news_id
int64 1
63.2k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
51,088 | Badacsonyi mesterhármas: a rendőrség, az OLAF és a Közbeszerzési Hatóság is vizsgálja a városvezetés ügyeit | Kényes helyzetbe került az utóbbi hetekben a badacsonytomaji önkormányzat, miután több hatóság is vizsgálatot indított a városvezetést érintő gazdasági ügyekben: a rendőrség csalás gyanújával nyomozza az alpolgármester ingatlanvásárlását, az Európai Csalás Elleni Hivatal egy 2,4 milliárdos turisztikai fejlesztési támogatás kifizetéseit kezdte el vizsgálni, a Közbeszerzési Hatóságon pedig egyszerre több helyi tender szabályosságát is ellenőrzik. | A Badacsonytomajt 18 éve vezető polgármester simán vette a legutóbbi akadályt, amikor 2019-ben újra megválasztották, ráadásul a tavalyi kampányt is komolyabb megrázkódtatás nélkül úszta meg. A függetlenként induló Krisztin N. László ötödször is nyert, miközben a családja a Fidesz támogatását is élvezte: Krisztin felesége idén a kormánypárt városi elnöke lett, Fenyvesi Zoltán országgyűlési képviselő, a Fidesz választókerületi elnöke pedig gyakori vendég a helyi vezetőknél.
A szokásos ügymenet idén a nyár elején borult fel, miután a 24.hu megírta, hogy Krisztin új alpolgármestere, aki fő kampánytámogatójaként került 2019-ben a posztra, több ügyben is gazdasági előnyszerzésre használhatta a befolyását. A polgármester a kedden tartott lakossági fórumon külön meg is emlékezett a támadásokról. Meglátása szerint ezek mögött olyan helyi emberek állnak, akik nem segíteni, hanem gátolni akarják a település fejlődését, a nagypolitikai ugyanis azt szereti, ha béke van, a zűrök és balhék nem segítik, hogy újabb pénzek érkezzenek Badacsonytomajra.
Krisztin érdemben azonban nem beszélt a balhékról, így azt sem mondta el, hogy a Tapolcai Rendőrkapitányság október elején nyomozásba kezdett Hartai Béla alpolgármester telekügyletével kapcsolatban. A rendőrség tájékoztatása szerint csalás bűntett elkövetésének gyanúja miatt folyik a vizsgálat ismeretlen tettes ellen. Hartai az önkormányzattól kapott meg jutányos áron turisztikai fejlesztés céljára egy kiváló helyen fekvő futballpályányi területet. A megállapodás keretében azt ígérte, hogy 2022-ig milliárdos beruházással pincesort épít az ingatlanra, ám e helyett az idén tavasszal feldarabolta a telket, majd a nagyobb részét egyetlen kapavágás nélkül eladta egy harmadik félnek. A rendőrség Polt Péter jelzésére kezdte el a nyomozást, a legfőbb ügyész ugyanis feljelentésként értékelte a DK-s Vadai Ágnes parlamenti kérdését.
A polgármester állítása szerint nem tudott arról, hogy hivatali helyettese felrúgta a saját önkormányzatával fennálló szerződését, pedig az ügynek jelentős anyagi vonzata lehet a település számára. Az eredeti megállapodás ugyanis kimondta, hogyha határidőre nem készül el a beruházás, akkor Hartainak 20 millió forint kötbért kell fizetnie az önkormányzat számára. Az úgynevezett meghiúsulási kötbér jogosságát az augusztusi testületi ülésen az önkormányzat ügyvédje is megállapította, Hartai azonban azóta sem fizetett, így az ügyben várhatóan a bíróságnak kell majd döntenie.
A város központjában lévő ingatlan körüli látványos kavarás felbolygatta a badacsonytomaji közéletet. Új Facebook-oldal is született, amely rendszeresen jelentet meg olyan információkat, amelyek kellemetlen perceket okozhatnak a városvezetésnek. Ezen az oldalon hozták nyilvánosságra például azt a tulajdoni lapot, amely azt bizonyíthatja, hogy az imént említett ügyvéd alig néhány nappal azt követően kapott meg egy földterületet saját borászata mellett Hartai alpolgármestertől, amikor a strandbüfékre kiírt, majd többször módosított közbeszerzés Hartai korábbi vállalkozása számára kedvező módon zárult le. A dokumentumot aztán rövid időn belül eltávolították a Facebook-oldalról, mert az ügyvéd perrel fenyegetőzött. (Vadai Ágnes néhány napja a strandbüfé-pályázat ügyében is Polt Péterhez fordult, válasz azonban még nem érkezett.)
E közben aktivizálta magát a város előző alpolgármestere is. Orbán Péter, aki 2014 és 2019 között töltötte be a posztot, az Európai Uniós csalás elleni hivatalánál, az OLAF-nál jelentette fel a város legnagyobb költségvetésű projektjét, amelyből ugyan még nem valósult meg semmi, de Orbán állítása szerint közel 20 millió forintot kifizettek belőle a polgármester munkatársainak.
Badacsonytomaj 2018-ban nyert 2 milliárd 435 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást. A jelentős összegű keretet „Badacsony turisztikai attraktivitásának fejlesztésére” kapták. A tervek arról szóltak, hogy a Balaton-part és a város szimbolikus épületének számító Tátika megújítására költik majd, lesz belőle információs iroda, közösségi tér és a badacsonyi borvidék borászati-szőlészeti kultúráját bemutató gasztroközpont. Krisztin N. László 2018 decemberében a CsodálatosBalaton.hu-nak adott interjújában azzal dicsekedett, hogy 2020 nyarára „rá sem lehet majd ismerni a településre”, mert már a megszépült terület várja a látogatókat.
A beruházás jelenleg még a tervezési fázis előkészítésénél tart, de az önkormányzat munkatársai – a jegyzővel együtt tízen – már 2018-ban fejenként több millió forintot kaptak projektmenedzsment címén. Majd néhány hónappal később az önkormányzat egy külsős céget is megbízott a projektmenedzsment feladatok elvégzésével.
Információink szerint az OLAF szeptember végén jelezte Orbán Péternek, hogy eljárást indított a közbeszerzések ügyében.
A pályázat ügyét a Közbeszerzési Hatóság is vizsgálja, a hatóság honlapja szerint ebben az ügyben több tételben is indult eljárás. E mellett azonban szeptemberben a Pénzügyminisztérium kérésére a Badacsonytomaj zöld város kialakítása című TOP-os pályázat útépítési és csatorna-kivitelezési munkáinak szerződései is a hatóság elé kerültek. Az önkormányzat 612 millió forintot kapott arra, hogy a köztereket környezettudatos, család- és klímabarát módon újítsa meg.
Kiemelt kép: H. Szabó Sándor /MTI | https://24.hu/belfold/2020/10/16/badacsony-rendorseg-olaf-kozbeszerzesi-hatosag-varosvezetes-vizsgalat/ | https://web.archive.org/web/20221128033253/https://24.hu/belfold/2020/10/16/badacsony-rendorseg-olaf-kozbeszerzesi-hatosag-varosvezetes-vizsgalat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/badacsonyi-mesterharmas-a-rendorseg-az-olaf-es-a-kozbeszerzesi-hatosag-is-vizsgalja-a-varosvezetes-ugyeit | 24.hu | hungarian-news | 2020-10-16 00:00:00 | [
"Fenyvesi Zoltán",
"Hartai Béla",
"Krisztin N. László"
] | [] | [
"Badacsonytomaj",
"Veszprém megye"
] | [
"pályázat",
"idegenforgalom",
"önkormányzat",
"vendéglátás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
51,089 | Nyomozás indult a táti bicikliút ügyében | Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult cikkünk megjelenése után, melyben a Tát–Mogyorósbánya–Péliföldszentkereszt kerékpárútról írtunk. A beruházás során 166 millió forintból mindössze 781 méter valódi kerékpárút épült, a maradék 6,22 km felfestés, illetve több jármű számára is használható un. “kerékpárosbarát” út. Polt válasza szerint azonban nem ezért, hanem természetkárosítás miatt nyomoz a rendőrség. | Vadai írásbeli kérdéssel fordult a legfőbb ügyészhez, azt tudakolva tőle: „Tát–Mogyorósbánya–Péliföldszentkereszt kerékpárút ügye – Mit tett az ügyészség az esetleges törvénysértések kivizsgálása érdekékben?” – levelében Vadai arról ír, hogy valószínűsíthetően az európai uniós pénzek felhasználása szabálytalanul történt meg, és a beruházás felveti a hűtlen kezelés illetve hivatali visszaélés gyanúját is. Megkeresésében arról kérdezte Polt Pétert, hogy mit tett az ügyészség a törvénysértések kivizsgálása érdekében, indult-e vizsgálat, nyomozás a bűncselekmény teljeskörű feltárása érdekében, illetve a büntetőjogi felelősség megállapítására.
Hét kilométer helyett valójában csak 700 méter „igazi” kerékpárút épül a 166 milliós projektben
Töredezett, kátyús úton felfestés: a Facebookon terjedő fotók szerint mindössze ennyiből áll az új Tát – Mogyorósbánya – Péliföldszentkereszt kerékpárút, amelyet 166 millió forintból építenek meg. Utánajártunk, valóban így van-e.
Nyomoznak, de nem azért
Polt Péter október 13-án reagált a megkeresésre, arról tájékoztatva Vadai Ágnest, hogy a Komárom-Esztergom megyei főügyészség közjogi szakágának jelzése alapján az Esztergomi rendőrkapitányság természetkárosítás bűntette miatt indított nyomozást, mert a gyanú szerint az építkezés során védett növényfajok pusztultak el Natura 2000 területen. Az ügyben, kizárás miatt a Dorogi Rendőrkapitányság nyomoz, és jelenleg felderítési szakban van a nyomozás, tehát gyanúsított kihallgatása még nem történt.
Polt válaszában leszögezte, hogy Vadai írásbeli választ igénylő kérdését az uniós támogatás felhasználásáról feljelentésként értékeli, és NAV Közép-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatóságához továbbította, hogy eldöntsék, felmerül-e a bűncselekmény gyanúja.
Ahogy korábban megírtuk, a bicikliút kivitelezésének meghívásos közbeszerzését a nyergesújfalui Mapex-Bau Kft. nyerte el, ami 2018-ban 155 millió forint, 2019-ben pedig 102 millió forint támogatást kapott az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól technológiai korszerűsítésre.
Címlapkép: A táti bicikliút egy szakasza (Révész Tamás/Facebook) | https://atlatszo.hu/2020/10/14/nyomozas-indult-a-tati-bicikliut-ugyeben/ | https://web.archive.org/web/20210928223639/https://orszagszerte.atlatszo.hu/nyomozas-indult-a-tati-bicikliut-ugyeben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomozas-indult-a-tati-bicikliut-ugyeben | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-10-14 00:00:00 | [] | [
"Mapex-Bau Kft."
] | [
"Komárom-Esztergom megye",
"Mogyorósbánya",
"Tát"
] | [
"környezetkárosítás"
] | [] |
51,090 | Járulékcsalás miatt is nyomozott már a debreceni milliárdos után a NAV | 2018-ban közel 1,6 milliárd forintnyi vagyont próbált az adóhatóság zárolni K. Ferenc, debreceni milliárdos ebesi ingatlanán. Ebből végül csak 377 millió lett, de ezt is törölték, amikor idén augusztusban robbant a vállalkozó pénzmosási, adóelkerülési ügye. A friss földhivatali iratok szerint most mindössze 342 millió az ingatlanra terhelt vagyonbiztosítás összege. | “Tévedésbe ejtéssel, tévedésben tartással, valótlan tartalmú nyilatkozat tételével, vagy a valós tény elhallgatásával, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt” – ezzel a megjegyzéssel kérte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága a Debreceni Törvényszék Cégbíróságát, hogy zároljon 342 milló forintnyi vagyont az ebesi Szálka ‘96 Kft.-vel szemben indult nyomozás kapcsán. Ez a cégbírósághoz 2020. szeptember 4-én érkezett iratokból derül ki.
Az érintett vállalkozás annak a K. Ferencnek az érdekeltsége, akit a NAV balatoni villájából szállított el, és nem más, mint Kelet-Magyarország egyik ismert milliárdosa, akiről itt írtunk korábban. A cégvezető és ügyvédje az adóhatóság gyanúja szerint “3,6 milliárd forint osztalékot vett fel. Az ügyvédje segítségével az Egyesült Arab Emírségekben szerzett letelepedést, egy arab fedővállalkozást és hivatalos lakcímet, hogy ezekkel a hamis adatokkal elkerülje több mint 540 millió forint személyi jövedelemadó befizetését Magyarországon.” Miközben itt élt.
Adócsalás miatt vitték el a milliárdos üzletembert, de a cégiratokban nincs nyoma zárolásnak
A NAV szerint több mint 1 milliárd forintnyi vagyont zároltak a balatoni villájából elvitt debreceni vállalkozó ügyében, de ennek a cégiratokban egyelőre nincs nyoma. Ráadásul a külföldi adózással kapcsolatos jogszabályi háttér és gyakorlat nem mindig fedi egymást.
Az Átlátszó által vizsgált cégbírósági dokumentumból kiderül, hogy a NAV az érintett vállalkozás ebesi székhelyét vette zár alá. A földhivatali dokumentum szerint ezt az ingatlan nem először találta meg az adóhatóság. Már 2018. december 3-án is zár alá vételt rendelt el a NAV, akkor 1,593 milliárd forint értékben, amit be is jegyeztek rá. Ezt 2019. január 31-én a Debreceni Törvényszék úgy módosította, hogy 377 millió forint vagyonelkobzást, és 1,1 milliárd forintot pénzbírság biztosítására jegyzett be.
A gigantikus zárolásokat az új ügyben hozott, mindössze 342 milliós zárolás törölte, a tulajdoni lapon érvényesen immár csak ez szerepel.
A több mint 1,5 milliárdos ügy miatt megkerestük a Debreceni Törvényszéket. Azt írták, hogy “a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága ismeretlen tettes ellen indított nyomozást költségvetési csalás bűntettének és pénzmosás bűntettének gyanúja miatt, amely során 2018. december 3. határozatával egy Ebes belterületi ingatlan ingatlan zár alá vételét rendelte el a bíróság döntéséig. A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség 2018. december 11-én indítványozta a NAV által megjelölt ingatlan zár alá vételének elrendelését vagyonelkobzás, jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedés biztosítása végett. A Debreceni Járásbíróság nyomozási bírája vagyonelkobzás biztosítására 377.298.565,-Ft összeg erejéig a zár alá vételt elrendelte.”
A 377 milliós zárolás egy 2018-as ügy. Forrásunk szerint a NAV azért kezdett a milliárdos cége után nyomozni, mert a gyanú szerint nem a tényleges munkabérek után fizették a járulékokat, vagyis a dolgozókat borítékban is fizették. K. három cége érintett az ügyben, és az adóhatóság 2014-2018 közötti eseteket vizsgált. Forrásunk szerint a járulékokon megtakarított pénzt – mintegy 2 milliárdot – K. cégei egymás közötti tranzakciókkal fedték le.
A G7 pedig nemrég arról írt, hogy a K. érdekeltségébe tartozó “Kerekes Kft. üzletrészeit többször adták-vették néhány százezer, esetleg egy-két millió forintért, majd később százmilliós osztalékot vett fel az új tulajdonos”.
A K. érdekeltségeiben tartozó vállalkozások közül viszont csak a Szálka ‘96 Kft.- találta meg a NAV, de ott sem vittek mindent. Cégrészedést például nem foglaltak le. Forrásunk szerint a zárolt ingatlan sem ér annyit, mint feltüntették, és azt is furcsának találta, hogy a NAV másodjára is miért ugyanazt az ingatlant foglalta le.
Az adóhatóság az erre vonatkozó kérdéseinkre szűkszavúan azt írta, “folyamatban lévő ügyről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem hozhat nyilvánosságra részleteket. Általánosságban azonban elmondható, hogy a NAV kiemelten vizsgálja, hogy az ellenőrzött cégek milyen gazdasági stabilitást mutatnak, bejelentett alkalmazottakkal rendelkeznek-e, tehát életképes vállalkozásként működnek-e. Ilyen esetben a NAV mérlegeli, hogy a biztosítani kívánt vagyon kizárólag az ingatlan zárolásával teljesülhet-e, ezzel megőrizve a működőképes adózó likviditását.” Arra a kérdésünkre, hogy a 2018-as ügy miről szólt pontosan, és miért szűnt meg az 1,6 milliárdos zárolás, nem válaszoltak.
Kerestük K. ügyvédjét, hogy a 2018-as ügy hogyan ért véget, de nem reagált a megkeresésünkre.
Címlapkép: A NAV emberei balatoni villájából vitték el K. Ferencet. (forrás: NAV) | https://atlatszo.hu/2020/10/14/jarulekcsalas-miatt-is-nyomozott-mar-a-debreceni-milliardos-utan-a-nav/ | https://web.archive.org/web/20211020223244/https://orszagszerte.atlatszo.hu/jarulekcsalas-miatt-is-nyomozott-mar-a-debreceni-milliardos-utan-a-nav/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jarulekcsalas-miatt-is-nyomozott-mar-a-debreceni-milliardos-utan-a-nav | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-10-14 00:00:00 | [
"Kerekes Ferenc"
] | [
"Szálka ‘96 Kft."
] | [
"Debrecen",
"Ebes",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"pénzmosás",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
51,092 | 7000 darab Túró Rudit vett a felcsúti focialapítvány 3 hónap alatt | TAO-támogatási rendszer legnagyobb nyertese a miniszterelnök által alapított focialapítvány, A Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítvány.
Felcsúti focialapítvány csak végrehajtói nyomásra adja ki a dokumentumokat. Most a 2011-es évből három hónap hónap számláit kapta meg a DK és képviselője.
A tájékoztatása szerint három hónap alatt az alapítvány
7000 Túró Rudit vásárolt,
1 millió forintért vásároltak harcsát,
több százezer forintot költöttek gyógyszerekre, wc-papírra szintén,
több tízezer kilogramm Fornettit vásároltak,
félmillió forintért pedig csak süteményeket vásároltak, mint például kókusztekercset, somlói galuskát,
három hónap alatt 30 ezer darab tojást is vettek. | Az Orbán-kormány által 2011-ben bevezetett TAO-támogatási rendszer legnagyobb nyertese a miniszterelnök által alapított focialapítvány, A Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítvány. Az eltelt évek alatt közel 30 milliárd forintnyi olyan közpénzt költöttek el, melyet a cégek az alapítványhoz utaltak az államkassza helyett. Bár kezdetekben volt némi "vita" arról, tényleg közpénznek minősülnek-e a TAO-támogatások, ám 2014-ben a Kúria megerősítette ezt az állítást. Ilyen alapon pedig közérdekből nyilvános információnak minősül az is, hogy mire fordította az alapítvány ezeket a pénzeket.
A vonatkozó dokumentumokat a Demokratikus Koalíció próbálja évek óta megszerezni, ám hiába a jogerős bírósági döntés az ügyben, a felcsúti focialapítvány csak végrehajtói nyomásra adja ki a dokumentumokat. Most a 2011-es évből három hónap számláit kapta meg a DK és képviselője, Ráczné Földi Judit, aki ennek aprópóján tartott sajtótájékoztatót.
A most megkapott 100 oldalnyi számla között számos megdöbbentő és érdekes tétel is szerepel. A DK-s képviselő tájékoztatása szerint három hónap alatt az alapítvány
7000 Túró Rudit vásárolt,
1 millió forintért vásároltak harcsát,
több százezer forintot költöttek gyógyszerekre, wc-papírra szintén,
több tízezer kilogramm Fornettit vásároltak,
félmillió forintért pedig csak süteményeket vásároltak, mint például kókusztekercset, somlói galuskát,
három hónap alatt 30 ezer darab tojást is vettek.
Ráczné Földi Judit szerint az alapítvány a magyar adófizetők pénzét herdálja el, úgy, hogy közben nagyon sok családnak jó ha heti egyszer engedheti meg magának, hogy Túró Rudit vásároljon, vagy még ennél is ritkábban, hogy halat fogyasszon. | https://mfor.hu/cikkek/makro/7000-darab-turo-rudit-vett-a-felcsuti-focialapitvany-3-honap-alatt.html | https://web.archive.org/web/20220812125753/https://mfor.hu/cikkek/makro/7000-darab-turo-rudit-vett-a-felcsuti-focialapitvany-3-honap-alatt.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/7000-darab-turo-rudit-vett-a-felcsuti-focialapitvany-3-honap-alatt | mfor.hu | hungarian-news | 2020-10-14 18:36:00 | [] | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [
"Fejér megye",
"Felcsút"
] | [
"támogatás",
"sport",
"gazdálkodás"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
51,093 | A nagy raktárkoncerttrükk: segítségbe csomagolt NER-nyomulás | Hetek óta zajlanak a raktárkoncertek, amelyekkel a Covid-járvány miatt nehéz anyagi helyzetbe került könnyűzenei iparágat próbálja segíteni a kormány.
A lebonyolítás körül megmagyarázhatatlan furcsaságok vannak, például a helyszínt, a felvételeket sorsát, a pénzelosztást vagy épp a programról szóló NER-es belső döntéshozatalt illetően.
Mivel ez a program a közvélemény szeme előtt zajlik, most jól látszik, hogy az állam hogyan téríti el a piaci alapú rendezvényszervezést a NER-cégek felé, és hogyan rendeli alá a szakmai kérdéseket a területszerzésnek.
A kulcsszereplő a területen még újoncnak számító, de máris tízmilliárdokkal kitömött állami Antenna Hungária és egy vele együttműködő, egyre növekvő magáncég. | 2020. október 16. – 13:02
Illusztráció: szarvas / Telex
2398
Hetek óta zajlanak a raktárkoncertek, amelyekkel a Covid-járvány miatt nehéz anyagi helyzetbe került könnyűzenei iparágat próbálja segíteni a kormány.
A lebonyolítás körül megmagyarázhatatlan furcsaságok vannak, például a helyszínt, a felvételeket sorsát, a pénzelosztást vagy épp a programról szóló NER-es belső döntéshozatalt illetően.
Mivel ez a program a közvélemény szeme előtt zajlik, most jól látszik, hogy az állam hogyan téríti el a piaci alapú rendezvényszervezést a NER-cégek felé, és hogyan rendeli alá a szakmai kérdéseket a területszerzésnek.
A kulcsszereplő a területen még újoncnak számító, de máris tízmilliárdokkal kitömött állami Antenna Hungária és egy vele együttműködő, egyre növekvő magáncég.
A Covid-járvány drámai hatással volt a rendezvénypiacra, azon belül is az élőzenére. Gyakorlatilag 2020 tavasza óta leállt az iparág Magyarországon, elmaradt a komplett fesztiválszezon, és a járványügyi szigorítások miatt már kisebb klubkoncertek se nagyon vannak. A fél éve tartó kilátástalanság rendkívül nehéz helyzetbe hozta az iparág szereplőit, akik egyre hangosabban követelték, hogy a kormány segítsen a bajbajutottakon.
Ebből lett a raktárkoncertprojekt: még július végén jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy 5,3 milliárd forintos projekttel segíti meg a kormány a hazai könnyűzenét. Nem sokkal később Szentkirályi Alexandra már raktárkoncertként hivatkozott a projektre, a bejelentés videójában bedobva Demjén Ferenc, Balázs Fecó és a Tankcsapda nevét is. A kommunikáció szerint a fellépéseiktől eleső előadókat támogatják a programmal: ők adnak egy-egy online közvetített koncertet, amiért kiemelkedő gázsit kapnak.
A program hetek óta megy, és egy csomó kérdés felmerül a részleteket illetően. A koncerteket egy raktárban veszik fel, nem klubokban, amelyek pedig nyilván örülnének egy ilyen lehetőségnek és a pénznek. A felvételeket nem teszik fel Youtube-ra, nem mennek le a köztévében, de még egy nagy elérésű, akár állami Facebook-oldalon sincsenek ott, hanem csak egy marginális platformon elérhetők, regisztráció után. Aki követi a közéletet, az felfigyelhetett arra is, hogy a könnyűzene ügyéről az utóbbi időszak mindig Demeter Szilárd kommunikált, aki le is tett egy mentőtervet az asztalra, de azt lesöpörték, hogy a raktárkoncertprojektbe belevágjon az állam.
A könnyűzenei és a rendezvényszervezői ágazat tucatnyi szereplőjével folytattunk háttérbeszélgetéseket, hogy magyarázatot kapjunk minderre, de a téma érzékenysége miatt mindenki név nélkül nyilatkozott. Hogy nagyjából érthető legyen, mi zajlik a gazdaságnak ebben a szegletében, pár évet vissza kell menni az időben.
Minden a vizes vébével kezdődött
A 2017-es budapesti vizes vébé grandiózus állami vállalás volt, amelynek lebonyolításában nagy része volt a műsorszórással és az adás technikai előállításával foglalkozó állami Antenna Hungáriának. A szervezéshez azonban komoly rendezvénytechnikai háttér is kellett. Egy iparági szereplő elmondása szerint a szervezők kértek is egy árajánlatot a teljes sportesemény rendezvénytechnikai megoldására LED-falakkal, színpadtechnikával, tokkal-vonóval, a legnagyobb piaci szereplőtől. Ez valószínűleg a Visual Europe Group lehetett. A történet szerint azonban a cég olyan árajánlatot tett, amit a szervezők durva túlárazásként értékeltek, és arra jutottak, hogy olcsóbb és könnyebb állami pénzből megvásárolni a komplett eszközparkot az eseményre. Ez többmilliárdos, egy forrásunk szerint 15 milliárdos eszközbeszerzés volt. Az akkori piaci információk szerint ez még Seszták Miklós miniszter, illetve a hozzá közel álló informatikai szakember, Fabó György javaslata volt, utóbbi neve a Ramiris, vagy az Oxygen fitneszklubok révén ismertebb.
A döntés enyhén szólva unortodox volt, hiszen a rendezvényszervezők általában bérbeadással foglalkozó cégtől bérlik a felszerelést. Ennek egyszerű oka van: az eszközök drágák, amikor éppen nem használják, tárolni kell őket, amortizálódnak, és aránylag sűrűn le kell cserélni újakra, mert a technológiai fejlődés miatt elavulnak. A vizes vébé után az eszközpark puszta tárolása is komoly összegbe került az AH-nak, ezért kénytelenek voltak valamilyen módon hasznosítani azt. Így csöppent bele a műsorszórással foglalkozó állami cég a hazai rendezvényszervezésbe. Ezt nem is titkolják különösebben, az AH is írja a honlapján, hogy a vizes vébé volt az első rendezvénytechnikai munkájuk.
A milliárdos eszközparkból azonban csak úgy lehet pénzt csinálni, ha megrendeléseket kap valaki. Az AH így megjelent egy rakás állami vagy NER-hez köthető rendezvény környékén. Megrendelőjük lett Rogán Antal volt felesége, a plakátkirály Balásy Gyula vagy éppen a kormánynál mindig jól fekvő Valton-Sec biztonsági cég. Az AH rengeteg állami megbízást kapott ezektől a cégektől, aztán egy idő után már kisebb-nagyobb állami rendezvények, önkormányzati események vagy falunapok is az AH-val szerződtek.
Bekerültek azon kevés cég közé, amelyektől ilyen szolgáltatást vehet az állam, pontosabban a Rogán Antal uralta Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH). Az NKH-nak nem kell alkalmaznia a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről, illetve a központosított közbeszerzési rendszerről szóló jogszabályt a kiemelt fontosságú kormányzati kommunikációs vagy rendezvényszervezési feladatokra vonatkozó közbeszerzéseknél. Csak 2019-ben 30 milliárdos keretösszegig szerződött az AH az NKH-val. Közben mellékesen az AH 2019-ben 60 millió forinttal támogatta a Rogán-Gaál Cecília-féle fitneszrendezvényeket.
A Közbeszerzési Értesítőben elérhető legutóbbi, idei II. negyedéves szerződéslistája 8 milliárdos, rendezvényeket szerveznek a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek, az MVM-nek, Magyar Postának, Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökségnek, Magyar Fejlesztési Banknak és még több állami intézménynek.
Felépítették, majd beszippantották
Mindeközben az AH partnere lett a munkákban egy Visual Europe Group (VEG) nevű magáncég. A VEG 2015-ben indult, majd befektetőként beszállt Garancsi István egyik tőkealapja, a cég pedig a Jeremie-programban kapott pénzt. A VEG első embere Botond Szabolcs üzletember, a cégek hatvani székhelyűek, bár a társaság honlapján már egy budapesti cím van feltüntetve. Ez egy ismert székhely-trükkre utalhat: mivel a nagyrészt uniós forrásból megvalósított Jeremie befektetési program a fejlett közép-magyarországi régió vállalkozásait nem engedi támogatni, ezért egy csomó társaság papíron kiköltözött egy fejletlen régióba.
A cég előbb a tőkeinjekció segítségével a felvásárlások révén piaci alapon nyomult, és elkezdte felvásárolni a konkurenciát. Elsőként az AV-Controlt és a DCN Rentalt, utána ügyesen tudta használni a kapcsolati tőkéjét, hiszen a Market Zrt., a Duna Aréna, a fehérvári focicsapat és a Mol-csoport is adja magát mint a tulajdonosi körhöz kapcsolódó üzleti lehetőségek. De ide tartozik például a Várkert Bazár is, amit kizárólag úgy lehet bérbe venni, hogy kötelezően a VEG-gel kell dolgozni a bérlőnek a helyszínen. A 444 egy 2018-as cikkében részletesen foglalkozik azzal, hogy a VEG rövid úton a kormány első számú rendezvénytechnikai cége lett.
A VEG két másik céggel együtt alkot cégcsoportot, az említett központi holding tavaly 1,3 milliárd forintos forgalom után 36 milliós nyereséget csinált, a másik kettőből a Visual Europe Project a kisebbik cég, míg a Visual Europe Production a nagyobb, 1,1 milliárdos forgalom után 73 milliós profittal.
A történetben feltűnik még egy cég, a Leon Kft., amit Magyarország legprofibb rendezvénytechnikai cégének tartanak, gyakorlatilag nincs olyan nagy fesztivál, ahol egy vagy több színpadot ne a Leon csinálna. A VEG 2019 szeptemberében jelentette be, hogy egyesül a Leonnal. Úgy tudjuk, hogy a Leont vezető Wawra Tamás – akit az egyik legjobb szakembernek tartanak itthon a munkájában – kifejezetten jó ajánlatot kapott a Leonért, és az akvizíció után is szinte minden maradt a régiben, nem kellett lecserélni az állományt, és Wawra megtarthatta magának a „alumíniumot”, vagyis azokat a fém tartóberendezéseket, amelyekre a lámpákat és hangfalakat szerelik a színpadokon, és elengedhetetlenek egy nagyobb rendezvényhez. Ezzel a VEG bebiztosította magának a piacvezető szerepét.
Ilyen előzmények után jött tehát a könnyűzene megmentésének ötlete.
Ez a szerep a magyar nyilvánosságban egy ideje egyértelműen Demeter Szilárd PIM-főigazgatóé, aki hivatalosan a magyar könnyűzene megújításáért és társadalmiasításáért felelős kormánybiztos is. Demeter az A38-as térfoglalása mellett szoros kapcsolatot ápol zeneipari szervezetekkel, és régóta igyekszik részt venni a támogatási rendszer felügyeletében. „A rendszerváltás óta nem volt ennyire erős politikai szereplő a könnyűzenében” – jellemezte Demetert egy vele munkakapcsolatban álló forrásunk. Demeter erős belépő után forrásaink szerint visszavett a fenyegetőző stílusból, és kifejezetten konstruktív munkakapcsolatot alakított ki az iparági szereplőkkel.
Lesöpörték
Úgy tudjuk, Demeter több szakmai szervezettel is felvette a kapcsolatot, hogy készítsenek egy előterjesztést arról, hogy tudna az állam segíteni a bajba jutott zeneiparon. Júniusban megszületett egy hétoldalas, öt évre szóló tervezet a miniszteri biztostól azzal kapcsolatban, hogyan tervezi társadalmiasítani, megreformálni és átszervezni a könnyűzenei támogatási rendszert. A dokumentumból könnyen lehetett arra következtetni, hogy Demeter valóban meghallgatta az iparág évek óta hajtogatott problémáit, és olyan tervezetet állított össze, amibe kevés helyen lehet szakmailag belekötni. Többektől is úgy hallottuk, hogy Demeter konstruktívan állt a párbeszédhez, korrekten meghallgatta az összes fontosabb szervezetet, és össze is állítottak egy állítólag 70 oldalas dokumentációt arról, hogyan lehet segíteni a zeneiparnak a koronavírus-járvány idején. Azt többször is jelezte, hogy soha nem fog szembemenni a kormánypárttal, de ameddig lehet, igyekszik elérni azokat a célokat, amelyeket a szervezetekkel együtt kitűztek.
Forrásaink szerint végül 5,3 milliárd forint lett a Demeter-féle mentőcsomag-tervezet teljes költsége, és ezt be is terjesztette a kormánynak. Demeterről úgy tudni, hogy kifejezetten jó viszonyt ápol Orbán Viktorral, és jól mozog a belső körökben. Alig pár nappal később azonban meglepő fordulatot vett az ügy: az állami turisztikai hivatal (Magyar Turisztikai Ügynökség, MTÜ) égisze alatt menti meg a kormány a zeneipart a raktárkoncertes koncepcióval. A miérttel kapcsolatban kerestük Demeter Szilárdot, aki az alábbi választ küldte:
„Nem tudom, miért döntöttek úgy, ahogy, de nem is kell tudnom. Az ő dolguk. Nem is szeretnék a kormány helyett dönteni, biztosan megvolt az okuk rá.”
Azt nem árulta el, hogy milyen szakmai szervezetekkel egyeztetett előtte. Úgy fogalmazott, „nagyjából minden érdemi érdekképviseletet ellátó, jelentősebb tapasztalat és tudás birtokában lévő szervezetet és szereplőt megkerestem. Jó nagy lett a telefonszámlám”. Magát a dokumentumot sem adta ki, arra hivatkozva, hogy az csak döntés-előkészítő anyag, nem publikus, maximum a kormány teheti nyilvánossá.
Végül egyébként pont a Demeter-féle döntés-előkészítő anyagában szereplő 5,3 milliárdos összegű lett az MTÜ-s raktárkoncert-projekt is.
Van értelmes magyarázat? Úgy tűnik, van
Több egymástól független szakmabeli is állította nekünk, hogy maga a raktárkoncert-koncepció béna, értelmetlen és indokolatlanul túl van árazva. „Az egészet kb. 60-80 millióból forintból le lehetne bonyolítani úgy, hogy közben másoknak is segítünk vele. Van arra értelmes magyarázat, hogy ezeket a koncerteket miért nem a hónapok óta üresen álló vagy félházzal üzemelő klubokban bonyolítják le, hanem egy csepeli raktárban?” – tette fel a kérdést egy forrásunk, aki hozzátette, hogy azért fájdalmas az egész különösen, mert ezzel „befogják a zenészek pofáját”, hiszen lehet mutogatni az 5,3 milliárdos könnyűzenei támogatásra, miközben annak még a fele sem jut el a zenészekhez.
Vagy nézzünk egy másik panaszt: zenész berkekben sokan mondják, hogy ennek így semmi értelme, a koncertek nem jutnak el számottevő közönséghez (a helyszínre minden zenekar maximum 20 embert vihetett), Youtube-on csak a „backstage”-videók elérhetők, amikre jó, ha ezer megtekintés érkezett videónként. Ezeket a nem túl minőségi videókat (műsorvezető beköszön, aztán üldögélnek a backstage-ben a zenészek, mindez mint „színfalak mögötti tartalom”) egyébként a Balásy-féle Lounge Group készíti, legalábbis erre lehet következtetni a Facebookjukból és ebből a posztból. A poszt szerzője maga is a zeneiparban dolgozik régóta, és arra panaszkodik, hogy Korda György és Balázs Klári koncertjét 12 ember nézte élőben, majd amikor erre kommentben felhívta a figyelmet, a hozzászólását eltüntették. Addigra már csak 7 néző nézte az adást.
A raktárkoncert Facebook-oldalán a kommentek is arról szólnak minden egyes poszt alatt, hogy az emberek nem tudják sem élőben, sem felvételről megnézni a koncerteket, amikre 5,3 milliárd forintot költöttek az adófizetők pénzéből.
Úgy különösen szürreális az egész lebonyolítás, hogy a kormánynak PR-szempontból nem jönne rosszul, ha bevágódnának a projekttel a zenészeknél. Ehhez képest úgy elrejtették több száz előadó fellépését, hogy azokat garantáltan ne lássa senki. És még arról is gondoskodtak, hogy a sajtó nagy része se tudjon beszámolni az eseményekről, ugyanis erre csak a KESMA-hoz tartozó Ripost és a Borst kapott engedélyt, más újságot nem engedtek a raktárkoncertek közelébe.
De az előzmények ismeretében azért lehet találni magyarázatot ezekre. Ami a helyszínt illeti például: a koncertek helyszínéül szolgáló raktár a VEG alá tartozó Leoné. Mint ahogy az ottani technika is. A „miért nincsenek még Youtube-on a koncertek” dolog is is összeáll, ha az ember ismeri a hátteret: a MindiGo ugyanis az Antenna Hungária saját fejlesztésű felülete.
Minden rendszeren belül marad, minden az AH és a VEG kezében összpontosul, nem számít, hogy a zenészeknek, a stábjuknak vagy a rendezvényszervezőknek mi lenne a jó. A kultúrpolitikai érdekeket félrerakják a gazdasági holdudvar kedvéért.
A pénzre vonatkozóan a 24.hu cikkéből kiderül, hogy az AH nettó 3,56 milliárdos keretszerződést kötött az MTÜ-vel (ez a gyakorlatban akár több pénzt is jelenthet), a Lángoló zenei szaklap számításai szerint pedig míg a zenészek nagyjából 2 milliárd forint körüli összeget kaphatnak mentőcsomagként, az AH 3 milliárd forintnál is többet.
A hírek szerint a zenészek nem jutnak hozzá egyből a gázsijukhoz, azt két részletben fizetik ki nekik. Beszéltünk olyan érintettel, aki szerint ezt azért találták ki így (a pénz második fele elviekben 2020 végére érkezik meg), hogy az egyre frusztráltabb zenésztársadalom még pár hónapig ne akarja kritizálni a kormányt. A projekt előtt egyébként több zenész, köztük Lovasi András és a Wellhello is jelezte, hogy másoknak ajánlják fel a raktárkoncertből származó bevételüket.
Nyeregbe kerülhetnek
A magyar fesztivál- és rendezvénypiac az elmúlt tíz évben azon ritka iparágak közé tartozott, amit még nem centralizált a hatalom. Vannak benne NER-közeli érdekeltségek, de a fesztiválszervezőktől a rendezvénytechnikai cégekig főleg valós piaci szereplők alakították a történéseket. A járvány azonban a csőd szélére sodorta a komplett iparágat, az elmaradó fesztiválok, koncertek és más tömegrendezvények miatt sok cég komoly leépítésre készül (sok helyen a stáb felét vagy akár a kétharmadát elküldhetik), mert egyszerűen nincsenek megrendeléseik.
Az AH és a VEG úthengere azt eredményezheti, hogy minden független szereplő a piac perifériájára szorul, és hosszú távon nem lehet majd nagy tömegrendezvényeket szervezni a két cég nélkül. Egy szakmabeli forrásunk szerint a mostani drámai helyzet lehetőséget ad arra, hogy akár már jövő nyáron végleg nyeregbe kerülhessen a két cég.
„Minden nagyobb fesztiválban van állami pénz. Jövőre viszont kialakulhat egy olyan helyzet, hogy ha a rendezvényed állami támogatást kér, azért az állam megmondhatja, hogy neked kötelességed az Antenna Hungáriával szerződni rendezvénytechnikára. Az AH meg majd ezt kiszervezi a VEG-nek. Hamar eljutunk oda, hogy nem is kellenek állami megrendelések, mert így a piacról is megéri majd a cégnek működni. A pár megmaradó független cég meg marakodhat a morzsákon”
– írta le a jövő évet egy, az iparágra rálátó forrásunk. Hasonló metódussal működik a Pesti Vigadó és a Várkert Bazár is, a módszer már le van tesztelve.
Kérdés, hogy a piaci területszerzésből lesz-e kultúrpolitikai belviszály, vagy szép csöndben kiosztódnak újra a lapok a szereplőknek. Most ugye a Demeter-féle ötletet nyomta le az MTÜ. Az MTÜ mögött sokan Orbán Ráhel informális befolyását sejtik, aki közismerten jó kapcsolatot ápol az erre a projektben is felkért Lobenwein Norberttel, az ő portfóliójába tartozik a Volt Fesztivál, a Nagyon Balaton programsorozat, a B. My Lake és a Strand fesztiválok, illetve a budapesti Akvárium Klub. Lobenwein korábban is dolgozott már az MTÜ-nek a Road Movie nevű zenés-filmes projekt producereként.
Az AH-nak amúgy különösen jól jött most ez a megbízás: mint nyáron kiderült, 6,5 milliárdért rendezte volna meg a kormány augusztus 20-i tűzijátékot az Antenna Hungária szervezésében. Ez végül a járvány miatt elmaradt, helyette jött a tűzijáték összegével majdnem megegyező raktárkoncertes projekt. Valószínűleg ezért lehet az, hogy az ágazatban többen is is úgy rakják össze a dolgot, hogy a raktárkoncertekkel kárpótolják az AH-t az elmaradó tűzijátékért.
De legalább a zenészek is kaptak egy kis pénzt.
(A cikk megírásában közreműködött Brückner Gergely.)
Disclaimer: A cikk korábbi verziójában azt írtuk, hogy a fellépők nem vihettek magukkal saját technikát a raktárkoncertekre. A cikk után több helyről is jelezték, hogy ez egy rossz kommunikáció miatti félreértés lehetett, és valójában mindenki vihetett magának saját eszközöket.
Partnereinktől | https://telex.hu/belfold/2020/10/16/raktarkoncert-antenna-hungaria-konnyuzene-tamogatas | https://web.archive.org/web/20231006105043/https://telex.hu/belfold/2020/10/16/raktarkoncert-antenna-hungaria-konnyuzene-tamogatas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nagy-raktarkoncerttrukk-segitsegbe-csomagolt-ner-nyomulas | Telex | hungarian-news | 2020-10-19 11:01:45 | [
"Demeter Szilárd",
"Fabó György"
] | [
"Antenna Hungária Zrt.",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Leon Kft.",
"Lounge Design Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"Valton-Sec Zrt.",
"Visual Europe Group Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"kultúra - művészet",
"rendezvényszervezés"
] | [] |
51,094 | Újabb összehangolt lejáratási kísérlet a Media1 ellen az Origón, a NER-közelből felvásárolt Médiapiacon | Erős manipulációkban bővelkedő írásban próbálja a Fidesz-közeli médiaholdinghoz tartozó Origo és a holding több más terméke, illetve Boros Bánk Levente, a Médiapiac nevű honlap és újság új tulajdonosa félrevezetni az olvasókat azt követően, hogy a Media1 a héten megírta, hogy a Médiapiacnál történt tulajdonosváltással összefüggésben szélnek eresztették az internetes lap eddigi teljes szerzőgárdáját, illetve személyi összefonódás alakult ki a KESMA és a Médiapiac című lap között, ugyanis ugyanaz az újságíró interjúzott a Magyar Nemzetben Boros Bánk Leventével, aki a mediapiac.com-nak is ír, így Boros Bánk Levente a főnöke vagy megrendelője. | „Rám lehet lőni, de az újságíróimat hagyják békén – Boros Bánk Levente a Médiapiac elleni rágalmakról” címmel újabb – rövid időn belül most már a sokadik – Media1-et támadó és valótlanságokban bővelkedő írást közölt szombat este a Fővárosi Törvényszék hivatalos adatai szerint 2018-ban és 2019-ben is a legtöbb helyreigazításra kötelezett sajtótermék, az Origo. Talán a korábbi esetek ismerői számára említenünk sem kell, hogy az újabb lejárató jellegű cikket – ahogyan az lenni szokott a központi karaktergyilkossági kísérleteknél – pillanatokon belül azonos tartalommal átvette az Origo tulajdonosához, a mintegy félezer médiaterméket megszerző Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz, rövid nevén a KESMA-hoz, más szóval a kormányközeli médiagólemhez tartozó több más termék, köztük ezúttal a Veol, a Heol, a Szoljon.hu, a zaol.hu, és persze a NER tavaly indított saját hírkeresője, a hirvilag.hu is hozza. A cikk szöveghűen megjelent a témában erősen érintett mediapiac.com nevű oldalon is.
A mostani legújabb írás elkészítését a Nemzeti Együttműködés Rendszerét segítő médiahálózatnál arra a Bordács Bálintra bízták, aki nem sokkal azután kezdett az Origónál újságíróként, hogy mint kiderült, a Fidelitas politikusaként részt vett a Fidesz ifjúsági szervezetének elhíresült és jelentős botrányba fulladó füzesgyarmati disznóvágásos wellnesshétvégéjén, ahol politikustársai megverték, miután a jelenlévők kötekedni kezdtek egymással, és sörösüveges, több résztvevős és sérüléssel végző verekedés tört ki.
Na de hagyjuk is a szerzőt, nézzük is inkább sorra a legfőbb valótlanságokat és csúsztatásokat a politikusból lett médiamunkás országszerte szétszórt cikkében.
Tagadják, hogy kisöpörték a stábot a Boros Bánk Levente által felvásárolt mediapiac.com-tól, pedig a munkatársak szerda óta eltűntek
A Media1 a héten több forrásból ellenőrzött módon megírta és képernyőképpel is igazolta, hogy miután Boros Bánk Levente szerdán bejelentette a tavasz óta nyomtatásban szünetelő Médiapiac újság és a ( Digitális Közönségmérési Tanács/e.gemius adatai szerint szerdán kevesebb mint 1500 látogatót elérő és ezzel a médiával foglalkozó oldalak között piaci sereghajtók közé sorolható) mediapiac.com felvásárlását, eltűnt a lap eddigi összes szerzőjének neve az internetes oldal stáblistájából, az impresszumban már csak az új tulajdonos és kiadóvezető, Boros Bánk Levente szerepelt egyedüliként.
Márpedig a kormányközelbe került médiapiaci lap internetes oldalának az Internet Archive által készített képernyőképe szerint augusztusban még 4 fős szerzőgárda (Tóth Olivér, Szebegyinszki Szilvia, Hegyi Henriett és Bodnár Erika) neve szerepelt a stábban, plusz a volt tulajdonos-ügyvezető és egy lapmenedzser.
A nevek eltűnése egyáltalán nem véletlenül, tehát nem technikai hiba vagy más ok miatt történt. A laptól kényszertávozók között ugyanis volt, aki úgy fogalmazott,
a tulajdonosváltás azt jelentette, hogy szerkesztőségi értekezletre hívták az embereket, aztán „kisöpörték az egész szerkesztőséget”.
Ugyanaz az újságíró interjúzott a Médiapiac új tulajdonosával, aki a Médiapiacnak is ír
Boros Bánk Levente, a Médiapiac új tulajdonosa a tulajdonosváltást szerdán a kormánypárti Magyar Nemzetben jelentette be egy interjúban, amelyet egy bizonyos Kárpáti András készített, akiről azóta a Media1 bizonyítható módon kiderítette és megírta, hogy a Médiapiac.com szerzőinek elküldését követően ő írta a Médiapiac.com-ra a Karácsony Gergely főpolgármestert bíráló anyagot. Kárpáti egyébként a kesmás Magyar Nemzetben azóta is publikál: most pénteken is több anyagot írt a kormánypárti lapnak, vagyis kettős szerepbe került, és ami személyi összefonódást bizonyít a Magyar Nemzetet tulajdonló Mediaworks / KESMA és a mediapiac.com között. A mediapiac.com a tulajdonosváltás bejelentését követő napon egyébként épp a Magyar Nemzetet méltató és a 444-es Szily Lászlót támadó írást tett közzé.
Kérdeztük a Mediaworks Hungary Zrt.-től a sajtó számára megadott e-mail címen, tudnak-e Kárpáti kettős szerepéről, illetve miért nem tüntették fel a Magyar Nemzetben, hogy az interjú készítője az interjúvolt személlyel függőségi viszonyban áll, hiszen a nyáron szigorították meg épp az összeférhetetlenségi vizsgálatot, és a munkatársaknak még azt is be kell jelenteniük, ha egy rokon dolgozik egy másik médiapiaci szereplőnél. Sajnos azonban péntek óta nem reagáltak a kérdéseinkre.
Aztán eljött a szombat és az Origón megjelent az írás, mely már címében rágalomnak nevezte a sajtóban megjelenteket, és a cikk többször, már rögtön az elején azt állítja, hogy a Media1 hazugságokat közölt.
Úgy hazugozta le a távozásokról cikkező Media1-et Boros Bánk Levente, hogy valójában elismerte, hogy már nem dolgoznak együtt az eddigi stábbal
Kárpáti András neve és a különös személyi összefonódás elő sem kerül, vagyis azt eleve meg sem próbálták tagadni.
Érdemben azt sem cáfolja az Origo írása, hogy szélnek eresztették az online stáb eddigi tagjait: noha írásunkat hazugságnak nevezik, valójában pár sorral később mégiscsak elismerte Boros Bánk Levente, hogy a tulajdonosváltás azzal járt, hogy mennie kellett a lapjának eddigi munkatársainak.
Nem kirúgták őket, hanem „véget ért a munkájuk”
Az Origón megjelent szombati cikkben Boros Bánk Levente a Media1-et bírálva, a Médiapiaccal a fentiek szerint tehát személyi összefonódásban lévő KESMA-s internetes oldal felületét felhasználva azt állítja először, hogy nem igaz, hogy kirúgtak mindenkit a stábból, majd kijelentette, hogy még az előző tulajdonos jelentette be egy szerdai „szerkesztőségi találkozón”, hogy eladja az újságot és a portált, továbbá azt is, hogy a külsős újságíróknak „véget ér a munkája”.
Pár betűvel odébb egyébként ennek némiképp ellentmondva már azt állította Boros Bánk Levente az Origónak, hogy a Médiapiacnak nem volt szerkesztősége, hanem „alvállalkozói” minőségben foglalkoztatták az újságírókat. Ugyanakkor arra is utalt, hogy „lelépési” pénzt fognak fizetni a távozóknak, akik amúgy jól meg voltak fizetve.
Göbölyösné Mátrahegyi Anna: Nem mondtam fel a stábnak
Mostanáig Göbölyösné Mátrahegyi Anna volt a Médiapiac Kft. ügyvezetője és tulajdonosa. Ő az említett Győri Tiborhoz, Orbán Viktor bizalmasához tartozó Nézőpont csoport által felvásárolt és jelentős állami megbízásokkal rendelkező Observernél lett ügyvezető október 1-jétől, így jelenleg is függőségi viszonyban van a Nézőpont Csoporttal, tehát nem ment messzire.
Megkérdeztük tőle, igaz-e, hogy ő bocsátotta el a munkatársakat. Szűkszavú, de annál érdekesebb választ kaptunk, ugyanis azt írja, nem bocsátott el senkit. A volt tulajdonos azt írta: a Médiapiac üzleti modellje miatt sem ő, sem Boros Bánk Levente nem rúgott ki senkit a Médiapiactól, majd üzleti titokra hivatkozva a megértésünket kérte, amiért nem mondhat ennél többet.
Ezután visszakérdeztünk, hogy de hát Boros Bánk Levente azt nyilatkozta az Origónak, hogy a volt tulajdonos (azaz Göbölyösné Mátrahegyi Anna) volt, aki elküldte az embereket szerdán, Göbölyösné Mátrahegyi Anna közölte, hogy köti őt az üzleti titok, nem nyilatkozhat ennél többet, hogy akkor most mi is történt.
„Komolytalan munka a Media1-nél”
Az Origónak egyébként Boros Bánk Levente, az új tulajdonos azt is állította, a sajtó (és azon belül különösen a Media1) azért tette közzé a lapjánál történtekről szóló írásokat (ezt ő hazugságsorozatként emlegette), mert
„megijedtek. Féltik a monopolhelyzetüket, tartanak attól, hogy megjelenik egy olyan orgánum, amelyik a fősodrukból kikerülve önálló hangot tervez megütni.”
A mediapiac.com új tulajdonosa azt mondta, szerinte a Media1-nél úgymond „komolytalan munka folyik”, és egyúttal komolytalannak nevez engem, Szalay Dánielt, a Media1 tulajdonosát, illetve média-bulvár lapnak titulálta a legnagyobb elérésű hazai médiás oldalt, azaz lapunkat, melynek tartalmait egyébként sok más laphoz hasonlóan rendszeresen idézi, felhasználja az Origo, de például a HírTV is, és gyakran hivatkozza egyébként a mediapiac.com is.
Árulók és ballibek, akik díjat kaptak a bezárt Népszabadság szerkesztőségétől
Az Origo írásába még Hargitai Miklós, a legnagyobb múltú újságíró-szervezet, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elnökének és a Népszava szerkesztőjének bírálata is belefért. Boros Bánk Levente kritikusan említette meg, hogy a bezárt Népszabadság kollektívája által megszavazott zsűri nemrég díjat adományozott Hargitainak és nekem, azaz Szalaynak. Boros Bánk Levente szerint az, hogy a 4 évvel ezelőtt megszűnt lap munkatársai díjjal ismerték el Hargitai és az én munkámat, valójában annak bizonyítéka, hogy baloldali narratíva érvényesül a médiával kapcsolatos történésekben.
Boros Bánk Levente egyébként nem most bírál először nyilvánosan. Már a Médiapiac felvásárlását megelőzően, mielőtt a Media1 bármit is írt volna az azóta bekövetkezett tulajdonosi változásokról, Boros a Facebook-oldalán nyilvánosan az évtizedekkel ezelőtt megszűnt Magyar Szocialista Munkáspárttal (MSZMP) próbálta összemosni a valójában csak a lap 2016-os bezárását követően megalapított díjat, amit az MSZMP-től független Népszabadság Egyesület, azaz a megszüntetett lap volt munkatársai hoztak létre, és amit én is átvehettem nemrég.
Boros Bánk bejegyzésében balliberálisnak és árulónak nevezi azokat, akik a díjat az elmúlt négy évben elfogadták, így a Media1 mellett a Szabad Pécs, a Magyar Hang, Urbán Ágnes és a Mérték Médiaelemző Műhely, valamint Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke is megkapta az áruló és balliberális bélyeget a „mérvadó” és „független” Médiapiac című szaklap új tulajdonosától, aki szó szerint az alábbi szöveget tette közzé még október 9-én:
A díj eddigi nyertesei:
2017: Szabad Pécs
2018: Magyar Hang
2019: Urbán Ágnes és a Mérték Médiaelemző Műhely
2020: Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke, a Népszava szerkesztője, és Szalay Dániel, a Média1 alapítója, szerkesztője
A tanulságok:
1) Senkinek sem szükséges listát vezetni, ők megteszik magukról.
2) Ha ezek után bármelyiküket balliberálisnak nevezzük vagy árulónak tekintjük, nem azért lesz, mert megítélték neki a kommunista párt, az MSZMP központi lapjának díját, hanem mert elfogadták azt. Kit-kit az érdemei szerint.
Ideje most már nekünk is nevén neveznünk mindent és mindenkit. | https://media1.hu/2020/10/18/origo-lejaratasi-kiserlet-media1-mediapiac-boros-bank-levente/ | https://web.archive.org/web/20220815164724/https://media1.hu/2020/10/18/origo-lejaratasi-kiserlet-media1-mediapiac-boros-bank-levente/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-osszehangolt-lejaratasi-kiserlet-a-media1-ellen-az-origon-a-ner-kozelbol-felvasarolt-mediapiacon | Media1 | hungarian-news | 2020-10-19 11:57:04 | [
"Bordács Bálint",
"Boros Bánk Levente"
] | [
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Médiapiac (újság)"
] | [] | [
"média",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
51,095 | Újabb zsíros falat lesz a nagybirtokosoknak az osztatlan földvagyon – Interjú Kovách Imre szociológussal | Köszönőviszonyban sincs a valósággal a kormánypropaganda a kisemberek földhöz juttatásáról – mondja Kovách Imre szociológus, egyetemi tanár, aki statisztikai adatokkal igazolja ezt. | interjú;földek;
2020-10-19 06:40:00
Újabb zsíros falat lesz a nagybirtokosoknak az osztatlan földvagyon – Interjú Kovách Imre szociológussal
Köszönőviszonyban sincs a valósággal a kormánypropaganda a kisemberek földhöz juttatásáról – mondja Kovách Imre szociológus, egyetemi tanár, aki statisztikai adatokkal igazolja ezt.
Földek és emberek címmel négy évvel ezelőtt publikált egy könyvet, amelyben a hazai földtulajdoni viszonyokat elemezve megállapította: a gazdálkodó cégek 4,3 százaléka használja az összes mezőgazdasági terület háromnegyedét, néhány százaké a földek zöme. Ez teljesen szembemegy a jelenlegi kormányzati kommunikációval, amely szerint kisemberek, családi gazdálkodók művelik a magyar földet.
Ez az arány még akkor is így van, ha a nagybirtokosok 2015 után adminisztrációs kényszerből „szétírták” a használatukban lévő földeket. Ekkor változott meg, s lett degresszív az európai uniós földalapú támogatási rendszer, vagyis minél nagyobb a földtulajdon, annál kevesebb támogatás jár utána. A nagybirtokosok egy része ezért lépett, és családtagjaik nevére írta papíron a területeket – ezeket a nyilvános adatbázisokból a címek és a nevek egyezése alapján ma is nyomon lehet követni. Egy-egy kézben koncentrálódik tehát a támogatás is, ami hektáronként 60-70 ezer forint. Egy háromszáz hektáros birtok után évente 18 millió forint jár: ezért már érdemes „lehajolniuk” a gazdagoknak is.
Ha már a földárveréseket említette: 2015-ben és 2016-ban 380 ezer hektárnyi állami földet hirdettek meg. A hivatalos propaganda szerint a helyben élő földműveseket juttatták területekhez, Ángyán József elemzései viszont azt igazolják, hogy a birtokok nagy részét néhány – jellemzően a tűzhöz közel ülő – nagyvállalkozó vitte el.
Ángyán Józsefnek igaza van abban, hogy ez a „földosztás” nem elfogadható módon történt, s egyértelműen a nagyoknak kedvezett. Tegyük azonban hozzá: az országban jelenleg meglévő 4,7 millió hektárnyi tényleges termőterület birtokszerkezetén ez a 380 ezer hektár elárverezett állami terület érdemben nem változtatott. A földhasználati viszonyok Magyarországon gyakorlatilag a 2004-es uniós csatlakozásunk időszakára már bebetonozódtak, a birtokkoncentráció lezajlott: kevesek kezére került sok föld. Ha valóban a kicsiknek adnak oda mindent – mint ahogyan nem ez történt –, és tényleg az eredeti „Földet a gazdáknak” program ángyáni elvei érvényesülnek, akkor is csak szimbolikus gesztus volna a mezőgazdasági termőterületek alig nyolc százalékának az újraosztása.
Mikor borult fel ilyen drasztikusan az arány?
A rendszerváltás utáni hiba a reprivatizáció mikéntje volt. Ezen a téren az Antall-kormányé és a kisgazdáké a felelősség, s valamilyen értelemben az egész országgyűlésé, amely a föld-reprivatizációs és csatlakozó törvényeket a kilencvenes évek elején végigvitte. A szövetkezeti vagyon magánosításának módja tetézte a nehézségeket: az emberek visszakaptak földeket, de a megműveléséhez szükséges gépek nagyon lassan kerültek a gazdálkodókhoz a szabályozás hiányosságai miatt. Az egyszeri téesz-tagoknak nem voltak tartalékaik, a bankok épp ezért nem adtak nekik hitelt. Innentől a pőre pénzviszonyok döntöttek. A jelenlegi nagyobb földbirtokosok hátteréről készítettem egy becslést, s ez alapján úgy látom, hogy hatvan százalékuk a volt téeszek és állami gazdaságok hajdani vezetőiből, középvezetőiből került ki. Ők tudtak földhöz és termelőeszközhöz jutni a helyzeti előnyük, szaktudásuk és hitelképességük miatt.
Ebben a kezükre játszott, hogy közben a szövetkezetek tönkrementek, netán ők maguk is érdekeltek voltak a közös vagyon „lepusztításában” a majdani olcsóbb felvásárlás reményében?
Voltak szövetkezetek, amelyeket a vezetőik nem akartak „szétbarmolni”, s ebben a talpas téesz-tagok egyetértésével is találkoztak. A kilencvenes évek elején megszűnt az az állami dotáció, ami nem kevés szerepet játszott abban, hogy a magyar mezőgazdaság az előző rendszerben jó eredményeket érjen el. Az ágazat kezdett lepusztulni. Az agrárium vezetői 1994-ben, a Horn-kormány hatalomra kerülésétől azt várták, hogy újból lesz pénz a mezőgazdaságra, ám ez nem történt meg, mert addigra az ország annyira eladósodott, hogy gyakorlatilag ki kellett árusítani a vagyont: ekkoriban adták el voltaképp az egész hazai feldolgozóipart. Az agrárértelmiség egy évig, 1995 nyaráig várt, az agrárpolitika azonban nem változott, onnantól kezdve pedig ők kíméletlenül az egyéni érdekeiket kezdték el érvényesíteni: kiváltak, kivásárolták a szövetkezetekből, ami értékes volt, és magánvállalkozásokat indítottak. A 2000-es évek elején aztán újabb tőrdöfést kapott az ágazat: a politika látványosan és direkt módon betette a lábát ebbe a szektorba, s megtörtént az, amit „Piszkos 12”-ként emleget ma is a szakma.
Privatizálták a legjobban működő, legvagyonosabb állami gazdaságokat...
Méghozzá majdnem „testvériesen”: a legjobb tizenkettőt és még továbbiakat Orbán Viktor akkori kormánya idején, kilencet pedig az utána következő Medgyessy-érában osztottak le az arra érdemeseknek.
Kik maradtak a vesztes oldalon?
Az egyszerű téesz-tagok, akik a szövetkezetek vagyonából nem sokat kaptak. Ha 1993-ig nem váltották tehénre vagy kisebb értékű gépre a nekik járó részaránytulajdont – márpedig az adatok szerint az összes téesz-vagyon alig 16 százalékával történt ez - akkor ezt elvileg később készpénzre is válthatták volna. A vagyonrész pénzbeli kiadásáról a szövetkezet döntött, a vezetők pedig nagyon jól tudták, hogyan kell húzni az időt. Ekkortájt töröltek el két fontos, úgymond kádári intézményt: a háztáji földeket, s azt a kötelezettséget, hogy a téesz minden tagjának munkát ad. Négyszázezer ember került utcára emiatt csak 1993 első felében – ha családokra vetítjük, ez majdnem egymillió ember. Létrejönnek a vidéki szegénységgócok, amelyekkel máig nem tud mit kezdeni a nagypolitika.
A részvagyonjegy értéke pedig – amit a téeszbe bevitt föld, az ott eltöltött idő és a szakképzettség alapján számoltak ki – rohamosan kezdett csökkenni.
Ahogy egyre érzékelhetőbbé váltak a rendszerváltás következményei – megszűnt a munkahely, fogyni kezdett otthon a pénz –, ezeket a vagyonjegyeket a kis tulajdonosok eladták: a statisztikák szerint jellemzően a névérték 15 százalékáért. A vevők oldalán pedig ott állt a privatizációra készülő társaság, – ne felejtsük a korábbi számot, ők alkotják a mai agrárelit zömét –, amelyik így kapásból 85 százalékos haszonnal vásárolhatta fel ezeket a jegyeket. Nagyjából ugyanez történt a kárpótlási jegyek egy jelentős részével is, amelyekkel elvileg a földprivatizációt kellett volna végrehajtani. Kevesek kezében koncentrálódtak a papírok, az vásárolta fel azokat, aki tudta, hogy földhöz akar jutni, vagy fizetőeszközként akarja használni az üzemek, boltok privatizálásánál.
Vagyis mindezzel arra utal, hogy az elhibázott földprivatizációs törvény és a téesz-vagyon igazságtalan felosztása máig ható oka a vidéki szegénységnek?
Ennél erőteljesebb kisemmizés nem volt azóta sem. Míg Angliában az eredeti tőkefelhalmozás időszakában több mint száz évig tartott a földek bekerítése-elvétele, addig nálunk öt-hat év alatt zajlott le ugyanez a rendszerváltás kavalkádjában. Innen datálódik a vidéki nyomor, s a birtokkoncentráció. De ezzel nem vagyunk egyedül: megnéztük egy tanulmányban a volt szocialista országokat, s kiderült, akármilyen módját is választották a földprivatizációnak, a vége mindenhol ugyanaz: kevesek kezében gyűlt össze a a korábban kollektivizált föld nagy része, Románia kivételével.
A politika azzal érvel, hogy az elaprózódott birtokrendszert nem lehet gazdaságosan fenntartani.
Ugyanannyi közgazdasági érvet és számot lehet felsorolni a kisbirtok vagy a nagybirtok mellett, mint ellene. Valószínűleg a kettő egymásra épülése lenne a jó rendszer, de ez nálunk nem így működik. Nemrég még nagyjából ötszázezer körüli gazdaságot jegyeztek a statisztikák, de a számuk rohamosan csökken, évente akár hatvan-hetvenezerrel – a kicsik kiszállnak, mert tőke híján nem bírják a versenyt, a földjeiket bekebelezik a nagyok. S akkor ott van még egy zsíros falat, a hamarosan piacra kerülő osztatlan közös tulajdonú földvagyon, amelyből van körülbelül 970 ezer hektárnyi: ez a hazai mezőgazdasági terület tizenöt-húsz százaléka. Ne legyenek kétségeink, e földek jó része is a jelenlegi nagybirtokosok kezében köt majd ki, innentől ez már gazdasági törvényszerűség. A politikai legfeljebb arról dönt, milyen gyorsan és mennyi áttéten keresztül akarja ezeket a földeket az új tulajdonosokhoz juttatni. | https://nepszava.hu/3095737_ujabb-zsiros-falat-lesz-a-nagybirtokosoknak-az-osztatlan-foldvagyon--interju-kovach-imre-szociologussal | https://web.archive.org/web/20230203190712/https://nepszava.hu/3095737_ujabb-zsiros-falat-lesz-a-nagybirtokosoknak-az-osztatlan-foldvagyon--interju-kovach-imre-szociologussal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-zsiros-falat-lesz-a-nagybirtokosoknak-az-osztatlan-foldvagyon-n-interju-kovach-imre-szociologussal | Népszava | hungarian-news | 2020-10-19 12:13:21 | [] | [] | [] | [
"privatizáció",
"mezőgazdaság"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés"
] |
51,096 | Orbán Balázs: Két sapkám van | Mint arról csütörtökön beszámoltunk, egy utolsó percben benyújtott törvénymódosítási javaslattal az állam még annál is több ingatlant ad át a Mathias Corvinus Collegiumnak (MCC), mint az a vagyonátadásról szóló törvény eredeti, szeptemberi változatában szerepelt. | Mint arról csütörtökön beszámoltunk, egy utolsó percben benyújtott törvénymódosítási javaslattal az állam még annál is több ingatlant ad át a Mathias Corvinus Collegiumnak (MCC), mint az a vagyonátadásról szóló törvény eredeti, szeptemberi változatában szerepelt.
A törvény első változatát Semjén Zsolt nyújtotta be, abban két pécsi ingatlanra volt jogosult az MCC, a Király utcai egykori tiszti kaszinóra, és a Mária utca 10 alatt lévő lakóházra. Mindkét ingatlan Pécs belvárosában, a dzsámi közelében áll. Egy nappal azelőtt, hogy a vagyon átadásáról szóló törvényt a parlament Törvényalkotási Bizottságában véglegesítették volna, a testület kormánypárti képviselői közösen hozzábiggyesztettek még a pécsi ingatlanokhoz hét révfülöpi, egy szekszárdi, egy szombathelyi és egy zalaegerszegi ingatlant is.
A révfülöpi ingatlanok a helyi vitorláskikötőt alkotják, ami eddig állami tulajdonban volt, és csak sportolási célra lehetett hasznosítani. Az ingatlanok átadásáról - több egyéb alapítványnak nyújtott juttatással, például a Millenáris Park magánosításával együtt - hétfőn szavaz a parlament.
Orbán adja, Orbán kapja
A módosításról szóló bizottsági vitára a kormány Orbán Balázst, a Miniszterelnökség államtitkárát küldte, aki egyben a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke is.
Vagyis az állam részéről ő az illetékes a vagyon ingyenes átadásában, míg a másik oldalon ő az illetékes a vagyon átvételében. "Két sapkám van" - fogalmazott a bizottsági ülésen. Az ellenzéki képviselők egészen elképesztőnek tartják, hogy ugyanaz a személy vegyen részt állami ingatlanok ingyenes átadásában és átvételében is. Orbán Balázs viszont arra emlékeztette a képviselőket, hogy Nyugaton és Magyarországon is természetes, hogy egy politikus alapítványok vezetésében is részt vállaljon.
A vitában Szakács László szocialista képviselő próbálta megtudni, hogy milyen ingatlanokról van szó pontosan, és miért van szükség az átadásukra. Hozzá csatlakozva Demeter Márta (LMP) arra is kíváncsi volt, hogy miért nem Mészáros Lőrinc támogat kormányközeli magánalapítványokat, ha már tavaly 16 milliárd forint osztalékot vett ki a jórészt állami megrendelésekből gyarapodó cégbirodalmából.
Kell a hely
Orbán Balázs azt mondta, hogy minden ingatlan az MCC tehetséggondozói programjaihoz kell, hogy ne kelljen a tehetséges gyerekeknek és fiataloknak a foglalkozásokra Budapestre utazniuk, hanem minden megyei jogú városban, és több határon túli településen is legyenek oktatási központok, és hozzájuk tartozó kávéházak, könyvesboltok, konferenciatermek. A most átadandó ingatlanok között lesz kicsi és nagy, jó és állapotú, de többet nem árult el róluk, a törvénymódosító pedig csak helyrajzi számokat ír, csak a révfülöpi kikötő van nevesítve. A kikötő Orbán Balázs szerint azért kell, hogy a vakáció idején is lehessen gondozni a tehetségeket, úgyhogy a területén nyári táborokat szerveznek majd.
Az MCC egy tavaszi törvény értelmében elképesztő vagyont kapott már, az állam akkor az alapítványnak adta a Mol és a Richter részvényeinek 10-10 százalékát. A részvények összesen körülbelül 1 milliárd dollárt érnek, és éves hozamuk az utóbbi évtizedben évente átlagosan 7-7,5 milliárd forint volt. E juttatással párhuzamosan lett Orbán Balázs államtitkár kuratóriumi elnök az MCC-nél.
A korábban Tombor András fémjelezte, évente 0,6 - 1,1 milliárdból gazdálkodó alapítvány tehát világviszonylatban is gazdag szervezet lett, és ezzel párhuzamosan üzleti manőverekbe is kezdett, hiszen bejelentkezett Spéder Zoltán egykori bankárnál a Libri csoport kisebbségi tulajdonrészéért.
Orbán: Hatékonyabb, ha nem az állam csinálja
Orbán Balázs emlékeztette a képviselőket, hogy törvény írja elő, hogy a vagyonkezelő alapítványok - így az MCC is - közfeladatokat kell hogy ellássanak, és a kormány ezekben az esetekben úgy látja, hogy "egy államháztartáson kívüli szervezeti egység hatékonyabban tudja ellátni" a feladatokat. Vagyis Orbán Balázs állami vezetői sapkájában úgy látja, hogy kuratóriumi elnöki sapkáját viselve bizonyos feladatok hatékonyabban elvégezhetőek.
Ugyanezt az érvelést megismételte akkor is, amikor a Millenáris Park átadása mellett érvelt egy másik alapítvány esetében. A vita akkor arról szólt, hogy a törvény miért mondja ki, hogy a parkban lévő bérlőkkel az állam felmondja a szerződéseit, és kártalanítja is őket, hogy a parkot átvevő magánalapítvány szabadon dönthessen az ottani ingatlanok sorsáról. Szakács képviselő kérdésére Orbán államtitkár így érvelt:
"Tehát ezek az alapítványok akkor tudnak jól működni, szerintem ott érdemes figyelni, hogy ki hogyan végzi a dolgát, hogy tudnak-e egy olyan konstrukciót kialakítani, amelyben a közfeladatot el tudják magas színvonalon, fenntartható módon látni, és egyébként mögötte a vagyongazdálkodási tevékenység az ennek a pénzügyi alapjait megteremti-e. Most a Millenáris esetében az a szabály, amire ön is rákérdezett, az pontosan azért kell, mert ez eddig egy nem ilyen logikával működő egység volt, ez egy költségvetési szerv volt, egy minisztérium alá volt rendelve, hogyha bevétel termelőképessége ennek az egységnek nem volt elegendő, akkor az állam a költségvetésből például kipótolta.
Innentől kezdve viszont az alapítvány kuratóriumának a felelőssége lesz, hogy a vagyont úgy hasznosítsa, hogy abból olyan bevétel keletkezik, amiből aztán a közcélt, amit egyébként a törvényjavaslat rögzít, azt végre tudja hajtani. Ezért szerintünk indokolt ilyenkor egy tabula rasát engedni ennek a szervezetnek, tehát hogy átgondolhatja azt, hogy milyen hosszú távú elkötelezettségekkel, milyen bérleti jogviszonyokkal, és milyen partnerekkel végzi ezt a tevékenységet mert innentől kezdve a felelősség rajtuk áll."
Eddig nem nagyon volt példa arra, hogy az Orbán-kormány egy vezető politikusa kimondja, hogy magánkézben magasabb színvonalon, fenntarthatóbban kezelhetik az ország vagyonát, mintha az állam volna a gazda. Sőt, eddig inkább ennek ellenkezőjét hangoztatták, és az állam bankok és energetikai vállalatok sorába vásárolta be magát, illetve az önkormányzatoktól is elvette az iskolákat és a kórházakat, mondván a központi kormányzat a legjobb gazda. | https://444.hu/2020/10/19/orban-balazs-ket-sapkam-van | https://web.archive.org/web/20230905144853/https://444.hu/2020/10/19/orban-balazs-ket-sapkam-van | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-balazs-ket-sapkam-van | 444 | hungarian-news | 2020-10-19 00:00:00 | [
"Orbán Balázs"
] | [
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány"
] | [
"Baranya megye",
"Pécs",
"Révfülöp",
"Szekszárd",
"Szombathely",
"Tolna megye",
"Vas megye",
"Veszprém megye",
"Zala megye",
"Zalaegerszeg"
] | [
"ingatlan",
"összeférhetetlenség",
"privatizáció",
"jogalkotás"
] | [] |
51,097 | Éhbérért robotoltak a közmunkások a vizsolyi polgármester szőlőjében | Vizsoly — Munkaidőben dolgoztatták a vizsolyi közmunkásokat a polgármesterük és háziorvosuk, dr. Palotás András tokaji szőlőjében – állítja több helyi. A hivatal kisbuszával furikázták őket oda-vissza, mindennap annyi ételt csomagoltak nekik az önkormányzat konyhájáról, hogy haza is vittek belőle. Ráadásul ígéretet kaptak, hogy a munka végén majd a polgármester elszámol velük. Igaz, a munka nagyon kemény volt: naphosszat tehéntrágyát kellett szétszórni a polgi domboldalon lévő birtokain. Fogták az emberek a fejüket: ki hallott már ilyen hülyeséget, hogy júniusban szőlőt kell trágyázni? Ráadásul a legelhanyagoltabb területen, amit előbb meg kellett volna tisztítani a gaztól. A végén a polgármester 10 ezer forintokat vetett oda nekik, de azt sem ám a saját zsebéből fizette ki, hanem állami pénzből, krízissegély jogcímén. | A hivatal kisbuszával furikázták őket oda-vissza, mindennap annyi ételt csomagoltak nekik az önkormányzat konyhájáról, hogy haza is vittek belőle. Ráadásul ígéretet kaptak, hogy a munka végén majd a polgármester elszámol velük. Igaz, a munka nagyon kemény volt: naphosszat tehéntrágyát kellett szétszórni a polgi domboldalon lévő birtokain. Fogták az emberek a fejüket: ki hallott már ilyen hülyeséget, hogy júniusban szőlőt kell trágyázni? Ráadásul a legelhanyagoltabb területen, amit előbb meg kellett volna tisztítani a gaztól. A végén a polgármester 10 ezer forintokat vetett oda nekik, de azt sem ám a saját zsebéből fizette ki, hanem állami pénzből, krízissegély jogcímén.
– A polgármester szőlőjéhez négytengelyes teherautó vitte föl a tehéntrágyát. Engem küldtek be a traktorral és a megpakolt pótkocsival a polgármesterünk tőkéi közé harcolni – emlékezett vissza a sofőr, Rozgonyi Béla (60). – Olyan meredek dombon dolgoztam, hogy volt nap, háromszor is felborult a pótkocsi. A munkaidő végén a traktort Tokajban letettem, majd a munkásokat a hivatal kisbuszával hazavittem Vizsolyba. Volt, hogy a polgármester is eljött ellenőrizni a munkát.
A Blikk megtalálta Mata Zoltánt (55), aki közmunkásként öt hétig volt tagja a tokaji trágyakommandónak.
– A főnököm azt állította, a képviselő-testület megszavazta, hogy Tokajban meg kell trágyáznunk a polgi szőlőjét. Fenyegetett, akinek nem tetszik, mehet leszámolni. Igaz, azt is hozzátette, hogy a polgármester a végén majd pénzzel hálálja meg a munkánkat – állította Mata Zoltán. – Féltettem az 54 ezer forintos közmunkásfizetésemet, és öt héten át a legnagyobb hőségben is némán szórtam a trágyát a polgármester tokaji szőlőjében.
Vas János (21) majdnem egy hónapot dolgozott Palotás András birtokán.
– Délutánra olyan büdös és koszos voltam, hogy magamat is alig bírtam elviselni. Csak az lebegett a szemem előtt, hogy a végén kapok majd egy kis pénzt a polgitól. Fel se merült bennem, hogy ingyen dolgoztat – fakadt ki Vas János.
– Amikor befejeztük a munkát, az érintett közmunkásoknak az édesanyám hordta körbe aláírásra a krízissegély kiutalásáról szóló papírt. Én viszont egy fillért sem kaptam. Persze mindenki dühös volt, hiszen napi 8 ezer forinttal számoltunk. Egyikünk sem csinált botrányt, de amint találtam másik állást, rögtön felmondtam – tette hozzá.
(Ez is érdekelheti: Nem mindenkin segíthet a sereg és a közmunka)
Nem kívánt válaszokat adni
A Blikk többször is hívta telefonon Palotás Andrást, elmondtuk, hogy milyen ügyben keressük, mindannyiszor azzal utasította vissza kérdéseinket, hogy nem kíván élni a válaszadás lehetőségével. | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/kozmunkasok-vizsoly-polgarmester-dr-palotas-andras/6cedns3 | https://web.archive.org/web/20220607041254/https://www.blikk.hu/aktualis/politika/kozmunkasok-vizsoly-polgarmester-dr-palotas-andras/6cedns3 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ehberert-robotoltak-a-kozmunkasok-a-vizsolyi-polgarmester-szolojeben | Blikk | hungarian-news | 2020-10-19 12:28:28 | [
"Palotás András"
] | [
"Vizsoly Önkormányzata"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Vizsoly"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"szociál",
"önkormányzat"
] | [] |
51,098 | Magyar közpénzekből készül a Fidesz amerikai kampánytanácsadójának angol nyelvű híroldala | A regionális ambíciókat dédelgető, nemzetközi V4NA hírügynökség elegánsabb rokona a Remix című, angol nyelvű hírszájt, amerikai kampánytanácsadó tulajdonossal, és magyar állami pénzekkel a háttérben. A Remix tulajdonosa mögött az amerikai republikánusok több évtizedes Fidesz-barátságának története húzódik: az amerikai jobboldal tanácsadói a rendszerváltás óta jelen vannak a párt körül, az 1990-es években ők hozták be a modern marketing-technológiákra, például az adatbázisépítésre épülő kampánymódszereket, és ők találták ki a Fidesznek a jobbközép pártok összefogását, a “polgári szövetséget” célzó, azóta rendkívül sikeresnek bizonyult stratégiát is. | A regionális ambíciókat dédelgető, nemzetközi V4NA hírügynökség elegánsabb rokona a Remix című, angol nyelvű hírszájt, amerikai kampánytanácsadó tulajdonossal, és magyar állami pénzekkel a háttérben. A Remix tulajdonosa mögött az amerikai republikánusok több évtizedes Fidesz-barátságának története húzódik: az amerikai jobboldal tanácsadói a rendszerváltás óta jelen vannak a párt körül, az 1990-es években ők hozták be a modern marketing-technológiákra, például az adatbázisépítésre épülő kampánymódszereket, és ők találták ki a Fidesznek a jobbközép pártok összefogását, a “polgári szövetséget" célzó, azóta rendkívül sikeresnek bizonyult stratégiát is.
Amióta ezen a cikken dolgozom, ami a Remix nevű, angol nyelvű online újságról és a mögötte húzódó politikai háttérről és történeti előzményekről szól, akárkinek is mutatom meg a szóban forgó hírszájt címlapját, senki sem érti, hogy mi érdekes rajta. Első blikkre mindenki egy kurrens, kortársan szakszerűre dizájnolt, kelet-közép-európai tematikájú, angol nyelvű hírmagazint lát.
Amikor ezt a szöveget írom, a nagyjából két éve elstartolt Remix címlapos hírei tipikusan a visegrádi négyekre fókuszálnak, egyes más, leginkább közép-európai országok aktualitásai mellett. Szinte semmi sem látszik utalni arra, hogy a Remix az Orbán-rezsim által finanszírozott, a nemzetközi közvéleményre célzott, a pillanatnyi igények szerint hol propagandisztikusra, hol dezinformatívra hangolt szócsövek egyik legérdekesebbike.
Sőt, a Remix kiadójának amerikai születésű tulajdonos-ügyvezetőjének hátterében a Fidesznek nyújtott, amerikai republikánus orientációjú politikai tanácsok több évtizedes gyakorlata is felsejlik.
Soros-egyetem, migránsbűnözés
A magyar politikai média finomságaiban járatos megfigyelő több gyanús részletet is észlelhet a Remix-címlapon. Az elegáns angolsággal megfogalmazott címekből a kormánnyal baráti magyar médiában dívó jellegzetes világmagyarázatot lehet kiolvasni. Az aktuális főcikk például a címében is a hivatalos neve helyett a magyar kormányzati gúnynevén, Soros-egyetemként (“Soros University") emlegeti a hivatalosan a CEU névre hallgató, közismert felsőoktatási intézményt.
A címlapon olvasható, fajsúlyos politikai, gazdasági, és kulturális hírek mellett indokolatlanul nagy súlyt kap a sajátos fényben feltüntetett migráció: a címlapról elérhető vagy kéttucatnyi cikkből hét írás is migránsozós jellegű. A V4-országok védelmi beszerzéseiről szóló anyag mellett például egy olyan cikk kapott helyet, ami a cseh autópályán elfogott migránsokról szól — mintha a két téma jelentőségét illetően akár csak köszönőviszonyban is lehetne egymással.
A címkék között is találni érdekeset: a magyar politikai botránykővé vált “cigánybűnözés", illetve a neonáci kuruc.info szájton bevezetett “zsidóbűnözés" kifejezések analógiájára megalkotott “migránsbűnözés" (“migrant crime") is feltűnik a különösen nagy betűtípussal szerepeltetett címkék között.
De a legárulkodóbb, hogy a Remix-címlap legalsó sávjában most is a csak a magyar politikai televíziózásban a Hír TV szélsőségesebb kisöccsének számító, tavalyelőtt megszüntetett Echo TV anyagai láthatóak.
Tavasszal hosszú cikkben írtam a V4NA néven működő, hírügynökségnek hazudott propagandaportálról, ami nyilvánvalóan fideszes jellegű instrukciók alatt terít speciálisan szelektált híreket a magyar kormánybarát médiában, illetve a magyar kormányholdudvari befolyás alatt működő balkáni orgánumokban. Abban a cikkben (amiből a The Daily Telegraph című nagy presztízsű angol napilap szinte szóhíven utánközölte azt a megállapításomat, hogy Magyarország regionális dezinformációs középhatalommá avanzsált) azt is leírtam, hogy a V4NA-val egy a baj: hogy gagyi.
Balkán-szerte terítik a Habony-művekben kikevert valóságot, mégis kudarc a V4NA-projekt A hazai kormányhaveri médiában már nem a Russia Today, hanem a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó V4NA hírügynökség meséli a nemzetközi híreket, a balkáni ügyfelek pedig regionális dezinformációs tényezővé tehetik Orbán Viktor spindoktorát. A V4NA viszont egyelőre inkább sufniszájt, mintsem egy új Reuters. Támogasd az Átlátszót szja 1% felajánlásával!
A Remix nem gagyi, csak nem érdekes
A Remix-szel nincs ilyen probléma; a szájton olvasható szövegek közel pörfekt angolsága könnyedén übereli az Orbán-kormánnyal baráti viszonyt ápoló angol nyelvű hírszájtok szokásos szintalatti teljesítményét. Ugyanez vonatkozik a kiváló dizájnra, és a ránézésre a nemzetközi mainstreambe simuló szóválasztásokra is: a szerda esti címlapos anyagok címeiben még a gender szó is előkerül, minden irónia nélkül.
Legalábbis a felszínen tehát a Remix a megrendelő álma: a megcélzott közegtől látványosan nem elütő, a betáplált üzeneteket feltűnésmentesen közvetítő médium. Az információs térben elfoglalt helye azonban különbözik a V4NA-tól: nem láttuk jelét annak, hogy bárhol különösebben preferált hírforrás volna. A Remix tehát egy hírszájt, és ennyi.
A Remixnek emellett van egy közös problémája a V4NA-val: az érdektelenség. Az elmúlt egy hónapban a Remixen megjelent anyagok közül a legtöbb közösségimédiás reakciót kiváltó három cikk közül az első 6,6 ezer, a második 6,2 ezer, a harmadik mindössze 1,1 ezer közösségi interakciót szedett össze (ezek a számokat úgy kapjuk meg, hogy összeadjuk a lájkok, megosztások és kommentek számát).
Ez az angol nyelvű nemzetközi hírözönben mindössze csepp a tengerben. Mi az Átlátszónál elsősorban a világszinten aprócskának számító, magyar nyelven olvasó közösségre célzunk, és nem feltétlenül a Facebook-lájkok számával mérjük a munkánk sikerességét, de az e hónapban a közösségi médiában legjobban pörgő cikkünk például lazán összeszedett 10,3 ezer közösségi interakciót.
A Remix kulturális idomulása az amerikai dominanciájú nemzetközi sajtómiliőhöz nem véletlen. A szájtot kiadó FWD Affairs Kft. ma már Budapesten élő tulajdonosa, bizonyos Patrick Egan ugyanis egyébként egyesült államokbeli illetőségű politikai tanácsadóként ismert.
A ma 51 éves szakemberről korábban annyit lehetett tudni, hogy előadó volt a Fidesz-holdudvar tusnádfürdői dzsemboriján, az Orbán-szövetséges Schmidt Mária alá tartozó Terror Házában beszélgetést moderált, négy éve mintegy 14 millió forint értékben szerződött vállalkozásával a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda, és cégének az angol nyelvű, kormányzati finanszírozású Erdély-portál, a Transylvania Now működtetésében is kulcsszerepe van.
Az Átlátszó munkájának eredményeként most leírhatjuk: a kampánystratéga kormányközeli akciózása nem véletlen egybeesés. Egan szerepe az egyesült államokbeli Republikánus Párt felé orientálódó alakulatok és politikai szakértő karakterek több évtizedes magyarországi mozgolódásának megnyilvánulása.
Kipereltük a Külügyminisztériumtól az új amerikai kémfőnököt is pénzelő alapítvány elszámolásait A magyar állam 2015-ben bízott meg egy alapítványt azzal, hogy népszerűsítse a magyar kultúrát és Magyarországot az Amerikai Egyesült Államokban. Erre a célra évi többszázmillió forint közpénzt adtak az alapítványnak, ám annak gazdálkodását nem voltak hajlandók nyilvánosságra hozni. Bepereltük az adatokért a Külügyminisztériumot, és nyertünk.
Noha az amerikai politikai aréna republikánus oldalán felnőtt, a Benjamin Netanjahu-féle Likud machereként is ismert, a Soros Györgyöt démonizáló politikai kampányokat kitaláló és az élete alkonyán Habony Árpáddal közös vállalkozásba is fogó néhai Arthur J. Finkelstein kampánystratéga, valamint jobbkeze, George Birnbaum kortárs szerepe a közvélemény előtt már ismert, azt eddig csak kevesek tudták, hogy amerikai, republikánus orientációjú, politikai tanácsadók már évtizedek óta mocorognak a Fidesz körül.
Patrick Egan maga például szorosan kötődik az amerikai republikánus párt holdudvarához, illetve az ahhoz közelálló IRI nevű alapítványhoz. A budapesti lakos Egan egy az Egyesült Államokban bejegyzett, de Magyarországon is aktív tanácsadócégben kollégája egy másik amerikainak, Sean Tonnernek, aki a kétezres években adott kampánytippeket a Fidesznek.
Ez nem új fejlemény: a republikánus holdudvar pénzei már a rendszerváltáskor megjelentek a magyar politika környékén. Az viszont már egészen biztosan újdonság, ha a tengerentúlról a lokális politikai kistestvér-szövetséges kitanítására érkezett politikai szakértőt a helyi erők megfordítják és elküldik az angol nyelvű információs teret dezinformálni.
Az ugyanis nehezen tagadható, hogy a Remixben legalábbis közvetett állami pénzek lennének. A szájton olvasható önleírásban most is a következő szöveg olvasható angolul: “részben a Batthyány Alapítvány támogatásával készül".
Ez minden valószínűség szerint megegyezik a Batthyány Lajos Alapítvány néven ismert szervezettel (BLA). Az alapítványt eredetileg Antall József és baráti köre, szervezeti értelemben az MDF Barátai Egyesület hozta létre még 1991-ben. Miután a miniszterelnök halálával az általa képviselt irányvonal is kikopott a pártból, az alapítvány sorvadásnak indult, mígnem a 2010-ben már a Fidesz képében kormányhatalomra jutó jobboldali erők új életet és sok-sok pénzt leheltek bele.
A BLA tavalyi évről szóló beszámolója szerint 2019-ben a szervezet mintegy 3,534 milliárd forint, az állami költségvetésből származó forint felett diszponált, amit jellemzően tucatnyinál is több, részben nem egyértelmű kormányzati kötődéssel rendelkező nonprofit szervezet között osztott ki. A vonatkozó honlapra feltöltött dokumentumban nem szerepel sem a Remix, sem a FWD Affairs neve, azonban az is világosan látszik, hogy a támogatott szervezetek teljes listáját nem sikerült becsatolnia az alapítványnak.
Arról nem lehet tudni semmit, hogy mennyi — közvetetten állami — pénz érkezik mostanság a BLA-n keresztül a Remix kiadójába. Más bevételi források ugyanakkor nem látszanak: a szájton semmi reklám, és nincs jele bármilyen olvasói hozzájárulásra építkező modellnek sem. A kiadó éves pénzügyi beszámolóiból kivehető, hogy az elmúlt években a FWD Affairs dinamikus növekedés mellett rendre a médiapiacon értelmezhető üzleti modellel rendelkező szereplők számára a mesevilág kategóriájába tartozó, 50 százalékot közelítő bevételarányos nyereséget ért el.
A BLA-t a támogatás mértékéről és felhasználásáról kérdeztük; a kérdésünket az alapítvány titkárságának válasza szerint a kuratóriumnak továbbították, a választ még várjuk. Több kérdéssel kerestük Patrick Egant is, aki nem reagált ezekre.
Baráti demokráciacsináló Irak után Budapesten
Pedig az amerikai tanácsadó életrajzában akadnak érdekes elemek. Mára ugyanis személyes vonatkozásban is közel került a Fidesz belső soraihoz. A FWD Affairs jelenlegi cégirataiban Egan egy olyan lakcímmel szerepel, amit a témánkhoz nem kapcsólódó, egyéb céges iratokban bizonyos Vizér Klára is a saját lakcímeként jelöl meg. Vizér a XV. kerületben, fideszes színekben volt alpolgármester a 2010-ben kezdődő ciklusban, ám a kormánypárt kerületi belháborúinak következtében kiszorult a helyi politikából.
További érdekesség, hogy Egan már a kétezres évek óta mozgolódik a magyar politika környékén. 2005-ben a Magyar Nemzetben jelent meg vele rövid riport, eszerint Egan egyfajta “demokráciacsináló" az amerikai republikánusok kvázi pártalapítványa, az International Republican Institute (korábbi nevén: National Republican Institute for International Affairs), azaz az IRI korábbi iraki országfelelőse, akit akkoriban léptettek elő közép-és kelet-európai igazgatónak.
“Egan azoknak az amerikai fiatalembereknek az egyike, akik egyéni elkötelezettségüket és karrierjüket annak az amerikai törekvésnek a szolgálatába állították, hogy mely a nyugati típusú demokráciát hivatott meghonosítani szerte a földkerekségen, legyen szó a kilencvenes évek Kelet-Európájáról, vagy az új évezred elejének Közel-Keletjéről" — méltatta akkor a férfit a Fidesszel már akkor is baráti napilap.
Érdemes megjegyezni, a Fidesz környékén akkor és most sem ritkaság az ehhez hasonló demokráciacsinálás leszólása. Ugyanabban az évben, 2005-ben jelent meg például a párttal szintén baráti Magyar Demokratában egy olyan külpolitikai cikk, ami kifejezetten az IRI-t sejtette a sztenderd orosz olvasatnak megfelelően amerikai befolyásnak köszönhetően kitört kelet-európai ún. színes forradalmak mögé.
Az meg éppen különösen ironikus, hogy az IRI honlapja szerint a szervezetnek 2016 óta külön programja van az orosz dezinformációs törekvések megfékezésére, miközben az Orbán-kormányzat világnézetét népszerűsítő médiumok, így a Remix, jelentős részben orosz narratívákat ismételnek. Sőt, 2016-ban az IRI-t úgy nyilvánították nemkívánatossá Oroszországban, hogy az országból akkor eltanácsolt szervezetek között szerepelt az MDIF is, amelynek kisebbségi tulajdonrésze miatt a 444-et a kormánnyal baráti sajtó Soros-blognak szokta címezni.
2008-ban a Magyar Hírlap tudósított a “konzervatív külpolitika iránt érdeklődőket tömörítő" Szabad Európa Klub beszélgetéséről, ahol a Bush-adminisztráció hivatalban lévő budapesti nagykövet-helyettese, Jeffrey Levine mellett a külföldön élő republikánusok magyarországi szervezetének elnökeként Egan beszélt az aktuális amerikai elnökválasztásról.
Egy 2009-es híradás utal arra, hogy Egan, illetve a republikánusok ennél mélyebben is belemásztak a magyar politikába. A Magyar Nemzetben megjelent cikk szerint a Fidelitas balatonszárszói nyári egyetemén a Fidesz-válogatott mellett újfent ez a két amerikai beszélt. A témájában az európai biztonságpolitikai kérdésekre szorítkozó Levine-nal szemben azonban Egan (aki az újság szerint a “közép-európai régió republikánus politikusa") konkrétan kampánystratégiákról tartott előadást.
A Konrad Adenauer Stiftung (KAS), a német kereszténydemokratákhoz közelálló alapítvány honlapján bővebb bizonyítékot is találni. Egy 2010-es politikai kommunikációs konferenciára készült, Egan nevét is feltüntető prezentáción világosan látszik, hogy a FWD Affairs részt vett a Fidesz 2010-es kampányában.
A prezentáció egyébként választók személyes megszólításáról és egy tele-falugyűlés nevű technológiáról szól; utóbbi technológia lényege, hogy telefonon egyszerre hívnak fel többezer háztartást, és a hívásokat összekapcsolva a politikus óriási konferenciahívást, vagy strukturált, telefonos közmeghallgatást bonyolíthat le a választóival. A technológiát egy olyan dia illusztrálja, amin világosan látható Tarlós István főpolgármester-jelölti választási posztere.
A FWD Affairs vezetőjeként Egannek “több, mint tizenkét éve dolgozik európai politikai átmeneteken, és a cég azon törekvését irányítja, hogy a kontinensre hozza a legújabb eszközöket a politikai és közéleti ügyek támogatóinak azonosításában és elérésében" — írta róla ekkor a KAS honlapja, “közvetlenül dolgozott együtt polgármesteri és országgyűlési jelöltekkel, pártvezetőkkel azon, hogy versenyképes kommunikációs és közvetlen választóeléréséi eljárásokat dolgozzanak ki".
A prezentációt Egan nem egyedül jegyezte, a másik előadó bizonyos Sean Tonner volt. Ő ugyanezen honlap szerint a választók közvetlen elérésének és a választói mobilizációnak a modern úttörője, és számos választási kampányon dolgozott az Egyesült Államokban, például George W. Bush és Dick Cheney párosának sikeres 2004-es elnöki kampányán is; “a legutolsó időszakban pedig közép-európai ügyfelekkel dolgozott".
