news_id
int64 1
63.2k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
51,318 | Hogyan működnek az EU-s csalások Magyarországon? | Magyarország vezeti azoknak az országoknak a listáját, ahol a legtöbb, EU-s forrásokkal kapcsolatos szabálytalanságot tárták fel. Ilyen egy közelmúltbeli sikkasztási* ügy, amiben Kengyel polgármestere is érintett. Nagy Szilárd a Balkan Investigative Reporting Network-nek (BIRN) magyarázta el a rendszer működését. | A cikket Dariusz Kalan írta.
Magyarország vezeti azoknak az országoknak a listáját, ahol a legtöbb, EU-s forrásokkal kapcsolatos szabálytalanságot tárták fel.
Ilyen egy közelmúltbeli sikkasztási* ügy, amiben Kengyel polgármestere is érintett.
Nagy Szilárd a Balkan Investigative Reporting Network-nek (BIRN) magyarázta el a rendszer működését.
Szeptember végén Nagy Szilárd elveszítette a kb. 3500 fős, közép-kelet-magyarországi falu, Kengyel előrehozott polgármester-választását. Még soha nem érzett ekkora megkönnyebbülést. „Ha bánok bármit is, az az, hogy beléptem a politikába” – mondta a BIRN-nek. „Előtte sikeres rádióműsort vezettem Szolnokon, annál kellett volna maradnom.”
A 41 éves Nagy kilenc évig, 2010 és 2019 között volt Kengyel polgármestere, és az idő nagy részében a Fidesz támogatását élvezte. A 2014-es önkormányzati választáson a szavazatok közel 94 százalékát szerezte meg.
De még ekkora népszerűség sem tudta megmenteni. Tavaly a kengyeli képviselő-testület megfosztotta a tisztségétől, miután a Szolnoki Járásbíróság egy év börtönre ítélte három évre felfüggesztve, amiért polgármesterként szerződést írt alá egy ügyvéddel, akit akkor azzal vádoltak, hogy kb. 10 millió forint (28 000 euró) közpénzt sikkasztott el Kengyelen.
Nagy azért kaphatott felfüggesztett büntetést, mert együttműködött a kecskeméti és a budapesti ügyészséggel egy sokkal nagyobb jelentőségű ügyben: segített felfejteni, hogyan működik az EU-s pénzek elcsalására utazó rendszer a mai Magyarországon. Nagy, aki most rendőrségi védelem alatt áll, belement, hogy elmagyarázza a BRIN-nek, hogyan működik a csalás.
Ha lefekszel a Boldogoknak
Nagy szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei falut hosszú évek óta Boldog István irányította informálisan. A mezőgazdasági gépszerelőként végzett egykori kétpói polgármester, Boldog István 2010 óta fideszes parlamenti képviselő. Az Országgyűlés áprilisban függesztette fel a mentelmi jogát Polt Péter legfőbb ügyész indítványára, ugyanis a gyanú szerint „a hivatali helyzetével, befolyásával visszaélt, jogellenesen befolyásolta a pályázatok elbírálásának eredményeit, amiért vállalkozóktól jogtalan előnyt kapott”. Az ügyészség kihallgatta, de minden vádat tagadott.
Nagy azt állítja, hogy 2016 novemberében kétszer is találkozott Boldoggal. „A megye többi polgármesterével együtt meghívást kaptam Boldog kétpói irodájába” – mondta Nagy. „Egyenként mentünk be, 30 percenként. Belépés előtt arra kértek minket, hogy a telefonunkat kapcsoljuk ki, és hagyjuk kint. Boldog felsorolt olyan konkrét EU-s projekteket, amikre pályáznunk kellene. Amikor az egyik kollégám azt válaszolta, hogy nincs szüksége új buszmegállóra, azt mondták, ebben az esetben egy fillért sem kap.” Hogy miért ment bele ebbe Nagy? „Minden polgármester azt akarja, hogy fejlődjön a faluja” – sóhajtotta.
Magyarországon egy olyan falu, mint Kengyel, a TOP rövidítéssel ismert Településfejlesztési Operatív Programban a megyei közgyűlésen keresztül pályázik, ami aztán elküldi a pályázatot a központi költségvetési szervnek, ahol a szakértők minden pályázatot értékelnek. Ez az értékelés kulcsfontosságú a megyei közgyűlésnek és a Pénzügyminisztériumnak, amik közösen döntenek a projekt további sorsáról.
Nagy azt mondta, néhány nappal később kapott egy telefont Boldog irodájától, hogy találkozzanak még egyszer. Azt mondták, vegyen úszónadrágot, és menjen a cserkeszőlői termálfürdőbe. „Két fürdőruhás titkárnőjével a medencében ülve Boldog elmagyarázta, hogy az ő szabályai szerint kell játszanom. A szabályok a következők voltak: X személy megírja a pályázatot, Y lesz a projektmenedzser, és Z kommunikál. A pályázatot a negyedik személynek kell megnyernie” – idézte fel Nagy.
Ezután Nagynak azt mondták, hogy csak Boldog közvetítőivel legyen kapcsolatban. Az első táskás ember kopasz volt, és egy nappal a medencés találkozó után megjelent egy szlovák rendszámú autóval. „Azt mondta, hogy a falumnak hat uniós projektje lesz, az első egy kerékpárút. Megkaptam az útvonal részletes tervét és információkat arról, hogy ki építi, és hogy 500 millió forintba fog kerülni” – mondta Nagy a BIRN-nek.
Este a leendő építő felhívta, hogy tisztázza: bár az útvonal kb. félmilliárd forintba (1,4 millió euróba) kerül, ennek fele Boldog zsebébe kerül. Nagy ekkor lázadt fel először. „A következő megbeszélésen a táskás emberrel közöltem, hogy kiszállok. Válaszul rengeteg trágár szót hallottam, amik közül a »Boldog kutyája« volt a legvisszafogottabb” – mondta.
Hogy milyen stílusban beszélnek az ilyen ügyletek megbeszélésekor? A táskás ember Boldogot állítólag „a főnökként” emlegette, és olyan, félreérthető kifejezéseket szokott használni, mint például: „A főnök tudatja veled, hogy ha helyesen viselkedsz, mindenki profitálni fog.” Sosem használták a „korrupció” szót – hangsúlyozta Nagy.
Néhány héttel később kiderült, hogy a Nagy által benyújtott hat pályázat közül a négy legdrágábbat a Magyar Államkincstár formai hibák miatt érvénytelennek találta, a másik kettő pedig csak részleges finanszírozást kapott. Nagy feltételezése szerint Boldog volt az, aki valahogyan befolyásolta a független szakértőket. Nagy azt mondta, a Fidesz alatt „az állam és a párt egy [szervezet] lett”.
2018 végén, egy évvel a következő önkormányzati választások előtt, Nagy felkereste Boldogot, hogy „új befektetésekkel biztosítsa az újraválasztását”. Nagynak azt mondták, hogy találkozzon Boldog egy másik táskás emberével, aki teljes ellenőrzést követelt a két nyertes projekt (a főtér és egy kengyeli idősotthon felújítása) felett, amibe Nagy belement. „Ugyanezen a napon azt az üzenetet kaptam, hogy két másik, korábban formai okokból elutasított pályázat pozitív választ kapott a kincstártól” – mondta.
A BIRN kérte a Magyar Államkincstárt, hogy nyilatkozzon a részleteiről a folyamatnak, amin Nagy pályázatai végigmentek, de a cikk megjelenéséig nem kaptak választ.
Miután összesen négy projektre biztosított forrást, Nagy egy második táskás embertől egy privát emailcímen megkapta azon cégek listáját, amiknek részt kell venniük a pályázatokon. Magyarországon kevesebb mint 300 millió forint (kb. 840 000 euró) értékű projektek esetében a közjogi jogalany köteles legalább öt céget meghívni ajánlatok benyújtására, közülük pedig legalább kettőnek formálisan helyes ajánlatot kell benyújtaniuk ahhoz, hogy a pályázat elbírálása sikeresnek minősüljön.
„Boldog választotta ki az összes céget. Az egyiknek kellett nyernie, a másik nyújtotta be a felfújt ajánlatot” – mondta Nagy. Feltételezése szerint Boldog maga is profitálhatott abból, hogy a táskás emberein keresztül pénzt kapott minden cégtől.
Tóth István János, a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) civil szervezet igazgatója szerint az összes ajánlattevő közötti szoros kapcsolat a magyar pályázati rendszer egyik fontos jellemzője. „Minden szereplő, beleértve azt is, aki megrendeli a pályázatot, a közvetítők, a pályázat nyertese és még a vesztesek is kapcsolatban állnak egymással. Mindenki profitál” – mondta Tóth a BIRN-nek.
A CRCB egy májusi jelentésben a 2005 és 2020 közötti időszakban közel 250 ezer közbeszerzési szerződés elemzése után megállapította, hogy 2020 első négy hónapjában a közbeszerzések korrupciós kockázata a legmagasabb szintet érte el 2005 óta. Ebben az időszakban a szerződések 41 százalékát annak ellenére írták alá, hogy a pályázat során nem volt tisztességes verseny. Tóth elmagyarázta, hogy a legtöbb szabálytalanság a legjövedelmezőbb állami szektorban fordul elő: az építőiparban és az informatikában.
„A megyém polgármesterei közül mindenki tisztában volt azzal, hogy ez így működik” – kommentálta Nagy. „Amikor beszéltünk róla, a következő kifejezést használtuk: Boldog ismét éhes, és meg kell etetni” – mondta.
A BIRN megpróbált kapcsolatba lépni Jasz-Nagykun-Szolnok megye további hat jelenlegi és volt polgármesterével, de egyikük sem kívánt nyilatkozni.
Nagy esetében a rendszer korrupt működését az irodájából leplezte le egy bejelentő: egy közjegyző, aki nem tudta elviselni a stresszt, ezért jelentette az ügyleteket a szolnoki ügyészségnek. Nagy 2019-ben 4 napos kihallgatáson beszélt a részletekről. A rendőrség ezután védelmet adott Nagynak.
Az üggyel kapcsolatban másokat is őrizetbe vettek, köztük Boldog titkárát – aki ott volt a cserkeszőlői termálfürdőben – és a pályázatokban részt vevő cégek néhány vezetőjét is. Boldog ellen még nem emeltek vádat, de áprilisban a Parlament a Legfőbb Ügyészség kérésére felfüggesztette a mentelmi jogát.
A legfőbb ügyész emailben megerősítette, hogy az eljárásban 11 gyanúsítottat vádolnak „vesztegetés elfogadásával és más bűncselekményekkel”, de „jelenleg egyikükre sem vonatkoznak személyes szabadságot érintő kényszerintézkedések”, vagyis senki sincs őrizetben.
Ami Boldogot illeti, őt „a nyomozó ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki” – válaszolta a BIRN megkeresésére Kovács Katalin, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Nagy azt gyanítja, mivel Boldog csak egy közönséges képviselő, és nem tartozik Orbán belső körébe, bűnbak lehet belőle, hogy azt mutassák az EU-nak: a kormány küzd a korrupció ellen. Boldog két emailes megkeresésre sem válaszolt az esettel kapcsolatban.
Mélyebb és szélesebb
A kormány ellenfelei szerint a kisebb léptékű csalások – mint amilyenek ezek a Jász-Nagykun-Szolnok megyeiek – nem elszigetelt esetek; valójában a mikrokozmoszai azoknak az ügyleteknek, amik az egész országban zajlanak. Fidesz-közeliek az uniós források fő kedvezményezettjei, és magasabb szintű személyek meg sokkal nagyobb pénzek is érintettek.
„Orbán előtt szokásos kelet-európai korrupciónk volt, tehát a gazdagok befolyást vásároltak a politikusoktól” – mondta a BIRN-nek Panyi Szabolcs, a Direkt36 oknyomozó újságírója. „Most maga az állam jár élen a korrupcióban. Az állami és az EU-s pénzeket a sajátjukként kezelik. Ha valaki bajba kerül, a törvényeket gyorsan módosítják a Parlamentben. A vizsgálatokat gyakran befagyasztják, mert megbízható emberek irányítják a rendőrséget és az ügyészséget.”
A San Diegó-i Állami Egyetemen dolgozó Jancsics Dávid, a magyarországi korrupció szakértője elmagyarázta, „nem a legjobb magyar vállalkozásokat díjazzák szerződésekkel, hanem a leghűségesebbeket”. „Ebben a rendszerben ez megy le a helyi önkormányzatokig: ha nem támogatod a Fidesz-közeli érdekeket, akkor nem kapsz semmilyen forrást” – mondta.
Az Európai Bizottság és az Európai Parlament egyre többet foglalkozik azzal, hogy a tagállamok kormányai hogyan használják fel az EU-s forrásokat, és már aktívan keresik az uniós pénzek elosztásának új módjait, például a pénzeket közvetlenül önkormányzatoknak vagy kis- és középvállalkozásoknak juttatnák, nem pedig kormányzati szervezeteknek, ezzel elkerülve a problémás központi kormányokat.
Ami Magyarországot illeti, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 43 vizsgálatot folytatott le a pénzeszközökkel való visszaélésekkel kapcsolatban ott, ahol 2015 és 2019 között szabálytalanságokat találtak. Ez a szám a legmagasabb a régióban, az OLAF azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy kérje vissza a Magyarországnak a strukturális és független alapok, illetve a mezőgazdasági alapok terhére teljesített kifizetések 3,93 százalékát. Ez tízszerese volt az EU-s átlagnak (0,36 százalék).
Válaszul a Fidesz azt állítja, hogy az OLAF munkája hosszú ideje politikai indíttatású. „[Az OLAF] nagyon aktív volt a legutóbbi választási kampány során [próbálta befolyásolni az eredményeket]” – állította a BRIN-nek Mráz Ágoston Sámuel, a Fidesz-közeli Nézőpont Intézet igazgatója. Új jelentések közzététele helyett az OLAF-nak inkább pártatlannak kellene maradnia „a V4-es kormányok és a brüsszeli elit összecsapásában”, és „segítenie kellene az EU-s forrásokkal való visszaélések elleni küzdelmet” – írta Mráz emailben.
Az Orbán alatt kinőtt új üzleti csoportok, köztük a miniszterelnök gyerekkori barátai és családtagjai, Mráz számára „a gazdaság nemzeti elitjét” képviselik. A kritikusok ezt „oligarchiának” nevezhetik – mondja Mráz, de azzal érvel, hogy az „oligarchia” szó helytelen elnevezés, mert ott „a gazdaságban az embereknek nincs befolyása a politikai döntésekre, ahogy az Oroszországban volt az 1990-es években”.
Sok szempontból úgy tűnik, a magyarok egyszerűen megszokták a korrupciót. A legutóbbi Eurobarométer szerint a megkérdezettek 87 százaléka úgy véli, a korrupció elterjedt az országban, de csak 38 százalék tartja elfogadhatatlannak a korrupciót – ez az arány a legalacsonyabb az EU-ban.
„Az emberek nem tudnak a korrupcióról, mert a Fidesz maffiája az ellopott pénzt felhasználva átvette a közmédiát, és megvásárolta a magánkézben lévő média nagy részét” – mondta Hadházy Ákos független parlamenti képviselő. Mégis, a 2019-es önkormányzati választásokon a Fidesz többek között a korrupciós botrányai miatt elveszített több várost, köztük Budapestet. „A támogatóiknak azt üzenik: mi lopunk, de mások is lopnak, és mi legalább megvédünk a migránsoktól és Sorostól” – mondta Hadházy.
Nagy Szilárdot már nem érdekli semmi, azt mondja, végleg ki akar lépni a politikából. „Az ellenem eljárást indító kecskeméti ügyészt a főügyész elmozdította, míg a felügyelője öngyilkos lett” – magyarázta Nagy. „Nem akarom így végezni.” | https://444.hu/2020/12/08/hogyan-mukodnek-az-eu-s-csalasok-magyarorszagon | https://web.archive.org/web/20231108192139/https://444.hu/2020/12/08/hogyan-mukodnek-az-eu-s-csalasok-magyarorszagon | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hogyan-mukodnek-az-eu-s-csalasok-magyarorszagon | 444 | hungarian-news | 2020-12-08 00:00:00 | [
"Boldog István",
"Nagy Szilárd"
] | [
"Fidesz"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Kengyel"
] | [
"sikkasztás",
"háttér",
"csalás",
"EU",
"önkormányzat"
] | [] |
51,319 | Közbeszerzést nyert a helyi fejlesztésekért felelős kormánybiztos cége | Kedden jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, hogy a Ferroép Zrt. nyert meg egy szegedi közbeszerzést. A cég építhet meg egy egészségügyi laboratóriumot és a hozzá tartozó irodákat, összesen 1,73 milliárd forintért. | Kedden jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, hogy a Ferroép Zrt. nyert meg egy szegedi közbeszerzést. A cég építhet meg egy egészségügyi laboratóriumot és a hozzá tartozó irodákat, összesen 1,73 milliárd forintért.
A Ferroép Nemesi Pál érdekeltsége. 2019-ben őt támogatta a Fidesz a szegedi polgármester-választáson, de abban a versenyben alulmaradt Botka Lászlóval szemben.
Idén szeptemberben kormányzati megbízást kapott Nemesi Pál, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztossá nevezte ki Orbán Viktor. Ebben a zónában van Szeged is, ahol a közbeszerzést Nemesi cége megnyerte.
Amikor a közbeszerzést tavasszal kiírták, és a Ferroép jelentkezett rá, akkor Nemesi még nem volt kormánybiztos, de mire kiválasztották a cégét a munkára, addigra már az volt. | https://444.hu/2020/12/08/kozbeszerzest-nyert-a-helyi-fejlesztesekert-felelos-kormanybiztos-cege | https://web.archive.org/web/20211221142943/https://444.hu/2020/12/08/kozbeszerzest-nyert-a-helyi-fejlesztesekert-felelos-kormanybiztos-cege | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozbeszerzest-nyert-a-helyi-fejlesztesekert-felelos-kormanybiztos-cege | 444 | hungarian-news | 2020-12-08 00:00:00 | [
"Nemesi Pál"
] | [
"Ferroép Zrt."
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"közbeszerzés",
"egészségügy",
"építőipar"
] | [] |
51,320 | Miért vett meg Magyarország 3 milliárd forintért egy üzletileg nem túl acélos szlovén fürdőt? | A lendvai termálfürdő alig termel profitot, a magyar állam mégis megvette, magyarázatot pedig nem ad az ügyletre. | A fideszes politikai és a gazdasági kapcsolatépítés kéz a kézben jár a balkáni országokban. Észak-Macedóniától kezdve Szerbián és Horvátországon át Szlovéniáig egyre inkább üzletileg is jelen vannak a NER vállalkozói, a helyi konzervatív pártok pedig Orbán Viktor politikáját támogatják európai szinten, akár éppen az Európai Néppártban.
Orbán legelkötelezettebb politikai szövetségese az EU-ban a szlovén Janez Janša és pártja, az SDS lehet. A szlovén miniszterelnök 2019-ben a Fidesz EPP kizárásának lebegtetésekor már azt is kijelentette, hogy ha a Fideszt eltávolítják, akkor ők is távoznának az EPP-ből.
A Fidesz, illetve a szlovén kormánypárt és annak gazdasági holdudvara közötti üzletek olykor elég furcsa eredményeket hoznak, a magyar lélegeztetőgépeken például 2 milliárd forintot is kereshetett egy SDS-hez közel álló vállalkozás.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKétmilliárdos profitot pumpálhatott Szlovéniába a magyar lélegeztetőgép-vásárlásA beszerzés nem volt se gyors, se minőségi, viszont a pénz egy olyan céghez került, amely nagyon kedves a Fidesz szövetségesének.
Ennél furcsább üzlete is van azonban a magyar államnak a délnyugati, 2 milliós szomszédunknál. Ahogy a lendvai Népújság megírta, tavaly decemberben lezárult az a hosszas ügylet, amellyel a magyar állami Comitatus Energia Zrt. 9 millió euróért megvásárolta a szlovéniai magyarság központi településén, a 3 ezer fős Lendván a helyi termálfürdőt.
Mi azóta sem kaptunk választ arra, hogy erre mi szükség volt. Az ügylet idején a magyar állam tulajdonosi jogait az MNV Zrt. képviselte, de az a Comitatus-hoz irányított minket, amely cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a kérdéseinkre.
Időközben a fürdőnek új tulajdonosa kellene, hogy legyen: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ugyanis 2020 júniusában benyújtott egy törvényjavaslatot a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány létrehozására, és ebből július 16-án törvény is lett.
A jogszabály indoklása szerint ez a szervezet a magyar gyökerű épületek vásárlásáért és üzemeltetéséért felelős az ország határain túl. Az alapítvány megkapta a Comitatus Zrt. részvényeit is – csakhogy a lendvai gyógyfürdőnek nincs olyan kulturális értéke, vagy magyar hagyománya, amely a törvény indoklásában felsorolt célokhoz kapcsolódna. Sajnos az alapítványt sem tudtuk megkeresni, egyelőre ugyanis nem jött létre – nem szerepel a bíróságok civil szervezetek nyilvántartására szolgáló adatbázisában.
Információk híján nem tudjuk, mi a magyar állam terve a lendvai fürdővel, az azonban biztos, hogy az üzleti beszámolók alapján nem megy kiugróan jól. A fürdő 2018-ban 1,1, tavaly pedig 1,8 milliárd forintnak megfelelő árbevételt ért el, az adózott nyeresége pedig 4, illetve 27 millió forint volt csupán.
Az ügyletet többféleképpen lehet értékelni, egyrészt az elmúlt két év átlagos nyeresége alapján azonnal adódik, hogy 207 éves profitot fizetett az eladónak a magyar állam. Másrészt a cég éves beszámolója alapján 6,1 millió eurót ér a fürdő épülete, és 1,5 millió eurót a földterület, ami összesen 7,6 millió euró, a cég összes eszközét azonban a mérlegben pontosan 9 millió euróra értékelik. Kérdés, hogy a piac is ezen az áron értékelné-e az épületeket.
Ha sikerülne a magyar tulajdonosnak a mostani profitrátát (a fürdő-üzemeltetésben már-már világbajnok mértéknek számító) 10 százalékra emelni, akkor is 18 éves profitot fizetett ki a magyar állam az ingatlanért.
A jövő azonban még az üzemeltető cég szerint sem ígérkezett ilyen fényesnek: a június 30-án készített, a 2019-es évre vonatkozó beszámolóban azt várták, hogy 2020-ban a felére esik a bevétel a koronavírus-járvány miatt. Ez borítékolhatóan veszteségessé teszi a fürdőt az idei évre.
A fürdő a járvány miatt március és június között összesen 20,6 ezer euró közvetlen támogatást és 149,6 ezer euró bértámogatást kapott – ez összesen 60 millió forintnak felel meg. A szűkmarkú magyar bértámogatásokhoz képest ez igencsak nagy összeg, hiszen az időarányos*2019-ben 1679 ezer euró volt az éves bérköltség, a támogatás március – június hónapokra vonatkozik. bérköltségek 27 százalékát fizették ki a szlovén adófizetők pénzéből.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA tervezett összeg töredéke ment bértámogatásra, nincs még egy ilyen szűkmarkú országA kormány elszámolta magát, a szigorú feltételek mellett nem igazán akarták vagy tudták a cégek a becsült mértékben igénybe venni a munkahelyvédelmi támogatásokat.
Az eladó a legnagyobb szlovén hotelvállalkozás volt. A Sava Turizem d.d. 2019-ben 99 millió euró (35 milliárd forint) árbevételt ért el, amiből 4,5 milliárd forintnak megfelelő adózott eredményt termelt, a cégnek összesen 15 hotelje, 6 termálfürdője és 5 kempingje van. Ha nekik nem sikerült a lendvai termálfürdőt az említettnél hatékonyabban és eredményesebben üzemeltetni, kérdés, hogy miért sikerülne a magyar kormánynak?
Magyarország egyébként tele van a lendvaihoz hasonló létesítménnyel, a magyar turizmus egyik húzóágazatának a gyógy- és termálfürdők számítanak. A Magyar Turisztikai Ügynökség stratégiája is kiemeli, hogy 225 turisztikailag jelentős fürdő van Magyarországon, és a turisták 12,9 százaléka a fürdők miatt jön hozzánk (amikor nincs világjárvány), illetve a vendégéjszakák ötöde is a fürdőkhöz kötődik. | https://g7.hu/kozelet/20201207/miet-vett-meg-magyarorszag-3-milliard-forintert-egy-uzletileg-nem-tul-acelos-szloven-furdot/ | https://web.archive.org/web/20230202104255/https://g7.hu/kozelet/20201207/miet-vett-meg-magyarorszag-3-milliard-forintert-egy-uzletileg-nem-tul-acelos-szloven-furdot/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/miert-vett-meg-magyarorszag-3-milliard-forintert-egy-uzletileg-nem-tul-acelos-szloven-furdot | G7 | hungarian-news | 2020-12-07 15:44:00 | [] | [
"Comitatus-Energia Zrt.",
"Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [
"Európa",
"Szlovénia"
] | [
"ingatlan",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [] |
51,321 | Erről az MNB-alapítványi üzletről még tudni, de lehet, hogy ez az utolsó eset | 60 milliárdos cég cserélt gazdát. A közpénz fogalmának kétharmados módosításával a jövőben sok valójában állami ügyletet álcázni tudnak. | A lelőtt orosz katonai repülő ügye nem világos, az viszont egyértelmű, hogy a szemben álló felek kezére jutott ellenséges katonák nagy részének nem garantálják az őket megillető jogokat.
Donald Trump két ellenjelöltje, Ron DeSantis és Nikki Haley szerint a jogi eljárások csökkentik a volt elnök esélyeit, írja a Washington Post, mely a húszik elleni amerikai-brit támadást is elemzi. Ukrajna EU-s támogatásával foglalkozik az Economist és a Times. Utóbbi arról is ír, hogy továbbra is fenyegetve érzik magukat balti államok. Niall Ferguson történész szerint egyre gyengülnek Amerika eszközei a nemzetközi helyzet befolyásolására. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | https://hvg.hu/360/202047_wepmark_holding_hazon_belul_ajegybanki_alapitvany | https://web.archive.org/web/20201127094110/https://hvg.hu/360/202047_wepmark_holding_hazon_belul_ajegybanki_alapitvany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/errol-az-mnb-alapitvanyi-uzletrol-meg-tudni-de-lehet-hogy-ez-az-utolso-eset | HVG360 | hungarian-news | 2020-11-20 14:00:00 | [
"Nagy Gyula"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"OPTIMA Befektetési- Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.",
"Pallas Athéné Alapítványok",
"Pallas Athéné Domus Optima Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"bankok - pénzintézetek",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
51,322 | Alföldvíz: sokat buknak a tulajdonos önkormányzatok, az állam viszont olcsón viheti a céget | A békési vízmű milliárdos veszteségét a kormányzati döntések sorozata okozta, de jócskán megtolta azt egy bebukott projekt is, ahol felbukkan Mészáros Lőrinc neve is. Kényszerpályára sodródtak a tulajdonos önkormányzatok, hiszen úgy mentik meg a céget, hogy közben magukat fosztják ki. Az állam viszont most olcsón is megveheti a céget. | Alföldvíz: sokat buknak a tulajdonos önkormányzatok, az állam viszont olcsón viheti a céget
A békési vízmű milliárdos veszteségét a kormányzati döntések sorozata okozta, de jócskán megtolta azt egy bebukott projekt is, ahol felbukkan Mészáros Lőrinc neve is. Kényszerpályára sodródtak a tulajdonos önkormányzatok, hiszen úgy mentik meg a céget, hogy közben magukat fosztják ki. Az állam viszont most olcsón is megveheti a céget.
Tavaly óta húzódik az Alföldvíz Zrt. kálváriája, a cég 2019-ben annyira nehéz helyzetbe került, hogy a béremeléseket sem hajtották végre, emiatt a vállalati szakszervezet többször a Karmelita-kolostorhoz vonult, hogy magától a miniszterelnöktől kérjen segítséget. Végül akkor kicsikartak a dolgozóknak 10 százalékos fizetésemelést, de 2020-ban, a soron következő ajánlat már nulla százalékos volt. A dolgozók fizetési mizériája hívta fel a figyelmet a cég pénzügyi helyzetére, amit az idén az Alföldvíz Zrt. sem palástolt túlzottan, bár a 2019-es gigaveszteségének 70 százalékát is kitevő bebukott projektről kevesebbet hallani.
Az év elején a kétharmadrészben önkormányzatok, harmadrészben pedig az állam tulajdonában levő cég tőkeemelésre buzdította volna a tulajdonosait, majd miután ezt elutasították, akkor arra kérte őket, hogy járuljanak hozzá a tőke leszállításához. Ezen ment a huzavona, míg végül a járvány miatt az online térbe szorult tulajdonosi szavazáson hozzájárultak a tőke leszállításához. Ez viszont azt is jelenti, hogy az önkormányzatok magukat is megrövidítették, hiszen a részvényeik értéke közel a negyedére csökkent. A nagyobb tulajdonosok több százmilliós, vagy tízmilliós vagyonvesztést könyvelhetnek el.
Ötszörösére ugrott a veszteség egy év alatt
De vajon mi vezetett a cég teljes ellehetetlenüléséhez? Az Alföldvíz Zrt. szeptemberben állt elő azzal, hogy a vesztesége már olyan mértékű, hogy a törvényben előírt mérték alá csökkent a saját tőke, ezért elkerülhetetlen a tulajdonosok hozzájárulása a tőke leszállításához. A cég jegyzett tőkéje a 2018-as beszámoló szerint 3,8 milliárd forint, a saját tőke ekkor még 4 milliárd forint volt, bár már ezt az évet is 425 millió forintos veszteséggel zárta. A 2019-es beszámoló kedd este óta elérhető a nyilvános adatbázisban, eszerint a tavalyi évben mínusz 2,6 milliárd forint adózott eredménnyel számolnak, ez az ötszöröse az előző évi veszteségnek.
A képtelen helyzet indoklásában főként a közműadóra, a rezsiköltségekre, a béremelésekre utalnak, és valóban az egymilliárd forintot közelíti a befizetett közműadó, és a rezsicsökkentés miatti bevételkiesésük is meghaladja a 800 millió forintot, ez a helyzet azonban már évek óta fennáll. Ami nagy lyukat ütött a költségvetésükben, és erre a beszámolóban is kitérnek, az Araddal közösen tervezett ívóvízprojekt bukása, amellyel a helyi arzénes vizet váltották volna ki. Erről kicsit később, addig nézzük meg sorban, hogy mitől is ugrott meg a 2018-ban „csak” 425 millió forintos veszteség a sokszorosára.
A kormány hadakozása a multikkal és az államadóssággal
Kicsit a saját kardjába is dőlt az Alföldvíz Zrt. mostanra. Ezt azért gondoljuk, mert információink szerint évekkel ezelőtt a vállalat akkori vezérigazgatója is részese volt a közműadó kidolgozásának, amellyel eredetileg a szolgáltatók külföldi tulajdonosait szándékoztak kiszorítani, majd a fővárosi dugódíj alternatívájaként vetődött fel, végül a Matolcsy-féle megszorító csomagba illesztették. Így hullott vissza az Alföldvíz Zrt.-re a közműadó, amiről a kiötlésekor fel sem vetődött, hogy bumerángként fogja letarolni a céget, azaz azt kiterjesztik majd minden vezetékre, akárhol is húzódik.
A 131 településen ivóvizet szolgáltató cégnek évente közel egymilliárd forintjába kerül, hogy a legkisebb falvakba is elszállítja az ivóvizet. De ez csak az egyik kormányzati döntés, ami húsbavágó lett a békési központú vízműnek, a másik, szintén fájó pont volt a vízdíjak befagyasztása, később csökkentése. A 41 vízműnél, amelyből a nagy integrációk megindulása előtt több száz működött, még most is eltérőek a vízdíjak. Az Alföldvíz Zrt. szolgáltatási területén, pechjükre, a befagyasztás időpontjában igen alacsonyak voltak, így kénytelenek voltak ott is tartani, ezzel is rosszabb kondíciókat teremtve maguknak, mint amelyekkel más vizes cégek működnek. Az sem utolsó szempont az ellehetetlenülés okainak sorra vételekor, hogy a vállalat pont abban a régióban szolgáltat, ahol az ivóvízminőség-javító programokat végre kellett hajtani, hogy kevesebb arzént nyeljenek az itt élők. A tisztítóberendezések működtetése viszont megint csak pénzbe kerül. A felsorolt kormányzati intézkedések is elég nehéz helyzetbe lavírozták a valaha virágzó vízszolgáltatót, de úgy tűnik, hogy az utolsó tőrdöfést mégis egy régi álom bedőlése adhatta.
Az olcsó aradi ivóvíz helyett ugyanis Mészáros Lőrinc projektjével mentesítették az arzéntól a békési kutakat.
Tavaly nyáron írt arról a hvg.hu, hogy a 131 települést ivóvízzel ellátó szolgáltatónak tíz évvel ezelőtt volt egy terve, hogy az aradi vízbázisról importálnak egészséges ivóvizet az itteni arzénos helyett. Erre hozták létre 2011-ben az aradiakkal közösen az Aqua Trans Murest. Nemcsak közös céget hoztak létre, hanem annak közel kétmilliárd forintos tagi kölcsönt is biztosítottak, aminek a törlesztését akkor kellett volna megkezdenie a romániai félnek, amikor a közös beruházás elkészül. Csakhogy közben a kormányközi megállapodás valahogy nem akart megköttetni, a felek egymásra mutogattak.
Végül 2015 végére 32 milliárd uniós forintból egy konzorcium mentesítette az arzéntól az ivóvizet Békés megyében, ennek a Békés Drén Kft. és a Szíjj László-féle Duna Aszfalt mellett a Mészáros és Mészáros Kft. is tagja volt. Így lényegében a már évek óta parkolópályára állított román–magyar cég feleslegessé vált. Ekkoriban még Csák Gyula volt a szolgáltató társaság vezérigazgatója, akihez a közműadó tervének kidolgozását is kötik. Csák pár éve a Mészáros érdekeltségébe tartozó Talentis Agro csoportban tölt be vezető pozíciót.
Ahogy tavaly nyári cikkünkben is írtuk, titokban persze többen még abban bíztak, hogy az uniós projekt kötelező fenntartási ideje után még lesz arra lehetőség, hogy az import víz mégis megérkezhessen a határon átnyúló vezetéken. Tavaly novemberben, amikor az aradi székhelyű közös cég fizetésképtelenséget jelentett, akkor szertefoszlott az álom, és maradt a kétmilliárd forintos teher, ami óriási lyukat ütött a szolgáltató büdzséjén, amit a tulajdonos önkormányzatokkal próbáltak eltüntetni. Azok viszont közel sincsenek abban a helyzetben, hogy mentőövet dobjanak a cégnek, így most a hétvégén záruló tulajdonosi döntéssel, a részvényeik értékének negyedére való leszállításával ugyan megmentették a céget, de magukat kifosztották. Az Alföldvíz Zrt. a döntés után kiadott közleményében azt írja, hogy a tulajdonosok a kormány konszolidációs, és az ágazatra vonatkozó terveinek ismeretében döntöttek.
Bizonytalan jövő
Azt persze még nem lehet tudni biztosan, hogy az állam rárepül-e az olcsó portékára, de mintha a Nemzeti Vízmű Zrt. megalapításának bejelentésével megágyaztak volna ennek az üzletnek is. Ha így lenne, akkor az biztos, hogy a legnagyobb tulajdonos Békéscsaba, de a kisebbek sem jönnek jól ki a bizniszből, hiszen részvényeikért cserébe fillérekhez juthatnak hozzá, nem csoda, ha a város polgármestere a közgyűlésen arról a napirendi pontról nem szavazott, amelyben a tőkeszerkezet helyreállításáról, illetve a 2021-es működésről kellett voksolni.
Nemrég írtunk arról is, hogy a közműadót differenciáló módosítás miatt, akár meg is könnyebbülhetne az Alföldvíz Zrt., hiszen ezzel töredékére csökkenne a fizetnivalója, de az ő esetükben, ez már eső után köpönyegnek tűnik. | https://hvg.hu/kkv/20201209_Alfoldvizugy_A_tulajdonos_onkormanyzatok_sokat_buknak_az_allam_meg_olcson_viheti_a_ceget | https://web.archive.org/web/20210604113852/https://hvg.hu/kkv/20201209_Alfoldvizugy_A_tulajdonos_onkormanyzatok_sokat_buknak_az_allam_meg_olcson_viheti_a_ceget | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/alfoldviz-sokat-buknak-a-tulajdonos-onkormanyzatok-az-allam-viszont-olcson-viheti-a-ceget | HVG | hungarian-news | 2020-12-09 17:53:00 | [
"Csák Gyula",
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László"
] | [
"Alföldvíz Zrt.",
"Aqua Trans Mures",
"Békés Drén Kft.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Talentis Agro Zrt."
] | [
"Békés megye"
] | [
"háttér",
"közmű",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"EU",
"önkormányzat",
"államosítás"
] | [] |
51,324 | A letartóztatott Jaroslav Hascáktól került Fidesz-közelbe a Prága melletti repülőgyár | Az Orbán-kormányhoz közel álló vállalkozók eddigi egyik legnagyobb külföldi felvásárlása volt az, amelyet a most lekapcsolt szlovák milliárdossal, Jaroslav Hascákkal kötöttek. | Az Orbán-kormányhoz közel álló vállalkozók eddigi egyik legnagyobb külföldi felvásárlása volt az, amelyet a most lekapcsolt szlovák milliárdossal, Jaroslav Hascákkal kötöttek. Az egyik leggazdagabb szlovák üzletembert december 4-én helyezték előzetes letartóztatásba, a komoly politikai befolyást is szerzett befektetőt pénzmosással és vesztegetéssel vádolják.
A Penta-csoport éppen vevőt keresett a Prága melletti repülőgépgyárra, az Aero Vodochodyra, amikor Orbán Viktor egyik fürkésze, Tombor András arra portyázott, és bejelentkezett az üzletre. A Penta, amelynek nem ismeretlen terep Magyarország, hiszen a Kaiser Food felvásárlásával már több mint egy évtizede jelen van a húsiparban, májusban alapította meg a Vodochody Holdings HU Kft.-t Budapesten, hogy azon keresztül adja át a régió legjelentősebb repülőgyárának 51 százalékát Tombor cégének.
Régi vágya teljesült ezzel a kormányfőnek, aki évek óta szorgalmazta az expanziót, és habár Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért tőzsdei cégei rendre célul tűzték ki a külföldi terjeszkedést, eddig sehol sem sikerült labdába rúgniuk, hacsak nem tekintjük annak a határon túli fociklubokat. | https://hvg.hu/kkv/20201209_A_letartoztatott_Jaroslav_Hascaktol_kerult_Fideszkozelbe_a_praga_melletti_repulogyar | https://web.archive.org/web/20210306090424/https://hvg.hu/kkv/20201209_A_letartoztatott_Jaroslav_Hascaktol_kerult_Fideszkozelbe_a_praga_melletti_repulogyar | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-letartoztatott-jaroslav-hascaktol-kerult-fidesz-kozelbe-a-praga-melletti-repulogyar | HVG | hungarian-news | 2020-12-09 14:56:00 | [
"Jaroslav Hascák",
"Tombor András"
] | [
"Aero Vodochody",
"Vodochody Holdings HU Kft."
] | [] | [
"háttér",
"vesztegetés",
"pénzmosás",
"repülőtér / légügy"
] | [] |
51,325 | Ömlöttek a milliárdok a sportcsarnokokra, most meg nem lehet mit kezdeni velük | Odavágott a járvány a sportlétesítményeknek, amelyek most akkor is takarékoskodásra kényszerülnek, ha ezzel valójában pazarolnak. Az állam segíthet, persze további közpénzek kiszórásával. | 2020.12.09. 06:00
Odavágott a járvány a sportlétesítményeknek, amelyek most akkor is takarékoskodásra kényszerülnek, ha ezzel valójában pazarolnak. Az állam segíthet, persze további közpénzek kiszórásával. | https://hvg.hu/360/202049__ures_tornatermek__meghuzott_nadragszij__kivetelezes__sporcsarnokok | https://web.archive.org/web/20210303100319/https://hvg.hu/360/202049__ures_tornatermek__meghuzott_nadragszij__kivetelezes__sporcsarnokok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/omlottek-a-milliardok-a-sportcsarnokokra-most-meg-nem-lehet-mit-kezdeni-veluk | HVG360 | hungarian-news | 2020-12-09 07:00:00 | [] | [] | [
"Baktalórántháza",
"Balmazújváros",
"Baranya megye",
"Gödöllő",
"Hajdú-Bihar megye",
"Pécs",
"Pest megye",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"átláthatóság",
"sport",
"gazdálkodás",
"üzemeltetés",
"önkormányzat",
"covid-19",
"stadion",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
51,327 | Több gondot is talált az egyik ellenzéki párt alapítványánál az ÁSZ | Nem zárható ki az Állami Számvevőszék szerint, hogy a Váradi András Alapítvány – a törvényben előírtakat megsértve – tiltott módon fogadott el támogatást, valamint a költségvetési támogatást nem megengedett célra használta fel. | A politikai kultúra fejlesztése érdekében, valamint tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenység folytatása céljából a pártok költségvetési támogatásra jogosult alapítványt hozhatnak létre, amelyek gazdálkodását az Állami Számvevőszék törvényi előírás szerint kétévente ellenőrzi.
Az Együtt – a Korszakváltók Pártja 2014. május 27-én alapította az Együtt Magyarországért Alapítványt, amely 2015-ben vette fel a Váradi András Alapítvány nevet. A pártalapítvány, amelynek működését most vizsgálta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) – a költségvetésből 2017-ben 41,3 millió, 2018-ban pedig 20,7 millió forint támogatásban részesült.
A szervezet közleménye szerint az ellenőrzés célja a nnak megállapítása volt, hogy a pártalapítvány törvényesen gazdálkodott-e, az éves számviteli beszámolók és a tevékenységéről szóló éves jelentések megfeleltek-e a jogszabályi előírásoknak, betartották-e a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket és belső előírásokat a könyvvezetés és gazdálkodás során.
A vizsgálat során az ÁSZ több problémát is talált.
A társaságnál a kuratóriumi elnök kuratóriumi tagsága és képviseleti jogosultsága 2019. július 9-én megszűnt, a kuratórium tagjainak megbízása pedig ugyanazon a napon lejárt. Új kuratórium és kuratóriumi elnököt azonban nem jelöltek ki, így „a pártalapítványnál a törvényes működés feltételei nem biztosítottak”. Az ÁSZ szerint a pártalapítvány nem biztosította az ellenőrzés végrehajtásának a feltételeit.
Az alapítvány továbbá nem igazolta, hogy a gazdálkodására vonatkozó belső szabályozása megfelelt a törvény előírásainak, illetve, hogy a könyvviteli nyilvántartásának adatai alátámasztják a 2017. és 2018. évi tevékenységéről szóló éves jelentéseinek, valamint az azok részét képező számviteli beszámolóinak adatait.
Ezáltal nem zárható ki, hogy a közzétett éves jelentések a jogszabályi előírások ellenére nem valós adatokat tartalmaznak, nem mutatnak megbízható és valós összképet a pártalapítvány bevételeiről és kiadásairól, továbbá törvényellenesen nincsenek valós számlák és pénzügyi teljesítések a közzétett éves jelentések adatai mögött”
– állapította meg az ÁSZ.
A pártalapítvány azt sem igazolta, hogy az ellenőrzött időszakban a költségvetési támogatást kizárólag a törvényben meghatározott célokkal összhangban használta fel, és a támogatásokat, adományokat a törvényi előírás szerint, szabályszerűen fogadta el. Ezáltal az ÁSZ szerint nem zárható ki, hogy a szervezet – a törvényben előírtakat megsértve – tiltott módon fogadott el támogatást, valamint a költségvetési támogatást nem megengedett célra használta fel.
A pártalapítvány nem igazolta továbbá, hogy a 2015-2016. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről szóló, 2018. július 30-án nyilvánosságra hozott számvevőszéki jelentésben megfogalmazott javaslatok alapján készített, öt pontból álló intézkedési tervében vállalt feladatokat végrehajtotta – írták a közleményben. | https://hvg.hu/itthon/20201210_asz_vizsgalat_varadi_andras_alapitvany_egyutt_partalapitvany | https://web.archive.org/web/20210118081835/https://hvg.hu/itthon/20201210_asz_vizsgalat_varadi_andras_alapitvany_egyutt_partalapitvany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-gondot-is-talalt-az-egyik-ellenzeki-part-alapitvanyanal-az-asz | HVG | hungarian-news | 2020-12-10 13:42:00 | [] | [
"Együtt (párt)",
"Váradi András Alapítvány"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [] |
51,328 | Új intézet kutatja tovább a rendszerváltás történetét, százmilliókból | A RETÖRKI néven is ismert intézetet 2013-ban hozta létre a kormány azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a tudomány fő áramlatától eltérő nézetek kapjanak hangot – és pénzt. | A kormány egy új döntése szerint a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet feladatait 2021. január 1-jétől a hasonló nevű, de a Lakiteleken működő Népfőiskola Alapítvány kizárólagos tulajdonában álló Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum Nonprofit Kft. látja el.
Ennek az alapítványnak a kuratóriumi elnöke Lezsák Sándor, a Fidesz–KDNP politikusa, a parlament alelnöke, amíg az eddigi intézet állami volt: az emberi erőforrások miniszterének irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv. Már szeptemberben, amikor Lakiteleken megalakították a meglévőtől csak a kft. formában különböző új intézményt, sejthető volt a változás.
A rövidítve RETÖRKI néven emlegetett intézet kiadványait eddig is a lakiteleki Antológia Kiadó gondozta. A RETÖRKI-t 2013-ban, több más, az akadémiai és egyetemi szférán kívüli intézettel egy időben alakította meg a kormány, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy
a tudomány fő áramlatától eltérő nézetek kapjanak hangot – és pénzt.
Az alapító főigazgatóról, Bíró Zoltánról, az MSZMP-ből 1988-ban kizárt egykori minisztériumi főtisztviselőről, aki az MDF első elnöke lett, Kajdi József, az Antall-kormány Miniszterelnöki Hivatalának volt államtitkára írta meg 2013-ban, hogy előítéletei képtelenné teszik az elfogulatlan megállapításokra, mert kifejezetten ellenszenvvel foglalkozott Antall József miniszterelnökkel, a rendszerváltás vitathatatlanul központi szereplőjével, aki az ő helyére került az MDF élén. A RETÖRKI ritkán szerepelt a nyilvánosság előtt, könyvei nem váltottak ki olyan vitákat, mint a hasonló státuszú Veritaséi, amelybe beolvasztották, és ezzel megszüntették az 1956-os Intézetet.
A kormány arról is döntött, hogy a jövő évi költségvetésbe a RETÖRKI számára betervezett 275 millió forintot átcsoportosítják az új intézet számára, ehhez hozzátesznek 145 millió többletet, 2022-től pedig évi 436 millió forint jár neki. | https://hvg.hu/itthon/20201210_retorki_rendszervaltas_tortenetet_kutato_intezet_lakitelek_nepfoiskola | https://web.archive.org/web/20230609115824/https://hvg.hu/itthon/20201210_retorki_rendszervaltas_tortenetet_kutato_intezet_lakitelek_nepfoiskola | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uj-intezet-kutatja-tovabb-a-rendszervaltas-tortenetet-szazmilliokbol | HVG | hungarian-news | 2020-12-10 17:22:00 | [
"Lezsák Sándor"
] | [
"Fidesz",
"KDNP",
"Lakitelek Népfőiskola Alapítvány"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Lakitelek"
] | [
"támogatás",
"gazdálkodás",
"kultúra - művészet",
"történelem",
"klientúra",
"tudomány"
] | [
"Lakiteleki Népfőiskola"
] |
51,329 | Egy már megszűnt ellenzéki párt alapítványánál talált gondokat az Állami Számvevőszék | Az Együtt – a Korszakváltók Pártjának Váradi András Alapítványát most ellenőrizték.
A szervezet nem biztosította az ellenőrizhetőség feltételeit, valamint a pártalapítvány – az Alaptörvénnyel ellentétesen – a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával a nyilvánosság előtt nem számolt el, a felhasznált közpénzekre vonatkozó gazdálkodása átláthatóságát nem biztosította. | Állami Számvevőszék;Együtt 2014;Váradi András Alapítvány;
2020-12-10 16:43:21
Egy már megszűnt ellenzéki párt alapítványánál talált gondokat az Állami Számvevőszék
Az Együtt – a Korszakváltók Pártjának Váradi András Alapítványát most ellenőrizték.
Többek között ezeket a megállapításokat tette az egykori fideszes képviselő, Domokos László által vezetett számvevőszék a már megszűnt Együtt pártalapítványánák ellenőrzése után. A törvény értelmében kötelességük vizsgálatot folytatni ott, ahol közpénzeket használtak fel. A pártalapítványokat kétévente ellenőrzik. A közzétett tájékoztatásban emlékeztetnek, a Váradi András Alapítvány a költségvetésből 2017-ben 41,3 millió forint, 2018-ban pedig 20,7 millió forint támogatásban részesült. Szerintük a pártalapítvány nem igazolta, hogy az ellenőrzött időszakban a költségvetési támogatást kizárólag a törvényben meghatározott célokkal összhangban használta fel, és a támogatásokat, adományokat a törvényi előírás szerint, szabályszerűen fogadta el. | https://nepszava.hu/3102349_egy-mar-megszunt-ellenzeki-part-alapitvanyanal-talalt-gondokat-az-allami-szamvevoszek | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-mar-megszunt-ellenzeki-part-alapitvanyanal-talalt-gondokat-az-allami-szamvevoszek | Népszava | hungarian-news | 2020-12-10 17:25:00 | [] | [
"Együtt (párt)",
"Váradi András Alapítvány"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"támogatás",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [] |
51,330 | Magyarázzák a kukaterveket | Palkovics László éves meghallgatásán hosszan védte korrupciógyanús hulladékreform-elképzeléseiket és - szintén bírálatok kereszttüzében álló - klímavédelmi ötleteiket. | hulladék;energetika;víziközmű;közművek;Palkovics László;
2020-12-09 07:00:00
Magyarázzák a kukaterveket
Palkovics László éves meghallgatásán hosszan védte korrupciógyanús hulladékreform-elképzeléseiket és - szintén bírálatok kereszttüzében álló - klímavédelmi ötleteiket.
A legnagyobb élelmiszerkereskedelmi egységekben akár 2-5, a közepesekben egy automatában lehetne visszaváltani 2023 közepétől - első körben - a műanyag- és üvegpalackokat, illetve fémdobozokat - derült ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tegnap a Parlament fenntartható fejlődési bizottsága előtti éves meghallgatásán kivetített egyik diából. A kisebb élelmiszerüzletekben "kézi berendezések" állnának rendelkezésre. Ezután két ütemben bevonnák a rendszerbe a társított, rétegzett italkartonokat és a használt sütőolajat is.
Eme anyagokat a tevékenységét szintén 2023-tól kezdő hulladékkoncesszor gyűjtené be és válogatná le, amit aztán már alapanyaggyártóknak adna el. A csomagolótermékek - meg nem jelölt mértékű - visszaváltási díját a vevők fizetnék meg a termék megvásárlásakor, majd kapnák ismét kézhez visszaváltáskor. Mindezek pénzügyeit - a "kereskedőkön keresztül" - egy úgynevezett Nemzeti Elszámolóház intézné. (Szakmai körökben korábban több száz forintos visszaváltási díjról is hallottunk. Ugyanakkor ez önmagában visszavetheti az áruk iránti keresletet is. Így legutóbb forrásaink termékenként néhány tíz forintos visszaváltási díjat neveztek észszerűnek.)
A tárcavezető - a számos képviselői felvetés nyomán - hosszas magyarázkodásra kényszerült a tervezett, szakmai szervezetek által korrupciógyanúsnak ítélt hulladékkoncessziós rendszer létjogosultságát illetően. Palkovics László igyekezett cáfolni néhány, lapunkban szintén megjelent szakmai aggályt. Céljuk, hogy "piacosítással" csökkentsék az állam szerepét és a működtetés veszteségeit. Közölte: az új koncesszor elsősorban a hulladékbegyűjtést és -előválogatást venné át. Úgy véli, utóbbi, reményei szerint nyereséggel végezhető tevékenység legalábbis ellensúlyozhatja előbbi - főképp a "rezsicsökkentett" hatósági árak miatt - várható veszteségeit. (Arról nem ejtett szót, hogy a terv biztosítja a koncesszornak esetleges veszteségei ellentételezését közpénzből.)
A miniszter hangsúlyozta, hogy a hulladékhasznosítást - legalábbis jelen állás szerint - nem bíznák a koncesszorra, de a többi feladatát is bízhatja alvállalkozókra. (A Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége szaklapjában megjelent véleménycikk többek között arra figyelmeztetett, hogy a leendő koncesszor önkényesen szabhatná meg az általa fizetendő díjakat és partnereit, ami szerintük a feldolgozók létét, 30-40 ezer ember munkáját is veszélyeztető kiszolgáltatottságot eredményezhet.) Palkovics László, illetve a rákövetkező, ugyane témáról szóló napirend keretében Hizó Ferenc közszolgáltatási fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár egyaránt cáfolták, hogy ne lenne hasonló nemzetközi példa. Igaz, a helyettes államtitkár is csak romániai "koncessziókat" említett. Hizó Ferenc a rendszer működőképességének biztosítékának tartja a közműhatósági felügyeletet is.
Palkovics László megemlítette, hogy az illegális hulladéktelepek felszámolására az idei 13 milliárd forint után a kormány jövőre 15 milliárdot szán. Országtisztító "projektjük" keretében már több ezer tonna, illetve köbméter illegális hulladékot szedtek össze vasúti, közúti és más állami kezelésű területekről. (Igaz, az illegális hulladék nagyságrendje millió tonnás.) Emlékeztetett az ezzel kapcsolatos jogszabályi szigorításokra és az egyszer használatos műanyagok jövő év közepi betiltására is.
A tárcavezető hosszas energetikai bemutatójából nem derült ki, hogy Orbán Viktor az Európai Tanács e heti ülésén megvétózza-e a 1990-hez képest 40-ről 55 százalékra emelt 2030-as üvegházgáz-kibocsátáscsökkentési célt. Szavai szerint Magyarország számára "technikailag nem feltétlenül probléma" az új érték elérése. Bár ez számításaik szerint 1500 milliárddal 2800 milliárdra növeli a beruházási szükségletet, ezek többnyire megtérülhetnek. Ugyanakkor Magyarország változatlanul tárgyalási feltételül szabja, hogy a többi tagállam is vállaljon legalább 40 százalékot. (Mindazonáltal kivetített diája panaszosan kiemelte, hogy az Európai Tanács e héten végső - egyhangú - döntést tervez.) Mindezek nyomán 2021 elejére csúszik a 2050-es, teljes kibocsátásmentesség elérését vázoló, ez év végére ígért Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia kidolgozása. Ezen túlmenően ismert programjaikat mutatta be. Változatlanul - szakmailag többször cáfolt érvekkel - kiállt a szélerőműtelepítés ellen és a Paks 2-es atomerőmű-bővítés mellett. (A bizottságot vezető LMP-társelnök, Schmuck Erzsébet emlékeztetett, hogy utóbbi, orosz fejlesztés "mintájának" tekintett belorusz erőmű az átadását követően többször is meghibásodott, ráadásul utóbb a reaktor közelében.)
Palkovics László nem tagadta a hazai víziközművek egyre sürgetőbb felújítási szükségletét, de ennek kapcsán főképp "stratégiaalkotásról" számolt be, illetve az előzetes állapotfelmérés szükségességét hangsúlyozta. | https://nepszava.hu/3102133_magyarazzak-a-kukaterveket | https://web.archive.org/web/20210927074549/https://nepszava.hu/3102133_magyarazzak-a-kukaterveket | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyarazzak-a-kukaterveket | Népszava | hungarian-news | 2020-12-09 17:53:00 | [] | [] | [] | [
"hulladéküzlet",
"jogalkotás"
] | [] |
51,331 | A kormányhivatal akár az ordító építési zűrökről is örökre hallgathat | Nem közérdekű adat Sára Botond szerint, hogy Sameer Hamdan jordániai származású üzletember, szállodatulajdonos rózsadombi luxusvillája sértett-e építési szabályokat, és hogy ezzel kapcsolatban az illetékes szerv folytat vagy folytatott-e eljárást – derül ki abból a válaszból, amit a fővárosi kormányhivatal vezetője, Józsefváros korábbi fideszes polgármestere a 24.hu-nak küldött. | Nem közérdekű adat Sára Botond szerint, hogy Sameer Hamdan jordániai származású üzletember, szállodatulajdonos rózsadombi luxusvillája sértett-e építési szabályokat, és hogy ezzel kapcsolatban az illetékes szerv folytat vagy folytatott-e eljárást – derül ki abból a válaszból, amit a fővárosi kormányhivatal vezetője, Józsefváros korábbi fideszes polgármestere a 24.hu-nak küldött.
Azért fordultunk novemberben közérdekű adatigényléssel a kormányhivatalhoz, mert korábbi megkereséseinkre nem reagáltak, amikor az állami hitellel megsegített Párisi Udvar tulajdonosának II. kerületi építkezéséről érdeklődtünk. A lovagkereszttel kitüntetett szállodatulajdonos ugyanis nem akármilyen házat húzott a Rózsadomb oldalába:
A történet azért volt érdekes, mert a Verecke úti építkezés láthatóan túllépett azon, amit a kerületi építési szabályzat enged. Becslésünk szerint a túlépítés akár háromszoros is lehetett a megengedett mérethez képest, ráadásul zöldfelületből is jóval kevesebbet hagytak, mint amennyit elvileg biztosítani kell. A végeredmény pedig olyan lett, hogy Láng Zsolt, a kerület 2019 őszéig regnáló fideszes polgármestere nem is adta meg a fennmaradási engedélyt az ingatlanra. A túlépítés tényét egyébként a jordán tulajdonos sem cáfolta a 24.hu-nak.
Az indok: egyedi eljárás
A kormányhivatal ezek után azért került a képbe, mert ma már nem a kerületeknél vannak az építéshatósági eljárások. Ahogy azt a II. kerület megfogalmazta érdeklődésünkre: hiába az önkormányzat által hozott helyi építési szabályzat, ma már építésrendészeti eljárást sem kezdeményezhetnek az építésfelügyeleti hatóságnál, a kerületnek „építésügyi hatósági ügyekben, ideértve az egyszerű bejelentés alapján létesülő lakóépületeket is, gyakorlatilag annyi a jogosultsága, mint bármelyik nem ügyfél állampolgárnak.” Ha pedig bármilyen, a saját határain belüli építéshatósági eljárásban szeretne információhoz jutni, akkor a kormányhivatalhoz kell fordulnia – ahonnan vagy válaszolnak neki, vagy nem.
A konkrét eseten túl azért is fordultunk a kormányhivatalhoz a kérdéseinkkel, mert a szabálytalanságok jó ideje tartó terjedése nem lokális probléma, hanem rendszerszintű. A szóban forgó környék (a II. kerületi Csatárka) építési szabálytalanságairól pedig korábbi cikkünkben azt mondta forrásunk: „a hegyoldalban eddig is azt csinált mindenki, amit akart, a kutyát nem érdekelt a sok ámokfutás. Az, hogy túlépítik, utána meg vonogatják a vállukat, nem szokatlan arra. Volt olyan, aki a pincéjében egy kisebb cseppkőbarlangot talált – maga szerint bejelentette? Ez a villa méreteiben és arányaiban talán új szint, de meglévő tendenciába és kultúrába illeszkedik bele: ha pénzem van, a telkemen azt csinálok, amit akarok.”
Így hát kíváncsiak voltunk arra, hogy egy látszólag ennyire egyértelmű ügyben az eljáró hatóság mennyire igyekszik betartatni a törvényeket. Sára Botond az adatigénylésünkre küldött válaszában azonban azt írta, hogy a Verecke úti ingatlannal kapcsolatos adatok nem tartoznak a nyilvánosságra, így azokat nem adja ki. Az általunk kért adatok ugyanis
egyedi eljárásban keletkeztek, ezért nem minősülnek közérdekű adatnak.
Továbbá nem a kormányhivatal tevékenységére, illetve annak közfeladat-ellátására vonatkoznak, ezért sem közli őket.
Jogász forrásunk szerint az érvelés alapja, azaz hogy egy ilyen építésügyi eljárás az „ügyfél-hatóság” viszonylatban létezik, és abba egy külső szereplő nem tekinthet bele, logikus és legitim magyarázat. Az a tény is igazolja a közérdekű adatigénylés megtagadását, hogy egy magánterületen történt építkezésről van szó, amelyben nincsen állami szerepvállalás.
Láthatatlanná teszi a következményeket
Csakhogy ez a jogi érvelés az építésügyi visszaélések szankcionálását, kivizsgálását teheti rendszerszinten láthatatlanná a nyilvánosság számára, hiszen a szabálytalanságok feltárása minden esetben egyedi eljárásban történhet. Vagyis bármilyen kirívó méretű és rendű építési szabálytalanság kapcsán meg lehet tagadni a tájékoztatást, ez alól pedig az sem kivétel, ha egy befolyásos, széles körben ismert személyről van szó. Így ez az eljárás akarva-akaratlanul a szabálytalanságot elkövetők érdekét szolgálja, mert a nyilvánosság nem értesülhet a különböző jogszabályok megsértésének következményeiről, kivizsgálásáról – ami pedig közérdeknek lenne tekinthető. | https://24.hu/belfold/2020/12/10/luxusvilla-epites-sara-botond-sameer-hamdan/ | https://web.archive.org/web/20230203002312/https://24.hu/belfold/2020/12/10/luxusvilla-epites-sara-botond-sameer-hamdan/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormanyhivatal-akar-az-ordito-epitesi-zurokrol-is-orokre-hallgathat | 24.hu | hungarian-news | 2020-12-10 00:00:00 | [
"Sameer Hamdan",
"Sára Botond"
] | [
"Budapest Főváros Kormányhivatala"
] | [
"Bp. II. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"önkormányzat",
"klientúra"
] | [] |
51,332 | A kormány újabb százmilliókat tolt a fertődi kastélyba, a Tiborcz-Mészáros körhöz került | A november 19-én megjelentetett Magyar Közlöny egyik kormányhatározatából derült ki, hogy még tovább drágul a fertődi Eszterházy-kastély turisztikai fejlesztése. A határozat értelmében az eredetileg 3 milliárd forintos keretet további 1,442 milliárd forinttal növelte a kormány. | A november 19-én megjelentetett Magyar Közlöny egyik kormányhatározatából derült ki, hogy még tovább drágul a fertődi Eszterházy-kastély turisztikai fejlesztése. A határozat értelmében az eredetileg 3 milliárd forintos keretet további 1,442 milliárd forinttal növelte a kormány. A kastély fejlesztését az uniós Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) finanszírozzák.
A kormányhatározat megjelenése után egy nappal, november 20-án pedig ki is derült, hogy mi is az a plusz támogatási igény, ami miatt ilyen gavallér módra megemelte a rendelkezésre álló pénz mennyiségét a kormány: az Esterházy-kastély középrizalit („Múzeumi tömb”) kivitelezés munkacímű közbeszerzés nyertese egyazon érdekkör két ismert cége lett.
A konzorcium vezteője a Tiborcz István környékén emlegetett, milliárdos állami megbízásokkal ellátott soproni FÉSZ Zrt. A cég biatorbágyi fióktelepe éppen a Paár Attila-féle WHB Group biatorbágyi székhelyére van bejegyezve. Paár Attilát általában a miniszterelnök vejének érdekköréhez sorolják. A FÉSZ Zrt., a WHB és a Tiborcz-féle BDPST Zrt. szálai a bodajki Hochburg-Lamberg kastély kapcsán is egy történetben futottak össze. A 3 milliárd forint közpénzt felemésztő beruházásról bővebben itt olvashat.
A konzorciumi tag pedig a miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő zalaegerszegi ZÁÉV Zrt.
A két cég uniós, nyílt eljárásban kapta meg a bruttó 4 milliárd 61 millió forintos munkát (nettó 3198 millió forint plusz áfa), ebből az alapösszeg bruttó 3 milliárd 912 millió forint (nettó 3 milliárd 81 millió forint plusz áfa), opciós tételként szerepel a szerződésben a teakonyha bútorzata és tárgyai, a kiállítás üzemeltetés bútorzata, kézzel szőtt selyemtapéta és selyemtapéták textiltevezése is. A cégek helyreállítják a kastély középső tömbjét, a Belvedere-t és az óratoronyot. A helyiségeket eredeti bútorokkal rendezik be, az épületben időszakos kiállítótermeket alakítanak ki.
Nem volt nagy tolongás a munkáért: a nyertesek konzorciumán kívül csak a mosonmagyaróvári Szabó és Társa Belsőépítészeti Kft. nyújtott be ajánlatot, amely érvénytelenség miatt valójában nem is állt a startvonalhoz. A cég ugyanis a megadott határidőig nem utalta át a 10 millió forintos ajánlati biztosítékot.
Az EU nem kifejezetten az épületegyüttes helyreállítására ad pénzt, hanem a turisztikai attrakciófejlesztésre, tehát arra, hogy minél több embert vonzzon a történelmi helyszín, így hozzájárulva a térség gazdasági felzárkóztatásához. A fertődi Esterházy-kastély Magyarország legnagyobb barokk-rokokó műemlékegyüttese. Fénykorát az építtető Esterházy „Fényes” Miklós idején, a 18. század második felében élte.
Az Esterházy-kastély és környezete felújításának első üteme 2009-ben kezdődött. Akkor megújult egyebek mellett a díszudvar, a homlokzat, a bábszínház tetőszerkezete. A második ütemben helyreállították például a Marionettszínházat és a narancsházat, visszaépítették a barokk víztornyot, a Turizmus.com szerint 2016-ban felújították a jószágkormányzói épületet és a kiskastélyt. Az Index cikke szerint a turisztikai célú fejlesztésektől 2008-ban még évi 87 ezres látogatóközönség számának négyszeresére emelkedését remélték.
A fertődi kastély ügye a Népszabadság korábbi cikke szerint fordulópont volt a nagy port kavart múzeumi törvény módosítása kapcsán is. Mint ismert, éppen néhány héttel azelőtt módosították a műtárgykölcsönzést is érintő törvényt, hogy a Szépművészeti Múzeum tíz festménye abba a Szerb utcai lakásba került, melyben korábbi információk szerint Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó is lakott. A muzeális intézményekről szóló törvényt két fideszes képviselő, L. Simon László és Gyimesi Endre javaslatára írták át, így lehetővé vált, hogy az állami tulajdonú műtárgyak ne csak köz- és magánintézményekhez, hanem magánszemélyekhez és gazdasági társaságokhoz is kerülhessenek. L. Simon László a blogján azt állította, hogy a módosítás azért fontos, mert a múzeumok raktáraiban sokkal több kiállításra érdemes tárgyat őriznek, mint amennyit valaha is képesek lesznek bemutatni. | https://24.hu/fn/gazdasag/2020/12/11/fertod-kastely-meszaros/ | https://web.archive.org/web/20220120212044/https://24.hu/fn/gazdasag/2020/12/11/fertod-kastely-meszaros/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-ujabb-szazmilliokat-tolt-a-fertodi-kastelyba-a-tiborcz-meszaros-korhoz-kerult | 24.hu | hungarian-news | 2020-12-11 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila",
"Tiborcz István"
] | [
"FÉSZ Építő Zrt.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Fertőd",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"pályázat",
"EU",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [] |
51,333 | Szijjártó Péter a lélegeztetőgépek vásárlásáról: Ebben a helyzetben nem voltak piaci viszonyok | Az Országgyűlés külügyi bizottsága csütörtök reggel megtartotta Szijjártó Péter éves meghallgatását, ahol a külügyminiszter először arról beszélt, hogy a járvány tavaszi, első hulláma alatt az összes olyan magyar állampolgárt sikerült hazahozni, „aki haza akart jönni”, majd rátért az egészségügyi védőeszközök és felszerelések beszerzésére. Elmondta, hogy „ebben a helyzetben nem voltak piaci viszonyok” és „komoly diplomáciai feladat” volt az eszközök beszerzése. | Az Országgyűlés külügyi bizottsága csütörtök reggel megtartotta Szijjártó Péter éves meghallgatását, ahol a külügyminiszter először arról beszélt, hogy a járvány tavaszi, első hulláma alatt az összes olyan magyar állampolgárt sikerült hazahozni, „aki haza akart jönni”, majd rátért az egészségügyi védőeszközök és felszerelések beszerzésére. Elmondta, hogy „ebben a helyzetben nem voltak piaci viszonyok” és „komoly diplomáciai feladat” volt az eszközök beszerzése.
„Nem volt kereslet-kínálati görbe által elmetszett ár, tehát az, hogy mi minek a hányszorosa, az ne haragudjanak, de egy értelmetlen felvetés ebben az ügyben.
Amikor országokhoz egymás repülőgépeire felrakott árukat rakták át egyikről a másikra és kobozták el egymástól, amikor a gyártósorok végénél ott állt sorban mindenki, hogy az elkészülő lélegeztetőgépet ki tudja először elkapni és elvinni, amikor az egész világ Kínában akart vásárolni és a kereslet sok százszorosa volt a kínálatnak, akkor a normál piaci mechanizmusok nem működtek, ezt nyilván önök is tudják, értem én, hogy politikailag mást kell képviselni.”
Ezután arról beszélt, hogy „az egész világ Kínában állt sorba, a Kínát minden fronton hangosan támadó, kritizáló és a Kínával valamiféle pragmatikus együttműködésre törekvő országokat kommunistázó és folyamatosan bíráló országok és vállalatok ott tolakodtak a sor elején, hogy ők vásárolhassanak elsőként kínai védőeszközöket”.
Szijjártó elmondta, hogy végül több mint 100 millió maszkot, 4,8 millió favipiravir hatóanyagú gyógyszert és valamivel több mint 16 ezer lélegeztetőgépet vásároltak, majd ehhez hozzátette, hogy „emiatt ellátatlan beteg az országban nem maradt”.
Beszélt arról is, hogy a kormány által vásárolt teherszállító repülőgép 57,5 millió dollárba került. A gép október óta van az országban, a hatósági vizsgálatokat pedig december 11-én fejezik be. Ha nem lesz rá szükség, „szolgáltatási tevékenységre” használják majd.
A vakcinákkal kapcsolatban úgy fogalmazott, az országnak a lehető legkorábban kell biztonságos oltóanyaghoz jutnia, „az oltóanyag nem lehet poltikai, sem ideológiai kérdés, Magyarországon a szabályok egyértelműek, világosan rendelkeznek arról, hogy ki, milyen körülmények között, milyen feltételek alapján engedélyezheti egy vakcina magyarországi használatát”.
Elmondta, hogy a kormány eddig 12,5 millió adag vakcinát kötött le a "tőlünk nyugatra futó öt projekt" közül, ehhez hozzátette, hogy ezt kettővel el kell osztani, mert mindegyik oltásból kettőre van szükség. Az európai gyógyszerügynökségnek legkésőbb december 30-ig be kell fejeznie a Pfizer/BionTech oltóanyagának engedélyeztetési eljárását, „az esztendő végéig az engedély megszülethet". Ehhez hozzátette, hogy a készleteket valószínűleg az Egyesült Államoknak értékesítik majd először, és csak utána kapja meg Európa.
Beszélt a kínai vakcináról is, miszerint a kormány három kínai gyártóval áll kapcsolatban, az orosz vakcinával kapcsolatban pedig elmondta, hogy magyar szakemberek "a lehető legfejlettebb technológiával és a legmagasabb szintű szakértelemmel találkoztak" Oroszországban.
„Amennyiben a kínai vagy az orosz vakcina kap először engedélyt arra, hogy Magyarországon használható legyen, én nem tudok elképzelni a gazdasági érdekeltségen kívül olyan ellenérvet, amely mentén ennek használatát engedélyezés esetén ne kellene felkínálni a magyar embereknek.” | https://444.hu/2020/12/10/szijjarto-peter-a-lelegeztetogepek-vasarlasarol-ebben-a-helyzetben-nem-voltak-piaci-viszonyok | https://web.archive.org/web/20230328154914/https://444.hu/2020/12/10/szijjarto-peter-a-lelegeztetogepek-vasarlasarol-ebben-a-helyzetben-nem-voltak-piaci-viszonyok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szijjarto-peter-a-lelegeztetogepek-vasarlasarol-ebben-a-helyzetben-nem-voltak-piaci-viszonyok | 444 | hungarian-news | 2020-12-11 00:00:00 | [
"Szijjártó Péter"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] | [
"egészségügy",
"diplomácia",
"covid-19",
"lélegeztetőgép"
] | [] |
51,334 | Legény Zsolt azt mondja, ő volt a legjobban ledöbbenve, hogy csempészcigi van az autóban | Az a cigaretta nem az enyém, nem én vásároltam, nem tudom, hogy hogy került bele az autóba
– mondta az RTL Klub pénteki Híradójában Legény Zsolt, volt politikus, aki csempészcigivel bukott le az ukrán határon. | Az a cigaretta nem az enyém, nem én vásároltam, nem tudom, hogy hogy került bele az autóba
– mondta az RTL Klub pénteki Híradójában Legény Zsolt, volt politikus, aki csempészcigivel bukott le az ukrán határon.
Csütörtökön írtuk meg, hogy Legény Zsolt diplomata útlevéllel akart cigarettát átcsempészni az ukrán határon az MSZP volt parlamenti képviselője. Legény Zsolt 2006-2010 és 2010-2014 között volt az MSZP listán mandátumot szerzett országgyűlési képviselője volt.
Legény aznap kilépett az MSZP-ből. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára csütörtökön elmondta, hogy Legénynek az MSZP kérésére kapott diplomata útlevelet, amit visszavontak tőle. A határon az útlevél segítségével akart átjutni, és immunitásra hivatkozott, amikor a határőrök megkérték, nyissa ki a csomagtartóját.
Legény azt is elmondta a Híradónak, hogy nem a határőrök, hanem ő maga hívta ki a konzult a határhoz. A politikus azt is mondta, hogy ő nem követett el szándékosan bűncselekményt. | https://telex.hu/belfold/2020/12/11/legeny-zsolt-volt-a-legjobban-ledobbenve-hogy-csempeszcigi-van-az-autoban | https://web.archive.org/web/20211130172126/https://telex.hu/belfold/2020/12/11/legeny-zsolt-volt-a-legjobban-ledobbenve-hogy-csempeszcigi-van-az-autoban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/legeny-zsolt-azt-mondja-o-volt-a-legjobban-ledobbenve-hogy-csempeszcigi-van-az-autoban | Telex | hungarian-news | 2020-12-12 15:02:28 | [
"Legény Zsolt"
] | [] | [] | [
"csempészet",
"diplomácia"
] | [] |
51,335 | Zár alá vették a korrupcióval vádolt helyettes államtitkár cégének egyik üzletrészét, el is adta gyorsan | 830 millió forintnyi vissza nem térítendő állami támogatáshoz segített volna egy vállalkozót Nagy János helyettes államtitkár, cserébe öt százalékos tulajdonrészt kapott a cégben, így ő is jól járt volna a beruházással, ha összejön, állítja az ügyészség. Az Agrárminisztérium azóta már felmentett helyettes államtitkárát hivatali vesztegetés elfogadásával vádolják, múlt héten letartóztattak, és házi őrizetbe vették. A héten újabb részleteket tudtunk meg az ügyről. Információink szerint Nagy mellett egy nemrég lemondott önkormányzati képviselőt is letartóztattak, de feltűnik az ügyben egy volt polgármester és egy fociklub elnöke is. Nagy nem tett még vallomást, de zár alá vették cégének egyik üzletrészét, amit egy nappal később eladott. | Május végén egy motorral érkezett Nagy János a Heves megyei Atkárra, ahol négyen találkoztak a Tabi-major mellett. Egy 2,6 hektáros mezőgazdasági telek megvásárlásáról tárgyaltak, az eladó egy vagyonvédelmi, biztonságtechnikai cég tulajdonosa, Faragó Gábor volt. Őt mutatta be a helyettes államtitkár a későbbi vevőknek, két Szolnok közeléből érkező vállalkozónak.
Bozsó Szilárd, kőteleki önkormányzati képviselőnek és Veres Nándor, Nagykörű volt polgármesterének több közös mezőgazdasági vállalata is van Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Információink szerint azért akarták megvenni a Heves megyei telket, mert a jövőben egy mintagazdasági címre szerettek volna pályázni, amelynek feltétele volt, hogy megyén átívelő legyen a tevékenységük. Egy sertéstelepet terveztek kialakítani Atkár külterületén, ám igen leromlott állapotban volt a major, így bőven kellett volna ráfordítani a felújítására.
Az egyik résztvevő beszámolója szerint ekkor még szó sem volt arról, hogy Nagy is beszállna a későbbi cégbe, ő csak bemutatta az eladót, aki körbevezette őket a gazdasági telken, és a vételárról tárgyaltak. „Nehéz fél óra alatt egy ember jellemét megismerni, de nagyon magabiztos, túlzottan is magabiztos ember benyomását keltette” – mesélte a helyettes államtitkárról.
Öt százalékos tulajdonrészt ajánlott
Június 4-én aztán Bozsó négyszemközt találkozott Naggyal. Az ügyészség Cégbíróságnak elküldött határozata szerint a vállalkozó 5 százalékos tulajdonrészt ajánlott az Agrárminisztérium helyettes államtitkárának egy mezőgazdasági cégben, annak fejében, hogy Nagy hivatali kapcsolataival segíti a tervezett beruházást az állami pályázatokon. A földügyekért felelős helyettes államtitkárnak befolyása volt például az állami tulajdonú földterületek értékesítésére kiírt pályázatok elbírálására, de az állattartó telepek fejlesztéséről szóló pályázatokba is volt beleszólása.
Nagy elfogadta az ajánlatot, és a június 10-i szerződés szerint hárman megalapították a Taby-Agro Kft.-t, amelynek Bozsó és Veres 47,5-47,5 százalék arányban, míg Nagy 5 százalékban lett a tulajdonosa. Június végén jegyezték be a bíróságon a vegyes gazdálkodású vállalkozást, 3 millió forintos alaptőkével.
Közben az atkári major megvásárlásához és felújításához üzlettársakat kerestek, többekkel is tárgyaltak nyár elején. Júliusban Bozsó és Veres régi üzlettársa szállt be a cégbe, Wyszoczky Ferenc, törökszentmiklósi állatorvos, a helyi fociklub elnöke. Ezzel egy időben Nagy János 150 ezer forintos üzletrészét megvette az IUSTUM Consulting Kft., amelyet ötven százalékban ő tulajdonolt, a Taby-Agro Kft. törzstőkéjét pedig 3 millióról 50 millióra emelték.
Nagy tehát kiszállt, de az egyik cégének ekkor már 10 százalékos tulajdonrésze volt a vállalkozásban.
Négyszeres értékét kapták volna vissza a kölcsönnek
Augusztusban aztán megvette a Taby-Agro Kft. az atkári telket Faragó cégétől, az eredeti árnál jóval olcsóbban. Az ügyészségi határozat szerint Bozsó egy másik mezőgazdasági vállalkozásával olyan beruházást tervezett itt megvalósítani, amelyhez
830 millió forint vissza nem térítendő támogatásra pályázott volna az Agrárminisztériumnál.
Itt jött volna képbe a helyettes államtitkár segítsége és a kettejük közti június eleji egyezség.
Az ügyészség szerint az volt a terv, hogy a Taby-Agro Kft. kölcsönként biztosította volna a pályázáshoz szükséges 250 millió forintos önrészt Bozsó cégének. Öt év múlva pedig a kölcsön visszafizetése helyett a pályázati pénzből felépített beruházást kapták volna vissza, így az atkári telek értéke az ügyészség szerint elérhette volna körülbelül az egymilliárd forintot.
