news_id
int64 1
62.8k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 214
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
62,667 | Kiengedik a börtönből Czeglédy Gergőt, Óbuda volt alpolgármesterét | Kiengedik a letartóztatásból a volt óbudai alpolgármestert, miután a bíróság bűnügyi felügyeletbe helyezte – tudta meg a Magyar Nemzet. Czeglédy Gergőt tavaly júniusban tartóztatták le, a nyomozó hatóság Kiss László polgármesterrel együtt vesztegetéssel gyanúsítja a III. kerületi korrupciós botrányban. | Czeglédy Gergő bűnügyi felügyeletbe helyezését rendelte el a bíróság, így megszüntetik a volt alpolgármester letartóztatását - közölte megkeresésünkre a Fővárosi Törvényszék. Korábban az ügyészség is ezt az enyhébb kényszerintézkedést kezdeményezte, erről született ma döntés.Ismert, a volt óbudai alpolgármestert még tavaly júniusban vették őrizetbe, majd tartóztatták le, százmilliós korrupcióval gyanúsítják.Nem sokkal később, tavaly augusztus közepén a polgármester, Kiss László kezén is kattant a bilincs, ugyancsak vesztegetés gyanúja miatt. A bíróság vele kapcsolatban nemrég úgy döntött, hogy májusig börtönben marad. Mindketten határozottan tagadják, hogy bűncselekményt követtek el és visszautasítják az ügyészségi gyanúsítást.Ahogy arról már többször beszámoltunk , a történet szálai több évvel korábbra vezetnek vissza.A közvélemény elsőként Anonymous felvételei révén találkozhatott az üggyel néhány éve.Az álarcos alak többek között közzétette azt a rejtett kamerás felvételt, amin látható, hogy vélhetően korrupciós pénzeket számolnek egy autóban.A felvételeken jól kivehető, ahogyan az összegeket papírzacskóba tették. Az álarcos alak tájékoztatása szerint a III. kerületi önkormányzat megbízásaiból visszaosztott pénzről volt szó.Az ügyben eljárás indult, az első gyanúsítottakra múlt év márciusában csaptak le, majd az érintettek köre tizennyolc főre bővült. A gyanúsítások túláratott és fiktív szerződésekről, százmilliós kenőpénzek visszaosztásáról szólnak. | https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/03/kiengedik-a-bortonbol-czegledy-gergot-obuda-volt-alpolgarmesteret | https://web.archive.org/web/20250321015025/https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/03/kiengedik-a-bortonbol-czegledy-gergot-obuda-volt-alpolgarmesteret | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiengedik-a-bortonbol-czegledy-gergot-obuda-volt-alpolgarmesteret | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2025-03-19 13:49:37 | [
"Czeglédy Gergő",
"Kiss László"
] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"ítélet/döntés"
] | [
"Fiktív szerződések a III. kerületi önkormányzatnál"
] |
62,668 | "Több bűncselekmény gyanújával" feljelentést tett a Számvevőszék az MNB-alapítványok gazdálkodása miatt | Átláthatatlan cégháló, magántőkealapok, 100 milliárdos nagyságrendű veszteség: 370 oldalas jelentést készített a Számvevőszék a Matolcsy György vezette MNB alapítványainak gazdálkodásáról. | Három, a Magyar Nemzeti Bankot érintő jelentést tett közzé szerdán az Állami Számvevőszék. Az ÁSZ honlapján publikált jelentések a Magyar Nemzeti Bank működésének, az MNB-hez és Matolcsy György volt jegybankelnökhöz szorosan kötődő Neumann János egyetem működésének, valamint az MNB Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványának működésének vizsgálatával foglalkoztak.A legtöbb problémát a legterjedelmesebb, az alapítványi gazdálkodásról szóló 373 oldalas jelentés sorolta fel. Ennek a dokumentumnak a legfontosabb állítása:"Az ÁSZ az ellenőrzés során a feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg, ezért az ÁSZ tv. 30. § (1) bekezdése alapján az ügyészségen feljelentést tett."Ezt a mondatot egy három és féloldalas összefoglaló előzi meg, ennek számos fontos állítása, a feltárt súlyos hiányosságok listája már hétfőn napvilágot látott.A most már nyilvános jelentés főbb állításai:az MNB 2014-ben 266,4 milliárd forinttal létrehozta a Pallas Athéné alapítványokat, amik 2019-ben összeolvadtak.Az alapítványok 2015-ben létrehozták az Optima Befektetési Zrt.-t a vagyon kezelésére, a befektetési döntések előkészítésének támogatására.Az Optima egyéb forrásbevonások eredményeként közel 500 milliárd forintnyi, jelentős részben (407 milliárd forint) közpénzből származó vagyonért felelt.A vagyonkezelést, a befektetéseket azonban "egy lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő, közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok és magántőkealapok által alkotott cég- és befektetési struktúrán (Optima-csoport) keresztül hajtotta végre". A jelentés szerint ebből sok milliárd forint Matolcsy György fiának környezetéhez, Matolcsy Ádám baráti társaságához került.A cég 2021-ben 255,8 milliárd forint, 2022-ben 278,5 milliárd forint, míg 2023-ban 279,1 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényeket, de mivel azok a valós piaci értéknél magasabb összeggel szerepeltek a könyvekben, csak ez akár 150 milliárdos veszteséget okozhatott az alapítványoknak.Az MNB menedzsmentje az alapító kontrollt egészen 2024-ig nem gyakorolta érdemben az alapítványok és a vagyonkezelő cég fölött.Az Optima Befektetési Zrt. 2021-ben még 116 milliárd forint adózott eredményt ért el, de ez 2022-re 4,2 milliárd forintra, majd 2023-ra mindössze 3,2 milliárd forintra csökkent, és 2024-re "a fizetésképtelenség fenyegetővé vált" a cégnél. | https://444.hu/2025/03/19/tobb-buncselekmeny-gyanujaval-feljelentest-tett-a-szamvevoszek-az-mnb-alapitvanyok-gazdalkodasa-miatt | https://web.archive.org/web/20250319200159/https://444.hu/2025/03/19/tobb-buncselekmeny-gyanujaval-feljelentest-tett-a-szamvevoszek-az-mnb-alapitvanyok-gazdalkodasa-miatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-buncselekmeny-gyanujaval-feljelentest-tett-a-szamvevoszek-az-mnb-alapitvanyok-gazdalkodasa-miatt | 444 | hungarian-news | 2025-03-19 18:56:30 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Neumann János Egyetem",
"Optima Befektetési Zrt.",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)"
] | [] | [
"rokonok",
"gazdálkodás",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [] |
62,669 | A közpénzjelleg nem veszett el, a közpénz igen: vagyon elleni bűncselekményt gyanít az ÁSZ Matolcsy jegybanki alapítványánál | Kérdésünk az Állami Számvevőszék közölte: vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt tettek feljelentést ismeretlen tettes ellen. A terjedelmes ÁSZ-jelentésből úgy tűnik, több százmilliárdos közpénzvagyont égetett el a mára a fizetésképtelenség szélére sodródott MNB-alapítvány és annak vagyonkezelője. | A jegybanki alapítványok által 2014-ben kapott 266 milliárd forintnyi közvagyon feltehetően az utolsó fillérig elveszett, az egykori hat alapítvány jogutódja, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) a fizetésképtelenség szélén van.Az alapítvány vagyonkezelője, az Optima Befektetési Zrt. szintén közel van a fizetésképtelenséghez.Százmilliárdos veszteségeket okoztak az Optima külföldi cégvásárlásai, amely egyikéről, a lengyel GTC megvételéről a PADME kuratóriumának négy és fél órája volt dönteni.Matolcsy György jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, Somlai Bálint a cégein keresztül több tízmilliárd forintnyi megbízást kapott ebben az időszakban a PADME-Optima körtől.A PADME-Optima hálózat elmúlt évekbeli működéséről 373 oldalas jelentést készítő Állami Számvevőszék lapunk kérdésre közölte: vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanújával tett feljelentést az ellenőrzés során feltárt tények miatt.Mióta a Matolcsy György vezette jegybank 2014-ben létrehozta, majd 2019-ben a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványba (PADME-ba) összeolvasztotta alapítványait, egy nagyon összetett, valószínűleg szándékosan átláthatatlan és megfelelő kontrollrendszer nélkül működő vagyonkezelői céghálózat közreműködésével több százmilliárd forintnyi közpénz égett el, és a számvevők szerint bűncselekmények gyanúját felvető döntések nyomán keletkezett súlyos veszteségek miatt 2024-re a PADME és annak vagyonkezelője, az Optima Befektetési Zrt. is a fizetésképtelenség szélére sodródott.Egyetlen, bár meglehetősen hosszú és összetett mondattal így lehet összefoglalni azt a 373 oldalas jelentést (pdf-ben itt érhető el), amelyet szerdán tett közzé az Állami Számvevőszék. Igaz, az akkor még csak tervezet formájában lévő jelentés már néhány nappal a hivatalos közzététele előtt megjelent a sajtóban. A Direkt36 hétfőn tett közzé egy átfogó cikket a birtokába került dokumentum alapján arról, hogy milyen egészen durva hiányosságokat és komoly veszteségeket találtak a számvevők az alapítványnál és a rá épült céghálózatnál.A szerdán publikált jelentésnek, miközben a főbb állításai megegyeznek a korábban megjelenttel, volt egy egészen komoly újdonsága. Az Állami számvevőszék ugyanis azzal a megjegyzéssel tette közzé a dokumentumot, hogy "az ÁSZ az ellenőrzés során a feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg, ezért az ÁSZ tv. 30. § (1) bekezdése alapján az ügyészségen feljelentést tett" (19. oldal, az Összefoglaló vége). Miután megkérdeztem az ÁSZ-t, hogy pontosabban hány bűncselekményt jelent a "több" számnév ebben a mondatban, és hogy mik lehettek azok a bűncselekmények, az ÁSZ sajtó azt a választ adta:"Az Állami Számvevőszék a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és a Neumann János Egyetemért Alapítvány ellenőrzése során feltárt tények alapján ismeretlen tettes ellen tett feljelentést vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt."A feljelentéssel kapcsolatban küldtünk kérdéseket a Központi Nyomozó Főügyészségnek is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy "a megkeresésében megjelölt adatokkal a Központi Nyomozó Főügyészségre feljelentés nem érkezett" (ezután kérdeztük a Legfőbb Ügyészséget is, onnan a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz). Egyelőre szintén nem válaszolt az MNB, amely új, idén március 1-jén hivatalba lépett vezetésétől többek között azt kérdeztük: tervez-e a jegybank vagyon-visszaszerzési lépéseket.A jelentés és a kérdésünkre adott számvevőszéki válasz alapján az körvonalazódik, hogy az alapítványi vagyon kezelésére létrehozott cég, az Optima Befektetési Zrt., illetve az Optima-csoport kockáztatta, illetve részben elvesztette a rábízott alapítványi - a csodálatos Kósa Lajos-i magyarázkodás ellenére közpénzjellegét nem elvesztett - közvagyont különböző gazdasági döntésekkel, így többek között azzal, hogy több százmilliárd forint értékben fektetett be két külföldi, egy lengyel és egy svájci ingatlanos cégbe. A számvevők megállapításai alapján összeszedtük az alapítványi gazdálkodás és vagyonkezelői működés leginkább visszásnak tűnő pontjait, illetve a történet intézményi és magánszemély-főszereplőit. A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány gazdálkodásának ellenőrzése – így szól az ÁSZ-jelentés címe, ám ahhoz képest, hogy egyetlen alapítványról van szó, egész céghálót kellett a számvevőknek vizsgálniuk. Még nem egy, hanem hat Pallas Athéné alapítványa volt az MNB-nek, amikor azok 2015-ben létrehozták az Optima Zrt.-t, hogy az kezelje a vagyonukat, támogatást nyújtson nekik könyvelési, számviteli, jogi és kommunikációs téren, továbbá „befektetési döntéseik előkészítésében és az alapítványok tulajdonában álló épületek üzemeltetésében, fejlesztésében. Az Optima Befektetési Zrt. vállalt feladata, »hogy az alapítványi vagyont olyan biztonságos megoldással fektesse be, amellyel magas hozamot ér el«” – idézi az ÁSZ-jelentése.Az, hogy 2019 után egyetlen alapítvány maradt (PADME) és egyetlen vagyonkezelő volt (Optima Zrt.), látszólag leegyszerűsítette a dolgot. Valójában azonban az ÁSZ-ellenőrzés idejére így nézett ki az alapítvány legalább részbeni érdekeltségébe tartozó cégek és befektetési alapok hálózata, illetve az egyes intézmények és szervezetek legfontosabb döntéshozóinak névsora:A PADME érdekeltségébe tartozó cégek és befektetési alapok struktúrája az ÁSZ-jelentés szerintA PADME érdekeltségébe tartozó cégek és befektetési alapok struktúrája az ÁSZ-jelentés szerint Grafika: Állami SzámvevőszékEbből az átláthatatlannak tűnő – és a magántőkealapok megjelenésével valóban átláthatatlanná tett tulajdonú – szervezeti struktúrából végül a számvevőszék 16 különféle céget, alapítványt és közintézményt emelt ki felsorolásszerűen. Köztük van a lengyelországi érdekeltségű GTC-csoport több vállalata, a svájci Ultima Capital S.A. és az annak részvényeit birtokló Alpine 2 SCSp (luxemburgi jog szerint bejegyzett „különleges betéti társaság”, ahogy az ÁSZ írja), valamint az MNB-Ingatlan Kft. és a Budapesti Metropolitan Egyetem is.Van továbbá a történetnek néhány olyan szereplője, akik a fenti ábrán nem szerepelnek, hiszen nem voltak tulajdonosi-érdekeltségi viszonyban a PADME–Optima hálózat egyetlen szereplőjével sem, ám a jelentésben többször visszaköszön a nevük. Az egyik ilyen szereplő a Raw Development Kft. – a neve közel hússzor szerepel a jelentésben –, a másik pedig a cég tulajdonosa, Somlai Bálint, aki emellett történetesen a volt MNB-elnök Matolcsy György fiának, Matolcsy Ádámnak a régi jó barátja. Az ő teljes neve egyszer sem fordul elő a dokumentumban, de a Somlai név csaknem harmincszor a Somlai Property Kft., Somlai Invest Kft. és Somlai Desing Studio Kft. cégnevek miatt – ezek szintén Somlai Bálinthoz kötődő vállalkozások (az ő, illetve az anyja nevén lévő cégek).A Somlai-cégekkel csak a balatonakarattyi BOKK-beruházás miatt 13,8 milliárd forintnyi szerződést kötöttek a jelentés VI. melléklete szerint (76. oldal). A budai Várban épült Burg Hotelnél hasonlóan megkerülhetetlen szereplővé váltak a Somlai-cégek: a szerződések összértékének 99 százalékára, 8,5 milliárd forintra szerződött le az MNB alapítványi céghálója Matolcsy Ádám barátjának érdekeltségébe tartozó cégekkel.Ennek a körnek a felemelkedéséről korábban videót is készítettünk.ForrásEmellett az Optima által megvett lengyel ingatlanvállalat, „a GTC S.A. hazai projektcégei által befogadott számlák – NAV adatok – alapján azt is megállapítottuk, hogy a társaságok a tervezési, építészeti, kivitelezési munkákat több Mrd Ft összegben (a projektcégek által befogadott számlák bruttó értéke 2022-ben 6,5 Mrd Ft, 2023-ban 16,6 Mrd Ft, 2024. első félévében 8,7 Mrd Ft volt) ugyanazzal a partnerrel, a Raw Development Kft.-vel végeztették, hasonlóan az Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft.-hez, melynél piaci versenyt korlátozó gyakorlat gyanúját tárta fel az ellenőrzés”. Vagyis a Raw a GTC révén további csaknem 32 milliárd forintnyi megbízáshoz jutott az utóbbi három évben.Nem csoda, hogy Somlai cégének a gazdálkodása 2019 után olyan repülőrajtot vett, hogy arról Nagy Márton – aki egyébként 2015-2020 között az MNB alelnöke volt – ez év elején még csak álmodik.ForrásAz igazi közpénzégetést azonban nem a Raw-hoz került tízmilliárdok jelentették (Somlai cégét egyébként maga az MNB is előszeretettel szerződtette, őket bízták meg például a Szabadság téri épület 54 milliárdosnak indult, de 80 milliárdosra duzzadt költségvetésű felújításával). Sokkal inkább az, ahogyan a PADME-vagyonkezelő Optima Befektetési Zrt. vagyonkezelte a rábízott százmilliárdokat.Az MNB 2014-ben 266,4 milliárd forinttal hozta létre a Pallas Athéné alapítványokat, de az Optima ennél sokkal nagyobb vagyon fölött diszponált, amelyhez kötvényjegyzéssel jutott. A PADME „a rendelkezésére bocsátott vagyon meghatározó részét a 2020. évben a kizárólagos érdekeltségébe tartozó Optima Befektetési Zrt. 20 éves lejáratú kötvényébe fektette be” (16. oldal), aminek az értéke 279,1 milliárd forint volt. De emellett 127,5 milliárd forintnyi Optima-kötvényt jegyzett le a Neumann János Egyetemért Alapítvány is – az alapítvány vezetésének Matolcsy rokonai és exkollégái mellett Lezsák Sándor is tagja, írta meg a Kecsup –, vagyis a cég összesen nagyjából 407 milliárd forintnyi közpénzből származó vagyont kezelt (a teljes vagyon, amivel gazdálkodott, elérte az 500 milliárd forintot egy 170 millió eurós banki hitel felvételének köszönhetően).Az alapítványi vagyon vállalati kötvénybe fektetése akár jó ötlet is lehetett volna. Ha például azok a kötvények az akkor inflációt legalább elérő hozamot fizettek volna, vagyis megőrzik a vagyon reálértékét. Netán magasabbak is annál, tehát reálhozamot produkálnak. Ehhez képest az Optima által kibocsátott kötvénynek „a kibocsátó által utólag megállapított kamata a 2021-2023. közötti időszakban 0,12-0,96% volt, ami a mértékadó kockázatmentesként elfogadott kamatok töredékét jelentette, ezen tény a kötvény kapcsán már önmagában jelentős értékvesztési összeg elszámolást alapozott volna meg”. Vagyis abban az időszakban, amikor az éves infláció 5,1 százalék (2021), majd 14,6 százalék (2022), végül 17,6 százalék (2023) volt, az Optima az általa kezelt közvagyon után 1 százalékot sem elérő kamatot fizetett.Az ÁSZ szerint kisebb kockázatvállalással, alacsony kockázatú pénzpiaci alapokba vagy ingatlanalapokba történő befektetéssel 36-55 milliárd forinttal több lett volna a PADME vagyonnövekménye. De ennél is továbbmennek a számvevők, amikor a jelentésben azt írják: „az elmaradt haszon és az értékvesztés révén a vagyon értékében 2023., illetve 2024. év végére akár 150-200 Mrd Ft különbség is adódhatott” (41. oldal).Ez elképesztő reálveszteség volt – a magánnyugdíj-pénztári rendszert 2011-ben Matolcsy gazdasági minisztersége idején ennek töredékének ürügyével számolta fel a kormány –, de nem csak ez vele a baj. Tavaly januárban ugyanis az is kiderült, hogy bár az Optima mindkét alapítvány, tehát a PADME és az NJE Alapítvány felé azt kommunikálta, hogy ezek likvid befektetések, „azonban 2024. januárban, amikor az NJE Alapítvány a kötvények eladási jogát érvényesíteni kívánta, azt az OPTIMA Befektetési Zrt. nem tudta teljesíteni”.A számvevőszék szerint a PADME „tényleges felelősséggel rendelkező kurátorai nem gondoskodtak megfelelő kontrollrendszer kialakításáról” az Optima befektetéseit illetően. A kuratórium ráadásul néha egészen extrém körülmények között hozott döntéseket nagyszabású üzleti tranzakciókról, így a legtöbb közpénzt elégető GTC-ügyletről is. Az Optima ugyanis 2020 tavaszán, nem sokkal a covid-járvány kitörése után elrendelt korlátozások idején kezdeményezte a lengyel GTC-csoport megvásárlását. A kuratóriumi döntés körülményeit az ÁSZ részletesen bemutatja, nem véletlenül:„A Kuratórium a GTC S.A. részvénycsomag vásárlásáról 2020. április 3-án hozott döntést (…) A határozathozatal elektronikus és internet alapú kommunikációs eszköz igénybevételével történt, ülésen kívül, a »A Globe Trade Centre S.A. 61,49 – 66,0%-os részvénycsomagjának megvétele« tárgyú előterjesztés kapcsán a kuratóriumi tagok számára a szavazatok visszaküldésére az elnök mindössze 4,5 órás határidőt biztosított. Az üzlet nagyságrendjéhez, kockázatához mérten a dokumentumok áttanulmányozására, a döntés meghozatalára biztosított idő meglehetősen szerénynek mondható, ami felveti a döntés megalapozottságának kérdését, illetve annak kockázatát, hogy egy formális döntés miatt a felelős vagyongazdálkodás követelménye sérülhetett.”Mindez azért figyelemreméltó, mert a GTC-tranzakcióval az Optima már a vásárláskor nagyjából 60 milliárd forintnyi közpénzt égetett el, mivel a tőzsdén jegyzett cég részvényeit a tranzakciót megelőző időszak 6,86 zlotys átlagáránál 31 százalékkal drágábban, 9 zlotyért vette meg, így a részvénycsomag 193,26 milliárd forint helyett 253,55 milliárdba került. Majd a GTC árfolyama meredeken zuhanni kezdett, és miközben 2024-ben a részvénypiacok kiválóan teljesítettek, a múlt év végére 4 zloty alá esett. Ez azt eredményezte, hogy „a GTC-részvénycsomag értéke 2024 végére 162 milliárd forinttal csökkent”. Persze nem mindenki bukott a lengyel bevásárláson: a GTC ugyanis néhány év alatt több mint 40 milliárd forintot fizetett ki olyan ingatlanokért, amelyek a Matolcsy–Száraz-kör érdekeltségébe tartoztak.Ehhez képest már szinte csak aprópénz az a 3 milliárd forint, amit az Optima „adásvételi tranzakciók utáni jutalék” címén a B.H. Ventures Kft.-nek és a PRIME Kft.-nek fizetett ki. Az ÁSZ megjegyzi (36. oldal): „a partnercégek értékesítési árbevétele szinte kizárólag, illetve jelentős részben ebből az ügyletből eredt. A partnercégek ügyvezetői a GTC S.A.-nál, illetve annak leányvállalatánál is vezető tisztségeket töltöttek be. A tranzakciókkal érintett összegekhez képest csekély terjedelemben, felszínes tartalommal aláírt megállapítások kapcsolódtak”.A több mint 50 százalékos lengyelországi tőzsdei árfolyameséshez szinte elenyésző, hogy az Optima által megvett svájci Ultima Capital S.A. részvényeinek árfolyama 20 százalékkal értékelődött le. Az alapítványi vagyonkezelő itt más módszerekkel szórt napalmot a közpénzekre:„az Optima csoport további kisebbségi részvényesekkel vételi kötelezettséget rögzítő megállapodásokat kötött, melyekből eredően a 2024. és a 2025. évben merült fel fizetendő kötelezettsége mintegy 250 M CHF összegben” – írja az ÁSZ. Mai árfolyamon átszámolva ez megközelítőleg 105 milliárd forintos kötelezettséget jelent.Ez utóbbi egyenesen ahhoz vezetett, hogy erre az évre az Optima fizetőképessége veszélybe került. Idén június 30-ig a svájci cégvásárlás nyomán „további olyan jelentős kiadások merülnek majd fel, melynek eredményeképpen 80,5 Mrd Ft likviditási hiány prognosztizálható”, írja az ÁSZ. Idézik az alapítvány felügyelőbizottságának 2025. január 18-i, az MNB elnökének írt levelét, amiben az áll: „az Alapítvány cél szerinti működése és fizetőképessége közvetlen veszélyben van”. A Számvevőszék szerint a fentiek alapján fennáll a súlyos kockázata, hogy „a részben hitellel is egyébként finanszírozott befektetésekhez kapcsolódó további kötelezettségvállalások fedezete nem biztosított”.Mindeközben az Optima-kötvények miatt is hatalmas értékvesztést szenvedett el a PADME. „Az Alapítvány beszámolóiban az OPTIMA Befektetési Zrt. általkibocsátott kötvény könyv szerinti értéke nem tükrözte a befektetés tényleges piaci értékét. Az Alapítvány a kötvényt bekerülési értéken tartotta nyilván, azonban a 2024. évben akár 150 Mrd Ft értékvesztés elszámolása lett volna indokolt” – írja a számvevőszék (18. és 33. oldal).Az egykor 266 milliárddal létrehozott MNB-alapítványok – ez az összeg az infláció miatt mára csaknem 460 milliárd forintnak felel meg –, illetve az azokból egybeolvadt egy alapítvány helyzete így mára válságossá vált. Az ÁSZ-jelentés ismerteti a PADME kuratóriumának 2024. április 25-én elfogadott reorganizációs tervét (38-39. oldal), amiben többek között az áll, hogy „külső segítség nélkül a PADME/Optima csoport jelenlegi helyzetének megnyugtató rendezésére jelenleg nem látunk lehetőséget”, ezért 400 milliárd forintnyi pótlólagos tőkejuttatást látnak szükségesnek.Az alapítvány felügyelő-bizottsága ez év január közepén az MNB-elnöknek írt levélben már arról ír, hogy „az Alapítvány cél szerinti működése és fizetőképessége közvetlen veszélyben van”. A vagyonkezelő cég gazdálkodásáról árulkodó adat az is, hogy míg 2021-ben még 116 milliárd forint adózott eredményt ért el az Optima, ez 2022-re 4,2 milliárd forintra, majd 2023-ra 3,2 milliárd forintra csökkent. A társaságról szóló jelentésrészben (38. oldal) nem meglepő módon van egy olyan szakasz, ami így kezdődik: „Fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet”.Ez azt emeli ki, hogy miután az Optima nem tudott fizetni a Neumann egyetemi alapítványnak a kibocsátott kötvények után, fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet alakult ki. „A helyzet kialakulását támasztja alá a 2024. február 26-án kelt, az Optima csoport rövid és középtávon vállalt kötelezettségei tárgyú előterjesztése, mely szerint »A jelenlegi helyzet kizárólag azonnali külső forrás bevonásával oldható meg, az Optima csoport vagyona azonban nem likvid, alapvetően kizárólag Ultima Capital SA (a továbbiakban Ultima) és GTC SA (a továbbiakban GTC) részvényekből áll, amelyek a tőzsdén csak nagy veszteséggel és kis volumenű részvénycsomagokban értékesíthetők« (…) A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetet az Optima Befektetési Zrt. úgy próbálja megoldani, hogy külön egyeztetéseket folytat az NJE Alapítvánnyal, egyedi egyezségekkel, fizetési haladékok és határidő módosítások elérésével igyekszik ellene hatni”.Minden jel arra utal tehát, hogy a PADME-vagyont gyakorlatilag teljesen lenullázták, vagyis jelenértéken számítva eltűnt közel 460 milliárdnyi (akkor 266 milliárd forintnyi) alapítói vagyon, de láthatóan nem áll rendelkezésre a Neumann egyetemi alapítvány ma 190 milliárdot érő (2021-ben 127,5 milliárd forintnyi) vagyona sem. Ennyit pénzt csak tehetségtelenségből és ügyetlenségből aligha lehetne elégetni, de a céghálózat kialakítása is arra utal, hogy itt nagyon is tudatosan folyhattak, hogy az ÁSZ-t idézzük, vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények. Hogy ez a gyanú megáll-e, arra azonban feltehetően még sok-sok évig nem lesz jogerős válasz. | https://444.hu/2025/03/20/a-kozpenzjelleg-nem-veszett-el-a-kozpenz-igen-vagyon-elleni-buncselekmenyt-gyanit-az-asz-matolcsy-jegybanki-alapitvanyanal | https://web.archive.org/web/20250321162516/https://444.hu/2025/03/20/a-kozpenzjelleg-nem-veszett-el-a-kozpenz-igen-vagyon-elleni-buncselekmenyt-gyanit-az-asz-matolcsy-jegybanki-alapitvanyanal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kozpenzjelleg-nem-veszett-el-a-kozpenz-igen-vagyon-elleni-buncselekmenyt-gyanit-az-asz-matolcsy-jegybanki-alapitvanyanal | 444 | hungarian-news | 2025-03-20 14:08:10 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Somlai Bálint Fülöp"
] | [
"MNB Ingatlan Kft.",
"Neumann János Egyetemért Alapítvány",
"Optima Befektetési Zrt.",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)",
"Raw Development Kft.",
"Somlai Design Studio Kft.",
"Somlai Invest Zrt.",
"Somlai Property Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"gazdálkodás",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [] |
62,670 | A többmilliárdos cipős csalási botrányban sok orvos is érintett + videó | Költségvetési csalás és vesztegetés miatt indult eljárás. | A cipős ügy ként elhíresült költségvetési csalás nyomozása során a hajdú-bihari nyomozók húsz ortopéd orvoshoz jutottak el, akik végtag-amputáción átesett betegeket irányítottak egy protéziseket gyártó békéscsabai céghez, majd ezért pénzt kaptak - közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI).Még 2022-ben számoltak be arról, hogy büntetőeljárás indult a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) jogosulatlanul visszaigényelt állami támogatásokkal kapcsolatban. A gyógyászati segédeszközökre elkövetett költségvetési csalás idővel országos méretűvé nőtte ki magát, és számos vármegyében indultak nyomozások.A gyanú szerint a bűnszervezetben lévő orvosok egészségügyi állapotuktól függetlenül gyógyászati segédeszközöket írtak fel olyanoknak, akiknek nem is volt szükségük ezekre a termékekre.A nyomozócsoport ebben az ügykörben összesen 31 embert hallgatott ki gyanúsítottként: egy cég ügyvezetőjét, 21 alkalmazottat, nyolc orvost és egy egészségügyi dolgozót.Van, akinek költségvetési csalás, másnak vesztegetés miatt kell felelnie.A nyomozás előrehaladtával egy másik vesztegetési ügycsoport is látókörbe került: a gyanú szerint ugyanis a már említett békéscsabai céghez Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegye ortopéd orvosai olyan pácienseket küldtek, akiken korábban végtag-amputációt hajtottak végre. Hogy a szakorvosok a betegeiket a céghez küldjék, a kft. területi vezetői megvesztegették őket. A jogtalan előny egy-egy páciens után negyven- és százezer forint közötti összeg volt. Akadt olyan orvos, aki a gyanú szerint 68 beteget küldött a céghez.A vesztegetés miatt a nyomozók eddig húsz orvost és két alkalmazottat hallgattak ki gyanúsítottként.A két ügycsoportban összesen egy cégvezető, 21 céges alkalmazott, 28 orvos és egy egészségügyi dolgozó érintett, köztük van olyan, akit a nyomozók több bűncselekménnyel is meggyanúsítottak, és az eddig megállapított kár három és fél milliárd forint.Borítókép: Gyógyászati segédeszközök ( | https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/03/tobbmilliardos-cipos-csalas-botrany-orvos-ortoped | https://web.archive.org/web/20250311203021/https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/03/tobbmilliardos-cipos-csalas-botrany-orvos-ortoped | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-tobbmilliardos-cipos-csalasi-botranyban-sok-orvos-is-erintett-video | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2025-03-06 11:49:00 | [] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés",
"egészségügy",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
62,671 | Pikó szerint szabálytalanul bontják az azbesztes tetőt a Szentkirályi utcában | Nemcsak a munkásokra, de a civilekre is veszélyt jelent az azbeszt. | Pikó András, a VIII. kerület polgármestere szerint veszélyes a bontás a Szentkirályi utcában, ahova a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát fogják majd építeni.A polgármester a Facebook-bejegyzésben azt írja, a szomszédos lakóházban élők tegnap tájékoztatták arról, hogy a Szentkirályi utca 27. szám alatt szabálytalan és veszélyes bontási munkálatok kezdődtek el a Pázmány-projekt keretében, ugyanis a megbontott tető szerkezete azbesztet tartalmazó palából készült.Pikó szerint a munkálatok szabálytalanok, mert:A munkások védőfelszerelés nélkül dolgoznak.Nincs védőállvány, nincs védőtető, az utcára hullanak a törmelékek.A gyalogosok és a lakók is ki vannak téve az azbesztrostok belélegzésének.Pikóék a helyszínre kiküldték a hatósági osztályt és a közterület-felügyeletet, hogy jegyzőkönyvezzék a szabálytalanságokat. Továbbá levelet küldtek az Építési és Közlekedési Minisztériumnak, hogy "azonnal állítsák le a szabálytalan és veszélyes bontást és tájékoztassanak előzetesen a következő várható kockázatokról".A beruházást a Budapest Fejlesztési Központ még Vitézy Dávid vezetése alatt kezdte tervezni. A tervek szerint az egyetem új, bölcsészkari campusa a Magyar Rádió egykori tömbjében kap helyet.Tavaly decemberben Pikó András VIII. kerületi polgármester egy közmeghallgatáson olyan javaslatot nyújtott be, amivel változtatási tilalmat vezetnének be a Pázmány Campus fejlesztése miatt bontásra ítélt épületeknél. A többség támogatta a tilalom bevezetését, a fideszes képviselők kivonultak a szavazásról. | https://444.hu/2025/03/19/piko-szerint-szabalytalanul-bontjak-az-azbesztes-tetot-a-szentkiralyi-utcaban | https://web.archive.org/web/20250322014139/https://444.hu/2025/03/19/piko-szerint-szabalytalanul-bontjak-az-azbesztes-tetot-a-szentkiralyi-utcaban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/piko-szerint-szabalytalanul-bontjak-az-azbesztes-tetot-a-szentkiralyi-utcaban | 444 | hungarian-news | 2025-03-19 13:00:53 | [] | [
"Építési és Közlekedési Minisztérium"
] | [
"Bp. VIII. kerület",
"Budapest"
] | [
"környezetkárosítás"
] | [
"Pázmány Campus a belvárosban"
] |
62,672 | Jogszerű volt három ellenzéki párt támogatásának csökkentése a 2022-es kampány után, mondta ki a bíróság | A számvevőszék és az államkincstár eljárása is rendben volt a Fővárosi Törvényszék szerint. | Jogszerűen csökkentette az LMP - Magyarország Zöld Pártja, a Párbeszéd - A Zöldek Pártja és a Momentum Mozgalom támogatását a Magyar Államkincstár a Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett ítélete szerint. A bíróság közlemény felidézte: a közös pártlistán indult három párt 2022-es választási kampányának finanszírozását vizsgálva az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapította, hogy jogszabályellenesen fogadtak el vagyoni hozzájárulásokat, ezért felhívta azok központi költségvetésbe történő befizetésére a pártokat.Az ÁSZ-vizsgálat és -jelentés alapján az államkincstár a pártok által jogszabályellenesen elfogadott vagyoni hozzájárulás értékének megfelelő összeggel csökkentette a központi költségvetésből juttatott támogatásukat, írja az MTI a bírósági közlemény nyomán.A pert a Fővárosi Törvényszék közigazgatási kollégiumán az LMP, a Párbeszéd és a Momentum indította az államkincstárral szemben. A felperesek mindhárom ügyben az államkincstár határozatának megsemmisítését és az ÁSZ jelentésének bírósági felülvizsgálatát kérték.A bíróság kedden meghozott ítéleteiben a pártok kereseti kérelmeit nem találta megalapozottnak, ezért azokat elutasította, továbbá perköltség és eljárási illeték megfizetésére kötelezte a felpereseket. Indokolásában a bíróság rámutatott: az ÁSZ vizsgálata és annak alapján az államkincstár határozatai is törvényesek voltak. Az ítéletekkel szemben fellebbezésnek nincs helye. | https://444.hu/2025/03/18/jogszeru-volt-harom-ellenzeki-part-tamogatasanak-csokkentese-a-2022-es-kampany-utan-mondta-ki-a-birosag | https://web.archive.org/web/20250318194851/https://444.hu/2025/03/18/jogszeru-volt-harom-ellenzeki-part-tamogatasanak-csokkentese-a-2022-es-kampany-utan-mondta-ki-a-birosag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogszeru-volt-harom-ellenzeki-part-tamogatasanak-csokkentese-a-2022-es-kampany-utan-mondta-ki-a-birosag | 444 | hungarian-news | 2025-03-18 20:46:44 | [] | [
"LMP",
"Momentum",
"Párbeszéd (párt)"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"ítélet/döntés",
"kampányfinanszírozás",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [
"Ellenzéki kampányfinanszírozás külföldi támogatásai"
] |
62,673 | Legfőbb Ügyészség: elindult a nyomozás az MNB-alapítványok ügyében | Az ÁSZ szerdán publikálta a Matolcsy György vezette MNB alapítványainak gazdálkodásáról szóló jelentéseit. | Három, a Magyar Nemzeti Bankot érintő jelentést tett közzé szerdán az Állami Számvevőszék. Az ÁSZ honlapján publikált jelentések a Magyar Nemzeti Bank működésének, az MNB-hez és Matolcsy György volt jegybankelnökhöz szorosan kötődő Neumann János egyetem működésének, valamint az MNB Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványának működésének vizsgálatával foglalkoztak.A legtöbb problémát a legterjedelmesebb, az alapítványi gazdálkodásról szóló 373 oldalas jelentés sorolta fel. Ennek a dokumentumnak a legfontosabb állítása:"Az ÁSZ az ellenőrzés során a feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg, ezért az ÁSZ tv. 30. § (1) bekezdése alapján az ügyészségen feljelentést tett."Az ÁSZ-t arról kérdeztük, hogy pontosabban hány bűncselekményt jelent a "több" számnév ebben a mondatban, és hogy mik lehettek azok a bűncselekmények,amire azt a választ kaptuk:"Az Állami Számvevőszék a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és a Neumann János Egyetemért Alapítvány ellenőrzése során feltárt tények alapján ismeretlen tettes ellen tett feljelentést vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt."A feljelentéssel kapcsolatban küldtünk kérdéseket a Központi Nyomozó Főügyészségnek is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy "a megkeresésében megjelölt adatokkal a Központi Nyomozó Főügyészségre feljelentés nem érkezett".Így hát megkerestük a Legfőbb Ügyészséget is, ahonnan most az a válasz érkezett:"az Állami Számvevőszék Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását érintő vizsgálatának megállapításai alapján tett feljelentése alapján a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytat nyomozást, amely felderítési szakban van folyamatban."Így tehát küldtünk kérdéseket az ORFK-nak is, arra vagyunk kíváncsiak, hogy valóban zajlik-e a nyomozás, milyen szakaszban van, milyen bűncselekményeket érint, és szerepelt-e a feljelentésben az alapítvány alapítójának (azaz az MNB-nek, illetve Matolcsy Györgynek) a lehetséges felelőssége.Amennyiben kapunk válaszokat, természetesen arról is beszámolunk.ElőzményekMint korábban megírtuk: amióta a Matolcsy György vezette jegybank 2014-ben létrehozta, majd 2019-ben a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványba (PADME-ba) összeolvasztotta alapítványait, egy nagyon összetett, valószínűleg szándékosan átláthatatlan és megfelelő kontrollrendszer nélkül működő vagyonkezelői céghálózat közreműködésével több százmilliárd forintnyi közpénz égett el, és a számvevők szerint bűncselekmények gyanúját felvető döntések nyomán keletkezett súlyos veszteségek miatt 2024-re a PADME és annak vagyonkezelője, az Optima Befektetési Zrt. is a fizetésképtelenség szélére sodródott.Az ÁSZ jelentéseinek főbb állításai: az MNB 2014-ben 266,4 milliárd forinttal létrehozta a Pallas Athéné alapítványokat, amik 2019-ben összeolvadtak. Az alapítványok 2015-ben létrehozták az Optima Befektetési Zrt.-t a vagyon kezelésére, a befektetési döntések előkészítésének támogatására. Az Optima egyéb forrásbevonások eredményeként közel 500 milliárd forintnyi, jelentős részben (407 milliárd forint) közpénzből származó vagyonért felelt. A vagyonkezelést, a befektetéseket azonban „egy lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő, közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok és magántőkealapok által alkotott cég- és befektetési struktúrán (Optima-csoport) keresztül hajtotta végre”. A jelentés szerint ebből sok milliárd forint Matolcsy György fiának környezetéhez, Matolcsy Ádám baráti társaságához került. A cég 2021-ben 255,8 milliárd forint, 2022-ben 278,5 milliárd forint, míg 2023-ban 279,1 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényeket, de mivel azok a valós piaci értéknél magasabb összeggel szerepeltek a könyvekben, csak ez akár 150 milliárdos veszteséget okozhatott az alapítványoknak. Az MNB menedzsmentje az alapító kontrollt egészen 2024-ig nem gyakorolta érdemben az alapítványok és a vagyonkezelő cég fölött. Az Optima Befektetési Zrt. 2021-ben még 116 milliárd forint adózott eredményt ért el, de ez 2022-re 4,2 milliárd forintra, majd 2023-ra mindössze 3,2 milliárd forintra csökkent. Ez év elejére súlyos likviditási helyzet alakult ki az alapítványnál, „a likviditási helyzet súlyosságát jelzi az Alapítvány felügyelőbizottságának 2025. január 18-án kelt, az MNB elnökének címzett levele, melyben a felügyelőbizottság elnökének értékelése szerint »az Alapítvány cél szerinti működése és fizetőképessége közvetlen veszélyben van«”.Frissítés: cikkünk címében eredetileg a Legfőbb Ügyészség szerepelt, de mint kiderült, kérdésünket továbbították a Fővárosi Főügyészségnek, és ők válaszoltak a kérdésünkre. | https://444.hu/2025/03/21/legfobb-ugyeszseg-elindult-a-nyomozas-az-mnb-alapitvanyok-ugyeben | https://web.archive.org/web/20250321162531/https://444.hu/2025/03/21/legfobb-ugyeszseg-elindult-a-nyomozas-az-mnb-alapitvanyok-ugyeben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/legfobb-ugyeszseg-elindult-a-nyomozas-az-mnb-alapitvanyok-ugyeben | 444 | hungarian-news | 2025-03-21 12:03:11 | [
"Matolcsy György"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Neumann János Egyetem",
"Neumann János Egyetemért Alapítvány",
"Optima Befektetési Zrt.",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)"
] | [] | [
"gazdálkodás",
"bankok - pénzintézetek",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
62,674 | Lázár Jánosék "kastélymutyija" ügyében indít közérdekű adatigénylési pert a DK | Lázár Jánosék „kastélymutyija” ügyében indít közérdekű adatigénylési pert a DK - Az Európai Unió csalás elleni hivatala is vizsgálódik az ügyben. | "A DK közérdekű adatigénylési pert indít Lázár János minisztériuma ellen, hogy megtudjuk, kiknek és miért akarja odaadni a kastélyainkat a magyar kormány" - jelentette be Sebián-Petrovszki László, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője sajtótájékoztatóján.Körülbelül egy éve a kormány kitalálta, hogy a magyar kastélyokat, vagyis azokat a műemlékeket, amelyek több száz éve a magyarok tulajdonában vannak, odaadja ingyen azoknak, akik pályáznak egy bizonyos feltételrendszer alapján. Nem tudjuk, hogy kik, milyen pályázatot adnak be, sem hogy Lázár János mi alapján dönt a nyertesek mellett- fogalmazott a DK pártigazgatója, hozzátéve, hogy ezeknek a kastélyoknak a jó részét magyar és uniós forrásból fel is újították.A DK ezt bejelentette az Európai Unió csalás elleni hivatalánál, az OLAF pedig meg is kezdte a vizsgálódását. A párt azt is tudni akarja, hogy a pályázók mit adtak le a pályázatukban, vállaltak-e a felújítást, az üzemeltetést, vagy hogy az állampolgárok milyen pénzért, mikor mehetnek megtekinteni a műemlékeket - sorolta Sebián-Petrovszki László, aki Lázár Jánost is kérdezte a parlamentben, de kitérő választ kapott, ezért közérdekű adatigénylésben kérték ki az iratokat, de ezt kétszer is visszautasították, először arra hivatkozva, hogy nincs még döntés, aztán hogy a döntéselőkészítést szolgáló iratokat nem adják ki.A DK közérdekű adatigénylési pert indít, hogy adják ki mindazokat a dokumentumokat, amelyeket a pályázók benyújtottak, és ami alapján Lázár János eldöntötte, hogy kik kapják a kastélyokat. "A DK nem hagyja, hogy ezek a műemlékek különböző háttéralkukon keresztül magántulajdonba kerüljenek, és egyfajta új nemesség épüljön a kormánynak köszönhetően, mert a baloldaliság nem divat kérdése" - zárta sajtótájékoztatóját Sebián-Petrovszki László, melyet a DK a Facebook-oldalán közvetített. | https://index.hu/belfold/2025/03/16/dk-demokratikus-koalicio-sebian-petrovszki-laszlo-lazar-janos-kastelytorveny-kozerdeku-adatigenyles-per | https://web.archive.org/web/20250316133122/https://index.hu/belfold/2025/03/16/dk-demokratikus-koalicio-sebian-petrovszki-laszlo-lazar-janos-kastelytorveny-kozerdeku-adatigenyles-per/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lazar-janosek-kastelymutyija-ugyeben-indit-kozerdeku-adatigenylesi-pert-a-dk | Index | hungarian-news | 2025-03-16 13:19:00 | [
"Lázár János"
] | [] | [] | [
"pályázat",
"ítélet/döntés",
"OLAF-vizsgálat",
"adatigénylés",
"kastély"
] | [
"Kastélyprogram"
] |
62,675 | Nem pénzben fizették ki és még többmilliós bírság is vár a "fémbizniszelő" férfira | Nem pénzben fizették ki és még többmilliós bírság is vár a „fémbizniszelő” férfira - Két év alatt 13 tonna fémhulladékot és akkumulátort adott le a kereskedésbe. | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei olyan autósokat állítottak meg Kazincbarcikán, akik fémhulladékot adtak le a közeli fémkereskedőknél.Az ellenőrzésen egy 28 éves férfi hamar fennakadt, ugyanis a kontroll nemcsak az adott napra vonatkozott, hanem a járőrök az elmúlt esztendők leadásait is vizsgálták - írta sajtóközleményében az adóhatóság.A NAV adatbázisaiból kiderült, hogy a fiatal férfi az elmúlt két évben több mint 13 tonna fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot és akkumulátort adott le. Kiderült továbbá az is, hogy a fémhulladékok nem a saját ingatlanján keletkeztek, hanem azokat az általa elvégzett munkákért cserébe, gyakorlatilag munkabérként kapta.A pénzügyőrök a fémkereskedelmi szabályok megsértése miatt indítottak eljárást, a fémbiznisz vége pedig komoly veszteséggel zárult, a "fémbizniszelő" akár négymillió forint bírságra is számíthat. | https://index.hu/belfold/2025/03/23/nav-penzugyor-kazincbarcika-femkereskedelem-ellenorzes-femhulladek | https://web.archive.org/web/20250323162131/https://index.hu/belfold/2025/03/23/nav-penzugyor-kazincbarcika-femkereskedelem-ellenorzes-femhulladek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-penzben-fizettek-ki-es-meg-tobbmillios-birsag-is-var-a-fembizniszelo-ferfira | Index | hungarian-news | 2025-03-23 17:09:00 | [] | [] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Kazincbarcika"
] | [
"bírság",
"hulladéküzlet"
] | [] |
62,676 | Az Állami Számvevőszék feljelentést tett a Matolcsy-korszak végén végrehajtott cégátadás miatt | Az Állami Számvevőszék feljelentést tett a Matolcsy-korszak végén végrehajtott cégátadás miatt - Sok milliárd forint került Matolcsy György fiának érdekeltségéhez. | Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a jegybank ügyeiben feljelentést tett az ügyészségen, a Magyar Nemzeti Bank alapítványának, a PADME átvilágítását követően. Az ÁSZ szerint az egykor 266 milliárd forintos tőkével induló alapítvány vizsgálata után vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja merült fel.Mint ahogy azt az Indexen olvashatták, a Magyar Nemzeti Bank alapítványain keresztül több száz milliárd forintot fektetett be a korábbi jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám. Az alapítványok vagyonkezelésére létrehozott céghálózat még Varga Mihály megérkezése előtt saját irányítása alá játszott át cégeket.Az ÁSZ már korábban is vizsgálta az ügyet, azonban Varga Mihály megérkezésével ez felgyorsulni látszik, mivel egy mindenre kiterjedő vizsgálatot rendelt el.Az ÁSZ átvilágítási ügylete nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bank azon kölcsönügyletére, amit a Matolcsy György távozása előtt hajtottak végre és amelyben az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. egy olyan magántőkealaphoz került melynek a Matolcsy család cégbirodalmának központjában van a bejelentett elérhetősége.Az ÁSZ a 24.hu megkeresésére közölte, hogy a kedden közzétett vizsgálatok "már az észrevételezés szakaszában voltak", amikor a tranzakcióról megjelentek az első híradások, ezért erre a tulajdonosváltásra az ellenőrzés már nem tudott kiterjedni.A számvevőszék azt írta, hogy a vagyonkezelést, a befektetéseketegy lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő, közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok és magántőkealapok által alkotott cég- és befektetési struktúrán (Optima-csoport) keresztül hajtotta végre.A jelentés szerint ebből sok milliárd forint Matolcsy György fiának környezetéhez, Matolcsy Ádám baráti társaságához került. | https://index.hu/gazdasag/2025/03/21/allami-szamvevoszek-magyar-nemzeti-bank-matolcsy-adam-feljelentes-buncselekmeny | https://web.archive.org/web/20250321141353/https://index.hu/gazdasag/2025/03/21/allami-szamvevoszek-magyar-nemzeti-bank-matolcsy-adam-feljelentes-buncselekmeny/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-allami-szamvevoszek-feljelentest-tett-a-matolcsy-korszak-vegen-vegrehajtott-cegatadas-miatt | Index | hungarian-news | 2025-03-21 14:44:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)"
] | [] | [
"gazdálkodás",
"ÁSZ-ellenőrzés",
"tőkealap",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
62,677 | A GVH vizsgálatot indított egy Pest vármegyei víziközmű-szolgáltató magas árazása miatt | A GVH vizsgálatot indított egy Pest vármegyei víziközmű-szolgáltató magas árazása miatt - A hivatal szerint az érdi cég visszaélhetett erőfölényével. | A tájékoztatás szerint az 1993-ban alapított Érd és Térsége Regionális Víziközmű Kft. (ÉTV) ivóvíz-szolgáltatást végez Érden, továbbá a vízellátó, illetve szennyvízelvezető rendszereket üzemelteti Diósd, Herceghalom, Pusztazámor, Sóskút, Tárnok, Törökbálint településeken, valamint Remeteszőlős községben. A vállalkozásnak jelenleg hét települési önkormányzat (Érd, Diósd, Herceghalom, Pusztazámor, Sóskút, Tárnok, Törökbálint) a tulajdonosa, továbbá szakmai befektető a cégben a Veolia Víz Zrt. és a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.A GVH gyanúja szerint az ÉTV indokolatlanul magasan állapította meg a mellékvízmérők műszaki átvételéért és zárral való ellátásáért (plombálás) fizetendő szolgáltatási díjakat.A kifogásolt magatartás az ÉTV működési területén vezetékes mellékvízmérő órával rendelkező valamennyi ügyfelet érintheti az új mellékvízmérő órák felszerelésekor, valamint azok rendszeres és kötelező cseréjekor. A fentebbiek alapján a vállalkozás valószínűsíthetően visszaélt gazdasági erőfölényével, ezzel pedig többletköltségeket okozott az érintett területen élő fogyasztóknak - hangsúlyozta a versenyhivatal.A GVH jelezte: a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul - írja az MTI. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam hat hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.A közleményben felidézték: korábban több víziközmű-vállalkozással, köztük az ÉTV-vel szemben is folytattak versenyfelügyeleti eljárást. A nemzeti versenyhatóság a 2012-ben lezárt eljárásában megállapította, hogy a cég túlzottan magas díjat alkalmazott a mellékvízmérők plombálásáért olyan esetekben, amikor azokat más vállalkozás szerelte fel vagy cserélte ki, így pedig visszaélt erőfölényes piaci helyzetével. A GVH ezenfelül 2013-ban a tatabányai Északdunántúli Vízmű Zrt.-t, 2015-ben pedig a pécsi Tettye Forrásház Zrt.-t marasztalta el hasonló jogsértések miatt. | https://index.hu/gazdasag/2025/03/21/gvh-vizsgalat-erd-pest-varmegye-vizszolgaltato-erofoleny-mellekvizmero-arazas | https://web.archive.org/web/20250321110125/https://index.hu/gazdasag/2025/03/21/gvh-vizsgalat-erd-pest-varmegye-vizszolgaltato-erofoleny-mellekvizmero-arazas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-gvh-vizsgalatot-inditott-egy-pest-varmegyei-vizikozmu-szolgaltato-magas-arazasa-miatt | Index | hungarian-news | 2025-03-21 11:49:00 | [] | [
"Érd és Térsége Vízközmű Kft.",
"Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.",
"Veolia Víz Zrt."
] | [
"Diósd",
"Érd",
"Herceghalom",
"Pest megye",
"Pusztazámor",
"Remeteszőlős",
"Tárnok",
"Törökbálint"
] | [
"jogosulatlan gazdasági előny",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
62,678 | Nyírcsászáriban most a háziorvosi asszisztenst menesztették, vélhetően politikai okból | Az önkormányzati képviselőként dolgozó óvónő és a jegyző után Nyírcsászári fideszes polgármestere, Szkibáné Teliska Éva a napokban Kovács Anita háziorvosi asszisztenst is menesztette. Határozatlan idejű szerződése ellenére azonnali hatállyal, indoklás nélkül. | "A március 14-i nyírcsászári testületi ülésen nem volt napirenden az elbocsátásom, de az igen, hogy a háziorvos bérét, juttatásait meg kell emelni. Ezt a képviselők meg is tették, azzal a kiegészítéssel, hogy az orvos kijelentette, március 17-től nem szeretne velem dolgozni. Az ülés után alig fél órával átjött a rendelőbe a polgármester, és a kezembe nyomta az azonnali felmentésemről szóló papírt, a dokumentumban indok nem szerepelt" - kezdte történetét Kovács Anita háziorvosi asszisztens portálunknak. Hozzátette, mivel a felmentés március 14-i hatályú volt, azonnal összeszedte a holmiját és elment.Az asszisztens érdeklődésünkre elmondta, 2023 márciusától dolgozott a rendelőben, ahol a három havi próbaidő után véglegesítették, és határozatlan idejűvé vált a szerződése. Elmondása szerint az október elsején hivatalba lépő fideszes polgármester úgy tudta, hogy szerződése 2024. december 31-ig szól, ám amikor kiderült számára, hogy ez nem helytálló információ, mérges lett. Még egy állítólagos aláírásgyűjtést is szerveztek az asszisztens ellen, ám ezt végül adatvédelmi aggályok miatt nem hozták nyilvánosságra.Kovács Anitát egy már ott dolgozó asszisztens mellé vették fel, aki történetesen Szkibáné Teliska Éva barátnője. Ezt meg is tehették, hiszen a háziorvosi körlet Nyírcsászári mellett Nyírderzsen működik, és az ide tartozó paciensek száma meghaladja a 1300-at. A jogszabály szerint 1200 kártyaszám felett lehet alkalmazni második asszisztenst, ezt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nagyobb részben finanszírozza, az önkormányzatoknak csak kicsivel kell kiegészíteni.Azonnali hatállyal történt elbocsátása kapcsán Kovács Anita megemlített egy, a szakmai munkáját kikezdő, de minden alapot nélkülöző korábbi vádat is, ami miatt már megtette a feljelentését. Elmondása szerint az elbocsátása beilleszthető abba a sorba, ahogy korábban elküldték előbb az óvoda egy dajkáját, majd az egyik óvónőt, Demeter Zsuzsát, aki nem mellesleg a képviselő-testületen belül a polgármesterrel szembeni függetlenek többségi frakcióját erősíti.De nemrégiben a faluvezető menesztette a jegyzőt is, sőt még rendőrt is hívtak a holmijait az irodában összepakoló hivatali vezetőre. Elbocsátása előtt Demetert megfenyegették, amiért a helyi ellenzék a Nyírbátori Rendőrkapitányságon feljelentést tett.Kovács Anita úgy hallotta, hogy azonnali menesztése okaként a fideszes polgármester a takarékosságot nevezte meg, ám vélekedése szerint ezt legalább két dolog cáfolja. Az egyik, hogy a március 14-i testületi ülésen megemelték a háziorvos bérét, azaz erre volt pénz. Másrészt menesztésével a NEAK-finanszírozás lecsökken, egy asszisztenssel pedig a helyettesítés kerülhet veszélybe. Kovács végül azt mondta, már fel is vette a kapcsolatot egy ügyvéddel, aki szerint a történtek miatti munkaügyi pert indíthat, amit meg is nyerhet."Itt, ha egy pici faluban is, de politikai alapon nagytakarításba kezdett a kormánypárti polgármester. Módszere roppant egyszerű, mindenkit kirúg, aki az előző polgármesterhez, Csordásné Nehéz Máriához köthető" - vázolta a kialakult helyzetet Orosz József nyírcsászári ellenzéki képviselő. Hozzátette, azért is kellett a két háziorvosi asszisztens, mert korábban a helyettesítést, ha egyáltalán meg tudták oldani, akkor az napi akár 50 ezer forintjába került az önkormányzatnak, két asszisztens mellett viszont a NEAK állta a költségek nagyobb részét.Ehhez hozzátette, hogy a március közepi testületi ülés napirendjén szerepelt a nyírcsászári önkormányzat költségvetésének elfogadása, amelyet az ülés előtt két nappal kaptak meg, ami alkalmatlan arra, hogy felkészüljenek a napirendi pont érdemi megtárgyalására. A helyzet azonban ennél is komolytalanabbá vált március 14-én kora délelőtt, amikor közvetlenül a testületi ülés előtt kapták meg a helyi büdzsé új változatát. Ebben a sorok között már elrejtették, hogy a jövőben csak egy háziorvosi asszisztenst fognak finanszírozni, ám ezt akkor, az idő rövidsége miatt az ellenzéki képviselők nem vették észre.Orosz József is azt erősítette meg, hogy ezzel a lépéssel semmilyen megtakarítást nem ér el az önkormányzat, ez egy hazug érv. De ezt azzal is megtoldotta, hogy az óvónő, a jegyző és az asszisztens elbocsátása miatti munkaügyi pereket is elveszíti az önkormányzat, ami újabb, egyben teljesen felesleges pénzügyi terhet jelent majd a községnek.Sőt, ezen az ülésen a képviselők lemondtak a tiszteletdíjukról, ahogy az egyik alpolgármester is az összességében bruttó 300 ezer forintos juttatásáról és az ehhez járuló költségtérítéséről. Az érvényben lévő szabályok miatt ezt neki írásban kell megtennie, de most ez ügyben visszakozni látszik.A héttagú nyírcsászári képviselő-testületen belül a polgármestert két képviselő támogatja, s hármukkal szemben négy ellenzéki/független képviselő van. Bár óriási viták vannak közöttük, de ahogy Orosz portálunknak fogalmazott, nem akadályozzák a munkát, amit az is bizonyít, hogy most, a település működése miatt megszavazták a költségvetést. Az ellenzék már korábban kilátásba helyezte, hogy a tavaly október elsejei hivatalba lépésük után, amint lehet, tiszta vizet öntenek a pohárba, s feloszlatják a testületet. A törvényben előírt hat hónap hamarosan, április elsején jár le. Az csak hab a tortán, és jól mutatja a kialakult helyzetet, hogy az utóbbi hónapokban a kis létszámú polgármesteri hivatalból hárman távoztak."Amit itt a fideszes polgármester művel, az politikai ámokfutás, valószínűleg ő is tudja, hogy hamarosan vége van a működésének. Biztosra mondom, hogy feloszlatjuk a testületet, mert ez így nem mehet tovább, s ezt az itt élő emberek többsége is látja. Az ezt követő időközi választáson nem csupán a testületi többséget adjuk majd újra mi, hanem a polgármestert is" - mondta a Narancs.hu-nak Orosz József.Az ügyben újfent megpróbáltuk elérni és megszólaltatni Szkibáné Teliska Éva fideszes polgármestert, de megkeresésünkre most sem reagált. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nyircsaszariban-most-a-haziorvosi-asszisztenst-menesztettek-velhetoen-politikai-okbol-275415 | https://web.archive.org/web/20250320121404/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nyircsaszariban-most-a-haziorvosi-asszisztenst-menesztettek-velhetoen-politikai-okbol-275415 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyircsaszariban-most-a-haziorvosi-asszisztenst-menesztettek-velhetoen-politikai-okbol | Magyar Narancs | hungarian-news | 2025-03-20 12:15:00 | [
"Szkibáné Teliska Éva"
] | [
"Fidesz"
] | [
"Nyírcsászári",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"hatalommal való visszaélés",
"egészségügy",
"önkormányzat"
] | [] |
62,679 | Egy vádpontban felmentették Hagyót | Az ügyészség fellebbezést nyújtott be. | A bíróság szerint a vádban szereplő magánokirat - vagyis a vádlottak által készített, Hagyó Miklós élettársának egy polgári perben képviseleti jogot biztosító meghatalmazás - nem hamis. A bíróság ezért Hagyó Miklóst elsőrendű vádlottat az ellene tettesként, Ottlik Lilla Lea másodrendű és Szűcs Viktor Géza harmadrendű vádlottat az ellenük bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vád alól felmentette.Az ítélet indokolásában elhangzott, hogy olyan polgári peres eljárás kapcsán született meghatalmazás, amelyben nincs szükség "jogvégzett, kötelező jogi képviseletre". A másodrendű vádlott nem is akart olyan jogosultságokra szert tenni, amelyhez jogi végzettség kellene - mondta az ügyben eljáró bíró. Németh Leona rámutatott: a polgári peres ügyben eljáró bíróság is befogadta és elfogadta, hogy ez érvényben lévő meghatalmazás.Közölte, a vádban szereplő okirat alkalmatlan volt arra, hogy többletjogosultságokat adjon. Szó nem volt róla, hogy Ottlik Lilla Lea úgy akart volna bemenni a büntetés-végrehajtási intézetbe, hogy ő Hagyó Miklós védője, és így aztán korlátlanul, ellenőrizetlenül tartsa vele a kapcsolatot. Erre semmiféle okirat nem is utalt - mondta el Németh Leona.A bíróság szerint jogszerűen jegyezték fel jogi képviselőként Hagyó Miklós élettársát, hiszen erre lehetőséget adnak a jogszabályok. Németh Leona álláspontja szerint a meghatalmazás nem hamis magánokirat, amelyet fel lehetett használni.A vád szerint 2010 nyarán a súlyos korrupciós bűncselekmények gyanújával előzetes letartóztatásban lévő volt szocialista politikus és élettársa egy ügyvéd segítségével készített meghatalmazást, amely szerint a nő Hagyót képviselheti egy polgári perben. A nőnek azonban nem is volt jogi végzettsége, és az ügyészség szerint csak azért készítették a meghatalmazást, hogy a hozzátartozókra vonatkozó szabályoknál jóval enyhébb korlátozással, illetve ellenőrzés nélkül érintkezhessen a fogva tartott Hagyó és őt látogató élettársa. Az ügyészség mindezek miatt magánokirat-hamisítással vádolta meg Hagyó Miklóst, élettársát és ügyvédjét, aki a meghatalmazást aláírta és pecsétjével ellenjegyezte.Az ítélethirdetés előtt az ügyész perbeszédében indítványozta, hogy a vádlottakat ítéljék pénzbüntetésre.A védők pedig perbeszédeikben kijelentették, hogy ügyfeleik nem követtek el bűncselekményt, betartották a jogszabályokat. Hagyó Miklós az utolsó szó jogán azt mondta: ártatlan, végig jóhiszeműen járt el, minden szabályt betartott.A Központi Nyomozó Főügyészség a múlt szerdán közölte, hogy vádat emelt Hagyó Miklós és tizennégy társa ellen az úgynevezett BKV-ügyben. A főügyészség "folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt vádiratot nyújtott be Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes és 14 társa ellen a Fővárosi Törvényszékhez". A főügyészség - egy kivételével - börtönbüntetés kiszabását indítványozta a vádlottakra. A főügyészség szerint a bűnszervezet 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintosnál nagyobb vagyoni hátrányt okozott a BKV Zrt.-nek.A volt szocialista főpolgármester-helyettest 2010. május 26-án helyezték előzetes letartóztatásba, tavaly februártól júniusig házi őrizetben volt, azóta szabadlábon védekezhet.Az ügyészség fellebbezett, a vádlottak és védőik tudomásul vették az ítéletet. | https://24.hu/kozelet/2012/01/16/egy-vadpontban-felmentettek-hagyot/ | https://web.archive.org/web/20250325110237/https://24.hu/kozelet/2012/01/16/egy-vadpontban-felmentettek-hagyot/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-vadpontban-felmentettek-hagyot | 24.hu | hungarian-news | 2012-01-16 00:00:00 | [
"Hagyó Miklós",
"Ottlik Lilla Lea",
"Szűcs Viktor Géza"
] | [] | [] | [
"magánokirat-hamisítás",
"ítélet/döntés"
] | [
"BKV-ügyek"
] |
62,680 | Balásy Gyuláék tolják a bormarketing kommunikációját is - hihetetlen összegért | Sokan talán meg sem lepődnek, hogy az állami Magyar Bormarketing Ügynökség Zrt. kommunikációs feladatait is a New Land Média Kft. és a Lounge Design Kft. konzorciuma kapta meg. Harmadik éve ők népszerűsítik a magyar borokat, hiszen 2025 elején immár másodszor újították meg a szerződésüket. | Az állami Magyar Bormarketing Ügynökség Zrt. komplex kommunikációs ügynökségi, rendezvényszervezési és médiaügynökségi feladataival ismét Balásy Gyula cégeit, a New Land Média Kft.-t és a Lounge Design Kft.-t bízta meg. A szerződés hatályát a szerződés aláírásától, 2025. január 14-étől a keretérték kimerüléséig, de legfeljebb 2025. március 31-ig határozták meg.A Rogán Antal tárcája alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKOH) keresztül odaítélt megbízást a cégek a jelenleg is érvényben lévő, nettó 75 milliárd forintos kommunikációs keretszerződés egyik munkájaként kapták meg, az érték nettó 475 millió forint, amelynek 30 százaléka opciós keret - tehát a Magyar Bormarketing Ügynökség Zrt. az érték 70 százalékára vállalt biztos lehívást.Most épp Kínában népszerűsítik a magyar bortRókusfalvy Pált 2022-ben nevezték ki bormarketingért felelős kormánybiztosnak. (És épp Rókusfalvy cége, a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft.t zárták ki abból a 24 milliárdos megbízásból, amit a New Land Media nyert meg a napokban a Nemzeti Kommunikációs Hivatal médiaügynökségi és kutatási feladatok ellátására kiírt tenderén. Kicsi a világ).Rókusfalvy - aki Etyek első négycsillagos szállodájának is a tulajdonosa többek között - az ügynökség megalakulásakor példaként hozta fel nyugati szomszédunkat, ahol már 1986 óta létezik az osztrák bormarketing ügynökség. Rókusfalvy szerint Magyarországon sokáig nem volt igazi gazdája ennek a területnek.A Bormarketing Ügynökség 2023 augusztusában indította el első belföldi kampányát. A Buborékok nyara elsősorban az Y és Z-generáció tagjait célozta meg, mert a kormánybiztos szerint a Z-generáció tagjai, a jövő borfogyasztói az alkoholmentes vagy részlegesen alkoholmentes italokat részesítik előnyben. A nehezebb, hordós, testesebb borok helyett inkább a buborékokat, a frissítő, könnyed, gyümölcsös, reduktív tételeket preferálják. Épp ezért a Magyar Bormarketing Ügynökség első kampányának főszereplői a buborékos borok, a pezsgők, a habzóborok és a fröccsök, valamint a bor-és pezsgőkoktélok voltak, amelyek (újra)felfedezésére hívta fel a figyelmet.2023 végére aztán a 2023-2026-os Nemzeti Bormarketing Stratégia is elkészült.2024-ben a magyar borok több nemzetközi eseményen is bemutatkoztak, köztük a hazai Hungarian Wine Summiton, az őszi Master of Wine túrán, valamint három nagy borászati és egy gazdasági szakkiállításon. Düsseldorfban, Veronában és Szöulban is jelen voltak, utóbbi helyszínen digitális influenszer kampány is támogatta Magyarország megjelenését. A hazai borokat a koreai és a kínai piacon is népszerűsítették. Az Egyesült Királyságban a furminttal és a magyar vulkanikus borokkal foglalkoztak részletesebben, miközben a német borszakértő, Konstantin Baum MW Tokajt és borvidékét ismertette meg a közönséggel.A www.bormarketingugynokseg.com-ról időközben a www.bor.hu-ra költözött ügynökség honlapja szerint a Magyar Bor épp most, márciusban roadshow-ra indult Kínába, hogy bemutassa a hazai borágazat kiemelkedő üzeneteit, eredményeit. A közösségi márkát gondozó Magyar Bormarketing Ügynökség három városban – Sencsenben, Sanghajban és Pekingben népszerűsíti a hazai borokat. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/balasy-gyulaek-toljak-a-bormarketing-kommunikaciojat-is--hihetetlen-osszegert.html | https://web.archive.org/web/20250320164026/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/balasy-gyulaek-toljak-a-bormarketing-kommunikaciojat-is--hihetetlen-osszegert.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/balasy-gyulaek-toljak-a-bormarketing-kommunikaciojat-is-hihetetlen-osszegert | mfor.hu | hungarian-news | 2025-03-20 05:05:00 | [
"Balásy Gyula",
"Rogán Antal",
"Rókusfalvy Pál"
] | [
"Lounge Design Kft.",
"Magyar Bormarketing Ügynökség Zrt.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"szőlő - borászat",
"gazdálkodás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
62,681 | A frissen kinevezett Palkovics László barátja újabb közbeszerzést nyert | Egy újabb közbeszerzés a sok közül, amit az E-Educatio Zrt. nyert meg. Most is digitális tananyag fejlesztésére pályáztak – és nyertek is. | Alapszintű és kiegészítő szintű műszaki vizsgabiztosi e-learning tananyagra írt ki pályázatot a MÁV a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft. részére.A közúti közlekedési szakemberek digitális tananyagok leszállítására és rendelkezésre bocsátására kiírt közbeszerzést az E-Educatio Információtechnológia Zrt. nyerte meg, a szerződés keretösszege közel 200 millió, egész pontosan 198 400 000 forint. Az ajánlatkérő 70 százalékos kötelező lehívást vállalt.A tervezett tananyag a következő:Alapszintű elméleti műszaki vizsgabiztosi alapképzés és továbbképzésKiegészítő szintű elméleti műszaki vizsgabiztosi alapképzés és továbbképzésA tananyagoknak már a keretszerződés időtartama alatt rendelkezésre kell állnia, a tanulás megkezdését követően a tananyagoknak a felhasználó számára a következő időtartamokra kell rendelkezésre állniuk:Alapszintű elméleti műszaki vizsgabiztosi alapképzés 730 napig és/vagy 100 óráigKiegészítő szintű elméleti műszaki vizsgabiztosi alapképzés - 730 napig és/vagy 100 óráigAlapszintű elméleti műszaki vizsgabiztosi továbbképzés - 730 napig és/vagy 60 óráigKiegészítő szintű elméleti műszaki vizsgabiztosi továbbképzés - 730 napig és/vagy 60 óráig.A nyertes E-Educatio Zrt. 2024-es számai ugyan még nem jöttek ki, de az Opten nyilvános adatai szerint 2023 visszaesést hozott 2022-höz képest. Ugyanis a 4 milliárd forintos nettó árbevétele után 2023-ben 2,5 milliárd lett, nyeresége pedig 2,5 milliárdról 903 millióra zsugorodott.A tavalyi évüket minden bizonnyal jóval izmosabb adatokkal zárta cég, hiszen titkos kormányhatározattal tette kötelezővé a kormány több száz állami szervénél azt az iratkezelő szoftver használatát, melyet a kormánybiztos Palkovics egykori üzlettársaként fejlesztettek Fauszt Zoltánék - erről az Átlátszó írt tavaly év elején.De az E-Educatio Zrt. nyerte tavaly augusztusban a Klebelsberg Központ 4,6 milliárd forintos közbeszerzését is. A KRESZ-t és az elsősegélynyújtási elméleti anyagot a fiatalok távoktatásban sajátíthatják el, az ehhez szükséges tananyagot és elérést pedig az E-Educatio Zrt. adja, ahogyan a digitális vizsgalebonyolítási környezetet is ők biztosítják a középiskoláknak.Tavaly márciusban pedig a 24.hu arról írt, hogy épp Palkovics régi üzlettársának köre akarta átvenni egy XII. kerületi állami iskolát, méghozzá a Gábor Dénes Főiskola alapítvány nevében. Az intézményt fenntartó alapítványt ugyanis Fauszt András vezeti, aki Palkovics László régi barátjának és üzlettársának, Fauszt Zoltánnak a testvére, aki cégeivel eddig is tízmilliárdokat nyert informatikai közbeszerzéseken. Igaz, végül a fenntartóváltás (egyelőre) meghiúsult.A cég az új, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos barátjáéMint lapunk a KRESZ-közbeszerzés apropóján írt cikkében megírta, a cégnek három részvényese van a cég 2023-ra vonatkozó beszámolója alapján:a Nexius Zrt., amelynek végső tulajdonosa Fauszt Zoltán, akiről maga Palkovics László jelentette ki, hogy barátok. Az üzletember a Nexiuson keresztül érdekelt a KRÉTA-t fejlesztő SDA Informatikai Zrt.-ben is és a közoktatásban kötelezővé tett rendszert jelenleg is üzemeltető Educational Development Informatikai Vagyonkezelő Zrt.-ben is.Az RC Invest Zrt., amelyet a Modern Oktatásért és Biztonságos Közlekedésért Alapítvány birtokol, a szervezet kuratóriumi tagja egy bizonyos Fauszt András. Az RC Investben korábban tulajdonos volt Farkas Zoltán: a zongoraművész 2015-ben eltűnt, majd 2016-ban a holtteste a Dunából került elő. A hvg számolt be arról, hogy a férfi bár papíron a több száz milliós köz- ésPal felsőoktatási informatikai megrendeléseket elnyerő SDA-csoportot tulajdonló RC Invest többségi részvényese volt, valójában napi, filléres gondokkal küzdött. Halála után a cégcsoport nem az örököseié lett: Fauszt Zoltán 2016 májusában levélben értesítette a cégbíróságot, hogy minősített befolyást szerzett az RC Investben.A harmadik részvényes pedig az ePalatábla Vagyonkezelő Zrt., amely 2022-ig Fauszt Zoltáné volt, majd átkerült az e-Palatábla Alapítványhoz, amelynek elnöke Fauszt András.Fauszt Zoltán 14 éven át, 2000-től 2014-ig volt Palkovics László üzlettársa az Informin’ Informatikai Tanácsadó Kft.-ben. Palkovics László azelőtt szállt ki, hogy felsőoktatási államtitkárnak nevezték ki. 2016-ban lett miniszter és egészen 2022 novemberéig az is maradt, de Fauszt sem maradt poszt nélkül: 2019 márciusában a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács egyik tagja lett és egészen 2020 végéig az is maradt. Neve hol tulajdonosként, hol ügyvezetőként bukkant fel az SDA-cégcsoport cégeiben.Azt pedig az Átlátszó írta meg, hogy Palkovics László ex-miniszter barátjának és volt üzlettársának egyik cége, az SDA DMS ismét verseny nélkül nyert el egy állami megbízást – ezúttal 23,2 milliárd forint értékben. | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/a-frissen-kinevezett-palkovics-laszlo-baratja-ujabb-kozbeszerzest-nyert.html | https://web.archive.org/web/20250325120217/https://mfor.hu/cikkek/kozelet/a-frissen-kinevezett-palkovics-laszlo-baratja-ujabb-kozbeszerzest-nyert.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-frissen-kinevezett-palkovics-laszlo-baratja-ujabb-kozbeszerzest-nyert | mfor.hu | hungarian-news | 2025-03-24 18:06:00 | [
"Fauszt András",
"Fauszt Zoltán",
"Palkovics László"
] | [
"E-Educatio Zrt.",
"e-Palatábla Alapítvány",
"Educational Development Informatikai Zrt.",
"ePalatábla Vagyonkezelő Zrt.",
"Modern Oktatásért és Biztonságos Közlekedésért Alapítvány",
"Nexius Informatikai Zrt.",
"RC Invest Vagyonkezelői Zrt.",
"SDA DMS Zrt.",
"SDA Informatika Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"oktatás",
"informatika",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
62,682 | Nemcsak Matolcsy György körének, hanem a NER nagyágyúinak is jutott az MNB-s pénzekből | Az Állami Számvevőszék jelentése kifejezetten Matolcsy György családi és üzleti körére fókuszál, pedig más szereplők is felbukkantak a jegybanki beruházások és beszerzések körül. | Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szabályszerű működéséről március 19-én közzétett jelentés fő megállapítása, hogy az MNB-Ingatlan Kft. által megvalósított beruházások esetében a beruházási célú kiadások döntő részét - az egyes ingatlanok vételára nélkül számított beruházási érték 86,1 százaléka, 95,8 milliárd forint értékben - azonos érdekeltségi körhöz tartozó gazdasági társaságok (Somlai Invest Zrt. és Raw Development Kft., Raw Facility Kft. és Somlai Design Kft.) részére fizették ki. Az említett beruházások egyike a Széll Kálmán téri Pénzmúzeum épülete, ahol generálkivitelezési munkákra vonatkozó beszerzési eljárást a Raw Development Kft. nyerte.Ebben semmi új nincs, mert a független sajtó a milliárdos ingatlanügyekről, Matolcsy György jegybankelnök Matolcsy Ádám nevű fiának és baráti körének gazdagodásáról folyamatosan beszámolt. Az ÁSZ által kiemelt Raw cégcsoport Somlai Bálint tulajdona, a fiatal üzletember pedig onnan ismert, hogy Matolcsy Ádám barátja. A számvevőszéki jelentésből ugyanakkor nem derül ki, hogy például a Pénzmúzeum beruházásai, beszerzései körül nemcsak a Matolcsy família baráti és üzleti köre bukkant fel a véletlennél gyakrabban, hanem a NER egyéb csatolt részei is.Például a Pénzmúzeum generálkivitelezője valóban a Raw Development Kft. volt, ellenben arról egy szó sem esik az ÁSZ jelentésében, hogy a generálkivitelezői alvállalkozóként a Market Építő Zrt. dolgozott az épületen. A Market Építő Zrt. Garancsi István résztulajdonában van, és számos nagy állami beruházásban vett részt az elmúlt 15 évben."A munkaterületet 2020 április elején vette át a magyar magasépítő cég. A teljes projekt keretén belül megvalósult a Postapalota rekonstrukciója, ami magában foglalta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részére létrehozott irodaházat, a Pénzmúzeum és a hozzá kapcsolódó területek (Bástya felújítás, Turista pihenő) kialakítását, továbbá az épület körüli tereprendezéseket, kertészeti munkákat. Mindemellett a Market feladatai közé tartozott a Postapalota mellett található, a II. és a XII. kerületét összekötő, akadálymentes gyalogos és biciklis átjáró megépítése is, amelyet 2020. december elején adtak át"- számol be a történtekről a Magyar Építők.A 121 oldalas ÁSZ jelentésben 24-szer szerepel a Raw cégcsoport neve, a Market neve azonban egyszer sem.A Pénzmúzeum üzemeltetője az MNB-EduLab Nonprofit Kft., amely a jegybank leányvállalata. Az Átlátszó 2024 ájusában írta meg, hogy az MNB-EduLab Kft. közbeszerzést írt ki a Pénzmúzeum IT- és audiovizuális rendszerének bővítésére és üzemeltetésére. A nettó 798,9 millió forintos megbízást az A.B.Y.11 Kft. nyerte el. A munka többek között mintegy 40 négyzetméternyi LED-fal üzemeltetésére, valamint különféle hardverekre és szoftverekre terjedt ki. A cég végső tulajdonosa ekkor még Tasnádi László volt, aki korábban Pintér Sándor belügyminiszter államtitkáraként dolgozott, és ügynöki múltja is ismert. Az Állami Számvevőszék ellenőrzése viszont erre az időszakra már nem terjedt ki.Az MNB-EduLab Kft. szerződéseit átnézve az látszik, hogy a Civil Rendszertechnika Kft. 2022-ben és 2023-ban még Civil Erando Rendszertechnika Kft. néven több informatikai megállapodást is kötött a Pénzmúzeum üzemeltetőjével. A sikeres társaság tulajdonosa a Civil Zrt., ahol szintén Tasnádi László az ügyvezető.A Pénzmúzeum tetején üzemel egy panoráma terasz, amelyet szintén a jegybanki leánycég üzemeltet. Itt 1200 forintért lehet inni egy klasszikus limonádét."A Pénzmúzeum Panoráma Teraszon van benti, fedett helység, illetve a téli szezonban a teraszon 4 darab zárt, fűtött igluval várjuk vendégeinket"- olvasható a luxus vendéglátóegység honlapján. A terasz és az egész múzeum idei takarítására a Green Vector Facility&Service Kft.-vel kötöttek 44,2 millió forintos szerződést.A társaság a Prohuman cégcsoport tagja, amely az egyik legnagyobb hazai munkaerőkölcsönző cég és a kormány stratégiai partnere. Egyik tulajdonosa Zakor Sándor, aki az MTK focicsapatát is birtokolja.Ebből is látszik, hogy nemcsak a Matolcsy família baráti és üzleti köre kapott szerződéseket a jegybank cégeitől. Mindenesetre az ÁSZ feljelentést tett vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt. A Nemzeti Nyomozó Iroda pedig megkezdte a munkát. | https://mfor.hu/cikkek/makro/nemcsak-matolcsy-gyorgy-korenek-hanem-a-ner-nagyagyuinak-is-jutott-az-mnb-s-penzekbol.html | https://web.archive.org/web/20250325120110/https://mfor.hu/cikkek/makro/nemcsak-matolcsy-gyorgy-korenek-hanem-a-ner-nagyagyuinak-is-jutott-az-mnb-s-penzekbol.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nemcsak-matolcsy-gyorgy-korenek-hanem-a-ner-nagyagyuinak-is-jutott-az-mnb-s-penzekbol | mfor.hu | hungarian-news | 2025-03-25 09:09:00 | [
"Garancsi István",
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Somlai Bálint Fülöp",
"Tasnádi László",
"Zakor Sándor"
] | [
"A.B.Y.11 Kft.",
"Civil Zrt.",
"Green Vector Facility&Service Kft",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Market Építő Zrt.",
"MNB–Edulab Kft.",
"Pénzmúzeum",
"Prohuman Zrt.",
"Raw Development Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"informatika",
"építőipar",
"klientúra",
"ÁSZ-ellenőrzés",
"állami/önkormányzati szerződések",
"munkaerő-kölcsönzés",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
62,683 | Feljelentést javasol az Állami Számvevőszék az Matolcsy-közeli egyetem ügyében | Súlyos vagyonvesztés történhetett a vizsgálat szerint. | A Neumann János Egyetem (NJE) létrehozása és fejlesztése szorosan kötődik Matolcsy Györgyhöz, aki már a 2010-es évek elején hangsúlyozta Kecskemét egyetemmé fejlesztésének szükségességét. Az általa kezdeményezett együttműködés keretében az Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014 óta duális képzési partnerként vesz részt az egyetem oktatási tevékenységében, amely során kezdetben gazdasági gépészmérnök szakirányú hallgatókat, majd a Gazdaságtudományi Kar 2016-os létrehozása óta gazdálkodási és pénzügyi szakos diákokat fogad.Az együttműködés kiterjed versenyek és konferenciák szervezésére, tudományos kutatás támogatására, valamint ösztöndíjprogramok működtetésére is, amelyek révén több mint 80 hallgató végezte gyakorlatát az MNB-nél és annak leányvállalatainál, míg a jegybanki ösztöndíjprogramok közel 120 hallgatót támogattak.A legfontosabb azonban a Neumann János Egyetemért Alapítvány 2020-as létrehozása, amely a kecskeméti egyetem fenntartójaként működik, működése pedig a jegybankhoz kapcsolt.Mint az Állami Számvevőszék most elkészült jelentése is megjegyzi, az állam jelentős pénzügyi forrásokat biztosított számára: az induló 0,6 milliárd forintos vagyonon felül 2020-ban 44,4 milliárd, 2021-ben pedig további 100 milliárd forint állami támogatást kapott. Az alapítvány ezeket az összegeket az egyetem fejlesztésére és működtetésére fordíthatta volna.Ehelyett azonban az alapítványi vagyon jelentős részét, összesen 127,5 milliárd forintot a PADME Alapítvány tulajdonában álló OPTIMA Befektetési Zrt. által kibocsátott kötvényekbe fektették- állapította meg a jelentésA kötvények 10 éves futamidejűek és 2,5%-os kamatozásúak voltak, ami az ÁSZ szerint "kirívóan alacsony", különösen annak fényében, hogy ugyanezen időszakban a kockázatmentes állampapírok kamata akár 14,64% is lehetett.A jelentés szerint a befektetés "likvid, azaz könnyen visszaváltható" eszközként volt feltüntetve, ám valójában nem volt reális esély arra, hogy három hónapon belül veszteség nélkül visszaváltható legyen. Ezt maga az Optima Befektetési Zrt. is tudta, hiszen a kötvénykibocsátásból származó pénzt hosszú távú beruházások finanszírozására fordították.Az ÁSz azt is kiemeli, hogy a befektetést jóváhagyó kuratórium tagjai szintén tisztában voltak ezzel.A 2023. januári és szeptemberi kuratóriumi ülések jegyzőkönyvei szerint a tagok egyértelműen tudták, hogy "a kötvény struktúrájának módosulása kapcsán kérdés a visszaválthatóság, ami jól hangzik, de rendkívül nagy kockázatot hordoz."Az ÁSZ szerint a befektetés kockázatait nem megfelelően mérték fel, és nem történt meg az alapítvány jövőbeli pénzügyi szükségleteinek előzetes elemzése sem. A szervezet a vagyonkezelésre nem alakított ki olyan ellenőrzési mechanizmusokat, amelyek a befektetések kockázatait figyelembe vették volna.Az alapítvány nem vett igénybe független befektetési tanácsadót, hanem a PADME Alapítványnál is dolgozó könyvelővel készíttetett egy elemzést, amely nem volt szakmailag megalapozott.A jelentés szerint a szervezet vagyonellenőre sem látta el megfelelően a feladatát: nem figyelmeztette a kuratóriumot a törvénytelen vagy kockázatos döntésekre.Az ÁSZ megállapította, hogy az első, 5 milliárd forintos kötvénycsomag lejegyzésével kapcsolatos döntés szabálytalan volt, mert összeférhetetlenségi előírásokba ütközött.A későbbi kötvényjegyzések előtt ezt az összeférhetetlenségi szabályt egyszerűen eltörölték, így a kuratóriumi elnök pozíciója érintetlen maradhatott.Ezen kívül egy másik kuratóriumi tag, aki egyben a PADME Alapítvány igazgatója is volt, rendszeresen szavazott a befektetések sorsáról, noha érintettségét nem jelentette be.Az ÁSZ szerint ez törvénysértő volt.A jelentés arra is kitért, hogy az egyetemet fenntartó alapítvány nem biztosította a kötvények kibocsátójának megfelelő pénzügyi monitoringját. A vizsgálat szerintnem értékelte a globális trendeket, nem vette figyelembe a kötvényhez kapcsolódóan a legjelentősebb vagyontömeget képviselő GTC részvények részvényárfolyamának tartós és trendszerű esését, hitelminősítésének romlását.Ahogy arról írtunk, a lengyelországi érdekeltségű GTC ingatlankezelőben az Optima Zrt. jelentős ingatlanportfóliót épített ki, amely a Pallas Athéné alapítványi vagyon egyik legfontosabb eszközévé vált. Az Optima Zrt. emellett az MNB ingatlanberuházásainak egyik központi szereplője volt, amely különböző alapokon keresztül számos értékes épületet szerzett meg: így a budapesti Duna Tower, Spirál, Center Point és Pillár irodaházakat. A vagyonkezelő cég által megszerzett ingatlanok egy része először a Quartz Befektetési Alapkezelőhöz került, majd a GTC Group vásárolta fel őket, hogy aztán továbbértékesítsék őket jelentős árréssel.Az tehát fontos új elem az ÁSZ-jelentés alapján, hogy a Neumann János Egyetemért Alapítvány forrásait is felhasználták az Optimát érintő kusza ügyletekben.Az ÁSZ jelentés szerint az alapítvány jelentős kárt szenvedett a befektetés miatt: az Optima kötvények alacsony kamata miatt nem tudta kihasználni a kedvezőbb hozamú állampapírok nyújtotta lehetőségeket. Az ÁSZ szerint ha a "jó gazda gondosságával" kezelte volna a 127,5 milliárd forintot, és az állampapírok magasabb hozamát választja,akkor az elmaradt haszon 2023 márciusáig akár 15,4 milliárd forintot is elérhetett volna.További problémát jelentett, hogy az alapítvány könyveiben a kötvényeket az eredeti beszerzési értékükön tartották nyilván, holott már ekkor is egyértelmű volt, hogy azok értéke csökkent. A jelentés rámutatott, hogyaz Alapítvány döntéshozói számára nyilvánvaló volt, hogy a kötvények vételárát az OPTIMA Befektetési Zrt. a szerződésben foglalt határidőre nem képes megfizetni.Feljelentés után ügyészségi eljárás jöhetA vizsgálat eredményei alapján az ÁSZ több bűncselekmény gyanúját is megállapította - saját megfogalmazásuk szerint: ezért a törvényi felhatalmazásával élvea számvevőszék feljelentést tett az ügyészségen, valamint törvényességi felügyeleti eljárás indítását kezdeményezte az Alapítvány működésével kapcsolatban. | https://www.portfolio.hu/gazdasag/20250319/feljelentest-tett-az-allami-szamvevoszek-a-matolcsy-kozeli-egyetem-ugyeben-748775 | https://web.archive.org/web/20250319160849/https://www.portfolio.hu/gazdasag/20250319/feljelentest-javasol-az-allami-szamvevoszek-az-matolcsy-kozeli-egyetem-ugyeben-748775 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelentest-javasol-az-allami-szamvevoszek-az-matolcsy-kozeli-egyetem-ugyeben | Portfolio | hungarian-news | 2025-03-19 16:05:00 | [