Tonner egy nyilvános életrajza szerint kimondottan Orbán választási kampányán munkálkodott, de ügyfelei közt feltűnt például Nicolas Sarkozy volt francia államfő is. Tonnert is kerestük emailben, a kérdéseinkre nem kaptunk semmilyen reakciót.
Tonner volt az alapítója annak a mára megszűnt, Phase Line Strategies nevű cégnek is, amelyik eredetileg Egan cégtársaként a FWD Affairst 2010-ben megalapította, majd erre egy évre kiszállt. Az amerikai kampányguru legkorábbi magyar vonatkozású említése 2005-ből származik: egy tengerentúli híradás szerint a férfi és Rich Beeson, egy másik republikánus irányultságú politikai tanácsadó ekkor azért utaztak Budapestre, hogy a Fidesz vezetőinek választási mobilizációs tippeket adjanak.
Beeson neve később, 2008-ban ki is szivárgott: ekkor az Index értesülései szerint a republikánus párt politikai igazgatójaként jött ismét Budapestre, hogy az amerikai kampány holtidejében egyfajta kampánykurzuson tanácsokkal szolgáljon a Fidesznek.
Az Interactive Global Solutions nevű amerikai tanácsadócég honlapja szerint ma Egan és Tonner egyaránt partnerek a cégben, amelynek budapesti jelenléte is van: ez bizonyára Egant jelenti. Ez ugyanakkor felveti azt a kérdést is, hogy Patrick Egan inkább a Fidesz amerikaija, vagy a republikánusok helyi embere? Az Interactive Global Solutions a honlapján mindenesetre azzal büszkélkedik: egyik amerikai ügyfelüknek, egy nagy szénhidrogéncégnek, amelyik elégedetlen volt egyes magyar adóügyekkel, választott politikusok bevonásával alig fél éven belül megoldotta a problémáját.
A rendszerváltás óta segítik a Fideszt amerikai kampánytanácsadók
Egan, Tonner és Beeson, mint az amerikai republikánus oldalról származó tippeket a magyar jobboldalra szállító tanácsadók feltűnése közel sem újdonság a honi közéletben. Juhász Gábor 1993-as Pártpénz-ügyek című tanulmánya szerint a korábban már említett republikánus pártalapítvány IRI 1990-ben mintegy 2358 dollárral (ez ma nem tűnik nagy összegnek; akkor még az volt) támogatta a harmadik magyar köztársaság első szabadon választott miniszterelnökét, Antall Józsefet adó Magyar Demokrata Fórumot (MDF).
A Fidesz ekkor még a politikai pálya liberális térfelén focizott, ugyanezen tanulmány összesítése szerint a párt például a Soros Alapítványtól kapott támogatást.
Az úgynevezett székházügy fémjelezte földalatti MDF-Fidesz közeledés eredménye Orbán Viktor pártjának katasztrófaközelien gyenge 1994-es szereplése, majd a korabeli mérsékelt(ebb) jobboldali pártok: az MDF, a Fidesz, a KDNP, és az MDF-ből időközben kivált MDNP lassú násztánca volt. Korabeli sajtóhírek szerint a közeledés egyik katalizátora bizonyos Daniel Odescalchi lehetett: a magyar jobboldal körül fontoskodó amerikai okosok közül az ő története a legalaposabban dokumentált.
Az Odescalchi névnek történelme van Magyarországon, a régi olasz bankárcsalád az arisztokrácia soraiba is felvergődött. Sajátos fordulattal ma az Apró-Dobrev-Gyurcsány családhoz tartozik Odescalchiék egykori Szemlőhegyi úti villája. Az Amerikában szocializálódott Daniel Odescalchi 1992-ben, a kormánykoalíció többségét adó MDF, illetve Antall József tanácsadójaként tűnt fel Magyarországon.
Odescalchi online elérhető visszaemlékezése szerint sajátos problémákkal kellett megküzdenie a demokratikus küzdelmek jellegét még tanuló, kezdő magyar politikusok között. A demokrata fórumosok például úgy általában nem voltak hajlandóak hinni a közvélemény-kutatási eredményeknek, mert azt hitték, hogy a kutatóintézetek mind úgymond liberális befolyás alatt állnak. A területi alapon választott képviselők pedig dafke sem látogattak el a választókerületükbe.
A telivér amerikai politikai versengés akkori állapotához képest Odescalchit rettenetesen meglepte, hogy az újszülött magyar demokráciában a kormányzó pártnak semmilyen választói kommunikációt segítő adatbázisa nem volt a választóiról. Megoldásként kérdőíves jellegű, tippeket is váró választókörzeti tömegleveleket vetett be, plusz egy, a különböző lokális jelöltek kampányát támogató központi irodát.
A levelezős akcióban nem nehéz az orbáni úgynevezett nemzeti konzultációk korai előfutárát észrevenni. Odescalchi kísérlete arra, hogy az üzleti életben aktuális marketingtechnikák trendjeit lekövesse és az ezekhez elengedhetetlen adatbázisépítést társítsa, nem az utolsó alkalom volt, amikor tengerentúli tippek lendítették előre a végül az elhíresült Kubatov-listákban kiteljesedő magyar jobboldali kampánytechnikákat.
Odescalchiék belefolytak kimondottan érzékeny ügyekbe is, a férfi cégének honlapja például azt állítja: ők rakták össze a kommunikációs teamet Antall mögé egy fegyverkereskedelmi embargókkal kapcsolatos esetben (ez feltehetően megegyezik a délszláv háború idején történt, horvát irányú fegyverszállítást jelentő ún. Kalasnyikov-üggyel), és a privatizáció politikai programját is ők segítettek “eladni" a lakosságnak.
A rákbeteg Antall halála után a kormányfői székbe átülő Boross Péter kipöccintette a pixisből a kampánytanácsadót, Odescalchi visszaemlékezése szerint a következő szavak kíséretében: “Maga csinálja a kampányát, de engem hagyjon ki belőle". A tanácsadó a párt Lezsák Sándorhoz húzódó fősodrával is összeveszett, a kampány végén rosszindulatú tekintetektől kísérve távozott a Fórum alkalmazásából.
A magyar közéletből azonban nem tűnt el. Miután a ‘94-es választásokon a posztkommunista MSZP győzedelmeskedett és a kormánykoalícióba bevonta a sorban másodjára vesztes SZDSZ-t, Odescalchi állt annak a folyamatnak az élére, amely végül a négy évvel korábban elvert és szétszóratott jobboldali erők 1998-as győzelmében kulminálódott. Ekkor kezdett Odescalchi mások mellett Orbán Viktorral is dolgozni.
A politikai tanácsadó megkeresésünkre így írt nekünk a jelenlegi miniszterelnökről:
“Amikor először találkoztam Orbánnal, még az Antall-kormányzatnak dolgoztam. Amint az MSZP [1994-ben] megnyerte a választásokat, létrehoztam és vezettem egy Survival in a Democracy [azaz túlélés egy demokráciában] nevű programot a mérsékelt jobboldal támogatása céljából. Ebben az időszakban a Fidesz és vezetője, Orbán Viktor csillaga emelkedőben volt. Orbán volt a Nyugat kedvence. A Survival in a Democracy célja az volt, hogy megtámogassa az összes új [a rendszerváltással ki- vagy újraalakult jobbközép] pártokat. Tizenhárom olyan nemzetközi szervezettől részesült finanszírozásban, amelyek biztosítani akarták a magyar pártrendszer robusztus és kompetitív jellegét, továbbá hozzásegíteni a mérsékelt jobboldalt ahhoz, hogy eséllyel induljon a választásokon."
Odescalchi munkája lényegében az volt, hogy megszövegezze a program által finanszírozott közvéleménykutatások kérdőíveit, az eredményeket pedig prezentálja a jobbközép pártoknak. Az amerikai politikai szakértő azt írta nekünk:
“A Fidesz a program egyik legfontosabb eleme volt."
A pártrendszer-építőnek mondott kezdeményezés ugyanakkor kisebb pártpolitikai vihart kavart, miután kiszivárgott, hogy az amerikaiak állítólag a demagóg Torgyán-féle kisgazdákat nem, a kormánykoalícióhoz tartozott és a fórumosok körében hevesen gyűlölt SZDSZ-t viszont szívesen látnák a kikovácsolás alatt álló polgári egységfrontban, amelynek gründolásához némi tengerentúli finanszírozás is akadna.
A programot támogatók körében Odescalchi ugyan tizenhárom szervezetről beszélt nekünk, de például a program sorban a negyedik, 1995. szeptemberi összejöveteléről szóló tudósításában a Magyar Nemzet mindössze két támogatót említett:
“Az amerikai Strategic Advantage International Ltd. politikai tanácsadó intézet [Odescalchi cége] — amelynek nem titkolt célja a hazánkban működő konzervatív pártok megerősítése – immár negyedik alkalommal rendezte meg ezt az összejövetelt az International Republican Institute és a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával."
1995-ben Odescalchi visszarepült az Államokba, és a rákövetkező évben a republikánus elnökjelöltségért (végeredményben sikertelenül) induló szupergazdag Steve Forbes csapatához csatlakozott. Ennek dacára az nagyon is valószínű, hogy az amerikai tanácsadó ötletei továbbra is fontos szerepet játszottak a Fidesz politikájában. Sokatmondó, hogy a kérdéseinkre egyedüliként válaszoló Odescalchi azt a kérdésünket nem válaszolta meg, hogy mikor ért véget a kapcsolat közte és Orbán között; csak annyit mondott, hogy ma nem aktívak Magyarországon.
Különösen figyelemreméltó, hogy a Magyar Nemzetnek 1996-ban adott interjújában Odescalchi — aki minden jel szerint Forbes elnökjelölti aspirációinak végeztével, legalább egy időre újra Magyarországon aktívkodott — gyakorlatilag évekre előre megjósolta Orbánék politikáját, és utalt a Fidesz későbbi névváltozására is:
“Továbbra is támogatjuk azt az elképzelést, hogy ezek a pártok szövetséget hozzanak létre. Az egész programot, mármint hogy az ellenzék ezen pártjai álljanak össze, azért találtam ki, mert együtt sokkal erősebbek."
Ismeretes, hogy az 1998-as győzelem után Orbán Viktor pártja különböző hatalmi machinációkkal nekiállt szétbombázni azokat a rivális pártokat, amelyek elvi vagy kormánykoalíciós szempontból egyébként a Fidesz barátainak számítottak. Különböző módokon, ritmusban és mértékben erre a sorsra jutottak a kisgazdák, a kereszténydemokraták és a demokratafórumosok egyaránt. A pártok nélkül maradt jobboldali szavazók tömegeit felszívta a néppártosodó Fidesz, amely így végre felnőtt méretben a szocialisták mellé.
A választási verség után a 2003-ban a különböző párttöredékek integrálására és a megnövekedett szavazótáborra tekintettel az addig hivatalosan a Fidesz – Magyar Polgári Párt nevet viselő formáció nevet változtatott. Az új név: Fidesz – Magyar Polgári Szövetség. Orbán pártját ma is így hívják.
Odescalchi tevékenységének további nyomait ugyan nem leltük a magyar közéletben, de mint fentebb láthattuk, azóta sem maradt a Fidesz amerikai tanácsadók nélkül.
Átlátszós adatigénylésből derült ki, hogy a magyar kormánynak is dolgozott Trump új kémfőnöke 2018-ban számoltunk be arról, hogy kétmilliárd forintot költött el 2015 óta a magyar adófizetők pénzéből az Egyesült Államokban a Magyar Foundation of North America (MFNA) nevű nonprofit szervezet.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. A közösségi médiás adatokat a Newswhipnek köszönhetjük. A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum Adatbázis Kiadó Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Remix logó. Forrása: Remix / Fb. | https://atlatszo.hu/2020/10/19/magyar-kozpenzbol-keszul-a-fidesz-amerikai-kampanytanacsadoinak-angol-nyelvu-hiroldala/ | https://web.archive.org/web/20211016061532/https://atlatszo.hu/2020/10/19/magyar-kozpenzbol-keszul-a-fidesz-amerikai-kampanytanacsadoinak-angol-nyelvu-hiroldala/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyar-kozpenzekbol-keszul-a-fidesz-amerikai-kampanytanacsadojanak-angol-nyelvu-hiroldala | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-10-19 12:36:12 | [
"Daniel Odescalchi",
"Patrick Egan",
"Vizér Klára"
] | [
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Fidesz",
"FWD Affairs Kft.",
"V4NA Ltd."
] | [
"Egyesült Királyság",
"Európa"
] | [
"média",
"kampányfinanszírozás",
"dezinformáció"
] | [
"A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásai"
] |
51,099 | Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést | A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz. | A kínai gyökerű Lenovo nemrég bejelentette, hogy 2021 tavaszán saját gyártóüzemet indít Üllőn. A beruházás 8,2 milliárd forint értékű, és több szakaszban összesen ezer munkahelyet hoz létre. A magyar kormány kétmilliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad a cégnek.
Megkíséreltük kideríteni, hogy ha már 2 milliárd forint közpénz áramlik a beruházásba, akkor ezt egy olyan üzemnek adjuk, amely segíti az országot a Nyugat-Európához való gazdasági felzárkózásban, vagy ellenkezőleg: bebetonoz minket a közepes fejlettség tipikus csapdájába, az összeszerelő üzemek alacsonyabb bérű világába.
Természetesen nem pécéztük ki a Lenovót, ezt a cikket bármely más hasonló támogatási döntés kapcsán is megírhattuk volna, vagyis ahogy a fotóknál szokták gyakran megjegyezni, a konkrét kép csak az általános helyzet illusztrációja.
Miért kukacoskodunk? Ahogy korábban részletesen bemutattuk, Magyarország az Európai Unióban majdnem a legrosszabb mutatót produkálja az export hozzáadott értékében. Ha egy nálunk gyártott, de külföldön eladott termék (német autó vagy akár kínai laptop) fogyasztói árából levonjuk a gyártáshoz szükséges import alkatrészek és szolgáltatások értékét, akkor megkapjuk, hogy átlagosan csak 56 százalékban „magyar” az adott termék.
Arról a friss adatról is beszámoltunk nemrég, hogy a magyar munkaerő összes költsége a németnek még mindig csak a 30 százalékát adja átlagban. Ahhoz, hogy a magyar munkás fizetése ne csak távolról kövesse, hanem meg is közelítse a német kollégájának a bérét, fontos lenne a hozzáadott érték arányának növelése.
A problémát és a megoldást egyébként pár éve már minden kelet-európai ország látja, és megpróbál elmozdulni a nagyobb helyi hozzáadott érték felé. A beruházások támogatásánál ezért ma már nagyon érdemes lenne megnézni, hogy olyan helyre adjuk a közpénzt, amely ezt a célt szolgálja, vagy nem.
Az első kérdés ezért rögtön az, hogy például az üllői Lenovo-gyárban az ezer főn belül mennyi lesz a kékgalléros dolgozók aránya, ők mennyit fognak keresni, és a fehérgallérosok között hányan lesznek magyarok. Azért kerestük meg a Lenovót és a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy lássuk, ez is egy olyan gyár lesz-e, ahol jellemzően néhány külföldre vezényelt, ez esetben kínai szakember irányítja/felügyeli a szalag mellett álló magyarokat, akik a nyugat-európainál nyomottabb bérekért csavarozzák össze például a laptopokat, vagy elmozdulnak a magasabb képzettségű magyarok foglalkoztatásának és a magasabb béreknek az irányába.
Mivel válaszokat nem kaptunk, egyelőre nem tudjuk megítélni, hogy amikor a tárca letárgyalta a támogatást, figyelembe vette-e a hasonló szempontok erőltetését.
A munkások összetétele és várható bérszintje azonban még egy szempontból nagyon fontos ismeret lenne. Más gyáraknál ugyanis már látjuk, hogy annak a környékbeli üzemekben nem nagyon örülnek. Ha eltekintünk a koronavírus-járvány egyelőre elég kiszámíthatatlan hatásaitól, az alapfelállás már évek óta mégiscsak a munkaerőhiány Magyarországon, és a fejlődésünk szempontjából nem mindegy, hogy egy új összeszerelő üzem honnan tervezi megoldani a toborzást.
Vajon a környékbeli magyar tulajdonú kkv-k mennyire tartanak most attól, hogy a legjobb munkásaikat állami segítséggel mazsolázza ki egy új üzem, és ők milyen segítségre számíthatnak, ha ebbe a versenybe be szeretnének szállni?
A kétmilliárd forint állami támogatás ezer alkalmazottnál minimálbérrel számolva csaknem egy évre elegendő, de ha az üzemben a minimálbér kétszeresét is megkeresik, még akkor is fél évig a magyar állam fizeti ezt a terhet. Ez persze nagyon durva egyszerűsítés, és csak azért végeztük el a számolást, mert sajnos nem ismerhetjük meg a támogatás konkrét formáját*Szijjártó Péter vissza nem térítendő támogatásról beszélt, ami készpénzes támogatást valószínűsít., és azt sem, hogy ezt milyen feltételekhez kötötték.
Megkérdeztük azt is, hogy a Lenovo-gyárban mennyi lesz a készülő termékekben az import alkatrészek aránya, és az elkészült áru mekkora része megy majd exportra. Ez is nyilvánvalóan azért lenne használható információ, mert arra utalna, hogy például egy számítógép minden alkatrésze Kínából érkezik, és a magyar munkás csak ezeket csavarozza össze, vagy a magasabb hozzáadott érték elérése érdekében esetleg a tárgyalások során kikötöttek egy bizonyos magyar beszállítói részarányt.
Az export ezen kívül azért érdekes információ, mert az Üllőn készülő termékek egyik nagy előnye várhatóan az lesz, hogy rájuk lehet tenni a „Made in EU” matricát. Ez egy egyértelmű előny, és ha már állami támogatást kap a projekt, akkor jogosnak tűnik az igény annak megismerésére, hogy ezzel az előnnyel hogyan sáfárkodik a külgazdasági minisztérium.
Mivel ezeket az információkat sem kaptuk meg, egyelőre halvány esély sem látszik arra, hogy a közvélemény eldönthesse, egy ilyen beruházás előbbre visz minket a céljaink felé, vagy sem.
Pedig még az is lehet, hogy az importalkatrészek akkora vámbevételt fognak biztosítani, hogy az önmagában is megoldja a támogatás megtérülését. Ám még ha így is van, a strukturális kérdésekre nincsenek válaszok, illetve az üzleti titokra való hivatkozással teljesen el vannak zárva a nyilvánosság elől.
Sárvárról Üllőre
Ezeken a sok más beruházással kapcsolatban felvethető kérdéseken túl azonban kifejezetten a Lenovónál van egy egyedien pikáns elem. A KKM erről nem adott hírt, de a Lenovo közleményének a végén szerepel ez a mondat:
Az új gyártóüzem a hosszú évek óta meglévő szerződéses gyártó Flex által üzemeltetett gyárat fogja kiváltani.
Nem kell hozzá sokat nyomozni, hogy kiderítsük, ez minden bizonnyal szintén egy magyarországi, konkrétan sárvári üzem, pár éve a Lenovo még sajtóbejárást is szervezett, hogy bemutassa a számára bérgyártást végző Flex (korábban Flextronics) ottani üzemét. Ez alapján még több kérdés merül fel a beruházás állami támogatásával kapcsolatban, ugyanis – a sárvári, illetve az üllői gyártási mennyiségek, illetve a fent említett tényezők ismerete nélkül – az látszik: a magyar állam végső soron azért fizet 2 milliárd forintot, hogy egy tevékenység átkerüljön az egyik magyar üzemből egy másikba.
Természetesen nem lehet kizárni, hogy a Flex képes lesz a kieső megrendelés helyett mást szerezni, és nem kell embereket elküldenie, de a munkásait jelen pillanatban valószínűleg nehéz lenne meggyőzni arról, hogy ez az általuk is befizetett adóforintok legokosabb felhasználási módja.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába hajtogatják az ellenkezőjét, még mindig összeszerelő üzem a magyar gazdaságAz uniós lista végén kullogunk az exportunk hazai hozzáadott értékének tekintetében, pedig ennek javítása nélkül hosszabb távon meg vagyunk lőve.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA németek magasabb fizetéséért is dolgoznak a magyar Audi-dolgozókHa annyit kapnának a német autógyártó magyar dolgozói az általuk megtermelt értékből, mint a németek, akkor közel másfél milliós bruttójuk lenne. | https://g7.hu/kozelet/20201019/milliardokat-fizet-a-kormany-hogy-az-egyik-magyar-gyarbol-egy-masikba-vigyek-a-termelest/ | https://web.archive.org/web/20230329041615/https://g7.hu/kozelet/20201019/milliardokat-fizet-a-kormany-hogy-az-egyik-magyar-gyarbol-egy-masikba-vigyek-a-termelest/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardokat-fizet-a-kormany-hogy-az-egyik-magyar-gyarbol-egy-masikba-vigyek-a-termelest | G7 | hungarian-news | 2020-10-19 12:43:14 | [] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás"
] | [] |
51,100 | Kétszázmillióba került az Alapjogokért Központ hazafias kampánya, Balásy cégei a kivitelezők | Igazi NER-gyöngyszem az a kampány, amelyet még augusztusban indított az Alapjogokért Központ. A projekt a Rogán Antalhoz tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal égisze alatt, a KESMA elnöke által vezetett Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. megrendelésére, a “kék plakátos” Balásy Gyula cégei kivitelezésében zajlott. Most az is kiderült, mennyiért. | „Igazság, erő, felemelkedés! – Együtt tesszük naggyá a Kárpát-medencét!” – ezzel a címmel indított kampányt nyár végén az Alapjogokért Központ. A K-Monitor most rábukkant a vállalkozói keretszerződésre, amely szerint a „Hegymenet” munkacímet viselő projekt fő eleme volt az a 3 perces kisfilm, amely a magyarság több mint ezer éves történelmének meghatározó eseményeit dolgozza fel. A kisfilmhez médiamegjelenést és egy honlapot is terveztek.
A hvg.hu már szeptemberben rákérdezett, mennyit költöttek a videó elkészítésére, azonban a szervezettől nem kaptak választ. Egy iparági forrás viszont az nyiltakozta a lapnak, hogy nagyjából 150 millió forintba kerülhetett. Nem sokat tévedett: a szerződés szerint nettó 196 millió forint volt a felhasználható összeg.
A projekt megrendelője az Alapjogokért Központ mögött álló Szánthó Miklós vezette Jogállam és Igazság Nonprofit Kft., a nyertes kivitelezők pedig Balásy Gyula cégei, a New Land Média Kft. és Lounge Desing Kft. voltak.
A szerződés szerint a kommunikáció célcsoportjai „a magyar társadalom egésze, különös tekintettel a gyermekektől az idősekig, a városi és vidéki lakosság, valamint a magyar történelem és a magyar nemzet sorsa iránt érdeklődő közönség”.
A szervezet elnöke, Szánthó Miklós a Klubrádiónak korábban azt mondta, a kampány nem militáns, hanem szemléletformáló, a videónak pedig pozitív és szerethető üzenete van. Mégpedig az, hogy „a múlt viszontagságain felülemelkedve össze kell fogniuk a Kárpát-medence népeinek, hogy újra naggyá tegyék magukat.”
A K-Monitor rámutatott: a kampányt a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) az állami szervek kampányaival közös eljárásban közbeszereztette – „nyilván azért, mert közpénzből készült” – fogalmaz a szervezet. A nyertes kivitelező pedig – egy versenykorlátozó keretszerződés miatt – csak ugyanaz a két cég lehetett, amely az összes állami kampányt szállítja a kék plakátoktól az országimázsig.
Balásy Gyulai cégeiről itt írtunk bővebben:
Budai luxusvillába költöztek a kormánypropagandából meggazdagodott Balásy Gyula reklámcégei – drónvideó
A kormányzati propagandakampányokat évi több tízmilliárd forintért lebonyolító New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. székhelye 2019 októbere óta egy rózsadombi ingatlan, melyet a cégek tulajdonosa, Balásy Gyula vásárolt meg. A korábban panzióként működő hatalmas villa felújítása jelenleg is tart – drónvideón mutatjuk az épületet. [featuredbox text=
A K-Montitor azt is hangsúlyozta, hogy NKOH-t a költségcsökkentés jelszavával hozták létre, honlapjukon így írnak magukról: céljuk, hogy „a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (…) olyan kommunikációs tevékenységet végezzenek, amely összhangban áll a kormányzati kommunikációs célokkal.”
Ez azonban akkor azt is jelenti, hogy az Alapjogokért Központ a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozik.
Arról, hogy mennyire tekinthető civil szervezetnek az Alapjogokért Központ, itt írtunk részletesebben:
Így pénzel a Fidesz egy álcivil szervezetet, ami aztán „független civilként” védi a kormányt
Alapjogokért Központ / Facebook Az Alapjogokért Központ a kormánypártokhoz köthető munkatársakkal, (mindeddig) átláthatatlan pénzügyi háttérrel, fideszes pártpénzből működik, de az alapjogok helyett a kormányt védi. Cikkünkben feltárjuk, hogyan finanszírozza a Fidesz egy fedőcégen keresztül a médiában független civilként tetszelgő szervezetet. Bónusz: a szervezet igazgatója gyanús körülmények között kapott közpénzből finanszírozott ösztöndíjat Amerikába.
Nyitókép: készüljetek.hu | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/10/18/ketszazmillioba-kerult-az-alapjogokert-kozpont-hazafias-kampanya-balasy-cegei-a-kivitelezok/ | https://web.archive.org/web/20230922155724/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/10/18/ketszazmillioba-kerult-az-alapjogokert-kozpont-hazafias-kampanya-balasy-cegei-a-kivitelezok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ketszazmillioba-kerult-az-alapjogokert-kozpont-hazafias-kampanya-balasy-cegei-a-kivitelezok | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-10-19 10:02:00 | [
"Szánthó Miklós"
] | [
"Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Lounge Design Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"média",
"PR",
"civilek"
] | [] |
51,101 | Túlárazott játszótér-felújítások miatt emelt vádat az ügyészség | Köztéri játszóterek EU-konform korszerűsítésén illetve építésén nyerészkedett egy 59 éves férfi, amikor valótlan árajánlatok alapján, „eltúlzott összegekre” pályázott a célra kiírt európai uniós pályázatokon. A Fővárosi Főügyészség az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján „uniós támogatás és magyar költségvetési forrás jogosulatlan igénybevétele miatt” vádat emelt ellene, derül ki kedd reggeli közleményükből. | Köztéri játszóterek EU-konform korszerűsítésén illetve építésén nyerészkedett egy 59 éves férfi, amikor valótlan árajánlatok alapján, „eltúlzott összegekre” pályázott a célra kiírt európai uniós pályázatokon. A Fővárosi Főügyészség az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján „uniós támogatás és magyar költségvetési forrás jogosulatlan igénybevétele miatt” vádat emelt ellene, derül ki kedd reggeli közleményükből.
Az ügy leírása szerint a vádlott egy pályázatírással is foglalkozó céget vezetett, amikor 2007-ben megtudta, hogy 2008-ban a költségek 100 százalékát fedező európai uniós támogatások igényelhetők köztéri játszóterek kialakítására, vagy korszerűsítésére. A férfi elhatározta, hogy a támogatási rendszert kijátszva, „valótlan árajánlatok alapján, eltúlzott összegekre fog pályázni”. Az elkövetésbe bevonta munkatársait, egy 42 éves és egy 41 éves férfit, illetve egy 64 éves üzletembert, aki kifejezetten a későbbi kivitelezésekre alapított egy új céget.
A pályázatíró cég ez után 5000 főnél kisebb lakosú településeket keresett meg a lehetőséggel, hogy az önkormányzatnak pályázati pénzből, lényegében ingyen felújítják a játszótereket, ha őket bízzák meg.
A vádlottak rendszerszerűen jelentősen túlárazott ajánlatokat kértek be más cégektől, és ezeket felhasználva pályáztak az illetékes budapesti központi hivatalnál a támogatásokra, amiket el is nyertek.
60 önkormányzat esetében valósították meg úgy a játszótér-beruházásokat, hogy a számlákon sokkal magasabb árat tüntettek fel, mint amekkora ráfordítással az építés ténylegesen megvalósult.
Ezzel az ügyészség szerint „részt vettek az uniós és a hazai költségvetés megkárosításában, amelyek az ügyleteket 75-25 százalékos arányban finanszírozták”. 2009-2013 között hárman összesen 536 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a két szervnek, negyedik társuk ebből 187 millió forint ellopásában működött közre.
Az ügyészség indítványozta vádiratában, hogy a bíróság ítélje a négy férfit letöltendő börtönbüntetésre és pénzbüntetésre, ezen túl tiltsa el őket a közügyek gyakorlásától és a cégvezetéstől. | https://444.hu/2020/10/20/tularazott-jatszoter-felujitasok-miatt-emelt-vadat-az-ugyeszseg | https://web.archive.org/web/20230331005013/https://444.hu/2020/10/20/tularazott-jatszoter-felujitasok-miatt-emelt-vadat-az-ugyeszseg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tularazott-jatszoter-felujitasok-miatt-emelt-vadat-az-ugyeszseg | 444 | hungarian-news | 2020-10-20 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"ítélet/döntés",
"támogatás",
"EU",
"önkormányzat",
"OLAF-vizsgálat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
51,102 | Revizor leplezte le az önkormányzati kamuszámlákat az Orbán-bánya falujában | Sorozatos szabálytalanságokról tudósít egy belső ellenőrzés, amely a gánti önkormányzat és a korábbi fideszes faluvezető pénzügyeit világította át. Felhatalmazás nélküli kifizetések, állandó készpénzezés, valamint egy szűk kör számára juttatott prémiumok – többek közt ezek derülnek ki a 24.hu birtokába jutott dokumentumból. | 2019 szeptemberében, nem sokkal az önkormányzati választás előtt revizor érkezett a gánti polgármesteri hivatalba. Négy napig nézte át a 2018-as, 2019-es számlákat és dokumentumokat, majd pár hét alatt elkészítette azt a 25 oldalas jelentést, amelynek – bár nem volt nyilvános – hamar híre ment a Fejér megyei faluban, és ha nem is azonnal, de jelentős változásokat idézett elő. Ahogy azt korábbi riportunkban is megírtuk: az idén egyre többen és többen kezdtek a gántiak közül arról beszélni, hogy valami nem stimmel a település kasszája körül.
Egy helybéli például azt mondta nekünk szeptemberben, hogy még tavasz előtt közmeghallgatáson akarta a falu vezetése csitítani a kedélyeket, a „problémát” azonban a koronavírus elnapolta, még ha csak időlegesen is. Az önkormányzati testület ugyanis júniusban megszavazta, vagyis elfogadta a revizori jelentést, mire a fideszes Spergelné Rádl Ibolya pár héttel később lemondott a polgármesteri címről, ami alighanem összefüggött azzal, hogy az ellenőrzés eredményei miatt a testület feljelentést tett, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság pedig sikkasztás gyanújával nyomozást rendelt el (noha ő várandósságára hivatkozott).
Sorozatos szabálytalanságok
Bár konkrétumok eddig nem kerültek nyilvánosságra, maga a „balhé” híre alaposan átrendezte a helyi közéletet, amelyről eddig jórészt csak az Orbán család állami megrendelésekbe bevont bányászati tevékenysége miatt lehetett hallani.
Gánton ugyanis 2010 óta jószerivel csak formalitásból tartották meg a választásokat, és amíg a nyáron lemondott polgármesternek korábban még csak kihívója sem akadt – és a képviselői székekért sem volt verseny –, addig a mostani időközi előtt úgy felbőszültek a helyi függetlenek, hogy háromszoros túljelentkezés volt ezekre a posztokra.
A szeptember 27-én megválasztott új, amúgy szintén fideszes polgármester közérdekű adatigénylésünkre elküldte a revizori jelentést, amiből végre kiderülnek az eddig hiányolt konkrétumok, noha számos kérdés továbbra is nyitva marad. Az ugyanakkor a dokumentumból világossá vált, hogy
sorozatos pénzügyi szabálytalanságok történtek Gánton, például jóvá nem hagyott kifizetések formájában.
Maga a jelentés rengeteg adattal és jogszabályi idézettel van tele, és mivel a különböző szintű pénzügyi problémák egymásra ömlesztve jelennek meg benne, érdemes már az elején leszögezni: sok formája lehet annak, ha egy önkormányzat vezetése nem tartja be a jogszabályban lefektetett pénzügyi előírásokat, ezek mindegyike nem is feltétlenül érdemel közfigyelmet. Lehet szó adminisztratív hanyagságról, hivatalnoki figyelmetlenségről, amelyek természetesen aggályosak és kerülendők, de nyilván nem vonnak maguk után részletes revizori jelentést vagy rendőrségi nyomozást.
A birtokunkba került dokumentum egyébként jól illusztrálja, hogy milyen – nem jelentéktelen – pénzügyi potenciál rejlik még egy 800 fős kistelepülés vezetőjének kezében is, és alapjáraton mennyire nincs kontrollálva a településvezető még a több milliós tételek esetében sem (legalábbis itt nem volt). Az viszont egyértelmű, hogy a gánti ellenőrzés jellemzően nem apró mulasztásokra hívja fel a figyelmet, hanem súlyos problémákra.
Kamuszámlák és készpénzügyek
A jelentés először kéttucatnyi, aggályos készpénzfelvételt taglal részletesen. Gánton, a szabályoknak megfelelően az önkormányzat számlájáról legfeljebb 300 ezer forintot vehet fel az erre illetékes (így például a polgármester), de azt egy munkanapon belül be kell tennie a falu kasszájába (az önkormányzat házi pénztárába), és erről feljegyzést is kell készítenie. Az ennél nagyobb kifizetéseket, például munkabéreket, megbízásokat az önkormányzatnak átutalással kell rendeznie – legalábbis a törvény szerint, a gyakorlatban ugyanis ez ügyben hosszú ideig a teljes szabálytalanság volt a jellemző a faluban.
Előfordult, hogy egymillió forintot fizettek ki készpénzben egy kft. részére, ami – szól a jelentés – teljesen szabálytalan.
Volt olyan is, hogy kivettek a bankból 773 ezer forintot, és azt csak egy hónap múlva tették be a falu kasszájába. 550 ezer forint egyszer három hét után került ugyanide. Ez – ahogy a jelentés is hangsúlyozza – szabálytalan, az viszont már más szintű probléma, amikor ugyanezzel kapcsolatban azt olvassuk: megállapítást „nyert azonban, hogy a pénztárból felvett előlegek, több százezer forint több esetben, hosszabb ideig az előleget felvevő birtokában volt, azt nem használta fel, s a 30 napos határidő lejárta előtt a pénztárba visszahelyezte, és aznap előlegként egy másik nagyobb összeget vett fel.” Arra nem tért ki a vizsgálat, hogy ennek a szabálytalan gyakorlatnak mégis mi célja volt, de a megállapításból arra lehet következtetni, hogy rutinná alakult.
Összesen 26 esetben tárt fel nem szabályos, jellemzően több százezer forintos készpénzfelvételt a belső jelentés.
Ha csak ennyi lett volna a gánti önkormányzat pénzügyi „sara”, meglehet, ma is Spergelné vezetné a hivatalt, ám még csak most jönnek az igazán problémás ügyek.
A gánti önkormányzat – ahogy a többi település – számos szerződést köt külsős céggel vagy személlyel ilyen-olyan feladatok ellátására. Áttekintve a megbízásokat az ellenőrzés arra jutott, hogy a „megkötött szerződések legtöbb esetben hiányosak, nem tartalmazzák sem a megbízó, sem a megbízott képviseletében eljáró személy nevét és beosztását. A szerződés nem tartalmazza a megbízás teljesítésének határidejét (…) a vállalási díj kifizetésének feltételét. A szerződések nincsenek érkeztetve, sem iktatva, így későbbi ellenőrzésnél nem lehet megállapítani, hogy mikor érkezett az önkormányzathoz.” Ezzel kapcsolatban arra jut a jelentés, hogy a hatályos törvények szerint „a számlák kiegyenlítése nem történhetett volna meg, a jelen esetben történt kifizetés szabálytalan”.
Két – összesen 450 ezer forint értékű – számla kifizetésekor arra jut az ellenőr, hogy azok nem lehettek valósak, minden bizonnyal hamisak. A számlákon szereplő szállítókat ugyanis megkereste az önkormányzat, ám érintettek azt közölték,
hogy a szóban forgó számlákat nem ők bocsátották ki, és egyébként is, a kft.-k gépi számlákat bocsátanak ki, melyek kiegyenlítése banki átutalással történik.
650 ezres ruhák és prémiumok engedély nélkül
A korábbi polgármester tíz német nemzetiségi ruha (Gánt ugyanis egy sváb falu) elkészítésére is adott megbízást 650 ezer forint értékben (feltehetően egy magánszemélynek, az ő neve azonban ki lett takarva), ám úgy tűnik, ezt az ügyletet sem sikerült szabályosan lebonyolítani. Például nem lett „csatolva a szerződéshez képviselő-testületi határozat, ami a vásárlást engedélyezi.” Ezen túl a szerződés sem került iktatásra, ráadásul hamarabb fizették ki, mint ahogy megkötötték volna magát a szerződést. Sőt, a 650 ezer a „pénztárból felvételre került, de az eladó részéről nincs dokumentálva, hogy a vételárat átvette.”
Arra pedig esetek garmadáját hozza fel az ellenőrzés, hogy hányszor juttatta pénzhez önmagát vagy a munkatársait a polgármester – a falu képviselőinek hozzájárulása nélkül. Ez szintén szabálytalan gyakorlat volt.
2019 júniusában például 300 ezer forint fizetési előleget vett fel a polgármester, erről azonban nem született testületi határozat, sőt a jegyző sem tudott róla, így az összeg „kifizetése teljesen szabálytalan volt.”
A polgármester máskor 428 ezer forint jutalmat vett fel, szabálytalanul.
Ezen túl több százezer forintos prémiumot osztott a pénzügyi előadónak, valamint az igazgatási ügyintézőnek, de ezt az utalást – fogalmaz a jelentés – „a polgármester önhatalmúlag nem tehette volna meg”, ráadásul mivel az említett hivatali dolgozók a csákvári önkormányzat alkalmazottai, ezért nekik külön megbízási szerződést kellett volna készíteni. (Gántnak és Csákvárnak ugyanis összevont önkormányzati hivatala és közös jegyzője van.)
A polgármester és az előbb említett két dolgozó együtt összesen 1,12 millió forintot vett fel egy klímaszemléletet formáló projekt kapcsán, csakhogy ez az összeg „előirányzat nélkül, szabálytalanul került kifizetésre. Az önkormányzattól a vizsgálatban résztvevő szakértő kérte, hogy bocsássák rendelkezésére a teljes beadott dokumentációt, amit az önkormányzat nem tudott átadni.”
Kiderült az is, hogy az említett pénzügyi előadó több rendezvényen is hangosítást végzett. Futóversenyen, bányásznapon: ezért több mint kétszázezer forintot kapott – a jelentés szerint – „szabálytalanul.”
Nem tartották meg az ígéretet
A jelentés abból a szempontból nem fogalmaz teljesen egyértelműen, hogy mégis mikor, ki vette fel a pénzt, és ki követhette el a szabálytalanságot. Az viszont megállapítható, hogy ez sokszor maga a polgármester volt, illetve olykor a csákvári pénzügyi előadó, Cs. Károly lehetett. (Utóbbi egyébként – a csákvári hivatal munkatársi listája alapján – már nem dolgozik az önkormányzatnál.) Nem derült ki az sem, hogy mi motiválta a polgármestert a sorozatos szabálytalan műveletre, és az sem világos, mi lett azzal a pénzzel, amit olyan számlák kifizetésére vettek fel, amelyeket nem azok nyújtottak be, akik kiállítóként szerepelnek rajta.
Egyelőre nem tudni, hogy ezekkel az akciókkal mekkora kár érhette az önkormányzatot, ráadásul az sem zárható ki, hogy a vizsgált időszak előtt (2018–2019) is voltak hasonlóan aggályos eljárások. „Az biztos, hogy van hiány” – mondta ugyanakkor a 24.hu-nak a korábbi alpolgármester. Egyelőre az sem ismert, hogy a revizori jelentés feltárt-e mindent, vagy csak a jéghegy csúcsát kaparta meg.
Az sem derült ki mostanáig, vajon milyen belső konfliktusok, hatalmi szándékok húzódnak meg az ellenőrzés elrendelése és a rendőrségi feljelentés megszületése mögött. Az viszont egyértelműen látszik, hogy a szabálytalannak minősített pénzosztásoknál legtöbbször három ember neve tűnik fel: a polgármesteré, valamint a pénzügyi és az igazgatási ügyintézőé. Az is kiderül a szövegből, hogy a csákvári főjegyzőt több esetben sem tájékoztatták a pénzügyi műveletekről.
Egy biztos: főjegyző, a gánti polgármester és az említett pénzügyi intéző még 2018 júliusában találkoztak, hogy átbeszéljék a problémás pontokat. Az ekkor született jegyzőkönyv szerint a polgármester megígérte, hogy „mindent megtesz a szabályos gazdálkodás érdekében, a háromszázezer forint feletti számla kiegyenlítése csak utalással fog történni, haladéktalanul bejelenti a pénztárnak a banki készpénzfelvételt.”
Ennek ellenére – olvasható az ellenőri jelentésben – a „feljegyzés aláírását követően is folytatódott a szabálytalan készpénzforgalom.”
A nyáron lemondott polgármester pár hete azt mondta a 24.hu-nak, hogy nem tud semmiféle rendőrségi nyomozásról, holott erről azon a júniusi testületi ülésen is szó volt, amit még Spergelné vezetett. Az új jegyző szintén tagadta, hogy tudomása lenne a rendőrségi vizsgálatról.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu | https://24.hu/belfold/2020/10/19/gant-revizor-polgarmester-ellenorzes/ | https://web.archive.org/web/20220816171202/https://24.hu/belfold/2020/10/19/gant-revizor-polgarmester-ellenorzes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/revizor-leplezte-le-az-onkormanyzati-kamuszamlakat-az-orban-banya-falujaban | 24.hu | hungarian-news | 2020-10-19 00:00:00 | [
"Spergelné Rádl Ibolya"
] | [] | [
"Csákvár",
"Fejér megye",
"Gánt"
] | [
"sikkasztás",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,103 | 300 millióból rendezhet tévéfilmet Bayer Zsolt | Orbán Balázs nyomában címen készít tévéfilmet Bayer Zsolt, melynek Kálomista Gábor lesz a producere. A Nemzeti Filmintézet szeptember 8-i döntése alapján 299.999.700 forintos támogatást kapott a MEGA FILM Kft-nél készülő, 19. századi erdélyi íróról-néprajzi gyűjtőről szóló produkció. | Orbán Balázs nyomában címen készít tévéfilmet Bayer Zsolt, melynek Kálomista Gábor lesz a producere. A Nemzeti Filmintézet szeptember 8-i döntése alapján 299.999.700 forintos támogatást kapott a MEGA FILM Kft-nél készülő, 19. századi erdélyi íróról-néprajzi gyűjtőről szóló produkció. Összehasonlításképp, a Saul fia körülbelül ugyanennyi támogatást, 310 millió forintot kapott a gyártásra annak idején.
A szeptember 8-i döntés alapján gyártási támogatást kapott még Csuja László és Nemes Anna A teremtés koronája című tévéfilmje is, melynek Muhi András a producere. A produkció majdnem 100 millióval kevesebb, 216.317.500 foriintból forog majd.
Az elmúlt napokban a Nemzeti Filmintézet több pályázati eredményt is itt közzétett, a nyertesek közt szerepel többek között Vidnyánszky Attila és Kovács Ákos is. Erről részletesebben itt olvashatnak: | https://24.hu/kultura/2020/10/20/bayer-zsolt-tevefilm-rendez-kalomista-gabor-producer-nemzeti-filmintezet/ | https://web.archive.org/web/20221203080612/https://24.hu/kultura/2020/10/20/bayer-zsolt-tevefilm-rendez-kalomista-gabor-producer-nemzeti-filmintezet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/300-milliobol-rendezhet-tevefilmet-bayer-zsolt | 24.hu | hungarian-news | 2020-10-20 00:00:00 | [
"Bayer Zsolt",
"Kálomista Gábor"
] | [
"Mega Film Kiadó Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"műsor / filmgyártás",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,104 | Orbán Ráhel barátnője kioszthatott újabb 165 milliót | Tizenegy ígéretes divat- és dizájnipari projekt megvalósulásához biztosít üzleti képzést, szakmai mentorálást és befektetési lehetőséget egy új program. A szervezők célja, hogy az ágazat fellendítése érdekében hazánkban is létrehozzanak egy értékteremtő divat- és dizájnipari startup közösséget – írja az MTI az M1 alapján. | Tizenegy ígéretes divat- és dizájnipari projekt megvalósulásához biztosít üzleti képzést, szakmai mentorálást és befektetési lehetőséget egy új program. A szervezők célja, hogy az ágazat fellendítése érdekében hazánkban is létrehozzanak egy értékteremtő divat- és dizájnipari startup közösséget – írja az MTI az M1 alapján.
Bata-Jakab Zsófia – aki Orbán Ráhel jó barátnője –, a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatója elmondta: a Startup Campus programmal kifejezetten a fiatal vállalkozók ötleteit szeretnék támogatni, felhívva a figyelmet arra, hogy a technológia jelentősége mennyire kiemelt ebben az ágazatban.
A program felhívására idén 61 jelentkező pályázott, közülük 11 nyerte el a továbblépési lehetőséget. A nyertes pályázók workshopokon és egyéni mentoráláson fognak részt venni, majd 15 millió forint kezdőtőkét kaphatnak.
Frissítés: Az MTI-től módosítást kért cikkünk megjelenése után az MDDÜ kommunikációs partnere, ebből kiderült, hogy a Hiventures tőkealapkezelőtől kaphatnak pénzt a pályázók a program végén, amelyről a Hiventures és a Startup Campus szakemberei döntenek. Cikkünk korábbi címe is módosult ennek megfelelően.
Beszélt arról is, hogy múlt héten jelent meg egy másik pályázat 10 milliárd forintos keretösszeggel. A felhívásra kis- és középvállalkozások jelentkezhetnek. A támogatással a kialakult nehéz helyzetben az újrakezdéskor versenyelőnyhöz juthatnak a tervezőik – tette hozzá.
A vezérigazgató szerint a divat- és dizájnszektort elsőként érintette a világjárvány, ezen termékek felvásárlása azonnal leállt. A hazai divat- és dizájnipari vállalkozások bevételének 80 százaléka exportból származott, ennek az átrendeződése már megkezdődött. Bata-Jakab szerint ezért fontos, hogy ebben a helyzetben támogatást kapjanak a szereplők.
A Bata-Jakab Zsófia vezette Magyar Divat & Design Ügynökség idén megduplázta a költségvetését. A tavalyi egymilliárd forint után idén már 2,3 milliárd forintból gazdálkodhat a Magyar Turisztikai Ügynökség szárnyai alatt működő szervezet. | https://24.hu/belfold/2020/10/20/bata-jakab-zsofia-dizajn-tamogatas/ | https://web.archive.org/web/20210205062326/https://24.hu/belfold/2020/10/20/bata-jakab-zsofia-dizajn-tamogatas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-rahel-baratnoje-kioszthatott-ujabb-165-milliot | 24.hu | hungarian-news | 2020-10-20 00:00:00 | [
"Bata-Jakab Zsófia",
"Orbán Ráhel"
] | [
"Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,105 | Feketefoglalkoztatással bukott le a NER-milliárdos biztonsági cége | Illegális foglalkoztatáson kapott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy olyan biztonsági céget, amely az Orbán Viktor miniszterelnökkel kötélbarátságban álló Garancsi István üzletember érdekeltségébe tartozik– derült ki a NAV közzétételi listájából, amely több mint ötezer jogsértő adózó névsorát tartalmazza. | Illegális foglalkoztatáson kapott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy olyan biztonsági céget, amely az Orbán Viktor miniszterelnökkel kötélbarátságban álló Garancsi István üzletember érdekeltségébe tartozik– derült ki a NAV közzétételi listájából, amely több mint ötezer jogsértő adózó névsorát tartalmazza.
A főtevékenységként személyi biztonsági szolgáltatást végző Criterion Biztonsági Szolgáltatások Zrt.-t tavaly nyáron érték tetten, a társaság ellen szóló határozat pedig 2019 végén lett nyilvános, ám a feketén foglalkoztatók széles tömegében nem volt feltűnő a társaság neve. A Garancsi nevéből képzett GaranSec Zrt. tulajdonában álló cég mindenesetre nem tűnik el hamar a listáról, ugyanis arról csak két év elteltével törlik a szabálytalankodókat, feltéve, hogy nem követnek el újabb jogsértést, mert akkor újraindul a két év.
A feketelistára került vállalat ahhoz a cégcsoporthoz tartozik, amelyik két másik – szintén kormányközeli – céggel együtt a teljes magyar készpénzforgalom fölött átvette az irányítást 2017-ben; az iparág átvételéről a G7 írt alapos cikket. A száz leggazdagabb magyar listáján 67 milliárd forintos vagyonával immár a 15. helyen álló Garancsi érdekeltsége három évvel ezelőtt jelentette be, hogy megvásárolta a többi közt pénzszállítással foglalkozó G4S cégcsoportot, amelyből a több milliárdos forgalmú Criterion-birodalom létrejött.
Kínos feketézés
A be nem jelentett foglalkoztatás a cégcsoportra nézve több szempontból is kínos. Egyrészt azért, mert az 580 millió forint jegyzett tőkével rendelkező Criterion Biztonsági Szolgáltatások Zrt. az elmúlt években átlagosan több mint ötmilliárd forint árbevételre tett szert, ebből az utolsó évben 325 millió forint profitot termelt, magyarán nem küzd pénzügyi gondokkal.
Ráadásul a céginformációs adatbázisból az is kiderül, hogy a vállalat „NATO beszállításra alkalmas” minősítéssel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy pályázóként részt vehet a NATO beszerző szervezeteinek és tagországainak nemzetközi tenderein. Ez a kör meglehetősen szűk, Magyarországon mindössze 250 ilyen társaság van, a minősítést a Honvédelmi Minisztérium ítéli meg. Mivel bizalmi pozícióról van szó, követelmény az átláthatóság és a megbízhatóság, ám a cím megszerzéséhez más feltételeknek is eleget kell tenni. Az ezeket felsoroló kormányzati honlap szerint „a sikeresen pályázó gazdálkodó szervezetek – az anyagi nyereségen túl – értékes nemzetközi referenciát, tartós üzleti kapcsolatokat szerezhetnek olyan partnerekkel, melyek megbízhatóságát a NATO mindenkor szavatolja”.
Követelmény, hogy
a pályázóknak kötelezettséget kell vállalniuk, minden olyan változást jelentenek, ami szakmai, pénzügyi helyzetükre hatással lehet.
Továbbá éves adatszolgáltatási kötelezettségük van, ennek elmulasztása a határozat visszavonásával jár.
Nem világos ugyanakkor, hogy a be nem jelentett foglalkoztatás vezethet-e a „NATO beszállításra alkalmas” cím visszavonásához, ezért megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot (HM) és a NATO-t kérdéseinkkel.
A tárca azt közölte, hogy a felsoroltakon kívül abban az esetben is visszavonják a minősítést
ha a szolgáltatott adatokból az adatszolgáltató szakmai vagy pénzügyi-gazdasági alkalmassága nem állapítható meg, illetve megállapítható az alkalmatlansága.
Azt, hogy egy társaság ellen csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás indult-e, a minisztérium a NAV közhiteles adatbázisa alapján tartja számon. Évente átlagosan 5-6 alkalommal fordul elő a határozat visszavonása, aminek oka az adatszolgáltatás elmulasztása, illetve gazdasági vagy szakmai nem megfelelőség – tették hozzá.
Ugyanakkor úgy fest, a Criterion Biztonsági Szolgáltatások Zrt.-nél az adóhivatal által megállapított feketefoglalkoztatás nem problémás a HM szerint. A cégeknek ugyanis minden év június 30-áig kell eleget tenniük az adatszolgáltatási kötelezettségüknek, magyarán a minisztérium előtt feltehetően már hónapok óta ismert, hogy a vállalkozás be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztatott.
Azt pontosan nem tudni, hogy hány alkalmazottját foglalkoztatta törvénytelenül a Criterion, ahogy azt sem, hogy kapott-e ezért bírságot, és ha igen, mekkora összeget kellett fizetnie. A céget hiába kerestük kérdéseinkkel, nem érkezett válasz, a NAV pedig azt közölte, hogy ez adótitoknak minősül, így nem felelhetnek.
A NATO cikkünk megjelenéséig nem válaszolt megkeresésünkre.
Jól megágyazott üzlet
Említésre méltó, hogy miközben Garancsi egyik érdekeltsége be nem jelentett munkaerőt foglalkoztatott, egy másik prosperáló pénzügyi cége szoros kapcsolatban van az adóhatósággal. A Mobil Adat Kft. az online kassza 2013-as bevezetésével hízott nagyra. Az online pénztárgépek összeköttetésben vannak az adóhatósággal, a cég ennek a piacnak a főszereplője. Az adatforgalom hatósági díjas, a Pénzügyminisztérium minden évben felülvizsgálja a havi díjat, de egyszer sem csökkentette azt – ami óriási nyereséget hoz a Garancsi-féle vállalkozásnak. A cég eddig is jelentős profitot termelt, ám tavaly a bő 2,7 milliárd forintos forgalomhoz már 950 millió forint nyereség társult. Ráadásul ezt csupán kilenc alkalmazottal hozta össze a cég.
A társaság szárnyalása azért is érdekes, mert 2016-ban még a Népszabadság arról írt, hogy Tóth Bertalan szocialista képviselő parlamenti kérdésére Tállai András adóügyi államtitkár mindössze annyit felelt, hogy a Mobil Adat Kft. azt nyilatkozta, a szolgáltatásuk így is veszteséges, és alacsonyabb áron nem tudnák azt biztosítani. Habár a cég félmilliárdos nyereségéből valójában már ekkor 420 millió forint osztalékot fizettek ki, mégsem történt változtatás a hatósági árban.
A cikk a Transparency International Magyarország oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu | https://24.hu/fn/gazdasag/2020/10/19/feketefoglalkoztatas-garancsi-istvan-criterion/ | https://web.archive.org/web/20230326162921/https://24.hu/fn/gazdasag/2020/10/19/feketefoglalkoztatas-garancsi-istvan-criterion/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feketefoglalkoztatassal-bukott-le-a-ner-milliardos-biztonsagi-cege | 24.hu | hungarian-news | 2020-10-19 00:00:00 | [
"Garancsi István",
"Orbán Viktor"
] | [
"Criterion Biztonságtechnikai Zrt.",
"GaranSec Zrt.",
"Mobil Adat Kft."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"feketemunka",
"klientúra"
] | [] |
51,106 | Felülbírálta az ügyészség a rendőrséget, folytatódik a nyomozás a Mátrai Erőmű ügyében | Amint arról korábban beszámoltunk, a rendőrség szeptemberben megszüntette a Mátrai Erőműnél történt környezetszennyezés ügyében indult nyomozást. A nyomozást megszüntető határozat indoklása szerint a környezetszennyezés nem a hatóságok elnéző hozzáállása, hanem a szennyezésért felelős cég technológiai fegyelmezetlensége miatt “alakult ki”, maradandó egészségkárosodást senki nem szenvedett, a szakhatóságok pedig megfelelően tették a dolgukat az ügyben. Ezt a határozatot azonban a Gyöngyösi Járási Ügyészség most hatályon kívül helyezte, mert “a nyomozó hatóság nem tett meg mindent a tényállás tisztázása érdekében”. | Amint arról korábban beszámoltunk, a rendőrség szeptemberben megszüntette a Mátrai Erőműnél történt környezetszennyezés ügyében indult nyomozást. A nyomozást megszüntető határozat indoklása szerint a környezetszennyezés nem a hatóságok elnéző hozzáállása, hanem a szennyezésért felelős cég technológiai fegyelmezetlensége miatt „alakult ki”, maradandó egészségkárosodást senki nem szenvedett, a szakhatóságok pedig megfelelően tették a dolgukat az ügyben. Ezt a határozatot azonban a Gyöngyösi Járási Ügyészség most hatályon kívül helyezte, mert „a nyomozó hatóság nem tett meg mindent a tényállás tisztázása érdekében”.
A Mátrai Erőmű környezetében tapasztalt víz és légszennyezés miatt az Átlátszó tavaly novemberi cikke nyomán előbb ifj. Tényi István, majd Kocsis-Cake Olivio, Szél Bernadett, Dudás Róbert, Nunkovics Tibor és Stummer János országgyűlési képviselők tettek feljelentést környezetkárosítás, és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt.
A második, hivatali visszaéléssel kapcsolatos nyomozás akkor indult, mikor az Átlátszó áprilisi cikkéből kiderült, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtandó határozatot hozott a Viresol Kft. környezetkárokozást, a felszíni vizek károsodását megelőző intézkedésekre történő vízvédelmi és vízügyi hatósági kötelezéséről.
Itt a bizonyíték: Mészáros Lőrinc keményítőgyára szennyezte a Mátrai Erőmű víztározóját
Perrel fenyegetőzött, és bírósági keresetet indított az Átlátszó ellen a visontai Viresol Kft., amikor tavaly novemberben megírtuk: ipari mennyiségű szerves anyag csak a szomszédos telephelyen felhúzott keményítőgyárból kerülhetett a Mátrai Erőmű technológiai víztározójába, ahol aztán tömeges rosszullétet okozó gázszivárgásokat okozott.
Amint arról korábban beszámoltunk, az ügyeket egyesítették, és a nyomozást az arra kijelölt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság folytatta egészen szeptember 15-ig, amikor az eljárást lezárták, mert „nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése”.
Megszüntették a Mátrai Erőműnél történt környezetszennyezés ügyében indult nyomozást
A miskolci rendőrség a nyomozást megszüntető határozata szerint a környezetszennyezés nem a hatóságok elnéző hozzáállása, hanem a szennyezésért felelős cég technológiai fegyelmezetlensége miatt „alakult ki”, maradandó egészségkárosodást senki nem szenvedett, a szakhatóságok pedig megfelelően tették a dolgukat az ügyben.
A nyomozást megszüntető határozatot azonban október 12-én a Gyöngyösi Járási Ügyészség felülbírálta, és hatályon kívül helyezte. Az ügyészség indoklása szerint a hatályon kívül helyezett rendőrségi határozat indolása és a megszüntetés jogcíme egyik bűncselekmény kapcsán sincs összhangban egymással:
„Az indokolásban írtakból ugyanis mindkét esetben az következik, hogy nem történt meg a bűncselekmény. Ezzel szemben a Be. 398. §-a (I) bekezdésének c) pontja – mely szerint a rendelkezésre álló adatok és bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése – tartalmilag azt foglalja magába, hogy a nyomozó hatóság minden lehetséges adatot és bizonyítékot beszerzett, de ezek alapján sem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy történt-e bűncselekmény vagy sem. Ez tulajdonképpen a bizonyítottság hiányát jelenti.
Az eddig végzett nyomozás adatai alapján valóban nem állapítható meg, hogy megvalósultak-e a szóban forgó bűncselekmények vagy sem, ugyanakkor a nyomozó hatóság nem tett meg mindent a tényállás tisztázása érdekében, az hiányosan felderített, ebből adódóan az eljárás megszüntetésére megalapozatlanul került sor.”
Mátrai Erőmű nyomozás folytatása by atlatszo on Scribd
Emlékeztetőül: míg a Mátrai Erőmű munkavállalói tájékoztatója már tavaly novemberben az Őzse-völgyi víztározóból érkező technológiai vizet okolta az erőmű területén történt mérgesgáz-szivárgások miatt, az ügyben érintett cégek és állami hatóságok hallgattak, tereltek és mismásoltak, még azt sem árulták el, hogy milyen gázok szabadultak el a Mátrai Erőműben, a mért koncentrációkról nem is beszélve.
Az Átlátszó erről közreadott értesüléseit ugyanakkor senki nem cáfolta, ehelyett a Viresol jogi fenyegetőzéssel próbálta elhallgattatni, majd be is perelte az Átlátszót, annak ellenére is, hogy tavaly decemberben közérdekű adatigényléssel megszereztük a katasztrófavédelem által mért hivatalos számokat a gázszennyezésről, amelyekből egyértelműen kiderült, hogy a kén-hidrogén, a foszfin és a nitrogén-monoxid jelenlétére vonatkozó értesüléseink helytállóak voltak.
A Viresol felelőssége az ügyben csak az Átlátszónak nem hivatalos forrásból kiszivárogtatott és áprilisban közzétett határozatból vált ismertté, ahogyan az is, hogy a tavalyi botrányok után még idén januárban is dőlt a cefre a Viresoltól a víztározóba, a szennyezés miatt többször megbírságolt Mátrai Erőmű pedig az Őzse-völgyi tározó vizét annak minőségromlása miatt egyáltalán nem tudja hasznosítani.
Mérgező gázok bűzlenek a Mátrai Erőműben, Mészáros Lőrinc keményítőgyárát okolják from atlatszo.hu on Vimeo.
Címlapfotó, videó: Pápai Gergely | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/10/20/felulbiralta-az-ugyeszseg-a-rendorseget-folytatodik-a-nyomozas-a-matrai-eromu-ugyeben/ | https://web.archive.org/web/20221129214430/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/10/20/felulbiralta-az-ugyeszseg-a-rendorseget-folytatodik-a-nyomozas-a-matrai-eromu-ugyeben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felulbiralta-az-ugyeszseg-a-rendorseget-folytatodik-a-nyomozas-a-matrai-eromu-ugyeben | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-10-20 14:55:00 | [] | [
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"VIRESOL Kft."
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"környezetkárosítás",
"erőmű",
"ügyészség"
] | [] |
51,107 | “Csak egyszer kell nyerni, de akkor nagyon”: fékek és ellensúlyok I. rész | Orbán Viktor címben szereplő mondatát valószínűleg akkor sem éri el az ellenzék, ha esetleg 2022-ben nyer. Mivel nem lesz kétharmados többségük, nem tudnak majd hozzányúlni azokhoz az intézményekhez, melyeket most mind a Fidesz által kinevezettek vezetnek. Megnéztük, meddig. | Nemrég írtuk meg, hogy az NMHH elnöke, aki egyben a médiapiacot, így a magyar demokratikus nyilvánosságot is szabályozó és ellenőrző Médiatanács elnöke is, várhatóan még a 2022 augusztusában lejáró mandátumának vége előtt lemond. Így a Fidesz még a választások előtt ki tudja nevezni Karas Monika utódját - újabb kilenc évre.
A Médiatanács az egyik azon intézmények közül, melyeket “fékeknek és ellensúlyoknak” nevezhetünk, mert autonómiájuk és jogosultságaik révén korlátozhatják a végrehajtó hatalom, a kormány működését. Persze csak akkor, ha vezetőik szerepfelfogása nem olyan, mint a Fidesz-kétharmad által megválasztott köztársasági elnöké, Schmitt Pálé volt: „Én nem leszek a kormány, a kormányzat törvényalkotási lendületének a gátja, sőt inkább a motorja. Ellensúly végképp nem akarok lenni, a kiegyensúlyozásra törekszem”.
Sikerült neki: a magyar demokrácia történetének egyetlen olyan elnöke volt, aki egy, aláírására váró törvényt sem küldött vissza a parlamentnek újratárgyalásra, sem az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontrollra.
Orbán Viktor tíz éve kormányoz – három évet leszámítva kétharmados parlamenti többséggel a háta mögött. Így a hatalmát korlátozó intézmények élén érthetően már csak olyan emberek állnak, akiket a Fidesz nevezett ki. Bár többük egyenesen a párt politikusából, képviselőjéből lett egy független intézmény vezetője, természetesen nem mindegyikük szerepfelfogása olyan, mint a plágiumügyébe belebukott Schmitt Pálé volt.
A korábbi miniszter Stumpf István például alkotmánybíróként sokszor ítélt alkotmányellenesnek kinevezői által meghozott törvényeket, de azért a főügyésztől kezdve (akinek bűnüldözői tevékenységét rendszeresen nemzetközi kritika is éri) az Állami Számvevőszék elnökéig legtöbbjük nem nagyon teszi próbára kinevezőik türelmét.
De ebben nem bízhat egy 2022-ben nyertes ellenzéki kormány. Ezért megnéztük, mennyi ideig kellene együtt élniük a Fidesz kinevezettjeivel, milyen fékekre számíthatnak ők. Már ha nyernek természetesen.
Parlamenti kétharmaddal hosszú távra bebetonozott pozíciók
Ezeknek az intézményeknek a vezetőit jellemzően a parlamenti képviselők kétharmadával kell megválasztani (nem teszünk különbséget az összes, vagy csak a szavazáskor jelen lévő képviselők kétharmada között). Így ha csak abszolút, nem kétharmados többséget szerez majd a mostani ellenzék, a két oldal egyezkedni kénytelen e posztok betöltőiről. De, ahogy látható a fenti ábrán, ez az egyezkedési kényszer nem nagyon fenyegeti a Fideszt.
Köztársasági elnök
Áder János második kinevezését információink szerint a jelölési folyamat legelső lehetséges napján elindította a Fidesz, pont azért, hogy még a 2022-es választások előtt lejárjon ötéves mandátuma. Ez 2022. márciusában lesz esedékes (2017. március 13-án választották meg). Így utódját (Ádert már nem lehet újraválasztani) még a mostani többség szavazhatja meg. A parlamenti választás időpontját így még Áder János fogja kiírni (vélhetően 2022. április-májusra), de már utódja fogja azt értékelni.
A Kúria elnöke
Darák Péter mandátuma 2020 végén jár le. A napokban kilenc évre megválasztott utódja Varga Zs. András, akinek semmilyen bírói tapasztalata nincs, és kinevezése miatt több lépcsőben törvényt módosított a parlamenti többség.
Az Országos Bírói Hivatal elnöke
Senyei György Barnát 2019. december 10-én választotta meg kilenc évre a parlament.
Legfőbb ügyész
Polt Péter 2019. novembertől újabb kilenc évre tölti be a pozíciót. Utódja megválasztásához kétharmad kell, és amíg nem sikeres a választás, addig Polt Péter a legfőbb ügyész. Eséllyel tehát addig, amíg nyugdíjba nem akar menni.
Médiatanács
A négy tagot 2019 decemberében választotta meg a parlament, mandátumuk 2028-ig tart.
Az alapvető jogok biztosa (ombudsman)
Kozma Ákost 2019. júliusában nevezte ki a parlament hat évre, tehát 2025-ig.
A Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma
Kilenc éves mandátumukat tavaly, 2019. novemberében nyerték el.
Bár a parlamentnek nincs szerepe a megválasztásukban, de itt szerepeltetünk két olyan intézményt, mely komolyan korlátozhatja egy kormány mozgásterét. Főleg a Magyar Nemzeti Bank ilyen, melynek elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Matolcsy György 2019. március 4-től tölti második ciklusát a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, így van még idő eldönteni, hogy a Fidesz által állított majdani államfő kinevezi-e 2025-ben az esetlegesen ellenzéki miniszterelnök jelöltjét.
A Gazdasági Versenyhivatal elnökét is a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnök javaslatára hat évre. 2020. április 15-től ő Rigó Csaba Balázs.
Szerepfelfogások
Kövér László: „... mindenféle kificamított államelméletekkel szemben a bírói kar nem külső tartozéka, hanem belső alkotóeleme az államnak, a bírói hatalom maga az államhatalom egyik megnyilvánulása, amelynek sorsában mindig osztozik. (...) A bírói hatalom nem lehet független az államtól, hiszen maga is része annak, sem az igazságtól, hiszen annak szolgálatára létezik"
„Önök, tehát a bírák mindig csak annyira lehetnek függetlenek, amennyire a magyar állam is az.”
"Korunk jogászainak és politikusainak változatlanul maguknak kell eldönteniük, milyen értékek védelmére kelnek, kinek az oldalára állnak: az államot védők és építők vagy az államot támadók és rombolók oldalára?”
Orbán Viktor: "Az embereknek nem arra van szükségük, hogy a jó dolgokat elrontsa az ellenzék”
Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az Index tudósítása szerint 2019. október 22-én: “A fékek és egyensúlyok rendszere ... egy hülyeség, azt felejtsék el, annak semmi köze se jogállamhoz, se demokráciához (...) az a baj, hogy egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a demokratikus akaratkinyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt. És úgy gondolják, hogy az a demokrácia, ha a küllők közé állandóan bedugják a botot.”
Nem sokkal a 2022-es választás után lejáró mandátumok
Néhány olyan pozíció van, melynél a Fidesz vezetőinek fejében megfordulhat, hogy az esetleg kormányra kerülő ellenzék lecserélheti az általa kinevezetteket. Így akár az is elképzelhető, hogy ezek az emberek lemondanak a mandátumukról 2022 tavasza előtt.
Ilyen az Állami Számvevőszék elnökének pozíciója. Domokos Lászlót 2010. július 5-i hatállyal választották meg 12 évre, vagyis éppen a választások után járna le a mandátuma. Kétharmad kell az újraválasztásához.
Korábban írtunk az NMMH, egyben a Médiatanács elnökének 2022. augusztus 18-án lejáró kilenc éves mandátumáról. Információink szerint Karas Monika ezt megelőzően le fog mondani.
A kulcsszereplő a következő kormány törvénykezési mozgásterének meghatározásában az Alkotmánybíróság. A testület mind a 14 mostani tagját már a Fidesz-parlament választotta meg. Igaz, volt egy olyan időszak, 2016-ban, amikor nem volt meg a kormánypárt(ok) kétharmada, ekkor az LMP adta a hiányzó voksokat.
Viszont a testület négy tagját még 2011. szeptember 1-től helyezte hivatalába a parlament, az ő mandátumuk tehát 2023 augusztusában lejár. Ők Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária.
Viszont még ha az ő pótlásukba bele is tud szólni majd a mostani ellenzék, a Fidesz által kinevezett bírák kényelmes többsége akkor is megmarad.
Más a helyzet a Nemzeti Választási Bizottság tagjaival. Közülük a parlament által kilenc évre választott hét tag mandátuma 2022. szeptemberében jár le, mert 2013-ban választották meg őket. Köztük ráadásul többen is idősebbek, információink szerint aggódnak a COVID-járvány miatt is, tehát nem elképzelhetetlen az ő idő előtti lemondásuk.
És végül: mivel nem vezettük be az eurót, és Orbán Viktornak és Matolcsy Györgynek nincs is szándékában elveszíteni azt a gazdaságpolitikai mozgásteret, amit a forint léte jelent, továbbra is fontos intézmény a Monetáris Tanács.
Ennek a nem az MNB által delegált tagjait egyszerű többséggel választja a parlament. Jelenleg a testületnek öt “külsős” tagja van, hatéves mandátummal. Közülük Kardkovács Kolos (mandátuma lejár 2022. szeptemberében), Kocziszky György (2023. április) és Parragh Bianka (2023. március) utóda lehet már a mostani ellenzék által kinevezett, de az MNB mostani vezetésének többsége akkor is meglesz. Persze, ahogy ezt Gyurcsány Ferenc tette a Járai Zsigmond-féle Monetáris Tanáccsal, az új parlament fel is duzzaszthatja a testületet, hogy többségbe kerüljenek az általuk kinevezettek.
De erről, vagyis hogy esetleges győzelme esetén milyen jogi lehetőségei lehetnek az ellenzéknek a saját kormányzásának “fékeivel és ellensúlyaival”, következő cikkünkben írunk. | https://www.szabadeuropa.hu/a/csak-egyszer-kell-nyerni-de-akkor-nagyon-fekek-es-ellensulyok-i-resz-/30902917.html | https://web.archive.org/web/20230610165502/https://www.szabadeuropa.hu/a/csak-egyszer-kell-nyerni-de-akkor-nagyon-fekek-es-ellensulyok-i-resz-/30902917.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lcsak-egyszer-kell-nyerni-de-akkor-nagyonr-fekek-es-ellensulyok-i-resz | Szabad Európa | hungarian-news | 2020-10-20 15:33:40 | [] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"jogalkotás",
"infografika"
] | [] |
51,108 | 35 millió uniós támogatást kaptak gyerektáborra, pompáskodó rendezvényházat építettek | Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az alig több mint ezer lelket számláló Biriben néhány éve kinőtt a földből egy kúriának nevezett épület, ami a kissé csiricsáré, ám értelmetlen Le Til nevet viseli. Az instaluxust és pompát sugárzó hely egyre népszerűbb esküvői helyszín, olyannyira, hogy már több influenszer is itt mondta ki a boldogító igent, és vezetői, akik magukat megálmodóknak nevezik, tavaly novemberben már az esküvői szakma egyik rangos díját is megkapták. | Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az alig több mint ezer lelket számláló Biriben néhány éve kinőtt a földből egy kúriának nevezett épület, ami a kissé csiricsáré, ám értelmetlen Le Til nevet viseli. Az instaluxust és pompát sugárzó hely egyre népszerűbb esküvői helyszín, olyannyira, hogy már több influenszer is itt mondta ki a boldogító igent, és vezetői, akik magukat megálmodóknak nevezik, tavaly novemberben már az esküvői szakma egyik rangos díját is megkapták. Az év esküvői helyszínének választott Le Til Kúria neve ismerős lehet a szórakoztató műsorok nézőinek is, itt tartották az X-Faktor egyik válogatóját, de azok is biztos láttak már itt készült fotókat, akik szívesen nézegetik kicsit vagy közepesen ismert emberek instáját. Na meg azok is, akik valamiért a térség legbefolyásosabb fideszes politikusainak Facebook-oldalát követik.
Luxus Szabolcsban
Kicsit idegenül is fest a high life, a parkolóban sorakozó sok tízmilliós autók és a kúria vezetője fején virító Dior-napszemüveg éppen itt, Biriben, az ország egyik kimondottan hátrányos helyzetű, súlyos munkanélküliséggel küzdő térségében, a Dél-Nyírségben.
A kúriát honlapjukon Kelet-Magyarország egyik legimpozánsabb rendezvény-helyszíneként hirdetik, ahol vállalják esküvők mellett céges és privát bulik, konferenciák, workshopok, csapatépítő tréningek, szakmai bemutatók lebonyolítását is.
„Vidéki meghittség és idill, pompás fényűzés és luxus, romantikus kültéri kápolna, modern elegancia és hipszteri játékosság egyaránt jellemzik a mesés Le Til Kúria monumentális épületének és varázslatos kertjének egyedi miliőjét”
- írják magukról.
Az épület annak ellenére kapott helyi védettséget, ami alapvetően csak a helyi örökség részének tekinthető épületeknek jár, hogy csak 2015-ben épült. Ezt az önkormányzat így magyarázza: „A főépület telepítése a hasonló vidéki kúriák, kis kastélyok elhelyezését veszi át. Az utcaképet így a fehérre festett téglakerítés (zöld növényzettel futtatott betétekkel) határozza meg a mögötte megbúvó – a felújított korábbi fő- (lakó) épület – kiszolgáló épülettel együtt. Ez így harmóniát sugároz és felkelti az érkezők figyelmét. Az épületek korszerű anyaghasználata jó példa arra, hogy a hagyományos településképben miképpen érvényesíthetők a mai építészeti törekvések”.
A védettség azt jelenti, a Le Til kúria csak akkor bontható el - akár részben is -, ha védettségét megszüntetik.
Helyi forrásaink szerint a kúriában folyamatosan zakatol a bulivonat, luxusautók váltják egymást a tágas parkolóban, az influenszereken és B-listás celebeken kívül gyakori vendégek a környékbeli fideszes politikusok is. De nem is akkora titok ez: a pompázatos kiskastély honlapján, közösségi oldalain is folyamatosan kérkedik a magas élettel, ami a Le Tilben folyik.
Bár a honlapon is arról írnak, a főépület emeletén elhelyezkedő hálótermekben 19 főt kényelmesen el tudnak helyezni (plusz a kétfős „elnöki lakosztály”), arról sehol nem olvasható semmi, hol, hogyan mikor alszanak itt azok a gyerekek, akik oktatásra, továbbképzésre vagy cserediákként érkeznek a faluba. Ezeket a hálószobákat egyébként magunk is megnézhetjük az RTL már említett videójában.
A hangzatos nevű Le Til Kúria még az önkormányzat 2015-ös közleménye szerint is azzal a fő céllal épült, hogy abban 30 férőhelyes ifjúsági szálláshelyet alakítsanak ki, ahol „egész évben lehetőség nyílik a diákok, szervezett csoportok és egyéni látogatók (csereprogramban résztvevő diákok, képzésre érkezők) kulturált elszállásolására, illetve egyéb rendezvények megtartására”.
„A Kúria jóval több, mint egy csodás esküvői helyszín. Számunkra a nagy nap tökéletessége: a precíz szervezés, gyönyörű kivitelezés, minden apró mozaik tökéletes egymáshoz illesztése egy könnyed, fesztelen és örökké emlékezetes élménnyé formálva. A Le Til Kúria a párok által elképzelt álomesküvő maga.”
Erre kértek és kaptak is 35 millió forint európai uniós támogatást 2013-ban. Az építésre kötött vállalkozási szerződés „Gyermek- és ifjúsági tábor létrehozása Biri Községben” projektcímen futott.
A Le Til Kúria rendezvényeit bonyolító cég tulajdonosa helyi források szerint egy helyi nő, aki a valóságban főleg az esküvők után mosogat, az ingatlant azonban a Közös Kincs Nonprofit Kft. vette meg, melynek tulajdonosa Szálku István, a rendezvényhelyszín egyik - ahogy ő fogalmaz - „megálmodója”.
Szálku István a polgármester fia, ő maga is önkormányzati képviselő.
A polgármester meg a fia
Birit 2009 óta a fideszes Almási Katalin vezeti. A települést jókora adóssággal vette át, amit ujjongó újságcikkek beszámolói alapján példás szorgalommal ledolgozott. Igaz, az Állami Számvevőszék később számtalan szabálytalanságot talált a folyamatban.
Almási Katalin pedagógus, iskolaigazgató, a Birin és a környező településeken Dankó Pista néven működő bölcsőde, óvoda, iskolák, szakképző és felnőttképző intézmények vezetője. Ezek fenntartója a Közös Kincs Közhasznú Nonprofit Kft, melyet Almási társaival évekkel ezelőtt vásárolt meg, és amelyben jelenleg a fia, Szálku István az ügyvezető. A nonprofit vállalkozásba ömlik a pénz, de nemcsak a központi költségvetésből, hanem a térségi pályázatokat is rendre a Közös Kincs nyeri meg.
Almási munkáját több kitüntetéssel ismerték már el. 2012-ben Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a szegény sorsú gyermekek elhivatott nevelése, gondozása érdekében végzett munkájáért adta át a Magyar Vidékért Díjat, 2017-ben pedig Balog Zoltántól vehette át az Apáczai Csere János-díjat.
Az iskola működésével kapcsolatban azonban többször is merültek már fel aggályok. Az Állami Számvevőszék 2017-es jelentése szerint a Közös Kincs a központi költségvetésből kapott támogatásoknak nem a teljes összegét adta át az iskoláknak, ezeknek az összegeknek a felhasználásáról nem vezettek megfelelő nyilvántartást. A szakmai munka értékelése sem a jogszabályok szerint folyt.
Ennek ellenére a Dankó Pista intézményekbe továbbra is rengeteg pénz érkezik. Legutóbb bölcsődebővítésre kaptak - egyébként reális - 114 milliót, az építtető egy nem sokkal korábban alakult cég volt, ami a jelek szerint mást nem is nagyon csinált se előtte, se utána.
Biri hat másik településsel konzorciumban elnyert egy félmilliárdos pályázatot is, melynek célja a humán közszolgáltatások terén jelentkező szakemberhiány enyhítése volt. Ezt a pénzt a beszámoló szerint arra költötték az elmúlt három év során, hogy a Cérnaklub és a Művészklub számára szereztek be eszközöket, egészségnapot, illetve képzéseket és tréningeket tartottak. Ebből finanszírozták a szüreti felvonulást és a majálist is.
Az eredetileg ifjúsági szálláshelynek épült Le Til Kúria olyannyira befogad minden rendezvényt, hogy tartottak már itt képviselő-testületi ülést is. (Máskor meg a szintén a család tulajdonában lévő helyi bisztróban).
Almási és fia nem is titkolják, hogy örömmel fogadják a fideszes politikusokat, ők maguk és a képviselők is szívesen raknak fel képeket közösségi oldalaikra, melyeken a fehér épület előtt pózolnak. Az esküvőket szervező Le Til Art Kft. fő tevékenysége egyébként a közösségi, társadalmi tevékenység, és egészen 2020 májusáig közhasznú nonprofit vállalkozásként működött.
Miközben a kúriában pörögnek a bulik, Biri vezetése remekül hozza a fideszes, keresztény-konzervatív vonalat. Idén nyáron Trianonról is megemlékeztek, bizarr módon egy hordóban gyújtott őrlánggal. Almási Katalin és fia két évvel ezelőtt meghatottan beszéltek róla, mekkora öröm számukra, hogy Biri végre idősbarát település lett, az önkormányzati lap pedig lapszámról lapszámra felmondja a kormányzati propagandát.
Az ügyben kerestük a polgármestert, aki a kúria rendezvényszervezőjéhez irányított, és Szálku Istvánt is. Ő azt mondta, szoktak gyerekeket táboroztatni, és különben is egy kifutott pályázatról van szó. Szerettük volna tudni, hogy mikor, milyen turnusokban, honnan érkeznek a Le Til Kúriába a gyerekek, azt ígérte, emailben küldi el válaszait és a beszámolókat, de az általunk megadott határidőig ez nem történt meg. Amennyiben válaszol, cikkünket frissítjük. | https://444.hu/2020/10/20/35-millio-unios-tamogatast-kaptak-gyerektaborra-pompaskodo-rendezvenyhazat-epitettek | https://web.archive.org/web/20230905150236/https://444.hu/2020/10/20/35-millio-unios-tamogatast-kaptak-gyerektaborra-pompaskodo-rendezvenyhazat-epitettek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/35-millio-unios-tamogatast-kaptak-gyerektaborra-pompaskodo-rendezvenyhazat-epitettek | 444 | hungarian-news | 2020-10-20 00:00:00 | [
"Almási Katalin",
"Szálku István"
] | [
"Közös Kincs Nonprofit Kft."
] | [
"Biri",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"EU",
"idegenforgalom",
"önkormányzat"
] | [] |
51,109 | Szürke zónák Orbán kísérleti laborjábanSzürke zónák Orbán kísérleti laborjában | A mai napig nem lehet tényszerűen mérni a kormány stratégiai megállapodásainak sikerességét – erre engednek következtetni a Külgazdasági és Külügyminisztérium Indexnek megküldött válaszai. A Transparency International Magyarország ügyvezetője szerint nem új keletű dolgok a szerződések körül kialakult anomáliák, egyes dokumentumok nyilvános részei – hat évvel a témában megjelent tanulmányuk után – 2020-ban is homályosak. Róna Péter közgazdász szerint az Orbán-kormány a stratégiai megállapodások rendszerével egy érdekes kísérletet tesz. | Az a paradox helyzet áll elő, hogy miközben Orbán egy érdekes kísérletet tesz, hogy lemásolja a kelet-ázsiai modellt, a kísérlet sikerének keresztbe tesz a túlzottan prociklikus monetáris politika
– mondta el Róna Péter közgazdász az Indexnek, amikor a kormány stratégiai partnerségi megállapodásairól kérdeztük.
2012 óta 86 szerződés született, céljuk a beruházásnövelés, munkahelyteremtés. Az első ilyen partnerségi megállapodást a Coca-Colával kötötték 2012-ben, tehát a második Orbán-kormány idején. Azóta eltelt pár év, ezért érdekelt minket, hogy
Az érintett majd három ciklus alatt mit profitált hazánk, a magyar gazdaság ezekből a megállapodásokból?
Milyen megtérülési idővel számolhatunk?
Hány munkahely létesült ez alatt az időszak alatt?
Van-e olyan megállapodás, amely nem eredményezett sikereket?
Mennyi pénzt invesztált a magyar állam abba, hogy külföldi cégeket Magyarországra hozzon?
A minisztériumtól nagyjából azokat a panelválaszokat kaptuk, amelyekre számítottunk, de ezeknek a megállapodásoknak a sikerességét, illetve a gazdaságra mért pozitív hatásait illetően pár figyelemre méltó részlet azért belekerült, amit érdemes kibontani. Az egyik ilyen, hogy „a stratégiai együttműködési megállapodások elsősorban a vállalati szféra és a kormányzat közötti együttműködés alapjait rögzítik, a kölcsönös bizalom erősítését és az együttműködés továbbfejlesztését szolgálják”.
A stratégiai megállapodásokban a felek konkrét és számszerűsíthető kötelezettségeket nem vállalnak, így azok sikeressége ilyen módon nem mérhető.
Még 2014-ben „A vállalatok és a kormány közötti stratégiai megállapodások Magyarországon – Lobbizás bizonytalan üzleti és szabályozói környezetben” címmel megjelent egy tanulmány Magyarországon, amit a Transparency International Magyarország (TI) globális korrupcióellenes civil szervezet jegyez. A kiadás évében már kétévnyi tapasztalat is rendelkezésre állt a hazai viszonyokat illetően, ami alapján arra jutottak, hogy
A stratégiai megállapodások nem tekinthetők a tisztességtelen lobbizás indikátorának; sokkal inkább a kormányzat és az üzleti szektor szereplői közötti kommunikációs viszonyok normalizálására tett kísérletként értelmezhetők, írják a dokumentumban. A Transparency közel hatéves tanulmányában az áll, ezeknek a stratégiai megállapodásoknak a fajsúlyából elvett, hogy a – TI kifejezésével – „belső kör” vállalatai, vagyis a kormányzó magyar politikai elit szoros szövetségeseként számon tartott cégek eleve nem szorultak rá azok megkötésére; „ők saját lobbizási útjaikat, az informális lobbizás gyakorlatát követik, amellett, hogy tipikus esetben inkább vezető kormánytisztviselők lépnek fel kezdeményezően, vagyis a kormány szorgalmazza a tárgyalások megindítását”.
Általános lózungok
Az ügyvezető igazgató nem gondolja, hogy nagy változás történt volna ezen a területen azóta, még ha a Transparency International Magyarország a 2014-es kutatás óta szisztematikusan nem is követte nyomon a stratégiai megállapodások alakulását.
Martin József Péter hat évvel a publikálás után az Indexnek most azt mondja, a kormány a stratégiai megállapodásokkal az érdemi eredmények helyett sokkal inkább azt kívánta bizonyítani, hogy le tud ülni tárgyalni a külföldi nagyvállalatokkal.
2011-ben volt egy államcsődközeli helyzet, rá egy évre pedig kiderült, nincs kommunikáció a cégek és a kormány között, ezen próbált úrrá lenni a stratégiai megállapodások rendszere. Egyfelől a kormány ezzel demonstrálta, hogy képes a párbeszédre, másfelől megkülönböztette a »jó« és a »rossz« multikat
– mondja. Hozzáteszi: az, hogy pontosan miről szólnak ezek az együttműködések, arról a nyilvánosan elérhető – a Transparency által vizsgált és a tanulmány alapjául is szolgáló – dokumentumok nem igazán adnak számot. A megállapodások inkább általános lózungokat tartalmaznak, és kinyilvánítják az együttműködési szándékot. Az egyedi kormánydöntések nyújtotta adókedvezményekről és egyéb kiváltságokról a dokumentumok nem adnak számot. Ezek az alkuk alapesetben nem nyilvánosak.
„Így azt is általában csak utólag, sokszor peres eljárás útján tudjuk meg, hogy például a német autógyártók milyen adókedvezményeket kaptak. Innen tudjuk, hogy a német autógyártók több kedvezményt kapnak Magyarországon, mint Németországban, lakosságarányosan” – fogalmazott Martin József Péter. Közérdekű adatigényléssel kiderítették, hogy
De ez semmilyen módon nem derül ki a stratégiai megállapodásokból.
Hogy van-e előrelépés ezeknek a stratégiai megállapodásoknak az átláthatóságában, vagy a vizsgált időszak óta is fennállnak-e ezek az anomáliák, azt feleli, hogy tapasztalataik szerint ebben nincs változás, a megállapodások nyilvános részei 2020-ban is csak homályos keretrendszert tartalmaznak. (A kormány oldalán 86 darab stratégiai megállapodást sorolnak fel, a stratégiai megállapodásnál a cég nevére kattintva megjelenik egy megállapodásról szóló MTI-hír, képi illusztrációkkal, vagy a megállapodás alapjait – kik között jött létre?, miben egyeztek meg?, milyen célokat határoztak meg? – taglaló pdf. Az, hogy ezekből milyen részletek maradtak ki, ha egyáltalán kimaradtak, nem könnyű leszűrni – a szerk.)
Az ügyvezető igazgató úgy látja,
Megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot arról, hogy mégis milyen szempontokat tartanak fontosnak akkor, amikor egyedi kormánydöntéssel ítélnek oda támogatásokat, miket mérlegelnek. A külügy azt közölte portálunkkal, hogy „az egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatási folyamat során összevetik a kifizetendő támogatás összegét az államháztartás szempontjából bevételeknek minősülő tételekkel, ezáltal a támogatási rendszerben csak olyan projekteket támogatnak, amelyek államháztartási szempontból megtérülnek és bevételt eredményeznek a központi költségvetés számára”.
Államháztartás vs. nemzetgazdaság
„Az államháztartásnak megtérülhetnek, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a program nemzetgazdasági szempontból is hatékony” – mondja erre Róna Péter. A közgazdász szerint azt a kormány sem nagyon vitatná, hogy a magyar nemzetgazdaság hagyományos, régóta fennálló problémája a hatékonyság hiánya, amin a különböző kormányok, pártok eltérő módon próbáltak segíteni, idáig többnyire sikertelenül. Orbán és miniszterei nagyon részletesen tanulmányozták a kelet-ázsiai modelleket, a külügyminisztérium egyedi kormánydöntésekre vonatkozó válasza pedig kitűnő példája a fentiekben említett modell követésének a szakértő szerint.
Az látható tehát, hogy a kormány nem a nemzetgazdaság, hanem az államháztartás szempontjából nézi, mi az, amibe befektet és jövedelmező.
Ennek alapvetően az az előnye, hogy a központosított politikai hatalom által irányított gazdaság jobban fel tud zárkózni, hiszen nincs kitéve azoknak a nyomásoknak, amiket a teljesen szabadpiaci berendezkedés jelentene
– foglalja össze Róna Péter.
Ebben a rendszerben, amit kialakítottak az elmúlt években, a magyar politika – beleértve a külpolitikát – közbe tud lépni, képes megvédeni a vállalatokat, a gazdaságot, ezen keresztül az államháztartást az olyan tényezőktől, amelyekkel egyébként magától nem tudna megbirkózni – véli a közgazdász.
Mi lesz ennek a vége?
Az már kevésbé biztató szerinte, hogy összességében mégsem látható világosan, mi lesz ennek az egésznek a vége. Az tény és való, hogy az elmúlt négy évben nagyon jelentős gazdasági növekedést láttunk, tehát azt hihetnénk, hogy egy nagyon sikeres periódust tudhatunk magunk mögött, a számok nem mutatnak szinte semmiféle hatékonyságnövekedést a gazdaság működésében. „Az a gazdasági növekedés, amit láttunk, az alapjában véve a gazdaság prociklikus fűtéséből fakadt (hiába nincs recesszió, a kormány élénkíti a gazdaságot – a szerk.), tehát a jegybank politikája, plusz az EU-s pénzek és nem a gazdaság működésének a hatékonyságának a javulásából.” A közgazdász szerint
Nem lehet elmenni amellett sem, hogy a prociklikus politika inflációs spirálba hajszolta a magyar nemzetgazdaságot, és ez Róna szerint „nagyon nem jó”. Az Európai Unión belül Magyarországnak a legmagasabb az inflációs rátája, ami hosszú távon be fog épülni a magyar gazdaságba, kiszedni belőle borzasztó nehéz lesz. Ez az olaszszindróma: infláció, leértékelés, leértékelés, infláció és közben semmi nem történik a gazdaság hatékonyságával. | https://index.hu/gazdasag/2020/10/20/strategiai_megallpodas_gazdasag_transparency/ | https://web.archive.org/web/20211201125853/https://index.hu/gazdasag/2020/10/20/strategiai_megallpodas_gazdasag_transparency/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szurke-zonak-orban-kiserleti-laborjabanszurke-zonak-orban-kiserleti-laborjaban | Index | hungarian-news | 2020-10-20 17:21:47 | [] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] | [
"protekció",
"adó",
"jogalkotás"
] | [] |
51,110 | Belakja Révfülöpöt a Corvinus Collegium | Kivételes adottságú, 10,7 hektáros területet is kapott a közvagyonból a Mathias Covinus Collegium a településen. A helyieket is meglepte ez a döntés. | Batka Zoltán;Vas András;
Mathias Corvinus Collegium;
2020-10-21 06:00:00
Belakja Révfülöpöt a Corvinus Collegium
Kivételes adottságú, 10,7 hektáros területet is kapott a közvagyonból a Mathias Covinus Collegium a településen. A helyieket is meglepte ez a döntés.
Nagy visszhangot váltott ki, lapunk is beszámolt arról, hogy a hivatalosan tehetséggondozással foglalkozó Fidesz-közeli Mathias Covinus Collegium (MCC) Alapítvány – pécsi, zalaegerszegi, szekszárdi és szombathelyi ingatlanok mellett – a révfülöpi kikötőt is megkapja az államtól. A révfülöpi kikötő azonban csak a jéghegy csúcsa, a vízparti létesítmény mellett ugyanis további hatalmas, értékes területeteket kap az alapítvány.
A Népszava összesítése szerint az MCC a 3,3 hektáros kikötő „feletti” – települést átszelő 71-es úttól és vasúttól északra található –, két tagból álló, összesen 10,7 hektáros, kiváló adottságú területtel is számolhat. Csak viszonyításképpen: a település teljes területe 1039 hektár, ebből visz el el kikötővel együtt 14 hektárt az MCC. Vagyis a kormánypártok egyetlen parlamenti voksolással az alapítványnak adták a település 1,3 százalékát. Helyszíni riportunkból kiderül, hogy a most átadott hatalmas területen egy kastély is áll, az MCC-hez kerülő kikötő szomszédja pedig egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó kemping.
Abból annyi derül ki, hogy ott „korszerű, több száz fiatal elszállásolására és időszakos oktatására, játékos foglalkoztatására alkalmas gyermektábort alakít ki.” A terület jelentős méretéről, kivételes adottságáról szemérmesen hallgatnak, de azt hangsúlyozzák, hogy „ szebb napokat látott ingatlanegyüttesről” van szó, és megemlítik, „a terület elhagyatottsága többször okozott bosszúságot az önkormányzat és a lakók számára.”
Mint arról már többször írtunk, az MCC-t 1996-ban magánalapítványként hozták létre, mára pedig jókora tőkét kapott a nemzeti-konzervatív-keresztény elitképzést célul kitűző – de az üzlettől sem megriadó – szervezet a Fidesz-kormánytól. A Mol- és Richter-részvények 10-10 százalékával megtámogatott alapítvány vagyona 260-280 milliárd forinttal nőtt. Az alapítván kuratóriumának elnöke Orbán Balázs, miniszterelnökségi államtitkár.
A most átadott, hét különböző helyrajzi-számon fekvő ingatlanok mindegyike állami tulajdon. A kikötő környékének kezelője a Nemzeti Sportközpontok, a mólóké pedig Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság volt. A vitorláskikötőt amúgy a 2011-es, nemzeti vagyonról szóló törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó sportcélú ingatlanok közé sorolta, most mégis átkerül az MCC-hez.
A lapunk által megkérdezett ingatlanszakértő az alapítványnak juttatott révfülöpi terület értékét nem tudta meghatározni, állította, a további hasznosítási tervek nagyban befolyásolják, mennyit is érhet a 14 hektár. Az ingatlanirodák ajánlatai alapján Révfülöpön 10-22 ezer forintos négyzetméter-áron találhatók beépítetlen telkek, ez alapján is 1,4-3,1 milliárd forintot érhet a terület, ám az ingatlanszakértő szerint fekvése miatt az MCC-hez kerülő terület ennek többszörösét éri.
A kikötő feletti, helyben csak "tervhivatali nyaralóként" emlegetett terület be van kerítve, jó része mára erdősödött. Így is látni azonban itt-ott a pártállam idején épült, előbb az Országos Tervhivatalhoz, majd a Pénzügyminisztériumhoz tartozó üdülőket. A főútról pedig belátni az egykori – ahogy a helyiek mondják – „grófi kastélyig.”
Impozáns a kiskastély, de leromlott állapotú, sűrű növényzet veszi körül.
A területen egy darabig a kétcsillagos Révfülöp Üdülőszálló is volt, ám a közeli utcában lakók szerint jó tíz éve, hogy nem üzemelt.
A terület kerítésén látható még az Otthon Centrum ottfelejtett hirdetése, jelezve, hogy az állami tulajdonos máskor is meg akarhatott szabadulni a területtől, ám sikertelenül. Az egyik helyi lakos úgy tudja: pár éve egy helyi tulajdonosi konzorcium tervezte, hogy megveszi a területet és lakóparkot húz fel ott. Végül elvetették a tervet.
