news_id
int64 1
63.3k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
50,314 | „Államtitok” a Boldog-botrány | Több polgármestert is tanúként hallgattak ki a fideszes képviselő ügyében, ám megtiltották nekik, hogy nyilatkozzanak vallomásukról – értesült lapunk. | korrupció;Boldog István;
2019-10-05 06:00:00
„Államtitok” a Boldog-botrány
Több polgármestert is tanúként hallgattak ki a fideszes képviselő ügyében, ám megtiltották nekik, hogy nyilatkozzanak vallomásukról – értesült lapunk.
– Behívtak a polgármesteri hivatalba, valamikor 2016 januárjában. Félóránként voltunk beosztva, egy-egy polgármester. A telefonunkat odakint le kellett tenni. Odabent azt mondták, a TOP-os pályázatokról akarnak tájékoztatást adni, a lehetőségekről, hogy mire lehet majd pályázni. Ezt úgy nagyjából még normálisnak is tartottam, bár furcsa volt, hogy miért egyenként kell erről a polgármesterekkel beszélgetni. Aztán elhangzott, hogy a pénz elnyerésnek vannak feltételei. Az egyik, hogy a megjelölt cégek végezzék a pályázatok előkészítését, a projektmenedzseri feladatokat, a közbeszerzési eljárást, sőt, még a nyilvánosságtételi kötelezettséghez is kijelöltek egy céget. Aztán annyit mondtak, hogy a kivitelezéssel kapcsolatban majd egy megbízott fog keresni. Végül azt is közölték, hogy ha ezek a feltételek nem megfelelőek, nyugodtan szóljunk, mert el tudják vinni ezeket a forrásokat máshová is.
Egy Szolnok megyei település polgármestere osztotta meg velünk mindezt, azt követően, hogy Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kedden egy sajtótájékoztatón arról beszélt: a homofób kijelenéseiről elhíresült fideszes Boldog István gyakorlatilag megzsarolta választókerülete polgármestereit, csak akkor kapnak uniós támogatást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP), ha az általa preferált cégeknek adnak munkát. Hadházy azt mondta, úgy tudja, a fideszes képviselő 2017-ben rendelte Kétpóra a településvezetőket, a nekünk nyilatkozó polgármesterek szerint azonban ez 2016 elején történt, de hozzátették: lehettek egyéb találkozók akár 2017-ben is, nem mindegyiküket hívták meg mindenhová.
Hadházy Ákos szeptember elején küldött közérdekű adatigénylést az ügyészségnek. Arra volt kíváncsi: érkezett-e feljelentés olyan ügyben, amely Jász-Nagykun-Szolnok megye 4-es számú országgyűlési egyéni választókerületét – és azok településeit – érinti olyan vonatkozásban, hogy uniós pályázati pénzek felhasználása során költségvetési csalás és korrupciós bűncselekmények elkövetésének gyanúja merült fel? Polt Péter legfőbb ügyész azt válaszolta: a feltett kérdés alapján jelenleg van beazonosítható, ügyészségen folyamatban lévő büntetőügy. Később hangsúlyozták: ez a válasz kizárólag a fenti kérdésre vonatkozik, és egyetlen személyt sem érint.
A polgármesterekkel való beszélgetések során lapunk úgy informálódott, hogy a feljelentés idén tavasszal érkezett az ügyészségre, az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség indított eljárást. Az ide küldött kérdéseinkkel a Legfőbb Ügyészség szóvivőjéhez irányítottak. Páli Péter kirendelt szóvivő külön felhívta a figyelmünket, hogy a legfőbb ügyész Hadházy Ákos közérdekű adatigénylésére adott válaszában országgyűlési képviselőre vonatkozó információt nem közölt. Hozzátette: a büntetőeljárásról szóló 2017. évi törvény szerint a hivatali korrupciós bűncselekmények nyomozása minden esetben kizárólagos ügyészi hatáskör, függetlenül attól, hogy mentelmi jogot érint-e vagy sem. Úgy tudjuk, több polgármestert tanúként már kihallgattak, de az általunk megkeresettek egyike sem nyilatkozott, mondván, vallomásukat „államtitoknak minősítették.” Az ügyészség pénteki lapzártánkig nem válaszolt arra, hogy ezt mi alapján és miért rendelték el, és több más kérdésünkre sem felelt.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója lapunknak azt mondta: 2009 óta ez a fogalom nem létezik, helyette a korszerű nemzetközi szabályoknak megfelelő „minősített adat” az elfogadott, ennek ellenére közszájon ma is foroghat ilyen kifejezés. Ahhoz, hogy valamit minősített adatnak nyilvánítsanak, szavai szerint komoly indok kell, kémkedés, állam elleni bűncselekmények, minősített adat védelmét sértő bűncselekmények, titkos felderítés, lehallgatás, fedett nyomozó igénybevétele. Valószínűleg soha nem derül majd ki, ebben az ügyben mi volt ez a kategória, mindenesetre arra alkalmas, hogy a polgármestereket „elhallgattassa”, s az ügyészségnek se kelljen bőséges információt kiadni – bár a jogi igazgató szerint erre amúgy sem kötelezi őket a törvény, elvileg csak a nyomozás érdekeit kell szem előtt tartaniuk. | https://nepszava.hu/3052552_allamtitok-a-boldog-botrany | https://web.archive.org/web/20191006145445/https://nepszava.hu/3052552_allamtitok-a-boldog-botrany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ballamtitokr-a-boldog-botrany | Népszava | hungarian-news | 2019-10-05 17:06:00 | [
"Boldog István"
] | [] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye"
] | [
"pályázat",
"vesztegetés",
"átláthatóság",
"EU",
"államtitok",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
50,315 | Várhatóan Varga Judit anyósa lesz az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese | Kérdésünkre, hogy az OBH függetlenségét érintően Erőss Monika elnökhelyettesi pályázata során nem merült-e fel, hogy kinevezése esetén a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt, bármely kizáró ok állhat fenn, az OBH nem válaszolt érdemben. Ahogyan arra sem, nem sérti-e az OBH függetlenségét az, hogy az új elnökhelyettes VARGA JUDIT IGAZSÁGÜGYI MINISZTER ANYÓSA, TEHÁT NYILVÁNVALÓAN ROKONI, CSALÁDI KAPCSOLATBAN ÁLL A VÉGREHAJTÓ HATALOM KÉPVISELŐJÉVEL, ÉPPENSÉGGEL AZZAL, AKI AZ IGAZSÁGÜGYÉRT FELELŐS JELENLEG. Varga Judit Facebook-posztban reagált a hírre, és közölte álláspontját, miszerint: "HA AZ INDEX ÚJSÁGÍRÓJA A VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOKAT ELOLVASTA VOLNA, PONTOSAN LÁTNIA KELLETT VOLNA, HOGY AZ ANYÓSOM POZÍCIÓVÁLTÁSA SEMMILYEN ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI KÉRDÉST NEM VET FEL." | Várhatóan a jövő hét elején Áder János államfő az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének előterjesztésére a bírósági igazgatási szervezet elnökhelyettesévé nevezi ki Erőss Monikát, értesült az Index. Információinkat az OBH többszöri kérdésünkre sem cáfolta, annyit pedig megerősítettek, hogy Erőss Monika pályázott az OBH elnökhelyettesi posztjára, Senyei György OBH-elnök pedig:
Kérdésünkre, hogy az OBH függetlenségét érintően Erőss Monika elnökhelyettesi pályázata során nem merült-e fel, hogy kinevezése esetén a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt, bármely kizáró ok állhat fenn, az OBH nem válaszolt érdemben. Ahogyan arra sem, nem sérti-e az OBH függetlenségét az, hogy az új elnökhelyettes
Arra kérdésünkre ellenben válaszoltak, hogy nem merült-e fel az OBH elnökének felterjesztése előtt, hogy Erőss Monikával szemben összeférhetetlenségi aggályok vannak. A válasz röviden összefoglalva nem, azt írták ugyanis:
Rákérdeztünk arra is, hogy miközben az OBH elnökévé jelölt személy Országos Bírói Tanács (OBT) általi meghallgatását a bírói szervezeti és igazgatási törvény előírja, helyetteseinél nincs ilyen követelmény, Erőss Monika esetében, éppen a személyét érintő kérdésekből fakadóan pedig nem gondolják-e, hogy az elnökhelyettest is érdemes lenne meghallgatnia a bírók saját igazgatási szervének, azaz az OBT-nek. Erre azt válaszolták:
Az OBH elnökhelyettesi tisztségére pályázó személyek vonatkozásában a jogszabály ilyen hatáskört nem telepített az OBT-hez.
A válasz alapján azt, hogy egy pályázó az adott tisztséget betöltheti-e, a kinevezőnek kell megvizsgálnia, aki az OBH elnökhelyettese esetén a köztársasági elnök.
Erőss Monika jelenleg a Kúria főtitkára. A bírósági önéletrajza szerint 1982-ben szerzett diplomát „summa cum laude” minősítéssel az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán. Több bírósági igazgatási pozíciót is betöltött, majd:
közreműködött polgári jogi és polgári eljárásjogi tárgyú, valamint a civil szervezetek érintő jogszabálytervezetek véleményezésében, esetenként közvetlen közigazgatási- és igazságügyi minisztériumi felkérés alapján.
Erőss az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, 2012-től pedig az Országos Bírósági Hivatal elnökének megbízásából egyes bírósági eljárások elektronizálását célzó uniós forrásokból megvalósuló projektekben a megrendelői oldalon szakmai közreműködőként jár el. Ráadásul a bíró 2012. január 1. napjától 2013. augusztus 31. napjáig a Kúrián beosztott bíróként - címzetes táblabíróként - dolgozott, 2013. szeptember 1. napjától a Kúria Polgári Kollégiumában kúriai bíró.
A Kúrián bírói feladatai mellett, megbízás alapján igazgatási feladatokat is ellát, 2012. július 15. napjától a Kúria főtitkára
– írja az önéletrajz.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Senyei György mellett három elnökhelyettesi poszt van. Ezek egyikére Áder János idén február 6-án nevezte ki Harangozó Attilát, aki 2018-tól a Szegedi Ítélőtábla tanácselnöke, illetve 1996 óta a Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának oktatója, címzetes egyetemi docens. Mellette korábban Répássy Árpád és Vajas Sándor voltak helyettesek, mindkettő posztra pályázatot írt ki az OBH elnöke március 10-én, erre nyújtotta be pályázatát az igazságügyi miniszter anyósa is. Kinevezési javaslatát pedig az OBH elnöke tehát már felterjesztette Áder Jánoshoz. | https://index.hu/belfold/2020/04/03/obh_elnokhelyettes_varga_judit_eross_monika_anyyos_senyei_gyorgy/ | https://web.archive.org/web/20220809134034/https://index.hu/belfold/2020/04/03/obh_elnokhelyettes_varga_judit_eross_monika_anyyos_senyei_gyorgy/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varhatoan-varga-judit-anyosa-lesz-az-orszagos-birosagi-hivatal-elnokhelyettese | Index | hungarian-news | 2020-04-03 11:04:00 | [
"Erőss Monika",
"Varga Judit"
] | [
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"rokonok",
"bíróság"
] | [] |
50,316 | Boldog István tündöklése és bukása | Ahogy arról már korábban hírt adtunk, a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte Boldog István fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Ezzel összefüggésben ugyanis a Központi Nyomozó Főügyészség jelenleg eljárást folytat, amelynek adatai szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei, részben európai uniós finanszírozású Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) egyes pályázatai kapcsán felmerült, hogy a pályázatokkal összefüggésben különböző személyek bűncselekményeket követtek el. | A nyomozás során Boldog István országgyűlési képviselő érintettsége is felmerült. Boldog a vádhatóság szerint a bűncselekményekben oly módon vett részt, hogy a hivatali helyzetével, befolyásával visszaélt, jogellenesen befolyásolta a pályázatok elbírálásának eredményeit, amiért vállalkozóktól jogtalan előnyt kapott.
A ügy lényege nagyon egyszerű: a vád szerint az érintettek meghívásos közbeszerzési pályázatokat "zsíroztak le" előre. Vagyis
olyan cégek lettek a nyertesek, akik aztán visszacsorgattak bizonyos összegeket a közbeszerzés eredményére hatással bíró személyeknek, akik előzetesen eldöntötték, ki nyeri a tendert.
Voltak előzetes jelei annak, hogy előbb-utóbb elérnek Boldog Istvánig a nyomozók. A politikus jobbkezének tartott F. P.-t már korábban előzetes letartóztatásba helyezték a pályázati pénzek körüli visszaélések miatt. Beszámolók szerint a hölgy volt Boldog mindenese, illetve a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés korábbi alelnöke, majd pedig megyei közgyűlési tag és Törökszentmiklóson fideszes önkormányzati képviselő.
Fokozatosan lépkedett fel a ranglétrán: előbb Boldog István asszisztense, majd kampányfőnöke lett. Boldog István Facebook-fiókját áttekintve gyakorlatilag minden fotón feltűnik F. P., aki a fideszes képviselő minden egyes kampány-és egyéb protokolláris eseményén megjelent.
A jelek szerint viszont más feladatokat is ellátott. A tavaly november 29-én egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezett F. P. a vádhatóság szerint „megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy több Településfejlesztési Operatív Programmal kapcsolatos pályázatnál irányított, jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól - mint a pályázatok elbírálásában döntési folyamatra ráhatással bíró hivatalos személy - jogtalan haszonra tett szert”
Köznapi nyelvre lefordítva:
a pályázatokon nyertes vállalkozók a hölgynek fizethették a kenőpénzt.
Az Index cikke szerint a TOP-os pályázatok elején, a pályázási szakaszban Boldog István a kétpói polgármesteri hivatalba rendelte F. P.-n keresztül a polgármestereket. A portálnak ezt az érintettek úgy írták le, mintha orvosi rendelőbe mentek volna: egy polgármester már bent, egy kint, a harmadik településvezető épp végzett, és távozott. Fehér Petra - elmondásuk szerint - mindenkitől elkérte a telefont, amit egy másik helyiségbe vitt.
Ezután Boldog minden polgármesterrel egyeztetett arról, hogy mire pályázzanak, mit fognak megnyerni, és mi az, amit biztosan nem fognak tudni megnyerni. Úgy tudjuk, azokat a polgármestereket, akik esetleg mással, máshogy, más összegben pályáztak volna, mint ahogy megmondták nekik, azzal fenyegettek, hogy el lesz kaszálva a pályázatuk. De más módszereik is voltak: volt, hogy
a cserkeszőlői fürdő termálvizes medencéjében kellett találkozni Boldoggal, aki F. P.-vel várta az érkező településvezetőt.
Itt beszélték meg, hogyan kellene a polgármestereknek ehhez a történethez hozzáállniuk, hogy mindenkinek jó legyen.
Ám az ügy beborult, amikor Boldog István jobbkezét előzetes letartóztatásba helyezték az ügyben. Ezt azóta megszüntették és F. P. házi őrizetben várja a nyomozás fejleményeit. Ezt követően a 168 Órának egy nyomozó azt mondta Boldog István személyére utalva, "körbekerítettük, már csak a kilövési parancsra várunk”.
Az ügyet kirobbantó Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint nem véletlenül éppen most jött a "kilövési engedély". Mint a 168 Órának elmondta, azért most lépték ezt meg, mert a koronavírus-járvány közepette talán kevesebb figyelem irányul az ügyre. Kifogásolta, hogy az vádhatóság nem helyezi előzetes letartóztatásba a politikust és ezzel már
„a második papírját szerzi meg az ügyészség arról, hogy ő tartja fent a Fidesz kétharmadát.”
Hadházy úgy értékelt, annyira nyilvánvalóak voltak a bizonyítékok, hogy az ügyészség nem tehetett mást, lépnie kellett. A független képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy az ebben az ügyben megfigyelt "mintázatok" más térségekben is előfordulnak, vagyis máshol is működnek hasonló korrupciós gépezetek, nem csak Boldog István körzetében.
Orbán Viktort mindez nem zavarta különösebben, és idén január végén felhívta a Karmelita Kolostorba egyeztetni választókerületi ügyeiről Boldog Istvánt.
A képviselő legutóbb csütörtök délután adott hírt magáról: egy videót tett közzé, amin az otthonmaradásra buzdít mindenkiit.
Nem Boldog István lenne az egyetlen fideszes politikus, aki viszonylag rövid időn belül a vádlottak padjára ülne. Vélhetően erre a sorsra jut Simonka György - akit szintén korrupciós bűncselekményekkel gyanúsítanak. Ugyan már lehet elfelejtettük, de Mengyi Roland - akinek ügyét a 168 Óra robbantotta ki - már jogerős börtönbüntetését tölti. | https://168ora.hu/itthon/boldog-istvan-tundoklese-es-bukasa-igy-mulik-el-a-dicsosege-jasz-nagykun-szolnok-megye-mindenhato-uranak-183762 | https://web.archive.org/web/20210124125734/https://168ora.hu/itthon/boldog-istvan-tundoklese-es-bukasa-igy-mulik-el-a-dicsosege-jasz-nagykun-szolnok-megye-mindenhato-uranak-183762 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/boldog-istvan-tundoklese-es-bukasa | 168 óra | hungarian-news | 2020-04-03 11:52:11 | [
"Boldog István",
"Fehér Petra"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Legfőbb Ügyészség"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"háttér",
"hivatali visszaélés",
"jogosulatlan gazdasági előny",
"EU",
"ügyészség"
] | [
"Boldog István és a Szolnok megyei uniós pénzszivattyú"
] |
50,317 | Nem hiszi el, mennyiért bérel lakást Mengyi Roland felesége Budán | Budapest — A budai várnegyed legszebb részén, a Dísz téren jutott egy önkormányzati bérlakáshoz a Harry Potter-könyvek főgonoszaként, Voldemort nagyúrként elhíresült Mengyi Roland volt fideszes képviselő felesége. | A 75 négyzetméteres lakást nem sokkal a magát Voldemortnak hívató Mengyi képviselővé válása után, 2010 nyarán szerezte meg Mengyi neje, aki akkor még előző férje nevét viselte. A lakásbérleti szerződést ő írta alá Nagy Gábor Tamással, az akkori I. kerületi fideszes polgármesterrel.
(Minden a koronavírusról itt!)
A bérleti díjat a két és fél szobás lakás után havi 19,7 ezer forintban állapították meg, rezsivel együtt is csak 31,5 ezer forintot kellett fizetni – áll azokban a dokumentumokban, amelyekhez közérdekű adatigénylés során jutottunk hozzá a kerületi önkormányzattól. Ez rendkívül jutányos díjnak számít, akkoriban piaci alapon 8-10-szer ennyibe kerülhetett egy hasonló méretű ingatlan bérleti díja a környéken, mostanában pedig már 650 ezer forintért hirdettek a Dísz téren egy pontosan ugyanakkora, 75 négyzetméteres lakást.
Mengyiék a várbeli önkormányzati ingatlanhoz csere révén jutottak hozzá: egy XI. kerületi 56 négyzetméteres lakást cseréltek el a korábbi bérlő özvegyével és örökösével, a szerződésben mindkét ingatlant 19 millió forintra értékelték, így nem állapítottak meg értékkülönbözetet.
Ám az ügylet itt még nem ért véget: a csereként felajánlott XI. kerületi lakás alig egy hónap elteltével a földhivatali nyilvántartás szerint visszakerült Mengyi felesége tulajdonába.
Mengyi felesége alig négy évig bérelte a Dísz téren a lakást, amikor is a bérleti jogot elcserélte egy II. kerületi, pasaréti, 86 négyzetméteres lakás tulajdonjogáért. Mengyi Roland jelenleg a kecskeméti börtönben tölti más ügyekben kiszabott büntetését, így helyette a feleségét kerestük, de ő napokig nem reagált.
Mint ismert, Mengyi Rolandot ősszel ítélte négy évre a bíróság költségvetési csalás kísérlete és más bűncselekmények miatt, és most januárban vonult börtönbe.
Népszerű a budai kerület
Befolyásos emberek sora jutott önkormányzati bérlakáshoz az I. kerületben az elmúlt években. Maga a volt polgármester, Nagy Gábor Tamás is kapott itt ingatlant, a volt felesége és a szülei is szert tettek egy-egy lakásra. De szintén a várba, önkormányzati bérleménybe költözött többek között Palkovics László innovációs miniszter, Bayer Zsolt újságíró és Tiffán Zsolt volt fideszes képviselő is. | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/20-ezerert-berelt-lakast-a-varban-mengyi-roland-felesege/9ftvy7e | https://web.archive.org/web/20230131105455/https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/20-ezerert-berelt-lakast-a-varban-mengyi-roland-felesege/9ftvy7e | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-hiszi-el-mennyiert-berel-lakast-mengyi-roland-felesege-budan | Blikk | hungarian-news | 2020-04-04 16:53:12 | [
"Mengyi Ramóna",
"Mengyi Roland"
] | [
"Budapest Főváros I. kerület Önkormányzata (Budavár)"
] | [
"Bp. I. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] | [
"Budavári lakásügyek és kedvezmények"
] |
50,319 | Közel 20 milliárdos közbeszerzést nyertek meg Mészáros Lőrincék Győrben | A szerda kora délután felkerült rendkívüli tájékoztatás szerint a Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó érdekkörébe tartozó Opus Global Nyrt. egy részben közvetlen tulajdonában álló cége megnyerte
a nettó 19,5 milliárd forintot érő „győri vízi élménypark kialakítása” elnevezésű projekt közbeszerzését.
A Modern Városok Program keretében zajló munkákban az Opus-tulajdon Euro Generál Építő és Szolgáltató Kft.-jét a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. segíti majd. | Miközben a hazai közvéleményt a veszélyhelyzetben bedobott, fülrepesztő hanggal dübörgő törvénymódosítási javaslatok foglalják le, melyek intézkedései között bőven vannak olyanok is, amiknek semmi köze a járványhoz, szükségszerűen sokkal kisebb zajt csapva, szinte lopva felkerült a Budapesti Értéktőzsde oldalára egy bejegyzés, ami egy vaskos közbeszerzés odaítélését jelenti be.
A szerda kora délután felkerült rendkívüli tájékoztatás szerint a Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó érdekkörébe tartozó Opus Global Nyrt. egy részben közvetlen tulajdonában álló cége megnyerte
a nettó 19,5 milliárd forintot érő „győri vízi élménypark kialakítása” elnevezésű projekt közbeszerzését.
A Modern Városok Program keretében zajló munkákban az Opus-tulajdon Euro Generál Építő és Szolgáltató Kft.-jét a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. segíti majd.
A tendert Győr Megye Jogú Város Önkormányzata élén még a korábbi polgármester, a fideszes Borkai Zsolt írta ki, aki ugyan az emlékezetes szexbotránya után még megnyerte az önkormányzati választást a városban, kicsit később viszont, az ügy utórengései miatt mégis mennie kellett. A közbeszerzés viszont maradt, és a város színe sem lett kevésbé narancsos, mert utóda, Dézsi Csaba András is a Fidesz-KDNP tábort erősíti. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/kozel-20-milliardos-kozbeszerzest-nyertek-meg-meszaros-lorincek-gyorben.html | https://web.archive.org/web/20230127022036/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/kozel-20-milliardos-kozbeszerzest-nyertek-meg-meszaros-lorincek-gyorben.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-20-milliardos-kozbeszerzest-nyertek-meg-meszaros-lorincek-gyorben-1 | mfor.hu | hungarian-news | 2020-04-01 16:57:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Euro Generál Zrt.",
"Fertődi Építő Zrt."
] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"közbeszerzés",
"fürdő",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
50,320 | Kormányközeli cégek lehetnek a nyertesei a koronavírust követő felvásárlásoknak | Konszolidációs hullámot indíthat el a mostani válság, ezen pedig azok nyerhetnek, akiknek van pénzük. Minél később jön az állami mentőcsomag, annál kiszolgáltatottabbak a cégek. | Beindul egy jelentős vállalati visszavásárlási hullám, amelynek révén hazai tulajdonba kerül vissza egy sor, korábban külföldi befektetők által lefedett terület.
Matolcsy György szerint a koronavírusjárványt követően ez a 2020-as évek egyik új lehetősége a magyar gazdaság számára. Bár nem teljesen egyértelmű, hogy a jegybank elnöke milyen területekre gondolt, a várakozásai rámutatnak a mostani krízis egy valóban fontos középtávú következményeire.
A hirtelen összeomlás miatt megroppanó cégek ugyanis világszerte, így itthon is leértékelődnek, és így felvásárlási célponttá válhatnak. A vevők olyan vállalatok lehetnek, amelyek ilyen helyzetben is tudnak készpénzt mozgósítani. Jelenleg Magyarországon ez leginkább azokra a cégekre jellemző, amelyek főleg a jó kapcsolataik révén szerzett az állami megbízásaiknak köszönhetik az üzleti sikert.
Eddig is cél volt a magyarosítás
A Matolcsy György által megfogalmazott gondolatmenet azért is figyelemreméltó, mert ilyen kormányzati törekvés már lassan tíz éve van, és az erőfeszítést átütő siker koronázta. Orbán Viktor maga jelentette be, hogy négy szektorban, az energetika, a média, és a kiskereskedelem területén illetve a bankszférában magyar tulajdoni többséget akar.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán kiadta, hogy magyarosítani kell a gazdaságot, így áll mostAz MKB és a TV2 sokat számított, de Baldauf László csúnyán betett a kormányzati akaratnak.
Ezek nagy részében lényegében minden mérőszám szerint meg is valósult a miniszterelnök elvárása. A médiában olyan központosítás történt, amivel messze átlépte a szektorban a kijelölt 50 százalékot a magyar arány, és főleg a kormányközeli vállalkozók terjeszkedésének eredményeként jelentős volt ebből a szempontból a növekedés az energia és a pénzügyi szektorban is. Az egyetlen kivétel a kiskereskedelem, ahol épp ellentétes trend volt a jellemző: a kormány nem tudott akkora hátszelet adni a magyar szereplőknek, hogy versenyképesek legyenek, ezért – főként a német diszkontláncok előretörésével – inkább a multik erősödtek.
Az elmúlt hetek fejleményeit látva elég egyértelmű, hogy a kiskereskedelemben a koronavírus okozta gazdasági válság sem hoz változást. Bár a kiskereskedelmet ellátási, és munkaszervezési szempontból elég érzékenyen érintik bizonyos intézkedések, illetve a megszokott kereslet felborulása, pénzügyileg valószínűleg nem kerülnek bajba, sőt összességében jól is kijöhetnek a dologból. Így itt nem igazán lesznek felvásárlási célpontok, nem nagyon lesz mód arra, hogy a magyar cégek külföldiek rovására terjeszkedjenek.
Feltéve, hogy nem tesz valamit a kormány, hogy ez a helyzet változzon. Ezért senkit nem érhet igazán meglepetésként, hogy a szombaton nyilvánosságra hozott megszorítások keretében 36 milliárd forintot kívánnak a beszedni a kormány szóhasználatában “multinacionális láncoktól”.
Persze elképzelhető, hogy az orbáni törekvést más szektorokra is kiterjesztik, de a mostani válság jellege miatt még olyan ágazatokban is nehezen képzelhető el, hogy külföldi érdekeltségeket vásároljanak fel magyar befektetők, ahol tényleg nagy a baj. A rövid, sokkszerű leállás ugyanis sokkal érzékenyebben érinti a kisebb helyi szereplőket, mint a nagyobb tőkeerős multikat, amiket ráadásul a korábbi tapasztalatok alapján a kormányok sem hagynak csak úgy bedőlni. Bár nem lehetetlen, hogy egy-egy nemzetközi szereplő helyi leány eladásával próbálja rendezni a sorait, a felvásárlási lehetőségeket valószínűleg nem ott kell majd keresni, ahol Matolcsy György várja.
Magyar cégek vehetnek magyarokat
Konszolidáció ugyanis szinte biztosan sok iparágban lesz Magyarországon és nemzetközi szinten is, legalábbis a gazdasági szakértők, és a vállalati szféra is erre számít. Itthon például két vállalkozásokat tömörítő csoportosulás, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is előállt egy-egy javaslatcsomaggal, és mind a kettőben erős utalások vannak arra, hogy a rövidtávú válságintézkedések ellenére is sok cég eltűnhet, és az erősebbek megvásárolhatják az aktuálisan gondokkal küzdő társaságokat. Nagy Elek a BKIK elnöke például a csomaggal kapcsolatban feltett kérdéseinkre azt írta:
Sajnos a kormányzat minden vállalkozást biztosan nem tud majd megmenteni, így javaslatunk szerint a nyereségesség visszaállítását célzó befektetések mellett állami kockázati tőkével kellene segíteni a válságálló vállalkozásainkat is, hogy az esetleg csődbe jutó társaikat felvásárolva az ott meglévő szervezeti tudás ne vesszen kárba.
A kamara várakozásai szerint tehát ha lesz felvásárlási hullám, akkor a meggyengült magyar cégeket vehetik meg olyan magyar cégek, amelyek jobban ellen tudnak állni a mostani válságnak és/vagy van kellő pénzük ahhoz, hogy befektessenek.
Korábban írtunk róla, hogy a hazai vállalkozások 30-40 százalékának annyi tartaléka sincs, amiből alkalmazottainak a kéthavi bére kijönne. Van azonban egy másik véglet is: akad jó néhány olyan cég, amely az elmúlt években valamilyen okból kifolyólag (vagy mert a működésük ezt követeli meg, vagy mert rengeteg nyereséget termeltek) hatalmas pénzeszköz-állományt halmozott fel. Ebben a körben pedig kifejezetten felülreprezentáltak a kormányközeli vállalatok.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAutóipari és egészségügyi cégeknél fogyhat el leghamarabb a pénz, ha nem lép a kormányHa el akarja kerülni a tömeges munkanélküliséggel járó gazdasági károkat, az államnak be kéne segítenie a bérek kifizetésébe, mielőtt a vállalkozások bedőlnek.
Tízmilliárdok állnak halmokban az építőiparban
Megvizsgáltunk néhány szektort ebből a szempontból, és elég egyértelműnek látszik, hogy a NER-cégeknek mind értékben, mind árbevétel arányosan rendkívül sok elkölthető pénzük van. Nem meglepő módon ez leginkább az építőiparban szembetűnő.
A Mészáros és Mészáros Kft. 60 milliárdos tartalékáról már korábban is írtunk, de 10 milliárd feletti pénzeszköz állt 2018 végén a szintén Mészáros Lőrinchez köthető R-Kord Kft-nél, a Garancsi István és Scheer Sándor érdekeltségébe tartozó Market Építő Zrt-nél, és a kormány kedvenc autópálya-építőjénél, a Duna Aszfaltnál is. Emellett elég jól el volt látva pénzzel a szintén kormányközeli cégek közül a Puskás Stadiont jegyző két vállalat, a Záév, illetve a Magyar Építő, valamint a Penta, a Belfry és West Hungária Bau Kft. is.
A szektor más szereplőinél azonban ez nem volt ennyire általános. Az osztrák Swietelskynek ugyan két hazai cégében is halmokban állt a pénz, a nemzetközi csoportok itteni leányainak többségénél azonban nem ez volt a helyzet. Ahogy a kormányhoz nem, vagy csak kevésbé köthető vállalatok is sokkal kisebb pénzeszköz-állománnyal működtek.
A sokak által előrevetített konszolidáció azonban egész biztosan nem az építőipart fogja leginkább érinteni. Sokkal nagyobb esély van egy komolyabb átrendeződésre a vendéglátás, illetve a szálláshely-szolgáltatás területén, ahol lényegében egyik pillanatról a másikra omlott össze a cégek piaca.
Mivel itt sok esetben konkrétan lenullázódott a vállalatok bevétele, állami segítség nélkül elkerülhetetlennek tűnik a csődhullám.
Bár ezekben az ágazatokban nincs olyan meghatározó érdekeltsége a kormányközeli vállalkozóknak, mint mondjuk az építőiparban, de akiknek van, azok itt is jól el vannak látva pénzzel. A Hunguest Hotels pénzeszközállománya például elég szépen gyarapodott, amióta a lánc Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, és 2018 végén már több mint 4 milliárd forintjuk volt a számlán. Ez persze nem jelenti azt, hogy őket ne érintené katasztrófaként a mostani helyzet, de minden bizonnyal azok között a piaci szereplők között vannak, akik a legtovább képesek kitartani egy ilyen időszakban. Azaz tipikusan az a Nagy Elek által említett kategória, amely „válságálló vállalkozásként képes lehet az esetleg csődbe jutó társait felvásárolni”. A lánc nemrégiben jelezte is, hogy felújításokra használják fel a működési kényszerszünetet.
Kimutatásaik alapján rajtuk kívül csak a francia Accor magyar érdekeltségének volt hasonló nagyságrendű tartaléka, és az árbevétel, illetve a költségek arányában még a legnagyobb hotelek és láncok többsége is jóval kisebb tartalékkal rendelkezett 2018 végén.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMostantól nem ehetsz úgy Big Mac-et, hogy abból ne részesüljön a NERTeljes modellváltást hajt végre Magyarországon a McDonald’s azzal, hogy helyi leányát eladja egy kormányközeli üzletembernek. Mostantól mindent a marketes Scheer Sándor felügyel.
Elég hasonló a helyzet a vendéglátó szektorban is. Itt a legtöbb pénzeszközzel a hazai McDonald’s étteremeket üzemeltető, azóta Scheer Sándor tulajdonába kerülő Progress Étteremhálózat Kft. rendelkezett 2018 végén. A gyorséttermeknél azonban ez jó eséllyel részben az üzleti működésükből ered – valószínűleg nincs sok értelme összehasonlítani egy ilyen láncot egy ételkihordó céggel vagy egy hagyományos étteremmel.
Kívülről is jöhetnek vevők
Arról nem is beszélve, hogy felvásárlási szándék korántsem csak szektoron belülről jöhet, erre épp az építőiparból meggazdagodó Scheer Sándor és a McDonald’s esete a jó példa. Simán elképzelhető, hogy egy likvid eszközökkel jól ellátott cég vagy vállalkozó ezt az időszakot próbálja meg felhasználni arra, hogy új területre lépjen be. Mészáros Lőrinc tőzsdei cége például bármit vásárolhat, hiszen eddig is ezt tette és a stratégiában rögzített célja is ez. Saját honlapjukon a bemutatkozásnál azt írják, hogy az Opus Nyrt.
kiemelt figyelmet fordít olyan társaságok felvásárlására és integrálására, amelyek jelentős növekedési potenciállal és eredménytermelő képességgel rendelkeznek.
Márpedig a most bajba kerülő cégek között sok ilyen van, ezek problémája nem abból ered, hogy korábban rosszul működtek, hanem a likvid, tehát mozgósítható, elkölthető vagyonuk megcsappanásából. Egy ilyen helyzetbe jutott vállalat pedig rendkívül kiszolgáltatott, és a benne rejlő potenciálhoz képest rendkívül olcsón meg lehet vásárolni, vagy lehet benne részesedést szerezni. A jó időben juttatott friss forrással azonban könnyen egyenesbe jöhetnek, és ismét jól teljesíthetnek.
Éppen ezért volt az összes nyugat-európai országban, illetve már a régiónkban is a kormányok egyik első lépése, hogy ezt a likviditási gondot próbálták kezelni például bérek átvállalásával, kedvezményes hitelekkel, hitelgaranciákkal, és ezért szerepelnek hasonló intézkedések minden hazai javaslatban is. Az sem véletlen, hogy mindenki gyorsan lépett, hiszen a vállalatok annál nagyobb eséllyel kezdik elküldeni az embereiket, válnak fizetésképtelenné, és lesznek potenciális felvásárlási célpontok, minél később érkezik a segítség.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost tényleg meg kell mentenie a gazdaságot a kormánynak. Nem mindegy, mit választKevés a hitelmoratórium, a kormánynak valahogy pótolnia kell a cégek kieső bevételeit, és a munkaerőpiac szétesését is meg kell állítania. Összeszedtük az opciókat.
Emiatt tartják sokan teljesen érthetetlennek, miért nem hozott eddig semmilyen komolyabb intézkedést a magyar kormány – és amit hozott, azok között is találni megszorításokat a bankokra és kiskereskedelmi láncokra kirótt különadó formájában. Orbán Viktor a hét elejére ígérte a nagy gazdasági mentőcsomagját, ez azonban így is hetekkel később érkezik, mint sok más országban. Ennyi idő alatt pedig már számos cég olyan helyzetbe kerülhetett, ahonnan magától nincs visszaút: vagy bedől, vagy felvásárolják.
Állami felvásárlások
A konszolidáció nem csak a piaci cégeket érintheti azonban, az állam is megjelenhet vevőként, befektetőként a piacon. Az MKIK és a BKIK által javasolt intézkedéscsomagoknak egyaránt van olyan eleme, amely alapján
az állam tulajdonossá válhatna átmeneti, vagy bizonyos esetben akár tartós jelleggel is bajbajutott magáncégekben.
Egy ilyen lehetőségre ráadásul a nemzeti vagyonért felelős miniszter is utalt. Bártfai-Mager Andrea a Figyelőnek adott interjújában azt mondta:
a járvány ráirányította a figyelmet arra, hogy egy előre nem látható sokkhelyzetben a nemzetek elsősorban magukra számíthatnak. Ezért az ellátásbiztonság érdekében fontos az ellátási láncok rövidítése, és megfontolandónak nevezte az ellátási lánc szempontjából kritikus, sérülékeny helyzetben lévő társaságok megvásárlását. | https://g7.hu/vallalat/20200406/kormanykozeli-cegek-lehetnek-a-nyertesei-a-koronavirust-koveto-felvasarlasoknak/ | https://web.archive.org/web/20230128000346/https://g7.hu/vallalat/20200406/kormanykozeli-cegek-lehetnek-a-nyertesei-a-koronavirust-koveto-felvasarlasoknak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kormanykozeli-cegek-lehetnek-a-nyertesei-a-koronavirust-koveto-felvasarlasoknak | G7 | hungarian-news | 2020-04-06 10:47:50 | [
"Garancsi István",
"Mészáros Lőrinc",
"Scheer Sándor"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Market Építő Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"R-Kord Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"idegenforgalom",
"építőipar",
"vendéglátás",
"klientúra",
"jogalkotás"
] | [] |
50,321 | Dobermanntenyésztőből lett szállodakirály a Mészárossal üzletelő Szepesi Richárd | Üzletelt már Mészáros Lőrinccel, odafért egy balatoni gigaberuházáshoz, pár méterre a Mészárosék által üzemeltetett kemping mellett. Lepencfürdői befektetéséhez kétmilliárd forintot kap az államtól, miközben egy Tiborcz István-közeli hotel wellness részlegének is biztosíthatja majd a termálvizet. Csak az utóbbi idők néhány fejleménye Szepesi Richárd idegenforgalmi vállalkozásainak diadalmenetéből. Szepesi nevét egyre többször hallani, és cégeinek gyarapodását látva ez nem is csoda. A szállodakirály megérezte a siker ízét, egymás után alapítja új cégeit, csak 2017 végén, 30 napon belül, négy újabb vállalkozást. | Üzletelt már Mészáros Lőrinccel, odafért egy balatoni gigaberuházáshoz, pár méterre a Mészárosék által üzemeltetett kemping mellett. Lepencfürdői befektetéséhez kétmilliárd forintot kap az államtól, miközben egy Tiborcz István-közeli hotel wellness részlegének is biztosíthatja majd a termálvizet. Csak az utóbbi idők néhány fejleménye Szepesi Richárd idegenforgalmi vállalkozásainak diadalmenetéből. Szepesi nevét egyre többször hallani, és cégeinek gyarapodását látva ez nem is csoda. A szállodakirály megérezte a siker ízét, egymás után alapítja új cégeit, csak 2017 végén, 30 napon belül, négy újabb vállalkozástManapság divatos, mozaikszavas kft.-ket, mint DLHG, TCSV, VLVS, SZBFamily. Idén eddig már hét ingatlanos vállalkozást indított, kezdte a Dreamland Holding Zrt.-vel, aztán jött a Grand Rock Hotel és a Grand Hotel Bohemia Zrt. – az egykori quaestoros Vécsey Róberttel az igazgatóságábanKisebb családi hotelből szállodabirodalomIdegenforgalmi körökben Szepesit kifejezetten jóképességű szakemberként tartják számon, de abban is teljes az egyetértés, hogy mesés karrierje nagyban köszönhető annak, hogynagyon jól házasodottMatolcsy György korábbi bizalmasának, Nagy Rózának a lánya Kante Awa Szepesi Richárd felesége. Kante Awa több közös cégükben is tulajdonos, nyert már budapesti trafikot is, miközben a jegybankhoz tartozó Giró Elszámolásforgalmi Zrt.-nél dolgozik. Kante Awáról a 24.hu-n is írtunk annak kapcsán, hogy annak a pécsi doktori iskolának a hallgatója, amely busás ösztöndíjakat biztosít, és amelynek soraiban igen sok jegybanki dolgozót találniA Matolcsy-kapcsolat az ősidőkre nyúlik vissza, hiszen Nagy Róza már gazdasági miniszterként is Matolcsy jobbkeze volt, és annyira nélkülözhetetlen emberré vált, hogy a jegybankba is magával vitte. Informátorunk úgy fogalmazott,Szepesi igazi tőkéje Nagy Róza,utalva arra, hogy Szepesit már a Mészáros előtti időkben sem hagyta el a szerencséjeSzepesi egy korábbi interjúban egy sokkal mesebelibb történetet vázolt fel karrierje beindulásáról:Már a középiskolai évek alatt is üzleteltem, egy biztosítótársaság ügynöke voltam, mellette pedig kutyatenyésztéssel foglalkoztam. Hamar az ország egyik legismertebb dobermanntenyésztőjévé váltam, és kiállítások kapcsán bejártam a fél kontinenst nemzetközi hírű kutyáimmal– nyilatkozta még 2013-banKésőbb belekezdett egy bőr export-import nagykereskedelmi vállalkozásba, majd 2000-ben egy internetes tartalomszolgáltató céget alapítottak. Ezek után ugrott bele a szállodabizniszbe. Középiskolai évei előtt Gyöngyösről Egerszalókra költözött szüleivel, egy 220 négyzetméteres családi házba, ami egy válást követően édesanyjára maradtEkkor álmodtak meg egy „kisebb családi hotelt”. Ebből lett a kezdetben 45 szobás Mesés Shiraz Hotel, amelyet később kibővítettek 20 szobával. Ami a kezdeteket illeti, elég messzire nyúlnak a szálak: a Shiraz Team alapítója a washingtoni bejegyzésű Gerico Worldwide LLC, később pedig felbukkant benne a Bambara Alapítvány, amelynek székhelyeként Saint Kitts és Nevis karibi szigetállam fővárosa, Basseterre van megadvaSzepesit a világválság sem tudta megállítani, 2011-ben megnyitották a Bambara Hotelt Felsőtárkányon, ugyanebben az évben megkapta az Év szállodása elismeréstMészárostól TiborczigSzepesi az elmúlt években sorra alapította új cégeit, de a köztudatba akkor került, amikor Mészáros Lőrincék családi vállalkozása, a Mészáros Gasztro Kft. idén márciusban megvette a Témadesign Kft.-t, amelynek korábbi tulajdonosa Szepesi Richárd volt. Ő adta el 2017 elején a tokaj-hegyaljai Andrássy Rezidenciát MészárosnakIdén októberben pedig eladták Balaton déli-partjának egyik legértékesebb telkét, a Horthy-villa területét. A tervezett gigaberuházás építtetője a Dreamland Holding Zrt. lesz, ennek igazgatósági tagja Szepesi Richárd, felesége, Kante Awa és Vécsey Róbert, aki 2003 és 2005 között a Quaestor Jelzálog igazgatóságának elnöke volt, és akiről korábban az Átlátszó azt írta, a belvárosi ingatlanmutyikörhöz tartozó Fintha-Nagy Ádám üzlettársa, valamint Szivek Norberttel, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójával együtt tulajdonos a Török BankházbanA Balaland tényleg egy gigaberuházás, mintegy 100 luxus színvonalú lakóingatlannal közvetlen vízparti festői környezetben. Terveznek egy BalaLand Familypark-ot, és egy BalaLand Family Hotel & Resort komplexumot is, vagyis egy szállodátA Hvg pedig nemrég arról írt, hogy Szepesi Dreamland cége Lepencfürdőt is megszerezte, nem is akárhogyan. Ő kap egy gigászi összeget az államtól, egy Tiborcz Istvánhoz közel álló üzleti kör szállodája pedig tőle kap majd termálvizet.Szepesi vállalkozásait nem kerülték el az EU-s pénzek, több mint 2 milliárd forint jutott cégeinek pályázati forrásokbólA Shiraz Hotel bővítésére 469 millió forintnyi EU-s pályázati pénzt kaptak, a napkollektoros fűtési rendszer kiépítésére 13 millió forint, a „képzés a Shiraz Team Kft-nél projektre” pedig 9,5 millió forint jutott nekikA Bambara Hotel megépítésére 450 millió forintos Széchenyi-támogatást kaptak 2010-ben, két évvel később pedig még 428 millió forintot a szálloda bővítésére. A megújuló energiára épülő fűtési rendszer kiépítésére a felsőtárkányi szálloda 44 millió forintot zsebelhetett beA Spend Management Kft-je pedig a Bükki Rejtélypark projektjére 442 millió forint támogatást nyert elA már fent említett 2013-as interjút Szepesi így zárta:Huszonévesen még meg akartam váltani a világot, harmincévesen összegeztem és még terveztem, szerettem volna tengerparton yachtot, magánhelikoptert, palotát ‒ ma már ilyesmikre nem vágyom, egyszerűen csak jól akarok élni a családommal és élvezni azt, amit elértem. Persze erre még egy kicsit azért várni kell, reményeim szerint legkésőbb jövő év júniusáig…Arra talán ő sem gondolt, hogy 2017-re komoly állami hátszéllel a balatoni és lepencfürdőihez hasonló gigaberuházásokhoz fér majd odaKiemelt képünkön a Bambara Hotel Premium Felsőtárkány medencéje látható. | https://24.hu/belfold/2017/12/23/dobermanntenyesztobol-lett-szallodakiraly-a-meszarossal-uzletelo-szepesi-richard/ | https://web.archive.org/web/20230805143510/https://24.hu/belfold/2017/12/23/dobermanntenyesztobol-lett-szallodakiraly-a-meszarossal-uzletelo-szepesi-richard/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dobermanntenyesztobol-lett-szallodakiraly-a-meszarossal-uzletelo-szepesi-richard-1 | 24.hu | hungarian-news | 2017-12-23 11:14:00 | [
"Fintha-Nagy Ádám",
"Kante Awa",
"Nagy Róza",
"Szepesi Richárd",
"Tiborcz István",
"Vécsey Róbert"
] | [
"Dreamland Holding Zrt.",
"Shiraz Team Kft",
"Spend Management Kft",
"Témadesign Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [] |
50,322 | NER-közeli cég nyerte a MÁV fertőtlenítésre kiírt kétmilliárdos tenderét | A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. átal kifejezetten koronavírus elleni fertőtlenítésre kiírt közbeszerzést a B+N Referencia Zrt. nyerte. A céget Rogán Antal és Tombor András üzleti köreihez tartozónak mondják, és évek óta fürdik a közpénzes megbízásokban. | A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. átal kifejezetten koronavírus elleni fertőtlenítésre kiírt közbeszerzést a B+N Referencia Zrt. nyerte. A céget Rogán Antal és Tombor András üzleti köreihez tartozónak mondják, és évek óta fürdik a közpénzes megbízásokban.
Bár a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. korábban kötött már hosszú távú megállapodást az intézmények és a vasúti szerelvények takarítására, „a megkötött szerződések azonban csak az alapvető takarítási tevékenységekre vonatkoznak, pandémiás helyzetre vonatkozó takarítási tevékenységre átfogó jelleggel nem, illetőleg ehhez kapcsolódóan csak eseti szolgáltatásokat tartalmaznak”.
Viszont – mint írják az uniós közbeszerzési tájékoztatóban megjelent hirdetmény indoklásában –„A COVID-19 koronavírus járvány csoportos megbetegedések fázisába lépése azonban szükségessé teszi újabb intézkedések haladéktalan bevezetését és az emelt szintű takarítási és fertőtlenítési tevékenység azonnali elrendelését. A rendkívüli sürgősség a járvány terjedésére és az emelkedő fertőzött és áldozat létszámra tekintettel volt indokolt az emberi élet védelme érdekében”.
A két társaság magyarázata szerint ilyenkor az érintett felületek takarításának gyakoriságát növelni kell, valamint speciális, a szokásostól eltérő baktericid, fungicid, virucid hatású fertőtlenítő szerek alkalmazása is indokolt.
Ezért döntöttek a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás mellett, amelyre a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 98. § (1) e) pontja és a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelet 15. § (1) e) pontja lehetőséget is ad.
A tendert egyedüli ajánlattevőként a B+N Referencia Zrt. nyerte, a megbízás keretösszege 1,9 milliárd forint.
A megbízást elnyerő cég feladata lesz:
Fertőtlenítési tevékenység a MÁV Zrt. részére:
általános takarítás, felületfertőtlenítés aktív klór tartalmú tisztító fertőtlenítőszerrel és alkohol tartalmú kéz-, és bőrfertőtlenítő folyadék adagolásával
ózonos zárófertőtlenítés
mobil kézfertőtlenítés vagy felületfertőtlenítés
belső utasforgalmi (vizesblokk+egyéb) terület: 235 ezer négyzetméteren
teljes belső (utas+üzemi) terület: 512 ezer négyzetméteren
Fertőtlenítési tevékenység a MÁV-START Zrt. részére (a vasúti kocsikban):
fertőtlenítő felületpermetezés és felmosás rendszeres végzése
ózonos fertőtlenítés – rendszeres és eseti végzése
fertőtlenítés meleg ködképzéssel – eseti megrendeléssel folyékony szappantartók kézfertőtlenítő hatású folyékony szappannal való töltése
fertőtlenítő felületpermetezés és felmosás 129 450 darab;
ózonos fertőtlenítés 5 490 darab;
folyékony szappantartók kézfertőtlenítő hatású 18 000 darab folyékony szappannal való töltése.
Előbbi feladatokra nettó 490 millió, míg utóbbiakra nettó 1,4 milliárd forintot kap a kivitelező, a kormány gazdasági holdudvarához tartozó B+N Referencia Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., amelynek nem ez az első nagyértékű közpénzes megbízása.
Tombor, Simicska és az MNB
A 4588 fős B+N Referencia nem csak arról ismert, hogy saját fejlesztésű takarítórobotot mutatott be és állított munkába, hanem arról is, hogy számos közbeszerzést nyert az elmúlt években.
Tavaly novemberben egy nettó 26 milliárdos keretszerződést nyertek el a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól, de 2018-ban és 2017-ben is sikerrel szerepeltek a KEF közbeszerzésein. Akkor egy 24 milliárdos és egy 12 milliárd forintos tendert húztak be. De MÁV is kötött már korábban szerződést a céggel, ők munka és védőruhákat béreltek tőlük 600 millió forintért.
A cég sikerszériája 2012 óra tart, erről ebben a cikkben számoltunk be:
NER-cég lett a befutó a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 26 milliárdos tenderén
Nettó 26 milliárdos keretszerződést nyert el a B+N Referencia Zrt. a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól. A Rogán Antal és Tombor András üzleti köreihez tartozónak mondott cég évek óta fürdik a közpénzes megbízásokban. [featuredbox text=
A sok sikeres közbeszerzés a cég bevételein is meglátszik: a B+N Referencia Zrt. 2015-ös 9 milliárd forintos nettó árbevétele 2016-ra 13,7 milliárdra, míg 2017-re 18,2 milliárdra, majd 2018-ban már 23,2 milliárdra nőtt. A cég adózott eredménye 2015-ben 835 millió forint, tavaly viszont már 2,7 milliárd forint volt.
Hogy ki áll a kormány kedvenc takarítócége mögött, arról több médium is cikkezett már.
A Kis-Szölgyémi Ferenc tulajdonában álló vállalkozásban egy ideig Tombor András, Orbán Viktor korábbi biztonságpolitikai főtanácsadója is üzletrészt vásárolt, de a Zoom.hu szerint a B+N mögött korábban Simicska Lajos személye is felsejlett. Tombor és Kis-Szölgyémi emellett együtt vezette a Multireklám Kft.-t is, amelyet Tombor végül Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségének adott tovább – mutatott rá a Népszava.
A céggel kapcsolatban az is árulkodó lehet, hogy a B+N is felkerült azon vállalkozások listájára, amelyektől az Mfor összesítése szerint növekedési kötvényeket vásárolt a jegybank. A közel 50 milliárd forinttal finanszírozott NER-cégek között (a B+N-en túl) megtalálható az Opus Global (Mészáros Lőrinc), a Duna Aszfalt (Szíjj László), a 4iG (Jászai Gellért), az Appeninn (Tiborcz István), a Market Építő (Garancsi István), a Baromfi-Coop (Bárány László), valamint a BIF (Schmidt Mária) is.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Fertőtlenítés a MÁV egyik vonatán. (fotó: MÁV/Facebook) | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/04/07/ner-kozeli-ceg-nyerte-a-mav-fertotlenitesre-kiirt-ketmilliardos-tenderet/ | https://web.archive.org/web/20220527064413/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/04/07/ner-kozeli-ceg-nyerte-a-mav-fertotlenitesre-kiirt-ketmilliardos-tenderet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ner-kozeli-ceg-nyerte-a-mav-fertotlenitesre-kiirt-ketmilliardos-tenderet | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-04-07 12:33:00 | [
"Kis-Szölgyémi Ferenc",
"Rogán Antal",
"Tombor András"
] | [
"B+N Referencia Zrt.",
"MÁV Start Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"takarítás",
"vasút",
"klientúra"
] | [] |
50,323 | Parlament: 1700 milliárd már a Budapest-Belgrád vasút, de megéri | Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes múlt héten nyújtott be egy törvénymódosítást, ami tíz évre titkosítaná Magyarország történetének legnagyobb vasúti beruházásának szerződéseit. A KDNP-s politikus ezt azzal indokolta, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása kiemelkedően fontos közérdek, ami nem tűr halasztást. A kínai hitelből finanszírozott beruházás kivitelezését Mészáros Lőrinc cége nyerte konzorciumban. | Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes múlt héten nyújtott be egy törvénymódosítást, ami tíz évre titkosítaná Magyarország történetének legnagyobb vasúti beruházásának szerződéseit. A KDNP-s politikus ezt azzal indokolta, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása kiemelkedően fontos közérdek, ami nem tűr halasztást. A kínai hitelből finanszírozott beruházás kivitelezését Mészáros Lőrinc cége nyerte konzorciumban.
Semjén javaslatát szerdán tárgyalta a parlament, a közel négyórás vitában a kormánypárt vezérszónoka és az innovációs tárca parlamenti államtitkára mindent megmagyarázott. Hat kérdés, hatt válasz következik:
1. Koronavírus-járvány, gazdasági válság. Miért nem fújja le a beruházást a kormány?
"Ez a beruházás ellen nem érv, hogy most nehéz időszak jön, hanem mellette érv,"
mondta Schanda Tamás. Sőt, az államtitkár szerint még fontosabbá vált a beruházás, és még gyorsabban neki kell látni.
2. Mennyibe is kerül?
A Budapest-Belgrád vasútvonal meggyorsítása mintegy 1700 milliárd forintot tesz ki, közölte az államtitkár. Az összeg 660 kilométer felújítását, 200 kilométer építését, és 400 kilométer vasúti pálya villamosítását tartalmazza.
Update: tévesen állítottuk, hogy 1700 milliárdot költene erre a szakaszra a kormány. Valójában 1700 milliárd forintot szán vasútfejlesztésre a 2019-2024 közötti időszakban.
A Belgrád-Budapest vasútfejlesztés értéke a kivitelező Opus Global tőzsdei közzététele szerint 2,078 milliárd dollár, mintegy 700 milliárd forint. Ami több, mint az ötéves fejlesztésre szánt összeg harmada.
3. Korábban fele ekkora kiadásról volt szó, miért történt?
A választ a Fidesz vezérszónoka Bányai Gábor szállította, méghozzá saját példáját bemutatva.
"Mezőgazdasági őstermelőként épp egy beruházásban vagyok benne, aminek 2016-ban készített költségvetéséhez képest már 40 százalékkal megnőtt az ára,"
mondta. Felhívta a figyelmet, hogy nála
"nem volt közbeszerzés, nem volt Mészáros Lőrinc, Tiborcz István. Elmentek az árak."
4. Megtérül valaha ez a hatalmas kiadás?
Igen, állítja Bányai Gábor. De hosszabb távon. Szerinte senki nem kérdezi, hogy megtérült-e a Budapest-Vác vasút építése a század elején, vagy, hogy megtérült-e például az Erzsébet-híd.
"Ha Széchenyi István a megtérülésre alapozta volna a Lánchíd építését, akkor az sosem épült volna meg,"
tette hozzá.
5. Mészáros Lőrinc építi?
"Legyünk arra büszkék, hogy magyar emberek vesznek részt magyarországi beruházásokban,"
válaszolta Schanda. Az államtitkár hozzátette: a pályázaton bárki indulhatott, mindenkinek meg lett volna a lehetősége.
6. Személyvonatok is járnak majd rajta?
Igen, közölte az államtitkár. Csak Szegedet nem érinti majd a nyomvonal. Schanda Tamás szerint
megvizsgálták a szakemberek a Szegedet is érintő nyomvonal lehetőségeket és egyértelműen arra a megállapításra jutottak, hogy a várost elkerülő pálya a jobb.
Hogy miért, nem derült ki. | https://444.hu/2020/04/08/parlament-1700-milliard-mar-a-budapest-belgrad-vasut-de-megeri | https://web.archive.org/web/20230322030807/https://444.hu/2020/04/08/parlament-1700-milliard-mar-a-budapest-belgrad-vasut-de-megeri | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/parlament-1700-milliard-mar-a-budapest-belgrad-vasut-de-megeri | 444 | hungarian-news | 2020-04-08 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"építőipar",
"vasút",
"jogalkotás"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
50,324 | Egyházi egészségügyi_oktatási központ indul állami pénzen | Az egykori Budagyöngye Kórház átalakításának most még csak az előkészítésére utalt ki 410 millió forintot a kormány. Kiss-Rigó László püspök egyházmegyéje kapja használatba az épületet.
A 2007 óta bezárt, Pest megyéhez tartozó Tárogató úti kórházat többször próbálták már eladni, de sikertelenül. Most egyházi kezelésbe kerül, de a kormányhatározatnak csak a címéből derül ki, hogy miért: „a történelmi egyházak bázisán létrejövő egészségügyi szakképzés szakmai és infrastrukturális alapjainak megteremtését” célozza. | A 2007 óta bezárt, Pest megyéhez tartozó Tárogató úti kórházat többször próbálták már eladni, de sikertelenül. Most egyházi kezelésbe kerül, de a kormányhatározatnak csak a címéből derül ki, hogy miért: „a történelmi egyházak bázisán létrejövő egészségügyi szakképzés szakmai és infrastrukturális alapjainak megteremtését” célozza.
Erről a szövegből semmi több nem derül ki.
Az viszont igen, hogy a beruházás „előkészítője és megvalósítója az emberi erőforrások minisztere együttműködésével és szakmai felügyeletével”, továbbá a létrejövő építmények „jövőbeni használója és az intézmény fenntartója a Szeged-Csanádi Egyházmegye legyen”. Ennek megyéspüspöke, a miniszterelnökkel jó viszonyban lévő Kiss-Rigó László már többször kapott jelentős költségvetési támogatást, például a lakiteleki wellnessközpontra és egy szegedi futballstadionra.
A határozat idézett címe többes számban szól „történelmi egyházak”-ról, de a szöveg kizárólag egy katolikus egyházmegyét említ, amely egyházszervezeti szempontból nem is illetékes Budapesten, hiszen a budai helyszín az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez tartozik.
A költségvetési tartalékból kiutalt 410 millió forint a beruházás előkészítését szolgálja. Ezután Kásler Miklós miniszternek jövő nyárig kell egy „feltételes közbeszerzési eljárás eredménye alapján” előterjesztést készítenie a kormány részére „a beruházás megvalósításáról, a költségek, forrásigény, ütemezés és felelősök bemutatásával”. | https://hvg.hu/itthon/20200409_Egyhazi_Egeszsegugyi_Oktatasi_Kozpont_epul_allami_penzen | https://web.archive.org/web/20200412105904/https://hvg.hu/itthon/20200409_Egyhazi_Egeszsegugyi_Oktatasi_Kozpont_epul_allami_penzen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyhazi-egeszsegugyi_oktatasi-kozpont-indul-allami-penzen | HVG | hungarian-news | 2020-04-09 10:50:00 | [
"Kiss-Rigó László"
] | [
"Szeged-Csanádi Egyházmegye"
] | [
"Budapest"
] | [
"egyház",
"egészségügy",
"támogatás",
"klientúra"
] | [] |
50,325 | Se indoklás, se vita: plakát-törvény ügyben így dobták a kukába a kormány mulasztását pótló ellenzéki javaslatot | Egy szocialista képviselő előadta a javaslatot, utána egy ellenzéki támogató hozzászólás hangzott el, és semmi más. A kormánypártiak nem szóltak egy szót sem, csak leszavazták a javaslat tárgyalását.
Februárban ismertetett a hvg.hu egy MSZP-javaslatot. Az Alkotmánybíróság még tavaly októberben szólította fel az országgyűlést, hogy 2019 végéig törvényben rendezze a választási plakátok kihelyezéséhez szükséges hozzájárulás szabályait, mert különben az önkormányzatok önkényesen szórakozhatnak a nekik nem tetsző kérelmezőkkel, határidő hiányában halogathatják a választ. A kormány azonban nem nyújtott be erről törvényjavaslatot. Ezt próbálták pótolni a szocialisták azzal, hogy ha a hozzájárulás megadására jogosult szerv három napon belül nem válaszol az e-mailben elküldött kérésre, akkor ezt tekintsék úgy, hogy a plakátok elhelyezéséhez hozzájárult. | Februárban ismertetett a hvg.hu egy MSZP-javaslatot. Az Alkotmánybíróság még tavaly októberben szólította fel az országgyűlést, hogy 2019 végéig törvényben rendezze a választási plakátok kihelyezéséhez szükséges hozzájárulás szabályait, mert különben az önkormányzatok önkényesen szórakozhatnak a nekik nem tetsző kérelmezőkkel, határidő hiányában halogathatják a választ. A kormány azonban nem nyújtott be erről törvényjavaslatot. Ezt próbálták pótolni a szocialisták azzal, hogy ha a hozzájárulás megadására jogosult szerv három napon belül nem válaszol az e-mailben elküldött kérésre, akkor ezt tekintsék úgy, hogy a plakátok elhelyezéséhez hozzájárult.
Úgy látszott, elég nehéz lehet indokot találni arra, hogy ezt ne vegyék tárgysorozatba, vagyis ne sorolják be a megtárgyalandók közé. De azóta kiderült: nincs is szükség indokra. Az igazságügyi bizottság március 17-i ülésén, amelynek jegyzőkönyve a szokásos több hetes késéssel jelent meg, a következő történt: egy szocialista képviselő előadta a javaslatot, utána egy ellenzéki támogató hozzászólás hangzott el, és semmi más. A kormánypártiak nem szóltak egy szót sem, csak leszavazták a javaslat tárgyalását.
Talán úgy gondolták: elég magyarázat az, hogy ellenzékiek nyújtották be. Miért kellene azzal érdemben foglalkozni? | https://hvg.hu/itthon/20200408_Ellenzeki_javaslat_Kit_erdekel | https://web.archive.org/web/20210612115755/https://hvg.hu/itthon/20200408_Ellenzeki_javaslat_Kit_erdekel | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/se-indoklas-se-vita-plakat-torveny-ugyben-igy-dobtak-a-kukaba-a-kormany-mulasztasat-potlo-ellenzeki-javaslatot | HVG | hungarian-news | 2020-04-08 10:55:00 | [] | [
"Alkotmánybíróság",
"Parlament"
] | [] | [
"jogalkotás",
"mulasztás"
] | [] |
50,327 | Felfüggesztették a fideszes Boldog István mentelmi jogát | Polt Péter csütörtökön kérte a Fidesz parlamenti képviselőjének, Boldog István mentelmi jogának felfüggesztését. Hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség, az eddigi adatok szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megye Terület- és Településfejlesztési Operatív Program egyes pályázatainál bűncselekményt követhettek el különböző személyek – írta akkor közleményében az ügyészség. | A hétfői plenáris ülésen
186 igen szavazattal,
0 nem és
0 tartózkodással mellett
függesztették fel Boldog István fideszes képviselő mentelmi jogát.
Polt Péter csütörtökön kérte a Fidesz parlamenti képviselőjének, Boldog István mentelmi jogának felfüggesztését. Hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség, az eddigi adatok szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megye Terület- és Településfejlesztési Operatív Program egyes pályázatainál bűncselekményt követhettek el különböző személyek – írta akkor közleményében az ügyészség.
A nyomozás során Boldog érintettsége is felmerült. Az eljárás adatai szerint az országgyűlési képviselő a cselekményekben oly módon vett részt, hogy a hivatali helyzetével, befolyásával visszaélt, jogellenesen befolyásolta a pályázatok elbírálásának eredményeit, amiért vállalkozóktól jogtalan előnyt kapott.
A felmerült bizonyítékok alapján a legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél indítványozta Boldog István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, ellene csak ekkor lehet a büntetőeljárást lefolytatni.
Tiszta a lelkiismerete
Boldog – az ügyészségi közlemény után, de még a szavazás előtt – azt mondta:
tiszta a lelkiismerete.
A képviselő hozzátette, úgy határozott, maga kéri a mentelmi jogának felfüggesztését, hogy az igazságszolgáltatás előtt tisztázhassa magát. A Boldog jobbkezeként emlegetett egykori munkatársat, Fehér Petrát tavaly decemberben tartóztatták le, aztán őrizetbe került a nyomozás során. A nőt azzal gyanúsítják, hogy "uniós pályázatok elbírálására hatással bíró hivatalos személyként jogtalan haszonra tett szert, a Településfejlesztési Operatív Programmal kapcsolatos pályázatoknál jogellenesen befolyásolhatta a közbeszerzéseket." Fehért azóta kiengedték, a bíróság négy hónapra elrendelte a bűnügyi felügyeletét.
A Boldog-ügyet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő robbantotta tavaly október elején, azt állítva: többektől úgy hallotta, hogy a fideszes politikus lényegében megzsarolta választókerülete polgármestereit, hogy csak akkor kaphatnak uniós támogatást, ha hajlandók az általa preferált cégeknek juttatni a munkákat. Hadházy már akkor úgy tudta, a büntetőügyben Boldog is érintett lehet, az ügyészség viszont csak a nyomozás tényét erősítette meg, azt viszont nem árulta el, hogy önkormányzati vagy parlamenti képviselő érintettsége felmerült-e. Boldog aznap annyit közölt, hogy hivatalos megkeresést nem kapott, de szükség esetén áll a hatóságok rendelkezésére.
Kállónak sincs mentelmi joga már
Szintén felfüggesztették a jobbikos a jobbikos Kálló Gergely mentelmi jogát is, az ő esetében egy rongálás miatt folyamatban lévő nyomozás miatt döntöttek így. A Jobbik képviselőjének mentelmi jogát 170 igen szavazattal (13 nem ellenében, 0 tartózkodás mellett) függesztették fel. Kálló az eljárás adatai szerint a 2019-es EP-választás előtt két nappal három társával együtt festékszóróval megrongált Budapesten huszonhat választási plakátot, amivel összesen több mint 280 ezer forintos kárt okozott.
Október 21-én a politikust kisebb kárt okozó rongálás vétsége miatt gyanúsítottként hallgatták ki. Kálló pár napja a közösségi oldalán azt írta, nem követett el bűncselekményt, csak élt a szabad véleménynyilvánítás jogával.
Emlékezzünk csak vissza: 2018-ban fideszes aktivisták rongálták meg sok száz plakátunkat. Eljárás sem indult ellenük, hisz a bíróság kimondta, hogy ez csupán "politikai véleménynyilvánítás". Én is ezzel a jogommal éltem – írta.
Örömmel néz az eljárás elé – tette hozzá. "A mentelmi jogomat sem kérem. Egyet viszont igen! Törvény előtti egyenlőséget." | https://hvg.hu/itthon/20200406_Felfuggesztettek_a_fideszes_Boldog_Istvan_mentelmi_jogat | https://web.archive.org/web/20211223185155/https://hvg.hu/itthon/20200406_Felfuggesztettek_a_fideszes_Boldog_Istvan_mentelmi_jogat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felfuggesztettek-a-fideszes-boldog-istvan-mentelmi-jogat | HVG | hungarian-news | 2020-04-06 11:14:00 | [
"Boldog István"
] | [] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye"
] | [
"pályázat",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"mentelmi jog"
] | [
"Boldog István és a Szolnok megyei uniós pénzszivattyú"
] |
50,328 | Egészségügyi korrupció: szélesen terítve | A magyar egészségügy aggasztó állapota állandó téma a közbeszédben. A kormány azt szajkózza, hogy sok pénzt költ erre. A pénz valahol eltűnik. Az ÁSZ lesújtó kritikát alkotott az Állami Egészségügyi Ellátó Központ közpénzfelhasználási gyakorlatáról. A furcsa közbeszerzések mögött állami cégvezető, hadfelszerelési kormánybiztos és Mészáros Lőrinc bizalmi emberei is felsejlenek. | Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a múlt héten hozta nyilvánosságra az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 2015-2017 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzésének eredményét. Az ÁSZ megállapította, hogy az egészségügyi intézmények eszközellátásáért felelős állami intézmény az ellenőrzött időszakban nem biztosította az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználást, a vagyon értékének megőrzését. Ráadásul az intézmény nem volt védett a korrupciós kockázatokkal szemben sem. Ez az ÁSZ szóhasználatát tekintve erős megfogalmazás. Főként, ha a részleteket is hozzávesszük.
Az ÁSZ szerint a központ belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése nem volt szabályszerű a vizsgált években, míg 2017-ben a belső ellenőrzés működtetése sem felelt meg a törvényi előírásoknak. Az ÁSZ feltárta, hogy ÁEEK-nél a jogszabályok által előírt integritást támogató kontrollok kiépítése nem a kockázatokkal arányosan történt, így az intézmény 2017-ben nem volt védett a korrupciós veszélyekkel szemben. (S ha akkor nem, akkor a kontrollok kiépítése előtt még kevésbé lehetett.)
Bátor vállalkozás ez a jelentés a kormányhoz lojális számvevőszék ellenőreitől. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) például 2016 óta vizsgálódik egy ÁEEK által 2015 második felében uniós projekt keretében meghirdetett egészségügyi eszközbeszerzési program ügyében, de még mindig nem sikerült a nyomozás végére jutniuk.
Az eredetileg 9 milliárdosra tervezett, utóbb 32 milliárdosra hízott 2015-ös MR-, CT-, röntgen- és más egészségügyi berendezések beszerzése kapcsán a GVH azt gyanította, hogy a cégek előre egyeztették a pályázati indulásokat. A GVH által vizsgált ügyek éppen arra az időszakra esnek, amelyet most az ÁSZ is vizsgált.
Az ÁEEK 2015-ös szerződései között kiemelkedő rész jutott ”Az infrastruktúra fejlesztések az egészségpólusokban” címet viselő uniós programhoz kapcsolódó kontraktusoknak. Az informatikai hátteret szállító T-Systems 850 millió forintos összértéket kitevő szerződései azonban eltörpülnek a VMD Kórházi Technológiai Zrt. 4 milliárd forintot is meghaladó összértékű megállapodásai mögött.
A cégnek előbb igazgatótanácsi tagja, majd 2014-től 2016 áprilisáig (tehát éppen az adott időszakban) vezérigazgatója volt Maróth Gáspár, akit tavaly tavasszal hadfelszerelési kormánybiztossá nevezett ki Orbán Viktor. Maróth Gáspár édesapja egyébként Maróth Miklós, Orbán Viktor régi barátja és tanácsadója, akit nemrégiben az Akadémiától elvett kutatóintézeti hálózat vezetőjének nevezett ki a miniszterelnök.
A VMD Zrt. tulajdonosai között a Medshare Kft.-n keresztül feltűnik Kertész Mariann is, aki Homolya Róbert MÁV-igazgató felesége. Homolya korábban közbeszerzésekért felelős helyettes államtitkár, majd a Miniszterelnökség közlekedéspolitikai államtitkára volt. Még kinevezése előtt vezetett közbeszerzési cégének szerződéseit az OLAF is vizsgálta.
Úgy tűnik, az ÁEEK később sem lett ügyesebb a közbeszerzési tenderek lebonyolításában. Szabálytalanságok miatt 2017-ben (szintén a vizsgált időszakban) két tenderét is elmeszelte a Közbeszerzési Döntőbizottság, több tízmillió forintos bírsággal sújtva az állami céget, amely hiába támadta meg a döntést, a Fővárosi Bíróság is arra jutott, hogy az ÁEEK súlyos jogsértéseket követett el.
Holott a kórházellátó az ÁSZ által vizsgált időszakban számos közbeszerzési tanácsadói szerződést kötött több százmillió forint összértékben tanácsadó cégekkel és ügyvédi irodákkal, köztük a Juratio Zrt.-vel, a Szterényi Ügyvédi Irodával és az Ész-Ker Zrt.-vel. A cégek jól beágyazottak, szerződéses partnereik többek között feltűnik a Magyar Állami Operaház, a Fővárosi Főügyészség, a Földművelésügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az állami HungaroControl Zrt., a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, illetve a Várban zajló nagyszabású kormányzati ingatlanfejlesztésekért felelős Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Kft.-t.
Az Ész-Ker az SBGK ügyvédi irodával közösen számos nagy értékű megbízást nyert az állami szférától, de üzleteltek már Garancsi Istvánnal és Tiborcz István üzlettársának számító Hamar Endrével is. Az SBGK Ügyvédi Iroda oszlopos tagja egyébként nem más, mint Bajkai István, a Fidesz egyik alapító tagja, aki Orbán Viktort és lányát, Ráhelt is több alkalommal képviselte különféle jogügyletekben.
Az ÁEEK állami szerződéssel jól megszórt közbeszerzési tanácsadó cége a Provital Zrt. és az Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt. is. (A vizsgált három évben 300 millió forint felett szerződtek a két céggel.) Mindkét cég tulajdonosa Antal Kadosa Adorján, akit Mészáros Lőrinc köréhez szokás sorolni. Legutóbb Andy Vajna egykori médiabirodalmához tartozó Est Médiában szerzett részesedét. Míg az ÁEEK-nak szintén tanácsokat adó Csendes Consulting Kft. a Liget-projekt körül tűnt fel legutóbb.
Az építési, kivitelezési munkákat sem akármely cégek nyerik el. Így az érintett időszakban 2015-ben a Magyar Építő Zrt, 2016-ban a Tiborcz üzlettársaként megismert Paár Attila vezette West Hungária Bau, illetve a Swietelsky kapott több milliárdos megbízást.
Az ÁEEK láthatóan szeret előre gondolkodni. A vizsgált években tucatnyi megvalósíthatósági tanulmányt és koncepciótervet rendelt meg, illetve szakmai tanácsot kért több százmillió forintért. De jutottak milliók jogi képviseletre, „személyek kiválasztására irányuló eljárásban való részvételre”, fuvarozásra, "továbbképzések logisztikájának biztosítására" és ingatlan bejegyzésének intézésére is. S ez csupán az a három év, amit az ÁSZ ellenőrzésekor vizsgált.
A kórházfenntartó egyébként közleményben reagált az ÁSZ-jelentésre, kiemelve, hogy Kásler Miklós miniszter a kórházfenntartó gazdálkodása körüli problémákat érzékelve kinevezése után teljes vezetőcserét rendelt el az Állami Egészségügyi Ellátó Központ élén. Az új főigazgató pedig (az ÁSZ által vizsgált időszak után) hivatalba lépésekor áttekintette az háttérintézmény pénzügyi- és vagyongazdálkodását, és intézkedéseket hajtott végre a szabályszerű működés helyreállítása érdekében, beleértve a belső kontrollrendszer kialakításának és működtetésének szabályszerűségét. De azért - tette hozzá az intézmény vezetője - megszívlelik az ÁSZ javaslatait.
