben megnövekedtek a költségek.
A fotó illusztráció, forrás: pixabay.com | https://atlatszo.hu/2020/11/16/felmilliarddal-meghaladta-az-arajanlat-a-furdore-szant-osszeget-megis-tul-olcsonak-talaltak/ | https://web.archive.org/web/20210917094402/https://orszagszerte.atlatszo.hu/felmilliarddal-meghaladta-az-arajanlat-a-furdore-szant-osszeget-megis-tul-olcsonak-talaltak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felmilliarddal-meghaladta-az-arajanlat-a-furdore-szant-osszeget-megis-tul-olcsonak-talaltak | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-11-16 00:00:00 | [] | [
"Dél-Konstrukt Kft.",
"Fehérép Kft.",
"Makó Város Önkormányzata",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Csongrád megye",
"Makó"
] | [
"közbeszerzés",
"fürdő",
"önkormányzat"
] | [] |
51,203 | Amikor szembekerült egymással az állam és Mészáros Lőrincék érdeke | A bankholding legutóbbi történései biztatóak, az állam valódi vagyongazdaként viselkedett, a nehéz integrálási feladatra a legjobb tanácsadókat nyerte meg. Ha azonban távolabbról nézünk a projektre, az értékelésekre, már nem lehetünk ennyire vidámak. Hat-nyolc év múlva pozitív végeredmény is kisülhet a bankholdingból, ám kezdetben ebbe a projektbe még inkább tőkét kell invesztálni, és évekig nem lehet kivenni pénzt, például osztalékot. Ennek felismeréséből aztán konfliktusok is születtek. | Amikor 2020 második felében felgyorsultak az események, akkor minden héten egyszer tucatnyi fontos ember ült össze Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli felelős miniszternél, a megfelelő koronavírusos előkészületekkel, tesztekkel, maszkkal, és minden alkalommal több órán át gyűrték egymást, komoly, olykor kifejezetten parázs viták közepette. A Trónok harcát idéző tárgyalásokon a feszültség egyrészt az óriási tétből adódott, másrészt abból, hogy kiderült: bizonyos dolgokban igencsak ellenérdekeltek a saját területükön meglehetősen nagy hatalmú résztvevők.
A téma a bankholding létrehozása volt, azaz a Budapest Bank (BB), az MKB és az MTB (Takarékbank) összetolása. A projektről itt és itt már részletesen írtunk. Ennek a nagyon összetett munkának a történetét és a jövő kihívásait foglaljuk össze nyilvános információk és háttérbeszélgetések segítségével. Szerettünk volna beszélni a kulcsszereplőkkel is, Barna Zsolt, a bankholding elnöke és a folyamatban részt vevő tanácsadók elzárkóztak ettől, inkább azt hangsúlyozták, hogy az ügyfelekről nem adhatnak ki információt.
>>> Ide kattintva olvashatja el legfrissebb híreinket! >>>
Furcsa manőverek vezettek idáig
A mostani feszültség megértéséhez muszáj ismerni az előtörténetet:
Az állam 2014-ben kissé érthetetlen feltételekkel „mentette ki” a korábbi bajor tulajdonost az MKB-ból, azaz vette meg a veszteséges bankot.
2015 júniusában 700 millió dollárért (akkori áron 196 milliárd forintért) megvette a Budapest Bankot az amerikai GE-től.
Aztán egy évvel később értékesítette az MKB-t, mégpedig 37 milliárd forintért.
Utóbbi kettő között elég látványos, éppen ötszörös volt az árkülönbség. 2020 második felében ezt a két bankot (és a takarékot) elkezdték összetolni, és a közös bankban az MKB tulajdonosainak van nagyobb része, vagyis a BB/MKB összehasonlításban egykor ötödére árazott MKB ma már értékesebb. Eközben az állam a takarékoknál mindvégig támogatott egy olyan testre szabott törvényi szabályozással végrehajtott einstandot, ami talán szükséges volt, de teljesen kiirtotta a szövetkezeti gondolatot a szektorból.
Mi történt? Drágán vette az állam a Budapest Bankot? Rosszul adta el az MKB-t? Esetleg a Budapest Bankot lerohasztotta, vagy pont az MKB új magántulajdonosai végeztek csodás munkát, és értek el ötszörös értéknövekedést? Ha egy pillanatra megállunk, lehet olyan nézőpontunk is, ami szerint ez egy gigantikus mutyi, ami mindennél jobban bizonyítja azt, hogy az államnak nincs keresnivalója a kereskedelmi bankok piacán.
Ilyen előtörténet és vitatható állami döntések után érkezett el 2020.
Bármennyire is meglepő, de a bankholding ügyét leginkább az a koronavírus gyorsította be, ami a gazdaságban amúgy leginkább lefagyást okozott. Azt évek óta lehetett sejteni, hogy a magyar politikaközeli középbankok, az MKB, a Budapest Bank és a Takarékbank összeolvadása szinergiát jelenthet, de a koronavírus miatt szükséges mentőcsomagok hívták elő a valódi lépéseket. A politika, a bankok és a tanácsadók kezdték megérteni, hogy amennyiben igaz az a régóta emlegetett összefüggés, hogy kell egy Magyarország felé elkötelezett, a nehéz időkben is hitelezni képes magyar nagybank, akkor ideje azt összetolni.
Az más kérdés, hogy az elején még kevésbé hangzott el az, hogy az út nagyon rögös, hogy a szinergiák kiaknázásának eleinte nagy költségei is vannak (tanácsadók, végkielégítések), hogy a nagy integrálási munka óhatatlanul az üzlet rovására is megy, a versenytársak is próbálnak ilyenkor csipegetni az üzletből, amikor ezer integrációs feladat adódik, háttérbe szorulhat a termékfejlesztés, az ügyfélgondozás, és hogy a három bank integrálása a szabályozás miatt sem egyszerű összeadás, van, ahol limitek jelentkeznek.
Ráadásul, bármennyire is különös, olyan szereplő, aki igazán elkötelezett volt az integráció mellett, sokáig nem akadt. A legmagasabb politikai szintek szándékait a felek ugyan érteni vélték, de a kormány részéről Mager Andrea vagyongazdálkodásért felelős miniszter volt a legmagasabb rangú olyan involvált kormánytag, aki végig részt vett a tárgyalásokon, és az ő érdekei speciálisak voltak.
És ezek az érdekek ütköztek a bankosok érdekeivel, főként az MKB-ban érdekelt Mészáros Lőrincével és a Mészárossal jó üzleti kapcsolatokat ápoló Vida Józsefével.
A bűvös 700 millió dollár
De miért volt a miniszternek egyedi érdeke? Bármennyire is furcsa, még egy magyar kormánytagnak is lehet olykor egyedi, akár a miniszterelnök céljaitól eltérő célfüggvénye is. A vagyongazdálkodásért felelős miniszternek például az – akár azért, mert a miniszter jó vagyongazda volt, akár azért, hogy később ne kerülhessen jogi, elszámoltatási helyzetbe –, hogy a bankok összetolásában a Budapest Bank aktuális értéke ne legyen alacsonyabb, mint 700 millió dollár, emlékezhetünk, ennyiért vette ugyanis az állam. Főleg, hogy az 1008/2019-es kormányrendelet is kimondta, hogy legalább a vételárért kell majd megszabadulni tőle.
Érthető ugye a különbség? A kormányzat egésze arra optimalizálna, hogy legyen egy magyar bank, amelyik majd hat-nyolc év múlva nagyon sokat ér, de a folyamatban érdekelt miniszternek az a fontos kiértékelési pont, hogy 2020-ban, az összeolvadásnál magasan mutassa ki a BB értékét. Vagyis, bár a vagyonértékelést független szakértő, az EY (korábban Ernst & Young) végezte, de ha a Budapest Bank értéke nem érte volna el a 700 millió dollárt, akkor a miniszter asszony kihátrál.
Ebben a helyzetben akár azt is gondolhatnánk, hogy az állam (jelen esetben Mager Andrea) és az MKB, illetve a Takarékbank különböző tulajdonosai (magántőkealapok, Mészáros Lőrinc, Vida József és sokan mások) ugyanabban voltak érdekeltek, érjen minél többet a bankjuk.
Ám a helyzet nem volt ilyen egyszerű. Képzeljük el, hogy az állam a háromból két bankot jól ismer. A Budapest Bank az övé, az MKB-t hosszas és kínkeserves procedúrában szanálta (ezzel meg is tisztította), de ott van még a kismillió szervezetből integrálódó Takarékbank.
Az állam ebben a helyzetben leginkább a Takarékbank tulajdonosainak a rovására lehetett csak bátor.
Az adott volt, hogy ha muszáj, hogy a BB legalább 700 millió dollárt érjen, akkor a többinek is sokat kell érnie, hogy az ő tulajdonosaik ne legyenek csalódottak a relatív értékeléstől. Ezt jó bátran be is árazták a felek, a holding konszolidált értéke végül 744 milliárd forint lett, ebben lett a magyar állam 30,35 százalékos tulajdonos, ami 226 milliárd forintos érték, kicsit több mint 700 millió dollár. Az MKB tulajdonosai 31,96 százalékot szereztek, ami 238 milliárd forint, az MTB tulajdonosai pedig 37,69 százalékot, 280 milliárd forintot.
Azt már csak az EY szakemberei tudják, hogy mennyire volt véletlen, hogy a BB-re éppen kihozták a 700 millió dollár aktuális értékét, mindenesetre, ahogy a projekt egyik vezetője mondta,
„226 milliárd forintért nem lehetett volna a BB-t külön eladni, de ezt lehetett volna a koronavírussal indokolni, hiszen az a bankokat világszerte leértékelte, de Andrea semmiképpen nem ment volna bele kisebb értékkel az integrációba.”
A miniszter pedig a napokban egy Origo-interjúban hangsúlyozta, hogy sikerrel járt. „A kormány ragaszkodott ahhoz, hogy ez a folyamat a szigorúbb – az állami vagyongazdálkodásra vonatkozó – szabályok megtartása mellett valósuljon meg. (…) Látható, hogy a feladatot nem csak részben tudtuk megoldani, sőt a világjárvány okozta gazdasági visszaesés nélkül még előbb tartanánk” – fogalmazott.
Egy árazás megfelelőségét nehéz értékelni, annak sok aspektusa lehet, de a 2019-es eredményekből kiindulva a hazai piacvezető, az OTP most 8,2-es P/E (árfolyamérték / adózott eredmény) értékeltségen fut, míg a mostani folyamatban az MKB 5,5-ös P/E-n, a BB 19,5-ösön, az MTB pedig egyenesen 39,4-esen lett értékelve.
A 744 milliárd forintos összesített értékelés a három bank összesített adózott eredménye alapján is 12-es P/E-t hoz ki, ami finoman szólva is magas, hiszen vajon a három bank miért futna másfélszeres értékeltségen, mint a sokkal kedvezőbb helyzetben levő piacvezető?
Fontos mutató még a P/BV, vagyis az, hogy az ár hányszorosa a saját tőkének, ez az európai bankok esetében most 0,5 alatti mutató, az OTP-nél 1,3-1,4 körüli érték, ilyen szempontból az MKB 1,2-es, a BB 1,4-es, az MTB pedig (tavalyi saját tőkéből számolva) 2,8-as értéke is nagyon magas.
Amit még érdemes lehet az értékelésnél figyelembe venni, hogy az MKB és az MTB hitelkönyve eléggé tele van politikafüggő („NER-es”) hitelekkel, a BB-é még nem annyira, de azért már ott is vannak ilyenek.
Ám mindezt csak egyetlen feltétellel lehetett megvalósítani: ha minden bank felelősséget vállal a betolt bankért. Vagyis jöhet drágán az MKB, jöhet drágán a BB és jöhet drágán az állam által kevésbé ismert Takarék, de muszáj volt előre lefektetni, hogy ha valaki hamis gulyást rakott a kondérba, az kevesebbet fog enni. Azaz szakszerűbben, ha a szúrópróbaszerűen ellenőrzött hitelkönyvek a későbbiekben majd csalódást okoznak, ha azokra céltartalékot kell képezni, akkor az adott bank tulajdonosainak aránya csökken a közös portékában. Szélsőséges esetben akár el is párologhat a holdingban a részesedésük.
Személyekre lebontva ezt a felelősséget, az egyes vezetők, testületi tagok és tulajdonosok az apporttal nagy személyes felelősséget vállaltak, sokkal nagyobbat, mintha külön ketyegett volna tovább a bankjuk. Ráadásul úgy, hogy fel kellett ismerniük, hogy miközben a külön működtetett bankjukból a következő években pénzt (osztalékot) tudtak volna kivenni, az integrációval ez az esély évekig elvész. A banküzemben az a nehéz, hogy amikor jól megy, akkor a növekedés igényel tőkét, amikor rosszul, akkor pedig a veszteségek pótlása.
Ettől a felismeréstől azért nem volt mindenki boldog.
Konfliktusos folyamat
Ezt a nagyon nehéz helyzetet és sok vitát kellett hónapokon át kisebb munkacsoportokban és a hetenként megtartott központi üléseken átvinni.
A legfelső grémiumban az említett miniszter (Mager Andrea), a három tagbanki vezető (Vida József – Takarék, Balog Ádám – MKB és Lélfai Koppány – BB) mellett a folyamat levezénylését irányító tanácsadó (Deloitte) és jogi csapat (DLA Piper) vett részt. Rajtuk kívül még olykor további banki menedzsmenttagok is felbukkantak és minden banknak volt saját ügyvédje is (például Nagy Szilárd, aki Nagy Márton volt jegybanki alelnök testvére, Hanák Tamás, illetve a Kinstellar iroda.)
A mindenkivel jóban levő, jó kedélyű Vida József, a holding első embereként sokáig bírta a gyűrődést, de azért a konfliktusok fel is őrölték. Aztán alelnökként megérkezett mellé a projektbe Barna Zsolt az OTP-től (az OTP-t eddig nem említettük ebben a cikkben, de azért a nagy projekt fókuszában mindig ott van az utolérendő piacvezető is).
Barna Zsoltnak vélhetően az volt az érdeke, hogy reálisan bemutassa a megoldandó feladatokat, másrészt hitelesen fessen képet a valós helyzetről. Az új értékeléssel, friss megjelenésével hamarosan az élre tört, végül elnökként lett a projekt első számú vezetője, Barna hamarosan tovább erősödhet a nyilvánosság felé is látható módon, a piac biztosra veszi, hogy ő lesz a jövőben az MKB első embere is. Mindenesetre, amikor elnök lett, Barna Zsolt elérkezettnek látta az időt, hogy az ő felügyeletével egy neves szakmai tanácsadó (tudomásunk szerint a Boston Consulting Group) segítségével kiválasszák a bank leendő vezetőit. A vezetők végül Barna Zsolt, elnök és Vida József vezérigazgató mellett Csapó András (jog és prudenciális kontroll), Martzy Antal (stratégiai kontroll), Egerszegi Ádám (fúziós iroda), Tölgyes Orsolya (kommunikáció) lettek, két tagbanki vezető, Balog Ádám, illetve Lélfai Koppány az igazgatóságban kapott helyet. Azóta már azt is tudjuk, hogy Balog Ádám az év végével távozik az MKB éléről, másodhegedűsként már aligha szeretne részt venni a folyamatban, a lépésről itt írtunk.
Az általunk megkérdezettek szerint eredetileg is megfelelő volt a három bankban az emberanyag, és valóban jó vezetőket sikerült kiválasztani. Úgy hallottuk, hogy az eleve elvárás volt, hogy a bankholding vezetői ne kívülről érkezzenek, hanem a három bank valamelyikéből.
A megversenyeztetett banki vezetők nagyon összetett feladatokat kaptak, négy-ötféle megmérettetésben vettek részt, ha tetszik volt szóbeli, írásbeli, azaz interjú és teszt, de még matematikai feladatok is, ezek összesítéséből jött ki egy sorrend, amelyet azért akár más, szoft szempontok is felülírhattak.
Egyelőre a bankholding vezetésének három szintjét választották most ki. Érdekesség, hogy a pályázók között olyan vezetők is voltak, amelyek a tagbankok között több bankban is dolgoztak az elmúlt időszakban.
Eltérő háttérrel
Fontos különbség, hogy a három bankban másféle tapasztalatok halmozódtak fel,
az MKB átment egy nagy restrukturáláson;
a Takarék-csoport egy integrációs folyamaton;
a Budapest Bank útja talán kevésbé volt rögös.
A kiválasztott vezetők egy része már főállásban a holdingért dolgozik, de van, aki párhuzamosan marad a tagbankjánál és már lesznek központi feladatai.
Ahogy egyik forrásunk mondta „az üléspont határozza meg az álláspontot”, vagyis aki központi feladatot kapott, annak elég gyorsan átállt az agya a nagy jelentőségű fúziós gondolkodásra.
Az új vezetői csapat kiválasztásának mindenképpen pozitív része, hogy annak, aki befutó lett, valóban egy újszerű, méretes és motiváló feladata lesz. Ami negatív, hogy milyen munkát végez majd az, aki a szakterületén lemaradt a versenyben? Erről azt hallottuk, hogy egyelőre mindenkire szükség van, aki egy pozíciót nem nyert el, máshol még hasznos munkát végezhet.
Innen jön az integráció érdemi része, ami vélhetően majd úgy zajlik, hogy először a háromból két bank lesz, utána pedig egy.
Minden valószínűség szerint a három bank együtt majd nem valamelyik tagbank székházába költözik, hanem vadonatúj székházat keres.
Azt egyelőre nem tudjuk, hogy megvannak-e már ennek a folyamatnak a fő tanácsadói. Nyilván maga a bankholding menedzsmentje is ezen dolgozik majd, illetve korábban azt hallottuk, hogy az egyik top tanácsadó cég, a McKinsey lehet a stratégiai feladat motorja.
Igen ám, de ennek a cégnek a hazai működése évtizedek óta összeforrt a piacvezető OTP-vel, így összeférhetetlenségi probléma merülhet fel. A bankholding nem szeretne „B” válogatottat kapni, vagyis ha azt feltételezzük, hogy az OTP-nek dolgoznak a legjobb banki tanácsadók, akkor nem elégedhet meg a bankholding a tanácsadó cég maradékcsapatával.
A hazai bankvilág mindenesetre tele van egykori mckinsey-esekkel, és azt hallottuk, hogy a McKinsey biztosan tud két erős csapatot is felállítani az OTP-ra és a holdingra, de ezek valóban nem keveredhetnek. A két csapat között kínai falnak kell működnie, és az első számú vezetőnek (korábban Anthony Radev, most Jánoskuti Levente) arra kell majd figyelnie, hogy egyik ügyfélhez se kerüljön túl közel, vagyis személyében ne involválódjon a részletes munkába, de mindkét cég vezetésével tudja tartani a kapcsolatot.
Emellett a cég azért tud és szokott külföldi szakértelmet is bevonni. Mindenesetre az új cég, a Magyar Bankholding Zrt. 2021 során dolgozza ki a három bank részletes fúziós ütemtervét, majd elkezdődhet a többéves folyamat. | https://telex.hu/gazdasag/2020/11/17/bankholding-amikor-az-allam-es-meszaros-lorinc-erdekei-elvaltak | https://web.archive.org/web/20230206183111/https://telex.hu/gazdasag/2020/11/17/bankholding-amikor-az-allam-es-meszaros-lorinc-erdekei-elvaltak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/amikor-szembekerult-egymassal-az-allam-es-meszaros-lorincek-erdeke | Telex | hungarian-news | 2020-11-17 14:14:04 | [
"Balog Ádám",
"Mager Andrea",
"Mészáros Lőrinc",
"Vida József"
] | [
"Budapest Bank Zrt.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Takarékbank Zrt."
] | [] | [
"privatizáció",
"bankok - pénzintézetek",
"hitelezés",
"államosítás"
] | [] |
51,204 | Tavaly átlagosan havi 650 millió forint hasznot hoztak a plakátkampányos Balásy cégei | Tavaly mindössze kilenc hónap alatt, január és szeptember között 3,9 milliárd forintos forgalmat pörgetett ki Balásy Gyula rendezvényszervező cége, a Moonlight Event Kft. A cég 2011-es alapítása óta még nem látott ennyi pénzt, eddigi csúcsévében, forgalma 2018-ban is csak súrolta az egymilliárdot. | Tavaly mindössze kilenc hónap alatt, január és szeptember között 3,9 milliárd forintos forgalmat pörgetett ki Balásy Gyula rendezvényszervező cége, a Moonlight Event Kft. A cég 2011-es alapítása óta még nem látott ennyi pénzt, eddigi csúcsévében, forgalma 2018-ban is csak súrolta az egymilliárdot. A tavalyi nyereség is rekord, 460 millió forint adózás után, vagyis közel 12 százalékos nyereségrátával működött a Moonlight Event. A nagy menetelést a cég mérlegbeszámolója szerint a projektek számának növekedése eredményezte.
A nyereség zömét kivették, a november 15-ei taggyűlés jegyzőkönyve szerint 450 millió forint osztalék kifizetéséről döntött Balásy és a kisebbségi tulajdonos Szirtesi Zsuzsanna.
Ez volt az első teljes év, amikor Balásy többségi tulajdonában működött a rendezvényszervező: az Opten adatbázisa szerint 2018 októberében jegyezték be főtulajnak a milliárdost. Bár az üzletember csak ősszel szerzett minősített többséget a Moonlight Eventben, az állami MVM Zrt. már július végén egy 20,9 millió forintos és egy 149,68 milliós szerződést kötött a céggel. Önmagukban ezek a megbízások túlszárnyalták a Moonlight Event korábbi években jellemző eredményeit is, de valószínűleg ezek is eltörpülnek az igazi nagy dobáshoz képest. Augusztusban ugyanis egy 30 milliárd forintos állami keretszerződésbe kerültek be alvállalkozóként, a Fidesz kedvenc őrző-védő cégeként ismert Valton mellett a Moonlight Event és még két másik Balásy-cég, a Lounge Design Kft. és a New Land Media Kft. segíti az Antenna Hungária Zrt.-t az állami rendezvények lebonyolításában. Balásyék egyengetik például a Raktárkoncertek útját is.
Hogy a Moonlight Eventnek 2019 egészében mekkora lehetett az árbevétele, arról nincs információ, a cég ugyanis megváltoztatta a mérlegkészítés fordulónapját, ezért csak a szeptember 30-ig elért eredményekről adott számot.
Honlapjáról az derül ki, hogy bárkinek szervez rendezvényeket, de a partnerlistáján többségben vannak az állami szervezetek – élen a kormánnyal, minisztériumokkal, az adóhivatallal, a rendőrséggel vagy éppen a Magyar Turisztikai Ügynökséggel –, illetve az állami tulajdonú társaságok, mint a Nemzeti Közművek, a már említett Antenna Hungária vagy a Magyar Posta.
A Moonlight Event rendezvényszervező így is eltörpül Balásy Gyula fő cége, a kormány reklámjait és propagandaanyagait gyártó New Land Media Kft. mellett. Ez az a cég, amelyről megírtuk, hogy Rogánék tavaly 70 milliárd forintot költöttek el nála kormányreklámra, és 2018 óta, amikor Csetényi Csaba és Kuna Tibor is kegyvesztett lett, konkurencia nélkül kapja a kormányzati megrendeléseket. A New Land nyeresége a múlt évben 5,8 milliárd forint volt, amiből 4 milliárd osztalékot szavazott meg magának az üzletember.
Egész birodalmat épített ki néhány év alatt Balásy, a Lounge Group mára öt kft.-ből álló csoporttá terebélyesedett. A legnagyobb tagja, a már említett New Land Media, de jönnek felfelé a többiek is: a Lounge Design Kft 9,1 milliárd, a Media Dynamics Kft. 7,1 milliárd forint forgalmat jelentett 2019-ben. Egyedül a Lounge Communications Kft.-nél nem röpködtek a milliárdok, ennek a cégnek 587 millió volt a tavalyi árbevétele. A csoport cégei összesen 87 milliárd forint bevételt hoztak össze a múlt évben, és közel 8 milliárd forint nyereséget mutattak ki adózás után. | https://24.hu/fn/gazdasag/2020/11/17/balasy-rendezvenyszervezes-felmilliard-nyereseg/ | https://web.archive.org/web/20211208221531/https://24.hu/fn/gazdasag/2020/11/17/balasy-rendezvenyszervezes-felmilliard-nyereseg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tavaly-atlagosan-havi-650-millio-forint-hasznot-hoztak-a-plakatkampanyos-balasy-cegei | 24.hu | hungarian-news | 2020-11-17 00:00:00 | [
"Balásy Gyula",
"Szirtesi Zsuzsanna"
] | [
"Lounge Communications Kft.",
"Lounge Design Kft.",
"Media Dynamics Kft.",
"Moonlight Event Kft.",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"média",
"hirdetés",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,205 | Nettó 150 milliárd forintra leszerződtek Mészárosékkal az atlétikai stadion építésére | A Puskás Stadionhoz fogható költséggel fog megépülni a 2023-mas atlétikai világbajnokságra a stadion, és ugyanazok nyerték a munkát is: a Záév Építőipari Zrt. a Magyar Építő Zrt.-vel közösen – írtuk alig három hónapja, most pedig szerződés is van erről. | A Puskás Stadionhoz fogható költséggel fog megépülni a 2023-mas atlétikai világbajnokságra a stadion, és ugyanazok nyerték a munkát is: a Záév Építőipari Zrt. a Magyar Építő Zrt.-vel közösen – írtuk alig három hónapja, most pedig szerződés is van erről.
Előbbi a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az utóbbi a Paár Attila győri építőipari nagyágyú WHB-csoportjához tartozik (pontosabban az ÉPKAR Holding Vagyonkezelő Kft. és a WHB Befektetési Kft. tulajdonában áll). Az alvállalkozók közé a Mészáros csoportból a Mészáros és Mészáros Kft. és V-Híd Zrt. mellé a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. fért be. Utóbbi Mészáros üzlettársa, a tiszakécskei Szíjj László – aki a Szijjártó Péter külügyminiszter adriai jachtos botrányának másik főszereplője – érdekkörébe tartozik.
A közbeszerzési eljárás hivatalos eredménye szerint a sportkomplexumot áfa nélkül mintegy 150 milliárd forintból építheti meg a Záév Építőipari Zrt. és a Magyar Építő Zrt., amelyek közösen indultak a tenderen – írja a Világgazdaság. Ehhez azonban még hozzájön sok tízmilliárd forint plusz is a kiegészítő beruházások miatt, így aztán az összköltsége – a kiegészítő beruházásoknak, például a gyalogos és kerékpáros hídnak köszönhetően – meghaladja a Puskás Ferenc futballstadionét (204 milliárd kontra 190 milliárd). Ez egy nemrégi kormányhatározatból derül ki.
A főváros új stadionja a tervek szerint 2023-ban adna otthont az atlétikai világbajnokságnak, az építkezés helyszíne a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet egykori telepe, a Déli összekötő vasúti híd és a Rákóczi híd lábánál.
Kiemelt kép: Budapest, 2020. szeptember 16. Elkezdődtek a munkálatok a leendő Budapesti Atlétikai Stadion területén a ferencvárosi Duna-parton. A háttérben a volt VITUKI toronyház. MTVA/Bizományosi: Róka László | https://24.hu/fn/gazdasag/2020/11/17/atletikai-stadion-meszaros-lorinc-zaev-epites-szerzodes-magyar-epito-koltseg/ | https://web.archive.org/web/20221130115111/https://24.hu/fn/gazdasag/2020/11/17/atletikai-stadion-meszaros-lorinc-zaev-epites-szerzodes-magyar-epito-koltseg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/netto-150-milliard-forintra-leszerzodtek-meszarosekkal-az-atletikai-stadion-epitesere | 24.hu | hungarian-news | 2020-11-17 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila",
"Szíjj László"
] | [
"Hódút Hódmezővásáhelyi Útépítő Kft.",
"Magyar Építő Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"V-Híd Zrt.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"pályázat",
"építőipar",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"stadion"
] | [] |
51,206 | Közel 500 milliárd forintos adóssághegyet venne a nyakába az állam a reptérrel | Folyamatosan termeli a pénzt, állandóan építkezhetnek rajta a NER-cégek, és Orbán Viktor emberemlékezet óta vissza akarta szerezni – ilyen egyszerűen foglalta össze egy tanácsadó cég vezetője a 24.hu-nak, mi értelme lenne az államnak visszavásárolni a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-t. | Folyamatosan termeli a pénzt, állandóan építkezhetnek rajta a NER-cégek, és Orbán Viktor emberemlékezet óta vissza akarta szerezni – ilyen egyszerűen foglalta össze egy tanácsadó cég vezetője a 24.hu-nak, mi értelme lenne az államnak visszavásárolni a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-t.
A Bloomberg hírügynökség által a tranzakcióról néhány hete felröppentett hírt rögvest megerősítette Jellinek Dániel, a fénysebességgel gazdagodó ingatlanmágus, aki Orbán vejével, Tiborcz Istvánnal is üzletelt már. Hazai üzleti körökben már készpénznek veszik a kivásárlást, annak ellenére, hogy néhány napja a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak még kéretlen ajánlatról nyilatkozott a német főtulajdonos, és arról, hogy nem kívánnak megválni a budapesti repülőtértől, hosszú távú befektetésként tekintenek rá.
Jellinek korábbi közleménye szerint az Indotek csoport által a Budapest Airport megvásárlására szervezett konzorcium „kizárólag politikai kapcsolódással semmilyen formában nem rendelkező professzionális szereplőkből áll.”
Forrásaink azonban kezdettől kizártnak tartották, hogy Jellinek saját elhatározásából rontott volna ekkora falatnak, inkább a kormányzati akarat végrehajtójaként tekintenek rá. A már említett cikkből kiderül a többi között, hogy a vevő konzorcium tagja lehet a nemzeti olajtársaság, a Mol, de amerikai érdekeltség is van a formációban.
Bármilyen gyorsan gyarapodott is Jellinek vagyona, magában ez kevés lenne a Budapest Airport megszerzéséhez. Ahhoz még Mészáros Lőrinc erejét is kevesellte a G7 tavalyi levezetésében, amikor arról lamentált, hogy a felcsúti főoligarchának az akkori „reptérárfolyamok” alapján több mint 833 milliárd forintot kellene előhúznia a vásárláshoz. Igaz, ez a számítás még bőven a koronavírus előtti időkben készült, és a felfutóban lévő ágazat eredményein alapult.
A Forbes a mostani kivásárlási akció hírére, már a járványhelyzettel is kalkulálva, ennél jóval kevesebbre, 625-699 milliárd forint közé tette a Budapest Airport értékét. A 331 millió eurós, azaz több mint 110 milliárd forintos tavalyi árbevétel és a 29 milliárd forintos adózott eredmény alapján persze kívánatosnak látszik a cég, még akkor is, ha az idén a járvány miatt várhatóan 90 százalékkal esik a forgalma, hiszen a szerződés alapján még 2080-ig üzemeltetheti a ferihegyi repülőteret, és vírusmentes időkben tovább onthatja a nyereséget.
Arról még nem szivárogtak ki hírek, mennyit kínál a Jellinek-féle konzorcium a Budapest Airportért, csak azt emlegetik fel, hogy korábban a kormány 3 milliárd euróban (mostani árfolyamon 1080 milliárd forint) jelölte meg a repülőtér árát, de ennél most alacsonyabb volna a vételár a koronavírus miatt. Az üzemeltetők nem feltétlenül gondolják így, a tulajdonosi körökben a gazdasági adatok alapján mintegy 5-6 milliárd euróra teszik az árat. Annyi biztos, hogy nem igazán barátságos tárgyalásokon próbálnak közös nevezőre jutni: mint kiderült, a magyar kormány betartott a Budapest Airport befektetőinek néhány hónapja, amikor nem járult hozzá, hogy a repülőtér üzemeltetője hitelt vegyen fel az EBRD-től. 50 millió euróról (18 milliárd forint) lett volna szó, a pénzt a cég pénzügyi helyzetének stabilizálására és például a bérek kifizetésére fordították volna.
Mostanáig ennyire még nem fajult el a helyzet, jóllehet a 2005-ös privatizáció után az Orbán-kormányok idején rendre felmerült, hogy vissza kell szerezni a repülőteret. Az üzemeltetési jogát eredetileg 75 évre kapta meg a Budapest Airport, amely azóta már ötször cserélt gazdát. A miniszterelnök többször is hadba küldte minisztereit az egymást váltó tulajdonosokkal szemben, Fellegi Tamástól Palkovics Lászlóig jóformán minden illetékesnek kellett már tárgyalnia a repülőtér visszavételéről, jogászokkal vizsgáltatták a szerződéseket, de eddig nem találtak lehetőséget a felmondásra, illetve „olyan árak jöttek ki, hogy az borzasztó” – emlékezett vissza a korábbi tárgyalások egyik résztvevője, miért maradt el eddig az üzlet.
A Hochtief még a múlt évtizedben adott túl a repülőtéren, előtte szorongatta a magyar állam rendesen – akkor éppen milliárdos telekadót varrtak a nyakába, miközben a Malév bedőlése miatt elröppent a forgalom fele is –, de nem adta be a derekát a német befektető. Igaz, volt adu a kezében: a magyar állam által a privatizáció idején a vagyonkezelői szerződésben vállalt, az egykori rekordárhoz fogható garanciák. A HVG korabeli cikkében azt írta, ha a szerződés akár atomkatasztrófa, akár a légi forgalom csökkenése miatt megszűnne, a magyar államnak vissza kellene fizetnie az egykori vételárat, ráadásul a megtérülési rátával súlyosbítva.
A teljes vételár 464,5 milliárd forint volt, ebből a vagyonkezelési jogot a Budapest Airport 389,5 milliárd forintért (1,47 milliárd euró) kapta meg 75 évre.
A Malév csődje kapcsán villant meg, mekkora aduról lehetett szó: Budai Gyula akkori elszámoltatási kormánybiztos „közel 1000 milliárdra” tette a szerződés alapján a Malév bedőléséből, illetve a forgalom esetleges csökkenéséből az államra háruló terhet. Lehetett ebben némi túlzás, legalábbis Jost Lammers, a Budapest Airport akkori vezérigazgatója nagyjából 450 milliárd forint azonnali, egyösszegű fizetési kötelezettségről beszélt. Ez is szép summa, és ennél kevesebbért nyilván nem lett volna értelme kiszállni a repülőtérből, hiszen ennyit a vagyonkezelői szerződésből is ki lehetett volna facsarni.
A koronavírus miatt most még súlyosabb a helyzet, a Malév-csődnél sokkal nagyobb forgalomesés várható: a tavalyi év 16,2 milliós utasforgalmat hozott Ferihegyen, az idén azonban ennek legfeljebb a negyedével, négymillióval számolnak. A külföldi tulajdonosok mégsem akarnak megválni a Budapest Airporttól. Azzal együtt sem, hogy a cég mérlegében brutális, 1,35 milliárd eurós kötelezettségállomány szerepelt tavaly év végén. Ennek a nagyobb része a 2005-ös privatizáció során a Budapest Airport megszerzésére felvett hitel, kisebb részét fejlesztési és beruházási kölcsönök teszik ki. A magyar konzorciumnak pedig, ha sikerül megvennie a repülőteret, ezt a közel 500 milliárd forintos adóssághegyet is vinnie kell.
Kiemelt kép: Stiller Ákos / Bloomberg via Getty Images | https://24.hu/fn/gazdasag/2020/11/17/liszt-ferenc-repter-budapest-airport-500-milliard-forint-adossag/ | https://web.archive.org/web/20231220134657/https://24.hu/fn/gazdasag/2020/11/17/liszt-ferenc-repter-budapest-airport-500-milliard-forint-adossag/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-500-milliard-forintos-adossaghegyet-venne-a-nyakaba-az-allam-a-repterrel | 24.hu | hungarian-news | 2020-11-17 00:00:00 | [
"Jellinek Dániel",
"Orbán Viktor",
"Tiborcz István"
] | [
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Indotek Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"repülőtér / légügy"
] | [] |
51,207 | Miközben minden szórakozóhely bezárt, a fideszes oligarcha és a Fidesz-káder kaszinói nyitva maradhattak | Azt hihetnéd, hogy az érvényes kormányrendelet értelmében minden szórakozóhely kénytelen volt bezárni a járvány miatt, de nem ez a helyzet: a kaszinók, tavaszhoz hasonlóan, egyelőre kivételt jelentenek. Az egykor Andy Vajna érdekeltségébe tartozó öt budapesti kaszinó a weboldalán nyugtatja meg a játékosokat, hogy 6 és 19 óra között továbbra is játszhatnak, csak a bárrész nem nyit ki. | Azt hihetnéd, hogy az érvényes kormányrendelet értelmében minden szórakozóhely kénytelen volt bezárni a járvány miatt, de nem ez a helyzet: a kaszinók, tavaszhoz hasonlóan, egyelőre kivételt jelentenek. Az egykor Andy Vajna érdekeltségébe tartozó öt budapesti kaszinó a weboldalán nyugtatja meg a játékosokat, hogy 6 és 19 óra között továbbra is játszhatnak, csak a bárrész nem nyit ki.
A kaszinókat eddig mentesítették a korlátozások alól, rájuk például az összes szórakozóhely október elején bevezetett, este 11-es zárórája sem vonatkozott. Gulyás Gergely ezt akkor azzal magyarázta, hogy nem minősülnek vendéglátó- és szórakozóhelyeknek. Ezt a kedvezményt most csak a 8 órai kötelező takarodó miatt nem volt értelme fenntartani.
Aki lemaradt volna a hírről: a Las Vegas kaszinókat üzemeltető cég tavasz óta nem Andy Vajna örököseié, hanem egy olyan cég érdekeltségébe került, aminek Garancsi István fideszes oligarcha és a Habony Árpád bizalmasának tartott Szalay-Bobrovniczky Kristóf egykori londoni nagykövet a tulajdonosai. A Habony-vonalat erősíti, hogy a Las Vegas Zrt. igazgatóságába bekerült a tanácsadóhoz köthető Halkó Gabriella is.
Az új tulajdonosok némileg át is alakították a cég szabályzatát annak érdekében, hogy minél könnyebben minél több osztalékot lehessen kiszedni a kaszinókból. Ez az osztalék pedig rengeteg pénz: 2018-ban a Las Vegas Casino Zrt. 9,46 milliárd osztalékot hagyott jóvá év közben, amit az év végi eredmény láttán 2,75 milliárddal megtoldott, így összesen 12,2 milliárd forint osztalékot termelt. A G7 korábbi számításai szerint, ha a vállalkozás ezzel a sebességgel termeli a pénzt, a kaszinókoncessziók 2024-es lejártáig még 60 milliárd forintot hozhat a tulajdonosainak. | https://444.hu/2020/11/18/mikozben-minden-szorakozohely-bezart-a-fideszes-oligarcha-es-a-fidesz-kader-kaszinoi-nyitva-maradhattak | https://web.archive.org/web/20220520051025/https://444.hu/2020/11/18/mikozben-minden-szorakozohely-bezart-a-fideszes-oligarcha-es-a-fidesz-kader-kaszinoi-nyitva-maradhattak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mikozben-minden-szorakozohely-bezart-a-fideszes-oligarcha-es-a-fidesz-kader-kaszinoi-nyitva-maradhattak | 444 | hungarian-news | 2020-11-18 10:13:47 | [
"Garancsi István",
"Habony Árpád",
"Halkó Gabriella",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf"
] | [
"Las Vegas Casino Zrt."
] | [] | [
"covid-19",
"klientúra",
"szerencsejáték"
] | [] |
51,208 | Bevált a recept, újabb közpénzes műsor érkezik percenként egymillió forintért | Még az 5 perc Angol TV-nél is drágább műsort rendelt az állami Antenna Hungária a NER titokzatos üzletemberének cégétől. | Újabb, ezúttal negyedmilliárdos megbízást zsebelt be a Magno Studio Kft. az állami tulajdonú Antenna Hungária Zrt.-től. A 24.hu hosszas levelezés, majd közérdekű adatigénylés után tudhatta csak meg, hogy az alapvetően földfelszíni sugárzással, illetve műsorkészítéssel is foglalkozó állami cég egy 50 epizódos, részenként bruttó 5 perces műsor elkészítésére kötött 250 millió forintos szerződést a kft.-vel az idén augusztusban. A bruttó 5 perc azt jelenti, hogy a részenkénti egyedi tartalom például az állandó főcím miatt ennél kevesebb lehet.
A recept és az Antenna Hungária tartózkodása is ismerős. Októberben számoltunk be arról, hogy csaknem egy év huzavona után az állami cég a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) felszólítását követően küldte el nekünk szerződéslistáját. A hatóság bevonására azért volt szükség, mert az Antenna Hungária azt ugyan közölte, kiknek adtak megbízásokat, a megrendelések összegét azonban üzleti titokra hivatkozva nem hozták nyilvánosságra. A NAIH közbelépése, majd újabb levelezés után derült ki, hogy az Antenna Hungária 240 millió forintot fizetett a cégnek 50 darab, 4 és 5 perc közötti videó elkészítéséért. Ez körülbelül percenként egymillió forintos költséget jelent. Az 5 perc Angol TV című műsor nemcsak a borsos ár miatt érdekes, hanem azért is, mert a műsorban közreműködő cég tulajdonosa köthető Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó üzleti köréhez. Erről bővebben korábbi cikkünkben olvashat.
Üzleti titok, mire költik az adóforintokat
Ilyen előzmények után, szeptemberben szerettük volna megtudni, milyen műsor elkészítésére kötött újabb, ezúttal már 250 millió forintos szerződést a Magno Studio Kft.-vel az Antenna Hungária. A cég érdeklődésünket októberben azzal hárította el, hogy
az említett szerződés keretében az Antenna Hungária Zrt. részére a tevékenységéhez köthető műsorszámokat gyárt le, amelyek kialakítása egyrészt még folyamatban van, másrészt azok tartalma üzleti titkot képez.
Ezért ismét közérdekű adatigénylést indítottunk a megrendelésről szóló szerződésért, amelyet az állami cég – üzleti titokra, illetve arra hivatkozva, hogy a műsort jelenleg is készítik – mellékletei nélkül küldött el novemberben. Ebből a kontraktusból derült ki, hogy az Antenna Hungária ezúttal Digitális Akadémia munkacímmel adott megbízást a rendszeresen a műsorkészítő cégnek. A szerződés általunk megismert törzsszövegében nincs szó esetleges alvállalkozókról.
Nemcsak azért érdekes az Antenna Hungária megrendelése, mert az állami cég maga is foglalkozik műsorkészítéssel, hanem azért is, mert a Magno Studio Kft.-ről kiugró üzleti sikerein és közpénzes megbízásain kívül gyakorlatilag semmit sem lehet tudni. Nincsen honlapjuk, a közösségi médiában sincsenek jelen, a cég alapító-ügyvezetőjéről nincsen nyilvánosan elérhető kép, és hiába kopogtattunk több szakmabelinél is,
egyikük sem tudta megmondani, ki is az a Horváth László.
A Magno Studio Kft.-t 2015. december 1-jén jegyezték be egy panelház címére, ekkor az 1975-ös születésű Horváth már többek között tulajdonosa volt egy Panamán bejegyzett offshore-cégnek. Jelenleg az üzletember a Seychelle-szigetekre bejegyzett Cover Design Ltd. tulajdonában lévő Khorio Ingatlanforgalmazó Kft. ügyvezetője, a cég székhelye az üzletember hivatalos iratokban megadott lakcíme is.
A Magno Studio 2015. decemberi bejegyzését követően egy év alatt 2,5 milliárd forintos árbevételt ért el, tavaly pedig már 14,9 milliárd forintos forgalmat hozott össze. Az Opten szerint mindössze hat főt foglalkoztató cég szárnyalását mutatja, hogy
még nem működtek egy teljes éve, amikor 2016 novemberében a Polgárok Háza mögött álló Szövetség a Nemzetért Alapítvány 313 millió forintért rendelt tőlük reklámokat. Mindezt közpénzből, a kisfilmeket ugyanis az állami Hungarocontrol Zrt. támogatásából hozták tető alá.
Szintén 2016-ban a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar is megtalálta a honlappal sem rendelkező céget, az Átlátszó cikke szerint 800 millió forintért bízták meg a céget kommunikációs feladatokkal, amit olyan jól teljesíthettek, hogy 2017-ben már 850 milliós megrendelést kaptak.
2017-ben aztán a Miniszterelnöki Kabinetiroda is meglátta a lehetőséget a titokzatos cégben: 272,5 millió forintot kaptak különböző kormánykampányokért.
A Magno Studio forgatta azt a négy, a Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórumának készült, megkérdőjelezhető minőségű imázsfilmet, amelyre az állami MVM Zrt. adott 433 millió forint közpénzt, és a kormányközeli TV2 sugározta.
Az Átlátszó összegzése szerint a 2018 januárjában futó Stop Soros-kampányból 676,3 milliónyi megrendelés jutott a Magno Studio Kft.-nek, a választás előtti 7 milliárd forintos propagandaköltésekből pedig 3,8 milliárdos szeletet kaptak. A megbízások mellé ingyen pénz is jutott: a rejtélyes vállalkozás két részletben összesen 142 millió forint plusz áfa támogatást kapott decemberben a Szerencsejáték Zrt.-től.
Tavaly a Magno Studio rendezte a Rogán-Gaál Cecíliához köthető, az állami cégek bőkezű támogatásaival kistafírozott Fitbalance Aréna Tavasz és a Fitbalance Kids nevet viselő sporteseményeket.
Kérdéseinket elküldtük a Magno Studio Kft.-nek, választ egyelőre nem kaptunk. | https://24.hu/fn/gazdasag/2020/11/18/antenna-hungaria-magno-studio/ | https://web.archive.org/web/20201221112652/https://24.hu/fn/gazdasag/2020/11/18/antenna-hungaria-magno-studio/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bevalt-a-recept-ujabb-kozpenzes-musor-erkezik-percenkent-egymillio-forintert | 24.hu | hungarian-news | 2020-11-18 00:00:00 | [
"Habony Árpád",
"Horváth László"
] | [
"5 perc Media Kft.",
"Antenna Hungária Zrt.",
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"HungaroControl Zrt.",
"Magno Studio Kft.",
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Szövetség a Nemzetért Alapítvány"
] | [] | [
"média",
"hirdetés",
"klientúra"
] | [] |
51,209 | Ciprusi offshore-hátterű cégtől bérel buszokat a BKV | A használt buszok bérlésére vonatkozó közbeszerzési eljárást még a koronavírus-járvány első hullámának idején bonyolították le, de az eredményre csak a napokban derült fény. A nyertes kiléte nemcsak első, de sokadik ránézésre is meglepő. | A Budapesti Közlekedési Zrt. még április utolsó napjaiban, 28-án írt ki közbeszerzési eljárást használt, dízelüzemű alacsonypadlós, csuklós autóbuszok bérlésére. A kiírás szerint 6 darab, legfeljebb 12 éves légkondicionált, EURO IV-es környezetvédelmi besorolásnál nem rosszabb osztályú autóbuszt bérelne 12 hónapra a fővárosi közlekedési vállalat.
Az ajánlattételi határidőig, május 25-ig három cég adott be pályázatot:
a székesfehérvári székhelyű Truck-Trailer & Parts Haszongépjármű és Alkatrész Kft.,
az esztergomi Infinitours Kft., melynek ajánlatát érvénytelennek nyilvánította a kiíró,
valamint a budapesti CR-Facilities Vagyongazdálkodó Zrt.
A BKV Zrt. a legkedvezőbbnek utóbbi cég ajánlatát találta, így ezzel a társasággal kötötte meg a bérleti szerződést, melynek összértéke az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény alapján nettó 342,72 millió forint.
A nyertes társaság nemcsak a nevében - vagyongazdálkodó - tűnik meglepő választásnak, de ha elmélyedünk a cég hátterében, csak fokozódik a meglepettség.
A CR-Facilities Zrt. ugyanis még egy évet sem tudhat maga mögött, hiszen idén május 11-én alapították és pontosan 7 nappal azelőtt, május 18-án jegyezte be a cégbíróság, hogy lejárt volna a BKV tenderének ajánlattételi határideje.
A 17 millió forint jegyzett tőkével létrehozott társaság fő tevékenység vagyonkezelés, aminek bár látszólag nem sok köze lehet a buszok bérbeadásához, de a felvett egyéb tevékenységek között találni ebből a szempontból relevánsat. Például foglalkozhat a cég közúti gépjármű gyártásával, gépjárműjavítással, -karbantartással, személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelemmel is, és más építőipari tevékenység végzésére feljogosítő tevékenységi köröket is felvettek, mint például lakó- és nem lakóépület építés.
A CR-Facilities Zrt. cégkivonata szerint a vezérigazgató egy vecsési magánszemély, Tóth Erika, aki az Opten adatbázisa alapján ezen kívül más társaságban sem tulajdonosként, sem vezető tisztségviselőként nem érdekelt. A cégkivonatból a Zrt. alapítói ugyan nem derülnek ki, de a cégbírósági papírok már sokkal árulkodóbbak.
A BKV buszbérlési tenderén nyertes Zrt.-t három másik társaság alapította idén májusban:
a budapesti székhelyű Cratis Ingatlanbefektető Zrt.,
a telkiben székelő KD Properties Ingatlanfejlesztő Kft.,
valamint a szintén budapesti Olinda Pénzügyi Szolgáltató Kft.
A jegyzett tőkéhez való hozzájárulás alapján a többségi tulajdonos a Cratis Ingatlanbefektető, hiszen a 17 milliós jegyzett tőkébe 8,5 milliót adtak, a KD Properties Kft. 5,1, az Olinda Pénzügyi Szolgáltató pedig 3,4 millióval szállt be a CR-Facilitiesbe.
Az alapító cégek alaptevékenységét illetően sem mondható el egyébként, hogy sok rutinjuk lenne a buszok bérbeadását illetően. Közülük kettő fő tevékenysége az ingatlanpiachoz kapcsolódik és a többi felvett tevékenységi kör sem predesztinálja a cégeket a tender szempontjából releváns feladatok ellátására, a harmadik, legkisebb részesedéssel rendelkező cég pedig számviteli, pénzügyi tevékenységgel foglalkozik elsősorban.
A CR-Facilitiest megálmodó cégek közül a többségi tulajdonos tűnik a legérdekesebbnek, a Cratis Ingatlanbefektető Zrt. tulajdonosa ugyanis egy ciprusi székhellyel bíró offshore-cég, az Agrina Holdings. Ennek a társaságnak a nyertes céggel ellentétben már szép kis múltja van, hiszen 2006 végén alapították. A tisztségviselők között pedig már találni olyan személyeket is, akik révén egyértelműen kiderül ki áll a tulajdonosi hálózat legvégén. De haladjunk sorban.
A ciprusi tisztségviselők mellett három magyar személy neve tűnik fel: Sasinszki Ágnesé, Temesvári Gáboré, valamint Jákó János Dezső. Utóbbi személy feltételezhetően az az ügyvéd lehet, aki a Cratis Ingatlanbefektető Zrt. kézbesítési megbízottjaként szerepel a cégkivonatban.
Sasinszki Ágnes és Temesvári Gábor pedig Leisztinger Tamás cégbirodalmához szorosan kötődő személyek. Sasinszki jelenleg is Lesztinger zászlóshajó cégének, az Arago Zrt.-nek vezető tisztségviselője, sőt, egy másik ciprusi offshore-cégben, a Hartberg Investmentsben is igazgatói feladatokat lát el. Temesvári Gábor pedig a sajtóban megjelent információk szerint Leisztinger Tamás bányavállaltánál, az Ormosszén Szénkitermelő Zrt.-nél projektvezető.
Cikkünk megjelenése után szerdán a BKV Zrt. az alábbiakat közölte lapunkkal:
"A BKV Zrt. dízelüzemű, használt alacsonypadlós csuklós autóbuszok bérlése tárgyban uniós, nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le. Az ajánlattételi határidőig, 2020. május 25-ig három ajánlattevő nyújtotta be ajánlatát. A bírálóbizottság - megfelelve a közbeszerzési törvényben előírtaknak - elbírálta az ajánlatokat. A szakmai értékelés kiterjedt a kizáró okok fennállásának vizsgálatára, a pályázó alkalmasságára, valamint az ajánlatok precíz és részletes kiértékelésére is. Míg az INFINITOURS Kft. nem nyújtott be szakmai ajánlatot, a két másik jelentkező, a CR-Facilities Zrt. és a Truck-Trailer&Parts Kft. ajánlatát érvényesnek minősítette a bizottság. Az érvényes ajánlatot benyújtó cégek a jogszabályban előírtaknak megfelelően igazolták, hogy megfelelnek az alkalmassági követelményeknek, illetve, hogy kizáró okok velük szemben nem állnak fenn.
Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az ajánlatkérőnek - így ez esetben a BKV-nak is - a közbeszerzési törvény és végrehajtási rendelete írja elő, milyen módon vizsgálhatja az ajánlattevők alkalmasságát, illetve a kizáró okok kapcsán való megfelelését. Mivel mindkét érvényes ajánlattevő a jogszabályban meghatározottak szerint igazolta, hogy megfelelnek az előírásoknak, így mindkettejük ajánlatát Társaságunk érvényessé nyilvánította.
A kedvezőbb ajánlatot a CR-Facilities Zrt. tette, ahol a bérleti díj: 1 190 000 Ft/hó/jármű, szemben a Truck-Trailer&Parts Kft. által megajánlott 1 290 000 Ft/hó/jármű ajánlati árral. Társaságunk így értelemszerűen a kedvezőbb ajánlatot benyújtó CR-Facilities Zrt.-vel írta alá a szerződést 2020. október 30-án.
Ismételten leszögezzük, hogy a szóban forgó beszerzés is a mindenkori jogszabályi előírások maximális betartása mellett zajlott, s a teljes folyamatot végig a teljes transzparencia jellemezte." | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/leisztinger-tamas-offshore-hatteru-cegetol-berel-buszokat-a-bkv.html | https://web.archive.org/web/20230205145417/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/leisztinger-tamas-offshore-hatteru-cegetol-berel-buszokat-a-bkv.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ciprusi-offshore-hatteru-cegtol-berel-buszokat-a-bkv | mfor.hu | hungarian-news | 2020-11-18 14:56:22 | [
"Leisztinger Tamás",
"Sasinszki Ágnes",
"Temesvári Gábor"
] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"CR-Facilities Zrt.",
"Cratis Ingatlanbefektető Kft.",
"Hartberg Investment Ltd."
] | [] | [
"offshore",
"közlekedés",
"klientúra"
] | [] |
51,210 | Újabb Ángyán-jelentés: Hernádi és Garancsi körei is jó nagyot hasítottak ki a Komárom-Esztergom megyei földekből | Kiderült, hogy kikhez vándoroltak az egykor kifejezetten a baloldalhoz köthető üzletember, Leisztinger Tamás agrárcégének földjei. Ángyán József szerint a hazai földpiac liberalizációjára készülhettek az árverezéssel. | Ángyán József professzor és szakértői csapata elkészítette a Komárom-Esztergom megye állami földjeinek értékesítését feldolgozó anyagát, amelyből kiderül az is, hogy milyen érdekkörökhöz kerültek az egykor kifejezetten a baloldalhoz köthető üzletember, Leisztinger Tamás cégének földjei.
Komárom-Esztergom megyében 7800 hektárnyi földet írtak ki árverésre 2015 őszén, ezek jelentős részén, 4200 hektáron a Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó Komáromi Mezőgazdasági Zrt dolgozott. Leisztinger agrárcége azonban az állami földpályázatok, és az azt követő árverések után terület nélkül maradt.
„Az ezt megelőző időszakban lezajlott haszonbérleti pályázatokon nem nyerhettünk egy hektár földterületet sem, és az állami földek értékesítésével végleg eldőlt: a cég saját használatú szántóföldek nélkül marad 130 munkavállalóval, 1200 tejelő tehén és szaporulata, összesen mintegy 2400 db-os állatállománnyal” – írják honlapjukon. Azóta a cég „lovat váltott”, zöldmezős beruházással feldolgozót építettek, itt mozzarellát gyártanak, amelynek nagy részét Olaszországban adják el. Tehát nem fektették teljesen két vállra a céget, de ahogy az újabb Ángyán-jelentésből is kiderült, a földet kihúzták alóluk.
A korábban még a Fideszben politizáló Ángyán már évek óta dolgozik azon, hogy az általa még államtitkárként meghirdetett "Földet a gazdáknak" program megvalósulásának visszásságait bemutassa. Megyénként dolgozzák fel a földértékesítés eredményeit, már az adatok 90 százalékát feltérképezték, februárra a teljes anyaggal végeznek a tervek szerint. Komárom-Esztergom megye az értékesített 6800 hektárral, a földterületet tekintve a középmezőnybe tartozik.
A megyében az árverésre kiírt 7800 hektárból 6800 hektár földterület kelt el. Ez összesen ugyan 110 nyertes árverezőhöz került, ám 67%-át, mintegy 4600 hektárt nem a kormánypropagandában szereplő kis és közepes családi gazdaságok szerezték meg, hanem 46 licitáló révén mindössze 22 nagy "érdekeltség" – állapítják meg a jelentést készítő szakértők. A dolog hasonlóan működött már megyékben is. A tanulmány megállapítása szerint a Leisztinger-féle Komáromi Mezőgazdasági Zrt. esetében a cél az lehetett, hogy a „nem baráti cég” által használt földeket a pályázat révén más tulajdonoshoz juttassanak azzal a céllal, hogy az később a bérleti díjat megemelve a "nem baráti" földhasználókat kiszorítsák. Mindeközben a baráti cégek pedig többnyire a használatukban levő földeket is megvásárolhatták.
A megyében a legnagyobb nyertes a Gyermelyi-csoport, ők az elárverezett földekből 642 hektárt vásárolhattak meg, illetve az üzleti köreikhez tartozók is 365 hektárhoz juthattak. A dolgozat szerint Hernádi Zsolt üzleti érdekköréhez tartozó Szilágyi György 253 hektárt vásárolt, illetve a szintén Hernádihoz közel álló esztergomi fideszes képviselő, Sasvári Viktor is 183 hektár földhöz jutott. 155 hektárhoz jutott Gottwald Sándor, szállodatulajdonos-borász, valamint a budai hegyvidéken élő egyetemi tanár, nagyvállalati tanácsadó Reszegi László is nyert az árverésen 154 hektár földet.
A falvakon élő gazdálkodók alig nyertek a kiírt földekből, Ángyánék összesítése szerint Mocsán, Dágon, Nagyigmándon 300-600 hektárt „külsősök” vittek, míg például Tata jól jött ki az árverésekből, az itt élők a kiírt földekből 943 hektárt szerezhettek meg.
Ángyán szerint főként befektetési céllal vásároltak olcsón földeket a kormányhoz lojális körök, átlagosan 2 millió forintért hektáronként. „Várakozásaik szerint ugyanis a földforgalmi törvény ellen megindult EU kötelezettségszegési eljárásnak a hazai földpiac liberalizációja és ezzel a magyar és európai földárak kiegyenlítődése lesz a következménye. Így az európai mércével potom pénzért megszerzett állami földek piacra dobása belátható időn belül megsokszorozhatja a földvásárlásra fordított, befektetett tőkét, vagy monopolhelyzetet teremthet a befektető számára a felértékelődő, stratégiai, nemzetbiztonsági jelentőségű élelmiszerpiacon. Vélhetően ebben a megyében is e két szempont lehetett a legfőbb mozgatórugója az állami földek privatizációjának” – vonják le a következtetést a dolgozat készítői. | https://hvg.hu/kkv/20201116_Ujabb_Angyanjelentes_Hernadi_Zsolt_es_Garancsi_Istvan_korei_is_szeltek_jo_nagyot_a_KomaromEsztergom_megyei_foldekbol | https://web.archive.org/web/20201125102326/https://hvg.hu/kkv/20201116_Ujabb_Angyanjelentes_Hernadi_Zsolt_es_Garancsi_Istvan_korei_is_szeltek_jo_nagyot_a_KomaromEsztergom_megyei_foldekbol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-angyan-jelentes-hernadi-es-garancsi-korei-is-jo-nagyot-hasitottak-ki-a-komarom-esztergom-megyei-foldekbol | HVG | hungarian-news | 2020-11-18 21:08:00 | [
"Garancsi István",
"Hernádi Zsolt",
"Leisztinger Tamás",
"Sasvári Viktor",
"Szilágyi György (Hernádi)"
] | [
"Komáromi Mezőgazdasági Zrt."
] | [
"Komárom-Esztergom megye"
] | [
"pályázat",
"mezőgazdaság",
"klientúra"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés"
] |
51,211 | Annál is több lélegeztetőgépre szerződött a külügy, mint amennyiről tudni lehetett | Nemcsak a magyar, a külföldi beszerzők is a legkülönbözőbb árakon adták el az azonos típusú lélegeztetőgépeket a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak. A beszerzésekben nemcsak ez a közös, az is, hogy ugyanannyira átláthatatlanok. Van olyan cég, amelynél majdnem 180 milliárd forintot költött el a KKM, de továbbra sem tudni, pontosan mire, több társaság egyes szerződéseihez pedig olvashatatlan mellékleteket csatoltak. | Annál is több lélegeztetőgépre szerződött a külügy, mint amennyiről tudni lehetett
Nemcsak a magyar, a külföldi beszerzők is a legkülönbözőbb árakon adták el az azonos típusú lélegeztetőgépeket a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM) – derül ki abból a dokumentumcsomagból, amelyet a hvg.hu kapott meg a KKM-től. A beszerzésekben nemcsak ez a közös, az is, hogy ugyanannyira átláthatatlanok. Van olyan cég, amelynél majdnem 180 milliárd forintot költött el a KKM, de továbbra sem tudni, pontosan mire, több társaság egyes szerződéseihez pedig olvashatatlan mellékleteket küldött lapunknak a minisztérium.
Még annál is több lélegeztetőgépre kötött szerződést a KKM, mint amennyiről eddig tudtunk. A lapunknak elküldött dokumentumok alapján a szerződött szám egy bizonyos ponton meghaladta a 17 ezret,
egészen pontosan 17 402 eszközről volt szó, amelyekért 336 milliárd forintot fizetett volna ki a minisztérium.
A gépek egy részéről viszont vagy lemondott, vagy a beszerzők nem tudták leszállítani őket. Hogy mi történt, az egyelőre nem világos. Ami biztos, hogy Ujhelyi István EP-képviselővel október elején azt közölte a KKM, hogy 16 863 gépet szerzett be. A minisztérium a képviselőnek nem szerződéseket küldött el, csupán összesített számadatokat, amelyek tehát 539 géppel kevesebbről szóltak.
A KKM lapunknak azt írta, a különbség oka, hogy a nekünk elküldött szerződések közül néhányat módosítottak.
A KKM ennél többet nem írt, az adatok alapján ugyanakkor azt történhetett, hogy volt olyan cég, amelytől a tervezettnél kevesebbet szereztek be (Jangxi Luxin, 400 helyett 200), és volt, amelytől végül nem vettek semmit. A kínai Anhuiról és a magyar SCA Medicalról van szó, előbbi 300, utóbbi 200 eszközt szállított volna, ám esetükben nullára redukálódott a szám. Úgy tudjuk, az SCA Medical a kínai partner miatt nem tudott szállítani, az összeget pedig teljes egészében visszautalta a KKM-nek.
Tavasszal indult az őrült felvásárlás
A KKM március-áprilisban kezdett őrült felvásárlásba, a cél az volt, hogy legyen kellő számú lélegeztetőgép a koronavírusos betegek megmentésére. A KKM azonban jelentősen túlvásárolta magát, hiszen a legdurvább becslések alapján is maximum 8 ezer eszközre lett volna szükség. Az eredmény: most éppen kiárusítjuk a felesleges készletet – ki tudja, milyen áron. Ha pedig az eladás is ugyanolyan átlátható lesz, mint a vétel, akkor erre a jövőben sem kaphatunk egykönnyen kielégítő választ.
A magyar partnerekkel bonyolított beszerzések homályos részleteit cikksorozatunk első részében vettük sorra, fő megállapításunk pedig az volt, hogy hiába küldte meg a KKM a szerződéseket és azok mellékleteit, a dokumentumok annyira kevés információkat tartalmaznak, hogy még az árak összevetésére sincs lehetőség, így azt sem lehetett megállapítani, hogy történt-e túlárazás vagy sem. A KKM ugyanis úgy költött el majdnem 90 milliárd forintot a magyar partnereknél, hogy számos szerződésbe nem írták bele a gépek pontos műszaki tartalmát, de volt olyan szerződés is, amelyben még a típust sem szerepeltették, csak annyit, hogy "sűrített levegőt igénylő", illetve "sűrített levegőt nem igénylő" gép.
Megszereztük a listát - így költött el baráti cégeknél tízmilliárdokat a külügy lélegeztetőgépekre
Több hónapnyi levelezés, majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalhoz érkezett bejelentés után a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kiadta lapunknak a lélegeztetőgépek vásárlásával kapcsolatos szerződések mellékleteit, amelyekből kiderül, kitől mennyi eszközt vett és mennyiért.
Pontosan ugyanennyire részletes a lapunknak elküldött, külföldi cégekre vonatkozó dokumentumcsomag is, a legjobb példa erre pedig éppen a legnagyobb értékű szerződés. A KKM a maláj GR Technologies nevű céggel 176 milliárd forintra szerződött, a végleges szerződés fő szövegében viszont még a darabonkénti árakat sem tüntették fel, abban csupán annyi szerepel, hogy ezért a pénzért cserébe többféle gépet kellene behozni. Azt gondoltuk, hogy a mellékletekből majd kiderül valami, ám a KKM "elfelejtette" csatolni a dokumentumot. Mindenesetre, ha átlagárat számolunk, akkor az egyik legmagasabb összeg jön ki: 28,1 millió forint gépenként. (Az összehasonlíthatóság kedvéért az euróban, dollárban megadott árakat forintra váltottuk, a cikkünk írásakor érvényes árfolyamon.)
Ennél magasabb összegre csak egy társaság szerződött, a szlovák Profound, amely 28,6 millió forintért adott egy gépet. Hasonló árat még egy cég tette le az asztalra, a kínai Beijing KGT, amely a Drager Savina 300 nevű gépet adta 28 millió forintért, ebből viszont csak 61-et rendelt a minisztérium.
Míg a maláj GR Technologiesnál a fő szerződéshez nem kaptuk meg a mellékletet, van olyan szerződés is, amelyhez megküldték, de olvashatatlan formában:
A genEplanet nevű társaság egyes szerződéseiről van szó (háromból kettőnél olvashatatlan a melléklet), pont arról a cégről, amely miatt Szlovéniában komoly korrupciós botrány robbant ki, a gazdasági miniszternél még házkutatást is tartottak. Az ottani felháborodást a darabonkénti 13 millió forintos lélegeztetőgépár váltotta ki, hazánk közben ugyanettől a társaságtól 17-18 millió forintos áron vásárolt. A cég egyik ilyen ajánlata az SH300-as típusú gépre (is) szólt, ami már csak azért is érdekes, mert ugyanezt a típust a magyar Ott-One 8,8 millió forintért szerezte be (az ár pedig még a kiegészítőkkel együtt sem érte el a 10 millió forintot).
VG70 majdnem háromszoros áron
De a genEplanet a többiekhez képest még visszafogott is volt. A VG70-es típusú gépet például a Profound a fent említett 28,6 millió forintos áron adta el a KKM-nek, miközben a magyar TMT Technics 10,1 millió forintot kért érte.
Mivel a Profoundnál olvashatatlanok a vonatkozó mellékletek, így nem tudni, hogy ezek felszereltségében is ugyanolyanok voltak-e, mint a TMT eszköze. Kérdés ugyanakkor, hogy milyen felszereltség tudná megmagyarázni a majdnem háromszoros a különbségeket.
A VG70-eseknél egyébként is annyi ár volt, ahány beszerző, de nemcsak ennél a típusnál. A Shangrila 510S-t is volt, aki 8, és volt, aki 15 millió forintért szerezte be.
A németek nem 25 milliót, csak 2 millió forintot kértek egy gépért
Az összes dokumentum ismeretében ma már azt is lehet tudni, melyik volt a legolcsóbb beszerzés: egy német cég darabáron csupán 2,3-2,7 millió forintot kért a gépekért (Evita 2, Evita Dura 2), ezekből viszont valamiért csak 11-et szerzett be a KKM. Szintén az olcsóbb kategóriás szerződésekbe tartozik az is, amelyet egy hongkongi, elsősorban ékszer-kereskedelemmel foglalkozó céggel kötöttek. A társaság (Manjusaka) darabonként 4,7 millió forintért ígért gépeket a KKM-nek, bár itt sem tudjuk, hogy pontosan milyet, a szerződésben ugyanis csak annyi szerepel, hogy "Shangrila". A harmadik legolcsóbb ár megint csak egy külföldi, kínai cégtől jött: a Sanghai Medical SC5 típusú gépeket adott el a minisztériumnak, 5,4 millió forintos áron.
Az adatokból ma már az is egyértelmű, hogy a beszerzések zömét külföldi partnerekkel intézték, tőlük mintegy 11 ezer gépet szereztek be, a magyaroktól pedig kis híján 6 ezret. A legtöbb gépet a maláj GR Technologiestól vették meg, 6258 darabot, 176 milliárd forintért. A magyar TMT Technics került a második helyre az általa 13 milliárd forintért behozott 1208 géppel. A harmadik a szlovák Profound nevű cég lett, 1114 géppel, amit 28,6 milliárd forintért adott el. Ezer gépet négy társaságtól szereztek be. A magyar Fourcardinal 17,6 milliárd forintot kért értük, a kínai Zoung Thou 13,3 milliárdot, a szintén magyar Celitron 10,6 milliárdot, a főleg ékszer-kereskedelemmel foglalkozó, ugyancsak kínai Manjusaka 4,7 milliárdot.
Vezetőkép: Lélegeztetőgépre kötött beteget lát el egy védőfelszerelést viselő orvos az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben kialakított izolációs teremben 2020. április 21-én | https://hvg.hu/gazdasag/20201117_lelegeztetogep_szerzodes_kkm | https://web.archive.org/web/20230107074801/https://hvg.hu/gazdasag/20201117_lelegeztetogep_szerzodes_kkm | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/annal-is-tobb-lelegeztetogepre-szerzodott-a-kulugy-mint-amennyirol-tudni-lehetett | HVG | hungarian-news | 2020-11-17 11:00:00 | [] | [
"Celitron Kft.",
"Fourcardinal Tanácsadó Kft.",
"GR Technologies",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"SCA Medical Kft.",
"TMT Technics Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"covid-19",
"lélegeztetőgép",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
51,212 | A békési fideszes képviselő is szembemegy a szabadkígyósi kastélyra vonatkozó előterjesztéssel | Az állami vagyon kezelésével megbízott tárca nélküli miniszter egy vagyonátadásokról szóló törvényjavaslatba csomagolva nyújtotta be a parlamentnek az előterjesztést, amelyben a szabadkígyósi Wenckheim-kastély tulajdonosi jogait átruházná a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-re. | Az állami vagyon kezelésével megbízott tárca nélküli miniszter egy vagyonátadásokról szóló törvényjavaslatba csomagolva nyújtotta be a parlamentnek az előterjesztést, amelyben a szabadkígyósi Wenckheim-kastély tulajdonosi jogait átruházná a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-re. A szabadkígyósi polgármester a sajtóból értesült az átadás szándékáról, kiderült, hogy erről még csak nem is tájékoztatták őt.
A Jobbik térségi parlamenti képviselője már szombaton aláírásgyűjtésbe kezdett az előterjesztés ellen, és bár a fideszes polgármester sem támogatja a kastély átadását a Ménesbirtoknak, a Jobbik politikusának akciójából nem kért. A fideszes polgármester azért úgy tűnik, hogy kapott párttársaitól is támogatást. Hétfőn éjjel a Fidesz parlamenti képviselője is csatlakozott a tiltakozókhoz, Herczeg Tamás indítványt nyújtott be, melyben a törvényjavaslat kastélyt érintő részletének elhagyását kéri.
A jelenleg is felújítás alatt álló impozáns, 52 szobás kastély korábban is az állami szervezetek felügyelete alá tartozott, de a rekonstrukciós munkák megkezdése előtt Szabadkígyós önkormányzata bírta a kezelői jogokat, így helyben fordítottak a karbantartásra pénzt, és ide folyt be a turisztikai hasznosításból a bevétel. Ezt a jogot a 3 milliárdos felújítási munkák megkezdésekor függesztették fel, de a település abban bízott, hogy azok végeztével ismét „visszatérhetnek” a kastélyba. Most ez hiúsulhat meg.
Bár a 3 milliárd forintból újjáépített kastély működtetése többletköltségeket is jelenthet, ami racionális indoka lehetne a tulajdonosi és kezelői jogok megváltoztatásának, az előterjesztőtől mégsem kaptunk semmilyen választ megkeresésünkre, ahogy a Ménesbirtokot irányító Lázár Jánostól sem.
Eddig a szabadkígyósi önkormányzat évente 5 millió forint körüli összeget költött a kastélyra, míg a turisztikai tevékenységből 15-17 millió forint folyt be.
Herczeg Tamás, a Békés megyei 1-es választókerületének országgyűlési képviselője most a törvényjavaslat visszavonása mellett azzal érvelt, hogy a Békéscsaba–Gyula turisztikai tengelyhez már korábbi tervek szerint is kapcsolódott a tőlük 5-10 kilométerre fekvő település kastélya, már megvalósult projektek is futnak, az idei évben pedig a közös tervezés is megkezdődött azzal, hogy a Békéscsaba–Gyula kiemelt turisztikai desztináció is megalakult. A politikus is kifogásolja azt, hogy a javaslatot a nélkül terjesztették be, hogy a térség helyi döntéshozóival, civil szervezeteivel egyeztettek volna a döntés előtt. Így bármennyire is előremutatónak tartja a békési politikus az állami Ménesbirtok tevékenységét, a kastély átadását mégsem támogatja. | https://hvg.hu/kkv/20201117_Szabadkigyosi_kastely_A_bekesi_fideszes_parlamenti_kepviselo_levetetne_napirendrol_a_kastely_atadasat | https://web.archive.org/web/20211221143743/https://hvg.hu/kkv/20201117_Szabadkigyosi_kastely_A_bekesi_fideszes_parlamenti_kepviselo_levetetne_napirendrol_a_kastely_atadasat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-bekesi-fideszes-kepviselo-is-szembemegy-a-szabadkigyosi-kastelyra-vonatkozo-eloterjesztessel | HVG | hungarian-news | 2020-11-17 11:48:00 | [] | [
"Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.",
"Szabadkígyós Önkormányzat"
] | [
"Békés megye",
"Szabadkígyós"
] | [
"ingatlan",
"üzemeltetés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"kastély"
] | [] |
51,214 | A kormány újabb ellenzéki város színházában nyomta át az akaratát | Zárt ajtós ülésen döntött az ellenzéki többségű pécsi önkormányzat a színház igazgatói pályázatáról, miután a kormány közölte: ha nem azt választják meg, akit a minisztérium támogat, az félmilliárd forintjába fog fájni a városnak. | A kormány újabb ellenzéki város színházában nyomta át az akaratát
Zárt ajtós ülésen döntött az ellenzéki többségű pécsi önkormányzat a színház igazgatói pályázatáról, miután a kormány közölte: ha nem azt választják meg, akit a minisztérium támogat, az félmilliárd forintjába fog fájni a városnak.
Lipics Zsolt lesz a Pécsi Nemzeti Színház következő igazgatója, jelentette be a tavaly a helyi ellenzéki összefogás, a Mindenki Pécsért Egyesület támogatásával megválasztott polgármester, Péterffy Attila. A művészeti vezető egy másik pécsi színész, Vidákovics Szláven lesz. A polgármester nyilatkozataiból azonban kiderül: valójában nem a színházat üzemeltető és a tavasszal elfogadott új színházi törvényig a fenntartói jogokat is egyedül gyakorló önkormányzat, hanem a kormány döntéséről van szó, hasonlóképp ahhoz, ami néhány nappal korábban Egerben történt.