"Matolcsy György"
] | [
"GTC Group",
"Neumann János Egyetemért Alapítvány",
"Optima Befektetési Zrt.",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)",
"Pallas Athéné Domus Optima Zrt.",
"Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"összeférhetetlenség",
"oktatás",
"bíróság",
"bankok - pénzintézetek",
"ÁSZ-ellenőrzés",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
62,684 | Ezt az MNB-s ultrasúlyos lenyúlásos sztorit vágod? Elmesélem az egészet, kőkemény! | Ha megszédülsz a Zrt.-ktől, nem érted, mi ez a sok Pallas Athénézás, és fogalmad sincs, mi az a magántőkealap, akkor neked szól ez az összefoglaló az elmúlt évtizedek egyik legpofátlanabb közpénzkiszervezéséről. | Na, szevasz, mi a helyzet? Minden jó? Figyelj, ez a matolcsys történet mennyire brutál, nem? Tudod, ez az MNB-alapítványos. Nézegetted, de túl bonyolult? Hát pedig leteszed a hajad. Figyelj!Van ugye a Matolcsy György, nagy fideszes régóta, már a legelső, 1998-as Orbán-kormányban gazdasági tanácsadó meg miniszter volt, aztán 2010-ben megint miniszter lett. Ő mondott ilyen hülyeségeket, tudod, hogy piros pötty van a seggünkön, mint a japánoknak, meg magyar banán fejlesztési övezet, meg nem csomag, hanem PEKIDZSJUNÓ. De Orbán pont ezek miatt is bírta, gondolta, végre valaki, aki nem a megszokott közgazdasági dogmákat tolja, amik szerint a Fidesz szarul csinálja a dolgokat, hanem víziói vannak, nagyot álmodik, egy igazi gazdasági csodadoktor.2013-ban ő lett a Magyar Nemzeti Bank elnöke, érted, ez eleve mi, hogy egy full fideszes ember lesz a független MNB elnöke? Mondjuk mindegy, korábban is volt már ilyen, lett is ilyen.Na, de jön a lényeg. 2014-ben elkezdett az MNB alapítványokat csinálni. Alapítványokat. De nem úgy, hogy lehet adakozni nekik, és azt eljótékonykodják, meg segítenek szegényeken, hanem úgy, mintha egy céget csinálna, beleteszi a jegybank pénzét, szóval a közpénzt, és onnantól szevasz, az az övé, elkezd vele bizniszelgetni.Amúgy óriási forma volt a Matolcsy, mert az volt a szöveg, hogy ő akkora mágus, hogy egy csomó nyereséget csinált a jegybanknak, és ezt a nyereséget teszik bele az alapítványokba, szóval nyugi legyen, nem ellopja a közpénzt, hanem pont, hogy gyarapítja.Ezzel mondjuk az a baj, hogy csak az egyik irányba akarták ezt: ha nyereség van, kitesszük alapítványba, de ha veszteség van, nem pótoljuk a pénzt, hanem széttárjuk a kezünket. Másrészt azért is volt zseni a trükk, mert az MNB simán meg tudja oldani magának, hogy nyeresége legyen, elég, ha gyengíti a forintot egy kis alapkamat-variálással, és mittudomén, 370-ért eladja a korábban még 350-ért vett eurót. A forint meg, micsoda véletlenek, gyengült is folyamatosan.Oké, tehát ott vagyunk, hogy 2014 van, az MNB csinált magának közpénzt, és beleöntötte az alapítványaiba, volt belőle az elején vagy hat, mindenféle Pallas Athéné izébizé, amik összesen 266 milliárdot kaptak az úgynevezett jegybanki nyereségből, aztán összevonták őket eggyé.Azt sokáig nem lehetett tudni, hogy mire megy a pénz, amikor meg a bíróság egy perben azt mondta, hogy hahó, ez nyilvános adat, adjátok ki, akkor a Fidesz gyorsan csinált egy törvényt, hogy mégse legyen az. Ez volt a legendás "elvesztette közpénzjellegét" érvelés, ez megvan, nem?Jó, hát azóta persze kiderült, meg azért akkor is lehetett kábé tudni, mi történt. Az, hogy kitolták a Matolcsy család haverjainak. Ők kaptak mindenféle zsíros bizniszt az alapítványoktól. Övék lett például általában az alapítványok által megvett ingatlanok felújítása, bebútorozása, ők csinálták a kommunikációs feladatokat satöbbi. Matolcsy Ádám barátai, Somlai Bálint, Száraz István, Pintér Máté. Sok milliárd forint ömlött nekik, jegybanki bizniszek haszonhúzói lettek, ők meg vették a Ferrarikat, Porschékat, magángépekkel jártak, luxuséttermeket nyitottak, ingatlanokat szereztek a Balatonon, New Yorkban, Dubajban, a Svábhegyen, műgyűjtők lettek Londonban, megvették az Origót, tényleg lehetetlen felsorolni mindent. Folyamatosan írt erről a sajtó, csináltunk róla videót mi is, de a Fideszt nem különösebben zavarta.Hogy ezt az egészet minél nehezebb legyen lenyomozni, a jegybank követhetetlen céghálók, magántőkealapok, vagyonkezelő mögé tette a pénzeket, megvásároltak lengyel és svájci ingatlanos céget, hogy onnan menjen tovább az üzletelés a Matolcsy-klánhoz tartozó emberekkel. Már eddig is tökéletes, de jöhet még egy csavar? Tíz éven át simán ment ez, most viszont azért lett téma, mert Matolcsy lelépésével a NER hirtelen rászállt az ügyre. Feljelentés, nyomozás, minden van, a hatóságok szokatlan módon válaszolgatnak a sajtó kérdéseire, sőt, hiába kapálózott az MNB, még egy jelentés is nyilvános lett arról, hogy milyen súlyos lenyúlások történtek.Nem tudom, mit akarnak, vagy mi lesz a vége, lehet, hogy azt még maga Orbán sem tudja, főleg, hogy Matolcsy tizenkét éven át volt MNB-elnök, így sokat tudhat NER-es pénzmozgásokról, sőt, tudnia kell azt is, melyik magántőkealap mögött ki áll.Az biztos, hogy az utóbbi pár évben furán alakult Matolcsy és a kormányzat viszonya. Matolcsy elüldözte maga mellől az alelnökét, Nagy Mártont, aki 2020-ban Orbán mellett kötött ki, azóta pedig a gazdaság ura lett. Ők folyamatosan szólogattak be egymásnak, Matolcsy folyamatosan kritizálta a gazdaságpolitikát is, úttévesztésben van az ország, fordulat kell, meg ilyeneket mondott, mire Orbán Balázs azt üzente, hogy alig várják már, hogy lelépjen.2024-ben a NER elkezdett előkészíteni egy törvényt, amivel a kormány is beleláthatott volna a jegybanki alapítványok gazdálkodásába, de ebből végül nem lett semmi. Novembertől valami enyhülésszerűség látszott, Matolcsy dicsérte Orbánt, Orbán dicsérte Matolcsyt, és azt mondta, hogy ez még nem a történet vége neki. Csak nehogy kiderüljön, hogy ez inkább fenyegetés volt.Matolcsy lelépése előtt, az utolsó pillanatban még megpróbálták az alapítványi vagyonkezelőt átjátszani a haverokhoz, de Varga Mihály, az új jegybankelnök ezt megakadályozta.Legutóbb érdemben pont a 444-nek nyilatkozott kormányzati szereplő az ügyről. Orbán Balázs azt mondta, a kormánynak most nincs dolga ezzel, várják, hogy a hatóságok és a bíróságok milyen döntésre jutnak, de ha a bírósági döntések megszületnek, akkor „természetesen lesz következménye ennek az egésznek”.Az mondjuk figyelemre méltó, hogy Orbán Balázs fejben már eljutott a bírósági ítéletig, miközben ahhoz azért az is kell még, hogy ügyészségi nyomozók végigvigyék a nyomozást, és vádemelési javaslattal átadják az iratokat a vádhatóságnak, amely ezek alapján a vádemelés mellett dönt. Márpedig ez nem mindig szokott így történni. | https://444.hu/2025/03/25/ezt-az-mnb-s-ultrasulyos-lenyulasos-sztorit-vagod-elmeselem-az-egeszet-kokemeny | https://web.archive.org/web/20250325112903/https://444.hu/2025/03/25/ezt-az-mnb-s-ultrasulyos-lenyulasos-sztorit-vagod-elmeselem-az-egeszet-kokemeny | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ezt-az-mnb-s-ultrasulyos-lenyulasos-sztorit-vagod-elmeselem-az-egeszet-kokemeny | 444 | hungarian-news | 2025-03-25 12:28:19 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Pintér Máté",
"Somlai Bálint Fülöp",
"Száraz István"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)"
] | [] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"építőipar",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"jogalkotás",
"tőkealap"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
62,685 | Rendőrség: Hűtlen kezelés miatt nyomoznak az MNB-alapítványok ügyében | Eddig csak azt tudtuk, hogy a Számvevőszék vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen. | "A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda az Állami Számvevőszék által tett feljelentés alapján eljárást folytat hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt" - válaszolta lapunk kérdésére az ORFK. A rendőrséget azután kerestük meg, hogy a Fővárosi Főügyészség kérdésünkre pénteken megerősítette, hogy az ÁSZ feljelentése nyomán elindult az ügyben az eljárás.Az, hogy hűtlen kezelés miatt nyomoznak, új fejlemény az ügyben. Az Állam Számvevőszék ugyanis múlt heti kérdéseinkre, hogy pontosan hány bűncselekményt jelent a jelentésükben foglalt "több" számnév - abban ugyanis azt írták, hogy "a feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg" az ÁSZ -, illetve hogy mik lehettek azok a bűncselekmények, azt a válaszolta, hogy "vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények" gyanújával tett feljelentést ismeretlen tettes ellen.A rendőrség az üggyel kapcsolatban mást nem közölt, mint írták: "a nyomozás érdekére való tekintettel további tájékoztatást nem áll módunkban adni". Az ügyészség is csak annyit írt, hogy a jegybank gazdálkodásáról lefolytatott számvevőszék vizsgálat megállapításai alapján indult nyomozás "felderítési szakban van folyamatban".De mi is ez az egész történet? Az akkor még Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank - amely egyik alelnöke akkor Windisch László volt - 2014-ben létrehozott hat Pallas Athéné-alapítványt, amelyekben összesen 266 milliárd forintnyi vagyont helyezett ki közpénzből; ezt a Fidesz egy ideig próbálta közpénzjellegét elvesztett vagyonnak beállítani. A jelleggel szemben mostanra maga a közpénz veszett el, mint ezt a történetet ebben a két cikkben alaposan körbejártuk:A közpénzjelleg nem veszett el, a közpénz igen: vagyon elleni bűncselekményt gyanít az ÁSZ Matolcsy jegybanki alapítványánálNyomozzák, hol a pénz, de épp a Fidesz tett meg mindent, hogy magánzsebekbe mehessenek az MNB-s százmilliárdokA 2019-ben egy, Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) nevű alapítvánnyá összeolvadt alapítványi birodalom az általuk létrehozott vagyonkezelő, az Optima Befektetési Zrt. hathatós közreműködésével 2024-re elégette a teljes, jelenértéken már 460 milliárd forintnyi vagyont. Ez a 2022 óta Windisch László vezette Állami Számvevőszék 2023-ban indult vizsgálatsorozata végére derült ki. Az ÁSZ múlt szerdán tett közzé három, az MNB gazdálkodását érintő jelentést, ezek a jelentések az MNB, az MNB-hez és Matolcsy Györgyhöz szorosan kötődő Neumann János egyetem, valamint a PADME működésének vizsgálatával foglalkoztak.A dokumentumokból kiderült, hogy nemcsak a Pallas-alapítványokba tett 226 milliárd, hanem a Neumann egyetemet fenntartó alapítvány 127 milliárd forintja is köddé vált - ezt 2021-ben adták az Optima vagyonkezelésébe, ennek jelenértéke 190 milliárd forint. Ha a jelentéseket és az egész jegybanki alapítványosdit nagyon röviden össze akarjuk foglalni, akkor ezt egy mondatban és egy hozzá kapcsolódó képen így lehet megtenni:Mióta a Matolcsy György vezette jegybank 2014-ben létrehozta, majd 2019-ben a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványba (PADME-ba) összeolvasztotta alapítványait, egy nagyon összetett, valószínűleg szándékosan átláthatatlan és megfelelő kontrollrendszer nélkül működő vagyonkezelői céghálózat - lásd a lenti képet - közreműködésével több százmilliárd forintnyi közpénz égett el, és a számvevők szerint bűncselekmények gyanúját felvető döntések nyomán keletkezett súlyos veszteségek miatt 2024-re a PADME és annak vagyonkezelője, az Optima Befektetési Zrt. is a fizetésképtelenség szélére sodródott. | https://444.hu/2025/03/25/rendorseg-hutlen-kezeles-miatt-nyomoznak-az-mnb-alapitvanyok-ugyeben | https://web.archive.org/web/20250325115003/https://444.hu/2025/03/25/rendorseg-hutlen-kezeles-miatt-nyomoznak-az-mnb-alapitvanyok-ugyeben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rendorseg-hutlen-kezeles-miatt-nyomoznak-az-mnb-alapitvanyok-ugyeben | 444 | hungarian-news | 2025-03-25 12:48:15 | [
"Matolcsy György"
] | [
"Fidesz",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Neumann János Egyetem",
"Optima Befektetési Zrt.",
"Pallas Athéné Alapítványok",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"gazdálkodás",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
62,686 | Karácsony: A Budapesti Közművek átutalta Rákosrendező vételárának első részletét | 12,7 milliárd forintot. | "12.734.387.060 forint átutalva, Rákosrendező a budapestieké" - írja a főpolgármester. Karácsony Gergely posztja alapján az összeg a rákosrendezői vételár első részlete, ezt utalta át a Budapesti Közművek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő számlájára, de a tulajdonszerzés után még legalább két hónap kell a birtokba vételig."Akkor - és nem előbb - tudjuk elkezdeni a terület rendbetételét. Ami sürgető, mert több jelzést is kaptam arról: az állam még az elmúlt hetekben is szemétlerakónak használta a budapestiek új tulajdonát" - írja Karácsony, aki szerint az adásvételi szerződés szerint 60 napon belül meg kell állapodni a MÁV-val a használati megosztásról, ezután, egy újabb hónapon belül kerülhet a terület a főváros birtokába.2023 végén derült ki, hogy az állam tárgyal egy dubaji ingatlanbefektetővel Rákosrendező vasúti célra nem használt területeinek értékesítéséről. A felek egy, a magyar és az emírségekbeli kormány közötti nemzetközi szerződést is aláírtak 2024-ben.Az MNV és a dubaji Eagle Hills közötti ingatlanadásvételi szerződést január közepén írták alá, de a nyilvánosságra hozatala után nem sokkal kiderült, hogy a szerződés értelmében a fővárosi tulajdonú BKM Zrt.-nek elővásárlási joga van a területre. A kormány először tagadta, hogy az érintett élhetne az elővásárlási joggal, később mégis elismerték, hogy ez így van. | https://444.hu/2025/03/24/karacsony-a-budapesti-kozmuvek-atutalta-rakosrendezo-vetelaranak-elso-reszletet | https://web.archive.org/web/20250324133520/https://444.hu/2025/03/24/karacsony-a-budapesti-kozmuvek-atutalta-rakosrendezo-vetelaranak-elso-reszletet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/karacsony-a-budapesti-kozmuvek-atutalta-rakosrendezo-vetelaranak-elso-reszletet | 444 | hungarian-news | 2025-03-24 14:33:07 | [] | [] | [
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] | [] | [
"Mini-Dubaj Rákosrendezőn"
] |
62,687 | Pécsen egyszer csak keletkezett egy 3,5 milliárdos hitel, senki nem tudja, hogyan | Miről tárgyalt Csizi Péter négyszemközt Varga Mihály államtitkárával? Hová tűnt egy 3,5 milliárdos előterjesztés? Hogyan került a későbbi I. rendű vádlott a városi buszos céghez? Három tanú kihallgatásával folytatódott a Volvogate-per. | Hétfőn három tanút hallgatott meg a Szekszárdi Ítélőtábla a pécsi önkormányzat tulajdonában álló Tüke Busz Zrt. 2015-ös buszbeszerzése, az úgynevezett Volvogate-ügy miatt újraindult büntetőperben. Az ügyészség azzal a gyanúval emelt vádat, hogy a Tüke Busz és így végső soron a pécsi önkormányzat indokolatlanul fizetett 650 millió forinttal többet 115 használt Volvo-buszért. Az eredetileg négy vádlott ellen indult perben a Kaposvári Törvényszéken első fokon a II. és IV. rendű vádlottat felmentették a gazdasági csalás vádja alól, a III. rendűt jogerősen elítélték pénzmosás miatt, az I. rendű vádlott az eljárás során elhunyt. A Pécsi Ítélőtábla azonban az ítéletet megsemmisített az ügyészség fellebbezés után, és megismételt eljárást rendelt el, ami február végén a Szekszárdi Törvényszéken indult újra.Az eddigi tárgyalásokról írt cikkeink:Csontvázas jelmezzel indult újra a Volvo-gate miatti büntetőper, ami egy teletömött holland ATM-mel kezdődött"Sok mindenben kellett egyeztetni Bánki Erikkel" - vallotta a volt alpolgármester a túlárazott pécsi buszbeszerzés miatt folyó perbenHétfőn tanúként állt bíróság elé Csizmadia Péter fideszes önkormányzati képviselő, aki 2014-ben a város gazdasági és pénzügyi bizottságát vezette, Árki Sándor, aki a Tüke Busz vezérigazgatója volt 2014. december 31-ig, valamint Baracsi László, aki a cég gazdasági igazgatójaként tevékenykedett a buszbeszerzés idején.Bertaldó András bíró kérdéseinek a fókuszában egyrészt a buszbeszerzés lebonyolítása, az azzal kapcsolatos szervezési, előkészítési munkafolyamatok álltak, másrészt az, hogy hogyan született meg az a 3,5 milliárd forintos összeg, amivel a buszok beszerzési költségeként számoltak Pécsen, és ami egy ilyen keretösszegű hitelfelvételt is eredményezett.A három tanú kihallgatásának végén úgy tűnik, hogy a pécsi közgyűlésben nem mindennapi manifesztáció történt 2014 decemberében: senki nem tudja, hogyan, de életre kelt mínusz 3 500 000 000 forint. Persze korántsem ez az egyetlen kérdés, amire nem kaptunk választ.A pécsi közgyűlés 2014. december 10-én döntött arról, hogy előzetesen hozzájárul 3,5 milliárd forint keresztösszegű hitelfelvételhez szükséges közbeszerzés kiírásához. Ez a napirendi pont úgy került a képviselők elé, hogy két nappal korábban az akkor Csizmadia Péter vezette gazdasági és pénzügyi bizottság tárgyalt róla, és hagyta jóvá az erről szóló előterjesztést. Csakhogy amikor az eljáró bíró kikérte a pécsi városházáról az anyagot, csak a 30 napirendi pontot tárgyaló bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet tudták kiadni neki, a hitelfelvételről szóló előterjesztést és határozati javaslatot nem.Csizmadia azt mondta, hogy a bizottság minden napirendi pontjához mindig volt előterjesztés, nagyon ritkán szóbeli, a legtöbbször írásbeli. Azt mondta, hogy az előterjesztő minden bizonnyal Girán János akkori alpolgármester volt - ő 2016-ban lemondott -, mert hozzá tartoztak a városi cégek ügyei, illetve hogy a bizottsági ülésen ott volt Árki Sándor, a Tüke Busz akkori vezérigazgatója (a céget négy másik napirendi pont is érintette).Arra a bírói kérdésre, hogy volt-e hitelfelvételről vita, azt felelte, "minimális vita volt", de nem emlékezett, hogy a bizottságban vagy két nappal később a közgyűlésen. Miután azonban Bertaldó András felolvasta a jegyzőkönyvből, hogy ennél a napirendi pontnál az állt, hogy a bizottság elnöke "hozzászólás hiányában" szavazást rendelt el, azzal egészítette ki az előző válaszát, hogy "elég tipikus, hogy nincs vita a bizottsági ülésen". A szavai hitelességét erősítette, hogy a 30 előterjesztést egy 67 perces ülésen zavarták le. Bertaldó arról is kérdezte Csizmadiát, amit az eljárás korábbi szakaszában az I. fokú vádlott, a később elhunyt P. I. mondott arról, hogyan működtek a városban és Baranyában a fejlesztések, beszerzések. P. a vallomásában azt állította, hogy a Tüke Busz és a pécsi közgyűlés, illetve annak gazdasági bizottsága Csizi Péter parlamenti képviselő, volt alpolgármester és Bánki Erik parlamenti képviselő befolyása alatt állt.Csizmadia megerősítette, hogy az önkormányzatnál az a személy, aki a Tüke Buszért felelt, Girán János előtt Csizi Péter volt, de arra, hogy ők irányították a bizottság, a közgyűlés vagy a cég működését, azt felelte: „Nem értek egyet ezzel az állásponttal, ezzel a megfogalmazással.” Hasonló választ – „nem tudom megerősíteni” – adott az elhunyt P.-nek arra az állítására is, hogy Baranya megyében nem történt semmi Bánki Erik tudta nélkül.Ez azért figyelemreméltó, mert a két héttel ezelőtti tanúkihallgatásán Girán János erről a témáról részben a P. állítását megelőzően úgy nyilatkozott: „Sok mindenben kellett egyeztetni Bánki úrral (…) Nem tudom, a buszbeszerzéshez konkrétan kötődött-e vagy sem, de tudom, hogy sok olyan döntési helyzet volt, ami az ő segítségével ment tovább (…) Sok olyan dolog volt, mert ő nem csak egy képviselő, hanem regionális pártigazgatói tisztsége is volt, amikor az ő szerepvállalása is felmerült”. Azt is mondta a volt fideszes alpolgármester, hogy elődjének, „Csizi Péternek volt szava, az biztos (…) voltak különféle olyan vezetői megbeszélések, ahol polgármester úrral, a másik alpolgármesterrel, országgyűlési képviselőkkel, úgy emlékszem, hogy felmerültek ezek a kérdések” [fejlesztési, kormányzati kapcsolatot igénylő kérdések].Azt most Csizmadia is megerősítette, hogy „politikai értelemben zajlottak egyeztetések az adott politikai közösséghez tartozó politikusok között”, de szerinte ezek nem befolyásolták az akkor általa vezetett bizottság döntéseit. Arra a kérdésre, hogy Csizi Péter később figyelemmel követte-e a pécsi buszbeszerzést, azt mondta, feltételezi, hogy igen, országgyűlési képviselőként feladata is volt, „de erről nem beszéltünk, a bizottság munkájához nem kapcsolódott”.Csizi neve többször előkerült a ma már nyugdíjas, a kérdések jelentős részére „nem tudom”, „nem emlékszem” válaszokkal reagáló Árki Sándor tanúvallomásában is (neki határozott időre, 2014. december 31-ig szólt a szerződése, és részben ezzel magyarázta, hogy miért nem folyt bele a buszbeszerzés előkészítésébe). Egyrészt azt mondta, hogy 2012-ben a későbbi I. rendű vádlott az akkor a Tüke Buszért felelős alpolgármester Csizi ajánlására került az által vezetett céghez, hogy legyen, aki nagy szakértője a fejlesztéseknek és műszaki területnek, mivel a buszpark elég rossz állapotban volt.Másrészt amikor a bíró arról kérdezte, hogy Árki és az akkor a Tüke Busznál a helyetteseként dolgozó későbbi I. rendű vádlott járt-e 2014-ben a Nemzetgazdasági Minisztériumban, kis habozás után azt mondta, ”közlekedésügyben jártunk ott P.-vel”, de arra a kérdésre, hogy miről tárgyaltak, csak nagyon általánosan tudott beszélni. „Arról, hogy fenn kell tartani a pécsi tömegközlekedést... nem emlékszem... egy államtitkár asszonnyal találkoztunk. Ha jól emlékszem, Csizi alpolgármester úr is ott volt, vagy később csatlakozott”, majd arra a kérdésre, hogy mit reagált az általuk elmondottakra az államtitkár asszony, azt felelte: „Azt, hogy megérti. Utána mi kimentünk, ő benn maradt Csizi Péterrel”. Azt a bírói kérdést, hogy mit mondott utána arról a négyszemközti megbeszélésről Csizi, ez a párbeszéd követte:– Mit mondott utána Csizi Péter?– Én erről nem kaptam tájékoztatást. Amikor jöttünk visszafelé, ez nem került szóba.– Akkor mi került szóba?– Az, hogy jó, hogy ott voltunk, hogy az államtitkár asszony autentikus tájékoztatást kapott– Kértek valamit?– Mi ahhoz kicsik vagyunk.Amikor később Bertaldó András idézett P. egy korábbi vallomásából, amely szerint az NGM-ben azt mondták nekik, hogy vagy Volvo buszokat vesznek, vagy semmilyent nem fognak, azt felelte: már nem emlékszik, hogy ez így elhangzott volna ilyen konkrétan.A bíró felvetette, hogy korábbi tanúvallomásában Girán János arról is beszélt: a buszbeszerzés 3,5 milliárdos előterjesztésénél Baracsi gazdasági igazgató és Árki vezérigazgató megkerülhetetlen volt, amire azt mondta: „összegszerűségben én nem tudok nyilatkozni”, és hogy bár P. csinált elemzést a buszbeszerzésről, ő azt nem látta. Sőt, szerinte ők nem is beszéltek Giránnal, „nem is tudom, mikor lett alpolgármester”. Vallomása szerint nem tudott arról sem, hogy még a közbeszerzés előtt, 2014 végén a Volvo Hungáriától kaptak egy indikatív árajánlatot: „én nem tudom az ő árát... nem emlékszem, hogy tudhattam volna”. Arról sem tudott, hogy Csizi vagy Bánki bármit irányítottak volna, akár csak az általa vezetett cég beszerzéseit, illetve hogy semmi nem történhetett Baranyában a két politikus tudta nélkül.Azt elismerte, hogy P., a II. rendű vádlott Csengő András, valamint a pécsi önkormányzattal gazdasági-pénzügyi tanácsadói kapcsolatban álló Madár Péter József társaságában együtt elutaztak Hollandiába 2014 végén, de állítása szerint pénzügyekről, lehetséges árról ott sem volt szó. Bár hozzátette, hogy nem beszélt németül, hollandul, és más idegen nyelvet sem, így csak arról tud nyilatkozni, amit neki lefordítottak. De „egy vacsora keretében” beszélgettek, „nem biztos”, hogy neki mindent lefordítottak.A volt vezérigazgató arról sem tudott, hogy volt a buszokról másik, magyarországi egyeztetés is, sem arról, hogy a helyettese megkapta emailben a végső beszerzési árnál jóval alacsonyabb, úgynevezett indikatív árajánlatot. (A bíró a tanúkihallgatás egy pontján fel is tette azt a kérdést, hogy ha Árki is volt a vezérigazgató, valójában ki irányította a Tüke Buszt.)Arra a kérdésre, hogy a Volvo Hungáriánál tartott novemberi budapesti megbeszélésről senki nem számolt-e be neki, megismételte: „nekem a mandátumom év végén lejárt”. Amikor a bíró azt mondta, hogy december 18-i keltezéssel van egy szándéknyilatkozat a Tüke Busztól a buszok beszerzésére, amit bár nem írt alá, az ő nevében fogalmaztak meg, azt mondta, „ilyet épeszű ember nem csinál”, ő erről nem tudott.Ahogyan állítása szerint arról sem tudott, hogy ha senki nem tárgyalt árakról, akkor honnan jött az a 3,5 milliárdos összeg, amire kalkulációt kellett készítenie a Tüke Busz gazdasági igazgatójának, „biztosan volt valahonnan valami információ”, felelte erre.Márpedig a tanúként szintén hétfőn kihallgatott egykori gazdasági igazgató, Baracsi László határozottan állította, hogy a hollandiai busz-feltérképező út után ment be az irodájába Árki és P. – akiről azt mondta, „nem voltunk munkakapcsolat szempontjából jóban” –, és miután tájékoztatták arról, hogy látták a buszflottát, ami alkalmas lehet a cégnek, Árki arra utasította, hogy csináljon egy gazdasági elemzést arról: a meglévő flotta, illetve a jövőbeli flotta üzemeltetése költség szempontjából hogyan nézne ki.Baracsi vallomása szerint Árki azt mondta, hogy „nagyságrendileg 3 milliárd forinttal számoljanak a járművek árára, és 500 millió forinttal az egyéb költségekre”, így az esetleges átalakításra. Kérdésre elismerte, hogy nem tartotta normálisnak, hogy gazdasági igazgató létére az árkalkulációba nem vonták be, csak közöltek vele egy összeget. Abban nem tudott segíteni ő sem, hogy hogyan jött ki ez a 3+0,5 milliárd, ő Árkinál nem kérdezett vissza, hogy miért pont ennyi. Arra, hogy Girán miért mondta azt, hogy ő és Árki megkerülhetetlen volt a 3,5 milliárdos összeg meghatározásánál, azt felelte: nem tudja, miért mondta ezt Girán, akivel ő nem is beszélt.Baracsi azt is mondta, hogy a Volvo-beszerzés ügyében a pécsi egyetem pénzügyi tanszékén munkatársa, dr. Schepp Zoltán volt a tanácsadójuk, az ő segítségével sikerült kedvező feltételű hitelt felvenniük. Arról, hogy akkor miért volt ott a hollandiai úton Madár Péter József, azt mondta, erről nem tudott, csak Árki és P. költségelszámolását kapta meg.A volt gazdasági igazgató azt vallotta, hogy nem volt az önkormányzatnál olyan meghatározott személy, aki a Tüke Busszal kapcsolatot tartott – más tanúvallomások a volt alpolgármestereket, Csizit, majd Giránt nevezték meg –, és arról is beszélt, hogy P. tanúvallomásával szemben ő például Bánki Erikkal soha nem is találkozott, míg Csizi Péter „országgyűlési képviselő volt, tudhatott a beszerzésről, de a feltételekről aligha (…) Az első buszbeszerzésről tudott, de érdemileg nem emlékszem, hogy beleszólt volna, tudott volna”. | https://444.hu/2025/03/24/pecsen-egyszer-csak-keletkezett-egy-35-milliardos-hitel-senki-nem-tudja-hogyan | https://web.archive.org/web/20250324173005/https://444.hu/2025/03/24/pecsen-egyszer-csak-keletkezett-egy-35-milliardos-hitel-senki-nem-tudja-hogyan | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pecsen-egyszer-csak-keletkezett-egy-35-milliardos-hitel-senki-nem-tudja-hogyan | 444 | hungarian-news | 2025-03-24 18:28:26 | [
"Bánki Erik",
"Csizi Péter"
] | [
"Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Tüke Busz Zrt."
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"közbeszerzés",
"pénzmosás",
"közlekedés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Tüke Busz Zrt. közbeszerzése"
] |
62,688 | Öt éven át tömte pénzzel Matolcsy Ádám barátját a Matolcsy György vezette jegybank | A jegybanki alapítványok százmilliárdokat égettek el, de a nemzeti bank volt elnökének felelősségét nemigen firtatják. Pedig a számvevőszék nemcsak az alapítványok, hanem az MNB ellenőrzése során is talált furcsaságokat. És ott is felbukkant az elnök fiának barátja, Somlai Bálint. | A nemzeti banki PADME alapítvány mellett magának az MNB-nek a gazdálkodását is vizsgálta az Állami Számvevőszék, az erről szóló jelentést is múlt héten tették közzé.Ebben is, az alapítványi gazdálkodásról szóló jelentésben is visszatérően szerepel az "azonos érdekeltség alá tartozó társaságok" kifejezés. Ez Somlai Bálintnak, a jegybankelnök fia Matolcsy Ádám barátjának a cégeit jelenti.Ezek 2019-2023 között a bevételeik túlnyomó többségét - volt olyan év és cég, amikor 100 százalékot - az MNB-től szerezték, a végösszeg százmilliárdos nagyságrendű.Arra, hogy Matolcsy Györgynek, a nemzeti bank elnökének személyes felelőssége lehetett-e a közpénzek elherdálásában, nem utal egyik ÁSZ-jelentés sem, és nem beszélt erről Varga Mihály új jegybankelnök sem.Az elmúlt napokban az MNB-vel kapcsolatos hírek főleg arról szólnak, hogy Matolcsy György elnöksége idején, 2014-ben alapított Pallas Athéné-alapítványok - amik 2019-ben egy alapítvánnyá olvadtak össze - és azok vagyonkezelője eltapsolta az alapításkor kapott 266 milliárd forintot, sőt, a vagyonkezelő a kecskeméti Neumann egyetemet fenntartó alapítvány további 127,5 milliárdjával sem tudott elszámolni. A két szervezet, a Neumann János Egyetemért Alapítvány, valamint a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodását vizsgáló Állami Számvevőszék gazdasági bűncselekmények gyanújával feljelentést is tett, a rendőrségtől kedden kapott tájékoztatás szerint hűtlen kezelés gyanúja miatt folyik nyomozás.Az MNB új, március elején hivatalba lépett elnöke, Varga Mihály egy keddi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a PADME-nál és a vagyonkezelő Optima Befektetési Zrt.-nél is új vezetőség van - miután az előző kuratórium, illetve vezérigazgató lemondott -, és "az új vezetés mindenre kiterjedő vizsgálatot folytat". Arra a kérdésre azonban már nem válaszolt, hogy szerinte terheli-e személyes felelősség Matolcsy Györgyöt az alapítványi botrányért, csupán a korábban elmondottakat ismételte meg, miszerint "elindult a nyomozás, ez az ügyészség hatásköre, az ügyészség tud válaszolni. Az alapítvánnyal kapcsolatos kérdésekkel pedig forduljanak az alapítványhoz".Ha megnézzük a PADME gazdálkodásáról készült jelentést, abból úgy tűnhet, hogy az Állami Számvevőszék - amely elnöke 2022 óta az a Windisch László, aki 2019-ig, tehát az alapítványosdi első éveiben Matolcsy alelnöke volt - szintén nem fókuszált Matolcsyra a jelentés készítése során. A 373 oldalas dokumentumban 75-ször fordul elő az "alapító" kifejezés, utalva az MNB-re, mint az alapítvány(ok) létrehozójára, míg az "MNB elnök" és annak ragozott alakjai csupán 23-szor szerepelnek benne, míg maga a Matolcsy név egyszer sem.Az alapítóra és az MNB felső vezetésére utaló megjegyzések ráadásul sehol nem is firtatják a jegybankelnök esetleges felelősségét. A talán legkomolyabb kritikai észrevételt a 27. oldalon találjuk, ahol ez áll:"Az ellenőrzés során az ÁSZ elnöke 2024. március 21-én kelt levelében jelzéssel élt az MNB elnöke felé, miszerint az ellenőrzés megállapította, hogy nem teljeskörűen valósult meg az Alapító tájékoztatása, az elkészült felügyelőbizottsági beszámolók és a kuratóriumi tájékoztatók alkalmassága kérdéses, mivel több, a gazdálkodást lényegesen érintő döntés esetében a kuratóriumi határozatok szövege összegeket és egyéb részleteket nem tartalmazott." Egy másik helyen ennek kapcsán úgy fogalmaznak a jelentésben, hogy ezek a hiányosságok "nem tették lehetővé a kontrollok érdemi gyakorlását".A dokumentum szerint, és itt jön az, ami mintha felróna valamit Matolcsynak: "az ÁSZ elnöke tájékoztatást kért a megtett intézkedésekről, azonban ilyen irányú válasz nem érkezett az MNB elnökétől."Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem történt semmi. A jelentés más helyeiről kiderül, hogy "az ÁSZ jelzését követően, 2024. májusban az MNB elnöke vizsgálatokat rendelt el, melyek eredményéről 2024. decemberben tájékoztatta az ÁSZ elnökét. A tájékoztatás szerint az Alapítvány által elfogadott Reorganizációs terv és a 2024. évi költségvetés éles ellentétben áll az elmúlt években teljesített éves alapítói tájékoztatásokban foglaltakkal".Szóval Matolcsy, a magyar közgazdasági gondolkodás egyik, már csak tisztségéből adódóan is prominens alakja ezek szerint csak 2024 tavaszán az ÁSZ-elnöktől, saját volt alelnökétől tudta meg, hogy valami baj lehet a PADME háza táján - miközben a független média, a Transparency, illetve az ellenzéki politikusok gyakorlatilag tíz éve, a kezdetektől erről beszéltek. Egyébként nem sokkal a Windisch-levél után, tavaly áprilisban a PADME kuratóriumi a 2024-es költségvetés elfogadásával egyidejűleg egy reorganizációs terv végrehajtásáról is döntött - erről írta azt Matolcsy, hogy ezek a fejlemények éles ellentétben állnak azzal, amiről eddig tájékoztatta őt a kuratórium (elnök: Csizmadia Norbert, saját volt államtitkára, majd MNB-s stratégiai igazgatója - egyben a Magyar Banán kitalálója -, elnökhelyettes: Lentner Csaba, tagok: Bogár László, Réfy Imre, igazgató: Bánkuty Tamás József), illetve a felügyelőbizottság (elnök: Polner Eörs szegedi fideszes önkormányzati képviselő).És csak tavaly december 19-re jutott el oda, hogy "külön is felkérje" az alapítvány felügyelőbizottságát, hogy "tegyen meg minden szükséges lépést a PADME Alapítvány vagyonának védelme érdekében". Valamint oda, hogy leírja: a valóság és az általuk "eddig ismert információk disszonanciája megállapítható".Ha azonban el is fogadjuk, hogy Matolcsy György a PADME-alapító jegybank elnökeként félrevezetések áldozata volt, akit felszínes jelentésekkel megvezettek, elérve, hogy csak felületesen tudja gyakorolni az alapítói kontrollt, van itt még valami. Az ÁSZ ugyanis, bár eddig erről kevesebb szó esett az elmúlt egy hét alatt, a két alapítvány mellett az MNB gazdálkodását is ellenőrizte, amiről egy 121 oldalas jelentést tett közzé. És bár ebben semmilyen szabálysértést, szabálytalanságot nem talált, pláne semmi olyat, ami bűncselekmény gyanújára adott volna okot, az MNB-ről és a PADME alapítványról készült jelentésben van egy közös szál. Pontosabban egy közös szereplő.Az a Somlai Bálint, akinek a nevét egyszer sem, azonban az érdekeltségébe tartozó cégekét (Somlai Invest Zrt., Somlai Design Kft., Raw Development Kft., Raw Facility Kft.) közel százszor leírják a két dokumentumban. És aki történetesen barátja Matolcsy Ádámnak, Matolcsy György fiának. Arról, hogy a Matolcsy-crew (Somlai és M. Ádám mellett ebbe a körbe tartozóként emlegetik még Száraz Istvánt is) hogyan emelkedett fel az elmúlt években talán a közpénzjellegét minden fideszes próbálkozás ellenére el nem vesztett alapítványi közpénzekből is, 2022-ben készítettünk videót.ForrásAz iménti talán talán túlzott óvatoskodás volt. A jegybanki gazdálkodásról szóló jelentés ugyanis feketén-fehéren leírja, hogy „az azonos tulajdonosi körhöz – Somlai Invest Zrt. és RAW Development Kft., Raw Facility Kft. – tartozó gazdasági társaságok árbevételének meghatározó hányada 2018-2022. években az MNB-től, a közvetlen és közvetett befolyása alá tartozó gazdasági társaságoktól és az MNB alapítványoktól, valamint azok gazdasági társaságaitól származott”.Sorolnak is néhány példát, hogy mennyi volt ez a meghatározó hányad.„Az ingatlanfejlesztéseket megvalósító RAW Development Kft. 2018. évi és 2020-2022. évi árbevételének 92-93%-a, a 2019. évben 73%-a, az ingatlanfejlesztésekben lebonyolítóként résztvevő Somlai Invest Zrt. 2018-2019. évi árbevételének 100, illetve 95 %-a, 2021-2022. évi árbevételének 58, illetve 96%-a” – írja az MNB gazdálkodásáról szóló jelentés 33. oldala. Ha megnézzük, hogy ezekben az években hogyan alakult csak a Raw gazdálkodása, látszik, hogy mindent egybevetve százmilliárd forint fölötti összeg érkezhetett Somlaihoz az MNB-től.ForrásDe nemcsak úgy volt egyoldalú a kapcsolat, hogy öt éven át Somlai szinte minden pénze Matolcsyéktól érkezett, hanem úgy is, hogy ebben az öt évben számos MNB-s vagy MNB-hez köthető nagyberuházásban szinte kizárólag Somlai kaphatott megbízást a barátja apukájáéktól.„Az azonos érdekeltség alá tartozó társaságokkal – Somlai Invest Zrt. és RAW Development Kft., Raw Facility Kft. és Somlai Design Kft. – kötött szerződések alapján az ellenőrzött időszakban elszámolt beruházási célú kiadások a Székház rekonstrukció esetében 98,2%-át, a BOKK beruházás esetében 84,1%-át, a Burg Hotel esetében 97,8%-át fedték le az adott beruházásra vonatkozó szerződéses összértéknek. A Buda Palota beruházási célú kiadásainak 92,5%-a kapcsolható az előzőekben említett tulajdonosi körhöz” – írta a Számvevőszék.A Somlai-cégek az egyes beruházásokon keresztül egymással is szerződéses – például beruházói-kivitelezői – viszonyban álltak, amiben komoly aggályokat láttak a számvevők: „Az említett jelentős volumenű beruházásokban a projektirányítói/lebonyolítói feladatokat ellátó anyavállalat és a generálkivitelezői feladatokat végző leányvállalat közreműködése az azonos érdekeltségi kör miatt felvetette a lehetőségét az esetleges túlárazásoknak, teljesítés nélküli elszámolásoknak, ezért az említett konstrukció – független személyek, szervezetek által biztosított folyamatos kontroll nélküli – alkalmazása ellentétes volt a felelős gazdálkodás elveivel” – írja a jelentés 35. oldala.A PADME-jelentés szintén több ponton említi a Somlai-cégek és a jegybanki alapítványok kapcsolatát. Egy helyen, a Burg Hotel beruházása kapcsán azt írják: „a Raw Development Kft. kiválasztása, és a vele kötött tervezési és generálkivitelezési szerződés során korlátozottan érvényesült az árat és egyéb szerződéses feltételeket a beruházó számára kedvező módon befolyásoló piaci verseny”.Az alapítvány vagyonkezelője, az Optima által megvett, és azóta jócskán leértékelődött lengyel GTC-től szintén folyt a pénz Somlaihoz. „Megállapítottuk, hogy a társaságok a tervezési, építészeti, kivitelezési munkákat több Mrd Ft összegben (a projektcégek által befogadott számlák bruttó értéke 2022-ben 6,5 Mrd Ft, 2023-ban 16,6 Mrd Ft, 2024. első félévében 8,7 Mrd Ft volt) ugyanazzal a partnerrel, a Raw Development Kft.-vel végeztették, hasonlóan az Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft.-hez, melynél piaci versenyt korlátozó gyakorlat gyanúját tárta fel az ellenőrzés” – írta a Számvevőszék.Visszatérve a jegybanki ÁSZ-jelentésre: a dokumentum részletesen foglalkozott az MNB Szabadság téri székházának felújításával. Ezt az MNB egy külön cégébe, az MNB-Ingatlan Kft.-be kiszervezve bonyolította le (más, a jegybank felügyelőbizottsága által már 2023-ban „nem kellően transzparensnek” nevezett ingatlanberuházásokhoz hasonlóan).A felújított székház a rá épített emelettelA felújított székház a rá épített emelettel Fotó: Németh Dániel/444A székházfelújítás, aminek történetesen szintén Somlai cége, a Raw Development volt a beruházója, egy olyan, az ÁSZ által atipikusnak nevezett konstrukcióban valósult meg, amelyben az MNB saját maga szűkítette a kontroll lehetőségét az MNB-Ingatlan fölött, mint erre az ÁSZ-elnök 2023. november 17-i levele figyelmeztette Matolcsyt. A székházrekonstrukció költségei ráadásul a már eleve magas, 2019-ben 55 milliárd forintos összegről szinte felfoghatatlan szintre emelkedtek: a beruházás költségvetése 2023-ban már 104,9 milliárd forintnál járt (az MNB nyilvánosan nagyjából másfélszeresére emelkedő, 80 milliárd körüli költséget kommunikált).A jelentés szerint „a vizsgálat során is folyamatban lévő Székház rekonstrukcióra vonatkozóan az ÁSZ Elnöke figyelemfelhívó levélben kérte a vonatkozó szerződések értékarányosságára, a már elvégzett munkák teljesítéseire, elszámolásaira kiterjedő felülvizsgálatát”. Azonban a jegybankban a felülvizsgálat mindent rendben talált, így „az MNB további intézkedést nem tett, költség- és erőforrás-takarékossági intézkedésről az ÁSZ Elnökét nem tájékoztatta” – írja a jelentés, hozzátéve: „az ellenőrzés lezárásának időpontjában folyamatban volt az MNB Felügyelőbizottsága által a Székház rekonstrukciót érintően elrendelt, külső szakértő bevonásával megvalósuló teljeskörű vizsgálat”.Az Állami Számvevőszék külön felhívta a figyelmet arra, hogy a felújítás, ahogy végül megtörtént – egy tetőtéri szint beépítésével, mint azt a fenti képünkön is látható – több szempontból aggályos. „A költség- és erőforrás takarékosság hiányára mutat rá az is, hogy az MNB Ingatlanstratégiájában a Székházra vonatkozó sikerkritériumként a műemléki állapot megőrzése mellett az eredeti állapot lehetőség szerinti helyreállítása került rögzítésre, mellyel ellentétes a Székház tetőterének beépítése az MNB alapfeladatai ellátását közvetlenül nem szolgáló, új tetőtéri funkciók kialakításával (VIP szintek közösségi terekkel, fitneszteremmel, éttermekkel, reprezentatív tárgyalóval)” – írja a jelentés.Vagyis a két, összesen több mint 500 oldalnyi jelentésből látszik: az MNB-től több csatornán rengeteg pénz áramlott a Matolcsy György fiának barátja kezében lévő cégekhez. Az alapítványos-optimás-GTC-s és MNB-s végösszeg jó eséllyel százmilliárd forint fölött lesz (2024-es gazdálkodási adataink még nincsenek). Az ÁSZ jelentései azonban sehol nem utalnak arra, hogy ehhez Matolcsynak bármilyen módon köze lett volna (leszámítva a kontroll lazaságával kapcsolatos megjegyzéseket).Hogy Matolcsy valóban az az ember, aki ott sem volt, aki semmiről nem tudott, és a fia és annak barátai vezették őt az orránál fogva, vagy esetleg (sok) minden az ő hallgatólagos jóváhagyásával történt, az talán soha nem derül ki. De furcsának legalábbis furcsa, hogy Magyarország tavalyi 15. legfontosabb embere, egy közgazdász egyetemi doktor környezetében százmilliárdok vándorolhattak át évek alatt közvagyonból magánvagyonba. | https://444.hu/2025/03/26/ot-even-at-tomte-penzzel-matolcsy-adam-baratjat-a-matolcsy-gyorgy-vezette-jegybank | https://web.archive.org/web/20250326120803/https://444.hu/2025/03/26/ot-even-at-tomte-penzzel-matolcsy-adam-baratjat-a-matolcsy-gyorgy-vezette-jegybank | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ot-even-at-tomte-penzzel-matolcsy-adam-baratjat-a-matolcsy-gyorgy-vezette-jegybank | 444 | hungarian-news | 2025-03-26 13:06:24 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Somlai Bálint Fülöp"
] | [
"Neumann János Egyetem",
"Neumann János Egyetemért Alapítvány",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)",
"Raw Development Kft.",
"Raw Facility Management Kft.",
"Somlai Design Studio Kft.",
"Somlai Invest Zrt."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"rokonok",
"gazdálkodás",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
62,689 | Nem csitul a botrány az MNB alapítványából eltűnt közpénz körül | Az ügyészség nyomoz, az új jegybankelnök vizsgálatot és az alapítványok bezárását ígéri, miközben a kormány éppen az olyan oknyomozó portálok ellen készül fellépni, amelyek erre az ügyre is felhívták a figyelmet - tíz évvel az Állami Számvevőszék előtt. | Nem csitul a botrány a Magyar Bemzeti Bank Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) alapítványának ügyében, miután az Állami Számvevőszék súlyos hiányosságokat talált annak gazdálkodásában, és kiderült, hogy az alapítvány gondjaira bízott közvagyon, nagyságrendileg ötszáz milliárd forint jelentős részben nem lelhető fel.Az ÁSZ egy hosszú jelentésben azt állapította meg, hogy az MNB által elsősorban oktatási és ismeretterjesztési célokra hoztak létre alapítványokat, amelyeket végül egy alapítványba vontak össze, ez a Pallas Athéné Domus Meriti. Az alapítvány több mint 200 milliárd forint közpénzt kapott a céljai megvalósítására, az ÁSZ szerint viszont a java részét befektette egy olyan bonyolult és átláthatatlan cégstruktúrán keresztül, hogy végül azt is nehéz megállapítani, hogy a pénznek megvan-e legalább egy része - az alapítvány egyébként fizetésképtelenséget jelentett. Ráadásul a kecskeméti Neumann János Egyetem körülbelül 130 milliárd forintját is a PADME alapítvány vagyonkezelője, az Optima kezelte, és úgy tűnik, ennek is nyoma veszett, egy, a kormányközeli MBH Banktól felvett 70 milliárd forint hitellel együtt.Oknyomozó újságírók - többek között az Átlátszótól és a Direkt36-tól - már egy évtizede figyelmeztetnek, hogy a jegybanki alapítványok vagyonkezelése során a volt jegybankelnök, Matolcsy György fiának, Matolcsy Ádámnak a baráti köreként körülírható kör gazdagszik - ezt most tíz év után az Állami Számvevőszék is kimondta, bár a jegybankelnök és fiának kifejezett említése nélkül, elsősorban Somlai Bálint vállalkozót megnevezve.A Direkt36 értesülései szerint azonban a céghálóban lévő vállalkozásokat a volt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám egy női álnéven működtetett email-címről utasította.- A jelentéstervezetnek is már nagyon hangsúlyos része volt az, hogy kik voltak a haszonhúzói ennek az egész rendszernek - mondta az Euronewsnak Szőke Dániel, a Direkt36 oknyomozó újságírója. - Amellett, hogy többször megfogalmazza a dokumentum, hogy nem voltak racionális okai azoknak a döntéseknek, amiket hozott az Optima, az alapítvány vagyonkezelője.Az új jegybankelnök, Varga Mihály szigorú vizsgálatot és a jegybanki alaptevékenységtől eltérő tevékenységek megszüntetését ígéri, ugyanakkor keddi sajtótájékoztatóján az alapítvány új vezetéséhez, illetve az ügyészséghez irányította az újságírókat további kérdéseikkel.A PADME és az MNB az ÁSZ-jelentéshez fűzött észrevételeikben tagadták a jelentős vagyonvesztést, illetve azt kérték, hogy a jelentést az ÁSZ ne hozza nyilvánosságra. Mondvacsináltnak nevezték az átláthatatlan cégstruktúrára vonatkozó észrevételeket is. A magyar kormánypártok az elmúlt évtizedben olyan jogszabályokat fogadtak el, amelyek lehetővé teszik az elit számára, hogy magántőkealapokban rejtse el a vagyonát, védekezésében többek között arra hivatkozott a jegybank, illetve a PADME előző vezetése, hogy legális eszközzel éltek, amikor ilyeneken keresztül forgatták a jegybankból származó összegeket.Az ügyészség hűtlen kezelés miatt nyomoz. Az 500 milliárd forintnyi közpénzt elnyelő ügyre azok a nemzetközi támogatásokban részesülő független oknyomozó szerkesztőségek hívták fel már régen a figyelmet, amelyekkel szemben a magyar kormány jelenleg éppen egyfajta külföldi ügynöktörvényt készít elő. | https://hu.euronews.com/2025/03/26/nem-csitul-a-botrany-az-mnb-alapitvanyabol-eltunt-kozpenz-korul | https://web.archive.org/web/20250327090015/https://hu.euronews.com/2025/03/26/nem-csitul-a-botrany-az-mnb-alapitvanyabol-eltunt-kozpenz-korul | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-csitul-a-botrany-az-mnb-alapitvanyabol-eltunt-kozpenz-korul | Euronews | hungarian-news | 2025-03-26 21:25:40 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Somlai Bálint Fülöp"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Neumann János Egyetem",
"Optima Befektetési Zrt.",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"rokonok",
"bankok - pénzintézetek",
"hitelezés",
"videó"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
62,690 | Hatalmas vagyonvesztést és más súlyos problémákat talált az ÁSZ Matolcsyék alapítványánál a kiszivárgott jelentéstervezet szerint | A Magyar Nemzeti Bank alapítványától rengeteg pénz folyt el rossz döntések eredményeként, de Matolcsy György fia környezetének azért jutott belőle. A Direkt36 birtokába került az Állami Számvevőszék jelentésének tervezete a jegybank sokat bírált, több százmilliárdos vagyonnal rendelkező alapítványának gazdálkodásáról. | Súlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosított az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban - derül ki abból a számvevőszéki jelentéstervezetből, amely a Direkt36 birtokába került.Az ÁSZ a Matolcsy György MNB-elnöksége idején létrehozott és hozzá közel álló emberek által vezetett Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt és a szervezet vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. nevű cég gazdasági tevékenységét vizsgálta. A cég közel 500 milliárd forintnyi vagyon - amely jelentős részben közpénzből, vagyis az adófizetőktől származott - felett rendelkezett, az ÁSZ szerint azonban befektetéseit egy "lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő" struktúrán keresztül hajtotta végre.A jelentéstervezet szerint ezt a hatalmas összeget rosszul fektették be, ami miatt a vagyon egy része már jelentősen le is csökkent, miközben a pénzből részesültek Matolcsy György nemrég távozott jegybankelnök fiának környezetéhez kötődő cégek.Itt vannak az ÁSZ főbb megállapításai:Az Optima az ÁSZ szerint egy országokon átívelő, rendkívül bonyolult céghálót épített fel, amelyre az ellenőrzés során nem találtak racionális indokokat.Ezt az alapítói célokkal ellentétesen, magántőkealapok közbeiktatásával tette.Az alapítvány kurátorai nem dolgoztak ki megfelelő kontrollrendszert az Optima és a hozzá tartozó cégek gazdálkodásával kapcsolatban.Az Optima kockáztatta a rábízott vagyont, több százmilliárd forintot fektetett be két külföldi ingatlancégbe, amelyhez banki hitelt is felvett. Ezek a cégek a vásárlás óta sokat veszítettek az értékükből, és emiatt a vásárláson összességében jelentős vagyont bukott el az alapítvány.Emellett az Optima közel 130 milliárdhoz jutott az állami alapítású Neumann János Egyetemért Alapítványtól is kötvénykibocsátás útján, amelyre visszavásárlási kötelezettséget vállalt, de azt nem tudta teljesíteni.Az alapítványra bízott vagyonból jelentős, sok milliárd forintnyi összegre szerződtek egy olyan érdekkörrel, amely a jegybank korábbi elnökének fiához, Matolcsy Ádámhoz köthető.A Direkt36 birtokába került dokumentum egy jelentéstervezet, amely egy kiterjedt vizsgálat alapján készült, és megosztották az érintett szereplőkkel, hogy reagáljanak a számvevők megállapításaira. Az ÁSZ a tervezet tartalmával kapcsolatos kérdéseinkre nem válaszolt, csak annyit közöltek, hogy a vizsgálatban érintettek részéről "az észrevételek kezelése folyamatban van, a hivatkozott ellenőrzésekről szóló jelentéseket az ÁSZ napokon belül nyilvánosságra hozza".A március eleje óta már Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter által vezetett MNB azt közölte, hogy "a jegybank új vezetése hivatalba lépését követően a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány élére új kuratóriumi vezetést jelölt ki", és új vezérigazgatója lett az Optima Befektetési Zrt.-nek is. Az MNB szerint az új vezetésnek fontos feladata, hogy "minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő vizsgálatot folytassanak az Alapítvány és az Optima Zrt. működésének feltárására".A Neumann János Egyetemért Alapítvány a cikk megjelenését követően közölte, hogy az ÁSZ megállapításaival ellentétben "nincs kár, szabálytalanság sem történt". Hozzátették, nem igaz, hogy az Optimával kötött kötvényügylet nem teljesülne. "A visszaváltással kapcsolatban konstruktív tárgyalások folynak a felek között, amelynek eredményeként megállapodás várható" - írta az alapítvány.Megkerestük a jelentéstervezetben szereplő fontosabb többi személyt - Matolcsy Györgyöt, a kuratórium több korábbi tagját is -, de nem érkezett tőlük válasz. Matolcsy György fia, Ádám, kérdésünkre azt közölte, az "ÁSZ vizsgálattal kapcsolatban tájékoztatom, hogy annak tartalmáról személyesen nincs tudomásom, erről magam is csak a sajtóból értesültem". Hozzátette, hogy "nem vagyok szereplője az említett vizsgálatnak, így érdemben nem áll módomban reagálni erre vonatkozóan, ez nem is lenne feladatom".Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint az ÁSZ-nak nem most, hanem legkésőbb 2016-ban vizsgálatot kellett volna indítania. "Az Alkotmánybíróság 2016. április 8-án kimondta, hogy az MNB alapítványok vagyona közpénz, illetve azok közfeladatot látnak el. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodásukat legkésőbb akkortól vizsgálnia kellett volna az állami szerveknek, de ezt nem tették meg" - mondta Ligeti.Ligeti szerint aki az MNB pénzét a törvényi előírástól eltérő célokra fordította, sikkasztást vagy hűtlen kezelést valósított meg. Aki pedig erről tudott - például más állami szervek, melyek a pénzfelhasználást ellenőrizhetik - bűnpártoló magatartást valósítottak meg. "Hogy ez a bűnpártoló magatartás bűncselekmény, hivatali visszaélés vagy vétkes kötelezettségszegés, esetleg csak a munkaköri kötelezettség elmulasztása, abból az utóbbi mindenképp megáll, de ezt külön vizsgálatoknak kellene kiderítenie."Matolcsy emberei, állami forrásokA Magyar Nemzeti Bank 2014-ben Pallas Athéné Alapítványok néven hat alapítványt hozott létre, amelyeknek a rendelkezésére bocsátott összesen 266,4 milliárd forintot. Az akkori hivatalosan meghirdetett cél egyebek mellett az oktatás, a tudomány támogatása, illetve a gazdasági és pénzügyi szakember-képzés volt. Az alapítványok 2019-ben lényegében egy alapítványba, a Pallas Athéné Domus Meritibe (PADME) olvadtak be.Az alapítvány kuratóriumában több olyan személy is volt, akik Matolcsy György környezetéhez tartoztak. Ilyen volt például Csizmadia Norbert, aki már 2010 után a Nemzetgazdasági Minisztériumban is Matolcsy mellett dolgozott, de ismeretségük ennél is korábbra tehető. Csizmadia már egy 2007-ben közös tanulmányon is dolgozott a későbbi jegybankelnökkel. Kuratóriumi tag volt emellett az alapítványban Réfy Imre is, aki a Matolcsy György volt felesége által vezetett balatonakarattyai önkormányzat alpolgármestere volt.Az alapítványi vagyon kezelésére már 2015-ben külön cég jött létre. Normális piaci körülmények között egy ilyen struktúrának az az értelme, hogy egy profi cég kezelje a vagyont, támogatást nyújtson a befektetési döntések előkészítésében, üzemeltesse és fejlessze az alapítványi épületeket. Ez a vagyonkezelő cég az Optima Befektetési Zrt. (korábban Pallas Athéné Domus Optima) volt, amely az ÁSZ jelentéstervezete szerint a jegybank alapítványi vagyon mellett mellett két másik helyről is forrásokhoz jutott.Az egyik a részben a magyar állam tulajdonában álló MBH Bank volt, ahonnan felvett egy 170 millió euró értékű hitelt (ma közel 70 milliárd forint). A másik forrás a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJE Alapítvány), amelyet még 2020-ban hozott létre a magyar állam. Ez az alapítvány gyakorolja a kecskeméti Neumann János Egyetem tulajdonosi és fenntartói jogait. Az NJE Alapítvány 127,5 milliárd forint értékben vásárolt kötvényeket az Optimától, vagyis lényegében hitelt adott ezzel a cégnek.Az Optima az ÁSZ szerint így közel 500 milliárd forintnyi vagyon felett rendelkezett, amelynek jelentős része, több mint 400 milliárd közpénzből származó vagyon volt. A jelentéstervezetből nem egyértelmű, hogy mi a forrása az összeg többi részének, de a rendelkezésre álló adatokból valószínűsíthető, hogy a számvevők az egyébként részben állami tulajdonló MBH bankból kapott hitelre gondoltak.Ingatlanozni kezdtekEzt a hatalmas összeget az alapítványi vagyont kezelő Optima jelentős részben arra fordította, hogy két külföldi, ingatlanbefektetésekkel foglalkozó társaságban szerezzen részesedést. A jelentéstervezet szerint 2023 végén az Optima csoport birtokolta a GTC S.A. lengyelországi társaság 62,61 százalékát, és a svájci Ultima Capital S.A. 33 százalékos, illetve 25 százalékos részvénycsomagját is. Ennek eléréséhez az ÁSZ szerint az Optima külső forrást is bevont:"A külföldi befektetések alapítványi juttatást meghaladó összegét az OPTIMA csoport hitelből finanszírozta, ezzel lényegesen tovább növelte azok kockázatát."A GTC-ről a Válasz Online írta meg, hogy 2024-re összesen 42 milliárd forintnyi eurót fizetett ki olyan ingatlanokért, amelyeket a Matolcsy György fiának, Ádámnak a baráti köréhez tartozó Száraz István érdekeltsége, a Quartz Alapkezelő kezel. Az ingatlanok között van debreceni irodaház és egy budapesti I. kerületi designhotel is. A lap cikke szerint ezek az ingatlanügyletek sok esetben milliárdos nyereséget hoztak a Quartz által kezelt alapoknak.A svájci Ultima Capital S.A.-ról a Telex azt írta 2025 januárjában, hogy a cég többek között európai luxusingatlanok üzemeltetésével és fejlesztésével foglalkozik. Mindezt nem túl sikeresen teszi, a lap szerint ugyanis az Ultima 2022-ben és 2023-ban is veszteségesen üzemelt, 2024 első felében pedig ezek a veszteségek csak tovább nőttek. Az Ultima a honlapján képekkel bőségesen illusztrálva fel is sorolja svájci, francia és görög ingatlanjait, amelyek között van medencés korfui villa, privát mozival ellátott ingatlan a svájci Alpokban, és francia síhotel is.A GTC-vásárlásra vonatkozó döntést az alapítvány kuratóriumának tagjai 2020-ban, az ÁSZ szerint egy kirívó szakmai hiányosságokat tartalmazó, megalapozatlan előkészítő anyag alapján hozták meg, kevesebb mint 5 óra alatt. Mindössze ennyi időt biztosított a kuratórium tagjainak az elnök szavazatuk megküldésére. A számvevők hozzátették, hogy a döntéselőkészítő határozatban ugyan szerepelt az, hogy mennyi hozamot eredményezne ez a befektetés, de a számítás alátámasztását már nem tartalmazta az anyag."Az ÁSZ kérésére bemutatott hozamszámítás azonban az ellenőrzés megállapítása alapján közgazdaságilag ésszerűtlen volt, emiatt a döntéselőkészítő anyag - így a meghozott döntés - nem volt kellően megalapozott" - áll a jelentéstervezetben.A vásárlásban részt vett az Optima egyik magántőkealapja is, amelyet alig két héttel korábban hoztak létre. Az ÁSZ erre külön felhívta a figyelmet: a jelentéstervezet szerint ez "a magántőkealapra vonatkozó szabályok ismeretében felveti, hogy létrejöttének célja a befektetés közérdeklődés elől történő elrejtése lehetett."A jelentéstervezet szerint az Optima csoport 31 százalékkal, közel 60 milliárd forinttal magasabb összeget fizetett ki a tulajdonrészért, mint amennyi annak tőzsdei értéke volt. Az ÁSZ szerint ez indokolatlan felár volt. A vásárlás után a részvények árfolyama az ÁSZ szerint tovább esett, 2024 végére a megvásárolt csomag értéke több mint 160 milliárd forinttal csökkent. (A dokumentum arról nem tartalmaz egyértelmű információt, hogy mennyiért vették meg eredetileg a részvénycsomagot.)Az Optima-csoport másik jelentős külföldi befektetése, az Ultima Capital szintén jelentős veszteségeket termelt, a társaság részvényeinek ára 2024 decemberére 20 százalékot esett. Az ÁSZ szerint ez a befektetés eleve megkérdőjelezhető volt, mert ekkora vagyont kockázatos csak az ingatlanpiacon befektetni. Ráadásul az Optima-csoport azt ígérte az Ultima néhány kisebbségi tulajdonosának, hogy tőlük is vásárolni fog részvényeket. Ezzel a 2024-es és 2025-ös évre 250 millió svájci frank (jelenleg nagyjából 104 milliárd forintnyi) kötelezettséget vállalt."Közvetlen veszélyben" az alapítványAz ÁSZ által kifogásolt befektetések után bajba került a több százmilliárd forint adófizetői pénzből kitömött alapítvány. A jelentéstervezet idéz egy levelet, amelyet 2025 januárjában az alapítvány felügyelőbizottsága írt az alapító Magyar Nemzeti Bank akkori elnökének, Matolcsy Györgynek: "az Alapítvány cél szerinti működése és fizetőképessége közvetlen veszélyben van".Matolcsy szintén jelentős pénzügyi nehézségekről számol be egy idézett levélben, amelyet az ÁSZ elnöke számára küldött:"bevételi és forrás lehetőségek, valamint a kötelezettségállomány ismeretében az látszódik, hogy külső segítség nélkül a PADME/Optima csoport jelenlegi helyzetének megnyugtató rendezésére jelenleg nem látunk lehetőséget".Az ÁSZ szerint a PADME gazdálkodásának vizsgálata során felmerült, hogy az alapítvány beszámolói nem adnak megbízható és valós összképet a szervezet gazdálkodásáról. A számvevőszék ezt jelezte a Pénzügyminisztérium felé is, amely néhány rendkívüli vizsgálat után kötelezte az alapítvány könyvvizsgálóját a 2021-es, 2022-es és 2023-as jelentések visszavonására.Futnak a pénzük utánAz Optima-csoport már 2024 elején, az ingatlancégekben való tulajdonvásárlás után jelentős pénzügyi nehézségekkel küzdött. Ez az ÁSZ-dokumentum azon részéből derül ki, amely az Optima egyik plusz forrásbevonását, a Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJE Alapítvány) kötvényvásárlását részletezi.A három részletben megvásárolt, összesen 127,5 milliárd forintnyi kötvénnyel kapcsolatban az Optima visszafizetési opciókat biztosító megállapodást és kötelezettségvállaló nyilatkozatokat is aláírt az NJE Alapítvánnyal. Ezzel az ÁSZ szerint az Optima azt a látszatot keltette, hogy a kötvények ténylegesen likvidek, azaz az alapítvány könnyedén visszavásárolhatja őket.Ehhez képest 2024 januárjában, amikor az NJE Alapítvány pénzre szerette volna váltani a kötvényeket, a visszavásárlást az Optima nem tudta teljesíteni. A jelentéstervezet szerint 2025 januárjában is folyamatban voltak a tárgyalások az Optima-csoport és az egyetemi alapítvány között a visszafizetés ütemezéséről. A tervezet szerint az ÁSZ arra számít, hogy a teljes összeg visszafizetése valószínűleg nem fog megtörténni.Matolcsy Ádám köreAz ÁSZ rávilágít az ügyletben résztvevő felek között személyi átfedésekre is. 2020-tól az NJE Alapítvány Kuratóriumi elnöke és a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány Kuratóriumi elnöke ugyanaz a személy, Csizmadia Norbert volt. Csizmadia korábban a Nemzetgazdasági Minisztériumban és a jegybankban is együtt dolgozott Matolcsy Györggyel, aki a vizsgálat idején a jegybank elnöke volt.Az ÁSZ jelentéstervezete több, az Optima által alapított cég milliárdos beruházásaira is kitér. Ezek a részletek azt mutatják meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványi pénzének egy része Matolcsy György fiának környezetéhez került.Az egyik ilyen, részletesen bemutatott tétel a BOKK-beruházás, egy balatonakarattyai ingatlanberuházási projekt. Az ÁSZ szerint egy, az Optima által alapított cég ezen sokmilliárdos beruházás nagy részének lebonyolítására olyan cégekkel szerződött, amelyek azonos érdekkörhöz tartoznak. Ennek a csoportnak ki is fizettek nagyjából 4,6 milliárd forintot.A kedvezményezett érdekkör (Raw Development Kft., Somlai Property Kft.) mögött Somlai Bálint áll, egy olyan magyar vállalkozó, aki vagyonának jelentős részét az MNB-től érkező megrendeléseknek köszönheti. Somlai a korábbi jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a körébe tartozik, Matolcsy korábban a Direkt36-nak is megerősítette, hogy Somlaival azonos a baráti társasága.Somlai nem reagált a megkeresésünkre, Matolcsy Ádám pedig most azt közölte, hogy "Somlai Bálint úrral kapcsolatos személyes vagy üzleti viszonyokról szóló kérdéseit sajnálattal, de nem áll módomban részletezni, mivel ezek a magánszféra körébe tartoznak".Somlai Bálint felemelkedéséről, üzleti tevékenységéről és a korábbi jegybankelnök fiával való kapcsolatáról a Direkt36 korábban több, részletes cikkben számolt be. Bemutattuk azokat a drága sportautókat, amelyeket Somlai és Matolcsy Ádám használtak, illetve részletesen feltártuk, hogyan szaladtak meg a szintén a Magyar Nemzeti Bankhoz kötődő, Somlai érdekeltsége által épített Postapalota építkezésének költségei.Az ÁSZ jelentéstervezete szerint a BOKK-beruházáshoz nagyon hasonló eset történt egy másik Optima által alapított cég projektjénél. Ez a Budapest I. kerületében lévő Burg Hotelt érintő beruházást jelentette. Ebben az esetben a szerződések összértékének majdnem 99 százalékára, 8,5 milliárd forintra szerződtek le a Somlai Bálint érdekeltségébe tartozó cégekkel.A jelentéstervezet végén az ÁSZ több oldalon keresztül tesz javaslatokat a vizsgált szervezetek vezetőinek. Az alapítvány kuratóriumi elnökének többek között azt javasolja, hogy gondoskodjon a cégstruktúra egyszerűsítéséről, illetve alakítson ki olyan kontrollrendszert, amely kiterjed az alapítványi vagyont ténylegesen befektető valamennyi szervezetre.A dokumentum felhívja rá a figyelmet, hogy az ellenőrzött szervezetek vezetői kötelesek az ÁSZ részére intézkedési tervet készíteni a megfogalmazott megállapításokkal kapcsolatban. Az ÁSZ hivatkozik arra a törvényi paragrafusra is, amely szerint ha az intézkedési tervet nem küldik meg időben, vagy az nem elfogadható, az ellenőrzött szervezet vezetőjével szemben büntető- vagy fegyelmi eljárás megindítása kezdeményezhető.Az ÁSZ-törvény szerint a számvevőszék a megállapításait megküldi az ellenőrzött szervezetek vezetőinek, amelyekkel kapcsolatban azok 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek. Erre az ÁSZ 30 napon belül válaszol. Az ÁSZ végleges jelentései nyilvánosak, elérhetőek a szervezet honlapján.Manőver Matolcsy elnökségének végnapjaibanMatolcsy György MNB-elnöki megbízatásának lejárta előtt különös ügyletek történtek az Optima-csoport környékén.A 24.hu március 7-i cikke szerint Matolcsy György jegybanki elnökségének utolsó napjaiban tulajdonost váltott az Optima Befektetési Zrt. egyik leányvállalata, a hasonló nevű Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. A lap szerint február 28-án történt a tulajdonosváltás, az új tulajdonos pedig a Közép-Európai III Magántőkealap lett. Ez az alap egyike azoknak, amelyeket a Matolcsy Ádám köreihez sorolt Száraz István érdekeltsége, a Quartz alapkezelő menedzsel.A 24.hu-nak Stofa György, szintén egy Matolcsy Ádám köreihez sorolt üzletember, az Optima Befektetési Zrt. akkori vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. tényleges tulajdonosában valójában nem következett be változás. Stofa szerint "kizárólag saját portfólión belüli strukturálás történt", mivel a régi és az új tulajdonos ugyanahhoz az érdekkörhöz tartozik.Március 11-én a 24.hu már arról számolt be, hogy az új jegybankelnök, Varga Mihály egyik első intézkedéseként azonnali személycseréket hajtott végre. Az MNB így nyilatkozott a lapnak: "Az MNB új vezetése a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány élére új kuratóriumi vezetést jelölt ki, és új vezérigazgatót nevezett ki az alapítvány tulajdonában lévő Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. élére is."Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója felidézte, hogy amikor a Transparency az első pereit indította az MNB ellen az alapítványok gazdálkodása miatt, Matolcsyék még azzal védekeztek, hogy de hát az alapítványok gazdálkodása nyereséget termel."Az egy dolog, hogy most kiderült, hogy valójában óriási veszteséget termel. A valódi probléma, hogy az MNB vagyona nem erre lett kitalálva, ilyen célokra nem fordíthatták volna" - mondta Ligeti."Ha valaki a saját magánpénzével kapcsolatban úgy dönt, hogy készpénzzel akarja befűteni a kazánt, az butaság, de megteheti, nem tilos. Ha viszont te az MNB elnöke vagy, és úgy döntesz, hogy a rád bízott közpénzt akár a kazánban égeted el, akár svájci luxushoteleket vásárolsz belőle, az már bűncselekmény, mert ez a pénz nem a tied, és ennek a pénznek nem ez a rendeltetése" - tette hozzá a jogi igazgató. | https://www.direkt36.hu/hatalmas-vagyonvesztest-es-mas-sulyos-problemakat-talalt-az-asz-matolcsyek-alapitvanyanal-a-kiszivargott-jelentestervezet-szerint/ | https://web.archive.org/web/20250321031719/https://www.direkt36.hu/hatalmas-vagyonvesztest-es-mas-sulyos-problemakat-talalt-az-asz-matolcsyek-alapitvanyanal-a-kiszivargott-jelentestervezet-szerint/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hatalmas-vagyonvesztest-es-mas-sulyos-problemakat-talalt-az-asz-matolcsyek-alapitvanyanal-a-kiszivargott-jelentestervezet-szerint | Direkt36 | hungarian-news | 2025-03-17 19:27:02 | [
"Csizmadia Norbert",
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Réfy Imre",
"Somlai Bálint Fülöp",
"Száraz István"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Neumann János Egyetemért Alapítvány",
"Optima Befektetési Zrt.",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)",
"Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Raw Development Kft.",
"Somlai Property Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"rokonok",
"hivatali visszaélés",
"gazdálkodás",
"juttatás",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hitelezés",
"mulasztás",
"tőkealap"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
62,691 | Nyomozzák, hol a pénz, de épp a Fidesz tett meg mindent, hogy magánzsebekbe mehessenek az MNB-s százmilliárdok | Bánki Erik ugyanazt szajkózta, Kósa Lajos belebonyolódott, Kövér László pedig az ellenkezőjét állította annak, amit megszavazott. Matolcsy távozása kellett ahhoz, hogy hirtelen a fejére csapjon a Számvevőszék, hogy valami nem kerek. | "A vagyon olyan mértékű elkülönülésére kerül sor, amely alapján az is megállapítható, hogy az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét."(Részlet az MNB adatait titkosító törvényjavaslat indoklásából, 2016. február)Matolcsy György március eleji, jegybank éléről történő távozásával az Állami Számvevőszék figyelme is a 2013 decembere és 2015 decembere között létrehozott hat jegybanki alapítványra irányult, amelyekbe összesen 260 milliárd forintot csatornázott át a Magyar Nemzeti Bank. A számvevőszék egészen komoly megállapításokat tett, miután súlyos hiányosságokat és durva veszteségeket talált az alapítványoknál, valamint a ráépült céghálózatnál. Sőt, "az Állami Számvevőszék a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és a Neumann János Egyetemért Alapítvány ellenőrzése során feltárt tények alapján ismeretlen tettes ellen tett feljelentést vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt", áll a számvevőszék jelentésében. Ennek legfontosabb pontjairól ebben a cikkünkben írtunk részletesen.A történet azonban nem csak most kezd izgalmassá válni, a kezdetek sem voltak unalmasak, hiszen a közpénztelenítési folyamatban a Matolcsy-vezette jegybank mellett a kormánypártok is igyekeztek partnerek lenni.A 2014-et, 2015-öt megelőző időszak még akár sikertörténetnek is nevezhető a jegybank történelmében, hiszen - ahogy érveltek később a fideszesek -, nemcsak pénzügyi stabilitást teremtett az MNB, de képes volt nyereségesen is működni. Azt azért érdemes hozzátenni, hogy mindebben a forint leértékelődése óriási szerepet játszott. Az így megtermelt nyereséget pakolta be ugyanis a jegybank az alapítványokba, amelyek egyből jelentős ingatlanfejlesztésekbe is kezdtek.Egészen egy éven keresztül semmit sem lehetett tudni arról, hogy milyen gondossággal kezelik a jegybanki nyereséget az alapítványok. Matolcsyék ugyanis következetesen titkolták az adatokat arra való hivatkozással, hogy technikailag nem közpénzt kezelnek, hanem az MNB nyereségét. Azt a pénzt, amit a gazdálkodás során a devizatartalék forintra váltásán nyertek a forint leértékelődése miatt. Éppen ezért sem jogilag, sem pedig közgazdaságilag nem állta meg a helyét a jegybanki érvelés. Az MNB ugyanis nem egy magáncég, klasszikus értelemben véve nincs saját nyeresége és vesztesége, Matolcsy azonban úgy döntött, hogy a nyereséget nem fizeti be az államkasszába, hanem abból egy alternatív költségvetést hoz létre.A bíróság 2016 februárjában viszont arra jutott, hogy az MNB-nek nincs igaza, az alapítványok gazdálkodása közérdekű adatnak számít, ezért ki kell adni, hogy mire és mennyit költöttek. Az első ítélet akkor még csak a Pallas Athéné Domus Animae Alapítványra vonatkozott, a későbbiekben a többi alapítvánnyal kapcsolatban is döntés született.A Fidesz ezután nem is tétlenkedett, rövid időn belül mindössze két nap alatt átnyomott egy törvényt, amely kimondta: a jegybanki alapítványokba pakolt pénz "elveszíti közpénz jellegét".Amikor védték a védhetetlent Hiába minden jegybanki magyarázat, már a kezdetekkor is világosan látszott, hogy erősen sántít a történet, és ilyenek legfeljebb a saját magát folyamatosan csődbe navigáló Argentínában történhetnek. Azok után tehát, hogy a bíróság az adatok kiadására kötelezte a jegybankot, majd a Fidesz azon dolgozott, hogy átverje a parlamenten a közpénztelenítési folyamatot lehetővé tevő törvényt, rengeteg kínos, frusztráló és olykor a maga nemében szórakoztató magyarázat született. Utóbbi Kósa Lajostól, de őt egy kicsit később idézem.Mindenekelőtt a törvényjavaslatról magáról: ebben a fideszes politikusok megállapították, a jegybanki alapítványokra nem az információszabadságról szóló törvény vonatkozik, hanem közhasznúvá minősítik őket, évente egyszer így kötelező lesz nekik egy közhasznúsági jelentést tenniük a gazdálkodásukról. Ez egyben azt is jelentette, hogy a szerződéseiket nem kell nyilvánosságra hozni.Ennek az érvelésnek alapozhatott meg maga Matolcsy György is még 2016 januárjában, amikor azt válaszolta egy írásbeli kérdésre, hogy a „jegybank nyeresége a közösség pénze”, és közvagyont hoz létre. Azt is írta, hogy a jegybank bevételeit, kiadásait nem szabályozza a költségvetési törvény, független intézményként saját éves gazdálkodási terve van, „működéséből fakadóan nyereséget vagy veszteséget realizál a gazdasági folyamatok eredményeként”. Az idézet helyálló, de ismét rögzítem: a nyereséget az államkasszába kell fizetni, a veszteséget pedig az államkassza pótolja ki.Egészen nonszensz, de a parlamenti vita és zárószavazás során is számtalanszor elhangzott – egyfajta magyarázatként használva –, hogy a pénz elveszíti közpénz jellegét. Bánki Erik, a törvényjavaslat benyújtója 2016 márciusában az alábbiakkal indokolt:„Az alapítvány létesítése után tehát a vagyon olyan mértékű elkülönülésére kerül sor, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. Az alapító, miután az alapítói vagyont átadta az alapítvány számára, kijelölte a kurátorokat, semmilyen közvetlen befolyással nem tud hatni annak működésére, vissza sem hívhatja egyébként a kurátorokat. A módosítás tehát kimondja, hogy az MNB által létrehozott alapítványnál az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét”.Bánki Erik jegyezte a jegybanki alapítványok segítésére készült törvénymódosítótBánki Erik jegyezte a jegybanki alapítványok segítésére készült törvénymódosítót Fotó: Kovács Attila/MTI/MTVATehát ezért nem tartoznak majd az infótörvény hatálya alá, és ezért nem számít majd közadatnak az alapítványok gazdálkodása.Ugyanekkor Hollik István KDNP-s képviselő is kifejtette, nemcsak jogelméleti ok miatt veszítheti el a közpénz a közpénz jellegét, hanem annak gyakorlati okai is vannak. Nevezetesen:ha mindenről be kellene számolni, akkor nem tudnák az alapítványok betölteni azt a feladatot, amire létrehozták őket.Szó szerint idézve: „ha az alapítvány működése ellehetetlenülne, az alapításkori szándékot nem tudná megvalósítani, ha kötelezően nyilvánosságra kellene hoznia bizonyos vagy minden adatot. Itt van egy teljesen konkrét példa: egy nemzeti kulturális értékkel bíró műalkotás megvásárlásakor, ha megismerhető lenne az erre a célra fordítható forrás, akkor az indokolatlanul felverhetné a műkincs árát”.A törvényjavaslat benyújtásakor Kósa Lajost is megkérték, magyarázza el, hogyan nem lesz közpénz az alapítványi vagyon. A politikus szerint ez olyan, mint amikor valaki a saját vagyonát befizeti egy alapítványba, akkor megszűnik a kapcsolata a pénzzel, mert onnantól egy kuratórium felel érte – bár egy magánszemély is lehet az alapítvány kuratóriumának tagja. Fontos megjegyezni: jegybanki személyek, Matolcsy közvetlen kollégái kerültek be az alapítványok kuratóriumába és felügyelő bizottságába. Az pedig csak hab a tortán, hogy Polt Péter legfőbb ügyész felesége ellenőrizte az alapítványok gazdálkodását, amikor azok pénzszórásba kezdtek. Polt-Palásthy Marianna volt az elnöke a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány felügyelőbizottságának, a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány felügyelőbizottságában pedig a tag volt. De ugyanúgy felügyelőbizottsági tag volt a Kecskeméti Duális Oktatás Zrt.-ben, amelyet a hat Pallas Athéné Alapítvány közösen hozott létre az új kecskeméti gazdálkodástudományi kar meg alapítására.Visszatérve Kósára, nála jobban senki sem tudta megmagyarázni, miért kellett 250 milliárd forintot kivenni az adófizetők zsebéből: Ha az MNB alapítványok közpénzként értelmeződnek, akkor nem lehetnek alapítványok, mert az alapítvány esetében ez az értelmezés lehetetlen; addig közpénz, amíg az alapító nem tette bele az alapítványba a közpénzt, és attól kezdve az alapítványi pénz, és nem közpénz. Szerinte egyébként egyszerű a történet: „az alapítványi pénz alapítványi pénz. Pont”. Azt gondoljuk, hogy az MNB által alapított alapítványok olyan speciális alapítványok, amelyek függetlenül attól, hogy nem teljesítik a közhasznúságra vonatkozó feltételrendszert, a törvény erejénél fogva - ex lege - közhasznú alapítványok. Kósa Lajos is megmagyarázta – a maga módjánKósa Lajos is megmagyarázta – a maga módján Fotó: botost/444.huÖsszezavarodott még a fideszes gépezet isA jegybanki alapítványok témája annyira nyilvánvalóan szokatlan és finoman szólva is határokat feszegető volt, hogy még a fideszes képviselők sem tudták olykor, mit is kell kommunikálni.Még 2015. december 14-én történt, hogy az Országgyűlés Törvényalkotási bizottságának ülésén a fideszes Répássy Róbert azt mondta, a jegybank ugyan részvénytársasági formában működik, de egyetlen részvénye van, az pedig az államé, ami az Alaptörvény szerint nemzeti vagyon. Így az MNB vagyona és minden pénzeszköze a közvagyon része. Vagyis akkor még merőben másként látta a helyzetet a politikus, mint egy hónappal később Matolcsy György a már idézett írásbeli válaszában, és másként látta párttársánál is, aki beadta a közpénztelenítési törvényjavaslatot 2016 tavaszán.A második pillanatnyi zavarában kibeszélő fideszes Kövér László volt, aki 2016 márciusában a szóban forgó törvényjavaslat elfogadása után a Magyar Katolikus Rádiónak nyilatkozott.Azt kérdezték tőle, szerinte a Magyar Nemzeti Bank alapítványaihoz kiutalt összegek közpénznek minősülnek-e, Kövér pedig azt reagálta: „Mi más lenne?”.Ez volt a válasza úgy, hogy egyébként ő maga is megszavazta a törvényt, tehát teljesen érthetetlen, mit is mondott és miért mondta azt. Bánki Erik törvénymódosítóját egyébként 118-an szavazták meg (név szerint ők), 58-an pedig a nem gombot nyomták meg.Minden szentnek maga felé hajlik a kezeAz egész jegybanki alapítványos magyarázkodós történet non plus ultrája volt az, amikor a kormány megpróbálta azt beadni a magyaroknak, hogy miközben az MNB-s alapítványos pénzek elveszítették közpénz jellegüket, addig a Norvég Civil Alap által kiosztott források mindvégig magyar közpénzek voltak.Persze, ennek is megvan a maga oka: a Norvég Civil Alap által finanszírozott alapítványok egyetlen bűne az volt, hogy nem minden esetben a kormány által képviselt értékrend szerint cselekedtek. A kiosztott pénzekről azt mondta Csepreghy Nándor még helyettes államtitkárként 2014-ben azt mondta:"Ez közpénznek minősül, nem magánadománynak, így a magyar kormánynak kötelessége a társadalom felé elszámolni ezeknek a pénzeknek a felhasználásával".A devizatartalékok átváltásával szerzett, átcsatornázott jegybanki nyereséggel persze úgy gondolták, felesleges elszámolni, hiszen az nem közpénz, miután nem közvetlenül a jegybanknál van. | https://444.hu/2025/03/22/nyomozzak-hol-a-penz-de-epp-a-fidesz-tett-meg-mindent-hogy-maganzsebekbe-mehessenek-az-mnb-s-szazmilliardok | https://web.archive.org/web/20250322060703/https://444.hu/2025/03/22/nyomozzak-hol-a-penz-de-epp-a-fidesz-tett-meg-mindent-hogy-maganzsebekbe-mehessenek-az-mnb-s-szazmilliardok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomozzak-hol-a-penz-de-epp-a-fidesz-tett-meg-mindent-hogy-maganzsebekbe-mehessenek-az-mnb-s-szazmilliardok | 444 | hungarian-news | 2025-03-22 07:05:17 | [
"Matolcsy György"
] | [
"Fidesz",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Neumann János Egyetemért Alapítvány",
"Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA)",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)"
] | [] | [
"gazdálkodás",
"bankok - pénzintézetek",
"jogalkotás",
"adatigénylés"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
62,692 | Azonnal kártalanítani kell Budapestet és Ferencvárost a Fudan-telkekért | Az illetékes miniszter szerdán késő este tette közzé erről szóló határozatát. | Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter ebben azt állapítja meg, hogy a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványnak Tudás-Tér Alapítványra vonatkozó névváltoztatása bírósági nyilvántartásba történő bejegyzésének napja 2025. február 21. Az erre vonatkozó törvény pedig azt mondja, hogy Budapest Főváros és a IX. kerület, Ferencváros Önkormányzata mint az elvett ingatlanok tekintetében „esetlegesen fennálló vagyoni értékű jogok jogosultjai” számára a kártalanítást 2025. március 31-ig kell kifizetni, de ennek feltétele volt a miniszteri határozat közzététele.