S ez jó hír, hiszen már javában folyik a Rétvári Bence EMMI államtitkár által 700 milliárdosra taksált Egészséges Budapestért Program végrehajtása, amelynek keretében az ÁEEK tavaly karácsony után egy nappal csaknem egy tucatnyi szerződést írtak alá MR, CT, RTG berendezések szállításáról 72-672 millió forint közötti értékben, de a program azóta is rendületlenül halad előre.
A négymillió embert ellátó fővárosi és Pest megyei intézményhálózat korszerűsítési programjára kapott pénzből többek között jut a kormánymédia új csillagának számító Balásy Gyula cégének, a New Land Media Kft.-nek, a NER egyik fontos ügyvédjeként számon tartott Perenyei Tamásnak, aki többek között a 4-es metró építése, a 3-as metró kocsijainak felújítása, illetve Paks bővítése körül is feltűnt, az immáron Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó 4iG-nek.
Az újak mellett előkerülnek a régi beszállítók is. A 2015-ös eszközbeszerzéskor 2,3 milliárdért ápolási eszközöket szállító Artmed Kft., illetve az aneszteziológiai berendezésekre szerződő Aladdin Kft. közül előbbi most ágyakat szállít 2 milliárdért, utóbbi lélegeztető gépeket és altatóállomásokat 3 milliárdért. De az időközben NER-közelbe került (A fenti képen Jászai Gellért látható, a T-Systems-et felvásároló 4iG vezérigazgatója) T-Systems is kapott 2,31 milliárdos megrendelést. S újra feltűnt a VMD Zrt is, igaz eddig alig 41 millió forintra sikerült szerződnie. | https://mfor.hu/cikkek/makro/egeszsegugyi-korrupcio-szelesen-teritve.html | https://web.archive.org/web/20230401040124/https://mfor.hu/cikkek/makro/egeszsegugyi-korrupcio-szelesen-teritve.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egeszsegugyi-korrupcio-szelesen-teritve | mfor.hu | hungarian-news | 2019-11-25 12:57:00 | [
"Balásy Gyula",
"Homolya Róbert",
"Kertész Mariann",
"Maróth Gáspár",
"Perenyei Tamás"
] | [
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK)",
"Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt.",
"Ész-Ker Kft.",
"Juratio Zrt.",
"Medshare Kft.",
"Provital Zrt.",
"Szterényi Ügyvédi Iroda",
"VMD Zrt."
] | [] | [
"egészségügy",
"ÁSZ-ellenőrzés",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
50,329 | Kazincbarcikán nem adták ki a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatát | Egy helyi lakos 2019 novemberében közadatigénylésben kérte ki Szitka Péter (MSZP) kazincbarcikai polgármester és az összes képviselő vagyonnyilatkozatát, amelyet az őszi választás után adtak le. Az önkormányzat az Infotörvényt megsértve nem küldte el az igénylőnek a dokumentumokat, csak személyes betekintést kínált neki, ő azonban ezt nem fogadta el, hanem beperelte az önkormányzatot. | Támogasd az Átlátszót szja1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
A 2019. októberi önkormányzati választáson ismét az MSZP-s Szitka Péter lett Kazincbarcika polgármestere, aki már 2006 óta áll a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város élén. A hatályos magyarországi jogszabályok értelmében a polgármesterek és önkormányzati képviselők a megválasztásukat követő 30 napon belül, majd ezután minden év január 1-től számított 30 napon belül kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni.
Egy kazincbarcikai lakos 2019 novemberében az Átlátszó által üzemeltetett Kimittud segítségével közadatigénylésben kérte ki a helyi polgármester és képviselők választás után leadott vagyonnyilatkozatait. Az önkormányzat ügyvédje azonban nem küldte el a dokumentumokat az igénylőnek, hanem a válaszlevélben csak a személyes iratbetekintés lehetőségét ajánlotta fel neki.
Ezt az adatigénylő nem fogadta el, mert az Infotörvény szerint “Az adatigénylésnek közérthető formában és – amennyiben ezt az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes – az igénylő által kívánt formában, illetve módon kell eleget tenni.” Vagyis, ha valaki elektronikusan (email-ben vagy a Kimittudon keresztül) kéri a közérdekű adatokat, akkor azokat úgy kell neki kiadni/elküldeni.
A polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozataira kíváncsi lakos ezért 2020 januárjában beperelte a kazincbarcikai önkormányzatot. Keresetlevelében hivatkozott az Infotörvényre, valamint arra is, hogy Borkai Zsolt, a szexbotrányba belebukott fideszes győri expolgármester tavaly elbukott egy ugyanilyen pert.
Borkai Zsolt jogerősen elbukta a vagyonnyilatkozatáért indított pert
A bíróságoknak példátlan megoldást kellett alkalmazniuk a nemrég lemondott győri polgármester vagyoni adatainak kiperlésekor: zárolták Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatát, nehogy annak adatai eltűnjenek a nyilvánosság elől. A leadást követő év januárjának végén az önkormányzati vagyonnyilatkozatok visszajárnak a politikusnak – ha elhúzódik a per, ugrik a nyilatkozat is. Márpedig a város időhúzásra játszott a jelek szerint.
A kazincbarcikai önkormányzat ügyvédje, Buza Orsolya a bíróságra 2020. március elején benyújtott ellenkérelmében megalapozatlannak nevezte a keresetet azzal az indokkal, hogy:
az adatigénylő nem élt a neki felkínált személyes iratbetekintés lehetőségével,
és már nincsenek az önkormányzat birtokában a választás után leadott vagyonnyilatkozatok, amik a per tárgyát képezik, mert januárban – az új nyilatkozatok benyújtásakor – visszaadták őket a polgármesternek és a képviselőknek.
Szó szerint ez áll az önkormányzati válaszlevélben: „Véleményünk szerint ilyen jellegű, a kiadási módhoz való indokolatlan kötöttsége megalapozatlan, az alapjoga a betekintés biztosításával az alperes részéről korlátozásra, megakadályozásra nem került.”
Ennél is szebb azonban az a rész, amelyben azt fejtegeti az önkormányzat ügyvédje, hogy azért nem adták ki a vagyonnyilatkozatokat, mert ha kiadnák, akkor az lehetőséget adna a nyilvánosság félretájékoztatására.
„Annak oka, hogy az alperes betekintés útján kívánta lehetővé tenni a vagyonnyilatkozatok megismerését az, hogy a több oldalas elektronikus okirat a kiadását és széles körben történő nyilvánosságra hozatalát követően utóbb, ellenőrizhetetlen módon manipulálható, részekre bontható, részlegesen közölhető, és a dokumentumnak az esetlegesen nem eredeti formájában, tartalommal és teljességében nyilvánosságra hozatala éppen a közvélemény félretájékoztatására nyitna lehetőséget.”
Az ügyben az első tárgyalás április 8-án lett volna a Miskolci Járásbíróságon, ám egyelőre bizonytalan ideig halasztódik a koronavírus miatt. Az Országos Bírósági Hivatal ugyanis a járvány miatt március 15-én rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el, és bár ez április 3-án megszűnt, a normál ügymenet még nem állt helyre.
A megyei jogú városok polgármestereinek vagyonnyilatkozat-kiadási gyakorlatáról korábban ebben a cikkben írtunk részletesen:
Ki a leggazdagabb? Összeszedtük a megyei jogú városok polgármestereinek vagyonnyilatkozatait
Huszonhárom polgármester vagyonnyilatkozatát gyűjtöttük össze, nem volt egyszerű. Az összesítésből sok minden kiderül, például, hogy ki a legszegényebb, és a ki adósodott el a legjobban. A legtöbb be nem vallott jövedelmet az érdi polgármester produkálta, 2017-es vagyonnyilatkozatában mintegy évi 3,4 millió forintos jövedelmet mulasztott el bevallani.
Címlapkép: Szitka Péter/Facebook | https://atlatszo.hu/2020/04/08/kazincbarcikan-nem-adtak-ki-a-polgarmester-es-a-kepviselok-vagyonnyilatkozatat/ | https://web.archive.org/web/20211103160747/https://orszagszerte.atlatszo.hu/kazincbarcikan-nem-adtak-ki-a-polgarmester-es-a-kepviselok-vagyonnyilatkozatat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kazincbarcikan-nem-adtak-ki-a-polgarmester-es-a-kepviselok-vagyonnyilatkozatat | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-04-08 00:00:00 | [] | [
"Kazincbarcika Város Önkormányzata"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Kazincbarcika"
] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"önkormányzat",
"adatigénylés"
] | [] |
50,330 | Orbán Viktor gyerekkori ismerőse és jelenkori gazdasági alteregója a járvány idején sem járhat rosszul. | Orbán Viktor gyerekkori ismerőse és jelenkori gazdasági alteregója a járvány idején sem járhat rosszul. Múlt csütörtökön, a koronavírus-járvány jótékony árnyékában jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy március 26-án a lezárult a Mátrai Erőmű adásvétele: az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (amely kisebbségi részvényesként mindvégig jelen volt az erőműben) 17 milliárd 440 millió forintot adott a többségi részvényekért. | Múlt csütörtökön, a koronavírus-járvány jótékony árnyékában jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy március 26-án a lezárult a Mátrai Erőmű adésvétele: az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (amely kisebbségi részvényesként mindvégig jelen volt az erőműben) 17 milliárd 440 millió forintot adott a többségi részvényekért.
Néhány nap múlva Szél Bernadett független képviselő arról tájékoztatott, hogy panasszal fordul az Európai Bizottsághoz az erőműcég tiltott állami támogatása miatt. Nem mellékes, hogy a politikus még februárban, miután a kormány – a vételár elhallgatásával – közölte, hogy visszavásárolja “Mészáros Lőrinc” érdekeltségének erőműbeli részesedését, feljelentést tett hűtlen kezelés miatt ismeretlen tettes ellen.
Szélnek a NER valóságával nagyon is tisztában lévő indokolása szerint „a megismerhető részletek és az Orbán-kabinet eddigi gyakorlata alapján nyilvánvaló volt, hogy az üzleten a magyar állam nagyon rosszul, az oligarcha pedig nagyon jól fog járni. A most nyilvánossá vált adatok alapján
ez immár több puszta gyanúnál”.
Orbán Viktor gyerekkori ismerősének és jelenkori gazdasági alteregójának az érdekeltsége ugyanis 2017 végen vette meg az erőmű többségi részvénycsomagját (72,62 százalék) egy cseh holdinggal társulva. A vételár egymástól független sajtóértesülések szerint 5,9 milliárd forint volt. Az adófizetők pénzéből kicsengetett mostani 17,4 milliárd nemcsak ehhez képest sok, hanem ahhoz mérten is, hogy “Mészárosék” mi mindent műveltek ott szűk két évük alatt.
Például egy éve a tulajdonosi közgyűlés (akik, ugye, “Mészáros” emberei plusz a magyar állam képviselői voltak) megszavazta 11,2 milliárd forint osztalék kifizetését. A tulajdoni arányok alapján ebből 8 milliárd esik “Mészáros” érdekeltségére, vagyis az alteregó ismét nem bírt veszíteni egy az állammal kötött üzleten.
Amúgy erősen gyanítható, hogy a nagyvonalú osztalék fedezete többek között az a céltartalék volt, amit az előző, német tulajdonos a rekultivációra tett félre. Más nemigen lehetett, mert az erőmű masszív, több milliárdos veszteséget termelt. Például azért, mert “Mészáros” érdekeltsége a mostani állami visszavásárlás előtt értékesíthette az erőművi kvótaállományt a széndioxid-tőzsdén, amit egyébként törvény szerint megtehet – erről éppen lapunk tudósított idén februárban, és az információt máig nem cáfolta senki.
Az erőmű napi mínusz 80 milliós üzemelését ez mindenképpen befolyásolta, hiszen a forint romló árfolyama miatt az erőmű drágábban vásárolja vissza azt a kvótamennyiséget, ami egy károsanyag-kibocsátó vállalat a működéséhez elengedhetetlen.
De a baráti üzletfelek újbóli tranzakciója után ez már nem “Mészáros Lőrinc” gondja – a horribilis veszteség következményeit a magyar adófizetők nyögik majd. Ahogyan ezt a NER-ben eddig is láttuk, és ezután is látni fogjuk.
Durvát húzhattak Mészárosék a Mátrai Erőmű leadása előtt
Szakértők szerint nem teljesen áll meg a lábán az a magyarázat, hogy a CO2-kvóták miatti növekvő veszteség áll a háttérben. Illetve nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk. „ Ha tényleg az államnak kell megvásárolnia a CO2-kvótákat, akkor az nagyon csúnya költségeket jelent az adófizetők számára" - mondja egy energiaszektorban otthonosan mozgó forrásunk. | https://magyarnarancs.hu/narancsblog/zsiros-ner-es-biznisz-koronavirus-jarvany-idejen-128388 | https://web.archive.org/web/20200919230435/https://m.magyarnarancs.hu/narancsblog/zsiros-ner-es-biznisz-koronavirus-jarvany-idejen-128388 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-viktor-gyerekkori-ismerose-es-jelenkori-gazdasagi-alteregoja-a-jarvany-idejen-sem-jarhat-rosszul | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-04-01 07:49:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Mátrai Erőmű Zrt."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"energia",
"háttér",
"klientúra",
"államosítás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"erőmű"
] | [] |
50,331 | Búra alatt: így szálltak el a Biodóm-beruházás költségei | Nincs pénz befejezni a volt vidámparki területen épülő Pannon Parkot – jelentette be az állatkert vezetése decemberben. A kormány azóta felteszi a kezét és a fővárosra mutogat, Persányi Miklós, az állatkert főigazgatója pedig belebukott a történetbe. Mi történt a 43,7 milliárdos támogatással? | „Életem hetvenedik évébe léptem, és az utóbbi hónapokban munkámban jelentkező rendkívüli terhelés az egészségemet is próbára tette. A következő időszakban még tovább növekvő feladatokat felmérve, és tapasztalva a szervezetemet érő negatív hatásokat, magasabb vezetői feladatomtól visszavonulok” – írta Karácsony Gergely főpolgármesternek címzett múlt heti lemondó levelében Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója, aki a fenti megfogalmazással minden bizonnyal a Biodóm-beruházás elakadására célzott.
A hivatalosan Pannon Parknak nevezett projekt részeként az állatkert hatáskörében, a kormány támogatásával zajló építkezés a múlt év végéig látszólag zavartalanul haladt, és úgy tűnt, hogy az „Európa legnagyobb biodómjának” kikiáltott látványosság minden különösebb botrány nélkül el is készül. Decemberben azonban Persányi bejelentette, hogy a rendelkezésre álló pénz nem elég a teljes projekt befejezéséhez, számításai szerint további 20 milliárd forintra lenne szükség, hogy az idén elkészülő Biodómot be is tudják rendezni, és látogatásra kész állapotba hozzák az egész Pannon Parkot.
A hirtelen jött többletköltségigény miatt került a figyelem középpontjába nemcsak maga a beruházás, de a főigazgató szerepe is az eddig rendelkezésre bocsátott pénz elköltésében. A Pannon Park, és azon belül az óriási Biodóm ötletével ugyanis Persányiék álltak elő, amikor egyértelművé vált a Vidámpark felszámolása és területének az állatkerthez csatolása.
Ez utóbbi nem is nagyon volt kérdés, a 2012 novemberében a Fővárosi Közgyűlés elé került javaslat szerint az állatkert a korábbi területén már nagyon szűkösen fért csak el, ezért több állat tartását is mellőzni kellett, az intézmény nem kaphatott például új jegesmedvét; s valószínűnek tűnt, hogy 5–10 éven belül további nagy testű, nagy mozgásigényű állatokról kellett volna lemondania.
Az új, vidámparki területre akkor még két fejlesztési koncepció készült: a minimumprogram szerint nagyobb látványberuházások nélkül rendezték volna be a gyerekeknek szóló szórakoztató Meseparkot és a tematikus állatkerti részt, a Pannon Parkot, míg az akkor 12–15 milliárd forintnyira saccolt optimumprogramba került bele a Biodóm és az óriási akvárium is. A nagyobb, költséges attrakciók csak akkor készültek volna el, ha sikerül rájuk uniós vagy egyéb pályázati pénzt elnyerni. Hogy minél gyorsabban el lehessen indítani a pályázatokat, 2013. év elején az állatkerthez került a terület, a Vidámpark szeptember végén lehúzta a rolót, a kormány pedig 200 millió forinttal támogatta a projekt előkészítését.
A 2014 nyarán a közgyűlés elé került megvalósíthatósági tanulmányban már három különböző árú és ütemezésű verzió szerepelt a Pannon Parkról: a legolcsóbb forgatókönyv szerint csak egy új látogatóközpont és az akvárium épült volna meg a Biodóm nélkül; a második verzióban már szerepelt a Biodóm is, de csak a látogatóközpont és az akvárium után; a harmadik forgatókönyv szerint minden egyszerre épül meg. Ez utóbbi költségeit akkor 24,2 milliárd forintra taksálták. A megvalósíthatósági tanulmány az akkori számítások szerint 8 milliárddal olcsóbb második, részletekben felépülő verziót támogatta.
A kormány segítségével
Uniós pénzt nem sikerült szerezni a beruházáshoz, és a jelek szerint a három asztalon lévő koncepció közül a legdrágább mellett döntöttek: a kormány 2015 februárjában 25 milliárd forintot utalt ki egy kormányhatározattal a „Pannon Park projekt teljes és maradéktalan megvalósítására”, márciusban pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították a beruházást.
Az állatkert vezetése egyszerre ugrott neki mindennek, a tervezésre kiírt közbeszerzésben pedig már úgy szerepelt, hogy a Biodómon belülre kerülne „a vizes bemutatótereket összefogó Pannon-tenger Akvárium” és a látogatóközpont is. A tervezésre kiírt, egyetlen szereplős meghívásos közbeszerzésen az 1987-ben alakult Mérték Építészeti Stúdió Kft. – ma már Paulinyi(-Reith) & Partners Zrt. – nyerte el a munkát, mely cég például a Közlekedési Múzeum helyére tervezett Magyar Innováció Házának terveit is készítette, de hozzá kötődik egyebek mellett a Gozsdu-udvar rekonstrukciója vagy az ezredfordulón az újlipótvárosi Cézár-ház tervezése.
A tervek 2015-re elkészültek, a Biodóm 2016-ban megkapta az építési engedélyt, és a közbeszerzést is kiírták a kivitelezésre. Az azonban már ekkor kiderült, hogy az eredetileg becsült 25 milliárd forint nemhogy az egész Pannon Park-beruházásra nem elég, de az akváriumot magában foglaló Biodóm megépítésére sem.
A beruházó állatkert első körben ugyanis nettó 20,8 milliárd forintért keresett kivitelezőt a Pannon Park-projekt kulcsrakész megépítéséhez, de ennyi pénzért a két jelentkező, a Garancsi István tulajdonában álló Market Építő Zrt. (saját leányvállalatával, a VILATI Szerelő Zrt.-vel közösen), illetve a Strabag-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft. sem vállalta – az előbbi 34,6 milliárd, az utóbbi 36 milliárd forintos ajánlatot tett. A beruházó akkor arra jutott, hogy a munkaerőhiány, a minimálbér emelése, az építőanyag-árak emelkedése, illetve a forint árfolyamváltozása áll a jóval magasabb árajánlatok hátterében.
A márciusban eredménytelennek nyilvánított közbeszerzés után végül a kormány sietett az állatkert segítségére: nyáron egy kormányhatározattal további 18,7 milliárd forintot ítéltek meg a projektre, a befejezést pedig 2020. december 31-ig tolták ki. A Pannon Park megépítésére szánt összeg így a korábbi előkészítési támogatással együtt nettó 43,9 milliárd forintra ugrott, a megemelt költségkeretből pedig már elég pénz jutott a tárgyalásos közbeszerzésen kiválasztott kivitelezőnek, a Market Építőnek is.
A cég az építkezésre szánt 35 milliárdos keretből végül nettó 32,7 milliárdért vállalta a kivitelezést, a beruházás költségbecslési, költségmenedzseri, műszaki lebonyolítói és ellenőri feladatait pedig a más nagyberuházásoknál is hasonló feladatokat ellátó Főber Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Zrt., az Óbuda-Újlak Beruházás-szervező és Fővállalkozó Zrt. és a BATOZ Tanácsadó Kft.-ből álló konzorcium nyerte el 600 millió forintért.
A Market 2017 augusztusában felvonult a területre, és októberben letették a Biodóm alapkövét is. Ekkor még mindenki optimistán nyilatkozott, úgy tűnt, a kormánytámogatás arra is elég lesz, hogy berendezzék az épületet. Hoppál Péter akkori kulturális államtitkár úgy fogalmazott, „garanciát kaptunk arra, hogy a mostani árakat a következő három évben már tartani tudjuk”.
Elszálló költségek
Az árakat azonban nem tudták tartani. A problémák 2019-ben kezdtek jelentkezni: a költségvetés átvariálását a főváros és az állatkert már év elején kérte az Emberi Erőforrások Minisztériumától, igaz, ekkor még arról volt szó, hogy a beruházás végösszege nem változik. A Market szerződését az év folyamán kétszer is módosították, összesen mintegy 860 millióval emelve meg a beruházás értékét részben a Széchenyi Gyógyfürdőből vett víz minősége, részben pedig egyéb többletmunkák miatt. Ennek ellenére még 2019 májusában is arról volt szó a Fővárosi Közgyűlés elé került dokumentumokban, hogy bár a költségvetést át kellett ütemezni, elég lesz a pénz: áfával együtt összesen 56,15 milliárd forint, amelyből az utólag visszaigényelhető áfát az állatkert állja.
Valószínűleg már ekkor látható volt, hogy a nyilatkozatokkal ellentétben mégsem lesz elég a kormány által biztosított összeg az egész Pannon Park-beruházásra, ám Persányi Miklós bízott mind a főváros, mind a kormány jóindulatában. Az októberi önkormányzati választás azonban új helyzetet teremtett. Az állatkert decemberben bejelentette, hogy a 43,7 milliárdos állami támogatás csak az építkezés befejezéséhez lesz elegendő, a teljes projektre nem – ahhoz „akár 20 milliárdos nagyságrendben lehet szükség további forrásra”.
Az állatkertnél azzal indokolták a drágulást, hogy 2017-ben „a tervek korai készültségben voltak, egyes költségeket nem tudtak pontosan kalkulálni, sőt egyes elemeket még nem is ismerhettek a költségek felmérői”. A fejlesztési területhez ugyanis időközben hozzácsatolták az alig használt egykori Varannó utcát, az Országos Toxikológiai Intézet korábbi telkét, illetve némi vasúti területet is. Kiderült az is, hogy az állatkertnek kellene rendbe szedni az egyébként a kerítésen kívül lévő Hermina utat is, ami további 800 millió forintba kerülne; a munkaerőhiány, a bérek emelkedése és a forintárfolyam alakulása szintén megemelte a költségeket.
A jelentésből ugyanakkor kiderül az is, hogy maga a beruházás csúszik, s közben módosultak a kiviteli tervek is; „többlet szakértelem” jelent meg az állatkertnél, és bizonyos projektelemekre, például a rendezvények vagy a vendéglátás tárgyi eszközeire, illetve a szintén a területen lévő Hullámvasút/Mesecsónak korszerűsítésére nem terveztek be elég pénzt (csak ez utóbbi költségeit 2019 elején 2,5 milliárd forintra becsülték). A végeredmény az lett, hogy bár az építkezés befejezésére elég az állami támogatás, az állatokra, növényekre, műsziklákra, dekorációra, beléptetőrendszerre, kiállítási táblákra, illemhelyekre, padokra már nem.
Ki fogja befejezni?
A Market Építő Zrt. kérdéseinkre azt közölte, a cég miatt nem változott a Pannon Park megépítésének ára, de amit a szerződésükben vállaltak és teljesítenek (a Biodóm betonépületének felépítése, a gépészetének és lefedésének megvalósítása), az a beruházás első ütemének csak a 75 százaléka. A cég várhatóan májusban vonul le a területről, ekkor azonban még csak egy üres épület áll majd az állatkert rendelkezésére, a berendezésre további közbeszerzéseket kellene kiírni – de ez még nem történt meg.
Kérdéses tehát, hogy mi lesz a Biodóm sorsa, illetve honnan lesz pénz a berendezéséhez. Míg Persányi korábban bízhatott abban, hogy a kormány amiként a korábbi áremelkedést is finanszírozta, úgy a további esetleges drágulást is fedezi; csakhogy a kormány álláspontja az őszi választások óta láthatóan megváltozott.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter decemberben azt közölte, „reméli, hogy a főváros megoldja majd a problémát”, Fürjes Balázs Budapestért felelős államtitkár pedig a Magyar Nemzetnek adott interjújában kijelentette, hogy „amennyiben pluszforrás kell, azt most már a főváros tegye hozzá”. Fürjes a Demokratának egyébként arról beszélt, hogy a kormány már 62 milliárd forintot adott a projektre, de ilyen összegről más forrást nem találni.
Mostanra mindenesetre patthelyzet alakult ki, a kormány a fővárosra és az állatkertre tolja a felelősséget, és bár Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes úgy nyilatkozott az Átlátszónak, hogy mindenképpen be akarják fejezni a projektet, a fővárosnak nincs erre pénze. Fürjes felvetette ugyan, hogy a volt vidámparki parkoló helyére betervezett többszintes mélygarázs, az úgynevezett Hermina garázs forrásait, összesen 5,7 milliárd forintot csoportosítsák át a Biodómra, ezt egyelőre senki nem kommentálta érdemben – de a korábbi nyilatkozatok alapján ennyi pénz nem is lenne elég a projekt befejezésére.
A Városháza egyelőre tájékozódni próbál az ügyben, a főpolgármesteri hivatalból új gazdasági igazgatót küldtek az állatkerthez Mézes Rózsa személyében. A fővárosnál kérdéseinkre azt közölték, jelentése már a városvezetés előtt van, és egyelőre vizsgálják az abban foglaltakat. A főváros ugyanakkor saját ellenőrzését is megerősíti a beruházás felett, amikor a projekt vezetését a Budapest kizárólagos tulajdonában lévő, műszaki tanácsadással és mérnöki tevékenységgel foglalkozó, és a projektbe szervezési és koordinációs feladatokra eddig is bevont Enviroduna Kft. kezébe adja.
Utóbbinak azt is fel kell mérnie, hogy mi minden kell a Pannon Park befejezéséhez, az állatkert pedig csak e cég hozzájárulásával indíthat közbeszerzést vagy köthet szerződést. A projekt finanszírozása miatt kerestük az állatkertet is. Hanga Zoltán szóvivő azt válaszolta, hogy bizonyos kérdéseket még tisztázni kell, például hogy mi állatkerti, és mi fővárosi illetékességi körbe tartozó téma.
Elképzelhető azonban, hogy a kormánynak is érdekében áll a Biodóm befejezése. A HVG 2017 nyarán ugyanis arról írt, hogy az épület akár az 50 milliárdos költségvetésűre saccolt 2021-es vadászati világkiállítás egyik fő helyszíne lehetne. Kerestük ezzel kapcsolatban Kovács Zoltánt, a jövő évi rendezvényért felelős kormánybiztost, aki azonban nem reagált érdeklődésünkre.
Ha egyszer elkészülne, a főváros elé került dokumentumok szerint a Biodóm üzemeltetése éves szinten mintegy 2 milliárd forintba kerülne – vagyis nagyságrendileg nem sokkal többe, mint az új Puskás Arénáé, amire épp a múlt héten ítélt meg a kormány csak 2020-ra közel 1,9 milliárd forint közpénzt.
Az állatkert a korábbi tervekben rendszerint azzal érvelt, hogy a Biodóm beruházása hosszú távon megtérülne, önfenntartó tudna maradni, külön belépőjegyet is lehetne érte kérni, az átlagos 1 milliós látogatószámot pedig legalább 300–500 ezer fővel, jó esetben akár 700 ezerrel is meg tudná emelni.
Persányiék tavaly decemberben is azzal érveltek, hogy a Biodóm a drágulással együtt sem drágább azoknál a beruházásoknál, amelyeket „az ország az állampolgárai, a családok javára számos szektorban, így a kultúrában, sportban, turisztikában megvalósít”. Kérdés, hogy Persányi távozása után a városvezetés és egy új főigazgató mennyire fog tudni lobbizni a kormánynál további támogatásokért. Nem kizárt, hogy a kormány végképp elengedi a félkész beruházást, a kudarcért a fővárosra tolva a felelősséget.
Mi az a Pannon Park?
Az állatkerthez csatolt volt vidámparki területek egy részén kialakítandó tematikus park viseli majd a Pannon Park nevet. A területen a „pannon ősvadont” mutatnák be a miocén korban élt állatok mai rokonain keresztül, így ide helyeznék át például az elefántokat is, de új állatokat is beszereznének.
Az 5 hektáros területnek csak egy része lenne az 1,7 hektáros, UV-sugarakat is áteresztő különleges teflonfóliával fedett Biodóm, amelybe fákat, sétányokat, egy csatornát, és egy több mint 2 millió literes akváriumot is terveztek. A Biodómban állandó lenne a klíma, amit a Széchenyi Fürdő hulladékvizével, az üvegházhatással és a bevezetett távfűtéssel biztosítanának, de az épülethez kültéri kifutók és szabadtéri állattartó helyek is kapcsolódnának.
Az állatkerthez csatolt új terület másik részén „Mesepark” munkacímen külön beruházásként készült el 2018-ra az azóta Holnemvolt Várnak nevezett rész a régi műemlék körhintával, állatsimogatókkal, játszóházzal és játszótérrel, sünispotállyal és cápaneveldével.
(Cikkünk eredetileg a Magyar Narancs hetilap 2020 február 27-i számában jelent meg, most újraközöljük online teljes terjedelmében.) | https://magyarnarancs.hu/belpol/bura-alatt-127180 | https://web.archive.org/web/20220927113517/https://magyarnarancs.hu/belpol/bura-alatt-127180 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bura-alatt-igy-szalltak-el-a-biodom-beruhazas-koltsegei | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-02-27 14:03:00 | [] | [
"Fővárosi Állat- és Növénykert",
"Market Építő Zrt.",
"Városliget Zrt.",
"Vilati Szerelő Zrt."
] | [] | [] | [
"Városliget beépítése"
] |
50,332 | Választási csalás miatt nyomoznak Simonka választókerületében | A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt nyomoz a rendőrség a Dél-Békésben, erősítette meg a Narancs.hu információját a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság. A járvány miatt azonban elhalasztották a tömeges tanúmeghallgatásokat. | Az elmúlt év őszén az észak-békési körzet egyik választókerületében indult nyomozás választási csalás miatt, ahogy arról elsőként portálunk számolt be. Most a Békés megyei 4. számú országgyűlési választókerületében merült fel a csalás gyanúja.
A dél-békési körzetben 2018-ban már harmadjára választották meg országgyűlési képviselőnek azt a Simonka Györgyöt, akit később súlyos bűncselekményekkel vádolt meg a Központi Nyomozó Főügyészség. Sőt, a kormánypárti parlamenti képviselőnek az idén januárban indult büntetőperben már le is kellett ülni a vádlottak padjára.
Viharos választás a Viharsarokban
A két Békés megyei választási csalás közötti különbség, hogy míg az előbb kezdődött és Észak-Békést érintő eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányság folytatja, addig a dél-békésit a helyi rendőrök vizsgálják. Ennek oka nem ismert. Bár a nyomozóhatóság kérdéseink java részére nem adott választ, de más forrásból úgy tudjuk, (általában akkor szoktak áthelyezni a nyomozók egy ügyet egy másik kapitányságra, ha fennáll az elfogultság kockázata - a szerk.) mindkét ügy a 2018-as tavaszi, országgyűlési választással függ össze.
A Dél-Békésben folyó nyomozás egyben fordulatot is jelent, hiszen 2019 novemberében éppen arról írtunk, hogy két egykori ellenzéki országgyűlési képviselőjelölt, Füvesi Sándor (MSZP) és Szabó Ervin (Jobbik) választási csalások miatt tett feljelentése nyomán elindított eljárásokat sorra felfüggesztette a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság.
Így néz ki az aláírásgyűjtő ív
Fotó: valasztas.hu
Füvesi akkor úgy fogalmazott a Narancs.hu-nak, hogy mindez a hatóság részéről felhívás újabb választási csalásra. A szocialisták akkori jelöltje nevét több kamupárt ívén is megtalálta, holott nem támogatta őket. Szabó Ervin pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy sok estben az aláírásgyűjtő íveken a nevek sorrendje is egyezett, amiből az következik, hogy az adatokat egyszerűen átmásolták egyik ívről a másikra.
Magyarán a csalók megszerezték vagy esetleg megkapták egy olyan párt íveit, amelyik sikeresen gyűjtött támogató aláírásokat, majd az adatokat átmásolták a kamupárt íveire.
Indulási világrekord
Akkor elképesztően sokan, összesen 29-en akartak elindulni Békés megye 4. számú országgyűlési választókerületében - köztük e sorok írója is. (A szerző, a Narancs.hu vidéki témákkal foglalkozó rovatának szerkesztője, Bod Tamás - aki aktív közéleti szerepvállalását megelőzően is újságíró volt - azóta felhagyott a politikai tevékenységgel és visszatért eredeti szakmájába, 2018 ősze óta portálunk rovatvezetője - a szerk.).
A jelöltséghez szükséges minimum 500 aláírást elvben 26-an összegyűjtötték és indultak a voksoláson. Már akkor többen utaltak arra, hogy a jelöltek többsége nem is a győzelemre hajt, hanem a választópolgárok megosztására egy másik párt, illetve jelölt érdekeit szolgálva, esetleg az indulásért járó állami támogatást célozta meg.
Végül Simonka (Fidesz-KDNP) kis előnnyel nyert az ellenzék akkori legerősebb jelelöltje, Szabó Ervin (Jobbik) előtt.
Ám utóbb kétségek merültek fel, hogy mindenki szabályosan gyűjtötte össze és szerezte meg az induláshoz szükséges legalább félezer hiteles támogatói aláírást. Különösen annak fényében, hogy a 26 indulóból 21-en nem szereztek annyi voksot a 2018-as tavaszi választáson, mint ahány támogató aláírást elvben összeszedtek. Érdemes megjegyezni Kálmándi László nevét (az NP nevű formáció jelöltje volt), aki 13 vagy Csurár Józsefét (Jó Út MPP jelöltje), aki 14 voksot gyűjtött. Úgy tűnik, közvetlen ismerőseiken vagy családtagjaikon más nem voksolt rájuk.
Visszaélésekre gyanakodnak
Járvány után folytatódik a nyomozás
A Narancs.hu-t most többen is megkeresték a választókerületből és elmondták, hogy március közepén csak Mezőhegyesen több tucatnyi választópolgár kapott a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályától tanúkihallgatásra szóló idézést április első napjaira. Ennek helyszíne a mezőhegyesi rendőrőrs lett volna. Ám az időközben kitört koronavírus-járvány és az ennek nyomán elrendelt korlátozó intézkedések miatt egyelőre lefújtak ezek a meghallgatásokat.
A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság lapunknak megerősítette: választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt nyomoznak Dél-Békésben is.
Pártok, listák, kérdések
Fotó: valasztas.hu
Új időpont nincs. Találgatások viszont vannak. Feltehetően a nyomozók arra lesznek majd kíváncsiak, hogy az adott parlamenti képviselőjelölt támogatói ívein ténylegesen a behívott választópolgárok aláírása szerepel-e.
Egy mezőhegyesi választó már rögtön a két évvel ezelőtti voksolás után utánanézett a dolgoknak. Nem kevesebb, mint tizenhárom jelölőszervezetnél találta meg az aláírását, holott csak két aspiránst támogatott – mondta a Narancs.hu-nak. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/elfujta-a-koronavirus-a-simonka-korzetben-valasztasi-csalasok-ugyeben-elrendelt-tanukihallgatasokat-128633 | https://web.archive.org/web/20200422215845/https://m.magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/elfujta-a-koronavirus-a-simonka-korzetben-valasztasi-csalasok-ugyeben-elrendelt-tanukihallgatasokat-128633/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/valasztasi-csalas-miatt-nyomoznak-simonka-valasztokeruleteben | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-04-09 08:46:00 | [
"Simonka György"
] | [] | [
"Békés megye",
"Mezőhegyes"
] | [
"csalás",
"elfogultság",
"választások - népszavazás"
] | [] |
50,333 | Mészáros Lőrinc testvére veszélyhelyzetben is nyert egy 400 milliós tendert a közútkezelőtől | Vannak dolgok, amelyeken a veszélyhelyzet sem változtat. Ilyen például a Magyar Közút Nonprofit Zrt. munkaruhára vonatkozó köbeszerzése, amelyet – úgy látszik – minden körülmények között Mészáros Lőrinc testvérének cége nyer el. Most éppen nettó 400 millió forint keretösszegben. | Vannak dolgok, amelyeken a veszélyhelyzet sem változtat. Ilyen például a Magyar Közút Nonprofit Zrt. munkaruhára vonatkozó köbeszerzése, amelyet – úgy látszik – minden körülmények között Mészáros Lőrinc testvérének cége nyer el. Most éppen nettó 400 millió forint keretösszegben.
A Pegazus Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. lett a befutó azon a nyílt közbeszerzési eljáráson, amelyet a Magyar Közút Nonprofit Zrt. írt ki munkaruha beszerzésre – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A cég feladata lesz a közútkezelő Kelet-Magyarország és Nyugat-Magyarország területén dolgozó alkalmazottjainak munkaruhával való ellátása nettó 400 millió forint keretösszegben. Ez a szerződés szerint több ezer darab narancssárga láthatósági öltönyt, narancssárga derekas nadrágot, kék pamut öltönyt, kék derekas nadrágot, narancssárga láthatósági overált, citromsárga láthatósági overált, lángálló öltönyt, lángálló derekas nadrágot, valamint vegyszerálló öltönyt jelent.
A Pegazus mellett további négy cég jelentkezett a munkára, de érdekes módon mindannyian érvénytelen ajánlatot nyújtottak be, így ezúttal is Mészáros Lőrinc testvérének cége nyerte a Magyar Közút tenderét. Ahogy tavaly számos más alkalommal is: a cég 2019-ben legalább hétszer bizonyult a legjobb ajánlattevőnek a közútkezelő által kiírt közbeszerzéseken.
2019 januárjában 567 millió forintért vett tőlük – az ország különböző pontjaira szánt – 34 darab aszfalttömörítő gépet az állami cég, majd áprilisban egy 460 millió forintos tenderen is befutó lett a Pegazus. Akkor nyári és téli adapterek beszerzésére írt ki pályázatot a közútkezelő, és az öt részre bontott pályázatból négynél a Pegazus Trade Kft. lett a nyertes. Május végén egy 105 millió forintos megbízást húztak be (munkaruházat gyártására), majd júniusban ugyanerre nettó 115 milliót nyertek. Egy hónappal később ők vitték el a téli ruházat beszerzésére kiírt pályázatot is nettó 145 millió forintért, majd szeptember végén a közútkezelő egyéni védőeszközeinek beszerzését is a Pegazus Trade teljesíthette nettó 400 millió forintért.
Évek óta szárnyal
Az 1992-ben alapított cég 2011-ben lett Mészáros Lőrinc testvérének, Mészáros Jánosnak a tulajdona. A sikertörténet ezután kezdődött: 2013-ban 40, 2014-ben 69, 2015-ben pedig 188 millió forintos árbevételt ért el a kft. Aztán hirtelen még jobban meglódult a szekér: 2016-ban hirtelen egymilliárdra ugrott a forgalma, amit 2017-ben (amikor szintén sok közbeszerzést nyertek a Közútkezelőtől, illetve a MÁV-tól) sikerült megduplázniuk.
Az akkori 2,3 milliárdos forgalmat azonban 2018-ban visszaesés követte: akkor „mindössze” 1,3 milliárdos forgalmat könyvelhettek el. Ennek ellenére Mészáros testvére 150 millió forintos osztalékot vehetett ki csak a Pegazus Trade 204,5 millió forintos adózott eredményéből.
Mészáros Jánosnak ugyanis több másik, szintén jól prosperáló vállalkozása is van. A Herceghalom Interat Kft. 187,5 milliós hasznot hozott 2018-ban, míg a harmadik, az Agro-Felcsút Kft. 238,5 milliós adózott eredménnyel zárta a 2018-as évet. Ami pedig közös mindhárom cégben: több százmilliós értékben nyertek el megbízásokat a Magyar Közúttól.
Mészáros Lőrinc testvérétől vesz sószórókat a Magyar Közút 770 millióért
Az Agro-Felcsút Kft. berendezéseivel síkosságmentesítik az utakat az országban. Az EU-s közbeszerzési értesítő május 24-i számában jelent meg a Mészáros-család újabb üzleti sikere. A felcsúti polgármester testvérének, Mészáros Jánosnak tulajdonában lévő Agro-Felcsút Kft.-vel nettó 770,2 millió forintos keretszerződést kötött az állami tulajdonú Magyar Közút Zrt., amely előzetesen kicsit olcsóbbra, nettó 755,5 millió forintra becsülte a beruházás értékét.
A céginformációkat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A Magyar Közút Nonprofit Zrt. úthibák javításán dolgozó munkatársai kátyúznak Salgótarjánban 2017. február 8-án. (fotó: MTI/Komka Péter) | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/04/14/meszaros-lorinc-testvere-veszelyhelyzetben-is-nyert-egy-400-millios-tendert-a-kozutkezelotol/ | https://web.archive.org/web/20230328220144/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/04/14/meszaros-lorinc-testvere-veszelyhelyzetben-is-nyert-egy-400-millios-tendert-a-kozutkezelotol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-testvere-veszelyhelyzetben-is-nyert-egy-400-millios-tendert-a-kozutkezelotol | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-04-14 12:22:00 | [
"Mészáros János"
] | [
"Magyar Közút Nonprofit Zrt.",
"Pegazus Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"klientúra",
"kereskedelem"
] | [] |
50,334 | Lassan elkészül a bő kétszeresére drágult Bozsik Stadionnal a kormányközeli kivitelező | Javában épül Budapest legújabb sportlétesítménye, a Bozsik Stadion Kispesten, ami a Honvéd új otthona lesz. Nemrég látványos fázisba ért a beruházás: felkerültek az épületre a borítólemezek. A stadiont eredetileg 5 milliárd forintból tervezték felhúzni, de csak 11,7 milliárdért találtak rá kivitelezőt. Egy kormányhatározat szerint azonban az új komplexum ára akár 17 milliárdra is nőhet, az építkezéssel pedig NER-közeli vállalkozók járnak jól. | Javában épül Budapest legújabb sportlétesítménye, a Bozsik Stadion Kispesten, ami a Honvéd új otthona lesz. Nemrég látványos fázisba ért a beruházás: felkerültek az épületre a borítólemezek. A stadiont eredetileg 5 milliárd forintból tervezték felhúzni, de csak 11,7 milliárdért találtak rá kivitelezőt. Egy kormányhatározat szerint azonban az új komplexum ára akár 17 milliárdra is nőhet, az építkezéssel pedig NER-közeli vállalkozók járnak jól.
Támogasd az Átlátszót szja1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
A stadion borítólemezei a Honvéd színeiben, pirosban, feketében és fehérben pompáznak, és már az első székeket is elhelyezték a lelátón. A munka eme fontos fázisáról a kormányközeli építőcégek és állami beruházások kapcsán mindig jól értesült, és kizárólag pozitív hangvételű cikkeket közlő Magyar Építők mérföldkőként számolt be a kivitelező WHB fotóival illusztrálva. Mi is körbefotóztuk a létesítményt, így senki sem marad le a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásról.
Drágább stadiont tudunk építeni
2014-ben dőlt el, hogy a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében új, többfunkciós létesítmény épülhet a Bozsik Stadion helyén. “Én úgy gondolom, hogy ez 2015 végére elkészül, de pontos időpontot majd csak akkor tudunk mondani, amikor meglesz a közbeszerzés" – jelentette ki még 2014 elején George F. Hemingway, a Budapest Honvéd akkori tulajdonosa.
A közbeszerzést először 2016 végén írták ki a stadionra, majd nyolc hónap alatt ötször is módosították a határidőket. Azonban 2017. szeptember közepén eredménytelen lett az eljárás, mert az új stadionra szánt 5 milliárd forintért nem találtak kivitelezőt. Csak egy évvel később, több mint dupla áron zárult le a Bozsik Stadion építési munkálataira kiírt tender:
nettó 11,8 milliárd forintért, közös ajánlattevőként a Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft. és a West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte el a megbízást.
A műszaki leírás szerint az új Bozsik Stadion az UEFA (Európai Labdarúgó-szövetség) 4-es kategóriájába kerül. A szövetség a kategóriákat 1-től 4-ig számozza, és minél magasabb sorszámú kategóriába tartozik egy létesítmény, annál jobbnak számít.
A legmagasabb, 4-es besoroláshoz komoly követelményeknek kell megfelelni, például minimum 8000 férőhelynek és abból 500 VIP-nak kell lennie. Az előírás szerint legalább 150 VIP parkolóhelyre is szükség van, ami a 438 parkolóhely egyharmadát teszi ki. Az Index írt még arról korábban, hogy mennyire aránytalanok ezek az elvárások az új Bozsik stadion óriási méretéhez képest. A lelátórész ugyanis 8200 néző befogadására lesz alkalmas, a média képviselőinek minimum 200 négyzetméter jár, és 25 közvetítőállomás is követelmény, a korszerű pályavilágítási-rendszer pedig HD-minőségű közvetítéseket tesz majd lehetővé. A beruházás keretében egy háromemeletes főépületet is megépítenek, ahol a sporttechnológiai területek, a VIP helyiségek kapnak majd helyet.
17 milliárdra emelkedhet az összeg
Nem sokkal a tender eredményhirdetése után, 2018 októberében a Magyar Közlönyben megjelent (25-26. oldal) egy kormányhatározat, amely szerint a 2019-es központi költségvetésből 9,35 milliárdot biztosítanak a stadion felépülésére, 2020-ban pedig további 4,2 milliárd forintot. Ha ezt a két összeget összeadjuk, máris 13,55 milliárd forintot kapunk.
A kormányhatározat rögzíti azt is, hogy 2019-ben maximum 12,8 milliárd forintot, 2020-ban pedig maximum 4,2 milliárd forint állami pénzt költhetnek a stadionra, tehát összesen 17 milliárdot.
Ezenkívül a 2018-as évre még megdobták a stadiont 1 milliárd forinttal labdarúgó sportlétesítmény fejlesztés jogcímen.
A régi stadion bontása 2019. február 18. és március 29. között zajlott. Miután lebontották a létesítményt, Szabó Tünde sportért felelős államtitkár és George F. Hemingway, a Budapest Honvéd labdarúgócsapat akkori tulajdonosa 2019 márciusában rakta le az új Bozsik Stadion alapkövét. Az eseményen George F. Hemingway azt ígérte, hogy az új stadion műszaki átadása 2020. június 12-én lesz, és a "besorolása alapján csak Bajnokok Ligája-döntőt nem tudunk majd rendezni benne, azon kívül azonban mindent".
A Honvéd 2019-ben Fidesz-közelbe került: a csapatatot a Metalcom-csoporthoz tartozó befektetőcég, a Reditus Equity Zrt. vásárolta meg. A cégcsoport tulajdonosa a szentesi Bozó Zoltán fideszes politikus, a Metalcom pedig azzal lett ismert, hogy ők üzemeltetik a déli határon épített kerítést, amiért öt év alatt 6,5 milliárd forintot kapnak a magyar államtól.
8200 szék túlzás lehet 2700 nézőre
A Honvéd 2018-ban közzétette, hogyan növekedett az elmúlt években a látogatói száma a stadionban. Ha megnézzük az éves átlagokat, akkor láthatjuk, hogy az új, 8200 fő befogadóképességű stadion “kicsit" túlméretezett a szurkolótáborhoz. A megnyitóra az újdonság ereje miatt lehet, hogy megtelnek a lelátók, de kérdés, hogy sikerül-e megháromszorozniuk a látogatószámot, ami ahhoz kellene, hogy ne üres lelátók előtt játsszon a csapat.
A 2015/2016-os szezonban 24 756 fő néző fordult meg a Bozsik Stadionban, ami 1 547 fős átlagot jelent
A 2016-2017-es szezonban összesen 47 122 fő néző volt a Bozsik Stadionban, ez átlagban 2 772 fő
A létesítmény megközelítése sem túl könnyű, ugyanis a Határ úti metrómegállótól még buszra vagy villamosra kell szállni. A stadion egyik érdekessége viszont, hogy a vendégszurkolók egy, a vasúti sínek feletti, 20 méteres hídon keresztül közelíthetik meg a szektorukat. Ilyen vasúti hidakkal nem szokta elkényeztetni a MÁV az utazóközönségét, elég csak megnézni a közelben található, s valószínűleg nagyobb forgalmat lebonyolító Kőbánya-Kispest vasútállomás lerohadt, vasúti pálya felett átívelő gyalogos-felüljáróját.
Tavaly szeptemberben még nem volt tisztázott, hogy a létesítmény egyáltalán felépülhet-e, miután Karácsony Gergely, Budapest új polgármestere a kampányában stadionstopot ígért. A szurkolóknak azonban nem kellett sokáig aggódniuk, mert Gajda Péter, Kispest MSZP-s polgármestere megnyugtatta őket, hogy a folyamatban lévő beruházásokat nem állítják le: "Biztosíthatom Önöket, hogy nincs tehát sem a főváros új vezetésének, sem nekem olyan szándékunk, hogy a már épülő stadionberuházás ellen bármi módon fellépjünk".
Orbán Viktor páholytársa kaszálhatott
A kivitelezést végző Pharos ’95 Kft. neve ismerős lehet Felcsútról is: a cég nemcsak pályákat épített az akadémiának, hanem a cégtulajdonos, Végh Gábor adományozta az intézménynek Puskás Ferenc egészalakos szobrát is. A cégnek a faluban telephelye is van, a Fő utca 311/5. hrsz. alatt, ami a cégjegyzék adatai szerint Mészáros Lőrinc állandó lakcíme, de a Mészáros és Mészáros Kft. székhelye is egyben. A Pharos ’95 Kft. éves forgalma 2017-ben 3,5 milliárd, 2018-ban pedig közel nettó 3,9 milliárd forint volt. A cég tulajdonosa korábbi sajtóhírek szerint a VIP páholyban szurkolt együtt a miniszterelnökkel a Pancho Arénában.
Végh Gábor egyébként 2014-ben a Pharos ’95 Kft.-n keresztül a zalaegerszegi futballcsapat, a ZTE FC Zrt. tulajdonosa lett, és 2018-ban lefotóztuk, ahogy Mészáros Lőrinc lányával együtt hagyta el a budapesti repülőteret a miniszterelnök által is használt luxus magánrepülőgép landolása után.
A Bozsik stadion másik kivitelezője, a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában álló WHB éves forgalma 2017-ben nettó 41,3 milliárd forint, 2018-ban pedig 50,1 milliárd forint volt. A győri építési vállalkozás bevételeinek jelentős részét állami beruházások teszik ki, így például a cég nyerte a szegedi és a soproni uszoda, egy győri parkoló, vagy a Ligetben épülő mélygarázs kivitelezésére kiírt közbeszerzést is, és a WHB húzta fel az emlékezetes vizes vb híres ugrótornyát is.
A cég azonban nem csak stadiont, hanem kórházat is tud építeni: a közelmúltban ők kezdték el a járványkórház építését Kiskunhalason. Továbbá az Épkar Zrt. mellett a WHB volt a másik tagja annak a konzorciumnak, ami még 2015-ben kezdte el a a budai Kútvölgyi Kórház felújítását, azonban a koronavírus miatt karanténkórházzá avanzsált épület borítás nélkül maradt, és úgy áll azóta is. A felújítási munkák jogviták miatt teljesen abbamaradtak, és a legutóbbi hírek szerint peres eljárás van folyamatban a megrendelő és a kivitelező között.
A fotók a szerző felvételei. A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltatta.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | https://atlatszo.hu/2020/04/14/lassan-elkeszul-a-bo-ketszeresere-dragult-bozsik-stadionnal-a-kormanykozeli-kivitelezo/ | https://web.archive.org/web/20220131174930/https://atlatszo.hu/2020/04/14/lassan-elkeszul-a-bo-ketszeresere-dragult-bozsik-stadionnal-a-kormanykozeli-kivitelezo/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lassan-elkeszul-a-bo-ketszeresere-dragult-bozsik-stadionnal-a-kormanykozeli-kivitelezo | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-04-14 12:24:50 | [
"Bozó Zoltán",
"Paár Attila",
"Végh Gábor"
] | [
"Budapest Honvéd FC",
"Pharos ’95 Kft.",
"Reditus Equity Zrt.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [] | [
"stadion"
] | [] |
50,337 | Schmidt Mária közalapítványa ingyen megkapja épületeit | Eddig bérelték, most ingyen megkaphatják.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány ingyen tulajdonba kapja azt a két állami épületet, amelyeket eddig bérelt.
Érdekes a törvényjavaslat indoklása. „Az épület állagmegóvásával kapcsolatban az eltelt több mint 20 évben a bérbeadó részéről nem történt intézkedés, így mára energetikai hatékonyság szempontjából rendkívül elavult, fenntartása nem gazdaságos. Szükséges a nyílászárók cseréje, az épület külső szigetelése, a fűtési rendszer, valamint a villanyvezetékek cseréje is." | A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány ingyen tulajdonba kapja azt a két állami épületet, amelyeket eddig bérelt.
Érdekes a törvényjavaslat indoklása. „Az épület állagmegóvásával kapcsolatban az eltelt több mint 20 évben a bérbeadó részéről nem történt intézkedés, így mára energetikai hatékonyság szempontjából rendkívül elavult, fenntartása nem gazdaságos. Szükséges a nyílászárók cseréje, az épület külső szigetelése, a fűtési rendszer, valamint a villanyvezetékek cseréje is."
Mivel az épület jelenleg nem a közalapítvány tulajdona, így a nagyobb beruházásokat, valamint a szükséges átalakításokat jelenleg nem végezheti el a bérbeadó engedélye és hozzájárulása nélkül”, ezért jobb, ha ő lesz a tulajdonos. Vagyis a kormány saját intézményét bírálja egy épület 20 éves elhanyagolásáért, sőt burkoltan még arra is céloz az idézett mondat, hogy a tulajdonossal nehéz vele tárgyalni a munkákhoz adandó hozzájárulásról.
Egyúttal elengedik a közalapítványnak a Nemzeti Vagyonkezelőnél fennálló „vagyonkezelési díjtartozását”. Igaz, a Terror Háza Múzeumot, a XX. Század Intézetet, a XXI. Század Intézetet, a Kommunizmuskutató Intézetet, a Habsburg Történeti Intézetet, a Kertész Imre Intézetet működtető intézmény nem adhatja el a két budai épületet. Hogy pénze honnan lesz arra a felújításra, amire az államnak nem volt, arról nem szól a javaslat. De a 2020-as költségvetési törvény szerint működésre 6,2 milliárd, „felhalmozási kiadásként” egymilliárd forint közpénzt kap.
Schmidt Máriáról írtunk már ma: | https://hvg.hu/ingatlan/20200401_Schmidt_Maria_kozalapitvanya_ingyen_megkapja_az_epuleteit | https://web.archive.org/web/20211221003900/https://hvg.hu/ingatlan/20200401_Schmidt_Maria_kozalapitvanya_ingyen_megkapja_az_epuleteit | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/schmidt-maria-kozalapitvanya-ingyen-megkapja-epuleteit | HVG | hungarian-news | 2020-04-01 15:45:00 | [
"Schmidt Mária"
] | [
"Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Terror Háza Múzeum",
"XXI. Század Egyesület"
] | [] | [
"ingatlan",
"civilek",
"történelem",
"klientúra",
"tudomány"
] | [] |
50,338 | A kormányhivatal vizsgálja Czeglédy Csabáék 29 milliós erzsébetvárosi szerződését | A kormányhivatal szerint a VII. kerület nem indokolta meg a szerződéskötést az ügyvédi irodával. Niedermüller Péter polgármester szerint minden önkormányzat köt hasonló szerződéseket.
Budapest Főváros Kormányhivatala vizsgálja Niedermüller Péter erzsébetvárosi DK-s polgármesternek a Czeglédy és Társai Ügyvédi Irodával kötött 29 millió forintos szerződését – közölte a kormányhivatal csütörtökön.
Niedermüller szerint nem kellene most ügyvédi díjra költeni, ha nincsenek egyértelmű jelek arra, hogy 2019 előtt több különböző gazdasági bűncselekményt is elkövettek. A polgármester azt állítja a posztjában, hogy 1 milliárd forintot tűnt el, és a Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda az ingatlanpanamák felderítésén dolgozik. Azt is hozzátette, csak napok kérdése, és megindul a büntetőeljárás, | Budapest Főváros Kormányhivatala vizsgálja Niedermüller Péter erzsébetvárosi DK-s polgármesternek a Czeglédy és Társai Ügyvédi Irodával kötött 29 millió forintos szerződését – közölte a kormányhivatal csütörtökön.
A közlemény szerint a kormányhivatal korábban körlevelében arra kötelezte az önkormányzatokat, hogy a veszélyhelyzet idején fennálló jogkörökre hivatkozva, átruházott hatáskörben meghozott döntéseket és az azokat megalapozó dokumentumokat a döntést követően haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül küldjék meg a törvényességi felügyeletet gyakorló kormányhivataloknak.
Szerintük Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester a veszélyhelyzet idején fennálló jogköreire hivatkozva átruházott hatáskörben, polgármesteri döntésként kötötte meg a 29 millió forintos szerződést.
Mivel a szerződéskötést indokoló, azt megalapozó dokumentumokat az önkormányzat csütörtökig nem küldte meg, ezért a kormányhivatal vizsgálatot indított az ügyben – közölték. Egyben felszólították a kerület jegyzőjét, hogy öt munkanapon belül küldje meg a dokumentumokat, ha pedig azok nem állnak rendelkezésre, indokolja meg, hogy miért kötötték a szerződést.
Niedermüller Péter a Facebookon reagált az ügyre. Azt írta, az összes önkormányzat köt szerződést ügyvédi irodákkal, nagyjából ugyanazokra a feladatokra mint ők, nagyjából ugyanennyi pénzért. A szerződésben szereplő ár a piaci árnál nem magasabb.
A díjazásra kitérve azt mondta, hogy az ügyvédi iroda a díjazást havi bontásban kapja meg. "A 29 millió forint nem azt jelenti, hogy egyben vagy részletekben ennyi pénzt kap, hanem, hogy ennél többet nem kaphat. Minden hónapban elszámolás történik, és csak az elvégzett munkák után fizetünk" – írta a polgármester.
Niedermüller szerint nem kellene most ügyvédi díjra költeni, ha nincsenek egyértelmű jelek arra, hogy 2019 előtt több különböző gazdasági bűncselekményt is elkövettek. A polgármester azt állítja a posztjában, hogy 1 milliárd forintot tűnt el, és a Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda az ingatlanpanamák felderítésén dolgozik. Azt is hozzátette, csak napok kérdése, és megindul a büntetőeljárás,
a közel 30 oldalas feljelentés tegnap készült el, ezért tegnap feljelentést tettek a BRFK Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályán.
A polgármester arról nem írt a bejegyzésében, hogy a kormányhivatalnak megküldték-e a szerződéskötés indoklását. | https://hvg.hu/itthon/20200416_czegledy_csaba_niedermuller_kormanyhivatal | https://web.archive.org/web/20201022155041/https://hvg.hu/itthon/20200416_czegledy_csaba_niedermuller_kormanyhivatal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormanyhivatal-vizsgalja-czegledy-csabaek-29-millios-erzsebetvarosi-szerzodeset | HVG | hungarian-news | 2020-04-16 15:58:00 | [
"Czeglédy Csaba"
] | [
"Budapest Főváros VII. kerület Önkormányzata (Erzsébetváros)"
] | [
"Bp. VII. kerület",
"Budapest"
] | [
"ügyvédek",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
50,339 | A fideszes pártiskola beveszi magát a munkásőrszékházba is | A elitképzőt fenntartó alapítvány akkora indulótőkét kap, mint a hússzor több diákot oktató Corvinus Egyetem. Alaposan kistafírozza a kormány a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC), illetve az azt fenntartó Tihanyi Alapítványt. | kultúra
2020.04.17. 17:30 4 perc
Már magyarul is olvasható Paolo Giordano Járvány idején című regénye, amit a nemzetközileg is ismert olasz írózseni még februárban kezdett el írni római karanténjában, és rekordgyorsasággal adtak ki egyszerre több országban is. A szerző szerint a koronavírus legyőzéséhez mindenki három dologgal járulhat hozzá: erővel, áldozathozatallal és türelemmel. | https://hvg.hu/360/202016_partiskola_amunkasorszekhazban | https://web.archive.org/web/20220506054722/https://hvg.hu/360/202016_partiskola_amunkasorszekhazban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fideszes-partiskola-beveszi-magat-a-munkasorszekhazba-is | HVG360 | hungarian-news | 2020-04-16 17:51:53 | [] | [
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"Tihanyi Alapítvány"
] | [] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"támogatás",
"klientúra"
] | [] |
50,340 | Keletre küldték portyázni a minisztériumi tanácsadót. Olyan cégnél talált maszkokat, ahol az apja az egyik vezető | Húsz nappal a koronavírus magyarországi megjelenése után, március 24-én Orbán Viktor a repülőtéren fogadta az első nagyobb, Kínából érkező szállítmányt: 3 millió védőmaszk, százezer teszt és 86 lélegeztetőgép jött aznap. „Jól néz ki” – mondta Orbán egy mellette álló férfinak, akit az érkezésekor könyökpacsival üdvözölt, majd köszönetet mondott neki az eszközökért: „Hálásak vagyunk. Portyázzon tovább.” | Húsz nappal a koronavírus magyarországi megjelenése után, március 24-én Orbán Viktor a repülőtéren fogadta az első nagyobb, Kínából érkező szállítmányt: 3 millió védőmaszk, százezer teszt és 86 lélegeztetőgép jött aznap.
„Jól néz ki” – mondta Orbán egy mellette álló férfinak, akit az érkezésekor könyökpacsival üdvözölt, majd köszönetet mondott neki az eszközökért:
„Hálásak vagyunk. Portyázzon tovább.”
A férfit, akinek Orbán hálálkodott, ifj. Kovácsics Ivánnak hívják, 38 éves, jól beszél kínaiul és jelenleg tanácsadóként dolgozik az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM). Ez a minisztérium intézett az elmúlt hetekben több, a koronavírussal kapcsolatos állami beszerzést. Ezek nagy részét (összesen 5,8 milliárd forintnyi megrendelést) egy kínai tulajdonú cég, a CECZ Közép-európai Kft. nyerte el.
A 2011-ben alapított CECZ-nek éveken keresztül évi 100-150 milliós forgalma volt, amely 2018-ban 275 millió forintra emelkedett, de még így is nagyon messze volt attól a milliárdos nagyságrendtől, amit a védőfelszerelések beszerzése jelent. A cég korábban nem nyert állami megrendeléseket, az elmúlt években szinte teljes bevétele külföldi tevékenységből származott.
A reptéren feltűnő ifj. Kovácsics számára azonban nem ismeretlen a cég: a CECZ stratégiai vezérigazgató-helyettese ugyanis nem más, mint édesapja, idősebb Kovácsics Iván. Ő korábban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vám- és pénzügyőri elnökhelyettese volt – 2014-ben is, amikor korrupció gyanúja miatt több NAV-os vezetőt kitiltottak az Egyesült Államokból. Kovácsics akkor azt mondta, tudomása szerint nincs rajta a kitiltottak listáján. Röviddel a botrány után távozott a NAV-tól, a CECZ-nél pedig 2017 novemberében került vezető pozícióba.
„Nagyon büszke voltam, hogy a fiam ott volt a repülőtéren” – mondta a Direkt36-nak idősebb Kovácsics. Azt állította, hogy fiával nem szoktak munkáról beszélni, a CECZ operatív irányításában pedig nem vesz részt, nem vezető tisztségviselő, csak „víziógyártással” foglalkozik. Kovácsics arra a kérdésre nem válaszolt, hogy a fia milyen módon vett részt az eszközök beszerzésében, azt javasolta, hogy ezt személyesen tőle kérdezzük meg. Az ITM és ifj. Kovácsics nem válaszolt a kérdéseinkre.
Támogasd a Direkt36-ot, hogy még több ilyen cikket tudjunk írni!
Az igazi barátok
Március második felében szinte naponta adott hírt arról a kormány, hogy a koronavírus elleni harchoz újabb és újabb eszközöket szállítottak: maszkokat, védőfelszereléseket, teszteket, fertőtlenítőszereket, lélegeztetőgépeket. Több ezzel kapcsolatos miniszteri megszólalás is azt érzékeltette, hogy a helyzet drámai, ilyen eszközöket beszerezni nagyon nehéz, rendkívül jó kapcsolatok kellenek hozzá.
„A világ valamennyi országa ma Kína ajtaján kopogtat, illetve dörömböl” – mondta a parlamentben Szijjártó Péter. A külügyminiszter március végén a kínai nagykövettel is találkozott, akinek azt mondta: a kihívások jók arra, hogy „megtudjuk, hogy kik az igazi barátok.” Szijjártó szerint Magyarországnak sikerült időben megkötni a szükséges szerződéseket, tonnaszámra érkeznek a szállítmányok Kínából.
A szállítmányok többségéről nem közölték, hogy pontosan milyen típusú és hány darab eszközt tartalmaztak, és ezeket melyik intézmény, mennyi pénzért szerezte be, vagy esetleg ki adományozta. Az erre vonatkozó egy hete feltett írásbeli kérdéseinkre az Operatív Törzs, az ITM és az Emberi Erőforrások Minisztériuma sem válaszolt.
A közbeszerzési értesítőben azonban a márciusi beszerzések egy részét lehetett azonosítani:
Ezeknek a közbeszerzéseknek a lebonyolítására a nyilvános dokumentáció szerint az ITM jelölte ki a Semmelweis Egyetemet (SE-t). A járványügyi vészhelyzetre való tekintettel azonban itt nem volt nyílt verseny, hanem úgynevezett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során választották ki a beszerző cégeket.
A szerződések megkötése előtt az SE megvizsgálta a „járványhoz kapcsolódó egészségügyi termékek” piacát, és több esetben is a CECZ Kft.-t találta az egyetlen olyan gazdasági szereplőnek, amely - a közbeszerzési dokumentumok szerint - „feltehetően képes a szerződés teljesítésére”. Az nem derül ki a közbeszerzési dokumentációból, hogy mi volt a cég előnye versenytársaival szemben.
Támogasd a Direkt36-ot az adód 1%-ával!
A céggel először március 16-án kötöttek három szerződést (tesztek, védőeszközök és lélegeztetőgépek beszerzésére), majd 27-én újabb eszközbeszerzésre kapott megbízást a CECZ. Március közepén nemcsak a CECZ-től, hanem egy magyar tulajdonú cégtől, a Kromat Kft.-től is rendelt védőeszközöket az SE. Bár a két cég hasonló termékek (például maszkok, védőruhák) beszerzésére kapott megbízást, a versenyeztetés helyett két külön szerződést kötöttek a két céggel: az SE mindkét esetben azt közölte, hogy nem volt más piaci szereplő, aki tudta volna teljesíteni a szerződést.
A március végi eszközbeszerzéshez az SE már három potenciális beszállítót is azonosított, de végül „az előzetes egyeztetések során” csak a CECZ Kft. tudta vállalni a feltételek teljesítését.
Az a dokumentumokból nem derül ki, hogy ifj. Kovácsics Iván, akinek Orbán megköszönte az első nagyobb szállítmányt, pontosan milyen módon vett részt az eszközbeszerzésben. „Fürkészeket és portyázókat küldtem ki a világ minden részére és minden égtáj felé. A kereskedők és a diplomaták is dolgoznak” – mondta korábban Orbán, de ennél több részletbe ő sem ment bele.
Különleges gazdasági övezet
A kínai-magyar kapcsolatok terén ifjabb és idősebb Kovácsics is évek óta aktív. Ifj. Kovácsics az ITM-es munkáját megelőzően Kínában tanult, majd a Magyar Turisztikai Ügynökség attaséjaként dolgozott, részt vett több kínai delegáció magyarországi utazásának szervezésében.
Idősebb Kovácsics pedig már a kétezres években aktívan foglalkozott a magyar-kínai kapcsolatokkal. 2006-tól 2010-ig a ChinaCham Magyar-Kínai Gazdasági Kamara elnöke, majd 2014-ig elnökségi tagja volt. 2015-ben a Nemzetgazdasági Minisztérium külső tanácsadója lett, és „a Magyarországon létrehozásra kerülő különleges gazdasági övezetek és ipari parkok helyzetével” foglalkozott. A CECZ Kft. épp abban az évben kapott engedélyt a kínai kereskedelmi minisztériumtól és a pénzügyminisztériumtól, hogy különleges gazdasági övezetet működtessen Magyarországon.
„Ez egy kínai gazdasági és egyben közgazdasági kategória [...] ha kínai cégek ilyen zónán keresztül végzik a külföldi tevékenységüket, könnyebben kapják meg az ehhez szükséges engedélyeket a kínai államtól" - mondta a Direkt36-nak Pető Ernő, a ChinaCham jelenlegi elnöke. „Ezeket a zónákat általában helyi bejegyzésű, de kínai tulajdonban lévő cégek üzemeltetik. Magyar részről nem kapnak pénzügyi vagy más kedvezményeket” - mondta Pető. Magyarországon két ilyen övezet is működik: a CECZ és a Wanhua-csoport tulajdonában lévő, kazincbarcikai ipari park.
Kínai pláza és vasút
Kovácsics Iván 2018 végén, mint stratégiai vezérigazgató-helyettes nyilatkozott a CECZ tevékenységéről. Azt mondta, hogy támogatja a kínai cégek közép-európai megerősödését, a magyar vállalatok kínai exporttevékenységét, programokat szervez kínai delegációknak, és a logisztika területén közreműködik a „vasúti, tengeri és légi közlekedési folyosók létrehozásában”.
A CECZ nemrég például a félig állami tulajdonban, félig Horváth László tiszteletbeli kazah konzul tulajdonában lévő MÁV-REC Kft.-vel írt alá együttműködési megállapodást egy Belső-Kína és Záhony közötti összeköttetés kialakításáról.
Bár a CECZ Kft. az elmúlt években csak pár tízmilliós nyereséget termelt, holdingcégként nagy vagyona van: 2018-as beszámolója szerint több mint 11 milliárd forintnyi részesedéssel rendelkezik más cégekben, Magyarországon jelenleg 9 leányvállalata van.
A CECZ székhelye Budapest külvárosában, a China Mart bevásárlóközpontban található. Itt szervezik meg évente a China Brand Fair kiállítást és konferenciasorozatot, és itt bérel üzleteket számos ázsiai cég is. Az épület egyik tulajdonosa a CECZ egyik leányvállalata, amely a legutóbbi beszámolója szerint több mint 10 milliárd forint piaci értékű ingatlanvagyonnal rendelkezik itt.
A CECZ leányvállalatai közül a legnagyobb bevételt a szállítmányozással és raktározással foglalkozó Ghibli cégcsoport termeli, amelynek a Liszt Ferenc repülőtéren és Csepelen is van raktára. Bár a CECZ eredetileg nem tervezett alvállalkozókat bevonni a védőeszközök beszerzéséhez, a Ghibli cégcsoport a kezdetektől részt vesz a munkában. A március 24-i szállítmány a „CECZ és a Ghibli közös szervezésében” érkezett Magyarországra.
„Cégcsoportunk Kínában tartózkodó kollégái az elmúlt napokban nagy erőkkel azon dolgoztak, hogy a Magyarország Kormánya által megrendelt áruk pontosan, az elvárt határidőre beszerzésre, összecsomagolásra és kiszállításra kerüljenek” – írta a Ghibli. A cég azt is hozzátette, hogy „hatalmas megtiszteltetés” számukra, hogy részt vehetnek „egy ilyen kiemelten fontos” projektben. Legutóbb határon túli magyarokhoz szállítottak védőeszközöket. | https://444.hu/2020/04/17/keletre-kuldtek-portyazni-a-miniszteriumi-tanacsadot-vegul-olyan-cegnel-talalt-maszkokat-ahol-az-apja-az-egyik-vezeto | https://web.archive.org/web/20231105223735/https://444.hu/2020/04/17/keletre-kuldtek-portyazni-a-miniszteriumi-tanacsadot-vegul-olyan-cegnel-talalt-maszkokat-ahol-az-apja-az-egyik-vezeto | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/keletre-kuldtek-portyazni-a-miniszteriumi-tanacsadot-olyan-cegnel-talalt-maszkokat-ahol-az-apja-az-egyik-vezeto | 444 | hungarian-news | 2020-04-17 00:00:00 | [
"ifj. Kovácsics Iván",
"Kovácsics Iván"
] | [
"CECZ Közép-Európai Kft.",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"egészségügy",
"diplomácia",
"covid-19",
"lélegeztetőgép"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
50,343 | Szinte azonnal lecserélték az állami felügyelet alá került Kartonpack vezetőit | Mint arról lapunk is beszámolt, pénteken 11 órától azonnali hatállyal állami felügyelet alá vonta a kormány a debreceni székhelyű Kartonpack Nyrt.-t. Az állami tulajdonjogok gyakorlása Juhász Edit, kormánybiztos feladata lett, aki a cég számlái felett is átvette az irányítást, emellett a megjelent kormányrendelet lehetőséget biztosított arra is, hogy szükség esetén a cég vezetőségét visszahívja, a képviseletre jogosultak jogait pedig felfüggessze vagy korlátozza. | Mint arról lapunk is beszámolt, pénteken 11 órától azonnali hatállyal állami felügyelet alá vonta a kormány a debreceni székhelyű Kartonpack Nyrt.-t. Az állami tulajdonjogok gyakorlása Juhász Edit, kormánybiztos feladata lett, aki a cég számlái felett is átvette az irányítást, emellett a megjelent kormányrendelet lehetőséget biztosított arra is, hogy szükség esetén a cég vezetőségét visszahívja, a képviseletre jogosultak jogait pedig felfüggessze vagy korlátozza.
Utóbbi lépések már a felügyelet alá vonás után szinte azonnal megtörténhettek - derül ki a Kartonpack Budapesti Értéktőzsde oldalán közzétett tájékoztatásából.
A tájékoztatás szerint a magyar állam nevében a tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos határozatokat hozhat meg. Ezen jogkörével élve a kinevezett kormánybiztos a társaság valamennyi igazgatósági tagját, felügyelőbizottsági tagjait, valamint auditbizottsági tagjait azonnal hatállyal tisztségükből visszahívta.
A kormánybiztos
a társaság igazgatóságának elnökeként és vezérigazgatójaként határozatlan időtartamra Uszkay-Boiskó Sándort (aki Európa-jogi szakjogász, tavaly év végéig az MFB igazgatóságának tagja volt),
az Igazgatóság tagjaként pedig Hutiray Gyula Árpádot (korábban fideszes önkormányzati képviselő volt Erzsébetvárosban, volt önkormányzati főtanácsadó is)
Vass Viktóriát,
Jakab Lászlót,
Mancsiczky Lászlót (a Fidesz tagja, ügyvéd, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságának tagja, Kósa Lajost is ő képviselte a sajtóperekben) nevezte ki.
A társaság felügyelőbizottságának és auditbizottságának tagjai ugyanazok a személyek lettek: | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/mar-le-is-csereltek-az-allami-felugyelet-ala-kerult-kartonpack-vezetoit.html | https://web.archive.org/web/20221201071533/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/mar-le-is-csereltek-az-allami-felugyelet-ala-kerult-kartonpack-vezetoit.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szinte-azonnal-lecsereltek-az-allami-felugyelet-ala-kerult-kartonpack-vezetoit | mfor.hu | hungarian-news | 2020-04-18 13:49:00 | [
"Hutiray Gyula",
"Mancsiczky László",
"Uszkay-Boiskó Sándor"
] | [
"Kartonpack Nyrt."
] | [] | [
"jogalkotás",
"államosítás"
] | [] |
50,344 | És mindeközben a képviselők megkapták a jelentősen emelt fizetésüket | Miközben más országok vezetői a járványra való tekintettel lemondanak fizetésük egy bizonyos hányadáról, Magyarországon emelt fizetések érkeztek a honatyák és -anyák számláira. | Még a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése előtt vezettük fel, hogy változik majd a parlamenti képviselők fizetése márciustól. 2018-ban a közszféra egyes ágazatának dolgozói után a képviselők saját fizetésük felzárkóztatását és rendezését is időszerűnek látták. Ezért egy egyszeri augusztusi emelést követően az országos bruttó átlagbér éves változásához rögzítették a fizetést. Mivel tavaly jelentős mértékű emelkedés történt Magyarországon, a honatyák és -anyák fizetése sem elhanyagolható értékkel és mértékben nőtt.