Ezzel igen jól járt volna mind a négy tulajdonos, köztük a helyettes államtitkár is, hiszen cégének ekkor már 10 százalékos részesedése volt a Taby-Agro Kft.-ben.
Lebuktak, letartóztatták a helyettes államtitkárt
Csakhogy a terv valahol elcsúszott, a rendőrség december elején lecsapott, és egy összehangolt akció során több helyszínen is házkutatást tartottak, például átkutatták Nagy minisztériumi irodáját és otthonát. Az ügyészség közleménye szerint készenléti rendőrök is közreműködtek, összesen 60 fő vett részt a kutatásban, motozásban, és több bizonyítékot is lefoglaltak.
Kihallgatták a tanúkat és a gyanúsítottakat, majd két férfit letartóztattak. Az hamar kiderült, hogy az egyik gyanúsított Nagy János, akit az agrárminiszter javaslatára azonnali hatállyal, még aznap felmentette hivatalából Orbán Viktor. Gulyás Gergely a múlt csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy ez is azt bizonyítja, hogy „a korrupcióval szemben zéró tolerancia van”.
A másik gyanúsított információink szerint Bozsó Szilárd, akit 2019 októberében a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kőtelek önkormányzati képviselőjének választották, ám idén november 10-én munkahelyi elfoglaltáságra hivatkozva lemondott tisztségéről.
Több cég is van a nevén, gyógyszerforgalmazással, vagyonvédelemmel, informatikával és mezőgazdasággal is foglalkozik a 37 éves vállalkozó.
A Budai Központi Kerületi Bíróság múlt csütörtökön elrendelte a két gyanúsított bűnügyi felügyeletét, a közlemény szerint megalapozottan feltehető, hogy a tanúk befolyásolásával vagy bizonyítékok eltüntetésével, megsemmisítésével megnehezítenék a bizonyítást. Ez azt jelenti, hogy 2021. áprilisáig nem hagyhatják el otthonukat, és mozgásukat nyomkövető eszközzel figyelik.
Bozsót hivatali vesztegetéssel, Nagyot pedig hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítják.
A bíróság közleménye szerint a tényállás tisztázása érdekében még további nyomozási cselekmények elvégzése szükséges.
Egyre magasabb pozícióba került
December 3-án zár alá vették az IUSTUM Consulting Kft. Taby-Agro Kft-ben fennálló 10 százalékos üzletrészének felét. Ennek a cégnek a társtulajdonosa Nagy János, és ez az a cég, amely adatvédelmi tisztviselőként szerződésben áll többek közt az V. kerületi önkormányzat intézményeivel és az állami tulajdonú Mecsekérc Kft-vel.
Egy nappal később Nagy eladta 50 százalékos üzletrészét a társtulajdonosnak, Kerekes Kornélnak, így papíron már nincs köze a Taby-Agro Kft-hez.
Nagy egyelőre nem tett vallomást, de a bűnügyi felügyeletet elfogadta, ügyvédjével nem fellebbeztek ellene. „Azt szeretnénk, hogy lássa a hatóság, a helyettes államtitkár úr együttműködik, függetlenül attól, hogy milyen nyilatkozatot tesz majd a bűnösségéről” – mondta a Telexnek Berényi András, Nagy ügyvédje. Egyelőre nem kapták meg az iratokat, „annak megismerése nélkül sem elismerni, sem tagadni nem tudjuk a vádakat.”
Nagy János karrierje 15 éve ível felfele, az évek során egyre magasabb pozíciókba került. 2005-ben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban lett birtokügyi referens, majd öt évvel később a Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetőjének nevezték ki. 2014-től a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője, és két éve helyettes államtitkár az Agrárminisztériumban.
Több cég is szerepel a nevén, a IUSTUM Consulting Kft. igazi siker történet, egy év alatt több mint 173 millió forinttal növelte a bevételét, és közel 100 millióval nőtt az adózott eredménye – tavaly 144 milliós eredménnyel zárta az évet. Ettől a jól menő cégtől vált meg letartóztatása után Nagy. Emellett a Hungaroring Sport Zrt. felügyelőbizottságának is tagja, havi 150 ezer forint tiszteletdíjat kap érte.
Írásban és telefonon is kerestük Bozsó Szilárdot, de nem reagált. Az ügyészség a büntetőeljárás eredményességének érdekére hivatkozva nem adott ki több részletet. Írásban kérdeztük az Agrárminisztériumot, hogy indítanak-e belső vizsgálatot Nagy letartóztatása után, illetve a pályázatok elbírálásának részleteiről is szerettünk volna többet megtudni, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. | https://telex.hu/belfold/2020/12/12/nagy-janos-helyettes-allamtitkar-korrupcio-gyanu-bozso-szilard-kotelek-kepviselo-atkar | https://web.archive.org/web/20231113185531/https://telex.hu/belfold/2020/12/12/nagy-janos-helyettes-allamtitkar-korrupcio-gyanu-bozso-szilard-kotelek-kepviselo-atkar | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zar-ala-vettek-a-korrupcioval-vadolt-helyettes-allamtitkar-cegenek-egyik-uzletreszet-el-is-adta-gyorsan | Telex | hungarian-news | 2020-12-12 15:03:00 | [
"Bozsó Szilárd",
"Nagy János (Agrárminisztérium)",
"Veres Nándor"
] | [
"IUSTUM Consulting Kft.",
"Taby-Agro Kft."
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"pályázat",
"vesztegetés",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"EU",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Nagy János korrupciós ügyei"
] |
51,336 | BKV offshore-ügy: A megbízott cég szerint ők jogszerűen működnek | Nemrégiben derült ki, hogy a BKV használt buszok bérlését célzó közbeszerzési eljárását az a CR-Facilities Zrt. nyerte, amit hét nappal azelőtt alapítottak, hogy lejárt volna a BKV tenderének ajánlattételi határideje. Nemrégiben róluk Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára egy olyan kérdést tett fel velük kapcsolatban, amiben a céget offshore kamucégnek nevezte. | Nemrégiben derült ki, hogy a BKV használt buszok bérlését célzó közbeszerzési eljárását az a CR-Facilities Zrt. nyerte, amit hét nappal azelőtt alapítottak, hogy lejárt volna a BKV tenderének ajánlattételi határideje. Nemrégiben róluk Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára egy olyan kérdést tett fel velük kapcsolatban, amiben a céget offshore kamucégnek nevezte.
A CR – Facilities Zrt. cég tulajdonosai most egy közleményt adtak ki, amiben az ilyen állításokra reagálnak. Mint írják: „Szemben azokkal a kijelentésekkel, melyek a CR – Facilities Zrt.-t ”fiktív„ cégként állítják be, az igazság az, hogy a Zrt. Magyarországon törvényesen bejegyzett gazdasági társaság, melynek valamennyi közvetlen tulajdonosa Magyarországon szintén jogszerűen működő társaság.”
A cégről az is kiderült, hogy a társaságnál Leisztinger Tamás cégbirodalmához szorosan kötődő személyek találhatók. Ez azért kínos a fővárosnak, mert Leisztinger Tamás nagyvállalkozó Tüttő Kata, a BKV-t felügyelő városüzemeltetési főpolgármester-helyettes férje volt korábban. A hírekre reagálva Tüttő Kata felkérte a BKV felügyelőbizottságát, hogy a közbeszerzési eljárás szabályszerűségét soron kívül vizsgálják meg.
Közben az is kiderült, a használt buszok bérlésére kiírt közbeszerzésen nyertes, offshore-hátterű cég egy hónapos haladékot kért annak a hat darab busznak szállítására, amit bérbe fog adni a közlekedési cégnek. A beszállító a koronavírus-járvány által okozott nehézségekre hivatkozik.
Karácsony Gergely az egész ügyre úgy reagált, a BKV nem köt buszbérleti szerződést a zavaros hátterű céggel, sőt az még kötbért is fizet a fővárosi vállalatnak. Szerinte azt vizsgálatok azt állapították meg, hogy a közbeszerzés során minden a jogszabályoknak megfelelően történt, a nyílt eljárásban a legolcsóbb ajánlat győzött, az Orbán-kormány törvénymódosítása miatt az offshore-háttér nem lehetett kizáró indok. Hozzátette ugyanakkor: ennek ellenére arra utasította a fővárosi cégeket, hogy offshore cégeket a közbeszerzésekből zárjanak ki.
A cég a mostani közleményében a fővárosi busz bérbeadási tenderrel kapcsolatban ezt írja: „Hat darab busz bérbeadására vonatkozó nyílt közbeszerzési eljárásban nemzetközileg elismert, multinacionális szakmai partner bevonásával pályáztunk. Cégünk a pályázat beadásakor jóhiszeműen és kellő gondossággal járt el, meggyőződésünk szerint mindenben a kiíró által előírt követelményeknek eleget tettünk.
Árképzésünk miatt – amely a legalacsonyabb volt – nyertük meg a pályázatot. A bérleti szerződés ideje – szemben a híradásokkal – 12 hónap volt, a teljes bérleti díjbevétel mindössze 85,680.000 forint, amely több mint 7 millió forinttal kedvezőbb a második helyezett ajánlatánál. Leszögezni kívánjuk, hogy az általunk megvásárolt és 90 százalékban kifizetett buszok leszállítását nemzetközi eladónk jogellenesen megtagadta, így teljesítésünk ellehetetlenült, melyről késedelem nélkül értesítettük a pályázat kiíróját. Jogkövető magatartásunkat igazolja, hogy a lehetetlenülés bejelentésével egyidejűleg meghiúsulási kötbért is fizettünk. Nemzetközi eladónkkal szemben haladéktalanul megindítjuk a polgári és büntető eljárást is káraink megtérítésére.” | https://telex.hu/belfold/2020/12/12/bkv-buszberles-cr-facilities-offshore-reagalas | https://web.archive.org/web/20220926121005/https://telex.hu/belfold/2020/12/12/bkv-buszberles-cr-facilities-offshore-reagalas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bkv-offshore-ugy-a-megbizott-ceg-szerint-ok-jogszeruen-mukodnek | Telex | hungarian-news | 2020-12-12 15:07:04 | [] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"CR-Facilities Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"offshore",
"közlekedés"
] | [] |
51,337 | A lakók nem alszanak a zajtól, de legalább Mészáros cége milliárdos tendert nyert Gödön | Bár a különleges gazdasági övezet révén Pest megyéhez került a Gödön épülő Samsung-gyár, a gigaüzem környezeti hatásai a város lakóit sújtják. A helyiek elviselhetetlen zajra, növekvő forgalomra és ingatlanjaik értékvesztésére panaszkodnak. A kormány kedvenc építőipari cégei eközben óriási hasznot húznak a Samsung érdekében megvalósuló infrastruktúra-fejlesztésekből. | „Egy-egy forgalmasabb napon a chicagói repülőtérhez hasonlít a zajszint” – panaszolja az egyik gödi lakos, akinek a Samsung gyárától nagyjából nyolcszáz méterre van a háza. A lakóövezet és a gyár közt ugyanis csak egy szántóföld található, a zavaró hang így akadálytalanul jut el a házakig. Pedig a gödi ipari-innovációs övezetről szóló kormányrendelet véderdő telepítését is előírta, erre azonban évek óta hiába vár a lakosság. A zaj tényét maga a Samsung vezetése is elismeri, ám Környezeti jelentésük szerint folyamatosan „zajcsökkentő intézkedéseket” hajtanak végre, hogy elviselhetőbbé tegyék a zajszennyezést. Csakhogy eközben évek óta bővítik is az akkumulátor-gyárat, ami így egyre közelebb kerül a lakóövezethez.
Megindultak a gödi Samsung-gyár bővítésének munkálatai, a helyiek tiltakoznak
Bár még nem vette meg a Samsung SDI azt a gödi területet, ahol újabb akkumulátor-üzemet kíván felépíteni, a tereprendezési munkálatok már megkezdődtek a leendő gyár területén – egyelőre az sem egyértelmű azonban, hogy kinek a megrendelésére. A helyiek eközben petíciót írtak és aláírásokat gyűjtenek Göd iparvárossá tétele ellen.
„A gyerekek december 7-én hajnali 4-kor sírva keltek, panaszolva, hogy a zaj miatt nem tudtak aludni. A folyamatos zúgás konkrétan olyan hangos volt, mintha zárt ajtó mögül a mosógép centrifugálását hallgattuk volna. A kisebb, 6 éves gyermeket iskolába sem tudtuk küldeni aznap, annyira kimerült volt”– olvasható egy másik panaszban.
A környezetvédelmi hatóság a rendszeres lakossági beadványok miatt, több mint két évvel a gyár megindulása után zajvédelmi intézkedési terv elkészítésére kötelezte a Samsungot. Ezt idén december 31-ig kell benyújtania a cégnek, s talán a következő évben sor kerülna megvalósítására. A helyiek azonban azonnali intézkedést követelnek, hivatkozva az évek óta tartó zajszennyezés egészségkárosító hatására; van olyan lakossági javaslat is, hogy a repülőterek zajmonitoring rendszeréhez hasonló rendszer kiépítésére kellene kötelezni a céget.
Ráadásul az is kérdéses a helyiek számára, hogy az intézkedési terv megvalósítását ellenőrzik-e a majd a hatóságok. A Samsung-gyár építéséhez ugyanis környezetvédelmi engedélyre nem volt szükség, az építkezéshez csupán szakhatósági állásfoglalások kellettek. A hatósági előírások megsértése azonban eddig nem járt semmilyen következménnyel a multicég számára,
a hatásbecslésen alapuló zajhatárértéket a Samsung következmények nélkül lépi át a működése kezdete óta.
S bár az említett Környezeti jelentés büszkén sorolja, hogy eddig milyen zajvédő lépéseket hajtottak végre – pl. néhány hűtőtornyot áttelepítettek, részleges zajvédő falat építettek –, mindezt jóval a termelés beindítása után tették. Kizárólag a lakosság állandó felháborodása nyomán – melyről az Átlátszó már 2018-ban beszámolt –, és nem hatósági intézkedések miatt került sor az eddigi lépésekre, s ezek egyáltalán nem tűnnek elegendőnek.
Terjeszkedik a Samsung-gyár, Göd iparvárossá válhat, a környékbeliek aggódnak
„A jövő költözött be Gödre” – újságolta örömmel Orbán Viktor miniszterelnök tavaly májusban, a Samsung SDI elektromosjármű-akkumulátor gyárának megnyitó ünnepségén. A 2018-tól évi 50 ezer akkumulátor gyártását tervező, 100 milliárd forintból megvalósuló gigaberuházás valóban jelentős változásokat hozott – és továbbiakat is hozhat még – Göd életében, ám kérdéses, hogy a helyiek valóban ilyen jövőről álmodoztak-e.
Ugyanakkor a zajmérések adatai, de a légszennyezés el kapcsolatos mérési adatok sem nyilvánosak. A Göd-ÉRT Egyesület jelenleg közadatként próbálja megkapni a kibocsátott szennyező anyagok mérési jegyzőkönyveit, amire költségtérítés fejében most hajlandónak mutatkozik a Környezetvédelmi hatóság.
Nem épít újat, csak „bővít”
Számos ellentmondás van ugyanakkor a Samsung építkezései körül is. Bár egy második gyár kedvéért irtottak ki Gödön egy erdőt és vettek meg, illetve sajátítottak ki 55 hektárnyi szántóföldet – utóbbit Tuzson Bence országgyűlési képviselő egykori ügyvédi irodája, a Biczi és Turi ügyvédi iroda intézte –, a Samsung jelenleg hivatalosan nem építi az újabb gigagyárát ezen a területen, hanem az első üzemét bővítgeti több részletben tovább.
A cég vezetése el is ismerte a legutóbbi katasztrófavédelmi eljárás közmeghallgatásán, hogy „végső döntés még nem született a kettes gyár megépítésével kapcsolatban. Tehát, most egyelőre úgy változott meg, amiről most szó is van, hogy a meglévő gyárat bővítik ki egyes funkciókkal, területekkel.” Az egyes gyár újabb bővítéséhez azonban nem kapcsolódott újabb környezetvédelmi eljárást, és az is kiderült, hogy a Samsung további területeket vásárolt, vagy készül megvásárolni Göd-Újtelepen.
A második gyárral megnövelt beruházás infrastrukturális fejlesztéshez a kormány még áprilisban 42 milliárd forintot rendelt hozzá: az energiaellátásához kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésre 22,5 milliárdot, a gázellátásra 415 millió forintot, a víziközmű-hálózat fejlesztésére 11,9, az útépítésekre pedig 7,1 milliárdot irányzott elő a kormányrendelet. Ebből 4 milliárdot áramfejlesztésre és 415 millió forintot földgáz-beruházásra már „elfogadott” a Pest megyei Önkormányzat közgyűlése.
Így terjeszkedik a Samsung
Mészáros cége építi a vízvezetéket
A gyárral és az iparterülettel kapcsolatos döntésekhez ugyanis Göd önkormányzatának már semmi köze, a 400 hektáros gödi különleges gazdasági övezettel kapcsolatos ügyek a megyei közgyűlés elé kerülnek. Az áram- és gázellátás fejlesztését az ELMŰ-ÉMÁSZ Zrt. és a Tigáz Zrt. fogja végezni, a munkálatok egészen 2025-ig tartanak majd. A gödi ipari területre 12 800 m3 /h földgázkapacitást kell biztosítani, hogy „mind a jelenlegi mind a jövőbeni fogyasztók elláthatók legyenek”, olvasható a megyei közgyűlés határozatában.
Különleges gazdasági övezet – így nyúltak át a momentumos polgármester feje fölött Gödön
A veszélyhelyzetre hivatkozva elsőként Gödön hozott létre a kormány különleges gazdasági övezetet, amellyel átadta a Samsung gödi akkumulátorgyárának területét és az adóztatás jogát a megyének. Az őszi polgármesteri választáson az ellenzéki összefogás jelöltje lett a befutó, de így most a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat a testület feje fölött átnyúlva dönthet a gyárral kapcsolatos kérdésekben.
Míg az áram- és gázellátás összegét egyelőre nem emelte meg a kormány, úgy tűnik, a víziközmű-fejlesztés az eredetileg előirányzott 11,9 milliárdnál jóval nagyobb összegből fog megvalósulni. Először november 30-án „csak” egy 9,6 milliárdos nyertes projektről jelent meg közlemény, ám december 1-jén már egy másik, 20,6 milliárdos projektről is beszámolt a Portfolio; mindkettő nyertese a Mészáros és Mészáros Kft..
A kormányközeli cég tehát több mint 30 milliárdért fog a Samsung kedvéért vízvezetéket építeni, erről azonban a gödi önkormányzat és lakosság éppúgy csak a sajtóból értesült, mint bárki más.
A gödi polgármester, Balogh Csaba facebook-posztja szerint a városvezetés semmilyen tájékoztatást nem kapott a közműépítésekről, pedig, mint írja, „egy ekkora beruházásnál igénybe kell venniük majd a városi infrastruktúrát, a gödi közműveket, arról nem is beszélve, hogy a környezetvédelmi kérdések is előkerülnek ilyenkor.”
A Strabag és a Penta már jól jártak
Az áprilisi kormányrendelet szerint a Váci Déli-Forte vízbázis területéről hozzák majd az ipari vizet és az ivóvizet a Samsunghoz, a gyár megnövekedett szennyvize pedig a váci szennyvíztelepre kerül; emellett a Fővárosi Vízművektől is fognak vizet átvenni. A beruházás ezért Sződligetet, Vácot és Dunakeszit is érinteni fogja. A második gyár építéséhez készített Előzetes Vizsgálati Dokumentáció szerint napi 21 ezer köbméter többletvízre lesz szükség.
Érdemes összevetni ezt az adatot a Tesla Berlin melletti gyárának tervezett vízkivételi adataival és az emiatti tiltakozással: a Tesla gyára ellen demonstráló helyiek az óránkénti 300 köbméter vízkivételt tartják rendkívül aggasztónak. A gödi Samsung-gyár esetében viszont azt sem lehet tudni, hogy pontosan mennyi lesz a bővítés után az összesített vízfogyasztás és mennyi szennyvíz kerül a Dunába.
Így aztán sem vitatkozni nem lehet róla, sem tiltakozni nincs mód ellene.
Azt viszont látni lehet, hogy bár „nincs végleges döntés” az újabb Samsung-gyárról, az építését kiszolgáló utak már elkészültek. És ezek sem voltak olcsók. Az iparterülethez vezető ideiglenes beszállítói út építését a STRABAG 163 millió forintért végezte. Ez az összeg egy 1300 méteres földút kőszórással való megerősítésére volt elegendő. A gyárhoz északi irányból vezető kb. 600 méteres aszfaltos út, melyet a PENTA Kft. épített meg, 180 millió forintba került. Csakhogy miközben a Samsunghoz vezető utakra összesen 7, 1 milliárdot szán a kormány, évek óta késik Felső-Göd főútjának régóta ígért felújítása, sőt egy egész városrész vár arra, hogy végre aszfaltos útjai legyenek.
A kínos lobbibotrányba keveredett Penta most Dunakeszin kapott hatmilliárdos megbízást
Dunakeszi önkormányzata hatmilliárd forintos keretmegállapodást kötött mélyépítési munkákra a Penta Általános Építőipari Korlátolt Felelősségű Társasággal. A cég a korábban Rogán Antal vezette V. kerületben is számos megbízást nyert el, de most sem lehet oka panaszra: ők végezhetik a Vörösmarty és a Podmaniczky tér felújítását is ugyanott 3,5 milliárd forintért.
De vélhetően ebben sokáig nem lesz változás: a polgármester számításai szerint a különleges gazdasági övezet elrendelése és további adóelvonások miatt 2020-ban és 2021-ben összesen 2,6 milliárd forinttal kevesebb összegből kell az önkormányzatnak gazdálkodnia.
Nyitókép: A zajszennyezés mértéke éjszakáról-éjszakára nő a Samsung gyár közelében. Forrás: Göd-ÉRT Egyesület Facebook odala | https://atlatszo.hu/2020/12/11/a-lakok-nem-alszanak-a-zajtol-de-legalabb-meszaros-cege-milliardos-tendert-nyert-godon/ | https://web.archive.org/web/20211025204217/https://atlatszo.hu/2020/12/11/a-lakok-nem-alszanak-a-zajtol-de-legalabb-meszaros-cege-milliardos-tendert-nyert-godon/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-lakok-nem-alszanak-a-zajtol-de-legalabb-meszaros-cege-milliardos-tendert-nyert-godon | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-12-11 15:09:00 | [] | [
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Samsung"
] | [
"Göd",
"Pest megye"
] | [
"protekció",
"engedély",
"környezetkárosítás",
"építőipar",
"klientúra"
] | [
"Gödi különleges gazdasági övezet"
] |
51,338 | Kertész József Tamás vette át Liszkay Gábortól az orbánista médiaholdingot alapító céget | Augusztusban a médiaharc frontvonalából távozó Liszkay Gábortól átkerült Kertész József ügyvéd kezébe az orbánista médiaholding KESMA alapítójának tulajdona. Ez azt jelenti, hogy már a Mészáros Lőrinchez kapcsolódó ügyvéd formálisan a legnagyobb ember az ötszáznál is több médacímet összefogó médiaszörny mögött. | Augusztusban a médiaharc frontvonalából távozó Liszkay Gábortól átkerült Kertész József ügyvéd kezébe az orbánista médiaholding KESMA alapítójának tulajdona. Ez azt jelenti, hogy már a Mészáros Lőrinchez kapcsolódó ügyvéd formálisan a legnagyobb ember az ötszáznál is több médacímet összefogó médiaszörny mögött.
Nyár óta Kertész József Tamás az egyik legnagyobb hatalmú ember a magyar médiában — legalábbis papíron. Augusztusban ugyanis az ügyvéd szerezte meg a Media Fundamentum Nonprofit Zrt. százszázalékos tulajdonrészét megtestesítő részvényeket Liszkay Gábortól.
A Media Fundamentum Zrt. az alapítója a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) nevű entitásnak, aminek 2018-ban a médiatér Fidesz-barát szereplői formálisan odaajándékozták a különböző cégeiket. Így egy olyan monolit médiaszörnyeteg jött létre, ami százas nagyságrendű, a kormánypolitikával baráti viszonyban lévő újságot, tévét, hírportált, miegyebet fog össze.
A médiaholding mögött többszintű irányítási struktúra rejlik meg. A legeslegalsó szinten vannak maguk a médiumok, efölött a cégek: például a legfontosabb médiacímeket a Mediaworks Hungary Zrt. fogja össze. Ezen a vállalaton belül készülnek az olyan napi operatív aktualitások, mint a megyei napilapokban ugyanakkor megjelenő, azonos cikkek. A Mediaworks és a többi médiacég tulajdonosa a KESMA, ami azt jelenti, hogy a cégek vezetőit az alapítvány kuratóriuma tudja lecserélni. A kuratórium tagjait pedig az alapító nevezheti ki, illetve válthatja le.
Ez az alapító a Media Fundamentum Nonprofit Zrt., ami most már formálisan Kertész tulajdonát képezi. A tulajdonosváltás annyiban nem újdonság, hogy a kipróbált orbánista médiakáderként a Media Fundamentumot korábban birtokló Liszkay még tavasszal távozott a Mediaworks Hungary Zrt.-től is, ahol korábban vezérigazgató volt.
Két nappal azután, hogy eladta a Media Fundamentumot, Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntette ki Liszkay Gábort
„a keresztény, nemzeti, polgári értékrendet képviselő hazai sajtóorgánumok kialakításában és vezetésében vállalt kiemelkedő szerepe elismeréseként”
A 24.hu korábban azt írta: a KESMA bejegyzésének eljárásában az akkor még Liszkayhoz tartozó céget Kertész József ügyvédi irodája, a Kertész és Társai Ügyvédi Iroda képviselte. Az ügyvédi iroda korábban Mészáros Lőrincet is képviselte az osztrák közszolgálati csatorna ORF-fel szemben. Mindezek arra utalnak: ahogy korábban Liszkay, úgy most Kertész is csak névlegesen főirányítója a hatalmas médiamonstrumnak.
Átláthatatlan nyilvánosság
Az jól látszik jelen cikk körülményeiből is hogy a fideszes kormányok és a velük baráti erők médiapolitikája milyen hatással van a magyar nyilvánosság állapotára. A médiamonstrum irányítói hátterében még augusztusban megtörtént tulajdonosváltásról az érintett KESMA alá tartozó médiumok mindeddig nem számoltak be. A maradék néhány független médiumnak pedig összességében sem volt elegendő ideje és eszköze ahhoz, hogy a nyilvánvalóan hírértékkel bíró, a cégjegyzékben is szereplő váltást az elmúlt négy hónap során észrevegye.
Szerettük volna megkérdezni Kertész Józsefet a vétel körülményeiről, különösen arról, hogy mennyi pénzébe került (a Mérték korábbi számításai szerint) a magyar médiapiac mintegy negyedét jelentő KESMA fölötti alapítói jogok megszerzése, ezért riporterünk felhívta az ügyvédi iroda számát, ahol a bejelentkező hölggyel megbeszélt egy későbbi időpontot, amikor személyesen Kertészt is el tudja érni.
A megadott időpontban ismét telefonáltunk; ám némi várakoztatás után — amikor a hölgy azt mondta, kapcsolja Kertészt — a hívás egy hibaüzenetet követően megszakadt. Tudósítónk harmadjára megismételt hívása alkalmával a hölgy elnézést kért, és elkérte kollégánk telefonszámát, mondván: az ügyvéd úr hívni fogja.
Riporterünk azóta is hiába várja Kertész József Tamás telefonhívását. | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/12/11/kertesz-jozsef-tamas-vette-at-liszkay-gabortol-az-orbanista-mediaholdingot-alapito-ceget/ | https://web.archive.org/web/20230607052930/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/12/11/kertesz-jozsef-tamas-vette-at-liszkay-gabortol-az-orbanista-mediaholdingot-alapito-ceget/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kertesz-jozsef-tamas-vette-at-liszkay-gabortol-az-orbanista-mediaholdingot-alapito-ceget | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-12-11 15:11:00 | [
"Kertész József Tamás",
"Liszkay Gábor",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Media Fundamentum Nonprofit Zrt."
] | [] | [
"média",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
51,339 | Az FKF leszerződött a hulladékbiznisz királyával, és kötbért követel az előző beszállítójától | A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) már teljesen kifogyott az 1100 literes zöld műanyag konténerekből, melyeket tavaly november óta próbál beszerezni. Áprilisban ugyan leszerződtek egy céggel 186 millió forint értékben, de szerződésszegésre hivatkozva felmondták vele a szerződést, és 37 millió forintos kötbért követelnek tőle. Most gyorsított eljárás keretében, a hulladékbiznisz Mészáros Lőrincével kötöttek új szerződést 228 millió forint értékben. | A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) már teljesen kifogyott az 1100 literes zöld műanyag konténerekből, melyeket tavaly november óta próbál beszerezni. Áprilisban ugyan leszerződtek egy céggel 186 millió forint értékben, de szerződésszegésre hivatkozva felmondták vele a szerződést, és 37 millió forintos kötbért követelnek tőle. Most gyorsított eljárás keretében, a hulladékbiznisz Mészáros Lőrincével kötöttek új szerződést 228 millió forint értékben.
Úgy tűnik, hogy végre sikerül enyhíteni a kukahiányt a fővárosban: az FKF nemrég gyorsított eljárás keretében szerződést kötött az Unischo Kft.-vel. A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő vállalat nettó 227,8 millióért szerez be 2500 darab (+500 opció) 1100 literes konténert a cégtől, ami drágábban vállalta a munkát az eredetileg becsült 210 millió forintos értéknél.
Azonban ennél izgalmasabb, hogy az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében, a TED-en megjelent hirdetményből kiderült, hogy az FKF felmondta egy másik céggel, a Green Way Hungary Kft.-vel áprilisban kötött szerződését, mert bár a Green Way 186 millió forintért vállalta a beszerzést, minőségi problémák voltak az általa szállított konténerekkel.
Idén márciusban számoltunk be a fővárosban lévő kukahiányról.
Önjelölt harcművészek garázdálkodnak vagy anyagfáradás? Kifogyott a műanyag konténerekből az FKF
A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.-nél az elmúlt öt évben 50-80 millió forintos értékben sérültek meg 1100 literes zöld műanyag konténerek. Egy bejelentés szerint a törések nagy részét a közbeszerzésen beszerzett műanyag tartályok gyenge minősége, és a szabálytalan ürítés okozza.
Nem záródtak rendesen, és túl szélesek voltak a kukák
A fővárosi cég egy éve próbál beszerezni ilyen 1100 literes konténereket:
A közbeszerzést 2019 novemberében írták ki.
2020. május elején hirdették ki, hogy a Green Way Hungary Zrt.-től veszik meg a tartályokat.
2020. augusztus elején derült ki, hogy komoly baj volt a beszerzett kukákkal.
Az új közbeszerzést szeptember elején írták ki, és a napokban tették közzé az új nyertes nevét.
Az FKF súlyos szerződésszegésre hivatkozott, ami miatt felmondták a korábbi szerződést a Green Way Hungary Zrt.-vel:
„AK (ajánlatkérő, vagyis az FKF – a szerk.) 2019.11.12-én indított „K2016 1100 literes új műanyag hulladékgyűjtő tartályok beszerzése” tárgyú eljárás eredményeként kötött szerződés felmondására kényszerült. AK a súlyos szerződésszegés szerinti jogkövetkezményt alkalmazta, ennek körében a szerződést felmondta, illetve meghiúsulási kötbér megfizetését követeli nyertes AT-ől (ajánlattevő, vagyis a Green Way Hungary Zrt. – a szerk).„
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) megtalálható egy augusztusi dokumentum, amiben az FKF részletesen leírja, hogy mi volt a kukákkal a probléma. Az FKF kétszer is biztosította a tartály beszállítását, azonban mindkét esetben elbuktak az eszközök a vizsgálaton. Először a tartály karjai voltak túl szélesek, amik meghiúsították az ürítést.
„Az etalon vizsgálat során megállapításra került, hogy a tartály fedélének legszélesebb mérete a szabványban megengedett maximális méretű (28. sorsz.) 1275 mm, de a vizsgálattal érintett edény fedél karjai még további 16 mm-rel kijjebb lógnak, így akadályozva az ürítést, ezzel pedig a mérték a szabvány vonatkozó értékét is meghaladja. Az első számúnak tekinthető etalon vizsgálat eredményeképpen megállapíthatóvá vált, hogy a beszállított „etalon” hulladékgyűjtő tartály nem megfelelő.”
Második alkalommal pedig az edények záródásával akadtak problémák.
„A vizsgálat során többek közt megállapításra került, hogy az edény fedelének záró pozíciói nem működtek – fedele balesetveszélyes módon visszatér alaphelyzetbe – így nem teljesíti a MSZ EN 840 szabványsorozat előírásait. A második számúnak tekinthető etalon vizsgálat eredményeképpen megállapíthatóvá vált, hogy a második alkalommal beszállított „etalon” hulladékgyűjtő tartály sem megfelelő”
Az FKF emiatt felmondta a szerződést a Green Way Hungary Zrt.-vel, illetve az opció nélküli szerződéses mennyiségből még nem teljesített darabszám – 2500 db – nettó értéke 20%-ának megfelelő összegű meghiúsulási kötbér megfizetését követeli tőle. A pontos összeg nem szerepel a dokumentumban, de körülbelül 37 millió forintról van szó. Megkerestük az FKF-et az ügyben, azonban cikkünk megjelenésig nem kaptunk választ.
Kifogyott a műanyag konténerekből az FKF
2020 márciusában írtunk arról, hogy az FKF elismerte, hogy hiány van az 1100 literes zöld műanyag tartályokból a fővárosban. Az 1100 literes zöld műanyag tartályok főként a lakótelepen élőknek lehetnek ismerősek.
Egy kukahelyzetben jártas olvasónk szerint ennek az az oka, hogy a közbeszerzéseken beszerzett tartályok nem elég tartósak, és már az első kihelyezések alkalmával minőségi problémák merültek fel, beszámolója szerint a konténerek sokszor már az első ürítés során eltörtek. A férfi szerint sokan várnak az új 1100 literes tartályra, de a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. nem tudja leszállítani nekik.
Az FKF cáfolta ezt az értesülést. A vállalat szerint a műanyag tartályok is ugyanolyan tartósak, mint a fémek, azonban egyszerűbben kezelhetőek az ügyfelek és az ürítők számára. Álláspontjuk szerint a kukahiány nem a fokozott elhasználódás, hanem az elhúzódó közbeszerzés miatt van.
A főváros tisztaságáért felelős FKF korábban az Indexnek árulta el, hogy mekkora az eszközparkjuk: összesen 3200 darab zöld tartály szolgálja a budapesti lakosokat.
„2015-2019 között, öt év alatt összesen 974 db 1100 literes tartály minőségi cseréjére került sor. Ez átlagban 195 darab évente, ami mindössze 6,1 százaléka a kihelyezett 3200 darab ilyen űrméretű gyűjtőedénynek. Jelenleg folyamatban van egy közbeszerzési eljárás 3000 darab 1100 literes konténerre, amelyek ütemezetten kerülnek majd beszállításra.”
Ez az üzenet viszonylag megnyugtató, az viszont aggodalomra adhat okot, hogy az elmúlt öt évben, a rendelkezésre álló 3200 darab tartályból közel ezer darab, tehát durván minden harmadik tönkrement. Még akkor is, ha ezek a számok a javított kukákat is tartalmazzák, és kétségtelen, hogy vannak köztük „régi darabok” is, amik 2013 előttről származnak.
Ugyanis 2013-ban írtak ki legutoljára a zöld 1100 literes műanyag tartályokra közbeszerzést: akkor 2700 konténert szereztek be, 2019-ben egy futó szerződés módosításával további 260 db ilyen tartály került beszállításra, tehát körülbelül 240 darab tartály még 2013 előttről való.
A hulladékbiznisz Mészáros Lőrince szállítja be az új konténereket
Az Opten cégadatbázisa szerint az Unischo Kereskedelmi Kft. többségi tulajdonosa (a Mento Környezetkultúra Kft.-n keresztül) a miskolci lakcímű Hercsik István. A férfi Észak-Magyarország egyik legbefolyásosabb üzletembere, egyenesen a hulladékbiznisz Mészáros Lőrinceként emlegetik.
A 24.hu beszámolója szerint a Gazdasági Versenyhivatal hajnalban razziázott a Mento Környezetkultúra Kft.-nél 2018 nyarán. Az volt a gyanú, hogy a cég egyes hulladékkezelésre szolgáló gyűjtőedények, speciális gépjárművek, berendezések beszerzésére irányuló közbeszerzésekben összejátszhatott más vállalkozásokkal, tehát egyeztetve adhattak árajánlatot. Ezt nevezik kartellezésnek, aminek lényege a verseny ellehetetlenítése, kijátszása.
Hercsik fő cége az 1996-ban alapított Mento Környezetkultúra Kft., ami nemcsak hulladékos közbeszerzések, hanem miskolci megbízások gyakori nyertese is. Hercsik Istvánt kapcsolatba hozták Orbán Viktor édesapjának, Orbán Győzőnek egyik cégével, a Nehéz Kő Kft.-vel, mert a Vértesi Erőmű helyreállításának második szakaszában a Mento kivitelező volt, az Orbán-cég pedig köveket szállított a munkálatokhoz.
Az FKF tenderén nem volt más ajánlattevő az Unischo Kft.-n kívül.
A Mento Kft.-nek nem megy rosszul: a nettó árbevétele 2019-ben 11,8 milliárd forint, 2018-ban 9,3 milliárd forint, 2017-ben 4,8 milliárd forint volt, és 2019-ben 1,1 milliárd, 2018-ban 1,2 milliárd, 2017-ben pedig 860 millió forint adózott eredményt ért el. Az Unischo Kft. sem panaszkodhat: nettó árbevétele 2017-ben 228,5 millió, 2018-ban közel 398 millió, 2019-ben pedig már 775 millió forint volt, és adózott eredménye a 2017-es 4,6 millióról 2018-ra 22,4 millióra, majd 2019-ben 104,7 millió forintra nőtt.
Frissítés (2020.12.10)
Cikkünk megjelenése után az alábbi választ kaptuk az FKF-től:
„Dokumentáltan nem megfelelő minőségű árút szállított a partner, így nem teljesített szerződésszerűen. A partner hibájából történő teljes szerződés-meghiúsulás esetén vállalt kötbér összegét, azaz 31 millió forintot (követelünk -a szerk). Az ügyben per van folyamatban, melyet, tekintettel az összeg nagyságára, az FKF Nonprofit Zrt. kezdeményezett.
A szerződéskötéstől számított 30 napon belül kell nyertes ajánlattevőnek beszállítania a tartályokat. A kihelyezés várhatóan 2021. január hónapban kezdődik.
Az FKF proaktív módon kezeli a helyzetet, így alternatív megoldásként 1.100 literes fém tartályt tudunk biztosítani a kommunális hulladék gyűjtési szolgáltatáshoz. A szelektív hulladék esetében más, helyettesítő tartály méretet ajánlottunk fel, az ügyfelekkel egyeztetve.
1.100 literes fém konténert biztosítunk a kommunális hulladékgyűjtési szolgáltatáshoz, így ezen hulladék frakciónál nem szükséges várniuk az ügyfeleknek kivéve, ha ragaszkodnak a műanyag tartályhoz. A szelektív hulladékgyűjtési szolgáltatás esetében felvettük a kapcsolatot az ügyfelekkel az alternatív tartályméret biztosításáról (pl. 770 literes). Csak abban az esetben várakozik tartályra ügyfelünk, ha a helyettesítő méretet nem fogadta el. Nem számottevő azon ügyfeleknek a száma akiknek a szelektív hulladék szolgáltatási igényével kapcsolatban van jelenleg folyamatban egyeztetés.” | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/12/10/az-fkf-leszerzodott-a-hulladekbiznisz-kiralyaval-es-kotbert-kovetel-az-elozo-beszallitojatol/ | https://web.archive.org/web/20220106111345/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/12/10/az-fkf-leszerzodott-a-hulladekbiznisz-kiralyaval-es-kotbert-kovetel-az-elozo-beszallitojatol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-fkf-leszerzodott-a-hulladekbiznisz-kiralyaval-es-kotbert-kovetel-az-elozo-beszallitojatol | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-12-12 15:13:00 | [
"Hercsik István",
"Orbán Győző"
] | [
"Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.",
"Mento Kft.",
"Nehéz Kő Kft.",
"Unischo Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"hulladéküzlet"
] | [] |
51,340 | Megússzák a kamupártok nagyhalai | Miközben a 2018-ban indult kamupártoktól az állam képtelen visszaszerezni hárommilliárd forintnyi közpénzt, a nyomozó hatóságok nem törik magukat, hogy kiderítsék: kik segítették a csalókat abban, hogy összeszedjék az ajánlásokat és lehívhassák a támogatásokat. | Batka Zoltán;M. László Ferenc;
választás;kamupártok;
2020-12-11 06:40:00
Megússzák a kamupártok nagyhalai
Miközben a 2018-ban indult kamupártoktól az állam képtelen visszaszerezni hárommilliárd forintnyi közpénzt, a nyomozó hatóságok nem törik magukat, hogy kiderítsék: kik segítették a csalókat abban, hogy összeszedjék az ajánlásokat és lehívhassák a támogatásokat.
Két 88 éves nőre kért felfüggesztett börtönbüntetést kedden a Fővárosi Főügyészség. A vádirat szerint, hogy a 2018-as választási kampányban törvénytelenül gyűjtöttek aláírásokat egy olyan – az ügyészség által meg nem nevezett – parlamenten kívüli pártnak, amely a választásokon jelölteket állító szervezeteknek járó állami támogatásokra utazott. Az ügyészség közleménye arra utal, hogy a nyomozók rendkívüli alapossággal tárták fel az ügyet: kiderítették, hogy a vádlottak mások helyett írták alá a párt jelöltjének ajánlóívét, a leadott listák öt olyan személy adatait is tartalmazták, akik az ajánlás időpontjában már elhunytak. Ennek köszönhetően a jelöltnek meglett az 500 ajánlása, ami ahhoz szükséges, hogy a választási bizottság nyilvántartásba vegye és a kampánytámogatást igényelhesse.
A Polt Péter vezette ügyészség és a rendőrség máskor nem volt ennyire alapos, több ügy még a vizsgálati szakaszban, eredmény nélkül elhalt. A Legfőbb Ügyészségtől kikért adatok alapján a 2014-es és a 2018-as választáson adott állami támogatásokat érintő csalások ügyében 25 esetben emeltek vádat és eddig 33 jogerős elítélés született (a válaszból arra lehet következtetni, azért magasabb a jogerős elítélések száma, mert egy embert több ügy miatt is elítélhettek). Az ajánlóívek meghamisítása ügyében 42 esetben emeltek vádat és 21 elítélés született az elmúlt hat évben. Összehasonlításképp: a hvg.hu tavaly 541 állami támogatást kapott kamupárt-jelöltet számolt össze, nagy többségük végül még annyi szavazatot sem szerzett, mint ahány szignó az ajánlóívükön szerepelt.
A 2018-as választáson indult 14 kamupárt 3 milliárd támogatáshoz jutott hozzá. Ennek a pénznek a jelentős részét vissza kellett volna fizetniük, mert a voksoláson a jelöltjeik nem érték el a 2 százalékot, a listájuk pedig az egy százalékot sem. A korrupció ellen küzdő portál, a K-Monitor által tavasszal az Állami Kincstártól kikért adatok alapján a 2018-as kamupártoktól egyetlen fillért sem tudtak behajtani két évvel a választást követően sem.
A politikailag kényes ügyekben sem léptek fel olyan határozottan a nyomozók, mint a két 88 éves nő ellen. Két évvel ezelőtt komoly botrányt kavart, hogy Budapest 5. számú választókerületében a helyi választási bizottság DK-s delegáltja 341 olyan aláírást talált, amely egyaránt szerepelt a fideszes jelölt – az Orbán-család ügyvédjeként is ismert –, Bajkai István és az egykori szocialista minisztert, Lévai Katalint is indító Lendület nevű kamupárt ajánlólistáján. Miután a DK-s jelölt, Oláh Lajos feljelentést tett, a rendőrség kivizsgálta az ügyet és megállapította, hogy választási csalás történt, azaz minden jel szerint az egyik listáról átmásolták a neveket a másikra, az aláírásokat pedig valakik odahamisították. Ám arra hivatkozva, hogy nem állapítható meg, ki volt az elkövető, megszüntették a nyomozást. Mint az ügyet feltáró Index megjegyezte: a rendőrségi dokumentumokból arra lehet következtetni, hogy Bajkait ki sem hallgatták. Arról a Magyar Narancs számolt be tavaly decemberben, hogy a Lendület egyik vezetője, Földényi György később a fideszes veszprémi önkormányzat tömegközlekedési cégénél lett üzemeltetési szakértő. Egy másik ügyben a rendőrség megállapította, hogy egy pócsmegyeri választópolgár adataival 19 esetben éltek vissza, mégis lezárták a nyomozást arra hivatkozva, hogy az aláírásgyűjtők tudata minden bizonnyal „nem fogta át, hogy csalnak”.
Mint emlékezetes, a kormány nemrég azzal az indoklással terjesztette a parlament elé a választási törvényt érintő módosító javaslatát, hogy elejét kell venni a kamupártok indulásának, ezért előírnák, hogy az országos listát állítanó szervezeteknek 27 helyett 50 helyen kell egyéni jelölteket indítaniuk. (Később a Jobbikból kiszorult Volner János Fidesz által támogatott indítványa 71-re emelte ezt a számot.) Az ellenzék azzal támadta a javaslatot, hogy az nem is a kamupártok, hanem ellenük irányul, hiszen lehetetlenné teszi a koordinált indulásukat, a Fidesz kihívóit közös listára kényszeríti. Továbbá azt szorgalmazták, az rendőrség, ügyészség lépjen fel határozottabban a törvényszegőkkel, az adóhatóság pedig szerezze vissza a kamupártoktól az állami pénzeket. | https://nepszava.hu/3102383_megusszak-a-kamupartok-nagyhalai | https://web.archive.org/web/20220630062413/https://nepszava.hu/3102383_megusszak-a-kamupartok-nagyhalai | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megusszak-a-kamupartok-nagyhalai | Népszava | hungarian-news | 2020-12-11 19:33:00 | [
"Bajkai István (dr.)",
"Földényi György",
"Lévai Katalin"
] | [
"Lendülettel Magyarországért"
] | [] | [
"csalás",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
51,341 | Közel egymilliárdos állami támogatás megy el a zárt kapus vízilabda BL-re | A Magyar Vízilabda Szövetség 869 millió forint állami támogatást kapott a férfi vízilabda Bajnokok Ligája csoportkörének budapesti megrendezésére. A sportszervezet szerint sok pénz megy el a járvány elleni védekezésre, a buborék működtetésére, arra azonban nem kaptunk egyértelmű választ, a vendégül látott csapatok fizetnek-e a szállásért, étkezésért, vagy a magyar szövetség három körben vendégül látja közpénzből az európai vízilabdaelitet. | 868,8 millió forinttal támogatja a kormány a férfi vízilabda Bajnokok Ligája egyik csoportkörének budapesti megrendezését
– jelent meg még november elején a Magyar Közlönyben. A határozat alapján a pénzt a Magyar Vízilabda Szövetség kapja. A dokumentum különlegessége, hogy a járvány közepén is rögzítette, a miniszterelnök kabinetfőnökének a Magyar Turisztikai Ügynökség útján gondoskodnia kell az eseményhez kapcsolódó turisztikai szempontok érvényesítéséről. A koronavírus miatt lezárt határok és a zárt kapus lebonyolítás persze jelentősen szűkítette a turisztikai célok elérésének lehetőségét, nem szólva arról, hogy a vízilabda BL csoportkörének találkozói korábban sem okoztak érezhető elmozdulást a Budapest Airport utasforgalmi adataiban és a fővárosi vendéglátás bevételeiben.
Ugyanakkor ennél lényegesebb szempont a három versenynapos, hat csapat részvételével tartott, egy Dinamo Tbiliszi–Brescia találkozóval kezdődő, a Duna Arénában rendezendő, a magyar együttesek közül az FTC-t felvonultató mérkőzéssorozat majdnem 900 millió forintos támogatása. Már csak azért is, mert korábban a kormány 149 millió forinttal támogatta a Sopron női kosárlabda-csapata Euroliga-csoportkörének megrendezését. Azaz a pólóra csaknem hatszor annyi pénzt szánnak, a tetemes mennyiségű közpénzt pedig – a közlönyből azonosítható tételek alapján – a központi maradványelszámolási alapból csoportosították át a kedden kezdődő esemény megrendezésére.
Sportdiplomáciai szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a Covid-19 járvány okozta leállások után az első jelentős nemzetközi vízilabda-eseménynek is Magyarország adhat otthont
– írta a lapunknak küldött válaszában a Magyar Vízilabda Szövetség, amely felhívta a figyelmet arra, hogy a pandémia előtti utolsó nagy megméretést, az Európa-bajnokságot is Budapesten tartották. Felhívták a figyelmet arra, hogy a majd’ 900 millió forintot nem egy körre kapta a szövetség, hanem összesen három eseményre, ráadásul a következő két rendezvényen már nyolc-nyolc csapat vesz részt. (Ezzel adtak magyarázatot arra, miért üt el ennyire a támogatás mértéke a soproni tornáétól, ám a képet árnyalja, hogy a Magyar Közlönyben közzétett határozati szövegből a több kör nem olvasható ki, mivel csak azt írják, a kormány támogatja a BL egyik csoportkörének megrendezését.) Megkérdeztük, hogy mennyi az esemény összköltségvetése, ám erre pontos választ nem kaptunk, egy mondat utal a büdzsére: „A kiadások egy része arra a két eseményre is eloszlik, és a kormányhatározatban megjelölt 868 800 000 forintos támogatási összeget nem lépik túl.”
A szervezet tájékoztatása szerint a tételek jelentős hányada a Covid elleni védekezést szolgálja, a mostani fordulóban az FTC mellett öt csapatot kell buborékba helyezni: ez a hotelt és az uszodát jelenti, a sportolók, a csapatok kísérői, a bírók, a közreműködők kizárólag e két helyszín között mozoghatnak.
Érdeklődtünk arról, hogy a részt vevő csapatok fizetnek-e magyarországi szállásért, ellátásért, étkezésért, szállításért, de erre konkrét feleletet nem kaptunk. A mégis inkább nemleges válaszként értelmezhető szövegben az áll: „Az érkező küldöttségeknek vannak saját költségei, ugyanakkor a rendezvényért a Magyar Vízilabda Szövetség a felelős. (…) Fontos kiemelnünk, hogy a sportdiplomáciai siker mellett a tokiói olimpiára készülő férfi válogatottunk számos tagja a Ferencváros csapatát erősíti, az MVLSZ-nek minden lehetőséget meg kell ragadnia, hogy a sportolói versenyhelyzetben legyenek, minél több éles szituációban vegyenek részt, főképp, hogy 2020-ban vegyes évet zár a világ sportja.”
Ugyancsak megkerestük a kormányhatározat alapján a támogatásért felelős Emberi Erőforrások Minisztériumát és a Pénzügyminisztériumot. Kérdeztük a tárcákat arról, mi indokolta az átcsoportosítást, erősebb nemzetgazdasági érdek-e a vízilabda BL zárt kapus, szurkolók nélkül rendezett eseménye, mint például a járvány elleni védekezéshez kapcsolódó intézkedések, amelyek finanszírozásáról ugyanabban a határozatban rendelkeztek. Ahogyan arra is választ kértünk, miért kellett a 149 millió soproni kosártámogatáshoz képest megsokszorozni a kiosztott pénzt. Kérdéseinkre nem kaptunk választ. | https://24.hu/sport/2020/12/14/jarvany-sport-allami-tamogatas-vizilabda/ | https://web.archive.org/web/20230330233741/https://24.hu/sport/2020/12/14/jarvany-sport-allami-tamogatas-vizilabda/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-egymilliardos-allami-tamogatas-megy-el-a-zart-kapus-vizilabda-bl-re | 24.hu | hungarian-news | 2020-12-14 00:00:00 | [] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Magyar Vízilabda Szövetség",
"Pénzügyminisztérium"
] | [] | [
"támogatás",
"sport",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,342 | Egy éve akarták befejezni, most újabb közpénz-milliárdokat kapott a felcsúti sportszálló | Az épülő ifjúsági sportszálláshely harmadik ütemére kért újabb tao-támogatást a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, pedig az már három éve is szerepelt a fejlesztési programjában. | Az éppen épülő ifjúsági sportszálláshely harmadik ütemére kért újabb tao-támogatást a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA). Mindez azért érdekes, mert a szálló már három éve is szerepelt az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt alapítvány fejlesztési programjában. Az akkori tervek szerint pedig 2019 végére el is készült volna.
Másfél milliárdról indult, 11 milliárdnál tart
Úgy tűnik azonban, hogy nem készült, és a folyamatos újabb támogatás-igénylések miatt most már azt sem könnyű összesíteni, mennyi közpénz épül bele a sportszállóba. Igaz, ebben az is szerepet játszik, hogy időközben a szabályozáson is módosítottak, így
elvileg már önrészt sem kell fizetnie a felcsúti alapítványnak.
Eredetileg, még a 2017/2018-as idényben valamivel több mint 2,1 milliárdos beruházással számoltak (pdf), aminek az akkor szabályoknak megfelelően a 70 százalékát kapták volna meg támogatásként*A tao-rendszer lényege, hogy a sportszervezetek fejlesztési programot nyújtanak be a sportági szövetséghez, és amennyiben az rábólint, akkor a program költségeinek nagy részét közpénzből finanszírozhatják. Az érintett sportszervezetnek nyereséges cégeket kell meggyőznie arról, hogy profitjuk után ne az államkasszába fizessék az adót, hanem inkább nekik utalják. A Felcsút esetében a pénz jelentős része kormányközeli vállalkozók közbeszerzéseken kitömött cégeitől érkezik.. Az ifjúsági sportszálláshely azonban a 2018/2019-es programba is bekerült forintra ugyanakkora összeggel, mint egy évvel korábban (pdf). Elvileg akár az is előfordulhatna, hogy ugyanarról a tételről van szó, gyakorlatilag azonban a Felcsútnak mind a két évben külön-külön jóváhagyták ezt az összeget.
Sőt, mint utólag kiderült, ennél jóval többet is. A két említett programot ugyanis a jóváhagyásuk óta több ízben is módosították. Bár a dokumentumokból nem derül ki mindenhol egyértelműen, de tavaly év végén újabb 2,45 milliárdnyi támogatás igénybevételét engedélyezte a labdarúgó-szövetség (pdf), minden bizonnyal ugyancsak a sportszállóra*A jóváhagyó határozatban ugyanúgy egyéb épület szerepel, mint amilyen néven a sportszálló korábban is futott a programokban, hasonló ilyen beruházás pedig jelenleg nem zajlik Felcsúton.. A tavalyi sportprogramba így bele se került a szálloda, elég volt a korábbiakat módosítani.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKevés volt a felcsúti focinak 19 milliárd, visszamenőleg kaphattak újabb százmilliókatValószínűleg egy jogszabály-módosításnak köszönhetően juthatott újabb közel egymilliárd forinthoz, így összesen már 20 milliárdnyi közpénzből szépülhet az akadémia.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRejtély, mire kapott plusz 2,4 milliárdot a felcsúti fociÚgy tűnik, azért került be a tao-támogatásokat szabályozó rendeletbe néhány új bekezdés, hogy a Felcsút bármikor újabb milliárdokhoz juthasson.
Ekkor még úgy tűnt, hogy legalább a 30 százalékos önrész nem adóforintokból valósul meg, az idén márciusban azonban ez is megváltozott. Egy jogszabályváltozás ugyanis lehetővé tette, hogy az ilyen projekteket is 100 százalékban közpénzből finanszírozzák, a FUNA pedig élt is a lehetőséggel, és behúzta azt az 1,7 milliárdot is, amit eredetileg saját zsebből kellett volna fizetnie (pdf).
A három éve 1,4 milliárdos állami támogatással induló projekt így idén tavasszal már nyolcmilliárd közelében járt. És, mint most kiderült, még ez sem a vége. Az idei programban ugyanis újabb 2,3 milliárdnyi támogatást kértek a beruházáshoz (pdf). Ráadásul úgy, hogy ez csak a további fejlesztés költségének 70 százaléka, a programot ugyanis a korábbi gyakorlatnak megfelelően 30 százalékos önrész vállalásával állították össze. Ezt azonban ugye már az előző években is visszaigényelte az alapítvány, így nem lenne meglepő, ha megint ez történne. Mindez azt jelenti, hogy – ha lehet hinni az utólagos módosítások miatt egyre zavarosabb dokumentációnak – mindent összevetve
11 milliárdba is kerülhet a magyar adófizetőknek „az ide érkező vendégek kényelmes kiszolgálását” biztosító felcsúti sportszálló.
Csak összehasonlításképpen, ez nagyjából háromszorosa a Pancho Aréna árának, ami az első nagyobb közfinanszírozott beruházás volt a miniszterelnök által létrehozott futballakadémiánál. A szálló egyébként a mostani tervek szerint 2021 első félévének végére készülhet el.
Harmincötmilliárdnál tartanak
A támogatási összegek utólagos módosítása miatt egyébként a FUNA az elmúlt években valami egészen döbbenetes összegű közpénzhez jutott. Bár 2017/2018-ban már az eredetileg jóváhagyott 5,4 milliárd forint is hatalmas rekordnak számított, az MLSZ adatai szerint végül ennek majdnem a dupláját kapta az alapítvány. A következő évben pedig ezt további 6,6 milliárd forinttal sikerült megfejelni.
Mindez azt jelenti, hogy a FUNA-nak a tao-rendszer bevezetése óta már több mint 35 milliárd forintnyi támogatást hagytak jóvá, és ennek a nagy részét le is hívta*A tavalyi összegből még 1,15 milliárdnyi keret maradt.. Ez ráadásul még nem is biztos, hogy a végső összeg. Az idén ugyanis egyelőre csak az ingatlanberuházásra beadott pályázatot bírálták el. A többi jogcímen azonban külön programmal igényelt pénzt az alapítvány, így további százmilliókban, milliárdokban bízhat. | https://g7.hu/kozelet/20201210/egy-eve-akartak-befejezni-most-ujabb-kozpenz-milliardokat-kapott-a-felcsuti-sportszallo/ | https://web.archive.org/web/20221214082814/https://g7.hu/kozelet/20201210/egy-eve-akartak-befejezni-most-ujabb-kozpenz-milliardokat-kapott-a-felcsuti-sportszallo/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-eve-akartak-befejezni-most-ujabb-kozpenz-milliardokat-kapott-a-felcsuti-sportszallo | G7 | hungarian-news | 2020-12-10 11:45:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor"
] | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [
"Fejér megye",
"Felcsút"
] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"sport",
"idegenforgalom",
"adó",
"klientúra",
"jogalkotás"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
51,343 | Az Orbán-bányákból szállították volna a követ a Magyar Közútnak, de más nyerte a tendert | Két cég indult a Magyar Közút Zrt. útépítésekhez szükséges kőanyagok beszerzésére kiírt tenderén, és bár ezek közül az egyik az Orbán-bányákból szállított volna, nem ők nyerték a közbeszerzést. A vesztes vállalat kapcsolata a miniszterelnök családjának cégeivel azonban így is érdekes. Néhány évvel ezelőtt az Orbán-család vállalatai ugyanis még nagyon ügyeltek arra, hogy ne szállítsanak közvetlenül állami megrendelésekre, mostanra azonban ebből a törekvésből kevés maradt. | Két cég indult a Magyar Közút Zrt. útépítésekhez szükséges kőanyagok beszerzésére kiírt tenderén, és bár ezek közül az egyik az Orbán-bányákból szállított volna, nem ők nyerték a közbeszerzést. A vesztes vállalat kapcsolata a miniszterelnök családjának cégeivel azonban így is érdekes. Néhány évvel ezelőtt az Orbán-család vállalatai ugyanis még nagyon ügyeltek arra, hogy ne szállítsanak közvetlenül állami megrendelésekre, mostanra azonban ebből a törekvésből kevés maradt.
Huszonötezer tonna
Az állami tulajdonú Magyar Közút Zrt. még nyáron írt ki közbeszerzést üledékes zúzott kő beszerzésére a nyugati országrész útépítéseihez. A hat megyét érintő tenderen nagyjából 25 ezer tonnányi kőanyag leszállítása volt a tét, és bár a kő annyira nem drága, így is százmilliós tételről van szó. A két részletben meghirdetett közbeszerzést végül teljes egészében a Pilis-Logistic Kft. nyerte valamivel több mint 220 milliós ajánlattal.
A végül befutó cégen kívül még két másik vállalat próbálkozott, ezek közül az egyiket azonban kizárták, így ténylegesen két társaság között dőlt el a verseny. A nyertesen kívül még a Nemzetközi Alapanyag és Késztermék Kereskedelmi, avagy
NAKK Zrt. adott le érvényes ajánlatot, de ők nagyjából negyvenmillióval drágábban vállalták volna csak a munkát.
Annak, aki követi a politikai kötődésű cégek sorsát, ismerős lehet a NAKK Zrt. neve, a vállalat ugyanis korábban a miniszterelnök testvére, Orbán Áron, majd édesapja, Orbán Győző tulajdonában volt. A kormányfő családja közel három éve, 2017 végén kiszállt a vállalatból. A kapcsolat azonban nem szakadt meg teljesen, a vállalat tulajdonosa ugyanis Orbánék egy másik cégének ügyvezetője lett.
A mostani közbeszerzésből pedig az is kiderült, hogy a NAKK Zrt.-t nemcsak a cégvezető köti Orbánék vállalataihoz, hanem üzleti kapcsolat is. A tender dokumentációja szerint ugyanis a NAKK Zrt. két alvállalkozót nevezett meg ajánlatában, a Nehéz Kő és a Dolomit Kft.-ket, márpedig utóbbi két vállalat jelenleg is Orbán Győzőé (a Nehéz Kőben egyedüli tag, a Dolomit Kft.-ben többségi tulajdonos). Ebből a két cégből csak az elmúlt öt évben 5,5 milliárd forintnyi osztalékot vett ki a család.
A közvetlen Orbán-érdekeltségek feltűnése egy közbeszerzési dokumentumban azért érdekes, mert korábban nagyon figyeltek arra, hogy – bár ez építőipari beszállítóként nem könnyű, de – ne tűnjenek fel állami projekteknél. A Direkt36 több olyan esetet feltárt, amikor beszállítóként már korábban is állami pénzhez jutottak, ám ezek eddig sokkal rejtettebb kapcsolatok voltak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy grafikonon az Orbán-család milliárdossá válásaAz üzleti világban ritkán látható olyan hatékonyan működő cég, mint amilyen a kormányfő édesapjáé. A bevétel közel fele a nyereség, és így az osztalék is, miközben beruházásokra is sokat költenek.
Amikor erről kérdezték, a miniszterelnök először azt mondta, meg van lepődve, hogy a családja cégei állami projektekben akár beszállítóként vesznek részt, majd azzal zárta rövidre a beszélgetést, hogy ilyen minőségükben nem közvetlenül állami megrendelést teljesítenek. A mostani tender azonban ebben is új szintet jelent. Bár a NAKK ugyan közvetlenül már nem Orbánék cége, de korábban az volt, és láthatóan most is nagyon erős a kötődés, azaz úgy tűnik, kevésbé lett fontos a látszat.
A NAKK-hoz hasonlóan egyébként a győztes cégnek sincs közvetlen tulajdonában kőbánya, így ők is partnercégektől vásárolják a követ, amit aztán logisztikai vállalatként az útépítésekre szállítanak. Kiss Ákos, a cég ügyvezetője a G7-nek elmondta, nem először vesznek részt ilyen közbeszerzésen, már a Magyar Közút 2019-es keretszerződésébe is bekerültek, ám akkor még csak az ország középső megyéire adtak ajánlatot. A cégvezető azt nem kívánta elárulni, hogy mely bányáktól vásárolnak, de annyit elmondott, hogy nem a Dolomit és Nehéz Kő Kft.-kel állnak kapcsolatban. | https://g7.hu/kozelet/20201209/az-orban-banyakbol-szallitottak-volna-a-kovet-a-magyar-kozutnak-de-mas-nyerte-a-tendert/ | https://web.archive.org/web/20221130094848/https://g7.hu/kozelet/20201209/az-orban-banyakbol-szallitottak-volna-a-kovet-a-magyar-kozutnak-de-mas-nyerte-a-tendert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-orban-banyakbol-szallitottak-volna-a-kovet-a-magyar-kozutnak-de-mas-nyerte-a-tendert | G7 | hungarian-news | 2020-12-09 11:56:00 | [
"Orbán Áron",
"Orbán Győző",
"Orbán Viktor"
] | [
"Dolomit Kft.",
"Magyar Közút Nonprofit Zrt.",
"Nehéz Kő Kft.",
"Nemzetközi Alapanyag és Késztermék Kereskedelmi Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"útépítés",
"bányászat",
"klientúra"
] | [] |
51,344 | Dollárban vagy euróban számolt tandíj lesz a NER közpénzből induló új elitgimnáziumában | Ennek az intézménynek nem kell megküzdenie a köznevelési törvény béklyójával, viszont már az alapításához 2 milliárd forintot kap, méghozzá a közpénzek kimentésének legújabb eszközével, egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány keretében. | A 100 legjobb gimnázium című kiadvány sokféle kategória szerint rangsorolja a legjobb gimnáziumokat. Most az összesített toplista első 10 helyezettjét (pontosabban egy holtverseny miatt 11-et) láthatják, és az egyre népszerűbb alapítványi iskolák top 10-es rangsorát is közöljük itt a hvg360-on. Sorvezető a 2021-es középiskolai felvételik előtt. | https://hvg.hu/360/20201116_Elitgimnaziumot_indit_a_kormany_a_NER_szamara | https://web.archive.org/web/20201221100250/https://hvg.hu/360/20201116_Elitgimnaziumot_indit_a_kormany_a_NER_szamara | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dollarban-vagy-euroban-szamolt-tandij-lesz-a-ner-kozpenzbol-indulo-uj-elitgimnaziumaban | HVG360 | hungarian-news | 2020-11-16 15:00:00 | [] | [
"Közép-európai Oktatási Alapítvány"
] | [] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"juttatás",
"klientúra",
"tudomány",
"jogalkotás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
51,345 | Leginkább pártmédiára költött a Jobbik alapítványa, de saját múzeumra is jutott | Nemcsak a Jobbik politikusainak nyilatkozatain, hanem a párt alapítványának gazdálkodásán is nyomot hagyott az ellenzéki formáció néppártosodása – derül ki a Jobbik Magyarországért Alapítvány 2015–2020 közötti támogatás- és megbízáslistájából | A tavalyi év utolsó napján hunyt el hazai informatika történetének egyik kulcsfigurája, a Novotrade cég egykori alapítója és vezetője. Rényi Gábor a semmiből teremtett itthon egy kreatív iparágat, s ezzel kaput nyitott a nyugati világra is. | https://m.hvg.hu/360/202050__jobbik__partalapitvany__alternativ_media__tevekepzet#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2020_12_11&utm_content=hvg360 | https://web.archive.org/web/20201229191021/https://m.hvg.hu/360/202050__jobbik__partalapitvany__alternativ_media__tevekepzet#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2020_12_11&utm_content=hvg360 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/leginkabb-partmediara-koltott-a-jobbik-alapitvanya-de-sajat-muzeumra-is-jutott | HVG360 | hungarian-news | 2020-12-11 07:00:00 | [] | [
"Hungária Média Kft.",
"Iránytű Intézet",
"Jobbik",
"Kiegyensúlyozott Médiáért Alapítványnak (KMA)"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"média",
"támogatás",
"gazdálkodás"
] | [] |
51,347 | Marad mit a tejbe aprítania az őrizetbe vett helyettes agrárállamtitkárnak | Állami és önkormányzati cégeknek is dolgozott a múlt héten korrupciós bűncselekmény gyanújával őrizetbe vett helyettes államtitkár egyik cége. Nagy János tanácsadó vállalkozása a Parlament és az Agrárminisztérium szomszédságában várta az ügyfeleket, és egy év alatt százmillió forinttal nőtt a nyeresége. | Megfizethetetlen lakások, kevés munkalehetőség, bevándorló, gazdag idősek, elvándorló fiatalok - a balatoni régió a demográfiai katasztrófa felé robog. A parti települések átmeneti, nyári népességrobbanásával pedig lassan már nem bír az infrastruktúra. Program már van arra, hogyan lehetne kezelni a krízist, a kormány jóvá is hagyta, de ezen túl az egész projekt továbbra is gazdátlan. Mi lesz a Balatonnal?
A Foxpost eladása is jelzi, hogy zajlik a konszolidáció a csomagautomaták piacán: a külföldi cégek lassan teljesen kiszorítják a magyar befektetőket.
Az osztrák lap helyzetelemzést közölt arról, vajon hova is lehet besorolni a politikai térben a Tisza Párt politikusát.
Az amerikai nagykövet a Daily Beast című lapban reagált arra, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke nem engedélyezte, hogy a Parlament épületében tartsanak meg egy LMBTQ-témájú konferenciát, melyen David Pressman is részt vett volna. | https://hvg.hu/360/202050_tabyagro_a_helyettes_allamtitkar_bananheja | https://web.archive.org/web/20210423023039/https://hvg.hu/360/202050_tabyagro_a_helyettes_allamtitkar_bananheja | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/httpshvghu360202050_tabyagro_a_helyettes_allamtitkar_bananheja | HVG360 | hungarian-news | 2020-12-11 13:29:00 | [
"Nagy János (Agrárminisztérium)"
] | [
"Agrárminisztérium",
"IUSTUM Consulting Kft.",
"Taby-Agro Kft."
] | [] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"mezőgazdaság",
"antikorrupció"
] | [
"Nagy János korrupciós ügyei"
] |
51,348 | Nem látni a Budapesti Erőmű új tulajdonosát a "panamázó" offshore cégek sűrűjében | A máltai bejegyzésű Apium Media Holding kézbesítési megbízottja Habony Árpád grúz barátainak egyike, és a cégvezetők is ismert Fidesz-közeli körökből kerülnek ki. | Ha egy férfi megszimatolja a női könnyek illatát, csökken az agresszivitása – állítják izraeli kutatók. Korábbi vizsgálatokból már ismert volt, hogy hasonló a helyzet a rágcsálóknál, a Weizmann Tudományos Intézet szakembereit viszont az érdekelte, miként érinti az emberek agresszióját az ilyesfajta illat. | https://hvg.hu/360/202050_vpp_project_beerett_habony_projektje | https://web.archive.org/web/20220422074744/https://hvg.hu/360/202050_vpp_project_beerett_habony_projektje | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-latni-a-budapesti-eromu-uj-tulajdonosat-a-panamazo-offshore-cegek-surujeben | HVG360 | hungarian-news | 2020-12-12 08:30:00 | [
"Beni Gagel",
"Habony Árpád",
"Kertész Balázs",
"Rogán Antal",
"Tombor András"
] | [
"Apium Media Holding Ltd.",
"Budapesti Erőmű",
"Hunguard Kft.",
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt.",
"VPP Project Kft.",
"VPP Solar Kft."
] | [
"Ázsia",
"Budapest",
"Európa",
"Grúzia",
"Magyarország",
"Málta"
] | [
"offshore",
"energia",
"háttér",
"klientúra",
"hitelezés",
"erőmű",
"hatalomkoncentráció",
"napelem / megújulók"
] | [] |
51,349 | Bayer Zsolttal vágott bele a borüzletbe a Trianon Múzeum | A várpalotai intézményt működtető alapítvány a trianoni centenáriumhoz kapcsolódóan nagyon sok állami támogatást kapott. Italkereskedelemre hozott létre vállalkozást a Trianon Múzeum Alapítvány társadalomkutató cége, a Kárpát-medence Intézet Nonprofit Kft. Az alapítvány egyik emblematikus kurátora a Fidesz-alapító publicista, Bayer Zsolt. | A gazdasági társaságok, illetve egyéni cégek és vállalkozások február 5-étől pályázhatnak a tisztán elektromos meghajtású járművek beszerzését megkönnyítő, vissza nem térítendő támogatásra. A 30 milliárdos programot az EU finanszírozza. | https://hvg.hu/360/202050_karpatia_borhaz_trianon_emlekere | https://web.archive.org/web/20210515145212/https://hvg.hu/360/202050_karpatia_borhaz_trianon_emlekere | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bayer-zsolttal-vagott-bele-a-boruzletbe-a-trianon-muzeum | HVG360 | hungarian-news | 2020-12-10 14:09:00 | [
"Bayer Zsolt",
"Szabó Pál Csaba"
] | [
"Kárpát-medence Intézet Nonprofit Kft.",
"Kárpátia Borház Kft.",
"Magyar Ház Alapítvány",
"Trianon Múzeum Alapítvány"
] | [] | [
"háttér",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"kultúra - művészet",
"történelem",
"vendéglátás",
"klientúra",
"kereskedelem"
] | [] |
51,350 | Volt turisztikai vezető és műkereskedő a napenergia-bizniszben | Befektetőtársával együtt bő 160 millió forintos tőkeemelést hajtott végre tucatnyi napenergiás cégének egyik zászlóshajójánál, a Komlosolnál Horváth Gergely, a Magyar Turisztikai Ügynökség korábbi vezérigazgató-helyettese. | Korszakos lovagkirály vagy az atyai örökséget eltékozló kalandor volt inkább Anjou Lajos, akit a romantika korabeli történeti emlékezet ruházott fel a "nagy" jelzővel? Mosta-e három tenger Magyarország partjait? Mi a végső mérlege Lajos uralkodásának? A többi között ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk alábbi írásunkban.
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk "kispiszkostól" a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét - mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen a Kelenvölgyben.
A figyelem többet jelent, mint tapsot és nevetést - azt is jelenti, hogy gondoljuk meg, a jelentős elismerést kinek adjuk, és főleg mikor, írja szerzőnk Szeretettel Erdélyből című sorozatunk legújabb részében.
A nagy kérdés, írja a lap, hogy Franciaország enged-e a szélsőség halálos szirénhangjainak. | https://hvg.hu/360/202049_komlosol_turizmusbol_napenergia | https://web.archive.org/web/20201214085043/https://hvg.hu/360/202049_komlosol_turizmusbol_napenergia | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/volt-turisztikai-vezeto-es-mukereskedo-a-napenergia-bizniszben | HVG360 | hungarian-news | 2020-12-06 11:10:00 | [
"Horváth Gergely"
] | [
"Komlosol Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"energia",
"háttér",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"napelem / megújulók"
] | [] |
51,351 | A 17 milliárdos lélegeztetőgép-biznisz elnyerője kutatásba fektet | A volt külügyi államtitkár, jelenleg Mediaworks-vezér Szabó László rokonai más üzletekben is fantáziát látnak.
Máris pörgetik tovább a pénzüket a lélegeztetőgépek beszerzői: a volt külügyi államtitkár, jelenleg Mediaworks-vezér Szabó László rokonai kutatás-fejlesztésbe fognak. | Más-más attitűddel, de egyszerre lett kihívója Karácsony Gergely főpolgármesternek Lázár János és Vitézy Dávid. Bár utóbbi még nem jelentette be, hogy az LMP jelöltjeként ringbe száll-e a városvezetői posztért, máris megindult a kombinálás, kinek okozhatna ezzel nagyobb károkat. Lázár eközben a bérleteket használja gyújtósnak Karácsony ellen.
Valóban olcsóbban pihenhetünk télen a tengerparton, mint amennyiért síelni vagy belföldi wellnesshotelbe utazhatunk? Kiszámoltuk, mennyire kell a zsebünkbe nyúlnunk, ha most mennénk egy hétre kikapcsolódni. | https://m.hvg.hu/360/202049_fourcardinal_kutatasfejleszto_lelegeztetogepbiznisz_utan | https://web.archive.org/web/20231224235911/https://m.hvg.hu/360/202049_fourcardinal_kutatasfejleszto_lelegeztetogepbiznisz_utan | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-17-milliardos-lelegeztetogep-biznisz-elnyeroje-kutatasba-fektet | HVG360 | hungarian-news | 2020-12-05 14:36:00 | [
"Rahói Zsuzsanna",
"Szabó László (KKM)",
"Szeverényi Márk"
] | [
"Fourcardinal Tanácsadó Kft.",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"SRF Silk Road Fund Holding Zrt."
] | [] | [
"k+f",
"rokonok",
"egészségügy",
"diplomácia",
"ügyvédek",
"klientúra",
"kereskedelem"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
51,352 | Terjednek Mészáros magántőkealapjai, mint a vírus | A felcsúti milliárdos ágazatonként különíti el a nevén lévő vagyont különböző befektetési alapokba, ezért az utóbbi időben több magántőkealapot is elindított, illetve újabb vállalkozásokat alapított, amelyekről nem tudni, pontosan kinek a vagyonát rejtik. | Igazi aranybányát túrt ki magának Mészáros Lőrinc: kínai üzlettől ritkaföldfémeken keresztül uniós forrásokig sok milliárd forintot termelhet az Envirotis Holding, élén most már egy egykori közgépessel.
Az újabb Boeing-botrány ellenére a repülés változatlanul biztonságos, de sem a gyártók, sem a felügyeleti hatóságok nem bízhatják el magukat. | https://m.hvg.hu/360/202050_status_real_estate_meszaroskategorizal | https://web.archive.org/web/20210103200609/https://m.hvg.hu/360/202050_status_real_estate_meszaroskategorizal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/terjednek-meszaros-magantokealapjai-mint-a-virus | HVG360 | hungarian-news | 2020-12-13 11:10:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt.",
"Status Capital Kockázati Tőkealapkezelő Zrt.",
"Status Food Magántőkealap",
"Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap",
"Status Real Estate Kft.",
"Szarvasi Agrár Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"háttér",
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"élelmiszeripar",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció",
"tőkealap"
] | [] |
51,353 | Több tízmilliót érő földjeit hagyta ki vagyonnyilatkozatából a miniszter | Bártfai-Mager Andreával együtt szerzett meg két földterületet Szerencs mellett még tavaly nyáron az a férfi, aki több szálon is kötődik a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter volt férje, a jelenleg körözés alatt álló Balogh Sándor üzletember rokoni és üzleti köréhez. Ám hiába is kerestük, ezeket az ingatlanokat nem írta bele vagyonbevallásába a miniszter, aki megkeresésünkre ezt "figyelmetlenségéből adódó adminisztratív hibával" magyarázta. A földeket – kevesebb mint egy év birtoklás után – eladta, akárcsak a tulajdonostársa. | 2020.12.14. 05:30
2020.12.14. 07:59
Bártfai-Mager Andreával együtt szerzett meg két földterületet Szerencs mellett még tavaly nyáron az a férfi, aki több szálon is kötődik a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter volt férje, a jelenleg körözés alatt álló Balogh Sándor üzletember rokoni és üzleti köréhez. Ám hiába is kerestük, ezeket az ingatlanokat nem írta bele vagyonbevallásába a miniszter, aki megkeresésünkre ezt "figyelmetlenségéből adódó adminisztratív hibával" magyarázta. A földeket – kevesebb mint egy év birtoklás után – eladta, akárcsak a tulajdonostársa. | https://m.hvg.hu/360/20201214_foldugylet_nemzeti_vagyonert_felelos_miniszter_bartfai_mager_andrea_balogh_sandor_vagyonnyilatkozat | https://web.archive.org/web/20210104113324/https://m.hvg.hu/360/20201214_foldugylet_nemzeti_vagyonert_felelos_miniszter_bartfai_mager_andrea_balogh_sandor_vagyonnyilatkozat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-tizmilliot-ero-foldjeit-hagyta-ki-vagyonnyilatkozatabol-a-miniszter | HVG360 | hungarian-news | 2020-12-14 06:30:00 | [
"Balogh Sándor",
"Mager Andrea"
] | [
"Gerulus Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"mezőgazdaság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
51,354 | Kamupártok – Milliárdokba kerül a magyaroknak ez a hungarikum | A TI Magyarország két év pereskedés után kapta meg a Magyar Államkincstártól a pártok és egyéni jelöltjeik 2018-as kampányköltéseinek tételes elszámolását. A megszerzett adatok nyomán számos, a kamupártok által alkalmazott stratégiát azonosítottunk, amelyek a kampánytámogatás szabálytalan elköltésére utalnak. A beszámolók alapján 410 millió forint kampánytámogatás sorsát követhetjük nyomon. Ment pénz „szakértésre”, „piar kommunikációra”, nemegyszer olyan cégekhez, amik egyébként fémszerkezetek gyártásával foglalkoztak, vagy éppen a pártelnök érdekeltségébe tartoztak. Írásunkból az is kiderül, milyen következményei lettek a gyanús kifizetéseknek. | Posztunkban bemutatjuk, hogy a Transparency International Magyarország és más szervezetek milyen erőfeszítéseket tettek a kamupártok által okozott veszteségek nyilvánossága érdekében. Szólunk arról is, hogy pontosan milyen adatokat sikerült megismernünk a 2020 szeptemberében megnyert pernek köszönhetően, illetve hogy ezek az adatok milyen következtetések levonására adnak lehetőséget.