Ebben az az érdekesség, hogy ugyanazon törvény szerint a rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a felsőoktatásért felelős miniszter a bírósági bejegyzés „ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg”. Ez esetben a „haladéktalan” 26 napot jelentett február 21-éhez képest, miközben a hvg.hu már február 27-én beszámolt a döntésről.
Azt írtuk: négy év és néhány milliárd forint elköltése, valamint egy politikai erőből végigvinni kívánt beruházás tervének bedőlése után az Orbán-kormány most ott tart, hogy visszatért az eredeti tervhez, a Diákvároshoz, bér- és kollégiumi lakások építéséhez, bár a részletek homályosak, és a költségek forrása sem látszik, így nem tudni, hogy az új politikai ígéretből, miszerint három éven belül felhúznák a Diákvárost, lesz-e valami.
A Tudás-Tér Alapítványra való átnevezésével egyszerre döntöttek a január végi alapító okirat módosítással arról is szól, hogy leváltják Harsányi Péter főigazgatót, lecserélték Kiss Ádám Péterre. Ő a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, ez a szervezet osztja szét a k+f pályázati pénzeket.
A kuratórium elnöke változatlanul a Kulturális és Innovációs Minisztérium tavaly nyáron, Csák János miniszter távozása után helyettes államtitkárból államtitkárrá előléptetett Varga-Bajusz Veronika maradt, aki tavaly novemberben, némi fáziskéséssel került a kuratóriumba, és rögtön az elnöki posztra, ahol éppen Csák Jánost váltotta. | https://hvg.hu/ingatlan/20250320_Azonnal-kartalanitani-kell-Budapestet-es-Ferencvarost-a-Fudan-telkekert | https://web.archive.org/web/20250322120628/https://hvg.hu/ingatlan/20250320_Azonnal-kartalanitani-kell-Budapestet-es-Ferencvarost-a-Fudan-telkekert | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/azonnal-kartalanitani-kell-budapestet-es-ferencvarost-a-fudan-telkekert | HVG | hungarian-news | 2025-03-20 08:49:00 | [
"Hankó Balázs",
"Varga-Bajusz Veronika"
] | [
"Budapest Főváros IX. kerület Önkormányzata (Ferencváros)",
"Budapest Főváros Önkormányzata - Főpolgármesteri Hivatal",
"Fejlesztési és Innovációs Hivatal",
"Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány",
"Kulturális és Innovációs Minisztérium",
"Nemzeti Kutatási",
"Tudás-Tér Alapítvány"
] | [
"Bp. IX. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"ítélet/döntés",
"kártalanítás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"A Fudan Egyetem budapesti campusa"
] |
62,693 | Kövér László dollármilliárdos tajvani ismerőse tovább terjeszkedik Magyarországon | Más ismerős magyar nevek is feltűnnek a cég környékén. | Szövetkezeti formában indított el új tevékenységet Frank Liu (Liu Chi-jen) tajvani üzletember, aki befektetési alapjaival évek óta tevékenykedik Magyarországon, és miután jóba lett az Országgyűlés fideszes elnökével, Kövér Lászlóval, a magyar állampolgárságot is megkapta.
Az egyelőre nem látszik, hogy kik a szövetkezet tagjai, mindenesetre az igazgatóság egyik tagja Liu egyik magyarországi cége, a Chi Fu Investment Hungary, a másik két tag pedig Lehoczki Gábor és Bödőcs Róbert.
Előbbi korábban az állami MFB-csoportnál is dolgozott, tavaly óta pedig már Liu egyik alapkezelőjében vezérigazgató, utóbbi pedig ugyancsak dolgozott állami kötelékben, az Orbán-kormány idején a befektetési ügynökség elnökhelyettese volt, de 2015 óta már a Chi Fu-csoport munkatársa.
A Chi Fu Hungarian Economic Opportunity Fundot 2018-ban az MFB Investtel közösen hozta létre 200 millió eurós, vagyis mai értéken mintegy 80 milliárd forintos induló tőkével. A Chi Fu alapkezelői a tőkeinjekció mellett szakmai támogatást adnak a célvállalatoknak, és részt vesznek azok stratégiai irányításában is.
A Vállalkozók Fejlesztésének Országos Szövetkezete főtevékenységeként az egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet jelölték meg, de foglalkozik oktatással, PR-ral és üzletvezetési tanácsadással is. | https://m.hvg.hu/360/20250319_hvg-frank-liu-szovetkezet-cegalapitas | https://web.archive.org/web/20250327180229/https://m.hvg.hu/360/20250319_hvg-frank-liu-szovetkezet-cegalapitas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kover-laszlo-dollarmilliardos-tajvani-ismerose-tovabb-terjeszkedik-magyarorszagon | HVG360 | hungarian-news | 2025-03-19 13:35:00 | [
"Bödőcs Róbert",
"Frank Liu",
"Kövér László",
"Lehoczki Gábor"
] | [
"Chi Fu Investment Fund Management Zrt."
] | [] | [
"klientúra",
"vízum-állampolgárság"
] | [] |
62,694 | Kijöttek a friss adatok: elképesztő mennyiségű pénzt szór az Orbán-kormány a NER-re | Úgy tűnik, Mészáros Lőrinc, ha akarna, se tudna elugrani a közbeszerzések elől. De nem csak őt tömik ki: ha csupán a top 4 szereplőt nézzük, akkor is hozzájuk kerül az állami pénzeső 25 százaléka. | Mészáros Lőrinc tizennégy cége 2021 és 2023 között összesen 1090 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket, amivel ő lett az abszolút rekorder – írja közleményében a Transparency International (TI) Magyarország, amely a 2021–2023-as időszakra vonatkozóan 2680 – közbeszerzéseken nyertes – gazdasági társaság és 5574 végső tulajdonos adatait vizsgálta meg. A vizsgált vállalatok 15 418 eljárást nyertek el, összesen 12,6 ezer milliárd forint értékben. Amúgy Mészáros az összes vizsgált tender értékének 8,6 százalékát nyerte el.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a NER többi része kimaradt volna a pénzesőből: a kormányközeli „vállalkozók” négy legjobbja, azaz Mészároson túl az „aszfaltkirály” Szijj László, a gyakran csak „a takarítás Mészárosaként” emlegetett Kis-Szölgyémi Ferenc, továbbá Balásy Gyula, a kommunikációs tenderek bajnoka a vizsgált közbeszerzések értékének közel negyedét vitte el.
Mindez részletekben: a dobogó második helyén Kis-Szölgyémi cégei végeztek, amelyek – főleg a B+N Referencia Zrt. – összesen 836 milliárd forintnyi megbízást kaptak, főleg az állami egészségügyi létesítmények takarítására, üzemeltetésére, illetve karbantartására.
Az útépítésben taroló Szíjj László hét általa tulajdonolt vállalaton keresztül összesen 758 milliárd forintot nyert az állami közbeszerzéseken, de Balásy Gyula cégei is közel 336 milliárd forintnak örülhettek – ez utóbbi esetben szinte kizárólag a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól (NKOH). Mindez azt is jelenti, hogy a Rogán Antal által felügyelt NKOH megbízásainak 74 százalékát nyerték el a Balásy-cégek a vizsgált három év alatt.
A vizsgált időszakban a TI Magyarország 106 olyan esetet azonosított, ahol a közbeszerzéseken nyertes szereplők közhatalmi kapcsolatokkal is rendelkeztek. Sőt, több olyan esetet is találtak, amikor a közbeszerzésen nyertes cégek tulajdonosai azoknál a szervezeteknél töltöttek be közhatalmi pozíciót, amelyek megrendelőként léptek fel az érintett tenderek során. Mint írják azonban, az összeférhetetlenség ténye részletesebb vizsgálat nélkül gyakran nem érhető tetten, mivel hiányosak a jogszabályok, és nem rendelkeznek egyértelműen ezen részletszabályokról.
A korrupció ellen küzdő szervezet aggályosnak nevezte azt is, hogy a vizsgált tenderek összesített értékének 7,7 százalékát, összesen 980 milliárd forintot nyert el 32 olyan vállalkozás, amelyek esetében a tulajdonosoknak legalább az egyike magántőkealap volt. Ezekben az esetekben a vonatkozó szabályozás hiányossága miatt nem átlátható, hogy kik e vállalkozások valódi kedvezményezettjei. Igaz, ezek a szabályok változni fognak, hiszen az uniós előírások miatt közzé kell tenni a magántőkealapok végleges tulajdonosait, de a kormány annyit elért, hogy ezek csak 2026-ban, a választások után fognak kiderülni. A kormány szerint azért kellett csúsztatni, hogy a magántőkelapoknak „megfelelő felkészülési időt biztosítsanak” az új kötelezettségre. | https://hvg.hu/gazdasag/20250319_kozbeszerzes-meszaros-szijj-balasy-transparency-international | https://web.archive.org/web/20250319151733/https://hvg.hu/gazdasag/20250319_kozbeszerzes-meszaros-szijj-balasy-transparency-international | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kijottek-a-friss-adatok-elkepeszto-mennyisegu-penzt-szor-az-orban-kormany-a-ner-re | HVG | hungarian-news | 2025-03-19 14:20:00 | [
"Balásy Gyula",
"Kis-Szölgyémi Ferenc",
"Mészáros Lőrinc",
"Rogán Antal",
"Szíjj László"
] | [
"ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.",
"B+N Referencia Zrt.",
"CYEB Energiakereskedő Kft.",
"E2 Hungary Energiakereskedelmi és Szolgáltató Zrt.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"V-Híd Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"energia",
"takarítás",
"média",
"átláthatóság",
"hirdetés",
"útépítés",
"klientúra",
"kereskedelem",
"tőkealap",
"infografika"
] | [] |
62,695 | Így hízik közpénzen a kormánypárti sajtó – mutatjuk a számokat | A Magyar Villamos Művek nagyjából 8,5 milliárd forint értékben jelentetett meg hirdetéseket csaknem két év alatt, a pénz háromnegyede kormánypárti médiumokhoz került – tudta meg a HVG. | A kormány kitiltással fenyegeti a független sajtót, ha külföldről fogad el anyagi támogatást, de közben mindent megtesz annak érdekében, hogy a hazai pénzcsapokat is elzárja előttük – ezt támasztja alá az a HVG által megismert kimutatás is, amely az egyik legnagyobb állami hirdető, a Magyar Villamos Művek átnevezésével létrejött MVM Energetika reklámköltéseit tartalmazza. A vállalattól származó dokumentumok rávilágítanak arra is, hogy az állami hirdetések hogyan torzítják a sajtópiacot: a vizsgált időszakban alig látogatott oldalaknak is milliók jutottak, miközben nagy elérésű kormánykritikus portálok maradtak ki teljesen vagy csaknem teljesen a pénzosztásból.
Az MVM 2023 elejétől 2024 októberéig nagyjából 8,5 milliárd forint értékben jelentetett meg hirdetéseket, és ennek az összegnek körülbelül a háromnegyede kifejezetten kormánypárti médiumokhoz ment. A több száz tételt tartalmazó lista feldolgozása során azt a sajtóterméket tekintettük NER-közelinek, amely nem is csinál titkot abból, hogy az Orbán-kormányt támogatja, és felületein szinte kizárólag a központi véleménnyel egybecsengő anyagok jelennek meg. Ilyen például a TV2, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) tartozó több száz médium (egyebek mellett a vidéki laphálózat, a Magyar Nemzet, az Origo, a Bors, a Szabad Föld, a Pesti Srácok, valamint a Hír TV), de kormánypártinak tekinthető a Demokrata, a Magyar Hírlap, a Mandiner és a Nemzeti Sport is.
Kimutatásunk alapján a KESMA mellett a legtöbb hirdetési megbízást a TV2-csoport kapta: a vállalathoz tartozó csatornákon nagyjából 2,9 milliárd forint értékben jelentek meg MVM-reklámok.
Érdemes összevetni ezt az adatot azokkal a kormány által kifogásolt, külföldről érkező támogatásokkal, amelyeket a hazai független médiumok kaptak az Egyesült Államoktól. A kabinet ugyan pontosan nem határozta meg, mekkora összeget tekint „gyanúsnak”, de dollármilliókra becsülte ezeknek a pénzeknek a nagyságát.
A propagandasajtóban egyebek mellett a Telex akadémiájának ítélt 740 ezer dolláros támogatást, az amerikai nagykövetség által szétosztott 115 millió forintot, valamint további néhány százmilliót tüntettek fel úgy, mintha bűnös pénz volna. (Valójában ezekkel a támogatásokkal az érintett médiumok nyilvánosan elszámoltak, az egy sajtótermékre jutó összegek nagysága pedig egy-két kivételtől eltekintve legfeljebb néhány tízmillió forintra tehető.) Ehhez képest csak az MVM a vizsgált időszakban nagyjából 6 milliárd forinttal (átszámítva 16 millió dollárral) segítette a kifejezetten kormánypárti felületek működését hirdetések útján.
A maradék pénz egy része is gyakran landolt olyan sajtóterméknél, amely kapcsolatba hozható a kormánnyal, az pedig csupán az esetek 10-20 százalékában fordult elő, hogy olyan helyen hirdettek, ahol kormánykritikus anyagok is megjelenhetnek. Ilyen például a Euronews, amely a vizsgált időszakban több mint 260 millió forintot kapott. A tévé tulajdonosa ugyanakkor korábban Orbán Viktor barátjának, a volt portugál EP-képviselő Mário Davidnak a fia lett, aki – a Direkt36, a Le Monde és a L’Espresso közös cikke szerint – részben magyar állami és kormányközeli szereplők finanszírozásával vásárolta meg a csatornát. Több mint 90 millió forintnyi hirdetést kapott a 168 Óra kiadója is és 200 millió forint feletti hirdetési pénz került a Leisztinger Tamáshoz köthető, a kormány intézkedéseit gyakran kritizáló Népszavához.
A korábbi évekhez képest jóval több megbízás jutott az RTL-csoportnak: a vállalathoz köthető csatornákon 2023 januárja és 2024 októbere között 314 millió forint értékben mentek MVM-hirdetések. Ugyanez az összeg 2021-ben még nulla forint volt, 2022-ben pedig 78 millió. Ezzel az RTL már megelőzi az Origót is, ahol 269 millióért hirdetett az állami cég 2023-tól 2024 októberéig, míg a Ringier-nek (például: Blikk, Kiskegyed) nagyjából 200 millió forint jutott.
A hazai sajtópiacon ezek jelentős összegnek számítanak, vannak ugyanis olyan kormánykritikus és jelentősebb eléréssel rendelkező internetes oldalak, amelyeknek az éves árbevétele alig haladja meg az 1–5 milliárd forintot. Ennek megfelelően már egy néhány tízmillió forintos összeg is dönthet arról, hogy az adott évben nyereséges vagy veszteséges lesz a cég. A független portálok ugyanakkor gyakran egyáltalán nem tervezhetnek állami hirdetésekkel, és ha a hagyományosan nem túl fizetőképes belföldi kereslet kevésnek bizonyul, akkor csak a külföldi forrásokban bízhatnak.
Az elmúlt években a kormány a kritikus hangok elhalkítására törekedett, ezért kriminalizálni igyekszik minden olyan forrást, amely az állami kontrollt megkerülve érkezik Magyarországra. Orbán Viktor miniszterelnök március 15-ei poloskázós beszédében például már egy „árnyékhadsereg” tagjaiként tüntette fel az újságírókat, korábban pedig „politikailag korruptnak” a külföldi támogatást is felhasználó médiumokat.
Közben a vizsgált időszakban nem volt közvetlen MVM-reklám például a 24.hu, a Telex, a 444.hu, a Magyar Hang, az Átlátszó, a Szabad Európa, valamint a Magyar Narancs felületén sem. Az állami cég a HVG egyik rendezvényén hirdetett nagyjából 500 ezer forint értékben, valamint a kiadóhoz tartozó Eduline-on jelentek meg hirdetései, de mindössze 4,5 millió forint körüli értékben. Összehasonlításképpen: az MVM olyan, kevésbé ismert portálokon is reklámozott összesen több mint 50 millió forintért, mint például a jelenleg közös honlappal rendelkező aholnap.hu, gogogo.hu és aerosport.hu.
Az állami vállalat nem reagált a megkeresésünkre, amelyben arról érdeklődtünk, hogyan döntenek a hirdetési pénzek elosztásáról. Korábban viszont azt közölték az rtl.hu-val, hogy „az MVM Zrt. média- és reklámtevékenységét a jogszabályoknak megfelelően a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által kiválasztott kommunikációs ügynökség végzi”. (A Nemzeti Kommunikációs Hivatal a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodához tartozik.) Hozzátették: „Az egyes médiakampányok célcsoport-specifikus hirdetési felületeken jelennek meg, amelyekről a médiaügynökségnél és az MVM Zrt.-nél foglalkoztatott, átfogó médiapiaci ismeretekkel rendelkező szakemberek gondoskodnak.” | https://m.hvg.hu/360/20250320_hvg-mvm-kormanykozeli-sajto-reklamkoltes-kulfoldi-tamogatas-mediapiac | https://web.archive.org/web/20250327190254/https://m.hvg.hu/360/20250320_hvg-mvm-kormanykozeli-sajto-reklamkoltes-kulfoldi-tamogatas-mediapiac | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-hizik-kozpenzen-a-kormanyparti-sajto-n-mutatjuk-a-szamokat | HVG360 | hungarian-news | 2025-03-20 09:55:00 | [] | [
"168 óra (újság)",
"Bors magazin",
"Demokrata (újság)",
"Hír Televízió",
"Hír TV",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Magyar Hírlap",
"Magyar Nemzet",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Metropol (újság)",
"Nemzeti Sport (újság)",
"Népszava (újság)",
"Origo (újság)",
"Pesti Srácok",
"RTL Csoport",
"Szabad Föld",
"TV2 Média Csoport Zrt."
] | [] | [
"média",
"támogatás",
"hirdetés",
"infografika"
] | [] |
62,696 | Ki felel a Matolcsy-klán játszmáiban eltűnt százmilliárdokért? | Az MNB hallgat, az ÁSZ feljelentéseket tett amiatt, hogy Matolcsy György elnöksége alatt arcátlanul elherdálhatták a Pallas Athéné alapítvány százmilliárdjait. | Konzervatív hozzáállással 55 milliárddal gyarapíthatták volna, ehelyett kreatív befektetésekkel akár négyszer ennyivel megrövidítették a jegybank csőd szélére sodródott Pallas Athéné alapítványának vagyonát a kezelői – állapította meg friss jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ). De vajon lesz-e kellő politikai akarat arra, hogy a Matolcsy családdal összefonódó felelősöket büntetőbíróság elé állítsák?
„Az Állami Számvevőszék a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és a Neumann János Egyetemért Alapítvány ellenőrzése során feltárt tények alapján ismeretlen tettes ellen tett feljelentést vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt” – tájékoztatta a HVG-t az ÁSZ sajtóosztálya, miután a szervezet nyilvánosságra hozta a két alapítvány és a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásáról készített jelentéseit.
Mindaz, ami ezekben áll, túlnyúlik a Pallas Athéné alapítvány jogelődjei által 11 éve kapott 266 milliárd forint gondatlan forgatásán vagy akár a jegybanki székház arcpirítóan pazarló rekonstrukcióján – az egész magyarországi pénzügyi ökoszisztéma biztonságos és tisztességes működését kérdőjelezi meg. Az ominózus, több százmilliárdos, közpénz státuszú vagyon törvényes és transzparens kezelését ugyanis épp annak a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) kellett volna kontrollálnia, amely egyben a teljes itthoni pénzügyi intézményrendszernek is a felügyelője.
Nem jött össze a titkosítás
Nincs is semmi csodálkoznivaló azon, hogy miután az ÁSZ elküldte az elmarasztaló megállapításoktól hemzsegő jelentéstervezeteket az érintetteknek véleményezésre, a Pallas Athéné alapítvány és annak vagyonkezelője, az Optima Zrt. az anyag titkosítását kérte. Arra hivatkoztak, hogy azon túl, hogy védendő üzleti és értékpapírtitkok vannak benne, az MNB érintettsége miatt „súlyosan befolyásolhatja Magyarország nemzetközi megítélését és kormányközi kapcsolatait is”, továbbá nemzetbiztonsági szempontokat is veszélyeztethet. Sőt, azt szerették volna elérni, az ÁSZ „függessze fel” a vizsgálatot, hogy legyen idejük rendbe tenni a dolgokat.
A számvevőszék azonban következetesen visszaverte ezeket a javaslatokat, nyilván nem függetlenül az MNB élén épp lezajlott elnökváltástól, s attól, hogy a pénzügyminiszteri székből érkező Varga Mihály szigorú, minden jogi eszköz bevetését kilátásba helyező elszámoltatást ígért. Miután a magyar jegybank reputációját mindenképp romboló „balhé” már nem kerülhető el, az a kérdés, hogy a kormány meddig megy el a visszaélések és felelőseik beígért leleplezésében.
Jön a Schadl–Völner-per 2.0?
Az ÁSZ-jelentés és Varga szokatlan keménysége akár azt is sugallhatja, hogy most a felelősségre vonástól remélik a nagyobb politikai hasznot. A Schadl–Völner vesztegetési ügyből kiindulva ugyanakkor az is benne van a pakliban, hogy az eddigi reflexeket követik: lesznek majd látványosan beáldozható figurák, míg a legmagasabb szintű felelősök megúszhatják a büntetőeljárást.
Százmilliárdok forognak kockán
A tét politikailag is, anyagilag is óriási. A vagyonkezelő Optima Zrt. Varga belépése után jelzésértékű gyorsasággal eltávolított vezetője, Stofa György azt nyilatkozta a HVG-nek, hogy az alapítványok vagyongyarapodása jelentős, mivel hogy több mint 500 milliárdjuk van. A pénz alapvetően két, szerinte átlátható és értékelhető tőzsdei ingatlancégben, a régiós kereskedelmi építményekre fókuszáló lengyel GTC-ben és az európai luxusapartmanokra nyomuló svájci Ultima Capitalban áll. Annyi ebből tény, hogy az Optima valóban közel félezer milliárdnyi tőkéből invesztált, ám a vagyon az ÁSZ szerint súlyos értékvesztést szenvedett el, aminek a könyvelésben sehol sincs nyoma.
A friss jelentés alapján ugyanis az induló 266 milliárdon és annak kezdeti hozamán túl az Optima 170 millió eurós (mintegy 70 milliárd forintos) bankkölcsönt is felvett – a hírek szerint az MBH Banktól –, továbbá 127 milliárd forintot vont be a Pallas Athéné korábbi irányításával és magával Matolcsy Györggyel is személyi összefonódásban álló Neumann János Egyetemért Alapítvány állami forrásaiból egy kötvénykonstrukció révén.
A számvevők megállapításai szerint e temérdek pénzből túlárazva fektettek be a tőzsdei vállalatokba, vagyis nem a Covid miatti nyomott piaci szituáció, hanem egyfajta jövőbeni remélt üzleti siker alapján. A befektetési döntéseket nem előzték meg komoly elemző anyagok, az alapítvány kuratóriuma rövid idő alatt, kellő kontroll nélkül hagyta jóvá azokat. Az is kifogásolható, hogy egy közpénzből gazdálkodó alapítvány miért viszi ki a tőkéjét külföldre és koncentrálja szinte mindenét egyazon üzletágra.
A vizsgálók azt is felvetették, hogy mindez egy roppant bonyolult, alapkezelőkkel, magántőkealapokkal, külföldi és hazai holdingcégekkel tarkított struktúrában zajlott, aminek szerintük nincs észszerű oka, hacsak nem az információk elrejtése. A legnagyobb bajként azonban azt azonosították, hogy mindkét befektetés roppantmód leértékelődött, legalábbis a tőzsdei árfolyamok alapján több mint 200 milliárdos a bukta. Ehhez képest – érvelnek – egy konzervatív pénzpiaci vagy ingatlanalap 2024 végéig több mint 50 milliárdot fialt volna.
Matolcsy is látta, hogy baj van
Az Optima vagyonkezelő nevében még Stofa azzal érvelt, hogy egy tőzsdei cég értékét nem a pillanatnyi árfolyama adja, ami voltaképp igaz is. Csakhogy, a vagyonkezelő folyamatos, már rövid távon több tízmilliárdos fizetési kötelezettségeket vállalt egyrészt a hitelező bank, másrészt a kecskeméti egyetem alapítványa felé, amelyeknek az egyáltalán nem likvid, csak súlyos veszteségek árán értékesíthető ingatlanrészvényeket kínálta fedezetként. Nem véletlen, hogy az ÁSZ a vizsgálata során már tavaly gyakorlatilag fizetésképtelenséget állapított meg a vagyonkezelőnél, amit végre az alapítvány tehetetlen felügyelőbizottsága is észlelt. Matolcsy György ezek után maga is elismerte, hogy külső segítség nélkül a helyzet nem oldható meg. Most is az a kérdés, helyreállítható-e a vagyonkezelő fizetőképessége a kötelezettségek „békés” átütemezésével, vagy elkerülhetetlen a nyílt csődeljárás.
Nemcsak az egyetemnek, hanem magának az azt létrehozó Pallas Athénének is roppant előnytelen feltételekkel adott el kötvényt az Optima, ami a gyökerektől felveti a gondatlan közpénzkezelés gyanúját. Az alapítvány ugyanis kötvények ellenében adta át húsz évre a vagyonát a saját társaságának úgy, hogy azért évente a minimálisnál is minimálisabb (egy százalék alatti) kamatot és némi osztalékot kapott: ez a magyarázata, hogy mindmáig csak arra nem futotta, ami a küldetése. A működési költségeken túl ugyanis évente csupán 1-2 milliárdból tudott jótékonykodni, s még azt sem igazán átlátható módon tette. A leváltott Stofa erre úgy reagált, hogy ez a megoldás nem a „klasszikus piaci logikát” követte, és az alapítvány működését „nulla egyenlegűre” tervezték, amíg a kötvény le nem jár. Magyarán, ha történetesen jól fialtatták volna a vagyont, belátható időn belül abból sem lett volna haszna az alapítványnak.
Cui prodest?
De akkor ki járt jól ezzel az egész katyvasszal, amit a jelek szerint gátlástalan menedzserek – alkalmatlan alapítványi vezetők és az alapító MNB-elnök áldásával – építettek fel szisztematikusan és nyilván nagyon is céltudatosan? Közismert, hogy szerteaágazó, több tízmilliárdos ingatlanügyletek és egyéb megbízások pörögtek az Optima, a lengyel GTC és az MNB elnök fia, Matolcsy Ádám üzleti köreihez sorolt Quartz alapkezelő irányítása alá tartozó magántőkealapok között. Utóbbiak haszonélvezői ugyan titkosak – s az ÁSZ vizsgálata sem terjedt ki a feltárásukra –, de piaci információk szerint az ifjú Matolcsy és barátai is érdekeltek bennük.
Ráadásul a Quartz alá tartozó magántőkealapok majdnem negyedrészben tulajdonosai az említett MBH Banknak, amely közben az ifjú Matolcsy magánvállalatainak is hitelezője, sőt olykor befektetője is. Mindez az összefonódás már olyan súlyos rizikótényező a hazai piacon második legnagyobb MBH szempontjából, ami az MNB konkrét bankfelügyelői felelősségét is felvetheti, habár erre az ÁSZ-jelentés nem tért ki.
Rokonok, barátok és üzletfelek
Pillanatnyilag senki sem látja át, hogy mi ezeknek a tranzakcióknak a végső egyenlege a Pallas Athéné alapítvány szempontjából. Az ÁSZ azonban több olyan ingatlanügyletre is felhívta a figyelmet, amelynek kapcsán Matolcsy Ádám barátja, Somlai Bálint valamely érdekeltsége jutott busás megbízáshoz. A számvevők szerint például az egyik, hozzá tartozó társasággal „kötött tervezési és generálkivitelezési szerződés során korlátozottan érvényesült az árat és egyéb szerződéses feltételeket a beruházó számára kedvező módon befolyásoló piaci verseny”.
Somlai vállalkozásai egy másik, az MNB saját ingatlangazdálkodását vizsgáló friss ÁSZ-vizsgálatban is megjelennek. Ez utóbbiban arra jutottak a számvevők, hogy az MNB semmilyen költség- vagy erőforráskorlátot nem tartott szem előtt, amit úgy leplezett, hogy külön cégekbe szervezte ki a nem egyszer a saját alapítványától megvásárolt ingatlanokat.
A projektvállalatokba az elmúlt öt évben úgy pumpált több mint 200 milliárd forintot, hogy közben a mérlege drámai veszteségbe fordult. A Balatonakarattyán – ahol tavaly őszig Matolcsy első felesége volt a polgármester – létesített szupermodern oktatási és üdülési komplexumban például olyan feltételekkel pihenhetnek a jegybank munkatársai, amelyek messze túlmutatnak a közszférában szokásos juttatásokon. Az MNB Szabadság téri, reprezentatív módon felújított műemlék-székházáról pedig – amelynek egyre hízó költségkeretét már a jegybanki felügyelőbizottság is vizsgálja – azt állapították meg, hogy a funkcióival össze nem egyeztethető luxusra pazaroltak, például a tetőre rakott stílusidegen üvegkalitkával vagy a wellnessteremmel.
Habár mindezeknek a visszásságoknak a jó része eddig is ismert volt, úgy tűnt, hogy Matolcsy és a fiával szoros kapcsolatot ápoló üzleti kör sérthetetlen. Sőt mintha hagyták volna nekik, hogy a jegybanki elnökváltás előtt turbóra kapcsolják a vagyonkimentést. Az ÁSZ tavaly óta csepegtetett jelzései és a most nyilvánosságra hozott jelentései azonban azt mutatják, e manőverek elérték a tűréshatárt. Félő azonban, hogy a kormány ezúttal sem arra készül, hogy szintet lépjen a korrupció elleni harcban. Erre utal, hogy Orbán Viktor 2024 végén „korszakos közgazdásznak” nevezte a gazdaságpolitikáját az utóbbi időben kíméletlenül kritizáló Matolcsyt. | https://m.hvg.hu/360/20250320_asz-mnb-alapitvany-jelentes-optima | https://web.archive.org/web/20250327190528/https://m.hvg.hu/360/20250320_asz-mnb-alapitvany-jelentes-optima | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ki-felel-a-matolcsy-klan-jatszmaiban-eltunt-szazmilliardokert | HVG360 | hungarian-news | 2025-03-20 17:29:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Somlai Bálint Fülöp",
"Stofa György"
] | [
"GTC Group",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"MBH Bank Nyrt.",
"Neumann János Egyetemért Alapítvány",
"Pallas Athéné Alapítványok",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)",
"Pallas Athéné Domus Optima Zrt.",
"Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Balatonakarattya",
"Kecskemét",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"rokonok",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hitelezés",
"ÁSZ-ellenőrzés",
"tőkealap",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
62,697 | Reagáltak Balog Zoltánék az ingatlanmutyis vádakra: pénz helyett kapták a hegyvidéki telket | Ezzel segítette a reformátusok szerint az állam a Károli Egyetem fejlesztését. A telket egy közelebbről meg nem nevezett ferencvárosi ingatlanra cserélték, szerintük azonos értékben. | Az állam nem pénzzel, hanem ingatlannal segítette a Károli Gáspár Református Egyetem fejlesztését, és a csere tárgyát képező ingatlanok vételára azonos értékű volt. Ez a lényege a Magyarországi Református Egyház közleményének, amiben az őket a szombaton ért ingatlanmutyis vádra válaszul adtak ki.A HVG is megírta a Kovács Gergely kutyapártos hegyvidéki polgármester információi alapján, hogy a magyar állam ingyen adott oda nekik egy 9,2 milliárd forint értékűre becsült, 50 ezer négyzetméteres XII. kerületi telket, aminek előtte megnövelték a beépíthetőségét, és amit az egyház elcserélt valamire a Bank Center Kft.-vel, pedig az ingatlant közfeladat ellátására kapták.Korábban a HVG írta meg, hogy a református egyház több milliárd forint értékben szerzett ingyen ingatlanokat az államtól, ezek között szerepel a Szilágyi Erzsébet fasor és a Virányos út közötti terület is.Az egyház vasárnapi közlése szerint elismeri a cserét, és azzal érvel, hogy az állam a telek adományozásával a Károli Gáspár Református Egyetem fejlesztését segítette, és "a csereszerződésben a szerződő felek rögzítették, hogy a csere tárgyát képező ingatlanok teljes (bruttó) vételára azonos értékű, a csere során a Felek azonos értékű csereingatlanhoz jutnak, így értékkülönbözet egyik fél javára sem merült fel".A hegyvidéki telekért cserébe kapott ingatlan, mint írták, az egyetem bölcsészkarához közel, a IX. kerületben fekszik, és itt kap majd helyet az Állam- és Jogtudományi Kar, illetve a Pszichológiai Intézet. A reformátusok szerinta beruházás teljesen transzparensen zajlik, arról folyamatosan tájékoztatják a nyilvánosságot. | https://hvg.hu/itthon/20250309_reformatus-ingatlanmutyi-reakcio-hegyvideki-telek-ix-keruleti-epulet-karoli-gaspar-reformatus-egyetem | https://web.archive.org/web/20250323024301/https://hvg.hu/itthon/20250309_reformatus-ingatlanmutyi-reakcio-hegyvideki-telek-ix-keruleti-epulet-karoli-gaspar-reformatus-egyetem | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/reagaltak-balog-zoltanek-az-ingatlanmutyis-vadakra-penz-helyett-kaptak-a-hegyvideki-telket | HVG | hungarian-news | 2025-03-09 13:40:41 | [] | [
"Károli Gáspár Református Egyetem",
"Magyarországi Református Egyház"
] | [
"Bp. XII. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"egyház"
] | [] |
62,698 | Akcióba lendült a NAV: számlagyárat üzemeltető bűnbandát számoltak fel | Akcióba lendült a NAV: számlagyárat üzemeltető bűnbandát számoltak fel - Több mint másfél milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek. | A közlemény szerint a jól szervezett bűnözői kör a saját cégeinek őrzését látszólag alvállalkozókon keresztül intézte, így az őrzési költség után fizetendő áfát jogosulatlanul csökkentette.A számlázási láncba beiktatott - szintén az elkövetők érdekeltségébe tartozó - alvállalkozók valós tevékenységet nem végeztek, csak papíron alkalmazták és közvetítették a biztonsági őröket - írták.Emellett a bűnbanda egy komplett számlagyárat is működtetett különböző, fiktív gazdasági események "lepapírozására", de ezek az ügyletek a valóságban sosem jöttek létre, a munkák elvégzéséhez szükséges szakemberekkel és speciális eszközökkel a számlakiállító társaságok nem rendelkeztek, a számlák célja kizárólag az adólevonás volt. | https://index.hu/belfold/2025/03/25/nav-bunbanda-felszamolas-buncselekmeny-szamlagyar | https://web.archive.org/web/20250328080927/https://index.hu/belfold/2025/03/25/nav-bunbanda-felszamolas-buncselekmeny-szamlagyar | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/akcioba-lendult-a-nav-szamlagyarat-uzemelteto-bunbandat-szamoltak-fel | Index | hungarian-news | 2025-03-25 12:31:00 | [] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
62,699 | Pénzmosás miatt emeltek vádat egy békési férfival szemben | Pénzmosás miatt emeltek vádat egy békési férfival szemben - Az elkövető nem létező áruk után kifizetett összegeket „játszott” át megbízójának. | Pénzmosás miatt emeltek vádat egy békési férfival szemben, aki más által elkövetett bűncselekményekből, csalásokból származó pénzekkel végzett különféle pénzügyi műveleteket - közölte a Békés Vármegyei Főügyészség szerdán az MTI-vel.Mint a közleményben írták, egy férfi - akinek a felelősségre vonására külön eljárásban kerül sor - egy internetes apróhirdetési felületen olyan irodakonténereket, mobil házakat, raklapokat és munkagépeket akart eladni, amelyekkel valójában nem rendelkezett.A megtévesztett vásárlók a vételárat a hirdető által megadott bankszámlákra - köztük a felelősségre vont békési férfi számlájára - utalták, ezt követően azonban a hirdető sem a termékeket nem küldte el, sem a pénzt nem fizette vissza.A 38 éves, büntetett előéletű békési férfi a bankszámlájára érkező összegeket - összesen 14,4 millió forintot - a hirdetéseket feladó bűntársa utasításai alapján különböző ATM pénzkiadó automatákból készpénzben felvette és megbízójának átadta, illetve más, a megbízója által megadott bankszámlákra utalta tovább.Cselekménye arra irányult, hogy a bűntársa a bűncselekményekből származó pénzekhez úgy jusson hozzá, hogy annak eredete és a megbízó személye ne legyen feltárható.Az Orosházi Járási Ügyészség vádiratában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására tett indítványt - írták. | https://index.hu/belfold/2025/03/26/penzmosas-miatt-emeltek-vadat-egy-bekesi-ferfival-szemben | https://web.archive.org/web/20250326091240/https://index.hu/belfold/2025/03/26/penzmosas-miatt-emeltek-vadat-egy-bekesi-ferfival-szemben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/penzmosas-miatt-emeltek-vadat-egy-bekesi-ferfival-szemben | Index | hungarian-news | 2025-03-26 10:06:00 | [] | [] | [
"Békés megye",
"Orosháza"
] | [
"pénzmosás",
"csalás"
] | [] |
62,700 | Közel 14 millióból szervezett karácsonyi bulit a Szuverenitásvédelmi Hivatal | Irodabérlésre bruttó egymilliárdot költenek, és kommunikációra is 1,6 milliárdot. | Idén már 6,2 milliárd forintból gazdálkodhat a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal, a Magyar Hang a szervezet által közzétett szerződéslistákra hivatkozva most arról ír, hogy a hivatal 1,6 milliárd forintot költött kommunikációra, de a karácsonyi bulira is közel 14 millió forint ment el.A lap cikke szerinta Szuverenitásvédelmi Hivatal 13,8 millió forintért tartott karácsonyi bulit;bruttó 13,6 millió forint fejében megbízta könyvírással Máthé Áron történészt, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesét, akiől egy olyan könyvsorozatot várnak, amelyben a történész "a magyar szuverenitás szövegemlékeit tárja fel";jogi tanácsadásra kérték fel a Dr. Rába és Dr. Sobor Ügyvédi Irodákat tavaly júliusban bruttó 57 millió forintért;ugyanekkor bruttó 9 millió forintért a Buczkó Ügyvédi Iroda látta el a hivatal jogi képviseletét;a hivatal korábbi székhelyét, a Sánc utcai villát idén márciusig bruttó mintegy 80 millió forintért bérelték;a hivatal új székhelye a Rákóczi úton van, az R70 irodaházban kivett irodahelyiségeikre a korábbi több mint tízszeresét költik, 2028 szeptemberéig bruttó egymilliárdért tartják fenn ezt az irodát, ráadásul a bérleti szerződés közvetett módon Szeivolt Istvánt, a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István köréhez egyformán sorolt nagyvállalkozót gazdagítja;a hivatal bruttó 1,6 milliárd forintot, a teljes idei büdzséjük negyedét költheti kommunikációra a Nemzeti Kommunikációs Hivatallal kötött keretszerződés részeként, a munkát a Balásy Gyulához köthető médiacégek, a New Land Media és a Lounge Design végzik.Maradjanak velünk!Ez a Narancs-cikk most véget ért - de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot - bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!Jó emberek írják jó embereknek! | https://magyarnarancs.hu/belpol/kozel-14-milliobol-szervezett-karacsonyi-bulit-a-szuverenitasvedelmi-hivatal-275548 | https://web.archive.org/web/20250326172939/https://magyarnarancs.hu/belpol/kozel-14-milliobol-szervezett-karacsonyi-bulit-a-szuverenitasvedelmi-hivatal-275548 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-14-milliobol-szervezett-karacsonyi-bulit-a-szuverenitasvedelmi-hivatal | Magyar Narancs | hungarian-news | 2025-03-26 16:34:00 | [
"Balásy Gyula",
"Lánczi Tamás",
"Mészáros Lőrinc",
"Szeivolt István"
] | [
"Buczkó Ügyvédi Iroda",
"Lounge Design Kft.",
"New Land Media Kft.",
"Sobor Ügyvédi Irodák",
"Szuverenitásvédelmi Hivatal"
] | [] | [
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
62,701 | Felejtsük el! | Önkormányzati szociális bérlakás miatt áll a bál Szarvason. Az ellenzék szerint jogosulatlan volt a kiutalás, a nyertes pályázatot az egyik városi fideszes képviselő „menedzselte”. A kedvezményezett az egyik nemzetiségi önkormányzat alelnöke. | "Hagyjam ezt az ügyet, mert ezzel lavinát indítok el" - idézte föl Csanádi László független önkormányzati képviselő Farkas Tamás fideszes képviselő hozzá intézett szavait a február végi képviselő-testületi ülés után tartott ellenzéki sajtótájékoztatón. Csanádi egy helyi civil szervezet képviselőjével, Kovács Mátyással együtt kezdett utánajárni egy szociális bérlakás pályázatának.A tavaly júniusi önkormányzati választás környékén a szarvasi piacon nagy magabiztossággal közölte többekkel egy a helyi közéletben ismert férfi, a roma nemzetiségi önkormányzat alelnöke, hogy hamarosan szociális bérlakást kap az önkormányzattól. E nyilvános kitárulkozás eljutott Csanádi Lászlóhoz is, aki a képviselő-testület szociális bizottságának és a városvezetésnek is jelezte az aggályait. "Normális körülmények között ilyet előre nem lehet kijelenteni, mert a kiírás után pályázni kell, s ezt követően a beérkezett anyagokat, sok szempontot figyelembe véve, az illetékesek elbírálják. De a második körben végül »véletlenül« éppen az nyert, aki előre megmondta, hogy ő lesz a befutó" - mondta a Narancsnak Csanádi László.ÁtnézteA pályázat első fordulóját azért kellett megismételni, mert a későbbi nyertes beadott anyagából hiányzott egy kötelező elem, a jövedelemigazolás. A múlt év végén már ebből kisebb botrány kerekedett, mert Farkas Tamás fideszes képviselő, aki október óta a testület tagja, azzal vádolta meg a polgármesteri hivatal dolgozóit, hogy ők vették ki a borítékból a jövedelemigazolást, mondván, ő beletette azt a pályázó anyagába. "Innen tudtuk meg, hogy a képviselő úr »menedzselte« az egyik pályázót" - jegyezte meg Kovács Mátyás, az egyik helyi civil szervezet (YOU-KLUB Egyesület) kompenzációs listáján mandátumot szerzett képviselő.A hivatal dolgozóinak meggyanúsítása váratlan fordulat volt, hiszen korábban egyszer sem merült föl ilyesfajta vád velük szemben a hasonló pályázati ügyeknél. Ezek után nem a hivatali apparátus erre hivatott szakemberei, hanem az egyik bizottság tagjai értékelték az anyagokat. "Ezért kapunk fizetést, csak csináljuk!" - idézte Hodálik Pál (Fidesz-KDNP) polgármester akkori megjegyzését Csanádi, aki azért hozzátette: egyrészt nem fizetést kapnak a képviselők és a bizottságok külső tagjai, hanem tiszteletdíjat, másrészt, ellentétben a hivatali dolgozókkal, ők az ilyen pályázati anyagok értékeléséhez nem feltétlenül értenek.Már az is furcsa volt, hogy a hiányzó jövedelemigazolás miatt a szociális bérlakásra jelentkező aspiránst nem zárták ki a pályázatból, ehelyett inkább kiírtak egy második fordulót az önkormányzati ingatlanra. Tízen jelentkeztek, de a maximális 120 pontot csak a jövőbe látó férfi érte el.Csanádi képviselőt nem hagyták nyugodni a történtek, ezért kikérte az anyagot, de a személyiségi jogokra hivatkozva a dokumentumokba csak a polgármesteri hivatalban nézhetett bele. A képviselőnek két dolog tűnt föl: egyrészt azt feltételezte – utóbb kiderült: helyesen –, hogy a csatolt, munkanélküli-segélyt igazoló okmány nem számít jövedelemigazolásnak. Másrészt helyszíni szemlét kért, hogy a nyertes pályázó a valóságnak megfelelően számolt-e be a lakáskörülményeiről. A bejáráson aztán kiderült, hogy egy felújított, kimeszelt és új nyílászárókkal felszerelt önkormányzati ingatlanban élt akkor, ellentétben a pályázati anyagában szereplő adatokkal.„Ez két olyan óriási probléma, amelyek külön-külön is érvénytelenné teszik a jelentkező beadott anyagát” – húzta alá a március elején tartott sajtótájékoztatón Csanádi. Szerinte eleve befogadni sem lehetett volna a jelentkezést, a maximális pontszámot megadni pedig végképp nem.A Narancs által megkérdezett jogász szerint az önmagában nem feltétlenül csalási kísérlet, ha a munkanélküli-segélyről szóló dokumentumát adja be egy kérelmező. Ha a pályázati kiírásban nem szerepel konkrétan, hogy a munkanélküli-segély nem számít jövedelemnek, akkor laikusként nem kell tudnia, hogy nincs jogalapja önkormányzati tulajdonú szociális bérlakást igényelni. Lakáskörülményeinek valótlan bemutatása azonban tényleg megalapozza a csalás kísérletének gyanúját, hiszen „az elbírálásban részt vevőket tévedésbe ejtette”, amikor azok az állítólagos rossz lakáskörülményei alapján maximális pontot adtakCsanádi Lászlót e vizsgálódása végén figyelmeztette a fideszes Farkas Tamás képviselő, hogy ne bolygassa a dolgot, mert „ez lavinát indít el”. Amit akár úgy is értelmezhetünk, hogy nem csak egyetlen ilyesfajta esetről lehet szó. „Ezt a lavinát nem én indítottam el, hanem ők. Állítsák meg, ha tudják, az ő feladatuk” – reagált erre lapunknak Csanádi.A képviselő az általa feltártakat jelezte az ügyben illetékes szociális, családügyi, egészségügyi és nemzetiségi bizottság elnökének, Csernus Zsoltnak (Fidesz–KDNP), és megkérdezte tőle, miként vélekedik minderről. A testület vezetője azt válaszolta, hogy „még nem tudja, hogyan kell döntenie”.Kovács Mátyás képviselő mind a már idézett sajtótájékoztatón, mind lapunknak nyilatkozva Farkas Tamás felelősségét és alkalmasságát firtatta. Megítélése szerint a tavaly október elseje és az ez év február vége közötti öt hónapban „elképesztő sorozatot” produkált az önkormányzati képviselő. Kezdődött azzal, hogy egy más ügyben hozott korábbi bizottsági döntést a testületi ülésen meghamisítva adta elő (az eredetileg 2 igen, 2 nem, 2 tartózkodást úgy állította be a képviselő-testületi ülésen, mintha az adott ügyet többségi szavazással támogatta volna a grémium). A második „tévedése” a hivatali dolgozók megvádolása volt (hogy a későbbi győztes anyagából, úgymond, kivették a jövedelmigazolást). A harmadik az, hogy a segítségével ugyanez a pályázó nem a valós lakáskörülményeit tüntette fel a beadott kérelmében. Végül pedig megfenyegetett képviselőket, elsősorban is a történteknek utánajáró Csanádit. Kovács Mátyás szerint ezek miatt okkal kérdezhető, hogy a kormánypárti Farkas Tamás alkalmas-e és méltó-e a további képviselő-testületi tagságra. „Elég egyetlen ilyen képviselő, és az sajnos minősítheti az egész testületet” – figyelmeztetett a független önkormányzati képviselő. Az esetre még annyiban visszatért, hogy szerinte az ilyen pályázókat örökre el kellene tiltani attól, hogy a jövőben szociális bérlakásra jelentkezhessenek.Rágalmazás miatt feljelentés„Abból, amit Csanádi László és Kovács Mátyás állít, semmi nem igaz. Ezért az ügyvédem megtette a szükséges jogi lépéseket, és rágalmazás gyanúja miatt feljelentést tettünk a rendőrségen és az ügyészségen is” – válaszolt röviden a Narancs érdeklődésére Farkas Tamás. Azt nem részletezte, hogy szerinte mi nem igaz képviselőtársai állításai közül. „A Fidesz képviselője vagyok, nem szeretnék nyilatkozni az ügyben, amelyet lezártnak tekintek” – mondta megkeresésünkre Csernus Zsolt, a szociális, családügyi és egészségügyi bizottság elnöke.Csanádi László Hodálik Pál polgármesternek, Melis János címzetes főjegyzőnek és az ügyrendi bizottság elnökének, Pecsenye Erzsébetnek írt levelében részletesen beszámolt a történtekről. A bizottsági elnök ügyészségi feljelentést látott szükségesnek, a főjegyző a térségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó megyei kormányhivatalhoz továbbította Csanádi összefoglalóját. Jogászok szerint azzal, hogy a főjegyző a kormányhivatalhoz fordult, a puhább megoldást választotta. Csalás gyanújáról van szó ugyanis, amelynek a tisztázása nem a kormányhivatalra tartozik. Főként nem úgy, hogy a Fidesz vezette város ügyéről a fideszes kinevezett által vezetett hivatalnak kell majd állást foglalnia. A kormányhivatalnak hatvan napja van a válaszadásra.Csanádi a beharangozott rágalmazási pertől nem ijedt meg. „Örülök, legalább kiderül az igazság. A mi kezünkben tények, bizonyítékok, dokumentumok vannak.” | https://magyarnarancs.hu/belpol/felejtsuk-el-275527 | https://web.archive.org/web/20250328080207/https://magyarnarancs.hu/belpol/felejtsuk-el-275527 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felejtsuk-el | Magyar Narancs | hungarian-news | 2025-03-26 21:00:00 | [
"Csernus Zsolt",
"Farkas Tamás",
"Hodálik Pál"
] | [
"Fidesz",
"Szarvas Város Önkormányzata"
] | [
"Békés megye",
"Szarvas"
] | [
"hivatali visszaélés",
"csalás",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
62,702 | Már 191 milliárd forintnál jár a Magyarországot sújtó bírság | Már 191 milliárd forintnál jár a Magyarországot sújtó bírság - Az összeg naponta egymillió euróval emelkedik. | A tavaly júniusban kiszabott 200 millió eurós büntetésen felül a bírság azóta is napi egy millió euróval növekszik, ameddig a magyar kormány nem változtat a migrációs törvényen, vagyis nem hozza azokat összhangba az uniós elvárásokkal. A Népszava áltat kikért számok azt mutatják, hogy a Bizottság kéthavonta küld fizetési felszólítást a magyar kormánynak. A legutóbbi ilyen március 17-én érkezett Budapestre.Március közepéig 477 millió euró (191 milliárd forint) büntetést gyűjtött össze Magyarország, melyből 357 millió eurót (143 milliárd forint) már le is vontak. Eddig hat kifizetésből vonták le az összegeket, ráadásul az elmaradt fizetésekre kamatokat is számolnak. Ebből összesen valamivel több, mint két és fél millió eurónyi (egymilliárd forint) kamatköltség gyűlt össze.Az Európai Unió Bírósága 2020-ban megállapította, hogy a magyar törvények nem felelnek meg az európai előírásoknak a migráció és menekültügy területén, mert a menedékkérők nem részesülnek a jogorvoslati lehetőségben és megfelelő eljárásban sem, továbbá a tranzitzónákban sem megfelelő az elhelyezésük. Ennek lett az eredménye a 200 millió eurós alapbírság, ami a mai napig folyamatosan növekszik. | https://index.hu/belfold/2025/03/27/magyarorszag-europai-bizottsag-buntetes-menekultugy | https://web.archive.org/web/20250327071211/https://index.hu/belfold/2025/03/27/magyarorszag-europai-bizottsag-buntetes-menekultugy/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-191-milliard-forintnal-jar-a-magyarorszagot-sujto-birsag | Index | hungarian-news | 2025-03-27 08:01:00 | [] | [
"Magyarország Kormánya"
] | [
"Magyarország"
] | [
"bírság",
"EU"
] | [] |
62,703 | Karácsony: A Fidesz, a Tisza és Vitézyék közösen szavazták le a független színházak támogatását | Karácsony szerint a Tisza azért nem szavazta meg a függetlenek támogatását, mert a saját embereit akarja a közalapítványba ültetni. | Arról posztolt csütörtökön Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, hogy a főváros nem fogja tudni támogatni a független előadóművészeti szervezeteket, mert ezt a javaslatot leszavazták a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén.Karácsony a színházak világnapja alkalmából posztolt, de mint írta, két rossz híre is van a témában. Az egyik az, hogy még mindig nem sikerült megállapodni a kormánnyal a budapesti színházak finanszírozásáról, pedig a hatályos szerződés március végén lejár. "Sajnos erre számítani lehetett, nem rajtunk múlik, mi dolgozunk a megoldáson" - írta erről.A másik ügyről azt írta, hogy az "derült égből villámcsapás", mert a Fővárosi Közgyűlés többsége szerdán leszavazta a független előadóművészeti szervezetek fővárosi támogatását. A terv az volt, hogy Budapest a Pro Cultura Urbis Közalapítványon keresztül 150 millió forinttal támogatja a függetleneket, és ennek kapcsán akartak egy adománygyűjtő kampányt is indítani a támogatási összeg megduplázásáért."Ezzel a programmal meg tudtuk volna menteni a független szcénát, amely jelenleg rendkívül nehéz helyzetben van. Ezt 'sikerült' megakadályoznia a Fidesszel együtt szavazó Tiszának és a Vitézy-frakciónak. Hogy miért tették ezt a galádságot, nem tudhatom, mert nem mondták meg. Sőt, az előterjesztés vitája során még a Tisza azt mondta, hogy meg fogják szavazni. Aztán jött a tárgyalási szünet és a szavazásnál ennek az ellenkezője történt. Nyilvánvalóan azért, mert Vitézy Dávid közben rávette Magyar Pétert, hogy ne szavazzák meg a közalapítvány támogatását, amíg abba nem kerülnek be az 'ő embereik.' Mivel a közgyűlés előtt már voltak ilyen hangok, ezért kértük a Tisza-frakciót, hogy javasoljanak neveket, de ez végül nem történt meg" - írta Karácsony.A főpolgármester emellett szóvá tette, hogy szerinte az is "szégyen, hogy a Nyáry Krisztián irodalomtörténész vezette, teljesen pártfüggetlen és mindenfajta díjazás nélkül dolgozó szakmai kuratóriumot nem képesek támogatni, amíg oda nem kerülnek be az 'ő embereik'. De ami igazán alávaló, hogy ahhoz sincs bátorságuk, hogy ezt elmondják."Karácsony végül azt ígérte, hogy "ami késik, nem múlik. Támogatni fogjuk a függetleneket". | https://magyarnarancs.hu/belpol/karacsony-a-fidesz-a-tisza-es-vitezyek-kozosen-szavaztak-le-a-fuggetlen-szinhazak-tamogatasat-275567 | https://web.archive.org/web/20250328080745/https://magyarnarancs.hu/belpol/karacsony-a-fidesz-a-tisza-es-vitezyek-kozosen-szavaztak-le-a-fuggetlen-szinhazak-tamogatasat-275567 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/karacsony-a-fidesz-a-tisza-es-vitezyek-kozosen-szavaztak-le-a-fuggetlen-szinhazak-tamogatasat | Magyar Narancs | hungarian-news | 2025-03-27 11:38:00 | [
"Magyar Péter",
"Vitézy Dávid"
] | [
"Fidesz",
"Tisza Párt"
] | [
"Budapest"
] | [
"támogatás",
"kultúra - művészet"
] | [] |
62,704 | Pert vesztett a MET egyik bezárt iskolája ügyében | Az ítélet szerint a Szegedi Kormányhivatal jogszerűen járt el, amikor visszavonta a Szegedi Wesley János Óvoda Általános Iskola és Középiskola működési engedélyét. | A Szegedi Törvényszék március 27-én kihirdetett jogerős ítélete szerint a Szegedi Kormányhivatal jogszerűen vonta vissza a Szegedi Wesley János Óvoda Általános Iskola és Középiskola működési engedélyét tavaly augusztusban, néhány nappal a tanévkezdés előtt.Az iskolát a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) tartja fenn, az egyház más intézményei ugyanígy jártak.A főispán a döntésekor pénzügyi adatokra és a közműtartozásokra hivatkozott, és a határozatban az is szerepelt, hogy "a gyerekek, tanulók számára a határozat végrehajtásának késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna". Ám a működési engedély visszavonása konkrétan azzal járt, hogy az érintetteknek nem egészen egy napjuk volt arra, hogy az oda járó, zömmel halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyerekek számára másik iskolát találjanak. Akadt olyan család, amely az autista kisfiú szakszerű oktatása érdekében, a szegedi Wesley iskola miatt költözött át a határon túlról Szegedre.Végül minden diáknak találtak új iskolát: a MET közleménye szerint több heti keresés után 38 különböző intézmény vette át őket."A legtöbb SNI-s diák nem érzi magát biztonságban az új iskolában, romlik a teljesítményük, sokan bukásra állnak, bár a Wesleyben kiegyensúlyozottan teljesítettek. Nem engedélyezik a diagnózisuk miatt nekik járó segédeszközök használatát, nem kapnak plusz időt a feladataik elvégzésére. A harmincfős osztályokban a differenciált, személyes képességekre szabott oktatás megvalósíthatatlan. Sajnos gyakori a verbális bántalmazás, a kiközösítés, kizárják őket a közös programokból. Nagyon kevés a megértő, elfogadó pedagógus, a szülők is kirekesztve érzik magukat. Többször kétségbe vonták a pedagógiai szakszolgálat diagnózisát, megkérdőjelezik a diákok integrálhatóságát, felülvizsgálatra kényszerítik a szülőket. Ha a gyermek nem integrálható, elbocsáthatják az intézményből. Kompetencia- és iskolaérettségi teszteket íratnak velük, holott ilyen diagnózissal ez nem lenne kérhető. Húsz integrálható gyerek eleve egy szegregált gyógypedagógiai intézménybe került. Több tizenéves volt Wesley-s diák pszichológus segítségére szorul, hogy fel tudja dolgozni a történteket" - közölte a MET.Az egyház szerint a budapesti iskolák ügyében hozott, a jogsérelmet elismerő döntés után "fájdalmas, aggasztó és megdöbbentő, hogy olyan ítélet született, amelyben a gyermekeket, pedagógusokat és szülőket ért jogsérelmekre egyáltalán nem voltak tekintettel. Mély együttérzésünket szeretnénk kifejezni az érintett diákoknak, tanároknak és családjaiknak".A MET emlékeztet, hogy a tavalyi szegedi főispáni intézkedés után az intézmény megkapta az azonnali jogvédelmet, amely elismerte a bezárás jogtalanságát, de már csak akkor, amikor "a kormányhivatal rendeletei és a MET anyagi ellehetetlenítése miatt az újranyitás esélytelenné vált".Tavaly novemberben a szegedi iskolaépületben fejlesztő központ nyílt a rászoruló, sajátos nevelési igényű gyermekek számára. Az Esélyteremtő Ház alapítványi fenntartású. Teljes gyógypedagógiai fejlesztést, mozgásfejlesztést, logopédiát, iskolaelőkészítő foglalkozást, tantárgyi felzárkóztatást és érettségire való felkészítést biztosít. Most 80 diák jár rendszeresen az ottani foglalkozásokra. | https://magyarnarancs.hu/belpol/pert-vesztett-a-met-egyik-bezart-iskolaja-ugyeben-275574 | https://web.archive.org/web/20250328090200/https://magyarnarancs.hu/belpol/pert-vesztett-a-met-egyik-bezart-iskolaja-ugyeben-275574 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pert-vesztett-a-met-egyik-bezart-iskolaja-ugyeben | Magyar Narancs | hungarian-news | 2025-03-27 17:23:00 | [] | [
"Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség",
"Szegedi Törvényszék"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"oktatás",
"egyház",
"ítélet/döntés",
"gazdálkodás",
"engedély"
] | [] |
62,705 | Kiszállna az MBH Bankból a magyar állam, elindultak a tárgyalások | Kiszállna az MBH Bankból a magyar állam, elindultak a tárgyalások - Amerikai vállalattal köthet üzletet Magyarország második legnagyobb bankcsoportja. | A magyar MBH Bank Nyrt. a Citigroup Inc. tanácsadóival dolgozik egy lehetséges részvénykibocsátáson, mivel a magyar állam fontolgatja a tulajdonrészének eladását Magyarország második legnagyobb bankjában - közölte forrásaira hivatkozva szerdán a Bloomberg.A magyar kormány információk szerint már tavaly decemberben jelezte, hogy fontolóra vette az állam teljes részesedésének eladását, miután mintegy 8 százaléknyi részvényét már értékesítette. A tőzsdei adatok szerint idén február végén a vállalat szabad részvényállománya 14 százalék körül volt.Az MBH Bank és részvényesei már idén elindíthatják a tranzakciót, az ügyet ismerő személyek szerint a megbeszélések korai szakaszban vannak, és nincs garancia arra, hogy a kibocsátás megvalósul. Az MBH az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarékbank 2023-as egyesülésével jött létre, így az OTP Bank után Magyarország második legnagyobb bankcsoportja. Az MBH részvényeivel a szerdai budapesti zárásig 6600 forinton kereskedtek, a cég piaci kapitalizációja 5,7 milliárd dollár körüli. | https://index.hu/gazdasag/2025/03/27/mbh-bank-reszveny-ertekesites-magyar-allam-kiszallas-kormany | https://web.archive.org/web/20250327123129/https://index.hu/gazdasag/2025/03/27/mbh-bank-reszveny-ertekesites-magyar-allam-kiszallas-kormany/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiszallna-az-mbh-bankbol-a-magyar-allam-elindultak-a-targyalasok | Index | hungarian-news | 2025-03-27 13:19:00 | [] | [
"MBH Bank Nyrt."