Aztán beütött a koronavírus, ami teljesen felbolygatta nemcsak a magyar gazdaságot, de más nemzetekét is. A pandémia miatti válság ellensúlyozására a nemzeti kormányok sorra rendkívüli intézkedésekről döntöttek, ami nem minden esetben csak a gazdasági élet szereplőire és a magánszemélyekre vonatkozott. Néhány országban a vezetők saját juttatásaikat is megvágták a rendkívüli helyzetre való tekinttel. A képviselői fizetések - helyesebben tiszteletdíjak - rendre bőven meghaladják az országos átlagokat, pongyola kifejezéssel élve ez lehetőséget ad arra, hogy az állam a képviselőkön is spóroljon a juttatások megvágásával.
Szlovéniában a járvány idejére 30 százalékkal csökken a képviselők és a miniszterek fizetése, Új-Zélandon pedig a 6 hónapig a fizetés 20 százalékáról mondanak le a kormány tagjai és a vezetők.
Arról, hogy a magyar kormány tagjai és a képviselők terveznek-e hasonló lépést, egyelőre nincs információ. Így hát a szlovén és az új-zélandi példával párhuzamosan Magyarországon április elején 11,4 százalékkal magasabb fizetést kaptak az állami vezetők. Nominális ez jelentős havi pluszt jelent esetükben.
A korábbi számításainkat megerősítették a parlament honlapján frissült adatok. Így a képviselői alapbér - mivel az átlag háromszorosa - 989 700 forintról 1 103 400 forintra emelkedett, vagyis már nincs olyan képviselő a parlamentben, akinek kevesebb szerepelne a bérlapján egymillió forintnál. Ebből - a családi adókedvezmények nélkül - 733 761 forintot vihetnek haza, ami 75 610 forinttal több nettót jelent.
Annak, aki képviselői státusza mellett állandó bizottsági tag, 1 324 080 forint szerepel a bérlapján,
aki két testületben vagy a törvényalkotási bizottságban tag, 1,5 milliónál többet keres.
A frakcióvezetőknél kétszeres szorzót használnak, tehát a bruttó juttatás 2 206 800 forint lett,
helyetteseik pedig 1,87 milliót keresnek.
Az emelés után a legmagasabb fizetés, melyet Kövér László házelnök kap meg, bruttó 2 979 180 forint, vagyis nettó 1 981 150. Ez egyik hónapról a másik 200 ezer forinttal több keresetet jelent.
Vannak azonban még szerencsésebbek, az a képviselős, aki egyben a kormány tagja is, mindkét posztért felveszi a juttatást. Összesen így havi 3 308 600 forintért végzi a munkáját, ebből családi kedvezmények nélkül minimum 2 199 824 forintot vihet haza. A miniszterek közül Szijjártó Péter, Rogán Antal, Nagy István és Gulyás Gergely így havi 225 838 forinttal több pénzből gazdálkodhat már áprilisban.
A magyar települések vezetői közül azonban többen nem követik a magyar kormány példáját, inkább lemondanak a tiszteletdíjukról a válságra való tekintettel. A fideszes vezetésű Berettyóújfalu például a felére csökkentették a képviselői tiszteletdíjakat, Komáromban is 50 százalékos vágásról határozott a testület. Mezőberényben kétlépcsőben vágják meg a tiszteletdíjakat: április elsejétől 50, majd május elsejétől 75 százalékkal csökkentik a juttatásokat. Eger alpolgármestere pedig a teljes tiszteletdíjáról mondott le a kialakult helyzet miatt. | https://mfor.hu/cikkek/makro/es-mindekozben-a-kepviselok-megkaptak-a-jelentosen-emelt-fizetesuket.html | https://web.archive.org/web/20221209001019/https://mfor.hu/cikkek/makro/es-mindekozben-a-kepviselok-megkaptak-a-jelentosen-emelt-fizetesuket.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/es-mindekozben-a-kepviselok-megkaptak-a-jelentosen-emelt-fizetesuket | mfor.hu | hungarian-news | 2020-04-18 13:56:00 | [] | [
"Parlament"
] | [] | [
"juttatás"
] | [] |
50,345 | Az oroszok jó, ha évek múlva fizetnek a BKV-nak | Ebben az önkormányzati ciklusban már bizonyosan nem jut hozzá a Metrowagonmashtól követelt többmilliárdos kötbérhez a BKV. Ráadásul a klímabeszerelést is megfúrhatja az orosz cég. | A BKV február elején perelte be az M3-as metróvonalon közlekedő kocsikat felújító orosz Metrowagonmasht, mivel a cég nem volt hajlandó megfizetni a fővárosi közlekedési cég által követelt kötbért. A per azóta nem sokat mozdult előre. A Fővárosi Törvényszék most arról tájékoztatta az Mfor-t, hogy
„az üggyel kapcsolatos iratok kézbesítése az Orosz Föderáció területére folyamatban van, azokat az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztálya 2019. április 15-én továbbította az illetékes orosz hatóságnak. A jogsegély keretében történő kézbesítés azonban legalább 6 hónapot vesz igénybe. Minden további bírósági intézkedés a kézbesített iratokban megjelölt bírósági felhívásban szereplő határidő lejártát követően várható.”
Így legkorábban az önkormányzati választásokkal egy időben léphet előbbre a jogvita.
A per lezárása azonban a ködös homályba vész. A 4-es metró nemzetközi vitás ügyeire tekintettel akár évekig húzódhat az eljárás. A BKV viszont csak a per megnyerése után juthat hozzá a kötbér összegéhez. Kivéve, ha előtte megegyeznek a felek, mint ahogy erre a fővárosi önkormányzat utalt a Fővárosi Közgyűlés Csárdi Antalt váltó Lmp-s képviselőjének, Gál Józsefnek adott válaszában. A BKV az Mfor kérdésére most azt írta, hogy a peren kívüli tárgyalásokon nem született egyezség. S ez nem meglepő, hiszen az oroszok a kezdetektől vitatták a kötbér összegét.
A BKV már két évvel ezelőtti számvetésében arra jutott, hogy a régi orosz metrókocsikat felújító „Metrowagonmash (MWM) a szállítói szerződésben vállalt feladatok jelentős részét késedelmesen vagy egyáltalán nem teljesítette”.
Az M3-as metróvonal járműállományának korszerűsítéssel egybekötött felújítására 219,2 millió euróért, akkori áron mintegy 69 milliárd forintért vállalkozó orosz gyártó addigra összesen 11 alkalommal csúszott ki a szállítói szerződésben rögzített határidőkből – írta Bolla Tibor BKV elnök-vezérigazgató akkor tájt Bogatirjev Borisz Jurjevicsnek, az MWM vezérigazgatójának. A levélhez csatolt kötbértáblázat szerint a késések között már akkor akadt egy éves, alig két évvel a kontraktus 2015 augusztusi aláírása után. A táblázatban szereplő tételek összesen 2 727 426 eurót, azaz 845 millió forintot tettek ki. S ebbe még nem számították bele a szerelvények műszaki állapota miatti forgalomkiesések kárigényét, holott a veszteglő szerelvények után napi hétmilliós kárátalányt számlázhattak volna.
A szerződés egyik kikötése szerint a kötbérek közül csak az egyiket – hibás teljesítés vagy késedelem - kérheti a megrendelő, a járműállási kárátalány ezeken felül kérhető. Késedelmi kötbér címén egyébként a 219 millió eurós vállalkozási díjnak maximum a 10 százalékát – árfolyamtól függően 6,9 milliárdot – követelhet a BKV. Külön számítandó viszont a többlet áramfogyasztás miatti kárigény, ami akár a szerződés teljes összegének 2,5-12,5 százalékát (1,5-7,4 milliárd forintot) is elérheti. Csakhogy az alagutak elhúzódó korszerűsítése miatt a szerelvények fogyasztása egyelőre (és még jó ideig) nem mérhető a teljes vonalon, így kötbér sem számlázható emiatt.
Az orosz fél azonban a tárgyalásokon hivatalosan semmit nem ismert el és semmilyen összeget nem tartott elfogadhatónak. Szóban ugyanakkor jelezték, hogy egymilliárd forint körüli összeget hajlandóak fizetnek a BKV-nak. Felmerült az is, hogy” természetben fizetnének”, vagyis a jelenlegi, nem túl hatékony légcserélő rendszer helyett a kötbér fejében utólag légkondicionálókat szereltek volna be.
Addigra ugyanis a kezdeti „büfékocsi nem kéne” színvonalú hárítás után a Tarlós-féle városvezetés is belátta, hogy elengedhetetlen a kocsik hűtése.
Csakhogy a költségcsökkentés okán klíma nélkül megrendelt kocsik födémszerkezete és oldalfalai nem bírnák el az oroszok által gyártott 300-350 kilós szerkezet súlyát, sőt az is kérdéses volt, hogy elférnek-e a szerelvények tetején.
A BKV és a városvezetés mindezeket mérlegelve a per mellett döntött. Hatmilliárd forintnak megfelelő kötbért követelnek, amely elsősorban a szerződésben foglalt egyes részhatáridők elmulasztásából keletkezett. Vagyis a közlekedési cég a minőségi hibákból eredő, nehezebben bizonyítható kár megtérítése helyett a könnyebben alátámasztható késedelemre fókuszált.
A főváros jogi képviseletét a BKV tájékoztatása szerint a Dr. Szalay Tamás Ügyvédi Iroda látja el. A megbízási díjról az Mfor kérésére sem árultak el részleteket. Azt viszont fontosnak tartották leszögezni, hogy a pervitellel kapcsolatos költségeket megtéríttetik az orosz féllel. A BKV hatályos szerződései között nem lelhető fel az ügyvédi irodával kötött megállapodás. A kártérítési és közlekedési ügyekre specializálódott Szalay Tamás mindenesetre már más ügyekben is képviselte a közlekedési céget. Ezen felül tagja a fővárosi közösségi közlekedési szolgáltatásokat megrendelő másik önkormányzati cég, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) igazgatóságának is.
A kötbér azonban, ha egyszer meg is fizetik az oroszok, nem hoz enyhülést az egyre forróbb nyári napokon a hármas metrón utazóknak. Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester-jelölt egy hőségriadós júniusi napon 34,8 fokot mért az egyik szerelvényben. A városháza kissé sértődött közleményében azzal vágott vissza, hogy a politikus „elvbarátai” által itt hagyott Alstom szerződéssel összefüggő perekben legutóbb visszaszerzett hatmilliárd forintot éppen erre kívánják költeni. A BKV már fel is vette a kapcsolatot az egyik speciális klímagyártó céggel, amelyik képes olyan kis méretű és súlyú légkondicionáló berendezéseket gyártani, amelyeket az orosz metrókocsik is elbírnak. Csakhogy az orosz cégnek hozzá kell járulnia a berendezések beépítéséhez, különben a főváros bukja a garanciát.
Ha meg is kapják az engedélyt a kocsik utólagos feljavítására, a klímaszereléssel végleg átlendülnek az olcsó felújítás lélektani határán. Az oroszok 69 milliárdért szállították le a 222 felújított kocsit. Az Alstom 170 új kocsit gyártott 65 milliárd forintért, ha ezt az árat felszorozzuk a 3-as metró 222 kocsijára, az még mindig csak 85 milliárd körüli összeg. (Az új francia metrókocsik darabjáért 1,33 millió eurót fizetett a főváros, a régi-új orosz járművekért 0,98 milliót.) A két összeg közötti cirka 16 milliárdos résből azonban nem sok marad, ha azt is hozzávesszük, hogy saját forrás híján Budapest devizahitelt volt kénytelen felvenni, amelynek kamata a 15 éves futamidő alatt 15 milliárd forint körüli összegre rúg.
Az eredeti tenderen az oroszokon kívül ajánlatot adó észt Skinest Rail pedig közel 9 milliárd forinttal alacsonyabb áron újította volna fel a magyar szerelvényeket, sőt még klímát is tett volna bele. Csakhogy őket technikai okokra hivatkozva később kizárták.
A főváros akkor már tagadhatatlanul kényszerpályán mozgott. A kormány egyszerűen megtiltotta a fővárosnak, hogy új szerelvényeket vásároljanak. Másrészt az orosz metró-üzlet körül több NER-figura is bábáskodott, köztük a BKV korábbi vezére Kocsis István, akit jogerősen öt év letöltendő börtönre ítélt a Pécsi Ítélőtábla az MVM Magyar Villamos Művek vezérigazgatójaként elkövetett hűtlen kezelés és sikkasztás miatt. A metrószerződést pedig az orosz fél részéről Illés Géza Márton írta alá, akit Tombor András ügyvédjeként tartanak számon. Habony Árpád, Orbán Viktor tanácsadója utóbbiról állította, hogy 2009 nyarán 20 millió forint baráti kapott kölcsönt adott neki kamatmentesen 7 évre.
A fővárost úgy tűnik, egyszerűen berántották a csődbe, ahol most együtt főhet az utasokkal. | https://mfor.hu/cikkek/makro/az-oroszok-jo-ha-evek-mulva-fizetnek-a-bkv-nak.html | https://web.archive.org/web/20220813022722/https://mfor.hu/cikkek/makro/az-oroszok-jo-ha-evek-mulva-fizetnek-a-bkv-nak.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-oroszok-jo-ha-evek-mulva-fizetnek-a-bkv-nak | mfor.hu | hungarian-news | 2019-08-30 13:57:00 | [] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Metrowagonmas"
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"metró",
"jármű / gépgyártás"
] | [
"A 3-as metró szerelvényeinek felújítása"
] |
50,346 | Mindeközben a Nemzetközi Beruházási Bank megveszi a Lánchíd Palotát | Az eladó Nobilis Kristóf nagyvállalkozó cége, a DÖB-68 Zrt. | A Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) és a DÖB-68 Zrt. a vonatkozó magyar jogszabályokkal teljes mértékben összhangban aláírta a Fő utca 1. sz. alatt található Lánchíd Palota ikonikus épületének Bank általi megvásárlásával kapcsolatos dokumentumokat 2020. március 24-én - közölte lapunkkal az IIB.
A XIX. században épült neoreneszánsz stílusú palota Budapest egyik legszebb épülete. Az épületet a híres magyar építész, Ybl Miklós tervezte. A palota a Duna-parton, a Budai Vár lábánál helyezkedik el, közvetlenül a magyar főváros szimbóluma, a Lánchíd mellett. Az épületegyüttes, amelynek a Lánchíd Palota is része, rajta van az UNESCO világörökség-listáján.
Közleménye szerint azáltal, hogy fennállásának 50. évfordulójának évében megvásárolta a Lánchíd Palotát, visszaadta ennek az Európa szívében található ikonikus műemléképületnek történelmileg kijelölt célját. A XIX. században a Budai Kereskedelmi és Iparbank komoly érdeklődést tanúsított az épület tulajdonjoga iránt. 1870-ben a tulajdonjogot a Magyar Államkincstár kapta meg.
"Ennek az ingatlannak a megvásárlásával a bank, amely az egyetlen kelet-közép-európai központtal rendelkező multilaterális fejlesztési intézmény, nemcsak megerősíti Budapest nemzetközi pénzügyi központként elért státuszát, hanem nagyban hozzájárul Magyarország befektetési vonzerejének további növekedéséhez is. Az IIB meg fog tenni minden szükséges erőfeszítést annak érdekében, hogy gondosan megőrizze és fenntartsa ezt az egyedi építészeti műemléket” - jelentette ki Nyikolaj Koszov, az IIB igazgatótanácsának elnöke.
A Nemzetközi Beruházási Bank a tervek szerint még az idei év végéig áthelyezi székhelyét a Lánchíd Palotába.
A Nemzetközi Beruházási Bank tevékenységét tekinti át részletesen a Privátbankár-lapcsalád kiadásában február 19-én megjelent Piac & Profit. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/mindekozben-a-nemzetkozi-beruhazasi-bank-megveszi-a-lanchid-palotat.html | https://web.archive.org/web/20221004141843/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/mindekozben-a-nemzetkozi-beruhazasi-bank-megveszi-a-lanchid-palotat.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mindekozben-a-nemzetkozi-beruhazasi-bank-megveszi-a-lanchid-palotat | mfor.hu | hungarian-news | 2020-03-25 14:00:00 | [] | [
"Döb-68 Zrt.",
"Nemzetközi Beruházási Bank"
] | [] | [
"ingatlan"
] | [
"Lánchíd Palota"
] |
50,347 | Niedermüller a veszélyhelyzetre hivatkozva is kötött egy szerződést Czeglédy ügyvédi irodájával | A VII. kerület ellenzéki, DK-s polgármestere a veszélyhelyzetben érvényes jogkörével élve egymaga döntött arról, hogy az önkormányzat nettó 29 millió forint értékben jogi képviselettel bízza meg Czeglédy Csaba ügyvédi irodáját 2020. április 1-től december 31-ig. A tavaly októberi választás óta eltelt fél évben ez már a sokadik erzsébetvárosi megbízása Czeglédy irodájának. | Támogasd az Átlátszót szja1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Március közepén hirdette ki a kormány a veszélyhelyzetet a koronavírus-járvány miatt, és a védekezés érdekében rendkívüli jogrendet vezettek be. Ez nem csak a kabinetet, hanem a polgármestereket is a szokásosnál nagyobb hatalommal ruházza fel: a 2011-es katasztrófavédelmi törvény értelmében veszélyhelyzet idején a településvezetők a képviselő-testület nélkül dönthetnek mindenben.
Néhányan vissza is éltek a helyzettel: Komló, Nagykanizsa és Szekszárd fideszes polgármesterei is kihasználták, hogy nincs szükségük az ellenzéki többségű képviselő-testület hozzájárulására.
A főváros VII. kerületének DK-s polgármestere, Niedermüller Péter a veszélyhelyzeti felhatalmazásával élve az önkormányzat nevében szerződést kötött Czeglédy Csaba ügyvédi irodájával.
Czeglédy a szocialisták és a DK fontos háttérembere, a szombathelyi politikust és üzletembert költségvetési csalás gyanújával tartóztatták le 2017 júniusában, sokáig előzetes letartóztatásban volt, ügye jelenleg is tart. Czeglédyt 2003-ban egyszer már jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték adócsalás miatt.
Az MSZP Kubatovja? Czeglédy szerint az ő listájuk az ellenfelek szavazóit nem listázza
Tovább tart az MSZP mélyrepülése: most a választókerületi rendszer ellen ágáló megyei vezetők meccselnek a központtal, tudomásunk szerint hamarosan összetartásra gyűlnek a hatalomból kiszoruló megyei pártelnökök. A Fidesz-szerű új pártszervezet nyertesei a választókerületek vezetői, egyikük például a milliomos munkaerőkölcsönző vállalkozó, ügyvéd és médiaguru szombathelyi politikus, Czeglédy Csaba, aki újabban kampányszervezőként is mutatkozik.
2019 novemberében az Index írta meg, hogy Újbuda és Erzsébetváros új, ellenzéki vezetése is Czeglédy Csaba ügyvédi irodáját bízza meg az önkormányzat jogi képviseletével.
Niedermüller Péter, a VII. kerület DK-s polgármestere akkor azt nyilatkozta, hogy
„Természetesnek tartom, hogy az ügyvéd, a jogi képviselő egy bizalmi pozíció, éppen ezért én is azokkal szerződöm, akikben meg tudok bízni mind a szakmai kompetencia, mind pedig a képviselet szempontjából.”
Erzsébetváros honlapján külön menüpontban érhetők el Niedermüller azon döntései, melyeket a március közepén bevezett veszélyhelyzetben, a különleges jogrendben érvényes hatalmát kihasználva hozott meg – egyedül, a képviselőtestület nélkül.
Egy március 18-án kelt határozatával a VII. kerület polgármestere arról döntött, hogy az önkormányzat jogi képviselettel bízza meg Czeglédy Csaba ügyvédi irodáját 2020. április 1-től december 31-ig. A megbízás értéke nettó 29 millió forint.
A dolog nem maradt sokáig következmény nélkül: Budapest Főváros Kormányhivatala április 16-án közölte, hogy vizsgálják a szerződést, mert a szerződéskötést indokoló, azt megalapozó dokumentumokat az önkormányzat aznapig nem küldte meg nekik.
Niedermüller Péter a Facebook-on reagált: „Gyakorlatilag az összes önkormányzat köt szerződést ügyvédi irodákkal, nagyjából ugyanezekre a feladatokra, nagyjából ugyanennyi pénzért. A szerződésben szereplő ár a piaci árnál nem magasabb.” – írta, majd hozzátette, hogy „Czeglédy Csabáék Erzsébetváros legsötétebb ingatlan-panamájának felderítésén dolgoznak”, és az ügyben már feljelentést is tett az önkormányzat.
Erzsébetváros honlapjának Üvegzseb-menüpontjában azonban elérhető a tavaly októberi önkormányzati választás után kötött szerződések listája, amiből kiderül, hogy a Niedermüller Péter vezette kerület összesen 4 alkalommal, összesen bruttó 49 millió (nettó 38,6 millió) forint értékben szerződött Czeglédy ügyvédi irodájával. 2019-ben kétszer bruttó 1,27 millió forint, 2020-ban pedig bruttó 13,3 millió, majd most bruttó 33,1 millió forint értékű szerződéseket kötöttek vele jogi képviseletre.
(Frissítés: cikkünk korábbi verziójában egy szerződést duplán számoltunk, a hibáért elnézést kérünk – a szerk.)
Emiatti felháborodásában az Élhető Erzsébetváros Egyesület petíciót indított, amellyel szeretnék elérni a legutóbbi szerződés felbontását. Az egyesület azt írja:
„Súlyos aggályokat vet fel, hogy olyan valaki képviselje az önkormányzatot, aki jelenleg is bűnszervezetben üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúsítottja, illetve korábban több alkalommal is jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.”
(Frissítés: a petíció állításával ellentétben nem többször, csak egyszer ítélték felfüggesztett börtönbüntetésre – a szerk.)
A VII. kerületi önkormányzattal kötött szerződések kapcsán megkerestük Czeglédy Csabát, akinek az alábbi kérdéseket tettük fel:
Hány szerződést kötött az iroda a VII. kerületi önkormányzattal 2019. október 13. óta?
Mennyi a szerződések nettó összértéke?
Mennyi pénzt kapott eddig az iroda a szerződések keretében?
Milyen munkát végez az iroda a pénzért cserében?
Más önkormányzatok is kötöttek szerződést az irodájával 2019. október 13. után? Ha igen, mely önkormányzatok és mekkora értékben?
Megkeresésünkre Czeglédy Csabától az alábbi választ kaptuk:
„(…) az ügyvédi irodát vezető ügyvéddel közös álláspontunk az, hogy bár örömmel eleget tennénk a sajtómegkeresében foglaltak megválaszolásának, ugyanis nincsen semmi tiktolnivalónk, azonban ezt nem tehetjük meg a vonatkozó törvényi szabályozás értelmében.
Az ügyvédi iroda – ami nem az enyém, annak egy tagja vagyok – nem jogosult arra, hogy megbízója vonatozásában bármilyen információt megosszon harmadik személlyel, így még csak arra sem adhatunk választ, hogy kivel, mikor, milyen tartalommal kötöttünk szerződést.
A titoktartási kötelezettségünk független attól, hogy megbízónk magánszemély, vagy piaci szereplő, vagy közpénzből gazdálkodó szervezet.
Szerencsére – és egyben nagyon helyesen – a közpénzből gazdálkodó szervezet megbízóink a megbízási szerződések másolatait nyilvánosságra hozták, így azokból a kért adatok egyértelműen megismerhetők.
Általánosságban azt mondhatjuk el, hogy a megbízási díjat a szerződésben foglaltaknak megfelelően kapja az ügyvédi iroda havi utólagos elszámolás alapján, a feladatainkat pedig a szerződés keretei között a megbízó utasítása szerint látjuk el. Közpénzből gazdálkodó szervezet megbízóinknak minden esetben előzetesen árajánlatot adtunk, amelyek nem haladják meg a piaci árat.”
Címlapkép: Czeglédy Csaba a Szegedi Járásbíróságon 2018. április 4-én. (MTI Fotó: Rosta Tibor) | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/04/20/niedermuller-a-veszelyhelyzetre-hivatkozva-is-kotott-egy-szerzodest-czegledy-ugyvedi-irodajaval/ | https://web.archive.org/web/20230608082335/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/04/20/niedermuller-a-veszelyhelyzetre-hivatkozva-is-kotott-egy-szerzodest-czegledy-ugyvedi-irodajaval/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/niedermuller-a-veszelyhelyzetre-hivatkozva-is-kotott-egy-szerzodest-czegledy-ugyvedi-irodajaval | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-04-20 14:03:00 | [
"Czeglédy Csaba"
] | [
"Budapest Főváros VII. kerület Önkormányzata (Erzsébetváros)",
"Dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi iroda"
] | [
"Bp. VII. kerület",
"Budapest"
] | [
"ügyvédek",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
50,348 | Boldog nélkül senki sem boldogulhatott | Boldog Istvánt körbekerítették a terhelő vallomások, ezért Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta mentelmi jogának felfüggesztését, amelyet ellenszavazat nélkül elfogadott az Országgyűlés. Az érintett nyilvános reakcióiban, valamint a nyomozás mechanizmusában sok a hasonlóság Mengyi Rolandéval, akit már jogerősen elítéltek korrupcióért. Ugyanis a Voldemort-ügyben sem fejtették fel a fantompályázatokat kiíró minisztériumi szálat, és a Boldog Istvánt érintő, csaknem egy éve tartó eljárásban sem látszik, hogy az ügyészség feszegetné az irányított közbeszerzésekkel elnyert pályázatokat kezelő területi államkincstárfiók szerepét. | „Az én lelkiismeretem tiszta, magam kértem a mentelmi jogom felfüggesztését, hogy az igaz-ságszolgáltatás előtt is tisztázhassam magam” – mondta a távirati irodának Boldog István fideszes országgyűlési képviselő, miután április elején a legfőbb ügyész indítványozta a mentelmi jogának felfüggesztését. Szinte szóról szóra ugyanezt nyilatkozta 2016-ban Voldemort nagyúr, alias Mengyi Roland kormánypárti képviselő is, mielőtt az ő mentelmi jogának felfüggesztéséről döntött a parlament. Az eljárásban mindvégig tagadta az ellene felhozott korrupciós vádat, és az indulatai még 2019 őszén, a jogerős – négyéves – börtönbüntetésének kihirdetésekor sem csillapodtak: az ítélet indoklása közben felháborodottan kiviharzott a tárgyalóteremből. Pedig Mengyi Roland esetében a pályázati pénzek lefölözése, valamint a visszaosztás kísérleti szakban maradt, mindezeket csak a szereplők egymást közti lehallgatott telefonbeszélgetései, valamint a vallomások bizonyították. Ilyen bizonyítékok most is rendelkezésre állnak, ám Boldog István esetében befejezett korrupcióról beszélhetünk, hiszen Polt Péter hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt indítványozta a honatya mentelmi jogának felfüggesztését.
„A Központi Nyomozó Főügyészségen zajló eljárás adatai szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) egyes pályázatai kapcsán felmerült, hogy a pályázatokkal összefüggésben különböző személyek bűncselekményeket követtek el. (…) Az eljárás adatai szerint Boldog István országgyűlési képviselő a cselekményekben oly módon vett részt, hogy a hivatali helyzetével, befolyásával visszaélt, jogellenesen befolyásolta a pályázatok elbírálásának eredményeit, amiért vállalkozóktól jogtalan előnyt kapott” – áll a Legfőbb Ügyészség közleményében.
Boldog István – a nagy tisztázás hevében – végül nem jelent meg április 6-án a parlament mentelmi bizottsága előtt, de írásban jelezte, hogy kéri mentelmi jogának felfüggesztését. A bizottságnak az Országgyűlés elnökéhez benyújtott határozati javaslata szerint Boldog István, Jász-Nagykun-Szolnok megye 4-es számú választókörzetének országgyűlési képviselője 2015-ben a választókerületében található települések egyes polgármestereit Kétpó Község Önkormányzatához hívta egy találkozóra. Ezen közeli bizalmasa, munkatársa és kabinetfőnöke társaságában – a polgármesterekkel külön tárgyalva – meghatározta, hogy az elkövetkezendő években az általuk képviselt települési önkormányzatok a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében rendelkezésre álló pénzkeretből mire, mekkora összegben pályázhatnak. Ám eredményt csak akkor remélhetnek, ha a polgármesterek az országgyűlési képviselő által meghatározott feltételeknek eleget tesznek. Boldog István a találkozó alkalmával nyilvánvalóvá tette, hogy a hivatali helyzetéből fakadóan befolyással bír a pályázatok elbírálására, és tudtukra adta, hogy a feltételeket majd a közvetítője útján fogja közölni, akinek „a szavait az ő szavaiként fogadják el”.
Mint arról már a múlt év decemberében a 168 Órában beszámoltunk, Boldog István egy sajátos hűbéri rendszert alakított ki a megyében a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programok elosztása kapcsán.
Ezek a pályázatok megyei hatáskörbe tartoztak, és mivel az értékhatáruk nem érte el a 300 millió forintot, így gyorsítottan, mindössze öt ajánlat bekérésével kivitelezőt lehetett hirdetni. A kis önkormányzatok dolga csupán annyi volt, hogy a Boldog István „meghosszabbított kezének” számító kabinetfőnöke, F. Petra által preferált lebonyolítót kellett megbízniuk az irányított közbeszerzési eljárás lepapírozásával. A területi pályázatok nagy része végül két csókos vállalkozó cégénél landolt. A lebonyolítót, a kabinetfőnököt, a legtöbb kivitelezést nyerő cégek képviselőit, a múlt év végén le is tartóztatták.
Boldog „jobbkeze” és az egyik baráti vállalkozó azóta már házi őrizetbe került, nagy valószínűséggel nem akarták egyedül elvinni a balhét, és vallomást tettek. Nem hiába szerepel az ügyészségi iratokban már a fentieknél jóval részletesebb adatokra alapozott tényállás, miszerint: „2018 év végén, 2019 elején Boldog István kabinetfőnöke és egy vállalkozó találkozott az egyik közbeszerzési eljárás győztes cégének ügyvezetőjével, valamint Cserkeszőlő alpolgármesterével, amely találkozón közölték, hogy a cserkeszőlői beruházások nyertes kivitelezőinek jogtalan előnyként a kivitelezési költségek 10 százalékát kell részükre visszajuttatnia. Az érintettek a kért jogtalan előny átadásába beleegyeztek, majd 2019 májusában az előzetes egyeztetésnek megfelelően 10-10 millió forint készpénzt juttattak el jogtalan előnyként, amely átvett pénzből Boldog István, a kabinetfőnöke, valamint az egyik vállalkozó részesültek.”
– Lefőtt a kávé – mondta az egyik kistelepülés polgármestere Boldog körzetében, hallván a választókerületi elnök mentelmi jogának felfüggesztését, de nem kívánt névvel nyilatkozni, akárcsak a többi települési elöljáró sem.
– Túl nagy itt most a csend, és jobb is ez így – mondta egy másik polgármester, majd kifejtette: mindenki tart a másiktól, és akiket eddig még nem hallgattak ki az ügyészek, attól félnek, magukkal ránthatja őket az ügy, pusztán azért, mert jóban voltak Boldog Istvánnal, és rá, valamint a kabinetfőnökére bízták az ügymenetet, így lett bölcsődéjük, kerékpárútjuk vagy más beruházásuk. Mások, akik nem a Boldog-féle utat választották, nem vagy alig kaptak fejlesztési pénzt.
Az egyik településvezető a 168 Órának elmesélte, hogy amikor elindultak a TOP-os pályázatok, akkor egy fiatal pályázatíró és közbeszerzési lebonyolító csapat járta az önkormányzatokat, komoly minisztériumi hátszéllel dicsekedtek, és garantálták a támogatások elnyerését. A legtöbbjükben felmerült, hogy mit fog ehhez szólni Boldog. Egyikük az ajánlotta, üljenek le hármasban, de Boldog nem ment el az egyik martfűi étterembe szervezett találkozóra, és már ez az eset is elég volt ahhoz, hogy az érintett település kiessen a körzeti honatya kegyeiből, és több pályázatukat is elutasítsák.
Jól szemlélteti, milyen befolyása volt Boldog Istvánnak a pályázatokra, hogy községe, Kétpó, ahol 1994 és 2014 között polgármester volt, túlnyerte magát a jelentősebb településekhez képest: ott volt a legnagyobb az egy főre jutó pályázati pénzösszeg. Ehhez viszont kellett a Magyar Államkincstár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóságának az asszisztálása is, hiszen pályázati ügyekben a térségi önkormányzatok velük voltak hivatali kapcsolatban. A kincstár elektronikus felületére kellett feltölteni a pályázati anyagot, annak költségvetését, a hiánypótlásokat. A területi igazgatóságtól kapták az értesítést az önkormányzatok, ha nyertek, és azt is, ha formai okokra vagy forráshiányra hivatkozva elutasították a pályázatukat.
Boldog kincstár feletti hatalmára egyetlen példa: az egyik polgármester kiesett a választókerületi elnök kegyeiből, a kincstár pedig nem sokra rá értesítette őket arról, hogy a pályázatuk nem nyert. Mintegy két év múlva kibékültek, erre a településvezető legnagyobb meglepetésére – mivel nem is fellebbeztek a korábbi elutasító döntés ellen – a kincstár megyei igazgatósága arról értesítette az önkormányzatot, hogy gratulálnak az elnyert pályázatukhoz. Vajon keresni fogja-e az ügyészség, hogy melyik állami alkalmazott asszisztált a kincstárnál Boldog István pályázati játszmáihoz?
Mengyi Roland büntetőügyéből kiindulva, nem valószínű, hiszen a félmilliárdos fantompályázatot kiíró felelős, aki annak idején a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériumában segédkezett, nem lett meg, és Voldemort nagyúr sem árulta el a nevét.
– Túlzás lenne azt mondani, hogy Boldog István „kegye” nem került semmibe a nyertes önkormányzatoknak – mesélte egy másik polgármester. 2016-ban ugyanis Boldog kabinetfőnökének elnökletével a térségi kapcsolatok erősítésére, a pályázatok felkutatására, előkészítésére és azok koordinálására megalakult a Körös–Tisza Menti Településfejlesztő Egyesület. A szervezetet támogatniuk kellett a térségi önkormányzatoknak. Az egyesület fő „produktuma” viszont a színes KöTi Mente Magazin megjelentetése volt. Ez lényegében Boldog István népszerűsítését szolgálta, a 2018-as választások idején pedig egyértelműen kampánylap lett belőle. Vajon az ügyészség vizsgálja-e majd, hogy ez esetben Boldog visszaélt-e a befolyásával, és mennyire volt törvényes a kampányának ilyen finanszírozása?
Egyelőre azonban nem kapkodja el a Központi Nyomozó Főügyészség az ügy felgöngyölítését. A mentelmi jogától megfosztott Boldogot nem zaklatták az ünnepek alatt, és – bűntársaival ellentétben – valószínűleg nem kell majd előzetes letartóztatásra sem számítania. | https://168ora.hu/itthon/boldog-nelkul-senki-sem-boldogulhatott-palyazatkezelok-es-polgarmesterek-is-a-fideszes-honatya-szolgalataban-184414 | https://web.archive.org/web/20201205024849/https://168ora.hu/itthon/boldog-nelkul-senki-sem-boldogulhatott-palyazatkezelok-es-polgarmesterek-is-a-fideszes-honatya-szolgalataban-184414 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/boldog-nelkul-senki-sem-boldogulhatott | 168 óra | hungarian-news | 2020-04-20 16:00:16 | [
"Boldog István"
] | [
"Körös Tisza Menti Településfejlesztő Egyesület",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"háttér",
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"támogatás",
"EU",
"önkormányzat",
"ügyészség"
] | [
"Boldog István és a Szolnok megyei uniós pénzszivattyú"
] |
50,349 | Itthon 77,5 év a halottak átlagéletkora, a leggyakoribb alapbetegség a magas vérnyomás | 199-en haltak meg Magyarországon a koronavírus miatt, az igazolt fertőzöttek 10 százaléka. Összegeztük, mit lehet tudni róluk. | Az április 12-ei adatok alapján, amikor 99 áldozatnál jártunk, a koronavírus-járvány hazai halottainak 60 százaléka férfi volt. Ez az aránya azóta 54 százalékra csökkent, az áldozatok átlagéletkora pedig nőtt 76,4-ről 77,5 évre, ami azt jelenti, hogy az eltelt bő egy hétben több nő és idősebb ember halt meg, mint a járvány első hónapjában. Ez valószínűleg nem független attól, hogy a vírus már 19 idősotthonban megjelent, és csak a Pesti úti intézménynek 23 ápoltja hunyt el.
A legidősebb magyar áldozat 97 éves volt, a legfiatalabb idehaza pedig továbbra is a 38 éves brit nagykövet-helyettes, Steven Dick.
A koronavírus hazai áldozatainak medián életkora 79 év, ami azt jelenti, hogy ugyanannyi ennél fiatalabb áldozat volt, mint ahány idősebb. A medián érték április közepén 78 év volt.
Az alábbi grafikonon minden pötty egy áldozatot jelöl. A férfiak szürkés háttere négyzetesebb formájú, ami azt jelenti, hogy jobban csoportosulnak egy bizonyos érték köré, míg a nőké egy picit nyújtott, ami azt jelenti, hogy inkább egy életkorsávba tömörülnek egy adott életkor helyett.
A 199 halottból hétnek a betegségadatai még feltöltés alatt vannak, a többiek összesen 142 különböző betegséggel rendelkeztek. Egyetlen 85 éves férfi volt csak, akinek nem volt ismert alapbetegsége.
A hasonló betegségeket – szubjektív megítélés alapján, nem tudományos kategóriák szerint – csoportosítottuk. A legtöbb esetben a magas vérnyomás fordult elő, 199 betegből 111-nek volt, dobogós lett a szív-és érrendszeri megbetegedés (27 esetben) és a cukorbetegség (24 eset).
Az ábrán a négyszögek területe mutatja, hogyan oszlanak meg az általunk képzett betegségcsoportok. Mivel a magas vérnyomásnak több oka is lehet, azt külön ábrázoltuk, ezzel önmagában is első lett a betegségek között. A második legtöbb betegség a szívhez, a harmadik legtöbb pedig a tüdőhöz köthető. Gyakoriak ezeken kívül a vese-, illetve az érbetegségek. A négyszögek kattinthatóak, így megnézhető, hogy az egyes csoportokba milyen alapbetegségek tartoznak, és hány áldozat küzdött velük.
Kiemelt kép: Ápoló egy koronavírussal fertőzött, lélegeztető gépen lévő beteget lát el az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben kialakított izolációs teremben. Fotó: Balogh Zoltán /MTI | https://24.hu/belfold/2020/04/20/koronavirus-aldozatok-eletkor-betegseg-statisztika/ | https://web.archive.org/web/20201016051921/https://24.hu/belfold/2020/04/20/koronavirus-aldozatok-eletkor-betegseg-statisztika/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/itthon-775-ev-a-halottak-atlageletkora-a-leggyakoribb-alapbetegseg-a-magas-vernyomas | 24.hu | hungarian-news | 2020-04-20 19:42:00 | [] | [] | [] | [
"infografika"
] | [] |
50,350 | Gajda Péter ismerősei után nyomoznak a hatóságok | Újabb nyomozás indult a kispesti korrupciógyanús ügyekben. Ezúttal Gajda Péter és barátainak ingatlanügyletei kapcsán vizsgálódik a Nemzeti Nyomozóiroda. A kispesti polgármester jó barátja több önkormányzati ingatlant is kikiáltási áron vásárolt meg. Az egyik olcsón megszerzett ingatlanon azóta lakópark épült. | 2020.04.21. 05:50
Újabb nyomozás indult a kispesti korrupciógyanús ügyekben. Ezúttal Gajda Péter és barátainak ingatlanügyletei kapcsán vizsgálódik a Nemzeti Nyomozóiroda. A kispesti polgármester jó barátja több önkormányzati ingatlant is kikiáltási áron vásárolt meg. Az egyik olcsón megszerzett ingatlanon azóta lakópark épült.
Tényi István feljelentése alapján ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a Magyar Nemzetben megjelent információk alapján. Lapunk még március közepén írt több olyan korrupciógyanús esetről, amelyek folyományaként Gajda Péter kispesti MSZP-s polgármester barátai kikiáltási áron jutottak hozzá több XIX. kerületi, önkormányzati ingatlanhoz. Az ügy a hatóságok figyelmét is felkeltette.
A lapunk által március közepén nyilvánosságra hozott események között szerepelt az Ady Endre úti Csinszka-kert 2005-ös eladása. Az üzlet nyélbe ütésekor Gajda még alpolgármester volt, a 2010-re az ingatlanon felépült társasház átadásakor pedig már kerületvezető. A házban Gajda Péter édesanyjának lett lakása, valamint a polgármester feleségének legjobb barátnője szépségszalont nyithatott.
A szalon tulajdonosa, P. Sz. és párja, R. I. szívélyes kapcsolatot ápol Gajdáékkal, erre sok közös fotó is utal. R. I. jutányos áron, 35 ezer forintos négyzetméteráron jutott hozzá egy Benczúr utcai önkormányzati telekhez. Az ingatlan R. I. cégéé, a Lux Vasdom Kft.-é lett kikiáltási áron, negyvenmillió forintért. A Vasdomot 2016-ban hozták létre, a cég az első két évben semmilyen érdemi tevékenységet nem végzett az Opten adatai szerint, azonban 2018-ban hirtelen megjelent egy 73 millió forintos tétel az eszközök között. A Benczúr utcai telken azóta már új építésű társasházak állnak.
Gajda barátja lecsapott egy értékes telekre is, amely a városházával szemben található. Az ingatlanon egy rossz állapotú ház áll, amelyet előbb-utóbb el kell bontani, ám a terület az ingatlanvásárlás óta érintetlen. A telket és a házat is kikiáltási áron szerezte meg R. I., a Benczúr utcai telek adásvételi szerződésén, valamint a városházához közeli ingatlan szerződésén is Gajda Péter és közeli barátja, R. I. aláírása szerepel. Érdekesség, hogy az önkormányzat részéről a szerződéseket az az ügyvédnő szentesítette, aki a korrupciógyanús ügyek kivizsgálására létrehozott Antikorrupciós Tényfeltáró és Vizsgálóbizottság (AKTV) tagja, és több, különös önkormányzati ingatlaneladást is ellenjegyzett.
További érdekes ingatlanügyletre bukkant lapunk a Kossuth Lajos utca 5-7. szám alatt található ingatlan kapcsán, ahol a kispesti vagyonkezelő vezetőjének, Kránitz Krisztián édesanyjának is van lakása. A területet a kispesti hangfelvételeken az „arabként” emlegetett R. W. vette meg, és az általa alapított Triad Real Estate Kft.-be apportálta, majd a telken új építésű társasházat húzott fel a cég. A társasház kezelője Lackner Csaba korrupciós és drogbotrányba keveredett exszocialista önkormányzati képviselő cége.
Mint ismert, a Hír TV és a Magyar Nemzet által közzétett kispesti hangfelvételeken Lackner Csaba részletesen beszámolt kerületi párttársai korrupciógyanús ügyeleteiről. Szerinte Kránitz Krisztián, a kispesti vagyonkezelő vezetője és Gajda Péter polgármester ingatlanokba fekteti a korrupciógyanús ügyletekből származó pénzeket. Kránitzcal kapcsolatban Lackner megjegyezte, hogy az anyja nevére vásárol ingatlanokat.
XIX. kerület
nyomozás
Nemzeti Nyomozó Iroda | https://magyarnemzet.hu/belfold/gajda-peter-ismerosei-utan-nyomoznak-a-hatosagoka-8022797/ | https://web.archive.org/web/20210928074805/https://magyarnemzet.hu/belfold/gajda-peter-ismerosei-utan-nyomoznak-a-hatosagoka-8022797/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/gajda-peter-ismerosei-utan-nyomoznak-a-hatosagok | Magyar Nemzet (MNO) | eu-news | 2020-04-21 11:32:25 | [
"Kránitz Krisztián",
"Lackner Csaba"
] | [
"Budapest Főváros XIX. kerület Önkormányzata (Kispest)",
"Lux Vasdom Kft.",
"Triad Real Estate Kft."
] | [
"Bp. XIX. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"önkormányzat"
] | [
"Kispesti hangfelvételek"
] |
50,351 | Titok, hogy kik jelentkeztek a magyar milliárdos keretű multi programba | 57 magyar vállalkozás nyert állami támogatást ahhoz, hogy multivá váljon, ám egyelőre nem nyilvános, kik és mennyi pénzt, a jelentkezők listája pedig titok. | Nem közérdekű adat, nem nyilvános adat, viszont üzleti titok, hogy mely cégek jelentkeztek az állam Magyar Multi Program nevű pályázatának első körére, és melyek feleltek meg a belépési kritériumoknak – közölte a jelentkezők előminősítését végző állami cég, az IFKA Kft. a hvg.hu-val.
Sajnos azt sem tudták elárulni, hogy mely cégek jutottak támogatáshoz a programban: a Magyar Multi Program ugyanis egy uniós támogatási keret alá tartozik (GINOP), amelyet a Pénzügyminisztérium felügyel, ott hozzák meg a végső döntést, és ők kötnek támogatási szerződést a nyertes pályázókkal. Az odaítélt támogatásokkal kapcsolatos információk „a hivatalos honlapon, a pályázati határidő lejártát és a támogatási szerződések megkötését követően fellelhetők lesznek”.
57 cég multisodhat
Ahhoz képest, hogy a magyar multis támogatásokat a Pénzügyminisztérium osztja (mint a GINOP-programok gazdája) és a jelentkezők előminősítését az IFKA végzi (amelynek tulajdonosi jogait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő gyakorolja) a Magyar Multi Programról az esetek nagy részében az Innovációs és Technológiai Minisztérium nyilatkozik.
György László, a tárca gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára január elején jelentette be, hogy elindul a Magyar Multi Program második köre, egyúttal elárulta, hogy az első körben „több száz jelentkező cég közül végül
104 vállalkozás felelt meg a belépési kritériumoknak.
Szepesi Balázs gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár február közepén pedig már azt is elmondta, hogy 57 vállalkozás kapott támogatást.
Ugyan a támogatottak listája mind a mai napig nem került fel a program honlapjára, már 2019 decemberében elkészült egy díszkötet, amely a program első évét hivatott bemutatni. Ebben „Az elsők” című fejezet alatt közzétettek öt interjút sikeres cégek vezetőivel: Félegyházi Tej Kft., Florin Zrt. (kozmetikai és vegyi termékek), Matro Kft. (forgácsoló szerszámok, alkatrészek), Norma Instruments Zrt. (egészségügyi berendezések), Pi-Er Technical Kft. (technikai ruházat). Továbbá a kötet végén a „jó gyakorlatok” illusztrációjaként bemutatnak néhány vállalkozást.
Orbán tűzte ki a célt
A Magyar Multi Program második körébe április végéig lehet jelentkezni, ahogy az első körben, nagyjából 50 céget terveznek támogatni, összesen 15 milliárd forint összegben, hogy kkv-ből multivá váljanak.
Az IFKA ugyan már 2017-ben elnyert 5,8 milliárd forintot Magyar Multi Program néven kiemelt növekedési potenciállal rendelkező kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) segítésére, a program csak 2019-ben indult be igazán (a kkv-knak nyújtandó pénzbeli támogatások elindításával), miután Orbán Viktor miniszterelnök tavaly februári évértékelő beszédében kitűzte a célt: a sikeres magyar vállalkozók fektessenek be külföldön, az ott megtermelt profitot hozzák haza, kiegyenlítve „a Magyarország területéről kivitt profit mennyiségét”. | https://hvg.hu/kkv/20200415_Titok_hogy_kik_jelentkeztek_a_milliardos_keretu_Magyar_Multi_Programba | https://web.archive.org/web/20231227200344/https://hvg.hu/kkv/20200415_Titok_hogy_kik_jelentkeztek_a_milliardos_keretu_Magyar_Multi_Programba | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titok-hogy-kik-jelentkeztek-a-magyar-milliardos-keretu-multi-programba | HVG | hungarian-news | 2020-04-15 11:20:00 | [] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"EU",
"adatigénylés",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
50,355 | 1 miiliárd pluszt adott a kormány az új Bozsik Stadionra | A Budapest Honvéd focicsapatnak hamarosan elkészül az új otthona, a beruházásra most több mint egymilliárd forint többlettámogatást adott a kormány. A Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében már korábban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítették a Budapest Honvéd focicsapat épülő új stadionját, a Bozsik Stadiont. Az építésről még 2014-ben döntött a kormány, majd 2018-ban egy kormányhatározat keretében biztosítottak rá 9 milliárd 350 forintot. A most megjelent Magyar Közlönyben egy ezt módosító határozatban azonban úgy döntenek, ezt az összeget 10 milliárd 520 millióra emelik, tehát több mint egymilliárd pluszt ad a stadionra a kormány az idei költségvetésből erre. | A Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében már korábban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítették a Budapest Honvéd focicsapat épülő új stadionját, a Bozsik Stadiont. Az építésről még 2014-ben döntött a kormány, majd 2018-ban egy kormányhatározat keretében biztosítottak rá 9 milliárd 350 forintot.
A most megjelent Magyar Közlönyben egy ezt módosító határozatban azonban úgy döntenek, ezt az összeget 10 milliárd 520 millióra emelik, tehát több mint egymilliárd pluszt ad a stadionra a kormány az idei költségvetésből erre.
A stadionnal kapcsolatban az Átlátszó írta meg nemrég, hogy a kispesti stadion az induló 5 milliárdos árról a végére akár 17 milliárdra is drágulhat, az építkezéssel pedig NER-közeli vállalkozók járnak jól.
A focicsapattól nemrég vált meg korábbi tulajdonosa, George F. Hemingway üzletember, a klub Fidesz-közeli emberekhez került.
Arról már korábban írtunk, hogy 450 milliót ad a kormány egy lőtér, egy uszoda, egy kajak-kenu telep és egy sportcsarnok fejlesztési tervezésére, ugyanis a kabinet rábólintott a Budapesti Honvéd Sportegyesület 2020–2023. évekre vonatkozó sportcélú létesítményfejlesztési programjára. | https://hvg.hu/gazdasag/20200422_1_milliard_pluszt_adott_a_kormany_az_uj_Bozsik_Stadionra | https://web.archive.org/web/20210523125052/https://hvg.hu/gazdasag/20200422_1_milliard_pluszt_adott_a_kormany_az_uj_Bozsik_Stadionra | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/1-miiliard-pluszt-adott-a-kormany-az-uj-bozsik-stadionra-1 | HVG | hungarian-news | 2020-04-22 11:37:00 | [] | [
"Budapest Honvéd FC",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Bp. XIX. kerület",
"Budapest"
] | [
"támogatás",
"stadion",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
50,357 | A kormány egy rendelettel elvette az ellenzéki Göd költségvetésének egyharmadát | Balogh Csaba, Göd momentumos polgármestere szerint azzal, hogy a kormány különleges gazdasági övezetté nyilvánítja a gödi Samsung gyárat, egyben a település halálos ítéletét is kimondja.
A koronavírus-járvány gazdasági és munkaerőpiaci hatásainak kezelése érdekében a kormány a jövőben kijelölhet különleges gazdasági övezeteket – olvasható a pénteki Magyar Közlönyben megjelent rendeletben. A kormány döntött is az első ilyen övezet létrehozásáról Göd területén, amely a Samsung gyárat és a környékét érinti. Az indoklás szerint a jelenlegi járványhelyzet által veszélybe sodort több mint ezerötszáz munkahely megvédése, valamint több mint kettőezer-ötszáz új munkahely megteremtése céljából lépett úgy a kormány, hogy a gyár legyen az első különleges gazdasági övezet. | A koronavírus-járvány gazdasági és munkaerőpiaci hatásainak kezelése érdekében a kormány a jövőben kijelölhet különleges gazdasági övezeteket – olvasható a pénteki Magyar Közlönyben megjelent rendeletben. A kormány döntött is az első ilyen övezet létrehozásáról Göd területén, amely a Samsung gyárat és a környékét érinti. Az indoklás szerint a jelenlegi járványhelyzet által veszélybe sodort több mint ezerötszáz munkahely megvédése, valamint több mint kettőezer-ötszáz új munkahely megteremtése céljából lépett úgy a kormány, hogy a gyár legyen az első különleges gazdasági övezet.
Csakhogy a rendelet szerint az érintett települési önkormányzat a különleges gazdasági övezet területén az adómegállapítási jogát nem gyakorolhatja, azaz így fontos pénzügyi forrástól esnek el a helyi örnkormányzatok. Balogh Csaba, Göd polgármestere is erre hívja fel a figyelmet Facebook-posztjában: "Mit jelent ez a városunk számára? Gyakorlatilag egy halálos ítéletet. A Samsung által fizetett helyi iparűzési adó elvételével a város költségvetésének harmada kiesik, ami a jövőben a kötelező feladatok ellátását is veszélyezteti."
Mint mondja, ennél is fontosabb, hogy a rendelkezés szerint
a jövőben sem az önkormányzatnak, sem az gödi lakosoknak nem lesz beleszólása abba, hogy mi történik az ipari park területén, mit és hol építenek, vagy hogy milyen környezetszennyező tevékenységet végezhetnek.
Kiemeli, hogy a kormány döntése ellen tilatkozni fognak. | https://hvg.hu/gazdasag/20200418_a_kormany_egy_rendelettel_elvette_az_ellenzeki_god_koltsegvetesenek_egyharmadat | https://web.archive.org/web/20230805204459/https://hvg.hu/gazdasag/20200418_a_kormany_egy_rendelettel_elvette_az_ellenzeki_god_koltsegvetesenek_egyharmadat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-egy-rendelettel-elvette-az-ellenzeki-god-koltsegvetesenek-egyharmadat | HVG | hungarian-news | 2020-04-18 11:53:00 | [] | [
"Göd Város Önkormányzata",
"Samsung"
] | [
"Göd",
"Pest megye"
] | [
"önkormányzat",
"jogalkotás",
"nyomásgyakorlás"
] | [
"Gödi különleges gazdasági övezet"
] |
50,358 | Azonnali hatállyal állami felügyelet alá vonták a Kartonpackot | Pénteken 11 órától állami felügyelet alá került a debreceni Kartonpack Dobozipari Nyrt. nevű tőzsdei társaság. A cég tulajdonosai és vezetői helyett kormánybiztos dönthet mindenről.
Az egykori kisipari szövetkezetből alakult nyereséges vállalkozásról akkor írtunk, amikor kiderült, hogy elnöke a Kulcsár-ügy miatt egy cégvezetéstől eltiltott személy volt, és ezután komoly harcok dúltak a cégen belül. | Pénteken 11 órától állami felügyelet alá került a debreceni Kartonpack Dobozipari Nyrt. nevű tőzsdei társaság. A cég tulajdonosai és vezetői helyett kormánybiztos dönthet mindenről.
Az egykori kisipari szövetkezetből alakult nyereséges vállalkozásról akkor írtunk, amikor kiderült, hogy elnöke a Kulcsár-ügy miatt egy cégvezetéstől eltiltott személy volt, és ezután komoly harcok dúltak a cégen belül.
Hogy most mi tette szükségessé a dobozgyár állami kézbe vételét, az nem derül ki a péntek reggeli Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletből. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter péntek kora délután kiadott közleménye szerint stratégiai fontosságú vállalatok közé került a cég,
a Kormány a koronavírus járvány elleni védekezés keretében kiemelt figyelmet szentel annak, hogy a stratégiai fontosságú vállalatok működőképessége fennmaradjon és a lakosság ellátása folyamatosan biztosított legyen.
A stratégiai iparágakkal együtt szükséges kezelni az ezeket kiszolgáló gazdasági folyamatokat megvalósító cégeket is, így az állami szerepvállalás ebben a körben is indokolt - tették hozzá. A cégben a Magyar Állam 61,9%-os mértékben részvényesi jogok gyakorolására jogosult.
A cég a honlapján magáról azt írja, kiemelt partnerük a gyógyszeripar.
A tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos, azaz Juhász Edit, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára bármilyen döntést meghozhat "a társaság működőképességének fenntartása, az állami felügyelet hatékony ellátása érdekében". Minden vezetőt leválthat, beszámoltathat, a cég minden szerződését felmondhatja, mindenbe betekinthet és mindent megtehet, ami egyébként az igazgatóság vagy a közgyűlés hatáskörébe tartozna.
Ilyen döntést most először hozott a kormány a veszélyhelyzetben kapott felhatalmazás alapján.
A cég 2019-ben közel 2,5 milliárdos bevétel mellett meglehetősen szerény, 8 millió forintos adózás utáni eredményt tudott elérni, ami jelentős visszaesés az egy évvel ezelőtti 100 milliós nyereséghez képest. A különbség leginkább a rövid lejáratú, azon belül is a szállítói kötelezettségekből adódik, amelyek közel 90 millió forinttal nőttek egy év alatt, de az anyagjellegű ráfordítása is nőtt a cégnek közel 300 millió forinttal. Érdekesség még, hogy a lízingtartozásából 2019-ben mintegy 70 millió forintnyit lerendezett, de így is közel 80 millió forintnyi ilyen tartozása van. | https://hvg.hu/gazdasag/20200417_Azonnali_hatallyal_allami_felugyelet_ala_vontak_a_Kartonpackot | https://web.archive.org/web/20220706111735/https://hvg.hu/gazdasag/20200417_Azonnali_hatallyal_allami_felugyelet_ala_vontak_a_Kartonpackot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/azonnali-hatallyal-allami-felugyelet-ala-vontak-a-kartonpackot | HVG | hungarian-news | 2020-04-17 11:58:00 | [] | [
"Kartonpack Nyrt."
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"tőzsde",
"jogalkotás",
"államosítás"
] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
50,359 | A kormány akár a bankok járvány különadójáról is lemond a sport oltárán | Ahogy a normál bankadót, úgy a járványadót is csökkenthetik a bankok látványcsapatsportok támogatásával.
A hitelintézetek csökkenthetik a járvány elleni védekezés miatt rájuk kiszabott adófizetési kötelezettségüket – erre ugyanis lehetőséget biztosít számukra a különadóról szóló kormányrendelet. Az adócsökkentésre a rendelet szerint ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint amelyek a normál bankadó (pénzügyi szervezetek különadója) csökkentésére: vagyis látványcsapatsportok támogatásának fejében. Ennek megfelelően – ahogy a normál bankadót – a hitelintézetek legfeljebb megfelezhetik a járványadó-fizetési kötelezettségüket. | A kormány akár a bankok különadójának feléről is lemond a sport oltárán
Ahogy a normál bankadót, úgy a járványadót is csökkenthetik a bankok látványcsapatsportok támogatásával.
A hitelintézetek csökkenthetik a járvány elleni védekezés miatt rájuk kiszabott adófizetési kötelezettségüket – erre ugyanis lehetőséget biztosít számukra a különadóról szóló kormányrendelet. Az adócsökkentésre a rendelet szerint ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint amelyek a normál bankadó (pénzügyi szervezetek különadója) csökkentésére: vagyis látványcsapatsportok támogatásának fejében. Ennek megfelelően – ahogy a normál bankadót – a hitelintézetek legfeljebb megfelezhetik a járványadó-fizetési kötelezettségüket.
A Fidesz (a kormány adótörvény-módosításait megszavazó parlamenti frakció) 2017-ben vezette be a Különadótörvénybe a bankadó sporttámogatással való mérséklésének lehetőségét, a járványadóról szóló rendelet pedig egész egyszerűen lehetővé teszi a Különadótörvény vonatkozó bekezdéseinek „megfelelő” alkalmazását. A bankadó-csökkentés feltétele, hogy a hitelintézet a társaságiadó-törvény (Tao. törvény) szerint jogosult legyen adókedvezményre, de azt a kedvezményt nem érvényesíti – így nem lehet duplán élni a kedvezménnyel. Ugyanez igaz a járványadó-kedvezményre is.
Nyereséges banknak nem éri meg
Az elmúlt években a bankok körében vélhetően nem volt különösebben népszerű a bankadó ilyetén módon való csökkentése. A bankadó ugyanis költség, így csökkenti az adózás előtti eredményt. Egy nyereséges banknak nem érdeke, hogy kevesebb bankadót fizessen, hiszen akkor több lesz az adózás előtti eredménye, amiből több társasági adót kell fizetnie. A sporttámogatással elért kedvezményt jellemzően jobban megérhette a fizetendő taóban érvényesíteni.
Azonban korántsem biztos, hogy ez igaz lesz 2020-ban is. A válság önmagában hatással lesz a bankok eredményére, az egyre több bedőlő cég és utcára kerülő munkavállaló miatt több lesz a nem teljesítő hitelük, plusz rövid távon a bankoknak kell viselniük hitelmoratórium terheit. Így ebben az évben már több, veszteség közelébe forduló banknak érheti meg csökkenteni a bankadóját és a járványadóját. Egy veszteséges banknak pedig egyértelműen a bank-járvány adó csökkentése a racionális döntés, hiszen nulla vagy negatív eredmény után amúgy sem keletkezik taófizetési kötelezettsége.
A Fidesz-állam kevesebbet költött sportra, de így is lazán Európa-bajnok lett
Az állami kiadások alapján az Európai Unió családjában Magyarország az a tag, akinek a legfontosabb a sport és a vallás, az oktatás és a szociális szempontok úgy közepesen érdeklik, az egészségügy és a környezetvédelem meg nagyjából semennyire sem.
A kormány azt ígéri: visszakapják
A kormány egyébként összesen 55 milliárd forint bevételt vár a bankok járványadójából. Az üj különadó kulcsa 0,19 százalék, az adó alapja pedig a két évvel ezelőtti mérlegfőösszeg 50 milliárd forint fölötti része. A hitelintézeteknek június 10-ig kell megállapítaniuk, mennyit kell fizetniük, majd a kötelezettségüket három egyenlő részletben kell teljesíteniük: június 10., szeptember 10., december 10.
A bankok a befizetett összeget a következő öt évben egyenlő mértékben levonva a bankadóból vissza fogják kapni – legalábbis ezt az ígéretet tette a Pénzügyminisztérium „A bankok és a kereskedelmi nagyvállalatok 91 milliárd forinttal segítik a járvány elleni védekezést” című közleményében. A járványadó miatti kompenzáció egyelőre tényleg csak ígéret, jogszabály egyelőre nincsen róla.
Országvédelem helyett járvány elleni védekezés
A járványadóból származó összeg a központi költségvetésbe folyik be, egész pontosan a Járvány Elleni Védekezési Alapba, amelynek létrehozásáról február 7-re virradóra jelent meg a rendelet. Az alap 634 milliárdos (de amúgy nyitott) keretének nagy része úgy áll elő, hogy a kormány az Országvédelmi Alapot (ami a büdzsé legnagyobb tartaléka) egész egyszerűen átkeresztelte Járvány Elleni Védekezés Központi Tartalékára. Érkezik még 47 milliárd nem részletezett költségvetési átcsoportosításokból, illetve ide kerül az önkormányzatoktól elvett gépjárműadó-bevétel, a pártok állami támogatásának fele, illetve a banki és kiskereskedelmi különadóból várt bevétel – előbbi ugyebár 55 milliárd, utóbbi 36 milliárd.
Plusz az a 82 milliárd, ami az egészségügyi szakdolgozók és védőnők már korábban eldöntött béremelésére szolgál. Ez a pénz nem tűnik el az alapban, elmegy a béremelésre – azért érdemes megjegyezni, hogy a kormány ebben az esetben (sem) hozott új intézkedést, nem biztosított új forrást, egész egyszerűen egy létező tételt címkézett át járvánnyal kapcsolatossá (holott nem az). | https://hvg.hu/gazdasag/20200415_tao_kulonado_bank_orban_kormany | https://web.archive.org/web/20201030060147/https://hvg.hu/gazdasag/20200415_tao_kulonado_bank_orban_kormany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-akar-a-bankok-jarvany-kulonadojarol-is-lemond-a-sport-oltaran | HVG | hungarian-news | 2020-04-15 12:05:00 | [] | [] | [] | [
"támogatás",
"sport",
"adó"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
50,360 | Jól jött a felhatamazási törvény a Kartonpacknál | Alig egy órával az után, hogy hatályba lépett a kormányrendelet a Kartonpack Dobozipari Nyrt. állami felügyelet alá vonásáról, két rendőr társaságában Juhász Edit kormánybiztos megbízottja átvette a cég bankszámlája feletti rendelkezési jogot – tudta meg a HVG.
A tulajdonosi jogok gyakorlására eddig is meg lett volna az állam lehetősége, ugyanis a tőzsdei társaság korábbi főtulajdonosát, Kerék Csabát az egykori Kulcsár-ügy másodrendű vádlottjaként egy évvel ezelőtt jogerősen börtönre és vagyonelkobzásra ítélték. Kerék Csaba cége, a Britton Capital & Consulting a részvények nem egész 62 százalékát birtokolta a Kartonpackban. Csakhogy a vállalat alapszabálya háromnegyedes többséghez kötötte a legfontosabb döntéseket. | Jól jött a felhatalmazási törvény a Kartonpacknál
Alig egy órával az után, hogy hatályba lépett a kormányrendelet a Kartonpack Dobozipari Nyrt. állami felügyelet alá vonásáról, két rendőr társaságában Juhász Edit kormánybiztos megbízottja átvette a cég bankszámlája feletti rendelkezési jogot – tudta meg a HVG.
A tulajdonosi jogok gyakorlására eddig is meg lett volna az állam lehetősége, ugyanis a tőzsdei társaság korábbi főtulajdonosát, Kerék Csabát az egykori Kulcsár-ügy másodrendű vádlottjaként egy évvel ezelőtt jogerősen börtönre és vagyonelkobzásra ítélték. Kerék Csaba cége, a Britton Capital & Consulting a részvények nem egész 62 százalékát birtokolta a Kartonpackban. Csakhogy a vállalat alapszabálya háromnegyedes többséghez kötötte a legfontosabb döntéseket.
Így az államnak eddig valószínűleg gondot okozott volna, hogy a Kartonpacknál saját céljainak megfelelő határozatokat hozzanak, és az állam által kijelölt személyek kerüljenek a vezetőségbe. Úgy látszik, ebben a törekvésében Fintha-Nagy Ádám ügyvéd sem segített az államnak, ő ugyanis csaknem 30 százalékos részvénypakettel bír a Kartonpackban. Jóllehet, korábban ő is közreműködött azokban a belváros ingatlanügyletekben, amelyek Rogán Antal polgármestersége idején az ellenzék tiltakozását váltották ki, a jelek szerint a kartonpackos hatalomátvételben más eszközök is szükségesek voltak.
A kormány az elmúlt egy évben nem látta elérkezettnek az időt, hogy éljen a vagyonelkobzás adta lehetőségével, most a veszélyhelyzetben és a felhatalmazási törvényre hivatkozva vonta állami felügyelet alá azt a vállalatot, amely többségi tulajdona eddig is jogszerűen az államé lehetett volna. Igaz, a saját embereit csak most tudja gond nélkül az igazgatóságba ültetni, a rapid eljárás végrehajtását pedig a jogállamban szokásos jogászok mellett rendőrökre is bízta, hiszen a bankfiókba rendőrök kísérték a kormánybiztos által megbízott ügyvédet.
Kétségtelen ugyanakkor, hogy a jelenlegi veszélyhelyzetben megnőtt az élelmiszer- és a gyógyszeripar igénye a csomagolóanyagokra, tehát a gyógyszerek és gyógyászati termékek, valamint édességek és egyéb termékek számára papírdobozokat gyártó cég jelentős kereslet elé néz.
2018. február. 01. 15:07 Gergely Zsófia Itthon
Megírtuk, erre hirtelen leváltották a tőzsdei céget irányító bűnözőt
Látványos reakciókat vált ki cikkünk, miszerint az MNB-nek közel egy évig nem tűnt fel, hogy a Kulcsár-ügyben elítélt bűnöző irányít egy tőzsdei céget. A tőzsde felügyeletét ellátó jegybank támadássorozattal vádolta a hvg.hu-t, most pedig az érintett milliárdos cég állítja a tőzsdei honlapon, hogy cikkünkkel árfolyam-befolyásolást, sőt, bűncselekményt követhettünk el. De azért villámgyorsan lecserélték a leleplezett elnököt, így már nem a Kulcsár-ügyben elítélt Kerék Csaba áll az Kartonpack igazgatóságának élén.
2018. január. 31. 06:30 Gergely Zsófia Itthon
Matolcsyéknak nem tűnt fel: elítélt bűnöző irányít egy tőzsdei céget
Még mindig egy Kulcsár-ügyben jogerősen elítélt, a cégvezetéstől ráadásul eltiltott bűnöző irányít egy milliárdos tőzsdei céget, de ezt valamiért a felügyeletet ellátó MNB tavaly március óta nem vette észre. Azt azért elismerték, hogy hallottak már a 12 éven át nyúló ügyről. | https://hvg.hu/kkv/20200417_Jol_jott_a_felhatalmazasi_torveny_a_Kartonpacknal | https://web.archive.org/web/20210110221121/https://hvg.hu/kkv/20200417_Jol_jott_a_felhatalmazasi_torveny_a_Kartonpacknal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jol-jott-a-felhatamazasi-torveny-a-kartonpacknal | HVG | hungarian-news | 2020-04-17 12:14:00 | [
"Fintha-Nagy Ádám",
"Kerék Csaba"
] | [
"Britton-csoport",
"Kartonpack Nyrt."
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"tőzsde",
"jogalkotás",
"államosítás"
] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
50,361 | Mészáros Lőrinchez vándolrolt Ákos I. kerületi borozója | Decemberben egy ügyvéd vette meg az Andante Borpatikát, aki márciusban továbbadta az Orbán-közeli milliárdos érdekeltségébe tartozó cégnek.
A Budapest I. kerületében, a Bem rakparton található Andante Borpatika Kft. tavaly decemberig Kovács Ákos énekes és Tiffán Zsolt fideszes parlamenti képviselő tulajdonában volt, akkor vette meg tőlük Geri Zoltán ügyvéd. | A Budapest I. kerületében, a Bem rakparton található Andante Borpatika Kft. tavaly decemberig Kovács Ákos énekes és Tiffán Zsolt fideszes parlamenti képviselő tulajdonában volt, akkor vette meg tőlük Geri Zoltán ügyvéd – írja az Mfor. A lap szerint Kovács nem távolodott el teljesen a cégtől, idén március elejéig ügyvezetőként irányította.
A múlt hónap elején Geri továbbadta a vállalkozást, amely a cégkivonatok tanúsága szerint a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group cégbirodalmának tagja lett.
A lap megjegyezte: az Andante Borpatika a tavaly októberig fideszes vezetésű I. kerületi önkormányzattól éveken át jutányos áron bérelte a helyiséget.
A cég az utóbbi években veszteségesen működött: 2018-as beszámolója alapján ugyan 49 millió forintról 53 millióra nőtt az éves árbevétel, ami nem volt elég ahhoz, hogy nyereségessé váljon. Akkor kicsivel több mint egymillió forint mínusszal zárták az évet a korábbi 3 milliós veszteség után. | https://hvg.hu/kkv/20200415_kovacs_akos_tiffan_zsolt_meszaros_lorinc_andante_borpatika | https://web.archive.org/web/20210414104100/https://hvg.hu/kkv/20200415_kovacs_akos_tiffan_zsolt_meszaros_lorinc_andante_borpatika | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinchez-vandolrolt-akos-i-keruleti-borozoja | HVG | hungarian-news | 2020-04-15 12:19:00 | [
"Kovács Ákos (énekes)",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Andante Borpatika Kft."
] | [
"Bp. I. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"önkormányzat"
] | [] |
50,362 | Újabb megbízást nyert el a Nemzeti Közművek gázhálozatára a Mészáros és Mészáros Kft. | Opus Global érdekeltsége korábban 760 millió forint értékű részmunkákra kapott megbízást.
Újabb, a Nemzeti Közművek gázhálózatát érintő megbízásokat nyert el az Opus Global érdekeltsége - közölte az Opus Global Nyrt. szerdán.
A közlemény ismerteti: az Opus Global ipari divíziójába tartozó Mészáros és Mészáros Kft., valamint a Vabeko Kft. 70-30 százalékban megosztott közös konzorciuma rekonstrukciós és gázhálózat-optimalizációs munkákat nyert el Budapest területén a legjobb ár-érték arányt tartalmazó ajánlataival az NKM Földgázhálózati Kft. szolgáltatási területén található gázhálózaton. | Újabb, a Nemzeti Közművek gázhálózatát érintő megbízásokat nyert el az Opus Global érdekeltsége - közölte az Opus Global Nyrt. szerdán.
A közlemény ismerteti: az Opus Global ipari divíziójába tartozó Mészáros és Mészáros Kft., valamint a Vabeko Kft. 70-30 százalékban megosztott közös konzorciuma rekonstrukciós és gázhálózat-optimalizációs munkákat nyert el Budapest területén a legjobb ár-érték arányt tartalmazó ajánlataival az NKM Földgázhálózati Kft. szolgáltatási területén található gázhálózaton.
A nyílt közbeszerzés ajánlatkérője az NKM Földgázhálózati Kft., a tender egy korábbi, 17,5 milliárd forint összértékű uniós keretmegállapodás, amelynek nyertesei pályázhatnak a részmunkákért. A most kihirdetett részmunka összértéke meghaladja a 260 millió forintot.
Az Opus Global március 4-én közölte, hogy ugyanez a konzorcium 760 millió forint értékű részmunkákra nyert megbízást a 17,5 milliárd forint összértékű keretmegállapodáson belül.
Az NKM Földgázhálózati Kft. a keretmegállapodás 36 hónapos időtartama alatt 115 kilométernyi gázelosztó gerincvezeték építését (rekonstrukciós és gázhálózat-optimalizációs munkák) és tervezését kívánja elvégeztetni, illetve 25 kiemelt gázvezeték építéséhez vagy rekonstrukciójához készíttetne engedélyezési és kiviteli tervet. | https://hvg.hu/kkv/20200408_Ujabb_megbizast_nyert_el_a_Nemzeti_Kozmuvek_gazhalozatara_a_Meszaros_es_Meszaros_Kft | https://web.archive.org/web/20200411162804/https://hvg.hu/kkv/20200408_Ujabb_megbizast_nyert_el_a_Nemzeti_Kozmuvek_gazhalozatara_a_Meszaros_es_Meszaros_Kft | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-megbizast-nyert-el-a-nemzeti-kozmuvek-gazhalozatara-a-meszaros-es-maszaros-kft | HVG | hungarian-news | 2020-04-08 12:24:00 | [] | [
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"NKM Földgázhálózati Kft.",
"Vabeko Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
50,363 | Lackner Csabáéknál nincs válság | Lackner Csaba, a korrupciós botrányba keveredett kispesti önkormányzati képviselő új autót vett, miközben egyre erőteljesebben érezteti hatását a koronavírus-pandémia által okozott gazdasági válság. Az ex-szocialista politikus a kispesti hangfelvételeken már tavaly említette, hogy venne a feleségének egy új Skoda-terepjárót, ám úgy tűnik, hogy a vásárlást elhalasztották. „15 millió forintig jó vagyok” – érzékeltette Lackner az anyagi lehetőségeit barátainak a hangfelvételeken, amelyeken az autóvásárlásról számolt be. | 2020.04.23. 19:41
Lackner Csaba, a korrupciós botrányba keveredett kispesti önkormányzati képviselő új autót vett, miközben egyre erőteljesebben érezteti hatását a koronavírus-pandémia által okozott gazdasági válság. Az ex-szocialista politikus a kispesti hangfelvételeken már tavaly említette, hogy venne a feleségének egy új Skoda-terepjárót, ám úgy tűnik, hogy a vásárlást elhalasztották. „15 millió forintig jó vagyok” – érzékeltette Lackner az anyagi lehetőségeit barátainak a hangfelvételeken, amelyeken az autóvásárlásról számolt be.
– Tiszta lesz az új autód? – kérdezte a tavaly nyáron készült kispesti hangfelvételeken Kiss Jenő, az MSZP korábbi soroksári elnöke Lackner Csaba XIX. kerületi MSZP-s önkormányzati képviselőtől, akit pártja azóta kirúgott a soraiból.