A kormány által kialakított jogszabályi környezet egyértelművé tette: vagy azt a jelöltet választjuk, akire rámutatnak, vagy gyorsan kitaláljuk, hogy honnan teremtünk elő a város mai gazdasági helyzetében évi plusz 520 millió forintot a színház működtetésére
– mondta a polgármester a helyi önkormányzati fenntartású lapnak, a PécsMának nyilatkozva. Péterffy bár óvatosan fogalmazott, és nem jelentette ki nyíltan, kinek a pályázatát támogatta az önkormányzat, de azt mondta: „Nagyon jól csengő, ismert nevek is fantáziát láttak a pécsi színházban”, amivel egyrészt az országos hírű koreográfus, Bodor Johanna és Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színésznő közös pályázatára, valamint a Radnóti Színházból ismert Komáromi György anyagára gondolt, aki vezetőtársakként magával hozta volna az egykori Bárka Színház művészeti vezetőjét, Bérczes Lászlót, Göttinger Pál rendezőt, valamint a független, a szakma által magasra tartott K2 színházat alapító Benkó Bencét és Fábián Pétert. Rajtuk kívül a pécsi színház színésze, Lipics Zsolt pályázott a szintén pécsi Vidákovics Szlávennel együtt, valamint Csányi László operaénekes.
A döntésben azért lehetett döntő szava a kormánynak, mert az új színházi törvény létrehozta az úgynevezett közös fenntartású színházakat: noha az állam eddig is részt vett az önkormányzati színházak támogatásában is, beleírták a törvénybe, hogy ennek feltétele mostantól az, hogy a kormány és az önkormányzat „megegyezzen” a színházigazgató-választáskor.
A múlt héten, Egerben ugyanakkor kiderült, mit jelent a gyakorlatban ez a megegyezés: ott a szintén tavaly megválasztott ellenzéki polgármester visszaélésekre és az alacsony színvonalra hivatkozva szembement a kormány akaratával, és a közgyűlés megszavazta, leváltják a Fidesszel évtizedek óta jó kapcsolatot ápoló színházigazgatót. A döntést viszont vissza kényszerült vonni az önkormányzat, mivel a minisztérium közölte: ebben az esetben megvonják a várostól a színház idei és jövő évi, 300-300 millió forintos támogatását. Mirkóczki Ádám polgármester erről a hvg.hu-nak azt mondta: nem tudja máshogy értékelni a helyzetet, mint hogy az önkormányzati intézmény élére nem az önkormányzat, hanem egyedül a minisztérium nevezett ki igazgatót, amihez „anyagi pressziót alkalmazott”.
Hiába döntött Egerben az ellenzéki önkormányzat, a kormány átnyomta akaratát a színházról
Az önkormányzat döntése ellenére mégis marad a kormánypárti színházigazgató Egerben. A színház ügye modellértékű: bár az új törvény szerint „egyetértésre" van szükség a városvezetés és a kormány között az igazgatók kinevezésekor, most kiderült, az önkormányzatnak nincs szava, hiába az a színház fenntartója.
Pécsen is hasonló volt a helyzet. Az igazgatói pályázatokat elbíráló, szakmainak nevezett, 9 fős bizottságból 5 főt, azaz a többséget eleve a kormány által kinevezett testületek delegálják, ráadásul Pécsen „a demokrácia nevében” a két önkormányzati megbízottból az egyik szintén fideszes volt.
A kormány pedig egy pillanatig sem hagyott kétséget afelől, hogy kit szeretnének az igazgatói székben látni: Hoppál Péter fideszes miniszteri biztos nyílt levélben lobbizott Lipics Zsolt mellett.
„Győzzön a vitán felül legjobb szakmai programot benyújtó pécsi tüke (tősgyökeres pécsi – a szerk.) pályázó, Lipics Zsolt Jászai Mari-díjas igazgatójelölt Vidákovics Szlávennel és Gulyás Dénessel közösen írt programja!” – írta Hoppál a polgármesternek címzett szövegben.
Az új törvény pedig úgy rendelkezik, hogy amennyiben az önkormányzat nem fogadja el ennek a kormány által leuralt bizottságnak a döntését, „újra kell tárgyalni” a támogatásról szóló megegyezést.
Alaposan megvizsgáltuk: nincs kiskapu, nincs időhúzás, és nincs felesleges 520 milliója Pécsnek. Ezt eddig valóban nehéz lenne kompromisszumként megélni
– kommentálta a helyzetet a polgármester a PécsMa interjújában, hozzátéve ugyanakkor azt, hogy szerinte valamennyire a kormány is nyitott volt a kompromisszumokra, azt például elfogadták, hogy az önkormányzat nem szeretné a továbbiakban Rázga Miklóst, az eddigi igazgatót látni a vezetői pozícióban, mert az ő vezetésével szerintük a színház „ellaposodott”. Rázga nem is adott be új pályázatot.
Péterffy a jövőt illetően is optimista, de közölte azt is: „Az nem fordulhat elő újra, hogy Pécs valamelyik kulturális intézményéből kitiltsanak egy Alföldi-darabot.” Pécs volt ugyanis az a város, ahol nyíltan politikai okból tiltották be, hogy előadják az Igenis, miniszterelnök úr! című darabot Alföldi Róbert főszereplésével.
Borítókép: a Pécsi Nemzeti Színház a 2016-os Zsolnay Fényfesztiválon | https://hvg.hu/kultura/20201118_pecs_szinhazigazgato_kinevezes_ellenzek_lipics_zsolt_fidesz_szinhazi_torveny | https://web.archive.org/web/20210306205243/https://hvg.hu/kultura/20201118_pecs_szinhazigazgato_kinevezes_ellenzek_lipics_zsolt_fidesz_szinhazi_torveny | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-ujabb-ellenzeki-varos-szinhazaban-nyomta-at-az-akaratat | HVG | hungarian-news | 2020-11-18 23:44:00 | [] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Fidesz",
"Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Pécsi Nemzeti Színház"
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"kultúra - művészet",
"nyomásgyakorlás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
51,216 | Uzsorázott, zsarolt és csalt a polgármester, három évet kapott | Nyírpilis polgármesterét jogerősen három év börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a Nyíregyházi Törvényszék. | 2020 november 19., 12:46
Nyírpilis polgármesterét jogerősen három év börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a Nyíregyházi Törvényszék.
Beri Róbert uzsorakamatra adott kölcsönöket települése lakóinak, illetve a saját boltjából szintén óriási, havi 50 százalékos kamatra adott hitelbe élelmiszereket a nélkülözőknek.
Zsarolás és csalás vétségében is bűnösnek találták. Volt olyan ház a faluban, ami ugyan soha nem volt az övé, mégis többször is túladott rajta.
Beri 2014 óta polgármester, tavaly újraválasztották. | https://444.hu/2020/11/19/uzsorazott-zsarolt-es-csalt-a-polgarmester-harom-evet-kapott | https://web.archive.org/web/20221108015822/https://444.hu/2020/11/19/uzsorazott-zsarolt-es-csalt-a-polgarmester-harom-evet-kapott | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uzsorazott-zsarolt-es-csalt-a-polgarmester-harom-evet-kapott | 444 | hungarian-news | 2020-11-19 00:00:00 | [
"Beri Róbert"
] | [] | [
"Nyírpilis",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"ítélet/döntés",
"csalás",
"zsarolás",
"hitelezés"
] | [] |
51,217 | Parkfenntartó cégek monopóliuma Budapesten I.: A nyerő négyes | Kíváncsiak voltunk, hogy a tavalyi budapesti ellenzéki fordulat érintette-e az önkormányzati közbeszerzéseken korábban taroló cégeket. Oknyomozásunkból kiderült, hogy a parkfenntartó, kertészeti bizniszt nem, azt politikai ciklusoktól függetlenül egy cégcsoport uralja a fővárosban. | “Húsz éve ez megy, mindig ők nyernek a kerületben” - mondja egy kertészeti vállalkozó, amikor sorolom neki azokat a cégeket, melyek sorra nyerik a kertészeti közbeszerzéseket több kerületi önkormányzatnál is. Ismeri őket, sőt, volt is kapcsolata egyikükkel: “Rábeszéltek, adjunk be ajánlatot, nem nyerünk, de majd alvállalkozók leszünk.”
Keretszerződések
Ha az ember végignézi egy-egy kerület közbeszerzéseinek listáját, sokszor ugyanazon cégnevekkel találkozik. Várnai László, aki a zuglói önkormányzat képviselője a Civil Zugló Egyesület színeiben, négy ilyen nagyobb területet említ: ezek a közétkeztetés, a parkolás, a kertészeti munkák és az útépítés.
Az állandó tendernyertes kertészeti cégháló tagjai néha különálló cégekként indulnak, és nyernek többen, máskor konzorciumként viszik el az önkormányzati 2-4 éves keretszerződéseket.
Aztán az egyes részmunkákra kiírt pályázatokat hol az egyik, hol a másik nyeri el, de akkor a nyertes konzorcium tagjai már csak ketten-hárman versenyeznek (bár legtöbbször már a keretszerződésért is). A profit is “családon belül marad”, mert, mint látni fogjuk, a tulajdonosi körök sokszor átfedik egymást.
A munka ismétlődő jellege mellett a megbízók azért is szeretnek keretszerződést kiírni rendszeres szolgáltatásokra, magyarázza Bodnár Zoltán, a Terézvárosi Vagyonkezelő vezérigazgatója, mert akkor az egyes feladatokra, melyek önmagukban is több tíz, de akár százmilliós munkák, már nem kell újabb közbeszerzést kiírni, esetenként százezrekért.
Cikkünk főszereplői egyébként Terézvárosban korábban sem taroltak, talán azért, mert itt van a fővárosban a legkevesebb zöldterület. Más kerületekben annál sikeresebbek voltak.
Kartellgyanú cáfolva
Néhány kertészeti cég (köztük cikksorozatunk szereplői, vagy jogelődjük) folyamatos budapesti sikeressége fölkeltette a régi Gazdasági Versenyhivatal figyelmét is. 2009-es vizsgálatuk végül nem talált bizonyítékot a kartellezésre. A határozat szerint a négy vizsgált cég a közbeszerzések csak mintegy 15 százalékán indult egymás alvállalkozójaként vagy konzorciumban.
A konzorciumi összeállás azért szükségszerű, érveltek a cégek a GVH-nak, “mert erre rákényszerültek. Ez abból adódott, hogy több igen jelentős nagyságú (több millió m2 ) zöldterülettel rendelkezı önkormányzat együtt írta ki közbeszerzésre a teljes területét, amelyet önmagában egyetlen parkfenntartással foglalkozó vállalkozás sem tudott vállalni, tekintettel a munka szezonális jellegére is. Ugyanis tavasszal és ősszel a fűnyírás és a lombsöprés az összes területen közel egy időben jelentkezik, a munkaerő azonban behatárolt, mivel az év többi részében, kiváltképp a téli időszakban, jelentősen kevesebb alkalmazottra van szükség” - áll a határozatban.
A 2009-es vizsgálat a cégek székhelyén történt rajtaütéssel indult. “Azért szüntettük meg az eljárást, mert nem találtunk bizonyítékot a - megalapozottan gyanított, amit az is mutat, hogy előzetesen megkaptuk a bírói engedélyt a rajtaütéshez - kartellezés bizonyítására” - idézi föl az esetet Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal korábbi, a NER előtti elnöke.
Ha 2010 előtt ritkább is volt, 2010 után már jellemzővé vált a konzorciumban indulás.
“Szerettem volna én is bekerülni ebbe a körbe” - nevet anonimitást kérő kertészünk - “de nem sikerült”. Úgyhogy ő inkább az építőipari cégek mellett maradt: “kekecebbek, mint az önkormányzatok, de soha nem kellett még pénzt visszafolyatnom a fővállalkozónak”.
Az egy-egy nagy székházépítés (mint a Telekomé, a Postatakarék, vagy a most készülő OTP-központ) melletti kertészeti munkák is 150-500 millió Ft közötti megbízások. Persze az alvállalkozó árait a külvilág nem ismeri: ő elvállalja valamennyiért a fővállalkozónak, aki aztán azt ír be a pályázatába, amit akar.
Nagy Zoltán szerint hüvelykujjszabály, hogy ha egy cég önmagában is képes elvégezni egy - pályázatban kiírt - feladatot, akkor ne álljon össze egy másik olyan céggel, amely szintén képes egyedül elvégezni azt. Ez ugyanis a versenyzés kizárása. “Azt nem tudom, hogy ezek a park-cégek önmagukban pontosan mire képesek: átfedő kapacitásaik vannak, vagy egymást kiegészítő tudásuk-tapasztalatuk” - mondta.
A stabil nyertesek
Az állandó tendernyertes kertészeti konzorcium, pontosabban cégháló tagjai a Parkfenntartó, a ZÖFE, a Pannon Park Forest, és a DeerGarden kft-k.
A Parkfenntartó- Kertészeti és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság nem csak kerületi pályázatokon volt sikeres. 2013-ban két másik céggel együtt 316 milliót kapott a fővárostól a margitszigeti szökőkút átépítésére, környezetének rendezésére és a rózsakert felújítására - a pénzt a kormány erre a célra pántlikázva adta az önkormányzatnak.
Közvetlen állami tenderen is nyertek: szintén két másik céggel együtt a Parkfenntartó 2018-ban 177 millióért kapta meg a lehetőséget az állami tulajdonban lévő ingatlanok földjeinek kaszálására.
Nem csak a Parkfenntartó, hanem a cégháló másik tagja, a Pannon Park Forest kft sem csak a kerületekben eredményes. 2020 elején kötött Budaörs önkormányzata egy 1,6 milliárdos szerződést vele és a Deergarden kft-vel.
Cikksorozatunk következő részében végignézzük néhány fővárosi kerület közbeszerzéseit, kiderül, mi az, hogy “támogató ajánlat”, és hogyan történhet a piac-szűkítés. | https://www.szabadeuropa.hu/a/parkfenntart%C3%B3-cegek-monopoliuma-budapesten-1-a-nyero-negyes/30954104.html | https://web.archive.org/web/20230207025844/https://www.szabadeuropa.hu/a/parkfenntart%C3%B3-cegek-monopoliuma-budapesten-1-a-nyero-negyes/30954104.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/parkfenntarto-cegek-monopoliuma-budapesten-i-a-nyero-negyes | Szabad Európa | hungarian-news | 2020-11-19 16:32:00 | [] | [
"DeerGarden Kft.",
"Pannon Park ForrestKft.",
"Parkfenntartó Kft.",
"ZÖFE Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"versenykorlátozás - kartell",
"üzemeltetés",
"túlárazás / pénznyelő",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)",
"parkfenntartás - zöldterület kezelés"
] | [] |
51,218 | Parkfenntartó cégek monopóliuma Budapesten II.: zöldülő kerületek | A parkfenntartó, kertészeti bizniszt nem érintette a fővárosi kerületekben a rezsimváltás. Ahogy húsz éve folyamatosan, most is ugyanaz a cégcsoport nyeri a milliárdos közbeszerzéseket. Sorozatunk második része. | Most lássunk néhány kerületet részletesebben, ahol az előző cikkünk “nyerő négyese” vitt szinte mindent, ami parkfenntartás. A zuglói és az újbudai önkormányzat elmúlt évtizedét néztük végig szisztematikusan, de más kerületek közbeszerzési listáit is böngésztük.
Zöld Zugló
A Wikipedia szerint Zuglónak 140 hektár zöldfelülete van. Ennek egy része magántulajdon, a többi kerületi közvagyon. Karbantartása, frissítése, a telet leszámítva, folyamatos munka: a közbeszerzési kiírások szerint 1,7 millió négyzetméteren.
Az önkormányzat, melyet 2014-ig a fideszes Papcsák Ferenc, majd 2019-ig a mostani budapesti főpolgármester, Karácsony Gergely, azóta pedig a szocialista Horváth Csaba vezet, szintén kitartóan ezt a kertészeti céghálót tartja legalkalmasabbnak a kerületi zöldfelületek gondozására.
Nagyot futott itt a Parkfenntartó kft. A nagy falat megszerzése még Papcsák Ferenc idején történt. 2012 áprilisában négy évre, 2016-ig szóló keretmegállapodást kötött a kerület a céggel (és konzorciumi társaival: a DeerGarden és a Szurdokvölgy kft-kel): évente nettó 450 millió forintos keretösszegre (kivéve a 2012-es naptári évet, amikor nettó 442 millióra).
Az 1,6 milliárdos szerződés második felében már a Karácsony Gergely vezette önkormányzat szerződött a részmunkákra és fizetett. A sorozatunk első részében megszólaló Várnai László, aki a zuglói önkormányzat képviselője a Civil Zugló Egyesület színeiben, azt mondta, a keretszerződést ekkor már nem töltötték ki teljesen. Karácsony Gergely főpolgármester eddig nem válaszolt a megkeresésünkre.
De nem csak Papcsák Ferenc alatt volt sikeres a Parkfenntartó. A keretszerződést az új, ellenzéki vezetésű önkormányzat is megismételte nettó 2,4 milliárdért. Ezt is a Parkfenntartó nyerte konzorciumi társaival (Zöld Zugló Konzorcium néven), más ajánlat nem is érkezett.
Alvállalkozónak jelölték mások mellett a ZÖFE kft-t. A szerződést 2016. novemberében írták alá, és 2017. január 1-én lépett életbe. Majd az ajánlatkérő által 2018. december 10. napján tett egyoldalú jognyilatkozattal 2020. december 31-ig meghosszabbították.
De nem csak folyamatos szolgáltatásra szerződött velük Zugló, egyedi projekteket is nyertek.
2018 áprilisában Karácsony Gergely kerületi polgármester írta alá a Pillangó Park rendbetételéről szóló szerződést is a céggel és a Deergarden kft-vel nettó 465 millióról. A szerződést egy évvel később, 2019 áprilisában módosították: kiterjesztették a parkban lévő sportpályákra is, és nettó 553 millióra emelték.
Mivel az önkormányzat nem igényelheti vissza az ÁFÁ-t, a kerületnek valójában a Várnai László 2019. májusi blogbejegyzésében szereplő 678 millió forintjába került a munka.
Az Átlátszó akkor versenyszűkítő pályázatról írt a referenciák kikötése kapcsán, de a panaszos pályázó a cikk szerint végül nem fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz.
Szintén az ellenzéki vezetésű zuglói önkormányzat indította a “Közösségi tér kialakítása a Csertő-parkban” elnevezésű közbeszerzést, melyet a Parkfenntartó (természetesen társával együtt) nyert el 2017. december 4-én. Ezért nettó 132 millió járt.
2021-től újra ők
A 2010 óta zuglói képviselő, most a Civil Zugló Egyesület színeiben bejutott Várnai László állítja, hogy minden nagy közbeszerzésben egység van a két nagy párt, a Fidesz és az MSZP között.
"A kerületi útfenntartásokat mindig a Penta kapja, most is pályázat nélkül hosszabbítottak vele, a közétkeztetést pedig a Hunguast, ami a fideszes Bánki Erik érdekeltsége” - hívta fel a figyelmet.
Bánki Erik az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke, a bizottság egyik alelnöke pedig a Zuglóból egyéni körzetből a parlamentbe kerülő szocialista Tóth Csaba, aki sokak szerint mindig is nagyobb hatalom volt a kerületben, mint a regnáló ellenzéki polgármester.
A Zuglói Vagyonkezelő Zrt. költségvetése, ahogy az alábbi, az akkori jegyző által a kerület 2018-as költségvetéséhez készített táblázat is mutatja, évről-évre jelentősen nőtt. Különösen nagy volt az ugrás 2016-ról 2017-re: 1,2 milliárd forint. A jegyző szerint ez indokolatlan és felül kell vizsgálni. Hamarosan már nem volt a helyén.
“Mivel nincs árverseny, a kertészeti cégek bármekkora összeget mondhatnak. A pályázatokat pedig úgy írják ki, olyan referenciákat kérnek, hogy más ne indulhasson”- mondta Várnai László a kertészeti tenderekről. “Most újra meghosszabbítanák két évre, pedig sok lakossági és szakmai panasz van a cégre.”
Nyolc év alatt jelentősen megdrágult a munka: ami akkor évente 450 millió Ft volt, 2020-ban már nettó 1,2 milliárdot kóstált a Megbízó szerint. A zuglói közgyűlés szeptember 17-i ülésén a szocialista alpolgármester a járványra és a kormányzati elvonásokra hivatkozva benyújtott egy módosítót, ami ezt 960 millió Ft/évre csökkenti. A javaslatot elfogadták, így a kiírás erre az összegre történt.
A vitában (14. napirendi pont a zuglói tévé felvételén) a Kétfarkú Kutyapárt képviselője és Várnai László azt igyekezett megtudni, hogy milyen számítások állhatnak az 1,2 milliárdos ár mögött, ha azt - változatlan feladatokkal - 20 százalékkal lehet csökkenteni.
Azt is fölvetették, hogy a pályázatra kiírt területet, vagyis teljes Zuglót 3-4 részre kéne osztani, hogy így kisebb, akár helyi vállalkozások is indulhassanak. A nyertes konzorcium úgyis távoli megyékből fuvarozza ide naponta a munkásokat.
Fölmerült az is, vizsgálják meg, nem érdemes-e “visszaszervezni” a munkát az önkormányzatba, és mondjuk a kaszálásra, fűnyírásra embereket fölvenni.
Várnai László tudomása szerint a helyi Momentum kiszámolta, hogy ez a szükséges munkaerő bérköltségeivel, a gépek beszerzésével sem kerülne többe 2-300 milliónál a kerületnek, bár a közgyűlési vitában ilyen számításokat nem említettek a keretmegállapodást ellenző képviselők.
A felvételen egyébként az egyik szocialista képviselő elmondja, hogy 2016-ban és 18-ban is volt ilyen “bevizsgálás”, és arra jutottak, hogy jobban megéri a munka kiszervezése.
“A kerületnek nagyjából 29 milliárd a költségvetése” - mondja a Civil Zugló képviselője - "ha levonjuk a béreket, a szükségszerű költségeket, ez az 1,2 milliárd forint nagyjából az ötöde a mozgatható pénznek. Ennyit adunk ki évente erre a munkára külsősöknek.”
Nagy Zoltán, a GVH volt elnöke szerint, ha a kerületet 3-4 részre fel lehetne osztani, az könnyebben kizárhatná a konzorciumos indulást is, mert egyértelműbb, hogy nincs szükség a cégek összefogására ahhoz, hogy el tudják látni a nagy volumenű feladatot.
Zöld Újbuda
A zuglói önkormányzati szerződések oldalán a kereső 7 szerződést mutat a Deergarden Kft. nevére 2013-19 között. Van köztük pár százezres tétel, például a kerület karácsonyfája fölállítására, de ők voltak az éves 450 milliós közbeszerzésben is a Parkfenntartó konzorciumi társai, ahogy a Pillangó parki felújítást is együtt nyerték el. A DeerGarden Kft. a Bubla család cége: az Opten szerint a tulajdonosok és vezető tisztviselők is ezt a nevet viselik.
A XI. kerületi önkormányzat gyors és alapos adatküldése nyomán az látszik, hogy a 2002-10 között szocialista, 2010-19 között fideszes, majd most újra ellenzéki vezetésű Újbudán a DeerGarden Kft 2005 óta bruttó 1,1 milliárd forint összegű szerződést nyert el.
A Parkfenntartó kft ugyanebben a 15 évben (2011-ig még Főkert Parkfenntartó néven) bruttó 1,52 milliárd bevételhez jutott Újbudától részben önmagában, részben a Zöld Újbuda Konzorcium tagjaként (a Pannon Park Forest kft-vel).
A Pannon Park Forest egyedül és a Zöld Újbuda tagjaként bruttó 9,7 milliárd forintra szerződött az elmúlt 15 évben a XI. kerületben.
A ZÖFE Kft-nek csak 2010-ben volt szerződése parképítési feladatok ellátására Újbudán, 117 millió forintért.
Kicsit északabbra, Óbudán, amit 2019-ig fideszes többség és polgármester irányított, szintén jelen vannak ezek a cégek. Csak egy-két évet néztünk át, de itt is megtaláltuk a szokásos parkfenntartási keretszerződést: ezt 2013-17 között évente 1,4 milliárdért a Pannon Park végezte (konzorciumban azzal a Penta Építőipari kft-vel, melyet Várnai László említett a zuglói útfelújítások állandó tendernyerteseként).
Ők a legjobbak, vagy piacszűkítés?
A “nyerő négyes” most már olyan helyzetben van, mondja egy megkérdezettünk, hogy “ha leállítanánk őket, a budapesti zöldfelületek menedzselése összeomlana.”
A budapesti kertészeti piacot uraló cégeknek minden megkérdezettünk szerint van szaktudásuk és gépparkjuk is. De leginkább emberek kellenek az ilyen munkákhoz: a legfontosabb tétel ugyanis a kaszálás, fűnyírás (a zuglói 1,2 milliárdból is 700 millió).
Erre pedig, ahogy elhangzik a zuglói önkormányzat ülésén is, a nyertesek is alkalmi munkavállalókat hoznak Nógrádból, Borsodból. Kell is, hiszen füvet nyírni, vagy avart gyűjteni egyszerre kell mindenütt, és ezek a cégek sok kerületben dolgoznak egy időben.
A vizsgált szerződések mindegyike nyílt közbeszerzési eljárás végén született. Ugyanakkor nagyon ritkán találtunk a körön kívüli ajánlattevőt. (Aztán arról is kiderült, hogy valójában körön belüli.)
A Gazdasági Versenyhivatal korábbi elnöke, Nagy Zoltán két tipikus útját is felvázolja annak, hogyan lehet a nyílt közbeszerzést versenyszűkítően alkalmazni. A közbeszerzési törvény 111. paragrafusa kivételeket biztosít, a 115. pedig "felmentést ad a hazai eljárásrend nyílt, versenyeztető szabályrendszere alól. Ilyen esetekben a kiírók sürgősségre szoktak hivatkozni. Az a törvényi föltétel, hogy a kiíró bizonyos legyen abban, hogy a tisztességes verseny lefolytatásához elegendő számú, releváns versenyzőről van tudomása, és őket, a jelen előírás szerint 5 céget, hívja meg, vagy, másik esetben, tárgyalásos eljárásra invitálja őket. De ezt a lehetőséget könnyű etikátlanul felhasználni.”
Végeredményben tehát a nyílt közbeszerzést “át lehet csúsztatni egy másik sínre”. Ilyenkor meg lehet néhány céget hívni, és a kihívó “ezzel be tudja zárni a piacot”.
Ennél durvább versenyszűkítésről beszélt Várnai László és a megkérdezett vállalkozó is.
“Volt, hogy lebeszéltek, amikor fővállalkozóként indultunk. Úgyhogy nem adtunk be hiánypótlást, és kiestünk. Máskor a cég hozta készen, amit be kellett adni: fejléceztük, kicsit átfaragtuk és beadtuk. Ezt hívják támogató ajánlatnak, amit magasabb árra írunk, mint amivel ők megnyerik a tendert” - meséli a kertészeti vállalkozó.
Nincs politikai ciklikussága a nyerteseknek. Ez, a kertészeti cégek sokasága dacára jelezheti azt is, hogy tényleg ők a legjobbak, de lehet más oka is.
A következő cikkben azt járjuk körbe, hogy azon túl, hogy együtt nyernek közbeszerzéseket, mi vagy ki a közös ezekben a cégekben. És lehet, hogy ez teszi őket piacvezetővé. | https://www.szabadeuropa.hu/a/parkfenntart%C3%B3-c%C3%A9gek-monop%C3%B3liuma-budapesten-ii-z%C3%B6ld%C3%BCl%C5%91-ker%C3%BCletek/30956109.html?fbclid=IwAR3E78cWk4V2VookWian7NK5yTBVZxVJJLdDMT_VSr11I9EM | https://web.archive.org/web/20210507160042/https://www.szabadeuropa.hu/a/parkfenntart%C3%B3-c%C3%A9gek-monop%C3%B3liuma-budapesten-ii-z%C3%B6ld%C3%BCl%C5%91-ker%C3%BCletek/30956109.html?fbclid=IwAR3E78cWk4V2VookWian7NK5yTBVZxVJJLdDMT_VSr11I9EM | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uzemeltetes-versenykorlatozas-kartell-kozbeszerzes-versenyfelugyeleti-eljaras-gvh-tularazas-penznyelo | Szabad Európa | hungarian-news | 2020-11-19 16:50:00 | [] | [
"Budapest Főváros XI. Kerület Önkormányzata (Újbuda)",
"Budapest Főváros XIV. kerület Önkormányzata (Zugló)",
"DeerGarden Kft.",
"Hungast Vital Kft.",
"Pannon Park ForrestKft.",
"Parkfenntartó Kft.",
"Penta Általános Építőipari Kft.",
"Szurdokvölgy Kft.",
"ZÖFE Kft.",
"Zuglói Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Bp. XI. kerület",
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"versenykorlátozás - kartell",
"közétkeztetés",
"üzemeltetés",
"építőipar",
"önkormányzat",
"túlárazás / pénznyelő",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)",
"parkfenntartás - zöldterület kezelés"
] | [] |
51,219 | Parkfenntartó cégek monopóliuma Budapesten III.: a láthatatlan ember | A tavalyi budapesti ellenzéki fordulat érintette-e az önkormányzati közbeszerzéseken korábban taroló cégeket? A parkfenntartó, kertészeti bizniszt lassan két évtizede egy cégcsoport uralja Budapesten politikai ciklusoktól függetlenül. Ki van e cégháló közepén? És ki állhat mögötte? | Bár a Hagyó-ügy összes leágazása uralta a sajtót – az akkori szocialista főpolgármester-helyettes ellen bírósági eljárás is indult hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt, jogerősen felfüggesztett börtönbüntetést kapott – mégis figyelmet keltett, amikor a Demszky Gábor vezette fővárosi önkormányzat 2009-ben leváltotta a főváros kertészeti cége, a Főkert vezérigazgatóját, Kocsis Lászlót. Akkori hírek szerint azért, mert egy, a Főkert többségi tulajdonában álló céget tőkeemeléssel a menedzsment többségi tulajdonába játszottak át. Ezt most is megerősítette lapunknak egy, akkor az önkormányzatnál dolgozó vezető.
Ez a cég a FŐKERT Parkfenntartó- Kertészeti és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság volt. Ma már a Főkert előnév nélkül, Parkfenntartó- Kertészeti és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság néven működik, és előző cikkünk egyik szereplője volt, a fővárosi kertészeti piacot uraló cégek egyike. Tulajdonosai között most is ott van a volt Főkert-vezér, Kocsis László.
A 2010-es években is felfigyelt a sajtó a budapesti kertészeti monopóliumra. A cikkek Kocsis Lászlóra figyeltek, pedig a cégháló mögött egy nála jelentősebb figura húzódik meg.
A cégháló
Előző cikkünkben olvashatták, hogy alapvetően négy cégről van szó, de esetenként újabb, ezekhez kapcsolódó vállalkozások is fölbukkannak, ha az ember az önkormányzati kertészeti szerződéseket olvasgatja.
Ezek: a Parkfenntartó- Kertészeti és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, a Pannon Park Forest Kft, a ZÖFE Zöldterület-fenntartó és Fejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság és a DeerGarden Kft.
A budapesti Lomb utca 35. alatti székhelyű Parkfenntartó Kft. tulajdonosai között három magánszemélyt, köztük a volt Főkert vezért, Kocsis László Jánost és Borbényi Zoltán Antalt mutatja az Opten cégnyilvántartása. Utóbbi nevét jegyezzük meg, még sok helyen találkozunk vele. A negyedik tulajdonos az Umbrella-Holding Kft.
A Parkfenntartó elődjét tehát még 1997-ben alapította a fővárosi önkormányzat Főkert nevű cége. A cégben 2009-től ötven százalék fölötti befolyással, 2019-től minősített többségű befolyást biztosító szavazati joggal rendelkező tulajdonos a cégháló központi szereplője, az Umbrella-Holding Kft.
Cégjegyzésre jogosult Bubláné Latinovics Eszter (a Bubla családnévvel már előző cikkünkben, a DeerGarden Kft. tulajdonosai között is találkoztunk) Cégjegyzésre jogosult volt korábban Borbényi Zoltán Antal, és mások mellett Szarka Attila is, aki a társaság egyik tulajdonosa is volt.
A cégnek az elmúlt öt évben 2-5 milliárd közötti árbevétele volt.
A ZÖFE Zöldterület-fenntartó és Fejlesztő Kft. 2009-ben alakult. Jogelődje a PATER-LIÁN Zöldterület-fenntartó és Fejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság volt, ez volt az egyik cég, amelynél 2009-ben vizsgálódott a Versenyhivatal.
Az egyik tulajdonos a Parkfenntartóban is tulajdonos Umbrella-Holding Kft (székhelye: Budapest, Anna utca 9-11.) Az Umbrella szavazati jogának mértéke meghaladja az 50 százalékot. Tulajdonos még az MPRM Kft. és a BAMAKA Kft.
A ZÖFE nettó árbevétele évente 1,5-2,5 mrd Ft között van.
A cégháló, előző cikkünkben sokat említett szereplője a Pannon Park Forest Kft. 1998-ban jött létre. Székhelye: Budapest, Anna utca 9-11., ugyanaz, mint az Umbrelláé.
A cég tulajdonosai: hasonlóan a Parkfenntartóhoz, itt is az Umbrella-Holding Kft. az egyik, természetesen 50%-ot meghaladó szavazati joggal. Ott van még – mások mellett – a MASAI Kft. is, melynek székhelye ugyanúgy az Anna utca 9-11., mint az Umbrelláé.
A cégtörténetet böngészve itt bukkan föl először cikkünk főszereplője, Zámbó Zsolt, aki 1999-től 2011-ig tulajdonosa is volt a Pannon Parknak. 2009-ben szállt be az Umbrella, 2011-ben a MASAI. Zámbó 2005-től 2011-ig cégvezetője is a Pannon Parknak.
A cég nettó árbevétele az utóbbi években 2,2-5,6 mrd ft között volt, évente 200-400 millió ft közötti adózott eredménnyel.
Mielőtt továbbmegyünk a negyedik kertészeti cég, a DeerGarden Kft. tulajdonosi szerkezetére, nézzük meg, hogyan is áll föl az Umbrella Kft., amely a kertészeti piac három állandó nyertesében, a Parkfenntartóban, a ZÖFE-ben és a Pannon Park Forestben is ügydöntő szavazati joggal rendelkező tulajdonos.
Az Umbrella-Holding Kft. 2009-ben jött létre. Mint láttuk, székhelye ugyanott van, az Anna utca 9-11-ben, mint a Pannon Park Foresté, illetve a MASAI Kft-é.
A cégjegyzésre jogosultak között mind szerepelnek a kertészeti cégekben: Soós Attila, Szarka Attila (láttuk őt a Parkfenntartóban), Miskolczi Ferenc és Kocsis László János (ex-Főkert, és a Parkfenntartóban is tulajdonos).
Az Umbrella tulajdonosai a Pannon Parkban is tulaj MASAI Kft. (2010. Anna utca 9-11, tulajdonos megint Szarka Attila), az MPRM Kft. (tulajdonosok: Miskolczi Ferenc és Miskolcziné Pusztai Zsuzsanna) és a 2014-ben alakult AHA Project Hungary Vagyonkezelő Kft., melyben az a Borbényi Zoltán András is tulajdonos, aki a Parkfenntartónak is tulajdonosa, a másik tulaj pedig Kocsis László.
A kertészeti cégháló negyedik tagja a DeerGarden Kft., amely, mint azt előző cikkünkben is jeleztük, családi cégnek tűnik: tulajdonosa Bubla Szabolcs, ügyvezetője ő és Bubla Gyula Botond. Kapcsolódása a másik három kertészeti céghez mégsem csak a nyertes kerületi pályázatokban látszik, hiszen székhelye, a budapesti Lomb utca 35. ugyanaz, mint a Parkfenntartó kft-é. Kapcsolat az is, hogy a Parkfenntartóban cégjegyzésre egy harmadik Bubla, Bubláné Latinovics Eszter jogosult.
A cégcsoport más leágazásaiba is belefutottunk a kerületek közbeszerzési dokumentációit böngészve. Óbudán (ahol, mint előző cikkünkben is írtuk, a Pannon Park Forest 4 éves keretszerződést kapott), az Info-Garden Kft. is önkormányzati megbízáshoz jutott a fideszes kerületvezetés alatt: 2015-ben a kerületi fák állapotának térinformatikai felmérésére szerződött. Nos, a 2008-ban létrejött cég székhelye megegyezik a a Pannon Park Forest és az Umbrella Holding székhelyével: 1221 Budapest, Anna utca 9-11. Tulajdonosai között pedig ott van – minősített többségű befolyással – a már látott MASAI Kft.
Összefoglalva: a négy nagy kertészeti cég nyilvánvalóan ugyanannak a céghálónak a tagja. Hármukat összeköti a nevéhez illően valóban ernyőszervezet Umbrella-Holding Kft., melynek ügydöntő tulajdonrésze van bennük.
Az eddig megvizsgált cégek közül csak az egyikben, a Pannon Park Forestben bukkan föl Zámbó Zsolt neve. De a cégvezetők, tulajdonosok számtalanszor föltűnnek Zámbó olyan cégeiben is, melyek már direktebben hozzá köthetők. Most ezeket vizsgáljuk meg.
Amikor nem kertészkedik
A láthatatlan ember – mondta Zámbó Zsoltról egyik, az önkormányzatok kertészeti bizniszében jártas interjúalanyunk. De Zámbó nem csak a kertészeti szférában tart fönn jelentős céghálót.
Egy személyben tulajdonosa például a LÖVŐHÁZ 2010 Kft-nek, ami pedig az egyik alapító tulajdonosa volt a V. V. Frankel Aluljáró Kft.-nek. A VV Frankel 2012-ben alakult, első székhelye Budapesten, az Alvinci út 54-ben volt, ugyanott, ahol a Lövőházé van, és Zámbó Zsolt személyesen ebben is tulajdonos volt egy ideig. A cégnek három évig ügyvezetője volt Varga Tibor László (aki a nemsokára előkerülő Roll-Investben is tulajdonos volt).
De a V.V. Frankelt nem csak Zámbó cége, a Lövőház alapította, hanem a Q-Tron Reorganizációs és Felszámoló Kft. is, akkor még FISOK Kft. néven.
Ennek a cégnek pedig a Q-TRON Zrt a tulajdonosa, ami pedig már Tasnádi Lászlóé, aki Pintér Sándor belügyminiszter államtitkára (és a Civil Zrt.ben, Pintér Sándor, miniszterré választásakor eladott, cégében is többször volt igazgató). Tasnádi László korábban, 1990 előtt, az egypárti titkosszolgálat tisztje volt.
Vagyis Tasnádi László cége 2012-ben közösen alapított céget (a V.V. Frankelt) Zámbó Zsolt cégével (a Lövőházzal), majd ennek a közös cégnek Zámbó ügyvezetője is lett.
De ha egy másik irányba indulunk, ott is a szolgálatokhoz jutunk.
Előző bekezdésünk kiindulópontja, a Zámbó Zsolt tulajdonolta Lövőház 2010 Kft. az egyik tulajdonosa a ROLL Invest Kft.-nek. Ennek ügyvezetője Borbényiné Verdes Gabriella. Emlékszünk a Borbényi névre a kertészeti cégekből? Borbényi Zoltán Antal az egyik tulajdonosa a Parkfenntartó Kft-nek, és az AHA Project Hungary Vagyonkezelő kft-nek, ami az Umbrella-Holding egyik tulajdonosa. Borbényi Zoltán a cégháló ezen részén pedig érdekelt volt az Old Walnut Kft.-ben és a Vita Gomba Bt.-ben is (ma már kft).
A Roll Invest székhelye a II. kerületi Alvinci út 54., ami egyben a Lövőház 2010 Kft.-é is, amelynek Zámbó Zsolt egy személyben tulajdonosa.
De Borbényiné nem csak a Roll Investet, hanem a ROKFORT INVEST Kft.-t is tulajdonolja. Itt tulajdonostársai Dr. Lőrincz Dániel Mihály, Zámbó István (nem tudjuk, rokona-e Zámbó Zsoltnak), Lőrincz Diána Zsófia és Banai Balázs Zsolt. A Rokfort-Invest székhelye 1055 Budapest, Szalay utca 3. Ebben az épülettömbben van a Rokfort Étterem is, ami információink szerint szintén Zámbó Zsolthoz kapcsolható.
Banai Balázs Zsoltról pedig a Magyar Narancs írta meg, hogy közös cége volt (a Leona-Sun Kft., jelenleg törlés alatt áll) Molnár Zsolt szocialista politikus feleségével. Molnár Zsolt a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke volt két cikluson át, jelenleg is képviselő, az MSZP pártigazgatója és budapesti elnöke. Banai Balázs Zolt a Leona-Sun-ban mind személyesen, mind Banco Invest nevű cégével tulajdonos volt. A Banco Invest a Narancs szerint aktív szereplője volt a belvárosi ingatlanmutyinak.
És hogy tovább keveredjenek a szálak: Zámbó Zsolt idén októberig tulajdonostársa volt a Vita-Gomba Bt.-ben a már több cégben felbukkant Borbényi Zoltán Antalnak. Itt kültagok voltak még Dr. Lőrincz Dániel Mihály és Lőrincz Diána Zsófia. Emlékszünk: utóbbiak ketten tulajdonosok a Banai és Borbényiné nevénél szerepeltetett ROKFORT INVEST Kft.-ben is.
Folytassuk: Borbényi Zoltán Antal sem csak kertészeti cégeket visz. Egyik tulajdonostársa Zámbó Zsoltnak az Old Walnut Kft.-ben is, mely cég székhelye egyébként ugyanaz, mint a Pannon Park Foresté (a kertészeti szekcióban ebben a cégben bukkant föl személyesen Zámbó Zsolt), a MASAI Kft.-é, az Info-Garden Kft.-é és az Umbrella-Holdingé. Ez az Anna utca 9-11.
Az Old Walnutnak Zámbó Zsolt az egyik tulajdonosa, a másik pedig Szarka Attila, aki Borbényihez hasonlóan összekötő Zámbó nem-kertészeti és kertészeti céghálója között: tulajdonosa volt a Parkfenntartónak és Umbrellának, a MASAI Kft.-nek most is ő a tulajdonosa.
Összefoglalva
Zámbó Zsolt neve először bizonyos építőipari cégek önkormányzati lobbistájaként bukkant föl egy másik anyaggyűjtés kapcsán, és eközben tűnt fel, hogy a fővárosi kertészeti bizniszben is markánsan jelen van.
Ebben a cikkben számos, nyilvános forrásból előbányászott adat bizonyítja, hogy Zámbó egyéb cégei és a parkfenntartó biznisz örök nyertesei között számos átfedés van. Bár a “nyerő négyesben” csak az egyik cégnél bukkan föl Zámbó neve, a kertészeti cégek cégpapírjaiban felbukkanó személyek tulajdonosok vagy vezető tisztségviselők abban a céghálóban is, melynek Zámbó már láthatóan központi figurája.
E cégháló két végén pedig titkosszolgálatokkal kapcsolatban álló emberek bukkannak föl: Tasnádi László és Molnár Zsolt.
Első cikkünkből kiderült, hogy a kerületek húsz éve nem bontják kisebb egységekre és pályáztatják meg úgy zöldterületeik fenntartását – valamiért inkább mindig milliárdokért adnak megbízást pár cégnek keretszerződésekkel.
Egyik forrásunk mondta, hogy ha az önkormányzati szférában egymilliárd forint eljut A-ból B-be, azt nem történhet pusztán szakmai/gazdasági alapon, a politika tudta nélkül. Ez nem új. Ennél fontosabb, ha az önkormányzati politika és politikusok mögött az egykori és akár a mai titkosszolgálatokkal, és a politika legfelsőbb szintjeivel kapcsolatba hozható cégháló áll, és befolyásolja az önkormányzatok döntéseit. Ez már több, mint politika és az üzleti világ kapcsolódása: ezt már “mélyállamnak” hívják.
Amikor egy országos, de az önkormányzati világban is otthonos politikust kérdeztem, ismeri-e Zámbó Zsoltot, láthatóan őszintén megdöbbent: “ha Zámbó neve fölbukkan a sajtóban, akkor dekonspirálódott”. | https://www.szabadeuropa.hu/a/parkfenntarto-cegek-monopoliuma-budapesten-iii-a-lathatatlan-ember/30956252.html | https://web.archive.org/web/20230528222629/https://www.szabadeuropa.hu/a/parkfenntarto-cegek-monopoliuma-budapesten-iii-a-lathatatlan-ember/30956252.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/parkfenntarto-cegek-monopoliuma-budapesten-iii-a-lathatatlan-ember | Szabad Európa | hungarian-news | 2020-11-19 17:34:00 | [
"Banai Balázs",
"Borbélyi Zoltán",
"Kocsis László",
"Molnár Zsolt",
"Pintér Sándor",
"Szarka Attila",
"Tasnádi László",
"Zámbó Zsolt"
] | [
"Banco Invest Kft.",
"DeerGarden Kft.",
"Leona-Sun Kft.",
"Lövőház 2010 Kft.",
"Pannon Park ForrestKft.",
"Parkfenntartó Kft.",
"Q-TRON Zrt.",
"Umbrella Holding Kft.",
"ZÖFE Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"versenykorlátozás - kartell",
"lobbi",
"üzemeltetés",
"építőipar",
"önkormányzat",
"parkfenntartás - zöldterület kezelés"
] | [] |
51,220 | Jó drágán, völgyhidakkal építik tovább a legértelmetlenebb magyar autópályát | Másodrendű főutakon is nagyobb forgalom van, mégis sztráda épül a horvát határig Baranyában. A Duna Aszfalt és a Strabag lehet a befutó. | Magyarországon az autópálya-építés a rendszerváltás óta a fejlődés, a modernitás szimbóluma lett. Annyira sikerült azonban túltolni a fejlesztéseket, hogy mára a sokkalta nagyobb forgalmat lebonyolító Ausztriánál is több autópálya van idehaza. Mégsem áll le a sztrádaépítés, aminek az a hatása, hogy egyre inkább túlárazott és haszontalan, később csak drágán fenntartható szakaszok is épülnek.
Az M6-os autópálya megépítése talán az újkori magyar történelem legrosszabb beruházása volt, 30 éven át évi 60 milliárd forintba kerül az elképesztően kihasználatlan sztráda. Az MSZP-SZDSZ kormányokat a ppp-s*Az állam és a magántőke együttműködésén alapuló (public private partnership). konstrukcióban épült autópálya miatt sokat kritizálta a Fidesz. Most azonban a kihasználatlan sztráda déli irányú, még a korábbi szakaszoknál is nagyságrendekkel értelmetlenebb meghosszabbítását kezdi meg a kormányzat.
A közbeszerzési portálon elérhető a beérkezett ajánlatok összegzése, amiből az látható, hogy mindenképpen nagyon drágán fog megépülni az M6-os utolsó szakasza. Az alábbi négy ajánlat érkezett:
Strabag és Duna Aszfalt – 90,5 milliárd forint
Swietelsky Kft. – 91,7 milliárd forint
EuroAszfalt Kft. – 94,0 milliárd forint
Dömper Kft. – 94,5 milliárd forint
A befutó helyen*Az értékelésnél 70 százalékos súllyal esett latba az ár, 30 százalékot projektvezető, út- és hídépítő szakemberek minimumkövetelmény feletti szakmai tapasztalatával lehetett szerezni. A Strabag-Duna Aszfalt páros a maximális pontszámot szerezte meg összességében. ráadásul az a Strabag áll, amelyről néhány hete az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, Schanda Tamás azt nyilatkozta, hogy szerinte örökre ki kellene zárni a magyarországi közbeszerzésekről, mert hanyagul járt el az M0-s déli szektorának hídfelújításakor. Ez úgy látszik, hogy a NER első számú útépítőjét, a Duna Aszfaltot nem hatotta meg, és a Strabaggal együtt pályázott az elérhető közbeszerzési összegzés szerint.*A pályázat leadása természetesen korábban történt, mint Schanda Tamás idézett nyilatkozata.
A projekt elképesztően drága lesz: a csupán 20 kilométeres szakasz minimum 90 milliárdos kivitelezési költsége mellett legalább 3 milliárd forint lesz az egyéb, előkészítő tevékenység. Így összességében 4,7 milliárd forintba kerül majd egyetlen kilométernyi sztráda.
Összehasonlításul érdemes az M6 Szekszárd és Pécs közötti, négy alagutat tartalmazó szakaszát feleleveníteni: itt – szintén a Strabag – 207,9 milliárdért építette meg 2007-ben a 80 kilométeres szakaszt. A költség 13 éve kilométerenként tehát 2,6 milliárd volt. A KSH építőipari árindexét figyelembe véve 2020-as árakon ez 4,5 milliárd forint lenne, de a korábbi szakasz részeként ugyebár megépült négy alagút és több viadukt, ami megdobta a költségeket.
A 4,7 milliárd forintos kilométerár még az elmúlt évek projektjei között is kimagasló. Természeten nehéz egy-egy autópályaszakasz építési költségeit összehasonlítani, mert sok függ azok hosszától, a talajviszonyoktól, a kavicsbányák távolságától, de azért az elmúlt években inkább 3 milliárd forintos árak voltak jellemzőek.
Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, a NER-hez köthető építőipari cégek sem dolgoztak mostanában ilyen drágán. Csak a Sopront elkerülő, 4 kilométeres, gyakorlatilag végig alagútban futó szakasz 11 milliárdos kilométerára magasabb ennél. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) oldalán található rövid összegzés szerint az M6-os szóban forgó szakaszán két völgyhíd*A közbeszerzési felhívásban ez nem szerepel kifejezetten, az ottani leírás szerint 16 „hídműtárgy” lesz, amelyek közül egy vasútvonalon átívelő szabadnyílása (távolság két pillér között) 67 méter., valamint egy-egy komplex pihenő, mérnökségi telep és komplex ellenőrző hely lesz, de még is nehéz belátni, mi emelte meg ennyire az árat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSimicska ment, Szíjj László jött, közel háromszorosára drágult az autópálya-építésAz évtized elején még nagyjából egymilliárd forintból is ki lehetett hozni egy kilométer olyan sztrádát, ami manapság már több mint három milliárdba kerül.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsillagászati áron épül autóút az osztrák határig, de a dugók nem fognak megszűnniAz M85-ös utolsó, 4 kilométeres szakasza 44 milliárd forintért készül, ezzel fajlagosan ez lesz Magyarország valaha épült legdrágább gyorsforgalmi útja.
A projekt egyre csak drágult az elmúlt években: az előkészítésre a NIF Zrt. 2017-ben kötött uniós támogatási szerződést, 4,7 milliárd forintos keretösszeggel, ami időközben 6 milliárdra emelkedett. 2016-ban egy éven belüli kivitelezést ígértek, 48,7 milliárd forintból. 2019-ben a Fidesz-közeli Magyar Nemzet még arról írt, hogy 72 milliárdból fog megépülni a szakasz, és 2020-ban kezdődik a kivitelezés. Mivel a kivitelezés három év lesz, 2024 előtt nem is fog megnyílni az új szakasz.
Nem csak drága, értelmetlen
Ha már az uniós és magyar adófizetők 93 milliárd forintot költenek egy projektre, jó volna látni, hogy erről mi alapján döntöttek. A NIF Zrt.-től elkértük ezért, hogy milyen költség-haszon elemzésre, forgalmi előrejelzésekre támaszkodtak. Válaszukban azt írták, hogy „a megvalósíthatósági tanulmányt, mint döntést megalapozó dokumentumot (amelynek a költség-haszon elemzés is a része) nincs lehetőségünk Önnek megküldeni.” És valóban, a Fidesz úgy módosította a közérdekű adatokra vonatkozó törvényt, hogy ez csak a megépítés után lesz nyilvános.
Ha még ki is jött a korábbi, sok tíz milliárddal olcsóbbra becsült árakkal a költség-haszon elemzés a kreatív excelezésnek köszönhetően, a 25 százalékos drágulás az eredetileg becsült 72 milliárdhoz képest olyan nagy különbség, hogy jó eséllyel veszteséget termel a projekt egy ilyen számítás szerint. Bár teljesen felesleges ezeket a számításokat elvégeztetni, ha nem a valós kivitelezési költségekre végzik el, és nincs az a drágulás, ami miatt valaha is azt mondanák, hogy most már nem éri meg a projekt.
Az alábbi térképén jól látható a probléma – vagyis éppen hogy nem látható: az M6-os mohácsi végpontját és a horvát határt jelenleg összekötő 56-os út forgalma észrevehetetlenül alacsony. Látványos, hogy még számos első- és másodrendű út is nagyságrendekkel nagyobb forgalmat bonyolít le.
2018-ban Magyarországon az elsőrendű főutak átlagos napi forgalma 10 031 egységjármű*Az egységjármű a közúti forgalom mérőszáma. Bel- és külterületen eltérő arányszám, de egy személyautó 1-nek számít, egy nyergesvonató félpótkocsival 2,5-nek. További részletek: https://hu.wikipedia.org/wiki/Egységjármű, a másodrendű főutaké pedig 6775 egységjármű volt. A mellékutakon 1900 volt az átlag, a bekötőutakon pedig 1139. Ehhez képest az 56-os út kérdéses szakaszán szinte nincs forgalom, 1921 egységjármű volt 2019-ben.
Összehasonlításul: a Magyar Közút mérése szerint a legkisebb forgalmú magyar gyorsforgalmi út az M3-as vásárosnaményi végpontja, 2768 egységjárművel. Az összesen mért 230 pont közül csupán 23 esetében volt kisebb a forgalom napi 10 ezer egységjárműnél a gyorsforgalmi utakon.
Ilyen számok mellett különösebb mérnöki és gazdasági tudás nélkül is teljesen egyértelmű, hogy leginkább semmit nem kellene építeni. Ha mégis nagyon fontos a kormánynak (és az EU-nak), hogy a horvát sztrádához kapcsolódjon, akkor egy 2×1 sávos új főút vagy egy félautópálya a következő jó néhány évtizedre messze elegendő lenne a forgalom kiszolgálására.
Személetesen is meg tudjuk mutatni, mennyire értelmetlen a szakaszon autópálya építése: az alábbi grafikonon az összes gyorsforgalmi úton, I. és II. rendű főúton mért 2018-as forgalmi adatot megjelenítettük. Az 56-os út ivándárdai végpontjában mért forgalom az 1587. volt az összesen 1624 mért pontból. Az alábbi grafikonon nem könnyű egyáltalán fellelni az 56-ost (a grafikon címe alatt egyesével ki-be lehet kapcsolni az egyes útkategóriákat).
Remélhetőleg nem az a motiváció, hogy az eszéki stadionba gyorsabban juthasson el az autópálya-építést a Strabaggal együtt vélhetően elnyerő Duna Aszfalt tulajdonosa, aki az eszéki focicsapat egyik tulajdonosa is.
Minden egyes autó 5 ezer forintba kerül
A 20 kilométeres szakasz igazán nem is fogja az eljutási időt csökkenteni Horvátország irányába, legjobb esetben is néhány perces időnyereségről lehet szó, az is nem a magyar, hanem inkább a horvát szakasz miatt, amely Eszéknél egy új hídon vezeti át a forgalmat, néhány kilométerrel lerövidítve az utat.
Ha a 130 kilométer/órás sebességre tervezett autópálya helyett egy egyszerű főút épülne a horvát határig 90 kilométer/órával, akkor 9,2 perc helyett 13,3 perc alatt lehetne megtenni a 20 kilométeres szakaszt. Ha egy emelt sebességű főút vagy egy félautópálya épülne 2×1 sávval, 110 kilométer/órás sebességgel, akkor 10,9 perc lenne az út.
Feltételezve, hogy minden eddigi autós az új sztrádát használja majd, akkor minden egyes megtett út az új sztrádán 6220 forintba kerül az adófizetőknek. Ehhez abból indultunk ki, hogy a közutak tervezésében bevett gyakorlat szerint 30 év a sztráda élettartama. Itt azonban nem vettünk figyelembe fenntartási költségeket, de a pénz időértékét sem.
Ha 3 százalékos finanszírozási költséget és évi 2 százalékos inflációt feltételezünk, illetve számításba vesszük, hogy üzemeltetni is kell az utat, és ez évente kilométerenként átlagosan 10 millió forintba kerül, továbbá évente 3 százalékkal nagyobb forgalmat várunk, akkor már a valósághoz sokkal közelebbi adatokat kapunk.
Mindezek azt mutatják, hogy minden egyes megtett út az új sztrádán 4857 forintba fog kerülni. Mindezért cserébe az autósok 4,1 percet nyernek. Tehát a magyar állam értékelése szerint
az erre járó autósok egyperces időnyeresége 1183 forintot ér, amiből 71 ezer forintos óradíj adódik.
Természetesen lehetnek további előnyök is, csökkenhet a balesetek kockázata, viszont a nagyobb sebesség növeli a környezetszennyezést, sokkal több károsanyagot bocsájtanak ki a járművek, nő a zajszennyezés. Emellett pedig jelentősen csökken a természetes környezet, állatok élettere szűkül. Így összességében társadalmilag ez egy kiemelten hátrányos beruházásnak tűnik.
Ha már mindenképpen építeni akarnak, akkor legalább nem egy teljes értékű sztráda kellene. A teljes sztráda és egy 2×1 sávos főút estében igencsak nagyok a különbségek: a 90 milliárd helyett a 20 kilométerre ez kijöhetne körülbelül 20 milliárdból, ha a szintbeli kereszteződéseket meghagyják – például körforgalmakkal. Ez például senkit nem zavar messze nagyobb forgalom mellett sem – a 21-es főút M3-astól induló szakaszán napi 15 ezer egységjárműves forgalomnál, 2×2 sáv mellett vannak szintbeli körforgalmak.
Autópályát 5-6 ezer egységjármű alatt minden különösebb számítás nélkül értelmetlen építeni, de még 10 ezer alatt is nagyon ritkán érheti meg. Ahhoz, hogy 10 év alatt elérje a 10 ezer egyégjárműves forgalmat az út, 24 százalékkal kellene évente bővülnie. Ehhez képest 2018 és 2019 között 2 százalék volt a növekedés.
Az út kapacitásának 13 százalékán üzemel jelenleg, így a jelenlegi tempóval
az 56-os út kapacitása 2122-ig elegendő, addig nem kellene a forgalom miatt új utat építeni.
A hazai közgondolkodásban gyakori tévképzet, hogy ha majd út épül, akkor forgalom is lesz. Csakhogy az M6-os vonalától délre egyszerűen nincsen olyan térség, amellyel jelentős gazdasági kapcsolata lenne hazáknak, vagy egyáltalán esély kínálkozna rá, hogy a jövőben bővüljön.
Jól hangzanak azok az érvek, hogy ez egy lengyel-horvát közlekedési folyosó, és emiatt kell autópályát építeni. Csakhogy mind Lengyelországban, mind Bosznia-Hercegovinában több száz kilométer autópálya hiányzik ahhoz, hogy végig egy sztrádakorridor jöjjön létre. Ráadásul ennek a korridornak messze a legkisebb forgalmú szakasza a kérdéses Mohács-Udvar szakasz.
A nyaralni vágyóknak segíthet érdemben egyedül, ha Mohács és Eszék között megépül a sztráda. A Google útvonaltervezőjére hagyatkozva az látszik, hogy Budapest és Ploce (mint egy képzeletbeli dalmáciai nyaralás helyszíne) között továbbra is Zágráb mellett elhaladva vezet a leggyorsabb út. Errefelé persze nyáron könnyű dugóba kerülni, de érdekes módon a tervező magától nem is ajánlja fel a bosznia-hercegovinai irányt:
Mint látszik, a szlavóniai kerülőnek legfeljebb akkor van értelme, ha valaki kifejezetten az M7-est akarja kihagyni. Ha beadunk egy köztes, amúgy is útba eső hercegovinai pontot, akkor látszik, hogy a távolság kevesebb, mint Zágráb felé, de a hiányzó autópályák miatt tovább tart az út:
Elég azonban a horvátországi forgalmi adatokra ránézni, hogy lássuk, Eszéktől délre nagyon gyér a forgalom, vagyis nem sok magyar nyaraló választhatja a fenti útirányt. Ezen pedig az új M6-os szakasznak köszönhető párperces időnyereség aligha változtat majd.
Néhány magyar nyaralón kívül tehát nem fog senkinek az új út segíteni. Pedig ilyen jelentős forrásból sokkal fontosabb, rengeteg balesettel sújtott, számos település életét megkeserítő utat lehetne megépíteni, átépíteni. Elég csak arra gondolni, hogy Püspökladányon például egy év alatt annyi autó robog keresztül, mint Udvaron öt év alatt, nekik mégis csekély esélyük van arra, hogy ebben az évtizedben elkerülő utat kapjanak. Pedig csak annyi lenne a kormány dolga, hogy rangsorolja az útfejlesztési ötleteket azok hasznossága és megtérülése szerint. | https://g7.hu/kozelet/20201116/jo-dragan-volgyhidakkal-epitik-tovabb-a-legertelmetlenebb-magyar-autopalyat/ | https://web.archive.org/web/20230930131718/https://g7.hu/kozelet/20201116/jo-dragan-volgyhidakkal-epitik-tovabb-a-legertelmetlenebb-magyar-autopalyat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jo-dragan-volgyhidakkal-epitik-tovabb-a-legertelmetlenebb-magyar-autopalyat | G7 | hungarian-news | 2020-11-16 19:31:00 | [] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Strabag"
] | [
"Baranya megye"
] | [
"autópálya",
"átláthatóság",
"útépítés",
"gazdálkodás",
"PPP",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"M6 alagutak"
] |
51,221 | Nem kapta meg a 40 milliárd forintot: még mindig harcol az örökségéért Vajna Tímea | Az özvegyet érzelmileg nagyon megviseli a közel 40 milliárd forintért folyó jogi procedúra. Holott a végrendelet feketén-fehéren kijelenti: Vajna Tímea rendelkezik az egykori kormánybiztos minden vagyona felett. – Rendkívül bonyolult az amerikai cégháló, amit Andy a halála előtt kezdett teljesen átalakítani. Könnyen el lehet veszni az útvesztőkben, Timi próbál helytállni, de való igaz, hogy nagyon kimerítik érzelmileg ezek a csaták a bíróságon – árulta el lapunknak egy, a neve elhallgatását kérő, a családhoz közeli ember. | Az özvegyet érzelmileg nagyon megviseli a közel 40 milliárd forintért folyó jogi procedúra. Holott a végrendelet feketén-fehéren kijelenti: Vajna Tímea rendelkezik az egykori kormánybiztos minden vagyona felett.
– Rendkívül bonyolult az amerikai cégháló, amit Andy a halála előtt kezdett teljesen átalakítani. Könnyen el lehet veszni az útvesztőkben, Timi próbál helytállni, de való igaz, hogy nagyon kimerítik érzelmileg ezek a csaták a bíróságon – árulta el lapunknak egy, a neve elhallgatását kérő, a családhoz közeli ember.
Az informátor szavait támasztja alá Vajna Tímea legutóbbi Instagram-posztja is, amelyben a bíróságról jelentkezett be, s arról ír, nehezen bírja lelkileg a tárgyalásokat, senkinek nem kívánja, amin épp keresztülmegy, ráadásul régóta húzódik az ügye.
Nemcsak emiatt érezheti magát rosszul Vajna Tímea, ugyanis az amerikai állampolgársági ügye sem zárult még le, valamiért még nem készültek el a papírok, így a kinti bankszámlákon lévő pénzt sem kapta még meg.
– Átszámítva közel 3 milliárd forint van letétbe helyezve amerikai bankszámlákon, amihez Timi csak akkor juthat hozzá, ha már amerikai állampolgár, mindaddig nem járhat el az ügyben egymaga – tette hozzá az informátor.
Tímea ennek ellenére kitart. Korábban a Blikknek is elmondta, kész a végsőkig harcolni az örökségéért.
– Erős nő vagyok, megvédem magam, nem hagyom, hogy felfaljanak! Szerintem büszke lenne rám Andy, hogy ezeket a céges ügyeket kitartóan viszem tovább azokkal a szakemberekkel, akikkel ő is együtt dolgozott és akiket megbízott. De be kell vallanom, sajnos, sok minden miatt csalódott is lenne – mondta Vajna Tímea.
(Ez is érdekelheti: Vajna Tímea csak viccelt, de lehet, hogy tényleg többet kell adóznia Joe Biden elnöksége alatt)
A Blikk úgy tudja, az özvegy rendszeresen kap egy bizonyos összeget a vagyonkezelő cégtől, ami fedezi a kiadásait, de a teljes vagyon felett nem rendelkezhet.
Közvetlenül férje halála után teljesen kilátástalan helyzetbe került, akkor a Tények Plusznak adott interjút, amiben elmondta, nehéz anyagi helyzetben van, el kellett adnia egy zongorát, valamint a Lamborghinijét is árulta akkoriban. Azóta valamelyest rendeződtek az anyagi körülményei.
A közös budai villából ugyan kiköltözött, de egy ugyancsak fényűző házba bútorozott át a II. kerületben. Lamborghini helyett Mercedesszel jár, s legutóbb is magángépen repült Los Angelesbe. | https://www.blikk.hu/sztarvilag/sztarsztorik/vajna-timea-andy-vajna-orokseg-harc/ys7v4kb | https://web.archive.org/web/20230130212241/https://www.blikk.hu/sztarvilag/sztarsztorik/vajna-timea-andy-vajna-orokseg-harc/ys7v4kb | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-kapta-meg-a-40-milliard-forintot-meg-mindig-harcol-az-oroksegeert-vajna-timea | Blikk | hungarian-news | 2020-11-20 09:00:19 | [
"Andy Vajna",
"Vajna Tímea"
] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
51,222 | 11,5 milliárd forintot költött a járványos nemzeti konzultációra a kormány | Kassai Dániel független 18. kerületi önkormányzati képviselő közérdekű adatigényléssel kérte ki, hogy mennyibe került a kormány nyári nemzeti konzultációja. | Kassai Dániel független 18. kerületi önkormányzati képviselő közérdekű adatigényléssel kérte ki, hogy mennyibe került a kormány nyári nemzeti konzultációja.
Kassai a szerződések egy jelentős részét nem olvashatta el, és egyáltalán nem készíthetett felvételeket vagy másolatokat, de sikerült összeszámolnia a végső költségeket, amikor betekinthetett a Miniszterelnöki Kabinetiroda egyik szobájában a dokumentumokba.
Facebookon közzétett összesítése szerint:
9 milliárd 579 millió 490 ezer 978 forint ment el a konzultáció reklámozására, és a hozzá kapcsolódó, a gazdaság újraindításáról szóló hirdetésekre.
1 milliárd 700 millióba került a levelek kiküldése.
200 millióba került a nyomtatás.
Ez összesen nagyjából 11,5 milliárd forint.
Az egész nyáron át tartó konzultáció eredményére hivatkozva a kormány nem vezetett be járványügyi korlátozásokat szeptemberben, amikor a koronavírusos megbetegedések száma emelkedni kezdett. Orbán Viktor így fogalmazott akkoriban: "A nemzeti konzultáció alapján pontosan tudjuk, hogy mit várnak az emberek és ez nyugalmat ad. Az emberek elmondták a kérdőívekben: nem akarják, hogy leálljon az ország, azt akarják, hogy működjön. A kormánynak az a dolga, hogy olyan védekezést rakjon össze, amely megvédi az emberi életet és közben működőképes állapotban tartja Magyarországot. Ez lehetséges, van ilyen haditerv, eszerint hozzuk a döntéseinket."
Aztán a járvány súlyosbodása felülírta a tervet, és azóta rendkívüli veszélyhelyzet van érvényben, éjszakai kijárási tilalommal, bezártak az egyetemek és a középiskolák, az éttermek és a szórakozóhelyek, a sporttelepek és a mozik, a színházak és a könyvtárak. A kórházak pedig alig bírják a sok beteg ellátását. | https://444.hu/2020/11/19/115-milliard-forintot-koltott-a-jarvanyos-nemzeti-konzultaciora-a-kormany | https://web.archive.org/web/20230925125344/https://444.hu/2020/11/19/115-milliard-forintot-koltott-a-jarvanyos-nemzeti-konzultaciora-a-kormany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/115-milliard-forintot-koltott-a-jarvanyos-nemzeti-konzultaciora-a-kormany | 444 | hungarian-news | 2020-11-19 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"PR",
"hirdetés",
"gazdálkodás",
"covid-19"
] | [
"Kormányzati tájékoztató kampányok (2012-)"
] |
51,223 | 21 milliárd forintnyi támogatással dobták meg a győri vízi élményparkot, amit Mészáros Lőrinc épít | További 21,3 milliárd támogatást kapott a győri strand helyén épülő vízi élménypark, jelent meg a Magyar Közlönyben. | További 21,3 milliárd támogatást kapott a győri strand helyén épülő vízi élménypark, jelent meg a Magyar Közlönyben.
A beruházás korábban már kapott 750 millió forintnyi támogatást, de most a Modern Városok Program keretében igencsak megnövelték a forrásokat. | https://444.hu/2020/11/20/21-milliard-forintnyi-tamogatassal-dobtak-meg-a-gyori-vizi-elmenyparkot-amit-meszaros-lorinc-epit | https://web.archive.org/web/20230905144427/https://444.hu/2020/11/20/21-milliard-forintnyi-tamogatassal-dobtak-meg-a-gyori-vizi-elmenyparkot-amit-meszaros-lorinc-epit | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/21-milliard-forintnyi-tamogatassal-dobtak-meg-a-gyori-vizi-elmenyparkot-amit-meszaros-lorinc-epit | 444 | hungarian-news | 2020-11-20 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
51,224 | Milliárdos céget kap a Szeged-Csanádi Egyházmegye az államtól | A főleg megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató Szegedi Fonalfeldolgozó Zrt.-t adja az állam az egyházmegyének. Az egymilliárd forintos árbevételű vállalatot 15 éven át csak miniszteri engedéllyel adhatja el a Szeged-Csanádi egyházmegye. | Az ingyenes átadást a szerdai Magyar Közlönyben jelentette be a kormány. Az állami vállalat árbevétele meghaladja az egymilliárd forintot, közel ezer főt foglalkoztatnak, közülük hatszázan megváltozott munkaképességűek. A SZEFO Zrt. 1993 óta működik szegedi központtal, de hét településen van telephelye a kötöttárut gyártó állami cégnek. A bevételük jelentős része az Olaszországba exportált termékekből folyik be, az adózott eredményük évek óta 10 és 20 millió forint között van.
Két évvel ezelőtt azzal került a hírekbe az állami fonalfeldolgozó, hogy nem hivatalos források szerint a gyár beszállhat a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó 2Rule sportmezek gyártásába, ahol nanoezüsttel kezelt alapanyagokat használnának fel a mezek varrásánál. (A cég már régóta alkalmazza az eljárást termékeinél.) Később elcsendesedtek az erről szóló hírek. A két évvel ezelőtti hvg.hu cikkben már megemlítettük, hogy az állami cég és a Szeged-Csanádi Egyházmegye szoros kapcsolatban áll, mivel az egyházi intézményekben gondozottak közül többen a gyárban dolgoznak, illetve az egyházmegye kölcsönt is biztosított az állami cégnek.
A szerdai Magyar Közlönyben közzétettek szerint a cég részvényeit ingyenesen átadják a Kiss-Rigó László (képünkön) vezette Szeged-Csanádi Egyházmegyének, amely 15 évig csak akkor adhatja el a gyárat, ha erre a minisztertől engedélyt kap. | https://hvg.hu/kkv/20201119_Milliardos_ceget_kap_a_SzegedCsanadi_Egyhazmegye_az_allamtol | https://web.archive.org/web/20201224095647/https://hvg.hu/kkv/20201119_Milliardos_ceget_kap_a_SzegedCsanadi_Egyhazmegye_az_allamtol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardos-ceget-kap-a-szeged-csanadi-egyhazmegye-az-allamtol | HVG | hungarian-news | 2020-11-19 20:27:00 | [
"Kiss-Rigó László"
] | [
"Magyar Katolikus Egyház",
"Szeged-Csanádi Egyházmegye",
"Szegedi Fonalfeldolgozó Zrt."
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"privatizáció",
"egyház",
"támogatás",
"foglalkoztatás",
"gazdálkodás",
"klientúra"
] | [] |
51,225 | A Mészáros-birodalom új palotacége is Mészáros palotájába költözött | Újabb ingatlanhasznosító céggel gazdagodott a felcsúti milliárdos birodalma, ezúttal az MKB Bank ingatlanüzemeltető vállalatán keresztül. A Status Palace Kft. székhelye a pesti Andrássy út 59. alatti neoreneszánsz palota lett, amely Mészáros Lőrincé, és a milliárdos több más érdekeltségének is a székhelye. | olvasási idő
1 perc
megjelent
2020.11.19. 10:00 | https://hvg.hu/360/202047_status_palace_palota_dukal_meszarosnak | https://web.archive.org/web/20201202182830/https://hvg.hu/360/202047_status_palace_palota_dukal_meszarosnak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-meszaros-birodalom-uj-palotacege-is-meszaros-palotajaba-koltozott | HVG360 | hungarian-news | 2020-11-19 21:03:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Appeninn Holding Nyrt.",
"Goliat Trading Technology Kft.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Status Palace Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
51,227 | Csaknem 11,5 milliárdba került a koronavírusos nemzeti konzultáció | A megrendelést a Miniszterelnöki Kabinetirodától a New Land Média Kft. kapta meg, akinek egy nagyon elkötelezett fideszes milliárdos, Balásy Gyula a vezetője. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkáraszerint a kérdőiveket 1 millió 793 ezren töltötték ki. Bár Szél Bernadett százezres felkerekítésre bukkant. | Csaknem 11,5 milliárdba került a koronavírusos nemzeti konzultáció
Csak a kérdőívek postázása 1,7 milliárd forint volt.
Kassai Dániel, pestszentlőrinc független önkormányzati képviselője a Miniszterelnöki Kabinetirodában járt, hogy közérdekű adatigénylése nyomán betekinthessen a legutóbbi nemzeti konzultációhoz kapcsolódó adatokba – közölte a Facebookon.
Kassai azt írta, hogy a „Nemzeti Konzultáció a Koronavírusról és a gazdaság újraindításáról elnevezésű propagandakampány és az ezt körülölelő kormányzati hirdetések (nyomtatott sajtó, online, rádió, TV, óriásplakát, citylight, hengeroszlop) végösszege
9 milliárd 579 millió 490 ezer 978 forint volt, ehhez jött még hozzá a konzultációs levelek gyártása, postázása 1,7 milliárd forintért és a Magyar Közlöny Kft. közel 200 milliója nyomdai szolgáltatásra.”
A képviselő azt írta, hogy a megrendelést a Miniszterelnöki Kabinetirodától a New Land Média Kft. kapta meg, akinek egy nagyon elkötelezett Fideszes, Balásy Gyula milliárdos a vezetője.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szeptemberen azt mondta, hogy a kérdőiveket 1 millió 793 ezren töltötték ki. Bár Szél Bernadett százezres felkerekítésre bukkant.
���� Kiderült mennyibe került a NEMZETI KONZULTÁCIÓ! ���� A Miniszterelnöki Kabinetirodában jártam, Hogy közérdekből ... Közzétette: Kassai Dániel - & nbsp; 2020. november 18., szerda
2020. szeptember. 13. 09:42 hvg.hu Itthon
Konzultációs íveket szórt a Momentum Rogán Antal bérelt lakásának udvarára
A koronavírusról szóló nemzeti konzultáció íveit öntötték a miniszterelnök kabinetfőnökének háza elé.