Kerestük a település polgármesterét, de nem értük el, üzenetünkre nem reagált. A Révfülöpön megkérdezettek körében meglepetést és megütközést keltett, hogy nem „csak” a kikötőt, hanem "tervhivatali nyaralóként" emlegetett jókora területet is viszi az alapítvány.
– Az is az övék lett?! – reagált a híre tegnap a településen egy idősebb, helybeli asszony, és nagyot legyintette: – Akkor annak is búcsút inthetünk.
Mint az a helyiek beszámolójából kikerekedik, a kikötőt valójában már korábban elkezdték elveszíteni, egyre kevesebb révfülöpi csónakjának adtak helyet, és 1200 forintos belépőjeggyel próbálták távol tartani a betérőket. A kikötő közvetlen szomszédja a Napfény Kemping, ami Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik.
– Már csak káromkodni tudnék, pedig nem szívlelem a ronda beszédet, pedagógus vagyok – dühöngött egy asszony, amikor az MCC érkezéséről kérdeztük. – A helyieket sorra szorítják ki a Balaton partjának közeléből. Ma, ha egy családos lejön, alig tud hova menni a gyerekekkel. Régen a Napfény kempingbe is bárki szabadon bejárhatott, gyakran mi is onnan hajóztunk ki a férjemmel horgászni, vagy kikötöttünk a sporthivatal vitorláskikötőjénél. Mára mindenhonnan elkergették a helyieket, szinte a teljes Balaton-partot kerítés övezi. A fiatalokat sajnálom, nekünk legalább még volt Balatonunk. | https://nepszava.hu/3096263_belakja-revfulopot-a-corvinus-collegium | https://web.archive.org/web/20230608051651/https://nepszava.hu/3096263_belakja-revfulopot-a-corvinus-collegium | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/belakja-revfulopot-a-corvinus-collegium | Népszava | hungarian-news | 2020-10-21 11:31:46 | [] | [
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"Tihanyi Alapítvány"
] | [
"Révfülöp",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"kastély",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
51,111 | Folytatódik a Balaton kiárusítása: bérbeadják a vitorláskikötőket, vízparti telkeket privatizálnak | Tegnap zárult a pályázat a többségi állami tulajdonban lévő Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) 11 balatoni vitorláskikötőjének bérbeadására. A vállalat szerint a bérbeadás a cég érdekeit, fejlesztését szolgálja, helyi forrásaink szerint azonban Fidesz-közeli vállalkozók balatoni terjeszkedését segítheti a lépés. Ráadásul épp most kínál eladásra a kikötők közelében több értékes vízparti ingatlant az állami hajóscég. Az Átlátszó megkeresésére a BAHART nem kívánt nyilatkozni, ezért egy drónnal és videókamerával eredtünk a történet nyomába. | Tegnap zárult a pályázat a többségi állami tulajdonban lévő Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) 11 balatoni vitorláskikötőjének bérbeadására. A vállalat szerint a bérbeadás a cég érdekeit, fejlesztését szolgálja, helyi forrásaink szerint azonban Fidesz-közeli vállalkozók balatoni terjeszkedését segítheti a lépés. Ráadásul épp most kínál eladásra a kikötők közelében több értékes vízparti ingatlant az állami hajóscég. Az Átlátszó megkeresésére a BAHART nem kívánt nyilatkozni, ezért egy drónnal és videókamerával eredtünk a történet nyomába.
Hamarosan kiderül, ki működtetheti 2021. január 1-től 15 éven át a BAHART 11 településen működő vitorláskikötőit. A BAHART tulajdonosai korábban részben, majd teljesen balatoni települések voltak, míg tavaly a részvények többsége (75%) az államé lett. Ezen felül néhány balatoni településnek maradt még pár százaléknyi részvénye a cégben, közülük Siófoké a legtöbb, közel 10%.
A BAHART-ban az állam tulajdonosi jogait a Guller Zoltán által igazgatott Magyar Turisztikai Ügynökség gyakorolja. E szervezet tevékenységét a Rogán Antal a vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyeli. A BAHART “államosítását" és a cég idén jóváhagyott “reorganizációs tervét" nagyon sok kritika érte szakmai szervezetek, helyi polgármesterek és civil szervezetek részéről.
A vállalat sikeresen működött önkormányzati tulajdonban is: az elmúlt években folyamatosan nőtt az éves árbevétel és az adózott eredmény egyaránt. A siófoki székhelyű BAHART most mégis azzal indokolja a kikötők bérbeadását a pályázati kiírásban, hogy az a vállalat “hosszú távú stratégiai érdekeinek érvényesülését" és “az érintett vagyonelemek hatékonyabb hasznosítását", valamint régóta esedékes fejlesztések megvalósítását szolgálja.
A BAHART májusban elfogadott reorganizációs terve (PDF) még olyan indokokat is sorol a bérbeadás mellett, hogy a így könnyebb lesz a vitorláskikötőkre pályázati pénzeket szerezni. Drónfelvételen mutatunk néhányat a bérbeadásra váró vitorláskikötőkből.
A bérbeadásra kínált balatoni vitorláskikötők madártávlatból from atlatszo.hu on Vimeo.
A BAHART-vitorláskikötők bérbeadásáról szóló hirdetmény hangsúlyozza, hogy a kikötők tulajdonjoga továbbra is a többségi állami tulajdonú hajózási vállalatnál marad. Forrásaink szerint viszont a 15 évre szóló bérbeadás előkészítheti más cégek későbbi, “belülről történő" tulajdonszerzését. A hajózási vállalat vezetésének szerettük volna feltenni az erre vonatkozó kérdéseinket, de azt a választ kaptuk tőlük, hogy nem kívánnak nyilatkozni a témában.
Így a pályázati feltételeket sem ismerhettük meg, amire az érdeklődő cégeknek egy 2,5 millió forintos tenderfüzet megvásárlásával volt módjuk.
A helyben élők attól tartanak, hogy a vitorláskikötők bérbeadása miatt a sportolni szerető helyiek és az ott nyaralók elől újabb partszakaszok lesznek elzárva, és hogy a várhatóan megdráguló szolgáltatások miatt kiszorulnak a “hétköznapi" vitorlások, és inkább a luxusjachtok tulajdonosainak igényeihez és pénztárcájához igazodnak majd a kikötői árak.
A BAHART vezérigazgatói tisztjét 1996-tól 2013-ig betöltő Horváth Gyula szerint erre enged következtetni az a tény is, hogy a vitorláskikötők bérletéért nagyon magas árat kér az állami cég, amit feltehetően csak radikális áremeléssel tud majd a bérlő kompenzálni.
Interjú Horváth Gyulával a balatoni vitorláskikötők bérbeadásáról from atlatszo.hu on Vimeo.
A bérbeadásra váró kikötők Siófok, Balatonföldvár, Balatonszemes, Balatonlelle, Balatonboglár, Fonyód, Szigliget, Badacsony, Balatonfüred, Tihany, Alsóörs településeken találhatók. Ezek közül négy helyen eladásra is kínál vízparti ingatlanokat a BAHART: Tihanyban, Balatonbogláron, Siófokon és Balatonszemesen.
Balatonbogláron az összesen több, mint 15 ezer négyzetméternyi területű kempinget árulják egymilliárd forintos kikiáltási áron. Siófokon 5 BAHART-ingatlan is eladásra vár, az egyik a vitorláskikötő melletti Hotel Móló (ami a drónfelvételünkön is jól látható). Balatonszemesen a Hattyú kemping eladó közvetlenül a bérletre kínált vitorláskikötő mellett, egymilliárd forintos kikiáltási áron lett meghirdetve.
Tihanyban 787 400 000 forintért árulja a BAHART a kompkikötő melletti területet. A hajózási társaság eladásra meghirdetett ingatlanjai között szerepel továbbá a csopaki kikötő is, amire október 21-ig lehet licitálni. A kikötő eladása ellen Csopak község önkormányzata petíciót indított.
Címlapfotó, videók: Németh Dániel | https://atlatszo.hu/2020/10/21/folytatodik-a-balaton-kiarusitasa-berbeadjak-a-vitorlaskikotoket-vizparti-telkeket-privatizalnak/ | https://web.archive.org/web/20210928194836/https://atlatszo.hu/2020/10/21/folytatodik-a-balaton-kiarusitasa-berbeadjak-a-vitorlaskikotoket-vizparti-telkeket-privatizalnak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/folytatodik-a-balaton-kiarusitasa-berbeadjak-a-vitorlaskikotoket-vizparti-telkeket-privatizalnak | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-10-21 12:24:53 | [] | [
"Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART)"
] | [
"Alsóörs",
"Balatonboglár",
"Balatonföldvár",
"Balatonfüred",
"Balatonlelle",
"Balatonszemes",
"Csopak",
"Fonyód",
"Siófok",
"Somogy megye",
"Szigliget",
"Tihany",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"pályázat",
"privatizáció",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
51,112 | Gyakornokból genfi konzul lett a KDNP-s képviselő lánya | Szászfalvi-Farkas Lenke lett Magyarország frissen megnyitott genfi konzulátusán a konzul. Sokat nem tudunk róla, kérdéseinkkel nem tudtuk elérni, de úgy tűnik, hogy egy kormánypárti (KDNP-s) képviselő, a nemzetközi diplomáciában még tapasztalatlan lánya lett a vezető. | Szászfalvi-Farkas Lenke lett Magyarország frissen megnyitott genfi konzulátusán a konzul. Sokat nem tudunk róla, kérdéseinkkel nem tudtuk elérni, de úgy tűnik, hogy egy kormánypárti (KDNP-s) képviselő a nemzetközi diplomáciában még tapasztalatlan lánya lett a vezető.
>>>Ide kattintva olvashatja legfrissebb híreinket>>>
Ez pedig még az amúgy rendkívül lojális hazai külügyben is kiverte a biztosítékot. Bár a diplomaták, a svájci relációt jobban ismerők is kifejezetten diplomatikusan fogalmaztak, azért ezekben a gondolatokban is visszaköszönt némi kritika.
A következőket hallottuk:
„A KKM-ben olykor vannak ilyen személyi furcsaságok, például emlékezhetünk, amikor hirtelen különösen jelentős közös halmazt mutatott a hazai külpolitikai humán erőforrás megújítása és a dunakeszi futsalcsapat összetétele.”
„Nem kell aggódni, a svájci diplomáciában olyan nehéztüzérek dolgoznak, mint Nagy István nagykövet, aki valamennyi nagykövet közül talán a legközelebb áll Orbán Viktor miniszterelnökhöz. Ráadásul az Információs Hivatal éléről most távozott hírszerző, vagyis Czukor József is elképzelhető, hogy német nyelvterületen, akár a svájci vonalon kap új feladatot. Ez a csapat talán elbír egy kevésbé gyakorlott genfi vezetőt is.”
„Magyarországon is lehet karrierdiplomata pályát építeni, de bizony, olykor bizalmi alapon be lehet előzni a szorgos hangyákat, mi lépcsőről lépcsőre haladunk, de van, aki tud hármat is ugrani.”
Na de miről is van szó?
A genfi képviselet
Október 13-án rövid cikkben számoltunk be arról, hogy Szijjártó Péter miniszter megnyitotta az új magyar diplomáciai kirendeltséget, a genfi konzulátust. Az MTI tudósítása után mi is elmerengtünk azon, hogy a diplomáciának a vírus alatt sem szabad megállnia, és mi is átvettük a sok magyar emigráns lakta és több nemzetközi szervezet központjaként is működő Genf fontosságát taglaló mondatokat.
Azt azóta se látjuk megcáfoltnak, hogy Genf fontos, de vajon nem érdemelne-e egy gyakorlott konzult? Cikkünk nyomán ugyanis az olvasók jelezték, hogy érdemes lenne annak is utánanézni, hogy ki lett a konzul, mert – nagyon visszafogottan fogalmazva – korábbi életútja nem teszi feltétlenül alkalmassá a feladatra.
Először tehát megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot arról, hogy egyáltalán ki lett a konzul, ez ugyanis a megnyitóról készült hivatalos tudósításból és videóból sem derült ki (Szijjártó Péter mellett Nagy István és egy svájci politikus beszél a tudósításban). A minisztérium válaszából kiderült:
„A genfi konzulátust Szászfalvi-Farkas Lenke konzul vezeti, aki a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Médiatudomány szakán végzett és a munkájának ellátásához szükséges, magas szintű angol, illetve francia nyelvtudással rendelkezik. A konzul jelenleg érdekvédelmi tevékenységet lát el, mely november 1-jétől közjegyzői típusú ügyek kezelésével egészül ki.”
A képességek tehát a KKM szerint megvannak, de vajon akkor mit jeleztek mégis az olvasók? Természetesen írtunk a genfi konzulátusra, jeleztük, hogy szeretnénk megismerni a konzul szakmai hátterét, jó lett volna megkérdezni a konzultól, hogy büszke-e a kinevezésre, alkalmasnak tartja-e magát a feladatra, esetleg lát-e egyéb olyan tényezőt, ami a pozícióba emelte.
Az elmúlt három napban erre a megkeresésre nem kaptunk választ, így egyelőre csak az internetes keresésre és a már idézett háttérbeszélgetésekre hagyatkoztunk.
A Szászfalvi-Farkas Lenke névre rákeresve a Google keresőben, az első találat az interneten egy gyakornoki beszámoló. A 2018. szeptember 27-én publikált beszámolóból kiderül, hogy Szászfalvi-Farkas Lenkének annyi köze mindenesetre van a hazai diplomáciához, hogy egy hónapot gyakornokoskodott a vajdasági Deli Andor fideszes képviselő mellett. Az eredeti helyesírással idézett szövegből kiderül, hogy
„Deli Andor Képviselő Úr irodájára esett a választásom, mert szerettem volna jobban megismerni a Közlekedés és Idegenforgalmi Bizottság mindennapi munkáját, illetve Képviselő Úr munkásságát korábban is nagy érdeklődéssel követtem. Ezúton is nagyon hálás vagyok Képviselő Úrnak és az iroda dolgozóinak, hogy fogadtak engem, és hogy bármikor bizalommal fordulhattam hozzájuk. Az meg külön megtiszteltetés volt, hogy felelősségteljes munkákat bíztak rám már az első naptól kezdve.”
Sargentini
Ha még emlékszünk a két évvel ezelőtti pezsgésre, izgalmas időszakban volt gyakornok a fiatal egyetemista. Ismét őt idézzük:
„A strasbourgi hét még nagyobb impulzusokat és izgalmakat tartogatott, hiszen lehetőségem volt jelen lenni a Sargentini-jelentés vitáján, melynek célpontja Magyarország. Megdöbbentő és érdekfeszítő volt átélni ezt a politikai támadást személyesen, a helyszínen. A feszültség átjárta az egész termet és érezhető volt, hogy történelmi pillanatok részesei vagyunk. Ugyanakkor nagyon büszke is voltam magyarságomra, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök úr higgadtan, de nagyon határozottan állt ki a magyar emberek, a nemzetünk mellett.”
Ha kekeckednénk (ja, éppen kekeckedünk is), észrevehetjük, hogy a gyakornok különös megkülönböztetést alkalmaz, ami Képviselő Úr, nagy K-val és Ú-val, az írásunk idején a beszámolóban még miniszterelnök úr, kis „mú”-val.
És végül a beszámoló oldottabb zárásából egy mondat: „A Brüsszelben töltött idő alatt természetesen nem hagytam ki a főbb nevezetességeket sem, miután megkóstoltam a helyi finomságokat; a híres belga gofrit és sört. Nagyon sok élménnyel lettem gazdagabb miközben bővíteni tudtam ismereteimet és tudásomat mind szakmai, mind pedig emberi és kulturális értelemben egyaránt.”
A két évvel ezelőtti beszámolóból az mindenesetre kiderül, hogy a fiatal gyakornok rendkívül lelkes fideszes, és persze az is, hogy két éve még tényleg gyakornok volt. Azóta persze betölthetett olyan pályát, ami segítette diplomáciai jártasságát, de – legalábbis levélírónk szerint – nagyon nem ilyen helyen dolgozott. Az internet alapján annyi látható, hogy egy celldömölki-veszprémi kézilabdaverseny szervezésében vett részt, igaz, itt is jelzik, hogy francia és orosz nyelven is bevethető nyelvtudással (megpróbáltuk az itt megadott telefonszámon és emailcímen elérni, de a géphang azt mondja be, hogy ez megváltozott).
De nézzük a második Google-találatot, hátha az is segít. Ez Szászfalvi László református lelkész, politikus, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő Wikipédia-oldala. A szócímből kiderül, hogy Szászfalvi képviselőnek a felesége is segédlelkész, három gyermekük született: Bence, Boglárka és Lenke. (Szászfalvi-Farkas Lenke neve felbukkan Szászfalvi 2015-ös vagyonnyilatkozatában is)
Mivel a kérdéseinkre egyelőre részletes választ nem kaptunk, így a következő csak feltételezés, mindenesetre a vonatkozó olvasói jelzés, a háttérbeszélgetések és a viszonylag ritka név egyezése alapján arra merünk következtetni, hogy a „Szászfalvi képviselő lánya, Lenke” és a genfi konzul ugyanazt takarja. Szászfalvi László nyilvános FB-profilja alapján arról is meggyőződhettünk, hogy a képviselő is nagyon lelkes híve a kormányzat üzeneteinek (beleértve Brüsszelt és Sorost), emellett a bejegyzések a Csurgó környéki települések meglátogatásáról szólnak zömében, ahol a képviselő dicséretesen mindig maszkban tárgyal a településvezetőkkel.
Végül a lényeg
A KKM a rendkívül fontos genfi állomáshelyre kinevezte egy kormánypárti politikus frissen végzett lányát, ami alighanem joggal „verte ki a biztosítékot” a hazai diplomáciai világban.
Élünk a gyanúperrel, hogy a helyzet fonákságát az érintettek is értik, a konzul nem válaszolt érdeklődésünkre, a KKM pedig már arra a kérdésre, hogy „ki a konzul?”, is kifejtette, hogy a konzul alkalmas és nyelveket beszél. Mint írtuk, a legtöbb hazai külügyes nem kommentálta, vagy csak rendkívül diplomatikusan tett enyhén kritikus megjegyzést erről a helyzetről. Zárjuk a sorainkat egy ilyen fricskával, amit mondtak nekünk: | https://telex.hu/kulfold/2020/10/21/szaszfalvi-farkas-lenke-genfi-konzul-lett-a-kormanyparti-kepviselo-lanya | https://web.archive.org/web/20221204225320/https://telex.hu/kulfold/2020/10/21/szaszfalvi-farkas-lenke-genfi-konzul-lett-a-kormanyparti-kepviselo-lanya | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyakornokbol-genfi-konzul-lett-a-kdnp-s-kepviselo-lanya | Telex | hungarian-news | 2020-10-21 15:50:50 | [
"Szászfalvi-Farkas Lenke"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] | [
"protekció",
"diplomácia"
] | [] |
51,113 | Mészárosnak jó oka van arra, hogy saját cégére bízza személye és vagyona védelmét | Exnyomozót igazolt le Mészáros Lőrinc a vállalatbirodalma és családja védelmére alapított magánbiztonsági cégéhez. A csapatra a belső elhárítás mellett a felvásárlási célpontok átvilágításakor is számíthat Orbán első számú oligarchája. | A Hold Alapkezelő vezérigazgatójának pszichológus segített feldolgozni frusztrációit, amikor első milliárdos alapja hatalmas mínuszban állt. Nem látja, mitől lennének a repterek, így Ferihegy jobb helyen állami kézben. Nem fél attól, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkáját, mert szakmájában az igazán fontos kérdések megválaszolásában egyelőre az ember a jobb. HVG-portré. | https://hvg.hu/360/202043__meszaros_lorinc__maganbiztonsag__oligarchafelelmek__az_ebul_szerzett_joszag_orzoi | https://web.archive.org/web/20220702212331/https://hvg.hu/360/202043__meszaros_lorinc__maganbiztonsag__oligarchafelelmek__az_ebul_szerzett_joszag_orzoi | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszarosnak-jo-oka-van-arra-hogy-sajat-cegere-bizza-szemelye-es-vagyona-vedelmet | HVG360 | hungarian-news | 2020-10-22 11:08:34 | [
"Hajdú János",
"Hampó Norbert",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Talentis Protect Zrt."
] | [] | [
"őrzés-védés",
"titkosszolgálat"
] | [] |
51,114 | „Ugyanúgy működnek, mint azok odafent, pedig ez csak egy szaros falu” | A Közös Kincs Nonprofit Kft. tulajdonosa és vezetője Biri egyik önkormányzati képviselője, Szálku István, aki egyébként a fideszes polgármester, Almási Katalin fia. Az állami elismeréssel is kitüntetett Almási az igazgatója a Biriben és a környező településeken működő, többek között roma felzárkóztatásban utazó Dankó Pista Nevelő-oktató Központnak, amelyhez óvoda, iskolák, szakképző és felnőttképző intézmények tartoznak, és amelynek szintén a Közös Kincs Nonprofit Kft. a fenntartója. | A fővárosból indulva már három órája autóztunk, amikor megérkeztünk az ország egyik legszegényebb térségében lévő Biribe. Az ezernégyszáz fős település főutcáján haladva egyszer csak egy teljesen másik univerzum tárult elénk. A Kádár-kockák és más nem túl jó állapotú falusi házak között, sűrűn rakott fasor mögé rejtve, medencés, hófehér, klasszicista kúria bújik meg.
„Vidéki meghittség és idill, pompás fényűzés és luxus” – így hirdeti magát a pár évvel ezelőtt épült Le Til. A rezidencia népszerű esküvőhelyszínnek számít, de az üzemeltetők privát bulik és más rendezvények megtartását is vállalják. A bulvárújságokba is többször bekerült már az épület, ha éppen valamelyik celeb ott járt. A Le Til honlapján és a közösségi médiában a helyszínről elérhető képek valóban fényűzésről árulkodnak: a díszítés, a berendezési tárgyak, a burkolatok, az üzemeltetők ruhái és kiegészítői elég nagy kontrasztban vannak a kúria kerítésén kívüli nyírségi rögvalósággal.
„Hófehér hercegnő”
Először a 444 írt az épület közfelháborodást kiváltó sztorijáról, amelynek az a lényege, hogy a Közös Kincs Nonprofit Kft. azzal a fő céllal kapott közel 35 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást, hogy ifjúsági szálláshelyet alakítson ki diákoknak. Ezután maga az építkezés a közbeszerzési hatóság honlapja szerint egy 78 milliós közbeszerzés volt, és „Gyermek- és ifjúsági tábor létrehozása Biri községben” címen futott.
A Közös Kincs Nonprofit Kft. tulajdonosa és vezetője Biri egyik önkormányzati képviselője, Szálku István, aki egyébként a fideszes polgármester, Almási Katalin fia. Az állami elismeréssel is kitüntetett Almási az igazgatója a Biriben és a környező településeken működő, többek között roma felzárkóztatásban utazó Dankó Pista Nevelő-oktató Központnak, amelyhez óvoda, iskolák, szakképző és felnőttképző intézmények tartoznak, és amelynek szintén a Közös Kincs Nonprofit Kft. a fenntartója.
Az oktatási központnak sok hátrányos helyzetű diákja van, a központi költségvetésből és különböző pályázatokból is érkezik hozzájuk pénz. Az iskola működésével azonban nem volt minden rendben, az Állami Számvevőszék 2017-es jelentése szerint a Közös Kincs a központi költségvetésből kapott támogatásoknak nem a teljes összegét adta át az iskolának, és az összegek felhasználásáról nem vezettek megfelelő nyilvántartást.
De vissza a kúriához: az épület magukra megálmodóként hivatkozó vezetői „hófehér hercegnő”- nek nevezik művüket, amelyről szinte áradoznak: „a tökély klasszicista jegyeket hordoz külsején, míg lelkében barokk hangok, leheletében hipsteri játékosság kavarog” – írják. Kíváncsiak voltunk arra, hogy vajon a helyiekben milyen hangok kavarognak a kúriával kapcsolatban, egyáltalán tudják-e, hogy mire kapták a pénzt az építtetők.
Nem látták, hogy gyerekcsoportok ott aludtak volna
Az éppen üres, zárva lévő Le Til előtt megszólított emberek csak most, az újságokból értesültek arról, hogy volt valamilyen pályázat. Arról is beszéltek, hogy Szálkuék luxusautókkal szoktak közlekedni, és többször látták kétüléses sportkocsival is. Aztán arra panaszkodtak, hogy túl hangosak szoktak lenni a kúriában tartott bulik, azt mondták, hogy ez még úgy is zavaró, hogy a közvetlen szomszédságában egyébként nem nagyon lakik már senki, mert a Szálku-féle kör több házat és telket is felvásárolt körülötte.
Elmondásuk szerint nyaranta rengeteg esküvő és lagzi van a kúriában, ilyenkor gyakran reggelig dübörög a zene. Egyszer volt olyan, hogy Szálkuék
szalaggal körbekötött táblás csokit dobtak be a közelben lakók postaládájába, hogy bocsánatot kérjenek a hangoskodásért.
Mindenki, akit Birin megszólítottunk, azt mondta, soha nem hallott arról, hogy gyerekcsoportok aludtak volna a kúriában, még a közvetlen környezetében élők se láttak ilyesmit. Egyetlen ember mondta csak azt, hogy idén nyáron talán voltak ott gyerekek, de ők sem aludtak ott, napközi jellegű foglalkozás lehetett. Úgy tudják, a gyerekek többsége akkor a Dankó Pistából, a Szálku cége által fenntartott intézményből jött át a kúriába.
Nehogy meglássa valaki
Beszélgettünk olyanokkal is, akik mélyebben rálátnak a település működésére. Az egyikük azzal kezdte, hogy ne beszélgessünk a kapuban. Egy hátsó épületbe hívott, ahol becsukta az egészen addig tárva-nyitva lévő ajtót, és időnként kinézett az ablakon, hogy nem jön-e valaki.
Azt mondta, jobb, ha senki nem látja meg, hogy idegennel beszél. Különböző helyi pletykák mellett beszél arról is, hogy a polgármesterhez és a fiához tartozó kör több céget és egyesületet birtokol, különböző uniós, állami és térségi pályázatokból sok pénz landol náluk. Ez könnyen ellenőrizhető állítás, csak ebben a dokumentumban hétszer szerepel a Közös Kincs, mint pályázati nyertes, ide beírva a Közös Kincset pedig egy 117 milliós EU-s pályázatot ad ki a kereső, és később a faluban is botlunk olyan táblába, ami mindezt erősíti, de erről majd később.
Ha úgy érzik, hogy sok igazságtalanság történik a település életében, miért nem emelik fel a szavukat? – kérdeztük. Szerinte azért nem szólal fel senki, mert az idősebbek a rendszerváltás előtt úgy szocializálódtak, hogy a kényes dolgokról nem lehet beszélni, mert pórul járhatnak, a fiatalabbaknak pedig nem tanítják meg az iskolában, hogy mi az a demokrácia, és hogyan kell érvényesíteni a jogaikat, ezért elfordulnak a politikától, nem is igazán érdekli őket a közélet – vezette le.
>>> A Telex legfrissebb cikkeit itt olvashatja <<<
Már hányingerem van az egésztől
Egy másik forrásunk, aki szintén befolyásosabb szereplő a falu életében, azzal kezdte, amikor felhívtuk, hogy már többen leadták neki a drótot, hogy újságírók járják a települést, ezért semmiképpen ne Biriben, inkább az egyik közeli településen találkozzunk, nehogy meglássa valaki, hogy velünk beszélget. Ezen az előre megadott helyszínen aztán beült mellénk az autóba, hogy ne a nyílt színen társalogjunk. „Én is függök a polgármestertől” – kezdte a mondandóját, majd úgy folytatta: „nagyon sokáig a Fidesz szekerét toltam, de már hányingerem van az egésztől”.
Előző beszélgetőtársunkat erősítve azt mesélte, hogy a környéken „néhány ember” hálózatszerűen működik együtt, és elég sok dolgot ők irányítanak, amiből pénzt lehet csinálni, a különböző pályázatokra például nagyon ráfeküdtek. Aki nem akadékoskodik, az különböző előnyökben részesülhet, van, aki földet bérelhet olcsón, van, aki a piacot működtetheti (ezzel talán arra célozhatott , hogy a piac üzemeltetője önkormányzati képviselő), „másnak meg helyi védelemben részesítik az épületét”, sorolta tovább, mint ahogy például a Le Til kúria esetében is tették.
„Ezek itt úgy működnek, mint azok ott odafent. Pedig csak egy kis szaros faluról van szó”
A polgármesteren és a fián, Szálku Istvánon kívül megemlítette még Cs. Tamást, Szálku ismerősét is. Néhány helybeli szerint a kúria nevének, a Til-nek első két betűje a keresztneveik kezdőbetűjéből származik. A kiskastély honlapján egyébként Szálku István és Cs. Tamás is a projekt „megálmodójaként” szerepel.
Szintén az ő nevükből származhat a Cs.Tamás tulajdonában lévő MINOKIT Kft. neve is, ez a betűszó forrásaink szerint a „Minőségi Oktatás Istvántól és Tamástól” szavakból eredhet. A cég fő tevékenységi köre korábban az oktatás volt, idén azonban már a vendéglátást jegyeztették be helyette. Ez a vállalkozás szintén ott van a vidékfejlesztési pályázatok nyertesei között, duplán is (pdf), tovább erősítendő a pályázatokra ráfekvő helyi körről szóló állításokat.
A cégeik tevékenységi körének változtatgatása egyébként nem ritka, a kúriában megtartott rendezvényeket szervező Le Til Art Kft-vel is ez történt, a korábbi „közösségi, társadalmi tevékenység”-ből idén „éttermi, mozgó vendéglátás” lett, és májustól már nem közhasznú nonprofit vállalkozásként működik. A kapcsolódó cégek közül alighanem ez lehet az egyik legjobban jövedelmező vállalkozás, tavaly több mint 212 millió forint árbevételük volt. A cég P. Krisztina nevén van, vele akkor futottunk össze véletlenül, amikor a polgármestert kerestük a házánál, és ugyan Almási Katalin épp nem volt otthon, a kapuhoz P. Krisztina jött ki a házból, aki a helybeliek szerint közeli ismerőse a polgármesternek.
X6-os BMW mellett dekázgatnak a szegény gyerekek
A polgármestert nemcsak otthon, hanem az általa igazgatott iskolában is kerestük. Biriben többen is azt mondták, onnan fogjuk tudni, hogy ott van, ha az iskola mellett látunk egy X6-os BMW-t, ugyanis Almási Katalin azzal jár. Ahogy odaértünk, először a focipályáról kiguruló labdáért szaladó, majd azzal dekázgató kisfiúkat láttuk meg, de nem volt nehéz észrevenni mellettük a hófehér autót sem.
Az iskolában odavezettek ahhoz a tanári szobához, ahol az igazgatónő volt, aki amikor meglátott, becsukatta az ajtót, és kiküldött maga helyett egy embert, aki közölte, hogy Almási Katalin nem akar nyilatkozni. Szálku Istvánt telefonon értük el, de ő sem kívánt nyilatkozni. Korábban a Le Til-lel kapcsolatban ügyvédjén keresztül azt írta az RTL-nek, hogy a pályázat előírásait minden tekintetben betartották, a támogatással határidőre elszámoltak. Továbbá azt is közölte, hogy a pályázat úgynevezett fenntartási időszaka (az az idő, amíg a pályázatnak megfelelően kell működni) lejárt, így a jelenlegi állapotára továbbfejlesztették a projektet. Arra a kérdésre azonban nem válaszolt, hogy a kúria működött-e valaha ifjúsági szálláshelyként.
A Momentum szerint visszaélhettek az uniós közpénzzel, Cseh Katalin, a párt európai parlamenti képviselője már bejelentette, hogy az Európai Bizottság illetékes szerveihez fordulnak, hogy hivatalból indítsanak ellenőrzést. Csütörtökön a DK is bejelentette, hogy feljelentést tesznek, ők az Unió Csalásügyi Hivatalához (OLAF) fordulnak.
Nem olvastam az 53 milliós támogatást
Amikor a kúria hátsó bejáratát kerestük, belebotlottunk egy uniós támogatásról szóló táblába, amin az áll, hogy a – történetben eddig nem szereplő – Kincseinkért Egyesület több mint 53 millió forint támogatást nyert. Mint kiderült, ez az egyesület a Közös Kincs Kft-hez hasonlóan szintén ehhez a körhöz köthető, az elnöke Szálku István, az alelnöke Cs. Tamás, a titkára pedig Almási Katalin.
Megkérdeztünk egy idős hölgyet, aki szinte a táblával szemben lakik, hogy az egyesület mire kaphatta ezt az 53 millió forintot, esetleg tud-e bármit arról, hogy mire lesz felhasználva az uniós pénz. Az idős hölgy rövid gondolkodás után annyit mondott, hogy fogalma sincs, miről lehet szó, majd hozzáfűzött még annyit: | https://telex.hu/gazdasag/2020/10/24/unios-tamogatas-kozpenz-ifjusagi-szallas-le-til-biri-kuria-szalku-istvan-almasi-katalin | https://web.archive.org/web/20221006062206/https://telex.hu/gazdasag/2020/10/24/unios-tamogatas-kozpenz-ifjusagi-szallas-le-til-biri-kuria-szalku-istvan-almasi-katalin | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bugyanugy-mukodnek-mint-azok-odafent-pedig-ez-csak-egy-szaros-falur | Telex | hungarian-news | 2020-10-24 22:20:33 | [
"Almási Katalin",
"Szálku István"
] | [
"Közös Kincs Nonprofit Kft."
] | [
"Biri",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"rokonok",
"támogatás",
"EU",
"idegenforgalom",
"ÁSZ-ellenőrzés",
"2014-2020-as uniós ciklus",
"NER HOTEL"
] | [] |
51,115 | „Értelmezhetetlenül magas” árat fizetett valaki a csopaki kikötőért | A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) által meghirdetett, szerda éjjel zárult elektronikus árverésen 889,87 millió forintért kelt el Csopak közforgalmú kikötője – írja az MTI. Kollár József a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója elmondta, az MNV Zrt. zárt rendszerében zajló licit lezárása után leghamarabb jövő hét elején derülhet ki, ki a nyertes ajánlattevő. | A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) által meghirdetett, szerda éjjel zárult elektronikus árverésen 889,87 millió forintért kelt el Csopak közforgalmú kikötője – írja az MTI. Kollár József a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója elmondta, az MNV Zrt. zárt rendszerében zajló licit lezárása után leghamarabb jövő hét elején derülhet ki, ki a nyertes ajánlattevő.
Ambrus Tibor, Csopak fideszes polgármestere az MTI-nek csütörtökön irreálisnak, értelmezhetetlenül magasnak nevezte a liciten kialakult végösszeget. A licitet nem várt érdeklődés kísérte, amit az is jól mutat, hogy az utolsó pillanatokban is folyamatosan egymásra ígért három licitáló – tette hozzá.
A Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) – amely tavaly került a Magyar Turisztikai Ügynökség által kezelt állami többségi tulajdonba – reorganizációs tervében négy közforgalmú kikötő eladása szerepelt. A helyi tiltakozások nyomán a hajózási társaság felajánlotta az érintett önkormányzatoknak, hogy eladás helyett hosszú távra bérbe adja számukra a kikötőket. Hárman elfogadták az ajánlatot, Csopakkal azonban nem sikerült egyezségre jutni, ezért hirdették meg árverésen az ingatlant.
Ambrus Tibor elmondta,
a 2,8 ezer négyzetméteres terület egy közforgalom elől el nem zárható mólóból, és egy alig 2 ezer négyzetméteres, mintegy 50 méternyi partszakasszal rendelkező közparkból áll. Ezen a területen 2 százalékos a beépíthetőség, amit le is fed a kikötő pénztárépülete és vizesblokkja, a helyi építési szabály szerint a megengedett maximális beépítési magasság 4,5 méter. Az ingatlanhoz tartozó, 10-12 férőhelyes vitorláskikötő szerinte legfeljebb 20-30 férőhelyre bővíthető.
Emlékeztetett arra, hogy a BAHART-tal történt egyezkedések során mind a négy érintett önkormányzat felajánlotta, hogy megvásárolja az eladásra szánt kikötőjét az értékbecslők által megállapított legmagasabb áron, amely a kikiáltási ár alapjául is szolgált, de erre nem nyílt lehetőségük.
Ambrus Tibor sérelmezte, hogy míg a csopaki önkormányzat számára a közforgalmú kikötő fenntartásának kötelezettségével adták volna bérbe hosszú távra a kikötőt, a vitorláskikötő nélkül, addig a meghirdetett licit feltételei között már nem szerepel a közforgalmú kikötő üzemeltetése, csak a móló le nem zárhatósága.
Kollár József az MTI-nek azt mondta: a kikötő meghirdetése előtt Csopaktól semmiféle hivatalos írásos nyilatkozat, illetve ajánlat nem érkezett vásárlási szándékról.
Csopak polgármestere szeptemberben levében kérte a helyieket, hogy segítsenek megmenteni a vízparti területet: | https://24.hu/belfold/2020/10/22/csopak-kikoto-balaton-eladas/ | https://web.archive.org/web/20230502102243/https://24.hu/belfold/2020/10/22/csopak-kikoto-balaton-eladas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bertelmezhetetlenul-magasr-arat-fizetett-valaki-a-csopaki-kikotoert | 24.hu | hungarian-news | 2020-10-22 00:00:00 | [] | [
"Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART)",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [
"Csopak",
"Veszprém megye"
] | [
"pályázat",
"hajózás",
"önkormányzat"
] | [] |
51,116 | Kemény büntetést kapott a badacsonyi önkormányzat | Elmarasztalta a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) Badacsonytomaj önkormányzatát egy 2 milliárd 435 millió forintos vissza nem térítendő uniós támogatás ügyében. | Elmarasztalta a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) Badacsonytomaj önkormányzatát egy 2 milliárd 435 millió forintos vissza nem térítendő uniós támogatás ügyében.
Badacsonytomaj 2018-ban a „turisztikai attraktivitás fejlesztésére” kiírt GINOP-pályázaton nyerte a pénzt a város szimbolikus épületének számító Tátika és a tóparti részek megújítására. A beruházást szeptember 30-án kellett volna befejezni, de ahogy arról a 24.hu beszámolt, a projekt még csak a tervezési fázis előkészítésénél tart.
A vizsgálatot a Pénzügyminisztérium kezdeményezte, mert a tárca szerint a Krisztin N. László vezette önkormányzat több ponton is törvénysértő módon indította el a projektet, amikor összesen 61,7 millió forintot osztott szét projektmenedzseri tevékenységre. A pénzből 2018-ban és 2019-ben a jegyző és városházi alkalmazottak kaptak különféle nagyságú összegeket. A megbízási szerződésekről a képviselő-testület nem hozott döntést, azokat a polgármester saját hatásközben kötötte meg. Az önkormányzat később ugyanerre a feladatra egy vállalkozást is szerződtetett.
A KDB szerdán nyilvánosságra hozott határozata szerint Krisztin polgármester jogtalanul mellőzte a közbeszerzési eljárásokat, ezért a vizsgálatban érintett pénzösszeghez képest súlyos, 3 milliós büntetést rótt ki az önkormányzatra. A testület az összes projektmenedzseri szerződést semmisnek mondta ki, és ezzel együtt további 3 milliós büntetést is kiszabott.
A döntőbizottság az indoklásban azt írta, hogy a büntetés mértékének megállapításánál figyelembe vette azt is, hogy
a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése nem csak közbeszerzési jogi szempontból minősül súlyos jogsértésnek. A közpénzek felhasználásának átláthatósága szenvedett csorbát, a közpénzek felhasználásának gazdaságossága ellenőrzése hiúsult meg a jogsértés által.
Mérsékelte viszont a kiszabott bírság nagyságát, hogy más szerv esetében „a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció” is kapcsolódhat a mostani döntéshez.
Mint arról beszámoltunk, szeptember végén az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF is vizsgálni kezdte a város legnagyobb költségvetésű projektjét.
Kiemelt kép: Országalbum | https://24.hu/belfold/2020/10/22/kemeny-buntetest-kapott-a-badacsonyi-onkormanyzat/ | https://web.archive.org/web/20230610072048/https://24.hu/belfold/2020/10/22/kemeny-buntetest-kapott-a-badacsonyi-onkormanyzat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kemeny-buntetest-kapott-a-badacsonyi-onkormanyzat | 24.hu | hungarian-news | 2020-10-22 00:00:00 | [
"Krisztin N. László"
] | [
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] | [
"Badacsonytomaj",
"Veszprém megye"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"EU",
"önkormányzat",
"közigazgatási bíróság"
] | [] |
51,117 | Átnéztük a pécsi Elios-ügy aktáját: Páva Zsolt fideszes polgármester volt a projekt szekértolója | A Mellár Tamás által alapított Mindenki Pécsért Egyesület közadatigénylésben kérte ki az ellenzéki vezetésű önkormányzattól a 2015-ös közvilágítás-korszerűsítés dokumentumait, hogy megtudják, miként nyerte el a közel egymilliárdos megbízást az Elios. A közel 150 megabájtot kitevő iratanyagba az Átlátszó is betekinthetett: a vaskos dosszié tartalmazza a cég ajánlatát, Tiborcz István nevét, az önkormányzati döntéseket, az elszámolásokat és az ügyben nyomozó rendőrség pecsétjeit is. Az is kiderül belőle, hogy a projektet Páva Zsolt volt fideszes polgármester javasolta a közgyűlésnek, és annyira elégedett volt az eredménnyel, hogy második ütemet is rendelt kormányzati jóváhagyással. | A Mellár Tamás által alapított Mindenki Pécsért Egyesület közadatigénylésben kérte ki az ellenzéki vezetésű önkormányzattól a 2015-ös közvilágítás-korszerűsítés dokumentumait, hogy megtudják, miként nyerte el a közel egymilliárdos megbízást az Elios. A közel 150 megabájtot kitevő iratanyagba az Átlátszó is betekinthetett: a vaskos dosszié tartalmazza a cég ajánlatát, Tiborcz István nevét, az önkormányzati döntéseket, az elszámolásokat és az ügyben nyomozó rendőrség pecsétjeit is. Az is kiderül belőle, hogy a projektet Páva Zsolt volt fideszes polgármester javasolta a közgyűlésnek, és annyira elégedett volt az eredménnyel, hogy második ütemet is rendelt kormányzati jóváhagyással.
Számos magyarországi településsel ellentétben Pécsen nem uniós forrásból korszerűsítette a közvilágítást az Elios, ezért ezt a projektet nem vizsgálta az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége (OLAF). Amazokban aztán hiába állapították meg, hogy Orbán Viktor miniszterelnök vejének volt cége, az Elios Zrt. súlyos szabálytalanságokat követett el több tucat uniós finanszírozású közvilágítás-korszerűsítési projektben, a magyar nyomozó hatóságok rendre megszüntették a nyomozást az ügyekben, az unió helyett pedig végül a magyar adófizetők állták a 40 millió eurós számlát.
Az OLAF által nem vizsgált pécsi beruházás során is számos gyanús körülmény merült fel, amik miatt Berkecz Balázs, az (azóta megszűnt) Együtt politikusa feljelentést tett csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés és hivatali visszaélés gyanújával 2018 márciusában.
Berkecz feljelentését követően a rendőrség nyomozni kezdett az ügyben, amit eleinte az Elios EU-s pénzből megvalósított, az OLAF által problémásnak talált munkáival együtt vizsgáltak. 2018 októberében azonban arról tájékoztatták a politikust, hogy az eltérő finanszírozás miatt a pécsi Elios-ügyet elkülönítve kezelik, egy hónappal később pedig megszüntették a nyomozást azzal az indokkal, hogy
“a beruházással kapcsolatos közbeszerzési eljárások és a kivitelezés szabályszerűen, a törvényi előírásoknak megfelelően kerültek végrehajtásra"
Készül az átvilágítási jelentés
Pécs 2014-ben bízta meg a közvilágítás korszerűsítésével az Eliost, amikor a várost a fideszes Páva Zsolt vezette, aki 1994 és 1998, valamint 2009 és 2019 között volt a település polgármestere. A 2019. októberi önkormányzati választáson az ellenzéki Péterffy Attila lett a polgármester, aki azonnal megkezdte a város vagyongazdálkodásának átvilágítását – a jelentés 2020. szeptember végén készült el.
Einstandok, közvilágítás- és buszbotrány vetett véget a Fidesz uralmának Pécsett Nem tolerálta tovább a pécsi lakosság, hogy a fideszes városvezetés balhés ügyletei miatt hátrányt szenvedjen a város, és lecserélte képviselőit. Komlón ellenzéki többségű testületet kapott az újraválasztott polgármester, a kormány kudarcos uszodaépítési projektje pedig ráégett a sásdi városvezetésre. Választási körkép Baranya megyéből.
Az átvilágítás során elkezdtek foglalkozni az Elios-üggyel is, amelynek kapcsán Péterffy a választási győzelme után azt mondta, hogy valószínűleg feljelentést tesznek majd a szerződések miatt. Információink szerint a dokumentumok vizsgálata még folyamatban van, azonban egy adatigénylésnek köszönhetően már megismerhető a tartalmuk.
Mellár Tamás közgazdász, pécsi független országgyűlési képviselő 2018 júniusában alapította meg a Mindenki Pécsért Egyesületet, hogy összehozza a városért tenni akarókat. Az egyesület 2020 szeptemberében kérte ki az önkormányzattól az Elios-ügy átvilágítási jelentését, de azt a választ kapta, hogy az Elios-jelentés még nem készült el, csak a projekttel kapcsolatos iratok digitalizálása, amiket igény esetén nagyon szívesen elküld az önkormányzat.
Mellárék egyesülete ennek alapján kikérte a közvilágítás-korszerűsítés összes papírját, amiket októberben meg is kaptak.
A gigantikus, közel 150 megabájt nagyságú dokumentumtömegbe az egyesületnek köszönhetően mi is betekintést nyertünk: rengeteg fontos részlet kiderül az Elios pécsi tevékenykedéséről, és arról, hogy Páva Zsolt mennyi mindent megtett a projekt érdekében.
Páva Zsolt terjesztette be az ötletet
Személyesen a fideszes polgármester terjesztette be a közgyűlés 2014. június 19-i ülésére azt a javaslatot, hogy korszerűsítsék LED-esre a pécsi közvilágítást, mert az energiatakarékosabb, tehát olcsóbb. Páva előterjesztése szerint ugyanis a közvilágítás működtetésére a város évi félmilliárd forint körüli összeget költ, amiből 420-440 millió az áramdíj, és 50-60 millió a karbantartás.
Páva Zsolt azt javasolta az előterjesztésben, hogy a korszerűsítés első ütemében a lámpák nagyjából egyharmadát cseréljék ki, és közölte, hogy a beruházás becsült költsége 900 millió forint lesz. Arról viszont egy szót sem írt, hogy ezt a kalkulációt mire alapozza.
Az egyértelmű, hogy a polgármester konkrét elképzelésekkel érkezett erre az ülésre, mert az előterjesztésben javasolta, hogy ki kell írni a közbeszerzést 7023 darab lámpatest LED-esre cserélésére,
és mellékletként csatolta is a tender előre elkészített ajánlattételi felhívását.
Páva emellett beterjesztette azt is, hogy a projekt finanszírozására vegyen fel az önkormányzat 1 milliárd forint hitelt 15 évre. Azt javasolta, hogy a hitelre is írjanak ki közbeszerzést, és annak az ajánlattételi felhívását is becsatolta mellékletben. A közgyűlés a polgármester mindkét ötletét elfogadta: megszavazták, hogy közbeszerzést írnak ki a 900 milliós lámpacserére, és az 1 milliárdos hitelre is, amiből finanszírozzák a projektet.
Egymilliárdos hitelt vettek fel az Elios miatt
A hitelre hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást indítottak, amire ketten jelentkeztek: az UniCredit és az OTP, ám az UniCredit egyszercsak visszavonta az ajánlatát, ezért az OTP nyert.
Ahogy akkor azt a Pécsi Stopra hivatkozva a Hvg.hu megírta, az 1 milliárd 45 millió forintos hitel költsége (vagyis kamata) 420,5 millió forint, és 2029-ig kell törleszteni. A hitelhez 235 millió forint önerőt vállalt a város a 2015-ös költségvetés terhére, 2016-tól 2029-ig pedig évi 73,3 millió forint törlesztést. Több dokumentumban szerepel, hogy a jegyző kockázatosnak ítélte a 15 évre szóló, óriási hitel felvételét.
“A Jegyző a hitelfelvétel szükségességét az államháztartásról szóló törvényben foglalt kötelezettsége alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy az a közvilágítási rendszer biztonságos működéséhez szükséges, az Önkormányzat működésére nézve azonban az összeg volumene, valamint futamideje okán kockázatot jelent."
Ez a kitétel még az OTP-hitel felvételéről szóló, 2014. szeptember 25-i közgyűlési határozatba is bekerült, amelyben egyúttal arról is döntöttek, hogy az Eliost hirdetik ki a lámpacserére kiírt tender nyertesének.
Nyílt közbeszerzés valódi verseny nélkül
Nagyon könnyű volt megnyernie az Eliosnak a pécsi közvilágítás-projektet, a 2014. július 11-én közzétett ajánlattételi felhívásban ugyanis az szerepelt, hogy csak olyan cég indulhat a tenderen, amelynek
az előző három évben legalább nettó 500 millió forint bevétele származott LED-es közvilágítás-korszerűsítésből.
Ennek a feltételnek csak az Elios Zrt. (korábbi nevén ES Holding Zrt. és E-OS Innovatív Zrt.) tudott megfelelni, hiszen 2009-től kezdődően sorra korszerűsítette – főként uniós támogatásból – különböző magyarországi települések közvilágítását.
Pécsre benyújtott ajánlatában az Elios az előző három üzleti évre vonatkozóan nettó 869 milliós, LED-es közvilágítás-felújításból származó nettó árbevételt írt be, referenciaként pedig a siófoki és a hódmezővásárhelyi projektet jelölte meg. (Az OLAF mindkettőt szabálytalannak találta utólag.)
Hódmezővásárhely volt az első olyan település az országban, amelynek a közvilágítását az Elios Zrt. (akkor még ES Holding Zrt.) korszerűsítette EU-s pénzből. Ez a 2010-es munka lett a cég referenciája, ezután sorra nyerte a közpénzes megbízásokat.
A pécsi tenderre az Elios mellett jelentkezett a Pannon Nívó Zrt. is, ám a cég ajánlatából kulcsfontosságú részletek (pl. az árbevétel, a referenciák, műszaki alkalmasság) hiányoztak, és az önkormányzat hiánypótlási felszólítására sem küldte be a szükséges iratokat. Emiatt a Pannon Nívó (egyébként olcsóbb) ajánlatát érvénytelennek nyilvánították, és a nettó 894,7 millió forintos ajánlatot adó Eliost hirdették ki a közbeszerzés győztesének.
Pécsnek kormányzati jóváhagyást kellett kérnie az 1 milliárd forintos hitel felvételéhez, és ezt meg is kapták:
Orbán Viktor miniszterelnök megengedte a városnak, hogy adósságba verje magát, hogy ki tudja fizetni a veje cégét.
A pécsi projekt idején ugyanis Tiborcz István volt az Elios egyik tulajdonosa, ahogy ez a cég 2014. július 29-én kelt ajánlatában is szerepel.
A szokásos partner: az SMHV Kft.
Ajánlatának azt a részét, amelyben a nettó 894,7 millió forintos vállalási ár részletezése szerepelt, az Elios üzleti titokká nyilvánította a pályázat beadásakor, de mi ezt is megnézhettük.
A költségrészletezés szerint 14 millió forint volt a kiviteli tervek elkészítése, és 880,7 millió maga a kivitelezés, amiből 40,7 milliót tett ki a régi lámpatestek bontása. A dokumentumokból az is kiderül, hogy Pécsen is jól bevált partnerével dolgozott az Elios: a pályázatában alvállalkozónak jelölte meg az SMHV Kft.-t, korábbi nevén Simó Kft.-t.
Ez az a cég, ami a mórahalmi közvilágítás-projektre az Elios ellen pályázott, majd az OLAF helyszíni ellenőrzésekor ezt letagadta. De az uniós ellenőrök azt is megállapították, hogy a mórahalmi szerződésben szereplő kiviteli terveket az Elios alvállalkozójaként Horváth Dezső, a Simó/SMHV ügyvezető-tulajdonosa készítette, és ő írta alá a pályázati terveket is. Az SMHV az Elios alvállalkozójaként vett részt a közvilágítás korszerűsítésben Kalocsán, Siklóson, és Tamásiban, de felbukkant a neve a mezőhegyesi projekt kapcsán is.
Pécsi pályázatában az Elios azt írta, hogy az SMHV a munkák 10,98 százalékát fogja elvégezni, és ez a kivitelezés esetében nagyjából így is történt. A nettó 14 millió forintért kiszámlázott kiviteli tervből azonban 4 millió volt az Elios, és 10 millió forint az SMHV része.
A pécsi projektből összesen nettó 800,4 millió forint jutott az Eliosnak, és nettó 94,2 millió az SMHV Kft.-nek.
A dokumentumokból az is kiderül, hogy a lámpákat a GE Hungary szállította az Eliosnak a beruházáshoz nettó 163,9 millió forintért.
Romlott a zebráknál a gyalogosok láthatósága
2015 márciusának közepén a pécsi projekt a végéhez közeledett, már csak az átadás-átvétel volt hátra. Az önkormányzat ekkor – a városüzemeltetésért felelős cége, a Biokom Kft. jelzése alapján – szólt a kivitelezőnek, hogy valami nem stimmel az új lámpákkal, mert több zebránál romlott a gyalogosok észlelhetősége.
“A tegnapi VBB ülésen is elhangzott a közlekedési hatóság és a rendőrség részéről, hogy több gyalogos-átkelőhelynél romlott a gyalogosok észlelhetősége, és kérték az összes tavaszi felülvizsgálatát. Kérem, hogy az átadási jegyzőkönyvben ez szerepeljen. Nyilván rosszabb nem lehet a régitől."
– írta a Biokom illetékese március 12-én az önkormányzatnak.
Az észrevételre az Elios alvállalkozója, az SMHV Kft. reagált: azt írták, hogy “a közvilágítás-korszerűsítésnek nem volt feladata a projekt által érintett gyalogátkelőhelyek szabványosítása", és a projekt által érintett területen található 285 zebra között vannak olyanok (darabszámot nem közöltek), amelyeknél nem megfelelő a lámpák elhelyezkedése. Ezeknél – mint írták – a gyalogátkelő környezetének megfelelő lámpákat terveztek, hogy a kiemelő világítással ne hozzanak létre negatív kontrasztot, és később ajánlott kiegészítő világítást létrehozni.
Március 17-én megtörtént az átadás-átvétel, az önkormányzat leigazolta, hogy az Elios rendben elvégezte a munkát. A gyalogosok láthatóságának romlása nem került bele a jegyzőkönyvbe. A probléma egyébként nem egyedi: több, az Elios által korszerűsített közvilágítású településen panaszkodnak arra, hogy éjszaka rosszabbul látni, mint korábban.
A második ütemben is benne volt az Elios
Páva Zsolt fideszes polgármester azonban vélhetően elégedett volt a projekttel, ugyanis bő egy évvel később előállt azzal az ötlettel, hogy folytassák a pécsi közvilágítás korszerűsítését. A közgyűlés 2016. június 23-i ülésére benyújtott előterjesztésében azt javasolta, hogy a projekt II. ütemében szereltessenek fel 12.337 darab új, LED-es lámpatestet (12.190 darab régi lámpa cseréje, és 147 darabos bővítés) 10 éves lízing konstrukcióban.
Páva Zsolt azt is közölte, hogy a II. ütem becsült költsége 1,4 milliárd forint, de az összeget alátámasztó kalkulációt ismét nem nyújtott be.
Akárcsak az első ütemnél, az összeg nagysága miatt kormányzati jóváhagyásra volt szükség. A pécsi Elios-akta egyik legszebb része az a levél, amit a fideszes polgármester írt Lázár János akkori kancelláriaminiszternek, hogy megkapja a város a szükséges hozzájárulást.
“Pécs a tárgyi ügyben a közbeszerzési eljárás lezárását követően a konkrét ajánlat ismeretében fogja tudni az előzetes kormányengedélyt megkérni, ám a beruházás jelentősége miatt fontosnak tartom Miniszter Úr előzetes tájékoztatását szándékunkról, egyben támogatását és segítő közreműködését kérni ahhoz, hogy a fejlesztés megvalósulhasson és a közbeszerzési eljárás lefolytatását követő kormányzati jóváhagyást Önkormányzatunk megkaphassa." – írta Páva Zsolt 2016. július 6-án Lázár Jánosnak.
A kormányzati jóváhagyás minden bizonnyal megszületett, mert 2016. november végén kiírták a közbeszerzést a közvilágítás-korszerűsítés II. ütemére, és azt egyetlen jelentkezőként a K&H Bank nyerte.
A K&H ajánlatából kiderül, hogy a bank három céget vont be alvállalkozónak: az Eliost, az SMHV-t, és az Isor 2000 Bt.-t.
Vagyis ők végezték a tényleges munkát, a bank fizetett nekik, az önkormányzat pedig 10 éven keresztül törleszt a banknak.
Rendőrségi pecsétek a papírokon
Ahogy a cikk elején említettük, a pécsi Elios-ügyben 2018 márciusában Berkecz Balász feljelentést tett csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés és hivatali visszaélés gyanújával. Feljelentése nyomán a rendőrség nyomozni kezdett: egy darabig az Elios más településeken, uniós pénzből megvalósított munkáival együtt vizsgálták a pécsi kivitelezést, majd 2018 októberében az eltérő finanszírozás miatt mégis elkülönítették, novemberben pedig meg is szüntették a nyomozást arra hivatkozva, hogy minden rendben volt.
2018. július 10-én az MSZP-s Harangozó Tamás arról érdeklődött Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy hol tart a nyomozás az Elios-ügyben, és Pintér azt válaszolta július 24-én, hogy a rendőrség iratokat foglalt le.
Arról nem írt a belügyminiszter, hogy pontosan milyen iratokat, hol és mikor foglaltak le, de a pécsi aktát egészen biztosan. A Mindenki Pécsért Egyesület által kikért közel 150 megabájtnyi anyagban ugyanis visszatérő minta a Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályának Kiemelt Ügyek Osztályának pecsétje, miszerint 2018. június 27-én lefoglalták a papírokat. Vélhetően a nyomozás lezárásakor adták őket vissza, és most az új városvezetésen múlik, hogy mihez kezd az aktával.
Bár a rendőrség, és az Elios-ügyben lezajlott nyomozásokat felügyelő ügyészség szerint nem történt törvénysértés, tavaly részletesen kifejtettük, miért van mégis jó okunk azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett.
Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak.
Utánajártunk: így szabotálta el a nyomozóhatóság és az ügyészség az Elios-ügy felderítését Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján.
Erdélyi Katalin | https://atlatszo.hu/2020/10/26/atneztuk-a-pecsi-elios-ugy-aktajat-pava-zsolt-fideszes-polgarmester-volt-a-projekt-szekertoloja/ | https://web.archive.org/web/20211006140106/https://atlatszo.hu/2020/10/26/atneztuk-a-pecsi-elios-ugy-aktajat-pava-zsolt-fideszes-polgarmester-volt-a-projekt-szekertoloja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/atneztuk-a-pecsi-elios-ugy-aktajat-pava-zsolt-fideszes-polgarmester-volt-a-projekt-szekertoloja | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-10-26 12:30:36 | [
"Páva Zsolt"
] | [
"Elios Innovatív Zrt.",
"ISOR 2000 Bt.",
"Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Simó Kft.",
"SMHV Energetika Kft."
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"protekció",
"önkormányzat",
"klientúra",
"OLAF-vizsgálat",
"közvilágítás"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
51,118 | Hazai támogatások után EU-s pénzeket is kaptak: 135 milliót nyertek L. Simon nejének cégei | Gárdony — „Nem igazán világos, hogy milyen alapon kérdezi meg két magáncég törvényesen felvett támogatásait” – fogalmazott lapunknak L. Simon László fideszes képviselő felesége, akit a cégei által nyert uniós pénzekről kérdeztünk.
A hivatalos kormányzati honlap adatbázisában ugyanis az szerepel, hogy a Simon és Simon Kft. 32 millió forintot, az Agárdi Aratrum Kft. pedig közel 103 millió forintot nyert az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) kifizetés című pályázaton. A közzétett adatok szerint előbbi cég esetében a támogatási döntés dátuma idén július volt, míg utóbbi esetében szeptember. | A hivatalos kormányzati honlap adatbázisában ugyanis az szerepel, hogy a Simon és Simon Kft. 32 millió forintot, az Agárdi Aratrum Kft. pedig közel 103 millió forintot nyert az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) kifizetés című pályázaton. A közzétett adatok szerint előbbi cég esetében a támogatási döntés dátuma idén július volt, míg utóbbi esetében szeptember.
L. Simon László évekkel ezelőtt kiszállt a vállalkozásaiból, amiket azóta felesége irányít, ugyanakkor október elején tulajdonosként felbukkant az Agárdi Aratrumban a politikus is. Kerestük a honatyát, hogy megtudjuk, mire fogják költeni a pénzeket, ám ő a cégek ügyvezetéséhez – azaz a feleségéhez – irányított minket. – Nekem erről nincs információm. Nem is foglalkozom a cégek pénzügyeivel. Én nem kaptam semmilyen támogatást, nem is igényeltem – mondta lapunknak L. Simon.
A képviselő iránymutatásának megfelelően megkerestük a feleségét, Vass Esztert, akitől – noha nem értette, milyen alapon kérdezzük ilyesmiről – részletesebb választ kaptunk. Azt állította, hogy szeptemberben nem nyertek támogatást, úgy véli, a honlapon most közzétett számok több év együttes támogatásának az összegei lehetnek, amelybe beletartoznak a művelésbe vont területek után automatikusan járó területalapú és zöldítési támogatások, illetve az AKG-támogatások. Utóbbit ugyanis öt évre ítélik meg és éves bontásban fizetik ki, a pontos összeget pedig csak a támogatási időszak végén tudják meg, hiszen változhatnak a területi adatok és az elszámolás alapját képező euró árfolyama is.
Az ügyvezető néhány támogatási jogcímet is megemlített a hozzájuk tartozó összeggel. Eszerint a két cég az elmúlt években összesen 29,3 millió forint területalapú támogatást kapott, zöldítésre 15 milliót, gyümölcstermesztésre 5,8 milliót, extenzív termesztésre 5,7 milliót, az AKG részeként pedig 76,5 milliót.
Vass Eszter közölte, nem tartja magát közszereplőnek, így a jövőben ne tőle kérjünk információt. „Nem gondoljuk, hogy törvényesen működő gazdasági társaságok gazdálkodásáról egy bulvárlapnak kellene számot adnunk” – fogalmazott.
A képviselő és családja százmilliókat zsebelt be a legkülönfélébb jogcímeken: az egykori fitneszedző feleség 281 millió forintért vett földeket az állami árverésen, de nyertek bő 45 milliót panziófejlesztésre is.
Cél a fenntarthatóság
Az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) kifizetés célja a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása. Ebbe beletartozik a környezetvédelmi szolgáltatások biztosítása és a természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló mezőgazdasági gyakorlat erősítése is. | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/135-milliot-nyertek-l-simon-nejenek-cegei-hazai-es-eu-s-tamogatasok/g680tek | https://web.archive.org/web/20220808043044/https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/135-milliot-nyertek-l-simon-nejenek-cegei-hazai-es-eu-s-tamogatasok/g680tek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hazai-tamogatasok-utan-eu-s-penzeket-is-kaptak-135-milliot-nyertek-l-simon-nejenek-cegei | Blikk | hungarian-news | 2020-10-26 12:43:51 | [
"L. Simon László",
"Vass Eszter"
] | [
"Agárdi Aratrum Kft.",
"Simon és Simon Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"EU",
"klientúra",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
51,119 | Kénytelen NER-céggel felújíttatni a Lánchidat Karácsony? | Négyből három jelentkező a kormányoldalhoz köthető. Az esetleg túlárazás ismét tendervisszavonáshoz és a politikai harc folytatásához vezethet, miközben meglehet, a kormányközeli cégek megbízása miatt is magyarázkodnia kell a fővárosi vezetésnek. | Hónapok óta megy az üzengetés a kormány és a főváros között a Lánchíd felújításáról, a kabinet legutóbb azt közölte, biztosítja a korábban megígért hatmilliárd forintot, de kizárólag akkor, ha Budapest vállalja, hogy a híd nem lesz 18 hónapnál tovább lezárva, valamint ha már csak ez az összeg hiányzik a felújításhoz.
A vészesen elrozsdásodott híd renoválására, a Karácsony Gergely főpolgármester által levezényelendő eddigi legnagyobb beruházásra négyen tehetnek ajánlatot a közbeszerzési eljárásban október 28-áig:
az A-Híd Építő Zrt.,
a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt.,
az SDD Konzorcium (Dömper Kft., Subterra-Raab Kft., Pannon-Doprastav Kft.),
és a Strabag Általános Építő Kft.
A piacon úgy tudják, a verseny többesélyes többesélyes, és mind a négy jelentkező képes is a feladat megoldására.
Közülük hármat a kormányhoz közeliként könyvelnek el, de az osztrák tulajdonú Strabag sem tekinthető esélytelennek. Utóbbi, a NER érkezéséig piacvezető mélyépítő az utóbbi években inkább az alvállalkozói sorba szorult vissza, ám a tavalyi 68 milliárd forintos árbevétele és 3 milliárdos adózott eredménye alapján nem mondhatjuk, hogy partvonalra került.
Piaci forrásaink jó esélyt adnak a Közgép Zrt.-nek. Az egykori Simicska-cég ugyan a 2015. februári G-nap után tetszhalott állapotba került, és tavaly is csak 1,1 milliárd forint árbevételt ért el, ám 2020 elején már elnyert egy komoly megbízást: nettó 43,6 milliárd forintért építheti meg az M44-es gyorsforgalmi út egyik darabját.
Az öt éve még 101 milliárd forintos forgalmával piacvezető útépítő mellett szól, hogy megvan az acélfeldolgozó kapacitása, ami a Lánchíd renoválásánál nagyon is szükséges. Érdemes is használni a kapacitásait, ha már „visszaszerezték” – utalt egyik informátorunk arra, hogy Szíjj László, a Duna Aszfalt tulajdonosa tavaly a nevére vette Simicska Lajos egykori vállalkozását, amely így ismét kormányközelbe került. A cégpapírok alapján a legutóbb Szijjártó Péter külügyminiszter jachtos vendéglátójaként feltűnő tiszakécskei milliárdosnak 50 százaléknál nagyobb a tulajdonrésze.
A Közgép a múlt évre mindössze 38 fős átlagos dolgozói létszámot jelentett, és úgy tudni, jelenleg is nagyon kevés a munkavállaló, de a cég ismerői szerint néhány hónap alatt visszaépíthető, és az egykori stáb is gond nélkül újra összehozható.
Az A-Híd Zrt. az Apáthy Endre nevével fémjelzett Híd-csoport zászlóshajója, amely a piaci hírek szerint jó árral rukkolhat elő, mert rendelkezik olyan flottával, ami a vízi építkezésnél előnyt jelent. Apáthy érdekeltségei már az első Orbán-kormány idején is meghatározóak voltak, és ha jobboldali kötődést keresünk, nála sem kell messzire menni: a Fidesz-közeli szolnoki vállalkozás, az Axon Vagyonkezelő felügyelőbizottsági, majd igazgatósági tagja volt. Apáthy jobbkeze, az A-Híd vezérigazgatója, Sal László pedig – azon kívül, hogy a csoport másik cége, az Axon Lízing igazgatóságában ült – 1999 és 2004 között a Közgép vezérigazgatójaként dolgozott.
Igaz, Apáthy az MSZP-SZDSZ kormány idején sem tűnt el: vállalkozása építette például a kőröshegyi völgyhidat, akkor horribilisnak tartott összegért, 78 milliárd forintért. A Demszky-érában pedig a fővárosi önkormányzat megrendeléseinek is részese volt, így a metróberuházásnak. Apáthyt ugyan nem jegyzik a milliárdosok toplistáin, de jól lavírozik, több helyen Mészáros Lőrinc cégeivel dolgozik együtt manapság is, sőt a felcsúti milliárdos építőipari csoportjához Apáthy épp hídépítő-potenciállal járult hozzá, átadta ugyanis a V-Híd Zrt.-t. A Lánchíd felújításáért ringbe szálló A-Híd évről évre növeli a bevételeit, tavaly 48 milliárd forintnál tartott.
Meglepetésnek leginkább az számítana, ha az SDD Konzorcium lenne a befutó. Meghatározó tagja, a Dömper Kft. ugyan tavaly már betört a 20 milliárd forint feletti forgalmú cégek közé, 1,9 milliárdos adózott nyeresége is komoly, és a közvetett tulajdonos Abronits Róbert kapcsolatai ugyancsak régre nyúlnak vissza. A Dömper már az első Orbán-kormány idején ott munkálkodott a nagy útépítéseken, ugyanakkor foltot ejtett rajta, hogy a hozzá köthető, és a Dömperből lett sztrádaépítő cég, a Viadom adóssághegyeket hátrahagyva dőlt be. Abronits kapcsolatrendszere ennek ellenére nem kopott meg, konzorciumával elnyerte például a Várpalotát elkerülő 9,4 kilométeres út megépítését, amiért 28 milliárd forintot számíthattak fel az állami megrendelőnek, és a szakaszt 2018-ban maga Orbán Viktor adta át. Az esélyek latolgatásánál azonban figyelembe kell venni, hogy az előző, még Tarlós István főpolgármestersége idején kiírt, majd elvetélt Lánchíd-pályázatra Abronits konzorciuma adta a legmagasabb, 38,6 milliárd forintos ajánlatot.
Az előző menetből ugyanakkor messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni, hiszen a feladat másra szólt: a tender akkor a híd és a Széchenyi tér rendbetételén kívül a Várhegy alagút felújítását is tartalmazta, ám ez utóbbi, önmagában is 10 milliárd forint körüli részfeladatot azóta kivették a projektből. Az első körre jelentkezők által beadott vállalási árak egyébként nem szórtak drámaian: a Strabag 38,2 milliárd, az A-Híd 35,856 milliárd forinttal próbálkozott, és ennél mindössze 37 millióval olcsóbban vitte volna el a munkát a Közgép. Tarlós és a kormány túlárazásról beszélt, és a 2022-es kézilabda Eb-re készülő multifunkcionális csarnok óta azt is tudjuk, hogy egyik fordulóról a másikra hatalmas összegeket (akkor 35-80 milliárd forintot) is engedhetnek az árból az építőcégek.
Az árleszállításra elvileg szükség is lesz, hiszen a Fővárosi Közgyűlés korábban bő 23 milliárd forintot szavazott meg a projektre, ebbe pedig egyik ajánlat sem fért bele, sőt ez az összeg még az Alagút nélküli munkálatokra sem lett volna elég.
A kormány megkötötte magát, és közölte, hogy a korábban Tarlósnak ígért 6 milliárd forintnál nem ad több támogatást, az új főpolgármester, Karácsony Gergely pedig azzal szembesült, hogy a fővárosnak nincs több pénze, sőt a koronavírus elleni védekezésre hivatkozva forrásokat vont el a kormányoldal, amely már azzal revolverezte a budapesti vezetést, hogy ha tovább halogatja a közbeszerzési eljárás kiírását, akkor saját kezébe veszi a hídfelújítást.
Idáig ugyan nem jutott el a dolog, Karácsonyék kiírták a pályázatot, és formálisan a főpolgármester kezében van a döntés a nyertesről, de minden attól függ, milyen árajánlatok futnak be. Erre pedig – amint a kézilabdacsarnokos példa mutatja – hatással lehet a kormányzati akarat is. Annyi mindenesetre kiderül október végén, hogy „Karácsonyt utálják-e jobban, vagy a közgazdasági racionalitás győz” – foglalta kérdésbe a várható kimeneteleket az egyik építőipari vállalkozás magas rangú vezetője lapunknak. Előbbi esetben folytatódhat a politikai kiszorítósdi, a túlárazás miatt tendervisszavonás következhet, azaz megint zátonyra futhat az építkezés. A másik verzió, hogy elfogadható árakat ajánlanak a cégek, és akkor nagy valószínűséggel a NER-közeli ajánlattevők egyike fut be. Ami
politikai szempontból okozhat fejtörést a fővárosnak, hiszen az ellenzék régóta támadja a kormányt azzal, hogy udvari cégeit hozza helyzetbe az építőipari közbeszerzéseken – ha egyikük a fővárostól nyer el tízmilliárdos nagyságrendű munkát, az gyengíti az efféle kritikát.
A legfőbb bírálati szempont mindenesetre az ár, amit 70 százalékos súllyal vesznek figyelembe. A jelentkezők tudják, minimalista megközelítést várnak el tőlük, sallang nem fér bele az ajánlatba. A lapunknak háttérben nyilatkozó szakember szerint egyébként faraghattak volna az árból, például ha eldöntik, milyen típusú átkelő lesz a jövőben a Lánchíd: alapvetően gyalogos, biciklis közlekedéssel, esetleg buszokkal is kalkuláljanak, vagy marad a jelenlegi nagy autós terhelés? Most ugyanis úgy terveznek, hogy a mostanihoz hasonló igénybevételnek lesz kitéve a Lánchíd, miközben a fővárosi vezetők nyilatkozataik alapján inkább a gyalogos-kerékpáros-buszos hidat szeretnének.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu | https://24.hu/kozelet/2020/10/26/lanchid-felujitas-kozbeszerzes-budapest-kozgep-strabag/ | https://web.archive.org/web/20220517020342/https://24.hu/kozelet/2020/10/26/lanchid-felujitas-kozbeszerzes-budapest-kozgep-strabag/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kenytelen-ner-ceggel-felujittatni-a-lanchidat-karacsony | 24.hu | hungarian-news | 2020-10-26 00:00:00 | [
"Abronits Róbert",
"Apáthy Endre",
"Mészáros Lőrinc",
"Sal László",
"Simicska Lajos",
"Szíjj László"
] | [
"A-Híd Építő Zrt.",
"Dömper Kft.",
"Közgép Zrt.",
"Pannon-Doprastav Kft.",
"Strabag Általános Építő Kft.",
"Subterra-Raab Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"építőipar",
"önkormányzat",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,120 | Döntött a kormány: Még 800 millió megy a hajdúnánási MotoGP-re | A kormány felhívja a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy gondoskodjon a beruházás megvalósításához szükséges ingatlanok független értékbecslés szerinti értéken történő megszerzéséről és annak beruházásra alkalmas területté nyilvánításáról legfeljebb 800 millió forint összeghatáron belül. Erre a célra egy céget is alapítottak Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. néven debreceni székhellyel. Ennek a cégnek Pacza József lett az ügyvezetője, aki korábban Debrecen városfejlesztési osztályának vezetője volt. Hajdúnánáson a kormánypárti és az ellenzéki képviselők is elfogadták, hogy a kormány 65 milliárd forintból MotoGP-pályát építsen. Az összeget ráadásul a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait ellensúlyozó, a gazdaság talpraállását szolgáló Gazdaságvédelmi Alapból biztosítják. | Egy kicsit még drágább lesz a hajdúnánási Moto GP-pálya, ugyanis az Orbán-kormány úgy döntött, hogy további milliókat csoportosít át erre a célra.
A kormány felhívja a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy gondoskodjon a beruházás megvalósításához szükséges ingatlanok független értékbecslés szerinti értéken történő megszerzéséről és annak beruházásra alkalmas területté nyilvánításáról legfeljebb 800 millió forint összeghatáron belül
- szól a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat.
Lapunk írta meg korábban, hogy Hajdúnánáson a kormánypárti és az ellenzéki képviselők is elfogadták, hogy a kormány 65 milliárd forintból MotoGP-pályát építsen. Erre a célra egy céget is alapítottak Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. néven debreceni székhellyel. Ennek a cégnek Pacza József lett az ügyvezetője, aki korábban Debrecen városfejlesztési osztályának vezetője volt.
2021-ben már jelentős forrást igényel az építkezés és annak előkészítése, ezzel összefüggésben 20,4 milliárd forintot fognak a jelenlegi tervek szerint elkölteni. Az összeget ráadásul a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait ellensúlyozó, a gazdaság talpraállását szolgáló Gazdaságvédelmi Alapból biztosítják.
A 20,4 milliárd forint a magyarországi versenyhelyszín (pálya és kapcsolódó létesítmények) megépítésének első fázisát biztosítja. Jövőre pedig már az első kapavágások is megtörténhetnek. | https://mfor.hu/cikkek/makro/dontott-a-kormany-meg-800-millio-megy-a-hajdunanasi-motogp-re.html | https://web.archive.org/web/20220813003354/https://mfor.hu/cikkek/makro/dontott-a-kormany-meg-800-millio-megy-a-hajdunanasi-motogp-re.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dontott-a-kormany-meg-800-millio-megy-a-hajdunanasi-motogp-re | mfor.hu | hungarian-news | 2020-10-24 20:48:00 | [
"Pacza József"
] | [
"Kelet-magyarországi Versenypálya Kft."
] | [
"Hajdú-Bihar megye",
"Hajdúnánás"
] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"sport"
] | [] |
51,121 | Bizonyított az áramlopás a DK-s irodában | Az erzsébetvárosi bitcoinbotrány politikai felelőssége a DK-é, ám azt a Gyurcsány-párt képviselői nem vállalják. Az áramlopás a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint megtörtént, kezdődhetnek a baloldali városvezetést érintő kihallgatások. | 2020.10.27. 06:50
Az erzsébetvárosi bitcoinbotrány politikai felelőssége a DK-é, ám azt a Gyurcsány-párt képviselői nem vállalják. Az áramlopás a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint megtörtént, kezdődhetnek a baloldali városvezetést érintő kihallgatások.
– Az erzsébetvárosi önkormányzatnál történt áramlopást bizonyítottnak vehetjük – közölték a nyomozásra rálátók a Magyar Nemzettel. Úgy tudni, a feljelentést azután tette meg egy vélhetően polgármesteri hivatali dolgozó, amikor rádöbbent, hogy ugrásszerűen megnőtt az áramfogyasztás, amit közpénzből fizetnek. A feljelentő ugyanakkor megnevezte Borka-Szász Tamás DK-s frakcióvezető, pénzügyi és kerületfejlesztési bizottsági elnök irodáját, ahol vélhetően illegálisan a hálózatra kötöttek „valami furcsa számítógépet, ami hangos és forró”.
Ismert, a Nemzeti Nyomozó Iroda le is foglalta Borka-Szász irodájából azt a speciális szervert, amit működés közben találtak a nyomozók, és amellyel az elsődleges műszaki (IT) igazságügyi szakértő szerint bitcoinbányászatot folytattak. A végleges műszaki szakértői vélemény kidolgozása jelenleg is zajlik. Egyebek mellett az ellopott áram mennyiségét is megpróbálják jó közelítéssel kiszámolni, valamint azt, hogy a lefoglalt szerver kapacitása mennyi bitcoin kitermelését valószínűsíti. A feljelentésben állítólag szerepel az az időpont, amelytől látványosan megugrott az önkormányzat áramfogyasztása.
A beszerzett bizonyítékok alapján hamarosan elkezdődhetnek a tanúkihallgatások is, így a csepeli MSZP-ből DK-hoz igazolt Borka-Szász Tamás és Niedermüller Péter volt MSZP-s, most DK-s politikus kihallgatása biztosra vehető, ám várható Oláh Lajos, a térség DK-s országgyűlési képviselőjének beidézése is. Az irodában ugyanis gyakran tartottak egyeztetéseket a DK-s frakcióvezetővel, amelyen vélhetően több politikus is rendszeres résztvevő volt, és látniuk kellett a sarokban, egy fakeretben, nagy zajjal működő számítógépet. Niedermüller Péter polgármesternek már csak azért is van felelőssége, politikai mindenképpen, mert az önkormányzat és a hivatal törvényes működéséért ő felelős, az irodában pedig köztörvényes bűncselekmény történhetett. Borka-Szász Tamás, ha ő telepítette és használta a kriptovaluta-bányászó szervert, várhatóan elkövetőként lesz gyanúsítottja az ügynek, ha a DK-s politikus az irodát átadta másnak ilyen célra, akkor bűnpártolóként fog szerepelni az eljárásban. A politikai felelősséget közben senki sem akarja vállalni. A DK eddig válasz nélkül hagyta kérdéseinket, így nem tudhatjuk, a párt adta-e a speciális szervert a bitcoinbányászathoz, illetve hogy a DK tagjai közül kik bányásznak még kriptovalutát. Niedermüller Péter polgármester pedig arra hivatkozva nem válaszolt megkeresésünkre, hogy büntetőeljárás és belső vizsgálat is folyik az ügyben.
Az erzsébetvárosi Fidesz kérdéseire sem született válasz. Arra kíváncsiak, hogy tudott-e az esetről a VII. kerület DK-s vezetése és Niedermüller Péter? Részesült-e a lopásból származó haszonból ő és a Demokratikus Koalíció? Finanszírozták-e pártjukat a lopott pénzből? A kerület szintén DK-s országgyűlési képviselőjének, Oláh Lajosnak – aki rendszeresen tárgyalt a lopás helyszínén Borka-Szász Tamással – jutott-e a zsákmányból?
Bajkai István, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője szerint egyelőre nem zárható ki, hogy a bitcoinbányászattal tulajdonképpen a DK számára teremtettek elő ellenőrizhetetlen pénzeket, azaz tiltott pártfinanszírozás történt.
Borka-Szász Tamás
áramlopás
gyurcsány
oláh lajos
Nemzeti Nyomozó Iroda
Niedermüller Péter
bitcoinbányászás
erzsébetvárosi önkormányzat | https://magyarnemzet.hu/belfold/bizonyitott-az-aramlopas-a-dk-s-irodaban-8864987/ | https://web.archive.org/web/20211105135507/https://magyarnemzet.hu/belfold/bizonyitott-az-aramlopas-a-dk-s-irodaban-8864987/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bizonyitott-az-aramlopas-a-dk-s-irodaban | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2020-10-27 11:59:04 | [
"Borka-Szász Tamás"
] | [
"Budapest Főváros VII. kerület Önkormányzata (Erzsébetváros)"
] | [] | [
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] | [] |
51,122 | Így kell profitot szerezni stadionüzemeltetésből: egyházi pénzzel minden könnyebb | A tulajdonos Szeged-Csanádi Egyházmegyétől próbáltuk megtudni, mennyit költöttek a tavaly augusztus óta működő Szent Gellért Fórum üzemeltetésére, és vajon ki teszi el az ebből származó hasznot. Nehéz meghúzni a határt a vallási tevékenységet megillető titkosság és az üzleti tevékenység között, amelynek alapjait közpénzzel teremtették meg. | Így kell profitot szerezni stadionüzemeltetésből: egyházi pénzzel minden könnyebb
A tulajdonos Szeged-Csanádi Egyházmegyétől próbáltuk megtudni, mennyit költöttek a tavaly augusztus óta működő Szent Gellért Fórum üzemeltetésére, és vajon ki teszi el az ebből származó hasznot. Nehéz meghúzni a határt a vallási tevékenységet megillető titkosság és az üzleti tevékenység között, amelynek alapjait közpénzzel teremtették meg.
A sportközgazdászok már évekkel ezelőtt azt prognosztizálták, hogy lesznek ugyan stadionok, amelyek sok pénzt termelnek, a legtöbb csak vegetálni fog. Nemrég a Telex.hu a szigetszentmiklósi megfeneklett beruházásról írt, ahol az építkezés a fociklubot rántotta a földre, de a mérleg másik serpenyőjében ott a Groupama Aréna, a Fradi stadionjában itt a költségeket simán kigazdálkodják a bevételekből.
Nem kevés pénzbe kerül egy aréna üzemeltetése, a Puskás Aréna fűnyírására nemrég 170 millió forintos közbeszerzést írtak ki, de a felmerülő technikai költségek is közelítik a félmilliárd forintot. A stadionok üzemeltetését vagy kiadják bérbe, vagy önkormányzatok maguk viszik a hátukon.
A Szent Gellért Fórum nevű szegedi sportkomplexum kilóg a sorból azzal, hogy azt a Szeged-Csanádi Egyházmegye építtette, igaz, nem taóból, ahogy az eredetileg még 2013-ban megálmodták, hanem közel 14 milliárd forint közpénzből, és nem is háromezer fős stadion lett, hanem egy egész komplexum, amely valószínűleg nem is adományokból és tao-pénzből működik, ahogy azt akkor a püspök elképzelte.
A piacosított püspök
Nyilván azt az egyházmegye is érzékeli, hogy a hitélet és az evilági piaci viszonyok mezsgyéjén egyensúlyoznak, hiszen a komplexummal kapcsolatban igyekeznek annak társadalmi közfunkcióit kiemelni, de még 2016-ban, az első körben 9,7 milliárd forintos támogatást kihirdető Magyar Közlönyben is Ifjúsági Centrumként futott a létesítmény. A honlapjukon arról írnak, hogy 10 ezer gyermek tanul az egyházmegye fenntartásában működő iskolákban, négyezer állami gondozottal foglalkoznak a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatón keresztül (ezzel azt üzenve, hogy az ő számukra is épült), és azt is, hogy a szegediek előtt nyitott az aréna.
A stadionon túl amfiteátrum, kápolna, teniszpályák, edzőtermek, szabadtéri hibrid pályák, rendezvényközpont is van a Szent Gellért Fórum 10 hektáros területén. A "cég" ugyanakkor hirdetőtáblákat ajánl ki, rendezvényeket szervez, a meccsekre sky boxok is állnak rendelkezésre, ahol 12 főt tudnak fogadni, ez a csúcsa a vendéglátásnak. A VIP vendégek számára 240 fős elkülönített helyet tudnak biztosítani, a VIP bérletek ára 40 és 150 ezer forint közötti, attól függően, hogy bronz vagy arany fokozatú-e a vendég. De esküvők, konferenciák rendezését is vállalják, az éttermi szolgáltatást a szintén az egyházmegye tulajdonában levő luxusétterem szolgáltatja. A szlogenjük a sport és üzleti szféra találkozóhelyének aposztrofálja a fórumot. Az lett, a szónak minden értelmében.
Megkerestük a Szeged-Csanádi Egyházmegyét, hogy milyen formában, kik működtetik az egy éve működő stadiont, de két hete nem kapunk válaszokat a kérdéseinkre. Egy kicsit körülnéztünk, és találtunk egy céget a püspöki székhelyre bejegyezve, az AdRETu Kft.-t, amelyet Kiss-Rigó László alapított tíz évvel ezelőtt, egyedüli tulajdonosa pedig a Szeged-Csanádi Egyházmegye volt. Akkor épületépítési projektek megvalósítására hozták létre, de tavaly augusztusban a sportlétesítmények működtetését, személybiztonsági szolgálat ellátását, biztonsági rendszer működtetését, rendezvényszervezést, éttermi ellátást is bejegyezték.
A szeptember 30-án leadott beszámoló szerint az AdRETu Kft.-nek 2019-ben már 648 millió forint volt az árbevétele, és ebben az évben már szemmel látható profittal zárt: az adózott eredménye meghaladja a 150 millió forintot. A bevételek között az ingatlanbérlésből 40 millió, a vendéglátásból 186 millió, a sportlétesítmény működtetéséből pedig 36 millió forint folyt be, és ami kiugró, üzletviteli és egyéb tanácsadás 380 millió forintot hozott. A 156 millió forint nyereségről Kiss-Rigó László annyit nyilatkozott a közzétett beszámolóban, hogy letétbe helyezik.
Az egyházak hitéleti, és az ezzel összefüggő pénzügyei nem nyilvánosak, így az, hogy miből alapították és tuningolták fel a céget, az nem világos. Igaz, a 2010-es beszámoló szerint már rögtön az elején kapott 1,3 milliárd forintos hitelt az alapító egyházmegyétől. Az AdRETu Kft. alig mozdult az első években, sokáig a cég standard bevétele az ingatlan bérbeadásából származó 24 millió forint volt, emellett pedig alkalmanként az egyházmegye a saját cégnek nyújtott hitel mellett, tíz-százmilliós összegben, alapítói támogatást is nyújtott, 2013-ban például 272 millió forintot.
2017-ben állt be az első fordulat a kft. életében, ekkor 21 fő alkalmazott szerepel a beszámolóban, és 125 millió forint vendéglátásból származó bevétel. Ebben az évben nyílt meg a Dóm Látogatóközpontjában a Katedrális Étterem. Akkor egy gasztrolapnak nyilatkozott az étteremről a magát tanácsadói posztban megjelölő Dallos Ferenc. Ő tavaly az egyik tulajdonosa lett a Mediátor Group Kft.-nek, amely – gyakorlatilag a semmiből – 2019-ben, két tenderen összesen 16 milliárd forint értékben nyert állami megbízást turisztikai marketingre.
Valószínűleg az étterem ügyeit is az AdReTu Kft. kezelheti: a tevékenységei közé egyébként 2016 végén vette fel a vendéglátást, és 2017-ben, a korábban 24 millió forintos árbevétele már 152 millióra, 2018-ban 165 millió forintra nőtt. A Katedrális Étterem fenntartója ugyanakkor honlapja szerint a Dóm Fejlesztő- és Turisztikai Szervezet. Ez egyházi alapítású, van adószáma, de sem a civil szervezetek, sem a cégvilág szabályai nem vonatkoznak rá. Abba a kategóriába tartozik, amelyeknek az adatait az egyházi szervezetek nyilvántartásával megbízott miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt, illetve támogatások esetében a Miniszterelnökség ismerheti meg.
Nagyon leegyszerűsítve az egyházak gazdálkodására vonatkozó 2011-es törvényi rendelkezéseket: az állami feladat átvállalása esetén tiszta viszonyok vannak, kapják a normatívát, a támogatásokat, azokat pedig nyilvánosan kell kezelniük. Ami viszont a hitélettel függ össze, azt senki, semmilyen szervezet nem ellenőrizheti –ezért érdekes, hogy például a Szeged-Csanádi egyházmegye tevékenységei mennyire tartoznak ebbe a kategóriába.
Ami nem hitéleti, de közcélú tevékenység, annak a gazdálkodási adatai szintén a homályba vesznek: vagy valamiféle belső szervezetre bízzák a tevékenységet, vagy, ha nagyon kilóg a lóláb, akkor egyházi tulajdonú, de polgári jogkörnyezetbe illeszthető vállalkozást alapítanak, aminek viszont a feltőkésítési, támogatási forrása homályos eredetű. Itt tehát azt látjuk, hogy a szegedi püspök alapított egy céget, egyházi pénzből felpörgették, majd rátestálták a Katedrális Étterem és a közel 14 milliárd közpénzből megépült komplexum működtetését. A szegedi stadion csak a jéghegy csúcsa lehet.
Milliárdosokra hajazó vagyon
És ez nem a teljes vagyon. Csak az állami támogatások oldaláról közelítve, az egyházmegyénél a zánkai beruházások 26 milliárd forintja, a lakiteleki liget felépítésének 30 milliárd forintja, és a szegedi stadion közel 14 milliárd forintra rúgó bekerülése összesen egy 70 milliárd forintos vagyont jelent. A tényleges vagyont becsülni is nehéz, de talán nem túlzás, hogy bekerülne a jogi személy a tíz leggazdagabb vállalkozó közé. A szálloda, stadion, étterem, golfpálya működtetésével kétségtelenül átlépte a szervezet azt a vörös fonalat, ami a piac farkastörvényeitől elválasztotta.
Zánka esetében előbb a gyerekváros került az egyházmegyéhez: 2017-ben a 17 milliárdosra becsült vagyont ajándékként kapta meg. Ehhez jött a 26 milliárdos felújítási pénz, és évi 4-5 milliárd működési forrás. Ez azonban csak a kezdet volt: idén már a Zánkán az Erzsébet-program keretében táboroztató Új Nemzedék Központ (újabb nevén Erzsébet Ifjúsági Alap Kft.) is a szervezethez került.
A lakiteleki Hungarikum Ligetet, a maga harmincmilliárdos beruházásaival együtt szeptember végén vette át a Szeged-Csanádi Egyházmegye. Ezt Lezsák Sándor alapozta meg a Népfőiskolai Alapítvánnyal, amit évtizedekkel ezelőtt, ötezer forinttal gründoltak a feleségével. Időközben eladósodtak az egyik banknak, abból a csávából úgy kerültek ki, hogy 2000-ben a Szeged-Csanádi Egyházmegye megváltotta az adósságukat azzal, hogy 20 év múlva az egyházmegyére száll a tulajdonjog. A magyarnarancs.hu korábbi cikke szerint még a 100 millió forintot sem érte el az összeg, amennyiért a vagyon a szegedi püspökre szállt.
Kiss-Rigó Lászlónak, aki közismerten közeli kapcsolatban van Orbán Viktorral, az adósságátvállalás fejében tulajdonszerzést megpecsételő szerződéshez semmi köze, azt még előde, Gyulai Endre hozta tető alá. De a nagy volumenű beruházások elindítása Lakiteleken már nem biztos, hogy független a püspök és a miniszterelnök barátságától, hiszen a 30 milliárdos Liget, abban négycsillagos szálloda, golfpálya, lovarda, wellness és más építkezések már annak jegyében indultak el, hogy a létesítmény rövidesen a baráti püspökhöz kerül. Ezeknek a működtetése elég távol áll a hitélettől, ha a tulajdonjog mellett esetleg ezt is átveszi az egyházmegye.
2020. augusztus. 28. 06:30 Dobszay János hvg360
Leleményes jogcímeken dőlt a pénz az egyházakhoz a járvány alatt
Miközben a veszélyhelyzet miatt a templomok is bezártak, az Orbán-kormány a szokásosnál is lelkesebben szórta a közpénzt az általa kiválasztott egyházaknak. Jutott az állami milliárdokból újabb templomfelújításokra és a lelkészek jövedelemkiegészítésére, valamint számos ingatlan tulajdonjogát is megkaphatták a járvány alatti törvénykezésnek köszönhetően. | https://hvg.hu/kkv/20201028_szeged_csanadi_egyhazmegye_stadion_lakitelek_zanka | https://web.archive.org/web/20231027194206/https://hvg.hu/kkv/20201028_szeged_csanadi_egyhazmegye_stadion_lakitelek_zanka | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-kell-profitot-szerezni-stadionuzemeltetesbol-egyhazi-penzzel-minden-konnyebb | HVG | hungarian-news | 2020-10-28 15:24:28 | [
"Dallos Ferenc",
"Kiss-Rigó László"
] | [
"AdRETu Kft.",
"MEDIATOR GROUP Kft.",
"Szeged-Csanádi Egyházmegye"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Csongrád megye",
"Lakitelek",
"Szeged",
"Veszprém megye",
"Zánka"
] | [
"egyház",
"támogatás",
"sport",
"klientúra",
"stadion"
] | [
"Lakiteleki Népfőiskola"
] |
51,123 | Fideszes politikusokra mutogatnak a pécsi korrupciós perben | Elkezdődött a Pécsnek egymilliárd forint kárt okozó buszbeszerzés büntetőpere. Az első rendű vádlott vallomása szerint a buszvásárlásról szóló döntéseket nem ő, hanem Baranya meghatározó fideszes politikusai hozták, akik viszont nincsenek megvádolva. | Ungár Tamás;
Fidesz;bíróság;busz;Volvo;pécsi buszok;bírósági per;
2020-10-28 13:41:26
Fideszes politikusokra mutogatnak a pécsi korrupciós perben
Elkezdődött a Pécsnek egymilliárd forint kárt okozó buszbeszerzés büntetőpere. Az első rendű vádlott vallomása szerint a buszvásárlásról szóló döntéseket nem ő, hanem Baranya meghatározó fideszes politikusai hozták, akik viszont nincsenek megvádolva.
Egy olyan ügy bírósági pere kezdődött el a Kaposvári Törvényszéken, ami nagy port kavart Pécsen, és hozzájárulhatott ahhoz, hogy a városban az ellenzék hatalmas fölénnyel legyőzte a kormánypártokat a legutóbbi önkormányzati választáson. A történet előzményei 2014-re nyúlnak vissza, a baranyai megyeszékhely tömegszállító cége, az önkormányzati tulajdonban Tüke Zrt. akkor határozta el, hogy megújítja átlagosan 15 éves járműparkját. A céget a Volvo Hungária 2014 őszén arról tájékoztatta, hogy Hollandiában van egy 123 Volvo-buszból álló flotta, amit 2,8 milliárd forintért kínálnak. A pécsi önkormányzat pár héttel később döntést hozott, hogy a Tüke 3,5 milliárd forintot költhet a buszvásárlásra. Kiírták a járműpark közbeszerzését, s arra csak egy cég jelentkezett. A holland Bus and Coach 115 Volvo-buszt kínált a már említett flottából, 3,5 milliárd forintért. Így amikor Pécs megvette a buszokat, 35 százalékkal fizetett többet az eredeti árnál.