– Teljesen. Teljesen – nyomatékosítja Lackner, és valószínűleg nem a gépjármű higiéniai állapotára gondoltak a beszélgetők. A szóban forgó hangfelvétel-részletet eddig sem a Hír TV, sem a Magyar Nemzet nem hozta nyilvánosságra. Habár a 2019-ben készült hanganyag vonatkozó részén már kész tényként beszélt Lackner egy Skoda Kodiak megvásárlásáról felesége részére, az üzletet csak nemrég ütötte nyélbe. A Hír TV képei szerint ugyanis Lacknerék udvarán áll a vadonatúj Skoda-terepjáró, amely a dokumentumok szerint március közepén kerülhetett forgalomba.
Az autó megvásárlásáról a tavaly készült kispesti hangfelvételeken azt mondta Lackner beszélgetőtársainak, hogy a 12,5 millió forint értékű terepjárót „Péter” már le is foglalózta számára. A kispesti önkormányzati képviselő megemlítette, hogy saját magának egy sportosabb autót nézett ki. Habár a kiszemelt Mercedes típusát nem mondta ki, de az általa elmondott műszaki paraméterek alapján egy C 250 Coupé típusú gépjárműre gondolhatott. Lapunk kereste telefonon Lackner Csabát, akitől azt kérdeztük volna, hogy az új Mercedes megvásárlását is a közeljövőben tervezi-e, és hogy végül mennyiért jutott hozzá a Skoda Kodiakhoz, azonban nem tudtuk elérni a képviselőt.
A hanganyagok szerint más márkájú terepjárókat is szemügyre vettek. – Bementem a Wallishoz és úgy voltam vele, hogy 15 millió forintig jó vagyok – mondta a Lackner a hangfelvételen arról, hogy mennyit szánt autóvásárlásra, ám végül a rivális márkák közül a drágább Kodiakot megvétele mellett döntöttek.
Mint ismert, tavaly októberben hozott nyilvánosságra részleteket a Hír TV és a Magyar Nemzet abból a mintegy 50 órányi hangarchívumból, amelyen Lackner Csaba akkor még MSZP-s kispesti önkormányzati képviselő és barátai beszélgetései hallhatók arról, hogy a baloldali kerületvezetés hogyan lopta szét Kispestet. Bár Gajda Péter XIX. kerületi MSZP-s polgármester először „kocsmai szintű butaságoknak” titulálta a Lackner által elmondottakat, számos, a felvételen tavaly nyáron elhangzott, a jövőre vonatkozó információ valósággá vált. Bevált Lackner azon jóslata, hogy amely szerint a korrupciógyanús ügyekkel körülbástyázott MSZP-s Kránitz Krisztiánnak, a kispesti vagyonkezelő vezetőjének a duplájára emelték a fizetését. De az MSZP-s képviselő előre látta a szintén korrupciógyanúba keveredett Guzmics Zsombor építéshatósági vezető elbocsátását, valamint azt is, hogy a XIX. kerületi egészségügyi intézet felújítása kapcsán végzett pocsék munka miatt pótmunkákat kell majd végezni.
A hanganyagokban többek között olyan állítások hangzanak el Lackner Csaba szájából, amely szerint, aki az önkormányzati politikában nem keresi meg az évi százmillió forintot, a hülye. Az ex-MSZP-s politikus arról is beszélt, hogy a lopott pénzt ingatlanokba fektetik a kispesti szocialista politikusok. A Magyar Nemzetnek nyilatkozott a hangfelvételek készítője, aki szerint a beszélgetések közben Lackner Csaba kokaint is fogyasztott, mint az a Hír TV által bemutatott egyik videófelvételen is látszik. Arról is nyilatkozott lapunknak a nevét egyelőre nem vállaló informátor, hogy Lackner jóval anyagi lehetőségei felett költekezett, háza több mint százmillió forintot ér, egyes bulik alkalmával pedig előfordult, hogy a képviselő a bevallott havi fizetésének megfelelő összeget egyetlen éjszaka alatt elköltötte.
Eközben az utóbbi hónapokban sorra derültek ki a korrupciós ügyek Kispesten. Legutóbb lapunk arról számolt be, hogy Gajda Péter polgármester ismerősei is nyomozók látókörébe kerültek. Lapunk arra vonatkozó kérdésére pontos válasz nem érkezett a Nemzeti Nyomozó Irodától, hogy hány kispesti ügyben vizsgálódnak, de az ügye száma mára meghaladhatta az egy tucatot is. Lapunkhoz ősszel és a közelmúltban is érkezett olyan jelzés a polgármesterhez közeli forrásoktól, hogy a hatóság dokumentumokat foglalt le az önkormányzattól több házkutatás során.
– Lackner Csaba vagy nagyon magabiztos, mert érinthetetlennek és ártatlannak gondolja magát, vagy nagyon hülye – reagált az autóvásárlás hírére Ferenczi István LMP-s kispesti önkormányzati képviselő. Hozzátette: Lackner talán óvatosabb lett volna, ha tudja, hogy ez az információ is szerepelt a felvételeken. Ferenczi indítványozta az őszi önkormányzati választások után, hogy Kispesten álljon fel az Antikorrupciós Tényfeltáró- és Vizsgálóbizottság (AKTV), amely a hangfelvételeken említett korrupciógyanús ügyeket vizsgálta volna. Bár a baloldali többség igyekezett elgáncsolni, hogy Ferenczi érdemi vizsgálatot végezzen, a bizottság végül megkezdhette a munkáját. Ám mire odáig jutottak volna, hogy elkezdődjenek a meghallgatások, kitört a koronavírus-járvány és azóta a képviselőtestület sem ülésezik. A XIX. kerületi önkormányzat eddigi hozzáállása alapján a Ferenczi a pandémia miatti korlátozások feloldása után már valószínűleg nem folytathatja a munkát az AKTV élén.
Dódity Gabriella lapunknak nyilatkozva arcátlanságnak nevezte, hogy Lackner Csaba a válság közepén, vagyonával kérkedve új autót vásárolt. – Ez már a sokadik olyan eset, hogy Lackner beszél valamiről a hangfelvételeken és az valósággá válik – emlékeztetett a képviselőnő.
válság
új autó
pártok
koronavírus
botrány
Lackner Csaba | https://magyarnemzet.hu/belfold/lackner-csabaeknal-nincs-valsag-8039189/ | https://web.archive.org/web/20201203074928/https://magyarnemzet.hu/belfold/lackner-csabaeknal-nincs-valsag-8039189/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lackner-csabaeknal-nincs-valsag | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2020-04-24 12:53:46 | [
"Lackner Csaba"
] | [
"Budapest Főváros XIX. kerület Önkormányzata (Kispest)"
] | [
"Bp. XIX. kerület",
"Budapest"
] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"önkormányzat"
] | [] |
50,364 | Itt a bizonyíték: Mészáros Lőrinc keményítőgyára szennyezte a Mátrai Erőmű víztározóját | Perrel fenyegetőzött, és bírósági keresetet indított az Átlátszó ellen a visontai Viresol Kft., amikor tavaly novemberben megírtuk: ipari mennyiségű szerves anyag csak a szomszédos telephelyen felhúzott keményítőgyárból kerülhetett a Mátrai Erőmű technológiai víztározójába, ahol aztán tömeges rosszullétet okozó gázszivárgásokat okozott. Pedig a történteket kivizsgáló katasztrófavédelmi hatóság eltitkolt határozatában is néven nevezik a felelőst, sőt, megtiltják számára az Őzse-völgyi víztározó további használatát, és műszaki átalakításra kötelezik a további környezetkárosítás elkerülése érdekében. Még idén januárban is dőlt a cefre a Viresoltól a víztározóba. Mutatjuk a bizonyítékot.
A www.atlatszo.hu „Itt a bizonyíték: Mészáros Lőrinc keményítőgyára szennyezte a Mátrai Erőmű víztározóját” című 2020. május 06. napján megjelent cikkükben valótlanul állítottuk, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság eltitkolta a határozatát. A valóság az, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor az ügyben meghozott határozatát kizárólag az ügyféli jogosultsággal rendelkezőknek küldte el, mivel a határozat ellen fellebbezés érkezett, így az csak a véglegessé válását követően ismerhető meg harmadik fél által. | Helyreigazítás (2021. május 14.): A www.atlatszo.hu "Itt a bizonyíték: Mészáros Lőrinc keményítőgyára szennyezte a Mátrai Erőmű víztározóját" című 2020. május 06. napján megjelent cikkükben valótlanul állítottuk, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság eltitkolta a határozatát. A valóság az, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor az ügyben meghozott határozatát kizárólag az ügyféli jogosultsággal rendelkezőknek küldte el, mivel a határozat ellen fellebbezés érkezett, így az csak a véglegessé válását követően ismerhető meg harmadik fél által.
Perrel fenyegetőzött, és bírósági keresetet indított az Átlátszó ellen a visontai Viresol Kft., amikor tavaly novemberben megírtuk: ipari mennyiségű szerves anyag csak a szomszédos telephelyen felhúzott keményítőgyárból kerülhetett a Mátrai Erőmű technológiai víztározójába, ahol aztán tömeges rosszullétet okozó gázszivárgásokat okozott. Pedig a történteket kivizsgáló katasztrófavédelmi hatóság eltitkolt határozatában is néven nevezik a felelőst, sőt, megtiltják számára az Őzse-völgyi víztározó további használatát, és műszaki átalakításra kötelezik a további környezetkárosítás elkerülése érdekében. Még idén januárban is dőlt a cefre a Viresoltól a víztározóba. Mutatjuk a bizonyítékot.
2020. augusztus 31-ig adott határidőt a Viresol Keményítő- és Alapanyaggyártó és Forgalmazó Kft.-nek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság április 9-én kelt, jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtandó határozata, hogy "az elérhető legjobb technikát tartalmazó műszaki átalakítással" megakadályozza, hogy a telephelyéről elvezetett vizek a Mátrai Erőmű Zrt. Őzse-völgyi víztározójába juthassanak.
"A műszaki átalakítással biztosítani kell azt is, hogy üzemszerűen megvalósuljon a Telephelyén keletkező szennyezettnek minősülő csapadékvizek – a Telephelyén üzemelő szennyvíztisztító telepén történő – szükséges mértékű tisztítása. A műszaki átalakítást követően a tiszta, valamint a szükség szerint tisztított csapadékvizeket, illetve a tisztított szennyvizeket az Őzse-völgyi tározó elkerülésével, közvetlenül kell – a hatályos egységes környezethasználati engedélyben megállapított kibocsátási határértékek betartásával – a befogadóba vezetni" – áll a határozatban.
A nyilvánosságnak azonban minderről elfelejtettek beszámolni.
Tavaly novemberben az Átlátszó elsőként írt arról, hogy a Mátrai Erőműben észlelt, tömeges rosszullétet okozó mérgesgáz-szivárgások ügyében érintett lehet a hőerőmű mellé felhúzott hatalmas keményítőgyár is, mert szennyvizét a hőerőmű technológiai víztározójába ereszti.
A rendkívül súlyos és ismétlődő környezetszennyezés ügyében feltett kérdéseinkre a Mészáros-cég fenyegetőzéssel válaszolt: helyreigazitási eljárást kezdeményez, továbbá kártérítés és sérelemdíj megfizetésére is igényt tart, mert úgy véli, hogy rossz hírnevét keltettük a Mátrai Erőműben történt sajnálatos események kapcsán. A Viresol Kft. nem a levegőbe beszélt: bírósági keresetet is indított az Átlátszó ellen ezügyben.
A helyi hatóságok finoman fogalmazva nem erőltették meg magukat a valós tényállás kinyomozása közben: a területileg illetékes rendőrkapitányság saját maga kérte a környezetkárosítás gyanúja miatt indult nyomozásból való kizárását arra hivatkozva, hogy ők végzik az akkor még szintén Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mátrai Erőmű fegyveres biztonsági őrségének képzését, ellenőrzését.
Az Átlátszó közérdekű adatigénylésben kérte a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól a Mátrai Erőműben vizsgált gázszennyeződésről készült mérési jegyzőkönyveket. A decemberben megkapott összefoglaló táblázatokból kiderült, hogy a kén-hidrogén, a foszfin és a nitrogén-monoxid jelenlétére vonatkozó értesüléseink helytállóak voltak.
Mátrai Erőmű: itt vannak a hivatalos számok a katasztrófavédelem által mért szennyezésről Egy hónapja közérdekű adatigénylésben kértük a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól a Mátrai Erőműben vizsgált, meg nem nevezett gázszennyeződésről készült mérési jegyzőkönyveket. A most megkapott összefoglaló táblázatokból kiderül, hogy a kén-hidrogén, a foszfin és a nitrogén-monoxid jelenlétére vonatkozó értesüléseink helytállóak voltak.
Az viszont azóta sem került nyilvánosságra, hogy az azonos visontai telephelyen működő két cég, a Mátrai Erőmű Zrt. és a Viresol Kft., tehát a hőerőmű és a keményítőgyár közül melyik okozta a problémát, és honnan, hogyan került nagy mennyiségű szerves anyag a hőerőmű technológiai víztározójába.
Egészen mostanáig, ugyanis a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Átlátszó birtokába került friss határozata teljesen egyértelműen fogalmaz ebben a kérdésben.
A "Viresol Kft környezetkárosodást, a felszíni vizek károsodását megelőző intézkedésekre történő vízvédelmi és vízügyi hatósági kötelezése" tárgyú, 2020. április 9-én kelt határozat indoklása szerint
A Mátrai Erőmű Zrt. üzemeltetésében lévő Őzse-völgyi tározó eddigi több évtizedes üzemelése során a vízvédelmi hatóság nyilvántartása szerint korábban nem volt tapasztalható vízminőség romlással kapcsolatos panasz, soha sem volt szükség a tarozó kényszer-leeresztésére.
A Mátrai Erőmű Zrt. üzemeltetésében lévő Őzse-völgyi tározó vizét a 2019 július 22-én érkezett panaszbejelentést követően több alkalommal vészleeresztés kereteben szabályozottan le kellett engedni, tekintettel arra a Mátrai Erőmű Zrt. a tározóból nem tudta kielégíteni a kéntelenítő üzemének vízigényét a kialakult gázképződés és vízminőség romlás miatt.
A felhasználásra alkalmatlan szennyezett vizet – a befogadóra gyakorolt kedvezőtlen hatás csökkentése érdekében hígítóvíz hozzávezetésével – a víztározót üzemeltető Mátrai Erőmű Zrt. leeresztette az elsődleges befogadó Nyiget-patakba.
2019.07.22 es 2019.08.28 között összesen 135.150 köbméter mennyiségű, 2019.11.13 és 2019.12.03 között 79.054 köbméter mennyiségű szennyezett tározóvíz került a befogadóba.
A leeresztett szennyezett vizek szennyezőanyag tartalma után a Mátrai Erőmű Zrt.-t mindkét alkalommal rendkívüli vízszennyezési bírság megfizetésére kötelezte az Igazgatóság.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Laboratóriumi Osztály Környezetvédelmi Mérőközpontja által 2019 decemberében vizsgált vízminták laboratóriumi eredményei alapján a Viresol telephelyén lévő 440-es jelű épület melletti csapadékvíz kifolyóból vett vízmintából a telephelyről kifolyó víz jelentős, szervesanyag általi szennyezettsége volt megállapítható. (KOIk: 792 mg/l).
2020. január 15-én telefonon ismételt bejelentés érkezett a Viresol Kft. képviselőjétől az Igazgatóságra, amely szerint éjjel komolyabb üzemzavaruk volt, amely során nagy mennyiségű cefre jutott ki az Őzse-völgyi tározót tápláló vízfolyásba. Nagyjából 10 és 50 köbméter közötti becsült mennyiség.
Katasztrofavedelem vs Vires... by atlatszo on Scribd
A dokumentum tanúsága szerint a hatósági ellenőrzések során vett vízminták laboratóriumi mérési eredményei, valamint a helyszíni ellenőrzések tapasztalatai azt támasztják alá, hogy a Viresol telephelyéről "rendszeresen/folyamatosan történik tisztítatlan, magas szervesanyag koncentrációjú szennyvízkibocsátás, amelyet az Őzse-völgyi patak tovább vezet az Őzse-völgyi tározóba", továbbá hogy
"egyértelműen azonosítható, hogy a magas szervesanyag koncentrációjú szennyvíz forrása kizárólag a gabona-feldolgozással foglalkozó Viresol Kft. telephelye"
Azt is tényként rögzíti a katasztrófavédelmi hatóság határozata, hogy "a Mátrai Erőmű Zrt. tevékenységéből az engedélyek alapján elsősorban szervetlen összetételű szennyvíz keletkezik. A Viresol Kft. szennyvize az Őzse-völgyi tározóban keveredik össze a Mátrai Erőmű Zrt. használtvizeivel, amelynek következtében káros, gázképződéssel járó anaerob folyamatok zajlanak le. Ennek eredményeképpen a Mátrai Erőmű Zrt. az Őzse-völgyi tározó vizét annak minőségromlása miatt technológiai vízként hasznosítani nem tudja, az Őzse-völgyi tározó leürítő műtárgya a gázképződés és vízminőségromlás elkerülése érdekében jelenleg is nyitva van, az oda érkező vizeket folyamatosan tovább engedik a Nyiget patak irányába."
Büntetést ugyanakkor az ügyben vétlennek tűnő Mátrai Erőművel ellentétben a Viresolra a katasztrófavédelmi hatóság ebben a határozatában nem szabott ki. Viszont augusztus 31-i határidővel arra kötelezi a keményítőgyárat, hogy
"a Viresol Kft. vízilétesítményeinek műszaki átalakításával biztosítani kell, hogy üzemszerűen megvalósuljon a Telephelyén keletkező szennyezettnek minősülő csapadékvizek – a Telephelyén üzemelő szennyvíztisztító telepén történő – szükséges mértékű tisztítása. Az üzemelő műszaki megoldások átalakításával – ideértve új vízilétesítmény létrehozását, illetve vízimunka végzését is – ki kell zárni, hogy a Viresol Kft. Telephelyéről elvezetett tiszta, valamint szükség szerint tisztított csapadékvizek, illetve tisztított szennyvizek a Mátrai Erőmű Zrt. Őzse-völgyi tározójába juthassanak. Mindezeket követően a tiszta, valamint a szükség szerint tisztított csapadékvizeket, illetve a tisztított szennyvizeket az Őzse-völgyi tározó elkerülésével, közvetlenül kell – a hatályos egységes környezethasználati engedélyben megállapított kibocsátási határértékek betartásával – a befogadóba vezetni."
A katasztrófavédelmi hatóság döntése értelmében "a környezetkárosítást megelőző intézkedések végrehajtása nem tűr halasztást", ezért rendelkezéseit jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtandóvá nyilvánította.
Bár a Mátrai Erőműben történt gázszivárgások és rosszullétek nagy közfelháborodást okoztak, a hatóságok nyilvánosan nem nevezték meg a felelősöket. A most ismertetett határozatot is titokban tartották, nem hivatalos forrásból került az Átlátszóhoz. A határozatot jegyző Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot közérdekű adatigénylésben kértük, hozza nyilvánosságra a vizsgálata eredményét.
Drónvideó: Pápai Gergely
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | https://atlatszo.hu/2020/04/24/itt-a-bizonyitek-meszaros-lorinc-kemenyitogyara-szennyezte-a-matrai-eromu-viztarozojat/ | https://web.archive.org/web/20220725113819/https://atlatszo.hu/2020/04/24/itt-a-bizonyitek-meszaros-lorinc-kemenyitogyara-szennyezte-a-matrai-eromu-viztarozojat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/itt-a-bizonyitek-meszaros-lorinc-kemenyitogyara-szennyezte-a-matrai-eromu-viztarozojat | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-04-24 12:59:00 | [] | [
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"VIRESOL Kft."
] | [
"Heves megye",
"Visonta"
] | [
"átláthatóság",
"bírság",
"engedély",
"környezetkárosítás",
"adatigénylés"
] | [] |
50,365 | Korrupcióinfó: több százmilliós uniós támogatás a paksi beruházásért felelős miniszter fia cégének | Feljelentést készül tenni az Európai Unió csalás Elleni Hivatalánál (OLAF) Hadházy Ákos független képviselő, mert szerinte visszaélések lehettek egy heves megyei tehenészet fejlesztésére kapott uniós támogatások kapcsán. A telepet birtokló cég egyik tulajdonosa Süli Balázs, a paksi beruházásért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János fia. | Hadházy sajtótájékoztató-sorozaton (Korrupcióinfó) tár fel szerinte szerinte „mutyigyanús”, uniós támogatásokhoz kapcsolódó ügyeket több, mint két éve. A mai rendezvényén bemutatott esetet így foglalta össze:
“Ilyen a 21. századi feudalizmus. Aki hűséget fogad a királynak, az birtokot kap érte.”
Ha birtokot nem is, de több mint félmilliárd forintnyi uniós támogatást kapott egy tófalusi tehenészetet birtokló cég, a Biogas Productor Kft., melynek egyik tulajdonosa Süli Balázs, akinek a nevére az apja, Süli János íratta a céget, amikor őt tárca nélküli miniszternek nevezték ki.
Hadházy Ákos többek között azt sérelmezi a cég által kapott uniós támogatások kapcsán, hogy a cégadatbázis szerint a Biogas Productor Kft évek óta nem rendelkezik szinte semmilyen forgalommal, nem végzett üzleti tevékenységet, mégis kapott 468 millió forintnyi uniós támogatást egy olyan tehenészet fejlesztésére ahol csak az iroda és a szociális helyiségek területe 1000 négyzetméter.
A képviselő a napokban személyesen is megnézte, hogy mi történik a telepen, ami a fenti támogatáson kívül még kapott 160 millió EU támogatást a Vidékfejlesztési Programból vágóhíd létesítésére és további 110 millió forintot szarvasmarha takarmànyozást célzó kutatásra (az “Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházások támogatása” nevű projektből).
Hadházy teheneket nem talált a tófalusi helyszínen, csak néhány korábbi épületet és több új épület eddig elkészült betonaljzatát.
Az Átlátszó telefonon megkereste a telepet birtokló Biogas Productor Kft. egyik tulajdonosát, Süli Balázst, hogy a kapott támogatásokról kérdezzük. Ő megerősítette, hogy valóban kaptak összesen 468.205.586 forintot a Mezőgadasági és Vidékfejlesztési Hivatalon keresztül szarvasmarha telepek korszerűsítésére. A nekünk küldött e-mailben ugyanakkor azt írta, hogy ezen a támogatáson kívül további uniós támogatást a cég nem kapott az elmúlt 5 évben.
Mivel Hadházy kifogásolta többek között, hogy a hatalmas támogatást kapott cégnek nincs valódi tevékenysége, Süli Balázst megkérdeztük, arról is, hol találjuk a lakóhelyétől 200 kilométerre tehenészetet építő cége weboldalát, hogy onnan tájékozódjunk. A válaszában megadott címen egy feltöltés alatt lévő üres weboldalt találtunk.
Felhívtuk telefonon a telep építésével közbeszerzésen keresztül megbízott Dunareklám Kft-t is. Az Opten cégadatbázis szerint a cég ügyvezetője és tulajdonosa Veres-Mucsi Orsolya, aki kérdésünkre azt mondta, hogy a telep építése 50% -os támogatást kapott (az összeg másik felét saját forrásból kell biztosítaniuk a tulajdonosoknak), s hogy a mélyépítési munkákkal már elkészültek.
Megtudtuk azt is, hogy a majd ott dolgozók számára apartmanok is készülnek és lesz egy 200 fő befogadására is alkalmas előadóterem az egyik épületben. A kivitelező Dunareklám Kft. korábbi tulajdonosa 2016-ig több éven át a Budapest 5000. Ügyvédi iroda 2016-ban pedig néhány hónapig egy Dubajban bejegyzett cég, a Logoda Consulting Ltd. volt – az offshore cég kézbesítési megbízottja a Budapest 5000. Ügyvédi Iroda volt.
Hadházy szerint a Biogas Productor Kft. által elnyert pályázatokból a két kisebb biztosan a gazdáknak járó vidékfejlesztési pénzekből származott, de a képviselő kétségbe vonja, hogy folyt-e valaha is valódi gazdálkodás helyszínen.
Sajtótájékoztatóján elmondta azt is, hogy az ügyről őt tájékoztató forrása szerint “a telep melletti 50 hektáros területre korábban egyszer odaszállítottak egy “fantomcsordát” – ez a földügyekből ismert kifejezés arra, amikor egy “álgazda” a megszerzett területre rövid időre odaszállíttatott állatokat, hogy ezzel igazolja a földbérlet jogosságának igazolásához vagy uniós támogatás szerzéséhez szükséges állattartást. | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/04/23/korrupcioinfo-tobb-szazmillios-unios-tamogatas-a-paksi-beruhazasert-felelos-miniszter-fia-cegenek/ | https://web.archive.org/web/20221204162739/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/04/23/korrupcioinfo-tobb-szazmillios-unios-tamogatas-a-paksi-beruhazasert-felelos-miniszter-fia-cegenek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcioinfo-tobb-szazmillios-unios-tamogatas-a-paksi-beruhazasert-felelos-miniszter-fia-cegenek | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-04-24 13:14:00 | [
"Süli Balázs",
"Süli János"
] | [
"Biogas Productor Kft.",
"Dunareklám Kft.",
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal"
] | [] | [
"offshore",
"rokonok",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"EU"
] | [] |
50,366 | Eltitkolta cégét a Paks 2 minisztere? | Süli János új atomminiszter nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában azt a Biogas Productor Kft.-t, amelynek papíron még tulajdonosa – derítettük ki. Igaz, a cégbírósági adatbázis szerint a tulajdonosváltás már bejegyzés alatt áll. A paksi társaságot fia, Süli Balázs veszi át. | vagyonnyilatkozat;biogáz;Süli János;
2017-05-19 07:21:00
Eltitkolta cégét a Paks 2 minisztere?
Süli János új atomminiszter nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában azt a Biogas Productor Kft.-t, amelynek papíron még tulajdonosa – derítettük ki. Igaz, a cégbírósági adatbázis szerint a tulajdonosváltás már bejegyzés alatt áll. A paksi társaságot fia, Süli Balázs veszi át.
A hiányt a miniszter lapunk kérdésére azzal indokolta, hogy április 14-én – amikor kinevezési szándéka már ismertté vált - a kft.-t elajándékozta a fiának. A papírokat már leadták, az iktatás még zajlik. További részletekről nem nyilatkozott. Megkeresésünket Süli Balázs is elutasította.
A cég számadatai furák: árbevétel nincs, viszont tavaly az azt megelőző év közel százmilliós vesztesége után hasonló nyereségre tettek szert. A fő tevékenysége gázgyártás, de üzletelésük különösebb nyomot nem hagyott a világhálón. Úgy tudjuk, a kft. szarvasmarhaürüléket hasznosít. A végtermékkel nem trágyáznak, hanem gázt, abból pedig hőt és áramot termelnek az istálló számára. Emellett kukoricából bioetanolt sajtolnak, a maradék pedig takarmány.
A vagyonnyilatkozatban megemlített két energetikai cégtől viszont a miniszter a jelek szerint nem látja szükségét megszabadulni. Így megtartja az Aquaenergia Kft. harmadát. A társaság weboldala szerint Fontányi Gábor vízhasznosítási szabadalmait alkalmazná. A többségi tulajdonos a feltaláló halála óta lánya, Fontányi Rita. Lényegében itt sincs bevételt, az eredmény évek óta néhány százezres-milliós nyereség-veszteség. Nem vált meg többségi tulajdonától a családi mérnökcégnek számító Emi-Duna Kft.-ben se. Mindez jogszerű, mégis rendkívüli óvatosságot kíván: a tulajdonos ugyanis a tevékenységi körükbe vágó, ráadásul az elkövetkező években több ezer milliárdot szétosztó energetikai területet felügyel.
A miniszternek emellett van egy 128 négyzetméteres lakóháza, egy 75 négyzetméteres üdülője, mintegy 80 milliónyi követelése, közel tízmilliónyi Mol-, OTP-, FHB- és CIG-részvénye, 9,6 milliónyi befektetési jegye, 8,6 milliónyi nyugdíj-előtakarékossága, 9 millió hitele, egy motorcsónakja és egy Opel Astrája is. | https://nepszava.hu/1129728_eltitkolta-ceget-a-paks-2-minisztere | https://web.archive.org/web/20200919030645/https://nepszava.hu/1129728_eltitkolta-ceget-a-paks-2-minisztere | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eltitkolta-ceget-a-paks-2-minisztere | Népszava | hungarian-news | 2017-05-19 13:22:00 | [
"Süli Balázs",
"Süli János"
] | [
"Biogas Productor Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"mezőgazdaság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
50,367 | A járvány árnyékában 100 milliárdnyi közbeszerzést húzott be Mészáros Lőrinc és üzleti köre | Bár számos állami beruházás elakadt a koronavírus-helyzet miatt, az igazán nagy közbeszerzések elé a járvány sem gördíthet akadályt. | Bár számos állami beruházás elakadt a koronavírus-helyzet miatt, úgy tűnik, hogy az igazán nagy projektekre kiírt közbeszerzések elé a járvány sem gördíthet akadályt. Az elmúlt hetekben több olyan nagy összegű tendert is lezártak, amelyek már hónapok óta húzódtak. Hivatalosan ugyan az eredményekről még nem számolt be az ezeket kiíró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF), az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe azonban már feltöltötték ezeket. A nyertesek kiléte pedig ezúttal sem okozott komoly meglepetést.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEltűntek a munkások, elfogyott a pénz – a járvány miatt elakadtak állami projektek isA közbeszerzéseknél is elég jól lekövethető, hogyan vágta haza a koronavírus a gazdaság egyes szegmenseit. Van, ahol munkás nincs, máshol a szállítmányok akadtak el.
Kilencvenmilliárdos autóút
A Pápa és Győr közötti 83-as főút kétszer kétsávossá fejlesztésére kiírt tenderen még február utolsó napján hirdettek eredményt. Ez a projekt – annak ellenére, hogy már korábban elkezdték – annyira masszív volt, hogy nem is egy részletben írták ki, hanem kettészedték. Az első részben a főút Pápa és Tét közötti bő 18 kilométeres szakaszának, illetve egy a pápai reptérre vezető másfél kilométeres bekötőútnak az építésére lehetett pályázni, míg a második részben a Tét és Győr közötti 17,6 kilométeres szakasz kivitelezésére.
Mind a két részre ugyanaz a négy cég, illetve konzorcium adott le ajánlatot, és bár nem kizárólag az ár számított, mind a két esetben a legolcsóbb induló nyert. A rövidebb részt a Soltút Kft. építheti 46,2 milliárdért, míg a hosszabbat a legtöbb hasonló állami megrendelést elnyerő, Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt 44,2 milliárdért. Mindez azt jelenti, hogy a főút egy kilométere 2,4 milliárd forintba kerül, aminél az elmúlt időszakban drágábban is épültek fajlagosan utak.
Drágán villamosítanak
A tél és a tavasz fordulóján Mészáros Lőrinc azonban nem csak gyakori üzlettársa, Szíjj László sikerének örülhetett, néhány nappal később ugyanis egy a felcsúti milliárdos érdekeltségébe tartozó cég is hasonló méretű megbízást kapott. Március 2-án hirdettek eredményt a Püspökladány és Biharkeresztes közötti 55,6 kilométeres vasútvonal villamosítására kiírt tenderen, a befutó pedig az osztrák Strabag vasúti vállalata és a Mészáros Lőrinchez kötődő R-Kord alkotta konzorcium lett egy laza 47,2 milliárdos ajánlattal.
Ez kilométerenként 850 millió forintos költséget jelent, ami rendkívül soknak tűnik.
Még úgy is, hogy a projekt elég komplex, és magán a villamosításon kívül számos más dolgot is belesűrítettek: egyes szakaszokon fejlesztik a vasúti pályát, építenek peronokat és még épületeket is. Tavaly nyáron írtunk a Szabadbattyán-Balatonfüred szakasz komoly konfliktusokkal terhelt villamosításáról, ahol a szintén magasnak tartott fajlagos költség kilométerenként 419 millió forintnál állt meg.
Akkor összehasonlításképpen két lengyel példát is említettünk, amelyek közül az egyiknél 119 millió forintra jött ki ugyanez, míg a másiknál ugyan a 200 milliót közelítette, de az egy az európai hálózat részét alkotó, kétvágányú vasútvonal volt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgymás torkának estek, mert elfogyott a pénz a túlárazások miattHáromszor drágább a vasútfelújítás, mint Lengyelországban, nem csoda, ha hamar elfogy a pénz. A maradék balatoni felhasználása körül forrnak az indulatok.
Máshol is nyert el vasúti áramrendszerhez kapcsolódó munkát az R-Kord: a részben már Mészárosék tőzsdei birodalmába bevitt cég két helyen is transzformátor alállomás teljes építészeti villamos rekonstrukcióján dolgozhat a közeljövőben, méghozzá Vácott és Újszászon. Itt a közbeszerzést három település állomásaira írták ki részekre bontva, de mindegyik részre csak ugyanaz a két cég adott le ajánlatot. Az R-Kord mellett a másik pályázó a Siemens Mobility Kft. volt, Érden ők nyertek egy 1,39 milliárdos ajánlattal. A másik két településen azonban Mészáros Lőrinc cége dolgozhat összesen 4,3 milliárd forintért.
A R-Kordnak alvállalkozóként dolgozik be mások mellett az állami MVM erre szakosodott leánycége is, amely ráadásul referenciát is biztosított a tenderen a nyertes vállalatnak. A kiírás szerint elvárás volt, hogy a pályázó az elmúlt nyolc évből fel tudjon mutatni legalább egy olyan munkát, amely során nagy- vagy középfeszültségű vasúti-vontatási transzformátor alállomást épített, bővített vagy kompletten átépített, ami ugye itt is a feladat. A leadott dokumentumok szerint ezt a referenciát biztosította az R-Kordnak az MVM Xpert Zrt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKétezer milliárd alatt nem úsznánk meg a Budapest-Kolozsvár álomvasút magyar részétA nyolcórás menetidő felének eltüntetéséhez itthon alig kellene költeni, további két óra lefaragása viszont többe kerülne, mint négy év összes vasútfejlesztése. | https://g7.hu/kozelet/20200422/a-jarvany-arnyekaban-100-milliardnyi-kozbeszerzest-huzott-be-meszaros-lorinc-es-uzleti-kore/ | https://web.archive.org/web/20230415082035/https://g7.hu/kozelet/20200422/a-jarvany-arnyekaban-100-milliardnyi-kozbeszerzest-huzott-be-meszaros-lorinc-es-uzleti-kore/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-jarvany-arnyekaban-100-milliardnyi-kozbeszerzest-huzott-be-meszaros-lorinc-es-uzleti-kore | G7 | hungarian-news | 2020-04-22 15:46:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"R-Kord Kft.",
"Strabag Vasútépítő Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"útépítés",
"építőipar",
"vasút",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
50,368 | Több mint 1 milliárdot költött a kormány az új NAT-on dolgozó szakértőkre - uniós pénzből | Márciusig 1,11 milliárd forintot kötöttek le a szakértők személyi jellegű ráfordításaira abban az uniós támogatásból megvalósuló projektben, amelyben az új Nemzeti Alaptanterv előkészítése is zajlott – derült ki a projektgazda Eszterházy Károly Egyetem lapunk közérdekű adatigénylésére adott válaszából. 177 millió forintot szociális hozzájárulási adóként a költségvetésnek fizet az egyetem, a szakértők bruttó bérköltségeként 934 millió forintot tüntettek fel válaszukban. A projekt 2017 július 1-jén indult és idén október 31-én zárul; az egyetem adatszolgáltatásában már a következő hónapokra tervezett kifizetések is benne vannak. | Márciusig 1,11 milliárd forintot kötöttek le a szakértők személyi jellegű ráfordításaira abban az uniós támogatásból megvalósuló projektben, amelyben az új Nemzeti Alaptanterv előkészítése is zajlott – derült ki a projektgazda Eszterházy Károly Egyetem lapunk közérdekű adatigénylésére adott válaszából. 177 millió forintot szociális hozzájárulási adóként a költségvetésnek fizet az egyetem, a szakértők bruttó bérköltségeként 934 millió forintot tüntettek fel válaszukban. A projekt 2017 július 1-jén indult és idén október 31-én zárul; az egyetem adatszolgáltatásában már a következő hónapokra tervezett kifizetések is benne vannak.
Az EKE honlapján található összefoglaló szerint az egyetem összesen 2,4 milliárd forintot kapott az EFOP-3.2.15-VEKOP-17 jelzésű uniós pályázat két oktatási projektrészének megvalósítására. 2 milliárd forintot különítettek el a „Köznevelés tantervi-tartalmi szabályzóinak felülvizsgálata és átdolgozása" projektrészre, itt zajlottak Csépe Valéria pszichológus professzor vezetésével az új NAT-ot megalapozó kutatások, itt készült el a NAT első tervezete, jelenleg pedig a tanterv szeptemberre időzített bevezetését támogató munkát végeznek. További 400 millió forintért a pedagógusok digitális felkészültségét méri fel és fejleszti az egyetem.
Bár adatigénylésünkben kifejezetten a NAT-hoz közvetlenül kapcsolódó projektrészre kérdeztünk rá, az EKE egy ömlesztett táblázatot küldött a teljes projekt szakértői kifizetéseiről, így jött ki az összesen 1,11 milliárd forint. A 2,4 milliárdos keretösszeg fennmaradó részét vélhetően az adminisztratív munkatársak bérére, dologi és utazási költségekre, informatikai fejlesztésekre fordították.
Névtelen szakértők
A kormány még 2017 márciusában bízta meg Csépe Valériát a NAT átdolgozásával. Csépe egy évig miniszteri biztosként tevékenykedett, közben ő lett a 2017 nyarán az Eszterházy Károly Egyetemen felállt Oktatás 2030 kutatócsoport szakmai vezetője. A NAT előkészítését sokan kritizálták a folyamat átláthatatlansága miatt, Csépe Valéria mellett a NAT-on dolgozó szakértők közül kezdetben mindössze négy vezető – Katona Nóra pszichológus, Ádám Péter fizikus, Csapodi Csaba matematikus és Juhos István, a digitális tananyagokra szakosodott GEOMATECH irányítója – nevét hozták nyilvánosságra, később a Népszava további kilenc szakértőt azonosított.
A teljes szakértői névsort az egyetem most sem adta ki. A Narancs.hu-nak küldött táblázatukban csupán a munkakörök és a foglalkoztatotti létszámok szerepelnek. Ezeket összeadva azt kapjuk, hogy 303-an dolgoztak/dolgoznak a projektben, bár elképzelhető, hogy ennél valamivel kevesebb emberről van szó, hiszen egy szakértő menet közben munkakört is válthatott, vagy egyszerre több feladatot is elláthatott.
Az Eszterházy Károly Egyetem Rektori-Kancellári Hivatala által rendelkezésünkre bocsátott adatsort itt tudja letölteni. A táblázatban pirossal jelöltük saját számításainkat és összegzéseinket.
A táblázatból kiderül, hogy csak a projekt szakmai vezetőjét szerződtették a kutatómunka teljes 40 hónapjára. Ez minden bizonnyal Csépe Valériát takarja, legalábbis az Oktatás 2030 munkájáról szóló beszámolók rendre szakmai vezetőként hivatkoznak rá. Az ő bérköltsége összesen 27,4 millió forint, ami havi 684 ezres bruttó fizetésnek felel meg.
Ezzel korántsem Csépe a projekt legjobban fizetett alkalmazottja. Bár az adatokból a havi fizetést csak azoknál a munkaköröknél lehet egyértelműen megállapítani, amelyekre egy-egy személyt alkalmaztak, így is találunk érdekességeket. Az Eszterházy Károly Egyetem például 2017 júliusától mindössze négy hónapra foglalkoztatott egy stratégiai és fejlesztési igazgatót, akinek havi bruttó 1,2 millió forintot fizettek. Stratégiai és fejlesztési igazgatóhelyettesre valamiért 13 hónapig is szükség volt, ő havi 800 ezret kapott, ugyanekkora bérköltség szerepel az általános nevelési-oktatási csoportvezető, a tantárgyi szakmódszertani csoportvezető és az általános tartalomfejlesztési vezető neve mellett. Kimagaslik még az intézményrendszeri koordinációs vezető 777 ezres és a bevezetést támogató vezető 700 ezres bruttó bére.
A NAT előkészítését belülről (bár nem vezetői szintről) követő forrásunk szerint a projekt annyiban pazarló volt, hogy a legtöbb pedagógiai szakértőt teljes- vagy félállásban foglalkoztatták. „Elég életszerűtlen, hogy egy gyakorló pedagógus vagy egyetemi tanár heti 40 órát dolgozzon ezen, ráadásul a fizetést akkor is kaptuk, amikor szinte semmilyen feladat nem volt, mert éppen állt a projekt.”
A Takaró-csapat
Kérdéses az is, mennyi hasznosult a jól fizetett szakértők munkájából. A Csépe-féle kutatócsoport 2018 augusztusában hozta nyilvánosságra a NAT tervezetét. Ezt a szakmai szervezetek, ha bizonyos pontokon kritizálták is, összességében óvatos optimizmussal fogadták, a kormány viszont sietve közölte, hogy nem tartja elég „nemzetinek”, így ebben a formában biztosan nem lesz belőle jogszabály, inkább átdolgozzák. "A nemzeti értékeink hangsúlyozása, megjelenítése már az óvodától kezdve nagyon fontos" – nyilatkozta ekkor Kásler Miklós, a közoktatásért is felelős emberi erőforrás miniszter
A végül idén január 31-én a Magyar Közlönyben megjelent szöveg valóban radikálisan eltér a 2018-as javaslattól, a humán tantárgyaknál pedig nyomokban is alig emlékeztet rá. A Csépe-tervezet és a hozzá kapcsolódó kerettantervek átdolgozásával az EMMI háttérintézményeként működő Oktatási Hivatal mások mellett Takaró Mihály szélsőjobboldali körökben kedvelt irodalomtörténészt bízta meg.
Az OH megbízásából dolgozó szakértők elvileg egyeztettek a Csépe-féle csapat tantárgyi munkacsoportjaival, bár – mint arról lapunk elsőként beszámolt – a magyar nyelv és irodalom tantárgynál akkora volt a különbség a két gárda elképzelései között, hogy az eredeti hat fős szakértői team inkább teljesen kiszállt a munkából. Magyarból a 2018-as Csépe-tervezet még egyáltalán nem tartalmazott szerző- és műlistákat, ehhez képest a NAT elfogadott változata teljesen kiiktatja a tanárok választási szabadságát, és olyan vitatott szerzőket is kötelező jelleggel beemel az alaptantervbe, mint Herczeg Ferenc vagy Wass Albert.
Nagyon magyar: Takaró Mihály megjelenésének első „eredménye"
Nyár közepén az új Nemzeti alaptanterv előkészítésén dolgozó magyar nyelv és irodalom munkacsoport összes tagja otthagyta a projektet. Félő, hogy az új tanterv a Hoffmann Rózsa-féléhez képest is visszalépés lesz.
Az Oktatási Hivatal a 24.hu információi szerint 45 embert kért fel a Csépe-féle dokumentumok átdolgozására, köztük volt Takaró Mihály, Takaró felesége de például Rónaszékiné Keresztes Monika zenei nevelésért felelős miniszteri biztos, korábbi fideszes országgyűlési képviselő is. Ők szakmai fejlesztőként havi bruttó 480 ezer forintot kaptak, és mivel a 24.hu cikkében foglalkoztatásuk időtartama is szerepel, könnyen kiszámolhatjuk, hogy teljes bérköltségük körülbelül 55,5 millió forintra rúgott.
Ideológiai preferenciák
A projektben résztvevő forrásunk szerint valamennyire végig tartottak attól, hogy munkájuk eredményét a politika átírja majd, a bizonytalansághoz hozzátett, hogy a 2017-es kezdetekkor szinte egyáltalán nem volt tisztázva, mit vár a kormány a kutatócsoporttól, milyen NAT-ot szeretne. Az is hozzájárulhatott a NAT tervezetének átírásához, hogy a 2018-as választás után Balog Zoltánt Kásler Miklós váltotta az Emmi élén. Takaró Mihály nagy valószínűséggel az új miniszternek köszönhetően került pozícióba, bár hivatalosa titulusa nincs az Emmi-ben, Takaróra a minisztérium belső levelezéseiben "miniszteri főtanácsadó úrként" is hivatkoznak.
A pedagógusok és a közvélemény felé ugyanakkor a 2016-os tanártüntetések után, a 2018-as választásokhoz közeledve nem azt kommunikálta a kormány, hogy Csépe Valéria munkáját később teljesen átírhatják. Csak a NAT-tervezet 2018 augusztusi közzétételekor vált világossá, hogy egyáltalán nem ilyen tantervet szeretnének, 2019 elején pedig egy új miniszteri biztos, a KLIK-et is vezető Hajnal Gabriella kinevezése jelezte, hogy átvették az irányítást Csépééktől.
A végeredmény Horváth Zsuzsanna oktatáskutató, több korábbi alaptanterv kidolgozásában vezető szerepet játszó szakember szerint ellentmondásos lett. „A bevezetőben és a célok felsorolásánál sokat megtartottak a Csépe-féle tervezetből, viszont telezsúfolták a szöveget ideológiai preferenciákat tükröző tananyagtartalmakkal. Ez rengeteg belső konfliktust fog szülni azon iskolákban, amelyek megpróbálják egy életszerű helyi tanterv alapjaként komolyan venni a NAT-ot” – mondta Horváth a Narancs.hu-nak adott interjújában.
„16 miniszter alatt dolgoztam az oktatásban, a maihoz fogható politikai nyomást sosem éreztem"
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet volt főigazgatói tanácsadója több mint 40 év élményeiről, az általa is kritikusan szemlélt új NAT-ról és az oktatáskutatás kormányzati felszámolásáról beszélt a Narancs.hu-nak. Ma Magyarországon keveseknek lehet annyi tapasztalatuk a tantervkészítésről, mint Horváth Zsuzsannának.
Csépe Valéria – bár a kutatócsoport irányítójaként továbbra is dolgozik a tanterv bevezetésének támogatásán – mostanában meglehetősen keveset beszél a NAT kidolgozásának részleteiről, a kormánnyal kötött kompromisszumokról. Megkeresésünkre nem reagált, de az Indexen megjelent márciusi interjújából azért kiolvasható volt, hogy nem pontosan az lett a NAT-ból, amit valamikor elképzelt. „Örülünk minden olyan javaslatunknak, ami bekerült a Nemzeti Alaptanterv véglegesített változatába” – adott lakonikus értékelést a milliárdos munka foganatjáról. | https://magyarnarancs.hu/belpol/unios-penzbol-tobb-mint-1-milliard-forintot-koltott-a-kormany-az-uj-nat-on-dolgozo-szakertokre-128928 | https://web.archive.org/web/20200829195921/https://m.magyarnarancs.hu/belpol/unios-penzbol-tobb-mint-1-milliard-forintot-koltott-a-kormany-az-uj-nat-on-dolgozo-szakertokre-128928 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-1-milliardot-koltott-a-kormany-az-uj-nat-on-dolgozo-szakertokre-unios-penzbol | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-04-20 09:07:00 | [] | [
"Eszterházy Károly Egyetem",
"Oktatási Hivatal"
] | [] | [
"oktatás",
"háttér",
"támogatás",
"átláthatóság",
"EU",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
50,369 | A koronavírus-járvány miatt csúszik Simonka György és társai büntetőpere | A koronavírus-járvány miatti ítélkezési szünet következtében csúszik a május közepére kitűzött büntetőper, amelyben bűnszervezetben különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással vádolják Simonka Györgyöt. Egyelőre nem lehet tudni, mikor folytatódik a per, tudtuk meg a a Fővárosi Törvényszéktől. | Hosszas nyomozás, majd gyanúsítás, vádemelés és Simonka György (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztése után 2020. január közepén kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken Simonka György és 32 társa büntetőpere.A rendszerváltás óta eltelt 30 évben nem fogalmazott meg olyan súlyos vádakat országgyűlési képviselő ellen az ügyészség, mint tette Simonka esetében.
Januárban a fideszes országgyűlési képviselő a bírói tanács előtt arra tett indítványt, hogy Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt valamint a Narancs munkatársát – e sorok szerzőjét – a bíróság zárja ki a tárgyalásról. Simonka érvelése szerint azért, mert a későbbiekben tanúként akarja őket majd beidézni. A bíróság nem dönthetett erről az indítványról, mert ennek megtétele nem tartozik az előkészítő ülés feladatai közé.
Simonka a Fővárosi Törvényszék előtt
Hosszú fegyházbüntetés és 750 milliós vagyonelkobzás
A Központi Nyomozó Főügyészség képviselői az előkészítő ülésén felolvasták a 150 oldalas vádiratot, amely a Simonka által létrehozott és menedzselt termelési és értékesítési szövetkezeteknél elkövetett bűncselekményeket taglalja. Ugyanakkor az ügyészség jelezte, hogy a későbbi, döntően az EU-s fejlesztési források visszaélésével összefüggésben elkülönített ügyek vizsgálata egy másik büntetőper tárgya lehet.
Ebben a büntetőperben a kormánypárti képviselőt bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolják. Ezért nyolc és fél év fegyházbüntetést és 750 millió forint értékben vagyonelkobzást javasolt a Központi Nyomozó Főügyészség a bíróságnak – feltéve, ha a kormánypárti politikus elfogadja a vádiratban foglaltakat. Erre azonban Simonka nemet mondott.
Simonka és Nagy Imre
A három januári előkészítő ülést március 5-én még egy követte. Ennek oka, hogy a vádlottak közül egyre többen kötnek egyezséget a vádhatósággal. E márciusi tárgyalásra ügyvédei tanácsai ellenére elment Simonka, majd egy Fb-bejegyzésben a koholt vádak alapján halálra ítélt Nagy Imre miniszterelnökhöz hasonlította a saját esetét.
Simonka-per, élénk érdeklődés mellett
A legutóbbi előkészítő ülés után lapunk kérdésére közölte a Fővárosi Törvényszék, hogy a büntetőper tárgyalása május 12-én kezdődik. Most arra voltunk kíváncsiak, hogy járvány miatt elrendelt ítélkezési szünet miként befolyásolta a kitűzött tárgyalás időpontját. Mint megtudtuk, a büntetőper kezdetét halasztják, de új tárgyalási időpontot még nem tűztek ki. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-koronavirus-jarvany-miatt-csuszik-simonka-gyorgy-es-tarsai-buntetopere-128894 | https://web.archive.org/web/20200507101336/https://m.magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-koronavirus-jarvany-miatt-csuszik-simonka-gyorgy-es-tarsai-buntetopere-128894/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-koronavirus-jarvany-miatt-csuszik-simonka-gyorgy-es-tarsai-buntetopere | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-04-17 09:14:00 | [
"Simonka György"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"EU",
"mentelmi jog",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
50,370 | Tiborcz is kiszáll a NER nagy ingatlanos cégéből | „Annak idején azért is kezdtem el komolyabban ingatlanbefektetésekkel foglalkozni, mert ez egy olyan terület, amelyet kevésbé érintenek állami és önkormányzati tenderek, én pedig még a látszatát is el akartam kerülni annak, hogy a személyem miatt előnyben részesülnének az érdekeltségeim. Ahogy korábban is jeleztem, nem kívánok olyan cégben tulajdonos lenni, amely állami és önkormányzati támogatások elnyeréséért indul. | „Annak idején azért is kezdtem el komolyabban ingatlanbefektetésekkel foglalkozni, mert ez egy olyan terület, amelyet kevésbé érintenek állami és önkormányzati tenderek, én pedig még a látszatát is el akartam kerülni annak, hogy a személyem miatt előnyben részesülnének az érdekeltségeim. Ahogy korábban is jeleztem, nem kívánok olyan cégben tulajdonos lenni, amely állami és önkormányzati támogatások elnyeréséért indul.
Az Appeninn Nyrt. most – két balatoni ingatlanfejlesztési projektjéhez – vissza nem térítendő állami támogatást nyert el a független menedzsment döntése alapján beadott pályázatok útján, amely véleményem szerint összhangban van a társaság hosszútávú érdekeivel. A fenti vállalásom alapján azonban fel kívánom oldani az ellentmondást és meg kívánok válni a társaságban meglévő érdekeltségemtől” – indokolta döntését a 444.hu-nak Tiborcz István, Orbán Viktor veje.
Szerda délután a budapesti tőzsde honlapján jelent meg egy közlemény, ami szerint a BDPST Zrt. vevőt keres a társaság által birtokolt összes Appennin részvényre, tehát a cég 29,3 százalékára. A vállalkozás Tiborczé, az Appeninn pedig egy jelentős ingatlanos cég, amelynek papírjait az elmúlt két évben vásárolta fel Mészáros Lőrinctől.
Tiborcz István meggyőződése, hogy „az Appeninn Nyrt. reputációjára árnyat vetettek az elsősorban a személye ellen irányuló, politikai indíttatású támadások, és ezen sajnos sem a társaság önmagukért beszélő üzleti eredményei, sem a tőzsdei jelenlét, illetve az azzal járó transzparencia nem tompított, sőt. Az ilyen jellegű támadások nemcsak a társaságnak és a BDPST tulajdonában lévő részesedésnek, hanem valamennyi kisbefektetőnek is ártottak.”
Április 1-én derült ki, hogy a két cég a Club Aliga nevű üdülőterület, illetve a balatonfüredi kikötő fejlesztésére kapott összesen 2 milliárd forintot. Mészáros a saját részvényeit néhány nappal ezelőtt eladta, indoklás nélkül, és most Tiborcz is erre készül. | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/tiborcz-is-kiszall-a-ner-nagy-ingatlanos-cegebol-129105 | https://web.archive.org/web/20200517181621/https://m.magyarnarancs.hu/gazdasag/tiborcz-is-kiszall-a-ner-nagy-ingatlanos-cegebol-129105/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborcz-is-kiszall-a-ner-nagy-ingatlanos-cegebol | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-04-22 09:44:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Tiborcz István"
] | [
"Appeninn Nyrt.",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Club Aliga"
] | [
"Balaton",
"Heves megye"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"klientúra"
] | [] |
50,371 | Ombudsman előtt a gödi különleges gazdasági övezet | Minimum négy ponton sérti az Alkotmányt a gödi különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló rendelet Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint, aki ezért az ombudsmanhoz fordult. | Ombudsman előtt a gödi különleges gazdasági övezet
Minimum négy ponton sérti az Alkotmányt a gödi különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló rendelet Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint, aki ezért az ombudsmanhoz fordult.
"A gödi ügy fenyegetést jelent nem csak a közvetlenül érintettek, a gödiek számára, de mindenkinek. Ez a kormányzati rablás új formája" - fogalmaz Szél Berandett független képviselő, aki úgy látja, minimum négy ponton sérti az Alaptörvényt a gödi különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló rendelet. Ezért az ombudmanhoz fordult - jelentette be a politikus a közösségi oldalán.
Szél szerint a gödi különleges gazdasági övezet kijelölésének semmi köze a járványhoz, teljesen szükségtelen és aránytalan lépés, alkotmányellenes tulajdonelvonásával pedig ellehetlenít egy települést és veszélyezteti annak működőképességét. "Magyarul minden létező ponton sérti a hazai jogrendet és számos tekintetben a nemzetközit is" - írja a képviselő, hozzátéve, a járvány ürügyén, azt kihasználva és a felhatalmazással brutálisan visszaélve rabol ki Orbán egy települést és a nagyberuházói érdekeket érvényesíti agresszív módon, semmibe véve a helyi közösség demokratikus akaratát és a környezeti érdekeket. Mélyen antidemokratikus az egész és kristálytisztán mutatja azt is, mennyit is ér a Fidesz és KDNP "zöld fordulata".
Szél az ombudsmant és zöld helyettesét kérdezi arról, szerintük alkotmányos-e a lépés, tervezik-e, hogy vizsgálatot indítanak és arra is kíváncsi, hogy hol tart az a tavaly márciusban kezdődött vizsgálat, ami a gödi beruházás kapcsán lakossági panaszra indult.
A kormány egy hete döntött arról, hogy a koronavírus-járvány gazdasági és munkaerőpiaci hatásainak kezelése érdekében kijelölhet különleges gazdasági övezeteket. Ezzel egyidőben arról is határoztak, hogy az első ilyen övezetet Göd területén hozzák létre, amely a Samsung gyárat és a környékét érinti. Az indoklás szerint a jelenlegi járványhelyzet által veszélybe sodort több mint ezerötszáz munkahely megvédése, valamint több mint kettőezer-ötszáz új munkahely megteremtése céljából lépett úgy a kormány, hogy a gyár legyen az első különleges gazdasági övezet.
2020. április. 23. 09:17 hvg.hu Gazdaság
Az ellenzéki Gödtől elvették a Samsung-gyár területét, most milliárdokat költ rá a kormány
Különleges övezet lett a terület, de már nem az önkormányzaté.
2020. április. 20. 21:05 Balla Györgyi Vállalkozás
Szinte senki sem tudott arról, mire készül a kormány Gödön
A Pest megyei önkormányzat sem - ez azután derült ki, hogy a városi és a megyei jegyző leült egyeztetni a Samsung SDI által befizetett iparűzési adó sorsáról. Lényegében a gödi önkormányzatot és a megyei közgyűlést is derült égből villámcsapásként érte a kormány döntése, hogy a gödi lett az első különleges gazdasági övezet az országban. A helyiek, hogy tiltakozzanak a város anyagi ellehetetlenítése ellen május 2-ig minden nap az utcára hajtanak. Így volt ez hétfő este is. | https://hvg.hu/gazdasag/20200425_Ombudsman_elott_a_godi_kulonleges_gazdasagi_ovezet | https://web.archive.org/web/20210517192056/https://hvg.hu/gazdasag/20200425_Ombudsman_elott_a_godi_kulonleges_gazdasagi_ovezet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ombudsman-elott-a-godi-kulonleges-gazdasagi-ovezet | HVG | hungarian-news | 2020-04-25 15:06:00 | [] | [
"Göd Város Önkormányzata"
] | [
"Göd",
"Pest megye"
] | [
"önkormányzat",
"adó",
"nyomásgyakorlás"
] | [
"Gödi különleges gazdasági övezet"
] |
50,373 | Aláírták a Budapest-Belgrád vasútvonalról szóló hitelszerződést | A beruházás most 700 milliárd forintnál tart. Az építkezés iratait tíz évig titkosították.
Magyarország számára előnyös és biztonságos hitelszerződés született a Budapest–Belgrád-vasútvonal létrehozására Magyarország és Kína között – mondta Varga Mihály pénteken, miután aláírta a beruházás elindulásához szükséges hitelmegállapodást. | Magyarország számára előnyös és biztonságos hitelszerződés született a Budapest–Belgrád-vasútvonal létrehozására Magyarország és Kína között – mondta Varga Mihály pénteken, miután aláírta a beruházás elindulásához szükséges hitelmegállapodást.
A pénzügyminiszter kiemelte: a szerződés aláírásával megkezdődhet a beruházás, amellyel térségünk logisztikai központjává válhat Magyarország.
A kínai Eximbankkal kötött megállapodás szerint a beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam – emelte ki Varga.
A pénzügyminiszter szerint a megállapodás pénzügyi feltételei a piacon jelenleg elérhető államadósság-finanszírozási lehetőségekkel összevetve is kedvezményesek.
Korábban a vasútvonallal kapcsolatban megírtuk, hogy annak építkezési iratai tíz évig titkosak lesznek, amikor pedig erről vitáztak a parlamentben, kiderült, a beruházás költségei 700 milliárd forintnál járnak, de a kormány szerint megéri a projekt.
A pénzügyi tervezést és a kiszámíthatóságot erősíti a tárcavezető mostani közlése szerint, hogy a hitel fix kamatozású, így a piaci körülmények esetleges romlása esetén sem változnak a feltételek. A hitelszerződés lehetővé teszi továbbá az előtörlesztést is, ennek megfelelően a kormány folyamatosan vizsgálni fogja a piaci feltételeket, és amennyiben az Magyarország számára előnyös, kezdeményezni fogja az előtörlesztést.
Varga emlékeztetett: a beruházást kivitelező magyar–kínai konzorciummal tavaly tavasszal írták alá a vasútvonal korszerűsítésére vonatkozó szerződést. A szerbiai szakaszon már folyik a felújítás, amely a várakozások szerint 2022 végére készül el. A cél az, hogy 2025-re a teljes vasútvonal megépítése befejeződjön. | https://hvg.hu/gazdasag/20200424_Alairtak_a_BudapestBelgrad_vasutvonalrol_szolo_hitelszerzodest | https://web.archive.org/web/20230316233852/https://hvg.hu/gazdasag/20200424_Alairtak_a_BudapestBelgrad_vasutvonalrol_szolo_hitelszerzodest | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/alairtak-a-budapest-belgrad-vasutvonalrol-szolo-hitelszerzodest | HVG | hungarian-news | 2020-04-24 15:19:00 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"átláthatóság",
"EU",
"vasút",
"hitelezés"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
50,374 | Öt gyanúsítottat hallgattak ki a Híd a munka világába program ügyében, Farkas Flórián is köztük volt | Két ügyben érdeklődött Hadházy Ákos a legfőbb ügyésznél, az Öveges-program ügyében még kihallgatás sem volt.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyésznek tett fel írásbeli kérdést arról, hogy hol tart az Öveges- és a Híd a munka világában programok nyomozása. | Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyésznek tett fel írásbeli kérdést arról, hogy hol tart az Öveges- és a Híd a munka világában programok nyomozása.
Polt válaszából kiderült, hogy az ügyben már öt személy gyanúsítotti kihallgatására került sor.
Azt is hozzátette, a vádemelés kérdésében még nem lehet megalapozott álláspontot kialakítani.
Több mint négy éve folytat nyomozást a NAV a Fővárosi Ügyészség kezdeményezésére költségvetési csalás gyanúja miatt. Az ügyben 1,6 milliárd forintnak kelhetett lába, miközben az eredeti célt, hogy a romák könnyebben tudjanak dolgozni, nem sikerült elérni. Az ügyben az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is folytatott vizsgálatot.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 2016 februárjában ismerte el hivatalosan, hogy visszaélések történtek, ekkor felmondták az uniós támogatási szerződést is. A minisztérium arra is kötelezte az ORÖ-t, hogy fizesse vissza a teljes támogatási összeget. A kormány később kisegítette a szervezetet, az önkormányzat 1,3 milliárd forint támogatást kapott, és csak a fennmaradó 300 millió forintot kellett valójában visszafizetnie.
A programban kötött szerződések nagy részét Farkas Flórián írta alá, de a 24.hu szerint a volt miniszterelnöki biztos nem lehet gyanúsított, mert őt védi a mentelmi joga.
A legfőbb ügyész az Öveges programmal kapcsolatban azt közölte, hogy a nyomozás változatlanul nyomozati szakaszban van, gyanúsítotti kihallgatás eddig nem volt. | https://hvg.hu/gazdasag/20200424_hid_a_munka_vilagaba_Farkas_Florian_kihallgatas | https://web.archive.org/web/20221212164709/https://hvg.hu/gazdasag/20200424_hid_a_munka_vilagaba_Farkas_Florian_kihallgatas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ot-gyanusitottat-hallgattak-ki-a-hid-a-munka-vilagaba-program-ugyeben-farkas-florian-is-koztuk-volt | HVG | hungarian-news | 2020-04-24 15:22:00 | [
"Farkas Flórián"
] | [
"Híd a Munka Világába Foglalkoztatási Szövetkezet",
"Országos Roma Önkormányzat (ORÖ)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"mentelmi jog",
"OLAF-vizsgálat"
] | [
"Felzárkóztatási pénzek elherdálása (ORÖ)"
] |
50,375 | 1,67 miilirád forinttal több pluszt ad a kormány a Semjén nevével fémjelzett vadászati kiállításra | A 2021-es „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás többletámogatásáról a Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent kormányhatározat számol be, az Orbán Viktor által aláírt jogszabályban arról döntenek, hogy felkérik Varga Mihály pénzügyminisztert, hogy Palkovics László innovációs miniszter bevonásával gondoskodjon 1,677 milliárd forint rendelkezésre állásáról. | A 2021-es „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás többletámogatásáról a Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent kormányhatározat számol be, az Orbán Viktor által aláírt jogszabályban arról döntenek, hogy felkérik Varga Mihály pénzügyminisztert, hogy Palkovics László innovációs miniszter bevonásával gondoskodjon 1,677 milliárd forint rendelkezésre állásáról.
A kormányhatározat azt is rögzíti, hogy a vadászati kiállítás a hozzá kapcsolódó rendezvénysorozat előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos eszközbeszerzésekre nem vonatkozik az a 2013 év végi kormányhatározat, mely a kormány irányítása alá tartozó fejezetek költségvetési szerveinél tilalmat rendel el többek között autók, bútorok, informatikai eszközök beszerzésére.
Az Mfor felhívja a figyelmet arra is, hogy legutóbb tavaly novemberben csoportosítottak át 2 milliárd forintot a kiállítás előkészítésére.
A hvg.hu oldalán pedig 2019 januárjában írtunk arról, hogy:
50 milliárdba kerül Semjén rendezvényálma, mégsem minősül majd világkiállításnak.
Akkor úgy fogalmaztunk, hogy 2015 óta tervezi-szervezi a kormány az 1971-es budapesti vadászati világkiállítás félcentenáriumára álmodott újabb vadászati világkiállítást. Beruházások sorozata indult és zajlik majd le több tízmilliárd forintból, miközben kiderült: hivatalosan nem is lesz majd világkiállítás az esemény. | https://hvg.hu/gazdasag/20200424_167_milliard_forint_pluszt_ad_a_kormany_a_Semjen_nevevel_femjelzett_vadaszati_kiallitasra | https://web.archive.org/web/20200722182908/https://hvg.hu/gazdasag/20200424_167_milliard_forint_pluszt_ad_a_kormany_a_Semjen_nevevel_femjelzett_vadaszati_kiallitasra | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/167-miilirad-forinttal-tobb-pluszt-ad-a-kormany-a-semjen-nevevel-femjelzett-vadaszati-kiallitasra | HVG | hungarian-news | 2020-04-24 15:26:00 | [
"Semjén Zsolt"
] | [
"Egy a Természettel Nonprofit Kft.",
"Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács"
] | [] | [
"támogatás",
"vadászat",
"rendezvényszervezés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Vadászati világkiállítás"
] |
50,376 | 30 milliárd forint értékben nyert közbeszerzéseket Mészáros Lőrinc cége | Az Opus Global közvetett tulajdonában álló R-Kord Építőipari Kft. összesen több mint 30 milliárd forint értékben nyert megbízásokat közbeszerzési pályázatokon – közölte az Opus Global Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
A Mészáros Lőrinchez köthető cég a Strabag Rail Kft.-vel közös konzorciumban elnyerte a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Püspökladány–Biharkeresztes szűk keresztmetszet kiváltása és villamosítása elnevezésű projektjét. A projekt teljes nettó ajánlati ára 47,237 milliárd forint, ebből az R-Kord Kft. 25,820 milliárd forint értékben érintett. | Az Opus Global közvetett tulajdonában álló R-Kord Építőipari Kft. összesen több mint 30 milliárd forint értékben nyert megbízásokat közbeszerzési pályázatokon – közölte az Opus Global Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
A Mészáros Lőrinchez köthető cég a Strabag Rail Kft.-vel közös konzorciumban elnyerte a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Püspökladány–Biharkeresztes szűk keresztmetszet kiváltása és villamosítása elnevezésű projektjét. A projekt teljes nettó ajánlati ára 47,237 milliárd forint, ebből az R-Kord Kft. 25,820 milliárd forint értékben érintett.
Egyedüli ajánlattevőként a cég megnyerte a szintén a NIF által kiírt Kaposvár–Fonyód vv. állapotjavítás–Somogyjád megnevezésű projektet. A szerződéskötés folyamatban van, a projekt értéke nettó 73,695 millió forint.
A társaság ugyancsak egyedüli ajánlattevőként elnyerte az újszászi, valamint a váci állomás tervezésére, kivitelezésére kiírt közbeszerzést. Az egyösszegű nettó ajánlati ár 2,254 milliárd, illetve 2,048 milliárd forint. | https://hvg.hu/gazdasag/20200423_meszaros_kozbeszerzes_vasut_rkord | https://web.archive.org/web/20200427162247/https://hvg.hu/gazdasag/20200423_meszaros_kozbeszerzes_vasut_rkord | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/30-milliard-forint-ertekben-nyert-kozbeszerzeseket-meszaros-lorinc-cege | HVG | hungarian-news | 2020-04-23 15:31:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.",
"Opus Global Nyrt.",
"R-Kord Kft.",
"Strabag"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"vasút",
"klientúra"
] | [] |
50,377 | Az ellenzéki Gödtől elvették a Samsung-gyár területét, most milliárdokat költ rá a kormány | Különleges övezet lett a terület, de már nem az önkormányzaté.
42 milliárd forintot költ az állami költségvetés a következő években a különleges övezetté nyilvánított és a momentumos polgármester által vezetett Göd város helyett a megye hatáskörébe utalt új Samsung akkumulátorgyár megfelelő infrastrukturális környezetének kialakítására. | 42 milliárd forintot költ az állami költségvetés a következő években a különleges övezetté nyilvánított és a momentumos polgármester által vezetett Göd város helyett a megye hatáskörébe utalt új Samsung akkumulátorgyár megfelelő infrastrukturális környezetének kialakítására.
A kormány szerda esti határozata szerint ebből több mint 7 milliárd jut utakra, köztük az M2 új „félcsomópontjára” és egy felüljáróra. 12 milliárdot adnak a víziközművek fejlesztésére: ivóvízellátás, új vízkivételi mű, ipari vízvezeték, szennyvíztisztítás és szennyvízvezeték az új gyár és a tisztítótelep között.
A villamosenergia-átviteli és elosztóhálózat fejlesztésére több mint 22 milliárd forintot szánnak, a gázhálózatra fél milliárdot. Az előbbi érdekében megemelik a Magyar Villamos Művek jegyzett tőkéjét, és így tulajdonosi kölcsön formájában finanszírozzák a MAVIR Átviteli Rendszerirányító Zrt.-t. | https://hvg.hu/gazdasag/20200423_Az_ellenzeki_Godtol_elvettek_a_Samsunggyar_teruletet_most_milliardokat_kolt_ra_a_kormany | https://web.archive.org/web/20220621071509/https://hvg.hu/gazdasag/20200423_Az_ellenzeki_Godtol_elvettek_a_Samsunggyar_teruletet_most_milliardokat_kolt_ra_a_kormany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ellenzeki-godtol-elvettek-a-samsung-gyar-teruletet-most-milliardokat-kolt-ra-a-kormany | HVG | hungarian-news | 2020-04-23 15:35:00 | [] | [
"Göd Város Önkormányzata",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Mavir Zrt."
] | [
"Göd",
"Pest megye"
] | [
"támogatás",
"önkormányzat",
"jogalkotás",
"nyomásgyakorlás"
] | [
"Gödi különleges gazdasági övezet"
] |
50,378 | Indul az átszabás a kormánymédiában | Leépítéseket hozhat az új elnök-vezérigazgató kinevezése a több mint 400 médiumot maga alá gyűrő kiadóvállalatban, a Mediaworksben. A monstrum zabálja a közpénzt.
Az elmúlt másfél évben csak félig-meddig teljesült Orbán Viktor kormányfő elvárása, hogy eredményeket akar látni, ha már az állam dézsával önti a pénzt a megszerzett médiumokba.
A nagyvárosokban a parancsuralmi rendszerben működő sajtómunkásoknak az önkormányzati választások eredménye alapján sok helyen nem sikerült szimpátiát ébreszteniük a kormány iránt az olvasókban, azaz a szavazókban. | Az elmúlt másfél évben csak félig-meddig teljesült Orbán Viktor kormányfő elvárása, hogy eredményeket akar látni, ha már az állam dézsával önti a pénzt a megszerzett médiumokba.
A nagyvárosokban a parancsuralmi rendszerben működő sajtómunkásoknak az önkormányzati választások eredménye alapján sok helyen nem sikerült szimpátiát ébreszteniük a kormány iránt az olvasókban, azaz a szavazókban.
Az egykor a helyi média gerincét adó, ma már a Mediaworkshöz tartozó megyei lapok összesített példányszáma 2019-ben újabb 12 százalékkal csökkent, de még a cégcsoporthoz tartozó bulvársajtó sem tudott domborítani, a Bors és a Hot! magazin olvasótábora is apadt. Lehetne mutogatni a világon mindenhol jelentkező problémára, hogy csökken a nyomtatott lapok példányszáma, viszont külföldön nem ölnek bele óriási összegeket közpénzből a fenntartásukba.
Az arány egyre rosszabb, a megyei lapok többségénél a reklámbevételek mintegy felét az állami hirdetések adják, de 2019-ben a KESMA bulvárújságjaiban is duplájára nőtt az adóforintokból származó bevétel aránya. Az olvasók számára ingyenes online felületeken még rosszabb az arány: 2019-ben a Mediaworks portáljait már 69 százalékban finanszírozta az állam.
Összesen évente mintegy 100 milliárd forintot költenek reklámra közpénzből a kormánymédiára és ennek az összegnek a lefaragása nem sikerült Liszkay Gábornak, aki nemrég távozott a Mediaworkstől. Utódjának, az eddig leginkább külpolitikai vonalon mozgó Szabó Lászlónak kellene üzleti alapra helyeznie a céget és levezényelnie az átszervezéseket és az elbocsátásokat. Nagy kérdés, hogy sikerül-e? | https://hvg.hu/itthon/20200422_Indul_az_atszabas_a_kormanymediaban | https://web.archive.org/web/20200429142532/https://hvg.hu/itthon/20200422_Indul_az_atszabas_a_kormanymediaban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/indul-az-atszabas-a-kormanymediaban | HVG | hungarian-news | 2020-04-22 15:45:00 | [
"Liszkay Gábor"
] | [
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Mediaworks Hungary Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"hirdetés",
"klientúra"
] | [] |
50,379 | Kikérte Kásler kórházak kiürítését elrendelő levelét a Magyar Helsinki Bizottság | A jogvédő szervezet közadatkéréssel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához, az Operatív Törzshöz és a Miniszterelnökséghez.
A civil jogvédők hétfőn már megjelentettek egy közleményt, amelyben azt kérték Kozma Ákos ombudsmantól, az alapvető jogok biztosától, hogy hivatalból sürgősen vizsgálja ki, a kórházak tömeges kiürítése során megfelelően érvényesül-e a betegeknek az élethez és emberi méltósághoz, testi és lelki egészséghez fűződő joga. | A Magyar Helsinki Bizottság közadatként kikérte a kormánytól azt a levelet, amelyben Kásler Miklós miniszter rendelkezik a kórházi kiürítésekről, írta honlapján a szervezet.
A civil jogvédők hétfőn már megjelentettek egy közleményt, amelyben azt kérték Kozma Ákos ombudsmantól, az alapvető jogok biztosától, hogy hivatalból sürgősen vizsgálja ki, a kórházak tömeges kiürítése során megfelelően érvényesül-e a betegeknek az élethez és emberi méltósághoz, testi és lelki egészséghez fűződő joga.
A Magyar Helsinki Bizottság sérelmezte, hogy "Kásler Miklós miniszter pontos utasítását eddig a közvélemény nem ismerhette meg". Ezt jegyezte meg korábban a Magyar Orvosi Kamara is, az Emmi ugyanakkor cáfolt.
Kásler Miklós utasítására a kórházaknak április 15-ig az ágyaik 60 százalékát (teljes kapacitással számolva durván 40 ezer férőhelyet) kell szabaddá tenniük. Emiatt sokan szembesültek azzal, hogy rövid időn belül maguknak, otthon kell megoldaniuk folyamatos ápolásra szoruló hozzátartozójuk ellátását. A Szent Margit Kórház főorvosa azt mondta, hogy szerinte a kötelező ágyfelszabadítás veszélyezteti a vizsgálatot, és sérül a kezelést igénylő csecsemők egészséges élethez való joga. Az RTL Klub Híradója szerint egy 79 éves beteg meghalt, miután elküldték a kórházból, a 24.hu pedig azt írta, hogy a Jahn Ferenc Kórház krónikus belgyógyászati osztályán azt közölték a betegek hozzátartozóival, haza kell vinniük a javarészt idős, súlyos állapotban lévő rokonaikat. Később a hvg.hu olvasói közül többen is jelezték, hogy ezzel a helyzettel szembesültek.