] | [] | [
"privatizáció"
] | [] |
62,706 | Költségvetési csalással gyanúsítják a romák országos önkormányzatának elnökét | Költségvetési csalással gyanúsítják a romák országos önkormányzatának elnökét - Lőcsei Lajos szerint Aba-Horváth István elnöknek és társainak le kell mondaniuk. | Lőcsei Lajos, a Momentum Mozgalom alelnöke Facebook-bejegyzésében tette közzé, hogy költségvetési csalással gyanúsítják a romák országos önkormányzatának elnökét. "Hiába harsogja a kormányzati narratívát és a propagandát az ellenzéket szidva a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának Fidesz-barát vezetése, a bűntől és a bűncselekményektől nem tud nem megszabadulni, mert ők maguk is mélyen érintettek benne" - fogalmazott a politikus.Lőcsei Lajos bejegyzése szerint Polt Péter legfőbb ügyész írásbeli kérésére azt közölte, hogy költségvetési csalással és más bűncselekmények gyanújával folytat eljárást az adóhatóság Aba-Horváth István elnök ellen, és az ügyben eddig 12 személyt gyanúsítottak meg.A Momentum elnöke bejegyzését úgy folytatta, hogy "a Farkas Flórián által irányított, »Híd a semmibe« botrányprogramját a kormány az adófizetők pénzéből megmentette, 1,3 milliárd forintot fordítottak arra, hogy megmentsék a bírósági tárgyalástól a Fidesz-kegyenc politikust".Továbbá kiemelte, hogy a kormány - a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának támogatása mellett - mintegy 1,4 milliárd forintot adott adósságrendezésre, hogy "harsoghassa a fideszes cigánypolitikát és kormánypropagandát".Orbán Viktor szerint csak a fideszes cigány a jó cigány- írja Lőcsei Lajos, hozzátéve, hogy "pontosan ezért tolta meg milliárdokkal" a Sztojka Attila által alapított és irányított CIKÖSZ kampányát, majd a nemzetiségi választások sikerének jutalmaként államtitkári széket kapott.Hangsúlyozta, hogy hiába támadják személyeskedéssel a "kormánypárttal baráti és üzleti kapcsolatban álló" roma politikusok parlamenti felszólalása miatt, továbbra is állítja, hogy fel kell szántani a cigányok önkormányzatát, és "sóval behinteni"."Itt és most nem elég az »ártatlanság vélelmére« hivatkozni, Aba-Horváth István elnöknek és társainak le kell mondania, és távoznia kell a közéletből, de Sztojka Attila államtitkárnak és a CIKÖSZ-nek is vállalnia kell a felelősséget!" - emelte ki Lőcsei Lajos. | https://index.hu/belfold/2025/03/27/locsei-lajos-momentum-mozgalom-ciganysag-csalas-gyanu | https://web.archive.org/web/20250327115146/https://index.hu/belfold/2025/03/27/locsei-lajos-momentum-mozgalom-ciganysag-csalas-gyanu/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/koltsegvetesi-csalassal-gyanusitjak-a-romak-orszagos-onkormanyzatanak-elnoket | Index | hungarian-news | 2025-03-27 12:41:00 | [
"Aba-Horváth István"
] | [
"Magyarországi Romák Országos Önkormányzata"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
62,707 | Mészáros Lőrinc öccse is brillírozik: 43 százalékkal alacsonyabb áron vállalja a munkát | Mészáros Lőrinc öccse, Mészáros János is látványos karriert fut be az üzleti világban: cégei rendre sikerrel szerepelnek állami megrendeléseken, és több milliárdos osztalékot termelnek. Jól látszik, hogy bátyja, Magyarország leggazdagabb embere fontos támasz a közbeszerzések elnyerésében. Most éppen az állami MÁV-tól nyert el egy munkát, hátországnak pedig ott van Mészáros Lőrinc, illetve hatalmas cége. | Az talán keveseknek újdonság, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök barátjaként ismert egykori felcsúti gázszerelő, majd polgármester, Mészáros Lőrinc sikeres üzletember, hiszen a 100 leggazdagabb magyar című kiadvány szerint ő Magyarország leggazdagabb embere. Azt talán kevesebben tudják, hogy öccse, Mészáros János is sikeres és ő, illetve cégei is rendkívül ügyesen repülnek rá az állami munkákra.Vélhetően idén sem törik meg a sikerszéria: januárban hirdették ki az állami MÁV Zrt. nyílt közbeszerzési eljárásának nyertesét, a cég a nagykőrösi vasútállomásnál P+R parkoló és B+R fedett kerékpártároló felépítésére keresett kivitelezőt. A beruházásban egy 56 férőhelyes P+R parkolót (ebből két mozgássérült parkolóhellyel), valamint egy 70 férőhelyes fedett kerékpártárolót alakítanak ki. A kivitelezés tartalmazza többek között a 29 kamerából álló vagyonvédelmi rendszer, a 24 lámpatestből álló világítási rendszer, a csatorna és tisztítóakna kiépítését, valamint a zöldterület rendezésének feladatait is.Bár nyílt eljárásról van szó, finoman szólva nem tolongtak az érdeklődők. Mindössze két érvényes ajánlat érkezett.Az Opten adatai szerint a Mészáros János tulajdonában lévő Híd-Tám Kft. nettó 398 196 542 forintos ajánlati árral,míg a tőzsdei AKKO Invest Nyrt.-hez tartozó NEO Property Services Zrt. nettó 697 046 378 forintos ellenértékkel pályázott.Nézzük meg jól a számokat: a két ajánlat közötti különbség 298 849 836 forint, vagyis a Híd-Tám csaknem 299 millió forinttal alacsonyabb árat jelölt meg, ez közel 43 százalékkal alacsonyabb ajánlat. Ez önmagában megugorhatatlan előnynek tűnik, a bírálatnál az ajánlati ár 70, a szakmai tapasztalatok 15-15 százalékos súllyal szerepeltek. Mindkét cég maximális, 24 hónapnyi többlettapasztalatot igazolt az előírt szakembereknél. Nem csoda, hogy a Híd-Tám Kft. ajánlata elérte a maximális 1000 pontot, míg a másik ajánlat 700 pontot kapott.Mészáros János cége az alvállalkozóknál (és így az alkalmasságot igazoló cégeknél) feltüntette a bátyja, Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd Építő Zrt.-t (útépítési és parkolóépítési feladatoknál vonja be) és a fóti, Károlyfi László többségi tulajdonában lévő E-PORT Energetika Kft.-t (térvilágítási munkáknál segítenek).A Híd-Tám Kft. egy igazi aranytojást tojó tyúk: Mészáros János 2016-ban vásárolta meg az építőipari céget, amely 2019 és 2023 között 22 milliárd forintos árbevételt ért el, 1,8 milliárd forintos össznyereség mellett. E profitokból 1,5 milliárdot osztalékként fizettek ki. A cég bevételeinek jelentős részét közbeszerzések adták: önállóan 5 milliárd forintnyi megrendelést nyert el, konzorciumi partnerekkel együtt pedig további 16 milliárd forint értékben jutott állami munkákhoz.A Népszava korábbi összesítése szerint Mészáros János cégei - közvetlenül és konzorciumi partnereken keresztül - több mint 40 milliárd forint értékben nyertek el közbeszerzéseket az utóbbi öt évben, és 4 milliárd forintot meghaladó mértékű osztalékot fialtak.Első vállalkozása az Agro-Felcsút Kft. volt, amely járműalkatrészekkel foglalkozik. A cég egyik nagy megrendelője a Magyar Közút Nonprofit Zrt. volt, amely 2017-ben 770 millió forint értékben vásárolt tőle sószórókat. Jelentős szereplővé vált a 2011-ben alapított Pegazus Trade Kft. is, amely 2019 és 2023 között 10 milliárd forintos forgalmat és 2,5 milliárd forintos nyereséget ért el. A tulajdonos ebből eddig 800 millió forint osztalékot vett ki. A Pegazus a Magyar Közút számára ruházatot és egyéni védőfelszereléseket is szállított, összesen 1,1 milliárd forint értékben.Mészáros 2019-ben szállt be a környezetvédelmi profilú Adept Enviro Kft.-be is, amely 2022-ben egy 4,1 milliárd forintos állami kármentesítési tanácsadói közbeszerzésben vett részt. A cég 2023-ban 860 millióról 3,6 milliárd forintra növelte árbevételét, majd 2024-ben egy olyan magántőkealaphoz került, amely mögött Mészáros Lőrinc ügyvédje áll. | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/meszaros-lorinc-occse-is-brillirozik-43-szazalekkal-alacsonyabb-aron-vallalja-a-munkat.html | https://web.archive.org/web/20250328110135/https://mfor.hu/cikkek/kozelet/meszaros-lorinc-occse-is-brillirozik-43-szazalekkal-alacsonyabb-aron-vallalja-a-munkat.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-occse-is-brillirozik-43-szazalekkal-alacsonyabb-aron-vallalja-a-munkat | mfor.hu | hungarian-news | 2025-03-26 05:05:00 | [
"Mészáros János",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Adept Enviro Kft.",
"Híd-Tám Kft.",
"Magyar Közút Nonprofit Zrt.",
"MÁV Zrt.",
"Pegazus Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"tanácsadás",
"útépítés",
"építőipar",
"klientúra",
"kereskedelem",
"állami/önkormányzati szerződések",
"tőkealap"
] | [] |
62,708 | Három egyesület, egy Fidesz-közeli lap és az állam - Így veszíti el közpénz jellegét a támogatás Szombathelyen | Czeglédy Csaba városi képviselő feljelentést tesz az ügyben, amiről a városi közgyűlésen is beszélt. | Hogyan lopja el a Fidesz a szombathelyi civilek pénzét? - tette fel a kérdést Czeglédy Csaba városi képviselő a csütörtöki szombathelyi közgyűlésen. Azonnal válaszolt is rá, majd ki is posztolta a Facebookon.Mint írja, van legalább három olyan - látszólag - fantom civil szervezet Szombathelyen, amelyek kormányzati támogatások haszonélvezői, de semmilyen érdemi tevékenységükről nem tudni.Ezen három egyesületnek további két közös jellemzője, hogy tavaly legalább 11 millió forint kormányzati támogatást kaptak fejenként és mindhárman ugyanerre a címre vannak bejegyezve: Szombathely, Széchenyi utca 1/A II.em. 14.Így veszíti el közpénz jellegét az állami támogatásA három egyesület rendszeresen hirdet a frisss.hu nevű Fidesz-közeli online lapban. A lapot a West Media Group Kft. működteti, Czeglédy Csaba kiderítette, hogy a kft. ugyanarra a címre van bejelentve, mint az említett egyesületek. A kft. vezetője és tulajdonosa egyébként az a Kis-Kádi Tamás, aki ezer szállal kötődik a szombathelyi Fideszhez, korábban a kormánypárt sajtóhoz tartozó, majd a Mediaworks Zrt.-be beolvadó , a Vas megyei lapot is kiadó Pannon Lapok Társasága egyik vezetője volt.A képviselő hozzátette, Kis-Kádi Tamás legutóbb (2024. május 24-én, bizonyítékok kommentben) 42 millió forint osztalékot fizetett ki saját magának. Így veszíti el közpénz jellegét az állami támogatás.Feljelentést tesz a képviselőCzeglédy azt kérte, ha a Női Erőforrás Társaság Egyesület, a Vaskapocs Egyesület és a Lokálpatrióta Egyesület szombathelyiekért végzett munkájáról valakinek vannak információi, az jelezze neki.A képviselő lapunk kérdésére azt mondta, megvárja a három egyesület 2024. évi egyesületi beszámolójának közzétételét, aminek határideje május 31. Azt követően pedig feljelentést tesz csalás és hűtlen kezelés bűncselekményi gyanúja miatt. | https://www.nyugat.hu/cikk/harom_egyesulet_egy_fidesz_kozeli_lap_es_az_allam | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/harom-egyesulet-egy-fidesz-kozeli-lap-es-az-allam-igy-vesziti-el-kozpenz-jelleget-a-tamogatas-szombathelyen | nyugat.hu | hungarian-news | 2025-03-28 11:37:14 | [
"Kis-Kádi Tamás"
] | [
"Fidesz",
"Lokálpatrióta Egyesület (Szombathely)",
"Női Erőforrás Társaság Egyesület",
"Vaskapocs Egyesület",
"West Media Group Kft."
] | [
"Szombathely",
"Vas megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"média",
"támogatás",
"civilek"
] | [] |
62,709 | A Fidesz volt digitális igazgatójának cégéhez is jut pénz a plakátkampány milliárdjaiból | Decemberben is jelentős összegek kerültek Balásy Gyula cégeihez a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül: négy kormánykommunikációs szerződést nyertek el, összesen nettó 12,2 milliárd forint értékben. A legnagyobb, nettó 7,87 milliárdos (bruttó 10 milliárdos) szerződés 2025 egészére szól, alvállalkozók sora részesedik belőle. A legtöbbet egy, a Fidesz egykori digitális igazgatójához köthető cég kapja. Az érintettek egyelőre hallgatnak. | Tavaly is hatalmas összegek kerültek a Rogán Antal tárcája alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKOH) keresztül Balásy Gyula cégeihez. Szinte már hagyomány, hogy decemberben mindig mintha vastagabban fogna a ceruza, tavaly például négy kormánykommunikációs - kissé leegyszerűsítve plakátkampányos - megbízást is elnyertek a Balásy-vállalkozások. Feltehetően a "Magyarország meg tudja csinálni" kampányról van szó, de sem a szerződésekből nem lehet megtudni, hogy a hatalmas összegeket konkrétan milyen kormányzati üzenet eljuttatására adják, sem a hivatal, illetve a minisztérium nem kommunikál erről. Rákérdeztünk erre az NKOH-nál, ha válaszolnak, bővítjük cikkünket.Az első három plakátkampányos szerződés - amelyek nettó értéke sorrendben 2807,87 millió, 726,38 millió és 787,4 millió forint - csupán néhány hétre szólt, a negyedik, nettó 7874,02 millió forintos keretösszegű szerződés viszont jóval hosszabb időszakra érvényes: 2024. december 20-tól 2025. december 31-ig tart. Ennek alvállalkozói listája mutatja meg, hogy Balásy cégein keresztül kikhez is jut közpénz ilyen-olyan feladatok ellátásásáért.Miért kapnak ennyi megbízást Balásy Gyula cégei?Az NKOH rendre hatalmas, több tízmilliárdos keretszerződéseket ír ki (a legutóbbi, jelenleg is érvényben lévő értéke 75 milliárd forint), majd ennek terhére kér ajánlatot és ad megbízást a hivatal (amely az állami cégeknek szerzi be az esetünkben kommunikációs megbízásokat) a nyertestől, amelyek hosszú évek óta a Fidesszel nyíltan szimpatizáló Balásy Gyula cégei. Így fordulhat elő az is, amire a sajtó, illetve a közvélemény rácsodálkozik, hogy a hivatal megbízásainak túlnyomó többsége Balásy érdekeltségeihez kerül.A Balásy-cégeknek ugyanis közölniük kell, hogy a teljesítésbe várhatóan milyen értékben vonnak be alvállalkozókat. A legnagyobb összeget, nettó 102,4 millió forintot annál a Digitális Szuverenitás Központ Kft.-nél (DISZK) tüntették fel, amelynek résztulajdonosa a For The Win Információ-Technológiai KFt.-n keresztül a Fidesz egykori digitális igazgatója, Dukász Magor. A DISZK tevékenysége hasonló a Megafonéhoz, korábban a Lakmusz írta meg, hogyDukász Magor állítólag a Megafon háttérirányítója, aki meghatározza a kommunikációs stratégiát és a szerkesztőségi működést.Felesége, Dukász-Krisztel Renáta a Megafon kommunikációs koordinátora. Testvére, Dukász Hanga a Megafon irodavezetője.A DISZK alkalmazottai és vezetői rendszeresen feltűnnek Megafon-rendezvényeken és képzéseken.A DISZK nemzetközi igazgatójaként említett Benkő Levente korábban a Fidesz tel-avivi nagykövete volt. Emellett a Kommentár Alapítvány alapítójaként is ismert, amely 2021-ben jelentős, 11,5 milliárd forintos állami támogatást kapott a kormányközeli Mathias Corvinus Collegiumon keresztül.Akkor azonban a lap hiába faggatta Dukász Magort a DISZK hatalmas, 2023-ra már csaknem 2 milliárd forintra rúgó bevételeinek forrásáról, az üzletember nem volt hajlandó semmilyen részletet elárulni nekik. Mi is megkerestük a céget, Dukász Magort egyebek mellett arról kérdeztük, hogy hogyan választották ki a Balásy-cégek alvállalkozójának vállalkozását és pontosan milyen feladatokat látnak el.Csurran, cseppen a többieknek isA többiek egy nagyságrenddel kisebb összegekkel szerepelnek a listán. Nettó 10,2 millió forintot tüntettek fel a váci Sola Marketing Kft. neve mellett, amely honlapja szerint szórólap-terjesztéssel foglalkozik. Nettó 10 millió forint juthat a Mészáros Lőrinc közeli Publimont Hirdetésszervező Kft.-hez, a "közeli" szót nem kell túlságosan komolyan venni, a cég egy úgynevezett magántőkealapba került, erről korábban részletesen is írtunk. A negyedik helyre egy Balásy-cég futott be, a rendezvényszervezéssel foglalkozó Lounge Event Kft., az ötödik helyen pedig a Mediaworks Hungary Zrt. tanyázik, amely a kormánypárti Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványé, azaz a KESMA része.Érdekes szereplő az OMME Magyarország Kft., amely az Országos Magyar Méhészeti Egyesület cége. Honlapjuk szerint azért hoztak létre, hogy a "Méhészújság kiadásával és az OMME termelői mézesüveg forgalmazásával támogassa a méhészek munkáját. Ehhez társult a későbbiekben a méhészeti szakkönyvek és egyéb OMME-s ajándéktárgyak értékesítése, majd immáron már az OMME logós minőségi pólók forgalmazása is." Az alvállalkozókról megkérdeztük Balásy Gyula cégeit, levelünkre egyelőre nem érkezett válasz.Ott van a listán Karle Gábor cége, a Szóvilág Kulturális Kft., amel korábban dolgozott az állami médiának és az NMHH-tól is kapott támogatást. 4,1 millió forint szerepel a Szabó Gábor tulajdonában lévő, nyomdaipari Grafit Pencil Nyomda Kft. neve mellett. "Minőségi albumok, könyvek, brossurák vagy nagymennyiségű szórólapok, nyomtatványok, termékkísérő anyagok egyaránt megtalálhatóak a portfólióban" - áll egy korábbi cikkben.Egy újabb Balásy-érdekeltség is pénzhez jutott alvállalkozóként, a Gyár Utómunka Filmgyártó Kft.. Balásy Gyula 2020-ban vásárolta meg a Visual Europe Zrt.-t, amely 2023-ban szerezte meg a Gyár Utómunka többségi tulajdonrészét. Nagyon távol ezelőtt sem volt a vállalkozás a NER-től: a Hvg korábbi cikke szerint 2016-ban a Frank Digital (amely a korábbi jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátjáé, a volt Origo-tulajdonos Száraz Istváné) alvállakozója volt.Az alvállalkozók között szerepel egyebek mellett az ország legnagyobb agrárszaklap-kiadója, a Magyar Mezőgazdaság Kft., illetve a Forma Vizuális és Kommunikációs Bt. is, amelynek beltagja az ismert gasztroblogger és szakácskönyvszerző Vrábel Krisztina. Bekerült ebbe a körbe a Crew Nyomdaipari Szolgáltató Kft., illetve a Metropolitan Egyetem (METU) oktatójának cége, a Komm Mérnök Stratégiai Kommunikációs Kft. is. A METU honlapja szerint a főiskolai docens a pr kommunikáció, a stratégiai marketig és a krízis- és válságkommunikáció posztgraduális képzések vezetője, a pr szaktantárgyak oktatója. Perlaky-Papp József többször szerepelt a kormányközeli HírTV-ben szakértőként, illetve az ugyancsak kormányközeli TV2 Mokka című műsorában is. Facebook-oldalán is közöl elemzéseket, az egyikben például arról értekezett, hogy Magyar Péter a szennyezett reputáció klasszikus esete: "Felemeli a nadrágszíjat, büszkén pózol vele. Ha így folytatja, akkor a Tisza Párt diktafonos kulcstartókat is fog osztogatni." A Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézetet nem nagyon kell bemutatni, korábban dolgoztak a Magyar Olimpiai Bizottságnak és a Miniszterelnökségnek is.Az N.S. Média és Vagyonkezelő Kft. a Nemzeti Sportot kiadó cég, a sportlapot tavaly vette meg az állami média, azaz a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap. Azt az Átlátszó derítette ki, hogy ez 3,5 milliárd forintba került. A Hamu és Gyémánt Kft. is bekerült az alvállalkozók közé, amely a JUPITER 888 Magántőkealaphoz tartozó vállalkozás.A többiek nettó 1 millió forintnál kisebb összeggel szerepelnek a listában, őket is megtalálja táblázatunkban. | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/a-fidesz-volt-digitalis-igazgatojanak-cegehez-is-jut-penz-a-plakatkampany-milliardjaibol-.html | https://web.archive.org/web/20250323112433/https://mfor.hu/cikkek/kozelet/a-fidesz-volt-digitalis-igazgatojanak-cegehez-is-jut-penz-a-plakatkampany-milliardjaibol-.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-volt-digitalis-igazgatojanak-cegehez-is-jut-penz-a-plakatkampany-milliardjaibol | mfor.hu | hungarian-news | 2025-03-21 05:05:00 | [
"Balásy Gyula",
"Benkő Levente",
"Dukász Magor",
"Mészáros Lőrinc",
"Rogán Antal"
] | [
"Digitális Szuverenitás Központ Kft.",
"For the Win Kft.",
"Forma Vizuális és Kommunikációs Bt.",
"Grafit Pencil Nyomda Kft.",
"Gyár Utómunka Kft.",
"Kód Piac- Vélemény- és Médiakutató Intézet Kft.",
"Komm Mérnök Stratégiai Kommunikációs Kft.",
"Kommentár Alapítvány",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Lounge Event Kft.",
"Magyar Mezőgazdaság Kft.",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"Országos Magyar Méhészeti Egyesület",
"Publimont Kft.",
"Szóvilág Kulturális Kft.",
"Visual Europe Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"média",
"rokonok",
"hirdetés",
"műsor / filmgyártás",
"kampányfinanszírozás",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"állami/önkormányzati szerződések",
"tőkealap"
] | [] |
62,710 | Menekülés: a Matolcsy-klán prominense eladja a Culinarist | Menekülés: a Matolcsy-klán prominense eladja a Culinarist | Menekülés: a Matolcsy-klán prominense eladja a CulinaristA Matolcsy Ádámmal szimbiózisban működő Száraz István eladta a különleges élelmiszereket forgalmazó bolthálózata mögötti nagykereskedő cégét, a Culinaris Wholesale Kft.-t - tudta meg a Válasz Online. Sőt: hamarosan akár a lakossági üzletektől is megszabadulhat.Lapunknak több forrás is megerősítette, hogy Száraz István eladta azt a cégét, amely a Culinaris nevű bolthálózatot is ellátja, vagyis a Culinaris Wholesale Kft.-t. Arról már ellentmondásos információkat hallottunk, hogy a kiskereskedelemmel foglalkozó Culinaris Retail Kft. eladásáról megállapodott-e már, de hogy tárgyalt arról is potenciális vásárlókkal, az elég biztosnak tűnik.Az első Culinaris kisbolt 2003-ban nyílt, ez volt az egyik első "prémium kategóriás delikát bolt", ahogy a sajtó nevezte, azaz jó minőségű és Magyarországon különlegesnek számító élelmiszereket és italokat forgalmazott. Az alapító-tulajdonos Oláh Bogáthy Zoltán a reklámiparból váltott a különleges közértek felé, és vállalkozását 2020 őszén adta el Száraz Istvánnak. Mostanra három prémium közért, egy alkoholos italokat forgalmazó üzlet és egy nagykereskedő cég része a Culinaris-csoportnak. Az utóbbi más boltokat, illetve éttermeket és szállodákat szolgál ki nyalánkságokkal.Száraz tehát ezt biztosan eladta, és bár a vevő nem kívánt lapunknak nyilatkozni, azt megtudtuk, hogy április második felében zárják az üzletet, és akkoriban lesz róla bejelentés a sajtónak is.Hogy a boltokat is átveszi-e, azt nem tudjuk biztosan. Ha nem venné át, akkor át kell alakítani a mostani cégstruktúrát, mert a kisboltokat működtető Culinaris Retail Kft. tulajdonosa a nagykereskedő Culinaris Wholesale Kft., azt pedig a Dry Import Kft. birtokolja, vagyis a mostani állás szerint a nagykerrel menniük kellene a kiskereskedéseknek is.Azért érdekes, hogy éppen most ad túl vállalkozásán Száraz István, mert egyértelműen ahhoz a Matolcsy-klánhoz köthető, amely ellen a minap indult nyomozás a nemzeti bank alapítványi pénzeinek eltűntetése miatt. Alig járt le Matolcsy György jegybankelnök mandátuma, az Állami Számvevőszék egészen súlyos visszaélésékről készített jelentést, nem sokkal azután, hogy a lapunk részletesen bemutatta, hogyan kezelték sajátjukként a Magyar Nemzeti Bank pénzét, több százmilliárd forintos nagyságrendben. Ahogy cikkünből kiderül, Matolcsy Ádám, a jegybankelnök fia személyesen irányított több kulcsfontosságú műveletet, Kovács Petra álnéven.Száraz működését mindig is Matolcsy Ádám, illetve a jegybankos csapat mellé lehetett rendelni. Az egykor a VS.hu-t és az Origót is tulajdonló Száraz mindkét portál üzemeltetéséhez jelentős MNB-s támogatást kapott, illetve kommunikációs munkákért több milliárdot számlázhatott ki a jegybanknak.Mindkét Culinaris kft.-nek idén februárban új ügyvezetője lett - Fernbach Krisztina személyében, akit az üzleti világ Matolcsy Ádám cégeinek pénzügyi vezetőjeként ismer. Ő volt egyébként az Origo pénzügyi igazgatója is, miután Szárazé lett a lap, amely egyébként néhány hónapon belül Matolcsy Ádám tulajdonába került.Nem a Culinaris-nagyker az egyetlen, amit Száraz mostanság eladott. A 24.hu február végén számolt be arról, hogy 450 millió forintért árulja a balatonakarattyai Pine Weekendhouse nevű panzióját is, melynek kialakítására 2019-ben 42 millió forint állami támogatást kapott.Nyitókép: Száraz István minőségi hússal a háttérben (Vörös Szabolcs / Válasz Online) | https://www.valaszonline.hu/2025/03/28/szaraz-matolcsy-culinaris-mnb-eladas-jegybank-delikat/ | https://web.archive.org/web/20250328122609/https://www.valaszonline.hu/2025/03/28/szaraz-matolcsy-culinaris-mnb-eladas-jegybank-delikat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/menekules-a-matolcsy-klan-prominense-eladja-a-culinarist | valaszonline.hu | hungarian-news | 2025-03-28 07:20:00 | [
"Száraz István"
] | [
"Culinaris Kft.",
"Culinaris Retail Kft.",
"Culinaris Wholesale Kft."
] | [] | [
"vendéglátás",
"NER HOTEL"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
62,711 | Jól szervezett bűnbandát számolt fel a NAV, egy volt politikus is gyanúsított | Befejezte a nyomozást Gyömrő egykori ellenzéki polgármestere és társai ügyében az adóhatóság - tudta meg a Magyar Nemzet. A NAV költségvetési csalással gyanúsítja az érintetteket, az elkövetők akár húsz évet is kaphatnak. Gyenes Leventét az ügyben még 2022 szeptemberében tartóztatták le, sokáig letartóztatásban volt, később kiengedték a börtönből. | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága eredményesen zárta le a nyomozást 27 terhelttel szemben költségvetési csalás megalapozott gyanúja miatt. A pénzügyi nyomozók a bűnszervezet kiterjedt számlagyárával és a társaságok mögött álló személyekkel szemben vették fel sikerrel a küzdelmet - írta minapi közleményében a NAV.Lapunk információi szerint ez az az ügy, aminek Gyömrő egykori ellenzéki polgármestere, Gyenes Levente is érintettje. Róla érdemes megemlíteni, hogy azután vált országosan ismert politikussá, hogy évekkel ezelőtt pikáns képek jelentek meg róla, ahogy egy meztelen nőről fehér port szív fel.Ahogy arról már beszámoltunk, a volt ellenzéki polgármestert még 2022 szeptemberében vették őrizetbe, majd társaival együtt le is tartóztatta a bíróság. Gyenes sokáig volt börtönben, idővel pedig szabadlábon védekezhetett.A NAV az elfogásokkor több helyszínre is kiszállt, a gyanúsítottaknál pedig nagy mennyiségű készpénzt, értékes karórákat és aranytömböket is lefoglaltak. A látványos akcióról a NAV akkor Alvilági alvállalkozók címmel még videót is közölt. Bár az adóhatóság nevet nem írt, ugyanakkor egyértelműen beazonosítható, hogy a Gyenesék ügyében történt rajtaütés látható a felvételen.A pár nappal ezelőtti közleményében az adóhatóság kiemelte, hogy a jól szervezett bűnözői kör a saját cégeinek őrzését látszólag alvállalkozókon keresztül intézte, így a tetemes őrzési költség fizetendő áfáját jogosulatlanul csökkentette. A számlázási láncba beiktatott - szintén az elkövetők érdekeltségébe tartozó - alvállalkozók valós tevékenységet nem végeztek, csupán papíron alkalmazták és közvetítették a biztonsági őröket.A nyomozók szerint emellett a bűnbanda egy komplett számlagyárat is működtetett különböző, fiktív gazdasági események lepapírozására. Ezek az ügyletek a valóságban sosem jöttek létre, a munkák elvégzéséhez szükséges szakemberekkel és speciális eszközökkel a számlakiállító társaságok nem rendelkeztek, a számlák célja kizárólag az adólevonás volt. Az elkövetők ezekkel a módszerekkel több mint másfél milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.Az adóhatóság emlékeztetett: a bűnszervezet felszámolására két és fél éve szervezett akcióban a NAV Nyugat-dunántúli nyomozói Budapesten és további négy megyében, összesen 34 helyszínen tartottak összehangoltan kutatásokat. Nagy értékű autókat, karórákat, több mint százmillió forint készpénzt foglaltak le, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak nagyságrendileg 1,5 milliárd forint értékben. A bűncselekménnyel okozott kár teljes egészében megtérült.A bűnszervezet egyik irányítóját a MERKUR bevetési egység fogta el. A nyomozók 35 vaskos dossziéba rendezve küldték meg a 27.330 oldalból álló nyomozati iratot az ügyészségnek vádemelésre. A bíróság a hatályos Büntető Törvénykönyv alapján, a terheltekkel szemben akár húsz év börtönbüntetést is kiszabhat - írta a NAV. | https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/03/nav-bundanda-felszamolas-politikus-gyenes-levente-koltsegvetesi-csalas | https://web.archive.org/web/20250327131802/https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/03/nav-bundanda-felszamolas-politikus-gyenes-levente-koltsegvetesi-csalas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jol-szervezett-bunbandat-szamolt-fel-a-nav-egy-volt-politikus-is-gyanusitott | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2025-03-27 14:15:22 | [
"Gyenes Levente Zoltán"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
62,712 | Nem volt hivatalos útmutatás, a magyar állampapír pedig kockázatos volt - így magyarázza a kecskeméti egyetem 127 milliárd forint elherdálását | Mivel az egyetem fenntartójának aktuálisan nem volt szüksége az államtól kapott pénzre, abból vállalati kötvényeket vett az MNB-alapítvány cégétől. Ezzel vagyona 80 százalékát adta át neki, de az alapítvány szerint ez volt a legjobb megoldás. | A kecskeméti egyetem fenntartója, a Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) azért nem vett igénybe befektetési tanácsadót a vagyona döntő részét érintő befektetési döntés során, mert azt "a PADME alapítvánnyal fennálló több mint tíz éves kiváló partnerségi kapcsolat, valamit számos egyeztetés előzte meg". Részben így magyarázza az NJEA az Állami Számvevőszék felé, hogy miért vásárolt a jegybanki alapítvány tulajdonában álló Optima Befektetési Zrt.-től 127 milliárd forintnyi közpénzből vállalati kötvényeket befektetés gyanánt, és azt a pénzt miért nem inkább magyar állampapírba vagy banki betétbe helyezte el. A vállalati kötvények mellett szólt az alapítvány szerint, hogy azok biztonságosak, kedvező kamatozásúak és likvidek, vagy legalábbis annak hitték őket, aztán kiderült, hogy mégsem azok. Mindezek mellettmég a magyar állampapírokat is már-már kockázatosnak ítélték meg, ami egy állami alapítású és állam által adott vagyonnal gazdálkodó alapítványtól meglehetősen szokatlan és furcsa gondolatmenetnek tűnik.Miről is van szó?Matolcsy György jegybankelnöki posztról történő távozása után adta ki az Állami Számvevőszék a jelentéseit, amelyekben a jegybank és a jegybanki PADME alapítvány, valamint a hozzájuk kötődő Neumann János Egyetemért Alapítvány hosszú távú befektetési döntését vizsgálta.Ez utóbbi alapítványt 2020-ban hozta létre az állam közérdekű vagyonkezelő alapítványként, a működéséhez évente 400 millió forint közpénzt biztosított, ezen felül kapott még 44,4 milliárdot infrastruktúra-fejlesztésre, 100 milliárdot pedig az egyetem fejlesztésére. Ebből a vagyonból aztán 127,5 milliárd forintot három részletben a PADME Alapítvány tulajdonában álló OPTIMA Befektetési Zrt. által kibocsátott tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba, vállalati kötvénybe fektetett be 2021-ben.Ezzel teljes, közpénzből képzett vagyonának a 80 százalékát odaadta a jegybanki alapítványhoz kötődő társaságnak, amely így kedvező feltételekkel jutott forráshoz.A számvevőszék jelentése szerint a befektetés előtt az alapítvány saját könyvelőjével készíttetett egy összehasonlító elemzést, amivel több gond is volt. Egyrészt az mindössze négy A4-es oldal terjedelmű volt, holott a befektetett összeg nagysága ennél alaposabb elemzést indokolt volna."Az Alapítvány a befektetési döntést megelőzően - annak ellenére, hogy a befektetni tervezett összeg nagyságrendje és koncentrációja azt szükségessé tette volna - külső szakértőt nem vett igénybe és kétséges, hogy a döntéshozók egy ilyen volumenű befektetés tekintetében hozott döntés kapcsán kellő kompetenciával rendelkeztek", olvashat az ÁSZ jelentésében.Az elkészített dokumentum kizárta az állampapírokat, sőt a vállalati kötvények kockázatát (az ÁSZ szerint tévesen) egyenértékűnek minősítette az állampapírokéval, nem gondolt a befektetés diverzifikációjára, ami csökkenthette volna a kockázatokat, nem vette figyelembe a jövőbeli tendenciákat, és azt is szóvá tette az ÁSZ, hogy az alapítvány könyvelője ugyanaz a személy volt, aki az Optima tulajdonosánál, a PADME alapítványnál is.Az NJEA végeredményben a jelentés szerint nem gazdálkodott felelősen a rá bízott vagyonnal, sőt, azt nem is az eredeti célnak megfelelően használta fel, hiszen a pénzt nem gyarapításra, befektetési céllal kapta, hanem az alapítvány és az egyetem működésére, fejlesztésére, infrastruktúra-fejlesztésre.Döntésével, hogy a vagyona 80 százalékát egyféle befektetési formába teszi, kockára tette a saját vagyonát.Ráadásul a kötvények visszaváltásánál is késlekedés volt, hiába tárgyal erről a felügyelőbizottság és a kuratórium, sokáig nem tett lépéseket az alapítvány. A jelentés szerint az NJEA helytelenül járt el akkor is, amikor nem gondoskodott a kötvényt kibocsátó Optima Befektetési Zrt. pénzügyi, vagyoni helyzetének folyamatos nyomon követéséről.Az ÁSZ szerint ha az alapítvány másként és megalapozottabban dönt, netán időben visszaváltja a kötvényét és más befektetési formát választ, jobban járhatott volna anyagilag is.Magyarázat mindenreMindenekelőtt az egyetemi alapítvány nagyon szerette volna elérni, hogy az ÁSZ ne hozza nyilvánosságra a jelentését, ezt öt oldalon keresztül indokolta, egyebek mellett olyan érvekkel, mint hogy a jelentésben szereplő információk alkalmasak az MNB-be vetett bizalom gyengítésére, és fokozhatják a forint elleni spekulációs támadások kockázatát is.A számvevőszék jelentésére reagálva már rögtön a dokumentum elején azt sugallta az NJEA, hogy még ebben a fázisban nem is várható el a tökéletes, hibátlan működési környezet, hiszen szerintük az ÁSZ jelentéséből is világosan látszik, hogy még nem egy kiforrott működési rendszerről van szó, nincs mindenre hivatalos útmutatás, ilyen rendszerek még nem is voltak eddig a költségvetés alrendszerében. „(Az) észrevételek is rámutatnak arra, hogy hivatalos útmutatás hiányában, törvényalkotó és a törvényt alkalmazó alapítványok folyamatosan dolgozzák ki és fejlesztik a működési környezetüket, alakítják ki a folyamataikat és a kontrollok rendszerét”, írták.Innentől a cikk csak a Kör tagjainak olvasható.Majd azzal folytatják, hogy évtizedes stratégiai együttműködés van az egyetem, az MNB és a PADME között, ezt pedig figyelembe kell venni a befektetési döntésük értékelésekor. Miután az MNB összesen reálértéken 48,5 milliárd forintnyi támogatást adott a kecskeméti egyetemnek, „e folyamat magától értetődő következménye volt”, hogy megállapodtak a PADME cégével, az Optimával a kötvényvásárlásról.Erre egyébként azért volt lehetőségük, mert bár megkapták a vagyont a meghatározott célokra az államtól, a pénzre abban az időben egyáltalán nem volt szükségük, mivel a fejlesztések nagyon kezdeti fázisban voltak.Ezért azt gondolták, a pénzt inkább megforgatják, befektetik és a kamatokból biztosítják a napi működést.A stratégiai partnerség mellett szerintük egyéb piaci okai is voltak. Alapítványként a jogszabályok értelmében az elsődleges állampapírpiacon nem vásárolhatnak, a másodpiacot pedig leuralták volna a 127,5 milliárdos vásárlásukkal, amit nem tartottak sem szerencsésnek, sem kivitelezhetőnek, hiszen ott nincs is ekkora állampapír-mennyiség. A bankok pedig jóval alacsonyabb, 0,74 százalékos kamatot tudtak volna adni nekik szemben az Optima által ígért 2,5 százalékkal. Amely cég emellé likviditást és rugalmasságot is biztosított.Az azonban az érvelés későbbi részében derül ki, hogy az Optima a szerződésben foglalt határidőre nem volt képes megfizetni a kötvények vételárát. Amikor pedig az alapítvány végre szerette volna visszaváltani a kötvényeket, azt a cég teljesíteni sem tudta volna. Ha a szerződésben foglaltaknak megfelelően 8 és 90 napon belül vissza kellett volna fizetnie az Optimának a teljes összeget, akkor a vonatkozó jogszabályok alapján „feltételezhetően kérte volna a csődeljárás megindítását, mely minden szereplő részére azonnali vagyonvesztést eredményezhetett volna”. Annak ellenére történt volna ez, hogy„az Optima Zrt. hivatalosan is elérhető és a tárgyalások során átadott információi is azt mutatják, hogy a vagyon megvan, csak nehezebben és esetleges veszteséggel mobilizálható instrumentumokban”, magyarázza az NJEA a számvevőszéknek.Vagyis az a likviditás, amire hivatkozva is a kötvényvásárlást választotta az alapítvány, nem létező dolog. Márpedig a jelentésben foglaltak alapján számukra ez fontos szempont volt, hiszen a folyamatban lévő projektek miatt előre nem lehet pontosan tudni, mikor és milyen mértékben szükséges azokat finanszírozni, mikor keletkezik fizetési kötelezettség.Neumann János Egyetem CampusNeumann János Egyetem Campus Fotó: NJE/FacebookAz ÁSZ a jelentésében kockázatosnak minősítette, hogy az alapítvány a vagyonának legnagyobb részét csupán egyetlen eszközbe fektette, a diverzifikációról és így a kockázatok mérsékléséről nem szólt a történet. Az alapítvány szerint azonban igenis van diverzifikáció. Igaz, nem náluk, hanem az Optimánál.A kuratórium ugyanis tisztában volt azzal, hogy az Optima a kötvény eladásából származó (köz)pénzt ingatlanpiaci fejlesztésre fordítják, nevezetesen a lengyel GTC-ben való további részesedésként. „A GTC portfóliója pedig mind földrajzi, mind pedig ingatlanállománya szempontjából kellően diverzifikált”, írja az alapítvány.Lefordítom: ha én odaadom minden vagyonom és pénzem 80 százalékát Gipsz Jakabnak, aki az összeget elkölti 30 dologra, attól nekem még a pénzem csakis Gipsz Jakabnál van, ha ő bukik, akkor én is bukok. Ezt csinálta az alapítvány, ezt nem diverzifikációnak hívják. Viszont ha nemcsak Gipsz Jakabnak, hanem Kertész Bélának is adok pénzt, akkor már kevésbé vagyok kitéve annak, hogy Gipsz Jakab hogyan sáfárkodik a rá bízott pénzemmel. Ez a diverzifikáció.Az alapítványban mindenesetre semmi kétség nem merült fel, sőt „megalapozottan bízhat”, hogy az Optimának átadott vagyont és a hozamokat megkapja, ennek alapja a régóta fennálló partnerségi kapcsolat.Egyszerűen nem bíztak a magyar állampapírbanAz ÁSZ felvetette, hogy választhatta volna az alapítvány a sokkal biztonságosabb magyar állampapírt is. A jogszabályok és a piac mérete alapján azonban csak a kereskedelmi bankkal történő megállapodás jöhetett volna szóba, de az alapítvány szerint egyrészt alacsony hozammal működhetett volna ez a verzió, másrészt a megfogalmazás arra enged következtetni, hogy nem akartak beavatkozni „az állampapír működésébe”. Ebben az esetben ugyanis a bank az elsődleges piacon aukciós keretek között vette volna meg az állampapírt, amit a másodlagos piacon adott volna tovább az alapítványnak. De a magyarázat alapján talán ez csak a kizáró tényezők egy kisebb szelete lehetett.Azért is vethették el a magyar állampapír vásárlását az alapítványnál, mert túlzottan is kockázatosnak találták. Kockázatosabbnak, mint az Optima vállalati kötvényét. Az írják ugyanis az állampapír-vásárlást csak több hónap alatt lehetett volna lebonyolítani, „előre nem látható, vagy csak nagy bizonytalanságokkal előre jelezhető kondíciók mellett”.Egy „olyan időszakban, amikor az állampapírok hozama jelentős kilengéseket mutatott, valamint egy nagyon meredek alapkamat emelési ciklusban volt az ország, és nem nagyon tudta senki megmondani, hogy a kamatemeléseknek mikor és hol lesz vége”.Az alapítványnak így 90 nappal előre kellet volna kitalálnia, hogy jó irányba megy-e az állampapírpiac (ennyi idő telik el az opció lehívása és a tényleges kifizetés között). Ebben az időszakban (2022. február-október)„az országkockázati felár 75 bázispontról 276 bázispontra emelkedett, ami egyértelmű jele annak, hogy a piac egy magasabbnak ítélte az állampapírok nemfizetési kockázatát”.Az alapítvány szerint ez a felár pont akkor volt „6-10 éves csúcson”, amikor dönteni kellett a 100 milliárd sorsáról. Itt érdemes megjegyezni, hogy Magyarország országkockázati felára 2022. február elején 60 bázispontról indult, 2022 október pedig 259 bázisponton tetőzött.Magyarország CDS-felárának alakulása az elmúlt 5 évbenMagyarország CDS-felárának alakulása az elmúlt 5 évben Fotó: CNBCMég mindig az Optimánál van a pénzA szóban forgó vállalati kötvények visszavétele nem történt még meg, arról jelenleg is folynak az egyeztetések. A legutóbbi, – a jelentésben ismertetett – ajánlatot idén február végén adta az Optima az alapítványnak. Ennek értelmében fizetne a cég 7,65 milliárd forintnyi kamatprémiumot május 15-ig, adna 12 milliárd forint készpénzt és annak 4,5 százalékos kamatát 2026. május 15-ig, átadná a lengyel GTC 20 százalékos tulajdonrészét, ami 80 milliárd forintot ér, ez már menedzsmentjogokat is biztosítana az alapítvány részére, az Optima vállalná a kecskeméti Campus II projekt teljes körű befejezését és kulcsrakész átadását és a kapcsolódó tulajdonjogok átruházását 35 milliárd forint értékben.Hogy mennyire jó biznisz GTC-tulajdonos lenni, arra az ÁSZ-jelentés is rávilágított. Kiemelték ugyanis, hogy folyamatosan egyre kevesebbet érnek a cég papírjai a lengyel tőzsdén. Öt év alatt mára már az értéke felét elvesztette, míg 2020-ban még 8 lengyel zlotyért jegyezték a papírokat, a cikk írásakor már 3.96 zlotyért is hozzá lehet jutni.Az alapítvány azonban ezt is kifogásolta, szerinte ez a megközelítés „téves és szakmailag nem megalapozott”. Ingatlancégeknél szerintük a nettó eszközértéket kellene nézni, ami már sokkal jobban mutat, és az elmúlt években növekvő értékről árulkodik. Csakhogy – mint azt a számvevőszék is megjegyzi – a tőzsdei, piaci érték vizsgálatát jogszabály rögzíti, hiszen ez az, ami hosszú távon visszatükrözi a piaci értékítéletet. | https://444.hu/2025/03/27/nem-volt-hivatalos-utmutatas-a-magyar-allampapir-pedig-kockazatos-volt-igy-magyarazza-a-kecskemeti-egyetem-127-milliard-forint-elherdalasat | https://web.archive.org/web/20250327120217/https://444.hu/2025/03/27/nem-volt-hivatalos-utmutatas-a-magyar-allampapir-pedig-kockazatos-volt-igy-magyarazza-a-kecskemeti-egyetem-127-milliard-forint-elherdalasat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-volt-hivatalos-utmutatas-a-magyar-allampapir-pedig-kockazatos-volt-igy-magyarazza-a-kecskemeti-egyetem-127-milliard-forint-elherdalasat | 444 | hungarian-news | 2025-03-27 13:00:21 | [] | [
"Neumann János Egyetemért Alapítvány",
"Optima Befektetési Zrt.",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)"
] | [] | [
"gazdálkodás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
62,713 | Miután megfenyegette a Strabagot, Lázár az összes alvállalkozót látni szeretné az állami beruházásoknál | A hibásan megépített M30-as miatt korábban azzal fenyegette a céget, hogy alvállalkozóként se dolgozhatnak majd. | Lázár János péntek délutánbenyújtott egy törvényjavaslatot, aminek értelmében az állami beruházásoknál az állam bekérethetné a vállalkozótól az összes alkalmazott alvállalkozója listáját. Az indítványt azután nyújtotta be, hogy a hibásan megépített M30-as miatt azzal fenyegette a Strabagot, hogy alvállalkozóként se dolgozhatnak majd.Lázár indoklása szerint javaslatának az a célja, hogy átláthatóbbá váljon az állami beruházások megvalósítása során az alvállalkozói láncban alsóbb szinteken bevont kis- és középvállalkozások kifizetésének megtörténte. Azt a gyakorlatot is szeretnék megakadályozni, miszerint a közbeszerzésekből kizárt alvállalkozók közvetetten, az alsóbb szinteken kerülnek bevonásra.Az indítvány szerint az alvállalkozás nemcsak közbeszerzési kérdés, hanem azon túlnyúló, az egész nemzetgazdaságot érintő kérdés, a gazdasági élet igen sok résztvevőjét érinti. "Számos szektorban, különösen az építőiparban, a szolgáltatóiparban, több tényező miatt a szerződések nagyobb részét nem képes egyetlen gazdasági szereplő teljesíteni, így közreműködők láncolata vesz részt a szerződés teljesítésében." - írják. Hozzátették:"A vállalkozás szabadsága elvét nem csorbítva, bizonyos esetekben szükséges lehet biztosítani az építtető részére a lehetőséget a teljes alvállalkozói lánc feltárására."Lázár törvényjavaslata nem előzmények nélküli. A miniszter nemrégminden korábbinál keményebben ment neki a Strabagnaka hibásan megépített M30-as autópálya miatt. Lázár János hónapok óta hiába próbálja leverni Strabagon a javítást, korábban arról beszélt, hogy a Strabag azt ígérte: 9 hónapon belül újjáépíti a megcsúszott autópálya-szakaszt. A cégnek a miniszter korábban azt üzente, nem kaphatnak több munkát, de már azzal is fenyegetőzött, hogy alvállalkozóként se dolgozhatnak majd.Lázár fenyegetései ellenérea Strabag alvállalkozóként továbbra is számos nagy infrastruktúra-fejlesztésbe bedolgozik. Ezek közül az egyik legfontosabb a nettó közel 300 milliárd forintból épülő mohácsi Duna-híd, amelyen a Strabag a Szíjj László tulajdonában álló Duna Aszfalt alvállalkozójaként vesz részt.Az M30-as autópálya Miskolc és Kassa közötti szakaszát 2018-ban kezdték el építeni, és 2021-ben fejezték be. Az M30-as megépítésére 354 milliárd forintot költöttek el, ámaz átadás után fél évvel bekövetkezettaz első műszaki hiba. Az autópálya a Miskolc és Szikszó közötti szakaszon2024 elején megcsúszott, ezért akkor azt le kellett zárni. A helyiek azóta is terelésen közlekedhetnek. A pályaszakasz újbóli átadását egy időben idénjanuárra ígérték, majd ez először nyárra, most pedig őszre tolódott. | https://telex.hu/gazdasag/2025/03/28/lazar-janos-torvenyjavaslat-alvallakozok-allami-beruhazasok | https://web.archive.org/web/20250328170226/https://telex.hu/gazdasag/2025/03/28/lazar-janos-torvenyjavaslat-alvallakozok-allami-beruhazasok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/miutan-megfenyegette-a-strabagot-lazar-az-osszes-alvallalkozot-latni-szeretne-az-allami-beruhazasoknal | Telex | hungarian-news | 2025-03-28 17:56:20 | [] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"foglalkoztatás",
"útépítés",
"építőipar",
"jogalkotás"
] | [] |
62,714 | A Matolcsy-kör MNB-székházat felújító tagja örömmel segített volna helyretenni az ÁSZ "téves, szakmaiatlan következtetéseit" | Az Állami Számvevőszék a jegybank Szabadság téri székházának felújítását is vizsgálta, ez az eddig kevés figyelmet kapott jelentés szintén nagyon erős. A kivitelező – mellesleg Matolcsy Ádám jó barátja – Somlai Bálint a Telexnek azt mondja, az ÁSZ rosszul számolt, a székház nem volt olyan drága. | Az Állami Számvevőszék összesen három olyan jelentést publikált, amely így vagy úgy, de a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi működésével, székházfelújításával, műkincsvásárlásaival, alapítványi rendszerével, vagy az utóbbi univerzumba befektetőkecskeméti egyetemmelfoglalkozott. Amegdöbbentő tartalmú jelentésekbőlszinte bárhol kiragadható egy-egy elem, miközben a jogi és pénzügyi nyelven megfogalmazott vizsgálati anyagok sokszor nehezen fordíthatók le hétköznapi nyelvre. Csak, hogy ne veszítsük el a fókuszt, rögzítsük gyorsan, az ország megítélését alapvetően meghatározó Magyar Nemzeti Bankról, a pénzügyi stabilitás őréről, a pénzügyi szektorokat felügyelő csoportról van szó. Ha itt bármi szabálytalanság történik, az hatványozottan kellemetlen az ország reputációjára nézve.Ebben a cikkben az MNB-székház felújításával és egy gyakran előkerülő főváros címmel, a 1025 Budapest, Pusztaszeri út 59-cel közelítünk a történethez.Az Állami Számvevőszék már publikálta mindhárom jelentését, így a Magyar Nemzeti Bankról készített riportját is. Ez a jelentés, amely elsősorban 2020 és 2024 között az MNB alapfeladatai közé nem tartozó tevékenységek (a székház felújítása, más ingatlanügyletek, kép- és szoborvásárlások) pénzügyi aspektusait vizsgálta, nem kapott eddig akkora visszhangot.Mindez érthető, hiszen a másik két vizsgálat, vagyis az MNB-alapítványok és a kecskeméti Neumann János Egyetem Optima-kötvényekből való bevásárlásának ügyében sokmilliárdos összegek váltak köddé.Ezek jobban felborzolták a kedélyeket, de a harmadik jelentés is nagyon erős.A megfogalmazások azért itt némileg visszafogottabbak, valahogy úgy értékel az ÁSZ, hogy "az egyes ingatlan-beruházási, illetve ingatlan-felújítási tevékenységben érintett gazdasági társaságok feletti tulajdonosi kontrollok szűkülése miatt az átláthatóságban lényeges hiányosságokat tárt fel az ellenőrzés.[...] Az MNB az ellenőrzött ingatlan-beruházási, illetve -felújítási tevékenysége során költség- és erőforrás takarékossági intézkedéseket nem hozott és nem is mérlegelt."Az ÁSZ szerint az MNB ingatlan projektjei nem vették figyelembe az ország gazdasági állapotát, a mindenféle más területen már megkezdett takarékosságot, és gyakran a túlárazottság gyanúját keltették. Az ÁSZ-jelentésben sok ismert ingatlan ügyéről szó van, ilyen elsősorbana már említett Szabadság téri MNB-székház rekonstrukciója,aBOKK(Balatonakarattyai Oktatási Konferencia Központ),aBölcs Vár(a volt Budai Városháza),a Pénzmúzeum, az MNB Budai Központ,illetve a Szentháromság tériBurg Hotel.Mi most elsősorban a Szabadság téri székház rekonstrukciójával foglalkozunk, amelynek az anyag alapján az a fő jellemzője, hogy nagyon drága volt.Mint a jelentés számszerűen megírta, "a bruttó átlagára a kezdeti 2,7 millió forint/m2-ről a 2023. évre 4 millió forint/m2-re emelkedett, míg a nagyjából ugyanekkor felújított pénzügyminisztériumi épület hasonló rekonstrukciója csak 1,5 millió forint/m2-ről, 1,7 millió forint/m2-re emelkedett szintén a 2023. évre vonatkozóan".A szerződéses ár bruttó 69,2 milliárd forintról bruttó 103,5 milliárd forintra emelkedett. A felújítást egy, a Pusztaszeri út 59-be bejegyzett cég végezte, ennek jelentőségére később még vissztérünk.Somlai Bálint, a székházfelújítást végző Raw Development tulajdonosa a Telexnek azt mondta, szerinte a számok nem helyesek, az ÁSZ és a Telex számításai hibásak (mi nem számoltunk semmit, csak a jelentést idéztük - a szerk.). Somlai szerint a valós épített négyzetmétert alapul véve a 2020. évi szerződéskötéshez képesti bruttó 1,98 millió forintról 2023-ra bruttó 2,97 millió forint/m2-ra emelkedett az ár.Az építő szerint a jelentésben összehasonlított két építkezés, vagyis az MNB és a Pénzügyminisztérium épületének felújítása valójában alma és körte, mert az MNB-s ár kulcsrakész, bútorokkal és más ingóságokkal is ellátott munkakörnyezetet biztosító műemléki minőségben rekonstruált kivitelezést írt elő, amely a tervezési költségek viselését, továbbá több mint 3000 m2 közterület megújítását is tartalmazta. A cégtulajdonos szerint a reális összehasonlításban a Pénzügyminisztérium kivitelezési költsége volt a drágább beruházás.Ezt alátámasztandó elküldte aK-Monitor korrupcióellenes civil szervezetegy, a Pénzügyminisztérium felújításáról szóló blogbejegyzését. Somlai Bálint szerint tehát drágaságról, túlárazásról szó sincsen. Mint a Telexnek írta: a különleges építészeti értékkel bíró épület rekonstrukciója minden esetben összetett feladat. A projekt végrehajtása részben az előre nem látható Covid-időszakra, illetve az azt követő rendkívüli építőipari árrobbanások időszakára (továbbá az orosz-ukrán háború kitörésére) esett. Minden munkafolyamat szigorú elszámolási rendszer keretében, tételes műszaki és szakértői ellenőrzés mellett zajlott.Túlárazottságról Somlai szerint egyáltalán nem beszélhetünk, éppen ellenkezőleg, a megrendelő több és magasabb műszaki teljesítést kapott, mint amit a vállalkozási szerződés előírt.Na, de mit is látott az ÁSZ? A jelentés legerősebb része vélhetően az, ahogy bemutatja, hogy egy nagy állami intézmény, az MNB szakmányban adott feladatokat különféle ingatlanügyletek minden fázisában Somlai Bálint cégeinek. Ő építőipari jártasságáról korábban egyáltalán nem volt ismert, viszont deklaráltan Matolcsy Ádám, Matolcsy György eddigi jegybankelnök fiának a barátja.A szoros MNB-Somlai kapcsolatot úgy kell elképzelni az ÁSZ szövege alapján, hogy az MNB egyes beruházásainak esetében az előkészítést lebonyolító gazdasági társaság (Somlai Invest Zrt.) a beruházás kivitelezőjével (Raw Development Kft.) kapcsolt viszonyban állt. A Somlai Invest Zrt. feladatai közé tartozott az ajánlati felhívások elkészítése, az ajánlatok bekérése, kiértékelése, a vállalkozók kiválasztása.A kiválasztási eljárások után a különféle MNB-s cégek által megvalósított beruházásoknál a beruházási célú kiadások döntő részét azonos érdekeltségi körhöz tartozó gazdasági társaságok kapták. Ez a döntő rész az egyes ingatlanok vételára nélkül számított beruházási érték 86,1 százalékát jelentette. És hogy kik tartoztak azonos érdekeltségi körhöz? Ilyen volt többek között a Somlai Invest Zrt., a Raw Development Kft., illetve a Raw Facility Kft. Az is megállapítható, hogy az említett, azonos érdekeltségi körhöz tartozó gazdasági társaságok árbevételének meghatározó hányada a 2018-2022. években az MNB-től, az MNB közvetlen és közvetett befolyása alá tartozó gazdasági társaságoktól (mint az MNB-Ingatlan Kft., az Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft. és az Optimum-Omega Ingatlanbefektetési Kft.) és az MNB alapítványoktól, valamint azok gazdasági társaságaitól származott.Nem fogunk meglepetést okozni, Somlai Bálint ezt nem így látja, a Telex kérdésére rögzítette, hogy"az ÁSZ-vizsgálat kapcsán cégünket nem keresték meg adatszolgáltatás céljából. Örömmel segítettünk volna a téves, szakmaiatlan következtetéseket a jelentéstervezetben a helyére tenni."Mint kifejtette a Raw Facility Kft. megbízásai közbeszerzési eljárásban, míg a Raw Development Kft. megbízatásai minden esetben versenyeztetési eljárás megnyerése után kerültek megadásra, ahol a Raw Development nem kisebb piaci szereplőkkel versengett, mint a Market Építő Zrt., vagy a LAKI Épületszobrász Zrt.Ahogy beszélgettünk másokkal is a történetről, azt hallottuk, hogy természetesen ezeken az építkezéseken nem a Raw Development munkatársai végeztek minden feladatot. Olyan volt ez, mint a magyar autópálya-építés. Minden kornak megvoltak a kedvencei, jól ismert a Közgép és a Duna Aszfalt, de voltak mások is. Természetesen a megfelelő munkásból, gépekből nem állt fenn párhuzamosan ennyi csapat, nagyjából a végén mindig ugyanazok a cégek végezték el a gyakorlatban a feladatot, de az, hogy ki a fővállalkozó és ki az alvállalkozó, gyakran cserélődött. A fővállalkozónál több haszon tud lecsapódni, de a munkát az tudja elvégezni, akinek van elég gépe, embere, szaktudása.Szerettük volna részletesebben is megtudni, hogy milyen cégek dolgoztak még a felújításon, de Somlai Bálint azt válaszolta, hogy az alvállalkozói körről nyilvános adatokkal nem szolgálhat, mivel az üzleti titkot képez, azonban minden együttműködő cég a szakterületén elismert referenciákkal és megfelelő minősítésekkel rendelkezett. "A projekt csúcsidőszakaiban több mint 800 fő dolgozott napi szinten a kivitelezésben" - írta.Az ÁSZ értékelése mindenesetre óvatos volt, de beszédes is a székház esetében is. "A szerződéskötések előkészítő eljárásaival kapcsolatban, valamint az átláthatósággal, kontrollok hiányával összefüggésben feltárt problémák felvetették a szerződések esetleges túlárazásának lehetőségét, ezért a vizsgálat során is folyamatban lévő székház rekonstrukcióra vonatkozóan az ÁSZ elnöke figyelemfelhívó levélben kérte a vonatkozó szerződések értékarányosságára, a már elvégzett munkák teljesítéseire, elszámolásaira kiterjedő felülvizsgálatát."Itt aztán megint előjött az egész MNB-vel/alapítványokkal/székházzal/egyetemmel összefüggő ügy körül világító rendíthetetlenség. Az a gátlástalan nyomulás, amely semmilyen hibát nem ismert el, sőt, amikor kritikát kapott a csapat, akkor léptek valami még "bátrabbat". Matolcsy György az ÁSZ elnökének írt válaszlevelében tájékoztatást adott a kivitelezési szerződés, annak módosításai - különösen azok értékarányosságára - fókuszáló felülvizsgálatának elrendeléséről. Aztán egy igazságügyi szakértő megvizsgálta a kérdést, de túlárazást nem állapított meg. A szakértő a véleményt 2023. december 20-án adta ki, mire a felülvizsgálat eredményére tekintettel az MNB további intézkedést nem tett, költség- és erőforrás takarékossági intézkedésről az ÁSZ elnökét nem tájékoztatta. Közben, mint azt Somlai Bálinttól tudjuk: az MNB székház rekonstrukciója elkészült, jelenleg már csak a kisebb garanciális javítási utófeladatok zajlanak.Az építőiparban nem találtunk olyan szakembert, aki segített volna nekünk a Raw Development szakértelmét értékelni, a céget elhelyezni a szakmában. Volt, aki utalt arra, hogy érdemes megnézni a több tízmilliárdos forgalmú építőipari céghonlapját. Azon ugyanis egy 5 mondatos cégtörténet található, van fent pár nyitott pozíció, és kapcsolati információk, más semmi."El tudja képzelni, hogy valaki megnyeri az ország legnagyobb magasépítőipari munkáját, és nem büszke rá, nem ad ki sajtóközleményeket, nem publikál fotókat, stációkat?- kérdezte egy szakmabeli. Somlai Bálintnál erre is rákérdezhettünk, ezt írta: "A Raw Development Kft. elsősorban egyedi, különleges értékkel rendelkező épületek felújítására és ingatlanfejlesztési projektek megvalósítására specializálódott. Ugyan honlapunkon a referenciák valóban nem kaptak kiemelt szerepet, de az MNB székház mellett számos egyéb jelentős projektet is megvalósítottunk. A konkrét referenciák részleteiről a szerződéses kötelezettségeink miatt nem minden esetben áll módunkban tájékoztatást adni."A "referenciák nem kaptak kiemelt szerepet", vagy a "nem minden esetben áll módunkban tájékoztatást adni" kitételekhez annyit azért érdemes hozzáfűzni, hogy mi valójában a cikk írásakor egyetlen referenciát és egyetlen bemutatott épületet sem találtunk az oldalon.Miközben olyan alvállalkozót azért láttunk, mint az Épszerk-Pannónia Invest (ÉPI) Kft., amely maga büszkén írtfotókkal illusztrálvaa projektről, nyilatkozott aszaksajtónak, pedig ennek a cégnek az árbevétele csak negyede-ötöde volt a fővállalkozónak. De azt láttuk, hogy például aMarket Építőis igen részletesen beszámolt arról, hogy a Pénzmúzeum felújításánál dolgozott az MNB-nek.Érdemes még foglalkozni egy érdekes címmel, a Pusztaszeri út 59-el, amely ugyan most nem volt tárgya a vizsgálatoknak, de bizonyos szempontból igazi példázata annak a sok történetnek, amelyben közpénzből lett magánvagyon az MNB körül, az ingatlanról egy korábbi MNB-t érintővizsgálatbanszó is volt.Ezen a címenmagántőkealapok, építőipari cégek, gasztro- és más vállalkozások találtak otthonra. A Pusztaszeri út 59-be van bejegyezve a Raw Development Kft. Ez a társaság végezte 90 százalékban az MNB-csoport mindenféle építőipari megbízásait, így az MNB-székház felújítását is. A cég tulajdonosa az a Somlai Bálint, aki részletesen válaszolt a Telex kérdéseire.De itt van bejegyezve a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. is, amely több magántőkealapot kezel, így azt a Közép-Európai III. Magántőkealapot is. Ez arról lett pillanatok alatt nevezetes, hogy Matolcsy György jegybanki regnálásának utolsó napjaiban valamiért tulajdonosa lett az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt-nek, vagyis a Pallas Athene Domus Meriti Alapítvány vagyonkezelési láncában szereplő cégnek. A Quartz tulajdonosa Száraz István. És itt volt bejegyezve Matolcsy Ádám egyik cége is, a New Wave Services Kft., amely ugyan ma már nem innen dolgozik, például a baráti kör mindenféle cégének.Az azonos cím vélhetően némi kapcsolatra utal, de azért természetesen nemcsak innen lehet tudni, hogy Matolcsy Ádám, Száraz István és Somlai Bálint jóban vannak. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a hazai üzleti életben kevés barátságról tudnak ennyien. Maga Somlai Bálint a Telex vonatkozó kérdésére rögzítette, hogy"a Pusztaszeri úti ingatlan-komplexum egy nyilvános iroda-park, amely számos cég székhelyeként szolgál, ez önmagában nem jelent tulajdonosi összefonódást."Mint ebből, illetve aVálasz Onlinealapos cikkéből kiderül, A Pusztaszeri út 59-ben valaha az MTA Központi Kémiai Kutató Intézete kapott helyet, de 2015-ben 2,7 milliárd forintért az ingatlant megvette az MNB. Arra lettünk volna kíváncsiak, hogy most kié a ház. Somlai Bálint a földhivatali nyilvántartást ajánlotta a figyelmünkbe, amikor az iroda komplexum tulajdonosáról kérdeztük, de valójában ezzel korábban a Válasz Online már foglalkozott. Mint a lap megírta, az MNB 2019-ben privatizálta az épületegyüttest az említett Quartz Alapkezelő által kezelt magántőkealapok felé. Majd, hogy teljes legyen a csiki-csuki, végül az MNB-alapítványok végső tulajdonában álló GTC-csoport visszavette azt. A lengyel tőzsdei Globe Trade Centre S.A. alatt két lépcsővel van is egy GTC PSZTSZR Projekt Kft. nevű cég.Nagy kérdés, hogy valaha feltárja-e azt részletesebben és átfogóbban valaki, vagy valamilyen hatóság, hogy az MNB, a magántőkealapok és a Pallas Athene Domus Meriti alapítvány tulajdonában levő GTC-csoport hány ilyen oda-vissza ügyletben kötött üzletet egymással. Ha lesz ilyen vizsgálat, az még biztosan sokat hozzátesz ehhez a szövevényes történethez. | https://telex.hu/gazdasag/2025/03/27/matolcsy-gyorgy-asz-jelentes-mnb-szekhaz-somlai-balint | https://web.archive.org/web/20250327052309/https://telex.hu/gazdasag/2025/03/27/matolcsy-gyorgy-asz-jelentes-mnb-szekhaz-somlai-balint | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-matolcsy-kor-mnb-szekhazat-felujito-tagja-orommel-segitett-volna-helyretenni-az-asz-teves-szakmaiatlan-kovetkezteteseit | Telex | hungarian-news | 2025-03-27 05:05:53 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Somlai Bálint Fülöp",
"Száraz István"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"MNB Ingatlan Kft.",
"Optimum-Gamma Kft.",
"Optimum-Omega Ingatlanbefektetési Zrt.",
"Raw Development Kft.",
"Raw Facility Management Kft.",
"Somlai Invest Zrt."
] | [] | [
"gazdálkodás",
"építőipar",
"klientúra",
"ÁSZ-ellenőrzés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
62,715 | Az Állami Számvevőszék vezetője az MNB alelnöke volt, megkérdeztük, mit tudott akkor az alapítványi költésekről | A Windisch László vezette hivatal most nyomozást kezdeményezett az MNB alapítványainak ügyében. Az ÁSZ szerint Windischnek az MNB alelnökeként se lett volna dolga az alapítványokkal, de már nem is volt alelnök, amikor a bajok jöttek. | Az Állami Számvevőszékhatalmas vagyonvesztést és más súlyos problémákat találta Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványánál, bűncselekmény gyanúja is felmerül a szervezet szerint, ezért nyomozást is kezdeményezett az ügyészségnél. Az ügy érdekessége, hogy az Állami Számvevőszéket most az a Windisch László vezeti elnöki pozícióban, aki 2019-ig az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke volt. Felmerült tehát a kérdés, hogy a jegybanknál töltött ideje alatt nem tűnt-e fel Windischnek valami az MNB alapítványainak ügyeivel kapcsolatban.Kérdéseinkkel levélben fordultunk Windisch Lászlóhoz az ÁSZ sajtóosztályán keresztül. Az ÁSZ-kommunikáció válasza szerint Windisch Lászlónak alelnöki minőségében és igazgatósági munkamegosztásból eredő feladatkörök alapján sem tartozott feladatkörébe az MNB alapítványainál az alapítói jogok gyakorlása. "Mint minden Alapítvány, így az MNB által alapított alapítványok is elválnak az alapítótól, önállóan gazdálkodnak, saját felügyelőbizottsággal rendelkeznek. Az alapító csak alapítói jogokat gyakorol az alapítványok felett" - teszi hozzá az ÁSZ sajtóosztálya.Hozzátették, hogy az ÁSZ ellenőrizte az akkor még öt Pallas Athéné alapítvány gazdálkodását 2018-ban. "Az ÁSZ által most ellenőrzött Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) a korábbi alapítványok összeolvadásával 2019-ben jött létre, az új struktúra dr. Windisch László alelnöki mandátumát követően került kialakításra.""A mostani ÁSZ vizsgálatban kifogásolt befektetések, tranzakciók is mind jóval, több évvel Windisch László MNB alelnöki mandátumának lejártát követően történtek az alapítványnál.""Dr. Windisch László az ÁSZ elnökeként 2022 júliusa óta látja feladatát. Ez év második félévében az ÁSZ még az előző vezetés által jóváhagyott és az Országgyűlés honlapján közzétett ellenőrzési tervet hajtotta végre, az első olyan év, amelynek során az ÁSZ a dr. Windisch László által jóváhagyott ellenőrzési terv szerint végezte tevékenységét, 2023. volt. A 2023. évi ellenőrzési tervben már szerepelt a PADME gazdálkodásának ellenőrzése (28. sorszám), ennek megfelelően a PADME ellenőrzése 2023-ban megkezdődött. A minden lényeges körülményre kiterjedő, komplex ellenőrzés jelentős időráfordítást és humánerőforrást igényelt. A lezárt ellenőrzésről szóló jelentést a lezárást követően az ÁSZ haladéktalanul - 2025. március 19-én - nyilvánosságra hozta" - írja válaszában az Állami Számvevőszék. | https://telex.hu/gazdasag/2025/03/26/windisch-laszlo-allami-szamvevoszek-mnb-alapitvanyok | https://web.archive.org/web/20250326110149/https://telex.hu/gazdasag/2025/03/26/windisch-laszlo-allami-szamvevoszek-mnb-alapitvanyok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-allami-szamvevoszek-vezetoje-az-mnb-alelnoke-volt-megkerdeztuk-mit-tudott-akkor-az-alapitvanyi-koltesekrol | Telex | hungarian-news | 2025-03-26 11:54:06 | [
"Windisch László"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)"
] | [] | [
"gazdálkodás",
"bankok - pénzintézetek",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
62,716 | Azok próbálják eltolni maguktól az MNB botrányát, akik azt akarták, hogy minden titokban maradjon az alapítványok költéseiről | A Fidesz politikusai úgy csinálnak, mintha meglepődének, mi történt az MNB alapítványainál. 9 éve viszont ők próbáltak meg mindent megtenni azért, hogy átláthatatlan maradjon a közpénz jellegét el nem vesztő vagyon felhasználása. Kósa Lajos és Kovács Zoltán szállóigévé vált mondásai MNB-témában ma is viccesek, csak sajnos közben eltűnt pár százmilliárd forint. | Izgalmas pillanatai az elmúlt 15 év politikai agendájának azok, amikor a Fidesz-kormánynak és az országgyűlésben kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP koalíciónak fontos lesz egy olyan probléma, amivel korábban nem voltak hajlandók foglalkozni. Ennél talán csak az a jobb, amikor hirtelen ott látnak visszaélést, törvénysértést, lopást, állami odacsapásra alkalmas felületet, amit korábban éppen a fideszes többség próbált megvédeni mindenfajta odacsapástól.Éppen ezért annyira izgalmas az MNB alapítványok vagyonának ügye. AFidesz politikusai ugyanis most úgy hökkennek megaz alapítványok gazdálkodásában bűncselekményt sejtő és nyomozást kérőÁllami Számvevőszék jelentéseikapcsán, hogy 9 éve a kétharmados törvényhozás minden fegyverét bevetve próbálták az MNB alapítványok vagyonát elrejteni a közfigyelem és az igazságszolgáltatás elől. Ez végül nem volt teljesen sikeres, de ez nem változtat azon, hogy nem túl hiteles az, ahogy a kormánypárt igyekszik magától eltolni Matolcsyék alapítványainak botrányát.Hogy kontextusában lássuk a Fidesz és azt MNB-alapítványok viszonyát, érdemes feleleveníteni, hogyan próbálta a kormánypárt elrejteni az alapítványok pénzügyeit, ez hogyan bizonyult kudarcnak, és hogy született meg mindeközben az Orbán-korszak egyik legjellegzetesebb szállóigéje.Matolcsy György 2013 március 4-től töltötte be a Magyar Nemzeti Bank elnökének tisztét, egy évvel és 10 nappal később pedig az MNB 200 milliárd forintot utalt át vagyonából az általa létrehozott, Pallas Athénéről elnevezett alapítványainak. Ez a pénz a jegybank nyereségéből származott, amit részben-egészben azon keresett az MNB, hogy olcsóbban vette a svájci frankot, mint amennyiért a bankoknak eladta, amikor a kormánnyal közösen forintosították a devizahiteleket. (Az ÁSZ vizsgálatai ennél jóval több pénzről szóltak, a kezdeti 200 milliárd után ugyanis már több mint kétszerannyi pénzt kezelt az alapítványok vagyonkezelője, aminek egy részehitel a Mészáros Lőrinc féle MBH banktól, egy része viszont közpénza kecskeméti Neumann János egyetem127 milliárd forintja.)A független sajtót és ellenzéki politikusokat is jogosan kezdte el érdekelni, hogy mire megy el az ezeknek az alapítványoknak adott jegybanki vagyon, ami minden jogi értelmezés szerint közpénz, az MNB viszont nem volt hajlandó válaszolni az erre vonatkozó kérdésekre. Tóth Bertalan MSZP-s politikus 2015 márciusában, egy évvel az alapítványok indulása után közérdekű adatigényléssel próbálta kikérni az alapítványok gazdálkodására vonatkozó adatokat, de az alapítványok ennek nem voltak hajlandók eleget tenni. Tóth ezért pert indított a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvánnyal szemben, amit első- és másodfokon is megnyert.Az MNB jogászai azzal érveltek, hogy az alapítványokhoz került pénz felett az MNB-nek már nincs rendelkezési joga, az alapítványhoz került pénz pedig már nem számít közpénznek. Ezzel a Fővárosi Ítélőtáblanem értett egyet, az ítélet szerint Magyar Nemzeti Bank vagyona nemzeti vagyon, a jegybank közpénzből is gazdálkodik, és hiába helyezték ezt a pénzt alapítványokba, azok felett még rendelkezik, például az által, hogy a pervesztes alapítvány kuratóriumi elnöke maga Matolcsy György volt. Ráadásul mivel az MNB kizárólag közfeladatokat lát el, akármilyen bármilyen célból is hoz létre alapítványt, azt mindenképpen közfeladatot ellátó szervnek kell tekinteni.A jogerős bírósági ítélet 2016 február elején született az ügyben, ezután pedig az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke, Bánki Erik hirtelen szabályoznivalót látott az MNB alapítványai körül, és február 29-én hajnalbantörvényjavaslatot nyújtott beaz országgyűlésnek. A javaslat célja nem az volt, hogy biztosítsa, hogy ellenőrizhető, átlátható és bűncselekmény-mentes módon legyen elköltve az MNB-alapítványokhoz utalt közpénzt, hanem hogy ne kerülhessenek nyilvánosságra azok az adatok, amikről a Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy bizony ki kellene őket adni. Bánki javaslata ráadásul úgy akarta kivenni az információs törvény hatálya alól az MNB alapítványait, hogy az a már meghozott bírósági ítéleteket is felülírná. Mint az indoklásban írta,"az MNB által létrehozott alapítvány vonatkozásában az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét,""a törvényi szabályozás szerint ezért ezen adatok nyilvánosságára nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény szabályait kell alkalmazni". Ja, és mellesleg a javaslat duplájára emelte Matolcsy György fizetését.Tehát amint "támadás" érte az MNB alapítványait közérdekű adatigénylések és egy jogerős bírósági döntés formájában, a Fidesz rögtön ugrott, hogy testével óvja Matolcsyék kedvenc projektjeit a közfigyelemtől és a jog hatályától. A kormánypárt ráadásul nemcsak arra használta törvényhozó többségét, hogy a Pallas Athéné alapítványokat védje, de arra is, hogy az erről szóló törvényjavaslatot gyorsabban átnyomja a parlamenten, mint hogy valaki kimondja, hogy "közpénzjelleg".Bánki Erik 2016 február 29-én hétfőn hajnalban nyújtotta be a javaslatát, azt még aznap megtárgyalta és elfogadta a gazdasági bizottság, és kedden, március elsején már elfogadta az Országgyűlés. Aznap délután pedig a közgazdász végzettségű Kósa Lajos márnagy magabiztossággal magyarázta a parlament folyosóján, hogy miért nem értik az Ítélőtábla bírái a Polgári Törvénykönyvet.Az MNB alapítványok pénzköltését eltitkoló törvénnyel viszont valami olyan történt, ami a NER történetében kevésszer: Áder János köztársasági elnök nem írta alá a rohamtempóban megszavazott törvényt, ehelyett az Alkotmánybírósághoz küldte azt. Az AB aztán 30 nappal a törvény megszavazása után kimondta, hogy azt ellentétes a Fidesz kétharmad által megszavazott Alaptörvénnyel.Az Alkotmánybíróság Kósa Lajos és Bánki Erik jogértelmezésével szemben a Fővárosi Ítélőtáblával értett egyet, amikor kimondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank közfeladatot lát el és kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. Az általa létrehozott alapítványnak adott vagyon az állami vagyon része marad, így az annak elköltéséről szóló adatok ugyanúgy a nyilvánosságra tartoznak, mint bármilyen más közpénzé. Azt se találta az Alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek az AB, hogy a törvény már elindult bírósági eljárásokra is vonatkozna, így korlátozná azoknak az adatigénylőknek a jogait, akik még akkor indítottak pereket az adatokért, amikor ezt még Bánkiék törvénye nem akadályozta.A Fidesz tehát megpróbálta bevédeni Matolcsy-féle alapítványok gazdálkodásának titkait, de a kísérlet visszapattant a jogállamiság akkor még valamivel szilárdabban álló faláról. Így ismerhette meg mindenki egy hónappal később, amikor a Pallas Athéné alapítványok végre kiadta a kért adatokat, hogykik és mire kaphattak pénzt az alapítványoktól. Így derült ki többek között, hogyközel 3,7 milliárd forintot fizettek ki a Market Építő Zrt.-nek;több mint 600 milliót a Matolcsy Ádám baráti körébe tartozó Száraz István által vezetett, és Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás érdekkörébe tartozó, akkor az Origo.hu és a VS.hu portálokat kiadó New Wave;70 millió forintért fordították le több nyelvre és adták ki a Matolcsy György gazdaságpolitikai géniuszát ünneplő Sakk és Póker című könyvet;39 milliót az egyik alapítvány kuratóriumában ülő Kásler Miklós könyvének kiadására;és így tovább, bár ezek a tételek az utóbbi hetekben nyilvánosságra került visszaélési gyanúk jellegéhez és nagyságrendjéhez képest már szinte megmosolyogtatóan hatnak.Amikor végül bekövetkezett az, amit a Fidesz el akart kerülni, Kovács Zoltán kormányszóvivő az Orbán-kormányok történetének egy másik klasszikussá vált mondatával örvendeztette meg a nyilvánosságot. Amikor Kálmán Olga (ma DK-s politikus, akkor még műsorvezető) a költések ismeretében az ATV Egyenes Beszédben több mint negyed órán át kérdezgette a szóvivőt, hogy szerinte mennyire szolgálják a közérdeket a fentebb is idézett közpénzköltések, Kovács először a Pallas Athéné alapítványok áldásos tevékenységéről beszélt, majd arról, hogy nem akarja minősíteni a jegybank és alapítványai tevékenységét, végül amikor Kálmán Olga a fejéhez vágta, hogy "önök ezt megpróbálták eltitkolni!", pár másodperc szünet után annyit mondott:"De sikerült?"Nem, nem sikerült, de a szándék megvolt. Arra viszont azóta nem volt szándék - egészen mostanáig, amikor Varga Mihály vette át a jegybankot -, hogy az állami szervek komolyabban megnézzék, végül is minden oké volt-e ezekkel a költésekkel, befektetésekkel, az alapítványi struktúrával, a vagyon haszonhúzóival. Mindezt úgy nem tették meg, hogy az időközben egyetlen nagy alapítványba (PADME) átszervezett alapítványi vagyon esetében teljesen világos volt, hogy elméletben milyen módon kellene azt felhasználni. Mint a PADME honlapján olvasható:"A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány legfontosabb célja az értékteremtés, ez igaz a szellemi tőke gyarapítása - oktatás, kutatás, innovatív vállalkozások támogatása -, valamint a történelmi épületek felújítása területén is. Az alapítvány az értékteremtő munkát átláthatóan, szakmai alapokon és hatékonyan végzi."Még csak állami szervnek sem kellett lenni ahhoz, hogy valakinek feltűnjön, ez a célkitűzés nem teljesül maradéktalanul: ehhez elég volt csak a sajtóban megjelent, újságírók által feltárt ügyeket figyelemmel kísérni azalapítvány körül legyeskedő körökrőlés a vagyonkezelő cég furcsaingatlanügyeiről.Kovács Zoltán 9 évvel ezelőtt az Egyenes Beszédben arról beszélt, hogy majd a megfelelő szervek az MNB és az alapítványok jelentései és a rendelkezésre álló adatok alapján el fogják dönteni, rendben mentek-e a dolgok. Ez a pillanat 9 évvel és több százmilliárd forint elköltése,ilyen-olyan céges ingatlan portfoliókba, külföldi cégekbe, magántőkealapokba folyatása utánérkezett el - kár, hogy mostanra minden jel és az ÁSZ megállapításai szerint jelentős vagyonvesztés következett be, magyarra fordítva egy csomó közpénznek lába kelt. A háttér ismeretében mindenesetre nem hat annyira meggyőzően, amikor a Fidesz politikusai csodálkoznak, hogy ilyen történhetett azzal a pénzzel, aminek sorsát ők maguk próbálták minden lehetséges eszközzel elrejteni a nyilvánosság elől. | https://telex.hu/gazdasag/2025/03/26/mnb-alapitvany-kozpenz-jelleg-banki-erik-kosa-lajos-fidesz | https://web.archive.org/web/20250326131817/https://telex.hu/gazdasag/2025/03/26/mnb-alapitvany-kozpenz-jelleg-banki-erik-kosa-lajos-fidesz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/azok-probaljak-eltolni-maguktol-az-mnb-botranyat-akik-azt-akartak-hogy-minden-titokban-maradjon-az-alapitvanyok-kolteseirol | Telex | hungarian-news | 2025-03-26 10:44:26 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Száraz István",
"Szemerey Tamás"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Market Építő Zrt.",
"Neumann János Egyetem",
"Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA)",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)"
] | [] | [
"háttér",
"rokonok",
"gazdálkodás",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"jogalkotás",
"ÁSZ-ellenőrzés",
"adatigénylés"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
62,717 | A legszélesebb körű nyilvánosság lenne indokolt egy egyetemi alapítványnál | Az Állami Számvevőszék jelentései nyomán rengeteg szó esik a napokban az alapítványokról, így a kecskeméti Neumann János Egyetemet fenntartóról is. De mit | - Advertisement -Az Állami Számvevőszék jelentései nyomán rengeteg szó esik a napokban az alapítványokról, így a kecskeméti Neumann János Egyetemet fenntartóról is. De mit érdemes tudni általánosságban ezekről a szervezetekről? Mit csinál a kuratórium és a felügyelőbizottság? Hogyan kellene működniük? Ügyvédet kérdeztünk."Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét" - ezt a pontos meghatározást a Polgári Törvénykönyvből idéztük. Fontos rendelkezés, hogy az alapítvány vagyonát céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni.Az alapítvány ügyvezető, döntéshozó szerve a kuratórium, amely a napi működést irányítja, sőt el is végzi. Kuratórium nélkül nem hozható létre alapítvány. Legalább három természetes személyből kell állnia, de ettől el lehet térni, és lehet több (vagy kevesebb) is a tagok létszáma, sőt, az is lehetséges, hogy egy kurátort választ az alapító - mindezt pedig az alapító okiratban kell rögzíteni - mondta el dr. Kummer Ákos ügyvéd a KecsUP Híreknek.Hangsúlyozta: a felügyelőbizottság (FEB) nem kötelező minden egyes alapítványnál, de olyan alapítványnál, mint amilyen a Neumann János Egyetemért Alapítvány is, amely közpénzeket is felhasznál, ez a szerv kötelezően létrehozandó, és nyilvánvalóan maximálisan indokolt is a létrehozása.A FEB az alapítónak van alárendelve, de az irányító szervnek nem. Feladata, hogy az alapító részére ellenőrizze a kuratórium tevékenységét, észlelje az esetleges jogszabálysértéseket, ezeket jelezze a kuratóriumnak, az alapítónak és adott esetben a nyomozóhatóságnak. Azaz a felügyelőbizottságnak kell a törvényességet biztosítania az alapítványnál, "egy többletgarancia arra, hogy az alapítvány szabályosan működjön, és a rábízott vagyonnal megfelelően gazdálkodjon" - tudtuk meg Kummer Ákostól.Tehát ha egy alapítványnál bűncselekmény gyanúját észleli a felügyelőbizottság egy vagy több tagja, kell-e tennie/tenniük feljelentést? - kérdeztük."Feljelentési kötelezettsége a hivatalos személynek van akkor, ha a hivatali hatáskörében szerez tudomást bűncselekményről. Az alapítvány kuratóriuma vagy felügyelőbizottsága tagja nem feltétlenül hivatalos személy. Önmagában az a tény, hogy valaki nem vesz észre egy bűncselekményt, és nem tesz feljelentést, azért nem vonható büntetőjogilag felelősségre. Ha fennáll a bűncselekmény gyanúja, akkor felügyelőbizottságnak - főleg egy nagyobb alapítványnál - érdemes biztosítania a megfelelő jogi hátteret és szaktudást, és erre támaszkodva dönteni. Természetesen van olyan helyzet, amikor felvethető a politikai felelősség, és ilyen eset, ha közpénzeket felhasználó szervezetről, akár egy egyetemet felügyelő alapítványról van szó. A büntetőjogi felelősség más kérdés" - fogalmazott az ügyvéd.Az összeférhetetlenség is fontos szempont az alapítványoknál. Kuratóriumban az alapító nem szerezhet meghatározó befolyást. A Polgári Törvénykönyv szerint az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója, valamint az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban, ettől eltérően nem is rendelkezhet az alapító okirat. A felügyelőbizottság esetében is a kuratórium tagjaira vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni.A döntéshozatal kérdését szintén az alapító okiratban kell rögzíteni. Főszabály szerint, egy átlagos alapítványnál egyszerű szótöbbség kell, szavazategyenlőség esetén a kuratórium elnökének a voksa dönt, de etéren ugyancsak lehet más szabályokat alkalmazni, és például megszabni, hogy a határozathozatalhoz egyhangú szavazás szükséges.Mint megírtuk, a Neumann János Egyetemért Alapítvány internetes oldalán 4 és fél év működés után is az olvasható, hogy "a honlap fejlesztés alatt áll!". Egy menüsor, rovatok és képek nélküli fehér oldalról van szó, amelyre 21 dokumentum van feltöltve, és az alapítvány címe és email címe van megadva.Nincs fent az alapítói okirat, a szervezeti és működési szabályzat, a kuratórium és a felügyelőbizottság névsora, az egyes vezetők neve, nincsenek fent éves beszámolók. 2020-tól 2023 májusáig nem találni a kuratórium üléseinek jegyzőkönyvét, utána is csak kivonatokat töltöttek fel. Pedig igazán érdekes lenne megtudni, mi hangzott el, hogyan születtek meg az Optima kötvények vásárlásáról szóló döntések; mely tagnak mi volt a véleménye, érve, esetleg ellenérve a befektetésről, volt-e vita.A felügyelőbizottságnak csak két üléséről van fent kivonat a honlapon, 2022 novemberéből és 2023 áprilisából.Mivel a honlap tartalma egyáltalán nem segíti az átláthatóságot, közérdekű adatigénylést küldtünk ezügyben az NJEA-hoz, és kértük a dokumentumokat, többek között a részletes jegyzőkönyveket - eddig ezeket sem kaptuk meg.Ezzel kapcsolatban dr. Kummer Ákos elmondta: jogszabályban az nincs kikötve, hogy egy alapítványnak a honlapján közzé kellene tenni az alapító okiratát.Viszont hozzátette: ilyenkor jogosan fel lehet vetni a kérdést, hogy mégis miért nem tölti fel az alapítvány a működéséről szóló alapvető dokumentumokat?Természetesen lehetnek olyan adatok, információk, amelyek üzleti titoknak minősülhetnek, de az ügyvéd szerint egy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnál (ilyen a NJEA is - a szerző), ahol erősen jelen van a közpénz, "a legszélesebb körű nyilvánosság és transzparencia indokolt". | https://kecsup.hu/2025/03/a-legszelesebb-koru-nyilvanossag-lenne-indokolt-egy-egyetemi-alapitvanynal-unikum | https://web.archive.org/web/20250330110014/https://kecsup.hu/2025/03/a-legszelesebb-koru-nyilvanossag-lenne-indokolt-egy-egyetemi-alapitvanynal-unikum | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-legszelesebb-koru-nyilvanossag-lenne-indokolt-egy-egyetemi-alapitvanynal | Kecsup | hungarian-news | 2025-03-30 09:00:43 | [] | [
"Neumann János Egyetem",
"Neumann János Egyetemért Alapítvány"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"oktatás",
"háttér",
"átláthatóság",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
62,718 | Mészáros Lőrinc cége és az MVM aláírta a mátrai gázerőműről szóló szerződést | A Status KPRIA vezette konzorcium építi az új gázturbinás blokkokat az erőmű területén. | A HVG írta meg elsőként, hogy január 23-án az MVM győztest hirdetett a kombinált ciklusú gázturbinás (CCGT) erőművi blokkok építésére és szervizelésére még 2023-ban kiírt tenderen a Mátrai Erőmű területén. A közbeszerzés a kialakításra 14,74 millió eurós (6 milliárd forintos), a szervizelésre 126 millió euró (52 milliárd forintos) keretösszeget határozott meg.