A sajtó többször írt arról, hogy a közbeszerzési eljárást eredménytelennek kellett volna nyilvánítania a fideszes vezetésű városnak, s nyilván azért nem tették meg ezt, mert a felár a hatalomhoz közel álló gazdasági érdekkörök zsebében landolhatott. A nyomozóhatóságok az ügyletet nem látták gyanúsnak, ám amikor Hollandiában vizsgálat indult egy banki átutalással kapcsolatban pénzmosás gyanúja miatt, akkor a magyar ügyészség is kénytelen volt lépni.
Többéves nyomozás után különösen jelentős értékre elkövetett gazdasági csalással vádolták meg a Tüke korábbi vezetőjét, P. Istvánt, mivel a most 61 esztendős mérnök tudott róla, hogy korábban a buszokat olcsóbban kínálták, mégis arra tett javaslatot, hogy vásárolják meg a holland cég által túlárazott flottát. Mindez az ügyészség szerint 607 millió kárt okozott Pécs önkormányzatának.
Az ügy másodrendű vádlottja Csengő András egy holland-magyar állampolgár, aki korábban Hollandia tiszteletbeli magyarországi konzulja volt.
A harmadik vádlott, P. Endre Németországban élő magyar-amerikai állampolgár, aki a vád szerint a buszok eladási árából 172 milliónyi forintot kapott egy thaiföldi off-shore cégen keresztül. Az ügyészség úgy látta, hogy P. Endre tudhatta: neki – mivel semmit se tett a buszvásárlás dolgában – nem jár pénz, ezért pénzmosást követett el.
A törvényszéken szerdán előkészítő ülést tartottak a fenti ügyben. A harmadrendű vádlott elismerte a felelősségét, így ő már nem vesz részt a további tárgyaláson. Rá az ügyészség két év szabadságvesztést kért felfüggesztve, valamint 172 milliós vagyonelkobzást. A bíróság azonban az ítéletet csak később hozza meg, mivel az első- és másodrendű vádlottak ártatlannak tartják magukat, így a verdikt csak a bizonyítási eljárás végén hozható meg.
P. István írásos vallomást tett, amiben úgy fogalmazott, hogy a megvett járművek nem voltak túlárazva, és nem volt más hasonló flotta a használt buszpiacon, amit a Tüke megvehetett volna. A volt cégvezető vallomása szerint ő a Tüke élén csak műszaki szakvéleményt mondott a buszokról, ugyanakkor semmilyen érdemi döntést nem hozott a vásárlásról, azokért a város és a megye korábbi fideszes politikusai a felelősek. Jelesül Bánki Erik, a Fidesz baranyai parlamenti képviselője, pártja régiós vezetője, valamint Csizi Péter, aki a vásárlás idején Pécs fideszes országgyűlési képviselője volt. Ők ketten Hollandiában is tárgyaltak az üzletről, állította P. István.
Csengő András nem vett részt a tárgyaláson, a volt konzul a bíróság előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy ártatlannak érzi magát, és az ügyészség eljárása a Rákosi-rendszert idézi. A magával hozott búvárfelszereléssel A tanú című filmre utalt, ahol a kreált vádiratban a kitalált külföldi ügynökök búvárruhát öltve kémkednek. Csengő állította, hogy súlyos milliókért arra akarták rávenni, „vigye el az ügyet”, de az is előfordult, hogy megfenyegették, ukrán verőembereket küldenek rá, ha nem engedelmeskedik. Utóbb megkérdeztük tőle, hogy miért őt vádolták meg, ha ártatlan, amire azt felelte, hogy elirigyelték a jutalékát, azt várták tőle, hogy adjon belőle másoknak, de ő erre nem volt hajlandó. Csengő kijelentette, hogy önként nem megy el a perre, csak rendőrrel lehet őt elővezetni, s még akkor is szembeszegül.
A per januárban folytatódik. | https://nepszava.hu/3097120_fideszes-politikusokra-mutogatnak-a-pecsi-korrupcios-perben | https://web.archive.org/web/20230201222240/https://nepszava.hu/3097120_fideszes-politikusokra-mutogatnak-a-pecsi-korrupcios-perben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fideszes-politikusokra-mutogatnak-a-pecsi-korrupcios-perben | Népszava | hungarian-news | 2020-10-28 15:38:30 | [
"Csengő András"
] | [
"Bus & Coach Trade BV",
"Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Tüke Busz Zrt."
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"közbeszerzés",
"pénzmosás",
"közlekedés"
] | [
"Tüke Busz Zrt. közbeszerzése"
] |
51,124 | Lex Soros: a kormány tesz a tiltásra | Bár júniusban az Európai Unió Bírósága (EUB) az uniós joggal ellentétesnek nyilvánította a külföldről támogatott magyar civil szervezetek nyilatkozattételi kötelezettségét, az uniós oktatási programokat szervező Tempus Közalapítvány továbbra is azt kéri, a pályázók nyilatkozzanak az érintettségükről. Az illetékes minisztérium szerint hiába ítélt úgy az EUB, ahogy, amíg a törvény hatályos, be is tartatják. Majd válaszukban sorosoztak egyet. | Kósa András;
civil szervezetek;Innovációs és Technológiai Minisztérium;
2020-10-28 06:00:00
Lex Soros: a kormány tesz a tiltásra
Bár júniusban az Európai Unió Bírósága (EUB) az uniós joggal ellentétesnek nyilvánította a külföldről támogatott magyar civil szervezetek nyilatkozattételi kötelezettségét, az uniós oktatási programokat szervező Tempus Közalapítvány továbbra is azt kéri, a pályázók nyilatkozzanak az érintettségükről. Az illetékes minisztérium szerint hiába ítélt úgy az EUB, ahogy, amíg a törvény hatályos, be is tartatják. Majd válaszukban sorosoztak egyet.
A közalapítvány honlapja szerint négy ifjúsági csereprogramra is csak akkor lehet jelentkezni, ha a pályázók kitöltik a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény szerinti érintettség fennállásáról, illetve annak történő megfelelésről” nevű űrlapot. Ez a szervezet kezeli többek között az Európai Unió Erasmus+ programját, az államközi ösztöndíjakat, a külföldi nyelvtanulási programokat. A Tempus egyébként arra is felhívja a figyelmet, hogy már maga „az Erasmus + és az Európai Szolidaritási Testület programok támogatási összegei is külföldi támogatásnak minősülnek”.
Érdeklődtünk a közalapítványnál, miért van szükség az EUB döntése után is erre a kikötésre, de a Tempus helyett végül a fenntartó, az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) válaszolt. Az ITM szerint „törvény jelenleg is hatályban van, az alapítvány a jogszabályban foglaltaknak megfelelően járt el”, amikor kérte az űrlap kitöltését. Nem mellékesen a tárca megjegyezte: „a törvény a külföldről pénzelt, bevándorláspárti Soros-szervezetek átláthatóságát növeli”, nem véletlen, hogy „több Soros-szervezet” is támadta a jogszabályt.
Nem ez az első eset, hogy a Tempus ragaszkodik a nyilatkozattételhez. A 444 írta meg nemrég, hogy a pécsi Emberség Erejével Alapítvány azért nem kapott támogatást, mert nem volt hajlandó nyilatkozni. Pedig az EUB a június közepén született ítéletében leszögezte: Magyarországnak „a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat”. Lapunk egy hónapja kérdezett rá az Európai Bizottságnál (EB) – amely az ítélet figyelmen kívül hagyása esetén pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat –, hol tart az ügy. Az EB jelezte, szeptember 30-i hatállyal írásban kért tájékoztatást a magyar kormánytól. A határidő letelte után rákérdeztünk a válaszlevélre, de azt a tájékoztatást kaptuk a Bizottságtól, hogy még nem kapták meg. Végül most hétfőn közölte a Népszavával Christian Wigand szóvivő, hogy már náluk a kormány válasza, elemzik azt és „a helyszínen is nyomon követik a fejleményeket”.
Az EUB ítéleteit eddig mindig végrehajtotta a kormány, Orbán Viktor erre is szokott hivatkozni, amikor a magyar jogállamiság helyzetét védi külföldön. Ám a kabinet most nem tartotta be az EB adta határidőt, nem kapkodja el a törvény módosítását. Bár szeptember 21-től ülésezik a parlament, csak hétfőn vettek tárgysorozatba az ellenzéki MSZP-P által beadott javaslatot a törvény visszavonására. Ugyan ezt az illetékes bizottság fideszes képviselői is támogatták, ez még nem jelenti azt, hogy meg is semmisítik majd a törvényt. | https://nepszava.hu/3097050_lex-soros-a-kormany-tesz-a-tiltasra | https://web.archive.org/web/20220629154831/https://nepszava.hu/3097050_lex-soros-a-kormany-tesz-a-tiltasra | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lex-soros-a-kormany-tesz-a-tiltasra | Népszava | hungarian-news | 2020-10-28 15:56:58 | [] | [
"Tempus Közalapítvány"
] | [] | [
"civilek",
"nyomásgyakorlás"
] | [
"A kormánykritikus civilek elleni kampány"
] |
51,125 | Jelképes díjért adták a parkolót Gárdonyban | Hűtlen kezelés gyanújával nyomoznak a gárdonyi Panoráma szabadstrand melletti terület ügyében, amelyet egy helyi politikus vállalkozásának adtak bérbe. | parkoló;Gárdony;szabadstrand;
2020-10-29 07:00:00
Jelképes díjért adták a parkolót Gárdonyban
Hűtlen kezelés gyanújával nyomoznak a gárdonyi Panoráma szabadstrand melletti terület ügyében, amelyet egy helyi politikus vállalkozásának adtak bérbe.
Csak a nádas zúgása hallatszik a gárdonyi Panoráma szabadstrandon: a kikövezett sétány szinte teljesen néptelen, legfeljebb egy-egy kutyasétáltató, szelet próbálgató szörfvitorlás jár erre október közepén. A strand bejáratától néhány méterre üres plakáthely árválkodik, még látszanak rajta egy sietősen letépett hirdetmény ragasztónyomai. Korábban őrzés nélküli fizetős parkolást jelző tábla állt itt, a Google Maps 2018-as utcaképén a régi tarifák is láthatóak. Ezek a díjak azóta csak nőttek, idén nyáron egy autó parkolási napidíja ezer forint volt, de egy motorkerékpár után is elkértek ötszáz forintot.
Jelentéktelen összeg, mondhatnánk, de a napokban pont emiatt robbant ki országos sajtóvisszhangot kiváltó botrány a Fejér megyei településen. A strand két bejárata között 200 méteren húzódó földcsík közterület, amin minden strandszezonban több tucatnyi autó áll. Gárdony azonban bagóért adta ezt bérbe a Panoráma strand üzemeltetőjének, Dávid Zoltán helyi önkormányzati képviselő cégének.
A Gárdonyi Közlöny Facebook-oldal által kiszúrt 2017-es szerződésmódosítás szerint a Dávid Víz-Szer Kft. szezononként mindössze 55 ezer forintért bérli és adja ki parkolóként a 600 négyzetméteres földsávot. Az alul árazottnak tűnő önkormányzati szerződés miatt Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke rendőrségi feljelentést tett, a Gárdonyi Rendőrkapitányság pedig már nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt nyomoz.
Mi mindenben a szabályokat betartva jártunk el – hangoztatta Tóth István, Gárdony fideszes polgármestere, amikor a közterület bérbeadásáról kérdeztük. A település vezetője szerint a balliberális sajtó és politikusok egy kiragadott részletet nagyítottak fel, melyet csak a teljes történet ismeretében lehetne helyén kezelni.
Az érdeklődést tett követte, az önkormányzat pénzügyi bizottságát is vezető Dávid Zoltán cége egyedüli pályázóként nyerte el az üzemeltetési jogot. A szerződés értelmében a Dávid Víz-Szer szezononként 800 ezer forintért bérli és tartja fent Panoráma teljes partszakaszát – cserébe hozzá folynak be a büfék helyhasználati díjai és a parkolóbevételek. Mint kiderült, utóbbi megoldás teljesen megszokott Gárdonyban, az önkormányzat a 6-7 helyi strand mindegyikénél lemondott a parkolási díjról az üzemeltetés fejében.
A problémát mégis a parkolás jelentette: Tóth elmondása szerint a szabadstrand vendégei nem hajtottak be a fizetős zónába, inkább a közterületnek számító sávon álltak meg, amit Dávid Zoltán cége tart rendben. A vállalkozó jelezte, így már nem éri meg a strandüzemeltetés, és döntés elé állította az önkormányzatot: vagy visszaadja a Panorámát, vagy megkapja a vendégek által használt közterület üzemeltetési jogát is.
Tóth szerint a Dávid Víz-Szernek nincsenek óriási bevételei, a szezon legfeljebb három négy-forgalmasabb hétvégét jelent a Velencei-tónál. Amikor emlékeztettük, hogy a Gárdonyi Rendőrkapitányság mégiscsak hűtlen kezelés gyanújával vizsgálódik a bérbe adott terület miatt, azt mondta: nyugodt szívvel áll bármilyen bíróság, rendőrség elé.
Egy 2014-es gárdonyi rendkívüli ülésen - a jegyzőkönyv szerint - egyébként felmerült, hogy pályázatot kellene kiírni a 600 négyzetméteres terület hasznosítására, mert itt parkolót üzemeltetni üzletileg előnyös, ennek ellenére már ezen az ülésen bérbe adták a területet. Érdekesség, hogy az ülésen maga Dávid Zoltán beszélt arról, hogy ő ezt a kis földdarabkát nem parkolóként hasznosítaná.
A polgármester megerősítette, hogy a Dávid Víz-Szer valójában már hat éve bérli a területet és szerinte abban nincs összeférhetetlenség, hogy Dávid Zoltán a pénzügyi bizottság elnöke, mert személyesen nem vett részt cége kérelmének elbírálásában.
Hogy Dávid mennyit profitálhat a strand és a két parkoló üzemeltetéséből, nem egyértelmű; a képviselő nem vette fel a telefont, nem reagált a témában elküldött levelünkre sem. A kinti parkoló bevétele mindenesetre egyetlen forgalmas nap alatt megtérítheti az 55 ezer forintos bérleti díjat akkor is, ha csak 30 férőhellyel számolunk.
A benti fizetős zóna szintén jövedelmező lehet, és a strandon dolgozó három büfés és sportszerkölcsönző is több százezer forintos helyhasználati díjat fizethet – egyikük 450 ezer forintos tételt említett kérdésünkre. Emellett, a Dávid Víz-Szer profitál a 200 forintos díjjal működő nyilvános vécéből is. A strand üzemeltetésének és a személyzet fenntartásának ugyanakkor szintén vannak költségei.
Az Opten cégadatbázisa szerint az egyfős cég a tavalyi évet mindenesetre 20 milliós nettó bevétellel és 20,5 milliós kötelezettségvállalással zárta, 3,5 milliós veszteség mellett. | https://nepszava.hu/3097160_jelkepes-dijert-adtak-a-parkolot-gardonyban | https://web.archive.org/web/20220218013624/https://nepszava.hu/3097160_jelkepes-dijert-adtak-a-parkolot-gardonyban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jelkepes-dijert-adtak-a-parkolot-gardonyban | Népszava | hungarian-news | 2020-10-29 20:04:37 | [
"Dávid Zoltán"
] | [
"Gárdony Város Önkormányzata"
] | [
"Fejér megye",
"Gárdony"
] | [
"hűtlen kezelés",
"parkolás",
"önkormányzat"
] | [] |
51,126 | A külügy már szabadulna az eddig megvásárolt lélegeztetőgépek felétől | A külgazdasági és külügyminisztérium megerősítette, hogy megpróbálják értékesíteni a "készleten felüli" lélegeztetőgépeket abból a több mint 16 ezerből, amit több százmilliárd forint értékben vásároltak idén, írja a HVG, amely amúgy úgy értesült, hogy a "készleten felüli" kifejezés nyolcezer (8000) lélegeztetőgépet jelent. | A külgazdasági és külügyminisztérium megerősítette, hogy megpróbálják értékesíteni a "készleten felüli" lélegeztetőgépeket abból a több mint 16 ezerből, amit több százmilliárd forint értékben vásároltak idén, írja a HVG, amely amúgy úgy értesült, hogy a "készleten felüli" kifejezés nyolcezer (8000) lélegeztetőgépet jelent.
A külgazdasági és külügyminisztérium a járvány első hulláma alatt spájzolt be a magyarországi igényeket sokszorosan lefedő mennyiséget lélegeztetőgépből. Csak hogy értsük a nagyságrendeket: úgy vásároltak 16 ezernél valamivel több lélegeztetőgépet, hogy a járvány első hulláma idején készült legpesszimistább forgatókönyvek alapján is legfeljebb nyolcezer darabra lett volna szükség az országban úgy, hogy kétezer eleve volt, és még kétezret le tudtak gyártani itthon. Vagyis alsó hangon is négyszer annyi lélegeztetőt vettek, ráadásul akkor, amikor a világon mindenki lélegeztetőgépeket akart vásárolni, ezért a normális ár sokszorosába kerültek ezek a készülékek.
A HVG érdeklődésére a külügyminisztérium annyit erősítette meg, hogy "a stratégiai készleteken felüli gépeket" valóban megpróbálják értékesíteni. Arra már nem válaszoltak, hogy milyen típusú gépeket és mennyiért akarnak értékesíteni. | https://444.hu/2020/10/29/a-kulugy-mar-szabadulna-az-eddig-megvasarolt-lelegeztetogepek-feletol | https://web.archive.org/web/20211224153848/https://444.hu/2020/10/29/a-kulugy-mar-szabadulna-az-eddig-megvasarolt-lelegeztetogepek-feletol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kulugy-mar-szabadulna-az-eddig-megvasarolt-lelegeztetogepek-feletol | 444 | hungarian-news | 2020-10-30 11:34:06 | [] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] | [
"egészségügy",
"gazdálkodás",
"diplomácia",
"covid-19",
"lélegeztetőgép"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
51,127 | DK: Több tízezer forintos italokra költött közpénzt Orbán főtanácsadója | Több tízezer forintba kerülő italokra költött közpénzt Hegedűs Zsuzsa, Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója, állítja a Demokratikus Koalíció (DK) a Hegedűs költéseiről megszerzett számlák alapján. | A DK pénteki sajtótájékoztatóján több ilyen számlát be is mutatott, ezen több mint 10 ezer forintba kerülő pezsgők szerepelnek.
A DK online sajtótájékoztatóján Sebián-Petrovszki László részletesen ismertette a több tételből összesen 100 ezer forint körüli összeget kitevő italvásárlást, amelyek mind a Miniszterelnöki Kabinetiroda címére kiállított számlákon szerepelnek.
A DK által indított per a Kúriáig jutott, amely október elején döntött úgy, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodának ki kell adnia, Hegedüs Zsuzsa hátrányos helyzetűekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott mire költi a havi nettó 920 ezer forintos tiszteletdíján felül neki juttatott havi átlag 136 ezer forintos reprezentációs összeget.
Az ügyben kerestük Hegedüs Zsuzsát, amint válaszol, frissítjük cikkünket. (Frissítés: itt olvasható a különmegbízott válasza.)
Hegedüs három évtizede foglalkozik a leszakadó, hátrányos helyzetű térségekkel. A szociológust Orbán Viktor már 2009-ben felkérte a társadalmi felzárkóztatási program kidolgozására, majd nevezte ki 2010 után a területre fókuszáló miniszterelnöki főtanácsadóvá.
Hegedüs Zsuzsa nemrég azzal került a figyelem középpontjába, hogy a hátrányos helyzetű települések iskoláinak kiküldött körlevelében egy orrspray-t ajánlott a koronavírus-fertőzés megelőzésére. Azt írta, hogy „4 órán keresztül biztosítja, hogy orron át a vírus ne jusson be a szervezetbe”, holott az orrspray-ben található azelasztin-hidrokloridot a már kifejlődött betegség kezelésére ajánlják. | https://telex.hu/belfold/2020/10/30/hegedus-zsuzsa-luxusital-koltes-demokratikus-koalicio | https://web.archive.org/web/20211103113751/https://telex.hu/belfold/2020/10/30/hegedus-zsuzsa-luxusital-koltes-demokratikus-koalicio | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dk-tobb-tizezer-forintos-italokra-koltott-kozpenzt-orban-fotanacsadoja | Telex | hungarian-news | 2020-10-30 13:36:35 | [
"Hegedűs Zsuzsanna"
] | [
"Miniszterelnökség"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"juttatás",
"adatigénylés"
] | [] |
51,128 | Ismerőseinek és saját érdekeltségeinek játszott át közpénzt az úszó vb-s cég körözött vezetője | A Bp2017 kiperelt szerződéslistája betekintést enged abba, hogy az adófizetői pénzek hogyan gazdagítanak egy állami vezetőt és környezetét. | Sz. Ádám még csak 24 éves volt, amikor a valaha volt egyik legnagyobb volumenű magyarországi rendezvény biztonságtechnikai tanácsadója lett. A több mint 100 milliárd forintból megvalósított 2017-es vizes vb szervezője nyolc hónapon át havi 450 ezer forintot fizetett a tanácsokért, összesen 3,6 millió forintot.
Fiatal kora ellenére Sz. Ádám addigra már több mint egy tucat cégnél töltött be vezető pozíciót. Ezek szinte kivétel nélkül egyértelműen kötődtek a vizes vb-t szervező állami cég, a Bp2017 Nonprofit Kft. vezetőjéhez, Balogh Sándorhoz. A költségvetési csalással és befolyás vásárlásával gyanúsított, közel egy éve világszerte körözött Balogh a Bp2017 gazdasági igazgatója volt, de a gyakorlatban ő irányította a szervezetet, ő hagyta jóvá a kifizetéseket, így Sz. Ádámét is.
Ahogy korábbi portrénkban bemutattuk, Balogh több milliárd forinttal károsította meg az államot egy több száz vállalatból álló céghálóval, amely részben volt felesége, Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős miniszter lakásán működött. Ennek ellenére Balogh érdekeltségeit jelentős összegekkel támogatta az állam, ő pedig az állami pozíciója mellett rendszeresen szakértett a köztévén, vezette a Magyar Szinkronúszó Szövetséget, és ő volt az ötletgazdája a rövid időn belül megbukó kereskedőházaknak is.
Balogh lényegében leplezetlenül alakította ki a nehezen átlátható cégbirodalmát, a vállalkozások jellemzően nem felkutathatatlan strómanokra írva, hanem a saját vagy legközelebbi hozzátartozói, szerettei nevén működtek. Balogh szoros kapcsolatban állt öt nővel, egy testvérpárral és egy testvértrióval. Mindannyian a cégháló több tucat vállalkozásában voltak érdekeltek, közülük hárman is szerepelnek a NAV adóslistáján.
Az egyikük fia a cikk elején említett Sz. Ádám. Ám ő csak az egyike azoknak, akik Balogh hálózatának részeként közpénzhez jutottak a Balogh vezetése alatt álló állami szervezeten keresztül. Ez a Bp2017 Kft. 2017-es szerződéslistájából derült ki, amelyet Demeter Márta, az LMP országgyűlési képviselője perelt ki és küldött el nekünk.
A 2017 decemberében igényelt, de csak a Kúria döntésének hatására kiadott szerződéslista újabb betekintést enged abba, hogy az eredetileg 25 milliárdos költségvetéssel tervezett rendezvény ára hogyan emelkedhetett 107 milliárd forintra. A vizes vb-t övező visszás pénzmozgások közül korábban mi is írtunk arról, hogy szinte csak a kormánymédiában több mint 10 milliárd forintot költöttek a 800 milliós jegybevételt hozó rendezvény promotálására, hogy milliárdokat bukhattak volna a szállások elszámolása miatt, vagy arról, hogy 230 milliót fizettek egy háromperces videóért, amelyet végül nem használtak semmire.
Balogh adófizetői pénzt fizet Baloghnak
A most kiadott szerződéslistában ugyan jellemzően nem szerepelnek milliárdos összegek, mégis jól mutatja, hogy az adófizetői pénzek hogyan vándoroltak át az állami kinevezettekkel szoros viszonyban lévők vagy akár maguk az állami kinevezettek zsebeibe. A Balogh-hoz egyértelműen köthető személyek vagy szervezetek mellett a szerződéses partnerek között többen szerepelnek az úszósport vagy a Balogh által akkoriban elnökölt Magyar Szinkronúszó Szövetség környékéről, illetve több cég is szinte csak a Bp2017-tel kötött szerződés miatt tett szert bevételre az elmúlt években.
A listán kétszer is feltűnik az azóta felszámolás alatt álló CH-Industries Zrt., amelyben egy céghálón keresztül maga Balogh Sándor is tulajdonos volt. A cég műszaki projektvezetésre óránként és mérnökönként 15 ezer forintot számlázott, de az nem derült ki, hogy összesen mennyi pénzt fizetett a Balogh által vezetett állami vállalat a Balogh tulajdonában álló cégnek.
A CH-Industries emellett hat hónapon keresztül kapott eleinte havi nettó 450 ezer, majd 550 ezer forintot „tervező mérnöki feladatokra”. Megkerestük a céget és a végelszámolás alatt álló Bp2017 végelszámolóját, a cég korábbi ügyvezetőjét, Szántó Évát, de nem válaszoltak arra, hogy pontosan milyen feladatokat végzett el Balogh cége, és arra sem, hogy a megbízást nem tartják-e összeférhetetlennek.
Három olyan cég is van a listán, amelyek nem közvetlenül Balogh tulajdonában állnak, de számos ponton kötődnek hozzá. A kényszertörlés alatt álló Globokom „menedzselt felhőalapú tárhelyszolgáltatásra vonatkozó feladatokra” nettó 6,3 millió forintot kapott. Sem a listából nem derül ki, sem a Bp2017 vagy a Globokom nem árulta el, hogy a rejtélyes megfogalmazás például egy Google Drive fiók kezelésénél többet jelent-e vagy sem.
A felszámolás alatt álló Global Protect öt különböző tárgyban is kapott szerződést, például távfelügyeletre, őrzés-védésre, vagyonvédelemre és egy ízben „illegális üzleti információszerzésre alkalmas technikai eszközök keresésére”. Az ezekre fizetett összegek azonban több esetben egyáltalán nem derülnek ki a listából.
Például vagyonvédelmi feladatokra közel két hónapon át óránként nettó 1930 forintot fizettek (tehát nem derül ki, hogy összesen mennyit), majd a dátumok alapján visszamenőlegesen módosítottak egy szerződést, amelynél az összegéhez ez van beírva: „szerződés szerint”. Szintén megkerestük az érintetteket, de választ nem kaptunk.
Az Sz. Ádám tanácsaiért vagy a Global Protectnek kifizetett összegek azért érdekesek, mert a Bp2017 közbeszerzések révén, négy különböző megállapodás keretében nagyjából 1,5 milliárd forintot fizetett a kormányközeli, őrzés-védelemmel foglalkozó Valton-Sec Kft.-nek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLassan véget ér a 2017-es budapesti vizes vb, 120 embert idén épít le az állami szervezőcégDecemberben még 135-es dolgoztak a Bp2017 Kft-nél, áprilisban viszont már csak tucatnyian fognak. Idővel a cég végelszámolása is megindulhat,
Az egyik legfurcsább szerződést a Design Group nevű céggel kötötték, amely szintén több szálon kötődik Baloghhoz. A cég 2017 februárjában vette fel ezt a nevet, miután tulajdont szerzett benne egy-egy neve és lakcíme alapján francia és kongói ember. Három hónappal később pedig nettó 50 millió forintos szerződést kötött az állami céggel „VIP catering szolgáltatásra”. A Bp2017 úgy kötött velük szerződést, hogy a Design Group*pontosabban előző nevén Deutsch Group már a 2016-os beszámolóját sem adta le, és ez azóta sem változott, ami miatt 2018-ben elindították a cég kényszertörlését.
450 ezer feladatokra, 450 ezer feladatok ellátására
A cikk elején említett Sz. Ádám mellett mások is szerepelnek a Bp2017 szerződéslistáján a Balogh-féle céghálóból. Ilyen például F. Zsuzsanna, aki a Balogh-gal szoros kapcsolatban álló nővérek egyike. „Személyi asszisztensi feladatokra” havi 500 ezer forintot kapott*az első hónapokban a szerződés szerint erre még rájött az áfa is, így a szűk másfél év alatt nyolcmillió forinthoz jutott. F. Zsuzsanna egyébként el van tiltva a cégvezetéstől, miután több mint húsz olyan cégben töltött be pozíciókat, amelyek felszámolás vagy kényszertörlés alatt állnak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy stróman élete: „heti 150 millió szállításától szakadt szét a táskám”„Millió helyett mindig ezret írtak. Ha azt az üzenetet kaptuk, hogy vegyünk fel 30 ezret, akkor 30 milliót kellett.” Bemutatunk egy bűnszervezetet az alsóbb szinteken lévők szemszögéből.
A hálózat szintén több cégében felbukkant egy férfi, aki a szerződéslista alapján párhuzamosan kapott pénzt „logisztikai munkatársi feladatok” és „logisztikai munkatársi feladatok ellátása” címszóval. Mindkettőért havi 450 ezer forintot kapott, így három hónapon át havi 900 ezer forint járt neki a papíron hasonlónak tűnő munkákért. Az év megelőző hónapjaiban pedig flottakezelésért kapott kapott havi 400 ezer forintot. A Balogh-hálózathoz köthető mindhárom érintettet megkerestük, de egyikük sem válaszolt.
A Balogh Sándorhoz közvetlenül köthető szereplőkön kívül több olyan céget találtunk, amelyeknek az elmúlt években lényegében csak a Bp2017-től származott bevételük. Ilyen volt például egy „területi képviselői feladatokat” ellátó, neve alapján nyelviskola, vagy egy mérnöki cég, amelynek 2017 után 50 ezer forint bevétele volt. | https://g7.hu/kozelet/20201029/ismeroseinek-es-sajat-erdekeltsegeinek-jatszott-at-kozpenzt-az-uszo-vb-s-ceg-korozott-vezetoje/ | https://web.archive.org/web/20221002223458/https://g7.hu/kozelet/20201029/ismeroseinek-es-sajat-erdekeltsegeinek-jatszott-at-kozpenzt-az-uszo-vb-s-ceg-korozott-vezetoje/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ismeroseinek-es-sajat-erdekeltsegeinek-jatszott-at-kozpenzt-az-uszo-vb-s-ceg-korozott-vezetoje | G7 | hungarian-news | 2020-10-29 18:26:00 | [
"Balogh Sándor",
"Mager Andrea"
] | [
"Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"rokonok",
"tanácsadás",
"sport",
"gazdálkodás",
"klientúra"
] | [
"Vizes VB 2017"
] |
51,129 | Simonka-hangfelvétel: "a vádirat nullás" | Elképesztő, sok esetben minden magyarázat nélküli és több mint meredek kijelentések sorát tette Simonka György Békés megyei országgyűlési képviselő múlt pénteken a medgyesbodzási testületi ülésen, ahova demonstratívan embereivel és három kamerával érkezett. Letolta a képviselőket, mert szerinte a saját érdeküket nézik a község helyett. Kommunistázott is, de kiosztotta az ügyészséget is. „Hülyének néz bennünket?” – kérdezték tőle. | Egy sok szempontból elképesztő tartalmú, 2 óra 19 perc hosszúságú hiteles hangfelvétel jutott el a Narancs.hu-hoz a medgyesbodzási képviselő-testület augusztus 28-i üléséről. Erre Simonka György nem az immár hatszor megválasztott Varga Gábor (független) polgármester, hanem rendhagyó módon az egyetlen fideszes képviselő, Restály László hívására ment el. Napirenden a dél-békési orvosi ügyelet újjászervezése volt, de ahogy várni lehetett, sok minden más is terítékre került. Valóságos küldöttséggel érkezett a fideszes parlamenti képviselő, akit emberei három kamerával kísértek, és akadt egy fotós is a stábban.
Varga Gábor medgyesbodzási polgármester Simonka ellenfelének számít. Bírálta őt több polgármester-társával együtt a július 22-i Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás ülésén is. Ott egyebek mellett azt mondta: „Én nem oda tartok, ahova Simonka.” Mindezzel a kormánypárti országgyűlési képviselő elleni bűnvádi eljárásra utalt Varga Gábor.
„Mindig kommunistának tartottalak!”
Ülésezik a medgyesbodzási testület, még tavaly. Szemben: Varga Gábor
„Az, hogy én ebben a székben ülök, nem rajtad múlott, mert mindent megtettél ellenem. Az, hogy te velem, te pedig ellenem, az nem jó műfaj volt idáig” – mondta Varga Gábor medgyesbodzási polgármester a testületi ülés utolsó fél órájának kezdetén Simonkának. Varga Gábor eddig hatszor választották meg a kis békési község első emberének, kétszer időközi, míg négyszer a rendes helyhatósági választáson. Legutóbb, 2019 őszén a Fidesz nem is indított Vargával szemben senkit az önkormányzati választáson.
„Ha a véleményemet kérdezed, az változatlan. Megpróbálod a barátaiddal eljátszani, hogy te egy polgári gondolkodású fideszes ember vagy, ehhez képest a véleményem, azért nem támogattalak soha, mert mindig kommunistának tartottalak” – mondta erre Simonka. (Közben behallatszódik, amint valaki azt mondja, „még a famíliába sem volt egy párttag sem”.) Majd Simonka folytatta: „A kommunistákra jellemző, hogy hazudnak éjjel, reggel és este (sic!)” Varga Gábor: „Kikérem magamnak, hogy kommunista vagyok!”
Nem sokkal később Simonka folytatta mondandóját, sőt gyakorlatilag szinte teljesen átvette a szót és a testületi ülés irányítását.
Mi mindent, ti semmit…
„Amikor Csömpi volt a polgármester (Krucsai József, aki 2017-ben egészségügyi okok miatt lemondott), akkor fejlődött a falu. A te idődben bezárták az iskolát, a Csömpi idején kinyitották az iskolát, utakat kezdtünk építeni, fejlesztettük a közmunkaprogramot, egy csomó jó programot megcsináltunk, gépesítettünk. Akkor Medgyesbodzás elindult egy fejlődési pályán. Hál’ Istennek Laci bácsi (Restály László volt fideszes alpolgármester, most képviselő) átvette (a községet), minden, amit fejlesztésnek tudhattok most be, ami jövőképet mutathat Medgyesbodzásnak, azt Laci bácsi idején tudtuk elérni. Ti még egyetlen dolgot sem tudtok felmutatni” – vágta a medgyesbodzási képviselők és Varga Gábor polgármester szemébe Simonka György.
Majd rövid vita és pengeváltás után folytatta: „Melyik fejlesztés nem volt fontos, az, amelyiknél elvettétek Gáborteleptől piacfejlesztést? Én dolgoztam rajta, ti nem voltatok sehol! Akkor arról volt szó, hogy Medgyesbodzás és Gábortelep fog piacteret kapni. Az 50 millió forintot az óvodafejlesztésre én harcoltam ki, azt se tudjátok, miről beszéltek. Amiatt annyi vasat és annyi lövést kaptam a gyulaiaktól és mindenkitől, hogy azt ti el nem tudjátok képzelni. (…) Utána az összes fejlesztési pénz, százmilliósával megérkezett a számlára. Csak egyetlen egy dolog volt a feladatotok, hogy amit Laci bácsi kiharcolt, és amiért én megharcoltam, elköltsétek megfelelően, törvényesen, szabályosan és határidőre. Ezt sem tudtátok még abszolválni” – mondta Simonka.
Brüsszeli forrásként a térségbe érkező Térség- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 58 milliárd forintját az előző ciklusban a Simonka emberei által irányított fideszes vezetésű Békés megyei önkormányzat osztotta el. Ám sikerült elsőre olyan egyenlőtlenül elosztani a fejlesztési pénzeket, hogy a jelentős összeg majdnem kétharmada a négy Békés megyei országgyűlési választókerület közül kizárólag Dél-Békésnek jutott volna. Egész véletlenül itt képviselő Simonka. Ez ellen erőteljesen lépett fel Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) gyulai polgármester vezetésével több viharsarki politikus. Később kiderült, sikerrel.
„Hülyének néz bennünket?”
„Képviselő úr, teljesen hülyének néz bennünket?” – kérdezte Simonka kioktató szavai után ifj. Varga Gábor alpolgármester „Nem” – jött a válasz. „Pedig teljesen azt csinálja. Mi nem jancsibohócok vagyunk” – jelentette ki az alpolgármester.
Erre válaszul Simonka azt mondta: „Az a mondás járja Medgyesbodzáson, hogy a falu érdekében vagytok, de mindenekelőtt azért a ti érdeketek érvényesül.” Nem sokkal később pedig azzal gyanúsította meg ifj. Varga Gábort, hogy ő akar majd polgármester lenni Medgyesbodzáson, de szerinte ez neki ilyen hozzáállással nem fog menni. Majd a következőképpen folytatta az eszmefuttatást.
Simonka a bíróságon jelentkezik
Nem lesz képviselő és a nullás vád
„Nem azért kell polgármesternek lenni, hogy pozícióban legyél, hanem hogy eredményeket tudjál elérni. Én nem akarok országgyűlési képviselő lenni, (korábban) akartam országgyűlési képviselő lenni. Azt gondolom, ha akarok és akartam indulni, akkor az emberek már háromszor szavaztak nekem bizalmat. Azért, mert nem tudtam védekezni az elmúlt két-három évben, hogy ne befolyásoljam az eljárást, ezért kialakítottak egy olyan képet rólam, ami nem fedi a valóságot. Csak szeretnék dicsekedni, hogy kedden (augusztus 25-én – a szerk.) az ügyvéd a 33. pert nyerte meg, ez egy nagyon szép szám, nekem egy kedvenc számom. Mert most már nem vagyok hajlandó eltűrni azt, hogy mindenki a szájára vegyen, és hazugságokat mondjon rólam. Fölfogadtam egy stábot, akiknek az a dolga, hogy bebizonyítsa, nekem van igazam. Az is igaz, ha már itt tartunk, hogy három évig csöndben voltam, nekem azt mondták, hogy hallgassak, mert a bírósági eljárás előtt nem mondhatok egy szót sem. Ezt októberben fog megvalósulni. Azért kezdtem előbb, mert május 12-re volt kiírva a tárgyalás, ahol elmondhatom, elmondom és be is fogjuk bizonyítani, hogy a vádirat, az nullás! Ugyanis nincsenek meg a törvényi feltételei, hasraütésszerűen olyan ügyészek csinálták – és ezt most a kamerába mondom –, akik azóta mind ki vannak rúgva. Ha ti azzal próbáltok engem gyanúsítani, hogy az emberek emiatt ellenem fordultak, hát legyen! Én nem azért dolgoztam, hogy én képviselő legyek, mert én ennél sokkal több pénzt tudtam keresni vállalkozóként, és sokkal többet tudtam a családommal, a barátaimmal lenni, és minden mással többet tudtam foglalkozni. Olyan eredményeket értem el, amiről ti álmodni sem mertetek” – mondta egy szuszra Simonka.
Kérdések, kételyek, kamuzások
Aligha kockáztatott nagyot azzal Simonka, hogy kijelentette: nem akar többet parlamenti képviselő lenni. Ugyanis az ellene megfogalmazott súlyos vádak és a körülötte lévő, immár a dél-békési Fidesz-szervezeteket is súlyosan megosztó helyzet miatt a kormánypárt nagy valószínűséggel nem is akarja 2022-ben képviselőjelöltként indítani. Sőt, a medgyesegyházi Fidesz-csoport vezetője, Ruck Márton Simonka párttagságának megszüntetésére tett javaslatot. Nem derül ki továbbá Simonka mondandójából, hogy kik ellen és milyen ügyekben nyerte meg a 33 perét. Mint ahogy az sem világos, lapokra, hírportálokra, televíziókra, illetve helyreigazítási vagy személyiségjogi perekre utalhatott.
A vádirat az nullás
Simonka György fideszes országgyűlési képviselő az ellene zajló büntetőper vádiratát bírálta élésen a medgyesbodzási képviselő-testület 2020. augusztus 28-i ...
Kérdés, mire gondolhatott Simonka, amikor azt említette, hogy a „vádirat nullás”. Nem lehet azt sem tudni, milyen kirúgott ügyészekről beszél. A Fővárosi Törvényszék befogadta a vádiratot, amelyről Simonka azt mondta: hiányoznak belőle a „törvényi feltételek. Az is kérdések sorát veti fel, hogy a 2010-ig visszamenően vagyonnyilatkozataiban gyakorlatilag semmit sem kereső és semmilyen megtakarítással nem rendelkező képviselő, hogyan tud egy teljes jogi stábot fizetni, amely állítólagosan sorra nyeri neki a pereket.
Nem tudjuk, hogy vállalkozóként mennyit keresett Simonka, ahogy azt sem, hogy politikusként mennyi a jövedelme. Azt tudjuk, mennyi járna neki, és azt, hogy különböző tartozások miatt óriásiak a levonásai. Vagyonnyilatkozata semmilyen útbaigazítást nem ad ebben. Ugyanakkor tény, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség a felhozott vádak büntetéséül nem csupán nyolc és fél éves fegyházbüntetést, hanem 850 millió forintos vagyonelkobzást is kért Simonkával szemben.
Felkarmolták a pénzt…
A testületi ülésen egy kérdésére Simonka beszélt a helyben megvalósuló projektek egyik konzorciumi tagjáról, a Dél-békési Jövőkép Nonprofit Kft.-ről, amelynek a szabálytalan pályázatok miatt több tízmillió forintot kell visszafizetnie. Simonka véleménye szerint egykori munkatársából, a vádirat benyújtása után ellenfelévé vált Galló Ferenc vezetésével többen „felkarmolták a nagy lóvét, most csődbe fogják vinni a céget” és pályázatokat buknak el. Azt jósolta, hogy a cég ügyvezetője le akar mondani, de jelezte, ezt addig nem hagyják, míg nem számol el. Mondandójához érdemi konkrétumokat nem fűzött hozzá.
Terror és fehér boríték
„Terrorban tart sok mindenkit Simonka” – így jellemezte a medgyesbodzási testületi üléseken történteket Varga Gábor polgármester a Narancs.hu-nak. Megjegyezte, a térségben sokszor előfordult, hogy megmondták, ki a pályázat győztese és kivitelezője. Ehhez ifj. Varga Gábor alpolgármester hozzátette, fehér borítékban érkeztek az utasítások.
„Nézze, hatszor választottak meg polgármesternek, 64 éves vagyok, engem nem lehet megfélemlíteni. Simonkának évekkel ezelőtt megmondtam, nem megyek helyettetek börtönbe!” – mondta lapunknak Varga Gábor. A fia, ifj. Varga Gábor alpolgármester szerint Simonka a kamerákkal és az embereivel úgy érkezett a testületi ülésre, mint aki meg akarja félemlíteni a képviselőket. „Alig van valaki Dél-Békésben, aki Simonkával együtt akar mutatkozni” – jellemezte a szerinte kialakult helyzetet ifj. Varga Gábor, aki magát függetlennek, de jobbra húzónak mondta.
„Simonka már használni nem tud, de ártani nagyon sokat, és ez nagyon sok térségbeli politikus véleménye” – zárta szavait ifj. Varga Gábor.
(Címlapfotónk ma már, kis túlzással történelmi felvétel. Középütt Simonka György. A bal szélén az a Ruck Márton medgyesegyházi Fidesz-elnök, aki nemrégiben kezdeményezte Simonka kizárását, jobb szélén pedig Varga Gábor medgyesbodzási polgármester, akit most lekommunistázott a fideszes parlamenti képviselő. A felvétel forrása: Simonka György/Facebook.com.) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-hangfelvetel-kommunistazik-nullasnak-nevezi-a-vadat-es-nem-akar-kepviselo-lenni-132877?pageId=2 | https://web.archive.org/web/20211205121224/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-hangfelvetel-kommunistazik-nullasnak-nevezi-a-vadat-es-nem-akar-kepviselo-lenni-132877?pageId=2 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/simonka-hangfelvetel-a-vadirat-nullas | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-09-05 09:51:00 | [
"Simonka György",
"Varga Gábor"
] | [
"Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása",
"Fidesz"
] | [
"Békés megye",
"Medgyesbodzás"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"EU",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
51,130 | Extitkosszolgával akarta kideríttetni, kik akarnak ártani a miniszternek | Afrikai rendvédelmi szervek katonai kiképzéséről tárgyalt, és ebbe még Orbán Viktor öccsét is „belekeverte”. A Nemzetközi Úszószövetség Angol utcai székházában egy lehallgatásbiztos helyiséget alakított volna ki. Egy magánnyomozót és egy exrendőrt bízott meg azzal, hogy derítsék ki, kik akarnak ártani neki és egykori feleségének, a később miniszterré kinevezett Bártfai-Mager Andreának. Miután a magyar hatóságok elől meglépett, Dubajba repült. Meglepő részletekre bukkantunk, miután megszereztük és átnyálaztuk a vizes vb egykori gazdasági igazgatója, a körözés alatt álló Balogh Sándor ellen folyó vesztegetési ügy aktáit. | 10 perc
2020.11.02. 05:30
2020.11.02. 07:45
Afrikai rendvédelmi szervek katonai kiképzéséről tárgyalt, és ebbe még Orbán Viktor öccsét is „belekeverte”. A Nemzetközi Úszószövetség Angol utcai székházában egy lehallgatásbiztos helyiséget alakított volna ki. Egy magánnyomozót és egy exrendőrt bízott meg azzal, hogy derítsék ki, kik akarnak ártani neki és egykori feleségének, a később miniszterré kinevezett Bártfai-Mager Andreának. Miután a magyar hatóságok elől meglépett, Dubajba repült. Meglepő részletekre bukkantunk, miután megszereztük és átnyálaztuk a vizes vb egykori gazdasági igazgatója, a körözés alatt álló Balogh Sándor ellen folyó vesztegetési ügy aktáit. | https://hvg.hu/360/20201102_balogh_sandor_korozes_vesztegetes | https://web.archive.org/web/20230519211352/https://hvg.hu/360/20201102_balogh_sandor_korozes_vesztegetes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/extitkosszolgaval-akarta-kiderittetni-kik-akarnak-artani-a-miniszternek | HVG360 | hungarian-news | 2020-11-02 09:50:35 | [
"Balogh Sándor",
"Mager Andrea",
"Orbán Áron"
] | [
"Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft.",
"CH-Plussz 2000 Kft.",
"Globimpex Zrt.",
"Magyar Afrika Társaság",
"Painth Automatika Kft.",
"Rendőrség"
] | [
"Arab Emírségek",
"Ázsia"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés",
"titkosszolgálat"
] | [
"Vizes VB 2017"
] |
51,131 | Lázár „atombombát” dobott az igazságszolgáltatásra: újraindul a Feneketlen-tavi nyomozás? | Az egykori kancelláriaminiszter az általunk feltárt Buda Gardens-történet miatt ment most neki az igazságszolgáltatásnak; valószínűleg azért ily’ hevesen, mert a cselekményt épp „alatta” követték el. Konkrétan arról volt szó, hogy a Miniszterelnökséghez tartozó ÉMI Nonprofit Kft. korabeli irányítója, a Magyar Cserkészszövetség exvezetőjeként is jegyzett (de az ifjúsági szervezet éléről addigra kiszorított) Henn Péter a saját köreinek privatizált egy XI. kerületi, Feneketlen-tó melletti állami óriástelket – s a közreműködők több száz millió forintos felárral adták rögtön tovább a szerzeményt egy ingatlanfejlesztőnek. Lázár még a 2017-es első cikkeink megjelenése előtt eltávolította Hennt az ÉMI éléről, majd további vizsgálódásra utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, s végül a volt cégvezér bizalmasait is kisöpörte az állami szférából.
Mivel a teljes sajtó beszámolt a kancelláriaminiszter „vérengzéseiről”, mindenki biztosra vehette, hogy Lázár János valódi koronatanú, a bizonyítékok gazdája, akit elsőként kell megkeresnie a Buda Gardens-ügyben eljáró BRFK korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztályának. Ehhez képest a rendőrség másfél éve bűncselekmény hiányában, gyanúsított megnevezése nélkül zárta le a nyomozást.
Hétfői interjúnkból pedig kiderült, hogy a Miniszterelnökség volt vezetőjét egyáltalán nem hallgatták ki tanúként. Lázár szó szerint ezt nyilatkozta lapunknak: „Mindegy, mit mond a rendőrség meg az ügyészség, az nyilvánvaló bűncselekmény volt.”
Majd így folytatta: „Egy ember, akit kineveztünk oda igazgatónak, visszaélt a közbizalommal és meg is lopta az államot. Ezen nem tompított, hogy kirúgtam őket és az sem, hogy az adásvétel megkötése után félmilliárd forinttal még megemeltük a vételárat. Utólag. Nagyon durva, valódi korrupciós ügy volt.”
A Lázár-interjú megjelenése után mozgósítottuk formális és informális rendőrségi és ügyészségi kapcsolatainkat, ezeket a kérdéseket szegezve nekik: maradhat-e következmény nélkül, ha a 2018-ig regnáló Orbán-kormány második embere ilyen súlyú kijelentéseket tesz; a mostani nyilatkozata hatására újraindítják-e a nyomozást; miért nem hallgatták ki tanúként a volt minisztert? A Fővárosi Főügyészség hivatalos válaszában rögtön továbbdobta a labdát: „Az eljárást a BRFK szüntette meg a felderítési szakaszban, amikor a nyomozást a törvény alapján önállóan, ügyészi irányítás nélkül végzi, maga határozza meg a kihallgatandó személyek körét. Az eljárás folytatásnak feltételeit a büntetőeljárási törvény szabályozza. A leírtak alapján kérdéseinek megválaszolására a BRFK jogosult, javasoljuk, keresse meg a rendőrséget.” Így is tettünk, ám onnan válasz helyett csak lakonikus tényközlés érkezett, amely szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság az eljárást anno megszüntette. Azaz nem mondtak semmit.
Név nélkül nyilatkozó igazságszolgáltatási forrásaink viszont egybehangzóan állítják: egy nyomozás lezárása nem emelkedik jogerőre, mint egy bírósági ítélet, ennek következtében bármikor újraindítható, ha friss adat, körülmény merül fel. „Márpedig, ha az ÉMI-t felügyelő volt miniszter nyíltan azzal vádolja korábbi alárendeltjét, hogy meglopta az államot, és az igazgató bűnös cselekedetét szerinte az sem tompítja, hogy utólag módosítottak valamit a kirívóan értékaránytalan privatizációs áron, akkor atombombával van dolgunk” – mondja egyik informátorunk. Másik forrásunk szerint a Lázár-interjúban szereplő új tényeket, illetve a volt kancelláriaminiszter tanúkénti kihallgatásának elmaradásáról szóló információt hivatalból észlelnie kell a felettes ügyészi szerveknek, „majd nemigen történhet más, mint a nyomozás újraindítása”.
Nagy kérdés persze, mennek-e valamire egy másodszor is megnyitott nyomozással a Feneketlen-tó közelében élők, akik három évig küzdöttek, hogy az ÉMI-terület végfelhasználója – a Schmidt Mária-féle BIF Nyrt.-nek is dolgozó DVM Group – ne emeljen tájseb méretű irodaházat a kertvárosias környezetbe. Pláne azután, hogy bár a XI. kerület új DK-s polgármestere a kampányban a tiltakozó civilek mellé állt, László Imre végül csak lefaragni tudta a beruházó gigantomán terveit. A kocka már annyira el van vetve, hogy a helyi képviselőtestület szeptember végén elfogadta a telekre vonatkozó új kerületi építési szabályzatot, s ezzel zöld jelzést adott a nagyszabású ingatlanfejlesztésnek. „Az irodatömb felhúzását aligha lehet megakadályozni. Ez olyan jogászi mestermunkát igényelne, amely egyértelműen és gyorsan bizonyítja, hogy Henn Péterék a terület privatizációja során bűnösen összejátszottak a végső tulajdonos-beruházóval. Ha rendes nyomozás lett volna az elmúlt három évben, talán megkérdőjeleződhetne a DVM Group jóhiszemű váráslói mivolta. Így azonban, hogy hamarosan indul az építkezés, viszont egyelőre nem indult újra a büntetőeljárás, bírósági úton szinte képtelenség kikényszeríteni a projekt azonnali felfüggesztését” – mondja ügyészségi forrásunk.
Mindezek után egy tisztázandó téma maradt nyitva: milyen karriert választott magának Henn Péter, akiről Lázár János állítja, hogy „meglopta az államot”? Kijött-e újra a fényre, rehabilitálta-e önmagát? Újra vállalkozik-e, mint főcserkész korában, amikor – sok társát is felháborítva – egyesületi, alapítványi és céghálózatot font az ifjúsági szervezet köré? (E struktúrát a cserkészszövetségen belül Páterisztánnak becézték, amely fogalom a volt ügyvezető elnök mozgalmi nevéből – Páter – képződött.) A fenti kérdésekre röviden így szól a válasz: Henn magániskolát alapított Budaörsön, és ehhez a cserkészek egyik „fiókalapítványát” használta fel. Tehát hiába szakított vele a mozgalom már 2015 végén, az általa idén gründolt Creascola „innovatív nyolcosztályos gimnázium” léte igazolja, hogy hajlamos vissza-visszanyúlni a múltjához.
Nézzük mindezt részletesebben, a vonatkozó dokumentumokkal és az érintettek nyilatkozataival megtámasztva. Noha az utóbbi években nem tűnt aktívnak, máig létezik egy Magyar Jamboree Alapítvány (MJA) nevű entitás, melynek írásban rögzített célja: a cserkész világtalálkozókon, nemzetközi táborokban a magyar fiatalok „kinntartózkodásának anyagi támogatása, különösen a hátrányos helyzetű családokból származók kiutazásának lehetővé tétele”. Az MJA 2014 végén megvásárolta a korábban egyházi és cserkészkötődésű Creascola Közösségi Iskolák Továbbképzési és Szolgáltató Nonprofit Kft.-t – amely aktus persze a legkevésbé sem következett az alapítvány eredeti küldetéséből, mégis megtörtént. Henn először 2019 legvégén, a Buda Gardens-nyomozás lezárása után jelentette be a budaörsi sajtóban, hogy 2020 szeptemberétől fizetős magániskolát indítanak – „véletlenül” Creascola néven –, amely az állami normatív támogatás mellett a szülők havi 130 ezer forintos hozzájárulására épít majd (a plusz 200 ezres beiratkozási díj mellett).
Idén februárban aztán az MJA képviselője, a máig a cserkészszövetség pénzügyi vezetőjeként dolgozó Kovács András határozatban rögzítette, hogy a Creascola Nonprofit Kft. a jövőben tényleg alap- és középfokú oktatási intézményt fog működtetni. Be is indult a toborzókampány, s Henn Péter minden fórumon az iskola alapítójaként mutatkozott be (ma is így szerepel az intézmény holnapján). A fenntartó kft. formális ügyvezetője mégsem ő, hanem régi barátja és mentora, Pontyos Tamás, tulajdonosa pedig – mint írtuk – az MJA. Pontosabban: az alapítvány csak volt tulajdonos. Közvetlenül az idei tanévkezdés előtt, augusztus 31-én Pontyos megvásárolta a Creascola-céget 10 millió forintért.
A bagatell összegért tehát egy komplett, minden engedéllyel rendelkező, állami normatívára és szülői hozzájárulásokra jogosult, profin kialakított bérleményben működő iskolát kapott.
Az adásvételi dokumentumban a cserkészprofilú MJA ráadásul felhatalmazta az ügyvezetőt, hogy azonnali hatállyal jegyeztesse be tulajdonjogát, noha a teljes árat csak idén decemberig kell kifizetnie.
Megkeresésünkre Henn Péter azt mondja: „Egy újfajta pedagógiai megközelítésben működő nyolcosztályos középiskola ötlete évekkel ezelőtt született meg bennem. Ezt nagy örömmel és érdeklődéssel osztottam meg barátaimmal és olyan ismerősökkel, akikkel szakmai kapcsolatom volt. Így találkoztunk össze kollégámmal és barátommal, Pontyos Tamással is, aki a Creascola Nonprofit Kft. ügyvezetőjeként érdeklődött az ötlet iránt.” Pontyos pedig úgy fogalmaz lapunknak: az iskola hivatalos alapítója az általa vezetett és immár birtokolt cég, „egyszemélyben gyakorlom a fenntartói jogokat, abban sem Henn Péternek, sem más természetes személynek semmilyen jogosultsága nincsen és nem is lehet”. Az ügyvezető elismeri, hogy a Creascola-induláshoz szükséges feltételek megteremtésében aktív szerepet vállaltak egyes diákok szülei, köztük Henn Péter is, de annak semmi jogi relevanciája nincs, hogy az iskola ötletgazdája alapítóként jelenik meg honlapjukon, ez „csupán a megbecsülés kifejezése afelé az ember felé, aki ennyit tett a kezdeményezés megvalósulásáért”.
A „tiszteletbeli” alapító és a hivatalosan bejelentett fenntartó között persze a valóságban nincs ilyen éles határvonal, ezért bátorkodunk Henn-iskolának titulálni a Creascolát. Az intézmény honlapjának adatvédelmi tájékoztató fejezetében például elérhetőségként még lapzártánkkor is Henn magáncégének (Edulab Kft.) mailcíme, továbbá a volt ÉMI-főnök mobilszáma szerepel (a képernyőmentéseket iktattuk), noha kérdéseink elküldése óta számos helyen „belepiszkáltak” a webfelületbe. Tudakoltuk az MJA-tól is, miért adták ilyen olcsón – és miért épp a tanévkezdés előtt – az iskolájukat Pontyosnak. Erre az alapítványt képviselő Kovács András úgy felel: az adásvétel főbb részei üzleti titoknak minősülnek, egyébként pedig az értékesítéssel kapcsolatos előzetes tárgyalások „már márciusban elkezdődtek, de a pandémiás helyzet és a nyári szabadságolások után csak augusztus végén lett megkötve a szerződés”. Mindez akár igaz is lehet, ám mint írtuk, Kovács már hetekkel március előtt Hennék érdekében módosította a Creascola Kft. létesítő okiratát.
Így került hát a cserkésszövetség holdudvarából „nettó magánkézbe” a Creascola nevű kft. és iskola. És ahogy a XI. kerületi Buda Gardens-beruházás, úgy a budaörsi intézményalapítás, -működtetés is visszafordíthatatlannak tűnik. Utóbbi persze nem tragédia: egy jó iskolának nyilván több a haszonélvezője (diák, szülő, tanár, fenntartó), mint a Feneketlen-tavi ingatlanpanamának.
#Buda Gardens | https://www.valaszonline.hu/2020/10/21/buda-gardens-henn-peter-lazar-janos-nyomozas/ | https://web.archive.org/web/20230322135415/https://www.valaszonline.hu/2020/10/21/buda-gardens-henn-peter-lazar-janos-nyomozas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lazar-batombombatr-dobott-az-igazsagszolgaltatasra-ujraindul-a-feneketlen-tavi-nyomozas | valaszonline.hu | hungarian-news | 2020-10-21 00:00:00 | [
"Henn Péter"
] | [
"BRFK korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztály",
"Buda Gardens Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap",
"DVM Group",
"ÉMI Nonprofit Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"privatizáció",
"KEHI-vizsgálat"
] | [] |
|
51,132 | Feljelentéscunami a Lázár János-interjúnk után | 1. A Buda Gardens-fejlesztésbe torkolló Feneketlen-tavi ingatlanspekulációról, melynek nyomozását a rendőrség gyanúsítás nélkül zárta le, így vallott: „Sötét ügy volt. (…) Mindegy, mit mond a rendőrség meg az ügyészség, az nyilvánvaló bűncselekmény volt. Egy ember, akit kineveztünk oda igazgatónak, visszaélt a közbizalommal és meg is lopta az államot. Ezen nem tompított, hogy kirúgtam őket és az sem, hogy az adásvétel megkötése után félmilliárd forinttal még megemeltük a vételárat. Utólag. Nagyon durva, valódi korrupciós ügy volt az.”
2. A győri Audi-telekbizniszekről pedig azt mondta: „Nem titok, hogy sosem voltam Borkai híve. Számomra egyértelmű volt, hogy semmi keresnivalója a közösségünkben. A győri telekbizniszek megakadályozására tettem is lépéseket. Vele kapcsolatban tehát tiszta a lelkiismeretem. Egyébként meg sosem rejtettem véka alá a véleményemet: a Fidesz nagy versenyelőnye, hogy valódi néppárt, sokféle gondolat és habitus megfér benne. A Borkai-féléknek viszont nincs helye a pártban.”
A Feneketlen-tavi témában először mi hívtuk fel a figyelmet arra, hogy Lázár lényegében atombombát dobott az igazságszolgáltatásra. Mint írtuk, ügyészségi és rendőrségi forrásaink szerint egy ilyen horderejű nyilatkozat után hivatalból újra lehet indítani a Buda Gardens-nyomozást, ráadásul már „érik” is ez a döntés. A hatóságokat sürgetendő Kreitler-Sas Máté, a fejlesztési területet magában foglaló körzet LMP-s önkormányzati képviselője a Központi Nyomozó Főügyészséghez fordult. Mindeközben a „legnagyobb magyar feljelentőként” emlegetett, a Fideszből három éve kizárt Tényi István is jelezte a Válasz Online-nak: cikkünk megjelenése után különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt bejelentéssel élt a BRFK-nál és a Fővárosi Főügyészségnél. A DK-s Vadai Ágnes pedig Polt Péter legfőbb ügyészhez intézett írásbeli kérdést, tudakolván, egyetért-e azzal, hogy nem volt korrekt és alapos vizsgálat, direkt elkenték és eltussolták az ügyet, szándékosan elhúzták az eljárást, még a korrupció részleteiről konkrét tényekkel rendelkező személyeket sem hallgatták ki tanúként. Illetve: Lázár János kategorikus nyilatkozata alapján szükségesnek és indokoltnak tartja-e a nyomozás megszüntetéséről rendelkező határozat hivatalból történő törvényességi felülvizsgálatát és az eljárás folytatásának elrendelését? Frissítés: Cikkünk élesítése után kaptuk a hírt, hogy Csárdi Antal ugyancsak írásbeli kérdést küldött Polt Péternek, továbbá Pintér Sándor belügyminiszternek. Az LMP-s parlamenti képviselő szintén arról érdeklődik, lesz-e ügyészségi/rendőrségi vizsgálat a Buda Gardens-panama ügyében.
A második, tehát a győri történetet a Párbeszéd politikusa, Tordai Bence „karolta fel”. Egyrészt írásban szólította meg a Miniszterelnökséget most vezető Gulyás Gergelyt: Lázár vezetése alatt milyen intézkedéseket tett a tárca a győri telekbizniszek megakadályozása érdekében? Polt Pétertől pedig arra vár választ, folyik-e nyomozás az Audi győri telephelyének 2014-es bővítése, illetve az ezt megelőző földterületek átminősítése és adásvétele kapcsán.
Folytatása következik – egyelőre várjuk az ügyészségi, rendőrségi, miniszteri reakciókat.
Nyitókép: Válasz Online/Vörös Szabolcs
#Buda Gardens#Lázár János#ügyészség | https://www.valaszonline.hu/2020/10/30/lazar-janos-buda-gardens-feljelentes/ | https://web.archive.org/web/20230324094704/https://www.valaszonline.hu/2020/10/30/lazar-janos-buda-gardens-feljelentes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelentescunami-a-lazar-janos-interjunk-utan | valaszonline.hu | hungarian-news | 2020-10-30 00:00:00 | [
"Borkai Zsolt",
"Henn Péter"
] | [
"Buda Gardens Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap"
] | [
"Budapest",
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"privatizáció"
] | [
"Audi földek"
] |
|
51,133 | Áron alul adhattak el önkormányzati ingatlanokat Törökbálinton, nyomozás indult az ügyben | Mélyen áron alul juttatta telekhez munkatársait Törökbálint fideszes polgármestere helyi ellenzéki politikusok szerint. A feljelentés szerint az egyik, négy és fél millió forintért eladott önkormányzati telekre később huszonnégymillió forintos jelzálogot jegyzett be a földhivatal. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés miatt nyomozást rendelt az Elek Sándor polgármestert érintő ügyben. | “Ugye tudják, hogy a hónapok óta, válogatás nélkül ránk zúduló koholmányokhoz hasonlóan, most sem a feljelentés és annak jogi következményei a lényegesek? (…) Itt sokkal inkább a politikai népszerűség elvtelen hajhászásáról, a folyamatos ellenségkép-keresésről, az ártatlanok megfélemlítéséről van szó!” – írta Facebook oldalán szeptember végén Elek Sándor, Törökbálint fideszes polgármestere.
Elek azután fakadt ki ilyen szenvedélyesen, hogy az érdi rendőrkapitányság előtt két LMP-s politikus, Bruder Márton törökbálinti képviselő és Tetlák Örs érdi alpolgármester sajtótájékoztatón jelentette be: feljelentést tesznek Elek Sándor ellen.
A mellékleteivel együtt igencsak terjedelmes feljelentést jegyző Bruder szerint a fideszes polgármester a képviselő-testületet megkerülve, áron alul döntött telkek eladásáról. Facebook oldalán a zöldpárt törökbálinti szervezete így fogalmaz:
“a kedvezményezettek, akik sok millió forinttal olcsóbban jutottak ingatlanhoz, a személyes asszisztense és a közbeszerzésekért felelős ügyintéző hölgy volt”.
“A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást az ügyben” – közölte a rendőrség kommunikáció osztálya az Átlátszóval.
Eleket arról kérdeztük, hogy a korábbi nyilatkozatain túl kívánja-e kommentálni a nyomozás elrendeléséről szóló hírt, ám a fideszes politikus azt mondta: az eljárás ezen fázisában nem kíván nyilatkozni. Korábban Törökbálint első embere jogi eljárásokat helyezett kilátásba az ingatlanügy részleteinek kiteregetése miatt.
A vételár többszörösére adott jelzálogot a bank
Bruder a feljelentésben – az átala felkért értékbecslők számaira is hivatkozva – lényegében azt állítja: alulértékelték az eladásra szánt ingatlanokat, történetesen 15 millió forint alá. Így a helyi rendelkezések szerint a polgármesternek jogában állt egyedül dönteni az eladásról, nincs szükség a képviselő-testület jóváhagyására.
Az első ingatlan Törökbálint – Bruder megfogalmazása szerint – nagyon felkapott és nagyon drága Tükörhegy alatti első utcában helyezkedik el: egy 578 négyzetméter alapterületű telek egy 56 négyzetméter alapterületű lakóházzal. “A polgármester úr a 2018. július 31. napján kelt, 23/2018. számú polgármesteri döntésével az általa felkért értékbecslő szerint 8.800.000,- Ft-os ingatlant 8.000.000,- Ft vételár ellenében adta el a közvetlen munkatársának” – írja az LMP politikusa a feljelentésben.
A másik ingatlan egy 796 négyzetméter alapterületű telek volt, amit a polgármester a 2019. január 14. napján kelt, 4/2019. számú polgármesteri döntésével, az általa felkért értékbecslő szerint 5.030.000,- Ft-os ingatlant 4.500.000,- Ft vételár ellenében adta el a közvetlen munkatársának – olvasható a feljelentésben.
Bruder szerint elfogadhatatlan a döntés polgármesteri indokolása, amely szerint: „a vételárat bruttó 4.500.000 Ft-ban állapítom meg az ingatlan műszaki állapotára való tekintettel. A fenti összeget a szakértői értékbecslés és a beérkező ajánlat alapján állapítottam meg. Továbbá a vételár megállapításánál figyelemmel voltam arra, hogy az ajánlattevő a Polgármesteri Hivatalunk dolgozója 10 éve és Törökbálinton kíván családjával letelepedni, és a megvásárolt ingatlan bár építési telek, de építési övezeti besorolása miatt a ráépítők a családtámogatási kedvezményeket nem tudják igénybe venni.”
Ugyanakkor több jel arra utalt, hogy a telek értéke pár hónap alatt a többszörösére emelkedett.
A tulajdoni lap szerint a vevők tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét 2019. január 23-án iktatták a négy és félmillió forint forgalmi értékű ingatlanra, de hét hónappal és 12 nappal később már huszonnégymillió forint kölcsönt adott rá ebben a nehéz időszakban az egyáltalán nem könnyelmű pénzintézet – hívta fel a figyelmet az érdekes fejleményre a zöld párt politikusa.
“Köztudomású, hogy a pénzintézetek legfeljebb az ingatlan forgalmi értéknek 60%-áig adnak kölcsönt (menekülési érték). Ha ezt vesszük alapul, akkor ennek egy negyvenmillió forintos ingatlannak kellett lennie. 2020. június 16-án iktatják a földhivatalban az épületfeltüntetési vázrajzot, aminek a száma 2020. évben keletkezett, tehát a hitel folyósítsa idején az épület még nem volt kész” – érvel Bruder.
Elek: ártatlanokat hurcolnak meg
A polgármester – még a nyomozás elrendeléséről szóló hír napvilágra kerülése előtt – az ingatlan értékének gyors növekedését azzal magyarázta, hogy a szerződések megkötése után a tulajdonosok komoly összeget fordítottak a telkek rehabilitációjára.
Közműveket vezettek be, támfalat építettek, életveszélyesnek minősített épületet bontottak, szemetet és építési törmeléket szállítottak el.
“Tehát a tulajdonosok a vételáron felül komoly összeget fektettek bele a rendezésbe”
– írta a Facebookon Elek.
“Az ingatlanbecslés szabályosan és reálisan állapította meg azt az összeget, melyen a telkeket – a szabályokat betartva – értékesíteni lehetett” – szögezte le a 14 ezer lelket számláló Pest megyei város polgármestere.
“A cirkusz Önöknek szól! – írta Elek Törökbálint polgáraihoz fordulva. – Bruder Önöket akarja átverni, és ennek érdekében ártatlanok meghurcolásától sem riad vissza. Bruder úr megvalósítja azt a politikát, melyről azt hihettük, hogy évtizedekkel ezelőtt magunk mögött hagytuk, mely koncepciós pereken, koholt vádakon, megfélemlítésen és becsületes polgárok alaptalan lejáratásán alapszik.”
2019. október 13-án, az önkormányzati választásokon egy magát civilként meghatározó ernyőszervezet került hatalomra Törökbálinton. A hat ellenzéki képviselőt tömörítő Törökbálint Holnap elvileg szűk többséggel rendelkezik, míg a polgármestert és az egyetlen alpolgármestert adó Fidesz-KDNP színeiben öten jutottak be a képviselő-testületbe. Az MSZP-Liberálisok-Párbeszéd-Szolidaritás koalíció kompenzációs listáról egy képviselői széket szerzett.
Az országos sajtó januárban cikkezett arról, hogy a látszólagos szűk ellenzéki többség ellenére patthelyzet akadályozza a képviselő-testület munkáját, ugyanis az MSZP-s képviselő rendszeresen a Fidesszel szavaz. Értesüléseink szerint a helyzet azóta lényegében nem változott. | https://atlatszo.hu/2020/10/21/aron-alul-adhattak-el-onkormanyzati-ingatlanokat-torokbalinton-nyomozas-indult-az-ugyben/ | https://web.archive.org/web/20220216000328/https://orszagszerte.atlatszo.hu/aron-alul-adhattak-el-onkormanyzati-ingatlanokat-torokbalinton-nyomozas-indult-az-ugyben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/aron-alul-adhattak-el-onkormanyzati-ingatlanokat-torokbalinton-nyomozas-indult-az-ugyben | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-10-21 00:00:00 | [
"Elek Sándor"
] | [
"Törökbálint Város Önkormányzata"
] | [
"Pest megye",
"Törökbálint"
] | [
"hűtlen kezelés",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,134 | Jól keres a Mészáros ügyvédjeként megismert jogász, akit hűtlen kezeléssel is gyanúsítanak | Évek óta nagy összegű megbízásokat kap Mészáros Lőrinc egykori ügyvédje, aki a Puskás Akadémia jogi képviselője, a Pilisi Parkerdő felügyelőbizottságának az elnöke, és a Postás SE életében is komoly szerepet vállal. Nyáron a Széchenyi Bank egykori igazgatósági tagjaként meggyanúsították, de a szerződései látszólag a mai napig élnek. | Hiába a bűncselekmény árnyéka, jól keres Mészáros Lőrinc egykori ügyvédje, dr. Vörös József, akit a Széchenyi Bank egykori igazgatósági tagjaként gyanúsítottak meg 2020 júniusában. A vád különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények. Az ügyben még a nyáron kilenc embert vettek őrizetbe, ebből hárman még október 18-ig biztosan előzetesben maradnak, köztük Töröcskei István és a felesége, valamint egy harmadik személy.
A megalapozott gyanú szerint a kisebbségi állami tulajdonban lévő banktól olyan gazdasági társaságok jutottak hitelhez, akik egyéb módon nem tudtak volna, és akik a felvett összeg jelentős részét átutalták a közvetett tulajdonos többségi tulajdonában lévő cégnek. A Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint jelenleg 19 embert gyanúsítanak, a letartóztatottakon kívül öten állnak bűnügyi felügyelet alatt.
Mészáros ügyvédjeként lett ismert
Vörös József nevét nem sokan ismerték, egészen addig, míg 2016-ben elismerte, hogy Mészáros Lőrinc nevében licitált egy földárverésen. Azóta is szeret berkeken belül maradni: a Puskás Akadémia jogi képviselője, a Pilisi Parkerdő felügyelőbizottságának az elnöke, és a Postás SE életében is komoly szerepet kapott. 2018-ban számos egykori Simicska cégben került elő a neve, amelyek később Mészáros Lőrinchez kerültek.
Megint dőlnek a fák: 833 millió forintért terveznek sportakadémiát Mészáros Lőrinc ügyvédjének
A Postás SE új tornasport-akadémiáját még el sem kezdték építeni Zuglóban, de már így is 1,25 milliárd forintba került az adófizetőknek. Egy friss közbeszerzés keretében a tervezésre 833 millió forintot költ az állam, a projekt előkészítésére pedig 418 millió forintot adott korábban.
Vörös az elmúlt években remek lehetőségeket kapott: 2014-ben kötött szerződést az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséggel, általános jogi képviselet, peres megbízási és nem peres eljárásokban, jogi tanácsadás, szerződések elkészítésére 750.000 forint + ÁFA havi díjért. 2015-ben pedig megnyert egy közbeszerzést, így a MÁV-Magyar Állam Vasutaknak adhatott jogi tanácsokat 3 éven át 180 millió forintért.
Szintén 2015 óta segíti a Duna-Ipoly nemzeti parkot, mint hivatalos közbeszerzési tanácsadó. Ebbe bevonta dr. Daragó Mátét is, aki dr. Vörössel szemben felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (FAKSZ), és szerepel a névjegyzékben is. Munkájáért a beszerzési eljárás becsült értékének 0,95 százalékát + ÁFA kapja.
A Duna-Ipoly honlapján fellelhető információk szerint az elmúlt években nagyságrendileg 5,9 milliárd forintnyi közbeszerzésben volt érintett.
Ezek közül a Dömösi látogatóközpont az egyik legnagyobb beruházás. A 2017-ben kiírt pályázatnak hosszú idő alatt lett eredménye, pedig korábban arról volt szó, hogy 2019 őszén meg is nyílik, de mivel már a közbeszerzés is csúszott, a látogatóközpont építése még el sem kezdődött.
Az eredetileg elnyert 1,4 milliárdos támogatás már nem lett volna elég az eredeti tervekre, így végül 3,5 milliárd lett a tényleges összeg. A kivitelezők a LAKI Épületszobrász Zrt. (2,128 milliárd Ft, amiből egy 321 négyzetméteres oktatási-irodaépület készül, vagyis maga a látogatóközpont), az Mpaladin Kft., amely a környezetrendezést nyerte el 473 millió forintért, és a Tó-Art Medic Kft., amely a kiállítást készítheti el 240 millió forintért.
Az ügyvéd üzlete azóta is pörög: a Testnevelési Egyetem közbeszerzéseinél is segít 2019 márciusa óta. A szerződés szerint uniós értékhatárt meghaladó közbeszerzések nyílt eljárása esetén 2 millió forint plusz áfa, de legalább a közbeszerzési eljárás becsült értékének 1%+ÁFA, míg nemzeti értékhatárt meghaladó nyílt eljárású közbeszerzések esetén 1,2 millió forint plusz ÁFA, de legalább a közbeszerzési eljárás becsült értékének 1%+ÁFA illeti meg dr. Vöröst, aki itt is dr. Daragóval dolgozik együtt.
Régi motoros
Dr. Vörös neve azonban jóval régebben is feltűnik, mégpedig egy Hunvald féle ingatlanügyben. Ő ellenjegyezte ugyanis ügyvédként az Erzsébetvárosi önkormányzat és a LKL Consult Ingatlanforgalmazó és Tanácsadó bt. közti ingatlanügyletet, amelyben egy Király utca 47. szám alatti 458 nm + 31 nm pince ingatlan cserélt gazdát. A vételár 117.360.000 forint volt.
Ebben a házban élt anno Krúdy Gyula, ám nem ez az igazán érdekes a történetben. A vevő LKL Consult akkori tulajdonosa dr. Lomnici Katalin volt, akinek a nagybátyja ebben az időben a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt. Bár az ingatlanhoz csak bérlőként lehetett hozzájutni, ám az adásvétellel egyidőben bérleti jogot is szereztek, így már meg lehetett venni az impozáns méretű ingatlant, amely pillanatokon belül 469.368.000 forintos (1,8 millió euró) áron került piacra. | https://atlatszo.hu/2020/10/22/jol-keres-a-meszaros-ugyvedjekent-megismert-jogasz-akit-hutlen-kezelessel-is-gyanusitanak/ | https://web.archive.org/web/20211222183823/https://orszagszerte.atlatszo.hu/jol-keres-a-meszaros-ugyvedjekent-megismert-jogasz-akit-hutlen-kezelessel-is-gyanusitanak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jol-keres-a-meszaros-ugyvedjekent-megismert-jogasz-akit-hutlen-kezelessel-is-gyanusitanak | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-10-22 00:00:00 | [
"Töröcskei István",
"Vörös József"
] | [
"Budapest Főváros VII. kerület Önkormányzata (Erzsébetváros)",
"LKL Consult Ingatlanforgalmazó és Tanácsadó bt.",
"Postás SE",
"Széchenyi Bank"
] | [] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"ügyvédek"
] | [
"Széchenyi Bank-ügy"
] |
51,135 | A vizes vb-ért felelős miniszter köréhez is folyt a közpénz a szervező cégtől | Seszták Miklós lánya épp annál az ügyvédi irodánál gyakornokoskodott 2017-ben, amely a miniszter által felügyelt vizes vb szervezőcégének közbeszerzéseit szervezte, jóval a piaci ár fölött. | Elég kevés olyan hatékonyan működő cég van Magyarországon, mint a miskolci székhelyű Agilitas Kft. A közbeszerzési tanácsadással foglalkozó vállalat az elmúlt években megdöbbentően alacsony szinten tudta tartani költségeit az egy időben igencsak megugró bevételeihez képest. A társaságnál a nyereség évekig az összes bevétel 80 százalékát közelítette. Ennek köszönhetően a nem sokkal korábban évi mindössze néhány százezer forintot fialó társaságból három év alatt több mint negyedmilliárdnyi osztalékot vett ki egyetlen tulajdonosa.
Jól fizetett FAKSZ-ok
Az Agilitas Kft. sikerében elég komoly szerepet játszott a 2017-es vizes világbajnokságot szervező Bp2017 Kft., amely a felfutást hozó időszakban minden jel szerint a legnagyobb megbízója volt az addig apró tanácsadócégnek. Ez a Bp2017 Kft. 2017-es szerződéslistájából derült ki, amelyet Demeter Márta, az LMP országgyűlési képviselője perelt ki és küldött el nekünk. Ahogy korábban megírtuk, a szerződéslista rámutat arra, hogyan juttatott közpénzt saját ismerőseinek és üzleti érdekeltségeinek a Bp2017 Kft. immár lassan egy éve körözött gazdasági igazgatója, Balogh Sándor. Az eddig eltitkolt*Demeter Márta tájékoztatása szerint csak azt követően teljesítették a bírósági döntést, hogy végrehajtást kezdeményezett a cég ellen. megbízásoknak azonban nemcsak a költségvetési csalással gyanúsított cégvezető köre volt haszonélvezője, hanem például a vizes vb-ért kormányzati szinten felelős Seszták Miklós fejlesztési miniszter környezete is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIsmerőseinek és saját érdekeltségeinek játszott át közpénzt az úszó vb-s cég körözött vezetőjeA Bp2017 kiperelt szerződéslistája betekintést enged abba, hogy az adófizetői pénzek hogyan gazdagítanak egy állami vezetőt és környezetét.
A most kiadott megállapodások közül a legnagyobb üzlet ugyanis a közbeszerzések lebonyolítása volt*A Bp2017 Kft. közbeszerzéseken elköltött milliárdjai eddig is ismertek voltak, hiszen erről kötelező beszámolni minden állami szervezetnek. A vállalat azonban nem csak így kötött megállapodásokat, hanem megbízási szerződés formájában, lényegében versenyeztetés nélkül is bízott meg feladatokkal cégeket. Ilyen esetben mindig nagyobb a visszaélés esélye, különösen, ha az állami szereplő – mint most a Bp2017 Kft. – nem teszi közzé ezeket a megbízásokat. A közbeszerzések lebonyolítására, illetve az ehhez kapcsolódó tanácsadásra pedig így adtak megbízást, így eddig nem volt ismert, hogy ezeket a feladatokat ki végezte és mennyi pénzt kapott ezért.. Még ha a listából a furcsa adatközlés miatt első ránézésére ez nem is derül feltétlenül ki, ilyen munkákra
százmilliókat költött a szervezőcég. Ezen az összegen pedig mindössze két piaci szereplő, a már említett Agilitas Kft. és a Seszták Miklóshoz sok szállal kötődő Rátky és Társa Ügyvédi Iroda osztozott.
Ilyen szakértői szolgáltatást bizonyos értékhatár felett igénybe kell vennie az állami szerveknek, márpedig a Bp2017 Kft. a beszerzései többségénél elérte ezt az értékhatárt. Az ilyenkor megbízott, úgynevezett felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (FAKSZ) feladata nagyon leegyszerűsítve az, hogy zökkenőmentesen menjen le az adott közbeszerzés, és ezért a szakember elvileg felelősséggel is tartozik. Az elképzelés egyáltalán nem ördögtől való, de a gyakorlatban a rendszer működése néha azért akadozik. Egyrészt a felelősségvállalás sem mindig valósul meg maradéktalanul, de ennél is fontosabb, hogy mostanra a szektor hatalmas üzletté vált, amit egyre inkább a nagy szereplők, gyakran a FAKSZ-okat is foglalkoztató ügyvédi irodák fölöznek le.
A közbeszerzési tanácsadás azért is hatalmas piac, mert az állam évi több ezer milliárdot költ el ilyen tendereken, de a Bp2017 esetében nem kizárólag ezért volt nagyon nagy üzlet. A vizes vb szervezője ugyanis a bevett gyakorlattól eltérően úgy állapodott meg a két partnerével, hogy azok díjazását a közbeszerzések becsült értékének 1,5-3 százalékában határozták meg. Ez elsőre nem feltétlenül tűnik soknak, ám a Bp2017 annyira sokat költött el közbeszerzéseken, hogy annak már a másfél százaléka is rengeteg pénz. A vállalat több mint ötven közbeszerzésének átnézése alapján – ha valóban minden esetben legalább 1,5 százalékért dolgoztak a tanácsadók, ahogy ezt a szerződéslistában állítják – az Agilitas Kft. közel 270 millió forinthoz juthatott a Bp2017-től, a Rátky Ügyvédi Iroda pedig nagyjából 140-hez. (A számítás részleteihez kattints a csillagra)*A vizes vb tokkal-vonóval több mint százmilliárd forintjába került az államnak, ám ezt nem mind a Bp2017 Kft.-n keresztül fizették ki, rengeteg munkát más állam szereplők rendeltek meg. A szervezőcég ebben a formában szinte pontosan 34 milliárd forintot költött. A szerződéseknek ugyanakkor nem ez az összeg volt az alapja, hanem az előzetesen becsült érték, ami jellemzően nem egyezik meg a végső árral. Éppen ezért átnéztük a vállalat közel 50 közbeszerzését, amiből az derült ki, hogy a kiadásokat több esetben – például a botrányos hotelfoglalásoknál – nagyon durván sikerült alulkalkulálni, a tanácsadói szerződések alapjául szolgáló előzetes becslések összértéke azonban így is meghaladta a 27 milliárd forintot.
Ennek a másfél százaléka valamivel több, mint 400 millió forint, amin a két cég nagyjából egyharmad-kétharmad arányban osztozott. A Rátky Ügyvédi Iroda egy tucatnyi közbeszerzést bonyolított le közel 9,2 milliárd forint értékben, az Agilitasra pedig több mint 30 közbeszerzés jutott, amelyekre előzetesen majdnem 18 milliárd forintot szántak (volt néhány szerződés, ahol – nem teljesen tisztázott hogyan, de – más tanácsadót bíztak meg, illetve nagyjából 15 esetben került sor utólagos szerződésmódosításra). A 140 és 270 milliós bevételi számok úgy jöttek ki, hogy ezeket az összegeket szoroztuk meg a listában meghatározott jutalékokkal.. Utóbbi azért nem biztos, mert a kiperelt dokumentumban van egy olyan tétel, amit egyetlen közbeszerzéshez sem lehet kötni, és ami további nagyjából 45 millió forinttal dobná meg az irodának fizetett összeget.
Akárhonnan nézzük, túlárazták
A százmilliós díjazás néhány tucat*Illetve Rátkyék esetében szinte pontosan egy tucat. közbeszerzés megszervezéséért nem csak laikus szemmel tűnik rengetegnek, hanem szakértők szerint is. Alapból nem általános, hogy ilyen nagy összegű tendereknél kvázi jutalékot határoznak meg, de ha még így is tesznek, az arány akkor is sokkal kisebb. Ráadásul jellemzően sávos, azaz minél nagyobb értékű a tender, annál kisebb százalékot kap a FAKSZ. Milliárdos közbeszerzéseknél ez fél százalék alatti arányt jelent, de néhány százmilliós szerződésből is találtunk olyat, ahol ez csak 0,8 százalék volt.
A Bp2017-hez hasonlóan magas arányt legfeljebb az állami központi beszerző szervezeteknél lehet látni, amelyek 1-2 százalék közötti összegért dolgoznak. Itthon a központosított kormányzati informatikai beszerzéseket segítő Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (DKÜ) számára például jogszabály rögzíti a nagyobb összegű beszerzéseknél a 2 százalékot. Ezek azonban olyan szervezetek, amelyek hatalmas adminisztrációs hátteret tartanak fenn saját pénzüggyel, informatikával, katalógusmenedzsmenttel, azaz a költségeik is magasabbak. A piacon így ezt a szintet lehetetlen elérni. Ahogy egy forrásunk fogalmazott: a DKÜ-ről jellemzően csak úgy szoktak beszélni a piaci szereplők, hogy
mennyire boldogok lennének, ha egyszer olyan díjazást kapnának, mint az állami ügynökség.
A többség nem is százalékos rendszerben dolgozik, hanem vagy egy konkrét összegért, vagy órabérben, esetleg nagyobb megbízás esetén havi átalányban. Az itt megszokott díjazás pedig tényleg a töredékére rúg csak a Bp2017-nél tapasztalt kifizetéseknek. Az egyösszegű megbízásoknál még a kisebb közbeszeréseknél (pdf, pdf, pdf, pdf)
sem általános, hogy a FAKSZ néhány százezer, esetleg 1-2 millió forintnál többet kap, ami jellemzően a közbeszerzés értékére vetítve olyan 1-2 százalék.
Ilyen megbízásból elég sokat lehet találni, az Agilitasnak is van ilyen nyilvános szerződése: ők Berente községétől tavaly egy 194 milliós tenderért kaptak 1,26 millió forintot, ami 0,65 százalékos jutalékot jelentene (pdf).
Havi díjazásnál általában – nyilván a várható közbeszerzések számától függően – a néhány százezres, esetleg milliós szerződések a jellemzőek, szemben a Bp2017 partnerei által elért tízmilliós nagyságrenddel. Persze utóbbira is lehet példát találni: a NAV-nak van egy hasonló megbízása, amit még 2018-ban a szintén kormányközeli Ész-Ker Zrt. nyert el havi közel 23 millió forintért, de a kiírás szerint ezért ők éves szinten több száz közbeszerzést kezelnek, nem néhány tucatot.
Az óradíjak a fellelhető szerződések szerint nagyjából 15–25 ezer forint között szóródnak, és hasonló összegeket hallottunk a piacról is, azzal kiegészítve, hogy akár 8-10 ezer forintért is lehet már FAKSZ-ot találni, a díjazás teteje pedig 40 ezer forint körül lehet. Az Agilitás esetében a Bp2017-es megbízásból ezzel a kiemelkedő óradíjjal számolva is közel hétezer órányi munka jönne ki, ami nagyjából 850 munkanap.
Ez még úgy is soknak tűnne, ha a cég négy-öt embere folyamatosan a szervezőcégnek dolgozott volna, de a vállalatnak 2017-ben saját kimutatása alapján is csak egy alkalmazottja volt
(átlagosan), az Opten céginformációs rendszer szerint pedig az év első öt hónapjában egy sem.
Egyetemi ismeretség
Akárhogy számolunk tehát, a 1,5 és különösen a 3 százalékos jutalék így is, úgy is nagyon erős túlárazásnak tűnik. Ráadásul az állami megrendelő és a megbízott között személyes összefonódás is volt. A Rátky Ügyvédi Irodát már ezt megelőzően a vizes vb-t kormányzati részről felügyelő Seszták Miklós fejlesztési miniszterhez kötötték.
Az iroda akkor került igazán pozícióba, amikor Seszták miniszter lett, ezt követően pedig számos olyan megbízást kapott, amely a tárcához köthető. Rátkyék dolgoztak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek és az Antenna Hungáriának, de a devizahiteles perekben is képviselték a magyar államot. Egy évvel a vb előtt a Magyar Narancs Seszták-portéjában az ügyvédi iroda vezetőjéről, Rátky Miklósról azt írta, hogy még egyetemi időkből, a Bibó István Szakkollégiumból ismeri a minisztert.
Ezt erősítette meg két évvel később a Heti Válasz is, amely emellett felhívta a figyelmet, hogy Rátkyéknak nemcsak az ügyvédi irodája kapott megbízásokat Seszták minisztériumától, illetve a tárca alá rendelt cégektől, de maga Rátky Miklós és felesége is felügyelőbizottsági, igazgatósági tagok lettek olyan fontos állami cégekben, mint a Rába Járműipari Holding, a Panrusgáz Gázkereskedelmi Zrt., a MÁV vagy éppen a rezsicsökkentést felügyelő NKM Nemzeti Közművek Zrt.
Ami azonban talán még az egyetemi ismeretségnél is erősebb kapcsolat, hogy
a vizes vb évében Seszták Miklós lánya a Rátky Ügyvédi Irodánál gyakornokoskodott, később pedig ügyvédjelöltként is ott dolgozott.
Az Agilitas Kft. esetében nincs ilyen látványos összefonódás, de a cég referenciái szerint rengeteget dolgozott Kisvárdán, ahol nagyon jelentős Seszták Miklós befolyása. A vállalat közel másfél tucat megbízást kapott közvetlenül az önkormányzattól, de emellett több ízben dolgoztak a helyi tankerületi központnak, a Várda Sportegyesületnek és a Kisvárdai Várfürdő Fejlesztő Nonprofit Kft.-nek is. Mások mellett ők bonyolították le az ottani sportszálló és apartmanház kivitelezésére kiírt tendert.
Nem ez az egyetlen referenciájuk azonban Kelet-Magyarországon. Dolgoztak a Bp2017 Kft. gazdasági igazgatójának, Balogh Sándornak a szűkebb pátriájában, Szerencsen, továbbá rengeteg megbízásuk volt Miskolcon és Sátoraljaújhelyen is, ahol a vállalat tulajdonosának és vezetőjének annyira nagy a respektje, hogy a város közbeszerzési tervét is ő terjeszti be a képviselő-testület elé (pdf, pdf).
A jó sátoraljaújhelyi kapcsolatrendszerben valószínűleg az is szerepet játszott, hogy
a cég dolgozott a választókerület fideszes országgyűlési képviselője, Hörcsik Richárd fiának is,
aki korábban 160 millió forint EU-s támogatást kapott a Tokaj-Portius borház kialakítására.
Szeszták megoldó embere
Ezek a megbízások azonban valószínűleg eltörpültek a vizes vb-s szerződés mellett. A százalékos díj alapján számolt, Agilitas Kft.-re jutó 240 milliós bevétel azt jelenti, hogy ebben az időszakban a cég szinte csak a Bp2017-nek dolgozhatott, méghozzá sokkal többet, mint korábban. A vállalat 2017-es bevétele több mint a húszszorosa volt a három évvel korábbinak, nyeresége pedig közel hatvanötszörösére nőtt ebben az időszakban*Az Agilitas Kft. 2017-ben elvileg “adónem áttérés miatt” két beszámolót adott le, egyet az első, egyet a második féléves működéséről. Ezek tanulsága szerint a június végéig tartó időszakban 161,7 milliós árbevétel mellett 135,8 milliós adózott eredményt ért el a cég, míg a július és december közötti hat hónapban a forgalom 51,3 millió, a nyereség pedig 39,3 millió forint volt. Ez még inkább alátámasztja, hogy a pénz nagy része a Bp2017-től jöhetett, hiszen a vizes vb-s közbeszerzések többsége 2017 első félévére esett.. A fantasztikus 2017-es teljesítményt azonban vizes vb híján azóta sem sikerült megismételni: tavaly már csak 55 millió jött be, a nyereség pedig a hetedére apadt.
Az elvileg százmilliós kifizetéseket pedig (a Bp2017 működési szabályzata szerint) az a Balogh Sándor hagyta jóvá, aki szintén közeli kapcsolatban állt a korábbi fejlesztési miniszterrel. Baloghot többen is Seszták helytartójaként írták le, és hasonlóan vélekedett róla saját testvére is, aki egy forrásunk birtokába került hangfelvételen azt mondja bátyjáról, hogy
Seszták megoldó embere.
Baloghot a Segítő Kéz az Elesetteknek Alapítvány vezetésében néhány éve Seszták egy közvetlen munkatársa váltotta, és az alapítványnak ezt követően is még jó ideig közös cége volt Balogh lányával.
Kérdéseinkkel megkerestük az Agilitas Kft.-t, a Rátky Ügyvédi Irodát és a Bp2017 Kft.-t, illetve a szervezetek vezetőit is. Kíváncsiak lettünk volna mások mellett arra, hogy a szervezőcég miért ilyen díjazást választott, a kedvezményezettek pontosan mennyi bevételre tettek szert, illetve hogyan látják kapcsolatukat Seszták Miklóssal és Balogh Sándorral, de válaszokat nem kaptunk. | https://g7.hu/kozelet/20201030/a-vizes-vb-ert-felelos-miniszter-korehez-is-folyt-a-kozpenz-a-szervezo-cegtol/ | https://web.archive.org/web/20230905144637/https://g7.hu/kozelet/20201030/a-vizes-vb-ert-felelos-miniszter-korehez-is-folyt-a-kozpenz-a-szervezo-cegtol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-vizes-vb-ert-felelos-miniszter-korehez-is-folyt-a-kozpenz-a-szervezo-cegtol | G7 | hungarian-news | 2020-10-30 17:12:00 | [
"Balogh Sándor",
"Rátky Miklós",
"Seszták Miklós"
] | [
"Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft.",
"Rátky és Társa Ügyvédi Iroda"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"tanácsadás",
"sport",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Vizes VB 2017"
] |
51,136 | 159 ezer forintnyi közpénzt költött luxusitalokra a miniszterelnöki főtanácsadó | Az elmúlt években luxusköltéseivel került be a hírek fősodrába Hegedűs Zsuzsa, aki a társadalmi felzárkóztatásról és a társadalmi konfliktusok kezeléséről ad tanácsokat a miniszterelnöknek, és emellett egy gyerekéhezés ellen küzdő alapítványt is vezet. Mivel egymilliós fizetése mellett luxusautót használ és nem sajnálja a közpénzt reprezentációra sem.
Hegedűs Zsuzsa a kiperelt iratok alapján összesítve mintegy 218 ezer forintot költött el alkoholra, édességekre és kávéra, teára. | Az elmúlt években luxusköltéseivel került be a hírek fősodrába Hegedűs Zsuzsa, aki a társadalmi felzárkóztatásról és a társadalmi konfliktusok kezeléséről ad tanácsokat a miniszterelnöknek, és emellett egy gyerekéhezés ellen küzdő alapítványt is vezet. Mivel egymilliós fizetése mellett luxusautót használ és nem sajnálja a közpénzt reprezentációra sem, a Demokratikus Koalíció szerette volna kikérni a vonatkozó számlákat a kormánytól. A kabinet azonban nem adta ki a költésekről szóló tételes listát, hiába közérdekből nyilvános adatról van szó. Ezért a párt bírósági úton perelte ki a dokumentumokat - közölte a DK képviselője Sebián-Petrovszki László online sajtótájékoztatóján.
A szerkesztőségünkhöz is eljuttatott számlákból kiderült, hogy reprezentáció címén többek között méregdrága luxusitalokra is futotta közpénzből. Sebián-Petrovszki László kiemelte:
Orbán Viktor főtanácsadója egyik alkalommal 36 ezer forintot fizetett egy olasz borért, de több üveg tízezer forintnál is drágább pezsgőt is vett.