A Magyar Helsinki Bizottság az Emberi Erőforrások Minisztériumához, az Operatív Törzshöz és a Miniszterelnökséghez fordult a közadatkéréssel. | https://hvg.hu/itthon/20200420_Kikerte_Kasler_korhazak_kiuriteset_elrendelo_levelet_a_Magyar_Helsinki_Bizottsag | https://web.archive.org/web/20211221183558/https://hvg.hu/itthon/20200420_Kikerte_Kasler_korhazak_kiuriteset_elrendelo_levelet_a_Magyar_Helsinki_Bizottsag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kikerte-kasler-korhazak-kiuriteset-elrendelo-levelet-a-magyar-helsinki-bizottsag | HVG | hungarian-news | 2020-04-20 15:54:00 | [] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)"
] | [] | [
"egészségügy",
"átláthatóság",
"adatigénylés"
] | [] |
50,380 | Leírta az érdi polgármester, hogy szivattyúzták a közpénzt a kézilabdából | 2017-ben 275 millió, 2018-ban 359 millió, 2019-ben 388 millió forint önkormányzati támogatás ment a működtető Sport Kft.-nek az érdi adóbevételek terhére. Szerinte az érdi az egyetlen klub, amit kizárólag adóforintokból finanszíroznak. A kft 2020-ra 700 milliós igénnyel állt elő.
Csőzik megemlíti, hogy csak az érdi működéséből 40 milliárdos bevételre szert tevő, Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez fűzhető cégeket sem sikerült megszerezni támogatónak az előző vezetés idején. Sőt, támogatás helyett még a város fizetett 10 millió forintot a mezekért annak a 2Rule-nak, amelyik mögött szintén Mészáros állt. | A törölt női kézilabda-bajnokság hatodik helyén álló Érd már bejelentette, legjobbjait elengedi, minden felnőtt játékosával szerződést bontott, és jövőre egy megfiatalított csapattal vágnak neki a következő szezonnak. Az októberben polgármesternek választott Csőzik László Facebook-posztjában leírta, hogyan működött a város előző, fideszes vezetése alatt a klub. Herdálás, dézsmálás, szivattyú, ezekkel a megállapításokkal kezdte.
2017-ben 275 millió, 2018-ban 359 millió, 2019-ben 388 millió forint önkormányzati támogatás ment a működtető Sport Kft.-nek az érdi adóbevételek terhére. Szerinte az érdi az egyetlen klub, amit kizárólag adóforintokból finanszíroznak. A kft 2020-ra 700 milliós igénnyel állt elő.
Csőzik megemlíti, hogy csak az érdi működéséből 40 milliárdos bevételre szert tevő, Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez fűzhető cégeket sem sikerült megszerezni támogatónak az előző vezetés idején. Sőt, támogatás helyett még a város fizetett 10 millió forintot a mezekért annak a 2Rule-nak, amelyik mögött szintén Mészáros állt.
A következő pontokat írja még:
A 2010-es évek közepétől külföldi és magyar sztárjátékosokat szerződtettek átlagosan 1,5 millió forint havi fizetésekkel, melyek mára 2 millióra emelkedtek (az ekhós adózás miatt ezek csaknem nettó összegeket jelentenek).
A játékosok határozott idejű munkaszerződéseiben automatikus évi 10–15%-os béremelés lett kikötve.
A játékosoknak közpénzből lakásokat béreltek, köztük a volt fideszes alpolgármester és két rokona által érintett cég tulajdonában állókat (9 lakást vettek bérbe ettől a Parimmo Kft.-től).
A lakások bérleti díja 2018-ban a duplájára emelkedett.
A város volt fideszes frakcióvezetője a kézilabdából kapott fizetést, de rokont is alkalmaztak. A tao-pályázatok hibái miatt 31 millió forintot kell visszafizetnie a városnak. Csőzik megbocsáthatatlan bűnnek nevezi, hogy nem foglalkoztak az utánpótlás-neveléssel, és azt is nehezményezte, hogy nem számoltak az áfa emelkedésével a gazdálkodásban.
"Sok dolgozó és sportoló is állítja, hogy mindennapos volt a klubon belüli félelemkeltés a szakmai hibák eltitkolása érdekében"
– írta Csőzik, aki szerethető, megbecsült, szakmailag és pénzügyileg jól működő csapatot akar. A pénzt pedig inkább költi a város útjaira, járdáira és egészségügyi hálózatára.
Az Érd bejutott az EHF-kupa csoportkörébe, de egy drámai meccsen nem jutott tovább a nyolc közé. A csapat legjobbjai közül Tóth Gabriella és Kiss Nikolett Siófokra szerződik, Szabó Laura Vácra. | https://index.hu/sport/kezilabda/2020/04/28/erd_kezilabda_szerzodesek_2rule/ | https://web.archive.org/web/20221006142059/https://index.hu/sport/kezilabda/2020/04/28/erd_kezilabda_szerzodesek_2rule/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/leirta-az-erdi-polgarmester-hogy-szivattyuztak-a-kozpenzt-a-kezilabdabol | Index | hungarian-news | 2020-04-28 15:07:16 | [] | [
"2Rule",
"Érdi Sport Kft."
] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"támogatás",
"sport",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] | [] |
50,381 | Minőségi csere a NER első sorában: Balázs Attila az új üstökös | A Bayer Construct magyar tulajdonú vállalatcsoport, de alegységeiben fel-feltűnik a francia csúcsarisztokrácia is. A cég elnöke, Balázs Attila közel két évtizede üzletemberkedik, jellemzően a piacról él, tehát nagyon nem hasonlít a gázszerelői referenciákkal a semmiből érkező közbeszerzés-specialistákra. Ám most kijött a fényre: először balatoni kikötőt vásárolt közösen a Tiborcz-leágazásként elhíresült Appeninn Nyrt.-vel, majd e tőzsdei holdingba is beszállt a kormányfő veje mellé – úgy ráadásul, hogy részvénycsomagját Mészáros Lőrinc köreitől szerezte. Vagyis különösen alkalmassá vált a közvetlen kormányzati támogatások, illetve a tízmilliárdos állami fejlesztési hitelek lehívására. Balázs Attila mindaddig készségesen válaszolt kérdéseinkre, amíg nem hoztuk szóba – az Appeninnből egyébként kiszállni készülő – Tiborcz Istvánt. Ott hangnemet váltott, és leszögezte: „Amit maguk csinálnak, rossz, amit mi, az jó, hiszen értéket teremtünk. Ha tud szépen kérdezni, folytathatjuk a beszélgetést.” | Noha az ország egy része karanténba zárta magát a koronavírusjárvány miatt, Tiborcz István környékén példátlan üzleti mozgolódás támadt az elmúlt hetekben. Egy ideig úgy tűnt, bővíti portfólióját, újabb neves ügyfeleket és társakat gyűjt az ingatlanprojektjeihez, majd váratlanul bejelentette, gyorsan meg kíván válni tőzsdei érdekeltségétől, mert a miniszterelnök vejeként nem ildomos olyan cégben maradnia, amely állami támogatásokból (is) finanszíroztatja magát. Az őt érintő hírekben mind gyakrabban szerepelt Balázs Attila neve, akit az építőipari mogulok és óriásmegrendelők jól ismernek, a közvélemény viszont aligha hallott róla. Először is nézzük a kronológiát – az átélhetőség kedvéért hét pontba szedve.
1. A Válasz Online már hónapokkal értesült arról, hogy a fideszes sajtóholding tartóoszlopai – a Magyar Nemzettől az Origo szerkesztőségéig – az FHB Bank egykori székházába költöznek, amely nem mellékesen a Tiborcz István-féle Appeninn Holding tulajdona. Az érintett médiumok impresszumaiban már az új, Üllői úti cím szerepel (például itt, itt, itt és itt), tehát bizton állíthatjuk, stabil, fizetőképes, döntően kormányzati pénzekből élő bérlő állt a házhoz. Efféle hatalomközeli vagy állami partnerek eddig is akadtak: szintén az Appeninné a budapesti kormányhivatal központi okmányirodájának otthont adó XIII. kerületi irodakomplexum, valamint a budai Hattyúház, amelyben Mészáros Lőrinc Hunguest Hotels-hálózatának „irányítótornya” működik.
2. Idén januárban az is kiderült, hogy az Appeninn – a Bayer Construct Groupot irányító Balázs Attilával közösen – megvásárolta a balatonfüredi kikötőt. Miként ebben a cikkben már utaltunk rá, cégbírósági beadványok igazolják, hogy amikor a vevők hozzájutottak a parti ingatlanhoz, külön kérték a tulajdonjoguk soron kívüli bejegyzését, figyelemmel arra, hogy „olyan állami támogatási programon kívánnak pályázatot benyújtani, amelynek határideje 2020. január 31-én lejár”. Konkrétan a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program kikötőfelújítási pályázatáról volt szó, melynek beadási időpontját utólag tolták ki január utolsó napjára. Amikor arról érdeklődtünk Tiborcz Istvántól, tudott-e az állami pályázatról, az üzletember azt üzente a Válasz Online-nak: az Appeninnt tőle „független, önálló döntési jogkörrel rendelkező menedzsment vezeti”, ő személy szerint egyik iránytótestületnek sem tagja.
3. Lássunk csodát, az Appeninn–Balázs Attila-koalíció nyert végül 999,96 millió forintot a balatonfüredi móló átalakítására, hogy „a terület még vonzóbb legyen a helyi vitorlásközösségek és vitorlásversenyek számára”. Ugyanezen támogatási program keretében az Appeninn-csoport Club Aliga-kikötőprojektjének is megítéltek 999,92 milliónyi közpénzt.
Az említett összegek a teljes fejlesztési költség bő felét teszik ki, vagyis az állam alaposan „meglökte” a befektetők szekerét.
4. Ebben a cikkben azt is felvillantottuk, hogy Balázs Attilának régebbi „elágazásai” is vannak a Tiborcz István bejáratott holdudvara felé. Utóbbi társaság része a mátészalkai illetőségű Dicső László, akiről ugyan senki nem jegyezte fel, hogy befolyásos üzletember volna, mégis felesben tulajdonolhat két fontos céget Balázzsal, illetőleg a Bayer Construct Zrt.-vel. Az egyik ilyen a BBID Kft., amely a hányatott sorsú Andrássy út 47. alatti (a Liszt Ferenc tér sarkán lévő) palota gazdája és felújítója, a másik pedig az új Puskás Ferenc Stadion térburkolatait gyártó és kivitelező Viastein Kft. Utóbbi vállalkozás a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Hitelbiztosítéki Nyilvántartása szerint most márciusban kapott 16 milliárdos keretösszegű kölcsönt az állam Magyar Fejlesztési Bankjától. Ám a teljes Bayer Construct-csoport friss „MFB-kitettsége” ezen összeg dupláját is meghaladja.
5. Szűk két hete derült ki, hogy a Mészáros Lőrinchez ezer szállal köthető Konzum II. Ingatlanbefektetési Alap eladta az Appeninn Holdingban lévő 18,33 százalékát a Bayer Construct vezérének, pontosabban: egy általa frissen létrehozott érdekeltségnek. Így a tőzsdei társaságban a részvények közel egyharmadát birtokló Tiborcz István után Balázs Attila lett a második legbefolyásosabb tulajdonos. A felcsúti milliárdos olyannyira levált az Appeninnről, hogy a fenti átrendeződés előtt még „kimenekítette” a vállalatból a cégbirodalma Andrássy úti főhadiszállását (és egy másik ottani palotát).
6. Kisvártatva Tiborcz István BDPST Zrt.-je is bejelentette, hogy értékesíteni készül a maga Appeninn-részesedését. Cikkzártánkkor még nem tudni, ki tölti majd be az így keletkezett tulajdonosi űrt – az eladó arról tájékoztatta lapunkat, hogy „a tőkepiaci jogszabályoknak megfelelő időben és csatornákon fogunk tájékoztatást adni”. Az egyik teória szerint egy nevenincs, az imént emlegetett Dicső Lászlóhoz fogható figurára hagyományozzák a családi „ezüstkészlet” eme darabját, hogy többé ne lehessen állami pénzek begyűjtésével vádolni a kormányfő vejét. A másik feltételezés arról szól, hogy egy valóságos ingatlankereskedő fizet tetemes összeget Tiborczéknak a bombabiztos irodaházi bérlőkkel, kikötőfejlesztési milliárdokkal megtámasztott Appeninn közel egyharmados csomagjáért.
7. A fenti tranzakciósorozat nem jelenti azt, hogy a miniszterelnöki vő automatikusan megszakítja minden pénzügyi kapcsolatát a magyar állam szerveivel. Miként a cikkünket záró gyűjtésből kiderül, a BDPST önálló, Appeninntől független luxusingatlan-fejlesztései 22,5 milliárd forintnyi kölcsön segítségével valósulnak meg, melynek nagyobbik fele az állami MFB-től és Budapest Banktól származik. Megkeresésünkre a Tiborcz-cég azt az üzenetet küldte, „ezek nem állami támogatások, hanem hitelek, amelyeket szerződésszerűen vissza kell fizetni, és a BDPST Csoport – mint a szektorban működő minden, hasonló méretű vállalat – az aktuális finanszírozási igényeinek és pénzügyi kockázatkezelési stratégiájának megfelelően több banki kapcsolatot is fenntart”. Ez az állítás igaz, de némi megszorítással, hiszen egyéb pénzintézeti kapcsolat alatt a Mészáros Lőrinc áttételes résztulajdonában lévő Takarékbankot, továbbá azt a Gránit Bankot kell érteni, melynek elnök-vezérigazgatója, Hegedüs Éva a Takarék-csoportban is visel tisztséget.
E történelmi előzmények után adódik a kérdés: valójában kicsoda Balázs Attila, hogy került hirtelen a Nemzeti Együttműködés Rendszerének első vonalába? A közelmúltban negatív tónusú cikkek is születtek a gyergyóremetei születésű, Székelyföldről elszármazott, a Gyergyói Hoki Klubot nagy lelkesedéssel finanszírozó vállalkozóról – például a Magyar Hangban –, mivel nála landolt a magyar kormány által Erdélybe „kiszervezett” források egy része.
Ugyanakkor a róla szóló pozitív hangvételű írásoknak is bőven van tényalapja: Balázs okkal büszkélkedik azzal a Portfolio.hu gazdasági portálon vagy a Magyar Építők oldalán, hogy a Bayer Construct eddig a piacról szerezte a munkáit, nem hajszolta a közbeszerzési győzelmeket. Alvállalkozóként így is erre a cégre bízták például az új Puskás Ferenc Stadion szerkezetépítési munkáinak mintegy 40 százalékát. Az is nyilvánvaló, hogy Balázs Attiláék a teljes építési palettát képesek már bejátszani saját vállalkozásaikkal: a telekvásárlástól, a földmunkán át a kivitelezésig, sőt a lakásértékesítésig – ezért nem meglepő, hogy bátorkodtak átvenni a 240 ezer négyzetméteresre kalibrált új zuglói városközpont-beruházást, mely nemrég komoly állami lökést is kapott azzal, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. (Frissítés: Cikkünk megjelenése után érkezett a hír, hogy Balázs Attila másik futó projektje, a XI. kerületi Bikás park mellett épülő Vaba lakópark ugyancsak kiemelt ügy lett.)
Azt is tudja a szakma, hogy a Bayer Constructnak régóta erőteljes nemzetközi kapcsolatai vannak; francia társakkal vettek részt például a pesti Arena Plaza-projektben vagy a Gresham Palota felújításában, mindemellett Dubajban is aktívak. A Válasz Online magyar és külföldi cégjegyzékekben kutatva arra is rájött, hogy a Bayer-csoport alegységeiben fel-feltűnik a francia csúcsarisztokrácia. A zuglói városközpont társbefektetői között olyan személyiségek szerepelnek, mint a L’Oreal-tulajdonosok egykori vagyonkezelőjeként jegyzett Patrice de Maistre fia, Stanislas. Meg a valaha lengyel királyt és litván nagyfejedelmet „biztosító” Poniatowski család ma élő hercege, Alexandre. Továbbá Michel Caillard párizsi sztárügyvéd és a többszörös kastélybirtokos Jean Guyon, aki már 2007-beszállt Balázs Attila egyik romániai bányaprojektjébe.
A Bayer Construct mindemellett lecsapott a globális Barnes-márka itthoni használati jogára; ez a szintén francia gyökerű vállalat csúcskategóriás ingatlanokkal üzletel szerte a világon, emellett pedig művészeti, örökségi, jachtbérlési, vadásztatási tanácsadással kápráztatja a mindenütt jelenlévő „felső tízezret”. A luxusbrand oroszországi és kelet-európai licencjogaival bizonyos Guillaume de Villiers kereskedik – e minőségében társügyvezető is Balázs Attila mellett a Barnes Hungary Kft.-ben. Ennél érdekesebb viszont, hogy a Moszkvába delegált és Budapestre is bejáratos úriember nem más, mint a Vlagyimir Putyinért és Orbán Viktorért egyaránt lelkesedő, velük személyes kapcsolatot ápoló Philippe de Villiers francia expolitikus fiúgyermeke.
„Nekünk csak a Barnes-brand kellett, a de Villiers család esetleges politikai kapcsolatrendszerének létezéséről nincsen konkrét információm, ez semmilyen szerepet nem játszott a magyarországi üzleti együttműködésben” – nyugtatja le kedélyeinket Balázs Attila. A Válasz Online-nak nyilatkozó Bayer-vezér azt is igyekszik egyértelművé tenni, semmi különös nincs abban, hogy több francia arisztokrata is betársult mögé az elmúlt években. „Nyüzsgő ember vagyok, vadászok, keresem a kapcsolatokat, építem a hálót, minden érdekel, ami a cégcsoportunkat előbbre mozdítja”.
Amikor a legújabb magyarországi „nyüzsgéseit” firtatjuk, azt mondja: „Az Appeninnbe való beszállásom jóval kisebb tranzakció, mint az, hogy megvettük a Zugló-projektet. A Bayer Constructnak hatalmas kapacitásai vannak, ezeket le kell kötnöm, ehhez lehetne jó ugródeszka az Appeninnben lévő néhány ingatlanfejlesztési projekt is.” Ám a Balázs Attilával folytatott beszélgetésünk azon a ponton elakad, amikor a Tiborcz István holdudvarához sorolt Dicső László valós hátteréről érdeklődünk tőle. Hogyan lehetséges, hogy több stratégiai projektre is összeállt már ezzel a „sztártőzsdéken” nemigen jegyzett kollégával? – így a kérdésünk. A válasz a maga nemében páratlan:
„Nem hiszem, hogy az üzleti dolgaimat ki kellene teregetnem. Önnek talán csak magára van gondja, nekem viszont pár ezer emberre, akiknek a gyerekei is kenyeret várnak a hó végén.”
Továbbá: „Amit maguk csinálnak, rossz, amit mi, az jó, hiszen értéket teremtünk. Most is dolgozunk, nem vagyunk ám home office-ban, nem bújunk el telefonálgatni az otthoni szobáinkba; no ez a különbség!” Mindezek után Balázs Attila ránk szabadítandó ügyvédekről kezd beszélni – ezt a részt saját érdekében nem idézzük –, majd nyilvánvalóvá teszi, akkor lehet szó folytatásról, „ha majd tud szépen kérdezni”. Ebben maradunk.
Milyen ingatlanprojektek maradtak Tiborcz Istvánnál?
A kormányfő vejének tulajdonában lévő BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. egy hete jelentette be, hogy értékesíteni kívánja az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt.-ben lévő, 29,3 százaléknyi szavazati jogot megtestesítő részvénycsomagját, s ennek érdekében megkezdte a potenciális vevők felkutatását. Maga a BDPST Group persze maradt Tiborcz Istváné – de ez a cég is relatíve sok ingatlantól vált meg az utóbbi időben. Túladott például a Balaton-part híres történelmi villáján; a 24.hu a minap vette észre, hogy Ranolder János néhai veszprémi püspök badacsonytomaji nyaralója – egy köztes tulajdonos után – az MTV volt vezérigazgató-helyetteséhez, Rákay Philiphez került. A BDPST saját beruházásában is épült egy impozáns lakóépület a budai Orbán-hegyen (még közelebbről: a Hangya utcában), ez néhány hónapja a Fidesz-hátország másik ismert alakjánál, Nyerges Zsoltnál landolt. A legutóbbi hetek fejleménye, hogy a Tiborcz-portfolió egyik felújított ékkövét, az Andrássy út 43. alatti palota 480 négyzetméteres, 8 szobás luxushajlékát is értékesítették – itt egy politikától független, amerikai illetőségű magánszemély volt a vevő. Továbbá a földhivatali nyilvántartás arról is tanúskodik, hogy a belpesti Dorottya és Hajós utcákban lévő BDPST-lakásegyüttes kiárusítása is elkezdődött.
Hogy milyen projektek maradtak Tiborcz István ingatlanvállalkozásánál? Milyen hitelek segítik az építkezések, felújítások finanszírozását?
1. Hotel & Residences Dorottya (Budapest V. kerülete, Apáczai Csere János utca, Vigadó utca, Dorottya utca). A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a BDPST luxushotel-fejlesztését, amely a Vörösmarty térre „bekacsintó” egyik teljes háztömböt érinti. Hitel: 8,424 milliárd forint az állami Magyar Fejlesztési Banktól és 7,24 milliárd a Takarékbanktól
2. Adria-palota (Budapest V. kerülete, Szabadság tér, Zoltán utca). A részben műemléki védettség alatt álló, neobarokk stílusjegyeket viselő épületet állítólag a modern kor követelményeinek megfelelően újítják fel: üzlethelyiségek, irodák és lakások lesznek benne. Hitel: 2,99 milliárd forint az állami Budapest Banktól
3. Botaniq (Tura). Az 1886-ban épült, műemléki védelem alatt álló Schossberger-kastély rekonstrukciója érinti a szintén műemlékvédelmi státuszt élvező parkot is. Az épület rekreációs funkciókkal gazdagodik, illetve rendezvényközpontként üzemel majd, ahol esküvők és kulturális programok is szervezhetők. Hitel: 2,45 milliárd forint a Gránit Banktól
4. Andrássy Rezidencia Wine & Spa (Tarcal). Tiborcz István cége Mészáros Lőrinctől vette meg Tokaj-Hegyalja egyetlen ötcsillagos hoteljét, most pedig „komplex, értékteremtő beruházás keretében újítják fel a szállodát, így többek között 12 új szobát, kültéri medencét és rendezvényhelyszínt is kialakítanak”. Annak idején – az Appeninn balatoni kikötőihez hasonlóan – ez az érdekeltség is kapott vissza nem térítendő Kisfaludy-pénzeket az államtól, igaz, akkor még nem a BDPST, hanem a felcsúti milliárdos volt a bejegyzett tulajdonos. Tiborcz cége lapunk megkeresésére hangsúlyozta is: „az akkori üzleti viszonyokról nem tudunk nyilatkozni”. Hitel: 881 millió forint az állami Magyar Fejlesztési Banktól
5. Lónyay 29 (Budapest IX. kerület). A BDPST tavaly szerezte meg a műemléki épületben működő ferencvárosi irodaházat. Hitel: 500 millió forint a Gránit Banktól
6. Andrássy 116 (Budapest VI. kerülete). Butikhotellé alakítják az 1876–77-ben épült villát, amely egykor Weiss Manfréd gyáriparos családjának tulajdonában volt. Az épülethez 2017-ben állami árverésen jutott hozzá a Tiborcz István visszatérő üzleti partnereként jegyzett Paár Attila, majd a felújítási projektbe már a BDPST is beszállt. A szálloda üzemeltetője is ez utóbbi vállalat lesz egy leánycégen, az idén márciusban bejegyzett Alice Hotel Kft.-n keresztül. (Miként a HVG nemrég megjegyezte, az elnevezés beszédesnek tűnik, mert a kormányfői vő elsőszülött lányának neve Aliz, de Weiss Manfréd feleségét is Alice-nek hívták.) Hitel: nincs
7. Fortuna 11 (Budapest I. kerület). A budai Várnegyedben lévő műemlékházat tavaly szerezte meg Tiborcz István egy BDPST-től független magáncégen keresztül, de mára ezt az ingatlant is a nagyobb vállalatcsoportba „olvasztották”. Hitel: nincs
Nyitókép: Balázs Attila. Fotó: Hargita Népe/Keresztes Zoltán
#gazdaság#Mészáros Lőrinc#Tiborcz István | https://www.valaszonline.hu/2020/04/29/bayer-construct-balazs-attila-balatoni-kikotoberuhazas/ | https://web.archive.org/web/20230603144220/https://www.valaszonline.hu/2020/04/29/bayer-construct-balazs-attila-balatoni-kikotoberuhazas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/minosegi-csere-a-ner-elso-soraban-balazs-attila-az-uj-ustokos | valaszonline.hu | hungarian-news | 2020-04-29 16:21:06 | [
"Balázs Attila",
"Dicső László",
"Tiborcz István"
] | [
"Appeninn Nyrt.",
"Bayer Construct Zrt.",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Budapest Bank Zrt.",
"Dorottya 8 Hotel Kft.",
"Gránit Bank",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Takarékbank Zrt.",
"TRA Real Estates Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"háttér",
"építőipar",
"klientúra",
"hitelezés",
"Balaton-sztorik"
] | [
"Puskás Ferenc Stadion"
] |
50,382 | Egyre izmosabb cégbirodalom épül a Kósa család közelében | A gabonaipari cégben 115 millió forintos tőkeemelést hajtottak végre, a kakukktojásnak számító nyomdaipari érdekeltség pedig egyesült a zászlóshajó vállalkozással. | Egy időben, 2018 táján sokat szerepelt a lapokban Kósa Lajos családja. A fideszes politikus családtagjai több cégben is érdekeltséggel bírtak akkoriban, egyre terebélyesedett a cégháló, közben jelentős fejlesztést is terveztek uniós támogatásból. Az elmúlt hónapokban tovább tisztult a cégbirodalom, jelentős tőke is megjelent az egyik társaságban.
A Méker Kft. központi szerepe mellett folyó terjeszkedés idején Kósa Lajos édesanyja és testvére is részt vett a vállalkozások életében. Azóta az édesanya, Kósa Lajosné megvált érdekeltségeitől, a testvér, dr. Kósa Karolina Éva ellenben továbbra is aktív.
A Méker Kft.-ről anno a 24.hu írta meg, hogy 123 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert sertéstelep korszerűsítésére. Utóbb a hvg már arról írt, hogy a tulajdonosok mégsem tartanak igényt erre a támogatásra. A Széchenyi 2020 oldalon egyébként a támogatott projekt keresőben a mai napig nincs találat a Mékerre.
Ezzel nagyjából egy időben két új cég került a tulajdonosok érdekeltségi körébe: a Bászna Gabona Kft., illetve a Kaméleon Dizájn Nyomdai Előkészítő és Reklámtervező Kft. Utóbbi kakukktojásnak számított, a 3 millió forintos jegyzett tőkéjű cég fő profilja - mint arról az elnevezése is árulkodik - ugyanis nem illeszkedett az alapvetően agrárfókuszú cégcsoportba.
De ezen már nem is kell fennakadni, mert egy tavaly év végi tulajdonosi döntéssel törölték ezt a céget, pontosabban a vállalkozás egyesült a Mékerrel. A törlés hatálya idén március 16.
A Kaméleon egyébként nem volt nagy üzlet, ha szigorúan az adózott eredményt nézzük: az utóbbi három lezárt évben rendre negatív eredményt produkált, legutóbb, 2018-ban - 455 ezer forint volt az adózott eredménye. A cégben lévő eszközök már nagyobb értéket, 21,48 millió forintot képviseltek 2018-ban.
Ezzel a lépéssel tehát tisztult a cégháló. De nem teltek eseménytelenül az elmúlt hónapok a Bászna Gabona Kft.-ben sem, amely cégben pedig Kósa Lajos testvére a mai napig tulajdonos, más üzletemberekkel és a Mékerrel egyetemben.
E cég jegyzett tőkéjét tavaly november végén emelték 5 millió forintról 120 millió forintra.
A vállalkozás - mint lapunk pont egy éve beszámolt arról - komoly beruházásba kezdett 2019-ben, egy terménykezelő- és szárító létesítmény hatósági engedélyeztetése volt akkor éppen folyamatban.
Vélhetően ezzel a beruházással lehet összefüggésben a tőkeemelés az év végén, illetve a fő profil megváltoztatása szeptemberben gabonaféle termesztéséről, betakarítást követő szolgáltatásra. Valamint a hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint a beruházással összefüggésben 500 millió forintos jelzálogot jegyeztek be, melynek jogosultja a Regionális Fejlesztési Finanszírozó Zrt.
A cégeket erős kapocsként köti össze két üzletember, Szilágyi Balázs és Szilágyi Gábor, akik minden említett vállalkozásban rendelkeznek pozíciókkal. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/egyre-izmosabb-cegbirodalom-epul-a-kosa-csalad-kozeleben.html | https://web.archive.org/web/20220816044913/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/egyre-izmosabb-cegbirodalom-epul-a-kosa-csalad-kozeleben.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyre-izmosabb-cegbirodalom-epul-a-kosa-csalad-kozeleben | mfor.hu | hungarian-news | 2020-04-29 16:32:01 | [
"Kósa Karolina Éva",
"Kósa Lajos",
"Kósa Lajosné Bacskó Katalin",
"Szilágyi Balázs",
"Szilágyi Gábor"
] | [
"Bászna Gabona Kft.",
"Kaméleon Dizájn Kft.",
"Méker Kft.",
"Regionális Fejlesztési Finanszírozó Zrt."
] | [] | [
"rokonok",
"mezőgazdaság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
50,383 | Újabb munkákat kapott Mészáros Lőrinc cége - 30 milliárdot kap értük | A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kiírt projektet a következők voltak:
Püspökladány-Biharkeresztes szűk keresztmetszet kiváltása és villamosítása - az R-Kord a Strabag Rail Kft.-vel tett közös ajánlatot, a munka teljes ellenértéke 47,2 milliárd forint, amiből az R-Kord 25,8 milliárdot kap.
Kaposvár-Fonyód vv. állapotjavítás-Somogyjád projektre egyedül pályázott Mészáros Lőrinc cége, ezért nettó 73,6 milliót kap.
Az Újszász és Vác vasútállomások tervezése és kivitelezésére kiírt tenderen egyedül nyert az R-Kord, ezért 2,25, valamint 2,05 milliárd forintot kap. | Az Opus Global Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján tett közzé tájékoztatást konszolidációs körbe vont leánytársasággal kapcsolatban. A közzététel szerint az R-Kord Kft. több közbeszerzésen is eredményesen szerepelt, így több megbízáshoz is hozzájutott. Ezekért összesen nettó 30,1 milliárd forintot fog kapni.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kiírt projektet a következők voltak:
Püspökladány-Biharkeresztes szűk keresztmetszet kiváltása és villamosítása - az R-Kord a Strabag Rail Kft.-vel tett közös ajánlatot, a munka teljes ellenértéke 47,2 milliárd forint, amiből az R-Kord 25,8 milliárdot kap.
Kaposvár-Fonyód vv. állapotjavítás-Somogyjád projektre egyedül pályázott Mészáros Lőrinc cége, ezért nettó 73,6 milliót kap.
Az Újszász és Vác vasútállomások tervezése és kivitelezésére kiírt tenderen egyedül nyert az R-Kord, ezért 2,25, valamint 2,05 milliárd forintot kap.
Az Opus egyben arról is tájékoztatta a befektetőket, hogy a Keleti pályaudvar-Kőbánya felső közötti 3. vágány vasúti pálya, biztosítóberendezés, műtárgy, magasépítés, villamos felsővezeték, zajvédelmi munkák elvégzésére vonatkozó vállalkozói szerződés április 17-én hatályba lépett. A munka értéke nettó 9,5 milliárd forint. | https://mfor.hu/cikkek/befektetes/ujabb-munkakat-kapott-meszaros-lorinc-cege--30-milliardot-kap-ertuk.html | https://web.archive.org/web/20230531034129/https://mfor.hu/cikkek/befektetes/ujabb-munkakat-kapott-meszaros-lorinc-cege--30-milliardot-kap-ertuk.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-munkakat-kapott-meszaros-lorinc-cege-30-milliardot-kap-ertuk | mfor.hu | hungarian-news | 2020-04-23 19:41:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.",
"R-Kord Kft.",
"Strabag Vasútépítő Kft."
] | [
"Biharkeresztes",
"Fonyód",
"Hajdú-Bihar megye",
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Kaposvár",
"Pest megye",
"Püspökladány",
"Somogy megye",
"Újszász",
"Vác"
] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"vasút",
"klientúra"
] | [
"Püspökladány-Biharkeresztes vasútvonal felújítása"
] |
50,384 | Gigabiznisz a Balatonnál: lepasszolja vitorláskikötőit az állami hajózási cég | Május 6-ig kell véleményeznie a Bahart Zrt. részvényeseinek a hajózási cég reorganizációs tervét. A lapunk birtokába került, az igazgatóság elnöke, Szabadics Zoltán által kiküldött anyagból kiderül, komoly változások előtt áll a balatoni hajózás, mely profiltisztítás címén megválna a vitorláskikötői üzemeltetésétől. Az ötlet nem új: korábban már többször írtunk róla, az állam tavaly év elején került a Bahart tulajdonosai közé, majd augusztusban egy 6,6 milliárd forintos tőkeemelésel elérte, hogy többségbe kerüljön, s így a tóparti tulajdonos önkormányzatok érdemben már nem tudnak beleszólni a társaság működésébe. A települések a tőkeemelés után attól tartottak, hogy a fejük felett értékesíthetik a Bahart legértékesebb vagyonelemeit, például egyes jachtkikötőket vagy értékes vízparti területeket. S hogy aggodalmuk nem volt alaptalan, jól mutatja a cég 2020-tól érvényes reorganizációs terve. | Balaton;kikötő;
2020-04-23 11:38:35
Gigabiznisz a Balatonnál: lepasszolja vitorláskikötőit az állami hajózási cég
Eladná a balatoni vitorláskikötők üzemeltetési jogát a Balatoni Hajózási Zrt., a cég emellett kikötőket zárna be, kempingeket, szállodát és hajókat adna el, valamint elbocsátásokra is készül, derült ki a lapunk birtokába került dokumentumból.
Május 6-ig kell véleményeznie a Bahart Zrt. részvényeseinek a hajózási cég reorganizációs tervét. A lapunk birtokába került, az igazgatóság elnöke, Szabadics Zoltán által kiküldött anyagból kiderül, komoly változások előtt áll a balatoni hajózás, mely profiltisztítás címén megválna a vitorláskikötői üzemeltetésétől. Az ötlet nem új: korábban már többször írtunk róla, az állam tavaly év elején került a Bahart tulajdonosai közé, majd augusztusban egy 6,6 milliárd forintos tőkeemelésel elérte, hogy többségbe kerüljön, s így a tóparti tulajdonos önkormányzatok érdemben már nem tudnak beleszólni a társaság működésébe. A települések a tőkeemelés után attól tartottak, hogy a fejük felett értékesíthetik a Bahart legértékesebb vagyonelemeit, például egyes jachtkikötőket vagy értékes vízparti területeket. S hogy aggodalmuk nem volt alaptalan, jól mutatja a cég 2020-tól érvényes reorganizációs terve.
A lapunk birtokába jutott dokumentum készítői arra hivatkoznak a cég teljes átszabása kapcsán, hogy az új tulajdonosi struktúra, valamint a dokumentumban többször is hivatkozott koronavírus-járvány miatt a tevékenység, a működés és az alapcélok teljes átértékelésére lesz szükség: a Bahart profiljába a jövőben a személy- és ipari hajózás, a révközlekedés és a közforgalmú kikötők üzemeltetése fér bele, emiatt nem üzemelteti tovább szállodáját, kempingjeit és vitorláskikötőit.
A cég 11 vitorláskikötőt üzemeltet a Balatonon összesen 1800 férőhellyel, ám a tervezet szerint „az elmaradt karbantartási munkák következtében szinte minden kikötő felújításra, fejlesztésre szorul”. A rekonstrukció helyett azonban a Bahart nyilvános pályázatot ír ki a vitorláskikötők üzemeltetésére.
A szerződések megkötése után a hajózási cég alapít egy kft.-t, ebbe apportálja a vitorláskikötőket, s csak a működtetéshez szükséges vagyont adja majd át a majdani bérlőknek. Vagyis a terület elvileg a cég tulajdona marad, de az azon lévő kiszolgáló létesítmények, vendéglátóhelyek és minden egyéb a bérlőké lesznek. A Bahart 2023-ig 2,2-2,8 milliárd forint bevételt remél a bérleti jogok értékesítéséből. A dokumentum egyik mellékletéből az is kiderül, hogy a vitorláságazattól az idén 967 millió forintos bevételt remél a cég.
A személyhajózás optimalizálásaként megszűnik hat menetrendi és négy sétahajójárat, három pedig módosul, négy pénztárt – Balatonkenese, Csopak, Balatonszemes, Szigliget – bezárnak, öt hajót pedig kivonnak a forgalomból, s ezek közül hármat értékesítenek. A kompközlekedést fejleszteni akarja a cég, s az ipari flottára is szükség lesz a balatoni műszaki feladatok ellátásához.
A 22 közforgalmú kikötő közül négyet – Balatonkenese, Csopak, Balatonakali, Balatonudvari – zárnának be, s adnák el a területüket. Értelemszerűen minden esetben értékes, vízparti ingatlanokról van szó, ahogyan a siófoki kikötőben található Hotel Móló, valamint az összesen több mint 30 ezer négyzetméteres balatonszemesi Hattyú és a balatonboglári Sellő kempingek esetében is, melyeket szintén eladna a hajózási cég arra hivatkozva, hogy üzemeltetésük vagy bérbe adásuk idegen a cég alaptevékenységétől… A vállalat átalakítása természetesen elbocsátásokkal is járna: a tervezet szerint 65 munkatárstól válna meg a Bahart, ami éves szinten 300 millió forintos személyi költségcsökkenést jelentene.
Megszüntetés előtt álló hajójáratok
Megszüntetés előtt álló sétahajójáratok
Pakett-történet
Az állam 2019 elején vette vissza a cégben tulajdonos önkormányzatoknak 2008-ban ingyen átadott üzletrészét. A részvénycsomagot még a Gyurcsány-kormány annak fejében adta oda 22 tóparti településnek, hogy azok előbb egy 580 milliós, majd 2012-ig újabb 1,42 milliárd forintos tőkeemelést hajtanak végre. Utóbbi azonban a többször kitolt határidők ellenére is elmaradt, így egy tavaly januári kormányrendelet szerint az állami pakett felett attól kezdve a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) rendelkezik.
Azok az önkormányzatok pedig, melyek a korábbi években felvásárolták más települések részvényeit, komoly összeget buktak. Siófok például milliárdos szinten áldozott részvényvásárlásra, s lett így 44 százalékos tulajdonos, ám ez a rész az állami szerepvállalással nagyjából megfeleződött, hiszen az eddigi négymilliárdos alaptőke 10,6 milliárdra nőtt.
Noha a tavalyi a tőkeemelést Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a modernizáció szükségességével indokolta, a tulajdonos balatoni önkormányzatok közül többen már tavaly augusztusban arról beszéltek a Népszavának, attól tartanak, az állami többségi tulajdon a cég egyes részeinek, így a vitorláskikötők és más értékes vízparti területek kormányközeli körökig elérő privatizációjához vezethet.
Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója akkor arra a kérdésre, egyben tartják-e a Bahartot, azt felelte, az állam hosszú távon gondolkodik a cégben, s a hajózási társaság fejlesztése a cél. Lapunk felvetésére, szerepel a tervek között bizonyos egységek, például egyes kikötők privatizálása úgy reagált, a tőkeemelés és az állami szerepvállalás erősítése azért történt, hogy végre nagy ütemben fejleszteni tudják a balatoni hajózást és vele együtt tovább erősíteni a balatoni turizmust. Az esetleges privatizációval kapcsolatos kérdésre Guller Zoltán kijelentette: nincs ilyen terv, a Bahart nyereséges cég, profitot termel, a növekedés gátja az elavult infrastruktúra és járműpark. Csütörtökön megkerestük az MTÜ vezetőjét, hogy a privatizációs tervekről kérdezzük, és szembesítsük háromnegyed évvel ezelőtti nyilatkozatával, ám nem felelt kérdéseinkre.
Kollár Józsefet, a Bahart Zrt. vezérigazgatóját arról kérdeztük, miért mond le egy állami cég egy olyan ágazatról, a vitorláskikötői üzemeltetéséről, amelynek 100 százalékos a kihasználtsága. Kollár amúgy a tavalyi, állami tőkeemelés után azt mondta, az elmúlt években elvégezték a cég strukturális átalakítását. Ennek tükrében legalábbis érthetetlen, miért van szükség új cégstruktúrára, s arra is kíváncsiak voltunk, miért van szükség a tervben említett profiltisztításra, ha az értékesíteni kívánt elemek jelentős része hasznot hoz a cégnek. A hajózási cég vezérigazgatója ráadásul a Hírbalaton 2020. április 4-i tudósítása szerint azt nyilatkozta, egyelőre nem terveznek elbocsátásokat. Ami azért meglepő, mert a reorganizációs terv április 3-i keltezésű.
- Cégünk a járványügyi helyzet miatt rendkívül nehéz helyzetbe került – felelte Kollár József. – Ugyanis a személyhajózási szezont nem lehetett elkezdeni, ráadásul a révközlekedés is csupán az ilyenkor szokásos forgalom harmadát bonyolítja le. Még az optimistább forgatókönyvek szerint is rendkívül súlyos gazdasági veszteségekkel kell szembenéznünk 2020-ban. A kialakult helyzetben alapvető cél a veszteségek minimalizálása, a munkahelyek többségének megmentése. Ennek érdekében készült a reorganizációs terv, melynek célja, hogy alkalmazkodjunk a kialakult helyzethez és fenn tudjuk tartani a Bahart hosszútávú működőképességét.
A tervezetről később döntenek a tulajdonosok. | https://nepszava.hu/3075588_gigabiznisz-a-balatonnal-lepasszolja-vitorlaskikotoit-az-allami-hajozasi-ceg | https://web.archive.org/web/20230605091503/https://nepszava.hu/3075588_gigabiznisz-a-balatonnal-lepasszolja-vitorlaskikotoit-az-allami-hajozasi-ceg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magankezbe-kerulhet-tobb-ertekes-balatoni-kikoto-ingatlan | Index | hungarian-news | 2020-04-30 10:45:00 | [] | [
"Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART)",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"hajózás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
50,385 | Megmondtuk előre: újabb pénzgyárat szerzett magának Mészáros cégcsoportja | Tavaly több, mint 2 milliárd forintos árbevétele volt annak a cégnek (Tatai Környezetvédelmi Zrt.,TKV), amely az egykori almásfüzitői vörösiszap-tározókon hulladék-feldolgozót működtet, s melyről februárban megírtuk: megújították a környezethasználati engedélyét, miután Mészáros Lőrinc cégcsoportja kinézte magának. Jóslatunk valóra vált, a Gazdasági Versenyhivatal oldalán március végén közzétett engedélyezési dokumentum szerint a Mészáros Csoporthoz tartozó Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap egyedüli irányítást szerez a TKV-t tulajdonló Envirotis Holding Zrt. felett. | Az almásfüzitői üzemet működtető TKV éveken át nem kapta meg az új környezetvédelmi engedélyét, de egy kiskapunak köszönhetően a korábbi engedély alapján tovább működhetett. Tavaly december végén váratlanul mégis meglett az új engedély, s épp ekkoriban terjedt el a hír, hogy Mészáros Lőrinc egyik cége is érdeklődik a hulladéküzem iránt, és ezt akkor kérdésünkre a Mészáros Csoport sem tagadta.
Megújították a Mészáros cégcsoport által kinézett almásfüzitői hulladéklerakó engedélyét
Többéves várakozás után decemberben megkapta az almásfüzitői vörösiszap-tározóknál működő, veszélyes hulladékot is feldolgozó üzem, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) az új környezethasználati engedélyét. Az Átlátszó több forrásból is úgy értesült, hogy az évi több, mint kétmilliárd forintos árbevétellel bíró vállalat megvásárlásáról Mészáros Lőrinc cégcsoportja tárgyal a jelenlegi tulajdonossal.
A TKV vezérigazgatója és többségi tulajdonosa az Opten cégadatbázisban fellelhető cégadatok szerint 2020. március 26-ig dr Fülöp László volt. A másik tulajdonos, az Envirotis Holding Zrt. ugyanekkortól többségi tulajdonos lett a cégben. Nemrég az mfor.hu portál adott hírt arról egy Gazdasági Versenyhivatali bejelentés alapján, hogy a Mészáros Csoporthoz tartozó Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap egyedüli irányítást szerez az Envirotis Holding Zrt. felett.
Az Envirotis a cég saját bemutatkozása szerint „országos szintű, komplex hulladékkereskedelmi szolgáltatást nyújt ” a leányvállalatain keresztül.
A Mészáros Lőrinc által 75%-ban tulajdonolt STATUS Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. két alapja a STATUS MPE Magántőkealap és a STATUS NEXT Környezetvédelmi Magántőkealap. Utóbbi lett többségi tulajdonosa az almásfüzitői egykori vörösiszap-tározókon működő hulladéküzemet üzemeltető TKV-t birtokló Envirotis Holdingnak.
A Mészáros cégcsoportnak elküldtük a kérdéseinket arról, hogy milyen terveik vannak a megvásárolt hulladék-feldolgozóval, s hogy mi a véleményük az almásfüzitői telephely eddigi működésével kapcsolatban a környezetre gyakorolt hatás kapcsán felmerült komoly kritikákkal, de nem kaptunk választ a megkeresésünkre.
Az almásfüzitői üzem egyik, közvetlenül a Duna mellett található és attól csak a gát által elválasztott tározójából környezetvédők szerint folyamatosan veszélyes összetevők kerülhetnek a talajba és a folyóba. Korábbi cikkünkben arról is beszámoltunk, hogy a Greenpeace Magyarország szerint az új, 2020. május 31-ig meghosszabbított engedély nem korlátozza eléggé a veszélyes összetevők szintjét a lerakott anyagokban. A tulajdonosváltás után az Átlátszó ismét megkereste az almásfüzitői telep ügyét évek óta követő szervezetet. Ők így kommentálták, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez került az üzem:
„A Greenenpeace számára a tulajdonos kilététől függetlenül elfogadhatatlan, ha folyamatosan nem lebomló veszélyes anyagok kerülnek a tározóra és számos veszélyes hulladékfélét befogadhat a cég, melyek veszélyes komponensei nyilvánvalóan nem fognak lebomlani, csak hígulnak a kezelés során.”
A TKV-t is megkerestük a cég eladása kapcsán, hogy megtudjuk, milyen változás várható az általuk működtetett hulladékkezelő működésével kapcsolatban az új tulajdonos megjelenésével? A cég nem válaszolt erre a megkeresésre, és arra a levelünkre sem, melyben arról kérdeztük a vállalatot, hogy mi lehetett az oka annak, hogy az elmúlt hetekben több alkalommal a korábbinál erősebb bűzt éreztek almásfüzitői telep közvetlen közelében élők és ezért bejelentést tettek a cégnél. Egy a neve elhallgatását kérő helyi lakos így számolt be erről az Átlátszónak:
„Annyira büdös volt, hogy nem lehetett az udvaron megmaradni. Olyan volt, mintha mosószer-illatot éreznénk, de olyan erősen, hogy az már kellemetlen.”
Megújították a Mészáros cégcsoport által kinézett almásfüzitői hulladéklerakó engedélyét from atlatszo.hu on Vimeo.
Címlapfotó, videó: Németh Dániel | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/04/30/megmondtuk-elore-ujabb-penzgyarat-szerzett-maganak-meszaros-cegcsoportja/ | https://web.archive.org/web/20221201194013/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/04/30/megmondtuk-elore-ujabb-penzgyarat-szerzett-maganak-meszaros-cegcsoportja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megmondtuk-elore-ujabb-penzgyarat-szerzett-maganak-meszaros-cegcsoportja | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-04-30 11:11:00 | [] | [
"Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap",
"Tatai Környezetvédelmi Zrt."
] | [] | [
"engedély",
"környezetvédelem",
"klientúra",
"tőkealap",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
50,387 | Gyárfás neve is előkerült az Európai Úszó Szövetség új korrupciós botrányában | Korrupciós vádak jelentek meg a német, angol és ausztrál sajtóban az Európai Úszó Szövetség (LEN) egyik vezető tisztségviselője ellen - írja az MTI. Az állami hírügynökség cikke így folytatódik, kiemelés tőlem: „A svájci és olasz államügyészséghez beérkezett dokumentumok szerint a LEN három olasz vállalatnak adott számlákat, amelyekért nem kapott semmiféle szolgáltatást." | Korrupciós vádak jelentek meg a német, angol és ausztrál sajtóban az Európai Úszó Szövetség (LEN) egyik vezető tisztségviselője ellen - írja az MTI. Az állami hírügynökség cikke így folytatódik, kiemelés tőlem:
„A svájci és olasz államügyészséghez beérkezett dokumentumok szerint a LEN három olasz vállalatnak adott számlákat, amelyekért nem kapott semmiféle szolgáltatást. A német Frankfurter Allgemeine Zeitung, az angol Sunday Times és az ausztrál Daily Telegraph szerint az egyik érintett vállalat többségi tulajdonosa a szóban forgó LEN-funcionárius, aki két kollégájával aláírta a LEN és az Elevan cég közötti megállapodást a televíziós jogdíjakkal kapcsolatos tanácsadásról.
Bartolo Consolo, a LEN korábbi elnöke szerint az elmúlt három tévés szerződést az Európai Műsorsugárzók Uniójával (EBU) összesen 2,3 millió euróról kötötte az európai szövetség. Az olasz sportdiplomata egy névtelen bejelentés nyomán kezdett el vizsgálódni az ügyben, s ennek során az is kiderült, hogy több alkalommal 20-24 ezer eurós honoráriumokat is kaptak az érintett cégek. Vaud svájci kanton - ahol a LEN nyoni központja is található - ügyészsége megerősítette, hogy terhelő dokumentumokat kapott, de ennél többet egyelőre nem közöltek az illetékesek.”
Eddig az MTI híre, amiből mindössze a magyar szempontból legfontosabb információ maradt ki, amely természetesen az összes erről szóló cikkben szerepel, hogy
az elnök két megvádolt kollégája közül az egyik Gyárfás Tamás.
A Swimming World részletes összefoglalója szerint az Európai Úszó Szövetség elnöke, Paolo Barelli, illetve két másik vezetője, a brit szövetséget elnöklő David Sparkes és a magyar szövetséget vezető Gyárfás áll a korrupciós botrány középpontjában. A történet idején, 2014 és 2017 között mindhárman fontos tisztségeket viseltek a Nemzetközi Úszó Szövetségben (FINA) is.
Ők írták ugyanis alá azt a szerződést, amelyet az Elevan nevű - amúgy elvileg biztosítással foglalkozó - céggel kötött az európai szövetség. Ennek értelmében a cég százalékot kapott a közvetítési díjakból, cserébe azért, hogy jobb feltételeket alkudott ki az Európai Műsorsugárzók Uniójával. Csakhogy utóbbi közölte, hogy soha nem köt szerződést harmadik félen keresztül, és még csak nem is hallott erről az Elevan nevű cégről.
Az eddigi információk szerint a három gyanúba keveredett vezetőn kívül más sem nagyon hallott róla a LEN környékén, ahogy arról a másik két cégről sem, amelyeknek szintén szép pénzeket utalt az európai szövetség látszólag érthetetlen okokból. Az egyik ilyen a CIR-AUR nevű olasz ingatlanos vállalat, amelynek többségi tulajdonosa a LEN ma is regnáló elnöke. Erről Barelli azt mondta az elnökségnek, hogy korábban a saját pénzéből támogatta a szövetséget, ezt kapta vissza a cégen keresztül.
A belső levelezés és a gyanús ügyek azok után jutottak el az ügyészséghez, hogy a LEN korábbi elnöke, Bartolo Consolo decemberben belső vizsgálat során akarta helyre tenni az ügyet, de ettől a szervezet elzárkózott. Ezután fordult a hatóságokhoz és ezután került ki az általa összeállított dosszié a médiához. | https://444.hu/2020/05/03/gyarfas-neve-is-elokerult-az-europai-uszo-szovetseg-uj-korrupcios-botranyaban | https://web.archive.org/web/20230922082230/https://444.hu/2020/05/03/gyarfas-neve-is-elokerult-az-europai-uszo-szovetseg-uj-korrupcios-botranyaban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/gyarfas-neve-is-elokerult-az-europai-uszo-szovetseg-uj-korrupcios-botranyaban | 444 | eu-news | 2020-05-03 00:00:00 | [
"Gyárfás Tamás"
] | [] | [] | [
"média",
"sport"
] | [] |
50,388 | A kormány nem árulja el, mennyibe kerül az új plakátkampány | Vasárnap délután az MTI fotósorozatából értesülhettünk róla, hogy kikerültek „a koronavírus-járvány miatt elindított gazdaságvédelmi akciótervet népszerűsítő óriásplakátok”. | Vasárnap délután az MTI fotósorozatából értesülhettünk róla, hogy kikerültek „a koronavírus-járvány miatt elindított gazdaságvédelmi akciótervet népszerűsítő óriásplakátok”.
Megkérdeztük a Kormányzati Tájékoztatási Központot, mit lehet tudni ezekről a plakátokról: hány darabot helyeznek ki és milyen felületekre, illetve milyen költségvetése van a kampánynak.
A válaszukból mindez nem derül ki, de azért idézem:
„A kormány a koronavírussal kapcsolatos tájékoztató tevékenységét kiterjeszti a gazdasági akciótervvel kapcsolatos tájékoztatásra is. Fontosnak tartjuk, hogy mindenki értesüljön az új intézkedésekről, így többek között a bértámogatásról, az adócsökkentésekről és a 13. havi nyugdíj visszaépítéséről. Az ezekkel kapcsolatos tájékoztató anyagok a hagyományos felületeken kívül az interneten is megjelennek.” | https://444.hu/2020/05/03/a-kormany-nem-arulja-el-mennyibe-kerul-az-uj-plakatkampany | https://web.archive.org/web/20210507142414/https://444.hu/2020/05/03/a-kormany-nem-arulja-el-mennyibe-kerul-az-uj-plakatkampany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-nem-arulja-el-mennyibe-kerul-az-uj-plakatkampany | 444 | hungarian-news | 2020-05-03 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"média",
"átláthatóság",
"hirdetés"
] | [] |
50,389 | A tízéves NER legfontosabb dokumentumai | Bemutatjuk azokat az eredeti dokumentumokat, amelyekből a legjobban meg lehet érteni, hogy működik a 10 éve kikiáltott Nemzeti Együttműködés Rendszere. | A Nemzeti Együttműködés Rendszere éppen tíz éve és néhány órája, a 2010-es választás második fordulójának éjszakáján, április 25-én jött létre, pontosabban ekkor kiáltotta ki Orbán Viktor a kétharmados győzelem örömmámorában, a Vörösmarty téren. Ezzel sokakat meglepett akkor, mivel a Fidesz a választást megelőző, egyébként viszonylag visszafogott kampányban még nem beszélt új rendszerről, a nemzeti ügyek politikája volt az akkori szlogen.*A Fidesz választások előtti programjában Orbán Viktor többek között az ENSZ alapokmányára és az alapvető emberi jogokra hivatkozik, és a „magas nyugati normáknak megfelelő” oktatási rendszert, a nemzetközi befektetések ösztönzését és a Nyugattal kötött szövetség megújítását ígérte.
A Nemzeti Együttműködés Rendszerét mint kifejezést azóta eldobta a Fidesz, mint sok minden mást. Valójában már 2012 óta nem része a kormány és az azzal egybeforrt párt kommunikációjának, inkább csak az ellenzéki politikusok vagy a kormánnyal szemben kritikus véleményeket megfogalmazók használják. A NER ebben az értelmezésben az utóbbi évtizedben létrejött, ellenvéleményeket nem tűrően központosított, monolitikusnak tűnő, mégis ellentmondásos rendszer összefoglaló neve.
Most, hogy a NER hatalomkoncentrációjának eddigi csúcspontjaként Orbán Viktor a koronavírus-járványra hivatkozva gyakorlatilag politikai teljhatalmat kapott (pdf) a parlamenttől, érdemes visszaidézni, hogy mi történt Magyarországon az utóbbi tíz évben. Ehhez azt a módszert választottam, hogy kiválasztok néhány eredeti dokumentumot, amiket – mint olyan ember, akinek az utóbbi tíz év még aránylag frissen él az emlékezetében – a leginkább ajánlanék a jövő történészeinek.
A Nemzeti Együttműködés Programja (pdf), 2010
Miért kell az Országgyűlésnek egy megnyert választás után elfogadnia egy homályos célzásoktól hemzsegő politikai dokumentumot? A 87 oldalas Nemzeti Együttműködés Programját, amit 2010. május 25-én nyújtottak be határozatként, elsőre tényleg nehéz lehetett komolyan venni mint kormányprogramot.
A dokumentum meglepően nagy része foglalkozik a megelőző kormányok kritikájával, de az előre tekintő részében is nagyon kevés a konkrétum. Vannak benne az azóta történtek fényében megmosolyogtató felhívások is („(A)zonnal véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy (…) a kormány közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát akadályozza saját ambícióitól vezérelve“; „Tűrhetetlen, hogy az állam javaira úgy tekintsenek, mint politikai zsákmányszerzés tárgyaira“).
A szövegből mégis ki lehet olvasni több olyan politikai célt, amit a kormány később valóra váltott. A szociális ellátórendszer visszavágása („Nincs értelme fenntartani a feneketlen vödörbe öntött pénzek mai gyakorlatát“) és fegyelmező-rendészeti átalakítása („A biztonság megelőzi az igazságosságot, ma Magyarországon pedig súlyos hiány tapasztalható a biztonság terén is“), a magánnyugdíj-megtakarítások állami elkobzása („Szakítani kell az elmúlt évek öngondoskodásra vonatkozó hamis politikai felfogásával“), az oktatásban a felsőoktatás szerepének visszaszorítása mind kiolvasható utólag a programból.
De a dokumentum azért is érdekes olvasmány, mert már jóval Orbán Viktor 2014-es tusnádfürdői beszéde előtt kirajzolódott belőle a magyar kormány mélyen illiberális elkötelezettsége. A szöveg rendszeresen visszatér oda, hogy a legnagyobb problémának azt tartja, hogy a magyar állam a Fidesz hatalomra kerülése előtt gyenge volt, és ezért foglyul tudták ejteni különböző magán érdekcsoportok. A probléma tehát az, hogy a kormányzó politikai formáció nem volt elég erős, nem gyakorolta a hatalmát elég átütően.
Magyar Növekedési Terv (pdf), 2011
Furcsán hathat ma visszagondolni erre, de a Fidesz nem gyakorolta a hatalmat mindig olyan kényelmesen és otthonosan, mint ma. Ezért történhetett meg, hogy a hivatalba lépés utáni évben – amikor a kormány külföldről kiszámíthatatlannak látszó döntései miatt hatalmasat zuhant a forint árfolyama, és a 2012-es recesszióhoz vezető válságos helyzet alakult ki – egy ilyen amatőr módon összedobott dokumentum jelenhetett meg gazdasági programként az akkor még Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium jóvoltából.
A 177 oldalas anyagban nincs közgazdasági elemzés, szinte kizárólag történelmi és gazdaságföldrajzi okfejtéseket találunk. Azok is elsősorban arról szólnak, hogy milyen jó lehetőségek vannak az országban. De az igazi értéke a sok művészi értékű térképes ábra és az olyan megfogalmazások, mint az „interkontinentális térszerkezeti fordítókorong” vagy az „Ózdi Kulturális Galaxis”.
A dokumentum akkor is nagyon érdekes, ha párhuzamba állítjuk az ugyanebben az időben megjelenő első (pdf) és a második (pdf) Széll Kálmán tervvel, ami viszont a kormány külföldi befektetőknek szánt, keményebb oldalát mutatja be. Az első Széll Kálmán terv elsősorban kiadáscsökkentésekkel (korkedvezményes nyugdíjak, felsőoktatás), a második pedig adóemelésekkel operált, és a gyakorlatban mutatta be, hogy ha választani kell, akkor a kormány egyértelműen a kemény kiigazításokat és a költségvetési egyensúlyt választja.
Alaptörvény (pdf), 2011
A Fidesz a 2010-es választás végeredménye előtt a NER megteremtése mellett arról sem beszélt, hogy új alkotmányra lenne szükség. Ez az igény először 2010 májusában, egy gazdasági konzultáción hangzott el a miniszterelnöktől, amit azzal indokolt, hogy „kétharmados fölénnyel rendelkező parlamenti erő nem teheti meg, hogy hatályban hagy egy 1949-es keltezésű alkotmányt“.
Az új alkotmány nem törölte el a múltat és hozott létre tiszta lappal egy államot és társadalmat – ez furcsa is lett volna, hiszen semmiféle társadalmi konszenzust nem tükrözött, csak egy párt akaratát -, és a legtöbben néhány kommunikációs furcsaság miatt emlékeznek rá. Az alaptörvényt „iPad-en írták”, sok vita volt az erősen ideologikus bevezetője körül, lehetett irányítottan konzultálni róla, és országszerte megpróbálkoztak az „alaptörvény asztalával”, Magyar Köztársaságból Magyarország lett, a törvény szilárdsága pedig a szándék szerint gránit volt (mégis nyolcszor módosították azóta).
Az új alkotmány ezzel együtt fontos változásokat hozott, többek között gyengítette az Alkotmánybíróságot, de általában a magyar állampolgárokat is: korábbi jogokat elvett tőlük, és új kötelességeket is adott nekik. Az alaptörvény előtt például jogunk volt a munkához, azóta viszont már kötelességünk dolgozni. Újdonság az is, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek a szüleikről gondoskodni, miközben az állam legfeljebb „törekszik” arra, hogy szociális biztonságot adjon polgárainak.
A Tavares– és a Sargentini-jelentés, 2012 és 2018
Az Európai Unió és a magyar kormány viszonya 2010 óta szinte folyamatosan feszült volt – különösen miután Orbán Viktor meghirdette a Brüsszellel szembeni szabadságharcot -, de az uniós politikusok valójában soha nem találtak fogást a magyarokon. Pedig lett volna mivel nyomást gyakorolni, hiszen Magyarország leginkább a beáramló uniós forrásoknak köszönhette, hogy az évtized elején a felszínen tudott maradni, utána pedig azt, hogy jelentősebb növekedés indult be.
Először a 2010 végén elfogadott médiatörvény miatt került az ország európai bírálatok kereszttüzébe. Amikor ez már annyira kellemetlenné vált, hogy egyes országok már a magyar uniós elnökség elvételét követelték, a kormány néhány pontban visszalépett. De a törvény eredeti célját – elsősorban a közmédia pártirányítás alá vételét – mégis elérte. Ez később számtalan alkalommal megismétlődött.
A két nagyobb figyelmet kapott jelentés, ami az Európai Parlamentben készült a magyar kormány túlkapásairól, jól megmutatja, hogy miért vannak az európai politikusok és hivatalnokok strukturális hátrányban a magyar kormánnyal szemben. Hiába hoztak fel rengeteg kritikát az itthoni politikai iránnyal szemben, ezek gyakran pontatlanok voltak, ami megkönnyítette, hogy a magyar kormánypárt nevetve térjen ki az itthoni helyzettel kapcsolatban náluk jóval kevésbé tájékozott európai politikusok kritikái elől. A magyar helyzetről szóló uniós viták egyértelművé tették, hogy ha valaki nem osztja az EU értékrendjét, és inkább csak ki akarja forgatni, azzal szemben eszköztelenek a többiek.
A magyarországi európai uniós források felhasználásának és hatásainak elemzése a 2007-2013-as programozási időszak vonatkozásában (pdf), 2017
Lehet, hogy a kormány használ szakmailag megalapozott hatástanulmányokat, mielőtt nagy döntéseket hozna, vagy amikor utólag értékeli az intézkedéseit, de nincs sok erre utaló jel. Sok nagy hatású gazdaságpolitikai döntést hoztak alapvetően a politikai logika alapján, a kommunikálhatóság szempontját figyelembe véve, intuitív módon. A különadók, a magánnyugdíj-pénztárak államosítása, a devizahiteles előtörlesztés, a rezsicsökkentés, a közmunkaprogram, a vasárnapi zárva tartás, a demográfiai csomag, tehát a kormány legemlékezetesebb húzásai mind az ilyen baltával tervezett nagyszabású lépések közé tartoztak.
Éppen ezért különösen érdekes, amikor – külső nyomásra – valami miatt mégis kellett készíteni ilyen hatástanulmányt. A KPMG, illetve alvállakozójaként a GKI éppen ezt a munkát végezték el a magyarországi uniós pénzköltések hatékonyságáról, aminek eredményét 526 oldalon keresztül prezentálták a megrendelő Miniszterelnökségnek. (Ilyen részletes, a kritikákat nem visszafogó tanulmánnyal egészen ritkán találkozni ma már, ezek egyszerűen nem készülnek el, miután a kormánypárt osztja, ellenőrzi azokat a pénzeket, amelyekkel az ilyen munkát finanszírozni lehetne.)
Az elemzés megállapítja többek között, hogy az uniós pénzek beáramlása nélkül a 2006 és 2015 közötti GDP növekedés plusz 4,6 százalék helyett mínusz 1,8 százalék lett volna. Eközben sem az állam hatékonysága, sem a humántőke fejlesztése nem valósult meg a beáramló 14 ezer milliárd forintból, és az infrastruktúra fejlesztése is súlyosan pazarló volt. A kormány a 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban sem változtatott sokat az uniós pénzek költésének prioritásain, és ezzel az uniós szervek nem is tudtak vagy akartak mit kezdeni.
Jó Állam Jelentés (JÁJ), 2016-2019
A NER egyik legnagyobb gyengesége az őszinte és nyílt belső kritika hiánya. A kormány és a párt körül dolgozók szinte kivétel nélkül adminisztratív személyzetként, a felsőbb szinteken született döntések végrehajtójaként fogják fel magukat, még a papíron döntéshozó vagy tanácsadó funkciókat betöltők sem bonyolódnak egymással vagy másokkal a nyilvánosság előtt folytatott vitákba, mintha autonóm gondolatokkal rendelkezők lennének. A kormány közpénzből fenntartott politikai elemzőcége, a Századvég elhatárolódott saját kritikus gondolatot megfogalmazó elemzőjétől (pdf), később saját lapjának számát is letiltotta (pdf), nehogy valaki kibeszéljen a sorok között. (A korábban kiperelt Századvég-dokumentumok itt érhetőek el kereshető formában.)
Ezt a kritikától való rettegést jól mutatja a Jó Állam Jelentés (JÁJ), ami egyébként egy uniós projekt, a KÖFOP keretében készül a NER saját, 2011-ben több korábbi intézmény összevonásával létrehozott hivatalnokutánpótlás-nevelője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik irodájában. A magyarországi bürokrácia és kormányzás, mint azt esetenként maga a kormány is elismeri, problémákkal terhelt, nem hiába próbálkozott meg reformjával a kormány többször is.
A Jó Állam Jelentés ehhez képest abból indul ki, hogy a kormányzás Magyarországon jó, és az a célja – egyben kiindulópontja -, hogy ezt megmagyarázza. A mutatókat mintha direkt úgy választották volna ki, hogy semmiképpen se állítsanak releváns dolgokat a kormányzás működésével kapcsolatban. Csak egy példa: a demokrácia minősége azért javul, mert egyre több párt indul a választásokon, a kormányt pedig azért ellenőrzi jobban az ellenzék, mert több interpelláció hangzik el a parlamentben.
Arról, hogy miért baj, hogy a kormány megszüntette a politikasemleges bürokráciát – ennek módja az volt, hogy a NER-korszak elején a köztisztviselői törvény módosításával lehetővé tették, hogy a politikai kinevezettek gyakorlatilag indoklás nélkül ki tudják rúgni a hivatásos köztisztviselőket -, az OECD által a Magyary-tervről írt elemzésből lehet többet megtudni.
2016. évi XXXI. törvény a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról, indoklás (pdf), 2016
„(A)z alapító által juttatott vagyon elveszti közpénz jellegét“, állt egy 2016-os törvényjavaslat indoklásában, hogy miért van szükség arra, hogy a nyilvánosság ne láthasson bele a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak gazdálkodásába. Igaz, az átláthatóságot korlátozó törvény a bíróságokon elbukott, így mégiscsak bele lehetett látni az azóta sokszorosan átalakított Pallas Athéné alapítványok igen belterjes gazdálkodásába. Az indoklás érvelése és a fent idézet mondatrész mégis minden másnál kristálytisztábban mutatja, milyen széles szürke zóna alakult ki a közvagyon és magánvagyon között a NER korszakában.
Opus (pdf) és Konzum Nyrt. (pdf) vagyonleltár, 2019
A kormány egyik deklarált célja volt a tőkével rendelkezők csoportjának átalakítása. Ez egy 2012. májusi parlamenti vitában hangzott el először nyíltan, ahol Orbán (egyébként az akkor még LMP-s képviselő Karácsony Gergely Simicska Lajos szerepét firtató kérdésére válaszolva) elmondta, hogy a Fidesz ugyan a középosztály nevében gyakorolja a hatalmat, de támogatja, hogy legyenek magyar nagytőkések, mert ha nem így tenne, azzal a külföldiek érdekeit szolgálná ki (a magyar nagytőkések viszont nem lehetnek oligarchák – ők Orbán definíciója szerint olyan milliárdosok, akik bele szeretnének szólni a politikába).
Magyarországon régen nem látott tőkefelhalmozás indult be a NER idején. A rendszerrel azonosított nagytőkések jöttek-mentek – Simicska Lajos, Spéder Zoltán, Töröcskei István, Kuna Tibor, Tarsoly Csaba csak néhány név azok közül, akik alábuktak ebből a körből -, de folyamatos jellemzője volt a kormány politikájának, hogy a törvények és a szabályozás alakítása, illetve a kormányzati eszköztár egészének segítségével konkrétan meghatározott hazai tőkés csoportokat hozott kedvező helyzetbe. Ez különösen azokban a szektorokban volt jellemző, amelyek a belső piacot szolgálják ki, és ahol a kormány akár vevőként, akár szabályozóként könnyen befolyásolhatta a tulajdonviszonyokat. (A részletesebb történetekért érdemes átfutni a Civitas Intézet és a Transparency International Fekete Könyvét [pdf], mélyebb elemzésért pedig a Korrupciókutató Központ munkásságát.)
A leglátványosabb vagyonfelhalmozódás Mészáros Lőrincé volt, aki Csányi Sándor után Magyarország második dollármilliárdosa lett. Hogy az absztrakt számon és a jachtokon, repülőkön túl képet kapjunk arról, hogy mekkorára nőtt a miniszterelnök gyerekkori barátjának birodalma valójában, érdemes végiglapozni a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában álló tőzsdei csoport, az Opus és a Konzum egyesülése előtt készült vagyonleltárt. Itt 467, illetve 395 oldalon keresztül szemlélhetjük a Mészáros-csoport tulajdonába került ipari, pénzügyi, mezőgazdasági, turisztikai és ingatlanérdekeltségek fotókkal illusztrált leltárát. Érdemes észben tartani, hogy ez nem Mészáros Lőrinc vagyonának teljes listája, az üzletember ugyanis nem minden vagyonát rakta bele a tőzsdei cégcsoportjába. | https://g7.hu/kozelet/20200426/a-tizeves-ner-legfontosabb-dokumentumai/ | https://web.archive.org/web/20220826132736/https://g7.hu/kozelet/20200426/a-tizeves-ner-legfontosabb-dokumentumai/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-tizeves-ner-legfontosabb-dokumentumai | G7 | hungarian-news | 2020-04-26 11:02:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor"
] | [
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.",
"Opus Global Nyrt.",
"Pallas Athéné Alapítványok"
] | [] | [
"háttér",
"EU",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
50,390 | Már 9 milliárdos támogatásnál jár a vállalkozó, aki összehozta Mészáros első luxusszállodáját | Méregdrága élményparkjával Szepesi Richárd a legeredményesebb a Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatain, már 9 milliárd mennyei mannához jutott. A kormányhoz közeli befektetők vitték el a harmadát annak a 65 milliárd forintnak, amelyet másfél év alatt osztott ki az Orbán Ráhel tanácsaival felvértezett Magyar Turisztikai Ügynökség. Ha pedig a Kisfaludy-programnak csak a jelentősebb, 100 millió forint fölötti támogatásait vesszük figyelembe, a pénz csaknem háromnegyede a Fideszhez lojális üzleti körökhöz került. | A kormányhoz közeli befektetők vitték el a harmadát annak a 65 milliárd forintnak, amelyet másfél év alatt osztott ki az Orbán Ráhel tanácsaival felvértezett Magyar Turisztikai Ügynökség. Ha pedig a Kisfaludy-programnak csak a jelentősebb, 100 millió forint fölötti támogatásait vesszük figyelembe, a pénz csaknem háromnegyede a Fideszhez lojális üzleti körökhöz került.
Közülük is kiemelkedő Szepesi Richárd sikere. A HVG közérdekű adatigénylésére kiadott listából kiderült, hogy nemcsak az ötcsillagos szántódi és tokaji szállodatervének megvalósításához kapott 3-3 milliárd forintot, hanem 3 milliárd forint jutott arra az élményparkra is, amely a balatoni hoteljéhez kapcsolódik.
A tematikus élményparkok fejlesztésére eddig csak a balatoni régióban lehetett pályázni, egész pontosan 5,18 milliárd forintra. Ebből nagyjából egymilliárdot csípett meg a balatonfüredi önkormányzat és fideszes partnerének cége, a Balaton Játszóház Kft. Ez utóbbit 2018 februárjában alapította Balogh Balázs, aki a Csopaki Polgári Kör elnöke. A civil szervezet még 2002-ben alakult, amikor Orbán Viktor azzal igyekezett felrázni híveit a Fidesz választási veresége miatti apátiából, hogy "a haza soha nem lehet ellenzékben", és polgári körök százainak megalapítására szólította fel szimpatizánsait. Balogh nem volt rest, az általa gründolt polgári körben csak az elmúlt egy évben olyan illusztris vendégek osztották a keresztény Európa igéjét, mint Bayer Zsolt, Gajdics Ottó vagy Huth Gergely.
Az aktivista révbe is ért, méghozzá Balatonfüreden. A fideszes önkormányzat zárt ülésen tárgyalta ugyan az együttműködés részleteit, annyi azonban kiderült, hogy a játszóházak üzemeltetésében újonc Balaton Játszóház Kft.-nek elég volt mindössze 47 millió forintot előteremtenie, hogy a neki kiosztott 695 milliós állami támogatással hamarosan egymilliárdos beruházás haszonélvezője lehessen. A Balaton "első négy évszakos élményházához" tehát nemcsak a gyerekek, hanem Baloghék is játszva jutnak hozzá.
Egymilliárd forintot kapott annak a Szabadics Zoltánnak a kalandparkja is, akinek építőipari vállalkozása rendszeres konzorciumi társa Mészáros Lőrincéknek. A zalaszabari szabadidőközpont fejlesztése abban eltér azonban a többitől, hogy karitatív küldetése is van: a Holnapocska Tábor lakóit is igyekszik jókedvre deríteni. A vállalkozó először szociális céllal, majd családi érintettség okán is egyengette a tábor útját, ahol elsősorban beteg gyerekeknek és családjuknak nyújtanak felüdülést. A Holnapocska ma már az állami kötődésű Erzsébet-táborok keretében működik, miközben Szabadicsék sorra nyerik a közbeszerzéseket. A héten például a zánkai tábor felújítására kiírt tender 16,8 milliárd forintos megbízása lett a Mészáros gyerekek cégéé, a Fejér B.Á.L. Kft.-é, valamint a Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt.-é.