2020. szeptember. 16. 15:00 Dobszay János - Gergely Márton hvg360
Orbán a halottak számát figyeli, ám a nemzeti konzultáció számaival még adós
Egyéni túlélési stratégiákra és egy új miniszter nyugtató szavaira bízza a kormány a járványkezelést s az annak nyomában járó gazdasági recesszió okozta megrázkódtatások kivédését. Orbán Viktor számára a halálozási mutató jelzi majd az ő teljesítményét, csak azt nem közölte, hány halottat tart elfogadhatónak, illetve hogy a nemzeti konzultáció eredménye alapján milyen korlátozásokat fogadnának el a számára kedves válaszadók. | https://hvg.hu/gazdasag/20201119_koronavirus_nemzeti_konzultacio | https://web.archive.org/web/20210903170814/https://hvg.hu/gazdasag/20201119_koronavirus_nemzeti_konzultacio | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csaknem-115-milliardba-kerult-a-koronavirusos-nemzeti-konzultacio | HVG | hungarian-news | 2020-11-19 12:56:00 | [
"Balásy Gyula"
] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"PR",
"hirdetés",
"gazdálkodás",
"covid-19",
"klientúra"
] | [
"Kormányzati tájékoztató kampányok (2012-)"
] |
51,228 | Újabb ingyenes vagyonátadás: az egykori esztergomi királyi székhelyet az egyház viheti az államtól | Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez kerülhet az esztergomi vár. A javaslatot kiegészítésként nyújtották be ahhoz a törvényjavaslathoz, amellyel a szabadkígyósi kastélyt a mezőhegyesi Ménesbirtokhoz csatolnák. | Az esztergomi Bazilika melletti egykori királyi székhelyet, az alapító István király születési helyét testálja a módosító javaslat a Főegyházmegyére, Völner Pál kiegészítő módosító javaslata szerint az egyházmegye kérésére. A vár a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozik, a javaslattal a tulajdon és a kezelés is az Esztergom-Budapesti Egyházmegyére szállna. „A tulajdonba adást a Főegyházmegye arra hivatkozással kezdeményezte, hogy az érintett terület korábban is egyházi tulajdon volt és mivel az érintett területtel szomszédos az esztergomi Bazilika – mint az ország egyik kiemelkedő szakrális és turisztikai központja –, indokolt a fizikailag és rendeltetésüket tekintve is szorosan kapcsolódó területek egyházi tulajdonba adásával elősegíteni, hogy a fejlesztések és a működtetés megvalósításánál egységes szempontrendszer érvényesüljön.” – áll a javaslat indoklásában.
A javaslat elfogadásával az ingatlan kikerülne a kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köréből, és bár a nemzeti vagyonról szóló törvény az ingyenesen átadott vagyonnal kapcsolatban előírja, hogy évente beszámolni köteles az új tulajdonos az átadónak, illetve 15 évig azt nem idegenítheti el, ez esetben kivételt tesz a javaslatot benyújtó igazságügyi államtitkár. A Főegyházmegyének átadott esztergomi vár határozatlan ideig terhelt az eladási tilalommal, és évente nem köteles beszámolót sem készíteni az átadónak, az eset speciális voltára hivatkozva, sarkalatosnak minősíti azt, vagyis csak kétharmados többséggel lehet módosítani a rendelkezést. | https://hvg.hu/kkv/20201120_esztergom_vagyonatadas_torvenyjavaslat | https://web.archive.org/web/20201201162040/https://hvg.hu/kkv/20201120_esztergom_vagyonatadas_torvenyjavaslat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-ingyenes-vagyonatadas-az-egykori-esztergomi-kiralyi-szekhelyet-az-egyhaz-viheti-az-allamtol | HVG | hungarian-news | 2020-11-20 10:40:00 | [] | [
"Esztergom-Budapesti Főegyházmegye",
"Magyar Katolikus Egyház"
] | [
"Esztergom",
"Komárom-Esztergom megye"
] | [
"ingatlan",
"egyház",
"átláthatóság",
"kultúra - művészet",
"klientúra",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
51,229 | Mészároséké az ország, maguknak építik - HVG Top 500 lista a nyereségrekorderekről | Magyarország jobban teljesít, a kormányfő legalábbis évről évre nagyobb sikereket ér el a nemzeti burzsoázia megteremtésében. Már persze ha azokat tekintjük nemzetinek, akik ilyen-olyan okokból bejáratosak a hozzá. A 2019-ben a legnagyobb nyereséget elért 500 magyarországi cég között már több mint negyven olyat találunk, amelynek tulajdonosa a NER valamelyik emblematikus figurája. | A hagyományos, árbevétel szerinti toplistáknál többet elárul a nagyvállalatok produktumáról az a rangsor, amely azt összegzi, hogy melyik cég mennyivel tudta növelni a termeléséhez szükséges, de mástól vásárolt anyagok-alkatrészek-szolgáltatások értékét. A Top 500-hoz kapcsolódva a HVG ezt a különleges listát is évről évre elkészíti.
A legnagyobb cégek rangsora után a legnagyobb nyereséget elérő 500 cég toplistáját is elkészítette a HVG. A benne szereplő vállalatok eredménye látványosan nőtt, a legnagyobb ugrásokat azonban a magyar gazdaságon kívül álló okok magyarázzák. | https://hvg.hu/360/202047__kormanyfokozeli_cegek__nemzeti_burzsoazia__osztalekleltar__orszagepitesi_ismeretek | https://web.archive.org/web/20201127082531/https://hvg.hu/360/202047__kormanyfokozeli_cegek__nemzeti_burzsoazia__osztalekleltar__orszagepitesi_ismeretek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaroseke-az-orszag-maguknak-epitik-hvg-top-500-lista-a-nyeresegrekorderekrol | HVG360 | hungarian-news | 2020-11-20 16:00:00 | [
"Andy Vajna",
"Balásy Gyula",
"Gál Miklós",
"Garancsi István",
"Homlok Zsolt",
"Ifj. Szeivolt István",
"Liszkay Gábor",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Győző",
"Paár Attila",
"Sánta János",
"Schmidt Mária",
"Simicska Lajos",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Szíjj László",
"Tiborcz István",
"Vajna Tímea",
"Vida József"
] | [
"Belfry MS kft.",
"Belfry-csoport",
"Herceghalmi Kereskedőház Kft.",
"Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Mészáros Építőipari Holding Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Nehéz Kő Kft.",
"Opus Global Nyrt.",
"Publimont Kft.",
"R-Kord Kft.",
"Talentis Group Zrt.",
"TV2 (televízió)",
"TV2 Média Csoport Zrt.",
"V-Híd Zrt.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"offshore",
"média",
"rokonok",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"bányászat",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"fuvarozás - logisztika",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"szerencsejáték"
] | [] |
51,230 | Újabb gyanúsítottjai vannak a Boldog István választókerületében sejtett visszaélésnek | Újabb gyanúsítottjai vannak a Boldog István választókerületében sejtett visszaélésnek, összesen 11 embert gyanúsítottak, köztük négy választott tisztségviselő van a hatóság látókörében. | Napokon belül elveszítette volna önkormányzati képviselői mandátumát, ám még az előtt lemondott róla Fehér Petra, a Boldog István jobbkezeként emlegetett nő, aki maga is gyanúsítottja a képviselő Jász-Nagykun-Szolnok megyei választókörzetében korrupció miatt indult nyomozásnak. Fehér Petra fideszes önkormányzati képviselő Törökszentmiklóson, illetve a megyei közgyűlésnek is tagja – egyelőre.
Az önkormányzati törvény értelmében azonban ha egy képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén, megbízatása megszűnik. Fehér Petra a 2019. októberi önkormányzati választáson kompenzációs listán jutott mandátumhoz a Markót Imre (Otthonunk Szentmiklós Egyesület) polgármesterrel együtt 12 tagú törökszentmiklósi testületben. A képviselőnő a tavaly november eleji alakuló ülésén még megjelent, ám az azt követő november 18-ai ülésen már nem. A jegyzőkönyv szerint hivatalosan nem tudták a távolmaradás okát.
Egy nappal később került nyilvánosságra, hogy Fehért előzetes letartóztatásba helyezték a már hónapok óta tartó nyomozás gyanúsítottjaként. A nyomozóhatóságok gyanúja szerint a választókerületben olyan hálózat épült ki, amely szisztematikusan élt vissza a Terület- és településfejlesztési operatív programban (TOP) elnyerhető forrásokkal. Ebben a hálózatban lehetett fontos szereplő Fehér Petra, aki – mint a pályázatok elbírálásában a döntési folyamatra ráhatással bíró hivatalos személy – az irányított közbeszerzéseket elnyerő vállalkozóktól jogtalan haszonra tett szert. Azaz visszaosztás történhetett, kenőpénzhez juthatott hozzá. Ennek a rendszernek lehetett tagja a szintén gyanúsított Boldog István politikus is.
Boldogot és Fehér Petrát is hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják. Fehér Petra februárban szabadult az előzetesből, akkor bűnügyi felügyelet alá került – a Fővárosi Törvényszék lapunknak küldött közlése szerint – négy hónapra. Ám jelenleg egyetlen gyanúsított, így ő sincs személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés alatt – tudtuk meg a Központi Nyomozó Főügyészségtől (KNYF). Azaz Fehér Petrának a nyár óta lett volna lehetősége részt venni a testületi üléseken, ám egyszer sem jelent meg.
Érdeklődésünkre Markót Imre, Törökszentmiklós polgármestere közölte: Fehér Petra egyetlen alkalommal jelezte neki a távolmaradását egészségügyi okok miatt. Októberben pedig a polgármester kereste meg a gyanúsított képviselőnőt e-mailben, hogy személyesen egyeztessenek a terveiről, ám ezt egészségügyi okokra hivatkozva elhárította, és azt ígérte, hogy majd később keresi. Fehér a polgármester elmondása szerint azóta sem jelentkezett nála. Mindenesetre az önkormányzati törvény értelmében elveszíti mandátumát, ami a jövő héten polgármesteri határozattal véglegesedett volna, ha nem mond le. Ugyanígy elveszítheti Fehér Petra a megyei közgyűlési mandátumát is. Az alakuló, majd a november közepi első ülésen megjelent, a december 6-ai tanácskozáson viszont már nem vett részt – akkor ugyanis már előzetes letartóztatásban volt. Ezen az ülésen képviselői kérdésre válaszolva Hubai Imre, a megyei közgyűlés fideszes elnöke elmondta: távollétével kapcsolatban hivatalos bejelentés nem érkezett. Arról is beszélt, hogy a megyei önkormányzati hivatalnál is végeztek kutatást a hatóságok.
Miután mandátumáról sem Törökszentmiklóson, sem a megyei közgyűlésben nem mondott le, tiszteletdíj is megillette. A városban ennek alapdíja havi 90 ezer forint, a megyei önkormányzatnál pedig 97 ezer forint (utóbbinál a pénzügyi és területfejlesztési bizottsági tagsága is megmaradt, amiért pótlék járt). Noha a megyei önkormányzat rendelete szankcionálja a távolmaradást (előzetes bejelentés esetén mínusz 10 százalék, enélkül mínusz 25 százalék), így is látható összeget hozott neki havonta a két mandátum.
Megkerestük Fehér Petrát is, többek között azt tudakoltuk tőle, hogy miért nem vett részt az üléseken, miután ezt már megtehette volna; miért nem mondott le a mandátumáról, ha nem kívánt részt venni az önkormányzatok munkájában, illetve arról is érdeklődtünk, hogy felvette-e a tiszteletdíjait. Azt is megkérdeztük tőle, tett-e (beismerő) vallomást a nyomozás során – az ügyvédje szerint ezt korábban megtagadta. Fehér azonban nem reagált e-mailünkre.
November 20-án aztán Markót Imre arról írt a Facebook-oldalán, hogy november 18-án Fehér Petra a képviselő-testületnek címzett írásbeli nyilatkozatában lemondott képviselői mandátumáról.
Kiderítettük azt is, hogy újabb személyeket gyanúsítottak meg az ügyben indult nyomozás során. A KNYF immár 11 gyanúsítottról számolt be lapunknak. Azt is írták, hogy közülük négyen viseltek választott tisztséget, azaz ők lehettek politikusok. Az egyik gyanúsított Boldog István fideszes országgyűlési képviselő, ő azonban – többekkel ellentétben – megúszta az előzetes letartóztatást. Szintén gyanúsított a Debköz Közbeszerzési Kft. egyik résztulajdonosa és ügyvezetője (K. F.) is. Ezzel a céggel dolgozott több önkormányzat a választókerületben. A gyanú szerint K. F. folytatta le az érintett beruházások közbeszerzéseit az előre megbeszéltek alapján, vagyis nem volt verseny a társaságok között a megrendelésért, előre eldöntötték, kinek kell nyernie. Az ügyvezető, mint önálló intézkedésre jogosult személy, ezt vállalta, amiért a gyanú szerint jogtalan előnyhöz jutott. Rajta kívül K. P. meggyanúsításáról is tudni, de a gyanúsítottak között akad más vállalkozó is.
A hatóságoknak még bőven van idejük a nyomozásra. A Büntetőeljárásról szóló törvény ugyanis a nyomozás határidejét a gyanúsítás közlését követő két évhez köti. Mivel az első gyanúsítotti kihallgatásra 2019. november 27-én került sor, még egy teljes évig folyhat az eljárás, de szükség esetén ezt egy fél évvel még meg lehet hosszabbítani.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/47. számában jelent meg november 20-án. | https://hang.hu/belfold/2020/11/21/ujabb-gyanusitottjai-vannak-a-boldog-istvan-valasztokeruleteben-sejtett-visszaelesnek/ | https://web.archive.org/web/20210726045433/https://hang.hu/belfold/2020/11/21/ujabb-gyanusitottjai-vannak-a-boldog-istvan-valasztokeruleteben-sejtett-visszaelesnek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-gyanusitottjai-vannak-a-boldog-istvan-valasztokeruleteben-sejtett-visszaelesnek | Magyar Hang | hungarian-news | 2020-11-21 09:24:00 | [
"Boldog István",
"Fehér Petra",
"Kerekes Ferenc"
] | [
"Debköz Kft. (Mátrix Tender)",
"Fidesz",
"Jász-Nagykun-Szolnok Megye Önkormányzata"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Törökszentmiklós"
] | [
"hivatali visszaélés",
"támogatás",
"EU",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Boldog István és a Szolnok megyei uniós pénzszivattyú"
] |
51,235 | Sivár pusztaság van már az egykor védett Közvágóhíd helyén | A miniszterelnökkel jó barátságot ápoló, Erdoğan-közeli török milliárdos, Adnan Polat egy egész városnegyedet zsúfol a négy és fél hektáros területre. | A török milliárdos, Adnan Polat és a magyar miniszterelnök közti szálak az elmúlt években egyre szorosabbá váltak, hiszen az Erdoğan-közeli üzletember előbb csak a törökországi magyar kereskedőházakat üzemeltette, valamint az ő irodaházában kapott helyet a magyar főkonzulátus, 2017-ben azonban már annyira jóban voltak, hogy magánprogramként járták be a felcsúti stadiont, egy évvel később pedig már a Országgyűlés alakuló ülését is a karzatról nézte végig.
A hatvanhét éves üzletember a választások után egyetlen héttel máris hazai napenergiacégek egész sorát (közülük hetet egyetlen nap alatt) vásárolta fel, majd a magyar delegáció tagjaként Kínába utazott, hogy ott kormányzati hátszéllel támogatáshoz juthasson.
A turai Schossberger-kastély, a Centrál Kávéház, a Pozsonyi úti egykori KISZ KB- (később K&H-) székház (ezt lebontották, helyére felső kategóriás ingatlanok kerülnek), illetve számos értékes fővárosi ingatlan mellett Polat és társai 2017 őszén a Nemzeti Színház, illetve a Művészetek Palotája tőszomszédságában álló Közvágóhidat is megvásárolták – utóbbi helyére egy elképesztő méretű lakónegyedet álmodtak meg, benne
1232 lakással, 45 ezer négyzetméternyi irodaterülettel, 1921 autót elnyelő mélygarázzsal, kétszáz szállodai szobával, illetve nyolcezer négyzetméternyi üzlethelyiséggel.
A megvalósulás felé vezető úton persze problémák tornyosultak, ezek elhárításában azonban a kormánypárti főváros, illetve Ferencváros korábbi önkormányzata egyaránt segítőkész volt: a területen építhető lakótornyok maximális magasságát
16-ról 45 méterre emelték, a maximális beépíthetőségi mutató pedig 50-ről 80 százalékra nőtt, jóval kevesebb teret hagyva így a zöldfelületeknek, illetve az élhetőséget növelő tágas tereknek, sőt, a projekt nemzetgazdasági kiemelést kapott, így az építési és bontási engedélyek megszerzése is jóval könnyebbé vált.
Az álom elől mindennek köszönhetően elgördültek a legfontosabb akadályok (bár ezek megvalósulása esetén jókora forgalomnövekedésre lehet számítani a környéken), a területen álló épületek egy része azonban védettséget élvezett.
Rövidesen ezt az akadályt is sikerült megkerülni, így 2019-ben megindult az 1872-ben, Julius Hennicke tervei szerint született, később többször bővített és átépített épületegyüttes bontása.
Az Örökségfigyelő 2018 szeptemberében készített grafikáján jól látszik a szakértők által értékesnek tartott, de lebontásra ítélt részek (piros kiemelések), a terv szerint megtartandók (zöld), illetve a tervek szerint is eltűnő csarnokok (sárga) aránya, jól mutatva, hogy a Közvágóhíd voltaképpen eltűnik:
A bontást végző cég azonban nem állt meg ezen a ponton: a témában egy évvel ezelőtt írt hosszú cikkünkből kiderült, hogy a kerülettel kötött megállapodás értelmében a befektető
a kapcsolódó értékek megjelenését a történelmi örökség szempontjából fontos víztorony és a bejárati szobrok megtartásával, illetve néhány épületrész visszaépítésével tervezi elérni.
A történteket ekkor már rég nem lehetett rekonstrukciós beruházásként emlegetni, pedig az illetékesek az utolsó pillanatban is szigoríthatták volna az építési szabályzatot, illetve megkezdhették volna az együttes műemlékké nyilvánítását, meggátolva a pusztítást, erre azonban nem került sor.
A bontás közben a környéken járók elé táruló képre viszont senki nem volt felkészülve, hiszen egészen más érzés olvasni valaminek a bontásáról, mint testközelből látni a várostörténet egy fontos szeletének kitörlését.
A különbséget azonban csak a drónfelvételek érzékeltetik igazán – tökéletesen bizonyítják ezt az OD Pictures Art Studio november 11-én készített fotói, amiket Flickr-oldalukon osztottak meg, hiszen az évszázados részek közül mostanra már tényleg csak a víztorony, a főbejárat melletti épületrész, illetve a két, óriási, eredetileg kőből faragott, de 1937-ben bronzból újraöntött szobrot magán hordó kapuoszlop áll a helyén:
Polatot és a többi, barna mezős beruházásokat – így például rozsdaövezetekben való lakásépítéseket – végző befektetőt a kormány 2020 nyarán egyébként újabb támogatásban részesítette: az építendő lakások áfáját öt százalékra csökkentették a százötven négyzetméternél kisebb alapterületű, új otthonok esetében.
November elején kiderült az is, hogy a török üzletember családtagjai közül többen már korábban magyar állampolgárságot is kaptak: fia, Kerim Polat például legalább 2018 óta rendelkezik magyar útlevéllel. | https://24.hu/kultura/2020/11/21/kozvagohid-adnan-polat-bontas-muemlek/ | https://web.archive.org/web/20230322005805/https://24.hu/kultura/2020/11/21/kozvagohid-adnan-polat-bontas-muemlek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sivar-pusztasag-van-mar-az-egykor-vedett-kozvagohid-helyen | 24.hu | hungarian-news | 2020-11-21 00:00:00 | [
"Adnan Polat",
"Kerim Polat"
] | [] | [
"Bp. IX. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"önkormányzat",
"klientúra"
] | [] |
51,236 | Titkolják, hogy mekkorát kaszáltak eddig a raktárkoncerteken a NER kedvenc vállalkozói | A koncertek nemcsak a nehéz helyzetbe került művészeket segítik, hanem a legfelsőbb körökbe bekötött alvállalkozókat is. Bár közpénzről van szó, a köznek csak a finanszírozásig van köze hozzá. | Hiába szólította fel adatközlésre az állami Antenna Hungária Zrt.-t a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) egy korábbi, hasonló ügyben, a cég a raktárkoncertekkel kapcsolatban nem hajlandó elárulni, pontosan mennyit fizettek, fizetnek az alvállalkozóiknak. Márpedig ez lényeges kérdés egyebek mellett azért is, mert ezek a vállalkozások olyan emberek kezében vannak, akik sok szállal kötődnek a legmagasabb kormányzati körökhöz.
Ahogyan korábban beszámoltunk róla, a kabinet augusztusban jelentette be, hogy a koronavírus miatt nehéz helyzetben lévő zenekarok, előadóművészek megsegítésére 5,3 milliárd forint állami pénzből raktárkoncerteket szerveznek. Hogy ebből mennyi ment a zenekarokhoz, előadóművészekhez, illetve mennyit vitt el a szervezés, az előadások rögzítése, a helyszín, az utómunka, illetve egyéb járulékos költségek, az még most sem világos.
Az 5,3 milliárd forintból egy nettó 3,56 milliárd (bruttó 4,5 milliárd) forintos keretszerződés (.pdf-ben itt találja) jutott az Antenna Hungáriának, a Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ) augusztus közepén írták alá a kontraktust a raktárkoncertek kommunikációs és rendezvényszervezési feladataira. Mivel keretmegállapodásról van szó, egyelőre biztosan annyit lehet tudni, hogy az MTÜ nettó 2,49 millárd forint elköltését biztosan vállalta az Antenna Hungáriánál, illetve az állami cégen keresztül a NER befolyásos szereplőinél.
A történetben ugyanis van egy csavar: elsőre úgy tűnhet, hogy az állam egy állami céget bízott meg a méregdrága munkával, ez azonban csak részigazság.
Az MTÜ egy tavaly megkötött, 30 milliárd forintos keretszerződés egyik megbízásaként szerződött az Antenna Hungáriával, ebben a projektben pedig az állami cég nem akárkiket választott alvállalkozóknak:
Balásy Gyula két, a plakátkampányos megbízások miatt is ismert cégét, a Lounge Design Kft.-t és a New Land Media Kft-t.,
egy másik Balásy-érdekeltséget, a rendezvényszervezéssel foglalkozó Moonlight Event Kft.-t, amelyről a napokban írtuk meg, hogy elképesztő tempóban nő a forgalma,
a biztonsági feladatokért felelős alvállalkozó pedig a kormány kedvenc őrző-védő cégeként ismert Valton lett, amelynek kisebbségi tulajdonosa Sarka Kata bulvárszereplő férje, az egykori Rogán-házaspár ügyei környékén gyakran felbukkanó Bessenyei István.
Egyelőre annyi tudható, hogy az Antenna Hungária Zrt. a három Balásy-céggel és a Valtonnal is egyedi keretszerződést kötött a raktárkoncertek megvalósítására, ezek összege vagy a már kifizetett közpénzek értéke azonban nem ismert, ez a cég indoklása szerint üzleti titok. Több mint egy hete szeretnénk megtudni az Antenna Hungária Zrt.-től, hogy ezt milyen jogi indoklással tudják alátámasztani, illetve hogy a NAIH korábbi állásfoglalása ellenére miért választották ugyanazt a megoldást, mint az elmúlt évben: a hiányos adatközlést üzleti titokra hivatkozva. Az adatokért – ahogyan a tavalyi ügyben is – közérdekű adatigénylést indítottunk.
De miért a műsorszóró cégre bízzák a rendezvényeket?
A Telex cikke szerint ahhoz, hogy megértsük az Antenna Hungária szerepét – illetve azt a kényszerpályát, amelyre a lapnak nyilatkozók szerint a kormányzat állította a céget – a 2017-es budapesti vizes világbajnokságig kell visszamenni. A monumentális sportesemény rendezvénytechnikai megoldására a szervezők egy nagy piaci szereplőtől kértek ajánlatot, ám azt túl drágának találták, így arra jutottak, hogy olcsóbb és könnyebb állami pénzből megvásárolni a komplett eszközparkot a vébére. Ez a Telex forrása szerint 15 milliárdos eszközbeszerzés volt, ami nem csak az összeg miatt furcsa, hanem azért is, mert ezeket az eszközöket a rendezvényszervező cégek bérelni szokták a tárolási költségek és a gyors amortizáció miatt. Tulajdonosként viszont az Antenna Hungáriának valamit kezdenie kellett a milliárdos eszközparkkal, így csöppentek bele a hazai rendezvényszervezésbe.
A G7 értelmezése szerint az állam azért tömheti ki milliárdos megrendelésekkel az Antenna Hungáriát, hogy a vizes vb-re beszerzett eszközök ne a raktárban porosodjanak. E logika szerint a sportrendezvény miatt szükségessé vált eszközbeszerzés hozzáadható a vébé amúgy is 100 milliárd feletti költségéhez – hiszen, ha valaha meg is térül a cégnek, az az állami megrendeléseknek lesz köszönhető.
Kiemelt kép: Raktárkoncert / Facebook | https://24.hu/fn/gazdasag/2020/11/22/raktarkoncert-balasy-valton-titok/ | https://web.archive.org/web/20211205101929/https://24.hu/fn/gazdasag/2020/11/22/raktarkoncert-balasy-valton-titok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titkoljak-hogy-mekkorat-kaszaltak-eddig-a-raktarkoncerteken-a-ner-kedvenc-vallalkozoi | 24.hu | hungarian-news | 2020-11-22 00:00:00 | [
"Balásy Gyula",
"Bessenyei István (Valton)"
] | [
"Antenna Hungária Zrt.",
"Lounge Design Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Moonlight Event Kft.",
"New Land Media Kft.",
"Valton-Sec Zrt."
] | [] | [
"média",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,237 | Kisfaludy-pénzek: Gerendai Károly Lupa-tavi strandja is 140 millió forintot kapott a közösből | Közel 140 millió forint közpénzt adott arra a Magyar Turisztikai Ügynökség, hogy a Budapest tengerpartjaként hirdetett Lupa strand még klasszabb legyen. Ebből például csúszdát építhetett a két milliárdos tulajdonos a volt bányatóra
egyedi kérelmet nyújtottunk be az MTÜ-höz, amit pozitívan bíraltak el. Az elnyerhető összeg felső határát kaptuk.
Olcsónak éppen nem olcsó a Lupa: a családi napijegy hétvégén 10500 forint, míg a felnőtt napijegy 4 ezer forint. A VIP jegy pedig 15 ezer forintba kerül. | Nem csak az önkormányzati tulajdonban lévő strandok kaptak vissza nem térítendő állami támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ), hanem magántulajdonban lévő strand is. A kormányzati felügyelet alatt álló MTÜ ugyanis például a Lupa Strand Kft.-nek is adott 139,9 millió forintot a Lupa-tó strand fejlesztésére - derül ki a Kisfaludy-pályázatok 2020-as nyerteseit felsoroló listából.
A Lupa egész egyszerűen kihagyhatatlan. Nemcsak azért, mert pár percre van Budapesttől , hanem mert itt tényleg paradicsomi élmények várnak egy átlagos strandbelépő áráért. Kristálytiszta, türkizkék víz, pálmafás partok, beach clubok, gasztrosétány, horgászállások, profi strandsport pályák szárazon és vízen – mindez egy helyen, de egymást nem zavarva
- szól a Lupa strand bemutatkozása.
A Lupa-bányatónál sokáig nem lehetett fürdeni, de 2016-ban a Sziget Fesztivál alapítójaként ismert Gerendai Károly és a videotonos Lakatos Péter üzletember megnyitotta a Budapest tengerpartjaként hirdetett strandját, a Lupa Beachet. A strandnak egyre jobban megy. Évről évre mintegy 100 millió forinttal tud növekedni, de a két milliárdos vállalkozó egyelőre nem ebből gazdagodik tovább. A Lupa Strand Kft. árbevétele a 2018-as 560 millió forintról 671,5 millió forintra növekedett 2019-ben, ami 12,1 millió forint profithoz volt elég, de osztalékot ezúttal sem fizettek, csakúgy, mint a korábbi években.
Idén nyáron négy új attrakcióval: egy autósmozival, egy horgászcentrummal, egy különleges csúszdával és egy szaunatoronnyal bővült a Lupa kínálata.
Hallottuk, hogy lehet strandfejlesztésre pályázni, de a közép-magyarországi régióra nem volt pályázat, ezért egyedi kérelmet nyújtottunk be az MTÜ-höz, amit pozitívan bíraltak el. Az elnyerhető összeg felső határát kaptuk, amiből a horgászcentrumot és a csúszdát is építettük, de a kerékpárutat is fejlesztjük. Alapvetően méltánytalannak éreztem, hogy a versenytársakat közpénzből fejlesztik, de a Lupát nekem kizárólag a saját költségemen kellett volna fejlesztenem. Vagy mindeni kapjon, vagy senki
- mondta lapunknak Gerendai Károly. Az üzletember sok vállalkozása alaposan megsínyli a koronavírust (több étterme is bezárt), de a Lupa strand pont nem tartozik a járvány áldozatai közé. Május 22-én nyitott és a teljes nyarat végig üzemelte. Gerendai Károly elmondása szerint hasonló évet zártak idén, mint 2019-ben, sőt, a látogatószám még növekedett is, ami főleg annak köszönhető, hogy idén nyáron sokan nem utaztak el külföldre.
Olcsónak éppen nem olcsó a Lupa: a családi napijegy hétvégén 10500 forint, míg a felnőtt napijegy 4 ezer forint. A VIP jegy pedig 15 ezer forintba kerül. A baldachinos napágyak is népszerűek, amiket napi 4 ezer forintért lehet kibérelni, de a sima napágy csak egy ezres. Az MTÜ-től kapott 140 millió forint közpénzből épült, Slip&Fly névre hallgató csúszdán pedig 600 forintért lehet egyszer lecsúszni. A margitszigeti Palatinus strandon amúgy 3100 forint a belépő, a családi jegy pedig 8500 forint.
Azt még a Magyar Nemzet írta meg 2017-ben, hogy a Sziget Fesztivál korábbi tulajdonosának 118 millió forintot kell fizetnie a tó mintegy ötödéért. Maga a teljes tó ennél sokkal többe került. Az árajánlatot egyébként nem Gerendaiék adták, az önkormányzat ugyanis – hivatalos értékbecslés alapján – ezen az áron hirdette meg az ingatlant. Gerendai Károly a lapnak azt mondta, több év alatt nagyjából egymilliárd forintos beruházásra készülnek, és négy strandot hoznak majd létre. Eddig mintegy 4 milliárd forint a teljes beruházás költsége. Állítása szerint három évvel korábban megkereste őt a tó többi részének a tulajdonosa, az Óbuda Zrt., és jelezte neki, hogy hamarosan bezárják a Lupa-tavi bányát, így a területet hasznosítanák.
A sikeres vállalkozó számtalan cégben tulajdonos, de egyik legfontosabb cégének a Szigerta Invest vagyonkezelő Kft. nevezhető. A társaságnak 2,1 milliárd forint a jegyzett tőkéje, 11 milliárd forint a saját tőkéje és Gerendai Károly a 65 százalékos tulajdonosa, míg Takács Gábor 35 százalékkal rendelkezik. A 2019-es adózott eredménye 633 millió forint lett, amiből Gerendai Károlynak jutott 411 millió forint osztalék.
A Lupa Strand Kft. másik tulajdonosa pedig az LPH Kft-n keresztül Lakatos Péter és családja. Ő a Videoton Holding Zrt.-ből ismert, ahol 26,5 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik. A cégcsoport pazar évet zárt 2019-ben: lapunk írta meg, hogy az árbevétel a 2018-as 14,3 milliárd forintról 15,1 milliárd forintra ugrott, míg az adózott eredmény 16,1 milliárd forintról 18,7 milliárd forintra hízott. A tulajdonosok pedig úgy döntöttek, hogy megfelezik a profitot: 9,3 milliárd forintot kifizetnek osztalék formájában, a maradék 9,3 milliárd forint viszont eredménytaralékban marad.
Az állami strandfejlesztés amúgy 2017 óta dübörög és még javában tart. Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója nyáron beszélt arról, hogy újabb 3 milliárd forintot biztosít a kormány arra, hogy Magyarország szabadvízi strandjai megújuljanak a Balatonnál, a Duna mentén, a Tiszánál, a Tisza-tónál és a Velencei-tónál, de ezeket a pénzeket döntő többségében települési önkormányzatok kapják meg. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/gerendai-karoly-luxusstrandja-is-140-millio-forintot-kapott-a-kozosbol.html | https://web.archive.org/web/20230126070437/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/gerendai-karoly-luxusstrandja-is-140-millio-forintot-kapott-a-kozosbol.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kisfaludy-penzek-gerendai-karoly-lupa-tavi-strandja-is-140-millio-forintot-kapott-a-kozosbol | mfor.hu | hungarian-news | 2020-11-18 18:59:00 | [
"Gerendai Károly",
"Lakatos Péter"
] | [
"Lupa Strand Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [] | [
"pályázat",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
51,238 | A kormány játszhat a gazdagoknak adott új játékszerrel | Egy héttel azután, hogy a kormány bejelentette, létrehoz egy új alapítványi formát a Corvinus Egyetem magánosításához, a parlament már tárgyalni is kezdte a vagyonkezelő alapítványokat létrehozó törvényjavaslatot. Ezzel párhuzamosan pedig az is kiderült, hogy a kormány az MTA vagyonát is egy ilyen alapítvány kezelésében képzelné el. De mit is csinál egy ilyen vagyonkezelő alapítvány, és miért jó ebbe bepakolni közintézményeket vagy családi vagyonokat? Ennek próbáltunk utánajárni. | Jó lesz, hogyha mindannyian megbarátkozunk egy új fogalommal, ami valószínűleg sokkal több magyart fog közvetetten érinteni, mint amennyien az előnyeit ki tudják majd élvezni: ez a magán- és közcélra alapítható vagyonkezelő alapítványok fogalma, intézménye, ami még nem létezik, de ha a parlament fideszes többségén múlik, akkor olyan gyorsan létrejön, ahogy csak lehet. Az ezek létrehozásáról szóló törvényjavaslatot a múlt héten nyújtották be az Országgyűlésnek, ezen a héten már tárgyalják is, és ami igazán fontos a kormánynak, az a parlamentben nagyon gyorsan valóra válik.
Ez pedig biztos, hogy fontos a kormánynak, mert nagy tervei vannak vele: ilyen vagyonkezelő alapítvány fogja átvenni az államtól a magánegyetemmé váló Budapesti Corvinus Egyetemet, sőt, a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) folytatott csatározásnak is az lehet a vége, hogy az MTA vagyona egy az egyben egy ilyen vagyonkezelő alapítványnál landol. Hogy hogyan fog kinézni ez az új alapítványi forma, hogyan fog adózni, milyen átláthatósági elvárásoknak kell majd megfelelnie, és kik fogják igazán kihasználni a lehetőségeit, azt egyelőre nem tudni pontosan. Mindenesetre igyekeztünk összeszedni, hogy milyen minták alapján és milyen céllal jönnek létre ezek az alapítványok, hogy miben térnek el „sima” alapítványoktól és a bizalmi vagyonkezelő cégektől, és hogy mire is lesznek jók.
Évszázadokra tervezett vagyon
A kormány minden fontosabb törvénynél szereti hangsúlyozni, hogy arra milyen nyugat-európai minták vannak, és ez a vagyonkezelő alapítványoknál sincs másképp. Ahogy a törvényjavaslat szövegében is olvasható és ahogy nyilván minden megszólaló fideszes képviselő és kormánytag el fogja mondani, ilyen vagyonkezelő magánalapítványok vannak például Ausztriában, Liechtensteinben, Hollandiában, Svájcban és még sok más európai országban. Ezek viszont a kormány szándékának csak az egyik, talán kevésbé hangsúlyos részére adnak példát, vagyis arra, hogy az ország gazdagabb családjai ilyen alapítványokban menedzselgessék a rendszerváltás (vagy a 2010-es kormányváltás) óta felhalmozott tőkét, illetve hogy idevonzzák külföldről a gazdag családok tőkéjét.
Az ilyen alapítványok célja nyugaton alapvetően az, hogy dúsgazdag családok vagyonát menedzseljék. Ha megkérdeznek erről egy vagyonkezelő szakembert, mindegyikük el fog mondani egy szappanoperába vagy romantikus regénybe illő mesét egy osztrák nemesről vagy egy liechtensteini iparmágnásról, aki nem akarja, hogy a családi vagyonát az elkényeztetett örökösök elherdálják, szétaprózzák, vagy addig veszekedjenek rajta, mire a birtok, a cégrészesedések meg a drága festmények ára is elment a perköltségekre. No meg azt sem akarja, hogy az örökösödési adón keresztül a halála után az állam csapjon le arra, amit a papa felépített/megörökölt, ezért a család vagyonát egy alapítványba teszi. Ennek a kuratóriumi tagjai lehetnek családtagok, barátok, akikben a papa megbízott, vagy bárki, a lényeg az, hogy ez a testület őrködik a vagyon fölött, kifizeti belőle az unoka harvardi tandíját, ad némi apanázst az azt amúgy is Monte Carlóban elkoktélozó unokaöcsnek, és még talán fialtatja is a pénzt.
Ez a probléma nemcsak a német nyelvterületen érinti a leggazdagabbakat, hanem természetesen az angolszász világban is, ott viszont egy másik megoldást találtak ki a megoldására: a trust fundok rendszerét, vagyis a bizalmi vagyonkezelést. Ennek a lényege az, hogy a vagyonos ember nem egy alapítványt hoz létre, hanem megbíz egy vagyonkezelőt, aki vagy egy bizalmasa, ügyvédje, stb., vagy egy kifejezetten ilyen szolgáltatások nyújtására specializálódott cég, amely egy meghatározott időre kezelői tulajdonba veszi a vagyont, és egy előre megállapított mandátum szerint kezeli azt, vagyis azt teszi vele, amit a megbízó akart, eszerint a mandátum szerint kifizetve belőle időnként valamennyit a kedvezményezetteknek.
A két eszköz nagyjából ugyanazt a célt szolgálja, csak máshogy, az egyik kicsit jobban igazodva a németes, kontinentális joghoz, a másik pedig az angolszászhoz. Magyarországon viszont, ha elfogadják a törvényt, akkor az a különleges helyzet áll majd elő, hogy
A parlament 2014-ben szabályozta a bizalmi vagyonkezelést, vagyis először az angolszász modellt vette át. Sőt, ez állítólag annyira jól sikerült, hogy sok sok amerikai is a magyar vagyonkezelőkhöz hozza a pénzét, ha azt az USA-n kívül akarja tudni. Létre is jött négy-öt cég, amely kifejezetten vagyonkezeléssel foglalkozik, több ügyvéd is elkezdett erre a területre specializálódni, és ügyfeleik is akadnak, igaz, úgy tudjuk, a legtöbb nem Magyarországról, hanem Oroszországból, a Távol-Keletről és – ahogy már az előbb említettük – az Egyesült Államokból. A bizalmi vagyonkezelés egy jól ellenőrzött terület, annak, aki legalább két vagyont is kezel, az MNB engedélyéért kell folyamodnia.
Persze a gazdag magyarok részéről is nő az igény az ilyen vagyonkezelő szolgáltatások iránt, akinek pedig valamiért nem volt annyira szimpatikus az itthon kialakított trust modell, az eddig is kimehetett Bécsbe, és alapíthatott ott egy Privatstiftungot. Sőt, akár Bostonba vagy New Yorkba is elmehetett, hogy ott hozzon létre egy trust fundot, de arra is volt állítólag példa, hogy valaki Szingapúrig ment, hogy a tökéletes vagyonkezelőt megtalálja. Persze ettől még a vagyonkezeléssel foglalkozók szerint örvendetes, hogy a magyar jogrendszeren belül is lesznek alternatívák, vagyis hogy már itthon is lehet válogatni az angolszász és a németes modell között, nem utolsósorban azért, mert az alapítványok, ha jobban sikerült szabályozni őket, mint mondjuk az osztrákoknak, komoly tőkét vonhatnak be az országba, legalábbis a törvényjavaslat pártolói ezt remélik.
Viszont a kormányt nem az ő vagyonuk megóvása motiválta a legjobban, hanem az olyan, most még az államháztartás részét jelentő intézmények vagyonkezelő alapítványokba pakolása, mint az Corvinus Egyetem vagy az MTA. Igaz, úgy tudjuk, hogy maga az ötlet, hogy létrehozzanak az osztrákokhoz hasonló magánalapítványokat, már több mint egy évtizede is fölmerült, azóta pedig pár évente újra előkerül jogalkotói körökben, most valószínűleg azután vették elő a fiókból, hogy a kormány kitalálta, alapítványi magánegyetemet csinál a Corvinusból. Palkovics László miniszter pedig többször is hangsúlyozta, hogy a Corvinus egy pilotprojekt, ha jól működik, több magyar egyetem is ilyen alapítványi formában működik majd tovább.
Mit tudunk eddig?
Azon kívül, hogy a Corvinus magánosításával újra előkerült az ötlet, túl sok indoklást nem fűzött hozzá eddig a kormány. Trócsányi László igazságügyi miniszter egy hete annyit mondott erről: „Felmerült hazánkban, hogy nagyobb tőkével rendelkező vagyonkezelő alapítványok jöjjenek létre, de eddig nem volt rá jogi lehetőség." Ennél sokkal tovább a törvényjavaslat indoklása sem megy, ott is az szerepel, hogy bár már vannak a nagy vagyonok kezelésére lehetőségek Magyarországon, olyan, hogy vagyonkezelést végző alapítvány eddig nem volt, úgyhogy most majd lesz, ez pedig magán és közérdekű is lehet.
De mi is egy ilyen vagyonkezelő alapítvány? Ez elég tautologikusan egy alapítvány, ami vagyont kezel, pontosabban aminek a célja az alapító vagyonának a kezelése és felhasználása arra a célra, amit az alapító az alapító okiratban, az alapítvány saját kis alkotmányában meghatároz. A vagyonkezelő alapítványok célja viszont az olyan nemes dolgoktól kezdve, mint az oktatás és a kultúra támogatása, akár olyan banális dolgokig is terjedhet, mint hogy havonta kapjon az alkoholista unokatestvér akkora apanázst a családi vagyonból, hogy ellegyen és ne hisztizzen, hogy nem kapott pozíciót a családi cégben. Az alapító okiratban pedig a cél mellett a működés részleteit is nagyban meghatározhatja, így minden alapítvány egy kicsit máshogy működhet, a törvényi kereteken belül.
Megkötés még, hogy ilyen alapítványt minimum 600 millió forint tőkével lehet létrehozni, vagyis ez a leggazdagabb magyar családok kiváltsága lesz. Magáncélra vagyonkezelő alapítványokat szó szerint a felső tízezer alapíthat, a Blochamps Capital számításai szerint nagyjából ennyien rendelkezhetnek ma Magyarországon 600 millió forint vagyonnal.
Úgy tudjuk, a tőkeminimum meghatározása alapvetően azért került be a törvénybe, mert bizonyos összeg alatt egyszerűen nem éri meg ilyen magánalapítványt létrehozni. Az osztrák példa azt mutatja, hogy nagyjából 2-3 millió euró, vagyis durván 650-950 millió forint fölött lehet észszerűen működtetni egy ilyet, úgyhogy ebből a szempontból még az sem kizárt, hogy alacsony is a 600 milliós minimum.
Emellett persze az állami szereplők is alapíthatnak alapítványt, hiszen közcélú vagyonkezelő alapítványokat is teremtene a javaslat. Ezek annyiban térnek el a magáncélú alapítványoktól, hogy
nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozása, illetve támogatása vagy ilyen tevékenységet ellátó intézmények fenntartása és működtetése lehet a céljuk; és
a „kedvezményezettjeinek köre – azok személyét illetően – nyitott", vagyis nincs megadva az alapító okiratban, hogy pontosan ki is kaphat pénzt az alapítvány által kezelt vagyonból. Ez teszi lehetővé például, hogy egy egyetem alapítványa ösztöndíjakat fizethessen bárkinek, akinek az egyetem azt megítéli.
Az alapítványok úgy működnek majd, hogy az alapító kijelöl egy, legalább öt természetes személyből álló kuratóriumot, erre pedig az alapítói jogokat is átruházhatja. Innentől gyakorlatilag a kuratórium őrködik a vagyon fölött, hoz döntéseket az alapító okiratban meghatározott szempontok szerint. A kuratórium mellett egy felügyelőbizottságot is ki kell jelölni (ami fontos különbség a sima alapítványokhoz képest), ha pedig az alapító a jogait a kuratóriumnak átadta, akkor egy vagyonellenőrt is ki kell jelölni. Ő egy könyvvizsgáló vagy ügyvéd, aki nem lehet az alapítvány kuratóriumának, sem az fb-nek tagja, a dolga pedig alapvetően az, hogy figyelemmel kísérje, hogy az alapítvány az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően működik-e.
Fontos kitétel, hogy ha az alapítvány tőkéje a meghatározott 600 milliós tőkeminimum alá csökken, a kedvezményezetti kör felé teljesítendő kifizetések csökkenthetők vagy felfüggeszthetők, ha pedig három évig tőkevesztéssel működik, meg is szűnik. Hogy ekkor mi történik a pénzzel, azt is az alapító okiratban kell rögzíteni, de az visszaszállhat az alapítóra, vagy el lehet költeni más, meghatározott célokra.
Alapítvány vs. alapítvány
Felmerül viszont a kérdés, hogy ahhoz, hogy egyetemek működtetéséhez mi szükség van egy új alapítványi formára. Hiszen nem ritka, hogy iskolák és egyetemek alapítványi tulajdonban vannak, számos ilyen példa van Magyarországon. Ráadásul az egyetemi vagy egy kutatóintézeti hálózat működtetése simán belefér a közcél kategóriájába, ehhez nincs szükség egy olyan alapítványi formára, amely végezhet pusztán gazdasági tevékenységet. Sőt, alapítványok már most is üzemeltetnek iskolákat Magyarországon.
Ahogy azt az alapítványi joghoz értő jogászok az Indexnek elmondták, fontos kitétel, hogy a „sima" alapítványok nem kezelhetnek vagyont. A tipikus alapítvány meghatároz valamilyen célt, amiért működik, ehhez pénzt gyűjt adományokból, pályázatokból, egyebekből, majd ezt a pénzt erre a célra elkölti. A vagyonkezelő alapítvány viszont a pénzből indul ki, nem az a célja, hogy bizonyos célhoz pénzt szerezzen, hanem hogy bizonyos pénzt valamire elköltsön.
Az olyan tevékenységeket, mint mondjuk egy iskola üzemeltetése, az alapítványok nem közvetlenül végzik, hanem a pénzt az iskolának adják, az végzi a gazdasági tevékenységeket. Igaz, hozzáértők szerint a vagyonkezelő alapítványok sem maguk végzik majd az ilyen tevékenységeket, viszont
Ha mondjuk, tegyük fel, egy vagyonkezelő alapítvány ingatlanokat vásárol a vagyonából, az ingatlanokat nem maga fogja kezelni, hanem vélhetően alapít majd egy ingatlankezelő céget. De más cégeket is megbízhat azzal, hogy elvégezzen bizonyos szolgáltatásokat.
De hiszen ilyet már most is lehet, ott vannak például az MNB alapítványai - vághatná erre rá az olvasó. Az MNB létrehozott hat Pallas Athéné Alapítványt, amelyeknek jelentős vagyont is adott, amelyeket ezek azóta is szaporítanak, állampapírba fektettek, bankbetétbe tettek, újabban pedig ingatlanokat vásárolnak belőle. Viszont mivel ezt az alapítványok közvetlenül nem tehetik, ezért közösen alapítottak egy céget, az Optima Befektetési Zrt.-t, ami az ilyen ügyeket intézi.
Ehhez hasonlóan egyetemek is működnek világszerte, különösen az Egyesült Államokban. Ott számos egyetem működik alapítványi formában, amelyek nagy vagyontömeget kezelnek, afelett diszponálnak. Ezek közül a legnagyobb a Harvard ún. endowmentje, amelynek 37,1 milliárd dolláros vagyona van. Viszont ezt nem közvetlenül az alapítvány kezeli, hanem az alapítvány befektetési cége.
A vagyonkezelő alapítvány viszont tud valami olyat, amit a sima alapítvány nem: teljesen függetlenedni az alapítótól, vagyis száz százalékban önjáró tud lenni. A sima alapítványban az alapító jogai nem átruházhatók, ami komoly problémát jelent például akkor, ha az alapító meghal. A vagyonkezelő alapítványnál viszont van lehetőség arra, hogy az alapítói jogokat a kuratórium vegye át, így az teljesen függetlenül működjön. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az alapítói jogokat gyakorolva a kuratórium és a felügyelőbizottság egy, a törvényben meghatározott folyamattal maga tudja feltölteni a megüresedő helyeit, ehhez nincs szüksége az alapítóra.
Ez az Corvinus szempontjából valószínűleg azért fontos, mert
Márpedig a Corvinus vagyonkezelő alapítványát létrehozó törvényjavaslatban benne szerepel, hogy az „alapítói jogok teljes körének gyakorlására az alapítvány kuratóriuma kerüljön kijelölésre." Így a kormány intézményesen leveszi a kezét az egyetemről. Persze kijelöl egy kuratóriumot, ami majd irányítani fogja az alapítványt, és ad egy jókora pakettet a Mol- és Richter-részvényekből induló tőkének.
Mire lesz ez jó?
Természetesen a vagyonkezelő alapítványoknál is, mint minden más, pénzt érintő, a kormányzatnak hirtelen nagyon fontossá váló új törvénynél felmerül a kérdés, hogy a kormány „középosztály-építő" projektjéhez, vagyis a nagy mennyiségű pénz politikailag ismerős és megbízható emberekhez irányításához mi köze lesz. A válasz erre egyelőre ismeretlen, ahhoz majd látni kell, hogy kik is élnek majd a vagyonkezelő alapítványok adta lehetőséggel és mire használják ki azt.
Találgatni ettől persze még szabad, és ez el is indult, nem mellesleg azért is, mert a kormányoldal már a törvény benyújtása előtt is érdeklődni kezdett az alapítványok iránt. Például a kormánypárti sajtótermékek, amelyek korábban megbízható különböző kormánypárti üzletemberek kezében voltak Matolcsy Ádámtól Habony Árpádon át Mészáros Lőrincig, egy alapítványban egyesültek. De mit akarna kezdeni a kormány az alapítványokkal? Hallottunk például olyan elméletet, hogy
hiszen amint a vagyon bekerült az alapítványba, az alapító pedig a jogait a kuratóriumra ruházta, már teljesen mindegy, hogy ki is volt a tulajdonos, az alapítvány valójában egy tulajdonos nélküli vagyontömeg. Azt tudni lehet, hogy a NER vezetői elég érzékenyek arra, ha a kormányközeli üzletemberek nem a céloknak megfelelően bánnak azzal a vagyonnal, amelyet a kormány segítségével megszereztek, a kuratóriumok rendszere pedig ezt a problémát meg is oldhatja.
Kérdés az is, hogy a vagyonkezelő alapítványok mennyire átláthatók, mennyire lehet abban jobban elfedni a pénzek mozgását, mint amúgy. Ha emlékszünk, a kormányban korábban is próbálgatták már azt, hogy hol ér véget a közpénz jellege, a Magyar Nemzeti Bank alapítványainál például a Fidesz több képviselője, különösen Kósa Lajos kardoskodott amellett, hogy az MNB alapítványainak már nem kell a nagyközönség és a sajtó felé elszámolni azzal, hogy mire költik a pénzüket, amíg a bíróság ki nem mondta, hogy pedig el kell.
Kérdés viszont, hogy mondjuk az olyan magánosodó intézmények, mint mondjuk az egyetemek, mennyit veszítenek az átláthatóságukból azzal, hogy kikerülnek az állam karjaiból és a költségvetésből. Az alapítványok közcélúsága ugyanis azt még nem jelenti, hogy annak gazdálkodásával kapcsolatos adatok közérdekű adatnak minősülnek-e. Valószínűleg alapból nem, vagyis például újságírók vagy aggódó civilek kevesebb információhoz juthatnak majd hozzá, mint most.
A magánalapítványoknál ez nyilván föl sem merül, ahogy magáncégeknél sem. Vagyonkezeléssel foglalkozó szakemberek szerint amúgy ez az ilyen alapítvány a működésének az egyik alapvető lényege is: a családi vagyonkezelés bármely formája, akár trustként, akár alapítványként működik, gyakorlatilag egy nagyon gazdag család pénzügyi magánügyeinek ad intézményes formát, annak, hogy családtagok hogyan költik el a családi kasszából a pénzt. Beszámolót persze készít a bizalmi vagyonkezelő, de ez nem nyilvános.
Ennek ellenére beszéltünk olyan szakértővel, aki szerint nem igazán kell aggódni amiatt, hogy az ilyen intézmények a visszaélés melegágyai lesznek, az EU pénzmosás elleni szabályai jól tudják kezelni az ilyen alapítványokat. Az persze az államok feladata, hogy megteremtsék azt a jogi környeztet, amelyben el lehet kerülni az ilyen alapítványok visszaélésszerű használatát, viszont túlszabályozni sem érdemes ezeket a szakemberek szerint, mert az ilyen eszközök ott működnek a legjobban, ahol nagy szabadságuk van az alapítóknak, hogy hogyan akarják működtetni a vagyonukat kezelő alapítványokat.
Kérdés az is, hogy mennyire kap vérszemet a kormány, és próbál minél több, most még a költségvetés részét képező szervezetet alapítványokba tenni, ahogy az egyetemekkel és esetleg az MTA-van akarja. Hozzáértők szerint az alapítványba pakolásnak korlátja lehet az, hogy mennyi hozományt tud adni az állam az alapítványoknak. A Corvinus most kapott sok részvényt, de ezt túl sokszor nem fogja valószínűleg eljátszani a kormány. Pár egyetemmel még csak-csak, de van ennek egy természetes határa. Plusz nem is biztos, hogy az egyetemeken kívül más intézmények is jól működnének ilyen formában (feltéve, hogy ez a Corvinusnál működni fog). Az is kérdés például, hogy az MTA hogyan működne alapítványi tulajdonban, vagy hogy végül tényleg emellett a megoldás mellett dönt a kormány.
(Borítókép: Orbán Viktor érkezik a parlamenti ülésre a túlóratörvény megszavazásának napján. Fotó: Bődey János / Index.) | https://index.hu/gazdasag/2019/02/22/vagyonkezelo_alapitvany_corvinus_mta_csaladi_vagyonkezeles/?token=5bd68c51dc446a60bd3f770c7eb012c8 | https://web.archive.org/web/20231215133211/https://index.hu/gazdasag/2019/02/22/vagyonkezelo_alapitvany_corvinus_mta_csaladi_vagyonkezeles/?token=5bd68c51dc446a60bd3f770c7eb012c8 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-jatszhat-a-gazdagoknak-adott-uj-jatekszerrel | Index | hungarian-news | 2019-02-22 11:04:00 | [] | [] | [] | [
"oktatás",
"átláthatóság",
"kultúra - művészet",
"jogalkotás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
51,239 | Teljes NER-térfoglalás a rendezvénytechnikai piacon, gazdát cserél a Visual Europe Zrt. | Van egy piac, a rendezvényszervezés, ahol szinte csak állami projektek vannak vagy lesznek mostanában: raktárkoncertek, a Hungexpo, a multicsarnok, az atlétikai stadion felszerelése, vadászati világkiállítás. A GVH most megadott engedélye után e piac legfontosabb szereplői közül az állami Antenna Hungária és a magánpiaci Visual Europe Zrt. (VEG) nagyon közel kerültek egymáshoz. | A Gazdasági Versenyhivatal megadta az engedélyt, Balásy Gyula New Land Media Kft. nevű érdekeltsége megveheti a hang- és fénytechnikával foglalkozó Visual Europe Zrt. többségét.
Balásy Gyula cégei – a New Land Media, a Lounge-csoport, a Moonlight Event – az állami kommunikáció, a kormányzati üzenetek terítésének, az állami cégek kommunikációjának vezető cégcsoportja, ilyenformán természetesen nagyon erős kötődéssel a kormány tájékoztatási felelőséhez, vagyis Rogán Antalhoz.
A hazai audiovizuális piacról nemrégiben nagy cikket írtunk, megmutattuk, hogy magánpiaci rendezvények nélkül ez a szegmens mostanában a közösségi megrendelésekből él, mint például augusztus 20. megünneplése, raktárkoncertek, sportesemények, hamarosan pedig jön az eukharisztikus kongresszus és a vadászati világkiállítás.
>>> Ide kattintva érheti el legfrissebb cikkeinket >>>
Ezen a mostanában megrendelőként az állam által dominált piacon két nagy játékos szerepe emelkedett ki, az egyik volt az említett Visual Europe Group (VEG), amelyben a cégvezető Botond Szabolcs kisebbségi tulajdona és szakmai irányítása mellett Garancsi István kockázati tőkealapja volt tulajdonos.
A másik nagy szereplő pedig az állami megbízásokkal szépen ellátott Antenna Hungária, amely szintén rendre Rogán Antal felségterületeitől kapott állami megbízásokat, és amely szoros kapcsolatban dolgozott már eddig is Balásy Gyula cégeivel.
Ez a két, eddig sem ellenséges cég(csoport) kerülhet most még közelebb egymáshoz a tranzakcióval, azzal, hogy Garancsiék részét a New Land, vagyis Balásy Gyula egyik cége veheti át.
Balásy Gyula az üzlet tényét megerősítette, részletekbe nem bocsátkozott, de jelezte, hogy hamarosan kommunikálni fognak az üzlet részleteiről. Az eladó alap sem cáfolta az üzletet, de nem kívánt nyilatkozni a Telexnek.
Tetszhalott piacot könnyebb átrendezni
A piac átrendezésére jó időpont kínálkozott, mert a piac most le van fagyva, de ahogy visszatérnek majd a nagy események, a Sziget, vagy felépül az atlétikai stadion, hatalmas megrendelésekre érdemes felkészülni. Most persze kevesebb a megbízás, de azért akad ez-az, ilyenek volt a raktárkoncertek vagy a Nemzetközi Úszóliga október 16. és november 22. között kizárólag Budapesten, a Duna Arénában megrendezett versenysorozata.
A VEG-csoport három cége közül a központi holding 1,3 milliárd forintos forgalom után 36 milliós nyereséget csinált, a Visual Europe Project a kisebbik cég, míg a Visual Europe Production a nagyobb, 1,1 milliárdos forgalom után csinált 73 milliós profitot. Utóbbi kettőben most állítólag nem lesz tulajdonosi változás, csak a holdingban.
A tervek szerint Botond Szabolcs egyelőre megtartja a szakmai irányítást (kérdés, hogy meddig), ahogy az is felmerülhet, hogy az új konstellációval mit nyer és mit veszít a VEG.
Az államhoz közeli, királyi beszállítónak számító cégcsoporttal sok üzleti megbízás befolyhat, de azért azt se felejtsük el, hogy Garancsi mint az építőipari Market Zrt. egyik tulajdonosa szintén sok kapcsolattal bírt.
A VEG például kifejezetten erős volt itthon az úgynevezett fix install szegmensben, a 2022-es magyar–szlovák rendezésű férfi kézi-Eb, majd a 80 milliárdból épülő Multicsarnok, az 55 milliárdból felújítandó Hungexpo vagy a 204 milliárd forintos atlétikai stadion hang- és fénytechnikája is milliárdos költések.
Ezek alighanem a nagy cégeknél landolnak, és a két nagy államközeli cég teljesen lefedi az összeszűkült és szinte csak állami megrendelésekkel működő hazai audiovizuális piacot.
A többieknek inkább csak az a „lepattanó” marad, amit ezek a cégek nem tudnak lefedni a kapacitásaikkal, ott számíthatnak üzletekre. | https://telex.hu/gazdasag/2020/11/23/gazdat-cserel-a-visual-europe-zrt-teljes-neres-terfoglalas-az-audiovizualis-piacon | https://web.archive.org/web/20221209060850/https://telex.hu/gazdasag/2020/11/23/gazdat-cserel-a-visual-europe-zrt-teljes-neres-terfoglalas-az-audiovizualis-piacon | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/teljes-ner-terfoglalas-a-rendezvenytechnikai-piacon-gazdat-cserel-a-visual-europe-zrt | Telex | hungarian-news | 2020-11-23 13:34:49 | [
"Balásy Gyula"
] | [
"Antenna Hungária Zrt.",
"New Land Media Kft.",
"Visual Europe Group Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"versenykorlátozás - kartell",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
51,240 | További másfél milliárd forinttal drágult a mélygarázs a Városligetben | A WHB által épített Dózsa György úti mélygarázs a Városligetben a jelenlegi állás szerint 6 milliárd forint helyett 7,6 milliárdba fog kerülni. A szerződés most a garázs feletti felszín zöldfelületi rehabilitációja miatt drágult meg ilyen jelentősen. | 2018 májusában a G7 számolt be a négyszintes, közel 15 méter mély, 800 férőhelyes, 27.400 négyzetméteres földalatti parkolóházról, aminek építése eredetileg 6 milliárd forintba került volna.
Az épület generálkivitelezését a West Hungaria Bau Kft. (WHB), a Tiborcz István-közeli, Paár Attila érdekeltségébe tartozó cég végzi.
Tavaly júniusában arról adtunk hírt, hogy a WHB még egy, 2,2 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el a parkolóházhoz kapcsolódóan. Ebből az épületbe (eredetileg nem tervezett) irodákat, öltözőhelyiségeket, pihenőhelyiségeket, teakonyhát, tárolókat, takarítószertárakat, wc-blokkokat és zuhanyzókat építettek a Városliget Zrt., a Főkert Zrt., valamint az FKF Zrt. részére.
Tovább drágul a Liget-projekt: újabb 2 milliárd forint a mélygarázsra a WHB-nak
Újabb, ezúttal egy 2 milliárdos közbeszerzést húzott be a kormányközeli WHB a földalatti parkolóhely építésére a Ligetben. A K-Monitor rámutatott: bár erre egyszer már elnyertek 6 milliárd forintot, ez vélhetően nem bizonyult elegendőnek egyes feladatokra. Kimaradtak például a wc-blokkok, a zuhanyzók és az irodák is, amiket most fognak kialakítani.
2020 februárjában viszont az eredeti, 6 milliárdos szerződés drágulása jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben. Most mintegy 1,6 milliárd forinttal emelkedett a mélygarázs kivitelezésének ára.
Az indoklás szerint azért drágult a projekt, mert „a mélygarázs feletti felszín zöldfelületi rehabilitációját” is el kell végezni, ami a használatbavételi engedély megszerzésének feltétele.
Nem ez az első eset, hogy Paár Attila építőcége valaminek a kivitelezését a tervezettnél jóval drágábban végzi el: 2019 májusban írtunk a győri parkolóházról, amit 1,5 helyett 2,3 milliárd forint helyett valósítanak meg, áprilisban pedig beszámoltunk arról is, hogy a WHB és a Mészáros és Mészáros Kft. 6 helyett 10 milliárd forint értékben építhettek hulladékkezelő műveket. Az eddigi rekord talán a szegedi uszoda, amit négyszeres áron, 16 milliáérdért épít a WHB, de a sopronit is a becsült ár duplájáért, 5 helyett 10,9 milliárdért húzza fel a cég.
A Városliget pedig, ahol dolgozik a Strabag, és a Fidesz kedvenc biztonsági cége, a Valton is, egyre drágul. 2019 májusában azt írtuk, hogy addig 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget-projektre, és azt jósoltuk, hogy a végösszeg ennek duplája is lehet.
Eddig 119 milliárd forintot költött a kormány a Liget-projektre, még egyszer ennyi kellhet
Öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. Ezek mintegy felét a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generálkivitelezési munkái teszik ki.
Rutai Lili
Címlapkép forrása: ligetbudapest.hu | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/02/14/tovabbi-masfel-milliard-forinttal-dragult-a-melygarazs-a-varosligetben/ | https://web.archive.org/web/20220131214333/https://blog.atlatszo.hu/2020/02/tovabbi-masfel-milliard-forinttal-dragult-a-melygarazs-a-varosligetben/# | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabbi-masfel-milliard-forinttal-dragult-a-melygarazs-a-varosligetben | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-02-22 13:54:00 | [] | [
"Városliget Zrt.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"parkolás",
"építőipar",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
51,241 | Ilyen még sosem volt, hogy valaki jogszabályban kapjon engedélyt a zsarolásra | Az év egyik legfelháborítóbb híre - pedig micsoda évünk van ebből a szempontból - , hogy a kormány arra készül, hogy az orvosok szolgálati jogviszonyáról szóló, pár hete elfogadott törvény most készülő végrehajtási rendeletében kiskaput nyisson a szülész-nőgyógyászoknak. Akik, ha minden úgy marad, ahogy arról a Magyar Orvosi Kamara beszámolt, az általános tiltás ellenére lehetőséget kapnának arra, hogy abban az állami kórházban, ahol dolgoznak, elláthassák a magánbetegeiket is. | A kormány ezt úgy meg fogja bánni, mint a kutya, aki hetet kölykezett. Mármint aki állami kórházban, elvileg ingyen, ám valójában 7-szer 500 ezer = 3 és fél millió forintért kölykezett hetet.
Az év egyik legfelháborítóbb híre - pedig micsoda évünk van ebből a szempontból - , hogy a kormány arra készül, hogy az orvosok szolgálati jogviszonyáról szóló, pár hete elfogadott törvény most készülő végrehajtási rendeletében kiskaput nyisson a szülész-nőgyógyászoknak. Akik, ha minden úgy marad, ahogy arról a Magyar Orvosi Kamara beszámolt,
az általános tiltás ellenére lehetőséget kapnának arra, hogy abban az állami kórházban, ahol dolgoznak, elláthassák a magánbetegeiket is.
Miközben az egész törvény egyik legfontosabb célja éppen az volt, hogy megszüntesse ezt az álszent, megalázó, korrupt és az orvosok vékony rétegét gazdagító gyakorlatot.
Mindenki, akinek született gyereke kórházban, pontosan tudja, miről van szó. Egyszerű, cinikus, és mindig bejövő zsarolásról.
Aki Magyarországon teherbe esik és nem úgy tervez szülni, hogy a fájások elindulásakor bemegy egy random kórházba, hogy egy számára ismeretlen, először látott orvos vezesse le a szülést, hanem ki akarja választani a szülészorvosát, vagy a megszokott nőgyógyásznál akar szülni, ha az dolgozik kórházi szülészeten is, az kénytelen belemenni egy nevetséges színjátékba. Aminek az a lényege, hogy a kiválasztott nőgyógyásznak magánbetegként fizet a terhesség alatti konzultációsorozatért. Miközben a konzultációsorozat azon alkalmaira, amikhez olyan gépek szükségesek, amik nincsenek meg a nőgyógyásza magánpraxisában, az orvosa munkahelyén, az állami kórházban kerül sor.
A kényszerítés itt persze sosem fizikai, sőt gyakran még szóban sem hangzik el nyíltan, miről van szó, mégis mindenki pontosan érti: ha igazán jó ellátást akarsz, akkor tejelj a doktor úrnak. Ha nem volt eleve szülész-nőgyógyászod, és a kórház készletéből választanál egyet, akkor magánban is fizess neki, hiába tart ugyanaz az orvos ingyenes szülési felkészítést az osztályon.
Vagy mi lesz? A kiszolgáltatott ügyfél jellemzően úgy érzi, hogy különben nem kap megfelelő ellátást. A dolog iróniája, hogy a legtöbben arra gondolnak, hogy már csak a szülés levezetése miatt is megéri a dolog. Hogy a szülőágyon szembesüljenek a ténnyel, miszerint a szüléseket gyakran nem is annyira az orvosok, mint a buliból nagyrészt kihagyott szülésznők vezetik le.
A dolog azért igazán aljas, mert formailag ugyan ott a lehetőség, hogy valaki ne fizessen, hanem az ingyenes ellátás keretében járjon terhesgondozásra a kórházba., de a valóságban aki megteheti, az szinte mind kifizeti ezt a "nőgyógyászadót". Akkor is, ha igazából talán meg se tehette volna, de annyira azért nem szegény, hogy ne tudja eladósítani magát. Hiszen ki az, aki ne tenne meg mindent azért, hogy tutira egészséges legyen a születendő gyereke.
Vagyis a létező rendszer úgy tereli a fizetés felé az áldozatot, hogy a haszonélvező orvosnak mégcsak zsarolnia sem kell, mert a kuncsaft fejbven elvégzi a piszkos munkát.
Természetesen nem minden nőgyógyász ilyen, például a fiatalabbak és a nők gyakran nem, de sokan igen.
Ez a romlott rendszer azt eredményezi, hogy jó sok kórházban szülő magyar család szemet húny afölött - sőt tevőleges részese annak - hogy magánemberek a hatalmi helyzetüket kihasználva lényegében fizetőssé tegyenek egy elvileg ingyenes szolgáltatást, ráadásul úgy, hogy a magánvagyonukat részben közpénzből vett eszközök segítségével gyarapítják.
Még nem dőlt el véglegesen, hogy a szülészorvosokkal való kivételezés tényleg bekerül-e a törvény végrehajtási rendeletébe, de a hírek szerint nagyon efelé tartanak az események. Ami tényleg egészen elképesztő. Egyrészt mert a törvénynek éppen az volt a célja, hogy az ilyen szituációknak a lehetőségét is megszüntesse. Másrészt mert a nőgyógyászok eleve az orvostársadalom nem éhező rétegéhez tartoznak. Harmadrészt mert még ez a romlott rendszer sem ment el eddig addig, hogy egy szűk embercsoportnak jogszabályban adjon lehetőséget a legális zsarolásra. | https://444.hu/2020/11/23/nogyogyaszlobbi-ilyen-meg-sosem-volt-hogy-valaki-jogszabalyban-kapjon-engedelyt-a-zsarolasra | https://web.archive.org/web/20230905150736/https://444.hu/2020/11/23/nogyogyaszlobbi-ilyen-meg-sosem-volt-hogy-valaki-jogszabalyban-kapjon-engedelyt-a-zsarolasra | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ilyen-meg-sosem-volt-hogy-valaki-jogszabalyban-kapjon-engedelyt-a-zsarolasra | 444 | hungarian-news | 2020-11-23 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"egészségügy",
"hálapénz",
"jogalkotás"
] | [] |
51,242 | Lemondott Boldog István közvetlen munkatársa | A fideszes Boldog István választókörzetében, a Területi Operatív Programok (TOP) pályázati pénzeinek felhasználása miatt indult nyomozás, ebben az ügyben gyanúsított a most Törökszentmiklóson betöltött posztjáról lemondott Fehér. Lemondását az utolsó pillanatra hagyta, hiszen a jövő hét elején az a törvények szerint is elveszítette volna a mandátumát. | A fideszes Boldog István választókörzetében, a Területi Operatív Programok (TOP) pályázati pénzeinek felhasználása miatt indult nyomozás, ebben az ügyben gyanúsított a most Törökszentmiklóson betöltött posztjáról lemondott Fehér. Lemondását az utolsó pillanatra hagyta, hiszen a jövő hét elején az a törvények szerint is elveszítette volna a mandátumát.
A törökszentmiklósi képviselőnő bejelentését a város polgármesterének küldte meg, Markót Imre a közösségi oldalon tette közzé a helyiek tájékoztatására. A Magyar Hang azt is megtudta, hogy a nyomozásban már 11 gyanúsított van, négyen közülük választott tisztséget töltenek be.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a TOP közbeszerzéseivel kapcsolatban merült fel a gyanú, hogy azokat irányítottan, meghatározott cégeket előnyben részesítve bírálták el. A Központi Nyomozó Ügyészség több hónapja vizsgálja, hogy valóban befolyásolhatták-e a döntéseket azok a személyek, köztük Boldog István parlamenti képviselő, illetve az ő közvetlen munkatársa, Fehér Petra, valamint mellettük más személyek, akiket még a nyomozás elején le is tartóztattak.
A térség parlamenti képviselőjét is elővette az ügyészség, Boldog István mentelmi jogát az üggyel összefüggésben, áprilisban felfüggesztették. Boldog a cselekményekben oly módon vett részt a nyomozás akkori állása szerint, hogy a hivatali helyzetével, befolyásával visszaélt, jogellenesen befolyásolta a pályázatok elbírálásának eredményeit, amiért vállalkozóktól jogtalan előnyt kapott.
Májusban ki is hallgatták az ügyben Boldogot, vesztegetés, illetve versenyjog korlátozása is felmerült, de mindkét esetben „csupán” felbujtóként gyanúsítják.
A korábban megyei alelnöki posztot is betöltő, jelenleg pedig a megyei közgyűlésben tag és a mostanáig törökszentmiklósi testületben is képviselő Fehér Petrát, négy másik személlyel együtt még tavaly ősszel letartóztatták, négy hónap után Fehér kényszerintézkedését bűnügyi felügyeletre enyhítették. Korábban a képviselőnőt Boldog István bízta meg azzal, hogy koordinálja a TOP pályázatokat a megyében. A képviselőnőt tavaly ősszel gyanúsította meg azzal az ügyészség, hogy bűncselekmények elkövetésében vehetett részt.
Ha most nem mondott volna le a képviselőnő, akkor a mandátumot hivatalból is elvették volna tőle november 24-én, mivel az Önkormányzati Törvény rendelkezik arról, ha valaki egy éven át nem végzi el a munkáját, akkor megfosztják posztjától.
A Boldog-ügyet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő robbantotta tavaly október elején, azt állítva: többektől úgy hallotta, hogy a fideszes politikus lényegében megzsarolta választókerülete polgármestereit, hogy csak akkor kaphatnak uniós támogatást, ha hajlandók az általa preferált cégeknek juttatni a munkákat. Hadházy már akkor úgy tudta, a büntetőügyben Boldog is érintett lehet, az ügyészség viszont csak a nyomozás tényét erősítette meg, azt viszont nem árulta el, hogy önkormányzati vagy parlamenti képviselő érintettsége felmerült-e. | https://hvg.hu/itthon/20201121_Lemondott_Boldog_Istvan_kozvetlen_munkatarsa | https://web.archive.org/web/20201127183353/https://hvg.hu/itthon/20201121_Lemondott_Boldog_Istvan_kozvetlen_munkatarsa | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lemondott-boldog-istvan-kozvetlen-munkatarsa | HVG | hungarian-news | 2020-11-21 13:42:00 | [
"Boldog István",
"Fehér Petra"
] | [
"Fidesz",
"Törökszentmiklós Város Önkormányzata"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Törökszentmiklós"
] | [
"közbeszerzés",
"hivatali visszaélés",
"támogatás",
"EU",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Boldog István és a Szolnok megyei uniós pénzszivattyú"
] |
51,243 | „Drága, ne próbálkozzon, mert fogy a türelmem” – Orbán apját kérdeztük az állami megbízásairól | November első keddjén, a kora délelőtti órákban fordultunk be a gánti dolomitbánya melletti parkolóba. A portán elmondtuk, hogy a bányacég tulajdonosával szeretnénk beszélni. Alig telt el egy perc, mire kinyílt a porta melletti ajtó: fekete pulóverben, az arcán sebészi maszkkal és a homlokára tolt szemüveggel lépett ki elénk idősebb Orbán Győző, a miniszterelnök édesapja. | November első keddjén, a kora délelőtti órákban fordultunk be a gánti dolomitbánya melletti parkolóba.
A portán elmondtuk, hogy a bányacég tulajdonosával szeretnénk beszélni. Alig telt el egy perc, mire kinyílt a porta melletti ajtó: fekete pulóverben, az arcán sebészi maszkkal és a homlokára tolt szemüveggel lépett ki elénk idősebb Orbán Győző, a miniszterelnök édesapja.
Már több mint három éve foglalkozunk idősebb Orbán cégének állami munkáival. Azért mentünk Gántra, hogy személyesen kérdezzük őt a megbízásairól – miután korábbi e-mailjeink és telefonhívásaink sorra megválaszolatlanok maradtak.
Orbán Viktor korábban kifejezetten kérte az édesapját, hogy ne vegyen részt állami beruházásokban. Az elmúlt években azonban cikksorozatban mutattuk be, hogy a Dolomit Kft. látványos felívelése (és évi milliárdos nyeresége) többek közt annak köszönhető, hogy a cég közpénzből finanszírozott építkezésekhez szállít építőanyagokat.
Ezzel kapcsolatban legutóbb közel százezer oldalnyi projektdokumentumot pereltünk ki, amelyek alapján már megírtuk, hogy Orbán apjának cégétől szállítottak követ az M4-es autóút építéséhez.
Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, és közelről követheted majd a tényfeltárást!
A teljes iratanyagot átnézve újabb állami projektekben is megtaláltuk a Dolomit Kft.-t: az M3-as autópálya építéséhez betonelemeket, a Budapest-Székesfehérvár közötti vasútfelújításhoz pedig zúzottkövet szállított a cég.
"Eddig voltam udvarias"
A cikkeink megjelenése előtt minden esetben, eddig összesen tíz alkalommal e-mailen küldtünk kérdéseket az idősebb Orbán Győző többségi tulajdonában álló Dolomit Kft.-nek, valamint többször is felhívtuk telefonon a céget, de választ még sosem kaptunk. Azt szeretnénk megtudni, hogy a cég:
Mely állami projektekhez szállított építőanyagot, és ezért mennyi közpénzt kapott?