A tendert a Mészáros Lőrinc által felvállalt Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap érdekeltségébe tartozó Status KPRIA Zrt., a Tiborcz István miniszterelnöki vejjel több korábbi állami közbeszerzésen is sikerrel szereplő Paár Attila neve fémjelezte West Hungária Bau Kft. és az egyiptomi Elsewedy Electric for Power Systems alkotta konzorcium nyerte meg.
A konzorcium tagjai, valamint az MVM Csoport alá tartozó MVM Mátrai Energia Zrt. képviselői február 25-én „ünnepélyes keretek között” aláírták a Mátrai Erőmű új, kombinált ciklusú gázturbinás blokkjának fejlesztésére vonatkozó szerződést – adta hírül a Status KPRIA, ezzel megkezdődhet a nagyerőmű részletes kiviteli tervezése, valamint az építési munkák előkészítése Visontán.
A Művészetek Palotája Üvegtermében tartott zártkörű eseményen az Egyiptom nagykövetségének hivatalos képviselői és kormányzati tisztviselők is jelen voltak. Lantos Csaba energiaügyi miniszter ünnepi beszédében hangsúlyozta: a magyar állam támogatja a hazai energetikai szektor történelmi jelentőségű fejlesztéseit, elkötelezett a zöld és fenntartható megoldások iránti.
Mészáros Lőrinc is felszólalt, ő azt hangsúlyozta, hogy a fejlesztés hozzájárul, hogy Magyarország energiaellátása „még biztonságosabb, még kiszámíthatóbb és környezetvédelmi szempontból a lehető leghatékonyabb lehessen”, ráadásul zöld hidrogén, így szén-dioxid-mentes tüzelőanyag nagyarányú hasznosítására is képes lesz.
„Az új visontai gázturbinás erőmű az MVM Csoport 2035-ös stratégiájának részeként elősegíti az időjárásfüggő megújuló villamosenergia-termelés növekedését, rendszerszabályozási képessége pedig lehetővé teszi, hogy a lignittüzelésű blokkok kapacitását pótolva hozzájáruljon a hazai áramtermelés stabil fenntartásához” – tette hozzá Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója. | https://hvg.hu/kkv/20250225_Meszaros-Lorinc-cege-mvm-matrai-gazeromu-visonta-szerzodes | https://web.archive.org/web/20250308093145/https://hvg.hu/kkv/20250225_Meszaros-Lorinc-cege-mvm-matrai-gazeromu-visonta-szerzodes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/meszaros-lorinc-cege-es-az-mvm-alairta-a-matrai-gazeromurol-szolo-szerzodest | HVG | world-news | 2025-02-25 12:55:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila"
] | [
"Elsewedy Electric Co S.A.E.",
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"Status Kpria Zrt.",
"Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Heves megye",
"Visonta"
] | [
"közbeszerzés",
"energia",
"építőipar",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"erőmű"
] | [] |
62,719 | A NER-arisztokrácia evolúciója elérte a műgyűjtés szintjét, Száraz István a legaktívabb | Sok pénzük van, és jók a kapcsolataik. Állítólag Száraz Istvánnak és párjának ízlése is van. | „Pistiék hírességek: ők a legismertebbek, és őket érdekli legjobban a kortárs művészet az utóbbi években felbukkant gyűjtők közül” – mondta egy galerista Száraz Istvánról a Szabad Európának.
Száraz István a fiatal NER-lovagok generációjának tagja, Matolcsy Ádám (Matolcsy György jegybankelnök fia) köréhez tartozik, elsősorban ingatlanüzletekben és gasztronómiában utazik, de kipróbálta magát a média területén is: ő vásárolta meg az Origo hírportált a Magyar Telekomtól, majd továbbadta Matolcsy Ádámnak, aki végül beadta a nagy fideszes médiaalapítványba, a KESMA-ba.
Ahogy 2010 után, a gazdasági viszonyok átrendeződésével egyre több területre léptek be kormányközeli emberek, úgy számítottak egyre többen arra, hogy a kortárs műtárgypiacon is megindul egy generációváltás.
A NER-esek úgy jöttek be, mint egy üstökös. Csomó pénzük van, amivel kevesen tudnak versenyezni
– fogalmazott egy kurátor. De nemcsak több pénzük van, máshogy is állnak a gyűjtéshez. „A komoly gyűjtők rengeteg időt fektetnek abba, hogy elmerüljenek a művészetben, járnak külföldre, tudatosan építik a gyűjteményüket. Az újak mások: van pénzük arra, hogy megfizessék azokat a szakértőket, akik segítik őket vásárláskor. Ráadásul akár sokkal gyorsabban is összeraknak egy-egy »gyűjteményt«, mint azok, akik tudatosan vásárolnak” – mondta egy kurátor a Szabad Európának.
Száraz István és párja, Molnár Dóra hirtelen robbantak be a közegbe, és könnyen kelthettek feltűnést, mert a magyar műgyűjtői közeg (és piac) kicsi. Ráadásul Száraz hozott pénzt, behúzott új vevőket, és az MNB-ben is el tud intézni dolgokat – mondta egy galerista a Szabad Európának.
Többen elmondták, hogy a Spengler Katalin – Somlói Zsolt házaspár karolta fel és mutatta be a közegnek Szárazt és Molnárt. A Spengler–Somlói-páros a kilencvenes évek óta gyűjt, övék az egyik legnagyobb kortárs gyűjtemény az országban. Kapcsolati tőkéjük is meghatározó, Spenglert rendre a legbefolyásosabbak között említik: ha odaállnak valaki mellé, annak jelentősége van a szcénában.
Somlói Zsolt megerősítette, hogy valóban segítik eligazodni Szárazékat a kortárs művészeti közegben. Azt mondta, azt tapasztalta: Szárazéknak valóban fontos, hogy emeljék a kortárs közeg színvonalát, és erre a saját pénzükből is hajlandók áldozni. „A két évvel ezelőtti Velencei Biennálén a magyar megjelenés sem lett volna olyan nívós, mint amilyen lett, ha Szárazék nem állnak bele, és nem rendeznek egy színvonalas fogadást.
Világlátott fiatalok, nemzetközi szinten mozognak, erős a vizuális kultúrájuk, és minőségi igényük van – tette hozzá. | https://hvg.hu/kkv/20240314_a-ner-arisztokracia-evolucioja-elerte-a-mugyujtes-szintjet-szaraz-istvan-a-legaktivabb | https://web.archive.org/web/20240418043414/https://hvg.hu/kkv/20240314_a-ner-arisztokracia-evolucioja-elerte-a-mugyujtes-szintjet-szaraz-istvan-a-legaktivabb | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-ner-arisztokracia-evolucioja-elerte-a-mugyujtes-szintjet-szaraz-istvan-a-legaktivabb | HVG | hungarian-news | 2025-03-14 08:10:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Száraz István"
] | [
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)"
] | [] | [
"ingatlan",
"média",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
62,720 | Belevág a régiós terjeszkedésbe Tiborcz és a Mol energiaszolgáltatója | A nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgató korábban több éven át a Molnál dolgozott. | Regionális terjeszkedésének támogatására új szervezeti egységet hozott létre az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt., amelynek vezetését a nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatói posztra frissen kinevezett Megyimori Attilára bízták. Feladata a vállalat nemzetközi kapcsolatainak erősítése és koordinációja. Megyimori korábban több éven át a Molnál dolgozott.
Az Alteo az év elején jelentette be 2030-ig szóló új stratégiáját, amelynek egyik fő célja a regionális expanzió: a cég részben az energetikai szolgáltatásait akarja külföldön értékesíteni, részben pedig egy jókora, 1500-2000 megawattnyi megújulóenergia-portfólió kialakítását tervezi.
A tőzsdei energetikai vállalat két fő tulajdonosa a Mol, valamint a kormányfő veje, Tiborcz István. Az Alteo 2024-ben mintegy 105 milliárd forint árbevételt ért el. | https://m.hvg.hu/360/20250319_hvg-Alteo-Energiaszolgaltato-Megyimori-Attila-Tiborcz-Istvan-Mol | https://web.archive.org/web/20250330140211/https://m.hvg.hu/360/20250319_hvg-Alteo-Energiaszolgaltato-Megyimori-Attila-Tiborcz-Istvan-Mol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/belevag-a-regios-terjeszkedesbe-tiborcz-es-a-mol-energiaszolgaltatoja | HVG360 | hungarian-news | 2025-03-19 16:30:00 | [
"Megyimori Attila",
"Tiborcz István"
] | [
"ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"energia",
"rokonok",
"forgóajtó",
"klientúra",
"napelem / megújulók"
] | [] |
62,721 | Feljelentést tett az ÁSZ az MNB-alapítványok ügyében | Az Állami Számvevőszék a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és a Neumann János Egyetemért Alapítvány működésével kapcsolatban is súlyos hiányosságokra bukkant. | Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feljelentést tett a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a kecskeméti Neumann János Egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány működésével kapcsolatban – ez a számvevőszéki holnapon közzétett részletes jelentésekből derül ki, amelyeket a Portfolio vett észre elsőként.
A Pallas Athéné gazdálkodásáról szóló jelentés szerint az alapítvány által létrehozott, a szervezet vagyonát kezelő OPTIMA Befektetési Zrt. a rögzített konzervatív befektetési politikával és a közpénzektől elvárt gondos kezeléssel ellentétesen közvetett részesedést szerzett két külföldi ingatlantársaságban: 62,61 százalékos tulajdonos lett a lengyelországi GTC S.A.-ban, valamint előbb 33 százaléknyi, majd további 25 százaléknyi részvénycsomagot vásárolt a svájci Ultima Capital S.A.-ban, összesen 450 milliárd forint névértéken. Az alapítói juttatást meghaladó ötletet az Optima hitelből, további kockázatot vállalva finanszírozta.
A GTC-részvények megvásárlására vonatkozó döntést a kuratóriumi tagok néhány óra alatt, „egy kirívó szakmai hiányosságokat tartalmazó, a kockázatok és a várható hozam kapcsán megalapozatlan előkészítő anyag alapján” hozták meg az ÁSZ szerint. A befektetéskor már jelentős negatív trend látszódott a részvények tőzsdei árfolyamánál, ráadásul az Optima jelentős, 31 százalékos felárat fizetett érte, amely közel 60 milliárd forinttal magasabb összeget jelentett, mint amit az árfolyam indokolt volna. A részvényekért az Optima 9 złotyt fizetett, ehhez képest a felvásárláskor 6,86 złotys árfolyam 2024 végére 4 złoty alá zuhant. A másik cég, az Ultima Capital esetében a részvényárfolyam 20 százalékot esett 2024 végére a bekerülési árhoz képest.
Az ÁSZ szerint az Alapítvány beszámolóiban az Optima által kibocsátott kötvény könyv szerinti értéke nem tükrözte a befektetés tényleges piaci értékét. „Az Alapítvány a kötvényt bekerülési értéken tartotta nyilván, azonban a 2024. évben akár 150 Mrd Ft értékvesztés elszámolása lett volna indokolt” – áll a jelentésben. Az ÁSZ jelzésére a Pénzügyminisztérium az Alapítvány könyvvizsgálóját a 2021 és 2023 között kibocsátott jelentései visszavonására kötelezte.
Az Optima befektetéseihez a NJE Alapítvány által 127,5 milliárd forint értékben lejegyzett kötvényeket is felhasznált, amelyekről azt a látszatot keltette, hogy ténylegesen likvid befektetések, de amikor az egyetemi alapítvány a kötvények eladási jogát érvényesíteni kívánta, azt az Optima Befektetési Zrt. nem tudta teljesíteni.
Az már hétfőn kiderült, hogy a számvevőszéki vizsgálat súlyos hiányosságokat és vagyonvesztést tárt fel az alapítványoknál, akkor a Direkt36 írta meg a birtokába kerülő jelentéstervezetre hivatkozva, hogy az ÁSZ szerint a Matolcsy György MNB-elnöksége idején létrehozott és hozzá közel álló emberek által vezetett Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt és a szervezet vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. közel 500 milliárd forintnyi, jelentős részben az adófizetőktől származó vagyon felett rendelkezett, ám az ÁSZ szerint befektetéseit „lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő” struktúrában hajtotta végre. A jelentéstervezet szerint ezt a hatalmas összeget rosszul fektették be, ami miatt a vagyon egy része jelentősen csökkent, miközben a pénzből részesültek Matolcsy György fiának környezetéhez kötődő cégek. | https://hvg.hu/gazdasag/20250319_asz-mnb-alapitvany-matolcsy-gyorgy-feljelentes | https://web.archive.org/web/20250326061504/https://hvg.hu/gazdasag/20250319_asz-mnb-alapitvany-matolcsy-gyorgy-feljelentes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelentest-tett-az-asz-az-mnb-alapitvanyok-ugyeben | HVG | hungarian-news | 2025-03-19 18:42:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Neumann János Egyetem",
"Neumann János Egyetemért Alapítvány",
"Optima Befektetési Zrt.",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)"
] | [] | [
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
62,722 | Eltűnt jegybanki százmilliárdok: Magyarország még nem Moldova? | Zsiday Viktor befektetési szakember fogalmazott meg éles kritikát a szemünk előtt zajló, az MNB-ből eltüntetett százmilliárdok kapcsán. | Még 2014-ben Moldovában óriási botrány bontakozott ki. Egy Ilan Sor nevű üzletember szerzett irányítást három kereskedelmi bank felett, majd ezek mindenféle bonyolult struktúrákon keresztül addig csorgatták ide-oda a betétesek pénzét, amíg az szőrén-szálán eltűnt. Útközben az állami egészségbiztosítási társaság 140 millió dollárjának is lába kelt, a teljes veszteség pedig elérte az 1 milliárd dollárt, ami akkor Moldova GDP-jének 12 százaléka volt. A főbűnös elmenekült, jelenleg Oroszországban él, de mindezek nyomán két moldáv kormány is megbukott – kezdi blogbejegyzését Zsiday Viktor, a Citadella alap kezelője, befektetési szakember.
Az MNB 2023-as 1763 milliárd forintos veszteségére (ez a GDP bő 2 százaléka) mondhatjuk, hogy nem volt szerencséjük, meg hogy a jegybankoknak nem a nyereséges gazdálkodás a fő céljuk, meg rosszul alakult a nemzetközi környezet, és ezekben bizonyára van is igazság. Igaz, számos elemző figyelmeztetett arra éveken át, hogy a jegybanki mérleg túlzott felfújása milyen veszélyeket rejt.
Ezt a jegybanki veszteséget végső soron a magyar adófizetők állják, ellenben a korábbi évek (jóval szerényebb, és valójában csak virtuális) nyereségével, amely úgynevezett alapítványokba került, ám úgy tűnik, hogy a pénz nem nagyon van meg, egy (ki tudja, mekkora?) része eltűnt. Ez óriási skandalum, és nem maradhat(na egy valódi jogállamban) következmények nélkül – írta Zsiday Viktor.
Az alapítványi vagyon kezelése „indokolatlanul bonyolult cégstruktúrákon” keresztül történt, ami ellehetetlenítette a pénzmozgások követhetőségét. Az ÁSZ jelentése szerint a magántőkealapokat közbeiktató befektetési struktúra lehetővé tette, hogy a vagyon egy része olyan eszközökbe áramoljon, amelyeknél a nyilvános elszámoltathatóság nem biztosított – lényegében magánszemélyekhez, privát cégekhez kerülhetett.
A jegybank nemcsak a hazai fizetőeszköz őre, hanem a hazai pénzügyi szektor felügyelője is egyben, ha bármilyen csorba esik a tekintélyén, az az egész ország számára kockázat, ezért is különösen súlyos az eset.
Tanulság nincs, hacsak annyi nem, hogy a független, egymást ellenőrző intézményeket, hatalmi ágakat nem viccből találták ki, ezek híján minden rendszer hajlamos a pazarlásra, szakmaiatlan döntésekre, korrupcióra. Ez éppúgy igaz Moldovára, mint Magyarországra – fogalmazott Zsiday Viktor. | https://hvg.hu/gazdasag/20250321_zsiday-mnb-alapitvany-asz-botrany-moldova | https://web.archive.org/web/20250321121931/https://hvg.hu/gazdasag/20250321_zsiday-mnb-alapitvany-asz-botrany-moldova | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eltunt-jegybanki-szazmilliardok-magyarorszag-meg-nem-moldova | HVG | hungarian-news | 2025-03-21 09:25:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Neumann János Egyetemért Alapítvány",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)"
] | [] | [
"háttér",
"rokonok",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"ÁSZ-ellenőrzés",
"tőkealap"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
62,723 | „Nem voltak hülyék” – a látszatra ügyelve forgatta az MNB-alapítványok százmilliárdjait a Matolcsy-csapat | Vigyáztak a Pallas Athéné Alapítvány pénzének a forgatói arra, hogy papíron hízzon a vagyon. De mindig megtalálták a módját, hogyan hozzák helyzetbe az MNB elnökének kedvezményezettjeit. | „Pillanatnyilag nem tudjuk felelősen kijelenteni, hogy nem történt semmi. Hetekre van szükségünk, amíg áttekintjük a helyzetet, addig türelmet kérünk. Első lépésként az összes eddigi vezető tisztségviselőnek megszüntettük a munkaviszonyát” – reagált röviden Hegedüs István, a jegybanki Pallas Athéné Domus Meriti alapítvány vagyonkezelője, az Optima Zrt. új irányítója a HVG kérdésére, hogy kiáramolhatott-e bármi a vagyonból addig, amíg Varga Mihály új jegybankelnökként vissza nem csinálta az elődje, Matolcsy Györgyhöz köthető csapat utolsó, szemérmetlen machinációit. Arról nem beszélt, miért pont ő lett az új, nagy hatalmú főnök. Múltbeli pozíciói közül a legismertebb, hogy 2014-ben Balog Zoltán emberminiszter a tankönyvellátásért felelős miniszteri biztossá nevezte ki.
Most mindenesetre az ő nevéhez kötődik az, hogy az Optima által kezelt vagyon mégsem került át egy magántőkealaphoz. Az utolsó vagyonkimentési kísérlet úgy zajlott, hogy az alapítvány vagyona felett rendelkező központi cég, az Optima Zrt. átadta a saját, hasonló nevű befektetési alapkezelőjét a Közép-Európai III. Magántőkealapnak, amely a Quartz alapkezelő irányítása alatt áll. A Quartz a Matolcsy Ádámmal szoros üzleti kapcsolatban álló Száraz Istváné, és ingatlanalapok kezelésére
specializálódott.
Ezt az ügyletet akadályozta meg tehát hivatalba lépése után Hegedüs, de a jelek szerint ez csak az első lépés volt, párban az összes korábbi vezető eltávolításával.
A helyzet áttekintése nem lesz egyszerű. „Legalább százan tudtak az elnök fia, Matolcsy Ádám »Kovács Petra« álnéven írt e-mailjeiről” – fedte fel a HVG bennfentes informátora. Ahogyan ezt a valaszonline. hu megírta, a kis Matolcsy az álcázott levelekben adott iránymutatást az általa „nem hivatalosan” felügyelt vagyon kezelésével kapcsolatosan, amivel törvényesen senki sem bízhatta őt meg. Hogy ez nem bukott ki korábban, az ékes bizonyítéka annak, hogy belülről senki sem mert fellépni a Matolcsy-klán ellen. Az álnévhasználat azonban jelzi, a fiatalember nagyon is tisztában volt vele, hogy amit művel, az nem csupán erkölcsileg kifogásolható.
Még nem derült ki, hogy az ÁSZ találkozott-e Kovács Petra utasításaival, vagy sem, de a megállapításai enélkül is megkérdőjelezik a vagyonkezelés jóhiszeműségét. A jelentés a Matolcsy fiú feltételezett szerepvállalására sem tér ki, így értelemszerűen arra sem, hogy az ő magánvagyonának látványos gyarapodása összefügésben állhat-e a „Pallas-birodalomban” történtekkel. Ez egy másik hatósági vizsgálat tárgya lehet, ha lesz hozzá politikai akarat.
Kirajzolódik viszont az ÁSZ jelentéséből az a józan ész számára felfoghatatlan megoldás, amellyel az alapítvány által létrehozott vagyonkezelő, az Optima Zrt. 2040-ig elzárta a saját vagyonától az alapítványt. Az Optima ugyanis hosszú lejáratú kötvényekért cserébe vette át a vagyont, az alapítvány viszont tíz év alatt csak 17 milliárdot költött azokra a tudományos, oktatási vagy kulturális közcélokra, amelyekre létrehozták.
Az alapítvány a saját mérlegében még 2024 nyarán is mindössze 283 milliárd forintnyi vagyont mutatott ki, ami – az inflációt figyelembe véve – azt jelenti, hogy a 266 milliárdos indulótőke egy évtized alatt fogyott. S mintha a kurátoroknak az sem szúrt volna szemet, hogy eközben a vagyonkezelő Optima – amely lépten-nyomon az ifjabb Matolcsy köreivel üzletelt – 500 milliárd forintnyi befektetést mutatott ki a saját, illetve a maga köré felépített cégcsoport mérlegében.
„Szándékosan nem adtak több pénzt az alapítványnak, hiszen csak elszórták volna” – közölte nemes egyszerűséggel az alapítvány eddigi vezetését minősítve a HVG informátora. Szerinte a kötvény lejártakor, vagyis 2040-ben az alapítvány jól járt volna. Ám kétséges, hogy valóban így lett volna, miután az Optima alapvetően nem a hozamokból, hanem csaknem 200 milliárd forintnyi „baráti” hitelből hizlalta fel az indulótőkét.
Nehéz lesz kimagyaráznia, hogy ilyen pénzügyi erővel a háta mögött nem volt képes olyan likviditást teremteni, hogy a hitelek esedékes kötelezettségeit állja – ez okozza az ÁSZ által leírt csődhelyzetet. A jelentésben szerepel, hogy például a kecskeméti egyetemtől kapott, kötvényre cserélt 127 milliárd forint után sem tudják kifizetni az idén járó összeget.
Az észszerű vagyonkezelésnek ellentmond, hogy a Pallas Athéné alapítványok százmilliárdjai szinte kibogozhatatlanul összekapcsolódtak az ifjú Matolcsy két üzleti partnere, Száraz István és Somlai Bálint érdekeltségeivel – a két utóbbiról az ÁSZ jelentésében is lehet olvasni. „Nem voltak hülyék, egyetlen olyan manővert, ingatlan-adásvételt sem hajtottak végre, ami a vagyonkezelő mérlegében konkrét veszteséget hozott volna” – állítja az informátor. Ha netán loptak, azt úgy tették, hogy a páratlan ingatlanportfólió körüli feladatokat – tervezés, kivitelezés – versenyeztetés nélkül, túlárazva az említett üzleti körre, például a Somlai Bálint kezén lévő vállalatokra bízták. Somlai kicsiben és nagyban is a házivállalkozója lett a Matolcsy-klánnak: a fiú balatonfüredi „minimalista” nyaralója mellett ő renoválta az MNB Szabadság téri patinás székházát is.
2020-tól az Optima szinte az összes pénzt két tőzsdei vállalat, a régiós irodaházakra fókuszáló lengyel GTC és az európai luxusüdülőket vásárló svájci Ultima Capital részvényeire költötte, az ÁSZ szerint túlárazottan vásárolva. A mérlegbeszámolóik alapján ugyan a részesedések mögött álló ingatlanvagyon értéke kiteszi a megközelítőleg 500 milliárd forintot, az árfolyamukból kiindulva azonban jó, ha a felét. Ha ebből most akarna pénzt csinálni az alapítvány, le kellene írnia a hatalmas veszteséget.
Az ÁSZ abba is belekötött, hogy az Optima szövevényes, magántőkealapos-holdingos céghálón keresztül hajtotta végre a befektetéseket. Ennek szerintük egyetlen oka lehet: a rejtőzködés. Piaci információk szerint magántőkealapokban lapul az exkluzív életvitelt folytató Matolcsy Ádám privát vagyona is, azokat pedig a Száraz István tulajdonában álló Quartz alapkezelő irányítja.
Hogy ez a vagyon mennyi lehet, arra legfeljebb a kedves papa láthat rá, ám néhány árulkodó jel azért akad. Például az, hogy a fiatalember egyik, az MBH Bankkal közös tulajdonlású vállalkozása úgy vett fel 85 millió eurós hitelt ugyanettől a banktól, hogy ahhoz egy, a Quartz-féle alapok által tulajdonolt, 150 milliárd forintnyi ingatlanvagyont felmutató cég adott fedezetet – derítette ki a valaszonline.hu.
Közben a Quartz által kezelt egyéb magántőkealapok a hitelnyújtó MBH Bank közel negyedének a tulajdonosai – s mint tudjuk, ilyen véletlenek nincsenek. Főleg, hogy az MBH hitelezi a megrendült alapítványi vagyonkezelőt is. Az ingatlanok adásvétele áttekinthetetlenül folyt az Optima, a GTC, illetve a Quartz-alapok között, és hogy ebből kinek mennyi haszna vagy kára származott, azt könyvszakértők hada tudná csak felfejteni. Sokatmondó, hogy az alapítvány és vagyonkezelője beszámolóit szignáló BDO visszavonta az elmúlt évekre kiadott igazolását, azaz valós mérlegek jelen pillanatban nincsenek.
A HVG informátora szerint visszaélésekre leginkább 2022-től nyílt lehetőség, amikor az alapítványi vagyonkezelő és cégei irányítását a Matolcsy Ádámhoz és Száraz Istvánhoz kötődő üzleti kör bizalmasai ragadták magukhoz. Amikor pedig süllyedt a hajó, közülük találták meg a bűnbakot is. Tavaly év végétől minden releváns magyarországi cégbe az oroszbarátságáról ismert, félig orosz származású Stofa Györgyöt nevezték ki vezérigazgatónak, akit a lengyel GTC éléről hoztak haza. Stofa az ifjú Matolcsy barátja, és maga is aktív részese az oda-vissza ingatlanügyleteknek. A végkifejletben ő hajtotta végre a vagyonkimentés utolsó, bután elkapkodott kísérletét, az Optima befektetési alapkezelőjének áthelyezését a Száraz-féle Quartz fennhatósága alá. Varga ugyan villámgyorsan lecserélte Stofát Hegedüsre, aki visszacsinálta az ügyletet, de azt még nem lehet tudni, a próbálkozás okozott-e kárt.
A közpénzzel kitömött jegybanki alapítvány botrányos életpályájának a szimbolikája is lehetne a Quartz rózsadombi, Pusztaszeri úti fellegvára. Tíz évvel ezelőtt még azt olvashattuk róla az alapítvány honlapján, hogy világszínvonalú kutató-oktató bázist teremtenek ott. A világszínvonal sikerült, csak épp nem a tudományban, hanem a mutyiban. | https://m.hvg.hu/360/20250326_hvg-mnb-pallas-athene-alapitvany-optima-quartz-matolcsy-gyorgy-adam-szaraz-istvan-varga-mihaly-hegedus-istvan-asz | https://web.archive.org/web/20250330150255/https://m.hvg.hu/360/20250326_hvg-mnb-pallas-athene-alapitvany-optima-quartz-matolcsy-gyorgy-adam-szaraz-istvan-varga-mihaly-hegedus-istvan-asz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bnem-voltak-hulyekr-n-a-latszatra-ugyelve-forgatta-az-mnb-alapitvanyok-szazmilliardjait-a-matolcsy-csapat | HVG360 | hungarian-news | 2025-03-26 13:30:00 | [
"Hegedüs István (PADME)",
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Somlai Bálint Fülöp",
"Stofa György",
"Száraz István"
] | [
"GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Zrt.",
"Közép-Európai III. Magántőkealap",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"MBH Bank Nyrt.",
"Neumann János Egyetem",
"Neumann János Egyetemért Alapítvány",
"Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)",
"Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hitelezés",
"ÁSZ-ellenőrzés",
"túlárazás / pénznyelő",
"tőkealap",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
62,724 | Utolérheti Matolcsyt a sorsa, vagy túl sokat tud ehhez a NER-vagyonokról? | Szalonképtelenné válhatna Magyarország a nyugati félteke pénzpiacain, ha a jegybank – az elnökváltás ürügyén – nem rendezné a Pallas Athéné Alapítvány százmilliárdjainak sorsát. A kérdés most az, vajon a közpénzherdálás gyanújával indult büntetőeljárások elérik-e a Matolcsy famíliát. | Rablóként játszhatna pandúrt a magyarországi pénz- és tőkepiacok főfelügyelője, a Magyar Nemzeti Bank, ha nem tenné legalább utólag rendbe a Matolcsy György elnöksége alatt létrehozott Pallas Athéné Alapítványt. Ami ott történt, teljességgel hiteltelenné teszi a bankok bankját, amelynek kérlelhetetlen szigorral kellene őrködnie nemcsak az alárendelt pénzügyi intézmények, hanem saját maga tisztességes működése felett is. Ez utóbbit elmulasztotta, legalábbis az Állami Számvevőszék frissen lezárt vizsgálatának megállapításaiból ez következik.
A lényeg tömören az, hogy az alapítvány Optima nevű vagyonkezelő cégére bízott félezer milliárd forint – zömében – közpénz az elmúlt fél évtized felelőtlen döntései miatt akár 200 milliárd forinttal is leértékelődhetett, miközben konzervatív módon fialtatva, optimális esetben 50 milliárdot is hozhatott volna.
A történteknek büntetőjogi következményük is lehet, miután az ÁSZ feljelentéseket tett, a rendőrség pedig nyomoz. Noha bárki számára nyilvánosan is követhető, hogy mikor kik voltak az alapítvány és vagyonkezelője döntéshozói, és kiknek kellett volna szigorú kontrollt gyakorolniuk felettük, a feljelentések ismeretlen tettest céloznak. Így egyelőre csak találgatni lehet, hogy a felelősségre vonási hullám maga alá temetheti-e Matolcsy György három hete távozott jegybankelnököt, akit Orbán Viktor kormányfő 2024 végén még „korszakos közgazdásznak” minősített, de aki az elmúlt években kíméletlenül ostorozta a kormány gazdaságpolitikáját.
A konfliktusok ellenére eddig sérthetetlennek tűnő Matolcsy gátlástalansága odáig terjedt, hogy a saját fiát, Ádámot is odaengedte a húsosfazékhoz: a luxuséletmódjáról hírhedt ifjúnak az üzleti körei sorozatosan bukkantak fel azokban a kétes, egyenként is sokmilliárdos ingatlanokhoz kapcsolódó manőverekben, amelyek a számvevők jelentése alapján alkalmasak lehettek a közpénzek kitalicskázására.
Az új jegybankelnök, Varga Mihály belépése viszont kitűnő alkalmat teremt mind Orbán kicsinyes bosszúállására, mind az alapítvány vagyonkezelésének tisztába tételére (annál is inkább, mert a kormányfő gazdasági főkorifeusa most Nagy Márton, aki Matolcsy hajdani jobbkezéből lett az eddigi jegybankelnök ádáz ellenségévé).
Még a vagyon megóvásánál is fontosabb szempont lehet az MNB renoméjának a helyreállítása, amelynek világpiaci szalonképessége a nyugati demokráciákkal ütköző Orbánnak is létérdeke. Amíg Matolcsy hivatalban volt, a botrány nyílt felvállalása árthatott volna a jegybank tekintélyének és alááshatta volna a nemzetközi pénzvilág bizalmát Magyarország iránt, ami súlyos százalékokban mérhető a devizahitelek felvételekor. S még ha a történtek fényében ma úgy gondoljuk is, hogy Matolcsyt indokolt lett volna mandátuma lejárta előtt eltávolítani, erre nyilvánvalóan nem volt szándék.
A jegybankelnököt csak akkor hívhatja vissza az őt kinevező köztársasági elnök, „ha már nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, vagy ha súlyos kötelezettségszegést követett el”. Ez utóbbi éppenséggel megállhatott volna, és a jegybankelnöknek mentelmi joga sincs, vagyis lehet büntetőeljárást indítani ellene. Ezt a helyzetet nem nevesítik az uniós jogszabályok sem, hiszen „miért is kellene arra a képtelen szituációra felkészülni, hogy egy jegybankelnök bűnözni fog?” – vetette fel Ligeti Miklós, a Transparency International (TA) jogi igazgatója. Egy nemzetközi banki szakértő ehhez annyit fűzött hozzá, hogy „az Európai Központi Bank ilyenkor nagyon alaposan megvizsgálja, hogy nem politikai motiváció húzódik-e meg az eljárás mögött”, amivel a jegybanki függetlenséget védi. A TA már 2016-ban feljelentést tett, mert eleve bűncselekménynek tartotta, hogy jegybanki pénzt alapítványban különítsenek el, de ezt az ügyészég lesöpörte.
Visszaélés nem az ÁSZ által vizsgált fél évtizedben zajlott, hanem kezdettől fogva az volt az egész – szögezte le Ligeti.
Ám úgy tűnik, könnyebb visszafelé mutogatni most, miután megérkezett az új elnök, a puritánabb Varga. Politikai felelősségvállalás ugyanakkor nincs, Orbán Viktor hétfőn a parlamentben leszögezte: a jegybankelnök nem a beosztottja, és a kormány nem tesz semmit, mondván, nem is tehet semmit.
A nagyvadak kilövési engedélyét azonban mindig Orbán adja meg. Üzenetértékű a kormányfő politikai tanácsadójának, Orbán Balázsnak Brüsszelben, a 444.hu-nak adott nyilatkozata, amelyben úgy minősítette az alapítvány ügyét, hogy az azzal kapcsolatos „döntések a jegybank alkotmányban és európai uniós joganyagban garantált függetlenségének keretében születtek meg. Tehát az ezekért való felelősség a jegybank előző vezetését terheli. Azt pedig a hatóságoknak és a bíróságoknak kell megállapítani, hogy van-e az ügyben büntetőjogi vagy egyéb gazdasági típusú felelősség.”
Összecseng ezzel, hogy Varga rögtön a hivatalba lépése után le is fejezte az alapítványt és vagyonkezelő cégcsoportját, és meghiúsította a Matolcsy-éra 24. órájában végrehajtott kamikaze vagyonkimentési kísérletet is, amikor a jegybankelnök fiának köreihez helyezte át az alapítvány alapkezelőjét.
Ki tudja, miben bízik ezek után Matolcsy, aki még egyetlen szót sem szólt a maga és korábbi stábja védelmében? Mintha felülállna a szakmai presztízsét és tisztességét napról napra leromboló eseményeken. Vajon elvakulttá teszi eddigi kikezdhetetlensége? Vagy a háttérben folyik már valamiféle alku, ami szabad felszívódást biztosít majd neki és a fiának? Nem kell messze menni, a szemünk előtt zajlik évek óta a Völner–Schadl-féle végrehajtói korrupciós ügy, amiben az ügyészség eddig mindent megtett azért, hogy az igazságügyi államtitkár feletti szinteket véletlenül se sározhassa be a büntetőeljárás. Matolcsyval pedig különösen csínján kell bánni, hiszen a lehető legkényesebb információk lehetnek a birtokában. MNB-elnökként akár naprakész adatokba is betekinthetett a kormányközeli oligarchák hitelügyleteiről, és ha valaki, ő tudhatja, pontosan kik, mekkora és milyen forrásból szerzett saját befektetéssel lapulnak a titkos magántőkealapok mögött. Netán még arra is rálátott, hogy e vagyonokból mennyi és hova áramlott külföldre?
Nem kell jóstehetség ahhoz, hogy felmérjük, kinek lenne kínos és kinek jönne kapóra, ha a választások előtti bunyóban kiszivárognának ezek az adatok.
Sokáig tűnt úgy, hogy Matolcsy tényleg mindent megtehet. Abban ugyan nem volt partner a kormány, hogy törvénymódosítással meghosszabbítsák a mandátumát egy újabb hatéves ciklusra, abban viszont igen, hogy a távozása előtt elképesztő pénzszórással szükségtelen luxust teremtsen a felújított MNB-székházban. Sőt, azonmód kirúgták a szaktárcától Bátonyi Péter főtanácsost, mert elmondta, hogy a műemlékvédelem alatt álló székház tetőszerkezetébe azért építették be a szakemberek felháborodását kiváltó üvegdobozt, hogy Matolcsy és vendégei pazar kilátásban gyönyörködhessenek.
Az efféle, forinttízmilliárdokban mérhető eszement pazarlást aligha lehet a jegybanki függetlenség részének tekinteni. Tavaly év elején – amikor már tudható volt, hogy az ÁSZ vizsgálódik, és van is mit számonkérnie –, felmerült, hogy a jegybanki vezetés vagyondöntései és költései felett erőteljesebb kontrollt gyakorolhasson a felügyelőbizottság. Csakhogy Matolcsy akkor még volt olyan erős, hogy a kormány ezt célzó törvénymódosítási elgondolásait – a jegybanki függetlenséggel takarózva – visszaverje.
Ilyen körülmények közepette leginkább Európa nyugati fertályán szúrt szemet, hogy Matolcsy akadálytalanul megszeghette az Európai Uniónak tett ígéretét is. E szerint először 2020-ban, majd a koronavírus-járvány miatt kapott türelmi idő lejárta után legkésőbb 2022-ben meg kellett volna szüntetnie a Pallas Athéné Alapítványt, és a vagyonát visszaültetni az MNB mérlegébe, ahová az természetszerűleg való. Ám ha ezt megtette volna, akkor tételesen el kellett volna számolnia a vagyonnal, méghozzá az egész világ szeme láttára. És itt a bökkenő. Az ÁSZ vizsgálatának ugyanis az az egyik fő konzekvenciája, hogy abban a szinte követhetetlen rendszerben, amelyben az alapítványi vagyont kezelték, senki sem tudja, mennyi az annyi. Mint ahogyan egyelőre azt sem tudja senki, loptak-e belőle, és ha igen, mennyit. A jelentés tartalmaz egy nagyon figyelemreméltó mondatot: tavaly, amikor már intenzív levelezés folyt az ÁSZ és az MNB közt, Matolcsy maga is elismerte, hogy az alapítvány vagyonkezelője külső segítség nélkül nem tudja teljesíteni a közeli kötelezettségeit. Hétköznapi nyelven szólva: csődben van. 11 év és 266 milliárd forint indulóvagyon után.
A fizetésképtelenséget persze nem kell kitenni a placcra, ha a két nagy hitelező, az MBH Bank és a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány türelmes. Annál is inkább, mert egyik sem „tiszta” a sztoriban. Az ÁSZ külön vizsgálta azt a 127 milliárd forintos kötvénykonstrukciót, amellyel a kecskeméti egyetem alapítványa hitelezte a Pallas Athéné vagyonkezelőjét, és feljelentést is tett miatta. Hogy a döntést nem az észszerűség vezérelte, azt az ÁSZ a két alapítvány vezetése közötti személyi összefonódással is alátámasztotta. A számvevők az MBH Bank 170 millió eurós hitelének a szükségszerűségét is kétségbe vonták, de a pénzintézetet nem marasztalták el. Pedig kulcsszerepe lehet, miután az alapvetően Mészáros Lőrinc befolyása alatt álló banknak 23 százalékban társtulajdonosa az a Matolcsy Ádámhoz köthető üzleti kör, amellyel az ÁSZ sokat foglalkozott a jelentésében. S ha már a Matolcsy György vezette MNB felügyelő hatóságként nem ellenőrizte, hogy ezek az összefonódások veszélyeztetik-e a bank biztonságos működését, Varga ezt még megteheti.
Ha nyílt leszámolásra kerül a sor, meg is kell tennie, hiszen a banktulajdonosoknak feddhetetleneknek kell lenniük. Ha pedig az érintettek netán szabad elvonulást kapnak, „önként és dalolva” szállnak majd ki a politikai hátszéllel szerzett cégvagyonukból. S lesz még olyan felhizlalt kegyenc, aki azonnal beléphet a helyükre. | https://hvg.hu/360/20250326_hvg-Matolcsy-Gyorgy-MNB-ASZ-Varga-Mihaly | https://web.archive.org/web/20250326132804/https://hvg.hu/360/20250326_hvg-Matolcsy-Gyorgy-MNB-ASZ-Varga-Mihaly | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/utolerheti-matolcsyt-a-sorsa-vagy-tul-sokat-tud-ehhez-a-ner-vagyonokrol | HVG360 | hungarian-news | 2025-03-26 06:30:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Neumann János Egyetemért Alapítvány",
"Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)"
] | [] | [
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"háttér",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"ÁSZ-ellenőrzés",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"tőkealap",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"MNB alapítványok",
"Völner-Schadl ügy"
] |
62,725 | Lemondásra szólították fel azokat a vezető fideszes politikusokat, akik érintettek a Matolcsy-alapítvány kecskeméti ügyeiben | Azonnali magyarázatra és lemondásra szólította fel a kecskeméti ellenzék a város fideszes vezetőit, miután a helyi egyetemnél mintegy 130 milliárd forint sorsa vált bizonytalanná az irányításuk alatt. A várost immár több mint 10 éve irányító polgármester, Szemereyné Pataki Klaudia a Neumann János Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottságának tagja, Gaál József alpolgármester és az Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor pedig az alapítvány kuratóriumának tagja. | Az Állami Számvevőszék a minap nemcsak a Magyar Nemzeti Bank által alapított Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány esetében tett feljelentést ismeretlen tettes ellen és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt, hanem a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány ellenőrzésekor feltárt tények alapján is. Eszerint a jegybanki alapítvány pénzeit és befektetéseit kezelő Optima Befektetési Zrt. 127 milliárd forintot vont be az egyetem vagyonkezelő alapítványától egy kötvénykonstrukcióval abból a pénzből, amelyet az állam adott az egyetem vagyonkezeléséhez.
Az Optima a pénzeket tőzsdei vállalatokba fektette, a tőkét külföldre vitte, ráadásul szinte egyetlen ágazatba, az ingatlanpiacba fektette be. Az egyetemnek ugyan már rövid távon több tízmilliárd forintot kellett volna kapnia a befektetett pénzéért, ám a fedezet ingatlanrészvény volt, amely egyáltalán nem likvid, vagyis nem mozdítható bármikor, legfeljebb súlyos veszteségek árán.
A számvevők szerint az alapítvány nem alakított ki olyan szabályokat, kontrollokat, amelyek alkalmasak a kockázatok kezelésére, ráadásul a megállapodásban rögzített hozam is minimális volt. Amikor az egyetem egy évvel ezelőtt kezdeményezte a kötvények visszaváltását, az Optima már nem volt képes annak teljesítésére. Az egyetemi alapítvány vezetői azonban még ekkor sem léptek.
A kecskemétiek mindebből annyit tapasztaltak, hogy az egyetem tervezett ingatlanfejlesztései akadoznak. Nem épült meg a campuson sem a könyvtár, sem a kollégium épülete, magyarázatot viszont nem kaptak erre.
A kecskeméti egyetemet fenntartó alapítvány tisztségviselői a megbízatásukat nem társadalmi munkában, hanem az alapítványnak juttatott közpénzből fizetett tiszteletdíjért látják el. Ez a polgármester esetében havi 1,6 millió forint, a kuratóriumi tagságért pedig havi 1,1 millió forint jár, Gaál Józsefnek is ez az összeg jár. A térség egyik legfontosabb fideszes politikusa a lakiteleki népfőiskolát alapító Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, aki ugyancsak a kuratórium tagjaként kapja a havi 1,1 millió forint javadalmazást.
Az egyetem sorsa azért fonódhatott össze ilyen mértékig a Magyar Nemzeti Bankkal, mert a polgármester férje, Szemerey Szabolcs a jegybank eddigi elnökének, Matolcsy Györgynek az unokatestvére. Korábban Szemerey Szabolcs személyesen is közreműködött az egyetem munkájában, stratégiai igazgató volt, illetve az egyetemi építkezést irányító projektcéget is vezette, jelenleg pedig oktató az egyetemen. A Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke Csizmadia Norbert, aki Matolcsy György mellett dolgozott, 2010 és 2013 között a Nemzetgazdasági Minisztériumban, ahol államtitkár is volt, majd 2013 és 2016 között a Magyar Nemzeti Bankban ügyvezető igazgatóként.
Kecskeméten az ellenzéki pártok közösen indultak a tavalyi választáson, így most is a Szövetség a Hírös Városért Egyesület és képviselőcsoportja adta ki nyílt levelét, amelyben azt írják, hogy nekik, kecskeméti polgároknak nem közömbös, hogy választott önkormányzati tisztségviselőik milyen tevékenységet végeznek közmegbízatásuk mellett, és azt hogyan látják el, mert ez mindenképp kihat választott tisztségük ellátásának megítélésére.
Az ellenzék aggódik az egyetem sorsáért is, mert ekkora összegű pénz hiánya megrendítheti annak működését és megítélését.
Mint írják, az Állami Számvevőszék megállapításai és az azok nyomán tett büntetőfeljelentés súlyosan aláássa a közbizalmat, ezért elfogadhatatlannak tartják, hogy Kecskemét vezető tisztségviselői ilyen körülmények között továbbra is közpénzek felett diszponáljanak.
Ezért felszólítják Szemereyné Pataki Klaudia polgármestert és Gaál József alpolgármestert, hogy azonnali hatállyal mondjanak le a Neumann János Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottsági és kuratóriumi tagságáról. Azt is követelik, hogy haladéktalanul adjanak számot a kecskeméti nyilvánosság előtt az ÁSZ-jelentésben feltárt visszásságokról és saját felelősségükről.
| https://m.hvg.hu/360/20250321_matolcsy-mnb-alapitvany-kecskemet-neumann-janos-egyetemert-alapitvany-szemerey-lezsak | https://web.archive.org/web/20250323093642/https://m.hvg.hu/360/20250321_matolcsy-mnb-alapitvany-kecskemet-neumann-janos-egyetemert-alapitvany-szemerey-lezsak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lemondasra-szolitottak-fel-azokat-a-vezeto-fideszes-politikusokat-akik-erintettek-a-matolcsy-alapitvany-kecskemeti-ugyeiben | HVG | hungarian-news | 2025-03-21 12:45:00 | [
"Csizmadia Norbert",
"Gaál József (Kecskemét)",
"Lezsák Sándor",
"Matolcsy György",
"Szemerey Szabolcs",
"Szemereyné Pataki Klaudia"
] | [
"Fidesz",
"Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)",
"Neumann János Egyetem",
"Neumann János Egyetemért Alapítvány",
"Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kecskemét"
] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"rokonok",
"forgóajtó",
"gazdálkodás",
"juttatás",
"önkormányzat",
"klientúra",
"ÁSZ-ellenőrzés",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
62,726 | Varga Mihály hatékony: így fordította vissza az új jegybankelnök Matolcsyék vagyonkimentési kísérletét | A régi jegybankelnök fiának embere közvetlenül az új elnök érkezése előtt baráti kezekbe próbálta átjátszani a Pallas Athéné alapítvány vagyonkezelését. De nem sikerült. | „Elképesztő! Hogy merték ezt megtenni, amikor már ismerték az Állami Számvevőszék elmarasztaló jelentését, és pár napjuk volt az új jegybankelnök, Varga Mihály érkezéséig?” – fakadt ki még a HVG sokat látott informátora is amiatt, hogy a jegybank Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványának vagyonát forgató alapkezelőt egy olyan cégcsoportba próbálták áthelyezni, amelyet a távozó MNB-elnök fiához, Matolcsy Ádámhoz köt az üzleti világ. Matolcsy György mandátuma március 4-én járt le, az alapkezelő sorsáról pedig február legvégén döntöttek, nyilván az exelnök tudtával. Közben, akik így döntöttek, épp véleményezték az ÁSZ jelentését az alapítvány vagyonkezeléséről, amelyben hemzsegnek a súlyos megállapítások felelőtlen döntésekről, átláthatatlan céghálóról, kétszázmilliárdos vagyonvesztésről, csődveszélyről. Mi ez, ha nem a cinizmus felsőfoka?
Az utolsó vagyonkimentési kísérlet konkrétan úgy zajlott, hogy az alapítvány vagyona felett rendelkező központi cég, az Optima Zrt. átadta a saját, hasonló nevű befektetési alapkezelőjét a Közép-Európai III. Magántőkealapnak, amely a Quartz alapkezelő irányítása alatt áll. A Quartz a Matolcsy Ádámmal szoros üzleti kapcsolatban álló Száraz Istváné, és ingatlanalapok kezelésére specializálódott.
Ez utóbbiak többnyire a befektetők kilétét homályban tartó magántőkealapok, amelyekben – piaci hírek szerint – Matolcsy Ádám százmilliárd körülire becsült vagyona is fial. Vagyis a jegybanki alapítvány papíron félezer milliárdos, közpénznek számító javainak alapkezelőjét egy külső, a Matolcsy-családhoz közeli alapkezelő fennhatósága alá helyezték.
Hogy e manőver után mi történt volna a vagyonnal, az most már nem derül ki, mert Varga Mihály közbelépett. Egyik első intézkedéseként kirúgta az Optima Zrt. vezérigazgatóját, Stofa Györgyöt, aki szintén Matolcsy Ádám barátja és üzleti bizalmasa. Miközben éppen kirúgták, Stofa még leszögezte a HVG-nek, hogy vagyonkimentésről szó sincs, mivel ez a bizonyos Közép-Európai III. Magántőkealap végső soron a Pallas Athéné alapítványé, vagyis igazából nem történt semmi, pusztán egy kis belső „átcsoportosítás”
Született továbbá egy olyan irat is, amely szerint az új tulajdonos magántőkealap „nem jogosult” az alapítványi befektetési alapkezelő döntéseinek „bárminemű befolyásolására”. Ez viszont fából vaskarika, miután az új tulajdonos maga is egy befektetési alap lett volna, aminek a portfóliójáról az ő alapkezelője, jelesül a Quartz dönt. Arra pedig Stofa már nem tért ki, hogyha ennek a magántőkealapnak tényleg a Pallas Athéné a végső befektetője, akkor az milyen megfontolásból került már korábban a Quartz irányítása alá?
Úgy tűnik, Varga Mihály sem vette be, hogy észszerű átcsoportosításról, szakmai döntésről van szó, és intézkedett, hogy az alapítvány befektetési alapkezelője visszakerüljön oda, ahol volt, vagyis az Optima Zrt. tulajdonába. Az MNB ugyan nem verte ezt nagydobra, de Valkó Mihály, a Quartz alapkezelő vezérigazgatója HVG érdeklődésére leszögezte: „a Közép-Európai III Magántőkealap nem tulajdonosa az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt-nek”. Igazából, a magántőkealap nem is megvette, hanem kölcsönvette az alapkezelőt, de mint Valkó állítja, ez a „kölcsön jogviszony” sincs már hatályban.
A 24.hu pénteki híre is megerősítette ezt. A portál azt írta: egy március 14-i dátumú dokumentum alapján az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. összes részvénye az Optima Befektetési Zrt. értékpapírszámláján „jóváírásra került”. Vagyis igazolták a cégbíróság előtt, hogy a Zrt. tulajdonában vannak az értékpapírok, a módosított alapszabály szerint pedig az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. 100 százalékos tulajdonosa a Közép-Európai Magántőkealap III helyett ismét az Optima Befektetési Zrt.
Rapid változások
A jelek szerint Varga Mihály véresen komolyan gondolja, amit ígért, vagyis, hogy „minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő vizsgálatot folytassanak az Alapítvány és az Optima Zrt. működésének feltárására”. Igaz, ő már egy ideje ismerhette a számvevők elmarasztaló következtetéseit, az általuk megállapított tetemes vagyonvesztést, és azt is tudhatta, hogy emiatt büntetőfeljelentést tettek ismeretlen tettes ellen.
Az események rapid alakulását mutatja, hogy az ÁSZ vizsgálatát az Optima Zrt. nevében még a most kirúgott Stofa György véleményezte, de a szervezet már nem neki, hanem az új vezérigazgatónak, Hegedüs Istvánnak válaszolt. Stofát nem csak az Optima Zrt. éléről, hanem az annak érdekeltségi körében álló társaságokból is elküldték. A legfrissebb, pénteki cégiratok szerint bejegyzés alatt áll, hogy Stofa helyett Hegedüs veszi át az irányítást abban a két holdingban, amely az alapítványok legnagyobb befektetéseit, a lengyel GTC és a svájci Ultima Capital tőzsdén jegyzett ingatlanvállalatok részesedéseit birtokolja.
“Nemzetbiztonsági érdekek”
Hogy a Matolcsy-klán a legeslegutolsó pillanatig bízott a sérthetetlenségében, az abból is látszik, hogy Stofa március elején még azt kérte az ÁSZ-tól: függessze fel a vizsgálatát egy időre, amíg ők rendbe hozzák a dolgokat, és semmiképp ne hozza azt nyilvánosságra, mert az ellentétes az ország nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdekeivel. Az általuk kialakított szövevényes vagyonkezelési struktúrát pedig meglehetősen sajátos érveléssel próbálta megvédeni: „felhívjuk a figyelmet, hogy a tisztelt ÁSZ Optima Csoport átláthatatlanságát hangsúlyozó álláspontja szembe megy a Magyar Kormány magántőkealapokkal és befektetési alapokkal kapcsolatosan mindekor képviselt álláspontjával”.
Kétségtelen, a kormányzati tőkeprogramok jelentős része titkos magántőkealapokon keresztül jut el a gazdaságba, de az, hogy a hatalom mit preferál és mit nem, elvben a legkevésbé sem befolyásolhatja a számvevők munkáját.
| https://m.hvg.hu/360/20250322_Varga-Mihaly-matolcsy-mnb-optima-alapitvany-asz | https://web.archive.org/web/20250330160437/https://m.hvg.hu/360/20250322_Varga-Mihaly-matolcsy-mnb-optima-alapitvany-asz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varga-mihaly-hatekony-igy-forditotta-vissza-az-uj-jegybankelnok-matolcsyek-vagyonkimentesi-kiserletet | HVG360 | hungarian-news | 2025-03-22 07:00:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Stofa György",
"Száraz István"
] | [
"Közép-Európai III. Magántőkealap",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)",
"Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"rokonok",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"ÁSZ-ellenőrzés",
"tőkealap"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
62,727 | Matolcsy emberét már kirúgta, Varga Mihály most visszaszerezne 500 milliárd forintot az MNB-nek | Miután Varga Mihály megérkezett az MNB-be, váratlanul lefejezték a Pallas Athéné alapítvány vagyonát forgató céget és az eddigi, áttekinthetetlen vagyongazdálkodás felülvizsgálatát ígérték. | A valaha volt egyik legrövidebb időszakot tölthette vezérigazgatói székben Stofa György, akit 2024 végén neveztek ki a jegybanki Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány vagyonát fialtató Optima Zrt. első számú operatív vezetőjévé.
Mindössze két nappal azután ugyanis, hogy az elődjénél puritánabb gazdálkodást ígérő Varga Mihály elfoglalta a jegybankelnöki posztot március 4-én, az alapítvány visszahívta Stofát a tisztségéből. A helyére a nyíregyházi Hegedüs Istvánt nevezték ki, aki – legalábbis a cégregiszterből kirajzolódó életrajza alapján – nem igazán jártas többszázmilliárdos vagyonok kezelésében. Ráadásul a jegybanki alapítványok javai közpénzek, még ha az előző jegybankelnök, Matolcsy György bőven tett is azért, hogy annak áldásából a hozzá közelállók is részesüljenek.
„Az MNB új vezetése elkötelezett az átlátható és felelős gazdálkodás mellett, ennek megfelelően felülvizsgálja és racionalizálja az intézmény működését. A hivatalba lépését követően a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány élére új kuratóriumi vezetést jelölt ki, az alapítvány tulajdonában lévő Optima Zrt. élére új vezérigazgatót nevezett ki. Az alapítvány és a társaság vezetése mellett fontos feladatuk, hogy minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő vizsgálatot folytassanak az Alapítvány és az Optima működésének feltárására” – indokolták meg a HVG-nek a nagy horderejű döntést, amelyről a Matolcsy vezette jegybank vagyongazdálkodását tavaly tavasszal erősen kritizáló Állami Számvevőszéket is tájékoztatták.
Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány új vezetői
Kuratórium
elnök: Gion Gábor
A pénzvilágból, a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatóiszékéből érkezett az államigazgatásba, legutóbb a Honvédelmi Minisztérium államtitkára, azt megelőzően – 2018-2022 között – pedig a Pénzügyminisztérium államtitkára volt.
Koszmáli József elnökhelyettes
Jelenleg saját tanácsadó céget visz, a ReAct Strategic Solutions Kft-t, korábban több bankban és pénzügyi intézményben töltött be vezetői funkciókat, például az Eximbankban vagy MFB-ben, illetve az utóbbihoz tartozó Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-ben.
Keresztes-Nagy Orsolya tag
Cégtárs a ReAct Strategic Solutons Kft.-ben, korábban az Eximbanknál dolgozott vezető pozícióban
Úgy tűnik, Matolcsy távozásával tényleg lezárult egy korszak. Stofa Györgyöt a leköszönt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám baráti- és üzleti köreihez sorolják, de onnan is ismert, hogy korábban felbukkant az Ukrajnában hazaárulás vádjával bebörtönzött politikus, a Putyin-barát Nesztor Sufrics ottani érdekeltségeiben.
Már önmagában ennyi is elég lehetett volna Vargának, hogy kétségbe vonja az üzleti feddhetetlenségét, ám ezt tetézte utolsó, február legvégén bonyolított tranzakciója: az Optima Zrt. a saját, hasonló nevű befektetési alapkezelőjét eladta a Közép-Európai III. Magántőkealapnak. E formáció velejárója, hogy a befektetők kiléte titkos, a magántőkealapot azonban a Matolcsy-fiú üzleti bizalmasaként számontartott Száraz István Quartz nevű alapkezelője menedzseli.
Jogos a kérdés: vajon miért kellett a jegybanki elnökváltás előtti utolsó pillanatokban egy Matolcsy-közeli tulajdonlású alapkezelő fennhatósága alá helyezni a Pallas Athéné alapítvány alapkezelőjét?
Az ügylet furcsaságát fokozza, hogy a cégiratok szerint a felek nem adásvételi, hanem „értékpapír-kölcsön” szerződést kötöttek az Optima alapkezelőről, amivel a Közép-Európai III. Magántőkealap kvázi tulajdonosi jogosítványokat kapott. A megkötés csak annyi, hogy nem szólhat bele abba, hogyan fekteti be az alapkezelő a rábízott alapítványi vagyont – persze, ez az autonómia csak addig tartható fenn, amíg az új tulajdonos nem cseréli le az alapkezelő vezetését. A kölcsön feltételei nem nyilvánosak, ám a dolog természetéből adódóan az Optimának valószínűleg követelése és nem azonnali bevétele keletkezett. Sőt eleshet az alapkezelőtől kapható osztalékoktól is, amelyek az elmúlt négy évben 760 millió forintot tettek ki, a továbbiakban viszont a magántőkealap jogosult rájuk. Áttételesen Száraz István Quartz alapkezelője is jól járhat, miután az ő javadalmazása az általa menedzselt tőkealapok sikerességétől is függ.
Stofa György – még az Optima Zrt. vezérigazgatójaként – helyreigazítást kért a HVG-től, mert szerinte az alapkezelő eladásáról megjelent korábbi írás téves, azt sugallja, hogy az alapítványok közvagyona magánkézbe került. Anélkül, hogy a cégiratokból kiolvasható sajátosságokat – például az említett kölcsönszerződést – megvilágította volna, leszögezte: „az alapkezelő tényleges tulajdonában változás nem következett be”, mert az eddigi tulajdonos Optima Zrt. „befektetési tulajdonában álló személyek” kezében maradt az alapkezelő.
A HVG megkeresésére kifejtette, hogy ez mit jelent: „kizárólag saját portfólión belüli strukturálás történt” – írta. Amit magyarra talán úgy lehet lefordítani, hogy az alapkezelőt újonnan tulajdonló magántőkealap befektetői és az Optima befektetései ugyanazok. Vagyis az alapkezelő most azoké lett, akikbe eddig befektetett, az egész mögött pedig végső tulajdonosként a jegybank alapítványa áll.
Ezzel együtt sincs épkézláb magyarázat arra, vajon miért kellett erősíteni az összefonódást a Pallas Athéné alapítvány és a Quartz alapkezelő között? Számítani lehetett rá, hogy a szigorú vagyonkontrollt hirdető új jegybankelnök drasztikus változásokat hoz, meglehet, Stofa és társai pont ezért kapkodtak, amíg még tehették. Varga új stábja pedig most nekiállhat kibogozni azt a szakemberek számára is átláthatatlan szisztémát, amellyel a Pallas Athéné alapítvány rábízta a vagyonát az Optimára. Ez a vagyon ugyanis jóval nagyobb annál a 283,4 milliárd forintnál, amely az alapítvány honlapján szerepel, s ami papíron mindössze 17 milliárddal több, mint a 2014-es induláskori. Ha ez igaz lenne, az olyan gyalázatos hozam lenne, amely önmagában felvetné a közvagyon elherdálásának gyanúját.
A leköszönő Stofa György azonban most fontos információkat bocsátott a HVG rendelkezésére arról, mennyi is ez a vagyon valójában. S láss csodát: 505 milliárd forint. Sőt, még ennél is, akár tízmilliárdokkal is több! A félezermilliárd ugyanis csak az alapítványi vagyon nyilvánosan követhető része, a két tőzsdén forgó ingatlanvállalat – a régiós irodaházakba fektető varsói Global Trade Centre (GTC) és az európai luxusingatlanokra hajtó svájci Ultima Capital – aktuális értéke.
Ebből több mint 300 milliárd a varsói székhelyű vállalat „súlya”. Az előbbiben többségi, az utóbbiban kisebbségi tulajdonos az alapítvány. Az Optima Zrt.-től azonban elvárható lenne, hogy a jegybanki alapítvány nem tőzsdei befektetéseiről is tételesen számot adjon.
Azt viszont legalább már tudjuk, hogy az alapítvány induló vagyona 2014 óta közel 240 milliárd forinttal nőtt, ami abból a szempontból sem közömbös, hogy mindig csak az előző évi hozamokból jótékonykodhat; az utóbbira 2023-ban például csupán kétmilliárd forint jutott.
Ám hiába az alapítvány a tulajdonosa az egész bő 500 milliárdos vagyonnak, egy bonyolult kötvénykonstrukció folytán annak egyelőre csak a töredékéhez fér hozzá. A vagyont ugyanis az Optima által kibocsátott, hosszú lejáratú kötvények ellenében adta át, s az azok fejében évente kapott kifizetések és osztalékok köszönőviszonyban sincsenek a vagyon tényleges gyarapodásával. Ilyen tág felhatalmazás mellett az Optima úgy kezeli a jegybank vagyonát, ahogyan csak akarja.
Külföldi luxusingatlanokba is átkerült pénz az MNB alapítványából
Svájci-luxemburgi-magyar cégháló mögött veszti el közpénz jellegét a jegybanki alapítványi vagyon.
S ezt a döntési szabadságát maximálisan ki is használta: keresztül kasul kötött ingatlanüzleteket például a Quartz ingatlanalapjaival vagy Stofa érdekeltségeivel, tízmilliárdok áramlottak köztük ide-oda. Sőt a HVG információi szerint az Optima Zrt. a Quartz-féle ingatlanalapok befektetési jegyeiből is vásárolgatott, afféle „szívességi tőkéstársként” a Matolcsy-sarj üzleti körei mellett. A több mint tucatnyi befektetési alapot kezelő Quartz ellenőrzése alá már eddig is legalább 150 milliárd forintnyi ingatlanvagyon tartozott.
Érthető, hogy az Optima alapkezelőjének friss eladása mögött is simlit sejt a piac, s van is rá esély, hogy Varga Mihály „visszacsináltatja” Stofa kétes kölcsönügyletét. A legizgalmasabb kérdés azonban az, vajon mikor és hogyan rakják össze a jegybanki alapítvány és a vagyonkezelője egymástól indokolatlanul szétszakított kimutatását arról, hogy mennyi az annyi: 283,4 milliárd vagy több mint 500 milliárd forint. Stofa György ugyanakkor arról is tájékoztatta a HVG-t, hogy a svájci Ultima tőzsdei ingatlantársaságnál épp nyilvános felvásárlási ajánlat zajlik. Ha sikeres lesz, 186 milliárd forint folyhat be az Alpine Holding nevű magyar holdinghoz, ami elsőre soknak tűnik, de miután a svájci cég veszteséges, az üzlet végső szaldója is negatív lehet. S hogy mi lesz a pénzzel? Lapzártakor még mindkét külföldi tőzsdei vállalat magyarországi holdingjában Stofa György volt a vezérigazgató.