A turistacsalogató balatoni élmények sorában az ugyancsak fideszes irányítású Zalakaros fürdője 100 millió forintból szaunaparkot épít, méghozzá részben Szabadicsék kivitelezésében. A rönkszaunától a kerti jakuzzikon keresztül a szaunaceremóniákig a zalai fürdővároskában minden lesz, amivel télen-nyáron be lehet vonzani a látogatókat. Így az említett három nyertes, valamint Szepesi hárommilliárdja után alig 80 millió forinton osztozkodhatott a térség összes többi élményattrakciója. Ezt az összeget hat nyertesnek porciózták ki, nagy többségüknél nem jellemző a mozgalmi kötődés. Kalandpark épül, illetve bővül Paloznakon, Keszthelyen, Tihanyban, Zamárdiban és Balatonfűzfőn, valamint egy minimális összeget, 7 millió forintot kapott a zánkai Erzsébet-tábor hadi- és kalandparkja is.
Az Erzsébet-táborok több tízmilliárdos ingatlanvagyonát három éve kapta meg a kormánypolitikát lelkesen támogató Kiss-Rigó László püspök Szeged-Csanádi Egyházmegyéjének alapítványa, amelynek mindössze 15 évig kell gyermeküdültetésre használnia a közpénzből szépülő táborokat.
A szántódi BaLaLand Familypark a Niagara élménymedencétől Grand kapitány vízágyúparkjáig mindenhová el akarja juttatni a vendégeket, ahol Willy Fogg 80 nap alatt megfordult a mesében. Mindez közvetlenül a tó partján, Tihannyal szemben, a 109 szobás szálloda és a 112 vadonatúj lakás épületkomplexuma között, 10 ezer négyzetméteren, azaz csaknem másfél focipályányi területen. Ez kétségtelenül drága mulatság, simán felemészti a 6 milliárd forint támogatást, sőt a tulajdonosnak még így is mélyre kell nyúlnia a zsebében.
Szepesi Richárdot jó szakembernek mondják a szállodaiparban. Az Egyesült Államokban és a CEU-n végzett egyetemi tanulmányai után édesanyjával együtt saját erőből rakta össze a Marokkót megidéző egerszalóki Mesés Shiraz Hotelt. Majd jött a Bambara Hotel a Bükkben, amelynek nevét már a felesége kölcsönözte: Kante Awa édesapja a Maliban élő bambara törzsből származik, édesanyja, Nagy Róza viszont magyar, méghozzá a korábbi nemzetgazdasági miniszter, a jelenlegi jegybankelnök Matolcsy György munkatársa és bizalmasa. A család saját jogon is szépen gyarapodott, ráadásul mindkét szállodára jutott mintegy fél-fél milliárd forint uniós támogatás is.
A példátlan tarolás mégis különleges befektetéssel indult el. Szepesi 2016 nyarán banki értékesítésből szerezte meg a tokaji Andrássy-rezidenciát, amelyet alig fél év múlva már át is passzolt Mészáros Lőrincnek. Ez még szemérmesebb időszaka volt a felcsúti milliárdosnak, amikor is új szerzeményeit többnyire nem személyesen, hanem intézői útján cserkészte be. Szepesi nevén addig csak az egerszalóki családi cég és két beruházó vállalat egy-egy része szerepelt. 2017 februárja után azonban robbanásszerűen megugrott az érdekeltségeinek száma és vagyona. Persze az is lehet, hogy egyszerűen csak igen előnyös üzletet kötött Mészárosékkal az Andrássy-rezidenciáról.
Ma mindenesetre már az ő és részben a felesége nevén van nemcsak a BaLaLand és a tokaji Csurgóvölgybe tervezett másik luxushotel fejlesztőcége, hanem a visegrádi Lepence-völgyi strandfürdő is, amely éppen a kormányfői vő, Tiborcz István szállodájába vezeti át a termálvizet. Nem kispályás a cégvezető sem az új szállodaipari-turisztikai cégcsoportnál: Vécsey Róbert dolgozott a Quaestornál, megfordult a Matolcsy rokonság üzleti köreiben, cégvezetőtársa volt a Tiborcz Istvánnal üzletelő Szivek Norbertnek, és közös informatikai cége van a Rogán Antal köreihez tartozó Fintha-Nagy Ádámmal. Szepesiék további szállodák építésére is készülnek, legalábbis cégeik, a Grand Hotel Bohemia és a Grand Rock Hotel erre utalnak.
SZABÓ YVETTE | https://hvg.hu/360/201936__elmenyparkok__oligarchak_egymas_kozt__aranytevesztes__falra_lehet_masznitole | https://web.archive.org/web/20230523203636/https://hvg.hu/360/201936__elmenyparkok__oligarchak_egymas_kozt__aranytevesztes__falra_lehet_masznitole | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-9-milliardos-tamogatasnal-jar-a-vallalkozo-aki-osszehozta-meszaros-elso-luxusszallodajat | HVG360 | hungarian-news | 2019-08-08 11:09:00 | [
"Nagy Róza",
"Szabadics Zoltán",
"Szepesi Richárd",
"Vécsey Róbert"
] | [
"Balaton Játszóház Kft.",
"Erzsébet Gyermek- és Ifjúsági Táborok Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Szántód BalaLand Family Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"adatigénylés",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
50,391 | Óránként 15 ezerért ellenőrzi a jegyedet a Volánbuszon a volt rendészeti államtitkár cége | A kormányból minden bizonnyal jórészt ügynökmúltja miatt távozni kényszerülő Tasnádi László bevásárolta magát egy cégbe, amihez elkezdtek dőlni az állami megrendelések. | Miközben ma külön közleményben hívta fel az érettségire készülő diákok figyelmét a Volánbusz, hogy a járműveiken már nem árulnak jegyet, a busztársaság épp ezek ellenőrzésére adott milliárdos megbízást a közelmúltban egy, a harmadik Orbán-kormány rendészeti államtitkárának érdekeltségébe tartozó cégnek. Az erről szóló szerződést ráadásul épp a koronavírus miatti vészhelyzet elrendelésének másnapján írták alá a kormányból minden bizonnyal jórészt ügynökmúltja miatt távozni kényszerülő Tasnádi László többségi tulajdonában álló ESG Holding Zrt-vel.
Bár akadtak állami cégek, amelyek már ekkor változtattak terveiken a koronavírus miatt, a Volánnál nem ez volt a helyzet. Az államtitkár cége az eddig megszokottnál sokkal nagyobb óraszámban végezheti az utasok jegy- és bérletellenőrzését az állami közlekedési vállalat és alvállalkozói által üzemeltetett menetrend szerinti autóbuszjáratokon. A közbeszerzési rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint emellett a vitel- és pótdíj beszedési feladatokat is ők láthatják majd el. Mindezt 15200 forintért ellenőri óránként.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEltűntek a munkások, elfogyott a pénz – a járvány miatt elakadtak állami projektek isA közbeszerzéseknél is elég jól lekövethető, hogyan vágta haza a koronavírus a gazdaság egyes szegmenseit. Van, ahol munkás nincs, máshol a szállítmányok akadtak el.
Megérkezett Tasnádi és elkezdtek dőlni az állami megrendelések
Az ESG Zrt. győzelme több okból is érdekes. Bár nem teljesen tapasztalatlanok a jegyellenőrzési területen, egyrészt eddig is csak a Volánnak végeztek ilyen munkát, másrészt alapvetően egyáltalán nem ezzel foglalkoznak, hiszen a főtevékenységük a személybiztonsághoz kötődik. Ráadásul – bár a vállalat saját honlapján úgy mutatkozik be, hogy közel két évtizede aktív szereplője a személy-, és vagyonvédelmi piacnak – ezt a céget csak 2015-ben alapították és 2018-ig lényegében bevételük sem volt.
Persze ettől a honlapon lévő adatok nem teljesen valótlanok. A különböző tanúsítványokból kiderül ugyanis, hogy azokat nem az ESG Zrt, hanem az Elit Security Group Kft. kapta, ami nem csak a nevének rövidítése miatt kötődik a Volán mostani tenderének győzteséhez, hanem tulajdonosi háttere miatt is. Utóbbiban azonban véletlenül sem teljes az átfedés, különösen azóta nem, hogy az ESG Zrt. bevételei – jórészt az állami megrendeléseknek köszönhetően – nagyjából két éve felpörögtek*Az ESG-t eredetileg ugyanaz a család alapította, amely az Elit Security Group Kft-t is birtokolja, igaz a családnak nem ugyanazok a tagjai érdekeltek a két cégben..
A vállalatban 2018 októberében szerzett (egy másik cégen keresztül) többségi részesedést Tasnádi László, és nagyjából ezzel egy időben indult be a biznisz is a társaságnál.
Az ESG már a volt államtitkár megjelenésének évében 200 milliós árbevételt csinált, ami bő százhúszszorosa az előtte lévő három év összes forgalmának. Tavaly óta pedig ömlenek az állami megrendelések a vállalathoz. Már a mostani Volánbuszos előtt is 325 millió forintnyi állami megbízást kaptak önállóan, ami azonban ennél is fontosabb, hogy két gigantikus közbeszerzést is elnyertek más cégekkel közösen.
Az MNV székházának, bérleményeinek és saját tulajdonú ingatlanjainak komplex vagyonvédelmi feladatait 12 milliárd forintért láthatja el elvileg négy évig egy olyan 9 cégből álló konzorcium, amit az ESG vezet, a MÁV pedig egy 24,5 milliárdos személy-és vagyonvédelmi keretszerződést írt alá több más vállalat mellett velük is. Utóbbi ugyan nem jelent automatikus megbízást, hiszen az egyes konkrét feladatokért elvileg a keretszerződésbe bekerült 11 cég külön versenyez majd, de a lehetőségét megteremti annak, hogy a vasúttársaságtól is milliárdokhoz jusson Tasnádi cége.
A két gigatenderben egyébként más Tasnádi Lászlóhoz köthető vállalatok is a nyertesek között voltak. Az egykor a belügyminiszter, Pintér Sándor tulajdonában lévő, ma Tasnádi által irányított Civil Zrt. szintén befutott a MÁV és az MNV közbeszerzésén is, ahogy ez utóbbi cégnek több leányvállalata is a szerződő felek között volt. Sőt, az MNV tenderen az ESG testvércége, a már emlegetett Elit Security Group Kft. is a kilenc konzorciumi tag közé került*Utóbbi vállalathoz nincsen köze Tasnádi Lászlónak, azokat a Fischer család köti össze..
Átpasszolták a munkát
Az Elit Security Group Kft-nek testvérvállalata Volánbuszos sikerében is volt egyébként szerepe. Egy ilyen tendert ugyanis megfelelő referencia nélkül nem lehet elnyerni, a kiírónak már csak a látszat kedvéért is muszáj olyan feltételeket szabnia, hogy elvileg csak tapasztalt cég futhasson be. A rendszer azonban hagy kiskapukat.
Az ESG most úgy nyerhetett egyedül, hogy tavaly május óta is ők végezték ugyanezt a tevékenységet a Volánbusznak, így ezúttal már önállóan is teljesíteni tudták a referenciaként elvárt 30 ezer óra hasonló munkát*Más kérdés, hogy nem teljesen egyértelmű, hogyan sikerült ez nekik, mivel korábban ennél kevesebbre szerződtek a Volánnal, az erre vonatkozó kérdésünkre pedig nem válaszoltak a cégnél.. Tavaly májusban azonban erre még nem voltak képesek, akkor úgy szerződhetett velük a Volánbusz, hogy az állami cég korábbi partnere, az Elit Security Group Kft. adta a referenciát. És nem csak ehhez a szakmai elváráshoz, hanem lényegében mindenhez, hiszen az ESG a korábbi évek bevételi számai alapján sem lett volna alkalmas a munkára.
Összefoglalva tehát úgy tűnik, hogy
a Volánbusz számára a jegy és bérletellenőrzést végző üzleti kör tavaly lényegében lepasszolta a munkát egy olyan cégnek, amely egy időben ugyan szintén hozzájuk tartozott, de ekkor már Tasnádi László többségi tulajdonában állt.
A volt államtitkár egyébként ezzel a gyökerekhez tér vissza, karrierje ugyanis épp a busztársaságtól indult. Önéletrajza szerint (pdf) mielőtt 1978-ban a Belügyminisztérium Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának főosztályvezetője lett, öt évig a Volánnál dolgozott ügyintézőként.
Két és félszeres áron dolgoznak
A jegy- és bérlet ellenőrzés óradíja pedig az ESG érkezésével elég látványosan megugrott. Most a társaság 15 200 forintért vállalata óránként a munkát, ami a tavalyinál is hatodával több, a 2017-es árnak pedig bőven több mint a másfélszerese. Hosszabb távon pedig még durvább a drágulás: 2013-ban ugyanez a munka óránként még csak 5790 forintba került a Volánnak (pdf), és a következő négy évben a szerződés szerint elvileg magától csak az infláció mértékével emelkedhetett, ami ebben az időszakban lényegében nulla volt*Igaz akkor a beszedett pótdíjból is részesült a munkát végző cég, a szerződés alapján azonban ez nem volt jelentős tétel az összes bevételen belül, annak oroszlánrészét valószínűleg az óradíj adta.. Ha ezen felül nem változtattak az eredeti megállapodásban rögzítetteken, akkor 2016-ban óránként kevesebb, mint 5900 forintért ellenőrizték a jegyeket és bérleteket a távolsági buszokon. A mostani ár ennek több mint a két és félszerese.
Az óránként 15 200 forint egy ellenőr átlagos fizetéséhez képest is soknak tűnik. Bár nem teljesen egyértelmű, hogy ez hogyan lehetséges, de a Volán honlapja szerint a Komárom-Esztergom és Fejér megyei régióban korábban egy másik cég, a Hórusz-Globál Kft. végezhette azt a munkát, amit most az ESG nyert el. Márpedig a Hórusz-Globál nemrégiben bruttó 300 ezer forintos fizetéssel keresett teljes munkaidőre ellenőröket. Azaz
egy ellenőr óránként a cégnek nagyjából 2200-2300 forintnyi költséget jelent, amiből maga a munkavállaló 1300 forintot kap meg, kevesebb, mint tizedét annak, amit a Volánbusz fizet az ESG-nek.
Ez még úgy is elég jelentős eltérés, hogy az ellenőrök fizetésén kívül azért egyéb költsége is van a cégnek, például az ellenőrzéshez szükséges eszközök ára, a gépkocsival végzett ellenőrzések kiadásai, valamint a pótdíjak beszedésének költsége, ami nincs benne az alapóraszámban. Utóbbiért azonban többletbevételt is kaphat az ESG, ha sikeresen hajtja be a pótdíjat.
Százezer óra
A magas óradíjnak köszönhetően pedig Tasnádi László vállalatának masszívan milliárdos biznisz a Volános jegyellenőrzés. Az állami busztársaság ugyanis az elmúlt időszakra jellemzőhöz képest nagyon nagy mennyiségre szerződött le a céggel. A kiírás, valamint a szerződés szerint 100 ezer órányi munkát rendeltek meg, amit ráadásul további 30 ezerrel meg lehet fejelni a későbbiekben. Tavaly nyolc hónapra 14 800 óra volt a keret, a régebbi szerződésben (pdf) pedig évi 25 ezres óraszám szerepelt. Így első ránézésre úgy tűnhetett, hogy a mostani megállapodás legalább öt évre szól majd, a koronavírus miatti vészhelyzet kihirdetésének másnapján aláírt szerződésből azonban kiderült, hogy szó sincs erről. A százezer órás keretet december végéig hívja le a Volán, úgy, hogy
“havi szinten minimálisan 8000 órát köteles megrendelni”.
Ez egy hónapra vetítve nagyjából a négyszerese a korábbi közbeszerzésekre jellemzőnek, amit legfeljebb részben magyarázhat, ha ezt megelőzően egy-egy megyében más céggel is volt megállapodása az állami társaságnak.
A teljes, kevesebb, mint egy évre kötött megállapodás értéke ezzel meghaladja a másfél, opcióval együtt pedig közelíti a 2 milliárd forintot.
Az ESG-t még március elején kerestük kérdéseinkkel. Mások mellett kíváncsiak lettünk volna arra, hogy személybiztonsági területen dolgozó cégként miért kezdtek el jegy- és bérletellenőrzéssel is foglalkozni, milyen szinergiákat látnak a két tevékenységben, honnan szerzik a munkaerőt és mennyit fizetnek nekik, illetve milyen más tapasztalataik vannak ezen a területen. Válaszokat azonban az elmúlt közel két hónapban nem kaptunk. | https://g7.hu/kozelet/20200427/orankent-15-ezerert-ellenorzi-a-jegyedet-a-volanbuszon-a-volt-rendeszeti-allamtitkar-cege/ | https://web.archive.org/web/20230610183015/https://g7.hu/kozelet/20200427/orankent-15-ezerert-ellenorzi-a-jegyedet-a-volanbuszon-a-volt-rendeszeti-allamtitkar-cege/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orankent-15-ezerert-ellenorzi-a-jegyedet-a-volanbuszon-a-volt-rendeszeti-allamtitkar-cege | G7 | hungarian-news | 2020-04-27 11:12:00 | [
"Tasnádi László"
] | [
"Elit Security Group Kft.",
"ESG Holding",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"MÁV",
"Volánbusz Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"közlekedés",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
50,392 | 2,5 milliárd forint osztalékot fizet Schmidt Máriáék családi cége | Nem érintette meg nagyon a válság a céget, az osztalékból a főrészvényesek 1,6 milliárd forintnak örülhetnek.
A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.-t láthatóan nem érintette meg nagyon a most beütött válság. A igazgatótanács több mint 2,56 milliárd forint osztalék kifizetéséről határozott szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett tájékoztatás szerint. Ez részvényenként 10 forint osztaléknak felel meg. | A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.-t láthatóan nem érintette meg nagyon a most beütött válság. A igazgatótanács több mint 2,56 milliárd forint osztalék kifizetéséről határozott szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett tájékoztatás szerint. Ez részvényenként 10 forint osztaléknak felel meg.
Az igazgatótanács gondoskodik a törzsrészvényekre megállapított osztalék részvényarányos kifizetéséről, ezzel összefüggésben hirdetményt fog közzétenni az osztalék fizetésének menetrendjéről és az osztalék fizetéséhez kapcsolódó tulajdonosi megfeleltetés fordulónapjáról – közölték.
A saját részvényekre eső osztalékot a társaság az osztalékra jogosult részvényeseknek fizeti ki részvényeik névértéke arányában.
A cég főrészvényese egyébként a Schmidt Mária és gyerekei tulajdonában álló Pió-21 Kft. A cégnek valamivel több mint 64 százalékos tulajdonrésze van a BIF Nyrt.-ben. Ez azt jelenti, hogy a 2,56 milliárd forintos osztalékból uszkve 1,6 milliárd forintot a Pió-21 Kft. részére fizetnek ki. Tavaly is hasonló összeget, közel 2,6 milliárd forint osztalékot fizettek ki a BIF részvényeseinek.
A BIF részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek. A papír a szerdai kereskedést 306 forinton zárta. Az elmúlt egy évben a részvények legmagasabb ára 325 forint, a legalacsonyabb 256 forint volt. | https://hvg.hu/gazdasag/20200429_bif_osztalek_schmidt_maria | https://web.archive.org/web/20200617144535/https://hvg.hu/gazdasag/20200429_bif_osztalek_schmidt_maria | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/25-milliard-forint-osztalekot-fizet-schmidt-mariaek-csaladi-cege | HVG | hungarian-news | 2020-04-29 13:54:00 | [
"Schmidt Mária"
] | [
"Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"szabályozott ingatlanbefektetési társaság (szit)"
] | [] |
50,394 | Pintér Sándor jobbkezének hazudta magát egy cukrász, hogy lakással seftelhessen | Becsapott egy házaspárt három férfi, akik egy ferencvárosi ingatlant akartak eladni azt hazudva, hogy egyikük Pintér Sándor jobbkeze, ezért könnyebben el tudja intézni a lakás papírjait. | Becsapott egy házaspárt három férfi, akik egy ferencvárosi ingatlant akartak eladni azt hazudva, hogy egyikük Pintér Sándor jobbkeze, ezért könnyebben el tudja intézni a lakás papírjait.
B. Zsolt cukrász azt hazudta az ingatlant megvásárolni kívánó házaspárnak, hogy rendőr, és a belügyminisztériumban gyakorlatilag Pintér Sándor belügyminiszter jobbkeze. A férfi felajánlotta, hogy pénzért cserébe segíteni tud az ügyintézésben a minisztériumnál, a házaspár pedig több részletben ötmillió forintot adott B. Zsoltnak.
Miután a házaspár feljelentést tett, a Nemzeti Védelmi Szolgálat akkor fogta el B. Zsoltot, amikor egymillió forintot vett át az ingatlan állítólagos átíratásának költségeire. B. Zsolt a rendőrségnek tett vallomásában azt állította, hogy társa T. Péter Balázs kényszerítette a csalásra, és a pénzt is neki adta oda, amiért cserébe kisebb ajándékokat és pénzt kapott.
B. Zsolt állítása szerint a Pintér-történet kitalálásáért egy másik férfi, K. Árpád is felelős. T. Péter nem élt panasszal a gyanúsítás ellen, de tagadta a bűncselekményt. K. Árpád viszont panasszal élt, és megtagadta a vallomástételt . | https://444.hu/2020/05/05/pinter-sandor-jobbkezenek-hazudta-magat-egy-cukrasz-hogy-lakassal-seftelhessen | https://web.archive.org/web/20211022165741/https://444.hu/2020/05/05/pinter-sandor-jobbkezenek-hazudta-magat-egy-cukrasz-hogy-lakassal-seftelhessen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pinter-sandor-jobbkezenek-hazudta-magat-egy-cukrasz-hogy-lakassal-seftelhessen | 444 | hungarian-news | 2020-05-05 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"ingatlan",
"csalás"
] | [] |
50,395 | Nem mese: 16 milliárdot költ a médiahatóság egy új épületrészre a Narnia-projektben | A régi infrastruktúra elöregedett, a technológiai fejlődésekkel azonban lépést kell tartani, ezért van szükség az új komplexumra. Ezzel magyarázta a médiahatóság a nagy összegű beruházást. A kivitelező a Grabarics Kft., amely sorra nyeri a milliárdos közbeszerzéseket. | EMC mérőlabor és szerverközpont építésére írt ki nyílt eljárást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavaly nyáron. Az uniós közbeszerzési értesítőben most közzétett eredménytájékoztató szerint
a tendert a Grabarics Építőipari Kft. nyerte, amely nettó 15,9 milliárd forintért építheti meg a komplexumot. A szerződést április végén alá is írták, így hamarosan megkezdődhetnek a munkálatok.
A beruházásra összesen három cég adott be ajánlatot: a Grabarics, a Strabag és az EB Hungary Invest.
Az NMHH még 2016-ban kezdte terveztetni az új épületet „a 20 éves infrastruktúra elöregedése okán”. A hatóság szerint az építendő új laboratórium, valamint az irodai helyiségekből kialakított szerverszobák korszerű és biztonságos kiváltása „a további felelős, a technológiai változásokkal lépést tartó és nagy adattárolási kapacitást igényelő hírközlés-felügyeleti és frekvenciagazdálkodási döntés-előkészítő tevékenység” egyik lépése.
A kormányzati beruházásokkal kapcsolatban mindig jól értesült Magyar Építők a következőképp számolt be a projektről:
„A Narnia-projekt volumenét jól érzékelteti a mesebeli névválasztás: a három föld alatti és az öt felszín feletti szinttel bíró új épületrészben az irodák, a tárgyalók és a mélygarázs mellett egy nagykapacitású számítógépes adatközpont, egy mérőkamra és több laboratórium is helyet kap majd.”
A lap úgy tudja, hogy már a tervezés során fontos szempont volt a zöld szemlélet, ezért az új komplexumba nem vezetik be a gázt, és a fűtést hőcserélő technológiával oldják meg. Az épületben tetőkertek is lesznek, a zajterhelést pedig a háromszintes mélygarázzal „szüntetik meg”. A beruházás május végén megkezdődik, a kivitelezés a tervek szerint két évig tart majd.
A terveket a Nirmana Építésziroda Kft. készítette, a kivitelező pedig a Grabarics Kft. lesz.
Az 1993-ban alapított, 213 főt foglalkoztató Grabarics Kft. 2018-ban 19,7 milliárd éves forgalmat bonyolított, és számos nagy beruzását nyert el az elmúlt években. Ők építhetik például a szántódi BalaLand ötcsillagos hotelt nettó 8,5 milliárd forintért, továbbá a gödöllői versenyuszodát és az ötcsillagos Grand Hotel Tokaj exkluzív szállodát is.
Címlapkép: Az NMHH új épületszárnyára kiírt tervpályázat nyertesének látványterve (forrás: nirmana.hu). A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/05/05/nem-mese-16-milliardot-kolt-a-mediahatosag-egy-uj-epuletreszre-a-narnia-projektben/ | https://web.archive.org/web/20221127023917/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/05/05/nem-mese-16-milliardot-kolt-a-mediahatosag-egy-uj-epuletreszre-a-narnia-projektben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-mese-16-milliardot-kolt-a-mediahatosag-egy-uj-epuletreszre-a-narnia-projektben | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-05-05 15:51:00 | [] | [
"Grabarics Kft.",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"média",
"klientúra"
] | [] |
50,396 | NEM VÁLLALTAM KITÖRŐ LELKESEDÉSSEL A BIZOTTSÁGI ELNÖKI POSZTOT – GAJDA PÉTER AZ AZONNALINAK | „Nem én felelek ezekért, hanem a bizottság, melyben ugyan úgy egy szavazatom van, mint másoknak” – válaszolta erre a kérdésre Gajda Péter az Azonnalinak. „Hónapok óta egy durva, személyemet és az önkormányzatot érintő lejárató kampány folyik, amely nyilvánvalóan el fog tartani 2022-ig, mert a kormánypártok és az azokhoz tartozó sajtóbirodalomnak ez az érdeke” – mondta. Ő viszont biztos abban, hogy 2006 óta betöltött polgármestersége alatt semmilyen törvénytelenséget nem követett el. | pont őt tegyék meg a fővárosi közgyűlés egyik bizottságának az elnökévé, még hozzá annak a testületnek az élére, amelyik pont az összeférhetetlenség, illetve a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséért felel.
Ez nemcsak a Fidesz-KDNP-nél szült felháborodást, még a Momentum is arra kérte Karácsony Gergelyt, vonja vissza a jelölést. De hogyan látják az ügyet az érintettek, köztük az MSZP, Gajda Péter és a Momentum? És mi lesz a kispesti korrupciós ügyeket vizsgáló önkormányzati bizottsággal? Az Azonnali megkereste az érintetteket.
Na de mi a baj Gajda Péterrel?
Bár a tavaly őszi önkormányzati választási kampány alatt elvitte a show-t Borkai Zsoltnak, a Fidesz egykori győri polgármesterének szexbotránya, azért az MSZP-nek is volt miért izgulnia. Előkerült egy felvétel, amin a párt egyik kispesti önkormányzati képviselője, Lackner Csaba korrupciógyanús ügyekről beszél (Lackner előbb tagadta, hogy ő szerepelne a felvételen, majd törölte az erről szóló posztját), mindeközben pedig egy zacskó fehér port lóbál, később pedig hasonló tartalmú hangfelvételek is előkerültek, amik felvetették Gajda Péter szerepét is az ügyben. Ám a szocialista polgármester határozottan cáfolta, hogy bármi rosszat tett volna, és ősszel újra is választották, akárcsak Lacknert.
Míg Lackner Csabát végül az MSZP kizárta a pártból, Gajda ártatlansága mellett továbbra is kitartottak és kitartanak a mai napig is.
Bár az ellenzéki pártok országszerte szövetségre léptek az önkormányzati választáson, Gajda ügye nem tetszett például sem az LMP-nek, sem pedig a Momentumnak, így az LMP önkormányzati vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a kérdések tisztázására. Ám mint a kormánypárti Hír TV a napokban megírta, a bizottság mandátuma április 27-én lejárt, Gajda Péter pedig úgy nyilatkozott nekik, nem tartja szükségesnek annak meghosszabbítását. A bizottság LMP-s elnöke, Ferenczi István szerint viszont a koronavírus miatt csak most tudták volna megkezdeni az érdemi munkát, most értek volna abba a szakaszba, hogy meghallgatták volna az érintetteket.
Ilyen előzmények után derült ki a héten: az MSZP jelölésére Karácsony Gergely főpolgármester – aki egyben a szocialistákkal szövetséges Párbeszéd társelnöke – elfogadta, hogy Gajda Péter legyen az ügyrendi, nemzetiségi, összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat-ellenőrző fővárosi bizottság elnöke.
Miért kellett pont most bizottsági elnököt váltani?
Az mindenképpen érthető, hogy az MSZP visszahívta a bizottság éléről korábbi delegáltjukat, Szaniszló Sándor 18. kerületi polgármestert. Ugyanis Szaniszló – az óbudai polgármesterrel, Kiss Lászlóval együtt – még februárban átlépett az MSZP-ből a DK-ba.
Így a DK fővárosi közgyűlésbeli frakciójának 4 helyett már 6 tagja lett, míg az MSZP-nek a korábbi 7 helyett már csak 5, vagyis nyilván azóta még érzékenyebben érinti őket, ha megmaradt polgármestereik bármelyike botrányba keveredik.
Vagyis az egyértelmű volt, hogy miután az MSZP kapta a jogot arra, hogy elnököt delegáljon a bizottságba, Szaniszlót le fogják váltani, de az már nem, hogy pont Gajdára.
Ami Szaniszló Sándort illeti, szerettük volna megtudni, mit gondol arról, hogy Gajda lesz az utódja, ám ő azt üzente, már egy hónapja nem elnöke a bizottságnak, vagyis „miért kéne neki ebben az ügyben állást foglalni”.
Nem tetszik a kinevezés a Momentumnak
Az biztos, hogy a Momentumnak nem tetszett Gajda kinevezése, és odáig mentek, hogy elnökségi tagjuk, Buzinkay György arra kérte a nyilvánosság előtt Karácsonyt, „hogy ameddig nem tisztázódik minden tekintetben kielégítően a kispesti önkormányzat körüli korrupciós helyzet, addig vonja vissza Gajda Péter kinevezését a bizottság éléről”.
„Beszéltem Karácsony Gergellyel pénteken, és azt kértem tőle, a jövő héten közösen ülésezzenek a szövetséges pártok – a Momentum, az MSZP, a DK és a Párbeszéd – frakcióvezetői. Erre jövő héten fog sor kerülni” – ezt már Soproni Tamás, a Momentum hatodik kerületi polgármestere, egyben a párt fővárosi frakciójának vezetője nyilatkozta az Azonnalinak.
Elmondta, a héten kérte Horváth Csabától, az MSZP fővárosi frakciójának vezetőjétől is, hogy ha egy mód van rá, egyeztessék a bizottsági kinevezéseket, különösen, ha olyan emberről van szó, akinek személye problémás lehet egy-egy pártnak. Ez viszont még nem történt meg eddig, ezért fognak leülni és átbeszélni a kérdést.
A felvetésre, hogy mit lép a Momentum, ha az egyeztetést követően is Gajda Péter marad a bizottság elnöke, úgy válaszolt: erre még nem tud válaszolni, a saját pártján belül is egyeztetéseket folytatnak erről. „Azt gondolom, az lett volna a korrekt eljárás, ha a kispesti vizsgálóbizottság munkájának a lezárultáig nem hozzák meg ezt a döntést” – mondta Soproni Tamás hangsúlyozva: az MSZP bármelyik más polgármesterét is jelölhette volna a bizottság élére.
A felvetésre, hogy az MSZP azt mondja, még semmi sem bizonyosodott be Gajda bűnösségével kapcsolatban, és ott az ártatlanság vélelme, úgy válaszolt a momentumos polgármester: mivel egyetért azzal, hogy az ártatlanság vélelme őt is megilleti, nem is tesz állítást Gajdával kapcsolatban.
Azzal kapcsolatban viszont igen, hogy a szövetséges pártok törekedjenek arra, ne csak tisztességesek legyenek, de látsszanak is annak, hiszen Kispestről azért készültek magyarázatra szoruló videók.
Hogy Gajda Péter ügye veszélyeztetheti-e a jövőbeli ellenzéki együttműködést, úgy reagált Soproni Tamás: nem, ha a jövő heti frakcióvezetők közti megbeszélésen megnyugtató válaszokat kapnak. „Bízom abban is, az MSZP még revideálja álláspontját, hiszen bármikor jelölhetnek új polgármestert a posztra”.
Szimbolikus ügy a szocialistáknak
„Tény, hogy Horváth Csabáék – aki az MSZP frakcióját vezeti a fővárosi közgyűlésben – baromi kellemetlen helyzetbe hozták Karácsony Gergőt, minket, mindenkit” – ezt már egy a fővárosi közgyűlés működésére rálátó forrásunk mondta, aki nem volt elragadtatva Gajda kinevezésétől. Ő azt jegyezte meg: a bizottsági elnöki poszt nem jár pénzzel, az éves keretösszege sem túl sok, tehát „tényleg nem arról van szó, hogy bármit is el lehetne lopni”.
Vagyis szerinte ez leginkább szimbolikus kérdés az MSZP-nek, akik úgy vannak vele, Gajda ártatlan és bele kell állni az ügybe, pedig maga Gajda forrásunk információi szerint nem is akarta ezt a posztot.
MSZP: Gajda Péter köztiszteletben áll
Az MSZP-nek az Azonnali több kérdést is küldött Gajda kinevezése kapcsán, például azt, hogy miért őt tartják a legalkalmasabbnak a bizottság elnöki posztjára, a Momentum fellépése a kinevezés ellen befolyásolja-e az ellenzéki együttműködést, illetve hogy mi a véleményük arról, hogy Gajda Péter szerint nem kell a kispesti vizsgálóbizottság mandátumát meghosszabbítani.
A szocialisták ezekre mindössze az alábbiakat válaszolták:
„A pártok közötti koalíciós megállapodás eredményeképpen Szaniszló Sándor bizottsági elnöki helyére az MSZP-nek van joga jelöltet állítani.
Gajda Péterrel szemben semmiféle ténybeli, megalapozott vád nem áll rendelkezésre. Gajda Péter Kispest köztiszteletben álló polgármestere, aki 2006 óta élvezi a kerület választóinak bizalmát.
A sajtóban megjelent vádakra az önkormányzat eddig minden esetben tételes választ adott.”
Az Azonnali Karácsony Gergelyt is kereste az ügyben szombaton reggel, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ: ha a főpolgármester stábjából válaszolnak, álláspontjukkal frissítjük a cikkünket.
FRISSÍTÉS (2020.05.04.11:07): Hétfőn válaszolt Karácsony Gergely főpolgármester stábja is. Tőlük arra voltunk kíváncsiak, Karácsony Gergely megfontolja-e a Momentum kérését a jelölés visszavonásáról, mennyire tartja hitelesnek Gajdát a bizottság élén, illetve tart-e feszültségtől az ő, az MSZP és a Momentum közös munkája során az ügy miatt. Ugyan konkrét kérdéseinkre nem kaptunk választ, de azt megtudtuk, a közgyűlés a járványhelyzet miatt nem tartott hagyományos ülést, a főpolgármester az előterjesztésekről a frakciókkal történt egyeztetés után döntött. Hangsúlyozták, az érintett bizottsági hely a korábbi megállapodások alapján az MSZP frakcióé, akik erre Gajda Pétert jelölték.
„A főpolgármester, ahogyan más pártok fővárosi frakciói esetében sem, nem szól bele ebbe a döntésbe, elfogadja a frakciók jelölését.”
És mit gondol a főszereplő, Gajda Péter?
„A bizottság vezetésére az MSZP frakcióvezetőjétől kaptam felkérést, nem ácsingóztam semmilyen elnöki posztra. Tudtam, hogy én vagyok a frakció »nemecsekernője«, akinek eddig nem volt jelentősebb pozíciója a fővárosban, így ezzel a vállalással azokat kellett tehermentesíteni, akik MSZP-s képviselőként több más feladatot is kaptak a főváros életében” – válaszolt az Azonnali megkeresésére Gajda Péter.
Hangsúlyozta:
„A bizottsági elnöki feladat semmilyen juttatással nem jár, csak pluszmunkával, ezért nem vállaltam kitörő lelkesedéssel,
hiszen a polgármesteri munka, kiváltképp most a vészhelyzet idején így is elég leterheltséget jelent számomra. Azonban ha a közösség, amelyhez tartozom felkér egy munkára, ha erőm engedi, elvállalom.”
Szerinte egyébként miután a bizottsági elnök csak fővárosi képviselő lehet, így más már nem nagyon jöhetett szóba az MSZP-s képviselők közül. Utóbbi kapcsán viszont volt olyan forrásunk, aki arról beszélt, szerinte a szocialisták a másodi kerületi polgármesterüket, Őrsi Gergelyt is kinevezhették volna, arra senkinek nem lett volna egy szava se.
Gajda Péter egyébként hangsúlyozta: a főváros vezetésével és valamennyi kerületi polgármesterrel a veszélyhelyzet alatt naponta tartanak online értekezleteket. „Ezek egyikén sem kaptam semmilyen negatív jelzést egyik párt polgármesterétől, képviselőjétől sem.”
Hitelesnek tartja-e, hogy pont ő feleljen a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséért?
„Nem én felelek ezekért, hanem a bizottság, melyben ugyan úgy egy szavazatom van, mint másoknak” – válaszolta erre a kérdésre Gajda Péter az Azonnalinak. „Hónapok óta egy durva, személyemet és az önkormányzatot érintő lejárató kampány folyik, amely nyilvánvalóan el fog tartani 2022-ig, mert a kormánypártok és az azokhoz tartozó sajtóbirodalomnak ez az érdeke” – mondta. Ő viszont biztos abban, hogy 2006 óta betöltött polgármestersége alatt semmilyen törvénytelenséget nem követett el.
„Sajnálom, hogy ebben a sárdobálásban időnként a politikai térszerzés és pozícióharc miatt az ellenzéki pártok egy része is részt vesz.”
A korrupciógyanút vizsgáló bizottság nem ülésezett egy hónapig, pedig lehetett volna
Gajda Pétert arról is kérdeztük, miért nem tartja szükségesnek a kispesti korrupcióvizsgáló bizottság mandátumának meghosszabbítását, mikor a járványhelyzet akadályozta a munkájukat. Gajda válaszát azzal kezdte, a bizottság felállítása előtt is hangot adott félelmeinek, miszerint ez a bizottság csupán arra lesz jó, hogy médiafigyelmet biztosítson néhány közszereplőnek és további lehetőséget az őt és az önkormányzatot ért lejárató kampány folytatására. „Sajnos ezek a félelmeim beigazolódtak”.
Mint emlékeztetett, a bizottságot a testület a baloldali képviselők szavazataival állította fel, az eredeti két hónap helyett három hónapot biztosítva a munkára annak ellenére, hogy szerinte ezeket a vizsgálatokat bizottság felállítása nélkül is bármely képviselő el tudja végezni. Emellett a kormánysajtóból azt is megtudták, a feljelentéseiről híres Tényi István feljelentése alapján valamiféle eljárás zajlik az említett ügyekben.
„Éppen ezért a bizottság felállításának indoka nem volt megalapozott, hiszen a hivatalos szerveknek sokkal szélesebb körben van lehetősége bármiféle vizsgálat lebonyolítására”, de így is megszavazták a felállítását
– panaszolta Gajda az Azonnalinak.
A polgármester azzal is érvelt: a bizottság több ülést is tartott, ezeken érdemi megállapításokra nem került sor. „Ha csak azt nem tekintjük annak, hogy a Magyar Nemzet megjelent munkatársa megtagadta az állítása szerint birtokában lévő hangfelvételek bizottság részére történő átadását, mert „sok fals információt is tartalmaz a felvétel”. Ezzel megítélése szerint az újságíró elismerte, hogy ő sem tartja hitelesnek az általa nyilvánosságra hozott anyagot.
A kispesti polgármester megjegyezte azt is, hogy a testület elnöke egy hónapon keresztül nem hívta össze az bizottság üléseit, pedig a veszélyhelyzet alatt meghozott új kormányrendeletek figyelembe vételével – más önkormányzati bizottságokhoz hasonlóan – lett volna lehetőség a munka folytatására.
Végül arról is kérdeztük Gajda Pétert, hogy ha állításának megfelelően nem vett részt semmilyen korrupciós ügyletben, akkor nem gondolja-e, hogy ha több időt ad a bizottság működésére, azzal csak saját magát segítene tisztázni. „Mint ahogy már fent említettem pontosan ezért támogattuk a bizottság felállítását, annak ellenére, hogy az igazság kiderítésére ez a bizottság kevésbé volt alkalmas” – mondta.
Miért nem ülésezett a kispesti vizsgálóbizottság?
Ferenczi István, az LMP kispesti önkormányzati képviselője – egyben a korrupciós ügyeket vizsgáló bizottság elnöke – arról beszélt az Azonnalinak: április 27-én valóban lejárt a bizottság létrehozásától számított három hónapos határidő. Mint elmondta, határozati javaslatban fogja kérni, folytathassák a munkát, ha ennek nem lesz a testületben többsége, akkor képviselői jogosítványaival élve továbbra is mindent meg fog tenni, hogy feltárja a kétes ügyeket.
Hogy miért nem ülésezett egy hónapon át a bizottság, arra úgy válaszolt: a járványügyi helyzet miatt, ő pedig biztosra vette, hogy erre tekintettel a bizottság mandátuma is meg lesz hosszabbítva. Hogy online nem lehetett-e volna folytatni a munkát, azzal kapcsolatban arról beszélt: még március 10-én hozták három határozatot azzal kapcsolatban, merre haladjon a vizsgálatok iránya. Ebből az egyik arról szólt, szerettek volna meghallgatásra hívni tizenkét személyt, ám erre nyilvánvalóan nem volt lehetőség.
„Megkérdezhetem egy Zoom-konferenciahívásban Lackner Csabát, csak az nem ugyanaz, mintha ott ül a sarokban”.
Magasabb morális feltételek legyenek, mint a Fidesznél
Emellett Ferencziék kikérték az elmúlt tíz év önkormányzati ingatlanjaira vonatkozó adásvételi szerződések adatait és az építőipari szerződéseked, de ezeket nem kapták meg. „Ha ezeket odaadták volna, lett volna mivel dolgozni, ez viszont nem történt meg, tehát náluk pattogott a labda végig.” Egyébként arra is kérték a polgármestert határozatban, hogy két személy esetén indítson vagyonnyilatkozat-tételi vizsgálatot, ám ennek sincs se híre, se hamva.
Vagyis Ferenczi szerint itt például ha szimbolikusan is, de összeérnek a kispesti ügyek Gajda fővárosi kinevezésével, mert előbbi esetben pontosan olyan kompetenciákat kellett volna gyakorolnia, amiket a fővárosi bizottság élén is gyakorolhat.
A momentumos Soproni Tamás pedig azt mondta a kispesti testületről: a Momentumnak több kritikája is van azzal kapcsolatban, a vizsgálóbizottság milyen lehetőségeket kapott a működésre a kispesti önkormányzattól. Példaként említette, hogy nemcsak, hogy nem kaptak arra keretösszeget, hogy szakértőket kérjenek fel, de még a pro bono, vagyis ingyen dolgozni kívánó revizorokat is leszavazták.
„Én azt javasolnám mindenkinek, hogy legyünk együttműködőek, és zárjuk le az ügyet megnyugtatóan. Nekünk magasabb morális feltételeknek kell megfelelnünk, mint amit a Fidesz felé elvárunk” – zárta Soproni.
FRISSÍTÉS (május 3. 12:09): Cikkünk megjelenése után megkeresett bennünket Bácskai Balázs, a Magyar Nemzet érintett újságírója, aki azt írta: visszautasítja Gajda azon állítását, miszerint ő maga sem tartaná hitelesnek az általa nyilvánosságra hozott anyagot. Bácskai szerint azért nem adták át a teljes, mintegy ötven órányi hanganyagot a kispesti korrupcióvizsgáló bizottságnak, mert azokat vizsgálják a hatóságok. | https://azonnali.hu/cikk/20200502_-nem-vallaltam-kitoro-lelkesedessel-a-bizottsagi-elnoki-posztot-gajda-peter-az-azonnalinak | https://web.archive.org/web/20221128044542/https://azonnali.hu/cikk/20200502_-nem-vallaltam-kitoro-lelkesedessel-a-bizottsagi-elnoki-posztot-gajda-peter-az-azonnalinak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-vallaltam-kitoro-lelkesedessel-a-bizottsagi-elnoki-posztot-n-gajda-peter-az-azonnalinak | Azonnali | hungarian-news | 2020-05-02 21:37:00 | [
"Gajda Péter"
] | [] | [] | [
"háttér",
"önkormányzat"
] | [
"Kispesti hangfelvételek"
] |
50,397 | Két és fél milliárd forintra drágult az Iparművészeti Múzeum elköltöztetése | A múzeum műtárgyait tároló Museum Complex Kft. szállíthatja az Iparművészeti Múzeum épületében hátramaradt Hopp Ferenc Gyűjtemény műtárgyait is, közel 300 millió forintért. | A szerződés módosítása a Közbeszerzési Értesítőben jelent meg pénteken, ami közel 300 millió forinttal drágítja meg a felújításra váró Iparművészeti Múzeum (IMM) szerződését.
Az Iparművészeti Múzeum még 2017-ben zárt be, mert a kormány tervei közt szerepel, hogy felújítja az igen rossz állapotban lévő épületet. A felújítás máig nem kezdődött el, a szükséges 25 milliárd forintot először megadták, aztán pedig fokozatosan visszavonták.
A sok ezernyi műtárgy kiköltöztetésére kiírt közbeszerzést a Complex Kft. nyerte el még 2017. decemberében. A munkát 1,35 milliárd forintért vállalta a cég, ezért az összegért elvégezték a műtárgyak csomagolását, szállítását, és tárolását, egészen addig amíg az IMM épülete rekonstrukció alatt áll.
A szerződés most 288 millió forinttal drágult, a módosításra azért volt szükség mert a költözés során hátrahagytak egy gyűjteményt. A Hopp Ferenc Gyűjtemény átadásának előkészítése, csomagolása és a tárolási helyre történő szállítmányozási feladatainak ellátásával szintén a Museum Complex Kft.-t bízták meg.
A hivatalos értesítésben megmagyarazták azt is, hogy miért nem változhat a szerződő fél személye. Az úgynevezett műtárgysüllyesztő szerkezet a cég tulajdonát képezi, ami nélkül a raktárakból történő elszállítás a múzeumi liftek üzemképtelen volta miatt lehetetlenné válna. Tehát ha a már helyszínen lévő szerkezetet használják azzal időt, és pénzt nyernek.
A cég a keleti gyűjteményt a kőbányai Jászberény út 55. szám alatt található raktárépületébe szállítja, ugyanoda, ahová a többi műtárgy is került. Azonban a módosítás kiköti, hogy a Hopp Ferenc Gyűjtemény esetében megőrzési, illetve raktározási tevékenységre nem terjed ki a szerződés.
A gyűjtemény szállítása az eredeti közbeszerzésben nem szerepelt, azonban egy ekkora kollekció nem eldugva hevert a szekrényben. A gyűjtemény korábban az Iparművészeti Múzeumhoz tartozott, azonban 2014-ben átkerült a Szépművészeti Múzeumhoz. A műtárgyak egy része a régi helyén, az Üllői úton maradt, így az Iparművészeti Múzeum tovább őrizte a gyűjteményt.
Az IMM a rekonstrukció miatt a saját műtárgyait kipucolta az épületből, azonban tavaly novemberben írta meg a Magyar Hang, hogy a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Gyűjtemény csaknem tízezer darab műtárgya az Üllői úti palotában maradt.
Nem először drágul a szerződés
Tavaly márciusban a szerződés 1,35 milliárdról 1,79 milliárd forintra drágult. A szerződést akkor egy évvel meghosszabbították, mivel az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója jelentősen megcsúszott, így pedig a költségek is nőttek, hiszen tovább kell a cégnek tárolnia a műtárgyakat. (Az eredeti teljesítési határidő: 2019. 03. 31. volt, a módosított teljesítési határidő: 2020.03.31.)
A meghosszabbított határidő nemsokára újból lejár. A műtárgyak pedig addig maradnak a Jászberényi úton kialakított létesítményben, amíg be nem fejeződik a felújítás. A raktározás szempontjából nem túl jó hír az adófizetőknek, hogy az Iparművészeti Múzeum tavaly visszavonta az épületének felújítására, valamint bővítésére kiírt tendert.
Ugyanabban a hónapban egy másik szerződésmódosítás is napvilágot látott, a már zajló költözés során olyan lezárt területekről és szekrényekből kerültek elő „kulturális javak”, amelyek szintén át kellett költöztetni. Ez a meglepetés közel fél milliárd forintba került az adófizetőknek, a szerződés összege 2,27 milliárd forintra emelkedett.
A múzeumi tenderekben egyébként az utóbbi időkben szinte verhetetlen a Museum Complex, többek között ők nyerték el a Liget Budapest beruházáshoz kapcsolódó szállítmányozási feladatok ellátását is. | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/02/24/ket-es-fel-milliard-forintra-dragult-az-iparmuveszeti-muzeum-elkoltoztetese/ | https://web.archive.org/web/20231108152257/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/02/24/ket-es-fel-milliard-forintra-dragult-az-iparmuveszeti-muzeum-elkoltoztetese/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-es-fel-milliard-forintra-dragult-az-iparmuveszeti-muzeum-elkoltoztetese | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-02-24 12:58:00 | [] | [
"Iparművészeti Múzeum",
"Museum Complex Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"kultúra - művészet",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
50,398 | Feljelentést tettek az Iparművészeti botránya miatt | A múzeum a Museum Complex (MC) nevű műtárgyszállító cégre írta ki a közbeszerzését, amit megtámadott egy másik cég, a Közbeszerzési Döntőbíróság pedig 5 millió forintra büntette az Imm-et. Az első kiírás után a múzeum megismételte az eljárást, megint az MC nyert, azonban már nemcsak 1,4 milliárd, hanem 2,4 milliárd forintért vállalta az elszállítást és raktározást. Így a Jászberényi útra kéne költöztetni a gyűjteményt és az azt kezelő munkatársakat, holott pl. a szomszédban van egy üres épület, amit ki lehetne bérelni.
A Párbeszédtől V. Naszályi Márta ezért feljelentést tett hűtlen kezelés miatt, ezt kedden írta ki a Facebookjára. Azzal indokolja ezt, hogy „úgy tűnik, a 170 ezres könyvtárnak és adattárnak nincs gazdája, így kiszámíthatatlan, hogy mi fog történni vele.” | Még március 10-én írt arról a Magyar Nemzet, hogy az Iparművészeti Múzeum (Imm) renoválásának egyik mellékszíntere a 170 ezer példányos iratgyűjtemény. Ez fontos és nehezen pótolható dokumentumokat tartalmaz, de valamiért csak az utolsó pillanatban találták ki, hogy gondoskodni kéne róla. Azt sem akárhogy, egy el sem készült raktárba kerülnének, letétbe egy magáncéghez, a piaci árnál többért.
A múzeum a Museum Complex (MC) nevű műtárgyszállító cégre írta ki a közbeszerzését, amit megtámadott egy másik cég, a Közbeszerzési Döntőbíróság pedig 5 millió forintra büntette az Imm-et. Az első kiírás után a múzeum megismételte az eljárást, megint az MC nyert, azonban már nemcsak 1,4 milliárd, hanem 2,4 milliárd forintért vállalta az elszállítást és raktározást. Így a Jászberényi útra kéne költöztetni a gyűjteményt és az azt kezelő munkatársakat, holott pl. a szomszédban van egy üres épület, amit ki lehetne bérelni.
A Párbeszédtől V. Naszályi Márta ezért feljelentést tett hűtlen kezelés miatt, ezt kedden írta ki a Facebookjára. Azzal indokolja ezt, hogy „úgy tűnik, a 170 ezres könyvtárnak és adattárnak nincs gazdája, így kiszámíthatatlan, hogy mi fog történni vele.”
(Kiemelt kép: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás) | https://24.hu/belfold/2018/03/21/feljelentest-tettek-az-iparmuveszeti-botranya-miatt/ | https://web.archive.org/web/20200910073640/https://24.hu/belfold/2018/03/21/feljelentest-tettek-az-iparmuveszeti-botranya-miatt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelentest-tettek-az-iparmuveszeti-botranya-miatt | 24.hu | hungarian-news | 2018-03-21 13:07:00 | [] | [
"Iparművészeti Múzeum",
"Museum Complex Kft."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"bírság",
"kultúra - művészet"
] | [] |
50,399 | Megint dőlnek a fák: 833 millió forintért terveznek sportakadémiát Mészáros Lőrinc ügyvédjének | A Postás SE új tornasport-akadémiáját még el sem kezdték építeni Zuglóban, de már így is 1,25 milliárd forintba került az adófizetőknek. Egy friss közbeszerzés keretében a tervezésre 833 millió forintot költ az állam, a projekt előkészítésére pedig 418 millió forintot adott korábban. A sporttelep mellett halomban állnak a kivágott fák, amik az egyesület szerint veszélyesek voltak. | A Postás SE új tornasport-akadémiáját még el sem kezdték építeni Zuglóban, de már így is 1,25 milliárd forintba került az adófizetőknek. Egy friss közbeszerzés keretében a tervezésre 833 millió forintot költ az állam, a projekt előkészítésére pedig 418 millió forintot adott korábban. A sporttelep mellett halomban állnak a kivágott fák, amik az egyesület szerint veszélyesek voltak.
Ez a sportakadémia a zuglói Postás Sporttelep területén fog megvalósulni: ez a Róna utcai központ a zuglói Postás Sport Egyesület otthona. Az építkezés célja, hogy regionális jelentőségű utánpótlás-nevelési sportközpontot hozzanak létre.
A telken található épületek a kiírt pályázat szerint igen rossz állapotban vannak, már nem alkalmasak a funkciójuk betöltésére, így minden létesítményt ledózerolnak. A szebb napokat is megélt sportegyesületet Vörös József vezeti, aki Mészáros Lőrinc ügyvédjeként ismert meg a közvélemény még a 2016-os botrányos földárverések idején.
Az első kapavágás előtt elment rá 1 milliárd
A sportlétesítmény eddig 1,25 milliárd forintba került az adófizetőknek: az előkészítésre 418 millió forintot, a tervezésre 833 millió forintot költöttek.
A Budapesti Nemzeti Tornasport-akadémia tervét tavaly karolta fel a kormány. A projekt előkészítéséért Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter felel, a megvalósítása pedig a Beruházási Ügynökség feladata. Csak az előkészítési fázisra 418 millió forintot adott a kormány, aminek a határideje 2019. december 31. volt.
A sportakadémia tervezési munkálataira januárban írták ki a közbeszerzést, amire két ajánlat érkezett be. A nyílt pályázat nyertese április végén jelent meg a közbeszerzési értesítőben.
A legkedvezőbb, nyertes ajánlatot a S.A.M.O. Építésziroda Kft. tette, a másik ajánlatot pedig érvénytelennek nyilvánították. A cég nettó 833 millió forintért vállalta az épület megtervezését.
Az akadémia épülete az impozáns kormányzati tervek szerint leginkább egy üvegkalitkára fog hasonlítani, ugyanis a főépületre 45 méternél is hosszabb egybefüggő üvegfelületeket szeretnének. Az még nem derült ki, hogy a S.A.M.O. milyen tervvel nyert, és hogy fog kinézni az épület.
Az új sportlétesítmény több szakosztályt, például tornát, asztaliteniszt, atlétikát, tekét, labdarúgást, kézilabdát, kerékpározást fog kiszolgálni. A tervek szerint a közel hathektáros telken az akadémia mellett egy nagy műfüves pálya épülhet lelátóval, továbbá négy kis műfüves futballpályát, valamint 40 szobás kollégiumot, éttermet, és egy 302 férőhelyes mélygarázst is felhúznak.
A S.A.M.O. neve onnan lehet ismerős, hogy ők tervezték a 2014-ben átadott Groupama Arénát is Budapesten. A cég ügyvezető-tulajdonosai Kókány Győző és Streit Ágnes, nettó árbevételük 2018-ban 360 millió forint volt.
Egy újabb Mészáros-közeli sportklub
A Postás Sport Egyesületet Vörös József vezeti, aki Mészáros Lőrinc ügyvédjeként lett közismert.
Vörös József 2017-ben tűnt fel a sportegyesület életében, hogy kisegítse a klubot a bajból. A Postás SE az 1950-es évek óta a Róna utcai telepen működik egy közel hathektáros területen. A telek tulajdonjoga három állami tulajdonú cég, a Magyar Posta, a Magyar Telekom és az Antenna Hungária kezében van, a terület használati joga azonban a sportegyesületé. A cégek szerették volna kirakni az értékes zuglói területről egyesületet.
Emiatt több mint 10 éve folyik a pereskedés. Ez idő alatt az egyesület tetemes adósságot halmozott fel, miközben a létesítmény katasztrofális állapotba került. Az elnök kinevezése után a helyzet nem lett sokkal jobb, az Mfor információi szerint még a fizetések is elmaradtak, és volt olyan időszak, amikor még a villanyt is kikapcsolták. Most viszont jelentős változások jönnek a sportegyesület életében.
A sportpálya alig számítható be a zöldfelületbe
Ha megnézzük Zugló jelenleg hatályos Kerületi Építési Szabályzatát (KÉSZ-t), akkor láthatjuk, hogy a nagy kiterjedésű rekreációs és szabadidős területeken belül a Postás Sporttelep területén (K-Rek/3) a legkisebb a zöldfelület nagysága, mindössze 15 százalék, és a megengedett beépítettség mértéke is itt a legmagasabb, 50 százalék. Ezt a mindössze 15 százalékos zöldfelületet az OTÉK (országos településrendezési és építési követelmények) módosítása tette lehetővé.
Egy 2018-as dokumentumban az olvasható, hogy a Postás Sporttelep területén (K-Rek/3 jelű építési övezet) jelentős sportcélú fejlesztést terveznek.
"Mivel a sportpályák, így a telek több mint 30 százalékán tervezett füves pályák legfeljebb tetőkertként számíthatóak be a zöldfelületbe (a sportpálya területének 15 százaléka számítható be a zöldfelületbe az OTÉK 5. számú melléklete szerint), így 15 százalék legkisebb zöldfelület előírása szükséges."
A dokumentumban feltüntetik, hogy bár az OTÉK-ban 40 százalék, a KÉSZ-ben pedig 50 százalék a megengedett legkisebb zöldfelület, a korábban kialakult állapot szerint a zöldfelület eleve csak 15 százalék volt.
Már a fák sem veszélyeztetik a tervet
"Bár mindenki a koronavírussal van elfoglalva, szeretnék azért néhány fotót a figyelmükbe ajánlani egy hatalmas fakivágásról a XIV. kerületi Postás sporttelep területén" – írta az egyik olvasónk.
A képeken látszik, hogy a Mogyoródi út és a Róna utca mellett, a kerítésen belül halomban állnak a kivágott fák. A fotók még március végén készültek, egy-két héttel korábban pedig még megvoltak a fák.
A kérdéseinket elküldtük a Postás Sport Egyesületnek, akik azonban csak arra válaszoltak, hogy milyen állapotban voltak a kivágott fák, miközben többek között arra is kíváncsiak voltunk, hogy pontosan hány fát vágtak ki. Íme az egyesület válasza:
"A Postás Sport Egyesület telepén kivágott fák öregek, már több mint 50 évesek voltak. Szakértői bevizsgálás és engedélyezés után kerültek eltávolításra a súlyosan károsodott és veszélyes fák. Miután az ehhez szükséges engedélyezési eljárást elindítottuk, februárban a viharos hetekben a telep területén két fa is kidőlt az időjárási viszonyok miatt, amelyből az egyik a területen kívülre, a Róna utcai járdára dőlt, és szerencsére nem okozott balesetet. A kivágásokhoz Egyesületünk rendelkezett minden szükséges önkormányzati engedéllyel."
Megkerestük az ügyben a zuglói önkormányzatot is, akik arról tájékoztattak, hogy az önkormányzat 63 darab jegenyenyár és egy darab fehér eperfa kivágását engedélyezte:
"A Kérelmező által, a fakivágási engedélykérelem mellékleteként becsatolt, minősített favizsgáló által készített szakvélemény alapján a fák állapota külső vizsgálattal és belső műszeres vizsgálattal került felmérésre, melynek eredményeképpen megállapításra került, hogy a 76 (hetvenhat) db fa közül 63 (hatvanhárom) db nyárfa és 1 (egy) db eperfa veszélyt jelent a környezetére, a további 12 (tizenkettő) db fa állapota pedig rendszeres felülvizsgálattal és ápolással még fenntartható."
Az ingatlanon egy éven belül pótolni kell a kivágott fákat, a sportegyesületet az eljáró hatóság 64 darab, "többször iskolázott", legalább 5 cm törzsátmérőjű, várostűrő facsemete telepítésére kötelezte.
Címlapkép: Kivágott fák a Mogyoródi út mellett, Péter Ildikó fotója. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | https://atlatszo.hu/2020/05/06/megint-dolnek-a-fak-833-millio-forintert-terveznek-sportakademiat-meszaros-lorinc-ugyvedjenek/ | https://web.archive.org/web/20210918020849/https://atlatszo.hu/2020/05/06/megint-dolnek-a-fak-833-millio-forintert-terveznek-sportakademiat-meszaros-lorinc-ugyvedjenek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megint-dolnek-a-fak-833-millio-forintert-terveznek-sportakademiat-meszaros-lorinc-ugyvedjenek | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-05-06 16:50:09 | [
"Vörös József"
] | [
"Postás SE"
] | [
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"sport",
"környezetkárosítás",
"ügyvédek",
"klientúra"
] | [] |
50,400 | OLAF-vizsgálat miatt távozhatott az Orbán-kormány egyik államtitkára | Nem egészen biztos, hogy Kis Miklós Zsolt volt államtitkárnak valóban a családi gazdálkodás miatt kellett otthagynia a vidékfejlesztési karrierjét a kormányban, írja Hadházy Ákos képviselő, aki az elmúlt hét két hírét kapcsolta össze egy posztjában.
A héten december 3-án írta meg a Magyar Közlöny, hogy menesztették az Orbán-kormány egyik államtitkárát, Kis Miklós Zsoltot, aki 2014-től a Miniszterelnökségen vidékfejlesztési államtitkár volt Lázár János keze alatt, majd a kormány átalakítása után, maradva ezen a területen és poszton az Agrárminisztériumban szolgált tovább. | Nem egészen biztos, hogy Kis Miklós Zsolt volt államtitkárnak valóban a családi gazdálkodás miatt kellett otthagynia a vidékfejlesztési karrierjét a kormányban, írja Hadházy Ákos képviselő, aki az elmúlt hét két hírét kapcsolta össze egy posztjában.
A héten december 3-án írta meg a Magyar Közlöny, hogy menesztették az Orbán-kormány egyik államtitkárát, Kis Miklós Zsoltot, aki 2014-től a Miniszterelnökségen vidékfejlesztési államtitkár volt Lázár János keze alatt, majd a kormány átalakítása után, maradva ezen a területen és poszton az Agrárminisztériumban szolgált tovább.
Kis Miklós 23 évesen került a politikába 2002-ben és az alelnökségig vitte az Agrárkamaránál, mielőtt a kormányba került volna. A Közlöny szerint a felmentés Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára, 2019. december 3-i hatállyal történt.
A hét másik híre volt, hogy egy OLAF-vizsgálat és az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának ellenőrzése után 6,5 millió eurós büntetést szabtak ki Magyaországra. Az ellenőrzés által érintett terület a Vidékfejlesztési Program volt 2015 és 2017 között, amit Kis Miklós Zoltán felügyelt.
Az, hogy az államtitkárnak időnként maga felé hajlik a keze, sejteni lehetett már abból, hogy édesapja nevén lévő, de korábban az ő cége ebben az időszakban 175 millió forintos támogatást nyert, a többi között Tihanyban építhetett ingatlan 50 millió forintos uniós támogatási összegből. | https://444.hu/2019/12/07/olaf-vizsgalat-miatt-tavozhatott-az-orban-kormany-egyik-allamtitkara | https://web.archive.org/web/20230905153451/https://444.hu/2019/12/07/olaf-vizsgalat-miatt-tavozhatott-az-orban-kormany-egyik-allamtitkara | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/olaf-vizsgalat-miatt-tavozhatott-az-orban-kormany-egyik-allamtitkara | 444 | hungarian-news | 2019-12-07 11:15:00 | [
"Kis Miklós Zsolt"
] | [
"Agrárminisztérium"
] | [] | [
"OLAF-vizsgálat"
] | [] |
50,401 | 50 milliós állami támogatást kapott az agrárállamtitkár közelében levő cég | Jókora falat esett le Kis Miklós Zsolt, az agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkárának a közelébe. Az a cég, amelyiknek a tulajdonosa volt 2014-ben, majd fél évvel később, államtitkárrá való kinevezése után átadott apjának, szálláshelyek kialakítására nyert 50 millió forintot, vette észre a Ceglédi Spotlight oknyomozó portál.
Hiába adta át papíron az apjának a cég tulajdonrészét és tette meg ügyvezetőnek, alighanem van rálátása és talán ráhatása is a cég ügyeire a kormányzati tisztségviselőnek, ugyanis a cég elérhetőségénél még Kis Miklós Zsolt magán e-mail címe szerepel mind a mai napig a cégadatbázisban, és a cég székhelye ugyanaz a nyársapáti cím, amelyik az államtitkárnak és apjának is a lakcímeként van feltüntetve. | Jókora falat esett le Kis Miklós Zsolt, az agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkárának a közelébe. Az a cég, amelyiknek a tulajdonosa volt 2014-ben, majd fél évvel később, államtitkárrá való kinevezése után átadott apjának, szálláshelyek kialakítására nyert 50 millió forintot, vette észre a Ceglédi Spotlight oknyomozó portál.
Hiába adta át papíron az apjának a cég tulajdonrészét és tette meg ügyvezetőnek, alighanem van rálátása és talán ráhatása is a cég ügyeire a kormányzati tisztségviselőnek, ugyanis a cég elérhetőségénél még Kis Miklós Zsolt magán e-mail címe szerepel mind a mai napig a cégadatbázisban, és a cég székhelye ugyanaz a nyársapáti cím, amelyik az államtitkárnak és apjának is a lakcímeként van feltüntetve.
A Kimagro Kft. amúgy 70 millióból építene szálláshelyeket egy impozáns helyen, a tihanyi Belső-tó szomszédságában. Vagyis nem lesz messze attól a borászattól, amelyet tavaly kebelezett be Mészáros Lőrinc. Az építkezés költségének tehát a döntő részét állami támogatásból teremtik elő.
Ráadásul a szóban forgó cég nem ritka, hogy kap támogatást. Az elmúlt két évben, írja a Ceglédi Spotlight, közel 175 millió forintnyi állami támogatást ítéltek oda a cégnek a Vidékfejlesztési Program keretein belül.
Még érdekesebbé teszi az ügyet az, hogy ezeknél a pályázatoknál az irányító hatósági jogosítványokat az agrár-vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár gyakorolta, akinek pedig Kis Miklós Zsolt államtitkár közvetlen felettese volt.
(Kiemelt kép: előtérben Kis Miklós Zsolt. Fotó: MTI) | https://24.hu/kozelet/2018/07/05/50-millios-allami-tamogatast-kapott-az-agrarallamtitkar-kozeleben-levo-ceg/ | https://web.archive.org/web/20181008065620/https://24.hu/kozelet/2018/07/05/50-millios-allami-tamogatast-kapott-az-agrarallamtitkar-kozeleben-levo-ceg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/50-millios-allami-tamogatast-kapott-az-agrarallamtitkar-kozeleben-levo-ceg | 24.hu | hungarian-news | 2018-07-05 11:17:00 | [
"Kis Miklós Zsolt"
] | [
"Agrárminisztérium",
"Kimagro Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"mezőgazdaság"
] | [] |
50,402 | Csőd szélére vitte az erzsébetvárosi önkormányzati céget az ügyvezető, és beszállt a divatiparba | Lapunk értesülései szerint számos szabálytalanságra derült fény a fővárosi VII. kerületi önkormányzat tulajdonában álló Evikint Kft.-nél zajlott átvilágítás során, ezért hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt tettek feljelentést ismeretlen tettes ellen a kerületi rendőrkapitányságon.
A vizsgálat a korábbi ügyvezető, a hajdúböszörményi Nyíri Dóra regnálása alatt történteket érintette. Az átvilágítás a közelmúltban zárult le. Az erről szóló jelentés szerint a volt ügyvezető önkormányzati felhatalmazás nélkül rendelte meg feladatok elvégzését az alvállalkozóktól. A konkrét munkákra kapott pénzt a cégnél több esetben nem az előre meghatározott célra, hanem más megrendelésekre költötték, így ezeket szintén felhatalmazás nélkül fizették ki. A jelentés alapján ráadásul egymás után kapta a megrendeléseket a hajdúböszörményi székhelyű, állami és fideszes önkormányzatok megrendelésein gyarapodó Tömb 2002 Kft. Jutott munka a Tömbbel azonos tulajdonosi körbe tartozó Épít-Takarít Bt.-nek is, amely meghívásos közbeszerzési eljárás után nyerte el a kerületben található Százház utcai park felújítását. Ám az Épít-Takarít nem jutott hozzá a munka teljes árához. Az ügy miatt felszámolási eljárás van kilátásban az Evikinttel szemben – derül ki a birtokunkban lévő iratokból. | Lapunk értesülései szerint számos szabálytalanságra derült fény a fővárosi VII. kerületi önkormányzat tulajdonában álló Evikint Kft.-nél zajlott átvilágítás során, ezért hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt tettek feljelentést ismeretlen tettes ellen a kerületi rendőrkapitányságon.
A vizsgálat a korábbi ügyvezető, a hajdúböszörményi Nyíri Dóra regnálása alatt történteket érintette. Az átvilágítás a közelmúltban zárult le. Az erről szóló jelentés szerint a volt ügyvezető önkormányzati felhatalmazás nélkül rendelte meg feladatok elvégzését az alvállalkozóktól. A konkrét munkákra kapott pénzt a cégnél több esetben nem az előre meghatározott célra, hanem más megrendelésekre költötték, így ezeket szintén felhatalmazás nélkül fizették ki. A jelentés alapján ráadásul egymás után kapta a megrendeléseket a hajdúböszörményi székhelyű, állami és fideszes önkormányzatok megrendelésein gyarapodó Tömb 2002 Kft. Jutott munka a Tömbbel azonos tulajdonosi körbe tartozó Épít-Takarít Bt.-nek is, amely meghívásos közbeszerzési eljárás után nyerte el a kerületben található Százház utcai park felújítását. Ám az Épít-Takarít nem jutott hozzá a munka teljes árához. Az ügy miatt felszámolási eljárás van kilátásban az Evikinttel szemben – derül ki a birtokunkban lévő iratokból.
Az Evikint Kft.-t Erzsébetváros fideszes többségű önkormányzata alapította 2012-ben gondnoki és takarítói feladatok ellátására. Ekkor ültették a cég ügyvezetői székébe az akkor mindössze 19 éves Nyíri Dórát, akinek a cégadatbázisban máig hajdúböszörményi lakcíme van. Hogy milyen végzettséggel és vezetői gyakorlattal szavazták meg ügyvezetővé, nem tudni, ugyanis zárt ülésen döntöttek a kinevezéséről, ahol az életrajzát sem olvasták fel. Nyírit csak 2019 novemberében tették lapátra, miután az ellenzék győzött az októberi önkormányzati választáson.
Tízezreket szedett be egy egyházi temetkezési cég jogtalanul az elhunytak hozzátartozóitól | Magyar Hang
Az Evikint, illetve a Tömb 2002 Kft. és az Épít-Takarít Bt. összefonódásait korábbi cikkeinkben lepleztük le. Nemcsak számos alvállalkozói megrendelést kapott a két cég az Evikinttől, hanem olyanokat is, amelyeket a tevékenysége alapján az Evikint maga is el tudott volna végezni. Ez azonban nem minden: a fővárosi Evikintnek ugyanaz a hajdúböszörményi nő készítette a könyvelését, mint a két böszörményi cégnek, illetve a könyvvizsgálójuk is azonos. De még a cégbíróságon is ugyanaz a debreceni jogász járt el mindhárom cég esetében.
A Keleti pályaudvar közelében található Százház utcai park felújítása is része a feljelentésnek. Erre az Evikint 2018-ban kapott megrendelést az önkormányzattól nettó 99 millió forintért. A közbeszerzés kapcsolattartója Nyíri Dóra volt, a munkára kizárólag hajdú-bihari cégek kaptak ajánlattételi felhívást. Természetesen azok, amelyeknek „társaságában” a szóban forgó hajdúböszörményi cégek rendszerint verhetetlenek a tendereken. Az Épít-Takarít Bt. útja szinte kikövezett volt: úgy kapta meg a megbízást, hogy a másik két pályázó cég nem teljesítette a hiánypótlást, így egyszerűen kizárták őket. A park azóta elkészült. Az önkormányzat átvette, az Evikint mégsem tudta kifizetni az Épít-Takarít Bt.-t. 16 millió forinttal adósa maradt, mivel – az iratok szerint – a pénzt másra költötte az ügyvezető. A felszámolási eljárás bedönthetné az Evikintet, ezért most az önkormányzatnak kell kisegítenie tagi kölcsönnel az azóta leállított céget. Erről lapzártánk utáni ülésen döntöttek a képviselők.
A Hajdúságból irányítják az erzsébetvárosi közbeszerzéseket | Magyar Hang
Nyíri Dórától, a volt ügyvezetőtől októberben közérdekűadat-igénylésben szerettük volna kikérni az Evikint közbeszerzési értékhatár alatti szerződéseit, adatigénylésünkre azonban még csak nem is reagált – azóta sem. Az átvilágításban javasolt feljelentést ismeretlen tettes ellen tették. Ebben javasolták Nyíri meghallgatását is a nyomozó hatóságoknak.
A volt ügyvezetőt – aki egyébként „plus size” (nagy méretű) ruhaneműk forgalmazásával belépett a divatvilágba, és időközben szülővárosában üzletet is nyitott – e-mailben újra kerestük meg, de nem válaszolt az átvilágítást érintő kérdéseinkre. Így arra a felvetésünkre sem, miszerint rokonságban is áll-e azzal a Török családdal, amely a szóban forgó két hajdúböszörményi vállalkozás tulajdonosa.
Tovább folyik a böszörményi biznisz Erzsébetvárosban | Magyar Hang
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/18. számában jelent meg április 30-án. | https://magyarhang.org/belfold/2020/05/06/csod-szelere-vitte-az-erzsebetvarosi-onkormanyzati-ceget-az-ugyvezeto-es-beszallt-a-divatiparba/ | https://web.archive.org/web/20200513015355/https://magyarhang.org/belfold/2020/05/06/csod-szelere-vitte-az-erzsebetvarosi-onkormanyzati-ceget-az-ugyvezeto-es-beszallt-a-divatiparba/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csod-szelere-vitte-az-erzsebetvarosi-onkormanyzati-ceget-az-ugyvezeto-es-beszallt-a-divatiparba | Magyar Hang | hungarian-news | 2020-05-06 11:44:00 | [
"Nyíri Dóra"
] | [
"Épít-Takarít Bt.",
"Evikint Kft.",
"Tömb 2002 Kft."
] | [
"Bp. VII. kerület",
"Budapest"
] | [
"takarítás",
"önkormányzat"
] | [] |
50,403 | Rogánék vezetésével privatizálhatják az értékes balatoni ingatlanokat | Hiába tiltakozott a Balatoni Szövetség, eldőlt, hogy a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) erősen lecsupaszítja magát. Megerősítette lapunknak a cég, hogy szerdán megszavazták azt a tervet, ami szerint jóval vékonyabbra szabja a működését a nyereséges állami cég, és épp optimálisnak látja eladni egy sereg különösen értékes ingatlanát. | Hiába tiltakozott a Balatoni Szövetség, eldőlt, hogy a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) erősen lecsupaszítja magát. Megerősítette lapunknak a cég, hogy szerdán megszavazták azt a tervet, ami szerint jóval vékonyabbra szabja a működését a nyereséges állami cég, és épp optimálisnak látja eladni egy sereg különösen értékes ingatlanát.
Az ügy megértéséhez: a Bahart tulajdonosai jórészt part menti önkormányzatok, de tavaly belépett a Rogán Antal irányította állami hivatal, a Magyar Turisztikai Ügynökség, tőkét emeltek, és onnantól már ők voltak a többségi tulajdonosok.