Mit szól mindehhez Orbán Viktor, aki korábban ellenezte, hogy édesapjának cége állami munkákban vegyen részt (és 2017-ben a Direkt36-nak is azt mondta, hogy ezzel kapcsolatban nem változott az álláspontja)?
Ezekkel a kérdésekkel érkeztünk a gánti bányacég portájához is. Rövid várakozás után ki is lépett az ajtón idősebb Orbán Győző, de rövidre akarta zárni a beszélgetést:
„Drágáim, a következőt szeretném mondani: koronavírus járvány van, nem fogadunk senkit. Köszönöm, hogy idelátogattak, viszontlátásra” – mondta. Bár ő is, mi is maszkot viseltünk, és felvetettük neki, hogy telefonon is beszélhetünk, Orbán annyit válaszolt, hogy „semmiféleképpen”, majd becsukta maga mögött az ajtót.
Mi kifelé menet még megálltunk a cég udvarán pár percre, a porta épülete előtt, mire ismét megjelent Orbán – azért, hogy elküldjön minket. Ekkor volt lehetőségünk több kérdést is feltenni, de Orbán kijelentette, hogy nem járul hozzá, hogy felvételt készítsünk róla. (A jogszabályokra való tekintettel ezt tiszteletben tartjuk, így írásban közöljük a beszélgetés részleteit.)
- Orbán Győző (OGY): Eddig voltam udvarias. Figyeljenek, én híres vagyok arról, hogy goromba vagyok, és nem szeretnék gorombáskodni, különösen hölggyel szemben nem.
- Zöldi Blanka (ZB): Közügyekről szeretnénk kérdezni, azzal kapcsolatban, hogy...
- OGY: Nem érdekel.
- ZB: Orbán Viktor korábban azt mondta, hogy nem tartja jónak, ha ön állami beruházásokban vesz részt.
- OGY: Drága... Jó idő van, gyönyörű idő van, erről beszélhetünk. Kőbányában, sajnos, ha eső van, akkor az rossz időnek számít. Ha süt a nap, akkor nekünk is jó időnk van. Viszontlátásra.
- ZB: Esetleg itt a jó időben körbenézhetünk a kőbányában?
- OGY: Drága, ne próbálkozzon, mert fogy a türelmem, és goromba leszek. (...) Másik dolog, hogy ne zaklasson egy nyolcvan éves embert. Viszontlátásra.
- ZB: Nem zaklatni szeretném, hanem közügyekről kérdezni.
- OGY: Zaklat, zaklat, szó szerint zaklat. Tessék elmenni.
Eközben a bányacég egyik dolgozója oldalról videózni kezdett minket, majd Orbán is elővette a telefonját: „Ha megengedi, csak csinálok én magáról egy fotót, hogy emlékezzünk erre”, majd készített rólunk egy-egy fényképet. Mi pedig tovább kérdeztük Orbánt:
- ZB: Mikor fog válaszolni ezekre a kérdésekre?
- OGY: Ha vége lesz a járványnak.
- ZB: Akkor ez egy ígéret egy interjúra, ha vége lesz a járványnak?
- OGY: Senkinek semmiféle interjút nem adok. A cégbíróságnál be van jegyezve minden olyan adat, amelyre önöknek szükségük van, és tájékoztatni kell a közvéleményt. Ennyi.
Ezután Orbán Győző beszállt a porta előtt parkoló kocsijába. „Birtokháborításért ne kelljen már feljelentenem önöket” – szólt még ki az ablakon, majd kitolatott a bánya udvaráról.
Orbán Győző már korábban is egyértelművé tette, hogy nem fogadja szívesen az újságírók érdeklődését. 2002-ben rongálás gyanúja miatt indítottak eljárást a miniszterelnök apja ellen, miután ő földhöz vágta a Magyar Hírlap fotósának, Dezső Tamásnak a kameráját, aki fényképeket próbált készíteni a gánti bányáról. A rendőrség végül megszüntette a nyomozást arra hivatkozva, hogy „bűncselekmény nem volt megállapítható”.
Rejtve maradnak az állami munkák
Idősebb Orbán Győzőnek abban igaza van, hogy a cégbíróságon bizonyos adatok megtalálhatók a cégéről. Például az, hogy a Dolomit Kft. az elmúlt években a piac egyik legjobban teljesítő cége lett, nyereségesség tekintetében lényegében a teljes konkurenciát lekörözte. A tavalyi évet 1,8 milliárd forintos eredménnyel zárta, ezt pedig a tulajdonosok mind ki is vették osztalékként a vállalkozásból.
Arról viszont nem érhetőek el nyilvános adatok, hogy a cég bevételének mekkora része származott közpénzből finanszírozott projektekből. Az állami építkezéseken ugyanis nem fővállalkozóként, hanem általában az építőanyagok beszállítóiként vesznek részt az Orbán család cégei, így a megrendelések részletei rejtve maradnak.
A Direkt36 ezért 2017-ben közérdekű adatpert indított 6 nagy állami út- és vasútépítés részletes adataiért, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet és Dr. Szegedi Zsolt ügyvéd segítségével. Három év pereskedés után 28 kartondoboznyi, közel százezer oldalnyi dokumentumot szereztünk meg.
Ezek közt szállítólevelek, az építőanyagok minőségi bizonyítványai és teljesítmény nyilatkozatait bizonyítják, hogy a Dolomit Kft. – a már korábban bemutatott állami projektek mellett – részt vett az M3-as autópálya építésében és a Budapest-Kelenföld és Székesfehérvár közötti vasútvonal felújításában is.
A Budapest-Székesfehérvár közötti vasútvonalat 2009 és 2014 között újították fel 86,8 milliárd forintból, ehhez a munkához különböző dolomit zúzalékokat szállítottak idősebb Orbán Győző cégétől.
Az M3-as autópálya Őr és Vásárosnamény közötti, 11,9 kilométeres szakasza pedig 2013 és 2014 között épült 15,5 milliárd forintból. A dokumentumok szerint ezen a szakaszon használtak a Dolomit Kft.-től származó betonelemeket, többek közt a vízelvezető árkok építéséhez.
Az építkezések fővállalkozóitól is megkérdeztük, hogy mennyi pénzért vásároltak építőanyagokat a gánti bányacégtől, de tőlük sem kaptunk választ. Orbán Viktor sajtófőnöke, Havasi Bertalan pedig szokás szerint csak annyit közölt, hogy „a miniszterelnök nem foglalkozik üzleti ügyekkel”.
Tetszett ez a cikk? Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez!
A cikk elkészítésében közreműködött Pethő András. | https://444.hu/2020/11/24/draga-ne-probalkozzon-mert-fogy-a-turelmem-orban-apjat-kerdeztuk-az-allami-megbizasairol | https://web.archive.org/web/20221206034839/https://444.hu/2020/11/24/draga-ne-probalkozzon-mert-fogy-a-turelmem-orban-apjat-kerdeztuk-az-allami-megbizasairol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bdraga-ne-probalkozzon-mert-fogy-a-turelmemr-n-orban-apjat-kerdeztuk-az-allami-megbizasairol | 444 | hungarian-news | 2020-11-24 00:00:00 | [
"Orbán Győző",
"Orbán Viktor"
] | [
"Dolomit Kft."
] | [
"Fejér megye",
"Gánt"
] | [
"rokonok",
"útépítés",
"bányászat"
] | [
"Orbán szőlők"
] |
51,245 | Leléptetik Orbán fontos háttéremberét, aki mindig csendben elsimította a dolgokat Brüsszellel | Felkészült gazdasági szakember, örökös uniós diplomata, akinek képességeit mindkét politikai oldal elismeri, noha fontosabb megbízásai mindig Orbán Viktor kormányaihoz kötődtek. Hogy értelmezzük az új tisztségét? Jó hír, hogy megfelelő ember került a Monetáris Tanácsba? Vagy rossz hír, hogy végleg kezdenek kikopni a kompromisszumot kereső hangok az uniós külpolitikánkból? | Vannak emberek, akik mintha európai uniós diplomatának születtek volna. A most 65 éves, minden beszélgetőpartnerünk által pozitívan méltatott Gottfried Péter ilyen. Szerintük a szakember rendkívül felkészült, művelt közgazdász, aki pályája során nem került kétes helyzetekbe, nem gázolt át senkin, és akinek a négy évtizedes külpolitikai múltja arra lehet bizonyíték, hogy még Magyarországon is lehet valaki úgy magas rangú köztisztviselő, hogy nem politikai elkötelezettségével, hanem a szaktudásával vívta ki tekintélyét.
A cikkhez több magas rangú forrással beszéltünk. Diplomatákkal, nagykövetekkel, gazdasági szakemberekkel, egészen Gottfried közvetlen környezetéből is. Mindannyian azt kérték, hogy a nevük ne szerepeljen, és ne is legyenek felismerhetőek a cikkből.
Hallottuk tőlük Gottfriedről a pókerarcú sakkjátékos kifejezést, aki szivacsként szívja magába az információkat, átható tekintettel figyel a beszélgetőpartnereire, keveset beszél, de akkor fajsúlyosan.
Nevezték serpának, aki rengeteget gürcöl az ügyek hátterében, jogi kérdésekben, találkozók megszervezésében, a nem látható előkészületekben.
De mondták kármentőnek is, aki a bumfordi Brüsszel-ellenes lépések után elsimítja a konfliktusokat.
Cikkünk apropója, hogy Gottfried Péter 2021. január 1-jével bekerül a Monetáris Tanácsba, és onnantól csakis erre a feladatára koncentrál, vagyis teljesen felhagy külpolitikai aktivitásával. Mindezt tapasztalataink szerint a jegybankban, az őt parlamenti meghallgatására felkészítő stábban lelkesen fogadták, mert bár Gottfried nem klasszikus monetáris vagy makrogazdasági szakember, de olyan közgazdász, „aki nem csak a kötőszavakat fogja érteni a Monetáris Tanács ülésein”.
Kerestük magát Gottfried Pétert is, aki azzal hárította el megkeresésünket, hogy az eskütételéig nem kíván nyilatkozni.
(Ide kattintva olvashatja el legfrissebb cikkeinket!)
Kulturális háttér
Gottfried Péter évtizedek óta nagyon közeli munkakapcsolatban áll Orbán Viktor miniszterelnökkel, de valójában már régebb óta, három évtizede dolgozott a magyar–EU kapcsolatokon, ott volt a kezdetektől. És bár a magyar külpolitikában mindig is jellemzők voltak a címkézések, vagyis az, hogy ki kinek az embere, ahogy a szakmában mondják, ki az, aki síel, ki az, aki teniszezik, és ki az, aki focizik, vagyis lefordítva, ki az, aki Horn Gyula, Jeszenszky Géza vagy éppen Orbán Viktor és Szijjártó Péter bizalmi embere, de Gottfried Pétert nem így kategorizálták.
Őt nem is könnyű besorolni, maga a Gottfried család például nem egy klasszikus „fideszes” közeg, ha egyáltalán van ilyen. Az új tanácstag már nagypapa, első házasságából két lánya van, úgy tudjuk, hogy azóta másodszor is elvált. A családjában van egyáltalán nem jobboldali, konzervatív kötődésre utaló alternatív színházas, inkább a baloldali kulturális térben (az egykori Sirály, Auróra) mozgó családtag. Mindez nem akadályozta meg azt, hogy Gottfried Péter a miniszterelnök legközvetlenebb diplomáciai tanácsadója legyen, aki nem is csak EU-s, de Európához lazábban kapcsolódó utazásaira is rendre elkísérte Orbán Viktort.
Gottfried Péter nem csak a mindenkori Külügyminisztérium állományában dolgozott, sőt, a mostani KKM-mel például nem is olyan erős a kapcsolatrendszere, de valójában mindig is valami ilyennel foglalkozott. A „közgázra” (akkor Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem) járt, ott szerzett diplomát 1978-ban. Pályája során főleg magyar diplomata volt, de már az „átkosban” is dolgozott Genfben (az ENSZ-nek), Párizsban (OECD-képviselőként), és persze rendszeresen megfordult Brüsszelben, hiszen mégiscsak ez az EU, vagyis fő szakterületének a fővárosa.
Ahogy hallottuk, multilaterális kereskedelmi diplomataként a külügyes kollégák ethoszától rögtön eltért a munkabírása, az uniósok a kilencvenes évek elején már nagyon sok munkát végeztek, más volt az élete, mint azon bilaterális diplomatáknak, akiket azzal szoktak piszkálni, hogy egy négyéves küldetés során két évig mindenkinek bemutatkoznak finom ebédek mellett, aztán két évig mindenkitől elbúcsúznak hasonlóan a fehér asztalnál.
Örökös külügyes
Ahogy közeledtünk az uniós csatlakozáshoz, Gottfried vette a fáradságot, és alaposan kitanulta az uniót, hamar tekintélyt szerzett, és amolyan „állócsillagként” azt soha nem is veszítette el.
Helyettes államtitkárként, államtitkárként, rendkívüli követként dolgozott a különböző érákban, de azért szakmai pályája hivatalos csúcsa az első Orbán-kormány idejére esett. Amikor Orbán bukott, ő akkor is puhára esett, erre az időszakra esett például a már említett párizsi kiküldetése, ismerői szerint az OECD-képviseletvezetőség azért inkább volt sóhivatal, mint fontos feladat.
Ettől függetlenül, ahogy hallottuk, „mindig érdemes volt odafigyelni arra, amit mondott, abból is sokat lehetett tanulni, ahogyan ő a munkát szervezte, ahogy stratégia mentén tervezett”.
Az elmúlt évtizedben, vagyis 2010-től a miniszterelnök külpolitikai főtanácsadója, e minőségében a Miniszterelnökséghez tartozott.
Miért váltott?
Monetáris tanácsi tagsága tehát mindenképpen éles váltás, természetesen fontos, megtisztelő feladat, de a nyugati céges világ topmenedzsereinek szokásos életútjához hasonlóan amolyan „lecsengető” boardtagság. Ő maga állítólag viccelődve csak azzal indokolta a váltást, hogy már nem bírja a tempót a harcias negyvenesekkel, de ezt közvetlen környezete sem nagyon fogadja el, hiszen mint hallottuk, a „kortalan”, harminc éve ugyanúgy kinéző Gottfried Péter nem az az alkat, aki elfárad.
A pályatársak szerint inkább arról lehet szó, hogy a „jól nevelt”, uniós gazdaságpolitikusra eddig mindig szükség volt, de azért ő megkérdőjelezhetetlenül egy EU-párti, mérsékelt diplomata, aki eddig sem az M1 Híradó szintjén beszélt a külpolitikáról. A kérdés az, hogy szükség van-e most azok mentalitására, akik nem szabadságharcként, ostromlott várként élik meg a brüsszeli kapcsolatokat, hanem inkább a Navracsics Tibor, Martonyi János vagy Prőhle Gergely nevével jellemezhető kompromisszumkészebb csapathoz sorolhatók. Egyszerűbben: Gottfried most felfelé bukott, vagy egyszerűen már kikopott a külpolitikából?
Harcosok Klubja
Ezt nem könnyű eldönteni, de az gyanítható, hogy amikor az uniós költségvetést vétózza éppen Magyarország, a nagypolitikában azokra a „harcosokra” van szükség – mint például Szijjártó Péter vagy Varga Judit miniszterek – akik szüntelenül konfrontálódnak, „egyenesen megmondják”, nagyköveteket rendelnek be, kikérik maguknak, kettős mércét kiáltanak.
A kulimunkát végző „serpák”, akik szakszerűen tárgyalnak, előkészítenek, vagy a klasszikus „második hangok”, azaz akik az unióban eddig elmagyarázták a Fideszt, elmondták, hogy ez csak retorika, belső felhasználású, a szavazóknak szóló harciasság, de az uniós elkötelezettségünk töretlen, akik megpróbálták becsomagolni az illiberalizmust, nos, ők most nem annyira kelendőek.
Ahogy egyik forrásunk mondta, az autoriter rendszerek természetrajza, hogy amikor a hazai politikai ellenzéket már lenullázzák, a kormányoldal politikusai egyszerűen nem szembesülnek naponta az ellenvéleménnyel, értelmét veszti a szakmai felkészültség, mindenki azt érzi, hogy „már mindent megtehetünk, és aki valamiért még mindig olyan normákat követ, amit a többiek már rég levetkőztek, azokra nincs szükség, ők feleslegessé válnak”.
Töretlen bizalom
Orbán Viktor mindenesetre eddig feltétlenül megbízott a végtelenül diszkrét, egyáltalán nem harsány, szakmai fórumokon is ritkán, de fajsúlyosan megszólaló, a közvélemény előtt is színtelen diplomatában, akit nagyon sok helyre cipelt magával.
Gottfried a miniszterelnöki látogatásoknak majdnem olyan állandó szereplője volt, mint Nagy János, a közvélemény előtt alig ismert kabinetfőnök, vagy a nemrég elhunyt Szőcs Géza, aki szintén állandó utastárs volt egy időben. Hogy aztán Orbán hallgatott-e a tanácsadóra, azt már nehezebb megítélni. Van olyan forrásunk, aki szerint az, hogy Orbán Viktor mindent nagyon határozottan mond, egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne igényelné, ne vágyná a felkészült szakemberek érvekkel alátámasztott véleményét. A miniszterelnök abban mindenképpen karizmatikus, hogy a környezetével mindig el tudta hitetni, hogy akkor is fontos munkát végeznek, ha nem az ő véleményük érvényesül végül. Gottfried mindenesetre ismerői szerint valamifajta rajongással tekint a miniszterelnökre, egyfajta varázs alatt állt, de azt azért nehéz lenne a történtek ismeretében mondani, hogy „mérséklő” feladatkörében igazán hatékony lett volna, akkor aligha tartanánk itt az unióval.
Korábban Martonyi Jánosnak volt olyan szerepe, hogy a „Főnök” gyakran csak úgy utalt rá, hogy „azt majd a János elintézi”, az utóbbi időben pedig Gottfriednek lett a diplomáciában ilyen meghivatkozott szerepe, igaz, már inkább azzal a fordulattal, hogy
„Péter figyelmeztetett, de én azt gondolom, hogy inkább kimondom nyíltan, amit gondolok”.
Lehetsz-e tisztviselő?
Gottfried pályájával kapcsolatban többen felvetik, hogy van-e olyan, hogy valaki független köztisztviselőként tud dolgozni, vagy óhatatlanul magára is húzza a kormány uniós külpolitikáját.
Az egyik véglet szerint, jól dolgozni mindig lehet. Vagyis egy extrém példával, ha valaki 1953-ban egészségügyi államtitkárként rengeteg gyerek életét megmenti egy jó oltás-programmal, akkor fontos munkát és pozitív feladatot végzett, még akkor is, ha a Rákosi-kormány részese volt.
A másik véglet szerint nem lehet egy hatalom embereként a hatalom alapvető irányultságával nem közösséget vállalni.
A munkamániás Gottfriedről ismerői azt tartják, hogy erről nem akar beszélni, a más politikai térfélen aktív ismerőseit nem akarja meggyőzni, inkább csak hárít, kerüli az ilyen témákat. Beszélgetőpartnereink azt sem említették, hogy a munkán kívül van-e a szakembernek más hobbija. A munka biztosan az, Gottfried az a típus, aki még egy súlyosabb betegség közben is, amint kicsit jobban van, már rohan dolgozni, viszont nem olyan alkat, aki képes lenne elmenni 10 napra nyaralni.
A magyar–EU viszony mindenesetre nagyon összetett. A statisztikák szerint Magyarország nagyon magas százalékban betartja az uniós jogszabályokat, és a magyar államigazgatás általában tudja, hogy mik az aktuális jogi tennivalók, feladatok, ami részben éppen Gottfried Péter érdeme.
Sok ügyben viszont már eleve látszik, hogy a magyar kormány lépései kiszámoltan ütköznek az uniós értékekkel, vagy joggal (francia cafeteria cégek kiebrudalása és a piac lenyúlása, a CEU esete, vagy a menedékkérőknek nyújtandó jogi segítség hiánya): Ezek átpolitizált ügyek, ahol a magyar fellépés tudatos és szándékos.
A jegybanki viszony
Gottfried Péter mindenesetre már korábban is foglalkozott a jegybankkal. Emlékezetes eset volt, amikor 2011 decemberében José Manuel Barroso, akkori EB-elnök írt egy nagyon kemény hangvételű levelet Orbán Viktornak. A magyar miniszterelnök pedig nem fogadta meg az MNB-vel kapcsolatos „erőteljes javaslatot”, a sztori itt olvasható.
Az ügynek azonban Magyarországra nézve nem lett semmi érdemi következménye. Működött az elmúlt évtized klasszikus hazai potyautas-stratégiája, vagyis az, hogy a NATO ad Magyarországnak biztonságot, az EU ad Magyarországnak pénzt, de emellett a vélt nemzeti érdekek mentén teljesen büntetlenül szidjuk a „brüsszelieket”, mert annak semmi következménye nem lesz. Ám ez a kettősség az apparátustól egy folyamatos kármentést igényelt.
Ha Gottfried Péter már nem ezen fog dolgozni, az annyiban rossz jel, hogy tovább gyengül a hazai külpolitikai gondolkodásban a kompromisszumot kereső, a diplomata-mentalitású vonal, maradnak a „harcosok”.
Orbán Viktor egy időben úgy érezhette (joggal, vagy sem, az most mindegy is), hogy momentumot fogott, elhitte, hogy meghatározó európai államférfi is lehet. Mára a felfüggesztett EPP-tagsággal és a költségvetési vétóval ezt már alighanem elengedte, már inkább a játszótéri homokozó vagy az általános iskolai osztály „bajkeverője” szerepbe szorult, ami akár az Európai Néppárt-tagság elvesztését is jelentheti.
Igaz, Orbán Viktor éppen attól rendkívül sikeres politikus, hogy ha gondol egyet, akkor képes teljesen megváltoztatni a politikáját, és arcvesztés nélkül tud az európai költségvetés és az európai alapok hős megmentőjévé is válni.
Gottfried Péter januártól ezt már a Monetáris Tanácsból figyelheti. | https://telex.hu/gazdasag/2020/11/24/a-karmento-portre-a-kulugyes-gottfried-peterrol-a-monetaris-tanacs-uj-tagjarol | https://web.archive.org/web/20221203000204/https://telex.hu/gazdasag/2020/11/24/a-karmento-portre-a-kulugyes-gottfried-peterrol-a-monetaris-tanacs-uj-tagjarol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/leleptetik-orban-fontos-hatteremberet-aki-mindig-csendben-elsimitotta-a-dolgokat-brusszellel | Telex | hungarian-news | 2020-11-24 12:45:31 | [
"Gottfried Péter",
"Orbán Viktor"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)"
] | [] | [
"háttér",
"tanácsadás",
"diplomácia",
"klientúra"
] | [] |
51,246 | Egyetlen cég kezelheti majd az ország összes szemetét | A hulladékos szakmában már korábban beszéltek róla, de az éjjel valóban be is nyújtották azt a törvényjavaslatot, amellyel központosítják a szemétszállítást és a teljes hulladékgazdálkodást, ráadásul az állam egyetlen szereplőt bízhat meg az üzemeltetéssel. | Nem voltak alaptalanok a hulladékos szakmában már hosszabb ideje keringő pletykák, amelyek arról szóltak, hogy a kormány egyetlen gazdasági szereplőnek tervezi átadni a komplett hulladékos üzletágat. Kedden éjszaka a kabinet benyújtott egy törvénymódosítási csomagot, amely – ha ebben a formában fogadják el – pontosan ezt a célt fogja szolgálni.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Palkovics László innovációs miniszter neve alatt futó salátatörvény szerint teljesen kivehetik a budapesti és a többi önkormányzat kezéből a hulladékszállítást. A települések viszont ezt követően sem mentesülnének a köztisztasági feladatok ellátása alól, a közterületeken hagyott szemét eltakarítása továbbra is hozzájuk tartozna.
A hulladékgazdálkodási közfeladatot azonban szinte teljesen állami kézbe vennék, és azt egyetlen vállalkozásnak adhatnák tovább egy, a hatályos rendelkezéseknek megfelelő, határozott időre szóló koncessziós szerződéssel. A törvényjavaslat megfogalmazása szerint
a hulladékgazdálkodás gyakorlásának jogát az állam kizárólag egységesen, egy eljárásban, egy és ugyanazon koncesszor részére átengedheti.
A javaslat azt is leszögezi, hogy a koncesszió nem ruházható másra, de a koncessziós társaság az államtól átvett tevékenységek ellátásába alvállalkozókat is bevonhat.
A törvénymódosítás az átadható állami feladatok közé sorolja a kukásautós lakossági vegyes és szelektív hulladékgyűjtést, a lomtalanítást, a szállítást, a hulladék előkezelését, kereskedelmét és a kezelésre történő átadását. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást biztosító létesítmények fenntartása és üzemeltetése is állami feladat lesz, vagyis az eddig főként önkormányzati társulások által üzemeltetett tárolók is új felállásban működhetnek a jövőben.
A 140 oldalt meghaladó módosító csomagban nem esik szó az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Zrt.-ről. A kukaholdingként elhíresült állami céget azzal a feladattal hozták létre 2016-ban, hogy központosítsa a kommunális szemétszállítás díjbeszedését, és ez a cég felelt a hulladékgazdálkodási stratégia meghatározásáért, valamint az ágazat fejlesztési irányainak kijelöléséért is. A kukaholding létrehozásával elvették a pénzbeszedés jogát az önkormányzati cégektől, a központosítás azonban évekig tartó káoszt és pénzügyi zavart eredményezett az egész ágazatban.
A javaslat feléleszt egy régi üzletágat, a visszaváltási rendszert.
A kormány rendeletben meghatározott termékekre vonatkozóan kötelező visszaváltási díjas rendszert alakít ki.
Ennek célja a javaslat szerint az, hogy újrahasznosítsák a visszaváltási díjas termékeket, valamint az, hogy megvalósítsanak egy országos hulladékgazdálkodási rendszert, amely a csomagoló anyagokból képződött hulladékkal foglalkozik.
Az állam a kötelező visszaváltási díjas rendszert is átadhatja a koncesszornak, így az ő feladata lesz a visszaváltás üzemeltetése visszaváltó berendezéssel vagy kézi átvétellel.
Reagált a tervezett változtatásra a főpolgármester. Karácsony Gergely szerdán a Facebookon azt írta:
a hulladékgazdálkodásról szóló új törvényjavaslat nyílt beismerése annak, hogy az állami kukaholding megbukott. Ezt mi Budapesten pontosan tudjuk, hiszen eddig is úgy működött ez a tákolmány, hogy a budapestiek által befizetett szemétdíjat egyszerűen zsebre tette, és nem adta vissza a fővárosi közszolgáltatónak, így a veszteséget Budapestnek kellett állnia.
Hozzátette, a főváros köztisztaságáért felelős FKF-et, annak bevételeiét meg kell őrizni, nem engedhető meg, „hogy nőjön a budapestiek által fizetett szemétdíj, és hogy a budapestiek befizetései ne Budapesten hasznosuljanak.” | https://24.hu/belfold/2020/11/25/hulladekgazdalkodas-koncesszio-semjen-zsolt/ | https://web.archive.org/web/20210625161321/https://24.hu/belfold/2020/11/25/hulladekgazdalkodas-koncesszio-semjen-zsolt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyetlen-ceg-kezelheti-majd-az-orszag-osszes-szemetet | 24.hu | hungarian-news | 2020-11-25 00:00:00 | [
"Palkovics László",
"Semjén Zsolt"
] | [
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt."
] | [] | [
"hulladéküzlet",
"önkormányzat",
"koncesszió",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
51,247 | Milliárdos bukás eddig Köves Slomóéknak a NER-támogatással megtolt kóser vágóhíd | Beszállítói tartozás, mínuszos üzleti eredmény, milliárdos hitelek, végrehajtás: eddig ezeket tudja felmutatni a 2017-ben megnyitott vágóhíd Csengelén. Nem ez az egyetlen negatív jel az EMIH gazdasági hátországában. | Nagyon jelentős veszteségekkel működik a három éve megnyílt kóser vágóhíd Csengelén.
A történet főszereplője a Quality Poultry Kft.-t tulajdonló, Köves Slomó-féle Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, amely körül egy roppant szövevényes gazdasági hálózat épült fel.
A vágóhíd mínuszai olyan nagyságrendűek, amelyek jócskán meghaladják a korábban Klubrádiót részben tulajdonló, illetve a 168 Órát kiadó Brit Média Kft. veszteségeit. Ezeket a médiumokat – a hivatalos indoklás szerint – „betegesen gyanakvó légkör” miatt hagyták ott az EMIH-közeli befektetők.
A vágóhíd veszteségeit a jegyzőkönyvek szerint rendre az EMIH pótolta ki. Arra Köves Slomóék nem válaszolnak, hogy ezt miből finanszírozták. A cégre november közepén végrehajtást jegyeztek be.
Ami biztos: több EMIH által tulajdonolt cégnél is jelentősen nőtt a kötelezettségállomány 2019-ben.
Majdnem három és fél éve, 2017 nyarán nyitották meg nagy médianyilvánosság előtt az Egységes Magyar Izraelita Hitközség kóser vágóhídját a Csongrád megyei Csengelén. Az esemény jelentőségét nemcsak David Lau izraeli főrabbi, de Fazekas Sándor, akkori földművelésügyi miniszter jelenléte is jelezte. A kormány nem csak az ünnepi eseményen vállalt szerepet: a korábbi konzervgyár helyén létesített, libára szakosodott, összesen 2,8 milliárdba kerülő vágóhíd az állami Eximbank 1,75 milliárdos hitelének, valamint közel 400 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás segítségével valósult meg. Köves Slomóék a rendezvényen nem fukarkodtak a nagy szavakkal. Elhangzott, hogy ez „a világ legnagyobb kóser libavágóhídja és feldolgozója”, de azt is hangoztatták: a kóser libamájra óriási a kereslet világszerte.
A hivatalos optimizmus az idén őszre sem fogyott el – ez derül ki az EMIH által kiadott, Egység című lapból, amely a csengelei vágóhíd „sikerének” több oldalt is szentel. Interjújában Oirechman Sámuel, a Quality Poultry (QP) ügyvezetője hosszan beszél töretlen sikerről és növekedésről. A cég súlyos mínuszairól azonban egy szót sem ejt.
Milliárdos tartozások
Ha a csengelei vágóhíd megnyitása óta eltelt éveket (2017, 2018, 2019) nézzük, azt találjuk:
az adózott eredmény ebben a három esztendőben összesen csaknem mínusz 1,12 milliárd forint lett.
Évenkénti bontásban az Opten adatai szerint:
2017-ben mínusz 507 millió forint,
2018-ban mínusz 310 millió forint,
2019-ben mínusz 301 millió forint.
És ez még nem minden. Például a cég tartozás- és hitelállománya ezekben az években nemhogy csökkent volna, hanem nőtt. Ahogy az is kiderül, hogy az EMIH által tulajdonolt QP 2019-re már több mint 3,6 milliárdnyi kötelezettséget tolt maga előtt, noha ez az összeg 2016-ban még „csak” 2,8 milliárd volt. A QP 2019-es kiegészítő pénzügyi beszámolója szerint erre az évre több mint egymilliárd forintos beszállítói tartozása is lett a cégnek.
Az sem jó hír a vágóhídnak, hogy míg 2018-ban (az első teljes évben) 2,8 milliárdos bevétele volt, addig ez 2019-ben 2,3 milliárdra csökkent – a koronavírus sújtotta gazdaság pedig az idén általánosságban nem sok jóval kecsegtet, hiszen a libahús eladhatóságát inkább befolyásolja a vendéglátásból származó kereslet, mint az olcsóbb csirkéjét vagy pulykáét – ez a szektor pedig ennek az évnek az egyik nagy vesztese. Megjegyzendő, hogy a 2017-es vágóhídmegnyitón még azt mondták, első körben 80-100, később 260 főnek adnak majd munkát, az Opten ugyanakkor azt jelzi, jelenleg 30 főt alkalmaznak, ráadásul 2020 november közepén végrehajtást rendeltek el a cég ellen.
Ilyen, mindenki számára elérhető adatok és mutatók mellett meglepő, hogy a tulajdonos hitközség fáradhatatlanul a vágóhíd sikeréről kommunikál.
Az egyház pótolja ki
Az Igazságügyi Minisztérium honlapján elérhető elektronikus cégbeszámolóból letölthető taggyűlési jegyzőkönyvből kiderül: az EMIH – egy 2020. szeptemberi döntés szerint – 300 millió forintos pótbefizetéssel kezelte a 2019-es veszteségeket. Mint ugyaninnen kiderül, egy évvel korábban ugyanez volt a forgatókönyv: az EMIH akkor 315 millió forintos pótbefizetéssel finanszírozta a 2018-as veszteséget. 2018. május 30-án pedig az EMIH saját erőből emelt 507 millió forintnyi tőkét.
Vagyis az EMIH eddig saját erőből több mint 1,1 milliárd forintnyi plusz pénzt tolt bele a vágóhídba. Ehhez még hozzá kell venni, hogy a projekt elindításához sajtóhírek szerint 600 millió forint önerővel járulta hozzá:
ez így együtt már 1,7 milliárd, amit már kifizettek Köves Slomóék, és akkor még nem beszéltünk a több mint 3 milliárdos kötelezettségvállalásról, valamint a masszív üzemi mínuszról, ami – a koronavírussal együtt – nem sok jóval kecsegtet erre az évre sem.
Azaz a csengelei modell úgy néz ki, hogy egy nyereségorientált társaság milliárdos veszteségeit egy állami támogatásra jogosult és a kormánnyal jó viszonyt ápoló egyház foltozza be.
Felvettük a kapcsolatot az EMIH-hel, szerettük volna megtudni, mi a jelentős veszteség oka, miként azt is, az EMIH honnan teremtette elő a több mint egymilliárdos „pótlást”. Személyes találkozást kértünk, de a hitközség ragaszkodott az írásbeli kérdésekhez. Elküldtük őket, ám a lentebb olvasható válaszukból sokkal okosabbak nem lettünk, lévén több lényegi felvetésre egyáltalán nem is reagáltak.
Az EMIH pénzügyi hálója
Az EMIH több ok miatt is speciális egyház Magyarországon: komoly szerepe van abban, hogy Orbán Viktor kormánya tompíthatja azokat a kritikákat, amelyek – például a Soros György elleni kampány miatt – antiszemitizmust rónak fel a kabinetnek. Köves Slomó – egyházi vezetőtől nem éppen megszokott módon – 2018-ban nyíltan kampányolt a Fidesz belvárosi jelöltje mellett, miközben 2010 óta az EMIH forrásállománya és különböző állami támogatásai szépen nőttek. 2018-ban – az Átlátszó kitartó érdeklődése után – az EMIH nyilvánosságra hozta, hogy 2014 és 2018 közt mennyi állami támogatást kapott: 2,84 milliárd forintot. Ebben az összegben a különböző támogatások mellett szerepelt az éves örökjáradék, illetve az 1 százalékos felajánlások is.
Ugyanakkor az EMIH-támogatások között nincsenek ott az egyház tulajdonában álló cégek állami támogatásai, így a vágóhídra adott pénz sem.
Mindezt csak azért idéztük fel, hogy lássuk: a csengelei vágóhíd milliárdos deficitje komoly tétel ebben a hálóban. Amivel máris annál a kérdésnél vagyunk: ezt a veszteséget miből finanszírozza az EMIH?
A rövid válaszunk az: nem tudjuk. Megkérdeztük, de nem feleltek.
Az EMIH pénzügyi hátországából ugyanakkor következtethetünk néhány dologra.
Köves Slomóék egyháza ugyanis egyszerre végez vallási tevékenységet, és birtokol üzleti vállalkozást működtető cégeket. Az EMIH körül mára – a sok milliárdos állami támogatásnak is köszönhetően – komoly intézményhálózat (egyetem, középiskola, kulturális központ, színház) jött és jön létre, e mellé társulnak a hitközséghez kapcsolható egyéb vállalkozások (idősotthon, személyvédelmi cég), vagy épp a Tett és Védelem Alapítvány. Hogy az egyházi és az üzleti minőség, milyen kevercsre képes, azt az EMIH-hálót a 2018-ban részletesen feltáró Magyar Narancs egyik példája mutatta meg kifejezően. A Baross utca 61. szám alatti volt Munkáspárt-székház az Orbán-kormány egyik költségvetési döntésével került ingyen Köves Slomóékhoz, még 2014-ben. Erre az ingatlanra később aztán egy 800 milliós ciprusi offshore jelzálog is került, jelezve, hogy az államtól megszerzett ingatlanoknak milyen hozományai lehetnek. A hetilapnak két éve Nógrádi Bálint, az EMIH gazdasági vezetője azt mondta az offshore eredetű pénzről: „A magánszférából származó kölcsöneink szükség esetén ingatlanfedezetet is igényelnek.” Azaz: egy államtól kapott ingatlant használtak a magántőke bevonására.
Ez is jelzi, hogy az EMIH-nek milyen egyéb lehetőségei vannak forrásbevonásra, ha például a csengelei veszteségeket akarná kezelni. De az EMIH-nek máshova is nyúlhatnak a pénzügyi csápjai: az egyházzal szoros kapcsolatban álló Brit Europe nevű brüsszeli székhelyű alapítványt azért fontos megemlíteni, mert ez volt az egyik szervezet, amelyik 2012-ben megvásárolta az Olajág Idősotthonokat. Emellett az alapítvány több EMIH közeli érdekeltségben feltűnik, ahogy ennek az alapítványnak a magyar cége (Brit Média Kft.) vásárolt be 2016-ban a Klubrádióba, illetve vette meg a 168 Órát. Az Átlátszó 2016-ban tett közzé egy hangfelvételt, amelyen az EMIH gazdasági hátországának egyik kulcsembere, Megyeri Jonatán arról beszélt, hogy a Brit Europe-ba érkező pénzeket hány helyen kell még átfuttatni, hogy az ne tűnjön pénzmosásnak – ez volt az indok arra, miért csúsznak a 168 Óránál a fizetések.
Azért, hogy ne kerüljünk adózási meg pénzmosási gyanúba, előtte még át kell futtatni, ki tudja hány mindenen még ezt a dolgot. Ha már a pénz a rendszerben van, akkor nincs probléma. Ha már egyszer a pénz nem mosott pénz, nem drogpénz, akkor ne is tűnjön annak. Ez úgy megy, hogy New Yorkból magánszemélyek pénze bekerül az alapítványba, az, hogy magánszemélyek számlájáról vagy céges számláról, arról gőzöm sincsen. Na azt el kell kerülni, hogy átkerüljön Amerikából úgy Európába, tekintve, hogy ezek ingatlantulajdonos emberek, akik ezt a pénzt küldik (…) ezért a gyanú se szabad, hogy felmerüljön, hogy ezek a pénzek úgy kerülnek át, hogy. Támogatási izé van, akkor mit tudom én, adózási dolgok vannak, hogy kerüljön egy nonprofit alapítványba, ilyenek.
Átálltak csirkére és pulykára
A hazai kóser piacot ismerő forrásaink nem voltak meglepve a csengelei vágóhíd veszteségén, ez ugyanis ebben a körben régóta beszédtéma. Nem látnak bele a cég konkrét működésébe, de szerintük az EMIH-et körbeölelő cégvilág egyik sajátossága is oka lehet a gyenge eredménynek.
Akik ugyanis az EMIH-hez köthető, összetett intézménybirodalmat vezetik, jellemzően Köves Slomóhoz kötődő bizalmi emberek, számuk azonban meglehetősen korlátozott. Épp ezért történik meg, hogy egyesek több, egymástól eltérő profilú céget irányítanak, vagy legalábbis több vállalkozás vezetésében is feltűnnek. Csakhogy – mondják forrásaink – a vágóhíd üzemeltetése, a húsfeldolgozás külön szakma, amelybe nem lehet egyik napról a másikra beugrani. Nehézséget jelent, hogy külföldről kell rituális vágót, azaz saktert hozatni, akinek szállást, utazást és jelentős (több száz dolláros) napidíjat kell fizetni. Állítólag az élőállat beszerzése sem volt zökkenőmentes a csengelei vágóhídnál – a beszállítói tartozások is erre utalhatnak.
A rossz üzleti eredmények következménye lehet, hogy az eredetileg libákra dedikált vágóhídon elkezdtek az idén tavasztól csirkét és pulykát is vágni. Oirechman Sámuel – a már idézett interjúban – nyilatkozta azt: a koronavírus alatt „szinte teljes mértékben átálltunk a csirke- és pulykavágásra, annál is inkább, mert hízott liba és kacsa iránti izraeli kereslet, a vendéglátóipari egységek bezárása és a rendezvények kis létszáma miatt drámaian visszaesett.” A döntést az is indokolhatja, hogy a csirke és pulyka általában olcsóbb, mint a liba, azaz a hétköznapokban nagyobb szerepet kaphat.
Hogy az EMIH-közeli (belföldi, külföldi, alapítványi) pénzügyi források is végesek lehetnek, arra utalt a nyári nagy média-visszavonulás is, noha nem pénzügyi okokra hivatkoztak, miközben a cégnél korábban fizetési problémák is voltak.
Köves Slomó a döntés hátteréről HVG-nek azt mondta:
Öt–hat év keserű tapasztalatai után fel kellett ismernünk, hogy a nyilvánosság politikai polarizáltsága és a hideg polgárháborús viszonyok miatt a helyzet egyelőre nem érett az általunk képviselt értékelvű megközelítésre. (…) Négy év keserves harc árán sikerült elérni, hogy megszülessen ez a zsidó tematikájú műsor (a Klubrádión – a szerk.). Nagyjából ez áll szemben a hétszázmillió forinttal, amit a támogatóink az évek során elköltöttek a két médiumra. Be kellett látni, hogy ez a modell nem működőképes.
A csengelei modellről viszont még nem vont mérleget. Ami a papírokból biztosan látszik: milliárdos mínusz. | https://24.hu/belfold/2020/11/26/koves-slomo-emih-vagohid-veszteseg-tartozas/ | https://web.archive.org/web/20230805144212/https://24.hu/belfold/2020/11/26/koves-slomo-emih-vagohid-veszteseg-tartozas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardos-bukas-eddig-koves-slomoeknak-a-ner-tamogatassal-megtolt-koser-vagohid | 24.hu | hungarian-news | 2020-11-26 00:00:00 | [
"Fazekas Sándor",
"Köves Slomó",
"Megyeri Jonatán",
"Nógrádi Bálint",
"Oirechman Sámuel"
] | [
"Brit Europe",
"Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH)",
"Kóser Piac Kft.",
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt.",
"Maimonidész Kft.",
"Mátra Bio Kft.",
"OÁSZ Kft.",
"OLOESZ Kft.",
"Quality Poultry Kft.",
"Rabbiház Kft.",
"Shomer Security Kft."
] | [
"Csengele",
"Csongrád megye"
] | [
"egyház",
"élelmiszeripar"
] | [] |
51,248 | Vidnyánszky embere is gyanúba került a POSZT-pénzek lenyúlása ügyében | Büntetőfeljelentést tett a Zsolnay Negyed vezetője költségvetési csalás gyanúja miatt. Az a cég lehet érintett, amely Szabó Lászlónak, a Magyar Teátrumi Társaság titkárának a résztulajdonában van. A pécsi önkormányzat közleményéből derült ki, hogy a POSZT-ot szervező Pécsi Országos Színházi Fesztivál Nonprofit Kft. (POSZF) három vezető tisztségviselője és egy negyedik vezető közeli hozzátartozója tudatosan felépített módszert alkalmazott a közpénzek „magánosítására”. | A pécsi önkormányzat közleményéből derült ki, hogy a POSZT-ot szervező Pécsi Országos Színházi Fesztivál Nonprofit Kft. (POSZF) három vezető tisztségviselője és egy negyedik vezető közeli hozzátartozója tudatosan felépített módszert alkalmazott a közpénzek „magánosítására”. A négy személy alapította az Aktor Produkció Közhasznú Nonprofit Kft.-t, melyet pályázat nélkül rögtön milliós megbízásokkal láttak el. A 2017 és 2018 közötti feltárt ügyek miatt a Zsolnay Negyed új vezetője novemberben hűtlen kezelés, költségvetési csalás és közokirat-hamisítás gyanújával tett büntető feljelentést a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságon.
A közlemény jótékonyan homályban hagyta a cég vezetőjének a nevét, de ha megnézzük az Opten cégnyilvántartását, látjuk, hogy Magyar Attila és Szűcs Gábor voltak akkoriban a POSZF vezetői (kinevezésük körülményeiről itt olvashat). Az Aktor harmadik tulajdonosa pedig egy ismertebb név, Szabó László. Ő nem volt a POSZF vezetője, de egyik tulajdonosának, a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaságnak a kigondolója és megalapítása óta titkára. (A Magyar Teátrumi Társaság 2012-ben vásárolta be magát a POSZT-ot működtető POSZF Kft.-be, hogy jobboldal is „méltó módon” szerepelhessen az általuk korábban sokat támadott országos színházi seregszemlén.) Szabó emellett a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, a Magyar Sakkszövetség elnöke, illetve a Nemzeti Színház korábbi kommunikációs vezetője, aki egykor HÖOK-ösként került Fidesz-közelbe, majd Deutsch Tamás sportminisztériumának államtitkári posztjára.
Ő SZFE-ügyben is érintett, Vidnyánszkyék sértettsége ugyanis részben abból adódhat, hogy Szabó László feleségét, Papp Csillát jelölte Orbán Viktor öt évvel ezelőtt a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárának, de az egyetemen olyan ellenállás alakult ki vele szemben, hogy kénytelen volt visszalépni. Hosszas per is folyt az egyetem és Papp Csilla között, mert utóbbi fenyegetésnek vette, hogy Ascher Tamás akkori rektor a meghallgatásán megjegyezte, „a facebookos képeik alapján nagyon helyesek a gyerekeik”.
Magyar Attila viselt dolgairól a Magyar Narancs írt részletesen. Ő még a helyi múzeum gazdasági igazgatójaként úgy vásárolta meg egy árverésen minden idők legdrágább Zsolnay kerámiáját, hogy sem a múzeum megbízott igazgatója, sem szakmai stábja nem tudott róla, és Pécsre vitt egy másodlagos frissességű Leonardo-kiállítást, ami jelentős anyagi bukás lett a város számára.
De térjünk vissza a mostani feljelentés okaira. A pécsi önkormányzat vizsgálata szerint az Aktornak adott megbízások részben ugyanazokra a fesztiválszervezési feladatokra vonatkoztak, amelyeket vezető tisztségviselőként kellett volna elvégezniük. „A feladatokat egyszer végezték el, mégis duplán kaphattak érte fizetséget.” Két év alatt csaknem 60 millió forintot számlázott a cég a POSZF felé, amely anélkül fizette ki ezeket az összegeket, hogy a teljesítés ellenőrizhető tartalmú igazolással lett volna alátámasztva – írja a közlemény. A céget egyébként főleg a tao-támogatások igénybevételére hozták létre, mondta korábban Szabó. Csakhogy ehhez nem kellett magáncég, mivel a POSZF „önmaga is meg tudott volna felelni a kulturális tao-támogatás összegyűjtéséhez szükséges feltételeknek” – állapította meg a város vizsgálata azt a tényt, amit eddig is tudhatott mindenki.
Az Aktor két hónap alatt bekerült az előadóművészeti szervezetek nyilvántartásába, amihez korábban kétéves működés kellett. Hozzá folyt be a POSZT programjainak a jegybevétele, így két év alatt 20,5 millió forint kulturális tao gyűjtésére vált jogosulttá, ezt a keretet maximálisan feltöltötte, abból viszont alig 10,7 millió forintot juttatott vissza a POSZF-nak úgy, hogy tételesen nem számolt el a tao-támogatásokból levont adminisztrációs és szervezési költségekről. Így a város szerint négyen két év alatt több tízmillió forintot tehettek zsebre, ennyivel károsíthatták meg a pécsieket.
Kerestük Szűcs Gábort, kommentálják az ügyet, amint elérjük, frissítjük cikkünket. A POSZF egyik név nélkül nyilatkozó vezetője szerint nincs itt semmi látnivaló, szerinte több pénze lett a fesztiválnak a segítségükkel, de a pontos összegekbe nem látott bele, fizetést pedig nem vettek fel.
Elértük Szabó Lászlót, aki reagált cikkünkre:
Szerinte azért kellett megalapítani az Aktor Kft.-t, mert a POSZF Nkft. - mivel nem hozott létre produkciót - nem volt TAO-képes. Arra a felvetésünkre, hogy ennyi erővel a POSZF Nkft-t is át lehetett volna alakítani, azt válaszolta: „A POSZT tanácsadó testülete elé terjesztettük ezt a konstrukciót, akik jóváhagyták azt, valamint a kormányhivatal és az adóhatóság sem talált semmi kifogásolnivalót benne. A POSZF többségi tulajdonosa, Pécs városa majd később a Zsolnay Örökségkezelő a POSZF pénzügyi beszámolóit minden évben elfogadta.” Hangsúlyozta, a vezetők nem kaptak fizetést, „nekem eddig csak pénzembe van az Aktor, mert négyen a saját pénzünkből alapítottuk meg.” Állítása szerint nincs semmiféle hiány, a hozzájuk befolyó teljes összeget a fesztiválra fordították, egy részét átutalták a POSZF Nkft-nek, a többiből pedig a POSZT-on szereplő produkciókra költötték, „fizettünk szállást, gázsit, utazást.
„Különös, hogy az Aktor egyik tulajdonosát, Szűcs Gábort a POSZF ügyvezetésével bízta meg a Zsolnay Örökségkezelő: Két hete még bíztak benne, ma pedig feljelentik, ez hogyan van?”- kérdezte Szabó. Hozzátette „visszautasítják az összes vádat, amit a vizsgálat megállapított.” | https://hvg.hu/kultura/20201125_Vadak_Vidnyanszky_embere_korul | https://web.archive.org/web/20210611105149/https://hvg.hu/kultura/20201125_Vadak_Vidnyanszky_embere_korul | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vidnyanszky-embere-is-gyanuba-kerult-a-poszt-penzek-lenyulasa-ugyeben | HVG | hungarian-news | 2020-11-25 13:30:00 | [
"Szabó László (MTT)",
"Szűcs Gábor"
] | [
"Aktor Produkció Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Magyar Teátrumi Társaság",
"Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Pécsi Országos Színházi Fesztivál Nonprofit Kft. (POSZF)",
"Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft."
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"pályázat",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"kultúra - művészet",
"klientúra"
] | [
"Zsolnay-ügy"
] |
51,249 | Pénznyelő portál, balatoni hétvége - erre költött az elmúlt 5 évben az MSZP pártalapítványa | A saját maga által létrehozott kft-kbe és észszerűtlen projektekbe csorgatta az államtól kapott százmillióit az MSZP pártalapítványa. | Öt év alatt kevesebb mint kétszáz fővel - 26 257-ről 26 454-re - tudta növelni regisztrált látogatói számát az MSZP 2005-ben indított közösségi portálja, a kapcsolat.hu. A robbanásszerűnek semmiképp sem mondható emelkedés nem lenne több megmosolyogtató megállapításnál, ha az ellenzéki párt közpénzből fenntartott alapítványa nem ölt volna a kérdéses időszakban több mint 130 millió forintot az oldal felfuttatásába. Illetve az is lehet, hogy többet, az oldalt működtető Kapcsolat.hu Kft.-nek juttatott pénzekkel kapcsolatban ugyanis meglehetősen sok az ellentmondás a Táncsics Alapítvány (TA) 2015 és 2020 közötti szerződéslistájában, amelyet a HVG kért ki a szervezettől.
Az évenkénti elszámolásban finoman szólva is következetlenül szerepelnek a portálra fordított összegek
2015-ben például csak január-februárra számol az összesítés havi 4,5 millió forintot - miközben az oldal nyilvánvalóan egész évben üzemelt, a rá következő évben teljes kuszaságban 30, 2019-ben és 2020-ban pedig 50, illetve 40 millió forintot utaltak az oldalt fenntartó kft-nek. | https://hvg.hu/360/202048__partalapitvany__mszp__tancsics_megcsufolasa__kapcsolati_toke | https://web.archive.org/web/20210120143609/https://hvg.hu/360/202048__partalapitvany__mszp__tancsics_megcsufolasa__kapcsolati_toke | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/penznyelo-portal-balatoni-hetvege-erre-koltott-az-elmult-5-evben-az-mszp-partalapitvanya | HVG360 | hungarian-news | 2020-11-26 13:00:00 | [
"Baja Ferenc",
"Puch László",
"Szeredi Péter",
"Veres Gábor"
] | [
"Északi Szegfű Alapítvány",
"Lindenfeld Partners Kft.",
"MSH Média Kft.",
"MSZP",
"New Line Media Kft.",
"Országgyűlés Hivatala",
"Parlament",
"PJTM Consult Kft.",
"Societas Új Mozgalom",
"Szociális Demokráciáért Intézet Nonprofit Kft.",
"Táncsics Mihály Alapítvány",
"Villányi Úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"gazdálkodás"
] | [] |
51,250 | Nő a korrupció veszélyhelyzet idején | A kormánypárti politikusok szerint minden a legnagyobb rendben van a korrupció elleni harccal, csak egyetlen aggasztó pont van: a világjárvány az egész világban, ami idehaza is növelheti a korrupció kockázatokat, bár lélegeztetőgép beszerzéseket egyik résztvevő sem hozta szóba. | ÁSZ;korrupció;Legfőbb Ügyészség;Pintér Sándor;rendkívüli állapot;korrupció elleni küzdelem;
2020-11-26 20:16:41
Nő a korrupció veszélyhelyzet idején
A kormánypárti politikusok szerint minden a legnagyobb rendben van a korrupció elleni harccal, csak egyetlen aggasztó pont van: a világjárvány az egész világban, ami idehaza is növelheti a korrupció kockázatokat, bár lélegeztetőgép beszerzéseket egyik résztvevő sem hozta szóba.
A IX. Integritás Kerekasztalról kiadott közlemények szerint hazánkban a jogállamiság alapját jelentő alkotmányos szinten jelenik meg a korrupció elleni fellépés. Az integritás, vagy más szóval az etikus magatartás, illetve működés pedig a mindennapi élet szintjén azt jelenti, hogy az állam olyan feltételeket teremt, hogy a korrupcióra lehetőséget adó helyzetek létre sem tudnak jönni – hangzott el a zárt konferencián kormányzati felszólalók szájából, ahol olyan állami szervek, mint az Állami Számvevőszék, Legfőbb Ügyészség, vagy épp Pintér Sándor belügyminiszter vitatták meg a korrupció elleni harc állását.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke szerint a szabálykövetésnek és rendezettségnek a COVID-19 világjárvány időszakában különösen nagy jelentősége van. Az ENSZ állásfoglalása, nemzetközi kutatások, illetve az Állami Számvevőszék értékelése szerint a veszélyhelyzeti állapot kiemelt korrupciós, illetve szabálysértési kockázatot jelent, ezért fokozott jelentősége van az integritás szemlélet terjesztésének, a korrupció megelőzését biztosító rendszerek kiépítettségének és működtetésének a közszféra szervezeteinél - mondta online sajtótájékoztatón az ÁSZ elnöke.
Ennek ellenére a a Állami Számvevőszék 2020-ban minden korábbinál nagyobb hatást gyakorolt a magyar közszféra etikus működésére, a korrupció megelőzését szolgáló rendszerek fejlesztésére - dicsérte meg az általa vezetett intézményt Domokos László. Az ÁSZ felmérése szerint 2020-ban tovább erősödött a korrupció ellen védettséget biztosító integritáskontrollok kiépítettsége a magyar közszférában. A magyar gazdaság elmúlt években végbement fenntartható kifehérítése pedig a korrupció elleni rendszerszintű fellépés eredményességét támasztja alá – fogalmazott az ÁSZ elnöke.
Nem maradt felderítetlenül korrupciós cselekmény, amely sértené az állampolgárok érdekeit – tette hozzá Pintér Sándor. Elmondta, hogy Belügyminisztérium továbbra is határozottan és következetesen lép fel a korrupció minden formája ellen. Az új Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiában központi szerepet kapnak a megelőzésben a technikai eszközök. Kormány szándéka, hogy a korrupcióellenes küzdelemben minél szélesebb együttműködés valósuljon meg, ezért a stratégia elfogadásával egyidejűleg felkérte a nyilatkozathoz eddig nem csatlakozott állami szerveket a csatlakozásra.
A bírák ellen az elmúlt években – csekély számban – indult büntetőeljárások adataiból az látható, hogy a korrupciós bűncselekményekben a bírósági szervezet érintetlen maradt: egyes elszigetelt eseteket leszámítva a korrupció évtizedek óta nincs jelen a bírósági szervezetben – állapította meg az Országos Bírósági Hivatal. A bírák ellen indult büntetőeljárások ugyanis nem hivatali tevékenységükhöz kapcsolódóan, hanem magánéletben elkövetett cselekményeik miatt indulnak, tipikusan a közúti közlekedés szabályainak megszegésével kapcsolatos bűncselekmények – illetve szabálysértések – miatt.
Magyarországon a politikai korrupciós ügyek már a nyomozási szakaszban elakadnak – ennek felelőse a rendőrség mellett a Legfőbb Ügyészség. A vádhatóság közleménye szerint a gazdasági bűncselekményekhez korrupció is kapcsolódhat. Emiatt is kiemelten fontos, hogy az ügyészek - mind vezetői, mind szakértői szinten -, szorosan együttműködik az OLAF-fal, az Unió csalás elleni hivatalával, amely az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgáló uniós szervezet - olvasható közleményükben. | https://nepszava.hu/3100777_no-a-korrupcio-veszelyhelyzet-idejen | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/no-a-korrupcio-veszelyhelyzet-idejen | Népszava | hungarian-news | 2020-11-26 07:51:00 | [] | [] | [] | [
"antikorrupció",
"covid-19",
"lélegeztetőgép",
"jogalkotás"
] | [] |
51,251 | Módosította a költségvetést a polgármester, miután bírságot kaptak a szerződései miatt | A közbeszerzési hatóság azért szabott ki büntetést, mert a Badacsonytomajnak adott milliárdos támogatásból a polgármesteri hivatal alkalmazottai milliós összegeket kaptak. Módosítani kellett a költségvetést Badacsonytomajon a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) által kiszabott bírságok miatt. | Módosítani kellett a költségvetést Badacsonytomajon a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) által kiszabott bírságok miatt.
A KDB annak a 2 milliárd 435 millió forintos vissza nem térítendő uniós támogatásnak a felhasználását vizsgálta, amit egy 2018-as GINOP-pályázaton nyert el a város „turisztikai attraktivitás fejlesztésre”. A határozat szerint a polgármester, Krisztin N. László több ponton is törvényt sértett, amikor a keretből 60 millió forintot meghaladó összeget osztott szét az önkormányzat dolgozói között projektmenedzseri tevékenység címszóval. A pénzt 2018-ban és 2019-ben a jegyző és a városháza más alkalmazottai kapták több tételben. A KDB közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése és a szerződések érvénytelensége miatt összesen 6 millió forint bírságot szabott ki.
A fizetési határidő éppen akkor járt le, amikor a kormány járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva ismét rendkívüli jogrendet vezetett be, ezért a döntéshozatal Badacsonytomajon is a polgármester kezébe került. A november 4-i képviselő-testületi ülés, ahol napirendre került volna a büntetés és az azzal járó költségvetési módosítás ügye, elmaradt. Krisztin polgármester azonban most szokatlanul fontosnak tartotta, hogy kikérje a testület támogatását is, ezért internetes szavazólapot küldött a képviselőknek.
Csakhogy a GINOP-ügyben információink szerint a képviselők többsége elutasította a határozattervezetet, mert nem akartak osztozni a hatóságok által feltárt pénzügyi manőver miatti felelősségben. A testület több tagja közzé is tette, hogy nemmel szavazott. Takács Lajos független képviselő a Facebookon azzal indokolta a döntését, hogy az önkormányzatot kár érte, ezért nem akart hozzájárulni a büntetés legitimálásához. Mint írta, ezzel elfogadta volna azt is, hogy „a felelős/felelősök/felelősség kérdése nem tisztázott”.
A településen nagy figyelmet kiváltó ügyben Krisztin N. László előző ciklusbeli helyettese, Orbán Péter is megnyilvánult. Azt hangoztatta, hogy annak idején alpolgármesterként semmilyen információt sem kapott a kifizetésekről. Szerinte a szerződések titokban készültek, ráadásul a polgármesternek nem is volt felhatalmazása, hogy megkösse azokat. Orbán később nyilvánosságra is hozott néhányat az inkriminált megállapodások közül, hozzátéve, hogy azoknak fenn kellene lenniük a település honlapján, de hozzá is kalandos úton jutottak el.
Krisztin N. László a leszavazott tervezet ellenére november 13-án elrendelte a bírságok kifizetését. Az erről szóló határozat bevezetőjébe pedig azt írta, hogy a képviselő-testület „véleményének kikérésével és hozzájárulásával” hozta meg a döntést.
A 24.hu levélben kereste a polgármestert, azt kérdeztük, miért írta, hogy a testület is hozzájárult a kifizetéshez, amikor kisebbségben maradt az előterjesztése. Levelünk után kedden átírták a korábbi határozatot. A szétküldött módosított szövegből kikerült a hozzájárulás szó. Krisztin polgármester válaszában azt írta, hogy a határozat bevezető részében „sajnálatos módon adminisztrációs hiba miatt véletlenül” maradt bent a szövegrész, de a módosításáról egy új határozatban intézkedett. | https://24.hu/belfold/2020/11/26/badacsonytomaj-polgarmester-koltsegvetes-modositas-birsag-szerzodesek/ | https://web.archive.org/web/20230605110216/https://24.hu/belfold/2020/11/26/badacsonytomaj-polgarmester-koltsegvetes-modositas-birsag-szerzodesek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/modositotta-a-koltsegvetest-a-polgarmester-miutan-birsagot-kaptak-a-szerzodesei-miatt | 24.hu | hungarian-news | 2020-11-26 00:00:00 | [
"Krisztin N. László"
] | [
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] | [
"Badacsonytomaj",
"Veszprém megye"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"EU",
"önkormányzat",
"közigazgatási bíróság"
] | [] |
51,252 | 2,8 milliós jutalmat adott magának a gyáli polgármester | Élt a veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet adta lehetőséggel Gyál polgármestere és a képviselő-testület nélkül döntött az év végi jutalmakról: magának bruttó 4,188 milliót hagyott jóvá. | Élt a veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet adta lehetőséggel Gyál polgármestere és a képviselő-testület nélkül döntött az év végi jutalmakról:
magának bruttó 4,188 milliót hagyott jóvá.
Bár az önkormányzati döntésekről részletesen tájékoztatta a gyáliakat Facebook-videójában, Pápai Mihály szerényen elhallgatta bónuszát.
Többek között a rendőrség is fog kapni, a pedagógusok is fognak kapni és az intézmények, amik vállalkozásban vannak az önkormányzatnál, annak vezetői,
mondta. | https://444.hu/2020/11/27/28-millios-jutalmat-adott-maganak-a-gyali-polgarmester | https://web.archive.org/web/20220118065951/https://444.hu/2020/11/27/28-millios-jutalmat-adott-maganak-a-gyali-polgarmester | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/28-millios-jutalmat-adott-maganak-a-gyali-polgarmester | 444 | hungarian-news | 2020-11-27 00:00:00 | [] | [] | [
"Gyál",
"Pest megye"
] | [
"önkormányzat"
] | [] |
51,253 | Orbán és Erdogan barátja lehet nálunk a napenergia királya, de Mészárosra is jut fény | Akárkinek nem jut az állami-uniós támogatásokkal teleszórt magyarországi napenergia-bizniszből. A nagypályások közt ott vannak a kínaiak is, de a kormányzati hátszél – a hazai oligarchákon kívül – leginkább a törököknek kedvez. Finanszírozás van bőven, állami és uniós források, támogatott hitelek; a pénzért szinte csak le kell hajolni. A napenergia-piacon valamiféle fatális véletlen folytán épp a Fidesznek kedves üzletemberek és befektetők nyomulnak, a paksi erőművet leváltó két új blokkot pedig az orosz Roszatom építi. A kormány nem folytatott érdemi szakmai és társadalmi vitát a tervezett mixről, sőt a preferált forgatókönyv alapos indoklásával is adós. | 2020.11.24. 16:00
Akárkinek nem jut az állami-uniós támogatásokkal teleszórt magyarországi napenergia-bizniszből. A nagypályások közt ott vannak a kínaiak is, de a kormányzati hátszél – a hazai oligarchákon kívül – leginkább a törököknek kedvez. | https://hvg.hu/360/202045__energiamix__szelfobia__suss_fel_nap__napraforgok | https://web.archive.org/web/20210117003401/https://hvg.hu/360/202045__energiamix__szelfobia__suss_fel_nap__napraforgok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-es-erdogan-baratja-lehet-nalunk-a-napenergia-kiralya-de-meszarosra-is-jut-feny | HVG360 | hungarian-news | 2020-11-24 18:59:00 | [
"Adnan Polat",
"Kerim Polat",
"Orbán Viktor",
"Recep Tayyip Erdoğan"
] | [
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"MET Dunai Solar Park Kft.",
"Opus Global Nyrt.",
"Roszatom",
"Status Energy Magántőkealap",
"Tigáz Földgázelosztó Zrt."
] | [
"Ázsia",
"Kína",
"Magyarország",
"Törökország"
] | [
"közbeszerzés",
"energia",
"pályázat",
"háttér",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"EU",
"klientúra",
"erőmű",
"tőkealap",
"napelem / megújulók"
] | [] |
51,254 | Az állam koncesszióba adná ki az elektronikus BKK-jegyek értékesítését is | Valamennyi állami és önkormányzati többségi tulajdonban lévő busz- és vasút-, valamint hajótársaság jegyeinek elektronikus értékesítését az az egyetlen szolgáltató működtetheti majd, amelyik nyer a Rogán Antal hivatala által kiírt koncessziós pályázaton. A koncessziós eljárást március végéig ki kell írni. Az ITM az egészet azzal "adja el", hogy két év múlva megszűnhet a parkoláskor fizetett kényelmi díj. | Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Palkovics László innovációs miniszter törvényjavaslatot nyújtott be egyes közszolgáltatások egységes elektronikus értékesítéséről. A kormánytagok arra hivatkoznak, hogy a nemzeti mobilfizetési rendszer már 2014 óta jól működik (ezen keresztül sajátították ki az egykori magán- és önkormányzati parkolási társaságok piacát, valamint ezen keresztül árulják az autópálya-matricákat), és az uniós jognak való megfelelésre hivatkoznak, ami miatt most szükséges az új törvény megalkotása.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium egyúttal azzal teszi választóbaráttá a javaslatot, hogy várhatóan 2022-től eltörli azt a borsos, mintegy 100 forintos összeget, amelyet az elektronikus fizetés esetén eddig kellett fizetni a parkolásért. Ez az összeg tehát, amelyet eddig az állami Nemzeti Mobilfizetési Zrt. kasszírozott be, a koncesszió jogosultját már nem illeti majd meg.
Az Európai Unió bírósága két évvel ezelőtt úgy ítélte meg: ellentétes az uniós joggal, hogy egy állami társaság kizárólagosan üzemelteti a nemzeti mobilfizetési rendszert. Az Orbán-kormány pedig most azzal tromfol, hogy ugyan magánvállalkozás üzemeltetheti majd a rendszert a koncessziós jog elnyerésével, viszont még több területre terjeszti ki a fennhatóságát.
A törvénytervezet konkrétan a következőket sorolja fel:
a) a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti várakozási (parkolási) közszolgáltatás
b) a használati díj, valamint az útdíj ellenében viszonylati jeggyel igénybe vehető országos közút közlekedési célú rendelkezésre bocsátása szolgáltatás
c) a használati díj ellenében igénybe vehető helyi közút közlekedési célú rendelkezésre bocsátása szolgáltatás, továbbá
d) az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyása alatt álló szolgáltató által, közszolgáltatásként nyújtott
da) helyi közúti,
db) helyközi (távolsági) közúti,
dc) vízi,
dd) helyi, elővárosi és országos vasúti, valamint
de) a dd) alpontban meg nem határozott vasúti személyszállítási szolgáltatás elektronikus értékesítés útján történő igénybevétele
Az ezekre a szolgáltatásokra árusított jegyeket tehát a jövőben egységes rendszerben kell értékesíteni az információtechnológiai eszközökön, és ennek a rendszernek a működtetését egy olyan jogi személy végzi majd, amely a koncessziós pályázaton kapja meg ezt a lehetőséget, 8 évre.
A kiskereskedelmi értékesítést ugyanakkor nem a koncesszió birtokosa végzi majd, hanem viszonteladók. A szolgáltatóknak, így tehát a BKK-nak vagy a MÁV-nak, illetve a vidéki városok közlekedési társaságainak, vagy éppen a balatoni hajózási társaságnak kötelező lesz csatlakoznia a rendszerhez.
A budapesti önkormányzat évtizedes múltra visszatekintően küzd azzal, hogy egy jól működő elektronikus jegyrendszert vezessen be, de eddig még nem sikerült olyan közbeszerzést kiírnia és olyan szerződést kötnie, amely valóban egy egységes elektronikus jegyértékesítési rendszert eredményezett volna. | https://hvg.hu/gazdasag/20201125_Az_allam_koncesszioba_adna_ki_az_elektronikus_BKKjegyek_ertekesiteset | https://web.archive.org/web/20211225070205/https://hvg.hu/gazdasag/20201125_Az_allam_koncesszioba_adna_ki_az_elektronikus_BKKjegyek_ertekesiteset | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-allam-koncesszioba-adna-ki-az-elektronikus-bkk-jegyek-ertekesiteset-is | HVG | hungarian-news | 2020-11-25 14:00:00 | [] | [
"Budapesti Közlekedési Központ (BKK)",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Nemzeti Mobilfizetési Zrt."
] | [] | [
"autópálya",
"pályázat",
"parkolás",
"hajózás",
"közlekedés",
"önkormányzat",
"vasút",
"koncesszió",
"jogalkotás",
"államosítás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
51,255 | Már vagyonkezeléssel is foglalkozik a hazai randivonalak királya | Vagyonkezelő céggel erősíti magyarországi jelenlétét az osztrák médiavállalkozó, Eugen Russ, aki 2017-ben három kelet-magyarországi lap eladásával közvetve hozzájárult az Orbán-kormányhoz közel álló médiabirodalom kialakulásához. | A kezdeti sokk után gyorsan megtalálták a piaci rést azok a szolgáltatók, amelyek eddig nem feltétlenül az online térben segítették a szórakozást és a párkeresők egymásra találását. A járvány miatt bezárkózott embereknek egyre több féle módszerrel próbálnak vigaszt és kikapcsolódást nyújtani az interneten. | https://hvg.hu/360/202048_epicure_holding_randivonalak | https://web.archive.org/web/20210119034116/https://hvg.hu/360/202048_epicure_holding_randivonalak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-vagyonkezelessel-is-foglalkozik-a-hazai-randivonalak-kiralya | HVG360 | hungarian-news | 2020-11-26 22:49:00 | [
"Eugen Russ",
"Heinrich Pecina",
"Hernádi Zsolt"
] | [
"Dating Central Europe",
"Epicure Holding Kft.",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)"
] | [
"Budapest"
] | [
"média",
"internet",
"klientúra"
] | [] |
51,256 | Az épp kirúgott főszerkesztő-helyettes passzolhat leginkább az Index új tulajának terveihez | Az átállást levezénylőket is átverve teljes egészében megszerezte a NER az Indexet. Jöhet a jobbkanyar. "Az Indamedia csoport döntött az újság visszavásárlásáról, mivel kizárólag az integráció esetén látja biztosítottnak az Index jelenlegi pénzügyi helyzetének konszolidációját” – szól a közlemény az Index végleges beszántásáról. | „Eötvös József oktatási reformja óta része volt a gimnáziumi képzésnek a művészettörténet tantárgy. Csak két diktatórikus korszakban vezették ki egy időre. Most megint ezt teszik” – mondja Révész Emese egyetemi oktató, aki tiltakozik a döntés ellen. | https://hvg.hu/360/20201125_Pont_kerult_az_ire | https://web.archive.org/web/20210122000204/https://hvg.hu/360/20201125_Pont_kerult_az_ire | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-epp-kirugott-foszerkeszto-helyettes-passzolhat-leginkabb-az-index-uj-tulajanak-terveihez | HVG360 | hungarian-news | 2020-11-26 15:00:00 | [
"Bodolai László",
"Starcz Ákos",
"Vaszily Miklós",
"Ziegler Gábor"
] | [
"Indamedia Sales Kft.",
"Index.hu Zrt.",
"Magyar Fejlődésért Alapítvány",
"TV2 Média Csoport Zrt."
] | [] | [
"média",
"strómanok",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
51,257 | Itt a bizonyíték: Puch László egyszerre dolgozik a NER-nek és az MSZP-nek | Több olyan üzletember akad, aki 2010 előtt a baloldal szekerét tolta, most pedig a Nemzeti Együttműködés Rendszere előmozdításáért fáradozik. Az elmúlt másfél évben Puch László igazolta, hogy ő ennél is többre hivatott: a Fidesz-állam 1,64 milliárd forintnyi tendergyőzelmet és 315 milliós, vissza nem térítendő turisztikai támogatást szavazott meg neki, ám cégei közben a parlamenti MSZP-frakciónak is számláztak. A szocialisták volt pénztárnoka tehát úgy ellenzéki, hogy kormánypárti, s ezt olyannyira nem akarja elhallgatni, hogy a vállalkozásait menedzselő ifjabb Puch László válaszra is méltatta lapunkat. Sőt: kérésünkre elküldte az 1,5 milliárdba kerülő új balatoni panziójuk látványtervét – így minden adófizető ellenőrizheti, mihez járul épp hozzá néhány garassal. | Ezzel párhuzamosan mi is sokat sejtetően írtunk arról, hogy az egykori kincstárnok magánérdekeltségeit „véletlenül” a jegybankelnök unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz tartozó – azóta bedőlt – Növekedési Hitel Bank volt szíves finanszírozni (490 plusz 420 millió forint erejéig). Még figyelemreméltóbb, hogy az NHB-bukáson ideiglenesen 7 milliárd forintot veszítő állami Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. épp tőkét emel abban a Gránit Bankban, amely például a Puch-szerződéseket is „kimentette” a Szemerey-féle pénzintézet állományából. Rövidebben: a baloldali expolitikus finanszírozása egyik NER-banktól a másikhoz került.
A Puch–Fidesz-nagykoalícióról szóló legendák, átélhető értesülések, talánok, úgy-ahogyok, sejtetések, „véletlenek”, figyelemreméltó események után 2019–2020-ra megszülettek a tények. A volt pénztárnok három éve még nem jelezte, hogy Kipszer nevű építőipari cégét is „felkaroltatni” készül az Orbán-kormánnyal, csak annyit üzent: „Szóljanak, legyenek szívesek, ha tudnak olyan stadionprojektről, amelybe beszállhatunk!” A humorból mára valóság lett; a 2010 és 2018 között szinte teljesen kiszárított Kipszert hirtelen befogadta a hatalom a baráti kivitelezők másodligájába. Ez annyit jelent, hogy a Puch-cég (egyelőre) nem építhet gigantikus csarnokokat és futballpályákat, ám szakmányban nyeri a tanteremfejlesztési munkákat az állami BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. tenderein.
A Válasz Online összesítése szerint az elmúlt bő egy évben a BMSK a Kipszerrel szerződött le saját zuglói irodaháza felújítására, valamint egyes sződligeti, dabasi és visegrádi iskolák bővítésére. A négy frissen „elhozott” közbeszerzés összértéke megközelíti az 1,64 milliárd forintot (ebből az utolsó, vagyis a visegrádi projekt ellenértéke önmagában 771 milliós).
Észleléseinkkel a volt MSZP-pénztárnok vállalatait menedzselő ifjabb Puch Lászlót is szembesítettük, aki azzal próbálta semlegesíteni kérdéseinket, hogy „a Kipszer minden olyan tenderen elindult, ahol volt szabad kapacitása, de sajnos még azokon a munkákon is csak kis számban tudott nyerni, amelyek a nagyobb cégek érdeklődésén kívül estek”. A Közbeszerzési Értesítő tanúsága szerint a Kipszernek valóban voltak kósza próbálkozásai az elmúlt években, de – ahogy írtuk – 2018-ig szinte mindig eredménytelen volt, azóta viszont győzelmi spirálba került. Két minapi fővárosi eljáráson (melyet a Főtáv és a Főpolgármesteri Hivatal írt ki) ugyanakkor alulmaradt, tehát a cég a Karácsony Gergely-adminisztráción egyelőre nehezebben „hatol át”, mint az államon.