A poszt második részében azonosítjuk azokat a visszaélésekre utaló mintázatokat, amelyek rendszeresen visszaköszönnek a kamupártok beszámolóiban. Azonosítjuk továbbá az egyes pártok beszámolóiban azokat a pontokat, amelyek a kampánytámogatások szabálytalan felhasználására utalnak. Ezáltal kb. 410 millió forint, az egyéni jelöltek által kamupártoknak átadott kampánytámogatás sorsát tárjuk fel, azonban arra is emlékeztetünk, hogy ez csupán töredéke a kamupártok által 2014-ben és 2018-ban okozott kb. hétmilliárdos kárnak.
Mit sikerült most kideríteni?
A kampányfinanszírozásról szóló törvény értelmében a jelölteknek tételesen el kell számolniuk az Államkincstártól kapott egymillió forintos kampánytámogatással. Ha pedig a jelölt a neki járó egymillió forintot átengedi az őt jelölő pártnak, akkor a pártnak kell a pénzzel tételesen elszámolnia. És itt jön a TI Magyarország a képbe, ezeket az elszámolásokat ugyanis közérdekűadat-igényléssel nyilvánossá lehet tenni. Ezt meg is tettük: a TI Magyarország 2018-ban kikérte az Államkincstártól az egyéni képviselőjelöltek elszámolásait. Az Államkincstár azonban több mint 5 millió forintos – egészen pontosan 5 315 200 forintra rúgó – költségtérítés előre történő megfizetéséhez kötötte a kampányelszámolások kiadását. A fizetési kötelezettség eltörléséért bírósághoz kellett fordulnunk. Jogerősen nyertünk és az Államkincstár, miután másodfokon is elveszítette a pert, végül kiadta az adatokat. Erre azonban 2020 szeptemberéig kellett várnunk, vagyis több mint két éven át pereskedtünk az adatok megszerzéséért.
A 2018-as választásokon elindult kamupártok egyéni jelöltjei által a pártoknak átadott kampánytámogatásról a K-Monitor korábbi adatkérése derítette ki, hogy mintegy 635 millió forint visszafizetése még nem történt meg.
A TI Magyarország által idén ősszel megszerzett adatok ebből a 635 millió forintból 410 millió forintnyi, a kamupártok jelöltjei által a pártjuk részére átadott támogatásnak a sorsáról segítenek teljesebb képet kialakítani.
Mire bukkantunk a megszerzett adatokban?
Habár az egyes elszámolások szabályosságának ellenőrzése nem a TI Magyarország feladata, hiszen ezeket az elszámolásokat a Magyar Államkincstár hivatalból ellenőrzi, mi is kíváncsiak voltunk arra, hogy hogyan tudtak elszámolni a támogatás felhasználásával azok a pártok, amelyek semmilyen látható tevékenységet nem végeztek a 2018-as kampányidőszakban, valamint többnyire előtte és utána sem.
Az alábbiakban először a feltételezhető visszaélések megvalósításához alkalmazott, rendszeresen ismétlődő módszereket ismertetjük. Ezt követően pártok szerinti bontásban néhány olyan körülményt tárgyalunk, amelyek arra utalnak, hogy egyes pártok nem a törvény által megengedett célra, illetve belterjes kapcsolati hálókon keresztül, vagy csak papíron használták fel az állami támogatást. Az esetismertetések összeállításakor a Magyar Államkincstár által kiadott közérdekű adatok mellett nyilvános cégadatbázisokban fellelhető információkra, bírósági döntésekre, valamint a sajtóban megjelent állításokra hagyatkoztunk.
Teljes összeg kiszámlázása egyetlen cégnek
Az általunk megvizsgált elszámolások visszatérő eleme, hogy a pártoknak átadott kampánytámogatást nem többféle kampányszolgáltatás különböző cégektől történő beszerzésére fordítják, hanem egy az egyben odaadják egyetlen cégnek. A támogatás szabályos és valós felhasználása esetén ez a megoldás valószínűtlennek tűnik.
A választási kampány megszervezése számos különböző tevékenységből (pl. grafikai tervezés, nyomtatás, közvélemény-kutatás, rendezvényszervezés, közösségi médiahirdetések, kommunikációs tanácsadás, helyszínbérlés) áll, amelyeket jellemzően nem képes egyazon cég a maga egészében és megfelelő minőségben ellátni. Bár elméletileg ez sem volna teljesen kizárható, de ebben az esetben az egymástól elkülönülő tevékenységekről külön számlát kellene kibocsátani. Megvalósítóként leginkább olyan integrált kommunikációs- és PR-ügynökségek jöhetnének szóba, amelyek egyben nyomdai kapacitással és hirdetési felületekkel is rendelkeznek. Ahogy az elszámolásokból kiderül, nem ilyen beszállítókról van szó.
Irreleváns tevékenységi körrel rendelkező vagy referenciák nélküli beszállító megbízása
Az egyes pártok beszámolóiban szereplő cégek vizsgálata során számos olyan társaság tűnik fel, amelyeknek bejegyzett tevékenységi köre ugyan rendkívül széles, a fémszerkezetek gyártásától akár a programozásig terjed, azonban a kampány szempontjából releváns területen semmilyen referenciát nem tudnak felmutatni.
További árulkodó jel, ha a cég a kampány kezdetéhez közeli időpontban olyan új tevékenységet jegyez be, amivel korábban nem foglalkozott. Szintén gyanúra ad okot, ha egy cég úgy termel jelentős bevételt, hogy semmilyen nyilvános információ nem érhető el róla, például nincs honlapja vagy hivatalos e-mail címe sem, ez ugyanis arra utal, hogy nem a piacon szerzi az ügyfeleit.
Frissen bejegyzett szervezet megbízása
Az előző ponthoz kapcsolódó módszer lényege, hogy a kampánytevékenység elvégzését olyan szervezetre (cégre vagy egyesületre) bízzák, amit éppen a kampány kezdete előtt jegyeznek be. Ebben az esetben természetesen a referenciák értelmezhetetlenek, az viszont árulkodó jel lehet, hogy az adott szervezet hogyan teljesít a kampányt követő pénzügyi években.
Ha például a kampány évében több tízmilliós bevételt produkál, a következő évben pedig nullát, akkor erős a gyanú, hogy a piacra lépést nem a kereslet, hanem az állam által adott kampánypénz megszerzése motiválta. Tovább erősíti a gyanút, ha a szervezet időközben megszűnik vagy kényszertörlésre kerül.
Párthoz kötődő személyek és kapcsolódó vállalkozások megbízása
Bár az előző alpontban ismertetett módszer már meglehetősen kockázatosnak és könnyen azonosíthatónak tűnik, egyes politikai vállalkozók még tovább mennek, és egyenesen saját magukra, rokonaikra vagy valamely általuk tulajdonolt vagy vezetett társaságra bízzák a kampányfeladatok elvégzését.
Természetesen ebben az esetben is érdemes megkülönböztetni, hogy a megbízott társaság munkavégzése egyébként igazolható-e (ebben az esetben csak az összeférhetetlenség gyanúja áll fenn) vagy a kifizetések mögött semmilyen valós teljesítés nem áll. Utóbbi esetben a visszaélés felderítése is sokkalta egyszerűbb, az ilyen cselekmények ezért a rendőrség és az ügyészség érdeklődését is fel kellene keltsék.
Mit tapasztaltunk az egyes kamupártoknál?
Míg a fentiekben absztrakt szinten próbáltuk körüljárni, milyen lehetséges visszásságok merülhetnek fel a kampánytámogatások felhasználása során, az alábbiakban a kamupártok elszámolásában szereplő konkrét példákon keresztül illusztráljuk ezek gyakorlati megvalósulását.
Az itt közölt összesítésnek nem célja, hogy tételesen bemutassa mind a 13, a 2018-as választásokon induló kamupárt kampányköltési szabálytalanságait. Azokat az eseteket dokumentáljuk, amelyekben a nekünk átadott elszámolásokban valamilyen gyanúra okot adó részletet találtunk. Írásunk végén a legfontosabb eredményeket táblázatos formában is összefoglaljuk.
Családok Pártja
A kampánytámogatás teljes összegéről (49 200 672 forint) egy összegben az Acryl World Magyarország Kft. adott ki egyetlen, kézzel írott számlát, amelyen „kampányanyagok elkészítése, terjesztése, marketingtanácsadás, arculattervezés, sajtófigyelés és kommunikációs tanácsadás” szerepelt. A cég annak ellenére tudott felmutatni ilyen szerteágazó szakértelmet, hogy egyetlen bejegyzett tevékenységi köre az „egyéb műanyag termék gyártása”, habár honlapjuk szerint reklámmal és marketinggel is foglalkoznak. Az Összefogás Párt és a Magyarországon Élő, Dolgozó és Tanuló Emberek (Medete) Pártja mellett a Családok Pártja is a büntetőeljárás alatt álló Szepessy Zsolthoz köthető. A jelenleg felszámolás alatt álló Családok Pártja nagy számban adott le halottak nevében ajánlásokat a 2018-as választásokon.
Iránytű Párt
Az Uránusz Holding 2015 Kft. „élelmiszerre és ételosztás”-ra állított ki 35 346 235 forint összegű számlát az Iránytű Pártnak. A 41 egymástól teljesen eltérő tevékenységi körrel rendelkező és jelenleg kényszertörlési eljárás alatt álló cég bevétele az Opten cégnyilvántartás adatai szerint a 2018-at megelőző években több léptékkel maradt el ettől a megbízástól. A 2018-as választásokat megelőzően a cégnek a 2016-os volt a bevételi rekordéve, ekkor 1,1 milliós bevétellel zárták. Ezen kívül a Kötedivám Bt. 4 millió forintot számlázott ki „irodai szolgáltatások” címén. Ennek a cégnek Freisz-Horváth Éva Margit a vezetője, aki a 2014-es választásokon a Szociáldemokrata Párt tagjaként Budapest 18. számú egyéni választókerületében 0,41 százalékot szerzett. Ugyanő 2018-ban a Budapesti 2. számú egyéni választókerületben indult az Iránytű Párt jelöltjeként, amelynek ajánlóíveivel a K-Monitor szerint 15 választókerületben volt probléma.
Kell az Összefogás Párt
Az NGNT Fruit 2013 Kft. hat különböző számlán, de a támogatás teljes összegével (53 299 500 Ft) számolt el a Kell az Összefogás Pártnak. A céget 2020 februárjában hivatalból törölték, így azt már nem tudjuk megállapítani, hogy az engedélyezett tevékenységi körei alapján alkalmasnak volt-e tekinthető a rábízott feladatok ellátására. A cég gyaníthatóan romániai hátterű vezetője eltiltás hatálya alatt áll. Dorul-Florentin Bodea neve korábban is felmerült a sajtóban céges trükközések kapcsán.
Tenni Akarás Mozgalom
A Tenni Akarás Mozgalom programjában kiemelt célként fogalmazta meg a korrupció teljes felszámolását, a korrupt politikusok büntetőjogi felelősségre vonását, valamint az elszámoltathatóság és az átláthatóság erősítését. Ehhez képest összesen 173 millió forintot utalt át kampánytevékenység folytatására az időközben kényszertörlési eljárás alá vont, a kampánytevékenységre irányuló vállalkozási szerződés megkötésekor fémszerkezetek gyártásával foglalkozó ABLAK-Konstrum Kft.-nek. A cég a pártnak nyújtott szolgáltatásairól, rendezvényszervezési tevékenység címén, az egyes szolgáltatások ellenértékét külön fel nem tüntető egységes számlát állított ki. Az elvégzett tevékenységek között a sokatmondó “PIAR kommunikáció” (helyesen PR kommunikáció) is szerepel.
Összefogás Párt
A 2018-as választási kampányra vonatkozó állami kampánytámogatás felvételekor az Összefogás Párt elnökével, Szepessy Zsolttal szemben befolyással üzérkedés és számvitel rendjének megsértése miatt folyt eljárás. Habár képviselőjelöltté válásakor mentelmi jogot szerzett, azt a Nemzeti Választási Bizottság a bíróság indítványára felfüggesztette. A párt a 2018-as országgyűlési választási kampányban annak ellenére jutott hozzá 373 millió forint kampánytámogatáshoz, hogy annak igénylésekor még a 2014-es választások alkalmával kapott 300 millió forinttal sem tudott elszámolni. A 2014-ben felvett, ám vissza nem fizetett kampánytámogatás ügyében Szepessy Zsolt pártelnököt, volt monoki polgármestert 2018 decemberében nem jogerősen másfélévi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
A párt a legutóbbi választások alkalmával a fémszerkezetek gyártásával foglalkozó Zuxon Web Solutions Kft.-t bízta meg kampánya lebonyolításával. A megbízott cégnek bár honlapja nincs, nettó árbevétele a korábbi 16 millió forintról az országgyűlési választás évében váratlanul közel 700 millió forintra ugrott; ebből 61,5 millió forintot egy tételben az Összefogás Pártnak számlázott ki. A Zuxon Web Solutions Kft. a nyilvántartott adatok alapján rendezvényszervezéssel egyáltalán nem, ám jóformán minden mással foglalkozik; így a főtevékenységeként feltüntetett üvegezésen, festésen, fémszerkezetek gyártásán kívül egyebek mellett takarítással, vakolással, programozással, valamint gépjármű kereskedelemmel is. Ezen kívül arra is jutott ideje a vállalatnak, hogy 100 millió forintot meghaladó adótartozást halmozzon fel. Szepessy Zsolt az Összefogás Pártot a választások után kevesebb mint három hónappal feloszlatta.
Medete Párt
A 2015-ben alakult majd 2018-ban feloszlatott Medete Párt (Magyarországon Élő, Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja) legutóbbi kampánya során az országos lista után felvett mintegy 150 millió forintból, illetve az egyéni jelöltek párt javára történő lemondásaiból összejött 41 millió forintból gazdálkodhatott. Az összesen 193 millió forint állami támogatásból 162,5 millió forintot (ez a párt összes állami támogatásának a 84 százalékát tette ki) átutalt az Antares Product Kft.-nek. A honlappal nem rendelkező, hivatalos elérhetőségként freemail-es címet feltüntető, az ukrajnai címmel nyilvántartott Bohush Herhei által tulajdonolt cég számtalan egymástól merőben eltérő tevékenység végzésére jogosult. Az Antares egyébként a Medete Párt elszámolásában szereplő 79 számla közül 34-et fogadott be. A fennmaradó 45 számlát számos teljesen ismeretlen és eltérő profilú (pl. lakó- és nem lakóépületek építésével foglalkozó) cég állította ki, egyebek mellett piackutatási és közvélemény-kutatási szolgáltatásról. Ez annak fényében különös igazán, hogy a párt jelöltjeinek elmondása alapján egyáltalán nem is állt szándékukban kampánytevékenységet folytatni, így a papíron megrendelt közvélemény-kutatásoknak sem vehették sok hasznát.
Szegény Emberek Magyarországáért Párt
A Szegény Emberek Magyarországáért Párt(SZEM Párt) a teljes kampánytevékenység lefolytatásával a választások előtt pár hónappal megalakuló, honlap nélkül működő Fiatalokért 2020 Egyesületet bízta meg, melynek elnöke egyben a SZEM Párt alelnöki pozícióját is betöltő Kovács Szabolcs. Az egyesület összesen 41 darab, egyenként 1 millió 25 ezer forintról kiállított számlát bocsátott ki „kampánytevékenység” címen, így a párt által elszámolt 42 millió forintnyi támogatás teljes egészében hozzájuk került. Az egyesület jelenleg is létezik, azonban a SZEM Párt jelenleg felszámolás alatt áll. További érdekesség, hogy az egyesület a 2017. decemberi bejegyzése óta egyetlen beszámolót sem tett közzé, ezért még csak kísérletet sem tudunk tenni annak megvizsgálására, hogy a 2018-ban elért 42 millió forintos bevételt miként szerepeltette a mérlegében, illetve azzal szembe állítva miféle kiadásokról adott számot. Az egyesülettel szemben a beszámolási kötelezettség elmulasztása miatt törvényességi felügyeleti eljárásnak lenne helye, amit a bíróságnak kellett volna megindítania.
EU.ROM. Párt
Az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt az újonnan megalakuló Kethane-Együtt Egyesületet bízta meg kampányuk teljes megszervezésével. A párt az egyesülettel annak megalapítása után nyomban vállalkozási szerződést kötött, majd az egyéni képviselők után felvett állami támogatás teljes összegét átutalta számlájukra. Azt, hogy az egyesület a párttól kapott 34 millió forintot a rendezvényszervezési tevékenységen belül milyen további szolgáltatásokra költötte el, egyik számlán sem került feltüntetésre. A párt összesen több mint 400 oldalas elszámolásához több mint 150 fotót is csatolt, amelyeken azonosíthatatlan emberek láthatóak különböző magán- és szakmainak tűnő rendezvényeken. A párt jelenleg kényszer-végelszámolási eljárás alatt áll.
Magyarországi Cigány Párt
Az EU.ROM Párt kampányköltései kapcsán megismert Kethane-Együtt Egyesület a Magyarországi Cigány Párttól is kapott „rendezvényszervezés” címén megbízást, igaz jóval kisebb összegért, mindössze 3 millió forintért. Szintén feltűnő a Magyarországi Cigány Párt elszámolásában, hogy számos egyesületnek, cégnek és magánszemélynek fizettek ki tanácsadói díjakat, több esetben „szakértés” címen. A „szakértésért” és tanácsadásért kifizetett teljes összeg meghaladja a 10 millió forintot. A megbízottak között szerepel az azonos címre bejegyzett, és egyaránt Balogh Artúr által vezetett Roma Tagozat és a Roma Munkaadók – Munkavállalók Szövetsége nevű egyesület, valamint egy Highway Creation Kft. nevű, jelenleg kényszertörlés alatt álló cég is, amelynek nevével összhangban fő tevékenysége az út- és vasútépítés volt, habár biotechnológiai kutatás-fejlesztéssel és előadóművészettel is foglalkozott. Utóbbi cég 2017-es alapítása után 2018-ban háromszorosára növelte bevételét, de így is negatív eredménnyel zárta az évet. A Magyarországi Cigány Párt felszámolás alatt áll.
Rend és Elszámoltatás Párt
A Rend és Elszámoltatás Párt a teljes kampánytámogatás 99%-át, több mint 25 millió forintot egy Online Marketing Hálózat nevű szervezetnek folyósította „a választási kampányhoz online közösségi médiafelületek biztosítása és menedzselése” címen. Utóbbi szervezet érdekessége, hogy habár létesítő okirata 2017-es keltezésű, bírósági bejegyzésére csak a választások után, 2018 júliusában került sor. Az egyesületet ráadásul pártként jegyezték be, elnöke, Sutáné Vígh Léna a Seres Mária Szövetségesei (SMS) Párt jelöltjeként indult a 2014-es országgyűlési választáson. A Rend és Elszámoltatás Párt az elszámoláshoz csatolt teljesítési igazolás szerint a 25 millió forintból az épp bejegyzés alatt álló Online Marketing Hálózat egyesület több külső Facebook-oldalt „adott bérbe” és menedzselt, pl. olyanokat, mint a „Halálbüntetést?” és a „Minden ami poén” (sic!) című oldalakat. A többi kifizetés a Facebook felé irányult, ahol több alkalommal is vásároltak hirdetést az „Állítsuk vissza a HALÁLBÜNTETÉST!!” című posztjuknak. Azt nem tudtuk megállapítani, hogy az Online Marketing Hálózat egyesület valóban erre, vagy netán valamely egyéb célra használta-e fel a Rend és Elszámoltatás Párttól kapott pénzt, ez az egyesület ugyanis semmilyen beszámolót nem adott le, ezért, akárcsak a Szegény Emberek Magyarországáért Párt esetében, a bíróságnak a beszámolási kötelezettség elmulasztása miatt törvényességi felügyeleti eljárás kellene indítania.
Gyanús jelenségek a kamupártok egyéni jelöltektől átvett támogatásainak elszámolásaiban – összefoglaló táblázat | https://korrupcio.hvgblog.hu/2020/12/14/kamupartok-milliardokba-kerul-a-magyaroknak-ez-a-hungarikum/ | https://web.archive.org/web/20230609052128/https://korrupcio.hvgblog.hu/2020/12/14/kamupartok-milliardokba-kerul-a-magyaroknak-ez-a-hungarikum/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kamupartok-n-milliardokba-kerul-a-magyaroknak-ez-a-hungarikum | Transparency | hungarian-news | 2020-12-14 21:41:13 | [
"Balogh Artúr",
"Sutáné Vígh Léna",
"Szepessy Zsolt László"
] | [
"ABLAK-Konstrum Kft.",
"Acryl World Magyarország Kft.",
"Antares Product Kft.",
"Családok Pártja",
"Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt",
"Fiatalokért 2020 Egyesület",
"Highway Creation Kft.",
"Iránytű Párt",
"Kell az Összefogás Párt",
"Kötedivám Bt.",
"Magyar Államkincstár (MÁK)",
"Magyarországi Cigány Párt",
"Medete Párt",
"NGNT Fruit 2013 Kft.",
"Online Marketing Hálózat Egyesület",
"Összefogás Párt",
"Rend és Elszámoltatás Párt",
"Roma Munkaadók – Munkavállalók Szövetsége",
"Szegény Emberek Magyarországáért Párt",
"Tenniakarás Mozgalom",
"Uránusz-Holding 2015. Kft.",
"Zuxon Web Solutions Kft."
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"ítélet/döntés",
"átláthatóság",
"tanácsadás",
"kampányfinanszírozás",
"rendezvényszervezés",
"adatigénylés"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
51,355 | Nyomoznak a Fidesz parlamenti képviselőjének birtokán elköltött uniós pénzek miatt | Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával rendelt el nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Kovács Sándor Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fideszes országgyűlési képviselő birtokán elköltött európai uniós pénzek miatt – tudta meg a 24.hu. | Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával rendelt el nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Kovács Sándor Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fideszes országgyűlési képviselő birtokán elköltött európai uniós pénzek miatt – tudta meg a 24.hu.
Az eljárást felügyelő Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség tájékoztatása szerint a NAV Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága október 14-én rendelte el a nyomozást, ami jelenleg felderítési szakaszban van, vagyis gyanúsítottat még nem hallgattak ki az ügyben.
Lapunk szeptember elején tárta fel, hogy a kormánypárti politikus családi birtokán 60 millió forint vissza nem térítendő támogatásból létesültek turisztikai beruházások. Habár az összegeket hivatalosan nem az országgyűlési képviselő kapta, a pénzekből mégis az ő telkén épült vendégház, filagória, turisztikai bemutatóház és „csónakszállás”.
A brüsszeli forrásokból felhúzott épületekről ráadásul nem mondott igazat Kovács, amikor ottjártunkkor azt hangoztatta, semmi köze a turisztikai létesítményekhez, ő csak telket adta, hogy fia és a felesége által vezetett egyesület birtokában álló cég építkezhessen. Azt állította, hogy a felépítmények az uniós pénzek nyerteseinek tulajdonában vannak, ám a szóban forgó telek tulajdoni lapján tulajdonosként csupán Kovács és az édesanyja volt feltüntetve – magyarán hivatalosan ők ketten lettek az uniós beruházások kedvezményezettjei. Ezt cikkünk után – a beruházások elkészülte után öt évvel – módosította a politikus, igaz, ekkorra a NÁV már elrendelte a nyomozást.
A hatóságok látókörébe úgy került az ügy, hogy Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció parlamenti képviselője cikkünk nyomán írásbeli kérdéssel fordult a legfőbb ügyészhez. Kérdését Polt Péter feljelentésként értékelte, és továbbította a Központi Nyomozó Főügyészséghez, amely a NAV hatáskörébe rendelte az ügyet.
Az adóhivatal érdeklődésünkre nem volt hajlandó elárulni, hogy miként bírálták el a feljelentést, erről végül a megyei főügyészség adott tájékoztatást.
A nyírségi kormánypárti politikust illetően nem ez az egyetlen különös összeférhetetlenség. Mint azt megírtuk, Kovács Sándor barátja – egyben felesége üzlettársa – pár év alatt egymilliárd forintnyi közbeszerzést nyert el cégével kizárólag olyan településeken, amelyek a fideszes politikus választókerületébe tartoznak.
Kovácsék végül ezt a szálat is igyekeztek elvarrni. Négy év közös üzletelés után a politikus felesége és a helyi közbeszerzések nagy nyertese az Opten céginformációs rendszer adatai szerint megszakította egymással az üzlettársi kapcsolatot. | https://24.hu/kozelet/2020/12/15/fidesz-kovacs-sandor-nyirseg-geberjen-jot-s-jol-egyesulet-turisztika-unios-penz-nyomozas-nav-ugyeszseg/ | https://web.archive.org/web/20230607131514/https://24.hu/kozelet/2020/12/15/fidesz-kovacs-sandor-nyirseg-geberjen-jot-s-jol-egyesulet-turisztika-unios-penz-nyomozas-nav-ugyeszseg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomoznak-a-fidesz-parlamenti-kepviselojenek-birtokan-elkoltott-unios-penzek-miatt | 24.hu | hungarian-news | 2020-12-15 00:00:00 | [
"Kovács Sándor"
] | [] | [
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"összeférhetetlenség",
"pályázat",
"EU",
"idegenforgalom",
"klientúra"
] | [] |
51,356 | Kamuközmunkások + túlárazott munkásszálló = NAV nyomozás | Nem csak a kamuközmunkások, hanem a túlárazott munkásszálló miatt is nyomoznak a korábban választási csalás miatt elítélt polgármester falujában. Az újszentiváni önkormányzat egyre több korrupciós ügyben érintett, a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága most egyesítette ezeket az eseteket. | Nem csak a kamuközmunkások, hanem a túlárazott munkásszálló miatt is nyomoznak a korábban választási csalás miatt elítélt polgármester falujában. Az újszentiváni önkormányzat egyre több korrupciós ügyben érintett, a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága most egyesítette ezeket az eseteket.
A Csongrád-Csanád megyei Újszentivánon évek óta balhé van. Az alig 1900 lelkes településen 6 évvel ezelőtt kezdődtek a problémák, amikor kiderült: Putnik Lázár polgármester és társai 2011 és 2014 között 400 fantomszerbbel gyarapították a község lélekszámát. A nyomozás és a bírósági eljárás azonban sokáig tartott.
Olyan sokáig, hogy végül az ítéletet alig két hónappal a 2019-es önkormányzati választások előtt mondták ki: Putnik Lázárt pénzbüntetésre ítélték a voksturizmusért betelepített szerbek miatt. A végrehajtói azonban másfél év börtönt kaptak egy évre felfüggesztve.
Putnik Lázárt azonban morálisan nem zavarta az ítélet, már csak azért sem, mert ezek után még a bíróság sem tiltotta el a közügyek gyakorlásától. Így simán nyerte a tavaly őszi önkormányzati választást is. Ma is ő a polgármester.
Újszentiváni álom: fantomszerbek után kamu közmunkások
Két hónappal ezelőtt már megírtuk annak az újszentiváni férfinak az esetét, aki még 2019 elején Hollandiából hazalátogatva vette észre, hogy évekkel ezelőtt közmunkásként dolgozott a településen úgy, hogy valójában sosem tudta, hogy közmunkás volt. Rusin Rolandnak hónapokba telt, mire ügyvédi segítséggel kiderítette: az újszentiváni önkormányzat 2014-ben 5 hónapon keresztül foglalkoztatta közhasznú munkásként. Csakhogy a férfi mindeközben egy szegedi vendéglátóipari cégnél dolgozott. Mármint a valóságban, mit sem sejtve az újszentiváni közmunkáról.
„Megtettem a feljelentést, mert egyértelmű, hogy visszaélés történt az ő nevével, aláírásával és adataival”
-nyilatkozta a Szabad Európának Tenke Anna, ügyvéd.
Nem csak Rusin Roland, hanem Lőrincz Gábor is hónapokat dolgozott papíron közmunkásként az újszentiváni önkormányzatnak.
„Két napot dolgoztam, kemény két napot, bementem a harmadik nap reggelén, és akkor mondtam a polgármesternek, hogy én máshol akarok dolgozni. Azt mondja, hát hogy? Hát mondom úgy, hogy el akarok menni, fel akarok mondani. És akkor mondta, hogy ne mondjak fel, mert jól járok, mert lesz egy kis TB-d, meg egy kis tüsikéd. Ennyi volt, és ugye én nem dolgoztam ott három hónapot, csak papíron”
-mesélte még korábban a Szabad Európának Lőrincz Gábor, akit azóta feljelentett a polgármester Putnik Lázár.
Az ügyben december 10-én megtartott tárgyaláson a polgármester eltekintett volna a további eljárástól, pereskedéstől, ha a korábbi kamuközmunkás bocsánatot kér tőle és helyreigazítást kér a Szabad Európától, mondván: Lőrincz Gábort megtévesztették, ezért valótlanul nyilatkozott a sajtónak, vagyis nem az igazat írtuk meg.
„Természetesen ügyfelem nem fogadta el az ajánlatot, nem kér bocsánatot és helyreigazítást, tekintettel arra, hogy teljes mértékben az igazságot mondta el a Szabad Európának arról, hogy őt hogyan foglalkoztatta közmunkásként az önkormányzat”
-mondta el Tenke Anna ügyvéd, aki szerint Lőrincz Gábor kapcsán is bizonyítható, hogy mennyi ideig volt közmunkásként foglalkoztatva, ha a hatóságok megküldik részére a közfoglalkoztatással kapcsolatos iratokat. Rusin Rolanddal kapcsolatban már most világosan látszik az ügy minden részlete, amely kapcsán a NAV is nyomoz költségvetési csalás, közokirat-hamisítás miatt ismeretlen tettes ellen.
Egy túlárazott munkásszálló vissza nem térítendő támogatása
Azt már korábban a Magyar Hang is megírta, hogy a 2020 márciusában átadott munkásszálló is furcsa körülmények között épült meg. A 80 férőhelyes szállóra a polgármester szerint óriási szükség volt. Olyannyira, hogy az építkezés eredetileg lakóparknak indult, csak időközben egy része munkásszállóvá alakult.
„Újszentivánon folyamatosan nő a vállalkozások száma. A településen gyakorlatilag megszűnt a munkanélküliség, a Vajdaságból többen is naponta érkeznek dolgozni Újszentivánra a jelenleg reggel 7 és 19 óra között működő tiszaszigeti határátkelőhelyen keresztül”
-mondta Putnik Lázár polgármester még a munkásszálló ünnepélyes átadásán.
Csakhogy ebben az ügyben is nyomoz a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága költségvetési csalás miatt ismeretlen tettes ellen.
A gyanú szerint ugyanis a munkásszálló épületeit súlyosan túlárazva építették meg. A négy épület 371 millió forintba került, amiből 222 milliót a magyar állam fizetett. A generál kivitelező egy egyszemélyes budapesti cég, a Városliget-Bau Kft. volt. A cég tevékenysége széles skálán mozog: az élelmiszer-kereskedéstől a közvélemény-kutatásig sok mindenben érdekelt.
A NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának jegyzőkönyvéből kiderül, hogy:
„A tényleges munkát végző Globál 21 Kft. nagyságrendileg 203 millió forintértékben végezte el a kivitelezést, ezzel szemben (…) a Városliget Bau Kft. 373 millió forintot számlázott az önkormányzatnak, és a két összeg közötti több mint 150 millió forint különbség jogalapja megkérdőjelezhető, hiszen ennyi nem lehet a beruházásban tényleges munkát nem végző generálkivitelező haszna".
A NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága a fantomközmunkások és a munkásszálló ügyét egyesítették, és többek között okirathamisítás és költségvetési csalás miatt nyomoznak ismereten tettes ellen.
Kerestük a Városliget-Bau Kft tulajdonosát, Krémer Zoltán Szabolcsot és Újszentiván polgármesterét, Putnik Lázárt is, amint válaszolnak a kérdéseinkre frissítjük cikkünket. | https://www.szabadeuropa.hu/a/kozmunkas-fiktiv-ujszentivan-munkasszallo-nyomozas-putnik-lazar/31001683.html | https://web.archive.org/web/20230322065604/https://www.szabadeuropa.hu/a/kozmunkas-fiktiv-ujszentivan-munkasszallo-nyomozas-putnik-lazar/31001683.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kamukozmunkasok-tularazott-munkasszallo-nav-nyomozas | Szabad Európa | hungarian-news | 2020-12-15 13:57:54 | [
"Putnik Lázár"
] | [
"Globál 21 Kft.",
"Újszentiván Község Önkormányzata",
"Városliget-Bau Kft."
] | [
"Csongrád megye",
"Újszentiván"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"választások - népszavazás",
"önkormányzat"
] | [] |
51,357 | Indulnak a kórházi hálapénzrazziák | Januártól jár az emelt bér az orvosoknak, és ezzel egy időben elkezdik „levadászni” a paraszolvenciát elfogadókat – értesült biztos forrásból a Népszava. | egészségügy;hálapénz;
2020-12-14 06:00:00
Indulnak a kórházi hálapénzrazziák
Januártól jár az emelt bér az orvosoknak, és ezzel egy időben elkezdik „levadászni” a paraszolvenciát elfogadókat – értesült biztos forrásból a Népszava.
Az orvosi béremeléseknek utat nyitó törvény a Büntetőtörvénykönyvet is módosította, és megtiltotta a hálapénzes „ügyleteket.” Így akár egy évig terjedő szabadságvesztésre számíthat az az egészségügyi dolgozó, aki kapja és az a páciens is, aki adja a hálapénzt. Januártól egy egészségügyi dolgozó a betegtől a kezelés után legfeljebb egyszer és csakis olyan tárgyat fogadhat el, amelynek értéke nem haladja meg a minimálbér havi összegének öt százalékát. Ez jelenleg nyolcezer forint. Információink szerint a kormányzat nem vár a szabályok betartatásával és az ellenőrzéssel: januártól már el is kezdné a „vadászatot” a hálapénz-tilalmat megszegőkre.
Lapunk a Belügyminisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztályát is megkérdezte, mikortól és milyen formában működik ez az ellenőrzés, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A lapunk által megkérdezett orvosoknak elképzelésük sincs arról, hogyan tudják az érintetteket ellenőrizni. Egyikük hozzátette, visszás érzést kelt benne és kollégáiban az: még azelőtt életbe lép a hálapénz elfogadásnak szigorú szankcionálása, hogy az emelt bér teljes összegét kifizetnék nekik. Ráadásul – emlékeztetett – az új törvény gyakorlatilag megtiltja a főállásokon kívüli jövedelemszerzés szinte valamennyi formáját, vagyis sokak számára az eddig megszerezhető orvosi fizetéseknek csak töredékét biztosítja majd az emelés. Egyikük hozzátette: a járvány alatti szankcionálás a lehető legrosszabb pillanatban kezdődik. Most sem a betegeknek, sem az orvosoknak nem ez a legfőbb gondja. Ráadásul a covid osztályokon nem jellemző a hálapénz, a más betegséggel küzdők nagy része pedig most el sem jut orvoshoz.
– Nehéz elképzelni, hogyan fogják felderíteni a hálapénz elfogadását a kórházban, tekintve, hogy ez jellemzően szűk körben történik, ahol mások nincsenek jelen – kommentálta hírünket Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért magánszféraprojekt-vezetője. Szerinte az orvosok esetleges megfigyelése – például egyes helyiségek bekamerázásával – súlyos adatvédelmi kérdéseket vet fel. Olyannyira, hogy ez esetben az adatvédelmi jog megsértése jóval súlyosabb lenne, mint az az előny, amit a bűncselekmény felderítése jelent. Ugyanakkor a hálapénzt elfogadó orvosok leleplezhetők adóhatósági eszközökkel, ha például felderítik, hogy a hivatalos jövedelmüknél magasabb színvonalú az életvitelük, de akár betegek bejelentése alapján is van mód lebukásra. A kórházi, rendelői munka során viszont nehezen képzelhető el az orvosokkal szembeni tömeges nyomozati munka, és az őket lebuktató akciók sora.
Újraosztják az igazgatói posztokat
Információink szerint a héten megnevezhetik az új kórházstruktúra 40 csúcsintézményének vezetőjét, s ezzel kezdetét veszi az egészségügy szerkezeti átalakítása. Forrásaink szerint az intézményrendszer átszervezése akár már nyárra, kora őszre be is fejeződhet. Ennek első lépése az Országos Kórházi Főigazgatóság létrehozása volt, ami most folytatódik a negyven csúcskórház kijelölésével
Lapunk úgy tudja, eddig több lista is készült azokról, akiket a döntéselőkészítők alkalmasnak ítéltek a csúcskórházak vezetői posztjára. December elején Kásler Miklós a humántárca vezetője videoüzenetében beszélt arról, hogy átalakul az ellátórendszer, és a megyei kórházak felértékelődnek, irányítani fogják a megyében lévő városi intézményeket. Utóbbiak pedig összefogják az alapellátás családorvosait, praxisközösségeit, és a járóbeteg-szakrendelőket. „Tehát a megyei kórházigazgatóknak más képességekre van szükségük ahhoz, hogy a megnövekedett feladatoknak eleget tudjanak tenni. Éppen ezért olyan szakértőket kértünk fel, akik ismerik a magyar kórházak világát” – jelentette ki akkor a miniszter.
A csúcskórházigazgatók jelölőbizottságába korábbi államtitkár, országos tisztifőorvos, MTA-munkatárs is meghívást kapott. Az ő listájukon Kásler Miklós is „igazított”. Úgy tudjuk a hétvégén már a miniszterelnök elé került jóváhagyásra. Ezt követően nagyon sok kórházban cserélődhetnek a főigazgatók. A Népszava forrásai szerint a fővárosban öt úgynevezett megyei jogú csúcskórház lesz. Így a pesti oldalon, a Dél-Pesti Centrumkórház, a Honvéd, és a kistarcsai Flór Ferenc, a budai oldalon pedig a Szent Imre, a Szent János kórház. Az új struktúrában az országos intézetek ismét önálló, a korábbi kórházi társulásiakról leválasztott intézményként működnek.
A szakma egyelőre találgatja kik lehetnek az új vezetők. Egyes források szerint a fővárosi csúcskórházak élén alig lesz mozgás, lényegében a korábbi vezetőiket erősítik meg a posztjukon. Kivéve a Szent Jánost, amelynek vezetője, Takács Péter december elsejétől az országos kórházfőigazgató helyettese, az ő helyére – úgy tudjuk – Stubnya Gusztáv léphet, aki jelenleg még az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) Közép-magyarországi Regionális Igazgatója. Az ÁEEK január elsejéig beolvad az új Országos Kórház Főigazgatóságba. | https://nepszava.hu/3102687_indulnak-a-korhazi-halapenzrazziak | https://web.archive.org/web/20221205025534/https://nepszava.hu/3102687_indulnak-a-korhazi-halapenzrazziak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/httpsnepszavahu3102687_indulnak-a-korhazi-halapenzrazziak | Népszava | hungarian-news | 2020-12-14 15:40:00 | [] | [] | [] | [
"egészségügy",
"hálapénz",
"adatvédelem",
"jogalkotás"
] | [] |
51,358 | Eddig 450 millióba került a magyar államnak fenntartani a Türk Tanács budapesti képviseletét | Az irodavezető úgy kapott havi 650 ezret, hogy még nem is volt iroda. | Eddig közel fél milliárdba került a magyar adófizetőknek a Türk Tanács budapesti képviseleti irodája - írja Facebook-oldalán Szél Bernadett független képviselő, aki közérdekű adatigénylésben kérte ki a külügyminisztériumtól az erre vonatkozó információkat.
Szél azt írja, a II. kerület, Medve utca 25-27. szám alatti úgynevezett Ybl-villa működésének összes kiadása - a hazai és nemzetközi alkalmazottak bérezésével együtt - a magyar költségvetést terheli, a Szijjártó Pétertől kapott válaszból pedig kiderült, hogy
eddig közel 450 millió forintba került a működtetés és fenntartás úgy, hogy valójában az iroda csak idén februártól működik, diplomaták pedig csak az év második felében érkeztek.
A 450 millióból durván 300 millió nemzetközi tagdíj - vagyis ennyit fizet Magyarország azért, hogy "megfigyelő tagja" lehessen a Türk Tanácsnak.
Az irodában a válasz szerint egyébként 2 magyar irodavezető és 4 alkalmazott dolgozik, valamint 4 külföldi diplomata. A hatfős magyar személyzet bérezésére eddig 34 millió forint ment el.
Szél felhívja a figyelmet arra, hogy Hóvári János irodavezető 2019 januárjától már kapott havi 650 ezres fizetést, holott az iroda csak 2019. szeptember 19-én nyitott meg. Idén februártól ő egyébként 950 ezer forintot keres havonta.
Szél hozzáteszi, hiába próbáltak Hadházy Ákossal személyesen tájékozódni arról, hogy milyen munka folyik a képviseleti irodában, Hóvári János nem ment le velük beszélni. | https://magyarnarancs.hu/belpol/eddig-450-millioba-kerult-a-magyar-allamnak-fenntartani-a-turk-tanacs-budapesti-kepviseletet-135163 | https://web.archive.org/web/20220129035930/https://magyarnarancs.hu/belpol/eddig-450-millioba-kerult-a-magyar-allamnak-fenntartani-a-turk-tanacs-budapesti-kepviseletet-135163 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eddig-450-millioba-kerult-a-magyar-allamnak-fenntartani-a-turk-tanacs-budapesti-kepviseletet | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-11-23 16:36:00 | [
"Hóvári János"
] | [
"Türk Tanács"
] | [] | [
"diplomácia",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
51,359 | Mit hozhat a fideszes vezető kinevezése a Tempus Közalapítványnál? | Pártkatona került az uniós oktatási pályázatok koordinálásával foglalkozó Tempus Közalapítvány élére – de mennyire fog tudni beleszólni a politika a pályázatok elbírálásába? | A Magyar Narancs legfrissebb számában megjelent "Az EU-s oktatási pályázatok NER-esítése. Megjött már a komisszár" című írásában a Tempus Közalapítvány sorsával foglalkozunk. Ízelítő a cikkből.
Október végén nagy nyilvánosságot kapott, hogy a Tempus Közalapítványt 2008 óta vezető Tordai Pétert indoklás nélkül menesztette az alapítványt felügyelő kuratórium vezetője, helyét pedig a Fidelitas volt budapesti elnöke, Varga-Bajusz Veronika veszi át. Utóbbi korábban azzal került a hírekbe, hogy 2017-ben kirúgatta Simicska Lajos fiát a szervezetből. Tordai leváltása után Hermándy-Berencz Judit főigazgató-helyettes beadta felmondását, a közalapítvány 183 munkatársa pedig levélben tiltakozott a kuratórium döntése ellen.
Varga-Bajusz Veronika a Fidelitasban viselt tagsága mellett az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) Rácz Zsófia elődje, az azóta Fidelitas-elnökké választott Illés Boglárka mellett volt ifjúságügyi főosztályvezető, az utóbbi években pedig a Miniszterelnöki Kormányirodán dolgozott. A közalapítvánnyal nem most kerül először kapcsolatba – egyrészt a minisztériumban foglalkozott az Erasmus+ ifjúságügyi programjaival, másrészt 2016-tól előbb állandó vendégként, majd 2018-tól tagként vett részt az alapítvány kuratóriumának munkájában is.
Személyében gyakorlatilag mégis egy pártkatona került a közalapítvány élére: Varga-Bajusz ugyanis nem csak a Fidelitasban viselt tisztséget, 2018-ban a Fidesz–KDNP országos választási listáján is szerepelt, igaz, a nem túl előkelő 204. helyen.
Tordai menesztése és az ő kinevezése azért látványos – és egyben váratlan – lépés, mert a Tempus amúgy jó nevű, elismert közalapítvány, amely, úgy tűnt, az eddigi vezetésével is élvezte a kormány támogatását: tavaly Tordaiék vehették át a Magyarok Európáért díjat, amelyet az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Miniszterelnökség közösen ad ki.
A közalapítvány kezeli gyakorlatilag a magyarországi oktatás nemzetközi kapcsolataival összefüggő majd’ minden programot, évente milliárdok felett rendelkezik: 2019-es beszámolója szerint a külügy által közvetlenül fizetett 5,8 milliárd forintos Stipendium Hungaricum-pályázat támogatásait nem számítva összesen 20,6 milliárd forint kihelyezéséről döntöttek.
A vezetőváltás miatt adódik a kérdés: elképzelhető, hogy a továbbiakban csak a kormánynak kedves emberek és projektek fognak támogatást kapni? Miközben az uniós beágyazottság miatt erősen szabályozott a közalapítvány működése, változó, hogy az egyes pályázatokat hogyan bírálják el, de a végső szót minden esetben a közalapítvány kuratóriuma mondja ki, amelyet idén január 1-jével alakítottak át.
Bár a 11 tagú testületben legfeljebb 5-en lehetnek minisztériumi küldöttek, vagyis a kormány emberei elvileg nem kerülhetnek többségbe, annak új elnöke Czibere Károly volt szociális ügyekért felelős államtitkár lett, és több kormányközeli figura is bekerült a testületbe.
További részleteket a Tempus Közalapítvány történetéről, munkájáról, illetve arról, hogy mennyire tudna beleszólni a politika a döntésekbe, az e heti Magyar Narancsban olvashatnak! | https://magyarnarancs.hu/belpol/tempus-kozalapitvany-politika-135269 | https://web.archive.org/web/20220815070418/https://magyarnarancs.hu/belpol/tempus-kozalapitvany-politika-135269 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mit-hozhat-a-fideszes-vezeto-kinevezese-a-tempus-kozalapitvanynal | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-11-28 16:48:00 | [
"Varga-Bajusz Veronika"
] | [
"Fidelitas",
"Fidesz",
"Tempus Közalapítvány"
] | [
"Budapest"
] | [
"klientúra",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
51,360 | Korrupció gyanújával vettek őrizetbe egy vezető beosztású minisztériumi tisztviselőt | Korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt vettek őrizetbe egy vezető beosztású minisztériumi tisztségviselőt - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője szerdán. | Korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt vettek őrizetbe egy vezető beosztású minisztériumi tisztségviselőt - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője szerdán.
Keresztes Imre főügyész (nyitóképünkön középen) közleményében azt írta, a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség "hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette" és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást.
2020 nyarán egy vegyes gazdálkodási tevékenységet végző, állattenyésztéssel is foglalkozó vállalkozó pályázati úton igénybe vehető állami támogatással új mezőgazdasági vállalkozás beindítását tervezte. A megalapozott gyanú szerint a vállalkozó jogtalan előnyt ajánlott azért, hogy egy magas rangú minisztériumi tisztségviselő hivatali pozíciójából fakadó kapcsolatainak felhasználásával segítséget nyújtson a beruházáshoz szükséges pályázat sikeres elnyeréséhez és földterületek megszerzéséhez.
A vállalkozó a hivatali befolyás érvényesítésével elnyerni tervezett több száz millió forintos - vissza nem térítendő - támogatás miatt várhatóan sikeres cégből 5 százalékos tulajdonrészt ajánlott a minisztériumi tisztségviselőnek. A hivatalos személy az ajánlatot elfogadta, és az ígért tulajdonrészt az újonnan alapított mezőgazdasági vállalkozásban megszerezte - írta a főügyész.
Keresztes Imre tájékoztatása szerint a nyomozó ügyészség kedden összehangolt eljárási cselekményeket hajtott végre közel 60 ember részvételével. Az akció végrehajtásában a Készenléti Rendőrség állománya is közreműködött.
A járványügyi szabályok maradéktalan betartásával több helyszínen végrehajtott motozások, kutatások és lefoglalások, majd az ezt követő tanúkutatások, tanú- és gyanúsítotti kihallgatások eredményre vezettek - írta a főügyész.
Keresztes Imre közlése szerint az ügyészség mindkét elkövetőt gyanúsítottként hallgatta ki, elrendelte őrizetüket, és indítványozza a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelését. | https://magyarnarancs.hu/belpol/korrupcio-gyanujaval-vettek-orizetbe-egy-vezeto-beosztasu-miniszteriumi-tisztviselot-233973 | https://web.archive.org/web/20240130041019/https://magyarnarancs.hu/belpol/korrupcio-gyanujaval-vettek-orizetbe-egy-vezeto-beosztasu-miniszteriumi-tisztviselot-233973 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcio-gyanujaval-vettek-orizetbe-egy-vezeto-beosztasu-miniszteriumi-tisztviselot | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-12-02 16:56:00 | [] | [] | [] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"állattenyésztés"
] | [] |
51,361 | Hadházy: "A lélegeztetőgépeket két-háromszoros túlárazással vették meg a közvetítő cégektől" | "Ma bizonyítékokat mutatunk be arról, hogy a lélegeztetőgépeket horribilis, két-háromszoros túlárazással vették meg a közvetítő cégektől. A Külügyminisztérium hónapokig tartó huzakodás után kiadott három szerződést, amelyikből kiderülnek konkrét adatok a beszerzett készülékről, a vételárról és a beszerzés körülményeiről" - írja Hadházy Ákos képviselő a Facebook-oldalán. | "Ma bizonyítékokat mutatunk be arról, hogy a lélegeztetőgépeket horribilis, két-háromszoros túlárazással vették meg a közvetítő cégektől. A Külügyminisztérium hónapokig tartó huzakodás után kiadott három szerződést, amelyikből kiderülnek konkrét adatok a beszerzett készülékről, a vételárról és a beszerzés körülményeiről" - írja Hadházy Ákos képviselő a Facebook-oldalán.
A politikus szerint az azonnal látszott, hogy "a készülékek típusát a keresőbe beírva pillanatok alatt rengeteg ajánlatot kaphatunk az ár töredékéért, de a kormány védekezhetett azzal, hogy tavasszal nagyobb volt a kereslet, így drágábban lehetett a gépekhez jutni."
Segítségére volt Babosi György nyíregyházi momentumos képviselő is, aki civilben orvosi eszközök kereskedelmével foglalkozik, tavasszal pedig ő is kapott ajánlatokat a kínai készülékekre. Így tehát dokumentumokkal tudja igazolni, hogy a Hadházy által megkapott szerződésekben két-háromszoros áron adták a cégek a készülékeket.
Hadházy hozzáteszi:
"a három, általam kikért szerződésben szereplő cégből csak egy foglalkozott eddig orvosi műszerek beszerzésével, de abban sincs köszönet: a Gazdasági Versenyhivatal által elkaszált gigakartell egyik résztvevője volt korábban,
a cégek semmilyen kockázatot nem vállaltak és úgy tűnik, a szerződésükből, a túlárazás tiszta haszonként jelenhetett meg: a készülékeket vámraktárba kellett letenniük, így a vámot és adót is megspórolhatták,
a szállítást a Wizzair gépekkel az állam végezte,
tőkére sem volt szükség, az állam előlegként odaadta a teljes vételárat."
Hadházy azzal zárja bejegyzését, hogy Babosi György szerint tavasszal 700 forint/db áron vásárolható FFP2 maszkot 2700 forintért adta tovább az államnak a Medirex Kft.
"Orbán nem véletlenül szereti a járványt háborúhoz hasonlítani. Ugyanúgy titkol el adatokat, mint a háborúkban szokás és ugyanúgy gazdagodik néhány gazember a „hadibeszerzéseken”, ahogyan háborúban szokás." | https://magyarnarancs.hu/belpol/hadhazy-a-lelegeztetogepeket-ket-haromszoros-tularazassal-vettek-meg-a-kozvetito-cegektol-234149 | https://web.archive.org/web/20221203050844/https://magyarnarancs.hu/belpol/hadhazy-a-lelegeztetogepeket-ket-haromszoros-tularazassal-vettek-meg-a-kozvetito-cegektol-234149 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-a-lelegeztetogepeket-ket-haromszoros-tularazassal-vettek-meg-a-kozvetito-cegektol | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-12-08 17:01:00 | [] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Medirex Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"covid-19",
"lélegeztetőgép",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
51,365 | Hűtlen kezelés miatt indult nyomozás a VII. kerület korábbi fideszes vezetése ellen | Nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozó Iroda Erzsébetváros előző vezetése ellen - erősítette meg az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata az MTI-nek. A nyomozás ismeretlen tettes ellen indult. | Nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozó Iroda Erzsébetváros előző vezetése ellen - erősítette meg az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata az MTI-nek. A nyomozás ismeretlen tettes ellen indult.
A DK-s Niedermüller Péter által vezetett VII. kerületi polgármesteri hivatal a Király utca 23-29. szám alatti ingatlanok értékesítése, illetve az értékesítéssel összefüggésben vállalt kötelezettségesek miatt tett feljelentést. „A rendelkezésekre álló dokumentumokból kiderül, hogy az önkormányzat előző vezetése úgy vállalt többmilliárdos fizetési kötelezettséget, hogy ennek nem volt meg a pénzügyi fedezete, ezt a költségvetésében nem tüntette fel” - közölte az önkormányzat.
A tavaly októberi önkormányzati választások után a fideszes kerületvezetésnek kötelessége volt tájékoztatni az új vezetést az érvényes szerződésekről, kötelezettségekről, vállalásokról. A Vattamány Zsolt (Fidesz-KDNP) vezette testület annak ellenére nem informálta erről az ügyről az új vezetést, hogy addigra már több mint 2 milliárd forint kötbért kellett volna kifizetni - írták, hozzátéve: a visszaélés következtében havonta 800 millió forint kötbérfizetési kötelezettsége keletkezik az önkormányzatnak.
A polgármesteri hivatal szerint az összes dokumentumot átvizsgálva az is kiderül, hogy „nincs egyetlen olyan jogszabály sem, amelyet a fideszes kerületvezetés betartott volna”. Erzsébetváros jelenlegi vezetése ezért minden lehetséges fórumon megtámadta „a törvénytelen és a kerület gazdálkodását ellehetetlenítő szerződést” és a végrehajtó eljárását. Ezeknek köszönhetően eddig meg tudták előzni - írták -, hogy „a fideszes kerületvezetés hűtlen kezelésének a gyanúja anyagilag működésképtelenné tegye a kerületet”. A polgármesteri hivatal szerint a feljelentés ügyében „annyira egyértelmű és jól dokumentált a bűncselekmény gyanúja, hogy a Nemzeti Nyomozóiroda elrendelte a nyomozást".
A VII. kerületi polgármesteri hivatal november 5-én közölte, hogy a bíróság előtt támadja meg az erzsébetvárosi önkormányzat egy szerződését, amelyet a kerület előző, fideszes vezetése kötött, miután néhány napja vették észre, hogy annak alapján az önkormányzat számlájáról leemeltek 417 millió forintot. Az akkori közleményük szerint a sok száz millió forint az előző polgármester, Vattamány Zsolt által kötött szerződéshez kapcsolódik. A szerződésben az önkormányzat előző vezetése vállalta, hogy három Király utcai házból néhány hét alatt kiköltöztet negyvenöt lakót teljesen felújított lakásokba, az így kiürített házakat pedig eladják.
Másnap Bajkai István, a kerület fideszes országgyűlési képviselője azt közölte, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tesz Niedermüller Péter VII. kerületi DK-s polgármester ellen, és egyben lemondásra szólítja fel, miután kiderült, hogy bírósági végrehajtás alapján 417 millió forintot emeltek le az önkormányzat számlájáról. | https://444.hu/2020/12/16/hutlen-kezeles-miatt-indult-nyomozas-a-vii-keruleti-korabbi-fideszes-vezetese-ellen | https://web.archive.org/web/20220705070439/https://444.hu/2020/12/16/hutlen-kezeles-miatt-indult-nyomozas-a-vii-keruleti-korabbi-fideszes-vezetese-ellen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hutlen-kezeles-miatt-indult-nyomozas-a-vii-kerulet-korabbi-fideszes-vezetese-ellen | 444 | hungarian-news | 2020-12-16 00:00:00 | [
"Vattamány Zsolt"
] | [] | [
"Bp. VII. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,366 | Ezért fogták el Bige Lászlót: a gyanú szerint leértékelt műtrágyákkal ügyeskedett | Három nagyobb jogi ügycsoportja is van párhuzamosan Bige Lászlónak, a december 15-én őrizetbe vett műtrágyakirálynak. Az őrizetbe vételhez egy régi időkbe visszanyúló vezetett, ami többek között műtrágya-leértékelési, feketeértékesítési és hűtlen kezelési gyanúkat vizsgál. Úgy tudjuk, hosszú évek elteltével a saját vevője, partnere adott információt a rendőrségnek. Emellett finisben van egy versenyhivatali kartellvizsgálat – de az nem büntetőügy –, míg egy szolnoki környezetszennyezési ügyben még a szakértőkre várnak a hatóságok. | Kedden reggel 7 óra 20 perckor készült el a rendőrségi jegyzőkönyv Bige László őrizetbe vételéről. Zamecsnik Péter, Bige László vezető ügyvédje szerint a 72 órás őrizetbe vételi lehetőség után pénteken 7 óra 20-kor derül ki, hogy börtönben marad-e a nagyvállalkozó.
Úgy tudjuk Zamecsniknek két nyíregyházi ügyvéd segíti a munkáját, ők vettek részt Bige gyanúsítotti kihallgatásán, ami után vélhetően az illetékes ügyészség előterjesztést tesz valamilyen kényszerintézkedésre. Ez lehet letartóztatás vagy bűnügyi felügyelet, erről vélhetően csütörtökökön dönt a Nyíregyházi Járásbíróság.
Selejtes ügy
A rendőrség az üzletembert különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette, hamis magánokirat felhasználásának vétsége és önálló intézkedésre jogosult személy által üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt hallgatta ki. Többekkel (jogászokkal, műtrágyapiaci érintettekkel) igyekeztünk beszélni a lehetséges tényállás részletiről. Úgy tudjuk, hogy egy sok évvel ezelőtti ügy gyanúja vezetett a rendőri akcióhoz.
A gyanú szerint Bige László olyan értékcsökkentett (leselejtezett) műtrágyát adott el, amely valójában többet ért. Aki megvette, már értékén, vagyis magasabb áron adta tovább a műtrágyát, a hasznon pedig elosztoztak. Felmerülhet persze a kérdés, hogy amennyiben Bige László a saját cége kizárólagos tulajdonosa, akkor miért „lopná” meg saját magát és venne ki feketén „zsebpénzt” a cégből? Egyáltalán miért osztozkodna külső szereplővel a műtrágya-értékesítése hasznán?
Erre több indok is felmerülhet.
A gyanú szerint vagy adót takaríthatott meg a feketeértékesítésekkel, vagy a saját hitelezői elől vihetett el nyereséget.
A régi idők hitelszerződéseit ugyan nem ismerjük, de jelenleg a Nitrogénművek jelentősen el van adósodva külföldi kötvénytulajdonosok felé, akik szerződésben tiltották meg, hogy a cég osztalékot fizessen (Bige László fiától tudjuk, hogy jelenleg lehet osztalékot fizetni a kovenánsok alapján). Ha azonban a leselejtezett műtrágyát például egy családi cég értékesíti drágábban, akkor ott keletkezhet nyereség, az pedig már szabadon felhasználható, ott nincs osztaléktilalom.
Hívei szerint
Bige László környezete természetesen védi az üzletembert, alaptalannak tartja ezt a vádat. Azt hallottuk, hogy a leértékelés szigorú szabályok szerint történik, már a gyártósoron meózzák a terméket, ha a hatóanyag-tartalommal, a szemcsemérettel vagy a nedvességtartalommal gond van, vagyis ha nem tudná a mezőgép kiszórni a műtrágyát, akkor valóban árcsökkentést ad a cég. (Igaz, Bige László igen nagy tekintélynek örvend a cégeiben, azt azért nem gondolnánk, hogy ne tudna belenyúlni a folyamatokba.)
Azt is érvként hallottuk, hogy
a műtrágya nem hatósági áras, miért kifogásolja a rendőrség az értékesítési árat, Simicska Lajos óta tudjuk, hogy „mindenkinek alkotmányos joga hülyének lenni”.
Ez az oldal úgy tudja, hogy a korábbi mutyis partner adott információt a rendőrségnek, amivel kapcsolatban nem értik, hogy miért lépett ilyet valaki ennyi év után? Ha lelkiismeret-furdalása volt, oké, de egy évtized múlva juthat eszébe, hogy költségvetési csalás követett el?
Nyomozás zajlott
Azt is megerősítették számunkra, hogy a környéken már egy jó ideje lehetett hallani a nyomozásról, mert a rendőrség több termelőt is megkérdezett arról, hogy honnan volt műtrágyája, milyen kamion hozta, milyen áron, hol a számla. A feketeértékesítéseknek ugyanis adóelkerülési vonzata is volt. Mint arról a Magyar Nemzet írt már, februárban egy ilyen jellegű ügyben lesz egy tárgyalás, Bige ugyanis nem fogadta el az ügyészség lezárási konszenzusjavaslatát, kitartott ártatlansága mellett.
Ez tehát az egyik ügycsoport, a jogcímek pedig hűtlen kezelés, költségvetési csalás, vesztegetés lehetnek.
További eljárások
Bige László élete azonban nem csak ezért nem lesz könnyű a közeljövőben. Más forrásból úgy tudjuk, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hazai műtrágya-értékesítőket vizsgáló eljárása is a finisébe érkezett. A GVH hosszú éveken át (2012 óta) nyomozott, de már befejezte a vizsgálatot, és már meg is küldte az érintett cégeknek az előzetes álláspontját. Ezt véleményezhetik a felek, és januárban lesznek a meghallgatások, azután zárulhat az eljárás.
A GVH azt állapította meg, hogy a hazai műtrágyapiacon kartellezés zajlott, amelyet a Nitrogénművek és a forgalmazók szerveztek és tartottak fenn a magyar piacra igyekvő külföldi cégek ellen. Az előzetes anyagban szó esik árrögzítésről, mennyiségi előírásokról, de a lényeg az import kiszorítása volt. A GVH nagyon sok céget vizsgált, de mindössze egy-két kicsi vállalkozásra nem tett negatív megállapításokat, az összes többire igen.
Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>
Végül zajlik egy környezetszennyezési ügy is, az üzletember szolnoki cége egy hatalmas razzia (300 rendőr és katasztrófavédelmis vett benne részt) után környezetvédelmi vizsgálat alá került, a szolnoki ügyben állítólag még szakértői véleményekre várnak a hatóságok.
Aggodalom mindenfelé
Meglepő módon december 16-án reggel úgy tűnt, hogy a Nitrogénművek megítélése mintha semmit sem változott volna. Névértéken jegyezték a cég 200 millió dollárnyi (60 milliárd forintnyi) kötvényét, a befektetők mintha nem aggódtak volna különösebben.
„Tartozz valakinek egymillió forinttal, és szereztél egy ellenséget, vagy tartozz valakinek tízmilliárd forinttal, és szereztél egy barátot!”
A közgazdasági bon mot szerint, ha kisebb összeggel vagy adós, akkor a hitelező a nyakadra fog járni, ha hatalmas összeggel, akkor a hitelező mindent elkövet, hogy segítsen, sikeres legyél, és így meg tudd adni majd a tartozásodat.
Bige László sokszor tízmilliárd forinttal tartozik a hitelezőinek, akik most alighanem maguk is élénken követik a legfrissebb fejleményeket.
De Bige és a Nitrogénművek sorsa nem érdektelen a magyar ipar egészének sem. Szomorú belegondolni, hogy az ötven évvel ezelőtti magyar gazdaság szinte minden szereplője kikopott, bezártak a bányák, a cementgyárak, a legnagyobb akkori üzemek, hol van az Ikarus, az Orion, a Ganz, a Medicor, de akár kicsiben, a patyolatok, a gelkák, a közértek. Minden átalakult, talán ha négy egykori ipari monstrum maradt életképes: az egykori Borsodi Vegyi Kombinát (ma BorsodChem), a Tiszai Vegyi Kombinát (ma Mol Petrolkémia), a Dunai Vasmű (ISD Dunaferr) és a péti Nitrogénművek. Utóbbi kettő most – igaz, különböző okok miatt – jelentős zavarok elé néz.
Pedig jó év volt
Pedig Bige László éppen az őrizetbe vétel előtt beszélt arról a Vidék Magazinnak, hogy a cége milyen jó évet zár. Félévkor a Nitrogénművek már több mint 620 ezer tonna árut értékesített, árbevétele 54 milliárd forint volt, amihez 15,5 milliárd forint EBITDA (amortizációval növelt üzemi eredmény) párosult, ami csaknem 70 százalékkal volt jobb eredmény az előző év azonos időszakához képest.
Az üzletember elmondta, hogy a pandémia miatt egy dolgozótól sem vált meg, a társaság bőszen exportált, termelését mintegy 13 európai országba értékesíti (a műtrágya „nehéz”, így a szállítási távolság behatárolja a racionális értékesítési területeket). Az üzletember büszkén említette, hogy beérett az a közel 420 millió eurós magánforrásból megvalósított befektetés-sorozat, amit a Nitrogénművek 2004 és 2017 között a legmodernebb technológiákba fektetett.
A Csányi-szál
A következőkben, a korábban az Indexen megírt portrénk nyomvonala mentén bemutatjuk az üzletember portréját is, de esetében mindig kiemelt hangsúlyt kap Csányi Sándor személye, ugyanis Bige László előszeretettel magyarázza ügyeit a leggazdagabb magyarral vívott háborújával.
Csányi Sándor környezete erről mindig azt mondja, hogy egyáltalán nem Csányi Sándor mozgatja a hazai hatóságokat, pusztán a btk.-s ügyek elnyerik a méltó jutalmukat. De azt mindenképpen botorság lenne állítani, hogy Bige László kedvelt személy lenne a Csányi-világban, inkább a „public enemy number one” kifejezés írja le jól a nyíregyházi üzletember megítélését.
Az agrárintegrátori piac
A konfliktus régi eredetű, de ha nagyon leegyszerűsítenénk a mai agráriumra, akkor a legnagyobb hazai agrárcég, a Csányi tulajdonolta nádudvari KITE és a piacvezető hazai műtrágyacég, vagyis a Bige kezében lévő Nitrogénművek ellenfelek.
Ez a piac gigantikus, egy-egy integrátor a gazdáknak vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szereket és mezőgépeket (inputokat) ad és a termények értékesítésében (output) is segít, majd elszámol velük. Több tíz, akár százmilliárdos cégekről van szó. Csányinak nincsen műtrágyagyártása, míg Bigének nincsen érdemi integrátori partnere, a cseh miniszterelnök Andrej Babišnak pedig van integrátora (Agrotec) és szlovák műtrágyacége (Duslo) is. A három nagy erőcsoport (illetve negyedikként az Axiál nevű cég) uralja a magyar mezőgazdaságot, közülük
főleg Csányi és Bige háborúznak: Csányiék nem vesznek műtrágyát Bigétől, Bige maga próbál integrációt építeni (Genezis).
Egy pillanatra lássuk ezek után a Bige-sztorit!
Az üzletember
A nagyváradi születésű Bige László 1984-ben családegyesítés révén költözött át Magyarországra, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Dombrádra költözött, ahol kajak-kenu edzőként dolgozott.
A remek üzleti érzékkel megáldott Bige egyre többet üzletelt, mindennel kereskedett, Hollandiában élő nővére segítségével holland használt ruhával, majd zöldséggel, gyümölccsel és hússal. Amikor 1989-ben Romániában győzött a forradalom, Bige Nyugatról használt autógumikat vitt be Romániába, illetve Oroszországba, míg visszafelé Spanyolországba vitt bárányokat.
Aztán a korábban Kolozsváron gyógyszerész-vegyészmérnöknek tanult férfi rátalált a legjövedelmezőbb üzleti területére, a kemikáliák, a műtrágya kereskedelmére.
Szatmárnémetiben Chemical Impex Srl nevű céget alapított, megvette a nagykállói fafeldolgozót de a legnagyobb dobása 1996-ban a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek privatizációja volt. Bige László 1,1 milliárd forintért lett befutó, ekkor még jóban volt Csányival, mert az OTP hitele segítette.
2002-ben jött el ugyanebben az iparágban élete lehetősége, vagyis a péti Nitrogénművek megvásárlása. Ahogy korábban Szolnokon is az OTP hitele segíthette, úgy a hatalmas péti műtrágyagyár megszerzése sem sikerülhetett volna OTP-hitel nélkül. Nehéz idők voltak, az olcsó földgázzal termelő orosz cégek sokkal olcsóbban adták a műtrágyát, de Bige fejleszteni kezdett, és a műtrágyapiac, 2004 után beköszöntő jobb éveiben szuper nyereséggel tudta értékesíteni a megnövelt kapacitásokkal előállított műtrágyát. Jól jött neki az is, hogy beléptünk az unióba és a gazdák a támogatásokból végre európai szinten tudtak már műtrágyát venni. Hasított az üzlet Bige a leggazdagabb magyarok közé került.
A nagy konfliktus
Ekkor romlott meg viszont a két korábbi vadásztárs, Csányi Sándor és Bige László viszonya. Ez nem a nyilvánosság előtt zajlott, egy különös hitelszerződésről szóló per volt az ütközet csúcspontja.
Bige László és Csányi Sándor üzleti környezetébe tartozó emberek között olyan szerződés született, amellyel Bige segítséget is kapott, de az őt segítő üzleti kör egy opciós lehetőség révén potenciális Nitrogénművek-tulajdonhoz is jutott.
Hosszú pereskedés lett abból, hogy egy dzsessz-zongorista és istálló-tulajdonosi múlttal is rendelkező Rozsnyói György nevű üzletember opciós jogot formált a Nitrogénművek 50 százalékos tulajdonrészére.
Bige nem adta a céget, strómanokat, szicíliai módszereket emlegetett, a furcsa hitelszerződés ügye bírósági útra terelődött. 2008 körül jártunk, jött a válság, az OTP megvonta a forgóeszközhiteleit a cégtől, ugyanakkor Bige más banktól sem tudott hitelt felvenni, mert a fedezetei már az OTP hitel mögött voltak.
A Bige-csoport pereskedni kezdett az Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi Szolgáltató (EMFESZ) Kft.-vel is, mert szerinte a szerződéses partner önhatalmúlag elrugaszkodott a két cég közötti hosszú távú gázszállítási szerződés képletétől.
Végül Bige Gyurcsány Ferenc kormányának támogatásával menekült meg, az MFB anyagi segítsége lendítette ki a céget a patthelyzetből.
Bige László a Nitrogénművekkel csatát nyert, az ő tulajdona maradt, de ezután már soha nem került be a magyar üzleti elitbe, ő maga ugyan szívesen vadászott, teniszezett, méregdrága autót, helikoptert tartott, de Nyíregyházán maradt, és a 2010 utáni időkben sem a jobboldali politikusokkal, sem a magyar üzleti elittel nem voltak erős kötelékei, A KITE ügyében ugyanezt már nem mondatta el. A nádudvari KITE 2013-ban vált eladóvá, mindketten, vagyis Bige László és Csányi Sándor is rárajtoltak. Egy emlékezetes harc végén Csányi Sándor ezt a céget elhappolta Bige László elől.
Eladósodás
Bige László gazdag nagyvállalkozó maradt, csak már nem volt teljesen a maga ura. 2013-ban a Nitrogénművek nemzetközi kötvényt bocsátott ki. 200 millió dollár értékben bocsátott ki dollárkötvényt, amire dollárban 7,85 százalékos kamatot kellett fizetnie. A prospektusban merész üzleti tervet fogalmazott meg, de abból nem lett semmi, a 2015 és 2017 közötti időszakra ígért 25-30 milliárdos nyereség helyett csak 1-10 milliárdot termelt. Új hitelre volt szüksége, és Bige végül elég drágán tudta csak refinanszírozni a cégét. Az új, 200 millió eurós hitelnél 7 százalékos lett a kamat. (Cikkünk korábbi változatában pontatlanul szerepelt a jelenlegi eladósodás, mert nem 200 millió eurót, hanem 200 millió dollárt tüntettünk fel)
Bige László már eddig is nagyon sok mindent túlélt, de ennyire nehéz helyzetben még talán sohasem volt. Adóssága, perei, ellenfelei mindig is voltak, de ennyi egyszerre talán még soha. És péntekig az is kérdéses, börtönben marad-e huzamosabb ideig a nagyvállalkozó. | https://telex.hu/gazdasag/2020/12/16/bige-laszlo-a-gyanu-szerint-leertekelt-mutragyakkal-ugyeskedett | https://web.archive.org/web/20230425095032/https://telex.hu/gazdasag/2020/12/16/bige-laszlo-a-gyanu-szerint-leertekelt-mutragyakkal-ugyeskedett | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ezert-fogtak-el-bige-laszlot-a-gyanu-szerint-leertekelt-mutragyakkal-ugyeskedett | Telex | hungarian-news | 2020-12-16 17:25:00 | [
"Bige László",
"Csányi Sándor"
] | [
"Nitrogénművek Zrt."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"környezetkárosítás",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [
"Bige László vesztegetési ügyei"
] |
51,367 | Vagyonkezelő, kormányrendelet, állami milliárdok: már minden szél a Club Aliga felé fúj | Az állami vagyont kezelő szervezet, az MNV évekig nem tette lehetővé, hogy az önkormányzat közterületté minősíthesse az egykori Club Aliga bizonyos részeit. Aztán új tulajdonosai lettek a Club Aliga területe fölött rendelkező cégnek. Az egyik Mészáros Lőrincé, a másik Szivek Norbert érdekkörében van. Utóbbi a tulajdonosváltáskor még az MNV vezérigazgatója volt. | Az állami vagyont kezelő szervezet, az MNV évekig nem tette lehetővé, hogy az önkormányzat közterületté minősíthesse az egykori Club Aliga bizonyos részeit. Aztán új tulajdonosai lettek a Club Aliga területe fölött rendelkező cégnek. Az egyik Mészáros Lőrincé, a másik Szivek Norbert érdekkörében van. Utóbbi a tulajdonosváltáskor még az MNV vezérigazgatója volt.
A kommunista pártelit egykor szigorúan zárt, mintegy 50 hektáros, üresen álló üdülőterületét 2007-ben adta el az állam a Pro-Mot Kft-nek. A cég a terület nagyjából 80 százalékának tulajdonosa, a maradéknak vagyonkezelője lett.
Balatonvilágos (ennek része Aliga) 4500 méternyi partszakaszából csak 200 van önkormányzati tulajdonban, az is három, egymástól távol eső területen. A település lakói természetesen szerették volna, ha ők továbbra is több kilométeres kerülő nélkül juthatnának a vízpartra, ahogy a rendszerváltás utáni másfél évtizedben tehették. De a lakók ingyenes strandbelépőjénél nagyobb volt a cél: a Club Aliga partjának és útjainak közterületté minősítése. Úgy néz ki, ez már nem jön össze.
Amikor még úgy nézett ki, hogy sikerül
Balatonvilágos partja nagyon beépített, ezért a Club Aliga strandja és kikötője fontos a helyieknek. De az ingatlanfejlesztőnek is, ezek nélkül sokkal kevésbé éri meg fejleszteni. Az állam nem tudott megegyezni a helyiekkel, ezért nem adta el 2007-ben a teljes területet, hanem a legvitatottabb részekre csak vagyonkezelői szerződést kötött az új tulajdonossal. Ebben elővásárlási jogot biztosított neki: vagyis, ha a tulajdonos meg tud állapodni az önkormányzattal (ami az államnak nem sikerült) arról, hogy mi kerüljön köztulajdonba, akkor megveheti a fennmaradó részt is. Így érdekeltté tette az ingatlanfejlesztőt a helyiekkel történő megállapodásban.
Ez 2013-ra meg is született. A vagyonkezelő Pro-Mot és az önkormányzat decemberben aláírt egy megállapodást, amely szerint közösen kezdeményezik, hogy az utak, egy parti sétány és egy Balaton-parti park kikerüljenek a vagyonkezelői szerződés hatálya alól, és az önkormányzat közterületté minősíthesse őket. Ugyanebben a hónapban településrendezési szerződést is kötött a két szervezet. Ezután remélhette az ingatlanfejlesztő cég is, hogy élhet elővásárlási jogával.
A település akkori polgármestere, Fekete Barnabás így emlékezik vissza: „A településszerkezeti terv tartalmazza, hogy hogyan lehet beépíteni a települések különböző részeit. Az önkormányzatnak beleegyezési joga volt a területen tervezett fejlesztésekhez. 2007-től gyűrtük egymást a Pro-Mottal. A 2010-es választás után, amikor kicserélődött a képviselő-testület, előre haladtak a tárgyalások a céggel, ami meg akart egyezni. Sok fejlesztést megcsinált a faluban, például a hatvanmilliós óvodafejlesztést is.”
A fejlesztő cég tehát hozzájárult ahhoz, hogy az állam tulajdonában maradt, de a Pro-Mot vagyonkezelésébe került 10 hektárnyi területen köztulajdonú részek is legyenek.
Mivel az utóbbi egy telekként volt nyilvántartva, fel kellett osztani. 2017. március 31-re ez meg is jelent a tulajdoni lapon.
Az államon lett volna a sor
Ezután már csak az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) hozzájárulása (illetve részéről a köztulajdonba kerülés elindítása) volt hátra. De hiába érkeztek Budapestre az ezt kérő önkormányzati levelek, az MNV nem lépett, és időhúzó válaszokat adott. „Magyarán megmondva magasan szartak ránk. A Pro-Mot kezdeményezte a településrendezési megállapodást, de az MNV ezt nem tekintette kötelező érvényűnek” – mondja a volt polgármester.
Ugyanakkor a nemzeti vagyonról szóló 2011-es új törvény is magyarázhatja a cég nyitottságát az önkormányzati igényekre, mert jelentősen csökkentette annak lehetőségét, hogy a Pro-Mot valamikor megvehesse a vagyonkezelt területet – vagy akár csak azt a részét, mely az önkormányzatnak átadandó részek után megmarad.
Aztán 2018. július 26-án az Appeninn Zrt. (Mészáros Lőrinc érdekeltsége) kiadott egy közleményt, miszerint előző nap megvette a Pro-Mot többségi tulajdonrészét. A kisebbségi részesedést a Lexan Aliga Kft. vásárolta meg. A tranzakció 2019. januárjában zárult le.
Fekete Barnabás: „Ezután nem volt kivel tárgyalnunk, senki nem jött el. Pedig, ha bármely településen megjelenik egy új beruházó, először az önkormányzattal tárgyal”.
A fölvásárlás után viszont az állam aktivizálódott.
A kormány 2020. augusztusában nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítette a Club Aliga beruházást. A rendeletben gyakorlatilag minden beépítési korlátozást megszüntetett, sőt, egyenesen megtiltja, hogy közutakat lehessen kialakítani a területen. „Volt egy rendezési tervünk, egy településfejlesztési megállapodásunk, és a rendelet ezeket kilőtte” – mondja a volt polgármester.
Nemcsak a szabályozás megváltoztatása, hanem hatalmas összegű direkt állami támogatás is mutatja az állam másféle viszonyulását az új tulajdonosokhoz. A Pro-Mot Kft. 7,35 milliárd forintot nyert el a turizmus fejlesztésére szolgáló Kisfaludy-programból a „balatonvilágosi Club Aliga hotel és élményközpont fejlesztésére”.