Ezután nem teketóriáztak sokat, bejelentettek egy átszervezési tervet, ennek keretében több kikötőt bezárnának, és
Ez ellen élesen kikelt a balatoni önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség:
A Bahart Zrt.-ben tulajdonosként, részvényesként bent maradó balatoni önkormányzatok számára kiemelten fontos feladat, hogy a Bahart egyben maradjon annak vagyonával, tevékenységével, működési struktúrájával, a meglevő személykikötő, illetve vitorlás kikötő hálózat maradjon a cégben, hiszen ez biztosítja a Balaton egészének megközelítését, azon való közlekedést, ami a turizmus elengedhetetlen feltétele, egyben a céggel szembeni elvárás, annak működésének alapvetése.
Ahogy az az érvelésük sem bonyolult, hogy egy-egy balatoni hajójárat vagy kikötő hasznát nem csak a legszűkebben vett éves árbevételében érdemes nézni, pláne nem az államnak.
Nem értek célt, a Turisztikai Ügynökség átvitte az átalakítást, úgyhogy most majd a Bahart a megismerhető tervek szerint:
megválik vitorláskikötőinek üzemeltetésétől. Bár maguk a területek a cégnél maradnának, de az azokon lévő épületek a bérlőhöz kerülnének. A Népszava szerint 100 százalékos kihasználtságúak ezek a kikötők.
Csopak, Balatonakali, Balatonkenese és Balatonudvari közfogalmú kikötőjét eladják
és eladják a Hotel Mólót, és a balatonszemesi Hattyú és a balatonboglári Sellő kempingeket.
Ezeken túl öt hajót kivonnak a forgalomból, és megszűnik hat menetrend szerinti és négy sétahajó járat.
A Balatontourist lehet érdeklődő
A Bahart átalakításáról Potocskáné Kőrösi Anita jobbikos országgyűlési képviselő a parlamentben is felszólalt,
A Népszava korábban megkérdezte a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Balatontouristot, hogy amennyiben eladásra kerülnek a Bahart-kempingek, akkor érdekelné-e őket mint lehetséges vevőket. Azt mondták, hogy nyitottak a portfolióbővítésre, megvárják a részleteket.
A Balatoni Szövetség szerint a térség érdekeit is figyelembe kell venni, nem csak a Bahart legszűkebben vett gazdasági érdekeit:
A cég reorganizációs terve nem a Balaton érdekével, inkább a cég gazdasági helyzetének javításával foglalkozik kiemelten akkor, amikor a cég jelen működésével is nyereséges, és a tervezett változások több kisrészvényes településen megszüntetnék a személyhajózást. Tudni kell, hogy a települések, és azokon a kikötők szimbiózisban működnek, azoknak szerves része és nem csak a vízi közlekedésnek, de akár a kulturális életének is.
Szerintük a balatoni vízi közlekedés nem szabad, hogy kizárólag gazdasági érdekként legyen számon tartva, ezért kérték arra Rogánékat, hogy vegyék figyelembe az érintettek szempontjait.
Gyorsan megváltozó állítások
Guller Zoltán a MTÜ vezérigazgatója tavaly még azt magyarázta, hogy pont, hogy nem akarják eladni a Bahart értékeit és nincs privatizációs terv, a Bahart nyereséges cég, profitot termel, a növekedés gátja az elavult infrastruktúra és járműpark, ezért inkább fejlesztéseket ígért Guller a Népszava kérdésére. Nemrég is megkeresték, hogy szembesítsék a 180 fokos fordulattal, de már nem akart válaszolni.
Koller Zoltán, a cég vezérigazgatója szintén tavaly, az állami tőkeemelés után mondta azt, hogy elvégezték a cég strukturális átalakítását. Ehhez képest mintegy fél évvel később inkább teljesen lecsupaszítják az állami céget. Koller szerint a csőd elkerülése miatt kell most ilyen piaci környezetben eladniuk az értékes és többségében nyereséget hozó vagyonelemeket.
Az Origo a témában ma megjelentetett egy névtelen cikket, ebből még annyi derül ki, hogy a társaság lemond arról, hogy a jövőben konkurenciája legyen Mészáros Lőrincék kempingbiznészének, többé nem kívánnak kempinget vagy szállodát üzemeltetni, csak a hajózás lesz a céljuk.
Színes kis adalék lehet még az is, hogy bár a Magyar Turisztikai Ügynökség kezében lévő cégnél egyébként is irreális, hogy kifogyjon a pénzük, de a cikken belül Guller Zoltán egyenesen azzal is biztatta a céget, hogy a járvány után azonnal sokan akarnak majd menni a Balatonra.
(Borítókép: Vitorlás hajók kikötőjének részlete Balatonkenesén. Fotó: H. Szabó Sándor / MTI) | https://index.hu/gazdasag/2020/05/07/bahart_feldarabolas_rogan_antal_mtu/ | https://web.archive.org/web/20200508145912/https://index.hu/gazdasag/2020/05/07/bahart_feldarabolas_rogan_antal_mtu/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/roganek-vezetesevel-privatizalhatjak-az-ertekes-balatoni-ingatlanokat | Index | hungarian-news | 2020-05-07 16:00:57 | [] | [
"Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART)",
"Balatontourist Camping Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [] | [
"privatizáció",
"hajózás",
"idegenforgalom",
"állami / önkormányzati vállalat",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
50,404 | A közbeszerzési hatóság elkaszálta a gyanús kispesti menzatendert | A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárást indított Ferenczi István LMP-s önkormányzati képviselő közérdekű bejelentése alapján a sokat bírált kispesti menzatender ügyében. | A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárást indított Ferenczi István LMP-s önkormányzati képviselő közérdekű bejelentése alapján a sokat bírált kispesti menzatender ügyében.
A döntőbizottság arra jutott, a versenykorlátozó döntést meg kell semmisíteni, az önkormányzatnak pedig 100 milliós bírságot kell fizetnie
- erről a Tizen9 blog számolt be.
Az eljárásra azért volt szükség, mert felmerült a gyanú, hogy a kispesti önkormányzat verseny nélkül szervezte ki a közétkeztetést egy Mészáros Lőrinc birodalmához köthető céghez.
Hivatalosan három cég indult a közétkeztetési pályázaton, de ketten nem tették le az előírt ötmillió forintos biztosítékot, így végül a Szakácstündér Kft. nyert. A céget egy éve alapította a 24 éves Csákó Gergő, és alvállalkozója az a Klassz Menza Kft., ami már 2012 óta végzi a kerületben a közétkeztetést - korábban Pensio17 Kft. néven. A cégről a G7 a kőbányai közétkeztetési tender ügyében azt írta, hogy kapcsolatba hozható Mészáros Lőrinccel.
A 10 évre szóló szerződést Hadházy Ákos független parlamenti képviselő többször bírálta. Úgy vélte, a szerződést kiírhatták volna jóval rövidebb időre is, részekre bontva, például intézményenként, hátha úgy több vállalkozó jelentkezik, vagy saját céggel is végezhetnék a szolgáltatást.
A szerződés aláírását ellenzők arra hivatkoztak, hogy az önkormányzat versenykorlátozó módon írta ki a pályázatot. A pályázóknak ugyanis feltételül szabták, hogy helyben legyen nekik vagy alvállalkozójuknak saját konyhájuk. A közétkeztetést jelenleg ellátó Klassz Menzának van ilyen, amit a Szakácstündér Kft. rendelkezésére bocsátott a pályázathoz. Furcsa volt az is, hogy a két másik pályázó nagyon gyorsan kiszállt az egészből.
Ferenczi István szerint azért is érthetetlen, hogy feltételül szabták a saját konyhát, mert a kerületnek négy saját konyhája is van, és akár maguk is megszervezhetnék a közétkeztetést. De még ha ki is szervezik azt, az infrastruktúra adott hozzá. Szerinte az egész kiírás célja csak az volt, hogy a régi-új szolgáltató árat emelhessen.
A bírálatokra reagálva Gajda Péter, a kerület szocialista polgármestere közölte, hogy állásfoglalást kér a Közbeszerzési Hatóságtól, addig nem írja alá a szerződést. Januárban megkerestük az önkormányzatot, hogy megkapta-e már a kért állásfoglalást, de erre egyértelmű választ nem kaptunk. Az aljegyző azt írta, „Gajda Péter, Kispest polgármestere még nem írta alá a közétkeztetéssel kapcsolatos szerződést, és addig nem is kívánja aláírni, amíg nem kap egyértelmű választ Budapest Főváros Kormányhivatalától és a Közbeszerzési Hatóságtól”.
A Tizen9 blogon arról írnak, decemberben, a kispesti közbeszerzési bizottság ülése előtt a Kispesti Civilek a Közétkeztetésért (KCK) és az Átalakuló Wekerle aktivistái, illetve az LMP és a Momentum képviselői felkeresték Gajda Pétert, hogy arra kérjék, ne hirdesse ki nyertesként a Szakácstündér Kft.-t. A polgármestert az aljegyző, Vitál Márton helyettesítette, aki nem értett egyet ellenérveikkel. A kispesti költségvetési bizottság végül megszavazta a menza kiszervezését.
„Hosszú évek óta küzdünk a fennálló közétkeztetési rendszer és az abban elérhető silány minőség ellen Kispesten. Hosszú évek óta mondjuk, hogy az élhető jövő az élelmiszer-önrendelkezésen alapul. A menzát az önkormányzat saját hatáskörben is megszervezhetné, érvényesítve ízlésbeli, egészségügyi, dietetikai, környezetvédelmi szempontokat is, kiszolgálva a helyi igényeket, építve a helyi lehetőségekre” - írja a képviselő. | https://444.hu/2020/05/08/a-kozbeszerzesi-hatosag-elkaszalta-a-gyanus-kispesti-menzatendert | https://web.archive.org/web/20231009132044/https://444.hu/2020/05/08/a-kozbeszerzesi-hatosag-elkaszalta-a-gyanus-kispesti-menzatendert | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kozbeszerzesi-hatosag-elkaszalta-a-gyanus-kispesti-menzatendert | 444 | hungarian-news | 2020-05-08 00:00:00 | [
"Csákó Gergő",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Budapest Főváros XIX. kerület Önkormányzata (Kispest)",
"Klassz Menza Kft.",
"Pensio 17 Kft.",
"Szakácstündér Kft."
] | [
"Bp. XIX. kerület",
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"közétkeztetés",
"önkormányzat",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
50,405 | Nemzetgazdasági érdek lett Tiborcz és Mészáros üzletfelének lakóparkja | Nemzetgazdasági érdekké nyilvánította a kormány a XI. kerületi, 3475/48 helyrajzi számon található ingatlan fejlesztését, ez minden valószínűség szerint a Bikás park mellett épülő Vaba lakópark. A területen dolgozó EA Alfa 4, valamint a Vabatowers Kft. egyébként Balázs Attila cégei, Balázs az Appennin Vagyonkezelő Holding Nyrt. egyik tulajdonosa (a cégben korábban Mészáros és Tiborcz is tulajdonos volt.) Balázs Attila sok kormányzati megbízást kapott az elmúlt években, még a Puskás Aréna építésén is dolgozott. | Nemzetgazdasági érdekké nyilvánította a kormány a XI. kerületi, 3475/48 helyrajzi számon található ingatlan fejlesztését, ez minden valószínűség szerint a Bikás park mellett épülő Vaba lakópark.
Stílus és szabadság, lakópark zöld környezetben!
– olvasható a lakópark hirdetésében, a területen dolgozó EA Alfa 4, valamint a Vabatowers Kft. egyébként Balázs Attila cégei, Balázs az Appennin Vagyonkezelő Holding Nyrt. egyik tulajdonosa (a cégben korábban Mészáros és Tiborcz is tulajdonos volt.) Balázs Attila sok kormányzati megbízást kapott az elmúlt években, még a Puskás Aréna építésén is dolgozott.
Ebben az Átlátszó Erdélyen megjelent írásban részletesen is lehet olvasni arról, hogy a Balázs család milyen sok támogatást kapott a magyar kormánytól Erdélyben, illetve a most 45 éves és több tucat cégben érdekelt Balázs Attila miként üzletelt Tiborcz Istvánnal és Mészáros Lőrinccel a balatonfüredi kikötő ügyében. A Magyar Hang szerint egyébként nem ez az első beruházása Balázséknak, amelyet a kormány nemzetgazdasági érdekké nyilvánított, egy zuglói beruházásra is megkapták ezt a státuszt. | https://index.hu/gazdasag/2020/04/30/nemzetgazdasagi_erdek_lett_tiborcz_es_meszaros_uzlettarsanak_lakoparkja/ | https://web.archive.org/web/20220706074843/https://index.hu/gazdasag/2020/04/30/nemzetgazdasagi_erdek_lett_tiborcz_es_meszaros_uzlettarsanak_lakoparkja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nemzetgazdasagi-erdek-lett-tiborcz-es-meszaros-uzletfelenek-lakoparkja | Index | hungarian-news | 2020-04-30 13:27:00 | [
"Balázs Attila"
] | [
"Bayer Construct Zrt.",
"Vabatowers Kft."
] | [] | [
"építőipar",
"klientúra",
"jogalkotás",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
50,406 | Megkérdeztük az NMHH-t, miért titkolja, hogy a bíróság kimondta: jogsértően marasztalta el az ATV Híradót | Semmit nem kommunikált honlapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság azzal kapcsolatban, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint jogalap nélkül marasztalta el egy ügyben a Médiatanács az ATV-t még 2012-ben. Furcsa választ adott a hatóság, hogyan lehetséges, hogy amikor valakit elmarasztal, azt bejelenti a publikumnak, amikor azonban kiderül, hogy a hatóság jogsértő határozatot hozott, azzal kapcsolatban már nem ad tájékoztatást. | A Media1 április 29-én számolt be arról az Emberi Jogok Európai Bírósága által egy nappal korábban Strasbourgban megszületett ítéletről, mely kimondta, hogy jogsértően járt el a Magyar Állam, amikor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa közel 8 évvel ezelőtt elmarasztalta az ATV-t és később a hazai bíróságok az NMHH Médiatanács pártját fogták.
A nemzetközi emberi jogi bíróság ítélete teljes mértékben az ATV-nek adott igazat, és megállapította, hogy a televíziós csatorna és a Magyar Állam közötti jogvitában megsérültek az ATV az emberi jogok európai egyezményében biztosított jogai.
Az Emberi Jogok Európai Bíróság megállapította, hogy a Médiatanács (majd később a bíróság) nem megfelelően járt el, amikor megbüntette az ATV-t, amiért a csatorna 2012. november 29-én sugárzott híradójában az egyik riportban az alábbi kijelentés hangzott el a Jobbik és Gyöngyösi Márton egyik ügye kapcsán:
„Minden eddiginél jelentősebb összefogás készülődik vasárnap a parlamenti szélsőjobboldal megkülönböztető kijelentései ellen.”
Mivel az ATV közel 8 évvel ezelőtti – ezek szerint jogellenesen történt – elmarasztalását a Médiatanács annak idején kommunikálta a sajtóban és honlapján is, valamint számos hír is született ebből annak idején, a Media1 kíváncsi volt, beszámol-e súlyos hibájáról az NMHH, közzéteszi-e legalább röviden, hogy hibás volt a határozata. (A strasbourgi ítélet a Media1 weboldalán teljes egészében elérhető.)
Se egy elnézéskérés vagy egy tényközlés?
A Media1 azonban hiába kereste a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács honlapján, hogy a Médiatanácsot is érintő ATV-s ítéletről beszámoltak volna, illetve elnézést kértek volna a tévétársaságtól. Meg is örökítettük az NMHH hírkínálatát, lásd az alábbi képernyőképen. (További érdekesség, hogy egyébként egy hét alatt sem sikerült kijavítani egy hibás közleményt, nevezetesen azt, hogy egy másik ügyben azt írják, hogy A hét című műsor vendége volt az ATV-n Niedermüller Péter, pedig ilyen műsora a csatornának nincs is, ilyen néven a Magyar Televíziónak volt műsora régen.)
Folyamatosan figyeltük az e-mail fiókjainkat is, hátha érkezik olyan sajtóközlemény, amelynek legalább utolsó bekezdésébe rejtve az NMHH/Médiatanács elnézést kér a megbírságolt az ATV-től (mely 8 éven át volt kénytelen ügyvédekkel védeni az igazát, a végén már Strasbourgban is), vagy ha már elnézést nem is kérnek, legalább a hatóság diszkréten leírja, hogy hibás volt a döntés.
Miután azonban ilyen közlemény e-mailben sem érkezett, több nap elteltével, még május 1-jén a Media1 kérdést intézett az NMHH kommunikációs igazgatóságához, hogyan lehetséges az, hogy csak azt kommunikálják, amikor valakit elmarasztalnak, amikor azonban ítélet mondja ki, hogy valójában nem a jogsértéssel megvádolt médiaszolgáltató hibázott, hanem a médiahatóság és a Magyar Állam, akkor azt az NMHH eltitkolja a publikum elől. Íme a május 6-án megérkező egyetlen mondatos válasz:
„Az Emberi Jogok Európai Bírósága döntéseinek hivatalos közzététele nem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladat- és hatásköre, hanem az erre jogszabály alapján felhatalmazással rendelkező szerv(ek)é.”
Erre azután még visszaírtunk, hogy ez azért etikailag akkor is érdekes, hiszen az NMHH honlapján az megtalálható, hogy valakit elmarasztalt, de ennek ellenkezője nem. Válasz erre a felvetésre azonban NMHH-tól nem érkezett, és az egyébként mindenféle híreket is közlő weboldalukon azóta sem számoltak be az ügyről.
Frissítés 05.08. 10:55
Azóta az is kiderült, hogy az NMHH pár évvel ezelőtt, 2016-ban még közzétette weblapján az Emberi Jogok Európai Bíróságának szólásszabadságra vonatkozó ítéleteit. Ez IDE kattintva található meg. Meg is kérdezzük a hatóságot egy újabb levélben, mi az oka, hogy pár éve még közzétettek egy ilyet, most viszont már nem. Ha majd reagálnak, itt beszámolunk róla.
(Ha érdeklik a további részletek, az áprilisban született, szólásszabadságra vonatkozó strasbourgi ítéletről, illetve az ügy előzményeiről ITT olvasható el korábbi részletes cikkünk.)
Nem csak a Médiatanács szempontjából kínos strasbourgi ítéletet nem ismerhettük meg
Ha már az NMHH-ról esik szó, nem árt említést tenni arról, hogy a Médiatanács üléseiről kiadott heti összefoglalóiban ugyan a hatóság azt szokta feltüntetni, hogy a Médiatanács üléseinek jegyzőkönyveit hamarosan, hitelesítés után közzéteszi, azonban a Médiatanács weboldalán jelenleg például április 7. óta egyetlen jegyzőkönyv sincs ott, és azt is csak most tették fel. Azaz akit érdekel az NMHH Médiatanács munkája, akár szakmai érdeklődőként, akár a média munkatársaként, akkor a döntésekről csak olyan jelentős időbeli késlekedéssel informálódhatnak, hogy mire a jegyzőkönyvek felkerülnek, addigra az ügyek sokszor már kevésbé érdekesek, elavulnak. Ezzel az NMHH Médiatanács a média ellenőrző munkáját akadályozza, és lehetőséget ad önmaga számára a kínosabb döntések eltitkolására, hiszen a sajtónak kiadott összefoglalókból számos alkalommal kihagynak fontos döntéseket (mint ahogyan nemrégiben is történt), és amelyekre eddig a jegyzőkönyvekből derült fény.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságán erre az újabb fajta, a média munkáját súlyosan akadályozó húzásra is rákérdeztünk. Az a válasz érkezett erre, hogy a Médiatanács üléséről készült jegyzőkönyv elkészítésének, közzétételének szabályai szerint „4.14. A jegyzőkönyvet az ülést követő nyolc munkanapon belül kell elkészíteni, valamint az elkészítésétől számított tíz munkanapon belül kell aláírni. A jegyzőkönyvet az aláírást követő három munkanapon belül kell eljuttatni a Médiatanács tagjaihoz, akik a kézhezvételt követő öt napon belül a jegyzőkönyvvel kapcsolatban kifogást tehetnek. A kifogások és a jegyzőkönyv jóváhagyása tárgyában a Médiatanács dönt.”
A hatóság azt tette hozzá, hogy (ennek az egyébként saját maga által) meghatározott ügyrendi szabálynak megfelelően intézi a jegyzőkönyvvel kapcsolatos feladatokat. Azzal védekeztek egyébként az amúgy fontos szakmai információk elzárásának okaként, hogy a Médiatanács döntéseiről a döntésben érintett szolgáltatók vagy ügyfelek közvetlen értesítést kapnak. Ez azonban mellébeszélős válasz, mert a sajtó ettől még nem értesül az egyébként a nemzeti közvagyont (a rádiós frekvenciákat érintő) döntésekről, csak azokról, amelyeket az NMHH a sajtóanyagban megemlít.
Az NMHH transzparenciájának csökkenésével az állampolgárok még az eddiginél is kevésbé láthatnak bele az adóforintjaikból fenntartott, Karas Monika vezette intézmény működésébe, ami növeli az NMHH-val kapcsolatos korrupciós kockázatokat, illetve lehetőséget ad különböző visszaélésekre.
További hírek & cikkek találhatók a Media1 hírportálon, ahol olvashatnak arról is, hogy az NMHH 16 milliárd forint + áfa összegért épít új épületszárnyat az egyik budapesti ingatlanjához. Az építkezés heteken belül indul.
Borító: Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke | https://media1.hu/2020/05/07/megkerdeztuk-az-nmhh-t-miert-titkolja-hogy-a-birosag-kimondta-jogsertoen-marasztalta-el-az-atv-hiradot/ | https://web.archive.org/web/20221201092021/https://media1.hu/2020/05/07/megkerdeztuk-az-nmhh-t-miert-titkolja-hogy-a-birosag-kimondta-jogsertoen-marasztalta-el-az-atv-hiradot/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megkerdeztuk-az-nmhh-t-miert-titkolja-hogy-a-birosag-kimondta-jogsertoen-marasztalta-el-az-atv-hiradot | Media1 | hungarian-news | 2020-05-07 13:38:00 | [] | [
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)"
] | [] | [
"média",
"ítélet/döntés",
"átláthatóság",
"engedély"
] | [] |
50,407 | Egy nem, öt tartózkodás: a kormánypárti polgármesterek sem szavazták meg a Bahart-vagyon eladását | A javaslat – melyet a koronavírus-járvány okozta veszteségekkel, illetve portfóliótisztítással indokolt a Bahart – végül 78 százalékos többséggel ment át, ám beszédes, hogy a tartózkodó települések közül csak Szántód és Balatonlelle nem kormánypárti vezetésű, sőt, a nemmel voksolók között is akad Fidesz-KDNP-s. | szavazás;Bahart Zrt.;
2020-05-08 12:30:11
Egy nem, öt tartózkodás: a kormánypárti polgármesterek sem szavazták meg a Bahart-vagyon eladását
A javaslat – melyet a koronavírus-járvány okozta veszteségekkel, illetve portfóliótisztítással indokolt a Bahart – végül 78 százalékos többséggel ment át, ám beszédes, hogy a tartózkodó települések közül csak Szántód és Balatonlelle nem kormánypárti vezetésű, sőt, a nemmel voksolók között is akad Fidesz-KDNP-s.
Tíz település – Alsóörs, Balatonakali, Balatongyörök, Balatonkenese, Balatonmáriafürdő, Balatonszemes, Balatonudvari, Csopak, Siófok, Szigliget – nemmel szavazott, hat – Balatonboglár, Balatonföldvár, Balatonlelle, Fonyód, Keszthely, Szántód – tartózkodott – ahogyan Balatonfüred is, ám technikai okokból nem vették figyelembe a voksát –, míg négy – Badacsonytomaj, Balatonalmádi, Révfülöp, Tihany – nem szavazott a Balatoni Hajózási Zrt. szerdai online közgyűlésén a cég reorganizációs tervéről, derült ki a lapunk birtokába jutott adatokból.
A tervezet a szerdai közgyűlés tíz napirendipontja egyikeként került a részvényes településvezetők elé, ám miután az állam tavaly augusztusban 6,6 milliárd forintos tőkeemeléssel minősített többségbe – cirka 75 százalékos részesedés – került a Bahartban, így az önkormányzatok voksa valójában nem számított a döntésnél. Ahogyan a tóparti településeket tömörítő Balatoni Szövetség, a Nők a Balatonért Egyesület és a 22 szervezetet tömörítő Balatoni Civilek Szövetsége tiltakozása sem: a Miniszterelnöki Kabinetiroda, azaz Rogán Antal felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség erőfölényét kihasználva egyedül döntött a tervezet elfogadásáról, s ez alapján eladják a hajózási társaság két, egyenként másfél hektáros, közvetlen vízparttal rendelkező kempingjét, szintén vízparti siófoki szállodáját, négy kikötőjét, három hajóját, illetve bérbe adja tizenegy, éves szinten közel egymilliárd forint bevételt hozó vitorláskikötőjét. Mindezt – ahogyan ezt lapunk már megírta – alig több mint nyolc hónappal azután, hogy Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója a Népszavának azt állította, az állam nem azért emelt tőkét, hogy aztán értékesítse a cég egyes vagyonelemeit.
A javaslat – melyet a koronavírus-járvány okozta veszteségekkel, illetve portfóliótisztítással indokolt a Bahart – végül 78 százalékos többséggel ment át, ám beszédes, hogy a tartózkodó települések közül csak Szántód és Balatonlelle nem kormánypárti vezetésű, sőt, a nemmel voksolók között is akad Fidesz-KDNP-s: a balatonszemesi faluvezető öt javaslatot is elutasított. Nyolc polgármestertársával együtt például a cég idei üzleti tervére is nemmel voksolt, ami érthető, hiszen az a reorganizációs terv alapján készült. Kollár József vezérigazgató határozott idejű megbízatásának határozatlanra cserélését négy településvezető nem támogatta – forrásaink szerint a kontraktus megváltoztatásával könnyebb lesz eltávolítani a jelenlegi cégvezetőt –, míg a társaság vezetőjének idei prémiumfeladataira nyolcan szavaztak nemmel.
A reorganizációs terv elfogadása nemcsak a Bahart-vagyon egy részének értékesítését jelenti, hanem több mint hatvan fős leépítést is. A cég elvileg a közeli jövőben kiírja a pályázatokat az el-, illetve bérbeadásra szánt ingatlanokra, a vitorláskikötőket például jövő év elejétől már bérlőkkel üzemeltetnék. Kérdés, kik pályáznak majd a komoly bevételt hozó jachtkikötőkre, mint ahogyan bizonyosan lesz érdeklődő a két, összesen több mint háromhektáros, közvetlen vízparti kempingre is. Utóbbiakkal kapcsolatban lapunk korábbi megkeresésére a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Balatontourist kijelentette: nem zárkóznak el portfóliójuk bővítésétől. | https://nepszava.hu/3077373_egy-nem-ot-tartozkodas-a-kormanyparti-polgarmesterek-sem-szavaztak-meg-a-bahart-vagyon-eladasat | https://web.archive.org/web/20230129132119/https://nepszava.hu/3077373_egy-nem-ot-tartozkodas-a-kormanyparti-polgarmesterek-sem-szavaztak-meg-a-bahart-vagyon-eladasat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-nem-ot-tartozkodas-a-kormanyparti-polgarmesterek-sem-szavaztak-meg-a-bahart-vagyon-eladasat | Népszava | hungarian-news | 2020-05-08 17:12:57 | [] | [
"Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART)",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [] | [
"privatizáció",
"hajózás",
"önkormányzat",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
50,408 | Döntés a Bahartról, az állam hallgat | Még a kormánypárti vezetésű tóparti települések – például Keszthely – sem támogatták a Balatoni Hajózási Zrt. reorganizációs tervét, mely szerint bérbe adnák a cég vitorláskikötőit, s eladnák kempingjeit, szállodáját és több kikötőt. | Bahart Zrt.;
2020-05-06 18:05:55
Döntés a Bahartról, az állam hallgat
Még a kormánypárti vezetésű tóparti települések – például Keszthely – sem támogatták a Balatoni Hajózási Zrt. reorganizációs tervét, mely szerint bérbe adnák a cég vitorláskikötőit, s eladnák kempingjeit, szállodáját és több kikötőt.
Szerda délután két óráig szavazhattak a Balatoni Hajózási Zrt.-ben tulajdonos önkormányzatok a cég reorganizációs tervezetéről: a hajózási társaság éves közgyűlésén tíz napirendi pontról kellett dönteniük e-mailben.
Ahogyan arról elsőként a Népszava beszámolt, a reorganizációs terv alapján – többek között a koronavírus-járvány okozta bevételkiesésre, illetve profiltisztításra hivatkozva – a Bahart kempingek, szálloda és négy kikötő eladása mellett a jachtkikötők bérbe adásából akar pénzhez jutni. A tervezet komoly megdöbbenést és ellenkezést váltott ki, a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség levélben tiltakozott a cég feldarabolása ellen a többségi tulajdonos állam nevében eljáró Magyar Turisztikai Ügynökségnél (MTÜ), s csatlakozott hozzá a Nők a Balatonért Egyesület, valamint a 22 szervezetet tömörítő Balatoni Civilek Szövetsége is.
- Nem kaptunk semmilyen választ – mondta lapunk érdeklődésére Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke, Balatonfenyves polgármestere, aki nem tudott konkrét adatokat, hogyan szavazott a 21 részvényes önkormányzat a reorganizációs tervről, de úgy gondolta, a települések összezárnak a Bahart jövőjével kapcsolatban. Felvetésünkre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy a voksolásnál a kormánypárti vezetésű településeken a pártfegyelem felülírja a helyi érdekeket, a BSZ elnöke megjegyezte: bármi előfordulhat. Lombár Gábor szerint jó lett volna, ha az önkormányzati részvényesek egyöntetűen elutasítják a tervezetet, hiszen ezzel erőt tudtak volna mutatni. Lapunk ugyan minden érintett önkormányzatot nem ért el – 21 tóparti település részvényes a Bahartban –, de információink szerint egyetlen települési részvényes sem támogatta a reorganizációs tervet, viszont akadtak, akik tartózkodtak, így például Nagy Bálint, Keszthely Fidesz-KDNP-s polgármestere. Keszthelyen amúgy az egykori Bahart-kikötőt már 2014-ben megszerezte egy, az akkor Tiborcz István érdekeltségébe tartozó, nem sokkal korábban alakult cég, éppen a várostól, mely 330 millióért vette meg a Baharttól a területet, majd hirdette meg üzemeltetésre. A Tiborcz-féle cég – melyből Orbán Viktor veje később elvileg kiszállt – hétmillióért vásárolta be magát az üzemeltető cégbe, s hozzá kerültek a kikötő ingatlanai, ingóságai és egyéb jogai is, csak a földterület kell 15 évig bérelnie az önkormányzattól, de erre is elővásárlási jogokat szerzett.
Persze az egységes fellépésnek is csak szimbolikus jelentősége lett volna, hiszen az állam – illetve a nevében eljáró MTÜ – a tavaly augusztusi, 6,6 milliárdos tőkeemeléssel minősített többséget szerzett a részvényes tóparti önkormányzatok rovására, így mindenről egyedül dönthet. A tíz közgyűlési javaslatból hetet – különféle bizottsági és könyvvizsgálói jelentések, a tavalyi beszámoló elfogadása, iletve technikai-ügyrendi kérdések – minden részvényes támogatott, ám a reorganizációs terv mellett az idei üzleti terv, illetve a vezérigazgató megbízatásának meghosszabbítása megint csak megosztotta a településeket. A 2020-as terv ugyanis a reorganizációban meghatározott változások alapján született, vagyis, aki támogatta az előbbit, logikusan nem utasíthatta el az utóbbit. Így aztán a települések – úgy tudjuk – jellemzően dupla nemmel voksoltak, a reorganizáció ügyében tartózkodó Keszthely viszont az idei tervekre igennel szavazott. Kollár József mandátumának meghosszabbítása is sokaknak gyanús volt: a vezérigazgató határozott idejű megbízatását határozatlanra cserélni javasolta az egyik napirendi pont – forrásaink szerint a hosszabbítás azonban csak látszat, hiszen az új kontraktus alapján könnyebb lenne megválni a cég jelenlegi első emberétől.
A megkérdezett településvezetők szerint amúgy az egész közgyűlési procedúra csak a látszatnak szólt, a többségi tulajdonos MTÜ – melynek részvényesi jogait elvileg a miniszterelnök kabinetfőnöke, Rogán Antal gyakorolja – ugyanis már régen döntött. Ezt támasztja alá, hogy ugyan a reorganizációs tervről, s így a benne szereplő változtatásokról, többek között a májustól őszig esedékes elbocsátásokról szerda délutánig lehetett szavazni, információink szerint viszont jó néhány dolgozót már két hete értesítettek, hogy elveszíti állását.
A közgyűlési döntésekkel kapcsolatban megkerestük a Bahartot, az MTÜ-t és a Miniszterelnöki Kabinetirodát is, ám nem válaszoltak kérdéseinkre, s arra sem, hogy a Balatoni Szövetség javaslata alapján hajlandóak lennének-e tárgyalni a tóparti önkormányzatokkal, vagy a települések tiltakozása ellenére is megvalósítják a tervet? | https://nepszava.hu/3077162_dontes-a-bahartrol-az-allam-hallgat | https://web.archive.org/web/20230129132856/https://nepszava.hu/3077162_dontes-a-bahartrol-az-allam-hallgat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dontes-a-bahartrol-az-allam-hallgat | Népszava | hungarian-news | 2020-05-06 17:14:00 | [] | [
"Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART)",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"hajózás",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
50,409 | Gigabiznisz a Balatonnál: lepasszolja vitorláskikötőit az állami hajózási cég | Május 6-ig kell véleményeznie a Bahart Zrt. részvényeseinek a hajózási cég reorganizációs tervét. A lapunk birtokába került, az igazgatóság elnöke, Szabadics Zoltán által kiküldött anyagból kiderül, komoly változások előtt áll a balatoni hajózás, mely profiltisztítás címén megválna a vitorláskikötői üzemeltetésétől. Az ötlet nem új: korábban már többször írtunk róla, az állam tavaly év elején került a Bahart tulajdonosai közé, majd augusztusban egy 6,6 milliárd forintos tőkeemelésel elérte, hogy többségbe kerüljön, s így a tóparti tulajdonos önkormányzatok érdemben már nem tudnak beleszólni a társaság működésébe. A települések a tőkeemelés után attól tartottak, hogy a fejük felett értékesíthetik a Bahart legértékesebb vagyonelemeit, például egyes jachtkikötőket vagy értékes vízparti területeket. S hogy aggodalmuk nem volt alaptalan, jól mutatja a cég 2020-tól érvényes reorganizációs terve. | Vas András;Balaton;kikötő;2020-04-23 11:38:35Eladná a balatoni vitorláskikötők üzemeltetési jogát a Balatoni Hajózási Zrt., a cég emellett kikötőket zárna be, kempingeket, szállodát és hajókat adna el, valamint elbocsátásokra is készül, derült ki a lapunk birtokába került dokumentumbólMájus 6-ig kell véleményeznie a Bahart Zrt. részvényeseinek a hajózási cég reorganizációs tervét. A lapunk birtokába került, az igazgatóság elnöke, Szabadics Zoltán által kiküldött anyagból kiderül, komoly változások előtt áll a balatoni hajózás, mely profiltisztítás címén megválna a vitorláskikötői üzemeltetésétől. Az ötlet nem új: korábban már többször írtunk róla, az állam tavaly év elején került a Bahart tulajdonosai közé, majd augusztusban egy 6,6 milliárd forintos tőkeemelésel elérte, hogy többségbe kerüljön, s így a tóparti tulajdonos önkormányzatok érdemben már nem tudnak beleszólni a társaság működésébe. A települések a tőkeemelés után attól tartottak, hogy a fejük felett értékesíthetik a Bahart legértékesebb vagyonelemeit, például egyes jachtkikötőket vagy értékes vízparti területeket. S hogy aggodalmuk nem volt alaptalan, jól mutatja a cég 2020-tól érvényes reorganizációs terveA lapunk birtokába jutott dokumentum készítői arra hivatkoznak a cég teljes átszabása kapcsán, hogy az új tulajdonosi struktúra, valamint a dokumentumban többször is hivatkozott koronavírus-járvány miatt a tevékenység, a működés és az alapcélok teljes átértékelésére lesz szükség: a Bahart profiljába a jövőben a személy- és ipari hajózás, a révközlekedés és a közforgalmú kikötők üzemeltetése fér bele, emiatt nem üzemelteti tovább szállodáját, kempingjeit és vitorláskikötőitA cég 11 vitorláskikötőt üzemeltet a Balatonon összesen 1800 férőhellyel, ám a tervezet szerint „az elmaradt karbantartási munkák következtében szinte minden kikötő felújításra, fejlesztésre szorul”. A rekonstrukció helyett azonban a Bahart nyilvános pályázatot ír ki a vitorláskikötők üzemeltetéséreA szerződések megkötése után a hajózási cég alapít egy kft.-t, ebbe apportálja a vitorláskikötőket, s csak a működtetéshez szükséges vagyont adja majd át a majdani bérlőknek. Vagyis a terület elvileg a cég tulajdona marad, de az azon lévő kiszolgáló létesítmények, vendéglátóhelyek és minden egyéb a bérlőké lesznek. A Bahart 2023-ig 2,2-2,8 milliárd forint bevételt remél a bérleti jogok értékesítéséből. A dokumentum egyik mellékletéből az is kiderül, hogy a vitorláságazattól az idén 967 millió forintos bevételt remél a cégA személyhajózás optimalizálásaként megszűnik hat menetrendi és négy sétahajójárat, három pedig módosul, négy pénztárt – Balatonkenese, Csopak, Balatonszemes, Szigliget – bezárnak, öt hajót pedig kivonnak a forgalomból, s ezek közül hármat értékesítenek. A kompközlekedést fejleszteni akarja a cég, s az ipari flottára is szükség lesz a balatoni műszaki feladatok ellátásáhozA 22 közforgalmú kikötő közül négyet – Balatonkenese, Csopak, Balatonakali, Balatonudvari – zárnának be, s adnák el a területüket. Értelemszerűen minden esetben értékes, vízparti ingatlanokról van szó, ahogyan a siófoki kikötőben található Hotel Móló, valamint az összesen több mint 30 ezer négyzetméteres balatonszemesi Hattyú és a balatonboglári Sellő kempingek esetében is, melyeket szintén eladna a hajózási cég arra hivatkozva, hogy üzemeltetésük vagy bérbe adásuk idegen a cég alaptevékenységétől… A vállalat átalakítása természetesen elbocsátásokkal is járna: a tervezet szerint 65 munkatárstól válna meg a Bahart, ami éves szinten 300 millió forintos személyi költségcsökkenést jelenteneMegszüntetés előtt álló hajójáratokMegszüntetés előtt álló sétahajójáratokPakett-történetAz állam 2019 elején vette vissza a cégben tulajdonos önkormányzatoknak 2008-ban ingyen átadott üzletrészét. A részvénycsomagot még a Gyurcsány-kormány annak fejében adta oda 22 tóparti településnek, hogy azok előbb egy 580 milliós, majd 2012-ig újabb 1,42 milliárd forintos tőkeemelést hajtanak végre. Utóbbi azonban a többször kitolt határidők ellenére is elmaradt, így egy tavaly januári kormányrendelet szerint az állami pakett felett attól kezdve a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) rendelkezikAzok az önkormányzatok pedig, melyek a korábbi években felvásárolták más települések részvényeit, komoly összeget buktak. Siófok például milliárdos szinten áldozott részvényvásárlásra, s lett így 44 százalékos tulajdonos, ám ez a rész az állami szerepvállalással nagyjából megfeleződött, hiszen az eddigi négymilliárdos alaptőke 10,6 milliárdra nőttNoha a tavalyi a tőkeemelést Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a modernizáció szükségességével indokolta, a tulajdonos balatoni önkormányzatok közül többen már tavaly augusztusban arról beszéltek a Népszavának, attól tartanak, az állami többségi tulajdon a cég egyes részeinek, így a vitorláskikötők és más értékes vízparti területek kormányközeli körökig elérő privatizációjához vezethetGuller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója akkor arra a kérdésre, egyben tartják-e a Bahartot, azt felelte, az állam hosszú távon gondolkodik a cégben, s a hajózási társaság fejlesztése a cél. Lapunk felvetésére, szerepel a tervek között bizonyos egységek, például egyes kikötők privatizálása úgy reagált, a tőkeemelés és az állami szerepvállalás erősítése azért történt, hogy végre nagy ütemben fejleszteni tudják a balatoni hajózást és vele együtt tovább erősíteni a balatoni turizmust. Az esetleges privatizációval kapcsolatos kérdésre Guller Zoltán kijelentette: nincs ilyen terv, a Bahart nyereséges cég, profitot termel, a növekedés gátja az elavult infrastruktúra és járműpark. Csütörtökön megkerestük az MTÜ vezetőjét, hogy a privatizációs tervekről kérdezzük, és szembesítsük háromnegyed évvel ezelőtti nyilatkozatával, ám nem felelt kérdéseinkreKollár Józsefet, a Bahart Zrt. vezérigazgatóját arról kérdeztük, miért mond le egy állami cég egy olyan ágazatról, a vitorláskikötői üzemeltetéséről, amelynek 100 százalékos a kihasználtsága. Kollár amúgy a tavalyi, állami tőkeemelés után azt mondta, az elmúlt években elvégezték a cég strukturális átalakítását. Ennek tükrében legalábbis érthetetlen, miért van szükség új cégstruktúrára, s arra is kíváncsiak voltunk, miért van szükség a tervben említett profiltisztításra, ha az értékesíteni kívánt elemek jelentős része hasznot hoz a cégnek. A hajózási cég vezérigazgatója ráadásul a Hírbalaton 2020. április 4-i tudósítása szerint azt nyilatkozta, egyelőre nem terveznek elbocsátásokat. Ami azért meglepő, mert a reorganizációs terv április 3-i keltezésű- Cégünk a járványügyi helyzet miatt rendkívül nehéz helyzetbe került – felelte Kollár József. – Ugyanis a személyhajózási szezont nem lehetett elkezdeni, ráadásul a révközlekedés is csupán az ilyenkor szokásos forgalom harmadát bonyolítja le. Még az optimistább forgatókönyvek szerint is rendkívül súlyos gazdasági veszteségekkel kell szembenéznünk 2020-ban. A kialakult helyzetben alapvető cél a veszteségek minimalizálása, a munkahelyek többségének megmentése. Ennek érdekében készült a reorganizációs terv, melynek célja, hogy alkalmazkodjunk a kialakult helyzethez és fenn tudjuk tartani a Bahart hosszútávú működőképességétA tervezetről később döntenek a tulajdonosok. | https://nepszava.hu/3075588_gigabiznisz-a-balatonnal-lepasszolja-vitorlaskikotoit-az-allami-hajozasi-ceg | https://web.archive.org/web/20230605091503/https://nepszava.hu/3075588_gigabiznisz-a-balatonnal-lepasszolja-vitorlaskikotoit-az-allami-hajozasi-ceg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gigabiznisz-a-balatonnal-lepasszolja-vitorlaskikotoit-az-allami-hajozasi-ceg | Népszava | hungarian-news | 2020-04-23 17:15:00 | [
"Szabadics Zoltán"
] | [
"Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART)",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"hajózás",
"klientúra",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
50,410 | Bahart-vagyon: Mészáros Lőrincék nyitottak portfóliójuk bővítésére | Komoly meglepetést és indulatokat keltett a tóparti településvezetők körében a Balatoni Hajózási Zrt. reorganizációs terve. A Mészáros Lőrinc érdekeltségében álló Balatontourist is reagált a fejleményekre. | Balaton;hajózás;Mészáros Lőrinc;
2020-04-25 06:30:00
Bahart-vagyon: Mészáros Lőrincék nyitottak portfóliójuk bővítésére
Komoly meglepetést és indulatokat keltett a tóparti településvezetők körében a Balatoni Hajózási Zrt. reorganizációs terve. A Mészáros Lőrinc érdekeltségében álló Balatontourist is reagált a fejleményekre.
Keddi dátummal kapták meg és május 6-ig kell szavazniuk a Bahart Zrt. részvényeseinek arról a tervezetről, amely szerint a cég bérbe adná a vitorláskikötők üzemeltetési jogát, emellett bezárna és értékesítene négy kikötőt, s eladná két kempingjét, siófoki szállodáját, valamint több hajóját.
A voksolás tulajdonképpen formaság, hiszen a tavaly augusztusi, 6,6 milliárd forintos tőkeemelés óta az állam nevében eljáró Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) minősített többséggel rendelkezik. Hiába ellenkezne tehát akár az összes részvényes önkormányzat – a legnagyobb pakettel Siófok rendelkezik, valamivel több mint tíz százalékos tulajdonrésszel –, az MTÜ önmagában is elegendő, hogy rábólintson a tervekre.
Melyekről – legalábbis a lapunk által megkérdezett polgármesterek mind ezt állították – a települések mit sem tudtak, s csak akkor szembesültek a majdani várható változásokkal, amikor e-mailben kiküldték nekik.
- Mindenképpen reagálunk rá, s készül egy közös állásfoglalás – válaszolta a Népszavának Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke, Balatonfenyves polgármestere. – Egyelőre még gyűjtjük a véleményeket, így konkrétumot nem tudok mondani, de arról hallottam, hogy több polgármester is komolyan kritizálja a terveket.
Lombár Gábor szerint ugyan a BSZ alapvetően érdekérvényesítő szervezet, ám manapság egyre nehezebb a feladata, az összbalatoni elveket ugyanis gyakran felülírják a helyi gazdasági érvek.
- Éppen ezért, bár nem lenne szerencsés, ha például a kempingek vagy az eladásra szánt kikötők funkciója megváltozna – mondta –, csak reménykedni lehet benne, hogy vagy a Bahart köti ki a szerződésekben, nem lehet funkciót változtatni, vagy a települések zárják ki helyi rendelettel a másfajta hasznosítást.
Előbbire, valljuk be, kevés az esély, hiszen a vízparti ingatlanok sokkal többet érnek zárt lakóparkként, mint kempingként, ahogyan ez több, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került kemping esetében is kiderült már.
Megkerestük a felcsúti oligarchához tartozó Balatontouristot, elképzelhetőnek tartják-e, hogy részt vesznek a majdani nyilvános pályázaton, ha meghirdetik a két kempinget? Vadászné Székely Orsolya, a cég marketing menedzsere szerint a kempinglánc mindig nyitott volt portfóliója bővítésére.
- A sajtóhírt olvastuk, de több információval nem rendelkezünk – felelte –, a két érintett kempingről akkor tudjuk álláspontunkat kialakítani, ha megismerjük az ingatlan tulajdonos elképzeléseit, ajánlatát, és megfelelő idő áll rendelkezésre annak elemzésére.
Bezárásra és eladásra ítélt kikötője iránt Csopak is érdeklődne (emellett Akali, Kenese és Udvari kikötőjétől válna meg a Bahart). Ambrus Tibor polgármester kijelentette, természetesen nemmel szavaznak a tervezetre, ám tudják, ennek igazából csak formai jelentősége lesz.
- Csopaknak fontos a közforgalmú kikötő – magyarázta. – Azt megértjük, ha egy cég nem lát üzletet a menetrendszerinti hajózásban, s bár a napi három járatot szerették a helyiek és a vendégek, de ha veszteséges, elfogadjuk, hogy leállítják. A kikötőre viszont szükség van, akár a sétahajózás, akár a vízitaxik miatt. Nagyon nem szeretnénk, ha megszűnne, így adott esetben, ha tényleg meghirdetik eladásra, megpróbáljuk megvásárolni.
- Amikor az állam többségi tulajdonos lett a Bahartban, azt mondtam, ha a szándék valóban tisztességes, és mindez csak a cég fejlesztése, nem pedig a szétszedése és a lenyúlás érdekében történik, akkor támogatni tudjuk – reagált a hajózási cég jövőbeni terveire Lengyel Róbert, a második legnagyobb részvényes Siófok polgármestere. – Amíg a cég az önkormányzatok kizárólagos tulajdonában volt, egyben tartottuk, nem hagytuk elkótyavetyélni a jelentős ingatlanvagyont, és nyereséggel működtettük. Az utóbbi időben már az osztalékot sem vettük ki, hogy abból is fejleszteni lehessen. Alig került azonban az állam többségbe a Bahartban, máris napirenden a szétcincálás. A közgyűlési határozati javaslat alapján egyértelmű: darabjaira akarják szedni a nagy múltú céget. Éppen ezért kezdeményeztem a Balatoni Szövetség elnökénél, hogy álljunk ki egységesen és nyilvánítsuk ki egyet nem értésünket a tervezett intézkedések egy részét illetően. Egyszerűen nem nézhetjük tétlenül a Bahart széthordását, hiszen akkor hallgatólagosan cinkosokká válunk. | https://nepszava.hu/3075808_bahart-vagyon-meszaros-lorincek-nyitottak-portfoliojuk-bovitesere | https://web.archive.org/web/20200709041719/https://nepszava.hu/3075808_bahart-vagyon-meszaros-lorincek-nyitottak-portfoliojuk-bovitesere | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bahart-vagyon-meszaros-lorincek-nyitottak-portfoliojuk-bovitesere | Népszava | hungarian-news | 2020-04-25 17:27:00 | [] | [
"Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART)",
"Balatontourist"
] | [] | [
"privatizáció",
"hajózás",
"gazdálkodás",
"idegenforgalom"
] | [] |
50,411 | "Kiszervezik" az arany tojást tojó tyúkot | Azokról a vitorláskikötőkről mondana le az állami hajózási cég, amelyek bevételei az utóbbi három évben 45 százalékkal nőttek, profitjuk pedig félmilliárd is lehet.
Nincs gazdasági érv amellett, hogy lemondjon telt házas, nyereséges vitorláskikötőiről a Balatoni Hajózási Zrt. – derül ki a többségi állami tulajdonban lévő cég gazdálkodási adataiból és szakértők nyilatkozatából. Forrásaink szerint az idén úgy 300 millió, de akár közel 500 millió forint is lehet a kiszervezés előtt álló ágazat nyeresége. | Balaton;vitorláskikötő;Bahart Zrt.;
2020-05-04 06:20:00
"Kiszervezik" az arany tojást tojó tyúkot
Azokról a vitorláskikötőkről mondana le az állami hajózási cég, amelyek bevételei az utóbbi három évben 45 százalékkal nőttek, profitjuk pedig félmilliárd is lehet.
Nincs gazdasági érv amellett, hogy lemondjon telt házas, nyereséges vitorláskikötőiről a Balatoni Hajózási Zrt. – derül ki a többségi állami tulajdonban lévő cég gazdálkodási adataiból és szakértők nyilatkozatából. Forrásaink szerint az idén úgy 300 millió, de akár közel 500 millió forint is lehet a kiszervezés előtt álló ágazat nyeresége.
A Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt.-ben tőkeemelés nyomán tavaly nyáron lett többségi tulajdonos az állam, s bár akkor határozottan cáfolták, hogy feldarabolnák a társaságot, vagy privatizálnák egyes elemeit, a nemrég készült reorganizációs tervben épp ezt tervezik. Mint arról a Népszava elsőként beszámolt, a járvány gazdasági hatásaira is hivatkozva több kikötőt, hajót, telket, nyereséges hotelt, kempinget értékesítenének, 11 vitorláskikötőt pedig bérbe adnának. Mindezt ellenzik a részvényes balatoni települési önkormányzatok, csakhogy az állami tőkeemelés nyomán kisebbségi tulajdonosi szerepbe szorultak. A reorganizációs tervről május 6-ig, azaz szerdáig szavazhatnak a részvényesek, de a döntés a többségi állami tulajdonoson múlik.
A tiltakozás nem véletlenül nagy, a vitorláskikötők pénzügyi adatai alapján ugyanis van olyan, a cég működésére rálátó forrásunk, aki egyenesen úgy fogalmazott: „Az aranytojást tojó tyúktól nem szokás megválni”. A számok alapján cseppet sem túlzott.
A tizenegy vitorláskikötő az idén 88 millió forintos amortizáció mellett 967 milliós bevételt hoz a Bahartnak. Ezt persze még sok költség terheli, így például 385 milliós, a vitorláskikötőkhöz kapcsolódó közvetlen kiadás. A kikötők költségvetésénél szerepel még egy 205 milliós tétel is központi költségként, ami a Bahart működtetéséből – azaz többek között a vezetők, irodisták, s más, nem kikötői alkalmazottak fizetése, az épületek, járművek fenntartási költsége, rezsije, s minden egyéb, a napi munkához szükséges költség – esik a vitorláskikötő-ágazatra. Informátoraink szerint azonban ez csak könyveléstechnikai tétel, azaz vezetői döntés, melyik ágazathoz mekkora összeget társítanak. Ezt a tételt nem számítva majd 500 millió, de figyelembe véve is mintegy 300 millió forint lehet a haszon.
Tudható az is, hogy a társaság a reorganizációs tervében megfogalmazottak szerint 2023-ig 2,2-2,8 milliárd forintot remél a kikötők bérleti jogainak értékesítéséből. Csakhogy ennyi a jelenlegi, amortizációtól megtisztított bevételből is összejön három év alatt – vagyis pluszbevétel nélkül mondana le évekre a telt házas kikötőiről a Zrt.. „Olyan ez, mintha az állam átadná a személyi jövedelemadó beszedési jogát valakinek hosszú évekre kétévi szja-ért” – jegyezte meg egy szakember az egyik kikötőben.
Mindez egyébként azért is különös mert a cég beszámolójából kiderül, hogy egyre javul a vitorláskikötői üzletág teljesítménye. 2016-ban 663 millió, 2017-ben 701 millió, 2018-ban 815 millió, idén pedig 967 millió forint bérleti díjat kasszírozott a cég. Az, hogy az ágazat hosszú évek óta nyereséges, jelzi azt is: lett volna pénz a kikötők fejlesztésére. Vagyis különös, hogy a társaság épp arra hivatkozva kívánja üzemeltetésbe adni a kikötőket, hogy azok többsége „az elmaradt karbantartási munkák következtében felújításra, fejlesztésre szorul”. Több forrásunk is úgy fogalmazott: a vitorláskikötők profitjából nem a létesítményeket fejlesztették, hanem a veszteséges személyhajózást dotálták. Itt érdemes megemlíteni: a vitorláskikötők révén befolyó összeg a Bahart éves bevételének 27 százaléka volt, vagyis nagyobb, mint a személyhajózás részesedése.
Informátoraink arra is felhívták a figyelmet: a jachtkikötői ágazat az egyetlen terület, ahol a teljes, tervezett éves bevétel hamar rendelkezésre áll, hiszen a hajótulajdonosoknak április elejéig be kellett fizetniük a bérleti díjakat. Vagyis a Bahart jelenleg is épp ebből tud gazdálkodni.
– Hallani mindenfélét, többek között azt is, hogy ugyan ki lesz írva a pályázat, de már megvannak a nyertesek – mondta egyik informátorunk. Vitorlástulajdonosokkal beszélve pedig kiderült, többségük attól tart, az új üzemeltetők megemelik majd a bérleti díjakat.
A vitorláskikötők bérbe adása miatt azok a vállalkozók is aggódnak, akik valamelyik kikötőben dolgoznak.
– Bízunk benne, hogy ha bérbe adják a kikötőt, akkor majd meg tudunk állapodni vele. Érvényes szerződésünk van ugyanis még több évre – mondta az egyik kikötő éttermének üzemeltetője. – Igaz, azt is tudjuk, ez nem akadálya, ha el akarnak küldeni bennünket. Komoly a bizonytalanság a kikötői éttermek üzemeltetői között, senki sem tudja, mi lesz jövőre. Nekem elvileg mindegy, kinek fizetek, csak hagyjanak dolgozni, de sajnos benne van a pakliban, hogy a vitorláskikötők bérbe adásával azt mondják, nem érvényes a szerződésünk.
Kincses Sziget és az összefonódások
A Bahart viszonyaira rálátó forrásaink szerint nagy kérdés az is, hogy mi lesz a sorsa a cég központi telepének, a csak Szigetként emlegetett, Siófok szívében lévő értékes területnek. Ez a sziget ugyanis fekvése miatt a Balaton egyik legértékesebb területének számít, nem véletlen, hogy korábban már többször hallani lehetett arról: befektetők vetettek rá szemet, többek között kaszinót vagy éppen zárt luxuslakóparkot álmodva a külvilág elől fekvése miatt teljesen elzárható területre. A tervezet szerint, mivel 30 éve nem történt jelentősebb felújítás a központi telephelyen, annak műszaki állapota elavult, így adottságai nem biztosítják a Bahart hatékony működését. A Sziget felújítása cirka 5,7 milliárdba kerülne, egy új központi telephely kialakítása az úgynevezett Halászati-telken pedig 6,1 milliárdba, ám jelenleg egyikre sincs forrása a hajázási társaságnak.
A reorganizációs tervezet szerint, ha a Halászati-telken épülne meg az új központ, akkor a mintegy 20 ezer négyzetméteres Szigetet értékesíthetné – vagy hasznosíthatná – a cég. Forrásaink szerint a terület csak négyzetméter áron akár 20 milliárd forintot ér.
A hajózási cég aktuális ügyei kapcsán figyelemre méltó az is: a Bahart reorganizációs tervezetét az igazgatóság elnöke, Szabadics Zoltán küldte el a részvényes önkormányzatoknak. Szabadics Zoltán február óta tölti be ezt a tisztségét, s elvileg az a feladata, hogy a hajózási cég minél sikeresebben működjön. Szabadics cége, az SZ.Z. Szállodafejlesztő Kft. 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a Kisfaludy 2030 programtól egy balatonfüredi hotelhez, mely a Mészáros Lőrinc érdekeltségi köréhez tartozó Balatontourist helyi kempingjének területén épülne meg. Ugyanitt épít vitorláskikötőt a Magyar Vitorlás Szövetség, vagyis Szabadics hoteljét akár jachton is meg lehet majd közelíteni. Ami viszont érdekes etikai problémát vet fel: a Bahart igazgatósági elnökeként ugyanis Szabadics érdekei nem feltétlenül egyeznek a szállodatulajdonos Szabadicséval. A Bahart füredi kikötőjét szintén bérbe akarja adni a hajózási cég, ez alig kőhajításnyira található az épülő szállótól.
Egy másik a szállodaépítés és a Bahart közötti érdekes párhuzamra az Mfor bukkant rá: a hajózási cég februári tisztújító közgyűlésén, amikor Szabadicsot az igazgatóság elnökének választották, bekerült a Bahart igazgatóságába Horváth Péter, a Kisfaludy 2030 vezérigazgatója. Vagyis annak a programnak a vezetője, amelynek illetékesei megítélték Szabadicsnak az 1,7 milliárdos, vissza nem térítendő támogatást, emellett nekik kell ellenőrizniük a pénz szabályos felhasználását is. - V. A. | https://nepszava.hu/3076756_kiszervezik-az-arany-tojast-tojo-tyukot | https://web.archive.org/web/20211122165914/https://nepszava.hu/3076756_kiszervezik-az-arany-tojast-tojo-tyukot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiszervezik-az-arany-tojast-tojo-tyukot | Népszava | hungarian-news | 2020-05-04 17:39:00 | [
"Szabadics Zoltán"
] | [
"Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART)",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"hajózás",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
50,412 | Újabb ingatlanrészt vásárolt a Postától Schmidt Mária cége | A BIF 13 ezer négyzetmétert szerzett meg az Üllői úti épületegyüttesben, ahol már korábban is két épületszárnyat birtokoltak. | Magyar Posta;Schmidt Mária;BIF;
2020-05-05 21:18:03
Újabb ingatlanrészt vásárolt a Postától Schmidt Mária cége
A BIF 13 ezer négyzetmétert szerzett meg az Üllői úti épületegyüttesben, ahol már korábban is két épületszárnyat birtokoltak.
Részesedést vásárolt Schmidt Máriáék családi vállalkozása, azaz a BIF Nyrt. a Magyar Postától, az budapesti Üllői út 114-116. szám alatt található épületegyüttesben.
A távirati iroda beszámolója szerint a BIF (vagyis Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.) a Budapesti Értéktőzsde honlapján kedden jelentette be, hogy május 5-én ingatlan adásvételi szerződést kötött a Magyar Posta Zrt.-vel az ingatlan 511/1000 tulajdoni hányadának megvásárlásáról. A közlemény szerint a társaság a sikeres tranzakcióval közel 13 ezer négyzetméter hasznosítható területet szerez meg, a tranzakció zárásának várható időpontja május 20.
A Magyar Posta tavaly nyáron hirdette meg eladásra az Üllői út 114-116. szám alatt található épületegyüttesét. A felújításra szoruló hat épületegység közül négy, a teljes ingatlan területének 59 százaléka volt az állami cég tulajdonában, a fennmaradó részt a BIF birtokolta, amely elővásárlási joggal rendelkezett.
A Világgazdaság akkori információi szerint két változatban, illetve méretben, 1,6 vagy 1,2 milliárd forintért kínálták eladásra az ingatlant, a hirdetményben feltételként szerepelt az ott működő 100-as posta helyiségeinek visszabérlése három évre.
A BIF 2019-ben 5,288 milliárd forint árbevétel mellett 2,276 milliárd forint adózott eredményt ért el a konszolidált, nemzetközi számviteli elvek (IFRS) alapján készült pénzügyi kimutatások szerint. A társaság 2019-re részvényenként 10 forint - összesen 2,56 milliárd forint - osztalékot fizet.
A BIF szabályozott ingatlanbefektetési társaság, saját tulajdonú ingatlanjainak bérbeadás útján történő hasznosításával foglalkozik. A társaság részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek. A részvények a keddi kereskedést 308 forinton zárták, ami megegyezik az előző záróárral. Az elmúlt egy évben a részvények legmagasabb ára 325 forint, a legalacsonyabb 256 forint volt. | https://nepszava.hu/3077059_ujabb-ingatlanreszt-vasarolt-a-postatol-schmidt-maria-cege | https://web.archive.org/web/20220216115831/https://nepszava.hu/3077059_ujabb-ingatlanreszt-vasarolt-a-postatol-schmidt-maria-cege | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-ingatlanreszt-vasarolt-a-postatol-schmidt-maria-cege | Népszava | hungarian-news | 2020-05-05 17:45:00 | [
"Schmidt Mária"
] | [
"Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.",
"Magyar Posta Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"állami / önkormányzati vállalat",
"szabályozott ingatlanbefektetési társaság (szit)"
] | [] |
50,413 | Négy és félszer kerülhette volna meg a Földet Miskolc korábbi jegyzője a szolgálati autóval | Egyre több adat kerül nyilvánosságra Miskolcon azzal kapcsolatban, hogy milyen nagyvonalúan bánt a közpénzekkel a város korábbi, fideszes vezetése. A Miskolc Holding vezetője, Pálffy Kinga például 33 millió forinttal távozott, de a városvezetés akkor sem volt szűkmarkú, amikor a szolgálati kocsik használatáról volt szó. Közadatigényléssel kértük ki a volt jegyző és a polgármester elmúlt öt évének kilométer-elszámolását, szervizeit és takarítás-számláit. | Ahogy arról az Átlátszó korábban beszámolt, sorra dőlnek ki a csontvázak a Kriza-korszak után Miskolcon. A miskolci Fidesz önkormányzati választásokon elszenvedett bukása után például azonnal, saját elhatározásából távozott Pálffy Kinga a miskolci önkormányzati cégeket tömörítő Miskolc Holding éléről. Nettó 33 millió forintot sikerült felvennie lelépéskor, kihasználva az átadás-átvétel körüli bizonytalanságokat.
Csontvázak dőlnek a Kriza-korszak után Miskolcon, az „erdélyi lobbi” szedi a sátorfáját
Hogy mi mindenre folyt még el a pénz az elmúlt években, arra fokozatosan derül fény. A közadatigényléssel kikért dokumentumokból megtudtuk, hogy a városvezetés magával sem volt szűkmarkú, legalábbis ami a szolgálati kocsik használatát illeti.
Több tízmilliót autóztak el
Az államilag szabályozott fizetésből élő polgármestereknek, jegyzőknek kevés lehetőségük van legális plusz bevételre szert tenni. Az egyik ilyen lehet az önkormányzati gépkocsi használata, amivel viszonylag sok pénzt lehet megspórolni. Különösen, ha nincs rá szabályozás. Miskolcon úgy tűnt, nem volt, illetve mégis.
Miskolcon az önkormányzati választások egyik kiemelt témája volt, hogy egyáltalán miskolci lakos-e Alakszai Zoltán, Miskolc jegyzője, aki egy váratlan fordulattal lett a korábbi, betegeskedő polgármester Kriza Ákos (Fidesz) helyett jelölt a választásokon. Korábban a polgármester betegsége tabu volt, a miskolciak csak pletykákat hallottak erről, tavalyi köztérdekű adatkérésünkre az adatvédelmi biztos azt válaszolta, a polgármester jelenléti íve nyilvános, de a táppénzes időszakok már nem.
A fideszes polgármester-jelölt kitért a lakhelyét firtató kérdések elől, de amikor ellenfelei lefényképezték a budapesti lakásának névtábláját, csavart egyet a dolgon, azt mondta, hogy hétközben Miskolcon él, de a hétvégét a családja körében tölti, és egyébként pedig miskolci lakcímkártyája van. Alakszai végül talán éppen a lakása körüli ellentmondások miatt – ami az ellenzék hivatalos kampányában fontos szerepet töltött be – vesztett a választásokon.
Közérdekű adatkérelmünkre megkaptuk a részletes kimutatást a volt jegyző és a polgármester elmúlt öt évének életéről, kilométer-elszámolással, szervizekkel, takarítás-számlákkal elmesélve.
Ezek alapján Alakszai jegyző 2015 és 2019 között több mint négy és félszer kerülhette volna meg a Földet: 184 ezer kilométert kocsikázott el. Ez összesen 16,5 millió forintjába került az adófizetőknek. Ebben benne van 6,2 millió forint szervizköltség, és 1,3 millió forint autótakaritás, és persze az üzemanyagköltség is.
Azzal kapcsolatban, hogy volt-e magánhasználatú út, amely után fizetett Alakszai exjegyző, nem merült fel adat. Az autó beszerzési ára bruttó 12,2 millió forint volt.
Mivel a jegyzői állás nem olyan „szaladgálós” munka, a magyarázat a költségekre csak az lehet, hogy a bejáráshoz használta az autóját Miskolc és budapesti lakhelye között. A Miskolcon jelenleg is hatályos rendelkezés szerint az autót vezethette Alakszai Zoltán is, vagy akár sofőr is. Utobbi esetben esetben egy hétvégén való le- és felutazás négy utat jelent Miskolc és Budapest között. (Feltéve, hogy a sofőr nem Budapesten tölti az éjszakákat.)
Alakszai Zoltán főnöke, Kriza Ákos polgármester sem autózott keveset, miközben betegsége miatt sokat volt távol az elmúlt öt évben el. Ő 13 millió forintot és közel 180 ezer kilométert kocsikázott el, miközben közel 1 millióért takarították az autóját.
Megkerestük Alakszai Zoltánt az üggyel kapcsolatban, a volt jegyző azonban cikkünk megjelenéséig nem reagált a megkeresésünkre.
Vacsorát ígért a vevőnek
Az új városvezetés is próbált kicsavarni az autós történetből valami hasznot, ezúttal pr-célokra.
Ignácz Dávid, az új jegyző „miskolci gyerek vagyok, nem érdekel a luxus” felkiáltással eladásra kínálja az Alakszai Zoltántól megörökölt, „full-full” felszereltségű Skodáját takarékossági okokra hivatkozva. Az autó értéke most is 10 millió környékén van, de Ignácz még egy vacsorát is ígér annak, aki megszabadítja a várost a szerencsétlenséget hozó luxusautótól.
Az ezzel kapcsolatban kiadott közlemény szerint „Miskolc jegyzője elkötelezett a takarékos, puritán működés mellett és személyes példamutatással is szolgálni kívánja városát.” Az autó megvásárlására egyfordulós, nyílt pályázattal van lehetőség, a vételárát pedig teljes egészében a koronavírus elleni védekezésre fordítja Miskolc város vezetése.
Pusztai László
Fotó: Alakszai Zoltán nyilvános Facebook oldala/archív | https://atlatszo.hu/2020/05/05/negy-es-felszer-kerulhette-volna-meg-a-foldet-miskolc-korabbi-jegyzoje-a-szolgalati-autoval/ | https://web.archive.org/web/20211216054801/https://orszagszerte.atlatszo.hu/negy-es-felszer-kerulhette-volna-meg-a-foldet-miskolc-korabbi-jegyzoje-a-szolgalati-autoval/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/negy-es-felszer-kerulhette-volna-meg-a-foldet-miskolc-korabbi-jegyzoje-a-szolgalati-autoval | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-05-05 00:00:00 | [
"Alakszai Zoltán",
"Kriza Ákos",
"Pálffy Kinga"
] | [
"Miskolc Holding Zrt.",
"Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Miskolc"
] | [
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"jegyző"
] | [] |
50,414 | Kapóra jött a vírus, a polgármester egyedül dönthet a vitatott szállodaépítésről | Az Öreg-tó partján a Hell Energy érdekeltségébe tartozó cég építkezne. A koronavírus miatt nem lehet tüntetni, és népszavazást sem tarthatnak, sőt már a képviselő-testület egyetértésére sincs szükség a döntéshozatalban. A történet lényege dióhéjban:
A tatai Öreg-tó körül már februárban is forrtak az indulatok, ahogyan arról már beszámoltunk, ekkor egy fizetős strand és egy luxusszálloda építésének híre is borzolta a kedélyeket.
Korábban aláírásgyűjtéssel és népszavazási kezdeményezéssel is megpróbálták megakadályozni civilek, ellenzéki pártok és ellenzéki képviselők is az Öreg-tó körüli nagyberuházásokat, mert attól tartanak, a tó ezektől elveszítené a hangulatát.
A járvány miatt bevezetett különleges jogrenddel a város fideszes polgármestere, Michl József egy személyben dönthet, és már határozott is arról, hogy kiemelt fejlesztési helyszínként kezeli a tópartnak azt a részét, ahová a Hell Energy érdekeltségébe tartozó Avalon építkezne. A kérdés a helyi Fideszt is megoszthatja. | A tatai Öreg-tó körül már februárban is forrtak az indulatok, ahogyan arról már beszámoltunk, ekkor egy fizetős strand és egy luxusszálloda építésének híre is borzolta a kedélyeket.
Korábban aláírásgyűjtéssel és népszavazási kezdeményezéssel is megpróbálták megakadályozni civilek, ellenzéki pártok és ellenzéki képviselők is az Öreg-tó körüli nagyberuházásokat, mert attól tartanak, a tó ezektől elveszítené a hangulatát.
A járvány miatt bevezetett különleges jogrenddel a város fideszes polgármestere, Michl József egy személyben dönthet, és már határozott is arról, hogy kiemelt fejlesztési helyszínként kezeli a tópartnak azt a részét, ahová a Hell Energy érdekeltségébe tartozó Avalon építkezne. A kérdés a helyi Fideszt is megoszthatja.
Tata polgármestere, Michl József jelenleg egyedül hozza meg az önkormányzat hatáskörébe tartozó döntéseket. Erre a rendkívüli jogrend ad neki felhatalmazást, szerinte ez természetes, de azt is hangsúlyozta, hogy minden határozat és rendelet meghozatala előtt írásban kéri ki a képviselők és a bizottsági tagok véleményét.
Ez a joga most egy helyi beruházás-tervezet miatt lett nagyon fontos, és értékes. A tatai Öreg-tó partjára tervezett szállodásról van szó, amelyről - pontosabban a kapcsolódó vitáról - mi is írtunk már. Michl a képviselő-testület helyett egyelőre olyan határozatot hozott, amely szerint
Tata az Avalon Center Kft. kérésére kiemelt fejlesztési helyszínként kezeli az Öreg-tó partjára tervezett beruházás helyszínét;
felkérte a céget, hogy a beruházás megvalósítására más tatai helyszíneket is vizsgáljon meg;
felszólította az Avalont, hogy készíttessen olyan telepítési tanulmányt és beépítési tervet, amely alapján a szabályozási terv módosítását elő lehet készíteni.
Ez utóbbira, úgy tűnik, azért van szükség, mert a jelenlegi szabályozás alapján nem épülhetne meg az egykori lovardához tartozó területen az Avalon szállodája. Ahogy az a polgármester határozatából kiderül: a szállodaberuházás tervezett helyszíne a helyi szabályozás szerint két különböző besorolású övezethez tartozik, és
A szálloda megépítését ellenző önkormányzati képviselők, Popovics Judit, Gyűrűs Károly és Horváth László épp az Öreg-tó partján található területek átminősítését akarták ellehetetleníteni egy február végén beadott népszavazási kezdeményezéssel. A Helyi Választási Bizottsághoz (HVB) benyújtott kérdések közül a negyedik kérdés alapján a tataiak dönthettek volna úgy, hogy ne lehessen módosítani a tó partjának 100 méteres körzetében se a településképi rendeletet, se az építésjogi szabályozást.
Ez azt jelenti, hogy ha a HVB jóváhagyta volna a kérdést, akkor a képviselő-testület határozhatott volna a népszavazás kiírásáról. (Korábban pontatlanul fogalmaztunk, amelyből úgy lehetett érteni, hogy a HVB írja ki a népszavazást, utólag pontosítottuk. Szerk.) Ha népszavazásra került volna az ügy, akkor a tataiak a szavazataikkal támogathatták vagy épp megakadályozhatták volna, hogy a nem beépítésre szánt területet átminősítsék, hogy így legyen elegendő hely
Megakadt népszavazás
Hiába adták be a szállodaépítést ellenzők a népszavazási kezdeményezést február 26-án, a Helyi Választási Bizottságot csak március végére hívta össze a bizottság elnökhelyettese, Langmár Istvánné március 16-án. A kontextus kedvéért érdemes felidézni, hol tartott az ország ekkor járványügyi készültség szempontjából. Március 16-a volt az a hétfő ,amikor;
a magyar diákok már nem mehettek iskolába;
lezárták Magyarország határait;
hivatalosan már a csoportos megbetegedések szakaszába lépett az ország;
és már 39 regisztrált fertőzöttje, illetve egy halálos áldozata is volt a koronavírus-járványnak Magyarországon.
A HVB március 25-i ülése a járvány előrehaladtával és a kijárási korlátozások bevezetésével aztán elmaradt. A hivatalos közlemény szerint azért, mert a bizottság több tagja jelezte, hogy a koronavírus által leginkább veszélyeztetett, 70 év fölötti korcsoportba tartoznak, ezért – a kormány kérésének eleget téve – nem tudnak részt venni az ülésen.
Ha a veszélyhelyzet alatt a város polgármestere egymaga úgy döntene, hogy az Avalon beruházásának kedvezően átminősíti azt a területet a tó partján, ahol a beépíthetőség csupán 2 százalék a jelenlegi szabályozás szerint, akkor mire újra összeül a HVB, a benyújtott népszavazási kezdeményezés erre vonatkozó kérdése már okafogyottá válhat.
Mivel a törvény legalább három főben határozza meg a HVB-ok minimális létszámát, és Tatán a lemondások előtt csak két póttag volt, így a tatai Helyi Választási Bizottsága működésképtelenné vált.
A HVB tagjain kívül lemondott Tata jegyzője, Kórósi Emőke is, aki 2011 júniusa óta töltötte be ezt a pozíciót. Amikor Kórósinál a lemondása okairól érdeklődtünk, nem kívánt nyilatkozni, de a figyelmünkbe ajánlotta a lemondását bejelentő közleményt.
Ebben azt írta, augusztustól más szakmai területen szeretné folytatni a pályafutását, a döntése „személyes motivációjáról” pedig nagyon sejtelmesen egy Arany Jánostól származó, a Toldi estéjéből, konkrétan a haldokló hős vitéz utolsó monológjából vett idézettel nyilatkozott:
Hajt az idő gyorsan – rendes útján eljár
Ha felűlünk, felvesz, ha maradunk, nem vár;
A HVB-tagok és a jegyző hirtelen távozásának időzítése miatt több tataiban felmerült, hogy a döntéseknek köze lehet az Avalon szállodaberuházásához vagy ahhoz, hogy a városban most kizárólag a polgármester szava dönt.
Mindezek után találgathatunk, hogy mi lehet a háttérben, mert az hihetetlen, hogy ennyi véletlen egyszerre történjen meg. Csak nem attól tartottak, hogy ha a kérdéseket hitelesítik, akkor valamilyen kellemetlenség érheti őket utóbb?