Ám az igazi ajándékot nem az így-úgy kiizzadt közbeszerzési diadalok jelentik, hanem az a 315 milliós vissza nem térítendő támogatás, amelyet a Puch család MEFTER Magyar Folyam- és Tengerhajózási Zrt.-je a Magyar Turisztikai Ügynökségtől kapott egy balatonlellei panzió fejlesztésére. Az alaphír már bejárta a sajtót, de – ifjabb Puch Lászlónak hála – most látványtervet is tudunk mutatni a 23 szobásra álmodott, a beruházás összértékét tekintve 1,5 milliárd forintos szálláshelyről.
Nos, ez az a pillanat, amikor érdemes tisztázni egy alapkérdést: miért érdemel említést, ha egy baloldali üzletember is lehetőséghez jut az Orbán-korszakban? Nem ez a normális? Pláne, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter visszatérően kinyilvánítja: „Amíg mi kormányzunk, a ballib csoport is megkap minden segítséget, Leisztinger Tamás vállalkozásai is megkapnak minden segítséget, Kóka János cégeit is segítjük, ugyanakkor nem vagyunk hajlandóak negatívan diszkriminálni azokat az üzletembereket és vállalataikat sem, akik köztudottan a nemzeti, konzervatív gondolkodású táborba tartoznak”.
Valóban, több olyan üzletember akad, aki 2010 előtt a baloldal szekerét tolta, mára viszont megbékélt a Fidesz-hatalommal. Nemrég mi is válogattunk egy csokrot a NER idegenlégiósaiból. Puch László helyzete azonban több szempontból is speciális. Ő ugyanis nem piaci nagyvállalatot működtetett Orbán Viktor 2010-es eljövetele előtt és után (összesen majd’ 15 évig), hanem egy komplett pártot. Márpedig a titkos politikafinanszírozáshoz egészen más készségek kellenek, mint az innovatív üzletemberkedéshez. Utóbbinál van hozzáadott érték, előbbinél pedig inkább „elvett értékekről” szoktak beszélni. Ráadásul, mint az alábbi gyűjtésből kiderül, a Puch Lászlóhoz kötődő pénzgyűjtő érdekeltségek jellemzően olyan akciósorozatokban vettek részt, amelyeket az ellenzéki Fidesz még bűnnek tartott: BKV-ügy, PPP-beruházások, honvédelmi kasszafúrás, offshore-ozás, egykori patinás állami vállalatok megszerzése. Merthogy Puchék nemcsak balatoni vitorlással meg adriai jachttal büszkélkedhetnek, hanem a lellei panzióprojektet futtató MEFTER-rel is – ezt a brandet minden vérbeli hajós ismeri. A vállalatot ugyanis még 1895-ben, a Mahart kvázi jogelődjeként alapították, majd a 2010-ig tartó MSZP-időszakban privatizálták; végül külföldi és offshore-áttételeken keresztül került az egykori pénztárnokhoz (benne az értékes balatoni telekkel).
Puch László tehát a Fidesz régi értékrendje szerint vállalhatatlan, érdemtelen, illetve távoltartandó mindennemű közpénztől. Ám nem csak az a csavar a történetben, hogy Orbán Viktor pártja mára ráütötte a kóserpecsétet a szocialisták volt potentátjára. Hanem az is, hogy Puch időközben a parlamenti MSZP-frakció egyik legnagyobb alvállalkozójaként is befutott.
A hozzá köthető cégek irodákat adnak bérbe a képviselőcsoportnak, illetve tanácsadási szolgáltatással látják el a politikai vezetést. A lent linkelt üvegzseb-táblázatból világosan kiolvasható, hogy mindez a jelenre is vonatkozik; egymást érik a tavalyi és idei dátummal kötött vagy megújított Puch–MSZP-szerződések. A volt pénztárnok tehát úgy kormánypárti, hogy ellenzéki, illetve úgy ellenzéki, hogy kormánypárti.
A Puch-cégek dicsőségtáblája
1. A metróbotránytól a harkányi szállodáig és a Népszaváig
Annak idején még a Heti Válaszban írtunk arról, hogy Puch László holdudvara az Investeur Befektetési és Tanácsadó Kft.-n keresztül szállt be a BKV-s ügyletekben érintett Metróber Kft.-be. Utóbbi céget azóta átvette a NER (a letelepedésikötvény-program egyik kulcsfigurája képében), az Investeur viszont a harkányi Puch-szálloda (Dráva Hotel Thermal Resort) üzemeltetője lett. További érdekesség, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) BKV-jelentésében azt a Media Magnet Kft.-t is pártfinanszírozásgyanús egységként emlegették, amely régóta bizonyos Grim Mária nevén fut – ugyanő később a Puch László-, majd Leisztinger Tamás-féle Népszava (illetve a KESMA előtti Szabad Föld) kiadójának kereskedelmi igazgatójává avanzsált. A lényeg: ma is aktívak azok a cégek és személyek, akik a volt kincstárnok „leágazásaiként” a fővárosi nagyberuházásokból igyekeztek hasznot húzni.
2. A Trefort-kerttől, a honvédelemtől és a Jókai utcától a 2019–2020-as tendergyőzelmekig
A jelenleg Puch László közvetett érdekeltségeként jegyzett Kipszer Fővállalkozási és Tervező Zrt. 2006-tól húsz évre nyerte el az ELTE Trefort-kerti campusának PPP-konstrukcióban történő üzemeltetését; a felek közti, állami pénzeket felemésztő kapcsolat tehát mostantól még hat esztendőn át tart. A cég annyira „befészkelte” magát az egyetemre, hogy idén nyáron a zrt. éves közgyűlését is az ELTE üzemeltetési igazgatóságának helyiségében tartották. A Kipszer-csoport egyébként az MSZP-érában a honvédelmi tárcánál ugyancsak nagybeszállítóként működött, továbbá a szocialista párt korábbi terézvárosi (Jókai utcai) székházának felújításából és üzemeltetéséből is kivette a részét. A Kipszer Zrt. 2010 után csak nagyon visszafogottan volt jelen a közbeszerzési eljárásokban, majd – ahogy írtuk – 2019 második felétől hirtelen újra győzni kezdett az állami tendereken.
3. A Maharttól Belize-en át a Rózsa Porta Panzióig
Az MSZP korábbi székházügyeiben rendszeresen feltűnt Horizont Zrt. 2015-ben beolvadt a bécsi székhelyű, többségi Puch-tulajdonú Horizont Handels und Industrie AG-be. Ma ez a volt pártpénztárnok legfontosabb, magyarországi fiókteleppel is rendelkező érdekeltsége. Jelenleg ez osztrák cég birtokolja például – két áttételen keresztül – a Mahart-körből privatizált MEFTER Zrt.-t, a Puch család balatonlellei panziófejlesztésének gazdáját. Az MSZP–SZDSZ-időszakban magánosított hajózási vállalat külföldi kezeken keresztül jutott el először a Wallis-csoporthoz, majd 2009-ben egy belize-i offshore társasághoz (Abakan Consulting Inc.), amelyet Puch László bejáratott ügyvédei fémjeleztek.
4. A svájci Zugtól a szocialistákig
A parlamenti MSZP-frakció évek óta szerződésben áll olyan vállalkozásokkal, amelyek a Puch család III. kerületi irodabázisa (Bojtár utca 64-66.) alatt működnek. Ilyen az imént említett Horizont Handels und Industrie AG magyarországi fióktelepe, a Hungaroholding Consulting Kft. vagy a Sapienza Kft. (Utóbbi most épp nincs Puch László nevén, helyette a más cégekben neki dolgozó Török Ottó a bejegyzett haszonhúzó.) Az országgyűlési szerződéslistán továbbá az a Kipinvest Kft. is szerepel, amely az óbudai ingatlanegyüttes tulajdonosa. Az irodák üzemeltetésével, hasznosításával, bérbeadásával foglalkozó Bojtár 64-66 Kft.-ről pedig annyit érdemes tudni, hogy 2016-ig offshore-tulajdonban volt – konkrétan egy olyan társaság (Eurotrust Corporate Finance AG) birtokában, amelyet Zugban, a világ leghíresebb adóparadicsomában jegyeztek be. A közreműködő ügyvédekből persze sejteni lehetett, hogy a Bojtár valójában Puch Lászlóé, de ez csak négy éve vált cégjogilag is igazolhatóvá.
Nyitókép: HVG/Máté Péter
#MSZP#NER#Puch László | https://www.valaszonline.hu/2020/11/24/puch-laszlo-kipszer-mefter-turisztikai-tamogatas/ | https://web.archive.org/web/20230529121621/https://www.valaszonline.hu/2020/11/24/puch-laszlo-kipszer-mefter-turisztikai-tamogatas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/itt-a-bizonyitek-puch-laszlo-egyszerre-dolgozik-a-ner-nek-es-az-mszp-nek-1 | valaszonline.hu | hungarian-news | 2020-11-24 00:00:00 | [
"Grim Mária",
"Leisztinger Tamás",
"Puch László",
"Török Ottó"
] | [
"Abakan Consulting Inc.",
"BMSK (Beruházási Műszaki Fejlesztési Sportüzemeltetési) Zrt.",
"Bojtár 64-66 Kft.",
"Eurotrust Corporate Finance AG",
"Horizont Handels und Industrie AG",
"Horizont Zrt.",
"Hungaroholding Consulting Kft.",
"Investeur Befektetési és Tanácsadó Kft.",
"Kipinvest Kft.",
"Kipszer Ft Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Media Magnet Kft.",
"MEFTER Magyar Folyam- és Tengerhajózási Zrt.",
"Metróber Kft.",
"Sapienza Kft."
] | [
"Balatonlelle",
"Baranya megye",
"Harkány",
"Magyarország",
"Somogy megye"
] | [
"pártfinanszírozás",
"közbeszerzés",
"offshore",
"háttér",
"támogatás",
"üzemeltetés",
"bankok - pénzintézetek",
"PPP"
] | [] |
51,258 | Félmilliárddal meghaladta az árajánlat a fürdőre szánt összeget, mégis túl olcsónak találták | Kicsivel több mint 4 milliárd forintos ajánlatot adott a makói fürdő bővítésre a szegedi Dél-Konstrukt, de nem lett nyertes, arra hivatkozva, hogy az ár túl alacsony – bár az önkormányzatnak a beruházásra csak 3,7 milliárd forintja van. Új közbeszerzést írta ki, ahová csak azokat a pályázókat hívták meg, akik első körben 7 milliárd fölötti ajánlatokat adtak. | Kicsivel több mint 4 milliárd forintos ajánlatot adott a makói fürdő bővítésre a szegedi Dél-Konstrukt, de nem lett nyertes, arra hivatkozva, hogy az ár túl alacsony - bár az önkormányzatnak a beruházásra csak 3,7 milliárd forintja van. Új közbeszerzést írta ki, ahová csak azokat a pályázókat hívták meg, akik első körben 7 milliárd fölötti ajánlatokat adtak.
"A "Makó Városi Termál- és Gyógyfürdő fejlesztése építési beruházás" tárgyú közbeszerzési eljárás lefolytatása a vonatkozó jogszabályok alapján a Beruházási Ügynökség feladata, aki mint a feladat címzettje, meghatározza az eljárásrendet is. A Beruházási Ügynökség a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatása mellett döntött" - erről tájékoztatta a város jegyzője a DK-s Mucsi Tamás, aki a városi fürdő bővítésről érdeklődött.
Log into Facebook | Facebook
Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.
A Makovecz-fürdőt három részletben tervezték bővíteni, erről 2018-ben beszélt a város fideszes polgármestere. Farkas Éva Erzsébet a makohirado.hu tudósítása szerint azt mondta, "a kormány három részletben adja a fürdő Makovecz Imre tervei alapján való bővítésére a 9,5 milliárdot Makónak", 2018-ban közel 2 milliárdot, 2019-ben 4,7 milliárdot, míg 2020-ban 2,8 milliárdot. 2019-ben a magyarepitok.hu írta meg, hogy elkészültek a tervek, "a beruházás pedig 2020 végére fejeződik be."
A közbeszerzést 2019 augusztusában tették közzé, ebben lett volna "családi és élményzóna építése Makovecz Imre tervei alapján": 2 db karéjos medence, 1800 négyzetméteres Atlantis kalandzóna, nyári öltöző, 1000 négyzetméteres napozóterasz, beléptető rendszer, fűtött átjárók és még sok minden más is.
Egy évvel később hirdettek eredményt, vagyis azt, hogy nincs eredmény. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer szerint hárman pályáztak: a Fehérép Kft., a stadionépítésekről ismert - Orbán Viktor vejének volt üzlettársa tulajdonában álló - West Hungaria Bau Kft., valamint a szegedi Dél-Konstrukt Kft.
Közel kétmilliárdos osztalékot vettek ki a tenderkedvenc WHB-ból a tulajdonosok
Az utolsó napon adta le éves beszámolóját a közbeszerzések egyik nagy sztárja, a West Hungária Bau Kft., vagyis a WHB. A cég értékesítésének nettó árbevétele tavaly 50 milliárdról 61 milliárdra nőtt, és bár a nyeresége csökkent, a tulajdonosok így is 1,7 milliárd forint osztalékot vettek ki belőle.
Az értesítő szerint a Fehérép Kft. 7,1 milliárd, a WHB Kft. 7,7 milliárd forintos ajánlatot adott, a Dél-Konstruktról annyit írtak, "ajánlattevő figyelemmel arra, hogy ajánlatát nem tartotta fenn kifejezett nyilatkozatával, így az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül hagyta Ajánlatkérő". A dokumentumból az is kiderült, hogy önkormányzatnak "a rendelkezésre álló fedezete 3 659 507 874 forint", vagyis "a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez".
Nem árulták el, mi a gond
Az EKR szerint nem ment simán az egy évig tartó közbeszerzés. A Dél-Konstrukt Kft. vitarendezési kérelméből az derül ki, hogy a fideszes vezetésű önkormányzat túl alacsonynak tartotta a szegedi cég ajánlatát. "Tárgyi közbeszerzési eljárás vonatkozásában a nyilvánosan elérhető önkormányzati előterjesztés alapján a közbeszerzési eljárás becsült értéke nettó 3.659.507.874,-Ft, Ajánlati árunk pedig ezt meghaladóan nettó: 4.357.814.321,-Ft. A bontási jegyzőkönyv sem a becsült érték, sem a rendelkezésre álló keret vonatkozásában nem tartalmaz adatot. Az aránytalanul alacsony vállalás így esetünkben nem állhat fenn - a nyilvánosan elérhető becsült értéken alapulva -, ha maga az ajánlatkérő is a mi vállalásunknál alacsonyabb összegben határozta meg a becsült értéket."
Vagyis, annak ellenére, hogy a Dél-Konstrukt Kft. a rendelkezésre álló összegnél 600 millió forinttal drágább ajánlatot adott, az önkormányzat szerint ez túl alacsony.
A Fehérép és a WHB ajánlatához képest mindenképp, közel 3 milliárddal.
A közbeszerzési dokumentum úgy folytatódik, hogy az önkormányzat a Dél-Konstrukttól újra elkérte a teljes kimutatást a költségekre, amit egyébként is megkapott a pályázattal. "Jelen ügyben sem egyértelmű, hogy Ajánlatkérőben a költségvetés mely pontjai ébresztettek kétséget. Az sem tisztázott továbbá, hogy mi az a mérce, melyhez viszonyítva Ajánlatkérő aránytalanul alacsonynak találja az ajánlati árunkat. Az indokolás kérésben Ajánlatkérő nem fejti ki, hogy a becsült értékhez vagy a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően végzett piacfelmérés alapján vagy az anyagi fedezet meghatározásához használt egyéb adatok alapján jutott erre a következtetésre?" - írta a cég.
Az önkormányzat 2020. március 4-én hétnapos, majd március 23-án háromnapos határidőt adott a Dél-Konstruktnak az árindoklásra. A cég válasza: "az Ajánlatkérő által kértek nem állnak arányban a teljesítésre megadott határidővel". A vége az lett, hogy a Dél-Konstrukt kérelme "vitathatatlanul elkésettnek tekinthető, így arra Ajánlatkérő jogszabályi felhatalmazás hiányában érdemi választ nem ad."
A fideszes önkormányzatnak tehát nem kellett megindokolnia, miért nem tetszett neki a Dél-Konstrukt ajánlata.
Nem vették figyelembe
Fürdő ennek ellenére lesz, csak épp nem mindenki indulhat a megismételt sokmilliárdos építkezésért. Az önkormányzat honlapjára feltöltött dokumentum szerint feltételes, közzététel nélküli tárgyalásos közbeszerzést indítottak, ahová mit ad isten, csak az elkaszált közbeszerzésen 7 milliárd fölötti ajánlatot adó cégeket hívják meg. Azzal indokolják, hogy csak a WHB és a Fehérép indulhat, hogy a korábbi közbeszerzésben csak ők adtak érvényes ajánlatot. Az eljárást a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zártkörűen Működő Részvénytársaság bonyolítja.
Az első közbeszerzésben nem volt érvénytelen ajánlat. A Dél-Konstrukt Kft. korábbi közbeszerzési dokumentum szerint "ajánlatát nem tartotta fenn kifejezett nyilatkozatával", ezért nem vették figyelembe. Érvénytelen ajánlattevő nincs a dokumentumban. Így a két - jóval drágább ajánlatot beadó - cég közül valamelyik lehet a nyertes.
Pedig a Dél-Konstrukt sem ismeretlen a hazai építési piacon. Sőt, a Fehéréppel közösen öt szegedi iskola energetikai korszerűsítését nyerték el 2018-ban, de a WHB-val közösen építik a szegedi uszodát is. Azt, amelyikről megírtuk, hogy a tervezett 4 milliárd helyett 16 milliárdért épülhet fel - a WHB szerint azért, mert "a tervezés, az engedélyeztetés, majd a közbeszerzés lebonyolítása alatt eltelt időben megnövekedtek a költségek."
Négyszeres áron, 16 milliárd forintért építi meg Szeged új uszodáját a WHB
Az eredeti árhoz képest jóval drágábban, 4 milliárd forint helyett 16 milliárdért építi meg Csongrád megye székhelyének új sportuszodáját Tiborcz István üzlettársának a cége, a West Hungária Bau Kft. (WHB) a Dél-Konstrukt Zrt.-vel közösen. A négyszeres áremelkedést azzal magyarázzák, hogy a tervezés, az engedélyeztetés, majd a közbeszerzés lebonyolítása alatt eltelt időben megnövekedtek a költségek.
Segesvári Csaba
A fotó illusztráció, forrás: pixabay.com | https://atlatszo.hu/2020/11/16/felmilliarddal-meghaladta-az-arajanlat-a-furdore-szant-osszeget-megis-tul-olcsonak-talaltak/ | https://web.archive.org/web/20210917094402/https://orszagszerte.atlatszo.hu/felmilliarddal-meghaladta-az-arajanlat-a-furdore-szant-osszeget-megis-tul-olcsonak-talaltak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felmilliarddal-meghaladta-az-arajanlat-a-furdore-szant-osszeget-megis-tul-olcsonak-talaltak-1 | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-11-16 00:00:00 | [] | [
"Dél-Konstrukt Kft.",
"Fehérép Kft.",
"Makó Város Önkormányzata",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Csongrád megye",
"Makó"
] | [
"közbeszerzés",
"fürdő",
"önkormányzat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
51,259 | Bruttó 1,7 milliót keres a köztévénél az ellenzéket a híradóban primitív bunkózó Németh Balázs | Bruttó 1 millió 739 ezer forintos alapbérért dolgozik az MTVA-nál Németh Balázs híradós bemondó - közölte jogerős bírósági ítélet felszólítására a közmédia tartalomszolgáltatója, írja a Hírklikk. | Bruttó 1 millió 739 ezer forintos alapbérért dolgozik az MTVA-nál Németh Balázs híradós bemondó - közölte jogerős bírósági ítélet felszólítására a közmédia tartalomszolgáltatója, írja a Hírklikk.
A közpénzből működő MTVA-hoz még azelőtt fordult közérdekű adatigényléssel Litresits András ügyvéd, hogy Németh Balázst idén januárban a kizárólag fideszes tagokból álló Médiatanács is megbüntette, miután az egyik adásban úgy vezette fel Hadházy Ákos ellenzéki képviselő parlamenti táblás akciójáról szóló hírt, hogy
„Primitív, bunkó, felháborító akcióval nyitotta a szezont az ellenzék”.
Litresits azt szerette volna megtudni, hogy mindezt közpénzből milyen díjazás mellett követte el Németh Balázs, ezért kikérte a köztévé alkalmazottja korábbi és jelenlegi munkaszerződését.
Az MTVA a kérés teljesítését első körben megtagadta, így az ügyvéd a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatósághoz (NAIH), majd kérelme elutasítása után a bírósághoz fordult. A bíróság neki adott igazat, és másodfokon 2020. október 8-án kötelezte az MTVA-t, pontosabban az alperesként jegyzett Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot, hogy hozza nyilvánosságra a kért adatokat: Németh munkaszerződését, annak mellékleteit és esetleges módosításait úgy, hogy „a munkahelyre, a munkakörre, az alapbérre, a bérpótlékra, az esetleges béren kívüli juttatásokra vonatkozó adatok megismerhetőek legyenek”.
Az MTVA végül november 25-én elküldte a kért szerződést, amiből kiderül, mennyi Németh fizetése. Az viszont nem, hogy milyen időszakban, mettől-meddig kapta, és kapja-e még ezt a bérezést Németh. Ahogy az sem tudható meg, hogy ezeket az összegeket akkor is kapta-e, amikor 3-4 hónapig egyáltalán nem szerepelt az M1 képernyőjén. Litresits ezért a Kúriához fordul, kérve, hogy a testület kötelezze hiánytalan adatközlésre az MTVA-t. | https://444.hu/2020/11/30/brutto-17-milliot-keres-a-koztevenel-az-ellenzeket-a-hiradoban-primitiv-bunkozo-nemeth-balazs | https://web.archive.org/web/20220527054851/https://444.hu/2020/11/30/brutto-17-milliot-keres-a-koztevenel-az-ellenzeket-a-hiradoban-primitiv-bunkozo-nemeth-balazs | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/brutto-17-milliot-keres-a-koztevenel-az-ellenzeket-a-hiradoban-primitiv-bunkozo-nemeth-balazs | 444 | hungarian-news | 2020-11-30 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"média",
"ítélet/döntés",
"átláthatóság"
] | [] |
51,260 | Az újabb GRECO-jelentés is elégedetlen a magyarországi korrupcióellenes intézkedésekkel | Tavaly augusztusban csak hosszú huzavona után publikálhatta Magyarországra vonatkozó, 2018-ban készült jelentését a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO), a magyar hatóságok ugyanis nyolc hónapon át nem adtak rá engedélyt. Abban a dokumentumban többször is utaltak arra, hogy a magyar kormány egyáltalán nem hajlandó az együttműködésre, és nem teljesíti a korrupció elleni harc jegyében született ajánlások nagy részét. Az elmúlt két évben szinte semmilyen előrehaladás nem volt a javaslatok teljesítésében. Összességében nem kielégítő – így foglalja össze a friss GRECO-jelentés, hogyan (nem) felelnek meg a magyarországi korrupcióellenes előírások azoknak az ajánlásoknak, amelyeket a szervezet még 2015-ben fogalmazott meg. | Tavaly augusztusban csak hosszú huzavona után publikálhatta Magyarországra vonatkozó, 2018-ban készült jelentését a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO), a magyar hatóságok ugyanis nyolc hónapon át nem adtak rá engedélyt. Abban a dokumentumban többször is utaltak arra, hogy a magyar kormány egyáltalán nem hajlandó az együttműködésre, és nem teljesíti a korrupció elleni harc jegyében született ajánlások nagy részét, pedig
mind a parlamenti képviselők, mind a bírók és az ügyészek esetében nagy szükség volna rá.
Az akkori riport szerint a 18 javaslat közül Magyarország csak ötöt hajtott végre úgy, hogy az megfeleljen a követelményeknek.
Az újabb felülvizsgálat eredményeiről szóló, most nyilvánosságra hozott jelentésben hasonló megállapítások olvashatók. A GRECO szerint az ajánlások közül továbbra is
csak ötről mondható el, hogy megfelelő módon teljesítették.
Négy továbbit részlegesen végrehajtott ugyan a magyar kormány – ezek közül egyet a két jelentés közötti időszakban –, de nem teljesültek maradéktalanul,
kilenc esetében pedig semmiféle előrelépés sem történt.
Így aztán a szervezet szerint összességében továbbra sem kielégítő az ajánlásoknak való megfelelés.
A parlamenti képviselőkre vonatkozóan öt javaslatot tett a GRECO. Jelezték, hogy nagyobb átláthatóságot és konzultációs lehetőséget kell biztosítani a jogalkotási folyamatban, és szükség volna egy megfelelő lobbitörvényre is, amely gátat szabna a lobbisták túl nagy befolyásának. Ajánlották egy magatartási kódex kidolgozását az összeférhetetlenségi szabályok megsértése ellen, valamint a vagyonnyilatkozati rendszer megreformálását és egységesítését. A túl széles körűnek értékelt mentelmi jogot is felülvizsgálni javasolták. A most megjelent jelentés szerint a magyar hatóságok e javaslatokról azt közölték: nem történt előrelépés.
Az országgyűlési képviselőkkel kapcsolatban volt még egy javaslata a GRECO-nak: legyen a már meglévő és a jövőben meghozandó magatartási és összeférhetetlenségi szabályoknak, valamint a vagyonbevallásoknak felügyeleti rendszere, amelyben megfelelő és arányos szankciókat is meghatároznak. A friss jelentés szerint ezzel kapcsolatban a magyar fél a tavaly decemberben az országgyűlési törvény összeférhetetlenségről szóló részében végrehajtott módosításokra hívta fel a figyelmet, amelyek nyomán néhány kérdés már egyértelműbben szabályozott, ez azonban még mindig kevés ahhoz, hogy a korrupcióellenes szervezet a javaslatokat teljesítettnek ítélje.
A bírákra vonatkozó ajánlások közül három teljesülésére vár továbbra is a szervezet. Különös jelentőséget tulajdonítanak kettőnek, azoknak, amelyek az Országos Bírósági Hivatal elnökének, Handó Tündének a hatáskörére vonatkoznak, azon belül is a bírói kinevezésekre és a mandátumok meghosszabbítására való befolyására.
Az ügyészekkel, ügyészséggel kapcsolatban megfogalmazott ajánlások terén sem történt túl sok változás. A GRECO üdvözölt ugyan egy, a fegyelmi eljárások terén lépett életbe módosítást, ez sem volt azonban elegendő ahhoz, hogy a vonatkozó javaslatát teljesültnek minősítse. A jelentésben azt is kiemelték, hogy nem volt előrelépés sem a legfőbb ügyész mandátumának meghosszabbítása, sem az ügyészek túl szélesnek ítélt mentelmi jogkörének ügyében.
A korrupcióellenes szervezet mindezek fényében arra szólította fel a magyar küldöttség vezetőjét, hogy a legkésőbb 2021. szeptember 30-ig készítsen jelentést a még függőben lévő ajánlások teljesítéséről. | https://hvg.hu/itthon/20201117_greco_magyarorszag_korrupcio_orszaggyulesi_kepviselok_birak_ugyeszek | https://web.archive.org/web/20211221150021/https://hvg.hu/itthon/20201117_greco_magyarorszag_korrupcio_orszaggyulesi_kepviselok_birak_ugyeszek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ujabb-greco-jelentes-is-elegedetlen-a-magyarorszagi-korrupcioellenes-intezkedesekkel | HVG | hungarian-news | 2020-11-17 07:08:00 | [
"Handó Tünde"
] | [
"Legfőbb Ügyészség",
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"lobbi",
"antikorrupció",
"bíróság",
"mentelmi jog",
"ügyészség"
] | [] |
51,261 | Pintér szerint nem marad felderítetlenül egyetlen korrupciós ügy sem, ami az emberek érdekeit sérti | Sikeresnek nevezték a korrupcióellenes fellépést állami szervek vezetői a korrupcióellenes együttműködési megállapodás aláírásának kilencedik évfordulóján. Az újabb GRECO-jelentés szerint az elmúlt két évben szinte semmilyen előrehaladás nem történt a javaslataik teljesítésében. Az Európai Bizottság a szeptemberi jogállamisági jelentése szerint a korrupció probléma Magyarországon, és a korrupciós ügyekben a magas beosztású hivatalnokok felelősségre vonása egyelőre elmaradt. A Transparency International ugyancsak súlyos megállapítást: az EU második legkorruptabb állama lett Magyarország, ahol a korrupció a rendszer része lett, nem mellékhatása. | Pintér szerint nem marad felderítetlenül egyetlen korrupciós ügy sem, ami az emberek érdekeit sérti
Az állami szervek vezetői mindannyian sikeresnek tartják a korrupció elleni küzdelmet.
Sikeresnek nevezték a korrupcióellenes fellépést állami szervek vezetői a korrupcióellenes együttműködési megállapodás aláírásának kilencedik évfordulóján. A IX. Integritás Kerekasztal ülését követő online sajtótájékoztatón Pintér Sándor belügyminiszter kijelentette azt is:
A rendőrség munkája nyomán "nem marad gyakorlatilag olyan korrupció felderítetlenül, amely sérti az állampolgárok érdekeit".
Ugyanezen a sajtótájékoztatón megszólalt például az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke is. Domokos László szerint idén tovább erősödött a közszféra védettsége a korrupcióval szemben. Példaként hozta fel, hogy elkezdődött az önkormányzatok értékelése.
Nyilatkozott a Közbeszerzési Hatóság (KH) elnöke is. Kovács László az Európai Bizottság Belső Piaci Eredménytáblájára hivatkozva állította, hogy európai összehasonlításban a magyar közbeszerzési rendszer a legjobbak közé tartozik.
A korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépésről szóló nyilatkozatot 2011. november 18-án írta alá a közigazgatási és igazságügyi miniszter, az Állami Számvevőszék elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész. Erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenállóképességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, idén pedig a Gazdasági Versenyhivatal.
Tavaly augusztusban csak hosszú huzavona után publikálhatta Magyarországra vonatkozó, 2018-ban készült jelentését a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO), a magyar hatóságok ugyanis nyolc hónapon át nem adtak rá engedélyt. Abban a dokumentumban többször is utaltak arra, hogy a magyar kormány egyáltalán nem hajlandó az együttműködésre. Az újabb GRECO-jelentés szerint az elmúlt két évben szinte semmilyen előrehaladás nem történt a javaslataik teljesítésében. Az Európai Bizottság a szeptemberi jogállamisági jelentésében szintén kitért arra, hogy a korrupció probléma Magyarországon, illetve, hogy a korrupciós ügyekben a magas beosztású hivatalnokok felelősségre vonása egyelőre elmaradt. A Transparency International ugyancsak súlyos megállapítást tett a magyarországi korrupcióról januárban: jelentésük szerint az EU második legkorruptabb állama lett Magyarország, ahol a korrupció a rendszer része lett, nem mellékhatása.
2020. november. 17. 07:08 hvg.hu Itthon
Az újabb GRECO-jelentés is elégedetlen a magyarországi korrupcióellenes intézkedésekkel
Összességében nem kielégítő – így foglalja össze a friss GRECO-jelentés, hogyan (nem) felelnek meg a magyarországi korrupcióellenes előírások azoknak az ajánlásoknak, amelyeket a szervezet még 2015-ben fogalmazott meg. Az elmúlt két évben szinte semmilyen előrehaladás nem volt a javaslatok teljesítésében.
2020. október. 26. 08:30 HVG360 hvg360
FT: Az EU elnézőbb a bolgár korrupcióval szemben, mint a magyarral
A Financial Times azzal vádolja az uniót, hogy az politikai megfontolásokból nem egyformán ítéli meg a mutyizást a magyaroknál és a lengyeleknél, illetve Bulgáriában. Hozzáteszi, hogy ez nem sok jót ígér az EU jövője szempontjából, mert itt az elkövetkező évek alighanem legsúlyosabb veszélyéről van szó. | https://hvg.hu/gazdasag/20201126_korrupcio_siker_pinter_sandor | https://web.archive.org/web/20210117134632/https://hvg.hu/gazdasag/20201126_korrupcio_siker_pinter_sandor | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pinter-szerint-nem-marad-felderitetlenul-egyetlen-korrupcios-ugy-sem-ami-az-emberek-erdekeit-serti | HVG | hungarian-news | 2020-11-26 19:45:00 | [] | [] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"antikorrupció",
"mentelmi jog",
"önkormányzat",
"ügyészség"
] | [] |
51,262 | A tanítóképzőket lenyelik az egyházak, a tanárképzés lassan összeomlik | Világnézetileg elkötelezetté válhat a tanítóképzők többsége a kormány elképzelése szerint, ha megvalósul, hogy újabb és újabb intézmények kerülnek egyházi kézbe. Az égető pedagógushiányt a hallgatók mielőbbi éles gyakorlatba állításával orvosolnák. | Világnézetileg elkötelezetté válhat a tanítóképzők többsége a kormány elképzelése szerint, ha megvalósul, hogy újabb és újabb intézmények kerülnek egyházi kézbe. Az égető pedagógushiányt a hallgatók mielőbbi éles gyakorlatba állításával orvosolnák.
A 60-as évektől próbálta szétfeszíteni az akkori egyenoktatás kereteit, majd 1988-ban megalakította az első alternatív iskolát, a most 30 éves Kincskeresőt. Úgy véli, a játék, a mozgás, a gondolkodni tanítás a legfontosabb az iskolában, és ezeket bármilyen rendszerben, bármilyen felügyelet mellett el lehet érni, ha a tanító rendelkezik belső szabadsággal. Winkler Mártával beszélgettünk, aki szerint az értelmetlen iskolai szabadság ugyanolyan káros, mint az értelmetlen előírások betartása.
Nem a vasárnap, hanem az iskola a legfájóbb áldozat. Tudod már, ugye, mit csinálj magaddal, KDNP? És külön Semjén Zsolt.
Miután Izraelben kormányzati szinten felmerült a palesztinok erőszakmentes kitelepítésének ötlete, megnéztük, mit tanít a történelem a kitelepítésekről, lakosságcserékről, megoldást biztosítanak-e ezek a kiváltó problémára és ha igen, akkor milyen áron.
Miben hasonlít a szuperszonikus repülő a karikás ostorra? Az új X–59-es szupergép kapcsán elmondjuk azt is, miért kellett a hangsebesség első átlépéséhez egy seprűnyél, és miképpen lehet fegyverként használni a hangrobbanást. | https://hvg.hu/360/202048__pedagoguskepzes__egyhazi_kezbe_adas__gyakorlat_teszi__lesz_katedra | https://web.archive.org/web/20210420191312/https://hvg.hu/360/202048__pedagoguskepzes__egyhazi_kezbe_adas__gyakorlat_teszi__lesz_katedra | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-tanitokepzoket-lenyelik-az-egyhazak-a-tanarkepzes-lassan-osszeomlik | HVG360 | hungarian-news | 2020-11-27 06:30:00 | [] | [
"Apor Vilmos Katolikus Főiskola",
"Eszterházy Károly Egyetem",
"Károli Gáspár Református Egyetem",
"Magyar Katolikus Egyház",
"Magyar Református Egyház",
"Miniszterelnökség",
"Nyíregyházi Egyetem",
"Pázmány Péter Katolikus Egyetem"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Eger",
"Esztergom",
"Heves megye",
"Kaposvár",
"Komárom-Esztergom megye",
"Nagykőrös",
"Nyíregyháza",
"Pest megye",
"Sárospatak",
"Somogy megye",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye",
"Vác"
] | [
"oktatás",
"egyház",
"klientúra",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
51,263 | Közbeszerzők és pálinkások alkotják a bulibeszállítók krémjét | Koncentrálódik a cateringes piac, a szereplők jól ismertek. Egyetlen cégbe tömörült az állami közbeszerzések kedvenc biztonsági embere, Varga Lajos, a közbeszerzések szakértője és egyben Tiborcz Istvánék családi barátja, Kárpáti Péter, valamint a Rézangyal pálinkamárka két alapítója, Maros Róbert és Gaspari Zsolt. | 2020.11.27. 15:00
Koncentrálódik a cateringes piac, a szereplők jól ismertek.
Sajátos módszerekkel söpri ki a kormány a naperőműpiacról a neki nem tetsző külföldieket
2024.01.26. 05:307 perc | https://hvg.hu/360/202048_rampart_public_catering_abuliszervezok_kremje | https://web.archive.org/web/20210120140704/https://hvg.hu/360/202048_rampart_public_catering_abuliszervezok_kremje | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozbeszerzok-es-palinkasok-alkotjak-a-bulibeszallitok-kremjet | HVG360 | hungarian-news | 2020-11-27 14:29:00 | [
"Kárpáti Péter György",
"Tiborcz István",
"Varga Lajos"
] | [
"Rampart Gasztronómia Kft.",
"Rampart Public Catering Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"vendéglátás",
"klientúra"
] | [] |
51,264 | Gyál polgármestere úgy döntött, hogy milliókkal jutalmazza magát | A veszélyhelyzet alatt a polgármestereknek nagyobb a hatáskörük, nem kell felhatalmazást kérniük a képviselő-testülettől. Így jutott nettó 2,7 milliós jutalomhoz a gyáli városvezető. | Nettó 2 785 020 forintos jutalmat szavazott meg magának Gyál fideszes polgármestere a veszélyhelyzet alatt – derül ki a városvezető, Pápai Mihály kézjegyével ellátott határozatból, amit a város honlapjára is feltöltöttek.
Pápai 2010 óta vezeti a települést, a Fidesznek 1990 óta tagja. 2019-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetését vette át „Gyál város fejlesztése és a helyi közösségi élet támogatása érdekében végzett innovatív településvezetői munkája elismeréseként”.
Pápai azért tudott jutalmat megszavazni magának, mert a veszélyhelyzetben nagyobb a polgármesterek mozgástere, a döntésekhez nincs szükség a képviselő-testület hozzájárulására. | https://hvg.hu/gazdasag/20201127_gyal_polgarmester_papai_mihaly_fidesz_jutalom | https://web.archive.org/web/20211222170614/https://hvg.hu/gazdasag/20201127_gyal_polgarmester_papai_mihaly_fidesz_jutalom | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyal-polgarmestere-ugy-dontott-hogy-milliokkal-jutalmazza-magat | HVG | hungarian-news | 2020-11-27 18:15:00 | [
"Pápai Mihály"
] | [
"Fidesz",
"Gyál Város Önkormányzata"
] | [
"Gyál",
"Pest megye"
] | [
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"juttatás",
"önkormányzat",
"covid-19"
] | [
"Állami-önkormányzati fizetések"
] |
51,265 | A Színházi Társaság cáfolja Szabó Lászlót | A Színházi Társaság szerint a most feltárt problémák miatt lépett ki tavaly a POSZT-ot szervező cégből. A szervezet
nem értett egyet a POSZF és az Aktor közötti együttműködéssel. Az ezzel kapcsolatos döntésekről csak utólag szerzett tudomást. | Mint korábban megírtuk, Pécs városának közleménye szerint a POSZT-ot szervező Pécsi Országos Színházi Fesztivál Nonprofit Kft. (POSZF) három vezető tisztségviselője és egy negyedik vezető közeli hozzátartozója által megalapított Aktor Produkció Közhasznú Nonprofit Kft. mintegy tízmillió forinttal rövidítette meg a fesztivált, ezért büntetőfeljelentést tettek.
A pécsi színházi találkozót szervező POSZF Nkft-nek kezdetben két tulajdonosa volt: Pécs városa, és a Magyar Színházi Társaság. A Vidnyászky Attila-féle Magyar Teátrumi Társaság 2012-ben vásárolta be magát, hogy az általuk korábban sokat támadott seregszemlén tagjai is nagyobb súllyal jelenhessenek meg. Nem volt harmonikus a két színházi szervezet együttműködése, fokozatosan szorították ki a döntésekből Színházi Társaságot, a folyamatról a Magyar Naracs írt részletesen. Végül épp az Aktor körüli ügyek miatt tavaly távozott is a társaságból a MSZT.
Az Aktor egyik tulajdonosa, Szabó László a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság titkára, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke visszautasította a vizsgálat által megfogalmazott vádakat, és azt mondta lapunk kérdésére, hogy az Aktor létrehozásával mindenki egyetértett: „A POSZT tanácsadó testülete elé terjesztettük ezt a konstrukciót, akik jóváhagyták azt, valamint a kormányhivatal és az adóhatóság sem talált semmi kifogásolnivalót benne.”
A Magyar Színházi Társaság azonban most cáfolja Szabó László állításait, és azt közölték lapunkkal, hogy a szervezet
nem értett egyet a POSZF és az Aktor közötti együttműködéssel. Az ezzel kapcsolatos döntésekről csak utólag szerzett tudomást.
A másik két tulajdonos az Magyar Szinházi Társaság kifogásait, aggályait figyelmen kívül hagyta és a korábbi konszenzus ellenére – miszerint a POSZF Felügyelő Bizottságába mindhárom tulajdonos delegál egy-egy tagot – a Színházi Társaság delegáltját kiszavazta onnan, így ellenőrzési jogainak gyakorlását ellehetetlenítette. A Magyar Színházi Társaság szerint kérése ellenére sem kapta meg POSZF és az Aktor kapcsolatáról kért adatokat, információkat. Ezért döntött úgy tavaly, hogy kilép a POSZF Kft-ből - közölték.
Hozzátették, a POSZT Tanácsadó Testületének nem volt döntési jogköre a POSZF Kft. üzleti tevékenységét érintő kérdésekben, hiszen kizárólag színházszakmai kérdésekben rendelkezett jogosítványokkal. Így a POSZF és az Aktor szerződéses viszonyára sem volt rálátása. | https://hvg.hu/kultura/20201127_A_Szinhazi_Tarsasag_cafolja_Szabo_Laszlot | https://web.archive.org/web/20210128161051/https://hvg.hu/kultura/20201127_A_Szinhazi_Tarsasag_cafolja_Szabo_Laszlot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-szinhazi-tarsasag-cafolja-szabo-laszlot | HVG | hungarian-news | 2020-11-27 19:17:00 | [
"Szabó László (MTT)"
] | [
"Aktor Produkció Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Magyar Színházi Társaság",
"Magyar Teátrumi Társaság",
"Pécsi Országos Színházi Fesztivál Nonprofit Kft. (POSZF)"
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"pályázat",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"kultúra - művészet",
"klientúra"
] | [] |
51,266 | Feloszlatta magát a vizsolyi testület, a polgármester feljelentést tett, a falu forrong | A képviselők úgy érezték, nem tudnak együtt dolgozni a polgármesterrel, aki viszont állítja, ő nem zárkózott el soha az egyeztetéstől. Az időközi választás a veszélyhelyzet miatt egyelőre elmarad, az új időpontig viszont várhatóan tovább fokozódik a településen érezhető feszültség. A polgármester korábban több furcsa ügy miatt is a sajtó látóterébe került. | A Fidesz támogatásával választották meg tavaly az önkormányzati választásokon Vizsoly új polgármesterét, dr. Palotás Andrást. Nagy István agrárminiszter is megjelent a bemutatkozó gyűlésen a templomban. Hörcsik Richárd, a térség országgyűlési képviselője fontosnak tartotta kiemelni, hogy a jelölt nemcsak orvos, hanem közgazdász és jogász is egyben, tehát egy valóságos főnyeremény a közel ezer fős borsodi Vizsoly számára.
Egy év elteltével azonban ismét választások lesznek a faluban, mert a képviselő-testület lemondott augusztus végén.
„Döntésünknek pártpolitikához nincs köze, ezért is szeretnénk kinyilvánítani döntésünk pártpolitika-mentességét. Dr. Palotás András polgármester úrnak a képviselő-testülettel való együttműködési hajlandóságának teljes hiánya vezetett döntésünk meghozatalához. Mint indítványozó képviselők, továbbra is jó kapcsolatot szeretnénk tartani a kormánypártokkal, mint ahogy mindannyian korrekt kapcsolatot ápolunk Dr. Hörcsik Richárd választókerületi képviselőnkkel, akinek érdemeit mind Bihi Miklós (korábbi) polgármester úr, mind pedig Dr. Palotás András polgármester úr idején végbement fejlesztések tekintetében is szeretnénk kiemelni.”
Log into Facebook | Facebook
„Dr. Palotás András polgármester úr iránti bizalomvesztés a polgármester úr részéről fennálló, a településen élőkkel, valamint a képviselő-testülettel szembeni együttműködési hajlandóságának teljes hiányából fakad” – írta a Facebookon Árváné Hornyák Mónika, Urbán Józsefné és dr. Szegedi Szabolcs, Vizsoly község Önkormányzatának lemondott képviselői.
Nemzetközi csaló?
Palotás doktor neve leginkább borászok körében volt eddig ismert Magyarországon. No, nem a bor minősége, hanem az alkalmazott módszerek miatt. A polgármester ugyanis zenével „segíti” a szőlő növekedését.
„Az AM-Tokaj Pincészet egy úttörő kezdeményezést indított útjára azzal, hogy a borászat egyik gyöngyszemét, az AMADEUST a világon egyedülállóan olyan szőlőből készítik, mely az év minden napján klasszikus zenére nevelkedhet. A kiváló minőségű, Michelin-csillagos éttermek által is kedvelt AMADEUS bor elnevezése is igen beszédes, mert fényt derít arra, hogy bécsi klasszikusok oszlopos tagjának, Wolfgang Amadeus Mozartnak a művei táplálják a szőlőszemeket. S ez a csodás klasszikus zene nemcsak a szőlőültetvényeken szól, hanem a borospincében is, ezzel segítve a minőségi borrá válás folyamatát” – írják a technikáról.
„A kutatások szerint a zeneszó, és különösen Mozart zenéje kedvezően hat a magzati intelligenciára és a tehenek tejhozamára is. Ennek jelentőségét felismerve az AM – Tokaj Pincészet megalkotta a világ első zenével nevelt borát. Szeretné megízlelni a zenével készült AMADEUS bort? Rendelését örömmel fogadjuk! prof. dr. Palotás András” – áll a cikk végén.
Hogy mennyire van hatása a zenének a szőlőre, azt az általunk megkérdezett borászok legalábbis kétségesnek tartják. De nem ez az egyetlen furcsaság a polgármester körül.
2005-ben például a Délmagyarország írt egy cikket „P. A: doktor nemzetközi csaló?” címmel. A cikk szerzője egy 30 ezer dolláros csalásról számolt be, ami a cikk szerint összefüggésbe hozható Palotással. A cikkben meggyanúsított orvos túlzónak tartotta az összeget, de elismerte, hogy nem arra használta fel a pénzt, amire adták.
De nemcsak a tisztázatlan felhasználású pénzek miatt vívta ki annak idején a főnökei haragját, hanem azzal is, hogy azt állította, megkapta az Európa legjobb fiatal neurológusa címet, ami nem volt igaz.
És más okok miatt is főhet a Palotás doktort támogatók feje. Az orvosi kamara vizsgálja, hogy tényleg a vizsolyi rendelő takarítónője adta-e be időnként a pácienseknek az injekciókat, és miért dolgoztak vizsolyi közmunkások heteken keresztül a körzeti orvos polgármester tokaji birtokán.
Ez utóbbit Palotás is elismeri egy Facebook bejegyzésben. „Kocsmán innen és túl hallani, hogy ingyen dolgoztattam embereket a saját szőlő-területemen. Mint bizonyára sokan tudják, az én ötletem volt, hogy a korábban a Tokaj-Hegyalja részét képező Vizsoly több száz éves borászati múltját élesszük fel újra. Ezt meg is tettem: kiváló oltványokat hozattam Ausztriából, és szőlész-borász szak-emberek irányítása mellett be is ültettük az erre a célra használható egyik legjobb területet a falu határában. Gyönyörűen fejlődnek a kis szőlő-tőkék, azonban legalább 5 évet kell még várni ahhoz, hogy élvezzük a gyümölcsét. Felajánlottam, hogy az én privát szőlészetemben megtermelt borok tizedét odaadom a falunak, hogy ne kelljen 5 évet várni, hanem már most elkezdhessük a Vizsoly-i pincészet kialakítását, a helyi borok marketingjét, a brand-építést.
Ennek fejében a képviselő-testület munkaerőt kölcsönzött a számomra: ez a testületi ülések jegyzőkönyvében is jól olvasható”
– írta a polgármester.
Urbán Józsefné, a felmondott testület tagja az Átlátszónak elmondta, saját kezűleg gyűjtötte a menetleveleket, amelyen nyomon követhető, hogy mennyibe került a falunak Palotás földjének takarítása és trágyázása. „Pedig annak idején még én is neki kampányoltam a választások idején” – emlékezik az asszony az egy évvel ezelőtti választásokra. „Egy fideszes orvosprofesszor lesz a polgármesterünk? Ez egészen varázslatosnak tűnt”.
Nyomoz a NAV
Dr. Palotás András azonban egész másképp látja a történéseket, szerinte lejárató kampány folyik ellene. A polgármestert emailben kerestük meg, hogy megtudjuk, miért romlott meg a viszonya a testülettel, valamint a korábbi cikkek kapcsán arra is rákérdeztünk, hol és mikor szerezte professzori címét (állítása szerint 2014-ben), mely Michelin csillagos éttermeknek szállít a pincészete, és hogy mikor dolgozott Kazahsztánban.
Palotás András először nem válaszolt a kérdéseinkre, később azonban mégis nyilatkozott az Átlátszónak – bár nem minden kérdésre adott választ, mert úgy véli, az üzleti ügyei és az önéletrajza nem kapcsolódnak az időközi választásokhoz.
Szerinte azért oszlatta fel magát a testület (gyávaságból, félelemből vagy bosszúból), mert ő feljelentést tett amiatt, hogy a testületi tagok 177 milliós hiányt hagytak hátra 5 év alatt. Más indokuk nem volt a feloszlatásra – véli a polgármester. Ezzel szemben ő több mint 200 milliós fejlesztést hozott a településre alig 10 hónapos polgármestersége során – tette hozzá.
Palotás ugyanakkor semmilyen részletet nem volt hajlandó elárulni a feljelentésről, pedig mindössze annyit kérdeztünk, hogy mikor és hol tette.
Ezért a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságon érdeklődtünk, hogy tett-e bárki feljelentést azzal kapcsolatban, hogy Vizsolyban az előző testület (vagy ismeretlen tettes) közel 200 millió forintos kárt (hiányt) okozott a településnek. Ha igen, mikor és milyen eljárás indult.
Válaszában a rendőrség közölte, hogy az említett tárgykörben érkezett hozzájuk feljelentés, azonban azt hatáskör hiányában megküldték a NAV Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságának.
Felkerestük ezután a NAV-ot, hogy megtudjuk, indult-e eljárás az ügyben, és ha igen, milyen címen. A NAV azonban közölte, hogy folyamatban lévő ügyről nem hozhat nyilvánosságra részleteket. Ismét írtunk nekik, tisztázva, hogy nem részleteket kérdeztünk, hanem olyan adatra kérdeztünk rá, amely közügyet érint, és nem sérti a nyomozás érdekeit. A NAV újra megtagadta a válaszadást.
Mivel minden érintett titokzatoskodik, így egyelőre nem tudni, hogy pontosan miért és milyen eljárás keretében nyomoznak Vizsolyon.
Minden vádat tagad
Palotás András levelében utalt a személyét érintő vádaskodásokra is. Mint írta, „néhány parkoló-cetlin és gyorshajtás miatti fix bírságon túl soha semmilyen elmarasztalásban vagy büntetésben nem részesültem életem folyamán.”
Emellett beszámolt arról is, hogy Vizsolyt Bihi Miklós korábbi polgármester 2002-től vezette. „A testületben ciklusról-ciklusra többnyire ugyanazok az emberek töltöttek be tisztséget, akik a mostani testület feloszlatásáról is döntöttek. A tavaly októberi önkormányzati választások után olyan inkasszók, visszafizetési kötelezettségek, rendezetlen közüzemi és egyéb vállalkozói számlák érkeztek egyik a másik után, hogy rövid idő alatt körvonalazódott egy 170 millió forint feletti összeg, melyről szó sem volt a választások során. Mindez késedelmi kamatokkal és bírságokkal, behajtási és egyéb költségekkel együtt 220 millió forint környékére rúgott: ez egy óriási hiány ehhez a parányi településhez képest” – írta. Keletkezett mindez úgy, hogy pár éve százmilliós nagyságrendben történt adósságrendezés az önkormányzatnál:
a mostani hatalmas deficit tehát már nem az első, a képviselők azonban mégis ugyanazok
– közölte Palotás.
Hozzátette: „a képviselő-testület visszaválasztott tagjai ennek a hatalmas tartozáshalmaznak a tudatában mégis megszavaztak 2 millió forint jutalmat mintegy „köszönetként” a távozó és Vizsolyt ekkora bajba taszító polgármesternek.” Ezután részletezte, milyen egyéb szabálytalanságokat követett el tudomása szerint a korábbi testület, és hogy „ő az aggályos pénz-mozgások miatt” bejelentést tett a nyomozó-hatóságnál, illetve a Belügyminisztérium felé is jelezte a problémákat.
Minderről – és az őt érintő összes vádról – a Facebookon is beszámolt:
Log into Facebook | Facebook
Szerinte az elmúlt egy év alatt semmilyen konstruktív javaslattal vagy indítvánnyal nem tudott élni a három felállt képviselő, mégis őt hibáztatják az elmaradt egyeztetések miatt. Palotás szerint ráadásul semmilyen egyeztetés nem maradt el: a 10 hónap alatt 12 alkalommal volt hivatalos testületi ülés, így lett volna bőven alkalom egyeztetni.
Fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy bár a sajtóban az jelent meg, hogy Vizsoly településen a takarító adja be az injekciókat, ez nem igaz, hiszen „az említett hölgy több mint 20 éve segíti, ápolja a körzet betegeit, melyhez minden szükséges végzettséggel rendelkezik, köztiszteletnek és szeretetnek örvend.”
Sőt, a polgármester azt is megjegyezte, az injekciót ők vették meg a hölgynek, mert neki erre nem volt pénze, és az eset közel egy éve történt, „de csak most – a kampány során – kerül csak az ellenzéki média érdeklődésébe, amikor én is, és „ellenzéki” képviselőként a hölgy is indul a választásokon. Arról pedig végképp nem tudok, hogy az orvosi kamara bármit is vizsgálódna az ügy kapcsán” – szögezte le.
Választás elhalasztva
Az, hogy végül ki mellett dönt majd a település, egy jó darabig biztosan nem derül ki. A november 29-re kitűzött időközi választás ugyanis a koronavírus miatt elmarad. Az új időpontot a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül kell újra kitűznie a helyi választási bizottságnak.
Addig viszont várhatóan tovább forrnak az indulatok a közel ezer fős faluban. Egyes állítások szerint a polgármester indok nélkül küldött el dolgozókat a polgármesteri hivatalból, és szemet vetett a kőfejtőre is, amit természeti emlékhelyként tartanak számon. Csákány András, aki tavaly ősszel alulmaradt Palotással szemben, Facebook oldalán hangsúlyozta:
a támogatásokat nem Palotás hozta a településre, azokat a kormány már korábban megígérte a falunak.
De a hozzászólók között olyan is akadt, aki a lakosságnak elvileg kiosztott segélyt is számon kérte a polgármesteren.
Dr. Szegedi Szabolcs képviselő pedig azt vetette a polgármester szemére, hogy „a saját tiszteletdíját a maximumig emelte, míg ezzel szemben a képviselő-testület a sajátjáról évek óta lemond”. Hozzátette, azt sem tartja etikusnak, hogy Palotás saját orvosi vállalkozásának a praxisfinanszírozáson felül több millió forint további költségfinanszírozásra köt önmagával szerződést.
Megkérdeztük Hörcsik Richárd fideszes képviselőt, hogy az új választás során is támogatják-e korábbi jelöltjeit. A képviselő az írta, tudomása szerint Palotás függetlenként indul az időközi választáson.
Palotás azonban úgy tűnik, nehezen veszi tudomásul a fideszes hátszél elmaradását. Egy Facebook bejegyzésben a „Fidesz által támogatott függetlenként” ajánlja magát. Mint írja: „a megnövekedett érdeklődésre figyelemmel tájékoztatom a tisztelt lakosságot, hogy az időközi polgármester-választáson független jelöltként, de politikai közösségem erkölcsi támogatásával indulok el.”
Pusztai László
Fotó: Üvdözöljük Vizsolyban! Forrás: A település Facebook odala | https://atlatszo.hu/2020/11/19/feloszlatta-magat-a-vizsolyi-testulet-a-polgarmester-feljelentest-tett-a-falu-forrong/ | https://web.archive.org/web/20210917112657/https://orszagszerte.atlatszo.hu/feloszlatta-magat-a-vizsolyi-testulet-a-polgarmester-feljelentest-tett-a-falu-forrong/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feloszlatta-magat-a-vizsolyi-testulet-a-polgarmester-feljelentest-tett-a-falu-forrong | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-11-19 00:00:00 | [
"Bihi Miklós",
"Palotás András"
] | [
"Vizsoly Önkormányzata"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Vizsoly"
] | [
"csalás",
"gazdálkodás",
"választások - népszavazás",
"adósság",
"önkormányzat",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
51,267 | Az érdi sportcég sok száz milliós reklámszerződései miatt nyomoz a rendőrség | Harmincötmillió forintot fizetett az érdi önkormányzat a saját tulajdonában álló sportcégnek, amiért az Érdi Aréna a nevében használta az “Érd” nevet. Az évek során több száz millió forint érkezett a szinte teljesen átláthatatlanul működő Érdi Sport Kft. számlájára reklámszolgáltatás címén az önkormányzattól. A rendőrség csalás miatt nyomoz, így immár három feljelentés alapján legalább két büntetőeljárás folyik az érdi botránycég zűrzavaros szerződési ügyei miatt. | Harmincötmillió forintot fizetett az érdi önkormányzat a saját tulajdonában álló sportcégnek, amiért az Érdi Aréna a nevében használta az “Érd” nevet. Az évek során több száz millió forint érkezett a szinte teljesen átláthatatlanul működő Érdi Sport Kft. számlájára reklámszolgáltatás címén az önkormányzattól. A rendőrség csalás miatt nyomoz, így immár három feljelentés alapján legalább két büntetőeljárás folyik az érdi botránycég zűrzavaros szerződési ügyei miatt.
“Voltaképpen reklámszerződéssel ment eddig: hát azért szerintem ez is némileg aggályos” – jelentette ki Érd polgármestere, Csőzik László 2020. szeptember 24-én, amikor azon tűnődött hangosan az érdi közgyűlés ülésén: hogyan lehetne finanszírozni a továbbiakban az Érdi Sport Kft. működését? (A videón 1:02-től további részleteket is hallhat.)
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésének közvetítése – 2020.09.24
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésének közvetítése – 2020.09.24
Amikor az Átlátszó pár héttel később egy, a sportcég szerződései miatt Kecskeméten indult nyomozásról kérdezte Csőziket, a szeptember 24-i kijelentését így módosította: “De átnéztem, és nem jogsértő szerintem.” (Az ügy rendőrségi felderítését az Átlátszó értesülései miatt elfogultság miatt tették át Kecskemétre.)
Valamiképp érthető, hogy az érdi összellenzéki szövetség polgármestere változtatott az álláspontján. A reklámszerződések ügyével összefüggő eljárás hullámai ugyanis könnyen elérhetik az új városvezetést is.
Tiltja a törvény
“A sportcsarnok elnevezésének használata (ÉRD Aréna) 35.000.000/év);
a csapat elnevezésének a támogató által kívánt használata (ÉRD) a magyar és nemzetközi versenyeken való részvételkor (40.000.000 Ft/év)
a felnőtt, az utánpótlás csapat mezén, központi helyen (…) reklámlehetőség (ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS és címere) megjelenítése (…) 25.000.000 Ft/év;
a felnőtt csapat nemzetközi (EHF, KEK, BL) versenyein ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS nevének használata, így biztosítva a támogató megjelenését minél szélesebb körben… 40.000.000 Ft/év”
– és így tovább. Ilyen rendelkezések szerepelnek abban a 2018-ban megkötött úgynevezett reklámszerződésben, amely az érdi önkormányzat és a 100 százalékos tulajdonában álló, évek óta masszív veszteséget termelő Érdi Sport Kft. között jött létre.
Nemcsak az első pillantásra meghökkentőek ezek a kötelezettségvállalások. A sportcég tényleg azért kap 35 millió forintot, mert az Érdi Aréna nevet használja? Negyvenmillió azért jár, mert a női kézilabdások az érdi címert viselve elterjesztik az önkormányzat jó hírét szerte a világban? Hogyan lehetséges ez?
Csőzik korábban idézett szavaiból is kitűnik, hogy a 2015 óta megkötött reklámszerződésekkel mintha valami nagyon nem lenne rendben. Miért kellett így több száz millió forintot így átszivattyúzni a sportcég számlájára? Miért nem adták oda közvetlenül, nyíltan és egyértelműen támogatásnak nevezve a támogatást a saját sportcégüknek?
Az egyik lehetséges válasz:
azért nem tehették meg, mert az uniós jog tiltja az efféle, 200 000 euró fölötti állami támogatást (az önkormányzat az államszervezet része).
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdése fogalmazza meg azt a tilalmat. A tilalom oka: az efféle és ekkora állami előnyök nyújtása torzítja a piaci versenyt.
Nem az, de mégis az?
Annyira kilóg a lóláb, hogy az idézett, fejlécében Reklámszerződésnek nevezett szerződésben az önkormányzatot eleve névtámogatónak jelölték meg. A közgyűlési előterjesztések címében úgyszintén a támogatás szót használják, ami 2015-ben például így szólt:
“Az Érdi Sport Kft. üzleti terve alapján a szükséges támogatás fedezetének biztosításáról.”
Az előterjesztés alapján meghozott önkormányzati döntés tette lehetővé a 100 millió forintról szóló reklámszerződés megkötését.
2018. végén így fogalmaztak: “Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Érdi Sport Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság 2019. évi működéséhez szükséges önkormányzati finanszírozást 358.140.000 Ft összegben a mellékelt üzleti terv szerinti ütemezésben a társaság részére biztosítja, és felkéri a polgármestert, hogy a Kft.-vel a vonatkozó szerződést aláírja.”
Ezután írta alá a fideszes polgármester, T. Mészáros András és a cég ügyvezetője az ugyancsak 358.140.000 forintról szóló reklámszerződést. 2019 végén pedig már az új polgármester Csőzik módosította ezt a szerződést Boldog Annával a közgyűlés felhatalmazása alapján.
Csőzik akkor így fogalmazott: “A Sport Kft. üzleti terv módosítása vált szükségessé, az örömhírnek köszönhetően, hogy továbbjutott a kézilabda csapat, ez viszont plusz költségek biztosítására készteti az önkormányzatot. 23,5 millió forint + Áfa, bruttó 30 millió forint összegben szükséges a reklámszerződésbe foglalt reklámozás díja jogcímen a támogatást biztosítani a 3 mérkőzésre.”
A napnál világosabb, hogy az önkormányzat az állítólag megnövekedett költségek, és nem a névhasználat, városmarketing vagy érdi brandépítés mint ellenszolgáltatás miatt fizet további 30 milliót az Érdi Sport Kft-nek. Ez a módosítás azért is visszás, mert – mint már idéztük a szerződésből – az önkormányzat eleve 40 milliót kapott a kézilabda csapat nemzetközi, így például az EHF-kupában való esetleges szereplés miatt.
Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy
tudomásunk szerint eddig egyetlen hatóság sem állapította meg a tiltott állami támogatást az érdi reklámszerződések ügyében.
Az Állami Számvevőszék 2017-ben hozta nyilvánosságra a Sport Kft-nél lefolytatott vizsgálatának jelentését. Nincs szó a reklámszerződésekről, ahogy az önkormányzati belső ellenőrzés vizsgálati jelentésének kivonata sem tesz említést tiltott állami támogatásról.
Mint ahogy az sem biztos, hogy az esetleges tiltott állami támogatásnak köze lenne a reklámszerződések ügyében megindított nyomozáshoz.
A hatóság már nyomoz
A magát felfedni nem kívánó feljelentő egy közvetítő révén vette fel a kapcsolatot az Átlátszóval. Feljelentést vagy más, hitelesnek tekinthető dokumentumot a közvetítő nem adott át, mindössze hézagos információkat közölt a feljelentés tartalmáról, valamint arról, hogy az ügy végül Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon kötött ki.
Ezeket az információkat – írásban feltett kérdéseinkre – az Országos Rendőr-főkapitányság és Pest megyei rendőrség nem cáfolta, a Bács-Kiskun megyei rendőrség szóvivője pedig megerősítette a hírt, hogy az érdi önkormányzat és az Érdi Sport Kft. között létrejött reklámszerződések ügyében nyomozást folytatnak.
A szóvivő ezt írta az Átlátszónak: “Valóban érkezett egy feljelentés az Érdi Sport Kft-vel kapcsolatban.
A feljelentés alapján csalás bűntett elkövetésének gyanúja miatt nyomozás elrendelésére került sor, melynek lefolytatásával az ORFK a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságot bízta meg.
A további kérdésekre a nyomozás érdekeire tekintettel nem áll módunkban válaszolni.”
Egy zárt érdi Facebook-csoportban valaki azt írta, hogy tanúként kihallgatták Kecskeméten ebben a büntetőeljárásban. Ezt a Facebook-felhasználó szóban is megerősített az Átlátszó munkatársának. A dolog természetéből következően is ezt az információt hivatalosan senki nem erősítette meg: a rendőrség a nyomozás érdekeire hivatkozva soha nem válaszol efféle kérdésekre.
Több ügyben is eljárás indult
A nyomozás érdekeire tekintettel a szóvivő arra a kérdésre sem válaszolt, hogy ezt az ügyet egyesítették-e az Érdi Sport Kft. más, ellentmondásos megítélésű szerződései miatt korábban indult nyomozással. Az Átlátszó ugyanis úgy tudja, ez a büntetőeljárás is Kecskeméten folyik.
A büntetőeljárási törvény szabályozási logikájából következően ezeket az ügyeket minden valószínűség szerint egyesítették. A helyzetet bonyolítja, hogy folyik továbbá több mint egy éve egy büntetőeljárás, amely részben az Érdi Sport Kft. nemrég megismert lakásbérleti szerződéseivel áll összefüggésben. Ezt az ügyet Budaörsön vizsgálják, tehát nem egyesítették a kecskeméti ügyekkel.
Ebben az ügyben a feljelentést Szántó Erzsébet posztja alapján tette Érd ellenzéki koalíciója az önkormányzati kampány hajrájában, 2019. szeptember 18-án. Szántó, akit 2018. nyarán botrányos körülmények között távolítottak el az önkormányzati sportcég ügyvezetői székéből, hosszasan teregette ki a Facebookon a fideszes városvezetés állítólagos visszaéléseit.
Áll a bál az érdi női kézilabdacsapat körül: a polgármester kirúgta az ügyvezetőt, a vezetőség nagy része felmondott
Pénteken felmondott az érdi NB1-es női kézilabdacsapat szakmai stábjának több tagja, miután a város képviselő-testülete egy nappal korábban a polgármester előterjesztésére visszahívta a Sport Kft. ügyvezetőjét, Szántó Erzsébetet. A sportszakember kirúgása törést okozhat a helyi Fideszben is: a párt egyik önkormányzati képviselője, a sportklub elnöke szolidaritásból szintén távozott posztjáról.
A nem sokkal később elrendelt nyomozás egy év után is folytatódik. ”…A Budaörsi Rendőrkapitányságon továbbra is folyamatban van hűtlen kezelés bűntettének és más bűncselekmények gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen” – írta a napokban az Átlátszónak a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.
Ezt az ügyet tehát nem egyesítették a Kecskeméten folyamatban lévő sport kft-s ügyekkel, pedig a feljelentés egy fontos része arról szól, hogy a Szántót követő új ügyvezető, Boldog Anna szinte első dolgaként lakásbérleti szerződést kötött 2018. nyarán a sportügyekért felelős akkori fideszes alpolgármesterrel, Bács Istvánnal.
Szántó egyébként az eltávolítása után Szombathelyen a Haladás VSE klubmenedzsereként folytatta sportvezetői karrierjét. Annál a sportegyesületnél, amelynek társadalmi elnöke és bírósági nyilvántartás szerinti képviselője Homlok Zsolt, aki Mészáros Lőrinc, az első számú NER-oligarcha veje.
Boldog visszavonta a pályázatát
Az ügyben érintettek közül Csőzik válaszolt egyedül a megkeresésünkre, akinek nyúlfarknyi nyilatkozatát már idéztük. Kitüntetett szerepe miatt Bács István volt fideszes alpolgármestertől azt is megkérdeztük, nem tartja-e összeférhetetlennek a helyzetét: a 2019-es hatalomváltás előtt ő írta alá a reklámszerződések teljesítésigazolását. Ugyanakkor 2018. nyarától igen előnyös díjazással bérelt tőle egy lakást az Érdi Sport Kft.
A veszteséges önkormányzati sportcég lakást bérelt a volt fideszes alpolgármestertől Érden
Kidőlt tábla csonkja, balesetveszély Kidőlt tábla csonkja, balesetveszély VMSEVEN Kft. szerződések 2019.V.29 képviselőtestület rendkívüli zárt ülésének jegyzőkönyv részlete Kimaradt térkövezés Bánhorváti Jószerencse út pályázatának tartalék listára helyezés íratai . Vidékfejlesztési Minisztérium – támogatások KIM – támogatások KIM – szerződések Vidékfejlesztési Minisztérium – szerződések NFM – támogatások
Bács testvérének cégétől több lakást is bérelt az önkormányzati cég, és azoknak a díját 2018. nyarán megkétszerezték. Így Bácsnak elvileg érdekében állhatott, hogy simán, olajozottan menjen a reklámszerződések teljesítése. Megkérdeztük tőle azt is, hányszor tagadta meg a teljesítésigazolások aláírását. Bács nem válaszolt a kérdéseinkre. (Bács rokonságának közbeszerzési és a volt alpolgármester üzleti ügyeiről, vagyoni helyzetéről itt és itt és itt írtunk.)
A Csőzik-adminisztráció – felhagyva a reklámszerződések megkötésének gyakorlatával – 2020. tavaszán radikálisan megnyírbálta az Érdi Sport kft. támogatási pénzeit.
Így is – a tavaszi veszélyhelyzet ideje alatt – kénytelen voltak tőkét emelni 100 millió forint erejéig a cégben, hogy megkíséreljék betömni a cég költségvetésén tátongó lyukat.
Hosszas huzavona után Boldog Anna azon a késő nyári napon vonta vissza az ügyvezetői megbízatása meghosszabbítása érdekében benyújtott pályázatát, amikor arról az érdi közgyűlés döntött volna.
Nyilvánvalóvá vált, hogy a többségi összellenzéki frakció megosztott a kérdésben, ezért Boldognak esélye sem volt a hosszabbításra. A pályázatokat az asztalról lesöpörve a közgyűlés Boldog sport Kft.-s jobb kezét nevezte ki új ügyvezetőnek szeptember 1-től.
Átláthatatlan cégműködés
Boldog és Csőzik annak idején az SZDSZ-ben kezdték el politikai kerrierjüket. Boldog 2006-ban a liberális párt egyéni jelöltjeként indult az önkormányzati választásokon, és vesztett. 2010-ben azonban már a fideszes polgármester, T. Mészáros András kabinetvezetőjeként folytatta politikai karrierjét.
2018 nyarán azután T. Mészáros András az Érdi Sport Kft. ügyvezetői székébe emeli – nulla forintos fizetéssel. Boldogot ekkor is T. Mészáros első számú bizalmi embereként tartották számon Érden. Ezért okozott megdöbbenést az új többséget adó összellenzéki frakcióban, hogy Csőzik 2019. év végén nem távolította el Boldogot a sportcég ügyvezetői pozíciójából.
Az érdi sportcég finanszírozásának – és egyben helyzetének – különössége abból az egyszerű tényből fakad, hogy önkormányzati tulajdonban áll, és a társaság működéséről sok minden elmondható, csak az nem, hogy átlátható lenne.
A céget már megbüntették azért, mert elmulasztott közbeszerzési eljárást kiírni, és a számvevők megrótták, mert nem alkotta meg saját közbeszerzési szabályzatát. A cég nem tartja be a közzétételi listákra vonatkozó törvényi kötelezettségeit, nem hozza nyilvánosságra a szerződéseit. A cég eddig az Átlátszó egyetlen formális adatigénylésére sem válaszolt.
Az érdi közgyűlés 2020. október 22-én immár szponzori szerződés megkötésére hatalmazta fel városvezetést az Érdi Sport Kft-vel 72 millió forint összegben. | https://atlatszo.hu/2020/11/24/az-erdi-sportceg-sok-szaz-millios-reklamszerzodesei-miatt-nyomoz-a-rendorseg/ | https://web.archive.org/web/20210928235400/https://orszagszerte.atlatszo.hu/az-erdi-sportceg-sok-szaz-millios-reklamszerzodesei-miatt-nyomoz-a-rendorseg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-erdi-sportceg-sok-szaz-millios-reklamszerzodesei-miatt-nyomoz-a-rendorseg | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-11-24 00:00:00 | [
"Bács István",
"Boldog Anna",
"T. Mészáros András"
] | [
"Érd Város Önkormányzata",
"Érdi Sport Kft."
] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"támogatás",
"átláthatóság",
"csalás",
"sport",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"tiltott állami támogatás"
] | [] |
51,268 | Pécs új vezetése feljelentést tett hűtlen kezelés miatt a POSZT színházi találkozó kapcsán | A várost 2019 ősze óta vezető Péterffy Attila polgármester és az önkormányzat közleményben tudatta, hogy az átvilágítás során az derült ki, a POSZT korábbi szervezői a fesztivál egyes költségeit duplán fizették ki, és ezzel az általuk alapított céget gazdagították. Ráadásul a kulturális TAO-támogatással is visszaéltek. Emiatt a Zsolnay Negyed új vezetője novemberben hűtlen kezelés, költségvetési csalás és közokirat-hamisítás gyanújával feljelentést tett a rendőrségen. | 2018-ban a Pécsi Stop számolt be arról, hogy a Pécsi Országos Színházi Találkozót (POSZT) szervező, a pécsi önkormányzat többségi tulajdonában lévő Pécsi Országos Színházi Fesztivál Nonprofit Kft. (POSZF) két év alatt 118 millió forintot fizetett az Aktor Produkció Közhasznú Nonprofit Kft-nek. Ez azért érdekes, mert az Aktor ügyvezetője és egyik tulajdonosa az a Szűcs Gábor, aki a POSZT fesztiváligazgatója is volt, a POSZF volt ügyvezetője, Magyar Attila pedig szintén tulajdonos az Aktorban (ma is).
Néhány nappal a Pécsi Stop anyagának megjelenése után Páva Zsolt pécsi polgármester (Fidesz) elrendelte az önkormányzat (a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.-n keresztül) többségi tulajdonában lévő POSZF és az Aktor közötti szerződések vizsgálatát. Ez az ellenőrzés komoly problémákat talált a Magyar által vezetett POSZF működésében. Az Átlátszó birtokába került jelentés szerint a POSZF és az Aktor közötti szerződések teljesítésigazolásai ellenőrizhetetlenek, az Aktor 2017-ben jogtalanul fogadott TAO-pénzeket, és a POSZF gazdálkodása nem átlátható.
A pécsi önkormányzat súlyos hiányosságokat talált a POSZT színházi találkozót szervező cégnél
Az Átlátszó birtokába került a Páva Zsolt polgármester által elrendelt vizsgálat eredménye, amely komoly problémákat talált a Pécsi Országos Színházi Találkozót szervező, az önkormányzat tulajdonában lévő POSZF Nkft.-nél.
A 2019 őszén tartott önkormányzati választáson az ellenzéki Péterffy Attila lett a pécsi polgármester, és azonnal elkezdte a város vagyongazdálkodásának átvilágítását. Az erről szóló jelentés 2020. szeptember végén készült el, az átvilágítás pedig az önkormányzat tulajdonában lévő cégek vizsgálatával folytatódik.