A Kisfaludy-program kikötőfejlesztési-alprogramjából pedig 999 millió 921 ezer forintot kapott.
A Pro-Mot új tulajdonosai tehát közel 8,5 milliárd forint állami támogatást, valamint a szabályozási környezet számukra maximálisan kedvező átalakítását kapták a Club Aliga fejlesztéseihez. Valamint az önkormányzati igények jogszabályi kiiktatását.
A Lexan és Szivek Norbert
Az Appeninn Nyrt. korábban Mészáros Lőrinc és Tiborcz István közös cége volt, majd idén áprilisban előbb Mészáros, majd Tiborcz is kiszállt, a főbb új tulajdonosok Jellinek Dániel, Balázs Attila és az OTP-csoport lettek.
A Lexan Aliga az Opten cégadatbázis szerint 2018.06.27-én (a felvásárlás bejelentésekor) alakult, székhelye a budapesti Hercegprímás utca 12., ügyvezetője Komonczi Zsolt.
Tulajdonosa a Lexan Holding Zrt., ami a sajtó szerint a Tiborcz Istvánnal is üzletelő Szivek Norberthez köthető: a székhely és a vezető tisztségviselők is ugyanazok több cégnél is.
A Lexan Holding székhelye ugyanott, a Hercegprímás utca 12-ben van, mint a Lexan Aligáé, és a vezérigazgatója szintén Komonczi Zsolt. A holdingban cégjegyzésre jogosult volt korábban Bajor András Gyula is, egyik részvényese pedig dr. Bolevácz Éva, aki a 444 egy cikke szerint néha Szivek Norbert ügyvédjeként is feltűnik.
Szivek Norbert a cégjegyzék által rögzítetten is tulajdonosa a Nones Holding Vagyonkezelő Kft-nek, melynek székhelye ugyanúgy a Hercegprímás utca 12. A Nones pedig tulajdonosa a CRETUM Management Kft-nek (szintén a Hercegprímás utcából). Itt is felbukkant Bajor András, és jelenleg is ügyvezetője Komonczi Zsolt. A Cretum másik tulajdonosa pedig a LEXAN Holding.
Egyébként a Szivek a Szivekért alapítvány is ide, a Hercegprímás utca 12-be van bejegyezve.
A Lexan és a körülötte lévő cégcsoport és Szivek Norbert kapcsolódása azért érdekes, mert 2018. július 26-án, amikor bejelentették a Pro-Mot fölvásárlását, Szivek Norbert még az MNV vezérigazgatója volt. 2018. augusztus 31-ig szűnt meg a munkaviszonya.
A forgóajtó-jelenség
Forgóajtó-jelenségnek (revolving door) azt nevezik, amikor vezető beosztású emberek az állami-, illetve az ahhoz kapcsolódó magánszektor között váltanak munkahelyet. Tehát például egy állami szabályozó szervezettől a szabályozotthoz, egy piaci szereplőhöz megy valaki dolgozni. Az üzleti életben léteznek összeférhetetlenségi szabályok, versenykizárási klauzulák az ágazaton belüli munkahely-váltásról, de ez az állam esetében is fontos. Hiszen egy állami, vagy önkormányzati intézmény vezetője az állami érdekek rovására kedvező helyzetet teremhet egy magánvállalat számára (pl. kedvező törvényi szabályozással, előnyös privatizációs szerződésekkel), majd átigazolhat az érintett vállalat vezetőségébe.
A 18 ezer milliárd forint értékű állami vagyont kezelő MNV Zrt. nyilvánosan elérhető belső szabályzatai nem foglalkoznak ennek szabályozásával. A cég etikai kódexének 11. pontja annyit említ, hogy "munkahelyváltáskor is tisztességesen kell eljárni".
Mint írtuk, a Lexan Aliga cégpapírjaiban ugyan nem bukkan föl Szivek Norbert neve, de a cég nyilvánvalóan és több ponton kapcsolódik hozzá. Ezért, és mivel az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény szerint az MNV vezérigazgatója felett az alapvető munkáltatói jogokat (munkaviszony létesítése és megszüntetése, javadalmazás) a miniszter (történetünkben Bártfai-Máger Andrea), az egyéb munkáltatói jogokat viszont az Igazgatóság gyakorolja, az utóbbiakhoz fordultunk. Azt kérdeztük, hogy milyen jogszabályi, illetve az MNV belső szabályzataiban található biztosítékok léteznek az MNV vezérigazgatójának üzleti érdekeltségei és az MNV által kezelt, tulajdonolt vagyonelem közötti kapcsolatok kizárására, illetve, hogy a vezérigazgatói munkaszerződésekben léteznek-e ilyen megkötések.
Sajnos két hét alatt nem kaptunk választ.
Az MNV sajtóosztályától emellett azt is megkérdeztük, hogy létezik-e a cégnél valamilyen biztosíték a forgóajtó-jelenséggel szemben, de ők sem válaszoltak.
Megkerestük Mészáros Józsefet is, aki akkor az MNV felügyelőbizottságának elnöke volt, most pedig a Magyar Államkincstárat vezeti, de ő sem reagált.
Úgy tűnik, a magyar jogszabályok és az MNV belső szabályzatai semmilyen biztosítékot nem adnak arra, hogy ha valaki a vagyonkezelőnél döntési joggal dolgozik, akkor ne alakíthassa úgy a döntéseit, hogy amikor átlép céges érdekeltségeihez, a szabályozói, szerződési környezet már kényelmes legyen.
Indulhat a „grandiózus településfejlesztési program”
Rada Enikő, az Aligai Fürdőegyesület, a köztulajdonba kerülésért évtizedek óta küzdő helyi civil szervezet titkára elkeseredett: „Az MNV nem akarta bejegyezni a változtatást, aztán miután megvették a céget, megtiltotta, hogy közterületet lehessen bejegyeztetni, és minden szabályozás alól felmentették a fejlesztőt. Hozzá annyira megemelték a beépíthetőséget, ami milliárdokat jelent a fejlesztőnek. A terület legnagyobb részén 80 százalékosra, belvárosi, ötödik kerületi szintre emelték a beépíthetőséget. Ez a kormányrendelet súlyosan aránytalan, mert nagyon kedvez a fejlesztőnek, és nagyon előnytelen a köznek”.
A fideszes sajtóbirodalomhoz, a KESMA-hoz tartozó Somogy megyei hírportál december 8-án lelkes cikket közölt a Club Aligáról Nagyszabású beruházás előtt áll Balatonvilágos címmel.
„A Pro-Mot Hungária grandiózus településfejlesztési programjának mindenki a haszonélvezője lehet” – írják. A beruházó cég ügyvezetője szerint: „Megújulva adjuk vissza Aligát a magyar embereknek!” „A település önkormányzatával megkezdődött a közös munka annak érdekében, hogy a létrejövő településrész maximálisan szolgálja az ott élők érdekeit is.”
„Az előzetes tárgyalások alapján úgy vélem, hogy alaptalan az aggodalom, hiszen a beruházó elemi érdeke, hogy mindenki számára elérhetőek legyenek a létrehozott elemek – nyilatkozta Takács Károly, Balatonvilágos polgármestere”.
A Pro-Mot és az Appeninn tehát az új önkormányzattal már tárgyal, de nem lehet tudni, miről. A részt vevő képviselőkkel bennfentesi nyilatkozatot írattak alá, a tárgyalások titkosak.
Mi is megkerestük Takács Károlyt, Balatonvilágos új polgármesterét, de ő sem akart nyilatkozni a megbeszélésekről. Kérdésünkre, miszerint továbbra is az-e az önkormányzat célja, hogy a három út a köz számára ezután is járható legyen, és maradjanak közterületek, végül igennel felelt.
Tény, hogy 2020. július 13-án az új polgármester még levelet írt a Pro-Motnak. Ebben kéri, hogy a cég kezdeményezze a vagyonkezelési szerződés részleges felbontását az MNV-nél, hogy a kérdéses ingatlanok a „nemzeti vagyon részeként” önkormányzati tulajdonba kerülhessenek.
Ez a levél még az augusztusi kormányrendelet előtt született. Egy szeptemberi ülésen Takács Károly már így beszélt a 24.hu cikke szerint: „Nincs jogi lehetőségünk szinte semmi! Egyedül a jóindulatukra vagyunk bízva”.
És van igazsága Takács Károlynak, mert a kormányrendelet egyértelműen kimondja: „telkek közterületként, illetve közútként nem alakíthatók ki”. Vagyis, ami eddig - legalább potenciálisan: ha az MNV odaadja az önkormányzatnak - forgalomképtelen terület volt, az már forgalomképes, értékesíthető. És mivel a Pro-Mot-nak elővételi joga van, így ő lehet annak is a tulajdonosa. Így végül a Club Aliga egésze magánkézbe kerülhet. És akkor akár föl is parcellázható, mint a balatonvilágosi part többi része.
De erről egyelőre nincs szó: az új Pro-Mot-nak is csak vagyonkezelői szerződése van. Viszont a NER-közelbe került cégnek még úgy sem kockázatos fejlesztenie, hogy azt egy nem a saját tulajdonában lévő területen teszi. Főleg, mivel akkora állami támogatást is kapott, hogy csak bónusz, ha a fejlesztések után még profitot is termel majd a cég.
A hajdani Club Aliga területéből viszont köztulajdonba semmi sem került, és úgy néz ki, már nem is fog.
A volt polgármester azt mondja, tavaly azért sem indult újra a választáson, mert „láttam a kilátástalanságot, hogy amiért küzdöttünk, hamuba hullt, nincs beleszólás, nincs ráhatás, azt csinálnak, amit akarnak. Fájdalmasan érint, hogy a NER-lovagok kiszorítják az embereket a Balaton mellől”. | https://www.szabadeuropa.hu/a/club-aliga-szivek-norbert-allami-vagyonkezelo/31003180.html | https://web.archive.org/web/20231010223847/https://www.szabadeuropa.hu/a/club-aliga-szivek-norbert-allami-vagyonkezelo/31003180.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vagyonkezelo-kormanyrendelet-allami-milliardok-mar-minden-szel-a-club-aliga-fele-fuj | Szabad Európa | hungarian-news | 2020-12-16 23:42:00 | [
"Bajor András Gyula",
"Balázs Attila",
"Bolevácz Éva",
"Jellinek Dániel",
"Komonczi Zsolt",
"Mészáros Lőrinc",
"Szivek Norbert"
] | [
"Appeninn Nyrt.",
"Club Aliga",
"Cretum Holding",
"Lexan Aliga Kft.",
"Lexan Holding Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Nones Holding Kft.",
"Pro-Mot Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"forgóajtó",
"idegenforgalom",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [
"Aligai kiemelt beruházás",
"Kisfaludy-program"
] |
51,368 | Simonka Györgyöt vesztegetéssel gyanúsítják | Vesztegetés elfogadása hatósági eljárásban bűntette és más bűncselekmény miatt a Központi Nyomozó Főügyészségen folytatott bűnügyben Dr. Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél Simonka György országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt. | Vesztegetés elfogadása hatósági eljárásban bűntette és más bűncselekmény miatt a Központi Nyomozó Főügyészségen folytatott bűnügyben Dr. Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél Simonka György országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt.
Simonka György országgyűlési képviselő és társai ellen bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás, amely ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség 33 vádlott ellen 2019. augusztus 21-én emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken.
Korábban írtuk, hogy a vád szerint Simonkáné és Tóth több olyan gazdasági társaságban volt tulajdonos vagy tisztségviselő, amely részét képezte a céghálónak, aminek a segítségével. A vád szerint Simonka, miután képviselőként tudta, hogy a termelő és értékesítő szövetkezeti (TÉSZ) rendszer jelentős támogatásokhoz juthat majd EU-s és magyar költségvetési forrásból, közeli családtagjai és bizalmasai részvételével céghálót épített ki a vissza nem térítendő támogatások megszerzésére, hogy a pénzt majd saját hasznukra fordítsák. | https://444.hu/2020/12/17/simonka-gyorgyot-vesztegetessel-gyanusitjak | https://web.archive.org/web/20211203072710/https://444.hu/2020/12/17/simonka-gyorgyot-vesztegetessel-gyanusitjak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/simonka-gyorgyot-vesztegetessel-gyanusitjak | 444 | hungarian-news | 2020-12-17 00:00:00 | [
"Simonka György"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés",
"EU",
"mentelmi jog",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
51,369 | Szerződéssel tenné transzparensebbé az orvosfogadást az orvosi kamara, amíg felszívódik a választott orvosos szülés | Január elsejétől tilos lesz hálapénzt fizetni az állami egészségügyi ellátásban, és küszöbön áll annak korlátozása is, hogy az orvosok a magánpraxisukban fogadott betegeket a kórházi infrastruktúra (gépek, hely és személyzet) terhére az állami ellátásban is kezelhessék. | Január elsejétől tilos lesz hálapénzt fizetni az állami egészségügyi ellátásban, és küszöbön áll annak korlátozása is, hogy az orvosok a magánpraxisukban fogadott betegeket a kórházi infrastruktúra (gépek, hely és személyzet) terhére az állami ellátásban is kezelhessék.
A megkezdett reform alapvetően alakíthatja át, tisztíthatja meg a korrupciótól a magyar egészségügy működését, most azonban úgy látszik, a szülészeti-nőgyógyászati ellátásnak sikerült elérnie, hogy az utóbbi fontos összeférhetetlenségi szabály (a magán- és az állami ellátás szétválasztása) ne vonatkozzon erre a területre. Hogy pontosan mit is jelent ez az alku, az várhatóan az egészségügyi törvény márciusra ígért részletszabályaiból derül majd ki.
Miközben a kivételezés az ellátórendszer szempontjából káros lenne, hisz továbbra is lehetővé tenné, hogy az orvosok, a magánban gondozott terhességek végén a szülést állami kórházban levezetve, az állami infrastruktúra terhére növeljék magánpraxisukból származó jövedelmüket,
az is látszik, hogy a szülő nők többsége Magyarországon jelenleg választott orvossal szeretne szülni.
A KSH 2018-as adatgyűjtése szerint abban az évben a várandós nők kétharmada tervezte fogadott orvossal világra hozni a gyerekét, és hasonló arányok derültek ki a K-Monitor és az EMMA Egyesület friss, 11 ezer résztvevővel készült reprezentatív kutatásából is:
2016 és 2020 között a nők 65 százaléka szült úgy, hogy egy előre felkért orvos vállalta, akár munkaidején kívül is, de ő vezeti le a szülését.
Az orvos az állami ellátórendszerben viszont legálisan nem kérhet ellentételezést egy ilyen szolgáltatásért. Így jön a képbe a hálapénz intézménye, aminek ugyan az év végéig még érvényes szabályozás alapján egyértelműen a jól elvégzett ellátásért hálából: önként, és utólag adott pénzt kellene jelentenie,
a jelenleg működő rendszerben azonban nagyon gyakran a választott, munkaidőn kívül is rendelkezésre álló orvos díja lesz belőle.
A K-Monitor kutatása szerint azok a nők, akik azt mondták, választott orvossal szültek, jóval nagyobb arányban, az esetek 89 százalékában fizettek hálapénzt - országos átlagban szülésenként 111 ezer forintot -, mint az ügyeletben szülő nők (a megkérdezettek 19 százaléka), akiknek csak kevesebb mint negyede tett így.
Az összefüggést pedig teljesen egyértelművé teszi, hogy a kutatásban részt vevő nők 55 százaléka konkrétan megjelölte a kérdőívben, hogy a saját, választott orvosa jelenlététéért cserébe fizetett hálapénzt.
A szülést levezető orvos fogadásával a nők leginkább azt szeretnék biztosítani, hogy az a szakember vezesse le a szülésüket is, aki a terhességüket végig gondozta, akiben bíznak, akivel van személyes kapcsolatuk, aki ismeri és elfogadta az igényeiket. Akik emellett szülésznőt is fogadnak, azok még biztosabbra szeretnének menni, hogy jó kezekben lesznek a szülés teljes folyamata alatt.
Ha azonban azt tekintjük ideális helyzetnek, amikor az anya művi beavatkozás nélkül, természetesen szülhet, akkor látszik, hogy ez a ragaszkodás a választott orvoshoz egyáltalán nem tesz jót az ellátásnak.
A választott orvossal szülő nők esetében ugyanis jóval nagyobb (31,4 százalék) volt a mesterségesen megindított szülések aránya, mint az ügyeletben szülő nők esetében (20 százalék). Az újszülöttek pedig a választott orvosos szülések 42, 8 százalékánál, míg az ügyeletben szülők 28,8 százalékánál jöttek csak világra császármetszéssel - derül ki a K-Monitor felméréséből. (Az országos arány Magyarországon 39 százalék, miközben a WHO ajánlása 10-15 százalék közé teszi az elfogadható császár-arányt.)
A művi beavatkozások arányának emelkedésére magyarázat lehet, hogy a választott orvos jelenlétének bebiztosítása sokszor fölérendelődik a teljesen természetes szülés igényének. Ezzel a problémával foglalkozott egy 2016-os kutatás is, amit a K-Monitor felmérése is hivatkozási alapnak tekintett.
Mi legyen akkor a választott orvos intézményével?
- merül fel akkor a kérdés, amire a K-Monitor kutatását bemutató szerda délutáni videós konferencián is keresték a választ a szervezők.
A végcél, az ideális állapot az lenne, ha egyáltalán nem lenne szükség fogadott orvosra ahhoz, hogy egy nő a jelenlegi sztenderdeknek megfelelő ellátást megkapja - mondta Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke, az egyik meghívott résztvevő. Lénárd szerint előbb társadalmi egyeztetésen és szakmai konszenzuson alapuló protokollt kéne kialakítani a szülészeti-nőgyógyászati ellátásban, amit minden kórháznak egyformán be kellene tartania, egyforma színvonalú, egyformán progresszív ellátást garantálva a szülő nőknek. Egy ilyen protokollnak szólnia kéne arról, milyen esetekben van szükség mindenképp művi beavatkozásra, például a szülés megindítására, gátmetszésre vagy császármetszésre, hogyan teljen a szülés utáni első néhány óra, és a korai gyermekágyas napok a kórházban. Kérdések, amikben most a kórházakban merőben eltérő a gyakorlat, előidézve a nők intézmények közötti vándorlását és ezzel az orvosválasztást.
Amíg viszont nincs meg ez a kiegyenlítettség, addig „a reformok nem történhetnek olyan áron, hogy az anyákat megfosztjuk attól a kevés kontrolltól, ami még megmaradt nekik a szülészeti ellátásban” - magyarázta Hofgárt-Ékes Noémi, az anyák érdekeit képviselő EMMA Egyesület munkatársa. A hozzájuk érkező visszajelzésekből ugyanis az látszik, hogy az orvos- és kórházválasztással sok nő azt próbálja biztosítani, hogy egy olyan fontos, ugyanakkor erősen kiszolgáltatott élethelyzetben, mint a szülés, testileg és lelkileg a lehető legnagyobb biztonságban legyen. Ha az orvosválasztás lehetősége egyik napról a másikra megszűnik, az ezt a lehetőséget csavarná ki a kezükből egy olyan ellátórendszerben, ahol még mindig nap mint nap találkozni traumatikus ellátás-élményekkel.
Lénárd Rita azt mondta, a valóban létező társadalmi igényt látva a MOK azt a javaslatot tette az országos szakfelügyelő főorvos Bálint Balázson keresztül a kormánynak,
hogy átmeneti megoldásként szerződéses alapon tegyék lehetővé a fogadott orvossal szülést a kórházakban.
Ennek a szerződésnek a javaslat szerint háromoldalú megállapodásnak kellene lennie páciens, orvos és az ellátó intézmény között, miszerint magát a szülést végezheti állami intézményben a magánorvos, de a beteg által fizetett pénzért csak a rendelkezésre állást biztosíthatja, más előnyt nem. A javaslat szerint azt is rögzíteni kellene, hogy a nő terhesgondozása magán- vagy állami ellátásban folyik-e, és ehhez végig ragaszkodni is kellene, kivéve persze, ha valamilyen sürgősen szükséges ellátás csak az állami intézményben valósítható meg.
Ez ugyan nem hozná magával a kamara által is tévútnak gondolt választott orvosos rendszer azonnali kivezetését, de jóval nagyobb transzparenciát eredményezne az ellátórendszerben, és a választott orvosok számonkérhetőségét is elősegítené - hangsúlyozta Lénárd.
A kutatást prezentáló és az eseményt szervező K-Monitornak is vannak javaslatai a szülész-nőgyógyászati ellátás átalakításával kapcsolatban. Szerintük érdemi változás nem is annyira az új szabályoktól várható, hanem annak függvénye lenne, hogy a társadalmi bizalom képes-e helyreállni az egészségügyi ellátás minősége iránt.
Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a nők
egységes - és betartott protokollok révén -biztosak lehetnek benne, hogy az ország bármely pontján ugyanolyan jó minőségű ellátást kapnak;
a szülészetben világosan szétválik állami és magánszolgáltatás;
érdemi kommunikáció és egyenrangú felek közötti párbeszéd alakul ki orvos és ellátott között;
lesznek könnyen elérhető adatok, információ és tájékoztatás a szülés menetéről, minőségéről;
létrejön a tényleg hálából adott hálapénzt helyettesítő visszajelzési rendszer;
és lesz, aki ellenőrizze, hogy az orvosok tényleg nem teszik el a hálapénzes borítékot. | https://444.hu/2020/12/17/szerzodessel-tenne-transzparensebbe-az-orvosfogadast-az-orvosi-kamara-amig-teljesen-felszivodik-a-valasztott-orvosos-szules-igenye | https://web.archive.org/web/20231204195629/https://444.hu/2020/12/17/szerzodessel-tenne-transzparensebbe-az-orvosfogadast-az-orvosi-kamara-amig-teljesen-felszivodik-a-valasztott-orvosos-szules-igenye | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szerzodessel-tenne-transzparensebbe-az-orvosfogadast-az-orvosi-kamara-amig-felszivodik-a-valasztott-orvosos-szules | 444 | hungarian-news | 2020-12-17 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"egészségügy",
"hálapénz",
"jogalkotás"
] | [] |
51,370 | Nyomozást indult Erzsébetváros előző vezetése ellen | A Nemzeti Nyomozó Iroda nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt rendelte el a nyomozást. | Nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozó Iroda Erzsébetváros előző vezetése ellen - erősítette meg az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata kedden az MTI-nek. Előzőleg a VII. kerületi polgármesteri hivatal tudatta a nyomozás elrendelését.
Az ORFK kommunikációs szolgálata azt írta: a nyomozás ismeretlen tettes ellen indult. A nyomozás érdekeire tekintettel a rendőrség az eljárásról bővebb tájékoztatást nem ad - tették hozzá.
A VII. kerületi polgármesteri hivatal az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a jelenleg a DK-s Niedermüller Péter vezette kerület a Király utca 23-29. szám alatti ingatlanok értékesítése, illetve az értékesítéssel összefüggésben vállalt kötelezettségesek miatt tett feljelentést.
"A rendelkezésekre álló dokumentumokból kiderül, hogy az önkormányzat előző vezetése úgy vállalt többmilliárdos fizetési kötelezettséget, hogy ennek nem volt meg a pénzügyi fedezete, ezt a költségvetésében nem tüntette fel."
A tavaly októberi önkormányzati választások után a fideszes kerületvezetésnek kötelessége volt tájékoztatni az új vezetést az érvényes szerződésekről, kötelezettségekről, vállalásokról. A Vattamány Zsolt (Fidesz-KDNP) vezette testület annak ellenére nem informálta erről az ügyről az új vezetést, hogy addigra már több mint 2 milliárd forint kötbért kellett volna kifizetni - írták, hozzátéve: a visszaélés következtében havonta 800 millió forint kötbérfizetési kötelezettsége keletkezik az önkormányzatnak.
A polgármesteri hivatal szerint az összes dokumentumot átvizsgálva az is kiderül, hogy "nincs egyetlen olyan jogszabály sem, amelyet a fideszes kerületvezetés betartott volna". Erzsébetváros jelenlegi vezetése ezért minden lehetséges fórumon megtámadta "a törvénytelen és a kerület gazdálkodását ellehetetlenítő szerződést" és a végrehajtó eljárását. Ezeknek köszönhetően eddig meg tudták előzni - írták -, hogy "a fideszes kerületvezetés hűtlen kezelésének a gyanúja anyagilag működésképtelenné tegye a kerületet".
A feljelentés ügyében "annyira egyértelmű és jól dokumentált a bűncselekmény gyanúja, hogy a Nemzeti Nyomozóiroda elrendelte a nyomozást" - tudatta a kerületi polgármesteri hivatal.
A VII. kerületi polgármesteri hivatal november 5-én közölte, hogy a bíróság előtt támadja meg az erzsébetvárosi önkormányzat egy szerződést, amelyet a kerület előző, fideszes vezetése kötött, miután néhány napja vették észre, hogy annak alapján az önkormányzat számlájáról "leemeltek" 417 millió forintot. Akkori közleményük szerint a "leemelt" sok száz millió forint az előző polgármester, Vattamány Zsolt által kötött szerződéshez kapcsolódik. | https://magyarnarancs.hu/belpol/nyomozast-indult-erzsebetvaros-elozo-vezetese-ellen-234343 | https://web.archive.org/web/20211205112343/https://magyarnarancs.hu/belpol/nyomozast-indult-erzsebetvaros-elozo-vezetese-ellen-234343 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomozast-indult-erzsebetvaros-elozo-vezetese-ellen | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-12-15 15:21:00 | [
"Vattamány Zsolt"
] | [
"Budapest Főváros VII. kerület Önkormányzata (Erzsébetváros)",
"Fidesz"
] | [
"Bp. VII. kerület",
"Budapest"
] | [
"hűtlen kezelés",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] | [] |
51,371 | Orbán Gáspár barátai üzenték, hogy a nők fogadják el a kevesebb fizetést | A társadalmi egyenlőség marxista métely, a feministák nem fognak megvédeni az ellenségtől, az iszlám pedig zagyva, önellentmondásos politikai ideológia. Ezt üzenik azok a fiatalok, akiknek csatornáján Novák Katalin kritizálta a nemek közti egyenlőtlenséget. Valójában NER-káderek gyerekei, az ELTE ÁJK HÖK-ben és a Matthias Corvinus Collegiumban edződött fiatalok állnak a videók mögött. Még nincsenek 30 évesek, de már fontos pozíciókat foglaltak el. Ők a NER legfiatalabb generációja. | A társadalmi egyenlőség marxista métely, a feministák nem fognak megvédeni az ellenségtől, az iszlám pedig zagyva, önellentmondásos politikai ideológia. Ezt üzenik azok a fiatalok, akiknek csatornáján Novák Katalin kritizálta a nemek közti egyenlőtlenséget. Valójában NER-káderek gyerekei, az ELTE ÁJK HÖK-ben és a Mathias Corvinus Collegiumban edződött fiatalok állnak a videók mögött. Még nincsenek 30 évesek, de már fontos pozíciókat foglaltak el. Ők a NER legfiatalabb generációja.
Nagy visszhangja volt annak a videónak, amelyben Novák Katalin a férfi és a női szerepekről beszélve azt mondta, a nőknek el kellene fogadniuk, hogy kevesebbet keresnek. Az államtitkár a fiatalokhoz szólt a fiatalok csatornáján, a videót ugyanis az Axióma tette közzé. Az Axióma a keresztény-konzervatív értékeket szeretné közvetíteni a fiatalok felé. Nem aktuálpolitizálnak, de valójában a kormány által felvetett témák ideológiai hátterét magyarázzák el. Az egyetemista, illetve a 30 körüli értelmiségi fiatalokra céloznak, és nem a propagandától megszokott nyelvezettel.
Azonban tévedés azt hinni, hogy itt egy alulról induló független kezdeményezésről van szó: az Axióma létrejötte szorosan illeszkedik a Fidesz fiatalokat megcélozni kívánó kampányába. A laza fiatalok pedig fontos NER-káderek gyerekei, és Orbán Gáspár barátai közül verbuválódtak, az ELTE ÁJK, a Mathias Corvinus Collegium és a Mandiner kötelékéből érkeztek. Az elmúlt egy évben alapítottak már marketingcéget és napilapkiadót, van aki Jászai Gellérttel üzletel, de a vezetőjük már kormányzati pozícióban van és kizárólag Orbán Viktornak felel.
A videók mögött Axióma Intézet Kft, és az Axióma Kulturális Alapítvány áll – a két társasági formára valószínűleg csak üzletviteli okokból van szükség. A céget 2019. augusztus 9-én, míg az alapítványt két hónappal később október 4-én jegyezték be.
Mindkét társaság vezetője illetve tulajdonosa Giró-Szász Áron, akinek ez mozgalmas időszak volt: 2019. október elejétől ugyanis miniszterelnöki megbízottá is kinevezte Orbán Viktor. Az 1992-es születésű Giró-Szász feladata: „a keresztény mozgalmakkal és keresztény közösségekkel való kapcsolattartással és támogatásával összefüggő feladatok ellátása”. De hogy válhatott valakiből az egyetem elvégzése után másfél évvel miniszterelnöki megbízott?
Erős kötelék
A Giró-Szász név nem véletlenül ismerős. Giró-Szász Áron apja, Giró-Szász János ügyvéd, és a volt századvéges és kormányszóvivő András unokatestvére. Nem egy távoli rokoni kapcsolatról van szó, hiszen a családi, irodai szolgáltatásokat nyújtó Bt-ben egy időben mindketten tagok voltak.
Giró-Szász János ügyvédi irodája dolgozott a fideszes vezetésű Csepel önkormányzatának, a Fidesztől pedig évek óta kap megbízásokat. Giró-Szász János neve is felmerült egy olyan, luxemburgi offshore cég kapcsán, amelyen keresztül a Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány többszázmillió forintja tűnhetett el.
Giró-Szász Áron az ELTE jogi karán végzett, és meglehetősen aktívan töltötte az egyetemi éveit. Olyan kapcsolati hálót épített ki, ami, úgy tűnik, biztos belépőt jelentett neki a NER legbelsőbb köreibe. Giró-Szász tagja volt a konzervatív fiatalok nevelését célzó Mathias Corvinus Collégiumnak. (Az MCC idén kapott több tízmilliárdnyi forint részvénycsomagot a kormánytól, hogy a Kárpát-medence meghatározó tehetséggondozó intézményévé válhasson. Alapítója a NER egyik fontos háttérembere, a Habony Árpád hitelezőjeként ismertté vált Tombor András, aki 2017-ben megvásárolta a Mandinert.) Vezette az ÁJK hallgatói önkormányzatát is, épp abban az időszakban, amikor annak vezetésében több Fidelitas-vezető is képviseltette magát (például Deák Milán aki a zalaegerszegi szervezet elnöke volt, vagy Párkányi Eszter, aki ma a kormányközeli Alapjogokért Központ elemzője), és amikor épp abból volt botrány, hogy úgy kellett kiperelni az önkormányzattól, kinek és mi alapján adtak ösztöndíjat.
Giró-Szásznak mindemellett arra is jutott ideje és energiája, hogy még egy diákszervezetben tisztséget vállaljon, ez pedig a Joghallgatók Önképző Szervezete. (A JÖSz-t még Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia alapította joghallgató korában. A szervezet idén lett szakkollégium és kapott egy exkluzív belvárosi épületet kollégiumnak) Giró-Szász itt felügyelőbizottsági tag volt egy ideig, és egy – azóta már törölt, de itt elérhető fotó alapján – jóbarátja is lett Orbán Gáspárnak, akivel egyszerre diplomáztak le.
Giró-Szász Áron ez után másfél évvel már miniszterelnöki megbízott lett, ám így végzett konkrét feladatairól keveset tudni. A Pesti Tv-ben annyit mondott, hogy olyan keresztény mozgalmakkal kell tartania a kapcsolatot, melyek nem részei a hagyományos egyházi struktúráknak. Ő maga az Ez az a nap! nevű rendezvényt hozza példaként, de a leírás tökéletesen illik az Orbán Gáspár alapította Felházra is. (Az alapítók két évvel ezelőtt addigi formájában megszüntették a Felházat, hogy az általuk megkezdett munka kis közösségekben folyjék tovább.)
Az Axióma alapítványban Giró-Szász mellett kuratóriumi tag Oravecz Zsófia és Tallár Ákos, ők mindketten hasonló egyetemi karriert futottak be. Oravecz alelnök volt a JÖSz-ben és a jogi kar hallgatói önkormányzatában is, épp akkor, amikor azt Giró-Szász elnökölte. Tallár Ákos volt a jogi kar HÖK-elnöke, majd alelnöke is, jelenleg pedig a Fidesznek is dolgozó Giró-Szász és Társai ügyvédi irodában dolgozik. E mellett sok másra is jut ideje: beválasztották az Európai Joghallgatók Szövetségének magyarországi tanácsadó testületébe, oktat az ELTE-n, tulajdonosa egy oktatási startupnak, idén beszállt egy információs szolgáltatásokat nyújtó és egy kertészeti cégbe is (Legistly Solutions és Treety Garden), de tagja a családi Bt-nek, is ami elvileg sportolók képzésével foglalkozik.
Fél év alatt 1 millió Face-re és Instára „magánadományból”
Ők hárman érezték tehát úgy, hogy szükség van arra, hogy a fiatalok felé közvetítsenek keresztény és konzervatív értékeket, és támogassanak ilyen témájú kutatásokat. A tevékenységükből eddig annyi látszik, hogy a vezetőik eljárnak különböző konferenciákra, kormányközeli tévékbe, ahol az általuk vallott értékekről beszélnek. Az Axióma e mellett fenntart egy weboldalt, egy Facebook, Instagram és egy YouTube profilt – ezen a négy helyen jobbára ugyanazt a tartalmat osztják meg (ezek témájára később még visszatérünk), egyelőre korlátozott sikerrel.
A YouTube-on eddig 155 feliratkozónál és 266 ezer megtekintésnél járnak (ebből 160 ezret egy trianonos videó hozott, a videóik többségén 3000 alatti megtekintés van), a Facebookon 8000, az Instagramon 1500 körüli követőnél tartanak (párszázas megtekintésű videókkal). Ez nem tekinthető túlzott sikernek, ha azt nézzük, egy-egy adást bereklámoz az egyik leglátogatottabb portál, az Origo, és hogy a két platformon összesen több mint egymillió forintot költöttek el posztjaik népszerűsítésére az utóbbi fél évben. A statisztikákból az is látszik, hogy a 35 év alattiakra célozzák a reklámokat, az abortuszellenes tartalmakat, vagy Novák Katalin a nők helyéről szóló videót pedig kifejezetten a fiatal nőknek akarták megmutatni.
Az Axióma Intézet Kft a 2019-es csonka évet -5,4 millió forinttal, az alapítvány pedig -1,2 millióval zárta, úgy hogy az igazi működést csak idén kezdték el. Az általuk előállított tartalmak meglehetősen munkaigényesek, így költségesek is. Épp ezért szerettük volna megtudni mekkora a költségvetésük, és azt miből fedezik, mert a pénzügyeikről keveset tudni, de megkeresésünkre nem reagáltak.
Az alapítvány a finanszírozásukat firtató kérdésre a Telexnek azt válaszolta: magánalapítványként magánadományokból tartják fenn magukat. „Az állammal, illetve politikailag érintett szervezettel semmilyen kapcsolatban nem állunk, üzleti tevékenységet nem végeztünk. Ahhoz, hogy fennmaradhassunk, komoly figyelmet szeretnénk fordítani a közösségi finanszírozásra” – közölték.
Barátokból munkatársak
A videókból az is kiderül, hogy az Axiómának már több munkatársa is van. Egyikük Prekopa Donát, aki Orbán Gáspárral együtt a Felház egyik alapítója volt. Ő ma már rádiós műsorvezető, aki egy októberi interjúban kiállt az SZFE-s tüntetők mellett. Itt azt is elmondta, hogy primer szégyenérzete van, ha a „színvonaltalan”, „liberálisgyűlölő” PestiTv-re gondol. Ez pár nappal az után történt, beült a kritizált tv stúdiójába, és arról beszélt, hogy mi egy családfő feladata.
Szintén az Axióma munkatársaként bukkan fel a volt felházas és MTV-s műsorvezető, Prekopa Loretta és Surjányi Dávid is. Utóbbi korábban a Hit Gyülekezete lapjának, a Heteknek volt rovatvezetője. Filemon Norbert is az Axióma csapatát erősíti, korábban a Mandiner publicistája volt. Filemon volt az, aki megalakulása után nem sokkal már cikket írt arról a Belgiumban szélsőjobboldaliként számon tartott Schild & Vrienden szervezetről, melynek tagjai találkoztak aztán Orbán Viktorral Tunásfürdőn. A 28 éves pázmányos jogászhallgató komolyan veszi a médiát: idén vezetője lett egy frissen cégnek, ami napilapkiadással foglalkozik(Certus Media), ez aztán alapított egy reklámügynökséget (Evolut Marketing,) egy másikba pedig bevásárolta magát (Careyou), mindezt idén pár hónapon belül.
Hagyományos női szerep
Vessünk most egy pillantást arra, mik azok a konzervatív értékek, melyeket közvetít az Axióma, és milyen vendégeket szoktak ehhez segítségül hívni.
A legnagyobb értéke talán a közéleti kérdésekhez kapcsolódó vitáknak vannak. Mivel kormányközeli szervezetről van szó, így ha nem is feltétlenül elsővonalbeli, de kormánypárti szereplők is leülnek ellenzékiekkel. Így került sor az Orbán Balázs államtitkár (és az MCC kuratóriumának elnöke) és Hajnal Miklós (Momentum elnökségi tagja közötti) vitára a nemzetállamokról, az Illés Boglárka (a Fidelitas elnöke) és Donáth Anna (a Momentum EP-képviselője) közötti vitára a feminizmusról, vagy Szilvay Gergely (a Mandiner újságírója) és Dombos Tamás (a Háttér Társaság ügyvivője) között a melegházasságról.
Az Axióma fő profilja azonban a pár perces videók, amik egy-egy fontos közéleti (de nem feltétlenül aktuálpolitikai) témát járnak körbe. Ilyen az elhíresült Novák Katalin-féle film arról, hogy a nők fogadják el, hogy adott esetben kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Ezek a videók vizuálisan igényes animációk, nem az olcsó kategóriából, tartalmilag is kidolgozottak, bár sokszor nehezen követhető a logikájuk.
Az egyik leggyakrabban visszatérő téma a feminizmus kritkája, és azzal szemben a „hagyományos férfi-női viszony” dicsérete. Surjányi Fanni, a Mathias Corvinus Collegium kutatási vezetője (és Surjányi Dávid felesége) arról beszél, hogy a nők férfias férfiakra vágynak, aki jó vezető és megvédi a nőket mindenkitől, még akár saját maguktól is. „Vészhelyzetben nem a feministák fognak élre állni, hanem az elkötelezett, szerető férfiak. Ne csak akkor kezdjük el megbecsülni őket, amikor az ellenség már a kapukat döngeti” – mondja. Azt, hogy ki az ellenség, már nem tudjuk meg.
A „genderelméletet” bemutató videójukból kiderül, hogy azt „a Pride a zászlaján hordja”, és bizony annak „progresszív ága identitászavaros gyermekek hormon terápiáját és átoperálását tartja jótékony hatásúnak” – látjuk is, ahogy egy aggódó kislány betolnak a műtőbe. Prekopa Loretta pedig randizási és párkapcsolati tippeket ad az igaz szerelmet keresőknek.
Visszatérő téma az abortusz is. Földi-Kovács Andrea úgy fogalmaz, hogy ebben a kérdésben az „életvédők” állnak szemben az abortuszpártiakkal. A magyarországi terhességmegszakításokat ahhoz hasonlítja, mintha „73 óvodás gyereket ölnének meg naponta”, és ha ezen nem változtatunk, akkor nehéz lesz demográfiai fordulatot elérni. Földi-Kovács amúgy a HírTv műsorvezetője, így az is belefér, hogy egyszer ilyen minőségben kérdezze az Axióma tagjait, aztán pedig szerepeljen a videójukban.
Veszélyes iszlám
A Black Lives Matter mozgalomról a századvéges Megadja Gábor (aki antiszemita kijelentése miatt egy időre eltűnt a kormánymédiából, de azóta már újra hívják elemezni, és saját portált is kapott, a Kontrát) beszél. Az amerikai rasszizmus ellen fellépőkről azt mondja, hogy ők „balliberális globalisták, akik a fehér keresztényekkel szemben áldozatnak akarja beállítani a feketéket”. Miközben nincs bizonyíték az amerikai rendőrség rasszizmusára, a feketék közt több bűnöző Amerikában, állítja Megadja.
Az iszlámról Czopf Áron, a Mandiner volt munkatársa beszél, ő olyan kijelentéseket tesz, hogy a muszlimok szerint „külső ellenségeik a zsidók, a keresztények, felelősek mindenért”. Czopf szerint az iszlám el akarja törölni a nemzetállamot, és a sáriát akarják bevezetni. A Mandiner korábbi újságírója szerint az iszlamizmus egy zagyva, önellentmondásos politikai ideológia. Egy másik videóban pedig azt magyarázzák, hogy a keresztény hit értelmes hit, amitől eltér a muszlim vallás, ami a hit és az értelem feszültségét nem tudja kezelni. Európa márpedig keresztény, és „hit nélkül nem lehet választ adni az élet alapvető kérdéseire”. Sajnos azonban a nyugati világot a relativizmus dominálja, és „Európa ma már azt sem tudja fiú-e vagy lány”, hallhatja a konzervatív értékeket kereső néző.
A magyar kivételes nemzet
A különösen nagy nézettségű Trianont bemutató videó szerint Magyarország a külföldi nagyhatalmak áldozata lett, és ma is a Hiszekegy kellene hogy legyen a nemzeti minimum, de az is elhangzik, hogy mi, „magyarok kivételes nemzet vagyunk.”
Surjányi Dávid a marxizmus kapcsán olyanokat mond, hogy az ma az antifasizmus, identitáspolitika, a társadalmi igazságosság, polkorrektség jelszavával támad, és hogy a „nagyvállalatokat is áthatja a marxizmus”, és hogy az így támadó marxizmus valójában állam-, család-, keresztény- és nemzetellenes. Surjányi szerint a klímapolitika is annak csak az eszköze, hogy a marxisták átvegyék a nemzetek feletti irányítást. „Olyan mint a dinnye: kívül zöld, belül vörös”. Ennek némileg ellentmondóan Ferencz Orsolya miniszteri biztos több videóban is beszél a klímaváltozásról, mint komoly problémáról, amit az emberi tevékenység okozott.
Sárhegyi István arról beszél egy videóban, hogy Magyarországnak miért kell eljutnia az űrbe. Sárhegyiről annyi derül ki a videó leírásából, hogy „űrjogász és közgazdász”. Azt már nem mondják el, hogy ő Giró-Szász elnökhelyettese volt a HÖK-ben, és a miniszterelnökségen volt gyakornok. Ma már a Jászai Gellért tulajdonában álló Charpatiasat vezetőségében ül. Az első magyar kereskedelmi műhold fellövésén dolgozó cégben Sárhegyi is tulajdonos. Sárhegyi István apja szülei szintén Fidesz-közeli ügyvédek. A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda százmilliós megbízásokat nyert el különféle állami szereplőktől, de a szülők más cégei is kaptak állami megbízásokat 2010 után. Az apa, Sárhegyi Zoltán, a Fidesz delegáltja a Nemzeti Választási Bizottságban, az anya, Bártfai Beatrix pedig közreműködött Habony Árpád első médiacégeinek megalapításában is. A Sárhegyi Ügyvédi Iroda több olyan intézmény támogatói között is felbukkant (CÖF, JÖSz) melyek előszeretettel hivatkoznak arra: magánadományokból tartják fenn magukat.
Ezen túl vannak beszélgetős műsorok, Orbán Balázs a hatalom természetéről beszélt a Trónok harca alapján, Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár a randizásról, L. Simon László pedig a kultúrharcról . Készítettek interjút külföldiekkel, így páldául Douglas Murray angol konzervatív és Iszlám-kritikus íróval, vagy David Webb-bel, a konzervatív Fox műsorvezetőjével.
Máshol is helyet kapnak
A fiatalok rendszeres vendégek különböző fórumokon és a kormánypárti médiában. Giró-Szász Áron egy abortuszellenes konferencián azt mondta, hogy “vitákat, kismama-támogató csoportokat kellene szervezni, életvédő aktivistákat toborozni, képezni, támogatni, amivel majd meggyőzzük az embereket, és így aztán később megváltozhat a szabályozás”. A PestiTv-ben pedig arról beszélt, hogy Amerikában az elhajtott magzatok maradványait elporlasztják, és kozmetikumok alapanyagaként használják fel.
Kerestük Giró-Szász Áront, hogy feltegyük neki kérdéseinket kormányzati munkájáról, az Axióma tevékenységéről és finanszírozási hátteréről, de megkeresésünkre nem reagált.
Frissítés: Cikkünk eredeti verziójában azt írtuk, hogy Czopf Áron a Mandiner újságírója, mert rendszeresen jelennek meg írásai a lapban, valamint LinkedIn profilján is az állt, hogy a Mandiner újságírja. A cikk megjelenése után Czopf arról tájékoztatta a Szabad Európát, hogy a videó felvételekor nem állt szerződéses kapcsolatban a Mandiner kiadójával.
Cikkünkben azt írtuk, Giró-Szász András neve is felmerült a luxemurgi offshore cég és a Heves megyei alapítvány kapcsán. Ezt azért írtuk, mert abban az ügyben előrekült Giró-Szász János (Giró-Szász András unoktestvére) és Heim Péter (Giró-Szász András egykori ülzettársa) is szerepelt. Giró-Szász András azt írta a cikk megjelenése után, hogy „a tények és az igazság az, hogy soha semmilyen offshore céghez semmi közöm nem volt, s a Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítványról sem hallottam soha.”
A cikkel kapcsolatos helyesbítés itt található. | https://www.szabadeuropa.hu/a/novak-katalin-nok-fizetes-feminizmus-axioma-orban-ner-giro-szasz/31005381.html | https://web.archive.org/web/20230322060659/https://www.szabadeuropa.hu/a/novak-katalin-nok-fizetes-feminizmus-axioma-orban-ner-giro-szasz/31005381.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-gaspar-baratai-uzentek-hogy-a-nok-fogadjak-el-a-kevesebb-fizetest | Szabad Európa | hungarian-news | 2020-12-17 20:20:50 | [
"Giró-Szász Áron"
] | [
"Axióma Intézet Kft.",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány"
] | [] | [
"támogatás",
"civilek",
"klientúra"
] | [] |
51,372 | Feljelentést tesz a FŐTÁV az előző cégvezetés idején történt szabálytalanságok miatt | A jogi szakvélemény felveti a hűtlen kezelés gyanúját. | feljelentés;hűtlen kezelés gyanúja;Főtáv Zrt.;
2020-12-17 11:21:29
Feljelentést tesz a FŐTÁV az előző cégvezetés idején történt szabálytalanságok miatt
A jogi szakvélemény felveti a hűtlen kezelés gyanúját.
Közvetlenül az önkormányzati választás előtti napon kötött három évre szóló kétmilliárdos létesítményüzemeltetési szerződést a Főtáv, amelynek vezérigazgatóját, Mitnyan Györgyöt nem sokkal később menesztette Karácsony Gergely főpolgármester. Mitnyan tagadta a vádakat, szerinte minden rendben volt a szerződéssel és a cég működésével, az új városvezetés egyszerűen tisztogatási akciót hajtott végre.
A FŐTÁV újonnan kinevezett menedzsmentje, illetve ellenőrző testülete a vádak és ellenvádak tisztázására részletes jogi szakvélemény rendelt meg, feltárandó mi is történt a cégben Mitnyan György vezérigazgatósága idején. A jogi véleményben foglaltak alapján „a feltárt szabálytalanságok, cselekmények, a felismerhető magatartásformák egyértelműen felvetik annak lehetőségét, hogy (...) fennáll a hűtlen kezelés gyanúja, illetve ezzel halmazatban a Büntetőtörvénykönyv szerinti (…) csalás bűncselekmény gyanúja sem kizárt”.
A Főtáv hat fős felügyelőbizottsága a fentiek alapján múlt heti ülésén egyhangú határozatban felkérte a jogi szakvéleményt készítő irodát, hogy tegyen feljelentést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál. A fentiekről a Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt. vezérigazgatóját is értesítették.
A Főtáv vezérigazgatójának tavaly decemberi rapid menesztése valójában sem az érintettnek, sem a kabinet tagjainak, se a Fővárosi Közgyűlés tagjainak nem okozott meglepetést. Mitnyan György ugyanis egyike volt azon fővárosi cégvezetőknek, akik Tarlós István főpolgármestersége idején klasszikus politikai ejtőernyősként landoltak a nekik kinézett gazdasági társaságok élén.
Mitnyan Pokorni Zoltán előtt két cikluson keresztül vezette a XII. kerületet. Ő nyújtotta be az elhíresült dress code előterjesztést a Fővárosi Közgyűlésben, amely a testület méltóságának megőrzése érdekében meghatározta volna a fővárosi képviselők ülésteremben való megjelenését. A szoknyának például olyan hosszúnak kellett volna lenni, hogy a térd felett legfeljebb 2-3 centi villanjon ki, "de ezt is szigorúan abban az esetben, ha olyan szerencsések vagyunk, hogy teljesen tökéletes lábakkal rendelkezünk". Az előterjesztést elvetette az akkor még Demszky Gábor főpolgármester vezette testület. Ennél sokkal kevésbé vicces történet a XII. kerületben engedély nélkül felállított Turul-szobor, amelyet azóta se bontottak el, Pokorni viszont azóta levésette róla nyilas múltú nagyapja nevét.
Mitnyant 2015 januárjában nevezték ki a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. élére. Már a következő évben kitört az első botrány: a cég leselejtezésre ítélt gépkocsi-flottáját igen nyomott áron felvásárló Rácz Kelet-Pest Kft. nem sokkal később a vételárnál milliókkal többért adott túl a járműveken. Az önkormányzat által elrendelt belső vizsgálat több szabálytalanságot és furcsaságot tárt fel. Az ellenőri jelentés végső konklúziója szerint a cég pénzügyi mérlegének hihetősége megkérdőjelezhető.
De ezzel nem értek véget a furcsa ügyek. Ahogy arról a Privátbankár tavaly év végén beszámolt: az új városvezetés több szerződést is talált, amelyek gyanúra adtak okot. Köztük két nagy értékű kontraktust, amelyet a cég 2019 szeptemberében, illetve közvetlenül a választások előtt kötött.
A Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint 2019 szeptemberében írtak alá egy csaknem kétmilliárdos szerződést hibaelhárítási feladatok elvégzésére, illetve új fogyasztók távhőszolgáltatásba történő bekötésére, amelyben például a gépészeti rezsióradíjként nettó 16500 forint szerepel. Összesen négy ajánlat érkezett be, amelyek közül végül az OT Industries-KVV Kivitelező Zrt-t választották ki. (A szerződés összegét december elején 2,26 milliárd forintra emelték.) A cég végső tulajdonosa a MOL, árbevétele tavaly 9,5 milliárd forint felett járt.
November végén tették közzé a Főtáv Zrt. és leányvállalatainak telephelyein végzendő létesítményüzemeltetésre és vagyonvédelemre kiírt pályázat eredményét. A szerződést azonban az önkormányzati választások előtt egy nappal írták alá a felek. Ennek értelmében a Fénysziget 2,06 milliárd forint fejében 36 hónapig végzi a fenti munkákat a cég 39 telephelyén.
A Fénysziget egyébként visszatérő partner, hiszen 2016-ban is ők nyerték a létesítményüzemeltetésre kiírt tendert, csak akkor 360 millióért vállalták a munkát. De ez a cég takarítja az újpesti piacot is 2012 óta, illetve hegyvidéki önkormányzattól és több kórháztól is kaptak már megbízást, árbevétele egymilliárd fölött jár. | https://nepszava.hu/3103163_feljelentest-tesz-a-fotav-az-elozo-cegvezetes-idejen-tortent-szabalytalansagok-miatt | https://web.archive.org/web/20211127050151/https://nepszava.hu/3103163_feljelentest-tesz-a-fotav-az-elozo-cegvezetes-idejen-tortent-szabalytalansagok-miatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelentest-tesz-a-fotav-az-elozo-cegvezetes-idejen-tortent-szabalytalansagok-miatt | Népszava | hungarian-news | 2020-12-17 22:14:00 | [
"Mitnyan György"
] | [
"Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt.",
"Fénysziget Kft.",
"Főtáv Zrt.",
"KVV Kivitelező Zrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"OT Industries",
"Rácz Kelet-Pest Kft."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"erőmű"
] | [] |
51,373 | 120 milliárd forintot elköltöttek, két irodaház és egy konyha már megépült a Paks2-projektben | Orbán Viktor 2014-ben állapodott meg arról Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy két új blokkal bővül a paksi atomerőmű – a beruházást az orosz állam tulajdonában lévő Roszatom végzi, és Oroszországtól veszünk fel rá hitelt. Az orosz kölcsönt elkezdtük lehívni és törleszteni, a beruházáshoz kapcsolódó projektekért pedig két állami cég is felel, amelyek már több tízmilliárd forintot elköltöttek kormányközeli vállalkozásoknál. | Orbán Viktor 2014-ben állapodott meg arról Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy két új blokkal bővül a paksi atomerőmű – a beruházást az orosz állam tulajdonában lévő Roszatom végzi, és Oroszországtól veszünk fel rá hitelt. Az orosz kölcsönt elkezdtük lehívni és törleszteni, a beruházáshoz kapcsolódó projektekért pedig két állami cég is felel, amelyek már több tízmilliárd forintot elköltöttek kormányközeli vállalkozásoknál.
Az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek 2007-ben kezdett új atomerőművi blokkok építéséről gondolkodni. Az Országgyűlés 2009-ben hozzájárult a paksi atomerőmű területén új blokkok építésének előkészítéséhez. Az MVM nekiállt az előkészítésnek: tájékoztató kampányba kezdett, és 2012-ben létrejött az új erőműhöz kapcsolódó munkákra a Paks II. Zrt. nevet viselő állami cég.
Orosz beruházás drága orosz hitelből
Két évvel később, 2014 elején Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírták az új blokkok építésére vonatkozó szerződést. A dokumentum értelmében az orosz állami tulajdonban lévő Roszatom fogja megépíteni a Paks 2 atomerőművet, és az orosz állam a 12,5 milliárd euró (360-as árfolyammal 4.500 milliárd forint) összköltségű projektre 10 milliárd euró hitelt biztosít Magyarországnak. A hitel kamata a megvalósítási szakaszban 3,95 százalék, utána pedig 4,5 – 4,95 százalék, ami kifejezetten magasnak mondható.
Az orosz hitelből 2017 decemberében lehívták az első részletet, majd elkezdték olcsóbb kamatozású piaci hitelből előtörleszteni. Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélkül miniszter az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának 2020. október 13-i ülésén tartott éves beszámolójában azt mondta, hogy eddig 23 számlát fizettek ki az oroszoknak, ebből pedig 19-et már elő is törlesztettek, és a többi 4 is folyamatban van.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) nyilvántartása szerint legutóbb 2020. szeptember végén történt lehívás az orosz hitelből 72,7 millió euró, vagyis körülbelül 26,5 milliárd forint értékben. Ennek előtörlesztése még nem történt meg, vagyis jelenleg ennyivel tartozunk Oroszországnak Paks 2 miatt.
Eddig csak egy konyha és két irodaház épült
December 3-án Budapesten járt Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója, aki Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt a Karmelitában. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szerint Orbán és Lihacsov “egyetértettek abban, hogy a beruházás ütemterv szerint halad". Havasi elmondta, hogy az építkezés első földmunkái (résfalazás, talajszilárdítás és a munkagödör kialakítása) 2021 első felében kezdődhetnek el, a tényleges atomerőmű építés pedig akkor, ha az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) kiadja a nukleáris létesítési engedélyt – ezt 2021 őszére várják.
Az Orbán-Lihacsov találkozón elhangzott az is, hogy 2020-ban több fontos lépés történt a két új atomerőművi blokk előkészítésében, például benyújtották a nukleáris engedélykérelmet az OAH-hoz, és a felvonulási terület számos építménye megkapta a Hivatal építési engedélyét, továbbá elkezdődött az Erőmű-beruházási Központ (EBK) kivitelezése.
Ez utóbbiról mi is írtunk idén júniusban: akkor került nyilvánosságra, hogy a kormányközeli West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte a Paks II. Zrt. vonatkozó közbeszerzését, és a cég nettó 2,6 milliárd forintért vállalta a munkát.
A Paks II. Zrt. honlapja szerint jelenleg az EBK alapozó munkálatai zajlanak, és a 250 darab konténerből készülő, kétszintes, 3553 négyzetméteres, 300 fő befogadására képes irodaépületben az állami projektcég munkatársait fogják elhelyezni. A Paks II. Zrt. dolgozói a tervek szerint 2021 második felében költözhetnek majd be az épületbe.
Az erről beszámoló hírben szerepel az is, hogy “a felvonulási területen további három épület kivitelezése a végéhez közeledik. A Fővállalkozó és Tulajdonos részére épülő irodaházakban, valamint az azok mellett épülő étkező-konyha épületében jelenleg belső befejező munkálatok zajlanak.“
Ezek az új atomerőműhöz szükséges felvonulási területre tervezett 80 kiszolgáló épület közé tartoznak. Építésük 2019 júniusában kezdődött el, kivitelezésüket az orosz ASZE Mérnöki Vállalat Rt. megbízásából a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. végzi. Így néztek ki idén júniusban, és ilyenek voltak november végén:
Ahogy arról augusztusban beszámoltunk, 2020 júniusában a fémáruraktárat, majd az acéltermékeket készítő műhelyt, július végén pedig a betonvizsgáló laboratórium épületét és a betonkeverő üzem vezénylő épületét engedélyezte az OAH. A Paks II. Zrt. közleménye szerint novemberben a betonkeverő üzem, valamint az acélszerelvények összeszerelési és raktározási területe is megkapta az építési engedélyt. Az állami cég azt írta nemrég, hogy várhatóan még idén elkezdődik az acél- és betonacél-szerelő üzem első épületeinek kivitelezése – a többiről egyelőre semmi hír.
A Google műholdképein is látszik, hogy eddig alig történt valami változás Paks 2 területén: csak a három kék tetős épület, a két iroda és a konyha nőtt ki a földből.
A Paks II. Zrt. honlapján közzétett idővonalon is jól nyomon követhető, hogy hosszú évek alatt alig történt előrelépés, és ugyanez derül ki az állami cég különböző vezetői által készített 2018-as, 2019-es és 2020-as ppt-beszámolókból is, amelyeknek több oldala szinte teljesen megegyezik egymással. Ez persze nem csoda, hiszen nem sok újdonságról lehet beszámolni, és a valóság egyelőre messze elmarad a látványtervektől.
Az idei év elején derült ki, hogy a Paksi Atomerőmű északi területén lévő épületek bontását a korábban többek között a Népstadion elbontásával is megbízott Föld-Trans 2001 Kft. végezheti el több mint nettó egymilliárd forintért. Az Átlátszó birtokába került szerződésben forrásaink szerint és a piaci árakhoz képest erősen túlárazottnak tűnő bontási költségek szerepelnek, és nincs semmi nyoma annak, hogy megpályáztatták volna a munkát. A Paksi Atomerőmű érdeklődésünkre nem árulta el, hogy miért ilyen magasak a bontási költségek, és hogy hova fogják elszállítani a bontás során keletkező építési hulladékot.
A piaci négyzetméterárak többszöröséért bonthat épületeket a Paksi Atomerőműnél a Föld-Trans A Paksi Atomerőmű északi területén lévő épületek bontását a korábban többek között a Népstadion elbontásával is megbízott Föld-Trans 2001 Kft. végezheti el több mint nettó egymilliárd forintért. Az Átlátszó birtokába került szerződésben forrásaink szerint és a piaci árakhoz képest erősen túlárazottnak tűnő bontási költségek szerepelnek, és nincs semmi nyoma annak, hogy megpályáztatták volna a munkát.
28 milliárd forint értékű közbeszerzés
Ahhoz képest, hogy alig épült még valami, két állami cég már közel 28 milliárd forint értékben kötött különböző közbeszerzési szerződéseket az új atomerőművel kapcsolatban. Az egyik a projekt koordinálására létrehozott Paks II. Zrt., a másik a PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft. (PIP), ami a környező területfejlesztésért felel.
Ez utóbbit Paksi Ipari Park Kft. (innen a PIP) néven 1997-ben Paks önkormányzata alapította, és 20 évig a város (valamint 2000 és 2005 között a Paksi Atomerőmű Rt.) tulajdonában volt. 2017-ben az államé lett, majd 2018-ban nevet változtatott. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő akkor derítette ki, hogy a PIP majdnem 5 milliárd forint értékben vásárolt ingatlanokat Szekszárdon, Pakson és Fadd-Domborin, politikailag jól helyezkedő tulajdonosoktól.
Hadházy: milliárdokért vett ingatlanokat a paksi ipari park, fideszesek járhattak jól A korábban önkormányzati, ma már állami tulajdonban lévő, a paksi ipari parkot üzemeltető PIP Nonprofit Kft. 2017 óta majdnem 5 milliárd forint értékben vásárolt ingatlanokat Szekszárdon, Pakson és Fadd-Domborin. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint a politikailag jól helyezkedő tulajdonosok az ügyleten sokat kereshettek, emiatt feljelentést tesz.
Kigyűjtöttük a Közbeszerzési Értesítőből a két állami vállalat által kiírt és eredménnyel zárult tendereket, az így készült táblázatunk itt megtekinthető.
Összesítésünk szerint a Paks II. Zrt. és a PIP Kft. eddig összesen nettó 27,8 milliárd forintot költött el közbeszerzéseken.
A tetemes összeg 77 tételből tevődik össze, melyek között van 2 millió forintos és 800 milliós megbízás is. Milliárdos szerződés négy darab van összesen 22,7 milliárd forint értékben, vagyis ezek teszik ki a végösszeg nagy részét.
Az elsőt 2015-ben kötötte a Paks II. Zrt. nettó 8 milliárd forint értékben a Mecsekérc Zrt.- vel és az ÁKMI Kft.-vel, amelyeknek földtani kutatást kellett végezniük az új blokkok miatt. A részletes eredményeket közadatigénylésben kértük ki a Paks II. Zrt.-től, és 2017-ben nyilvánosságra is hoztuk. Az anyagból az derül ki, hogy a paksi atomerőmű és a tervezett bővítés alatt tektonikailag aktívnak minősülő törésvonal fut, és tízezer évnél fiatalabb földrengésekre utaló nyomokat találtak a környezetében a felszínen. Emiatt nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásainak, mégis engedélyt kapott.
Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye: megszereztük a földtani kutatás eltitkolt eredményeit Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerőmű, és a tervezett bővítés telephelye: egy tektonikai törésvonal gyakorlatilag a nukleáris létesítmények alatt halad át, egy geológus pedig tízezer évnél fiatalabb földrengések nyomaira bukkant a telephely közvetlen közelében a felszínen.
A listán a második milliárdos tétel a már említett Erőmű-beruházási Központ (EBK) kivitelezése, amelyre a Paks II. Zrt. 2019. augusztus végén írta ki a közbeszerzést. A tender eredménye 2020 júniusában lett nyilvános: az EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint a munkára a Laterex Zrt., a Merkbau Építőipari Kft. és a West Hungária Bau Kft. (WHB) pályázott, és a nyertes a WHB lett nettó 2,6 milliárd forintos ajánlattal.
A WHB tulajdonosa az a Paár Attila, aki korábban az Eliosban megvásárolta Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonrészét, amikor elkezdett kitörni a közvilágításos botrány. A Forbes 2019-es összeállítása szerint Paár Attila a 45. leggazdagabb magyar 32,9 milliárd forintos vagyonával. Ami persze nem csoda annak fényében, hogy a WHB egyike azoknak a cégeknek, amelyek az elmúlt években sorrra nyerik a milliárdos közpénzes megbízásokat.
Újabb NER-siker: a WHB építi a Paks II. Erőmű Beruházási Központját 2,6 milliárdért A West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte a Paks II. Atomerőmű Zrt. tárgyalásos eljárását, így nettó 2,6 milliárd forintért építheti fel az Erőmű Beruházási Központját. A WHB tulajdonosa az a Paár Attila, aki korábban megvásárolta Tiborcz István tulajdonrészét a közvilágítás-botrányról elhíresült Eliosban, és akit jelenleg a 45. leggazdagabb magyarként tartanak számon.
A paksi tenderek listáján a harmadik milliárdos tétel is a NER-hez kötődik. A PIP 2020 májusában írt ki közbeszerzést a a következő négy év tervezési feladataira, és az EU-s közbeszerzési értesítőben októberben jelent meg az eredmény: a nettó 6,7 milliárd forintos keretszerződést közös ajánlattevőként az Óbuda-Újlak Zrt., a Győrber Kft., valamint a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. nyerte.
A Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. tulajdonosa a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt., és a Mészáros család többi cégéhez hasonlóan rendkívül sikeres vállalkozás: a 2017-ben alapított cég 2 év alatt megtizenötszörözte a bevételeit, a nyeresége pedig 7,7-szeres növekedést produkált ebben a rövid időszakban.
A Mészáros-gyerekek tervezőcége többmilliárdos munkát kapott a paksi atomerőműnél Az Óbuda-Újlak Zrt.-vel és a Győrber Kft.-vel konzorciumban nettó 6,7 milliárd forintos ajánlattal a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. nyerte az új atomerőművi blokkokhoz kapcsolódó területfejlesztésért felelős állami vállalat tervezési feladatokra kiírt közbeszerzését. A Mészáros-gyerekek tervezőcégének ez az eddigi legnagyobb közpénzes megrendelése – majdnem hétszerese a tavalyi egész éves bevételüknek.
A paksi közbeszerzési listán a negyedik milliárdos tétel egészen friss: december 8-án jelent meg a közbeszerzési értesítőben, hogy a PIP nettó 5,2 milliárd forint értékű keretszerződést kötött mérnöki feladatok ellátására a Főber Zrt. és a Special Consult Kft. párosával.
Plusz a veszteség
Persze a közbeszerzéseken eddig elköltött 27,8 milliárd forint mellett vannak egyéb költségek is, hiszen a két állami cégnek működnie is kell, és ez is óriási összegekbe kerül.
Ahogy korábban megírtuk, a PIP 2017 végén került állami tulajdonba, és 2019-ben kezdte el a fizikai munkálatokat: nettó 298 millió forintot költöttek a paksi ipari park belső út- és közműhálózatának bővítésére, és 245 milliót az inkubátorház irodaterületére. Idén végre többszöri nekifutás után sikerült 162 millióért autókat bérelniük, novemberben pedig vettek egy traktort is 40 millióért.
Az Opten adatbázisa szerint a cégnél 143-an dolgoznak, és az elmúlt három évben (amióta az államé) összesen 2,8 milliárd forint veszteséget termelt. Azt sajnos nem lehet tudni, hogy pontosan mire mennyit költ a PIP, mert a honlapján – a törvényi előírásokkal ellentétesen – semmilyen közérdekű adat nem elérhető. Ezért közadatigénylésben kértük ki a cégtől az elmúlt három évben kötött, 5 millió forintnál drágább szerződések listáját. Ha kapunk választ, közzétesszük majd az adatokat.
A 2012-ben alapított Paks II. Zrt.-nél az Opten adatbázisa szerint 455-en dolgoznak, vagyis már a bérköltség is sokba kerül. Emellett nyilván rengeteg egyéb költségük van, amelyeknek azonban csak részét – 2018 decemberéig visszamenően – teszik közzé a honlapjukon.
Azt tehát a Paks II. Zrt. esetében sem tudni, hogy pontosan mire mennyit költenek, a cégmérlegekből azonban pontosan látszik, hogy mennyire költséges fenntartani egy évek óta húzódó projektért felelős céget. A Paks II. Zrt. alapítása óta veszteséges, és minden évben egyre nagyobb mínuszt hoz össze – eddig összesen bő 11 milliárd forint veszteséget termelt.
Hat év alatt összesen 15 milliárd forintot költött a Paks II. Zrt. bérekre, fizetésekre Miután az RTL Híradó megtudta, hogy összesen 41 vezető kap 2 millió forintnál is magasabb fizetést a paksi atomerőmű bővítéséért felelős állami vállalatnál, megnéztük, hogy a Paks2 projektcég megalakulása, azaz 2012 óta összesen mennyit költöttek a fizetésekre.
Duna-híd 92 milliárdért, laktanyafelújítás 6500 orosz munkásnak
Szintén a Paks 2 projekt költségeit növeli az atomerőmű bővítése miatt kitalált új Duna-híd, amit Lázár János jelentett be 2015-ben. A Kalocsa és Paks közötti híd építését azzal indokolják az illetékesek, hogy így majd a Duna túloldaláról is könnyebben át tudnak járni az emberek dolgozni az atomerőműbe.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) 2019 végén írta ki a közbeszerzést a híd építésére és az ahhoz kapcsolódó úthálózat fejlesztésére. A tender eredménye idén szeptemberben lett nyilvános: a munkát nettó 91,2 milliárd forintos ajánlattal a Duna Aszfalt nyerte.
Nyáron összegyűjtöttük, hogy a Lady Mrd luxusjachtot birtokló, és azon Szijjártó Péter külügyminisztert utaztató Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt 2017 óta egyedül vagy konzorciumban összesen 1 ezer 52 milliárd (1052.000.000.000) forint értékű közpénzes megbízást kapott a magyar államtól. A Paks-Kalocsa közötti híd jól illeszkedik ebbe a sorba.
Hivatalos: Szíjj László Duna Aszfaltja nettó 92 milliárd forintért építheti meg az új Duna-hidat A Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László cége tovább gyarapodhat egy újabb állami megbízásnak köszönhetően. A Duna Aszfalt építheti ugyanis az új Duna-hidat Paks és Kalocsa között a kapcsolódó úthálózattal nettó 92 milliárd forintért. A NIF “csak" 80 milliárdra becsülte a költségeket.
De a hídon kívül rengeteg járulékos költsége lesz még a paksi bővítésnek. Például az atomerőművet (majd) építő orosz munkásoknak szállásokat kell építeni, ezt elvileg a PIP fogja megoldani, többek között a Kalocsán található Foktői úti laktanya felújításával, ahol 6500 embert terveznek elhelyezni. Ennek (várható) költségeiről még nem közöltek semmit.
Ahogy a cikk elején említettük, Orbán Viktor miniszterelnök és Alekszej Lihacsov Roszatom-vezérigazgató december elején tartott találkozóján az hangzott el, hogy a Paks2-projekt első földmunkái 2021 első felében kezdődhetnek el. Azt azonban nem tudni, hogy a tényleges beruházás mikor kezdődik el és fejeződik be, azt pedig megsaccolni is képtelenség, hogy mennyibe fog kerülni mindennel együtt.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Az eddig elkészült kiszolgáló épületek, két irodaház és egy konyha 2020. november végén (forrás: Paks II. Zrt.) | https://atlatszo.hu/2020/12/17/120-milliard-forintot-elkoltottek-ket-irodahaz-es-egy-konyha-mar-megepult-a-paks2-projektben/ | https://web.archive.org/web/20230518010017/https://atlatszo.hu/2020/12/17/120-milliard-forintot-elkoltottek-ket-irodahaz-es-egy-konyha-mar-megepult-a-paks2-projektben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/120-milliard-forintot-elkoltottek-ket-irodahaz-es-egy-konyha-mar-megepult-a-paks2-projektben | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-12-18 21:03:57 | [] | [
"ASZE Mérnöki Vállalat Rt.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft.",
"FŐBER Zrt.",
"Föld-Trans 2001 Kft.",
"Győrber Kft.",
"MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.",
"Óbuda-Újlak Zrt.",
"PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft.",
"Special Consult Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"energia",
"atom",
"építőipar",
"hitelezés",
"erőmű"
] | [
"Paks II"
] |
51,374 | Év végi gigatender: 500 milliárdért őriztetné és takaríttatná a kormány a kórházakat | Ünnepek alatt pályázhat az a nagyon felkészült szolgáltató, aki szeretné Magyarország 93 fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményének 372 telephelyét őrizni és takarítani. Az őrzésre kiírt 200 milliárdos pályázat mellé 300 milliárdért a takarításra is lehet ajánlatot tenni: ezért a pénzért közel 3,6 millió négyzetmétert kell rendben tartani. A pályázók körét eléggé leszűkítette a kiírás, de néhány NER-cégnek azért maradt esélye. | Két közbeszerzésben 500 milliárd forintot tervez elkölteni a kormány, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság december 12-én és december 15-én tette közzé központosított közbeszerzését.
A kórházak takarításáról szóló közbeszerzés a kiíró szerint 300 milliárd forint értékű, ezért a pénzért a nyertes pályázó vállalja, a “teljes körű napi-, időszakos-, nagy- és eseti takarítási, fertőtlenítési szolgáltatások nyújtását”, összesen közel 93 fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény 372 telephelyén. A szolgáltatásban érintett felület közel 3,6 millió négyzetméter.
A kiírás szerint csak azok pályázhatnak, akik “jelen felhívás feladásától visszafelé számított 3 évben (36 hónap) befejezett, de 6 évnél (72 hónap) nem régebben megkezdett, összességében legalább 400 ezer négyzetméter nettó alapterületen, legalább 50 különböző létesítményben és legalább 20 különböző településen végzett, legalább 12 hónapon keresztül folyamatosan teljesített, napi rendszerességű takarítási szolgáltatás ellátására vonatkozó, szerződésszerűen teljesített referenciamunkával, legalább egy, legalább 12 hónapon keresztül folyamatosan teljesített, napi rendszerességű fekvőbeteg szakellátást végző gyógyintézetben, legalább 1500 négyzetméter műtő és 500 négyzetméter pszichiátriai területen végzett takarítási szolgáltatás ellátására vonatkozó, szerződésszerűen teljesített referenciamunkával”.
Az őrzés-védésről szóló közbeszerzés ennél picit kisebb volumenű. A 200 milliárdos központi beszerzés szerencsés nyertese ugyanazon intézményekben biztosíthatja az őrzés-védést, mint ami a takarítási felhívásban szerepel.
Előírás, hogy csak olyan cég pályázhat, amelynek az éves nettó bevétele eléri a 10 milliárd forintot – ilyen cégből nem sok van a piacon.
Az egyik a 2019-ben közel 20 milliárdos bevételt elérő Civil Biztonsági Zrt.: a vállalkozásról 2015-ben megírtuk, Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. (CBSZ) Pintér Sándor belügyminiszter 2010-es miniszteri kinevezése előttig a tárcavezető érdekeltsége volt, majd közvetett tulajdonosa Pintér két régi üzlettársa, Tölgyesi Vilmos és Szabó Péter volt.
Feljelentésre készül költségvetési csalást gyanítva az állami Magyar Posta Zrt. objektumait őrző féltucatnyi vagyonőr – foglalkoztatási viszonyaik kétesebbek nem is lehetnének: többüket pár év alatt 9-10 cégecske is foglalkoztatta, csak remélik, hogy a járulékaikat rendben fizették, bár sok az aggasztó jel.
Jelenleg Prostasia Zrt.-n keresztül Kántor Tiboré, a cég a 24.hu 2019-es cikke szerint 12 milliárd forintos keretszerződését kötött a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. „A többségében Pintér Sándor belügyminiszterhez köthető cégek az MNV székházának, bérleményeinek és saját tulajdonú ingatlanjainak komplex vagyonvédelmi feladatait látják el” – írta a portál.
A céginformációs adatok szerint a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-n kívül még két olyan, főtevékenység szerint biztonsági, nyomozói tevékenységet végző cég van, amelynek 10 milliárd forint feletti bevétele van. Az egyik MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tulajdonában álló ATOMIX Kft., a másik pedig a kormányközeli vállalkozó, Garancsi Istvánhoz köthető CRITERION Készpénzlogisztikai Kft.
Lett fedezet, de kapkodni kell
Tavalyi cikkünkben bemutattuk, mit okozott a kormány úgynevezett rezsióradíja az őrzés-védelem piacán. Akkor a kecskeméti Bács-Kiskun Megyei Kórházról írtuk meg, hogy az intézménynek nincs elég pénze új őrző-védő céggel szerződni a kecskeméti kórházra.
Harmadik éve nincs elég pénze a kecskeméti kórháznak új őrző-védő céggel szerződni
2017 óta évente ír ki közbeszerzést a Bács-Kiskun Megyei Kórház, de ezek rendre eredménytelenek, pedig jelentkező akadna bőven. A kudarc oka a kormány vagyonvédelmi szakmára kikényszerített rezsióradíja lehet.
Az őrzés-védelem Kecskeméten úgy nézett ki, hogy a 2017-es közbeszerzésre a legolcsóbb ajánlatot a Bloc Quest Kft. tette 6,5 millió forint/hóval, a legdrágábbat a Jánosik és Társai Kft, havi 10,9 millióval. Egy évvel később, 2018-ban ugyanezekre a feladatokra 11-en pályáztak, de az nem derül ki a dokumentumból, hogy milyen ajánlatokat tettek.
2019-ben már csak 4-en adtak be ajánlatot: a Bloc Quest Kft. havi nettó 7,07 millió forintért, a Future Security Zrt. havi nettó 9,6 millió forintért, a Top Cop Security Zrt. havi nettó 7,8 forintért, a T.O.M. Controll 2001 Zrt. pedig havi nettó 9,5 millió forintért vállalta volna a kórház őrzését. De ez is eredménytelen, lett ugyanis, mint írták “a rendelkezésre álló anyagi fedezet nem áll rendelkezésre”.
A mostani közbeszerzés ezt a problémát ugyan megoldja, forrásunk viszont azt mondta: szerinte
a január 12-i határidőig csak egy jól felkészült vállalkozás tud megfelelően pályázni, de a nyertest egyelőre nem akarta megnevezni.
A biztonsági cégek közül viszont sokan aligha érnek majd rá pályázni. A hvg.hu írta meg a napokban, hogy “a hazai biztonsági piac egyik ismert vagyonvédelmi cégének a vezetőjét is elvitték a NAV nyomozói kedden hajnalban egy olyan összehangolt akcióban, amelyben 30–40 vagyonvédelmi cég vezetése is érintett.”
A fotó illusztráció, forrás: pixabay.com | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/12/18/ev-vegi-gigatender-500-milliardert-oriztetne-es-takarittatna-a-kormany-a-korhazakat/ | https://web.archive.org/web/20230129185751/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/12/18/ev-vegi-gigatender-500-milliardert-oriztetne-es-takarittatna-a-kormany-a-korhazakat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ev-vegi-gigatender-500-milliardert-oriztetne-es-takarittatna-a-kormany-a-korhazakat | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-12-18 21:39:00 | [] | [
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF)",
"Prostasia Zrt."
] | [] | [
"takarítás",
"egészségügy",
"versenykorlátozás - kartell",
"üzemeltetés",
"őrzés-védés"
] | [] |
51,375 | Kevesebb fa, több beton: így fest most a Népliget melletti százmilliárdos kézilabdacsarnok | A 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra készülő csarnok az elmúlt félévben látványos fejlődésen ment keresztül. Már jól kivehető az épület ovális formája, kialakították a lelátókat, és félig elkészült a tetőszerkezet is. A kormány szerint Budapest jól jár a sok új zöldfelülettel, azonban a műholdfelvételek mást mutatnak: a telken letarolták a fák nagy részét. A fővárosiak a valóságban nem kapnak mást, csak felszíni parkolókat és betont. A gigantikus méretű létesítmény ára bruttó százmilliárd forint, amivel a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. jár jól. | A 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra készülő csarnok az elmúlt félévben látványos fejlődésen ment keresztül. Már jól kivehető az épület ovális formája, kialakították a lelátókat, és félig elkészült a tetőszerkezet is. A kormány szerint Budapest jól jár a sok új zöldfelülettel, azonban a műholdfelvételek mást mutatnak: a telken letarolták a fák nagy részét. A fővárosiak a valóságban nem kapnak mást, csak felszíni parkolókat és betont. A gigantikus méretű létesítmény ára bruttó százmilliárd forint, amivel a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. jár jól.