A képviselő hangsúlyozta: a legdrágább tételek összértéke majdnem 100 ezer forint, ami 3,5-szerese a minimálnyugdíjnak és nyolcszorosa a családi pótlék immár 10 éve változatlan összegének.
Hegedűs Zsuzsa a kiperelt iratok alapján összesítve mintegy 218 ezer forintot költött el alkoholra, édességekre és kávéra, teára. Ennek
73 százaléka minőségi alkoholt fedezett,
17 százaléka kávét és teát,
8 százaléka pedig édességeket.
Alkoholra mindösszesen így 159 ezer forintot költött a miniszterelnöki főtanácsadó, melyek közül a legdrágább tétel a sajtótájékoztatón is kiemelt 36 ezer forintos olasz bor,
három üveg, egyenként 15 ezer forintos pezsgőre is futotta,
de egy üveg 17 ezer forintos Mumm pezsgő is a bevásárlókosárba került.
Egy üveg 13 ezer forintos Pianta Toro bor,
három üveg, egyenként 8800 forintos Chianti bor,
és egy üveg 12 éves Chivas Regal is a listán szerepel, melyért 8000 forintot kellett kifizetni közpénből.
Olasz pörkölésű kávéért összesen 18 ezer forintot fizetett. Ezért az összegért összesen 1,5 kilogramm kávét vásárolt háromszor félkilós kiszerelést.
Ami az édességeket illeti, itt már kevésbé jellemző a luxuskategória, bármelyik üzletben kapható, közepes árfekvésű termékeket vásárolt, mint például Merci csokoládé, Milka bonbon vagy épp Ferrero bonbonok. | https://mfor.hu/cikkek/makro/159-ezer-forint-kozpenzbol-vett-luxusitalokat-a-miniszterelnoki-fotanacsado.html | https://web.archive.org/web/20220706132419/https://mfor.hu/cikkek/makro/159-ezer-forint-kozpenzbol-vett-luxusitalokat-a-miniszterelnoki-fotanacsado.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/159-ezer-forintnyi-kozpenzt-koltott-luxusitalokra-a-miniszterelnoki-fotanacsado | mfor.hu | hungarian-news | 2020-10-30 18:26:00 | [
"Hegedűs Zsuzsanna"
] | [
"Minden Gyermek Lakjon Jól Alapítvány"
] | [] | [
"tanácsadás",
"gazdálkodás",
"klientúra"
] | [] |
51,138 | Kisfaludy-pályázatok: Az Orbán-család ügyvédjének cége is milliókat kapott a balatoni üdülőjére | Megírtuk már, hogy Mészáros Lőrinc, Simicska Lajos vagy Puch László panziója vissza nem térítendő állami támogatást kapott, ezúttal pedig egy befolyásos fideszes országgyűlési képviselőhöz köthető cég neve került elő.
A Kisfaludy-pályázatok 2020-as nyertesei között találjuk az SBGK irodai szolgáltató és kereskedelmi Kft.-t, amely 6 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott az SBGK apartman fejlesztésére, valamint 3 millió forintot a balatonfüredi Kosztolányi társasüdülőre. Az SBGK Kft. tulajdonosai között Bajkai István is senior partner (résztulajdonos), de ügyvédi tevékenységét szünetelteti.
Bajkai István parlamenti képviselő, a (KESMA) kuratóriumi tagja. | Mindig lehet újabb és újabb érdekességet találni a kormányzati felügyelet alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program pályázati nyertesei között. Megírtuk már, hogy Mészáros Lőrinc, Simicska Lajos vagy Puch László panziója vissza nem térítendő állami támogatást kapott, ezúttal pedig egy befolyásos fideszes országgyűlési képviselőhöz köthető cég neve került elő.
A Kisfaludy-pályázatok 2020-as nyertesei között találjuk az SBGK irodai szolgáltató és kereskedelmi Kft.-t, amely 6 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott az SBGK apartman fejlesztésére, valamint 3 millió forintot a balatonfüredi Kosztolányi társasüdülőre. Ez eddig keveseknek csenghet ismerősen. Az SBGK Kft. tulajdonosai között azonban egy Andrássy úti villában székelő SBGK ügyvédi iroda is szerepel, ahol Bajkai István is senior partner (résztulajdonos), de ügyvédi tevékenységét szünetelteti.
2019-ben abban a kivételes helyzetben lehettünk, hogy a Magyarországon működő irodák közül elsők között ünnepelhettük fennállásunk 50 éves jubileumát
- szól az SBGK ügyvédi iroda bemutatkozása. Tehát egy meglehetősen patinás ügyvédi irodáról van szó, amelyhez 1995-ben csatlakozott Bajkai István. A fideszes országgyűlési képviselő 2012 és 2018 között elnökségi tag is volt. A politikusról az Index közölt korábban részletesebb portrét. A cikk szerint Orbán Viktor, Orbán Ráhel és Tiborcz István ügyvédje, aki mögött több évtizedes, sikeres jogászi pálya áll. Az eredetileg gazdasági, szerzői jogi, közbeszerzési és a nemzetközi jog területére specializálódott iroda az elmúlt években nagyra nőtt, több mint 40 főt foglalkoztat, miután sokmilliárdos tanácsadói megbízásokat nyertek el a Miniszterelnökségen az uniós közbeszerzések minőségellenőrzésére.
Jelenleg tehát Bajkai István parlamenti képviselő és a jobboldali médiabirodalmat összefogó Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványban (KESMA) kuratóriumi tagja. A Fidesz alapítói közé tartozik, így nem meglepő, hogy a neve szerepel a Fidesz tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolójában: 1,6 millió forinttal támogatta a saját pártját. Szünetelteti ügyvédi tevékenységét, az ügyvédi irodájából származó jövedelmében jelentős változás állt be: a tavalyi bruttó 161 millió forintról kevesebb, mint a felére, 77 millió forintra esett vissza a bevallott összeg.
Magának a 9 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapó SBGK Kft.-nek az ügyvédi iroda számos tagja is tulajdonosa. Tavaly 227 millió forintos forgalom mellett 6,4 millió forintos nyereséggel zártak. Főtevékenységük a saját tulajdonú ingatlan bérbeadása.
A Kosztolányi Apartmanház a Balatontól 500 méterre szép zöld környezetben található. A két épületből álló négyszintes apartmanház többségében magántulajdonban van. Az apartmanok szépen felújítottak. Egy apartman egy szobából áll, mely 2+2 fő részére biztosít kellemes éjszakai pihenést és nappali tartózkodást.
- szól a balatonfüredi társasüdülő bemutatkozása.
Többször megírtuk már, hogy az Orbán-kormány olyan szálloda vagy panziófejlesztéseket finanszíroz közpénzből, amelyek tulajdonosainak minden bizonnyal akadna saját forrása is a beruházásra. A kormány szerint a Kisfaludy-pályázatokkal nincs semmi probléma: Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint nem politikai szimpátia alapján, hanem kizárólag szakmai alapon dől el az, hogy kik kapnak turisztikai fejlesztési támogatást. Ezeket a fejlesztéseket ugyanis magyar emberek hajtják végre, magyar embereknek adnak munkát, a magyar turizmus és a magyar gazdaság bővüléséhez járulnak hozzá. | https://mfor.hu/cikkek/makro/kisfaludy-palyazatok-az-orban-csalad-ugyvedjenek-cege-is-milliokat-kapott-a-panziojara.html | https://web.archive.org/web/20230127141930/https://mfor.hu/cikkek/makro/kisfaludy-palyazatok-az-orban-csalad-ugyvedjenek-cege-is-milliokat-kapott-a-panziojara.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kisfaludy-palyazatok-az-orban-csalad-ugyvedjenek-cege-is-milliokat-kapott-a-balatoni-udulojere-1 | mfor.hu | hungarian-news | 2020-10-28 19:54:00 | [
"Bajkai István (dr.)"
] | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"SBGK Ügyvédi Iroda"
] | [
"Balatonfüred",
"Veszprém megye"
] | [
"pályázat",
"támogatás",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
51,140 | Napi háromszáz teherautóval érkezhet a NER a Fertő tó partjára | Állami pénzből épülhet négycsillagos szálloda, kikötő és 16 teniszpálya a Fertő tó partjára. A nemzeti park területén Mészáros Lőrinc cége vezényli a beruházást, amely ellen hiába tiltakoztak a helyiek. A közpénzből pörgő gigaprojekt a világörökségi védettségben szerepet játszó cölöpházakat sem kíméli. A beruházást egy 2017-es tűzvész is megkönnyíti. | Testes, bakancsos biztonsági őr jön felénk: „Ti drónoztok? Na menjetek a picsába innen!” Nem hatja meg az érvünk, hogy semmi illegálisat nem csinálunk, látszik rajta, hogy parancsot kapott, aminek a végrehajtásán az állása múlhat:
Nem érdekel, hogy ezt szabad-e. Amit a Kárpáti úr kitalál, az van!
– dobja be a főnöke nevét, akit az egész környék hasonlóan, urazva emleget. Hiába állunk egy nemzeti park területén, itt két éve így zajlik az élet, a partot sorompó és őrbódé zárja el. Nem véletlenül: sok milliárdos állami projektet terveznek a Fertő tó mellé, a tóparti nádas csendjét hamarosan munkagépek moraja váltja fel.
A nyertes: Mészáros Lőrinc
A Fertő tó magyar oldalán egyetlen hely van, ami jól megközelíthető, és nem kifejezetten védett természetvédelmi terület. Ez a strand és vízitelep területe, ahol mintha megállt volna az idő 1982-ben, igaz, így a romantikája is megmaradt. A helyiek is azt mondják, hogy rendbe kellene rakni, de úgy érzik, valakinek inkább egy megalomán gondolat fogalmazódott meg a fejében. Csónak- és vitorláskikötőt, 100 szobás szállodát, kempinget, ökocentrumot, üdülőházakat, sportpályákat, 16 teniszpályát, új strandot, sétányokat és még egy lagúnát is terveznek az elhanyagolt terület helyére.
A helyiek ellenérzésének világos az oka: az elmondottak alapján ez a projekt mintapéldája lehet annak, ahogy a kormányközeli elit kihasít egy újabb darabot a közös értékeinkből. Eddig 500 forintos lángosért jártak a partra, hamarosan a négycsillagos szálloda vendégeinek és a vitorlások tulajdonosainak játszótere lehet a tó.
A Fertő tó élvezetére eddig nagyon kevés embernek, csak a kiváltságosoknak volt lehetősége
– nyilatkozta a Mandinernek Sopron fideszes polgármestere, Farkas Ciprián, a helyiek viszont kínjukban nevetnek ezen, mert szerintük éppen a komplexum megépülte után lesz ez a helyzet.
A projekt kivitelezésével az állami tulajdonú, nyárig a Magyar Turisztikai Ügynökséghez (MTÜ), július óta a Miniszterelnökség alá tartozó Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t bízták meg, aminek az élére a KDNP soproni alelnökét, a már emlegetett Kárpáti urat, Kárpáti Bélát nevezték ki, bár sokan sejtik úgy, hogy nála nagyobb erők mozognak Fertőrákos határában.
Először 2015-ben – nem sokkal Orbán Viktor soproni látogatása után – vetődött fel, hogy fejlesztenék a Fertő partját a Modern Városok Program keretében. 7,9 milliárd forintról, és kisebb léptékű, egy szezon alatt befejezhető beruházásról volt szó, aminek megvalósítását javarészt uniós támogatásból képzelték el.
Aztán egy évvel később kormányhatározatban rögzítették, hogy kiemelt kormányzati beruházás lett a tervből, és a korábbi összeg majdnem háromszorosából – immár kizárólag állami pénzből –, 23 milliárd forintból épülhet meg a fent részletezett komplexum. A helyiek csak találgatják, kinek köszönhető a nagy ugrás, és ahogyan a hasonló turisztika fejlesztéseknél oly gyakran, emlegetik a miniszterelnök lányát, Orbán Ráhelt, többen mondják, hogy az utóbbi időben látták is a tó környékén.
Ugyanakkor bár a tervek arról szóltak, hogy a beruházásnak 2020-ra el kell készülnie, még egy kapavágás sem történt, pedig a strandot már két éve bezárták, a büféseket elküldték. A Mazsola büfé tulajdonosa azt mondta, olyan gyorsan kellett távozniuk, hogy még mindig náluk van a kulcs, mert leadni sem tudták senkinek.
Állítólag engedélyeztetési gondok akadtak, ezért kellett többször módosítani a tendereket. Ami biztos, hogy az első komolyabb közbeszerzést az idén október elején zárták le: a nyertes a Mészáros és Mészáros Kft. lett. Mészáros Lőrinc cége lenyomta a Strabagot, így ő kezdhet bele a projektbe. Az első körben 9,3 milliárdból építhet kikötőt 813 vitorlásnak és 500 csónaknak. Emellett Mészáros cége a meder kotrását, a partfal kialakítását, a tereprendezési munkákat és a közművesítést végezheti el a strand területén. Arról nincs szó, hogy a strandot rendbe raknák, hogy újra kijárhassanak a tóhoz a fürdeni vágyók.
Régen határsávi engedélyre és párttagkönyvre volt szükség, ma jó kapcsolatokra, a jövőben pedig sok pénz kell majd ahhoz, hogy lemehessünk a tópartra
– mondta Major Gyula, aki a civil ellenállást szervezi Fertő tó barátai néven, arra utalva, hogy a rendszerváltás előtt szigorúan őrizték a vasfüggöny vízi határát.
A strand területét már két éve körbekerítették, néhány hete pedig az őrbódéval megtámogatott sorompón is csak néhányakat engednek át a parthoz „Lemotoroztam, hogy megnézzem mi folyik ott, de azt mondta az őr, csak akkor mehetek be, ha horgász vagyok, vitorlás, vagy rajta vagyok a VIP-listán” – mesélte egy fertőrákosi férfi.
Bele a nemzeti park közepébe
Nem tudunk semmit. Alapvetően semmilyen kérdésre nem kap választ senki, sehonnan
– magyarázta Major Gyula. Kárpáti Béla viszont arról beszélt a soproni televíziónak, hogy minden engedélyt megszereztek, és a látványtervek előtt ülve nem hagyott kétséget afelől, minden meg fog épülni előbb-utóbb.
52 hektárnyi terület átalakításáról van szó, amelynek során 100 ezer négyzetméternél nagyobb területet terveznek leburkolni. A tervek ugyan folyamatosan változtak, de – ha lehet hinni Kárpátinak – végül a jelenleg érvényben lévők valósulhatnak meg. Ezek szerint pedig jelentősen megváltozik majd a környék: összesen 880 autónak épül parkoló, nem spórolnak a térkővel, jelentősen hozzányúlnak a parthoz, és a szállodáról se feledkezzünk meg. Mindez a Fertő-Hansági Nemzeti Park területén történik.
De ez még nem minden: Natura 2000-es besorolású, Ramsari területről van szó, ami 2001 óta az UNESCO világörökségi védelme alatt álló kultúrtáj, és a környezetvédelmi engedélyeket megalapozó tanulmány szerint is kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen, illetve különleges madárvédelmi területen fekszik.
Tegyük hozzá, hogy egy feltöltött területről van szó, ahol évtizedek óta vízi telep és strand működik, nem háborítatlan természeti környezetről. „Puffer zóna, amely a szelíd tájhasználat, valamint az ökoturizmus számára is jó lehetőségeket nyújt” – áll az egyik tanulmányban, nem véletlenül, hiszen egy nemzeti park közepén járunk, ahol a drasztikus változás a környező ökoszisztémát is felboríthatja.
Az érintett természetvédelmi terület jelenlegi állapotától függetlenül a tervezett beruházást itt egyáltalán nem lenne szabad megvalósítani. Egy rossz álom, hogy a nemzeti park területén belül épülhet egy szálloda, teniszpályák, sportcentrum és 880 autónak parkoló
– mondta Kun Zoltán természetvédelmi szakember, aki évek óta küzd a projekt ellen. Elismeri ő is, hogy a magyar oldalon ez a nemzeti park „legkevésbé értékes területe”, de szerinte a meglévő strandot, turisztikai infrastruktúrát kellene feljavítani, és nagyjából itt megállni.
A nemzeti park előző igazgatója sem repesett a beruházásért, beszélik, hogy Reischl Gábort ezért is távolították el a posztjáról 2018-ban. Annyi biztos, hogy utódja, Kulcsárné Róth Matthaea nem ellenkezik hevesen. Megkérdeztük a Fertő-Hansági Nemzeti Parkot arról, mit szólnak az építkezéshez, de nem kaptunk választ.
Százával jönnek majd a teherautók minden nap
„Az I. és II. ütem várható napi tehergépjármű-forgalma összesen 300 tehergépkocsi lesz” – olvasható az egyik Natura 2000-es hatásbecslési dokumentációban. Mivel reggel 7 és délután 6 közötti forgalommal számoltak, ezért könnyen ki lehet matekozni, hogy hónapokon keresztül átlagosan kétpercenként fog elrobogni egy teherautó az építkezéshez.
Mivel tehermentesítő út nem épült, és a tervek sem szólnak róla, ezért nem nagyon látszik más megoldás, mint hogy ezek Fertőrákos főutcáján közlekedjenek, ahol az út mellett 100-150 éves házak is állnak.
Azt a hatástanulmányok írói is elismerik, hogy az építési időszakban nagy lesz a zaj, a por, és a kipufogógáz miatt a nitrogén-dioxid szintje meghaladja majd az egészségügyi határértéket. Mégis arra a következtetésre jutottak, hogy „a közvetett hatásterületen a területi igénybevétel, a mechanikai károsodások, szennyeződések már kizárhatók vagy minimális valószínűségűek, de a zavarás növekedésével kell számolni”. Vagyis a beruházás nem a legjobb a nemzeti parknak, de „csak” a közeli lakosság és az állatvilág zavarása feltételezhető, a nemzeti park ökoszisztémájára nem lesz jelentős hatással a projekt.
Azt is leírták, hogy az építkezéssel okozott károkat kompenzálják. Ugyanakkor rögzítették, hogy a beruházáshoz nem fűződik kiemelt gazdasági vagy társadalmi érdek, márpedig ha ilyen nincs, akkor hiába a kompenzáció, nem adható ki építési engedély olyan építkezésre Natura 2000-es területen, ami bármilyen negatív hatással jár. E miatt Kun Zoltán panaszlevelet küldött az Európai Bizottságnak, ahonnan felvették a magyar kormánnyal a kapcsolatot.
Az üzemelési időszakban a teherautó-forgalom ugyan megszűnik, de az autóforgalom jelentős megugrását prognosztizálják: napi 4400 látogatóval számolnak a korábbi 1800 helyett. Az egyik hatástanulmány szerint ez „nem okoz érzékelhető mértékű változást”, de „a zajvédelmi határérték módosítása iránti kérelem beadása válhat szükségessé”.
A házsor maradhatott volna, de az épületek fele leégett
Ez az utólagos módosítgatás egyébként sem idegen a projekttől. A soproni önkormányzat – a tópart közigazgatásilag a városhoz tartozik – 2018-ban úgy változtatta meg a fertői vízi telep fejlesztését lehetővé tevő szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot, hogy a Natura 2000-es védettségű részen eredetileg beépítésre nem szánt zöldterületet átminősítettek beépíthető területté, megnövelték az építhető szálloda magasságát 10-ről 11,5 méterre, és lehetővé tették azt is, hogy a cölöpökre felépítendő szálláshelyek mentén parkoló épülhessen.
A cölöpházak elbontásával viszont a tűzzel játszanak. A cölöpházak ugyanis az UNESCO világörökségi kezelési tervében megőrzésre érdemes épített örökségként vannak felsorolva, amit az előkészítő dokumentumok is rögzítenek. „Az üdülőépületek egységes és illeszkedő megjelenése, a sajátos vízre telepítés, a megközelítésüket szolgáló stégrendszer megjelenése a terület egyedi megjelenésének, arculatának hordozói” – írják egy helyen. A cölöpházak jövője mégis erősen kétséges.
Aki erre jár, megdöbben, hogy ezt lebontják
– mesélte az egyik cölöpház tulaja.
A helyzet bonyolult, mert a háznak papíron bérlői – a tómedrek állami tulajdonba tartoznak, a ráépült cölöpházak viszont a bérlők tulajdona –, de 99 évre kötöttek szerződést, lényegében örökbérletre, ezért sokan rengeteget költöttek is az ingatlanokra. Ezen felül komoly bérleti díjat is fizetnek a cölöpházak használói, félévente 400 ezer forint körül.
2016-ban azonban egyoldalúan szerződést módosított az állam: a kvázi örökbérletet kihúzták belőle, a helyére azonnali felmondási lehetőséget írtak.
Ha holnap pakolni kell, akkor holnap pakolni kell. Semmi információnk nincs, mindenki meg van félemlítve
– mondta az egyik bérlő, aki a nevét sem merte vállalni.
Összesen 21 cölöpház épült 1966-ban a Fertőre. Sokak – így a projektért felelős vezető Kárpáti Béla – szerint a házaknak meg sem szabadott volna épülniük, csak az államszocializmus zavaros természetvédelmi viszonyai miatt volt erre lehetőség. Ugyanakkor tény, hogy építési engedélyt kaptak a házakra.
A házak megépültek, és a nádtetős nyaralók turisztikai látványosságok lettek. Az UNESCO világörökségi kezelési tervében „a cölöpházak megőrzését/esetleges bővítését, valamint a közterület megfelelő rendezését irányozza elő” – írják a szállodaépítés hatásait latolgató tanulmányban is. Ezért arra a következtetésre jutottak ebben a dokumentumban, hogy „a cölöpházas üdülősor megtartandó”. A szállodának kijelölt terület viszont a házsor mögött fekszik, így az nem megy, hogy a cölöpházak is maradnak, és a szálloda is megépül.
2017. június 28-án reggel az egyik cölöpház lakói füstszagot éreztek. Először azt hitték, nádat égetnek a közelben, de sajnos nem erről volt szó.
Nem lehetett kilátni az ablakon, dőlt be a füst, rémisztő volt a helyzet
– emlékeztek vissza.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park által bérelt ház kapott lángra, és mire megfékezték a tüzet, a 21 házból 10 teljesen leégett. A tűz a feltehetően úgy keletkezett, hogy munkavégzés közben – valószínűleg flexeltek – a szél a nádtetőre fújta a szikrákat, és ez terjedt tovább. Ezzel a magyarázattal szemben sokan szkeptikusok, de azt csak suttogva merik kimondani, hogy gyújtogatás történhetett, mert ezt egyetlen tény sem támasztja alá. Beszélnek arról, hogy a nagy szélben nem is lett volna szabad olyan munkát végezni, ami szikrázással jár. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy nem egymás melletti házak égtek le. Megint mások arra, hogy leégett olyan ház is, ami tűzvédő szerrel volt impregnálva, mellette sértetlenül megmaradt olyan, ami nem.
Egy dolog biztos, a tűz utáni hatásbecslési dokumentációba már ez a szöveg került:
A telepítési koncepció a tervezési területen az infrastruktúra és tájépítészeti környezet átfogó rekonstrukciójával összhangban a meglévő teljes épületállomány bontásával és újrastrukturálásával számol. (Az eredetileg megtartandónak tervezett cölöpházas üdülősor 2017-ben részben leégett.)
Ezzel a megmaradt cölöpházak sorsa megpecsételődött, amit a soproni önkormányzat is jóváhagyott. Ebből a szempontból külön érdekes, hogy a Magyar Posta nemrég árulni kezdte 42 millió forintért a cölöpházát, amit hamarosan le kell bontani.
A bérlők között van még néhány állami szerv, magáncégek, illetve magyar és osztrák magánszemélyek. Azt sem lehet tudni, hogy a házak elbontásának költségét kinek kell állnia, és az állami kárpótlás is kétséges, mivel bérleményekről van szó.
Valaki nagyon jól fog járni
„A terület mai képét a szomorú elhanyagoltság, az építészeti igénytelenség és zavarosság jellemzi mind a meglévő épületállomány mind a közterületek állapotát illetőleg” – írták le a gigaberuházás szükségességét magyarázva az egyik dokumentumban, hozzátéve, hazai és külföldi turisztikai igényeket is magas színvonalon kiszolgálni tudó Fertő tavi ökoközpontot képzelnek el, „amely gazdag funkció- és programkínálatával egész évben akár több napos lehetőséget nyújt a szabadidő aktív eltöltésére, egyben vonzó és versenyképes alternatívát kínál az osztrák oldal üdülőhelyeinek is”.
A tó osztrák oldalán ugyanis több helyen működnek hasonló komplexumok, amelyeket Kárpáti és a beruházás támogatói is rendre felhoznak az őket ért kritikákra. Azt már nem teszik hozzá, hogy ezek jellemzően nem természetvédelmi területeken épültek. Hiába két ország közös ügye a Fertő, Ausztriát nem vonták be a beruházás előkészítésébe, amit úgy magyaráztak, hogy „a beruházás kapcsán az országhatáron átnyúló hatások kialakulása nem valószínűsíthető”.
Ezt Kárpáti Béla is hangsúlyozza, aki szerint Ausztriában is csak zöldpárti politikusok kritizálják a projektet. Ahogy a külföldi, úgy a magyar részről érkezett bírálatokat is „alapvetően politikai támadásnak” tekinti, és a már idézett interjúban úgy fogalmazott: ezektől „igyekszik távol tartani magát”.
A magyar beruházással kapcsolatosan a jogorvoslati lehetőségek határideje lejárt. Változtatást elérni csak államközi kapcsolatokon és nemzetközi szervezetek bevonásával lehet. Ilyen a már említett európai bizottsági vonal, Christian Schuhböck osztrák természetvédő pedig az UNESCO kongresszusa elé vinné a beruházás ügyét.
A magyar kormány viszont tántoríthatatlan.
A tervezett építkezések nem veszélyeztetik a világörökségi státuszt, a fejlesztés rendelkezik is egy előzetes és egy részletes környezetvédelmi hatásvizsgálattal, amely semmilyen negatív hatást nem mutatott ki
– írta a Miniszterelnökség nyáron a Népszava kérdésére. Hogy negatív hatást ne mutattak volna ki, annak ellentmondanak a fent idézett dokumentumok. Az is ide tartozik, hogy a beruházás ellen húsz országból harminc szervezet tiltakozik.
Van ennek jó meg rossz oldala is. Az jó, hogy munkahelyek lesznek meg turisták, de az rossz, hogy a tópartra épül ez az egész, aztán ki tudja, a környékbeli vendéglősök, panziósok nem járnak-e rosszul
– latolgatta Valika, a fertőrákosi dohányboltos a helyzetet. A körülötte állók szerint viszont rossz a beruházás, úgy ahogy van, mert „a luxusszálló vendégei nem Fertőrákosnak termelik majd a pénzt, hanem a szállodásnak”.
Azt még nem lehet tudni, hogy ki lesz „a szállodás”, azaz ki üzemeltetheti az állami pénzből felhúzott komplexumot. Mert az biztosnak látszik, hogy nem az állam vállalja majd magára a feladatot. Azaz várhatóan egy szerencsés kiválasztott – akit megkímélnek a kivitelezéstől – üzemeltethet majd egy 100 szobás szállodát egy természetvédelmi területen, világörökségi helyszínen.
Ennek a szerencsés valakinek az érdekei pedig olyan fontosak, hogy Ausztriával, az UNESCO-val, a helyiekkel és a természetvédőkkel is vállalja miatta a konfliktusokat az állam. És még az sem tántorítja el a beruházót, hogy a Fertő nem a Balaton. „A hosszú idejű csapadékadatok alapján kijelenthető, hogy az elmúlt évekhez hasonló, sőt annál súlyosabb aszály is kialakulhat a Fertő tó vízgyűjtőjén, tehát az elmúlt évekhez hasonló mértékű vízszintcsökkenés is kialakulhat” – olvasható az egyik tanulmányban, ami miatt a most is csak kisebb vitorlásoknak megfelelő tó a későbbiekben ezekkel is nehezebben lehet használható.
Kerestük kérdéseinkkel a nemzeti parkot, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t, valamint Sopron, illetve Fertőrákos polgármesterét is, hogy mondják el, szerintük azon túl, hogy körülbelül 150 munkahelyet teremt és turistákat vonz a beruházás, mi indokolja, hogy egy ilyen hatalmas komplexum épüljön egy természetvédelmi területen. Válasz egyik helyről sem érkezett.
Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu | https://24.hu/belfold/2020/11/02/ferto-to-ner-meszaros-lorinc-szalloda-kikoto-riport/ | https://web.archive.org/web/20230907234515/https://24.hu/belfold/2020/11/02/ferto-to-ner-meszaros-lorinc-szalloda-kikoto-riport/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/napi-haromszaz-teherautoval-erkezhet-a-ner-a-ferto-to-partjara | 24.hu | hungarian-news | 2020-11-02 00:00:00 | [
"Farkas Ciprián",
"Kárpáti Béla",
"Kulcsárné Roth Matthaea",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Ráhel"
] | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt."
] | [
"Fertőrákos",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"idegenforgalom",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Fertő-tavi beruházás"
] |
51,141 | Megszereztük a listát – így költött el baráti cégeknél tízmilliárdokat a külügy lélegeztetőgépekre | Több hónapnyi levelezés, majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalhoz érkezett bejelentés után a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kiadta lapunknak a lélegeztetőgépek vásárlásával kapcsolatos szerződések mellékleteit, amelyekből kiderül, kitől mennyi eszközt vett és mennyiért. A legtöbb pénzt egy olyan cégnél költötték el, amely Orbán Viktor egyik főtanácsadójának köréhez köthető, a legszembetűnőbb pedig az árak közötti összevisszaság: egyetlen olyan azonos típusú gép sincs, amelyet az egyes beszállítók ugyanannyiért adtak el a KKM-nek. | 2020.11.03. 05:30
2020.11.03. 09:12
Több hónapnyi levelezés, majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalhoz érkezett bejelentés után a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kiadta lapunknak a lélegeztetőgépek vásárlásával kapcsolatos szerződések mellékleteit, amelyekből kiderül, kitől mennyi eszközt vett és mennyiért. A legtöbb pénzt egy olyan cégnél költötték el, amely Orbán Viktor egyik főtanácsadójának köréhez köthető, a legszembetűnőbb pedig az árak közötti összevisszaság: egyetlen olyan azonos típusú gép sincs, amelyet az egyes beszállítók ugyanannyiért adtak el a KKM-nek. | https://hvg.hu/360/20201103_lelegeztetogep_kkm_koronavirus | https://web.archive.org/web/20211221205644/https://hvg.hu/360/20201103_lelegeztetogep_kkm_koronavirus | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszereztuk-a-listat-n-igy-koltott-el-barati-cegeknel-tizmilliardokat-a-kulugy-lelegeztetogepekre | HVG360 | hungarian-news | 2020-11-03 10:52:44 | [
"Hiszem János",
"Rahói Zsuzsanna",
"Szegi Ildikó"
] | [
"Fourcardinal Tanácsadó Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Limitless Medical Kft.",
"Medirex Zrt.",
"Pro Concept Kft.",
"SCA Medical Kft.",
"Silex Kft.",
"Szegi Medical Kft.",
"TMT Technics Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"covid-19",
"lélegeztetőgép",
"adatigénylés"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
51,142 | Napelem a szántóföldön – vizsgálódik az ombudsman | Az alapvető jogok biztosa is vizsgálja, mennyire alkotmányos napelemtelepek létesítésére hivatkozva jól termő földeket – olykor a gazdák tudta nélkül – kivonni művelés alól.
Az alapvető jogok biztosa, Kozma Ákos hivatala vizsgálódik egy olyan észak-magyarországi ügyben, ahol mezőgazdasági földterületeken kívánnak napelemparkot létesíteni – közölte Szél Bernadett írásbeli kérdésére a biztos. A független képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az állam jó minőségű termőföldeket – esetenként ökotermesztésbe vont területeket – sajátít ki azért, hogy ott magánbefektetők napelemparkot létesíthessenek. Érthetetlennek tartja, miért kell kiváló adottságú termőföldeket feláldozni a napenergia-beruházások érdekében, miközben több tízezer hektárnyi meddőhányó, helyreállított hulladéklerakó és egykori bányaterület áll rendelkezésre. Szerinte itt alkotmányos jogok sérülnek. | napelem;Vadai Ágnes;Szél Bernadett;
2020-11-03 08:00:00
Napelem a szántóföldön – vizsgálódik az ombudsman
Az alapvető jogok biztosa is vizsgálja, mennyire alkotmányos napelemtelepek létesítésére hivatkozva jól termő földeket – olykor a gazdák tudta nélkül – kivonni művelés alól.
Az alapvető jogok biztosa, Kozma Ákos hivatala vizsgálódik egy olyan észak-magyarországi ügyben, ahol mezőgazdasági földterületeken kívánnak napelemparkot létesíteni – közölte Szél Bernadett írásbeli kérdésére a biztos. A független képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az állam jó minőségű termőföldeket – esetenként ökotermesztésbe vont területeket – sajátít ki azért, hogy ott magánbefektetők napelemparkot létesíthessenek. Érthetetlennek tartja, miért kell kiváló adottságú termőföldeket feláldozni a napenergia-beruházások érdekében, miközben több tízezer hektárnyi meddőhányó, helyreállított hulladéklerakó és egykori bányaterület áll rendelkezésre. Szerinte itt alkotmányos jogok sérülnek.
Kozma Ákos válaszában leszögezte: miközben a fenntartható fejlődés és a megújuló energia alkalmazása szempontjából a napenergia kiváló lehetőség, addig a termőföld védelme, fenntartása és megőrzése Alaptörvényben rögzített kötelezettség. Az alkotmányos célok ütközésekor a szükségességet és az arányosságot kell tesztelni – szögezte le a biztos.
Bár a konkrét beruházást Kozma Ákos nem nevezte meg, a DK-s Vadai Ágnes a NES Energy észak-magyarországi napelemtelepítési terveiről kéri ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter véleményét. A 444.hu és a Napi.hu általa idézett tudósításai szerint a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló cég a hihetőséggel határos napelemes elképzelései érdekében egyes termőföldeket a gazdák tudta nélkül vonták ki a a hatóságok művelés alól. Válaszában Schanda Tamás, a tárca parlamenti és stratégiai államtitkára – propagandapanelek hosszas sorolása után – leszögezte: az ingatlanügyi hatóság a gyorsított, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetén is vizsgálja a termőföldvédelmi megfelelőséget. Az ilyenkor fizetendő járulék mértékéről szintén a hivatal dönt.
Tegnap a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a saját napelemmel ellátott háztartások számának további, lendületes bővüléséről számolt be. Eszerint az első fél év során több mint ötödével 72,5 ezerre ugrott az ilyen üzemek mennyisége. Beépített teljesítményük 482-ről 584 megawattra nőtt. Ráadásul a fajlagos méret is nőtt. A közműhivatal szerint az ok a kedvező befektetői környezet és a napelemárak esése, amit a Covid-19 se vetett vissza. A kormány célja, hogy 2030-ra legalább 200 ezer háztartásnál üzemeljen napelem – emlékeztetnek.
A Portfolio pedig arról ír, hogy három nap múlva a keret kimerülése miatt a vidékieknek is felfüggesztik a főképp napelemtelepítésekre felvett, uniós hátterű kamatmentes kölcsön igénylési lehetőségét. | https://nepszava.hu/3097769_napelem-a-szantofoldon--vizsgalodik-az-ombudsman | https://web.archive.org/web/20221205141000/https://nepszava.hu/3097769_napelem-a-szantofoldon--vizsgalodik-az-ombudsman | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/napelem-a-szantofoldon-n-vizsgalodik-az-ombudsman | Népszava | hungarian-news | 2020-11-03 11:19:19 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"mezőgazdaság",
"engedély",
"napelem / megújulók"
] | [] |
51,143 | Bloomberg: Magyarország blokkolta a Budapest Airport hitelfelvételét | Magyarország maga blokkolta a Budapest Airportot abban, hogy sürgősségi hitelt vehessen fel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) koronavírus miatt felállított sürgősségi alapjától – írja a Blooemberg két munkatársa, Alberto Nardelli és Simon Zoltán. | Magyarország maga blokkolta a Budapest Airportot abban, hogy sürgősségi hitelt vehessen fel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) koronavírus miatt felállított sürgősségi alapjától – írja a Blooemberg két munkatársa, Alberto Nardelli és Simon Zoltán.
A hírügynökség ezúttal is névtelen forrásokra hivatkozott, mint korábban, amikor nagy visszhangot kiváltva arról írt cikket, hogy Jellinek Dániel Indotek-csoportja, a Mol Nyrt. és más befektetők megvennék a repteret a jelenlegi, kanadai–szingapúri tulajdonosi konzorciumtól. Mint annak a Telex.hu is utánajárt, az a cikk megalapozott volt.
A Bloomberg mostani cikke szerint mivel az EBRD-hiteleket mindig jóvá kell hagynia a fogadó ország kormányzatának, a magyar kormány képes volt megakadályozni a folyósítást. A lap szerint normál esetben ez a jóváhagyás csak formalitás, ezért volt meglepő, hogy Magyarország keresztbe feküdt az 50 millió eurós (18 milliárd forintos) hitel folyósításának.
A rövid távú hitel a repülőtér pénzügyi helyzetének stabilizálására, az üzletmenet folytonosságának biztosítására és az olyan fizetési kötelezettségek, mint a bérek kifizetésének finanszírozására szolgált volna, a magyar kormány állítólag májusban vétózta meg a hitelt.
Mint a cikk is emlékeztet rá, nyílt titok, hogy a magyar kormány szeretné újra nemzeti kézben látni az először 2005-ben privatizált nemzetközi repteret. A kormány régóta azt tartja, hogy a repteret hitelből megvásárló külföldi konzorcium az ország érdekei ellen van azzal, hogy a reptér nyereségének nagyon nagy részét osztalék formájában kivonja, hogy így a hiteleit fizesse, és ezáltal elmaradtak a szükséges fejlesztések, és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér nemzetközi összehasonlításban alacsony színvonalú.
A Bloomberg kérdéseit a magyar kormányzat és az EBRD nem kommentálta. Mindenesetre, ha a Bloomberg értesülése helytálló, akkor a magyar kormány lépése azért nem elegáns, mert egy olyan tulajdonosváltást segíthetett elő a vétóval, amelyben vélhetően a későbbiekben ő maga is valamilyen szerephez juthat. | https://telex.hu/gazdasag/2020/11/03/bloomberg-magyarorszag-blokkolta-a-budapest-airport-hitelfelvetelet | https://web.archive.org/web/20220516212638/https://telex.hu/gazdasag/2020/11/03/bloomberg-magyarorszag-blokkolta-a-budapest-airport-hitelfelvetelet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bloomberg-magyarorszag-blokkolta-a-budapest-airport-hitelfelvetelet | Telex | hungarian-news | 2020-11-03 16:00:45 | [] | [
"Budapest Airport (BA) Zrt."
] | [] | [
"repülőtér / légügy",
"hitelezés",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
51,144 | DK: Hegedűs Zsuzsa kozmetikai cikkeket is vett közpénzből | Nemcsak pezsgőkre vagy vörösborokra költött közpénzt Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója, Hegedűs Zsuzsa, hanem kozmetikai termékekre, két esetben pedig rózsacsokrokra is – tudatta kedden kiküldött sajtónyilatkozatában a Demokratikus Koalíció. | Nemcsak pezsgőkre vagy vörösborokra költött közpénzt Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója, Hegedüs Zsuzsa, hanem kozmetikai termékekre, két esetben pedig rózsacsokrokra is – tudatta kedden kiküldött sajtónyilatkozatában a Demokratikus Koalíció.
A párt 2017-ben indított pert azért, hogy kiderüljön, Hegedüs Zsuzsa hátrányos helyzetűekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott mire költi a havi nettó 920 ezer forintos tiszteletdíján felül neki juttatott havi átlag 136 ezer forintos reprezentációs összeget. Az ügy a Kúriáig jutott, amely október elején döntött úgy, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodának ki kell adnia az információkat.
Hegedüs Zsuzsa az italokra azt mondta, polgármesterek ajándékait viszonozta azokkal, erre fel a DK sajtóközleményt adott ki arról, hogy Hegedüs kozmetikumokat, hidratálókrémeket is vásárolt közpénzből. Ez alapján, írják, Clinique, Clarins és Biotherm termékeket vett 31 500, 21 600 forintért, illetve 21 300 forintért, kétszer pedig rózsacsokorra is költött, ezek darabja 16 500 forint volt.
A Demokratikus Koalíció felháborítanak tartja a történteket, ezért hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tesznek. Kerestük Hegedüs Zsuzsát, amint választ kaptunk kérdéseinkre, frissítjük cikkünket. | https://telex.hu/belfold/2020/11/03/dk-hegedus-zsuzsa-feljelentes | https://web.archive.org/web/20220814092827/https://telex.hu/belfold/2020/11/03/dk-hegedus-zsuzsa-feljelentes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dk-hegedus-zsuzsa-kozmetikai-cikkeket-is-vett-kozpenzbol | Telex | hungarian-news | 2020-11-03 16:05:00 | [
"Hegedűs Zsuzsanna"
] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"tanácsadás",
"gazdálkodás",
"szociál",
"adatigénylés"
] | [] |
51,145 | Ügyes trükkel úszta meg az önkormányzat, hogy ki kelljen adnia a vagyonnyilatkozatokat | Egy helyi lakos tavaly novemberben kikérte az önkormányzati képviselők és a polgármester választások után leadott vagyonnyilatkozatait, és miután nem kapta meg őket, pert indított értük. Az önkormányzat azonban januárig húzta az időt, amikor új nyilatkozatokat adtak le a képviselők, az előzőeket pedig visszakapták. Az adatigénylő emiatt elvesztette a pert, és 78 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a bíróság – de nem adja fel: a TASZ segítségével fellebbez az ítélet ellen. | Áprilisban számoltunk be arról, hogy olvasónk, János a tavaly októberi önkormányzati választás után kikérte lakhelye, Kazincbarcika polgármesterének, alpolgármesterének és az önkormányzati képviselőinek (a választás után kötelezően leadandó) vagyonnyilatkozatait, valamint az azok átadás-átvételét igazoló dokumentumokat is.
A 2019. november 21-én benyújtott közadatigénylésére a 15 napos válaszadási határidő utolsó napján, december 6-án az önkormányzat jogi képviselője azt válaszolta, hogy az iratokba személyes betekintést biztosítanak neki.
Kazincbarcikán nem adták ki a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatát
Egy helyi lakos 2019 novemberében közadatigénylésben kérte ki Szitka Péter (MSZP) kazincbarcikai polgármester és az összes képviselő vagyonnyilatkozatát, amelyet az őszi választás után adtak le. Az önkormányzat az Infotörvényt megsértve nem küldte el az igénylőnek a dokumentumokat, csak személyes betekintést kínált neki, ő azonban ezt nem fogadta el, hanem beperelte az önkormányzatot.
János ezt a lehetőséget nem fogadta el, mindenképp meg akarta kapni a papírokat, és visszaírt az önkormányzatnak, hogy az Infotörvény kimondja: “Az adatigénylésnek közérthető formában és – amennyiben ezt az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes – az igénylő által kívánt formában, illetve módon kell eleget tenni“ – vagyis, ha valaki emailben kér közérdekű adatokat, akkor úgy kell neki elküldeni őket.
Lehetetlen a vagyonnyilatkozatok összehasonlítása
Miután erre a levelére olvasónk nem kapott választ, 2020. január elején a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével pert indított a kazincbarcikai önkormányzat ellen.
Keresetében kérte a bíróságot, hogy a per végéig zárolja a vagyonnyilatkozatokat (ahogy az korábban Borkai Zsolt esetében történt), az önkormányzati törvény értelmében ugyanis a képviselőknek január végén új vagyonnyilatkozatot kell leadniuk, és akkor visszakapják a korábban leadottakat, amikért ő éppen pereskedik. Vagyis akkor már esélye sem lesz megkapni az iratokat.
János arra is kérte a bíróságot, hogy kérvényezze az Alkotmánybíróságnál annak megállapítását, hogy alkotmányellenes az önkormányzati törvény azon része, amelynek értelmében az önkormányzati képviselők az új vagyonnyilatkozat leadásakor visszakapják a régit, mert ez sérti a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjogokat.
„Az önkormányzati törvény jelenleg lehetetlenné teszi a vagyonnyilatkozatok összehasonlítását és ezzel a képviselők vagyongyarapodásának utólagos vizsgálatát. Márpedig a vagyonnyilatkozatok vizsgálata és összehasonlítása mindig utólag válik fontossá, amikor kétség merül fel egy képviselő vagyoni helyzetét illetően. A súlyos korrupciós kockázatot tetézi, hogy ha az adatper egy éven túl elhúzódik, akkor a bírói jogorvoslat még az időben kikért vagyonnyilatkozatok megismerését sem biztosítja” – mondta Hegyi Szabolcs, a TASZ politikai szabadságjogi projektjének szakértője az üggyel kapcsolatban a 24.hu-nak szeptember elején.
Az adatigénylő vesztett, de fellebbez
Láss csodát, a kazincbarcikai önkormányzat az ellenkérelmében pont arra hivatkozott, hogy január végén a képviselők új vagyonnyilatkozatokat adtak le, és az önkormányzat visszadta nekik a per tárgyát képező, 2019. novemberében leadott vagyonnyilatkozatokat, “ezáltal a felperes által kért vagyonnyilatkozatok már nincsenek a birtokában, azoknak már nem adatkezelője, ezért azok kiadására fizikailag nincs lehetősége.”
Az ügyben szeptember 18-án volt tárgyalás, ahol emiatt János elvesztette a pert, és 78 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte őt a bíróság.
Arról egy szó sincs az ítéletben, hogy a kazincbarcikai vezetés szándékosan húzta az időt addig, amíg már nem voltak nála a kért vagyonnyilatkozatok, hiszen a bíróságnak csak azt kellett vizsgálnia, hogy adatgazda-e az önkormányzat. Megállapítást nyert, hogy természetesen az, csak éppen már fizikailag nincsenek nála az iratok. Sakk-matt, ügyes trükk.
Olvasónk szerint felháborító, amit az önkormányzat művelt, és esze ágában sincs fizetni nekik, hanem a TASZ segítségével fellebbez a döntés ellen. Azt mondta, szeretné, ha megszűnne az az ellentmondásos helyzet, hogy az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai évekre visszamenően nyilvánosan elérhetők a parlamenti honlapon, de az önkormányzati képviselők esetében sokkal kisebb az átláthatóság.
Szerinte a várost 2006 óta vezető Szitka Péter (MSZP) polgármester és képviselőtársai vagyonnyilatkozatát nem véletlenül igyekezett ennyire eltüntetni a kíváncsi szemek elől a kazincbarcikai önkormányzat: helyi lakosként jól látja, ki milyen házban lakik, és milyen autóval jár.
Kazincbarcikán hosszú évek óta probléma a magas munkanélküliség és a fiatalok elvándorlása. Az 1994 óta MSZP-s polgármesterek által irányított városban azonban látszólag minden rendben, javarészt EU-s támogatásból szinte mindent felújítottak már, közintézményeket és közterületeket egyaránt.
Olvasónk nem adja fel, hogy utánajárjon a helyi városvezetés gazdagodásának: a fellebbezés mellett nemrég egy újabb adatigénylésben kikérte a képviselők idén januárban leadott vagyonnyilatkozatait is. Azonban annak ellenére, hogy kiemelte, elektronikusan kéri az iratokat, az önkormányzat megint csak személyes betekintést ajánlott neki.
Címlapkép: Szitka Péter (MSZP), Kazincbarcika polgármestere (fotó: Szitka Péter/Facebook) | https://atlatszo.hu/2020/10/23/ugyes-trukkel-uszta-meg-az-onkormanyzat-hogy-ki-kelljen-adnia-a-vagyonnyilatkozatokat/ | https://web.archive.org/web/20220101065347/https://orszagszerte.atlatszo.hu/ugyes-trukkel-uszta-meg-az-onkormanyzat-hogy-ki-kelljen-adnia-a-vagyonnyilatkozatokat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ugyes-trukkel-uszta-meg-az-onkormanyzat-hogy-ki-kelljen-adnia-a-vagyonnyilatkozatokat | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-10-23 00:00:00 | [] | [
"Kazincbarcika Város Önkormányzata"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Kazincbarcika"
] | [
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"önkormányzat",
"adatigénylés"
] | [] |
51,146 | Olcsóbban adta el értékes ipari területét az önkormányzat most, mint egy hasonlót tíz éve | Újabb gyanús, áron aluli telekügylet zajlik Kaposváron: most egy Fidesz-közeli vállalkozás jutott értékes, közművesített ipari ingatlanhoz. A fideszes polgármester szerint csak egy jelentkező volt, aki elfogadta a felajánlott árat. Ugyanakkor letagadta, hogy korábban a mostani négyzetméterár közel kétszereséért adták el a szomszédos, közművekkel nem ellátott területet. | A Szabó Fogaskerékgyártó Kft. Kaposvár egyik „kirakatcége”: a saját bevallása szerint 1976, a cégadatok alapján 1996 óta működő, tavaly 1,6 milliárdos árbevételű vállalkozás ma már számos országba szállít gépalkatrészeket, többek közt szélerőművekhez.
A közel ötven főt foglalkoztató cég egy 2500 négyzetméteres üzemcsarnokban működik Kaposvár egyik ipari parkjában, de nagyobb csarnokot és raktárbázist szeretnének. Most, hála a Szita Károly vezette önkormányzatnak, mélyen áron alul jutottak hozzá egy 5,2 hektáros telekhez, kevesebbért, mint amennyit a város az államtól a terület közművesítésére kapott.
Többször is eladták
A város határában, az észak felé kivezető, a Modern Városok Program részeként újjáépített 67-es út melletti 15 hektáros terület emberemlékezet óta a honvédség birtokában volt: egymás mellett két bázis, a „Füredi egy” és a „Füredi kettő”. A városközponttól távolabb eső kettes számú laktanyát és gyakorlóteret a rakétás alakulat megszűnése után, 1995-ben adták át az IFOR kötelékében Kaposvárra – és Taszárra – érkező amerikai hadseregnek, majd azok 2003-as távozása után kapta meg hasznosításra az önkormányzat.
Szita Károlyék először az egész területet eladták a Corum Consulting Kft.-nek abban a reményben, hogy ott egy impozáns, sokféle igényt kiszolgáló bevásárlóközpont, lakópark, üzleti negyed épül. Ám ebből az amerikaiak távozásával Kaposváron beköszöntött (tizen)hét szűk esztendő miatt semmi nem lett, s az önkormányzat kénytelen volt visszavásárolni az évekig csak parlagfüvet termő területet.
Az akkori, már csak szórványosan elérhető híradások szerint a Corum 1,05 milliárdért vette meg az egész 15 hektáros, közművesítetlen, környezeti kármentesítésre szoruló területet, amely már akkor, 2006-ban is 7000 forintos négyzetméter árat jelentett.
A következő ötletként egy biomassza-erőmű építése merült fel, amelyhez ismét eladták a föld egy nagyjából 4 hektáros részét (hrsz. 5374/24) a KBE Energiatermelő Kft.-nek. Ez az értékesítés a város honlapján elérhető szerződés szerint nettó 8000 forint per négyzetméter áron köttetett – 2009-ben. A cég végül nem tudta teljesíteni a vállalását, a területet pedig árverésen vásárolta vissza a város.
A telek visszaszerzése után a volt laktanya és gyakorlótér ezen részén most az önkormányzat próbálkozik biohulladék-fűtőmű építésével, amelyre pályázati pénzt nyert.
Szintén támogatta az állam, hogy a terület másik felén ipari park létesüljön, erre 356 millió forintot kaptak. A szeptember 24-i közgyűlésre készült előterjesztés szerint – amelyet meg is szavazott a fideszes többség – a Kaposvár, Füredi úton lévő 5374/29 hrsz.-ú ingatlant 4500 Ft plusz ÁFA per négyzetméter áron, azaz bruttó közel 301 millió forintért veheti meg a Szabó Fogaskerék, amely így nem csinált rossz üzletet, hiszen csak az 5,2 hektár közművesítése bő ötvenmillióval többe került.
Vagyis:
a területnek, amely 2009-ben nettó 8000 Ft/m2 áron tényleges adásvétel tárgya volt, a mellette lévő, közművekkel értéknövelt párját tizenkét évvel később alig több, mint a feléért értékesítették.
Ezt a minimum feltűnő értékaránytalanságnak tekinthető tranzakciót tette szóvá Kováts Imre, aki korábban több ciklusban volt önkormányzati képviselő, először a Somogyért Egyesület, majd a Demokratikus Koalíció színeiben.
A veterán helyi politikus kérlelhetetlen alapossággal veséz ki önkormányzati ügyeket, s ezzel sokakat irritál, köztük Szita Károlyt is. Facebook-posztja nyomán három ellenzéki képviselő, Nadrai Norbert (Szőlősgazdák) Felder Frigyes (LMP) és Molnár Péter (DK) is szóvá tette a tranzakciót a legutóbbi közgyűlésen (a napirendi pontot 1:39:37-től tárgyalják), mire Szita Károly polgármester lehazugozta őket, mondván, nem mondanak igazat. A polgármester zárszavában (1:55:20) letagadta, hogy történt volna korábbi értékesítés nyolcezer forint per négyzetméter áron, miközben a dokumentumokban egyértelműen ez áll.
Élő közvetítés a szeptemberi közgyűlésről – 2. rész
Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.
A közgyűlésen az is kiderült, hogy az előterjesztéshez nem volt csatolva az ingatlan értékbecslési jegyzőkönyv, habár ez minden esetben kötelező. Szita Károly szóban ígérte meg a közgyűlésen az ellenzékieknek, hogy kérésre a hivatal illetékesénél azt megtekinthetik.
A polgármester szerint egyébként a város az értékbecslő árából indult ki, és mindössze egy jelentkező volt, aki elfogadta a meghirdetett árat, így nem volt szükség licitre.
Régi ismerősök
A Szabó Fogaskerékgyártó Kft.-ről már 2013-ban írt az Átlátszó: 2011-ben ugyanis kisebb lázadás tört ki Kaposváron, miután az eladósodott önkormányzat a duplájára kívánta emelni a vállalkozók építmények és telkek után fizetendő adóját. Létrehozták a Kaposvári Cégszövetséget, amely azonnal a városházához közeli médiumok célkeresztjébe került: azzal vádolták őket, hogy az ellenzék politikai érdekeit szolgálják.
A helység kalapácsa – helyi oligarchia és vazallusmédia Kaposváron
Szita Károly kaposvári polgármester, akire egykor sokan leendő kormánytagként tekintettek, 2002-től fokozatosan kiszorult az országos politikából – ettől kezdve a helyi ügyekre összpontosított. 2006 óta a választókerületi elnöki tisztséget is Bánki Erik tölti be Somogyban, helyi források szerint az alsóbb szinteken felmerülő kérdésekben is ő dönt.
Bevált fideszes taktika szerint alakítottak egy Szita-hű vállalkozókból álló „ellenszövetséget”, ennek lett egyik oszlopa a Szabó Fogaskerék. De a helyi Fidesz-hatalom sajtó-egyeduralmáért is Szabóék tettek a legtöbbet: a Szita-közeli médiahálózatban ma már zászlóshajónak számító Zselici Forrás Kft. alapítója Szabó Krisztián, a Fogaskerék gazdasági igazgatója, Szabó Ferenc egyszemélyi tulajdonos fia. A Zselici Forrásé a Kaposvár Most hírportál, a Rádió Most és a Kapos Extra c. bedobálós városi újság, de információink szerint ténylegesen ők szolgáltatják a Mészáros Lőrinc-közeli Rádió1 helyi híreit is.
Szabó Krisztiánnak a családi cégen kívül még a városi cégeket tömörítő Kapos Holdingban is kulcsszerepe van: ő a háromfős igazgatóság egyik tagja.
A több, mint kérdéses telekügyletet a Facebookon védelmezők visszatérő érve, hogy „támogatni kell a magyar tulajdonú, családi vállalkozásokat”, főleg, ha exportra termelnek, és fejlett technológiát használnak. Ez ugyan mind igaz a Szabó Fogaskerékre, ám az is, hogy már vagy nyolc éve, 2012-ben megígérték, hogy 2-3 éven belül 200 fővel növelik a dolgozói létszámot, ám ebből semmi sem lett: ma is ötven foglalkoztatottal működnek.
Forgalmuk ugyan nő, de a tavalyi 1,6 milliárdos árbevételből származó 424 milliós nyereség több mint felét ki is vették a cégből.
A Szita Károly vezette Kaposvárra viszont általában igaz, hogy előszeretettel osztogatnak közjavakat politikai hűség vagy szolgálatok fejében: adnak itt havi ötven fillérért is belvárosi telket bérbe alpolgármester-közeli cégnek, van, aki ötezer forintért bérelhet nagy alapterületű, exkluzív belvárosi üzlethelyiséget, de a helyi Fidesz-szervezet is „töredékáron” bérel helyiséget az önkormányzattól.
Négyzetméterenként ötven fillérért bérel területet Kaposváron az alpolgármester-közeli cég
Borhi Zsombor, egykori kétszeres felnőtt világbajnok, Európa-bajnok kajakozó második ciklusát tölti Kaposvár alpolgármesteri székében. Ő Szita Károly főállású helyettese, s ebbéli minőségében sokszor emlegetik lehetséges utódjaként. A cég, amelynek 2007-től 2019-ig az egyik tulajdonosa volt, a Pretender Kft. nevet viseli, mely kifejezésnek az angol nyelvben az egyik jelentése „tettető”, „szimuláns”, a másik viszont „trónkövetelő”. | https://atlatszo.hu/2020/10/26/olcsobban-adta-el-ertekes-ipari-teruletet-az-onkormanyzat-most-mint-egy-hasonlot-tiz-eve/ | https://web.archive.org/web/20211101045039/https://orszagszerte.atlatszo.hu/olcsobban-adta-el-ertekes-ipari-teruletet-az-onkormanyzat-most-mint-egy-hasonlot-tiz-eve/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/olcsobban-adta-el-ertekes-ipari-teruletet-az-onkormanyzat-most-mint-egy-hasonlot-tiz-eve | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-10-26 00:00:00 | [
"Szabó Ferenc",
"Szabó Krisztián",
"Szita Károly"
] | [
"Kaposvár Város Önkormányzata",
"Szabó Fogaskerékgyártó Kft."
] | [
"Kaposvár",
"Somogy megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"háttér",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,147 | Mészáros Lőrinc egyik cége építheti 45 milliárdért a szerb határig tartó szegedi vasutat | Tavaly 33,7 milliárd forint volt a V-Híd Zrt. bevétele, most csak a Szeged-Röszke vasútból többet kereshetnek majd: Mészáros Lőrinc cége építheti a Lázár János álmodta Szeged-Szabadka gyorsvasút hazai szakaszát. | 120 kilométer/órás pálya, végig felsővezeték, 18 kilométernyi vasútipálya újjáépítés – tegnap hirdettek eredményt a Szeged-Röszke közbeszerzésen. A MÁV tenderére a V-Híd Építő Zrt., a Dömper Kft., valamint a Strabag Rail Kft. adott be érvényes ajánlatot. A közbeszerzést még januárban írta ki a MÁV, május 20-ig lehetett jelentkezni. A V-Híd Zrt. 44,8 milliárd, a Dömper Kft. 45,5 milliárd, míg a Strabag Rail Kft. 45,1 milliárd forintos ajánlatot adott.
A V-Híd Zrt. nyert, Mészáros Lőrinc cége építheti a vasutat a MÁV-nak. A Szeged-Szabadka vonalról éppen egy éve írtunk. Akkor már négy éve egyetlen vonat sem közlekedett arra, a MÁV adatai szerint a bezárás előtti években alig háromezren használták. Hat pár vonat zötyögött a két ország között, a Bajáig tartó meghosszabbított felújítást 2012-ben 66 milliárd forintra becsülték.
A Lázár János felügyelte projektnek hivatalosan 2022-re kész kellene lennie.
Alig volt utasa, most több tízmilliárdért újíthatják fel a Szeged-Szabadka vasutat
Négy éve egyetlen vonat sem közlekedik a Szeged-Szabadka vonalon, a MÁV adatai szerint a bezárás előtti években alig háromezren használták. Hat pár vonat zötyögött a két ország között, a Bajáig tartó meghosszabbított felújítást 2012-ben 66 milliárd forintra becsülték. A Lázár János felügyelte projektnek hivatalosan 2022-re kész kellene lennie. [featuredbox text=
A nyertes cég természetesen nem ismeretlen a piacon. A 2015 nyarán alapított V-híd tulajdonosa 2016 decemberétől Sárváry István volt, akiről a Magyar Nemzet 2017-ben megírta, hogy L. Simon László volt kulturális államtitkárnak a bizalmasa.
A Zoom.hu cikke szerint a V-Híd összesen 200 milliárd forintnyi, részben uniós pénzt nyert közbeszerzéseken az elmúlt években konzorciumok tagjaként. Az R-Korddal közösen például a tervezett 69 helyett 75 milliárd forintért újítottak fel egy 31,25 km hosszú vasúti szakaszt Püspökladány és Ebes között, de a szintén megdráguló Kelenföld-Százhalombatta felújítás is a nevükhöz kötődik. Alvállalkozóként szintén érdekeltek a Budapest-Belgrád vasútvonal építésénél.
A vállalkozás 2018-ban olvadt be a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságba, ami szintén jó hatással volt a bevételek alakulására.
Míg a V-Híd 2016-ban közel 2 milliárd forint bevételt ért el, addig tavaly már 33,8 milliárd volt a forgalma, és 5,8 milliárd forint nyereséget produkált.
A 45 milliárdos megbízás mellett további jó hír a cégnél, hogy 45 méter hosszú vasútépítő szerkezetet vásároltak szeptemberben – erről a Magyar Építők írt. A gépből mindössze három van Európában. A kormányközeli lap elképesztő jövőt jósolt Mészárosnak: mint írták, “a vásárlással immár minden vasútépítési feladat ellátására képes magyar vállalat és társai a következő években csak Magyarországon ötezer milliárd forintnyi vasúti és közúti beruházást végezhetnek el.”
Azt, hogy a szerb oldalon mikor és hogyan kezdődik az építkezés, egyelőre nem tudni. Vasúti forrásaink korábban arra utaltak, a Szeged-Szabadka vasút a Budapest-Belgrád vonal miatt fontos, ugyanis, ha a Budapest-Belgrád vonalon vágányzár lenne, akkor Szeged felé kerülhet a teherforgalom.
Beperli a Külügyminisztériumot a Budapest-Belgrád vasútvonal irataiért Szél Bernadett
A megvalósíthatósági tanulmány nem nyilvános, a Kínai Exim Bankkal kötött hitelszerződést tikosították, a kérdésekre senki sem válaszol érdemben, így alig lehet tudni valamit az ország legnagyobb vasúti beruházásáról. Egy biztos: Mészáros Lőrinc ebből is profitál. Szél Bernadett parlamenti képviselő most pert indított a Külügyminisztérium ellen, hogy nyilvánosságra hozzák az iratokat.
Fotó: Szijjártó Péter és Mészáros Lőrinc a 45 méter hosszú vasútépítő szerkezetet ünnepélyes átadásán. Forrás: a külügyminiszter Facebook oldala | https://atlatszo.hu/2020/10/27/meszaros-lorinc-egyik-cege-epitheti-45-milliardert-a-szerb-hatarig-tarto-szegedi-vasutat/ | https://web.archive.org/web/20211103140704/https://orszagszerte.atlatszo.hu/meszaros-lorinc-egyik-cege-epitheti-45-milliardert-a-szerb-hatarig-tarto-szegedi-vasutat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-egyik-cege-epitheti-45-milliardert-a-szerb-hatarig-tarto-szegedi-vasutat | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-10-27 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"V-Híd Zrt."
] | [
"Csongrád megye",
"Röszke",
"Szeged"
] | [
"közbeszerzés",
"vasút"
] | [] |
51,148 | Matolcsytól Batthyánynak: három hét alatt kétszer cserélt gazdát a sokmilliárdos villa | Kicsit nagyobb lehet a NER rendszerében Szarka Gábornak, az SZFE új kancellárjának az ázsiója, mint egy egyszerű katonatiszté, akit rendet rakni vezényeltek a renitenskedő egyetem élére. Szarka ugyanis kuratóriumi tag a Batthyány Lajos Alapítványban (BLA), amely már 30 éve a jobboldali hálózat egyik fontos láncszeme, s a jelek szerint az Orbán-kormány komoly funkciókat szán neki. Az MDF Barátainak Egyesülete alapította még 1991-ben, sokáig Granasztói György történész volt az elnöke, Rogán Antal pedig a titkára, s fő támogatója volt a Professzorok Batthyány Körének.
A jelenlegi kuratóriumi elnök az ELTE BTK korábbi dékánja, Dezső Tamás, a Mathias Corvinus Collegiumhoz tartozó Migrációkutató Intézet főigazgatója. A BLA eddig folyóiratokat adott ki, mint a Hungarian Review, vagy olyan jobboldali intézeteket támogatott, mint a Danube Institute. De jutott a tavaly már 3,5 milliárdra nőtt büdzséjéből a kormánypárti Alapjogokért Központot fenntartó kft-nek is. Az idén eddig mintegy 4 milliárdos támogatást kapott az alapítvány az államtól, s ezt most ingatlanjuttatással növeli a kormány. | Ha van is néhány új szereplő a fejlett települések sorában, a lehetőségeket kevesen tudták kimaxolni – derül ki az Egyensúly Intézet települési rangsorából. Az intézet igazgatóját, Boros Tamást kérdeztük. | https://hvg.hu/360/202043_matolcsytol_batthyanynak | https://web.archive.org/web/20210223112401/https://hvg.hu/360/202043_matolcsytol_batthyanynak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/matolcsytol-batthyanynak-harom-het-alatt-ketszer-cserelt-gazdat-a-sokmilliardos-villa | HVG360 | hungarian-news | 2020-10-24 11:08:00 | [] | [
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)"
] | [] | [
"ingatlan",
"civilek",
"gazdálkodás"
] | [
"A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásai",
"MNB alapítványok"
] |
51,149 | Nyakló nélkül vette a kormány az ismeretlen típusú tízmilliós lélegeztetőgépeket is | Ugyanazért a gépért eltérő árak, hiányos szerződések, át nem vett gyorstesztek 260 millióért. Totális káosz uralkodott a kivételezett cégekkel folytatott sok-sok tízmilliárdos járványügyi bizniszben. Eddig ismeretlen dokumentumokat mutatunk be. | Mi a legrosszabb forgatókönyv, s hány lélegeztetőgép kell ebben az esetben?
- a tavasszal ez volt az egyik legfőbb kérdés Orbán Viktor miniszterelnök és a járványügyi szakértők tárgyalásain. Röst Gergely járványügyi matematikus akkor azt mondta, hogy egy kontroll nélkül lefutó járvány következményeként 8 ezer lélegeztetőgépre lehet szükség az országban. Orbán biztosra akart menni, ezért végül a dupláját szerezték be a szükséges mennyiségnek. A pénz nem számított, aki vállalkozott erre az üzletre - és tűzközelben volt -, már készülhetett is az extraprofitra, ami aztán be is folyt több NER-közeli cég kasszájába.
Önmagában a nagyarányú tavaszi beszerzést még megmagyarázhatná a világszerte kialakult pánikhelyzet és az emiatt bizonytalan piaci viszonyok, azt viszont semmi nem indokolja, miért kellett több hónapig harcolni a vásárlást végző külügyi tárcával (KKM) azért, hogy - legalább részben - beleláthassunk a megkötött szerződésekbe. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz érkezett bejelentés után, a múlt héten kaptuk meg a KKM-től a lélegeztetőgépek vásárlásával kapcsolatos szerződések mellékleteit is, amelyekből végre kiderült, hogy kitől mennyi eszközt vett a tárca, és mennyiért.
Megszereztük a listát - így költött el baráti cégeknél tízmilliárdokat a külügy lélegeztetőgépekre
Több hónapnyi levelezés, majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalhoz érkezett bejelentés után a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kiadta lapunknak a lélegeztetőgépek vásárlásával kapcsolatos szerződések mellékleteit, amelyekből kiderül, kitől mennyi eszközt vett és mennyiért. | https://hvg.hu/360/202045_ami_acsovon_kifer | https://web.archive.org/web/20210115230631/https://hvg.hu/360/202045_ami_acsovon_kifer | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyaklo-nelkul-vette-a-kormany-az-ismeretlen-tipusu-tizmillios-lelegeztetogepeket-is | HVG | hungarian-news | 2020-11-05 11:23:31 | [] | [
"Celitron Kft.",
"Európa Ázsia Kft.",
"Fourcardinal Tanácsadó Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Limitless Medical Kft.",
"Medirex Zrt.",
"Ott-One Kft.",
"Pro Concept Kft.",
"SCA Medical Kft.",
"Szegi Medical Kft.",
"TMT Technics Kft."
] | [
"Ázsia",
"Kína"
] | [
"közbeszerzés",
"gazdálkodás",
"covid-19",
"lélegeztetőgép",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
51,150 | Az azeri feketekassza magyarországi kulcsembere tízmilliárdokat szakított a lélegeztetőgép-bizniszen | Az azeri guruló dollárok botrány magyarországi kulcsfigurája, Hiszem János az egyik nagy kedvezményezettje a járványbiznisznek: cége 79 millió euró értékben szállít lélegeztetőgépeket és egyéb egészségügyi felszereléseket a Külgazdasági és Külügyminisztériummal kötött szerződés alapján. A titokzatos vállalkozót elsőként az Átlátszó mutatta be az azeri pénzmosodáról szóló 2017-es cikksorozatában, a mostani lélegeztetőgép-ügyletről a HVG adott hírt a minap. | Az Átlátszó – a nemzetközi oknyomozó újságíró-szervezettel, az OCCRP-val közös projektben – 2017-ben írta meg, hogy nem sokkal az azeri baltás gyilkos, Ramil Safarov kiadása után dollármilliók érkeztek egy szoros bakui kormánykapcsolatokkal rendelkező offshore cég magyarországi bankszámlájára.
Pontosan öt éve, hogy Magyarország nagy nemzetközi megrökönyödést keltve kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot, a baltás gyilkost. A hála nem politikai kategória, nem is pörgött fel különösebben a két ország gazdasági kapcsolata a gesztus nyomán.
Cikkünkből kiderült, a kedvezményezett offshore cég, a Brit-Virgin-szigeteken bejegyzett Velasco International Inc. magyarországi kézbesítési megbízottja, bizonyos Hiszem János volt hosszú éveken keresztül. A Velasco tulajdonosi háttere a lehető legközelebb áll az Azerbajdzsánt vezető Alijev-klánhoz, a cég hátterében az Alijevéket támogató bakui Ejjubov-dinasztia egyik sarja állt.
Hiszem a kárpátaljai Técsőn, az akkori Szovjetunióban született, éveken át élt Moldáviában, de tevékenykedett Bakuban is. Régóta Magyarországon, a Duna-kanyar egyik településén él. Egy 1996-os cikk szerint Hiszem az orosz Roszatom állami nagyvállalat – a Paks2 építője – oroszországi atomerőműveit üzemeltető leányvállalata, a Roszenergoatom magyarországi képviseletét látta el egy régebbi vállalkozása (Bos Mutus Kft.) révén.
A HVG friss cikkéből az derül ki, a rejtőzködő életet élő Hiszem Pro Concept Tanácsadó Kft. nevű cége az egyik nagy haszonélvezője a koronavírus-járvány kapcsán kiírt állami beszerzéseknek.
A cég – a Külgazdasági és Külügyminisztériummal június 17-én kötött szerződés alapján – összesen 79 millió euró, azaz, 365 forinttal váltva 28,8 milliárd forint értékben szállít lélegeztetőgépeket és egyéb egészségügyi felszereléseket, például maszkokat, védőruházatot, teszteket. A legnagyobb tétel természetesen a lélegeztetőgép, ehhez képest még a típusa sincs rögzítve a megállapodásban, csak annyi, hogy „sürített levegőt nem igénylő”, illetve „sürített levegős, invazív” szerkezetet kell prezentálniuk.
A fő tevékenységként információ-technológiai szaktanácsadással foglalkozó, 3 fő munkavállalót foglalkoztató Pro Concept egyébként sem panaszkodhat az üzletmenetre: míg 2015-ben nulla forint volt az árbevétele, ez az évek során alaposan megugrott, tavaly, akárcsak egy évvel korábban már 3,8 milliárdos forgalmat produkáltak, ami 2,9 milliárdos profitra volt elegendő. Az egyedüli tulajdonos Hiszemet az eredmény alapján 1,9 milliárd forint osztalék illeti meg.
Korábban több cikkben is írtunk a koronavírus-védelmi beszerzések körüli furcsaságokról: hogy több évtizedes félállami nyomulás ágyazott meg a kínai beszerzéseknek, vagy hogy kamupapíros kínai maszkok is jutottak Magyarországnak, és hogy egészségügyi kockázatokat rejthet a koronavírus elleni kormánybeszerzéseket övező titokrezsim.
Portyázók és fürkészek: több évtizedes félállami nyomulás ágyazott meg a kínai beszerzéseknek
Az olajügyek viharában edződött egykori finánc, idősebb Kovácsics Iván évtizedek óta állami hátszéllel mozgolódik a legfontosabb magyar-kínai közös ügyek környékén. Jelenlegi munkaadója a magyar kormány legfontosabb koronavírus-védelmi beszállítója lett: a CECZ koronavírus-védőeszközök beszerzésére kiírt, négy darab, 5,8 milliárd forintos összértékű közbeszerzési pályázatokon nyert március hónapban, ez a cég nyerte a legtöbb ilyen közbeszerzést Magyarországon. | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/11/05/az-azeri-feketekassza-magyarorszagi-kulcsembere-tizmilliardokat-szakitott-a-lelegeztetogep-bizniszen/ | https://web.archive.org/web/20230205194410/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/11/05/az-azeri-feketekassza-magyarorszagi-kulcsembere-tizmilliardokat-szakitott-a-lelegeztetogep-bizniszen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-azeri-feketekassza-magyarorszagi-kulcsembere-tizmilliardokat-szakitott-a-lelegeztetogep-bizniszen | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-11-05 12:50:00 | [
"Hiszem János"
] | [
"Bos Mutus Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Pro Concept Kft.",
"Roszatom"
] | [
"Azerbajdzsán",
"Ázsia"
] | [
"közbeszerzés",
"offshore",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"covid-19",
"lélegeztetőgép"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
51,151 | AZ OROSZOK TARTOZÁSA – Ziccer az adósság elszámolására | Létezik kedvező elszámolási formula az oroszországi cégekkel folytatott kereskedelemben, Magyarország jó lehetőségeket szalaszthat el, ha nehézkesen dönt a kínálkozó üzletekről – állítja az orosz föderáció állami monopóliumként működő cégének budapesti képviselője, Hiszem János.
Moszkvai állami és gazdasági vezetők továbbra is jó üzleti lehetőséget látnak a magyar partnerekkel való együttműködésben. Többek között erre utal, hogy a moszkvai ROSZENERGOATOM képviseletet tart fenn Budapesten. – Így kezdte nyilatkozatát Hiszem János a Bos Mutus Kft. ügyvezetője, mely cég az orosz Atomenergetikai Minisztérium által alapított ROSZENERGOATOM cég magyarországi képviseletét látja el.
A budapesti rezidencia működése eddig a tulajdonos elégedettségére szolgált, a magyar piaccal évi 150-200 millió forint forgalmat bonyolítottak le az itteni képviselők. Hiszem János szerint reális terv szerint ez a forgalom megtízszerezhető, ha a magyar állam képviselői felismerik azt a lehetőséget, amit a Magyarországgal szemben fennálló orosz államadósság elszámolása rejt magában. | Létezik kedvező elszámolási formula az oroszországi cégekkel folytatott kereskedelemben, Magyarország jó lehetőségeket szalaszthat el, ha nehézkesen dönt a kínálkozó üzletekről – állítja az orosz föderáció állami monopóliumként működő cégének budapesti képviselője, Hiszem János.
Moszkvai állami és gazdasági vezetők továbbra is jó üzleti lehetőséget látnak a magyar partnerekkel való együttműködésben. Többek között erre utal, hogy a moszkvai ROSZENERGOATOM képviseletet tart fenn Budapesten. – Így kezdte nyilatkozatát Hiszem János a Bos Mutus Kft. ügyvezetője, mely cég az orosz Atomenergetikai Minisztérium által alapított ROSZENERGOATOM cég magyarországi képviseletét látja el.
A budapesti rezidencia működése eddig a tulajdonos elégedettségére szolgált, a magyar piaccal évi 150-200 millió forint forgalmat bonyolítottak le az itteni képviselők. Hiszem János szerint reális terv szerint ez a forgalom megtízszerezhető, ha a magyar állam képviselői felismerik azt a lehetőséget, amit a Magyarországgal szemben fennálló orosz államadósság elszámolása rejt magában.
A képviselet vezetője rámutat, hogy az orosz föderáció területén a villamos energiát szolgáltató cégek kinnlevőségei a csillagos eget verik. Az ipari fogyasztók zöme fizetésképtelen, ritkaságszámba megy, ha valamelyikük pénzzel és időben fizeti ki az általa elfogyasztott villamos energia árát. Amint azt Hiszem elárulta, a ROSZENERGOATOM Oroszországban sorra bonyolít le olyan kereskedelmi ügyleteket, amelyeknek az a lényege, hogy a villamosipari óriáscég a neki eladósodott cég termékét elfogadja az adósság fejében, s azt jó áron piacra dobja olyan területen, ahová a gyártó nem jutna el. Az orosz energetikai konszern relatív olcsó eljárással termel áramot, s az állam belső piacán addig megy végig az árucsere-láncolaton, amíg a végén dollárért értékesíthető áruhoz nem jut.
A magyar piac szerkezetét figyelve Hiszem János úgy ítéli, hogy az orosz belpiacon az energetikai konszern által lebonyolított bartersorozatot be lehetne kapcsolni a még mindig 800 millió dolláros orosz államadósság felszámolásába. Az orosz energetikai ágazat óriáscégei – tekintve, hogy maguk is csak bartersorozattal jutnak a pénzükhöz – az 1988 óta tartó válság alatt tetemes tartozást halmoztak fel az orosz államháztartással szemben. A energetika bojárai most elérkezettnek látják az időt, hogy valamit törlesszenek. A bartersorozat után a saját áramuk fejében Magyarországra szervezett árut elszámoltatnák az orosz államadósság javára, s ennek megfelelő tétellel csökkentenék a belső tartozásukat az orosz államháztartásnak.
Egyelőre az látszik akadálynak, hogy a magyar kormány illetékesei nem mérték fel, hogy milyen árucikkek érkezhetnek ezzel a megoldással Magyarországra. A budapesti rezidens ebben a körben az atomenergetikában fontos cikkeket (biztonsági berendezés, fűtőelem) kohászati nyersanyagokat, gépipari félkész termékeket említett. Rámutatott, hogy az orosz árucikkek ebben a körben a világ bármely piacán egyébként is eladhatóak, Magyarország minden minőségi aggály nélkül vásárolhatna belőlük, különösen, ha jelentős tételeket az államadósság fejében számolhatna el.
“Ez a koncepció eddig nem váltott ki nagy érdeklődést Budapesten” – összegzi tapasztalatait Hiszem. Az ő meglátása szerint az említett árukategóriákba tartozó cikkekkel a magyar kohászati és fémfeldolgozó cégek kifejezetten jól járnának. Az államadósság-csökkentési konstrukcióban jószerével egy fillérjükbe sem kerülne az alapanyag-beszerzés, s talán lábrakaphatnának a termelési költségek átmeneti csökkenésének köszönhetően.
Külön fejezet, hogy milyen garanciákkal köthetne meg Magyarország és Oroszország egy ilyen megállapodást. Hiszem állítása az, hogy nem kell tartani az orosz szállítási fegyelmezetlenségtől vagy az Ukrajnán keresztül történő szállítás kockázatától. Az orosz villamosenergetikai rendszer sajátossága az, hogy a ROSZENERGOATOM holdingként magában foglalja az áramtermelő, szállító és szolgáltató cégeket. Irányítja a nyolc atomenergia-központot, a regionális erőműveket, a transzformátor-állomásokat, a vezetékrendszert, s szállít a fogyasztóknak, küldi a végszámlát. Ilyenformán ebben a rendszerben egyetlen felső akaratképző központ működik, annak az aláírása megkérdőjelezhetetlen az esetleges szerződéseken. Az Ukrajnával való együttműködéstől azért nem tartanak a ROSZENERGOATOM-nál, mert ugyan folyamatosak az elszámolási konfliktusaik, de az ukránok még sohasem kockáztatták meg, hogy stratégiai vezetékeken okozzanak hálózati megszakítást egy harmadik partner felé. Nyilván tudatában vannak annak, hogy egy ilyen lépéssel végképp kikerülhetnek az energetikai hálózatból, s az oroszok új beruházással más területek felé nyitnak csatornát a maguk számára.
Hiszem János általános meglátása az, hogy az ismételt orosz ajánlatok talán alkalmasak lehetnek arra, hogy elsősorban a haditechnikai eszközök iránt érdeklődő magyar kormányzati személységek megfontolják a villamosenergiai-lehetőségeket. | https://24.hu/fn/gazdasag/1996/10/02/oroszok_tartoz_sa_ziccer/ | https://web.archive.org/web/20211017135445/https://24.hu/fn/gazdasag/1996/10/02/oroszok_tartoz_sa_ziccer/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-oroszok-tartozasa-n-ziccer-az-adossag-elszamolasara | 24.hu | hungarian-news | 1996-10-02 12:58:00 | [
"Hiszem János"
] | [
"Bos Mutus Kft.",
"Roszatom"
] | [
"Európa",
"Oroszország"
] | [
"atom"
] | [] |
51,152 | Végrehajtót küldenek a karácsondi önkormányzatra, Érden már nem nyomoznak | A költségekkel együtt 150 millió forintot kellett volna október elejéig visszafizetnie a karácsondi önkormányzatnak, amiért a lakossági csatornapénzeket útépítésekre költötték a Heves megyei községben.
A visszafizetési kötelezettségről hozott törvényszéki döntést szeptember 20-án emelte jogerőre a Debreceni Ítélőtábla. A karácsondi civilek teljes jogi diadalt arattak az évek óta tartó persorozatban. A 150 milliós fizetési kötelezettség minden jel szerint katasztrofális helyzetbe hozza Karácsond önkormányzatát.
Másra költötték a pénzt
A Heves megyei Karácsondon ugyanazt a képletet alkalmazták az elmúlt években, mint még sok további magyarországi településen a csatornázási beruházások során. Az elnyert uniós és hazai önerőtámogatások révén a kasszában maradt a lakosság által korábban befizetett csatornapénz, hivatalos nevén: érdekeltségi hozzájárulás.
A nagyjából 3000 lelket számláló Karácsondon a háztartásoknak korábban 160 ezer forint hozzájárulást kellett befizetni a csatornaberuházás finanszírozására.
A támogatási összegek beérkezése során a helyi víziközmű-társulat és a beruházást ténylegesen tető alá hozó önkormányzat egy úgynevezett társberuházói szerződésben eldöntötte: “védőutak”, mindközönségesen utak építésére költik el a felgyülemlett lakossági csatornapénzt. Ezt nevezték el az úgynevezett “B” programnak.
Karácsondon ugyanaz történt, mint a hasonló beruházási döntések után Nagykőrösön, Szigetszentmiklóson, Érden, Tárnokon, Diósdon és még sok más településen: helyi civilek fellázadtak, amiért nem számoltak el időben a befizetett lakossági pénzekkel, illetve a lakossági hozzájárulásokat útépítésekre vagy más célokra költötték.
A karácsondi civilek ezután indították meg a pereket. Először a útépítés érdekében kötött szerződések semmisségét mondta ki jogerősen bíróság, most az ítélőtábla a visszajáró csatornapénz összegéről szóló döntés hagyta helyben.
Az egri bíróság ítélete szerint vissza kell fizetni az útépítésekre költött csatornapénzeket
Országos jelentőségű döntést hozott az Egri Törvényszék, amikor 141 millió forint visszafizetésére kötelezte Karácsond önkormányzatát, amiért a megmaradt lakossági csatornabefizetéseket útépítésekre költötték. Korábban ugyanez a bíróság jogerősen kimondta, hogy semmis az útépítések érdekében megkötött beruházói szerződés. A megkárosított karácsondiak ügyében hozott döntések mintaértékűek lehetnek, hiszen az ország számos településén költötték útépítésekre a lakosságtól beszedett csatornapénzeket.
A csatornapénzek útépítésekre költsének ellenzőit gyakran úgy állították be, hogy valójában az útépítéseket ellenzik (Érden a fideszes városvezetés például évekig ezzel támadta a helyi ellenzéket).
A másodfokon eljárt debreceni bíróság érvelése csattanós válaszként értelmezhető ezekre a meglehetősen demagóg és félrevezető kirohanásokra – derül ki az Átlátszó birtokába került 13 oldalas bírósági határozatból.
Az ítélőtábla leszögezte: semmi nem tiltja, hogy a lakosságtól útépítésre hozzájárulást szedjen be az önkormányzat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a csatornaépítésre beszedett pénzt útépítésre költse az önkormányzat.
“[Az önkormányzat] útépítési érdekeltségi hozzájárulás beszedésére is jogosult lett volna, a felperes [csatornatársulat] által a csatornaépítés finanszírozására beszedett csatornaépítési érdekeltségi hozzájárulást azonban – mint a Vgtv. [vízgazdálkodásról szóló törvény] által meghatározott célhoz kötött pénzeszközt – erre a célra jogszerűen nem használhatta fel.”
Még nem tudják, hogyan fizetik vissza
Földi Csaba polgármester az Átlátszónak kijelentette: az önkormányzat a több mint 150 millió forint egyösszegű, határidőn belüli megfizetésére nem képes, “hiszen az meghaladja a pénzügyi teherbíró képességét”.
Egyeztetést kezdeményeztek a Karácsondi Víziközmű társulattal, de ezek nem jártak eredménnyel, és ezért a polgármester a pernyertes társulatot hibáztatja.
Földi úgy vélte: ebből a hozzáállásból egyértelműen kiderül, hogy a társulat vezetőségének célja az önkormányzat működésének ellehetetlenítése, a település fejlődésének megakadályozása.
“Felelősen gondolkodó vezetőnek – legyen az víziközmű társulatnál vagy önkormányzatnál tisztségben lévő – nem lehet célja az intézmények-, a település működésének tönkretétele, a folyamatban lévő fejlesztések befejezésének megakadályozása” – nyilatkozta Karácsond első embere az Átlátszónak.
Értesüléseink szerint a társulat elutasította az önkormányzat egyezségi ajánlatait, és kérte a végrehajtás megindítását a helyhatósággal szemben.
További lehetőségként merült fel – ahogy a polgármester az egyik posztjában felvetette -, hogy úgynevezett adósságrendezési eljárást kérnek. A bonyolultnak ígérkező procedúra révén a pernyertes fél nyilvánvalóan később juthat a követelt összeghez.
A harmadik megoldás: az állam fizet az önkormányzat helyett, ahogy az Nagykőrös esetében egyszer már megtörtént, de erről egyelőre nincs hír.
Hiába várják a nagykőrösiek a csatornapénz második részét karácsony előtt
Elérhető közelségbe került, hogy a nagykőrösi ingatlantulajdonosok hozzájussanak a csatornapénz második részletéhez – a település fideszes polgármesterét kész helyzet elé állították. Az elszámolási eljárást befejezték, a víziközmű-társulat mégsem szűnik meg. Tovább tart a huzavona arról, hogy kinek kell kifizetnie a csatornapénz második, negyvenezer forintos részletét.
A 150 millió forintos követelés kifizetése alighanem betömhetetlen lyukat üt a 2020-ban évi hatszázmilliós kiadással tervező önkormányzat költségvetésén.
2019. október 13-án, az önkormányzati választásokon a függetlenként induló Földi Csaba biztonságos, a szavazatok 62,42 százalékát kitevő, 912 szavazattal a nyert a csatornapénzek visszaszerzéséért aktívan küzdő, ugyancsak függetlenként magát jelöltető Szlovencsák Judittal szemben, aki 549 szavazatot (37,58 százalékot) szerzett.
A hatfős képviselő-testületbe kizárólag független képviselőket választottak egy éve.
Megszüntették a nyomozást
A Pest megyei Diósdon, Érden és Tárnokon egy maroknyi civil folytatja olykor reménytelennek tűnő küzdelmét a jogellenesen elköltött csatornapénzek visszaszerzése érdekében.
A nyilvánosságra került információk szerint Érden például egy 74 éves, a jogban járatlan nyugdíjas küzd a hatóságokkal 17 ezer érdi háztartás közel négymilliárd forintnyi csatornapénzének visszaszerzéséért, miközben a Facebookon vagy szóban sokan szorgalmazzák az igazságtételt csatornaügyben a 74 ezer lelket számláló Pest megyei városban.
A civilek panaszt jelentettek be a közel egy éve folyt rendőrségi nyomozást megszüntető határozat ellen – a jogorvoslat kérését lényegében azzal indokolják, hogy a Pest megyei rendőrség nem derítette fel kellőképpen a térségben lebonyolított 31 milliárd forintos csatornaberuházás feljelentésekkel érintett körülményeit.
Valójában nem meglepő, hogy a rendőrség megszüntette a nyomozást – az Érden és térségében tető alá hozott beruházás mindig kiemelt politikai ügynek számított.
Aki a projektet és annak mellékszálait bolygatja, az az orbáni politika darázsfészkébe nyúl, és sok jóra nem számíthat.
A csatornázás legnagyobb haszonélvezői a NER olyan legbefolyásosabb csodabefektetői egyebek mellett, mint az azóta kegyvesztetté vált Simicska Lajos Közgépe vagy a Duna Aszfalt, amelynek tulajdonosa, Szíjj László idén nyáron az adriai jachtvendége révén lett végérvényesen országosan ismertté. A projektben részt vett alvállalkozóként Orbán Viktor miniszterelnök apjának cége, a Dolomit Kft. is.
A magyar külügyminiszter látszólag lázas munkával tölti az idei nyarat, elég csak meglátogatni Facebook oldalát hogy erről meggyőződjünk: irodai környezetben, öltönyben, mobiltelefonnal a kezében egyeztet a minszki helyzetről magasrangú külföldi politikusokkal, külügyminiszter kollégákkal az elmúlt napokban.
Lényeges körülmény, hogy a rendőrség a megszüntető határozatban nem azt mondta, hogy a feljelentésben szereplő cselekmények nem bűncselekmények, hanem azt írták: “a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése”. Márpedig a feljelentők bőven küldtek új adatokat a rendőrségnek a megszüntető határozattal szemben előterjesztett panaszokban – értesült az Átlátszó.
A terjedelmes határozat egyik kulcsmondata így szól:
“arra vonatkozó adat az eljárás során nem merült fel, hogy a visszafizetések fedezetéül szolgáló elkülönített számlán Iévő pénzeszközöket más célra fordították volna…”
Ez a kijelentés azért roppant elmondásos, mert nyilvános források igazolják, hogy a lakossági csatornapénzeket, az úgynevezett érdekeltségi hozzájárulásokat például útépítésekre fordították.
Az érdi önkormányzat 2014. májusában döntött arról, hogy – egyebek mellett – útépítésre költik a lakossági csatornapénzt (a karácsondi ítéletekből kiderül, hogy egy ilyen önkormányzati döntésnek nincs jelentősége, ettől függetlenül visszajár a csatornapénz).
2017-ben az érdi Fidesz vezetői a csatornaügyben összehívott rendkívüli közgyűlésen azért az ostorozták az ellenzéket, mert megkérdőjelezni merészelték a lakossági csatornapénzek útépítésre költésének jogszerűségét.
Paradox módon a pénzüket visszakövetelő háztartások számára akár kedvező fejlemény lehet, ha minden így marad, és nem folytatódik a nyomozás. Ha eddig valaki Érden, Diósdon vagy Tárnokon – az ismertetett karácsondi modell alapján – közvetlenül követelte volna a csatornapénzt, akkor a polgári ügyekben eljáró bíróság a pert felfüggeszthette volna a nyomozás, illetve egész büntetőeljárás befejezéséig.
Ha nincs nyomozás, akkor perelhetővé válik az önkormányzat, amelynek a tulajdonába kerültek a lakossági csatornapénzekből felépített utak.
Fotó: pixabay.com | https://atlatszo.hu/2020/10/28/vegrehajtot-kuldenek-a-karacsondi-onkormanyzatra-erden-mar-nem-nyomoznak/ | https://web.archive.org/web/20210920173540/https://orszagszerte.atlatszo.hu/vegrehajtot-kuldenek-a-karacsondi-onkormanyzatra-erden-mar-nem-nyomoznak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vegrehajtot-kuldenek-a-karacsondi-onkormanyzatra-erden-mar-nem-nyomoznak | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-10-28 00:00:00 | [] | [
"Karácsond Község Önkormányzata",
"Karácsondi Víziközmű Társulat"
] | [
"Diósd",
"Érd",
"Heves megye",
"Karácsond",
"Pest megye",
"Tárnok"
] | [
"közmű",
"civilek",
"útépítés",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"vízügy"
] | [] |
|
51,153 | Rágalmazási per lett a gyulai korrupciós vádakból | Sajátos fordulatot vett csütörtökön a Békéscsabai törvényszéken az a rágalmazási per, amelyet Görgényi Ernő, Gyula fideszes polgármestere indított az őt korrupcióval vádoló volt gazdasági alpolgármester ellen. | korrupciós vádak;Görgényi Ernő;rágalmazási per;
2020-11-06 07:00:00
Rágalmazási per lett a gyulai korrupciós vádakból
Sajátos fordulatot vett csütörtökön a Békéscsabai törvényszéken az a rágalmazási per, amelyet Görgényi Ernő, Gyula fideszes polgármestere indított az őt korrupcióval vádoló volt gazdasági alpolgármester ellen.
A korábban szintén a Fideszben politizáló Galbács Mihály a tavalyi önkormányzati választás előtt „De hová tűnt a város pénze” címmel röplapokat juttatott el a helyi postaládákba, ezeken pedig saját kutatásaira hivatkozva azt írta: a város közbeszerzéseit évek óta egy polgármesterhez köthető szűk kör nyeri. A szórólapokon kitért olyan "helyi szóbeszédekre" is, amelyek szerint a nyertes vállalatoknak 10 százalékot kell visszaosztaniuk. A kemény állításokról ugyanakkor a tegnapi bírósági tárgyaláson elismerte: közvetlen bizonyítéka nincs az összejátszásra, ő csak leírta, amit az emberek „Gyulán mondanak”, kiegészítve az ő kutakodásának az eredményeivel. Ez pedig szerinte arra utal, hogy „lehet alapja a szóbeszédnek”.
A volt alpolgármester mellé állt ugyanakkor az egyik helyi vállalkozó, aki tanúként hasonló vádakat fogalmazott meg Görgényi Ernővel kapcsolatban. M. János – aki korábban ellenzékiként indult a helyi választáson – vallomásában azt állította: őt P. Tibor, a polgármesterhez kötődő nagyvállalkozó tájékoztatta arról, hogy milyen ára van annak, ha a cége meg akar kapni egy utcafelújítást. Azt mondta, a polgármestert be kell fizetni nyaralni, valamint „tíz százalékot szokás neki visszaosztani”.
M. János a járványhelyzet miatt külföldön ragadt, ezért vallomását csak felolvasni tudták a tárgyaláson, ahol Görgényi Ernő védője azonnal jelezte: közvádas rágalmazási feljelentést tesznek M. Jánossal szemben is. A tárgyaláson végig jelenlévő polgármester pedig azt közölte: szerinte az egész egy „eszeveszett hazugság”, ő soha nem kért senkitől tíz százalékot, őt soha senki nem fizette be nyaralásra, a vallomást tevő vállalkozót és a cégét pedig nem is ismeri.
Úgy vélte, a tanúvallomás több ponton is sántít, Galbács Mihály pedig „afféle politikai Chuck Norris” képét festette le vele kapcsolatban, akitől mindenki retteg. - Gyulán mindenki független ember, ez a város nem úgy működik, hogy egy polgármester azt mond, amit akar, majd mindenki úgy cselekszik – fogalmazott. A városvezető szerint a volt alpolgármester írása egy sértett ember akciója, és valójában Galbács Mihály tevékenysége kapcsán merült fel a korrupció gyanúja. (Korábban a volt alpolgármester által igazgatott Termál FC -nél Galbács Mihály sógorának a cége is kapott megrendelést, a klub új igazgatója pedig feljelentést tett emiatt az adóhatóságnál.)
Mint arról korábban a Magyar Narancs alapján beszámoltunk, a régi fideszesnek számító, ám az utóbbi évekre a városvezetésből kiszorult Galbács Mihály még tavaly fogalmazott meg vádakat a helyi vezetés ügyeivel kapcsolatban. Az erről szóló 23 oldalas dokumentumot eljuttatta a Fidesz országos vezetésének, Orbán Viktor pártelnöknek, kormányfőnek és Kövér László házelnöknek is. A Fidesz vezetése azonban láthatóan nem akart belefolyni a helyi fideszesek torzsalkodásába, így a párt Kontrát Károly vezette etikai testülete Kerényi Jánosnak, a dél-alföldi pártigazgatónak, valamint Kovács Józsefnek, a Gyulát is magába foglaló körzet országgyűlési képviselőjének küldte el az írást. Kovácstól kapta meg az írást Görgényi Ernő, aki viszont bírósághoz fordult.