Ennek során került sor a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) ügyeinek átnézésére is. A pécsi önkormányzat által 2020. november 24-én kiadott, és a polgármester Facebook-oldalán is olvasható közlemény szerint a POSZT korábbi szervezői „2017-ben és 2018-ban a fesztivál egyes költségeit a gyanú szerint duplán számolták el, és duplán fizették ki. Ráadásul saját maguknak, hiszen a fesztiválszervező cég vezető tisztségviselői az önmaguk által alapított cégbe csatornázhatták a fesztivál döntően közpénzből álló költségvetésének egy részét. Nem is keveset, az átvilágítás adatai alapján két év alatt összesen csaknem 70 millió forintot.”
Az átvilágítás arra jutott, hogy Magyarék tudatosan felépített, de egyszerű módszert alkalmaztak:
Közös céget alapítottak.
A friss céget piackutatás és pályázat nélkül rögtön milliós megbízásokkal látták el.
A megbízások részben ugyanazokra a fesztiválszervezési feladatokra vonatkoztak, amiket vezető tisztségviselőként kellett volna elvégezniük.
Bár a feladatokat egyszer végezték el, mégis duplán kaphattak érte fizetséget.
Emellett az átvilágítás adatai alapján a kulturális TAO-támogatásokkal is visszaéltek a POSZT korábbi szervezői. Az önkormányzat közleménye szerint
a POSZT kapcsán feltárt visszaélések alapján a Zsolnay Negyed új vezetője novemberben hűtlen kezelés, költségvetési csalás és közokirat-hamisítás gyanújával tett büntető feljelentést a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságon.
Tavaly még rágalmazásért perelt a POSZF akkori ügyvezetője
A POSZT körüli botrány egyik abszurdan vicces oldalhajtása volt, hogy Magyar Attila, a színházi fesztivált szervező, pécsi önkormányzati tulajdonú POSZF akkori ügyvezetője beperelt két újságírót. Ugyanis amikor 2018 októberében megjelent a POSZF ügyeit boncolgató PécsiStop-anyag, azt átvette a SzabadPécs is, és ezt a cikket Csáki Judit és Jászay Tamás színikritikusok, a Revizor portál munkatársai megosztották a Facebook-oldalukon privát bejegyzésben, tehát csak az ismerőseik számára látható módon.
Nagy megdöbbenésükre aztán 2019 áprilisában idézést kaptak a Pécsi Járásbíróságtól, mert Magyar Attila, a POSZF akkori ügyvezetője feljelentette őket rágalmazásért az októberi privát Facebook-bejegyzéseik miatt – vagyis egy újságcikk némi kommentárral ellátott megosztása miatt.
A POSZF-ügyvezetőjének feljelentése szerint ezzel Csáki Judit és Jászay Tamás megsértette az ő becsületét, a társadalmi megbecsülését, a róla kialakult kedvező értékítéletet, és az emberi méltóságát. Magyar Attila kiemelte, hogy Csáki és Jászay mindezt 2-4 ezer ember előtt tették, mert a bejegyzéseiket az összes Facebook-ismerősük láthatta, és mindkettőjüknek 2 ezernél több ismerőse van a közösségi oldalon.
Csáki és Jászay végül nyert: a bíróság törvényes vád hiányában idén év elején megszüntette a nonszensz büntetőeljárást a Revizor portál munkatársai ellen, mert Magyar külön felszólításra sem jelölte meg, hogy pontosan Csáki és Jászay mely kijelentéseit sérelmezi.
Megszüntette a bíróság a két színikritikus elleni abszurd büntetőeljárást
Csáki Juditot és Jászay Tamást tavaly áprilisban perelte be Magyar Attila, a Pécsi Országos Színházi Találkozót szervező, önkormányzati tulajdonban lévő cég, a POSZF Nkft. ügyvezetője, mert a színikritikusok a privát Facebook-oldalukon megosztották a POSZF gyanús szerződéseiről szóló cikket, és ezzel szerinte rágalmazták őt.
Címlapkép: POSZT/Facebook | https://atlatszo.hu/2020/11/26/pecs-uj-vezetese-feljelentest-tett-hutlen-kezeles-miatt-a-poszt-szinhazi-talalkozo-kapcsan/ | https://web.archive.org/web/20211025142618/https://orszagszerte.atlatszo.hu/pecs-uj-vezetese-feljelentest-tett-hutlen-kezeles-miatt-a-poszt-szinhazi-talalkozo-kapcsan/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pecs-uj-vezetese-feljelentest-tett-hutlen-kezeles-miatt-a-poszt-szinhazi-talalkozo-kapcsan | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-11-26 00:00:00 | [
"Magyar Attila",
"Szűcs Gábor"
] | [
"Aktor Produkció Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Pécsi Országos Színházi Fesztivál Nonprofit Kft. (POSZF)",
"Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT)"
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"hűtlen kezelés",
"közokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"átláthatóság",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
51,269 | A polgármester utcájában is aszfaltoztak a jogsértően felhasznált lakossági csatornapénzből | Büntetőeljárás indult a karácsondi csatornapénzek felhasználásának ügyében. Korábban négy bírósági ítélet mondta ki, hogy jogellenesen használták fel útépítésre a lakosság által csatornázásra befizetett pénzeket. Karácsondon ezekből a pénzekből építettek utat a polgármester, a polgármester egyik hozzátartozója és az alpolgármester utcájában is. Közben a nagy jelentőségű karácsondi ítéleteknek köszönhetően a csatornázási pénzek ügye ismét elérte az országos politikát. | Parlamenti vizsgálóbizottságot akar létrehozni az LMP-frakcióvezetője a lakossági csatornapénzek elköltésével összefüggő visszásságok feltárására. Keresztes Lóránt, a zöldpárt parlamenti képviselője szerint a vizsgálódásnak az egész országra ki kell terjednie, mert – mint ahogy Keresztes fogalmaz az egyik parlamenti irományában – “a probléma egyes becslések szerint több tucat települést érint”.
Az alapképlet majdnem mindenütt ugyanaz: a csatornázásra befizetett lakossági pénzt nem csatornázásra, hanem másra, gyakorta útépítésre költötték el. Pedig ezt a pénz vissza kellett volna fizetni. A lakossági csatornapénz úgy halmozódott fel, hogy az időközben beérkezett önerő- és uniós támogatások lényegében feleslegessé tették a lakossági pénzek felhasználását. Az azonnali elszámolás és visszafizetés helyett elköltötték másra, általában a kivitelező társulatokhoz vagy önkormányzatokhoz közel álló vállalkozások utakat építettek ezekből a pénzekből.
Öt éve packáznak a hivatalok a lakossági csatornapénzek elszámolásának ügyében
Sok településen évekkel ezelőtt le kellett volna állítani a „csatornapénzek” beszedését, és el kellett volna számolni a lakossági önrésszel. A hatóságok azonban gyakran szabotálják az egyértelmű rendelkezések végrehajtását. Egy nyugalmazott mérnök az eredetitől eltérő célokra elköltött csatornapénzek nyomába indult, de csakhamar útvesztőben találta magát.
Keresztes a vizsgálóbizottság létrehozásának esélyeit firtató kérdésünkre azt válaszolta: “… Egészen biztos vagyok benne, hogy a további négy ellenzéki frakció is támogatni fogja a javaslatot, és semmiképpen nem fogjuk engedni, hogy az ügy elsikkadjon. Rengeteg embert térintő problémáról van szó, így azt napirenden fogjuk tartani.”
Az 1995-ös vízgazdalkodási törvény és annak kormányrendelete, valamint a töretlen bírói gyakorlat egyértelműen kimondta: tilos csatornázásra beszedett lakossági érdekeltségi hozzájárulásból utakat építeni. 2016-ban a vízgazdálkodási törvény módosításával ráadásul még nyomatékossabbá tették ezt a követelményt. A módosítást a belügyminiszter nyújtotta be, és 2016. június 4-én lépett hatályba.
Az Orbán-kormány közigazgatási csúcsszervezete, a Miniszterelnökség is az útépítési tilalom ellen foglalt állást.
Ironikus törvényhozási adalék, hogy az ugyancsak LMP-s Schmuck Erzsébet és Sallai R. Benedek módosító indítványukkal 2014-ben éppen azt szerették volna elérni, hogy a vízgazdálkodási törvény tegye lehetővé a lakossági csatornapénz felhasználását az útépítésekre. Vagyis pont’ az ellenkezőjét akarták annak, ami mellett most Keresztes frakcióvezető kiállt. A LMP-sek indítvány tárgysorozatba vételét a szakbizottság elutasította.
Az LMP mostani kezdeményezésének közvetlen előzménye a karácsondi csatornaberuházáshoz kapcsolódó útépítések ügyében lezajlott persorozat. A bíróságok összesen négy ítéletben mondták ki, hogy a község víziközmű-társulata jogellenesen finanszírozta az önkormányzat által tető alá hozott útépítéseket.
Az egri bíróság ítélete szerint vissza kell fizetni az útépítésekre költött csatornapénzeket
Országos jelentőségű döntést hozott az Egri Törvényszék, amikor 141 millió forint visszafizetésére kötelezte Karácsond önkormányzatát, amiért a megmaradt lakossági csatornabefizetéseket útépítésekre költötték. Korábban ugyanez a bíróság jogerősen kimondta, hogy semmis az útépítések érdekében megkötött beruházói szerződés. A megkárosított karácsondiak ügyében hozott döntések mintaértékűek lehetnek, hiszen az ország számos településén költötték útépítésekre a lakosságtól beszedett csatornapénzeket.
Az önkormányzatnak közel 140 millió forint csatornapénzt kellene visszafizetnie, de ezt a jogerős ítélettel előírt határidőn belül nem tette meg. A pernyertes, immár új vezetőséggel felálló társulat végrehajtást kért az önkormányzat ellen.
Megkezdték a bizonyítékok összegyűjtését
A karácsondi civilek a perek megnyerése után büntető feljelentést tettek. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság azt közölte az Átlátszóval, hogy elrendelték a nyomozást. “… a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt indított büntetőeljárást” – írta lapunk kérdésére Soltész Bálint őrnagy, sajtószóvivő.
Ez azt jelenti, hogy a rendőrség ismeretlen tettes ellen megkezdte a nyomozás felderítési szakaszát, amelyben a vizsgálathoz szükséges adatok és dokumentumok, lehetséges bizonyítékok begyűjtését végzik el.
A független karácsondi polgármester, Földi Csaba az Átlátszónak azt nyilatkozta hogy “a csatornaberuházással, vagy más az önkormányzatot érintő üggyel összefügésben indult büntetőeljárásról nem tudok”. Földi hangsúlyozta: Karácsondon a szennyvíz csatornaberuházás már hat évvel ezelőtt renden, sikeresen befejeződött a lakosság és az önkormányzat nagy örömére.
“A teljes körű elszámolás évekkel korábban a jogszabályoknak megfelelően, szabályszerűen megtörtént, abban az azóta eltelt években hibát, hiányosságot nem tártak fel, szabálytalanságot egyetlen hatóság sem állapított meg”
– írta a polgármester.
A polgármester kijelentése legalább négy okból problematikus vagy leginkább félrevezető.
Éppen a karácsondi polgármesteri hivatal volt az, amely az elmúlt években négy bírósági ítélet közül kettőt adatigénylésre kiadott az Átlátszónak, és ezek az ítéletek nagyon nem azt tartalmazták, hogy Karácsondon minden rendben volna a csatornaberuházással. Éppen ellenkezőleg. (A korábban lefolytatott cégbírósági eljárásról itt olvashat.)
Fordulat jöhet az útépítésekre elköltött lakossági „csatornapénzek” ügyében
Komoly következményei lehetnek annak a múlt heti jogerős cégbírósági döntésnek, amely a törvényes működés helyreállítására történő felszólítás mellett több százezer forintos bírsággal sújtotta a karácsondi víziközmű-társulatot. Nagy az esélye, hogy a döntés nyomán országszerte perek és hatósági eljárások tucatjai indulnak azon víziközmű-társulatok ellen, amelyek évek óta nem számoltak el az úgynevezett csatornapénzekkel.
Földi lényegében nem cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a lakossági csatornapénzből az ő, az egyik közeli hozzátartozója és Kiss alpolgármester utcájában aszfaltoztak volna.
“Karácsondon kistelepülésként egyedülálló módon az elmúlt 4 évben 8 kilométer hosszan 24 belterületi utat építettünk, illetve újítottunk fel (…) mivel az építések, felújítások egy községben történtek, szinte mindegyikében lakik „valaki”, vagy „valakinek” az ismerőse, hozzátartozója, hiszen jóval több mint ezer karácsondi ember él ezekben az utcákban” – írta a Heves megyei község első embere.
Hangsúlyozta: „az állami fenntartású közutakat kivéve szinte valamennyi önkormányzati fenntartású belterületi út bekerült az építési és felújítási ütemekbe. Ilyen utcában lakom én is, közeli hozzátartozóm is, az alpolgármester úr is és rajtunk kívül több mint ezer fő, a település lakosságának sokkal több mint egyharmada.”
Földi fontosnak tartotta leszögezni: az önkormányzat nem csupán a társulati forrásra alapozta az úthálózat fejlesztését, hanem jelentős összegű önkormányzati saját forrást és pályázati támogatást is használt fel az elmúlt négy évben belterületi utak építésére, felújítására.
Végrehajtót küldenek a karácsondi önkormányzatra, Érden már nem nyomoznak
Jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált az az ítélet, amelyben 141 millió forintnyi csatornapénz megfizetésére kötelezték a karácsondi önkormányzatot, amiért a lakossági hozzájárulásokat útépítésekre költötték. A Pest megyei rendőrség viszont azért szüntette meg hasonló ügyben a nyomozást Érden és a térségében, mert „nem merült fel adat arra”, hogy a csatornapénzt másra költötték volna.
Karácsondon korábban olyan hírek terjedtek el, amely szerint Kiss a társulat előző elnöke, jelenlegi alpolgármester 2014 december elején visszautalta magának túlfizetés címén az általa befizetett érdekeltségi hozzájárulást, 146.820 Ft-ot – egyedüliként a településen.
Kiss Imre alpolgármester a leghatározottabban visszautasította azokat a vádakat, amely szerint társulati elnökként egyedül ő kapta vissza az általa befizetett érdekeltségi hozzájárulást.
“Az állítás nem igaz – írta Kiss az Átlátszónak elküldött válaszában. – Egy szűk réteg körülbelül egy hónapja kezdte el terjeszteni rólam ezt a rosszindulatú, minden alapot nélkülöző, hamis állítást. Etikátlanul, sorozatosan mindent elkövetnek, hogy engem és családtagjaimat is ellehetetlenítsék, lejárassák, az elmúlt évtizedekben elért eredményeket lerombolják.”
Értesüléseink szerint viszont a feljelentők a rendőrségnek megküldték a visszafizetésről szóló banki bizonylatot.
Egy, a községben szórólapon terjesztett aláírással, hivatalos pecséttel ellátott tajékoztatóban pedig a társulat új elnöke azt írta, Kissnek “túlfizetés” címén utalták vissza a közel 147 ezer forintot.
“TÚLFIZETÉS. Szerintem mindannyiunknak túlfizetése van, de eddig ezt CSAK KISS IMRE KAPTA VISSZA!!!” – írta a víziközmű-társulat elnöke a meglehetősen harcias stílusban megírt tájékoztatóban 2019. október 1-jén, szűk két héttel az önkormányzati választások előtt.
Kiss egyébként a feletteséhez csatlakozva kommentálta a nyomozás elrendeléséről és a leaszfaltozott utcáról szóló információkat.
A nyitókép illusztráció, forrás: pixabay.com | https://atlatszo.hu/2020/11/27/a-polgarmester-utcajaban-is-aszfaltoztak-a-jogsertoen-felhasznalt-lakossagi-csatornapenzbol/ | https://web.archive.org/web/20231217163403/https://atlatszo.hu/2020/11/27/a-polgarmester-utcajaban-is-aszfaltoztak-a-jogsertoen-felhasznalt-lakossagi-csatornapenzbol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-polgarmester-utcajaban-is-aszfaltoztak-a-jogsertoen-felhasznalt-lakossagi-csatornapenzbol | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-11-27 00:00:00 | [
"Földi Csaba",
"Kiss Imre"
] | [
"Karácsond Község Önkormányzata",
"Karácsondi Víziközmű Társulat"
] | [
"Heves megye",
"Karácsond"
] | [
"közmű",
"útépítés",
"önkormányzat"
] | [] |
51,270 | Bemutatjuk a világ egyik legsikeresebb vállalkozását, az évi egymilliárdot kereső magyar kamarazenekart | Négy év alatt 175-szörösére nőtt a Magyar Virtuózok árbevétele, közel hétmilliárd forint vagyont halmozott fel, a kultúr-tao megszüntetése után azonban összeomlott. | A különböző korlátozások miatt számos magyar együttest lehetetlenített el idén a koronavírus, Magyarország legsikeresebb zenekarának lejtmenete azonban már korábban elkezdődött. A Magyar Virtuózok Kamarazenekar éveken át milliárdos profitot termelt, de 2018-ban megtört a lendülete. Azóta árbevétele a töredékére zuhant, koncertjeinek száma jelentősen visszaesett, honlapja nem működik, és telefonon sem lehet elérni.
Összeesése előtt a kamarazenekar egészen páratlan üzleti eredményeket produkált. Nyeresége meghaladta az évi egymilliárd forintot, amely egészen kivételes a magyar előadó-művészeti szcénában*Nincs is olyan gazdasági társaságként működő zenekar/együttes, amelynek bevétele tavaly meghaladta volna az egymilliárd forintot, legalábbis a főtevékenység alapján előadó-művészettel foglalkozó vállalkozások között, igaz az alapítványként működő Budapesti Fesztiválzenekarnak 1,3 milliárd volt a forgalma., a hatékonyságára pedig világszinten is alig lehet példa. Több olyan év is volt, amikor
nyeresége túlszárnyalta az árbevétele 80-90 százalékát.
A Magyar Virtuózok Kamarazenekar nem az egyetlen előadó-művészeti szervezet Magyarországon, amely kimagasló profitot termelt egy azóta megszüntetett állami támogatásnak, a kultúr-taónak köszönhetően. A zenekarhoz számos ponton kötődik mintegy féltucat olyan kulturális szervezet, amelyek hasonló profitrátával működtek, majd a tao-rendszer megszűnése után felszívódtak. (Ezeket egy következő cikkben járjuk körbe, a mostaniban a Magyar Virtuózokat mutatjuk be.)
Évi egymilliárd forint állami támogatás
A kamarazenekart 1988-ban alapította meg Szenthelyi Miklós Kossuth-díjas hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense. Az egyetem honlapja szerint az eleinte csak vonósokból álló formáció a fennállása óta több mint 50 külföldi turnén vett részt Japántól Panamáig. A határokon túl – ahol a leírás alapján főleg a kilencvenes és a kétezres években voltak aktívak – eddig több mint ötszáz koncertet adtak.
A zenekar fellépéseit egy ideje már egy 2009-ben alapított cég, a Magyar Virtuózok Művészeti Nonprofit Kft. szervezi (a kamarazenekar és a tévés tehetségkutató szövevényes viszonyának egyik narratívájáról itt lehet olvasni). A publikus adatokból nem derül ki, és a zenekar sem árulta el, hogy korábban hogyan működtek*1990-ben létrehoztak Szenthelyi vezetésével egy Magyar Virtuózok Kamarazenekar Egyesület nevű szervezetet, de a cégbíróság aktái lényegében teljesen hiányosak az első két évtizedről.. Így az is homályos, hogy az első két évtizedben mekkora bevétele volt a Magyar Virtuózoknak, a céges forma létrejötte után mindenesetre gyors növekedésnek indult.
Az új vállalkozásnak a működés első teljes évében, azaz 2010-ben 9,1 millió forint volt az árbevétele. Két év múlva azonban már 250 millió, újabb két év múlva pedig 1,6 milliárd forint.
Négy év alatt tehát 175-szörösére nőtt a Magyar Virtuózok forgalma.
A szervezet árbevétele évi 1,8 milliárd forint körül stabilizálódott, nyeresége pedig az egymilliárd forintot is meghaladta három éven keresztül.
A társaság 2010 és 2018 között összesen 6,7 milliárd forint nyereséget termelt. Ezt a hatalmas mennyiségű pénzt egy nem túl hosszú életű állami támogatásnak, a tao-rendszernek köszönheti. Nyolc év alatt ugyanis szinte pontosan a nyereségével megegyező összegű állami támogatást (6,9 milliárd forintot) kapott a zenekar.
A színházak finanszírozását megreformáló tao-rendszer éppen abban az évben, 2009-ben lépett életbe, amikor megalapították a Magyar Virtuózok Művészeti Nonprofit Kft-t. A rendszernek az volt a lényege, hogy az előadó-művészeti szervezetek az éves jegybevételük 80 százalékáig pénzt gyűjthetnek nyereséges cégektől, amelyek tehát a profitjuk után fizetendő adót az állam helyett ezeknek a szervezeteknek utalhatták*Ezt az összeget a következő évben kaphatták meg..
Ahogy korábban bemutattuk, a tao-rendszerrel hatalmas mennyiségű pénz került a kultúrába. Soha nem látott anyagi stabilitást hozott az előadó-művészeti szférának, a színházakban tíz év alatt papíron duplájára nőtt a nézők száma, ugyanakkor számos egyértelműen bizonyítható visszaélés árnyékolta be a működését.
A fenti grafikon mutatja, hogy mennyire félrecsúsztak az eredeti tervek, részben a visszaélések miatt. A tervezet elfogadásakor úgy kalkuláltak, hogy 2015-ben összességében 6 milliárd forint közpénzbe kerül majd a program, a valóságban azonban ennek közel a négyszeresét költötték el*Ennél távolabbra nem terveztek 2009-ben. . A következő négy évben pedig még közel háromszorosára, 48 milliárd forintra nőtt a kifizetett kultúr-tao összege. Szintén szemléletes, hogy 2010 és 2018 között a támogatásban részesülő szervezetek száma is közel a triplájára emelkedett.
A kultúrába áramló közpénz-tízmilliárdok annyira fenntarthatatlanná, a visszaélések pedig annyira egyértelművé váltak, hogy a kormány 2018 őszén felszámolta a rendszert. Éppen abban az évben, amikor a Magyar Virtuózok Kamarazenekar is elindult a lejtőn, akárcsak egy hasonló mértékű támogatást kapó, bizonyíthatóan csaló kamuszínház-hálózat.
Évi 400-600 koncert
A Magyar Virtuózok az egyik legnagyobb kedvezményezettje volt a tao-rendszernek. Míg a 2011-ben kapott 30 millió forintos tao-támogatással még csak az 59. volt az előadó-művészeti szervezetek között, két évvel később már a harmadik. Innentől kezdve minden évben a négy leginkább támogatott szervezet közé tartozott A Pest Megyei Kormányhivatal adatai alapján.
2018-ban pedig 1,4 milliárd forinttal már a kamaraegyüttes kapta a legtöbb kultúr-taót.
A zenekar az összesen közel hétmilliárd forintos támogatással a negyedik legnagyobb összeget kapta a tao-rendszer alatt a kulturális szférában. A ExperiDance táncegyüttest üzemeltető Rivalda Stúdió, a Budapesti Operettszínház és a Magyar Állami Operaház előzte csak meg. A Magyar Virtuózok közel kétszer annyi tao-támogatáshoz jutott, mint a BBC által a világ tíz legjobb zenekara közé sorolt Budapesti Fesztiválzenekar, amely rendszeresen fellép a nemzetközi zenei élet legfontosabb koncerthelyszínein, illetve több pénzt kaptak, mint a Katona, a József Attila, az Örkény, a Nemzeti és a Radnóti Színház összesen.
A Magyar Virtuózok a legismertebb magyar popsztárokat is lekörözte. Egy két éve kiszivárgott, és több szereplő által hitelesített lista alapján a legismertebb magyar popsztárok gázsija sem haladja meg érdemben a fellépésenkénti hárommillió forintot. Ha ők az év minden napján fellépnének, akkor sem érnének a nyomába a Magyar Virtuózok 1,8 milliárdos árbevételének.
A vállalkozás felfutásában komoly szerepet játszott, hogy a tao-rendszer felállása után a Magyar Virtuózok profilja is jelentősen átalakult. A korábbi évtizedekkel ellentétben a 2010-es években a külföldi koncertek nagyrészt elmaradtak, szinte csak Magyarországon voltak fellépéseik. Ahogy a zenekart vezető Szenthelyi Miklós írta nekünk, 2009-ben új missziójuk lett: „komolyzenét a fiataloknak is”.
Szenthelyi szerint a zenekar klasszikus programjai mellett modernebb koncerteket és előadásokat is megrendeztek. Rendszeresen léptek fel a Mátyás-templomban, zenemaratonokat tartottak a Kongresszusi Központban, és számos alkalommal kísértek magyar popzenészeket. A hasonló, szimfonikus zenekarral felturbózott szuperprodukciók előző években látott felfutásában jelentős szerepe volt a tao-rendszernek, ahogy az Index vagy mi írtuk is korábban.
A Magyar Virtuózok egyik résztulajdonosa, Zentai Péter azt mondta nekünk, a kamarazenekar évi 400-600 koncertet adott, és előfordult, hogy napi öt fellépése is volt különböző formációkban, mivel több mint kétszáz művész tartozott a kötelékébe (átlagosan húsz embert alkalmazott a csúcsidőszakban). A cég több nemzetközi sztárnak is szervezett magyarországi koncerteket, ilyen volt Anastacia vagy Ennio Morricone 2016-os fellépése is.
Szenthelyi Miklós és Zentai Péter szerint a Magyar Virtuózok kimagasló nyereségessége ezeknek a nemzetközi szintű produkcióknak köszönhető. Ez a magyarázat viszont azért visszás, mert 2016-ban valóban több nemzetközi sztár is fellépett, 2017-ben azonban – a Magyar Virtuózok beszámolója és a Facebook-oldala szerint – egy ilyen szintű fellépőjük sem volt. Ennek ellenére a cég ugyanúgy bő 1,8 milliárd forintos árbevételt hozott össze mindkét évben.
Arra nem adtak magyarázatot, hogyan értek el ugyanakkora árbevételt a szerintük kimagasló nyereségességet magyarázó nemzetközi szuperprodukciók nélkül. Szenthelyi és Zentait is kértük, hogy írjon példát hasonló kaliberű fellépőre 2017-ből, de nem adtak konkrét választ. Zentai több, szerinte hasonló kaliberű művész nevét is átküldte nekünk, akiknek a magyarországi koncertjein állítása szerint szerepet vállalt a Magyar Virtuózok 2014 és 2018 között, de internetes kereséssel mi mégsem találtunk olyan fellépést, amelyben szerepet játszott volna 2017-ben a Magyar Virtuózok. Szenthelyi nem válaszolt erre a felvetésünkre.
Szenthelyi és Zentai a nemzetközi produkciók Magyarországra hozatala mellett azzal indokolta még a Magyar Virtuózok kimagasló gazdasági eredményeit, hogy a globális konjunktúrának és az Orbán-kormány munkájának köszönhetően jóval több pénz jutott a kultúrára, és jelentősen nőtt a komolyzene iránti kereslet Magyarországon.
2016-ra volt annyi pénz az emberek zsebében, hogy ki tudtak fizetni 25 ezer forintot egy komolyzenei koncertre, sőt, ennek többszörösét is egy-egy nemzetközi komolyzenei sztár fellépésére
– mondta Zentai.
Lényegében eltűntek
Hiába termelt azonban éveken át egymilliárd forintos nyereséget a Magyar Virtuózok, és hiába nőtt ezt követően is az életszínvonal, a tao-rendszer 2018-as felszámolása után összeomlott a zenekar. A kultúr-tao megszüntetése utáni első teljes évben, 2019-ben mindössze 102 millió forint volt a forgalma,
két év alatt tehát 95 százalékkal csökkent az árbevétele.
Szenthelyi és Zentai három okkal magyarázták a visszaesést. Az egyik legfőbb ok, hogy Szenthelyi egészségi állapota nem engedte meg, hogy hegedűművészként koncertezzen. Szerintük szintén fontos tényező a „nemzetközi szintű koprodukciós események tolódása, elmaradása, valamint az évadok tervezhetetlensége”. Harmadrészt pedig – Zentai szerint – a „kulturális tao megszüntetése sem segítette az iparágat”.
A felsorolt okoknál fogva nagyon nehéz helyzetbe került Magyarországon a komolyzene. Ellehetetlenültek a beszállítók, teljes bizonytalanság lett úrrá a rendezvényekkel kapcsolatban
– mondta Zentai Péter. Szerinte a háttérszolgáltatók (a hangtechnikusok, a jelmeztervezők vagy a hangszerszállítók) is megroppantak, közülük „nagyon sokan” a vállalkozás szüneteltetése vagy megszüntetése mellett döntöttek. „Ilyen kockázattal nem lehet vagy bizonytalan koncerteket szervezni” – mondta Zentai, aki szerint számos nagynevű zenekar került hasonló helyzetbe, de jó hírnevükre hivatkozva egyet sem szeretett volna megnevezni.
A legismertebb szimfonikus zenekarok adatai mindenesetre nem támasztják alá ezt a narratívát. A korábban említett Budapesti Fesztiválzenekarnak például jelentősen, 1,3 milliárdra nőtt az árbevétele 2019-ben, bár veszteséges volt. A Havasi Balázs által fémjelzett Symphonic Concert Management szintén növelte tavaly az árbevételét, 985 millió forintos forgalom mellett közel 100 millió volt az adózott eredménye.
Ugyan a Magyar Virtuózok Zentai szerint továbbra is koncertezik, lényegében láthatatlanná vált. A korábban rendszeresen frissülő Facebook-oldalán idén alig van új poszt, honlapja nem működik, a megadott telefonszáma sem él, és még az éves beszámolóját is jelentős késéssel adta le. Szenthelyi nem adott magyarázatot az ezeket érintő kérdésekre (mindössze annyit írt, hogy a Facebook mindig is másodlagos szerepet töltött be náluk, de arra sem válaszolt, hogy miért csökkent az aktivitásuk a közösségi oldalon).
A zenekar elsorvadt, de a Magyar Virtuózok Művészeti Kft-nek még 2019 végén is több mint 6 milliárd forint vagyona volt az évek során felhalmozott profitnak köszönhetően. Csak a pénztárukban és a bankszámláikon több mint 2 milliárd forint állt, és további bő másfél milliárdot adtak kölcsön valakinek. Az viszont nem derült ki, hogy ezzel a vagyonnal mi fog történni. Zentai Péter annyit mondott nekünk, hogy non-profit szervezetről van szó, ezek működését törvény szabályozza, és e szerint fognak eljárni. | https://g7.hu/kozelet/20201119/bemutatjuk-a-vilag-egyik-legsikeresebb-vallalkozasat-az-evi-egymilliardot-kereso-magyar-kamarazenekart/ | https://web.archive.org/web/20230927013056/https://g7.hu/kozelet/20201119/bemutatjuk-a-vilag-egyik-legsikeresebb-vallalkozasat-az-evi-egymilliardot-kereso-magyar-kamarazenekart/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bemutatjuk-a-vilag-egyik-legsikeresebb-vallalkozasat-az-evi-egymilliardot-kereso-magyar-kamarazenekart | G7 | hungarian-news | 2020-11-19 18:53:00 | [] | [
"Magyar Virtuózok Művészeti Nonprofit Kft."
] | [] | [
"háttér",
"támogatás",
"kultúra - művészet",
"adó"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
51,271 | Közpénz milliárdokkal tömték ki az egyik leggazdagabb magyar körüli együtteseket, mégis összeomlottak | Nyolc előadó-művészeti szervezet a kultúr-tao rendszerben milliárdokat vett fel, majd elsorvadt, a NAV pedig költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz. | Budapest belvárosában, a Parlamenttől induló Nádor utcában áll egy stílusokon átívelő, ötemeletes épület. Utcafrontján vegyesbolt, utazási iroda és egy thai masszázs szalon van, és a ház látszatra nem sokban tér el a belvárosi épületektől. A viseltes bejárat környékén elhelyezett cégtáblák ugyanakkor jelzik, hogy a ház sajátos szerepet töltött be a kortárs magyar kultúrában: az elmúlt években ide összpontosult az előadó-művészetre költött állami támogatások számottevő része.
A cégtáblák alapján kamarazenekarok, táncegyüttesek és kulturális egyesületek székhelye működik a ház negyedik emeletén*A cégtáblák részben eltűntek első, szeptemberi látogatásunk óta.. Bár nem ide van bejegyezve, számos ponton kötődik a Nádor utcai művészeti szervezetekhez a Magyar Virtuózok Kamarazenekar is, amely az előző cikkünk alapján évente egymilliárd forintos profitot termelt az azóta visszaélésekre hivatkozva megszüntetett állami támogatási rendszernek, a kultúr-taónak köszönhetően.
A Magyar Virtuózok Kamarazenekarhoz kísértetiesen hasonló utat jártak be a Nádor utcai épületbe bejegyzett szervezetek. Pár év alatt sokszorosára nőtt az árbevételük, esetenként több százmillió forintos vagy akár milliárdos állami támogatáshoz jutottak, majd a tao-rendszer felszámolása után összeomlottak. A fellépések után járó támogatások jogosságát érintett művészek is kétségbe vonják. Többen közülük csak az ügyben nyomozó NAV-tól vagy céges beszámolókból értesültek társulatuk állítólagos előadásairól.
A Nádor utcai irodába bejegyzett kulturális szervezetek számos ponton kötődnek az ország egyik leggazdagabb emberéhez, Rahimkulov Ruszlanhoz. A kevésbé ismert milliárdos volt ugyanis az egyik tulajdonosa a Nádor utcai ingatlannak, és két érintett előadó-művészeti vállalkozásnak is. A hozzá köthető társulatok számos esetben a Rahimkulov tulajdonába tartozó helyszíneken léptek fel, és a finanszírozásukban is szerepet vállaltak a milliárdos cégei, amelyek a tao-rendszer adta lehetőséget kihasználva az államkassza helyett nekik utalták át a profitjuk után fizetendő adót.
Az egymáshoz kapcsolódó nyolc előadó-művészeti szervezet összesen több mint 11,5 milliárd forint állami támogatáshoz jutott, amellyel a tao-rendszer legnagyobb kedvezményezettjei közé tartoztak. A kultúr-tao utolsó évében a legtöbb és a negyedik legtöbb támogatásban részesülő szervezet is közülük került ki. A Pest Megyei Kormányhivataltól kapott adatok szerint az első a Magyar Virtuózok Művészeti Nonprofit Kft., a negyedik pedig a Variations Nonprofit Kft. volt.
11 milliárd közpénz, 97 százalékos zuhanás
Az érintett előadó-művészeti szervezetek felfutása jellemzően ugyanazt a mintát követte. Ahogy a Magyar Virtuózok példája is mutatta, egy létező, több esetben szakmailag megbecsült, de gazdaságilag jelentéktelen zenekar vagy táncegyüttes a tao-rendszer 2009-es bevezetése után átalakult vagy tulajdonost cserélt, és kimagasló mértékben kezdte el növelni a bevételét és a nyereségét.
Az egyik kamarazenekart működtető alapítványnak, a Capella dell’ Academiának például éveken át semmilyen árbevétele nem volt, pár millió forintos támogatásokból tartotta fenn magát. 2016-ban viszont átalakult az alapítvány, a székhelye átkerült a Nádor utcai épületbe, az árbevétele pedig a semmiből 500 millió forintra ugrott. Ez több mint kétszerese volt a Nemzeti vagy az Örkény Színház akkori árbevételének. Két év alatt közel egymilliárd forint közpénzt kapott, majd a tao megszüntetése után összeomlott.
A táncegyüttest működtető Variations Nonprofit Kft.-t szintén 2016-ban jegyezték be a Nádor utcai épületbe, miután új tulajdonoshoz került. Az addig nem előadó-művészettel foglalkozó, 2015-ben még veszteséges vállalkozás két év múlva már egymilliárd forintos nyereséget könyvelt el, és ahogy írtuk, a tao-rendszer utolsó évében a negyedik legmagasabb támogatást kapta, 1,1 milliárd forintot.
Ez több mint kétszer annyi, mint amennyit a világ tíz legjobb zenekara közé sorolt Budapesti Fesztiválzenekar kapott. A legismertebb színházak közé tartozó Centrál, Katona, Nemzeti, Radnóti és Örkény összesen nem jutott ekkora támogatáshoz*2018-ban a Centrál 468 millió forintot kapott, a Katona 275-öt, a Nemzeti 51-et, a Radnóti 80-at, az Örkény pedig 160-at.. A Variations árbevétele aztán két év alatt 1,4 milliárd forintról 98 százalékkal, 30 millióra zuhant.
Az előző cikkben bemutatott, 2009-ben megalapított Magyar Virtuózoknak már 2014-ben több mint egymilliárd forintos árbevétele volt, a többi szervezetnek azonban jellemzően csak később, 2016 környékén lőtt ki a forgalma. A csúcsév 2017-ben volt, ekkor az érintett nyolc szervezet összesen 5,6 milliárd forintos árbevételt hozott össze. Az összesített profitráta nehezen értelmezhető piaci keretek között: nagyjából az árbevétel 50-60 százalékából nyereség lett, és 2018-ban a hárommilliárd forintot is meghaladta.
A nyolc szervezet 2018-ig összesen 11,5 milliárd forint közpénzhez jutott a tao-támogatásokon keresztül, és 11,3 milliárd forint nyereséget termelt. Ahogy a fenti ábrán is látszik, a tao-rendszer 2018-as megszüntetése óta azonban bezuhantak a bevételek. Már a kivezetés évében is harmadára csökkent a csoport összesített árbevétele, a következő évben pedig még szemléletesebbé vált, hogy mekkora szerepe volt a taónak a modellben. Két cég le sem adta az év végi beszámolóját*A Spirit Dance Company Nonprofit Kft. és Failoni Kamarazenekar Nonprofit Kft., a többi hat szervezet*Magyar Virtuózok Művészeti Nonprofit Kft., Variations Nonprofit Kft., Magyar Virtuózok Tehetséggondozó Egyesület, Almássy Kulturális Egyesület, Capella dell Academia Alapítvány, Viva la Voce Kamara és Énekegyüttes Közhasznú Egyesület. összesített árbevétele pedig 97 százalékkal zuhant be a 2017-es csúcsévhez képest.
Gazdasági fellendülés és nemzetközi sztárok
Az érintett nyolc előadó-művészeti szervezet közül hatnak a Nádor utcai épület negyedik emeletére van bejegyezve a székhelye. Az emeletet elfoglaló iroda a közelmúltig a már említett Rahimkulov Ruszlan és cégtársa, Zentai Péter tulajdonában állt. Rahimkulov Ruszlan a korábban Magyarországon élő orosz milliárdos, Megdet Rahimkulov fia.
Az apa egykor az OTP és a Mol legnagyobb részvényesei közé tartozott, és a magyarországi gazdaglistákon is szerepelt. Az itteni érdekeltségeit részben átvevő, magyar állampolgársággal is rendelkező Rahimkulov Ruszlan viszont hatalmas vagyona ellenére korábban alig szerepelt a médiában, bár a közelmúltban több hír is megjelent hotelpiaci terjeszkedéséről. Ezekben az írásokban rendre szerepelt Zentai Péter neve is, aki számos ingatlan- és építőipari vállalatban Rahimkulov tulajdonostársa.
Megkeresésünkre Zentai Péter válaszolt, aki szerint Rahimkulov Ruszlannal egy 2011-es vitorlázáson ismerkedtek össze, ezt követően kezdtek el közösen vállalkozni. 2014-ben kezdtek el előadó-művészeti szervezetek támogatásával foglalkozni, segítségükkel indult el abban az évben a Virtuózok című komolyzenei tehetségkutató műsor a köztévén.
Zentai ekkortól kezdve tanácsadóként dolgozott a Magyar Virtuózok Kamarazenekarnál, amelybe egy idő után tulajdonosként is beszállt. Később pedig Rahimkulovval közösen lettek tulajdonosok egy szuperprodukciókra szakosodott cégben, a Tulipántündér Produkciós Kft.-ben, amelynek Álomutazó című musicaljét már a 2017-es bemutatás évében több mint 50 ezren látták.
A két vállalkozó közvetlenül is megjelenik olyan előadó-művészeti cégekben, amelyek a Nádor utcai irodába vannak bejegyezve. Zentai a Magyar Virtuózokba 2018-ban szállt be, és jelenleg ugyanúgy 38,5 százalékos üzletrésze van a cégben, mint Rahimkulov másik állandó üzlettársának*Gaál Tibornak. A harmadik tulajdonos pedig a zenekart vezető Szenthelyi Miklós.
Egy másik kamarazenekar teljes egészében Rahimkulov és Zentai tulajdonában áll, míg egy táncegyüttes 80 százalékban az övék*Előbbi a Failoni Kamarazenekar, amelyet az RRZP Invest Kft.-n és a Spicarts Produkciós Kft.-n keresztül tulajdonolnak. Utóbbi a Spirit Dance, amelyet az RRZP Invest Kft.-n keresztül..
Zentai azzal magyarázta a közvetlenül tulajdonában lévő cégek látványos növekedését, hogy
2010-től gazdasági fellendülés volt Magyarországon, és 2014-től érezhetően többet költöttek kultúrára is a családok.
Emellett szerinte „erősen dinamizálta a minőségi kultúra iránt fogékony közönséget” a korábban háttérbe szorult komolyzenei produkciók újszerű megközelítése, gyakran nemzetközi sztárok bevonásával.
Ahogy előző cikkünkben írtuk, a Magyar Virtuózok valóban lépett fel olyan nemzetközi sztárokkal, mint Ennio Morricone vagy Anastacia. Ez a magyarázat mégis visszás, mivel a kamarazenekarnak abban az évben is ugyanakkora volt a bevétele, amikor nem léptek fel ilyen kaliberű zenészek. Erre az ellentmondásra nem kaptunk magyarázatot. A Rahimkulov és Zentai tulajdonában lévő másik két társulatnál sem találtuk nyomát a nemzetközi sztárok bevonásával előadott produkcióknak, sem az éves beszámolókban, sem internetes keresésekben.
A hirtelen visszaesést pedig a tao-rendszer megszüntetésével magyarázta Zentai.
A tao elmaradása miatt a nagyszabású produkciók (koprodukciók) jelentősen csökkentek, elmaradtak, ezért lett az évad tervezhetetlen. Erős piacági bizonytalanság, emiatt pedig visszaesés jellemezte a szervezőket és a szervezeteket egyaránt
– mondta nekünk.
A Nádor utcai épületben működő többi előadó-művészeti szervezet üzleti mutatóit Zentai nem kívánta kommentálni arra hivatkozva, hogy nincs bennük érdekeltsége.
A gyors felemelkedés, majd hirtelen bezuhanás és az irodaház mellett azonban számos további ponton kötődik egymáshoz a nyolc szervezet. Jellemzően ugyanaz a könyvelőcég készítette a beszámolóikat, és több esetben ugyanaz az ügyvédi iroda dolgozott nekik. Annak a két szervezetnek, amely a nyolc közül nem a Nádor utcába van bejegyezve, éppen ebben az ügyvédi irodában van a székhelye. A szervezeteket ezen kívül jellemzően ugyanaz a koncertszervező segítette, amely szintén a Nádor utcai épületben működött*Több szervezetnek is ehhez a Concert Budapest nevű entitáshoz volt bekötve az emailes elérhetősége (Magyar Virtuózok, Spirit Dance, Failoni). A nyilvánosan (a Concert Budapest honlapján vagy a Facebook oldalán) feltüntetett három munkatársnak több pozíciója is volt az érintett szervezetek tagjainál.. Előfordult, hogy ez az ügynökség a Facebook oldalán promotálta Rahimkulov és Zentai közös építőipari cégét.
A nyolc szervezet között számos személyi átfedés van. Több érintettnek négy-öt szervezetben is van pozíciója. Az egyik ilyen egyén például egy személyben volt ügyvezetője egy táncegyüttesnek, felügyelőbizottsági tagja egy kamarazenekarnak, kuratóriumi tagja egy másiknak, elnöke egy kulturális egyesületnek és titkára egy másiknak. A közelmúltig Zentai unokatestvére volt a tulajdonosa az egyik érintett cégnek, egy alapítványnál pedig ő volt az alapítói jogok gyakorlója*A cég a Variations Nonprofit Kft. volt, az unokatestvér által vezetett alapítvány pedig a Capella Dell’ Academia. A nyolc közül a maradék három szervezet egyesületként működik..
Zentai azt mondta, nem volt „érdemi” ráhatásuk arra az öt szervezetre, amelyekben egyikük sem jelenik meg tulajdonosként. Elmondása szerint a Nádor utcai irodában mintegy ötven bérlőjük volt, és ugyan kölcsönösen segítették egymást az érintett előadó-művészeti szervezetek, de jogilag függetlenül működtek.
Szerinte ennek nem mond ellent az sem, hogy a Rahimkulovval közös építőipari cégük bármelyik alkalmazottja pozíciót töltött be ezeknél a kulturális szervezeteknél.
Nincs ráhatásom arra, hogy ki milyen munkát vállal el. Ha egy éven keresztül minden délben együtt ebédelnek az irodaházban, és kiderül valakiről, hogy zenéhez értő ember, akkor nem tilthatom meg neki, hogy feladatokat, munkákat vállaljon másodállásban
– mondta Zentai.
Együttműködések
Több mint fél tucat olyan emberrel beszéltünk, akik vezetőként vagy művészként dolgoztak a Rahimkulov és Zentai köré szerveződő előadó-művészeti társulatoknál. Bár több különböző társulatnál dolgoztak, tapasztalataik kísérteties hasonlóságokat mutattak.
A beszámolóik alapján az egyre sikeresebbé váló, feltörekvő, de nem professzionális alapokon működő kulturális szervezetüket azzal keresték meg Zentaiék, hogy szívesen beszállnának a társulat menedzselésébe.
Azt mondták, hogy lehetőséget látnak bennünk, szívesen átvennék a pénzügyi háttér előteremtését tőlünk, hogy nekünk csak a szakmai résszel kelljen foglalkozunk
– mondta egy táncegyüttes akkori vezetője.
Amikor elkezdtünk felfutni, úgy gondoltuk, jó lenne a biztos háttér. Terhes lett a sok könyvelés, adminisztráció, és nagy megkönnyebbülés volt, hogy találtunk valakit, aki lefedi ezt a szakterületet, a szakmai részt pedig ránk bízta
– mondta egy másik szervezet tagja a Zentaiékkal való együttműködésről.
A közhasznú státusszal rendelkező szervezetek különösen értékesek voltak számukra, ugyanis ez feltétele volt a kultúr-tao igénylésének. Ehhez egy önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés is elég volt.
Ha bármilyen önkormányzattal megállapodást kötsz, és évi kétszer fellépsz a falunapon, az már elég a taóhoz
– mondta egy megkérdezett.
Ezzel együtt tulajdonosváltások után is kötöttek ilyen szerződéseket. A 700 lakosú Nagybörzsöny község például az érintett szervezetek közül hárommal, a Magyar Virtuózokkal, a Variations-szel és a Failoni Kamarazenekarral is szerződött*A Magyar Virtuózoknak a szerződés alapján két év alatt kétszer kell fellépnie a településen, további vállalása, hogy “aktívan részt vesz a város művészet-oktatási lehetőségeiben” és a “városi rendezvényekhez rövid, kihelyezhető műsorral hozzájárul” (az nem derül ki, hogy miért jellemzik városként a falut).. Mind a három szerződést ugyanaznap kötötték meg, és szinte szó szerint megegyeznek egymással*A szerződések alapján két év alatt kétszer kell fellépniük a településen, ezek a további vállalások szintén mindhármuknál szerepelnek: “aktívan részt vesz a város művészet-oktatási lehetőségeiben” és a “városi rendezvényekhez rövid, kihelyezhető műsorral hozzájárul” (az nem derül ki, hogy miért jellemzik városként a falut)..
Nyomoz a NAV
A társulatok menedzselésének átadása több esetben sem hozta meg a remélt eredményt a megszólaló művészek szerint. Számos társulati tag is azt állította, hogy Zentaiék nem tartották be teljesen az ígéreteiket.
Elenyésző számú fellépést szervezetek nekünk ahhoz képest, amiről megállapodtunk
– mondta egy együttes vezetője.
Ahogy teltek-múltak a hetek, egyre világosabbá vált, hogy nem fogják beváltani az ígéretüket, alig néhány fellépést szerveztek nekünk
– visszhangozta egy másik szervezet képviselője.
Többen is beszéltek arról, hogy egyre mélyebb konfliktus alakult ki a művészek és a menedzsment között. Nemcsak azért, mert a beígért fellépések nem valósultak meg, hanem a kommunikáció sem működött, rendszeresen nem válaszoltak e-mailekre, telefonokra. Az új felállásból fakadóan több szervezet szakmai vezetője úgy érezte, hogy elvesztette a kontrollt a pénzügyek felett, amelyekbe „semmilyen szinten nem voltak beavatva”. Sokáig nem is értették, hogy Zentaiék miért akarták megszerezni a kulturális szervezetek irányítását, ha ennyire nem szerveznek nekik fellépéseket.
Ennek a lehetséges oka akkor vált világossá számukra, amikor átnézték a társulatok pénzügyi beszámolóit.
Amikor belenéztem az éves beszámolókba, akkor derült ki, hogy papíron rengeteg koncertünk volt. Megdöbbentett, mert az együttes vezetőjeként én biztos nem voltam ott ezeken
– mondta egy megkérdezett.
Egy másik szervezet több tagja szintén hasonlóan csodálkozott rá a társulat állítólagos fellépéseire.
Rettenetes volt, amikor megláttuk
– mondta egyikük. A társulat tagjai szerint a szervezet bevételének nagyjából tíz százaléka felelt volna meg azoknak az előadásoknak, amelyeken ők is részt vettek.
Zentai Péter teljes mértékben visszautasítja ezeket az állításokat.
Néhány ember nem jó szájízzel ment el, miután megszűntek különböző együttműködések. Elképzelhetőnek tartom, hogy a hátam mögött valótlan dolgokat állítanak, rosszindulatú pletykákat terjesztenek
Szerinte sok tévhit él a köztudatban arról, hogy a tao-rendszerben mit lehetett elszámolni egy adott külföldi fellépő vagy koprodukciós partner esetén.
[Ilyenkor] elegendő volt szervezeti partner, partner művészek részvétele a rendezvényen, magyarul nem minden rendezvényen volt szükséges az adott szervezet saját művészeinek részvétele
A megkérdőjelezett fellépésekkel kapcsolatban ugyanakkor a NAV is nyomoz, ezt mintegy fél tucat ember is megerősítette nekünk. Több művész is többórás kihallgatásokról számolt be, amelyeken főleg a papírokon feltüntetett fellépésekről kérdezték őket. Az általunk elért művészeknek fogalma sem volt számos állítólagos előadásról, ahogy arról sem, hogy a valóságban százmilliós összegek mozogtak a fejük felett.
A cégbíróságon megtalálható dokumentumok alapján a NAV a nyolc szervezet közül hat*Spirit Dance, Variations, Failoni Kamarazenekar, Almássy Kulturális Egyesület, Capella dell Academia, Viva la Voce Kamara és Énekegyüttes. „vonatkozásában” nyomoz*Vagy legalábbis nyomozott a Cégbíróságon talált, 2020. februári keltezésű dokumentumok alapján. költségvetési csalás és más bűntettek gyanúja miatt. Több, az üggyel kapcsolatban kihallgatott ember is azt mondta, hogy nagyjából két éve folyik a vizsgálat.
A NAV a megkeresésünkre annyit írt, hogy folyamatban lévő ügyről nem tudnak tájékoztatást adni. Zentai pedig azt mondta a vizsgálattal kapcsolatban, hogy az elmúlt évek mindegyikében vizsgálták az összes cégüket, de eddig mindig mindent rendben találtak, és ez szerinte most is így lesz.
Saját helyeiken léptek fel
Éves jelentéseik alapján az érintett szervezeteknek akár százas nagyságrendben voltak előadásaik, számos alkalommal közülük többen is közösen léptek fel, ugyanakkor a fellépéseik jelentős része viszonylag kevés helyszínre koncentrálódott. A szervezetek beszámolóiban ismétlődően feltűnik fellépőhelyként a Városligetnél fekvő Versailles Terem, a terézvárosi Fáklya Klub vagy az óbudai Symbol nevű szórakozóhely. A Variations 2017-es beszámolójában például kizárólag a Versailles-t, a Fáklyát és a Symbolt nevezte meg fellépési helyszínként.
A beszámolói alapján szintén rendszeresen lépett fel ezeken a helyszíneken a Viva la Voce Kamara és Énekegyüttes, amely az egyik legrejtélyesebb szereplő*Az együttesnek először 2012-ben volt érdemi bevétele, 80 millió forint. 2016-ban és 2017-ben az árbevétele az 500 millió forintot is meghaladta, tavaly viszont nekik is teljesen bezuhant a forgalmuk. 2017-ben magasabb volt az árbevétele, mint a Katona vagy az Örkény Színháznak.. Az elmúlt években összesen egymilliárd forint állami támogatást kapott úgy, hogy még honlapja és Facebook oldala sincs, és az interneten szinte semmit sem lehet találni róla. Egyik forrásunk és egy korábbi beszámoló alapján az együttes tagjai a Magyar Virtuózok Kamarazenekar zenészei közül kerültek ki. Mindenesetre a csúcsbevételt hozó 2017-es évről szóló beszámolóban a négy állandó fellépőhelyük között ők is megnevezték a Versailles Termet, a Fáklyát és a Symbolt is.
A három rendezvényhelyszín mindegyike kötődik Zentaiékhoz. A Versailles-t időközben átnevezték Virtuózok Hangversenyteremre és a Magyar Virtuózok bérelte éveken át*Zentai szerint a Magyar Virtuózok teljesen felújította a termet és a magyar komolyzenei társadalom rendelkezésére bocsátotta.. A Fáklya Klub és a Symbol pedig Rahimkulov és Zentai tulajdonában van.
Zentai azt mondta erről, hogy a Fáklya és a Symbol a tulajdonszerzésük előtt is különböző koncertek és egyéb rendezvények helyszíne volt, és ők csak folytatták az épületek eredeti hasznosítási funkcióját.
Amellett, hogy az érintett társulatok többsége Rahimkulov és Zentai irodájába volt bejegyezve, és a saját tulajdonú rendezvényhelyszíneken léptek fel, a finanszírozásukban is megjelentek Rahimkulov cégei. A tao-rendszernek ugyanis az a lényege, hogy az előadó-művészeti szervezetek éves jegybevételük 80 százalékáig pénzt gyűjthettek a nyereséges cégektől.
Ahogy korábban bemutattuk, a támogatási-rendszer indulásával komoly verseny kezdődött a cégek társasági adójáért. Mivel a színházi vezetőknek korábban jellemzően nem volt kapcsolata a céges világgal, hatalmas előnyt jelentettek a személyes kapcsolatok, és feltűntek ügynökök is a színházak és a cégek összekötésének ígéretével.
Ráadásul a versenyhelyzetet a cégek tao-jáért nemcsak az újonnan megjelenő előadó-művészeti szervezetek növelték, hanem az is, hogy 2011-től a sportklubok is igényelhetnek tao-támogatást. Az érintett szervezetek azonban gyors felfutásuk ellenére jól érvényesültek.
Ebben számottevő szerepe volt Rahimkulov Ruszlan cégeinek. A nyolc érintett szervezet közül hét beszámolóiban szerepelnek Rahimkulov érdekeltségei mint a tao-támogatások finanszírozói. Tehát az üzletember tulajdonába tartozó egyes cégek – leginkább az OTP egyik legnagyobb részvényese, a testvérével közösen tulajdonolt Kafijat – rendszeresen a Rahimkulov irodájába bejelentett vagy hozzá más pontokon köthető előadó-művészeti szervezeteknek utalták át társasági adójuk egy részét.
Hogy pontosan mennyi pénzről van szó, azt nem lehet tudni, mivel a beszámolóban rendszerint az utaló cég neve szerepel, az összeg nem. Mindössze egy dokumentumban találtunk konkrét összeget megadva: az Almássy Kulturális Egyesület 2017-ben a tao-bevételeinek kétharmadát, vagyis a 95 millió forintból 65 milliót Rahimkulov egyik érdekeltségétől kapta. Az akkoriban családilag tulajdonolt MGTR-Investments beszámolóiból pedig az derül ki, hogy 2017-ben 335 millió forintot adtak előadó-művészeti szervezeteknek a társasági adójukból, míg egy évvel később 442 milliót.
14 milliárd forintos vagyon
Hiába azonban a korábbi hatalmas bevétel és profit, ahogy írtuk, a tao-rendszer 2018-as megszüntetése után mind a nyolc érintett szervezet összeomlott. A cégek többségénél azóta más jelentős változások is történtek. A 2018-ban még a negyedik legtöbb tao-támogatást kapó Variationst egy szerbiai lakcímű személy vette át Zentai unokatestvérétől idén nyáron, majd másfél hónap múlva végrehajtást indított ellene a NAV. A Zentai és Rahimkulov Ruszlan tulajdonában lévő két cég, a 2018-ban még százmilliós nyereséget termelő Spirit Dance és Failoni ellen pedig júniusban indítottak végelszámolást.
Zentai szerint azért döntöttek a társaságok megszüntetése mellett, mert a tao-rendszer kimúlásával az „előadó-művészeti szervezetek helyzete egyre kiszámíthatatlanabbá vált”, amin a koronavírus-járvány tovább rontott. A két cégben Rahimkulov és Zentai továbbra is tulajdonosok, végelszámolónak pedig egy kárpátaljai születésű személyt jelöltek ki.
Róla Zentai annyit mondott, hogy „ajánlást követően, szakmai szempontok alapján választották ki”, és szerinte egy pozíció betöltésekor a születési helye alapján senkit sem lehet diszkriminálni. A végelszámolóról egy 2017-es cikket találtunk a médiában, amely Magyarország legnagyobb adótartozóiról szólt. A cikk szerint az érintett egy olyan cégnek volt a tulajdonosa, amely 777 millió forintos adótartozást halmozott fel. A százmilliós nagyságrendű adótartozást pedig később sem sikerült rendezni*A társaság a NAV akkori közlése szerint még 2019. március 31-én is szerepelt a 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező vállalatok listáján, 11 nappal később pedig törölték a cégjegyzékből, miután felszámolással megszűnt..
A cégek mellett a civil szervezetként működő társaságok is látszólag felhagytak a tevékenységükkel. Az Almássy Produkció Facebook oldala korábban hetente frissült, tavaly szeptember óta azonban nem jelent meg új poszt, a honlapján sem utal semmi a működésére. A Capella Dell’ Academia által működtetett kamarazenekar korábban szintén hetente jelentkezett a Facebookon, de 2019 márciusa óta nem posztol. Az érintett szervezetek fellépéseit jellemzően szervező ügynökség sem mutat már életjeleket, a Facebookon tavaly decemberi az utolsó bejegyzése.
Valamennyi szervezetet igyekeztünk elérni, de Zentain – és az előző cikkben bemutatott Magyar Virtuózok vezetőjén, Szenthelyi Miklóson kívül – egyikük sem reagált. A tao-rendszert felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériumát is megkérdeztük, hogy tudnak-e a NAV-nyomozásról, korábban észleltek-e az érintett szervezeteknél bármi problémát, de nem válaszoltak.
Az sem derült ki, mi lett vagy lesz azzal az óriási, 2018-ban közel 14 milliárd forintra rúgó vagyonnal, amit a tao-rendszernek köszönhetően halmozott fel a nyolc szervezet. Zentai a tulajdonába tartozó cégekkel kapcsolatban annyit mondott, hogy mindegyik szervezet a törvény szerint fog eljárni a vagyonelemeivel. | https://g7.hu/kozelet/20201120/kozpenz-milliardokkal-tomtek-ki-az-egyik-leggazdagabb-magyar-koruli-egyutteseket-megis-osszeomlottak/ | https://web.archive.org/web/20230519140808/https://g7.hu/kozelet/20201120/kozpenz-milliardokkal-tomtek-ki-az-egyik-leggazdagabb-magyar-koruli-egyutteseket-megis-osszeomlottak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozpenz-milliardokkal-tomtek-ki-az-egyik-leggazdagabb-magyar-koruli-egyutteseket-megis-osszeomlottak | G7 | hungarian-news | 2020-11-20 19:03:00 | [
"Ruszlán Rahimkulov"
] | [
"Magyar Virtuózok Művészeti Nonprofit Kft."
] | [] | [
"háttér",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"kultúra - művészet",
"adó",
"végrehajtás",
"nav-vizsgálat"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
51,272 | Mégis Csányi bizalmasának cége szállíthat 40 millió lőszert a honvédség pisztolyaihoz | A Védelmi Beszerzési Ügynökség megkötötte azt a kétmilliárd forintos megállapodást, amelyet korábban leállított kartellgyanú miatt. | A Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) október végén megkötötte azt a kétmilliárd forintos lőszerbeszerzési keretmegállapodást, amelyet korábban maga állított le, árkartell gyanúja miatt.
Információink szerint a közel 40 millió darab 9 milliméteres parabellum lőszert az összejátszással akkor meggyanúsított Milipol Zrt. szállíthatja a honvédségnek.
A 24.hu szeptemberben írta meg, hogy a VBÜ eredménytelenségre hivatkozva lezárta a tendert, és a versenyhatósághoz továbbította az ügyet. Az ügynökség akkor úgy vélte, hogy a Milipol Zrt. a Kraft HD Zrt.-vel összejátszva megsértette az eljárás tisztaságát, amikor a közbeszerzés második fordulójában több mint 50 százalékkal csökkentette eredeti árajánlatát, hogy aláígérjen fő riválisának, egy német lőszercég magyar leányvállalatának.
A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban nem fogadta el az ügynökség érvelését, és megsemmisítette a tendert érvénytelenítő döntést.
Az ügynökség az újranyitott eljárásban már nyertesnek nyilvánította a Milipol Zrt.-t, és azt írta, hogy a cég nem áll kizáró okok hatálya alatt, ajánlata pedig mindenben megfelel a követelményeknek. | https://24.hu/fn/gazdasag/2020/11/30/milipol-loszerbeszerzes-honvedseg-vbu/ | https://web.archive.org/web/20230601052227/https://24.hu/fn/gazdasag/2020/11/30/milipol-loszerbeszerzes-honvedseg-vbu/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megis-csanyi-bizalmasanak-cege-szallithat-40-millio-loszert-a-honvedseg-pisztolyaihoz | 24.hu | hungarian-news | 2020-11-30 00:00:00 | [
"Csányi Sándor",
"Ecsedi Ferenc",
"Fenyő János",
"Székely Herbert"
] | [
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Kraft HD Zrt.",
"Milipol Zrt.",
"Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"klientúra",
"fegyver - hadiipar"
] | [] |
51,273 | Átlagban 230 milliót adott orvosi szolgálati házakra a kormány | Nagydorog polgármestere nemrég bejelentette, hogy 381 millió forintból építhetnek egy orvosi szolgálati lakást, ám a Miniszterelnökség megkeresésünkre egyelőre nem adott információt a 2020-as nyertes pályázók listájáról, ahogyan arról sem, miért ilyen drágák ezek a vidéki házak. 2019-ben 13 házra több mint 3 milliárd forintot biztosított az állam, azaz átlagban nagyjából 230 millió jutott egy beruházásra. | 381 millió forintos állami támogatást nyert Nagydorog önkormányzata orvosi szolgálati lakás építésére – jelentette be a település polgármestere. Borbélyné Töttösi Ágnes bejegyzésében megjegyzi, korábban arról volt szó, hogy az idén 15 település nyeri el a Magyar Falu Program keretében ezt a lehetőséget, de a kormány a járványhelyzet miatt úgy döntött, hogy csak öt települést tud támogatásban részesíteni.
Megkerestük a Miniszterelnökséget, hogy megismerjük a nyertesek listáját, de azt a választ kaptuk, hogy a 2020-as támogatások egyelőre nem nyilvánosak. Ez már csak azért is furcsa, mert Nagydorog polgármestere arról számolt be, hogy a 381 millió forintot már át is utalták az önkormányzatuk bankszámlájára. Borbélyné Töttösi Ágnestől szerettük volna megtudni, hogy a teljes összeget a szolgálati lakás megépítésére fordítják-e, illetve, hogy önkormányzati telken építkeznek-e majd, de a polgármester nem válaszolt kérdéseinkre.
Nagydorogon a képen látható házba egy fiatal orvos, Dr. Vájer Gábor költözik majd be, aki az idén áprilisában állt munkába a településen, és a teol.hu cikke szerint az új háziorvos igényelte a szolgálati lakást. A polgármester bejegyzéséből az is kiderül, hogy az orvosi lakás teljes alapterülete 219 négyzetméter, és a „házban a legmodernebb épületgépészeti eszközök, beépített hűtő-fűtő, árnyékoló és légtechnikai berendezések is helyet kapnak, ezáltal biztosítva az orvosi család legmagasabb szintű kényelmét”.
A 2020-as pályázati anyag szerint a települések nyolc vázlatterv alapján választhatják ki a számukra megfelelő házat. Az épületek nagysága 177 és 218 négyzetméter között mozog, viszont a nyolc változatból csupán az egyikben van rendelő.
A Miniszterelnökség lapunknak küldött válaszából kiderült, hogy a Magyar Falu Program keretében 2019-ben
13 orvosi szolgálati lakás megépítésére 3 milliárd 89 millió forintot biztosított az állam az önkormányzatoknak.
A Miniszterelnökség megjegyezte, 27 orvosi szolgálati lakást fel is újítottak a pályázat kezdete óta. Ez jóval kisebb költséggel jár, Rétvári Bence nemrég a Facebook-oldalán be is jelentette, hogy Acsán például 28 millió forintért alakítanak ki szolgálati lakást a rendelő épületében.
Arra a kérdésünkre viszont egy hete nem válaszol a Miniszterelnökség, hogy miért kerülnek 200 millió forintnál többe az orvosi szolgálati lakások. Azt is szerettük volna megtudni, hogy a vázlattervek mennyibe kerültek, azokat melyik építésziroda készítette, de cikkünk megjelenéséig erre sem reagáltak.
Orbán szívügye Makovecz stílusban
A 2019-es nyertes pályázatok egy része lassan révbe ér, több beruházáshoz kiválasztották a kivitelezőt, néhány helyszínen már folynak a munkálatok. Az épületek megjelenése nagyon hasonló, ez nem meglepő, miután a házakat típustervek alapján – természetesen a helyi viszonyokhoz igazítva – építik meg.
Orbán Viktor miniszterelnök szívügye, hogy mindenhol legyen megbecsültsége az orvosnak, a papnak és a tanárembernek
– ezt mondta Kónyi-Kiss Botond, a Dobrosi Építész Kft. tervezőmérnöke az egeraracsai 234 millió forintos orvosi szolgálati lakás alapkőletételénél.
Mint kifejtette, 28 településen terveznek szolgálati házakat. A Dobrosi Építész Kft. a Makovecz Imre elvei szerint működő irodákat egyesítő Makona Egyesülés tagja, alapítója és tulajdonosa pedig Dobrosi Tamás, a felcsúti Pancho Aréna, illetve a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia egyik melléképületének tervezője.
Ahogyan korábban említettük, nem „hagyományos” lakásokról van szó, az épületek energiafelhasználása alacsonyabb lesz, ennek azonban ára van.
A Heves megyei Kerecsendnek 262,8 millió forintos támogatást ítéltek meg tavaly. Az alábbi térképen látható Bereksori utcai saroktelekre egy ötszobás családi házat húz fel az egerszalóki Thermál Építő Kft. nettó 199,8 millió forintért (amelyből 9 millió forint a tartalék keret). A legnagyobb magyar ingatlanhirdetési oldal szerint Kerecsenden egy jó állapotú, 335 négyzetméteres családi házat 38,5 millió forintért hirdetnek. Az Ingatlan.com-on ez a legdrágább kerecsendi ház, amit megvételre kínálnak.
A Zala megyei Vonyarcvashegy tavaly 255,6 millió forintos támogatást kapott orvosi szolgálati lakás kialakítására, ennek terhére építtetnek a helyi Nest-Bau Kft.-vel egy 215 négyzetméter hasznos területű, négyszobás családi házat bruttó 210 millió forintért. A Balaton északi partján fekvő település más árkategória, mint Kerecsend, az Ingatlan.com szerint jelenleg a legdrágább, luxus komfortfokozatú, balatoni panorámás, akadálymentesített, intelligens rendszerrel felszerelt újépítésű villa 249 millió forintba kerül.
Ahogyan Manninger Jenő, a térség fideszes képviselőjének posztjában is látszik, gyakorlatilag itt is ugyanolyan Makovecz-stílusú épületet húznak fel, mint Nagydorogon:
A Bács-Kiskun megyei Pirtó 227,9 millió forint támogatásából építtet egy 140 négyzetméteres családi házat, amelyhez 46,6 négyzetméteres garázs és tárolóhelyiség, illetve egy 21 négyzetméteres fedett terasz is tartozik majd. Pirtó nem tartozik az ország legdrágább települései közé, az árat azonban árnyalhatják a gépészeti megoldások. A szolgálati otthon az Anloma Kft. kivitelezésében készül, a Halasinfo.hu beszámolója szerint már a bokrétaünnepet is megtartották, természetesen a helyi politikusok részvételével: az eseményen Nagy Ferenc fideszes polgármester mellett beszédet mondott Mák Kornél, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés KDNP-s alelnöke és Bányai Gábor fideszes országgyűlési képviselő
A Pest megyei Farmoson a település központjához közel, a Rákóczi Ferenc utcában épül orvosi szolgálati lakás, amelyhez az állam 237,7 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott. A nagyvonalúságra szükség is van, a nagykátai járásban található településen bruttó 213,3 millió (nettó 168 millió) forintért készül a kétszintes, négyszobás, körülbelül 200 négyzetméteres családi ház. A munkát a gödöllői Épkomplex Kft. nyerte el. Farmos jelenleg is nagy erőkkel keresi jövendőbeli orvosát, felhívásukban kiemelik a szolgálati lakást, illetve azt, hogy a Magyar Falu Program tavalyi, illetve idei fordulójában is eredményesen pályáztak orvosi eszközök beszerzésére és a rendelő fejlesztésére.
A szintén Pest megyei Kocséron háromszobás orvosi lakás épül, amelynek bruttó alapterülete 251,2 négyzetméter. A munkát az abonyi M.T. HARDY Kft. nyerte el 186,4 millió forintért. A nagykőrösi járásban fekvő település tavaly 201,5 millió forintot kapott a Magyar Falu Programból erre a célra. A kivitelezési szerződés szerint az összeg legnagyobb részét, bruttó 134,1 millió forintot a statikai, építészeti munkák teszik ki, ezt árban az épületvillamosság (bruttó 22,8 millió) és a fűtéstechnika (bruttó 14,4 millió) követi. | https://24.hu/belfold/2020/12/01/orvosi-szolgalati-lakas-magyar-falu-program/ | https://web.archive.org/web/20211224153804/https://24.hu/belfold/2020/12/01/orvosi-szolgalati-lakas-magyar-falu-program/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/atlagban-230-milliot-adott-orvosi-szolgalati-hazakra-a-kormany | 24.hu | hungarian-news | 2020-12-01 00:00:00 | [
"Bányai Gábor",
"Borbélyné Töttösi Ágnes",
"Dobrosi Tamás",
"Kónyi-Kiss Botond",
"Mák Kornél",
"Manninger Jenő",
"Nagy Ferenc"
] | [
"Anloma Kft.",
"Dobrosi Építész Kft.",
"Épkomplex Kft.",
"M.T. HARDY Kft.",
"Makona Egyesülés",
"Miniszterelnökség",
"Nest-Bau Kft.",
"SOMA 96 Kft.",
"Thermál Építő Kft."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Besenyszög",
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Csongrád megye",
"Derekegyház",
"Egeraracsa",
"Farmos",
"Heves megye",
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Kerecsend",
"Kocsér",
"Méhtelek",
"Nagydorog",
"Pest megye",
"Pirtó",
"Sáta",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye",
"Székely",
"Táborfalva",
"Tiszaszentmárton",
"Tolna megye",
"Vonyarcvashegy",
"Zala megye"
] | [
"ingatlan",
"egészségügy",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,274 | A Fidesz 2022-ben is pályára engedi a kamupártokat | A kormány november 10-én éjjel 23:59-kor nyújtott be módosítót a választási törvényekhez. Ebben az volt a legfontosabb változás, hogy a jövőben az a párt állíthat országos listát, amely legalább 9 megyében 50 egyéni jelöltet képes állítani a 106-ból; vagyis 50-szer 500 érvényes aláírást össze tud gyűjteni. A kormány szerint erre azért van szükség, hogy kiszűrjék a valós társadalmi támogatottság nélküli kamupártokat, míg az ellenzék azt mondta, ellehetetlenítik a koordinált jelöltállítást. | A kormány november 10-én éjjel 23:59-kor nyújtott be módosítót a választási törvényekhez. Ebben az volt a legfontosabb változás, hogy a jövőben az a párt állíthat országos listát, amely legalább 9 megyében 50 egyéni jelöltet képes állítani a 106-ból; vagyis 50-szer 500 érvényes aláírást össze tud gyűjteni. A kormány szerint erre azért van szükség, hogy kiszűrjék a valós társadalmi támogatottság nélküli kamupártokat, míg az ellenzék azt mondta, ellehetetlenítik a koordinált jelöltállítást.
(A minipártok egy része tiltakozni szokott a megnevezés ellen, mondván, ők valós tevékenységet végeznek, mi most azokat a pártokat nevezzük így, amelyek a semmiből jönnek a választások előtt, a jelöltjeik ismeretlenek, és nem is kampányolnak, alig szereznek szavazatokat, majd el is tűnnek a közéletből.)
Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>
Két héttel később az egykori jobbikos, majd a Mi Hazánk Mozgalmat támogató, nemrég pedig saját pártot alapító Volner János javaslatára a parlament igazságügyi bizottságának fideszes többsége megszavazta, hogy tovább szigorodjanak az országos listaállítás feltételei. Ennek értelmében már 14 megyében legalább 71 egyéni jelöltet kell rajhoz állítani ahhoz, hogy egy párt megkaphassa az országos lista után járó több százmillió forintos kampánytámogatást. Gulyás Gergely azt mondta a november 26-i kormányinfón, hogy a szigorítás a kamupártok és nem az ellenzék ellen irányul.
Kétségtelen, hogy ha jelenlegi formájában fogadják el a módosítót (ami az ellenzéki várakozások szerint egyáltalán nem biztos), akkor amellett, hogy a kormány egy listára tereli az ellenzéki pártokat, a kampánytámogatás bezsebelésére szerveződő kamuformációknak is nehezebb dolguk lesz. Lényegesen nagyobb falatnak tűnik 27 helyett 71 törvényesen és sokszor törvénytelenül összegyűjteni az érvényes ajánlóíveket; több ember szükséges hozzá, kiterjedtebb logisztikára van szükség, és a lebukás esélye is nagyobb.
Fontos kiskapuk maradnak nyitva
A K-Monitor és a Political Capital elemzései szerint ugyanakkor a jelenlegi jogszabálytervezet sem csuk be több olyan kiskaput, amelyek a 2022-es választáson is lehetővé teszik a kamupártok indulását.
Amíg van lehetőség többes jelölésre, addig virágozhat az ajánlóívek hamisításának ipara. Az Átlátszó összesítése szerint a 2018-as választásokon tapasztalt tömeges törvénysértések miatt 111 nyomozás indult az országban. A napokban három ilyen ügyben született elmarasztaló ítélet a Szekszárdi Bíróságon, 100 és 260 ezer forint közötti büntetést kaptak az érintettek. Volnernek volt olyan módosítója is, ami eltörölte volna a többes jelölést, ezt azonban nem támogatták a fideszesek. Idén januárban derült ki ugyanakkor az is, hogy a rendőrség 19 kamupártot hagyott futni, amelyek mind visszaéltek egy választó adataival. A 2018-as választás előtt Zuglóban a Fidesz ajánlóíveiről másolták át az aláírásokat egy kamujelölt íveire.