Legutóbb fél évvel ezelőtt látogattunk el a Ferencvárosban épülő százmilliárdos kézilabdacsarnokhoz. A csarnok a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra (EB) készül, és úgy tűnik, hogy a koronavírus nem hátráltatta a gőzerővel folyó munkálatokat. Aki közlekedett mostanában a népligeti buszpályaudvar környékén, az láthatta, hogy a sportlétesítmény néhány hónap alatt látványos fejlődésen ment keresztül.
Az EB-t Magyarország és Szlovákia közösen rendezi meg. Hazánkban Budapesten kívül még Szegeden és Debrecenben lesznek meccsek, Szlovákiában pedig Pozsonyban és Kassán rendezik meg a mérkőzéseket. A Népliget mellett épülő csarnoknak fontos szerepe lesz, ugyanis ott fogják játszani a döntőt. Az épület Európa egyik legnagyobb kézilabda arénája lesz: hivatalosan 20 022 néző befogadására lesz alkalmas.
Nagyon feszes a határidő, ugyanis 2021 végén át kell adni a kész sportcsarnokot. A vadiúj aréna felhúzása olcsó kaland az adófizetőknek: a gigantikus méretű létesítmény ára nettó 78,7 milliárd (bruttó 99,97 milliárd) forint, és a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. építi fel.
Gőzerővel épül a Népliget mellett a százmilliárdos kézilabdacsarnok – drónfelvételek
A kézilabdacsarnokot a 2022-es férfi kézilabda-Európa-bajnokságra húzzák fel, amit Magyarország és Szlovákia közösen rendez meg. A létesítményt nettó 78,7 milliárd forintért a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. építi fel. A Népliget szomszédságában már úgy hiányzott egy új sportcsarnok, mint egy falat kenyér, hisz csupán 500 méterrel odébb található a Groupama Aréna.
Fém és beton
A fotókon már jól látszódnak a létesítmény lenyűgöző méretei, az elmúlt évek egyik legjelentősebb sportberuházása óriásként tornyosodik a Népliget fölé. A sportcsarnok a Groupama Aréna szomszédságában áll, és a helyszínválasztásnak köszönhetően az eddig is túlzsúfolt terület még szűkösebbé vált. Mint ismert, a Telekom székház olyan közel épült az arénához, hogy kitakarja a városképből a 22 ezer fős létesítményt. A Groupamát 2014-ben ugyancsak a Market húzta fel nettó 15 milliárd forintért.
Legutóbb még csak a betonpillérek álltak, de már jól kivehető a kézicsarnok ovális formája. Mostanra majdnem körbeért a váz, kialakították a lelátókat, és félig elkészült a tetőszerkezet is. Óriási daruk emelik a helyükre a tetőszerkezet egyenként is hatalmas darabjait.
A kormány szerint Budapest jól jár az új zöldfelülettel
Csakúgy, mint a Duna-parton épülő atlétikai stadion esetében, a kormány itt is azt próbálja elhitetni, hogy az elhagyott területnek az a legjobb, ha oda egy stadion épül, és a főváros új zöldfelülettel gazdagodik.
„Az új multifunkciós csarnok megépülésével Budapest és Magyarország is jól jár. A beruházásnak köszönhetően a létesítmény közvetlen környezete is megújul, a több mint 15 hektáros, éveken át gondozatlan, elhagyatott terület rendezetté válik, Ferencváros és Budapest új zöldfelülettel, élménycentrummal bővül”
– olvasható a közbeszerzési értesítőben.
Ez a narratíva ismerős lehet azoknak, akik nyomom követik az atlétikai stadion építését, mert ott is egy parkkal nyomták le az építkezést a fővárosiak torkán.
Zöld helyett parkolók és beton
De mielőtt bárki azt gondolná, hogy a kézicsarnoknak hála zöldül ki a terület, érdemes megnéznie a Google Térkép archív felvételeit, amik egészen másról tanúskodnak. A telken lévő fákat közvetlenül a csarnok építése előtt dózerolták le tereprendezés címen.
A fenti légifotó 2019-ben, a lenti 2020-ban készült. Érdemes megfigyelni rajtuk azt is, hogy a növényzetet az M5-ös autópálya felüljárón túli részén is letarolták (a képek bal sarka). A területen körülbelül olyan sok a zöldfelület, mint a Szaharában. Ráadásul a megmaradt jobboldali erdős sáv, ami a látványterveken látszódik, a MÁV-hoz tartozik.
Egy kiemelt kormányzati beruházást nem állít meg néhány fa. Egy 2019-es kormányhatározat a multifunkcionális csarnok területének egyik részén a beépíthetőséget 80 százalékra emelte, miközben a zöldfelület mértéke, igen alacsonyan, 15 százalékon lett rögzítve. A többi részen ezek az értékek 65 százalékon, illetve 10 százalékon lettek meghatározva.
A látványterveken kivehető, hogy a kézicsarnok mellé széles sétányokat rajzoltak, azonban még jó néhány évbe telik, mire megnőnek az újonnan ültetett fák, addig pedig jókat lehet majd sétálni a felforrósodott betonon a parkoló autók között.
A sportcsarnok mögött egy felszíni buszparkoló kap helyett, a vasút melletti területre pedig személygépkocsi parkolót terveznek. A közbeszerzési értesítőben 800 darab parkolóhelyről esik szó. A parkolókat az Üllői út felől egy új közúton lehet majd megközelíteni, ami a Gyáli úti felüljáró túloldalán található Fék utca meghosszabbítása lesz.
A látványterv jobb oldalán egy széles erdős rész látszik, de az ugyanúgy nem a telek része, mint ahogy a Népliget sem az. A drónfelvételeken egyértelműen kivehető, hogy a fás rész a MÁV területén helyezkedik el, a két telket egy alacsony kerítés választja el egymástól. A buldózerek elmentek egészen a falig, és a stadion felőli oldalon csupán néhány fa maradt. A parkolóban helyezték el a kék színű konténervárost az építkezés idejére.
200 milliárdért akarták felépíteni
A 2022-es EB-re eredetileg a Papp László Sportarénával pályázott Magyarország, de a kormány 2019 áprilisában bejelentette, hogy inkább új sportcsarnokot építenek az eseményre a fővárosban.
A tavaly júliusban elindult, hirdetmény közzététele nélküli, tárgyalásos közbeszerzésre első körben nettó 115,8 milliárd és nettó 159,9 milliárd forint közötti árajánlatok érkeztek. Az elszállt költségeket látva a kormány határozatot hozott arról, hogy a beruházás teljes összege nem haladhatja meg a bruttó 101 milliárd 544 millió forintot, ami nettó 74 milliárdot jelent.
Második körben ennek megfelelően nagy áresés történt:
A nyertes Market Zrt. először még nettó 153,9 milliárdért (bruttó 195 milliárdért) vállalta volna az építkezést, de végül megelégedett azzal, hogy feleannyiért, nettó 78,7 milliárdért húzza fel a csarnokot.
A Market többségi tulajdonosa a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István. Az üzletember érdekeltségei az elmúlt években számtalan állami pénzből finanszírozott munkát nyertek el. A Market felel például a Pannon Park, azon belül a Biodóm kivitelezéséért is. Azt a tendert 32,7 milliárd forintért nyerték el, azonban nagy botrányt kavart, hogy a költségek akár 63 milliárdra is ugorhatnak.
Egy sportcsarnoknak persze nem csak építési költségei vannak. Milliárdokat költöttek el miatta még azelőtt, hogy egy kapavágás történt volna.
A sportcsarnokhoz a telket 13,6 milliárd forintért vette meg az állam, külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaságoktól.
1,7 milliárd forintot sikerült megspórolniuk, mert a telket övező önkormányzati területeket igazán nagyvonalúan, ingyen adta Ferencváros akkori fideszes vezetése az államnak.
A mérnöki előkészítési munkálatokat nettó 1,659 millió forintért az Óbuda-Újlak Beruházásszervező és Fővállalkozó Zrt. végezte.
Az arénát a Középülettervező Zrt. nettó 995 millió forintért tervezte meg.
2020 nyarán az is kiderült, hogy a multifunkcionális csarnokot a Ferencváros tulajdonába adja a kormány. Ezt Kubatov Gábor, a klub elnöke is megerősítette, miután Facebook-oldalán is közzétette a hírt.
Sokáig titkolták a látványterveket
2020 júniusában néhány látványkép felkerült a kéziarénáról az Óbuda Group honlapjára, de később törölték őket. Az Óbuda Group honlapján látható képeket az Index szúrta ki először, és a fotók nem sokkal később el is tűntek. Akkor a cég a 24.hu megkeresésére azt válaszolta, „a honlapunkon levő képek csak illusztrációk, nem így fog kinézni az épület”.
Nem is olyan régen előfordult már, hogy a megálmodott külalak köszönőviszonyban sem volt a végtermékkel. A 2017-es vizes vb-re épült Duna Aréna esetében a látványterv és a tényleges épület jelentősen eltértek egymástól.
Az Index a BFK-nál is érdeklődött, hol találják meg a kézicsarnok látványterveit, és ekkor kiderült, hogy a rövid határidő miatt úgynevezett design&build konstrukcióban, azaz gördülő tervezéssel végzik a munkát. Ez azt jelenti, hogy a helyszíni kivitelezés előrehaladása mellett párhuzamosan zajlik a homlokzat külső jegyeinek véglegesítése.
A titkolózásnak Kocsis Máté, Ferencváros országgyűlési képviselője, a Kézilabda Szövetség elnöke vetett véget, aki július végén tette közzé a hivatalos látványterveket.
„Íme Európa legnagyobb kézilabda arénájának látványterve” – írta Kocsis Máté. A képviselő leszögezte, hogy a csarnok nagy koncertek, rendezvények, kiállítások helyszíne is lesz, mindemellett pedig az összes létező teremsportág számára is megfelelő szabványokkal rendelkezik, ide értve például a kosár- és röplabdát, a jégkorongot, teniszt, és korcsolyát, de még bizonyos lovas és motoros versenyeket is.
A ferencvárosi polgármester támogatja a kézilabdacsarnok építését. Baranyi Krisztina szerint szükség van a Népliget mellett megépülő húszezres csarnokra, és szerinte hibás a megközelítés, hogy ez csak kézilabdacsarnok lesz, mert nagyon sok célra igénybe vehető. Úgy látja, hogy a fővárosnak szüksége van egy nagy rendezvénycsarnokra. A Papp László Sportaréna már kicsi, és évekre előre be van táblázva, így a kézicsarnok még pénzt is hozhat a közös konyhára.
Elmutyizták a telket
Egy kis helytörténet: 1898-ra készült el az Üllői út 135. alatt az I. Ferenc József gyalogsági laktanya, mely az I. számú honvéd gyalogezred szálláshelye lett. A főváros ingyenesen engedte át a honvédségnek a Népligettel szemben fekvő telkét laktanya építés céljára. A laktanya 13 200 négyzetméter alapterületen épült, 14 pavilonrendszerű épületből állt.
Az Üllői út és a Gyáli úti felüljáró által közrefogott területen korábban laktanya állt, később a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolához került. 2008-ban a Honvédelmi Minisztérium eladta a teljes létesítményt a szocialista vezetésű ferencvárosi önkormányzatnak. Pályázatot sem kellett kiírni az értékesítésre, ugyanis az állami vagyonról szóló 2007. CVI. törvény alapján kezdeményezték az ingatlan-együttes versenyeztetés nélküli, önkormányzati tulajdonba adását.
2014-ben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt három ember ellen emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség, mert az értékbecslő 1 milliárd forinttal alulbecsülhette az árat.
A Honvédelmi Minisztérium az eladás előtt felkért egy közbeszerzési eljárással kiválasztott értékbecslő céget, hogy határozza meg az épületek értékét. Két saját hivatalnokukat is kinevezték, akiknek az értékbecslő ajánlatát kellett volna ellenőrizni. Az ügyészségi vádirat szerint az értékbecslő több mint egymilliárd forinttal alulbecsülte az épületek árát, a két ügyintéző pedig ennek ellenére elfogadta a becslést.
Az önkormányzat nem sokáig ült az új szerzeményen, 2008 áprilisában tovább értékesítette a telket egy befektetőnek, a Taltoring Ingatlanforgalmazó Kft. nevű projektcégnek, amely az adásvétel ideje alatt a Nanett Ingatlan csoporthoz tartozott. A szerződésben foglaltak szerint Ferencváros Önkormányzata 5,6 milliárd forint mellett 10%-os tulajdonrészt szerzett a Taltoring Kft.-ben.
A kerület ahol tudott besegített: Ferencváros Önkormányzatának képviselő testülete 2008-ban kezdeményezte, hogy az addig különleges honvédelmi keretövezetet intézményi keretövezetre, vagyis lakhatást is lehetővé tevő területre módosítsák. Ferencváros Önkormányzata akkor nem adott választ arra a kérdésre, miért adta el az ingatlant azt megelőzően, hogy a területet lakhatóvá, vagyis értékesebb területté minősítette volna.
Az Mfor egy 2009-es cikkben azt írja, hogy vegyes funkciójú komplexumot, 100 ezer négyzetméternyi irodát, 200 szobás 3-4 csillagos szállodát és 700-800 lakást terveztek építeni.
2008-ban az Üllői út felőli homlokzat omlott le váratlanul. A lezuhanó darabok maguk alá temettek egy férfit, aki életét vesztette. Az épület napok óta bontás alatt állt, az omlás idején azonban már nem dolgoztak a területen. A törmelékek leszakították a kerítést, majd a járdára és az útra zúdultak.
A területen lévő közel száz éves épületeket a beruházók ledózerolták, a bontási területhez azonban utána évekig nem nyúltak, mert a gazdasági válság kettétörte a befektetők álmát. Az állam 2019-ben a Taltoring Kft.-től szerezte meg az ingatlant: a kézicsarnoknak helyet adó telket végül 42 millió euróért, mintegy 13,6 milliárd forintért vásárolta vissza a külföldi tulajdonosoktól. | https://atlatszo.hu/2020/12/16/kevesebb-fa-tobb-beton-igy-fest-most-a-nepliget-melletti-szazmilliardos-kezilabdacsarnok/ | https://web.archive.org/web/20231018030434/https://atlatszo.hu/2020/12/16/kevesebb-fa-tobb-beton-igy-fest-most-a-nepliget-melletti-szazmilliardos-kezilabdacsarnok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kevesebb-fa-tobb-beton-igy-fest-most-a-nepliget-melletti-szazmilliardos-kezilabdacsarnok | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-12-16 21:43:00 | [] | [
"Market Építő Zrt.",
"Óbuda-Újlak Zrt."
] | [
"Bp. IX. kerület",
"Budapest"
] | [
"építőipar",
"klientúra",
"stadion",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
51,376 | Csúcskönyvvizsgáló köti össze a Strabag exlobbistája és a Hit Gyülekezete cégbirodalmait | Ugyanazon a könyvvizsgálón osztoznak az osztrák-magyar összekötő Aczél Zoltán tanácsadó-üzletembert környező, valamint a Németh Sándor vezető lelkészhez és egyházához tartozó cégcsoportok. Kérdés, hogy üzleti vagy politikai értelemben is van-e átjárás a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe egyaránt betagozódott Strabag-világ és a Hit Gyülekezete között. | Ugyanazon a könyvvizsgálón osztoznak az osztrák-magyar összekötő Aczél Zoltán tanácsadó-üzletembert környező, valamint a Németh Sándor vezető lelkészhez és egyházához tartozó cégcsoportok. Kérdés, hogy üzleti vagy politikai értelemben is van-e átjárás a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe egyaránt betagozódott Strabag-világ és a Hit Gyülekezete között.
Tavasszal írtuk meg az Átlátszón a Magyar Hanggal közösen végzet tényfeltárásunk eredményeképpen, hogy miközben a Hit Gyülekezetének juttatott egyszázalékos felajánlások átlagos összege messze elmarad a többi egyházétól, a pünkösdi-karizmatikus felekezet mellett létrehozott cégbirodalom mégis látványosan prosperál. A cégbirodalom egyes elemei — eminensen az ATV Zrt. legnagyobb közvetett tulajdonrésze — eközben viszont a magyar állam által bevett egyházként elismert újprotestáns felekezet alapító lelkésze, Németh Sándor érdekeltségébe kerültek.
Akkori számításaink szerint az egy százalékos felajánlást a Hit Gyülekezetének felajánló hívek havonta nettó 105 ezer forintot kereshetnek — vagy éppen nagyon ügyesen adóznak, netán vállalkozók is közben. Arra gondoltunk: ha a hívek ilyen élelmesek lehetnek adóügyben, talán érdemes megnézni azt is, hogy ki vizsgálja magának az egyháznak, illetve a cégeinek a könyveit.
Könyvelési ügyek A cikkünkben szereplő megbízások kivétel nélkül könyvvizsgálati megbízásokat jelentenek. Az ilyen feladatot ellátó specializált könyvelők végeredményben a cégek mindennapi munkáját feldolgozó könyvelő munkáját ellenőrzik. Egy ügyes könyvvizsgáló legalább annyira fontos és bizalmi kapcsolata lehet bármely pénzembernek, mint egy tehetséges jogász. Miközben azonban korrupciógyanús ügyletekben strómanoló, szerződésíró ügyvédek és ügyvédi irodák rendszeresen szerepelnek az ezzel foglalkozó cikkekben, a könyvvizsgálók kapcsolati hálójára kevesebb figyelem fordul. Talán egyedül a nem mindennapi karriert és ügyfélkört magáénak tudható néhai Szebellédi István volt egyedül olyan sztárkönyvvizsgáló, akire az elmúlt évtizedben rávetült a közfigyelem reflektorfénye — de még az ő esetében is csak az öngyilkossága után. Könnyen belátható azonban, hogy a közös könyvvizsgáló két különálló, ámde közösen üzletelő cégcsoport dolgait is megkönnyítheti.
Az Opten cégadatbázisa szerint R. Gabriella könyvvizsgáló cirka másfél tucatnyi társaságnál tölti be ezt a feladatkört. A vállalatok száma és jelentősége, a megbízások kezdete tekintetében két érdekkörre mondhatni: ezek ketten R. legfontosabb megbízói. [R. Gabriella nem közszereplő, továbbá megbízatásai puszta ténye nem jelez semmilyen törvénybe vagy jóerkölcsbe ütköző dolgot; vezetéknevét ezért nem írjuk ki — a szerk.]
Ez a két érdekkör a Németh Sándor és a Hit Gyülekezete vonzási övezetében lévő, valamint a Strabag-Mészáros tengelyen elhelyezkedő Aczél Zoltán környékén mozgó cégeket jelenti. Kérdéses, hogy van-e bármilyen mögöttes tartalma R. párhuzamos megbízásainak. A két csoport között ugyanakkor közvetett kapcsolatot jelez a korábbi SZDSZ-hez fűződött, hasonlóan jó viszony, valamint az építőipari vonatkozások is.
Mindkét társaság esetében régi, és cégek helyett inkább személyekhez fűződő bizalmi viszonyok olvasható ki R. Gabriella megbízatásaiból. A könyvvizsgáló első hitgyülekezete-környéki megbízatása 1999-re datálható, R. azóta vizsgálja a H & H Projects Építőipari Kft. könyveit. A céget 1995-ben alapította a Hit Gyülekezete és az egyházhoz szorosan kapcsolódó Hit és Erkölcs Alapítvány. Ma R. nyolc olyan társaságnál — köztük a koronaékszer ATV Zrt.-nél — bejegyzett könyvvizsgáló, amely a felekezet vagy az alapító lelkész Németh Sándor érdekeltségébe tartozik.
Különös jelentősége van annak, hogy ebben a sorban szerepel az X and A Marketing Kft. is. A céget X egy & A Marketing and Holding Limited nevű liechtensteini cég alapította még 2006-ban. Ugyanez a vaduzi illetőségű cég játszott kulcsszerepet abban is, ahogy az ellenzéki térfélen meghatározó hírtelevíziót működtető ATV Zrt. legnagyobb közvetett tulajdonrésze Németh Sándor érdekeltségébe került.
Ahogy korábban írtuk: az egyház tulajdonában álló egyik vállalkozás tulajdonosi körében egyszer csak felbukkant a liechtensteini offshore cég, amely egyre nagyobb tulajdonrészt szerzett, majd amikor többségbe került, átadta a tulajdonrészét Németh Sándornak.
A budapesti bejegyzésű X and A Marketingnél már a kezdetektől R. Gabriella felelt a könyvvizsgálatért. 2019. március 29-én aztán a liechtensteini X & A kiszállt a magyar leánycégből, és ennek is Németh Sándor lett a 100 százalékos tulajdonosa — írta korábban a Magyar Hang. A könyvvizsgáló a tulajdonosváltások ellenére folyamatosan dolgozik a cégnek.
Aczél Zoltán környékén a kétezres évek második felében tűnt fel R. Gabriella könyvvizsgáló. Az időszak és a konkrét cég egyaránt kényes: R. 2007 szeptemberétől annak a Euro:contact Hungary Tanácsadó Kft.-nek vizsgálta a könyveit, amelyik az osztrák sajtó korabeli értesülései szerint a Strabag kenőpénzeit csatornázta tovább a magyar politika feketekasszáiba. 2007 évben a tanácsadócég összesen 3,3 milliárd forintos árbevételt ért el, ebből 1,855 milliárd forint Ausztriából származott a cég beszámolója szerint. R. könyvvizsgálói jelentése szerint a könyveléssel minden rendben volt.
Erős pénzek, erős emberek A Euro:contact ügyeit akkoriban tárgyaló cikkekben nem találtuk: a cég 2007 évről szóló beszámolója említést tesz egy olyan, tévesen kiállított számláról, amit a megelőző évben bizonyos Magyar Erősport 1998 Kft. jegyzett. Később az adóhatóság nyomozói a Magyar Erősporthoz hasonlóan az ismert abdai erősember Darázs Ádámhoz kötődő Gym Darázs Kft.-nél kutakodtak az Euro:contact érintésével a Strabagtól érkező, közel 600 millió forint nyoma után. 2008-ban mindkét cég százmillió forintot meghaladó adótartozással ment felszámolásba.
A Strabag magyar-osztrák vegyes kötődésű lobbistáiként kérdéses hírnévre vergődött Aczél Zoltán, apósa, Terner Géza, illetve Alexander Zach előkerültek az Alstom-metrókocsik beszerzésének ügyében is.
Néhány éve az Átlátszón ismertettünk egy bécsi ügyészségi iratot, amelynek tartalma szerint Aczél, Terner és Zach "azzal volt gyanúsítható, hogy tudatos és akaratlagos együttműködésben 2005 eleje óta Ausztriában és Magyarországon magyar hivatalos személyeknek, az ő javukra vagy politikai pártok javára anyagi előnyt nyújtottak, hogy a nemzetközi üzleti forgalomban 2006-ban megkapják az Alstom vállalatok számára a Budapesti Közlekedési Vállalatnak (BKV) a 2-es és 4-es metróvonalra vonatkozó, metrószerelvények szállításával kapcsolatos szerződést, illetve, elfogult okokból előnyben részesítsék őket, vagy egyáltalán előnyt szerezzenek a nemzetközi versenyben."
Érdekes motívum, hogy az osztrák építőipari óriásként ismert Strabag és a francia kocsigyáros multi Alstom egyaránt komoly orosz kötődéssel rendelkezik. Az Alstomnak bő évtizede jelentős (jelenleg egyötödönyi) részvénye van az orosz Transmashholdingban. A Strabag tulajdonosai között közel másfél évtizede 25,9 százaléknyi részvénnyel szerepel Oleg Deripaska orosz oligarcha. Deripaska nem kispályás: 2017-ben megjelent róla, hogy korábban alkalmazta Paul Manafortot, Donald Trump kampányfőnökét. Később felkerült az amerikai szankciós listára is, idei hírek szerint az amerikai pénzügyi tárca azt állítja róla: személyesen Vlagyimir Putyin számára mosott pénzt.
További érdekesség, hogy a Strabag-érdekelt Deripaskát gyakran emlegetik a Transmashholdingban meghatározó orosz fontosságok, Iskander Makhmudov résztulajdonos és Andrei Bokarev Transmash-elnök társaságában is. A Transmashholding feles tulajdonában lévő magyar TMH Hungary Invest Zrt. az elmúlt években megszerezte az államtól a Dunakeszi Járműjavító többségét is, ami rövidesen 32 milliárdos keretösszegű államvasutas tendert nyert.
A Válasz Online és a g7 cikkeiből derült ki, hogy a Strabag vonatkozásában korábban ellenségesen kommunikáló Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta az osztrák óriáscég még a korábbiakhoz is képest jobban hasít a közbeszerzési milliárdokért folytatott versenyben. A budapesti pletyka úgy tartja, a Strabag részben azért is nélkülözhetetlen szereplője a magyar útépítési piacnak, mert a szektor a rajta átözönlő uniós és állami százmilliárdok dacára eszközhiányos, így például sokszor a Mészáros-holdudvar által elnyert munkákon is a Strabag gépeivel dolgoznak.
Az elmúlt években kiépült Belfry néven egy olyan cégbirodalom is, ami leginkább személyesen Aczélhoz látszott kötődni, és az útépítésből benyert közpénzek mértékét és az ebből kitermelt profitarányt tekintve is NER-topligás pozíciót foglalt el. A Belfry a g7 gyűjtése szerint kimondottan szeret a Strabaggal együttdolgozni, a két csoport között cserélt gazdát 2018-ban a korábban Belfryékhoz tartozó Strabag Szolnoki Aszfalt Kft.
Cégadatok szerint a közelmúltban a Belfry-csoport formálisan is Aczél közvetett érdekeltségébe került a lobbista többségi tulajdonába tartozó AZH Holding Zrt.-n keresztül.
A budapesti bejegyzésű AZH Holding háromnegyedrészt Aczélé, míg a maradék Alexander Zach tulajdona. A cég hasonnevű bécsi leánya fogja össze Aczél érdekeltségeit, köztük a Belfry-cégek lajtántúli anyukáját, a Belfry Holding Gmbh-t. A biznisz jól csenget: a budapesti AZH az elmúlt öt év során mindösszesen 4,18 milliárd forint tiszta profitot termelt. Az eredmény oroszlánrésze a bécsi leánytól érkező osztalékból származik.
R. a 2013-as megalakulása óta vizsgálja a budapesti cég könyveit. Érdekesség, hogy miközben a könyvvizsgálót megtartották a korábbi Belfry-leány Strabag Szolnoki Aszfalt Kft.-t átvevő sógorok, a többi Belfry-cégnél R.-t a nemzetközi könyvvizsgálóelit Big Four tagja, a Deloitte váltotta 2018-ban. Utóbbi csere a Belfry nemzetközi terjeszkedését, netán tulajdonosváltását alapozhatja meg. A közelmúltban a cégvezetés is professzinalizálódott, a korábban mérsékelt építőipari tapasztalattal rendelkező idősebbik Aczélt több ügyvezetői poszton egy szakmabeli váltotta.
Könyvvizsgálat anno Az Opten cégadatbázisát átpörgetve úgy látni: R. Gabriella könyvelő, könyvvizsgáló idejekorán betagozódott a fővárosi hatalmi elitekbe. 1990-ben közösen alapította a Juss Könyvelő Kft.-t Székely Gáborral. Székely az első ciklusban Budapest SZDSZ-es főpolgármester-helyettese volt, 2002 és 2010 között a Szerencsejáték Zrt.-t vezette, később a Neo FM tulajdonosaként szerepelt a hírekben. Korábban Istenhegyi úti lakcímén működött Zoltai Gusztáv vezetésével a Keren Hayessod cionista alapítvány is. A kilencvenes évek végén R. megbízást kapott a kínaipiacos Szetlik Ferenc nevéhez fűződő egyes cégektől is. A kétezres évek során R. Gabriellának még egy érdekes ügyfele akadt: alapításától kezdve 2010-zel bezárólag R. végezte az Idom 2000 Zrt. könyvvizsgálatát. Az Idom 2000-t eredetileg három exbelügyes alapította. Azután tettek szert kétes hírnévre, hogy egy 2008-ban, még a szocialista-szabaddemokrata időkben az állami vagyonnyilvántartás vezetésére kapott megbízást két év alatt sem sikerült teljesíteni, pedig korábban ez a cég fejlesztette ki a parlamenti választások lebonyolításához használt szoftvert is.
Az nem világos, hogy az egyaránt R. ügyfélkörébe tartozó üzleti-politikai csoportosulások között van-e más kapocs is. Érdemes felidézni ugyanakkor, hogy osztrák sajtóértesülések szerint anno a sógorok lobbistái leginkább a "Strabag Demokraták Szövetségét" kenték. A már megszűnt Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) ugyanakkor a Hit Gyülekezetével is rendkívül szoros viszonyt ápolt: alakulásakor a párt tagságának harmada-fele volt hites, és a szoros kapcsolat egészen az ezredforduló környékéig tartott. Aczél és a Strabag-érdekkör, valamint Németh Sándor gyülekezete abban is hasonlít: a 2010 utáni új világba az SZDSZ-kötődések dacára sikerült beilleszkedniük.
Az egyház körnnyékén az elmúlt időszaban gombamód szaporodó építkezések és a főként építőiparban nyomuló Stabag/Belfry-cégek között pedig kurrens szinergiák is sejthetőek.
Kérdéseinkre mindenesetre a Hit Gyülekezete lelkészi hivatalának titkárságáról úgy tájékoztattak minket: R. Gabriella azért végzi 20-22 éve a gyülekezet által alapított cégek könyvvizsgálatát, mert személyében lelkiismeretes, munkáját kiváló szakmai színvonalon végző munkatársat ismertek meg. Azt is írták: Németh Sándor nem ismeri sem a könyvvizsgálót, sem Aczél Zoltánt, üzleti kapcsolat pedig nincs a lelkészhez és egyházához kötődő cégek, valamint az Aczél-, illetve a Strabag-világ közt.
R. Gabriellától lakonikus választ kaptunk: titoktartási kötelezettség alá tartozó információról nem áll módjában tájékoztatást adni. Az Aczél Zoltán részére az AZH Holding Zrt. cégjegyzékében bejegyzett hivatalos emailcímére küldött kérdéseinkre mindeddig semmilyen válasz nem érkezett.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | https://atlatszo.hu/2020/12/15/csucskonyvvizsgalo-koti-ossze-a-strabag-exlobbistaja-es-a-hit-gyulekezete-cegbirodalmait/ | https://web.archive.org/web/20210802124032/https://atlatszo.hu/2020/12/15/csucskonyvvizsgalo-koti-ossze-a-strabag-exlobbistaja-es-a-hit-gyulekezete-cegbirodalmait/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csucskonyvvizsgalo-koti-ossze-a-strabag-exlobbistaja-es-a-hit-gyulekezete-cegbirodalmait | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-12-15 21:47:00 | [
"Aczél Zoltán",
"Terner Géza",
"Zach Alexander"
] | [
"ATV Zrt.",
"AZH Holding Zrt.",
"Belfry-csoport",
"Euro:Contact Hungary Tanácsadó Kft.",
"H&H Procects Kft.",
"Hit Gyülekezete",
"Strabag",
"Strabag Szolnoki Aszfalt Kft.",
"TMH Hungary Invest Zrt.",
"Transzmasholding",
"X and A Kft."
] | [] | [
"egyház",
"könyvvizsgálás",
"építőipar",
"klientúra",
"üzleti titok"
] | [
"BKV-Alstom metrókocsik"
] |
51,377 | Katzenbach Imre halála: emlékszik még valaki az Eclipse-ügyre? | Megtalálták Katzenbach Imre, egykori futballista holttestét. A visszavonult labdarúgó kiterjedt számlagyárat működtetett Sülysápon és Tápiószecsőn, és belekeveredett az egyik legtitokzatosabb, legsötétebb magyar céges bűnügybe, az Eclipse történetébe. | Aki az elmúlt napokban figyelte a szlovákiai eseményeket, joggal szörnyülködhetett, hogy milyen szintű nemtelen összefonódások alakultak ki a titkosszolgálatok, a rendőrség, a bíróságok és a gazdasági elit között.
Magyarországról nézve ma ez talán elképzelhetetlennek tűnik, igaz nem kell sokat visszamennünk az időben, úgy 10-12 évet, és Magyarországon is volt egy rövid periódus, amikor a gazdasági elit, az állami és magántulajdonban levő szolgálatok, valamint a rendőrség felsőbb köreivel kapcsolatos eseménysorozat akár egy igazán nagy robbanással is fenyegetett.
Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>
A bal és a jobboldal között
Aki szeretne utánakeresni az egykori eseményeknek, a Gyurcsány-éra titkosszolgálati vezetői, a belügyi informatikában hatalmas bevételeket realizáló Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. és a furcsa biztonsági megbízásokat elnyerő, például a szolgálat munkatársait hazugságvizsgálóval tesztelő Zömök Biztonságtechnikai és Kereskedelmi Kft. voltak a hírek középpontjában.
Látványos rajtaütések, súlyos vádakkal megfogalmazott gyanúsítások, majd elnyúló, hol felmentésekkel, hol súlyos büntetésekkel záródó bírósági perek zajlottak.
Ennek az eseménysorozatnak volt (mint kiderült végzetesen tragikus) mellékszereplője Katzenbach Imre egykori profi futballista és az ő úgynevezett sülysápi számlagyára .
Az Eclipse
A 2006-os őszödi beszéd után és a 2010-es kétharmados Fidesz-győzelem előtt volt pár év (2007-2009 környéke), amikor a kormányon levő baloldal már nem volt elég erős, a szavazók többségének támogatását már bíró, de még csak „várakozó” jobboldal még nem volt elég erős ahhoz, hogy domináljon.
Ekkor a két politikai oldalhoz tartozó nemzetbiztonsági, vagy magánszolgálati támogatással is rendelkező cégek is ádáz csatát vívtak egymással. Lehallgatási botrányok, az MDF bukása, az UD Zrt. hanganyagai és hasonlók jellemezték ezt a korszakot.
Ebben az időben robbant az autók eredetiség-vizsgálatának informatikai rendszereit kialakító és üzemeltető Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. ügye. A szolgálati kapcsolatokkal is rendelkező cég ügyének ezer ága és boga volt, de a gyanú szerint a baloldali kormányok alatt a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához (KEKKH) tartozó projekteken több tízmilliárd forint közpénzt elnyerő és ebből impozáns eredményt elérő cég számlagyárak segítségével is csökkentette nyereségét.
A furcsa csak az volt, hogy a társaságnak a jobboldalon is voltak kötődései. Pintér Sándor belügyminisztert is súrolta a botrány, mert az Eclipse-nél volt projektmenedzser a belügyminiszter lánya, a vállalkozás a Civil Biztonsági Szolgálat (CBSZ) Zrt-től bérelt irodákat az Angol utcában, egy magas rangú rendőr pedig az Eclipse német rendszámú Mercedesét használta.
Az eljárások
Egy időben mindenki rápattant a cégre, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nagyértékű adócsalást és pénzmosást, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vesztegetést, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) indokolatlan versenykorlátozást és túlárazást vizsgált.
Végül 2016-ban a Fővárosi Törvényszék a 12 vádlott közül nyolcat letöltendő szabadságvesztésre ítélt, négyet pedig felmentett. A bíróság az Eclipse Zrt.-t 850 milliós vagyonelkobzással és 425 milliós pénzbírsággal sújtotta, valamint elrendelte, hogy kobozzák el a cég egyik korábbi vezetőjének Aston Martin típusú luxusautóját is. az elsőfokú ítélet szinte változatlan tartalommal jogerőre is emelkedett.
Az adóhivatal látókörében
Ekkor került a hatóságok, elsősorban az adóhivatal látókörébe Katzenbach Imre, az egykoron az MTK-val magyar bajnoki címet is szerző, kiváló futballista.
Katzenbach Imre 1964-ben Kiskunhalason született, a közelben, Soltvadkerten kezdett el focizni, az „arany háromszögben”. Majd hamar felkerült az MTK-hoz, de profiskodott később két görög csapatnál is. Pályafutása és 2009-ig ismert élete végén is a hazai fociban maradt, Pest megyei kiscsapatoknál „vezetett le,” például Tápiószecsőn, ahol mindenféle vállalkozások tulajdonosa is lett, majd itt is kezdett edzősködni.
(Személyes zárójel, hogy magam úgy 1986-től, általános iskolásként kezdtem el MTK-meccsekre járni, mert egy osztálytársammal kitaláltuk, hogy nekünk saját csapatunk lesz, és az osztályban fradista, dózsás, honvédos már volt. Onnantól nem sok meccset hagytunk ki, rengetegszer láttam Katzenbach Imrét is focizni, aki akkor alapember volt.)
A gazdag focista
Katzenbach nagyon jómódúnak tűnt, mindig, feltűnő autói voltak, de ezt a környezete azzal magyarázta, hogy abban az időben a Nyugatot is megjárt focisták már szép pénzt kerestek.
Rejtett „vállalkozói” élete csak akkor kezdett el derengeni, amikor eltűnt, majd amikor hamarosan kiderült, hogy szerepel a NAV különböző adóslistáin. Hamar világossá vált, hogy Katzenbach sülysápi és tápiószecsői számlagyára építőipari és mezőgazdasági profilú fantomcégek nevében számlákat adott az Eclipse-nek is, és az egykori gyanú szerint egy összetett láncolat végén maga Katzenbach vette fel a készpénzt.
A NAV által közzétett listáról ekkor kiderült, hogy Katzenbach, mint magánszemély is nagy adós volt, ahogyan egy vele azonos címre (Sülysáp, Hunyadi utca 61.) bejelentett nő is, de még vagy tucatnyi sülysápi magánszemély is több, mint tízmillió forinttal tartozott a NAV-nak. A százmilliónál nagyobb adótartozást felhalmozó cégek között pedig felbukkant Katzenbach és sülysápi társainak Arany-Konda nevű vállalkozása is.
A gyanús eltűnés
Amikor aztán a futballista egyik napról, a másikra eltűnt, egy ideig még két verzió tartotta magát focis körökben,
részben az, hogy egyszerűen meglépett mintegy félmilliárd forinttal,
részben az, hogy olyanokkal került elszámolási vitába, akikkel nagyon nem kellett volna. Már akkor az terjedt el, hogy akiket ő megkárosított, azok elől Magyarországon nem bújhatott el, vagy külföldre menekült, vagy már nem is él.
A fontosabb Katzenbach-cégek, így az építőipari Egon-Bau Kft, illetve Intrex Kft, valamint a mezőgazdasági profillal alapított Mező-Unió Kft és Arany-Konda Kft tulajdonosai Katzenbach mellett magyar, ukrán és görög magánszemélyek voltak. Akit a hatóságok akkor elértek, szintén előzetes letartóztatásba helyeztek.
Az Eclipse beékelődött
Az is beszédes egybeesés volt, hogy az Eclipse-csoport egyik cége, a ma már kényszertörlés alatt álló Eclipse Asset Management nevű társaság is Tápiószecsőn, az Ipar utca 5-ben volt utoljára bejegyezve. Mindez csak azért érdekes, mert az 1998 és 2006 között, Tápiószecsőn játékos-edzősködő Katzenbach Imre éppen itt volt üzletileg aktív.
Az Ipar utca 4-ben a hatóságok által felszámoltatott Mező-Unió Kft nevű Katzenbach-érdekeltség központja volt, míg az Ipar utca 6-7-ben egy másik Katzenbach-társaság, az említett Arany-Konda Kft elnevezésű, és szintén felszámolás alatt álló cég központja volt. A kettő közé ékelődött az Eclipse AM.
A friss hírek
Katzenbach Imre környezetében az elmúlt években már aligha remélhette senki, hogy a futballista életben van. Az MTI mai híre szerint az Eclipse-ügy egyik gyanúsítottját, H. Attilát az emberölés kapcsán is gyanúsítottként hallgatták ki
Az Eclipse története pedig már csak azért is a régmúltba veszik, mert a jobboldal politikai egyeduralma alatt aligha működnének olyan cégek, amelyek a baloldal regnálása idején nyerték el üzleteit, de láthatóan a jobboldalhoz is kapcsolódtak.
Az Eclipse bukását talán az okozta, hogy még a mérhetetlen sok közpénz elnyeréséből sem volt hajlandó a cég megfelelően adózni. De az is lehet, hogy volt egy olyan konfliktus, egy olyan összeveszés, ami a színfalak mögött játszódott le | https://telex.hu/belfold/2020/12/18/katzenbach-imre-halala-emlekszik-meg-valaki-az-eclipse-ugyre | https://web.archive.org/web/20230129153311/https://telex.hu/belfold/2020/12/18/katzenbach-imre-halala-emlekszik-meg-valaki-az-eclipse-ugyre | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/katzenbach-imre-halala-emlekszik-meg-valaki-az-eclipse-ugyre | Telex | hungarian-news | 2020-12-18 22:16:18 | [
"Katzenbach Imre",
"Pintér Sándor"
] | [
"Arany-Konda Kft.",
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"Eclipse Informatikai Rt.",
"Egon-Bau Kft.",
"Intrex Kft.",
"Mező-unió Kft."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés",
"titkosszolgálat",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [
"Eclipse-ügy"
] |
51,378 | Állami Számvevőszék: A Jobbik a saját tagságát is megtévesztette a gazdálkodásával | Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint saját tagságát és a közvéleményt is megtévesztette a Jobbik Magyarországért Mozgalom, mivel a párt gazdálkodása 2017-ben és 2018-ban sem volt átlátható és elszámoltatható – írja az ÁSZ pénteki közleménye. | Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint saját tagságát és a közvéleményt is megtévesztette a Jobbik Magyarországért Mozgalom, mivel a párt gazdálkodása 2017-ben és 2018-ban sem volt átlátható és elszámoltatható – írja az ÁSZ pénteki közleménye.
Az ÁSZ szerint a Jobbik 2017-2018-ban több mint 1,4 milliárd forint közpénzt kapott, de a párt 2017-es és 2018-es pénzügyi kimutatása sem mutat megbízható és valós képet a párt gazdálkodásáról. A most lezárt ellenőrzésük alapján a gazdálkodási szabálytalanságok 2005 óta jelen vannak a párt gazdálkodásában.
A Jobbik 2017-ben 475,8 millió forint, 2018-ban pedig 961,4 millió forint központi költségvetési támogatásban részesült, az ÁSZ szerint a párt ebben a két évben nem igazolta a könyvelésében szereplő adatok valódiságát, „továbbá a 2018-ban magánszemélyektől kapott mintegy 161 millió forint adomány átlátható nyilvántartásának feltételeit nem teremtette meg” – írja a közlemény.
Azt is állítják, hogy a pénzügyi kimutatásokat nem terjesztették a párt szélesebb tagságát képviselő kongresszus elé, így a Jobbik a gazdálkodásának áttekinthetőségét és ellenőrizhetőségét a saját tagsága számára sem biztosította. Az ÁSZ az általa feltárt szabálytalanságok kijavítására 11 javaslatot fogalmazott meg a párt elnökének, akinek ezek alapján 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie.
A számvevőszék törvényi előírás szerint kétévente ellenőrzi a rendszeres költségvetési támogatásban részesülő pártok gazdálkodásának törvényességét. Az ÁSZ feladata, hogy a közpénzekből működő pártok átlátható és elszámoltatható gazdálkodását minősítse.
Frissítés (2020. 12. 19.): A Jobbik az alábbi választ küldte az ÁSZ megállapításával kapcsolatos kérdésünkre.
„Megalapozatlan az Állami Számvevőszék azon állítása, mely szerint a Jobbik nem biztosította a részre nyújtott adományok átlátható nyilvántartását. A valóság ezzel szemben az, hogy a párt minden egyes adományt az adományozó nevével és az adomány pontos összegével rögzítette a könyvelésében és ennek ellenkezőjére vonatkozóan a jelentésben sem szerepel semmilyen konkrét bizonyíték. Vélhetően ezért ezen állítás a jelentés 13. oldalán szerelő megállapítások részébe már be sem került.”
A Jobbik azt is fontosnak tartja megjegyezni, hogy az ÁSZ vizsgálata folyamán – a korábbi, a jogállamisággal összhangban lévő gyakorlattól eltérően – jelenleg hiánypótlásra nincs lehetőség, így, ha az adatok beküldésére szolgáló rövid határidő alatt bármely dokumentum kimarad a feltöltésből, azt az Állami Számvevőszék a való tényekkel szemben úgy kezeli, mintha nem is létezne és megállapítást tesz.
„Nem megalapozott az Állami Számvevőszék azon állítása sem, hogy a Jobbik nem biztosította gazdálkodásának átláthatóságát. A párt gazdálkodásának átláthatóságát ugyanis nem csupán az biztosítja, hogy a párt a kongresszusa elé terjeszti a párttörvény szerinti beszámolót. A Jobbik a 2017-2018-as években több alkalommal is tájékoztatta gazdálkodásáról a párt Felügyelőbizottságát, Számvizsgáló Bizottságát, Országos Választmányát, illetve a Kongresszust is. A párttörvény szerinti beszámolót ezen túl a Jobbik a honlapján és a Hivatalos Értesítőben is megjelenítette a törvényi határidőn belül.”
A Jobbik szerint a probléma alapja az, amit az Állami Számvevőszék korábban minden jelentésében feltüntetett: „a párttörvény 1. sz. melléklete szerinti beszámoló minta a számviteli törvény rendelkezéseivel nem harmonizál, nem felel meg sem a mérleg, sem az eredmény-kimutatás követelményeinek. A beszámoló mintához magyarázatot, útmutatót nem készítettek a jogalkotók, így ennek kitöltése pártonként – kialakított számviteli politikájuknak megfelelően – eltérő lehet. A hiányosságok miatt az ÁSZ évek óta javasolja a kormánynak jelentéseiben a párttörvény módosítását, valamint az illetékes miniszternek azt, hogy: ”Kezdeményezze a pártfinanszírozás átláthatóságának, a pártok elszámoltathatóságának fokozott érvényesítése érdekében a párttörvény módosítását, figyelemmel a pártok számviteli nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő ellentmondások feloldására, amelyek a párttörvény és a Számv. tv. között évek óta fennállnak.„
”A problémákat az elmúlt 10 évben sem orvosolták, így azok továbbra is fennállnak és lehetőséget adnak arra, hogy a pártok működését vizsgálva az Állami Számvevőszék észrevételeket, megállapításokat tegyen. A Jobbik szerint ezért hasznos lenne, ha az ÁSZ végre ismét felvállalná ezen probléma felvetését, és akár szabályozási javaslatot is tenne a kormánynak, amely alapján – az egyesületekhez hasonlóan – a pártok gazdálkodására is mindenben a Számviteli Törvény előírásai vonatkoznának. Ezzel érdemben segíthetné a pártok gazdálkodásának átláthatóságát és elejét vehetné a törvényi ellentmondásokból következő értelmezési vitáknak és a szükségtelen megállapításoknak, bírságoknak” – írta megkeresésünkre a Jobbik. | https://telex.hu/belfold/2020/12/18/allami-szamvevoszek-asz-jobbik-gazdalkodas-szabalytalan-kozpenz | https://web.archive.org/web/20230202234349/https://telex.hu/belfold/2020/12/18/allami-szamvevoszek-asz-jobbik-gazdalkodas-szabalytalan-kozpenz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allami-szamvevoszek-a-jobbik-a-sajat-tagsagat-is-megtevesztette-a-gazdalkodasaval | Telex | hungarian-news | 2020-12-18 22:31:44 | [] | [
"Jobbik"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [] |
51,380 | Újabb kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen | A Fertő tavi turisztikai komplexum részeként egy óriáskikötő, egy sportcentrum és egy luxusszálloda épül, ám ez az Európai Bizottság zöldügyi biztosa szerint uniós jogot sért. A Bizottság általános magyar jelenségként kezeli a Natura2000-es területeken zajló környezetkárosító beruházásokat. | Újabb kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság a magyar kormánnyal szemben a Fertő tó természeti értékeinek veszélyeztetése miatt. A megaberuházást Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd országgyűlési képviselője kifogásolta meg az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosánál. A magyar politikus arra kérte a zöld ügyekért felelős biztost, hogy lépjen fel az európai jelentőségű élőhelyek és fajok profitszerzési célú szisztematikus magyarországi pusztítása ellen.
A beruházó nem érti, mi a gond
A 23 milliárdos Fertő tavi vízitelep komplett fejlesztése a Modern városok program keretében valósulna meg. Az üdülőkomplexumot közvetlenül a Fertő–Hanság Nemzeti Park mellett képzelik el, a projektet felügyelő állami Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. az Indexnek küldött válaszában azt írta,
a fejlesztés nem von be érintetlen és környezetvédelmi szempontból értékes területeket, csupán az eddig is használt és elmaradott állapotú Vízitelepet és annak korábban iszaptárolásra használt környezetét korszerűsítik,
egyúttal olyan közösségi funkciókkal látják el, amely versenyképes lesz az osztrák üdülőterek mellett.
Kocsis-Cake Olivio szerint az építkezés teljesen kiirtja a tó és part környékének élővilágát. Példaként a 813 férőhelyes vitorláskikötő építését hozta fel, melyet a Mészáros és Mészáros Kft. vállalt 9,3 milliárd forintért. Az országgyűlési képviselő az uniós környezetvédelmi biztosnak küldött levelében arra is felhívta a figyelmet:
A beruházás még kezdeti fázisban van, de már építési területté minősítették át a fertőrákosi strandot. Eddig csak a Kékszalag mezőnyét kétszeresen befogadni képes vitorláskikötő építése kapott zöld lámpát.
A két kilométeres partszakaszon a tervek szerint egy 100 szobás, négycsillagos szálloda, sportközpont, ökocentrum, több teniszpálya és egy étteremsor épül. Az állami projektre 23,2 milliárd forintot különített el a kormány, amely kiemelt nemzetgazdasági érdeknek minősül. Ami azért fontos, mert az építkezés közben semmilyen korlátozó rendeletet, így a Helyi Építési Szabályzatot sem kell figyelembe venni.
A turisztikai fejlesztő azt írta, a projekt a hazai és nemzetközi jogszabályoknak megfelelő érvényes és jogerős környezetvédelmi és természetvédelmi engedélyekkel rendelkezik, amit környezetvédelmi hatástanulmány előzött meg, amely alapján az illetékes hatóság az engedélyeket megadta. Hozzátették, a hatástanulmány sem természetvédelmi, sem környezetvédelmi sem pedig határon átnyúló negatív hatásokat nem állapított meg.
A párbeszédes képviselő szerint a cég által megrendelt hatástanulmány egy vicc, ellentmondó állításokat tartalmaz. A szakértői jelentés azt írja,
egy természetközeli állapotú szikes tóról van szó, amelynek rendkívül jó a minősége,
a Fertő-tó magyarországi szakaszának 80 százalékát háborítatlan nádas borítja, meglévő épületei pedig összhangban vannak a tájjal,
a beruházás környezeti hatása összességében semleges lesz.
Kocsis-Cake kiemelte:
Az építkezés alatt napi 300 teherautó folyamatos közlekedésével számol a hatástanulmány, ami önmagában is megterheli tó környezetét a politikus szerint. Ráadásul a rekreációs Disneylandet a fertőrákosiak is ellenzik.
A szomszéd strandja mindig zöldebb
Az állami fejlesztő azzal indokolja a Fertő-tavi óriás beruházást, hogy az eredetileg a 60-70-es években is turisztikai célokra mesterségesen létrehozott területet az elmúlt évtizedekben is idegenforgalmi célokra használták, ám jelentős fejlesztés nem történt a területen. Hozzáteszik:
Kocsis-Cake Olivio szerint valóban indokolt a vízpart fejlesztése, de a turisztikai giga centrum túlzás, inkább terület jellegének és befogadóképességének megfelelően kellene építkezni. A politikus támogatja a strand, az ökopark és a sportpálya tervét, de a 100 szobás szálloda, több ezer férőhelyes parkolóval, egy mesterségesen feltöltött területen életszerűtlen elképzelés, mert a környék alkalmatlan a tömeges turizmusra. Úgy fogalmazott:
Szerinte 813 állóhelyes kikötő a sétahajózás forgalmával együtt mindenképpen árt a tó élővilágának. Az UNESCO világörökségének részét képző cölöpházak lebontását, pedig teljesen agyament dolognak tartja.
A Sopron – Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. azt írta, hogy az Ökopark és a hozzá tartozó természetvédelmi látogatóközpont szakmai koncepciójának kidolgozásában a Fertő – Hanság Nemzeti Park aktív szerepet vállalt annak érdekében, hogy
Szerintük a beruházás olyan közösségi értékeket fog teremteni, amelyekre a térségben élők, a Fertő Partot használó sport szervezetek tagjai illetve az ide érkező turisták már régóta várnak.
A kötelezettségszegési eljárásról az állami Zrt. azt mondta, hogy
Az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosának tájékoztatása szerint viszont azért indult kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben, mert a köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló Uniós irányelvet a kormány nem ültette át a hazai jogrendbe. | https://index.hu/belfold/2020/12/19/ferto-to_kotelezettsegszegesi_eljaras_gigaudulo_magyarorszag_europai_bizottsag_nautra200_meszaros_lorinc_turizmus/ | https://web.archive.org/web/20221007184038/https://index.hu/belfold/2020/12/19/ferto-to_kotelezettsegszegesi_eljaras_gigaudulo_magyarorszag_europai_bizottsag_nautra200_meszaros_lorinc_turizmus/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-kotelezettsegszegesi-eljaras-indult-magyarorszag-ellen | Index | hungarian-news | 2020-12-19 19:31:00 | [] | [
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt."
] | [
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Sopron"
] | [
"EU",
"környezetkárosítás",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [
"Fertő-tavi beruházás"
] |
51,381 | Kanadai vadontúrát és évi 12 milliós pihenőévet kínál volt diákjainak az államilag kitömött MCC | Évi 12 millió forintos, vagyis havi egymilliós szabad alkotói évet hirdetett meg volt diákjainak a pár hónapja gigantikus állami közpénzjuttatással kitömött Mathias Corvinus Collegium (MCC). A kormányközeli elitképző ezért saját közlése szerint annyit vár cserébe végzett hallgatóitól, hogy tartsanak egy „részletes élménybeszámoló előadást az év során szerzett” élményeikről, tapasztalataikról. Az alumnák néhány hete egy olyan levelet is kaptak az intézménytől, melyben egy vadontúrára hívják őket egy kanadai grizzlyfarmra, ahol a szerencsés kiválasztottak minden költségét fizetik. | Évi 12 millió forintos, vagyis havi egymilliós szabad alkotói évet hirdetett meg volt diákjainak a pár hónapja gigantikus állami közpénzjuttatással kitömött Mathias Corvinus Collegium (MCC). A kormányközeli elitképző ezért saját közlése szerint annyit vár cserébe végzett hallgatóitól, hogy tartsanak egy „részletes élménybeszámoló előadást az év során szerzett” élményeikről, tapasztalataikról. Az alumnák néhány hete egy olyan levelet is kaptak az intézménytől, melyben egy vadontúrára hívják őket egy kanadai grizzlyfarmra, ahol a szerencsés kiválasztottak minden költségét fizetik.
A szabad alkotói év, vagyis a fizetett gap year létező rendszer a jobban eleresztett nyugati egyetemeken is, de általában ezt az időt például könyvírásra kihasználó aktív munkatársaknak szól, nem korábban végzett diákoknak. Ilyesmire a Magyarországon állami költségvetési forrásokból működő intézményeknek esélye sincs.
A Fidesz-közeli elitképzőnek számító, Tombor András és családja által alapított MCC-t fenntartó Tihanyi Alapítványba idén májusban szállt be az állam. Egy 300 milliárd forintot meghaladó vagyonjuttatással nekik adták a MOL és a Richter részvényeinek a 10 százalékát, az MCC által használt gellérthegyi ingatlanokat, majd még 36 milliárd forintot a gazdaságvédelmi programból.
Az MCC ebből a közpénz jellegét elvesztő vagyonból az egész Kárpát-medencére kiterjedő képzési programokkal az ötszörösére akarja növelni a hallgatói létszámát, beszáll a könyvpiacon meghatározó Libribe, megvette a Rubicon archívumát, történettudományi think tanket alapít, és nem utolsó sorban egy sor ingatlant vásárol a pécsi volt tisztikaszinó épületétől a révfülöpi vitorláskikötőig.
A jelek szerint telik emellett az alumniprogramjuk unortodox kistafírozására is, melyben volt diákjaik részesülhetnek a bőkezű juttatásokból, cserébe egy részletes élménybeszámolóért.
A kontextushoz tartozik, hogy az MCC volt diákjai között információink szerint nem örvend egyöntetű népszerűségnek a Mathias Corvinus Collegium eddigiekhez képest nagyságrendet ugró politikai támogatása. Az alumnák közül többen attól tartanak, hogy bár az MCC színvonalas tehetséggondozó és erős közösség volt, a források miatt rájuk éghet a Fidesz-közeliség.
Az alumnák néhány hete egy olyan levelet is kaptak volt intézményüktől, melyben exkluzív programok keretében egyedülálló tréningeket kínálnak nekik. Ez a stresszkezelő programok mellett „különleges küldetés (grizzly encounter)” címen túlélő túrán való részvételi lehetőséget jelent „a grizzly által uralt vadonban”, a kanadai Brit Columbiában. A leírás szerint a sikeresen pályázók az egyik MCC-s vendégoktató grizzlyfarmján fognak brit katonáktól túlélési készségeket tanulni. A nyolcnapos program a kiutazás, a szállás és az ellátás teljes költségét tartalmazza. | https://telex.hu/belfold/2020/12/20/mcc-12-millios-gap-year-es-kanadai-vadontura | https://web.archive.org/web/20230129200932/https://telex.hu/belfold/2020/12/20/mcc-12-millios-gap-year-es-kanadai-vadontura | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kanadai-vadonturat-es-evi-12-millios-pihenoevet-kinal-volt-diakjainak-az-allamilag-kitomott-mcc | Telex | hungarian-news | 2020-12-20 18:09:58 | [] | [
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány"
] | [] | [
"oktatás",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
51,382 | Vádat emeltek Boldog István ellen | Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtottak be vádiratot Boldog István fideszes képviselő és nyolc társa, köztük Fehér Petra önkormányzati képviselő ellen a Fővárosi Törvényszéken, olvasható a Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleményében. | Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtottak be vádiratot Boldog István fideszes képviselő és nyolc társa, köztük Fehér Petra önkormányzati képviselő ellen a Fővárosi Törvényszéken, olvasható a Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleményében.
A vádirat szerint a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is. Mindezekért a vállalkozóktól jogtalan anyagi előnyt kértek és tőlük 2019 májusában 20 millió forintot kaptak. | https://444.hu/2020/12/21/vadat-emeltek-boldog-istvan-ellen | https://web.archive.org/web/20220525161250/https://444.hu/2020/12/21/vadat-emeltek-boldog-istvan-ellen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadat-emeltek-boldog-istvan-ellen | 444 | hungarian-news | 2020-12-21 00:00:00 | [
"Boldog István",
"Fehér Petra"
] | [] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye"
] | [
"pályázat",
"hivatali visszaélés",
"EU",
"önkormányzat"
] | [] |
51,383 | Közel 3,2 milliárdért újítja fel a fertődi Esterházy-kastély egy részét a ZÁÉV és a FÉSZ | A fertődi Eszterházy-kastély múzeumi tömbjének belső felújítását az F-Z Esterházy-kastély Konzorcium, vagyis a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. (FÉSZ), valamint a ZÁÉV Zrt. fogja végezni nettó 3,198 milliárd forintért– derült ki az uniós közbeszerzési értesítő december 11-i számából. | A FÉSZ Zrt. és a ZÁÉV Zrt. alkotta F-Z Esterházy-kastély konzorcium az Esterházy-kastély „Múzeumi tömbjének” generálkivitelezési munkáit fogja elvégezni. A két cég helyreállítja a kastély kétemeletes középső részét („Múzeumi tömb”), pincétől a „belvedere”, vagyis kilátószintig. Az óraszinten vetítőteret alakítanak ki, a Belvedere-t pedig kiállítások mellett időszakos rendezvények megtartására is alkalmassá teszik.
Az ajánlatkérő Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. által közzétett hirdetmény szerint a feladatok közé tartozik többek között a restaurálás, szigetelés, törmelékelszállítás, festés és vakolatjavítás is, azonban a munkálatok csak az épület belső tereit és a díszudvar felőli előlépcső restaurálását érintik. A szerződés opcionálisan rendelhető tételeket is felsorol, ezek között szerepel például a teakonyha bútorzata és tárgyai, ülőbútorok a látogatóknak, kézzel szőtt selyemtapéta és ezek textiltervezése is.
A munkáért nem volt nagy tolongás: a nyílt eljárásra a nyertesen kívül csupán egyetlen ajánlat érkezett be, a mosonmagyaróvári Szabó és Társa Belsőépítészeti Kft.-től.
A kastély felújításának első üteme 2009-ben kezdődött. A munkákat több alkalommal európai uniós forrásból finanszírozták, de emellett a központi költségvetésből is költöttek a rekonstrukcióra. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont 2015-ben írt ki közbeszerzést a kastély nyugati szárnyának felújítására.
Ahogy akkor megírtuk, azt az 1 milliárdos tendert 2016-ban szintén a ZÁÉV Zrt. nyerte, de akkor még a West Hungária Bau Kft.-vel közösen. Idén tovább folytatódik a kastély rekonstrukciója: november 24-én a „Keleti Gránátos-ház” felújítását és átalakítását célzó 214 milliós tendereren pedig a FÉSZ Zrt. nyert.
A West Bau és a ZÁÉV újítja fel 1 milliárdért a fertődi Esterházy-kastélyt
Újabb tendert nyert az utóbbi évek két sikeres építőipari vállalkozása.
Az F-Z Esterházy-kastély Konzorcium vezetője a FÉSZ Zrt, ami az Excidit Befektetési Kft. tulajdonában van. A cég Khaut Andráshoz köthető, aki jó kapcsolatot ápol a miniszterelök vejével. Az Opten adatai szerint a cég nettó árbevétele tavaly 3,6 milliárd forint volt, ami jelentős csökkenést jelent a 2018-as 10,3 milliárdos árbevételhez képest. A forgalom csökkenése a cég nyereségét is csökkentette: 2018-ban 789,8 millió forint, tavaly viszont már jóval kevesebb, 148 millió forint profitot termelt a FÉSZ.
Az 1991-ben alapított ZÁÉV Zrt. neve leginkább a stadionok építéséről lehet ismerős, de a Néprajzi Múzeum kivitelezése, valamint a Testnevelési Egyetem felújítása is hozzájuk köthető. A ZÁÉV 2015-ben a Peresztegi Imre tulajdonában lévő Pannon Speed Pro Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. tulajdona lett, ami 2019-ben hivatalosan is Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került. A zalaegerszegi cég az Opten adatai szerint 2019-ben 72,8 milliárd forint nettó árbevételt ért el, amiből 6,7 milliárd nyeresége maradt. | https://atlatszo.hu/2020/12/14/kozel-32-milliardert-ujitja-fel-a-fertodi-esterhazy-kastely-egy-reszet-a-zaev-es-a-fesz/?__cf_chl_rt_tk=06sR9sUeExiclTdzSkSZHt9ZxTvMZArE49zZyE4gg1Q-1701959027-0-gaNycGzNDTs | https://web.archive.org/web/20211017133911/https://orszagszerte.atlatszo.hu/kozel-32-milliardert-ujitja-fel-a-fertodi-esterhazy-kastely-egy-reszet-a-zaev-es-a-fesz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-32-milliardert-ujitja-fel-a-fertodi-esterhazy-kastely-egy-reszet-a-zaev-es-a-fesz | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-12-14 00:00:00 | [] | [
"FÉSZ Építő Zrt.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Fertőd",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
51,384 | Jogerősen hét és fél év fegyházra ítélték Vizoviczki Lászlót | Jogerősen hét és fél év fegyházbüntetésre ítélte Vizoviczki Lászlót folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés, minősített adatokkal való visszaélés és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa hétfőn, írja az MTI. | Jogerősen hét és fél év fegyházbüntetésre ítélte Vizoviczki Lászlót folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés, minősített adatokkal való visszaélés és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa hétfőn, írja az MTI.
A bíróság a honlapján azt közölte: az ítélőtábla katonai tanácsa kiemelt, szigorúan bizalmas minősítésű eljárásban pénteken - kisebb jogszabályi pontosítással - helyben hagyta V. L. és társai ügyében az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék katonai tanácsának július 16-án meghozott ítéletét.
Az első fokú katonai tanács hivatali vesztegetés, minősített adatokkal történő visszaélés és más bűncselekmények miatt a fegyházbüntetés kiszabása mellett 108 millió forintos pénzbírságra ítélte a 2010-es évek elején a budapesti éjszakai élet uraként ismertté vált Vizoviczki Lászlót.
Az ügyben 22 vádlott ellen emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség, a vádirat szerint Vizoviczki és emberei hivatalos személyektől pénzért cserébe azt kérték, hogy a hozzájuk köthető szórakozóhelyeken ne történjenek hatósági intézkedések, míg a konkurenciánál igen.
Hét másik, a bűnösségét beismerő vádlott esetében felfüggesztett szabadságvesztést, vagyonelkobzást, pénzbüntetést szabtak ki.
Az ítélet júliusi kihirdetése után a katonai ügyész az elsőrendű vádlott szabadságvesztése időtartamának emeléséért, a vádlott és védője pedig enyhítésért fellebbezett.
A táblabíróság azt közölte, hogy a másodfokon eljáró katonai tanács a fellebbezések által érintett elsőrendű vádlott és két vádlott-társa esetében "korlátozott terjedelemben, csak az első fokon kiszabott büntetések tekintetében bírálta felül az elsőfokú ítéletet", mivel a jogosultak kizárólag emiatt jelentettek be perorvoslatot.
Hozzátették: a fellebbviteli bíróság ezért nem vizsgálhatta az elsőfokú ítélet megalapozottságát, a határozatát az elsőfokú katonai tanács által megállapított tényállásra alapozta. Mivel a vádlottak a bűnösségüket a váddal egyező tényállás és minősítés szerint beismerték, a felülbírálat nem terjedhetett ki a bűnösség megállapítására és a jogi minősítésre vonatkozó rendelkezésekre sem.
A fellebbviteli bíróság ugyanakkor hivatalból vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság nem sértette-e meg az eljárási szabályokat, ami az ítélet teljes hatályon kívül helyezését eredményezhetné, ilyet azonban nem észlelt.
A táblabíróság közlése szerint a vádban szereplő bűncselekmények jogi minősítése annyiban szorult helyesbítésre, hogy az elsőrendű vádlott esetében az elkövetéskor hatályos és "rá nézve kedvezőbb" 1978. évi IV. törvény (régi Btk.) rendelkezéseit kellett alkalmazni.
A másodfokú eljárásban irányadó tényállás és jogi minősítés mellett az ítélőtábla megállapította, hogy a törvényszék feltárta és helyesen értékelte a büntetés kiszabása során lényeges tényezőket.
Azt írták: a vádlottak büntetései megfelelően igazodnak a vádbeli bűncselekmények tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövetők társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. Az elsőfokú bíróság által kiszabott szankciók szükségesek és egyben elégségesek is az egyéni és általános bűnmegelőzési célok eléréséhez, így azok súlyosítása, de enyhítése sem indokolt - áll az ítélőtábla összegzésében. | https://444.hu/2020/12/21/jogerosen-het-es-fel-ev-fegyhazra-iteltek-vizoviczki-laszlot | https://web.archive.org/web/20230314125053/https://444.hu/2020/12/21/jogerosen-het-es-fel-ev-fegyhazra-iteltek-vizoviczki-laszlot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogerosen-het-es-fel-ev-fegyhazra-iteltek-vizoviczki-laszlot | 444 | hungarian-news | 2020-12-21 00:00:00 | [
"Vizoviczki László"
] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"ítélet/döntés",
"vendéglátás"
] | [
"Vizoviczki diszkóbirodalma"
] |
51,385 | Müller Cecília nem árulta el Hadházynak, hogy hivatalának konzorciuma mire költött 11,4 milliárdot | Kétmilliárd forinttal toldotta meg a kormány a felhasználható pénzkeretet az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) uniós gigaprojektjének utolsó hónapjaiban. Az október 27-én közzétett szerződésmódosítás szerint Az egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése elnevezésű hároméves programban így nem 11,4, hanem 13,4 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásból gazdálkodhat a Müller Cecília vezette hivatal és a mögött felsorakozó konzorcium. | Kétmilliárd forinttal toldotta meg a kormány a felhasználható pénzkeretet az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) uniós gigaprojektjének utolsó hónapjaiban. Az október 27-én közzétett szerződésmódosítás szerint Az egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése elnevezésű hároméves programban így nem 11,4, hanem 13,4 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásból gazdálkodhat a Müller Cecília vezette hivatal és a mögött felsorakozó konzorcium.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2017-ben kötött szerződést az OTH jogelődjével. A kormányzati felhívással indított projektbe az Állami Egészségügyi Ellátó Központot, a Semmelweis Egyetemet és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt is bevonták. A projekt most decemberben zárult volna, de a koronavírus-járvány miatt meghosszabbították a futamidőt, így a végleges zárás 2021-re csúszik.
A konzorcium szerteágazó célok megvalósítására vállalkozott. A többi között a népegészségügy rendszerét kellett megújítaniuk, illetve olyan fejlesztéseket is végre kellett hajtani, amelyek javítják a lakosság egészségi állapotát és biztonságosabbá teszik a betegellátást. Októberben, a már említett szerződésmódosítással került be a feladatlistába, hogy a korábbiakon túl egy nemzeti egészségügyi telefonos ügyfélszolgálati és online információs központot is létre kell hozni. Erről az ősszel rendelet adott ki a kormány, amely kimondta, hogy az országos rendszer kiépítésére kétmilliárd forintot szánnak.
A teljes finanszírozást uniós pénzből oldották meg, de a módosításokkal végül a hazai költségvetésből is hozzácsaptak a kerethez 600 millió forintot.
A program számára weboldalt indítottak, ahol az olvasható, hogy a projekt négy részből áll. Az uniós keretből az alapellátás, a népegészségügy, a betegbiztonság és a környezet-egészségügy átfogó módszertani fejlesztésével kívánnak „nagymértékben hozzájárulni a lakosság és a jövő generáció egészségi állapotának javításához”.
Az efop180.antsz.hu oldalon számos dokumentum megtalálható, publikáltak néhány kisebb tanulmányt is, de a háziorvosi rendszer megváltoztatására vonatkozó elképzelésekről például mindössze egyoldalnyi összefoglaló olvasható. Bővebb anyagokat tartalmaz az iskolai egészségnevelési rész, ám a három év alatt elvégzett munkákról sehol sem közölnek összesítést. Az oldalról azt sem lehet megtudni, hogy a konzorcium tagjai és az egyes szakemberek között hogyan oszlottak meg a feladatok, illetve ki milyen költséggel dolgozott.
A hivatalos weboldalon kívül is próbáltunk rákeresni, vannak-e olyan nagyobb, a nyilvánosság előtt lezajlott programelemek, amelyek magyarázhatják a stadionnyi pénz elköltését. Egy nagyobb összegű részprogramra bukkantunk rá, ez a hazai csapvizek ólomtartalmának vizsgálata volt. A Nyitott laboratórium elnevezésű részprogram május 31-éig működött a Nemzeti Népegészségügyi Központban, és 500 milliós keretet különítettek el rá. Jóval kisebb tétel a Semmelweis Egyetem betegbiztonság témakörében kiírt közbeszerzése, amelyen húsz településre kiterjedő lakossági fórum megszervezése és lebonyolítása volt a feladat. A tendert a nézőpontos Mráz Ágoston Sámuel cége, a Kutatópont Piac – és Véleménykutató Kft. nyerte, de az mindössze 35,5 millió forintba került.
A 11,4 milliárdos támogatás elköltésének részleteiről Hadházy Ákos levélben kért információkat Müller Cecíliától. Az ellenzéki képviselő arra kérte a tiszti főorvost, foglalja össze a projekt eddigi eredményeit, adja meg, hogy a módszertani fejlesztések milyen tartalommal, kinek a közreműködésével valósultak meg. Arra is kíváncsi volt, hogy az eddigi pénzfelhasználásból mekkora részt tettek ki a személyi kifizetések, bérköltségek, kivel, illetve milyen cégekkel kötöttek egymillió forint feletti értékben szerződéseket.
A független képviselő tájékoztatása szerint Müller a múlt héten postázott válaszlevélben egyetlen kérdésre sem válaszolt érdemben. Nagyobb részüknél egy alkotmánybírósági döntésre hivatkozott, amely szerint az adatkezelő kizárólag az adatkérés teljesítése érdekében nem köteles adatokat kigyűjteni vagy rendszerezni.
A 24.hu a megrendelőt, az Emberi Erőforrások Minisztériumát is megkereste, hogy megtudjuk, szerintük mik voltak a projektek legnagyobb eredményei, de a tárcától nem kaptunk választ. | https://24.hu/belfold/2020/12/22/muller-cecilia-oth-hadhazy-akos/ | https://web.archive.org/web/20221203193213/https://24.hu/belfold/2020/12/22/muller-cecilia-oth-hadhazy-akos/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/muller-cecilia-nem-arulta-el-hadhazynak-hogy-hivatalanak-konzorciuma-mire-koltott-114-milliardot | 24.hu | hungarian-news | 2020-12-22 00:00:00 | [
"Mráz Ágoston Sámuel",
"Müller Cecília"
] | [
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK)",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Kutatópont Piac- és Véleménykutató Kft.",
"Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK)",
"Országos Tisztifőorvosi Hivatal",
"Semmelweis Egyetem (SE/SOTE)"
] | [] | [
"egészségügy",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés"
] | [] |
51,386 | NER-körökben szóródnak szét a várprogram milliárdjai, de már a kormány sem tudja követni pontosan | Egy évvel meghosszabbította a Nemzeti Kastély- és Várprogramot a kormány, mivel az öt éve – főként európai uniós forrásból – zajló projektben eddig egyetlen épületet sem sikerült teljesen befejezni. A felújítandó műemlékek számát a negyedével csökkentették, ám az összeget alig. Így is kérdéses, hogy a rendelkezésre álló 53 milliárd forint elegendő lesz-e az összes rekonstrukcióra. A felújításokra eddig kiírt 25 közbeszerzés közül legalább 13 esetében lehet kapcsolatot találni kormányközeli szereplőkkel. Közben a Miniszterelnökség olyan költségvetési adatokat közölt a programról, amelyek ellentmondanak a két évvel ezelőtti tájékoztatásának. | Öt éve hirdette meg a kormány a Nemzeti Kastély- és Várprogramot, amelynek keretében eredetileg 20 kastélyt és 19 várat kellett volna felújítani országszerte 2020 végéig. Az egyes műemléképületek rekonstrukciója azonban vagy még nem fejeződött be, vagy el sem kezdődött, ezért a kabinet további egy évvel meghosszabbította a főként európai uniós forrásból finanszírozott program határidejét – tudta meg a 24.hu.
Változott a program költségvetése, és csökkentették a felújításra váró építmények számát is, már csak 18 kastély és 12 vár rekonstrukciójáról van szó, vagyis az eredetileg tervezett munkálatok csaknem negyedét kihúzták a listáról.
Ugyanakkor a program költségvetését nem ezzel arányosan, hanem minimálisan csökkentették: 57,5 milliárdról 53,5 milliárd forintra, amiből egyébként több mint 40 milliárdot Brüsszel fizet.
Az a programot bonyolító NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. honlapjáról is kiderül, hogy a munkálatok jelentős csúszásban vannak, ugyanis mindössze három kastély és egy vár felújításával végeztek. Egyelőre ezek sem látogathatók, ugyanis a kiállítások berendezése és az eszközök beszerzése folyamatban van. Igaz, a Miniszterelnökség felügyelete alatt működő társaság három további elkészült létesítményt is feltűntet az oldalán – Edelény, Sirok és Ozora –, de ez ezek rekonstrukcióját egy korábbi uniós program részeként végezték el.
Két kastély és három vár esetében egyelőre csak közbeszerzési kiírás van a munkák elvégzésére. Huszonegy esetben viszont már megtörtént a tender lebonyolítása, ugyanakkor többnél is csak az elmúlt hónapokban hirdettek győztest, vagyis ha elkezdődtek is a felújítási munkák, még nagy eséllyel az elején tartanak.
Ismerős arcok taroltak
A gyakran milliárdos közbeszerzési eljárások nyertesei pedig főként a kormányhoz közeli vállalatok, tulajdonosaik közt feltűnik Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök vejének korábbi üzlettársa és a kormányfő VIP-páholyos szurkolótársa is.
Az eddig elbírált 25 közbeszerzési tender közül legalább 13 esetben lehet kapcsolatot találni a NER-rel.
A Mészáros Lőrinc érdekeltsége tartozó Dunántúli Magasépítő Kft. két rekonstrukciós munkát is elnyert, valamint a zalaegerszegi ZÁÉV Zrt.-vel is sikeres volt. Utóbbi 4,4 milliárd forintért konzorciumban végzi a fertődi Eszterházy-kastély turisztikai fejlesztését. Előbbi pedig csaknem egymilliárdért a keszthelyi Festetics-kastélyegyüttes felújításán dolgozhat, valamint a sümegi Püspöki Palota munkálatait is ez a vállalat kapta az SZ-L Bau Kft.-vel közösen 1,8 milliárd forintért. Az utóbbi cég önállóan is elnyert egy munkát, a nagyvázsonyi várat 1,2 milliárdért újítja fel.
Mészáros gyerekeinek is jutott megbízás. A 2015-ben alapított Fejér B.Á.L. Zrt. – amelynek nevében a három betű a gyerekek keresztnevére utal, vagyis Mészáros Beatrixra, Homlok-Mészáros Ágnesre és ifjabb Mészáros Lőrincre – a Majkpusztai Eszterházy kastélyt és kamalduli remeteséget újítja fel 2,8 milliárd forintért. Ebben konzorciumi partnerként részt vesz a West Hungária Bau Kft. is, amelynek a tulajdonosa, Paár Attila, aki korábban Tiborcz István – Orbán Viktor veje – üzlettársa volt.
Paár érdekeltsége két másik felújításban is szerepelt, amelyek már be is fejeződtek. A West Hungária Bau alvállalkozóként vett részt a dégi Festetics-kastély csaknem kétmilliárd forintos munkálataiban, továbbá nyertese volt a mosonmagyaróvári vár majdnem egymilliárd forintos rekonstrukciójának.
A West Hungária Bau Kft.-vel rendre közösen tenderező EB Hungary Invest Kft. a füzérradványi Károlyi-kastély 1,8 milliárd forintra drágult felújítása mellett a sümegi vár csaknem 800 millió forintos rekonstrukciójában is részt vehet.
Érdekes társaság nyerte el a Bajnán már szintén elkészült Sándor-Metternich-kastély 1,3 milliárd forintos felújítását. A Pharos 95 Kft. tulajdonosa Végh Gábor, a cég a stadionépítések egyik kedvezményezettje. Végh 2012-ben a kormányfővel együtt a VIP-páholyból követte a Videoton–Debrecen mérkőzést. A jó viszonyra utalhat az is, hogy a felcsúti telephellyel rendelkező cég építette taotámogatásból a 3,8 milliárd forintból létesült Pancho Arénát, Végh pedig még egy Puskás-szobrot is adományozott a felcsúti fociakadémiának.
A felcsúti akadémia bőkezű támogatója a tatai Eszterházy-kastély 1,7 milliárdos felújítását elnyerő társaság is, a Laterex Építő Zrt. 2017-ben a költségvetés helyett 22 millió forintot inkább a felcsúti utánpótlásnevelés javára fizetett be.