Frissítés
Az Optima Zrt. és a Quartz Alapkezelő által kezelt Közép-Európai III Magántőkealap közötti megállapodás mögött kizárólag gyakorlati előnyök álltak. A Quartz, mint közreműködő szakmai partner ugyanis rendelkezik olyan iparági szaktudással és jelentősen kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel, amely tudja támogatni komplex pénzügyi tranzakciók magas szintű lebonyolítását. Mindemellett a Quartz az Optima Alapkezelő működését a Quartz által foglalkoztatott tanácsadói és jogi irodák hálózatának a segítségével is képes támogatni, ami tovább bővíti az Optima Alapkezelő szakértelmét és szolgáltatásai körét. A PADME Alapítvány számára a partnerség lehetőséget biztosíthatott volna a vagyonkezelési és a nemzetközi befektetési lehetőségek támogatására.Várjuk a javított cikk megjelentetést – közölte a HVG-vel a cikk megjelenése után Valkó Mihály, a Quartz Alapkezelő vezérigazgatója. | https://m.hvg.hu/360/20250311_matolcsy-mnb-varga-mihaly-pallas-athene-optimum | https://web.archive.org/web/20250330170303/https://m.hvg.hu/360/20250311_matolcsy-mnb-varga-mihaly-pallas-athene-optimum | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/matolcsy-emberet-mar-kirugta-varga-mihaly-most-visszaszerezne-500-milliard-forintot-az-mnb-nek | HVG360 | hungarian-news | 2025-03-11 06:30:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Stofa György",
"Száraz István"
] | [
"Global Trade Centre (GTC)",
"Közép-Európai III. Magántőkealap",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Pallas Athéné Alapítványok",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)",
"Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Ultima Capital SA"
] | [] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"rokonok",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"tőkealap",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
62,728 | HM: Azért rendeltek négy turult, mert nem a jegesmedve a magyar címerállat | A honvédelmi államtitkár szerint a nemzeti szuverenitás jelképe a madár. | Hosszú szakmai pályafutása alapján bizonyára Önnek is feltűnt, hogy a Magyar Honvédség címerállata nem egy jegesmedve- oktatta ki Vadai Ágnes ellenzéki parlamenti képviselőt Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára.A DK országgyűlési képviselője azt követően fordult írásbeli kérdéssel a Honvédelmi Minisztériumhoz, hogy az Átlátszó megírta, hogy a tárca egyik cége négy darab turulszobrot rendelt a kormány kedvenc szobrászától versenyeztetés nélkül.A HM Zrínyi Geoinformációs és Toborzástámogató Közhasznú Nonprofit Kft. folytatott le hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást amelynek "Egyedi művészeti alkotás beszerzése - turul szobor" volt a címe. A leírás szerint a tender célja "a Honvédelmi Központ arculatához igazított, négy darab egyforma, egyedi, szerzői jog által védett, Szőke Gábor Miklós szobrászművész turul szobrának beszerzése" volt.A HM indoklása szerint azért nem hívtak más alkotókat a tenderre, mert a beszerzési igényüknek csak Szőke Gábor Miklós szobrászművész turul szobrának koncepciója felel meg, mivel az "kifejezetten illeszkedik a magyar katonai hagyományokhoz".Szőke cége a négy turul elkészítését és szállítását összesen 89,9 millió forintért vállalta.Vargha Tamás válaszában egyébként nem finomkodott, nekiment az ellenzéki képviselőnek, aki a Gyurcsány-kormány idején maga is betöltötte a honvédelmi államtitkári posztot. Vargha szerint Magyar Honvédség mélypontja Vadai és az ő kormányának "áldásos tevékenységének eredménye" volt. Hiszen "soha nem foglalkoztak valódi értékteremtéssel, nem építkeztek, csak romboltak."Vargha szerint "a Magyar Honvédség újraépítése nem képzelhető el valódi értékteremtés nélkül", ennek keretében tervezik "nemzeti szimbólumunk és szuverenitásunk jelképének számító turul szobrok" felállítását harcoló alakulataink laktanyáiban. | https://24.hu/belfold/2025/03/13/hm-negy-turul-vargha-tamas-jegesmedve/ | https://web.archive.org/web/20250313154711/https://24.hu/belfold/2025/03/13/hm-negy-turul-vargha-tamas-jegesmedve/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hm-azert-rendeltek-negy-turult-mert-nem-a-jegesmedve-a-magyar-cimerallat | 24.hu | hungarian-news | 2025-03-13 16:20:38 | [
"Szőke Gábor Miklós",
"Vargha Tamás"
] | [
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Magyar Honvédség"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"kultúra - művészet"
] | [] |
62,729 | Simor András: Az MNB-s ügyben közpénz veszett, közben egy ciprusi cég csillaga emelkedett | A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke új cikkében ismét a Magyar Nemzeti Bank körül kibontakozott botrányról ír: ezúttal a svájci befektetést részleteit mutatja meg. Hogyan fizetett az MNB-hez kapcsolódó vagyonkezelő sokkal többet a részvényekért, mint egy ciprusi ingatlanfejlesztő? | Múlt héten azzal foglalkoztam hogyan tűntek el száz milliárdok a Magyar Nemzeti Bank alapítványából a Matolcsy-klán hathatós munkájának eredményeként. Cikkem publikus információkra alapoztam, de annak megírása után nem sokkal megjelent az Állami Számvevőszék hasonló témában készült jelentése, amely közel négyszáz oldalon taglalja miféle bűncselekmények gyanúja vetődhet fel, milyen szabálytalanságok vezettek a kolosszális vagyonvesztéshez.Ám az élet nem áll meg ott, ahol az ÁSZ pontot tett a jelentés végére: 2024 december 27-én ugyanis rendkívüli közgyűlést tartott az Ultima SA svájci székhelyű ingatlanfejlesztő vállalkozás. A cégnek annyi köze van az MNB alapítványához, hogy a banki Pallas Athéné-alapítvány vagyonkezelője, az Optima Befektetési Zrt. nemcsak a lengyel GTC SA ingatlanfejlesztő részvényeit vette, hanem Ultima-részvényeket is vásárolt. Meglehetősen nagy összegeket költött erre: GTC-részvényeket 284 milliárd, Ultima-részvényeket pedig 160 milliárd forint értékben vásárolt meg. Az Optima a befektetéshez nemcsak az MNB-alapítvány 284 milliárdját, hanem a Neumann János Egyetem alapítványának szintén az MNB-től származó, 127 milliárdját és az MBH Bank 170 millió euró (mai árfolyamon 68 milliárd forint) összegű hitelét is felhasználta.Az Ultima rendkívüli közgyűlése egyidejűleg több egymással összefüggő és a társaság életére döntő befolyással járó döntést hozott. Az eredeti tulajdonosok gyakorlatilag kiszálltak a cégből és a részvények túlnyomó többsége két tulajdonos kezébe került. Az egyik az Alpine2 nevű befektetőcég, amely egy cégláncon keresztül a magyar Optima (az MNB-alapítvány vagyonkezelője) tulajdonában áll, a másik egy Yoda Plc. nevű ciprusi ingatlanfejlesztő vállalkozás. És itt kezd igazán érdekes lenni a történet.A magyar alapítványok pénzét forgató Alpine2 részvényenként 105-110 svájci frankot fizetett a cégben jelenleg meglévő 30 százalék körüli tulajdonrészéért. A Yoda viszont csak részvényenként 60 svájci frankot és azt sem készpénzben, hanem természetbeni hozzájárulás ellenében: egy Papacamp Investment nevű cégben lévő ingatlanokat adott át az Ultimának a részvények fejében. A Papacamp-ingatlanokat a tranzakcióban 530 millió euróra értékelte annak a BDO könyvvizsgáló cégnek a svájci leányvállalata, amelynek magyarországi cége a Magyar Nemzeti Bank alapítványának azóta már visszavonni kényszerült auditori jelentéseit aláírta. (Érdekkonfliktus?) A csattanó az, hogy a Yoda a Papacampot 2023 júniusában, azaz másfél évvel korábban még csak 100 millió euróért vásárolta meg. A tranzakció eredményeként a Yoda az Ultima 60 százalék körüli részvényese lett.Leegyszerűsítve és összefoglalva, a ciprusiak másfél évvel ezelőtt még 40 milliárd forint körüli értéket képviselő ingatlancsomagért megszerezték az Ultima 60 százalékát, míg a magyar alapítványok vagyonát kezelő Alpine2 (Optima) 160 milliárdot fizetett ugyanezen cég részvényeinek körülbelül 30 százalékáért. E számítás szerint, ha az Alpine ugyanolyan árat fizetett volna a részvényekért, mint amekkora befektetés nyomán a Yoda megszerezte a tulajdonrészt, akkor 160 milliárd helyett elég lett volna mintegy 20 milliárd forintot fizetnie.Ügyes - mondhatja a Yoda összes tulajdonosa. Ők nagyon hálásak lehetnek az Alpine2 és Optima társaságok összes döntéshozójának és főnökének, hogy ekkora üzletet köthettek. Talán nem véletlen, hogy a Yoda részvényeinek ára a ciprusi tőzsdén a 2023 év végi 0,5 eurós árról mára megduplázódott, a cég tőzsdei értéke pedig mintegy 1,9 milliárd euróra nőtt. Ezzel szemben az Optima a fizetésképtelenség körüli állapotban van, hiszen a Neumann János Egyetem alapítvány részére fennálló fizetési kötelezettségének már hosszú hónapok óta nem tud eleget tenni.Vélhetően a nemzeti bankos Pallos Athéné alapítvány és ezen keresztül a magyar adófizetők sem számíthatnak sokkal jobb sorsra.A szerző a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/27/simor-andras-mnb-botrany-allami-szamvevoszek-optima/ | https://web.archive.org/web/20250327080546/https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/27/simor-andras-mnb-botrany-allami-szamvevoszek-optima/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/simor-andras-az-mnb-s-ugyben-kozpenz-veszett-kozben-egy-ciprusi-ceg-csillaga-emelkedett | 24.hu | hungarian-news | 2025-03-27 06:45:43 | [] | [
"GTC Group",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"MBH Bank Nyrt.",
"Neumann János Egyetem",
"Optima Befektetési Zrt.",
"Papacamp Investment",
"Ultima Capital SA"
] | [] | [
"ingatlan",
"ítélet/döntés",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra"
] | [] |
62,730 | Felfüggesztettet kértek a pénzmosással vádolt békési férfire | Több mint 14 milliót vett fel a hirdetéseket feladó üzlettársa utasításai alapján. | Pénzmosás miatt emeltek vádat azzal a békési férfival szemben, aki más által elkövetett bűncselekményekből, csalásokból származó pénzekkel végzett különféle pénzügyi műveleteket.A Békés Vármegyei Főügyészség közleménye szerint egy férfi - akinek a felelősségre vonására külön eljárásban kerül sor - egy internetes apróhirdetési felületen olyan irodakonténereket, mobilházakat, raklapokat és munkagépeket akart eladni, amelyekkel valójában nem rendelkezett.A megtévesztett vásárlók a vételárát a hirdető által megadott bankszámlákra - köztük a felelősségre vont békési férfi számlájára - utalták, ezt követően azonban a hirdető sem a termékeket nem küldte el, sem a pénzt nem fizette vissza. A 38 éves, büntetett előéletű békési férfi a bankszámlájára érkező összegeket - összesen 14,4 millió forintot - a hirdetéseket feladó bűntársa utasításai alapján különböző ATM pénzkiadó automatákból készpénzben felvette és megbízójának átadta, illetve más, a megbízója által megadott bankszámlákra utalta tovább.Cselekménye arra irányult, hogy a bűntársa a bűncselekményekből származó pénzekhez úgy jusson hozzá, hogy annak eredete és a megbízó személye ne legyen feltárható; a férfi a pénzek illegális eredetét leplezte. Az Orosházi Járási Ügyészség vádiratában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására tett indítványt. | https://24.hu/belfold/2025/03/26/felfuggesztettet-kertek-a-penzmosassal-vadolt-bekesi-ferfire/ | https://web.archive.org/web/20250326153251/https://24.hu/belfold/2025/03/26/felfuggesztettet-kertek-a-penzmosassal-vadolt-bekesi-ferfire/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felfuggesztettet-kertek-a-penzmosassal-vadolt-bekesi-ferfire | 24.hu | hungarian-news | 2025-03-26 12:43:16 | [] | [] | [] | [
"csalás"
] | [] |
62,731 | 1,5 milliárdos áfacsalást leplezett le a NAV - számlagyárat működtettek az őrzővédők | 20 év börtönt is kaphatnak az adócsalók. | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága eredményesen zárta le a nyomozást 27 terhelttel szemben költségvetési csalás megalapozott gyanúja miatt. A pénzügyi nyomozók a bűnszervezet kiterjedt számlagyárával és a társaságok mögött álló személyekkel szemben vették fel sikerrel a küzdelmet - írják közleményükben.A jól szervezett bűnözői kör saját cégeinek őrzését látszólag alvállalkozókon keresztül intézte, így a tetemes őrzési költség fizetendő áfáját jogosulatlanul csökkentette.A számlázási láncba beiktatott - szintén az elkövetők érdekeltségébe tartozó - alvállalkozók valós tevékenységet nem végeztek, csupán papíron alkalmazták és közvetítették a biztonsági őröket. Emelletta bűnbanda egy komplett számlagyárat is működtetett különböző, fiktív gazdasági események lepapírozására.Ezek az ügyletek a valóságban sosem jöttek létre, a munkák elvégzéséhez szükséges szakemberekkel és speciális eszközökkel a számlakiállító társaságok nem rendelkeztek, a számlák célja kizárólag az adólevonás volt. Az elkövetők ezekkel a módszerekkel több mint másfél milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.A bűnszervezet felszámolására két és fél éve szervezett akcióban tartottak összehangoltan kutatásokat a NAV Nyugat-dunántúli nyomozói Budapesten és további négy megyében, összesen 34 helyszínen. Nagy értékű autókat, karórákat, több mint 100 millió forint készpénzt foglaltak le, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak nagyságrendileg 1,5 milliárd forint értékben. A bűncselekménnyel okozott kár teljes egészében megtérült.A bűnszervezet egyik irányítóját a MERKUR bevetési egység fogta el. A házkutatásokat a NAV informatikus szakemberei és revizorai, valamint bankjegy- és kábítószerkereső kutyái is segítették. Az ügy eredményes befejezését követően, a nyomozók 35 vaskos dossziéba rendezve küldték meg a 27.330 oldalból álló nyomozati iratot az ügyészségnek. A bíróság a hatályos Büntető Törvénykönyv alapján, a terheltekkel szemben akár 20 év börtönbüntetést is kiszabhat. | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/25/15-milliardos-afacsalas-nav-szamlagyarat-orzovedok/ | https://web.archive.org/web/20250325095754/https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/25/15-milliardos-afacsalas-nav-szamlagyarat-orzovedok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/15-milliardos-afacsalast-leplezett-le-a-nav-szamlagyarat-mukodtettek-az-orzovedok | 24.hu | hungarian-news | 2025-03-25 10:19:57 | [] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
62,732 | Felszámoltak egy számlagyárat üzemeltető bűnbandát, csak papíron alkalmazták a biztonsági őröket | Luxusautókat, ingatlanokat és több mint 100 millió forintot foglaltak le | Felszámoltak egy számlagyárat üzemeltető bűnbandát. A NAV közleménye szerint 27 emberrel szemben indult eljárás költségvetési csalás gyanúja miatt.Azt írták, hogy a jól szervezett bűnözői kör a saját cégeinek őrzését látszólag alvállalkozókon keresztül intézte, így az őrzési költség után fizetendő áfát jogosulatlanul csökkentette. A számlázási láncba beiktatott - szintén az elkövetők érdekeltségébe tartozó - alvállalkozók valós tevékenységet nem végeztek, csak papíron alkalmazták és közvetítették a biztonsági őröket.Emellett a bűnbanda egy komplett számlagyárat is működtetett különböző, fiktív gazdasági események "lepapírozására", de ezek az ügyletek a valóságban sosem jöttek létre, a munkák elvégzéséhez szükséges szakemberekkel és speciális eszközökkel a számlakiállító társaságok nem rendelkeztek, a számlák célja kizárólag az adólevonás volt.Az elkövetők ezekkel a módszerekkel több mint másfél milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek. A bűnszervezet felszámolására a NAV nyomozói Budapesten és további négy megyében, összesen 34 helyszínen tartottak összehangoltan kutatásokat: nagy értékű autókat, karórákat, több mint 100 millió forint készpénzt foglaltak le, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak nagyságrendileg 1,5 milliárd forint értékben, így a bűncselekménnyel okozott kár teljes egészében megtérült. | https://24.hu/belfold/2025/03/25/felszamoltak-egy-szamlagyarat-uzemelteto-bunbandat-csak-papiron-alkalmaztak-a-biztonsagi-oroket/ | https://web.archive.org/web/20250325084716/https://24.hu/belfold/2025/03/25/felszamoltak-egy-szamlagyarat-uzemelteto-bunbandat-csak-papiron-alkalmaztak-a-biztonsagi-oroket/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felszamoltak-egy-szamlagyarat-uzemelteto-bunbandat-csak-papiron-alkalmaztak-a-biztonsagi-oroket | 24.hu | hungarian-news | 2025-03-25 09:17:40 | [] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
62,733 | Nyomozás az MNB alapítványainál: Orbán Viktor elmondta, hogy neki mihez van köze | Így értékelte a miniszterelnök "Európa egyik legnagyobb pénzrablását". | Orbán Viktor kormányfőt az azonnali kérdések óráján kérdezte az Országgyűlésben Lukács László György, a Jobbik képviselője abban az ügyben, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) több feljelentést tett a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványokból bonyolult céghálón keresztült eltűnt milliárdok ügyében. Mint, a nemrég nyilvánosságra hozott jelentésekből kiderült, több mint 500 milliárd forint vagyonról - és ebben durván 400 milliárd forint közpénzről lehet szó -, aminek egy része minden valószínűség szerint elveszett.Az ellenzéki politikus szerint a hat alapítványon keresztül szervezték meg Európa egyik legnagyobb pénzrablását. Az MNB Matolcsy György elnöksége idején gazdasági és oktatási tevékenység címén hat alapítványba szervezett több száz milliárd forintot, amit később átadtak az Optima Befektetési Zrt.-nek vagyonkezelésre, így közel 500 milliárd forint az a kár, ami érhette az adófizetőket, amit az Állami Számvevőszék állapított meg.Ezt az ön orra előtt csinálhatta az MNB elnöke.Korábban önök azt mondták, hogy ez nem közpénz, de most az ÁSZ-elnök állapította meg, hogy az. Mit gondol erről a miniszterelnök úr, van-e elszámolni valójuk ezzel, mikor fogjuk visszaszerezni az emberek ellopott pénzét?" - tette fel a kérdést Lukács.Orbán Viktor válaszában azzal érvelt, hogy a mai nemzetközi jogi szabályozások miatt a nemzeti bank teljesen független. "Ha a miniszterelnök lenne a jegybank elnöke is, akkor ön joggal kérdezhetné meg tőlem, hogy mi folyik az MNB-nél. De tekintettel arra, hogy a magyar miniszterelnök nem vezetője az MNB-nek, az MNB pedig nem beosztottja a miniszterelnöknek, merthogy a jegybank független. Ezért egy válasz létezik az ön kérdésére: forduljon a jegybankhoz, mert a jegybank itt a parlamentben kérdezhető" - mondta."Ami az ellenőrzést illeti, azért pedig az ÁSZ tartozik felelősséggel, amely egy parlamenti szerv. Ha tehát az MNB-vel kapcsolatos kérdésekre akar választ kapni, akkor ne nekem címezze a kérdéseit, hanem azoknak a független szervezeteknek, amelyek ebben illetékesek. A kormány ebben a kérdésben nem tett semmit, és nem is fog tenni, tekintettel arra, hogy a hazai és nemzetközi szabályok miatt nincs lehetősége semmit tenni" - tette hozzá a kormányfő.Lukács László György szerint Orbán jogi érvelése nem elfogadható, mert közpénzről van szó: "500 milliárd forint, amelyet értelmesebben is el lehetett volna költeni, ahelyett, hogy ezek dubai luxuslakásokba, több milliárdos new york-i ingatlanokba kerüljenek és magánszemélyek gazdagodását segítsék. Úgy tűnik, a jelenlegi jogrendszer nem tudja kezelni az ilyen mértékű pénzlopást. A Jobbik a Btk. módosítását fogja kezdeményezni, hogy a különösen súlyos gazdasági cselekmények esetén jelenjenek meg új büntetési tételek."Orbán Viktor viszontválaszában kifejtette: a BTK-t a kormány már szigorította, a bírói mérlegelés alapján bármit lehet szigorítani. A jelenlegi jogszabályok tehát jók, ne fogjuk a mostani helyzetet a szabályozás hiányosságaira.A jegybankot vizsgálják a független hatóságok, a kormányt pedig ebből hagyják ki- jelentette ki újfent a miniszterelnök. | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/24/orban-viktor-mnb-alapitvany-matolcsy-gyorgy-allami-szamvevoszek-jobbik-parlament-azonnali-kerdesek-oraja/ | https://web.archive.org/web/20250324165902/https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/24/orban-viktor-mnb-alapitvany-matolcsy-gyorgy-allami-szamvevoszek-jobbik-parlament-azonnali-kerdesek-oraja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomozas-az-mnb-alapitvanyainal-orban-viktor-elmondta-hogy-neki-mihez-van-koze | 24.hu | hungarian-news | 2025-03-24 15:37:41 | [
"Matolcsy György"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)"
] | [] | [
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
62,734 | Kocsis Máté nem hozza nyilvánosságra, pontosan mivel keres nála Szentkirályi Alexandra 1,7 millió forintot | Csak annyit árult el: munkaszerződéssel foglalkoztatják. | Szentkirályi Alexandra vagyonnyilatkozatából derült ki nemrég, hogy a fővárosi fizetése mellett van neki egy sokkal jövedelmezőbb állása is: tanácsokat ad Kocsis Máténak, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjének.Arról még februárban kérdeztük meg az érintetteket, hogy miről szól az 1,7 milliós tanácsadás, ám ennek mikéntjéről, témáiról az érintettek nem kívántak nyilatkozni a 24.hu-nak. Szentkirályi Alexandrától azt kérdeztük, mióta ad tanácsot Kocsisnak, milyen témákra fókuszál tanácsadói megbízása; írásban vagy szóban adja-e a tanácsot; mit kell letennie az asztalra a megbízatás értelmében; illetve milyen rendszeresen egyeztetnek Kocsis Mátéval?Ugyanezeket a kérdéseket feltettük a parlamenti frakcióvezetőnek is, azzal kiegészítve, hogymeg tudja-e azt erősíteni, hogy Szentkirályi Alexandra tanácsadói megbízása mögött valódi munka és teljesítés áll, és nemcsak azt szolgálja a bruttó 1,7 milliós fizetés, hogy a képviselőasszony a kormányszóvivőként megkeresett havi összeget realizálja a hónap végén?Sem Szentkirályi, sem Kocsis Máté nem reagált megkeresésünkre.Szentkirályi Alexandra 2020-tól volt az Orbán-kormány szóvivője, államtitkári fizetésért. Azóta többször emelték az államtitkári (és miniszteri) fizetést, jelenleg az államtitkárok körülbelül bruttó 2,6 millió forintot vihetnek haza, ennyit kereshetne Szentkirályi is, ha még mindig ő lenne kormányszóvivő, és erről a posztról nem mondott volna le a tavalyi főpolgármesteri kampány miatt, Ahol aztán visszalépett Vitézy Dávid javára.Ehhez képest kell beérnie a fővárosi közgyűlési képviselői illetményével, amely - amennyiben egy politikus nem vállal bizottsági munkát, miként Szentkirályi sem teszi - bruttó 883 ezer 675 forint, a főpolgármester bő 3,5 milliós havi fizetésének a negyede.Ez komoly visszaesés lenne anyagilag Szentkirályi Alexandrának, ám ezt az összeget megtámogatja a Budapesti Gazdasági Egyetem közhasznúsági felügyelőbizottsági elnökeként kapott bruttó 300 ezres havi illetménye, illetve a Kocsis Mátétól érkező havi 1,7 millió forint.Ez összesen már csaknem 2,9 milliós jövedelem.Szentkirályi 2024. október végi vagyonnyilatkozatából egyébként kiderül, hogy akkor még drágábban adott tanácsokat Kocsisnak: a havi díja bruttó 2,256 millió forint volt.Hivatalos úton is megpróbáltuk kideríteni, hogy Szentkirályi Alexandra mivel keres 1,7 millió forintot, milyen tanácsokat ad Kocsisnak. Ezért közérdekű adatigénylés keretében kikértük az Országgyűlés Hivatalától a szerződését. Azt a választ kaptuk: "a képviselő tevékenységét segítő alkalmazottak felett a munkáltatói jogkört az adott országgyűlési képviselő gyakorolja, ezért az Országgyűlés Hivatala nevükkel és elérhetőségükkel kapcsolatban nem minősül közfeladatot ellátó szervnek."Vagyis a hivatal Kocsis Mátéhoz irányított. Így neki is küldtünk közérdekű adatigénylést, amelyben Szentkirályi szerződését és a teljesítési igazolásait kértük ki, ám a fideszes politikus ezeket nem adta ki. Ehelyett azt a tájékoztatást kaptuk, hogya Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportja Szentkirályi Alexandrát munkaszerződés keretében foglalkoztatja. Az országgyűlési képviselők és a képviselőcsoportok által foglalkoztatott személyek nem alanyai az Infotv. 26. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek, az ilyen személyek adatai nem közérdekű adatok és közérdekből sem nyilvánosak, ugyanakkor Szentkirályi Alexandra munkabére a vagyonnyilatkozatában rögzítettek szerint nyilvános.Azaz továbbra sem tudható, hogy Szentkirályi Alexandra 1,7 millió forintnyi közpénzért mivel is segíti Kocsis Máté munkáját - ezek szerint "munkaszerződés keretében". | https://24.hu/belfold/2025/03/24/kocsis-mate-szentkiralyi-alexandra-tanacsado-allas-titok/ | https://web.archive.org/web/20250324062548/https://24.hu/belfold/2025/03/24/kocsis-mate-szentkiralyi-alexandra-tanacsado-allas-titok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kocsis-mate-nem-hozza-nyilvanossagra-pontosan-mivel-keres-nala-szentkiralyi-alexandra-17-millio-forintot | 24.hu | hungarian-news | 2025-03-24 07:00:45 | [
"Kocsis Máté",
"Szentkirályi Alexandra"
] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
62,735 | Varga Mihályék visszacsinálták a Matolcsy-éra végnapjaiban lezavart cégkavarást | Mindenhová a saját emberét ültette az új jegybankelnök. | Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) több feljelentést tett a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványokból bonyolult céghálón keresztült "elkezelt" milliárdok ügyében. Mint a nemrég nyilvánosságra hozott jelentésekből kiderült, több mint 500 milliárd forint vagyonról - és ebben durván 400 milliárd forint közpénzről lehet szó -, aminek egy része minden valószínűség szerint elveszett. Feljelentés azonban nem csak a 2021 és 2023 közötti időszak vizsgálata nyomán keletkezett, hanem a Matolcsy György leköszönő jegybankelnök regnálásának utolsó napjaiban történt, elsőként lapunk által megírt lépés miatt is.A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) vagyonkezelésére létrehozott cégháló meghatározó tagja, az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. cégirataiban február 28-ai hatállyal új tulajdonos bejegyzése látszott: az Optima Befektetési- és Ingatlanhasznosító Zrt. helyére a Közép-Európai Magántőkealap III került. Az utóbbit a Quartz alapkezelő kezeli, ez pedig Matolcsy fiának barátja, Száraz István érdekeltsége. Úgy festett, hogy Matolcsy György lelépése előtt közvetlenül még egyet csavartak az addig is bonyolult vagyonkezelő hálózaton, és ettől még kacifántosabban férhetne hozzá a vagyonához az MNB alapítványa.Bármi látszott a hivatalos cégadatokból, a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. vezetője és az Optima Befektetési Zrt. azóta menesztett vezetője egybehangzóan állították lapunknak, hogy nem történt tulajdonoscsere, nincs szó arról, hogy az alapítvány vagyona végképp elvesztette volna "közvagyon jellegét", a végső tulajdonos továbbra is az MNB alapítványa, a PADME. A cégbíróságnak beküldött dokumentumban arról nyilatkoztak, hogy az Optima Befektetési Zrt. kölcsönszerződést kötött a Közép-Európai Magántőkealap III-mal - a megállapodás tárgya az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. száz darab részvénye -, és hozzájárultak ahhoz, hogy a magántőkealap kerüljön a cégjegyzékbe egyedüli tulajdonosként.A napokban azonban új dokumentum érkezett a bíróságra, ami alighanem zárójelbe teszi a tulajdonlás körüli polémiát. Egy nyilatkozat március 14-ei dátummal, miszerint az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. összes részvénye az Optima Befektetési Zrt. értékpapírszámláján "jóváírásra került". Magyarul igazolta a cégbíróságnak, hogy tulajdonában vannak a papírok, és a cég új jogi képviselője be is adta a módosított alapszabályt, amelybenaz Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. 100 százalékos tulajdonosa a Közép-Európai Magántőkealap III helyett ismét az Optima Befektetési Zrt.Ezzel a lendülettel visszahívták az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. összes igazgatósági tagját, így Dudás Lóránt elnököt, valamint Köröskényi Mónikát és Huszár Zsófiát. Helyükre nem neveztek ki új tagokat, az igazgatóság ebben a formában megszűnt, a céget ezentúl egyedül a vezérigazgató irányítja. Az alapító (azaz az egyedüli tulajdonos Optima Befektetési Zrt.) vezérnek Hegedüs Istvánt nevezte ki határozatlan időre. Hegedüs így már kétszeres vezérigazgató, hiszen ő az, akit Varga Mihály, amint elfoglalta jegybankelnöki posztját, azonnal kinevezett az anyavállalat, az Optima Befektetési Zrt. élére. Hegedüsről eddig nem derült ki olyasmi, hogy valaha is 100 milliárdos ügyletek közelébe került volna, a cégpapírokból sokkal több nem látszik róla, mint hogy 62 éves, és nyíregyházi illetőségű.Március 14. sűrű nap lehetett Hegedüs István életében, aznap délelőtt ugyanis a GTC Holding Zrt. közgyűlését is lezavarta. Ez a hatalmas bukással járó lengyelországi gigabefektetéshez kapcsolódó magyarországi cég, amelynek saját vagyona 100 milliárd forint körül volt 2023 végén, de akkor már harmadik éve milliárdos veszteségeket mutatott ki az Opten cégadatbázisa szerint.Annyira azért nem lehetett izgalmas a GTC-közgyűlés, a jegyzőkönyv alapján legalábbis minden szerepet Hegedüs játszott. A GTC Holding Zrt. két tulajdonosa az Optimum Ventures Magántőkealap, illetve az Optimum Ventures Magántőkealap II, mindkettőnek az Optimum Befektetési Alapkezelő Zrt. a tulajdonosa, az utóbbit pedig Hegedüs István képviselte. Tehát Hegedüs szavazott, ő volt a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és egyben a szavazatszámláló is. | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/21/varga-mihaly-mnb-padme-optima-magantokealap-vissza/ | https://web.archive.org/web/20250321183338/https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/21/varga-mihaly-mnb-padme-optima-magantokealap-vissza/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varga-mihalyek-visszacsinaltak-a-matolcsy-era-vegnapjaiban-lezavart-cegkavarast | 24.hu | hungarian-news | 2025-03-21 19:20:24 | [
"Dudás Lóránt",
"Huszár Zsófia",
"Köröskényi Mónika",
"Matolcsy György",
"Stofa György",
"Száraz István"
] | [
"GTC Group",
"Közép-Európai Magántőkealap",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)",
"Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt."
] | [] | [
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
62,736 | Az ÁSZ külön feljelentette a Matolcsy-korszak utolsó napjaiban lezavart cégátadást | A számvevőszék már elkészült a közpénz százmilliárdokkal zsonglőrködő MNB-alapítvány átvilágításával, amikor jött a hír az alapkezelő "kölcsönadásáról". | A Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásának az Állami Számvevőszék által elvégzett átvilágítása nem terjedt ki arra a Matolcsy György távozása előtti napokban végrehajtott "kölcsönügyletre", amelyben az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. egy olyan magántőkealapnál kötött ki, melynek a Matolcsy család cégbirodalmának központjában van a bejelentett elérhetősége.Az ÁSZ a 24.hu kérdésre közölte, hogy a kedden közzétett vizsgálatok "már az észrevételezés szakaszában voltak", amikor a tranzakcióról megjelentek az első híradások,ezért erre a tulajdonosváltásra az ellenőrzés már nem tudott kiterjedni.A számvevőszék ennek ellenére feljelentés-kiegészítés formájában továbbította a nyomozó hatóságnak az ügyben rendelkezésre álló információkat.Az, hogy az ÁSZ a jegybank ügyeiben feljelentést tett az ügyészségen, az MNB-alapítvány, a PADME átvilágítását összefoglaló, szintén kedden publikált dokumentumból derült ki. Az ÁSZ szerint az egykor 266 milliárd forintos indulótőkével kistafírozott alapítvány vizsgálata során feltárt tények alapján vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja merült fel.A számvevőszék azt írta, hogy a vagyonkezelést, a befektetéseket "egy lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő, közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok és magántőkealapok által alkotott cég- és befektetési struktúrán (Optima-csoport) keresztül hajtotta végre." A jelentés szerint ebből sok milliárd forint Matolcsy György fiának környezetéhez, Matolcsy Ádám baráti társaságához került.Az Opima Befektetési Alapkezelő Zrt. részvényeire kötött "kölcsönszerződés" szintén egy nehezen átlátható ügylet, ám erről eddig sem az MNB, sem az ÁSZ nem mondott határozott véleményt. | https://24.hu/belfold/2025/03/21/allami-szamevoszek-feljelent-matolcsy-gyorgy-optima-alapkezelo/ | https://web.archive.org/web/20250321174303/https://24.hu/belfold/2025/03/21/allami-szamevoszek-feljelent-matolcsy-gyorgy-optima-alapkezelo/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-asz-kulon-feljelentette-a-matolcsy-korszak-utolso-napjaiban-lezavart-cegatadast | 24.hu | hungarian-news | 2025-03-21 13:18:45 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Optima Befektetési Zrt.",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)"
] | [] | [
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
62,737 | Elvesztette jegybank jellegét | A jegybankot senki és semmi nem hatalmazta fel arra, hogy az általa kezelt közpénzből alapítványokat hozzon létre. Ez sikkasztás – írja a friss fejlemények kapcsán a Transparency International Magyarország, amely már 2016-ban feljelentést tett, hiába. | Az "elvesztette közpénz jellegét" kifejezés szállóigévé vált, amióta 2016-ban Kósa Lajos, a Fidesz akkori frakcióvezetője ezzel próbálta megvédeni az MNB vagyonának alapítványokba való átlapátolását. Az azóta eltelt években az alapítványi vagyon olyan utakat járt be, melyeket akkor még elképzelni sem lehetett, miközben kezelése a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető átláthatónak. A március 7-én a 24.hu cikkével kirobbant MNB-s kölcsönügylet és az azóta megjelent számos újságcikk alapján sok mindenre fény derült.Az ÁSZ friss jelentései a nemzeti együttműködés rendszerében példátlannak tekinthető őszinteséggel tárják fel a több száz milliárd forintos visszaélés-sorozatot, ám több lényeges kérdést megválaszolatlanul hagynak.Az alábbiakban azt összegezzük, hogy mit tudtunk meg eddig az MNB-féle vagyongazdálkodás körüli aggályokról, és milyen kérdéseink maradtak az alapítványi vagyon sorsát illetően.Szóltunk, hogy ebből baj leszA Transparency International (TI) Magyarország 2014-ben, elsőként kezdett foglalkozni az alapítványokba átszervezett MNB-s közvagyonnal. A TI Magyarország már akkor kifejtette, hogy a jegybank a forrásait csak a törvényben meghatározott céljai elérése érdekében, a közérdeket szem előtt tartva és átlátható módon költheti el. Alapítványok ötletszerű támogatása biztosan nem szolgálja az "árstabilitás elérését és fenntartását", akkor sem, ha az MNB szerint a hazai léptékkel mérve mértéktelenül bőkezű adomány a pénzügyi szakemberképzést szolgálja. Az persze elég hamar kiderült, hogy az alapítványi zsonglőrködéseknek semmi köze nem volt a közgazdasági közgondolkodás MNB által kitalált megújításához.Az alapítványi vagyon eltitkolására a parlament kormánypárti többsége 2016-ban törvényt is elfogadott, ám a szabályozás elbukott az Alkotmánybíróság előtt. Az Alkotmánybíróság ugyanis 2016-ban megerősítette a TI Magyarország által a kezdetektől hangoztatott álláspontot: az "MNB (...) közpénzzel gazdálkodik, az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik". Továbbá leszögezték: az "MNB (...) által létrehozott alapítványok közpénzt kezelnek, ebből következően (...) az adatnyilvánosság biztosítására kötelesek." Ez a nyilvánosság azonban soha nem valósult meg.Tíz év tétlenség ára: 500 milliárd forintHiába döntött az Alkotmánybíróság, a jegybanki alapítványok vagyon csak nem akarta visszanyerni a közpénzjellegét. Az alapítványokban felgyülemlett közpénz kezelését 2015-ben az Optima Befektetési Zrt.-re bízták, majd több lépcsőben összevonták az alapítványokat, míg végül 2019-re egyedül a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) Alapítvány maradt meg. A PADME megalapításakor összesen mintegy 260 milliárd forintnyi pénzbeli vagyonról és szintén tetemes, mintegy 100 milliárd forintra becsült ingatlanvagyonról volt szó. Az Állami Számvevőszék vizsgálatából elsőként a Direkt36 által közölt részletekből már tudható volt, hogy az Optima Befektetési Zrt. további állami forrásokat is igénybe vett, így közel 500 milliárd forinttal gazdálkodhatott. A folyamat azonban még összetettebbé vált, amikor az Optima Befektetési Zrt. olyan alapkezelőket hozott létre, amelyek különféle ingatlan- és magántőkealapokba helyezték ki a rájuk bízott közvagyont.Mindez kizárólag úgy volt lehetséges, hogy egyetlen állami hatóság sem szerzett érvényt a közvagyon védelmére és az átláthatóság biztosítására irányuló, az Alaptörvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben előírt kötelezettségeknek.A legtöbbet még az Európai Unió statisztikai szolgálata tette, az Eurostat ugyanis vizsgálódni kezdett a jegybanki alapítványi vagyon államháztartáson kívüli elszámolása miatt. Az MNB ígéretet is tett arra, hogy felszámolja az alapítványi rendszert, amire előbb 2020-as, majd a koronavírus-járvány miatt 2023-as határidőt szabtak, végül azonban nem történt semmi. Olyannyira, hogy a PADME, bár papíron a pénzügyi szakemberképzés, valamint a tudomány és az innováció támogatása lett volna a feladata, az általa tulajdonolt céghálón keresztül jelentős, szövevényes és meglehetősen kockázatos ingatlanügyletekbe kezdett. Az ÁSZ jelentése is rámutatott arra, hogy a magántőkealapok "létrejöttének célja a befektetés közérdeklődés elől történő elrejtése lehetett."A titkolni akart befektetés nem más volt, mint a varsói és johannesburgi tőzsdén jegyzett Global Trade Center (GTC) ingatlankezelő-óriás. Az ügyletet a Gazdasági Versenyhivatal engedélyezte egy úgynevezett egyszerűsített eljárással. A bevásárlás értéke nem volt nyilvános, ám az a sajtóinformációk szerint a 200 milliárd forintot is elérhette, és most már azt is tudjuk, hogy a vételár nemhogy jelentősen eltúlzott volt, de egyenesen szédelgőleg feldicsérte a megszerzett ingaltancég valós piaci értékét. Utóbb kiderült, hogy a részvények jelentős mértékben veszíthettek értékükből. Mindezek miatt is feljelentést tett a számvevőszék.Előnyben a jegybanki ex-elnök fiának baráti köreA GTC az elmúlt években számos ingatlanügyletet bonyolított olyan alapokkal, amelyeket a jegybank elnök fiának, Matolcsy Ádámnak a baráti köréhez sorolt Száraz Istvánhoz köthető Quartz Alapkezelő Zrt. kezel. Mindez azért is aggályos, mivel a magántőkealapok befektetői nem ismertek sem a nyilvánosság, sem hatóságok számára. Az ingatlanokat ráadásul korábban éppen a jegybank portfóliójából értékesítették, majd az épületeket a Quartzon keresztül a GTC vásárolta meg. A Válasz Online számításai szerint a GTC 42 milliárd forintot fizetett az ily módon gazdát cserélő tíz ingatlanért, amelyek a Quartz számára hoztak nyereséget. Az alapok működésébe ráadásul maga Matolcsy Ádám is beleszólhatott a Válasz Online értesülései szerint Kovács Petra álnéven.Ha ránk hallgatnak, 260 milliárd forint ellopását sikerült volna megakadályozniNem a számvevőszéki feljelentés volt azonban az első. Fontos leszögezni, hogy a legnagyobb gond valójában nem a kockázatos befektetések következtében előállott gigantikus veszteséggel van, hanem magával az alapítványi vagyon kiszervezésével.A jegybankot senki és semmi nem hatalmazta fel arra, hogy az általa kezelt közpénzből alapítványokat hozzon létre. Amikor Matolcsy György regnálása kezdetén mégis ez történt, akkor az erről döntést hozó jegybanki vezetők a sajátjukként rendelkeztek a jegybanki közvagyonnal. Ez sikkasztás.Emiatt a TI Magyarország már 2016-ban feljelentést tett a rendőrségen és az ügyészségen, de a hatóságok nem tettek semmit. Ahogy közel tíz éve megírtuk: feljelentésünket még csak el sem bírálták, és arra sem vették a fáradtságot, hogy indokolt határozatban közöljék, nem rendelnek el büntetőeljárást.Mi az, amivel nem foglalkozott az ÁSZ?Az eleve kacifántos helyzetben váratlan fordulatot hozott, hogy Matolcsy György távozása előtt, idén február végén értékpapír-kölcsön ügyletet kötött a PADME Alapítvány tulajdonában lévő Optima Befektetési Zrt. a Quartz Alapkezelő Zrt. által képviselt és kezelt Közép-Európai III Magántőkealappal. Ennek értelmében a Közép-Európai III Magántőkealap "kölcsönveszi" az Optima Alapkezelő részvényeinek 100 százalékát az Optima Befektetési Zrt.-től.Ha ez az ügylet nem lenne önmagában különös, utóbb a további tulajdonosi viszonyokról a 24.hu-nak eljutatott információból az is kiderült, hogy a Közép-Európai III Magántőkealap befektetési alapjainak az Optima Befektetési Zrt. a 100 százalékos befektetője (tulajdonosa). Vagyis az Optima Befektetési Zrt. a Quartz Alapkezelő által kezelt Közép-Európai III Magántőkealapnak már 2025. február 28. előtt is befektetője lehetett, ugyanakkor a Quartz kiválasztásának módja és körülményei nem ismertek.A Közép-Európai III Magántőkealapot ugyanis már 2019. március 27-én nyilvántartásba vette az MNB. Az Optima Befektetési Zrt. a Közép-Európai III Magántőkealapba történő befektetéseit három alapok alapján keresztül eszközölte, ezek az Optimum I. Értékpapír, az Optimum II. Értékpapír és az Arcadia III. Alapok Alapjai. Mindhármat az Arcadia Befektetési Alapkezelő Zrt. kezeli, melynek ugyancsak az Optima Befektetési Zrt. a tulajdonosa. A Quartz Alapkezelő tulajdonosa a Dry Immo Ingatlankezelő Zrt.-n keresztül a Felis Magántőkealap, amelynek befektetői nyilvános adatok alapján nem megismerhetők, kezelője a Quartz Alapkezelő. A Dry Immo Ingatlankezelő Zrt. vezető tisztségviselője Száraz István.Az alábbi, a TI Magyarország által összeállított ábrával szemléltetjük, hogy az MNB vagyona miként fonódott össze Száraz érdekeltségeivel:Az ábra a Transparency International Magyarország saját összeállítása alapján készült.Mindezzel az ÁSZ vizsgálata egyáltalán nem foglalkozik, ahogyan azzal sem, hogy miért kellett 2024-ig várni a jegybanki alapítványok ellenőrzésével, holott már tíz évvel korábban is tudható volt, hogy törvénysértő, sőt bűncselekmény a közvagyon alapítványokba történt kiszervezése. Annak érdekében, hogy azt is tisztán lássuk, amit a hatóságok még mindig nem vizsgáltak ki, a TI Magyarország minden szóba jöhető érintettnek, így a jegybanknak, a PADME alapítványnak, valamint az alapítvány által irányított cégeknek és alapkezelőknek közérdekűadat-igénylést küldött. | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/21/mnb-alapitvany-transparency-international-sikkasztas/ | https://web.archive.org/web/20250324232049/https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/21/mnb-alapitvany-transparency-international-sikkasztas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elvesztette-jegybank-jelleget | 24.hu | hungarian-news | 2025-03-21 07:00:29 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Száraz István"
] | [
"Arcadia Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Dry Immo Ingatlankezelő Zrt.",
"Felis Magántőkealap",
"GTC Group",
"Közép-Európai III Magántőkealap",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Optima Befektetési Zrt.",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)",
"Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt."
] | [] | [
"sikkasztás",
"ítélet/döntés",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra"
] | [] |
62,738 | Nyomozást indított a rendőrség Tiborcz István óriásbiznisze miatt | Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés a gyanú. | Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) korrupciós bűnözés elleni osztálya a kormányfő vejének többségi tulajdonában álló Waberer’s és a Magyar Posta közös ecseri logisztikai beruházásának ügyében. Ezzel fordulat történt, hiszen az NNI március 17-i végzésével hatályon kívül helyezte azt a tavaly novemberben meghozott végzést, mely szerint a beruházás ügyében nem merül fel hűtlen kezelés bűntett gyanúja - derül ki a levélből, amelyet Vadai Ágnes, DK-s országgyűlési képviselő küldött meg lapunknak.A hatóság most annak alapján indít nyomozást, hogy Vadai Ágnes november elején írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be Polt Péter legfőbb ügyésznek, hogy akar-e a beruházás ügyében vizsgálatot indítani.Az ellenzéki politikus felhívta Polt figyelmét, hogy a beruházásnak "magas szintű korrupció kinézete van", hiszen az állami tulajdonban lévő Magyar Posta a Tiborcz István többségi tulajdonában lévő cég ecseri logisztikai bázisát akarja megvenni a magyar adófizetők pénzéből, amelyet részben, állami támogatás nyomán szintén a magyar adófizetők pénzéből épített fel. Polt Péter a kérdést feljelentésként értékelte, azt elbírálásra a Nemzeti Nyomozó Irodának továbbította. Az NNI először elutasította a feljelentést, majd körülbelül négy hónap elteltével mégis nyomozást kezdeményezett az ügyben. A változás okát a hatóságtól nem indokolták.Mint lapunk korábban megírta, az e-kereskedelmi robbanás, a Kínából érkező csomagok dömpingje indokolttá teheti a Waberer’s és a posta új csomaglogisztikai központjának fejlesztését, ugyanakkor a beruházás részletei homályosak. Miközben költségvetési források felhasználásáról van szó, mindkét szereplő titkolta a nyilvánosság elől a részleteket, mondvánA beruházás pontos költségei, technológiai beszerzései és a projekt megvalósításában résztvevő kivitelező partnerekre vonatkozó információk üzleti titkot képeznek. | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/20/tiborcz-istvan-rendorseg-nemzeti-nyomozo-iroda-waberers-magyar-posta-logisztika-beruhazas/ | https://web.archive.org/web/20250323082339/https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/20/tiborcz-istvan-rendorseg-nemzeti-nyomozo-iroda-waberers-magyar-posta-logisztika-beruhazas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomozast-inditott-a-rendorseg-tiborcz-istvan-oriasbiznisze-miatt | 24.hu | hungarian-news | 2025-03-20 13:01:18 | [
"Tiborcz István"
] | [
"Magyar Posta Zrt.",
"Waberer’s International Nyrt.",
"WPL-Log Zrt.",
"WSZL Automotív Kft."
] | [
"Ecser",
"Pest megye"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
62,739 | Varga Juditot és Trócsányi Lászlót is beidézi a bíróság a Völner-Schadl-ügyben | A volt tárcavezetőket a nyári ítélkezési szünet előtt tanúként idézhetik a bíróságra. | Tanúként hallgatja meg a Fővárosi Törvényszék Varga Judit és Trócsányi László volt igazságügyi minisztereket a Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és Schadl György volt végrehajtó kari elnök főszereplésével zajló korrupciós büntetőügyben - értesült a 24.hu.Információinkat Völner Pál védője is megerősítette, aki többször indítványozta a volt miniszterek meghallgatását. Papp Gábor elmondta, úgy tudja,még a nyári ítélkezési szünet előtt idézni fogják a bíróságra Vargát és Trócsányit.Korábban az ügyvéd úgy fogalmazott, szerinte megkerülhetetlen Varga tanúkénti kihallgatása, mert - mások mellett - arra kizárólag ő tud válaszolni, hogy a korábban az irányítása alatt álló tárcánál kit miért neveztek ki vagy váltottak le a posztjáról. Egyben a védő szerint Varga igazolni tudná Völner vallomásának állításait.A kegyelmi ügybe belebukott volt igazságügyi miniszter meghallgatása azért is érdekes lesz, mert volt férje, az azóta a Tisza Párt elnökévé vált Magyar Péter épp egy éve tette közzé azt a titokban rögzített hangfelvételt, amelyen volt felesége még miniszterként arról beszélt neki, hogy "Rogán Antalék kihúzatták magukat" a Völner-Schadl-ügy ügyészségi irataiból. Arról, hogy mi minden maradt ki a Völner-Schadl-ügy vádiratából a 24.hu több cikket is közölt, Rogán Antal miniszter, illetve kabinetfőnöke szerepére is kitérve.Az ügyben feljelentést is tett Magyar Péter, ami miatt a Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása indított nyomozást, és tanúként hallgatta ki Varga Juditot, az eljárást azonban még abban az évben megszüntették.Trócsányi László - aki Varga elődje volt az igazságügyi miniszteri székben - meghallgatása szintén tartogat izgalmakat, ugyanis, mint lapunk megírta, a volt tárcavezető neve is felbukkant Schadl György volt végrehajtó elnök bizalmasának naplójában. A 24.hu által megismert dokumentumok részletesen tartalmazzák a büntetőügy negyedrendű vádlottja, M. V. naplóbejegyzéseit, aki Schadl György sofőrjeként és személyi asszisztenseként dolgozott.Az egyik, 2021. november elején - vagyis Schadl letartóztatása előtt néhány nappal - rögzített bejegyzésében az áll:Gyurinak szólni, Trócsányi ügye hogy áll!Az nem világos, hogy pontosan milyen ügyről lehetett szó, és milyen kapcsolat volt a végrehajtók elnöke és az ekkor már két és fél éve nem igazságügyi miniszterként, hanem EP-képviselőként politizáló Trócsányi között. A volt miniszter a 24.hu megkeresésére akkor ugyan elismerte, hogy egyszer - állítása szerint szakkérdésben - egyeztetett Schadl Györggyel, de arról nem adott tájékoztatást, hogy vajon milyen ügye miatt lehetett ő érdekes Schadlék számára. Nem kizárt, hogy a bíróságon erről is kérdezik majd Trócsányit.A Schadl és Völner ellen szóló vád lényege szerint előbbi jogtalan előnyként rendszeresen pénzt - 2021 nyaráig legalább 83 millió forintot - adott át Völnernek, aki ezért a befolyását Schadl érdekeinek megfelelően gyakorolta. Az ügyészség szerint a végrehajtók elnöke hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri: önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy egészében visszakérte tőlük. Ezt hét végrehajtóból hat beismerte, őket már jogerősen is elítélték. A vádhatóság szerint Schadl több mint 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert a közbenjárására kinevezett végrehajtóktól.Schadlt és feleségét 2021. november 5-én fogták el a ferihegyi repülőtér parkolójához vezető úton. A rendőrök több millió forintot és két diplomata útlevelet foglaltak le tőlük. Később az eljárás során hatalmas vagyont foglaltak le a házaspárnál, aminek részbeni elrejtése miatt emeltek vádat Schadl felesége ellen is. | https://24.hu/belfold/2025/03/19/varga-judit-trocsanyi-laszlo-volt-igazsagugyi-miniszter-tanu-birosag-volner-pal-schadl-gyorgy-vegrehajto-korrupcio/ | https://web.archive.org/web/20250319181337/https://24.hu/belfold/2025/03/19/varga-judit-trocsanyi-laszlo-volt-igazsagugyi-miniszter-tanu-birosag-volner-pal-schadl-gyorgy-vegrehajto-korrupcio/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varga-juditot-es-trocsanyi-laszlot-is-beidezi-a-birosag-a-volner-schadl-ugyben | 24.hu | hungarian-news | 2025-03-19 14:58:03 | [
"Rogán Antal",
"Schadl György",
"Trócsányi László",
"Völner Pál"
] | [] | [] | [
"hivatali visszaélés",
"mulasztás"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
62,740 | Transparency International: továbbra is Mészáros Lőrinc a tenderbajnok | A felcsúti milliárdos cégei több mint 1090 milliárd forint értékben nyertek közbeszerzéseket 2021 és 2023 között. | A Transparency International (TI) Magyarország közleménye szerint a 2021-2023-as időszakra vonatkozóan 2680 - közbeszerzéseken nyertes - gazdasági társaság és 5574 végső tulajdonos adatait vizsgálták meg. A vizsgált vállalatok 15 418 eljárást nyertek el összesen 12,6 ezer milliárd forint értékben.A TI Magyarország Tenderbajnokok című friss elemzése szerint ismét Mészáros Lőrinc léphetett a dobogó tetejére, akinek 14 cége - együttesen - 1090 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket. Ez az összes vizsgált tender értékének 8,6 százalékát tette ki, ami továbbra is a piac jelentős koncentrációjáról árulkodik.Szintén jelentős, több száz milliárd forintos értékben nyertek el közbeszerzéseket a NER más kedvenc oligarchái is. A dobogó második helyén végző Kis-Szölgyémi Ferenc vállalkozásai - mindenekelőtt a B+N Referencia Zrt. - összesen 836 milliárd forintnyi megbízáshoz jutottak, zömében az állami egészségügyi létesítmények takarítására, üzemeltetésére, illetve karbantartására irányuló keretmegállapodások formájában. Az útépítésben taroló Szíjj László esetében is keretmegállapodások tették ki a hét érintett, általa tulajdonolt vállalaton keresztül elnyert, összesen 758 milliárd forint értékű eljárás zömét.Mindez arra is rávilágít a TI szerint, hogy a közbeszerzési rendszeren belül a keretmegállapodások értékének aránya jelentősen növekedett. Ez azért aggasztó, mert az ilyen eljárások hosszú évekre lezárhatják a versenyt, és sokszor nem biztosítják az átláthatóságot - írták.A szintén keretmegállapodásokkal hasító negyedik helyezett, Balásy Gyula cégei közel 336 milliárd forint értékben nyertek el tendereket szinte kizárólag a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól (NKOH). A másik oldalról nézve, az NKOH megbízásainak 74 százalékát nyerték el a Balásy-cégek a vizsgált három év alatt, lényegében monopolizálva a kommunikációs, a rendezvényszerzési és a szervezetfejlesztési állami megrendeléseket.Arra is kitértek, hogy a vizsgált időszakban 106 olyan esetet azonosítottak, ahol a közbeszerzéseken nyertes szereplők közhatalmi kapcsolatokkal is rendelkeztek. Az elemzésben a TI Magyarország több olyan példát is feltárt, amelyeknél a közbeszerzésen nyertes cégek tulajdonosai azoknál a szervezeteknél töltöttek be közhatalmi pozíciót, amelyek megrendelőként léptek fel az érintett tenderek során. Az összeférhetetlenség ténye részletesebb vizsgálat nélkül mégsem érhető mindig tetten, mivel a jogszabályok hiányosak és nem rendelkeznek egyértelműen ezen részletszabályokról - állapították meg.Emellett rendkívül aggályos szerintük, hogy a vizsgált tenderek összesített értékének 7,7 százalékát, összesen 980 milliárd forintot nyert el 32 olyan vállalkozás, amelyeknél a tulajdonosok legalább egyike magántőkealap volt. Ezekben az esetekben a vonatkozó szabályozás hiányossága miatt nem átlátható, hogy kik e vállalkozások valódi kedvezményezettjei - tették hozz. A javarészt kormányközeli tulajdonosok körére az alapokat kezelő cégeket birtokló személyekből következtethetünk. Súlyos problémát jelez továbbá szerintük, hogy e magántőkealapok - nemcsak a közbeszerzéseken, hanem állami tőkebefektetéseken keresztül - több száz milliárd forintnyi közpénzhez jutottak az elmúlt években.A Transparency International (TI) Magyarország Tenderbajnok projektjének célja, hogy a közbeszerzési piac rendszerszintű problémáit világítsa meg nyilvánosan elérhető információk alapján. További részletek, illusztrációk itt. | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/19/transparency-international-meszaros-lorinc-tenderbajnok/ | https://web.archive.org/web/20250319142625/https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/19/transparency-international-meszaros-lorinc-tenderbajnok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/transparency-international-tovabbra-is-meszaros-lorinc-a-tenderbajnok | 24.hu | hungarian-news | 2025-03-19 14:23:30 | [
"Balásy Gyula",
"Kis-Szölgyémi Ferenc",
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László"
] | [
"B+N Referencia Zrt.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
62,741 | Fedőnevük: Korda, Androméda, Jupiter - 800 milliárdos pénzosztás az Eximbankon keresztül | Nem csak a külpolitikai befolyásának növelésére fordít a magyar kormány eurómilliárdokat: 800 milliárd forintból négy cégnek jutott gigahitel. | A piacinál jóval olcsóbb hitelekkel segíti ki a magyar kormány Észak-Macedóniát és más balkáni államokat, de jutott a pénzből a Maldív-szigeteknek és Csádnak is. Amint megírtuk, ez nettó bukás, hiszen Magyarország drágábban jut forráshoz, mint amennyiért tovább adja a pénzt. Orbán Viktor szerint belefér, hogy a magyar adófizetők pénzéből konszolidálják más államok költségvetését, a Balkán stabilitása ugyanis nemzeti érdek, ez a biztonság ára - adott egyfajta magyarázatot a hitelezési gyakorlatra az év végi nemzetközi sajtótájékoztatóján a miniszterelnök.Annak ellenére, hogy tavaly durván elszállt a költségvetési hiány, a külföldi befolyásszerzésre, jobboldali kormányok megmentésére szolgáló kölcsönökből még a tervezettnél is többet helyeztek ki. Beszámoltunk róla, hogy az Eximbankon keresztül egyedi kormánydöntéssel nyújtható, államilag garantált hitelek plafonját év közben 1200 milliárd forintról a másfélszeresére, 1800 milliárdra emelték. A 2025-ös évre szóló költségvetési törvényben ugyanekkora a limit.Egy lapunk birtokába került kormányzati előterjesztésből az derül ki, hogy nemcsak baráti kormányok, hanem néhány magyar cég magánbefektetője is kapott az Eximbankon keresztül egyedi gigahiteleket.A kormány bankja összesen 2,1 milliárd euró, azaz több mint 800 milliárd forint kölcsönt folyósított tavaly júliusig négy cégnek, amihez 80 százalékos állami garancia társult.Ezen kívül további összesen 270 milliárd forint hitelt terveztek be három cégcsoportnak, illetve közelebbről meg nem nevezett "egyéb kifektetési" ügyletre.Korda-projekt - a legnagyobb üzlet a rendszerváltás ótaA legnagyobb tétel a nagy állami bevásárlóakciókat lebonyolító Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 911 millió eurós (359 milliárd forintos) Exim-hitelállománya. A kormány-előterjesztésben – gyaníthatóan az énekes Reptér című slágerére utalva – Korda-projekt fantázianéven futó ügylet a ferihegyi repülőtér visszavételéhez igénybe vett hitelt takarja, amivel a kormányfő régi álma valósult meg. Az Opten adatbázisából látszik is, hogy a Budapest Airport Zrt. „nagyanyjának”, az Airport Holding Tanácsadó Kft.-nek az üzletrészeire 920 millió euró erejéig az Eximbank jelzálogjogát jegyezték be. Ez kicsivel több, mint amit korábban a nyilvánosságra hozott adatok alapján becsültünk. (A magyar állam az Airport Holdingot vásárolta meg, ez a leányvállalatán, az Airport Hungary Tanácsadó Kft.-n keresztül tulajdonolja a Budapest Airport Zrt.-t.)Mint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter annak idején bejelentette, a reptér-üzemeltető vételára 3,1 milliárd euró volt, ezen felül át kellett vállalni 1,44 milliárd euró hitelt, és az összesen 4,54 milliárd euró 80 százaléka terheli a magyar államot. A többi a Budapest Airport Zrt. 20 százalékát megszerző üzlettársra, a francia Vincire jut. A magyar állam durván (az átvállalt hitellel együtt) 1400 milliárd forint terhet vállalt, és a vételár nagyjából egyharmad-egyharmad arányban az Eximbank-hitelből, költségvetési pénzből, illetve állami cégrészesedésekből származó bevételekből állt össze. Ami a hitelek átvállalását illeti, a Budapest Airport anyavállalatának, az Airport Hungary Kft.-nek az üzletrészeire jókora jelzálogot jegyeztek be: 2,5 milliárd eurót a Bayerische Landesbank javára, mely Németország egyik legnagyobb hitelezőjének számít. Ebbe bőven belefér az átvállalt 1,44 milliárd eurós kölcsön.A rendszerváltás óta a legnagyobb értékű tranzakciót a kormányzat nem egyszerűen stratégiai befektetésnek, hanem szuverenitási kérdésnek tekinti. Szakértők egy része ezzel együtt vitatja az államosítás értelmét, mert a visszavásárlás jelentősen megterheli az államkasszát, ráadásul a harmadik terminál építésének is eljött az ideje, és ebben a felállásban a korábbi magánbefektetők helyett a büdzsét terheli több száz milliárd forint további beruházás finanszírozása. A terminálépítés előkészítése decemberben meg is kezdődött, és a tervek szerint nyolc éven belül készül el.A kormányzat viszont továbbra is jó üzletnek tartja a repülőtér megszerzését. A Budapest Airport 2024-ben rekordot döntött, 17,6 millió utas fordult meg a ferihegyi reptéren, ami közel 20 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, de az utolsó békeévnek számító 2019-es csúcshoz képest is 8–8,5 százalékkal több. Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, egyben a Budapest Airport Zrt. elnöke január végén arról nyilatkozott, hogy a visszavásárláskor úgy kalkuláltak, a befektetés 16 és fél év alatt térül meg, a tavalyi eredmények alapján viszont már úgy véli, több bevételi elemet alulbecsültek, így a megtérülés „jelentősen lerövidülhet”.Elment a spanyol szuperexpresszA szuperexpresszeket fejlesztő és gyártó spanyol Talgo tervezett megvételéhez, a „Thomas-projekthez” is segédkezet nyújtott az Eximbank. A befektetésre a Ganz-MaVag Europe Zrt. aspirált, amelyben az állami befektetőcég, a Corvinus Zrt. és a Ganz-MaVag Holding Kft. a tulajdonos. Ez utóbbinak, a duó magánbefektetőjének folyósított 345 millió euró (mintegy 135 milliárd forint) hitelt az Eximbank, a hitelbiztosítéki nyilvántartás és az Opten adatbázisa alapján tavaly áprilisban. A Ganz-MaVag Holding Zrt. eredetileg Szalay-Bobrovniczky Kristóf érdekeltségében állt, de miután ő honvédelmi miniszterré avanzsált, a Mol-vezér Hernádi Zsolt közelében landolt.A 619 millió eurós gáláns magyar ajánlat a Talgo részvénytulajdonosainak tetszett, a spanyol közlekedési miniszter azonban jelezte, hogy mindent megtesz az ügylet megakadályozására. Végül a madridi kormány meg is vétózta az akciót arra hivatkozva, hogy az nemzetbiztonsági kockázatokkal járna. A spanyol sajtóban akkoriban az elutasítás okaként azt pendítették meg, hogy Orbán Viktort sejtik az ajánlat mögött, és úgy vélték, hogy a magyar konzorciumnak orosz kötődése is lehet.Augusztusban döntött a spanyol kormány a magyar ajánlat elutasításáról, és bár ez nem szerepelt az okok között, kisvártatva kipattant, hogy egy Orbán köreihez közel álló magyar bank 9,2 millió euró kölcsönt adott a szélsőjobboldali Vox pártnak. A Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltségébe tartozó MBH Bank az azóta az Orbán-féle Patrióta-frakcióhoz csatlakozó párt 2023-as választási kampányát segítette.Külső szemlélő annyit érzékelhetett, hogy a Corvinus Zrt.-nél tőkét csökkentettek, de a nemzetgazdasági tárca nem válaszolt kérdésünkre, hogy a tőkekivonás a Talgo-üggyel függött-e össze.Vodafone: bejön az inflációkövető árazásAz egykori állami műsorszóró, a 4iG csoportba betagozódott Antenna Hungária Zrt. 747 millió euróval (294 milliárd forint) szerepel a listán, ez a Vodafone Magyarország Zrt. megvásárlásához kapott, 80 százalék állami garanciával nyújtott hitelállományt jelenti. Az Antenna Hungária az állammal közösen vásárolta meg a ma már One néven futó mobilszolgáltató részvényeit. A rövid idő alatt ezermilliárd forintos óriássá puffasztott 4iG ezzel az akcióval nőtt fel a Magyar Telekom versenytársává a mobilpiacon. Az Antenna Hungária eredetileg 51 százalékot szerzett a Vodafone-ban, majd egy részvénycsere akció után 70,5 százalékra nőtt a tulajdonrésze, míg a magyar állam 30 százalék alá szorult.Az állam a tulajdonrészéhez képest azonban jóval nagyobb mértékben vett részt az ügylet finanszírozásában– erről itt írtunk részletesen.A 4iG csoport számára meghatározó volt az akvizíció, hiszen a Vodafone megszerzésével stabil bevételi forráshoz jutott. A Scope Rating hitelminősítő időről időre minősíti a cég adósságát, tekintve, hogy az egyik legnagyobb kedvezményezettje volt a Magyar Nemzeti Bank növekedési kötvényprogramjának. Az informatikai cég összesen mintegy 490 milliárd forint rendkívül kedvezményes kamatozású kötvény kibocsátásával jutott forráshoz. Az elemzők rendre megjegyzik, hogy túl ambiciózusnak tartják a 4iG terjeszkedését, az akvizíciók ütemét, jelentős a csoport adósságállománya, a másik serpenyőben ugyanakkor komoly a bevételtermelő potenciál. A mobilszolgáltatók számára lehetőség van ugyanis automatikus díjkorrekcióra, magyarán arra, hogy inflációkövető tarifaemelést alkalmazzanak.Dunaferr: felszámolásból felszámolásbaA még 2023-ban felszámolásba dőlt ISD Dunaferr Zrt. eszközeit megvásárló indiai gyökerű befektető magyarországi cége, a Liberty Steel Central Europe Kft. 100 millió euró (csaknem 40 milliárd forint) hitelt kapott az Eximbanktól, hogy életben tartsa a dunaújvárosi acélgyártást.Egyelőre nem úgy fest, hogy az eddig bedobott összesen 70 milliárd forint állami segítséggel sikerült volna feltámasztani a vasművet. A Dunaferr eszközeit működtető két Liberty-cég, a Dunarolling, illetve Duna Furnace Kft. tavaly novemberben ugyancsak fizetésképtelenné vált.Arra a kérdésre, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium kérte-e a hitel visszafizetését, illetve mennyi esélyt lát a 100 millió euró visszafizetésére tekintettel arra, hogy a Liberty mindkét leányvállalata felszámolásba dőlt, a tárca nem válaszolt. A kölcsönt eredetileg 2026. februári lejárattal nyújtotta a kormány bankja. A hivatalos felszámolási közleményekből annyi derül ki, hogy mind a Dunarolling, mind a Duna Furnace megkapta a bíróság jóváhagyását, hogy gazdasági tevékenységét folytassa a felszámolás alatt.Eximbank: minden üzleti- és banktitokAz Eximbank Zrt. elzárkózott attól, hogy válaszoljon az egyes cégeknek nyújtott vagy tervezett hitelekkel kapcsolatos kérdéseinkre. A marketing és kommunikációs igazgatósága ezt azzal indokolta, hogya kért információk a hatályos jogszabályok szerint üzleti- és banktitoknak minősülnek, ezért azok kiadására nincs lehetőségünk.„Ügyfeleink adatainak védelmét kiemelten fontosnak tartjuk, ezért sem konkrét ügyletekről, sem azokkal kapcsolatos részletekről nem áll módunkban tájékoztatást adni” – tették hozzá, mint ha nem állami forrásról lenne szó.Androméda: ködbe vesző milliárdokA már említett kormány-előterjesztésben a folyamatban lévő, tervezett vagy már leszerződött, de még kormánydöntésre váró céges hitelek között két ügylettel is felbukkant a Duna Aszfalt Zrt. neve. Az „Androméda”, illetve „Jupiter” nevű projektekről azonban hiába érdeklődtünk a piacvezető építőipari vállalatnál, a Szíjj László topmilliárdos tulajdonában álló, az építőipari bezuhanás ellenére rekordprofitot elkönyvelt cég nem reagált megkeresésünkre.Ugyancsak szerepelt a listán a közép-kelet-európai régió 16 országában érdekelt autókereskedő, az Autowallis Nyrt. neve, de kérdésünkre, hogy kaptak-e az Eximbanktól hitelt, és ha igen, mire, csak annyit válaszoltak, hogy ezt üzleti titok miatt nem kommentálják. Tőzsdei vállalatként a jogszabályok szerint megkövetelt információkat a hivatalos közzétételi oldalakon közzé teszik – tették hozzá. Nemleges választ kaptunk ugyanakkor a Wingtől, amely a közép-európai ingatlanpiac egyik vezető ingatlanfejlesztő és -befektető vállalatcsoportjának számít, Magyarország mellett Németország, Lengyelország ingatlanpiacain is meghatározó. Kérdésünkre, hogy teljesült-e a kormányelőterjesztésben szereplő több mint 100 millió eurós kölcsönügylet, és ha igen, mi valósult meg a hitelből, azt a választ kaptuk, hogy az Eximbank nem nyújtott hitelt a Wingholding Zrt.-nek.A tervezett ügyletek közül három kapcsolódott a 4iG csoporthoz, Elkán Péter a cég kommunikációs vezetője azonban azt közölte, hogya szindikált akvizíciós hitelen túl közvetlen formában egyetlen, a 4iG Nyrt. konszolidációs körébe tartozó vállalatnak sincs kölcsönszerződése az Eximbankkal.A szindikált hitel a Vodafone Magyarország Zrt. felvásárlásának finanszírozásához nyújtott kölcsön, amiben az Eximbank közvetítőként vett részt a 4iG és több nagy kereskedelmi bank – például a JP Morgan – között, melyek úgynevezett szindikált hitel formájában részt vettek a tranzakció finanszírozásában. A hitel akkori árfolyamon 292,5 milliárd forint volt. Ezen túl a 4iG Csoport más hatályos hitelszerződéssel nem rendelkezik az Eximbanknál – közölte Elkán.A Vodafone-on kívül az említett tavalyi kormány-előterjesztésben a tervezett akciók között szerepel a Spacecom projekt, valamint a gazdasági tevékenységet nem folytató, bevételt nem termelő DTMS Kft. eladásához nyújtott hitel, illetve egy balkáni távközlési szolgáltató, a HT Eronet Bosnia is. Elkán Péter a válaszadást arra hivatkozva utasította vissza a konkrét ügyekben, hogy banktitokról van szó, az információk egy része elavult, a lapunk birtokába jutott információk pedig alkalmasak a 4iG csoport gazdasági érdekeinek súlyos megsértésére, amennyiben azok harmadik fél számára hozzáférhetővé válnak, jelentős vagyoni hátrányt okozhatnak cégcsoportnak. | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/18/eximbank-ferihegyi-repuloter-hitel-talgo-vodafone-nagy-marton/ | https://web.archive.org/web/20250322230447/https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/18/eximbank-ferihegyi-repuloter-hitel-talgo-vodafone-nagy-marton/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fedonevuk-korda-andromeda-jupiter-800-milliardos-penzosztas-az-eximbankon-keresztul | 24.hu | hungarian-news | 2025-03-18 05:55:34 | [
"Hernádi Zsolt",
"Jászai Gellért",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Szíjj László"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Airport Holding Tanácsadó Kft.",
"Airport Hungary Tanácsadó Kft.",
"Antenna Hungária Zrt.",
"Autowallis Nyrt.",
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Duna Furnace Kft.",
"Ganz-MaVag Europe Zrt.",
"Ganz-Mavag Holding Kft.",
"ISD Dunaferr Zrt.",
"Liberty Steel Central Europe Kft.",
"LIBERTY Steel Hungary",
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt.",
"MBH Bank Nyrt.",
"Vodafone Magyarország Távközlési Zrt."
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"klientúra",
"tiltott állami támogatás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
62,742 | 3,2 milliárdért árulják a kisvárdai csigagyárat, ahol 2,6 milliárdot csaltak el a közpénzből | Nem titkolta, hogy nincs elég saját forrása, mégis töltötték a projektbe a közpénzt. | Amilyen érthetetlenül kezdődött a beruházás, olyan különös eredménnyel zárult a napokban a bíróságon a Bourgogne Gastronomie Kft., azaz a kisvárdai csigafeldolgozó története. A költségvetési csalás megtörtént, a büdzsét bizonyítottan 2,6 milliárd forint kár érte, az ítélet azonban messze nem az ebben a kategóriában kiszabható legsúlyosabb büntetés - az egyik vádlottat felmentették, a másik pedig felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszta az esetet.Mindig is kiemelten kezelték a Kisvárdán épült csigafeldolgozót, jellemző, hogy 2019-ben még a Fidesz helyi erős embere, Seszták Miklós egykori miniszter adta át a Bourgogne Gastronomie Kft. új üzemét. Arra azonban nem volt magyarázat, hogy miért forszírozták az óriásberuházást a Magyarországon nagy hagyományokkal nem rendelkező csigafeldolgozó üzletágban. Ráadásul úgy, hogy az eredetileg 20 millió euróra (6,3 milliárd forintra) tervezett projekt zömét állami támogatásból finanszírozták, a magánbefektető jóval kisebb részt vállalt a kockázatból. A projekt simán kapott 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, és a tetejébe - korábbi információk szerint - mintegy 5 milliárd forint kölcsönt a kormány pénzintézetétől, az Eximbanktól.A magánbefektető a projekt finanszírozásának 26,3 százalékát vállalta, ám a szükséges 1,9 milliárd forintnyi önerővel – ami a hitel- és a támogatási szerződések feltétele volt – a kft. ténylegesen nem rendelkezett, derül ki az immár jogerős bírósági ítéletből.Kamu műveletekkel „papírozták le” a nem létező saját forrást, a módszerekről itt közöltünk részleteket. A Bourgogne Gastronomie Kft. fő tulajdonosa az Imofi S.R.W.S Kft., amely ugyancsak felszámolásba dőlt sőt, már be is fejeződött az eljárás: tavaly decemberben elrendelték a törlését a cégjegyzékből. A francia gyökerű cégről és a Zalaszentgróton megtelepedett tulajdonosáról ebben a cikkben írtunk.A felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtott vádlott azzal védekezett: nem titkolta el, hogy forráshiánnyal küzd. A helyzet javítása érdekében és a magyar viszonyok ismertének hiánya miatt pénzügyi tanácsadók útmutatásai szerint eljárva jutott hitelhez, támogatáshoz, valamint valótlan önerőhöz. A csalásban segítő tanácsadókról, a támogatást, illetve hitelt nyújtó állami szervezetek közreműködőiről, döntéshozóiról azonban nincs hír.A bírósági ítélet szerint a csigagyárosok sem a kölcsönök lehívására és igénybevételére, sem az állami támogatásra nem voltak jogosultak, mégis megkapták a forrásokat. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő korábban közérdekű adatigényléssel tudakolta a közpénzégetés körülményeit, onnan tudjuk, hogy a külügyi tárca 2021. március 22-én felmondta a céggel kötött támogatási szerződést, és kérte a 2,5 milliárd forint és járulékai visszafizetését.Azóta már az is ismert, hogya kft. a minisztérium felszólítására a támogatást és a kamatait nem fizette vissza, ezzel a vádlottak közel 2,6 milliárd forint kárt okoztak a központi költségvetésnek, és a bíróság a kft.-vel szemben ilyen összegű vagyonelkobzásról intézkedett.A Bourgogne Gastronomie Kft. vagyonát februárban hirdette meg a felszámoló, és ezekben a napokban lehet licitálni a kisvárdai üzemre, valamint a speciális csigafeldolgozó berendezésekre. A cég 2022 júliusa óta áll felszámolás alatt, az eljárást a stratégiai szempontból kiemelt eseteket kezelő, állami tulajdonú Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. menedzseli. A meghirdetett vagyontárgyakra jelzálogjog van bejegyezve a külügyi tárca és az Eximbank javára, hiszen ezek szolgáltak a támogatási szerződés, illetve a hitel fedezeteként.A felszámolás során eddig nem sok minden kelt el: a cég zalaszentgróti telephelyén lévő ingatlanokat hatodik nekifutásra tudták eladni, az eredetileg 404 millió forintos kikiáltási ár durván negyedéért, 105,6 millióért vitték el. A kisvárdai komplexumból pedig cikkünk megjelenéséig még nem sikerült pénzt csinálni. A felszámoló először 2023 szeptemberében bocsátotta árverésre az eszközöket, összesen 5,2 milliárd forintos becsértéken.A 35 ezer négyzetméteres ipari ingatlant első körben 2,3 milliárd forintért,a tésztavonalat 1,87 milliárd forintért hirdette meg,a csigavonal berendezéseit pedig 1,058 milliárd forintra lőtte be.Vevő azonban eddig nem akadt, bár a felszámoló többször is nekifutott az értékesítésnek, és közben megkezdődött a kikiáltási ár csökkentése.A februárban megjelent legújabb felhívásból az látszik, hogy a kisvárdai ingatlant már csak a feléért, 1,15 milliárdért hirdetik, vagyis több mint egymilliárdot engedtek az árból.Ugyancsak 50 százalékot engedtek a csigavonal becsértékéből, már 529 millió forint minimáláron elvihető, a tésztavonalnál pedig 20 százalék az engedmény, 1,486 milliárd forintról indulhat a licit.A csigabizniszhez óriási befektetést hajtottak végre – a befektetett eszközök értéke a könyvekben 8,3 milliárd forint volt az utolsó, 2021 márciusában zárult mérlegbeszámoló szerint. A cég által hátrahagyott kötelezettségek ennél is nagyobbak voltak: 10,5 milliárd forintot tettek ki 2021-ben. A felszámolási hirdetményekből szerényebb számok olvashatók ki. Ha minden elkelne a legutóbb megadott kikiáltási áron, akkor mintegy 3,2 milliárd forint jönne be a liciten. Ez akár fedezhetné is a külügyi tárca által visszakért támogatási összeget, ám a Bourgogne Gastronomie Kft.-vel szemben fennálló összesen több mint 10 milliárdos kötelezettségtől messze elmaradna. Úgy fest tehát, hogya rövid úton bedőlt projekt felszámolásából csak a belepumpált közpénz kisebb részének visszaszerzésére van esély. | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/14/kisvardai-csigagyar-koltsegvetesi-csalas-felfuggesztett-borton-felszamolas-eximbank/ | https://web.archive.org/web/20250319102544/https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/14/kisvardai-csigagyar-koltsegvetesi-csalas-felfuggesztett-borton-felszamolas-eximbank/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/32-milliardert-aruljak-a-kisvardai-csigagyarat-ahol-26-milliardot-csaltak-el-a-kozpenzbol | 24.hu | hungarian-news | 2025-03-14 09:53:37 | [
"Seszták Miklós",
"Szijjártó Péter"
] | [
"Bourgogne Gastronomie Kft.",
"Imofi S.R.W.S Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt."
] | [
"Kisvárda",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
62,743 | Kabátokkal takarta a polgármester a házkutatás után hátrahagyott rendőrségi zárpecsétet | A jegyző pedig azt állította a képviselőknek, hogy a rendőrség rendelt el szigorú titoktartást az akció körül, és felelősségre vonhatóvá válik, aki nyilvánosságra hozza az ügyet. | A rendőrség december 4-én szállt ki Besenyszögre, hogy az önkormányzat cégénél rajtaütésszerű vizsgálatot hajtson végre. A lefoglalt iratok nagy részét azonban nem vitték el a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei kisváros polgármesteri hivatalából, hanem egy használaton kívüli irodában helyezték el. A helyiség bejáratára vörös, lepecsételt zárszalagot helyeztek.Balogh Zoltán, a független, de a Fidesszel kiváló munkakapcsolatot ápoló polgármester a december 12-i testületi ülésen nem tett említést az egy héttel korábban zajlott házkutatásról, és a februári ülés előtt is igyekezett eltüntetni a képviselők elől a nyomokat. A testület egyik tagja legalábbis a 24.hu-nak azt mondta, a februári ülés előtt képviselőtársával véletlenül bukkantak rá az eltakart rendőrségi pecsétre. A kabátokat akasztották a tanácsteremmel egy szinten lévő iroda elé állított fogasokra, amikor észrevették a sok ruha mögött a rendőrségi jelzést. Szabó Tibor közölte, le is fényképezték a pecsétet, ám hivatalos információkat ezután sem kaptak a vizsgálatról. A pénzügyi bizottságot vezető Szabó néhány nap múlva levélben kért tájékoztatást a decemberi eseményekről, és kérte azt is, hogy az ügyben tegyenek közzé hirdetményt a város honlapján, hogy elejét vegyék a találgatásoknak.A képviselő levelére a település jegyzője válaszolt.elles Mária közölte:a rendőr-főkapitányság kifejezett rendelkezése, hogy (…) az eljárás tényéről, tartalmáról az önkormányzat másnak nem adhat tájékoztatást, köteles biztosítani, hogy mindezek titokban maradjanak.A jegyző szerint az önkormányzat eddig garantálta is, hogy az épület tetőterébe, ahol a lezárt iroda és a tanácsterem is található, a képviselőkön és a bizottsági tagokon kívül ne léphessen be más, amivel jelentősen sikerült szűkíteni az „érdeklődők” körét. Ám a jegyző szerint „külső forrásból” megtudták, hogy két képviselő fényképet készített a pecsétről.Tájékoztatom, hogy a felvételek és az információk jogtalan nyilvánosságra hozatala esetén tudjuk, hogy kik vonhatóak felelősségre.A jegyzői fenyegetés ellenére a rendőrség nem zárkózott el az információk kiadásától, amikor rákérdeztünk az intézkedés okára. A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Rendőr-főkapitányság közlése szerint a nyomozók az egyik besenyszögi cég központjában tartottak házkutatást. Az ügyben hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folyik eljárás.Balogh polgármester nem reagált a 24.hu megkeresésére. Tőle azt kérdeztük, hogy miért takarták el a lezárt iroda ajtaján található pecsétet, valamint azt: igaz-e, hogy a rendőrség emberei a Bes-Ász Besenyszögi Általános Szolgáltató Kft. irataira voltak kíváncsiak, ahogy ezt a képviselők állítják?Az önkormányzati tulajdonban lévő céggel, amelynek székhelye a városházával közös, már régóta problémák vannak. A Magyar Narancs 2022-es cikke szerint Balogh ötlete nyomán egy szúrópontot, vagyis egy kisebb vágóhidat hoztak létre a településen, a megvalósításhoz az addig lényegében tevékenységet nem is végző Bes-Ász Kft.-t használták fel. A céggel sikeresen pályázott a település, meg is nyerték a pénzt, csakhogy ezután kiderült, hogy sem megfelelő mennyiségű sertés, sem szükséges mértékű kereslet nincs a városban, ezért a Bes-Ász folyamatosan az önkormányzat segítségére szorult. A lap szerint a szúrópont rezsijét az önkormányzat fizette, és még egy kisteherautót is vettek a hús szállítására önkormányzati pénzből. Tetézte a szabálytalanságokat, hogy a kft. vezetője az önkormányzatnál volt bejelentve közalkalmazotti státuszban, pedig ezt tiltja a törvény.A korábbi testületi jegyzőkönyvek tanúsága szerint a város három év alatt több tízmillió forintot bukott a beruházással, ám az önkormányzat továbbra is állta a számlát, holott ez is szabálytalan, hiszen a cég működtetése nem alaptevékenysége az önkormányzatnak. Sőt, a működtetés már-már veszélyeztette az alaptevékenységet.A cég 2023-as beszámolója szerint a tulajdonos túl soknak találta a felhalmozott hiányt, ezért 2022 végén megszüntette a veszteséges tevékenységet. A társaság azóta kizárólag a napelempark működtetésével foglalkozott, így a 30 milliós forgalom után 9,6 milliós nyereséget könyvelhetett el, bár ez helyi forrásaink szerint az önkormányzati támogatások miatt nem tükrözi a cég valós pénzügyi helyzetét. A Bes-Ász által kezelt telepen két hektáron 4320 napelemet telepítettek, de hasonló méretű napelemparkkal rendelkezik a polgármester is. A Balogh és felesége által tulajdonolt Szögi-Solar Kft. az elmúlt években rendszeresen 11–12 milliós hasznot termelt 26–27 millió forint nettó árbevétel mellett.Tavaly tavasszal egyébként, nem sokkal az önkormányzati választás előtt a kormányzat által is felkarolt energetikai fórumot is rendeztek a településen. A fórum után Pócs János és Kállai Mária fideszes országgyűlési képviselő, valamint az időközben pozícióját vesztő szolnoki fideszes polgármester, Szalay Ferenc tartott sajtótájékoztatót az energiaszuverenitásról.Balogh Zoltán 1998 óta tölti be függetlenként a polgármesteri posztot, de a tavalyi önkormányzati választáson a Fidesz támogatásával indult, és a kormánypártéhoz nagyon hasonló megjelenésű szórólapokkal kampányolt. A szavazatokért a szintén függetlenként induló Szabó Tiborral kellett megmérkőznie, és 54,6-42,2 arányban győzött. Volt egy harmadik induló is, de ő mindössze 3 százalékot szerzett. | https://24.hu/belfold/2025/03/14/besenyszog-balogh-zoltan-hazkutatas-rendorsegi-pecset-kabatokkal-takarta-polgarmester/ | https://web.archive.org/web/20250314122920/https://24.hu/belfold/2025/03/14/besenyszog-balogh-zoltan-hazkutatas-rendorsegi-pecset-kabatokkal-takarta-polgarmester/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kabatokkal-takarta-a-polgarmester-a-hazkutatas-utan-hatrahagyott-rendorsegi-zarpecsetet | 24.hu | hungarian-news | 2025-03-14 08:00:17 | [
"Balogh Zoltán"
] | [
"Bes-Ász Besenyszögi Általános Szolgáltató Kft.",
"Bes-Ász Kft.",
"Szögi-Solar Kft."