Jelenleg csak az egyéni jelölteknek kell tételesen elszámolniuk a költéseikkel, a pártok nem az úgynevezett „kincstári kártyán” kapják meg a támogatást. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a százmilliós kampánytámogatást átutalják a párt által megadott számlaszámra, amit aztán egyből fel is vehetnek készpénzben, és költhetnek, amire akarnak. Ha a pártok is kincstári kártyán kapnák meg a kampánytámogatást, akkor az ugyan többletfeladatot jelentene a Magyar Államkincstárnak, viszont valószínűleg lényegesen kevesebb utólagos eljárásra lenne szükség, és jelentősen csökkenhetnének a NAV, a rendőrség, az ügyészség és a bíróságok munkaterhei.
A pártoknak az érvényben lévő törvények szerint elég annyit beírni, hogy anyagjellegű ráfordítás – 365,5 millió forint, ahogyan az szerepelt például a Seres Mária Szövetségesei legendás beszámolójában. Seres és férje ellen idén júniusban vádat emeltek, amiért a 2014-es választáson 117 millió forint kampánypénzt csalhattak el.
A választáson 1 százalék alatt maradó pártokat csak kérésre ellenőrzi az Állami Számvevőszék, holott ebben a sávban élnek vissza tömegével a szabályokkal a különböző választási formációk. „Fontos lenne, hogy az ÁSZ hivatalból ellenőrizze az 1% alatti pártok gazdálkodását is, és a jelenlegi állapottal szemben fűződjön jogkövetkezmény ahhoz, ha valaki nem adja le a beszámolóját (pl. az ÁSZ kezdeményezhesse a párt megszüntetését)” – írta a K-Monitor.
A kamupártok költései nem nyilvánosak, az államkincstár a 2018-as választások után 5,4 millió forintot akart kérni a Transparency International Magyarországtól, hogy megmondja, mennyi pénzt fizettek vissza az államkasszába a kamupártok. Nagyobb visszatartó erő lenne, ha bárki, bármikor név szerint visszakereshetné, hogy mire költöttek (vagy nem költöttek) a bizniszpártok.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint a kormány nem akarja megszüntetni a kamupárt-jelenséget – ha meg akarná, már becsukta volna az említett kiskapukat. „Azt sem akarja ugyanakkor, hogy boldog-boldogtalan elinduljon, leginkább azért nem, mert ha tényleg több száz ”»pártnak« lenne országos listája, akkor a lepedő nagyságú szavazólapon már a Fidesz–KDNP-t is nehéz lenne megtalálni. Viszont az jól jön neki, ha némely jól csengő nevű kamupárt meg tudja osztani az ellenzéket„ – írta kérdésünkre.
László szerint amíg úgy állt, hogy 27-ről 50-re emelik a listaállításhoz szükséges jelöltek számát, az nem befolyásolta volna érdemben a helyzetet. A 71 egyéni jelölt indulásához viszont már le kell fedni az ország bő háromnegyedét, ami ”szűrhet valamennyire, de továbbra sem fogja megszüntetni a jelenséget„.
Ott tobzódtak, ahol szoros versenyre készülhetett a Fidesz
A választásokon az 1 százalékos eredménytől is fényévnyire elmaradó kamupártok 2014-ben és 2018-ban összesen közel 7 milliárd forintba kerültek az adófizetőknek. A kormány eddig kétszer, 2017-ben és 2018-ban is ”hadat üzent” a kamupártoknak, mindkétszer szigorítottak is a kampányfinanszírozás rendszerén, azonban mindkét beavatkozásnál előre lehetett sejteni, hogy nem lesznek elég a hatékonyak fellépéshez.
Adja magát a kérdés:
a teljes magyar jogrendszert a saját képre formáló Fidesz miért nem tud olyan jogszabályt alkotni, amely felszámolná az egyébként a saját törvényhozásuk eredményeként létrejött kamupártos visszaéléseket? | https://telex.hu/belfold/2020/12/01/kamupartok-2022-valasztas-torvenymodositas-fidesz-71-jelolt-orszagos-lista | https://web.archive.org/web/20220630012229/https://telex.hu/belfold/2020/12/01/kamupartok-2022-valasztas-torvenymodositas-fidesz-71-jelolt-orszagos-lista | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-2022-ben-is-palyara-engedi-a-kamupartokat | Telex | hungarian-news | 2020-12-01 14:12:14 | [] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"kampányfinanszírozás",
"jogalkotás"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
51,275 | Milliárdos összegre perlik a CIG egykori vezetőit | A CIG Pannónia csoport óriásit bukott egy olasz biztosítási ügyleten. Az akkori vezetők már nincsenek a cégnél. Most az új vezetés alighanem a felelősségbiztosítótól remél méretes összeget, de ennek érvényesítésére beperelte a korábbiakat. | Itthon szokatlan hangvételű céges közleményt tett közzé november 30-án a tőzsdén jegyzett CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Az itt olvasható szöveg szerint a társaság beperelte a 100 százalékos leányvállalatának, az EMABIT vagyonbiztosítónak három korábbi vezetőjét, Busa Zoltánt, Kádár Gabriellát és Barta Miklóst. A közlemény szokatlan, de valójában a kár is, ami miatt született, a milliárdos káresemény eddig inkább csak bankokhoz, brókercégekhez kötődött, nyilvános tőzsdei cégek életében nem volt jellemző itthon.
A történet előzménye az, hogy a CIG-csoport hatalmas veszteségbe lavírozta magát, mert az olasz szerencsejátékpiacon vállalt viszontbiztosítói feladatokat, de alighanem rosszul mérte fel a kockázatokat és akár csalás áldozatává is válhatott, mindenesetre ma még felmérhetetlen, de milliárdos nagyságrendű vesztesége keletkezett. Ráadásul a zavaros ügyletek miatt még az MNB is megbüntette a társaságot, ezekért a károkért lépett most fel a CIG kártérítési igénnyel.
Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>
Úgy tudjuk, hogy a történet hátterében az áll, hogy a CIG irányítása nemrégiben a Bayer József médiavállalkozó meghatározta korábbi cégvezetéstől, Mészáros Lőrincék (Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.) közvetlenebb irányítása alá került
A CIG-nek volt a Colonnade nevű biztosítóval egy vezetői felelősségbiztosítása, a fedezet mértéke vitatott, de legalább egymilliárd forint. Ez a biztosítás lehet a mostani közlemény fókuszában. A CIG új vezetése ugyanis egy MNB vizsgálati jelentés alapján érezte úgy, hogy „nem tud nem pert indítani”, mert a jegybanki vizsgákat a három felsorolt vezető személyes felelősségét állapította meg.
Azt hallottuk, hgy úgy érezték, hogy a részvényesek felé nem teheti meg a vezetés, hogy nem tesz semmit. Állítlag az MNB döbbenetes erőkkel szállt ki, levelezéseket vizsgált, iratokat foglalt le, elkérte a testületi ülések jegyzőkönyveit, kifejezetten az érintettek (az eljárásban az ügyfelek) személyi felelősségét is vizsgálta.
Erről elkészült a 470 oldalas jelentés, amellyel kapcsolatban a három magánszemély „ügyfél” és a CIG is tehetett észrevételeket, de a tapasztalat az, hogy ettől az anyagtól a végző határozat nem szokott elérni. Ráadásul a biztosítói igényérvényesítésre közeledett a határidő, ezért a CIG-nek már lépnie kellett.
A CIG valójában aligha a vezetők magánvagyonának megszerzésében bízik, a felelősök, ha akartak, már akár gondlskodhattak is a privát vagyonuk biztonságba helyezéséről, megóvásáról. Úgy tudjuk, hogy a CIG nem is kért zárolást a magánszemélyek vagyonára, vagyis nem próbálta meg biztonságba helyeztetni az esetleges vagyontárgyakat, értékpapírokat, ingatlanokat.
A CIG nyilván abban bízik, hogy első körben a felelősségbiztosító (Colonnade) fizet a CIG-nek, aztán majd ő azt követelheti a magánszemélyektől, de a három embertől reálisan a kár töredékének megtérítése sem várható, ha valamikor majd egy eljárás esetlegesen meg is állapítja a kártérítési felelősséget.
Eleinte úgy tűnt, hogy a régi és új menedzsment között nincsen harag, a régi vezetőknek ugyan az irányítási pozíció megváltozásának környékén távozniuk kellett, de úgy tűnt, hogy még egy évig az új vezetés is igényt tart rájuk tanácsadóként. Például éppen azért, hogy a bonyolult olasz és brit jogi eljárásokban segítsék a társaságot. Mára a kapcsolat elromlott, a CIG immár nem tart igényt Kádár Gabriella segítségére, ami egy ilyen hatalmas per mellett érthető. Az ugyanis elég furcsa lenne, ha a cég nagy összegre perelné a magánszemélyt, de közben az ő tanácsai mentén haladna a jogi eljárásokban | https://telex.hu/gazdasag/2020/12/01/milliardos-osszegre-perlik-a-cig-egykori-vezetoit | https://web.archive.org/web/20220120145615/https://telex.hu/gazdasag/2020/12/01/milliardos-osszegre-perlik-a-cig-egykori-vezetoit | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardos-osszegre-perlik-a-cig-egykori-vezetoit | Telex | hungarian-news | 2020-12-01 14:42:54 | [] | [
"CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.",
"Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft."
] | [] | [
"piacfelügyeleti eljárás (MNB)",
"biztosítók/biztosítás"
] | [] |
51,276 | Milliárdos lopással vádolja Tiba István Balmazújváros vezetését, a polgármester szerint éppen fordított a helyzet | A fideszes országgyűlési képviselő az előző uniós ciklus során nyert pályázati pénzeket vetette össze a helyreállítási alapból kapható összeggel. Hegedüs Péter szerint ezek a számok nem összehasonlíthatók, Tiba csak lejárat és félretájékoztat, miközben ő kormánypárti politikusként valóban az emberek meglopásához járul hozzá. | CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!
Tiba István (Fidesz), a Hajdú-Bihar megyei 6-os számú országos egyéni választókerület országgyűlési képviselője, a parlament jegyzője egy november 28-án a közösségi oldalára feltöltött rövid videóban közel egymilliárd forint „ellopásával” vádolta meg Balmazújváros vezetését, Hegedüs Péter (független) polgármestert név szerint is megemlítve. Tiba a videóban arról beszél, hogy míg a város 2014 és 2018 közötti fideszes vezetése, élén a 2018-ban jogerősen 5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélt, de azóta is szabadlábon lévő Veres Margittal (független) 3,191 milliárd forint uniós fejlesztési támogatást nyert el Balmazújvárosnak, addig Hegedüs Péter és a Szabad Városok Szövetségének fizetett hirdetése szerint 2,228 milliárd forint jár a városnak. Arról Tiba semmit nem mondott, hogy utóbbi összeg mire vonatkozik, ugyanakkor kijelentette, hogy Hegedüsék 963 millió forinttal kevesebb támogatást szánnának Balmazújvárosnak. „963 millió forintot akarnak ellopni a várostól. El a kezekkel Balmazújvárostól!” – szólította fel a település vezetését.
Hegedüs szerint inkább Tibát kellene kérdezni a lopásról
Mivel Tiba majdnem egymilliárd forint „ellopásával” vádolta meg Balmazújváros vezetését, kíváncsiak voltunk, hogy Hegedüs Péter ezek után mit reagál a politikus szavaira. A polgármestert november 30-án telefonon sikerült elérnünk, a Debrecinernek arról beszélt, hogy értetlenül állnak Tiba István mondatai előtt. „Mivel nem feltételezzük, hogy Tiba pszichiátriai eset, ezért azt gondoljuk, hogy semmi más nem vezérli, csak a lakosság félretájékoztatása és a jelenlegi városvezetés lejáratása” – mondta Hegedüs Péter.
A polgármester szerint Tiba egy uniós ciklus során elnyert támogatások összegét hasonlította össze a járvány miatt létrehozott uniós helyreállítási alapból remélt bevétellel, ezt a két számot azonban nem lehet összevetni, ugyanis semmi közük egymáshoz. A polgármester véleménye szerint Tiba vádjával szemben fel lehetne tenni a kérdést, hogy ő, mint a Fidesz parlamenti képviselője, aki beleegyezik abba, hogy a kormány megvétózza a helyreállítási alapot, nem lop-e el a magyar emberektől több ezer milliárd forintot, Balmazújvárostól pedig több mint 2,2 milliárd forintot. „Ha a helyreállítási alapot a magyar kormány megvétózza, és nem kapja meg Magyarország az alapból neki járó összeget, amelynek az általunk szorgalmazott módon az 50 százalékát közvetlenül az önkormányzatok felé csatornáznák be, akkor azt mondhatjuk, hogy ellopják a magyar emberektől ezt a helyreállítási alapot” – érvelt Hegedüs.
A polgármester a Debrecinernek arról is beszélt, hogy a 2021-27-es pénzügyi ciklus során 10,3 milliárd forintra fog pályázni Balmazújváros, tehát 7 milliárd forinttal nagyobb összegre, mint amennyit az előző ciklusban a Tiba Istvánhoz közel álló városvezetésnek sikerült Balmazújvárosba hoznia. | https://www.debreciner.hu/cikk/4114_milliardos_lopassal_vadolja_tiba_istvan_kepviselo_a_a | https://web.archive.org/web/20221010220134/https://www.debreciner.hu/cikk/4114_milliardos_lopassal_vadolja_tiba_istvan_kepviselo_a_a | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardos-lopassal-vadolja-tiba-istvan-balmazujvaros-vezeteset-a-polgarmester-szerint-eppen-forditott-a-helyzet | Debreciner | hungarian-news | 2020-12-01 14:46:07 | [
"Tiba István",
"Veres Margit"
] | [
"Balmazújváros Város Önkormányzata"
] | [
"Balmazújváros",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"támogatás",
"EU",
"dezinformáció",
"önkormányzat"
] | [
"Balmazújvárosi kenőpénzügy"
] |
51,277 | Pótmunkák Mészároséknak, harmincöt milliárdért | Az uniós forrásból finanszírozott, 70 milliárdos víz- és szennyvíz beruházási keretszerződés 105 milliárd forintra emelkedett. A nyertes konzorciumot a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. vezeti. | A nyílt tender módosítását az ajánlatkérő NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. tette közzé az uniós közbeszerzési közlönyben.
Az eredeti felhívás az uniós Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEOP) keretében, Észak-Magyarországon megvalósuló víz- és szennyvíz beruházások kivitelezésére szólt, nettó 70 milliárd forintos keretösszeggel. Ezt nyerte meg 2016 szeptemberében az M-E 2020 Konzorcium, amelynek vezető tagja a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a tagjai pedig a következők: EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft., Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft., SWIETELSKY Magyarország Kft. és a PENTA Általános Építőipari Kft
A 70 milliárdos keret emelkedett most 105 milliárd forintra. Az indok: az egyes projektek kapcsán felmerült pótmunkák miatt szükséges az emelés. | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/potmunkak-meszaroseknak-harmincot-milliardert.718629.html | https://web.archive.org/web/20210118073529/https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/potmunkak-meszaroseknak-harmincot-milliardert.718629.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/potmunkak-meszaroseknak-harmincot-milliardert | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2020-12-01 15:14:01 | [] | [
"EuroAszfalt Kft.",
"Hódút Hódmezővásáhelyi Útépítő Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Penta Általános Építőipari Kft.",
"Swietelsky Magyarország Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"közmű",
"építőipar",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"420 milliárdos szabálytalan vízközműtender"
] |
51,278 | Nem szerződik a buszbérlési közbeszerzést megnyerő offshore hátterű céggel a BKV | Hiába nyerte meg az erről szóló közbeszerzést, nem attól a cégtől bérel majd buszokat a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV), amelyikről az Mfor derítette ki, hogy egy ciprusi offshore vállalathoz kötődik - jelentette be Facebook-oldalán Karácsony Gergely főpolgármester. | Hiába nyerte meg az erről szóló közbeszerzést, nem attól a cégtől bérel majd buszokat a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV), amelyikről az Mfor derítette ki, hogy egy ciprusi offshore vállalathoz kötődik - jelentette be Facebook-oldalán Karácsony Gergely főpolgármester.
A Budapesti Közlekedési Zrt. még április 28-án írt ki közbeszerzési eljárást használt autóbuszok bérlésére: a pályázati kiírás szerint a BKV 6 darab, legfeljebb 12 éves légkondicionált, EURO IV-es környezetvédelmi besorolásnál nem rosszabb osztályú autóbuszt bérelne 12 hónapra. A majdnem 350 millió forintos tendert a budapesti CR-Facilities Vagyongazdálkodó Zrt. nyerte meg, amiről azonban hamarosan kiderült:
a pályázat benyújtásának határideje előtt mindössze 7 nappal jegyezte be a cégbíróság,
fő tevékenysége nem is autóbuszok beszerzése, hanem vagyonkezelés,
és a céget alapító három vállalat közül a Cratis Ingatlanbefektető Zrt. tulajdonosa egy ciprusi székhellyel bíró offshore-cég, az Agrina Holdings, aminek tisztviselői között Leisztinger Tamás cégbirodalmához szorosan köthető személyek bukkannak fel.
„A BKV nem köt buszbérleti szerződést a zavaros hátterű céggel, a BKV felszólítása nyomán a cég még kötbért is fizet a fővárosi vállalatnak” - írta szerdán Karácsony Gergely.
Azt állítja, a kérésére indított vizsgálat után az önkormányzat arra jutott, „hogy a közbeszerzés során minden a jogszabályoknak megfelelően történt, a nyílt eljárásban a legolcsóbb ajánlat győzött”, és a fennálló törvényi keretek alapján „az offshore-háttér nem lehetett kizáró indok” az érintett cég pályázatában.
„Ezzel együtt is arra utasítottam a fővárosi cégeket, hogy offshore cégeket a közbeszerzésekből zárjanak ki, a konkrét ügyben pedig úgy helyes, hogy a BKV nem szerződik ilyen vállalkozással”
- hangsúlyozta.
Karácsony a posztban megvédte Tüttő Kata főpolgármester-helyettest is, aki történetesen a győztes céggel kapcsolatba hozott Leisztinger Tamás korábbi élettársa és közös gyerekeik anyja.
„Nem tisztem megítélni, hogy Tüttő Kata főpolgármester-helyettes asszony milyen kapcsolatban áll gyermekei apjával. De azt tudom, hogy sem ebben az ügyben, sem más ügyben soha nem képviselt és nem fog képviselni más érdeket, csakis a városét, a budapestiekét. Ő az egyik legegyenesebb, legtisztességesebb, Budapest ügyeiért legelkötelezettebb ember, akit ismerek. Tűzbe teszem érte a kezem!”
- szögezte le a főpolgármester. | https://444.hu/2020/12/02/nem-szerzodik-a-buszberlesi-kozbeszerzest-megnyero-offshore-hatteru-ceggel-a-bkv | https://web.archive.org/web/20221209225644/https://444.hu/2020/12/02/nem-szerzodik-a-buszberlesi-kozbeszerzest-megnyero-offshore-hatteru-ceggel-a-bkv | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-szerzodik-a-buszberlesi-kozbeszerzest-megnyero-offshore-hatteru-ceggel-a-bkv | 444 | hungarian-news | 2020-12-02 00:00:00 | [] | [
"CR-Facilities Zrt.",
"Cratis Ingatlanbefektető Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"offshore",
"közlekedés",
"önkormányzat"
] | [] |
51,279 | Vezető beosztású minisztériumi tisztségviselőt vettek őrizetbe korrupció gyanújával | A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást. | A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást.
A nyomozó ügyészség tegnap közel 60 fő részvételével több helyszínen hajtott végre motozásokat, kutatásokat és lefoglalásokat. Az ezt követő tanúkutatások, tanú- és gyanúsítotti kihallgatások eredményesek voltak.
2020 nyarán egy vegyes gazdálkodási tevékenységet végző, állattenyésztéssel is foglalkozó vállalkozó pályázati úton igénybe vehető állami támogatással új mezőgazdasági vállalkozás beindítását tervezte.
A megalapozott gyanú szerint a vállalkozó jogtalan előnyt ajánlott azért, hogy egy magas rangú minisztériumi tisztségviselő hivatali pozíciójából fakadó kapcsolatainak felhasználásával segítséget nyújtson a beruházáshoz szükséges pályázat sikeres elnyeréséhez és földterületek megszerzéséhez.
A vállalkozó a hivatali befolyás érvényesítésével elnyerni tervezett több száz millió forintos – vissza nem térítendő – támogatás miatt várhatóan sikeres cégből 5 százalékos tulajdonrészt ajánlott a minisztériumi tisztségviselőnek. A vezető beosztású hivatalos személy az ajánlatot elfogadta, és az ígért tulajdonrészt az újonnan alapított mezőgazdasági vállalkozásban megszerezte.
Az ügyészség mindkét elkövetőt gyanúsítottként hallgatta ki, elrendelte őrizetüket és indítványozza a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelését.
Úgy tudjuk, a gyanúsítottak egyelőre nem tettek beismerő vallomást. | https://444.hu/2020/12/02/vezeto-beosztasu-miniszteriumi-tisztsegviselot-vettek-orizetbe-korrupcio-gyanujaval | https://web.archive.org/web/20230324031308/https://444.hu/2020/12/02/vezeto-beosztasu-miniszteriumi-tisztsegviselot-vettek-orizetbe-korrupcio-gyanujaval | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vezeto-beosztasu-miniszteriumi-tisztsegviselot-vettek-orizetbe-korrupcio-gyanujaval | 444 | hungarian-news | 2020-12-02 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"pályázat",
"mezőgazdaság",
"közigazgatás"
] | [] |
51,280 | Közel 3 milliárd forintért ellenőrzik az atlétikai stadion kivitelezési munkálatait | A Főber Zrt. és az Óbuda-Újlak Zrt. párosa 2,88 milliárd forintért végzi az atlétikai vébére készülő stadion tanácsadói és ellenőri feladatait. A 2023-as budapesti világbajnokságra tervezett atlétikai stadion költségei elérhetik a 200 milliárdot. | A Főber Zrt. és az Óbuda-Újlak Zrt. párosa 2,88 milliárd forintért végzi az atlétikai vébére készülő stadion tanácsadói és ellenőri feladatait. A 2023-as budapesti világbajnokságra tervezett atlétikai stadion költségei elérhetik a 200 milliárdot.
A 2023-as atlétikai világbajnokságra készülő Budapesti Atlétikai Stadion kivitelezéséhez tartozó mérnöki és ellenőrzési feladatokat nettó 2,88 milliárd forintért a Főber Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Zrt., valamint az Óbuda-Újlak Beruházásszervező és Fővállalkozó Zrt. végezheti – derült ki az uniós közbeszerzési értesítő hétfői számából. A tendert a Napi.hu szúrta ki először.
Az állami tulajdonú BMSK (Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.) a stadion kivitelezéséhez szükséges beruházás-lebonyolítói, mérnöki tanácsadói, építési, szerelési munkái tekintetében projektmenedzsment, építési műszaki ellenőri és egyéb ellenőri feladatok ellátásával bízta meg a cégeket.
A nyílt eljárásra három ajánlat érkezett, a nyertes páros mellett ajánlatott tett a budapesti CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt., és a pécsi Mecsek Mérnökiroda Kft. is, azonban mindkét cég ajánlata érvénytelen volt.
200 milliárd is lehet az atlétikai stadion
Az Atlétikai Stadionról már sokat írtunk korábban: a kiemelt beruházás könnyített pályán mozog engedélyeztetés terén, és Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége letarolta a fákat a stadion helyszínén.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége letarolta a fákat az atlétikai stadion helyszínén
A barnamezős, egykori VITUKI-telepen a stadion felépítése és a parkosítás után alig fog nőni a zöldfelület nagysága, pedig még kormányrendeletet is módosítottak, így már az atlétikai pálya füvét is beleszámíthatják. Ráadásul a stadiont a volt ipartelep egyetlen olyan pontján húzzák fel, ahol egy fás parkot kell miatta kiirtani.
A 2023-as budapesti világbajnokságra készülő stadion ára egyébként teljesen elszállt, egy október végi kormányhatározatban az épületre és járulékos infrastrukturális fejlesztésekre összesen 204 milliárd forintot különítettek el.
A stadion építésébe még bele sem kezdtek, de már látható, hogy rengeteg pénzbe kerül az adófizetőknek:
Az állam 2014-ben 16,5 milliárd forintért a Wing Zrt.-től vásárolta a 15 hektáros telket.
A Napur Architect nettó 4,7 milliárd forintért készíthette el a budapesti atlétikai stadion terveit.
Arról se feledkezzünk meg, hogy a Mészáros-gyerekek cége, a Fejér-BÁ.L. Zrt. készítheti elő az atlétikai stadion helyszínét, nettó 4 milliárd forintért.
Augusztus végén derült ki, hogy 150 milliárdért, a Puskás Stadionhoz fogható költséggel fog megépülni a stadion, és ugyanazok nyerték a munkát is: a Záév Építőipari Zrt. a Magyar Építő Zrt.-vel közösen. Előbbi a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az utóbbi Paár Attiláé.
A Főber Zrt. 2019-ben majdnem 3,5 milliárdos nettó árbevételt ért el, amiből 880 millió forint nyeresége maradt. Az Óbuda-Újlak Zrt. tavalyi forgalma nettó 4,3 milliárd forint volt, és 1,4 milliárd lett az adózott eredménye. A két cég gyakran kap állami megrendeléseket, például a Puskás Stadionnál is hasonló feladatokat láttak el 2,5 milliárd forintért, és a Városligetbe tervezett Új Nemzeti Galériánál is tevékenykedtek. | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/12/02/kozel-3-milliard-forintert-ellenorzik-az-atletikai-stadion-kivitelezesi-munkalatait/#:~:text=K%C3%B6zel%203%20milli%C3%A1rd%20forint%C3%A9rt%20ellen%C5%91rzik%20a | https://web.archive.org/web/20231207154506/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/12/02/kozel-3-milliard-forintert-ellenorzik-az-atletikai-stadion-kivitelezesi-munkalatait/#:~:text=K%C3%B6zel%203%20milli%C3%A1rd%20forint%C3%A9rt%20ellen%C5%91rzik%20a | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-3-milliard-forintert-ellenorzik-az-atletikai-stadion-kivitelezesi-munkalatait | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-12-02 17:48:00 | [] | [
"FŐBER Zrt.",
"Óbuda-Újlak Zrt."
] | [] | [
"építőipar",
"stadion"
] | [] |
51,281 | Havi 800 ezer forint közpénzbe kerül Horváth Csaba zuglói polgármester imázsának építése | Victora Zsolt zuglói MKKP-s képviselő próbált utánajárni a zuglói önkormányzat médiacége (ZIM) által végzett tevékenységnek, ezért levelezni kezdett a jegyzővel. Kiderítette, hogy havi nettó 800 ezer forintért építik Horváth Csaba (MSZP) polgármester imázsát, Murányi Marcell ZIM-ügyvezetőt pedig a polgármesteri hivatal is foglalkoztatja kommunikációs tanácsadóként. | Budapest XIV. kerületének (Zugló) önkormányzata korábbi médiacégét, a Zuglói Média Szolgáltató Kft.-t 2015-ben (amikor a kerületet Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester vezette) megszüntette, azóta a kommunikációs feladatokat az önkormányzat maga látta el.
Azonban 2020 februárjában egy önkormányzati rendelettel a 2019 őszén megválasztott új polgármester, Horváth Csaba (MSZP) által vezetett képviselőtestület megbízta a a tulajdonában lévő Zuglói Városgazdálkodási Zrt.-t, hogy hozzon létre egy médiacéget.
Ez alapján 2020. március 26-án megalakult a Zugló Információs és Médiacsoport Kft.-t (ZIM), melynek ügyvezetője Murányi Marcell lett. Murányi tapasztalt sajtós, korábban a Blikk, majd a Népszabadság főszerkesztője volt. Utóbbi pozíciójáról 2015-ben mondott le, amikor elgázolt egy biciklist, aki belehalt sérüléseibe. Ezt követően rövid ideig az MSZP kommunikációs tanácsadója volt 2017 májusáig.
Az önkormányzat 2020. július 8-án kötött szerződést a ZIM-mel közel hároméves időtartamra: 2020. június 1-től 2023. március 31-ig. A megállapodás szerint a cég feladata, hogy az önkormányzat döntéseiről és a kerületi eseményekről tájékoztassa az állampolgárokat a zuglo.hu kerületi honlapon, az önkormányzat Facebook-oldalán, a Zuglói Lapok nyomtatott kerületi újságban (amelyet pdf-ben elérhetővé kell tenni az önkormányzat honlapján), valamint a nem önkormányzati tulajdonú Zugló TV-ben és a ZugRádióban.
A zuglói képviselőtestület a 2020. június 25-i ülésén tárgyalta meg Horváth Csaba polgármester erről szóló előterjesztését. Bár a szerződésben mindössze annyi szerepel, hogy a ZIM az idei 7 hónapra bruttó 130 millió forintot kap az önkormányzattól, a napvilágra került információk alapján egy teljes évben bruttó 240 millióba fog kerülni a cég.
Ez elhangzott a testületin is, ahol Victora Zsolt, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) zuglói önkormányzati képviselője azt mondta, hogy megszavazza az előterjesztést, megadja a lehetőséget, de árgus szemekkel fogja figyelni a ZIM működését.
Victora tartotta a szavát, és levelet írt a jegyzőnek (aki köteles a képviselőket tájékoztatni önkormányzati ügyekben) szeptemberben, amelyben arról érdeklődött, hogy
készített-e a ZIM havi jelentéseket, ami az önkormányzattal kötött szerződés szerint kötelessége
leadta-e a ZIM a hirdetési politikáját meghatározó szabályzatot, és a hirdetési bevételek milyen arányban oszlanak meg az önkormányzat és a médiacég között
eleget tesz-e a ZIM a közzétételi kötelezettségének
a ZIM munkatársainak van-e jogviszonya az önkormányzattal vagy annak valamely cégével, intézményével
hány munkatársa van a ZIM-nek
mennyi fizetést kap Murányi Marcell ZIM-ügyvezető
Murányinak van-e bármilyen jogviszonya az önkormányzattal, vagy annak valamely cégével, intézményével
A jegyző válaszában azt közölte, hogy a ZIM leadta a havi jelentéseket, a hirdetési bevételek a ZIM költségvetésébe kerülnek, a cég eleget tesz közzétételi kötelezettségének, összesen 15 munkatársa van (8 munkavállaló, 7 megbízásos), közülük 3 főnek van valamilyen jogviszonya (részleteket nem közöltek) az önkormányzattal vagy annak valamelyik cégével/intézményével, és
Murányi Marcell ügyvezető havi keresete bruttó 950 ezer forint, plusz kap évi 250 ezer forint cafeteriát, és havi 1000 kilométer gépkocsi átalányt. A jegyző azt is közölte, hogy emellett Murányinak kommunikációs tanácsadásra vonatkozó megbízási szerződése van a polgármesteri hivatallal.
Victora Zsolt ezután egy újabb levélben érdeklődött a jegyzőnél a részletekről, például arról, hogy milyen módon érhetők el a képviselők részére a ZIM által leadott havi jelentések, hol érhetők el a ZIM által kötött szerződések, mennyi juttatást kap Murányi Marcell a polgármesteri hivataltól a kommunikációs tanácsadásért, és hol van az erről szóló szerződés.
Az aljegyző által szignált válaszban elküldték az MKKP-s képviselőnek a ZIM által az önkormányzati honlapra feltöltött szerződéseket (egész pontosan a keresőt, ahonnan ezek előhívhatók), és Murányi Marcell tanácsadói megbízásának linkjét. Utóbbiból az derül ki, hogy a zuglói polgármesteri hivatal 2020. május 18-tól foglalkoztatja Murányit, aki ezért havi 350 ezer forintot kap.
Victora átnézte a kapott anyagokat, és azok alapján újabb kérdésekkel fordult a jegyzőhöz. Megérdeklődte a ZIM honlapjának címét, azt ugyanis nem találta meg. A kutyapártos képviselő rákérdezett arra is, hogy Murányi Marcell ZIM-es munkaszerződése szerint Murányi az ügyvezetői feladatokat 2020. március 26. és május 14. között megbízási jogviszonyban látta el, ez a szerződés hol érhető el.
A dokumentumokban az is feltűnt Victora Zsoltnak, hogy a ZIM június 15-én december 31-ig szóló szerződést kötött a Weber und Mill Kft.-vel, ami havi nettó 800 ezer forintot kap médiaszolgáltatási feladatokért. Ez azért érdekes, mert korábban, a március 1. és május 31. közötti időszakra az önkormányzat szerződött le a Weber und Mill Kft.-vel kommunikációs feladatokra havi nettó 1,2 millió forintért.
A Weber und Mill Kft. mindkét szerződésében szerepel a feladatai részletezésénél, hogy nem csak a zuglói önkormányzat, hanem Horváth Csaba polgármester imázsát is építik. Sőt, tulajdonképpen elsősorban az övét, és rajta keresztül, személyiség-központú kommunikációval, Horváthoz kapcsolódó Facebook- és Instagram-oldalakon népszerűsítik az önkormányzatot.
Victora ezzel kapcsolatban megkérdezte a jegyzőtől: mi indokolja, hogy az önkormányzat ilyen értékben finanszírozza a polgármester személyes imázsépítését, és miért nem tartja fontosnak az önkormányzat a saját, a képviselői vagy intézményei imázsépítését, miért csak a polgármesterét?
Az MKKP-s képviselő ebben harmadik levelében összesen 14 kérdést tett fel a jegyzőnek. Ezekből 4, adminisztratív jellegű, főként szerződések elérhetőségére és dátumára vonatkozó kérdéseire választ kapott, további 9 kérdésére azt írták neki, hogy az adott témában nem az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal az adatgazda, hanem a ZIM, forduljon hozzá. Kicsit vicces módon ezt válaszolta az aljegyző Victorának arra a kérdésére is, amelyben az önkormányzati médiacég honlapjának elérhetőségét kérte.
Viszont a kutyapártos képviselő Weber und Mill Kft.-vel és a polgármester imázsépítésével kapcsolatos kérdésére azt írták neki vissza, hogy azt elsősorban nem közérdekű adatigénylésnek tekintik, “hanem olyan kommunikációs szakmai kérdésnek, amelyre a ZIM ügyvezetőjétől” kértek és kaptak tájékoztatást.
Tehát az önkormányzat, ami 9 másik képviselői kérdést elhárított azzal az indokkal, hogy nem tud rá válaszolni, mert nem ő az adatgazda, és nem is kérte be a válaszokat a tulajdonában lévő ZIM-től, a polgármester fényezésével kapcsolatban bezzeg tájékoztatást tudott kérni a médiacégtől.
Annak ügyvezetője, Murányi Marcell az alábbiakat írta a Weber und Mill Kft.-s szerződéssel kapcsolatban:
“A polgármester az első számú felelőse a kerület ügyeinek, ezért ő kommunikálja a zuglói döntéseket, a zuglóiak életére hatással lévő fővárosi és országgyűlési, valamint kormánydöntéseket, emellett ő képviseli a nyilvánosság előtt a kerület lakóit és Zugló ügyeit.” Murányi hozzátette, hogy minden önkormányzati intézmény és cég, a hivatal, a civil szféra, a pártok és képviselőik is lehetőséget kapnak, hogy saját álláspontjukat, munkájukat, ügyeiket, eredményeiket ismertessék a zuglói médiafelületeken.
A Weber und Mill Kommunikációs, Oktatási és Tanácsadó Kft. tulajdonosa Koltai Péter, forgalma az elmúlt években évi nettó 15 és 23 millió forint között mozgott. | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/12/01/havi-800-ezer-forint-kozpenzbe-kerul-horvath-csaba-zugloi-polgarmester-imazsanak-epitese/ | https://web.archive.org/web/20221207160726/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/12/01/havi-800-ezer-forint-kozpenzbe-kerul-horvath-csaba-zugloi-polgarmester-imazsanak-epitese/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/havi-800-ezer-forint-kozpenzbe-kerul-horvath-csaba-zugloi-polgarmester-imazsanak-epitese | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-12-02 17:53:00 | [
"Horváth Csaba",
"Murányi Marcell"
] | [
"Budapest Főváros XIV. kerület Önkormányzata (Zugló)",
"MSZP",
"Weber und Mill Kft.",
"Zugló Információs és Médiacsoport Kft."
] | [] | [
"média",
"PR",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"klientúra"
] | [] |
51,282 | Az eddigi állami földekért felelős államtitkár két helyről kapott fizetést, vagyona mégis csökkent | A K-Monitor vette észre, hogy bár Bitay Márton Örs a vagyonnyilatkozatai (.zip) szerint két helyről (államtitkárság, NFA) is milliós fizetést kapott, a vagyona a 2014-es és a 2019-es vagyonnyilatkozata alapján öt év alatt mégis csökkent: 2014 után nem jelentek meg új vagyonelemek, viszont már nem az övé a tulajdonrész egy bt.-ben, és keletkezett 1 millió forint magánhitele is.
„Se kocsi, se új ingatlan, de egy fillér megtakarítás sem. Nincs a nevén bankszámla, ahová a fizetését utalták?” | A hétfőn menesztett Bitay Márton Örs volt a felelőse az állami földvásárlási programnak, amiben 2015-2016-ban annyi termőföldet árvereztek el, amennyit a rendszerváltás óta egyszer sem, és a kormány csókosai, sőt még az ötletgazda politikus is jól bevásárolt.
A K-Monitor vette észre, hogy bár Bitay Márton Örs a vagyonnyilatkozatai (.zip) szerint két helyről (államtitkárság, NFA) is milliós fizetést kapott, a vagyona a 2014-es és a 2019-es vagyonnyilatkozata alapján öt év alatt mégis csökkent: 2014 után nem jelentek meg új vagyonelemek, viszont már nem az övé a tulajdonrész egy bt.-ben, és keletkezett 1 millió forint magánhitele is.
„Se kocsi, se új ingatlan, de egy fillér megtakarítás sem. Nincs a nevén bankszámla, ahová a fizetését utalták?”
– írja a K-Monitor. | https://444.hu/2019/02/19/az-eddigi-allami-foldekert-felelos-allamtitkar-aki-veletlenul-egyutt-kavezott-meszaros-lorinccel-ket-helyrol-kapott-fizetest-a-vagyona-megis-csokkent-ot-ev-alatt | https://web.archive.org/web/20230602215247/https://444.hu/2019/02/19/az-eddigi-allami-foldekert-felelos-allamtitkar-aki-veletlenul-egyutt-kavezott-meszaros-lorinccel-ket-helyrol-kapott-fizetest-a-vagyona-megis-csokkent-ot-ev-alatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-eddigi-allami-foldekert-felelos-allamtitkar-ket-helyrol-kapott-fizetest-vagyona-megis-csokkent | 444 | hungarian-news | 2019-02-19 22:07:00 | [
"Bitay Márton Örs"
] | [
"Agrárminisztérium"
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
51,283 | Pár héten belül akár már vádat is emelhetnek a korrupcióval gyanúsított Boldog István ellen | „Boldog István gyanúsítottal szemben személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést megalapozó ok mentelmi jogának felfüggesztését követően nem állt, illetve nem áll fenn.” | A Jobbikos Csányi Tamás arról érdeklődött írásban, mikor emelnek vádat Boldog István fideszes parlamenti képviselő ellen.
Polt Péter legfőbb ügyész válasza szerint a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt nyomoz Boldog és társai ellen. A képviselő mellett 10 embert hallgattak ki gyanúsítottként, mind szabadlábon védekeznek. Polt azt írja:
„Boldog István gyanúsítottal szemben személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést megalapozó ok mentelmi jogának felfüggesztését követően nem állt, illetve nem áll fenn.”
A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben a gyanúsítottaknak és védőiknek november 17-ig biztosította az eljárás minden ügyiratának megismerését, a törvény szerint legkorábban egy hónappal ezután emelhetnek vádat, vagyis kicsit több mint két hét múlva. | https://444.hu/2020/12/02/par-nap-mulva-akar-mar-vadat-is-emelhetnek-a-korrupcioval-gyanusitott-boldog-istvan-ellen | https://web.archive.org/web/20230905145402/https://444.hu/2020/12/02/par-nap-mulva-akar-mar-vadat-is-emelhetnek-a-korrupcioval-gyanusitott-boldog-istvan-ellen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/par-heten-belul-akar-mar-vadat-is-emelhetnek-a-korrupcioval-gyanusitott-boldog-istvan-ellen | 444 | hungarian-news | 2020-12-02 00:00:00 | [
"Boldog István"
] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"ítélet/döntés"
] | [] |
51,284 | Négyzetméterenként 26 ezer forintba került Újpest óvodáinak és bölcsődéinek műfüvesítése | Hogy praktikus okokból vagy más megfontolásból, nem derült ki, de Újpesten összesen hatezer négyzetméternyi udvart borítanak be műfűvel. Az előző városvezetés által megrendelt, nettó 158 millió forintos beruházás elsősorban az óvodákat és bölcsődéket érinti, a kivitelezésre meghívott cégek háttere pedig kifejezetten izgalmas. Az új, ellenzéki vezetés nem kommentálta a projektet. | Miközben az Andrássy úton épp véget ért a műfű korszak, máshol éppen most kezd terjedni. A szülők körében ugyanis állítólag egyre keresettebbek az olyan óvodák és bölcsődék, ahol a gyerek nem sározza össze magát az udvaron, vagy ha elesik, nem lesz koszos. Emellett a műfű rendezettebb és nem tud kikopni sem – vélik többen. Talán ezért döntött úgy Újpest előző fideszes polgármestere, hogy sokezer négyzetmétert álfüvesít be.
Wintermantel Zsolt írta alá azt a szerződést, amelynek keretében Budapest IV. kerülete megbízta a Holland Pázsit Kft.-t 6047 négyzetméter műfű burkolat kialakításával 19 intézményben. A közbeszerzési értesítőből kiderült, hogy a füvesítés nettó 158.413.600 forintba került, és ezért öt bölcsödében és 14 óvodában került műanyag fű a gyerekek lába alá.
A 2019. március 7-én meghirdetett pályázatra március 18-ig lehetett pályázni. Az önkormányzat öt céget hívott meg: a későbbi nyertes Holland Pázsit Kft.-t, valamint az Optiber Mérnökiroda Kft.-t, a Sport Garden Kft.-t, a BANKÓ Vállalkozásszervező és Kereskedelmi Kft.-t és a Megáliszpartner Kft.-t.
Meglepő módon a nyertes Holland Pázsit Kft. és a BANKÓ Kft. között elég szoros kapcsolat van, ugyanis Papp Gábor előbbinek a tulajdonosa, utóbbinak pedig az ügyvezetője. A BANKÓ jelenlegi tulajdonosa (50%-ban) Papp Lajos István, aki – akárcsak Papp Gábor – miskolci illetőségű. A Sport Garden Kft. tulajdonosa Pomáz volt polgármestere, Golub Athanász, de ennél sokkal izgalmasabb a Megáliszpartner Kft., amely ma már mint M-INFO PARTNER Kft. létezik, pontosabban felszámolás alatt áll. A meglehetősen sok végrehajtással terhelt cég adószámát 2020 novemberére törölték. A cég korábbi tulajdonosai közt szerepelt Fendrik László, aki jelenleg a BKK vezérigazgatója.
Válasz helyett adatok
A négyzetméterenként 26.197 forintért elkészített burkolat erős szerkezetű, sűrű szövésű, amely az ígéret szerint sokáig bírni fogja a terhelést. Természetesen a megadott összeg nem csak a műfű költségét tartalmazza, az esetleges talajrendezés, ragasztás is benne van az árban. Ha valaki otthonra szeretne hasonló paraméterekkel bíró pázsitot, az már 6000-15.000 forint közt találhat magának az interneten, igaz, utóbbi a luxus és a prémium kategória csúcsa elszáradt “fű” darabokkal, memória funkcióval, UV-állósággal.
Az ügyben kerestük Újpest polgármesterét, a momentumos Déri Tibort, akitől többek között azt szerettük volna megtudni, hogy
miért volt szükség (ha szükség volt egyáltalán) a műfű-borításra,
hogyan választották ki a tenderre meghívott cégeket,
indítottak-e esetleg vizsgálatot az árazás miatt,
és hogy milyen visszajelzések érkeztek az új borítással kapcsolatban.
A polgármester titkársága dr. Trippon Norbert költségvetésért, városüzemeltetésért és projektmenedzsmentért felelős alpolgármesterhez irányított minket, aki viszont nem válaszolt a konkrét kérdéseinkre, csak elküldte a Közbeszerzési értesítőben is megtalálható adatokat, amelyekkel mi is tisztában voltunk.
Jó biznisz a műfű
Véletlen vagy sem, 2019 májusában a XVI. kerület is szeretett volna műfüves óvodát, így meghívásos pályázaton kereste a megfelelő céget a Baross utcai Óvoda udvarának szebbé tételére. A tendert itt is a Holland Pázsit nyerte, amely ellenében elindult a BANKÓ és a Sport Garden Kft. is többek közt. A nyertes nettó 78 millióért vállalta a 2900 négyzetméteres udvar füvesítését, amibe ezen túl került automata öntözőrendszer, egy 50 nm-es tanösvény, 990 nm igazi fű és néhány játszóeszköz is. A “nagy konkurens” BANKÓ mindezt 10 millióval többért készítette volna el.
Azt, hogy a műfűvel jól lehet keresni, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy többen is ráálltak a focipálya kivitelezésre, az óvodásokban is van, aki látott fantáziát.
Focipályaépítési program Budapesten: az MLSZ diktálja az árat és választja a kivitelezőt
Kikértük a fővárosi kerületektől, hogy 2015 óta milyen megállapodásokat kötöttek a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ) focipályák és öltözők létrehozására, valamint felújítására. Egy kivételével minden érintett önkormányzat kiadta a kért iratokat, amelyekből az derül ki, hogy az önkormányzatoknak sem a kivitelező személyébe, sem a beruházás költségébe nem volt beleszólásuk. | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/12/02/negyzetmeterenkent-26-ezer-forintba-kerult-ujpest-ovodainak-es-bolcsodeinek-mufuvesitese/ | https://web.archive.org/web/20230328202415/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/12/02/negyzetmeterenkent-26-ezer-forintba-kerult-ujpest-ovodainak-es-bolcsodeinek-mufuvesitese/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/negyzetmeterenkent-26-ezer-forintba-kerult-ujpest-ovodainak-es-bolcsodeinek-mufuvesitese | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-12-03 12:17:00 | [
"Papp Gábor (Miskolc)"
] | [
"BANKÓ Kft.",
"Budapest Főváros IV. kerület Önkormányzata (Újpest)",
"Holland Pázsit Kft."
] | [
"Bp. IV. kerület",
"Budapest"
] | [
"gazdálkodás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
51,285 | „Jött az utasítás, hogy az Origótól kell átvenni” – így működik a cenzúra az MTI-nél | A távirati iroda volt és jelenlegi dolgozóinak elmondása és birtokunkba került belső levelezések alapján mutatjuk meg, hogyan korlátozzák azt, mi jelenhet meg az MTI hírfolyamában. | Fokozatosan kezdték korlátozni az újságírói szabadságot 2011-től
Tiltott téma volt Placido Domingo zaklatási ügye
Érzékeny téma a papi pedofília és a koronavírus-járvány is
Sok anyag tűnik el rejtélyes körülmények között, de van, aki letiltotta saját nevét egy anyagról, annyira átírták
Szájer József orgiájáról sem számolt be a nemzeti hírügynökség
„Rámegy az egészségem” – mondta munkájáról egy MTI-s
Az a Bende Balázs ad utasításokat az MTI-ben, aki a köztévé értekezletén kimondta: a megfelelő narratíva szerint kell anyagot gyártani
Az MTI állományának csökkentése már 2010 előtt elkezdődött forrásaink szerint, azonban ez a folyamat a kormányváltás után felgyorsult. Több éven át megszokottak voltak a csoportos leépítések, sokakat nyugdíjaztak, illetve küldtek el az MTI-től spórolásra hivatkozva.
Azt, hogy ennek nem feltétlenül a pénzhiány volt az oka, nem csak az támasztja alá, hogy a közmédia évről évre egyre nagyobb állami támogatásból gazdálkodhat. A létszámcsökkentéssel párhuzamosan ugyanis együtt járt a nagyobb centralizáció és a hírügynökségi anyagok „lebutítása” is.
„Régebben sok jó újságíró dolgozott az MTI-nél, az egyes szakterületeknek megvoltak a gazdái, akiknek exkluzív információi és mélyebb ismeretei voltak az adott területről” – mondta a Szabad Európának a ma is az MTI-nél dolgozó egyik forrásunk, aki a 2010 előtti rendszert is jól ismeri. Ő azt mondta, az utóbbi 10 évben az átszervezésekre hivatkozva a szakértőket lassan levették saját témáikról.
Míg korábban az MTI rendszeresen készített interjúkat politikusokkal, ezek mára szinte teljesen megszűntek, ahogyan a különböző fontos eseményekről készült tudósítások is lebutultak, magyarázta. Annyira, hogy gyakran csak politikusok vagy cégek közleményeit veszi át a hírügynökség.
Egy fontos politikai döntés esetén pedig „ma már csak azt hozzuk le, hogy mit mond róla a kormány. Nem rakunk mögé hátteret, hogy miről szól valójában a döntés, min változtat, hogy esetleg miért rossz” – magyarázta forrásunk hozzátéve, hogy korábban ez, a valódi újságírói munkát igénylő feladat rendszeres volt.
„A szerkesztők nem szeretik a saját anyagokat, mert abban benne maradhat bármi, ami valakinek kellemetlen, és ha nem veszik észre, akkor úgy jelenhet meg. Ennél sokkal biztonságosabb egy közlemény átvétele.”
„Fokozatosan vezették be a cenzúrát”
„Az MTI-ben fokozatosan vezették be a cenzúrát 2011-2012-től kezdve” – fogalmazott egy másik ott dolgozó forrásunk, aki szintén évekkel 2010 előtt került a hírügynökséghez, és még ma is ott dolgozik. Az első intézkedés, amivel szembesült az az volt, hogy utasításba kapták, a külföldi lapok Magyarországról szóló írásait ne nagyon szemlézzék.
Korábban ugyanis az volt a gyakorlat, hogy a mérvadó külföldi újságok vonatkozó cikkeit külön hírben átvette az MTI. Az Orbán-kormány azonban már az első éveiben komoly kritikákat kapott külföldről. Ezért az volt az ukáz, hogy csak úgy vehetik át külföldi lapok magyar vonatkozású cikkeit, ha több cikket foglalnak össze egy hírben úgy, hogy egy cikkre csak egy bekezdés jut. „Felesleges, hogy egy ilyen kritikaáradatot átvegyünk” – hangzott az indoklás informátorunk szerint.
Első forrásunk pedig azzal szembesült ebben az időszakban, hogy kollégái exkluzív értesüléseinek közlését utasították el a szerkesztők, különösebb indoklás nélkül. „2010 első feléig működött az a rendszer, hogy ha az újságírók vetettek fel témát, esetleg saját értesülésük volt egy érdekes témában, akkor annak örültek a szerkesztők. A kormányváltás után hamar kiderült, hogy ilyen kezdeményezéseknek nincs többé terepe. Akkor kell egy téma, ha a szerkesztő kér arról anyagot” – mondta a Szabad Európának.
„Témaletiltásra nem emlékszem. Mert az elég nyilvánvaló volt, hogy ha például Magyarországgal szemben indult egy kötelezettségszegési eljárás az Európai Unióban, arról nem lehet hallgatni. Sokáig azt éreztem, hogy tulajdonképp igénylik a tükröt, hogy külföldön miket mondanak a kormányról. Nem volt kozmetikázási igény” – ezt már Kárpáti János mondta lapunknak. Ő 1981-től dolgozott a távirati irodánál, 2007-ben lett brüsszeli tudósító.
„Egy idő után bevezették, hogy ha magyar EP-képviselők akartak nyilatkozni, akkor előbb Budapesttől kell megkérdezni, érdekes-e a nyilatkozat. A tapasztalatom az volt, hogy fideszes megszólalóra ritkán mondtak nemet, az ellenzékiek sokkal gyakrabban akadtak fent a szűrőn.” Kárpáti János munkájába ritkán szóltak bele. Felidézte azt, amikor Viviane Reding, a jogérvényesülésért felelős uniós biztos hangos kritikusa volt a magyar kormány intézkedéseinek. 2013-ban kiderült, hogy a biztos részt vett a Bilderberg csoport találkozóján. Ekkor „ki volt adva a közmédia egészének, hogy kérdőre kel vonni Redinget”, azaz minden lehetséges fórumon kérdőre kell vonni, hogy miért volt ott a tanácskozáson.
Kárpáti János MTI-s pályafutása 2015-ben ért véget, miután egy brüsszeli eseményen egy előre nem egyeztetett kérdést tett fel Orbán Viktornak. A miniszterelnök ekkor beszélt arról, hogy napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését, emiatt pedig kritikákat kapott saját pártcsaládjától, az Európai Néppárttól is. Kárpáti János ezekre a kritikákra kérdezett rá a miniszterelnöknél.
Az esemény után hamarosan hazahívták Brüsszelből, majd nem sokkal később elbocsájtották. „Az apparátus nem tudta elviselni, hogy ezt kérdeztem. Pedig soha nem mondták ki, hogy a kérdéseket előre egyeztetni kellene” – mondta a Szabad Európának.
Valahol „fent” kell egyeztetni
Ezzel párhuzamosan megváltozott az anyagok megjelenésének módja is, számoltak be forrásaink. A 2010 előtti gyakorlat szerint az újságíró beküldött egy anyagot, azt átnézte a témagazda, és a napi hírfolyamot ellenőrző turnusvezető jelentette meg. Kisebb anyagoknál kétlépcsős volt folyamat, ami azt is jelentette, hogy sokaknak volt kiadási joga.
Az ezzel rendelkezők számát azonban 2011-12 körül radikálisan lecsökkentették, és azokat a szerkesztők, akiknek megmaradt a kiadási joga, az MTI helyett a Duna Médiaszolgáltató alkalmazottai lettek.
Ahogy csökkent azok száma, akik megjelentethetnek anyagokat az MTI hírfolyamában, úgy nőtt az „egyeztetésköteles” témák listája. Ezek azok az érzékeny témák, amiket egyenesen a főszerkesztő-helyettesek egyikének kell tovább küldeni.
A korábbiakhoz képest már ez is komoly kontrollt jelent tehát, de beszélgetőpartnereik szerint nem ők mondják ki a végső szót. Minden forrásunk egyhangúan arról számolt be, hogy a leadott anyagok nagyon sokáig nem jelennek meg. Ennek oka pedig az, hogy nem a főszerkesztő-helyettesek olvassák át azokat, és döntenek a megjelenésükről: ők is tovább küldik valahova.
Első állomásként valószínűleg a korábbi cikkeinkben is felbukkant Németh „Pitbull” Zsoltnak és Bende Balázsnak (külpolitikai anyagok esetében). De forrásaink egybehangzóan állították: a végállomás még feljebb lehet, a végső szót forrásaink sejtése szerint a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodában mondhatják ki.
„Ez egy fekete doboz, találgatjuk, mi történt bent” - jellemezte egyik forrásunk az átláthatatlan szerkesztési folyamatot, sokszor ugyanis nem tudni, miért tűnt el a süllyesztőben egy-egy anyag. „Ilyen titkolózás sose volt. A korábbi kormányok is próbáltak beleszólni a munkába, de messze nem annyira, mint most” – tette hozzá.
Míg Kárpáti János azt mondta, ő nem tapasztalt olyat, hogy átírták volna az anyagait, az utóbbi években ez megváltozott. Egyes anyagok lerövidülnek, másokba új bekezdések kerülnek, de hallottunk megírt, leadott és aztán soha meg nem jelent cikkekről is.
Nézzünk néhány konkrét példát forrásaink beszámolói és a Szabad Európa birtokába került emailek alapján! Ezeket az emaileket az MTI főszerkesztő-helyettesei (hivatalosan vezető szerkesztők), Pintér Tamás, Ráthy Sándor és Végh Sándor, valamint Veres Béla kiemelt szerkesztő küldték körbe a szerkesztőségben. Ők mind a Duna Médiaszolgáltató alkalmazottai.
Zaklatás, migráció, Brüsszel
A magyar belpolitikai anyagok mindenképp egyeztetéskötelesek, ahogy a magyar vonatkozású külföldi hírek is. Amikor tavaly nyár végén több nő is zaklatással vádolta meg Placido Domingo operaénekest, Ráthy egy olyan emailt küldött körbe, amiben azt írta, hogy a zaklatással kapcsolatos anyagokat „egyelőre nem kérünk”.
Ennek okáról nem érkezett tájékoztatás, de valószínűleg az lehetett a háttérben, hogy a botrány kirobbanása után két héttel Placido Domingo koncertjével avatták fel az új szegedi stadiont.
(A Szent Gellért Fórum névre keresztelt, UEFA-előírásoknak megfelelő létesítmény az egyetlen teljesen egyházi kezelésben lévő sportkomplexum. 13,4 milliárd forintból épült fel, az állami pénzből zajló beruházás kivitelezője a Market Zrt. volt.)
Az Egyesült Államokkal kapcsolatos hírek – csakúgy, mint a Híradóban – Donald Trump megválasztásakor lettek egyeztetéskötelesek. Érzékeny kategóriában van a migráció, az „európai terror”, Brüsszel, Oroszország, és minden uniós és szomszédos országban zajló választásokkal kapcsolatos hír.
Külön érdekesség, hogy eleinte csak azokat a választásokat kezelték érzékenyként, ahol Orbán-barát politikusok is kormányon vagy kormányközelben voltak (pl. Ausztria, Lengyelország, Izrael), ám a listát tavaly október végén kibővítették.
Nem jelenhetnek meg központi jóváhagyás nélkül a koronavírussal és az egyházzal kapcsolatos hírek sem – ez utóbbiak a pedofilbotrányok miatt szorulnak egyeztetésre. A Törökországról szóló híreket Recep Tayyip Erdoğan elnök narratívájának megfelelően kell közölni. A kurd harcosok említésekor például kötelező megemlíteni, hogy Törökország terroristának tartja őket.
Tiltott témák
Egyik forrásunk arról számolt be, hogy az Európai Parlamenti viták „leghúzósabb részeit, amik rámutatnak az Orbán-rendszer lényegére”, rendre kihúzzák. Csak azoknak a hozzászólásait veszi át az MTI, akik „nincsenek képben és butaságokat mondanak” vagy támogatják a magyar kormány politikáját.
Amikor tavaly márciusban az Európai Néppártban (EPP) a Fidesz kizárásáról szavaztak, akkor az MTI brüsszeli tudósítói megírták az erről szóló hírt, az azonban nem jelent meg, magyarázta forrásunk. „Aztán jött az utasítás, hogy az Origótól kell átvenni, hogy a Fidesz saját maga függesztette fel néppárti tagságát” - számolt be az általa legabszurdabbnak tartott esetről.
Azt, hogy kik döntik el, mi számít érzékeny témának, nem tudni. Egyik forrásunk azt mondta, hogy az ezt firtató kérdésekre rendre a „nem fontos” választ kapják feletteseiktől.
Az egyik, birtokunkba került email, amiben azt írják, hogy a Human Rights Watch és az Amnesty International emberi jogi szervezetekről nem adhatnak hírt (erről részben a Politico tavasszal beszámolt) – azt állítja, hogy Bende Balázstól érkezett a tájékoztatás a tiltásról.
Ez már csak azért is figyelemre méltó, mert Bende Balázs az MTVA alkalmazottja, amitől a munkát a Duna Médiaszolgáltató (ide tartozik az MTI is) rendeli meg – nem pedig fordítva. Bende Balázs volt az is, aki a köztévé egyik értekezletén kimondta: a megfelelő narratíva mentén kell anyagot gyártani.
(A Közszolgálati Kuratórium épp azért nem foglalkozott az MTVA-tól kiszivárgott hangfelvételek ügyével, melyeken ő beszélt, mert a testület fideszes többsége úgy érvelt: Bende Balázs nem a Duna Médiaszolgáltató alkalmazottja, a Kuratórium azonban csak a Duna Msz. működését ellenőrizheti. Pedig több, a birtokunkban lévő email is bizonyítja, hogy a Duna Msz. alkalmazottjainak Bende Balázzsal kell egyeztetniük. Forrásaink szerint a külpolitikai szerkesztőségben akkor szaporodtak meg az engedélyeztetésköteles anyagok, miután Bende Balázst nevezték ki a külpolitikai kabinet élére.)
„Nevemet töröljék a hírből”
De nem csak eltűnnek bekezdések vagy egész cikkek, néha olyan részek és anyagok is megjelennek a hírfolyamban, amikről nem tudni, ki írta őket. Egy birtokunkba került emailben az MTI egyik külföldi tudósítója azt írja feletteseinek:
„nem járulok hozzá, hogy a nevem alatt olyan hírek jelenjenek meg, melyek bizonyos részeit nem én írtam, amelyek az általam megjelölt forrásokban nem szereplő szövegrészeket is tartalmaznak. Ha az MTI ragaszkodik ahhoz, hogy általam nem ismert források alapján további részeket toldjon a híreimbe, akkor kérem, a nevemet töröljék a hírből”. Egyik forrásunk pedig azt mondta, van, akinek az a benyomása, hogy egyes híreket a Miniszterelnöki Kabinetirodában írnak, és azokhoz nem szabad hozzányúlni.
„Rámegy az egészségem”
Ahogy a köztévés dolgozók, úgy az MTI-sek is arról számoltak be, hogy hiába nem értenek egyet azzal, amit csinálniuk kell, féltik az állásukat és az egzisztenciájukat. A jelenleg is ott dolgozó forrásaink azért nyilatkoztak csak név nélkül, mert attól félnek, hogy utánuk nyúlnak és ha elküldik őket az MTI-től, még sokáig nem kapnak munkát máshol se.
„Lehet, hogy ez alaptalan félelem, de általánosságban igaz ez az egész országban. Mindenki fél.” (Hasonlóan éreznek a köztévé munkatársai is) Forrásunk arról számolt be, hogy neki már az egészsége is kezd rámenni a munka okozta stresszre. Ezért munkaideje leteltével nem is foglalkozik politikával, pedig korábban hivatásának tekintette az újságírást.
Másik forrásunk pedig úgy fogalmazott, hogy „jobb sorsa érdemes újságírók” maradtak az MTI-nél, akik régen valódi újságírói munkát végeztek. „Mostanra mikrofonállvány és közleménytovábbító funkcióra” butították a távirati irodát megfogalmazása szerint.
„Az MTI-ben kevésbé dominál a propaganda, inkább az a szörnyű, ami hiányzik” – mondta utalva arra, hogy az igazán fontos híreket nem közli le az állami hírügynökség.
A közmédia botrányaival kapcsolatos összes cikkünket itt találja. | https://www.szabadeuropa.hu/a/origotol-kell-atvenni-igy-mukodik-a-cenzura-az-mti-nel-mtva-bende-balazs/30978656.html | https://web.archive.org/web/20230322090347/https://www.szabadeuropa.hu/a/origotol-kell-atvenni-igy-mukodik-a-cenzura-az-mti-nel-mtva-bende-balazs/30978656.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bjott-az-utasitas-hogy-az-origotol-kell-atvennir-n-igy-mukodik-a-cenzura-az-mti-nel | Szabad Európa | hungarian-news | 2020-12-03 15:13:09 | [
"Bende Balázs",
"Ráthy Sándor",
"Rogán Antal"
] | [
"Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Magyar Távirati Iroda (MTI) Zrt.",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [] | [
"média",
"dezinformáció",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
51,286 | Korrupciós vádak a kukakoncesszió ellen | A hulladékipar piaci szereplői szerint az Orbán-kormány koncessziós terve az önös magánérdekeket szolgáló állam tankönyvi példája. 30-40 ezer munkahely került veszélybe. | hulladék;koncesszió;
2020-12-03 16:26:25
Korrupciós vádak a kukakoncesszió ellen
A hulladékipar piaci szereplői szerint az Orbán-kormány koncessziós terve az önös magánérdekeket szolgáló állam tankönyvi példája. 30-40 ezer munkahely került veszélybe.
Az állam foglyul ejtésének tankönyvi példája az a terv, amely szerint a kormány koncesszió keretében egyetlen cégnek kívánja átadni a hazai hulladékipar szinte egészét – áll a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ) által jegyzett Zöld Ipar Magazin minap megjelent kiadói véleménycikkében. A törvénymódosító csomag nem esett át érdemi társadalmi, szakmai egyeztetésen: maguk is csak november 25-én szereztek róla tudomást, amikor az anyag megjelent a Parlament honlapján.
Rögzítik: a kormányjavaslat szerint első körben államosítanák a lakosság és a cégek által elkülönítve gyűjtött, valamint a termékdíjas, illetve a gyártói felelősség alá tartozó hulladékok gyűjtését, szállítását, előkezelését, közvetítését, kereskedelmét és kezelési átadását is.
Ezeket aztán az állam „átadná” a pályázaton kiválasztott jövőbeni koncesszornak. (Megjegyzendő: a leendő cég ezen kívül is szinte minden hulladékgazdálkodási tevékenységet – így a lakossági hulladék begyűjtését és feldolgozását is – átvenné, de a HOSZ az ezen kívüli, piaci alapú tevékenységeket képviseli.)
A majdani koncesszor közvetítőként megkapná a tervezett visszaváltási rendszer hulladékait is. Így a lakosság és a vállalkozások elesnének a tulajdonjogtól, miközben fizetési kötelezettségük megmarad. Az átruházott közvetítői feladatok a cikk szerint tételesen ellentmondanak az uniós jognak.
A tervezett mesterséges monopóliumban a leendő koncesszor megkötés nélkül, önkényesen választhat magának alvállalkozókat, akár lefölözve azok szűk hasznát is. Ez ellenszolgáltatás és kártérítés nélkül ellehetetlenítheti az ágazat eddig hatékonyan működő magánszereplőit. A települési hulladék-közszolgáltatáson kívüli piacon jelenleg 750 kereskedő és 1290 országos hulladékgyűjtési engedélyes folytat éles versenyt, 30-40 ezer embernek adva munkát. Elképzelhetetlennek tartják, hogy egy monopolrendszer ennél hatékonyabb lehet. Hasonló koncesszióra világszerte nem találtak példát, amit az indítványban hangoztatott környezetvédelmi, illetve „körforgásos gazdasági” célok nem igényelnek. A tervezetben nem szerepel olyan közérdek, ami indokolná egy teljes iparág felszámolását, az értékes hulladékok elvételét. A terv nem számol a versenypiacot megszüntető monopólium árfelhajtó, hatékonyság-csökkentő, tevékenységeket elsorvasztó, az államot függő helyzetbe hozó hatásával sem – írják.
A kormány a javaslatban kilátásba helyezett állami támogatás révén mentesítené a leendő koncesszort az üzleti kockázattól. Ez az államnak a szakirodalomban „state capture”-nek nevezett foglyul ejtése. Miközben a leendő koncesszor csak nyerni tud, egy teljes iparág piaci működése szűnne meg, illetve a monopolcég tisztességtelen versenyelőnyre tenne szert az esetleg megmaradó, de kiszolgáltatottá váló versenyszereplőkkel szemben.
A tervezet a hangzatos környezetvédelmi érdekek helyett kizárólag a leendő koncesszor terjeszkedését, piacszerzését, gazdasági céljait szolgálja – állapítják meg. Szerintük mindez a szabad vállalkozás, a tulajdon, a tőke és szolgáltatás szabad áramlása, az áruk mozgása és a letelepedési szabadság aránytalan korlátozásával jár, ami alapvető jogot sért.
Lapunk megkeresésére Borosnyay Zoltán, a HOSZ ügyvezetője a megjelenteket nem kívánta kommentálni. Mindazonáltal megjegyezte: szervezetük javaslatokat fogalmaz meg a kormány számára annak érdekében, hogy a hulladékgazdálkodási ágazat „egészséges működőképessége és versenyképessége fennmaradjon”.
Az előterjesztő, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter éves parlamenti meghallgatásán a javaslatot azzal indokolta, hogy az iparágban az állam szerepének csökkentésével fokoznák a piacosítást. | https://nepszava.hu/3101529_korrupcios-vadak-a-kukakoncesszio-ellen | https://web.archive.org/web/20230129092240/https://nepszava.hu/3101529_korrupcios-vadak-a-kukakoncesszio-ellen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcios-vadak-a-kukakoncesszio-ellen | Népszava | hungarian-news | 2020-12-03 15:53:00 | [] | [] | [] | [
"pályázat",
"hulladéküzlet",
"koncesszió",
"jogalkotás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
51,287 | Bűnügyi felügyelet alatt a korrupcióval gyanúsított volt helyettes államtitkár | Négy hónapig lesz nyomkövető Nagy Jánoson, akinek felmentését csütörtökön alá is írta Orbán Viktor. | nyomozás;helyettes államtitkár;hivatali vesztegetés;Nagy János;Agrárminisztérium;bűnügyi felügyelet;
2020-12-03 19:17:47
Bűnügyi felügyelet alatt a korrupcióval gyanúsított volt helyettes államtitkár
Négy hónapig lesz nyomkövető Nagy Jánoson, akinek felmentését csütörtökön alá is írta Orbán Viktor.
A Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) négy hónapra – 2021. április 1-ig – elrendelte annak a két férfinak a bűnügyi felügyeletét, akiket vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekménnyel gyanúsítanak – olvasható a bírósági portálon.
A két gyanúsított egyike – amint azt az Agrárminisztérium szerdán közölte – Nagy János, a tárca földügyekért felelős helyettes volt államtitkára, akit Nagy István miniszter kezdeményezésére már fel is mentett Orbán Viktor miniszterelnök. Erről pedig Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a csütörtöki kormányinfón.
A megalapozott gyanú lényege szerint az egyik terhelt vegyes gazdálkodási tevékenységet végző, állattenyésztéssel is foglalkozó vállalkozó, aki tervezett új cégében jogtalan előnyként tulajdonrészt ajánlott a magas rangú minisztériumi tisztségviselőként dolgozó másik terheltnek, hogy az hivatali helyzetével visszaélve segítséget nyújtson a beruházáshoz szükséges pályázat elnyeréséhez és földterületek megszerzéséhez. A vezető beosztású személy az ajánlatot elfogadta, és az ígért tulajdonrészt az újonnan alapított mezőgazdasági vállalkozásban megszerezte.
A vállalkozó cselekménye bizonyítottság esetén hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettének, míg a másik terhelté vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének megállapítására lehet alkalmas. Az ügyészség a bizonyítás megnehezítésének veszélye miatt kérte a terheltek bűnügyi felügyeletének elrendelését.
A nyomozás jelenleg kezdeti szakaszban van, a tényállás tisztázása érdekében további nyomozási cselekmények elvégzése szükséges. Az eljárás elsődleges érdeke a bizonyítás zavartalan, a terheltek befolyásától mentes lefolytatása.
A végzés végleges. | https://nepszava.hu/3101564_bunugyi-felugyelet-alatt-a-korrupcioval-gyanusitott-volt-helyettes-allamtitkar | https://web.archive.org/web/20210622004155/https://nepszava.hu/3101564_bunugyi-felugyelet-alatt-a-korrupcioval-gyanusitott-volt-helyettes-allamtitkar | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bunugyi-felugyelet-alatt-a-korrupcioval-gyanusitott-volt-helyettes-allamtitkar | Népszava | hungarian-news | 2020-12-03 16:20:00 | [
"Nagy János (Agrárminisztérium)"
] | [
"Agrárminisztérium"
] | [] | [
"pályázat",
"vesztegetés",
"mezőgazdaság",
"jogosulatlan gazdasági előny",
"állattenyésztés"
] | [
"Nagy János korrupciós ügyei"
] |
51,288 | Az apróért is lehajol a milliárdos: újabb trafikot szerzett | Tucatnyi nemzeti dohánybolt került már a CBA egyik tulajdonosának, Gyelán Zsoltnak a birtokába; legutóbb egy kismarosit szerzett meg az általa újonnan alapított Kisvasút Tabak Bt. Ennek befektetője is a Gyelán család Capital Food Holdingja, amelynek a vagyona már meghaladja az egymilliárd forintot, és minden évben több száz millió forint az adózott eredménye. | olvasási idő
1 perc
megjelent
2020.11.28. 06:30 | https://hvg.hu/360/202048_kisvasut_tabak_nem_ment_fustbe | https://web.archive.org/web/20220629035557/https://hvg.hu/360/202048_kisvasut_tabak_nem_ment_fustbe | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-aproert-is-lehajol-a-milliardos-ujabb-trafikot-szerzett | HVG360 | hungarian-news | 2020-11-28 16:40:00 | [
"Gyelán Zsolt"
] | [
"Capital Food Holding",
"CBA Kereskedelmi Kft.",
"Kisvasút Tabak Bt."
] | [] | [
"adó",
"klientúra",
"dohányipar",
"kereskedelem",
"koncesszió",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"Trafikmutyi"
] |
51,290 | Az Index új vezérigazgatója a hvg360-nak: „Az Indexre egy nagyon komoly üzletként tekintek” | Miközben Spéder Zoltán kegyvesztetté vált, régi, jól bevált emberei ugyanúgy a tűz közelében maradhattak. Spéder fedezte fel Vaszily Miklóst, de hosszú éveken át neki dolgozott az Index új vezérigazgatója, Starcz Ákos is. Amellett, hogy Spéder egykori lapjának élére kerülhetett, az Indamedia igazgatóságába is beválasztották, amivel pedig egy stratégiailag kiemelkedő jelentőségű NER-cég belső ügyeire kapott rálátást. | 2020.11.30. 10:30
2020.11.30. 10:58
Miközben Spéder Zoltán kegyvesztetté vált, régi, jól bevált emberei ugyanúgy a tűz közelében maradhattak. Spéder fedezte fel Vaszily Miklóst, de nemcsak őt, hanem hosszú éveken át neki dolgozott az Index új vezérigazgatója, Starcz Ákos is. Ő viszont túlélésben bőven megelőzte korábbi munkaadóját, hiszen amellett, hogy Spéder egykori lapjának élére kerülhetett, az Indamedia igazgatóságába is beválasztották, amivel pedig egy stratégiailag kiemelkedő jelentőségű NER-cég belső ügyeire kapott rálátást. Starcz a hvg360-nak azt mondta, szinte kézenfekvő volt, hogy megkeresték az Indamediától. | https://m.hvg.hu/360/20201130_starcz_akos_index_indamedia#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2020_12_02&utm_content=hvg360 | https://web.archive.org/web/20210615163332/https://m.hvg.hu/360/20201130_starcz_akos_index_indamedia#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2020_12_02&utm_content=hvg360 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-index-uj-vezerigazgatoja-a-hvg360-nak-baz-indexre-egy-nagyon-komoly-uzletkent-tekintekr | HVG360 | hungarian-news | 2020-11-30 11:30:00 | [
"Starcz Ákos",
"Vaszily Miklós"
] | [
"Dialogue Creatives",
"Indamedia Sales Kft.",
"Index.hu Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
51,294 | A szemét lehet a következő nagy állami konc(esszió) Mészáros Lőrincnek | A magyar állam helyett, hogy szétporlasztaná az állami monopóliumot a mobilfizetések és a hulladékgazdálkodás területén, még ki is terjeszti azt, és egy általa választott cégnek átpasszolja.
A kiválasztott cégek nyereségéhez mindazok hozzájárulnak a jövőben, akik például busz- vagy vonatjegyet vesznek online, mobiltelefonnal egyenlítik ki a parkolást, akik fizetnek a szemét elszállításáért, a betétdíjas sörért, üdítőért. | Az Európai Unió Bírósága két évvel ezelőtt úgy ítélte meg: ellentétes az uniós joggal, hogy a magyar állam egyik cége kizárólagosan üzemelteti a nemzeti mobilfizetési rendszert. Telefonon autópálya-matricát venni vagy parkolási díjat fizetni ugyanis csak a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-n keresztül lehet, még akkor is, ha a fogyasztó különböző viszonteladókkal kerül kapcsolatba.
2018 óta eltelt két év anélkül, hogy a kormány bármit tett volna a jogsértés megszüntetéséért. Most pedig, amikor a bírósági döntésre hivatkozva benyújtotta a törvénymódosítást,
ahelyett, hogy szétporlasztaná az állami monopóliumot, még ki is terjeszti azt, és egy általa választott cégnek átpasszolja.
Ráadásul nemcsak a mobilfizetést adnák koncesszióba, hanem a hulladékgazdálkodás irányítását is. A kiválasztott cégek nyereségéhez mindazok hozzájárulnak a jövőben, akik például busz- vagy vonatjegyet vesznek online, mobiltelefonnal egyenlítik ki a parkolást, akik fizetnek a szemét elszállításáért, a betétdíjas sörért, üdítőért.