Saját magát cáfolja a kormány
A kastélyprogramban elköltött pénzekről, valamint a felújítások várható csúszásáról két éve írtunk cikket.
Akkor közérdekű adatigényléssel kértük ki a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökségtől a többi között a költségvetési adatokat. Kiderült, hogy addig 14 milliárd forintot, mostanra 19 milliárd forintot költöttek el a programban. Azonban ami igazán érdekes, az a részletes költségvetés, két soron ugyanis meglehetősen furcsa adatokat közölt a minisztérium.
2018-ban azt tudatta a tárca, hogy addigra 228 millió forintot fizettek ki a program tanulmányaira, 2020-ban viszont már azt állítja a Miniszterelnökség, hogy 187 milliót fordítottak tanulmányokra.
2018-ban azt közölték, hogy egyéb kiadások címén 3,5 milliárd forintot költöttek el, 2020-ban viszont azt, hogy erre a célra 2,5 milliárd forintot fordítottak.
Csakhogy ez így nem stimmel: értelemszerűen nem költhettek kevesebbet ugyanarra a célra két évvel később.
A Miniszterelnökség kérdésünkre azt is írta, hogy az Európai Unió többször is ellenőrizte már a programot, és nem talált szabálytalanságot. Ugyanakkor kérdéses, hogy a további egy év elég lesz-e a program befejezésére, illetve az 53 milliárd forintos keret elegendő lesz-e az összes műemlék rekonstrukciójára. Arra is csak később lesz válasz, hogy egy-egy kastély és vár esetében az előrejelzett akár 50-60 ezer fős látogatottság mennyire reális, ugyanis a beruházások finanszírozásáért cserébe jelentős látogatószámot és folyamatos bevételt vállalt Magyarország. Ha az utóbbit nem teljesítjük, akár a támogatás visszafizetését is kérheti Brüsszel.
Kiemelt kép: Munkagép a Wenckheim-kastély felújításán, a Békés megyei Szabadkígyóson. A kastély a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében újul meg több mint hárommilliárd forintból, felerészben európai uniós forrásból. | https://24.hu/belfold/2020/12/22/kastelyprogram-varprogram-ner-fidesz-orban-viktor-meszaros-lorinc-paar-attila/ | https://web.archive.org/web/20230206162646/https://24.hu/belfold/2020/12/22/kastelyprogram-varprogram-ner-fidesz-orban-viktor-meszaros-lorinc-paar-attila/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ner-korokben-szorodnak-szet-a-varprogram-milliardjai-de-mar-a-kormany-sem-tudja-kovetni-pontosan | 24.hu | hungarian-news | 2020-12-22 00:00:00 | [
"Gulyás Gergely",
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila",
"Végh Gábor"
] | [
"Dunántúli Magasépítő Kft.",
"EB Hungary Invest Kft.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Laterex Zrt.",
"Miniszterelnökség",
"Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.",
"Pharos ’95 Kft.",
"SZ-L Bau Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Bajna",
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Dég",
"Fejér megye",
"Fertőd",
"Füzérradvány",
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Keszthely",
"Komárom-Esztergom megye",
"Mosonmagyaróvár",
"Nagyvázsony",
"Sümeg",
"Tata",
"Veszprém megye",
"Zala megye"
] | [
"műemlékvédelem",
"EU",
"építőipar",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,387 | Metrókenőpénz: ki sem hallgatták az egyik fővádlottat, úgy szüntették meg ellene az eljárást | Az Orbán-kormány által az ország legnagyobb korrupciós botrányának kikiáltott, az Alstom metrókocsik beszerzéséhez kapcsolódó vesztegetési ügy monstre tárgyalássorozata több mint egy éve kezdődött a Fővárosi Törvényszéken, de nem úgy fest, hogy drámai kifejlet felé tartana. Jellemző, hogy az ügyészség által megajánlott legsúlyosabb büntetési tétel, amint arról a tavalyi előkészítő tárgyalásról tudósítottunk, egy év négy hónap szabadságvesztés volt, három évre felfüggesztve. | Az Orbán-kormány által az ország legnagyobb korrupciós botrányának kikiáltott, az Alstom metrókocsik beszerzéséhez kapcsolódó vesztegetési ügy monstre tárgyalássorozata több mint egy éve kezdődött a Fővárosi Törvényszéken, de nem úgy fest, hogy drámai kifejlet felé tartana. Jellemző, hogy az ügyészség által megajánlott legsúlyosabb büntetési tétel, amint arról a tavalyi előkészítő tárgyalásról tudósítottunk, egy év négy hónap szabadságvesztés volt, három évre felfüggesztve.
Pedig a vádiratban összesen 8,4 millió euró (2,5 milliárd forint) kenőpénz kifizetése szerepel: tanácsadókon keresztül, „valótlanul tanácsadással megbízott társaságok bevonásával”, „rendkívüli üzleti költség” néven elszámolt vesztegetési pénz útján biztosították e szerint, hogy a metrókocsik beszerzésére kiírt közbeszerzésen az Alstom-konzorcium fusson be.
Az Alstom kiterjedt céghálója okán több országban másfél évtizedig folyt a nyomozás, köztük talán a legmélyebben Nagy-Britanniában foglalkoztak az üggyel.
A külföldi hatóságok arra jutottak, hogy a 8,4 millió eurónyi kenőpénz magyar hivatalos személyeknél, esetleg pártnál, pártoknál landolhatott.
A sok éve és több országban folyó nyomozások során tanácsadókat, offshore cégeket találtak, nyomon tudták követni a fiktív tanácsadásokért leszámlázott pénzek útját, még azt is kiderítették, ki vett fel készpénzt egy gyanús szlovákiai bankszámláról, ám nem sikerült megtalálni a pénzek végállomását, a hatóságoknak nem sikerült kideríteni, kiket, milyen állami alkalmazottakat vesztegettek meg, illetve mely párthoz vagy pártokhoz gurulhattak a vesztegetési pénzekből.
A legújabb fejlemény, hogy a Fővárosi Törvényszék december elején úgy döntött, megszünteti a büntetőeljárást az ügy egyik főszereplőjével, az ötödrendű vádlott T. G.-vel szemben. Az izraeli tartózkodási helyet, kézbesítési címként pedig a svájci-olasz határon fekvő Luganót megadó férfival szemben a vád bűnsegédként elkövetett, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette volt.
A végzés értelmezéséhez vissza kell menni 2005 júniusáig. A BKV akkor írt ki tendert a felújított M2 és az új M4 vonal metrókocsijainak beszerzésére. Az Alstom konzorciumban a Ganz Transelektro Közlekedési Zrt.-vel pályázott. Az Alstom tanácsadók hadával dolgozott, eddig a pontig a vádiratban a Medgyessy Péter volt miniszterelnök által alapított AssistConsult Tanácsadó Kft., valamint a Honfran Kft. neve bukkant fel mint amelyek segítették az Alstomot.
Amikor az ártárgyalás után világossá vált, hogy van jobb ajánlat az Alstoménál, és „győzelmük valótlanul tanácsadással megbízott társaságok bevonásával kizárólag vesztegetés útján biztosítható”, további tanácsadó bevonása vetődött fel. Ezen a ponton a vád szerint az egyik leányvállalatnál, az Alstom S.A.-nál megjelent egy „rendkívüli üzleti költségekre” szánt keret, ami a várható teljes szerződéses ár 3 százalékára rúgott. Az ügyészség szerint ez volt a vesztegetésre fordított pénz, amit költségként leírhatott a francia cég.
Ekkoriban lépett színre a két új tanácsadó cég, az osztrák EuroContact Public Affairs GmbH, illetve a dán Hansen Consulting ApS. Az előbbi ügyvezetője A. Z. volt, az utóbbi pedig az apósa, T. G. érdekeltségében állt akkoriban. Az Alstom a tanácsadókkal 2006. június 8-án megkötötte a szerződést, amelyben 2 százalék + 500 ezer euró szerepelt.
A pénz 2006 szeptembere és 2007 júniusa között két részletben érkezett meg az Alstomtól: az EuroContactnak 2,061 millió, majd 229 ezer eurót utaltak, a Hansen ApS-nek pedig 4,573 millió, majd 508 ezer euróról állítottak ki számlát. A bécsi székhelyű EuroContact a számlájára beérkezett 2,29 millió euróból 2,179 milliót átutalt (az EuroContact Hungary Kft. közbeiktatásával) a Hansennek.
Mint jeleztük, a vád szerinti vesztegetés passzív elkövetőit nem sikerült kideríteni, de a hatóságok úgy tudják, hozzájuk a pénz eljuttatását T. G. vállalta, és a Hansentől érkező pénz 98,5 százalékát érdekeltségéhez, a Seychelles szigeteken bejegyzett Barrow’s Enterprices Ltd.-nek utalták alvállalkozói szerződés alapján. Más ügyletekből származó pénzekkel együtt összesen 17,895 millió eurót utaltak át 2007 és 2010 között a Barrow’s Szlovákiában vezetett bankszámláira. Ebből több részletben összesen 7,3 millió eurót vettek fel készpénzben, és ismeretlen célszemély(ek)nek továbbították a vád szerinti kenőpénzt – derül ki a bírósági végzés összegzéséből.
A legtöbb kenőpénz közvetítésével hírbe hozott Hansen hátteréről korábban megírtuk, hogy egy időben a Defap pénzügyi holdingtársaság volt a tulajdonosa. A Defap befektetett a magyarországi médiába is, a Fellegi Tamás (volt fejlesztési miniszter) által gründolt Infocenter.hu Média Zrt.-be rögvest az alapítás után, és finanszírozta a Fideszhez hű médiabirodalom alapköveinek lerakását.
T. G. szerepével korábban két ország hatóságai is foglalkoztak. A brit Súlyos Csalási Ügyek Hivatala (Serious Fraud Office – SFO) 2011-ben jogsegélykérelemmel fordult az osztrák korrupcióellenes ügyészséghez. Az SFO azt gyanította, hogy A. Z. és T. G. 2005-től kenőpénzeket juttatott magyar hivatalos személyekhez, esetleg pártokhoz az Alstom győzelmét elősegítendő a metrótenderen. Az osztrák hatóságok azonban háromévnyi nyomozás után sem találtak megfelelő bizonyítékot, így 2014-ben jogerősen megszüntették az eljárást.
Most a Fővárosi Bíróság is ezt tette. Nem azért, mert szerintük is alaptalannak bizonyult a gyanú, hanem a titokzatosan hangzó „ne bis in idem” alapján, ami a kétszeres eljárás tilalmát jelenti, vagyis azt, hogy
kétszer ugyanazért az ügyért nem vonható eljárás alá senki. Mivel ezt az ügyet az osztrák ügyészség már vizsgálta, és jogerősen megszüntette az eljárást, így a magyar hatóságok nem vehetik elő újra T. G.-t ugyanazért.
A férfit ugyan gyanúsítottként nem hallgatta meg az osztrák hatóság, a magyar bíróság azonban ezzel együtt úgy ítélte meg, hogy a társhatóságok alaposan kivizsgálták az ügyet, mielőtt bizonyíték hiányában megszüntették az eljárást.
A bécsi bíróság egyébként tavaly áprilisban azt is megállapította, hogy a vád szerinti vesztegetés büntette legkésőbb 2015-ben elévült, ezért vesztegetés bűntette miatt nem folytatható T. G. ellen nyomozati eljárás. | https://24.hu/belfold/2020/12/21/metro-metrokocsi-korrupcio-astom-ugy-eljaras-megszuntetes/ | https://web.archive.org/web/20220523053729/https://24.hu/belfold/2020/12/21/metro-metrokocsi-korrupcio-astom-ugy-eljaras-megszuntetes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/metrokenopenz-ki-sem-hallgattak-az-egyik-fovadlottat-ugy-szuntettek-meg-ellene-az-eljarast | 24.hu | hungarian-news | 2020-12-21 00:00:00 | [
"Fellegi Tamás",
"Medgyessy Péter"
] | [
"Alstom",
"AssistConsult Kft.",
"Barrow’s Enterprices Ltd.",
"Defap Enterprises",
"Eurocontact Public Affairs GmbH",
"Hansen Consulting Aps",
"Honfran Kft.",
"Infocenter Zrt."
] | [] | [
"pályázat",
"metró",
"EU",
"közlekedés",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"BKV-Alstom metrókocsik"
] |
51,389 | Kisfaludy-pályázatok: gazdag magyarok lesznek még gazdagabbak közpénzből | Milliárdos forgalmú cégek tulajdonosai is kaptak vissza nem térítendő állami milliókat a Magyar Turisztikai Ügynökségtől a vendégházaik szépítésére. Zuhanykabin és kukatároló is közpénzből épül.
A Kisfaludy-pályázatok 2020-as nyertesei között találjuk például a Graviso Kft.-t, amely 3 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a Kastélykert vendégház csinosítására. A debreceni székhelyű cég egyelőre még nem lendült bele teljesen az üzeletbe, hiszen 2019-ben kétmillió forintos forgalma volt, amiből 92 ezer forint veszteség jött össze. Ellenben minden esély adott a dinamikus fejlődéshez, hiszen a cég ügyvezetője és tulajdonosa Frommer Lajos, de lánya, Frommer Dóra is tulajdonos.
Frommer Lajos milliárdos nagyvállalkozó. Ő a tulajdonosa például a Farmmix csoportnak, benne a hajdúböszörményi Farmmix Kft.-nek, Szintén Frommer Lajos az egyik tulajdonosa az gödöllői Agrosol 2000 Kft. nevű cégnek, amely tavaly 958 millió forintos forgalom mellett 71,6 millió forintos nyereséggel zárt.
Ennél sokkal nagyobb összeget kapott a Ráskó Birtok Kft., a cég ugyanis 81,3 millió forintból alakíthat ki vendégházat Taliándörögdön. A cégnek tavaly még nem volt bevétele.
A sümegi püspöki kastélyt pedig 1,8 milliárd forintból renoválják.
Telinvest Kereskedelmi Kft. 28 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott, ez a projekt 70 százalékos támogatását jelenti.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint nem politikai szimpátia alapján, hanem kizárólag szakmai alapon dől el az, hogy kik kapnak turisztikai fejlesztési támogatást | Mindig lehet újabb és újabb érdekességet találni a kormányzati felügyelet alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program pályázati nyertesei között. Megírtuk már, hogy Mészáros Lőrinc, Simicska Lajos vagy Puch László panziója vissza nem térítendő állami támogatást kapott, ezúttal is csokorba szedtünk néhány különlegességet.
A Kisfaludy-pályázatok 2020-as nyertesei között találjuk például a Graviso Kft.-t, amely 3 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a Kastélykert vendégház csinosítására. A debreceni székhelyű cég egyelőre még nem lendült bele teljesen az üzeletbe, hiszen 2019-ben kétmillió forintos forgalma volt, amiből 92 ezer forint veszteség jött össze. Ellenben minden esély adott a dinamikus fejlődéshez, hiszen a cég ügyvezetője és tulajdonosa Frommer Lajos, de lánya, Frommer Dóra is tulajdonos.
Nem túl ismert, de Frommer Lajos milliárdos nagyvállalkozó. Ő a tulajdonosa például a Farmmix csoportnak, benne a hajdúböszörményi Farmmix Kft.-nek, amely 2016 óta stabilan 6 milliárd forint feletti forgalmat bonyolít, 2019-ben például 6,3 milliárd forint árbevétele volt, amiből 189 millió forintos profit jött össze. Fő tevékenységi körük a különböző növényvédő szerek, vetőmagvak és műtrágyák nagykereskedelme.
Frommer Lajos nyilatkozik, hogy az osztalékfizetés a társaság fizetőképességét nem veszélyezteti, és nem sérti a hitelezők érdekeit sem
- olvasható a májusi taggyűlési jegyzőkönyvben. Az osztalék pedig 185 millió forint lett.
Szintén Frommer Lajos az egyik tulajdonosa az gödöllői Agrosol 2000 Kft. nevű cégnek, amely tavaly 958 millió forintos forgalom mellett 71,6 millió forintos nyereséggel zárt. Lánya, Frommer Dóra pedig azzal vált ismertté, hogy 2016-ban az állami földárverések során a Hajdú-Bihar megyei Ebesen 189 hektárt vett, amiért 963 millió forintot fizethetett ki.
Többször megírtuk már, hogy az Orbán-kormány olyan szálloda vagy panziófejlesztéseket finanszíroz közpénzből, amelyek tulajdonosainak minden bizonnyal akadna saját forrása is a beruházásra. Hogy pontosan hol van a Frommer-család Kastélykert vendégháza, amire 3 millió forintot kaptak, azt nem lehet pontosan tudni, de a Graviso Kft.-nek van egy fióktelepe Bózsván.
Várépítők előnyben
Ennél sokkal nagyobb összeget kapott a Ráskó Birtok Kft., a cég ugyanis 81,3 millió forintból alakíthat ki vendégházat Taliándörögdön. A cégnek tavaly még nem volt bevétele, de itt is jó esély van a dinamikus fejlődésre, hiszen az egyik tulajdonos Szencz Lajos, aki egyben az SZ-L Bau Kft. tulajdonosa is. Ennek az építőipari cégnek természetesen már sokkal jobban megy: tavaly 2,2 milliárd forintos forgalom mellett 109 millió forintos profitnak lehetett örülni. A tulajdonosok pedig éltek is a lehetőséggel és 100 millió forint osztalékot vettek ki a vállalkozásból. A cég főleg Tapolcán aktív, de mostanában inkább várakat építenek. Például
a nagyvázsonyi Kinizsi-vár kivitelezési feladataira vonatkozó vállalkozási szerződést Dr. Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos jelenlétében Glázer Tamás a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és Szencz Lajos az SZ-L BAU Építőipari és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója 2020. május 26-án írták alá
- olvasható a NÖF oldalán. A sümegi püspöki kastélyt pedig 1,8 milliárd forintból renoválják a Dunántúli Magasépítő Kft.-vel közösen. Utóbbi cég kevésbé ismert, pedig 50 százalékban a Pannon Speed Zrt. a tulajdonosa. A Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. pedig tavaly januárban tett bejelentést a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH), hogy egyedüli közvetlen irányítást szerzett a Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt. felett. A vagyonkezelő Pannon Speed a tulajdonosa a ZÁÉV Építőipari Zrt.-nek és annak szintén építőipari tevékenységet végző leányvállalatainak. A Talentis Group Zrt. a felcsúti milliárdos nagyvállalkozó, Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a háromtagú igazgatóságot Mészáros három gyereke alkotja.
Harmadik példánk pedig csak azért lehet érdekes, hogy mi mindent lehet ma közpénzből megvalósítani.
A Montem vendégház Magyarország legmagasabban fekvő településén, a Felső -Mátra természetvédelmi területén található, igazi hegyi hangulatot nyújtva. Vendégházunk a mátraszentisváni sípályával szemben található. 7 darabb felsőkategóriás szobával rendelkezik
- mutakozik be a valóban csodálatos vendégház. A tulajdonos Telinvest Kereskedelmi Kft. 28 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott, ez a projekt 70 százalékos támogatását jelenti. Azt is részletesen közlik, hogy mire fordították a pénzt:
a főépület fürdőszobáiban (7 darab) zuhanykabin kialakítása biztonsági edzett üvegből
a főépületben található vendégszobák ajtóinak cseréje hangszigetelt ajtókra
a szobák és közösségi terek bútorzatának fejlesztése, bővítése, további belső design elemek tervezése, beszerzése, elhelyezése mindkét épületben
a kis apartman ház belső festése és belső burkolatainak cseréje
a kis apartmanház külső hőszigetelése, burkolása vörösfenyővel
fa-, és kukatároló kiépítése
konyha klimatizálása
belső vendégfogyasztás nyilvántartó rendszer fejlesztése | https://mfor.hu/cikkek/makro/kisfaludy-palyazatok-gazdag-magyarok-lesznek-meg-gazdagabbak-kozpenzbol.html | https://web.archive.org/web/20220517215548/https://mfor.hu/cikkek/makro/kisfaludy-palyazatok-gazdag-magyarok-lesznek-meg-gazdagabbak-kozpenzbol.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kisfaludy-palyazatok-gazdag-magyarok-lesznek-meg-gazdagabbak-kozpenzbol-1 | mfor.hu | hungarian-news | 2020-12-17 18:22:00 | [
"Frommer Lajos",
"Szencz Lajos"
] | [
"Graviso Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt.",
"Ráskó Birtok Kft.",
"SZ-L Bau Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés",
"Kisfaludy-program"
] |
51,390 | Óriási rendezgetés: több mint 300 milliárd forint sorsa dőlt el az éjjel | A rég kiürült Gazdaságvédelmi Alapból 261 milliárd forintot vettek ki, további átrendezésekkel további közel 45 milliárd forintot pakolásztak át. A legnagyobb nyertesek között természetesen ott a sport, de sok jutott vasúti költségtérítésre, vasútfejlesztésre, a Budai Vár építkezéseire, az Eximbank tőkeemelésére is. Egymilliárd pedig a kormányzati kommunikáció erősítését szolgálja.
motorsport kap 20,4 milliárd forintot, egyetemek, főiskolák dologi kiadásaira bő 3 milliárd, 73,6 milliárd forint a Nemzeti Hauszmann Tervre - a miniszterelnök portája épülhet-szépülhet, Nemzeti Várprogram 473 millió, 12,8 milliárd forinthoz jut, a turisztikai fejlesztés, 40 milliárd forinttal - az Eximbank tőkeemelésére megy. A Miniszterelnöki Kormányiroda 854,1 millió forintja a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. működési támogatására kell. 40 milliárdos átrendezés: a sport a legnagyobb nyertes | Gazdaságvédelmi Alap: mínusz 261 milliárd
Újabb masszív költségvetési átrendezésről rendelkezik a szerda éjjel megjelent Magyar Közlönyben olvasható egyik friss kormányhatározat. Az egyébként már régen kiürült, a járvány hatásainak kezelésére létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból hajszál híján 261 milliárd forintot pakolnak át más célokra - persze mivel már rég nincs mit kipakolni belőle, ez a költségvetési átrendezés valójában a hiányt fogja tovább növelni.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium alá tartozó fejezetekbe közel 101 milliárd forint áramlik át. Ebből a legjelentősebb tétel, 22,1 milliárd forint vasúti személyszállítási közszolgáltatások költségtérítésére megy. Ettől csak kevéssel van lemaradva a kormány kedvenc témaköre, a sport - ezúttal a motorsport kap 20,4 milliárd forintot, egész konkrétan a HUMDA Zrt., teljes nevén a Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség beruházásaira különítenek el ennyi pénzt.
Autó-motorsportra végül csak egy kicsivel költünk többet most, mint vasútfejlesztésre: a hálózatot a mostani döntés értelmében újabb 20 milliárd forintból fejleszthetik. 19 milliárd forintot pedig az ITM tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó cég vagy cégek tőkeemelésére mehet.
Az egyetemek, főiskolák dologi kiadásaira ebben a körben bő 3 milliárd forint jut, kutatás-fejlesztésre 435 millió forint, az ITM saját dologi kiadásaira pedig 17,8 millió forint.
A második legtöbb pénz a Miniszterelnökséghez kerül, ide most 82,8 milliárd forinthoz jut. Ebből messze a legnagyobb összeg, 73,6 milliárd forint a Nemzeti Hauszmann Tervre - ezzel tulajdonképpen a miniszterelnök portája épülhet-szépülhet, ez a program ugyanis a Budai Várnegyed rekonstrukcióját, felújítását, a II. világháború után lerombolt épületek újjáépítését célozza. Több mint 5 milliárd forint megy kulturális örökségvédelmi szakmai feladatokra, 2,25 milliárd egyházi célú hozzájárulásokra, 1,5 milliárd Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésére. A Nemzeti Várprogram 473 millió forintos pluszforráshoz jut.
A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak ezúttal be kell érnie 40 milliárd forinttal - ez az Eximbank tőkeemelésére megy.
Az állami vagyonnal kapcsolatban 13,5 milliárd forint áramlik a rendszerbe; ebből a legjelentősebb tétel az MNV 9,5 milliárd forintja, beruházási célra.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda 12,8 milliárd forinthoz jut, a turisztikai fejlesztési célelőirányzat soron.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumába 10 milliárd forint csorog be, ebből kereken 2 milliárd a közgyűjteményekre költhető, a Debrecen 2030 koncepció támogatására viszont több, mint 5 milliárd forint jut. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatására 3 milliárd forintot ad ebben a körben a kormány.
A Miniszterelnöki Kormányiroda 854,1 millió forintja a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. működési támogatására kell.
40 milliárdos átrendezés: a sport a legnagyobb nyertes
A Gazdaságvédelmi Alap 261 milliárd forintja mellett tovább 40,4 milliárd forint átcsoportosításáról is rendelkezik a határozat.
21,8 milliárd forint kerül ki a lakástámogatásokból,
18 milliárd a szociálpolitikai menetdíj-támogatásokból,
258 millióval csökken a külügy dologi kiadásaira szánt összeg,
210 millióval a közgyűjtemények dologi kiadásaira szánt összeg,
43 millióval kevesebb jut a hangszercsere programra,
5,7 millió kerül ki az ingyenes tankönyellátás támogatásából.
Ennek a körnek a nyertese természetesen a sport, 10 milliárd forint megy az átrendezés végén a sportakadémiák támogatására. Több mint 3,5 milliárd forint jut kiemelt sportegyesületek működésének támogatására, közel 3,4 milliárd forint pedig az ő sportlétesítményeik fenntartásának és üzemeltetésének támogatására. Az MLSZ kap 3 milliárdot, a korcsolyázó szövetség félmilliárdot, a természetjáró szövetség 450 milliót. Sport népszerűsítésére újabb 265 millió forint jut, közel 200 millióból sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatokat támogatnak.
A sporton kívüli élet legnagyobb nyertese a Bethlen Gábor Alap, ami ezúttal 5,4 milliárd forinthoz jut.
A külügy 3,8 milliárdot kap külképviseletek igazgatására.
Az ITM 2,8 milliárdot költhet a felsőoktatás speciális feladataira.
2,47 milliárd forint megy Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésére ebben a körben.
1,58 milliárd forint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem beruházásaira kell.
A Liget Budapest projekttel kapcsolatos kiadásokra 210 millió forintot csoportosítanak át ebben a körben.
Újabb 1 milliárdot kénytelen elkommunikálni a kormány
Már 300 milliárd fölött járunk, de van még átcsoportosítás: a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka 2,1 milliárd forinttal csökken a határozat értelmében. Ebből 1 milliárd az egyetemek, főiskolák dologi kiadásai kerül át, a többi a fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok kiadásait fedezheti.
A Központi Tartalékokból is kikerül 1,9 milliárd forint, ebből több mint 1 milliárd az elengedhetetlen Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok sorra íródott át. A Magyar Államkincstár közel 890 millió forintot kap dologki kiadásokra a pénzből. | https://mfor.hu/cikkek/makro/oriasi-rendezgetes-tobb-mint-300-milliard-forint-sorsa-dolt-el-az-ejjel.html | https://web.archive.org/web/20230129182421/https://mfor.hu/cikkek/makro/oriasi-rendezgetes-tobb-mint-300-milliard-forint-sorsa-dolt-el-az-ejjel.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/oriasi-rendezgetes-tobb-mint-300-milliard-forint-sorsa-dolt-el-az-ejjel | mfor.hu | hungarian-news | 2020-12-17 12:12:00 | [] | [
"Bethlen Gábor Alap",
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)"
] | [] | [
"támogatás",
"sport",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra"
] | [
"Hauszmann Program és a minisztériumok Várba költözése"
] |
51,391 | Tiborcz István cége közpénzből is építheti át a tokaji rezidenciáját | Bár csak 2021-re tervezték a tarcali luxusszálloda felújítását, de a kényszerű szünet miatt már decemberben elkezdték a munkát. Korábban 324,5 millió forint állami támogatást kapott a hotel.
A 2021-es évre tervezett felújítási és átépítési munkálatok már december hónapban kezdetét veszik és terveink szerint 2021. március 31-ig kitartanak - olvasható a tarcali ötcsillagos Andrássy Rezidencia oldalán,amely Tiborcz István egyik cégének tulajdonában van.
Kisfaludy pályázaton pedig sikeresen szerepeltek: 324,5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást nyertek, akkor még Mészáros Lőrinc volt a tulajdonos. | A legtöbb magyarországi szálloda a koronavírus-járvány miatt elrendelt kormányzati intézkedések következtében legalább 2021. január 11-ig zárva van, de sok hotel az épület kicsinosítására használja fel a kényszerű szüntet. Nincs ezzel másképp a tarcali ötcsillagos Andrássy Rezidencia sem, amely Tiborcz István egyik cégének tulajdonában van.
Szállodánk - a várható december 11-i korlátozások feloldását követően - az évben már nem nyitja újra kapuit. A 2021-es évre tervezett felújítási és átépítési munkálatok már december hónapban kezdetét veszik és terveink szerint 2021. március 31-ig kitartanak
- olvasható az Andrássy Rezidencia oldalán.
Lapunk írta meg korábban, hogy a miniszterelnök vejének cége, a BDPST Zrt. tavaly vásárolta meg a TémaDesign Kft. 100 százalékos üzletrészét, melynek értéke 979,7 millió forint volt. Erről a vételről addig csak azt lehetett tudni, hogy a cégbírósághoz benyújtott dokumentumok alapján a megvásárolt üzletrészt a Magyar Fejlesztési Bank zálogjoggal terhelte, a dokumentumok alapján a BDPST 881 millió forintnyi banki kölcsönből fedezte a bevásárlást - ahogy ezt lapunk elsőként megírta. Az eladó pedig Mészáros Lőrinc volt.
Azt pedig még a napi.hu írta meg, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programnak is köszönhetően 2020 végére újulhat meg az akkor még a felcsúti milliárdos vállalkozó tulajdonában lévő ötcsillagos szálloda. A tarcali önkormányzat képviselő-testületének tavaly május 28-i ülésén Tapodi Attila szállodaigazgató mutatta be a fejlesztések látványtervét: 13 szobával bővül a Tokaj melletti szálloda, de a projekt része többek között egy külső medence kialakítása is.
A szálloda 2008 óta működik, de Tapodi Attila beszámolója szerint a hotel bizonyos területei már elhasználódtak, az "ötcsillagos szállodáknál egyébként elvárt az, hogy 10 évente megújuljanak" - derül ki a jegyzőkönyvből. A tulajdonos ezért határozta el az épület felújítását, a Kisfaludy pályázaton pedig sikeresen szerepeltek: 324,5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást nyertek.
Emlékezetes, hogy elmondása szerint idén áprilisban azért szállt ki Tiborcz István az Appeninn Nyrt.-ből, mert véletlenül sem akar állami pénzek közelébe kerülni, és egyébként is sok támadás érte miatta a céget.
Annak idején azért is kezdtem el komolyabban ingatlanbefektetésekkel foglalkozni, mert ez egy olyan terület, amelyet kevésbé érintenek állami és önkormányzati tenderek, én pedig még a látszatát is el akartam kerülni annak, hogy a személyem miatt előnyben részesülnének az érdekeltségeim. Ahogy korábban is jeleztem, nem kívánok olyan cégben tulajdonos lenni, amely állami és önkormányzati támogatások elnyeréséért indul
- volt olvasható a BDPST közleményében. Való igaz, hogy a tarcali ötcsillagos Andrássy Rezidencia még akkor nyerte el a 324,5 millió forint közpénzt, amikor még Mészáros Lőrinc volt a tulajdonos. A koronavírus-járványig amúgy az ötcsillagos hotel forgalma 2017 óta folyamatosan emelkedett, hiszen a TémaDesign Kft. 2017-ben még csak 350 millió forint bevételt könyvelhetett el, míg 2019-ben ez az összeg már 504 millió forint volt, ami 44,5 millió forint profitot eredményezett.
Tiborcz István másik szállodája egyelőre még nem szorul felújításra, hiszen eleve csak július közepén nyílt meg a 19 szobás turai kastélyszálló. A luxushotel most is nyitva van, de csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkezett vendégeket fogadhat. | https://mfor.hu/cikkek/makro/tiborcz-istvan-cege-kozpenzbol-is-epitheti-at-a-tokaji-rezidenciajat.html | https://web.archive.org/web/20220706124623/https://mfor.hu/cikkek/makro/tiborcz-istvan-cege-kozpenzbol-is-epitheti-at-a-tokaji-rezidenciajat.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborcz-istvan-cege-kozpenzbol-is-epitheti-at-a-tokaji-rezidenciajat | mfor.hu | hungarian-news | 2020-12-16 16:40:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Tarcal"
] | [
"pályázat",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
51,392 | A részvénypakett és ingatlanok után most százmilliárd forinttal tömték ki Mathias Corvinus Collegium alapítványát | 2020 december 25., 17:04
Tud még tovább hízni a közvagyonból a Mathias Corvinus Collegium és alapítványa:
közel százmilliárd forintos támogatásról döntött a kormány közvetlenül karácsony előtt.
A 25 éves létező tehetséggondozó szakkollégiumot tavasszal minősítették közvagyont kezelő szervezetté, év végén még alaptörvényt is módosították miatta, miközben elképesztő vagyonnal tömték ki. Többek közt megkapta az állam maradék, legalább háromszázmilliárdos MOL- illetve Richer-részvénypakettjét, és nagy értékű ingatlanokat is. A korábbi törvény-, majd alaptörvény-módosítás miatt az MCC nemcsak kezelője, hanem tulajdonosa is a megkapott vagyonnak, az lényegileg elvesztette közvagyon jellegét. A most kapott százmilliárdról az RTL Klubnak a Mathias Corvinus Collegium főigazgató-helyettese, Lánczi Péter elmondta, hogy
mivel a jelenlegi működési modellt felváltja egy 35 helyszínes Kárpát-medencei hálózat, az összeget ennek kiépítésére költik majd. | https://444.hu/2020/12/25/a-reszvenypakett-es-ingatlanok-utan-most-szazmilliard-forint-keszpenzzel-tomtek-ki-mathias-corvinus-collegium-alapitvanyat | https://web.archive.org/web/20230905145822/https://444.hu/2020/12/25/a-reszvenypakett-es-ingatlanok-utan-most-szazmilliard-forint-keszpenzzel-tomtek-ki-mathias-corvinus-collegium-alapitvanyat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-reszvenypakett-es-ingatlanok-utan-most-szazmilliard-forinttal-tomtek-ki-mathias-corvinus-collegium-alapitvanyat | 444 | hungarian-news | 2020-12-27 00:00:00 | [] | [
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány"
] | [] | [
"oktatás",
"támogatás"
] | [] |
|
51,393 | Második generációs fideszesek gyártják a fiatalokat célzó kormánypropagandát | A miniszterelnöki megbízottként dolgozó Giró-Szász Áron az alapítója az Axióma nevet viselő cégnek és alapítványnak úgyszintén. Nem tudni, az egyaránt mínuszos szervezetek közül melyik és milyen forrásból készítette a Novák Katalin családügyi minisztert szerepeltető, emancipációellenes videót. Az Axióma fellépése a fideszes politikai kommunikáció új időszakát jelzi. | A keresztényügyi miniszterelnöki biztos szervezetének videójában a családügyi miniszter osztja az észt arról, hogy hol a nők helye a világban — így lehetne összefoglalni a pontos státuszát annak a decemberi videónak, ami az emancipációellenes beállítottsága miatt vetett hullámokat.
Az Axióma égisze alatt közzétett, profi videóanimációval aláfestett monológban Novák Katalin miniszter egyebek mellett arról beszélt, hogy a nőknek el kellene fogadniuk azt, hogy a férfiaknál alacsonyabb pozíciót, kevesebb fizetést kapnak, és több terhet cipelnek.
A monológot a miniszter az Axióma tájékoztatása szerint pénzügyi ellentételezés nélkül adta a szervezetnek. Nem világos, hogy egy ilyen életvezetési tanácssort egy kormánytag miért nem mondjuk a közmédia számtalan csatornája valamelyikén tesz meg, ahogy az sem: a szervezet miért tartja küldetésének, hogy a miniszter mögé animációt gyártson.
Novák üzenete illeszkedik egy olyan politikai kommunikációs kampányba, ami a téli politikai-jogalkotási szezont kíséri. A fideszes országgyűlési többség nemrégiben ismeretesen szövegszerűen beszavazta az Alaptörvénybe, hogy „az anya nő, az apa férfi”.
„Bevándorlók helyett a gyermekvállalást kell támogatni, a gender helyett a hagyományos családmodellt kell megerősíteni” — mondta Orbán Viktor a parlamentben. A miniszterelnök ezzel egyszersmind megágyazott annak, hogy a következő politikai kommunikációs etapban a kormányerők migránsok helyett
keresztényellenes feministák és homoszexuálisok kitalált hordáinak nemlétező fenyegetése ellen fellépve igyekezzenek minél több szavazatot behúzni.
Az érkező kampány újdonságának ígérkezik, hogy a köztéri hirdetésekben és a médiában már meglévő brutális Fidesz-barát túlsúly mellé a fiatalokat megcélzó új csatornák felzárkózása várható.
Ilyen az Axióma is: a brand alatt néhány hónapja jelennek meg saját gyártású videók különböző platformokon: saját webszájton, YouTube-on, Facebookon és Instagramon. A videók jellemzően a Novák-féle darabra hajazó mintát követnek: egy élő ember frontálisan hosszabbacska monológot mond, amit illusztratív videóanimáció, profi vágás körít.
Hogy személyesen ki csinálja a történetet, az egyértelmű: az Axióma Kulturális Alapítvány nevű nonprofitot és az Axióma Intézet Kft. nevű céget egyaránt Giró-Szász Áron alapította 2019 második felében. Ugyanez év októberében nevezte ki a ma 28 éves férfit miniszterelnöki megbízottjának Orbán Viktor. „Feladata: a keresztény mozgalmakkal és keresztény közösségekkel való kapcsolattartással és támogatásával összefüggő feladatok ellátása.” — írja róla a kormányzati honlap.
Másodgenerációs harcosok
Giró-Szász Áron ugyanahhoz a Fidesz-közeli másodgenerációs jogász-élcsapathoz tartozik, mint a miniszterelnök fia Orbán Gáspár vagy Sárközy István, a NER-hez közelálló Sárközy és társai ügyvédi iroda névadójának gyermeke. Giró-Szász apja szintén a nevét viselő ügyvédi irodát visz, egyszersmind a volt kormányszóvivő Giró-Szász András unokatestvére.
Giró-Szász Áron, Orbán Gáspár és Sárközy István egy időben voltak az ELTE-ÁJK jogászhallgatói, és mindhárman szerepelnek a JÖSZ nevű diákszervezet egyesületének alapító tagjai között.
Erről a szervezetről nemrégiben azért írtunk, mert állami támogatásból lett exkluzív belvárosi bentlakásos kollégiumuk.
Közpénzből csináltak exkluzív bentlakásos kollégiumot Orbán Gáspár jogász barátainak
Végső soron az államtól ered az a 61,5 millió forint, amiből Orbán Gáspár alapítványa finanszírozza a JÖSz nevű szakkollégium épületének felújítását és működtetését. Az évente maréknyi joghallgatóval bővülő szervezetnek a miniszterelnök fia is alapító tagja volt.
Az alapító Giró-Szász Áron mellett több exjöszös is feltűnik az Axióma környékén. Sárközy István az egyik műsor menedzsere, Oravecz Zsófia pedig az Axióma alapítvány kuratóriumi tagja. A harmadik kuratóriumi tag Tallár Ákos szintén az ELTE jogi karára járt, ma a Giró-Szász ügyvédi irodában dolgozik. Tallárnak a pártpedigréje is kifogástalan: nevelőapja a tavaly elhunyt Rátonyi Gábor, aki fideszes színekben 2002-2006 között zuglói polgármester, később a fővárosi közgyűlés tagja is volt.
Nem világos, milyen forrásokból gazdálkodnak
Nem világos, hogy mégis miből van minderre pénze az Axiómának. Nyilvános adatok a 2019-es pénzügyi évről hozzáférhetőek, de ezek a videós brandhez kapcsolódó egyik szervezetről sem festenek rózsás képet — noha ebben az évben még nem is csináltak semmit. Ahogy az egyik beszámoló írja, „az Axióma Kulturális Alapítvány 2019-ben még nem végzett tevékenységet, a működéséhez való feltételeket alakította és szervezte meg.”
Ebben az évben az alapítványnál mégis 1,2 millió forintot költöttek, ami meghaladja a Giró-Szász Áron által alapításkor letett kerek egymilliós összeget. A cég beszámolója még durvább: 2019 végéig 5,4 milliós veszteséget sikerült összehozni úgy, hogy az alapításhoz a jogász alig százezer forintot tett le azzal, hogy ezt 2020-ra hárommillióra fogja kipótolni.
Rejtély, hogy ez milyen forrásból történhetett meg, ahogy az is, hogy milyen pénzből működik azóta a két szervezet — a Szabad Európa számításai szerint az utóbbi fél évben Facebook-hirdetésekre egymillió forintot költöttek. A közösségi szájtra posztolt képekből az is látszik: profi stúdióban dolgoznak, feltehetően a két szervezet székhelyeként egyaránt bejelentett Bécsi úti címen.
Hasonlóképpen homályos, hogy voltaképpen mi a két szervezet közti leosztás, és ki a felelős kiadója — ha van egyáltalán — a közéleti videóknak. Az Axióma honlapjáról ez nem derül ki. a A szájton az olvasható, hogy a „honlap tartalmának szerkesztője: Axióma Kulturális Alapítvány”. Meg az is, hogy „Minden jog fenntartva 2020 © Axióma Intézet”. A honlap domainje a domain.hu keresője szerint természetes személy birtokában van. A videók simán „Axióma” aláírással jelennek meg: ilyet az NMHH hivatalosan bejelentett sajtótermék-adatbázisában nem találtunk.
Kérdéseket küldtünk Novák Katalinnak a családügyi minisztérium szájtján megadott sajtós emailcímre. Ezekre nem kaptunk választ. További kérdéseket küldtünk az Axiómának a webszájton közzétett, illetve a cég hivatalos elérhetőségeként bejegyzett emailcímekre.
„Axióma” aláírással ezekre azt a választ kaptuk: „az Axióma mögött az Axióma Kulturális Alapítvány áll, mely egy magánalapítvány. Magunkat magánadományokból tartjuk fenn; az állammal, illetve politikailag érintett szervezettel semmilyen kapcsolatban nem állunk, üzleti tevékenységet nem végeztünk.”
„Tartalmaink nem számítanak sajtóterméknek, mivel nem gazdasági szolgáltatásként nyújtjuk őket. Továbbá maga az Axióma Kulturális Alapítvány sem nyújt semmilyen médiaszolgáltatást a hatályos magyar jogszabályok szerint. Tevékenysége nem önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági szolgáltatás. Mindez igaz az Axióma Intézet Kft.-re is. […] Az Axióma aktuálpolitikai (főleg pártpolitikai) kérdésekkel alapvetően nem foglalkozik […] intellektuálisan kiváló szakemberek gondolatait népszerűsítjük közügyekről és életvezetési kérdésekről”
A válaszok nem teszik tisztába azt a kérdést, hogy vajon milyen forrásokból gazdálkodnak.
A videókban megszólaltatott szereplőket végigböngészve pedig nem egyetemi professzorokat találunk, hanem inkább politikakörnyéki embereket: politikusokat, expolitikusokat, politikai elemzőket, politikai újságírókat. Magyar helyett az Egyesült Államok aktuálpolitikájával is egészen biztosan foglalkoznak: az amerikai elnökválasztással összesen négy adásban foglalkoztak, ebből az egyikben Megadja Gábor (a Századvég politikai elemzője) vitázott Ungár Péterrel (az LMP parlamenti képviselőjével).
„Nagyon fontos, hogy fiatalok csinálják”
Az Axióma feltűnése a Fidesz-barát politikai kommunikáció új kelléktárát is jelzi. A szervezetnek hivatalosan semmi köze a Fideszhez vagy a kormányhoz, a szájton annyit írnak magukról: „olyan magyar fiatalok [vagyunk], akik hisznek abban, hogy vannak a világban eredetüknél fogva jó, igaz és szép dolgok, amelyekért érdemes küzdeni.”
Az alapító személye (és Novák miniszter monológja) ugyanakkor kétségtelenné teszi a világos kormánykötődést. Giró-Szász Áron egyébként nem egyszerűen csak a miniszterelnök megbízottjaként dolgozik, hanem meggyőződéses fideszes. Legalábbis erről árulkodik a (kormánybarát KESMA-médiaholdinghoz tartozó) Mandinernek tavaly vendégszerzőként írott publicisztikája, amiben a Fidesz szerepébe helyezkedve írta: „jobb nekünk a[z Európai] Néppárton kívül”.
A szervezet önmagát lelkes fiatalok önszerveződő-önigazgató kollektívájaként írja le. Giró-Szász Áron a szintén kormánybarát Pesti TV műsorában azt mondta, az Axióma „fiataloknak egy olyan szerveződése, akik felismerték azt, hogy nem igazán van közügyekkel kapcsolatban Magyarországon olyan konzervatív alapú, de koherens és jól artikulált narratíva ami eljut a fiatalokhoz, és tényleg fiatalok csinálják”.
Az Axióma esetében ez nem állja meg a helyét: a videóbrand Giró-Szász irányítása alatt áll, aki a cég alapítójaként és ügyvezetőjeként, az alapítvány alapítójaként és kuratóriumi elnökeként a legfontosabb ember a sztoriban. Még a főember szavaiból is leszűrhető, hogy a cél nem az Axióma videóit gyártó fiatalok önkifejezésének a beteljesítése, hanem az avíttas, Bayer Zsolt-típusú megmondóarcok generációs frissítése a kormánypárti holdudvarban:
„Az őszi választások után idősebb médiások próbálták boncolgatni, hogy milyen is ez a fiatalabb korosztály, és hogyan is tudjuk őket megérteni, mintha valami állatkertben lennénk. Ezért nagyon fontos, hogy fiatalok csinálják az Axiómát” — mondta Giró-Szász Áron a Pesti TV-ben.
További érdekessége ennek az új típusú kommunikációnak, hogy a lengyel közéletben is középpontba került keresztényfundamentalista keretezések mentén élezne ki összetett kérdéseket: család vs. feministák és homoszexuálisok, életvédők vs. abortusz, satöbbi.
Nemrégiben Szilvay Gergely Mandiner-publicista és Dombos Tamás a Háttér Társaság ügyvédjének „melegházasság-vitáját” közvetítették (az alcím szerint: „szükség van Magyarországon melegházasságra?”), miközben a valóban kurrens közéleti események a melegek házasságának témakörét csak távolról és közvetve érintik: decemberre a fideszes többségű Országgyűlés törvényben tiltotta be, hogy egyedülállók (melegek, heterók, akárkik) olyan gyerekeket fogadhassanak örökbe, akikről egyébként az államnak kéne gondoskodnia.
Kérdéses hitelesség
A hamvas arcbőrű kormánybarát ifjak lelkes önszerveződése már most is jól hozza a régi gárda affinitását a legalábbis megkérdőjelezhető hitelességű tényanyag vonatkozásában. Az Axióma önbemutató videójában például Giró-Szász mellett egy soha nem létezett HVG-címlap illusztrálja a pedofilokkal szemben állítólag elnéző, úgymond „liberális” felfogást.
A már idézett Pesti TV-adásban Giró-Szász és a műsorvezető pedig egy olyan rejtettkamerás videóról csevegnek (egy részletét be is játsszák), amit eredetileg öt éve készített és publikált egy amerikai abortuszellenes szervezet. A videó akkor a tengerentúli politikai viták kereszttüzébe került, készítőit legalább egyszer elítélték az ügyben. A felvétel minimum vitás hitelességéről mindenesetre nem esik szó a műsorban.
Hasonlóan kérdéses, hogy pontosan honnan is származik az American Journal of Psychiatrynek tulajdonított idézet (ld. fent) , amely a szexuális kisebbségekkel és a „genderideológiával” foglalkozó adásban került elő. A pontos forrásra rákérdeztünk az Axiómánál, de mindeddig nem kaptunk választ.
Annyi biztos, hogy 2019-20-ban nagyobb szakmai vita játszódott le a neves szaklapban eredetileg tavaly leközölt egyik cikk körül, amely eredetileg azt állította: részletes svéd adatok szerint a nemváltó műtétek jót tesznek az érintettek mentális egészségének. A szerzők végül egy javítást adtak ki idén, elismerve, hogy az adataik nem elegendőek ennek a biztos megállapításához.
Azonban az Axiómán szerepeltetett idézetet — miszerint a pszichiátriai szaklap azt írta volna: ezek a műtétek biztosan nem vezetnek a mentális egészség javulásához — egyáltalán nem találtuk sem az eredeti vagy a javított cikkben, sem a vitához érkezett és a lapban közzétett szűk tucat olvasói levél között.
Természetesen a kevés szakmabelin kívül nem várható el a magyar olvasótól, hogy rutinosan mozogjon az amerikai abortuszvita obskúrusabb momentumaiban vagy éppen a transzgender-kérdés aktuális nemzetközi pszichiátriai szakirodalmában, az meg különösen nem, hogy érdeklődve olvassa, amint magyar orgánumok a nemzetközi térben már lejátszott, végtelen viták szereplőinek bőrébe bújnak.
Azonban a magyar olvasónak is szöget üthet a fejébe, hogy az Axiómánál miért és hogyan bukkannak rá éppen ezekre a vitás ügyekre. | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/12/24/masodik-generacios-fideszesek-gyartjak-a-fiatalokat-celzo-kormanypropagandat/ | https://web.archive.org/web/20220221115421/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/12/24/masodik-generacios-fideszesek-gyartjak-a-fiatalokat-celzo-kormanypropagandat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/masodik-generacios-fideszesek-gyartjak-a-fiatalokat-celzo-kormanypropagandat | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-12-27 14:18:00 | [
"Giró-Szász Áron"
] | [
"Axióma Intézet Kft.",
"Axióma Kulturális Alapítvány"
] | [] | [
"rokonok",
"PR",
"klientúra"
] | [] |
51,394 | Eltűnt százmilliók, mellébeszélő minisztérium: becsődölt uniós projekt Pásztón | Csak a gaz nő azon a területen, ahol papíron egy kalandparknak kellene állnia. A 330 millió forintos uniós támogatást még hét éve ítélték meg egy pásztói civil szervezetnek, azonban a projektből alig valósult meg valami. Az önkormányzat széttárja karjait, az illetékes minisztérium mellébeszél, az egyesület pedig 2016 óta nem adott le beszámolót. Közben a NAV minden építményt lefoglalt az önkormányzati telken. | Csak a gaz nő azon a területen, ahol papíron egy kalandparknak kellene állnia. A 330 millió forintos uniós támogatást még hét éve ítélték meg egy pásztói civil szervezetnek, azonban a projektből alig valósult meg valami. Az önkormányzat széttárja karjait, az illetékes minisztérium mellébeszél, az egyesület pedig 2016 óta nem adott le beszámolót. Közben a NAV minden építményt lefoglalt az önkormányzati telken.
A Facebookon nemrég felbukkanó fotók tanúsága alapján elhagyatott napelemek és lezárt épületek árválkodnak azon a pásztói területen, ahol papíron turistacsalogató játékoknak kellene állniuk.
A “Mátrakapu kaland- és ökoturisztikai élménypark" elnevezésű projekt elsődleges célja az lett volna, hogy “a kistérség meghatározó ökoturisztikai elemeit hozza létre". Rövid távon pedig “sajátos arculat kialakításával" növelnie kellett volna település versenyképességét és fogadóképességét – áll Pásztó város honlapján.
Az ÉMOP-2.1.1/B-12-2012-0144 azonosító számú projekt gazdája a Hasznosi Szabadidő Egyesület volt “Pásztó Város Önkormányzatával szoros együttműködésben". A beruházást 85 százalékban támogatta az EU összesen 334 136 929 forint értékben. A forrás odaítéléséről 2013 januárjában döntöttek.
Hogy pontosan mi történt ezután, nehéz kibogozni. A közbeszerzési értesítőben található dokumentumok alapján ugyanis egy ideig rendben haladt a beruházás.
A Hasznosi Szabadidő Egyesület egy évvel a támogatás odaítélése után lebonyolította a “Mátrakapu kaland- és ökoturisztikai élménypark kialakításához kapcsolódó parképítési és tereprendezési munkákra" vonatkozó közbeszerzést. A nyertes Reenergy Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság 119 millió forintért vállalta a következő elemek kialakítását:
kilátó kapu mászófallal (19,58 m2)
állatsimogató
kiszolgáló épületek (5 db)
híd
hófánk pálya és tartozékai
játszótér
drótkötélpálya
csúzli élményjáték
tiroli lecsúszás élményjáték.
A magasépítési munkákat (szálláshely szolgáltató és vendéglátó épület, fogadóépület, parkolók, ipari épület, raktár, hulladéktároló, külső energiaellátás, infrastrukturális fejlesztések, solarpark) a NÓGRÁD SZIG Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság végezte 109.450.000 forintért. Vélhetően ennek a nyomai láthatók ma is a területen.
Eszközökre és szállításra 46.980.000 forintot fizettek volna, ám később ezt a kiírást visszavonták. Munkagépeket 18.370.000 forintért biztosított a projekthez az MRC Group Korlátolt Felelősségű Társaság, majd újra kiírták az eszközökre, bútorokra vonatkozó közbeszerzést is, amelyet ezúttal 11.700.000 forint értékben a Reenergy Holding nyert el. A rendezvényszervezéshez szükséges elemekre 16.800.000 forintot fordítottak, a projekt népszerűsítésére (marketnig/PR tevékenységre) pedig 10.200.000 forintot fizettek a VisitPalóc Turisztikai és Képzési Nonprofit Kft.-nek. További eszközökre még 18.350.000 forintot költöttek.
A szerződéseket később módosították (volt, amit többször is), a legutolsót 2016 márciusában. A határidők kitolása után még úgy tűnt, hogy elkészül a beruházás, hiszen az egyesület állást is hirdetett a kalandpark üzemeltetéséhez 2016 nyarán.
Hogy utána mi történhetett, annak viszont már nincs nyoma.
Elálltak a szerződéstől
Legközelebb 2018-ban bukkant fel a Mátrakapu kaland- és ökoturisztikai élménypark neve, amikor is Sneider Tamás, a Jobbik parlamenti képviselője írásban érdeklődött a projekt állásáról, amely tudomása szerint egy jó ideje elakadt, a “pénzről és a felelősségről" pedig egymásnak ellentmondó hírek terjednek a lakosság körében.
A kérdésre Rákossy Balázs válaszolt Varga Mihály miniszter nevében. Eszerint
“a Nemzetgazdasági Minisztérium szabálytalansági eljárást követően 2016 szeptemberében elállt a támogatási szerződéstől. A kifizetett támogatás kamatokkal növelt összegének visszakövetelése folyamatban van."
Próbáltuk kideríteni, milyen lépések történtek az emúlt két évben az ügyben, ezért felkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, és közadatigénylés során kikértük az élményparkkal kapcsolatos vizsgálat dokumentumait, valamint, hogy a kedvezményezett mekkora összeget fizetett vissza.
Az október 8-án elküldött kérdésre először október 20-án reagált a Minisztérium, kérve, hogy pontosítsuk, “milyen vizsgálat milyen dokumentációját" igényeljük. Ez megtörtént. Ezután október 22-én közölték, hogy a válaszadási határidőt 15 nappal meghosszabbítják. November 16-án érdeklődtünk újra, hogy mikor számíthatunk a válaszra. A Minisztérium november 26-án reagált, közölve, hogy “a Mátrakapu kaland- és ökoturisztikai élménypark című, ÉMOP-2.1.1/B-12-2012-0144 azonosítószámú projekttel kapcsolatban az összes adat a következő linken érhető el: www.palyazat.gov.hu".
Mutatjuk, mit jelent a minisztériumnak az “összes adat":
Mivel a Széchenyi2020 oldalán egyetlen általunk kért adat sem szerepel, jeleztük ezt a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, ahonnan december elsején az a válasz érkezett, hogy fenntartják korábbi válaszukat. Vagyis, hogy nézzük meg a palyazat.gov.hu-t.
Lefoglalta az épületeket a NAV
Ezután a pásztói polgármesteri hivatalhoz fordultunk, hogy megtudjuk:
miért nem készült el a beruházás,
mennyi támogatás érkezett a településre,
mennyit kellett visszafizetniük,
és hogy indult-e büntetőeljárás az ügyben.
Arra is rákérdeztünk, mi lett a be nem épített terület sorsa. Érdeklődésünkre dr. Sándor Balázs jegyző elmondta, az ÉMOP-2.1.1/B-12-2012-0144 azonosító számú “Mátrakapu kaland- és ökoturisztikai élménypark" című projekt megvalósítására a Hasznosi Szabadidő Egyesület nyert 334.136.929 Ft támogatást 2013-ban.
A projekt megvalósítási helyszíne a 3537 hrsz-ú terület, ahol a telek tulajdonosa a pásztói önkormányzat. Jelenleg a 3537 helyrajzi számú beépítetlen területként nyilvántartott ingatlanon felépített 214,17 m2-es, a közhiteles-nyilvántartásba be nem jegyzett épületet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény alapján lefoglalta. A foglalás hatálya a telekre nem terjedt ki.
Az épület mellett – szintén az Egyesület által vásárolt – napelemeket is lefoglalta a Nemzeti Adó és Vámhivatal.
“A meg nem valósulás okáról az önkormányzat felé hivatalos tájékoztatás nem érkezett. A projekt műszaki-szakmai és pénzügyi megvalósításáért az Egyesület vállalt kötelezettséget, így azok nem teljesülése esetén a felelősség a támogatási szerződés szerint őket terheli" – szögezte le a jegyző.
Elérhetetlen elérhetőségek
Bár a Hasznosi Szabadidő Egyesület egy nool.hu cikk szerint tavaly még létezett, és a város honlapján is szerepelnek, a bíróság honlapján található dokumentumok szerint 2016 óta nem adtak le éves beszámolót, holott ez kötelező lenne.
Ennél is érdekesebbek azonban a cégek, amelyek a kivitelezésért feleltek. A parképítési és tereprendezési munkákra szerződött Reenergy Holding ellen 2016 nyarán felszámolási eljárás indult, amely 2019-ben zárult. A céget 9 végrehajtás terhelte 2013 és 2016 között, azaz pont abban az időszakban, amikor a pásztói projekt is zajlott.
A Reenergy Holding ugyanebben az időintervallumban egy másik közbeszerzést is elnyert a “Zsóry-fürdő komplex fejlesztése, gyógyászati és új élményelemekkel történő bővítése" című projekt keretében. Azonban ezzel sem ment minden rendben. A Napi.hu számolt be róla 2016-ban, hogy a 921 millió forintos beruházás nem készült a határidőre, ezért a kiíró felbontotta a céggel a szerződéset. Az indoklásban az is szerepelt, hogy a Reenergy nem fizette ki az alvállalkozóit, hanem ismeretlen célra fordította a vállalkozási díj erre vonatkozó részét.
Vélhetően ezen ügy kapcsán indult több végrehajtás, majd a felszámolási eljárás a Reenergy ellen.
A Reenergy tulajdonosa és vezérigazgatója, Körmendy Richárd a cégadatbázis szerint 2024-ig eltiltás hatálya alatt áll. Az ő neve nemcsak a Reenergy Holdingban, de a marketingért felelős VisitPalóc Turisztikai és Képzési Nonprofit Kft.-ben is felbukkan. A társaság kényszertörlését 2018 elején rendelték el, Körmendy vezető tisztségviselő volt a Kft.-ben. A magasépítési munkákat végző Nógrád Szig Kft. pedig Körmendy kazári lakcímére volt bejegyezve 2016 és 2020 között.
Mindez azért érdekes, mert a birosag.hu nyilvántartása szerint a Hasznosi Szabadidő Egyesület elnöke is Körmendy Richárd volt 2016-tól 2019-ig.
A korábbi képviselő, Gömbiczné Kanyó Beatrix Mária (2010 és 2014 között független önkormányzati képviselő) által jegyzett beszámolókban szerepel a pályázati pénzen nyert összeg 2015-ben és 2016-ban is, a projekt elakadásának okára azonban itt sem derül fény.
Próbáltuk elérni a Hasznosi Szabadidő Egyesületet, azonban a szervezetnek nincs honlapja, email címe vagy telefonszáma. A Facebookon is írtunk Gömbicznének, választ nem kaptunk. Kértünk elérhetőséget a pásztói önkormányzattól is, de ők sem tudtak segíteni.
Létezett még egy Mátrakapu Kaland- és Technikai Élménypark Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság is, ezt 2012-ben jegyezték be és 2019-ben törölték. A Kft. ügyvezetője Gömbiczné Kanyó Beatrix volt, a tulajdonosok között szerepelt a Hasznosi Szabadidő Egysesület, a Környezetünkért, Biztonságunkért és Egészségünkért Alapítvány, a Mátra Med Invest Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint egy pásztói lakcímű magánszemély. A cég ellen végrehajtási eljárás indult 2016-ban, 2018-ban vagyoni részesedést is lefoglalt a NAV Nógrád Megyei Adó-és Vámigazgatósága, majd elrendelték a kényszertörlését.
Próbáltunk ehhez a céghez is eljutni, de a cégadatbázisban szereplő email cím már nem él, az oda küldött megkeresésünkre hibaüzenetet kaptunk.
Nyitókép: a tervezett pásztói kalandpark helyszíne 2020 októberében. Forrás: Facebook. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | https://atlatszo.hu/2020/12/23/eltunt-szazmilliok-mellebeszelo-miniszterium-becsodolt-unios-projekt-paszton/ | https://web.archive.org/web/20220809124931/https://atlatszo.hu/2020/12/23/eltunt-szazmilliok-mellebeszelo-miniszterium-becsodolt-unios-projekt-paszton/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eltunt-szazmilliok-mellebeszelo-miniszterium-becsodolt-unios-projekt-paszton | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-12-23 14:20:00 | [
"Körmendy Richárd"
] | [
"Hasznosi Szabadidő Egyesület",
"Reenergy Holding Zrt.",
"VisitPalóc Turisztikai és Képzési Nonprofit Kft."
] | [
"Nógrád megye",
"Pásztó"
] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"civilek",
"EU",
"önkormányzat",
"adatigénylés",
"nav-vizsgálat",
"napelem / megújulók"
] | [] |
51,395 | Az állam 121 milliárd forintot fizetett ki bevándorlóknak | Lejárt egy újabb letelepedési kötvénysorozat. Az állampapírt öt éve bocsátották ki, 335,85 millió euró volt a sorozatban. Az állam most a 2 százalékos kamaton felül a csaknem 15 százalékos árfolyamveszteséget is kifizetheti a befektetőknek. | Több mint 120 milliárd forintot fizethetett ki az állam a héten a legutóbb lejárt letelepedési kötvény-sorozat után. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a most december 20-án lejárt ötéves sorozatban ugyanis 335,85 millió euró volt.
A letelepedési kötvények diszkontkötvények, a jegyzésük idején a vásárló nem fizette ki a teljes névértéket, hanem annál alacsonyabb, diszkont árfolyamon jutott hozzá. A futamidő végén az állam a névértéket fizeti ki a vevőknek, így jutnak hozzá - a most lejárt sorozat esetében - az évi 2 százalékos hozamhoz.
A magyar állam persze nem csak ezt a 2 százalékot bukta el az elmúlt öt évben ezeken az eurós kötvényeken. A mostani sorozatot nagyjából 310-315 forint közötti euróárfolyam mellett jegyezték le annak idején, most pedig 360 forint körül van a keresztárfolyam. Vagyis a forint gyengülésén további 15 százalékot veszített az állam öt év alatt.
Csaknem 1 milliárd euró van még bent
A mostani az egyik legnagyobb letelepedési kötvénysorozat azok közül, amelyek még nem jártak le. A tavaly lejárt sorozatban 445,5 millió euró volt, az első, 2018 végén lejárt kötvény után 107,5 millió eurót fizetett az állam. Összesen nyolc letelepedési kötvény-sorozat lejárata van még hátra, ezek névértéke összesen 961,8 millió euró. A papírok negyedévente járnak majd le, a legutolsó kötvényeket 2022 szeptemberének végén kell kifizetnie az államnak.
A letelepedési kötvények forgalmazását 2019-től szüntették be végleg, addigra a konstrukció számos kritikát kapott. Az ellenzői kifogásolták egyebek között azt, hogy a magyar állam 250 ezer, majd később 300 ezer euróért ad letelepedési vagy tartózkodási engedélyt külföldieknek a schengeni övezet területére, holott a kommunikációjában folyamatosan támadja a bevándorlókat. Letelepedési kötvényt viszont kapott a sajtóban megjelent hírek szerint egy korábban elítélt orosz adócsaló, a szír diktátor pénzembere, és az orosz kémelhárítás vezetőjének családtagja is.
A legtöbb bírálatot azonban nem is a letelepedők, hanem a kötvény közvetítésében részt vevő cégek miatt kapta a konstrukció. A kötvényt ugyanis jellemzően offshore cégek árusították, amelyek busásan megszedték magukat a közvetítés során. Az ezzel kapcsolatos adatokat viszont titkolták, a G7 portál is csak hosszú pereskedés után tudta meg, hogy nagyjából 162 milliárd forintot tettek zsebre a kötvények közvetítésével foglalkozó cégek, amiből 60 milliárd forint olyan hozam volt, amit az adófizetők fizettek ki.
A kötvényeket ugyanis a közvetítő cégek diszkont árfolyamon kapták meg, 300 ezer eurós névértékű 2 százalékos kamatú kötvényhez például valamivel több mint 277 ezer euróért jutottak hozzá. A papírokat azonban az állampolgárságért folyamodóknak már a 300 ezer euró névértéken adták tovább, és még közvetítési jutalékot is felszámoltak nekik.
Az állam azt állította, megérte
Az ÁKK mindazonáltal ragaszkodott ahhoz, hogy a letelepedési kötvényt megérte kibocsátani. A program elindításakor megállapított kedvező kamatfeltételeknek köszönhetően számottevően csökkentek az államadósság kamatkiadásai - közölte a központ 2018 októberében, miután napvilágot látott a Transparency International Magyarország (TIM) és a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) átfogó kutatása, amely szerint letelepedési államkötvények kibocsátása miatt összesen mintegy 21 milliárd forintot bukott Magyarország.
A lakosság számára elérhető hároméves Prémium euró magyar állampapír (korábban Prémium euró magyar államkötvény) kamata 2013 után végig magasabb kamatozású volt, mint a letelepedési államkötvény hozama. Ráadásul a letelepedési kötvények után jutalékot sem kellett fizetni a forgalmazóknak. Az ÁKK ezért úgy számolta, 2013 és 2017 között több mint 9,6 millió eurót takarított meg az állam azzal, hogy a Prémium euró magyar állampapír helyett letelepedési magyar államkötvényt bocsátott ki. | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/letelepedesi-kotveny-lejarat-120-milliard-forintot-fizetett-ki-az-allam-akk-allampapir-migracio-bevandorlas.720049.html | https://web.archive.org/web/20201223085327/https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/letelepedesi-kotveny-lejarat-120-milliard-forintot-fizetett-ki-az-allam-akk-allampapir-migracio-bevandorlas.720049.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-allam-121-milliard-forintot-fizetett-ki-bevandorloknak | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2020-12-23 14:46:00 | [] | [] | [] | [
"államadósság",
"hitelezés"
] | [
"Letelepedési kötvény-biznisz"
] |
51,396 | Magyarországig érnek a szlovák korrupciós ügy szálai | Az Orbán-kormányhoz közel álló vállalkozók eddigi egyik legnagyobb külföldi felvásárlása volt az, amelyet a most lekapcsolt szlovák milliárdossal, Jaroslav Hascákkal kötöttek. A Penta-csoport éppen vevőt keresett a Prága melletti repülőgépgyárra, az Aero Vodochodyra, amikor Orbán Viktor egyik fürkésze, Tombor András arra portyázott, és bejelentkezett az üzletre. | 2020.12.14. 12:10
A szlovák politika és üzleti világ bűnös összefonódásának legújabb jelképe a magyar miniszterelnökhöz közeli vállalkozókkal is üzletelt.
Kajakkal közlekedni Budapesten? – a „katasztrófaturista" Földes András árvízi filmje
2024.01.10. 18:301 perc
Veszélyes káosz alakulhat ki Amerikában, ha a legfelsőbb bíróság nem dönt időben Trump indulásával kapcsolatban
2024.01.07. 17:105 perc | https://hvg.hu/360/202050_emberszabasu_uzletek | https://web.archive.org/web/20220729130038/https://hvg.hu/360/202050_emberszabasu_uzletek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyarorszagig-ernek-a-szlovak-korrupcios-ugy-szalai | HVG360 | hungarian-news | 2020-12-14 13:10:00 | [
"Beni Gagel",
"Dániel Kretinsky",
"Habony Árpád",
"Jaroslav Hascák",
"Jászai Gellért",
"Mészáros Lőrinc",
"Petr Kellner",
"Tombor András",
"Vida József",
"Világi Oszkár"
] | [
"Aero Vodochody",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Penta Investmens",
"Slovnaft",
"Vodochody Holdings HU Kft."
] | [] | [
"háttér",
"vesztegetés",
"pénzmosás",
"átláthatóság",
"antikorrupció",
"repülőtér / légügy",
"klientúra"
] | [] |
51,397 | Új óriáshitel a TV2-nél, és közben Mészáros Lőrinc is közelebb került a csatornához | Az IKO tulajdonrészt szerzett a TV2-t – és még számos más kisebb adót – üzemeltető TV2 Média Csoport Zrt.-ben. Az IKO tulajdonrésze 24,2 százalék lett. A közpénzen finanszírozott hirdetéseken keresztül az adófizetők állják majd a TV2 és az IKO hiteltörlesztésének egy részét (is). A TV2 már külföldön is terjeszkedik, 5 millió euróért (1,76 milliárd forint) megvették a szlovén Planet TV-t, így akár az is lehet, hogy a külföldi terjeszkedésre kell ez a hatalmas összeg. | A koronavírus-járvány második hullámának közepén jelentették be, hogy a TV2 eddigi műsorgyártója, az IKO tulajdonrészt szerzett a TV2-t - és még számos más kisebb adót - üzemeltető TV2 Média Csoport Zrt.-ben. A bejelentés szerint az IKO tulajdonrésze 24,2 százalék lett.
A hír különösebb érdeklődést nem váltott ki, ám ha mögé nézünk, kiderül, hogy nemcsak ennyi történt.
Az eddigi sejtés, miszerint a csatorna valójában Mészáros Lőrincé, az IKO megjelenésével, ha hivatalossá nem is vált, de megerősödött.
A TV2 tulajdonosi hálója eddig sem volt egyszerű, cégek sorozatának tulajdonosi hátterét kellett felfejteni ahhoz, hogy eljussunk a végső tulajdonosokig. A háló pedig az IKO színre lépésével, ha lehet, még bonyolultabbá vált - de szerencsére nem megfejthetetlenné. | https://m.hvg.hu/360/20201215_tv2_iko_hitelek#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2020_12_15&utm_content=hvg360 | https://web.archive.org/web/20210308130640/https://m.hvg.hu/360/20201215_tv2_iko_hitelek#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2020_12_15&utm_content=hvg360 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uj-oriashitel-a-tv2-nel-es-kozben-meszaros-lorinc-is-kozelebb-kerult-a-csatornahoz | HVG360 | hungarian-news | 2020-12-15 06:30:00 | [
"Gál József",
"Gál Miklós",
"Mészáros Lőrinc",
"Nagy Szilvia",
"Paulovics Ágnes",
"Vida József"
] | [
"Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.",
"Adam Goldenberg Kft.",
"Addition OPUS Zrt.",
"IKO",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Planet TV (Szlovénia)",
"Status Capital Kockázati Tőkealapkezelő Zrt.",
"Status MPE Magántőkealap",
"Takarékbank Zrt.",
"TV2 (televízió)",
"TV2 Média Csoport Zrt."
] | [] | [
"offshore",
"média",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"hitelezés",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
51,398 | 300 milliárdot elköltött a külügy, majd kitették Mészáros volt emberét | A miniszter futsalos csapattársai után az elmúlt évben egy focistafeleség borzolta a kedélyeket a külügyben, konkrétan annak két cégénél. Kővári Ágnes először az Eximbanknál próbált szerencsét a nemzetközi üzletfejlesztési igazgatói poszton, ahová a felcsúti milliárdos bizniszéből, a 2Rule sportszermárka gyártójától érkezett. Tevékenysége során csak a legkisebb cégeknek szánt, mindössze 2 milliárd forintos keretből gazdálkodó exporttámogatás kedvezményezettjeinek névsorát tették közzé, a többi pénz sorsa egyelőre homályba vész. | Takargatni sem próbálják az érintettek, hogy a koronavírus, majd a háború okozta krízis leküzdésére szolgáló állami százmilliárdok Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségeinél futnak össze. | https://hvg.hu/360/202051_kofamerlegen_adiplomacia | https://web.archive.org/web/20211120151810/https://hvg.hu/360/202051_kofamerlegen_adiplomacia | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/300-milliardot-elkoltott-a-kulugy-majd-kitettek-meszaros-volt-emberet | HVG360 | hungarian-news | 2020-12-17 07:10:00 | [
"Adnan Polat",
"Hendrich Balázs",
"Kővári Ágnes",
"Kun Gábor",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Győző",
"Orbán Viktor",
"Szijjártó Péter",
"Tiborcz István"
] | [
"HEPA Magyar Exportfejlesztési Nonprofit Zrt.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt."
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"pályázat",
"háttér",
"rokonok",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"diplomácia",
"covid-19",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Kereskedőházak csókosoknak"
] |
51,404 | 800 milliós ingatlanpanama miatt tett feljelentést Erzsébetváros polgármestere | Több olyan „nagy horderejű ügyben” is büntetőfeljelentést tett Budapest VII. kerületének önkormányzata, amelyek 2010 és 2019, a fideszes vezetés idején történtek a városrészben | Több olyan „nagy horderejű ügyben” is büntetőfeljelentést tett Budapest VII. kerületének önkormányzata, amelyek 2010 és 2019, a fideszes vezetés idején történtek a városrészben – jelentette be Erzsébetváros polgármestere.
Niedermüller Péter pártja, a Demokratikus Koalíció közösségi oldalára feltöltött videóban emlékeztetett: a tavalyi önkormányzati választások előtt ígéretet tett arra, hogy visszamenőlegesen fel fogja tárni a Fidesz korrupciós ügyeit, ezért megválasztása után szerződést kötött a Czeglédy és Társa Ügyvédi Irodával, hogy világítsák át az elmúlt évek önkormányzati gazdálkodását.
A polgármester részletesebben csak egy üggyel kapcsolatos vizsgálatot ismertetett, amelyet „az egyik legnagyobb ingatlanpanamának” nevezett. Bejelentésében azzal vádolta meg a volt fideszes városvezetést, hogy
egy több mint egymilliárd forint értékű ingatlanegyüttest összesen 300 millió forintért játszott át egy ingatlanbefektető kezére”,
amivel Erzsébetváros lakosságát, az önkormányzatot 800 millió forint veszteség érte.
Niedermüller hangsúlyozta, hogy a rendőrség a csalásról, hivatali visszaélésről és hűtlen kezelésről szóló feljelentése alapján megkezdte a nyomozást.
A polgármester arról is beszélt, hogy „tolvajoknak, bűnözőknek és korrupt politikusoknak Erzsébetvárosban nincs helyük, ezeknek az embereknek a börtönben van a helyük”, politikai hovatartozásuktól függetlenül.
Hozzátette még, hogy hamarosan újabb korrupciós ügyeket hoz nyilvánosságra. | https://hvg.hu/gazdasag/20201104_niedermuller_peter_erzsebetvaros_fideszes_vezetes_feljelentes_rendorseg | https://web.archive.org/web/20210125202736/https://hvg.hu/gazdasag/20201104_niedermuller_peter_erzsebetvaros_fideszes_vezetes_feljelentes_rendorseg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/800-millios-ingatlanpanama-miatt-tett-feljelentest-erzsebetvaros-polgarmestere | HVG | hungarian-news | 2020-11-04 16:30:00 | [] | [
"Budapest Főváros VII. kerület Önkormányzata (Erzsébetváros)"
] | [
"Bp. VII. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"hivatali visszaélés",
"csalás",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] | [] |
51,405 | Elindult a nyomozás, miután Erzsébetváros vezetői hűtlen kezelés gyanújával feljelentették az elődeiket | Király utcai ingatlanok értékesítése során bekövetkező nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt tettek feljelentést a 2019-ben leváltott városvezetés ellen a VII. kerület új vezetői, a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja az ügyet. | Nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozó Iroda – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata.
A VII. kerületi polgármesteri hivatal közleményében azt írta: a Király utca 23-29. szám alatti ingatlanok értékesítése, illetve az értékesítéssel összefüggésben vállalt kötelezettségesek miatt tettek feljelentést a kerület előző vezetése ellen. Az ORFK kommunikációs szolgálata annyit tett ehhez hozzá, hogy a nyomozás ismeretlen tettes ellen indult.
„A rendelkezésekre álló dokumentumokból kiderül, hogy az önkormányzat előző vezetése úgy vállalt többmilliárdos fizetési kötelezettséget, hogy ennek nem volt meg a pénzügyi fedezete, ezt a költségvetésében nem tüntette fel”
- írta a városvezetés.
A tavaly októberi önkormányzati választások után a fideszes Vattamány Zsolt vezette leköszönő testület annak ellenére nem informálta erről az ügyről az új vezetést, hogy addigra már több mint 2 milliárd forint kötbért kellett volna kifizetni – írták. Úgy számolnak: a visszaélés miatt havonta 800 millió forint kötbérfizetési kötelezettsége keletkezik az önkormányzatnak.
Erzsébetváros jelenlegi vezetése minden lehetséges fórumon megtámadta a szerintük „törvénytelen és a kerület gazdálkodását ellehetetlenítő szerződést” és a végrehajtó eljárását.
A VII. kerületi polgármesteri hivatal november 5-én közölte, hogy a bíróság előtt támadja meg a szerződést, amelyet a kerület előző vezetése kötött, miután néhány napja vették észre, hogy annak alapján az önkormányzat számlájáról leemeltek 417 millió forintot. A szerződésben az önkormányzat előző vezetése vállalta, hogy három Király utcai házból néhány hét alatt kiköltöztet negyvenöt lakót teljesen felújított lakásokba, az így kiürített házakat pedig eladják.
Másnap Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő azt közölte: hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tesz Niedermüller Péter VII. kerületi DK-s polgármester ellen, és egyben lemondásra szólítja fel, miután kiderült, hogy bírósági végrehajtás alapján 417 millió forintot emeltek le az önkormányzat számlájáról. | https://hvg.hu/gazdasag/20201215_Erzsebetvaros_nyomozas_nni | https://web.archive.org/web/20201216175623/https://hvg.hu/gazdasag/20201215_Erzsebetvaros_nyomozas_nni | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elindult-a-nyomozas-miutan-erzsebetvaros-vezetoi-hutlen-kezeles-gyanujaval-feljelentettek-az-elodeiket | HVG | hungarian-news | 2020-12-15 17:21:00 | [
"Vattamány Zsolt"
] | [
"Budapest Főváros VII. kerület Önkormányzata (Erzsébetváros)"
] | [
"Bp. VII. kerület",
"Budapest"
] | [
"hűtlen kezelés",
"hivatali visszaélés",
"csalás",
"önkormányzat"
] | [] |
51,406 | Rács mögött tartaná az ügyészség Bige Lászlót | Részletezte az ügyészség, mivel gyanúsítják a vállalkozót. Azt kérik, hogy ne engedjék szabadon, mert fennáll a szökés vagy a tanúk befolyásolásának veszélye. | 800 millió forintos vesztegetéssel gyanúsítanak egy nyíregyházi vállalkozót – erről adott ki közleményt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség. A közleményben nem nevesítik, de az ügy részletei alapján egyértelmű, hogy Bige Lászlóról van szó.