Galbács Mihály ugyan gazdasági alpolgármester volt, ám állítása szerint 2019-ig nem volt tudomása a polgármester körüli kör megrendeléseiről. Állítása szerint akkor állt neki össze a kép, amikor a városvezetésből és a Fideszből való távozása után kikérte az önkormányzattól a közbeszerzések listáját, és kiderült, egy szűk kör kapta a megrendeléseket. Görgényi Ernő ezt is visszautasította. | https://nepszava.hu/3098196_ragalmazasi-per-lett-a-gyulai-korrupcios-vadakbol | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ragalmazasi-per-lett-a-gyulai-korrupcios-vadakbol | Népszava | hungarian-news | 2020-11-06 10:20:00 | [
"Galbács Mihály",
"Görgényi Ernő"
] | [
"Gyula Város Önkormányzata"
] | [
"Békés megye",
"Gyula"
] | [
"közbeszerzés",
"antikorrupció",
"önkormányzat",
"rágalmazás / becsületsértés"
] | [] |
51,154 | Balog Zoltán a Fidesz pártalapítványából is pénzelte az egyházat, ahol püspökké választották | Balog Zoltánt választotta püspökévé a Dunamelléki Református Egyházkerület csütörtökön, megbízatása hat évre szól. A volt miniszterelnöki főtanácsadó, országgyűlési képviselő, és EMMI-miniszternek van még egy jelenleg is érvényes pozíciója, ő a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke. A Fidesz pártalapítványától október elején közérdekű adatigénylésben kérdeztük, milyen református szervezeteket támogattak az elmúlt években. | Kavecsánszki Ádám, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója sokáig nem értette pontosan a kérdésünket, és csak tegnap, a püspöki szavazás lezárulta után küdött érdemi választ. Először az volt a kifogása, hogy nem jelöltük meg milyen időszakra vagyunk kíváncsiak, másodszor definíciós problémái voltak, mindkétszer az adatigénylés pontosítását kérte.
Így végül azoknak az elmúlt öt évben támogatott szervezeteknek a listáját kértük, amelyeknek az elnevezésében szerepel a „református” szó.
A válasz tegnap jött meg, nem sokkal a Balog Zoltán püspökké választását hírül adó közlemény előtt (de legalább jött valamilyen válasz, manapság már ennek is tudunk örülni). A Fidesz pártalapítványától kapott táblázatban az látszik, hogy rendszeresen támogatták a kuratórium elnökét most püspökké emelő egyházkerületet, és más református szervezeteket is.
Összehasonlításképpen kértünk egy listát ugyanerről az időszakról azokról a támogatott szervezetekről is, amelyeknek az elnevezésében szerepel a „katolikus” szó, erre egyelőre nem érkezett válasz.
Nem minden egyháztag örül a kormánypárti nyomulásnak a Magyarországi Református Egyházban: Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Facebook posztjában tegnap azt írta, hogy
„Ma a Református Egyház püspököt választott és az Isten helyett Mammon előtt hajolt meg. Balog Zoltán választása mellett egyetlen érv lehetett: a Fidesztől várt pénzhalmok ígérete. Balog kulcsszereplőként asszisztált a legszegényebbeknek szánt EU-s pénzek ellopásához, többek között az ő védence volt a romáknak szánt milliárdokat elcsaló Farkas Flórián is. Az Egyház azonban a pénz bűvöletében még saját szabályait is átírta, csak hogy Balog püspök lehessen.”
A Fidesz pártalapítványáról legutóbb azt írtuk, hogy másolt tanulmányokért fizettek tízmilliókat egy belga politikusnak éppen akkor, amikor Magyarország ügyében egy jogállamiság vizsgálat zajlott az Európa Tanács parlamenti bizottságában.
Másolt tanulmányokért fizetett tízmilliókat a Fidesz pártalapítványa egy belga politikusnak
Stef Goris volt belga parlamenti képviselő nem csupán egyike annak a 13 európai politikusnak, akiket érintettnek találtak az Európa Tanács azerbajdzsáni vesztegetési ügyében, hanem az ügyről készült belső jelentés szerint „kulcsszereplője” volt az Európa Tanács parlamenti bizottságában (PACE) zajló korrupt lobbitevékenységnek.
Címlapkép: Balog Zoltán református lelkész, az Emberi Erőforrások Minisztériumának volt minisztere, miután átvette a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést Áder János köztársasági elnöktől az Országház kupolacsarnokában 2020. augusztus 19-én. MTI/Koszticsák Szilárd | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/11/06/balog-zoltan-a-fidesz-partalapitvanyabol-is-penzelte-az-egyhazat-ahol-puspokke-valasztottak/ | https://web.archive.org/web/20221205073852/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/11/06/balog-zoltan-a-fidesz-partalapitvanyabol-is-penzelte-az-egyhazat-ahol-puspokke-valasztottak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/balog-zoltan-a-fidesz-partalapitvanyabol-is-penzelte-az-egyhazat-ahol-puspokke-valasztottak | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-11-06 12:28:00 | [
"Balog Zoltán"
] | [
"Magyar Református Egyház",
"Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"egyház",
"támogatás"
] | [] |
51,155 | Így tüntetik el egy nagy sportrendezvény költségét egy állami cégben | Az Antenna Hungáriával 20 milliárd forintért megvetették a vizes vb-hez szükséges eszközöket, majd éveken keresztül állami megrendelésekkel ellentételezik az összeget. | Éves szinten 3-4 milliárd forinttal is csökkenthetik a vizes világbajnokság miatt megvalósított fejlesztések az Antenna Hungária Zrt. (AH) nyereségét. Az állami cég brutális összeget költött el 2017-ben a vb-t támogató különböző eszközök beszerzésére, ám ezek számviteli okokból nem akkor jelentkeztek ráfordításként, hanem az elmúlt években, illetve a következő jó néhányban fognak. A társaság ráadásul azon is milliárdokat bukott, hogy a világbajnokságot szervező Bp2017 Kft. nem fizette ki a tartozásait.
Megromlott kapcsolat
Október közepén a Telexen jelent meg egy remek írás az elvileg a könnyűzenei ágazat megmentése érdekében megálmodott raktárkoncertek visszásságairól, és az Antenna Hungária részben ehhez köthető nyomulásáról a hazai rendezvényszervezési piacon. A cikkben a lap kitért arra, hogy az alapvetően műsorterjesztéssel és távközléssel foglalkozó AH nem teljesen önszántából kezdett el rendezvényekkel is foglalkozni: a 2017-es vizes vb-n felsőbb döntésre vállalták el ezt a feladatot.
Korábban mi is írtunk már róla, hogy a két cég, a Bp2017 és az AH között az utóbbi számára elég költséges üzleti kapcsolat volt. A viszonyról, és annak alakulásáról a legtöbbet talán az árulja el, hogy miközben a 2017-es beszámolójában még nem győzött büszkélkedni a vizes vb-s szerepvállalással az Antenna Hungária, addig az egy évvel későbbi éves jelentésben már végig arra panaszkodott, hogy nem tudja kisajtolni a neki járó pénzeket a Bp2017-ből.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiután körözik a volt gazdasági igazgatót, meg is szűnik a vizes vb szervező cégeEgyszer már nekifutottak volna ennek, de kiderült, hogy kockázatos a dolog, mert a cégnek túl sok tartozása van. Egy másik állami vállalatot nem is fizettek ki.
Az AH növekvő rendezvénypiaci szerepvállalása miatt most részletesebben is megnéztük, hogy mennyibe került, illetve kerül még most is a cégnek a vizes vb, és mit hozhat vissza ebből az új üzletág, egyelőre (valószínűleg részben épp a keletkező veszteségek elfedését célzó) állami megrendelésekből.
Húszmilliárdos beruházás a vb miatt
Már az esemény évében is látszott, hogy a vizes vb az AH működésére meghatározó hatással volt . Az állami cég árbevétele hatalmasat ugrott 2017-ben: az akkor elért 44,7 milliárd forint majdnem a kétszerese volt az egy évvel korábbinak, és a növekedést nagy részben a sporteseménnyel kapcsolatos megbízások okozták.
Az AH akkori beszámolójában azt írta, hogy az eseménysorozat közel 17 milliárd forintos többletbevételt hozott. Más kérdés, hogy a dokumentumból az is kiderül, hogy ennek elég jelentős része jó eséllyel továbbszámlázott szolgáltatás lehetett, hiszen alvállalkozói teljesítésekre a megszokott durván kétmilliárd forint helyett abban az évben 12 milliárdot költött a társaság. Persze a dologban így is volt saját teljesítmény, emellett az üzleti távközlési szolgáltatásból és a műsorgyártásból származó bevételek kilőttek: ez a két terület abban az évben 15 milliárddal hozott többet, és ebből 6-7 milliárd az ezt követő évekre is megmaradt.
Az igazán nagy változást azonban az jelentette, hogy a vb miatt bejött egy teljesen új tevékenység, amely azóta is “audiovizuális és rendezvénytechnikai szolgáltatás” néven fut, és 2017-ben már 2,5 milliárd forintot hozott. A tevékenység azonban nem is elsősorban a komoly bevétel, hanem sokkal inkább a hozzá köthető beruházások miatt lett fontos.
A cég ugyanis saját bevallása szerint 2017-ben több mint 20 milliárd forintot költött különböző beruházásokra és eszközvásárlásokra a vizes vb miatt,
és bár ez egyértelműen nem derül ki, de a beszámoló alapján úgy tűnik, mintha ennek jelentős részét épp az ilyen rendezvénytechnikai eszközök adták volna*A beszerzés legalább negyede ilyen célra ment el, legalábbis egy későbbi beszámoló adatai alapján körülbelül ilyen arány adódik, de a Telex 15 milliárdos eszközbeszerzésről írt.. A vállalatban a komoly forrásigény miatt tőkét is kellett emelni: a magyar állam 2016 végén valamivel több mint 21 milliárd forintot tolt be az AH-ba, amit négy nappal a 2017-es vb kezdete előtt további majdnem 700 millióval megfejeltek.
Gombhoz a kabátot
Az akkor elköltött 20 milliárd forint azonban egyszerű számviteli okokból nem abban az évben jelent meg ráfordításként, tehát eredményt csökkentőt tételként, hanem az azóta eltelt időszakban, illetve a következő években fog majd megjelenni. Ha ugyanis egy cég egy eszközt vásárol, akkor az bekerül a könyveibe, és az értékét csak a következő években írja le ráfordításként, ezt hívják értékcsökkenésnek vagy amortizációnak. A leírás mértéke (kulcsa) attól függ, milyen eszközről van szó: az ingatlanoknál például jellemzően 2 százalék évente, a járműveknél 20, a kisebb értékű tárgyaknál pedig akár 50 is lehet.
Az AH-nál a 2017-es beszerzések nagyon nagy része olyan eszköz volt, amelyet évi 12,5 százalékos kulccsal írnak le, tehát valójában nyolc évre osztják el a költségeket*Most már ez sem teljesen így van, mert időközben úgy döntöttek, hogy például a rendezvénytechnikai eszközök esetében a bruttó bekerülési érték 10 százalékának megfelelő összegű maradványértékkel számolnak a 200 ezer forint feletti eszközöknél, az eredetileg megbecsült várható élettartam megtartása mellett, azaz nem a teljes összeget írják le nyolc év alatt, csak a 90 százalékát.. Ez éves szinten nagyjából 2,5 milliárdos többletráfordítást jelent 2017 és 2024 között – illetve az első néhány évben valószínűleg többet, a későbbiekben kicsit kevesebbet a nagyobb kulccsal leírt eszközök miatt. A cégnél rendkívül látványosan meg is ugrott az értékcsökkenés az előző néhány évben.
Nem teljesen egyértelmű, hogy ebből mennyi esik a rendezvénytechnikai eszközökre, de biztosan évi sok százmillió forint, sőt nem kizárt, hogy a milliárdos nagyságrendet is eléri ez az összeg. Az AH-t megkérdeztük a 2017-es befektetések részleteiről, de nem reagáltak megkeresésünkre. Mindenesetre az biztos, hogy ez a leírás teljes egészében veszteség, ha a cég nem kezd valamit az eszközökkel, amiből bevétele származik. Sőt ennél többet is bukhatnak a dolgon, hiszen a berendezéseket valahogy tárolni is kell, ami szintén költséges dolog. Nem csoda, hogy az AH a 2018-as beszámolójának már az elején kiemelte:
A 2018-as év jelentős feladata volt a 2017-es … vizes vb lebonyolítása érdekében megvásárolt eszközök hasznosításának megoldása a rendezvénytechnikai üzletágon keresztül.
Bár a cég már abban az évben is egy sor állami vagy állami támogatással megvalósuló rendezvény technikai kiszolgálásában vett részt, az eszközök hasznosítása így sem valósult meg maradéktalanul, mert még az egy évvel korábbinál is kevesebb jött be ebből a tevékenységből. Ráadásul a bevétel felét a közvetlen költségek elvitték, és akkor a személyi ráfordításokról és egyéb kiadásokról még nem is beszéltünk.
Valójában ez is a vizes vb költsége
A megoldás az lett, hogy beszálltak magába a rendezvényszervezésbe is. Tavaly külön üzletágat hoztak létre erre a tevékenységre, és leszerződtek az évi nagyjából 60-70 milliárdos állami kommunikációs büdzsét is felügyelő Nemzeti Kommunikációs Hivatallal (NKOH) az állami rendezvények szervezésére. Ettől kezdve elvileg az összes ilyen munkát az AH kapja, méghozzá tényleg hatalmas értékben, az NKOH-s szerződést ugyanis 30 milliárdos keretösszeggel írták alá.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokba kerül a propaganda, egy év alatt 65 milliárd ment el állami kommunikációraAz volt a terv, hogy egy év alatt 25 milliárdot költ el az állam kommunikációra, de csak a Soros-palkátokra ennek majdnem a másfélszerese ment el.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmióta kiposztolta, hogy Orbánra szavaz, 90 milliárdnyi megbízást kapott, most duplázhatA következő években is egyetlen médiaügynökségi csoportnál költhetik el az összes állami hirdetési pénzt, a tender alapján újabb 90 milliárd forintot.
Ennek ellenére tavaly még nem jött össze az áttörés: rendezvényszervezésből összesen 2,3 milliárd jött be, úgy hogy ebbe a rendezvénytechnikai tevékenységből átcsoportosított pénz egy része is benne volt. A kettő együtt 4 milliárdot hozott, ennek egy elég jelentős részét azonban elvitték az új üzletághoz köthető költségek, így a nyereség – ha volt egyáltalán – az egy évvel korábbinál is kevesebb lehetett, a már emlegetett leírás nélkül is. Az idén azonban – ahogy a Telex cikkéből is kiderül – a hathatós állami segítségnek köszönhetően már jóval többet szedhet össze az AH ezen a piacon.
Röviden összefoglalva tehát:
az állam milliárdos megrendelésekkel tömi ki a saját cégét, hogy a vizes vb-re kényszerűségből beszerzett eszközök ne a raktárban porosodjanak.
Ez jelen állás szerint logikus lépés, de ha így gondolkodunk, akkor az is logikus, hogy ezt a 20 milliárdos eszközbeszerzést hozzádobhatjuk a vb amúgy is 100 milliárd feletti költségéhez (hiszen ha valaha meg is térül a cégnek, az az állami megrendeléseknek lesz köszönhető).
Még fizetni se fizettek
Az AH-nak egyébként nem csak a nyakán maradt rendezvénytechnikai eszközökkel okozott fejfájást a vizes vb-t szervező (szintén állami) cég, a Bp2017 Kft., hanem azzal is, hogy egyszerűen nem fizetett neki. Az Antenna Hungária 2017 végén 3 milliárd forintot várt még a szervezőktől, ebből közel 2,4 milliárd azonban soha nem érkezett meg. A 2018-as beszámolóban ezért azt írták, hogy a ki nem fizetett tartozások miatt megtették a szükséges lépéseket, de
a jogi eljárás a mérlegkészítés időpontjában még folyamatban volt.
Ebben azonban vagy azóta sem volt változás, vagy az AH elállt a keresettől. Legalábbis a 2019-es éves jelentésükben már sem a Bp2017 Kft-ről, sem a jogi eljárásról nem esik szó, és arra sem utal semmi, hogy időközben beérkezett volna a pénz. Az AH-tól azt is megkérdeztük, hogy mi a helyzet az így elbukott hatalmas összeggel, de választ erre sem kaptunk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIsmerőseinek és saját érdekeltségeinek játszott át közpénzt az úszó vb-s cég körözött vezetőjeA Bp2017 kiperelt szerződéslistája betekintést enged abba, hogy az adófizetői pénzek hogyan gazdagítanak egy állami vezetőt és környezetét.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA vizes vb-ért felelős miniszter köréhez is folyt a közpénz a szervező cégtőlSeszták Miklós lánya épp annál az ügyvédi irodánál gyakornokoskodott 2017-ben, amely a miniszer által felügyelt vizes vb szervezőcégének közbeszerzéseit szervezte, jóval a piaci ár fölött. | https://g7.hu/vallalat/20201106/igy-tuntetik-el-egy-nagy-sportrendezveny-koltseget-egy-allami-cegben/ | https://web.archive.org/web/20220611203526/https://g7.hu/vallalat/20201106/igy-tuntetik-el-egy-nagy-sportrendezveny-koltseget-egy-allami-cegben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-tuntetik-el-egy-nagy-sportrendezveny-koltseget-egy-allami-cegben | G7 | hungarian-news | 2020-11-06 13:00:00 | [] | [
"Antenna Hungária Zrt.",
"Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)"
] | [] | [
"háttér",
"sport",
"gazdálkodás",
"rendezvényszervezés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Vizes VB 2017"
] |
51,156 | Az Európában már lebukott azeri lobbi inspirálta a Magyar Nemzet legújabb tényfeltárását | A Magyar Nemzet “Soros karmesteréről” szóló cikksorozatában felhasznált dokumentumok története Azerbajdzsán európai befolyásolási kísérletének ügyéig vezet. A 2018-ban vizsgálóbizottsággal és politikai botránnyal zárult korrupciós ügyet részben a Magyar Nemzet által most célba vett Gerald Knaus tárta fel és hozta nyilvánosságra, akit ezért az azeri illiberális rezsim európai szövetségesei már akkor megpróbáltak lejáratni. Egyikük az a Claude Moniquet francia exkém, akit tavaly Budapestre is meghívtak a Századvég és az MCC által alapított Migrációkutató Intézet terrorizmus-konferenciájára. Nem ez az első eset, hogy a Fidesz az Európában már lebukott és szalonképtelenné vált azeri lobbival cimborál. | A Magyar Nemzet “Soros karmesteréről" szóló cikksorozatában felhasznált dokumentumok története Azerbajdzsán európai befolyásolási kísérletének ügyéig vezet. A 2018-ban vizsgálóbizottsággal és politikai botránnyal zárult korrupciós ügyet részben a Magyar Nemzet által most célba vett Gerald Knaus tárta fel és hozta nyilvánosságra, akit ezért az azeri illiberális rezsim európai szövetségesei már akkor megpróbáltak lejáratni. Egyikük az a Claude Moniquet francia exkém, akit tavaly Budapestre is meghívtak a Századvég és az MCC által alapított Migrációkutató Intézet terrorizmus-konferenciájára. Nem ez az első eset, hogy a Fidesz az Európában már lebukott és szalonképtelenné vált azeri lobbival cimborál.
“2018 áprilisában jelent meg a Twitteren egy inkognitóban működő, de feltűnően jól informált szivárogtató oldal, a PACE Leaks. A közösségi felület kifejezetten az Európa Tanács és Knaus intézményének kapcsolatát vette górcső alá, és egy sor korrupciógyanús összefüggést tárt fel, amelyek Magyarországot is érintik."
Ezzel a drámai hangvételű felütéssel indul “Így működik a háttérhatalom" című cikk, ami a második rész volt a Magyar Nemzet hatrészes, tényfeltárónak mondott szeptemberi sorozatából.
A cikksorozatról korábban azt írtuk, hogy az alapállítása — miszerint az Europäische Stabilitäts-Initiative (ESI) nevű think tank vezetője, egy Gerald Knaus nevű osztrák szakértő volna “Soros karmestere" — nyilvánvaló hülyeségnek tűnik, megjelentetése számos hasonlóságot mutat a Black Cube-incidenssel, és szerepe lehet az Orbán-kormányzat kommunikációs holdudvara és a magyar nemzetbiztonsági szféra közti rejtett konfliktus legújabb felvonásában:
Már megint egy politikai lufival dezinformálja a Magyar Nemzet az olvasóit és a titkosszolgálatot A Magyar Nemzet napilap “Soros karmesteréről" szóló hatrészes, tényfeltárónak mondott cikksorozata és az azt kísérő felhajtás első ránézésre a a kormánnyal baráti média üzemszerű működésének terméke. Alaposabban megvizsgálva már a szokásos színvonalat is messze alulmúló kompromatnak látszik.
A Magyar Nemzet cikksorozata a fent említett kiszivárogtató Twitter-profilra támaszkodik: innen származik két bizonyítékként tálalt dokumentumrészlet amiket felvonultat, és amiket a kormánymédia azóta mutogat a népnek.
Noha a részletek illusztrációként két számban is megjelentek, a napilap egyszer sem hivatkozta le a dokumentumok forrását, vagy azok pontos jellegét.
Pedig a Magyar Nemzet által bizonyítékként tálalt iratrészleteknek és a Twitter-profilnak megvan a maga saját kontextusa, amit egy idevágó európai tanácsi vizsgálati jelentés alaposan dokumentált, és már csak azért is érdemes felidézni, hogy valamiféle valóságos történet ellenpontozza a vezető kormánypárti napilap által feltálalt külföldi dezinformációs narratívát.
Kaviárdiplomácia
Knaus szervezete, az Europäische Stabilitäts-Initiative egyik legnagyobb sikere az azerbajdzsáni kaviárdiplomácia körüli nemzetközi hírverés volt a 2010-es években.
Azerbajdzsán egy posztszovjet ország a Kaukázusban: politikai berendezkedéséről mindent elmond, hogy a jelenlegi elnök Ilham Alijev közvetlenül a saját apját — a kommunista párt korábbi helyi első titkárát — váltotta 2003-ban a kormányfői poszton.
Azerbajdzsánnak számos közös ügye van az Európai Unióval, amelyek intézésének az egyik színtere egy emberi jogi alapokon működő szerv, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, a PACE. Azerbajdzsán európai uniós kapcsolatainak építését ezen a fórumon is az illiberális rezsim fenntartásából, és a szomszédos Örményországgal való véres rivalizálásból fakadó körülmények hátráltatják.
A kaukázusi ország ügyes-bajos dolgainak a PACE előtti megfelelő megvilágítását, mint kiderült, több tízmillió eurós kenőpénzkassza volt hivatott biztosítani, a gyakorlat legplasztikusabb elemei pedig egyes európai politikusoknak ajándékozott, forintban többszázezres-milliós értékű, nemritkán kilós kaviárcsomagok voltak: innen a kaviárdiplomácia kifejezés.
Knausékat meglepte, hogy miközben az illiberális Alijev-rezsim egyre durvábbá vált — két ottani helyi kontaktjukat letartóztatták —, a PACE-ben csak szépeket mondtak róla. 2011 körül kezdtek foglalkozni a brüsszeli folyosókon nyílt titoknak számító azeri érdekérvényesítési rendszerrel, amiről több jelentést is kiadtak, továbbá rendszeresen macerálták a döntéshozókat, hogy esetleg csináljanak valamit az ügyben.
Eközben kiszivárogtak, és az Organized Crime and Corruption (OCCRP) nevű újságírószervethez is eljutottak azok a dán banki tranzakciós adatok, amik az Európába tartó azeri feketepénzek útvonalát is tartalmazták. Az OCCRP magyar partnereként akkor az Átlátszón arról írtunk: egy befolyásos azeri politikus fiának Budapesten nyitott bankszámlájára több részletben több mint kilencmillió dollár érkezett 2012-ben, éppen akkor, amikor a magyar kormány furcsa körülmények között kiadta hazájának az azeri baltás gyilkost.
Budapestre dollármilliókat utalt, európai politikusokat is korrumpált az azeri rezsim Miközben 2012 és 2014 között az azeri kormány tömegével tartóztatott le politikai aktivistákat és újságírókat, az ország kormányzati és üzleti elitje titkos bankszámlákat használt arra, hogy európai politikusokat fizessen le, luxuscikkeket vásároljon vagy egyéb tranzakciókat bonyolítson velük.
Friss fejlemények A napokban a HVG360 írt arról, hogy az azeri feketekassza magyarországi kulcsfigurája, Hiszem János az egyik nagy kedvezményezettje a járványbiznisznek: cége 79 millió euró értékben szállít lélegeztetőgépeket és egyéb egészségügyi felszereléseket a Külgazdasági és Külügyminisztériummal kötött szerződés alapján.
A történet úgy végződött, hogy a PACE külső vezetésű (három elismert bíróból, egy britből, egy franciából és egy svédből álló) tényfeltáró bizottságot kért fel arra, hogy vizsgálják ki: van-e valóságtartalom az azeri — illetve orosz, török, ukrán — irányú kenőpénzes pletykák mögött. Sajnos volt: 2018-ban négy akkori képviselőt letiltottak a tisztségviselésről, tizennégy korábbi PACE-tagot pedig fizikailag is kitiltottak az intézmény területéről.
Az Európa Tanács által lefolytatott belső vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy erős a gyanú, hogy a PACE több volt és jelenlegi tagja is nyakig benne volt az azeri vesztegetési ügyben. Tényként közlik, hogy az érintettek megsértették a szervezet etikai szabályait – az ET-t 1949-ben éppen azért alapították, hogy a demokrácia és a jogállamiság felett őrködjön a 47 tagállamban. Az azeri rezsim emberijog-sértéseit azonban rendre elhallgatták vagy megszépítették, pedig rendszeresen kétségek merülnek fel a választások tisztaságával vagy a politikai foglyokkal való bánásmóddal kapcsolatban.
A birodalom visszavág
Az európai botrány kitörése után lépett be a történetbe egy újabb, ezúttal francia illetőségű szakértői intézet, a European Strategic Intelligence and Security Center (ESISC) a 2017 márciusában és áprilisában nyilvánosságra hozott, “Az örmény kapcsolat" című elemzésekkel.
A dolgozatok arra próbáltak rávilágítani, hogy Gerald Knaus nem más, mint Soros György embere, akinek a feladata az ellenséges Örményország érdekében az ártatlan Azerbajdzsán elleni nemzetközi fellépést összehangolni.
Sorost és az örménylobbit később egyébként maga Alijev elnök is gyakran emlegette ebben az időszakban:
Így dőlt a pénz Magyarországra a bakui feketekasszából – Alijevék szerint Soros rátámadt Azerbajdzsánra Az Átlátszó birtokába került bankszámlakivonatok tanúsága szerint 2012 júliusa és 2013 májusa között huszonöt részletben összesen 5.137.671 eurót és 2.447.527 amerikai dollárt utalt a Danske Bank dán nagybank észtországi leánybankjánál vezetett számlájáról egy magyar, az MKB Banknál vezetett számlára egy bakui székhelyű offshore cég.
Az ESISC vezetőjéről, Claude Moniquet-ről (aki a francia hírszerzés, a DGSE alkalmazásában kitűnő kelet-európai kapcsolatokat épített ki) kiderült, hogy 2013-ban és 2015-ben jó pénzért az azeri választások tisztaságát felügyelte — és alapvetően mindent rendben talált.
Az ESISC egy volt azok közül a kitűnő orosz kapcsolatokkal is rendelkező választási megfigyelő szervezetek közül, amelyek ezt a bizniszt űzték.
Az egyik ilyen szervezet, a brüsszeli bejegyzésű European Academy for Elections Observation (EAEO) vezetője, Alain Destexhe belga politikus 2017 szeptemberében lemondott a PACE-képviselőségéről, miután kiderült, hogy az intézetével kapcsolatban azeri kenőpénzek elfogadásával kapcsolatos kérdések merültek fel.
Őt azért is érdemes megemlíteni, mert 2019-ben, mintegy epilógusként, a francia exhírszerző Moniquet a belga politikus frissen gründolt pártjának, a Liste Destexhenek a listavezetőjeként próbált (sikertelenül) a brüsszeli helyhatóságban képviselőségre vergődni.
A francia exkém szervezetének jelentései után rövidesen felbukkant a PACE Leaks néven posztolgató Twitter-felhasználó is. A PACE Leaks ugyanazt a vonalat tolta, mint az “Örmény kapcsolat"-elemzések; miszerint is inkább a kaviárdiplomáciát leleplező Knaus a sáros, mint az általa leleplezett korrupt politikusok.
Tanulságos mellékszál, hogy az innen származó dokumentumrészletek ugyan nem, de az azeri botrány miatt szintén lemondásra kényszerült spanyol PACE-elnök Pedro Agramunt védelmében elhangzó főbb állítások már 2018-ban felbukkantak az orosz hátterű Sputnik híroldalon, majd a néhai Lovas István brüsszeli tudósító közvetítésével a Magyar Demokrata hetilapban is .
Ezekből a forrásokból építkezik a Magyar Nemzet tényfeltárónak mondott, szerző nélküli cikksorozata.
A magyar szálak a Fidesz-holdudvarba vezetnek
A történet európai szereplői közül legalább kettőnek azóta napvilágra kerültek a magyar kormányzati kapcsolatai is.
Tavaly az Átlátszón arról írtunk, hogy a a Miniszterelnökség 255 ezer, a Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány pedig 151 ezer eurót utalt 2013 és 2015 között Stef Goris belga politikus ottani cégének. Méghozzá éppen akkor, amikor Magyarország ügyében is zajlott egy jogállamiság vizsgálat az Európa Tanács parlamenti bizottságában.
Másolt tanulmányokért fizetett tízmilliókat a Fidesz pártalapítványa egy belga politikusnak Stef Goris volt belga parlamenti képviselő nem csupán egyike annak a 13 európai politikusnak, akiket érintettnek találtak az Európa Tanács azerbajdzsáni vesztegetési ügyében, hanem az ügyről készült belső jelentés szerint “kulcsszereplője" volt az Európa Tanács parlamenti bizottságában (PACE) zajló korrupt lobbitevékenységnek.
Alain Destexhe mellett Stef Goris volt a társalapítója az EAEO nevű, fent már említett civilszervezetnek, ami megégett az azeri korrupciós sztoriban. Goris belga politikus parlamenti képviselőként 1999-2007 között a PACE rendes tagja, 2007 után pedig tiszteletbeli tagja volt.
A botrányt követő belső vizsgálatot lezáró jelentés (PDF) megfogalmazása szerint Stef Goris az azeri lobbigépezet "kulcsembere" volt a testületben: tiszteletbeli tagként mandátuma lejárta után is rendszeresen látogatta az Azerbajdzsánnal kapcsolatos üléseket, aktívan lobbizott az Alijev-kormány érdekében, sőt nem-kormányzati szervezetet is létrehozott European Academy for Elections Observation (Európai Választási Megfigyelő Akadémia) néven, amely azeri választások megfigyelésében is részt vett.
Belga cégadatok szerint Stef Goris az "Európai Választási Megfigyelő Akadémia" mellett több más belgiumi bejegyzésű cégben és nem-kormányzati szervezetben is aktív, például ügyvezetője volt annak az S.C. Services BVBA nevű vállalkozásnak, amelyet az azeri kenőpénz-botrány kitörése után gyorsan fel is számoltak. Ennek a cégnek utalt euró-tízezreket a Fidesz pártalapítványa és a Miniszterelnökség.
Az ESISC vezetőjéről, Claude Moniquet-ről nemrég írtuk, hogy
tavaly Budapesten járt egy terrorizmusról szóló konferencia meghívott előadójaként.
A konferenciát a Migrációkutató Intézet rendezte, amelyet a Matthias Corvinus Collegium és a Századvég Alapítvány alapított 2015-ben. A konzervatív elitképző MCC alapítója és kurátora Tombor András, aki az első Orbán-kormány idején Orbán Viktor biztonságpolitikai tanácsadója volt, azóta hatalomközeli üzleti és médiás intézőember.
A Századvég-csoportról a 444 írta nyáron: hosszú évek óta Habony Árpád befolyása alatt áll, akit az önkormányzati választások után Orbán Viktor visszahívott, hogy “rakja rendbe a kormányzati kommunikációt, és a Századvéget".
Címlapkép: az inkrimált dokumentumrészlet a Hír TV híradójában. Forrás: hirtv.hu | https://atlatszo.hu/2020/11/09/az-europaban-mar-lebukott-azeri-lobbi-inspiralta-a-magyar-nemzet-legujabb-tenyfeltarasat/ | https://web.archive.org/web/20210917231505/https://atlatszo.hu/2020/11/09/az-europaban-mar-lebukott-azeri-lobbi-inspiralta-a-magyar-nemzet-legujabb-tenyfeltarasat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-europaban-mar-lebukott-azeri-lobbi-inspiralta-a-magyar-nemzet-legujabb-tenyfeltarasat | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-11-09 12:33:38 | [] | [
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"Migrációkutató Intézet"
] | [] | [
"dezinformáció",
"tudomány"
] | [] |
51,157 | Írásos bizonyíték került elő arról, hogy a külügy megbízta a nagyköveteket, hogy házaljanak lélegeztetőgépekkel | Levélben tájékoztatta a külképviseleteket Balogh Csaba, a külügy államtitkára, hogy „a Kormány áttekintette a Magyar Állam stratégia lélegeztetőgép-szükségletét, és a szükséges mennyiség rendelkezésre áll. A fenti mennyiségen felül értékesíthető készlet áll rendelkezésre" – írják a nagykövetségeknek küldött október 21-ére datált levélben. | Levélben tájékoztatta a külképviseleteket Balogh Csaba, a külügy államtitkára, hogy „a Kormány áttekintette a Magyar Állam stratégia lélegeztetőgép-szükségletét, és a szükséges mennyiség rendelkezésre áll”.
A fenti mennyiségen felül értékesíthető készlet áll rendelkezésre
– írják a nagykövetségeknek küldött október 21-ére datált levélben.
A levélben a nagyköveteket arra kérik, hogy tájékozódjanak kiküldetési helyükön, hogy van-e elég lélegeztetőgép, és ha nincs, akkor érdeklődjenek az esetleges vásárlási szándékról. Pozitív válasz esetén az államtitkár titkárságát kell értesíteni.
A levelet a DK-s Czeglédy Csaba nyilvánosságra is hozta. „Ez a hivatalos irat két dolgot bizonyít: nincsen itthon elég orvos és szakképzett ápoló, akik a megvásárolt 18.500 lélegeztetőgépet működtetni tudnák, az Orbán-kormány pedig ennek tudatában teljesen szándékosan szórta el a pénzünket ennyi gépre” – fűzte a levélhez az ellenzéki politikus.
Tavasszal 16 ezer lélegeztetőgép beszerzését intézte a külügy, miközben Orbán Viktor és egészségügyi szakemberek is azt mondták, hogy legfeljebb 8 ezer készülékre lehet szükség. A hatalmas készlet felhalmozása 300 milliárd forintba került. A külföldi beszerzéseken felül ezer gépet egy magyar cégtől is rendelt a külügy.
Egészségügyi szakemberek arról beszéltek, hogy ennyi gép működtetéséhez messze nincs elég szakember az országban. A be nem üzemelt lélegeztetőknek jobb híján 2,5 milliárd forintból építettek raktárat.
Kiemelt kép: Kiszállításra váró Panther 5 típusú lélegeztetőgépek a gyártó Celitron Medical Technologies Kft. váci központjában 2020. szeptember 25-én. A hazai székhelyű cég legyártotta a külügyminisztérium által megrendelt 1000 darab lélegeztetőgépet, így napokon belül a magyar egészségügy rendelkezésére fog állni a hazánkban gyártott, világszínvonalú gép. Fotó: MTI/Máthé Zoltán | https://24.hu/belfold/2020/11/07/lelegeztetogep-kulugy-eladas-nagykovet-koronavirus/ | https://web.archive.org/web/20220404075145/https://24.hu/belfold/2020/11/07/lelegeztetogep-kulugy-eladas-nagykovet-koronavirus/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/irasos-bizonyitek-kerult-elo-arrol-hogy-a-kulugy-megbizta-a-nagykoveteket-hogy-hazaljanak-lelegeztetogepekkel | 24.hu | hungarian-news | 2020-11-07 00:00:00 | [
"Balogh Csaba"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"covid-19",
"lélegeztetőgép",
"adatigénylés"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
51,158 | Leépítik a Balatontouristot: tizenkét kempingből csak hat marad Mészároséknál | Tíz kempinggel kezdte meg az idei szezont a Balatontourist, de az év végére már csak hat maradt Mészáros Lőrincéknél – derül ki a Balatontourist honlapjáról. A cég – amely június óta a Hunguest Hotels Szállodaipari Zrt. alá tartozik – gyors ütemben szabadul meg a kempingektől: 2017-ben még tizenkét, zömében tóparti kemping üzemeltetését vette át a Konzum Nyrt. résztulajdonában álló BLT Group Zrt. | Tíz kempinggel kezdte meg az idei szezont a Balatontourist, de az év végére már csak hat maradt Mészáros Lőrincéknél – derül ki a Balatontourist honlapjáról. A cég – amely június óta a Hunguest Hotels Szállodaipari Zrt. alá tartozik – gyors ütemben szabadul meg a kempingektől: 2017-ben még tizenkét, zömében tóparti kemping üzemeltetését vette át a Konzum Nyrt. résztulajdonában álló BLT Group Zrt.
A balatonfüredi, révfülöpi, balatonakali, balatonszemesi, zalakarosi és balatonberényi kempingek maradtak a cég kezelésében, de a siófoki Aranypart Kemping, a vonyarcvashegyi Park és Üdülőfalu, a zamárdi Mirabella Kemping és a balatonberényi Kócsag kemping nemrég kikerült a cég portfóliójából.
Vadászné Székely Orsolya a Balatontourist Camping Kft. marketingmenedzsere a 24.hu kérdésére azt írta, az említett kempingeket eddig sem a Balatontourist üzemeltette, „azok csupán marketing szerződéssel kapcsolódtak a hálózathoz”, és az üdülők üzemeltetői a pandémia okozta gazdasági nehézségek miatt döntöttek a költségcsökkentő lépés mellett. Két kempinggel még folynak tárgyalások a jövő évi együttműködésről. Megjegyezte azt is, hogy mivel nem üzemeltették ezeket a kempingeket, nincsen információja arról, hogy mi lesz a területek sorsa.
Azt már a Balatontourist megvásárlásakor sejteni lehetett, hogy nem a kempingek üzemeltetése miatt vásárolták meg a céget Mészárosék. Ennek első jele az volt, amikor a balatonakali kempinget a Konzum Nyrt. egyik igazgatósági tagjának offshore alapítású cége a legalacsonyabb ajánlattal megvette 2017-ben. Ezt követően egymás után tűntek el a kempingek a portfólióból, volt olyan, amelynek az üzemeltetését leadták, de a keszthelyi Zala kemping például megszűnt 2019-ben. Ráadásul a megmaradt hat kemping száma is csökkenni fog még, a balatonszemesi Vadvirág kempingbe ugyanis luxusszállodát és villaparkot építenek, igaz, Vadászné Székely Orsolya tájékoztatása szerint az jövőre még biztosan kinyit.
A megmaradt kempingek pedig várhatóan egyre inkább veszítenek majd kemping jellegükből, a fürediben például már épül a szálloda és a kikötő, de mélygarázst és konferenciaközpontot is terveznek ide.
Szeptember óta egyébként Détári-Szabó Ádám a Balatontourist új ügyvezetője. Ő 2017 óta látta el az Appeninn leányvállalatainak ügyvezetését – ebből a cégből nemrég szállt ki Mészáros Lőrinc. A Világgazdaság korábbi cikke szerint Détári-Szabónak kulcsszerepe volt a Club Aliga megújításában, vagyis abban, hogy kikötő, szálloda és konferencia-központ épül majd az üdülőterületen.
Azt egyelőre nem tudni, hogy az új ügyvezetőnek mik a tervei a még megmaradt Balatontourist-kempingekkel, de várhatóan néhány százmilliós támogatásra nemsokára pályázhatnak majd. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója júliusban ugyanis arról beszélt, hogy néhány hónapon belül 5 milliárd forintos keretösszeggel kiírják a kempingfejlesztési pályázatot.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs/24.hu | https://24.hu/belfold/2020/11/06/balaton-balatontourist-meszaros-lorinc-kempingek/ | https://web.archive.org/web/20220629104839/https://24.hu/belfold/2020/11/06/balaton-balatontourist-meszaros-lorinc-kempingek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/leepitik-a-balatontouristot-tizenket-kempingbol-csak-hat-marad-meszaroseknal | 24.hu | hungarian-news | 2020-11-06 00:00:00 | [
"Détári-Szabó Ádám",
"Guller Zoltán",
"Mészáros Lőrinc",
"Vadászné Székely Orsolya"
] | [
"Balatontourist Camping Kft.",
"BLT Group Zrt.",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Konzum Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [
"Balaton",
"Heves megye"
] | [
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [] |
51,159 | Szétrepedt a 245 millióért épített vadonatúj kerékpárút | Augusztus 31-én kellett volna átadni az új kerékpárutat Kötegyánban, ám a polgármester csak három héttel később beszélt arról a sajtónak, bajok vannak a negyedmilliárd forintért elkészült úttal. A beruházást nem vették át, csak saját felelősségre használható, de már javítják. | Kis-Magyarország
Rádiós műsorvezető is indul Miskolcon, ő már a harmadik polgármesterjelölt
A Borsod24 információi szerint hamarosan a Fidesz is beáll Tóth-Szántai József mögé.
Az MSZP, a DK és a Párbeszéd-Zöldek is Györfi Mihályt támogatja Szolnokon
A város jelenlegi MSZP-s alpolgármestere „pozitív kampányt” ígért.
Lengyeltóti szegregátum extra szögesdróttal (FOTÓK)
Január elején olyan képek terjedtek a somogyi kistérségben, de másutt is, hogy Lengyeltóti egyik cigányok lakta utcájában, nyomorúságos házak előtt elakad a sárban egy mentőautó. Az utca az online térképen rendes aszfaltos útként van feltüntetve. A helyszínen jártunk, szögesdrótot láttunk, és beszéltünk a polgármesterrel.
Újrázna a bányapártinak tartott polgármester Pilismaróton
A pilismaróti bányaügy folytatása immáron a bíróságoktól függ: több eljárás is zajlik párhuzamosan. A település vezetője, Hunyadi Balázs lapunknak megerősítette, tervezi, hogy indul a helyhatósági választáson.
Régi iparvágányt helyezne használatba a kínai cég Vácon, de ki fizetné a költségeket?
A CECZ-csoport az elavult, leromlott vágányt hozná rendbe, hogy ezen keresztül szállítson az ipari parkjába. Az engedélyezés még nem kezdődött el.
A DK polgármesternek indítja azt a Glázer Tímeát, akit a szexbotrány után is megvert Borkai
Sűrűsödik a győri mezőny, a Momentum és az LMP által támogatott jelölt pedig már ki is zárta az előválasztást.
Most már ügyvéddel lázadnak a szegedi nyugdíjasok
A Gesztenyeligetet működtető cég ügyvezetője megmondta, miért követelnek három évre visszamenőleg elmaradt díjat.
A kormányhivatali dolgozókat is kivezényelték Novák Katalin programjára
Békéscsabán ugyanúgy kötelező a részvétel az államfő látogatásán az állami szerv munkatársainak, mint az előző nap a gyulai iskolásoknak.
Harminc éve kitart a kisgazdák makói plakátja
Szabó János miniszterelnök-jelöltet hirdeti három méter magasan egy átjáróban.
Diákokat "vezényelnek ki" Novák Katalin gyulai programjára
Az egyik iskola szülőknek küldött tájékoztatásából kiderül, egész osztályokat visznek ki a köztársasági elnök érkezésére szerdán. A tankerület szerint csupán lehetőséget adnak azoknak a gyerekeknek, akik szeretnének ott lenni. 800 diákról van szó.
"A szocializmusban is jobb volt, mint most" - mihez lehet kezdeni egy dunántúli kisvárosban?
A Szekszárd és Pécs között lévő Bonyhádon fél óra alatt kétszer bejártuk a filmdíszlet jellegű belvárost oda-vissza, próbáltunk beülni valahová,hogy aztán megnézzük a kissé megszürkült kisváros látnivalóit. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/szetrepedt-a-245-millioert-epitett-vadonatuj-kerekparut-avagy-egy-kozbeszerzes-furcsasagai-133949 | https://web.archive.org/web/20210419051344/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/szetrepedt-a-245-millioert-epitett-vadonatuj-kerekparut-avagy-egy-kozbeszerzes-furcsasagai-133949 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szetrepedt-a-245-millioert-epitett-vadonatuj-kerekparut | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-10-17 15:36:00 | [
"Hajdu-Szűcs Mária Kornélia"
] | [
"Futizo Kft.",
"Rowell Terra Kft."
] | [
"Békés megye",
"Kötegyán"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"EU",
"építőipar"
] | [] |
51,160 | Simonka: Se bűnszervezet, se cégháló, se csalás nem volt | A bűnszervezetben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással vádolt Simonka György a vádirat minden elemét tagadta kedden a Fővárosi Törvényszék előtt. Igaz, a szóbeli vallomást egyelőre megtagadta, írásbeli vallomását a tanácsvezető bíró olvasta fel. Ebben arról is szólt, többször megzsarolták. A másodrendű vádlott nyomozati szakban tett vallomása mindennek ellentmondott. | „Nem volt bűnös szándékom, tagadom, hogy bűnszervezetet s céghálót hoztam volna létre, csalást nem követtünk el. A termelési és értékesítési szövetkezetek (tész) sokkal inkább a klaszterhez hasonlítanak, amely a termelők összefogására épül. A munkát 2007-ben kezdtük el, amikor baloldali kormány volt Magyarországon, amelytől támogatásra nem számíthattunk, utána nem sokkal később pedig beütött a gazdasági világválság” – áll Simonka György fideszes országgyűlési képviselő bíróságnak átadott írásbeli vallomásában.
Hozzáfűzte, teljes képtelenség a 45 százalékos visszaosztás, amiről a vádirat tesz említést. (2007-2008 táján Simonka Békés megye egyik legnagyobb zöldségtermesztője és -felvásárlója volt.)
Simonka és védői szerint lehetetlen a visszaosztás
Némi újdonságot jelentett a keddi tárgyalási napon, hogy a januári előkészítő ülésekkel szemben Simonka a tárgyalóteremben most nem engedte, hogy fényképfelvételek készüljenek róla. Arra hivatkozott, őt és családját nagy nyomás érte a sajtó részéről. Ehhez hozzátette, írásbeli vallomása után nem kíván kérdésekre válaszolni.
Csak tanácsokat adott és minden szabályos volt
A dél-békési fideszes parlamenti képviselő tagadta, hogy irányító befolyása lett volt a Magyar Termés TÉSZ Kft.-ben és a Paprikakert TÉSZ Kft.-ben. 2010-ig résztulajdonos és ügyvezető volt. Előadása szerint 2010-ig minden szabályszerű volt, ám országgyűlési képviselősége után már jóval kevesebb ideje marat a cégekre, és csak tanácsadással foglalkozott. Ezért jóval kevesebb információja volt a cégekről, de nem tud arról, hogy ezt követően bármilyen szabályszegés történt volna a két gazdasági társaságnál.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozta a kormánypárti politikus, hogy beruházásaik szabályosak voltak, értékbecsléseik valósak, a közbeszerzések törvényesek, szakértőket alkalmaztak az építéseknél és a beruházásoknál, a minisztériumi ellenőrzéseket pedig nem találtak hiányosságot, emellett minden termelőt kifizettek. De beszámolt Simonka arról is, hogy saját pénzéből többször adott kölcsön a gazdasági társaságoknak, sőt, készfizető kezességet is vállalt azokért. (Erre bizonyíték, hogy vagyonnyilatkozata szerint ma is közel 90 millió kezességvállalás állt fent nála.)
Dr. Metzing Márton vezetésével a bírói tanács
A politikai pályafutása kezdete, 2010 után a cégek ügyeit valójában Kovács Zoltán intézte, bár a Magyar Termés TÉSZ Kft.-nek Kékessy Mihály, míg a Paprikakert TÉSZ Kft.-nek Tóth Szilveszter volt az ügyvezetője. Írásbeli vallomásában Simonka előadta, arról tudott, hogy idővel, egészen pontosan 2012 után a két gazdasági társaság ügyei kezdtek rosszul menni, ezért kérte fel Juhász Gábor és csapatát, hogy tegyék rendbe a cégeket; Juhászék korábban a Mórakert TÉSZ Kft.-nél végeztek hasonló munkát. (Utóbb Juhász Gábor vallomása nem kis részben segítette a Központi Nyomozó Főügyészséget vádirat összeállásában. Juhász nem ül a vádlottak padján, Simonka szerint azért működött együtt a vádhatósággal, hogy mentse magát.)
Zsarolás, részletek nélkül
2012 után csökkent a felvásárlási és értékesítési mennyiség, ezzel egyenes arányban meredeken zuhant az éves árbevétel, de közben ott voltak a felvett több százmillió forintos hitelek kamatai és törlesztő részletei, amelyek nem sokkal később maga alá temették a cégeket.
Szólt Simonka arról is, kezdetben jó viszonyban volt Kovács Zoltánnal, de később összevesztek, keresetlen szavakkal illették egymást. A politikus szerint Kovács többször megzsarolta, és beígérte neki, hogy félreállítják. Részleteket ugyanakkor Simonka nem említett. Hozzátette, az első, a Bács-Kiskun megyei NAV által indított vizsgálat kezdeményezésében is része lehetett vitapartnerének.
Előtérben az ügyvédek, háttérben a bírák
Egy stróman pályaképe
Mindezzel ellentétes vallomást tett még a nyomozás során Tóth Szilveszter, a Paprikakert TÉSZ egykori ügyvezetője. Bár most, a Fővárosi Törvényszék előtt megtagadta a vallomást, de a nyomozati szakban tett vallomásait ismertették a tárgyaláson. Ebből leginkább egy stróman képe bontakozott ki, hiszen ügyvezetőként nem tudott semmit saját cége beruházásairól, ahogy arról sem, hol vannak telephelyei, sőt, cége bankszámlájához annak ellenére nem volt hozzáférése, hogy annak ő volt a vezetője.
Tóth a nyomozás során arról is beszélt, mindent Simonka irányított és határozott meg, a döntés is az ő kezében volt. Erre példaként hozott fel egy medgyesbodzási megbeszélést, ahol mindezt Simonka György egyértelművé tette. Részletesen beszámolt arról is a volt ügyvezető, hogy minden elé tett iratot aláírt, el sem olvasta a dokumentumokat, mert Simonka arra kérte, bízzon benne és embereiben. (Többek között ennek a következménye, hogy most a közel másfél milliárdos kárértékű per másodrendű vádlottja.)
Nem kis meglepetésre a nyomozóknak és az ügyészeknek arról is szólt Tóth, hogy nagyon sok esetben meghamisították az aláírását, így kerülve és így csapva be őt, noha a cég első számú vezetője volt. Korábbi vallomásaiban azt is előadta, hogy tudomása szerint azért lett az általa vezetett cég termelési és értékesítési szövetkezet, mert ebben a működési formában több magyar és uniós támogatást lehetett szerezni. Végül előadta, a zöldségkereskedelemhez ért, semmi máshoz. Feladata a termelőktől az alapanyagok beszerzése és áruházláncokkal való tárgyalás volt.
Simonka (középen) és ügyvédei, Erdei Zoltán és Bánáti János
A képviselőtárs rokona
Szerdán a büntetőper Kerényi István negyedrendű vádlott meghallgatásával folytatódik. Kerényi István annak Kerényi Jánosnak a közeli rokona, aki jelenleg is a kormánypárt országgyűlési képviselője, egyben a Fidesz dél-alföldi regionális igazgatója. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-se-bunszervezet-se-ceghalo-se-csalas-nem-volt-de-a-sajtonyomas-miatt-megtiltotta-a-fotokat-133977 | https://web.archive.org/web/20220527194714/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-se-bunszervezet-se-ceghalo-se-csalas-nem-volt-de-a-sajtonyomas-miatt-megtiltotta-a-fotokat-133977 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/simonka-se-bunszervezet-se-ceghalo-se-csalas-nem-volt | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-10-13 15:59:00 | [
"Kékessy Mihály György",
"Kerényi István",
"Kovács Zoltán",
"Simonka György",
"Tóth Szilveszter"
] | [
"Magyar Termés TÉSZ Kft.",
"Mórakert Értékesítő Szövetkezet",
"Paprikakert TÉSZ Kft."
] | [
"Békés megye"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"mezőgazdaság",
"EU",
"strómanok",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
51,161 | A cukorpiactól Bruce Willisig és még tovább - a Hell Energy és a Barabás család | Magyarország egyik leggazdagabb családja a miskolci Barabás família. Energiaitaluk valóságos piaci siker, s egy ideje más üzletekben is teret hódítanak – miközben e nehéz időkben is bőven részesülnek állami támogatásban. Kik ők, honnan jöttek és hova tartanak? | A Magyar Narancs csütörtökön megjelent legfrissebb számában részletesen foglalkozunk a Hell energiaital révén ismertté vált Barabás családdal és vállalkozásaikkal.
A Barabás szülők mint cégtulajdonosok már 2013-ban felkerültek a Napi Gazdaság Top 100-as listájára, az akkor 6,9 milliárdosra becsült vagyonuk a 86. helyre volt elég. A Forbes az idén már 48,5 milliárd forintra becsülte id. Barabás Ernő vagyonát, amivel a 26. leggazdagabb magyarnak bizonyult. A család 15 év alatt szinte a semmiből világmárkát épített fel a Borsod megyei Szikszón: a Hell energiaitalokat jelenleg több mint 50 országban forgalmazzák, reklámarcuk pedig Bruce Willis hollywoodi akciósztár. A Hell Energy Kft. tulajdonosai ma már az alapító két fia, ifj. Barabás Ernő és Barabás Zsolt. A családról nagyon kevés a nyilvánosan elérhető információ, pedig jelentős gazdasági erőt képvisel, és az egyik legnagyobb munkaadó a megyében. Emellett súlyos állami támogatást is kaptak a Barabás-cégek az elmúlt években: számításaink szerint 2008 óta akár a 46,2 milliárd forintot is elérheti az az összeg, ami vissza nem térítendő állami és uniós támogatásként, illetve támogatott hitel formájában került a Barabásékhoz köthető cégekhez. Mindezek miatt úgy véljük, a Barabás család portréja közérdeklődésre tart számot. Cikkünk elkészítéséhez többtucatnyi embert kerestünk meg, ám a legtöbben elutasították, hogy nyilatkozzanak. Az a mintegy tucatnyi ember, aki mégis leült velünk beszélgetni, csak azzal a feltétellel vállalta a nyilatkozatot, hogy nem írjuk le a nevüket. Megkeresésünket a Hell Energy is elutasította.
Sőt – a Barabás család egyes tagjai bíróságon kezdeményezték cikkünk közlésének megakadályozását. Az, hogy mire hivatkoztak és hogy hogyan döntött a Fővárosi Törvényszék, megtudható nyomtatott lapszámunkból!
Addig is néhány részlet a cikkből!
A Hell jogelődjét 2004-ben alapították, az első tulajdonosok vélhetően Barabásék rokonai voltak, ők maguk egy évvel később szálltak be a cégbe. Az eleinte cukorkereskedéssel foglalkozó társaság 2006-ban kezdett bele a nagy sikert hozó energiaital-gyártásba (a cég a Hell nevet csak három évvel később vette fel). (...) Amint megtehették, bekerültek a nagy multik polcaira, és elkezdtek lassan árat emelni. A Hell 2010-ben 16 százalékos részesedéssel piacvezető lett Magyarországon, tavaly pedig már az energiaital-piac 54 százaléka a kezükben volt. „Korábban példa nélküli volt, hogy valahol ne a Red Bull legyen az első, de akkor a Hell megelőzte őket. Kivételes, amit elértek” – fogalmazott egy forrásunk. Innentől pedig nem volt megállás. Míg 2006-ban 800 milliós bevételre 31 milliós nyereség jutott, addig 2010-ben 3 milliárdos forgalom mellett 70 millió volt a nyereség, ami már akkor is kiemelkedőnek számított a szegmensben.
A Hell jövedelmezőségét nem csak az segíti, hogy maguk gyártják az italokat, a dobozokat és palackokat, végzik a töltést és raktározást. Van saját italautomatás cégük (Hell Automata) és saját flottakezelő cégük (Avalon Fleet), amely már autókölcsönzéssel is foglalkozik. Ezen túl szintén a Hell-tulajdonosokhoz köthető a BHS Trans nevű logisztikai cég. A BHS-t még 2011-ben alapították Barabásék több más helles menedzserrel közösen. Barabásék 2014-ben szálltak ki a cégből, azóta az egyetlen tulajdonos Herbszt Gábor. Herbszt a cég egyik alapítója, és máig ő az egyik vezetője a második legfontosabb Barabás-cégnek, az Üvegszikla Kft.-nek.
A kisebb események támogatása után az első nagy dobásuk az volt, amikor 2009-ben – első magyar vállalatként – szponzorációs szerződést kötöttek a Williams Forma–1-es csapattal. Az energiaitalos cég ördögfejes logója két évig volt látható az autók oldalsó szárnyán, erre információink szerint néhány százmillió forintot költött a Hell. A következő nagy marketingfogás még nagyobbat szólt: 2018-ban kétéves szerződést kötöttek Bruce Willisszel, aki plakátokon és videós reklámokon is népszerűsítette a Hellt világszerte.
Barabásék építettek amúgy már lakóparkot is Miskolcon (Aulich Prestige), 2012-ben ők szervezték az ország legnagyobb sörfesztiválját Hajdú Péterrel közösen (Barabásék máig jóban vannak az ismert tévéssel, amit az is mutat, hogy Hajdú New Yorkban werkfilmet forgatott a Bruce Willis-es reklám készítéséről), és már saját fitnesztermük is van Miskolcon (M1 Fitness).
Amikor forrásainkkal Barabásékról beszélgettünk, rendre előjött a Peka Bau Kft. neve. Az építőipari vállalkozás több szálon is köthető Barabásékhoz, és Miskolc előző, fideszes városvezetésénél is jól feküdt, hiszen sokmilliárdos munkákat nyert el a várostól. (...) A cég amúgy 2019-et 10 milliárdos árbevétellel és 4,3 milliárdos nyereséggel zárta.
Ahhoz képest, hogy Barabásék a megye legfontosabb gazdasági szereplői közé tartoznak és egy magyar multi létrehozói, feltűnően kerülik a nyilvánosságot. (...) Előszeretettel indítanak pereket a róluk író sajtótermékekkel szemben: emlékezetes, hogy beperelték a Forbes kiadóját, mert a lap a leggazdagabb magyarokat felsoroló listáján megemlítette Barabásékat, egy későbbi lapszámban pedig bemutatták a vállalkozásukat. (...) Barabásék a vagyonukat is szeretik megmutatni, erre utal legalábbis, hogy állítólag nagy, látványos házakban laknak, de az új, Andrássy úti székházuk elé is kitettek egy jókora csillogó, a világörökségi környezetbe kicsit sem illeszkedő Hell-logót.
A Hell és a hozzá kapcsolódó cégek az elmúlt években dinamikusan növekedtek, de kérdés, ezt meddig élvezhetik Barabásék. A 2018-as választások környékén szárnyra kapott a pletyka, hogy „Mészáros Lőrinc szemet vetett a cégre”. Év végén bírósági végrehajtás is indult a Hell ellen, ami értesüléseink szerint inkább csak jelzés volt, hiszen valójában nem volt probléma a cégnél. (...)
A Magyar Narancs október 15-i lapszámában olvasható cikkben bemutatjuk, hogyan és milyen projektekre kaptak állami támogatást Barabásék, mint ahogy azt is, meddig tarthat cégeik dinamikus növekedése. Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy fizessen elő itt! | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/a-hell-energy-es-a-barabas-csalad-134031 | https://web.archive.org/web/20230710165949/https://magyarnarancs.hu/gazdasag/a-hell-energy-es-a-barabas-csalad-134031 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-cukorpiactol-bruce-willisig-es-meg-tovabb-a-hell-energy-es-a-barabas-csalad | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-10-15 16:20:00 | [
"Barabás Ernő",
"Barabás Zsolt"
] | [
"Avalon Flee Kft.",
"HELL ENERGY Kft.",
"Peka Bau Kft.",
"Üvegszikla Kft."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Miskolc",
"Szikszó"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"építőipar",
"élelmiszeripar",
"klientúra"
] | [] |
51,162 | Senki nem érti, mit keres a vádlottak padján - folytatódott a Simonka-per | A büntetőperekben szokásos koreográfia szerint a múlt héten kezdődött és most folytatódó Simonka-perben a meghallgatott vádlottak egyike sem értette, mit keres a vádlottak padján. A vád bűnszervezetben, különösen nagy kárt okozó költségvetési csalás más bűncselekmények. Igaz, több vádlott alkut kötött az ügyészséggel és elismerte a terhére rótt bűncselekményeket. | Az idén januári előkészítő ülések után a múlt héten a Fővárosi Törvényszéken a vádlottak meghallgatásával megkezdődött Simonka György fideszes országgyűlési képviselő és társai büntetőpere. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint a kormánypárti politikus irányításával összesen 1,4 milliárd forint kárt okoztak azzal, hogy csalások sorozatát követték el a Magyar Termés TÉSZ Kft.-nél és a Paprikaker TÉSZ Kft.-nél. Emiatt tavaly augusztusban emelt vádat az ügyészség Simonka és 32 társa ellen. Időközben a vádlottak száma csökkent, mert többen vádalkut kötöttek és elismerték a terhükre rótt bűncselekményeket.
A büntetőeljárás kulcsfigurája, Simonka a múlt heti tárgyaláson írásban tett vallomásában a vád minden elemét tagadta és előadta, hogy sem bűnszervezet, sem cégháló nem volt, ahogy nem fordult elő semmilyen törvénytelenség sem. Ugyanezt képviselte a termelési értékesítési szövetkezetek két volt vezetője, Tóth Szilveszter és Kékessy Mihály is, valamint Kerényi István soltvadkerti gazdálkodó, aki Simonka parlament fideszes képviselőtársának, Kerényi Jánosnak a közeli rokona.
Simonka György (jobbra). Hintába ültették?
Fotó: Simonka
A Fővárosi Törvényszék kedden Simonka feleségét hallgatta volna meg, aki a vád szerint kiemelt bizalmi posztot töltött be a bűnszervezetben. Feladata a visszaosztott pénzek és a túlárazások miatti összegek beszedése és számon tartása volt. Nem meglepő módon Simonkáné Gábor Marianna nem tett szóbeli vallomást, kérdésekre sem volt hajlandó válaszolni és írásbeli vallomást sem nyújtott be a bíróságnak. Így a nyomozati szakban tett vallomásait ismertette a tanácsvezető bíró. Ennek lényege, hogy bár bizalmi szerepkörben volt, de csupán azért, mert a Magyar Termés TÉSZ Kft. ügyvezetője volt. Ellenben minden törvénytelenség és maffiaszerű képződmény létét tagadta.
Kié a ház?
Emellett szabályosnak mondta a lebonyolított közbeszerzéseket, nem tud semmilyen túlárazásról és pénzek visszaosztásáról sem. A váddal szemben valósnak nevezte a teljesítéseket, korábbi vallomásaiban jelezte, önállóan döntést nem hozott, mindig a tulajdonosok utasításait hajtotta végre. Majd egy apró tárgyalótermi közjáték részeként – egyeztetve az ügyvédjével – jelezte, hogy a tárgyalás további menetében nem kíván részt venni. Erre a büntetőeljárásról szóló törvény lehetőséget ad. Érdekes volt ugyanakkor, hogy a férjének kellett kijavítania feleségének azt a válaszát, hogy semmilyen vagyonnal nem rendelkezik.
Házuk a gyerekek nevén
„Az újkígyósi ház közös vagyonuk”, helyesbített az országgyűlési képviselő. A teljes képhez hozzátartozik, hogy hosszú évekkel ezelőtt ingatlanukat Simonka György eladta unokahúgának, Tóth Renátának, majd ugyanazzal a mozdulattal, nagyon jutányos áron, visszabérelte azt. Később visszavásárolták a házat, de a tulajdoni lapon már két kiskorú gyermekük szerepel tulajdonosként.
Tóth Renáta már korábban lemondott a tárgyaláson való részvételről, a nyomozati szakban tett rövid vallomásában elismerte, hogy igen fiatalon cégvezető lett. Azt elismerte, Simonka a nagybátyja, de megítélése szerint ezért semmilyen pozitív megkülönböztetésben nem részesült.
Pénz a borítékban
A tárgyaláson elhangzott a Magyar Termés TÉSZ Kft. egykori könyvelője korábbi, nyomozati szakban tett vallomása, aminek volt egy érdekes eleme - túl azon, hogy minden rendben volt, semmilyen törvénytelenséget vagy szabálytalanságot nem észlelt. Eszerint többször előfordult, hogy egy Gál András nevezetű ember borítékban hozott pénzt, ez több millió forint volt, amit letett az asztalra. Ezt később Simonka vitte el úgy, hogy a pénzt nem számolta meg, csak kinyitotta a borítékot és a „szemével nyugtázta” az összeget. Nem tudta megmondani forrását, és azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy kölcsön volt.
Simonka a sajtó kereszttüzében, még januárban
A Magyar Termés TÉSZ Kft. és a Paprikaker TÉSZ Kft. közbeszerzési tanácsadója, Kiss Tamás szintén írásbeli vallomást tett. E szerint 2008-ban ismerte meg Simonkát, ezt követően vállalt megbízást jutalékért. Több tucatnyi közbeszerzési eljárásban vett részt, amelyik mindegyikét szabályosnak nevezte. Megjegyezte, nem szokatlan és szabálytalan, ha egy tenderre végül csak egy érvényes ajánlat érkezik. A vád egyik koronatanúja, Juhász Gábor vallomását visszásnak nevezte a közbeszerzésekkel kapcsolatban. Mint fogalmazott: „olyan állításokat tett, amelyek nem igazak, ezeket mégis magáévá tette az ügyészség.”
A per vádlottak és tanúk meghallgatásával még hónapokig folyik a Fővárosi Törvényszéken. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/folytatodott-a-simonka-per-es-senki-nem-erti-mit-keres-a-vadlottak-padjan-134182 | https://web.archive.org/web/20221011100420/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/folytatodott-a-simonka-per-es-senki-nem-erti-mit-keres-a-vadlottak-padjan-134182 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/senki-nem-erti-mit-keres-a-vadlottak-padjan-folytatodott-a-simonka-per | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-10-20 16:35:00 | [
"Gál András",
"Kékessy Mihály György",
"Kerényi István",
"Simonka György",
"Tóth Renáta",
"Tóth Szilveszter"
] | [
"Magyar Termés TÉSZ Kft.",
"Paprikakert TÉSZ Kft."
] | [
"Békés megye"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
51,163 | Papíron minden rendben volt: ellentmondások a fideszes polgármester büntetőperében | Írásban tett vallomást kedden a Gyulai Járásbíróságon Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester, akit az ügyészség jelentős összegre elkövetett költségvetési csalással és hamis okirat felhasználásával vádol egy 31 milliós, fiataloknak szóló program ügyében. A projekt dokumentációját ellenőrizve az Emmi viszont mindent rendben talált, végül mégis büntetőügy lett a történtekből. | Négy éves hallgatását törte meg kedden a Gyulai Járásbíróság előtt Tát Margit méhkeréki polgármester. Ügyében még 2016-ban a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága rendelt el nyomozást azt követően, hogy a már megszűnt Együtt egykori elnöke, a Juhász Péter vezette Igazmondó Alapítvány tett feljelentést a méhkeréki bűnmegelőzési pályázat miatt. Azóta Tát sem a nyomozóknak, sem az ügyészeknek és a februárban megkezdődött büntetőperben eddig a bíróság előtt sem tett vallomást, miközben ártatlanságát hangsúlyozta.
„Tát Margit elsőrendű vádlott a támogatási szerződés aláírásakor fennálló valós – az írásban lefektetett megtévesztő nyilatkozatától eltérő – szándéka az volt, hogy a legfeljebb 31 millió forint összegű, vissza nem térítendő támogatást az engedélyezett felhasználási cél megvalósítása nélkül jogtalanul megszerezze, és azt más, az eljárás során ismertté nem vált célra fordítsa” – áll abban a vádiratban, amelyet még tavaly májusban nyújtott be az ügyészség a Gyulai Járásbírósághoz. Az ügyről elsőként a Magyar Narancs számolt be 2019 nyarán. Egy fiatalokat érintő bűnmegelőzési programról volt, vagy lett volna szó. A helyiek korábban a Narancs.hu-nak elmondták, a román határ mellett található, a környék településeihez képest jómódú községben ismeretlen a gyermek- és fiatalkori bűnözés.
Hiányos dokumentáció
Nem meglepő módon Tát Margit írásbeli vallomásában tagadta a vádiratban foglaltakat. Azt hangsúlyozta, hogy szükség volt a projektre, amelynek minden eleme megvalósult, soha nem cselekedtek a törvényellenesen és nem károsítottak meg senkit. Annyit a településvezető elismert, hogy a bűnmegelőzési programba bevont helyi emberek szakmai felkészültsége nem volt megfelelő, egyszerre nagyon sok feladat és adminisztráció hárult rájuk. Emellett azt sem rejtette véka alá, hogy a megvalósított programok dokumentálása hiányos volt, s ezért vállalja a felelősséget.
Kiderült, hogy sok esetben nem készültek fényképek és jelenléti ív sem, s megfogalmazása szerint ezeket utólag nehéz pótolni. Ám hozzátette, mindez nem jelenti azt, hogy a projekt a maga teljességében, olykor komoly erőfeszítés árán is, ne valósult volna meg.
„Az elsőrendű vádlott előre elhatározta azt is, hogy a támogatás jogtalan megszerzése és a pénz szerződéstől eltérő felhasználásának leplezése érdekében különböző nonprofit szervezetekkel, gazdasági társaságokkal és természetes személyekkel köt színlelt megállapodásokat – munka-, illetve megbízási szerződéseket” – áll a vádiratban. A Gyulai Járási Ügyészség szerint a méhkeréki polgármester a hamis látszatot a projekt színlelt lebonyolítása mellett a közreműködő szervezethez benyújtott kifizetési kérelmeivel, elszámolásaival és egyéb nyilatkozataival tartotta fenn, és úgy tett, mintha egyes eszközök beszerzése a pályázati cél érdekében történt volna.
Tát Margit és a térség parlamenti képviselője, Kovács József
Fotó: Tát Margit/Facebook.com
Háborúban a pedagógusokkal
Az írásban beadott vallomásában a vádirattal vitatkozva a méhkeréki fideszes polgármester leszögezte, nem igaz, hogy az elnyert 31 millió forintot a céltól eltérő formában használták volna fel. Ahogy az sem felel meg a valóságnak, hogy a pályázati pénzt vagy annak egy részét magáncélokra használták volna fel. A történteket Tát Margit polgármester azzal magyarázta, hogy a helyi általános iskola vezetésével és tanári karának egy részével gyakorlatilag háborút folytatott a helyi általános iskola fenntartói kérdéséről. A pedagógusok egy része azt szerette volna, ha az a Kliktől a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatához kerül, de ennek ő és a képviselő-testület többsége ellenállt.
A dokumentáció hiányosságára azt a magyarázatot adta, hogy a 2014-es országgyűlési, majd helyhatósági és nemzetiségi választás elvette majdnem minden idejét és energiáját, így kevésbé tudott a bűnmegelőzési programmal foglalkozni, azt helyettesére és az akkori jegyzőre bízta.
Formális ellenőrzések?
A bíróság a keddi napon meghallgatta az Emberi Erőforrás Minisztériuma (Emmi) ellenőrzési főosztályának azon munkatársát, aki a méhkeréki program záró-, majd rendkívüli ellenőrzését végezte. Az Emmi munkatársának szavaiból kiderült, bizonyos szempontból az ellenőrzés formális volt. Csak dokumentumokat, papírokat, kimutatásokat, programbeszámolókat láttak, de a tényleges teljesítésről nem volt képük. A bíró kérdésére az Emmi egykori ellenőre elmondta, a papírokból nem tűnhet fel, hogy 80 gyerek hogyan táborozhatott egy különben alig 40 főt befogadó szálláshelyen, mert a táborhelyről nincs semmi információja az ellenőröknek.
A valóság még cifrább ennél, ugyanis a nyomozati iratokban szerepel, hogy a projekt keretében papíron Létavértesen táborozó méhkeréki gyerekek közül senki nem táborozott. Ugyanis a kérdéses időszakban a létavértesi tábor üres volt. Érdekes az is, hogy bár az elsőrendű vádlott Tát Margit a dokumentáció hiányosságát elismerte, de a dokumentumokat ellenőrző ellenőrök mind a záró-, mind a rendkívüli ellenőrzésen mindent rendben találtak.
Egyelőre senki nem oldotta fel azt az ellentmondást, ha minden rendben volt az ellenőrzések szerint, akkor hogyan született vádirat az ügyben, s miért ül a vádlottak padján közel tucatnyi ember, s miért nem ismert a pályázatra elnyert 31 millió forint sorsa?
(Címlapfotónkon Tát Margit méhkeréki polgármester (Fidesz-KDNP) egy bálon, a felvétel forrása: Tát Margit/Facebook.com.) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/papiron-minden-rendben-volt-ellentmondasok-a-fideszes-polgarmester-buntetopereben-134389 | https://web.archive.org/web/20220528170101/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/papiron-minden-rendben-volt-ellentmondasok-a-fideszes-polgarmester-buntetopereben-134389 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/papiron-minden-rendben-volt-ellentmondasok-a-fideszes-polgarmester-buntetopereben | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-10-27 16:42:00 | [
"Tát Margit"
] | [
"Méhkerék Város Önkormányzata"
] | [
"Békés megye",
"Méhkerék"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
51,164 | A gyulai fideszes polgármester egykori fideszes alpolgármesterével csapott össze a bíróságon | Volt-e összefonódás, volt-e összedolgozás a gyulai városvezetés és egy vállalkozói kör között, voltak-e korrupciós jelenségek? Vagy mindez csak galád rágalom, hazugság és sértettségből adódó magánakció? Egyebek között erről szólt a nagy nyilvánosság előtt, különösen nagy érdeksérelmet okozó rágalmazás vétsége miatti csütörtöki tárgyalás Görgényi Ernő gyulai fideszes polgármester és egykori pártbéli alpolgármestere, Galbács Mihály között a Békéscsabai Járásbíróságon | „A végsőkig elmegyek ebben a harcban, pedig mindent megtettek ellenem és családom ellen. Engem leárulóznak, el akarnak takarítani, névtelenül megpróbálnak lejáratni azért, mert szembe mertem menni a gyulai városvezetőkkel. Aki a polgármesternek ellentmond, azt ellehetetleníti, a képviselő-testület és a bizottságok pedig csak azért vannak, hogy vita nélkül megszavazzák az előterjesztéseket” – mondta érzelmektől is átfűtöttem csütörtökön a Békéscsabai Járásbíróságon Galbács Mihály volt gyulai fideszes alpolgármester, aki jelenleg a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) színeiben ellenzéki önkormányzati képviselő Gyulán.
„Nem vagyok én Chuck Norris, akitől mindenkinek félnie kellene, épp az ellenkezője az igaz, amit pedig Galbács Mihály összehord, az hazugság, amit nagy erőfeszítés volt végighallgatnom. Ha mindenre reflektálnék, akkor az két napig tartana” – reagált Galbács mondandójára Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP), aki 2010 óra vezeti a békési fürdővárost. (Még tavasszal Görgényi volt az, aki országos visszhangot kiváltva minden alap nélkül rémhírterjesztés miatt feljelentést tett a rendőrségen Csóka-Szűcs János helyi aktivista ellen, aki egy közösségi oldalon tett bejegyzésében leírta, hogy a koronavírus-járvány miatt kiürítették a gyulai kórházat, és hazaküldtek beteg embereket.)
A 23 oldalas dolgozat vetette hullámok
Tavaly nyáron Galbács még a Fidesz tagjaként, de a gyulai képviselő-testület Fidesz-frakciójából már kizárt politikusként, 23 oldalas dolgozatot írt a gyulai fideszes városvezetéssel kapcsolatos, általa gyanús tartott ügyek miatt, s ezt hivatalos úton elküldte a Fidesz-MPSZ etikai bizottságának, hogy tárgyalják meg, mert különben a párt számára rossz véget fog érni a történet. Az etikai bizottság végül nem foglalkozott az üggyel. Megírtuk, a grémium Galbács dolgozatát eljutatta a térség országgyűlési képviselőjének, Kovács Józsefnek, aki annak a kezébe adta, akiről szólt, Görgényi Ernő gyulai polgármesternek. Aki a leírtak miatt feljelentést tett.
Gabács Mihály elöl, mellette Bárándy Gergely a bíróságon
Ugyanez a dolgozat füzet formájában a 2019-es helyhatósági kampányban eljutott minden gyulai háztartásba is. Emiatt újabb feljelentés tett Görgényi, valamint az a két vállalkozó, akiről az összefoglaló anyag szól. A Narancs.hu már hírt adott róla, a két feljelentés nyomán két, egymással párhuzamos per folyik. Az egyik a Békéscsabai Járásbíróságon, a másik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.
Meglepően magas profitráta
Portálunk korábban megírta, hogy a Galbács-féle összefoglaló irányított közbeszerzésekről, túlárazásokról, egy jól meghatározható vállalkozói kör és a gyulai városvezetés összefonódásáról szól. Galbács kimutatása szerint mindebből az is következik, hogy Piskolty Tibor és Csizmadia Imre cégei taroltak a helyi közbeszerzési pályázatokon, és építőipari cégeik az ágazatban szokatlanul magas, 16 százalékos nyereségrátával dolgoznak, ami nagyban csak az Orbán Viktorhoz legközelebb álló oligarcháknak, így Mészáros Lőrincnek sikerül. (Az építőiparban az átlagos profit nem haladja a meg a 3-4 százalékot.)
A Békéscsabai Járásbíróság a rágalmazási perben valóságbizonyítást rendelt el, s ennek keretében csütörtökre terjedelmes anyagot állított össze Galbács Mihály és védője, Bárándy Gergely. Ebben megerősítették, hogy 2014 és 2019 közötti öt évben a gyulai önkormányzat által kiírt, összesen 49 közbeszerzési pályázatok teljes összegének 78 százalékát nyerte el a Piskolty Tibor és testvére tulajdonolta Futizo Kft. Emellett kifogásolták, hogy Piskolty üzlettársa, Csizmadia Imre 2010-től helyet kapott a közbeszerzési bizottságban, majd 2018-tól Görgényi Ernő második házassága révén rokona is lett a polgármesternek, s eközben hasított a Futizo Kft.
Görgényi: Nem vagyok én Chuck Norris
Fotó: Görgényi Ernő/Facebook.com
Harmincszorosára nőtt árbevétel
A Futizo Kft. 2010-ben 173 milliós árbevétele 2019-re csaknem 5,2 milliárd forintra, azaz a harmincszorosára (!) duzzadt, osztalékként pedig 2014 óta több mint 1 milliárd forintot vettek ki a cégből. Galbács Mihály azt bizonygatta, hogy a Futizo Kft.-nek a gyulai önkormányzattól elnyert megbízásai érdekes képet mutatnak. A legalacsonyabb áron nyer, majd több alkalommal többletmunkákra és áremelkedésre hivatkozva ezt az összeget a gyulai képviselő-testület kiegészíti úgy, hogy elérik a 16 százalékos profitrátát. Furcsa, de nem közvetlen összefüggésnek mondta Galbács, hogy tavaly csaknem akkora többlettámogatást szavaztak meg a gyulai képviselők a cégnek, mint amennyi osztalékot a tulajdonosok felvettek a nyereség után: közel 550 millió forintot. Igaz, a Futizo Kft. munkáinak csak alig 15 százaléka kötődik közvetlenül a gyulai önkormányzathoz.
Korábbi dolgozatában Galbács azt írta, hogy Gyulán a polgármestert többen 10 százalékosnak mondják, ami azt jelentené, egy-egy beruházás összegéből a vállalkozóknak ennyit kell leadni. Mindezt arra alapozza, hogy több vállalkozótól hallotta, aki azonban félnek vallomást tenni. Figyelemre méltó volt a csütörtöki perben a jelenleg Nagy-Britanniában dolgozó, de korábban Békés megyei kivitelező cégeknél vezető beosztásban dolgozó Mikó János írásbeli vallomása, aki megerősítette a fentieket. Mindehhez hozzátette, a gyulai Göndöcs-park felújítási munkáival összefüggésben szem- és fültanúja volt annak, hogy egy közvetítőként eljáró személy külföldi út kifizetését kérte az egyik nyertes pályázótól a polgármesternek és párjának.
Hazugság és újabb feljelentés
A Galbács-féle valóságbizonyítás minden elemét hazugságnak és semmivel sem bizonyított rágalomnak nevezte Görgényi Ernő és védője Magyar György, akik szerint tele van ellentmondásokkal a volt fideszes alpolgármester vádlotti vallomása. Görgényi szerint a képlet roppant egyszerű: egy sértett ember nem tudja megemészteni a vele történteket és rágalomhadjáratba kezd. A gyulai polgármester jogi képviselője a Békéscsabai Járásbíróság előtt azt is jelezte, hogy közvádas ügyben eljárást kezdeményeznek Mikó János ellen, az írásos vallomásában szereplő ügyek miatt.
A hosszúra nyúlt tárgyaláson komoly vitába keveredett egymással a magánvádló és a vádlott ügyvédje. Bárándy Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy nem a Galbács-féle összefoglaló anyagban szereplő mondatokból levont logikai következtetések megítélése a per tárgya, hanem csupán az ott szereplő mondatok. Magyar György viszont azért sopánkodott, Galbács elzárkózott attól, hogy a kérdéseire válaszoljon, holott ő mondatról mondatra végigment volna kérdéseivel Galbács dolgozatának általuk sérelmezett mondatain.
Galbács: elmegyek a végsőkig
Két szálon is: folyt. köv.
Galbács a perben nem hagyott kétséget, hogy az őt árulónak nevező és haragtartó gyulai polgármesterrel szemben a végsőkig harcol. Görgényi viszont egy vállalhatatlan ember vállalhatatlan tetteiről beszélt. (Görgényi nem járult hozzá a tárgyaláson, hogy felvétel készüljön róla.) A nem is olyan régen még fideszes polgármester és alpolgármesterként egymás mellett küzdő párttársak mára nagyon távol kerültek egymástól.
A Békéscsabai Járásbíróság előtti perük januárban folytatódik Görgényi és tanúk meghallgatásával. A párhuzamosan folyó másik perüket még decemberben tartják a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Minden szinten: folyt. köv.
(Címlapképünkön: Kovács József (balról) a gyulai választókerület fideszes parlamenti képviselője, Piskolty Tibor (középen, a Futizo Kft. tulajdonosa és Görgényi Enő (Fidesz-KDNP) polgármester) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-gyulai-fideszes-polgarmester-egykori-fideszes-alpolgarmesterevel-csapott-ossze-a-birosagon-134681 | https://web.archive.org/web/20210304071115/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-gyulai-fideszes-polgarmester-egykori-fideszes-alpolgarmesterevel-csapott-ossze-a-birosagon-134681 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-gyulai-fideszes-polgarmester-egykori-fideszes-alpolgarmesterevel-csapott-ossze-a-birosagon | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-11-05 16:48:00 | [
"Csizmadia Imre",
"Galbács Mihály",
"Görgényi Ernő",
"Piskolty Tibor"
] | [
"Futizo Kft.",
"Gyula Város Önkormányzata"
] | [
"Békés megye",
"Gyula"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"építőipar",
"rágalmazás / becsületsértés",
"klientúra"
] | [] |
51,165 | Niedermüller feljelentette a kerület előző, fideszes vezetését egy 800 milliós ingatlanügy miatt | A rendőrség nyomoz, a Fidesz azt mondja, a polgármester foglalkozzon inkább az áramlopással.
Niedermüller Péter, Erzsébetváros DK-s polgármestere azzal vádolta meg szerdán a kerület korábbi, kormánypárti vezetését, hogy 800 millió forint kárt okozott, amikor egy több mint egymilliárd forint értékű ingatlanegyüttest 300 millió forintért "játszott át" egy befektető kezére. | Niedermüller Péter, Erzsébetváros DK-s polgármestere azzal vádolta meg szerdán a kerület korábbi, kormánypárti vezetését, hogy 800 millió forint kárt okozott, amikor egy több mint egymilliárd forint értékű ingatlanegyüttest 300 millió forintért "játszott át" egy befektető kezére.
A DK-s politikus szerdai online sajtótájékoztatóján elmondta, az ügy annak nyomán derült ki, hogy az önkormányzat szerződést kötött Czeglédy Csaba ügyvédi irodájával, hogy derítse fel a 2010-2019. közötti VII. kerületi városvezetés "korrupciógyanús" eseteit.
Niedermüller hangsúlyozta, az említett ügyben csalás, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanúja miatt tettek büntetőfeljelentést, és a rendőrség már megkezdte a nyomozást.
Úgy fogalmazott: "minden rendelkezésünkre álló információ szerint" az ügyletben szerepet játszott a jelenleg fideszes országgyűlési képviselő Bajkai István, volt kerületi alpolgármester.
Leszögezte, hogy "tolvajoknak, bűnözőknek és korrupt politikusoknak", nincs helyük Erzsébetvárosban, nem számít, hogy kis, vagy nagy értékű lopásról, esetleg korrupcióról van szó, ahogy az sem, ki melyik párthoz vagy politikai mozgalomhoz tartozik.
Bár Niedermüller konkrétan nem nevezte meg, milyen ingatlanügyről van szó, a Fidesz minden jel szerint tisztában van ezzel, közleményükben ugyanis azt írták, a polgármester által említett ügyben "korábban 17 igen szavazattal, egyhangúlag döntött a baloldali többségű testület, köztük a mai alpolgármesterei és képviselői is, ezért részletekért forduljon hozzájuk." (2014 és 2019 között a kerületben 9-9 szavazata volt a Fidesznek és az ellenzéknek, a polgármester a fideszes Vattamány Zsolt volt.)
A Fidesz ezen túlmenően azzal vágott vissza, hogy a DK-nak inkább a közelmúltban lemondott képviselőj, Borka-Szász Tamás áramlopási ügyét kellene megmagyaráznia. | https://magyarnarancs.hu/belpol/niedermuller-feljelentette-a-kerulet-elozo-fideszes-vezeteset-egy-800-millios-ingatlanugy-miatt-134640 | https://web.archive.org/web/20220816005942/https://magyarnarancs.hu/belpol/niedermuller-feljelentette-a-kerulet-elozo-fideszes-vezeteset-egy-800-millios-ingatlanugy-miatt-134640 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/niedermuller-feljelentette-a-kerulet-elozo-fideszes-vezeteset-egy-800-millios-ingatlanugy-miatt | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-11-04 10:34:00 | [
"Bajkai István (dr.)",
"Vattamány Zsolt"
] | [
"Budapest Főváros VII. kerület Önkormányzata (Erzsébetváros)"
] | [
"Bp. VII. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"csalás"
] | [] |
51,166 | Megjelent a NER a reptéri földi kiszolgálópiacon | A koronavírus sok ágazatban vészesen apasztotta az üzleti potenciált: ilyen a rendezvényszervezés, a szállodaipar, de a légi közlekedés (légitársaságok, reptér, földi kiszolgálás) is. Egy magyar cég (Airport Service Budapest) éppen ezt az időszakot használta ki a piacra lépésre, munkát kínált a csőd felé tartó korábbi állami cég (Malév GHJ) munkavállalóinak, és máris sikeresen szerzett meg komoly ügyfeleket. Az új belépő tulajdonosai az állami közbeszerzések nagy nyertesei a biztonsági feladatok és a takarítás területén, amely cégek (Civil, Valton-Sec, B+N Referencia) vezetői Pintér Sándor és Rogán Antal miniszterekkel hozhatók kapcsolatba. | A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér vészesen kihalt mostanában, a forgalom csak töredéke, egynyolcada az egy évvel ezelőtti időszaknak. Ám ha egyszer végre visszaáll a régi rend, újra megjelenhet a megszokott reptéri nyüzsgés. A földi kiszolgálók (ground handling szektor), vagyis a reptér legfontosabb szolgáltatói most szinte munka nélkül vannak, hiszen amit végeznek (utasfelvétel, utasok ki- és beszállítása, poggyászok kezelése, rakodása, repülőgép-takarítás, rámpakezelés, jégtelenítés) az a kevesebb járat, utas és csomag esetén arányosan kevesebb feladat és bevétel. A földi kiszolgálás amúgy jó üzlet, nagy nemzetközi átlagban a fapados cégek kiszolgálása járatonként körülbelül 400 eurós, a hagyományos légitársaságoknak végzett minőségibb munka pedig járatonként 800 eurós feladat, ettől természetesen az egyedi szerződések akár jelentősen is eltérhetnek.
Beszállási pont
A koronavírus idején azonban csak úgy sorjáztak itthon azok a helyzetek, amikor az állam vagy egy az állammal jó viszonyt ápoló hazai üzleti réteg egy-egy kényszerűen letérdelő szegmensben beszállási lehetőséget lát. Ilyen a munka nélkül maradt rendezvényszervező piac átformálása, a Kartonpack nevű debreceni cég megszállása, és eléggé úgy tűnik, hogy ilyen lehet a hazai repüléssel kapcsolatos szolgáltatások megszerzése is. Ez az átfogó kifejezés jelenthet légitársaságot, repteret, de az említett földi kiszolgálópiacot is.
Magyarországot sokszor éri a vád, hogy nálunk nem a törvényeknek van hatalmuk, hanem a hatalomnak vannak törvényei. A kormányzat aktívan belefolyik a gazdasági életbe, olyan törvények híresülnek el, amelyek testre szabottan kezelnek egy-egy konkrét céges helyzetet, vagy személyi döntést (lex Mol, lex CIG, lex CEU, lex reptér, lex Patyi), itt olvasható erről a jelenségről a Zoom.hu elemzése.
>>> A Telex legfrissebb cikkeit itt olvashatja <<<
Emiatt aztán sokan már akkor is az állam nemtelen fellépésétől tartanak, amikor nem feltétlenül arról van szó. Egy példával, ha a NER a nehéz helyzetbe jutó ágazatokban szerez pozíciókat, akkor a hatalom ellenfelei már a szeptemberi újabb határlezárásokat is a terjeszkedés eszközének tekintik, noha azt nyilván nem a szállodák, a reptér vagy a földi kiszolgálók kivéreztetése miatt, hanem valójában a járvány elleni védekezés miatt lépte meg a hatalom.
Reptéri helyzetkép
A kormányzat mindenesetre valóban lezárta a külföldiek előtt a határokat, ami nagyon megnehezítette a légitársaságok, a reptér és a földi kiszolgálók életét, és az új helyzet megcsillantotta azokat a régi kormányzati törekvéseket is, hogy ebben a nehéz helyzetben akár meg lehetne nyerni egy légitársaságot Malév-pótlék szerepre, kinyílhat a reptér magyar megvásárlásának lehetősége, illetve nagyobb szerepet kaphat a földi kiszolgálópiacon a magyar üzleti elit.
Cikkünkben azt szeretnénk bemutatni, hogy az Airport Service Budapest Zrt. (AS) személyében már meg is jelent a NER a földi kiszolgálópiacon, hiszen ez a társaság, mint a cég vezetése a Telex.hu-nak megerősítette, már rendelkezik a szükséges engedélyekkel, miközben a tulajdonosai – legalábbis honlapjuk, illetve az Opten tanúsága szerint – ismert közbeszerzési bajnokok.
Maga a cég ezt írta nekünk:
"A földi kiszolgálás piacán az Airport Service Budapest Zrt. 100 százalékban magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező gazdasági társaság jelen van. Társaságunk a kiterjesztett földi kiszolgálási engedélyét 2020. június 24-én kapta kézhez és 2020.október 1-től nyújt földi kiszolgálási szolgáltatásokat légitársaságok részére a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren."
A cég honlapjáról ez is kiderül, hogy a társaságnak három magyar vállalat a tulajdonosa:
Civil Biztonsági Zrt. (33,4 százalék),
B+N Referencia Zrt. (33,4 százalék),
Valton-Sec Zrt. (33,2 százalék).
Mindegyik cég komoly, külön-külön is milliárdos profitot termelő, és jelen kormányzat alatt erőteljes expanziót elérő társaság. Nézzük sorban!
A Civil Biztonsági Zrt. Pintér Sándor belügyminiszternek volt a biztonsági cége, immár Tasnádi László volt rendészeti államtitkár a vezérigazgatója, akit biztonsági és nemzetbiztonsági ügyekben a mai napig az egyik legfontosabb háttérembernek tartanak. A cég tavaly az Opten adatai alapján 20 milliárd forintos forgalom mellett 2 milliárd forintos adózás előtti nyereséget ért el.
A B+N Referencia Zrt. komlóskai takarítócég, Kis-Szölgyémi Ferenc tulajdonosa, tavaly 36 milliárd forintos forgalom mellett 4,5 milliárdos nyereséget realizált. A sajtó szívesen gyűjtötte eddig is csokorba az állam különböző szegmenseiben elnyert megbízásaikat (épület-takarítások, MÁV) és a 24.hu szerint a cég tulajdonosa Rogán Antallal ápol jó kapcsolatokat. Ezen írás összesítése 33 milliárd forint értékben mutatott ki állami megbízásokat az üstökösként felemelkedő cégnél, amely még az MNB kötvényprogramjába is bekerült.
A B+N Referencia Zrt. takarítói dolgoznak a Nyugati pályaudvaron – Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Végül a Valton-Sec Zrt., vagyis Varga Lajos és Bessenyei István biztonsági cége, ahogy az Mfor.hu is írja, a kormányzat által újabban a leginkább használt biztonsági cég tavaly 9 milliárd forintos forgalmat ért el, és ehhez is 1 milliárd forintot meghaladó profit járt. A cég rendre felbukkan a Rogán-minisztérium szerződéseinek nyertesei között (például az Antenna Hungáriával párban) a jó kapcsolatot a cikkek részben azzal magyarázták, hogy Rogán Antal korábbi felesége, Gaál Cecília és a Valton-Sec egyik tulajdonosának párja, Sarka Kata jó barátnők és üzlettársak.
Az Airport Service Budapest az elmúlt években átlagosan 1,5 milliárd forintos, de 2019-ben már 3,7 milliárd forintos forgalmat generált, ugyanakkor csak nullszaldós cég. A vezetője Móró Lajos is volt állami cég, a HM EI Zrt. vezérigazgatója volt, ez a haditársaság volt felelős a menekültektől védő déli kerítésért.
Maga a társaság úgy ítéli meg, hogy az csak előny a munkájuk során, hogy eddig más tevékenységekkel foglalkoztak, és a jövőben is ellátnak "a földi kiszolgálási tevékenység mellet légiközlekedés-védelmi, létesítmény-üzemeltetési, valamint személy-, és vagyonvédelmi feladatokat".
Nézzük meg, hogy mi a helyzet most a budapesti földi kiszolgálópiacon. Ha rápillantunk az alaposan megroggyant forgalmú reptér honlapjára, és átböngésszük, hogy milyen földi kiszolgálók dolgoznak, azt gondolhatjuk, hogy mostanában semmi nem változott.
A honlap szerint a következő cégek dolgoznak:
A Malév GH nevű, felszámolás alatt álló állami magyar ground handling cég szolgálja ki például a következőket: Air France, Air China, Emirates. A Malév GH Zrt. tavaly 4 milliárd forintos árbevétel mellett 850 millió forintos veszteséget ért el.
A piacvezető török Celebi partnere többek között a British Airways, a Lufthansa, a Ryanair. A Celebi Kft. 12 milliárd forintos forgalom mellett tavaly 1 milliárd forint adó előtti eredményt ért el.
Végül a brit Menzies például az Easyjet, a Norwegian, illetve a Wizzair partnere (a fapados nemrég még a Malév GH ügyfele volt, szolgáltató-váltása alaposan átrendezheti a piacot), a bit cég hazai részlege 3 milliárd forintos forgalom mellett nullszaldó körüli eredményt ért el.
Más szolgáltatót nem találtunk, vagyis látszólag semmi nem változott, de mégis megbolydult a piac.