] | [
"Besenyszög",
"Jász-Nagykun-Szolnok megye"
] | [
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
62,744 | Húszezer forintért akart szavazatokat vásárolni a polgármesterjelölt | Felfüggesztett szabadságvesztést kértek rá. | Választás rendje elleni bűncselekmény miatt emelt vádat a Baranya Vármegyei Főügyészség egy baranyai polgármesterjelölt ellen, aki a gyanú szerint pénzt fizetett, hogy rá szavazzanak a 2024-es önkormányzati választásokon.A főügyészség közleménye szerint az ügy egyik vádlottja az egyik Baranya vármegyei településen indult polgármesterjelöltként a tavaly júniusi önkormányzati választásokon, és a szavazás előtt fejenként húszezer forintot kínált az általa felkeresett választóknak szavazatukért cserébe. Egy család öt tagjának összesen százezer forintot ajánlott fel, viszont ők az ígért anyagi juttatást visszautasították, ahogy több más megkeresett választó is.Egy férfi azonban - az ügy másik vádlottja - a választásokon a jelöltre adta le szavazatát, majd a szavazólapot lefényképezte, és bemutatta neki, ezzel bizonyítva, hogy eleget tett a kérésnek. A polgármesterjelölt ezután át is adta a választónak az ígért húszezer forintot. A polgármesterjelöltet tizennégyrendbeli, az arra jogosultat a választásban anyagi juttatással befolyásolni törekvéssel elkövetett választás rendje elleni bűncselekmény bűntettével, a másik férfit anyagi juttatás elfogadásával elkövetett választás rendje elleni bűncselekmény bűntettével vádolja az ügyészség. A polgármesterjelölt vádlottal szemben felfüggesztett szabadságvesztés, a juttatást elfogadó férfival szemben próbára bocsátás az ügyészi indítvány. | https://24.hu/belfold/2025/03/14/huszezer-forintert-akart-szavazatokat-vasarolni-a-polgarmesterjelolt/ | https://web.archive.org/web/20250317124542/https://24.hu/belfold/2025/03/14/huszezer-forintert-akart-szavazatokat-vasarolni-a-polgarmesterjelolt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/huszezer-forintert-akart-szavazatokat-vasarolni-a-polgarmesterjelolt | 24.hu | hungarian-news | 2025-03-14 06:24:52 | [] | [] | [] | [
"választások - népszavazás",
"juttatás"
] | [] |
62,745 | Nem árulják el, mennyibe kerül az adófizetőknek Orbán Viktor kedvenc lapjának fenntartása | Lepasszolta az érdemi választ a honvédelmi államtitkár. | Tóth Bertalan (MSZP) írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek arról, mennyibe kerül a magyar adófizetőknek a Nemzeti Sport fenntartása. Felidézte: a napilap megvásárlását korábban az értékmegőrzés mellett közszolgálati feladatokkal indokolták, de a vételárat nem hozták nyilvánosságra. Az Átlátszó oknyomozó portál két évnyi pereskedés után jutott hozzá a szerződéshez, amely szerint csak a lap megvásárlására csaknem 3,5 milliárd forintnyi közpénzt költöttek.A megvásárlás előtt feltételezhetően körültekintő módon jártak el és felmérték, hogy mennyibe kerül majd az újság kiadásának fenntartása.Tóth Bertalan ezért Nagy Mártontól azt kérdezte:Milyen közszolgálati feladatok tették szükségessé, hogy közel 3,5 milliárd forintot költsenek a Nemzeti Sport megvásárlására?Mennyibe fog kerülni a magyar adófizetőknek, azaz hány forintnyi közpénzt emészt fel majd évente a lap fenntartása?A gazdasági miniszter helyett illetékességből - Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter megbízásából - Vargha Tamás államtitkár nem árulta el, mennyi közpénzt költenek el a lap fenntartására.A kormány nemzeti érdeknek tartja a lap kiadásátFőnökéhez hasonlóan azt írta, hogy a több mint 120 éves Nemzeti Sporta világ egyik legnagyobb hagyományú sportlapja és hazánk egyik legrégebbi márkája, ami olyan nemzeti kulturális értéket képvisel, amelynek nyomtatott formában való fennmaradása is érdekünk. A kiadói jogok megvásárlása lehetőséget adott arra, hogy az erőfeszítéseinknek köszönhetően megújuló és egyre több világsikert elérő magyar sporteredmények hírét széles médiacsatornákon eljuttassuk minél több sportkedvelő magyar emberhez. Ez pedig összhangban van azzal a célkitűzésünkkel is, hogy Magyarország sportnemzetből sportoló nemzetté váljon. | https://24.hu/belfold/2025/03/13/nem-aruljak-el-mennyibe-kerul-az-adofizetoknek-orban-viktor-kedvenc-lapjanak-fenntartasa/ | https://web.archive.org/web/20250313104148/https://24.hu/belfold/2025/03/13/nem-aruljak-el-mennyibe-kerul-az-adofizetoknek-orban-viktor-kedvenc-lapjanak-fenntartasa/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-aruljak-el-mennyibe-kerul-az-adofizetoknek-orban-viktor-kedvenc-lapjanak-fenntartasa | 24.hu | hungarian-news | 2025-03-13 11:19:06 | [
"Nagy Márton",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Vargha Tamás"
] | [
"N.S. Média és Vagyonkezelő Kft."
] | [] | [
"média",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
62,746 | Józsefváros bepereli a lakást kibelező fideszes képviselőt | Az ajtófélfákat is elvivő kormánypárti politikusnak 1,8 milliós a fizetése. | Hétfőn mutatta be a józsefvárosi önkormányzat, hogy milyen állapotban van az az önkormányzati lakás, amiből Kecskeméti László fideszes képviselő és a családja éveken át tartó huzavona után végül kiköltözött idén januárban. A lakásból nemcsak az ajtókat, hanem az ajtófélfákat, a konnektorokat, a kapcsolókat és a konyhaszekrényt is elvitték. "A képviselő úr biztos azért vitte el ezeket a dolgokat, mert azt hitte, hogy az övé. De ez nem így van. Amikor Kecskeméti úr ide beköltözött, akkor teljes mértékben beköltözhető állapotban volt, és ezt így is kellett volna visszaadnia" - mondta Sátly Balázs momentumos alpolgármester, majd felszólította Kecskemétit, hogy vigye vissza a felsorolt tárgyakat, különben jogi útra terelik az ügyet.Minderre Kecskeméti László válaszvideóban bizonygatja, hogy jogosan vitte magával a konyhabútort az önkormányzati lakásból.Sátly Balázs kedden a Facebookon jelentette be, hogy beperelik Kecskeméti Lászlót, aki jogtalanul lakott egy önkormányzati ingatlanban, majd az ajtókat és a konnektorokat is elvitte onnan.Kecskeméti felelni fog azért, hogy még az ajtófélfákat, a villanykapcsolókat, de még a konnektorokat is magával vitte. Kecskeméti László folytatja méltatlan, kisstílű viselkedését és foggal-körömmel ragaszkodik a konnektorokhoz és a WC-ajtóhoz. Hiába magyarázkodik 1,8 milliós fizetéssel az önkormányzat lakását évekig jogtalanul bitorló, lakáskibelező fideszes képviselő, ennek a bohóckodásnak vége. Utasítottam a JGK-t (Józsefvárosi Gazdasági Központ - a szerk.), hogy indítson pert a közvagyon megvédése érdekében. | https://24.hu/belfold/2025/03/11/jozsefvaros-per-lakasbontas-fidesz-kecskemeti-laszlo/ | https://web.archive.org/web/20250322102612/https://24.hu/belfold/2025/03/11/jozsefvaros-per-lakasbontas-fidesz-kecskemeti-laszlo/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jozsefvaros-bepereli-a-lakast-kibelezo-fideszes-kepviselot | 24.hu | hungarian-news | 2025-03-11 15:09:00 | [
"Kecskeméti László"
] | [] | [
"Bp. VIII. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"önkormányzat"
] | [] |
62,747 | MNB-ügy: megremegett a kezük, aztán egy nap alatt meggondolták magukat, és belementek mindenbe | A kecskeméti egyetemet fenntartó alapítvány 2021-ben 127,5 milliárd forintot adott kölcsön az MNB-alapítvány cégének, amit az azóta sem tudott visszafizetni. A tranzakció egy pontján behúzta volna a kéziféket a felügyelőbizottság, aminek a kecskeméti polgármester is a tagja, majd hirtelen megváltoztatták döntésüket. | Valami történt 2021. augusztus 9. és 10. között az MNB környékén.Azok a napok amúgy is mozgalmasak voltak, a jegybank augusztus 4-énmutatta bea páncéltermében őrzött 7500 darab aranyrúdját. Augusztus 8-án91 éves korában meghalt idősebb Matolcsy György, a Pannónia Filmstúdió egyik alapítója, a jegybankelnök édesapja. Másnap délbenjelent meg a Magyar Nemzetbenifjabb Matolcsy György véleménycikke, amelyben egy új és erős pénzügyi válság eljövetelét vetítette előre.Ezekkel párhuzamosan azonban egy másik történet is zajlott Matolcsyék körében. A kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJAE) 2021 júniusában5 milliárd forintért vásárolt tízéves futamidejű kötvényeketaz MNB-hez tartozó PADME Alapítvány Optima Befektetési Zrt. nevű cégétől. Ezzel a döntéssel és annak utóhatásával részletesen foglalkozottaz Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése, most ennek alapján mutatjuk be ezt a furcsa befektetést.A tranzakció számos összeférhetetlenségi kérdést felvet, első körben azt, hogy az erről szóló döntés idején ugyanaz a Csizmadia Norbert volt a PADME kuratóriumi elnöke, aki az NJAE kuratóriumát is vezette. A két szervezet azonban más szálakon is összefonódik, az egyik legfontosabb ezek közül, hogy az NJAE felügyelőbizottságában ott ült Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérének felesége.Ez az ötmilliárdos kötvényjegyzés az ÁSZnemrég kijött jelentése szerintaz egyetemi alapítványnak előnytelen volt, ráadásul Csizmadia kettős szerepével az alapítvány saját összeférhetetlenségi előírásait sem tartotta be. Ezt azzal oldották fel, hogy a kuratórium az összeférhetetlenségi szabályt a kötvényvásárlás után egy hónappal, július 20-án hatályon kívül helyezte.Ekkoriban már szó volt róla, hogy az első, ötmilliárdos tétel után egy jóval nagyobb összegért is vásároljanak ugyanabból a vállalati kötvényből. Ez a döntés persze egyáltalán nem volt magától értetődő, hiszen az egyetemi alapítvány a közel 150 milliárdos vagyonát a magyar államtól kapta, hivatalosan infrastruktúra-fejlesztésre és egyéb fejlesztésekre.Az ÁSZ jelentése szerint a döntéshozóknak eszük ágában sem volt a 150 milliárdos vagyont fejlesztésekre költeni, és ehelyett majdnem a teljes összeget be akarták fektetni.A kötvényjegyzéshez azonban nemcsak az alapítványi kuratórium, de az annak munkáját ellenőrző felügyelőbizottság hozzájárulására is szükség volt. Az öt tagból álló kuratóriumban két MNB-s vezető, egy egyetemi tanár és két fideszes politikus volt. Az utóbbi kettő Gaál József kecskeméti alpolgármester és Lezsák Sándor kiskunfélegyházi fideszes országgyűlési képviselő.Érdekesebb azonban a háromfős felügyelőbizottság összetétele. Ebben Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester mellett Bíró Attila, a Knorr-Bremse ügyvezető igazgatója és Szabó József, a Fornetti valamikori ügyvezetője képviseltették magukat. A polgármester tagsága a kormánypártoknak annyira fontos volt, hogy 2021 áprilisában a később Lex Szemereyné nevet kapó törvénymódosítóvalúgy írták át az önkormányzati törvényt, hogy kivették belőle a polgármesterek és egyetemi alapítványi vezetők összeférhetetlenségéről szóló részt. Szemereyné ennek köszönhetően mindkét pozícióját megtarthatta, ésmeg is tartotta.Az első, ötmilliárdos kötvényvásárlás júniusban még csont nélkül átment a kuratóriumon és a felügyelőbizottságon is. A kuratórium ezután helyezte hatályon kívül az összeférhetetlenségi szabályokat, majd döntött egy második, 22,5 milliárdos kötvényvásárlásról. Ebben a csomagban az elsőhöz hasonlóan szintén kizárólag az Optima 2031-es lejáratú kötvényei szerepeltek.Ekkor azonban váratlan fordulat történt. A polgármesterből és a két cégvezetőből álló felügyelőbizottság augusztus 4-i ülésén nem támogatta a 22,5 milliárdos kötvényvásárlást.Határozatuk szerint a kötvényjegyzésről szóló tárgyalás "szükségszerű, okszerű, de jelenleg még nem időszerű". Arról, hogy miért nem tartották időszerűnek az üzletet, az ÁSZ jelentése nem közöl részleteket.Bíró Attila, a felügyelőbizottság elnöke öt nappal később, augusztus 9-én tájékoztatta a kuratóriumot a döntésükről. Hogy itt mi hangzott el, szintén nem tudjuk, Bíró azonban másnap, augusztus 10-én új, elektronikus döntéshozatalt kezdeményezett a kötvényjegyzésről. Ebben a körben a felügyelőbizottság már az előterjesztés elfogadását javasolta a kuratóriumnak. Az augusztus 9. és 10. között eltelt napon tehát valakik meggyőzték a felügyelőbizottságot, hogy mégis időszerű a kötvényvásárlás, ami így nem sokkal később megtörténhetett.A felügyelőbizottság kétségeit a jelek szerint sikerült végleg eloszlatni. Októberben ugyanis már nem emeltek kifogást az ellen, hogy az alapítvány vagyonából újabb 100 milliárd forintért vegyenek az Optima kötvényeiből.Az alapítvány ezzel a vagyona több mint 80 százalékát koncentrálta egyetlen típusú befektetésbe, ami egységesen évi 2,5 százalékos kamatot ígért, cserébe azonban elvileg bármikor visszaváltható lett volna. Mint később kiderült, valójában nem volt bármikor visszaváltható, sőt, a befektetett pénz is veszélybe került.Az Optima ugyanis szinte a teljes pénzt a lengyel GTC SA ingatlanpiaci vállalat részvényeibe fektette, amelyek azóta évről évre egyre kevesebbet érnek. Ez a cégingatlanok vásárlásával és kiadásával foglalkozik(nem túl sikeresen), amelyeket értelemszerűen nem lehet 8 napon belül kiüríteni és eladni, ha az egyetemi alapítvány esetleg visszakérné a pénzét.A 22,5 milliárd forintos kötvényt leghamarabb fél év után, 2022 februárjában lehetett volna visszaváltani. Az alapítvány ekkor készíttetett is egy független szakértői véleményt, amely felhívta rá a figyelmüket, hogy a teljesen kockázatmentes intézményi állampapírok majdnem kétszer akkora, 4,48-4,95 százalékos éves kamatot fizetnek, mint az Optima részvényei (2,5 százalék). A szakértő azt írta:"Az alapítvány számára célszerű lehet elkészíteni egy diverzifikált befektetési portfoliót. Ehhez nem nélkülözhető egy portfolióépítési stratégia kidolgozása és elfogadása, illetve a kötvények esetleges visszaváltása kapcsán a konverzió több lépésben történő megtervezése, mely mindig a várható hosszútávú piaci tendenciák értékelésére épül."A független szakértő tehát azt javasolta, hogy az egyetlen befektetés megtartása helyett kezdjenek el egy több befektetésből álló portfóliót építeni, és annak egyik lehetséges elemeként felhozta az Optima-kötvényeknél kisebb kockázattal járó, viszont azoknál akkor magasabb hozamot biztosító intézményi állampapírokat. A szakértői véleményt 2022. március 21-én a közös ülésen tárgyalta az egyetem kuratóriuma és felügyelőbizottsága, a diverzifikációról szóló javaslatot azonban elutasították, és az összes Optima-kötvény megtartásáról döntöttek.2022 őszén az alapítvány ismét megrendelt egy független szakértői véleményt, amely megint az Optima-kötvények egy részének eladását javasolta. A november 7-én kelt dokumentum szerint"az elmúlt évben jelentősen emelkedő tőkepiaci hozamkörnyezet eredményeképpen a meglévő kötvénybefektetések tartása felülvizsgálandó, mivel a jelenlegi piaci feltételek mellett ezt jócskán meghaladó hozam akár kockázatmentes állampapírokba történő befektetéssel is elérhető."A kuratórium következő ülését november 18-án tartották, Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök azonban ekkor nem terjesztette elő a szakértői véleményt. Erről csak a következő, 2023. január 19-i ülésükön tárgyaltak, amikor döntöttek az alapítvány és az egyetem ötéves likviditási tervének előkészítéséről és az Optimával folytatott tárgyalások megkezdéséről.A kötvények visszaváltását azonban a következő időszakban sem kezdeményezték, egy 2023 szeptemberi kuratóriumi jegyzőkönyv szerint minden más megoldást vizsgáltak, csak a visszaváltást nem.A felügyelőbizottság ehelyett azt javasolta, hogy"az alapítvány kötvénybefektetése pénzügyi biztonságának megállapíthatósága érdekében kérje be a GTC-ről a szokásos tőzsdei riportokat".Ez arra utal, hogy ekkor már tisztában voltak vele, hogy a korábban kockázatmentesnek tekintett kötvénybefektetés igazából nem kockázatmentes.Csizmadia Norbert ugyanekkor ki is mondta, hogy"...a hónapok óta zajló tárgyalásokon a kibocsátó azt kérte, hogy kerüljön ki a visszaváltási opció a módosított megállapodásból, mivel az a gyakorlatban nagyon nehezen érvényesíthető veszteség nélkül.... hiszen mindannyian tudjuk, hogy ingatlanokban van a forrás és ezek bevétele garantálja a kamat kifizethetőségét."Vagyis az Optima, ami azért adta olyan alacsony kamattal a kötvényeket, mert azokat elvileg bármikor vissza lehetett volna váltani, beismerte, hogy nem tudja bármikor visszaváltani őket.Ez végül 2024 januárjában vált mindenki előtt nyilvánvalóvá, amikor az egyetemi alapítvány kuratóriuma kezdeményezte a kötvények visszaváltását, azonban a szerződésben szereplő 8 és 90 napos határidő helyett egy évet adott az Optimának a visszafizetésre. Az Optima viszont nem tudta készpénzben (vagyis banki átutalással) visszafizetni a kötvényeket, ezért ajánlatokat kezdett tenni, hogy más eszközökben rendezze a tartozását. A korábbi ajánlatokat nem ismerjük, a legutóbbi, 2025. február 25-it azonban igen.A 444-en már ismertetett verzió szerintaz Optima vállalta volna:a lengyel tőzsdén jegyzett GTC 20 százalékos részesedésének átadását körülbelül 80 milliárd forint értékben;a kecskeméti egyetemi kampusz második ütemének befejezését és átadását 35 milliárd forint értékben;6,65 milliárd forint kifizetését idén május 15-ig;és 12 milliárd forint kifizetését 2026. május 15-ig.Vagyis az ajánlat értelmében a kecskeméti egyetem alapítványa a kölcsönadott 127,5 milliárd forint helyett több épületet, egy kis aprópénzt és lengyel részvényeket kapott volna vissza. Ez utóbbiakkal viszont az a baj, hogy a GTC részvényei az elmúlt években folyamatosan vesztettek értékükből, vagyis benne van, hogy a jövőben még kevesebbet érnek majd.Az ÁSZ jelentésében azt javasolta Csizmadia Norbert alapítványi elnöknek, hogy a részvények és az épületek elfogadása helyett gondoskodjon a kölcsönadott pénz és a kamatok bankszámlára történő visszafizetéséről. Azt is javasolták, hogy a pénzt az állam eredeti szándékának megfelelően az egyetemi infrastruktúra és az egyetem fejlesztésére költsék.Az alapítvány az ÁSZ-nak küldött észrevételeiben arra hivatkozik, hogy valójában ezt teszik, csak az infrastruktúrát nem az egyetemi vagyonból építenék fel, hanem inkább annak kamataiból bérelnék. Azt is írják, hogy az ingatlanfejlesztéssel és -üzemeltetéssel foglalkozó GTC 20 százalékos részesedése egyáltalán nem lenne rossz üzlet egy olyan helyzetben, amikorTudásváros néven éppen több százmilliárdos ingatlanfejlesztésre készülnek.Azt az ellentmondást persze nem sikerült feloldaniuk, hogy az Optimával elvileg azért szerződtek relatív alacsony, 2,5 százalékkal kamatozó kötvények vásárlásáról, mert ez a befektetés a szerződés szerint teljesen likvid volt, vagyis bármikor vissza lehetett volna váltani. A valóságban azonban egész végig pontosan tudták, hogy a befektetés nem likvid, és ezt később el is ismerték. Az Állami Számvevőszék szerint a kötvények megvásárlásával nem tettek eleget a felelős gazdálkodás szabályainak, amirőlitt írtunk bővebben.A NJEAa Direkt36 ügyet bemutató cikkérereagálva azt írta: az ÁSZ megállapításaival ellentétben"nincs kár, szabálytalanság sem történt".Szerintük az sem igaz, hogy az alapítvány nem kapja vissza a pénzét, mert"a visszaváltással kapcsolatban konstruktív tárgyalások folynak a felek között, amelynek eredményeként megállapodás várható".A múlt csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményükben azt írták:"A Neumann János Egyetemért Alapítvány nem fogadja el az Állami Számvevőszék elmarasztaló jelentését, annak tartalmával nem ért egyet. (...) Az alapítvány továbbra is nyitott a szakmai párbeszédre, és mindent megtesz annak érdekében, hogy tevékenységét a legmagasabb szintű átláthatóság jellemezze."A kötvényvásárlással kapcsolatban megkerestük az alapítvány titkárságát, Csizmadia Norbertet, Szemereyné Pataki Klaudiát és Bíró Attilát, amennyiben valahonnan érdemi választ kapunk, beszámolunk róla. | https://telex.hu/gazdasag/2025/03/30/mnb-alapitvany-padme-neumann-janos-egyetem-kecskemet-kuratorium-optima-kotveny-asz | https://web.archive.org/web/20250330085504/https://telex.hu/gazdasag/2025/03/30/mnb-alapitvany-padme-neumann-janos-egyetem-kecskemet-kuratorium-optima-kotveny-asz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mnb-ugy-megremegett-a-kezuk-aztan-egy-nap-alatt-meggondoltak-magukat-es-belementek-mindenbe | Telex | hungarian-news | 2025-03-30 06:58:00 | [
"Csizmadia Norbert",
"Matolcsy György",
"Szemereyné Pataki Klaudia"
] | [
"Neumann János Egyetemért Alapítvány",
"Optima Befektetési Zrt.",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kecskemét"
] | [
"összeférhetetlenség",
"rokonok",
"gazdálkodás",
"bankok - pénzintézetek",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
62,748 | Így lett aranyifjú Matolcsy György fia | Az MNB botrányával a volt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám is reflektorfénybe került. | A napokban jelentették be, hogy az Állami Számvevőszék több bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tett az MNB-hez köthető alapítványok gazdálkodásával kapcsolatban: az 500 milliárdos vagyonból 150-200 milliárd eltűnt. Az évek során a volt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám, valamint családja barátai jelentős vagyonra tettek szert. De ki is pontosan Matolcsy Ádám, és milyen üzleti tevékenységek fűződnek a nevéhez?Az Állami Számvevőszék feljelentést tett az MNB-hez köthető alapítványok gazdálkodásával kapcsolatbanMatolcsy Ádám a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanult közgazdaságtant, majd beszállt a bútorgyártásbaTöbb Porschéja van, Dubajban luxusvillát bérelt, köre New York legdrágább lakását vette megMatolcsy Ádám 1986-ban született, és 2004 és 2007 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán tanult közgazdaságtant, bár diplomát nem szerzett. Alapszakos végzettségét az Egyesült Királyságban bejegyzett Open University távoktatási programján keresztül szerezte meg. Első felesége Matolcsy Tímea, egy kozmetikus volt, válásuk után pedig feleségül vette Meloche Nicole-t, egykori influenszert, aki létrehozta a Yeliah Investments nevű céget. Ez azonban nem folytat aktív üzleti tevékenységet. Meloche Nicole leginkább luxusmárkák viselésével és közösségi médiás megjelenéseivel hívja fel magára a figyelmet, csak a Hermés táskája 8 millió forintba került 3 éve.Matolcsy 2015 óta birtokolja az ország egyik legrégebbi bútorgyártó manufaktúráját, a veszprémi Balaton Bútor Kft-t. A cég jelentős uniós támogatásokat kapott és sikeresen szerepelt a hazai közbeszerzéseken, többek között a Testnevelési Egyetem, az Országos Bírósági Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában lévő Postapalota számára is szállított bútorokat. A vállalat a nemzetközi piacokon is terjeszkedik: 2021-ben közel 50%-os részesedést szerzett az olasz prémium dizájnbútorgyártó Riva 1920-ban. Matolcsy a Balaton Bútort a Növekedési Hitelbanktól kapott hitelből vásárolta meg, egy korábban informatikai cégként működő, majd szépségipari bútorok gyártására áttérő vállalkozásán, a Glamorous Kft.-n keresztül.Matolcsy Ádám vagyonát hivatalosan a Magyar Stratégia Zrt.-n keresztül kezeli, amelynek egyetlen működő üzeme a veszprémi Balaton Bútor Kft. A vállalat 2021-ben rekordévet zárt, amikor közel 3,7 milliárd forintos árbevétel mellett 155 millió forint adózott nyereséget termelt. 2022-re Matolcsy Ádám vagyona már százmilliárdos nagyságrendre rúgott.Fényűző életAz évek során több információ is napvilágra került Matolcsy Ádám fényűző életmódjáról.A jegybankelnök fiáról korábban kiderült, hogy négy darab Porsche 911 Targája van, melyek összértéke 60-70 millió forintra becsülhető, és együttesen több mint 1200 lóerős teljesítménnyel bírnak.A 24.hu 2021-es tényfeltáró riportja egy frissen felújított, kilencszemélyes Bombardier gyártmányú magánrepülőgépre hívta fel a figyelmet, amely a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren tűnt fel. Az üzemeltető cég olyan konstrukcióval dolgozik, amely lehetővé teszi, hogy a gépek valódi tulajdonosai ne legyenek közvetlenül beazonosíthatók. A lap információi szerint a magyar piacon újnak számító repülőgépet Matolcsy Ádám és baráti köre több alkalommal is igénybe vette.Néhány évvel ezelőtt Matolcsy Ádám maga is elismerte, hogy korábban abban az 1,3 milliárd forint értékű svábhegyi villában lakott, amelyet a Magyar Nemzeti Bank alapítványa, a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány vásárolt meg még 2015-ben.A Direkt36 tavaly ősszel írt arról, hogy az ifjabb Matolcsy Dubajban egyéves bérleti szerződést kötött egy 3,5 milliárd forint értékű, 5 szobás, kétszintes luxusvillára, amelynek a bérleti díja egy évre 56 millió forintnak megfelelő dirham volt. Szintén a lap értesült arról, hogy Matolcsy köre Manhattanben 14 milliárd forintért vette meg New York egyik legdrágább lakását. | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/matolcsy-adam-vagyona/gdbj1m1 | https://web.archive.org/web/20250328185917/https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/matolcsy-adam-vagyona/gdbj1m1 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-lett-aranyifju-matolcsy-gyorgy-fia | Blikk | hungarian-news | 2025-03-28 18:06:42 | [
"Matolcsy Ádám"
] | [
"Balaton Bútor Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Pallas Athéné Alapítványok"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás",
"EU",
"bankok - pénzintézetek",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
62,749 | Bűnösnek találta Le Pent a bíróság a pártfinanszírozási ügyben, az elnökjelöltsége múlhat az ügyön | A bíróság szerint a Nemzeti Tömörülés elnöke felelős abban, hogy a párt törvénytelenül használta fel az Európai Parlamentből kapott pénzt. Az azonban az ítélet későbbi részéből derül ki, hogy már az elsőfokú ítélet alapján eltiltják-e a közügyektől. | Bűnösnek találta a francia bíróság Marine Le Pent,akit már az elsőfokú ítélet kihirdetésekor azonnali hatállyal öt évre eltiltottak a közügyektől, egy a jelenlegi helyzet szerint nem indulhat a 2027-ben esedékes franciaországi elnökválasztáson sem – írta a France24. A hétfői ítélet szerint a francia politikus és nyolc társa felelős abban, hogy pártja, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) visszaélt az EU-ból érkező forrásokkal. A bíróság kimondta, hogy nem személyes céljaikra, hanem a párt működésére fordították a pénzeket, ám ezt törvénytelenül tették.Bár az ítélet nem jogerős, a bíróság háromfős testülete úgy döntött, hogy a közügyektől való eltultás már most érvénybe lép Marine Le Pennel szemben, így egyelőre nem indulhat a 2027-ben esedékes francia elnökválasztáson sem. (Bár a következmény nem végleges, hiszen csaknem két év van a választásokig, elméletben egy jogerős felmentő ítélet újra megnyithatja az utat előtte.) Úgy kell tehát másodfokon fellebbeznie, hogy eközben nem vehet részt a párt vezetésében és nem jelenhet meg a nyilvánosság előtt. Le Pen már háromszor indult Franciaország elnöki posztjáért, legutóbb a második fordulóba is bejutott, ahol 42 százalékot szerzett Emmanuel Macron 58 százalékával szemben.Orbán Viktor máris posztolt az X-en, kiállva a Nemzeti Tömörülés elnöke mellett: „Je suise Marine” – írta a magyar kormányfő, aki így lényegében előbb kommentálta az ítéletet, mint maga a francia politikus.Az ítélet szerint az RN 2005 és 2017 között 40 fiktív szerződéssel, „több mint 4,6 millió eurós” európai parlamenti juttatást használt fel nemzeti pártcélokra, noha ezeket a forrásokat csak az uniós képviselő-testületi feladatai finanszírozására fordíthatta volna.Az ügynek több érintettje van, Le Penre az ügyészség a közügyektől való eltiltás mellett 300 ezer eurós (kb. 120,7 millió forintos) bírság, börtönbüntetés kiszabását kérte. Az ítéletet delután egyre ovasta fel a bíróság, de Le Pen az ítélet teljes felolvasása előtt elhagyta a tárgyalótermet és pártja központjába ment.A jelenlegi helyzetben Le Pen – aki már háromszor indult Franciaország elnöki posztjáért, és legutóbb a második fordulóban 41,8 százalékot szerzett az 58,2 százalékkal győztes Emmanuel Macronnal szemben – nem indulhatna a 2027-es elnökválasztáson.A kis pártoknak csábító az EU-s forrásAz Európai Parlament – a tagállami törvényhozásokhoz hasonlóan – képviselőinek jelentős forrásokat biztosít arra, hogy asszisztenseket, tanácsadókat alkalmazzanak. Ez az összeg 2024-ben már csaknem havi 30 ezer euróra rúg. A működési támogatást azonban tilos a képviselő pártjának tevékenységeire átfolyatni, még akkor is, ha számos kisebb párt működéséhez a gyakorlatban nagy segítséget jelentenek ezek a támogatások.A probléma, amibe a vád szerint Le Penék szaladtak, viszonylag gyakori a szélsőjobboldali pártoknál. A nemzeti parlamenti választásokhoz képest első körben általában jobban teljesítenek az EP-ben, mert jellemzően elkötelezett a szavazóbázisuk, miközben a részvétel kisebb szokott lenni. Az így bekerülő pártoknak ugródeszka lehet az EP, és a források előteremtésében, szervezetépítésben csábító lehet az asszisztensekre, gyakornokokra, irodai költségekre félretett keret – már ha egyáltalán kiismerik magukat a szabályokon.A kémügye mellett a volt jobbikos Kovács Béla ellen költségvetési csalás miatt is nyomoztak, a bíróság pedig a Magyar Nemzet 2020-as cikke szerint megállapította, hogy a brüsszeli munkát nem végezték el, annak pedig csak legfeljebb jelképes nyomát találta a bíróság, hogy máshol dolgoznak.A vád szerint a Nemzeti Tömörülés valódi munkát nem végző, lényegében fiktív pozíciók után szedett be pénzeket az EU-tól és használta fel a párt javára. Az RN mostani elnöke, Jordan Bardella is így kezdte politikai pályafutását, de ő nem szerepel a vádlottak között, ami az ügy hatásánál is fontossá válhat.Az RN ifjú titánjának elnökjelöltsége előtt nyithat utatHa Le Pen nem indulhat, akkor az ügy gyakorlatilag a fiatal politikus előtt nyithatja meg az utat az elnökjelöltség felé. Bardella már a tavalyi előrehozott választáson miniszterelnök-jelölt volt, de eddig elnöknek – ami a francia prezidenciális rendszerben a legfontosabb pozíció – Le Pen indult.A Nemzeti Tömörülés a tavalyi parlamenti választáson az első fordulóban az élen végzett, a másodikban a visszalépések miatt azonban végül visszaszorult. Ebben a szociáldemokrata-szélsőbaloldali összefogás és a Macron mögötti liberális-centrista egyezkedés játszott kulcsszerepet, nem az, hogy Bardella eléggé népszerű-e, ráadásul a mostani bírósági ítélet akár politikai hasznot is hajthat a pártnak.Az elítélő ítélet ugyanis belesimulhat abba a Fidesz által is hangoztatott narratívába, hogy a radikális politikusokat adminisztratív eszközökkel és az Orbán Viktor által a tavalyi budapesti EU-csúcson is emlegetett „bírósági aktivizmussal” próbálják kiszorítani a politikából, mint a Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes elleni olasz ügy.A Nemzeti Tömörülés és a Liga is a Fidesz-KDNP aktív részvétele mellett tető alá hozott Patrióták Európáért (PfE) pártcsaládhoz tartozik, amelynek az európai parlamenti frakcióját szintén Bardella vezeti. Tavaly decemberben a PfE első kihelyezett ülésén Budapesten járt, néhány napja Izraelbe látogatott többek között Gál Kingával, a PfE első alelnökével. (A látogatás jelentőségét növelte, hogy Le Pen apja, az idén meghalt Jean-Marie Le Pen a Nemzeti Tömörülés elődjét, a Nemzeti Frontot vezetve történelmi részletkérdésnek nevezte a holokausztot.)Orbán Viktornak régóta jó a kapcsolata Le Pennel, de a PfE frakcióján keresztül a fideszes EP-képviselők szorosabb kapcsolatban vannak Bardellával, mint Le Pennel. Így ha Le Pen helyett neki kell indulnia az elnökségért, akkor vele is van már a Fidesznek kiépített kapcsolata.A Le Figaro szerint a választók 42 százaléka Marine Le Pent akarja látni az elnökválasztás egyik résztvevőjeként. Ez nagyjából egybeesik azzal az eredménnyel, amelyet Le Pen 2022-ben elért Macronnal szemben, aki 58 százalékkal győzött. Figyelmeztető jel volt azonban az első forduló eredménye, ahol Macron csak 27 százalékot szerzett Le Pen 23 százalékával szemben. | https://telex.hu/kulfold/2025/03/31/franciaorszag-marine-le-pen-per-itelet | https://web.archive.org/web/20250331092222/https://telex.hu/kulfold/2025/03/31/franciaorszag-marine-le-pen-per-itelet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bunosnek-talalta-le-pent-a-birosag-a-partfinanszirozasi-ugyben-az-elnokjeloltsege-mulhat-az-ugyon | Telex | eu-news | 2025-03-31 11:19:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Franciaország"
] | [
"pártfinanszírozás",
"sikkasztás",
"EU"
] | [] |
62,750 | Matolcsy György reagált az Indexnek az alapítvány-ügyre, keményen nekiment az ÁSZ elnökének | Matolcsy György reagált az Indexnek az alapítvány-ügyre, keményen nekiment az ÁSZ elnökének - A volt jegybankelnök szerint az alapítványi vagyon értéke meghaladja az 500 milliárd forintot. | Az Állami Számvevőszék a közelmúltban adott ki jelentést a jegybanki alapítványokról. A jelentést követően az Állami Számvevőszék közölte, a jegybank ügyeiben feljelentést tett az ügyészségen, a Magyar Nemzeti Bank alapítványa, a PADME átvilágítását követően. Az ÁSZ szerint az egykor 266 milliárd forintos tőkével induló alapítvány vizsgálata után vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja vetődött fel. A számvevőszék azt írta, hogy a vagyonkezelést, a befektetéseket egy lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő, közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok és magántőkealapok által alkotott cég- és befektetési struktúrán (Optima-csoport) keresztül hajtotta végre."Iratellenes, tényeket nélkülöző ÁSZ-jelentés"Matolcsy György kérdésünkre elmondta, hogy alaposan áttanulmányozta az ÁSZ mindhárom jelentését, és úgy látja, azokban olyan megállapítások szerepelnek, amelyek iratellenesek és egyáltalán nem felelnek meg a tényeknek.Mint mondta, az is kiderült ezeket a tanulmányokat nézve, hogy az Optima Befektetési Zrt. és a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADMA) is érdemben válaszolt az ÁSZ valamennyi megállapítására.Valami miatt azonban mégsem vették figyelembe ezeket, sőt az ÁSZ elnöke (Windisch László - a szerk.) szándékosan olyan értékelést is nekem tulajdonított az Alapítvány és az Optima-csoport vagyoni helyzetéről, amit én sosem mondtam, nem is mondhattam- mondta Matolcsy György, aki szerint "az is felfoghatatlan hiba az ÁSZ elnökétől, ahogy a károkozás szóval dobálózik."Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az alapítványi vagyon mégis jelentősen növekedett-e, ahogy arra is, hogy a lengyelországi befektetésével nagyot bukó GTC Holding Zrt. értéke mekkorára tehető. Matolcsy György szerint "érthetetlen szakmaiatlanságra" vall, hogy a nemzetközi sztenderdek helyett az ÁSZ az értéket véleménye szerint kizárólag a tőzsdei árfolyamokkal látja igazoltnak. A volt jegybankelnök úgy véli, a számvevőszék figyelmen kívül hagyja, hogy itt óriási mértékű ingatlanvagyonról van szó.A portfólió tíz országban diverzifikált, irodai és kereskedelmi ingatlanokat, vendéglátóipari létesítményeket és lakóingatlan projekteket tartalmaz. A tőzsdei árfolyamok a piaci érték valóban fontos indikátorai, de nem az egyedüliek- tette hozzá az MNB korábbi elnöke, aki szerint számos tényezőt nem kezelnek, így például a társaság valós pénztermelő képességét, a pénzügyi tartalékait, valamint az eladósodottságát sem. Mint mondta, az ingatlan profilú tőzsdei cégek értékét az egyedi eszközeik alapján is lehet értékelni, ezért használják a szakmában az EPRA NTA módszertant (egy vállalatcsoport egy részvényre jutó nettó eszközérték alapú értékelése - a szerk.), amely ingatlanportfólió valós piaci értékét veszi figyelembe, nem pedig a rövid távú tőzsdei árfolyam-ingadozásokat.Ezért elfogadhatatlannak tartom, hogy az ÁSZ csaknem kétéves vizsgálódása alatt ilyen durva szakmai hibákat kövessen el, melyek nem pusztán etikátlanok és módszertanilag megalapozatlanok, hanem súlyosan sértik a tényalapú párbeszéd alapelveit, így aláássák a jelentésben foglalt összes állítás hitelességét, valamint végső soron az Állami Számvevőszék vezetőjének alkalmasságát- fogalmazott Matolcsy György."Az alapítványi vagyon teljes mértékben megvan"A jelentésben idéznek is a volt jegybankelnöktől, mely szerint "külső segítség nélkül a PADME/Optima-csoport helyzetének megnyugtató rendezésére jelenleg nincs lehetőség." Matolcsy György ezzel kapcsolatban kijelentette, nem tudja, hogy az ÁSZ elnöke miért tulajdonítja neki az idézetet, mivel állítása szerint ilyet sohasem mondott, és nem is mondhatott. "Már ez az egy rész is alapvetően aláássa az ÁSZ elnökének hitelességét" - jegyezte meg. Az Index azon kérdésére, hogy mekkora lehet most az Alapítvány vagyona, a korábbi jegybankelnök azt mondta:Az adatokból egyértelműen látszik, hogy az alapítványi vagyon teljes mértékben megvan, sőt az értéke meghaladja az 500 milliárd forintot.Matolcsy György a Neumann János Egyetem, valamint a PADME Alapítvány együttműködésére vonatkozó kérdésünkre is kitért. Mint felidézte, az MNB még 2014-ben döntött úgy, hogy kiemelt feladatának tekinti a hazai pénzügyi kultúra fejlesztését, azt ezt megalapozó közgazdasági, társadalmi gondolkodás előmozdítását, továbbá az ehhez kapcsolódó intézményrendszer és infrastruktúra javítását. Hozzátette, ennek keretében a jegybank több tucat egyetemmel lépett partnerségre több száz oktatási- és kutatási programon keresztül, és több ezer diákot támogatott.Elmondása szerint az MNB ezen a programon keresztül, valamint az alapítványok is több milliárd forintnak megfelelő összeggel járultak hozzá a Neumann János Egyetem fejlesztéséhez is, így az oktatási intézmény és az Alapítvány között évtizedes kapcsolat van.Az Index azon kérdésére, hogy fennáll-e a hűtlen kezelés gyanúja a Neumann Egyetem vonatkozásában, Matolcsy György úgy reagált:Minden információ szerint megvan az alapítványi vagyon, sőt jelentősen emelkedett is, így a Neumann Egyetem befeketéseivel kapcsolatos ÁSZ-álláspont sem védhető.Matolcsy György arra a felvetésre is reagált, hogy mostanság az alapítványi vagyont gyakran az MNB hatalmas negatív tőkéjével szokták szembeállítani. A volt jegybankelnök ezzel kapcsolatban úgy gondolja, hogy "az MNB vesztesége nem magyar sajátosság", példaként az Európai Központi Bank, az amerikai Fed és a svájci jegybank elmúlt években produkált veszteségét hozta fel. A magyar jegybank vesztesége álláspontja szerint részben a monetáris politika következménye, ami szerinte a koronavírus-járvány miatti válság rendkívül gyors kezelését, az árfolyamválság kialakulását, valamint az egész világot érintő, jelentős mértékű infláció letörését okozta.Én azt látom, hogy a jegybank vesztesége a 2023-as év után mérséklődött, a negatív saját tőke pedig nem akadályozta a működést. A cseh jegybank például évtizedekig működött negatív tőkével- fogalmazott Matolcsy György.Az "aranykorként" lezajló 12 évAz Index egyúttal arra is kíváncsi volt, hogy Matolcsy György mit gondol saját, 12 éves jegybankelnöki tevékenységéről, valamint a Magyar Nemzeti Bank eredményeiről. Ezzel kapcsolatban kijelentette, bízik abban, hogy a gazdaságtörténet majd elismeri, hogy 2013 és 2019 között az MNB a kormánnyal együttMegjegyezte, hogy 2020 után a kormány és az MNB közti együttműködés meggyengülése lassította a reformok megvalósítását, valamint csökkentette a gazdasági növekedés ütemtervét, ám szerinte "a jegybank mindent megtett annak érdekében, hogy a törvényi mandátumának megfelelően végezze a munkáját."Matolcsy György azon véleményének is hangot adott, hogy a 2013 és 2025 közötti időszakban a Magyar Nemzeti Bank jelentős mérföldköveket ért el, amelyek hozzájárultak Magyarország pénzügyi stabilitásának és gazdasági növekedésének erősítéséhez.A Növekedési Hitelprogram, a Növekedési Kötvényprogram, az önfinanszírozási program, a devizahitelek forintosítása, vagy az aranytartalék harmincszorosára emelése stabilitást és nemzetközi bizalmat biztosított. A 2020 után bekövetkező koronavírus-járvány gazdasági hatásait, a 2022-es forintválságot, valamint a geopolitikai feszültségek miatt kialakult gazdasági hatásokat is sikeresen kezeltük- jelentette ki a volt jegybankelnök, aki mindezek mellett úgy gondolja, ebben a 12 éves ciklusban zajlott le "a Magyar Nemzeti Bank és az ország második aranykora, amelyből erőt lehet meríteni a jövőre nézve".Folynak a vizsgálatokAz Index korábban arról számolt be, hogy a Magyar Nemzeti Bank új vezetése "minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő" vizsgálatot jelentett be a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és az Optima Zrt. működésével kapcsolatban. Varga Mihály jegybankelnök az Állami Számvevőszéket is tájékoztatta a fejleményekről, amelynek feladata a közpénzekkel, a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzése. Az ÁSZ már korábban is vizsgálta az ügyet, azonban Varga Mihály megérkezésével ez felgyorsulni látszik, mivel egy mindenre kiterjedő vizsgálatot rendelt el az MNB új vezetője.A Varga Mihály jegybankelnök által frissen kinevezett új kuratóriumi és cégvezetők egyik "fontos feladata" az, hogy "minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő vizsgálatot folytassanak" a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és az Optima Zrt. működésének feltárására.A számvevőszék fent már idézett jelentése szerint ebből sok milliárd forint Matolcsy György fiának környezetéhez, Matolcsy Ádám baráti társaságához került. Azóta már hűtlen kezelés miatt nyomoz az ORFK. Azóta az is napvilágot látott, hogy Matolcsy Ádám Kovács Petra álnéven irányította az ügyleteket és a több száz milliárd forint - több mint 500 milliárd, amelyből 400 milliárd közpénz - kiszervezését.A rendőrség az üggyel kapcsolatban a nyomozás érdekére hivatkozva nem adott bővebb tájékoztatást. Az ügyészség pedig megerősítette, hogy a jegybank gazdálkodásáról lefolytatott számvevőszék-vizsgálat megállapításai alapján indult nyomozás, amely "felderítési szakaszban van".(Borítókép: Matolcsy György 2024. szeptember 5-én. | https://index.hu/gazdasag/2025/03/31/matolcsy-gyorgy-mnb-alapitvanyok-koltsegvetes-allami-szamvevoszek | https://web.archive.org/web/20250331061129/https://index.hu/gazdasag/2025/03/31/matolcsy-gyorgy-mnb-alapitvanyok-koltsegvetes-allami-szamvevoszek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gazdasag-matolcsy-gyorgy-reagalt-az-indexnek-az-alapitvany-ugyre-kemenyen-nekiment-az-asz-elnokenek | Index | hungarian-news | 2025-03-31 08:00:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György"
] | [
"GTC Holding Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Neumann János Egyetem",
"Optima Befektetési Zrt.",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"gazdálkodás",
"ÁSZ-ellenőrzés",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
62,751 | Lehallgatta a titkosszolgálat a világbajnok szegedi kenust: több éves fegyházbüntetés várhat rá | Lehallgatta a titkosszolgálat a világbajnok szegedi kenust: több éves fegyházbüntetés várhat rá - Az egykori sportoló által létrehozott bűnszervezet néhány év alatt 271 millió forint áfát csalt el. | "A NAV csupán egy szendvicsért jött és egy egész svédasztalt talált" - foglalta össze az Indexnek a - még 2020-ban kezdődött - Joób-ügyet egy, az esetet jól ismerő személy. Elmondása szerint az adóhatóság revizorai csupán egy rutinellenőrzést tartottak a világbajnok kenus érdekeltségébe tartozó Műsorkalauz Kft. egyik alvállalkozójánál, amikor gyanút fogtak.A sportolóból politikussá avanzsált Joób Márton számára véget ért egy tündérmese.184 nap a Csillag börtönben: koncepciós pert emleget a volt politikusDerült égből villámcsapásként ért mindenkit, amikor 2020 júliusában a Nemzeti Védelmi Szolgálat kommandósai megjelentek a szegedi önkormányzati képviselő Lövölde utcai házánál, és - családja szeme láttára - őrizetbe vették a politikust. Joób Márton több társával együtt összesen 184 napig volt előzetes letartóztatásban.A közösségi médiában jól futottak az olyan posztok, amelyek a nagycsalád mindennapjairól és ügyes-bajos dolgairól szóltak. A sajtót teljesen ámulatba ejtette a 11 gyerekes család. Marci úgy gondolta, hogy érinthetetlen és védettsége van- mesélte egy másik ismerőse, aki szerint Joób valamiféle "lokális celebbé" építette fel magát.Végül az ügyészség 2022 elején vádat emelt az influenszer-politikus ellen "különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények" címén.A közösségi médiában a politikus rajongótábora nem hitte el a történteket: sokan úgy gondolták, hogy az ártatlanul meghurcolt férfit rehabilitálják, mert végül az igazság győzedelmeskedik. A zűrzavart csak fokozta, hogy az előzetes börtönbüntetésből szabaduló politikus szerint "koncepciós per folyik ellene". Joób lemondott tanácsnoki megbízatásáról és kizárták a - Botka László nevével fémjelzett - Összefogás Szegedért koalícióból.Négy vármegyében működtették a bűnszervezetetA vádirat szerint a szórólapterjesztéssel, műsorújság kiadásával foglalkozó Műsorkalauz Kft.-t irányító Joób Márton (I. rendű vádlott) az üzleti körülmények kedvezőtlen változása miatt a piacon maradás és terjeszkedés érdekében elhatározta, hogy létrehoz egy bűnszervezetet a költségek minimalizálása és az adó meg nem fizetése érdekében.A cégháló alján levő, strómanok nevére íratott társaságok azonban adóbevallást nem nyújtottak be, vagy ha igen, akkor adófizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, szerepük a fiktív számlák kiállítása volt. Ténylegesen azonban a szórólapterjesztést továbbra is Joób Márton és társai koordinálták. A vádirat szerint a bűncselekmény leplezésére valótlan teljesítési igazolásokat állítottak ki, külön könyvelést vezettek, a céghálón keresztül átutalásokkal átfuttatták a pénzt, majd a számlázási láncolat alsóbb szintjein lévő cégeket működtető vádlottak a jutalékok levonása után készpénzben visszajuttatták azt a szervezet vezetőjének.A bűnszervezet a szórólapterjesztéssel összefüggésben áfa adónemben a 2013. és 2017. évek közötti időszakban 271 millió forint vagyoni hátrányt okozott- állapította meg az ügyészség.Elszabadult hajóágyú a bírósági tárgyalóterembenAz 1990-es években "divatos" számlagyárak ideje a jogi szabályozás és a digitalizáció miatt már réges-régen a múlté. "Számlagyárat működtetni a 21. században kissé primitívnek számít" - vélekedett erről egy általunk megkérdezett szegedi jogász.Joób Márton ügye egy szimpla költségvetési csalás. Talány azonban, hogy mi zajlik a volt politikus fejében: a tárgyalóteremben ugyanis teljesen szembemegy mindazzal, ami a nyomozás során már kiderült- vélekedett a szakember, aki szerint célszerű lenne, ha végre konzultálna az ügyvédjével, és nem egy elszabadult hajóágyúként viselkedne a bíróságon.A tanácsvezető bíró, Gaudi Tamás már többször helyretette a megtévedt politikust, aki rendszeresen és gorombán kirohant az ügyészre. Joób állandóan "koncepciós pert" kiált és az "ártatlanság vélelmét" kéri számon a környezetén, miközben meggyőződése, hogy az ügyészség célja az ő tönkretétele.Ez az eset is jól mutatja, hogy Joób Márton városi kapcsolatai mennyire megromlottak Botka László polgármesterrel és egykori képviselőtársaival.Májustól a lehallgatási anyagokat tárgyalja a bíróságA Szegedi Törvényszéken folyó büntetőügyben a bizonyítékok mellett több beismerő vallomás is született már. Ezeken kívül a titkosszolgálat - terjedelmes - lehallgatási anyagai is világos képet adnak a bűnszervezet tevékenységéről. A 18 vádlott többsége már vagy lemondott a tárgyalás jogáról és elfogadta az ügyészség ajánlatát, vagy Gaudi Tamás bíró ítéletet hozott az ügyükben. Összesen hat vádlott esetében folyik már csak az eljárás.Téved, aki azt gondolja, hogy Joób Márton egy keresztapa lett volna. Egyszerűen csak felhasználta és kihasználta a kapcsolatrendszerét, csőbe húzva több embert, akik feltétlen megbíztak benne- foglalta össze egy, az esetet ismerő személy.Az Index több szakértőt is megkérdezett arról, vajon Joób a politikai karrierje során felépített kommunikációt hasonlóan tudja-e érvényesíteni a bírósági tárgyalóteremben, mint a közösségi oldalakon?A jog és a racionalitás dimenziójában egy influenszer szavai és viselkedése nehezen értelmezhető- válaszolták az ügyet ismerő szakértők.A Szegedi Törvényszéken május 29-én reggel folytatódik Joób Márton büntetőügye, amelynek során a bíró a lehallgatási anyagok tárgyalását tűzi napirendre.(Borítókép: Joób Márton a 2004-es athéni olimpiai játékokon Athén, Görögországban 2004. augusztus 26-án. | https://index.hu/belfold/2025/03/31/joob-marton-szegedi-torvenyszek-botka-laszlo-buntetougy-szeged-nav-musorkalauz-kft.-kajak-kenu-gaudi-tamas-fegyhaz | https://web.archive.org/web/20250331131145/https://index.hu/belfold/2025/03/31/joob-marton-szegedi-torvenyszek-botka-laszlo-buntetougy-szeged-nav-musorkalauz-kft.-kajak-kenu-gaudi-tamas-fegyhaz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lehallgatta-a-titkosszolgalat-a-vilagbajnok-szegedi-kenust-tobb-eves-fegyhazbuntetes-varhat-ra | Index | hungarian-news | 2025-03-31 14:59:00 | [
"Joób Márton"
] | [
"Műsorkalauz Kft."
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"bíróság",
"strómanok",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
62,753 | Rendszeresen voltak titkos egyeztetések Bánki Erik és a fideszes pécsi városvezetés között egy tanúvallomás szerint | Erről a túlárazottnak gyanított buszbeszerzés miatt folyó per egyik tanúja beszélt. Madár József Péter egyrészt Páva Zsolt korábbi polgármester tanácsadója volt, másrészt unokatestvére és volt üzlettársa Bánki Eriknek. | Rendszeresen tartott olyan úgynevezett stábüléseket a 2010-es években a pécsi városvezetés, amelyeken részt vett a polgármester, az alpolgármesterek, valamint országgyűlési képviselők, "Csizi úr, Bánki úr is általában jelen volt". Ezekre általában heti egyszer került sor, nem voltak nyilvánosak, és legalább egy ilyenen "egész biztos, hogy tárgyaltak" az azóta Volvogate néven elhíresült buszbeszerzésről is.Erről Madár József Péter, a túlárazottnak gyanított beszerzés miatt folyó per egyik tanúja beszélt hétfőn a Szekszárdi Törvényszéken, hozzátéve, ő egy ilyen stábülésen vett részt, de már nem tudta felidézni, milyen témában. Az egyeztetésről és a résztvevőkről szavai több szempontból is figyelemreméltóak, még ha a négy ember ellen indult, jelenleg már csak két vádlott ellen folyó eljárás büntetőjogi részét mérsékelten is érintik.De mi is az a Volvo-gate?A vádirat szerint a pécsi buszflotta 2015-ös lecserélésekor az eredeti ajánlatnál több százmillió forinttal drágábban vásárolt használt Volvo-buszokat a városi tömegközlekedési cég, a Tüke Busz Zrt., az árkülönbözet egy, a beszerzésben érdemi munkát nem végző közvetítőcégnél csapódott le. Első fokon már született egy, a II. és IV. rendű vádlottakat felmentő, a III. rendű jogerős elítélésével zárult ítélet, ám a pert - amely során az I. rendű vádlott elhunyt - másodfokon újratárgyalni rendelték el.És hogy miért is volt érdekes az, amit a Páva Zsoltnál tartott nem nyilvános politikai egyeztetésekről Madár József Péter mondott? Egyrészt azért, mert Bánki Erik neve többször is felbukkant már a buszbeszerzést követő eljárásokban. A korábbi I. rendű vádlott - aki még az elsőfokú ítélethirdetés előtt elhunyt - egy vallomásában azt mondta, hogy a buszbeszerzés idején a Tüke Busz menedzsmentje és felügyelőbizottsága, de maga az önkormányzat is Csizi Péter (volt alpolgármester és parlamenti képviselő) és Bánki Erik parlamenti képviselő befolyása alatt áll, illetve azt is, hogy Bánki hozzájárulása nélkül semmi nem történhetett akkor Baranya megyében. Amikor néhány hete Girán Jánost, a város 2014-2016 közötti fideszes alpolgármesterét erről kérdezték, azt mondta: "Sok mindenben kellett egyeztetni Bánki úrral (...) Sok olyan dolog volt, mert ő nem csak egy képviselő, hanem regionális pártigazgatói tisztsége is volt, amikor az ő szerepvállalása is felmerült", illetve hogy "nem tudom, a buszbeszerzéshez konkrétan kötődött-e vagy sem, de tudom, hogy sok olyan döntési helyzet volt, ami az ő segítségével ment tovább".Vélelem és összeesküvés-elméletEmellett Bánki egy titkolt német cégének, a Zeta Services GmbH-nak az ügyvezetője volt a per már említett III. rendű vádlottja, P. E. T., akit pénzmosás miatt ítéltek el ebben az ügyben. A Pécsi Ítélőtábla által hozott tavaly tavaszi végzés szerint az általa képviselt thaiföldi Taki Ltd. Co. céghez 550 000 euró került, illetve ő a végzés szerint 52 480 900 forintot utalt a Zeta számlájára.Másrészt Madár József egyfajta szociometriai középpontjában áll az eseményeknek: cégén, az MSB Zrt.-n keresztül 2014 januárjától gazdasági-pénzügyi tanácsadói szerződésben állt a Páva Zsolt vezette fideszes városvezetéssel (megerősítette azt a korábbi állítást, hogy a polgármester vezető pénzügyi tanácsadója volt), a 2010-es évek eleje óta ismerte az időközben elhunyt I. rendű vádlott P. I.-t, akivel az utolsó években baráti kapcsolatban álltak, szomszédja és egy időben szintén barátja volt Csengő András II. rendű vádlott, ott volt azon a hollandiai úton 2014 novemberének végén, ahol a később a gyanú szerint túlárazott buszokat először megnézték mások mellett az I., II. és IV. rendű vádlottak társaságában, majd tanácsadóként segítette a buszbeszerzés banki finanszírozását. Állítása szerint csak a per III. rendű, már az előkészítő tárgyaláson elítélt vádlottat nem ismerte.Mindezek mellett az sem elhanyagolható, hogy Madár unokatestvére Bánki Eriknek - az erről szóló korábbi, részben Fidesz környékéről származó híreket a tárgyaláson ő maga erősítette meg bírói kérdésre, de a kérdésig a rokonát csak Bánki úrként emlegette. A tárgyaláson a kettejük kapcsolatát firtató kérdésre azt mondta, az "egy vélelem", illetve "egy, a sajtó tollában született összeesküvés-elmélet", hogy ők milyen kapcsolatban vannak Bánkival. Állítása szerint valójában "ritkán és csak családi ügyekben beszélnek". Arra nem tért ki, hogy Bánkival és még egy magánszeméllyel - korábbi hírek szerint Bánki féltestvérével - 2004 tavaszától a 2023. januári végelszámolásig közös cége is volt Bábamad néven (a társaság az utolsó teljes üzleti évében 77,7 milliós adózott eredményt ért el). Miután a korábbi eljárás irataiban és más tanúvallomásokban többször is felbukkant a neve, az ügyben eljáró bíró, Bertaldó András többek között arról érdeklődött, hogyan kapcsolódott a pécsi városvezetéshez, milyen szerepe volt a buszbeszerzésben, a 3,5 milliárdos hitelben, de kérdezte a 2014. novemberi hollandiai útról, valamint a Csizit és Bánkit érintő, a perben elhangzott kijelentésekről.vBertaldó András bíró a Volvogate-per 2025. március 31-i tárgyalásánvBertaldó András bíró a Volvogate-per 2025. március 31-i tárgyalásán Fotó: Haász JánosA korábbi I. rendű vádlott, akinek 2015. június 30-án távoznia kellett a buszokat beszerző pécsi önkormányzati cégtől, a Tüke Busztól, még az előző első fokú eljárásban azt mondta többek között: amikor kiderült az összeférhetetlensége, Csizi Péter és Madár azt mondták, hogy Bánki Erik nagyon mérges, hogy ilyen helyzetbe hozta őket.Gyakorlatilag bűncselekmény„Próbálok megfelelő jelzőt találni erre. Ez egyrészt egészen biztosan nem így volt”, amit azzal indokolt, hogy ők hármasban Csizivel és a volt vádlottal nem találkoztak, „bár lehet, hogy Csizi Péter is mérges volt”. A vádlott egy másik vallomását is idézte Bertaldó András, eszerint a tanú tudta, hogy milyen feltételekkel akarta a Volvo Hungária és milyennel a később nyertes Bus&Coach eladni a buszokat.Itt a tanú azt mondta, hogy az elhunyt vádlottat az akkor ügyvédje, dr. Bodnár Imre vette rá, hogy ilyen „számos csúsztatást és valótlanságot tartalmazó” vallomást tegyen, és ezt a vádlott később állítólag el is ismerte neki, „de mindegy is, I. már elhunyt”. (Később a II. rendű vádlott kezdeményezte is a Bodnár által tanúknak feltett kérdések és az azokra adott válaszok figyelmen kívül hagyását az eljárásban.) A bíró ekkor figyelmeztette, hogy ezzel az ügyvédet gyakorlatilag bűncselekménnyel vádolja, ami ha nem bizonyosodik be, az kimeríti a hamis tanúzás fogalmát, majd megkérdezte, miért állíthatta azt a vádlott, amit Csizi és Bánki politikai befolyásáról mondott.A buszbeszerzés arcaMadár szerint az is egy rosszindulatú, súlyos csúsztatásokat és részigazságokat tartalmazó szöveg volt. Csizit a buszbeszerzés arcának nevezte, és azt mondta, „hogy neki a kormánnyal lettek volna kapcsolatai, azon nagyon csodálkoznék”. (Árki Sándor volt vezérigazgató viszont egy hete azt mondta a tanúvallomásában, hogy amikor 2014-ben a Nemzetgazdasági Minisztériumban járt a volt I. rendű vádlottal, „egy államtitkár asszonnyal találkoztunk, ha jól emlékszem, Csizi alpolgármester úr is ott volt, vagy később csatlakozott”, majd később négyszemközt is benn maradt az államtitkárral.)Madár a volt polgármester Páváról többször is azt mondta, hogy nem érdekelték a városvezetéssel kapcsolatos gazdasági ügyek. „Nem tartozik azok közé a polgármesterek közé, akik érdeklődést mutatnak az ilyen kérdések iránt (...) Kevéssé ambicionálta a gazdasági ügyekkel foglalatoskodást”, a gazdálkodási, városüzemeltetési, pénzügyi témák iránt „ritkán mutatott érdeklődést”. Erről többek között arról beszélt, amikor arra a kérdésre kereste a választ a bíró, hogyan született meg a 3,5 milliárdos szám, amekkora hitelt a városnak kerestek – éppen Madár és a hétfőn szintén tanúként kihallgatott volt egyetemi kollégája, Schepp Zoltán közreműködésével –, és amennyi történetesen pont megegyezett azzal az összeggel, amibe végül kerültek a buszok.Ez a kérdés azonban továbbra is egy megválaszolatlan körülmények között testet öltött összegnek tűnik. Madár azt mondta, azt biztos, hogy nem Pávától, hanem valószínűleg „az alpolgármester vagy a pénzügyi osztályvezető tudhatja, hogyan lett a Tüke Busztól érkezett számból előterjesztés”, illetve dicsérte a Tüke Busz akkori gazdasági vezetőjének, Baracsi Istvánnak a számításait (Baracsi korábban azt mondta, neki Árki Sándor akkori vezérigazgató és a későbbi I. rendű vádlott P. I. mondták ezt a számot a 2014. november végi hollandiai útjuk után; ezen kettejük mellett a II. rendű vádlott és Madár vett részt magyar részről).5-6 milliárdos nyereséget hozottNemcsak az nem derült ki továbbra sem, hogy honnan jött a 3,5 milliárdos összeg, de még az sem, hogy Madár voltaképpen kinek a megbízásából vagy meghívására utazott 2014 novemberében, még bőven a közbeszerzés kiírása előtt a hollandiai Volvóhoz megnézni az eladó buszokat. Ő azt mondta, a Tüke Busz vezetői hívták – bár szerinte a várossal év elején kötött szerződés alapján utazott –, hogy a városvezetést képviselve jelezze a pécsiek szándékának komolyságát. A cégnél azonban az ő neve nem szerepelt a költségelszámoláson („ehhez nem tudok mit hozzáfűzni”), és a cégvezetők is úgy tudták, hogy a város, konkrétan Csizi Péter küldte ki velük („akkor különbözőképpen emlékszünk erre, szerintem nem Csizi volt, de ezt nem zárhatom ki”).Azt viszont mondta, hogy a hazaérkezése után Csizinek referált a tapasztalatairól. Ez egyrészt azért tűnt furának, mert a 2014. októberi önkormányzati választás után már Girán János volt a gazdasági-városüzemeltetési ügyekért felelős alpolgármester – bár Madár már korábban említette, hogy vele nem volt olyan intenzív munkakapcsolata, mint a választás előtt Csizivel –, másrészt miután állítása szerint semmi érdemiről így például árakról nem tárgyalt, mert nem volt rá mandátuma, az sem világos, hogy miről tudott beszámolni. Arra a kérdésre sem tudott válaszolni, hogy az ott őket fogadó holland üzletember, a IV rendű vádlott, S. P. üzletember milyen minőségben járt el. Abban viszont biztos, mondta a vallomása végén egy ügyvédi kérdésre, hogy a vásárlás nem veszteséget, hanem többéves időtávon 5-6 milliárdos nyereséget okozott a Tüke Busznak. | https://444.hu/2025/03/31/pecs-pava-zsolt-madar-jozsef-peter-szekszardi-torvenyszek-buntetoper-volvogate-pava-zsolt-buszbeszerzes-gazdasagi-csalas | https://web.archive.org/web/20250331155520/https://444.hu/2025/03/31/pecs-pava-zsolt-madar-jozsef-peter-szekszardi-torvenyszek-buntetoper-volvogate-pava-zsolt-buszbeszerzes-gazdasagi-csalas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rendszeresen-voltak-titkos-egyeztetesek-banki-erik-es-a-fideszes-pecsi-varosvezetes-kozott-egy-tanuvallomas-szerint | 444 | hungarian-news | 2025-03-31 17:52:36 | [
"Bánki Erik",
"Csengő András",
"Csizi Péter",
"Páva Zsolt"
] | [
"Bus & Coach Trade BV",
"Tüke Busz Zrt."
] | [] | [
"pénzmosás",
"közlekedés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Tüke Busz Zrt. közbeszerzése"
] |
62,754 | Milliárdok mentek el festményekre, az alkalmazottak és rokonaik nyaraltatására az MNB-nél | Az Állami Számvevőszék szerint egyáltalán nem volt takarékos a jegybank, még a magánszférában sem adnak annyit cafeteria címén, mint az MNB-nél, de milliárdok mentek el festményekre is, a „minőségi irodai környezet” miatt. | Március 19-én az Állami Számvevőszéknek három olyan jelentése is megjelent, ami többé vagy kevésbé kapcsolódik a Magyar Nemzeti Bankhoz. A legnagyobbat az MNB alapítványi vagyonának felhasználásáról szóló jelentés ütött, az ÁSZ ugyanis hatalmas vagyonvesztést és más súlyos problémákat azonosított, de a Számvevőszék egy különjelentésbenellenőrizte a jegybank működésének szabályszerűségét is. A jelentés egyik megállapítása szerintrendkívül túlárazottan készült el az MNB új székháza, ráadásul az elköltött pénz több mint 80 százaléka ugyanannál az érdekkörnél landolt. A jelentés azonban ezen túl is bőven tartogat még új információt arról, hogyan működött az MNB az elmúlt években.Az ÁSZ konklúziója az, hogy nem csak a székházfelújítással, másféle kiadásokkal sem igazán spórolt az MNB: milliárdok mentek el az alkalmazottak és rokonaik nyaraltatására, szobrokra, festményekre, és az alapítványhoz hasonlóan itt is voltak problémák az átláthatósággal.A Magyar Nemzeti Bankról készített ÁSZ-jelentés a 2020 és 2024 közötti időszakban a jegybank alapfeladatai közé nem tartozó tevékenységek - a székház felújítása, más ingatlanügyletek, kép- és szoborvásárlások - pénzügyi aspektusait vizsgálta. Ahogykorábban írtunk, ez a jelentés nem kapott eddig akkora visszhangot, mint a másik két vizsgálat: érthető, hiszenhiába lehetett már régóta sejteni, az MNB-alapítvány és a kecskeméti Neumann János Egyetem Optima-kötvényekből való bevásárlásának ügyébensok tíz- és százmilliárdos összegek váltak köddé, ésrengeteg az olyan kérdés, amelyekre talánévek múlva sem kapunk választ. Azonban a harmadik jelentés is nagyon erős.Elsősorban azért, mert az ÁSZ megállapításai alapján az elmúlt években nemcsak az MNB-alapítvány nem tudott bánni a pénzzel, de sok esetben maga az MNB sem.Az ÁSZ jelentés egyik kiindulópontja az MNB alapokmánya, amely kimondja, hogy a jegybank működését a tervszerűségnek, a jogszerűségnek, az átláthatóságnak, a hitelességnek, a szabályozottságnak és a takarékosságnak kell jellemeznie, és felelős költséggazdálkodásával példát kell mutatnia a közpénzügyek hatékonyságának javításában. A jegybank ráadásul olyan sajátosságokkal rendelkezik, ami eltér más gazdálkodó szervezetekétől, például az igénybe vehető forrásoknál nincs konkrétan meghatározható "plafon", vagyis a tervei, céljai megvalósításához a pénzügyi források gyakorlatilag "korlátlanul" rendelkezésre állnak, emeli ki az ÁSZ.Az ÁSZ ellenőrzése ezeket a problémákat állapította meg:Az MNB gazdálkodása az ingatlanberuházásoknál és -felújításoknál pazarló volt, vagyis ahogy a jelentés fogalmaz, "nem teljesítette a takarékos működés követelményét". Az ÁSZ külön kiemeli a koronavírus-járvány szerepét: a pandémia után minden gazdasági szereplő és az államháztartás is igyekezett visszafogottan gazdálkodni, az MNB viszont "nem igazodott az ország, az állami intézményrendszer általános pénzügyi helyzetéhez, jellemző gazdálkodási folyamataihoz".Sőt: az MNB a saját pénzügyi helyzetét, "a rendkívül jelentős számviteli veszteségét" se vette figyelembe a döntéseikor, a beruházások hosszú távú, veszteséget növelő hatásait nem értékelte, és elmulasztotta a takarékossági intézkedéseket.Mindezek mellett az MNB az ingatlanberuházások és -felújítások megvalósításakor olyan döntéseket hozott, melyek gyengítették, gátolták a gazdálkodása felett kontrollt gyakorló szervezetek tevékenységét. Az ÁSZ szerint a jegybank nem volt elég transzparens, például nem mutatta be a beruházási terveket, a pénzügyi hatásokat a kontrollt gyakorló szervezeteknek.De nézzük a megállapításokat részletesen!Sokat elárul a vezetőség pénzügyi gondolkodásáról, hogy a jegybank hogyan működtette a balatonakarattyai üdülőjét, a Balatonakarattyai Oktatási Konferencia Központot, vagyis BOKK-ot. Az MNB úgy próbálta kihasználni az ingatlant, hogy az itt nyaraló alkalmazottaknak és azok rokonainak nyaralási költségeit üdülési, szabadidős és rekreációs támogatás címén egy az egyben kifizette, átutalta az alkalmazottak SZÉP-kártyájára.Az alkalmazottak és rokonaik nyaralására a jegybank 2023-ban összesen 1,2 milliárd, 2024-ben 1,5 milliárd forintot költött.2023-ban 2177 fő nyaralt így, ebből 615-en voltak alkalmazottak és 1562-en rokonok, míg 2024 első tíz hónapjában 2662-en, 669 dolgozó és 1993 rokon. 2023-ban átlagosan 1,9 millió, 2024-ben 2,2 millió forintot kapott egy alkalmazott üdülési lehetőség címén, amellett, hogy a jegybanki dolgozók a SZÉP-kártyájukra is évente további nettó 800 ezer forintot kaptak."Megállapítható, hogy az MNB-nél az egy főre jutó cafeteria összege többszörösen meghaladta az állami szférában, de akár a magánszférában nyújtott juttatások mértékét", írja az ÁSZ.A folyamat úgy nézett ki, hogy kiszámolták a támogatás összegét, ami a szolgáltató, az MNB-Biztonsági Zrt. által meghatározott csomagár, felszorozva a vendégéjszakákkal és a résztvevők számával (az alkalmazott, plusz a rokonok). Ezt az összeget az MNB 100 százalékban átutalta a SZÉP-kártyákra, ezután pedig az alkalmazottak kifizették a nyaralást az MNB-Biztonsági Zrt.-nek. "A BOKK vállalati üdülési célú hasznosítása során az MNB, figyelemmel az üdülési költségek MNB általi, 100 százalékban történt finanszírozására, nem érvényesített költségtakarossági szempontokat", vonta le a következtetést az ÁSZ. Az üdülési költség a szállást, a reggelit, a parkolót, a wellness- és sportlétesítmények használatát fedte.És hogy ki számított rokonnak? Az ÁSZ szerint mehettek a közeli hozzátartozók (házastárs, egyeneságbeli rokon, testvér), egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, illetve a testvér házastársa - azaz gyakorlatilag mindenki. Elméletileg nem volt felső határa annak, hogy ki hány főt visz magával, de a foglaltság vélhetően korlátként szolgált, az adatok alapján az alkalmazottak átlagosan 3-4 fővel érkeztek.A jelentés azt is nehezményezi, hogy az MNB három ingatlanjában is kialakított konferenciatermet a monetáris tanács üléseihez, aminek "indokoltsága megkérdőjelezhető" az ÁSZ szerint. Egy másik példa az át nem gondolt pénzköltésre, hogy 2019 legvégén 2,7 milliárdot költött a bank az akkori székház biztonságtechnikai korszerűsítésére, majd 2022-ben ezekből 1,3 milliárd forint értékű eszközt leselejtezett a közelgő székházváltásra hivatkozva.Az ÁSZ jelentése részletesen taglalja azt is, milyen szobrokat és festményeket vett a jegybank - bár az alapítványok pénzügyi helyzetéből kiindulva ezeknél legalább elmondható, hogy van esély arra, hogy tartották az értéküket.A jegybank több mint ezer műalkotást vett, 2020-ban ezeknek a beszerzésére 1,3 milliárd tőkeemelést hajtott végre az MNB, az MNB-Ingatlan Kft. pedig 5,6 milliárd forint tőkét emelt 2020-ban és 2021-ben. A vásárlások célja az igazgatósági határozatok alapján "kizárólag a minőségi irodai környezet kialakítása volt", írja a dokumentum. "A műalkotások és művészeti alkotások beszerzésével kapcsolatos döntéselőkészítő folyamatban indokolt beszerzésekre a felelős gazdálkodás érvényesítését az MNB nem igazolta."Itt az ÁSZ és az MNB gyűjtése arról, hogy milyen műalkotásokért fizetett a jegybank:Az ÁSZ egyik fő megállapítása szerint az MNB nem takarékoskodott eléggé a beruházásoknál, de az ingatlanos ügyeknél más problémákat is talált a jelentés. 2019 és 2023 között a jegybank összesen 204 milliárd forint tőkeemeléssel adott forrást az MNB-Ingatlan Kft.-nek ingatlanok megvételére és fejlesztésére, illetve a székház-rekonstrukcióra. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy ezek a beruházások nem jelentek meg az MNB mérlegeiben, pénzügyi terveiben, nyilvántartásaiban és beszámolóiban, mert az építést projekttársaság vagy leánycég végezte. Azaz a jegybank adta a tőkét, de az MNB mérlegébe már csak maga a kész ingatlan került át, a beruházás költségei nem. Ezt a megoldást választotta az MNB a BOKK, a jegybank budai központja és a Szabadság téri központ felújítása során is.Ez azért fontos megállapítás, mert az ÁSZ szerint ez korlátozta a külső és belső információáramlást, a gigaberuházások kiadásairól papíron nem értesült a tulajdonosi joggyakorló pénzügyminiszter (ebben az időszakban Varga Mihály), az MNB felügyelőbizottsága és igazgatósága, de a költségek nem szerepeltek például az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságának megküldött elemzésekben sem. A belső ellenőrzés is gyengült, ugyanis nem az MNB felügyelőbizottsága, hanem az MNB leánycégének, az MNB-Ingatlan Kft.-nek a felügyelőbizottsága látta el a kontrollt, annak ellenére, hogy a pénz viszont a magának az MNB-nek tőkejuttatásaiból jött."Az »atipikus« beruházási konstrukciónak jellemzője volt az is, hogy az MNB tulajdonosi ellenőrzési tevékenységének lehetőségei is szűkültek", írja a jelentés.A székházfelújítás indulásakor ugyanis a jegybank úgy módosította a leánycég, az MNB-Ingatlan Kft. alapító okiratát, hogy megszüntette a felújításra vonatkozóan az MNB igazgatóságának kontrollját, ráadásul az MNB igazgatósága 2020 és 2022 között minden MNB-Ingatlan Kft.-re vonatkozó döntést ülésen kívül, gyorsított eljárás keretében hozott meg. Ezért a jegybank felügyelőbizottsága a döntésekről csak utólag, az igazgatóság által készített negyedéves jelentésekből értesült az ÁSZ következtetései szerint.A számvevőszéki jelentés több ponton is felhozza, hogy a takarékosság az MNB esetében már csak amiatt is fontos, mert másképp működik, mint a költségvetésből vagy egyéb bevételből operáló állami szervek, a jegybank esetében jóval gyengébbek a kiadásokkal kapcsolatos korlátok. "Ebből adódóan kiemelten fontos kérdés, hogy az MNB mennyire erős pénzügyi kontrollok mellett milyen költség- és erőforrás takarékossági intézkedéseket eszközölt", írja a jelentés. Az ÁSZ szerint a körülmények "a közpénzből gazdálkodó szervezetektől elvárt költség- és erőforrás takarékosságának súlyosan ellentmondanak", a beruházásoknál több esetben is egyértelműen figyelmen kívül hagyta a jegybank a takarékossági szempontokat.Az ÁSZ listája még mindig nem teljes:A jelentés szerint az ellenőrzött időszakban 363,2 százalékkal, összesen 11 milliárd forintra nőttek a banküzem működési költségei, főleg az új ingatlanok fenntartása, üzemeltetése, bérlete miatt.A jelentés legerősebb része vélhetően az, ahogy bemutatja, hogyan adott a nagy állami intézmény feladatokat különféle ingatlanügyletek minden fázisában a Matolcsy Ádám barátjának számító Somlai Bálint cégeinek. A kiválasztási eljárások után ugyanis a különféle MNB-s cégek által megvalósított beruházásoknál a beruházási célú kiadások döntő részét azonos érdekeltségi körhöz tartozó gazdasági társaságok (Somlai Invest Zrt., a Raw Development Kft., illetve a Raw Facility Kft.) kapták. Ez a döntő rész az egyes ingatlanok vételára nélkül számított beruházási érték 86,1 százalékát jelentette (erről a szálról itt írtunkhosszabban).Az MNB odaszúrt a székház tetőtere miatt is. A jelentés szerint a takarékosság hiányára mutat rá, hogy az MNB ingatlanstratégiájában "a székházra vonatkozó sikerkritériumként a műemléki állapot megőrzése mellett az eredeti állapot lehetőség szerinti helyreállítása került rögzítésre", de ezzel ellentétes, hogy a székház tetőterébe olyan funkciójú terek kerültek, melyek "nem közvetlenül szolgálják az MNB alapfeladatait". A visszafogott megfogalmazás VIP szintet, fitnesztermet, reprezentatív tárgyalót, éttermeket, illetve "felhőösvény" séta- és futókört takar (utóbbi, mivel végül nem építették meg, az MNB kérésére az ÁSZ törölte, de egy helyen benne maradt a szövegben).Voltak területek, ahol az ÁSZ mindent rendben talált, az egyéb beruházások elszámolásai és beszámolásai, az ezekkel kapcsolatos kontrollrendszer működése, a támogatások kifizetése, elszámolása, illetve a központi költségvetéssel összefüggő elszámolások során nem talált hiányosságot a számvevőszék. Az MNB pénzügyi közvetítőrendszert felügyelő, ellenőrző, szabályozó, illetve szanáló tevékenysége is szabályszerű volt.Az ÁSZ megjegyzi azt is, hogy az MNB költekezéseinek pénzügyi hatásait az ellenőrzésük nem tudta megállapítani.De azt már most látni lehet, hogy az új ingatlanok miatt az MNB gazdálkodása hosszú távon jelentősen drágább lesz, mint most.Azt már az alapítványi visszaélésekről szóló jelentésnél is érdemes volt végignézni,hogyan kérlelte az MNB az ÁSZ-t a módosításokra, illetve arra, hogy ne hozza nyilvánosságra a jelentést. Utóbbit a jegybank többek között a forint stabilitásával, Magyarország nemzetközi megítélésével, nemzetbiztonsági érdekekkel és "előre beláthatatlan nemzetgazdasági következményekkel" indokolta. Az MNB érveinek listája ebben az esetben is elég hosszú: ezeknek egy részét az a levél tartalmazza, amit Matolcsy György akkori jegybankelnök írt 2023 novemberében Windisch László ÁSZ-elnök figyelemfelhívó levelére, a másik pedig az ÁSZ-jelentésre adott észrevétel, amit 2025. február 28-án küldött meg az MNB, szintén még Matolcsy nevében.Matolcsy a 2023. novemberi levélben azt írja, négy pontban módosítják a működésüket, majd rátér az észrevételek listájára, amit az elmúlt tizenöt évben azzal a sokat hallott érvvel kezd, hogy a jegybank a működését "a vonatkozó jogszabályok szerint végzi", a döntései megfelelnek a költségtakarékos, eredményes, célszerű és törvényes gazdálkodás követelményének.Az ÁSZ figyelemfelhívó levelében Matolcsy szerint nincs szó jogszabálysértő gyakorlatról, és "a vagyon rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználására" is csak utalgat a számvevőszék. A volt jegybankelnök hozzáteszi, hogy az eddigi ellenőrzésből, a feltett kérdésekből és a bekért adatokból úgy tűnik, hogy "az ÁSZ-ellenőrzés túllép a szabályszerűség vizsgálatának keretein, mely kételyt maga a figyelemfelhívó levél sem kíván eloszlatni".Matolcsy levelében néhány, a cikkünkben már említett részletre konkrétan is kitért.Mint láttuk, a jegybank a leányvállalatainak szervezte ki a beruházásokat, a volt jegybankelnök viszont azzal érvel, hogy ezt más állami beruházások is alkalmazzák. Konkrétan utal is későbbi utódjára, Varga Mihályra, az akkori pénzügyminiszterre: az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épülettömbjének rekonstrukcióját egy leányvállalat, a PM-TÉR6 Beruházásszervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. végezte. "Kiemelést érdemel, hogy éppen az a pénzügyminiszter jár el a társaság tulajdonosi joggyakorlójaként, aki az MNB vonatkozásában az államot mint részvényest képviseli, továbbá delegál két tagot is az MNB felügyelőbizottságába."Szerinte a beruházások drágulásával sincs probléma. "Az árváltozás egy beruházás megvalósításának időszaka alatt - különösen inflációs időszakban - annyira nem számít rendkívülinek, hogy többek között maga a Magyar Állam is, elfogadva ezt a körülményt, megjelentette ezt a Citadella erőd és környezete megújítása tárgyú kivitelezői keretszerződésben."A végleges, idén februári észrevételekben az MNB közel húsz oldalon részletezi a kifogásait:a jegybank cáfolja, hogy ne lett volna takarékos az ingatlanberuházásoknál és -felújításoknál;azt is, hogy hogy ne vette volna figyelembe a beruházásoknál a saját vagy az ország pénzügyi helyzetét;a tetőszerkezet felújítása elkerülhetetlen volt, a műemléki értékmegőrzés mellett korszerű irodai környezetet, illetve "a jegybank kiemelt szerepéhez illő presztízsű, reprezentatív funkciókat is ellátó épületet" akart kialakítani, ami "nem hasonlítható egy hétköznapi kereskedelmi irodaépülethez";a HR-menedzsment megvizsgálta, hogy a BOKK-ban nyaraló munkavállalók fizessenek önrészt, de "mivel a működési költségekhez képest jelentős bevételt nem generált volna, ezért ez elvetésre került";az üdültetésnél a juttatási rendszernek az volt a célja, hogy minél szélesebb körben tudják igénybe venni a munkavállalók, főleg a nagycsaládosok;a sok tárgyalóra a minősített adat védelméről szóló törvény miatt volt szükség;a festmények, szobrok vásárlásánál a szakmában elismert művészettörténészekből álló tanácsadó testület javaslata alapján döntöttek, kizárólag a szakvéleményben foglalt legalacsonyabb áron vásároltak;a leányvállalatokkal kapcsolatos adatok bárki számára nyilvánosan elérhetők, ráadásul "az államot mint részvényest képviselő pénzügyminiszter sem tartott igényt" az adatok közvetlen továbbítására;a székházfelújítás drágulása "egyáltalán nem számít rendkívülinek", az építőiparban ebben az időszakban jellemzőek voltak a jelentős áremelkedések;az MNB felügyelőbizottsága rendszeresen tájékozódott közvetlenül is a leányvállalatok működéséről;a székházfelújítás során megvolt az MNB "erős kontrollja", folyamatos volt a vezetői ellenőrzés, az pedig, hogy a konstrukció "atipikus" lett volna, "a piaci gyakorlatra tekintettel vitatható".Hogy erre az ÁSZ mit reagált, felesleges lenne megismételni, az észrevételeket a végső jelentésben is szereplő érvekre hivatkozva nem fogadta el. Egy apró részlet miatt azonban mégiscsak érdemes egy kicsit elidőzni Windisch László válaszán (ami egyébként épp aznap, március 17-én ment ki az MNB-nek, amikora Direkt36 megjelentette az alapítványi vagyonok elszivárgásáról szóló cikkét). Windisch ugyanis a levelet Matolcsy helyett már az új jegybankelnöknek, Varga Mihálynak címezte, ami azért szórakoztató, mert Matolcsyék, mint láttuk, több ponton is belerúgtak az akkor még Varga vezette minisztériumba, például amikor megjegyezték, hogy Vargának sem volt baja az MNB riportolásával, vagy amikor odaszúrtak az akkor még működő Pénzügyminisztérium beruházásaival kapcsolatban.Utóbbiban az ÁSZ a minisztérium pártjára állt: szerintük a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium felújítását nem érdemes összehasonlítani az MNB-székházéval, mert míg Vargáék felújítása négyzetméterenként átlagosan 1,7 millió forintba került, addig Matolcsyék székházfelújítása elérte a négyzetméterenkénti 4 milliós átlagárat. "Ez a fajlagos rekonstrukciós átlagárat érintő jelentős különbség is a takarékossági szempont érvényesítésének hiányára mutat rá, és arra, hogy az MNB ingatlanberuházásokkal, -felújításokkal összefüggő gazdálkodása nem igazodott az ország, az állami intézményrendszer általános pénzügyi helyzetéhez, jellemző gazdálkodási folyamataihoz", zárta le a vitát az ÁSZ.Varga Mihály tehát úgy kapott elutasító hangvételű levelet Windischtől, hogy az ÁSZ bizonyos pontokon pont hogy őt vette védelmébe.Arról, hogy Varga mihez tud kezdeni a mostani helyzetben, többek közöttebben a cikkben írtunk, de a kérdés felmerülta Válasz Online podcastjában is, ahol a Telex újságírója, Brückner Gergely volt az egyik vendég. | https://telex.hu/gazdasag/2025/03/31/mnb-asz-jelentes-vizsgalat-udules-nyaraltatas-bokk-festmenyek-szobrok-atlathatosag-takarekossag | https://web.archive.org/web/20250331162112/https://telex.hu/gazdasag/2025/03/31/mnb-asz-jelentes-vizsgalat-udules-nyaraltatas-bokk-festmenyek-szobrok-atlathatosag-takarekossag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardok-mentek-el-festmenyekre-az-alkalmazottak-es-rokonaik-nyaraltatasara-az-mnb-nel | Telex | hungarian-news | 2025-03-31 15:36:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Somlai Bálint Fülöp",
"Varga Mihály"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"MNB Biztonsági Szolgáltatások Zrt.",
"MNB Ingatlan Kft.",
"Raw Development Kft.",
"Raw Facility Management Kft.",
"Somlai Invest Zrt."