Az ügyészség azzal gyanúsítja: éveken át arra adott utasítást, hogy nagy mennyiségben minősítsenek selejtesnek olyan termékeket, amelyek valójában jók voltak, de így csökkentett áron adták el azokat a kereskedőknek. A kereskedők aztán piaci vagy ahhoz közeli áron tudták értékesíteni a termékeket. Mivel Bigét nem nevezték meg, nem írhatták le, hogy mi ez a bizonyos termék, de a vegyipari vállalkozó műtrágya eladásában érdekelt.
A gyanú szerint az egyik kereskedő cég vezetőjével arról is megállapodott a vállalkozó, hogy a valótlanul selejtesnek minősített termék értékesítése után a vételár egy részét készpénzben visszakapja. Összesen több mint 800 millió forint vesztegetési pénzt vett át, és közel 2 milliárd forinttal károsította meg a saját cégét – írja az ügyészség.
A közlemény szerint indítványozták a gyanúsított letartóztatását, mert a bűncselekmény büntetési tétele 5 és 10 év közötti szabadságvesztés, és fennáll a szökés vagy a tanúk befolyásolásának veszélye. | https://hvg.hu/gazdasag/20201217_ugyeszseg_bige_laszlo | https://web.archive.org/web/20221011100833/https://hvg.hu/gazdasag/20201217_ugyeszseg_bige_laszlo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/racs-mogott-tartana-az-ugyeszseg-bige-laszlot | HVG | hungarian-news | 2020-12-17 12:17:00 | [
"Bige László"
] | [
"Nitrogénművek Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"vesztegetés",
"vegyipar",
"nyomásgyakorlás"
] | [
"Bige László vesztegetési ügyei"
] |
51,407 | Az ügyészség szerint Simonka György pénzt ajánlott a számára kedvező tanúvallomásokért | Kétrendbeli vesztegetéssel gyanúsítják Simonka Györgyöt, a legfőbb ügyész ezekben az ügyekben is kérte, hogy adják ki a képviselő mentelmi jogát. | Az ügyészség szerint Simonka György pénzt ajánlott a számára kedvező tanúvallomásokért
Kétrendbeli vesztegetéssel gyanúsítják Simonka Györgyöt, a legfőbb ügyész ezekben az ügyekben is kérte, hogy adják ki a képviselő mentelmi jogát.
Polt Péter legfőbb ügyész azt kérte, hogy újabb ügyek nyomozása miatt függessze fel a parlament Simonka György mentelmi jogát.
A fideszes képviselő és társai ellen bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emeltek vádat még 2019-ben. Abban az ügyben már kiadta a parlament a mentelmi jogát.
Csakhogy a megalapozott gyanú szerint Simonka azután, hogy tudomást szerzett a büntetőeljárás megindításáról, pénzért azt akarta elérni, hogy az egyik őrizetbe vett gyanúsított ne tegyen rá terhelő vallomást, illetve, hogy az egyik tanú előre megbeszélt tartalmú vallomást tegyen.
Ez kétrendbeli, vesztegetés hatósági eljárásban bűntettének megállapítására lehet alkalmas, de csak akkor folytathatják le az eljárást, ha ebben az ügyben is kiadják Simonka mentelmi jogát.
2020. október. 13. 06:07 Szlavkovits Rita Vállalkozás
Milliárdok vándorolnak Simonka György hátországában
A járványra hivatkozva uniós milliárdokat csoportosított át civilektől a kórházakhoz a Békés megyei önkormányzat, az egyik kedvezményezett alapítvány alapítói között van Simonka György is, akinek kedden folytatódik a büntetőpere. Míg a megvádolt politikus bázisán pályázatokat adnak vissza, addig a megyei önkormányzat osztogat, de most másoknak.
2020. október. 13. 14:03 Balla Györgyi Gazdaság
Mindent tagadott a bíróságon Simonka György
Megkezdődött a Fővárosi Törvényszéken az a büntetőper, amelyben Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt és 32 társát bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolják. | https://hvg.hu/itthon/20201217_ugyeszseg_Simonka_Gyorgy_tanuvallomasok | https://web.archive.org/web/20210222172003/https://hvg.hu/itthon/20201217_ugyeszseg_Simonka_Gyorgy_tanuvallomasok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ugyeszseg-szerint-simonka-gyorgy-penzt-ajanlott-a-szamara-kedvezo-tanuvallomasokert | HVG | hungarian-news | 2020-12-17 09:16:00 | [
"Simonka György"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés",
"támogatás",
"EU",
"mentelmi jog",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
51,408 | Új óriáshitel a TV2-nél, és közben Mészáros Lőrinc is közelebb került a csatornához | A TV2 eddigi műsorgyártója, az IKO tulajdonrészt szerzett a TV2-t – és még számos más kisebb adót – üzemeltető TV2 Média Csoport Zrt.-ben. A tulajdonrésze 24,2 százalék lett. Vida József és Mészáros Lőrinc saját cégeiknek adott a saját bankjukonn keresztül pénzt. Több mint 20 milliárd forintot, de a közpénzen finanszírozott hirdetéseken keresztül az adófizetők állják majd a TV2 és az IKO hiteltörlesztésének egy részét (is). A TV2 már külföldön is terjeszkedik, 5 millió euróért (1,76 milliárd forint) megvették a szlovén Planet TV-t, így akár az is lehet, hogy a külföldi terjeszkedésre kell ez a hatalmas összeg. | A koronavírus-járvány második hullámának közepén jelentették be, hogy a TV2 eddigi műsorgyártója, az IKO tulajdonrészt szerzett a TV2-t - és még számos más kisebb adót - üzemeltető TV2 Média Csoport Zrt.-ben. A bejelentés szerint az IKO tulajdonrésze 24,2 százalék lett.
A hír különösebb érdeklődést nem váltott ki, ám ha mögé nézünk, kiderül, hogy nemcsak ennyi történt.
Az eddigi sejtés, miszerint a csatorna valójában Mészáros Lőrincé, az IKO megjelenésével, ha hivatalossá nem is vált, de megerősödött.
A TV2 tulajdonosi hálója eddig sem volt egyszerű, cégek sorozatának tulajdonosi hátterét kellett felfejteni ahhoz, hogy eljussunk a végső tulajdonosokig. A háló pedig az IKO színre lépésével, ha lehet, még bonyolultabbá vált - de szerencsére nem megfejthetetlenné. | https://m.hvg.hu/360/20201215_tv2_iko_hitelek#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2020_12_15&utm_content=hvg360 | https://web.archive.org/web/20210308130640/https://m.hvg.hu/360/20201215_tv2_iko_hitelek#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2020_12_15&utm_content=hvg360 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uj-oriashitel-a-tv2-nel-es-kozben-meszaros-lorinc-is-kozelebb-kerult-a-csatornahoz-1 | HVG360 | hungarian-news | 2020-12-15 06:30:00 | [
"Gál József",
"Gál Miklós",
"Mészáros Lőrinc",
"Nagy Szilvia",
"Paulovics Ágnes",
"Vida József"
] | [
"Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.",
"Adam Goldenberg Kft.",
"Addition OPUS Zrt.",
"IKO Holding Kft.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Planet TV (Szlovénia)",
"Status Capital Kockázati Tőkealapkezelő Zrt.",
"Status MPE Magántőkealap",
"Takarékbank Zrt.",
"TV2 Média Csoport Zrt."
] | [
"Európa",
"Szlovénia"
] | [
"offshore",
"média",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"hitelezés",
"tőkealap"
] | [] |
51,409 | Bige László nem hagyhatja el a birtokát | Első fokon bűnügyi felügyelet alá helyezték a „műtrágyakirály” Bige László százmilliárdos nagyvállalkozót. Ezt azt jelenti, hogy egyelőre csak engedéllyel hagyhatja el a Nyíregyháza külső területén lévő több hektáros birtokát. | A bíróság úgy találta, Bige szabadlábon akadályozná a büntetőeljárást, attól viszont nem tartottak, hogy elrejtőzne vagy elszökne, hiszen azt az elmúlt hónapokban bőven megtehette volna. Az ügyészég egyébként 800 millió forintos vesztegetéssel gyanúsítja Bige Lászlót, mondván, leértékelten adott el jó minőségű műtrágyát nagykereskedőknek, akik aztán azt piaci áron értékesítették tovább, a hasznon pedig osztoztak a vállalkozóval. Ezzel úgymond a saját cégét, a piacon vezető szerepet játszó Nitrogénművek Vegyipari Zrt.-t károsította meg. A társaság közleményben állt ki a kedden őrizetbe vett tulajdonos-vezető mellett.
„Az ügyészség a mostani gyanúsításban egy kereskedővel folytatott ügyleteket emelt ki, amelyek 2011 és 2016 között zajlottak” – mondta lapunknak Zamecsnik. A vesztegető partner azonban nem gyanúsított, aminek az lehet az oka, hogy együttműködik a hatóságokkal. A kiléte titkos, de a hvg.hu információi szerint egy évente több milliárd forint forgalmú, tatai nagykereskedő cégről, illetve annak tulajdonosáról van szó.
Bige egyébként a büntetőeljárás másfél évvel ezelőtti kezdete óta tagadja, hogy törvénytelenséget követett volna el, szerinte az ügy hátterében az áll, hogy valakik tönkre akarják tenni és bagóért megszerezni a vállalkozásait. Egy korábbi interjúban azt mondta, hogy megüzenték neki, amennyiben nem hagyja el az országot, börtönben fog ülni. Bizonyára nem véletlen egyébként, hogy Bige pont a mostani letartóztatása előtt hozta nyilvánosságra, hogy a Nitrogénművek számára 2020 a legsikeresebb esztendők közé fog tartozni üzleti és pénzügyi szempontból egyaránt. Az évi 80–90 milliárd forintos árbevétellel bíró társaság 2018-ban még 15 milliárd forintos veszteséget termelt, tavaly viszont már 800 millióval nyereséges volt. A cégnek ugyanakkor 130 milliárd forintot meghaladó, a saját tőkéje háromszorosára rúgó kötelezettségei voltak 2019 végén.
Nem ez az első vizsgálódás Bige cégeinél
Sorozatos támadások érték Bige vállalatait (nemcsak a péti, hanem a szolnoki gyárát is) az elmúlt két évben; egymást érték a versenyhatósági, illetve a környezetvédelemmel kapcsolatos vizsgálatok. Az egyik helyszíni környezeti ellenőrzés során a szolnoki üzemét tavaly átmenetileg be is zárták.
A Gazdasági Versenyhivatal pedig több mint két éve vizsgálja a magyar műtrágyapiac legnagyobb szereplőit kartellezés – például az unióból érkező importot alacsony árakkal ellehetetlenítő kereskedés – miatt, amibe akár a Bige-féle gyanúba keveredett ügylet is belefér. Az eljárásnak azonban máig sincs eredménye, a hatóság a hvg.hu mai megkeresésére annyit válaszolt, hogy az eljárás még folyik, s ők nem eddig nem tettek feljelentést senki ellen.
A hazai műtrágyapiacon három nagy szereplő játszik még, amelyek érdekeltek lehetnek a piacszerzésben. Andrej Babis cseh kormányfő Agrofert nevű cégcsoportja, amelynek Szlovákiában van is már egy műtrágyagyára; Csányi Sándor OTP-vezér évi 300 milliárd forintos árbevételt elérő KITE integrátormamutja; valamint az agrárszektorba búzakeményítő- és izocukorgyár révén betüremkedő, befolyását e szektorban is folyamatosan növelő Mészáros Lőrinc.
Jóllehet a vadászszenvedélyük közös, Csányi és Bige több mint egy évtizede ádáz üzleti ellenfelek. A bankvezér egykor részese volt a műtrágya-birodalom felépítésének. Az Erdélyből áttelepült, gyógyszervegyész végzettségű, a műtrágya-kereskedést a kilencvenes években romániai importtal kezdő Bige mindkét nagy magyarországi gyárát az OTP hiteléből vette meg (a szolnokit 1997-ben, a pétit 2002-ben), s a bank képviselői eleinte a gyárakat tulajdonló vállalkozások vezetésében is részt vettek. Egy évtizeddel később, 2008-ban azonban – máig tisztázatlan okok miatt – megromlott köztük a viszony, s az OTP leállt a Bige-csoport hitelezésével, bajba sororva ezzel a vállalkozót. Bige birodalmát akkor a Gyurcsány-kormány mentette meg, az állami MFB Bank kölcsönével. A hatalom jóindulatára most aligha számíthat. Bige ugyan eddig mindig ügyes válságmenedzsernek bizonyult, s üzleti kapcsolatai szerint soha nem válna meg a vállalataitól, csakhogy a NER-rendszerében ellene szól, hogy – mint az őt ismerők mondják róla – „nem dörgölőzik a politikához”. | https://hvg.hu/gazdasag/20201217_Bige_Laszlo_nem_hagyhatja_el_a_birtokat | https://web.archive.org/web/20211010195012/https://hvg.hu/gazdasag/20201217_Bige_Laszlo_nem_hagyhatja_el_a_birtokat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bige-laszlo-nem-hagyhatja-el-a-birtokat | HVG | hungarian-news | 2020-12-18 08:51:00 | [
"Andrej Babis",
"Bige László",
"Csányi Sándor",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Agrofert",
"Bige Holding Kft.",
"KITE Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt.",
"Nitrogénművek Zrt."
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Nyíregyháza",
"Pétfürdő",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye",
"Szolnok",
"Veszprém megye"
] | [
"háttér",
"vesztegetés",
"környezetkárosítás",
"vegyipar",
"nyomásgyakorlás",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [
"Bige László vesztegetési ügyei"
] |
51,410 | Az ÁSZ vizsgálódott és megint szabálytalanságokat talált a Jobbiknál | Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint saját tagságát és a közvéleményt is megtévesztette a Jobbik Magyarországért Mozgalom, mivel a párt gazdálkodása 2017-ben és 2018-ban sem volt átlátható és elszámoltatható. | Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint saját tagságát és a közvéleményt is megtévesztette a Jobbik Magyarországért Mozgalom, mivel a párt gazdálkodása 2017-ben és 2018-ban sem volt átlátható és elszámoltatható. Az ÁSZ az erről szóló vizsgálata eredményét pénteken tette közzé.
Az ÁSZ közölte: a Jobbik 2017-2018-ban több mint 1,4 milliárd forint közpénzt kapott, de a párt 2017-es és 2018-es pénzügyi kimutatása sem mutat megbízható és valós képet a párt gazdálkodásáról.
["Alapvető szabályokat nem tartottak be" - A Jobbik vegzálásáról és a Momentum büntetéséről kérdeztük az ÁSZ-t]
Kiemelték: a Jobbik nem tett eleget a közélet tisztaságára vonatkozó alaptörvényi követelménynek és törvényi előírásoknak, így nem zárható ki, hogy nem engedélyezett források felhasználásával tisztességtelen előnyhöz juthatott más pártokkal szemben.
Úgy vélték, a Jobbik elnökének a jelentéstervezetre adott észrevételei nem voltak megalapozottak, illetve az ellenőrzés több megállapítását nem vitatta. Az ÁSZ a feltárt szabálytalanságok kijavítása érdekében 11 javaslatot fogalmazott meg a Jobbik elnökének, akinek ezek alapján 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie.
A jelenlegi, 2017-2018-ra kiterjedő ellenőrzés során feltárt jellemző szabálytalanságok 2005 óta visszatérően megjelentek a párt gazdálkodásában. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a Jobbik a gazdálkodásának legtöbb területén nem gondoskodott az ÁSZ által már korábban is feltárt hibák kijavításáról, a párt gazdálkodása törvények szerinti átlátható és elszámoltatható gazdálkodásának helyreállításáról sem, annak ellenére, hogy ezt a párt a korábbi számvevőszéki jelentésekben foglalt megállapításokra készített intézkedési terveiben vállalta – olvasható az ÁSZ közleményében. | https://hvg.hu/gazdasag/20201218_asz_allami_szamvevoszek_jobbik_gazdalkodas | https://web.archive.org/web/20201219193642/https://hvg.hu/gazdasag/20201218_asz_allami_szamvevoszek_jobbik_gazdalkodas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-asz-vizsgalodott-es-megint-szabalytalansagokat-talalt-a-jobbiknal | HVG | hungarian-news | 2020-12-18 16:33:00 | [] | [
"Jobbik"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [] |
51,411 | NER-karácsony: 270 milliárd forintos közbeszerzésen futott be a Szijjártót jachtoztató Szíjj László cége | A Magyar Közút 2024-ig, tehát bőven a választások utánig biztosíthat munkát Szíjj László Duna Aszfaltjának.
Egy kis útfelújítás Soltvadkerten, egy nagyobb Mórahalmon, megint egy másik Bugacon. A Magyar Közút országosan sok-sok ezer kilométernyi utat kezel és üzemeltet, munka pedig mindig van – és a hazai utak állapotát ismerve még sokáig lesz is.
A cég az útfelújítási, karbantartási munkákra közbeszerzéseken választja ki a megfelelőnek ítélt vállalkozókat. A menet már hosszú évek óta ugyanaz: először egy nagy, nyílt tendert írnak ki, amelyre bárki jelentkezhet, ezen választanak ki néhány céget, amelyek ezután egyesével, de már csak egymás közt újra versenyezhetnek a megbízásokért. | Egy kis útfelújítás Soltvadkerten, egy nagyobb Mórahalmon, megint egy másik Bugacon. A Magyar Közút országosan sok-sok ezer kilométernyi utat kezel és üzemeltet, munka pedig mindig van – és a hazai utak állapotát ismerve még sokáig lesz is.
A cég az útfelújítási, karbantartási munkákra közbeszerzéseken választja ki a megfelelőnek ítélt vállalkozókat. A menet már hosszú évek óta ugyanaz: először egy nagy, nyílt tendert írnak ki, amelyre bárki jelentkezhet, ezen választanak ki néhány céget, amelyek ezután egyesével, de már csak egymás közt újra versenyezhetnek a megbízásokért.
Ezek között van olyan, amely csak néhány milliós tétel, de akadnak félmilliárdos összegű "altenderek" is.
Hasonló közbeszerzést legutóbb a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) bonyolított le, az Európai Unió pedig nem győzött ellene tiltakozni. Az EU legfőbb kifogása az volt, hogy ezzel a módszerrel lényegében előre felosztják a piacot, hiszen később más már nem kaphat megbízást. Legjobb tudomásunk szerint a Magyar Közút tenderei ellen nem emeltek kifogást, pedig azoknál is ugyanezt a módszert alkalmazzák.
A cég december elején hirdetett nyertest például a legutóbbi gigatenderén. A közbeszerzésből kiderül, a Magyar Közút csaknem 400 milliárd forintot (egészen pontosan 393,699 milliárd forintot) tervez a jövőben elkölteni útfelújításokra az ország 6 régiójában. A munkákra régiónként 1-1 nagy közbeszerzést írtak ki, a 6-ból 4-en pedig a Duna Aszfalt is befutott nyertesként.
Az Észak-Alföldi régió nyertesei: Duna Aszfalt Zrt., KE-VÍZ21 Zrt., Zemplénkő Kft., Strabag Kft. – 62,163 milliárd forint
A Dél-Alföldi régió nyertesei: Duna Aszfalt Zrt., Strabag Kft., Soltút Kft. – 62,163 milliárd forint
A Közép-Dunántúli, Közép-Magyarországi régió nyertesei: Duna Aszfalt Zrt., Colas Zrt., Soltút Kft. – 82,884 milliárd forint
A Nyugat-Dunántúli régió nyertesei: Duna Aszfalt Zrt., Strabag Kft., Colas Zrt. – 62,163 milliárd forint
Az Észak-Magyarországi régió nyertesei: Colas Zrt., Swietelsky Kft., HE-DO Kft. – 62,163 milliárd forint
A Dél-Dunántúli régió nyertesei: Strabag Kft., EuroAszfalt Kft., Soltút Kft. – 62,163 milliárd forint
A Duna Aszfalt által elnyert területeken a tenderek becsült értéke összesen 269,373 milliárd forint, a munkák pedig bőven a választások után érnek majd véget. A közbeszerzés által lefedett időszak ugyanis 2020–2024, ami annyit jelent, hogy egy esetleges kormányváltás után is ugyanezek a cégek versenghetnek majd egymás között a munkákért.
A Duna Aszfaltnak nemcsak ezért siker ez a tender, azért is, mert most 4 régióban sikerült nyernie. Az előző ugyanilyen közbeszerzésnél még "csak" kettőn futott be (akkor a szintén a cégcsoportba tartozó Hódúttal közösen). Az egyik a Dél-Alföldi régió volt, ahol rajtuk kívül még a Soltút–Euro Aszfalt konzorcium, valamint a Swietelsky nyert. A másik régió a Nyugat-Dunántúli volt, itt a Duna Aszfalt–Hódút páros mellett ugyancsak a Swietelsky nyert, valamint egy, a Strabag-cégekből álló konzorcium. Itt tehát ugyancsak három csoportosulás között oszlottak meg a munkák. Legalábbis elméletben.
Számításaink szerint ugyanis azokon a tendereken, amelyeken a Duna Aszfalt–Hódút páros is elindult, igen jó arányban meg is nyerte. Mintegy 200 altendert néztünk át, ezeken a Duna Aszfalt–Hódút volt az egyik versenyző, mellette pedig majdnem minden esetben ott volt a többi versenytárs is.
Összesen 57 milliárd forintnyi munkáról van szó, ennyire pályázott tehát a Duna Aszfalt–Hódút páros, ennek az összegnek pedig majdnem a 60 százalékát, összesen 33 milliárd forintot sikerült is megnyernie. A Strabag 9,6 milliárd forintnyi munkát tudott elhappolni a Duna Aszfalt elől, a Swietelsky 8,2 milliárd forintnyit, míg a Soltút–EuroAszfalt 6,4 milliárd forintnyit.
Ha tehát az arányok ugyanezek maradnak, akkor Szíjj cégénél méltán bonthatnak pezsgőt a közbeszerzés végén. Pénzben mindenesetre addig sem lesz hiány: a Duna Aszfalt 2019-ben 24,3 milliárd forint nyereséget termelt, bevétele közelítette a 160 milliárd forintot. | https://hvg.hu/gazdasag/20201218_ner_duna_aszfalt_magyar_kozut | https://web.archive.org/web/20211227033026/https://hvg.hu/gazdasag/20201218_ner_duna_aszfalt_magyar_kozut | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ner-karacsony-270-milliard-forintos-kozbeszerzesen-futott-be-a-szijjartot-jachtoztato-szijj-laszlo-cege | HVG | hungarian-news | 2020-12-18 08:46:00 | [
"Szíjj László",
"Szijjártó Péter"
] | [
"Colas Zrt.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"EuroAszfalt Kft.",
"HE-DO Kft.",
"KE-VÍZ 21 Zrt.",
"Magyar Közút Nonprofit Zrt.",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.",
"Soltút Kft.",
"Strabag",
"Swietelsky Építő Kft.",
"Zemplénkő Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"versenykorlátozás - kartell",
"útépítés",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
51,412 | Vádat emeltek Boldog István ellen | A vádirat szerint a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték azt is, hogy az általuk kiválasztott kivitelezők kapják a munkát. Mindezekért a vállalkozóktól jogtalan anyagi előnyt kértek, és tőlük 2019 májusában 20 millió forintot kaptak. | A Központi Nyomozó Főügyészség vádiratot nyújtott be Boldog István és nyolc társa ellen a Fővárosi Törvényszéken.
A fideszes parlamenti képviselőt hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekményekkel vádolják.
A vádlottak között van Fehér Petra törökszentmiklósi önkormányzati képviselő, Boldog jobbkeze is.
A vádirat szerint a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték azt is, hogy az általuk kiválasztott kivitelezők kapják a munkát. Mindezekért a vállalkozóktól jogtalan anyagi előnyt kértek, és tőlük 2019 májusában 20 millió forintot kaptak. | https://hvg.hu/gazdasag/20201221_Boldog_Istvan_vademeles_ugyeszseg | https://web.archive.org/web/20230620194001/https://hvg.hu/gazdasag/20201221_Boldog_Istvan_vademeles_ugyeszseg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadat-emeltek-boldog-istvan-ellen-1 | HVG | hungarian-news | 2020-12-21 10:46:00 | [
"Boldog István",
"Fehér Petra"
] | [
"Fidesz",
"Törökszentmiklós Város Önkormányzata"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Törökszentmiklós"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"háttér",
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"támogatás",
"EU",
"önkormányzat",
"ügyészség",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Boldog István és a Szolnok megyei uniós pénzszivattyú"
] |
51,413 | Hetek alatt lett milliárdos forgalmú lélegeztetőgép-szerviz egy nulláról induló cég | A lélegeztetőgépek beszerzéséhez hasonlóan hatalmas üzlet üzembe helyezni azokat. A Külügyminisztérium megrendelésén nem több tucat, hanem csak két vállalkozás osztozott, meglehetősen furcsán. Az eszközök beüzemeléséről szóló szerződésekből az is kiderült, hogy Szijjártó Péter tárcája nemcsak irracionális mennyiségű lélegeztetőgépet vett feleslegesen százmilliárdokért, hanem a beérkezettek közül szintén észszerűtlenül sokat bontatott fel, nézetett át és raktároztat közülük – további súlyos milliárdokért. | 9 perc
2020.12.22. 05:30
2020.12.22. 12:18
A lélegeztetőgépek beszerzéséhez hasonlóan hatalmas üzlet üzembe helyezni azokat. A Külügyminisztérium megrendelésén nem több tucat, hanem csak két vállalkozás osztozott, meglehetősen furcsán. Az eszközök beüzemeléséről szóló, a hvg360 birtokába jutott szerződésekből az is kiderült, hogy Szijjártó Péter tárcája nemcsak irracionális mennyiségű lélegeztetőgépet vett feleslegesen százmilliárdokért, hanem a beérkezettek közül szintén észszerűtlenül sokat bontatott fel, nézetett át és raktároztat közülük – további súlyos milliárdokért. | https://hvg.hu/360/20201222_lelegeztetogepek_beuzemelese_kulugyminiszterium | https://web.archive.org/web/20211223194559/https://hvg.hu/360/20201222_lelegeztetogepek_beuzemelese_kulugyminiszterium | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hetek-alatt-lett-milliardos-forgalmu-lelegeztetogep-szerviz-egy-nullarol-indulo-ceg | HVG360 | hungarian-news | 2020-12-22 06:30:00 | [
"Castiglione Viktória",
"Gyollai János",
"Májer Bálint",
"Martonicz Dániel",
"Szentgróti Csaba",
"Szijjártó Péter"
] | [
"Aladdin Medical Kft.",
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK)",
"CZECZ Közép-Európai Kft.",
"Endo Plus Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"OTT-ONE Nyrt.",
"Pannon Cargo & Sped Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"egészségügy",
"diplomácia",
"covid-19",
"lélegeztetőgép",
"kereskedelem",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
51,414 | 2,7 milliárdos közbeszerzésen segítette győzelemhez Mészáros gyerekeinek cégét a "kézilabdatörvény" | A tatabányai kézilabdacsarnoknál végezhet földmunkát a Fejér B.Á.L. Zrt.
A Fejér B.Á.L. Zrt. nyerte konzorciumban a Tatabányán épülő sportcsarnok földmunkáihoz kapcsolódó tendert – szúrta ki a K-Monitor. Mészáros Lőrinc gyerekeinek cégét hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban választották ki a 2,78 milliárd forintos munkára. | A Fejér B.Á.L. Zrt. nyerte konzorciumban a Tatabányán épülő sportcsarnok földmunkáihoz kapcsolódó tendert – szúrta ki a K-Monitor. Mészáros Lőrinc gyerekeinek cégét hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban választották ki a 2,78 milliárd forintos munkára.
A pályázatot a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. írta ki. Az Átlátszó idézi a BMSK indoklását arra, hogy az uniós pénzek költéséről miért hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárással döntöttek:
mert a "kézilabdatörvény" alapján jogosultak voltak rendkívüli sürgősségre alapított hirdetményt közzétenni.
A munkálatok ugyanis kapcsolódnak a 2022. évi magyar–szlovák közös rendezésű férfi kézilabda-Európa-bajnoksággal kapcsolatos beruházásokhoz.
A különlegesen gyors közbeszerzést lehetővé tevő eljárási szabályokról szóló törvényjavaslatot 2019 márciusában fogadták el. Ennek értelmében három eseményhez kapcsolódóan nemcsak gyorsabban, de akkor is megköthető egy-egy szerződés, ha a meghívott ajánlattevő szabálytalanságot vett észre.
A Fejér B.Á.L. építi egyébként magát a tatabányai csarnokot is az Építő és Épületkarbantartó Zrt.-vel közösen, nettó 18 milliárd 557 millió forint értékben. A létesítmény hasznos alapterülete meghaladja majd a 19 ezer négyzetmétert, 6 ezer fő befogadására lesz alkalmas. | https://hvg.hu/kkv/20201223_kezilabda_2022_tatabanya_sportcsarnok_meszaros_milliard_kozpenz | https://web.archive.org/web/20210306001732/https://hvg.hu/kkv/20201223_kezilabda_2022_tatabanya_sportcsarnok_meszaros_milliard_kozpenz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/27-milliardos-kozbeszerzesen-segitette-gyozelemhez-meszaros-gyerekeinek-ceget-a-kezilabdatorveny | HVG | hungarian-news | 2020-12-23 16:36:00 | [
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Beatrix"
] | [
"BMSK (Beruházási Műszaki Fejlesztési Sportüzemeltetési) Zrt.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt."
] | [
"Fejér megye",
"Komárom-Esztergom megye",
"Tatabánya"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"támogatás",
"sport",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"klientúra",
"jogalkotás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
51,415 | Menő divatmárkát gyártó céget kapott az államtól a szegedi püspök | Egy márkás pulóver áráért dolgoznak egy hónapig abban a cégben, amelyet ingyen kapott meg a szegedi egyházmegye. A kötöttárugyárban zömében megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatnak, ahol jobbára vitorlázók sportruházatának darabjait, olasz megrendelésre szállítják. A 2Rule márkának 2019-ben nem jött be a Szefo Zrt, de a Nanushka új megrendelő lehet a gyárban. | Egy Paul & Shark márkájú pulóvert akár több mint 100-120 ezer forintért lehet megvásárolni, a Szefo Zrt-nél nagyjából ennyi pénzt keresnek havonta azok, akik megvarrják őket. A hatvan százalékban megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató állami cég a bérköltségek nagy részét támogatásból fedezi, de a Szeged-Csanádi Egyházmegye is beszállt már 2017-ben 265 millió forintos kölcsönnel a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának finanszírozásába. Az egyházmegye jövő év elején veheti át az államtól a céget.
Az 1953-ban alakult vállalat nem változtatott azon, hogy elsődlegesen a valamilyen oknál fogva csökkent, vagy megváltozott munkaképességűeknek nyújtson lehetőséget arra, hogy dolgozhassanak. Eredetileg selejt, vagy hulladék anyagokat tettek újrahasznosíthatóvá, innen is a cég fonalmentő elnevezése, ahogy a szegediek még gyakran ma is így nevezik a vállalatot. A Szegedi Fonalfeldolgozó Zrt jelenleg állami tulajdonban van, több telephelyen is működik, vannak részlegei Hódmezővásárhelyen, Szentesen, de Sárrétudvaron is.
A Szefo Zrt. már hosszú évekkel ezelőtt beszállítója lett az olasz DAMA SpA-nak, majd a vitorlássport ruházati márkákat forgalmazó céggel 2012-ben egy tíz évre szóló megállapodást is kötöttek. Azt megelőzően évente 200 ezer darabot gyártottak az olasz cégnek, ezt növelték volna évi 250 ezerre. Ez a 35 millió eurós megállapodás fejlesztéseket is generált, a szerződés 2022-ben jár le. Az állami cég villamos berendezések, alkatrészek összeszerelésére is kötött bérmunka-megállapodást, szintén 2012-ben, a külföldi tulajdonú Legrand Zrt-vel. A Szefo Zrt árbevételének a közel 60 százaléka, 605 millió forint az olasz megrendelésből, majdnem 25 százaléka az összeszerelő bérmunkából, és kisebb része, 161 millió forint az itthoni megrendelésekből származott 2019-ben a cég szeptemberben leadott beszámolója szerint.
Ez utóbbiban a Nemzeti Sportmárka Zrt. már csak 330 ezer forint értékben gyártathatott le termékeket, pedig a beszámoló szerint 60 millió forintos megrendelést terveztek 2019-re, ami a háromszorosa az előző évi teljesítésnek. Úgy tűnik, hogy a magyar sportmárka gyártása itt megfeneklett, viszont új, reményteljes megrendelőként említik a beszámolóban a Nanushka Zrt-t, bár a termékek részletes ismertetéséből, hogy mekkora megrendelést teljesíthetett a Szefo Zrt, kimaradt a a vállalkozás.
Éppen egy évvel ezelőtt, amikor bejárta a sajtót, hogy az angol hercegné kabátját Berettyóújfalun varrták, írt a hvg.hu arról, hogy a magyar textiliparban nem annyira szokatlan, hogy ismert márkák elkészítésében közreműködnek. A cikkben a Magyar Könnyűipari Szövetség is megszólal, az ő adataik szerint a hazai ruhaiparban közel 4100 vállalkozás kicsivel több mint 18 ezer embert foglalkoztat. A nagyrészt 10 embernél kevesebb embert foglalkoztató, sokszor az ország legszegényebb vidékein működő cégek leginkább felsőruházatot és munkaruhákat állítanak elő – sokszor bérmunkában, nem ritkán világmárkák számára. Mindeközben sem a díjazás, sem maga a foglalkozás nem túl vonzó: a minimálbér környékén rögzítettek a fizetések, eközben a munka bonyolult, precizitást és odafigyelést igényel, ráadásul ott van az állandó nyomás, hogy a dolgozó teljesítse a napi normát. Nyáron a vásárosnaményi varrónők tüntettek, mert a külföldi tulajdonos nem tudott biztosítani megrendelést, ugyanakkor nem is bocsátotta el őket, így fizetés nélkül maradtak, a maszkok gyártása sem húzta ki őket a csávából. A Dubajban bejegyzett vállalkozás ellen novemberben felszámolási eljárás indult. Ehhez képest biztonságos üzemnek tűnik a szegedi állami vállalat.
A nyugat-európai divatmárkák „összeszerelésében” ügyködő vállalkozások sorába illeszthető az állami vállalat is, itt még a béreket sem kell kigazdálkodni teljes egészében, hiszen az állam részben fedezi a bérköltségeket, ami az egyházi fenntartással sem fog változni nagy valószínűséggel. Az persze kérdés, hogy az olaszokkal kötött megállapodás lejártával, vajon a hazai márkák elárasztják-e megrendelésekkel az egyházi fonalfeldolgozót.
Megkerestük a Szefo Zrt. vezérigazgatóját, hogy a beszámolóban leírtak szerint vajon milyen megrendelésekkel számolnak a Nanushka részéről, tervezik-e a 2Rule márka további gyártását, annak növelését, illetve mikor veszi át a Szeged-Csanádi Egyházmegye az állami vállalatot. A tíz napja elküldött emailre ugyan nem jött válasz, de a vezérigazgató telefonon annyit mondott: a fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériumának jóváhagyására várnak, ezt követően küldik meg azokat, valamikor jövőre. | https://hvg.hu/kkv/20201224_szefo_ipar_szeged_csanadi_egyhazmegye | https://web.archive.org/web/20210305235040/https://hvg.hu/kkv/20201224_szefo_ipar_szeged_csanadi_egyhazmegye | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meno-divatmarkat-gyarto-ceget-kapott-az-allamtol-a-szegedi-puspok | HVG | hungarian-news | 2020-12-24 08:18:00 | [
"Kiss-Rigó László"
] | [
"Magyar Katolikus Egyház",
"Szeged-Csanádi Egyházmegye",
"Szegedi Fonalfeldolgozó Zrt."
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"egyház",
"támogatás",
"foglalkoztatás",
"gazdálkodás",
"klientúra"
] | [] |
51,416 | Százmilliárd forintot kapott az államtól év végére a Mathias Corvinus Collegium | A tehetséggondozó szakkollégiumot idén tavasszal minősítették 25 év után közvagyont kezelő szervezetté, emiatt az Alaptörvényt is módosította a kormány, azóta pedig gyorsan ömlik ide a pénz és egyéb vagyontárgyak: többek közt megkapta az állam maradék, legalább 300 milliárdos MOL- illetve Richer-részvénypakettjét, és nagy értékű ingatlanokat is. | Év végére sem áll meg a Mathias Corvinus Collegium alapítványának gazdagítása: a kormány karácsony előtt majdnem százmilliárd forintos támogatásról döntött.
A tehetséggondozó szakkollégiumot idén tavasszal minősítették 25 év után közvagyont kezelő szervezetté, emiatt az Alaptörvényt is módosította a kormány, azóta pedig gyorsan ömlik ide a pénz és egyéb vagyontárgyak: többek közt megkapta az állam maradék, legalább 300 milliárdos Mol- illetve Richter-részvénypakettjét, és nagy értékű ingatlanokat is.
Az Alaptörvény módosítása azért volt fontos, mert így az MCC a közvagyon tulajdonosává vált, ami miatt ez már nem is számít közvagyonnak.
AZ RTL Klub Híradójának az MCC főigazgató-helyettese, Lánczi Péter magyarázta el, miért is kellett még százmilliárd forint: azért, mert “a jelenlegi működési modellt felváltja egy 35 helyszínes Kárpát-medencei hálózat, az összeget ennek kiépítésére költik majd.” | https://hvg.hu/gazdasag/20201225_mcc_100milliard | https://web.archive.org/web/20220701163809/https://hvg.hu/gazdasag/20201225_mcc_100milliard | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmilliard-forintot-kapott-az-allamtol-ev-vegere-a-mathias-corvinus-collegium | HVG | hungarian-news | 2020-12-25 20:11:00 | [] | [
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"Tihanyi Alapítvány"
] | [] | [
"oktatás",
"támogatás",
"klientúra",
"jogalkotás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
51,417 | Gyanús ügyek sorát hagyta örökségül a Fidesz | Hűtlen kezelés, korrupció, túlárazás. Némelyik fővárosi kerületben milliárdos visszaélések nyomára bukkantak a kormánypárt veresége után. | önkormányzatok;
2020-12-28 07:00:00
Gyanús ügyek sorát hagyta örökségül a Fidesz
Hűtlen kezelés, korrupció, túlárazás. Némelyik fővárosi kerületben milliárdos visszaélések nyomára bukkantak a kormánypárt veresége után.
Tíz olyan kerület van Budapesten, ahol a korábbi fideszes polgármesterrel szemben ellenzéki jelölt győzött az önkormányzati választáson 2019 októberében. Körkérdésünkben arra kerestünk választ, hogy az új, ellenzéki vezetésű önkormányzatok találtak-e szabálytalanságokat, ha igen, milyen eljárásokat indítottak.
A XVIII. kerületben (Pestszentimre és Pestszentlőrinc) Szaniszló Sándor váltotta Ughy Attilát. Az átvilágítással járó munka nagyságrendjét jelzi, hogy csak az önkormányzat legnagyobb vállalatánál több mint 10 ezer szerződés keletkezett a korábbi időszakban – derült ki abból a beszámolóból, amit a polgármester nevében Kőrös Péter alpolgármester küldött lapunknak.
Végül mintegy 450 szerződést ítéltek olyannak, amely alaposabb vizsgálatot igényel. Eddig két büntetőfeljelentést tettek, a hatóságok elrendelték a nyomozást. Az alpolgármester közlése szerint a „gyanús szerződésekben vizsgált ügyek nagyságrendje milliárdos”, pontos összeget várhatóan tavasszal tudnak mondani.
A főváros VI. kerülete, Terézváros – ahol Soproni Tamás fölényesen nyert Hassay Zsófia ellen – a nyugalom szigetének tűnik. „A terézvárosi polgármesteri hivatalban nem volt ilyen ügy, így nem indult eljárás sem” – tájékoztatták lapunkat. Igaz, a Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. átvilágítása csak az év végén zárul le.
A szomszédos VII. kerületben, a Niedermüller Péter vezette Erzsébetvárosban viszont (lásd keretes írásunkat) csapkodnak a villámok. A VIII. kerületben, Józsefvárosban szintén: itt Sára Botond helyett Pikó Andrást választották polgármesterré.
Nem igaz, hogy a Fidesz jó anyagi helyzetben adta át a kerületet – kezdődött a józsefvárosi önkormányzat válasza. Jelentős vagyonfelélés történt, 2010-2019 között összesen közel 13 milliárd forint értékben adtak el ingatlanokat a kerületben. A „haveri állások és megbízások” megszüntetése után a mostani önkormányzat lényegesen kevesebbet költ megbízásokra, ügyvédi díjakra, reprezentációs költségekre vagy PR-kiadásokra: ezzel évi 160 millió forintot takarít meg.
A Józsefváros újság szerkesztőségében „kibelezett számítógépek, letörölt szoftverek fogadtak minket”. Ebben az ügyben rendőrségi nyomozás folyik. Az önkormányzat megszüntette az együttműködést a „Fidesz fiókszervezeteként működő polgárőr egyesülettel”, amelynek tagjai „fizetett magánhadseregként szorgoskodtak” az elmúlt évek kampányaiban.
Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt-nél végzett belső vizsgálat szerint több ügyben felmerült a hűtlen kezelés gyanúja, az önkormányzat meg fogja tenni a büntetőfeljelentéseket. Felmondták a szerződést a Mészáros Lőrinc 50 százalékos tulajdonában lévő alkuszcéggel, ahogyan a „túlárazott, korrupciógyanús” közétkeztetési szerződést is. Utóbbi miatt az önkormányzat komoly közbeszerzési bírságot kapott, de Pikó Andrásék úgy számolnak: a „politikai büntetéssel” együtt is megspórolnak több mint 100 millió forint közpénzt, olcsóbb és jobb közétkeztetést biztosítanak.
Vihar dúl a IX. kerületben, Ferencvárosban is. Baranyi Krisztina, a Bácskai Jánost váltó polgármester kérdésünkre megjegyezte, hogy – bár folyamatosan vizsgálják a Fidesz idején kötött szerződéseket és azt, milyen módon „folyattak ki közpénzt a kerületből” – az ügyek bizonyítása nagyon nehéz, néha lehetetlen.
Két feljelentést tettek a rendőrségen. A Ferencvárosi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. esetében alapos a gyanú, hogy a cég több mint 32 millió forintos vagyoni hátrányt okozott az önkormányzatnak, amikor különböző munkákat – lomtalanítás, szemétszállítás – külsősökkel végeztetett: annak ellenére, hogy maga is rendelkezett a szükséges munkaerővel és gépekkel.
A másik feljelentés egy frekventált helyen lévő ingatlan hasznosítása miatt született. A kerület vagyonkezelő cégének korábbi vezetője fillérekért adott bérbe egy 200 négyzetméteres ingatlant egy baráti vállalkozónak, aki papíron európai uniós információs pontot, a valóságban drága éttermet üzemeltetett a bérleményben.
Jogászok vizsgálják az egyik helyi fideszes politikus esetét. Az illető – a gyanú szerint – önkormányzati mandátumával visszaélve éveken keresztül elintézte, hogy azok a lakóépületek kapjanak vissza nem térítendő felújítási támogatást, amelyeknek történetesen ő a társasházi közös képviselője. Tagja volt az erről döntő bizottságnak, lakóháza és cégének székhelye is kapott ilyen támogatást.
Kiss László a III. kerületben, Óbuda-Békásmegyeren tudott nyerni Bús Balázzsal szemben. Az új polgármester hónapokig tartó belső vizsgálatot zárt le kora ősszel: egy óvónő éveken át pornográf felvételeket készített több rábízott óvodásról. A részletekről tájékoztatták ugyan a korábbi önkormányzati vezetést, „ám ők semmit sem tettek”. Több önkormányzati fenntartású cég felügyelő bizottságában is vizsgálatok folynak a III. kerületben, ezek még nem zárultak le.
Újbudán, a XI. kerületben Hoffmann Tamás helyett László Imre lett a polgármester. Az önkormányzat tulajdonában álló vállalatok, valamint a Gazdasági Műszaki Ellátó Szolgálat ellenőrzése során számos szabálytalanságot tárt fel az átvilágítást végző cég: megalapozott gyanú esetén büntetőfeljelentést és peres eljárásokat kezdeményez az újbudai önkormányzat.
A legnagyobb sajtóvisszhangot az egyik nonprofit kft. volt vezetőjének ügye váltotta ki. Az ügyvezető az elmúlt években közel 25 millió forintot költött el a cég kasszájából Las Vegas-i, szingapúri és londoni utazásokra. Az Egyesült Államokban háromszor is járt, legutolsó útjára 4,1 millió forintot fizettetett ki.
Az önkormányzat szerint „intellektuális közokirat-hamisítás történt”, amikor az előző polgármester a számára vesztes választás után értékesített egy ingatlant, egy másikat pedig bérbe adott.
Terjedelmes a lista az I. kerületben is, ahol Váradiné Naszályi Márta győzte le Nagy Gábor Tamást. A Széchenyi Bankkal kötött önkormányzati szerződés 500 millió forintos veszteséggel járt, a Red Bull közterület-használati díjának kedvezménye révén 130 milliós kár keletkezett, a bérlakásállomány üzemeltetésének deficitje évi 5-600 millió hiányt jelentett.
A ki nem adott és áron alul kiadott helyiségek bérleti díjából származó hiány összege 100 milliós, az áron alul kiadott közterületek (például építési területek) díjának elmaradása több 10 millió forintos nagyságrendben mérhető évente az I. kerületben A különféle parkolási anomáliák következtében elmaradt bevételek tételenként ugyancsak milliós, vagy akár 10 milliós összegeket tesznek ki.
Forró a helyzet Erzsébetvárosban
A fideszes Vattamány Zsolt kihívójaként a közös jelöltként indított Niedermüller Péter győzött a VII. kerületben. Erzsébetvárosban forró a helyzet: az önkormányzat sorra teszi a feljelentéseket.
A legjelentősebb közülük a Király utca 23-29. alatti ingatlanok értékesítésének ügye. A Nemzeti Nyomozó Iroda különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt folytat büntetőeljárást. A gyanú szerint az előző vezetés úgy vállalt több milliárdos fizetési kötelezettséget, hogy ennek nem volt meg a pénzügyi fedezete. Havonta 800 millió forintos kötbérfizetési kötelezettség keletkezik, már 9 milliárd 737 millió forintot követelnek az önkormányzaton. (A Fidesz azt állítja, hogy a kedvezőtlen szerződést még a hajdani szocialista polgármester, Hunvald György idején kötötték 2003-ban – a szerk.)
Az erzsébetvárosi önkormányzat több ezer oldalnyi dokumentum átvizsgálása után bűnszövetségben elkövetett csalás, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést egy Kazinczy utcai ingatlanegyüttes ügyében. Niedermüllerék szerint a korábbi vezetés a partnercég szerződést sértő magatartása ellenére sem szállt ki a számára hátrányt jelentő megállapodásból, végül a becsült forgalmi érték alig harmada folyt be a kasszába. Az „elkövetési érték” közelít a 800 millió forinthoz.
Az Erzsébetváros Kártya esetében jelentős kárt okozó csalás miatt folyik eljárás, a gyanú szerint több mint 43 millió (kifizetett) forint mögött nincs valós gazdasági teljesítmény. Büntetőeljárás van folyamatban a piacüzemeltetés egyik dolgozója ellen is: senkinek nem tűnt fel, hogy az illető „folyamatosan csapolja az önkormányzati cég pénzét”. Vele szemben mintegy 2,3 millió forintos polgári jogi igényt is támasztanak.
Az egyik kft. önkormányzati felhatalmazás nélkül rendelte meg feladatok elvégzését alvállalkozóktól, ezeket más célra kiutalt pénzekből, felhatalmazás nélkül fizették ki: 216 millió forintról van szó. Más ügyekben eljárás folyik még vesztegetés elfogadása, korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása vagy például információs rendszer megsértésének gyanúja miatt is. | https://nepszava.hu/3104042_gyanus-ugyek-sorat-hagyta-oroksegul-a-fidesz | https://web.archive.org/web/20220701163245/https://nepszava.hu/3104042_gyanus-ugyek-sorat-hagyta-oroksegul-a-fidesz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyanus-ugyek-sorat-hagyta-oroksegul-a-fidesz | Népszava | hungarian-news | 2020-12-28 17:05:00 | [] | [
"Budapest Főváros VI. kerület Önkormányzata (Terézváros)",
"Budapest Főváros VII. kerület Önkormányzata (Erzsébetváros)",
"Fidesz",
"Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Kft.",
"Red Bull",
"Széchenyi Bank"
] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"gazdálkodás",
"közétkeztetés",
"önkormányzat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Széchenyi Bank-ügy"
] |
51,418 | Hűtlen kezelési gyanú a FŐTÁV-nál, feljelentést tettek az előző vezetés hárommilliárdos szerződése miatt | Visszásságokat talált a FŐTÁV felügyelőbizottsága egy konzorciumi szerződésben, amit még az előző menedzsment kötött a Fénysziget Kft.-vel és a He-Ba Kft.-vel tavaly októberben. Feljelentést is tettek különösen jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. | Visszásságokat talált a FŐTÁV felügyelőbizottsága egy konzorciumi szerződésben, amit még az előző menedzsment kötött a Fénysziget Kft.-vel és a He-Ba Kft.-vel tavaly októberben. Feljelentést is tettek különösen jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt.
A „létesítményüzemeltetésről és vagyonvédelemről” szóló közbeszerzési eljárást 2019 elején írták ki. A FŐTÁV szerint a jóváhagyó lapon 920 millió forintot tüntettek fel becsült értékként, a korábbi vezetés ezt az adatot vitte fel az elektronikus közbeszerzési rendszerbe is. Végül mégis 2,96 milliárd forintos szerződést kötöttek, amit nem jelenítettek meg a közbeszerzési eljárásban, sem a közhiteles információs rendszerekben. Azt írják, erről nem csak a nyilvánosságot, de a FŐTÁV tulajdonosi testületeit sem tájékoztatták.
A FŐTÁV szerint ráadásul a létesítményüzemeltetést és a vagyonvédelmi feladatok ellátását korábbi szerződésekkel és belső erőforrások igénybevételével már biztosították. Az előző vezetés mégis indoklás nélkül felmondta a korábbi vagyonvédelmi vállalkozói szerződést.
Ezután szokatlan módon, előzetes hatásvizsgálat nélkül írtak ki közbeszerzési eljárást komplex szolgáltatási csomagra. A közlemény szerint a kiírás a FŐTÁV számára hátrányos módon megtiltotta, hogy a jelentkezők csak egy-egy feladat ellátására tegyenek ajánlatot, „ezzel indokolatlanul és célzottan korlátozta a lehetséges ajánlattevők körét”.
A vizsgálat arra jutott, hogy ha nem mondták volna fel a korábbi szerződést, és változatlan keretek közt végezték volna az üzemeltetést, évente 304 millió forintot spóroltak volna. Az akkori gazdasági vezérigazgató-helyettes nem is írta alá a költségnövekedést engedélyező belső dokumentumot.
A vezetés figyelmen kívül hagyta a Közbeszerzési Döntőbizottság június végi határozatát, miszerint „a FŐTÁV szabálytalanul, visszaélésre alapot adó módon állapított meg egyes feltételeket a szóban forgó közbeszerzési kiírásban, továbbá szabálytalan módon hirdette ki nyertesként a Fénysziget Kft.-t és a He-Ba Kft.-t, ugyanis az általuk benyújtott referenciák nem feleltek meg a kiírásnak” - írják. Ez ötmillió forintos bírságot eredményezett akkor a FŐTÁV számára. | https://444.hu/2020/12/28/hutlen-kezelesi-gyanu-a-fotav-nal-feljelentest-tettek-az-elozo-vezetes-harommilliardos-szerzodese-miatt | https://web.archive.org/web/20210122104730/https://444.hu/2020/12/28/hutlen-kezelesi-gyanu-a-fotav-nal-feljelentest-tettek-az-elozo-vezetes-harommilliardos-szerzodese-miatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hutlen-kezelesi-gyanu-a-fotav-nal-feljelentest-tettek-az-elozo-vezetes-harommilliardos-szerzodese-miatt | 444 | hungarian-news | 2020-12-28 00:00:00 | [] | [
"Fénysziget Kft.",
"Főtáv Zrt.",
"He-Ba Kft."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés"
] | [] |
51,419 | Elszállt árakon takarítja egy kormányközeli cég a MÁV vonatait | A MÁV-nak majdnem ötször annyit kell fizetni a WC-papírért, mint négy éve, a WC-tartályok ürítése és a kártevőirtás pedig közel duplájára drágult 2016 óta. | Kicentizték a személyszállító állami vasúttársaság takarítási szolgáltatási szerződésének életbe lépését, amelynek értelmében a B+R Referencia Zrt. takarítja a MÁV-Start személyszállítást végző vonatait. Az erről szóló szerződéseket november 6-án írták alá, és a vállalat már aznap nulla órától köteles is volt ellátni a megállapodásban rögzített feladatokat. Azokat a feladatokat, amelyekért évi több mint 6 milliárd forintot kap, ha minden jól megy, összesen három évig.
Nem volt nagy verseny
A MÁV-Start még augusztusban írt ki közbeszerzést „vasúti személyszállító járművek tisztítására”. A tenderről már akkor lehetett látni, hogy elég nagy lesz, így három részre is bontották, méghozzá földrajzi alapon: elvileg külön kellett pályázni a Budapest és vonzáskörzetében, a Nyugat-Magyarországon, illetve a Közép- és Kelet-Magyarországon közlekedő vonatok takarítására.
A végeredmény fényében azonban felesleges volt a szétbontással foglalkozni, hiszen mindhárom résztenderen ugyanaz a kormányközeli cég, a B+N Referencia Zrt. futott be. Bár a vállalatnak elvileg minden földrajzi területen volt egy versenytársa, a Neo Property Zrt., de tényleg csak elvileg. Utóbbi cégnek ugyanis egyik esetben sem sikerült érvényes ajánlatot benyújtania, mert mindenhonnan lehagyta a minőségbiztosítási tervet.
Így a B+N Zrt. tulajdonképpen versenytárs nélkül húzta be mindhárom részt.
A takarítócég a Nyugat-Magyarországon közlekedő vonatok tisztítását 1,32, a Közép- és Kelet-Magyarországon közlekedőkét 1,67, a Budapest környékén járókét pedig 2,97 milliárd forintért vállalta évente. A szerződést azonban nem egy, hanem három évre írták alá*Kettő plusz egy év opció., így az állami szerződésnyilvántartóban a megállapodások (pdf, pdf, pdf) megkötéskori értékeként valamivel több mint 18 milliárd forintot adtak meg.
Elszálltak az árak
Ez pedig jóval több, mint amennyiért ugyanezt a munkát korábban végezte szintén a B+N. A vállalatnak ugyanis elég nagy tapasztalata van már a vonatok tisztításában: a 2013-as és a 2016-os hasonló közbeszerzéseket is ők húzták be. Csak akkor ez még jóval kevesebbe került a MÁV-nak.
A korábbi és a mostani teljes ajánlatot azért nem könnyű összehasonlítani, mert a takarítás rengeteg részfeladatot foglal magában. A WC-k ürítésétől kezdve a különböző motorvonatok és kocsik belső, illetve külső tisztításán keresztül a grafiti-eltávolításig, valamint a rágcsálók irtásáig minden beletartozik. Ezekre pedig természetesen külön-külön egységár van, ráadásul változások is voltak.
Legutóbb, 2016-ban azonban a teljes megállapodás értékét még csak 10 milliárd forintra becsülték, pedig az négy évre szólt.
Azaz úgy tűnik, a takarítási költségek négy év alatt alsó hangon megduplázódtak.
Ennél kisebb mértékű, de nagyon látványos drágulást mutatnak a tételenkénti árajánlatok is, igaz, az áremelkedés mértéke azért eléggé szór. A szélvédőtisztítás például csak 15 százalékkal lett drágább 2016 óta, a WC-k ürítése és a kártevőirtás azonban majdnem duplájára drágult, és az alap takarítási tevékenységeknél is többnyire (vonattípustól függően) 50-60 százalékos volt az emelkedés. Az egészségügyi papírok pedig valami egészen döbbenetesen sokba kerülnek, majdnem ötször annyiba, mint négy éve, bár itt elképzelhető, hogy más a kiszerelés.
A B+N tehát a megadott ajánlati árak alapján tényleg rettenetesen sokat drágult, de nem csak emiatt nőttek a költségek és így a szerződés összértéke is. Most – valószínűleg nem függetlenül a járványtól – jóval több fertőtlenítési tevékenység szerepel a szerződésben, mint korábban, ezek pedig nem olcsó munkák.
Ezzel együtt feltűnő, hogy
a B+N szolgáltatásának áremelkedése sokszorosan felülmúlja a takarításnál megfigyelhető inflációt.
A Központi Statisztikai Hivatal árindexe szerint ugyanis az üzleti partnereknek nyújtott takarítási szolgáltatás 2015-höz képest az idei harmadik negyedévre mindössze 14 százalékkal drágult.
Egy év alatt 145 milliárd
Bár a 18 milliárdos szerződés még közbeszerzésnél sem kevés, a B+N-nek messze nem ez a legnagyobb állami megbízása. A cég nagyon jól el van látva megrendelésekkel, a Bisnode adatai szerint csak az idén nagyjából 145 milliárd forintnyi állami munkát húztak be közbeszerzéseken. Legutóbb a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz tartozó épületekben az építési, karbantartási, felújítási, javítási, üzemeltetési feladatokat nyerték el négy évre, ennél 100 milliárdos keretösszeget határozott meg a KEF. De a MÁV-tól sem ez az első komolyabb megbízásuk az idén: a vasútcég épületeit is ők takarítják a következő négy évben 19 milliárdért, illetve koronavírus elleni fertőtlenítést is végeztek közel 2 milliárdért.
A B+N Zrt. korábban Simicska Lajos üzleti köréhez tartozott*Konkrétan Simicska állandó üzlettársa, Fonyó Károly közvetett tulajdonában állt., de már több mint öt éve Kis-Szölgyémi Ferenc a tulajdonosa. Kis-Szölgyémi viszonylag könnyen köthető a NER legbelsőbb köreihez, miután több közös érdekeltsége is volt Tombor Andrással, aki amellett, hogy számos kormányközeli ügyletben benne volt, egy időben a Habony Árpád hitelezője eposzi jelzővel futott a magyar sajtóban, miután a Fidesz kommunikációs stratégájának NAV-vizsgálatakor azt állította, ő adott kölcsön 20 millió forintot Habonynak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLétrejön a legnagyobb magyar cégcsoport, de még nem tudni, van-e értelmeAz összetolt MÁV-Volánbuszban több mint 55 ezren dolgoznak, de a közös tarifa- és jegyrendszer kialakításának még csak a kísérlete kezdődött el. | https://g7.hu/vallalat/20201222/elszallt-arakon-takaritja-egy-kormanykozeli-ceg-a-mav-vonatait/ | https://web.archive.org/web/20221202223953/https://g7.hu/vallalat/20201222/elszallt-arakon-takaritja-egy-kormanykozeli-ceg-a-mav-vonatait/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elszallt-arakon-takaritja-egy-kormanykozeli-ceg-a-mav-vonatait | G7 | hungarian-news | 2020-12-22 11:27:00 | [
"Kis-Szölgyémi Ferenc"
] | [
"B+N Referencia Zrt.",
"MÁV Start Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"takarítás",
"gazdálkodás",
"vasút",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
51,420 | Kell még egy milliárdos sportkollégium az emberré váláshoz | Furcsa elemzést írt a berettyóújfalui futsalklub arról, hogy milyen gazdasági-társadalmi hatása lesz a jórészt közpénzből épülő, másfél milliárdos kollégiumuknak. | Úgy tűnik, idén a futballban Berettyóújfalura érkezhet a második legtöbb tao-támogatás. A felcsúti akadémia elsőségét ugyan nem veszélyezteti a Mezei-Vill FC, illetve a klubhoz köthető vállalkozás, de a számukra megítélt összeg még úgy is kifejezetten magas, hogy az első döntéshez képest utólag 317 millió forintot lecsípett belőle a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ).
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy éve akarták befejezni, most újabb közpénz-milliárdokat kapott a felcsúti sportszállóAz épülő ifjúsági sportszálláshely harmadik ütemére kért újabb tao-támogatást a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, pedig az már három éve is szerepelt a fejlesztési programjában.
Berettyóújfalun két külön szervezet is nyújtott be olyan fejlesztési programot, amely alapján közpénzt kaphatnak*A tao-rendszer lényege, hogy a sportszervezetek fejlesztési programot nyújtanak be a sportági szövetséghez, és amennyiben az rábólint, akkor a program költségeinek nagy részét közpénzből finanszírozhatják. Az érintett sportszervezetnek nyereséges cégeket kell meggyőznie arról, hogy profitjuk után ne az államkasszába fizessék az adót, hanem inkább nekik utalják.. A két szervezet azonban egyáltalán nem független egymástól: a MVFC Sportszervező Kft. az elmúlt években a magyar bajnokságot és kupát is megnyerő helyi futsalcsapatot működteti, míg a Mezei-Vill FC az utánpótlással foglalkozik. A klub az MVFC Kft. NB I-es felnőtt csapatának adta a kötelezően előírt U19, U17, U15-ös utánpótláscsapatokat, valamint önállóan indult a megyei szervezésben lebonyolított U13-as és U11-es bajnokságban.
Az idén mind a két szervezet kért tao-támogatást, a klub két különböző körben is, és a szövetség valamennyi elképzelésre rábólintott, még ha a legnagyobb értékű beruházásra végül nem is a teljes kért összeget hagyta jóvá. A kft. elsősorban fizetésekre és sporteszközökre (labdákra, cipőkre, széldzsekikre) igényelt közel 10 millió forintot (pdf), míg a Mezei-Vill FC az alaptevékenységének számító utánpótlás-nevelésre 16 milliót (pdf), egy ezúttal nem túl részletesen körbeírt építési projektre pedig 983 milliót (pdf).
Az idei sportfejlesztési programban utóbbi beruházásról mindössze ennyit írnak:
a teljes projekt megvalósulásával Berettyóújfalun egy olyan komplex sportcentrum létesül, ami Közép-Európa egyik legjobb infrastruktúrájával fog rendelkezni. Alkalmassá válik a nemzetközi, válogatott és klubcsapatok edzőtáboroztatására, labdarúgás és futsal sportágakban. Alkalmas lesz továbbra is UEFA Futsal rendezvények lebonyolítására. Nagy hatással van a térség sportfejlődésére. A beruházást 12-15 hónap alatt tervezzük befejezni.
A két évvel ezelőtti sportfejlesztési programig (pdf) kell visszamenni ahhoz, hogy pontosan kiderüljön, mi is épül százmilliókból Berettyóújfalun. A fenti néhány sor ugyanis szó szerint már a tavalyi és a tavaly előtti dokumentumokban is szerepelt, ami egyben azt is jelenti, hogy a beruházást nem sikerült 12-15 hónap alatt befejezni. Mindenesetre a két évvel ezelőtti programba azt is beleírták, hogy a legtöbb pénzt egy sportkollégium létesítésére kérik. Azóta pedig ennek a beruházásnak a folytatására pályáznak minden évben.
Tavaly a végső költségeket 1,6 milliárd forintra becsülték,
de akkor csak 200 milliót hagyott jóvá az MLSZ. Most a maradékra pályáztak, de ezúttal sem bólintott rá a teljes összegre a szövetség. Az elképzelés ezúttal az volt, hogy az 1,4 milliárdból 420 milliót a klub áll önrészként, és a maradék közel egymilliárdot fizetik közpénzből. Első körben november végén az MLSZ, illetve az ilyen nagy beruházásokat szintén vizsgáló Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMM) ezt el is fogadta (pdf), bő két héttel később azonban javítottak az eredeti határozaton, és a támogatást a kért 983 helyett 666 millióban állapították meg (pdf).
Ez alapján nem kizárt, hogy a projekt még idén sem zárul le, és a berettyóújfalui klub jövőre is kér majd pénzt a kollégiumra.
A programoknak (ahogy az összes hasonlónak) egyébként illeszkedniük kell a MLSZ általános sportfejlesztési terveibe, és azt is be kell mutatni, hogy a tervezett fejlesztéseknek milyen társadalmi és gazdasági hatásai lesznek. Utóbbit Berettyóújfalun elég távolról indították. A hatások taglalása úgy kezdődik, hogy a
szervezet megfelelő fejlődéséhez, működéséhez optimális idejű és intenzitású mozgásra, testedzésre van szükség. Az emberré válás folyamatában komoly szerepe van a mozgásfejlődésnek, mert ez és a gondolkodás fejlődése tett minket emberré.
Ezt követően röviden írnak a sport egészségre gyakorolt jótékony hatásáról, illetve arról, hogy a gyerekek esetében ez különösen fontos. Bár az általános megállapításokat nehéz lenne vitatni, az azonban nem derül ki, hogy maga a kollégium ezek megvalósulásában milyen szerepet játszik majd.
Az MLSZ, illetve az EMMI a futó szezonban eddig valamivel több mint 1500 labdarúgó-szervezet sportprogramját hagyta jóvá. Ezek közül közel két tucat haladta meg a 100 millió forintot, az összes program értéke pedig valamivel több mint 26 milliárd forint. Ez azonban még biztosan nem a végső összeg, amit a tao-program keretében adóforintokból megkaphat a hazai labdarúgás. Több mint száz szervezet pályázatáról ugyanis még nem döntöttek, és ezek között nagyobb összegű is lehet, mivel azok jóváhagyása jellemzően lassabban halad.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBelenéztünk a 135 milliárdos közpénzes fekete lyukbaA tao-támogatás ötöde a sportszövetségekhez megy, de nem utánpótlás-nevelésre költik a legtöbbet. | https://g7.hu/vallalat/20201223/kell-meg-egy-milliardos-sportkollegium-az-emberre-valashoz/ | https://web.archive.org/web/20230323122411/https://g7.hu/vallalat/20201223/kell-meg-egy-milliardos-sportkollegium-az-emberre-valashoz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kell-meg-egy-milliardos-sportkollegium-az-emberre-valashoz | G7 | hungarian-news | 2020-12-23 11:41:00 | [] | [] | [
"Berettyóújfalu",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"támogatás",
"sport"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
51,421 | Zugló újabb szerződést kötött az érdekes hátterű kertészeti cégekkel | A parkfenntartó bizniszt nem érintette az önkormányzati választás utáni rezsimváltás a fővárosi kerületekben. Mint cikksorozatunkban bemutattuk, húsz éve folyamatosan ugyanaz a titkosszolgálatokhoz és a politikához kapcsolódó cégcsoport nyeri a milliárdos közbeszerzéseket. A helyzet feltárása sem tartotta vissza az érintetteket: év vége előtt Zuglóban megint elnyertek egy évi egymilliárdos megbízást négy évre. A bonyolult kertészeti cégháló mögött álló egy ember, és érdekes politikai kapcsolódások fedezhetők föl. | A parkfenntartó bizniszt nem érintette az önkormányzati választás utáni rezsimváltás a fővárosi kerületekben. Mint cikksorozatunkban bemutattuk, húsz éve folyamatosan ugyanaz a titkosszolgálatokhoz és a politikához kapcsolódó cégcsoport nyeri a milliárdos közbeszerzéseket. A helyzet feltárása sem tartotta vissza az érintetteket: év vége előtt Zuglóban megint elnyertek egy évi egymilliárdos megbízást négy évre. A bonyolult kertészeti cégháló mögött álló egy ember, és érdekes politikai kapcsolódások fedezhetők föl.
Közétkeztetés, parkolás, kertészeti munkák és útépítés. Ezek azok a folyamatosan szükséges szolgáltatások, melyek egy nagyobb önkormányzat esetében sok éves és nagy összegű megbízásokat jelentenek vállalkozásoknak. Főleg, ha olyan szerencsések, hogy több kerületben is, és évtizedeken át ők bizonyulnak a legjobbnak. És ha más már nem is indul ellenük.
Három részes őszi cikksorozatunkban (itt, itt és itt) a kertészet, parkfenntartás terén taroló cégeknek mentünk utána. Egy állandó tendernyertes kertészeti konzorciumot találtunk, melyről kiderült, hogy valójában nem is egymástól független cégek alkotják, hanem maga egy cégháló. Mögöttük pedig egy olyan ember áll, aki emellett közös cégeket visz a fideszes ex-államtitkár, volt titkosszolgálati tiszt Tasnádi Lászlóval, és Molnár Zsolttal (pontosabban a feleségével), az MSZP többször fideszes kollaborációval vádolt vezetőjével is.
Ő Zámbó Zsolt. A kertészeti cégháló tagjai pedig a Parkfenntartó, a ZÖFE, a Pannon Park Forest és a DeerGarden kft-k.
A zuglói önkormányzat 2020. december 21-i ülésén, immár többedszer, megint ketten közülük nyerték el a kerület parkfenntartó munkáit 2+2 évre, évente nettó több, mint 1 milliárd forintért. Egyedüli indulóként.
A nyerő négyes
Az állandó tendernyertes kertészeti cégháló tagjai néha különálló cégekként indulnak, és nyernek többen, máskor konzorciumként viszik el az önkormányzati 2-4 éves keretszerződéseket. A profit “családon belül marad”, mert a tulajdonosi körök sokszor átfedik egymást.
“Húsz éve ez megy, mindig ők nyernek a kerületben” - mondta egy kertészeti vállalkozó, akivel ősszel beszéltünk. Ismeri őket, volt is kapcsolata egyikükkel: “Rábeszéltek, adjunk be ajánlatot, nem nyerünk, de majd alvállalkozók leszünk.”
Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal volt elnöke szerint hüvelykujjszabály, hogy ha egy cég önmagában is képes elvégezni egy - pályázatban kiírt - feladatot, akkor ne álljon össze egy másik olyan céggel, amely szintén képes egyedül elvégezni azt. Ez ugyanis a versenyzés kizárása. “Azt nem tudom, hogy ezek a park-cégek önmagukban pontosan mire képesek: átfedő kapacitásaik vannak, vagy egymást kiegészítő tudásuk-tapasztalatuk” - mondta.
A zuglói önkormányzat, melyet 2014-ig a fideszes Papcsák Ferenc, majd 2019-ig a mostani budapesti főpolgármester, Karácsony Gergely, azóta pedig a szocialista Horváth Csaba vezet, folyamatosan ezt a kertészeti céghálót tartja legalkalmasabbnak a kerületi zöldfelületek gondozására.
2012-ig, Papcsák Ferenc regnálásáig tudtuk visszakövetni a történetet. Ekkor négy évre, 2016-ig szóló keretmegállapodást kötött a kerület a Parkfenntartó Kft-vel (és konzorciumi társaival: a DeerGarden és a Szurdokvölgy Kft-kel – ők nyerték most decemberben is a tendert): évente nettó 450 millió forintos keretösszegre (kivéve a 2012-es naptári évet, amikor nettó 442 millióra). Alvállalkozójuk mások mellett a ZÖFE Kft. volt.
Az 1,6 milliárdos szerződés második felében már a Karácsony Gergely vezette önkormányzat szerződött a részmunkákra, és fizetett. (Várnai László, aki a zuglói önkormányzat képviselője a Civil Zugló Egyesület színeiben, azt mondta, a keretszerződést ekkor már nem töltötték ki teljesen.) Karácsony Gergely főpolgármester nem válaszolt a megkeresésünkre.
A szerződést 2017. január 1-től az új, ellenzéki vezetésű önkormányzat is megismételte nettó 2,4 milliárdért.
Ezt is a Parkfenntartó nyerte konzorciumi társaival (Zöld Zugló Konzorcium néven), más ajánlat nem is érkezett. Ezt hosszabbították meg 2020. december 31-ig, és kötöttek újat január 1-ről.
De nem csak folyamatos szolgáltatásra szerződött velük Zugló, egyedi projektekre is. 2018 áprilisában Karácsony Gergely kerületi polgármester írta alá a Pillangó Park rendbetételéről szóló szerződést a céggel és a Deergarden Kft-vel : egy módosítás után nettó 553 millióért.
Szintén az ellenzéki vezetésű zuglói önkormányzat indította a “Közösségi tér kialakítása a Csertő-parkban” elnevezésű közbeszerzést, melyet a Parkfenntartó (természetesen társával együtt) nyert el 2017. december 4-én. Ezért nettó 132 millió járt.
Árverseny nincs
A Zuglói Vagyonkezelő Zrt. költségvetése, ahogy az alábbi, az akkori jegyző által a kerület 2018-as költségvetéséhez készített táblázat is mutatja, évről-évre jelentősen nőtt. Különösen nagy volt az ugrás 2016-ról 2017-re: 1,2 milliárd forint. A jegyző szerint ez indokolatlan és felül kell vizsgálni. Hamarosan már nem volt a helyén.
“Mivel nincs árverseny, a kertészeti cégek bármekkora összeget mondhatnak. A pályázatokat pedig úgy írják ki, olyan referenciákat kérnek, hogy más ne indulhasson”- mondta Várnai László a kertészeti tenderekről, aki szerint sok lakossági és szakmai panasz is van a cégre.
Nyolc év alatt jelentősen megdrágult a munka: ami akkor évente 450 millió Ft volt, 2020-ban már nettó 1,2 milliárdot kóstált a Megbízó szerint. (Igaz, a válság miatti elvonásokra való tekintettel ezt végül levitték valamivel 1 milliárd fölé.) A zuglói közgyűlés szeptember 17-i ülésén a Kétfarkú Kutyapárt képviselője és Várnai László azt igyekezett megtudni, hogy milyen számítások állhatnak az 1,2 milliárdos ár mögött. Azt is fölvetették, hogy a pályázatra kiírt területet, vagyis teljes Zuglót 3-4 részre kéne osztani, hogy így kisebb, akár helyi vállalkozások is indulhassanak. A nyertes konzorcium ugyanis minden nap távoli megyékből fuvarozza ide a munkásokat.
Fölmerült az is, vizsgálják meg, nem érdemes-e “visszaszervezni” a munkát az önkormányzatba, és mondjuk a kaszálásra, fűnyírásra embereket fölvenni.
Várnai László tudomása szerint a helyi Momentum kiszámolta, hogy ez a szükséges munkaerő bérköltségeivel, a gépek beszerzésével sem kerülne többe 2-300 milliónál a kerületnek, bár a közgyűlési vitában ilyen számításokat nem említettek a keretmegállapodást ellenző képviselők.
“A kerületnek nagyjából 29 milliárd a költségvetése” - mondja a Civil Zugló képviselője - "ha levonjuk a béreket, a szükségszerű költségeket, ez az 1,2 milliárd forint nagyjából az ötöde a mozgatható pénznek. Ennyit adunk ki évente erre a munkára külsősöknek.”
Nagy Zoltán, a GVH volt elnöke szerint, ha a kerületet 3-4 részre fel lehetne osztani, az könnyebben kizárhatná a konzorciumos indulást is, mert egyértelműbb, hogy nincs szükség a cégek összefogására ahhoz, hogy el tudják látni a nagy volumenű feladatot.
Újbuda önkormányzata és Óbuda is komoly összegű szerződéseket kötött a nyerő négyessel.
Ők a legjobbak, vagy piacszűkítés?
A “nyerő négyes” most már olyan helyzetben van, mondja egy megkérdezettünk, hogy “ha leállítanánk őket, a budapesti zöldfelületek menedzselése összeomlana.”
A vizsgált szerződések mindegyike nyílt közbeszerzési eljárás végén született. Ugyanakkor nagyon ritkán találtunk a körön kívüli ajánlattevőt. (Aztán arról is kiderült, hogy valójában körön belüli.)
A Gazdasági Versenyhivatal korábbi elnöke, Nagy Zoltán két tipikus útját is felvázolja annak, hogyan lehet a nyílt közbeszerzést versenyszűkítően alkalmazni. A közbeszerzési törvény 111. paragrafusa kivételeket biztosít, a 115. pedig "felmentést ad a hazai eljárásrend nyílt, versenyeztető szabályrendszere alól. Ilyen esetekben a kiírók sürgősségre szoktak hivatkozni. Az a törvényi föltétel, hogy a kiíró bizonyos legyen abban, hogy a tisztességes verseny lefolytatásához elegendő számú, releváns versenyzőről van tudomása, és őket, a jelen előírás szerint 5 céget, hívja meg, vagy, másik esetben, tárgyalásos eljárásra invitálja őket. De ezt a lehetőséget könnyű etikátlanul felhasználni.”
Végeredményben tehát a nyílt közbeszerzést “át lehet csúsztatni egy másik sínre”. Ilyenkor meg lehet néhány céget hívni, és a kihívó “ezzel be tudja zárni a piacot”.
Ennél durvább versenyszűkítésről beszélt Várnai László és a megkérdezett vállalkozó is.
“Volt, hogy lebeszéltek, amikor fővállalkozóként indultunk. Úgyhogy nem adtunk be hiánypótlást, és kiestünk. Máskor a cég hozta készen, amit be kellett adni: fejléceztük, kicsit átfaragtuk, és beadtuk. Ezt hívják támogató ajánlatnak, amit magasabb árra írunk, mint amivel ők megnyerik a tendert” - meséli a kertészeti vállalkozó.
Nincs politikai ciklikussága a nyerteseknek. Ez, a kertészeti cégek sokasága dacára jelezheti azt, hogy tényleg ők a legjobbak, de lehet más oka is.
Ki tartja az ernyőt föléjük?
Cikksorozatunk bebizonyította, hogy a négy nagy kertészeti cég ugyanannak a céghálónak a tagja. Hármukat összeköti a nevéhez illően valóban ernyőszervezet Umbrella-Holding Kft., melynek ügydöntő tulajdonrésze van bennük.
A láthatatlan ember – mondta Zámbó Zsoltról egyik, az önkormányzatok kertészeti bizniszében jártas interjúalanyunk. Az eddig megvizsgált cégek közül csak az egyikben, a Pannon Park Forestben bukkan föl Zámbó Zsolt neve. De a cégvezetők, tulajdonosok föltűnnek Zámbó olyan cégeiben is, melyek már direktebben hozzá köthetők.
Ez utóbbi cégháló egyik végén pedig ott van a Q-TRON Zrt , ami Tasnádi Lászlóé, aki Pintér Sándor belügyminiszter államtitkára (és a Civil Zrt.ben, Pintér Sándor, miniszterré választásakor eladott cégében is többször volt igazgató). Tasnádi László korábban, 1990 előtt, az egypárti titkosszolgálat tisztje volt.
Tasnádi László cége 2012-ben közösen alapított céget (a V.V. Frankelt) Zámbó Zsolt cégével (Lövőház 2010 Kft), majd ennek a közös cégnek Zámbó ügyvezetője is lett.
És ha egy másik irányba indulunk, ott is a szolgálatokhoz jutunk: a Leona-Sun Kft. révén, amely Molnár Zsolt feleségének résztulajdonában állt. Molnár Zsolt a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke volt két cikluson át, jelenleg is képviselő, az MSZP pártigazgatója és budapesti elnöke. A Leona-Sun másik tulajdonosáról, Banai Balázs Zsoltról, illetve Banco Invest nevű cégéről pedig a Magyar Narancs írta meg, hogy aktív szereplője volt a belvárosi ingatlanmutyinak.
Vagyis Zámbó egyéb cégei és a parkfenntartó biznisz örök nyertesei között számos átfedés van. A céghálóban pedig a titkosszolgálatokkal kapcsolatban álló politikusok bukkannak föl: Tasnádi László és Molnár Zsolt.
Első cikkünkből kiderült, hogy a kerületek húsz éve nem bontják kisebb egységekre, és pályáztatják meg úgy zöldterületeik fenntartását – valamiért inkább mindig milliárdokért adnak megbízást pár cégnek keretszerződésekkel.