Az új fiú
Bár a reptéri honlapon az Air France–KLM-csoport partnereként cikkünk írása idején a Malév GH volt feltüntetve, a reptéri ügyekben megbízható Airportal.hu szakportál már egy cikkben bejelentette, hogy az említett Airport Service Budapest, vagyis az új magyar szolgáltató is elindult. Az új ügyfelek tényét Móró Lajos is megerősítette számunkra:
"Az AS első és kiemelt légitársasági partnere az Air France–KLM-csoport, így 2020 október elsejével az Air France, Air France HOP!, KLM és KLM Cityhopper légitársaságok hivatalos földi kiszolgálójaként működik a budapesti repülőtéren. Az Air France–KLM-csoporton túl a Finnair, az Egyptair, a Rossiya és az Emirates által kiírt pályázaton is sikeresen vettünk részt és így szerződést kötöttünk ezen légitársaságok földi kiszolgálási feladatainak ellátására. Több légitársaság által kiírt pályázat még folyamatban van, de ezek még nem zárultak le, így ezekről nem tudunk még tájékoztatást adni. "
Csomagszállító jármű halad a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren - Fotó: Földi Imre / MTI
A folyamat elsőre örömteli, hiszen arról szól, hogy volt és lesz is magyar szolgáltató a piacon. A Malév GH, vagyis az államilag sokat támogatott, de életképtelen magyar állami cég hamarosan úgyis kiesik, már felszámolják. A versenytársak nem is teljesen értik, hogy még miként lehet engedélye, illetve telephelybiztonsági tanúsítványa ilyen körülmények között, helyette jöhetne a jó állami kapcsolatokkal rendelkező magyar cég.
A szakma inkább amiatt aggódik csak, hogy ne kapjon indokolatlan előnyt a támogatott cég, sőt, vannak, akik azt jelzik, hogy ez már meg is történt.
A nyár végén ugyanis a reptéren dolgozó úgynevezett kritikus cégeknek tanúsítványt kellett szerezniük. Ez minden, repülőtéren végzett engedélyköteles tevékenységre vonatkozott, és – vélik a szektorban – ez az engedélyeztetés különösebb indokolás nélkül is képes volt megrostálni a piacot. A telephelybiztonsági tanúsítvány kiadása a Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladata, a hivatal pedig a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatokhoz, személyesen Pintér Sándor alá tartozik, akinek, mint említettük, egykori cége (Civil), illetve egykori kollégája (Tasnádi László) is érintett volt a folyamatban.
A magyar cég megkapta a tanúsítványt, de volt, aki nem. Azt hallottuk, hogy szeretett volna tanúsítványt szerezni például a görög hátterű Goldair BHS Kft. is, egy hatalmas európai uniós cég magyar leánya. A görög Goldair-csoport több tucat uniós reptéren dolgozik, és az elutasításuk állítólag diplomáciai üzenetváltásokat is eredményezett.
A nagypolitikát kár talán ebbe a piaci vitába belekeverni, de a hagyományosan rossz török–görög nexust figyelembe véve az mindenképpen pikáns, hogy az unión kívüli török Celebi zöld lámpát kapott, a görög, vagyis uniós Goldair pedig nem.
Érdekesség, hogy Nagy-Britannia uniós távozása után a magyar reptéren a külföldiek közül már csak unión kívüli, külföldi földi kiszolgálók dolgozhatnak. Információink szerint meg kellett küzdeni a jóváhagyásért az elsőre szintén elutasított brit Menziesnek is, ők is komoly brit diplomáciai lobbit mozgósítottak, de ők másodjára átmentek a rostán.
Utasszállító repülőgép a Celebi által biztosított mobil lépcsővel a Liszt Ferenc-repülőtéren - Fotó: Mohai Balázs / MTI
Nemzetbiztonság
Azt természetesen senki nem vitatja, hogy a reptér mint Magyarország egyik legfontosabb kapuja a biztonság szempontjából kiemelt helyszín, jelen van a TEK, a nemzetbiztonság, rengeteg esetben kell védett személyekre vigyázni, békeidőkben milliónyi turistának, üzletembernek, sportolónak és diplomatának ez az egyetlen lehetséges ki- és belépési pontja az országba.
Így nehezebb is megkérdőjelezni a nemzetbiztonsági tanúsítványok kiadását. Ettől függetlenül persze furcsa, hogy a felszámolás alatt levő, illetve a földi kiszolgálás terén még tapasztalatlan magyar cégek kapnak tanúsítványt, de a említett nagy uniós szereplő nem. Ráadásul, mint említettük, az új társaságnak csupa olyan tulajdonosa van, amelyik rendre nyeri a közbeszerzéseket, és legjobb kormányzati kapcsolataiknak éppen azt a Rogán Antalt és Pintér Sándort tartják, akinek közvetlen kapcsolatuk is van a tanúsítványhoz.
Pintér Sándor a topvezető a biztonsági, rendvédelmi, nemzetbiztonsági kérdésekben, így e tanúsítvány kiadásában is. Rogán Antal pedig a számára magas jövedelmet biztosító elhíresült szabadalmi ügyében éppen az a Hunguard Kft. szerepelt, amelyik az állam fő partnere a telephely biztonsági tanúsítványok területen. És amelyről a HVG nemrég azt is bemutatta, hogy a cég végső haszonhúzója, Rogán jobbkeze, vagyis Kertész Balázs.
A két politikus felségterületei olykor össze is gabalyodnak, amit hol együttműködve, hol némileg versenyezve kezelnek, ilyen volt a letelepedésikötvény-üzlet, amelyet Rogán parlamenti bizottsága dolgozott ki, de mindig volt nemzetbiztonsági aspektusa is, de ilyen a belügyhöz kapcsolódó informatika is.
Mindenesetre a reptéri kiszolgálópiacot "leszűrte" a nemzetbiztonság. Mellékszál, hogy azóta – ettől vélhetően teljesen függetlenül – két fontos szolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal, mind az Információs Hivatal élén is lemondott a vezető, és mindkét intézményben a helyettesek léptek a távozó Kiss Zoltán és Czukor József helyére.
Végül pár szót az állami cég kivonulásáról. Az MNV korábban – esősorban Szivek Norbert vezetése alatt – próbálta megmenteni az állami Malév GH-t, de az menthetetlen volt, pedig mint azt az Indexben írtam, egyszer még a felszámolási törvényt is módosították a kedvéért.
Szintén emlékezetes eset volt az is, amikor 2016 októberében, egy kiszivárgott hangfelvételen Szivek Norbert, Kisvári Jánost, az állami Malév GH Zrt. akkor éppen frissen menesztett vezérigazgatóját azért korholta, mert Kisvári bejelentést tett a Gazdasági Versenyhivatalnál egy kartellmegkeresésről. A beszélgetésből kiderült, hogy a török Celebi áregyeztetési szándékkal kereste meg a Malév GH-t, amit Kisvári jelentett a GVH-nak, de Szivek ezt sérelmezte, önkéntes rendőrnek nevezte a menedzsert.
A menthetetlen cég felszámolás sorsára jutott, de a kormány július 9-én mégis stratégiailag kiemelt társaságnak minősítette.
Így a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. az ilyen cégekre vonatkozó ezért a magyar államnak speciális elővásárlási jogai vannak a vagyon értékesítésénél. Hogy hova fog kerülni az eszközpark, ma még nem tudni, de úgy tűnik, hogy az Airport Service Budapest sok munkavállalót vett már át az állami cégtől, nem lenne meglepő, ha az eszközöket és az ügyfeleket is szeretné megszerezni.
Az AS elmondta, hogy a cég létszáma folyamatosan növekszik, a tervezett 238 fős földi kiszolgálási feladatokra specializálódott állományból már 231 főt felvett a társaság.
"Célunk, hogy a Malév GH felszámolása miatt munkanélkülivé vált szakemberek alkalmazásával sok száz ember számára (közvetve azok családtagjainak is) is stabil megélhetést tudjunk biztosítani ezekben a nehéz időkben" – írta a cég nekünk. | https://telex.hu/gazdasag/2020/11/10/budapest-airport-malev-gh-wizzair-pinter-sandor-rogan-antal | https://web.archive.org/web/20230202140630/https://telex.hu/gazdasag/2020/11/10/budapest-airport-malev-gh-wizzair-pinter-sandor-rogan-antal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megjelent-a-ner-a-repteri-foldi-kiszolgalopiacon | Telex | hungarian-news | 2020-11-10 13:34:48 | [
"Bessenyei István (Valton)",
"Kis-Szölgyémi Ferenc",
"Kisvári János",
"Pintér Sándor",
"Szivek Norbert",
"Varga Lajos"
] | [
"Airport Service Budapest Zrt.",
"B+N Referencia Zrt.",
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"Malév Ground Handling Zrt.",
"Valton-Sec Zrt."
] | [] | [
"takarítás",
"őrzés-védés",
"repülőtér / légügy"
] | [] |
51,168 | Rejtélyes megbízót kerestek a nyomozók, a kormányban jól ismert figura bukott le | Egy titkosszolgálati és NAV-os kapcsolatokkal is rendelkező, ezáltal bűnügyi adatokhoz is hozzáférő társaság utáni titkos felderítés során került képbe a vizes világbajnokság egykori gazdasági igazgatója, Balogh Sándor, aki úgy cselezte ki a később ráállított nyomozókat és szökött külföldre, hogy közben figyelés alatt állt. | Rejtélyes megbízót kerestek a nyomozók, a kormányban jól ismert figura bukott le
Egy titkosszolgálati és NAV-os kapcsolatokkal is rendelkező, ezáltal bűnügyi adatokhoz is hozzáférő társaság utáni titkos felderítés során került képbe a vizes világbajnokság egykori gazdasági igazgatója, Balogh Sándor, aki úgy cselezte ki a később ráállított nyomozókat és szökött külföldre, hogy közben figyelés alatt állt. A HVG által megszerzett, titkos felderítés során készült telefonlehallgatási anyagok között találtunk egy érdekes SMS-váltást Balogh és Orbán egyik államtitkára között, de az is kiderült, hogy Balogh korábbi felesége, Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős miniszterként “futott” bele egy lehallgatásba.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), azaz a titkosszolgálat nevén volt az a mobiltelefon, amit az a nyugállományban lévő exrendőr, K. Lajos használt, aki - többedmagával együtt - a Nemzeti Védelmi Szolgálat látókörébe került. Az NVSZ azt gyanította, hogy K. Lajosék adóhatósági és titkosszolgálati kapcsolataikat felhasználva “segítenek” bizalmas információkhoz, bűnügyi adatokhoz jutni egyeseket. A felderítés során egy NAV-os pénzügyőr került képbe, aki a Robotzsaru rendszeréből hívott le bűnügyi adatokat, hogy azokat egy ismeretlen megbízó K. Lajosékon keresztül megismerhesse. Amikor az NVSZ 2018 nyarán egy titkos megfigyelés keretében ki akarta deríteni, ki a rejtélyes megbízó, akkor az akkor a vizes világbajnokságot szervező cég gazdasági igazgatójaként tevékenykedő Balogh Sándorba “ütköztek”, akinek a volt felesége, Bártfai-Mager Andrea ekkor már a nemzeti vagyonért felelős miniszter volt. Ekkortól kezdve Balogh Sándort is elkezdte “feldolgozni” a titkosszolgálat, az ő és a bizalmasai, valamint K. Lajosék telefonlehallgatásaiból és megfigyelésekből több olyan részlet is kirajzolódik, amiről eddig a nyilvánosság semmit nem tudott.
A HVG360-ban megjelent cikkünkben részletesen kifejtjük, hogy Balogh Sándor hogyan próbált tanácsot kérni SMS-ben az Orbán Viktorhoz közel álló, a Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkártól, Nagy Jánostól, amikor a szinkronúszó szövetség elégedetlen volt vele. Azt is megtudtuk a lehallgatási anyagokból, hogy Bártfai-Mager Andrea miniszter tavaly tavasszal Balogh személyi titkárával, R. Bencével beszélt meg telefonon egy találkozót, ezt a hívást is rögzítette a titkosszolgálat. Ám azt nem tudni, hogy a miniszter miért találkozott a titkosszolgálat által ekkor már lehallgatott titkárral.
Az NVSZ felderítése során az is kiderült, hogy Balogh még a vizes vébé gazdasági igazgatójaként azt gyanította, hogy Fürjes Balázs államtitkár szimatol a sportesemény gazdasági ügyei után. Egy belső titkosszolgálati feljegyzés egyébként Seszták Miklós egykori miniszter “helytartójaként” emlegette Baloghot.
Balogh nem csak a vizes vébé gazdasági igazgatójaként ismert, hanem mint “afrikás" üzletember. A Magyar Afrika Társaság vezetője, aki rendkívül jó kapcsolatokat ápol az afrikai kontinensen. Ő szervezte 2015-ben azt az ugandai utat is, amelynek során magyar üzletemberek utaztak Afrikába, a delegáció vezetője Seszták Miklós akkori miniszter volt.
Balogh egy későbbi kihallgatásán K. Lajosról azt vallotta, hogy a férfi néha ott volt egy olyan megbeszélésen, ahol afrikai rendvédelmi szervek fegyveres kiképzéséről beszélgettek. Balogh vallomása szerint ezeken az egyébként legális projektről szóló megbeszélésen Orbán Áron (a kormányfő öccse) is jelen volt - ám utóbbi állításnak az ügy egy másik gyanúsítottjának vallomása ellentmond. (Orbán Áron megkeresésünkre nem reagált.)
Amikor a NAV nyomozói 2019. november 27-én el akarták fogni Baloghot, a vállalkozó a telefonját otthon hagyva – hogy a cellainformációk ne árulják el – Szlovákiába autózott, és onnan Dubajba repült. A nyomozókat már csak a férfi telefonjára érkező SMS-ek fogadták, amelyeket a dubaji vásárlásai miatt kapott. Aznap adtak ki ellene nemzetközi elfogatóparancsot költségvetési csalás gyanúja miatt: Balogh több százmillió forinttal károsíthatta meg az államot.
A sztori első és most megjelent második részét teljes egészében elolvashatja a hvg360-on:
Extitkosszolgával akarta kideríttetni, kik akarnak ártani a miniszternek
Afrikai rendvédelmi szervek katonai kiképzéséről tárgyalt, és ebbe még Orbán Viktor öccsét is „belekeverte". A Nemzetközi Úszószövetség Angol utcai székházában egy lehallgatásbiztos helyiséget alakított volna ki. Egy magánnyomozót és egy exrendőrt bízott meg azzal, hogy derítsék ki, kik akarnak ártani neki és egykori feleségének, a később miniszterré kinevezett Bártfai-Mager Andreának.
A Balogh Sándor elleni titkos akcióban a miniszterré lett volt feleség is "belefutott" a lehallgatásba
Egy budai kávéházban zajló találkozóról készített titokban videófelvételeket a titkosszolgálat, hogy megtudja, ki az a rejtélyes megbízó, akivel a "Gödör" fedőnevű akció célszemélyei kapcsolatban állnak. Amikor a felvételekből azonosították az ismeretlent, kiderült: ő Balogh Sándor, a nemzeti közvagyonért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea exférje. | https://hvg.hu/itthon/20201110_Rejtelyes_megbizot_kerestek_a_nyomozok_a_kormanyban_jol_ismert_figura_bukott_le | https://web.archive.org/web/20220303140650/https://hvg.hu/itthon/20201110_Rejtelyes_megbizot_kerestek_a_nyomozok_a_kormanyban_jol_ismert_figura_bukott_le | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rejtelyes-megbizot-kerestek-a-nyomozok-a-kormanyban-jol-ismert-figura-bukott-le | HVG | hungarian-news | 2020-11-10 11:37:00 | [
"Balogh Sándor",
"Mager Andrea",
"Orbán Áron"
] | [] | [] | [
"titkosszolgálat",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
51,171 | A Balogh Sándor elleni titkos akcióban a miniszterré lett volt feleség is "belefutott" a lehallgatásba | A titkosszolgálat megtudja, ki az a rejtélyes megbízó, akivel a “Gödör” fedőnevű akció célszemélyei kapcsolatban állnak. Ő Balogh Sándor, a nemzeti közvagyonért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea exférje. Egy alkalommal még a miniszter asszony is belefutott egy telefonlehallgatásba, a jelenleg körözés alatt álló Balogh pedig Orbán Viktor egyik államtitkárától kért tanácsot, amikor ki akarták szorítani a szinkronúszók szövetségének elnöki székéből. | 2020.11.10. 05:30
2020.11.10. 11:17
Egy budai kávéházban zajló találkozóról készített titokban videófelvételeket a titkosszolgálat, hogy megtudja, ki az a rejtélyes megbízó, akivel a “Gödör” fedőnevű akció célszemélyei kapcsolatban állnak. Amikor a felvételekből azonosították az ismeretlent, kiderült: ő Balogh Sándor, a nemzeti közvagyonért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea exférje. A titkosítás alól feloldott lehallgatási anyagok arról árulkodnak, hogy egy alkalommal még a miniszter asszony is belefutott egy telefonlehallgatásba, a jelenleg körözés alatt álló Balogh pedig Orbán Viktor egyik államtitkárától kért tanácsot, amikor ki akarták szorítani a szinkronúszók szövetségének elnöki székéből. | https://hvg.hu/360/20201110_A_nemzeti_kozvagyonert_felelo_miniszter_is_belefutott_a_volt_ferje_miatti_lehallgatasba | https://web.archive.org/web/20220223170133/https://hvg.hu/360/20201110_A_nemzeti_kozvagyonert_felelo_miniszter_is_belefutott_a_volt_ferje_miatti_lehallgatasba | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-balogh-sandor-elleni-titkos-akcioban-a-miniszterre-lett-volt-feleseg-is-belefutott-a-lehallgatasba-2 | HVG360 | hungarian-news | 2020-11-10 11:38:00 | [
"Balogh Sándor",
"Mager Andrea",
"Seszták Miklós"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"titkosszolgálat"
] | [] |
51,173 | Nem lett vádemelés a Borkai Zsolt ellen tett feljelentésből | A szexbotrányba belebukott fideszest a párbeszédes Szabó Tímea jelentette fel az audis földügyek miatt, de azt a hatóság – bűncselekmény hiányában – elutasította. | Nem lett vádemelés a Borkai Zsolt ellen tett feljelentésből
A szexbotrányba belebukott fideszest a párbeszédes Szabó Tímea jelentette fel az audis földügyek miatt, de azt a hatóság – bűncselekmény hiányában – elutasította.
Polt Péter legfőbb ügyész válaszából derült ki, hogy a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség elutasította a párbeszédes Szabó Tímea feljelentését, ami még az Audinak eladott földek miatt született tavaly; az ügyben a szexbotrányába belebukott győri polgármester, Borkai Zsolt is érintett volt.
Az Audi-földek eladásáról a hvg.hu több cikket is írt korábban. Az SR Invest Logistic Kft (amelynek a tulajdonosa az SR Group SA nevű luxemburgi vállalat) Borkai Zsolt barátjának, Rákosfalvy Zoltánnak a közreműködésével nagyot szakíthatott az audis földvásárlásokon. Az önkormányzatnak is dolgozó ügyvéd 2011 őszén szántóföldként vásárolta meg azt a területet, amelyet később ipari területté minősítettek át, majd nem sokkal később kiderül: ott logisztikai központ épül, amely az Audi-gyárat szolgálja ki.
A földek eladásával kapcsolatban több feljelentés is érkezett tavaly, miután az ügy Borkai szexbotránya miatt újra napvilágra került. A Transparency International Magyarország szintén feljelentést tett, mert szerintük "alapos okkal feltételezhető, hogy Rákosfalvy Zoltán bennfentes információ birtokában vásárolta meg a termőföldterületeket azok korábbi tulajdonosaitól", ez az információ pedig jó eséllyel a győri önkormányzattól vagy más közhatalmi szervtől származott, ami felveti a hivatali visszaélés gyanúját.
Mondtam neki, hogy van egy kis probléma, mire ő annyit mondott: Borkai
Színes társaság gyűlt össze tavaly ősszel egy budapesti luxusszállodában azért, hogy egy adriai hajóúton titokban készült felvételről beszélgessenek: mások mellett a Dózsa György úti halálos baleset miatt ekkor már eljárás alatt álló M. Richárd, a Városliget beruházásait védő biztonsági cég vezetője, a Kubatov Gábor fideszes pártigazgatóval is jó kapcsolatot ápoló Tóth Csaba, valamint F.
Polt válaszában most azt közölte, hogy a Szabó Tímea által tett feljelentést bűncselekmény hiánya miatt elutasították, ugyanakkor az Audi-gyár bővítésének ügyében vagyon elleni és hivatali bűncselekmények miatt még nyomoz a rendőrség. Gyanúsítottakat még nem hallgattak ki.
Borkai Zsolt fia ellen szintén nyomoznak, amelyről Hadházy Ákos független képviselő számolt be korábban a hvg.hu-nak. A képviselő tavaly októberben tett feljelentést hivatali visszaélés, vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt. Hadházy szerint Borkai Ádámnak az Akonia Ingatlanforgalmazó Kft. úgy fizetett évi 12 millió forintos bért, hogy a cégnek nincsen árbevétele és évek óta veszteséges. A volt győri polgármester fia az ügyvezetője a cégnek.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupciós és Gazdasági bűnözés elleni főosztálya később a bűnügyek egyesítéséről hozott határozatot, amit Hadházy is megkapott, így az általa indított üggyel egyesítik a többi felejelentést is. Nem sokkal korábban a Központi Nyomozó Főügyészség már kereste a képviselőt, mert az ügyben feljelentés kiegészítést rendeltek el.
2020. augusztus. 27. 15:18 Gergely Márton hvg360
Gergely Márton: Igazságot Borkai Zsoltnak!
A magánélet nem az utazásfoglalás során, csak a jachton kezdődik. Számít, hogy Borkai milyen formáját választotta a kikapcsolódásnak szemben Szijjártóval? Nem. Van jelentősége, hogy Szijjártó gatyában volt, míg Borkai anélkül? Nincs. Az nem tartozik ránk.
2020. szeptember. 05. 10:20 hvg.hu Itthon
Veres András püspök a Borkai-ügyről: Számomra elfogadhatatlan, ami történt
Magyarországon is van keresztényellenes hangulat – állítja Veres András győri püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia újból megválasztott elnöke, aki a Népszavának adott interjúban most először a Borkai-botrányt is kommentálta. | https://hvg.hu/itthon/20201110_audi_gyor_foldek_borkai_zsolt | https://web.archive.org/web/20220126094359/https://hvg.hu/itthon/20201110_audi_gyor_foldek_borkai_zsolt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-lett-vademeles-a-borkai-zsolt-ellen-tett-feljelentesbol | HVG | hungarian-news | 2020-11-10 11:43:00 | [
"Borkai Zsolt"
] | [
"Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"ítélet/döntés",
"önkormányzat"
] | [
"Audi földek"
] |
51,174 | Úgy bebetonozta kádereit a Fidesz, hogy egy kormányváltás után sem lehetne kirobbantani őket | Ezermilliárdos állami vagyont menekítettek ki, amelyet Orbán Viktorék tucatnyi egyetemi és egyéb alapítványnak juttattak. Ezzel akár évtizedeken át finanszírozni tudják saját szellemi hátországukat. | "Szegény Wermer András, ha megérhette volna..." - mondta egy korábbi fideszes potentát, amikor a HVG azokról a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról kérdezte, amelyekbe az Orbán-kormány az elmúlt hónapokban ripsz-ropsz belepakolt mintegy ezermilliárd forintnyi vagyont. Az első Orbán-kormány "Habony Árpádjának" neve azért került elő, mert ő volt a Millenáris megálmodója, amelyet a Fidesz emblematikus kulturális és propagandaközpontjává akartak tenni, majd valamiképp privatizálni szerették volna.
Nagy traumát okozott Wermerék számára, hogy a mű 2002-ben a váratlan kormányváltás miatt torzó maradt. Orbánék azonban nem akarnak még egy ilyen kataklizmát átélni, miközben láthatóan számolnak a választási vereség lehetőségével. Az újabb szűk esztendők veszélye azonban elhárult, hiszen a fideszes parlamenti többség éppen a napokban határozott arról, hogy - nyolc állami egyetemhez és a kormánypárt négy másik kulturális-tudományos műhelyéhez hasonlóan - a Millenáris is egy úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásába kerüljön.
Évtizedekig biztos lábakon kell állnia a szellemi hátországunknak
- ragadja meg a lépés lényegét egyik fideszes forrásunk. Az Orbán-kormánytól eddig sem állt távol, hogy átláthatatlan intézményekbe szervezzen ki állami vagyonokat, ám a kétharmados törvénnyel létrehívott közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal mindenképpen szintet lépett a Fidesz. Gyakorlatilag bebetonozza a kultúra és a tudomány területén mozgó holdudvarát, és semmi sem szab határt annak, hogy az állam számolatlanul stafírozza ki ezeket a közérdekűnek csúfolt alapítványokat.
Márpedig úgy tűnik, hogy ebben II. András király receptjét követik, aki szerint "az uralkodó számára az adományozás legjobb mértéke a mértéktelenség". A döntéseket pedig egy következő kormány sem tudja majd visszacsinálni, hiszen a Fidesz annak a lehetőségét is megteremtette, hogy az alapítói jogok a - kormány által kinevezett - kuratóriumra szálljanak. E testületek létrehozása után tehát már maga az állam sem szólhat bele azok működésébe, annál inkább a Fidesz, amelynek köreiből kerül ki a kuratóriumi tagok jó része. | https://hvg.hu/360/202045__egyetemek_es_alapitvanyok__veszendo_kozpenzjelleg__orban_tudosai__szellemlovasitok | https://web.archive.org/web/20210119105107/https://hvg.hu/360/202045__egyetemek_es_alapitvanyok__veszendo_kozpenzjelleg__orban_tudosai__szellemlovasitok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ugy-bebetonozta-kadereit-a-fidesz-hogy-egy-kormanyvaltas-utan-sem-lehetne-kirobbantani-oket | HVG360 | hungarian-news | 2020-11-05 18:48:00 | [] | [
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"BL Nonprofit Kft.",
"Budapesti Corvinus Egyetem",
"Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"Millenáris Alapítvány",
"Polgári Művelődésért Alapítvány"
] | [] | [
"civilek",
"klientúra",
"jogalkotás"
] | [
"A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásai"
] |
51,175 | Másfél év alatt már tényleg sikerült megvenni egy kikötőt és egy kádert is találtak mellé | A Heves Megyei Közgyűlés volt alelnöke fogja üzemeltetni az új trieszti kereskedőházat. Másfél év után a kikötővásárlást is majdnem sikerült már lezárni. Közben Orbán Viktor újra szemet vetett a szlovéniai Koperre. | A Heves Megyei Közgyűlés volt alelnöke fogja üzemeltetni az új trieszti kereskedőházat. Másfél év után a kikötővásárlást is majdnem sikerült már lezárni. Közben Orbán Viktor újra szemet vetett a szlovéniai Koperre. | https://hvg.hu/360/202045__trieszti_fejlemenyek__kereskedohazak__exportfejlesztes__revbe_erve | https://web.archive.org/web/20230920011327/https://hvg.hu/360/202045__trieszti_fejlemenyek__kereskedohazak__exportfejlesztes__revbe_erve | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/masfel-ev-alatt-mar-tenyleg-sikerult-megvenni-egy-kikotot-es-egy-kadert-is-talaltak-melle | HVG360 | hungarian-news | 2020-11-10 19:47:00 | [
"Bényi Szabolcs Tamás"
] | [
"Bényi Trafik Bt.",
"BPA Invest Kft."
] | [
"Európa",
"Horvátország"
] | [
"rokonok",
"klientúra",
"kereskedelem"
] | [
"Kereskedőházak csókosoknak",
"Trafikmutyi"
] |
51,176 | "Konzervatív kánaán": miután áthangolták, pénzzel is kitömik az egykor kritikus jobboldali lapot | Dől a pénz és az ingatlan a fideszes „új jobboldal” keltetőjéhez, a kritikusból kormánypárti konzervatívvá lett Kommentár Alapítványhoz. | Bár nagyobb baj még nem történt, a polgári repülést is befolyásolhatja a háborús GPS-zavarás a Közel-Kelet és Ukrajna térségében. | https://hvg.hu/360/202045__kommentar_alapitvany__ideologiai_kikepzes__ingatlanszerzes__terfoglalas | https://web.archive.org/web/20210119130953/https://hvg.hu/360/202045__kommentar_alapitvany__ideologiai_kikepzes__ingatlanszerzes__terfoglalas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/konzervativ-kanaan-miutan-athangoltak-penzzel-is-kitomik-az-egykor-kritikus-jobboldali-lapot | HVG360 | hungarian-news | 2020-11-11 11:53:00 | [
"Békés Márton",
"Dezső Tamás",
"L. Simon László",
"Lánczi András"
] | [
"Kommentár Alapítvány"
] | [] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"klientúra",
"tudomány"
] | [] |
51,177 | Furcsa halmazállapotú kvázi közpénzzé vált az MNB-alapítványok vagyona | Noha a jogi csatákban eldőlt, hogy közpénz, amit a Matolcsy Györgyék által létrehozott alapítványok kaptak, egyre homályosabb a 270 milliárdos vagyon működése. | Füstölt Ferihegy, 200 volt kórházi dolgozó vár a pénzére Veszprémben és Ajkán. Helyreállt az állami informatikai rendszer. Hogy kerül a boltokba egy Nike cipő, és mi köze ehhez a húsziknak? Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója. | https://hvg.hu/360/202045_baratnok_kozt | https://web.archive.org/web/20210305025722/https://hvg.hu/360/202045_baratnok_kozt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/furcsa-halmazallapotu-kvazi-kozpenzze-valt-az-mnb-alapitvanyok-vagyona | HVG360 | hungarian-news | 2020-11-05 11:57:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"OPTIMA Befektetési- Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt."
] | [] | [
"rokonok",
"bankok - pénzintézetek",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
51,178 | Kiderítettük: magyar állampolgárságot kapott a Polat család | Magyarország honosította az Orbán–Erdoğan-szövetség személyi biztosítékaként működő üzletember, Adnan Polat családjának egyes tagjait – értesült török forrásból a Válasz Online. Sőt: meg is találtuk azt az okmányt, amely igazolja, hogy a „trónörökös”, Kerim Polat legalább 2018 óta kettős állampolgár. A kormányzat mindemellett a magyar erőműpiac tekintélyes hányadát is átengedte a korábban Orbán Ráhel társaságában lefotózott apának és fiának. Gyűjtésünkből kiderül: egy-két éven belül megyényi területek villamosenergia-ellátása múlik majd rajtuk, illetve most épülő, „fél paksnyi” kapacitású napelempark-hálózatukon. | Szűk két éve még csak annyit állítottunk Adnan Polatról, hogy török létére bizalmába fogadta a hatalom, azaz igyekezett minden hatósági porszemet eltakarítani a projektjei elől. Továbbá a kormányzat azt a törekvését is támogatta, hogy energiapiaci kulcsszereplővé váljon Magyarországon. Mostanra erősebb tényekkel is elő tudunk rukkolni. Egyrészt igazolni fogjuk, hogy a Polat család magyar (és ezzel EU-s) állampolgárságot kapott; a „trónörökös” fiú, Kerim honosításáról papírunk van. Másfelől bemutatjuk, hogy miért fog ezen az isztambuli famílián múlni több megyényi magyar terület villamosenergia-ellátása. Történetünk hősei annak ellenére haraphatnak óriásit az itteni szolárpiacba, hogy Orbán Viktor 2018-as eskütételét követően nemzetstratégiai ügyként, kvázi szuverenitáskérdésként beszélt a napelempark-telepítésekről.
A keleti mogulok „becsatornázására”, honosítására nem egy példát tudunk hozni a 2010 utáni Magyarországról. Négy éve a Heti Válaszban írtuk meg, hogy a kormánnyal békésen üzletelő, az Orbán család budai házának tőszomszédságában ingatlant vásároló Ghaith Pharaont annak ellenére tartózkodási engedéllyel jutalmazták a magyar hatóságok, hogy az FBI épp csalás, zsarolás és felbujtás miatt körözte. Később kiderült, hogy a szaúdi-libanoni „olajfáraó” honosítási kérelmet is benyújtott, de a folyamat végül elakadt, ráadásul a milliárdos időközben meghalt. Szintén megjárta a sajtót, hogy egy tajvani csúcsgazdag, a Kövér László házelnök bizalmát élvező Frank Liu sikeresen szerzett magyar állampolgárságot.
Hogy a Polat család egyes tagjai is hasonló kegyben részesülhettek, először török forrásból tudta meg a Válasz Online. Írtunk is levelet az állampolgársági ügyekben illetékes fővárosi kormányhivatalnak; próbáltunk hivatalos úton a végére járni, mikor nyújtott be – ha benyújtott – honosítási kérelmet, illetve mikor lett magyar állampolgár Adnan és/vagy Kerim Polat. Arról is érdeklődtünk, az állampolgárság megszerzéséhez szükséges mely feltételek alól kaptak – ha kaptak – mentességet az említett üzletemberek.
Kérdéseinket arra alapoztuk, hogy a két Polat kvázi közszereplőként mozog a hazai nyilvánosságban. Együtt vettek részt Orbán Viktor 2018-as parlamenti beiktatási beszédén – ahol a miniszterelnök a jövőnk egyik zálogaként szólt a napelemparkokról (mára kiderült: az ő napelemparkjaikról is). Adnan Polat ráadásul a magyar kormány által alapított és pénzelt Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány elnöke, továbbá tulajdonosa a külügyi tárca török, görög és ciprusi partnerirodáinak. Mi több: a Magyar Narancsban négy éve olyan sajtófotók is megjelentek, amelyek Orbán Ráhel és a miniszterelnöki főtanácsadóként jegyzett Rahói Zsuzsanna tárgyalópartnereiként ábrázolják a Polat-apát és -fiút. Ekkoriban ugyan volt közös vállalkozása a török félnek Tiborcz Istvánnal, arra azonban máig nincs magyarázhat, miféle megbeszélnivalója lehetett Adnannal és Kerimmel a semmilyen céges és közfunkciót nem viselő Orbán Ráhelnek, illetve az őt kísérő állami alkalmazott Rahóinak.
Noha Pharaon-témában annak idején a Belügyminisztériumtól még érkeztek érdemi válaszfoszlányok, az állampolgársági ügyeket 2017-ben átvevő kormányhivatal most csak annyit felelt az általunk feltett Polat-kérdésekre: „a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok értemében személyes adatok harmadik félnek nem adhatók ki”. Persze a török családnak ugyancsak címeztünk egy elektronikus levelet: tőlük is igyekeztünk megtudni az állítólagos honosításuk részleteit, valamint, hogy a rokonaik közül mások is folyamodtak-e magyar állampolgárságért. A Polat Holding nevében érkezett válasz így szólt: „a kért szenzitív személyes adatokkal kapcsolatban nem tudunk tájékoztatást adni”.
Ettől függetlenül az immár harminc magyarországi érdekeltségből álló Polat-csoport cégbírósági aktái között felleltük Kerim Budapesten kiállított személyi igazolványának hiteles másolatát. A két és fél éve érvényes okmányon pedig minden kétséget kizáróan szerepel, hogy a kártya gazdája magyar állampolgár (nyilván a török mellett).
Ugyanilyen fontos fejlemény az is, hogy – miként az alábbi gyűjtésünkből kiolvasható – a Polat család mára a Nemzeti Együttműködés Rendszere egyik legfontosabb tartóoszlopává vált. Ott vannak a magyar hadiipari beszerzéseknél, egész városrészt készülnek felépíteni a budapesti Soroksári úton (magánprojektjüket a kormány természetesen nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé minősítette), és immár a Türk Tanáccsal való együttműködésben is ők segédkeznek. A leglényegesebb azonban, hogy a magyar sajtóban már beharangozott napelempark-hálózatuk egy-két éven belül működni kezd.
Mostani összeállításunkból válik először nyilvánvalóvá, hogy Polaték foltszerűen fejlesztenek: Bács, Borsod, Jász, Nógrád, Pest és Vas megyét már biztosan beveszik, és összességében jóval nagyobb erőművi rendszert építenek, mint a többi NER-szereplő, az állami Magyar Villamos Művek, a Mol és a Kaposváron nyomuló kínaiak együttvéve.
Csak Mezőcsátra például öt szolárparkot terveznek; e beruházás elektromosáram-termelése elegendő lesz 195 ezer család éves energiaszükségletének kielégítéséhez. Mindez a teljes Borsod-Abaúj-Zemplén megyei háztartási villamosáram-igény közel 68 százalékát jelenti. Ám mostani tudásunk szerint a Polat-csoport legalább négy mezőcsátnyi napelemparkot létesít szerte az országban.
Az alábbiakból továbbá kiderül, hogy a török terjeszkedésnek lehetnek nemzetbiztonsági vetületei is. Hiszen szó sincs arról, hogy a félig „magyarrá lett” Polatok csak a saját pénzükkel segítik az itteni haza gyarapodását. Az ő társaságukban más Erdoğan-lekötelezett oligarchák is benyomultak a vidéki erőművi és a budapesti városfejlesztési projektekbe. Tehát érdemes rögzíteni: nem családi, hanem török nemzeti előretörés terepe lett Magyarország.
A Polat család stratégiai befektetései Magyarországon
I. Energetika
Az otthonában inkább szélturbinákat telepítő Adnan Polat maga jelentette be néhány éve a Forbes magazin török kiadásában, hogy 1000 megawattos napelempark-hálózatot szervezne Magyarországon; ez a Paksi Atomerőmű 2000 MW-os kapacitástömegének a felét jelenti. A gyakorlatban az isztambuli üzletember nem egyetlen gigantikus energetikai létesítményt álmodott ide, hanem 50 MW-os kapacitású fotovoltaikus kiserőművek „tömegét” (az ország különböző pontjain). Ha az 1000 MW-os célszám igaz, akkor legalább húsz ilyen szolárparknak kell kinőnie a földből mostanában, illetve az előttünk álló egy-két évben. A Válasz Online egyelőre kilenc fejlesztési zónában 16 erőművi egységet azonosított különböző hatósági, önkormányzati, földhivatali, cégbírósági adatbázisok átfésülése után – ezek mindegyikére önálló projektcéget alapított/vásárolt a török-magyar potenát.
Íme az érintett területek (zárójelben a fejlesztést végző társaságok neve):
Bács-Kiskun megye
• Kiskunhalas: egy napelempark (Naboo SolarPark Kft.)
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
• Mezőcsát: öt napelempark (Alderaan Solarpark Kft., Mithra Solar Kft., Aton Solar Kft., Theia Solar Kft., Boreas Solar Kft.)
Jász-Nagykun-Szolnok megye
• Szolnok északi határa: két napelempark (Ganymede SolarPark Kft., Transdate Time Kft.)
• Túrkeve: egy napelempark (Jupiter Solution SolarPark Kft.)
• Szászberek: egy napelempark (Callisto SolarPark Kft.)
• Ismeretlen megyei helyszínen egy további napelempark (Tatooine Solarpark Kft. Frissítés: másfél héttel cikkünk megjelenése után kiderült, hogy ez a projektcég végül Tiborcz István holdudvarában landol.)
Nógrád megye
• Szügy, Csesztve: egy napelempark (PowerWatt Kft.)
Pest megye
• Inárcs: két újabb napelempark (a fejlesztést végző Virgin Solar Kft.-ben egyelőre nem vezették át Polaték tulajdonjogát, de a cégbíróságon iktatott zálogszerződés bizonyítja, hogy hamarosan ez az érdekeltség is török kézre kerül)
Vas megye
• Gersekarát, Sárfimizdó: két napelempark (HSE Europa Solar Kft., Jupiter Flex SolarPark Kft.)
A Polat-csoport idén négy újabb kiserőművi projekttársaságot hozott létre (Titan SolarPark Kft., Pandora SolarPark Kft., Rhea SolarPark Kft., Mimas SolarPark). Ezekhez egyelőre nem tudunk megyéket, helyszíneket rendelni, de a fenti 16-tal együtt már biztosan meglesz a húsz darab 50MW-os egység az országban, vagyis a „fél paksnyi” beépített kapacitás. Polaték egyébként egy hollandiai „fejcégen” (HSWE Investments B.V.) keresztül törtek be a magyar energiapiacra; ez az amszterdami vállalat alapította a fenti projekttársaságok munkáját összehangoló „holdingokat” (DNN Solar Partners Kft., KP Solar Kft., PolSolar Kft.), illetve a közös brandért és szakmai munkáért felelős SolServices Kft.-t is. Vagyis jelenleg mindösszesen 22 darab magyarországi érdekeltség tartozik a Polat-féle napbirodalomba. Lényeges ugyanakkor, hogy a török óriásvállalkozó nem önállóan, hanem más honfitársaival közösen hódította meg hazánkat. A cégbírósági dokumentációból kiderül, hogy például a Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megyei napelemparkok finanszírozásába (szintén egy amszterdami cégen keresztül) beszállt a világhírű Federal-Mogul autóalkatrészgyár törökországi partnereként ismert Dereli család. A Nógrád, illetve Pest megyei projektekhez pedig az a Demirer família társult (egy török és egy holland vállalat „takarásában”), amellyel Polaték odahaza is kötelékben repültek az erőműpiacon.
II. Hadiipar
Miként a honvédség modernizálásáról szóló minapi cikkünkben megírtuk, a magyar kormány Törökországból vásárol kerekes gyalogsági harcjárműveket. A Nurol Makina nevű vállalat által gyártott terepjárók beszerzését – a HVG írása szerint – az állami útépítőtendereken hasító Szíjj László által résztulajdonolt HT Division Zrt.-n keresztül intézik. Azt már mi tesszük hozzá, hogy ez utóbbi céget a Polat Holding budapesti főhadiszállására, a Városligeti fasor 38. szám alá jegyezték be, és Szíjj tulajdonostársa nem más, mint Suat Gökhan Karakus. Aki pedig Adnan Polat bejáratott magyarországi ügyintézője. A harcjárműveket gyártó Nurol tulajdonosi köre egyébként a Polat-csoport budapesti városrészfejlesztési projektjében is jelen van – de erről már a következő pontban írunk.
III. Ingatlanfejlesztés
A) Új városrész a pesti Közvágóhíd területén. Polaték itt az isztambuli Piyalepaşa-projektjükhöz hasonló átalakítás keretében lakóparki, szállodai, sétálóutcai hátteret akarnak biztosítani a Nemzeti Színház és a Müpa zónájának. Vállalatuk (APD Real Estate Kft.) a védett terület szinte egészét leradírozta – az ikonikus víztorony, bálterem és bikaszobrok kivételével –, és már „csak” az építkezés van hátra. A „városmodernizálásba” Adnan Polat befektetőtársként a Çarmikli és az Özaltın családot is bevonta (mindenkinek egyharmadnyi üzletrésze van különböző holland és luxemburgi érdekeltségeken keresztül). Ők olyasféle tényezők odahaza, mint Mészáros Lőrinc és Szíjj László mifelénk; a két török família konzorciumban bonyolította le az egyik legjelentősebb sztrádaprojektet, Isztambul és Izmir összekötését (a bő 400 kilométeres autópályának része egy óriáshíd is, amely a Márvány-tengert íveli át). És nem mellékesen: a Çarmikli család gigantikus cégcsoportjába tartozik az a Nurol Makina is, amelyet híres harcjárműgyártóként említettünk az imént.
B) Spitz-villából Polat-irodaház. A már szintén emlegetett Városligeti fasori főhadiszállást annak idején Tiborcz Istvánnal együtt szerezte meg Adnan Polat, ám 2016 őszén a kormányfő veje kiszállt az épületet birtokba vevő és felújító társaságból (mai nevén: Polat Hungary Kft.).
C) KISZ-székházból lakó- és szállodatömb. A Duna Pearl néven futó fejlesztés már bőven a lakásértékesítés fázisában tart – a „Duna új ékkövének” óriásplakátjaiba, hirdetéseibe szinte bárki belebotolhat a fővárosban. A pesti, Pozsonyi úti telken korábban a KISZ KB székháza, majd a K&H irodaháza magasodott. A projektcég (PD Real Estate Development Kft.) felerészben Polaté; tulajdonostársa a Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megyei napelemparkoknál már említett Dereli család.
IV. Kereskedelem, külkapcsolatok
A 2018-i tartó ciklusban Polat cégét (ALX Magyar-Török Kft.) választotta hivatalos török, görög és ciprusi partneréül a külügyi tárca, pontosabban a mára megszüntetett Magyar Nemzeti Kereskedőház. Az utód, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség persze továbbra is pénzeli (havi 77 millió forinttal) Adnan Polat irodahálózatát – amely ma már a Türk Tanáccsal való kapcsolattartásért is felel. Mindemellett a magyar állam Polat irodaházában működteti az isztambuli magyar intézetet, a főkonzulátust, továbbá az Eximbank helyi képviseletét is.
V. Kerámiabiznisz
A hadiipari pontnál emlegetett ügyintéző, Suat Gökhan Karakus visz Magyarországon egy olyan céget is (Ege Tile Kft.), amely a kelet-közép-európai térségben kizárólagos forgalmazója a fali és padlóburkolatokat gyártó Ege Seramiknak, a Polat család egyik legrégebbi vállalatának. Az Ege már 1993-tól jelen van a magyar piacon, volt például a Vasas labdarúgócsapat mezszponzora – köszönhetően az edzőként a török válogatottnál is megfordult Mészöly Kálmánnak. Állítólag 2005-ben a focilegenda mutatta be Orbán Viktort Adnan Polatnak.
VI. Kultúra
Adnan Polat korábban szponzorálta a Kurultáj „törzsi gyűlést”, de a török nemzeti missziót folytató Magyar-Török Gül Baba Baráti Egyesület képviselőjeként, illetve a magyar állam által alapított (a külügyi tárca pénzéből működő) Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány elnökeként is ő funkcionál. Utóbbi feladata a Gül Baba Türbéje és az azt körülvevő kert, valamint az ezekhez kapcsolódó kulturális értékek megóvása, üzemeltetése fenntartása. Ugyanebben az alapítványban kurátor a magyar kormányfő nemzetközi főtanácsadója, a nagy lélegeztetőgép-üzletről szóló cikkünkben felemlegetett Rahói Zsuzsanna. Aki, mint nyitóképünkön is látszik, már évekkel ezelőtt Orbán Ráhel „segítőjeként” tárgyalt Adnan Polattal és fiával.
Nyitókép: Orbán Ráhel, Rahói Zsuzsanna, Adnan Polat és Kerim Polat a budapesti Gresham-palota teraszán. Fotó: Németh Dániel (2016)
#Adnan Polat#Törökország | https://www.valaszonline.hu/2020/11/11/adnan-kerim-polat-napelempark-allampolgarsag/ | https://web.archive.org/web/20230328163506/https://www.valaszonline.hu/2020/11/11/adnan-kerim-polat-napelempark-allampolgarsag/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kideritettuk-magyar-allampolgarsagot-kapott-a-polat-csalad | valaszonline.hu | hungarian-news | 2020-11-11 11:19:00 | [
"Adnan Polat",
"Frank Liu",
"Kerim Polat",
"Orbán Ráhel",
"Rahói Zsuzsanna"
] | [
"ALX Magyar–Török Kereskedelmi Központ Kft."
] | [
"Ázsia",
"Törökország"
] | [
"ingatlan",
"energia",
"kultúra - művészet",
"klientúra",
"vízum-állampolgárság",
"napelem / megújulók"
] | [] |
51,179 | Legendásan balhés pénzköltési módszereket tesz most megismerhetetlenné az állam | A bíróságok gyakran bosszantották fel a hatalmat azzal, hogy a közvélemény számára elérhetővé tették (kiadatták) a jegybanki alapítványok gazdálkodását, a tao-pénzek felhasználását, az Exim tendereit, vagy éppen a Jeremie-alapok pénzügyeit. Egy tegnap belengetett alaptörvény-módosítási elképzelés alapján szűkülhet a közpénz fogalmának értelmezése. | Magyarországon a független intézmények ritkán bosszantják fel a hatalmat. Az Állami Számvevőszék nem szokott rárontani a kormánypárt vagy az állami intézmények gazdálkodására, inkább talál kivetnivalót a Jobbik vagy az MTA gazdálkodási gyakorlatában. A Gazdasági Versenyhivatal rekordbírságaival nem a NER ágazati növekedéseit szokta elmarasztalni, inkább a Facebook vagy a Booking.com kapja a nagy büntetéseket, de folytathatjuk a sort az ügyészségekkel (belvárosi ingatlanmutyi vizsgálatainak elmaradása) a választási bizottsággal (bocsánatkérés, ha büntetnie kell a Fideszt), az NMHH-val, a közbeszerzési bizottságokkal, összességében sok minden sugározza a state capture hangulatot. A hatalmat még leginkább a bíróságok bosszantották, amelyek rendre úgy értelmezték a jogot, konkrétan az Alaptörvényt, hogy az államnak, államhoz kötődő intézményeknek ki kellett adniuk bizonyos közpénzekkel kapcsolatos adatokat.
A legemlékezetesebb talán az MNB alapítványainak hírhedt kitárulkozása volt, de be kellett számolni a Jeremie-alapok pénzügyeiről, a sportklubok taofelhasználásáról, illetve nyilvánossá váltak az Eximbank alapkezelői pályázatai is.
A rövid módosítás
De mi változna a jövőben, ha átmegy a Fidesz újabb alaptörvény-módosítási csomagja? Látszólag nem sok. Egy rövid kiegészítés, de mégis a kedden ismertetett javaslattal Magyarország parlamentje újrafogalmazhatja, hogy mi is az a közpénz.
Ma így szól az Alaptörvény vonatkozó passzusa:
„A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni.”
Ezt a passzust, vagyis az Alaptörvény híres 39. cikk 2. bekezdését a hazai bíróságok komolyan szokták venni, ez alapján szokták a közpénzekkel gazdálkodókat adatkiadásra kötelezni.
A tegnap benyújtott módosítási javaslat szerint az Alaptörvény 39. cikke a következő bekezdéssel egészül ki: „Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.” Vagyis, nagyon leegyszerűsítve, eddig sokféle gazdálkodó szervezet közpénzből megvalósított költése minősült közérdekű adatnak, és az adatkezelő a kiadásukra közvetlenül az Alaptörvény alapján is kötelezhető volt.
A jövőben a különböző alapítványok, sportklubok vélhetően nem lesznek kötelezhetőek adatszolgáltatásra, mert amikor az államtól megkapják a közpénzt, akkor az valóban elveszíti közpénz jellegét.
Igaza lesz Kósának?
Kósa Lajos fideszes politikus anno a nagy vihart kavart MNB-alapítványok ügyében próbálkozott azzal, hogy megmagyarázza, miért nem ad számot az MNB a gigantikus összeg felhasználásáról. Mint mondta, a közpénz az MNB-alapítványokhoz kerülve
„elvesztette közpénz jellegét”.
A kísérlet akkor még kudarcot vallott, a pénzköltéseket törvénybe foglaló jogszabályt még Áder sem írta alá arra hivatkozva, hogy „az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel”, az MNB-nek végül ki kellett adni az adatokat. Azonnal kiderült, hogy volt mit takargatni, az addig ígéretes pályán futó VS.hu portál például azonnal le is térdelt, miután a munkavállalók megtudták, hogy miként is működik munkaadójuk. Kósa szavait azóta is gyakran és ironikusan idéztük, pedig a politikus valójában tartalmilag akkor sem mondott életszerűtlen dolgot. Csak érdemes egy kicsit belemenni a részletekbe, vagyis a közpénz elveszíti olykor a közpénz jellegét, csak az a kérdés, hogy hol. Lássuk a bíróságok eddigi logikáját!
Korábbi ítéletek
Eddig a bíróságok, az Alaptörvényből kiindulva, nagyon logikusan gondolkodtak. Az úgynevezett taoperekben, például amikor a DK pert nyert a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvánnyal szemben, a bíróság még kimondhatta, hogy a taotámogatás közpénz, eltérített adóbevétel, így annak felhasználása közérdekű adat.
A bíróság úgy érvelt, hogy a tao egy közvetett állami támogatás, a magyar adófizetők pénze, ami ugyan nem folyik be az államkasszába, de mindenkinek el kell számolnia azzal, hogy mire költötte ezeket az összegeket. Vélhetően az Alaptörvény módosítása után ez már nem így lenne.
Hasonlóképpen a bíróság (a Fővárosi Törvényszék) abban is állást foglalt korábban, hogy közérdekből nyilvános az EXIM zavaros, 16 milliárd forintos vagyonkezelői pályázatának mind a nyertes, mind a vesztes pályázatai, A 2015-ös tender nyertese a GB & Partners volt. Végül ugyanígy végződött a Jeremie-pályázatokkal kapcsolatos hasonló eljárás is.
Itt az uniós források mellé a magyar állam is forrásokat adott a nyertes tőkealap-kezelőnek, ezt is be kellett mutatnia az MFB-nek. Mindegyik esetben elég szomorú dolgok derültek ki.
Tényleg elveszítheti közpénz jellegét
Kósa Lajos szerencsétlen mondata azonban annyiban valójában jogos, hogy a közpénz egy idő után tényleg elveszti közpénz jellegét, a kérdés csak az, hogy ez hogyan történik.
Ha az állam közpénzből megrendel egy uszodaépítést a Market Építő Zrt.-től, akkor közpénzből fizet az uszodáért. De vajon közpénz-e, és annak megfelelő transzparenciát igényel, ha a Market az uszodaépítéshez betont vesz, és ha általános működéséhez megfizet egy hr-rendszert működtető informatikai céget? Ez már eddig is vitatható lett volna, a jövőben egyértelműen nem lesz az.
De miért mondjuk azt, hogy a közpénz elveszíti közpénz jellegét? Az egészen biztos, hogy amikor Tóth Lajos állványozó szakmunkás megkapja a fizetését az állami forrásból zajló építkezésen, és havi 1000 forintos zsebpénzt ad a 10 éves fiának, az már nem közpénz, senki nem fogja a nyilvánosság előtt követelni, hogy ifjabb Tóth Lajos (Lalika) adjon számot arról, hogy miért költötte nyalókára a közpénzt. Pedig ha sárga tintával megjelöltük volna azt az ezrest, nyomon követhettük volna, és egyszer közpénz volt, aztán már „elvesztette ezt a jellegét”.
De mit veszítünk?
Az új javaslat szerinti Alaptörvény-szabályozás azonban azért lenne veszélyes, mert akkor nagyon fontos információkról lemaradunk. Ha visszaugrunk az MNB példájára, akkor emlékezhetünk, az MNB létrehozott alapítványokat, oda több mint 200 milliárd forintot juttatott, saját kinevezettjeivel irányította ezeket az alapokat, vagyis valójában továbbra is a magyar állam irányította az alapítványokat, amely támogatásaival a közpénz újraelosztását végezte, vagyis alapvetően csak egy állami feladatot outsourcingolt. Az MNB persze független intézmény, de a parlament ellenőrzése alá tartozik. Tevékenységével kapcsolatban teljesen jogos elvárás volt eddig a társadalmi kontroll.
Emlékezzünk vissza, 2016. április 22-én, péntek délután 5 órakor járunk, ekkor kellett az MNB-nek kitennie az alapítványi gazdálkodásról az adatokat.
Az 5 millió forintnál nagyobb értékű támogatási szerződésekből kiderült, hogy a pénzmozgások igencsak kínosak. Az alapítványok vezető testületei, tagjai között például Szemerey Gabriellával (Matolcsy György unokatestvérének feleségével), Nagy Róza volt MNB-főigazgatóval vagy Polt-Palásthy Mariannával (a legfőbb ügyész feleségével) olyan támogatásokat hagyott jóvá, amellyel az alapítványok elkezdték önteni a pénzt különböző családi és politikai bizalmasoknak. Különösen Szemerey Tamás (NHB, BanKonzult) volt kedvezményezett, de jutott egy csomó pénz a Magyar Építőnek, a Market Építőnek. Száraz István érdekeltségeinek ennek legismertebb következménye az lett, hogy a VS.hu munkatársai otthagyták a lapot, ami ma már nem is működik. Publikációk, afrikai tanulmányutak, érthetetlen értelmű tanulmányok kaptak finanszírozást.
Kiderült az is, hogy Szemerey Tamás érdekeltségének öt alapítvány is fizetett havonta 750-750 ezer forintot, hogy az készítse el a „Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek” című elemzését nyomtatott formában 1 példányban. Vagyis az egész ország legnívósabb elemzési kapacitásával rendelkező Magyar Nemzeti Bank alapítványai a hazai és külföldi pénzügyi trendekről külső elemzést vettek az elnök rokonától.
Lehet, hogy a jövőben ilyen csemegékkel már nem kell bosszantania magát a közvéleménynek, mert már nem fogunk értesülni róluk. | https://telex.hu/belfold/2020/11/11/alaptorveny-elvesztheti-kozpenzjelleget | https://web.archive.org/web/20221208082933/https://telex.hu/belfold/2020/11/11/alaptorveny-elvesztheti-kozpenzjelleget | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bruckner-gergely-legendasan-balhes-penzkoltesi-modszereket-tesz-most-megismerhetetlenne-az-allam | Telex | hungarian-news | 2020-11-11 16:11:00 | [] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"jogalkotás",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"Exim-hitelek Fidesz-közeli cégeknek",
"Jeremie-pályázatok",
"MNB alapítványok",
"TAO-pénzek"
] |
51,180 | Focipályaépítési program Budapesten: az MLSZ diktálja az árat és választja a kivitelezőt | Kikértük a fővárosi kerületektől, hogy 2015 óta milyen megállapodásokat kötöttek a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ) focipályák és öltözők létrehozására, valamint felújítására. Egy kivételével minden érintett önkormányzat kiadta a kért iratokat, amelyekből az derül ki, hogy az önkormányzatoknak sem a kivitelező személyébe, sem a beruházás költségébe nem volt beleszólásuk. A kivitelezőket az MLSZ választja ki nem nyilvános eljárás során, nem közzétett szempontok szerint. Az önkormányzatok pályáznak, hogy csak 10 vagy 30 százalék önerő befizetésével új focipályájuk/öltözőjük legyen, de az árat az MLSZ határozza meg. | Szeptember végén írtunk arról, hogy Juhász Veronika, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) önkormányzati képviselője a II. kerületben elérte, hogy az önkormányzat ne kössön meg a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ) egy drága szerződést.
A megállapodás értelmében ugyanis az MLSZ felújított volna a kerületben egy 350 négyzetméteres fociöltözőt 235 millió forintért, amiből 23,5 milliót az önkormányzatnak kellett volna kifizetnie. Juhász Veronika és a szintén MKKP-s Szirmai Zsuzsa, a kerület pénzügyi bizottságának külsős tagja kiszámolta, hogy a felújítás ára 671 ezer forint lenne négyzetméterenként, ráadásul gépészeti munkák és költségbecslés nélkül, ezért levelet írtak a polgármesternek, és ezzel elérték, hogy a kérdés lekerüljön napirendről.
Az MKKP képviselője megakadályozott egy irreálisan drága MLSZ-projektet a II. kerületben
A II. kerületi önkormányzat egy olyan megállapodást akart kötni a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ), hogy felújítanának egy 350 négyzetméteres fociöltözőt 235 millióért, amiből 23,5 milliót az önkormányzatnak kéne fizetnie.
Kiválasztott kivitelezők
Ez a II. kerületi beruházás az MLSZ Budapesti Pályafejlesztési Programja keretében valósult volna meg, amit 2016-ban indítottak el a fővárosi futballpályák és öltözők felújítására, illetve újak építésére. A programra a kormány 2017-ben közel 5 milliárd forintot biztosított, és az MLSZ ebből fizeti a pályákkal kapcsolatos munkálatok költségeinek 90 százalékát, a maradék 10 százalékot pedig a pályák tulajdonosai (jellemzően önkormányzatok) állják.
Létezik ugyanakkor az Országos Pályaépítési Program is, amelynél az önkormányzatoknak a munkálatok összköltségének 30 százalékát kell kifizetniük, és 70 százalékot áll az MLSZ társasági adókedvezményből (TAO), vagyis vállalkozások által az államkasszába adózás helyett sportcélra felajánlott pénzből.
Az MLSZ honlapján olvasható programismertető szerint a kivitelezőket a szövetség választja ki: “Valamennyi helyszínre meghívásos kivitelezői tendert ír ki az MLSZ azok között a vállalkozók között, amelyek korábban már egy előminősítésen megfeleltek. A kivitelezői tender értékelése előre meghatározott, rögzített és meghirdetett szempontok szerint történik. A nyertes ár ismeretében az MLSZ az önkormányzattal/sportszervezettel együttműködési megállapodást köt, a kivitelezővel pedig vállalkozási szerződést.”
Nem nyílt és nyilvános közbeszerzésről van szó – ennek semmi nyoma a Közbeszerzési Értesítőben sem -, hanem egy sokkal szűkebb körről. A cégek jelentkezhetnek az MLSZ-nél kivitelezőnek, és ha megfelelnek a labdarúgó-szövetség előminősítésén, akkor adhatnak ajánlatot egy-egy konkrét munkára.
Ezután az MLSZ kiválasztja a neki tetsző árajánlatot, és azt közli az önkormányzatokkal. Azoknak tehát nincs beleszólásuk se az árba, se a kivitelező személyébe, csak eldönthetik, hogy akarnak-e focipályát/öltözőt felújítani/építeni az MLSZ feltételeivel vagy sem.
Az MLSZ és a pályaépítési programban résztvevő önkormányzatok között létrejött megállapodásokban ennek megfelelően szerepel az a kitétel, hogy “Önkormányzat tudomásul veszi, hogy a kivitelezést az MLSZ által tenderen kiválasztott vállalkozó végzi.”
Három cég tarolt Budapesten
Évenkénti bontásban megtalálható az MLSZ honlapján (a jobb oldali sáv legalján) az elkészült pályák listája a helyük, a méretük és a kivitelezők nevének feltüntetésével együtt. Pdf-formátumban olvashatók a 2012-ben, a 2013-ban, a 2014-ben, a 2015-ben, a 2016-ban, a 2017-ben, és 2018-ban átadott, illetve a 2019-ben elkészült/tervezett (ezt a listát majdnem egy éve, 2019. november végén frissítették utoljára) pályák adatai.
Ezekből az összesítésekből kiderül, hogy országszerte rengeteg focipálya épült az évek során, és a fociszövetségnek viszonylag kevés, de nagyrészt állandó kivitelezője van. A cégek egy része csak bizonyos földrajzi területeken dolgozik, egy másik részük viszont az ország egész területén aktívan építi a pályákat.
A II. kerületi projektről szóló cikk után kiválogattuk az MLSZ által közzétett listákból a budapesten elkészült pályákat, és arra jutottunk, hogy a fővárosban leggyakrabban három cég, a Cornus Kert Kft., az Everling Kft. és a Greenturf Sport Kft. volt a beruházások kivitelezője.
A 2010-ben alapított, Isaszegre bejegyzett Cornus Kert Kft. 2012 óta több mint 20 fővárosi pályaépítés kivitelezője volt, de dolgozott az MLSZ megbízásából Hatvanban, Kistarcsán, és Tatabányán is. A Skribek Szilárd és Szenczy Miklós tulajdonában lévő cég nettó árbevétele 2015-ben 155 millió forint volt, 2016-ban 240 millióra ugrott, 2017-ben és 2018-ban nagyjából 200 millió volt, tavaly pedig már 301 millió lett. A forgalom növekedésével összhangban nőtt a cég adózott eredménye is: a 2015-ös 540 ezer forint után 2016-ban már 4,6 millió lett (ez közel 9-szeres emelkedés), majd a 2017-es 1,9 millió, és a 2018-as 4,1 millió után 2019-ben meghaladta az 58 millió forintot.
Vagyis a Cornus Kert Kft. profitja négy év alatt, 2015-ről 2019-re óriási mértékű, 107-szeres növekedést produkált. Ebben nyilván része volt az MLSZ-es megbízásoknak is.
Az Everling Kft. és a Greenturf Sport Kft. mondhatni fej-fej mellett dolgozott a fővárosban: mindkét cég nagyjából 10 pályát épített különböző kerületekben.
A Cornus Kft.-hez hasonlóan szintén isaszegi székhelyű Everling Kft. tulajdonosa Everling Balázs és Tóth József. A 2003-ban bejegyzett vállalkozás nettó ábevétele 2015 óta minden évben 2 milliárd forint körül mozog, az adózott eredménye pedig 30 millió forint körül alakult egészen tavalyig, amikor meghaladta a 100 milliót. A cég szintén az MLSZ országos partnere: épített már focipályát Mosonmagyaróváron, Nyíregyházán, és Villányban is.
A 2011-ben bejegyzett Greenturf Sport Kft. székhelye Budapesten van, tulajdonosai Bicskei Balázs, Bicskei Bertalan, és Bicskei Károly. A cég forgalma rövid idő alatt bő hétszeresére nőtt: 2015-ben 269 millió forint volt, majd minden évben dinamikusan emelkedett, és tavaly már közel 2 milliárd forint lett. Az adózott eredmény, vagyis a vállalkozás által termelt tiszta haszon 2015-ben 9 millió forint volt, 2019-ben pedig már 129 millió, vagyis 14-szeresére nőtt a kft. profitja négy év alatt.
A XVI. kerület nem küldte el az adatokat
Mivel a különböző hivatalos iratok tárolási ideje általában 5 év, az MLSZ listáiból kiválogatott fővárosi pályaépítések közül azoknak kezdtünk el utánajárni, amelyek 2015-ben vagy az azt követő években valósultak meg.
Közadatigénylésben kértük ki az MLSZ-szel kötött megállapodásokat és mellékleteiket, valamint az MLSZ honlapján feltüntetett kivitelezőkkel kötött szerződéseket az érintett önkormányzatoktól:
a III. kerülettől (Óbuda-Békásmegyer)
a X. kerülettől (Kőbánya)
a XIV. kerülettől (Zugló)
a XV. kerülettől (Rákospalota, Pestújhely, Újpalota)
a XVI. kerülettől (Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Sashalom, Rákosszentmihály)
a XVIII. kerülettől (Pestszentlőrinc-Pestszentimre)
a XX. kerülettől (Pesterzsébet)
a XXI. kerülettől (Csepel)
a XXII. kerülettől (Budafok-Tétény)
Egy kivételével valamennyi önkormányzat elküldte az általunk kért dokumentumokat, vagy azok nagy mérete miatt – nagyon modernül, ezúton is köszönjük – feltöltötte őket a honlapjára vagy egy ideiglenes felhőbe.
Csak a XVI. kerületi önkormányzattól nem kaptunk semmit: ez a kerület azt válaszolta – elektronikusan benyújtott – adatigénylésünkre, hogy lemásolták a kért dokumentumokat, és azokat papír alapon átvehetjük a polgármesteri hivatal recepcióján.
Válaszunkban az Infotörvény 30. § (2) bekezdésére hivatkozva kértük, hogy szíveskedjenek elküldeni emailben az iratokat, erre megint azt írták vissza, hogy személyesen, papír alapon tudjuk átvenni őket a hivatalban. Ezután ismételten hivatkoztunk az Infotörvény releváns részére, ami kimondja, hogy az adatigénylést az adatigénylő által kért formában kell teljesíteni. Azóta nem történt semmi, de még bízunk benne, hogy befutnak a XVI. kerületi adatok is.
Fociöltöző aranyáron
Az adatigénylésekre kapott rengeteg iratot átnézve a XX. kerületben találtunk egy olyan drága öltözőprojektet, amihez hasonlót az MKKP-s képviselő megakadályozott nemrég a II. kerületben.
A XX. kerületi önkormányzat 2019. május 31-én írt alá egy megállapodást az MLSZ-szel arról, hogy a Budapest Pályaépítési Projekt keretében a Zodony u. 2. szám alatt található Zodony utcai Sporttelep területén épül egy 4 blokkos fociöltöző bruttó 173,25 millió forintért, amelynek 10 százalékát, bruttó 17,325 milliót fizet az önkormányzat.
Az öltöző alapterülete 265,7 négyzetméter, tehát az ár 652 ezer forint négyzetméterenként.
Szerencsére az önkormányzat honlapjáról remekül rekonstruálható a beruházás története: egy 2019 januári testületi ülésen határoztak úgy, hogy leszerződnek az MLSZ-szel a Zodony utcai öltözőre, de ekkor még csak bruttó 16,5 millió forintos önerőről volt szó. Viszont 2019 márciusában az MLSZ arról értesítette az önkormányzatot, hogy ez kevés lesz, tartalékkerettel együtt bruttó 17,325 millió önrészt kell fizetniük.
Végül a 2019. április 11-i testületi ülésen megtárgyalták és megszavazták a megállapodás aláírását. A polgármester előterjesztése szerint 2019 januárjában még egy 300 négyzetméteres öltözőről volt szó, ám az áprilisi ülésre becsatolt terven már csak egy 265,7 négyzetméteres épület látható.
A XV. kerületben szintén volt MLSZ-es öltözőprojekt, méghozzá kettő is. Az önkormányzattól kapott iratok szerint 2017-ben megállapodtak a szövetséggel, hogy a Szántóföld u. 3. szám alatt található Ifjúsági és Sportközpont területén két műfüves labdarúgó-pályát és egy öltözőt alakítanak ki bruttó 513,8 millió forintért, melynek 10 százalékát állja az önkormányzat.
2018-ban pedig arról állapodott meg a XV. kerület az MLSZ-szel, hogy a Vasgolyó utca 51. szám alatti sporttelepen létesítenek egy új, világítással ellátott nagyméretű műfüves focipályát, és felújítják a már meglévő öltözőt. Ennek a beruházásnak az ára a szerződéskötéskor bruttó 215 millió forint volt, a szokásos 10 százalékos (bruttó 21,5 millió) önkormányzati önrésszel, ám ezt 2019-ben jelentősen megemelték. A módosítás értelmében a projekt költsége bő 138 millió forinttal nőtt, összesen bő 353 millió forint lett, az önkormányzati önrész pedig ezzel összhangban 35,3 millió forintra emelkedett. Indoklás nélkül.
Sajnos azonban ezeknél a XV. kerületi projekteknél nem tudjuk, hogy a 2 beruházáson belül mennyibe kerültek a pályák, és mennyibe az öltözők, mert az önkormányzat nem küldte el a részleteket tartalmazó műszaki mellékleteket arra hivatkozva, hogy azokat nem ők, hanem az MLSZ készíttette, ezért “a tervek nyilvánosságra hozatalának korlátai előttünk nem ismeretesek”.
Dupla biznisz: kialakítás és előkészítés
A fővárosi önkormányzatoktól kapott adattengerben bukkantunk rá arra is, hogy 2015 és 2019 között legalább két kerületben a fentebb említett Cornus Kft. egyes projekteknél duplán jól járt: az MLSZ megbízásából focipályákat épített, és azokhoz kapcsolódó munkákra külön leszerződött az érintett önkormányzatokkal.
Az egyik ilyen projekt a X. kerületben volt: 2016. április 6-án állapodott meg az önkormányzat az MLSZ-szel arról, hogy a kőbányai Szent László Gimnázium (Kőrösi Csoma Sándor út 28-34.) udvarán létesítenek egy 22×42 méteres focipályát bruttó 23,5 millió forintból, melynek 30 százalékát fizeti az önkormányzat, vagyis 7 millió forintot. Az MLSZ által közzétett, 2016-ban átadott pályákat tartalmazó lista szerint a beruházás kivitelezője a Cornus Kert Kft. volt.
Emellett azonban az önkormányzat külön is szerződést kötött a céggel: az adatigénylésünkre válaszul küldött lista szerint 2016. június 5-én a gimnázium udvarán épülő pálya előkészítő, majd 2016. szeptember 21-én a pálya befejező munkálataival bízták meg a Cornus Kert Kft.-t.
Az önkormányzat által kiadott szerződések szerint az előkészítő munkákért bruttó 1,18 millió forintot, a befejező munkálatokért pedig bruttó 2,7 milliót fizettek a cégnek. Vagyis az MLSZ-nek fizetett önrésszel együtt közel 11 millió forintot költött erre a focipályára az önkormányzat.
A Cornus Kft. az előkészítés során felszedte és elszállította a meglévő műfüvet és kerítést, térkövezést javított és csapadékvíz-elvezetést csinált – ezekre a munkákra lehet mondani, hogy külön feladat, de azt is, hogy hozzátartozik a pálya kialakításához.
Viszont a befejező munkálatok olyan elemeket tartalmaznak, amelyekről azt gondolhatnánk, hogy egyértelműen részei a pályaépítésnek. A szerződéshez csatolt, alább olvasható ajánlat szerint ugyanis a Cornus Kft. például aszfaltozást, aszfaltjavítást és -kiegyenlítést végzett, elszállította a bontott aszfaltot, szintre helyezte az aknafedlapokat, szegélyt készített, és hálót helyezett el.
Cornus Kft. – Szent László Gimnázium műfüves pálya befejező munkái by Katalin Erdélyi on Scribd
A másik hasonló eset a XVIII. kerületben történt: itt az önkormányzat 2016. július 11-én kötött megállapodást az MLSZ-szel arról, hogy a Gloriett Sportiskola (Tövishát u. 8.) területén kialakítanak egy 20×40 méteres focipályát bruttó 25,6 millió forintért, amelyből az önkormányzati önerő 30 százalék, bruttó 7,68 millió forint. Az MLSZ által közzétett 2016-os pályalista szerint a kivitelező itt is a Cornus Kft. volt.
Nem sokkal később, 2016. szeptember 23-án az önkormányzat megbízta a Cornus Kft.-t a Gloriett területén épülő pálya előkészítési munkálataival. A szerződés szerint a cég talajkitermelést és -tömörítést végzett, valamint elbontott két darab beton kandelábert, és telepített egy új kötődobozt összesen bruttó 1,37 millió forintért.
A hivatalos Közbeszerzési Értesítőben nincs nyoma sem a Cornus Kert Kft. X. kerületi, sem a XVIII. kerületi szerződéseinek, vagyis a cég valószínűleg nyílt pályáztatás nélkül kapta a megbízásokat az önkormányzatoktól.
Olcsónak tűnik, de nem biztos, hogy az
Összességében tehát elmondható, hogy az MLSZ által koordinált, közpénzből finanszírozott program során az MLSZ nem nyilvános pályázaton, nem közzétett szempontok szerint választja ki a kivitelezőket, akik mondanak egy árajánlatot egy-egy projektre. Az önkormányzatoknak sem a kivitelező személyébe, sem az árba nincs beleszólásuk, csak azt dönthetik el, hogy akarnak-e új/felújított focipályát vagy öltözőt az MLSZ feltételeivel.
Természetesen nem az MLSZ kényszeríti az önkormányzatokra a beruházásokat, hanem az önkormányzatok pályázhatnak a szövetségnél, ha részt akarnak venni a programban. Nyilvánvalóan vonzó lehet, hogy egy beruházásnak csak a 10 vagy 30 százalékát kell kifizetni, a többit pedig az MLSZ finanszírozza állami támogatásból vagy TAO-pénzből.
Viszont ahogy Juhász Veronika MKKP-s képviselő mondta a II. kerületbe tervezett MLSZ-es öltözőfelújítás kapcsán, amit sikerült megakadályoznia: a felelős gazdálkodás az, ha a teljes összeget mérlegeli az önkormányzat.
„Bár lehetséges úgy gondolkodni, hogy az önkormányzatnak csak a ráeső 23,5 millió forint fedezetének meglétével kell foglalkoznia a felelős gazdálkodás megvalósításához, szerintem viszont fontos meggondolni, hogy ha a kivitelezés MLSZ-re eső 90%-a túlárazott, akkor az önkormányzatra eső 10% is az. Mivel pedig kormányzati finanszírozásról van szó, a testületi döntés itt általánosságban is szólna a közpénzek felhasználásáról, amiben az önkormányzatnak felelőssége van.” – nyilatkozta a képviselő az Átlátszónak. | https://atlatszo.hu/2020/11/12/focipalyaepitesi-program-budapesten-az-mlsz-diktalja-az-arat-es-valasztja-a-kivitelezot/ | https://web.archive.org/web/20211017100357/https://atlatszo.hu/2020/11/12/focipalyaepitesi-program-budapesten-az-mlsz-diktalja-az-arat-es-valasztja-a-kivitelezot/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/focipalyaepitesi-program-budapesten-az-mlsz-diktalja-az-arat-es-valasztja-a-kivitelezot | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-11-12 11:00:11 | [
"Everling Balázs"
] | [
"Cornus Kert Kft.",
"Everling Kft.",
"Greenturf Sport Kft.",
"Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ)"
] | [] | [
"versenykorlátozás - kartell",
"sport",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"önkormányzat"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
51,181 | Szerkesztői utasítás a köztévénél: „Ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják” | Egy, a Szabad Európa birtokába került hangfelvétel bizonyítja, hogy a köztévénél kimondták: a kampányban a kormányt kell támogatni, akinek pedig ez nem tetszik, az adja be a felmondását. | Cikksorozatunk előző részében azt mutattuk be három forrásunk segítségével, hogy miként terjedt át a külső befolyás az MTVA külpolitikai rovatára, és milyen témák számítottak érzékenynek. Most azt mutatjuk be, hogyan fokozódott a nyomás kampányidőszakban. Egy birtokunkba került hangfelvételen pedig az MTVA egyik vezető szerkesztője egészen nyíltan beszél arról, mik a politikai elvárások az intézményben.
F. megfogalmazása szerint „2016-ban még le lehetett írni, hogy az Európába igyekvő migránsok lélekvesztőkön vállalják az életveszélyes utat”, ez az állapot azonban hamarosan megváltozott. S. és P. is felelevenítette, hogy a 2018-as országgyűlési választások előtt kiadták a külpolitikai rovatnak, hogy minden nap kell legalább egy „migránsos anyag”. Hogy ez pontosan mit is jelent? „Mindenképpen egy olyan anyag, ami alapján külföldi származású emberekről negatív képet alkothatnak a nézők” – ad pontos definíciót P.
A „migránsos anyagoknak” nem csak témája, a feldolgozási módja is adott volt, ennek részleteibe S. adott bepillantást. „A legdurvább felvétellel kell kezdni. Például a migráns szúr, öl vagy allahu akbart kiállt. Ez után kell elmondani a történetet, ami után hozzá kell tenni, hogy már hány millió migráns érkezett Európába, és hogy a balkáni útvonalon további milliók vannak úton, akik majd mind Magyarország határain fognak kopogtatni. Ez volt a séma. Egy ilyen hír után egy olyannak kell következnie, ami azt mutatta be, hogy hányan akartak bejönni a magyar határnál, de a rendőrség elkapta a migránsokat. Mindig megszólal a megbízható biztonságpolitikai szakértő, aki megismételte a korábban elmondottakat. Ha sokszor elmondják ezeket, még azok is elkezdik elhinni, akik amúgy kritikusak a Fidesz bevándorláspolitikájával kapcsolatban.”
Még akkor is le kellett gyártani egy „migránsos anyagot”, ha aznap nem történt semmi releváns. „Mindenképp elő kellett keríteni valamit. Legalább tízszer lement a Híradóban egy olyan, a YouTube-ról letöltött videó, amiről nem tudtuk kideríteni, valódi-e. Az is előfordult, hogy betelefonált egy néző Németországból, hogy egy híradós riportban olyat mutattunk be, ami valójában nem történt meg. Helyreigazítás viszont soha nem volt” – mondta S. Neki az a benyomása támadt egy idő után, hogy lehetett valaki – az MTVA-n kívül – aki folyamatosan kereste az interneten azokat a történeteket, amikből „migránsos anyagot” lehetett csinálni, és aztán tovább küldte ezeket Németh „Pitbull” Zsoltnak. „Aztán nekünk kellett abból anyagot csinálni, elkérni a videót a külföldi tévétől, vagy keresni hozzá valamit a YouTube-on.” S. elmondása szerint többször is előfordult, hogy szinte jelentéktelen nyugat-európai bűntényeket is úgy kellett bemutatni, hogy azt migráns követte el. „Még azt is migránsozni kellett, akinek már a szülei is Európában születtek. De ha szélsőjobboldali volt az elkövető, arról gyakran nem adtunk hírt.”
Az értekezlet
2019. március 4-én délelőtt a külpolitikai rovat minden munkatársa emailt kapott Bende Balázstól. Ebben arról adott tájékoztatást, hogy március 25-én értekezletet tart, amin kötelező megjelennie mindenkinek. Egy ilyen meghívó még akkor is szokatlannak számított, ha tudni lehetett, hogy a két hónappal később esedékes, a Fidesznek különösen fontos európai parlamenti választásokkal kapcsolatos teendők voltak megjelölve témaként.
Bende Balázs
Bende Balázs az értekezlet elején begyűjtötte a mobiltelefonokat, és azokat elvitték Németh Zsolt irodájába. A majdnem másfél órás értekezletről azonban egy hangfelvétel a Szabad Európa birtokába került, ezen pedig Bende Balázs igen határozott instrukciókat adott beosztottjainak azzal kapcsolatban, hogyan kell majd dolgozniuk az EP-kampány alatt. Az értekezlet első, mintegy negyven percében a vezetőség tagjai közül az akkor még vezető szerkesztőként dolgozó Bende Balázs volt csak jelen a megbeszélésen.
Bende Balázs ekkor közölte kollégáival, hogy az MTVA-ban nem az ellenzéket támogatják, és akinek ez nem tetszik az azonnal adja be a felmondását.
A vezető szerkesztő arra is felhívta a figyelmet, hogy ha eddig néhányaknak meg is lehetett úszni a munkát „töltelék anyagokkal”, innentől mindenki a kampány frontvonalába kerülhet.
Ezek után Bende Balázs még egyszer határozottan felhívta mindenki figyelmét arra, hogy most már mindenki tisztában kell legyen az elvárásokkal, és egyáltalán nem kötelező a köztévénél dolgozni.
Miután Bende Balázs végzett mondanivalójának lényegi részével, megérkezett az értekezletre Németh Zsolt is. Innentől már Bende Balázs is finomabban fogalmazott, és a kollégák is feltehettek kérdéseket az elhangzottakkal kapcsolatban. Az egyik kérdés azt firtatta, mennyire szabad a híradósoknak minősítő jelzőket használni, például nevezhetnek-e valakit szélsőségesnek. Erre a kérdésre Németh Zsolt javasolt egy egyszerű megoldási technikát. Csak meg kell hívni egy megfelelő szakértőt (példájában a kormányközeli Alapjogokért Központ igazgatóját, Szánthó Miklóst említi), aki már fogalmazhat határozottan.
Miután 20 milliárd forinttal megemelték költségvetését, a 2021-es, választások előtti évben már 97 milliárd forintos költségvetési támogatást kap a közmédia. Ezt még kiegészítik az évközi kormányzati támogatások illetve a hirdetési bevételek. Ez azt jelenti, hogy jövőre több mint százmilliárd forintból gazdálkodhat a közmédia.
A 2018-as országgyűlési választásokat monitorozó Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet vizsgálta az M1 kampány alatt nyújtott teljesítményét. Jelentésében az EBESZ arra jutott, hogy a „közszolgálati műsorszolgáltató az M1-en sugárzott tájékoztatásában részrehajlást tanúsított a kormánykoalíció és a kormány iránt, amelyekről a tudósítások a hírműsorok 61 százalékát tették ki. E tudósításoknak több mint 90 százalékban pozitív volt a hangvétele, míg az ellenzékről szóló tájékoztatás esetében a hírek 82 százalékában negatív volt.”
A Híradó szerkesztésével kapcsolatos kérdéseinket elküldtük az MTVA-nak, de cikkünk megjelenésig nem kaptunk választ. | https://www.szabadeuropa.hu/a/szerkesztoi-utasitas-a-koztevenel-ebben-az-intezmenyben-nem-az-ellenzeki-osszefogast-tamogatjak-mtva-fidesz/30940923.html | https://web.archive.org/web/20230925074158/https://www.szabadeuropa.hu/a/szerkesztoi-utasitas-a-koztevenel-ebben-az-intezmenyben-nem-az-ellenzeki-osszefogast-tamogatjak-mtva-fidesz/30940923.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szerkesztoi-utasitas-a-koztevenel-bebben-az-intezmenyben-nem-az-ellenzeki-osszefogast-tamogatjakr | Szabad Európa | hungarian-news | 2020-11-12 11:25:49 | [] | [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)"
] | [] | [
"média",
"nyomásgyakorlás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
51,182 | 2,7 milliárd forintnyi ingatlant adna el csendben a Belváros | Idén már a harmadik körben szabadulna meg nem lakás célú ingatlanoktól a fővárosi V. kerület. Noha az ellenzék kérte, a fideszes többség nem ment bele, hogy az elvileg évtizedek óta üresen álló 16 iroda- és üzlethelyiséget országos napilapban és ingatlaneladásos portálokon is meghirdessék. | Összesen 16 ingatlan értékesítésére írt ki – elvileg – nemzetközi és nyílt, egyfordulós pályázatot az V. kerületi önkormányzat a napokban. Az ingatlanok forgalmi értéke a tulajdonosi bizottság által tárgyalt értékbecslések alapján összesen mintegy 2,7 milliárd forint.
Az összellenzéki önkormányzati frakció vezetőjének Facebook-bejegyzéséből kiderült, hogy a pályázat eredetileg többfordulós lett volna, ám a fideszes többség ettől elállt. A pályázatok határideje november közepe, illetve vége, de még csak a napokban kerültek fel a hirdetmények az önkormányzat portáljára.
Az ellenzék kifogásolja a pályáztatás nyilvánosságát, azaz annak hiányát is, megjegyezve, hogy „a Belvárosi Önkormányzat esetében nyilván már annak is örülni kell, hogy egyáltalán hajlandók ingatlanértékesítésre pályázatot kiírni”.
A helyi fideszes többség ugyanis csak abba ment bele, hogy a Mai Belváros című önkormányzati lapban közzétegyék a felhívásokat, holott a nevében nemzetközi, nyílt pályáztatás lényege éppen az lenne, hogy az minél szélesebb körhöz, akár idegen nyelvű befektetőkhöz is eljusson a meghirdetett ingatlanok megvásárlásának lehetősége. Ennek érdekében – mint Kovács Alex Gábor írta – Csonka Krisztián bizottsági taggal együtt éppen azt kezdeményezték a Belváros tulajdonosi bizottságának október 20-i ülésén, hogy országos napilapban és kifejezetten ingatlan-hirdetésekkel foglalkozó weboldalakon is jelenjenek meg a pályázati kiírások. Ebbe azonban a többség nem ment bele, mondván az évek óta használaton kívüli, leromlott műszaki állapotban lévő helyiségekre enélkül is vadásznak a hazai és külföldi befektetők, akik az önkormányzati portálon, vagy a kéthetente megjelenő kerületi lapban megtalálják a felhívást, ezután pedig könnyedén kiválthatják angol és német nyelven is a befektetői tájékoztatókat.
Az eladásokat információink szerint már nyár végén felvetette a kerületvezetés. Ahogyan idén már két korábbi körben, úgy ezúttal is az önkormányzatot terhelő társasházi közös-, illetve állagmegóvási költségekkel indokolták az eladási szándékot, továbbá azzal, hogy ezen ingatlanok
„jellemzően több mint 10 éve üresen állnak”.
Noha a tulajdonos önkormányzat állította azt is, hogy az ingatlanokat többször próbálták bérbe adni, az elmúlt évtized alatt sikertelenül, az ellenzék szerint ennek a sikertelenségnek a hátterében éppen a titkolózó, és sok esetben korrupciós aggályokat is felvető pályáztatási mód állhat. Főként azért fogalmaztak meg forrásaink aggályokat, mert nem akármilyen ingatlanokról van szó.
Váci, Deák, Dorottya
A mostani körben az alábbi ingatlanokat, lakásokat, irodákat, üzlethelyiségeket adják el:
1. Két, a Deák Ferenc tér 3. alatt található irodahelyiséget is eladna a Belváros, amelyek közül az egyik 561 négyzetméteres, és minimális vételára 465 millió forint, a másik, földszinti helyiségé pedig 515 millió, ez utóbbi 621 négyzetméteres. A jelentkezési határidő november 30.
2. Két, a Dorottya utca 11. földszintjén található ingatlant is eladnának, melyek közül az egyik egy 85 négyzetméteres raktár, aminek minimális vételára 34 millió forint, a másik pedig egy 121 négyzetméteres irodahelyiség, amelytől minimum 61 millió forintért válna meg az önkormányzat. Ezekre az ingatlanokra november 19-ig lehet pályázni.
3. Három, a Semmelweis utca 9. alatti ingatlanban található irodahelyiségtől is szabadulna a belvárosi önkormányzat, ezek közül egy félemeleti iroda 266 négyzetméteres, és minimális vételára 160,9 millió forint, egy első emeleti, 201 négyzetméteres irodahelyiség minimum 121,6 millió forintot kóstál, míg az ingatlan második emeletén egy 291 négyzetméteres irodától válna meg a Belváros, minimum 180,4 millió forintért. A pályázati határidő november 30. ezek esetében is.
4. A Semmelweis utca 17-ben is megvételre kínál az V. kerületi önkormányzat egy első emeleti, 254 négyzetméteres irodahelyiséget, minimum 158,7 millió forintért. Ez utóbbiért is a hónap végéig lehet jelentkezni a befektetőknek.
5. Három ingatlantól válna meg az önkormányzat a Steindl Imre utca 7. számban. Az egyik egy 4. emeleten található, 181 négyzetméteres irodahelyiség, amelynek minimális vételára 124,9 millió forint, két másik, vélhetően egybenyitott ingatlan pedig szintén az emeleten található: egy 35 négyzetméteres iroda 18,2 millió forintra becsülve, a hozzá tartozó 54 négyzetméteres ingatlan pedig 28 millió forintos minimális vételáron. Míg az első, 181 négyzetméteres iroda esetében november 19. a pályázat határideje, az utóbbi, kisebb helyiségekért a hónap végéig várják a jelentkezőket.
6. Két hatalmas irodahelyiség is eladó a Zoltán utca 8. szám negyedik, illetve ötödik emeletén. Az alsó, 378 négyzetméteres iroda minimum 200 millió forintot ér az önkormányzat felkérésére készült ingatlanbecslés szerint, míg az V. emeleti, 198 négyzetméteres ingatlan 100,1 millió forintos irányáron találhat gazdára. A jelentkezési határidő ebben az esetben is november 30.
7. Két irodát eladna a Belváros a Váci utcában is, méghozzá a Váci utca 11/b szám alatti épületben. Az egyik, félemeleti irodahelyiség 414 négyzetméteres, és minimális vételára 356 millió forint, míg a másik, szintén félemeleti, 288 négyzetméteres iroda 247,6 milliós irányáron lett meghirdetve. A pályázati határidő november 30.
8. Információink szerint az eredeti, nyár végi előterjesztésben még nem szerepelt, ám az októberi 20-i zárt tulajdonosi bizottsági ülést követően mégis meghirdette az önkormányzat azt a 43 négyzetméteres üzlethelyiség, amely a Városház utca 16. földszintjén található, és amelytől 31,8 millió forintért válna meg az önkormányzat. A hirtelen eladási szándék valóban sürgős lehet, hiszen ebben az esetben is november 19. a pályázati határidő.
Ezeknek a jelenleg üresen álló ingatlanoknak az eladására, a pályázatok lebonyolítására mindegyik esetben a Dr. Sándor Ügyvédi Irodát bízta meg a tulajdonos önkormányzat, amely maga is érintett a kerületi ingatlaneladásokban. Még 2015-ben vásárolhatott ugyanis meg egy 237 négyzetméteres, Deák tér közeli ingatlant 78 millió forintért úgy, hogy ehhez képest az eladáshoz közeli napokban ugyanabban a házban két és félszeres négyzetméteráron kelt egy lakás piaci viszonyok között.
Vitatott ügyek
A Belváros vezetése nem először értékesíti a helyi köztulajdonban lévő ingatlanokat, sok esetben vitákat, és korrupciógyanút is felvetettek már ezek az ügyeletek. Nem lakás célú ingatlanok esetében ugyan rendszeresen pályázati úton is eladásra kínáltak jelentős értékű iroda-, vagy éppen raktárhelyiségeket, de idén eddig, a mostani pályázatot megelőzően már két körben értékesítették hirdetmény nélkül, jelentős bérlői kedvezménnyel az önkormányzat különböző, nem lakás célú ingatlanait.
A „belvárosi módszerként” híresült el az a helyi rendeletek által legalizált út, hogy valaki bérleti jogot szerez az önkormányzati lakásokban, üzlet-, vagy irodahelyiségekben, majd pedig egyetlen évvel később jelentős árkedvezményt kapva a becsült ingatlanárból, megvásárolja. Az önkormányzat ugyanis 30 százalékos kedvezménnyel adja az ingatlanokat olyan vállalkozásoknak, amelyek korábban már bérelték azt.
Ez utóbbi módszerrel pedig a Belváros fideszes vezetésű önkormányzata ezen a nyáron is 700 millió forint értékben adott el önkormányzati tulajdonban lévő kereskedelmi ingatlanokat. A 24.hu októberi cikke szerint több esetben ezúttal – ahogyan az elmúlt években már többször – is elég gyanúsak voltak ezek az üzletek, több ingatlant ugyanis úgy vehetett meg kedvezményesen a korábban ezeket bérlő cég, hogy a vállalkozás maga nem sokkal, akár pár nappal az eladás előtt cserélt gazdát. Így az új tulajdonos, aki korábban nem volt bérlő, élhetett az önkormányzatnál a bérlői kedvezménnyel és milliókat spórolhatott a belváros legforgalmasabb részein lévő ingatlanokon.
Ilyen volt például az Andor 06 Kft., amely a Dorottya utca 9-ben bérelt egy 484 négyzetméteres irodát 2013 óta. Ennek a cégnek 2019-ig egy 2019-ig a Lofthome Ingatlanforgalmazó nevű társaság volt a tulajdonosa, amelytől rövid időre megvette egy másik cég, hogy aztán június 11-én egy Gellért Globe nevű harmadik cég legyen a tulajdonos. Így szerezhették meg az irodát, jelentős, mintegy 88 millió forintos kedvezménnyel. De a portál cikke több más, legalábbis kérdéseket felvető eladást is sorolt a nyári eladások közül.
Ezt megelőzően pedig még az akkori Index írt arról, hogy januárban a fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter által vezetett önkormányzat megszavazott egy másik nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére vonatkozó előterjesztést, noha az ellenzék akkor is közölte: több helyiség értékesítésével kapcsolatban felmerül a gyanú, hogy a valóságban nem felel meg a bérlői kedvezmény kritériumainak, a kormánypárt érdemben tárgyalni sem volt hajlandó az aggályokról. Az ügylettel Kertész Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda mai vezetőjének, azaz a kerületet sokáig vezető Rogán Antal bizalmasának köre nyerhetett, méghozzá úgy, hogy 15 millió forintért jutott egy értékes, Gerlóczy utca 3. szám alatti helyiséghez.
Az önkormányzati gyakorlat is régi, még a szintén fideszes Rogán Antal belvárosi polgármestersége idején alakult ki, és noha sokan, sokszor vetették fel a korrupciógyanús eladások esetleges büntetőjogi felelősségének kérdését is, 2016-ban bűncselekmény hiányában lezárták az V. kerületi ingatlanok áron aluli értékesítése miatt tett feljelentések után megkezdett nyomozást, más ügyekben pedig gyakorlatilag eljárás sem indult. | https://telex.hu/belfold/2020/11/13/2-7-milliard-forintnyi-ingatlant-adna-el-csendben-a-belvaros | https://web.archive.org/web/20230321081934/https://telex.hu/belfold/2020/11/13/2-7-milliard-forintnyi-ingatlant-adna-el-csendben-a-belvaros | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/27-milliard-forintnyi-ingatlant-adna-el-csendben-a-belvaros | Telex | hungarian-news | 2020-11-13 10:21:01 | [] | [
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata"
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"átláthatóság",
"önkormányzat"
] | [
"V. kerületi ingatlanügyek"
] |
51,183 | Egy kisváros főorvosa havi ötvenezer forintért nem rakja ki a krónikus osztályról a betegeket | Adott egy vidéki kisváros, egy kórház és annak krónikus osztálya, amit a városban csak elfekvőnek hívnak. Van ott egy orvos, pontosabban egy osztályvezető főorvosnő, aki a napi díjon felül pénzt szed a betegektől azért cserébe, hogy ne rakja ki őket a krónikus osztályról. | - Igaz az, hogy a kórház krónikus osztályának osztályvezetője havi ötvenezer forintot szed be a betegeitől, és ha nem fizetnek, akkor kirakja őket?
- Igen, igaz. Ez annyira biztos, mint hogy itt állok. Ez egy kisváros, ezt mindenki tudja.
Ezt mondta egy fiatal kozmetikus az erkélyéről lekiabálva, amikor meghallotta, hogy miről érdeklődünk a járókelőktől.
Adott egy vidéki kisváros, egy kórház és annak krónikus osztálya, amit a városban csak elfekvőnek hívnak. Van ott egy orvos, pontosabban egy osztályvezető főorvosnő, aki a napi díjon felül pénzt szed a betegektől azért cserébe, hogy ne rakja ki őket a krónikus osztályról.
A környéken két idősotthon van, mindkettőnél éves hosszúságú várólistákkal. A 24 órás gondozásra szoruló, beteg időseknek nincs hova menniük, csak a kórház krónikus osztályára. Ezt a főorvosnő is tudja, és ki is használja. Nem csak a betegeit és azoknak rokonságát tartja félelemben, hanem a teljes várost, akiknek lakói azon aggódnak, hogy ha valami rosszat mondanak a főorvosnőről, akkor annak ők vagy egy rokonuk látja majd kárát, ha egy napon ők is bekerülnek az elfekvőre.