] | [] | [
"rokonok",
"gazdálkodás",
"juttatás",
"építőipar",
"bankok - pénzintézetek",
"ÁSZ-ellenőrzés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
62,755 | Az MNB-alapítványos közpénzherdálós sztori mérlege: még a legjobb esetben is 40%-os vagyonvesztés | 266 milliárd forint volt a jegybanki alapítványok induló vagyona, ami akár 460 milliárd forint lehetne, de ebből csak 283 milliárd forint van meg. Az is jó eséllyel csak papíron. | Az Állami Számvevőszék jelentéseiben világosan kirajzolódik, hogy egy több cégen keresztül átívelő, magántőke-alapokkal tarkított hálózaton keresztül veszett nyoma a Magyar Nemzeti Bank nyereségéből képzett 266 milliárd forintos vagyonnak, amely az alapítványokba történő kiszervezéssel "elveszítette közpénzjellegét". Az ÁSZ jelentéseivel - amely után a rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz - már több cikkben is foglalkoztunk: összefoglaltuk a jelentések főbb megállapításait, felidéztük, hogyan segítette az alapítványok titkolózását a Fidesz, bemutattuk, hogyan tömte pénzzel az MNB öt éven keresztül Matolcsy Ádám baráti körét, sőt ezt az egészen bonyolult lenyúlásos sztorit közérthető formában is tálaltuk az olvasóink számára.Arról viszont kevesebb szó esik már, hogy a mindössze hat jegybanki alapítvánnyal induló történetből mi maradt mára. Pontosabban azok után, hogy rengeteg céget létrehoztak, majd megszüntettek, összevontak vagy beolvasztottak, mi az, ami még egyértelműen látható ebből a lenyúlásos birodalomból.Ha röviden kellene megválaszolnom ezt a kérdést azok után, hogy átböngésztem az érintett szervezetek és cégek legutóbbi elérhető beszámolóját, azt kellene mondanom, ennél izgalmasabb dokumentumokra számítottam. Annak fényében viszont, hogy tudjuk, mi van a háttérben, talán pont ez a legérdekesebb a történetben. Hiszen rengeteg befektetésről, ingatlanvásárlásról, fejlesztésről jelentek meg hírek az elmúlt lassan közel 10 évben, ennek ellenére a beszámolók mindössze minimális magyarázattal és részletezéssel társított adathalmazok. Azokból alig-alig hámozható ki egy laikus számára érdemi információ.A Magyarországon a jegybanki alapítványokra épülő birodalomból jelenleg hat cég:az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.,az Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.,a Ferida Zrt.,az Arcadia Befektetési Alapkezelő Zrt.,a Pallas Athéné Könyvkiadó Kft.,és a Budapest Centre for Long-term Sustainability Kft.,valamint az egyetlen megmaradt, a többiből 2019-ben összegyúrt jegybanki alapítvány, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) látszik. A földrajzi megjelölés nem véletlen, hiszen az Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.-nek nem csak magyarországi leánycégei, érdekeltségei vannak, hanem a lengyel GTC-ben és a svájci Ultimában is résztulajdonos.Ezek közül azonban mindössze három szervezet az, ami kiemelkedőbb gazdálkodást folytat: az Optima Befektetési Zrt., a Ferida Zrt. és az alapítvány, a PADME. A többi legfeljebb néhány százmilliós eszközállománnyal rendelkezik, és a legutóbbi évében néhány tízmilliós profitra tett szert.Van azonban méretüktől függetlenül egy közös vonás a cégekben. Az éves beszámolók mellékleteként kötelező kiegészítő melléklet rendkívül szűkszavú, terjedelmük pedig alig több mint 10 oldal. Mivel ennek a dokumentumnak kötelező eleme a cégnél meghatározott általános számviteli politika ismertetése, az adott évre vonatkozóan már csak néhány oldalon tárgyalják az adatokat, amivel nem könnyítik meg azt, hogy a számok mögé lássunk.PADME: vagyongyarapodás helyett vagyonvesztésAz MNB által létrehozott egyetlen ma is működő alapítvány a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, így nála kell pihennie a kezdeti 266 milliárd forintos vagyonnak. A szervezet legutóbbi, 2023-as jelentése szerint ott is van a pénz - bár nem annyi, mint kellene. Az alapítvány 266,4 milliárd forintos vagyonnal jött létre még 2020-ban úgy, hogy lényegében jogutódlással került hozzá a vagyon. 2023 végére a 266,4 milliárdból 283 milliárd forint lett, ami egyrészt egy nagyon szerény, 6,4 százalékos növekedést jelent, másrészt mindössze 61 százaléka az induló vagyon jelenértékének, ami becslésünk szerint 460 milliárd forint lenne.Innentől a cikk csak a Kör tagjainak olvasható.Vagyis nemcsak nem sikerült látványosan gyarapítani a vagyont, de még azt az értéket sem éri el, amennyit érne az induló vagyon.Legjobb esetben is elveszítette az alapítvány a vagyon 40 százalékát a közel 10 év alatt.Ráadásul ennek a 283 milliárdos vagyonnak a döntő része, 282 milliárd forint befektetett pénzügyi eszköz. Más opció hiányában, az ÁSZ-jelentések alapján ez az egyébként fizetésképtelenséggel küzdő, csődközelben lévő Optima kötvényeit jelentheti.Vagyis abból a 282 milliárd forintból nagyon könnyen akár nulla is lehet, ha az Optima reorganizációs terve nem jár sikerrel. Hogy a papíron 283 milliárdos vagyon sorsa minimum bizonytalan, azt finoman jelzi, hogy a PADME akkori kuratóriuma tavaly tavasszal egy reorganizációs tervet is elfogadott, amit nemigen szoktak olyan helyeken csinálni, ahol 14 millió darab húszezresen ülnek.Az alapítványnak ezen kívül van még 285 millió forintnyi követelése, aminek nagy része kapcsolt vállalkozással szembeni osztalékkövetelés. Ez kizárásos alapon az Optimától „remélt” osztalék lehet. Mindezek mellett 2023 végén volt még 121 millió forintnyi rövid lejáratú tartozása is a PADME-nak, és 183 millió forint pihent a bankszámlán.Érdemes kiemelni, hogy az alapítvány rendszeres támogatója a Mathias Corvinus Collegiumnak: 2023-ban 250 millió forinttal, 2022-ben ennek duplájával, 500 millióval segítették a Fidesz-közeli intézményt.Optima: hitel hitel hátán a csődközelbenA PADME tulajdonában álló társaság az Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosítási és Szolgáltató Zrt. tevékenységéről és aktuális helyzetéről az Állami Számvevőszék jelentéseinek köszönhetően mára sokat tudunk. Az elérhető legutóbbi beszámolójuk alapján 370 milliárd forintnyi befektetett pénzügyi eszközzel rendelkeznek, ebből 151 milliárd forint kapcsolt vállalkozásnak adott kölcsönt jelent, 196 milliárd forint pedig tartós hitelfelvételt megtestesítő értékpapír. Ennek az állománya teljes mértékben az Optimum Ventures és Optimum Ventures II. Magántőkealap befektetési jegyeinek könyv szerinti értékéből adódott, de ezt az információt már az ÁSZ-jelentésből lehet megtudni, hiszen a többi szervezethez, céghez hasonlóan az Optima is szűkszavúra vette a kiegészítő mellékletét. Az Optima egyébként az Optimum Ventures II magántőkealapnak egyedüli tulajdonosa, a másikat 91,82 százalékban birtokolja, a maradék 8,18 százalék a Ferida Zrt. birtokában van.Fekete Zoltán, az Optima Befektetési Zrt. vezérigazgatója 2016-banFekete Zoltán, az Optima Befektetési Zrt. vezérigazgatója 2016-ban Fotó: Máthé ZoltánEmlítésre méltó az Optima Befektetési Zrt. beszámolójában a 415 milliárd forintnyi tartozás, amiből 406 milliárd forint értékben kötvénykibocsátással kapcsolatos kötelezettség.Az Optima tehát – az ÁSZ jelentése szerint is – nagyrészt gyakorlatilag hitelből finanszírozta a befektetéseit.A PADME 279 milliárd forintnyi kötvényjegyzése mellett a Neumann János Egyetemért Alapítvány 127,5 milliárd forintnyi kötvényt jegyzett le, és mindezek mellé az Optima még 170 millió eurós (jelenlegi árfolyamon 68 milliárd forintnyi) hitelt vett fel.„A befektetéseket az OPTIMA Befektetési Zrt. egy lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő, közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok és magántőkealapok által alkotott cég- és befektetési struktúrán (OPTIMA csoport) keresztül hajtotta végre. Az OPTIMA csoport – az alapítói célokkal ellentétesen – magántőkealapok közbeiktatásával több országon és vállalkozói szinten átívelő, rendkívül bonyolult céghálózatot épített fel, melyek kialakítására az ÁSZ nem azonosított racionális gazdasági indokokat”, írta a számvevőszék.Az Optimának 2023-ban egyébként 4,2 milliárd forintos rekord árbevétele volt, amit befektetett pénzügyi eszközök árfolyamnyereségének, illetve kamatainak köszönhetően érte el. Ebből egyébként 500 millió forintot terveztek osztalékként kifizetni a tulajdonosnak, a PADME-nak.Az Optima egyébként 2020 óta folyamatosan fizetett osztalékot a PADME-nak, a 2023-assal együtt összesen kicsivel több mint 5 milliárd forintot.Ferida: brutális veszteségSzámszakilag jól látható gazdálkodást végez a Ferida Zrt. is, amelynek fő tevékenysége egyébként üzletviteli, egyéb üzletvezetési tanácsadás. Egyetlen leánycége van, a Sky72 Kft., amely a cégbírósági dokumentumok szerint egy Úri utcai ingatlant birtokol az I. kerületben. A cég projektcégnek tűnik, egyetlen kiemelkedő elem a mérlegében a kicsivel több mint 200 millió forint értékű befejezetlen beruházás és egy ettől valamivel alacsonyabb összegű tartozás, ami arra enged következtetni, hogy hitelből végzi a beruházást.A Ferida egyébként az Optimához hasonlóan rengeteg, 18,4 milliárdos befektetett pénzügyi eszközzel rendelkezik, amely szinte teljes egészében valamilyen értékpapírban van elhelyezve. Emellett 8,5 milliárdos tartozása is van a cégnek, ami döntő részben kötvények kibocsátásából eredő tartozás. A tevékenysége mindenesetre egyáltalán nem volt jövedelmező 2023-ban, hiszen 1,5 milliárdos veszteséget mutattak ki. A cég egyébként három egymást követő évben sem tudott profitot termelni, a 1,5 milliárdos mínuszt egy 275 milliós és egy 655 milliós veszteség előzte meg. | https://444.hu/2025/03/31/az-mnb-alapitvanyos-kozpenzherdalos-sztori-merlege-meg-a-legjobb-esetben-is-40-os-vagyonvesztes | https://web.archive.org/web/20250331120103/https://444.hu/2025/03/31/az-mnb-alapitvanyos-kozpenzherdalos-sztori-merlege-meg-a-legjobb-esetben-is-40-os-vagyonvesztes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mnb-alapitvanyos-kozpenzherdalos-sztori-merlege-meg-a-legjobb-esetben-is-40-os-vagyonvesztes | 444 | hungarian-news | 2025-03-31 14:00:02 | [
"Matolcsy Ádám"
] | [
"Arcadia Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Budapest Centre for Long-Term Sustainability (BC4LS) Kft.",
"Ferida Zrt.",
"Fidesz",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Optima Befektetési Zrt.",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)",
"Pallas Athéné Könyvkiadó Kft."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"gazdálkodás",
"bankok - pénzintézetek",
"hitelezés",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
62,756 | Hunyadi-sorozat: még annál is több állami támogatást kapott, mint amiről eddig tudtunk | A TV2-n futó sorozat gyártási költségvetéséből „mindössze” 2 milliárd forint a nem állami forrás. | A hétvégén elindult a valaha volt legdrágább magyar televíziós sorozat, a Hunyadi vetítése a TV2-n. Az első és a szintén szombaton sugárzott második epizódot 936 ezren látták, a vasárnap leadott harmadik epizódot pedig 816 ezren.
A Nemzeti Filmintézet (NFI) közleménye szerint a Hunyadi János hadvezérről szóló, 10 részes széria az NFI és a német Beta Film finanszírozásában készült. A Nemzeti Filmiroda filmes nyilvántartásából azonban kiderül, hogy a produkció gyártási büdzséjének túlnyomó része magyar állami támogatásokból származik.
A Hunyadit 25,6 milliárd forintos költségvetéssel vette nyilvántartásba a Filmiroda (ez forintra azonos összeg a magyarországi gyártási költségként feltüntetett összeggel). Ebből 15,9 milliárdot tesznek ki a közvetlen állami – NFI-s és nem nyilvános kormányhatározattal megítélt kormányzati – támogatások, és 7,7 milliárdra rúg a közvetett állami (filmes adókedvezménnyel igénybe vett) dotáció. (Az utóbbit minden Magyarországon készített filmnek biztosítja az állam, a gyártási költség 30 százalékának mértékéig.)
Így a Hunyadi gyártási költségvetéséből „mindössze” 2 milliárd forint a nem állami forrás.
Az állami közreműködés ugyanakkor nem állt meg 23,6 milliárdnál, a Hunyadit készítő Hollósgyűrű-SPC Kft. még összesen 270 millió forintot kapott a gyártáshoz kapcsolódó marketingtevékenységre és a premierrendezvények szervezésére – derül ki az NFI honlapjáról.
Az NFI televíziós döntőbizottsága 2023 júliusában 150 millió forint támogatást szavazott meg marketingre, majd a filmszakmai döntőbizottság 2024 szeptemberében 47,6 millió forintot adott a Hunyadi MIPCOM Cannes televíziós vásáron tartott debütálására, idén februárban pedig 72,9 millió forintot a budapesti díszbemutató megrendezésére.
| https://m.hvg.hu/360/20250313_hvg-Hunyadi-sorozat-allami-tamogatas-kozel-a-24-milliardhoz | https://web.archive.org/web/20250313123455/https://m.hvg.hu/360/20250313_hvg-Hunyadi-sorozat-allami-tamogatas-kozel-a-24-milliardhoz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hunyadi-sorozat-meg-annal-is-tobb-allami-tamogatast-kapott-mint-amirol-eddig-tudtunk | HVG360 | hungarian-news | 2025-03-13 10:42:00 | [] | [
"Hollósgyűrű SPC Kft.",
"Nemzeti Filmintézet"
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"műsor / filmgyártás",
"rendezvényszervezés",
"túlárazás / pénznyelő",
"infografika"
] | [] |
62,757 | 10 milliárd felett az állami élelmiszermentés költségei, érdemi eredmény nincs, de Tiborcznak már jutott falat | Három éve alapították az állami Élelmiszermentő Központot azzal a céllal, hogy csökkentsék az élelmiszer-pazarlást, és a rászorulóknak juttassák a lejárat közeli élelmiszereket. A központra eddig több mint 8 milliárd forintot költött az állam, és idénre további bő 2 milliárdot szánnak rá, jóllehet a rábízott tevékenységet egyelőre nem látszik űzni, csak, mivel beszél róla és adományt is gyűjt, legfeljebb hobbi szinten. Eközben az általa kiírt közbeszerzéseken kormányhoz egészen közel álló szereplők is tarolnak. | Nem tudnak róla, hogy elindult volna. Semmi érdemi nem történt. Nincs jele a működésnek. Ennyit tudtak mondani különböző ágazati forrásaink, amikor az Élelmiszermentő Központ működéséről kérdeztük őket. Február elején lesz három éve, hogy felállította az ÉMK-t a kormány az élelmiszer-pazarlás elleni fellépés ürügyén, egy, a parlamenten lóhalálában végigvert törvénnyel, amit a kiskereskedelmi adó emelésével is megspékeltek. A törvény a legnagyobb, évi 100 milliárd forint feletti forgalmat bonyolító hazai élelmiszer-kiskereskedelmi láncokat érintette, akiket élelmiszermentési tervek kidolgozására és élelmiszermentési felelősök kinevezésére is köteleztek.
Az ÉMK olyan feladatot kapott – a kereskedők által kötelezően jótékony célra felajánlott lejárati időhöz közeledő élelmiszertermékek rászorulókhoz juttatásának koordinációját – ami az érintett kiskerláncoknál hellyel-közzel addig is gyakorlat volt, és amit már évek óta hatékonyan végeznek különböző jótékonysági szervezetek. Olyanok, mint például a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, amely a napokban tette közzé, tavalyi tevékenységének mérlegét: 10 359 tonna (több mint 10,3 millió kilogramm) lejárat közeli vagy csomagolási hibás élelmiszert mentett meg, és juttatott el 245 ezer nélkülöző embernek 2024-ben.
A dedikáltan erre a célra felállított állami társaságtól eközben három év alatt pár száz doboznyi, különböző cégek által adományozott élelmiszer rászorulóknak továbbadására tellett, miközben több milliárd forintot költöttek el beszerzésekre és működésre.
Mennyit is?
A magyar költségvetési és zárszámadási törvényekben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) alá besorolt ÉMK alapítása évében, 2022-ben tűnt fel először a következő sor: ‘Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások’. Erről korábban maga a Nébih ismerte el a HVG kérdésére, hogy az ÉMK működésére vonatkozik.
A kormányzat így az ÉMK mellé
a 2023-as költségvetésről szóló törvényben 4960 millió,
a 2024-esben pedig 2651,1 millió forint “Felhalmozási kiadást”rendelt, ami praktikusan eszközbeszerzést jelent,
a 2025-ösben ugyan ebben a rubrikában nem szerepel összeg – vagyis idénre nem terveznek további eszközbeszerzést –, ellenben a korábbi években még üres “Működési kiadás” rubrikába írtak bele 2051,1 millió forintot.
Idén tehát több mint kétmilliárdból tervezi működtetni a céginformációs adatbázis alapján jelenleg mindössze hat fő alkalmazottat foglalkoztató ÉMK-t a kormányzat.
Ezek a számok persze általában csak előzetes tervek. Arról, hogy az adott évben valójában mennyit költött az állam az ÉMK-ra, a zárszámadásokból derülhet fény.
Bár a megalapításának évére vonatkozó, még 2021-ben elfogadott költségvetésben még nem szerepel az ÉMK-ra vonatkozó sor, a 2022 tényleges kiadásait soroló zárszámadásban már van ilyen: mégpedig egy eszközbeszerzésként értelmezhető 725 milliós tétellel. Az utolsó elérhető zárszámadás (ezek jellemzően a kérdéses évet követő év őszére készülnek el) 2023-ról szolgáltat adatokat, amik alapján az állam tavalyelőtt 1185,4 millió forintot költött a központ eszközbeszerzéseire, és 3774,6 milliót a működésére (aminek összege ki is adja a költségvetésben eredetileg tervezettet).
Mindez alapján kijelenthető, hogy az állam eddig több mint 8,3 milliárd forintot biztosan elköltött az ÉMK-ra, anélkül, hogy az egyetlen száraz zsömlét megmentett volna, illetve további jó 2 milliárdot biztosít működésére, anélkül, hogy látható lenne az eredeti cél bármiféle megvalósulása. Azt ugyanakkor el kell ismerni, hogy az ÉMK 2023 óta igyekszik legalább valamennyire láthatóvá válni, de erről később.
Mire ment el a pénz?
Egyelőre csak annyi a biztos, hogy a központnak sem működésének első, sem második évében nem volt semmiféle árbevétele – ez talán nem is várható el ettől a tevékenységtől –, összeszedett viszont 2022-ben 167,5, 2023-ban pedig 193,3 millió forint veszteséget. Ez utóbbit, mint a céges beszámoló kiegészítő mellékletében fogalmaznak “a nagy összegű IT-beruházásban bekövetkezett értékcsökkentés okozza”.
Ügyvezetője, Kis-Pogány Tamás, a cég honlapján szereplő adatok alapján tavaly 1,7 millió forintos havi alapbért (az nem derül, ki, hogy ez bruttó vagy nettó) vihetett haza, és további összesen havi 900 ezer forintot fizettek ki a felügyelőbizottság elnökének és két tagjának. 2023-ban az akkor ötfős gárda közül a vezető és vezető tisztviselők összesen 28,8 millió forintnyi rendszeres, és 450 ezer forintnyi nem rendszeres juttatást, a munkavállalók összesen 47,7 millió rendszeres és 2 millió forint nem rendszeres juttatást kaptak.
A központ 2023-ban összesen 2,5 milliárd forint értékben kötött 5 millió forint feletti szerződéseket. A legnagyobb tételek a lentebb részletezett informatikai fejlesztéseket takarják, de igénybe vettek többek között ügyvédi tevékenységet a Budavári Ügyvédi Irodától 18 millió, vállalatirányítási tanácsadást az ESG Green Global Zrt.-től 42 millió, illetve közbeszerzési jogi tanácsadást a Szterényi Ügyvédi Irodától 10 millió forint értékben. 2022-ben ennél kevesebbet, összesen 486 milliót költöttek, akkor egyebek mellett 46 millió forint értékben vették igénybe a fentebb említett ügyvédi iroda szolgáltatásait, illetve kifizettek informatikai fejlesztésre 433 milliót a lentebb említett fejlesztő cégnek.
A társaság megalapítása óta több közbeszerzést is kiírt, amiken, ha csúszásokkal és módosításokkal is, de eredményt hirdettek. Így például a központ feladatellátásához szükséges informatikai fejlesztéseket a SCI-Hálózat Távközlési és Hálózatintegrációs Zrt. nyerte el, amellyel 2022 decemberében kötöttek egy – többletfeladatokra hivatkozva megemelve a teljesítés ellenértékét – végül nettó 2,23 milliárd forint értékű szerződést, majd 2023 májusában egy újabbat 1,8 milliárd forint értékben. A nyertes középvállalkozás hátteréről korábbi cikkünkben olvashat részleteket, most talán elég annyi, hogy vélhetően közel áll a kormányhoz.
Utóbbit viszont biztosan kijelenthetjük a másik közbeszerzés – amit közúti szállítási és élelmiszer-logisztikai szolgáltatásra írtak ki, és eredetileg 1200 millió forintra becsültek – nyerteséről. A közbeszerzést ugyanis a WSZL Szállítmányozási és Logisztikai Kft., nyerte, aminek 100 százalékos tulajdonosa a Waberer’s International Nyrt., amely pedig Tiborcz István miniszterelnöki vej érdekeltségeinek többségi tulajdonában áll. A WSZL-lel végül 800 millió forintos szerződést kötöttek.
Eddig inkább csak beszéltek róla
Az ÉMK-ról az biztosan elmondható, hogy – legalábbis 2023 őszétől, vagyis alapítása után közel másfél évvel – rendszeresen kommunikál az élelmiszermentésről, sőt élelmiszer-adományokat is gyűjtenek, majd ezekkel – mint egy ágazati forrásunk fogalmazott – “roadshow-znak” a médiában.
A HVG-hez is eljutott, valamint honlapjukon elérhető közleményeikből kiderül, hogy majdnem minden idevágó világnapon – az élelmiszer-biztonsági-, az élelmiszer-pazarlás elleni- vagy az élelmezési világnapon – hallatják hangjukat, és gyűjtöttek adományokat is négy alkalommal: tavalyelőtt és tavaly karácsonykor, tavaly húsvétkor, illetve az őszi tanévkezdet idején. A kisebb-nagyobb élelmiszer-kereskedők és -gyártók által felajánlott adományokat más-más szervezetek – a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, illetve az Egyszülős Központ – segítségével juttatták el rászorulók számára.
Hogy pontosan milyen mennyiségben és hány ember jutott ezekhez, nem derül ki egyértelműen. Mivel fentebb tételesen kigyűjtöttük a központra költött állami pénzeket, nem lenne igazságos, ha nem gyűjtenénk össze eddigi adománygyűjtő tevékenységük általuk kommunikált eredményeit, a lehetőségekhez képest hasonló részletességgel:
2024 advent: több tonna élelmiszer, “félezer csomag”,
2024 iskolakezdés: “több száz csomag”,
2024 húsvét: “több száz rászoruló család”,
2023 karácsony: “több száz élelmiszercsomag”.
Közleményekben hangsúlyozzák, mennyire fontos feladatot végeznek a kormány megbízásából, és finoman összemossák a kétségkívül jó szándékú adománygyűjtést a rendszerszerűen végzett élelmiszermentéssel. Ezt a kommunikációt rendre át is veszi a kormányzati ellenőrzés alatt álló média, ami nyomán olybá tűnhet, hogy érdemi élelmiszermentés zajlik a szervezetnél, de a jelzett mennyiségek, illetve az adományozók kiléte (nem a törvényben meghatározott nagy forgalmú láncok, hanem kisebb kereskedők és gyártók) alapján világos, hogy csak alkalmi jótékonykodás zajlik. Az élelmiszermentés fontosságát viszont valóban nem lehet elégszer hangsúlyozni, különösen, hogy nem csak a rászorulók életminősége, de a klímaváltozásért felelős káros gázok kibocsátásának csökkentése szempontjából is nagy a jelentősége, amiről a HVG is rendszeresen ír.
Az adománygyűjtő akciókat többször videókkal is promotálják, amikből nem csak az ÉMK munkatársaival ismerkedhetünk meg, de arra is bizonyítékul szolgálnak, hogy a számukra 800 millió forintért élelmiszer-logisztikai szolgáltatást nyújtó Tiborcz-féle WSZL is csinál legalább valamit: kétszer is a cég furgonja hajt el az adományokat tartalmazó csomagokkal. | https://m.hvg.hu/360/20250313_elelmiszermento-kozpont-emk-elelmiszerpazarlas-csokkentese-tiborcz-istvan-etelmentes-fenntarthatosag-kiadasok-kozbeszerzes | https://web.archive.org/web/20250402130318/https://m.hvg.hu/360/20250313_elelmiszermento-kozpont-emk-elelmiszerpazarlas-csokkentese-tiborcz-istvan-etelmentes-fenntarthatosag-kiadasok-kozbeszerzes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/10-milliard-felett-az-allami-elelmiszermentes-koltsegei-erdemi-eredmeny-nincs-de-tiborcznak-mar-jutott-falat | HVG360 | hungarian-news | 2025-03-14 17:00:00 | [
"Kis-Pogány Tamás",
"Tiborcz István"
] | [
"Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.",
"Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)",
"SCI-Hálózat Távközlési és Hálózatintegrációs Zrt.",
"Waberer’s International Nyrt.",
"WSZL Szállítmányozási és Logisztikai Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"média",
"rokonok",
"informatika",
"tanácsadás",
"gazdálkodás",
"juttatás",
"üzemeltetés",
"fuvarozás - logisztika",
"adó",
"klientúra",
"kereskedelem",
"jogalkotás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
62,758 | Új céget alapított Mészáros Lőrinc | Nem aprózták el: egyből 87 tevékenységi kört jegyeztek be. | Nincs megállás, ha a leggazdagabb magyar céghálóját nézzük.
Újabb építőipari céget alapított Mészáros Lőrinc: a V-Híd Kivitelező Kft. főtevékenysége vasútépítés, de további 87 ágazati tevékenységi lehetőséget is bejegyeztek.
Az anyavállalata a V-Híd Építő Zrt., amelynek már 2023-ban is 168 milliárd forint árbevétele volt, amin 50 milliárdos adózott profitja keletkezett. A cég nem fogy ki a munkából, mert nemcsak a Budapest–Belgrád vasútvonalon dolgozik a kínaiakkal, hanem azoknak az állami infrastruktúrafejlesztéseknek a jelentős részét is elnyerte, amelyek a kormány számára fontos autó- és akkumulátoripari beruházásokhoz kötődnek.
Így például Debrecenben a Fatér kisállomás területén a napokban emelték be a gyalogos-felüljáró acélszerkezetét. A V-Híd újítja fel a Debrecen–Macs szakaszt is, a Macs állomásnál pedig az ipari park részeként a GySEV Cargo Zrt. üzemelteti majd a konténerterminált.
Lázár János építési és közlekedési miniszter éppen a napokban örült annak, hogy visszaszorította az osztrákokat a GySEV-ből, ami lehetőséget nyújtott arra is, hogy a GySEV Cargo többségi tulajdonosa a Tiborcz István által birtokolt Waberer’s International legyen. | https://m.hvg.hu/360/20250315_Uj-ceget-alapitott-Meszaros-Lorinc | https://web.archive.org/web/20250316235334/https://m.hvg.hu/360/20250315_Uj-ceget-alapitott-Meszaros-Lorinc | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uj-ceget-alapitott-meszaros-lorinc | HVG360 | hungarian-news | 2025-03-15 15:45:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Tiborcz István"
] | [
"GYSEV Cargo Zrt.",
"V-Híd Kivitelező Kft.",
"V-Híd Zrt.",
"Waberer’s International Nyrt."
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"rokonok",
"építőipar",
"fuvarozás - logisztika",
"vasút",
"klientúra"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
62,759 | Már meg kellett volna szűnnie, de csendben még működik a 280 milliárd felett diszponáló Matolcsy-alapítvány | Tavaly év közepén meg kellett volna szüntetni, a Pallas Athéné alapítványt, amelybe százmilliárdos nagyságrendbe szervezett ki adóforintokat tíz éve a jegybank-elnök. Az alapítvány tavaly év eleje óta hallgat, működése alatti növekménye pedig meglehetősen szerényke. | Az EU előírása alapján már régen meg kellett volna szűnnie a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke által gründolt, több mint 280 milliárd forintnyi közpénz felett rendelkező Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) alapítványnak, és a kormány is megígérte, hogy 2020 végére felszámolja, amit a járványhelyzet miatt 2023 közepéig elhalasztott, ám egyelőre továbbra is működik az alapítvány, legalábbis nem tudni arról, hogy megszűnt-e – írja az Mfor.hu.
A lap szerint a PADME (és a több később beleolvadt hasonló MNB-s alapítvány) sokáig negyedévente adott ki sikerjelentéseket, de ezek az utóbbi időben elmaradtak, utoljára több mint egy éve adtak ki közleményt, amiből kiderült, hogy 2022 év végére 281,8 milliárd forintra gyarapodott az alapítvány vagyona.
A lap kiszámolta, hogy az alapítvány vagyongazdálkodása meglehetősen visszafogott: a 2014–2022 közötti 5,78 százalékos növekmény messze elmarad az ebben az időszakban 31,6 százalékos összesített inflációtól. Nem csoda, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter az utolsó csavarig látni akarja az alapítványi birodalmat. | https://hvg.hu/gazdasag/20240322_padme-matolcsy-alapitvany-mnb | https://web.archive.org/web/20240324124346/https://hvg.hu/gazdasag/20240322_padme-matolcsy-alapitvany-mnb | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-meg-kellett-volna-szunnie-de-csendben-meg-mukodik-a-280-milliard-felett-diszponalo-matolcsy-alapitvany | HVG | hungarian-news | 2025-03-22 08:17:00 | [
"Matolcsy György"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)"
] | [] | [
"átláthatóság",
"bankok - pénzintézetek",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
62,760 | Reagáltak Balog Zoltánék az ingatlanmutyis vádakra: pénz helyett kapták a hegyvidéki telket | Ezzel segítette a reformátusok szerint az állam a Károli Egyetem fejlesztését. A telket egy közelebbről meg nem nevezett ferencvárosi ingatlanra cserélték, szerintük azonos értékben. | Az állam nem pénzzel, hanem ingatlannal segítette a Károli Gáspár Református Egyetem fejlesztését, és a csere tárgyát képező ingatlanok vételára azonos értékű volt. Ez a lényege a Magyarországi Református Egyház közleményének, amiben az őket a szombaton ért ingatlanmutyis vádra válaszul adtak ki.
A HVG is megírta a Kovács Gergely kutyapártos hegyvidéki polgármester információi alapján, hogy a magyar állam ingyen adott oda nekik egy 9,2 milliárd forint értékűre becsült, 50 ezer négyzetméteres XII. kerületi telket, aminek előtte megnövelték a beépíthetőségét, és amit az egyház elcserélt valamire a Bank Center Kft.-vel, pedig az ingatlant közfeladat ellátására kapták.
Korábban a HVG írta meg, hogy a református egyház több milliárd forint értékben szerzett ingyen ingatlanokat az államtól, ezek között szerepel a Szilágyi Erzsébet fasor és a Virányos út közötti terület is.
Az egyház vasárnapi közlése szerint elismeri a cserét, és azzal érvel, hogy az állam a telek adományozásával a Károli Gáspár Református Egyetem fejlesztését segítette, és „a csereszerződésben a szerződő felek rögzítették, hogy a csere tárgyát képező ingatlanok teljes (bruttó) vételára azonos értékű, a csere során a Felek azonos értékű csereingatlanhoz jutnak, így értékkülönbözet egyik fél javára sem merült fel”.
A hegyvidéki telekért cserébe kapott ingatlan, mint írták, az egyetem bölcsészkarához közel, a IX. kerületben fekszik, és itt kap majd helyet az Állam- és Jogtudományi Kar, illetve a Pszichológiai Intézet. A reformátusok szerint „a beruházás teljesen transzparensen zajlik, arról folyamatosan tájékoztatják a nyilvánosságot”.
A közleményből ugyanakkor nem derül ki, hogy a kérdéses IX. kerületi ingatlan pontosan hol helyezkedik el, milyen állapotban van, és jelenleg milyen célt szolgál. Eddig azt tudni, hogy a több tízmilliárdos, kormányzati hátszéllel futó fejlesztés építtetője egy Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára által vezetett cég. | https://hvg.hu/itthon/20250309_reformatus-ingatlanmutyi-reakcio-hegyvideki-telek-ix-keruleti-epulet-karoli-gaspar-reformatus-egyetem | https://web.archive.org/web/20250323024301/https://hvg.hu/itthon/20250309_reformatus-ingatlanmutyi-reakcio-hegyvideki-telek-ix-keruleti-epulet-karoli-gaspar-reformatus-egyetem | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/reagaltak-balog-zoltanek-az-ingatlanmutyis-vadakra-penz-helyett-kaptak-a-hegyvideki-telket-1 | HVG | hungarian-news | 2025-03-09 13:40:00 | [] | [
"Károli Gáspár Református Egyetem",
"Magyar Református Egyház"
] | [
"Bp. XII. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"oktatás",
"egyház"
] | [] |
62,761 | Rábólintott a bíróság Koltai Róbert és Pogány Judit fiának felfüggesztett börtönbüntetésére | A fellebbviteli bíróságon februárba véget ért az ismert producer, P. Koltai Gábor elleni büntetőeljárás. Koltai Róbert és Pogány Judit fiát költségvetési csalásért, okirat hamisításért és pénzmosásért ítélték el jogerősen még tavaly. | Ahogy megírtuk, tavaly márciusban folytatólagosan elkövetett adócsalásban, közokirat és magánokirat hamisításban, valamint pénzmosás bűntettében is bűnösnek mondták ki a korábban felmentett P. Koltai Gábort. A filmproducer háromdimenziós animációs filmek gyártása során – vádlott-társak közreműködésével – a gyártási költségeket többszörösen meghaladó értékű, fiktív számlák felhasználásával jogosulatlanul igényeltek vissza áfát, illetve jogosulatlanul csökkentették cégeik áfafizetési kötelezettségét.
A fiktív számlákat a filmek gyártására főleg hazai bankokkal és nagyvállalatokkal kötött támogatási szerződések elszámolására is felhasználták, így a filmtámogatók a fiktív számlákkal elszámolt támogatások után – nem tudva azok felhasználásának tényleges módjáról – társaságiadó-kedvezményt vettek igénybe.
A főügyészség szerint Koltaiék fia kétmilliárd, míg egy másik producer másfél milliárd forint összegű vagyoni hátrányt okozott a központi költségvetésnek 2008 és 2010 között. Ezért a Fővárosi Törvényszék halmazati büntetésül – előzetes bírósági mentesítéssel – 2 év, végrehajtásában 5 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 750 000 forint pénzbüntetésre ítélte.
Viszont az ügy a Fővárosi Ítélőtáblához került, miután a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a másodfokú eljárásban az elsőfokú ítélet ellen bejelentett és felmentésre irányuló védelmi fellebbezések elutasítását kérte.
A fellebbviteli bíróság 2025. február 19. napján hozott másodfokú ítéletet, amiben egyrészt az elsőfokú ítélet jogi minősítését pontosította, másrészt helybenhagyta a korábbi határozatot, illetve a kiszabott büntetést. | https://hvg.hu/itthon/20250319_Rabolintott-a-birosag-Koltai-Robert-es-Pogany-Judit-fianak-felfuggesztett-bortonbuntetesere | https://web.archive.org/web/20250319081157/https://hvg.hu/itthon/20250319_Rabolintott-a-birosag-Koltai-Robert-es-Pogany-Judit-fianak-felfuggesztett-bortonbuntetesere | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rabolintott-a-birosag-koltai-robert-es-pogany-judit-fianak-felfuggesztett-bortonbuntetesere | HVG | hungarian-news | 2025-03-19 09:10:00 | [
"P. Koltai Gábor"
] | [] | [] | [
"magánokirat-hamisítás",
"közokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"pénzmosás",
"műsor / filmgyártás"
] | [
"Filmgyártás - P. Koltai"
] |
62,762 | Visszaélhetett erőfölényével, a versenyhatóság vizsgálja az érdi víziközmű-szolgáltatót | A GVH szerint valószínűsíthetően visszaélt erőfölényével az érdi központú, összesen nyolc Pest megyei településen ivóvíz-, illetve szennyvízelvezetési szolgáltatást biztosító cég a mellékvízmérőkhöz köthető egyes szolgáltatások árazásának meghatározásakor. | Versenyfelügyeleti eljárás keretében vizsgálja meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az Érd és Térsége Regionális Víziközmű Kft. (ÉTV) valószínűsíthető jogsértését.
A cég ivóvíz-szolgáltatást végez Érden, továbbá a vízellátó, illetve szennyvízelvezető rendszereket üzemelteti Diósdon, Herceghalomban, Pusztazámoron, Sóskúton, Tárnokon, Törökbálinton és Remeteszőlősön. A vállalkozásnak jelenleg az első hét település önkormányzata a tulajdonosa, emellett szakmai befektető benne a Veolia Víz Zrt. és a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
A versenyhivatal gyanúja szerint a ÉTV indokolatlanul magas mértékben állapította meg a mellékvízmérők műszaki átvételéért és zárral való ellátásáért (plombálás) fizetendő szolgáltatási díjakat.
A kifogásolt magatartás az ÉTV működési területén vezetékes mellékvízmérő órával rendelkező valamennyi ügyfelet érintheti az új mellékvízmérők felszerelésekor, valamint azok rendszeres és kötelező cseréjekor. A vállalkozás a GVH szerint valószínűsíthetően visszaélt gazdasági erőfölényével, ezzel pedig többletköltségeket okozott az érintett területen élő fogyasztóknak.
A hatóság kiemelte: a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás elkövette a jogsértést. Az eljárás a tények tisztázására és a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására hat hónapja van a GVH-nak, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.
A versenyhatóság korábban több víziközmű-vállalkozással, köztük az ÉTV-vel szemben is folytatott versenyfelügyeleti eljárást. A 2012-ben lezárt eljárásában megállapította, hogy a cég túlzottan magas díjat alkalmazott a mellékvízmérők plombálásáért olyan esetekben, amikor azokat más vállalkozás szerelte fel vagy cserélte ki, így pedig visszaélt erőfölényes piaci helyzetével. 2013-ban a tatabányai Észak-dunántúli Vízmű Zrt.-t, 2015-ben pedig a pécsi Tettye Forrásház Zrt.-t marasztalta el hasonló jogsértések miatt. | https://hvg.hu/gazdasag/20250321_gazdasagi-versenyhivatal-erd-ivoviz-versenyfelugyelet-vizsgalat-erofoleny | https://web.archive.org/web/20250321105047/https://hvg.hu/gazdasag/20250321_gazdasagi-versenyhivatal-erd-ivoviz-versenyfelugyelet-vizsgalat-erofoleny | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszaelhetett-erofolenyevel-a-versenyhatosag-vizsgalja-az-erdi-vizikozmu-szolgaltatot | HVG | hungarian-news | 2025-03-21 09:51:00 | [] | [
"Érd és Térsége Vízközmű Kft.",
"Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.",
"Veolia Víz Zrt."
] | [
"Diósd",
"Érd",
"Herceghalom",
"Pest megye",
"Pusztazámor",
"Remeteszőlős",
"Tárnok",
"Törökbálint"
] | [
"közmű",
"jogosulatlan gazdasági előny",
"túlárazás / pénznyelő",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
62,763 | Ki akar Mészáros Lőrinc tulajdonostársa lenni? Nem biztos, hogy könnyű lesz új befektetőt találni az MBH Bankba | A tranzakció előkészítésével foglalkozó amerikai Citigroup pénzügyi szolgáltatónak alighanem az lesz az egyik legnagyobb kihívás, hogy elfeledtesse a potenciális befektetőkkel az MBH Bank kormányhoz közeli kapcsolatait. | A HVG által megkérdezett tőkepiaci szakértőket nem lepte meg, hogy külföldön keresnek befektetőket az MBH Bankba, azt azonban valószínűnek tartják, hogy ehhez áldozatokat kell hozni. A Bloomberg hírügynökség értesülése szerint az amerikai multinacionális Citigrouppal kezdődtek tárgyalások egy lehetséges részvénykibocsátásról, illetve a magyar állam is megválna a mintegy 20 százaléknyi részvénycsomagjától.
Ha a potenciális befektetők az MBH Bank tőkepiaci helyzetét vennék górcső alá, akkor az első, ami szembeötlene számukra, hogy habár a bankpapírok a Budapesti Értéktőzsdén forognak, valójában nincs bennük likviditás, nem olyan könnyű egyik pillanatról a másikra jó áron értékesíteni. A napi forgalma nem éri el az egymilliárd forintot, ami még éves szinten is – a munkanapokat számítva – csak 250 milliárd forint, és ez külföldről nem nagyon látható méret.
A közkézhányad, tehát azok a részvények, amelyek a tőzsdén forognak, alig érik el a 14 százalékot. Ahhoz, hogy ez az arány és ezzel együtt a likviditás mértéke növekedjen, a bankrészvények legalább 30 százalékát értékesíteni kellene, különben a felkínált csomag nem mozgatja meg a külföldi befektetők fantáziáját – mondják az elemzők.
Az nagyjából egyértelmű, hogy ha nincsenek külföldi befektetők, akkor reménytelen a részvények értékesítése, mert a magyar tőkepiac nem tud ekkora összeget felszívni. Nyilván ezért bízták meg a Citigroupot a feladattal.
Mi kell tehát egy külföldi befektetőnek? Attraktív, vonzó legyen a célvállalat makrokörnyezete – ez Magyarországon nincs meg. Erősen fejlődőképes legyen a bank – ebben is lehetnek kételyek, mert bár a hazai piacon hatalmasat fut a három szereplőből összegyúrt bankholding, de arra egyelőre nem túl sok jel mutatkozik, hogy bármilyen felvásárlással a nemzetközi piacon is érdemben terjeszkedni tudna.
Pedig a befektetők azt is figyelik, hogy van-e az adott vállalatnak külföldi expanziós stratégiája, és az MBH Bank ugyan időről-időre elejti, hogy keresnek akvizíciós célpontokat, Szabó Levente egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese például a HVG kérdésére nemrég azt mondta, hogy a pénzintézet stabil tőkehelyzete teljes egészében reális kilátássá teszi, hogy 2026-ban külföldi akvizíciókba is belevágjanak, de egyelőre ezek is tervek, konkrét lépésekről még nem tudni. Összességében tehát nem igen látszik a befektetési sztori. Ilyen esetben viszont egyetlen megoldás lehet.
A vételre kínált részvények árában kell tükröződnie a sztori hiányának. A befektetőknek ilyen esetben csak azt lehet mondani, hogy olcsó a részvény. Ki tudja olcsón eladni a papírokat? Az állam, amely nem árérzékeny, hiszen az adófizetők pénzével játszik, akik adott esetben azt sem tudják, miről van szó.
Miután tehát Magyarország megítélése nem túl jó külföldön, további akvizíciós potenciál még nem látszik, a költségoptimalizáláson pedig már túl van a bank, így különösen az árát lehet vonzóvá tenni. Nem beszélve arról, hogy a külföldi befektetők sem naivak, és pontosan látják, hogy a bankholding összerakásánál mekkora szerepe volt a magyar kormánynak, és hogy az állam jelenlegi tulajdonostársai közel állnak a kormányhoz – már amennyiben látszanak, hogy kik állnak a magántőkealapok mögött.
A tulajdonosi arányok jelenleg így festenek, feltéve, hogy a magántőkealapok mögött még mindig azok vannak, akik korábban ezt nagyjából elismerték:
Corvinus Zrt. – magyar állam 20,01%
Zenith Asset Management, CEE Horizon Capital – Mészáros Lőrinc 46,92%
Hungary Apex Investments, Pinnacle Asset, CEE Paramount Equity Zrt. – Száraz István 12,42%
BÉT-en forgó közkézhányad 13,65%
A tulajdonosok közül Mészáros Lőrinc vállaltan Orbán Viktor kormányfő barátja, és Száraz István sem áll távol a miniszterelnöktől, legalábbis – mint ugyancsak szálloda- és vendéglátóipari befektető – kapcsolatban áll a kormányfő lányával, Orbán Ráhellel.
Száraz István az elmúlt napokban ugyanakkor másként is főszereplője lett a híreknek. Az Állami Számvevőszék tíz év után észrevette, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványán keresztül úgy áramlott ki több százmilliárd forint, hogy nem igazán lehet tudni, mi lett ebből a köz haszna. Az viszont biztos, hogy ugyanezen időszak alatt az eddigi jegybankelnök, Matolcsy György fia és annak barátai vagyonos emberek lettek. Körükbe tartozik Száraz István is.
Az MBH Bank ráadásul érintett a jegybanki alapítvány befektetéseiben, amennyiben a pénzintézet 170 millió euró hitelt nyújtott az alapítvány vagyonát kezelő cégnek. Igaz, az MBH Bank pontos megnevezése a nyilvánosságra hozott számvevőszéki iratokból nem derül ki, de akik egy korábbi verzióját is látták a vizsgálati anyagnak, azok számára egyértelmű az összefüggés.
Miután az Állami Számvevőszék feljelentése alapján Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda eljárást folytat hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt az MNB-alapítvány ügyében, így kérdés, hogy az abban érintettek milyen további lépéseket tesznek, vagy milyen további lépésre kényszerülnek. Vajon Száraz István az MBH Bank tulajdonosa marad-e?
Egy pénzintézet megítélését az sem javítja, ha politikai motiváció merülhet fel a tevékenységében. Az elmúlt években több olyan eset is napvilágot látott, amikor az MBH Bank, illetve annak egyik elődje az MKB politikai pártokat hitelezett. Ilyen volt a francia Nemzeti Tömörülés, Marine Le Pen pártja, valamint a spanyol Vox, illetve az osztrák szélsőjobboldal egyik egyesületének a számlavezető pénzintézete is az MBH. Mindegyik politikai tömörülés Orbán Viktor patrióta pártcsaládjának tagja.
A Citigroup befektetési szakembereinek tehát ezekkel a kérdésekkel együtt kell meggyőzniük az érdeklődőket, hogy értékes jószágról van szó, érdemes pénzt fektetni az MBH Bank jövőjébe. Ebből az következik, hogy lehet ugyan újabb részvénykibocsátás, illetve az állam vagy mások eladhatják a részesedésüket, de sem a sztori hiánya, sem a politikai kockázat nem teszi lehetővé, hogy igazán méltányos legyen a vételár.
A bank piaci kapitalizációja, vagyis részvényeinek összértéke a pillanatnyi árfolyam alapján több mint 2100 milliárd forint, vagyis az állam ez alapján bő 400 milliárd forint értékű bankpapírt birtokol. Ha részvénykibocsátás is történik, akkor az a bankpapírok megtérülését mindaddig rontja, amíg nem lesz jóval nagyobb a pénzintézet jövedelmezősége, hiszen a nyereséget több részvény között kell felosztani.
Ezzel együtt persze az MBH Bank Magyarországon nagy kapitalizációjú tőzsdei vállalatnak számít, tavaly jelentős növekedést ért el a lakossági hitelállományban, és még nyereségességét is meg tudta őrizni (tavaly bő 200 milliárd forint volt a profitja) – tehát lehet rá érdeklődés, de a siker ezzel együtt sem garantált.
| https://m.hvg.hu/360/20250328_MBH-Bank-befekteto-citigroup-tozsde-orban-kormany-meszaros-lorinc-szaraz-istvan | https://web.archive.org/web/20250402160432/https://m.hvg.hu/360/20250328_MBH-Bank-befekteto-citigroup-tozsde-orban-kormany-meszaros-lorinc-szaraz-istvan | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ki-akar-meszaros-lorinc-tulajdonostarsa-lenni-nem-biztos-hogy-konnyu-lesz-uj-befektetot-talalni-az-mbh-bankba | HVG360 | hungarian-news | 2025-03-28 11:30:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Ráhel",
"Orbán Viktor",
"Száraz István"
] | [
"CEE Horizon Capital Zrt.",
"CEE Paramount Equity Zrt.",
"Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.",
"Hungary Apex Investments Zrt.",
"MBH Bank Nyrt.",
"Pinnacle Asset Group Zrt.",
"Zenit Asset Management Zrt."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"háttér",
"rokonok",
"bankok - pénzintézetek",
"tőzsde",
"klientúra",
"hitelezés",
"ÁSZ-ellenőrzés",
"tőkealap"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
62,764 | Kormányhoz közel álló filmes nagyágyú vette át a tatárjárásfilm projektcégét | A kormányhoz közel álló ismert filmművészek egyike váltotta az eddigi tulajdonost abban a projektcégben, amely a tatárjárásról szóló filmet, az 1242 – A Nyugat kapujában című produkciót gyártja. | Lajos Tamás Balázs Béla-díjas operatőr munkásságának része az 1990-es taxisblokádot feldolgozó Blokád című film, és a Semmelweis című életrajzi drámának is ő volt a producere; az idén pedig Kossuth-díjjal tüntették ki.
A film Batu kán Európa határán történt megtorpanásáról szól, ám késik a gyártása. Korábban tavaly őszre ígérték, most pedig idén nyárra. Költségvetése az 5 milliárd forintot közelíti, ennek éppen a felét állja az állam.
A Nyugat Kapujában Kft.-t 2021-ben alapították, és kezdetben a kormányfő tanácsadójának, Habony Árpádnak a munkatársa, Schatz Péter volt az egyik tulajdonos. A cégvezetésbe 2022–2023-ban beszállt Rogán Antal miniszter újabb apósának az egyik üzlettársa is, Iski Csaba. A teljes váltás még 2023 elején sem történt meg, mert a cég tulajdonosi köre és ügyvezetése megújult ugyan, de Farkas Dóra is a Rogán-após környezetéből érkezett.
Ezt követően több végrehajtási eljárás is indult a vállalattal szemben, egy évvel ezelőtt pedig hiába kértek pótlólagos állami támogatást. Így következett be most az újabb tulajdonosváltás, de az új ügyvezető, Németh Ádám számára sem ismeretlen Schatz, korábban már vettek egymástól céget. | https://m.hvg.hu/360/20250329_hvg-cegvilag-ujabb-vezercserek-a-tatarjaras-filmnel | https://web.archive.org/web/20250402160248/https://m.hvg.hu/360/20250329_hvg-cegvilag-ujabb-vezercserek-a-tatarjaras-filmnel | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kormanyhoz-kozel-allo-filmes-nagyagyu-vette-at-a-tatarjarasfilm-projektceget | HVG360 | hungarian-news | 2025-03-29 11:45:00 | [
"Farkas Dóra",
"Habony Árpád",
"Iski Csaba",
"Lajos Tamás",
"Németh Ádám (Filmgyártás)",
"Rogán Antal",
"Schatz Péter"
] | [
"Nyugat Kapujában Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"műsor / filmgyártás",
"klientúra"
] | [] |
62,765 | Zdeborsky György: 13+1 gondolat, kérdés az MNB alapítványáról és a jegybank feladatairól | Miután a sajtó eltökélten igyekszik feltárni, hogyan vesztették el százmilliárd forintok a közpénzjellegüket, és ehhez most már az Állami Számvevőszék is szolgál adalékokkal, mintha veszendőbe menne a politikai felelősség. Ezt a feltáró munkát talán segítik a következő kérdések. | 1. Matolcsy 2013. márciusában lett az MNB elnöke. Javaslattevő: Orbán Viktor miniszterelnök, tehát övé a politikai felelősség.
2. 2013 végén módosították az MNB-törvényt, azóta a jegybanki nyereségből fizetendő osztalék sorsáról az igazgatóság (elnök + alelnökök) dönt, korábban ez a tulajdonos állam képviselőjének, azaz a pénzügyminiszternek a joga volt. A pénzügyi tárca 2010 és 2014 között szünetelt, a Nemzetgazdasági Minisztériumba olvasztották be, 2013 márciusától a miniszter Varga Mihály volt. Ki terjesztette az Országgyűlés elé a kormány nevében ezt a törvénymódosítást, és mely parlamenti bizottságok hagyták előzetesen jóvá? Milyen egyeztetéseken ment keresztül a törvénymódosítás? Nem valószínű, de nincs róla infó, hogy az Európai Központi Bank ezt szó nélkül jóváhagyta volna, bár annyit tudunk, hogy végül nem opponálta.
3. Az MNB Matolcsy elnöksége alatt leginkább úgy viselkedett, mint egy befektetési bank, számos befektetést hajtott végre, ingatlanokat vásárolt (tiszadobi kastély, Krisztina körúti Postapalota, Pusztaszeri úti kémiai kutató stb., az árakat most nem vitatjuk) azzal az indokkal, hogy a nemzeti vagyont növeli. Ilyen cél a jegybank feladatai között nincs. Vásároltak rengeteg műalkotást is (például egy Tiziano-képet magánszemélytől, a hírek szerint 4,5 milliárdért, bár az eladó 1,5 milliárdra tartotta – fölalkudták az árat?). Kétségtelen, hogy vannak a világon jegybankok, amelyek vásároltak festményeket, főleg hazai műveket, ezt azt utóbbi időben az MNB is megtette, holott egyébként is jelentős festménygyűjteménye volt korábban is, bár ezek a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből kerültek oda kölcsönben. Hogyan kerül ide egy Tiziano? A jegybank feladatai között egyetem alapítását sem találni. De ugyanígy egyéb ingatlanbefektetési célokat sem, pl. Aranybástya étterem ingatlanja a Hunyadi János utcában, a Várkerületben számos ingatlan – ezek mind kívül esnek a jegybank feladatkörén. Egyik sincs a jegybanki feladatok között.
4. A Postapalota felújítása után egy csodaszarvasszobrot telepítettek az épület elé, a hírek szerint potom 200 millióért. A szarvas megítélése ízlés kérdése, de ez sem kifejezetten jegybanki feladat.
5. A jegybank székháza felújításának költségeit valóban széles körben taglalja a sajtó, de a tetejére varázsolt üvegkalitka keletkezésének, engedélyeztetésének, megépítésének és céljának a körülményei valahogy kezdenek elsikkadni, pedig műemléképületről van szó.
6. Az MNB régi felügyelőbizottsága a hírek szerint 2014-ben észrevételeket tett a bank gazdálkodásával és az alapítványokkal kapcsolatban. Ennek sorsa ismeretlen. Aztán fél évig nem működött felügyelőbizottság, az MNB honlapján a 2014-es évről nincs is felügyelőbizottsági jelentés. A későbbi esetleges kifogásokról nincs infó, egészen 2024-ig.
7. Állítólag az Állami Számvevőszék is tett észrevételeket 2016-ban, erről sincs infó.
8. Mit szóltak az alapítványokhoz és azok tevékenységéhez, gazdálkodásához és a befektetésekhez a könyvvizsgálók?
9. A jegybanki függetlenség nyilvánvalóan a monetáris politikára vonatkozik, minden egyéb vonatkozásban ez egy állami intézmény. Ezért van a parlament által választott felügyelőbizottsága, amelybe a pénzügyi tárca is delegál tagokat (a tagok szakértelmét most nem vitatjuk), amely a gazdálkodását hivatott ellenőrizni, és tulajdonosi kontroll is létezik. A kormány most mégis elbújik a függetlenség mögé. Pedig 1999–2000-ben a kormány (miniszterelnök: Orbán Viktor) élesen bírálta a jegybank akkori gazdálkodását a bécsi CW Bank felszámolása során keletkezett 70 milliárd forintos veszteség kapcsán, noha ahhoz a jegybank akkori vezetésének semmi köze nem volt (elnök: Surányi György). Később a hírek szerint a kormány a CW Bank székházát bagóért elkótyavetyélte.
10. Kétséges, hogy a jegybank körüli hálót az Állami Számvevőszék feljelentése nyomán a rendőri és egyéb nyomozószervek milyen gyorsan és milyen mélységben akarják és fogják felderíteni, minthogy a tettesek és kapcsolatrendszerük megkérdezéséről nincs infó. Az idő pedig telik, a tettesek érintetlenek.
11. Kinek, mely szervnek lett volna feladata az alapítványok gazdálkodásának, befektetéseinek ellenőrzése? Ha ez az MNB feladata, mivel ő a teljes pénzügyi szektor főellenőre, akkor az illetékes alelnök Windisch László volt, aki ma az Állami Számvevőszék elnöke. De ha nem az MNB mint pénzügyi hatóság feladata volt, akkor az ÁSZ feladata lett volna. Mi volt korábban a felügyeleti szerv véleménye? És az alapítvány felügyelőbizottságáé?
12. Az MNB-törvény értelmében az elnök rendszeresen személyesen beszámol az Országgyűlésnek a jegybank tevékenységéről, eredményéről. Ezt a beszámolót nemcsak a plenáris ülés tárgyalja meg, hanem az Országgyűlés szakbizottságai is. Van annak nyoma, hogy a szakbizottságok ezzel kapcsolatban hogyan foglaltak állást? Kik voltak a bizottsági elnökök, milyen véleményt fűztek ezekhez a beszámolókhoz?
13. Mit csináltak a hatóságok 2014 óta a jegybanki függetlenség függönye mögé bújva?
13+1. Bónuszkérdés: Az idén február végén tartott Lámfalussy-konferencián, amikor az Állami Számvevőszék jelentése kormánykörökben már ismert volt, a miniszterelnök az egekig magasztalta a jegybankelnöki pozíciótól búcsúzó Matolcsyt, korszakos közgazdásznak nevezte. Vajon miért? | https://m.hvg.hu/360/20250331_Zdeborsky-Gyorgy-MNB-alapitvany-velemeny | https://web.archive.org/web/20250402160022/https://m.hvg.hu/360/20250331_Zdeborsky-Gyorgy-MNB-alapitvany-velemeny | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zdeborsky-gyorgy-131-gondolat-kerdes-az-mnb-alapitvanyarol-es-a-jegybank-feladatairol | HVG360 | hungarian-news | 2025-03-31 08:00:00 | [
"Matolcsy György",
"Orbán Viktor"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Magyarország Kormánya"
] | [] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"gazdálkodás",
"bankok - pénzintézetek",
"jogalkotás",
"ÁSZ-ellenőrzés",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
62,766 | Büntethető a több minisztériumot érintő korrupciós óriásper kulcsfigurája | Elkészült az elmeszakértői jelentés az 54 vádlott ellen folyó büntetőügy I. rendű vádlottjáról, aki ellen becsületsértés miatt is eljárás indult. | Csaknem három hónapos szünet után csütörtökön folytatódott a tavaly ősz óta tartó, több minisztériumot érintő korrupciós óriásper a Budapesti Környéki Törvényszéken. Az ügy 54 vádlottjából ezúttal három sokadrendű vádlott állt bíróság elé a még mindig előkészítő ülések fázisában tartó büntetőeljárás során; az utolsó, januári tárgyalási napon börtönre és 180 milliós pénzbüntetésre ítéltek egy üzletembert (a vádirat szerint egy szervezett korrupciós hálózat milliós összegekért cserébe elintézte egyes cégek pályázatának nyertességét, de erről később részletesen írunk).A tárgyalás igazán fontos momentuma azonban nem az ő meghallgatásuk volt, hanem az, hogy Oláh Gaszton bíró bejelentette: elkészült az I. rendű vádlottról, dr. K. T.-ről az igazságügyi elmeszakértői szakvélemény. A 140 oldalas jelentés szerint a vádlott "nem szenvedett és nem szenved az elmeműködés olyan kóros állapotában, ami kizárta vagy korlátozta volna" abban, hogy cselekedeteit és azok következményeit reálisan felmérje ("realitásfunkciója ép, realitáskontrollja megtartott"), így azokért felelősséget vállaljon. Ez azt jelenti, hogy a dr. K. T. elleni eljárás lefolytatásának nincs akadálya, az ő előkészítő ülése április 17-én lesz.Az eljáró bíró azt is bejelentette, hogy dr. K. T. ellen megindult a becsületsértés miatti eljárás. Ebben az ügyben maga Oláh Gaszton jelentette fel még ősszel, a tárgyalássorozat kezdetén K.-t, akit ebben az ügyben március közepére idéztek be a budapesti regionális nyomozó ügyészségre. Az ottani kihallgatása másnapján K. beadványt nyújtott be a bírónak, ahogyan fogalmazott, a "tartós béke" érdekében, ebben többek között az őt megijesztő ügyészségi "nagyon háborús hangnemről" írt, valamint arról, hogy "még nem ittuk meg a gyanúsítotti pertut".A bíró a tárgyaláson azt is ismertette, hogy az előkészítő ülésen a bűnösségüket beismerő vádlottak közül több ítélet már jogerős is lett. A fontosabb vádlottak közül a III., IV., V., VIII. és IX. rendűeket ítélték el, többségük ítélete ellen vagy az ügyészség, vagy mindkét fél fellebbezett, de például a IX. rendű vádlott elleni ítélet 2 év felfüggesztett börtönről szóló ítélet már jogerős lett.Mi is ez az egész?A "széles körben kiterjedt korrupciós bűncselekmény gyanújával" kapcsolatos első hír 2022. április 20-án jelent meg, amikor a Pénzügyminisztérium igen szűkszavú közleményben bejelentette, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt őrizetbe vette a tárca három pályázatkezelő munkatársát. A kormánypárti Magyar Nemzet azt írta, hogy "több minisztériumban is lecsaptak" olyanokra, "akik pályázatok kedvező elbírálásáért cserébe kenőpénzt fogadtak el", de a lap szerint csak "alacsony rangú bürokraták (...) osztályvezetői szintig terjedő kis hálózatról rántották le a leplet".Néhány nappal később aztán kiderült, hogy a Miniszterelnökség egy főosztályvezetője és egy pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár (Karsai) érintett lehet az ügyben, és hogy "kis hálózat" helyett valójában 54 személy és több mint száz EU-s, illetve hazai forrásból finanszírozott pályázati program 25 milliárd forintja érintett az ügyben. A nyomozás során több mint 300 érintett pályázatot vizsgáltak meg, és az ügyben akkora az iratanyag - nagyjából 100-120 ezer oldalnyi -, hogy a bírósági informatikai rendszer lefagyott, amikor megpróbálták feltölteni. Csak a vádirat mintegy 400 oldalas, és bár október óta több mint tucatnyi tárgyalási napot tartottak, több vádlott még mindig nem került bíróság elé, pedig csak az előkészítő ülések tartanak.Október óta ez történtA többiek közül már több, a bűnösségét már beismerő vádlott ügyében született ítélet az október óta tartó tárgyalássorozat úgynevezett előkészítő ülésein. Ahogy korábban írtam főbb vádlottak közül a III., a IV., a IX., továbbá az V. és VIII. rendűek - előbbi három korábban minisztériumi osztályvezető volt - beismerték a bűnösségüket. A II. rendű vádlott, továbbá az ügy két közszereplő vádlottja, a XI. rendű Karsai Tamás volt pénzügyminisztériumi államtitkár-helyettes és a XII. rendű Barta-Eke Gyula volt állami cégvezető, Palkovics László korábbi ipari és technológiai miniszter bizalmasa, tagadták a bűnösségüket.Az ügyészség szerint az ügy főbb szereplői egymás között tolvajnyelvet használtak, különféle álnéven vagy becenéven emlegették a többieket: Kékszakáll, Pumukli, Pulykahusi, Faszfej, Okos madár, Kudlik Juli és Görögsali. A másodrendű vádlott az Öreg, a harmadrendű vádlott a Kedves álnevet kapta, a helyszíni ellenőrzéseket Gestapónak nevezték. Az elsőrendű vádlott a korábban megjelent hírek szerint a konspiráció részeként butatelefont is beszerzett, amit évente cserélt.A nyomozás azután indult el, hogy az ügy egyik szereplője nejlonzacskóba csomagolt készpénzzel akart luxusautót vásárolni egy szalonban. Ez a személy minden bizonnyal az I. rendű vádlott, dr. K. T. volt, aki a második előkészítő ülésre - amelyen idézés nélkül jelent meg, és amelyről ugyanúgy ki kellett vezettetnie a bíróságnak, mint az első ülésről - egy fehér nejlontáskát is hozott, amit korrupciós szatyornak nevezett. | https://444.hu/2025/04/03/korrupcio-oriasper-penzugyminiszterium-pulykahusi-vesztegetes | https://web.archive.org/web/20250403082603/https://444.hu/2025/04/03/korrupcio-oriasper-penzugyminiszterium-pulykahusi-vesztegetes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/buntetheto-a-tobb-miniszteriumot-erinto-korrupcios-oriasper-kulcsfiguraja | 444 | hungarian-news | 2025-04-03 10:25:10 | [
"Barta-Eke Gyula",
"Karsai Tamás"
] | [
"Miniszterelnökség",
"Pénzügyminisztérium"
] | [] | [
"vesztegetés",
"rágalmazás / becsületsértés",
"közigazgatás"
] | [
"Minisztériumi visszaélések a GINOP-pénzek körül"
] |
62,768 | Hűtlen kezelés bűntette - első fokon felmentették a zalai hitelszövetkezeti ügy vádlottjait, most a Pécsi Ítélőtábla dönthet | A Zala Vármegyei Főügyészség hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vádat az időközben már felszámolt Széchenyi István Hitelszövetkezet volt vezetőivel szemben. A vádirat szerint a vádlottak (a hitelszövetkezet ügyvezetője, igazgatósági és Cenzúra Bizottsági tagok) nem a mindenkor a beosztásukkal járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelő, elvárható gondossággal és szakértelemmel, a pénzügyi intézmény érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok és a hitelszövetkezet belső szabályzataiban foglaltak szerint jártak el a hitelek kihelyezésekor és azok kezelésekor, tájékoztat a Pécsi Ítélőtábla. | A Zala Vármegyei Főügyészség hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vádat az időközben már felszámolt Széchenyi István Hitelszövetkezet volt vezetőivel szemben. A vádirat szerint a vádlottak (a hitelszövetkezet ügyvezetője, igazgatósági és Cenzúra Bizottsági tagok) nem a mindenkor a beosztásukkal járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelő, elvárható gondossággal és szakértelemmel, a pénzügyi intézmény érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok és a hitelszövetkezet belső szabályzataiban foglaltak szerint jártak el a hitelek kihelyezésekor és azok kezelésekor, tájékoztat a Pécsi Ítélőtábla. Hét esetben is olyan cégek hitelkérelmeit fogadták el, amelyek a hitelfelvétel időpontjában nem voltak hitelképesek. A hitelek visszafizetésének elmaradása eredményeként a hitelszövetkezetnek több, mint félmilliárd forintnyi vagyoni hátrányt okoztak. Az elsőrendű vádlottat ezen felül számvitel rendje megsértésének bűntettével is megvádolták.Az első fokon eljárt Zalaegerszegi Törvényszék a nyolc vádlottat a hűtlen kezelés bűntettének vádja alól bűncselekmény hiányában felmentette. A törvényszék ítéletének indokolása szerint nem volt megállapítható, hogy a cégek a hitelfelvétel időpontjában ne lettek volna hitelképesek. A vádirat nem tartalmazott olyan konkrét kötelességszegéseket, amelyek ok-okozati összefüggésben álltak volna a hitelezési veszteségben jelentkező vagyoni hátránnyal. Mire a kérelmek a vádlottak elé kerültek, már több előzetes vizsgálaton átmentek és a kockázatkezelő minden esetben javasolta a pozitív elbírálását. A vádlottak ezt követően hozták meg a döntéseiket. A hitelek folyósításakor és azt követően sem volt információjuk, adatuk arra nézve, hogy a cégek a pénzt a hitelcéllal ellentétesen vagy azzal egyezően használták-e fel. Az, hogy a fedezetként adott vagyon összege utóbb csökkent, a felszámolás során a fedezeteket nem tudták érvényesíteni, nincs összefüggésben a vádlottak döntéseivel. Így a vádlottak nem követtek el kötelezettségszegést és nem okoztak vagyoni hátrányt, amellyel megvalósították volna a hűtlen kezelés bűncselekményét.A törvényszék az elsőrendű vádlottat, a korábbi ügyvezető igazgatót valótlan mérlegadatok megadása miatt ugyanakkor számvitel rendje megsértésének bűntettében bűnösnek mondta ki, ezért őt 1 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette.Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása, míg az elsőrendű vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést.A tárgyalás időpontja március 28., péntek, 9 óra. | https://www.zaol.hu/helyi-kek-hirek/2025/03/hutlen-kezeles-buntette-elso-fokon-felmentettek-a-zalai-hitelszovetkezeti-ugy-vadlottjait-most-a-pecsi-itelotabla-donthet | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hutlen-kezeles-buntette-elso-fokon-felmentettek-a-zalai-hitelszovetkezeti-ugy-vadlottjait-most-a-pecsi-itelotabla-donthet | ZAOL (Zalai Hírlap) | hungarian-news | 2025-03-24 08:25:22 | [] | [
"Széchenyi István Hitelszövetkezet"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés",
"bankok - pénzintézetek",
"hitelezés"
] | [] |
Subsets and Splits