Egyik forrásunk mondta, hogy ha az önkormányzati szférában egymilliárd forint eljut A-ból B-be, azt nem történhet pusztán szakmai/gazdasági alapon, a politika tudta nélkül. Ez nem új. Ennél fontosabb, ha az önkormányzati politika és politikusok mögött az egykori és akár a mai titkosszolgálatokkal, és a politika legfelsőbb szintjeivel kapcsolatba hozható cégháló áll, és befolyásolja az önkormányzatok döntéseit. Ez már több, mint politika és az üzleti világ kapcsolódása: ezt már “mélyállamnak” hívják.
Amikor egy országos, de az önkormányzati világban is otthonos politikust kérdeztem, ismeri-e Zámbó Zsoltot, láthatóan őszintén megdöbbent: “ha Zámbó neve fölbukkan a sajtóban, akkor dekonspirálódott”. | https://www.szabadeuropa.hu/a/zuglo-szerzodes-a-titkosszolgalatokhoz-kapcsolod%C3%B3-politikai-ceghaloba-szervezodott-kerteszeti-cegekkel/31023381.html | https://web.archive.org/web/20230208001938/https://www.szabadeuropa.hu/a/zuglo-szerzodes-a-titkosszolgalatokhoz-kapcsolod%C3%B3-politikai-ceghaloba-szervezodott-kerteszeti-cegekkel/31023381.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuglo-ujabb-szerzodest-kotott-az-erdekes-hatteru-kerteszeti-cegekkel | Szabad Európa | hungarian-news | 2020-12-29 18:21:00 | [
"Banai Balázs",
"Molnár Zsolt",
"Tasnádi László",
"Zámbó Zsolt"
] | [
"Banco-Invest Kft.",
"Budapest Főváros XIV. kerület Önkormányzata (Zugló)",
"DeerGarden Kft.",
"Leona-Sun Kft.",
"Pannon Park ForrestKft.",
"Parkfenntartó Kft.",
"Q-TRON Zrt.",
"Umbrella Holding Kft.",
"ZÖFE Kft.",
"Zuglói Vagyonkezelő Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"versenykorlátozás - kartell",
"gazdálkodás",
"üzemeltetés",
"titkosszolgálat",
"önkormányzat",
"nyomásgyakorlás",
"jegyző",
"parkfenntartás - zöldterület kezelés"
] | [] |
51,422 | Titkolja az agrárminiszter, mennyire volt elégedett a korrupciós ügyébe belebukott államtitkárának munkájával | A DK-s Vadai Ágnes kérdezett, Nagy István pedig elbeszélt. | Árpási Bence;
korrupció;Vadai Ágnes;Nagy István;Nagy János;Agrárminisztérium;
2020-12-29 15:43:34
Titkolja az agrárminiszter, mennyire volt elégedett a korrupciós ügyébe belebukott államtitkárának munkájával
A DK-s Vadai Ágnes kérdezett, Nagy István pedig elbeszélt.
Az ellenzéki politikus Nagy János cégügyeiről tett fel írásbeli kérdést a tárca vezetőjének. Vadai Ágnes ebben idéz a hvg.hu egy korábbi cikkéből, amely szerint a volt államtitkár vállalkozásának nyeresége egy év alatt százmillió forinttal nőtt. Felemlegette azt is, hogy az RTL Klub híradójában az hangzott el, a volt tisztségviselő a pécsi Székhelyű Mecsekércnek, de több V. kerületi önkormányzati cégnek is a tanácsadója volt. Emiatt Vadai azt akarta megtudni a minisztertől, Nagy János hogyan tudta ellátni feladatait a sok tanácsadási munka mellett. Egyúttal arra is kíváncsi volt, milyen év végi értékeléseket kapott a volt helyettes államtitkár.
Ebben ismerteti, milyen bűncselekmény gyanúja miatt folyik eljárás Nagy János ellen és nyomatékosította, a nyomozás érdekeire való tekintettel nem ad tájékoztatást ennek állásáról. (Vadai Ágnes kérdésében nem jelezte, hogy erre lenne kíváncsi - a szerk.)
Megismételte, megdöbbenéssel értesült az esetről, majd hozzátette, Magyarországon zéró tolerancia van a korrupció ellen, mindenkinek vállalnia kell a felelősséget, ha valaki hibát követ el. | https://nepszava.hu/3104292_titkolja-az-agrarminiszter-mennyire-volt-elegedett-a-korrupcios-ugyebe-belebukott-allamtitkaranak-munkajaval | https://web.archive.org/web/20220810151611/https://nepszava.hu/3104292_titkolja-az-agrarminiszter-mennyire-volt-elegedett-a-korrupcios-ugyebe-belebukott-allamtitkaranak-munkajaval | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titkolja-az-agrarminiszter-mennyire-volt-elegedett-a-korrupcios-ugyebe-belebukott-allamtitkaranak-munkajaval | Népszava | hungarian-news | 2020-12-29 12:33:00 | [
"Nagy István (Fidesz)",
"Nagy János (Agrárminisztérium)"
] | [
"Agrárminisztérium",
"Mecsekérc Rt."
] | [] | [
"tanácsadás",
"forgóajtó"
] | [
"Nagy János korrupciós ügyei"
] |
51,423 | Cserdi nincs túl a nehezén | A rendőrség, amely eredetileg hűtlen kezelés miatt kezdett nyomozni a baranyai faluban, költségvetési csalás gyanújával átadta az ügyet az adóhatóság bűnügyi igazgatóságának. | Cserdi;Bogdán László;
2020-12-29 06:20:00
Cserdi nincs túl a nehezén
A rendőrség, amely eredetileg hűtlen kezelés miatt kezdett nyomozni a baranyai faluban, költségvetési csalás gyanújával átadta az ügyet az adóhatóság bűnügyi igazgatóságának.
Bogdán László polgármesternek köszönhetően a jórészt romák lakta Cserdi prosperáló, rendezett, országosan ismert és elismert településsé vált. A „cserdi csodaként” emlegetett sikert a helyben beindított növénytermesztés alapozta meg. A Baranya megyei faluból hosszú éveken át csupa jó hír érkezett, ezért is keltett általános megdöbbenést, hogy a médiában sokat szereplő, nagy tiszteletnek örvendő Bogdán László július közepén önkezével véget vetett életének: felakasztotta magát.
A tragédia után a család közleményt adott ki, amely arra utalt, hogy a megmagyarázhatatlannak tűnő cselekedet hátterében a polgármester betegsége állhatott.
Lapunkhoz eljutottak egészen másfajta információk is. A temetést követően kérdéseket küldtünk az Országos Rendőr-főkapitányságnak. A Népszavának adott válaszában az ORFK július végén azt állította: „Sem Bogdán László, Cserdi volt polgármestere, sem pedig a személyéhez köthető projektek, vállalkozások ügyében nem folyt, és jelenleg sem folyik büntetőeljárás a rendőrség nyomozó hatóságainál”.
Hónapok elteltével, október elején azonban a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság a Magyar Narancsnak megerősítette, hogy – hűtlen kezelés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen – a rendőrség pár nappal a polgármester halála után nyomozást rendelt el a Cserdiben épülő „termékraktár, hűtőház, csomagoló” ügyében. Ennek megvalósítását Bogdán László szívügyének tekintette. A beruházás nem fejeződött be.
A Bama.hu hírportál szintén októberben írta meg, hogy a rendőrség más, Cserdihez kötődő esetben is nyomozni kezdett, „miután egy kerékpárút-fejlesztéssel kapcsolatos projekt során kibukott, hogy az egyébként már elnyert forrással pénzügyi problémák lehetnek”. A megyei rendőrség ezt az értesülést is megerősítette.
A Pécsaktuál.hu cikke ugyanakkor már három projektet említett, kiegészítve az eddigieket a faluban tervezett bölcsődével is. Uniós pénzekből támogatott programokról van szó: a termékraktárra 250 millió forint, a kerékpárútra 265 millió, a bölcsődére 189 millió jutott, összesen tehát több mint 700 millió forint. A portál – forrásaira hivatkozva – arról számolt be, hogy a rendőrség „lefoglalt minden iratot az elmúlt évekből az önkormányzatnál és a közös hivatalnál is (Bicsérdi Közös Önkormányzati Hivatal Bodai Kirendeltsége)”. A cikk szerint Cserdiben nyílt titokként kezelték, hogy a polgármester környezetében 2018-ban olyan emberek bukkantak fel, akik „elkezdték irányítani a település pályázatait, közbeszerzéseit”.
A gyászoló család képviseletében Visegrády Zoltán ügyvéd újabb közleményt adott ki. A kommüniké a polgármester betegségét már nem hozta szóba, ellenben tényként rögzítette, hogy Bogdán László tragikus halála „az általa megkezdett jelentős összegű beruházások meghiúsulásával” hozható összefüggésbe, amelynek oka „egy általa kezdeményezett beruházás kapcsán keletkezett pénzügyi elszámolási probléma”.
Az ügyvéd nyomatékosan kérte a sajtó képviselőit, hogy tartózkodjanak a hozzátartozók megkeresésétől. Mivel időközben Bogdán László testvérét, Bogdán Gyulát megválasztották Cserdi polgármesterévé, az ügyvéd által jegyzett állásfoglalás közvetve azt is jelentette: az önkormányzat elzárkózik attól, hogy újságírói kérdésekre válaszoljon.
A közelmúltban ismét kerestük Visgerády Zoltánt, kérve, jelentkezzen, ha változik a helyzet, és akár ő, akár a családtagok hajlandók nyilatkozni. Eddig még nem jelentkezett.
Csak annyi biztos, hogy már nem a rendőrség vizsgálódik a gyanúsnak tartott pénzköltések ügyében. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság arról tájékoztatta lapunkat, hogy a rendőrség „2020. július 16-án rendelt el nyomozást hűtlen kezelés elkövetése miatt ismeretlen tettes ellen, majd 2020. október 14-én költségvetési csalás bűntett elkövetésének gyanúja miatt az ügyet átadta a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának”.
Egyebek mellett azt is szerettük volna megtudni, hogy mennyi pénznek a sorsa vár tisztázásra, a gyanú szerint konkrétan milyen jogsértések történtek. A rendőrség az adóhatósághoz irányított kérdéseinkkel, onnan viszont módfelett szűkszavú választ kaptunk: „Folyamatban lévő ügyről a NAV nem hozhat nyilvánosságra részleteket”. | https://nepszava.hu/3104219_cserdi-nincs-tul-a-nehezen | https://web.archive.org/web/20211206063445/https://nepszava.hu/3104219_cserdi-nincs-tul-a-nehezen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/cserdi-nincs-tul-a-nehezen | Népszava | hungarian-news | 2020-12-29 12:46:00 | [
"Bogdán László"
] | [
"Cserdi község önkormányzata"
] | [
"Baranya megye",
"Cserdi"
] | [
"hűtlen kezelés",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"önkormányzat",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
51,424 | Családi birodalom épül Atkáron | Lapunk információi szerint négy ingatlan Nagy János apja nevére van bejegyezve, kettő pedig a korábbi cégének, a Iustum Consulting Kft.-nek a nevén fut. | Nagy János;Atkár;
2020-12-31 06:20:00
Családi birodalom épül Atkáron
Lapunk információi szerint négy ingatlan Nagy János apja nevére van bejegyezve, kettő pedig a korábbi cégének, a Iustum Consulting Kft.-nek a nevén fut.
Legalább hat ingatlan tulajdonjoga Nagy Jánoshoz, az Agrárminisztérium menesztett helyettes államtitkárához vagy a családjához köthető a mintegy 1700 lakosú Atkáron – értesült a Népszava. Lapunk információi szerint négy ingatlan a politikus apja nevére van bejegyezve, kettő pedig a korábbi cégének, a Iustum Consulting Kft.-nek a nevén fut.
Az egymás mellett lévő, összesen 4320 négyzetméternyi hat parcellát egy tulajdonostól vették meg.
A bűnügyi felügyelet alatt álló politikus ellen a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség folytat nyomozást. Az ügyészség szerint egy cégen keresztül 830 millió forintos vissza nem térítendő uniós támogatást akartak szerezni, a politikus pedig öt százalékos üzletrészért cserébe vállalta: elintézi, hogy megkapják a pénzt.
A vállalat Atkáron építette volna fel a mintagazdaságot, ugyanazon a településen, ahol sorra épülnek a volt helyettes államtitkárhoz és családjához köthető házak. A Magyarországon szokványosnak hangzó korrupciós ügylet azonban – egyelőre ismeretlen okokból – nem jött össze, ehelyett néhány hete letartóztatások kezdődtek. Azóta két embert hallgattak ki gyanúsítottként, a volt helyettes államtitikárra pedig nyomkövetőt tettek.
– Családi uradalmat építenek Atkáron – mondta több helyi lakos is tudósítónknak, és az általuk megjelölt utca földhivatali lapjait átnézve valóban kiderült: több telek is a politikushoz vagy a családjához köthető.
Az utcában félkész és frissen épített házak sorakoznak egymás mellett. Az egyik ingatlan előtt ottjártunkkor fehér terepjáró parkolt. Csengő nincs, de némi várakozás után egy idősebb úr jelenik meg az ablakban. Láthatóan készült az újságírók érkezésére, köszönés helyett ugyanis csak annyit mond: távozzunk. Megkérdeztük tőle, hogy igaz-e amit a helyiek mondanak, miszerint a telkek és a ház is a Nagy családé.
– Miféle házak? – kérdez vissza az ablakból.
– Például amelyikből beszél.
– Nézzék meg a földhivatalban! – mondta, majd becsapta az ablakot.
A faluban senki sem tudta megmondani, hogy miből tellett ezekre az ingatlanokra, a családhoz köthető mérnöki cégek mérlegadatai pedig szintén nem árulkodtak jelentős forgalomról. Egyetlen kivétel akad: az atkári telepfelvásárlásban sajátos szerepet játszó etyeki tanácsadó cég, a Iustum Consulting. A céget Nagy János 2018-ban alapította Kerekes Kornéllal, aki egyebek mellett az ötödik kerületi önkormányzat adatvédelmi tisztségviselője is. A vállalkozás már az alapítás évében 78 millió forintos bevételre tett szert, majd 2019-et már 252 milliós bevétellel zárta, ráadásul ebből 144 milliós adózás utáni, tiszta profitot termelt, azaz a bevél több mint feléből nyereség lett. (Az említett ingatlanokat 2019-ben vásárolták.) Nagy János a decemberi letartóztatásával egyidejűleg kiszállt a vállalatból.
A Nagy család több cége egyébként néhány kilométerrel odébb, Gyöngyössolymosra, a politikus és szülei közös lakcímére vannak bejelentve. A ragyogóan felújított és térkövezett ház a falu főutcájáról nyílik.
– A szülőket nem látta senki azóta, hogy elvitték a fiatal Jánost – mondták többen is. – Sokan közülünk csak most tudták meg, hogy helyettes államtitkár volt, a faluban senki sem foglalkozik a politikával – tették hozzá. Szerintük egyébként Nagyék sem különösebben politizáltak, inkább csak gyűjtögettek. | https://nepszava.hu/3104470_csaladi-birodalom-epul-atkaron | https://web.archive.org/web/20230324064504/https://nepszava.hu/3104470_csaladi-birodalom-epul-atkaron | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csaladi-birodalom-epul-atkaron | Népszava | hungarian-news | 2020-12-31 14:23:00 | [
"Bozsó Szilárd",
"Nagy János (Agrárminisztérium)",
"Veres Nándor"
] | [
"Agrárminisztérium",
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata",
"IUSTUM Consulting Kft.",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [
"Atkár",
"Etyek",
"Fejér megye",
"Gyöngyössolymos",
"Heves megye",
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Kőtelek",
"Nagykörű"
] | [
"pályázat",
"rokonok",
"mezőgazdaság",
"EU",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Nagy János korrupciós ügyei"
] |
51,425 | Az előzetesben ülő, milliárdos támogatást bezsebelő vállalkozó testvére körül sem stimmel minden | Úgy nyert el egy alig kétéves cég közel egymilliárd forint állami támogatást, hogy alapítója a pályázatot elbíráló szervezetnek dolgozott. | Kivételesen szerencsésnek érezhette magát a kecskeméti Bajáki család, miután a két testvér egy-egy cége óriási összeget kapott a magyar államtól az elmúlt két évben. Egyikük azonban mostanra előzetes letartóztatásban van, amit a napokban meghosszabbított a bíróság: Bajáki Edét és társait különösen nagy értékre, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel gyanúsítja az ügyészség. Cégcsoportjának további zűrös ügyeit a 24.hu tárta fel: előbb hatástalan kézfertőtlenítőt terített, majd veszélyes baktériummal fertőzött ásványvizét osztották ki véradóknak, még a koronavírus-járvány kezdetén is.
A testvér, Bajáki Ferenc más pályát fut, bár az általa alapított, szintén tekintélyes méretű állami dotációban részesített cég körül is több furcsaságot találni.
Az Orbán-kormány 2018 tavaszán megállapodást kötött a szerb kabinettel arról, hogy a magyar állam Szerbia magyarok által nem lakott részein megvalósítandó beruházásokat is támogatni fog. Tavaly írták ki az erről szóló pályázatot, és a kilenc nyertes közül az egyik a Horizon Food Kft. lett. Bő 900 millió forintot kapott arra, hogy egy szerb partnerrel közösen a Belgrádtól 180 kilométerre délre levő Ariljén aszeptikus gyümölcsvelőt gyártó üzemet hozzon létre. Az aszeptikát lekvárok, dzsemek előállításához használják, a tudósításokból körvonalazódó elképzelés az volt, hogy Szerbiában elsősorban málnát dolgoznak fel, a gyümölcsvelőt Magyarországra szállítják, és itt készítenek belőle lekvárt, azt pedig elsősorban Oroszországban és Japánban értékesítik. 2019 márciusában a gyár alapkövét is letették.
A Horizon Foodot 2017 tavaszán hozták létre, vagyis kétéves sem volt, amikor a magyar állam 917 millió forint támogatást ítélt meg neki. Működésének első teljes évében, 2018-ban csupán 72 millió forint árbevételt produkált, nyeresége nem érte el a hárommillió forintot. Ugyanakkor magyarázatul szolgálhat a sikerre, hogy
a céget alapító, de abból papíron gyorsan kiszálló Bajáki Ferenc a támogatást elbíráló állami ügynökségnek is dolgozott.
Bajáki egy hónappal az alapítás után eladta üzletrészét egy nőnek, aki forrásaink szerint a felesége, de az bizonyos, hogy az Opten cégadatbázisban megegyezett a lakcímük.
Erős a gyanú, hogy Bajáki nem szállt ki a cég irányításából, az ügyvezető ugyanis egy általános iskolai tanár lett, aki szabadidejében amatőr színészkedik. Tolnai Ottó kérdésünkre elismerte, hogy régóta ismeri Bajákit, és azt mondta, az ő dolga a cégpapírok aláírása, de alig jár ki Szerbiába, Bajáki és a felesége intézik az ügyeket. Bajáki erről annyit írt lapunknak: „A tanár úr kitűnően beszél németül többek között, egyéb hasznos kvalitásai mellett, és ő is rászorul másodállásra.” Tolnai egyébként ott dolgozott Bajáki Ferenc előzetesben ülő testvérének kerekegyházi cégcsoportjánál is, idézték fel forrásaink.
Bajáki Ferenc egyébként egészségi okokkal magyarázta, hogy az alapítás után egy hónappal kiszállt a Horizon Food Kft.-ből, azóta pedig nem volt oka rá, hogy visszavegye, írta. Mindazonáltal a cég elérhetősége azóta is Bajáki Ferenc email címe, és a cégadatbázisban fellelhető címről is ő válaszolt. Az üzemről több szerbiai tudósítás fellelhető, az egyik idén nyári cikkben Bajáki is ott van a fotón, hiába, hogy papíron jó ideje semmi köze a vállalkozáshoz.
Az üzem létrehozására a Magyar Exportfejlesztési Ügynökségnél (HEPA) lehetett pályázni. Ehhez a szervezethez dupla kötelék fűzte Bajáki Ferencet. Ő maga csak azt ismerte el lapunk kérdésére, hogy három hónapon keresztül, 2018 novembere és 2019 januárja között munkaviszonyban volt a HEPA-nál. Azonban fellelhető a HEPA-val szerződők listáján is a neve: 2015. december 1-je óta stratégiai tanácsadói tevékenységet végzett az ügynökség számára, határozatlan időre kötött szerződés alapján. A dokumentum a 2018-as állapotot tükrözi, tehát három éven át megbízási szerződéssel dolgozhatott a HEPA-nak Bajáki, amit annak az évnek a végén, három hónapra, munkaviszonyra cserélt fel – ő ennek ellenére tagadta, hogy stratégiai tanácsadói tevékenységre vonatkozó szerződést kötött a szervezettel. A HEPA pedig egyetlen kérdésünkre sem válaszolt két hónap alatt,
hiába érdeklődtünk arról, hogy hozhattak ki győztesnek egy velük évek óta szoros kapcsolatban álló személyhez köthető cégét a pályázatukon.
Bajákinak egy másik vállalkozása is van. Az Etalon-Bau papíron is az övé, de a törvényi kötelezettség ellenére évek óta nem adott le beszámolót, az adószámát felfüggesztették. Ilyen pedigrével, hátszél nélkül egy friss céggel nehezen kaphat valaki csaknem egymilliárd forintos állami támogatást.
Amikor Magyar Levente külügyi államtitkár jelenlétében tavaly letették a gyár alapkövét, akkor azt remélték a vezetők, hogy még abban az évben elindulhat a termelés. Aztán 2020 elején arról szóltak a hírek, hogy tavasszal startolhat, a nyáron pedig azt, hogy ősszel kezdődik a munka, de a termelés azóta sem indult be. Bajáki erre úgy reagált, hogy az eredeti ütemterv szerint halad a projekt, de azt nem árulta el, hogy ez mit jelent. Azt is állította, hogy ugyan megítélték nekik a 917 millió forintos magyar állami támogatást, de abból nem folyósítottak még nekik. A HEPA az ezzel kapcsolatos kérdésünkre sem válaszolt.
A Horizon Food elsősorban Oroszországban értékesít termékeket (gyümölcs- és kukoricakonzervet, bébiételt, lekvárt), beszámolója alapján árbevételének a háromnegyede onnan származott.
Bajáki Ferenc forrásaink szerint 2019 elején, vagyis miután távozott a HEPA-tól, testvére kerekegyházi cégcsoportjának központjában kapott irodát. Amióta Bajáki Ede börtönben van, és csaknem minden munkavállalót elküldtek a Hírös-Vitál, illetve Gladiolus cégcsoporttól, a testvér időnként megjelent a telepen, sőt amikor volt egy érdeklődő a széthulló cégcsoportnál levő berendezésekre, akkor a cég ügyvédjének meghívására ő is jelen volt a bejáráson, noha hivatalosan semmi köze a Hírös-Vitálhoz.
A Hírös-Vitál jogi képviselőjének szervezésében történt egy szakértői helyszíni bejárás, amelyen jómagam is részt vehettem. Véleményem szerint bárkinek van lehetősége, akit hívnak, vagy kéri, hogy szétnézhessen a hiteles információ vagy tájékoztatás okán. Nagyon örültem, mert így a sajtóértesülésekkel ellentétben láthattam, hogy valódi eszközökkel valódi termékek készültek nem kis mennyiségben
– közölte lapunkkal. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/01/04/bajaki-ferenc-horizon-food-hepa-allami-tamogatas/ | https://web.archive.org/web/20210222100925/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/01/04/bajaki-ferenc-horizon-food-hepa-allami-tamogatas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-elozetesben-ulo-milliardos-tamogatast-bezsebelo-vallalkozo-testvere-korul-sem-stimmel-minden | 24.hu | hungarian-news | 2021-01-04 00:00:00 | [
"Bajáki Ede",
"Bajáki Ferenc",
"Magyar Levente",
"Tolnai Ottó"
] | [
"HEPA Magyar Exportfejlesztési Nonprofit Zrt.",
"Hírös Vitál Zrt.",
"Horizon Food Kft."
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"pályázat",
"élelmiszeripar",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,426 | Egy Fidesz-közeli távhőmágnás 18 éves fiáé a rothadó zugligeti fogadó | A tulajdonosi lap szerint 2019-ben egy csere útján az akkor 17 éves Pomázi Csabához került a többtízmilliós ingatlan. Pomázi a Fidesz-közeli távhőmágnás Pomázi Csabának a fia, aki ellen a NAV Közép-Dunántúli Bűnügyi Igazgatósága csődbűntett miatt eljárást indított 2019 nyarán. A NAV azóta a fogadó területét is zár alá vette idén: egyelőre nem tudni, az idősebb Pomázi ellen folytatott eljárás vagy külön ügy részeként terjesztettek ki nyomozást az azóta már nagykorúvá vált tulajdonos telkére. (Megkerestük a kérdéssel NAV-ot, ha választ kapunk, frissítjük cikkünket.) A kerületben terjengett egyébként olyan információ is a fiatal tulajdonossal kapcsolatban, hogy az új birtokos célja a vendéglátó hely eredeti állapotának visszaállítása. Ezt az önkormányzat lapunknak nem tudta megerősíteni, mint írták, „tekintettel arra, hogy az ingatlan magánkézben van, a területen tervezett változtatási szándékról nincsen tudomásuk”. | Ha a Fácános tér felől indul a budai hegyvidéki turista a Disznófő-majorok megnevezésű (a Mária-völgy és a Harang-völgy által közrefogott) terület felfedezésére, szembetűnhet neki a kihelyezett térképen a Szilassy út végén magányosan álló Disznófő fogadó- és forrásház táblája. Azonban hiába követi az utat ételek-italok reményében egészen a Disznófőig, a végén nagy csalódás érheti:
korsónyi sörök és kéttenyérnyi zsíroskenyerek helyett csak egy rothadó, a turistáktól elzárt romot láthat meg az út végén.
A Disznófő-forrásnak évtizedekkel ezelőtt csodájára jártak, a 19. században a kor nagyjai, Vörösmarty Mihály, vagy éppen Blaha Lujza múlatták ott az időt, a 20. században pedig ismeretlen tettesek ragasztgatták Ceaușescu képét a Disznófő cégérére afféle politikai megmozdulásként. Volt a Disznófő Mészöly Kálmánnak, a híres focistának a tulajdona, volt magánlakás, ma pedig egy 18 éves fiú nevén van a sok tízmilliót érő épület, vagyis inkább annak maradványai.
„Fantomcéghez kerülhet a Disznófő?”
„Fantomcég birtokába került a legendás zugligeti Disznófő étterem. A százmilliós értékű ingatlanból a hét elején költöztették ki a több mint tíz éve ott lakó Rapay Zsuzsannát és három gyermekét, a zárakat lecserélték, nekik nincs visszaút.”
-írja 2011-es cikkében a Magyar Nemzet. Rapay Zsuzsanna és három gyermeke volt az utolsó lakója a 19. században épült, és korábban vendéglőként működő épületnek, ami egy forrás és egy forrásház mellett állt az 1800-as évek óta.
Az ezredfordulóig vendéglátóként működött, mígnem Rapay 15 évre kibérelte magánlakásként az akkori tulajtól, Tóth Ernőtől. A lap által fantomcégnek nevezett Avillar Szolgáltató Kft. 2007-ben szerezte meg a telek tulajdoni jogait (Rapayék bérleti szerződését vállalva), azonban 2011-ben az új tulajdonosok a szerződés ellenére hirtelen a ház elhagyására szólították fel a Rapay családot.
Az addigi lakók egy hét alatt költöztek ki a Disznófő épületéből, ekkor indult rothadásnak a hely. Az önkormányzat 2008-ban helyezte a területet helyi védelem alá, ami azt jelenti, hogy a forrásház kerületi védettség, míg az épület elővédettség alatt áll – azaz építkezés esetén a tulajdonosnak konzultálnia kell az önkormányzati főépítésszel a terveiről. Az önkormányzati rendelet szerint a területen csak szállás-, vendéglátó-, sport-, szabadidő-, turisztikai, oktatási, kulturális és ezeket kiszolgáló rendeltetés helyezhető el, ha valaki építkezésre adná itt a fejét.
A tulajdonosi lap szerint 2019-ben egy csere útján az akkor 17 éves Pomázi Csabához került a többtízmilliós ingatlan. Pomázi a Fidesz-közeli távhőmágnás Pomázi Csabának a fia, aki ellen a NAV Közép-Dunántúli Bűnügyi Igazgatósága csődbűntett miatt eljárást indított 2019 nyarán. A NAV azóta a fogadó területét is zár alá vette idén: egyelőre nem tudni, az idősebb Pomázi ellen folytatott eljárás vagy külön ügy részeként terjesztettek ki nyomozást az azóta már nagykorúvá vált tulajdonos telkére. (Megkerestük a kérdéssel NAV-ot, ha választ kapunk, frissítjük cikkünket.) Frissítés: A NAV levelünkre azt válaszolta, folyamatban lévő ügyről nem hozhatnak nyilvánosságra részleteket.
A kerületben terjengett egyébként olyan információ is a fiatal tulajdonossal kapcsolatban, hogy az új birtokos célja a vendéglátó hely eredeti állapotának visszaállítása. Ezt az önkormányzat lapunknak nem tudta megerősíteni, mint írták, „tekintettel arra, hogy az ingatlan magánkézben van, a területen tervezett változtatási szándékról nincsen tudomásuk”.
Forrásvíz, vaskan, alagút
A Disznófő fogadó hatalmas területén az 1800-as években még csak a forrás vonzotta a kirándulókat, a Disznófő volt ugyanis a Városkút és a Béla király kútja mellett a három legjelentősebb forrás egyike a környéken (illetve ekkor még a nagyok közé számított az akkor még létező Szarvas-kút és az Isten szeme fogadó melletti forrás is). A forrás köré az 1820-as években épült egy forrásház, 1890-ben pedig egy vas vadkanfej is került a forrás kivezetőjéhez, a fogakkal ellátott vaskan köpte a vizet, amit régi képeslapok szerint néha vízhordó csacsik hordtak el a hegyről.
A forrás az 1925-ös Turisták Lapja szerint megegyezik azzal a kúttal, amit Mátyás király vadászházának forrásaként emlegettek a történelmi szövegek. „Mátyás király művészi kivitelű kútja ősapja volt a mai Disznófő forrásnak, a kastély közvetlen környéke pedig megfelelő műalkotásokkal az a nagyobb kiterjedésű gyümölcsös volt, amely a ma Istenszeme nevet viselő nyaraló alatt és felett elterül”, írta a lap.
A Disznófő eredetét Pálfalvy Gyula kutatta az 1938-as években, ő felfejtette a források korabeli útját, eredetét, illetve lerajzolta a nehezen bejárható alagútrendszert is. Így derült ki, hogy a forrás vize egy közel 30 méteres, téglával kifalazott alagútból folyt lefelé, a forrás mögött pedig egy bonyolult karsztvizes barlangrendszer húzódott, másfél tucatnyi eret összefogva. A helyi lapok többször is felhívták a figyelmet először arra, hogy a forrásvíz az aknát megkerülve tör elő a rossz tervezés miatt, majd a 2000-es években az akkori tulajdonosnak jelezték, hogy az alagút tisztítása szükségszerű lenne. A napi 8060 liter vizet adó forrás kiszáradását végül az Országos Természetvédelmi Tanácsnak és a tulajdonosoknak intézett könyörgések után az eltömődött alagútrendszer okozta. Mivel a forrás táplálta az Isten szeme fogadó tavát, az is eltűnt. Mára már sem a forrásház, sem az Isten szeme fogadó nem látogatható, az önkormányzat szerint pedig a forrás maga még épp hogy nem szűnt meg teljesen:
„Tudomásunk szerint a forrás vize mára elszennyeződött, ivásra nem alkalmas, és ugyan a forrás vízhozama jelentősen csökkent, nem apadt ki teljesen. A természet védelméről szóló törvény értelmében a forrás a törvény erejénél fogva védelem alatt áll.”
Az azóta lezárt forrásház széttört tábláján napjainkig olvasható a „Disznófő-forrás: forrásháza az 1820-as években épült, csurgója 1890 körüli vasöntvény” felirat, a Magyar Nemzet leírása pedig jól mutatja, hogyan fest napjainkban a forrás, aminek
„Már csak neve emlékeztet arra, hogy a budai hegyvidék legbővizűbb forrásából évszázadokon át a vándor, a vadász, később a kiránduló frissítő vizet kortyolhatott. Jelenleg magas betonkerítés és betonozáshoz használt rozsdás vasrácsozat zárja el a látogató elől a mindig is köztulajdonban lévő Disznófő-forrást és Disznófő éttermet.”
Török háremtől Déryné Figaro-előadásáig
A Disznófő etimológiájával kapcsolatban több teória áll fent, az azonban szinte biztos, hogy sem a forrás, sem a később mellé épült fogadó nem az öntöttvas-vadkanról kapta a nevét. Az egyik elmélet szerint a név egy félreértésből keletkezett, ugyanis „a régi magyar szóhasználatban a fő nem fejet, hanem forrást jelentett”, így, mivel a Disznófő-forrás ebben a formájában „Disznó-forrás-forrást” jelentett volna, a szó elejét a disznófejre asszociáltatták, így került a vadkanfej is a forrás szájához. Egy másik értelmezés szerint az egész disznóság onnan ered, hogy az egykori Mátyás-kastély a török hódoltság alatt a háremhölgyek helye volt, és mivel emiatt „disznóságok történtek ott”, a forrás körüli rész a Sauwinkelt, azaz a Disznóliget elnevezést kapta.
A forrás melletti fogadó rész az 1840-es években nyílt, a vendéglő először az Isten szeme egykori fogadósának kezében volt, tőle került át 1854-ben új bérlőjéhez, majd 1867-ben még újabb tulajdonosához, a híres serfőző családhoz. Barberék átalakították a melléképületet, zenekari karzatot építettek a főépületbe, a Disznófő boros vonalát viszont, legalábbis a Vasárnapi Újság 1866-os beszámolója alapján nem igazán tartották meg:
„Mire meghűltél, a disznófő kincses kamrájából hordanak eléd ételt-italt finom terítékü asztalokra, s még le sem hajtád jóformán a paridi-vizzel vegyes, pezsgő boros pohárt: valahol hátad mögött megzendül a buda örsi vagy páti kis czigánybanda, vagy valami vándorló tyroli dalnokpárnak hárfával körülpengetett jodlere. Ez rosz, a másik még roszabb.”
Az 1870-es években az esti mulatozók és a színészek törzshelye lett a Disznófő, megfordult itt Blaha Lujza, Paulay Edené, Náday Ferenc és felesége, Nagy Imre, Benza Ida, Nagy Julcsa vagy Szigligeti Ede. Nem ők voltak egyébként a Disznófő történetének egyetlen hírességei, járt ide előttük vagy utánuk Kossuth, Erzsébet királyné (bár ő az újságok szerint a forrást látogatta), Toldy Ferenc, Wesselényi Miklós és a törzsvendég, Vörösmarty Mihály is. A Disznófőt egy ideig Vörösmarty sorai is díszítették, miszerint „Jókedvében teremté az esten Zugligetet, Gond és Bánat itt kacagásra derül”. Vörösmarty a Karacs-családnál vendégeskedett, amikor erre járt, Karacsék legkisebb lánya így emlékezett vissza étkezéseikre:
„Társasebédünk rendesen három ételből, például az akkor nagyban divatozó szalonnás gombóclevesből, palacsintából és csirkesültből állt, s fejenként fizettünk egy ezüst húszast, s a férfiak, kik bort ittak, ezért külön fizettek. Ily alkalommal láttam először Táncsics Mihályt, de itt láttam meg Kántornét, Dérynét, Szerdahelyit és még többeket. Kántorné a Machbetből rögtönzött, Déryné, Szerdahelyi a Figaróból énekeltek.”
Az éjszakai mulatozások azonban a ‘80-as évekre véget értek, Barberék csődbe mentek, a vendéglátót elárverezték. A telek Kukuvecz Mátyáshoz került, a helyi lapok szerint a Disznófő ismét drága lett, a pincérek meg bunkók. Nem világos, de a fennmaradt képeslapok alapján 1880-1890 körül a Disznófő szállodaként is működött, legalábbis a Disznófő Hotel megnevezés erre utal.
Huszadik századi jelek a falakon
A századforduló után Schaffer Károly, 1909-től pedig özvegye vette át a vendéglőt. Ezután nem tudni a következő tulajdonosok nevét, azt viszont igen, hogy azok már kevésbé voltak nyitottak a látogatókra, az 1925-ös Turisták Lapja már ekkor azt panaszolta, hogy a Disznófőhöz vezető Szilassy „a vendéglőhöz vezet ugyan, de magántulajdon, ezt a magántulajdon figyelmeztető felírást viseli bejáróján maga a Disznófő forráskút is”. A forrásházat első kisajátítása után 1930-ban átalakították, majd a második világháború alatt a vendéglátó üzemeltetése szünetelt, mígnem államosították az épületet. 1960-ban rekonstruálták a fogadót, Vörösmarty idézete eltűnt, a legendásan drága Disznófő pedig visszatért. Egy ízben meg is büntették volna lehúzásai miatt, ha tulajdonosai nem lettek volna olyan részegek, hogy a hatóságok nem tudják őket még kihallgatni sem:
„A disznófői vendéglőben ugyancsak árdrágítást fedeztek fel. Itt a bort a megengedett 8.25 helyett 10 forintért árusították. Súlyosbítja az ügyet, hogy a Disznófő a dolgozók kedvenc kirándulóhelye és a vendéglőbe sok kiránduló kisember tér be egy-egy pohár italra vagy harapás ennivalóra. Az ellenőrök sem a tulajdonost, sem a kisegítő személyzetet nem tudták kihallgatni, mert mindketten a szó legszorosabb értelmében ”megrészegedtek„, nyilván a saját drága boraiktól.”
Az 1970-es években a vendéglőt még kétszer felújították, a nagyobb átalakítás után 1975-ben nyitott újra a síszezonra. A nyolcvanas évek legnagyobb története a Disznófőről ekörül született, eszerint egy máig ismeretlen tettes felmászott a vendéglő cégéréhez Ceaușescu képével és ráragasztotta a táblára a román diktátor méretes poszterét. Arra persze vigyázott, hogy a Disznófő felirat jól látszódjon alatta. A ‘80-as években egyébként cigányzene, folklórprogramok, vadételek és mérsékelt árak jellemezték a vendéglőt.
A rendszerváltás környékén aztán 1988 és 1992 között Mészöly Kálmán futballistához került a több mint 3000 négyzetméteres terület. A Magyar Nemzetnek 2005-ben a Zugliget Egyesület elnöke, Salamin András azt mondta, „az eladásnál a törvény szolgáit mit sem zavarta, hogy a forrás elidegeníthetetlen közvagyon, eladását az akkori törvények is tiltották”. A Hegyvidéki önkormányzat a Telexnek azt mondta, | https://telex.hu/kult/2021/01/03/disznofo-fogado-nav-hegyvidek | https://web.archive.org/web/20221004112136/https://telex.hu/kult/2021/01/03/disznofo-fogado-nav-hegyvidek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-fidesz-kozeli-tavhomagnas-18-eves-fiae-a-rothado-zugligeti-fogado | Telex | hungarian-news | 2021-01-03 11:43:00 | [
"Pomázi Csaba"
] | [] | [
"Bp. XII. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
51,427 | Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége is érintett az érdi útépítési botrányban, a rendőrség nyomoz | Nyomozást folytat a rendőrség az Érd és Sóskút között – részben természetvédelmi területen – formális engedély nélkül létrehozott út ügyében. A feljelentést tevő érdi alpolgármester szerint az úgynevezett “fehér utat” illegálisan építették meg a köznevelési centrum építésekor kitermelt köves földből. A feljelentés szerint mindezt a földtulajdonosok tudta nélkül, ám az akkori érdi fideszes és független sóskuti polgármester támogatásával tették meg. A köznevelési centrumot Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége építi – ők azt állítják, jóhiszeműen jártak el. | Nyomozást folytat a rendőrség az Érd és Sóskút között – részben természetvédelmi területen – formális engedély nélkül létrehozott út ügyében. A feljelentést tevő érdi alpolgármester szerint az úgynevezett „fehér utat” illegálisan építették meg a köznevelési centrum építésekor kitermelt köves földből. A feljelentés szerint mindezt a földtulajdonosok tudta nélkül, ám az akkori érdi fideszes és független sóskuti polgármester támogatásával tették meg. A köznevelési centrumot Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége építi – ők azt állítják, jóhiszeműen jártak el.
„A Budaörsi Rendőrkapitányságon hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt van folyamatban az eljárás, jelenleg ismeretlen tettes ellen” – közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az Átlátszóval az úgynevezett „fehér út” ügyében tett feljelentés sorsát firtató kérdésünkre.
A szóvivő által megjelölt bűncselekményt a törvény – alapesetben – legfeljebb három évi szabadságvesztéssel fenyegeti, és az követi el, aki „arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez”.
Szemetet kerestek, utat találtak
2020. február elején a Jövő Öko-Nemzedéke (JÖN) Alapítvány tett bejelentést az egyesült ellenzék által pár hónapja uralt érdi önkormányzatnál az Érd és Sóskút között lerakott szemétről. A helyszínen ellenőrzést végző hivatali emberek alighanem meglepődtek, amikor egy olyan útra bukkantak, amelynek létezéséről vagy építéséről a polgármesteri hivatalban semmilyen hivatalos iratot nem találtak.
A négy és fél kilométeres hosszúságúra becsült út magáningatlanokon vezet át. Az út Sóskútra eső része ráadásul természetvédelmi területen húzódik.
A polgármesteri hivatal által lefolytatott vizsgálatok alapján Tetlák Örs alpolgármester a feljelentésében azt írta: az utat Érd Fenyves-Parkvárosban épülő köznevelési centrum építkezésekor kitermelt köves földből építették meg. Az LMP politikusa azt írta a rendőrségnek:
ahelyett, hogy a jogszabályoknak megfelelően lerakóhelyre szállították volna a mintegy 13 500 köbméter kitermelt földet, abból utat építettek.
Tetlákék szerint az építési, bontási törmelék hulladéknak minősül, ezért bűncselekményt követtek el azzal, hogy a köves földet nem szállították el megfelelő lerakóhelyre, hanem abból ideiglenes utat építettek.
„Mindenki jól járt”
Az Átlátszó számolt be arról 2019 márciusában, hogy Mészáros Lőrinc gyerekeinek cégével, a Fejér-B. Á. L. Zrt.-vel kötött szerződést Érd városa két jelentős beruházásra. A két projekt az eredetileg becsült és tervezett nettó 8,1 milliárd forint helyett 11,4 milliárd forintba kerül az adófizetőknek.
A beruházások egyike a köznevelési centrum Fenyves-Parkvárosban, amelynek eredetileg becsült szerződéses összértéke 4,1 milliárd forint volt, aztán a Mészáros-gyerekek nyertes cége pedig több mint másfél milliárd forinttal magasabb összegért, pontosan 6 milliárdért dolgozik majd.
A becsült költségnél 3,3 milliárddal drágábban dolgozhat Mészáros gyerekeinek cége Érden
A Fejér-B. Á. L. Zrt. projektvezetője úgy elevenítette fel az úgynevezett „fehér út” megépítésének körülményeit, hogy az alapvetően a földmunkákat végző cég, a Kontimer Kft. ötlete volt.
„A földmunkák kezdetekor sok lakossági megkeresés érkezett a földet elszállító teherautók zaj- és porterhélése miatt. Vállalkozónk, mivel a földet a sóskúti lerakóba szállította, egyszerűbbnek látta volna a Fenyvesen keresztül közlekedni, tehermentesítve ezzel a környező utakat, de a meglévő földút nem volt erre alkalmas” – írta a Fejér-B.Á.L. projektvezetője.
„Az út és környéke korábban illegális hulladéklerakóként ‘működött’, és gépkocsival járhatatlan volt. Vállalkozónk az érdi (T. Mészáros András) és a sóskúti polgármesterrel (König Ferenccel) egyeztetett, és a megállapodásuk az lett, hogy az ott lévő hulladékot elszállítja a vállalkozó és az iskolából kitermelt köves földből utat készít a Fenyvesen keresztül Sóskút felé” – idézi az alpolgármester a projektvezető levelét a rendőrségi feljelentésben.
Vagyis az ideiglenes út megépítésével mindenki jól járt.
„A környező lakók a lakógyűlésen köszönetüket fejezték ki felénk egyrészt a rengeteg szemét elszállítása miatt, másrészt azért, hogy át lehet közlekedni Sóskút irányába”
– írta az érdi polgármesteri hivatalnak a Mészáros-gyermekek cégének projektvezetője.
A projektvezető azzal is nyomatékot adott a szavainak, hogy megküldte a földmunkákat végző cég, a Kontimer Kft. ügyvezetőjének nyilatkozatát, aki egyértelműen leszögezte: az ideiglenes utat az érdi és sóskuti önkormányzat hozzájárulásával építették meg. (A feljelentés összefoglalója és a teljes okirat itt elérhető.)
A történet azonban ekkor válik kifejezetten zűrössé:
Érd volt és Sóskút akkori és jelenlegi polgármestere ugyanis a leghatározottabban visszautasítja, hogy ők bólintottak volna rá a Fehér Út megépítésére.
Az alpolgármester szerint sem a Fejér-B.Á.L., sem a földkitermelést végző cég, de az érdi önkormányzat sem kérte az útépítéssel érintett földingatlanok tulajdonosainak hozzájárulását vagy engedélyét. Tetlák közölte: az érdi önkormányzat nyilvántartásaiban nincs nyoma annak, hogy T. Mészáros András volt polgármester és sóskuti kollégája, König Ferenc jóváhagyták volna az útépítést.
Nem válogatták meg a szavaikat
“…Tudomásunk szerint T. Mészáros András és König Ferenc szóban egyeztettek az ideiglenes útépítésről, és jogszabályon alapuló felhatalmazás nélkül járultak hozzá a tárgybeli út építéséhez” – írta az alpolgármester a feljelentésben.
A volt érdi polgármester, helyi fideszes pártvezető eddig sem arról volt híres, hogy megválogatja a szavait, ha politikai ellenfeleiről van szó, de nem sokkal a Fehér Út-ügy kipattanása után minden eddiginél durvábban nekirontott Tetláknak. T. Mészáros gyakorló idiótának, a hazaáruló Gerő Ernő reinkarnációjának nevezte az LMP politikusát.
A Fidesz érdi elnöke az Átlátszónak nyilatkozva visszautasította a feljelentésben szereplő állításokat, amelyek a Fehér Út megépítésében játszott szerepére vonatkoznak.
„Tetlák Örs, aki ellen rágalmazás miatt jelenleg is eljárás folyik és aki több éves NAV-büntetés alatt áll, ismét hazudozik. Sem írásban, sem szóban ilyen tartalmú hozzájárulást nem adtam.
A kényszeres hazudozó és kényszeres feljelentő ámokfutását végre meg kellene állítani: vagy a jog, vagy az orvostudomány segítségével.
Még mielőtt visszavonhatatlan kárt okoz Érdnek, amelynek fejlődéséért dolgozni nem hajlandó és nem is képes” – fogalmazott T. Mészáros András, hangsúlyozva, hogy a nyilatkozat közzétételéhez csak teljes terjedelemben való közlés esetén járul hozzá.
A sóskuti polgármester az aljegyzője útján nyilatkozott az Átlátszónak, és szintén leszögezte, hogy csak a teljes válasz leközöléséhez járul hozzá. Az pedig így szól:
„Érdeklődéssel olvastam levelét, melyben olyan kérdéseket tett fel számomra, amiről én nem tudok. Hivatalosan senki, semmilyen megkereséssel nem fordult hozzám, semmilyen Érddel kapcsolatos ügyben. Nem szeretnék részt venni egy mocskolódó, választásokra készülő kampányban. Ebbe természetesen beletartozik az is, hogy semmilyen mocskolódást nem fogadok el és abban nem veszek részt, ami Érd régi vezetésével van kapcsolatban.
Ön a levelében több idézetet írt le, ami hemzseg a hülyeségtől, valótlanságtól, ezért mindezekre nem tudok és nem is szeretnék válaszolni.
Ha bármilyen ügyben a hivatalos szervez engem megkeresnek, természetesen rendelkezésükre állok, és az ügy vagy ügyek jogerős lezárása után természetesen az Ön akkor felmerülő kérdéseire szívesen válaszolok. Ezt a válaszlevelet bármilyen közzététel esetén kizárólag teljes terjedelmében engedélyezem közzé tenni” – írta König Ferenc polgármester.
Ismeretlen tettes után nyomoznak
Az alvállalkozó Kontimer Kft. visszaigazolta az Átlátszó írásban feltett kérdéseit, de kitért azok megválaszolása elől, a Fejér B.Á.L. Zrt. pedig egyáltalán nem reagált írásban feltett kérdéseinkre.
A rendőrség ismeretlen tettes ellen, bűncselekmény gyanúja miatt indított eljárást – ezt nevezik az úgynevezett felderítési szakasznak, amelynek egyik célja: megalapozottnak tekinthető-e a gyanú ahhoz, hogy folytatódjék a nyomozás.
Az ellentmondások feloldására tanúként ki kell hallgatni az érintetteket, és adott esetben szembesíteni kell őket. Erről azonban nem tudni semmit hivatalosan, mert a rendőrség a tanúkihallgatások megtörténtéről és részleteiről rendszerint nem ad tájékoztatást. | https://atlatszo.hu/2021/01/04/meszaros-lorinc-gyerekeinek-cege-is-erintett-az-erdi-utepitesi-botranyban-a-rendorseg-nyomoz/ | https://web.archive.org/web/20220713131227/https://atlatszo.hu/2021/01/04/meszaros-lorinc-gyerekeinek-cege-is-erintett-az-erdi-utepitesi-botranyban-a-rendorseg-nyomoz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-gyerekeinek-cege-is-erintett-az-erdi-utepitesi-botranyban-a-rendorseg-nyomoz | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-01-04 12:25:11 | [] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt."
] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"oktatás",
"útépítés",
"környezetkárosítás"
] | [] |
51,428 | Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége 2,7 milliárdért hordhatja el a földet a tatabányai sportcsarnoknál | A járvány sem állíthatja meg a 2022-re tervezett kézilabda eb-hez kapcsoldó létesítmények építését. A beruházások rendületlenül folynak, és pénz is mindig akad a látványos épületek kivitelezésére. Az egyik csarnok Tatabányán épül, a munkálatokat a felcsúti Fejér B.Á.L. végzi konzorciumban. Most a földmunkákkal kapcsolatos tendert is ők nyerték el. | A FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság lett a befutó a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. által kiírt pályázaton – szúrta ki a K-Monitor. Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége a tatabányai multifunkcionális sportcsarnok építésére irányuló beruházáshoz kapcsolódó, annak kivitelezésével párhuzamosan megvalósítandó szennyezett földelszállítási és földlerakási feladatokat végezheti el 144 656,4 tonna mennyiségben.
A Fejér B.Á.L. nettó 2 783 189 136 forintért vállalta a munkát.
A közbeszerzés uniós, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás volt. A BMSK indoklása szerint azért, mert a Kézilabda törvény alapján jogosultak voltak „rendkívüli sürgősségre alapított hirdetményt” közzétenni.
A munkálatok ugyanis kapcsolódnak a 2022. évi magyar–szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnoksággal kapcsolatos beruházásokhoz.
A Fejér B.Á.L. mellett további két cég adott be ajánlatot, de a felcsúti cégé volt a legkedvezőbb.
A Zrt. építi egyébként magát a tatabányai csarnokot is az Építő-és épületkarbantartó Zrt.-vel közösen, nettó 18 milliárd 557 millió forint értékben. A létesítmény hasznos alapterülete meghaladja majd a 19 ezer négyzetmétert – ennek szükségességét többen vitatták.
Milliárdos bevételek
Orbán Viktor gyermekkori barátjának, Mészáros Lőrincnek a gyermekei: Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc 2015 júniusában alapította meg a Fejér-BÁ.L. Zrt.-t. A cég már abban az évben nettó 1,1 milliárd forint árbevételt, és 65,3 millió forint adózott eredményt ért el. 2017-re a 10,2 milliárdos forgalom mellett 798 millió forintra nőtt a haszon, és – hogy azt az Átlátszó akkor kiszámolta – a cég napi egymillió forintnál is több nyereséget termelt.
Ám még ez is eltörpült a 2018-as adatokhoz képest. A Zrt. éves nettó bevétele ugyanis 2018-ban 22,8 milliárd forintra nőtt, míg az adózott eredménye 5,68 milliárdra. Ez a tendencia azonban tavaly megtorpant: a Fejér-B.Á.L. éves beszámolójából kiderült, hogy az éves forgalom 17 milliárdra csökkent, míg az adózott eredmény 1,55 milliárdra.
Közpénz, közpénz, közpénz
Pedig a Fejér-B.Á.L. Zrt.-nek tavaly sem lehett oka panaszra. 2019 novemberében írtuk meg, hogy a Mészáros-gyerekek cége készítheti elő az atlétikai stadion helyszínét 4 milliárd forintért, Biatorbágyon pedig hatmilliárdért építhet iskolát. Az új Érdi Járásbíróság épületének kivitelezésére kiírt 3,2 milliárdos közbeszerzésen is ők lettek a befutók, és Fejér B.Á.L. kapta meg a zánkai tábor felújítását is a Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt.-vel konzorciumban 16,8 milliárd forintért.
Korábban többek között sikerrel pályáztak a Szombathelyi Püspöki Palota helyreállítására is: a WHB-val közösen 828 millióért kapták meg a munkát, a bicskei tanuszoda korszerűsítését pedig 137,5 millióért vállalták. 2016-ban két nagy állami tendert nyertek el: a WHB-val közösen Dunakeszin iskola-építésre kaptak megbízást 2,94 milliárd forintért, valamint 2,8 milliárd forintot a Nemzeti Lovarda felújítására a Kerepesi úton.
De idén sem kerülte el őket a közpénzeső: nyáron például a felcsúti Endresz György Általános Iskola újjáépítésére kaptak megbízást 4,5 milliárd forintért.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége építheti fel az új iskolát Felcsúton 4,5 milliárd forintért
A Fejér-B.Á.L. Zrt. tulajdonában lévő Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. megtervezte, most a Fejér-B.Á.L. Zrt. kivitelezi a felcsúti Endresz György Általános Iskola újjáépítését. Mindkét cég felcsúti milliárdos gyerekeinek tulajdonában van. Támogatási kampány – fizess elő az Átlátszóra, kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Nyitókép: Mészáros Lőrinc gyerekei. Archív. | https://atlatszo.hu/2020/12/22/meszaros-lorinc-gyerekeinek-cege-27-milliardert-hordhatja-el-a-foldet-a-tatabanyai-sportcsarnoknal/ | https://web.archive.org/web/20201222164600/https://orszagszerte.atlatszo.hu/meszaros-lorinc-gyerekeinek-cege-27-milliardert-hordhatja-el-a-foldet-a-tatabanyai-sportcsarnoknal/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-gyerekeinek-cege-27-milliardert-hordhatja-el-a-foldet-a-tatabanyai-sportcsarnoknal | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-12-22 00:00:00 | [] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt."
] | [
"Komárom-Esztergom megye",
"Tatabánya"
] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
51,429 | A NER már a sajtó 50 százalékát kontrollálja – itt a nagy médiatérkép | „A mi médiaorgánumaink több, mint fele rendkívül kritikus a kormánnyal szemben; objektív vizsgálatok azt mutatják, hogy a kormánykritikus média piaci részesedése 50 százalék feletti” – tájékoztatta még az ünnepek előtt a Welt am Sonntag című német lap közönségét Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Arról nem szólt, miért tekinti egységes egésznek a „kormánykritikus” oldalt, miközben a központosított, szócsőszerű hatalmi médián túl jórészt nem közös irányítás alatt álló pártlapok, hanem egymástól is független (harcos ellenzéki, esetleg InfoRádió-szerűen objektív, baloldali, liberális vagy konzervatív beállítottságú) szerkesztőségek működnek.
A NER-termékek esetében viszont még a különállónak látszó egységek többsége is „össze van drótozva” tulajdonosi oldalról.
A TV2, a televíziót egyébként nem fogyasztó fiatal korosztály megszólítására kitalált Pesti TV, a tavaly nyáron-ősszel egyértelműen ellenőrzés alá vont Index.hu portál, valamint a Rádió 1- és Best FM-hálózat például nem része a fideszes holdingként emlegetett Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA). Csakhogy: 2020 nyarán Kertész József Tamás személyében egy olyan ügyvédre írták át a KESMA alapítói jogait, aki főhivatásszerűen Mészáros Lőrinc jogi képviselője. Olyannyira, hogy irodája a felcsúti milliárdos budapesti, Andrássy úti céges főhadiszállásán működik. Pontosan ugyanott, ahol a TV2 és a Pesti TV közgyűléseit, taggyűléseit vezényli az Indexet is einstandoló Vaszily Miklós – illetve ahol gyakran megfordulnak a Rádió 1 és a Best FM nevű adók Mészáros-lekötelezett tulajdonosai. És mindeközben a kormánypárti sajtóérdekeltségek nagyobb részének az az Atmedia Kft. közvetíti az állami hirdetéseket, amely ugyancsak a felcsúti lobbi ellenőrzése alatt áll. Sőt, ahogy a G7 bizonyította: még az állami média állami hirdetésein is Mészárosék keresnek. Szó sincs tehát arról, hogy a KESMA létrehozása a Fidesz-barát egységek összeolvasztási folyamatának betetőzése lett volna – változatlanul a centralizáció a fő csapásirány.
Az alábbi listán szándékaink szerint minden olyan országos jelentőségű médiumot szerepeltetünk, amely – sok-sok néző, olvasó, hallgató elérésével vagy exkluzív tartalmak szállításával – képes befolyásolni a közéletet. A darabszám nyilván nem a legmegfelelőbb mérce, hiszen például az Átlátszó vagy a Válasz Online tömeghatását nem lehet összemérni a TV2-csoportéval, ugyanakkor a közélet iránt érdeklődő véleményformálókra nyilvánvalóan nagyobb erővel hatnak a kicsi, de hiteles médiumok, mint a bulváradók.
A pártok kommunikációs osztályával, pártalapítványokkal szervezetileg is összeforrt sajtótermékeket (Nyugati Fény, Jövő TV, Alfahir.hu, N1TV) szándékosan kihagytuk a felsorolásból, annak ellenére is, hogy ezekben gyakran normál újságírói munka folyik. Ugyancsak nem vettük figyelembe az önálló tartalomgyártás helyett másodközlésre vagy bloggyűjtésre berendezkedett oldalakat (Propeller, Blogstar, Új Magyar Fórum, Gondola.hu), továbbá azokat a kiadványokat sem, ahol az impresszum alapján nem lehet egyértelműen beazonosítani, hogy kikből áll a stáb (Kuruc.info, Vadhajtások, Privát Kopó és még sokan mások). A megyei laphálózat tagújságjait nem külön-külön, hanem egy egységként számoljuk el az összeállításban, mert együtt értelmezhetők országos médiumként. Az is előfordul, például a Blikk, a HVG és a Mandiner esetében, hogy a kiadók termékeit a print és az online kategóriáknál is figyelembe vesszük, mert a netes felületek majdnem teljesen önálló életet élnek a nyomtatott lapok mellett. Egyetlen sportkiadványként a Nemzeti Sportot (és weboldalát) is megjelenítjük a listán, mert a kormányfő kedvenc lapját politikai üzenetek közvetítésére is használják.
Gyűjtésünk végeredménye dióhéjban: immár 50 százalékos a kormányzati kontroll a közéleti sajtópiacon.
A Fidesz-oldal mondhatja, hogy hiába van nála a 88 országos jelentőségű médiumból 44 darab, „elérésben”, vagyis az olvasók, nézők, hallgatók számát tekintve nincs abszolút többsége. (Erről persze biztosat nem tudhatunk, mert a nyilvánosság fórumai közül sokan nem auditáltatják a látogatottsági adataikat – anyagi vagy más megfontolásokból.) A következő listából kiderül viszont, hogy a NER igenis megteremtette az infrastruktúrát ahhoz, hogy a sajtópiac bő felét – a televíziók és a napilapok esetében a kétharmadát – leuralja, csak legfeljebb az istenadta nép szívesebben tájékozódik független orgánumokból, mint a központi akaratot szinte kritika nélkül közvetítő csatornákból.
Országos jelentőségű, közélettel is foglalkozó, érdemi hírblokkokat sugárzó magyar médiumok listája 2021 elején
narancssárgával a Fidesz-közeli tulajdonossal, finanszírozóval rendelkező,
feketével a kormányzattól független,
zölddel a bizonytalan státuszú sajtótermékek
Televíziók
– TV2-csoport (TV2, Super TV2, stb.) | A TV2 Média Csoport Zrt. legutóbbi közgyűlését is a Mészáros Lőrinc-féle cégbirodalom budapesti, Andrássy úti székházában tartotta. A társaság tulajdonosi köre bonyolult – de csak papíron, valójában minden entitás a felcsúti vállalkozóhoz és állandó partneréhez, a Takarék-csoport élén álló Vida Józsefhez köthető. A televíziós csatornákat birtokló csapat lényegében önmagát finanszírozza, hiszen a Magyar Országos Közjegyzői Kamara hitelbiztosítéki nyilvántartása szerint két pénzintézet nyújtott kölcsönt a médiacégnek: Mészáros MKB-ja és Vida Takarékbankja. A TV2 Zrt. igazgatósági elnöke Vaszily Miklós, de a testületben ott ül Kovács Loránd, Habony Árpád bejáratott jogi képviselője is.
– RTL-csoport (RTL Klub, RTL II, stb.) | A luxemburgi székhelyű, közvetve a magyar csatornákat is birtokló RTL Group a német Bertelsmann-konszern része.
– A közmédia csatornái (M1, Duna, M2, M5, stb.) | Az állami tévé szerkesztési gyakorlatáról nemrég kiszivárgott felvétel szerint „az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják”, és „aki nem fogja fel, hol dolgozik és mi az elvárás, az vagy buta vagy hazudik. Egyikre sincs szükségünk” – igazította el a stáb tagjait a vezető szerkesztő.
– ATV-csoport (ATV, ATV Spirit) | Az ATV Első Magyar Magántelevíziós Zrt. egyik végső haszonhúzója Németh Sándor, a Hit Gyülekezete alapítója. Vagyis a köztudatban baloldaliként, ellenzékiként elkönyvelt csatorna a Fidesz–KDNP-kormánnyal bizalmi viszonyt ápoló vezető lelkész ellenőrzése alatt áll.
– Pesti TV | A fiatalokra hajtó kormánybarát csatornát a TV2 székházába bejegyzett Progress Média Hungary Kft. működteti. A cég egyik tulajdonosa Vaszily Miklós, a másik pedig egy bizalmi vagyonkezelő érdekeltség, amely Mészáros Lőrinc javaival gazdálkodik. Aligha meglepő tehát, hogy a társaság legutóbbi taggyűlését is a felcsúti milliárdos vállalatainak Andrássy úti főhadiszállásán tartották. A Pesti TV tartalmáért egyébként a Pesti Srácok stábja, még konkrétabban: Huth Gergely Gerilla PresS Kft.-je felel.
– Hír TV | A HírTV Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zrt. tulajdonosa a kormánypárti médiaholdingként emlegetett Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA). Utóbbi szervezetet az Alapjogokért Központ vezetésével is megbízott Szánthó Miklós elnökli, de a kuratóriumnak Bajkai István fideszes parlamenti képviselő (az Orbán család ügyvédje) is tagja.
Rádiók
– Retro Rádió | A médiaszolgáltatást végző Hold Rádiós és Televíziós Reklám Kft. a KESMA tulajdonában van. A Retro műsorgyártásával, honlapjával és reklámidejével Mészáros Lőrinc-közeli cégek (RadioFactory Kft., Media Time Kft., majd idéntől Atmedia Kft.) foglalkoznak – praktikusan ugyanazok, amelyek a kormánypárti médiaholdingtól elvileg független, ám ugyancsak a felcsúti vállalkozó köreihez tartozó Rádió 1-et és Best FM-et is kiszolgálják.
– A közmédia csatornái (Kossuth, Petőfi, stb.) | Az állami adók reklámértékesítője ugyancsak a Mészáros-befolyás alatt álló Atmedia. Ugyanez a vállalat dolgozik egyébként a közrádiók és -tévék mellett a TV2 csoportnak, a Pesti TV-nek, az ATV-csoportnak – és ahogy említettük, a Retro–Rádió 1–Best FM triónak is.
– Rádió 1 | A médiaszolgáltatást végző Radio Plus Kft-t közvetve Schmidt Zoltán, Mészáros Lőrinc egyik alapembere tulajdonolja.
– Sláger FM | A rádió közvetett tulajdonosa a Romániából származó, de 30 éve Magyarországon élő médiabefektető, Radu Morar. Az üzletember önálló piaci szereplő, de például a politikamentesként beharangozott roma csatornát, a Dikh TV-t immár közösen birtokolja egy NER-közeli szereplővel.
– Jazzy | Az adó magyar magántulajdonosok (Antal Zoltán, Suri Imre, Nagy Tamás) kezében van.
– InfoRádió | Az adó tulajdonosa Módos Márton.
– Tilos Rádió | A médium üzemeltetője a Csabai Gábor által képviselt Tilos Kulturális Alapítvány, melyet – a szervezet éves beszámolói szerint – mások mellett a Summa Artium Nonprofit Kft. és az Open Society Foundations is támogat.
– Best FM | A médiaszolgáltatást végző Best Radio Kft.-t Halmi Tamás, Mészáros Lőrinc egyik legrégebbi bizalmasa, menedzsere birtokolja.
– Klubrádió | Az ellenzéki adó többségi tulajdonosa, Arató András épp a médium megmaradásáért küzd, és erre – a Médiatanács legutóbbi döntése értelmében – van is reménye.
– Karc FM | A médiaszolgáltatást végző Karc FM Média Kft. a KESMA tulajdona.
– Spirit FM | Az adó a Németh Sándor-féle ATV-csoporthoz tartozik, a bejegyzett médiaszolgáltató a Közösségi Rádiózásért Egyesület.
– Klasszik Rádió | Az adó tulajdonosi köre „rokon” a Jazzyével, de a Klasszik esetében egy kínai hátterű finn vállalat is beszállt a fenntartásba.
Napilapok
– Megyei napilaphálózat (24 Óra – Komárom-Esztergom; Békés Megyei Hírlap, Délmagyarország – Csongrád-Csanád megye; Dunaújvárosi Hírlap; Észak-Magyarország – Borsod-Abaúj-Zemplén megye; Hajdú-bihari Napló; Heves Megyei Hírlap; Fejér Megyei Hírlap; Új Dunántúli Napló – Baranya megye; Új Néplap – Jász-Nagykun-Szolnok megye; Kelet-Magyarország – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye; Kisalföld – Győr-Moson-Sopron megye; Napló – Veszprém megye; Nógrád Megyei Hírlap; Petőfi Népe – Bács-Kiskun megye; Somogyi Hírlap; Tolnai Népújság; Vas Népe; Zala Hírlap) | Az újságokat kiadó Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Blikk | A napilap a német-svájci Ringier Axel Springer-csoport kiadványa.
– Bors | A lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Metropol | A lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt.-t a KESMA tulajdona.
– Nemzeti Sport | A lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Népszava | A baloldali újságot kiadó XXI. Század Média Kft. a kormányzattal jó kapcsolatot ápoló Puch László MSZP-expénztárnoktól került át a szintén kétkulacsos Leisztinger Tamáshoz.
– Ripost | A lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Magyar Nemzet | A lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Magyar Hírlap | A Magyar Hírlap Kiadói Kft.-t Széles Gábor üzletember birtokolja.
– Világgazdaság | A lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Pesti Hírlap FM | A kormánybarát Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel sokáig együttműködő Milkovics Pál lapja.
Hetilapok
– Szabad Föld | A Gajdics Ottó által főszerkesztett lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– HVG | A lap tulajdonosa a Szerkesztőségi Vagyonkezelő Zrt., melyben Szauer Péter felelős kiadó a legbefolyásosabb részvényes.
– Magyar Hang | Az újságot kiadó Alhambra-Press Bt. György Zsombor főszerkesztő tulajdona.
– 168 Óra | A hetilapot kiadó Telegráf Kft. Milkovics Pál cégcsoportjába tartozik.
– Magyar Demokrata | A lapkiadó Artamondo Kft. tulajdonosa Bencsik András főszerkesztő.
– Magyar Narancs | Az újságot kiadó kft.-ben közvetve Bojtár B. Endre főszerkesztőnek van a legnagyobb részesedése, meghatározó kisebbségi tulajdonos pedig a Media Development Investment Fund nevű befektetési alap. Utóbbit az Open Society Foundations, továbbá nyugat-európai szponzorok támogatják.
– Mandiner | A lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Figyelő | A lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Vasárnap reggel | A lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Élet és Irodalom | Az újság kiadója az Irodalom Kft., amely az Élet és Irodalom Közhasznú Alapítvány és a Élet és Irodalom Baráti Társaság közös tulajdona.
– Hetek | A hetilap közvetve a Hit Gyülekezete tulajdona.
– Jelen | Az újságot kiadó Liberty Press Kft. a lapvezetés (Lakner Zoltán, Krajczár Gyula, Tóth Ákos) birtokában van.
Internetes „hírgyárak”
– Index.hu | A kiadó tulajdonosa az Indamedia Network Zrt., amely fele-felerészben Ziegler Gáboré és a TV2-nél, Pesti TV-nél említett Vaszily Miklósé.
– Origo.hu | A portál kiadója a KESMA-tulajdonú New Wave Media Group Kft.
– 24.hu | A híroldal kiadója a Varga Zoltán üzletember fémjelezte Central Médiacsoport Zrt.
– Hvg.hu | A HVG kiadójának internetes hírközpontja.
– Telex.hu | A portált kiadó Van Másik Kft. Kárpáti Márton ügyvezető vállalkozása.
– 444.hu | A híroldalt kiadó Magyar Jeti Zrt. meghatározó tulajdonosa – egy másik cégen keresztül – Uj Péter főszerkesztő és Kardos Gábor vezérigazgató. A társaságban kisebbségi részesedése van továbbá a Magyar Narancsnál már említett Media Development Investment Fund nevű befektetési alap egyik érdekeltségének.
– Hirado.hu | A közmédia internetes hírfelülete.
Más internetes tartalomszolgáltatók
– 888.hu | A G. Fodor Gábor által főszerkesztett lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Axióma, axiomamedia.hu | A „digitális közéleti tér” kiadója az Axióma Kulturális Alapítvány, melynek kuratóriumi elnöke Giró-Szász Áron – aki miniszterelnöki megbízottként a keresztény mozgalmakkal és közösségekkel való kapcsolattartással és támogatásával összefüggő feladatok ellátásáért felel.
– Azonnali.hu | A lapkiadó többségi tulajdonosa az LMP-s Ungár Péter, a kisebbségi részesedés pedig Gerényi Gáboré.
– Átlátszó, atlatszo.hu | A kiadó legmeghatározóbb tulajdonosa Bodoky Tamás főszerkesztő.
– Direkt36.hu | A kiadót a két vezető szerkesztő, Pethő András és Sáling Gergő birtokolja.
– Forbes.hu *| Az amerikai Forbes magazin magyar mutációja és a hozzá tartozó weboldal rendszeresen szállít exkluzív tartalmakat.
– G7.hu | A gazdasági lapot fele-felerészben Varga Zoltán (Central Médiacsoport) és Reszegi László birtokolja.
– Hirklikk.hu | A lapot kiadó MSH Média Kft. a korábban MSZP-közeliként emlegetett médiavállalkozó, Wirth Zoltán résztulajdonában áll. Az ügyvezető-főszerkesztő 2010-ig a Szekeres Imre-féle honvédelmi tárca HM Currus Zrt. nevű cégénél volt igazgatósági tag.
– Kontra.hu | A lapot kiadó Ctrl-T Creative Zrt.-t a jobboldali megmondóként ismert Megadja Gábor és a Századvég-körben nevelkedett Halkó Petra birtokolja – a cégjogi képviselő pedig Habony Árpád állandósított ügyvédje, Kovács Loránd.
– Látószög, latoszogblog.hu | A felület kiadója a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány.
– Mandiner.hu | A lapot kiadó Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Media1.hu | A médiapiaci-közéleti portált kiadó Vipcast Media Bt. Szalay Dániel főszerkesztő tulajdona.
– Mérce, merce.hu | A lap működtetője a Kettős Mérce Blog Egyesület, amely magánadományokból és európai újságíróalapok támogatásaiból gazdálkodik.
– Mfor.hu – Privatbankar.hu | A laptársként működő két gazdasági médium mögött Ács Zsuzsanna és Barlai Róbert (az OTP Bank Regionális Treasury volt ügyvezetője) áll.
– Napi.hu | A gazdasági lapkiadó a Vaszily-féle, az Index.hu-nál már említett Indamedia Network Zrt. tulajdona.
– Növekedés.hu | A gazdasági portál több állami érdekeltséggel és a Magyar Nemzeti Bankkal is partnerségben működik – a tulajdonos-főszerkesztő Kamasz Melinda egykor a Fellegi Tamás vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtófőnökeként is tevékenykedett.
– Partizán | A politikai-dokumentarista Youtube-csatorna Gulyás Mártoné.
– Pestisracok.hu | A kiadó tulajdonosa a Huth Gergely-féle, a pesti TV-nél már említett Gerilla PresS Kft.
– Portfolio.hu | A gazdasági portál tulajdonosai: a Csányi Sándor vezette szervezetekből (Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége, Prima Primissima Alapítvány kuratóriuma) ismert Balogh Gabriella és Bán Zoltán főszerkesztő.
– Reaktor.hu | A lapot kiadó Reaktor Alapítvány kuratóriumában ott ül Baczkó Norbert, a Fidelitas kommunikációért felelős alelnöke.
– Szabadeuropa.hu | Az oldal kiadója amerikai adófizetői pénzből, kongresszusi jóváhagyással működik.
– Szemlélek, szemlelek.net | A magazin fenntartója a Felebarátok Egyesület, melynek tevékenységéhez a németországi Renovabis is támogatást nyújt.
– Vasárnap, vasarnap.hu | A lap kiadója a KDNP-közeli Kovács K. Zoltán Alapítvány, mely egyebek mellett a Miniszterelnökség és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatását használja.
– Válasz Online, valaszonline.hu | A kiadót a lap újságírói birtokolják.
Internetes portálok, amelyek szorosan kapcsolódnak egy-egy napi- vagy hetilap, rádió vagy tévé szerkesztőségéhez, és valamelyest online médiumként is hatnak a közéletre:
168ora.hu,
Atv.hu,
Blikk.hu,
Borsonline.hu,
Demokrata.hu,
Hang.hu,
Infostart.hu,
Magyarhirlap.hu,
Magyarnemzet.hu,
Metropol.hu,
Magyarnarancs.hu,
Nepszava.hu,
Nemzetisport.hu,
Ripost.hu,
Vg.hu,
Megyei lapok oldalai (Kemma.hu – Komárom-Esztergom; Beol.hu – Békés megye; Delmagyar.hu – Csongrád-Csanád megye; Duol.hu – Dunaújváros és környéke; Boon.hu – Borsod-Abaúj-Zemplén megye; Haon.hu – Hajdú-Bihar megye; Heol.hu – Heves megye; Feol.hu – Fejér megye; Bama.hu – Baranya megye; Szoljon.hu – Jász-Nagykun-Szolnok; Szon.hu – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye; Kisalfold.hu – Győr-Moson-Sopron megye; Veol.hu – Veszprém megye; Nool.hu – Nógrád megye; Baon.hu – Bács-Kiskun megye; Sonline.hu – Somogy megye; Teol.hu – Tolna megye; Vaol.hu – Vas megye; Zaol.hu – Zala megye)
* A Forbes magyar nyelvű kiadása havilap, ezért cikkünk eredeti verziójában nem szerepeltettük a magazint. Ám mivel a kiadvány és a forbes.hu honlap sok exkluzív anyagot közöl, utólag mégis felvettük a listára.
Nyitókép: Facebook/Orbán Viktor
#média#NER | https://www.valaszonline.hu/2021/01/04/a-ner-mar-a-sajto-50-szazalekat-kontrollalja-itt-a-nagy-mediaterkep/ | https://web.archive.org/web/20230526210035/https://www.valaszonline.hu/2021/01/04/a-ner-mar-a-sajto-50-szazalekat-kontrollalja-itt-a-nagy-mediaterkep/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-ner-mar-a-sajto-50-szazalekat-kontrollalja-n-itt-a-nagy-mediaterkep | valaszonline.hu | hungarian-news | 2021-01-04 00:00:00 | [] | [] | [
"Magyarország"
] | [
"háttér",
"média"
] | [] |
|
51,430 | 800 milliós ingatlant kaphat a Magyarországra jövő kínai egyetem | Kicsit kacifántosan fogalmazták meg azt a kormányhatározatot, amely az eddig csak Kínában működő Fudan Egyetem első külföldi kampuszának létrehozását szolgálja. Azt írták ugyanis, hogy "a Kormány egyetért a Fudan Egyetem elhelyezéséhez és a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 1. melléklet 4. pontjában meghatározott létesítményfejlesztés megvalósításához szükséges ingatlanok tulajdonjogának - legfeljebb a független szakértő által meghatározott forgalmi értéken, per-, teher- és igénymentesen - az állam javára történő megszerzésével".
2021-es költségvetés terhére mekkora kötelezettséget lehet vállalni. Ez egyébként 821 492 000 forint. | Kicsit kacifántosan fogalmazták meg azt a kormányhatározatot, amely az eddig csak Kínában működő Fudan Egyetem első külföldi kampuszának létrehozását szolgálja. Azt írták ugyanis, hogy "a Kormány egyetért a Fudan Egyetem elhelyezéséhez és a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 1. melléklet 4. pontjában meghatározott létesítményfejlesztés megvalósításához szükséges ingatlanok tulajdonjogának - legfeljebb a független szakértő által meghatározott forgalmi értéken, per-, teher- és igénymentesen - az állam javára történő megszerzésével".
A Fudan Egyetem épülete (forrás: goabroadchina.com) A Fudan Egyetem épülete (forrás: goabroadchina.com)
A rendelet további szövege ugyan nem konkretizálja az ingatlant, ám vélhetőleg már megtalálhatták, hogy hol helyezik majd el a kampuszt, amire az utal, hogy "forintra pontosan" meghatározták, hogy a 2021-es költségvetés terhére mekkora kötelezettséget lehet vállalni. Ez egyébként 821 492 000 forint.
A kínai egyetem magyarországi megjelenése korábban politikai vitákat váltott ki, hiszen miközben az ázsiai intézmény útját erősen egyengeti a kormány, addig a számos mutató alapján a legjobb itteni felsőoktatási intézménynek számító CEU-t elüldözte. Az is polémiával járt, hogy a CEU kapcsán támadott két diploma kiadása lesz a hírek szerint a Fudan Egyetem egyik fő vonzereje is.
2024-re készülhet el a sanghaji Fudan Egyetem első Kínán kívüli campusa Budapesten, ahol négy-öt karon kezdődne meg az oktatás a tervek szerint, írta korábban a Magyar Hírlap. Horváth Levente, az MNB elnöki főtanácsadója a lapnak azt mondta, várhatóan gazdasági, nemzetközi kapcsolatok, orvosi, műszaki tudományok területeken tanulhatnak majd a jelentkezők. Öt-hatezres lesz a hallgatói létszám, 500 fős az oktatói gárda - tette hozzá. | https://mfor.hu/cikkek/makro/800-millios-ingatlant-kaphat-a-magyarorszagra-jovo-kinai-egyetem.html | https://web.archive.org/web/20221011101049/https://mfor.hu/cikkek/makro/800-millios-ingatlant-kaphat-a-magyarorszagra-jovo-kinai-egyetem.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/800-millios-ingatlant-kaphat-a-magyarorszagra-jovo-kinai-egyetem | mfor.hu | hungarian-news | 2021-01-01 10:38:00 | [] | [
"Fudan Egyetem"
] | [
"Ázsia",
"Kína"
] | [
"oktatás",
"támogatás",
"diplomácia"
] | [
"A Fudan Egyetem budapesti campusa"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.