– tette fel például a kérdést a HVB tagjainak lemondása után a népszavazás egyik kezdeményezője, a Momentum által támogatott, független tatai önkormányzati képviselő, Popovics Judit a Facebookon.
Bekötőút a természetvédelmi területen keresztül?
Telibe söpört minket a koronavírus. Az érvényben lévő korlátozások miatt nem lehet tüntetni, ráadásul indoklás nélkül lemondott a teljes HVB és a jegyző is, vagyis ha nem lenne koronavírus, jelenleg akkor se lehetne népszavazást kiírni
– foglalta össze tömören a tatai Öreg-tó partjára épülő szálloda ellenzőinek helyzetét Somogyi Balázs, a Momentum helyi szervezetének klíma- és környezetvédelmi projektvezetője.
A környezetvédő szerint az építési terület átminősítése azért fontos, mert jogi szempontból ez adott volna lehetőséget arra, hogy megakadályozzák a szálloda megépülését. Környezetvédelmi szempontból ugyanakkor nem ez a legaggályosabb pontja a beruházásnak, hanem az, hogy honnan lehet majd autóval megközelíteni a szállodát.
Az egykori lovarda területéhez jelenleg ugyanis csak az Esterházy-címerrel ellátott, szűk, és a lovardához hasonlóan műemléki védettség alatt álló kapun keresztül lehet eljutni. Ez az útvonal nem alkalmas arra, hogy a luxusszálloda forgalmát innen oldják meg.
Az Index úgy tudja, amikor még március elején az Avalon Center Kft. a tatai képviselő-testület előtt ismertette a terveket, többen szerették volna tudni, hogy milyen megoldása lehet a beruházó szerint a megközelítésnek. Ekkor egyrészt hangsúlyozták, hogy erre még nincs kidolgozott koncepció, mert ahhoz előtanulmányok szükségesek. A szálloda épületét tervező építész ugyanakkor azt is mondta, csak az erdőn keresztül lehet úgy megközelíteni a lovarda környékét, hogy a forgalom ne a várost terhelje.
Mi is megkérdeztük Michl Józsefet arról, hogyan érinti az Avalon tervezett beruházása a tó körüli természetvédelmi területet. Kérdésünkre a tatai polgármester azt mondta:
Természetesen meg kell vizsgálni a városi közlekedésre gyakorolt hatását [a szállodának] az illetékes közlekedési hatóság bevonásával és a tájba illeszkedését is komolyan vizsgálni kell. Erről született egy határozat, amelyet megkapott a beruházó és az a cég is, amelyik egyébként éppen most készíti Tata város egészére vonatkozó szabályozási terv felülvizsgálatát.
A járvány időszakában is
Michl az Indexnek azt mondta, bár valóban egymaga hoz döntéseket a képviselő-testület helyett, szerinte az Avalon beruházását illető ügyekben valójában nem egyedül dönt, mert a képviselő-testület véleményét is kikéri, és figyelembe is fogja venni. Ezt az állítását ugyanakkor többen megkérdőjelezik. Mivel a szállodaberuházás már a járványhelyzet előtt is megosztotta a tatai közvéleményt, és többféle módon is próbáltak tiltakozni ellene, vannak, akik szerint a veszélyhelyzet most kapóra jött Tata polgármesterének.
Csak szólok, hogy Michl úr a járványhelyzetben kapott felhatalmazását épp arra használja, hogy önkényesen egyedül határozatba foglalta a szálloda tervezését
– írja az Avalon szállodalánc beruházását kommunikáló Facebook-oldalon az egyik felháborodott kommentelő.
Az Avalon a Hell Energy érdekeltségébe tartozik, a város hivatalos honlapján beszámolnak a Hell Energy „maximálisan átgondolt, példaértékű” felajánlásáról, amely „a krízishelyzet legnagyobb hőseinek és a helyi időseknek” nyújt támogatást. (Az energiaital gyártója kétszer 500 tálca jeges teát adományozott Tatának a koronavírus miatt.)
Mi is megkérdeztük a polgármestert arról, hogy mi sürgeti ezt a beruházást, illetve hogy nem lehetne-e a döntéshozásban megvárni a kihirdetett veszélyhelyzet visszavonását, a normális jogrend visszaállását egy olyan beruházás ügyében, amely ellen már a veszélyhelyzet kihirdetése előtt is tiltakoztak.
Igyekszünk minden, Tatát érintő ügyben folyamatosan végezni feladatainkat a járvány időszakában is. Nincs sürgető indok, hacsak az nem, hogy a válságból való kilábalásnál Tatának is jól jön egy újabb nagy adózó, egy újabb akár 100 főt is foglalkoztató munkahelyteremtő magyar beruházás
– válaszolta erre Michl.
Bár a polgármester azt állítja, semmi nem sürgeti a döntéshozatalt, az Index forrásai szerint a fideszes városvezetés tagjai közül sem mindenki feltétlen híve annak, hogy az Avalon szállodája az Öreg-tó mellett, a műemléki lovardaépülethez épüljön hozzá.
Egy most alapuló tatai városvédő egyesület (amely hivatalosan a koronavírus miatt jelenleg még nem lehetett bejegyezni) kidolgozott egy olyan koncepciót, amely más helyszínt ajánlana az Avalon szállodájának megépülésére, a lovardát és környékét pedig a régi Esterházy-hagyaték szellemében ökológiai oktatógazdasággá alakítaná, mondta az Indexnek Somogyi Balázs.
Úgy tudjuk, a Fidesz helyi körein belül is lehetnek olyanok, akik támogatnák azt, hogy egy telekcserét követően a luxusszállodát ne az Öreg-tó partján, hanem a város egy távolabb eső részén, a Fényes fürdő közelében húzzák fel.
Erre utalhat egyébként az is, hogy a polgármester az Indexet arról tájékoztatta: maga is arra kérte az Avalont, hogy vizsgálja meg, megvalósulhatna-e a szálloda más tatai helyszínen.
Frissítés!
Cikkünk megjelenése után az Avalon Center közleményében megerősítette, hogy "a beruházás helyszínével kapcsolatban döntés még nem született meg, a folyamatos egyeztetések jelenleg is zajlanak." Az Avalon ezenkívül azt hangsúlyozta, hogy
a koncepcióterv elkészítésekor építészeti, műemlékvédelmi, környezetvédelmi és madártani szempontrendszert vettek figyelembe,
ha a szálloda megépül, a tatai Öreg-tó akkor is körbesétálható lenne,
a tervezett szállodaépület átlagmagassága nem haladná meg a 8 métert (ez nem mond ellent annak, hogy a legmagasabb pontja 19 méter magas is lehet) és nem takarna ki más épületet,
a tervezett szállodát a tataiak is látogathatnák, használhatnák az éttermét és a wellness részlegét is,
a beruházó felújítaná a tervezett épület mellett található játszóteret,
a beruházás pedig munkahelyeket teremtene és növelné az adóbevételeket.
(Borítókép: A lovarda épülete, amely mellé az ötcsillagos szállodát felhúznák Tatán, az Öreg-tó partján. Fotó: Huszti István/Index) | https://index.hu/belfold/2020/05/10/tata_oreg-to_szalloda_beruhazas_tiltakozas_koronavirus_michl_jozsef_polgarmester_avalon/ | https://web.archive.org/web/20221210083957/https://index.hu/belfold/2020/05/10/tata_oreg-to_szalloda_beruhazas_tiltakozas_koronavirus_michl_jozsef_polgarmester_avalon/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kapora-jott-a-virus-a-polgarmester-egyedul-donthet-a-vitatott-szallodaepitesrol | Index | hungarian-news | 2020-05-10 12:19:24 | [
"Michl József"
] | [
"Avalon Center Kft.",
"HELL ENERGY Kft.",
"Tata Város Önkormányzata"
] | [
"Komárom-Esztergom megye",
"Tata"
] | [
"engedély",
"idegenforgalom",
"környezetvédelem",
"önkormányzat",
"jegyző",
"NER HOTEL"
] | [] |
50,415 | Új edzőközpontot kap a nyíregyházi fociklub - 300 milliót ad a kormány előkészítésre | "a kormány egyetért a Nyíregyháza Spartacus-Bozsik József Labdarúgó Akadémia örökösföldi edzőközpont megvalósításának koncepciójával és a beruházás kormányzati magasépítési beruházásként történő előkészítésével."
A kormány a feladatokra 297,56 millió forintos kötelezettségvállalást engedélyezett az ügynökség számára. Ebből idén 142,94 millió forintot kell Varga Mihály pénzügyminiszternek biztosítania az idei költségvetésben.
Ezzel a közel 300 millió forinttal 10,173 milliárdra emelkedett az az összeg, amit a kormány a veszélyhelyzet ideje alatt sportra költött el. | A pénteki Magyar Közlönyben megjelent határozatból derül ki, hogy
"a kormány egyetért a Nyíregyháza Spartacus-Bozsik József Labdarúgó Akadémia örökösföldi edzőközpont megvalósításának koncepciójával és a beruházás kormányzati magasépítési beruházásként történő előkészítésével."
A határozat szerint a beruházás előkészítéséért Kásler Miklós, emberi erőforrás miniszter bevonásával a nemzeti vagyonért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea felel majd. Az előkészítés és a beruházás pedig a Beruházási Ügynökség feladata, a munkának 2021. június 30-ig kell meglennie.
A kormány a feladatokra 297,56 millió forintos kötelezettségvállalást engedélyezett az ügynökség számára. Ebből idén 142,94 millió forintot kell Varga Mihály pénzügyminiszternek biztosítania az idei költségvetésben.
Az edzőközpont üzemeltetője a másodosztályban játszó Nyíregyháza Spartacus Football Club Kft. lesz a határozat szerint. | https://mfor.hu/cikkek/makro/uj-edzokozpontot-kap-a-nyiregyhazi-fociklub--300-milliot-ad-a-kormany-elokeszitesre.html | https://web.archive.org/web/20200816040602/https://mfor.hu/cikkek/makro/uj-edzokozpontot-kap-a-nyiregyhazi-fociklub--300-milliot-ad-a-kormany-elokeszitesre.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uj-edzokozpontot-kap-a-nyiregyhazi-fociklub-300-milliot-ad-a-kormany-elokeszitesre | mfor.hu | hungarian-news | 2020-05-09 12:25:00 | [] | [
"Nyíregyháza Spartacus"
] | [
"Nyíregyháza",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"támogatás",
"sport",
"stadion"
] | [] |
50,416 | Duplájára drágult a Mészáros Lőrinc-közeli tornaakadémia tervezése | A Nemzeti Sportközpontok még idén januárban írt ki közbeszerzési eljárást a Budapesti Nemzeti Tornasport Akadémia tervezési feladataira, mely lényegében a Postás Sport Egyesület kap meg.
2019. márciusában a kormány egy rendeletben támogatta a tornasport akadémia felépítését. Az előkészítési, tervezési fázisra 418,4 millió forintot biztosítottak.
A munka azonban ennek majdnem pont a duplája lehet, a S.A.M.O Építésziroda Kft. lett a nyertes a maga nettó 833 millió forintos ajánlatával.
A közbeszerzési eljárást feltételes eljárásként hirdették meg, vagyis a tervezési szerződés majd csak akkor fog hatályba lépni, ha ez a nettó 833 millió forintos díj biztosításra kerül. | A Nemzeti Sportközpontok még idén januárban írt ki közbeszerzési eljárást a Budapesti Nemzeti Tornasport Akadémia tervezési feladataira, mely lényegében a Postás Sport Egyesület kap meg. Mint arról elsőként beszámoltunk, egy elég impozáns épületet szeretnének látni majd a végén, hiszen a nagy belmagasságú fő objektumot
35 métert is meghaladó fesztávú acélszerkezetekkel kell tervezni, és olyan függönyfalakkal, melyek 45 méternél hosszabb egybefüggő üvegfelületekkel rendelkeznek.
Mindezt a "belső átláthatóságért", illetve, hogy az egész természetes fényben fürödhessen. Vagyis valamiféle óriási üvegkalitkát kell megálmodniuk majd a pályázóknak, melyben a fiatal sportolók nevelődhetnek.
A Postás Sport Egyesület egyébként 2017-ben kapott meglehetősen szokatlan körülmények között új elnököt Vörös József személyében, aki Mészáros Lőrinc ügyvédje. Bár Vörös József azzal a szándékkal érkezett az egyesülethez, hogy azt kirángassa a gödörből, ez nem egészen sikerült - mint arról egy, az egyesület ügyeit jól ismerő forrásunk beszélt lapunknak. Sőt, egyre csak halmozódtak a problémák - legalábbis, ami a pénzügyeket illeti.
A sportinfrastruktúra fejlesztése magasabb fokozatra kapcsolt, 2019. márciusában a kormány egy rendeletben támogatta a tornasport akadémia felépítését. Az előkészítési, tervezési fázisra 418,4 millió forintot biztosítottak.
A munka azonban ennek majdnem pont a duplája lehet, nettó 833 millió forint, legalábbis a közbeszerzési eljárás összefoglaló dokumentuma szerint.
A tervezési feladatokra két cég nyújtott be ajánlatot, az egyik érvénytelen lett, a másikkal azonban semmi gond nem volt, így a S.A.M.O Építésziroda Kft. lett a nyertes a maga nettó 833 millió forintos ajánlatával.
A közbeszerzési eljárást feltételes eljárásként hirdették meg, vagyis a tervezési szerződés majd csak akkor fog hatályba lépni, ha ez a nettó 833 millió forintos díj biztosításra kerül.
Érdekesség, hogy ez az egyetlen munka a cég többévnyi árbevételét biztosíthatja, az elmúlt években ugyanis 300-400 millió forint közötti összeg folyt be a kasszába. A cég egyébként nem nevezhető rutintalannak, hiszen egészen impozáns referenciákat tud felmutatni: részt vettek a Groupama Aréna és a diósgyőri focicsapat új stadionjának tervezésében is.
Hiába a rutin, bizonyos feladatokat alvállalkozónak ad ki a S.A.M.O., így a statikai tervezés, az épületgépépszeti, épületvillamossági és tűzvédelmi tervezést, a sporttechnológiai feladatokat, a tájépítészeri tervezést, az út- és forgalomtechnikai tervezést, valamint a közmű tervezést. Ezekért a következő cégek felelhetnek:
Exon 2000 Kft., a cég a Groupama Aréna és a DVTK stadion tartószerkezetét tervezte,
HVArC Mérnöki Iroda, melynek tulajdonosa az új Néprajzi Múzem épületgépész tervezéséért felelt,
5LETFARM Tervezőmérnöki Kft., egyik tulajdonosa Mátyus Kornél, aki a Groupama Aréna épületvillamossági terveiért felelt,
Takács-Tetra Építész és Mérnöki Kft. -
valamint az E-Sports Management Kft., mely egyebek mellett a Groupama Arénát, a MOL Fehérvár FC stadionját és a DVTK stadiont tünteti fel referenciái között. A cég zászlóhajós terméke a fotovoltaikus lámpa, mely a stadionok füvének növesztésében segít. | https://mfor.hu/cikkek/makro/duplajara-dragult-meszaros-lorinc-kozeli-tornaakademia-tervezese.html | https://web.archive.org/web/20210123163307/https://mfor.hu/cikkek/makro/duplajara-dragult-meszaros-lorinc-kozeli-tornaakademia-tervezese.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/duplajara-dragult-a-meszaros-lorinc-kozeli-tornaakademia-tervezese | mfor.hu | hungarian-news | 2020-05-08 12:52:00 | [
"Vörös József"
] | [
"Postás SE"
] | [
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"sport",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
50,424 | Heinrich-udvar: újabb budapesti műemlék átépítését tették lehetővé kormányrendelettel | Varga Mihály pénzügyminiszter egykori kollégiumi szobatársa is tulajdonos volt abban a cégben (Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt.) tavaly szeptemberig, amelynek kedvéért megszüntették egy 130 éves józsefvárosi épület műemléki védettségét. Hogy az építkezésnek az ellenzéki irányítású kerületben érvényes helyi építési szabályokat se kelljen figyelembe vennie, a Heinrich-udvar átépítését május elején egy kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítette. | Varga Mihály pénzügyminiszter egykori kollégiumi szobatársa is tulajdonos volt abban a cégben (Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt.) tavaly szeptemberig, amelynek kedvéért megszüntették egy 130 éves józsefvárosi épület műemléki védettségét. Hogy az építkezésnek az ellenzéki irányítású kerületben érvényes helyi építési szabályokat se kelljen figyelembe vennie, a Heinrich-udvar átépítését május elején egy kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítette.
Az Iparművészeti Múzeummal szemben, az Üllői út 32. alatti Heinrich-udvart Vasudvarnak is hívják, mivel egykor a vasgyáros Heinrich család tulajdona volt. Az épületegyüttes három részből áll: az Üllői úti bérpalotából, az udvari földszintes raktárépületekből, és a Mária utcai többemeletes raktárból, amiben nem sokkal ezelőttig például a Tilos Rádió is működött.
Az épületegyüttes mindhárom elemét az 53/2011. (VIII. 25.) NEFMI rendelet nyilvánította védetté, ami kiterjedt az udvari földszintes szárnyakra is, hiszen azok miatt viselte az “udvar" megnevezést. Tavaly decemberben azonban az épület védettségét váratlanul megszüntették, május elején pedig kiemelt beruházásként sorolták be a projektet, így mostantól a kerület építési szabályait sem kell betartania a beruházónak.
Az építkezés miatt a környéken lakók panaszkodnak, és egy önkormányzati képviselő is felszólalt. A szomszédos épületek ingatlan-tulajdonosai szerint az épület udvarán tervezett új, magas ház teljesen elveszi majd a fényt a lakásaiktól. Sátly Balázs (LMP) józsefvárosi önkormányzati képviselő május 1-i Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a beruházás keretében egy 117 szobás hotelt, és 218, döntően airbnb-zésre alkalmas lakást húznak fel a helyszínen.
Heinrich-udvar: újabb budapesti műemlék átépítését tették lehetővé kormányrendelettel from atlatszo.hu on Vimeo.
Az épületre vonatkozó műemlékvédelmi korlátozásokat váratlanul szüntették meg tavaly decemberben, a 19/2019. (XII. 20.) MvM rendelettel, a terveket pedig a tavaly őszi önkormányzati választások után, még az új önkormányzati testület felállása előtt tartott tervtanácsi (helyi építési ügyeket véleményező szakmai fórum) ülésen hagyták jóvá.
Józsefvárosnak ezen a részén (az úgynevezett Palotanegyedben) tavaly szigorodtak a beépíthetőségi szabályok, de ennek az ingatlan-projektnek sikerült még az új szabályozás érvénybe lépése előtt, tavaly nyáron beadnia a terveket. Annak ellenére kaptak zöld utat, hogy korábban műemlékvédelmi okokra hivatkozva egyszer már elkaszálta a Miniszterelnökség a műemlék épület részleges bontásával és újraépítésével megvalósítandó beruházást.
Az Átlátszónak neve elhallgatását kérve nyilatkozó szakértő szerint jogellenesen szüntették meg az épület műemléki státuszát, mert az épületegyütes ma is megvan, épen és hiánytalanul, pontosan olyan állapotban, amilyenben védettnek nyilvánították egy évtizede:
“Ezt a védelem megszüntetési esetkört arra találták ki, ha egy épületet nem műemléki okból nyilvánítottak műemlékké, hanem például politikai megfontolásból. Ilyenek voltak a 1989 előtti munkásmozgalmi emlékek, amiknek többnyire nem volt építészeti értékük, ezért a védettségüket a rendszerváltás után meg is szüntették. A Heinrich-udvar nyilván nem ilyen. Itt csókos befektető kérésére, jogellenesen szüntették meg a műemléki státuszt. És ez már a többedik ilyen eset volt, hiszen ugyanez történt a Radetzky-laktanyánál is, szintén befektetőknek való kedvezés céljából. Egyik esetben sem készült az örökségvédelmi törvényben előírt törlési dokumentáció, ahogy egyik esetben sem folytattak le az előírásoknak megfelelő törlési eljárást sem. Csupán egyik napról a másikra kimondták a védelem megszűntét."
Sátly Balázs önkormányzati képviselő az Átlátszónak nyilatkozva azt is kifogásolta, hogy az építkezés módosított terveit jóváhagyó tervtanácsi döntés óta a tavaly óta ellenzéki vezetésű önkormányzattal az ügyről egyáltalán nem kommunikált sem az örökségvédelmi ügyeket felügyelő Miniszterelnökség, sem a hatóságként eljáró illetékes kormányhivatal, sem a beruházóként érintett ingatlanfejlesztő cég.
Ironikus részlete a történetnek, hogy a tervtanácsi ülés napirendjében “rehabilitációs engedélyezési tervként" hivatkozzák a szakmai vélemények szerint a műemlék épület tönkretételével járó beavatkozást.
A képviselő szerint a Heinrich-udvar beépítésével járó eredeti tervek szerint az önkormányzat kezelésébe került volna egy rész (egy földalatti passzázs), így a fejlesztés gyakorlati megvalósulásához szükség lett volna az önkormányzat képviselőtestületének döntésére.
Sátly nem tudja, hogy a tervek változtak-e, viszont azt valószínűsíti, hogy a most megkapott, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás-státusz azt a célt szolgálja, hogy a helyi építési szabályokhoz az ingatlanfejlesztésnek ne kelljen igazodnia, és a helyi lakókat képviselő önkormányzat ne kerüljön döntési helyzetbe az ügyben. Ezt a feltételezést erősítette meg egy másik, neve elhallgatását kérő forrásunk is:
“Azért lehetett szükség a projektet minden önkormányzati szabály alól mentesítve nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítására, mert az időközben ellenzékivé vált Józsefvárosi Önkormányzat már nem támogatta a beruházást, és akadt még egy-két helyi önkormányzati előírás, amit a tervek nem tudtak teljesíteni, és a közterület-használati szerződést is meg kellett volna kötni az önkormányzattal, de az húzódozott ettől. Így nem kaphatott volna építési engedélyt a terv."
Az Átlátszó információi szerint egy olyan, főként szállodai, kisebb részt lakó-funkciójú együttest akar itt megvalósítani a befektető, ami az udvari szárnyak teljes bontásával jár, az udvar helyére pedig hatalmas belső szárnyakat emelnének. Megkerestük az épület tervezőjét, aki azt mondta, a beruházó engedélye nélkül nem nyilatkozhat, s hogy a Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt. sajtósa válaszol majd a kérdéseinkre, de erre mostanáig nem került sor.
A Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt-ben 2019. szeptemberig az egyik tulajdonos az a Szabó Zoltán volt, akiről korábban a Magyar Narancs 2018-ban azt írta, hogy egykor Varga Mihály pénzügyminiszter kollégiumi szobatársa volt, és Garage Kft. nevű cégével a Millenáris Széllkapu nevű állami beruházáson is dolgozott. A Garage Kft. idén is kapott állami megbízást, a Nemzetgazdasági Minisztérium Budai Várban kijelölt épületének (Szentháromság tér 6.) műemléki épületrekonstrukciójához kapcsolódó feladatok első ütemében.
“Ma Magyarországon már szinte semmi nem garantálja a műemlék épületek védelmét e befektetői érdekkel szemben" – így foglalta össze egy forrásunk a történetet.
“Építtetői körökben már egy ideje közszájon forog, hogy a Miniszterelnökség különböző szintű vezetői kaphatóak az üresen álló műemlék épületek védettségének levételére, csak kérni kell tőlük. Állítólag még védelem megszüntetését tartalmazó jogszabály szöveget is készen megküldik a tárcának, amit a miniszternek csak alá kell írnia, és kész. A vezetők megfélemlített beosztottjai pedig készségesen együttműködnek, így a rendszer olajozottan működik. Az eredmény pedig: nincs műemléki védelem, nincsenek költségnövelő kötöttségek, bármi szabadon bontható, és védettség miatt amúgy is nyomott áron megvett telken zöldmezős beruházás végezhető."
Több korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy az UNESCO Világörökség Bizottságának is felkeltette a figyelmét, ahogyan a magyar kormány az épített örökséggel bánik, s a szervezet több alkalommal szakértőket küldött a budapesti helyzet felmérésére. Az UNESCO a magyar kormánynak küldött állásfoglalásaiban többször is kiemelte például a Tiborcz István és üzlettársának cége által épített szállodához darabjaira szedett MAHART-ház tönkretételét, amit szintén külön, személyre szabott kormányrendelet engedélyezett.
Semmibe veszik az UNESCO ajánlásait a Mahart-ház átépítésénél Javában folyik az építkezés Budapest belvárosának az UNESCO világörökségi védettségét is élvező területén, ahol luxusszállodát és társasházi lakásokat épít a miniszterelnök vejének érdekeltségébe tartozó BDPST Zrt. Az ehhez átalakítandó három régi épület nemcsak a világörökségi helyszín miatt védett, hanem kettő közülük – a Mahart-ház, és a volt takarékbanki székház – egyedileg is védett műemlékek.
Szöveg: Horn Gabriella — Videó: Németh Dániel
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | https://atlatszo.hu/2020/05/08/heinrich-udvar-ujabb-budapesti-muemlek-atepiteset-tettek-lehetove-kormanyrendelettel/ | https://web.archive.org/web/20210918005239/https://atlatszo.hu/2020/05/08/heinrich-udvar-ujabb-budapesti-muemlek-atepiteset-tettek-lehetove-kormanyrendelettel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/heinrich-udvar-ujabb-budapesti-muemlek-atepiteset-tettek-lehetove-kormanyrendelettel | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-05-10 13:43:01 | [
"Szabó Zoltán (Garage)"
] | [
"Garage Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt."
] | [
"Bp. VIII. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"klientúra",
"jogalkotás"
] | [] |
50,425 | Szobatárs a Széllkapunál | A pénzügyminiszter egykori kollégiumi szobatársának cége rendesen kiveszi részét a pénzügyminiszter által reklámozott II. kerületi beruházásból, de a minisztérium Várba költöztetésén is dolgozik. Uniós támogatásokból is jut neki. Bár – a fideszes erős emberekkel társult – brikettgyára nulla bevételt hoz, megújult kastélya és rózsakertje vonzza az ifjú párokat. | Szabó Zoltán nevű magyar emberből sok akad szerte a hazában, de olyan, aki kollégiumi szobatársa volt a jelenlegi pénzügyminiszternek, csak egy van. Varga Mihály, az Orbán-kormányok többszörös minisztere (pénzügyminiszter 2001-től 2002-ig és 2018-tól, illetve nemzetgazdasági miniszter 2013 és 2018 között) 1989-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Belkereskedelmi Karán, áruforgalmi szakon diplomázott. A képzés során kollégiumi szobatársa volt a szintén közgázos Szabó Zoltán, aki a diplomaosztó óta számos vállalkozást vitt és visz. Szabó kérdésünkre nem erősítette meg, hogy Vargával ilyen közeli ismeretségben volt felsőfokú tanulmányai során, a pénzügyminiszter viszont helytállónak minősítette értesülésünket. „Az egyetemi évfolyamtársaim névsora meglehetősen hosszú. 1984 és 1989 között a Közgázra együtt jártam sok ismert és kevésbé ismert emberrel, közülük sokan ma kis- és nagyvállalkozók, bankárok, könyvvizsgálók. Szabó Zoltán is köztük volt, akivel egy ideig kollégiumi szobatársak is voltunk” – válaszolta a miniszter a Narancsnak.
A közgazdász Szabó 20 gazdasági társaságban kamatoztatta tudását, ma is a Közgáztól nem messze, a Múzeum utca 9. szám alól irányítja cégeit. Közülük is kimagaslik a Garage Ingatlanfejlesztő Kft., amely 1993-ban indult, és amelynek Szabó a kezdetektől ügyvezetője. A Garage Kft. 2013-tól valósággal prosperál, öt évvel ezelőtti 100 millió forint körüli árbevételét 2016-ra sikerült meghatszorozni, 2017-re megtízszerezni. Tavaly különösen jól pörgött Szabó cége, a West Hungária Bau (WHB) Kft. társaságában elnyerte az állami finanszírozású, összesen 18,7 milliárd forintos keretösszegű Millenáris Széllkapu projekt társkivitelezői szerepét. Az óriásberuházást a Miniszterelnökség által létrehozott Millenáris Széllkapu Nonprofit Kft. menedzseli, a nyilvánosság előtt Varga Mihály – miniszteri posztja mellett a II. kerület országgyűlési képviselője – prezentálta a projekt indítását egy évvel ezelőtt.
Kétmilliárddal megugrott
A Mammut bevásárlóközponttól a Kis Rókus utcáig, a Millenáris Parktól a Margit körútig elnyúló, 2,5 hektáros területen korábban minisztériumi irodaház és a Ganz-gyár épületei álltak. A Széllkapu projekt keretében 500 férőhelyes, 18 ezer négyzetméter alapterületű mélygarázst, a Fény utca forgalmát leterelő alagutat és 25 ezer négyzetméteres parkot hoznak létre.
A Garage Kft. már a bontás után munkához jutott, a Magyar Építők Zrt.-vel végezhette a közpark és a mélygarázs földfelszín alatti, félmilliárd forintba kerülő előkészítő munkálatait 2016-ban. Egy vasbeton lemezt kellett elbontani a szükséges földmunkákkal együtt, hogy a létesítmény alatt épületmaradványtól mentes terület alakuljon ki. Varga miniszter projektindító bejelentésével egy időben, 2017 júliusában jelent meg a projekt kivitelezési tenderének eredménye, amelyen a Tiborcz István üzlettársához, Paár Attilához kötődő WHB-val futottak be az első helyre: az ő feladatuk lett a mélygarázson kívül a közpark és a felszín feletti építmények, köztük két kávézó kialakítása. Szabóék egyébként a második tenderen tudtak nyerni, a Miniszterelnökség tavaly májusban, a nagyon magas kiviteli árajánlatok miatt eredménytelennek nyilvánította az első felhívást. Új eljárásra volt szükség, a nyertes WHB–Garage duó úgy nyert, hogy csupán 2 milliárd forinttal többért vállalkozott az építésre, mint amennyire azt a Miniszterelnökség saccolta. Nem tudni, az első eljárásban mit jelentett a nagyon magas ár, mindenesetre a Miniszterelnökségnek belefért, hogy a tenderfelhívásban szereplő 8,5 milliárd forintos becsült költség helyett 10,5 milliárd forintért építsék meg a parkot. Ezen felül költenek még épületvásárlásra, bontásra, kertészeti munkákra, ebből áll össze a projekt megközelítőleg 19 milliárdos összköltségvetése.
Bár 2014-ben uniós forrásokat is remélt a kormány, Brüsszel nem támogatja a projektet, amely így kizárólag hazai adóforintokból készül. Halmai Zoltántól, a Millenáris Széllkapu Kft. ügyvezetőjétől kaptunk pontos számokat az eddigi költésekről: bontási munkákra 2,4 milliárd forintot, tervezésre és műszaki ellenőrzésre 625 millió forintot, építési kivitelezésre 3 milliárd forintot, kertészeti kivitelezésre 347 millió forintot fizettek ki. A mélygarázs és a hozzá kapcsolódó alagút összesen 3,2 milliárd forintba kerül, a fővállalkozó Garage Kft. március végéig 914 millió forintot számlázott, ami magában foglalja az alvállalkozók díját is.
Varga Mihály 2016 februárjában 2017-es átadásról beszélt, a kormány úgy számolt, 2017 őszére a parkosítással is végeznek – erre 2 milliárd forintot szántak –, de az átadásra ma már nincs hivatalos időpont. „Mivel a projekt kertépítési munkáinak ütemezését jelentősen befolyásolja a munkaterület rendelkezésre állása, ezért az átadás időpontját illetően csak a Millenárison folyó másik beruházás készültségének egy későbbi fázisában tudunk pontos információt adni” – válaszolta a konkrét időpontra vonatkozó kérdésünkre Halmai Zoltán. A garázs mélyépítési, szerkezetépítési munkái csaknem elkészültek, a belső szakipari munkák megkezdődtek. A Fény utca új, földfelszín alatti átvezetésének ideiglenes forgalomba helyezése szintén megtörtént, a függőkert szerkezetépítése részleges készültségű, a fákat megvásárolták, a kúszónövények előnevelése folyamatban van – tudtuk meg a projektvezetőtől, akinek egyébként egy volt cége Szabó cégének kihívója volt egy NGM-tenderen (lásd leretes írásunkat).
Varga a kezdetektől bábáskodik a 19 milliárdos budai fejlesztés körül, 2014 márciusában munkavédelmi sisakban, kesztyűben fotózkodott Láng Zsolt II. kerületi polgármesterrel és Fónagy János államtitkárral, amikor a Swietelsky Magyarország Kft. bontani kezdte a volt Ipari Minisztérium irodaépületét. A költségekről a miniszter egy éve kifejezetten elismeréssel nyilatkozott az MTI-nek. „A Széllkapu-projektben kiemelt szempont volt a költségek észszerű szinten tartása. A mélygarázs építésére új közbeszerzési eljárást indítottak, mert az első körös ajánlatok jelentősen meghaladták a rendelkezésre álló forrásokat. A beruházás összköltsége hozzávetőleg 17 milliárd forint (Halmai Zoltán 18,7 milliárdos költségvetésről tájékoztatta a Narancsot – Zs. P.), de a számszerű végösszegnél többet mond, hogy az előzetes hatásvizsgálatot végző független közgazdasági műhely szerint a Millenáris Park bővítése már 2024-re megtérül.” „Varga egyébként megérti a környéken lakók türelmetlenségét, és már nagyon várja, hogy a feleségével és gyermekeivel együtt eltölthessen néhány nyugalmas órát az elkészült parkban” – idézte az MTI a minisztert.
Nullás brikettgyár
Egy másik Szabó Zoltán-féle cég, a Brikettgyártó Kft. 2010 novemberében 100 millió forint uniós támogatáshoz jutott, hogy létrehozza brikettgyártó üzemét Fehérgyarmaton. A pénzt két iparcsarnok, egy irodaépület és parkoló építésére kapta. A további dotációk okán végül összesen 300 millió forint uniós pénz jutott a projektre. Mégpedig azért, mert Fehérgyarmat a leghátrányosabb helyzetű szabolcsi kistérségek egyikében van. A támogatásból a komplett gyártósor is elkészült, amely a faipari hulladékok aprítását, szárítását, a kész brikett előállítását, a teljes technikai hátteret biztosította. Szabó cége 15 munkahely megteremtését és évi 400 millió forint árbevétel elérését vállalta. Ezt a vállalást az Opten céginformációs rendszeren elérhető eredmények szerint nem tudta teljesíteni. Sőt, a cég a százmilliós fejlesztést követően lefelé ívelő pályára állt: a brikettgyár átadásának évében, 2013-ban a Brikettgyártó Kft. árbevétele 35 millió forint volt, ez 2014-re 5 millióra csökkent, 2015-re pedig nullára. A 2016-os évről már adatot sem közölt a vállalat, mivel beolvadt a szintén Szabó céghálójához tartozó Brikett Trade Kft.-be. Erre a cégre csak azért volt szükség, hogy elnyelje a bukdácsoló, a támogatás feltételeit végül nem teljesítő Brikettgyártó Kft.-t. A cég eltüntetésének szándékára utaló jel az is, hogy a Brikett Trade Kft. 2016. decemberben felvette a beléolvadt cég nevét, alapítása óta ugyanúgy nem termelt bevételt, mint elődje. A támogatás felett őrködő irányító hatóság legalább elégedett volt: „Projektünket 2013. 06. 30. határidővel sikeresen lezártuk. A támogatás felhasználásával sikerült Fehérgyarmaton egy komplett brikettáló, pelletáló gyártó üzemet létesítenünk” – olvasható a projektzáró jelentésben, amelyet az üzemcsarnok előtt várakozó Bobcat kategóriás munkagépről készült fotóval igazoltak.
Szabó brikettgyártó üzemére nem a Brikettgyártó Kft., hanem a Garage Kft. kapta a támogatást, ez a cég kötött szerződést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel 2011-ben. A következő év februárjában a Garage-ból kiválással három további társaság alakult: az egyik volt a Brikettgyártó Kft., amely magával vitte a megítélt 300 milliós uniós támogatást. A másik a Luby Kastélymúzeum Kft., a harmadik a Harmonia Palota Kft. A szétválást a brikettgyárról szóló projektjelentés is megemlítette. „Ennek keretében jött létre a Brikettgyártó Kft., amely ennek a projektnek a megvalósítását és hosszú távon való sikeres üzemeltetését” szolgálja.
A brikettgyártásra Szabó nem mellesleg nem magányosan vállalkozott, a 300 milliós támogatás elnyerését követően beszállt hozzá a jól ismert – egyebek mellett Habony Árpád hitelezőjeként is szereplő – jobboldali üzletember, Tombor András fémjelezte Morando Kockázati Tőkealap. Tombor a miniszterelnöknek is adott tanácsokat, a brikettberuházás éveiben a Morando Kockázati Tőkealap Kezelő Zrt. igazgatósági tagja volt. A tőkealap maga alapította a Brikett Investment Kft.-t 2012 nyarán, amikor Szabó brikettgyártó projektje elindult, és az alapítói lendülettel meg is vásárolta azt a Brikett Trade Kft.-t, amelybe Szabó brikettes projektcége beolvadt.
Összegezzük a fenti folyamatot: 300 millió forint megítélt uniós támogatás után kiválás az anyacégből, projektcég alapítása, majd beolvasztása a Habony hitelezőjéhez kötődő tőkealap cégébe.
A Forbes magazin 2016-os gyűjtőmunkája azt is feltárta, hogy az EU start-upokat támogató Jeremie Alapjából is érkezett pénz Fehérgyarmatra, 450 millió forint befektetési összeg, köszönhetően a Jeremie-pénzek felhasználására alapított Morando Kockázati Tőkealapnak. Az is érdekes, hogy a Brikett Investmentnek az Átlátszó által bemutatott cégiratában a morandós tulajdonosok azt írják, a brikettüzem átadása 2014-re csúszik. Ezzel szemben az EU által 300 millió forinttal támogatott gyárfejlesztés zárójelentésében az olvasható, hogy 2013. június 30-ra komplett brikettáló, pelletálló üzemet létesítettek. Rejtély, mit és hogyan csinálnak Fehérgyarmaton, mert a Brikett Investment könyveiben a 2013-as alapítás óta nulla forint bevétel szerepel, masszívan veszteséges, 5–10 millió forintos hiányokat termel. Az eredmények nem igazolják, hogy jó helyre került a több száz milliós uniós forrás.
A Nagyaron található Luby Kastélyon és rózsakertjén viszont meglátszanak az EU százmilliói. Szabó Garage Kft.-jéből 2012-ben másodikként kivált Luby Kastélymúzeum Kft. 2010-ben 194 millió forint uniós támogatáshoz jutott. A pénzt Szabó a tulajdonába került kastély felújítására, az interaktív kastélymúzeumra és zenélő, csobogóval ellátott antik rózsák kertjére költhette el.
Kifinomult ízlésvilág
A kastélyprojektet „a statikus múzeumi kiállítások csökkenő látogatószáma hívta életre, célja, hogy a használaton kívüli nagyari Luby Kastély egy izgalmas, újszerű turisztikai látványosság legyen, számos új látogatót szerezve ezzel a térségnek is” – olvasható a projektösszefoglaló kivonatában. Két fő egységben gondolkodtak, a Luby Kastély interaktív, fizikailag látogatható kiállításában, valamint a Luby-netkastély internetes portálban, ahol virtuálisan megtalálhatók az interaktív kiállítás témái. A fő vonzerő azonban maga a kastély és rózsakert lett, árulta el az intézmény titkára egy éve. Ismeretterjesztés helyett a profitcélú üzemeltetés vált elsődlegessé. Az esküvői naptár szinte megtelik a nyári hetekben, számos céges és családi rendezvényt tartanak, konyhát üzemeltetnek, vendéglátó faházak építésébe fogtak. A kastély prosperálását bemutatva a tulajdonosról is több mindent elárul a Kamaraonline cikke. „Szabó Zoltán Panyoláról elszármazott budapesti üzletember. Kifinomult ízlésvilággal és harmonikus összképpel alkotta meg a Luby Kastély jelenlegi arculatát. Ismerői és munkatársai őszinte, nyílt, éles eszű embernek jellemzik, akinek fontosak a múlt hagyatékai.” Az EU pénzein őrködő hazai testület is elégedetten távozott Nagyarról: „A projekt jelentőségét a sikeres fizikai és pénzügyi lezárást követő 2013. 05. 31-én megtartott záró rendezvényen részt vevők is megerősítették.”
Az ismerős Vidra
Szabó Zoltán az EU adófizetőinek köszönhetően saját magára is tudott költeni. 2011-ben 30 millió forint támogatást kapott a Múzeum utcai székház 126 nyílászárójának és három kazánjának cseréjére. Az összesen 45 millióba kerülő fűtés-korszerűsítés támogatásának kedvezményezettje szintén a Garage Kft.-volt.
Szabó cégét a Varga Mihály irányítása alatt állt Nemzetgazdasági Minisztérium leányvállalata (a minisztérium gyakorolja az állam tulajdonosi jogait), az NGM Tér6 Lebonyolító és Beruházásszervező Kft. is kiszemelte magának. Ez a társaság koordinálja a Nemzetgazdasági Minisztérium – ma már ismét Pénzügyminisztérium – budai Várnegyedbe költözését, a Szentháromság tér 6. szám alá. A műemlék épület rekonstrukciójához kapcsolódó kutatások, épületfeltáró bontási munkák elvégzésére idén januárban adott megbízást a Garage Kft.-nek. Szabó cége nyílt eljáráson nyerte el a keretszerződést. Csak egy vetélytársa volt, a szigetszentmiklósi Vidra Invest Kft. A Vidrát Halmai Zoltán, a Millenáris Széllkapu Kft. jelenlegi ügyvezetője alapította 2004-ben, 2008-ban a felesége lett társtulajdonos 2012-ig. Szabó cége jobb árajánlatával győzhette le a Széllkapu-projektvezető volt cégét, az értékelésben ez 70-es súlyszámmal szerepelt. Szabó mintha követte volna egykori szobatársának a költségek észszerű szinten tartására vonatkozó széllkapus intelmét: a restaurátoros feltárást a becsült 296 millió helyett 290 millió forintért vállalta el. | https://magyarnarancs.hu/riport/szobatars-a-szellkapunal-112710 | https://web.archive.org/web/20231123162124/https://magyarnarancs.hu/riport/szobatars-a-szellkapunal-112710 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szobatars-a-szellkapunal | Magyar Narancs | hungarian-news | 2020-05-10 13:48:00 | [
"Szabó Zoltán (Garage)",
"Tombor András",
"Varga Mihály"
] | [
"Brikettgyártó Kft.",
"Garage Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Millenáris Széllkapu Kft.",
"Morando Kockázati Tőkealap Kezelő",
"Pénzügyminisztérium",
"Vidra Invest Kft."
] | [
"Bp. II. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"klientúra"
] | [
"Jeremie-pályázatok"
] |
50,426 | Hárommilliárdért épül egyházi iskola - ki a kivitelező? | A Millenáris tízmilliárdos parkjának kivitelezésében is részt vevő Garage Kft. építheti fel fővállalkozóként - egyedüli ajánlattevőként, nettó hárommilliárd forintért - a református egyház új iskoláját Fehérgyarmaton. A beruházást az állam finanszírozza. | Egyedüli ajánlattevőként a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. nyerte meg a Fehérgyarmati Református Egyházközség új általános iskola és tornacsarnok építésére kiírt közbeszerzését nettó 2 milliárd 914 millió forintért - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A nyertes cég sikeresen "lőtte be" a központi költségvetésből támogatott kivitelezés költségét, ugyanis a kiíró által a szerződés előzetesen becsült értéke nettó 2 milliárd 915 millió forint volt. (A támogatás forrása a központi költségvetés "egyházak közösségi célú programjainak és beruházásainak" támogatására szóló előirányzata.)
A budapesti székhelyű, fehérgyarmati telephellyel rendelkező Garage Kft. idén megnyerte - a közbeszerzéseken szintén sikeresen szereplő - West Hungária Bau (WHB) Kft.-vel közösen az állami Millenáris Széllkapu Nonprofit Kft. tenderét is, amely a budai Millenáris területén közpark és mélygarázs építésére szólt. Ez a beruházás jelentősen megdrágult az előzetesen becsült összeghez képet: nettó 8,5 milliárdról 10,6 milliárd forintra. A Garage Kft. részt vett - a jelenleg a WHB 50 százalékos tulajdonában lévő - Magyar Építő Zrt.-vel együtt a Millenáris-beruházás földfelszín alatti előkészítő munkáinak elvégzésében is - ezt a munkát a két vállalkozás egyedüli közös ajánlattevőként nyerte el, nettó 467 millió forintért.
A Fehérgyarmati Református Egyházközség 2011 szeptemberétől vette át a helyi Kölcsey Ferenc Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde fenntartói jogát. Az iskola új épületet, tornacsarnokot kap, konyhával és étkezővel. A kivitelezésbe a fővállalkozó Garage Kft. bevonja alvállalkozóként a Swietelsky Magyarország Kft.-t és a Vidra Invest Kft.-t - derül ki a közbeszerzési dokumentumból.
A most közel hárommilliárdos kivitelezési munkát elnyert Garage Kft. fő tevékenysége ingatlan bérbeadása és üzemeltetése, a tulajdonosa Szabó Zoltán és Szabóné Szalmasági Éva - derül ki a Céginfo.hu adataiból. A cég 2016-ban 730 millió forint nettó árbevétel mellett 34 milliós adózott eredményt ért el, a kötelezettségállománya 862 millió forint volt. (A társaság 2012-ben 213 milliós árbevétel mellett még 92 milliós veszteséget termelt.)
A cégadatok szerint Szabóék egy másik cégükben, a Brikettgyártó Kft.-ben tulajdonostársai a Brikett Investment Kft.-nek, amelybe 443 millió forintot fektetett be a Morando Kockázati Tőkealap a brikettgyártó beruházás megvalósítására. A Morando alapkezelő 33 százalékos tulajdonosa - a Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó hitelezőjeként a sajtóban többször említett - Tombor András (a Morando befektetéseiről korábban részletesen írt a magyar Forbes magazin). | https://www.napi.hu/ingatlan/harommilliardert_epul_egyhazi_iskola_ki_a_kivitelezo.652506.html | https://web.archive.org/web/20171209141925/http://www.napi.hu/ingatlan/harommilliardert_epul_egyhazi_iskola_ki_a_kivitelezo.652506.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/harommilliardert-epul-egyhazi-iskola-ki-a-kivitelezo | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2017-12-06 13:55:00 | [
"Szabó Zoltán (Garage)"
] | [
"Garage Ingatlanfejlesztő Kft."
] | [
"Fehérgyarmat",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"közbeszerzés",
"egyház",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
50,427 | Tiborcz-közelben a Millenáris-üzlet | Tombor András kockázati tőkealapjának sorvadó brikettgyártó cégébe társult a Millenárison 10,6 milliárdból mélygarázst és parkot építő cég tulajdonosa.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter július 10-én jelentette be, hogy elkezdik a Millenáris-park kivitelezését. A kormány 10,6 milliárd forintért végezteti el a munkát a West Hungária Bau Kft.-vel és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel – írta meg az Átlátszó a hét elején. A tavaly 25 milliárd forintos bevételt elérő West Bau 80 százalékos tulajdonosa Paár Attila, akinek üzleti partnerei között Tiborcz István is megfordult. A miniszterelnök veje 2015-ben adta el a WHB befektetési cégének világítástechnikai részvénytársaságát, az Elios Innovatív Energetika Zrt.-t. | Millenáris;Tombor András;Habony Árpád;Millenáris Park;
2017-07-29 07:00:00
Tiborcz-közelben a Millenáris-üzlet
Tombor András kockázati tőkealapjának sorvadó brikettgyártó cégébe társult a Millenárison 10,6 milliárdból mélygarázst és parkot építő cég tulajdonosa.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter július 10-én jelentette be, hogy elkezdik a Millenáris-park kivitelezését. A kormány 10,6 milliárd forintért végezteti el a munkát a West Hungária Bau Kft.-vel és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel – írta meg az Átlátszó a hét elején. A tavaly 25 milliárd forintos bevételt elérő West Bau 80 százalékos tulajdonosa Paár Attila, akinek üzleti partnerei között Tiborcz István is megfordult. A miniszterelnök veje 2015-ben adta el a WHB befektetési cégének világítástechnikai részvénytársaságát, az Elios Innovatív Energetika Zrt.-t.
A Millenáris-park másik kivitelezője is a kormánypárt gazdasági hátterének része. A Garage Ingatlanfejlesztő Kft. Szabó Zoltán és felesége cége, székhelye a fővárosi Múzeum utcában, egy palota harmadik emeletén található, ahová Szabó más vállalkozásai is be vannak jegyezve. Ilyen a Brikettgyártó Kft., amelynek székhelye nem a fővárosban, hanem Zalaegerszegen van, de a Múzeum utcai Szabó-vállalkozások postaládáján is olvasható a neve.
A Brikettgyártó Kft.-nek évek óta semmilyen bevétele nincs, 2016-ban 4 milliós negatív eredménnyel zárt. Szabóék 2016 október végén mégis láttak benne lehetőséget, betársultak a céget alapító Brikett Investment Kft.-mellé, amely a Morando Kockázati Tőkealap érdekeltsége. Az alapot működtető Morando Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-ben Tombor András a kisebbségi tulajdonos egyszemélyes cége, az Emptio Investment Kft. révén. Tomborról többek között azt lehet tudni, hogy Habony Árpád egyik hitelezője volt. Ezt a 444 állította a NAV Habonnyal szemben lefolytatott 2015-ös vagyonosodási vizsgálata alapján: Tombor 2009-ben 20 millió forintot adott kölcsön Habonynak 7 éves futamidőre.
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A Brikett Investment Kft. egyike azoknak a cégeknek, amelyekbe mérsékelt sikerrel fektetett a Morando, ez azonban nem okozott végveszélyt az alapkezelőnél, mivel uniós forrásokat használtak el. A Brikett Investmentet az Európai Unió startup vállalkozásokat felkaroló Jeremie-alapjából indították 450 millió forintos közösségi támogatással. A Morandót kifejezetten arra a célra alakították Fidesz-közeli üzletemberek, hogy önrészt tudjanak biztosítani a startupoknak az uniós források lehívásához. (A Brikett Investment taggyűlésein a Morando részéről Gansperger Gyula, az alap vezérigazgatója, a Fidesz legrégebbi gazdasági háttérembereinek egyike írt alá.) A pénzt aztán jellemzően vidéki projektekbe tették, ilyen innovatív befektetés volt a brikettgyártás Fehérgyarmaton.
Hogy az EU nem csinált jó üzletet e befektetéssel, azt a cég mérlegei jelzik. Csak az induláskor, 2012-ben volt pozitív az adózott eredménye, legnagyobb bevétele 2014-ben 1,2 millió forint volt. Az uniós támogatásból biztosított 450 milliós induló tőkét 2015-ben 330 millióra szállították le, ebből 2016-ra 130 millió maradt. A Morando Zrt. 2016-os beszámolójában a Brikett Investmentet 150 millió forintos értékvesztéssel tartja nyilván. A cég működésének abszurditására utal 2016-os beszámolója, amely szerint a brikettgyártás indítása csak 2014-re (!) lesz teljes körű a technológiaváltás miatt.
A Millenárist 10,6 milliárdért építő Garage Ingatlanfejlesztő másik üzleti vonalon is találkozott a kockázati tőkealapot összehozó körökkel. A Gödöllői Üzlet Park Zrt.-ben 2002-2003-ban üzletrésze volt, ekkoriban Szabó igazgatósági és felügyelő bizottsági pozíciót is kapott. Az ipari parkos cég számos tulajdonosváltást élt át, a Lanius Invest Kft.-nél 2007-2011-ben időzött. Ezt a céget azért említjük, mert a Tombor kisebbségi tulajdonában lévő Morando Zrt. többségi tulajdonosának, a Centrál Point Invest Kft.-nek a Lanius a gazdája. Bár Szabó és Tombor nincs közös cégben, de Racskó Zsolt akár kapcsolatot is teremthetett közöttük: ő a Brikettgyártó Kft. és a Brikett Investment Kft. ügyvezetését is elvállalta, egyúttal a Morando Zrt. igazgatóságának is tagja, ahol Tombor 2012. december és 2016. május között volt tag.
A Millenáris-park projekt keretében mélygarázst és parkot létesítenek. Szerettük volna megszólaltatni Szabó Zoltánt, akivel első és váratlan látogatásunk során személyes találkozóban egyeztünk meg, ezt azonban másnap lemondta. Arra hivatkozott, csak a megrendelő adhat tájékoztatást. A megrendelő az állami tulajdonú Millenáris Széllkapu Kft., amely egyszer már nekifutott a beruházásának, de 8,5 milliárd forintnál olcsóbb ajánlatot nem kapott. Ezért májusban a takarékoskodásra hivatkozva le is fújta az egészet, hogy két hónappal később 10,6 milliárdért nem nyilvános eljáráson kiválassza a West Hungária Baut és a Garage Ingatlenfejlesztőt. | https://nepszava.hu/1136085_tiborcz-kozelben-a-millenaris-uzlet | https://web.archive.org/web/20220808014252/https://nepszava.hu/1136085_tiborcz-kozelben-a-millenaris-uzlet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborcz-kozelben-a-millenaris-uzlet | Népszava | hungarian-news | 2017-07-29 13:57:00 | [
"Gansperger Gyula",
"Paár Attila",
"Racskó Zsolt",
"Szabó Zoltán (Garage)"
] | [
"Brikettgyártó Kft.",
"Garage Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Millenáris Széllkapu Kft.",
"Morando Kockázati Tőkealap Kezelő",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [] | [
"háttér",
"támogatás",
"EU",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
50,431 | 300 milliót adott a kormány a nyíregyházi edzőközpontra | Miközben két ellenzéki kerülettől másfél milliárd forintot vontak el, Nyíregyháza focicsapata örülhet. | 300 millió forinttal támogatja a kormány a nyíregyházi focicsapat új edzőközpontjának építését - derül ki egy friss kormányhatározatból. Mindezt azután, hogy az elmúlt két hétben másfél milliárd forintot vontak el két fővárosi ellenzéki vezetésű kerülettől a járványügyi védekezésre hivatkozva.
Az RTL Klub Híradója kereste a kormányt, hogy megtudják, mi indokolta a nyíregyházi sportberuházást, de nem kaptak választ. | https://hvg.hu/itthon/20200510_300_millio_forinttal_tamogatja_a_kormany_a_nyiregyhazi_edzokozpont_epiteset | https://web.archive.org/web/20200917051847/https://hvg.hu/itthon/20200510_300_millio_forinttal_tamogatja_a_kormany_a_nyiregyhazi_edzokozpont_epiteset | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/300-milliot-adott-a-kormany-a-nyiregyhazi-edzokozpontra | HVG | hungarian-news | 2020-05-10 14:43:00 | [] | [] | [
"Bp. IX. kerület",
"Bp. VII. kerület",
"Budapest",
"Nyíregyháza",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"támogatás",
"sport",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
50,432 | Alkotmánybírósághoz fordul a gödi polgármester a kormány húzása miatt | Váratlanul érte őket a kormány áprilisi döntése.
Alkotmánybírósághoz fordul Göd momentumos polgármestere, Balogh Csaba, miután a kormány még áprilisban különleges gazdasági övezetté nyilvánította a Samsung gyár területét.
A Momentum szerint ezzel a kormány Göd területének 20 százalékát vette el a várostól, megakadályozva, hogy a városvezetés érvényesíthesse az emberek érdekeit a nagy kockázatú, vegyi anyagokkal dolgozó üzem megépítésével és működtetésével kapcsolatban. | Alkotmánybírósághoz fordul Göd momentumos polgármestere, Balogh Csaba, miután a kormány még áprilisban különleges gazdasági övezetté nyilvánította a Samsung gyár területét.
A Momentum szerint ezzel a kormány Göd területének 20 százalékát vette el a várostól, megakadályozva, hogy a városvezetés érvényesíthesse az emberek érdekeit a nagy kockázatú, vegyi anyagokkal dolgozó üzem megépítésével és működtetésével kapcsolatban. Balogh korábban azt mondta, ez halálos ítélet a város számára, nem csak a területe, de adóbevételük nagy része is odalett. | https://hvg.hu/itthon/20200510_Alkotmanybirosaghoz_fordul_a_godi_polgarmester_a_kormany_huzasa_miatt | https://web.archive.org/web/20221011101144/https://hvg.hu/itthon/20200510_Alkotmanybirosaghoz_fordul_a_godi_polgarmester_a_kormany_huzasa_miatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/alkotmanybirosaghoz-fordul-a-godi-polgarmester-a-kormany-huzasa-miatt | HVG | hungarian-news | 2020-05-10 14:46:00 | [] | [
"Göd Város Önkormányzata",
"Samsung"
] | [
"Göd",
"Pest megye"
] | [
"önkormányzat",
"jogalkotás",
"nyomásgyakorlás",
"ipari park"
] | [
"Gödi különleges gazdasági övezet"
] |
50,434 | Budavár: félmilliárd hiányzik, feljelentést tettek | Feljelentést tett nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt az I. kerületi önkormányzat új vezetése, jelentette be Gelencsér Ferenc, momentumos alpolgármester sajtótájékoztatón.
Mint elmondta, nemrég vették észre, hogy 500 millió forint hiányzik az önkormányzat vagyonából. Gelencsér elmondása szerint a szálak 2013-ba nyúlnak vissza, ekkor kötött szerződést a korábbi fideszes polgármester, Nagy Gábor Tamás a Széchenyi bankkal: 500 millió forintot kötött le az önkormányzat pénzéből. | Feljelentést tett nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt az I. kerületi önkormányzat új vezetése, jelentette be Gelencsér Ferenc momentumos alpolgármester sajtótájékoztatón.
Mint elmondta, nemrég vették észre, hogy 500 millió forint hiányzik az önkormányzat vagyonából. Gelencsér elmondása szerint a szálak 2013-ba nyúlnak vissza, ekkor kötött szerződést a korábbi fideszes polgármester, Nagy Gábor Tamás a Széchenyi Bankkal: 500 millió forintot kötött le az önkormányzat pénzéből.
A technikai lehetősége megvolt rá, mivel ekkora összeghatárig a városvezetés bizottsági engedély nélkül is rendelkezhetett. Épp ezért Gelencsér szerint az ügylet titokban zajlott: sem a képviselő-testület, sem az érintett bizottság nem tudott róla, és a tranzakció az az évi pénzügyi beszámolóban nem szerepelt.
Az alpolgármester elmondta, hogy 2014-ben, amikor kiderült, hogy a banknak likviditási problémái vannak, Nagy Gábor Tamás nem kimenekítette a pénzt, hanem a bankot választotta a kerület helyett. Gelencsér ennek alátámasztására egy korábbi hivatalos levelet olvasott fel, amit Nagy Gábor Tamás írt Varga Mihály miniszternek, amiben leírja, hogy nem utaltatják vissza a pénzt a kerületnek, mert azzal pániklavinát indítanának el és megrendülne a bizalom az állami bankban.
Nagy Gábor Tamás volt polgármestert keressük az ügyben, amint sikerül elérni, frissítjük a cikket.
Nagy Gábor Tamás reakciója az I. kerületi Fidesz közösségi oldalán jelent meg. Eszerint mivel V. Naszály Márta polgármester korábban két cikluson keresztül a kerület képviselő-testületének tagja volt, tudnia kellett arról a Széchenyi Bankban lekötött 500 millió forint értékű betétről. Az Önkormányzat pénzügyi tartalékairól, a lekötésekről, futamidejükről és várható kamatbevételeiről minden költségvetési rendelet módosításakor, elfogadásakor és a zárszámadásokban is tájékoztatást kapott a testületet. A bank csődjekor kialakuló helyzet mind a szakbizottság mind a képviselő-testület előtt ismertetve volt, a követelésünk behajtása érdekében minden lehetséges jogi eszközt igénybe vettek.
Az válasz szerint az önkormányzat szigorú pénzügyi és jogi szabályzatának megfelelően a lekötések elhelyezése előtt 3 banktól kért ajánlatot, minden esetben a Széchenyi Bank ajánlotta a legmagasabb kamatot. A lekötés minden mozzanata ésszerű és jogszerű volt. A bank közelgő csődjéről előzőleg semmilyen információval nem rendelkezett az önkormányzat, a lekötések napi szintű nyilvántartása, a bankokkal való kapcsolattartás az akkori pénzügyi igazgató feladata volt. Sajnos nem a Budavári Önkormányzat volt az egyetlen, amelyik lekötését egy-egy bank csődje elnyelte, tették hozzá. Végül közölték: V. Naszályi Márta jelenlegi polgármester első döntései között magához vonta a 2015 óta bizottsági hatáskörbe tartozó pénzügyi lekötésekről való döntés jogát és ugyanazt a volt pénzügyi igazgatót alkalmazta tanácsadójának, aki a Széchenyi Bankos lekötések felelőse volt.
Mint arról beszámoltunk, a becsődölt Széchenyi Bank „ügyfeleit ért kellemetlenségek miatt” 2015-ben maga a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kért elnézést. | https://index.hu/belfold/2020/05/13/budavar_felmilliard_hianyzik_feljelentes_tettek/ | https://web.archive.org/web/20201021163106/https://index.hu/belfold/2020/05/13/budavar_felmilliard_hianyzik_feljelentes_tettek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/budavar-felmilliard-hianyzik-feljelentest-tettek | Index | hungarian-news | 2020-05-13 12:06:40 | [
"Nagy Gábor Tamás"
] | [
"Budapest Főváros I. kerület Önkormányzata (Budavár)",
"Széchenyi Bank"
] | [
"Bp. I. kerület",
"Budapest"
] | [
"csődbűntett",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"bankok - pénzintézetek"
] | [
"Széchenyi Bank-ügy"
] |
50,435 | Több mint félmilliárdért építhet tanuszodát a Seszták Miklós üzleti körébe tartozó vállalkozó | A nyíregyházi Mikucza-család cégei rendre felbukkannak nagyösszegű beruházások körül, most épp egy uszoda kivitelezésére nyertek több százmillió forintot az MHM Product Kft.-vel. A család cégei különösen Kisvárdán, Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter városában sikeresek. | Az MHM Product Kft. nyerte a cigándi tanuszoda építésére kiírt tendert – derült ki a közbeszerzési értesítőből.
A kft. feladata lesz Cigándon, a Fő utcában egy két tanmedencés, fedett uszoda létrehozása a kapcsolódó uszodatechnológiai, környezetrendezési, külső közműépítési munkákkal, továbbá a nem jogerős használatbavételi engedély megszerzésével együtt.
A meghívásos kiírásra összesen hat ajánlat érkezett, az MHM olyan cégek előtt lett befutó, mint Nyírépszer vagy épp a stadionépítési piacon hasító, felcsúti fiókteleppel is rendelkező Pharos 95 Sportpályaépítő Kft.. A beruházás nettó 626 millió forintból valósulhat meg.
A tendernyertes MHM Kft.-nek nem szokatlan a siker: az elmúlt években számos közbeszerzést húzott be – egy jelentős részüket Kisvárdán, Seszták Miklós volt miniszter városában. Tavaly például csak útfelújításra, illetve buszöböl- és útépítésre nyertek 336 millió forintot a településen, de korábban a sportszálló építésével is őket bízták meg a Nyírépszer Hungária Kft-vel konzorciumban 1,9 milliárd forintért.
Kisvárda egyébként a beruházások egyik epicentruma, mesés fejlődéséről ebben a cikkben számoltunk be:
Drónfelvétel: megnéztük a kisvárdai NER-Disneylandet
Budapestről három óra autóval az ukrán és szlovák határ közelében fekvő Kisvárda. A kisváros nemhiába vívta ki magának a „kelet Felcsútja” címet: amíg a kisvárdai kötődésű Seszták Miklós 2014-től 2018-ig Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere volt, több mint 20 milliárd forint közpénz érkezett a városba. [caption id=
Az MHM kültéri díszletépítési munkálatokat is végzett a Kisvárdai Várfürdő Fejlesztő Nonprofit Kft. részére 294 millió forintért, de a „Nyíregyházi Szakképzési Centrum Bánki Donát Műszaki Középiskolája és Kollégiuma energetikai korszerűsítése” című pályázaton is 142 millió forintot nyert. Ezt megelőzően a Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság létesítményeinek építésében is szerepet kaptak – szintén több százmillió forint értékben. És még folytathatnánk a sort.
Seszták Miklós alakja sejlik fel a háttérben
A budapesti székhelyű cég 2018-ban 1,2 milliárdos, míg 2017-ben 1,4 milliárd forintos forgalmat bonyolított, tulajdonosai pedig 50-50 százalékban Mikucza László és Mikucza László Zsolt. A két név (kiegészülve a korábbi tulajdonos Mikucza Tamáséval) sokaknak ismerősen csenghet.
Az MHM-ben 2017 szeptemberéig tulajdonos Mikucza Tamás az alapítója például a nyíregyházi székhelyű Alkossunk Várost Alapítványnak, amely a Kisvárdán népszerű, Seszták Miklós és nagynevű szponzorok (Mol, OTP, Hell) által támogatott LeszFesztet szervezi évek óta. De az Alkossunk Várost az építtetője a kisvárdai ökofilm-parknak is, amely még az OLAF érdeklődését is felkeltette, és közvetve ők a felelősei a szabolcsveresmartoni luxus-teniszakadémiának, valamint a Rétközi-tó köré épülő intézmények kivitelezésének is.
A HVG egy tavalyi cikkében rámutatott, hogy Mikucza Tamás volt felesége, Mikucza-Horváth Ágnes résztulajdonosa a szintén nyíregyházi Nyír-Komplett Kft.-nek, amely „a polgármesteri hivatal és könyvtár felújításától a konferenciaközpont-építésén át a sétálóutca térkövezéséig több százmillió forintnyi építési munkát nyert el az utóbbi években Seszták Miklós városában”.
A lap arról is beszámolt, hogy a kormány egy idősek és rászorulók elhelyezését biztosító, Kárpát-medencei speciális elhelyezési központ nevű intézmény kialakítására biztosított 2,5 milliárd forintot, amelynek kedvezményezettje a Határok Nélküli Gyógyításért Nonprofit Kft., és amelynek vezetői között a Mikucza-család több tagja is megtalálható.
Azonban nemcsak Mikucza Tamás, de Mikucza László Zsolt neve is többször felbukkant a hírekben, például akkor, amikor 2018-ban tulajdont szerzett a Kelet-Rest Kft.-ben, amellyel megvásárolta a nyíregyházi Erzsébet hotelt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egyik árverésén. Akkor a Magyar Nemzet derítette ki földhivatali adatokból, hogy az 55.800 négyzetméteres ingatlanra mindössze egyetlen vevő, a Kelet-Rest tett ajánlatot 1,072 milliárd forintért. Mindezt úgy, hogy a kft-nek 2016-ban négymillió, 2015-ben pedig mindössze 1,2 millió forintnyi árbevétele volt, és munkavállalót sem foglalkoztatott.
Mivel Seszták Miklós neve szinte teljesen egybefonódott Kisvárdáéval, és 2018-ban még ő volt Magyarország 15. legbefolyásosabb személye, és jelenleg is országgyűlési képviselő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, nehezen elképzelhető, hogy semmilyen kapcsolata nincs a városában és annak környékén közpénzmilliárdokat elnyerő cégek vezetőivel.
Orbánnal nótázó, offshore-barát képviselőből fejlesztési miniszter: Seszták Miklós pályaképe
Bár az az uniós pályázat, amelyben érintett, az Európai Unió csalás elleni hivatala szerint is korrupciógyanús, Seszták Miklós 2014-től fejlesztési miniszter lehet. Egy vidéki ügyvédből lett politikus figyelemreméltó karrierje. Orbán Viktor több mint egy hónappal a választások után végre megnevezte miniszterjelöltjeit. A listán felbukkant Seszták Miklós neve, aki a kormányfő a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium élére szánt.
Fotó: Seszták Miklós a Rétközi-tó fejlesztésén. Forrás: Seszták Miklós Facebook oldala
A cégadatokat az Opten Kft. biztosította. | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/05/13/tobb-mint-felmilliardert-epithet-tanuszodat-a-sesztak-miklos-uzleti-korebe-tartozo-vallalkozo/ | https://web.archive.org/web/20230330112112/https://atlatszo.hu/kozugy/2020/05/13/tobb-mint-felmilliardert-epithet-tanuszodat-a-sesztak-miklos-uzleti-korebe-tartozo-vallalkozo/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-felmilliardert-epithet-tanuszodat-a-sesztak-miklos-uzleti-korebe-tartozo-vallalkozo | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-05-13 12:17:00 | [
"Horváth Ágnes (Mikucza)",
"Mikucza László",
"Mikucza László Zsolt",
"Mikucza Tamás",
"Seszták Miklós"
] | [
"Alkossunk Várost Alapítvány",
"Határok Nélküli Gyógyításért Nkft.",
"Kelet-Rest Kft.",
"MHM Product Kft.",
"Nyír-Komplett Kft."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Cigánd",
"Kisvárda",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"közbeszerzés",
"sport",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
50,436 | Megszólalt Bige László a vesztegetési vádról | Vesztegetés miatt vádat emeltek Bige László ellen és börtönnel fenyegetik. Aki azt gondolná, hogy Magyarország egyik leggazdagabb embere akart megvesztegetni valakit, téved. Másvalaki állította, hogy ő vesztegette meg Bige Lászlót – igaz, nem kapott érte semmit –, a hatóságoknak pedig a jelek szerint nem tűnik fel, hogy mennyire is nonszensz ez. | Elfelejtették, hogy nem alkalmazott vagyok, akit meg lehet vesztegetni, hanem én vagyok a tulajdonos, akit a saját pénze ellenében nem lehet megvesztegetni - mondta Bige László nagyvállalkozó a Napi.hu-nak, miután a Nyíregyházi Járási Ügyészség vádat emelt ellene vesztegetés miatt.
A vád nevetséges és megalapozatlan, ez is része annak az összefüggő támadásnak, amely folyik ellenünk - fogalmazott Bige László. Véleménye szerint látványosak az érdekeltségében lévő Bige Holding Csoport - amelybe a Nitrogénművek Zrt. is tartozik - cégei elleni, hatósági intézkedések. Úgy véli ugyanakkor, hogy mindez csak részben irányul ellene, ezért inkább a családja, a gyerekei elleni fenyegetésekről van szó.
Az üzletember - aki A 100 leggazdagabb 2019 kiadvány szerit 170 milliárd forint becsült vagyonnal az ötödik legmódosabb magyar - szerint a szolnoki vegyi üzem elleni, lényegében indokolatlan hatósági fellépéstől kezdve - amelyet a Bige Holding Kereskedelmi és Termelő Kft. működtet - a szintén a cégcsoportba tartozó NZrt.-Trade Kft. is a hatóságok célkeresztjébe került a Nitrogénművek Zrt. két vezetőjével együtt. Utóbbi kapcsán a vád kezdetben sikkasztás volt, ami a két munkavállaló gyanúsítottkénti kihallgatása során hűtlen kezelésre változott - miközben leértékelt műtrágya értékesítése van a háttérben. Folyamatban van továbbá egy versenyhivatali eljárás a hazai műtrágyaszektor szerződési és értékesítési gyakorlatáról 2011 óta, amelyben nemcsak a Bige László érdekeltségében lévő gazdasági társaságok az érintettek.
Az is izgalmas volt, amikor szerinte eléggé átlátszó módon, egy bizonyos Csizma László a Nitrogénművek Zrt. legutóbbi nemzetközi kötvénykibocsátása előtt vádaskodó levelet küldött szét a kibocsátó bankok vezetőinek, ügyvédi irodáknak és hedge fundoknak. Nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy a kötvénykibocsátást meghiúsítsa, ami nem sikerült. A levél magasabbra emelte a finanszírozási költségeket , de a külföldi reakció inkább hitetlenkedés volt a támadás alacsony színvonala miatt - mondta ennek kapcsán Bige László. Elmondása szerint néhány bankvezető felhívta és kérdezte, hogy miért ír valaki ilyen levelet, anélkül, hogy annak állításait dokumentumokkal alátámasztaná.
A friss ügyben Bige Lászlót is feljelentették, mégpedig vesztegetés miatt. Csakhogy a feljelentés szerint nem ő vesztegetett volna meg valakit, hanem őt vesztegették meg - pár tíz millió forinttal.
A 24.hu úgy tudja, hogy az ügyészség szerint Bige megállapodott egy vállalkozóval abban, hogy több ezer tonna terméket ad át neki, a forgalmazó azt a piaci árnál olcsóbban, részben számla nélkül értékesíti, az összeget pedig átadja a milliárdosnak. Aki cserében vállalta, hogy a vállalkozónál letétbe helyezett terméket később minőségi kifogásra hivatkozva leértékeli, így a forgalmazó is haszonhoz juthat. Mindez 2010-ben történt, amikor az ügyészség szerint a terméket készpénzért, számla nélkül értékesítő vállalkozó 135 millió forintot csorgatott vissza Bigének, amivel saját cégének nem számolt el.
Bige László ugyanakkor nem igazán érti, neki mi köze van ahhoz, hogy valaki a tőlük hivatalosan megvett árut számla nélkül adta el. Véleménye szerint ennek nincs más értelme, minthogy zaklassák, meghurcolják. Azt is aggályosnak tartja, hogy valaki tíz év után bejelenti, hogy állítólag valakit megvesztegetett, vádalkut köt. | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/bige-laszlo-szerint-nevetseges-es-komolytalan-a-vesztegetesi-vad.706115.html | https://web.archive.org/web/20210505224246/https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/bige-laszlo-szerint-nevetseges-es-komolytalan-a-vesztegetesi-vad.706115.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszolalt-bige-laszlo-a-vesztegetesi-vadrol | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2020-05-13 15:33:00 | [
"Bige László"
] | [
"Bige Holding Kft."
] | [] | [
"háttér",
"vesztegetés",
"vegyipar",
"nyomásgyakorlás"
] | [
"Bige László vesztegetési ügyei"
] |
50,437 | AB: mindeki fordulhasson bírósághoz, akinek nem adnak ki nyilvános adatot | Mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet valósított meg az Országgyűlés, mert a mostani törvény szerint nem fordulhat bírósághoz az, akinek nem adják ki egy cég nyilvánosnak tekinthető adatát – ezt mondta ki az Alkotmánybíróság.
Egy magánszemély indított pert, aki közérdekű adatigénylést adott be egy európai uniós forrásból finanszírozott útépítési projekt részletei iránt. | Egy magánszemély indított pert, aki közérdekű adatigénylést adott be egy európai uniós forrásból finanszírozott útépítési projekt részletei iránt. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. magántulajdonban álló építőanyag-eladó cégekkel is szerződött, ez utóbbi szerződések adataira vonatkozott az adatigénylés. Csakhogy kiderült: magáncégek esetében a mostani jogszabály szerint nem lehet bírósággal kikényszeríttetni az adatközlést, csak „közfeladatot ellátó” szervezet esetén. Egy vállalkozás esetében legfeljebb „a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárását” lehet kezdeményezni, ami a cégbíróság, ennek pedig nincs értelme, hiszen a cégbíróságnak nincs ilyen hastásköre.
Az Alaptörvény viszont azt mondja: „A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával.” Márpedig az uniós pénz is közpénz, amelyből például a panaszos érdeklődését kiváltó (meg nem nevezett) kőszállító céget fizetik. Ezért a pert tárgyaló bíróság kérte az Alkotmánybíróság véleményét.
A testület pedig 8:6 arányban úgy döntött, hogy a mostani szabályozás nincs rendben. Nem a jelenlegi törvény szövege hibás, hanem hiányzik belőle valami: az országgyűlésnek ez év végéig úgy kell módosítania az információszabadság-törvényt, hogy „az adatigény minden tájékoztatásra kötelezettet illetően bíróság előtt érvényesíthető és kikényszeríthető legyen”, tehát akár magánvállalkozásokat is lehessen perelni. | https://hvg.hu/itthon/20200501_alkotmanybirosag_nyilvanos_addat_mulasztasos_alkotmanysertes | https://web.archive.org/web/20220614015506/https://hvg.hu/itthon/20200501_alkotmanybirosag_nyilvanos_addat_mulasztasos_alkotmanysertes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ab-mindeki-fordulhasson-birosaghoz-akinek-nem-adnak-ki-nyilvanos-adatot | HVG | hungarian-news | 2020-05-01 15:38:00 | [] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"jogalkotás",
"mulasztás",
"adatigénylés"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.