Ez a félelem az oka annak, hogy nem írhatjuk le sem a város, sem a kórház, sem a főorvosnő nevét, ezért a továbbiakban magát a jelenséget mutatjuk be, hogy egy nagyhatalmú orvos (nevezzük most K. főorvosnőnek) hogyan tud teljesen rátelepedni egy város életére.
Még a koronavírus első hulláma előtt kereste meg a 444-et két nő, akinek rokonuk feküdt benn nemrég K. főorvosnő osztályán. Később azért utaztunk a városba, mert mindkét alanyunk azt állította, hogy az ötvenezres plusz díj nyílt titok, az utcán bárkit megállítunk, tudni fog K. főorvosnő ténykedéséről.
„Havi ötvenezerért tartani tudom”
Katalin (az alanyunk nevét kérésére megváltoztattuk) testvére 24 órás ellátásra szorult, ezért került be a krónikus osztályra. Amikor Katalin bement a kórházba, és a testvére holléte felől érdeklődött az ápolóknál, azt Katalin szerint a főorvosnő is meghallhatta, ugyanis nem sokkal később az ápolókkal üzente meg, hogy várja az irodájában.
„Beléptem az ajtón, jó napottal köszöntünk egymásnak, és akkor azt mondta, hogy havi ötvenezer forintért tartani tudja a testvérem. Én álltam az ajtóban, mint akit leforráztak. Aztán annyit mondtam, hogy rendben van” - meséli Katalin még mindig hitetlenkedve.
Ez a havi ötvenezer forint a kórház által meghatározott napidíjon felül ment egyenesen K. főorvosnő zsebébe. A kórház az első hónapban még nem számol fel napidíjat, utána viszont emelkedő rendszerben, előbb 800, majd 1200, végül pedig 1600 forintot. Ez a teljes árral 30 napra számolva is 48 ezer forint, amire még pluszban jön az ötvenezer. Akkoriban, amikor Katalin testvére a kórházban volt, 40 ágyból állt a krónikus osztály, de szerinte K. főorvosnő nem mindenkitől szedett pénzt, csak azoktól, akik több hétig maradhattak.
Ha csak az ágyak felével számolunk, akkor is havonta egymillió forint ütötte a főorvosnő markát.Egy ápoló pedig azt mondta Katalinnak, nehogy azt higgye, hogy ők ebből látnak egy fillért is, K. főorvosnő a teljes összeget megtartja magának.
„Keddenként volt a fizetős nap, ilyenkor négyen-öten álltunk sorban az irodája előtt. Kezdetben kis naivan beletettem egy borítékba a pénzt, de aztán 2-3 alkalom után már rájöttem, hogy felesleges költeni a borítékra. Egy szó nélkül letettem az asztalára a pénzt, ő meg megköszönte. Ennyi volt” - mondja.
Katalin testvére öt hónapot töltött a krónikus osztályon, ennek a díját pedig kéthetente fizette húszezrével, de volt, aki hetente állt sorban egy tízezressel. Aki pedig nem fizetett a megadott időpontban, annak K. főorvosnő személyesen telefonált, hogy a pénzt követelje. Katalin szerint van egy kis füzete, amiben vezeti, hogy ki, mikor fizet, mert egyszer Katalint is felhívta vasárnap délután, hogy megy-e be a kórházba, mert esedékes lenne a fizetés.
Katalin szerint mindenkit azzal fenyegetett, hogy ha nem fizetnek időben, akkor kiteszi a beteget a kórházból.K. főorvosnő Katalinnak azt mondta, amikor megtudta, hogy a nő helyet próbál találni a testvérének egy idősotthonban, hogy ne is próbálkozzon ezzel, mert úgysem veszik fel sehova.
Katalin egy hozzátartozótól olyat is hallott, hogy miután nem tudták fizetni a díjat, az ápolásra szoruló idős nőt teljesen elhanyagolták, infúziót sem kapott, végül pedig a fia a saját karjában vitte ki a kórházból.
A nő nem tudja pontosan, hogy mikor kezdődhetett K. főorvosnő sajátos pénzkeresése, de egy ismerősének 6 évvel ezelőtt került be a testvére az osztályra, és akkor még nem kért pénzt, csak utalt rá. A főorvosnő minden héten valahogy úgy intézte, hogy összefusson a beteg hozzátartozójával a látogatások alkalmával, ilyenkor pedig megjegyzést tett, miszerint a beteg állapota semmit sem javult, ezért hamarosan haza kényszerül küldeni. Amikor viszont a hozzátartozó adott egy tízezrest, akkor a főorvosnő egy újabb hétre elhallgatott.
K. főorvosnő hosszú éveken keresztül belgyógyászként dolgozott a kórházban, egy hosszabb kitérő után, nagyjából tíz éve tért vissza a városba. A kora szerint már nyugdíjas lenne, de engedélyt kért, hogy tovább dolgozhasson.
Mivel a főorvos 65 év feletti, ezért a járvány első hulláma alatt sem dolgozhatott volna, azonban mégis kérvényezte, hogy maradhasson. Katalin úgy tudja, hogy az osztálya nagy részét kiürítették a vírus idejére, 14 beteg maradt mindössze. Azok, akik fizették az ötvenezret. Szerinte az a legszomorúbb, hogy a városban élőknek nincs más választásuk, ha ápolásra szoruló idős rokonuk van, ugyanis a két környéki idősotthonba nagyon hosszú a várólista, a testvére is csak nagy szerencsével tudott végül bekerülni egy otthonba.
„Tudom, hogy mi van az egészségügyben, és hogy mindenki elfogadja a pénzt, de ilyen pofátlannal még nem találkoztam. Két orvossal találkoztam az életem során, aki nem fogadott el hálapénzt, a többiek elfogadták, de kérni nem kért senki, az biztos” - mondja.
„Megnézem ezeket az agyatlanokat”
Ilona (a riportalany nevét kérésére megváltoztattuk) is ugyanezeket tapasztalta, amikor demens édesapját kellett beadnia a kórház krónikus osztályára, akit egy évig maga ápolt otthon.
„Amikor a háziorvos rábeszélt, hogy adjuk be az édesapámat a krónikus osztályra, felkerestem az osztályvezetőt, aki azt mondta, hogy csinál helyet, de ötvenezer a beszálló, a továbbiakat pedig majd megbeszéljük. Megkérdeztem, hogy mit jelent ez, mire elismételte” - meséli Ilona.
Ilona Katalinnal ellentétben tízezrével hordta a pénzt K. főorvosnő asztalára, de egy idő után már ő sem költött borítékra, amúgy is mindenki tudta, hogy miről van szó. Úgy tudja, hogy volt olyan család, akiknek hitelt kellett felvenniük, hogy fizetni tudják a napidíjat és az ötvenezret. Ők az édesapja százezer forintos nyugdíjából fizették azt a két hónapot, amit benn töltött.
„Egy hozzátartozó azt mesélte nekem, hogy a főorvos kitett egy idős férfit az osztályról, amiért a fia nem fizette a tarifát, ráadásul úgy, hogy a fiút a szomszédok hívták fel, hogy a betegszállító hazahozta a kórházból az édesapját és ott áll az udvaron” - meséli.
Katalin állításával egybehangzón Ilona is azt mondja, hogy a főorvosnő azonnal telefonált, ha valaki elmulasztotta a keddi fizetőnapot. Ilona az ellátással sem volt megelégedve. Állítása szerint az édesapját egy pizsamaalsóval kötötték az ágyhoz, hogy ne mászkáljon el, és nem rakták rendesen tisztába se. Emellett K. főorvosnő sokszor minősíthetetlen megjegyzéseket tett.
„A folyosón ültünk, amikor meghallottuk, hogy a főorvosnő azt mondta: na, megnézem ezeket az agyatlanokat. Mi pedig, hozzátartozók kinn sírtunk a folyosón” - mondja.
„Az a nő, az ilyen”
Miután beszéltünk Katalinnal és Ilonával, elutaztunk a vidéki városba.
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a városban minden második ember, akit megállítottunk az utcán, tudott arról, hogy mi folyik az elfekvőn. Az emberek nem azon lepődtek meg, hogy miket állítunk a városuk főorvosáról, hanem hogy eljutott a híre Budapestre is.Az utcán megállított tucatnyi ember közül senki sem hajtott el minket, viszont mindenki kérte, hogy ne írjuk le a nevét, mert egy nap még lehet, hogy ők is K. főorvosnő keze alá kerülnek.
„Igen, hallottam már erről. Azt beszélik a városban, hogy aki fizet, az maradhat, aki nem, az mehet máshová” - mondta egy idős férfi a város főterén.
Sokan hallomásból tudták, hogy pénzt szed K. főorvosnő, de több olyan emberrel is találkoztunk, akik maguk is érintettek.
Két idős férfi egy nagy fa alatti árnyékban üldögélt, amikor megszólítottuk őket. Azután, hogy kiejtettük a főorvosnő nevét, sokáig ránk se néztek, gyanakodva kérdezgettek, hogy miért érdekel ez minket annyira. Az egyikük ki is jelentette, hogy ő nem mond semmit, mert neki K. főorvosnő az orvosa volt, de az is kiderült, hogy a másik férfi is érintett a történetben az unokatestvérén keresztül. Pár perc beszélgetés után viszont mindketten megnyíltak, miután többször megnyugtattuk őket, hogy a cikk megjelenéséből nekik semmilyen káruk nem származhat.
„Az unokatestvérem itt halt meg az elfekvőn, a halála előtti nap legombolt tőle ötvenezret, pedig tudhatta, hogy következő nap meg fog halni. Amikor bementem hozzá emiatt, akkor már nem ismert meg. Egy pénzhajhász” - osztotta meg velünk az egyik idős férfi.
„Az a nő, az ilyen. Ez egy nyílt titok a városban, bárkit megkérdeztek, tudja” - fűzte hozzá a barátja, akinek korábban orvosa is volt K. főorvosnő, de már másik orvoshoz jár.
Az unokatestvérét elvesztő férfi szerint az utolsó napokban úgy könyörögtek az ápolóknak, hogy kössenek az unokatestvérére infúziót, mert már kiskanálból próbálták itatni, hogy ne száradjon ki. A férfi azt mondja, hogy ha megérdemelte volna a főorvosnő a pénzt, akkor szívesen adott volna, de így nem.
Egy másik nő, akit fagyizás közben szólítottunk meg, nem panaszkodott az ellátásra. Neki fél évvel ezelőtt volt bent az édesanyja a krónikus osztályon. Amikor a pénzszedésről kérdeztük, azt mondta:
„Ez így igaz, tény és való. Fizettünk a napidíjat plusz még ötvenezret. Szerintem ez nem szép dolog, amikor amúgy is nehéz a megélhetés.”
Két egészségügyben dolgozó nővel is találkoztunk, az egyiküknek az édesanyja csak két hetet töltött benn az elfekvőn, ezért nekik még nem kellett fizetni, de ő is tudta, hogy fix havi díjat kér el a főorvosnő a napidíjon felül. Szerinte ezt mindenki tudja, akinek van idős rokona, és ezzel is számolnak, amikor beadják őket a krónikus osztályra. A mellette álló barátnője pedig azt mondta, hogy úgy tudja, hogy nem csak a városi lakosoktól, de még egy nagyobb városból leküldött betegektől is kér pénzt.
Kerestünk olyanokat is, akiknek a rokonai most is benn vannak az osztályon vagy nem olyan rég még benn voltak, de nem szerettek volna nyilatkozni, mert féltek, hogy bajuk lesz belőle.
A korrupció lehetősége minden krónikus osztályon ott van
Kerestük a város kórházát és K. főorvosnőt is, hogy reagáljanak a felhozott vádakra, de többszöri megkeresésünkre sem válaszoltak semmit. Emellett kerestük a város kórházának betegjogi képviselőjét is, hogy megtudjuk, nála tett-e már bárki is panaszt K. főorvosnőre. A betegjogi képviselő az Integrált Jogvédelmi Szolgálathoz irányított minket, hogy onnan kérjünk engedélyt, hogy nyilatkozhasson. Az engedélyt nem kaptuk meg, arra hivatkozva, hogy a betegjogi képviselő nem nyilatkozhat nekünk az anonimizált betegek engedélye nélkül, amit egyértelműen nem tudunk megszerezni, hiszen azt se tudjuk, hogy kikről van szó. Megkerestünk több a városhoz köthető idős betegekkel foglalkozó szervezetet is, köztük volt olyan, aki ránk csapta a telefont, amikor kiejtettük a főorvosnő nevét és hogy miről szeretnénk írni.
Fernezelyi Borbála, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője szerint a leírt visszaélés egyáltalán nem elszigetelt eset, sőt a korrupció lehetősége minden ápolási, krónikus belgyógyászati osztályon jelen van. Ennek oka a kiszolgáltatottság. Ezeket a beteg, állandó ápolásra szoruló időseket alapvetően szociális intézményekben kellene elhelyezni, de ezeknél egyrészt éves várólisták vannak, másrészt piaci alapúak, tehát nagyon drágák. Így a családok arra kényszerülnek, hogy a kórházak ápolási osztályain tartsák benn a szeretteiket. Ez az államnak egyébként sokkal többe kerül, a kórházaknak viszont megéri. Egyrészt azért, mert jobb az ápolási osztályok állami finanszírozása, másrészt napidíjat is szedhetnek a betegektől.
A napidíj szedése egy teljesen legális, törvénybe foglalt dolog az ápolási, krónikus osztályokon. Az egészségbiztosítási törvény úgy fogalmaz, hogy ha az ápolási, illetve krónikus osztályon elhelyezés orvosi beutalás alapján történik, akkor kiegészítő térítési díjat kell érte fizetni, ami 800 Ft/nap. Fernezelyi Borbála tud olyan kórházról, ahol 2800 forintba kerül egy napi bentlét, ami később 4600-ra, majd 6000-re emelkedik. Arról, hogy milyen jogcímen kérik el a különbözetet, nincs információnk.
Ráadásul sok kórház azzal is trükközik, hogy egy beteg mennyi ideig maradhat az ápolási osztályon, ugyanis a szabályozás szerint mindössze 90 napot finanszíroznak, amit maximum háromszor lehet még 30 nappal meghosszabbítani. Ezt viszont azzal szokták kijátszani, hogy a betegeket átteszik egy időre az aktív osztályra, majd amikor visszateszik őket a krónikus osztályra, akkor újabb szerződést írnak, és kezdődik újra a 90 nap.
Már ha egyáltalán van szerződés, ugyanis bár a kiegészítő térítési díj miatt csak szerződéskötéssel vehetnek fel beteget egy ilyen osztályra, a TASZ-t nemrég kereste meg egy hozzátartozó, aki arról számolt be, hogy szerződést nem írtak alá, és a napidíj befizetése után számlát sem kapott, a pénzt az osztályvezető főorvos kezébe kellett adni, volt, amikor a postaládájába dobni.
Fernezelyi Borbála szerint azért kerülnek nagyon ritkán nyilvánosságra az ilyen ügyek, mert a hozzátartozóknak a már említett okok miatt nincs más opciójuk, hogy elhelyezzék az idős hozzátartozójukat. Később pedig, miután a szerettük már nincs a kórházban, azért sem tesznek feljelentést, mert úgy érzik, nem tudnák bizonyítani a visszaélést. Ráadásul Fernezelyi szerint azzal is számolniuk kell a hozzátartozóknak, hogy az ő szavuk az orvoséval szemben keveset ér, főleg a kórház más dolgozói is összezárnak az orvos érdekében. | https://444.hu/2020/11/13/egy-kisvaros-foorvosa-havi-otvenezer-forintert-nem-rakja-ki-a-kronikus-osztalyrol-a-betegeket | https://web.archive.org/web/20230205204621/https://444.hu/2020/11/13/egy-kisvaros-foorvosa-havi-otvenezer-forintert-nem-rakja-ki-a-kronikus-osztalyrol-a-betegeket | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-kisvaros-foorvosa-havi-otvenezer-forintert-nem-rakja-ki-a-kronikus-osztalyrol-a-betegeket | 444 | hungarian-news | 2020-11-13 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"egészségügy",
"hálapénz"
] | [] |
51,185 | Nemcsak a felesége, de az apja is fizethetné Szijjártó Péter jachtozását | Egy év alatt 100 millió forintot fialt a külügyminiszter apjának műszaki tanácsadó cége, amely állami cégeknek is bedolgozik. | A külügyminiszter soha nem foglalkozott édesapja üzleti ügyeivel, és ezután sem fog.
Ezt közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium arra a kérdésünkre, hogy Szijjártó Péter tudomása szerint édesapja, Szijjártó István cége dolgozik-e állami megbízásokon fő- vagy alvállalkozóként. A kérdés apropóját az adta, hogy a miniszter édesapja, illetve testvére, Szijjártó Sarolta közös tulajdonában lévő Szi-Geo Kft. neve felbukkant a MÁV Zrt. szerződéslistáján. Cégük Rákos „Nulla vágány” kialakítása címen 6,5 millió forintos megbízást kapott nemrég az állami vasúttársaságtól.
Nem ez volt a társaság első hasonló megbízása:
2016-ban, alvállalkozói szerződés keretében 34,1 millióért válogatták a vasbetonaljakat a MÁV Felépítmény-karbantartó és Gépjavító Kft.-nek,
2014-ben, szintén alvállalkozói szerződéssel 6,59 millió forintért segítettek a vasbetonaljak minősítésre való előkészítésében.
A céget 2011-ben alapították, és az Opten adatai alapján az elmúlt öt évben összesen 350 millió forint nyereséget termelt. A mérnöki tevékenységgel, műszaki tanácsadással foglalkozó Szi-Geo tavaly 281,3 millió forintos forgalom mellett 103,9 millió forint adózott eredményt ért el, és a tulajdonosok beszámolójuk szerint a haszon csaknem teljes összegét, 100 millió forintot ki is vettek osztalékként.
A műszaki tanácsadó cég csaknem 37 százalékos nyereségrátája figyelemre méltó, különösen úgy, hogy mindössze hat fővel működött tavaly, közülük ketten fizikai állományban dolgoztak. Az üzletrészek 80 százalékát jegyzi Szijjártó István, így az osztalék zöme is őt illeti. A fennmaradó 20 százalék Szijjártó Sarolta tulajdonában van.
Bár Szijjártó Péter a nyilatkozata szerint elzárkózik édesapja pénzügyeitől, azt sosem tagadta, hogy van átjárás saját gyarapodása és családja pénzügyei között. Sőt szeptember közepén a külügyminiszter a Mészáros Lőrincék érdekeltségében lévő vasútépítő cég, a V-Híd Zrt. ünnepségén tartott beszédében éppen családja szerepét hangsúlyozta a saját egzisztenciájában. Mint mondta, a szülei az előző rendszerben a nehezebb utat választották, vasútipari vállalkozást indítottak, gyakorlatilag mindent kockára tettek, és végül nyertek.
Az eredményt, az ország egyik, korában legjelentősebb magánkézben lévő vasútépítő vállalatát, az ebből fakadó anyagi biztonságot, a nekem, a gyerekeknek, az én gyerekeimnek, az unokáknak adott anyagi biztonságot a magyar média egy jelentős része már megénekelte
Az anyagi biztonság kérdése azért is aktuális, mert bár három hónap telt el azóta, hogy az Átlátszó lefényképezte a Szíjj László jachtján pihenő Szijjártó családot, még mindig nem tudjuk, hogy a tárcavezető miből fizette az utat, ha ugyan fizetett érte. Szijjártó havi 1,9 milliós miniszteri fizetése biztosan nem tesz lehetővé ilyen luxust, és az sem különösebben életszerű, hogy felesége, Szijjártó-Nagy Szilvia több mint félévi munkájának gyümölcsét egy néhány napos hajózásra költse – márpedig a G7 cikke szerint piaci áron több tízmilliós kiadás egy hasonló, egyhetes kiruccanás. Mindazonáltal a miniszter nejének új, belsőépítészeti cége működésének első, töredék évében is komoly tempót diktált tavaly: hét hónap alatt 229 milliós forgalmat bonyolított, ebből 70,6 millió forint haszonként csapódott le.
Családi összefogás
2014-ben Szijjártó és felesége 167 millió forintért vásárolt családi házat Dunakeszin. A tárcavezető „széles körű családi összefogással” magyarázta ezt, hozzátéve, hogy 68 millió forint az ő megtakarításaiból származott, 10-10 milliót felesége és annak szülei adtak, a miniszter szülei pedig 79 millió forinttal járultak hozzá a házvásárláshoz: a fiatalok 45 millió forintot kölcsön kaptak, 34 milliót pedig ajándékba. 2019-es vagyonnyilatkozata szerint a tartozásból 30 millió forint még fennáll.
Ugyancsak Szijjártó Péter szülei segítettek, amikor Szijjártó-Nagy Szilvia vállalkozásba fogott. A miniszter felesége 2017-ben másodmagával indította el a Varázshíd Rental Kft.-t, amely saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével és építményüzemeltetéssel foglalkozik. 2018-ban meg is vásároltak ugyancsak Dunakeszin egy 556 négyzetméteres ingatlant, amely a hirdetés szerint 125 millió forintba kerülhetett. A 40 milliós jelzálog mellé Szijjártó István is beszállt, de hogy mennyivel, azt a külügyi tárca sajtóosztálya nem árulta el. Azt azonban igen, hogy
a vállalkozás beindításában Szijjártó Péter édesapja segített, és ez a családban természetesnek számít.
De miből?
Szijjártó István sokáig a tulajdonosa és vezetője volt az 1991-ben többedmagával alapított győri Vasútépítők Pályatervező, Kivitelező és Iparvágány-fenntartó Kft.-nek, a Népszabadság cikke szerint szépen szerepeltek a közbeszerzéseken, 2009-ben már 3,51 milliárd forint árbevételt értek el. 2010-ben azonban a Gazdasági Versenyhivatal kartellezés miatt elővette a céget, négy másikkal együtt. Míg azonban a többi részt vevőre a hatóság összesen 7,1 milliárd forint bírságot szabott ki, Szijjártó István cége megúszta az összejátszást: az eljárás során együttműködött a GVH-val, azaz „feldobta” a kartellben résztvevő társait.
A GVH vizsgálata szerint az öt cég 2004-2005-ben a magyarországi vasútvonalak, vasúti vonalszakaszok felújítására, átépítésére, rehabilitációjára kiírt közbeszerzési eljárások kapcsán előzetesen megállapodott a piac felosztásáról, és egyes esetekben a győztes személyéről. Ekkoriban Szijjártó István a Vasútépítőkben nemcsak résztulajdonos volt, hanem ő irányította a céget.
Szijjártó István 2010 júniusában távozott az ügyvezetői székből, bár 2012-ig résztulajdona megmaradt a társaságban az általa képviselt tulajdonközösségen keresztül. A társaság tulajdonosa a Wiebe Hungaria Vasútépítő Kft. lett, amely a német Wiebe International GmbH érdekeltsége. Szijjártó Istvánnak már évek óta nincsen a cégjegyzékben fellelhető kapcsolata a Vasútépítőkkel, piaci hírek szerint azonban nem szakadt el minden szál. A kívülállók számára annyi látszik, hogy Szijjártó István 2011-ben alapított Szi-Geo Kft. nevű cége most is egy tető alatt dolgozik a Vasútépítőkkel, Győrben ugyanabban a házban székelnek, és mindkét cég igen sikeres.
A Vasútépítők Kft. és a Szi-Geo Kft. cégtáblája Győrben:
A Vasútépítők tavaly az Opten adatbázisa szerint már 14 milliárdos nettó bevételt ért el, és 619 millió forint adózott eredménynek örülhetett. Szépen szerepel a közbeszerzéseken is, alkalmanként a Mészáros családdal közös projekteken dolgozik, például Homlok Zsolt cégével, a Vasútvillamosító Kft.-vel közösen zsebelték be a NIF Zrt. európai uniós forrásból finanszírozott megbízását: Mészáros Lőrinc vejének cégével együtt több mint 23 milliárd forintért villamosították a Mezőzombor–Sátoraljaújhely vasúti vonalszakaszt. Egyik alvállalkozójuk, illetve erőforrást nyújtó szervezetük Mészáros vasúti cége, az R-Kord Kft. volt.
A Szijjártó István cégét átvevő Wiebe cégcsoport nem maradt ki Magyarország egyik legnagyobb vasúti fejlesztéséből sem, amelyben Mészáros Lőrinc cégei és Homlok Zsolt vállalkozása mellett ők is alvállalkozóként vettek részt. A Vasútépítők befért a gigantikus, több mint 2 milliárd dollár költségűre tervezett Budapest–Belgrád vasútépítési projektbe is Mészárosék alvállalkozói közé.
A közpénzes megbízásokról, illetve Szijjártó Péter jachtozásának esetleges finanszírozásáról a Szi-Geo Kft.-n keresztül megkérdeztük Szijjártó Istvánt is, de levelünkre nem érkezett válasz.
Kiemelt kép: Atilgan Ozdil / Anadolu Agency / AFP | https://24.hu/fn/gazdasag/2020/11/13/szijjarto-peter-istvan-kulugyminiszter-jachtozas-szi-geo/ | https://web.archive.org/web/20230205103840/https://24.hu/fn/gazdasag/2020/11/13/szijjarto-peter-istvan-kulugyminiszter-jachtozas-szi-geo/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nemcsak-a-felesege-de-az-apja-is-fizethetne-szijjarto-peter-jachtozasat | 24.hu | hungarian-news | 2020-11-13 00:00:00 | [
"Homlok Zsolt",
"Szijjártó István",
"Szijjártó Péter",
"Szijjártó Sarolta",
"Szijjártó-Nagy Szilvia"
] | [
"MÁV Zrt.",
"Szi-Geo Mérnöki Kft",
"Varázshíd Rental Kft.",
"Vasútépítők Pályatervező Kivitelező és Iparvágányfenntartó Kft.",
"Vasútvillamosító Kft."
] | [] | [
"pályázat",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"vasút",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,186 | Családi összefogás Hernádi-módra Esztergomban - Élményfürdő társulhat a MOL-vezér luxusszállodájához? | Hernádi Zsolt MOL-vezér közpénz milliárdokból épülő luxusszállodája miatt Esztergomban hozzá kell nyúlni a helyi építési szabályzathoz. Az üzletember egyik cége a hotel melletti élményfürdőt is üzemeltetné, ehhez pedig Hernádi Ádám polgármesterrel kellene megállapodni.
Az esztergomi önkormányzat közbeszerzési bizottsága még szeptember 25-én döntött úgy, hogy az élményfürdő október 12-től január 4-ig történő üzemeltetésre beszerzési eljárást indít. Azért csak 3 hónapra, mert a jelenlegi állás szerint az élményfürdő január 4-én felújítás miatt bezár. A beszerzési eljárásban pedig 4 cégtől kértek be ajánatot:
Solva Hotel Kft.
Első Aquapark Kft.
Zipar Hungary Kft.
Budapest Gyógyfürdői Kft.
A Solva Hotel Kft.-t tavaly nyáron alapították, a tulajdonosa pedig a Solva Magántőkealap, amely a Gran Private Equity Zrt. által kezelt magántőkealap. A Gran Private Equity pedig Hernádi Zsolt MOL-vezér érdekeltsége. Hernádi Ádám polgármester pedig a milliárdos üzletember unokaöccse. Így tehát ha végül erre a cégre esne az önkormányzat választása, akkor a két Hernádinak kellene egyezségre jutnia a részletekről.
A szállodaépítésre kiírt közbeszerzést sem akárki nyerte meg: a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt. egyedül pályázott 6,7 milliárd forintos ajánlattal. Mivel az MTÜ-től 2,8 milliárd forintot kaptak a projektre, így biztos, hogy a beruházásnak mintegy 41-42 százalékát az adófizetők állják. | Szerda óta megint rendkívüli jogrend lépett életbe Magyarországon, és ahogyan tavasszal, ez most is azt jelenti, hogy nem csak a kormány kapott különleges jogosítványokat, hanem azt is, hogy veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörét a polgármester gyakorolja.
Ennek egyik eklatáns példája volt, hogy június 17-én, egy nappal az első veszélyhelyzet vége előtt úgy döntött Hernádi Ádám esztergomi polgármester, hogy megszünteti az önkormányzat és az Investor 2005 Kft. közötti szerződést a helyi Aquasziget Esztergom Élményfürdő teljes körű üzemeltetésére szeptember 30-i hatállyal. Jelenleg tehát nincs üzemeltetője a fürdőnek.
Az esztergomi önkormányzat közbeszerzési bizottsága még szeptember 25-én döntött úgy, hogy az élményfürdő október 12-től január 4-ig történő üzemeltetésre beszerzési eljárást indít. Azért csak 3 hónapra, mert a jelenlegi állás szerint az élményfürdő január 4-én felújítás miatt bezár. A beszerzési eljárásban pedig 4 cégtől kértek be ajánatot:
Solva Hotel Kft.
Első Aquapark Kft.
Zipar Hungary Kft.
Budapest Gyógyfürdői Kft.
A Solva Hotel Kft.-t tavaly nyáron alapították, a tulajdonosa pedig a Solva Magántőkealap, amely a Gran Private Equity Zrt. által kezelt magántőkealap. A Gran Private Equity pedig Hernádi Zsolt MOL-vezér érdekeltsége. Hernádi Ádám polgármester pedig a milliárdos üzletember unokaöccse. Így tehát ha végül erre a cégre esne az önkormányzat választása, akkor a két Hernádinak kellene egyezségre jutnia a részletekről.
A négy cég közül még a Zipar Hungary Kft. érdekes, ugyanis a társaságot 2011-től idén augusztusig Savim Hungary Kft.-nek hívták és 85 százalékban olasz tulajdonban volt (Savim Srl.). Stabilan nyereséges szállodaüzemeltető cégről van szó, 2019-ben például 1,5 milliárd forintos forgalom mellett 4,3 milliárd forintos profittal zártak. Még az idén márciusi taggyűlésen pedig úgy döntöttek, hogy 5,3 milliárd forintot osztalék formájában kifizetnek a tagoknak.
Ez összefüggésben lehet az augusztusban bekövetkezett tulajdonosváltásnak. Ma már Flesch Tamás, Flesch Gábor és Patakfalvi Réka tulajdonában van a cég, amely Zipar Kft-re cserélte le a nevét. Flesch Tamás korábban is kisebbségi tulajdonos volt, így jól ismerheti a céget. Ő a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke és a Continental Group többségi tulajdonosa, ahol Flesch Gábor és Patakfalvi Réka is érdekelt.
A Continental Group pedig a négycsillagos Hotel Moments szállodát is üzemelteti az Andrássy úton. A szálloda az A8 Palace Hotel Zrt. érdekeltsége, amely Csányi Sándor OTP-vezér, Garancsi István (Market Építő) és Hernádi Zsolt MOL-vezér közös cége. Tehát az esztergomi élményfürdő üzemeltetésre kiszemelt két cég tulajdonosai igazából egymás üzleti partnerei.
Esztergomban azonban zajlik egy építkezés éppen az élményfürdővel szemben. Laptársunk írta meg, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 2,8 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást adott 2019-ben a Kisfaludy-pályázatokon keresztül hazai költségvetési forrásból a Hernádi Zsolt MOL-vezér tulajdonában lévő Solva Property Kft.-nek az esztergomi Mária Valéria Hotel felépítésére.
Az építkezés azonban bürokratikus akadályokba ütközött, ezért az esztergomi képviselő-testület október 29-én rendkívüli ülést tartott, amelyen Hernádi Ádám polgármester nem vett részt.
Az ülésen elsőként a Solva Property Kft. - a Prímás szigeten (Táncsics u. 7.) épülő szálloda tulajdonosa - kérelmét tárgyalta a Testület. A cég az Esztergom Város Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) szóló rendelet módosítását kérte a korábbi előírások alapján épült szálloda befejezhetősége érdekében. A vásárláskor általuk még nem ismert túlépítési, zöldfelület fedettségi, tartószerkezeti problémák, illetve az időközben hatályba lépett jogszabály változások miatt módosított építési engedély vált szükségessé az ingatlanra
- számol be a történtekről az esztergom.hu oldal. Kiderült innen még, hogy a helyi építési szabályzat módosításához szükséges telepítési tanulmánytervet (és annak részeként a beépítési tervet) a tulajdonos elkészíttette, benyújtotta a képviselő-testületnek, amelyet az jóváhagyott, és felhatalmazta Hernádi Ádám polgármestert a településrendezési szerződés aláírására. Ez tehát már a második dokumentum lehet, ahol Hernádi Ádám polgármester és Hernádi Zsolt MOL-vezér cégének ügyvezetője szerepelhet az aláírók között.
A szállodaépítésre kiírt közbeszerzést sem akárki nyerte meg: a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt. egyedül pályázott 6,7 milliárd forintos ajánlattal. Mivel az MTÜ-től 2,8 milliárd forintot kaptak a projektre, így biztos, hogy a beruházásnak mintegy 41-42 százalékát az adófizetők állják. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/csaladi-osszefogas-hernadi-modra-esztergomban--elmenyfurdo-tarsulhat-a-mol-vezer-luxusszallodajahoz.html | https://web.archive.org/web/20220814190447/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/csaladi-osszefogas-hernadi-modra-esztergomban--elmenyfurdo-tarsulhat-a-mol-vezer-luxusszallodajahoz.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/csaladi-osszefogas-hernadi-modra-esztergomban-elmenyfurdo-tarsulhat-a-mol-vezer-luxusszallodajahoz | mfor.hu | hungarian-news | 2020-11-09 20:05:00 | [
"Garancsi István",
"Hernádi Ádám",
"Hernádi Zsolt"
] | [
"Esztergom Város Önkormányzata",
"Market Építő Zrt.",
"Solva Property Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft."
] | [
"Esztergom",
"Komárom-Esztergom megye"
] | [
"közbeszerzés",
"fürdő",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [] |
51,187 | Az MSZP évtizedek óta falaz Lackner Csabának | Lackner Csaba már önkormányzati képviselői karrierje kezdetén tisztességtelen magatartásról tett tanúbizonyságot, amikor nem fizette ki korábbi főbérlőjének a tartozását. A szocialista pártban ahelyett, hogy lehordták volna, inkább falaztak neki. Lackner arról is mesélt, hogy egyszer beejtett a liftaknába 3,6 millió forintot, amelyet valamilyen sötét ügyletből kapott Kispest korábbi polgármesterétől, Lévay Leventétől. Újabb kispesti hangfelvételek a Magyar Nemzet oldalán. | 2020.11.16. 05:45
Lackner Csaba már önkormányzati képviselői karrierje kezdetén tisztességtelen magatartásról tett tanúbizonyságot, amikor nem fizette ki korábbi főbérlőjének a tartozását. A szocialista pártban ahelyett, hogy lehordták volna, inkább falaztak neki. Lackner arról is mesélt, hogy egyszer beejtett a liftaknába 3,6 millió forintot, amelyet valamilyen sötét ügyletből kapott Kispest korábbi polgármesterétől, Lévay Leventétől. Újabb kispesti hangfelvételek a Magyar Nemzet oldalán.
A Hír TV és a Magyar Nemzet által közzétett kispesti hangfelvételek ügyében figyelemre méltó, hogy Lackner Csabának azon kívül, hogy pártjából kizárták, még nem kellett szembenéznie semmilyen jogi következménnyel annak ellenére, hogy lényegében a kispesti polgármestertől kezdve az összes helyi párttársát, vállalkozókat, magánszemélyeket súlyos vádakkal illette.
Lackner Csabát eddig senki nem perelte be, senki nem vonta kétségbe a szavait, legfeljebb a hangfelvételek hitelességét támadták. Eddig egyetlen embert ért jogi fenyegetés: V. Ákost, a tanút, aki jelen volt egyes beszélgetéseken és megerősítette, hogy a kispesti hangfelvételek tartalmát nem manipulálta sem a Hír TV, sem a Magyar Nemzet, azok ilyen formán hangzottak el 2019 nyarán. Ennek ellenére a korábbi sofőr nemrég felszólító levelet kapott a Gajda Péter által megbízott Magyar Györgytől, hogy álljon a nyilvánosság elé, és tagadja le, amit a Hír TV kamerái előtt elmondott. Pedig nem V. Ákos, hanem Lackner Csaba „rágalmazza” a szocialistákat, akik ugyanúgy fedezik tovább a képviselőt, ahogy azt két évtizede teszik.
Kifizetetlen tartozás
Lapunk ezúttal két hangfelvétel-részletet tesz közzé, az egyik több mint 17 perces részlet vágatlan. Mindössze annyit változtattunk a felvételeken, hogy néhány személynevet személyiségi jogok miatt kihalkítottunk.
Lackner Csaba, a nagy mesélő, ezúttal a 2000-es évek elejére repíti vissza a hallgatóságát, amikor még kezdő önkormányzati politikus volt. Emlékezetes: Lacknert 2002 óta minden választáson indította az MSZP Kispesten, méghozzá egyéni mandátumért szállt versenybe – és mindannyiszor nyert. A szocialista politikus ekkor még nem a XIX. kerületben, hanem az I. kerületi Fő utcában lakott, a Batthyány térhez közel bérelt egy lakást. Innen öt év után költözött el, saját bevallása szerint azért, mert „elszállt” magától anyagilag. Lackner Csaba már ekkor olyan jólétben élt, hogy állítása szerint minden nap rendelt magának ételt, szinte sosem főzött, amitől végül elhízott. Mint mondta, 116 kiló volt, ami a legvégső érv volt amellett, hogy felmondja albérletét. A történet mesélése közben Lackner helyenként lassan beszél és megismétli, amit már elmondott, mivel ekkor a beszélgető felek már több dolgot is fogyasztottak.
A lakás főbérlője Lackner szerint egy „behajtási ügyvédnő” volt, akinek elmondta, hogy felmondaná az albérletet, ám az utolsó három hónapot, amivel még tartozik, nem tudja kifizetni. Pedig ebben az időszakban a szocialista politikusnak már bőven volt pénze, mint elmondta, üzlettársával P. Gy.-vel ketten kaptak megbízást arra, hogy az újonnan megnyíló Kálvin téri és Szent István körúti 3 Testvér török éttermet kialakítsák.
Az ügyvédnő, a korábbi főbérlő úgy határozott, hogy nyomást gyakorol Lacknerre: kispesti párttársainak írt levelet, amelyben kifejtette, hogy a politikus nem méltó önkormányzati képviselőnek, mert a bérleménye után nem fizetett. A teljes tartozás mintegy 180 ezer forint volt.
Az ügyvédnő első levele Fekete László MSZP-s önkormányzati képviselőt találta meg, aki Lackner szerint ekkor frakcióvezető volt.
„Amit a hölgy leírt, az igaz és igaza van, mert elbuliztam a pénzt, elszórakoztam a pénzt, elszívtam a pénzt, az utolsó három hónapot nem tudtam kifizetni”
– magyarázta Lackner a visszaemlékezése szerint Feketének.
A felvételek alapján tehát Lackner Csaba elismeri, hogy már a 2000-es évek elején is rendszeresen fogyasztott kábítószert.
„Csabi, b…zdmeg, mi azért vagyunk itt, hogy segítsünk egymásnak. Én lerendezem a dolgokat a hölgy felé, csak hogy ne b...szogasson téged” – válaszolta neki állítólag Fekete László. A tartozásról szóló levelek végül Lackner elmondása szerint Gajda Péterhez is eljutottak, sőt Lackner azt is állította, hogy az ügyvédnő „megírta az én pártomnak, hogy én milyen vagyok, hogy én ezt nem fizetem ki”. Érdekesség:
Lackner ekkor meglepődött a szocialista politikusok reakcióján, mivel arra számított, hogy azt fogják neki mondani, hogy „így, tisztességtelenül nem lehet viselkedni”. Ehelyett inkább megpróbáltak falazni neki.
A lóvé becsúszott a liftaknába
„Volt egy olyan éjszaka, amikor a Lévay Levente nekem fizetett… valamit. Úgy mentem fel a kecóba, ide volt betűrve” – mutatott a zsebére Lackner. „Amikor odaértem a lifthez, kicsúszott és be a liftaknába” – mondta a képviselő. A történet szerint Lackner Csaba 3,6 millió forintot kapott Lévay Leventétől, aki Kispest első polgármestere volt a rendszerváltozás után. Érdekesség, hogy Lévay 1999-ben keveredett egy pedofilbotrányba, a hatóságok többek között egy csecsemőről készült pornográf képet találtak a számítógépén több hasonló kép mellett. Az ügy kapcsán lapunk megszólaltatta Kovács Viktor őrnagyot, a bűncselekményt felderítő nyomozót (Elfogott egy SZDSZ-es pedofilt, bosszút állt rajta a baloldal, Magyar Nemzet,
Hogy Lackner pontosan miért is kapott 3,6 milliót, azt még társainak sem részletezte. Mindez azért különös, mert korábban a beszélgetőtársai előtt szívesen dicsekedett korrupciógyanús bűncselekményekkel vagy vádolt meg ilyenekkel másokat, így szinte biztosra vehető, hogy valamilyen sötét ügy van a háttérben. Érdemes megjegyezni: Lackner és Lévay nemcsak akkor, hanem azóta is jóban vannak. Ezt mutatja az a 2018-as kép, amely Fekete László Üllői úti kocsmájában készült, és amelyen mások mellett Lévay társaságában Lackner is felbukkant.
A pénzzel a zsebében Lackner Csaba egy barátjával, B. I-vel tartott éppen a Fő utcai bérlakásba, amikor megtörtént a baj, a 3,6 millió forint vagy annak egy része a liftaknába csúszott. „Most mi a f…szt csinálunk? Felhívtuk a közös képviselőt, éjszaka kijött, kinyitotta a liftajtót, benézett: »Uraim, maguké a terep«” – mesélte Lackner. A pénz húszezresekben volt, egy bankjegyet végül adott a gondnoknak is, aki segített nekik kihalászni a pénzt a liftaknából.
A történet annak kapcsán jutott Lackner eszébe, hogy amikor kiköltözött a Fő utcai lakásból, akkor az ügyvédnő először felajánlotta, hogy eladja neki az ingatlant. A liftaknás sztori ugyanis visszajutott a nőhöz is, aki úgy gondolta, hogy a képviselőnek van mit a tejbe aprítania – derült ki Lackner elmondásából. Akkori áron 15,3 milliót kért a 64 négyzetméteres lakásért, Lackner beszélgetőtársai meg is jegyezték, hogy az ingatlan ma százmilliót érne. A képviselő végül nem vásárolta meg a lakást, ám erről eszébe jutott egy másik téma.
„Vettem megint lakást…” – újságolta beszélgetőtársainak a képviselő 2019 nyarán, a felvételek készítésekor. Mint mondta, 32 millió forintba került, négyzetmétere 670 ezer forint volt. Mint ismert, Lackner Csaba arról beszélt a kispesti hangfelvételeken, hogy a korrupcióból származó pénzt a szereplők ingatlanokba fektetik, elmondta: Kránitz Krisztiánnak, Gajda Péternek és neki is több lakása van szülők, rokonok nevén. A képviselő 2020. január 25-én benyújtott vagyonnyilatkozata szerint csak egyetlen ingatlana van, a ház, amelyben lakik, pénzintézettel szembeni tartozása tízmillió forint.
Prostikat néztek Gyulánál
Lapunk két hangfelvételt hoz nyilvánosságra. A második alig valamivel több mint egyperces. Az eredeti, négyórás hangfelvételen a két beszélgetés időben közel vagy egymáshoz, csakhogy Lackner annyi részletet mesél el a szóban forgó hölgyről, hogy beazonosíthatóvá válna. Ezért külön tettük ki ezt a felvételrészletet.
Lackner Csaba arról beszélt társainak, hogy a hölgy, K., aki konzumlányként keresi kenyerét, a képeken nagyon jól néz ki. „A múlt héten pénteken, amikor nézegettük a fotókat a Gyulánál, Peti barátom őt nézte ki, hogy szaladjunk hozzá” – mondta Lackner Gajda Péter polgármesterrel kapcsolatban. „Mondom, Peti, ne, szerintem sz…r” – mondta Lackner. „Peti” visszakérdezett, hogy „miért sz…r”? Lackner válasza pedig az volt erre, hogy már volt nála, igénybe vette a szolgáltatásait. „De mondja nekem a Gajda, hogy te hol hagytad a szemedet?” – mondta Lackner. Végül a polgármester nem ment el a nőhöz Lackner elmondása szerint.
Lackner Csaba kalandja a liftaknával
Egy több mint 17 perces részlet a kispesti hangfelvételekből. Lackner Csaba elmeséli kalandjait kezdő önkormányzati képviselőként. A hanganyagban szereplő egyes személyneveket kivettük, a felvétel ezért – sípolás helyett – elhalkul 4:10-nél, 4:54-nél, 4:59-nél, 5:14-nél, 10:51-nél, 13:05–13:08 között három alkalommal. A felvételen egyéb változtatás nem történt.
[audio mp3="https://magyarnemzet.hu/wp-content/uploads/2020/11/5465840Liftakna.mp3"][/audio]
Lackner és Gajda konzumlányokat nézegetnek
Az előző beszélgetés folytatása. A két felvételt azért vettük ketté, mert Lackner számos részletet megoszt a hölgyről, aki ezáltal könnyen beazonosíthatóvá válik.
[audio mp3="https://magyarnemzet.hu/wp-content/uploads/2020/11/5466252Afotokjok.mp3"][/audio]
tartozás
fedez
Lackner Csaba
kifizetetlen lakbér | https://magyarnemzet.hu/belfold/az-mszp-evtizedek-ota-falaz-lackner-csabanak-8954561/ | https://web.archive.org/web/20210920013438/https://magyarnemzet.hu/belfold/az-mszp-evtizedek-ota-falaz-lackner-csabanak-8954561/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mszp-evtizedek-ota-falaz-lackner-csabanak | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2020-11-16 10:48:57 | [
"Fekete László",
"Lackner Csaba",
"Lévay Levente"
] | [
"Budapest Főváros XIX. kerület Önkormányzata (Kispest)",
"MSZP"
] | [
"Bp. XIX. kerület",
"Budapest"
] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"önkormányzat",
"prostitúció",
"kábítószer"
] | [] |
51,188 | Többmilliárdos üzlet külföldre vinni a magyar vérplazmát | Időközben a cég többször is tulajdonost váltott, legutóbb 2019 májusában, amikor az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett Golden Bay Tradinghez került. A lényegen ez sem változtatott: a Plasma Expert az összes vérplazmát külföldön értékesíti. | A kormány az üzemanyagok adóit az egekig emelte, közben pedig árcsökkentést követel a kereskedőktől, és belengette az árstop ismételt bevezetését is. | https://hvg.hu/360/202046_plasma_expert_kulfoldre_csapoljak_verunket | https://web.archive.org/web/20210116055557/https://hvg.hu/360/202046_plasma_expert_kulfoldre_csapoljak_verunket | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobbmilliardos-uzlet-kulfoldre-vinni-a-magyar-verplazmat | HVG360 | hungarian-news | 2020-11-13 12:00:00 | [
"Tiborcz István"
] | [
"Fertődi Építő Zrt.",
"Plasma Expert Kft."
] | [] | [
"offshore",
"egészségügy",
"klientúra"
] | [] |
51,189 | Az egri érsekségnek adná a kormány az Eszterházy Károly Egyetemet | Bár az Eszterházy Károly Egyetem rektora Pajtókné Tari Ilona csütörtökön azt nyilatkozta, hogy nincs kizárva, hogy a Corvinus-hoz és a SZFÉ-hez hasonlóan - az épp most kétharmados törvénnyel bebetonozott - közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartásba kerül majd az intézmény, lapunk úgy értesült, hogy ez csak az egyik verzió, sokkal valószínűbb, hogy az egri érsekségnek adják át az intézményt. | Bár az Eszterházy Károly Egyetem rektora Pajtókné Tari Ilona csütörtökön azt nyilatkozta, hogy nincs kizárva, hogy a Corvinus-hoz és a SZFÉ-hez hasonlóan - az épp most kétharmados törvénnyel bebetonozott - közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartásba kerül majd az intézmény, lapunk úgy értesült, hogy ez csak az egyik verzió, sokkal valószínűbb, hogy az egri érsekségnek adják át az intézményt.
Legalábbis információink szerint két napja arról tárgyalnak az egyetem professzorai, hogy milyen írásbeli biztosítékot kell adnia az egri érseknek, ha át akarja venni az egyetemet.
A küszöbön álló fenntartóváltás fogadtatása az oktatók között vegyes, de a legtöbben természetesen nem szeretnék, ha a világnézeti semlegesség, a tan- és kutatási szabadság, az egyetemi autonómia terén rosszabb lenne a helyzet, mint jelenleg, amikor az állam tartja fenn az intézményt.
Ugyanakkor az egyetem vezetésének, és oktatóinak túl sok mozgástere nincs, tavaly kevesebb hallgatót tudtak felvenni az intézménybe, és már korábban is felmerül, hogy az egri egyetemet hozzácsapnák a szintén nem túl fényesen muzsikáló miskolcihoz. Ez nyilván súlyos következményekkel járna, csorbulna az önállóság, karok szűnnének meg. Egyik karát már elveszítette az intézmény, ugyanis idén augusztus 1-től az Eszterházy Károly Egyetem gyöngyösi székhelyű Agrártudományi és Vidékfejlesztési Kara a Szent István Egyetem szervezetébe olvadt be.
Ráadásul a miskolci egyetem most alakult át alapítványi fenntartásúvá, az alapítvány elnöke pedig az igazságügyminiszter, Varga Judit.
A HVG úgy tudja, hogy Palkovics László felsőoktatásért is felelős miniszter a miniszterelnök személyes kérését tolmácsolta nemrég Ternyák Csaba egri érseknek, hogy vegye át a főegyházmegye a jelenleg öt karral – informatikai, gazdaság- és társadalomtudományi, pedagógia, bölcsészettudományi és művészeti, illetve természettudományi – működő Eszterházy Károly Egyetemet. Csakhogy az érsek el akarja kerülni az SZFE-hez hasonló balhét, ezért állítólag azt válaszolta, hogy csak akkor venné át az egyetemet, ha a tanárok és a hallgatók is belegyeznek. Az intézményt egyébként a 18. században a névadója, az egri püspök alapította.
Orbán Viktor lépése szólhat az ellenzéki városvezetésnek, de leginkább annak, hogy egyre több intézményt igyekszik kiszervezni, vagy a hozzá hűséges alapítványokba, vagy pedig az egyház kezébe. Mirkóczki Ádám polgármester szerint a legrosszabb forgatókönyv a már korábban felmerült összevonás lenne. Azt is hozzátette, hogy az egri érsek eddig is ügyelt arra, hogy az átvett oktatási intézmények dolgozói és tanulói is támogassák a fenntartóváltást. Ugyanakkor természetesen nem csupán az érsek dönt, hanem a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, mely lehet, nem lesz annyira finnyás, ha bele kell állni egy kis kultúrharcba.
Mindezen velül a Vatikánnak is jóvá kell hagynia, ha újabb felsőoktatási intézmény kerül a katolikus egyházhoz. Eddig a nem teológia felsőoktatási intézmények közül a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola, és a Gál Ferenc Főiskola volt a katolikus egyház fenntartásban. Utóbbiba nemrég több állami főiskola integrálódott, így válhatott augusztus 1-jével egyetemmé, ám ehhez – mint a HVG korábban megírta – Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök sem a püspöki kartól, sem a Szentszéktől nem kért előzetes jóváhagyást. | https://hvg.hu/kultura/20201112_Az_egri_erseksegnek_adja_Orban_az_Eszterhazy_Karoly_Egyetemet | https://web.archive.org/web/20231215052401/https://hvg.hu/kultura/20201112_Az_egri_erseksegnek_adja_Orban_az_Eszterhazy_Karoly_Egyetemet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-egri-erseksegnek-adna-a-kormany-az-eszterhazy-karoly-egyetemet | HVG | hungarian-news | 2020-11-12 13:06:00 | [] | [
"Egri Főegyházmegye",
"Eszterházy Károly Egyetem"
] | [
"Eger",
"Heves megye"
] | [
"privatizáció",
"oktatás",
"egyház"
] | [
"Egyetemi modellváltás"
] |
51,190 | A fideszes polgármester nem adná a Ménesbirtoknak a kastélyukat, de nem kérdezték | A község évente 12 millió forintot költött a kastély és a park karbantartására, miközben 3 millió forint bevétel jött a látogatóktól. 2017-19-ben a kiadások háromszorosa folyt be a kastély turisztikai hasznosításából. Ezért is ragaszkodnának hozzá, hiszen munkahelyeket és a településnek bevételt is jelentene, ha az önkormányzat visszakaphatná a felújítás kezdetekor megszüntetett kezelési jogukat. | Illett volna azt mondani legalább, hogy te bolond, ezt akarjuk
– mondta a hvg.hu-nak Balogh József, Szabadkígyós fideszes polgármestere. Állítása szerint nem aludt egész éjszaka, mert a 22 évből, amelyet polgármesterként töltött a faluban, húsz azzal telt, hogy megoldást találjon a Wenckheim-kastély kezelésére, felújítására, hasznosítására. „Ezzel az erővel Koszovóhoz is csatolhattak volna bennünket” – utalt a békési polgármester arra, hogy turisztikai szempontból a település mindig Békéscsabával és Gyulával közösen tervezett, hiszen ezektől 5-10 kilométerre van Szabadkígyós, míg Mezőhegyesig 52 kilométert kell autózni.
A több tucat törvényjavaslattal együtt, kedden éjjel nyújtották be azt a tervezetet, amely az állami tulajdonú szabadkígyósi kastélyt, a szintén állami mezőhegyesi Ménesbirtokra testálná a tulajdonjogot. Csütörtökön írta meg a hvg.hu, hogy az impozáns, 52 szobás épület felújítása jelenleg is folyik, másfél milliárd forint uniós és ugyanennyi nemzeti támogatást kaptak a helyreállításra. A 2500 lakosú településen megdöbbentek a hírre, még a fideszes polgármester sem tudott semmit arról, hogy a tervek szerint a felújítás után már aligha kaphatja vissza a kastély kezelését Szabadkígyós.
Azt beszélték az emberek, amikor a támogatások jöttek a felújításra, hogy majd úgyis elviszi egy politikus. Most mit mondjak?
Balogh felidézte, hogy 2004-ben a szocialisták vezette megyei közgyűlés is szerette volna megszerezni a Wenckheim-kastély tulajdonjogát, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy egy Egyesült Államokban élő, de magyar származású üzletembernek eladják azt. Akkor írtak a belügyminiszternek, aki nem hagyta jóvá sem a megye, sem a falu tulajdonszerzését, de így legalább maradt az államé, és végül is a hasznosítás a településen maradt. Csütörtöki cikkünkben egy helyi portál hat évvel ezelőtti összeállításra hivatkozva azt írtuk, hogy a község évente 12 millió forintot költött a kastély és a park karbantartására, miközben 3 millió forint bevétel jött a látogatóktól. Balogh József kigyűjtötte az elmúlt évek adatait, ezek szerint 2017-19-ben a kiadások háromszorosa folyt be a kastély turisztikai hasznosításából. Ezért is ragaszkodnának hozzá, hiszen munkahelyeket és a településnek bevételt is jelentene, ha az önkormányzat visszakaphatná a felújítás kezdetekor megszüntetett kezelési jogukat.
A javaslatot még a gazdasági bizottság is megtárgyalja, ezután kerül a parlament elé, vélhetően még a jövő héten, tehát még nem dőlt el végérvényesen a kastély sorsa, ezért is írt levelet Balogh a békési parlamenti képviselőknek, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy ne kerüljön a kastély hasznosítása a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-hez. Megkérdeztük a Ménesbirtokot és az előterjesztést készítő Máger Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert is, hogy miért volt szükség a változásra, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.
Frissítés: A Jobbik parlamenti képviselője, Stummer János aláírásgyűjtést kezdeményez a településen, hogy vonják vissza az előterjesztést. Facebook-posztjában úgy fogalmazott, hogy "A szabadkígyósi emberek háta mögött, őket meg sem kérdezve akartak döntést hozni. Luxusszállodát, élménybirtokot akarnak létrehozni? Még nem tudjuk, de az eddig felújított, aztán kisajátított gyönyörű magyar kastélyok példái nem sok jót ígérnek. Ott a Kormányban azt hitték, hogy ezt szó nélkül fogjuk eltűrni. Tévedtek."
Azt is megígérte, hogy kedden az Országgyűlésben fog felszólalni és "le fogom tenni a kormány asztalára a szabadkígyósiak akaratát. Néhány keresetlen szó kíséretében, hogy ezt mégis hogyan képzelték."
Frissítés2: Stummer kommentben folytatta: "Az imént kaptam levelet Balogh József polgármestertől, hogy ő személy szerint nem tart igényt a segítségre. Jeleztem polgármester úrnak, hogy nem is neki kívánok segíteni, hanem azoknak a szabadkígyósi polgároknak, akik aggódnak, hogy a kormány a hátuk mögött nyúlja le épp a kastélyt. Polgármester urat én továbbra is arra biztatom, álljon minden kezdeményezés mellé oda, ami a Kastély ügyét tisztázni akarja. Ne csináljunk ebből politikai kérdést, mert nem az." | https://hvg.hu/kkv/20201113_A_fideszes_polgarmester_nem_adna_a_Menesbirtoknak_a_kastelyukat_de_nem_kerdeztek | https://web.archive.org/web/20211221143747/https://hvg.hu/kkv/20201113_A_fideszes_polgarmester_nem_adna_a_Menesbirtoknak_a_kastelyukat_de_nem_kerdeztek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fideszes-polgarmester-nem-adna-a-menesbirtoknak-a-kastelyukat-de-nem-kerdeztek | HVG | hungarian-news | 2020-11-13 16:07:00 | [
"Lázár János"
] | [
"Békés Megye Önkormányzata",
"Mezőhegyesi Állami Ménes Kft."
] | [
"Békés megye",
"Szabadkígyós"
] | [
"ingatlan",
"önkormányzat",
"jogalkotás",
"nyomásgyakorlás",
"kastély"
] | [] |
51,191 | Alakul a budapesti civil koalíció, kínos helyzetbe hoztak két fideszes nagyágyút | A XII. kerületben sem hagyták érdemben beleszólni a helyieket abba, hogy hol és mi épüljön. Ha pedig mégis hallatták a hangjukat, a kormány lesöpörte az észrevételeiket. A nemzetközi egyezményeket is sértő gyakorlat ellen olyan civil összefogás kezd kibontakozni, amely – a hivatásos politikusokat megszégyenítő szakértelemmel – akár a választások kimenetelét is befolyásolhatja. | Magyarázkodásra kényszerült Gulyás Gergely miniszter és Pokorni Zoltán polgármester, amikor a budai Hegyvidék lakói rajtuk, választott képviselőiken kérték számon azokat az értelmetlenségeket, amelyeket a Testnevelési Egyetem campusának fejlesztésekor tapasztaltak. A levelezésből világosan kiderül, hogy miként az ország több tucat hasonló, úgynevezett kiemelt beruházásánál, úgy a XII. kerületben sem hagyták érdemben beleszólni a helyieket abba, hogy hol és mi épüljön. Ha pedig mégis hallatták a hangjukat, a kormány lesöpörte az észrevételeiket. A nemzetközi egyezményeket is sértő gyakorlat ellen olyan civil összefogás kezd kibontakozni, amely - a hivatásos politikusokat megszégyenítő szakértelemmel - akár a választások kimenetelét is befolyásolhatja.
Ha döntenie kellene, hogy városi lakásának ablakából egy fás ligetre lásson, vagy a kivágott fák helyén, egy szmogos területen tartsák gyerekének az edzését, melyiket választaná? A kormány az utóbbira szavazott, méghozzá a Testnevelési Egyetem - némi törvényi praktikával hivatalba segített - rektorának, Mocsai Lajosnak az aktív közreműködésével. Az egyetem megújuló campusának sportpályáit ugyanis Buda egyik legszennyezettebb levegőjű részén, a Hegyalja út mentén építik meg, méghozzá a kormányfő barátjának, Mészáros Lőrincnek a munkásai.
A nyár végére dőlt el, hogy a közbeszerzést - miként az oktatási épületeket tartalmazó első ütemét is - a felcsúti milliárdos cége, a ZÁÉV nyerte el, amely nyomban meg is kezdte a bontást és a földmunkákat. Csakhogy nem annak rendje és módja szerint. Egyrészt nem állították fel időben a por- és zajvédő kerítéseket, a tájékoztató táblákat, viszont azonnal letaroltak több tucat fát, és a Csörsz utcai jegenyesor kivégzése még hátravan. Amikor pedig a környéken lakók morgolódni kezdtek, a ZÁÉV még az információs táblának is csak úgy talált helyet, hogy egy újabb fát kivágott.
Nem erről volt szó - állítják a lakók a kerület országgyűlési képviselőjének és polgármesterének írt petíciójukban. A problémát az okozza, hogy a kormány által forszírozott többi beruházáshoz hasonlóan a Testnevelési Egyetem campusa is megkapta a kiemelt státust, ami azt jelenti, hogy az állami szereplők gyakorlatilag azt csinálnak, amit akarnak. A törvény mind a helyiek, mind a szakértők véleménynyilvánítását jelentősen korlátozza. Még a fideszes Pokorni is hasztalan ajánlgatott más helyszínt az egyetemnek, a kormány másképp döntött. | https://m.hvg.hu/360/202046__gulyas_es_pokorni_satuban__kiemelt_beruhazasok__testnevelesi_egyetem__civil_tesztgyakorlat | https://web.archive.org/web/20210125052909/https://m.hvg.hu/360/202046__gulyas_es_pokorni_satuban__kiemelt_beruhazasok__testnevelesi_egyetem__civil_tesztgyakorlat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/alakul-a-budapesti-civil-koalicio-kinos-helyzetbe-hoztak-ket-fideszes-nagyagyut | HVG360 | hungarian-news | 2020-11-12 11:00:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Mészáros Lőrinc",
"Mocsai Lajos",
"Paár Attila"
] | [
"Balaton Bútor Kft.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Testnevelési Egyetem",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Bp. XII. kerület",
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"civilek",
"környezetkárosítás",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
51,192 | Kiszállt a hirdetési piacról a bejáratott NER-vállalkozó | Tombor András hozta létre négy évvel ezelőtt az Atmedia reklámügynökség megvásárlására, de most ő az, aki elhagyja a Visus Invest Kft.-t, éppen akkor, amikor egy hatalmas bankhitel szakadt a tulajdonosok nyakába. | olvasási idő
2 perc
megjelent
2020.11.12. 14:00 | https://hvg.hu/360/202046_visus_invest_megtette_kotelesseget | https://web.archive.org/web/20231109161353/https://hvg.hu/360/202046_visus_invest_megtette_kotelesseget | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiszallt-a-hirdetesi-piacrol-a-bejaratott-ner-vallalkozo | HVG360 | hungarian-news | 2020-11-12 16:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Tombor András",
"Vida József"
] | [
"Atmedia Kft.",
"Visus Invest Kft."
] | [] | [
"média",
"PR",
"hirdetés",
"klientúra"
] | [] |
51,193 | Fütyült a szabályokra a NER-ben hasító arab szállodamogul, amikor luxusvillát húzott a Rózsadombra | A lovagkereszttel kitüntetett Sameer Hamdan évekkel ezelőtt kezdett építkezni Budán. Helyszíni tapasztalatunk szerint azonban az állami hitellel is megtámogatott Párisi Udvar tulajdonosa túlépítette az ingatlant, amire a II. kerület nem is adta meg a fennmaradási engedélyt. Erősen úgy tűnik, hogy a zöldterületi elvárásokat sem teljesíti a rózsadombi luxusvilla. | Befejeződött Sameer Hamdan jordániai származású üzletember rózsadombi villájának évek óta tartó építkezése. A korábbi állványok és munkagépek sehol, ottjártunkkor külső munkálatoknak sem láttuk már jelét. Az eredmény viszont impozáns és hatalmas lett.
A II. kerület Csatárka nevű részén, a Látó-hegy délkeleti részén akad nagykövetség, társasház, családi ház, de több luxuskategóriás villa is. Ilyet jöttünk megtekinteni, igaz, a kerítés melletti magas sövény sokat nem enged látni az épületből lentről, a saroktelek kis utcáján felfelé kell menni, hogy testközelbe kerüljünk. Hamdan villájától pár lépésre már az erdő kezdődik, innen fentről pedig egészen kivételes a panoráma, előttünk hever a város, amikor az utca végén letekintünk.
Ez az ingatlan is jelzi, hogy az üzletember nem kispályás: övé a Párisi Udvar is, oda hívott beszélgetni, amikor a villájáról érdeklődtem nála. Az ingatlan ugyanis, akárhonnan néztük, jóval nagyobbnak tűnt annál, mint amit a kerületi szabályok megengednek, egy forrásunk egyenesen háromszoros túlépítést emlegetett. Légi felvételeinken később azt is láttuk, hogy zöldfelületből se maradt sok a telken – annyi legalábbis aligha, amennyiről a kerületi építési szabályozás rendelkezik.
Kitüntetés és állami hitel
A jordán származású üzletember régóta Budapesten él, még az 1980-as években érkezett jelenlegi üzlettársával, Awad Zuhair Fathival. Hamdan itt járt egyetemre, megtanult magyarul, majd a diplomaszerzés után itt is telepedett le. Előbb pénzváltóként dolgozott társával, akivel a kilencvenes években turistaszállók üzemeltetésére váltottak, hogy a 2010-es években már luxusszállodákat nyissanak. Az elmúlt években a Hamdannal kapcsolatos hírek jó része csillogó fejlesztésekről, a turizmusban betöltött szerepéről, állami kitüntetésekről és egyéb elismerésekről szólt, mindezekhez az idén még a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozatát is megkapta az üzletember páros. A Mellow Mood Hotels honlapján végig lehet követni, hogy a Keleti pályaudvar melletti, 2000-es szállodanyitás után mikor és hol nyitottak meg a belvárosban kisebb-nagyobb hoteleket, hogy aztán előbb a Klotild-palotában működő Buddha-Barral, majd a közeli Párisi Udvarral feljussanak a csúcsra. Az előbbinek a megnyitóján Orbán Viktor is megjelent, és azt mondta:
Örömteli hogy a jordán befektetők a magyar hagyományokat tisztelő emberek, és magyar embereknek adnak munkát.
Kormánypárti segítségből nem volt hiány: a Párisi Udvart a V. kerülettől vásárolták meg, a felújítást az Eximbank közel 7 milliárdos hitele segítette, a kormány pedig kiemelt beruházássá minősítette a projektet. A Magyar Narancs 2017-ben részletesen bemutatta, hogy a fejlesztéssel kapcsolatban milyen aggályok fogalmazódtak meg a lakókban, míg a Direkt36 arról írt, hogy Rogán Antal belvárosi polgármesterként milyen jó kapcsolatba került a jordán párossal. 2019-ben pedig a 24.hu arról számolt be, hogy egyik hoteljük műemlék épületének falára fel is vésték Sameer Hamdan és Zuhair Awad nevét. A Párisi Udvar egy évvel ezelőtti megnyitóján Szijjártó Péter külügyminiszter volt a legmagasabb rangú vendég.
Vissza a Rózsadombra!
A Verecke úti építkezésről 2017-ben számolt be az Átlátszó, kiderítve, hogy Hamdan az akkor még fideszes vezetésű II. kerületnél nem jelentette be az építkezést, később aztán már attól írt az oknyomozó portál, hogy a fővárosi kormányhivatala vizsgálatot folytat az ügyben. A cikkek pedzegették, hogy a környékbeliek elégedetlenkednek, ugyanis igencsak megnőtt az épület az elmúlt évek építkezései alatt – ezt a 24.hu friss drónfelvételei alátámasztják.
Képeinken az látszik, hogy némi pázsitot, illetve az oldalsó sövényeket leszámítva igencsak beépítették a tulajdoni lap szerinti 1142 négyzetméteres telket. Az ingatlan mérete azért fontos, mert ez alapján lehet kiszámolni, hogy a kerületi szabályok szerint mekkora alapterületi ház építhető, illetve hány négyzetméternyi zöldfelületnek kellene lennie a telken. (Egy forrás egyébként arról beszélt a 24.hu-nak, hogy évekkel ezelőtt a telek akkori tulajdonosa önkényesen kijjebb tolta az emelkedőn felfelé futó kerítést, így közel két métert harapott ki az utcából, nem kevés négyzetméterrel növelve a telek – nem hivatalos – nagyságát. Ezt bizonyítani nem tudjuk, de az általunk készített helyszíni mérések ezt valószínűsítik.)
A telek – szól az önkormányzat 24.hu-nak küldött tájékoztatása – a helyi építési szabályzat szerint az úgynevezett Lke-2/SZ-17-es besorolású építési övezetbe tartozik. Ez azt jelenti, hogy:
a felszín felett legfeljebb 12 százalékkal lehet beépíteni a telket. Ebben az esetben ez egy 137 négyzetméternyi alapterületű lakóházat jelentene maximum.
A zöldfelület arányának legalább 75 százaléknak kellene lennie, azaz közel 855 négyzetméternek.
7,5 méter lehet a legmagasabb pontja az épületnek, a felszín alatt pedig 18 százalékos beépítés végezhető. Hogy az utóbbi arány hogyan teljesült, azt megközelítőleg sem tudjuk megbecsülni, az előbbi kategóriákat azonban igen.
Mértünk, számoltunk
Helyszíni mérésünk és becslésünk szerint a kerületi szabályozásnak több ponton sem felelhet meg a jordániai üzletember luxusvillája.
Az már a felülről készült felvételen jól látható, hogy a 75 százaléknyi zöld felület alighanem hibádzik: 855 négyzetméternyi felületnek kellene lennie, ennek azonban csak töredéke lehet az ingatlanon.
Ezt a következőképpen számoltuk ki: az utcán lemértük a pirossal kijelölt szakaszt, ez (lefelé kerekítve) 12 méter. Ebből tudtunk aztán saccolni a telek egyéb méreteire vonatkozólag is.
Ha ennek alapján saccoljuk meg a legnagyobb, összefüggő zöld részt, a telek alsó harmadán lévő gyepszőnyeget, akkor nagyvonalú becslésünk szerint (amiből nem vontuk le a lebetonozott részeket) 230 négyzetmétert kapunk. Jóllehet – mondja egy építésügyi forrásunk – ha az építtető tujákat, fákat, cserjés, bokros részt telepít a zöldterület beépítésének kompenzációjaként, az akár a különböző szorzók miatt a beépített rész pótlását, sőt túlpótlását is eredményezheti, igaz, hogy pontosan mekkora az így figyelembe veendő terület a kerítések mellett ez esetben, azt pontosan nehéz megmondani. De ha 100 négyzetméterre is vesszük ezt, és ezt kétszeres, esetleg háromszoros szorzóval látjuk el, még akkor is távol járunk a 855 négyzetmétertől.
Ugyanilyen módszerrel becsültük meg a főépület alapterületét. Szintén megengedő hozzáállással 450-500 négyzetméter körülire saccoljuk ezt – a megengedett mintegy 140 négyzetméter helyett. A felvételinken a szélesség és a hosszúság összeszorzása felfelé torzíthat, ugyanis más szögből készült képeken látszik, hogy ott erkély, illetve terasz van, tehát a lakórész mindenképpen kisebb valamivel. Megjegyzendő, hogy nem a legalsó szintet becsültük meg, hanem az eggyel felette lévőt, nem tudhatjuk, hogy az a szint nem pincerésznek van-e számolva (ha így áll a helyzet, akkor a megengedett 18 százalékot erősen túllépték). Egyébként a főépület előtti lebetonozott placc és medence nem számítandó bele az épület méreteibe, jóllehet, jelentős területet vesznek el a zöldfelületből. És a telek elején lévő garázst hozzá se számoltuk a beépített részhez.
Nem árt azonban óvatosnak lenni az ítélethirdetéssel. Jogban és gyakorlatban jártas építésügyi forrásaink hangsúlyozták: hivatalos vizsgálat nélkül, pusztán fényképek alapján határozott álláspontot képviselni szakmailag nem megalapozott, még ha abban egyetértés volt is köztük, hogy a képeket látva a túlépítettség joggal feltételezhető. Egy önkormányzati építési osztályon dolgozó szakember az általánosabb aggályairól azt mondja: „az építészek öt évig is tanulnak az egyetemen, az ügyintézők meg a kormányhivatal is forgatja a felettes szabályokat, és sok esetben nem ugyanarra a megoldásra jutnak ugyanazon jogszabályok alkalmazása során. Az általános szabályok a sík terepen történő építkezést kezelik egyértelműen” – utalt a Verecke úti ferde telek sajátosságára. Más pedig azt hangsúlyozta: „egy ingatlan beépíthetőségét légi fotóról tervek ismeretében nem lehet korrekten megállapítani. Előfordult már, hogy a 30 százalékos beépítettségű telken felépített lakóépületekről meggyőződéssel állította mindenki, hogy 80 százalékos a beépítés.”
De hogy mi a százszázalékos zöldfelület, azt sem mindig könnyű eldönteni. A tetőkerteket (amikor egy épület tetejére telepítenek legalább tíz négyzetméter egybefüggő zöldterületet) csak bizonyos százalékos arányban számítják be zöldfelületnek az OÉK (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló szabályzat) szerint. Fotóinkon látszik, hogy itt egybefüggő gyep egy garázs tetején lett kialakítva – hogy ez minek számít pontosan, értelmezés kérdése lehet. Építésjogi forrásunk egy sor olyan „megoldást” is említ, amellyel a 7,5 méteres magassággal lehet bűvészkedni – ebbe azonban végképp nem megyünk bele, nézzük inkább a II. kerületi önkormányzat véleményét, amely már jól ismeri a kivételes panorámával rendelkező villát. Megkérdeztük tőlük, hogy látják: történt-e túlépítés vagy más szabálytalanság?
A kerület elutasította az engedélyt
A II. kerület azt közölte portálunkkal, hogy bár nincs hivatalos jogkörük állást foglalni, de
a telek jól láthatóan engedélytől eltérően épült be.
Azt is írták, hogy az ily módon történt beépítés „csak akkor tud használatbavételt kapni, ha szabályos, illetve ha szabályossá tették fennmaradási engedély keretében, ez vonatkozik a garázsra is.” Válaszukban hangsúlyozták, hogy „ezen engedélyeztetés előtt településképi véleményezést kell lefolytatni, amiről a polgármester dönt.” A Verecke úti lakóépület
fennmaradási kérelmét (anno 2019 márciusában) nem javasolta engedélyezésre (az akkori polgármester – a szerk.), mert azt állapította meg, hogy az engedély nélkül megvalósult épületek nem felelnek meg az illeszkedési követelményeknek.
Ez az azért lényeges, mert az említett időszakban a polgármester még nem a városrész mostani vezetője, a szocialista Őrsi Gergely, hanem a fideszes Láng Zsolt volt, tehát ő tagadta meg a fennmaradási engedélyt Sameer Hamdan ingatlanjára. Kerestük az ügyben Lángot többször is, de nem reagált leveleinkre.
A kerület szerint mindebből az következik, hogy fennmaradási és így használatbavételi engedélyt sem kaphatna az ingatlan, és az
használatba sem (lenne) vehető, amíg a szabálytalan állapot fennáll.
Annyi változás van a korábbi évekhez képest, hogy ettől az évtől a fennmaradási engedélyezés már a kormányhivatal építésfelügyeletének a hatásköre, magyarán ezt a jogosultságot elvették az önkormányzattól. Az „építésügyi feladatellátás átszervezése következtében a jegyzői építésügyi hatóság 2020. február 29-én megszűnt, azaz az önkormányzati igazgatásnak, benne a polgármesternek, a főépítésznek építésügyi területen sem hatásköre, sem jogköre, sem betekintési lehetősége nem maradt” – közölte a II. kerület.
Ugyanakkor a hivatal a Verecke úti villának utánanézett „az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszerben is. Nem találtunk semmilyen érdemi információt, amelyből következtetni lehetne az építkezés, a kivitelezés és a használatbavétel jelenlegi állására.” Azt is írták, hogy a fővárosi kormányhivatal Észak-Budai Építésügyi és Építésfelügyeleti Osztályának vezetőjénél az idén júliusban érdeklődtek az ügy fejleményeiről, de kérdésükre azóta sem kaptak választ.
Az önkormányzat válaszában hangsúlyozta, hogy a kerület ma már építésrendészeti eljárást nem kezdeményezhet az építésfelügyeleti hatóságnál,
az önkormányzatnak építésügyi hatósági ügyekben, ideértve az egyszerű bejelentés alapján létesülő lakóépületeket is, gyakorlatilag annyi a jogosultsága, mint bármelyik nem ügyfél állampolgárnak.
Rossz szokás, ami elterjedt
Egyik forrásunk elbeszéléséből az a kép állt össze, hogy önkormányzati felügyelet és jogkör ide vagy oda, „a hegyoldalban eddig is azt csinált mindenki, amit akart, a kutyát nem érdekelt a sok ámokfutás. Az, hogy túlépítik, utána meg vonogatják a vállukat, hogy úgy mondjam, nem szokatlan arra. Volt olyan, aki a pincéjében egy kisebb cseppkőbarlangot talált – maga szerint bejelentette? Ez a villa méreteiben és arányaiban talán új szint, de meglévő tendenciába és kultúrába illeszkedik bele: ha pénzem van, a telkemen azt csinálok, amit akarok.”
Az II. kerület mostani válaszából pedig világosan kiderül: már a különböző építésügyi eljárásokat sem a kerület kezeli, azaz ha akarna se tudna tenni az ilyen esetek ellen. A kerületeknek a NER tizedik évére nemigen maradt beleszólásuk abba, hogy a területükön ki és hogyan építkezik. Noha ez elég abszurdnak hangzik, megjegyzendő, hogy amíg beleszólhattak (eszközök, jogkörök, kellő érdekérvényesítő erő és visszatartó szankcionálási lehetőség hiányában) addig se nagyon tudtak hatékonyan fellépni.
A Vereckei úti villa ügyében két éve eljárást indító fővárosi kormányhivatalt az elmúlt hetekben kétszer is megkerestük, érdeklődve, hogy állnak a vizsgálattal, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.
A jordán üzletember verziója
Megkerestük a 2017 óta tulajdonos Sameer Hamdant is, aki személyes találkozót kért. A Párisi Udvar csarnokában közel háromnegyed órát beszélgettünk az üzletemberrel, aki azonban jelezte, nem kíván nyilatkozni, ezt megteszi helyette cégének képviselője. A tőle hallottak ugyanakkor nem cáfolták ismerteinket az ingatlannal kapcsolatban. És bár az általunk felvetett aggályokra részletes fejtegetésbe bocsátkozott a szállodatulajdonos, aki végig kimérten, visszafogottan kommunikált, hamar egyértelművé tette, nem érti, miért téma az ő háza. A Mellow Mood Hotels hivatalos nyilatkozata elismeri a túlépítettséget, és tömören összefoglalja Hamdan mondanivalójának lényegét:
A Verecke úti ingatlannal kapcsolatban arról szeretném tájékoztatni, hogy az ingatlant érvényes használatbavételi engedéllyel vásárolta Sameer Hamdan, amely már a vásárláskori állapotában jelentősen „túlépített” volt, azonban ezen „túlépített” állapot a korábbi tulajdonos kérelmére fennmaradási engedéllyel jóváhagyásra került. A felújítással kapcsolatban arról tájékoztatom, hogy az átalakítás tervei benyújtásra kerültek az illetékes hatósághoz, azonban még jelenleg is folyamatban van az eljárás, ezért ebben a témában jelenleg nem kívánunk nyilatkozni.
Az említett építkezést kivitelező tulajdonost nem sikerült elérnünk, viszont az eggyel korábbit igen, ő azt mondta: a telek megvétele után építési engedélyt kaptak, majd elkezdték az építkezést a terv szerint, de kivitelezés közben továbbértékesítették az ingatlant.
A túlépítés feltehetően ezután történhetett, a 2010-es évek első felében. Aki ismeri a környéket, azt mondja, ezt a házat építhette túl még jobban a jordániai származású üzletember, és ennek nyomán született meg a mai is látható végeredmény. Amire tavaly már nem kapta meg a fennmaradási engedélyt, a kerület ugyanis nem átalakításként vagy felújításként értelmezhette a történteket, hanem építkezésként. Egyébként olyan esetekben, amikor valaki egy meglévő, engedéllyel már rendelkező ingatlant alakít át vagy fejleszt, az – mondja építési szakember forrásunk – nem jelenthet területbővítést, de jelenthet nyílászárócserét vagy tetőszigetelést, -cserét, esetleg új burkolást. Itt azonban nem erről lehetett szó.
Sameer Hamdan ugyanis – a tulajdoni lapon található bejegyzés szerint – 2017-ben lett tulajdonos, a 24.hu pedig egy mindenki számára elérhető adatbázisból lekért egy 2016-os légi fotót a telekről, amelyen az látszik, hogy azóta jelentősen bővült a lakóingatlan, a zöldterület pedig zsugorodott.
Hamdanéktól amellett, hogy jelenleg hány négyzetméter az ingatlan alapterülete, megkérdeztük azt is, hogy a 75 százalékos zöldfelületi elvárás teljesül-e. Ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ. | https://24.hu/belfold/2020/11/16/sameer-hamdan-luxusvilla/ | https://web.archive.org/web/20230522063025/https://24.hu/belfold/2020/11/16/sameer-hamdan-luxusvilla/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/futyult-a-szabalyokra-a-ner-ben-hasito-arab-szallodamogul-amikor-luxusvillat-huzott-a-rozsadombra | 24.hu | hungarian-news | 2020-11-16 00:00:00 | [
"Rogán Antal",
"Sameer Hamdan",
"Szijjártó Péter",
"Zuhair Awad"
] | [] | [
"Bp. II. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"önkormányzat",
"klientúra"
] | [] |
51,195 | A TV2 tulajdonosának saját bankcsoportja adott hitelt a csatorna műsorgyártóinak | Bár a hitelt a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő MKB adta a televíziós társaságoknak, ez a bank is tagja a Magyar Bankholdingnak, amelybe az alapítók apportálják banki részesedésüket, és amelynek Vida József a vezérigazgatója is. | Az uniós politika különböző terepein többféle elképzelés kering arról, hogyan lehetne Orbán Viktort rávenni arra, hogy a februári EU-csúcson ne vétózzon az Ukrajna számára folyósítandó támogatás ügyében, írja a francia lap.
Világszerte nehezen találják a receptet az ismét erősödő terrorizmus felszámolására, amihez a katonai erő kevés. A Közel-Keleten a régiek mellett új szélsőséges csoportok jelentek meg, Afrikában pedig már államszervezői ambícióik is vannak. | https://hvg.hu/360/202045_iko_musorgyarto_vidabokezu_onmagaval | https://web.archive.org/web/20201127190652/https://hvg.hu/360/202045_iko_musorgyarto_vidabokezu_onmagaval | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-tv2-tulajdonosanak-sajat-bankcsoportja-adott-hitelt-a-csatorna-musorgyartoinak | HVG360 | hungarian-news | 2020-11-07 08:30:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Vida József"
] | [
"IKO Holding Kft.",
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Planet TV (Szlovénia)",
"TV2 (televízió)"
] | [] | [
"média",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hitelezés"
] | [] |
51,197 | A Fidesz parlamenti gyalogsága végezheti be Orbánék közpénztelenítési hadjáratát | Új definíciót alkotott a kormány arra, hogy mi a közpénz, és ezt beírják az alaptörvénybe is. A meghatározás jóval szűkebb, mint a köznapi és a bírósági értelmezés, a fociba ömlő tao-támogatásokat például nem fedi. Ha a kormány komolyan gondolja a közpénztelenítést, úgy a definíciót még át kell vezetni a teljes jogrenden, valamint fontos lenne törvényi, rendeleti szinten is tisztázni számos kérdést.
A kormány máris több ezermilliárd forint értékű állami vagyont – épp ingatlanokat és részvényeket ruházott át az (egyelőre) főként felsőoktatási intézmények működtetésére létrehozott vagyonkezelő alapítványokba. | A Fidesz parlamenti gyalogsága végezheti be Orbánék közpénztelenítési hadjáratát
Új definíciót alkotott a kormány arra, hogy mi a közpénz, és ezt beírják az alaptörvénybe is. A meghatározás jóval szűkebb, mint a köznapi és a bírósági értelmezés, a fociba ömlő tao-támogatásokat például nem fedi. Ha a kormány komolyan gondolja a közpénztelenítést, úgy a definíciót még át kell vezetni a teljes jogrenden, valamint fontos lenne törvényi, rendeleti szinten is tisztázni számos kérdést.
A koronavírus-járvány és a homofóbia intézményesítésének tűnő változtatások árnyékában csempészi be a kormány az egykor még gránitszilárdságúként reklámozott (és most lassan kilencedszer változó) alaptörvényébe a közpénz új definícióját. Szinte fel sem tűnne amúgy, de csak ott van ugyanis a módosító indítvány szövegében az is, hogy
a közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.
Ha komolyan gondolják, átvezetik a teljes magyar jogrenden
Ez így önmagában és az alaptörvényben lényegében nem jelent semmit, utóbbi ugyanis nem definiálja, mi az „állam”. Sőt ami azt illeti, eddig, illetve a módosítás parlamenti elfogadásáig arra sincsen jogszabályi meghatározás, mi a „közpénz”. A fenti passzust a kormány az alaptörvénynek „A közpénzek” című fejezetébe kívánja beilleszteni, amely eddig nem tartalmazott definíciót, azt egyrészt a köznapi értelmezésre, másfelől az alacsonyabb rendű jogszabályok, a törvények, rendeletek stb. értelmezésére, végül a bírósági gyakorlatra bízta.
Szinte biztosra vehető, hogy a módosítással a kormány szűkíteni akarja, mi számít közpénznek, le akarja nyesni a körről, amit az elmúlt évek számtalan bírósági ítéletével sikerült odaragasztani – véli Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója, aki a jegybanki alapítványok vagyonát vagy a sportklubok tao-támogatását említi példaként.
A felcsúti akadémia véletlenül videót közölt 4 milliárd forint közpénzből épülő wellness szállójáról
Egy, a Puskás Akadémia által a YouTube-on megosztott videofelvétel hátterében feltűnik az épülő „Ifjúsági Sportszálláshely". Az akadémia első körben 1,5, aztán már 4 milliárd forint tao-támogatást kért és kapott rá, a belsejéről annyit tudni, hogy komoly wellness-részleget rendeltek hozzá.
Ehhez azonban további törvénymódosításokra lesz szükség, Ligeti Miklós az alkotmánymódosítást
egy hadjárat első lövéséhez hasonlítja, amit majd a gyalogság követ elvégezni az aprómunkát.
Ha Ligetinek igaza van, és a kormány a közpénz-kör jelentős szűkítésének ágyaz meg ezzel az alaptörvény-módosítással, akkor valóban most jön majd csak a munka java. Természetesen a közpénzekre való hivatkozások áthatják a teljes magyar jogszabályi környezetet, a közpénzi kör szűkítéséhez pedig szükség lesz számtalan törvény módosítására, az alaptörvényben lefektetett alapelvet át kell vezetni lényegében a teljes magyar jogrenden a nemzeti vagyonról szóló törvénytől az önkormányzati törvényen át az információszabadságról szóló törvényig.
Utóbbi különösen jelentős lépés lehet, a közpénzek nem-közpénzekké alakítása szempontjából fontos, hogy a közvélemény tudomást szerez-e erről, illetve később a nem-közpénzzé alakult közpénzek sorsáról.
Elveszítheti Alaptörvény-jellegét
November 10-én majdnem 40 törvényjavaslat került az Országgyűlés elé, jóformán kivétel nélkül a kormány vagy a kormánypártok kezdeményezésére. Szinte megérteni is lehetetlen a módosítások kavalkádját, de biztosak vagyunk abban, hogy mindenki megleli a számára legkedvesebbet. A paletta igencsak színes, az Egyenlő Bánásmód Hatóság megszüntetése ugyanúgy ráfért, ahogyan az Alaptörvény újabb átszabása.
Az értelmezés egységes, csak épp a kormánynak nem tetszik
Az alkotmánymódosítás indoklása szerint azért van rá szükség, hogy
az alkotmányos szervek gyakorlatában megjelent eltérő helyett egységes gyakorlat alakulhasson ki.
A módosítás indoklása egész egyszerűen nem igaz, a bírósági (beleértve a Kúriát és az Alkotmánybíróságot) ítélkezési gyakorlat a közpénz-értelmezést tekintve nagyon is egységes. Az tény, hogy ez a kormánynak és sok közpénzt kezelő intézménynek nem tetszett, és az elmúlt években jelentős igyekezet volt tapasztalható egy szűkebb értelmezés kialakítására – mondja Ligeti Miklós.
A közpénzt kezelő intézmények és szervezetek az adatigénylési ügyekben indított peres eljárásokban a TI tapasztalatai szerint gyakran azzal érvelnek, hogy ők
nem közpénzt kezelnek,
nem közfeladatot látnak el,
nem az állami szféra részei, attól elkülönülten működnek.
A bíróságok számtalan ügyben olyan ítéleteket hoztak, miszerint az állami ellenőrzés alatt működő szervezetek az állam részei, így az ilyen szervezetek a tőlük kért adatokat ki kell adniuk, ahogyan a közpénzből gazdálkodó szervezeteknek is.
Pert nyert a Transparency, az Emmi nem kérhet pénzt a tao-adatokért
Egy másfél éve húzódó eljárást zárt le nemrégen a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése.
Az, hogy mi számít közpénznek, még a magánszférában működő vállalkozások és személyek szempontjából sem mellékes kérdés – figyelmeztet Ligeti Miklós. Annak ugyanis, aki közpénzhez jut, nagyobb mértékben kell tűrnie a nyilvánosságot. Például a TI pert indított az Államkincstár ellen egyes cégeknek juttatott európai uniós támogatások visszafizetése ügyében. Az Államkincstár az érintett cégek üzleti érdekére hivatkozva kívánta megtagadni a kért adatok kiadását. A bíróság azonban úgy döntött, hogy a közpénzek felhasználásához kötődő transzparencia-követelmény erősebb a vállalkozások üzleti titokhoz fűződő jogainál.
„Elvesztette közpénz jellegét”
Tény, a kormány lényegében 2010 óta igyekszik kisebb-nagyobb ügyekben elzárni a nyilvánosságot a közpénzek kezelésétől. A Nemzeti Együttműködés Rendszere, valamint annak számtalan korrupciógyanús ügylete elleni kritikus szembenállás tüntetéseken rappelt és skandált jelmondata lett az „elvesztette közpénz jellegét”. Ironikus módon ez a szókapcsolat magából a Fideszből pattant ki, bár eredetileg szó szerint „elveszíti közvagyon jellegét” formában írták bele abba a törvénymódosításba, amivel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014-ben létrehozott alapítványainak juttatott 266 milliárd forint sorsát és működését kívánták elrejteni a kíváncsi szemek elől.
A manőver formailag nem sikerült, a módosítást a parlamenti kétharmados gépezet ugyan zökkenőmentesen megszavazta, de később az Alkotmánybíróság elkaszálta. A Kúria pedig egy konkrét adatigénylési perben mondta ki, hogy az alapítványok közpénzzel gazdálkodnak és közfeladatot látnak el.
Az alaptörvényben rögzíteni kívánt definíció szerint azonban a jegybanki alapítványok pénze végül csak elveszíti közpénz jellegét, sőt megszűnik közpénznek lenni. Hiszen az alapítványok pénze nem az állam bevétele, nem az állam kiadása, és az államnak követelése sem áll fenn azzal szemben.
Ugyanez igaz például a tao-támogatásokra – amelyek nagy részét sportklubok kapják. A tao- (vagyis társasági adó) támogatások rendszere ugyanis úgy működik, hogy vállalkozások felajánlhatják a befizetendő adójukat szervezeteknek.
A tao-támogatás így technikailag nem az állam bevétele (hisz nem folyik be a költségvetésbe), nem az állam kiadása (hisz nem folyik ki a költségvetésből), és az államnak követelése sincs rá (minthogy lemondott róla).
Vagyis az alaptörvény módosítás értelmében nem közpénz. Bár eddig a bírósági gyakorlat szerint annak minősült, mint állami váromány – olyan költségvetési bevétel, amiről a költségvetés ugyan lemondott, de azért őt illetné.
Nagy kérdés, hogy a kormány mit tervez kezdeni a közfeladat-ellátás fogalmával. A jegybanki alapítványok gazdálkodása a Kúria és az Alkotmánybíróság döntései szerint nemcsak azért nyilvános, mert közpénzzel történik, hanem mert közfeladatot látnak el. Más szóval gazdálkodásuk akkor is nyilvános, ha elfogadjuk, hogy nem közpénzből történik. Legalábbis most még, kérdés, a kormány tervez-e változtatni ezen, esetleg megkísérlik-e összekapcsolni a közfeladat-ellátás fogalmát a közpénz(-kezelés) újsütetű fogalmával.
A vagyonkezelő alapítványokat kétharmadba betonozzák
Szintén kérdés egyelőre, hogyan érinti a közpénz új definíciója a közvagyon, avagy szabatosabban az állami (nemzeti) vagyon fogalmát. A vagyon lehet például ingatlan, műkincs, részvény stb. – az állam rendelkezik ilyenekkel, plusz nem kevés vagyont, illetve vagyon kezelését ruházta át magától többé kevésbé független szereplőkre. Egy épület vagy egy pakettnyi Mol-részvény se nem kiadása, se nem bevétele az államnak, sőt az államnak adott esetben követelése sem áll fenn.
Az állami (nemzeti) vagyon még alaptörvényi szinten is külön fogalom, ezért még érdekesebb kérdés, hogy a kezelésbe adott vagy átruházott állami vagyon által termelt pénz (például részvény után kapott osztalék) közpénz-e? Az új definíció szerint nem, hiszen az államnak nem bevétele, nem kiadása, nem követelése. Holott eddig a bírói gyakorlat szerint az volt, és a jegybanki alapítványok például elszámoltak vele, mennyit fialtak a befektetéseik, és mire fordították az így nyert pénzt.
A legújabb példát ilyesmire a közérdekű vagyonkezelő alapítványok jelentik – ha már itt tartunk, a kormány azt is épp most írja bele az alaptörvénybe, hogy ezek létrehozásáról, megszűnéséről, működéséről sarkalatos törvény rendelkezik. Amint azt a HVG hetilap már a módosítások megjelenése előtt jelezte, miután a sarkalatos törvények megváltoztatásához kétharmados többség kell az országgyűlésben, így igen kicsi a valószínűsége, hogy egy esetleges kormányváltás után módosítani lehet majd. Igaz, az esetleges kormányváltás valószínűsége is kisebb lett, mert a kormány a járvány leple alatt nem csak az alaptörvénybe ír bele, hanem a választási törvényt is átszabja – az ellenzék kárára. Közben a kormány máris több ezermilliárd forint értékű állami vagyont – épp ingatlanokat és részvényeket ruházott át az (egyelőre) főként felsőoktatási intézmények működtetésére létrehozott vagyonkezelő alapítványokba.
Úgy bebetonozta kádereit a Fidesz, hogy egy kormányváltás után sem lehetne kirobbantani őket
Ezermilliárdos állami vagyont menekítettek ki, amelyet Orbán Viktorék tucatnyi egyetemi és egyéb alapítványnak juttattak. Ezzel akár évtizedeken át finanszírozni tudják saját szellemi hátországukat.
Mekkora az államháztartás, és mi van benne?
Végül kérdés, hogy az új közpénz-definíció milyen hatással lesz arra, mit tekint a kormány az államháztartás részének. Ez nem pusztán technikai kérdés, Magyarországnak az Európai Unió tagjaként vannak olyan kötelezettségei, amelyek szempontjából lényeges.
A kormány például sokáig kötötte az ebet a karóhoz, hogy az állami exportfinanszírozási bank, az Eximbank nem az államháztartás része – végül beadta a derekát, egy csapásra nagyobb is lett az államadósság. A jegybanki alapítványokat az uniós állásponttal szemben a magyar kormány szintén évekig az államháztartási körön kívánta könyvelni, végül ebben is beadták a derekukat.
Furcsa halmazállapotú kvázi közpénzzé vált az MNB-alapítványok vagyona
Noha a jogi csatákban eldőlt, hogy közpénz, amit a Matolcsy Györgyék által létrehozott alapítványok kaptak, egyre homályosabb a 270 milliárdos vagyon működése.
Az EU és az ilyen kérdésekben általában illetékes Európai Unió Bírósága jellemzően jóval tágabban értelmezi az állami vagyon és a közpénz határait, mint a magyar kormány. | https://hvg.hu/gazdasag/20201112_Az_alkotmanymodositas_utan_jon_a_Fidesz_gyalogsaga_a_kozpenztelenitesi_hadjaratban | https://web.archive.org/web/20210303123416/https://hvg.hu/gazdasag/20201112_Az_alkotmanymodositas_utan_jon_a_Fidesz_gyalogsaga_a_kozpenztelenitesi_hadjaratban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-parlamenti-gyalogsaga-vegezheti-be-orbanek-kozpenztelenitesi-hadjaratat | HVG | hungarian-news | 2020-11-12 10:55:00 | [] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"antikorrupció",
"jogalkotás"
] | [
"MNB alapítványok",
"TAO-pénzek"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.