Kormányközeli koncesszorból és alvállalkozóból nem lesz hiány. A Mol elnöke, Hernádi Zsolt éppen a törvénytervezet megjelenésekor nyilatkozott arról, hogy a technológiaváltásokkal és klímaváltozással párhuzamosan a hulladékgazdálkodás az egyik olyan ágazat, amelyben már eddig is ismeretekre tett szert az olajvállalat. A HVG érdeklődésére a Mol nem cáfolta, hogy indulna a koncessziós pályázaton. Mészáros Lőrinc cégbirodalma is gőzerővel készül a hulladékkezelésre és -feldolgozásra. | https://hvg.hu/gazdasag/20201202_Meszaros_Lorinc_es_a_Mol_versenyezhetnek_a_magyarok_szemeteert | https://web.archive.org/web/20210115234540/https://hvg.hu/gazdasag/20201202_Meszaros_Lorinc_es_a_Mol_versenyezhetnek_a_magyarok_szemeteert | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-szemet-lehet-a-kovetkezo-nagy-allami-koncesszio-meszaros-lorincnek | HVG | hungarian-news | 2020-12-02 12:50:00 | [
"Hernádi Zsolt",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Nemzeti Mobilfizetési Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"versenykorlátozás - kartell",
"hulladéküzlet",
"közlekedés",
"klientúra",
"koncesszió",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
51,295 | A gigászok csatájában Csányi alulmaradt Mészárossal szemben | Mészáros Lőrinc két cége majdnem hatszor annyi uniós pénzt nyert el egy pályázaton, mint amennyit Csányi új agrárvállalkozása. | A kormánypárt jelöltjének győzelme esélyes a holnapi tajvani elnökválasztáson, ami így megerősítheti Tajpej távolságtartását Pekingtől. A Kínához való viszonyt eltérően ítéli meg a három vetélytárs, de azzal egyik sem kampányol, hogy Tajvan legyen Kína része. | https://hvg.hu/360/202049_nagykondai_ontozesi_csanyilemaradt_meszaros_mogott | https://web.archive.org/web/20210116060502/https://hvg.hu/360/202049_nagykondai_ontozesi_csanyilemaradt_meszaros_mogott | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-gigaszok-csatajaban-csanyi-alulmaradt-meszarossal-szemben | HVG360 | hungarian-news | 2020-12-03 14:00:00 | [
"Csányi Sándor",
"Mészáros Lőrinc",
"Szajkó Lóránt"
] | [
"Kisalföldi Mg. Zrt.",
"Nagykondai Öntözési Kft."
] | [] | [
"pályázat",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"gazdálkodás",
"EU",
"klientúra"
] | [] |
51,296 | Az agrártárca helyettes államtitkárát vették őrizetbe korrupciós ügy miatt | A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást és az ügy egyik érintettje az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára, Nagy János | A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást és az ügy egyik érintettje az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára, Nagy János – jelentette be az agrártárca szerda este közleményben.
A minisztérium azt is közölte, Nagy István agrárminiszter a mai nappal kezdeményezi a helyettes államtitkár felmentését a tisztsége alól.
Az ügyészség szerdán közölte, hogy korrupció gyanújával nyomozást indítottak két emberrel szemben, ők csak annyit közöltek, hogy az egyikük magas rangú minisztériumi tisztségviselő.
A vádhatóság közleménye szerint idén nyáron egy állattenyésztéssel is foglalkozó vállalkozó pályázati úton igénybe vehető állami támogatással tervezte beindítani új mezőgazdasági vállalkozását. A megalapozott gyanú szerint „jogosulatlan előnyt” ajánlott egy magas rangú minisztériumi dolgozónak, hogy hivatali pozíciójából fakadó kapcsolatainak felhasználásával segítsen neki a támogatás, valamint földterületek megszerzésében.
Az ügy horderejét jól mutatja, hogy több százmillió forintos vissza nem térítendő támogatási összegről van szó a közleményben. A vállalkozó öt százalékos tulajdonrészt ajánlott a vezető beosztású minisztériumi dolgozónak, aki el is fogadta az ajánlatot, és megszerezte a beígért tulajdonrészt a vállalkozásban.
Az ügyészség közölte, hogy mindkét elkövetőt gyanúsítottként hallgatták ki, valamint elrendelték az őrizetüket. Jelezték azt is, hogy indítványozták „a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelését” is. | https://hvg.hu/gazdasag/20201202_agrartarca_helyettes_allamtitkar_orizet_korrupcios_ugy | https://web.archive.org/web/20230223043510/https://hvg.hu/gazdasag/20201202_agrartarca_helyettes_allamtitkar_orizet_korrupcios_ugy | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-agrartarca-helyettes-allamtitkarat-vettek-orizetbe-korrupcios-ugy-miatt | HVG | hungarian-news | 2020-12-02 20:35:00 | [
"Nagy János (NFA)"
] | [
"Agrárminisztérium"
] | [] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"mezőgazdaság",
"antikorrupció"
] | [] |
51,297 | Bűnügyi felügyelet alá vették a korrupcióval gyanúsított helyettes államtitkárt | Tanúk befolyásolásától, bizonyítékok megsemmisítésétől tart a bíróság, így nem marad szabadlábon a hivatali vesztegetéssel gyanúsított férfi és a helyettes államtitkár, aki a gyanú szerint elfogadta a kenőpénzt. | Elrendelte a Budai Központi Kerületi Bíróság annak a két férfinak a bűnügyi felügyeletét, akiket vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével és más bűncselekménnyel gyanúsítanak – közölték. A bírósági közleményben nem nevesítik, de a Kormányinfón Gulyás Gergely is megerősítette, hogy az egyikük Nagy János, az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára.
A hivatalos megfogalmazás szerint a két gyanúsított mozgását technikai eszközzel követik nyomon 2021. április 1-jéig. Az ügyészség a bizonyítás megnehezítésének veszélye miatt kérte a bűnügyi felügyelet elrendelését.
Mint írták, a megalapozott gyanú szerint az egyik vádlott vegyes gazdálkodási tevékenységet végző, állattenyésztéssel is foglalkozó vállalkozó, aki tervezett új cégében jogtalan előnyként tulajdonrészt ajánlott a magas rangú minisztériumi tisztségviselőnek. Cserébe azt kérte, hogy az segítséget nyújtson a beruházáshoz szükséges pályázat elnyeréséhez és földterületek megszerzéséhez. Ő az ajánlatot elfogadta, és az ígért tulajdonrészt az újonnan alapított mezőgazdasági vállalkozásban megszerezte.
A nyomozás kezdeti szakaszban van. A bíróság szerint megalapozottan feltételezhető, hogy ha szabadlábon hagynák a gyanúsítottakat, akkor ők a bizonyítást tanúk vagy az eljárásban érintett más személyek befolyásolásával, értesítésével, bizonyítékok eltüntetésével vagy megsemmisítésével megnehezítenék vagy meghiúsítanák – írták. | https://hvg.hu/itthon/20201203_Bunugyi_felugyelet_korrupcioval_gyanusitott_helyettes_allamtitkar | https://web.archive.org/web/20210116053229/https://hvg.hu/itthon/20201203_Bunugyi_felugyelet_korrupcioval_gyanusitott_helyettes_allamtitkar | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bunugyi-felugyelet-ala-vettek-a-korrupcioval-gyanusitott-helyettes-allamtitkart | HVG | hungarian-news | 2020-12-03 16:23:00 | [
"Nagy János (Agrárminisztérium)"
] | [
"Agrárminisztérium"
] | [] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"mezőgazdaság"
] | [
"Nagy János korrupciós ügyei"
] |
51,305 | Elszállhatnak az atlétikai stadion már eleve felpumpált költségei, és csúszhat is a projekt | Újabb milliárdokat sikerült elkölteni az épülő atlétikai stadionra. Ezúttal tanácsadói, ellenőri feladatokra szerződtek baráti cégekkel. | Csepel;Fürjes Balázs;atlétikai stadion;
2020-12-01 11:09:41
Elszállhatnak az atlétikai stadion már eleve felpumpált költségei, és csúszhat is a projekt
Újabb milliárdokat sikerült elkölteni az épülő atlétikai stadionra. Ezúttal tanácsadói, ellenőri feladatokra szerződtek baráti cégekkel.
Gyorsan közelít a számláló a Budapesti Atlétikai stadion a kormány által októberben meghatározott 204 milliárd forintos bekerülési költségéhez. A nemzetközi közbeszerzési portálon hétfőn közzétett tájékoztató szerint a projekt lebonyolításával megbízott BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. 2,88 milliárd forintot fizet a Főber Nemzetközi Ingatlanfejlesztési és Mérnöki Zrt. – Óbuda-Újlak Beruházásszervező és Fővállalkozó Zrt. párosnak a stadion, a szabadtéri edzőpályák, a gyalogos és kerékpáros hidak, illetve más projektelemek lebonyolításáért, valamint tanácsadói és ellenőri feladatokért.
A tendernyertes cégek a NER hűséges mérnök vállalkozói. Szinte valamennyi nagyobb állami beruházásban szerepet kapnak, legyen szó a múzeumi negyedről, az Opera felújításáról, a Puskás stadionról, különböző út- és vasútépítésről.
A fenti szerződéssel már 178 milliárd forint felett jár a projekt, és hol van még a vége. Holott az olimpiai pályázathoz készült előzetes számításokban 120 milliárdos tételként szerepelt. A szakma már akkor is a Puskás Stadion 190 milliárdos árát tartotta meghatározó irányszámnak. A Puskás példája azonban azt mutatja, hogy a beruházásra biztosított 204 milliárd is kevés lehet, főként úgy, hogy jelen esetben a Duna-parton felépülő csarnok mellett hidak, edzőpályák, árvízvédelmi létesítmény, aluljáró és kikötő is épül. A számláló eddig is gyorsan pörgött.
A projektnek helyet adó egykori Vituki-telepet is magába foglaló telket 16,5 milliárdért szerezte meg az állam, úgy hogy nem a területet, hanem az azt birtokló céget vásárolta meg. Az építészeti terveket az úszóarénát és az új Néprajzi Múzeumot is tervező Napur Architect szállította nettó 4,7 milliárdért.
A terület megtisztítására, az egykori Vituki-torony és a többi vízműves épület bontására, valamint a tereprendezésére vonatkozó szerződést 2018 novemberében sikerült tető alá hozni. A tendert Mészáros Lőrinc gyerekeinek (Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes, ifj. Mészáros Lőrinc) cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. és a Föld-Trans Kft. nyerte meg 4,1 milliárd forintos ajánlatával.
A kivitelező céget meghívásos eljárásban választották ki. A Beruházási Ügynökség eredetileg öt céget kért fel, de két jelentkezést érvénytelennek nyilvánítottak, így végül csak a STRABAG-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft., a SWIETELSKY Magyarország Kft., valamint a ZÁÉV Építőipari Zrt.-Magyar Építő Zrt. páros adott be ajánlatot. Kevesek meglepetésére ismét Mészáros gyerekek cége (ZÁÉV) valamint az immáron Tiborcz István közelinek számító Magyar Építő diadalmaskodott. Jól megy nekik a közös munka. Együtt építették a Puskás Stadiont, most pedig a Néprajzi Múzeumot.
A forintok mellett a hónapok is gyorsan gurulnak. Három évvel ezelőtt még úgy számoltak, hogy 2020 első felében megkezdődik az építkezés, de a kivitelezői tendert is alig két hete sikerült lezárni. Kérdés, hogy behozható-e ez a csúszás. Az időpontok és összegek tekintetében igen óvatos – a Puskást és az úszóarénát felépítő – Fürjes Balázs államtitkár korábban úgy fogalmazott a Népszavának: az atlétikai stadion akkor készülhet el a 2023-as világbajnokságra, ha 2020 első felében aláírják a kivitelezői szerződést. Ez pedig nem sikerült. | https://nepszava.hu/3101217_elszallhatnak-az-atletikai-stadion-mar-eleve-felpumpalt-koltsegei-es-csuszhat-is-a-projekt | https://web.archive.org/web/20220701172129/https://nepszava.hu/3101217_elszallhatnak-az-atletikai-stadion-mar-eleve-felpumpalt-koltsegei-es-csuszhat-is-a-projekt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elszallhatnak-az-atletikai-stadion-mar-eleve-felpumpalt-koltsegei-es-csuszhat-is-a-projekt | Népszava | hungarian-news | 2020-12-01 06:32:00 | [
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila",
"Szíjj László",
"Tiborcz István"
] | [
"Budapest Főváros Kormányhivatala",
"Épkar Zrt.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"FŐBER Zrt.",
"Föld-Trans 2001 Kft.",
"Nemzeti Atlétikai Központ",
"Óbuda-Újlak Zrt.",
"Pest Megyei Kormányhivatal",
"Strabag-MML Kft.",
"Swietelsky Építő Kft.",
"WHB Befektetési Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"tanácsadás",
"stadion"
] | [
"Puskás Ferenc Stadion"
] |
51,306 | NER-közelbe került Budapest fő távhőtermelője | Egy, a francia Veolia nevű közműkonszern többségi, valamint a NER-közeli VPP kisebbségi tulajdonában lévő cég vásárolta meg a főváros hőjének háromötödét biztosító Budapesti Erőművet. | Főtáv;távhő;Habony Árpád;
2020-12-04 19:26:30
NER-közelbe került Budapest fő távhőtermelője
Egy, a francia Veolia nevű közműkonszern többségi, valamint a NER-közeli VPP kisebbségi tulajdonában lévő cég vásárolta meg a főváros hőjének háromötödét biztosító Budapesti Erőművet.
December elején a francia-magyar CHP Energia Zrt. vásárolta meg a Budapesti Erőmű Zrt.-t a cseh EP Energy csoporttól – tette közzé a vevő. A több egységből álló fővárosi csoport állítja elő Budapest teljes távhőigényének 60 százalékát – jegyzik meg.
A vételárat nem hozták nyilvánosságra. A két éve alapított CHP két részvényese tavalyi jelentésük szerint 51 százalékban a Veolia nevű, Magyarországon évtizedek óta jelen lévő francia közműmulti, 49 százalékban pedig a solymári VPP Project Kft. Utóbbi közvetett tulajdonosa a máltai Apium Media Holding Ltd. Az offshore-gyanús cég kézbesítési megbízottja Beni Gagel, aki – mint arra lapunk két éve felhívta a figyelmet – a letelepedésikötvény-biznisz nyomán ismertté vált, a Princess pékséglánc mögött is felbukkanó, Habony Árpád izraeli barátjaként emlegetett Michael Gagel öccse. A CHP Energia felügyelőbizottságában találjuk a rendszerváltás emlékezetes Kontrax-csődjéhez kötődő Dicső Gábort, néhány évtizede egy úgynevezett virtuáliserőmű-tervvel vetette meg a lábát a hazai energetika területén. A tagok között ül Zelles Sándor, a Gyurcsány-kormány állami ingatlankezelőjének vezetője is. A VPP Project székhelyén lakó, a céget és közvetlen tulajdonosát ez év nyaráig irányító Juhász Gábort, a Magyar Kick-Box Szövetség alelnökét pedig Tombor András Fidesz-közeli üzletember köreihez sorolják. Korábbi beszámolónk szerint két éve a Veolia már vásárolt kisebb hazai áramtermelőket a VPP-csoporttól.
Az adásvételi közlemény szerint a Budapesti Erőmű vezérigazgatói feladatait mostantól Palkó György, a Veolia Energia Magyarország vezérigazgatója látja el.
Emlékeztetnek: a több mint száz éves Budapesti Erőmű 1997-ig a magyar állam tulajdonában állt, majd a magánosítás során a finn-japán Fortum-Tomen szövetséghez került. Az egységet 2001-ben megvásárló francia EDF 2015-ben adta tovább azt a cseh EP Energynek. A 220 főt foglalkoztató cég üzemelteti a Kelenföldi, a Kispesti és az Újpesti Erőművet. Bár az országos áramtermelésben részesedése csak 3 százalék, hője az önkormányzati Főtávon keresztül 144 ezer helyi háztartást fűt. | https://nepszava.hu/3101694_ner-kozelbe-kerult-budapest-fo-tavhotermeloje | https://web.archive.org/web/20220422074721/https://nepszava.hu/3101694_ner-kozelbe-kerult-budapest-fo-tavhotermeloje | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ner-kozelbe-kerult-budapest-fo-tavhotermeloje | Népszava | hungarian-news | 2020-12-04 07:05:00 | [
"Beni Gagel",
"Dicső Gábor",
"Habony Árpád",
"Juhász Gábor",
"Michael Gagel",
"Tombor András",
"Zelles Sándor"
] | [
"Apium Media Holding Ltd.",
"Budapesti Erőmű Zrt.",
"CHP Erőmű Kft.",
"Energetický a Průmyslový Holding (EPH).",
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"Princess",
"Veolia Energia Magyarország Zrt."
] | [] | [
"offshore",
"közmű",
"klientúra",
"erőmű"
] | [
"Letelepedési kötvény-biznisz"
] |
51,307 | Mobilfizetés: milliárdos üzlet állami segédlettel | A kormány nyolc évre koncesszióba adná a nemzeti mobilfizetési rendszer működtetését egy hozzá közel álló vállalkozónak. | főváros;
2020-11-27 07:00:00
Mobilfizetés: milliárdos üzlet állami segédlettel
A kormány nyolc évre koncesszióba adná a nemzeti mobilfizetési rendszer működtetését egy hozzá közel álló vállalkozónak.
Évek óta zajló játszma fontos lépése Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Palkovics László innovációs miniszter közös törvényjavaslata az egyes közszolgáltatások egységes elektronikus értékesítéséről. Ennek értelmében a kormány nyolc évre koncesszióba adná a nemzeti mobilfizetési rendszer működtetését. Ezen az elektronikus értékesítési platformon eddig a parkolásért és az autópálya használatért lehetett fizetni, de a jövőben a közös rendszeren keresztül meg lehet majd vásárolni valamennyi állami és önkormányzati többségi tulajdonban lévő busz- és vasút-, valamint hajótársaság jegyeit is.
Az egységes elektronikus értékesítés platformját üzemeltető céget Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter hivatala választja ki egy koncessziós eljárás keretében. Az új modell 2022-ben indulhat. S ezzel a fővárosi közlekedési cég – akárcsak a többi önkormányzati közlekedési társaság – a kukaholding által kijelölt kormányzati útra lép, ők végzik a szolgáltatást az árát viszont egy nagy cég szedi be. (Az elektronikus értékesítés aránya minden bizonnyal egyre nagyobb lesz.)
A kormány részben kényszer hatására cselekszik. Az Európai Bíróság ugyanis 2018-ban az uniós joggal ellentétesnek tartotta, hogy az állami Nemzeti Mobilfizetési Zrt. monopolhelyzetbe került. Az Orbán-kabinet a koncesszióba adással pedig megszünteti a közvetlen állami irányítást.
Az új törvény megtiltaná, hogy a szolgáltatók saját fizetési rendszereket működtessenek. A fizikai jegyárusítás és a megállókban lévő jegyautomaták megmaradnak, a szolgáltató pedig köteles lesz igénybe venni a koncesszió tulajdonosa által fejlesztett online rendszert. A koncesszió tulajdonosa ezért jutalékot számolhat fel, ebből fizetik majd a viszonteladókat is, akik azonban az állami mobilfizetési céggel ellentétben nem számolhatnak majd fel kényelmi díjat. Kérdés, hogy mennyi lesz majd a koncesszió tulajdonos által kért jutalék. Ha a korábban rebesgetett 5 százaléknál maradnak, akkor az az évi átlagosan 65 milliárdos menetdíjbevétel esetén több mint 3 milliárd forintot jelentene, de még akkori is milliárdos tétel lenne, ha csak minden harmadik jegyet vesznek elektronikus úton.
A koncesszióval értelmetlenné válik a saját elektronikus jegyrendszer létrehozása. (Igaz, a főváros eredeti tervei szerint a díjfizetés időalapú lett volna, a most koncesszióba adott feladat pedig a meglévő jegypaletta online értékesítéséről szól.) Nem mintha ebben a főváros nagy sikereket ért volna el. Az elektronikus jegyrendszer bevezetéséről szóló szándéknyilatkozatot 2003-ban írták, majd 2010-ben teljesen új alapokról indították újra, de bevezetni azóta sem sikerült. Holott 10 milliárd forintnál is többet költöttek rá.
A fővárosi e-jegy-projekt talán összeomlott volna magától is, de a kormány azért nagyot tolt rajta ebbe az irányba. A mobilparkolás korábban piaci alapon működő rendszerének 2014-es államosítása - az önkormányzatoktól szedett jutalék és a vásárlók által fizetett kényelmi díj révén - többet hozott a konyhára, mint előzőleg gondolták.
A kormány korábban bevetette az egységes e-kártya-rendszert. Az elképzelés szerint egyetlen kártya hordozná a személyi igazolvány, a lakcímkártya, az adókártya, a tb-kártya adatait, helyettesíthetné az útlevelet és a diákigazolványt, sőt az e-jegy-funkció révén utazni is lehetne vele. Már évekkel ezelőtt érezhető volt az erős kormányzati szándék, hogy a fővárosi e-jegyet beolvasszák a nemzeti e-kártyába, és hogy erre a feladatra egy új, az állami célokhoz jobban idomuló vállalkozót keressenek.
A fővárosi közlekedésszervező cég év eleji jelentése szerint az e-jegy projekt bukásában a Nemzeti Egységes Kártyarendszer mellett nem kis része volt a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform (NEJP) létrehozásának, illetve az ezekhez szükséges jogszabályváltozásoknak. Ezek révén ugyanis rendkívül elnyújtották és megnehezítették az e-jegy kártyák kibocsátását. Majd az Orbán-kabinet a fővárosi közösségi közlekedéshez adott állami támogatás kifizetésének egyik feltételéül szabta a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. bevonását a fővárosi e-jegy rendszerbe.
Így született meg a mobiljegy, ami egyébként köszönőviszonyban sincs az elektronikus jegyrendszerrel, hiszen az időalapú díjfizetés helyett csupán egy másfajta értékesítési csatornán vásárolt BKV-jegy. Az év elején úgy tűnt, a játszma végén övék lehet az egész e-jegy-torta. De lehet, hogy ez más koncessziós cég közbeiktatásával érik el. | https://nepszava.hu/3100764_mobilfizetes-milliardos-uzlet-allami-segedlettel | https://web.archive.org/web/20231227072004/https://nepszava.hu/3100764_mobilfizetes-milliardos-uzlet-allami-segedlettel | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mobilfizetes-milliardos-uzlet-allami-segedlettel | Népszava | hungarian-news | 2020-11-27 07:29:00 | [] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Nemzeti Mobilfizetési Zrt."
] | [] | [
"autópálya",
"parkolás",
"közlekedés",
"koncesszió"
] | [] |
51,308 | Felújított metrókocsik: orosz rulett | Nyugtalanító eredményre jutottak az orosz metrókocsi-beszerzését vizsgáló szakértők. A Népszava megszerezte a titkolt jelentést. | orosz;metró;felújítás;M3-as metró;Metrowagonmash;
2020-11-26 06:00:00
Felújított metrókocsik: orosz rulett
Nyugtalanító eredményre jutottak az orosz metrókocsi-beszerzését vizsgáló szakértők. A Népszava megszerezte a titkolt jelentést.
Alkalmatlan anyagok használata, elavult felfüggesztési rendszer, visszatérő rozsdásodás, tucatnál is több sorozatos meghibásodás, ügyetlenül megvalósított, ideiglenesnek szánt megoldások, orosz szabványok, gondatlan kivitelezés – olvasható a lapunk birtokába került jelentésben. De akadnak ennél cifrább dolgok is.
Karácsony Gergely főpolgármester január elején rendelte el az M3-as vonalon futó orosz metrókocsik beszerzésének átfogó vizsgálatát. A jelentést a BME Viking Zrt. határidőre le is szállította, ám a BKV felügyelő bizottsága mind a mai napig nem tárgyalta. A főváros három hónapja lényegében titkolja a jelentést és nem véletlenül.
A műszaki, gazdasági és jogi kérdéseket külön-külön tárgyaló jelentésben egészen durva megállapítások szerepelnek. A jelentés szerint az új kocsik vásárlásához képest a korábbi városvezetés által választott orosz – felújításnak beállított – konstrukció „igen szerénynek mondható megtakarítást eredményezett”, különös tekintettel „az üzemeltetés és karbantartás egyelőre nehezen prognosztizálható költségére”. A jelentés szerint a kocsik élettartamának végére akár 36 százalékkal is nőhet az üzemeltetési költség. S akkor még nem beszéltünk az utólagos klimatizálás áráról, illetve arról, hogy a karbantartás költsége irreálisan megemelkedhet, ha az orosz gyártó monopolhelyzetbe kerül az alkatrész utánpótlásban.
Márpedig a jelentés szerint eddig 18 sorozathibára derült fény. A rozsdásodás, a pocsék heggesztés, és az ülések esetenként balesetveszélyes törése a legsúlyosabb problémák közé tartozik.
A legnagyobb gond a rozsdásodás – derül ki a Népszava birtokában lévő jelentésből. Az első három szerelvény padlólemezei három év alatt teljesen átlyukadtak, de a rozsda már elérte az oldallemezeket, a tartóoszlopokat, és megjelent a tetőn is. Ráadásul az azóta javított kocsikon újra megjelentek a rozsdafoltok. A később gyártott kocsikon enyhébbek a tünetek, de a szakértők szerint bizonyos jelekből arra lehet következtetni, hogy csak idő kérdése, mikor indul meg azokban is a kiterjedt korrózió. A padló ugyanis ezeknél a kocsiknál sem lett tökéletes, az ajtóküszöbnél például hiányzik a vízelvezetés, így csak befelé tud folyni a tisztításhoz használt mosófolyadék és az eső. A problémát az oroszok úgy próbálták kiküszöbölni, hogy lyukakat fúrtak a küszöbbe, csakhogy ezt gyakorta olyan gondatlanul végezték el, hogy a víz most egyenesen a tartószerkezetbe folyik.
S nemcsak arról van szó, hogy az orosz „felújítással” anyagilag sem járt túl jól a főváros, vagy hogy a szerelvények durván rozsdásodnak. A jelentés szerint eddig 18 sorozathibára derült fény. Köztük van az ülések esetenként balesetveszélyes törése.
Az orosz gyártó, a Metrowagonmash (MWM) által 30 évre felemelt élettartam a szakértők szerint csak akkor teljesíthető, ha a gyártási anomáliák kezeléséhez haladéktalanul nekikezdenek és a javítás megfelelő színvonalon zajlik le. Intő jel, hogy a meghibásodás aránya a teljes járműflottában már most 15 százalékos. Márpedig a normál működéshez a járművek 84 százalékára szükség van.
A problémák jelentős részét az okozza, hogy nem a régi kocsivázakat újították fel, hanem újakat gyártottak, majd ebbe próbálták beilleszteni – a gyártási dokumentáció szerint „nehezen értékelhető új megoldásokkal” – a nem ehhez a kocsiszekrényhez gyártott új berendezéseket. Ennek eklatáns példája az inverter (áramátalakító) elhelyezése. A szakértők szerint a tartókonzolok anyaga nem alkalmas hegesztett szerkezethez, ami töréses balesetet eredményezhet. Az oroszok ugyan azóta javították a hibát, de ez csak ideiglenesként fogadható el.
A gondatlanság egyébként a jelentés szerint visszatérő probléma. „A gyártáskori ellenőrzés során bizonyos elemeket nem lett volna szabad tovább engedni”– olvasható a jelentésben. A szakértők egyenesen kétségbe vonták a hegesztők alkalmasságát és a teljes járműflotta haladéktalan átvizsgálását javasolják a varrathibák feltárása érdekében. Komoly gond az is, hogy a kábelkorbácsokat gyakorta egyszerű műanyag gyorskötözőkkel alakították ki, az esetleges tűz terjedését megállító tűzgátak pedig helyenként egyszerűen kimaradtak. Gond van a padlószerkezetben használt anyagokkal is, amelyek „magyar szabványoknak való megfeleltetése kétségbe vonható”. Az is sok kérdést vethet fel, hogy a BKV minőségtanúsítóját az orosz cég fizette.
A szakértők szerint a még nyitott műszaki kérdések jelenthetnek kockázatot a napi üzemeltetés biztosítása során, de folyamatos monitorozás és karbantartás mellett garantálható az üzembiztonság – állítja a jelentés. | https://nepszava.hu/3100633_felujitott-metrokocsik-orosz-rulett | https://web.archive.org/web/20230205003119/https://nepszava.hu/3100633_felujitott-metrokocsik-orosz-rulett | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felujitott-metrokocsik-orosz-rulett | Népszava | hungarian-news | 2020-11-26 07:55:00 | [] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Budapest Főváros Önkormányzata",
"Metrowagonmas"
] | [
"Európa",
"Oroszország"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"metró",
"közlekedés",
"jármű / gépgyártás"
] | [
"A 3-as metró szerelvényeinek felújítása"
] |
51,309 | Orbán Viktor gyorsan megszabadult a korrupcióval vádolt helyettes államtitkártól | Korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt vettek őrizetbe egy vezető beosztású minisztériumi tisztségviselőt, aki részesedésért cserébe kijárta volna a több száz millió forintos támogatást egy mezőgazdasági vállalkozásnak - írtuk szerdán az ügyészség közleménye alapján. az érintett nem más, mint Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár, akinek a felmentését szerdán kezdeményezte Nagy István miniszter.
A szerda éjszaka megjelent Magyar Közlönyben meg is jelent a szűkszavú miniszterelnöki határozat: dr. Nagy Jánost, az Agrárminisztérium helyettes államtitkárát e tisztségéből december 2-ai hatállyal felmenti Orbán Viktor. | Korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt vettek őrizetbe egy vezető beosztású minisztériumi tisztségviselőt, aki részesedésért cserébe kijárta volna a több száz millió forintos támogatást egy mezőgazdasági vállalkozásnak - írtuk szerdán az ügyészség közleménye alapján. Később az agrárminisztérium közleményéből derült ki: az érintett nem más, mint Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár, akinek a felmentését szerdán kezdeményezte Nagy István miniszter.
A szerda éjszaka megjelent Magyar Közlönyben meg is jelent a szűkszavú miniszterelnöki határozat: dr. Nagy Jánost, az Agrárminisztérium helyettes államtitkárát e tisztségéből december 2-ai hatállyal felmenti Orbán Viktor.
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást; a vád szerint egy vállalkozó 5 százalékos tulajdonrészt ajánlott cégében azért, hogy egy magas rangú minisztériumi tisztségviselő hivatali pozíciójából fakadó kapcsolatainak felhasználásával segítséget nyújtson a beruházáshoz szükséges pályázat sikeres elnyeréséhez és földterületek megszerzéséhez. A vezető beosztású hivatalos személy az ajánlatot elfogadta, az ígért tulajdonrészt az újonnan alapított mezőgazdasági vállalkozásban meg is szerezte. | https://mfor.hu/cikkek/makro/orban-viktor-gyorsan-megszabadult-a-korrupcioval-vadolt-helyettes-allamtitkartol.html | https://web.archive.org/web/20220506171837/https://mfor.hu/cikkek/makro/orban-viktor-gyorsan-megszabadult-a-korrupcioval-vadolt-helyettes-allamtitkartol.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-viktor-gyorsan-megszabadult-a-korrupcioval-vadolt-helyettes-allamtitkartol | mfor.hu | hungarian-news | 2020-12-03 18:35:00 | [
"Nagy János (Agrárminisztérium)"
] | [
"Agrárminisztérium"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés"
] | [
"Nagy János korrupciós ügyei"
] |
51,310 | "Tarifára" és "kiskasszára" hivatkozva kért pénzt nőktől a korrupt szülész-nőgyógyász | A Fővárosi Főügyészség 2019 szeptemberében emelt vádat egy budapesti klinikán szülész-nőgyógyászként praktizáló, idős szakorvos ellen, aki 2014. és 2017. év között öt, a kezelése alatt álló nőtől „tarifájára”, illetve a műtős személyzet „kiskasszájára” hivatkozással pácienseitől 100-150 ezer forint közötti összegeket kért és a részére juttatott összegeket eltette.
A Fővárosi Törvényszék 2020. szeptember 23-án kihirdetett elsőfokú ítéletével a szakorvost bűnösnek mondta ki 5 rendbeli üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettében, amelyért őt halmazati büntetésül 1 év és 6 hónap, végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztésre, valamint 1.000.000.-Ft pénzbüntetésre ítélte. A törvényszék az elkövetőt nem mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. | A Fővárosi Főügyészség 2019 szeptemberében emelt vádat egy budapesti klinikán szülész-nőgyógyászként praktizáló, idős szakorvos ellen, aki 2014. és 2017. év között öt, a kezelése alatt álló nőtől „tarifájára”, illetve a műtős személyzet „kiskasszájára” hivatkozással pácienseitől 100-150 ezer forint közötti összegeket kért és a részére juttatott összegeket eltette.
A Fővárosi Törvényszék 2020. szeptember 23-án kihirdetett elsőfokú ítéletével a szakorvost bűnösnek mondta ki 5 rendbeli üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettében, amelyért őt halmazati büntetésül 1 év és 6 hónap, végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztésre, valamint 1.000.000.-Ft pénzbüntetésre ítélte. A törvényszék az elkövetőt nem mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség napokban előterjesztett másodfokú indítványában kezdeményezte a Fővárosi Ítélőtáblánál a szakorvos büntetésének súlyosítását, felemelt tartamú, végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabását az ügyészi fellebbezéssel egyezően, azzal, hogy az ítélőtábla az elkövetőt határozott időre tiltsa el az orvosi foglalkozása gyakorlásától is.
Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet! | https://telex.hu/belfold/2020/12/07/korrupt-nogyogyasz | https://web.archive.org/web/20221205140719/https://telex.hu/belfold/2020/12/07/korrupt-nogyogyasz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tarifara-es-kiskasszara-hivatkozva-kert-penzt-noktol-a-korrupt-szulesz-nogyogyasz | Telex | hungarian-news | 2020-12-07 10:19:49 | [] | [] | [] | [
"ítélet/döntés",
"hálapénz"
] | [] |
51,311 | A Blikk kiszúrta: 100 milliót is kaszálhatott a korrupcióval vádolt magyar politikus cége | Magyarország — Önkormányzati és állami cégeknek is dolgozik a korrupciós ügybe keveredett helyettes államtitkár vállalkozása, amely brutális bevételeket produkált az elmúlt években – szúrta ki a Blikk. | Orbán Viktor (57) miniszterelnök a napokban menesztette Nagy Jánost (39), miután kiderült, hivatali vesztegetés miatt nyomoznak ellene. Az ügyészség gyanúja szerint 2020 nyarán egy vállalkozó 5 százalékos tulajdonrészt ajánlott a minisztériumi tisztségviselőnek egy újonnan alapított cégben, ha Nagy segít megnyerni annak a vállalkozásnak egy több száz millió forintos, vissza nem térítendő támogatást.
A helyettes államtitkár az ajánlatot elfogadta, az ígért tulajdonrészt is megkapta, ám lebukott, majd bilincsben vitték el a rendőrök, jelenleg pedig házi őrizetben van. A vállalkozó szintén gyanúsított. A cégadatok és az ügyészségi dokumentumok alapján ő információink szerint vagy egy volt polgármester, vagy egy kistelepülés önkormányzati képviselője. Mindketten tagjai ugyanis az említett cégnek, amelynek Nagy „segített”. Kerestük az említett vállalkozót, azonban nem értük el.
– A megalapozott gyanú szerint a vállalkozó jogtalan előnyt ajánlott azért, hogy egy magas rangú minisztériumi tisztségviselő hivatali pozíciójából fakadó kapcsolatainak felhasználásával segítséget nyújtson a beruházáshoz szükséges pályázat sikeres elnyeréséhez – állt az ügyészség közleményében.
Nagy az egyik cégét társával 2018-ban alapította, abban az évben, amikor helyettes államtitkár lett. A cég igen sikeres volt: már az első évben 45 millió forint adózott eredményt produkált, tavaly pedig ez az összeg már 144 millióra kúszott fel.
A honlapján „legmagasabb diszkréciót” ígérő cég tevékenysége módfelett széles skálán mozog, a vezetői tréningektől és a földügyeket érintő tanácsadástól egészen az adatvédelmi tisztviselő szolgáltatásig. Utóbbi területen alkalmazza a céget Belváros-Lipótváros: a fideszes vezetésű önkormányzat közterület-felügyeletének és szociális intézményeinek honlapján is Nagy üzlettársa, illetve közös cégük szerepel adatvédelmi tisztviselőként.
Kerestük az önkormányzatot, hogy megtudjuk, a botrány hatására fontolgatják-e a szerződésbontást, ám egyelőre nem kaptunk választ. Ugyanakkor egy helyi óvoda 2018-as dokumentumában is írnak a megállapodásról, alig fél évvel a cégalapítás után. A vállalkozás az állami tulajdonú Mecsekérc Zrt.-nél is hasonló feladatokat lát el.
Folyamatos emelkedés | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/nagy-janos-korrupcio-politikus-ceg/fqejzmt | https://web.archive.org/web/20221011101409/https://www.blikk.hu/aktualis/politika/nagy-janos-korrupcio-politikus-ceg/fqejzmt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-blikk-kiszurta-100-milliot-is-kaszalhatott-a-korrupcioval-vadolt-magyar-politikus-cege | Blikk | hungarian-news | 2020-12-06 10:21:00 | [
"Nagy János (Agrárminisztérium)"
] | [
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata",
"Mecsekérc Rt."
] | [] | [
"vesztegetés",
"tanácsadás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"önkormányzat"
] | [
"Nagy János korrupciós ügyei"
] |
51,312 | Németh Szilárd alapítványa lett Csepel egyik legnagyobb ingatlantulajdonosa | A honvédelmi államtitkár birkózó alapítványa még be sem fejezte a 4,5 milliárd forintos csarnoképítési projektjét, máris megszerezte a csepeli stadiont és két vízitelepet az egyik leggazdagabb magyar cégcsoportjától. Hogy miből, az egyelőre nem világos. | Elemelkedett az eredetileg sem kis költségvetésű pályájáról Németh Szilárd honvédelmi államtitkár birkózó alapítványa, és egy csapásra az egyik legnagyobb ingatlantulajdonos lett Csepelen. A birkózócsarnok-építésre, valamint az ahhoz kapcsolódó kollégium létrehozására berendezkedett Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány (KIMBA) két hete 100 ezer négyzetméternyi sportingatlant, közte egy futballstadiont kebelezett be. Ezzel a fideszes politikus régi álma valósult meg, másfél évtizedes harc után sikerült kiszorítania a Csepel SC-ből a tíz leggazdagabb magyar közé tartozó Jellinek Dániel Indotek Csoportját.
Németh Szilárd győzelemként jelentette be, hogy a Béke téri központi sporttelepet, a Hollandi úti kajak-kenu vízitelepet és a Gubacsi hídnál lévő evezőstelepet megvette az alapítvány, így
a csepeliek visszakapták a baloldal által tönkretett, szétlopott és eltékozolt sportlétesítményeket.
A fideszes politikus, aki egyszerre tölti be a Honvédelmi Minisztériumban az államtitkári és a Magyar Birkózó Szövetségben az elnöki posztot, azt is hangoztatta, hogy az általa létrehozott alapítvány hamarosan megkezdi a korábbi tulajdonosnál leamortizálódott ingatlanok fejlesztését, hogy XXI. századi körülményeket teremtsen a sportolásra. Arról viszont nem tett említést, hogy korábban Csepel polgármestereként az Indoteket akadályozta fejlesztési tervei elindításában.
Németh Szilárd, a kerület új fideszes polgármestereként 2011-ben több sajtótájékoztatót tartott, és sikkasztás gyanújával feljelentést is tett azzal, hogy az általa akkor baloldali kötődésű vállalkozóként bemutatott Jellinek megpróbálja felszabdalni a sporttelepek területét, hogy ingatlanfejlesztéseket indítson rajta.
Jellinek azóta bekerült a leggazdagabb magyarok élbolyába, az Indotek Csoport pedig a hazai ingatlanpiac egyik legnagyobb játékosává nőtte ki magát. A cégcsoport nemrég Tiborcz István vállalkozása helyére lépett a tőzsdei Appeninn Nyrt. tulajdonosi körében, birtokol 21 bevásárlóközpontot, sőt a Gellért szállót és a Sofitelt is, legutóbb pedig az általa vezette konzorcium próbálta megszerezni a budapesti repülőteret. A Csepel Plaza és a gyártelep egy részének tulajdonosaként a XXI. kerületben is jelen van.
A csoport marketingvezetője kérdésünkre azt írta, hogy az Indotek 2007 óta állami vagy önkormányzati támogatás nélkül másfél milliárd forintot fektetett a csepeli klub üzemeltetésébe. Pintyőke Marcell szerint nagyszabású fejlesztési terveik voltak a területtel kapcsolatban: mintegy 200 ezer négyzetméternyi ingatlan fejlesztése valósult volna meg. Az elképzelés lényege az volt, hogy különböző jövedelemtermelő ingatlanokat, éttermeket, szabadidőközpontot, irodaházat, szállodát hoznak létre, és ezek képesek lettek volna kitermelni a nonprofit sportegyesület számára tervezett, több mint 20 ezer négyzetméternyi fejlesztéshez, valamint a létesítmények üzemeltetéséhez szükséges fedezetet.
A társaság ez irányú elképzelései ugyanakkor az évek során nem tudtak megvalósulni, ugyanis a kerület önkormányzata változtatási tilalmat rendelt el a területen, miközben a sportpályák és a létesítmények állapota folyamatosan romlott
– írta az Indotek képviselője, hozzátéve, végül ez a patthelyzet vezetett oda, hogy engedtek a sportklubra pályázó alapítványnak.
Németh Szilárd nyilatkozataiban arról sem beszélt, hogy az alapítvány milyen konstrukcióban és milyen pénzből vásárolta ki az Indoteket, és miből akar fejlesztéseket indítani a hatalmas, nagyjából 14 futballpályányi területen fekvő ingatlanegyüttesen. Ugyanakkor Facebook-oldalán köszönetet mondott a kormánynak az anyagi és erkölcsi támogatásért. Ezt ismételte meg a Magyar Nemzetben hétfőn megjelent interjúban, kiegészítve azzal, hogy erre a továbbiakban is számítanak, és tárgyalni fognak az önkormányzati támogatás és a magánszponzoráció lehetőségeiről is. Hogy pontosan mire készülnek, még nem tudni, de a fideszes politikus úgy fogalmazott:
Van kiváló példa is előttünk: a Puskás Akadémia és a Fradi.
Mi hiába kerestük több csatornán keresztül is Németh Szilárdot, azt a választ kaptuk, hogy sem az alapítvány, sem az államtitkár nem akar élni a nyilatkozat lehetőségével. Így arra sem kaptunk választ, hogy a KIMBA a 2017-es indulása óta mennyi pénzt kapott a kormánytól, és kibővítették-e a minden valószínűség szerint újabb tízmilliárdokra rúgó fejlesztésekre az alapítvány feladatkörét.
A csarnoképítési projekttel kapcsolatban tett régebbi bejelentések szerint a csepeli birkózó akadémia kialakítását a kormány 4,5 milliárd forinttal támogatja. Ebből szántak eredetileg 2,2 milliárdot a csarnok felhúzására, majd a KIMBA tavaly 2,46 milliárd forintra módosította a tenderkiírást. A csarnok mellé tervezett 130 fős kollégium építése még nem kezdődött el. A fellelhető dokumentumok alapján azonban úgy tűnik, hogy tavaly év végén még több pénz volt az alapítvány számláján, a 2019-es beszámolója szerint az év zárásakor közel 5 milliárd forint forrással rendelkezett.
A Németh által létrehozott alapítvány finanszírozását 2017-ben a Magyar Birkózó Szövetségen keresztül indították el, amelynek akkor már két éve a fideszes politikus volt az elnöke. A KIMBA megalapítását Németh azzal indokolta, hogy az alapítványi forma megkönnyíti a beruházás lebonyolítását. Az ellenzék viszont ezt nem találta kielégítő magyarázatnak, és arra figyelmeztetett, hogy a közpénz, majd később a csarnok egy olyan magánalapítvány tulajdonába kerül, amelynek a döntéseibe sem a csepeli önkormányzat, sem a birkózószövetség, sem az állam nem szólhat bele.
Az alapításkor Németh Szilárd házába bejelentett KIMBA működését és gazdálkodását egyetlen kurátor irányítja. Süle László az önkormányzat cégétől, a Csepeli Városfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetői székéből igazolt az alapítványhoz.
A KIMBA 2017-ben kapta meg az első kétmilliárd forintos vissza nem térítendő támogatást a birkózószövetségen keresztül. A szövetség honlapján fellelhető dokumentum szerint 2018 áprilisában került a testület elé az az előterjesztés, amely újabb 1,1 milliárddal megtoldotta a kormányzati adományt. A pénzeket a szövetség a fejlesztési minisztériumtól kapta, és átadási szerződéssel passzolta tovább az alapítványnak. Ezek a „továbbadási tranzakciók” érdekes módon a szövetség nyilvános költségvetésében nem látszanak, az viszont igen, hogy hozzájárult az akadémia szakmai és személyi jellegű kiadásaihoz. A KIMBA újabb kétmilliárdos, majd egy 200 milliós támogatást kapott 2019 nyarán a kormánytól. December végén pedig újabb 370 millió forintról jelent meg határozat a Magyar Közlönyben. Az alapítványhoz máshonnan is érkezett pénz, a legnagyobb tétel a csepeli önkormányzat közel 400 milliós adománya volt.
A stadionvásárlás múlt heti bejelentését a csepeli önkormányzat ellenzéki képviselője, a momentumos Dukán András Ferenc azzal kommentálta, hogy
Németh Szilárd állítása szerint a csepelieké lett a Csepeli Stadion és a hozzá tartozó kiegészítő létesítmények. Ezzel szemben a valóság az, hogy bekebelezte a csepeli sportéletet, és a saját magánbirodalmát bővítette tovább a helyi ingatlanokkal. Mit tett Németh Szilárd eddig a csepeli sportért? Az újonnan felépült birkózócsarnokába nem engedte be a csepeli birkózókat, akik így a bezárt Jedlik tornatermében kényszerültek edzeni.
A KIMBA kormányzati pénzeivel kapcsolatban megkerestük a Magyar Birkózó Szövetséget és a Kozma István Birkózó Akadémia Alapítványt is, de egyik szervezet sem reagált levelünkre. Válasz nélkül maradtak a sportért felelős Emberi Erőforrások Minisztériumának küldött kérdések is, így egyetlen érintettől sem kaptunk információkat arról, hogy milyen forrásból kezdett új irányba terjeszkedni a Németh Szilárd-féle alapítvány. | https://24.hu/belfold/2020/12/07/nemeth-szilard-csepel-kimba/ | https://web.archive.org/web/20230606233733/https://24.hu/belfold/2020/12/07/nemeth-szilard-csepel-kimba/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nemeth-szilard-alapitvanya-lett-csepel-egyik-legnagyobb-ingatlantulajdonosa | 24.hu | hungarian-news | 2020-12-07 00:00:00 | [
"Jellinek Dániel",
"Németh Szilárd",
"Süle László",
"Tiborcz István"
] | [
"Appeninn Nyrt.",
"Indotek Zrt.",
"Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány",
"Magyar Birkózó Szövetség"
] | [
"Bp. XXI. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"sport",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,313 | Akkor is kap 330 milliót a Rogánt és Habonyt helikoptereztető cég, ha fel sem szállnak | 2018-ig az Országos Vérellátó Szolgálat rendelkezésre állási díj nélkül is meg tudta oldani a légi szállítást, 2017 után azonban idén is egy olyan szerződést kötöttek, amely százmilliós alapdíjat biztosít a Rogán Antal lagzis helikoptereztetésével, illetve később Bessenyei István luxusgépének üzemben tartásával ismertté vált cégnek. | Bruttó 650,4 millió forintos közpénzes megrendelést, illetve keretszerződést kapott a Rogán Antal reptetésével ismertté vált kadarkúti Fly-Coop Kft.: december 1-jétől egy éven át – illetve a fedezet megléte és a rendelői igény esetén további kétszer egy évben – folyamatosan biztosítanak két, legfeljebb két órán belül felszállásra képes repülőgépet az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) részére a nemzetközi szervdonációs Eurotransplant együttműködésben való részvételhez, donor-szerv és/vagy orvoscsoport szállítására. Kitétel, hogy amennyiben az egyik repülő úton van, a másiknak azonnal rendelkezésre kell állnia. Emellett a Fly-Coop eseti légi szállítási megrendeléseket is kaphat a OVSZ-tól, ezek maximális időtartama egy év alatt 200 blokk óra lehet. A Fly-Coop Kft. tulajdonosa a Jakab család, az OVSZ megbízott főigazgatója Bayerné Dr. Matusovics Andrea, a lakásbotrányba keveredett kormányközeli publicista, Bayer Zsolt felesége.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint a tendert szeptemberben indították el nyílt eljárásban, ajánlatot azonban csak a Fly-Coop Kft. nyújtott be. A november végén aláírt szerződés (.pdf-ben itt találja) értelmében a Fly-Coop nettó 259,8 millió (bruttó 330 millió) forint rendelkezésre állási díjat kap, ez az összeg akkor is megilleti őket, ha egyszer sem kell felszállniuk. Ezt egészíti ki a repülési díj, amely
a turboprop hajtóműves repülőnél blokkóránként nettó 1 millió 188 ezer forint (maximum 50 blokkórányi időtartamra),
a jet hajtóműves repülőnél blokkóránként nettó nettó 1 millió 740 ezer forint (maximum 150 blokkórányi időtartamra).
A feladat nem lesz új a cégnek, 2017 végén írtuk meg, hogy a Fly-Coop bruttó 571,5 millió forintos keretszerződést kapott az OVSZ-től ugyanilyen feladatokra. Ekkor egyedül még nem tudták megszerezni a munkát, két erőforrásnyújtó szervezetet is megjelöltek, az egyik Hernádi Zsolt MOL-vezér érdekeltsége volt. Néhány hónappal később a Népszava derítette ki, hogy nem csak a gáláns, havi 25 millió forintos rendelkezésre állási díj miatt furcsa a megbízás: az OVSZ-nél korábban nem volt szükség rendelkezésre állásra, enélkül is meg tudták oldani a sürgős légi szállításokat. Sőt, információik szerint tíz év alatt egyetlen szervdonoráció maradt el szállítási gondok miatt. A lap a hazai transzplantációs viszonyokat ismerő forrása szerint az OVSZ-nél hasznosabban is fel tudták volna használni a Rogán-barát Fly-Coopnak utalt átalánydíjat. Fontosabb lett volna például a kórházakban dolgozó úgynevezett szervkoordinátorok számát növelni, hiszen ennek köszönhetően érzékelhetően nőhet a transzplantációval megmentettek száma.
A Fly-Coop felbukkanásáig az OVSZ egyik légi szállítója a kiskunlacházi Jet-Stream 2004 Kft. volt, amely rendelkezésre állási díj nélkül vállalta a munkát, a Fly-Coop megjelenése után azonban már csak alvállalkozóként jutottak munkához. Az idei megbízásában már szó sincs alvállalkozókról vagy erőforrásnyújtó szervezetekről, a cég már saját gépparkjával is meg tudja oldani a feladatot. Ami elnézve üzleti eredményeiket, nem csoda.
Rogántól Habonyon át Bessenyeiékig
A Fly-Coop Kft. az utóbbi években figyelemreméltó sikereket ért el: 2015-ös, 191 millió forintos forgalmukat 2019-re sikerült csaknem tizenötszörösére, több, mint 2,8 milliárd forintra feltornázni. Igaz, az elmúlt évek elég mozgalmasan alakultak az Opten szerint negyven főt foglalkoztató, mára a NER-hez sorolt cégnek.
A Fly-Coop neve 2016-ban lett ismert, amikor a propagandaminisztert és mára volt feleségét, Rogán-Gaál Cecíliát helikopterrel szállították Szabó Zsófia bulvárszereplő esküvőjére. Az ügyet az azóta bezáratott Népszabadság írta meg, Rogán a lap érdeklődésére először kerek-perec letagadta a helikopterezést, majd amikor fotókat küldtek neki, azt mondta, hogy a luxusutat felesége (illetve Sarka Kata) cége, a Nakama&Partners Kft. barterezte le a Fly-Coop Kft.-vel. A Népszabadság utolsó címlapsztorija után egyre gyakrabban említették a Fly-Coop és a NER legfelsőbb köreibe tartozó szereplők nevét együtt:
Habony Árpád, Orbán Viktor informális tanácsadója 2017 júniusában a sajtó elől a cég helikopterével menekült el Makaóról hazatérve.
A néhai Andy Vajna negyedik házassági évfordulójuk alkalmából ugyanebben az évben vitte el helikopterrel repülni Vajna Tímeát.
2019-ben Kövér László, az országgyűlés házelnöke nyolcfős delegáció élén hivatalos úton járt Rómában, amihez az Országgyűlés Hivatala a Fly-Coop Kft.-től bérelt magángépet.
Ezek azonban csak a kisebb jeleknek tűnnek, sokkal beszédesebbek a cég, illetve az egyik tulajdonos, Jakab Tamás üzleti kapcsolatai. 2017 elején Jakab egy kormányközeli társasággal, az Orbán Viktor eskütételének biztosításával és a milliárdos közpénzes megbízásokkal ismertté vált Valtonnal hozott létre közös céget, az évek óta honlappal sem rendelkező Hun-Jet Kft.-t. A Valton kisebbségi tulajdonosa Bessenyei István, Sarka Kata bulvárszereplő mostani férje, aki feltűnően gyakran tűnt fel az egykori Rogán-házaspár háza táján, sőt: Rogán-Gaál Cecília villáját történetesen éppen tőle bérli. A régi Index szerint Bessenyei lehetett az, aki a mára legendás helikopterezést leszervezte a miniszternek és családjának és ő fizette Habony Árpád helikopteres menekülését is.
Az Átlátszó cikkéből derült ki, hogy mire is hozhatták létre a Hun-Jetet: a lap megtalálta azt a HA-BES lajstromjelű magángépet, amely értesüléseik szerint már azelőtt Bessenyei Istvánhoz volt köthető, amikor még direktben nem is tulajdonolta a Hun-Jet Kft. Később azonban a cégé lett, az üzemben tartóként pedig a Fly-Coop Kft.-t tüntették fel. A gép nettó közel 700 millió forintos vételárát az egykor Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére által vezetett és azóta bedőlt Növekedési Hitel Bank (NHB) finanszírozta.
A HA-BES lajtromjelű luxus business jet a Fly-Coop Kft. Facebook-bejegyzésében:
A Fly-Coop és a Valton azonban már Rogánék helikopterezésekor kapcsolatba kerültek: a miniszteri pár a Fly-Coop helikopteréből a közvetetten a Valton érdekeltségébe tartozó Valton-Master Car Mercedesébe szállt át a budaörsi reptéren. Azon a budaörsi reptéren, amelyet már a Fly-Coop erre alapított cége, az Aeroglobe Kft. üzemeltet.
Kiemelt kép: Üzemanyagot töltenek a sétarepüléseket is szervező FLY-COOP Légi Szolgáltató Kft. egyik Cessna típusú gépébe a Budaörsi repülőtéren 2020. július 23-án. | https://24.hu/fn/gazdasag/2020/12/07/fly-coop-orszagos-verellato-rogan/ | https://web.archive.org/web/20211221142947/https://24.hu/fn/gazdasag/2020/12/07/fly-coop-orszagos-verellato-rogan/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/akkor-is-kap-330-milliot-a-rogant-es-habonyt-helikopterezteto-ceg-ha-fel-sem-szallnak | 24.hu | hungarian-news | 2020-12-07 00:00:00 | [
"Andy Vajna",
"Bayerné dr. Matusovits Andrea",
"Bessenyei István (Valton)",
"Habony Árpád",
"Hernádi Zsolt",
"Jakab Tamás",
"Kövér László",
"Rogán Antal",
"Rogán-Gaál Cecília"
] | [
"Aeroglobe Kft.",
"Fly-Coop Kft.",
"Hun-Jet Kft.",
"Nakama & Partners Kft. (N&P)",
"NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.",
"Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ)",
"Valton-Sec Zrt."
] | [] | [
"egészségügy",
"repülőtér / légügy",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,314 | Jó helyzetbe került Matolcsy Ádám cége egy 20 milliárdos állami bútorbeszerzésnél | Újra rámosolygott a szerencse Matolcsy György jegybankelnök fiára, Matolcsy Ádámra. Az érdekeltségébe tartozó Balaton Bútor Kft.-vel is keretszerződést kötött a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság egy hatalmas, hároméves bútorbeszerzésre – derül ki a minap nyilvánosságra került dokumentumokból. | Újra rámosolygott a szerencse Matolcsy György jegybankelnök fiára, Matolcsy Ádámra. Az érdekeltségébe tartozó Balaton Bútor Kft.-vel is keretszerződést kötött a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság egy hatalmas, hároméves bútorbeszerzésre – derül ki a minap nyilvánosságra került dokumentumokból. Az állam 20 milliárd forintot tervez költeni, és a Balaton Bútor mellett még öt céggel kötöttek keretszerződést. Amikor valamely állami intézménynek a következő három évben bútorra lesz szüksége, akkor már csak ezt a hat céget versenyeztetik egymással.
A Balaton Bútor jó helyről indul, erről az árulkodik, hogy a 20 milliárdos keretösszegű pályázatnál a legjobb pontszámot ez a cég kapta. Nyolc vállalkozást hívott meg ajánlattételre a KEF, ebből heten adtak is be ajánlatot, és egy esett ki a rostán.
Nem tudni tehát még, hogy a 20 milliárdos keretből mennyit húzhat be Matolcsy Ádám érdekeltsége, mindenesetre óriási lehetőséget kapott. A cég 2015-ben került a Matolcsy-fiú érdekeltségébe (a Glamorous Kft.-n keresztül, amelyet két évvel ezelőtt bezárt, most a bútorgyárban 80 százalékos Magyar Stratégiai Zrt.-n keresztül közvetett tulajdonos a jegybankelnök kisebbik fia), az elmúlt években a forgalma nettó másfél milliárd forint körül ingadozott.
Amióta a jegybankelnök fiának érdekeltségébe került a bútorcég, azóta több ízben is közpénzt felhasználó szervezettől nyertek el megbízásokat.
2017-ben
okosirodás projekthez kapott durván 500 millió forintot a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel közös fejlesztésre,
az Ipar 4.0-ra való átálláshoz, a vállalatirányítási rendszer fejlesztésére 92 milliót,
gyakornoki programra pár milliót,
egy másik céggel közösen 351 millió forintos megbízáshoz jutottak az Egri Törvényszéktől és a Heves Megyei Főügyészségtől.
2018-ban
külföldi kiállításokon való részvételre durván 10 millió forintot zsebelhettek be,
ugyanebben az évben a Testnevelési Egyetem, két körben bútorokat rendelt tőlük, bő 220 millió forint értékben.
2019-ben | https://24.hu/fn/gazdasag/2020/12/08/matolcsy-adam-balaton-butor-keretszerzodes/ | https://web.archive.org/web/20220615001539/https://24.hu/fn/gazdasag/2020/12/08/matolcsy-adam-balaton-butor-keretszerzodes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jo-helyzetbe-kerult-matolcsy-adam-cege-egy-20-milliardos-allami-butorbeszerzesnel | 24.hu | hungarian-news | 2020-12-08 00:00:00 | [
"id. Matolcsy György",
"Matolcsy Ádám"
] | [
"Balaton Bútor Kft.",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF)",
"Magyar Stratégiai Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,315 | Ismét Száraz István cége nyerte a Magyar Nemzeti Bank kétmilliárdos kommunikációs tenderét | Az előző évhez hasonlóan 2020-21-ben is Száraz István cége, a FRANK Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. látja el a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs feladatait – derült ki a közbeszerzési értesítőből. De a kétmilliárdos tender sorsa nem is volt kérdéses, hiszen nem volt más ajánlattevő. | Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent tájékoztató szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2020–2021. évi kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó feladatokat a FRANK Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. láthatja el.
A nettó 2 milliárd forintos megbízás határideje a keretösszeg kimerülése, vagy legkésőbb 2021. december 31-e. A cégnek a „Növekedési Hitelprogram Hajrá!”, valamint az „Azonnali Fizetés” második szakaszának kampánykommunikációját kell elvégeznie, ami a kreatív koncepció kitalálása mellett a médiavásárlást, valamint a hirdetési felületeken (print, televízió, rádió, közterület, online) történő népszerűsítést is magában foglalja. A feladatok közé tartozik még a Minősített Fogyasztóbarát termékek brandjének felépítése, és az MNB egyéb kommunikációs teendőinek ellátása is, így például PR-kampányok és rendezvények szervezése, valamint lebonyolítása is.
A nyílt eljárás eredménye nem volt kérdéses, hiszen mindössze egy ajánlat érkezett be.
Nem ez az első alkalom, hogy Száraz István cége nyert az MNB egy tenderén: ahogy megírtuk, a tavalyi évben is a Frank Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. látta el a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs feladatait, igaz, akkor a keretösszeg nettó 1,95 milliárd forint volt. Száraz István cége azonban már 2017-ben is nyert az MNB egy közbeszerzésén, akkor a „Fogyasztóbarát termék”-nek minősített lakáscélú jelzáloghitelek társadalmi megismertetéséért felelt nettó 1,5 milliárd forintért a Balásy Gyula tulajdonában lévő New Land Media Kft.-vel közösen.
Száraz István cége nyerte az MNB kétmilliárdos kommunikációs tenderét
A Frank Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. látja el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019-2020. évi kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó feladatokat – derült ki az EU-s közbeszerzési értesítő október 16-i számából. A nyertes cég tulajdonosa, Száraz István többször üzletelt már Matolcsy György jegybankelnök környezetével.
Száraz István neve onnan lehet ismerős, hogy ő volt a már megszűnt VS.hu alapítója is, ami egyébként több , mint félmilliárdot kapott az MNB alapítványaitól. Száraz az Origo-t kiadó New Wawe Media Group Zrt.-ben is jelentős szerepet töltött be egészen 2017-ig, amikor a vezérigazgatói címet később a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám vette át.
A 2014-es alapítású Frank Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-nél az Opten adatai szerint mindössze ketten dolgoznak. A cég 2019-ben 201,5 milliós nettó árbevételt ért el, amiből 84 millió nyeresége maradt. Az elmúlt évek adataiból azonban látható, hogy a nettó árbevétel folyamatosan csökken, hiszen 2018-ban még 940 millió, 2017-ben pedig majdnem 1,5 milliárd volt ez az összeg.
A reklámszakmában tevékenykedő vállalkozást Száraz István a DryCom Informatikai Tanácsadó Kft.-n keresztül birtokolja. A DryCom nettó árbevétele a tavalyi évben 633 millió, adózott eredménye pedig 217,7 millió volt. | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/12/07/ismet-szaraz-istvan-cege-nyerte-a-magyaremzeti-bank-ketmilliardos-kommunikacios-tenderet/ | https://web.archive.org/web/20230116223717/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/12/07/ismet-szaraz-istvan-cege-nyerte-a-magyaremzeti-bank-ketmilliardos-kommunikacios-tenderet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ismet-szaraz-istvan-cege-nyerte-a-magyar-nemzeti-bank-ketmilliardos-kommunikacios-tenderet | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-12-08 12:54:00 | [
"Száraz István"
] | [
"Frank Digital Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"PR",
"klientúra"
] | [] |
51,316 | Percenként egymillió forintot kap a Stop Soros-kampányból is gazdagodó kft. az állami Antenna Hungáriátó | Az Antenna Hungária még az 5 perc Angol TV-nél is többet fordít a Magno Studio által előállított tartalomra, pedig már az arra fordított összeg sem volt csekély. | A 24.hu még szeptemberben érdeklődött arról, hogy milyen műsor elkészítésére szerződött a digitális földfelszíni műsorszórással foglalkozó Antenna Hungária és a Magno Studio Kft. Erre azt a választ kapták, hogy
„az említett szerződés keretében az Antenna Hungária Zrt. részére a tevékenységéhez köthető műsorszámokat gyárt le, amelyek kialakítása egyrészt még folyamatban van, másrészt azok tartalma üzleti titkot képez”.
A lapnak ezután hosszas levelezést követő közérdekű adatigénylésekkel végül sikerült megtudakolnia, hogy 250 millió forint összegű megbízást zsebelt be a Magno Studio Kft. az Antenna Hungária Zrt.-től. Egy újabb adatigényléssel elkérték a szerződést, de azt az állami cég – üzleti titokra, illetve arra hivatkozva, hogy a műsort jelenleg is készítik – csak mellékletek nélkül, vagyis hiányosan küldte el novemberben. Az viszont kiderült, hogy az Antenna Hungária ezúttal Digitális Akadémia címmel adott megbízást a műsorkészítő cégnek.
Összesen 50 epizódból álló, bruttó 5 perc időtartamú szériáról van szó, vagyis az újabb közpénzből finanszírozott műsor percenként mintegy egymillió forintért készül.
Ezzel a megbízás összege még az 5 perc angol TV című műsorét is felülmúlja, amelyre 240 millió forintot költött az Antenna Hungária. Az 5 perc angol TV 50 darab, nettó 4-5 perc közötti epizódból áll.
Gyors felemelkedés, közpénzes médiamunkák
A Horváth László tulajdonában álló, 2015 végén alapított Magno Studio Kft. tavaly 14,9 milliárd forintos nettó bevételt ért el. A jelentősnek mondható bevételnek köze van ahhoz is, hogy jelentős közpénz áramlik a cégen keresztül. Így történt ez az állami MVM és a CÖF között, amikor a Magno Studio forgatta azt a négy, a Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórumának készült imázsfilmet, amelyre az állami MVM Zrt. adott 433 millió forint közpénzt, és a kormányközeli TV2 sugározta.
Tavaly a Magno Studio rendezte a Gaál Cecíliához (akkor még Rogán-Gaál Cecíliához) köthető Fitbalance Aréna Tavasz és a Fitbalance Kids nevet viselő sporteseményeket. A rendezvények állami cégek nagyvonalú támogatásaival hozták tető alá: a hvg.hu szerint rendezvényekre közpénzes segítséget nyújtó MVM a Magno Studio Kft.-nek utalta a 160 milliós támogatást.
Máskor közvetlenül a Magno Studióhoz folyik a közpénz megrendelés vagy támogatás formájában. Az Átlátszó szerint a 2018 januárjában futó Stop Soros-kampányból 676,3 milliót kapott a cég, a választás előtti 7 milliárd forintos propagandaköltésekből pedig 3,8 milliárdos szeletet hasított ki a Magno Studio. 2018-ban két részletben összesen 142 millió forint támogatást kapott az ugyancsak állami Szerencsejáték Zrt.-től. Ezt követték az Antenna Hungária Zrt.-től kapott újabb megbízások.
További hírek találhatók a Media1.hu-n!
Borító: Unsplash | https://media1.hu/2020/11/18/antenna-hungaria-magno-studio-digitalis-akademia-kozpenz/ | https://web.archive.org/web/20220812211805/https://media1.hu/2020/11/18/antenna-hungaria-magno-studio-digitalis-akademia-kozpenz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/percenkent-egymillio-forintot-kap-a-stop-soros-kampanybol-is-gazdagodo-kft-az-allami-antenna-hungariato | Media1 | hungarian-news | 2020-11-18 14:14:00 | [
"Horváth László"
] | [
"Antenna Hungária Zrt.",
"Magno Studio Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"műsor / filmgyártás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
51,317 | Szlovákiában országos teszt, itthon ingyen parkolás – ez a különbség a vírusterjedésben | Látványos ábrán mutatjuk be, hogyan alakultak a számok itthon és Szlovákiában. A rendelkezésre álló adatok alapján összehasonlítottuk, hogyan változott az aktív fertőzöttek száma Magyarországon és északi szomszédunknál, még az október 15-én bejelentett szigorítások óta. Lakosságarányosan közel egy szintről kezdett terjedni a koronavírusfertőzés a két országban, aztán valami történt: a különböző döntések különböző eredményeket hoztak. | “A déli eredmények azt mutatták: össze tudtunk fogni. 800 ezer embert sikerült szombat 12-ig letesztelni, ez nagyszerű eredmény. Éjjel megtudtam viszont a teljes nap eredményét – alig kaptam levegőt a szám hallatán. Az eredmény azt mutatja, hogy Szlovákia működik! Az adatokat majd Naď fogja ismertetni” – ezt Igor Matovič szlovák kormányfő mondta az országos tesztelés kezdetén, november elsején – tudósított akkor az ujszo.com.
Azt, hogy mekkora a különbség a hazai és a V4-ek, vagy még inkább Nyugat-Európa koronavírussal kapcsolatos adatszolgáltatásával, ebben a cikkben mutattuk be részletesen. Példának éppen Szlovákiát hoztunk, ahol rendkívül részletes adatokat tesznek közzé. A vírus terjedését bemutató grafikont frissítették, a korlátozó intézkedéseket is feltüntették.
A környező országok ontják az adatokat, csak Szerbia olyan szűkszavú, mint a magyar kormány
A környező országok közül csak Szerbia annyira fukar az adatokkal, mint Magyarország – ez derül ki gyűjtésünkből. Miközben a legtöbb országban közigazgatási egységekre lebontva érhetőek el a koronavírus adatok, addig ez itthon látszólag csak a fideszes politikusok privilégiuma.
A szlovák intézkedések időben így néztek ki: október 15-től minden fürdő, akvapark, wellness/fitness centrum, kulturális intézmény (mozi, színház) bezárt. A kereskedelmi vendéglátóhelyeken csak kültéren (teraszokon) lehet ételt és italt felszolgálni, és csak elvitelre lehet ételt, italt árusítani. Tömegrendezvényen legfeljebb 6 személy vehet részt, kivételt képeznek a legmagasabb szintű versenyek (hoki, futball), kültéren, beltérben és minden tömegközlekedési eszközön a száj és orr eltakarása kötelező. Az élelmiszerüzletekben és drogériákban hétfőtől péntekig 9:00 és 11:00 óra között csak 65 év felettiek vásárolhatnak, lehetőségük van azonban arra is, hogy más időpontokban is vásároljanak a nap folyamán.
Aznap 19.047 aktív fertőzöttet, 7182 gyógyultalt és 71 elhunytat tartottak számon. A szlovák kormány ekkor súlyos, romló helyzetről beszélt. Október 21-én megérkeztek az antigéntesztek az országos teszteléshez. Október 24-től kijárási tilalom lépett életbe. Ekkor 33724 aktív fertőzött, 9960 gyógyult és 159 halott volt.
A tesztelés előtt (vagyis október 31-én) 46.929 koronavírus fertőzöttet tartottak számon, 21.949 tesztet végeztek, a halottak száma 219 volt. Az aktív fertőzöttek száma november 12-ig emelkedett, 56.994 tetőzött, majd csökkeni kezdett, miközben a gyógyultak száma egyre nőtt. November 16-tól pedig már enyhítettek. Mindez így néz ki a járványgörbén.
Az aktív fertőzöttek számának alakulása Magyarországon és Szlovákiában
Magyarországon a koronavirus.gov.hu kormányzati portál szerint október 15-20 között tájékoztattak az agrártámogatások előlegfizetésről, az álláskeresőnként akár félmillió forintos segítségről, hogy karanténkötelezettség nélkül lehet Romániába utazni, még két hónapig érvényesek a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt okmányok, és arról is, hogy januártól illetékmentesek lesznek a csokkal vásárolt ingatlanok. Október 15-én 28052 aktív fertőzött, 1052 halott volt.
Október 22-től kötelező lett szabadtéri rendezvényeken a maszkviselés, október 25-én Kásler Miklós bővítette a Covid-ellátásba bevont intézmények körét, október 28-án bejelentették: emelkedtek a kiszabható bírságok összeghatárai.
Október 31-én – az Átlátszó Koronamonitorja szerint – 54.539 aktív fertőzött volt, 16.563 teszt készült, 1750-en haltak bele koronavírusba. November másodikától már szigorodtak a maszkviselésre vonatkozó szabályok. November 3-tól visszaállt a rendkívüli jogrend, éjféltől kijárási korlátozás, és jött az ingyenparkolás. Aznap 63.940 fertőzött, 1973 halott volt.
November 9-én 1 millió favipiravir érkezett Kínából, másnap jelentette be Orbán Viktor, hogy kijárási tilalom jön este 8 után, és azt is mondta, “a „laboratóriumnak” Ausztriát tekinti, mindig az osztrákokat nézi, és a fertőzések számát tekintve Magyarország nagyjából most van ott, ahol Ausztria volt egy héttel ezelőtt, amikor ott is bevezették a kijárási tilalmat.”
Orbán megjegyezte: Nyugat-Európával összevetve, ahol nappal is kijárási tilalom van, Ausztria és Magyarország még jól áll.
Ekkortól lettek zártkapusak a sportmérkőzések, bezártak az uszodák, éttermek, és minden gyülekezés tilos.
November 15-én katonákat vezényeltek a kórházakba, hogy segítség a védekezést, november 16-án Maruzsa Zoltán bejelentette, hogy az iskolák továbbra sem képeznek gócpontot. Aznap 110.256 aktív fertőzött és 3190 halott volt. December másodikától hat szűrőbusz végzi a teszteléseket, addigra 154.179-re nőtt az aktív fertőzöttek száma, miközben a hétnapos tesztátlag 18-20 ezer között volt.
Az aktív fertőzöttek százalékos arányának változása Magyarországon és Szlovákiában
„Az összefüggés egyértelmű”
Van-e összefüggés a korai szlovák lezárás, az országos tesztelés és a fertőzöttek számának csökkenése között? – ezt a kérdést tettük fel többek között Jakab Ferencnek, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetőjének, valamint Szlávik Jánosnak is.
Jakab egyáltalán nem válaszolt, Szlávik jelezte, csak a Dél-pesti Centrumkórház engedélyével nyilatkozhat, így engedélyt kértünk az intézménytől – még csak választ sem kaptunk. Merkely Bélát is kerestük: a Semmelweis Egyetem az Operatív Törzshöz és a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz irányított. Az Operatív Törzsnek november 20-án küldtük el ugyanazokat a kérdéseket, eredmény nélkül, az NNK-it is kerestük, de nem válaszoltak.
Egyedül Falus Ferenc osztotta meg velünk a véleményét.
“Az összefüggés egyértelmű. A korábbi szigorítással meg lehetett fogni a járvány növekedési ütemét”
– mondta az Átlátszónak az egykori országos tisztifőorvos, aki azt is írta, “az országos teszteléssel nagyon sok fertőzöttet elkülönítettek, akikről enélkül nem derült volna ki, hogy már fertőzöttek, vagy így néhány nappal hamarabb derült ki, és ezzel nagyon sok ember további fertőződését előzték meg. Nagyon személetes, hogy a gyógyult és aktív fertőzöttek arányának megfordulását bemutatja. Itthon is akkor kellett volna a szigorítást elkezdeni, amikor tavasz után ismét több lett a fertőzött, mint a gyógyult. Legalább az 500 fős rendezvények engedélyezését kellett volna felfüggeszteni” – tette hozzá.
A 24.hu a brit Guardiant szemlézte, amikor azt írta: “Szlovákia relatíve erős bizonyítéka annak, hogy a korlátozások és a tömeges tesztelés nagymértékben csökkenteti a koronavírus-fertőzések számát – mondta Dr. Stefan Flasche professzor.”
Naponta frissülő hazai és nemzetközi jáványügyi adatok, statisztikák, grafikonok és térképek az Átlátszó Koronamonitorján:
KORONAMONITOR – Naponta többször frissülő grafikonok és térképek a koronavírus magyarországi helyzetéről | https://atlatszo.hu/2020/12/08/szlovakiaban-orszagos-teszt-itthon-ingyen-parkolas-ez-a-kulonbseg-a-virusterjedesben/ | https://web.archive.org/web/20211028102456/https://atlatszo.hu/2020/12/08/szlovakiaban-orszagos-teszt-itthon-ingyen-parkolas-ez-a-kulonbseg-a-virusterjedesben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szlovakiaban-orszagos-teszt-itthon-ingyen-parkolas-n-ez-a-kulonbseg-a-virusterjedesben | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-12-08 21:36:54 | [] | [] | [] | [
"covid-19",
"infografika"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.